text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Elárasztotta megrendelésekkel közvetlen pécsi szomszédait Csizi Péter helyettes államtitkár előző munkahelyén, a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató Kézmű, Főkefe és Erfo Nonprofit Kft.-k ügyvezetőjeként – derítette ki a Magyar Hang. A három állami vállalat havi nettó 2-6 milliókat juttatott különböző megbízásokkal cégenként(!) az egyik pécsi vállalkozónak éveken át. A másik vállalkozó „túlélte” Csizit: a cége 2023-ban is szerződésben áll az állami társaságokkal. A szerződésekből kiderült az is, hogy az állami cégcsoport dolgozott a Mészáros Lőrinc-féle 2rule márka termékeinek előállításán.
Pécs egyik polgárias jellegű városrésze az Ispitaalja. Az elit ugyan nem itt lakik, de jó környéknek számít: orvosi magánrendelők, ügyvédi irodák és más kisebb vállalkozások működnek a környéken. A felújított padokkal, sétánnyal, szökőkúttal tarkított Köztársaság tér a városrész ékessége. A térre néző épületek egyikében birtokolt lakást Csizi Péter. A Fidesz országgyűlési frakciójából kiszorult politikus 2018 és 2022 között irányította ügyvezetőként az országszerte nagyjából tízezer személynek munkát adó Kézmű, Főkefe, Erfo Nonprofit Kft. vállalatcsoportot. Ezek állami tulajdonban állnak, az előző kormányzati ciklusban a kimúlt Emberi Erőforrások Minisztériumához, ma pedig a Belügyminisztérium alá tartoznak.
• Milyen szerződések révén lett Csizi szomszédja tulajdonában álló Hess & Partners Kft.-nek ráhatása a három állami cég működésére?
• Mennyiért kapott a H & P Kft. tanácsadásra és mennyit átvilágításra?
• Hogyan csorgatták az uniós pénzt is?
• Miket vásárolt az állami cégcsoport Csizi szomszédjának cégétől?
• Hogyan vonták be a szomszéd másik érdekeltségét is az üzletbe?
• Miért helyezett bírósági eljárást kilátásba a készülő cikkünk miatt Csizi egykori szomszédja?
• Adott-e Csizi Péter magyarázatot arra, hogy miért a közvetlen szomszédai cégeit árasztotta el megrendelésekkel? Mit reagált a helyettes államtitkár, és mit az érintett cégvezetők? | Csizi Péter állami cégvezetőként elhalmozta megrendelésekkel (egykori) pécsi szomszédait | Elárasztotta megrendelésekkel közvetlen pécsi szomszédait Csizi Péter helyettes államtitkár előző munkahelyén, a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató Kézmű, Főkefe és Erfo Nonprofit Kft.-k ügyvezetőjeként – derítette ki a Magyar Hang. A három állami vállalat havi nettó 2-6 milliókat juttatott különböző megbízásokkal cégenként(!) az egyik pécsi vállalkozónak éveken át. A másik vállalkozó „túlélte” Csizit: a cége 2023-ban is szerződésben áll az állami társaságokkal. A szerződésekből kiderült az is, hogy az állami cégcsoport dolgozott a Mészáros Lőrinc-féle 2rule márka termékeinek előállításán. | null | 1 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/csizi-peter-draga-szomszedok-allami-milliok-haverok-allami-cegek-157709 | 2023-09-15 17:35:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Az elmúlt hetekben három nagyobb eladást jelentett be az Orbán-kormány és mind a három ügyben az állami tulajdonban lévő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. képviseli az eladói oldalt. Október elején jelentették be, hogy
megkezdődött a Posta Biztosítókban lévő állami tulajdonrész értékesítését célzó nyílt versenyfolyamat.
Aztán november 10-én nagy hír volt, hogy az Erste Csoport visszavásárolja a magyar állam Erste Bank Hungary-ban meglévő 15 százalékos részesedését. Végül pedig november 21-én közölte a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., hogy tíz százalékra csökkenti tulajdonrészét a Vienna Insurance Group biztosítócsoport magyarországi üzletágában a kormány.
A három tranzakció értéke bőven több százmilliárd forintos bevételt jelent a költségvetésnek. Ekkora összegeket látva érdemes egy pillantást vetni a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-re, hogy pontosan milyen állami cégről van szó és kik dolgoznak nekik. A társaság már 1997 óta létezik, de a jelenlegi feladatkörét egy 2012-es kormányhatározat jelölte ki: tőkebefektetési tevékenységet végez, elsősorban Közép- és Kelet-Európa területén. Leginkább azonban akkor lett ismert, amikor a magyar államot képviselve 49 százalékos közvetett befolyást szerzett a Vodafone Magyarország Zrt.-ben, de a magyar Yettel 25 százaléka is hozzá tartozik.
Tehát az Orbán-kormány legnagyobb üzleteit bonyolítja a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., amelynek vezérigazgatója Torzsa Andrea, aki korábban a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt fejlesztési igazgatója volt. A társaság szerződéseit átnézve pedig kiderül: hazai és nemzetközi ügyvédi irodák és tanácsadók egész hada dolgozik nekik.
Már korábbi cikkünkben is megírtuk, hogy a Fideszt és a NER-t többségében jogászok alapították és a különböző kormányzati ás állami szervek most is jelentős forrásokat szánnak arra, hogy tapasztalt és drága ügyvédekkel vegyék körbe magukat. Akkor ezt a Nemzeti Koncessziós Iroda, a közpénz milliárdokat osztogató Magyar Turisztikai Ügynökség és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elérhető szerződéseiből vezettük le. Ebbe a sorba tökéletesen beleillik a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. is.
A legnagyobb, legjobb és legdrágább globális nemzetközi ügyvédi irodák magyarországi ágai dolgoznak nekik, hogy minden legális legyen. Például a CMS Cameron McKenna prágai irodájával júliusban kötöttek egy 60 ezer euró (20-25 millió forint) keretösszegű szerződést nemzetközi jogi tanácsadásról.
Több mint három évtizede segítünk ügyfeleinknek Magyarországon, jó és rossz időben egyaránt. Ügyvédeink rendelkeznek azzal a tudással és tapasztalattal, hogy gyakorlatias kereskedelmi megoldásokat találjanak problémáira, valamint rugalmasak és képzelőerővel képesek kezelni a gyorsan változó körülményeket
- ez a CMS Cameron McKenna bemutatkozása.
Budapesten konkrétan a belvárosi Ybl Palotában van az irodájuk. Az ingatlant leírása szerint elegancia és magas szintű XXI. századi műszaki megoldások jellemzik. Még 2001-ben a CMS Cameron McKenna az ingatlan harmadik szintjét, több mint 1700 négyzetmétert bérelt ki.
A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. másik kedvenc nemzetközi jogi irodája pedig a DLA Piper Posztl, Nemescsói, GyőrfiTóth és Társai Ügyvédi Iroda. Velük évente akár többször is szerződnek, az elérhető dokumentumok szerint legutóbb májusban állapodtak meg egy 100 ezer eurós kontraktusban. Róluk már sokszor írtunk: a DLA Piper a világ egyik legnagyobb és legelismertebb globális jogi irodája, amely 4200 ügyvédet foglalkoztat a világ több mint 40 országában.
Persze a hazai ügyvédi irodák is szívesen dolgoznak az államnak. Például a Balsai ügyvédi iroda: Ifj. Balsai István irodájáról van szó, aki az egyik legelkötelezettebb orbánista alkotmánybíró, a 2020-ban elhunyt Balsai István fia. A Miniszterelnöki Kabinetirodának és a Köztársasági Elnöki Hivatalnak is dolgoztak korábban. A Corvinus Zrt.-vel több alkalommal kötöttek 3 milliós szerződést. | Globális jogi csapat segíti az Orbán-rendszer adásvételeit | Az Orbán-rendszer a legnagyobb üzleteit a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. bevonásával bonyolítja, amely hazai és nemzetközi ügyvédi irodák egész sorát foglalkoztatja jó pénzért. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/globalis-jogi-csapat-segiti-az-orban-rendszer-adasveteleit.html | 2023-11-23 17:29:00 | true | null | null | mfor.hu |
Mindig nagy dolog, ha vállalkozó kedvű képviselőkről számolhatunk be, és most rögtön két fideszes honatya vendéglátós cégvásárlásáról tudunk megosztani részleteket. A nógrádi Becsó Zsoltról és a budapesti, de főleg a Badacsony környékén aktív Szatmáry Kristóf képviselőkről van szó. Közös bennük, hogy egyaránt van közük a vendéglátáshoz, hiszen a kormányzati felügyelet alatt működő Magyar Turisztikai Ügynökség által kiírt Kisfaludy-pályázaton korábban mindkettőjük panziója milliós vissza nem térítendő állami támogatást kapott.
Az Old Village Vendéglátóipari és Kereskedelmi Kft.-nek október 17-én lett a többségi tulajdonosa Becsó Károly, aki korábban maga is fideszes képviselő volt, valamint a kisebbségi tulajdonosa az Ara-Coeli Kft., amelynek Becsó Károly mellett a testvére, a jelenleg is aktív fideszes honatyaként tevékenykedő Becsó Zsolt a birtokosa. Az Old Village 2016 szeptembere óta létezik, fióktelepe Hollókőn, a Sport út 14. szám alatt volt és Kónyáné Szabó Mónika érdekeltségébe tartozik, aki most októberben eladta a cégét a Becsó testvéreknek.
A hollókői cím a Hotel Castellum, amely 2016 októberében nyílt meg Nógrád első négycsillagos szállodájaként és 20-25 ezer vendégéjszakát bonyolít le évente.
A beruházáshoz biztosított 500 millió forint uniós támogatás része annak a 2 milliárdot kitevő programnak, amelynek keretében tudatosan fejlesztjük a régió turisztikai vonzerejét és fogadóképességét
– fogalmazott a megnyitón Becsó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője. A szálloda nem az Old Village érdekeltsége, de az éttermes cég egyik fióktelepe a hollókői címen volt.
Stabilan nyereséges társaságot vettek a Becsó testvérek: 2021-ben 42,4 millió forintos forgalom mellett 3,9 millió forintos pluszban zárt, tavaly pedig 21,6 millió forintos árbevétel egymillió forintos nyereséghez volt elég, miközben a saját tőke 50 millió forint fölé kúszott.
Becsó Zsoltnak nem csak a privát bizniszei során fontos Hollókő, hanem állami és uniós pénzeket is próbál a térségbe irányítani, amelyek elosztásában kiemelten fontos szerepet játszik. Például november közepén fejeződött be a Hollókő Ófalu és a vár turisztikai fejlesztése című 1,3 milliárd forintos beruházás. A megvett Old Village Kft. nevét akár ófaluként is lehetne fordítani.
Nem ez lenne az első eset, amikor kísértetiesen emlékeztet a fideszes képviselő cégének új neve egy nagyszabású turisztikai fejlesztés nevére. A Telex számolt be arról 2021-ben, hogy Becsó pásztói székhelyű, szállodai szolgáltatással foglalkozó cégét Palóc Hotel Kft.-ről Enjoypark Kft.-re nevezték át. Tavaly nyáron pedig Becsó Zsolt Lázár János építési miniszterrel tárgyalt a Kelet-Nógrádban futó, illetve a tervezett fejlesztésekről és a beruházásokról, amelyek egyike a Nógrádi Enjoy Park.
Szatmáry Kristóf nem komplett megyék fejlesztési pénzeit mozgatja és irányítja, ennél sokkal szerényebb. Még 2016-ban vásárolt Badacsonytomaj külterületén egy 1,3 hektáros birtokot, és azóta ide van bejegyezve a 2014-ben alapított borászati cége, a Nimfeum Kft. is. A Villa Salve nevű panziója kapott állami támogatást, még a nyár elején pedig a Nimfeum egy éttermes leánycéggel gyarapodott Gastro Corso Kft.néven. A társaság eddig Szombathelyen tevékenykedett, de a fideszes képviselő érkezésével inkább a Badacsony lehet az új célterület. | Nógrád vármegye fideszes lordjai éttermes céggel hizlalták tovább a vagyonukat | Nógrád vármegye megkerülhetetlen szereplői a fideszes Becsó testvérek, akik most éppen egy hollókői vendéglátós céget vettek a nevükre. Egy másik honatya is lát fantáziát az éttermekben. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/nograd-varmegye-fideszes-lordjai-ettermes-ceggel-hizlaltak-tovabb-a-vagyonukat.html | 2023-11-22 17:44:00 | true | null | null | mfor.hu |
Noha akkora cégbirodalommal nem rendelkezik Kertész József, mint a megbízója, Mészáros Lőrinc, mégis elérkezettnek látta az időt arra, hogy némi átszervezést eszközöljön.
Nevezetesen az UIB Zrt.-ből szétválással egy teljesen új céget hozott hozott létre az ügyvéd MKJ Vagyonkezelő Kft. néven - vettük észre az Opten adatbázisában. Egy ilyen folyamat pedig azzal a kötelezettséggel jár, hogy vagyonleltárt és vagyonmegosztási tervezetet is készíteni kell, vagyis bepillantást nyerhetünk abba, hogy egy adott pillanatban milyen vagyonelemekkel rendelkezik egy-egy társaság, ebben az esetben a Kertész József tulajdonában lévő UIB Zrt.
Ránézve a cég tavalyi beszámolójára, most különösen érdekesek ezek a cégbíróságra benyújtott dokumentumok, hiszen az UIB mérlegfőösszege, vagyis az eszközeinek értéke egy év alatt megtízszereződött és közel 2 milliárd forintosra hízott.
Az már az idén májusban leadott 2022. évi beszámoló mérlegéből is kiderült, hogy a vagyonnövekedés a tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések jelentős megugrásának az eredménye. Forrásoldalon ezzel párhuzamosan Kertész József 848 millió forintot tolt be az UIB-be, melyből 500 ezer gyarapította a jegyzett tőkét, a maradék a tőketartalék sorra került.
Az pedig már a cégbíróságra benyújtott vagyonleltárból derül ki, hogy igen jelentős mértékben halmozza az ingatlanokat a felcsúti milliárdos ügyvédje. Számos ingatlan kerülhetett ugyanis a társaság - így közvetve a tulajdonos, Kertész József - tulajdonába. Szám szerint 17 ingatlant (ebből 1 garázst) tüntetett fel a vagyonmérlegében az UIB Zrt.
A címek alapján a 16 lakásból 15 újépítésű lakóparkokban található lakás a főváros különböző pontjain - sőt, van olyan lakópark, ahol rögtön öt ingatlan is Mészáros Lőrinc ügyvédjéhez köthető.
És ez nem is megy ritkaságszámba, hiszen egyet leszámítva, minden érintett lakóparkból minimum kettő lakás szerepel a listán. Ezek közül egy ingatlan a IX. kerületi Corvin sétányon található.
Ugyanakkor a fővároson kívül is talált kedvére valót Kertész, hiszen szerepel a listán egy balatonmáriafürdői befejezetlen beruházás is 125 millió forintos értékben.
Körbeérnek a szálak
Az már a befektetett pénzügyi eszközök listázásából derült ki, hogy az említett soron szereplő 661 millió forint három tartós részesedést és két tartósan adott kölcsönt jelent. Ebből a legnagyobb tétel a leánycégnek, az UIB Factor Zrt.-nek adott 600 millió forint.
Az UIB követelései is megugrottak 2022-ben, 623 millió forint szerepel a mérlegben. A cégbíróságra benyújtott leltár szerint három tétel emelkedik ki:
az UIB megvásárolt egy követelést 408,1 millió forint értékben, melyet a jelek szerint a tulajdonostól, Kertész Józseftől várhatnak kiegyenlíteni a "Dr. Kertész-kölcsön" megjegyzés alapján.
Megvettek egy másik követelést is, ennek összege 159 millió forint, az érintettje pedig egy 1St. Zrt.-nek jelölt társaság.
Végezetül 50 millió forintot maga a cég adott kölcsön a pécsi székhelyű, mérnöki tevékenységgel és műszaki tanácsadással foglalkozó Dunaber Zrt.-nek. Ez önmagában is meglepő, hiszen ez elenyésző a cég forgalmához képest. A látványosan felívelő szakaszban lévő társaság 2022-ben már több mint 2 milliárdos árbevételt ért el, melyből 84,4 milliós profit maradt.
Azonban a dokumentum alapján nemcsak az UIB ad kölcsönt más szereplőknek, de saját maga is igényelt. A hosszú lejáratú kötelezettségek között 70 millió forintos kapott összeg szerepel a "Profprest" megjegyzéssel - ám ilyen nevű céget nem találtunk "proForest"-et viszont igen. Ennek a társaságnak a székhelye pont ugyanarra a Szabadkai úti címre van bejegyezve, ahova az újonnan létrejövő cég, az MKJ Vagyonkezelő is, tulajdonosai pedig részben olyan ügyvédek, akik Kertész ügyvédi irodájában partner ügyvédek. Ennél több köze is van ehhez a céghez Kertésznek, hiszen a cégkivonat szerint három üzletrészre bevezetett zálogjog jogosultja is.
És ebben a céghálóban találjuk meg az UIB vagyonleltár-tervezetében szereplő két másik céget is:
a pécsi Luxury Property Zrt.-t, melyben résztulajdonos az UIB,
illetve a szintén pécsi 1St. European Trust Zrt.-t, melynek 159 milliós követelését vette meg az UIB.
Egyébként a tárgyi eszközök zömét az új cég, az MKJ Vagyonkezelő kapta, ahogy a követelések nagy része is átkerült ide, a 67 milliós pénzeszközt gyakorlatilag megfelezték, a saját tőkét lényegében szintén, míg a rövid lejáratú kötelezettséget 345 milliójából mindössze egy 3,6 milliós tétel került az új társaságba.
(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.) | Hatalmas vagyont mozgatott meg Mészáros Lőrinc ügyvédje | Tucatnál is több ingatlannal rendelkezik Kertész József, a felcsúti milliárdoshoz közeli ügyvéd saját társasága, mely tavaly a jelek szerint már akkorára nőtt, hogy a vagyon egy részét egy teljesen új cégbe pakolta át. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/hatalmas-vagyont-mozgatott-meg-meszaros-lorinc-ugyvedje.html | 2023-11-22 17:54:00 | true | null | null | mfor.hu |
A nyílt tender eredményét az ajánlatkérő Magyar Nemzeti Bank (MNB) közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A két éves szerződéses időtartam alatt tervezett konferenciák mennyisége a következő:
- évi 3 darab 500 fő feletti nemzetközi konferencia (olyan protokoll rendezvény, amelyből legalább 1 kiemelt biztonsági fokozatú, és amelyen valamely közjogi méltóság, valamint az állami protokoll és/vagy diplomáciai testület tagjai vesznek részt),
- évi 2 darab 500 fő feletti konferencia,
- évi 12 darab 100 fő feletti konferencia,
- évi 3 darab dolgozói rendezvény 1000 fő feletti részvétellel.
Az ajánlatkérő fenntartja magának a jogot, hogy a pandémiás helyzettől függően, online térbe helyezett konferenciák szervezését igényli.
A nyertessel október 18-án kötött szerződést az MNB.
A Céginfo.hu adatai szerint a nyertes Craft Event Kft. idén áprilisban alakult, a tulajdonosai Halász Domokos Gábor, Bajnogel Péter, valamint a "STU-SZA" Szolgáltató Kft.
Az utóbbi cég 1992-ben alakult Ajkán, majd 2012-ben tette át a székhelyét Budapestre. A tulajdonosa Varga Lajos Ernő. A múlt évet 1,4 milliárd forint nettó árbevétel mellett 101 millió forint adózás előtti eredménnyel zárta. | Több mint egymilliárdért szerveztet konferenciákat az MNB egy induló céggel | Egyedüli ajánlattevőként a Craft Event Kft. szervezhet konferenciákat két évig az MNB-nek, nettó 1,2 milliárd forint keretösszeg erejéig. A cég idén alakult. | null | 1 | https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/tender-mnb-konferencia-jegybank.739241.html | 2021-10-29 21:38:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
2023.11.29. 04:50
Bár Tordai Csaba ügyvédi irodájában hamisíthatták meg a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom félmilliárdos adománygyűjtésének a jegyzőkönyveit, a főpolgármester mégsem függeszti fel a jogi főtanácsadóját a városházi pozíciójából. Forrásunk szerint Tordai nélkülözhetetlen támasza Karácsonynak, ezért elképzelhetetlen, hogy meginogjon a pozíciója.
Hetek óta keressük Karácsony Gergelyt és körét a főpolgármester által alapított 99 Mozgalom bűncselekménygyanús pénzügyei miatt folytatott nyomozás körülményeivel kapcsolatban, ám eddig semmilyen választ nem kaptunk a kérdéseinkre.
Legutóbb arról érdeklődtünk a fővárosi önkormányzat sajtóosztályánál, hogy a nyilvánosságra került információkat követően miért nem függesztették fel Tordai Csabát a jogi főtanácsadói pozíciójából.
Egymásra utalva
Ez már csak azért is indokolt lenne, mert Tordai tulajdonképpen maga is belekeveredett a bűnügybe. Sőt, a félmilliárd forintnyi „mikroadomány”-ügy egyik kulcsfigurája lehet, hiszen a hatósági vizsgálat szerint az ő ügyvédi irodájában hamisíthattak meg több, az adománygyűjtés körülményeiről szóló jegyzőkönyvet.
Ennek ellenére jelenleg úgy tűnik, hogy bár Tordai tekintélyét kikezdte botrány, a városházi pozíciója megingathatatlan.
A főváros ügyeibe belelátó forrásunk szerint Gyurcsány Ferenc egykori államtitkára olyan nélkülözhetetlen támasza Karácsonynak, hogy az elmozdítására semmi esély.
Ezen a ponton érdemes felidézni, hogy még 2020 őszén – vagyis a Városháza-gate kirobbanása előtt egy évvel – a 444.hu felületén a Direkt36 is foglalkozott Tordai Csaba és Karácsony Gergely évtizedekkel ezelőttre visszanyúló kapcsolatával. Mint írták, Tordai nemcsak Karácsony egyik legközelebbi munkatársa, hanem egyúttal az egyik legrégebbi barátja is. Már az egyetemen közel hozta őket egymáshoz a politika iránti érdeklődésük és később, a 2002-es választás idején is dolgoztak együtt a Medián közvélemény-kutató cégnek.
Láng Zsolt: A 99 Mozgalom botrányában érintetteknek fel kell függeszteni a munkálkodását + videó
Karácsony Gergelynek le kellene mondania, de nem fog – mondta a Magyar Nemzetnek Láng Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, a párt budapesti elnöke.
A portál cikke szerint a bizalmi viszony a későbbiekben is megmaradt, s 2019-ben a főpolgármesteri mandátumot nyerő Karácsony jóval nagyobb befolyási kört testált Tordaira, mint ami a jogi főtanácsadói titulusból kikövetkeztethető lenne. – Valójában ő az egyik legbefolyásosabb ember a Városházán. „Csaba a pecsétőr” […] Karácsony aláírása előtt mint „főjogász” mindent ellenőriz jogi szempontból – közölte a Direkt36, amely szerint a főtanácsadó kulcsszerepet játszik az olyan nagy horderejű projektekben is, mint például a fővárosi parkolás átalakítása.
És ha már Városháza-gate, akkor fontos megemlíteni, hogy az üggyel összefüggésben nyilvánosságra került hangfelvételeken Gansperger Gyula, baloldali üzletember úgy jellemezte Tordai szerepét, hogy bár „nincs úgymond hivatali tisztsége, de minden olyan szerződés, rendelkezés, tervezet, ami kimegy a főpolgármestertől, azt ő készíti elő, és ő vizsgálja meg, hogy működőképes-e. Tehát mielőtt ez kimegy a nyilvánosságra, hogy aláírja a Gergő a szerződést, azt a Tordai Csaba láttamozza.” Tordai tevékenységéről egyébként az egyik nyilvánosságra került felvételen Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök is említést tett. Úgy fogalmazott:
Gyakorlatilag két ember üzemelteti ma a Városházát, ő az egyik.
A kampányra nem költhették a félmilliárdot
Emlékezetes: egy júniusi nemzetbiztonsági jelentés rögzítette, hogy Karácsony mozgalmának számlájára 506 millió forint érkezett, döntően euróban és angol fontban. Ezt az összeget a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor fizette be készpénzben, összesen 19 alkalommal. Bár a mozgalom a főpolgármester 2021. októberi előválasztási kampányát volt hivatott elősegíteni – Karácsonyék állítólag erre gyűjtötték a pénzt –, azonban Perjés az utolsó befizetést tavaly szeptemberben tette, vagyis közel fél évvel az országgyűlési választás után.
Tehát a kampányra nem költhették a félmilliárdos összeg egészét, de megbukott Karácsonyék mikroadományokról szóló magyarázata is.
Ugyanis szeptemberben az OTP, a 99 Mozgalom számlavezetője egyebek megállapította, hogy Perjés döntő többségben 50 és 100 eurós címletű bankjegyeket fizetett be, amelyek nem egy esetben újak, gyűrődésmentes voltak, összetapadtak, sorszámuk követte egymást, s leginkább csomagokban érkezhettek. Ráadásul a bank szerint bele sem fértek volna a gyűjtőládikákba a jegyzőkönyvekben szereplő összegek. Az OTP ezt követően feljelentést tett, de Tényi István feljelentése nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már júliusban elrendelte a nyomozást költségvetési csalás, majd pénzmosás gyanújával.
November elején értek el az ügy szálai Tordai Csabáig, akinek az ügyvédi irodájában tartott házkutatás során különböző iratokat foglaltak le az adónyomozók. Az adománygyűjtő ládák tíz jegyzőkönyvén az MSZP két munkatársának neve szerepelt, ám a szocialista párt csak egy jegyzőkönyv aláírását ismerte el, a többin így nem szerepelhetne a munkatársaik neve. Vagyis az adománygyűjtő ládák tíz okiratából kilencet meghamisíthattak.
Tordai elérhetetlen
Néhány napon belül házkutatást tartottak Perjés Gábor törökbálinti házában is, ahova a 99 Mozgalmat bejegyezték. Bár Perjést és Karácsonyt sikerült személyesen elérnünk, egyikük sem kommentálta a hatósági eljárást. Tordai Csaba pedig teljesen elérhetetlenné vált lapunk számára, sőt a munkahelyén, a Városházán sem volt fellelhető az elmúlt hetekben.
Tordain kívül egy másik Gyurcsány-közeli ügyvéd is komoly bajban van
A bukott kormányfő fontos bizalmasa Czeglédy Csaba is, akit sokmilliárdos adócsalással vádolnak.
Borítókép: Tordai Csaba ügyvéd (Fotó: Havran Zoltán)
mikroadomány
kampány
ügyvédi iroda
99 Mozgalom | Bűncselekménygyanús mikroadományok: Karácsony főtanácsadójának megingathatatlan a városházi pozíciója | Bár Tordai Csaba ügyvédi irodájában hamisíthatták meg a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom félmilliárdos adománygyűjtésének a jegyzőkönyveit, a főpolgármester mégsem függeszti fel a jogi főtanácsadóját a városházi pozíciójából. Forrásunk szerint Tordai nélkülözhetetlen támasza Karácsonynak, ezért elképzelhetetlen, hogy meginogjon a pozíciója. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/11/buncselekmenygyanus-mikroadomanyok-karacsony-fotanacsadojanak-megingathatatlan-a-varoshazi-pozicioja | 2023-11-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A sok pénz biztosan nagyon kellett, hiszen ilyen magasztos célok vannak, mint: “megteremti a lakóhely-közeli egészség-szolgáltatás koncepcióját, amely egyszerre jelenti az alapellátás és járóbeteg szakellátás integrációját valamint kibővítését, úgy hogy annak szerves részét képezik az egészségfejlesztést, megelőzést és gondozást támogató új funkciók is. A lakóhely közeli egészség szolgáltatás (LESZ) szakemberek csoportja által nyújtott,általánosan hozzáférhető, közösség-központú, átfogó népegészségügyi és egészségügyi szolgáltatások összessége lesz, amely a releváns közösségi egészség szükségleteket képes majd szakszerűen ellátni. ”
Ezt ebben a cikkben lehet olvasni: megtekintés >>.
Sajnos ezen kívül csak pár cikk található a neten, például a “nagy olvasottságú” szegedi és pécsi oldalon: cikk 1 >>, cikk 2 >>
Pedig a nyilvánosság biztosítására 23,5 milliós keretszerződést kötött az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a konzorciumvezető egyébként a GYEMSZI volt): részletek itt >>.
Túl a pazarláson, a közbeszerzés nyilvánvalóan szabálytalan volt, hiszen a három MEGHÍVOTT ajánlattevő azonos üzleti körből származik.
A www.regon.hu oldal “Kapcsolat” menüpontjánál három nevet olvashatunk: Oltyán József (Makroler Médiaügynökség Kft, Kecskemét), Várnai Zsolt (ALON Média Kft, Szombathely), Bereczki Szabolcs(BDR Médiaügynökség, Debrecen).
A három név a három ajánlattételre meghívott cég tulajdonosa, a honlapból látszik, hogy nem igazán versenytársak, hanem inkább üzlettársak. Azt, hogy a budapesti AEK miért egy kecskeméti kis médiavállalkozást és barátait hívja meg ajánlattételre, a korábbi államtitkár, Zombor Gábor kecskeméti gyökereivel magyarázhatjuk.
A fenti két cikkecske ismeretében különösen döbbenetes, hogy a 23,5 milliós keretszerződésből milyen tételekre kért és kapott árajánlatot az ÁEK a csatolt dokumentumban található a szerződés, annak különösen a melléklete hihetetlen:
[su_document url=”https://korrupcioinfo.hu/wp-content/uploads/2016/07/A_016199_003_2015_nyilvanossag_MAKROLER.pdf”]
Néhány kiemelt részlet a dokumentumból:
TV spot gyártásához:
zene szerzése: 50 ezer Ft/óra
helyszín keresése/terepszemle: 40 ezer Ft/nap
casting 150 ezer Ft/nap
ÁLLAT és IDOMÁR: 400 ezer Ft/nap
felnőtt szereplő :140-180 ezer Ft/nap
gyerek szereplő: 50 ezer Ft/nap
SZINKRONSZINÉSZ 80 ezer Ft/nap
narrátor 180 ezer Ft/nap
Rádióreklám
30 mp szövegírás: 45 ezer, narrátor: 180 ezer Ft/nap
Egyéb:
500 karakteres sajtóközlemény: 100 ezer Ft
1000-2000 karakteres közlemény: 150 ezer Ft
Sajtócikk: 350 ezer Ft/oldal
interjú szervezés és lebonyolítás: 200 ezer Ft/alkalom
Sajtófigyelés 5-8 keresőszóra : 200 ezer Ft/hónap!
A 23,5 millió forint ugyan egy keretszerződés, de a palyazat.gov.hu oldal adatai alapján a teljes összeg kifizetésre került, hiszen a projekt 9,5 milliárdja hiánytalanul kifizetésre került.
Azonban a “nyilvánosság biztosítására” kiszórt pénznek ezzel még nincsen vége. Az ÁEK honlapján ugyanis -ez üdítő kivétel- megtalálható sok szerződés adata, a 2014-esek (részletek >>) között pedig látható, hogy a Capitol Consulting Kft. kapott a program KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA tervezésére bruttó 7,5 milliót. Ezzel másfél hónap alatt készen is lett. A következő sorban azonban azt látjuk, hogy ugyanazon a napon, nyilván biztos-ami biztos alapon a PUB-MAN Bt.-vel is szerződtek. Igaz, velük 9,5 millió forintért ugyanerre! 2x fizetni ugyanazért: klasszikus hűtlen kezelés.
Persze a többi közbeszerzés sem semmi:
MAGYAR KÖZMENEDZSMENT FEJLESZTÉSI KFT. Egészségszervezés új funkciói tématerületen működő munkacsoportok moderációjának és kapcsolódó koordinációs feladatainak ellátására 25millió ft 300 megbeszélés… (részletek >>)
A PROJEKT EGYSÉGES BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK KIALAKÍTÁSA!! 12,5 millió Capitol Consulting Kft (részletek >>)
Stratégiai tervezési módszertanfejlesztés feladatainak ellátására ?! 15 millió Kockázat klutató Nkft (részletek >>)
Projekt koordináció… 20 millió 4Sales System Kft (részletek >>)
Egészségszervezés új funkciói fejlesztési területek és kapcsolódó horizontális területek minőségbiztosítási feladatainak ellátására VICC , 36 millió, IFU Horváth Partners Kft érdemes a linken a részletes feladatokat megnézni (részletek >>)
Intézmények HR gyakorlatának felmérése 18 millió (részletek >>)
egészségügyi ellátások finanszírozási módszertanának fejlesztése Ideas and Solutions Kft 25 millió (részletek >>)
Egészségügyi szakfeladatok országos működtetésének vizsgálata és döntéselőkészítő tanulmány kidolgozása három szakterületen: patológia, laborszolgáltatás és képalkotó diagnosztika Ilex Vezetési Tanácsadó 50 Millió !! (részletek >>)
Elektronikus felület és adatbázis kialakítása a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet által lebonyolított és koordinált k!özbeszerzési eljárások kezelésére! 50 millió !!! Ponte.hu Kft (részletek >>)
Kód Informatika BT: Minőségbiztosítás 7,5 millió ft (részletek >>)
IL-Da-Ga Kft Catering: 3000 fő büfé (pogácsa, szendvics üdítő) 2000 fő szendvicsebéd (6 kanapészendvics/fő) 17 millió ( 3500 ft/fő) (részletek >>)
FELSŐVEZETŐI KOMPETENCIAFELMÉRÉS ÉS ÖSSZESEN 90 NAP TRÉNING 42 millió! (részletek >>)
Egészségszervezési modellező rendszer fejlesztése tárgyában 20 millió ConSense Kft (részletek >>)
A 9,5 milliárdról szóló támogatási szerződés itt található (részletek >>). A GYEMSZI honlapján található kis ismertető is egészen komolytalan egy 9,5 milliárdos “projekthez” képest (részletek >>). | Vajon mi kellene még az egészségügy rendbetételéhez? | A három név a három ajánlattételre meghívott cég tulajdonosa, a honlapból látszik, hogy nem igazán versenytársak, hanem inkább üzlettársak. Azt, hogy a budapesti AEK miért egy kecskeméti kis médiavállalkozást és barátait hívja meg ajánlattételre, a korábbi államtitkár, Zombor Gábor kecskeméti gyökereivel magyarázhatjuk. | null | 1 | https://korrupcioinfo.hu/vajon-mi-kellene-meg-az-egeszsegugy-rendbetetelehez/ | 2016-07-14 10:15:00 | true | null | null | Korrupcióinfó.hu |
A Fővárosi Főügyészség vádat emelt egy nemzetközi drogkartell megbízásából, Magyarországon kiépített bűnszervezet irányítójával, valamint 19 társával szemben, akik Kolumbiából származó, majd Nyugat-Európában értékesített kábítószerek után befolyt, összesen 46 milliárd forintnak megfelelő összegű pénz tisztára mosásában vettek részt – írja a Fővárosi Főügyészség közleménye.
Ez a bizonyos irányító egy 1980-as évektől Magyarországon élő, Budapesten letelepedett vietnámi állampolgár. 2006-ban egyeztek meg vele egy kolumbiai bűnszervezet tagjai, hogy anyagi haszon ellenében segítséget nyújt nekik a drogpénzek tisztára mosásában.
A vietnámi férfi 2007 és 2014 között egy olyan bűnszervezetet épített ki és működtetett, amelynek célja és feladata az volt, hogy a kolumbiai drogkereskedelemből származó bűnös pénzt különböző európai országokból összegyűjtsék, rejtve Magyarországra szállítsák, majd banki szolgáltatások igénybevételével tisztára mossák. Az ügy központi alakja közvetítőket, illetve rajtuk keresztül futárokat, és befizetést teljesítő személyeket vont be. Az ügynek így összesen 20 vádlottja van, a vietnámi férfi mellett 19 magyar állampolgár, akik a vád szerint az erre a célra megnyitott bankszámlákra pénzbefizetéseket teljesítettek, illetve esetenként közreműködtek a továbbutalásban is.
Ők a nagy összegű euró és dollár készpénzcsomagokat, elsősorban Hollandiából, Belgiumból, Németországból és Spanyolországból, kifejezetten rejtett szállításra kialakított személy- és tehergépjárművekben szállították Magyarországra. Itt aztán a futárok átadták a közvetítőknek, akik azt átszámolták, végül Magyarországon és Szlovákiában bankszámlákat nyitottak, amelyekre a pénzt befizették, majd onnan távol-keleti cégek számláira utalták tovább.
A Fővárosi Főügyészség velük szemben bűnszervezetben, különösen nagy értéket meghaladó értékre elkövetett pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra, amelyben valamennyi vádlottra végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt.
Többen szerepelnek az ügyben olyanok, akik egy 2017-ben lefülelt másik pénzmosási ügyben is érintettek voltak. Azt egy itt élő egyiptomi férfi és egy magyar társa irányította. | Éveken keresztül Magyarországon mosta tisztára a kolumbiai drogmaffia pénzét egy vietnámi férfi | A Fővárosi Főügyészség vádat emelt egy nemzetközi drogkartell megbízásából, Magyarországon kiépített bűnszervezet irányítójával, valamint 19 társával szemben, akik Kolumbiából származó, majd Nyugat-Európában értékesített kábítószerek után befolyt, összesen 46 milliárd forintnak megfelelő összegű pénz tisztára mosásában vettek részt – írja a Fővárosi Főügyészség közleménye. | null | 1 | https://444.hu/2023/11/29/eveken-keresztul-magyarorszagon-mosta-tisztara-a-kolumbiai-drogmaffia-penzet-egy-vietnami-ferfi | 2023-11-29 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Részben szétverve, bontott állapotban 1,8 milliárd forintért árulja a felszámoló a néhány évvel ezelőtt önkormányzati kézben még nyereséget termelő hévízi háromcsillagos szállodát, amely helyenként már beázott, falai penészesek, vagyis teljes felújítást igényel.
A Hotel Aquamarin eladásáról 2019 februárjában döntött a képviselő-testület, nem sokkal azután, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Kisfaludy Programján keresztül 382 millió forint állami támogatást ítéltek meg az akkor még önkormányzati tulajdonú fenntartónak.
A Hévíz központjában, a Hévízi-tótól nagyjából egy kilométerre elhelyezkedő szállodát nyilvános pályázaton árulta 1,5 milliárd forintért a fideszes Papp Gábor vezette önkormányzat, és 2020 elejére meg is lett az új tulajdonos. A hotelt üzemeltető Aquamarin Szállodaipari Kft.-t egy fuvarozással foglalkozó zalaegerszegi vállalkozó, Éder Zoltán cége vásárolta meg. Éder neve Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea XII. kerületi házvásárlásával kapcsolatban került be a hírekbe, kétszeresen is – az egyik luxusingatlannak korábban a tulajdonosai között bukkant fel, a másiknál beruházóként.
Beütött a Covid
2020 elején a koronavírus és a járványügyi intézkedések hatására a szállodáknak szinte nullára esett vissza a forgalmuk, nagy részük átmenetileg le is húzta a rolót. Így tett a Hotel Aquamarin is, melynek Facebook-oldalára 2020 márciusában kiírták, hogy bizonytalan ideig szüneteltetik a működését, de „amint újra lehetőség nyílik rá, szeretettel várjuk önöket!”.
A hotel azonban azóta sem nyitott ki. Elkezdték felújítani, de nem fejezték be a renoválását, félkész állapotban maradt, az üzemeltető cég pedig felszámolás alá került az év elején. A Hotel Aquamarint most már nyílt pályázaton árulják, az ingatlan becsült értéke 1,8 milliárd forint.
Az ingatlanhoz tartozik a többi között egy üdülőépület, egy villaépület, egy garázs és egy kültéri medence is.
A kiírt pályázat első körben eredménytelenül zárult, miután nem érkezett ajánlat az ingatlanra. Ez persze nem olyan meglepő, Hévíz feltehetően most nem az első számú befektetési célpontja az idegenforgalomban utazó vállalkozóknak: az üdülővárost nemcsak a koronavírus-járvány tépázta meg, hanem az orosz turisták elmaradása is, akik a háború miatt nem utazhatnak. Hévíz polgármestere az idei nyári szezon kezdetén a Mandinernek adott interjúban arról beszélt, hogy nagyjából évi 300–350 ezer vendégéjszaka veszett el az orosz turisták távolmaradásával a tavalyi évben. Papp Gábor egyébként próbálja fenntartani a jó kapcsolatot az oroszokkal, nemrég az Oroszországi Föderáció magyarországi nagykövetét, Jevgenyij Sztanyiszlavovot fogadta.
Habár a szálloda már nem önkormányzati tulajdon, Papp Gábor polgármesternek is küldtünk kérdéseket, miután 2018 decemberében még az volt az önkormányzat elképzelése, hogy maga is beszáll a szálloda fejlesztésébe. Papp azonban nem válaszolt arra, hogy végül támogatták-e a felújítást, ahogy arra sem, tud-e valamit az abbamaradt építkezés körülményeiről.
Úgy tudjuk, hogy a szálloda a bezárást követően többeknek is tartozott, miután a nem teljesült foglalások árát nem fizette vissza a vendégeknek. Egy lapunknak nyilatkozó károsult 2020. február 24-én foglalt szállást két főre a március 23. és 26. közötti időszakra az Aquamarinban. A szállásra és ellátásra banki átutalással 62 069 forintot fizetett, de a kormány által március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet miatt a szálloda hozzájárulásával, telefonos egyeztetés alapján az időpontot módosították. Majd a szálloda kétszer is kérte az időpont további halasztását az épületeiben időközben megkezdett felújítási munkálatokra hivatkozva.
A legutolsó közösen egyeztetett, elfogadott időpont 2020. szeptember 7–10. volt. Azonban július 15-én a szálloda ismét arról értesítette a vendégeket, hogy a felújítási munkák elhúzódása miatt ezt az időpontot sem tudják tartani, november előtt semmiképpen nem tudnak vendéget fogadni. Ekkor lemondtuk a foglalását, és kértük a befizetett összeg visszatérítését a bankszámlámra
– mesélte el András.
Visszatérítést viszont jó darabig nem kaptak. Emiatt 2021 februárjában a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordultak, ahonnan a Békéltető Testülethez irányították őket. Végül, ugyan a határidő lejárta után, de egy év alatt sikerült visszaszerezniük a pénzüket. Úgy tudjuk, ez nem mindenkinek jött össze, többen ugyanis nem vitték végig az ügyet, így elúszott a pénzük. Erről is szerettük volna megkérdezni Éder Zoltánt, és persze arra is kíváncsiak voltunk, mi vezetett a felszámoláshoz, de a cégvezető nem kívánt nyilatkozni.
A felszámolást a Grand Holding Zrt. vezényli le. Kun József Lászlótól próbáltunk többet megtudni a felszámolás menetéről, de a felszámolóbiztos sem reagált a kérdéseinkre.
Mi lett az állami támogatással?
Hévízre 640 millió forint jutott az MTÜ szállásfejlesztési programjából, az összegből nyolc szálló újulhat meg – erről a polgármester beszélt 2018-ban. Az Aquamarin Hotelnek jutó 382 millió a 12. legnagyobb összeg volt a 625 nyertest felvonultató pályázaton. Az biztos, hogy a támogatást megörökölte az önkormányzattól a tulajdonos, mivel az összeget nem az önkormányzat, hanem az Aquamarin Szállodaipari Kft. nyerte el, tulajdonosváltásnál pedig nem vész el a korábban megítélt pénz.
A turisztikai ügynökségtől próbáltuk megtudni, hogy felhasználták-e a támogatást, és amennyiben igen, akkor azt vissza kell-e fizetnie a volt tulajdonosnak, miután nem fejezték be a beruházást, illetve mi a felújítás határideje, de általánosságban megfogalmazott válaszuk nem vitt minket közelebb a helyzet tisztázásához. Azt írták, hogy
pályázati támogatásból finanszírozott turisztikai fejlesztések mindegyike szerződéses jogviszonyban rögzített határidőn belül, szigorú elszámolási rend alkalmazása mellett valósítható meg. A fel nem használt vagy nem szabályszerű felhasználással érintett támogatással szemben a megvalósítónak visszafizetési, helytállási kötelezettsége van. Ezen kötelezettségek fennállnak a beruházás megvalósítása, valamint az elkészült fejlesztés fenntartási időszaka alatt is. | Penészes falakkal árulják 1,8 milliárdért a hévízi szállodát | A néhány évvel ezelőtt még önkormányzati kézben nyereséget termelő Aquamarin Hotelt tulajdonló cég felszámolás alá került, a 382 millió forint állami támogatással eltervezett felújítás pedig félbemaradt. A cég tulajdonosának neve korábban Mészáros Lőrincék házvásárlásánál tűnt fel. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/11/27/heviz-aquamarin-hotel-felszamolas-allami-tamogatas/ | 2023-11-27 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Két, egymás mellett álló, szuperpanorámás „gazdasági épület” nőtt ki a föld alól Siófok-Töreki külterületén, ami az építkezést figyelemmel kísérő helyiek szerint valójában egy monolit vasbeton épület: állítják, noha az utcafrontról már nem látszik, a pinceszintnél egybe van építve a papíron két külön álló ingatlan. Nem ez az egyetlen probléma a környékbeliek szerint. Felsorolásuk szerint:
a helyi építési szabályzat szerint ide még gazdasági épület sem helyezhető el (csak gyümölcsösbe, szőlőültetvényre vagy egyéb kertészeti művelés alá eső területen lehet).
A területrendezési törvény szerint az ingatlan tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek számít, vagyis a táji, tájképi értékek megőrzésével lehet új épületet elhelyezni (ha a helyi szabályok ezt lehetővé teszik).
A még jobb balatoni panoráma érdekében hatalmas földmunkák árán feljebb hozták a térszintet, a lejtős telken egy kis dombocskára került az utcáról látható épületrész.
A telekhatárokat is az ideális balatoni rálátás érdekében alakították át.
Ugyanakkor a kormányhivatal vizsgálata mindent rendben talált.
A területet valamivel több mint két évvel ezelőtt vásárolta meg a kormányközeli távközlési cég, a 4iG Nyrt. elnökhelyettese, Linczényi Aladin, amikor több, egymással szomszédos telket szerzett meg a Jódi-hegyen, nem messze főnöke, Jászai Gellért 4iG-vezér villájától. Nem sokkal a vétel után telekalakítást kezdeményezett a földhivatalnál. Csakhogy nem telekegyesítést – ami akár logikus lehetett volna az egy kézbe kerülő területeknél –, hanem a két nagyobb telke közötti határvonalat forgatta el nagyjából 45 fokkal.
Ennek a nem sokkal később beadott építési engedélynél lett jelentősége: mindkét telekre külön-külön kért és kapott engedélyt egy-egy épületre. A két épületet a közös telekhatár két oldalára tervezték, fő homlokzata pedig egy vonalban helyezkedik el: ha nem forgatták volna el a telekhatárt, akkor az épületegyüttes hosszanti oldala nem egyenesen a Balatonra, hanem a szemközti dombra nézett volna. A két építési engedéllyel pedig a szigorú mérethatárokat tudták megkerülni, hiszen legfeljebb száz négyzetméteres gazdasági épületet enged meg (3 százalékos beépíthetőségi korlát mellett) a helyi szabályozás, ám a két telekre már egy száz négyzetméteres és egy ötven négyzetméteres épületre tudtak engedélyt kérni.
A két épület a helyi előírások és az építési engedély szerint sem érhet össze: 3–3 méter távolságot kell tartani a telekhatártól, vagyis összesen hatméternyire kell lenniük egymástól. Ez szerepel a beadott építési dokumentációkban és az engedélyben is. A környékbeliek szerint azonban egy épületről van szó, amelynek alsó szintje egy közel 30 méter hosszú, egybefüggő monolit vasbetonból készült pince, ami állításuk szerint jól megfigyelhető volt az építkezés kezdetén. Amikor november elején ott jártunk, a tetőt szigetelték: az utcáról látható épületrészek akkor egymástól 6 méteres távolságban látszottak.
„Hiába fedik el földdel az alsó szintet, ez attól még egy épület, és így még az egyébként is ezer sebből vérző építési engedélyben foglaltaknak sem felel meg” – mondta el a 24.hu-nak Papp László, akinek pár parcellával odébb van telke. Papp László ezért több civil társával együtt a Somogy Vármegyei Kormányhivatalhoz fordult, hogy állítsák le az építkezést, és állítsák vissza az eredeti állapotot.
Papp László szerint nem csak ez a gond az épülettel.
Ez egy gyepes, természetközeli terület volt. Ahhoz, hogy ide egyáltalán gazdasági épületet lehessen felhúzni, gyümölcsös, szőlő- vagy zöldségültetvénynek kellett volna itt lennie, mert a helyi rendelet szerint csak az így hasznosított telkekre lehet a műveléshez szükséges épületet felhúzni. És ez előfeltétel, néhány később ültetett gyümölcsfával nem lehet ezt utólag szabályossá tenni
– hangsúlyozta.
De Papp szerint nem csak a siófoki helyi építési szabályzatot szegték meg az építkezéssel, hanem a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényt is, amely az érintett telkeket a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek közé sorolja. „Ez azt jelenti, fokozottan kell figyelni, hogy ne változtassák meg a táj karakterét, a természeti-domborzati adottságokat, és új épület elhelyezése csak a tájba illesztve, a tájképi értékek megőrzésével történhet meg. Most nézze meg: ott elhordták a dombot, itt meg több kamion sittel kevert földdel töltötték fel, hogy jobb legyen a házból a kilátás. Innen az útról pedig, ahol sok kiránduló is szokott járni, elvették a panorámát. A házak már a látványterveken is tájidegen, városias, szinte ipari létesítményekre jellemző formákat mutattak” – fejtette ki.
A Somogy Vármegyei Kormányhivatal azonban mindent rendben talált.
Az ingatlanon építési tevékenységet végeztek, szabálytalanságot nem tapasztaltunk, ezért döntést nem hoztunk, annak meghozatala nem volt indokolt
– értesítette Neszményi Zsolt főispán a bejelentőket. Egyébiránt hivatala néhány hónappal ezelőtt az alig pár száz méterre található lómenhely épületét és fedett lóbeállóinak bontását rendelte el azokra az indokokra hivatkozva, amelyeknek most szerinte megfelelt a beruházó (lásd keretes írásunkat).
Elkeserítő, hogy egyesek úgy gondolják, felettük semmilyen kontroll nincsen, és így a Balaton egyik utolsó érintetlen tájegységét teszik tönkre
– fogalmazott Papp László, aki társaival együtt további jogorvoslatot próbál keresni az általa vélt szabálytalanságok miatt.
Linczényiék szerint azonban nincsen semmi szabálytalanság az építkezéssel kapcsolatosan.
– Linczényi Aladin magánszemélyként, magánhasználat céljából vásárolta meg a megkeresésében feltüntetett ingatlant. Az építkezés a jogerős építési engedélyben foglaltaknak megfelelően zajlik – válaszolt a megkeresésünkre Linczényi nevében a 4iG Nyrt, amely hangsúlyozta, hogy Linczényi Aladin nem közszereplő és a „jogszabályoknak megfelelően zajló és magánberuházásban megvalósuló építkezés részleteihez nem fűződik közérdek”.
A válasz megérkezte után még egyszer visszakérdeztünk: valóban egy épület épült-e, és ha igen, ez hogyan felel meg az építési engedélynek, de erre a felvetésre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | Elforgatta a telekhatárt a kormányközeli cég egyik vezetője, hogy jobb legyen a kilátása a Balatonra | A kormányközeli 4iG egyik vezetőjének kiemelt tájképvédelmi övezetben zajló balatoni építkezése szinte minden létező szabályt megsértett a helyi panaszosok szerint. Az érintett szerint viszont minden az engedélyeknek megfelelően zajlik, és a kormányhivatal sem talált semmilyen szabálytalanságot. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/11/28/siofok-toreki-4ig-linczenyi-aladin-lomenhely-epitkezes-ner/ | 2023-11-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Aki nem szerződik át a céghez, annak nem lesz lehetősége tovább dolgozni – forrásunk szerint lényegében ezt az üzenetet kapták a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház takarítói. Úgy tudjuk, a dolgozók egyelőre csak szóbeli értesítést kaptak, de már ebből kiderült, hogy december 31-ig mindenkinek át kell szerződnie egy külsős cégbe. Információnk szerint az alkalmazottakkal a kórház számol el közös megegyezéssel, „felmondást erőltetnek rájuk” – fogalmazott forrásunk. Az érintettek között az terjed, hogy december 31-én 220 takarítól válnak meg, hogy aztán január elsején átvegye őket a külsős cég.
Az említett külsős cég a B+N Referencia Zrt., melynek menetelése még NER-körökben is szédítőnek számít. Az épületek takarításával, karbantartásával foglalkozó cég már évek óta sorra nyeri az állami megbízásokat. A legnagyobb dobásuk 2021-hez köthető: egy 300 milliárdos megrendelést söpörtek be, mellyel fokozatosan az ország 107 kórházában a műtőktől a raktárakig átveszik a fertőtlenítési és a takarítási feladatokat.
Vagyis nemcsak a székesfehérvári kórházat érinti a változás. A cég válasza szerint a B+N Referencia Zrt. jelenleg 49 kórházban lát el fertőtlenítő takarításhoz kapcsolódó feladatokat, de ebből 30 egészségügyi intézményben még csak 4 hónapja vannak jelen. 2024. január 1-jétől további 51 vidéki kórházban, így a székesfehérváriban is megkezdik a takarítást.
Információnk szerint több dolgozó attól tart, hogy az új szerződéssel előnytelenül változnak a munkafeltételek. Az biztos, hogy a munkaviszonyuk újraindul, de a legjobban attól tartanak, hogy esetleg kirendelhetők lesznek más kórházakba, ahol éppen munkaerőhiány van. Első körben a kórházat kerestük meg kérdéseinkkel, innen a Pénzügyminisztériumhoz irányítottak minket, ahonnan viszont egy hónapja nem reagálnak a kérdéseinkre. A B+N Referencia Zrt. viszont készségesen válaszolt.
A dolgozók átvételével kapcsolatban arról írtak, hogy egy-egy elnyert megbízás esetén a szolgáltatás megkezdése előtti időszakban felveszik a kapcsolatot a kórház menedzsmentjével, és felajánlják a takarítóknak a további munkavégzés lehetőségét.
Az, hogy egy adott kórház miként menedzseli a változást a munkavállalóinak körében, az az érintett intézmény hatáskörébe tartozik, mi a partnerségünket minden esetben felajánljuk ehhez
– tették hozzá.
A takarítóknak egy felnőttképzésen is részt kell venniük, „amelynek sikeres elvégzése esetén higiénés intézményi takarító képesítést szereznek. A képzés során sajátítják el a társaságunk által nyújtott magas higiénés takarítási technológiát, a takarítóeszközök helyes használatát. Ennek köszönhetően az egészségügyi intézményekben végzett fertőtlenítő takarításunkkal hozzájárulunk a biztonságos betegellátáshoz” – válaszolták.
A cég azt is megerősítette, hogy a székesfehérvári és az alárendeltségébe tartozó móri, enyingi, csákvári, valamint sárbogárdi egészségügyi intézményekből 220 főt tervez átvenni. Velük már lezajlott az ilyenkor szükséges egyeztetés, és „mindannyian jelezték csatlakozási szándékukat.” A dolgozók esetleges átvezénylésével kapcsolatban azt írták, hogy
őket ugyanazon a helyszínen kívánjuk foglalkoztatni, ahol eddig is dolgoztak, leendő munkatársainkkal határozatlan idejű szerződést kötünk.
Rákérdeztünk még egyszer arra, hogy a szerződésük szerint átirányíthatók lesznek-e a dolgozók? A válaszból az derült ki:
a szerződésben nincs kikötve, hogy a takarítók csak a munkavégzésük eddigi helyszínén dolgozhatnak,
de a cég hangsúlyozta, hogy minden új munkatársukat ott szeretnék foglalkoztatni, amelyik kórházhoz eddig is tartoztak. Egyes dolgozók a cafetéria-juttatás elvesztésétől tartanak, a cég ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre annyit írt: a dolgozók bérezését igyekeznek úgy megállapítani, hogy a korábbi egyéb juttatások, pótlékok beépüljenek a fizetésekbe. „Az a célunk, hogy egy új kollégánk se járhasson rosszabbul az átvétellel. Természetesen vannak olyan juttatások, mint például az utazási költségtérítés, amit mi is ebben a formában biztosítunk a jövőben is” – tették hozzá.
Nemcsak a takarítást, az üzemeltetést is átveszik a kórházakban
Július elsejétől egy kormányrendelet-módosításnak köszönhetően új világ köszöntött be a kórházakban: először a fővárosi, majd 2024. január elsejétől már országosan is minden kórház ingatlanüzemeltetési szolgáltatását központilag látja el az állam a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon (KEF) keresztül. Ennek az a lényege, hogy a KEF biztosítja az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartása alá tartozó, aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó fővárosi és vármegyei költségvetési intézmények számára az ingatlanüzemeltetési szolgáltatásokat.
Ahogy a kórházak takarításánál, úgy az üzemeltetésnél is a B+N Referencia Zrt. lett a kiválasztott.
2023. július 1-jén kezdték meg a fővárosi kórházakban és azok vidéki telephelyein a szerződésben rögzített feladatok ellátását, a vidéki központú kórházakban pedig 2024. január 1-jén kezdik meg tevékenységüket, ez 61 intézményt érint – írták. Ez a megbízás nem azonos a kórházak fertőtlenítő takarításához köthető tevékenységükkel, ez a szerződés a kórházépületek műszaki üzemeltetéséről, a berendezések karbantartásáról, javításáról és ellenőrzéséről szól.
Arra a kérdésünkre, hogy összesen hány embert érint a változás, magyarán hány dolgozónak ajánlják fel az átlépési lehetőséget, nem tudtak konkrét választ adni.
Természetesen minden kórház esetében vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy az ott karbantartási tevékenységet végző kollégák milyen módon tudnak részt venni az általunk végzett szolgáltatások teljesítésében, de az, hogy ez pontosan hány embert érint, és miként hathat rájuk a változás, az a jelenlegi munkáltatójuk, azaz a kórházak hatáskörébe tartozik
– írták válaszukban.
A NER-en belül is kivételes a cég szárnyalása
A vállalatot, illetve jogelődjét, a B+N Kft.-t még 1998-ban alapították, és több mint egy évtizedig egy galgahévízi család kezében volt. 2009-ben jelent meg a tulajdonosok között a jelenlegi egyedüli részvényes Kis-Szölgyémi Ferenc. Két évvel később Kis-Szölgyémi már Simicska Lajos üzleti körével birtokolta közösen a vállalatot. A G7 cikke szerint nagyjából ekkor kezdődött meg a cég felfutása is, aminek évi több százmilliós hasznát egészen 2015-ig élvezhették Simicskáék. Orbán Viktor és Simicska Lajos összebalhézása után azonban a teljes vállalat Kis-Szölgyémi nevére került, ám a cég szárnyalása ezután sem lassult.
A B+N Referencia évek óta kimagaslik a közbeszerzéseken, tíz év alatt 158-szor szerepelt sikeresen – erről a Forbes írt tavaly. Ezek közül 29 pályázat érte el az egymilliárd forintos értéket, a lap cikke szerint a létesítménygazdálkodással foglalkozó cég 2012 óta összesen 608 milliárd forint értékben húzhatott be állami megrendeléseket.
A cégcsoport NER-körökben is szédítőnek számító menetelését, a növekedés motorját tavaly a külföldi leányvállalatok jelentették, a beszámolók alapján ezek adták a konszolidált bevétel 28 százalékát. A csoport árbevétele az egy évvel korábbi 152 milliárd forintról tavaly 181 milliárdra nőtt, az adózott eredménye 11,1 milliárd forint volt, ami elmaradt az előző évi 19,9 milliárdtól. A B+N fő profilja az épületüzemeltetés és a takarítás, ezekből származott a múlt évi árbevételéből 79 milliárd, illetve 81 milliárd forint. Az egyszemélyes tulajdonos számára a csoport jelentős osztalékot fialt, az éves beszámolókban ezen a címen 2021-ben 2,8 milliárd, 2022-ben 9,5 milliárd forint szerepel.
A lassan régiós multivá növekvő a B+N cégcsoport számos kelet-közép-európai országban nyújt ingatlanüzemeltetési, takarítási, kertészeti és mosodai szolgáltatásokat: Magyarországon kívül Romániában, Szlovákiában, Csehországban, Szlovéniában, Lengyelországban és Bulgáriában. | Kórháztól külsős cégbe szervezik őket: tovább terjeszkedik a NER-közeli takarítócég az egészségügyben | A szédítő menetelést produkáló, NER-közeli cég 2024. január 1-jén a karbantartást is átveszi a vidéki intézményekben, a dolgozók attól tartanak, hogy mostantól átirányíthatók lesznek egyik kórházból a másikba. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/11/29/bn-referencia-zrt-korhaz-takaritas-karbantartas-szekesfehervar/ | 2023-11-29 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Első ránézésre hétköznapi összefonódás bejelentése érkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz 2023. március 16-án. A háttérben azonban egy rendkívüli és egyáltalán nem hétköznapi tulajdonszerzés körvonalazódik. A dokumentum szerint
a Keter Investments Zrt. közvetlen egyedüli irányítást szerez az Alput Vagyonkezelő Kft. felett, és ezáltal közvetett egyedüli irányítást szerez az Inotal Alumínium- és Salakfeldolgozó Zrt. felett. Az összefonódás az alumínium feldolgozás piacát érinti.
A három említett társaság közül talán az Inotal Zrt. lehet némiképp ismerősebb, de ez sem olyan cég, melyre 10-ből 8 megkérdezett egyből rávágná, hogy már hallott róla. Ha azonban megvizsgáljuk az érintett cégek tulajdonosi hátterét, rögtön egy sokkal izgalmasabb és pikánsabb történet rajzolódik ki. De kezdjük előbb a már említett Inotallal.
Az Inotal Zrt.-t még 2006-ban alapították és azóta az ágazat stabil szereplőjének tűnik. A legutóbbi éves beszámolójuk szerint 2021-ben több mint 44 milliárd forint árbevételt könyvelt el, a tiszta nyereség pedig 167,2 millió forint lett. A bevételek az elmúlt néhány évben egyébként 35-46 milliárd forint között szórtak, a nyereség pedig 130 és 590 millió között mozgott, ebből is látszik tehát, hogy a piac egy jelentős szereplőjéről van szó. Budapesti székhellyel és várpalotai gyárteleppel rendelkezik, honlapján pedig úgy fogalmaz:
1952-ben alapították a telephelyet, termékeik között pedig durvahuzalok, aerosolos palackok és tubusok alapanyagát jelentő tárcsák, szalagok, húzott huzalok, valamint öntészeti tömbök találhatók.
Nos, ez az a társaság, amelyet közvetve az Alput Vagyonkezelőn keresztül teljesen megszerez a Keter Investments, mely egyébként egy egészen friss alapítású társaság.
Ezt 2022. február 15-én alapította három másik, budapesti gazdasági társaság 6 millió forintos törzstőkével és vagyonkezelés főtevékenységgel, de egyebek mellett a könnyűfémöntést, a fémalakítást, porkohászatot, alumíniumgyártást is felvették a tevékenységi körök közé.
A cég többségi, 75 százalékos tulajdonosa a 2015 óta létező és működő Oloesz Kereskedelmi Kft.,
mellette 20 százalékos tulajdonrésze van a PSM-Technik Zrt.-nek,
5 százalékot pedig a Konbud Holding Zrt. birtokol.
Ügyvezetője pedig az a Bodnár Dániel, aki az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetőségi tagja és a Milton Friedmann Egyetem elnöke.
És innen kezdődik a történet igazán érdekes része. Az egyébként rengeteg budapesti telephellyel (ezek részben szeretetszolgálatot, iskolát és az Olajág Otthonokat takarják) rendelkező
Oloesz 110 millió forintos törzstőkével rendelkezik, fő tevékenységi köre pedig az egyéb humán-egészségügyi ellátás. Tulajdonosa pedig az EMIH Budapesti Hitközség.
Az Oloesz egyébként elég jól jövedelmezően végzi a tevékenységét, hiszen legutóbbi beszámolója szerint kicsivel több mint egymilliárdos bevételt ért el, nyeresége pedig meghaladta a 240 millió forintot.
Említésre méltó viszont, hogy a cégbíróságon három közjegyző is kezdeményezte a végrehajtás elrendelésének bejegyzését a cégkivonatba. Visszanézve pedig a korábbi dokumentumokat, meglehetősen gyakran jut el idáig egy-egy ügy a cég esetében, ám azok végül mindig rendeződnek.
Nézzük, kik állnak még a Keter mögött!
Visszatérve a Keterhez, mely közvetve az alumíniumfeldolgozó tulajdonosa lesz, abban az Oloesz mellett 25 százalékot birtokol a PSM-Technik Zrt. Az Andrássy útra bejegyzett cég szintén nem tekint vissza nagy múltra, hiszen 2021 novemberében alapították 5 millió forint törzstőkével, fő tevékenységi köre pedig számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme lett. Egyedüli részvényese - és egyben vezérigazgatója is - az izraeli-grúz Michaeli Shabtai, akit felvállaltan baráti szál fűz Rogán Antalhoz. Ezt saját maga erősítette meg a Média1-nek adott interjújában még 2021 nyarán. Akkor úgy fogalmazott:
"Rogán Antal már több mint tíz éve barátom (...) ez egy magánemberi kapcsolat, soha semmilyen közös üzleti ügyünk nem volt".
Shabtai neve onnan lehet még ismerős, hogy 50 százalékban övé lett a 168 órát és az ELLE Magazint kiadó Brit Media Kft., ezen túl ma már nemcsak a Pesti Hírlap, de a Jazzy és a Klasszik Rádió is az érdekeltségébe tartozik.
Tavaly nyáron pedig a 24.hu írt arról, hogy övé lett a belvárosi Bástya utca 18. szám alatti épület, a főváros egyik legértékesebb részén.
A most alumíniumfeldolgozót megszerző Keter harmadik - és egyben legkisebb - tulajdonosa a Konbud Holding Zrt., melyet 2018-ban alapítottak saját tulajdonú, bérelt ingatlan adásvételére, üzemeltetésére. Vezérigazgatója és többségi tulajdonosa az a Budai János Gergő jogász, aki korábban a Vodafone vezérigazgató-helyettese volt.
Röviden összefoglalva tehát, Rogán Antal izraeli-grúz barátja a fővárosi izraelita hitközséggel közösen szerzi meg a többségi tulajdonosként Alput Vagyonkezelőt, mely egyedüli birtokosa az alumíniumfeldolgozónak.
Nem nehéz arra sem rájönni, hogy került kapcsolatba Michaeli Shabtai és az izraelita hitközség. A már idézett Média1-nek adott interjúban így fogalmaz egy kérdésre:
"a zsinagógában közös ismerősünk, Bodnár Dániel mutatott be minket egymásnak".
Tehát Shabtainak nemcsak Rogán Antallal van jó viszonya, de feltételezhetően a magyar izraelita hitközség vezetőségi tagjával is, Bodnár Dániellel. Innen pedig már adta magát a közös cégalapítás, főleg, hogy a 168 órás bizniszben is volt némi szerepe Bodnárnak egyfajta közvetítőként.
Nézzük, mely cég felett szerez közvetlen és egyedüli irányítást a Keter!
A Shabtai és izraelita hitközség által is tulajdonolt Keter Zrt. az Alput Vagyonkezelő Kft. teljes megszerzésével válik az alumíniumfeldolgozó egyedüli tulajdonosává. Ám ez a történet a jelek, pontosabban a cégbíróságra benyújtott dokumentumok szerint nem most kezdődött, hiszen az Alput cégkivonata szerint az Oloesz - vagyis a budapesti hitközség - már 2021 novemberében kisebbségi (24 százalékos) tulajdont szerzett, amit 2022 áprilisában apportként átadott a Keter Investments-nek, mely akkor alig létezett két hónapja.
A többségi tulajdonrész az eredeti tulajdonos, az osztrák Metallinvest Holding GmbH kezében maradt még akkor - egészen mostanáig. Érdekesség, hogy Bodnár Dánielt a cég ügyvezetőjének is bejegyezték 2021 novemberétől. Így a 2009 óta pozícióban lévő Brezóczki Attila mellett ő is felelős lett a társaság operatív irányításáért.
A Gazdasági Versenyhivatal az összefonódással kapcsolatban egyelőre még nem hozott döntést - az legalábbis nem érhető el a honlapjukon. | Rogán Antal barátjáé és egy budapesti hitközségé lett egy nagy hazai alumíniumfeldolgozó | a Keter Investments Zrt. közvetlen egyedüli irányítást szerez az Alput Vagyonkezelő Kft. felett, és ezáltal közvetett egyedüli irányítást szerez az Inotal Alumínium- és Salakfeldolgozó Zrt. felett. Az összefonódás az alumínium feldolgozás piacát érinti. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/rogan-antal-baratjae-es-egy-budapesti-hitkozsege-lett-egy-nagy-hazai-aluminiumfeldolgozo.html | 2023-03-23 21:49:00 | true | null | null | mfor.hu |
Ingatlan;önkormányzat;Balatonföldvár;
2023-09-04 13:48:00
Versenyeztetés nélkül adta el az önkormányzat az egyik balatonföldvári ingatlant, a nyertes céget a tender kiírása után alapították
Lett volna más jelentkező is.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulnak és feljelentést fontolgatnak balatonföldvári civilek a helyi, önkormányzati tulajdonú Vitorlás Klub eladása miatt. A település vezetése nemrég rendkívüli testületi ülésén bólintott rá az adásvételre, s adta el 450 millió forintért a kikötő melletti, 1600 négyzetméteres telken álló 140 négyzetméteres épületet, a civilek szerint valódi versenyeztetés nélkül: a pályázatra hivatalosan egyetlen ajánlat érkezett, ráadásul egy olyan cégtől, melyet a tender kiírása után alapítottak, ám utóbb kiderült, akadt volna még jelentkező, ám nem is tudott a lehetőségről.
– A képviselő-testület július végi, rendkívüli ülésén döntött a Vitorlás Klub eladásáról és a pályázat kiírásáról – mondta lapunknak Herényi Károly, a Mosolygó Balatonföldvár egyesület elnöke. – Már akkor jeleztem, nem értek egyet a pályázatban szereplő feltételekkel.
A Vitorlás Klubnak jelenleg is akad bérlője, akivel a szerződés szerint a megállapodást fel lehetett volna bontani egy hónap alatt, így viszont a bérlővel terheltség árcsökkentő hatású. Azt sem értettem, miért szerepel 320 milliós felújítási költség a pályázatban, amikor két éve még csak 40 milliót állapított meg a szakértő? Vagy túlzó adatot adott meg az önkormányzat, vagy igencsak felelőtlenül bánt az egyik értékes vagyonával, ha két év alatt hagyta annyira lerohadni a 2006-ban elkészült épületet, hogy nyolcszorosába kerül a felújítás. Ráadásul a pályázati hirdetményt is csak a város honlapjának egy eldugott helyén, illetve a fali hirdetőtáblán tették közzé, noha úgy gondolom, ha valaki komolyan el akar adni egy ilyen ingatlant, akkor az országos nyilvánosság nagyobb érdeklődést, komolyabb versenyt és ezáltal nagyobb bevételt hozhat. Rákérdeztünk a kormányhivatalnál, szabályos-e így pályázatot meghirdetni, ám Neszményi Zsolt főispán válaszából kiderült, a minimumfeltételek teljesültek Balatonföldváron.
– A felújítás költségeit két különböző szakértő becsülte meg – állította a Népszavának Holovits Huba, Balatonföldvár fideszes polgármestere. – Számításaik között közel három év telt el, ami komoly változásokat hozott az építőiparban, ez indokolja az eltérést. Az épület felújítására nem volt forrása az önkormányzatnak, nem kötelező önkormányzati feladatot ellátó létesítmény, és miután befektetési célra nem alkalmas az ingatlan, így egy felújítást követően sem emelkedett volna jelentősen a piaci értéke. A bérleti szerződések pedig, miután bármikor felbonthatók, nem értékcsökkentő hatásúak.
A pályázati kiírásra egyetlen ajánlat érkezett határidőre: a nyertes BFV Klubház Kft.-t öt nappal a pályázat megjelenése után jegyezték be. A cég egyik tulajdonosa Zombori Zoltán ügyvezető, minősített többségű befolyással – vagyis teljes döntési joggal – azonban a Weinberg Ingatlanfejlesztő Kft. rendelkezik. A sárospataki vállalkozásnak a Weinberg Vagyonkezelő Kft. a tulajdonosa, mely annak a 2019-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett, Kelet-Magyarország egyik erős emberének tartott Derczó Istvánnak az érdekeltsége, akinek egy másik cége, a Weinberg ’93 Kft. gyártotta a városligeti Magyar Zene Háza acélszerkezetét, és aki sárospataki csarnoképítésére 282 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott – a tavaly februári avatóünnepségen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vágta át a szalagot. A Weinberg ’93 egyik projektje a K-Monitor szerint amúgy szerepelt azon kifogásolt beruházások között, melyek miatt az Európai Bizottság 2015-ben felfüggesztette a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklus még ki nem fizetett gazdaságfejlesztési támogatásainak átutalását.
– Utóbb kiderült, akadt volna más jelentkező is, aki ráadásul korábban már többször jelezte az önkormányzatnak, megvenné a Vitorlás Klubot – folytatta Herényi Károly –, ám nem tudott a pályázatról, s csak a határidő után tudott ajánlatot tenni, amit érvénytelennek nyilvánított a testület, noha magasabb árat ígért a kiírási összegnél. Éppen ezért a testületi ülésen javasoltam, hogy írjon ki a város új eljárást, rendes határidővel, országos megjelenítéssel. Mivel azonban nem vagyok a testület tagja, napirendre sem vették a kérésemet. Majd hiába tettem fel 18 kérdést a pályázattal kapcsolatban, csak hatra kaptam választ, ezért a NAIH-hoz fordulunk, mert elképesztő, hogy egy önkormányzat nem ad tájékoztatást ilyen fontos kérdésben, s gondolkodunk bírósági eljáráson is, hiszen szerintünk ezzel a pályázati lebonyolítással kér érte a települést.
– A pályázatra egy ajánlat érkezett, amely nemcsak hiánytalan dokumentációt tartalmazott, de 200 millió forint bánatpénzt is fizetett – jegyezte meg Holovits Huba. – Három nappal a lejárati határidő után aztán jelentkezett egy személy, aki e-mailben jelezte vételi szándékát, ám nem tett konkrét ajánlatot, ahogyan a bánatpénzt sem fizette be, ezért ő nem tekinthető pályázónak.
Herényi Károly azt mondta, fogalmuk sincs, mit tervez a nyertes az ingatlannal, elvileg csak szolgáltatóhelyként lehet működtetni – jelenleg a felső szintet egy bérlő, az alsót sportiskolások használják. A 450 milliós vételár amúgy a balatonföldvári ingatlanpiacot megnézve barátinak mondható, hiszen egy 1600 négyzetméteres, közvetlen vízparti területről van szó – a földvári magasparton 390 millióért árulnak 2000 négyzetméteres telket. A polgármester szerint az ingatlan hasznosítását a helyi és magasabb szintű jogszabályok behatárolják: építési engedélyhez kötött tevékenység nem végezhető rajta, tehát nem lehet elbontani, újjáépíteni vagy újat építeni a telken, lakóegység, üdülőegység – vagyis például apartmanház – nem alakítható ki rajta, csakis sport- és kulturális célok kiszolgálását teszi lehetővé. A civil egyesület elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte: ez jelenleg valóban így van, ám a képviselő-testület elvileg bármikor átírhatja a szabályozást.
Balatonföldváron ez nem lenne újdonság, nemrég – ahogyan erről a Népszava is beszámolt – a helyi építési szabályzatot módosította úgy a kormánypárti többségű testület, hogy szabad utat adjon a Nyugati strandon a bírósági ítéletek és a hatósági engedélyek hiánya ellenére épülő vitorláskikötőnek. | Versenyeztetés nélkül adta el az önkormányzat az egyik balatonföldvári ingatlant | A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulnak és feljelentést fontolgatnak balatonföldvári civilek a helyi, önkormányzati tulajdonú Vitorlás Klub eladása miatt. A település vezetése nemrég rendkívüli testületi ülésén bólintott rá az adásvételre, s adta el 450 millió forintért a kikötő melletti, 1600 négyzetméteres telken álló 140 négyzetméteres épületet, a civilek szerint valódi versenyeztetés nélkül: a pályázatra hivatalosan egyetlen ajánlat érkezett, ráadásul egy olyan cégtől, melyet a tender kiírása után alapítottak, ám utóbb kiderült, akadt volna még jelentkező, ám nem is tudott a lehetőségről. | null | 1 | https://nepszava.hu/3207476_balatonfoldvar-ingatlan-onkormanyzat-eladas | 2023-09-21 22:47:00 | true | null | null | Népszava |
Lukas Augustin és Vanessa Schlesier német újságírók „A nyom: Beépülve az embercsempész-maffiába" címmel oknyomozó filmet készítettek.
Tamer Bakiner beépített ügynökként, rejtett kamerával és mikrofonnal tárgyalt a bűnözőkkel, majd illegális határátlépéseket is látott a szerb-magyar határnál.
A filmben megszólaló embercsempész elárulja, hogy mennyit keres, és arról is beszél, hogy szerinte mennyibe kerül megvesztegetni egy magyar rendőrt.
Az exkluzív anyagot a német köztévé, a ZDF publikálta.
A film főszereplője a beépített ügynök, Tamer Bakiner, aki hónapokig dolgozott azon, hogy kapcsolatba kerüljön a müncheni embercsempész-maffiával. Az újságírók nem véletlenül Bakinert bízták meg a veszélyes feladattal, ugyanis a magánnyomozó 25 éves tapasztalattal rendelkezik, 5 nyelven beszél, ráadásul még kinézetével sem lóg ki a bűnözők közül, ugyanis sötét szakálla és testépítő-verseny kompatibilis felsőteste van.
Beépülés
A rejtett kamerával és mikrofonnal felszerelt Bakiner a müncheni főpályaudvar közelében találkozik először az összekötő emberével, aki embercsempészet miatt már a börtönt is megjárta. Előadja gondosan felépített legendáját, miszerint 60 személyt akar Törökországból Németországba csempészni, és ehhez keres üzleti partnert. | „A magyar rendőrök 800-1000 euróért futni hagynak” – állítja egy embercsempész a német köztévén bemutatott | Lukas Augustin és Vanessa Schlesier német újságírók „A nyom: Beépülve az embercsempész-maffiába" címmel oknyomozó filmet készítettek. Tamer Bakiner beépített ügynökként, rejtett kamerával és mikrofonnal tárgyalt a bűnözőkkel, majd illegális határátlépéseket is látott a szerb-magyar határnál. A filmben megszólaló embercsempész elárulja, hogy mennyit keres, és arról is beszél, hogy szerinte mennyibe kerül megvesztegetni egy magyar rendőrt. | null | 1 | https://444.hu/2023/11/30/a-magyar-rendorok-800-1000-euroert-futni-hagynak-allitja-egy-embercsempesz-a-nemet-kozteven-bemutatott-oknyomozo-filmben | 2023-11-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az ország egyik leggazdagabb embere, Jellinek Dániel baráti beszélgetéseken még néhány évvel ezelőtt is azt mondta: soha nem fog kormányközeli körökkel üzletelni. 2018 környékén azonban valami megváltozott. Az elmúlt öt évben az ingatlanokban utazó üzletember egyre többször tűnt fel NER-es oligarchák körüli bizniszekben, miközben egyre gyakrabban találták meg az állami milliárdok is. Különösen sokat üzletelt az eleinte szintén elsősorban az ingatlanpiacon terjeszkedő Tiborcz Istvánnal. A két milliárdos kapcsolata ráadásul a nyilvánosságra hozott hatalmas ügyleteken is túlmutatott. Ahogy a G7 nyáron megírta: Jellinek cégbirodalmából 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forint folyt ki, és indult el a miniszterelnök családjának irányába, hogy végül Tiborcz legfontosabb cégéhez fusson be szinte hajszálpontosan ugyanez az összeg.
Az egyre gyakoribb bizniszek, és a nehezen magyarázható hatalmas pénztranszfer egyaránt azt a narratívát erősítették, hogy Jellinek valójában a miniszterelnök családjának frontol, sőt előfordult, hogy egyenesen strómannak bélyegezték az ingatlanmilliárdost. Mivel kíváncsiak voltunk, hogyan kerül ilyen pozícióba valaki, aki ismerősei szerint még néhány évvel ezelőtt is elzárkózott a kormányközeli körökkel való üzleteléstől, megpróbáltuk feltárni a két milliárdos kapcsolatának alakulását.
Több mint féltucat olyan emberrel beszéltünk, akik ismerik az érintetteket, illetve motivációikat és részben ráláttak a közös ügyleteikre is. A beszélgetésekből elég jól kirajzolódott, hogy mikor billent át az ellenállás együttműködésbe, és az is, hogy mi lehetett ennek a hátterében.
A Tiborcz-Jellinek kapcsolat alakulásánál sokkal fontosabb üzenete volt azonban ezeknek a beszélgetéseknek: a történet egyáltalán nem egyedi. Szinte kivétel nélkül mindenki arról beszélt, hogy
a magyar vállalkozói szféra jelentős része mostanra elfogadta, hogy együtt kell élnie a 2010 óta kialakult gazdasági renddel, és vagy próbál radar alatt maradni, vagy betagozódik ebbe.
Utóbbi az esetek jelentős részében azt jelenti, hogy az érintetteknek – vagy önszántukból, vagy némi ráhatásra – együtt kell működniük olyan szereplőkkel, akik köztudottan, vagy sejthetően erős politikai támogatást élveznek.
Az elmesélések szerint Jellinek Dániel története elég szemléletesen mutatja ezt a folyamatot. Ebben a cikkben a milliárdos példáján, és hazai üzletemberek elmesélései alapján mutatjuk be, hogyan látja és éli meg a hazai gazdasági szféra ezt a folyamatot.
A self-made milliárdos
Jellinek Dániel neve ugyan szélesebb körben csak akkor vált ismertté, amikor 2018-19-ben felkerült a hazai gazdaglistákra, az ingatlanszektorban ekkor már legalább másfél évtizede fontos szereplő volt. Még akkor is, ha az ágazat kevésbé látványos részén tevékenykedett: ipari ingatlanokba, raktárakba, alsóbb kategóriás irodaházakba fektetett be.
A vele készült interjúk, és a róla írt portrék is egy self-made milliárdos képét festik le, azaz olyan emberét, aki saját erőből gazdagodott meg. Ez pedig ismerősei elmesélése szerint nagyrészt meg is állja a helyét*Jellinek már gimnazistaként a Balatonnál üzletelt papucsokkal és kazettákkal, és ismerősei elmesélése szerint itt született az első fontos üzleti kapcsolata is, amely elindította az ingatlanbiznisz felé. Bár az első jelentős vállalkozása egy tanácsadó cég volt, amikor két alapítótársával úgy döntöttek, hogy különválnak, ebből jött létre a mostanra 300-400 társaságot számláló cégcsoportjának központi vállalata, az Indotek.
A pályája akkor kezdett igazán felívelni, amikor a 2008-as gazdasági összeomlás előtt nagyon jó ütemérzékkel vált meg ingatlanoktól, majd a válságban jó áron tudott vásárolni. Ekkor már amerikai társtulajdonosokkal: az Indotekbe ugyanis – a vakszerencsének köszönhető megismerkedésüket követően – beszállt a dollármilliárdos Stryker család, amellyel ezt követően is hosszú évekig üzletelt. A jól időzített eladásoknak és vásárlásoknak köszönhetően ismerősei szerint 2008-ban már biztosan volt annyi vagyona, hogy simán felfért volna a hazai gazdaglistákra..
A sikerek ellenére Jellinek sokáig kerülte a nyilvánosságot. Utólagos visszaemlékezése szerint már a 2000-es évek közepén felkerülhetett volna a gazdaglistákra, ám egyáltalán nem szorgalmazta ezt és nem jelent meg a médiában sem. A politikával sem kereste a kapcsolatot, sőt ismerősei egybehangzó állítása szerint kifejezetten büszke volt arra, hogy egyedül, politikamentesen csinálta meg a szerencséjét.
„Úgy pozicionálta magát, hogy ő az a fiatal, feltörekvő, angolszász típusú üzletember, akinek nem kellett politikai támogatás egy milliárdos birodalom felépítéséhez”.
– fogalmazott egy forrásunk.
Nagyon sokáig ráadásul egy inkább városias, liberális közegben mozgott, így nem csoda, hogy a 2010 utáni politikai változások egy idő után kifejezetten zavarták. Többen is azt mesélték róla, hogy ahogy teltek az évek egyre negatívabban nyilatkozott a hazai gazdasági és társadalmi folyamatokról, és ha felmerült a NER-rel való üzletelés, teljesen elzárkózott ettől.
„Még 2014 környékén szóba került közöttünk egy lehetséges ügylet egy kormányközeli üzletemberrel, tisztán emlékszem a kézmozdulatra, amivel jelezte, hogy beszélni sem érdemes róla”
– mesélte egy ismerőse.
Jellinek első kapcsolata a fideszes üzleti vagy inkább politikai körökkel is kifejezetten ellenségesre sikerült. Németh Szilárd, Csepel polgármestere 2011 júniusában egy olyan ügyben tett sikkasztás és hűtlen kezelés miatt feljelentést, amelyben Jellinek cégbirodalma, az Indotek csoport is érintett volt. A későbbi rezsibiztos egy sajtótájékoztatón – ahol külön meg is nevezte Jellinek Dánielt – Indotek-polipról, felderíthetetlen offshore hátterű cégekről és titkos kölcsönszerződésről beszélt*Németh Szilárd a Csepel SC alapítványhoz köthető ingatlanok, és az azokra felvett hitelek miatt vonta kérdőre az Indoteket, illetve annak vezetőit, és emiatt fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez. Az érintettek szerinte „az alapítvány körül garázdálkodtak, mint kurátorok”, ami miatt a politikus „hol a lé” felkiáltással kért számon rajtuk egy 8 millió eurós „titkos kölcsönszerződést”. Jellinek – akinek a neve ekkor tűnt fel először érdemben a hazai sajtóban – a Magyar Nemzetnek reagált is a vádakra. Azt mondta: semmi közük offshore cégekhez, és szívesen tárgyalna a polgármesterrel, de eddigi megkereséseikre éppen ő nem válaszolt. A vita végül eléggé elhúzódott, és közel tíz évvel később azzal zárult, hogy az Indotek kiszállt az egyesületből és az akörüli projektből. .
A fordulat
Ilyen előzmények után ismerőseit is meglepetésként érte, hogy 2018 környékén egyszer csak valami megváltozott. Az üzletember sorra adta az interjúkat, profi ügynökséggel kezdett el dolgozni a médiamegjelenésein és felkerült azokra a gazdaglistákra is, amelyeket korábban került.
Ismerősei a váltást ahhoz az MKB-ügylethez kötötték, amelyről korábban bemutattuk, hogy a nyereségéből származott a Tiborcz István felé áramló milliárdok jelentős része is. Jellineknek ez volt talán az első igazán nagy állami biznisze, és állítólag szerette volna elkerülni, hogy azt higgyék róla, ebből származik a vagyona. Ezért kezdett aktívan dolgozni a médiamegjelenésein, amelyekben visszatérően azt, a már korábban is képviselt arculatot próbálta építeni, hogy ő nem tagja a NER-nek, és egyedül, politikamentesen tudott sikeressé válni.
Ezt az imázst azonban egyre nehezebb volt fenntartani, ahogy teltek az évek. Az MKB-ügylet után Jellineket ugyanis sorra találták meg az állami milliárdok, miközben az üzletember
egyre aktívabban kezdett el bizniszelni egyértelműen NER-közeli körökkel, sőt egyenesen Orbán Viktor családjával.
Ez a folyamat csúcsosodott ki a 27 milliárd forint kifizetésében.
A változás okait firtató kérdésünkre Jellinek Dániel, illetve az Indotek-csoport azt írta: „A médiában történő megjelenésünk gyakoriságát és jellegét a kezdetektől a mai napig a vállalati reputáció, a konkrét tranzakció információ megosztási igénye, üzleti stratégiánk, valamint a konkrét témákat érintő újságírói megkeresések határozzák meg. Öncélúan a múltban sem, és szándékaink szerint a jövőben sem kívánunk megjelenni a médiában . Az Ön által említett „gazdaglistákon” való szereplés lehetőségét Jellinek Dániel sosem kereste, mindig az adott lista készítőitől függ, hogy szerepeltetik-e vagy sem.”
Mindenesetre forrásaink szerint a váltás tényleg nagyon éles volt: a hasonló üzletektől korábban elzárkozó Jellinek egyszerűen belevetette magát a kormányközeli bizniszekbe. Ő maga a Tiborcz-cal való üzletelését egy magánbeszélgetésen azzal magyarázta, hogy így nagyobb hatást tud kifejteni a rendszerre, mintha a partvonalon kívül maradna, és legalább a legőrültebb terveiről le tudja beszélni. Ismerősei szerint azonban ez csak egyfajta önigazolás lehetett, sokkal inkább arról volt szó, hogy az ingatlanmilliárdos felismerte: egy ponton túl már nem tud politikai kapcsolatok, és üzlettársak nélkül növekedni. Márpedig ő szerette volna tovább gyarapítani birodalmát és vagyonát.
Valószínűleg nem hirtelen elhatározásról volt szó, hanem egy szép fokozatos helyzetfelismerésről. Volt, aki azt mesélte róla, előre át is gondolta a stratégiát, hogy hogyan szeretne majd a kormányközeli körökkel bizniszelni, még ha ebből sok nem is valósult meg. A cél azonban az volt, hogy birodalma ne rekedjen meg a középszerűségben. „Dollármilliárdossá akart válni” – mondta egy forrásunk, és ettől most már nincs is messze az üzletember, akinek vagyona – az előző öt évben, amióta elkezdett látványosan üzletelni a NER-rel – a gazdaglisták szerint öt-, hatszorosára nőtt, és ma már meghaladja a 270 milliárd forintot.
Jellinek Dánielt és Tiborcz Istvánt a nyáron, és most is kérdeztük kapcsolatuk eredetéről és jellegéről. Jellinek a nyáron fogadott minket, ám miután egyértelmű lett számára, hogy miről kérdezzük, írásban kérte a kérdéseket, amire már az ügyvédje válaszolt. Most megkeresésünkre az Indotek azt válaszolta, hogy a csoportnál „minden esetben alapos üzleti elemzés és értékelés alapján, nem politikai alapon kerül sor az egyes tranzakciókat érintő döntések meghozatalára. Ennek megfelelően a gazdasági élet valamennyi szereplőjével szigorúan a befektetőink és a vállalatunk érdeke, valamint a hosszútávú piaci stratégiánk alapján kerülhet sor üzleti megállapodásokra. Az üzleti kapcsolatokban senki sincs és nem is lehet privilegizált helyzetben, minden megállapodásunk célja a valamennyi fél számára előnyös üzlet biztosítása”.
Hasonló választ kaptunk Tiborcz István BDPST csoportjától is. Ők azt írták, hogy „a BDPST Group transzparensen működő vállalatként az üzleti tevékenységével összefüggő beszámolási kötelezettségének a jogszabályi előírásoknak megfelelően tesz eleget, ezekből a beszámolókból minden nyilvános adat kiolvasható a pénzügyi és üzleti tevékenységével kapcsolatban. A BDPST Group tulajdonosa szintén a jogszabályi előírásoknak megfelelően tüntet fel minden adatot és információt az üzleti érdekeltségeivel, tevékenységével és üzleti partnereivel kapcsolatban”.
Tudják, kihez kell menni
Bár az ország egyik leggazdagabb emberének betagozódása a NER-be, illetve az, hogy több tízmilliárd forint áramlik tőle az Orbán család felé, önmagában is jelentős, ám ennél is fontosabb, hogy az eset rávilágít a magyar gazdaság egyik legmeghatározóbb és egyre gyorsuló trendjére. Az elmúlt hónapokban több mint kéttucat vállalkozóval, cégvezetővel és tanácsadóval beszéltünk, akiknek egybehangzó tapasztalata szerint nemcsak Jellineknél figyelhető meg ez a folyamat. Mostanra a magyar vállalkozói szféra jelentős része elfogadta a NER, illetve oligarchái létezését, és vagy próbál minél kevésbé látványosan működni – ahogy tette ezt Jellinek Dániel is 2018 előtt – vagy betagozódik. A folyamatokról nyilvánosan senki nem beszél szívesen, forrásaink közül mindenki névtelenséget kért.
Tapasztalataink alapján különböző szintjei vannak magának a betagozódásnak és annak is, hogy ezt miként élik meg az érintettek. A legtöbben csak alkalmazkodnak a megváltozott üzleti gyakorlatokhoz.
„Egy idő után mindenki tudja, hogy melyik tanácsadócéggel kell együtt dolgozni, hogy egy pályázat biztosan sikeres legyen. A tanácsadó kijárja a kapcsolatai révén, hogy pozitív legyen az elbírálás, majd megkapja érte a sikerdíjat”
– mondta egy forrásunk arra a kérdésre, hogy saját maga esetében hol érzi ezt a betagozódást. Egy másik vállalkozó azt mesélte, hogy amikor egy állami pénzt is igénylő projekttel először megkeresett egy potenciális partnert, akkor azt a választ kapta, hogy az ötlet jó, de vele biztos nem fogja megkapni hozzá a támogatást, és megmondták neki, kihez forduljon. A második helyen ugyan kevésbé voltak lelkesek az ötlettől, de egyértelművé tették, hogy velük biztosan megkapja a támogatást, amiért viszont a projekt értékének negyedére igényt tartanának.
Utóbbi már elég egyértelműen korrupció, de a tanácsadós gyakorlatot még meg lehet magyarázni: maga a vállalkozó senkit nem korrumpál, csak kifizeti a tanácsadói díjat, arról pedig már nem akar tudni, hogy abból hogyan lesz pályázati pénz. Az esetet azonban nem véletlenül említették úgy, mint a rendszerhez való alkalmazkodást. A cégek ugyanis, ha meg is tudják magyarázni a dolgot, érzik a visszásságokat.
Ez pedig saját elmondásuk szerint is kognitív disszonanciát okoz. Ilyesmiről Jellinek Dánielnél is meséltek ismerősei. A milliárdos azt követően, hogy korábbi ellenállása után elkezdett üzletelni kormányközeli körökkel, baráti beszélgetéseken egy darabig védte a mundér becsületét, egy idő után viszont inkább kerülte a témát.
Uniós pénzek helyett magyar bizniszek
Sokaknál viszont nincsenek is feltétlenül gátak: a növekedés, a nagyobb pénzek reményében maguk keresik a kapcsolatot, vagy legalábbis nem hajolnak el a lehetőség elől, ha az megtalálja őket. Egy építőipari vállalkozót néhány ínségesebb év után azzal kerestek meg, hogy mindig dobogós szeretne-e lenni az állami tendereken, vagy inkább nyerne gyakrabban, de mással közösen. Ez ugyan évekkel ezelőtt történt, de
a kormányközeli oligarchák növekedésével és az állami/uniós források elapadásával forrásaink történetei alapján egyre gyakoribbak a hasonló kapcsolatfelvételek.
Sőt, a megkeresések nem is mindig ennyire barátságosak, és nem is mindig csak együttműködésről, egyre gyakrabban tulajdonszerzésről szólnak.
Egyre több olyan iparág van, ahol a vállalkozók azt érzik, hogy egy pont után nem tudnak tovább nőni, ellehetetlenül a fejlődésük, ha nem keresnek olyan partnert, amely kapcsolatai lévén ezen változtatni tud. Persze vannak olyan védett – különösen exportra koncentráló, és az állami szférától távolabb álló – szektorok, amelyekre sokkal nehezebben terjeszti ki a csápjait a NER, de az elmesélések alapján így is egyre erősebb trendről van szó.
A vállalkozók jelentős részének pedig a cége kicsit olyan, mint a gyermeke, gyakran évtizedek óta építgeti, így nagyon nehezen engedi el. Emiatt az üzletemberek sok esetben inkább meghozzák azt a döntést, hogy alkalmazkodnak a kialakult helyzethez: közösen indulnak pályázatokon bizonyos cégekkel, együtt mozognak egyes üzleti körökkel, esetleg beengednek a vállalatukba tulajdonosként valaki mást.
Pszichológiai fordulat
A legérdekesebb azonban, hogy viszonylag sokan mindezt egy öngerjesztő folyamatként írták le. Rengeteg sztori kering arról, mi történt olyan emberekkel, akik ellenálltak a rendszer szorító ölelésének, vagy nemet mondtak egy oligarcha emberének. Ezek vagy igazak, vagy nem, de pszichológiai hatásuk biztosan van.
„A magyar gazdaság szereplői elkezdték elhinni, hogy ez a dolgok normál működése, így lehet érvényesülni. Egyfajta túlélési reflexé vált a betagozódás”
– fogalmazott egy forrásunk, aki szerint, ha ez széles körben megtörténik, az egy nagyon fontos fordulópont a gazdaság szempontjából, és most épp itt tartunk. Példaként egy feldolgozóiparban ténykedő családi cég eladását említette. A vállalatra ketten is ajánlatot tettek, egy piaci szereplő és egy olyan vállalat, amelyről egy ponton egyértelművé vált, hogy egy kormányközeli oligarcha érdekeit képviseli. Bár utóbbi több százmillióval kevesebbet ajánlott, az eladó mégis neki értékesítette a vállalatát, mert azt érezte, nincs választási lehetősége.
A kialakult helyzetet többen is a szocializmushoz hasonlították: legutóbb azt az időszakot jellemezte ilyen önigazodás. A hasonlatnál forrásaink jellemzően azt is hangsúlyozták, hogy ez a folyamat, amint akkor, most sem kizárólag a gazdaságra, hanem a társadalom szélesebb rétegére terjed ki.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögöttAz állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPofonegyszerű módszerrel rejtik el tízmilliárdok útját a NER oligarcháiKinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné vált több milliárd vagy tízmilliárd forint útja. | Magyar csúcsgazdag példája mutatja, hogyan falja fel a gazdaságot a NER | A magyar gazdaság szereplői elkezdték elhinni, hogy ez a dolgok normál működése, így lehet érvényesülni. Egyfajta túlélési reflexé vált a betagozódás a NER-be. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20231130/magyar-csucsgazdag-peldaja-mutatja-hogyan-falja-fel-a-gazdasagot-a-ner/ | 2023-11-30 10:45:00 | true | null | null | G7 |
Közzétette friss, októberi támogatási listáját az állami lottócég, a Szerencsejáték Zrt. Pénzosztó leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Zrt., a lista pedig meglehetősen kurta: októberben egyetlen cég szponzorációs támogatásáról döntöttek, így a 40 millió forint + áfa összeget a Netrise Hungary Zrt. kapta.
Ez a vállalkozás nem más, mint a Femcafé.hu női magazint kiadó cég, amelynek tulajdonosa Bessenyei István. Ő, miután 11 évig járhatott MSZP-s belépővel a Parlamentbe, 2017-ben a kormányfő lánya, Orbán Ráhel köreiben tűnt fel, később Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata üzleteiben vett részt. Utóbbit feleségül vette, az ATV vezérigazgatójával pedig bulvárportált visz.
Bessenyei cége, a Netrise Hungary Kft. egyébként nem először jut pénzhez a Szerencsejáték-cégtől. Tavaly ugyan egy kicsit korábban, már szeptemberben megszületett a döntés, de akkor is kapott a vállalkozás 40 millió + áfa összegű szponzorpénzt. Szintén kapott nettó 40 milliót 2019-ben is, 2018-ban pedig valamivel kevesebbet, 35 milliót kaptak,
pedig a cég biztosan nincs rászorulva erre a rendszeres közpénz-támogatásra.
Ugyanis mióta Bessenyei 2017-ben beszállt, azóta a vállalkozás szárnyal: addigi 200 milliós bevétele és 1 százalék körüli profitrátája már 2018-ban 1,5 milliárdra, illetve 51 százalékra nőtt, és azóta is minden évben megismételte azt, a médiapiacon egyedülálló bravúrt, hogy forgalmának több, mint 50 százalékát könyvelheti el adózott eredményként. Legutóbb,
2022-ben a Netrise Hungary Kft. mintegy nettó 3,3 milliárdos értékesítési bevétel mellett már 2,5 milliárdos adózott eredményről adott számot, vagyis profitrátája elérte a 75 százalékot.
Bessenyei – aki a kormány kedvenc őrző-védő cégének, a Valtonnak is a résztulajdonosa – a profit jelentős részét osztalékként kiveszi a cégből. Például 2021-ben – amikor 1,25 milliárdos nettó árbevétel mellett 637 milliós adózott eredmény született – szinte a teljeset, 621 milliót. Tavaly tényleg a teljes 2,5 milliárdot kivette, plusz még 200 milliót az eredménytartalékból.
A hvg.hu októberben is írt a Szerencsejáték-cég pénzosztásáról, az augusztus-szeptemberi lista alapján. Akkor 15, javarészt már korábban is támogatott szervezet között osztottak szét két hónap alatt több, mint 500 millió forintot. A pénzből jutott a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz közeli magántőkealaphoz, Szijjártó Péter testvérének és Pataky Attilának cégéhez: | Óraműpontossággal érkezett a Szerencsejáték idei 40 milliója Sarka Kata férjének cégéhez | Ha itt az ősz, akkor itt a 40 millió + áfa szponzorpénz is a Netrise Hungary Kft.-nek, amely amúgy aligha szorul rá az „apróra”, mivel a tavalyi évet rekordmagas, 2,5 milliárdos profittal zárta. Ezt az összeget osztalékként ki is fizette magának a tulajdonos Bessenyei István, aki Sarka Kata férje. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231121_Oramu_pontossaggal_erkezett_a_Szerencsejatek_idei_40_millioja_Sarka_Kata_ferjenek_cegehez | 2023-11-22 05:35:00 | true | null | null | HVG |
Menetrend szerint érkeznek a Szerencsejáték-milliók Patakyhoz, Tiborcz közelébe és Szijjártó testvéréhez
Bő félmilliárd forintot szórt szét az elmúlt két hónapban a Szerencsejáték Zrt. támogatásosztó cége, méghozzá zömében már jól ismert, NER-kedvenc vállalkozásoknak. Ezek évek óta visszatérően és rendszeresen megkapják a maguk sokmilliós szponzorpénzeit: a kormányfő vejéhez közeli érdekeltség éppúgy, mint Szijjártó Péter testvérének vagy éppen az Edda énekesének a cége.
Tizenöt, javarészt már korábban is támogatott szervezet között osztott szét két hónap alatt több, mint 500 millió forintot a Szerencsejáték Zrt. szponzorcége. A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. augusztusban tíz cég és szervezet között osztott el 268,7 millió forint + áfa szponzorációs támogatást, és hárman kaptak adómentes közérdekű adományt további 45 milliós értékben, szeptemberben pedig három újabb szervezet kapott összesen nettó 128,7 milliót.
Tiborcz-közeli magántőkealap az élen
Az összesen bruttó mintegy 550 milliós keretet meglehetősen egyenlőtlenül osztották el, hiszen három kedvezményezett is kapott bőven bruttó 100 millió forint feletti összeget. A legtöbb pénzt, 105 millió + áfát a KOD Média Kft. kapta. Ez most egy összegben majdnem annyi, amennyit az elmúlt két évben összeset kapott a vállalkozás: tavaly ősszel nettó 50 millió, 2021 végén pedig nettó 65 millió jutott.
A KOD Média tulajdonosa a HGY Invest Kft., amelynek tulajdonosa sokáig Krskó Tibor volt, aki a Rogán Antal szomszédjaként ismertté vált Csetényi Csabával közösen milliárdos állami tenderek nyertese volt. Az idei nagy pénzeső előtt azonban a cég tulajdonost váltott, május óta a HGY Invest már kormányfő veje, Tiborcz István köreihez sorolt Jupiter 888 Magántőkealapé.
A Szerencsejáték Zrt. cége 60 millióval dobta meg Orbán polgári körének alapítványát, de másnak tízszer ennyi is jutott
A kormányfő vejének szállodamenedzserét is a vezetői között tudó turisztikai alapítvány szakította messze a legtöbbet júliusban az állami lottócég szponzorkeretéből. Jutott azért az első polgári körből kinőtt alapítványnak, a lupai strandnak, Illényi Katica cégének, sőt egy férfiklubnak is.
Nem sokkal lemaradva, 100 millió forint + áfás szponzorpénzzel a második lett a listán a Symphonic Concert Management Kft., amely Havasi Balázs zongorista többségi, 70 százalékos tulajdonában álló vállalkozása. A cég tavaly és 2021-ben is 150-150 millióhoz jutott az állami lottócégtől. Korábban pedig 50 millióval támogatta az MNB egyik alapítványa, 2016–2018 között pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium segítette évente 150 millióval.
Harmadik lett az Edda-énekes Pataky cége
Szintén visszatérő kedvezményezett a P.Management Kft., amely szokatlanul nem kerek összeggel, hanem 78 740 157 Ft + áfával lett a harmadik helyezett. Az Edda énekese, Pataky Attila egyszemélyes vállalkozása egyébként forintra ugyanennyit kapott a Szerencsejáték-cégtől 2021-ben is, miközben tavaly viszont ennek csaknem dupláját – egészen pontosan nettó 141 732 284 forintot.
Szerencsejáték-pénzeső: 40 millió a Rogánt és Kövért is reptető családi vállalkozásnak, 5 millió Szijjártó testvére cégének
A maga 40 milliójával a NER-potentátokat légiszállító családi vállalkozás különösen jól járt, de a Szerencsejáték Zrt. támogatási keretéből május-júniusban jutott pénz Szijjártó Péter miniszter testvére cégének, az ex-MIÉP-es zenész Schuster Lórántnak, továbbá egy szélcsatorna-fejlesztő cégnek, az úszószövetségnek és egy nemzeti érzelmű kultúrát terjesztő alapítványnak.
A százmilliós ligában játszó triótól jócskán lemaradva az elmúlt időszak negyedik legnagyobb összegét, 30 millió forint + áfát a Backstage Management Bt. kapta, amely Tóth Gabi honlapja szerint az énekesnő koncertjeit szervező vállalkozás. A cég egyébként tavaly is kapott pénzt a Szerencsejáték-cégtől, de akkor kicsit többet, 35 milliót.
Mindig dupláz Szijjártó testvére és sógora
A veretes Orbán-beszédek díszletéül szolgáló Bálványosi Nyári Szabadegyetemet szervező Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítványnak be kellett érnie 25 millió forinttal. A bő 30 éve a Fidesz-alapító Németh Zsolt bábáskodása mellett létrejött alapítványt ugyan állami cégek, szervezetek rendszeresen támogatják, a Szerencsejáték-cégtől ritkán és keveset kap.
Még kevesebb, nettó 20 millió jutott csak a TRP Hungary Kft.-nek, de ez a vállalkozás legalább menetrendszerűen jut pénzhez az állami cégtől – évente általában kétszer. Idén júliusban kapott már 5 millió + áfa összegű szponzorpénzt. Tavaly 23 + 5 milliót kapott és 2021-ben is duplázott 5 + 20 millióval, de a Szerencsejáték-cég már 2018-ban is támogatta 31 millióval a társaságot.
Felébredt téli álmából a Szerencsejáték-cég, rögtön kiszórt 639 milliót a szokásos körnek
Az állami szerencsejáték-pénzből sok régi ismerősnek jutott: a Nobilis-család vitorláspartnerének cége 210 milliót, az ATV volt igazgatósági tagjának vállalkozása 100 milliót kapott. De jutott a pénzből az Ismerős Arcok basszusgitárosának, egy balatonkenesei jachtklubnak, horgászegyesületnek, repülős alapítványnak és két magántőkealap-érdekeltségű cégnek is.
A vállalkozás amúgy a hazai autó- és motorsportélet aktív szereplője, és éppen a napokban lett résztulajdonos egy finnországi motorpályában. A cég tulajdonosai közt van Őry Tamás és a felesége, Szijjártó Sarolta, aki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter testvére. Ez a cég volt az, amelyik 2019-ben oldalanként egymillió forint közpénzért írhatott tanulmányt egy versenypályáról.
CÖF-alapító, Rogán-szomszéd, operaénekes
Többen is kaptak 15-15 milliót. Például a Békemeneteket szervező CÖF alapítójához Fricz Tamáshoz köthető Demokrácia és Politikai Kultúra Alapítvány, amely rendszeres támogatott, csakúgy, mint a Network 360 Reklámügynökség Kft., amely tavaly júliusig Krskó-érdekeltség volt, majd Csetényié lett. Kapott 15 milliót a Debreceni Egyetem cége, a Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú Kft. is.
Innen már tényleg csak az aprópénzesek vannak hátra. Közel 8,8 milliót kapott a zenei tehetségeket segítő Kastélyakadémia Alapítvány. Négy szervezet pedig 5-5 millióhoz jutott a Szerencsejáték-cégtől. Köztük a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, a pannonhalmi, egyházi kötődésű Szent Benedek Röplabda Akadémia Kft., és a légitársaság-résztulajdonos Vadász Dániel operaénekes Coopera Művészeti Kft.-je.
Elzárták a pénzcsapot a Szerencsejáték Zrt.-nél, de azért jutott 40 millió Bayer Zsolt cégének
Az utóbbi hónapokban szokatlanul kevés, alig 200 millió forint támogatást osztottak szét a Szerencsejáték Zrt. szponzorációs keretéből. A kevésből jutott 40-40 millió Bayer Zsolt és az egykori ATV-vezér cégeinek, illetve a dunakeszi sportegyesületnek is, ahol egykor Szijjártó Péter futsalozott.
Az ötmilliós támogatottak közt van az Art Today Kft. is, amely vállalkozás tavaly is kapott ugyaninnen 5 milliót, illetve 2021-ben, 2017-ben, 2016-ban és 2015-ben is 5–5 milliót. A vállalkozás 87 százalékban Ledényi Attila műgyűjtő, a kortárs képzőművészeti vásár, az Art Market igazgatójának az érdekeltsége, aki az Átlátszó cikke szerint „ott volt a Fidesz alakulásakor”, bár nem volt alapító. | Menetrend szerint érkeznek a Szerencsejáték-milliók Patakyhoz, Tiborcz közelébe és Szijjártó testvéréhez | Bő félmilliárd forintot szórt szét az elmúlt két hónapban a Szerencsejáték Zrt. támogatásosztó cége, méghozzá zömében már jól ismert, NER-kedvenc vállalkozásoknak. Ezek évek óta visszatérően és rendszeresen megkapják a maguk sokmilliós szponzorpénzeit: a kormányfő vejéhez közeli érdekeltség éppúgy, mint Szijjártó Péter testvérének vagy éppen az Edda énekesének a cége. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231012_Menetrend_szerint_erkeznek_a_Szerencsejatekmilliok_Patakyhoz_Tiborczhoz_es_Szijjartoekhoz | 2023-10-12 05:11:00 | true | null | null | HVG |
A Szerencsejáték Zrt. cége 60 millióval dobta meg Orbán polgári körének alapítványát, de másnak tízszer ennyi is jutott
A kormányfő vejének szállodamenedzserét is a vezetői között tudó turisztikai alapítvány szakította messze a legtöbbet júliusban az állami lottócég szponzorkeretéből. Jutott azért az első polgári körből kinőtt alapítványnak, a lupai strandnak, Illényi Katica cégének, sőt egy férfiklubnak is.
Rekordösszegű, csaknem bruttó egymilliárd forintnyi szponzorpénzt osztott ki júliusban mindössze két hét alatt a Szerencsejáték Zrt. támogatásokról döntő leánycége. A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. oldalán közzétett lista alapján bőven százszoros különbség is volt az egyes kedvezményezetteknek megítélt pénzek között, hiszen
a legkisebb összeg 5 millió forint + áfa volt, míg a legnagyobb 630 millió + áfa.
Az állami lottócég leányvállalatánál nem mentek szabadságra, ott júliusban sem volt uborkaszezon, így fordulhatott elő, hogy magukhoz képest is nagyon sok pénzt osztottak szét a múlt hónapban. Míg áprilisban például bruttó 639 milliót porcióztak szét, addig május-júniusban két hónap alatt összesen csak 146 milliót. Júliusban viszont behozták a lemaradást a bruttó 974 millióval.
Az egymilliárdot közelítő összeg még jobban hangzik, ha tudjuk, hogy csak tízen osztoztak rajta. Csakhogy közelről sem oszlott el egyenletesen a pénz, hiszen a júliusi támogatási keret 82 százalékát, bruttó 800 milliót egyetlen kedvezményezett, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kapta. Hogy pontosan mire, az ezúttal sem derült ki, hiszen a támogató ezt sosem jelzi a havi támogatási listán.
Ráálltak a 630 milliós tételekre
Az alapítványi formában működő Magyar Turisztikai Szövetség visszatérő, kedvelt támogatottja a Szerencsejáték-cégnek, tavaly májusban is forintra ennyit, 629,9 millió + áfás összeget kaptak. Az alapítvány ezer szállal kötődik a turisztikai ágazat kormányzati szervéhez, a Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ):
az alapítvány kuratóriumi elnöke Princzinger Péter 2017-ig az MTÜ vezérigazgató-helyettese volt
az alapítvány kuratóriumi tagja Könnyid László szintén volt az MTÜ vezérigazgató-helyettese
Kuratóriumi tag az alapítványnál Légli Ottó, a Borászok borásza díj és az Év Bortermelője díj korábbi nyertese is, aki a Fidesz–KDNP balatonboglári önkormányzati képviselője. Nemrég, 2021-ben a Légli borászcsalád négy gazdasági érdekeltsége alkotta konzorcium jelentős támogatást kapott az MTÜ-től, hogy a Balatonboglárhoz tartozó Szőlőskislakon turisztikai attrakció épüljön.
Szerencsejáték-pénzeső: 40 millió a Rogánt és Kövért is reptető családi vállalkozásnak, 5 millió Szijjártó testvére cégének
A maga 40 milliójával a NER-potentátokat légiszállító családi vállalkozás különösen jól járt, de a Szerencsejáték Zrt. támogatási keretéből május-júniusban jutott pénz Szijjártó Péter miniszter testvére cégének, az ex-MIÉP-es zenész Schuster Lórántnak, továbbá egy szélcsatorna-fejlesztő cégnek, az úszószövetségnek és egy nemzeti érzelmű kultúrát terjesztő alapítványnak.
Szintén kuratóriumi tag az alapítványnál Somlyai Zoltán, aki a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a szállodamenedzsere, ő a vezérigazgatója ugyanis a BDPST Hotel Management Zrt.-nek, amely a BDPST Group szállodáit üzemeltető cég. Somlyai tavaly 8 hónapig tulajdonosa is volt a cégnek, de év végén visszavette tőle egy másik Tiborcz-érdekeltség, a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.
A tavaly után idén is 630 millió + áfa támogatásra érdemesített Magyar Turisztikai Szövetségnek amúgy van hat működő leányvállalata is. Az egyik a Hellohungary Turisztikai Szolgáltató Kft., amely 2021-ben a vállalkozásokat segítő EU-s koronavírus alap itthon szétosztható 1,7 milliárd forintjának harmadát, megintcsak éppen 630 milliót kapott az MTÜ-től egy turisztikai portál létrehozására.
Most 60 millió, de voltak szebb napok is
A Szerencsejáték-cég júliusi támogatási listáján a következő szponzorált már be kellett érje a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványnak juttatott fenti összeg kevesebb, mint tizedével. Ez, a 60 millió forint + áfa a Szövetség a Nemzetért Alapítványnak jutott. Ez az első polgári körből, az Orbán Viktort és egykor Vona Gábort is soraiban tudó Szövetség a Nemzetért Polgári Körből kinőtt civil szervezet.
A Szövetség a Nemzetért Alapítvány már korábban is kapott ilyen támogatást, például 2019-ben, szintén 60 milliót. Ők tartják fenn a Polgárok Házát, és korábban jelentős összegeket kaptak a Fidesz pártalapítványától is: 2010-2015 között 135 milliót, 2015-2020 között 98 milliót. Botrány lett 2016-ban egy bőkezű támogatásukból: 320 millió forintot kaptak a légi irányításért felelős állami Hungarocontrol Zrt.-től.
Lupai strandra, zenére, VéNégy fesztiválra
Még éppen felfért a júliusi támogatási lista dobogójára a Lupa Strand Kft. azzal a 30 millió + áfás összeggel, amit a Szerencsejáték-cégtől kapott. Ez a magáncég üzemelteti a Lupa-tavi strandot. A vállalkozás – amely a Sziget-alapító Gerendai Károly és a videotonos Lakatos Péter üzletember érdekeltsége – 2020-ban az MTÜ-től kapott 140 milliót a bányatóra épült strand fejlesztésére.
Sokkal kevesebbel, 10 millió forint + áfás összeggel támogatták a szerencsejáték-bevételekből Magyar Zene Házát működtető céget. Ugyanők tavaly júliusban is kaptak pénzt, de akkor többet, 15 millió + áfát. Szintén be kellett érnie 10 millió + áfás szponzorpénzzel a VéNégy Fesztivál Közhasznú Nonprofit Kft.-nek, amely már 2021-ben is kapott 5 milliót. Idén már a tizedik zenei fesztiváljukat tartották.
Férfias értékek, keresztény magánvállalkozás
Illényi Katica Liszt Ferenc-díjas hegedűművész cége, az IKP Music Nonprofit Közhasznú Kft. 7 millió + áfás összeggel részesedett a júliusi pénzesőből. Az előadóművészeti vállalkozás sem először kap pénzt a Szerencsejáték-cégtől: 2021-ben például kétszer is kapott, összesen 19 millió + áfát.
Szintén visszatérő támogatott a listán – ezúttal 5 millió forint + áfás szponzorpénzzel – a Férfiak Klubja Nonprofit Kft., amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a férfiak családi és társadalmi felelősségvállalásának, értékközpontú példamutatásának a fontosságára. Sőt, hitvallása szerint
a Férfiak Klubja egy olyan közösséget hivatott összekovácsolni, amelyik az eredeti férfias értékek visszaállításán, megőrzésén és örökítésén dolgozva helyreállítja a férfiak önbecsülését és teremtő erejét, illetve új egyezség megteremtését tűzi ki célul férfi és nő között”.
A Férfiak Klubja honlapján is feltünteti kiemelt támogatóként a szintén állami MVM Zrt. mellett a Szerencsejáték Zrt.-t is, ami nem véletlen, mivel rendszeresen kap tőlük pénzt: 2021-ben 5 milliót, 2020-ban 7 milliót, 2019-ben 8 milliót.
Úgy védi az állam a szerencsejátékosokat, hogy a NER-milliárdosok taroljanak
Újabb kapukat zárt be a külföldi szerencsejáték-szervező cégek előtt az állam, ám a szabályok egyelőre kicselezhetők. A Fidesz-kormány továbbra is inkább a profitszerzésre koncentrál a játékosok védelme helyett.
Ahogy tavaly, úgy idén is 5 millió + áfát kapott a GML Productions Kft., amely már egy hónappal a megalakulása után, 2016 decemberében máris kapott 8 milliót a Szerencsejáték-cégtől. Később, 2020-ban és 2021-ben már 20-20 milliót, és időnként a KDNP parlamenti frakciója is fizet néhány millió közpénzt a KDNP ifjúsági szervezetéből indult Gondi Mátyás Lajos vállalkozásának.
Ötmillió + áfás szponzorpénzzel a júliusi támogatási lista végén kullog a vitorlázó Vadnai Benjámint támogató Vadnai Olimpiai Felkészülési Alapítvány. Ugyanennyit kapott a Thomas-Land Kft. is, amely onnan lehet ismerős, hogy idén ez a cég és Szajkó Dávid résztulajdonos volt a főszervezője Baján a híres halfőző fesztiválnak. | A Szerencsejáték Zrt. cége 60 millióval dobta meg Orbán polgári körének alapítványát | A kormányfő vejének szállodamenedzserét is a vezetői között tudó turisztikai alapítvány szakította messze a legtöbbet júliusban az állami lottócég szponzorkeretéből. Jutott azért az első polgári körből kinőtt alapítványnak, a lupai strandnak, Illényi Katica cégének, sőt egy férfiklubnak is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230809_Hatvanmillioval_dobta_meg_Orban_polgari_korenek_alapitvanyat_a_Szerencsejatekceg_de_masnak_tizszer_ennyi_is_jutott | 2023-08-09 14:00:00 | true | null | null | HVG |
Visszavett a pénzszórásból az állami Szerencsejáték Zrt. támogatásosztó leányvállalata: míg áprilisban három hét alatt bruttó 639 milliót porcióztak szét 23 szervezet és cég között, addig május-júniusban két hónap alatt összesen 146 milliót osztottak szét hat helyre.
A legnagyobb, 50 millió+áfás szponzorációs összeget a Magyar Úszó Szövetség kapta. Rajtuk kívül májusban egy kedvezményezett volt még, 6 millió forinttal támogatták az Örökség Közhasznú Alapítványt, amely falvakba viszi a kultúrát: a Csíksomlyói Magyar Passiót vagy Wass Albert műveit.
Júniusban már többeknek jutott az állami pénzből. A múlt hónapban a legtöbb, 40 millió + áfás szponzorpénzt az Aeroglobe Kft. kapta. Ez a cég visszatérő név a támogatási listán, mivel tavaly nyár elején is kaptak 35 millió forintot, meg 2021-ben is 20 milliót.
A Budaörsi Repülőteret is üzemeltető, régi repülős dinasztia által tulajdonolt családi vállalkozáshoz kapcsolódó másik családi cég, a Fly-Coop Kft. neve már ismerősebben csenghet: ennek a helikopterével utazott Rogán Antal miniszter és felesége 2016-ban egy lagziba, de szállították már Habony Árpádot és reptették Kövér Lászlót Rómába, Salvinihez.
A vállalkozás tulajdonosa Jakab Ernő és fia, Jakab Tamás, akikkel az állam nemcsak ebben az esetben volt nagyvonalú. A Fly-Coop 2017 decemberében elnyerte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 571 millió forintos tenderét, hogy donorszervek szállítására biztosítson repülőket, így nem csoda, ha azt az évet szép bevétellel zárta, de tavaly is 4,3 milliárdos árbevétel mellett 180 milliós profitot csináltak.
Tízmilliós támogatási szerződést kapott a Szerencsejáték-leányvállalattól a Skyward Tunnel Kft., amely 2021 őszén is kapott már 10 milliót. A Skyward tavaly mutatta be a katonai és polgári felhasználásra is alkalmas függőleges szélcsatornáját. A projektre egy másik céggel közösen 370 milliós vissza nem térítendő támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból.
Tízmilliós szponzorációs szerződést kapott Schuster Lóránt „egyéni vállalkozó” is, akit sokan egykori MIÉP-es politikusként, még többen pedig az idén 50 éves P. Mobil együttes alapítójaként ismernek. Schuster Józsefváros díszpolgára, és 2016-ban Varga Mihály miniszter a Magyar Gazdaságért díjjal is kitüntette. Később kiderült, hogy a bt-je 10 év alatt 187 ezer forint adót fizetett.
5 millió+áfa összegű szponzorpénz jutott a TRP Hungary Kft.-nek, amely már korábban is a Szerencsejáték-cég kedvelt támogatási „célpontja” volt, csak nem ezen a néven, mivel a névváltás előtt Truck Race Promotion Kft.-ként működött.
A vállalkozás még ezen, a régi nevén kapott tavaly kétszer is pénzt az állami cég szponzorkeretéből: májusban 23 millió forintot, majd júniusban újabb 5 milliót. Dupláztak 2021-ben is, akkor júniusban 5 milliót, majd novemberben 20 milliót kaptak. Ugyaninnen 2018-ban is kaptak közel 31 milliót.
A társaság a hazai autó- és motorsportélet aktív szereplője. | Szerencsejáték-pénzeső a Rogánt és Kövért is reptető családi vállalkozásnak és Szijjártó testvére cégének | A maga 40 milliójával a NER-potentátokat légiszállító családi vállalkozás különösen jól járt, de a Szerencsejáték Zrt. támogatási keretéből május-júniusban jutott pénz Szijjártó Péter miniszter testvére cégének, az ex-MIÉP-es zenész Schuster Lórántnak, továbbá egy szélcsatorna-fejlesztő cégnek, az úszószövetségnek és egy nemzeti érzelmű kultúrát terjesztő alapítványnak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230712_Szerencsejatekpenzeso_40_millio_a_Rogant_es_Kovert_is_repteto_csaladi_vallalkozasnak_5_millio_Szijjarto_testvere_cegenek | 2023-07-13 06:00:00 | true | null | null | HVG |
Ismeretlen tettes ellen hivatali hatalommal való visszaélés miatt feljelentést tesz a fővárosi önkormányzat, mert a Magyar Államkincstár (MÁK) 5,6 milliárdot inkasszózott a fővárostól - közölte Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egy csütörtöki budapesti háttérbeszélgetésen.
Kiss azzal érvelt, a MÁK nem léphette volna ezt meg, hiszen a Főváros bírósághoz fordult a szolidaritási hozzájárulás mértéke miatt, a bíróság pedig a perhez kapcsolódóan azonnali jogvédelmet rendelt el.
Kiss elmondta, az államkincstár két hónapon át betartotta a bírósági döntést, azonban novemberben két hónapnyi nettó befizetés összegét „leemelte”, és ezzel súlyosan beavatkozott az ügybe. | Feljelentést tesz a Főváros a Magyar Államkincstár inkasszója miatt | A MÁK ugyanis a folyamatban lévő per lezárultáig elvileg nem vonhatná le a Főváros számlájáról a szolidaritási hozzájárulást. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20231123_feljelentes_per_MAK_szolidaritasi_hozzajarulas_Budapest | 2023-11-23 16:58:00 | true | null | null | HVG |
Továbbra is a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az amerikai elnökválasztás kérdése áll a nemzetközi sajtó fókuszában. Több helyen is a előkerül a kérdés, folytatja-e a republikánus elnökjelölt a megosztásra építő politikát, vagy szerepet vált, valamint, hogy tovább éleződik-e a hideg polgárháborús helyzet az USA-ban. A Die Welt azt az üzenetet értékeli, melyben Orbán Viktor béketárgyalásokra hívja fel az Unió vezetőit. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Elérhető Magyarországon a gyors és jó egészségügyi ellátás: az állatoknak. Egyetlen hátulütője a számla, amit az állattartóknak a végén ki kell fizetniük. Mivel számoljon az ember, ha a legjobb barát lebetegszik? Mennyibe kerül az alapvizsgálat, a CT vagy egy szívultrahang? Szőllősi Lili cikke. | Új társasággal bővült Tiborcz István ingatlanbirodalma | A cég ügyvezetője utoljára a világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatójának budapesti irodaépületeit üzemeltette. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202347_bdpst_property_services_tiborcz_uj_embere | 2023-11-24 12:00:00 | true | null | null | HVG |
A befolyásolás eszközei - 1. rész: Így vesszük meg a drágább terméket, amikor lefut egy program a fejünkben
életmód
2024.06.29. 16:3010 perc
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk
Sarkadi Balázs: Elvész a tudományos derékhad motivációja, hogy érdemi munkát végezzen
vélemény
2024.07.02. 16:305 perc
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal több mint száz akadémiai köztestületi tag vitatkozik a tudományos kutatástámogatási rendszerről, az új pályázati rendszerről. Beszállt a bírálók közé az MTA főtitkára és az MTA több tudományos osztálya is. Miért a nagy felháborodás, miért nem kellene éppen itt egy európai példát követni? Erről ír Sarkadi Balázs orvos-biológus akadémikus, aki korábban mind hazai zsűrikben, mind az új pályázati rendszerben referenciaként megjelölt European Research Council (ERC) pályázatbíráló zsűrijében több évig dolgozott. Vélemény.
Frankfurter Rundschau: Az AfD maga rémül meg a legjobban attól, hogy a szélsőjobb legszélén keres új barátokat
lapszemle
2024.06.28. 05:303 perc
Az AfD egyelőre jegelte az új európai pártcsalád megalakításának ötletét, írja a német lap.
Miért nem egyértelmű az elhízás és a demencia kapcsolata?
instant tudomány
2024.06.21. 14:003 perc
Gyakran hallani, hogy a kövérség hozzájárulhat az öregkori elbutuláshoz, a kognitív funkciók hanyatlásához, a demenciához. A megállapítás logikusnak tűnhet - de egy szakértő szerint túl sok a kérdőjel.
Miért csak most lett Kovács András Ferenc és Bölöni László Marosvásárhely díszpolgára?
Szeretettel külföldről
2024.07.12. 09:003 perc
A figyelem többet jelent, mint tapsot és nevetést - azt is jelenti, hogy gondoljuk meg, a jelentős elismerést kinek adjuk, és főleg mikor, írja szerzőnk Szeretettel Erdélyből című sorozatunk legújabb részében. | A külügy "gyármentő" milliárdjaiból fog készételgyártásba a Hungast | Jelentősen átalakította vállalatcsoportját a közétkeztetési piacot uraló, remek kormányzati kapcsolatokkal rendelkező GVC Group George's Venture Capital Zrt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231123_hvg_hungast_irany_akeszetelgyartas | 2023-11-23 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az angol "astonish" szó jelentése bámulatba ejt, megdöbbent, meglep. Pontosan ezt tette idén ősszel egy, a Székesfehérvári Törvényszéken hűtlen kezelés miatt folyó büntetőper tárgyalásán a 2000-ben alakult, pillanatnyilag kényszertörlés alatt álló Astonish Befektetési Zrt., amelyről mostanáig kevesen halottak.
A pert követő Direkt36 friss cikkéből derült ki: e cégen keresztül próbálhatták tisztára mosni annak a 2,2 milliárd forintnak egy részét, amelyet Nagy János egykori helyettes agrárállamtitkár és feltételezett bűntársai pumpáltak ki 2019-ben a tárca egyik háttérintézményéből. Legalábbis ezt állítja a vádhatóság.
Az évtizede tetszhalott állapotban leledző Astonish Zrt. épp 2019-ben került az egyik vádlott, Kovács P. Zoltán ügyvéd kezébe, és akkor folyt be hozzá 1,2 milliárd forint. Az ügyészség Svájcból beszerzett iratokkal bizonyítaná, hogy ezt a pénzt szándékoztak két részletben Nobilis Kristóf nagyvállalkozó Robson nevű panamai offshore cégének svájci számlájára utalni, ám végül csak az összeg fele érkezett meg.
Direkt36: Nobilis Kristófig vezetnek az Agrárminisztérium 2,2 milliárdos visszaélési ügyének szálai
Ez az a büntetőper, amelyben Nagy János, az agrártárca volt helyettes államtitkára többmilliárdos hűtlen kezelés vádjával áll bíróság előtt.
A múlt héten pénzmosással meggyanúsított Nobilis Kristóf személye azért is bámulatba ejtő e történetben, mert az egyik fia, Nobilis Márton 2019-ben Nagy István agrárminiszter bizalmi embere, a kabinetfőnöke volt, ma pedig az egyik államtitkára. | Miről tudott az agrárminiszter? Hadházy Ákos Svájcban keresi a milliárdos hűtlen kezelési ügy kulcsát | Az egykori helyettes agrárállamtitkár közreműködésével elsíbolt milliárdok egy része Nobilis Kristóf panamai cégéhez került – robbantott a vádhatóság a büntetőper egyik tárgyalásán. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint az alapügyről a miniszter is tudhatott. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20231201_hvg__nagy_janos_es_tarsai__korrupcio__panamai_szal__nobilis_marton_nobilis_kristof_astonish_zrt_kovacs_p_zoltan_oszy_tamas_hadhazy_akos#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=ema | 2023-12-01 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
12 perc
2023.12.01. 08:10
2023.12.01. 13:34
Az a helikopter, amin Mészáros Lőrincet és Várkonyi Andreát látták november elején Szegeden, sokszor bukkan fel Ferihegyen pont akkor, amikor a már jól ismert, Mészároshoz köthető magánrepülő indul, vagy éppen érkezik. De ugyanennek a helikopternek a ferihegyi fordulóit vizsgálva találtunk egy másik repülőgépet is, ami sok egyéb út mellett ott volt Kínában, amikor Orbán Viktor Putyinnal és Hszi Csin-pinggel tárgyalt, vagy Londonban, amikor a Royal Albert Hallban lefotózták Mészárost és Várkonyit. | Új magánrepülő a NER útjai körül – bemutatjuk az OE-HUG lajstromjelű Bombardier-t | Az a helikopter, amin Mészáros Lőrincet és Várkonyi Andreát látták november elején Szegeden, sokszor bukkan fel Ferihegyen pont akkor, amikor a már jól ismert, Mészároshoz köthető magánrepülő indul, vagy éppen érkezik. De ugyanennek a helikopternek a ferihegyi fordulóit vizsgálva találtunk egy másik repülőgépet is, ami sok egyéb út mellett ott volt Kínában, amikor Orbán Viktor Putyinnal és Hszi Csin-pinggel tárgyalt, vagy Londonban, amikor a Royal Albert Hallban lefotózták Mészárost és Várkonyit. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20231201_oe_hug_meszaros_lorinc_varkonyi_andrea_orban_viktor_kina | 2023-12-01 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Felháborította a helyieket, hogy megcsonkították a balatonaligai parton, a Kádár-szigeten álló sokat látott fűzfát. Egy szakember szerint ez a fa pusztulásához vezethet, egy másik szerint viszont túlélheti. Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő feljelentést tett az ügyben. Az Aligai Fürdőegyesület (AFE) nem tudja, volt-e rá engedély, és ki rendelte meg, hogy hozzányúljanak a fához, de a szervezet alelnöke szerint az egyik új telektulajdonos érdekében történhetett a beavatkozás. Közben a helyi képviselő-testület leszavazta az egyesület kezdeményezését, hogy tartsanak konzultációt a Club Aliga tervezett fejlesztéseiről.
Újabb barbár tett a Club Aligában: megcsonkították a Kádár-sziget ikonikus fűzfáját – jelentette az Aligai Fürdőegyesület Facebookon, hogy mit tapasztaltak tagjaik a parton. Az egyesület szerint a helyiek és a nyaralók csodálták a fűzfát, amely már sok mindent túlélt.
Az egyesület szerint a Kádár-sziget – mint a tómeder része –, így a fűzfa is Natura 2000-es terület, ezért védelem alatt áll. Próbálják kideríteni, ki rendelte meg a csonkítást, és volt-e rá engedélye, írtak az illetékes hatóságoknak.
Aki engedély nélkül megcsonkította, az három évig terjedő börtönt is kaphat – mondta a Szabad Európának Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke. Szerinte az állhat a vélhetően engedély nélküli csonkítás mögött, hogy a fa közelében lévő új telektulajdonosnak – aki már építési engedélyt is kért – jobb panorámája legyen a Balatonra.
Ehhez kapcsolódóan: Építészeti államtitkár: „Ha nem lépünk szigorúan, lemondunk a Balatonról”
Nyomozás indulhat a csonkítás miatt
Közben Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő természetkárosítás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a siófoki kapitányságon – tudta meg a Szabad Európa az ellenzéki politikustól.
A képviselő fotókat is mellékelt a fűzfa eredeti és csonkolás utáni állapotáról. Ő is azzal érvelt, hogy a terület a Balaton medre, amely 2004 óta Natura 2000-es védelem alatt áll, ezért a Btk. szerint a jelentős csonkítás bűncselekmény lehet. Majd a hatóság kinyomozza, volt-e engedély, és hogyan történhetett meg – tette hozzá.
A Club Aliga területén rengeteg fapusztítást tapasztalt, abban az ügyben is feljelentést tett egy hónapja, és folyamatosan felhívja a természetvédelemért is felelős Agrárminisztérium figyelmét a történtekre, egyelőre kevés sikerrel.
Ehhez kapcsolódóan: Club Aliga: nem tűnt el az állami földterület, csak víz alá került
Bizonytalan a fűzfa sorsa
Egy név nélkül nyilatkozó favizsgáló szakember szerint a fűzfa hajlamos bekorhadni, ha nagy csonkítás éri. Az aligai fűzfával történtekről azt mondta: az gyakorlatilag késleltetett kivágás. Pár évig még kihajthatnak új hajtások, de elindul a gyökérelhalás, négy-öt év múlva vége lesz – tette hozzá.
Egyes településeken a harminc százalék feletti koronaredukció kivágásnak számít, ezt mindenhol helyi rendelet szabályozza – tette hozzá.
Egy másik szakember viszont azon a véleményen volt, hogy a fűzfa túlélheti , bár a fotók alapján „barbár” módszernek nevezte a teljes csonkolást.
Amennyiben Natura 2000-es terület, akkor szerinte nem lehetett volna elvégezni. Egyébként balesetvédelmi okokból a hatóság elrendelhet csonkolást.
Ehhez kapcsolódóan: Időt nyertek a magaspartnak a civilek Balatonaligán
Leszavazott konzultáció
Másodszor sem támogatta a balatonvilágosi képviselő-testület azt a konzultációt, amelyet az Aligai Fürdőegyesület kezdeményezett, hogy kikérjék a helyiek és a nyaralók véleményét a Club Aliga területén tervezett beruházásokról. Bukovszki András szerint az egyesület saját maga megcsinálja a konzultációt, hogy be tudják mutatni a polgármesternek a helyiek álláspontját.
Az AFE nemrég Aliga Trianonjának nevezte a Club Aliga-beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet szeptemberi módosítását, amely például lehetővé teszi, hogy magáncélú luxusingatlanok épülhessenek a területen. Korábban csak közcélú szállodaépítésre volt lehetőség, ez „komplex ingatlanfejlesztésre” változott a módosítást követően – hívta fel a figyelmet az egyesület.
Értékesítésre szánt magáningatlanokat építhetnek nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásként a kormányrendeletben többszörösére megemelt beépítési mutatók alapján, amit a civilek elfogadhatatlannak tartanak.
Felparcellázták a Deák Ferenc utca végétől induló, közhasználatú lépcső nyomvonalát, emiatt megszűnhet a tizennégy éve működő, sokak által használt erdei lépcső, elvágva a magaspart és a vízpart közötti gyalogos kapcsolatot – írta az egyesület.
A kormányrendelet lehetővé teszi, hogy teljes hosszában, folytonosan, nyolcvan százalékban beépíthessék a magaspart felszínmozgás-veszélyes, meredek oldalát, északon 18 méteres, délen 25 méteres épületmagassággal tervezhessenek, a táj- és településkép-védelmi szempontokat sem kell figyelembe venniük a kormányrendelet szerint – közölte az AFE.
️A képviselő-testület tagjai és a civil szervezetek kizárásával folytatott polgármesteri egyeztetések alapján a közfunkciókat korlátozó, módosított kormányrendelet az egyesület szerint a falu ingatlantulajdonosainak érdekeivel ellentétes, a fejlesztő érdekeit szolgálja.
Az AFE szerint a jogalkotó nem erre a célra hozta létre a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet intézményét, ezért az egyesület azt tervezi, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, és minden lehetséges módon követeli a jogalkotók szándékával ellentétes kiemelt kormányrendelet hatályon kívül helyezését.
Kertész Ádám
Kertész Ádám a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságíró munkatársa. Több mint húsz éve van a pályán, ezalatt számos szerkesztőségben dolgozott, egyebek mellett az InfoRádió, a Független Hírügynökség, a Kossuth rádió, a TV2, a Hír TV és több online hírportál munkatársa is volt.
Vezetett rádióműsort, szerkesztett tévéműsort, tudósított, riportokat készített híradókba, hírműsorokba, cikkeket írt, hírt szerkesztett, a szakma szinte minden területén szerzett tapasztalatokat. | Konzultáció helyett csonkítás Aligán, elpusztíthatták a híres parti fűzfát | Felháborította a helyieket, hogy megcsonkították a balatonaligai parton, a Kádár-szigeten álló sokat látott fűzfát. Egy szakember szerint ez a fa pusztulásához vezethet, egy másik szerint viszont túlélheti. Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő feljelentést tett az ügyben. Az Aligai Fürdőegyesület (AFE) nem tudja, volt-e rá engedély, és ki rendelte meg, hogy hozzányúljanak a fához, de a szervezet alelnöke szerint az egyik új telektulajdonos érdekében történhetett a beavatkozás. Közben a helyi képviselő-testület leszavazta az egyesület kezdeményezését, hogy tartsanak konzultációt a Club Aliga tervezett fejlesztéseiről. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/balaton_aliga_fuzfa_kadar_sziget_lmp_keresztes_csonkitas_furdoegyesulet/32706770.html | 2023-11-29 21:20:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Bár egyelőre még csak földmunkák, azaz nagyjából csak ásás zajlott a Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán, így is 224 millió forintba kerültek bizonyos kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok. E kommunikációs terheket Balásy Gyula cégei vették le ennyi közpénzért az állam válláról.
Bár a Paksi Atomerőmű bővítése nem különösebben halad, és nem is egyértelmű, mikor kaphat egyáltalán biztonsági engedélyeket, mindez nem hátráltatja a projektet abban, hogy addig is jelentős közpénzes szerződéseket kössenek.
A HVG gyűjtése alapján idén több mint tízmilliárd forintos szerződést kötöttek az MVM ERBE Zrt.-vel mérnöki feladatokra, augusztusban pedig a TTSA Mérnökirodát gondolták megbízni 425 millió forintért. A TTSA ennyiért csinálja meg az államnak a független szakértői véleményezést az első építési engedélyekhez.
A Paks II. Zrt. emellett 224 millió forintot fizetett ki a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. alkotta konzorciumnak
kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra.
Mindkét cég az állami kommunikációs megbízások közelmúltbeli állandó győzteséhez, Balásy Gyulához tartozik. Az üzletember különböző nevű kommunikációs vállalatai árbevételének döntő része az államtól érkezik.
Az állami plakátokkal, egyéb kommunikációval foglalkozó cégeinek hivatalosan is csaknem ötvenmilliárd forintos adózott nyeresége volt 2016 óta. További partnereikről a lap cikkében olvashat.
A Paks II. Zrt. vezetőinek alapfizetése idén nem emelkedett, a vezérigazgatónak továbbra is négymillió forint az alapbére, míg a legkevesebbet kereső igazgatónak is 2,8 millió forint. Az egyéb tisztségeket és lehetséges jutalmakat nem tekintve mindenkinek jár a 13. havi bér is, amely kéthavi alapbér.
Ide kapcsolódik: A V4-országok – Magyarország kivételével – mind kapnak amerikai támogatást arra, hogy csökkentsék a szénhidrogén-függőségüket
Jelenleg Szijjártó Péter külügyminiszter felelős a paksi bővítésért. A jelentős csúszásban lévő új erőművi blokkok a mostani állás alapján a legoptimistább becslések szerint sem fognak működni 2030 előtt.
Szijjártó külügyminiszter legutóbb szeptemberben beszélt arról, hogy sok földet kiástak már a bővítés kapcsán, pontosabban már a talaj felét kitermelték Paks II. leendő hatos blokkja alól. | A paksi bővítés nem nagyon halad, de a kormányközeli Balásy Gyula kifizetései igen | Bár egyelőre még csak földmunkák, azaz nagyjából csak ásás zajlott a Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán, így is 224 millió forintba kerültek bizonyos kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok. E kommunikációs terheket Balásy Gyula cégei vették le ennyi közpénzért az állam válláról. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/paks-ii-balasy-gyula-kommunikacios-koltes-kozpenz/32706260.html | 2023-11-29 22:03:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Úgy tűnik, már nem kell Pest Vármegye Önkormányzatára hagyatkozni, ha azt szeretnék Gödön, hogy forrásokat csepegtessenek a helyi Fidesz holdudvarának: Vajda Viktória momentumos önkormányzati képviselő töltötte fel a Facebookra a polgármesteri határozatot, amelynek értelmében a Csabai Márkhoz köthető „Jelen Vagyok” Tehetséggondozó Egyesület 27,5 millió forint támogatást kap a várostól „közösségi rendezvények és helytörténeti, valamint gasztronómiai ismeretek terjesztéséhez” kapcsolódó programok megvalósításához.
Vajda Viktória bejegyzésében azt írta, kíváncsi a részletekre, ezért közérdekű adatigénylést nyújt be. „Ugyan képviselőként ezekhez az adatokhoz automatikusan hozzá kellene férnem, még a saját körzetemmel kapcsolatban sem válaszolnak a kérdéseimre, egyértelműen korlátozzák a jogaimat” – fogalmazott.
Lejáratókampány
Csabai Márk nevével sokan akkor találkozhattak először, amikor 2020 szeptemberében megjelentetett egy sajtóközleményt a helyi önkormányzati újságban, a Gödi Körképben. Ebben az állt, hogy „megdöbbentő az az uszító hadjárat, ami Bodnár Zsuzsától, a magát függetlennek nevező újságírótól ömlik a gödiekre. Az álcivil provokátor külföldről támogatott médiumoknak gyárt pénzért lejárató cikkeket, ezeket használva terjeszt hazugságokat és bomlasztja a közösséget. Felháborítónak tartjuk és nem tűrjük tovább, hogy negatív színben tüntesse fel Gödöt. Felszólítjuk Bodnár Zsuzsát, hogy fejezze be a város rossz színben való feltüntetését!”
Csabai a közlemény aláírójaként a Fidesz választókerületi szervezetének szóvivőjeként hivatkozott magára. Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója és a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédelmi Egyesület munkatársa évek óta készít tényfeltáró anyagokat főként a gödi Samsung SDI akkumulátorgyárat érintően, ezért került a kormánypárt célkeresztjébe. Ebben az időszakban még szórólapokat is bedoptak a postaládákba, melyeken olyan üzenetek voltak olvashatóak, mint: „Álcivil provokátor!”, „Megtéveszti a gyanútlan embereket!”, „Hazudik!”.
Csabai Márk közleménye 2020 szeptemberéből
Jönnek a pénzek
Csabai nevével mi először akkor találkoztunk, amikor a Pest megyei önkormányzat által kiosztott támogatásokkal kezdtünk el foglalkozni. Mint ismert, a Samsung SDI adóbevételei a megyéhez futnak be, és ott döntenek arról, hogy kiket támogatnak ezekből a forrásokból: így jutott számos kormánypárti alapítványhoz és egyesülethez pénz, melyek propagandakiadványokat kezdtek el gondozni.
A Csabai Márkhoz köthető „Jelen Vagyok” Tehetséggondozó Egyesület 2021 októberében 16,6 millió forintot, 2022 augusztusában 12,9 millió forintot, 2023 májusában pedig 15,5 millió forintot kapott.
Az egyesület oldalán megtalálható a lezárt projektek között az ingyenes TüKörkép magazin, amellyel kapcsolatban azt írja a szervezet, hogy „a kiadványokat saját forrásból, vállalkozói támogatásból, valamint a Miniszterelnökség és a Bethlem (sic!) Gábor Alapkezelő Zrt., valamint a Pest Vármegyei Önkormányzat civil alapjából elnyert, pályázati forrásokból valósítottuk meg”.
Egészen unikális módon a harmadik évfolyam harmadik, illetve negyedik lapszámának címlapján is Kammerer Zoltán, a Fidesz támogatásával májusban időközi választást nyerő polgármester látható (korábban is volt már kétszer a címlapon az egykori olimpikon kajakozó). Az oldal arról tájékoztat, hogy a 2023 szeptember havi lapszámtól már nem az egyesület adja ki a lapot.
Még több pénz jön
Érdemes megjegyezni, hogy Kammerer érkezése óta jelentős változások történtek a gödi közéletben. Míg korábban az ellenzéki vezetésű település csak mérsékelten kapott támogatást a gödi Samsung-gyár adójából – mely forrásokat a 2020-ban életbe léptetett különleges gazdasági övezet révén vettek el a településtől –, addig az új polgármester megnyitotta a pénzcsapokat: júniusban arról állapodott meg Tuzson Bence országgyűlési képviselő társaságában Szabó Istvánnal, a Pest Vármegyei Közgyűlés elnökével, hogy 1,5 milliárd forint működési támogatás érkezik. Júliusban pedig arról posztolt, hogy további 500 millió forintot szavaztak meg a városnak. A pénzeső után be is indult a bulizás Gödön: augusztusban Duna Fesztet tartottak, szeptemberben lecsófesztivált, októberben pedig sörfesztivált rendeztek, miközben a Kammerer előtti időszakban nem voltak jellemzőek az ilyen események.
De a városi lap is jelentősen megváltozott. Bár az önkormányzati gondozású lapokra amúgy is jellemző, hogy az éppen regnáló vezetőség eredményeit tüntetik fel, a gödi újságban gyakorlatilag minden oldalra jut egy kép Kamerrerről, illetve több tucatszor megemlítik őt. A Helyi Hírhozó számolta össze, hogy a lap legfrissebb, 32 oldalas számában 18 fénykép jelent meg róla és 29-szer írták le a nevét. Természetesen a lapban Tuzson Bence országgyűlési képviselőnek is jut hely: a novemberi számban például azt nyilatkozta, „szemmel látható fejlődés indult meg” Gödön.
További érdekesség, hogy Kammerernek és Csabai Márknak van egy közös szervezete is: augusztusban számoltunk be róla, hogy a Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány 18 millió forintot kapott a megyei önkormányzattól, amiből egy vitaanyagot dolgozhatott ki. A tanulmány arra jutott, hogy együtt kell működni a Samsung SDI-al.
A szervezetnek Kammerer a kuratóriumi elnöke, de helyet kapott benne Csabai Márk is, vagyis a két férfi jól ismerheti egymást (szintén tagja Guba Zoltán is, aki korábban Tuzson kabinetfőnöke volt a Miniszterelnöki Kabinetirodában).
Megkerestük a polgármestert, valamint Csabai Márkot, hogy megtudjuk, egészen pontosan mire adott az önkormányzat 27 millió forintos támogatást. Ha érkezik válasz a kérdéseinkre, frissítjük cikkünket. | 27 milliót ad egy Fidesz-közeli szervezetnek a Kammerer vezette gödi önkormányzat | 27,5 millió forintot kap egy egyesület, melynek vezetője korábban a Fidesz választókerületi szóvivőjeként hivatkozott magára. Közösségi rendezvényeket, helytörténeti, gasztronómiai programokat valósíthat meg. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/27-milliot-ad-egy-fidesz-kozeli-szervezetnek-a-kammerer-vezette-godi-onkormanyzat-263627 | 2023-11-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az LMP szerint el kell törölni a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, az ugyanis megadja a lehetőséget a kormánynak, hogy figyelmen kívül hagyja a szabályokat az óriásberuházásoknál – mondta az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szombati, online is közvetített budapesti sajtótájékoztatóján.
Kanász-Nagy Máté emlékeztetett arra, hogy néhány napja a Kúria elfogadta az erről szóló népszavazási kezdeményezésüket.
Az ellenzéki képviselő a kiemelt beruházásokra vonatkozó törvényt a „törvénytelenség törvényének” nevezte, mert megadja a lehetőséget a kormánynak arra, hogy az ország bármelyik pontján, a szabályokat, a közösség érdekeit, a helyi véleményeket és döntéseket figyelmen kívül hagyva kezdjen beruházásokba.
Ennek a törvénynek az eltörlésével – a népszavazás révén – szeretnék visszaadni a jogot a településeknek, kerületeknek, hogy ha úgy érzik, ellehetetlenítenék az ott élők életét, beleszólhassanak vagy akár vétót emelhessenek a beruházásokkal szemben.
Az LMP szerint a kormány működése nyomán az utóbbi tizenhárom évben úgy zajlanak építkezések, hogy gyakran az alapvető környezetvédelmi szabályokat sem tartják be, és a nagytőke érdekeit az ember érdekei elé helyezik. Az ellenzéki párt szerint viszont az emberek véleménye, a környezet, a természet kincseinek megvédése fontosabb a nagytőkések érdekeinél.
Vida Attila, az LMP zuglói önkormányzati képviselője egy a kerületükben zajló, nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú beruházásra hívta fel a figyelmet. Azt mondta: a beruházás 70 százalékát egy „titkosított szerződés keretében” a Fidesz-kormány 244 milliárd forintért vásárolta meg. A kétezres években azt a területet az önkormányzat bevásárlóközpont építésére adta el, aztán ez a terv módosult a 2010-es évek közepén, akkor elfogadható beépítettségű, zöld területekkel megfelelő mértékben ellátott lakókomplexumról szóltak a hírek. A jelenlegi beruházó azonban az engedélyezett legfeljebb 160 ezer négyzetméter helyett 320 ezer négyzetmétert épít be, és az engedélyezett 18 méter magas épületek helyett közel 30 méteres monstrumokat húz fel. A helyiek és az önkormányzat minden fórumon tiltakozott, de a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítést kapott, így az önkormányzatnak, az ott élőknek nincs beleszólásuk abba, mi épül, mekkora, és milyen módon, nem kötelező érdemi hatástanulmányokat készíteni, és azt sem kell vizsgálni, milyen következményei lesznek az építkezésnek.
Ez a „szörny-beruházás” példája annak, hogy ebben az országban vannak olyanok, akiknek mindent szabad – fogalmazott Vida Attila. | LMP: El kell törölni a törvénytelenség törvényét | A párt a kiemelt beruházásoknál tapasztalt visszaéléseknek szabna gátat, népszavazási kezdeményezése átment a Kúrián. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/lmp-el-kell-torolni-a-torvenytelenseg-torvenyet-263878 | 2023-12-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Bombaként robbant a Rábaközben a hír, hogy a győrsövényházi postán nincsenek meg az ügyfelek értékpapírjai, amelyek sok éven át rendesen kamatoztak. A hozammal nem is volt baj, sőt, eddig még a tőkével sem. A baj akkor kezdődött, amikor valaki nem ugyanannál a postavezetőnél akarta felvenni a pénzét, és azt a választ kapta, hogy azt már kivették. Azóta legalább ötven károsult is lehet. A héten hallgatta meg zárt ajtók mögött a posta biztosítója az érintetteket a győrsövényházi közösségi házban.
Mindenki megbízott a postásnőben
A mintegy 800 lelkes Győrsövényház a Kisalföld Tóköz tájegységében fekszik, Győrtől huszonhárom, Csornától tizennyolc, Mosonmagyaróvártól huszonöt kilométerre. Egészen mostanáig saját postahivatala is volt, ami Bezi és Fehértó lakosait is fogadta, a szomszédos községekben ugyanis csak mobilposta-szolgáltatás működik.
A győrsövényházi postát mintegy tíz éve egy hatvanhoz közel járó asszony vezette, akit mindenki a keresztnevén ismer. Mindenki szerette a postavezetőt, és megbíztak benne, sőt, még hálásak is voltak neki azért, hogy postapartnerként tovább működtette a hivatalt, ami máskülönben fél éve bezárt volna.
Bizalmi volt vele a helyiek kapcsolata – egészen mostanáig. Nemrég ugyanis váratlanul bezárt a hivatal, és kiderült: a Magyar Posta lépése mögött súlyos ügy állhat.
November 20-án jelentek meg a postaellenőrök a faluban, és még aznap jelezték, hogy a hivatalt bezárják, onnantól mobilposta-szolgáltatás lesz, mondta Hokstok Imre, Győrsövényház polgármestere a Telexnek. „Nem örültünk ennek, hiszen büszkék voltunk, hogy nálunk működik a postánk, ez a helyzet azért visszalépést jelent.” A községvezetőt elmondása szerint a Posta igazgatója kereste meg a segítségét kérve, hogy a falu helyszínt adjon az esetlegesen érintett ügyfelek meghallgatásához.
Kiderült, hogy a nyilvántartásban nincs ott a pénz
Nyomozás és feljelentés egyelőre nincs az ügyben, de a Magyar Postánál belső vizsgálat folyik. Az eddigi információk szerint ötvennél is több ügyfél futhat a pénze után. Ők mindannyian a helyi postahivatalban vásároltak értékpapírokat, de a befektetett forintjaiknak nyoma veszhetett.
Frissítés – Cikkünk megjelenése után két órával a rendőrség bejelentette, hogy a Magyar Posta feljelentése alapán csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen indított nyomozást.
Ha most Győrsövényházon két-három ember találkozik és beszélgetni kezd, ez a téma szinte biztos szóba kerül a boltban, az utcán, a kocsmában. A Telexnek az egyik győrsövényházi vendéglátóhelyen egybehangzóan azt mondta minden helybéli, hogy a postát vezető hölgy nemcsak bizalmat ébresztett mindenkiben, de jó érzékkel beszélte rá az ügyfeleket a tartós lekötésre. A posta falán oklevelek is hirdették a vállalati kitüntetéseket, ugyanis a nő példásan sok ügyfelet tudott meggyőzni erről.
A hozamokat mindig annak rendje és módja szerint megkapták az egyre bővülő körbe tartozó győrsövényháziak, beziek, fehértóiak, rábacsécsényiek és kisbabotiak is, senkiben nem ébredt gyanú. Megszokták, hogy ha valaki a tőkét is ki akarta venni, és jelentősebb volt az összeg, akkor azt kapta válaszul, hogy ennyi pénz jelenleg nem adható ki, jöjjön vissza másnap. Családias kis postánál ennyi rugalmasság mindenkinek belefért, és amikor az ügyfél visszajött, megkapta a pénzét.
Az egyik vendéglátóhely dolgozója úgy tudja: a dolog azután bukott ki, hogy a hölgy összeveszett egyik ismerősével, akinek szintén jelentős lekötését kezelte. Ez az ügyfél ezután nem nála akarta kivenni a pénzt. Az illető átutazott a közeli kisváros, Lébény postájára, csak azért, hogy ne találkozzon a postásnővel. Lébényben viszont a postás közölte, hogy a nyilvántartásukban nincs ilyen papír. Azaz volt, de már kivették.
Különböző összegek röpködnek
A lébényi eset híre futótűzként terjedt a tóközi falvakban, és mindenki megrohanta a postahivatalt. Akadt, aki a hideg ellenére biciklire pattant, hogy megtudja, megvan-e az értékpapírja. Egy férfi a tüzelőre szánt 300 ezer forintját még ki tudta venni, de volt egy másik lekötése is, amit már hiába keresett, mondták a Telexnek a vendéglátóhelyen.
Különböző összegek repkednek arról, mekkora lehet a teljes kár, de ennek megállapításától még messze vagyunk. A hiányzó összegekről egyelőre nincs hivatalos információ, és ilyenkor a károsultak sem egyszerre jelentkeznek. A faluban megkérdezettek mindenesetre tudtak olyanról, akinek 200-400 ezer forintos befektetése veszett el, de jellemzőbbek lehetnek a millió fölötti összegek.
Volt olyan, aki az egész családjának vett életbiztosítást több mint tízmillió forint értékben, és most azzal szembesült, hogy nincs meg a pénz. Egy ismerőse révén sikerült őt elérnünk telefonon, de nyilatkozni ugyanúgy nem akart, ahogy más sem, ám azt, hogy mennyire haragszik, jól lehetett érezni.
A Magyar Posta még vár
Bár a falu élete alaposan felbolydult, egyelőre nincs szó bűncselekményről, legalábbis nyomozás még nem indult. Megkerestük a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányságot, hogy érkezett-e az ügyben bejelentés – a válasz csütörtök délután is „nem” volt.
Az eset kirobbanásakor a Posta is arra hivatkozott, hogy a bűncselekmény tényének megállapítása nem a társaságuk feladata, de minden, a működési területét érintő, visszaélésre utaló ügyet alaposan kivizsgál. Ezt teszi most Győrsövényház esetében is.
„Amennyiben a vizsgálat során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, úgy társaságunk feljelentést tesz az illetékes nyomozóhatóság előtt, amelynek feladata lesz a visszaélés büntetőjogi megítélése, a keletkezett kár megállapítása, a gyanúsítás és egyéb nyomozati cselekmények elvégzése. A vizsgálatok lezárultáig nem áll módunkban nyilatkozni” – írták a közleményükben.
A biztonság kedvéért azért a Postánál rákérdeztünk, hogy tettek-e feljelentést, illetve milyen protokoll szerint ellenőrzik a postáikat, különös tekintettel a vidéki kispostákra. Várjuk a válaszukat.
Természetesen megpróbáltuk telefonon elérni a volt postavezetőt is, aki nem Győrsövényházon, hanem egy közeli településen él. A vendéglátóhelyen azt mondták, napok óta nem látták, és hiába is próbálják hívni. Miután tárcsáztuk a számot, beleszólt a telefonba egy női hang, aki nem mutatkozott be. Amikor megmondtuk, hogy újságírók vagyunk, és kit keresünk, azonnal leszögezte: „nem szeretne nyilatkozni”, és kinyomta a telefont.
A faluban megkérdezett emberek szerint nem utalt igazán semmi arra, hogy a posta vezetője anyagilag feltűnően gyarapodott volna az elmúlt időben. Sem az autója nem volt túlontúl hivalkodó, sem a családi háza vagy a kertje. Eleve jómódú az egész család, a hölgy férje egy sikeres vállalatnál dolgozik. Az asszony tavaly 150 méterre a postától nyitott egy boltot, ahol minőségi, kézműves élelmiszertermékeket is árul két alkalmazottal. A károsultak most bojkottal büntetik a kereskedést.
A bizalom örökre elveszett
„Mindenki bezárkózik, mert két dologtól félnek az emberek. Hogy a posta nem fogja őket kártalanítani, ha nyilvánosan panaszkodni mernek, meg attól, hogy majd bíróságra kell járniuk” – mondta a helyi vendéglátós a Telexnek.
Úgy tudjuk, a posta biztosítója harminc napon belül vagy január végéig kártalanítást ígért. A károsultak egyenként tehettek bejelentést a biztosítónál, amely szerdán és csütörtökön hallgatta meg az érkező panaszosokat az önkormányzat közösségi házában. Az emberek félóránkénti váltásban adták egymásnak a kilincset. Nyilatkozni itt sem szeretett volna senki, az ajtón belülre pedig nem engedhetett be az őr.
„Rettenetes pofonként ért mindenkit a hír” – summázza az elmúlt napok fő eseményét a vendéglátós hölgy. Szerinte nemcsak maga a pénz eltűnése okozta ezt, hanem az, hogy ekkorát csalódtak a posta vezetőjében. Pedig az embereknek szükségük van a postára. Ez a korosztály még csekken fizet, nincs okostelefonja, és a mobilposta a húszperces idővel nem tudja pótolni a hivatalt. „De ha egyszer újra nyílna itt a posta, akkor már száz százalék, hogy Győrsövényházon senki nem fogja lekötni a pénzét. Soha többé. A bizalom örökre elveszett.” | Valaki máshol tudta meg, hogy már kivették a pénzét, amit a győrsövényházi kispostán kötött le | Bombaként robbant a Rábaközben a hír, hogy a győrsövényházi postán nincsenek meg az ügyfelek értékpapírjai, amelyek sok éven át rendesen kamatoztak. A hozammal nem is volt baj, sőt, eddig még a tőkével sem. A baj akkor kezdődött, amikor valaki nem ugyanannál a postavezetőnél akarta felvenni a pénzét, és azt a választ kapta, hogy azt már kivették. Azóta legalább ötven károsult is lehet. A héten hallgatta meg zárt ajtók mögött a posta biztosítója az érintetteket a győrsövényházi közösségi házban. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/12/01/posta-lekotes-gyorsovenyhaz-posta-belso-vizsgalat-hiany | 2023-12-01 10:50:00 | true | null | null | Telex |
A Magyar Posta feljelentése alapján a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rendőrfőkapitányság pénteken nyomozást rendelt el a győrsövényházi postaügyben. A büntetőeljárást ismeretlen tettes ellen, csalás elkövetésének gyanúja miatt indították.
A rábaközi kistelepülésen kiderült: nincsenek meg az ügyfelek értékpapírjai, amelyek sok éven át rendesen kamatoztak. Pontos adat még nincs, hány károsultja lehet az ügynek, de a számuk vélhetően az ötvenet is meghaladhatja.
A Telex információi szerint volt, akinek pár százezer forintos megtakarítása veszett el, de a többség inkább millió fölötti értékben vett értékpapírt vagy életbiztosítást, ami most nincs meg. Az ügyről elsőként megjelent hírekben az szerepelt, hogy akár 100 millió forintos nagyságrendű is lehet a kár.
A posta biztosítója szerdán és csütörtökön hallgatta meg zárt ajtók mögött az ügy károsultjait a helyi közösségi házban. | Csalás miatt indított nyomozást a rendőrség a győrsövényházi postaügyben | A Magyar Posta feljelentése alapján a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rendőrfőkapitányság pénteken nyomozást rendelt el a győrsövényházi postaügyben. A büntetőeljárást ismeretlen tettes ellen, csalás elkövetésének gyanúja miatt indították. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/12/01/gyor-gyorsovenyhaz-magyar-posta-csalad-nyomozas | 2023-12-01 10:57:00 | true | null | null | Telex |
„Leleményes nép a magyar” – tartja a mondás, még akkor is, ha ez gyakran a kiskapuk megtalálásában és kihasználásában merül ki. Úgy tűnik, most épp a mikro-, kis- és középvállalkozásokat ösztönző, uniós forrásból biztosított támogatás lett az áldozat. A hírhedtté vált zsadányi bicikliút befejezésére ugyanis összesen több mint 30 ajánlattevő jelentkezett be, köztük sok olyan vállalkozó is – például állattenyésztő, adószakértő vagy informatikus –, akik vélhetően csak a kkv-nak járó uniós támogatást szerették volna lehívni. Ez sikerült is nekik: 29-en megkapták az igényelt 600 ezer forintot. Így a kerékpárút összesen 32 millió forintjába került az EU-nak, miután az építkezés 15 milliót, a támogatások viszont 17,4 millió forintot emésztettek fel.
Úgy tűnik, átok ül a Békés megyei Zsadány település kerékpárút építési projektjén. Pár éve Hadházy Ákos fotózta le, hogy villanyoszlopok állnak az épülő kerékpárút közepén. A szürreális látványról ezután több újság is beszámolt, legutóbb 2022 decemberében a Magyar Narancs. A lap rámutatott: a Zrínyi utca és a sporttelep közötti szakasznak 2021 végére kellett volna elkészülnie, miközben 11 villanyoszlopot és egy trafóállomást helyeznek át. A munkálatok azonban elakadtak, miután a kivitelező cég 75 százalékos készültség mellett levonult a területről. Ezért az önkormányzat újabb tendert írt ki, hogy befejezze a beruházást, ám úgy tűnik, ezzel az eljárással még több lesz a gond, mind az előzővel.
A napokban ugyanis a K-Monitor elemezte, hol tartanak jelenleg azok az antikorrupciós reformok, amelyeket a kormány vállalt a visszatartott uniós pénzek folyósítása érdekében. Ennek során megvizsgálták azt a támogatási programot is, amit a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzésekben való részvételének ösztönzésére indítottak el. Ekkor bukkantak egy érdekes jelenségre.
Azt találták, hogy egy építőipari közbeszerzési eljáráson szokatlanul sok: a két részen együtt több mint 30 ajánlattevő indult, akik közül többen egyértelműen alkalmatlanok lettek volna a feladat elvégzésére. A nem nyertes ajánlattevők közül ugyanakkor 29-en pályáztak és el is nyerték a közbeszerzési részvételt ösztönző átalánytámogatást, azaz cégenként 600 ezer forintot. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy sok vállalkozás csak azért jelentkezett a munkára, hogy az állami támogatást lehívják, és nem is volt céljuk elnyerni a megbízást. Ez viszont felveti a csalás gyanúját.
A kis cégeket szerették volna ösztönözni
A kkv-nak szóló programmal a cél egy olyan támogatási rendszer létrehozása volt, amely közvetlenül segíti a mikro-, kis- és középvállalkozásokat abban, hogy több tenderen induljanak és élénkítsék a versenyt. Ezen a téren ugyanis a magyar eljárások nem állnak túl jól: bár már javult a statisztika, tavaly nyáron még a kormány saját bevallása szerint is sok volt az egyajánlatos közbeszerzések száma.
Ezért találták ki ösztönzésképp, hogy azok a mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek
a támogatási kérelemben szereplő közbeszerzési ajánlat benyújtását megelőző 12 hónapnál korábban jöttek létre,
és a kérdéses ajánlattétel benyújtását megelőző tizenkét hónapban nem vettek részt másik magyarországi közbeszerzési eljárásban,
átalány alapú, egységesen 600 ezer forint támogatást igényelhessenek a közbeszerzési ajánlatuk elkészítéséhez, valamint az elkészített ajánlati dokumentáció benyújtásához kapcsolódó költségekhez. A támogatásra pályázni a nyilvános felhívás útján (ekr.gov.hu) meghirdetett közbeszerzési eljárásban tett, érvénytelennek nem minősített ajánlat alapján lehet.
A pályázati felhívás szövege szerint érvénytelennek nem minősített az ajánlat, ha az ajánlatkérő az ajánlatot a bírálat során érvényesnek nyilvánította,
vagy ha azt a közbeszerzési eljárás szabályai szerint nem kellett elbírálnia, és bírálat hiányában nem nyilvánította érvénytelennek.
Ez akkor fordulhat elő, ha az ajánlatkérő csak az első helyezett (pl. legolcsóbb árat ajánló) alkalmasságát vizsgálja részletesen, a többi ajánlattevőt viszont nem. Vélhetően erre számítottak a zsadányi kerékpárút építésére jelentkező cégek is.
Mindenkit egy 15 milliós megbízás érdekelt
A zsadányi önkormányzat idén áprilisban írt ki egy tendert „kerékpárút befejezési munkák” címmel. Az eljárást két részre bontotta a kiíró:
az első részben a „Zrínyi – Sportpálya” szakaszon útburkolat javítás és kerékpáros nyom felfestése volt a feladat;
míg a második részben (feltételes eljárásban) a „Zrínyi – Sportpálya” szakaszon 7 oszlop + 1 trafó áthelyezése és útburkolat helyreállítása.
Bár a két rész értéke végül összesen nem érte el a 15 millió forintot, mégis vállalkozók hada jelentkezett a munkára.
A nyertes Centering-Alfa Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-n túl az első részre 22 cég jelentkezett: 1.) a Sándoraszfalt Útépítő Kft., 2.) SWIETELSKY Magyarország Kft., 3.) VERDUS Kft., 4.) GESOL Mérnöki, Szolgáltató Kft., 5.) RED BORDER Kft., 6.) Pálffy-kert Vendéglátóipari és Rendezvényszervező Kft., 7.) a Future Kft., 8.) Szántai László egyéni vállalkozó, 9.) ETNICH Ingatlanforgalmazó és Közvetítő Kft., 10.) BA-JÓ Gépész Építőipari és Szolgáltató Kft., 11.) HU-Casa Kft., 12.) „Dél-Kelet Informatika” Kft., 13.) DJ Store Professional Kft., 14.) ZSIKOR Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., 15.) NAREBAU Építőipari és Szolgáltató Kft., 16.) Devtech Kft., 17.) Galambos András EV, 18.) ACCESS-COM Informatikai Kft., 19.) Jeszy-Farm Kft., 20.) Dékány Ákos Kft., 21.) EGM Adó-Kontír Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 22.) UNIO-ASZFALT KŐ Kft.
Míg a második részben, amit szintén a Centering-Alfa Kereskedelmi és Szolgáltató Kft nyert el, indult még:
a MARSALKŐ Építőipari Szolgáltató Kft., az Intermax Holding Kft., a PRO-TOTEX Személyi, Vagyonvédelmi és Biztonságtechnikai Kft., a Kisrókus 39 Ingatlanfejlesztő Kft., Hajdu Aliz Tímea EV., a SZAMDEL Kft., a Safety-Lane 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Opauszki János EV., a Work Superhard Kft., a REMYSOFT Kft., Oláh Márk EV., a SWIETELSKY Magyarország Kft., és az UNIO-ASZFALT KŐ Kft., azaz összesen 13 cég.
Megnéztük a vállalkozások főbb tevékenységi köreit, és az találtuk, hogy a valóban építőipari vállalkozások mellett a pályázók között akadt előadó-művészettel, kereskedelemmel, informatikával, audio-, videoberendezés kiskereskedelemmel, film- és videogyártással, információ-technológiai szaktanácsadással, állattenyésztéssel, számviteli, könyvvizsgálói és adószakértői tevékenységgel, személybiztonsági tevékenységgel, valamint fénymásolással és egyéb irodai tevékenységgel foglalkozó vállalkozás is.
Ezt önmagában nem tiltja a közbeszerzési törvény: bárki adhat be ajánlatot, ha az azt kizáró okok (például jogerős elmarasztaló bírósági ítélet, eltiltás stb.) egyike sem áll fenn vele kapcsolatban, és megfelel a kiírásban megfogalmazott feltételeknek.
A történtek mégis felvetik a csalás gyanúját.
A látszólagos hatalmas verseny ugyanis szinte teljesen életszerűtlen, és több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Többek között azt, miért jelentkeznek éppen egy zsadányi kerékpárút építésére építkezéssel nem foglalkozó, vagy épp több száz kilométerre lévő cégek, vagy hogy az alkalmatlanságukra miért nem derült fény.
Kollektív hallgatás
Hogy megtudjuk, pontosan hogyan zajlott a közbeszerzési eljárás, megkerestük a zsadányi önkormányzat nevében eljáró All-Ready Kft.-t. A cégnek a következő kérdéseket küldtük el:
vizsgálták-e részleteiben a beérkezett ajánlatokat és az összes ajánlattevő alkalmasságát, vagy csak a legolcsóbb árajánlatot adó (nyertes) cégét?
Ha vizsgálták, mire jutottak? Minden cég megfelelt a kiírási követelményeknek (lásd pl. igazolások a korábbi munkák meglétéről)?
Nem volt furcsa, hogy olyan cégek is jelentkeztek a munkára, amelyek főtevékenysége nem az építőipar (de még csak nem is ahhoz közeli, pl. adószakértő)? Továbbá nem volt gyanús, hogy ezen cégek egymással majdnem azonos árajánlatokat adtak be, amelyek mindkét rész esetén duplái/triplái voltak a nyertes cég ajánlatának?
Ha látták ezeket a jeleket, nem ítélték úgy meg, hogy felmerülhet a csalás gyanúja? Ha úgy ítélték meg, jelezték ezt az önkormányzatnak vagy valamelyik hatóságnak? Ha jelezték, milyen választ kaptak?
Fontos tudni ugyanis, a közbeszerzési eljárás során a kiíró köteles jelezni a hatóságoknál, ha szabálytalanságra utaló jeleket talál. Ez azonban ebben az esetben látszólag nem történt meg. Az All-Ready Kft.-től mindenesetre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Megkerestünk kilenc – nem építőipari – céget is a pályázók közül. Nekik a következő kérdéseket tettük fel:
Honnan értesültek a kkv-kat támogató pályázati lehetőségről?
Honnan értesültek a zsadányi kerékpárút befejezésével kapcsolatos közbeszerzési eljárás kiírásáról?
Miért jelentkeztek a profiljukba nem vágó munkálatra?
Mi alapján kalkulálták ki a benyújtott árajánlatot?
Megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig egyetlen társaság sem reagált, egy címről pedig hibaüzenet érkezett.
Ez a kollektív hallgatás megerősíti a gyanút, hogy a legtöbb vállalkozás nem egymástól függetlenül, hanem szervezett módon, előre megbeszélt forgatókönyv alapján pályázott a munkákra.
Mégpedig úgy, hogy valaki értesíthette a cégek jelentős részét a támogatási lehetőségről, majd tájékoztatta őket arról is, hogyan kell úgy megírni a pályázatokat, hogy azok érvényesek legyenek, de ne lehessen nyerni velük.
Ez magyarázhatja azt, hogy a vesztes ajánlattevők a nyerteshez képest többszörösen túlárazott ajánlatokat adtak, így biztosra vehették, hogy veszítenek, és nem nekik kell elvégezniük a munkát. Mindezért vélhetően megfelelő díjazásban részesült a pályázatok írója, miközben a cégek megkapták a 600 ezer forintos támogatást.
Amit a réven nyert az állam, elveszítette a vámon
Ugyan az unió és az állam tulajdonképpen elérte a célját: látszólag felpezsdült a verseny, és korábban sok passzív cég vett részt közbeszerzésen, mégis inkább beszélhetünk csalás gyanújáról, mint valódi eredményekről.
Mert bár – ahogy azt korábban is írtuk – egy közbeszerzésen bárki indulhat, aki nem áll eltiltás hatálya alatt (és megfelel a kiírásban megfogalmazott feltételeknek), ha a cégek csak azért adtak be ajánlatot, hogy igényelhessék a 600 ezer forintos támogatást, és valójában nem volt céljuk a tender elnyerése, az kimerítheti a csalás tényállását.
A Btk. 373. § (1) ugyanis kimondja, hogy
„aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”
Márpedig ebben az esetben nem zárható ki, hogy egyes vállalkozások színlelt ajánlatokat adtak be, amelyekkel megtévesztették a pályázat kiíróját, és – a 600 ezer forintos támogatás lehívásával – kárt okoztak a magyar államnak illetve az Európai Uniónak.
Mindez azért különösen kellemetlen, mert a támogatás bevezetése egyike volt annak a 17, korrupció visszaszorítását célzó kötelezettségvállalásnak, amiket az uniós források további folyósításához feltételül szabtak.
Ráadásul az egész zsadányi közbeszerzés értéke nettó 14,2 millió forint volt, miközben az uniós forrásból 17,4 millió forintot ment el egy látszólag lezsírozott „versenyre”. Vagyis az uniónak 31,6 millió forintjába került a zsadányi kerékpárút befejezése.
A háttérben meghúzódó gyulai szál
A zsadányi közbeszerzési eljárást lebonyolító cég, a gyulai All-Ready Kft. neve egyébként már nem először bukkan fel zűrös kerékpárút-építési projekt kapcsán.
2021-ben a Magyar Narancs írta meg, hogy az EU-forrásból megvalósuló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében olyan kerékpárutat építettek 245 millió forintért a román határ mentén található Kötegyánban, amely már az átadás előtt néhány szakaszon szétrepedt.
A beruházásra kiírt tendert egy építőiparral és kivitelezéssel nem foglalkozó cég, a gyulai székhelyű Rowell Terra Kft. nyerte. A tényleges munkát azonban nem ők, hanem az alvállalkozó Futizo Kft. végezte el. A Futizo Kft. tulajdonosa Piskolty Tibor volt, aki egyúttal annak a cégnek (az Innoconsys Kft.-nek) a tulajdonosa is, amelyik szintén indult a kötegyáni kerékpárút építésért, de nem nyert.
A közbeszerzési eljárást az All-Ready Kft. bonyolította le. A kft. egyik tulajdonosa Beleznai Róbert, aki korábban ugyanebben a tanácsadó cégben társtulajdonos volt Piskolty Tiborral.
Vagyis: a kötegyáni tendert végső soron elnyerő cég tulajdonosa és a közbeszerzési szakértő korábban üzlettársak voltak.
Arról, hogy Gyulán a közbeszerzéseket hogyan szabályozzák, Galbács Mihály, Gyula volt fideszes alpolgármestere beszélt. Szerinte „Piskolty jól képzett csapatával a meghirdetett pályázatokat beárazza, azaz megmondja, mennyiért kell kiírni a pályázatot. A polgármesterrel megbeszélik, kiket kell meghívni a pályázatra. Ekként van egy szűk réteg, akik csak pályáznak, de tudják, hogy nem fognak nyerni. Van egy kör, akik pályáznak, de megmondják nekik, mikor nyernek. Általában öt céget hívnak meg, ám már nem mindenki adja be a pályázatát. A meghívott cégek listáját közlik a közbeszerzési bizottság elnökével, aki ezt megszavaztatja a grémiummal, majd a közbeszerzési szakértő kiírja a pályázatot. Itt már nem lehet tévedés” – fogalmazott Galbács. | Magyar csoda: tojástermelő és adószakértő is jelentkezett a kerékpárút építésére | „Leleményes nép a magyar” – tartja a mondás, még akkor is, ha ez gyakran a kiskapuk megtalálásában és kihasználásában merül ki. Úgy tűnik, most épp a mikro-, kis- és középvállalkozásokat ösztönző, uniós forrásból biztosított támogatás lett az áldozat. A hírhedtté vált zsadányi bicikliút befejezésére ugyanis összesen több mint 30 ajánlattevő jelentkezett be, köztük sok olyan vállalkozó is – például állattenyésztő, adószakértő vagy informatikus –, akik vélhetően csak a kkv-nak járó uniós támogatást szerették volna lehívni. Ez sikerült is nekik: 29-en megkapták az igényelt 600 ezer forintot. Így a kerékpárút összesen 32 millió forintjába került az EU-nak, miután az építkezés 15 milliót, a támogatások viszont 17,4 millió forintot emésztettek fel. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/12/04/magyar-csoda-tojastermelo-es-adoszakerto-is-jelentkezett-a-kerekparut-epitesere/ | 2023-12-04 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Vádat emelt egy hatósági állatorvos és kilenc társa ellen vezető beosztású hivatalos személy által előnyért, a hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt
a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. Az esetről, a Békés megyei főállatorvost meggyanúsításáról lapunk is több cikkben beszámolt.
A hatóság közleménye szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult eljárás vádirata szerint egy vezető beosztású hatósági állatorvos és egy szolgáltató állatorvos hivatalos személyként, készpénzért cserébe több kutyakereskedővel és egyéb technikai, logisztikai feladatokat ellátó emberekkel 2019-ben megállapodott abban, hogy a jogszabályi rendelkezések megszegésével kölyökkutyákat szállítanak Magyarországról az Európai Unió más tagállamaiba.
A megállapodás alapján az állatkereskedők a külföldi vásárlók által leadott megrendeléseknek megfelelő fajtájú, ivarú, a kereskedelmi célú nemzetközi forgalmazásra vonatkozó szabályok által megkívánt, veszettség elleni oltással, egyedi megjelöléssel nem rendelkező, a megengedettnél fiatalabb kutyákat, esetenként macskákat vásároltak fel.
A szolgáltató állatorvos a szállítás érdekében biankó kisállatútleveleket állított ki anélkül, hogy az állatokon bármilyen vizsgálatot, beavatkozást végzett volna, majd a vezető beosztású hatósági állatorvos a segítőjével rögzítette az internetes nyilvántartásokban a fiktív adatokat, vizsgálat nélkül igazolta az állatok alkalmasságát a szállításra, és kiállította a szállítmányokat kísérő bizonyítványokat.
A kiállított, valótlan tartalmú okiratok birtokában a kisállatokat kiszállították az Európai Unió több tagállamába.
A vádlottak – 79 szállításhoz kapcsolódó – több mint 33 millió forintot fogadtak el jogtalan előnyként, és több mint 5 ezer kisállatra állítottak ki valótlan tartalmú kisállatútlevelet.
Az ügyészség a vádlottak többségére végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kérte, a legsúlyosabb büntetési indítvány beismerés esetére 8 év.
A kölyökkutyák feketekereskedelméről itt írtunk részletesen: | Vádat emeltek egy hatósági állatorvos és 9 társa ellen korrupció miatt | Pénzért jogtalanul állítottak ki hivatalos iratokat, melyekkel kölyökkutyákat szállítottak Magyarországról az Európai Unió más tagállamaiba. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/vadat-emeltek-egy-hatosagi-allatorvos-es-9-tarsa-ellen-korrupcio-miatt-263909 | 2023-12-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Mol közleménye szerint a Mol-csoport és a Jellinek Dániel nevével fémjelzett Indotek Group megállapodtak arról, hogy a Mol-csoport megveszi az Indotek Group 15 százalékos, Waberer’s Csoportban fennálló tulajdonrészét. Jellineknek ennél nagyobb tulajdonhányada volt, de ő teljesen kiszáll, a maradék pakettet befektetési szolgáltató útján értékesíti.
Ezzel egyidejűleg a Mol és a Waberer’s stratégiai együttműködési megállapodást kötött, amellyel szorosabbra fűzik üzleti együttműködésüket a komplex logisztikai szolgáltatások, az alternatív üzemanyagok, az energiahatékonysági fejlesztések és a zöldenergia-átmenet területén. A Mol-csoporton belül a Mol Vagyonkezelő Kft. elnevezésű cég lesz a vevő, természetesen – ahogy az ilyenkor lenni szokott –, a tranzakció majd csak a vonatkozó engedélyek megszerzése után zárul.
A Mol közleménye emlékeztet rá, hogy a cég és a Waberer’s az elmúlt években szoros kapcsolatot alakítottak ki a komplex logisztikai szolgáltatások és az üzemanyag-értékesítés terén. Az új együttműködés során kiemelt figyelmet kap az üzemanyagok és kenőanyagok értékesítése, az alternatív üzemanyagok fejlesztése, az energiahatékonysági tudáscsere, valamint a speciális töltő- és szolgáltatópontok kialakítása is.
A Mol legújabbkori terjeszkedésének az a stratégiai mottója, hogy a cég kulcsszereplővé szeretne válni Kelet-Közép-Európa alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságában, és alacsony karbonlábnyomú üzemanyagpiacán.
Mindez úgyis lefordítható, hogy az ország egyik legnagyobb cége folyamatosan keresi azokat a területeket, ahol a fosszilis üzemanyagok – uniós által erősen szorgalmazott – szerepcsökkenése után is talál piaci lehetőségeket. Ebbe a munkába illeszkedett bele az elmúlt években több hulladékgazdálkodási akvizíció, az egész magyar hulladékgazdálkodásban elnyert koncessziós szerep, vagy olyan megújuló fókuszú tranzakciók, mint a szarvasi biogázüzem, vagy a tőzsdén jegyzett Alteo Nyrt. részleges megvásárlása.
Utóbbi üzletben, 2022 decemberében a Mol-csoport, a Diófa Alapkezelő és az Indotek-csoport, összehangoltan eljáró felekként a Wallis Asset Management Zrt.-től vették meg a megújuló energiatermeléssel foglalkozó cég 61,6 százalékos részesedését. Mindkét társaságban mindenféle cégnév és magántőkealap felbukkan, de aligha tévedünk azzal, ha úgy fogalmazhatunk, hogy a Mol immár újabb cégben működik együtt Tiborcz Istvánnal, míg Jellinek Dániel a Waberer’sből kiszáll, de az Alteóban marad.
A Waberer’s mindenesetre nehéz éveken van túl, de a 2020-as mélyponthoz képest nagyon fellendült, mindezt a befektetők is honorálták, mert a részvény árfolyama azóta éppen megnégyszereződött. Mindez azt is garantálja, hogy Jellinek kiváló üzletet kötött, szinte biztosan nagyot kaszált a részesedésen. | A Mol és Tiborcz István a Waberer’sben is társtulajdonosok lesznek | A Mol közleménye szerint a Mol-csoport és a Jellinek Dániel nevével fémjelzett Indotek Group megállapodtak arról, hogy a Mol-csoport megveszi az Indotek Group 15 százalékos, Waberer’s Csoportban fennálló tulajdonrészét. Jellineknek ennél nagyobb tulajdonhányada volt, de ő teljesen kiszáll, a maradék pakettet befektetési szolgáltató útján értékesíti. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/12/05/a-mol-nyrt-es-tiborcz-istvan-a-waberers-ben-is-tarstulajdonosok-lesznek | 2023-12-05 14:16:57 | true | null | null | Telex |
Több mint ötmilliárd forintos költségvetési csalás miatt emeltek vádat őrzésvédelemmel foglalkozó cégek vezetőivel szemben, tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-t.
A vádirat szerint a túlnyomó részt őrzésvédelemmel foglalkozó cégek vezetői 2016 és 2021 között két különböző bűnszervezetet bíztak meg, hogy a munkavállalóik után ne kelljen közterheket, a szolgáltatásuk után pedig áfát fizetni.
A megrendelők munkavállalóit fiktíven más társaságokhoz jelentették be, többlépcsős céghálót hoztak létre, melynek legalsó szintjén a foglalkoztatással járó közterheket és a szolgáltatás nyújtása után fizetendő áfát részben bevallották, de azt senki nem fizette meg. A bűnszervezet a céghálóban szereplő gazdasági társaságokat rendszeresen cserélgette, és jutalék ellenében fiktív számlákat is rendelkezésre bocsátott.
Az ügyben csaknem százötven cég érintett. Az eljárás végén az ügyészség 22 embert rótt meg, hét terhelttel szemben feltételes ügyészi felfüggesztésről határozott. Tíz, az okozott vagyoni hátrányt megtérítését vállaló gyanúsított esetében határozott feltételes ügyészi felfüggesztésről született döntés, emellett a vádhatóság 17 gyanúsítottal egyezséget kötött.
A költségvetésnek okozott vagyoni hátrányból csak 430 millió forint térült meg. A NAV nyomozásban korábban 1,4 milliárd forintnyi vagyont biztosítottak.
A főügyészség az ügyben bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 86 gyanúsítottal szemben. A vádlottak bűnösségéről a Szegedi Törvényszék fog dönteni. | Ötmilliárd forintos költségvetési csalás miatt emeltek vádat őrző-védő cégek vezetőivel szemben | Több mint ötmilliárd forintos költségvetési csalás miatt emeltek vádat őrzésvédelemmel foglalkozó cégek vezetőivel szemben, tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-t. | null | 1 | https://444.hu/2023/12/06/otmilliard-forintos-koltsegvetesi-csalas-miatt-emeltek-vadat-orzo-vedo-cegek-vezetoivel-szemben | 2023-12-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A 444 tudomása szerint az Állami Számvevőszék kellemetlen ajándékkal lepte meg tegnap, vagyis december 5-én délután az előző választáson együtt induló hat ellenzéki pártot. Az ÁSZ ekkor postázta nekik a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatásainak ügyében indított vizsgálatának előzetes jelentését.
Eszerint az első körben megvizsgált 260 milliós támogatásrészt illegálisnak találták, ezért annak teljes összegét kirónák büntetésként, méghozzá olyan formában, hogy az összeget egyenlő arányban osztanák el az összefogás hat pártja között. Ez pártonként nagyjából 43,5 milliós büntetést jelent, de fontos tudni, hogy az ÁSZ és a Kincstár ilyen esetekben a büntetéssel megegyező összeget visszatart az adott pártnak járó állami támogatásból, vagyis a tényleges büntetés ennek a duplája.
A Számvevőszék még márciusban indított vizsgálatot az ellenzéki pártoknak juttatott külföldi, amerikai támogatások ügyében, hogy júniusban arról tájékoztassa a DK-t, a Jobbikot, az LMP-t, az MSZP-t, a Momentumot és a Párbeszédet, hogy az addigi vizsgálatuk alapján 1,6 milliárd forint tiltott támogatásban részesültek a 2022-es kampányban, és emiatt akár 3,2 milliárd forintos büntetésre is számíthatnak.
Ebből az összesen jó 1,6 milliárdból maga az ÁSZ kezdett vizsgálni egy 260 milliós részt, 1,4 milliárdnyit pedig átadtak a NAV-nak. Ha a NAV majd befejezte a maga nyomozását, annak eredményei alapján az ÁSZ fog esetleges további büntetésről dönteni.
A mostani előzetes jelentés tehát azt mondja ki, hogy a Márki-Zay Péter szervezésében érkezett támogatás eddig átvizsgált részét teljes egészében illegálisnak találták és azt megduplázva fizettetnék meg az ellenzéki pártokkal, az összeget hat egyenlő részre szétdobva közöttük.Ez a 43,5 milliós összeg első hallásra nem hangzik ugyan ijesztőnek, de ha ez alapján feltételezzük, hogy a vizsgálat végén a teljes összeget megpróbálják kifizettetni büntetésként, akkor a pártonként jutó durván félmilliárdos összeg már “nagyon nehezen lesz kezelhető” - mondta a 444-nek a momentumos Hajnal Miklós.
Hajnal arra hívta fel a figyelmet, hogy ez csak előzetes jelentés, amit a pártok 30 napon belül véleményezhetnek, majd ezt figyelembe véve készíti el az ÁSZ a végleges jelentését, ami alapján a Magyar Államkincstár hoz határozatot arról, hogy pontosan mennyit kell befizetni és mennyi támogatást tartanak vissza, hogy az érintettek majd ezt a kincstári határozatot támadhassák meg bíróságon, mert maga az ÁSZ-jelentés nem perelhető. Vagyis az ügy bizonytalan ideig elhúzódhat.
Hajnal szerint éppen ez a cél az egésszel és ezzel a váratlan Mikulás-csomaggal: a Fidesz-kormány folyamatosan a felszínen fogja tartani ezt a pártfinanszírozási ügyet a kommunikációjában jövő nyári önkormányzati és EP-választásig.Hajnal szerint a mostani előzetes jelentés időzítése alapján nem kizárható, hogy a terv az, hogy akár már az EP-választások előtt megpróbálják megroppantani az ellenzéki pártok anyagi helyzetét.
Az LMP jogászai vizsgálják az ÁSZ anyagát, amit első olvasás alapján igazságtalannak tartanak, különösen azt a részét, hogy a büntetés egyenlően oszlana meg a hat ellenzéki párt között, hiszen a kampányra kapott állami támogatásukat sem egyenlően osztották el, hanem a pártok közötti megállapodás alapján a listás helyeik arányában. Ezt Ungár Péter mesélte el a 444-nek. Ha a végén tényleg elesnének pártonként félmilliárdos összegtől, az Ungár szerint mindegyik ellenzéki párt működőképességét veszélyeztetné.
Az kifejezetten az ellenzéki pártok összeugrasztását célzó próbálkozásnak tűnik, hogy a büntetést egyenlő arányban osztották el, miközben az érintettek teljesen eltérő mennyiségű jelöltet indítottak és nem egyformán kampányoltak.
Az MSZP a következőt reagálta:
"Az MSZP minden vonatkozó jogszabályt betartott a 2022. évi országgyűlési választások kampányában. Az ÁSZ vizsgálata során egyértelműen visszautasítottuk a tiltott kampányfinanszírozás vádját, ezt most is visszautasítjuk. Semmilyen rálátásunk nem volt az MMM pénzügyeire, a ÁSZ által biztosított iratbetekintés során sem tudtunk semmilyen pénzügyi tranzakciót beazonosítani. Nem tudjuk, mi alapján változtatta meg az ÁSZ idén nyári álláspontját, amikor azt közölte, hogy a mintegy 3,3 milliárd forintnyi büntetés pártok közötti megoszlása nem rendezett, emiatt pedig további törvényi rendelkezés nélkül a büntetés behajtása nem megvalósítható. Egyértelmű, hogy a Fidesz szándéka az ellenzéki pártok ellehetetlenítése a 2024-es választások előtt."
Kerestük a Jobbikot és a DK-t is, amint reagálnak, frissítem a cikket. | A Számvevőszék 260 millióra büntette az ellenzéki pártokat, de fejenként félmilliárd is lehet a vége | A 444 tudomása szerint az Állami Számvevőszék kellemetlen ajándékkal lepte meg tegnap, vagyis december 5-én délután az előző választáson együtt induló hat ellenzéki pártot. Az ÁSZ ekkor postázta nekik a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatásainak ügyében indított vizsgálatának előzetes jelentését. | null | 1 | https://444.hu/2023/12/06/brutalis-mikulas-a-szamvevoszek-260-milliora-buntette-az-ellenzeki-partokat-de-fejenkent-felmilliard-is-lehet-a-vege | 2023-12-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2023.12.07. 05:30 2023.12.07. 10:27
Sok rendbeli csalással is vádolják az Amnesty International Magyarország igazgatója, Vig Dávid testvérét, akit több száz milliós számlagyár működtetése miatt egy hete tartóztatott le a bíróság – tudta meg a Magyar Nemzet. Vig Mórnak mindezek mellett okirat-hamisítás és ügyvédi visszaélés miatt is felelnie kell.
Megközelítőleg negyvenrendbeli csalás miatt áll bíróság előtt Vig Mór, akit a közelmúltban sok száz milliós számlagyár irányítása miatt vett őrizetbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – értesült a Magyar Nemzet.
A II. és III. Kerületi Bíróságon lévő eljárás tényét a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya is megerősítette lapunknak. Úgy tudjuk, az okirat-hamisítás és ügyvédi visszaélés vádjával is zajló ügyben februárban döntés is született, Vig Mórt pedig két év börtönbüntetésre ítélték, aminek végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztették.
Az ítéletet a Fővárosi Törvényszék nemrég hatályon kívül helyezte azzal az indokkal, hogy a sértettek tekintetében a polgári jogi igényről nem döntött az elsőfokú bíróság, amit pótolni kell. Információink szerint az ügy sértettjei többmillió forint kártérítést szeretnének.
Sok száz milliós számlagyárat is „menedzselhetett” az Amnesty-vezér testvére
Emlékezetes, Vig Mórt a napokban többek között költségvetési csalással gyanúsította meg az adóhatóság. A NAV múlt szerdán név említése nélkül számolt be arról, hogy a bíróság letartóztatott egy praxisától eltiltott budapesti ügyvédet. A jogász olyan gazdasági társaságot működtetett, amely az adócsökkentés érdekében több száz millió forint összegben fogadott be valótlan tartalmú számlákat.
Ezek mögött tényleges gazdasági tevékenység nem mutatkozott, a dokumentumok elszámolásának célja egyértelműen az adóelkerülés volt.
Az Amnesty igazgatójának a testvérével közös cégét is vizsgálják a hatóságok
Vig Dávid az utóbbi időben több botránnyal is reflektorfénybe került.
A NAV emberei 33 fővárosi helyszínen kutattak és – két kábítószer- és pénzkereső kutyát is bevetve – dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint nem kis mennyiségben készpénzt foglaltak le. A hatóság üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás elkövetése és más bűncselekmények miatt folytat eljárást a 37 éves férfi ellen.
Bizalmi állásokban
Az exügyvédről nem sokkal később kiderült, hogy nem más, mint az Amnesty International Magyarország igazgatójának testvére. Vig Dávid jól ismert a magyar közéletben, a Soros-hálózat fontos magyarországi láncszeme, hiszen milliárdos összegek felett rendelkező, illetve komoly külföldi támogatást kapó, a tőzsdespekuláns befolyása alatt álló szervezeteknél volt bizalmi állásban.
Vig vezette korábban a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programját, de ami ennél is fontosabb, hogy Vig az Amnesty International Magyarország igazgatói pozíciója előtt öt évig, 2011 és 2016 között Soros György alapítványánál, az Open Society Foundations (OSF) Emberi jogi programjának büntető igazságszolgáltatási csoportjában dolgozott.
A gyermekvédelmi népszavazás ellen hergelt az Amnesty-vezér, akinek testvére a gyanú szerint rengeteg adót csalt
Vig Dávid testvérét néhány napja több száz milliós számlagyár működtetésének gyanújával tartóztatták le.
Az OSF az, amely több mint tízmilliárd forinttal tőkésítette fel magyarországi hálózatát. Ide köthető az Amnesty International hazai szervezete is, amelyről tudható, hogy nem egy esetben a hazánk elleni külföldi támadásokhoz kreált muníciót.
A szervezet nekiment a bírósági hivatalnak és lépten-nyomon kritizálta az igazságügyi rendszert, továbbá hathatós intézkedéseket követeltek a korrupcióellenes harccal összefüggésben. Utóbbinak persze Vig testvérének letartóztatása után van némi pikantériája, pláne úgy, hogy a legújabb információk szerint közös cégük is van, amit szintén vizsgálnak a hatóságok.
Az Amnesty International próbálja kijátszani a gyermekvédelmi törvényt
Érzékenyítő képzéseket szervezenek a tanároknak, szülőknek és diákoknak egyaránt.
Borítókép: Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója beszédet mond az Utcazene az utcán élőkért című ingyenes koncerten a Széll Kálmán téren 2018. december 10-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
tőzsdespekuláns
Nemzeti Adó-és Vámhivatal
fővárosi törvényszék
Vig Mór | Negyven rendbeli csalással is vádolják az Amnesty International Magyarország Igazgatójának testvérét | Sok rendbeli csalással is vádolják az Amnesty International Magyarország igazgatója, Vig Dávid testvérét, akit több száz milliós számlagyár működtetése miatt egy hete tartóztatott le a bíróság – tudta meg a Magyar Nemzet. Vig Mórnak mindezek mellett okirat-hamisítás és ügyvédi visszaélés miatt is felelnie kell. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/12/negyven-rendbeli-csalassal-is-vadoljak-az-amnesty-international-magyarorszag-igazgatojanak-testveret | 2023-12-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Kezdeményezi a vagyonnyilatkozati rendszer reformját az Integritás Hatóság (IH) - ez derül ki a hatóság által kiadott, ún. Vagyonnyilatkozati Eseti Jelentésből, amit csütörtökön tett közzé a hatóság.
A hatóságnak törvényi kötelezettsége jelentést tennie a vagyonnyilatkozati rendszerről annak érdekében, hogy növeljék a rendszer átláthatóságát és elszámoltathatóságát. A közlemény szerint ehhez megvizsgálták több más uniós ország gyakorlatát, interjúkat készítetek szakértőkkel, és beépítették többek közt az EP, az OECD és a Világbank elemzéseit is.
Szerepel a jelentésben, hogy gyakorlatilag elvi szinten létezik csak kontroll a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése terén, a rendszer nem működik, nem éri el a törvény által előírt célját. Nincsenek kellő riasztóerővel bíró szankciók sem.
A hatóság ajánlásai közül az alábbiakat tekinti legfontosabbnak:
a vagyonnyilatkozati nyilvántartások kezeléséhez egységes, elektronikus és automatizált rendszer kialakítására van szükség;
max. 4 évente, de inkább sűrűbben minden érintett számára kötelező legyen a vagyonbevallás elkészítése;
a nyilatkozatokat egy független szervezet ellenőrizze; minden nyilatkozat tartalmazza egyaránt a hazai és külföldi vagyonelemeket és érdekeltségeket, ingatlanokat, befektetéseket stb.
A szervezetet vezető Bíró Ferenc szerint a cél, hogy visszaépüljön a társadalmi rendszerbe vetett bizalom, és olyan kultúra alakuljon ki, ami az átláthatóságra és elszámoltathatóságra értékként tekint.
Az Integritás Hatóságot tavaly novemberben hozta létre a kormány az Európai Bizottsággal történt átfogó megállapodás részeként. Az IH autonóm államigazgatási szervként ellenőrzi az uniós források felhasználását és általános korrupcióellenes tevékenységet végez. A hatóság elvileg vizsgálati eljárást is folytathat, illetve kezdeményezheti más szerv eljárását.
Bár a közlemény nem jelzi, de az ajánlások feltehetően az IH december 7-i antikorrupció konferenciáján jelentették be. | Megreformálná a vagyonnyilatkozati rendszert az Integritás Hatóság | Kezdeményezi a vagyonnyilatkozati rendszer reformját az Integritás Hatóság (IH) - ez derül ki a hatóság által kiadott, ún. Vagyonnyilatkozati Eseti Jelentésből, amit csütörtökön tett közzé a hatóság. | null | 1 | https://444.hu/2023/12/07/megreformalna-a-vagyonnyilatkozati-rendszert-az-integritas-hatosag | 2023-12-07 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A jelenlegi szabályozás szerint a belvárosi önkormányzat nem lakás célú ingatlanokat (tehát irodákat, üzlethelyiségeket, raktárakat) több mint egy év bérlői jogviszony után az értékbecsült ár 90 százalékáért eladhatja a bérlőnek. Korábban ez 70 százalék volt, amivel bérlők sokasága tudott jóval a piaci ár alatt ingatlant vásárolni.
A mostani körben két viszonylag nagy alapterületű ingatlan is van. Az egyik egy Sörház utca 4. alatti, 302 négyzetméteres pincehelyiség, amit 119,6 millió forintért, vagyis nagyjából 400 ezer forintos négyzetméteráron adnának el az azt bérlő, vendéglátással foglalkozó cégnek. A másik egy Kossuth Lajos tér 16-17. alatt található 618 négyzetméteres pinceterület, amit 283 millió forintért, vagyis 450 ezer forintos négyzetméteráron adnának el. A vevő ebben az esetben az Országgyűlés Hivatala.
Ezen kívül eladnak még:
egy 28 négyzetméteres helyiséget a Magyar utca 27-ben;
egy 16 négyzetméteres helyiséget a Régiposta utca 15-ben;
egy 31 négyzetméteres helyiséget a Kristóf tér 5. alatt;
egy 15 négyzetméteres helyiséget a Hercegprímás utca 15. alatt;
és egy 54 négyzetméteres helyiséget a Váci utca 51. alatt.
Az ellenzék nem szeretné eladni
Az V. kerületi képviselő-testületben kisebbségben lévő, Tiéd a Belváros-frakció nem szavazta meg az eladásról szóló előterjesztést. Az ellenzéki képviselők benyújtottak egy ingatlaneladási stopról szóló előterjesztést, ami azt próbálta volna elérni, a jövő évi önkormányzati választásokig már ne lehessen újabb ingatlanokat értékesíteni. A kormánypárti képviselők nem szavazták meg ezt az előterjesztést.
A Tiéd a Belváros-frakciót vezető Kovács Alex Gábor a Telexnek azt mondta: semmi nem indokolja az eladásokat, mert a kerület számláján most is 17 milliárd forint van. Szerinte a mostani körrel együtt csak ebben az önkormányzati ciklusban 16 milliárd forintot érő ingatlant adtak el, amivel jelentősen csökkent a kerület ingatlanvagyona.
Nem így gondolja az önkormányzat vezetése. Mikor legutóbb érdeklődtünk náluk, hogy miért adnak el annyi ingatlan, azt írták, hogy „ingatlaneladásokból tudunk megvalósítani játszótér felújításokat, óvodák és iskolák felújításait és beruházásait, társasházak felújítását, zöldítési programokat, köztisztasági eszköz és takarítógép beszerzéseket, közbiztonsági intézkedéseket (mint például a kerületet majdnem egészében lefedő térfigyelőkamera-rendszer kiépítése és üzemeltetése), a rendőrség és tűzoltóság munkájának támogatását, a Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat beruházásait, eszközeinek fejlesztését. Valamint, a bevételt a kerület érdekében már megkezdett közterületi vagy közcélú fejlesztések és beruházások folytatására, illetve azok befejezésére használjuk fel. A bevételekből megvalósított fejlesztések így visszafordítódnak közterületek és ingatlanok értéknövelő fejlesztésébe, azok a kerület vagyonának gyarapodását is szolgálják.”
Páratlan ingatlanvagyon
A rendszerváltás után az V. kerület szinte páratlan ingatlanvagyont örökölt több száz különösen értékes üzlethelyiséggel, irodával, valamint a sokszor ezekhez tartozó raktárakkal és pincehelyiségekkel. Ezt az ingatlanvagyont az önkormányzat azóta rendszeresen ismétlődő hullámokban mára nagyrészt eladta.
A kerületben 2007-ben, Rogán Antal polgármestersége idején vezették be azt a szabályt, amely értelmében bérlők egy év jogviszony után a bérelt irodáikat, üzlethelyiségeiket és raktáraikat azok becsült értékének 70 százalékán eladhatják (ez tavaly óta 90 százalék). Ezzel a módszerrel rengeteg baráti cég úgy jutott nagyon olcsón ingatlanokhoz, hogy kibérelt egy helyiséget, egy évig nem csinált semmit, aztán megvette azt. | Félmilliárd forintért újabb hét ingatlant adna el becsült érték alatt a Belváros | Több mint félmilliárd forint értékben újabb hét ingatlant adna el az V. kerületi önkormányzat az értékbecslés szerinti ár alatt. Az erről szóló előterjesztést a csütörtök délelőtt az önkormányzat képviselő-testülete a kormánypárti képviselők szavazataival elfogadta. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/12/07/belvaros-ingatlan-eladas-kossuth-ter-ar-alatt | 2023-12-07 13:57:00 | true | null | null | Telex |
Megszereztük az országos bányakapitány által jegyzett hatósági dokumentumot, amely a recski kőbányából elszabadult, a falu házaira ömlő sárlavina utáni vizsgálatokat összegzi. Ebben rögzítik, hogy a Kósa Lajos barátjaként ismert Fiák István tulajdonában álló vállalkozás (Andezit-Bau Kft.) többszörösen is szabálytalanul működött. A közérdekű adatigényléssel birtokunkba jutott, az országos bányakapitány, Káldi Zoltán által szignózott őszi dokumentum eddig nem is ismert részleteket és információkat tartalmaz arról, mi vezethetett a több tucat ember azonnali kiköltöztetéséhez vezető, NER-közeli bányánál történt ipari balesethez.
A visszafogott és hivatalos nyelven íródott dokumentum világosan fogalmazza meg, milyen sok probléma és jogsértés történt a recski bányában.
Otthagyták az ellenőröket, akik a szabálytalanságokat vizsgálták
Az előzményekről már többször beszámoltunk: a Mátra környékén nem szokatlan, ám a bánya működése és engedélyezése során teljesen figyelmen kívül hagyott, június 8-ai heves esőzés által indított sárlavina miatt több mint 50 embert keltett azonnal kiköltöztetni, akadt köztük olyan, akit szó szerint menekítettek.
A télen és a tavasszal egyébként a Recsk végi utca lakói többször is tiltakoztak a fejük fölé rakott kőbánya közelsége miatt, sőt, egyikük megjósolta, hogy egy nagyobb esőzés a bánya szélét lemossa majd a helyiek ingatlanjára. Az iszapömlés után a magyarországi bányavállalkozásokat felügyelő állami hivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága azonnali vizsgálatot rendelt el.
Az már a birtokunkba jutott 11 oldalas dokumentumból derül ki, hogy az országos bányafelügyelet a recskieket elöntő sárlavina másnapján szerzett tudomást a balesetről. Ekkor ugyanis Mihalecz József, a bánya felelős műszakivezető-helyettese arról tájékoztatta a hatóságot, hogy ő előző nap
telefonon értesült arról, hogy hatalmas mennyiségű csapadék zúdul a bányára és a környező területekre, bányászati tevékenység végzése nem lehetséges. A telepített emberek biztonságban vannak, a munkagépeket szintén biztonságos helyre helyezték.
Mihalecz a lakossági ingatlanokról nem ejtett szót, igaz, nemcsak ő: az októberi szövegezésű dokumentum egyik sajátossága, hogy az a jelentős következmény, miszerint a bánya területéről indult iszapömlés elérte a recski lakóingatlanokat – amelynek következtében ott kilakoltatást kellett végezni –, egyszerűen nem szerepel a szövegben, ahogyan az sem, hogy mindez milyen károkat okozott a lakóingatlanokban.
A bejelentés utáni hetekben az országos bányahatóság ellenőrei kétszer is ellátogattak Recskre. Érdekes mód, mindkétszer magukra hagyta őket a bánya valamelyik prominense:
„A 2023. 06. 13-án megtartott helyszíni ellenőrzésen Mihalecz József felelős műszakivezető-helyettes részt vett, azonban az ellenőrzést követően az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv elkészítésének befejezése előtt távozott, így az ellenőrzésen tapasztaltakkal és a jegyzőkönyvben foglaltakkal kapcsolatban nyilatkozatot nem tett.” Ezzel kapcsolatban megkerestük Mihalecz Józsefet arról érdeklődve, miért távozott a sárlavinát épp vizsgáló folyamat vége előtt, mire a bányamérnök azt mondta: „Ebben igazán semmi különös nincs. Egyszerűen más dolgom volt, az ott lévő urakkal én ezt egyeztettem, és ezután távoztam.”
Június 29-én szintén volt egy újabb ellenőrzés. Ekkor már Nagy István a „bányavállalkozás ügyvezetője az ellenőrzés kezdetekor megjelent, azonban 12:00 órakor az ellenőrzés közben távozott, a jegyzőkönyv felvételénél nem volt jelen, így a jegyzőkönyvvel kapcsolatban nyilatkozatot sem tett.” Megkérdeztük Fiák István tulajdonostársát, miért hagyta ott az állami ellenőröket, ám írásbeli érdeklődésünkre Nagy ezúttal sem válaszolt. Mihalecz József sem tudta megmondani nekünk, hogy Nagy miért távozott az ellenőrzés közben.
Problémák és a lavinát kiváltó ok
Az állami ellenőrzést összegző bányahatósági dokumentumban az is szerepel, hogy a júniusi hatalmas esőnél kiderült, a bányaterületén lévő
vízelvezető árok a leeső vízmennyiséget nem tudja elvezetni, és azt a víz hordalékaival együtt részben el is zárta.
Emiatt a „csapadék ny-i irányba ömlik a patak felé (Balla-patak – a szerk.), de egy része a védmű D-i oldalán is folyik lefelé.” Mi tesszük hozzá: pont a recski házak felé. A Google légi felvételén a területi adottságok világosan látszanak, nyugatra a patak, délre a Hunyadi soron lévő házak. A homokszínű terület maga a bánya.
Korábbi cikkünkben, Nagy Sándor recski polgármester elmondta, Fiákék sajnos nem ott kezdték el a bányászati tevékenységet Recsken, amiről korábban tájékoztatták a települést. Ez megerősítést nyer a bányakapitányság vizsgálatában is, miután a „hatályos műszaki üzemi terv szerint a vizsgált területen a 2025–2026. évek közti időszakban volt tervezve bányászati tevékenység, és a műszaki üzemi terv alapján a vizsgált területre meddő elhelyezése nem volt tervezve.”
A rézsűkről külön megemlékezik a vizsgálat. „A Bányafelügyelet (…) megállapította, hogy az ezen a területen elhelyezett depó dél felé lejtő rézsűin, több helyen erős vízfolyásra, vízerózióra utaló kimosódások voltak, azonban a rézsűk felületén a rézsű megcsúszására utaló jelenségek nem voltak tapasztalhatók.”
A vizsgálat felrója Fiák István cégének, hogy a bányatelken azonnal és lényegében egyszerre letakarították a teljes növényzetet, látványos tájsebet okozva, ami többek közt azért is lett súlyos fejlemény, mert ha nem vágtak volna ki mindent azonnal, akkor a növénytakaró jobban megfogta volna a hirtelen lezúduló nagy csapadékmennyiséget – ahogy ezt nyáron a 24.hu-nak nyilatkozó szakértő is hangsúlyozta. A hatósági dokumentumban továbbá az szerepel: a „bányafelügyelet kiemelten súlyosító körülménynek értékelte, hogy a bányavállalkozó nagymértékben tért el a MÜT-ben (műszaki üzemi terv – a szerk.) tervezett és engedélyezett bányászati tevékenységtől, figyelemmel arra, hogy a letakarítás lényegesen meghaladta az engedélyezett mértéket (tulajdonképpen a teljes bányaüzemi területet letakarították), amelynek során több mint 50 000 köbméter mennyiségben helyezett el meddőt és talajt.” A cég által a bányakapitányságnak beadott terv ugyanis teljesen másról szólt. „A jóváhagyott MÜT szerint a letakarítás több évre tagoltan, a letakarított meddő más helyen történő elhelyezésével történhetett volna, továbbá meddőt a bányatelek védősávjában nem helyezhettek volna el, ott csak a letakarított talaj lett volna elhelyezhető, lényegesen kisebb mennyiségben.” A kisebb mennyiség azért fontos, mert ezekből a felhalmozott homok/talajfalakból ömlött az iszap a faluvégre.
A bányafelügyelet végül a következő megállapításokat tette:
Egyrészt „a bányavállalkozó a hatályos MÜT-től eltérően végezte a bányászati tevékenységet, mert a talaj és fedőmeddő letakarítását a 2025. és 2026. években igénybe venni tervezett, déli lejtésű területeken is elvégezte.” A déli területeket említése azért fontos, mert innen zúdult a sár a recski házakra. A dokumentum így folytatódik: „az eredeti terep és a felmért terep magassági adatait összehasonlítva a kialakított felszín 1–10 méter közötti értékekkel került lejjebb az eredeti szinthez képest” a letakarítás következtében.
Másrészt a bányavállalkozó „a depót nem 5 méteres védősávjában (azaz 5 méteres szélességben) helyezte el, hanem 45–60 méter szélességben, és a depó meddőt is tartalmazott.”
Összegzésképp pedig az szerepel a szövegben, hogy
a jogsértés a MÜT-től eltérő területeken történt letakarítás és depó (szabálytalan) elhelyezése során valósult meg.
A szabálytalan működéssel kapcsolatban megkérdeztük a bánya felelős műszakivezető-helyettesét, de Mihalecz József nem kívánta kommentálni a bányahatóság megállapításait. Azt viszont hangsúlyozta: a sárlavina a nagy mennyiségű, előre nem jelezhető eső miatt történt. Egy nyári beszélgetésünk során Mihalecz azt ugyanakkor elismerte, hogy a területi csapadékmennyiségeket évekre visszamenőleg nem ellenőrizték a bánya megnyitása előtt, márpedig, ha ezt megtették volna, számukra is kiderült volna, hogy Recsken és környékén a közelmúltban a nyárinál nagyobb villámárvizek is voltak már, azaz felkészülhettek volna ekkora mennyiségű eső lehetőségére is.
A bányakapitánysági jelentés megállapítja, hogy a júniusi sárlavina után a rézsű (tehát a bányatelek szélén lévő lejtő) dőlése laposabb lett, 20–21 fokos, míg korábban 30–33 fokos volt – a laposabb lejtő azért biztonságosabb megoldás, mert az esetlegesen újra lezúduló eső nem gyorsul fel annyira, mint a meredekebben. Október végén készült képünkön jól látszik, hogy a bánya déli oldalát mennyire letakarították, ott már nincs töltés és a lejtő, azaz a rézsű most már jóval laposabb, mint korábban.
A sárlavina utáni hetekben több átalakítást végeztek, ennek eredményeképp a bánya további működése már kevésbé lesz veszélyes a recski házakra, mint korábban volt – véli a bányahatóság. Az átalakítás
jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy a bányaüzem déli lejtésű, korábban már letakarított területeire eső csapadékvíz déli irányban a bányatelek határát átlépve Recsk község belterülete felé áramoljon.
Továbbá arra is kötelezték a céget, hogy a rézsűt növénnyel borítsák be déli, a falu felé tartó irányba. A határozatból az is kiderül, hogy januárban – tehát még jóval a sárlavina előtt – is érkezett bejelentés a bánya szabálytalan tevékenységéről azt pedzegetve, hogy a töltés, illetve meddő megcsúszhat a falu felé. Ekkor azonban – írja a bányahatósági vizsgálat – a „téli, rossz látási viszonyok között, bányaművelési térkép hiányában csak annyit lehetett megállapítani, hogy a töltés stabil.”
Milyen kár? A bányacég szerint nem is okoztak semmit
Noha a határozat kimondta, hogy többszörösen is szabálytalanul működött a bánya, a büntetési tételek közül mégis enyhe (a 30 százalékban maximalizált), összesen hárommilliós bírságot szabtak ki, „ami a bányavállalkozó működését nem lehetetleníti el, ugyanakkor elegendő az újabb jogsértések visszatartására.” Akár vissza is vonhatták volna az engedélyt, vagy megtilthatták volna a bányatevékenység folytatását – ehhez képest szabtak ki „csupán” pénzbüntetést. Érdekes, hogy Nagy István a kormánypárti Hír Tv-nek október elején – tehát a bírság kiszabása előtt – még úgy nyilatkozott, hogy a bánya szabályosan működött.
Az általunk részletesen ismertetett bányahatósági vizsgálatnak komoly jelentősége lehet a helyiek által indított kártérítési eljárásban. Nemrég ugyanakkor arról írt a Népszava, hogy minden kártérítési igényt visszautasít a recski bányát üzemeltető cég. A napilap megszerezte a károsultakat képviselő Magyar Györgytől Fiák István levelét, aki vitatta, hogy „a megjelölt területen bármilyen káresemény bekövetkezett volna.” Azzal a kijelentéssel pedig különösen nem ért egyet, hogy a cég felelős lenne a sárömlésért, mivel ez egy „elháríthatatlan természeti esemény volt, a sárlavinát kiváltó villámárvíz bekövetkezéséért egyetlen személy vagy szervezet sem tehető felelőssé” Fiák szerint. „A megjelölt időpontban, de azt megelőzően sem történt a bányatelken üzemi baleset.” Így „a be nem bizonyított kár, illetve ügyfelem bárminemű közrehatásának hiányában, a kialakult természeti viszonyok miatt nem állapítható meg a cég felelőssége.” | Állami revizorok derítették ki: hibáktól hemzsegett a NER-közeli bánya, ahonnan Recskre ömlött a sárlavina | Több jogsértést is feltárt az a bányahatósági vizsgálat, amelyet a recski sárlavina után rendeltek el. Megszereztük a határozatot, ebben egyebek mellett rögzítették, hogy nem kellett volna egyből letarolni a teljes növényzetet. A hosszan sorolt kifogások ellenére a bányacég úgy gondolja, nem okozott kárt, a bánya műszaki embere szerint pedig mindennek a szélsőséges időjárás volt az oka. Kiderült az is: épp gőzerővel helyszíneltek a recski sárlavina után, amikor a NER-közeli bánya vezetője faképnél hagyta az állami ellenőröket. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/12/06/recsk-banya-jogsertes-vizsgalat-banyahatosag/ | 2023-12-06 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Mint ismert, Orbán Ráhel április 18-án két adásvételi szerződést kötött összesen 94 hektárnyi földterületre a tokaji borvidéken. Az egy ideig nyitott kérdés volt, hogy valamely helyi gazda, netán az állam él-e az elővásárlási jogával, és elüti-e miniszterelnök lányát a tulajdonszerzéstől legalább a földek egy részénél, amire Orbán Ráhel is utalt nekünk küldött válaszában még júniusban.
Később többször is érdeklődtünk Orbán Ráheléknél, hogy megelőzte-e őket esetleg bárki az elővásárlásra jogosultak közül, de erre már nem reagáltak. Így mi magunk néztük meg a nagyobb értékű ingatlanokra koncentrálva, hogy sikerült-e Orbánéknak az ingatlanvétel. A tizenkét legértékesebb területnél (mivel a szerződésben ingatlancsoportokra osztották a 142, különböző helyrajzi számú ingatlant, ez valójában 73 különböző ingatlant jelent) senki sem jelentkezett elővásárlási igényével, így a földhivatal bejegyezte Orbán Ráhel tulajdonjogát.
Az állam sem élt az elővásárlási jogával, sőt a világörökséghez tartozó területeken megszerzett egyes ingatlanok tulajdoni lapjairól május végén törölték az állam bejegyzett elővásárlási jogát, amit még két ciklussal korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes előterjesztésére jegyeztettek be a világörökségi területeken fekvő ingatlanokra.
„A világörökségi helyszíneknek a megőrzése közérdek, és emiatt azt is fontosnak tartja a kormány, hogy a magyarországi világörökségi helyszíneken lévő ingatlanok tulajdonosi szerkezete a legkisebb kockázatot okozza a világörökségi helyszín megóvására vonatkozó közfeladat tekintetében, és erősítse ott, ahol erre törvényi lehetőség van, az államot mint tulajdonosként eljáró főhatóságot. Ennek érdekében a Nemzeti Földalapról szóló törvény és a világörökségről szóló törvény módosítását kezdeményezi a kormány az Országgyűlés előtt azzal a kiegészítéssel, hogy a mindenkori magyar állam elővásárlási jogot szerezhessen, és ezáltal biztosíthassa, hogy területcserék, illetve adásvételek során ott, ahol az örökségvédelmi, illetve világörökségi védettség indokolt, az érvényesülhessen, kizárólag úgy, hogy állami tulajdonszerzés történik” – érvelt 2017 novemberében a törvényjavaslat általános vitáján a Miniszterelnökség akkori miniszterhelyettese, Csepreghy Nándor.
A javaslatot decemberben meg is szavazták, és egy kapcsolódó kormányrendelet mellékletében több mint 80 ezer, világörökségi területen fekvő ingatlant soroltak fel, melyek esetében mindenki mást megelőzően elővásárlási jogot szerez az állam. Ezeken az ingatlanokon nem sokkal később – a jogszabály nyolc napot biztosított erre – a törvény erejénél fogva bejegyezték az állami elővásárlási jogot. Ez pedig azzal jár, hogy az érintett ingatlantulajdonosnak meg kell keresnie az illetékes minisztert (Tokaj-Hegyalja esetén a kulturális örökségért felelős tárcavezetőt, jelenleg Csák Jánost), és el kell küldenie neki a kormányhivatalon keresztül az elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyilatkozatot az adásvételi szerződéssel együtt. A miniszternek 30 napja van, hogy döntsön arról, él-e az állam az elővásárlási jogával. Ha úgy dönt, hogy gyakorolja, akkor a vevő hoppon marad, mert az állam veszi meg helyette az ingatlant.
A jogszabályok részletesen szabályozzák a világörökséggel és az állami elővásárlási jogosultságokkal kapcsolatos kérdéseket, ám az nem szerepel bennük, hogy miként lehet töröltetni egy ingatlanról az elővásárlási jogot. Egy örökségvédelemmel is foglalkozó építési jogász szerint nem véletlenül:
jogszerűen ugyanis nem lehet törölni az állam elővásárlási jogát a világörökségi területeken fekvő ingatlanok tulajdoni lapjáról.
A neve elhallgatását kérő szakember eddig nem is tudott olyan esetről, hogy lekerült volna valamely érintett ingatlanról az elővásárlási jog.
Kerestük Csák János tárcáját, a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, hogy milyen feltételek esetén törölhető a világörökségi területen elhelyezkedő ingatlanon az állami elővásárlási jog, illetve hány esetben kezdeményezték ezt, de nem válaszoltak a november közepén elküldött kérdéseinkre – pedig arra is kíváncsiak lennénk, hogy 2018-tól kezdődően hány esetben gyakorolták a miniszterek az állam elővásárlási jogát. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság azt javasolta lapunknak, hogy forduljunk az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz, mert ők látják el a világörökséggel kapcsolatos állami feladatokat. Ennek a tárcának is feltettük a kérdéseinket, de ők sem reagáltak, ahogyan Orbán Ráhelék sem.
Hogy miért volt fontos töröltetni az állami elővásárlási jogot, azt válaszok hiányában csak találgatni tudjuk. A törlés leginkább akkor jöhet jól, ha az érintett tulajdonos szeretné továbbadni az ingatlant, mert akkor az állam nem léphet a vevő helyére.
Tokaj környékén annak idején nagy felzúdulást okozott, amikor a helyi ingatlantulajdonosok százai kapták meg az értesítést, miszerint elővásárlási jogot vezetnek fel az ingatlanuk tulajdoni lapjára a magyar állam javára.
Még nem hallottunk arról, hogy valakinek az ingatlanjáról törölték volna az elővásárlási jogot, de ha ez valóban megtörtént, az felháborító | Rejtély, hogyan és miért törölték az állam elővásárlási jogát Orbán Ráhel világörökségi ingatlanjain | Alig egy hónappal azután, hogy Orbán Ráhel nevében eljárva Tiborcz István aláírta a tokaj-hegyaljai földbirtokok átruházásáról szóló adásvételi szerződéseket, törölték a világörökséghez tartozó ingatlanok tulajdoni lapjairól az állam elővásárlási jogát tartalmazó bejegyzéseket. Hogy miért, arra nem válaszolnak az állami szervek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/12/08/tokaj-hegyalja-vilagorokseg-allam-elovasarlasi-jog-orban-rahel-ingatlan/ | 2023-12-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
„Szerdán délelőtt a Kúria – az általam képviselt Horváth Nándor László debreceni polgár felülvizsgálati kérelmének helyt adva – megváltoztatta a Debreceni Törvényszék ítéletét és megsemmisítette a vármegyei katasztrófavédelmi hatóságnak a debreceni CATL-beruházásra kiadott engedélyét” – írta a Facebookon Schiffer András ügyvéd, volt LMP-s politikus.
Schiffer hozzátette, hogy a testület álláspontja szerint a Hajdú-Bihar vármegyei katasztrófavédelmi hatóság az engedély kiadásával megsértette a nyilvánosságra vonatkozó szabályokat (kifüggesztés, közmeghallgatás) és ezért új eljárást kell lefolytatnia.
A debreceni akkugyár a bejelentése pillanatától heves ellenkezést váltott ki a helyiekből. A beruházással kapcsolatos közmeghallgatás botrányba fulladt, majd tüntetést is tartottak ellene, ám ez a kormányt kevéssé érdekelte, az akkumulátorgyár minden engedélyt megkapott, bár most per pillanat katasztrófavédelmi engedélye nincsen. | Elkaszálta a Kúria a debreceni CATL-beruházás katasztrófavédelmi engedélyét | Új eljárást kell lefolytatni. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20231129_CATL_Debrecen_Kuria_katasztrofavedelmi_engedely_Schiffer | 2023-11-29 14:20:00 | true | null | null | HVG |
Ismeretlen tettes ellen hivatali hatalommal való visszaélés miatt feljelentést tesz a fővárosi önkormányzat, mert a Magyar Államkincstár (MÁK) 5,6 milliárdot inkasszózott a fővárostól - közölte csütörtökön Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
A hírrel kapcsolatban péntek reggel Karácsony Gergely is posztolt. A főpolgármester hangsúlyozta, jogerős bírósági döntés mondta ki, hogy a kormány nem vehet le több pénzt a főváros számlájáról.
„Ez egyszerű lopás, és hatalommal való visszaélés, amiért Varga Mihály pénzügyminiszter a felelős” – tette hozzá.
Karácsony azt is Varga Mihály szemére vetette, hogy megvádolta a fővárost, mert néhány hét alatt szinte „teljes egészében elverte” a számlánkon lévő 100 milliárd forintot. Pedig a főpolgármester szerint pontosan tudható, hogy a kerületi önkormányzatoknak utalták tovább az általuk beszedett iparűzési adóból a nekik járó részt.
„Két eshetőség van. Az egyik, hogy a pénzügyminiszter ennyire nem ismeri az alapvető jogszabályokat. A másik, hogy ismeri őket, de mégis hazudik. Végül is mindegy. Azonnal távoznia kell a kormányból” – írta a főpolgármester.
Nem egészen így volt
A Fővárosi Önkormányzat feljelentésre rendhagyó módon a Magyar Államkincstár is reagált. Ebben azt írták, hogy a főváros részére az azonnali jogvédelmet a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú döntése biztosította, ez azonban csak ideiglenes intézkedés volt. Vagyis csak a másodfokú eljárást lezáró végzés közléséig tiltotta meg, hogy a Magyar Államkincstár beszedési megbízást nyújtson be Budapest Főváros Önkormányzatával szemben.
A végzést október 17-én közölte a Kincstárral az ítélőtábla, így az azonnali jogvédelmet biztosító ideiglenes intézkedés hatálya azzal a nappal megszűnt. Ettől az időponttól kezdve nem volt jogi akadálya annak, hogy amennyiben Budapest Főváros Önkormányzata önként nem tesz eleget a jogszabályon alapuló adófizetési kötelezettségének, a Magyar Államkincstár beszedési megbízást nyújtson be.
„A Magyar Államkincstár mint jogalkalmazó szerv minden esetben a hatályos jogszabályoknak megfelelően és annak keretei közt jár el. | Az Államkincstár megmagyarázta, miért volt jogos, hogy milliárdokat inkasszóztak a fővárostól | A Fővárosi Önkormányzatnak járó jogvédelmet biztosító ideiglenes intézkedés még októberben megszűnt. Karácsony Gergely eközben lemondásra szólította fel Varga Mihály pénzügyminisztert. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231124_Allamkincstar_inkasszo_Budapest | 2023-11-24 09:57:00 | true | null | null | HVG |
A hétfő esti Magyar Közlönyben hirdették ki a közmédia, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2024-es költségvetését, amit még múlt héten, november 21-én fogadott el a parlament. Ez azt jelenti, hogy
az NMHH-nak jövőre 57,75 milliárd forint lesz a büdzséje,
az MTVA-nak 142 milliárd,
a Médiatanácsnak pedig 554 millió forint jut.
2022-ben az MTVA kerete „csupán” 130 milliárd forint volt, de itt érdemes megemlékezni arról, hogy 2010-ben még csak 64 milliárd. Azt pedig már a DK perelte ki, hogy mennyit is keresnek a közmédia vezetői, milliós fizetések repkednek, Pap Dánielnek, a hírhamisítási botrányáról elhíresült közmédia-vezérnek havi bruttó 3,5 millió forint üti például a markát. | Az adófizetők 142 milliárd forintjába fog kerülni jövőre a közmédia | Az NMHH-nak jövőre közel hatvanmilliárdból kell kijönnie. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231128_mtva_nmhh_2024_koltsegvetes | 2023-11-28 08:38:00 | true | null | null | HVG |
Óriási költségvetési hiányba verheti magát az Orbán-kormány a ferihegyi repülőtér megvételével
Továbbra sem tudni, miért éri meg az adófizetőknek megvásárolni több száz milliárd forintért a repteret, amikor azt a költségvetés helyzete nem is engedni meg, és közben olyan célokra, mint az egészségügy vagy az oktatás, évek óta nem jut elég támogatás.
Az Orbán-kormány szinte bármi áron meg akarja vásárolni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, vagyis a légikikötőt üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt. 51 százalékát. Jelenleg a pénz összeszedése folyik: a kincstár üressége miatt az állam már eladta az Erste Bankban levő részesedését, és negyedére csökkentette az Alfa, valamint Union biztosítóban alig másfél éve szerzett részvényeit. Úgy tűnik azonban, hogy ezekből sem jött elég össze. Hétfőn a hvg.hu is megírta, hogy a száz százalékban állami tulajdonban álló MVM-csoport 309 milliárd forint osztalékelőleget fizet be november 30-ig a költségvetésbe, amelyet feltételezhetően szintén a reptér megvásárlására költenek:
Nagyon kell a pénz: rekordmennyiségű, 309 milliárdos osztalékot fizet az MVM az állami költségvetésbe
Megtámogatják egy kicsit a költségvetést és a reptérvásárlást is.
A Népszava szerint az első tíz hónapban a csökkentett rezsicsökkentés fenntartására a költségvetés 1301,4 milliárd forintot fizetett ki az energiaszolgáltatóknak, és a pénz jelentős része az állami MVM-csoporthoz került. A PM az államháztartás magas tízhavi hiányát részben azzal indokolta, hogy a rezsicsökkentés fenntartása jelentős többletterhet jelentett, hisz tavaly 165 milliárdot költöttek erre a célra. Úgy tűnik, a rezsicsökkentés révén az állam kissé túlfinanszírozta az MVM-et, ugyanis az első félévben 209 milliárd forintos adózás utáni nyereséget termelt. Feltehetőleg a harmadik negyedév is sikeres lesz, ezért tud a cég összesen 309 milliárd forintot november 30-ig befizetni a költségvetésbe.
A költségvetés hiánya október végén már elérte az egész évre tervezett 3400 milliárd forintot, az év végére a deficit pedig akár a 4100 milliárd forint is lehet, vagyis a költségvetésnek, az államnak valóban szüksége lenne minden pluszmilliárdra. Ennek ellenére könnyen lehet, hogy az MVM 309 milliárd forintja csak átfolyik a költségvetésen, és az végső soron a Budapest Airport Zrt. jelenlegi tulajdonosainál köt ki.
A tervek szerint a BA Zrt. 49 százalékát a francia Vinci Airport vásárolná meg, de az irányítási jogokat is megkapnák a franciák. A BA Zrt. megvásárlása ugyan évek óta napirenden van, de mindeddig a kormány nem adott rá magyarázatot, hogy a jelentős adóssággal rendelkező céget miért éri meg az adófizetőknek akkor megvásárolni több száz milliárd forintért, amikor azt a költségvetés helyzete nem is engedni meg, és közben olyan célokra, mint az egészségügy vagy az oktatás, évek óta nem jut elég támogatás – zárja cikkét a lap.
Erősen kérdéses, hogy év végére meglesz-e az egyezség Ferihegy megvételéről
Magyarország 51 százalékos részesedést szeretne vásárolni a repülőtérben, míg a fennmaradó részt a francia Vinci SA venné meg, a tervek szerint még az év végéig. Egy a tárgyalásokat ismerő személy szerint viszont nem biztos, hogy év végéig meg tudnak egyezni, ha egyáltalán lesz megállapodás. | Óriási költségvetési hiányba verheti magát az Orbán-kormány a ferihegyi repülőtér megvételével | Továbbra sem tudni, miért éri meg az adófizetőknek megvásárolni több száz milliárd forintért a repteret, amikor azt a költségvetés helyzete nem is engedni meg, és közben olyan célokra, mint az egészségügy vagy az oktatás, évek óta nem jut elég támogatás. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20231128_ferihegyi_repuloter_Liszt_Ferenc_Nemzetkozi_Repuloter_Budapest_Airport_BA_MVM_osztalekeloleg_megvasarlas_koltsegvetesi_deficit | 2023-11-28 08:15:00 | true | null | null | HVG |
Az elmúlt napokban több választói megkeresés is elért hozzám, melyben arról tájékoztattak, hogy elbocsátások történnek az orosházi és a gyulai kórházban, ezek pedig elsősorban a létesítmény üzemeltetésben dolgozókat érinthetik – mondta a parlamentben interpellációjában Sebők Éva (Momentum).
Az ellenzéki politikus arról beszélt, hogy „kis nyomozás után kiderült, nem csupán Békés megyére, hanem az egész országra kiterjed a leépítéshullám”. Hozzátette: a közbeszerzési értesítőből kiderül, hogy a létesítmény üzemeltetési feladatokat „az állampártba mélyen beágyazott, a Habony-Rogán-érdekkörhöz ezer szállal kötődő B+N Referencia Zrt. veszi át”, méghozzá 400 milliárd forintért. A cégről itt írtunk bővebben:
Ezzel kapcsolatban a Momentum politikusa feltette a kérdést a belügyminiszternek:
Nem gondolja, hogy az ország (közel) összes egészségügyi intézménye létesítmény üzemeltetésének egy kézbe adása biztonsági kérdés?
Válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára nem gondolta így, mert erre egyáltalán nem válaszolt, ahogy arra sem tért ki – igaz, nem is cáfolta Sebők állítását –, hogy ki a 400 milliárdos biznisz kedvezményezettje.
Elismerte viszont, hogy az üzemeltetési feladatokat az állam központosítva átveszi a kórházaktól, hogy „ne legyen nekik ezzel gondjuk”. A „gondnoksági tevékenység” kiszervezése az államtitkár szerint január elsejétől lesz országszerte általános, illetve a fővárosi intézményektől ez már idén júliustól így van. Azt is elismerte, hogy „valamelyest jogutódlással, illetve ahhoz hasonlóval a munkatársak átkerülnek a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz”, bár lehetnek elbocsátások.
(Nyitóképünk illusztráció: Pintér Sándor belügyminiszter a Honvédkórházban) | Momentum: Egy 400 milliárdos NER-közeli megbízás miatt kell kirúgni kórházi dolgozókat, az államtitkár nem cáfolt | Országszerte kórházi dolgozók veszítik el a munkájukat a Momentum szerint, méghozzá az intézmények létesítmény-üzemeltetési feladatainak egy NER-közeli cégnek 400 milliárd forint értékű megbízással való átadása miatt. A Belügyminisztérium államtitkára szerint tényleg lehetnek kirúgások, de a cél a spórolás. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231127_Egy_400_milliardos_NERkozeli_megbizas_miatt_kell_kirugni_korhazi_dolgozokat_a_Momentum_szerint_az_allamtitkar_nem_cafolt | 2023-11-27 15:25:00 | true | null | null | HVG |
Az OLAF-hoz fordul Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Száraz István egyik cége, a Culinaris támogatása miatt. Száraz 375 milliót kapott a webshop fejlesztésére és egy pékség létrehozására abból az alapból, amellyel a Brexit-károsultakat támogatták uniós pénzből.
A külügyminisztérium és az exportfejlesztési ügynökség pénzosztását az Állami Számvevőszék is vizsgálta, és több szabálytalanságot állapított meg. Például, hogy úgy osztogatták a brexit miatti kárenyhítést szolgáló uniós támogatásokat, hogy még a szabályozás sem volt kész. 15 projektet vizsgáltak, ebből 13-nál találtak szabálytalanságot.
Hadházy Ákos a Facebook-oldalán a Száraz-féle támogatást rossz viccnek nevezte, és megjegyezte, ennyi pénzt egy tanár 100 év munkával kapna meg. Hadházy közölte, az OLAF-nál a rend kedvéért, a magyar Integritás Hatóságnál pedig a vicc kedvéért tesz bejelentést.
„Feljelentést nem teszek, hiszen a rendőrök már annyiszor csináltak magukból hülyét a fideszesek kimosdatásával, hogy megkímélem őket ettől. Pedig az elkövetőket csak ez állítaná meg."
A Culinaris ezen támogatása szerinte egy újabb bizonyíték arra, miért nem szabadna az EU-nak pénzt adni addig, míg az ország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez. | Hadházy bejelentést tesz az OLAF-nál Száraz István cégének több száz milliós támogatása miatt | Az Integritás Hatóságnál is bejelentést tesz, a „vicc kedvéért." | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231205_Hadhazy_bejelentest_tesz_az_OLAFnal_Szaraz_Istvan_tobbszazmillios_tamogatasa_miatt | 2023-12-05 15:34:00 | true | null | null | HVG |
Korrupciós bűncselekmény, konkrétan vesztegetés miatt emelt vádat az ügyészség két állatorvos és nyolc társa ellen. A vádhatóság közlése szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult eljárásban kiderült, hogy a lefülelt társaság a jogszabályok megszegésével valótlan tartalmú kisállatútleveleket állított ki pénzért kutyakereskedőknek.
A nyomozás adatai szerint a kereskedők a külföldi vásárlók által leadott rendeléseknek megfelelő fajtájú, ivarú, a nemzetközi kereskedelmi szabályok által megkívánt veszettség elleni oltással és egyedi megjelöléssel nem rendelkező, a megengedettnél fiatalabb kutyákat, illetve esetenként macskákat vásároltak fel.
A szolgáltató állatorvos a szállítás érdekében biankó kisállatútleveleket állított ki anélkül, hogy az állatokon bármilyen vizsgálatot, beavatkozást elvégzett volna, majd a hatósági állatorvos rögzítette az internetes nyilvántartásokban a fiktív adatokat, vizsgálat nélkül igazolta az állatok szállításra való alkalmasságát, és kiállította a szállítási kísérő bizonyítványokat.
A nyomozók végül 79 külföldi szállításhoz kapcsolódóan, több mint 33 millió forint összegben azonosítottak korrupciót, valamint feltárták, hogy több mint 5000 kisállatot érintően történt valótlan tartalmú kisállatútlevél kiállítása. Vádiratban az ügyészség a tíz vádlott többsége esetében végrehajtandó szabadságvesztést indítványoz, a legsúlyosabb esetben 8 évet. | Több tízmilliónyi kenőpénzért ötezer kisállatútlevelet állított ki az állatorvos | Vádat emelt az ügyészség két állatorvos és társai ellen korrupció miatt. A gyanú szerint az egyik doktor kutyakereskedőknek állított ki több ezer valótlan tartalmú útlevelet, hogy állatokat vihessenek külföldre. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231204_Tobb_tizmillionyi_kenopenzt_fogadott_el_az_allatorvos_cserebe_otezer_kisallatutlevelet_allitott_ki | 2023-12-04 15:32:00 | true | null | null | HVG |
2024-ben Donald Trump és az AfD a választási siker küszöbén áll. Ez hisztériát gerjeszt ellenfeleik körében. Megkérdőjelezhető módszerekhez folyamodnak. De a demokrácia nem menthető meg antidemokratikus eszközökkel, írja véleménycikkében a svájci lap főszerkesztője, Eric Gujer.
Ne felejtsük el, hogy akar-e valaki olyan elnököt, aki ellen 91 pontban emeltek vádat – érvel Robert Reich a Guardianben.
Magyarországon az elmúlt években egyre több szakember figyelmeztet a demenciában szenvedők számának robbanásszerű emelkedésére, arról azonban, hogy a hozzátartozók min mennek keresztül, sokkal kevesebb szó esik. Most két cikkben – ez az első – azokat mutatjuk be, akik erejükön felül, gyakran hosszú éveken keresztül ápolták demenciában szenvedő hozzátartozójukat – míg végül a legtöbben belátták, hogy egyedül nem fog menni. | Újabb vagyonkezelők gyarapíthatják Mészáros Lőrinc vagyonát | Vagyonkezelésre két új vállalkozást is létrehozott a felcsúti milliárdos és mezőgazdasági holdingcége, a Talentis Agro Zrt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231203_hvg_szlnk_agrar_management_holes_mit_vasarol_fel_meszaros | 2023-12-03 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A Fővárosi Főügyészség vádat emelt egy összesen 600 millió forintos költségvetési csalás miatti ügyben egy vallási egyesület önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeinek pénzügyi vezetői, valamint társaik ellen és végrehajtandó börtönbüntetést indítványoztak – írja az ügyészség sajtóközleménye. A tájékoztatásból csak annyi derül ki, hogy egy nemzetközi hátterű vallási egyesületről van szó, hogy pontosan melyikről, az nem. A vádirat lényege szerint az egyesület pénzügyi vezetői 2012 és 2017 között az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség egy részét jogellenesen elkerülték. Az egyesület szervezeti egységeinek bevételeit a valóságtól eltérően teljesen vagy részben adómentes adománynak minősítették, könyvelésükben ekként szerepeltették, az adóköteles bevételeiket az illetékes adóhatóság elől ily módon eltitkolták és az áfa fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget.
Az ügyészség azt írja, a pénzügyi vezetők – három nő és egy férfi – az adóelkerülésről tudomással bírtak, következményeit előre látták. Mivel azonban az elsődleges céljuk az volt, hogy minél nagyobb bevételre tegyenek szert a szervezeti egység részére, a valótlan tartalmú adóbevallások benyújtásába és az adóeltitkolásba szándékosan belenyugodtak. Emiatt többek között a tanfolyamok, illetve az azokhoz kapcsolódó, méregtelenítéssel, önelemzéssel, tanulás segítésével kapcsolatos könyvek és adathordozók értékesítésekből származó bevételeket már eleve azért kezelték adományként, hogy ne fizessenek utánuk adót.
A Fővárosi Főügyészség az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt összesen 11 személlyel – 6 nővel és 5 férfival – szemben emelt vádat, és velük szemben végrehajtandó szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabását, egyiküknek a könyvelői foglalkozástól történő eltiltását indítványozta a vádiratban. | 600 millió forintot csalt el egy vallási egyesület | A Fővárosi Főügyészség vádat emelt egy összesen 600 millió forintos költségvetési csalás miatti ügyben egy vallási egyesület önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeinek pénzügyi vezetői, valamint társaik ellen és végrehajtandó börtönbüntetést indítványoztak – írja az ügyészség sajtóközleménye. A tájékoztatásból csak annyi derül ki, hogy egy nemzetközi hátterű vallási egyesületről van szó, hogy pontosan melyikről, az nem. A vádirat lényege szerint az egyesület pénzügyi vezetői 2012 és 2017 között az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség egy részét jogellenesen elkerülték. | null | 1 | https://444.hu/2023/12/11/600-millio-forintot-csalt-el-egy-vallasi-egyesulet | 2023-12-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Elektronikus Aukciós Rendszerében hirdetik meg eladásra a Concordia Közraktár Zrt. Lepsényben, Pakson és Siófokon található mezőgazdasági raktáringatlanait. A mostani, nehezen kiszámítható piaci viszonyok között a gabona tárolása kulcsfontosságú lehet a mezőgazdaságban, így az egyaránt több ezer tonnás raktárkapacitással rendelkező telephelyek jó lehetőséget kínálnak az ágazat szereplőinek - adta hírül az állami vállalat.
A Concordia országszerte 16 telephellyel rendelkezik, ezek közül hármat hirdetnek meg az állami árverési felületen. A paksi ingatlan már megtekinthető az aukciós portálon - a kikiáltási ára 242,6 millió forint -, amelyre május 15-től lehet licitálni, a lepsényi és a siófoki telephelyek pedig május 14-től jelennek meg a meghirdetett tételek között.
A társaság szerint az elbocsátásokkal nem járó lépésre portfóliótisztítás miatt került sor, az ingatlanok közül kettőn ugyanis már nincs áruforgalom, így az eladással a fenntartási költségeket is megtakarítja az állami vállalat.
Jól járhat a tőkeerős gazda a tárolókkal
Mindhárom értékesítésre kínált ingatlan jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, és egyaránt az adott település belterületén helyezkedik el, minden irányból kerített telken. A lepsényi telep raktárkapacitása 4700 tonna, a karbantartott, összközműves paksi telephelyé 18 200 tonna, a siófokié 19 600 tonna.
Az idei szezonban, amikor a kialakult helyzet miatt az export akadozására és az időnként hektikusan mozgó gabonaárakra is fel kell készülni, minden korábbinál nagyobb versenyelőnybe kerülhetnek azok, akik képesek kivárni a legjobb pillanatot az eladásra. Ehhez elegendő raktárkapacitásra van szükség, így az ehhez hasonló vételi lehetőségek a sikeres alkalmazkodás és a külső körülményeknek való kitettség csökkentésének kulcsát kínálhatják az agrárcégeknek - írja közleményében az állami vállalat. | A privatizációt is felpörgeti az Orbán-kormány a járvány alatt | Nemcsak újabb állami földek és a Balatoni Hajózási Zrt. értékes vagyonelemeinek eladásáról született döntés a közelmúltban, hanem az állami tulajdonú Concordia Közraktár Zrt. három nagy kapacitású, mezőgazdasági telephelyének értékesítéséről is. | null | 1 | https://www.economx.hu/ingatlan/jarvany-privatizacio-eladas-concordia-tarolo-bahart-fold.705984.html | 2020-05-11 16:55:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A felcsúti milliárdos cégbirodalma megállíthatatlanul gyarapodik hol új társaságok alapításával, hol pedig felvásárlásokkal. Május közepén utóbbi megoldásra volt lehetősége, pontosabban a résztulajdonában álló Agrolink Zrt.-nek. (Az Agrolink Kft.-nek 48-48 százalékban tulajdonosa a Talentis Agro Zrt. és a Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap, 4 százalékban pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozó Prime Property Magántőkealap. Laptársunk, a Privátbankár cikke szerint a magántőkealapot december 8-án indították útnak és a felcsúti milliárdos egyik ügyvédje, Kertész József által tulajdonolt Primefund kezeli.) A társaság néhány nappal azt követően, hogy többségi tulajdonába került a debreceni székhelyű, Drone Agro Kft., egy raktározással és tárolással foglalkozó cég tulajdonjogát szerezte meg.
Az Agrolink egyedüli részvényesként május 18-tól kezdve birtokolja a Korona Közraktár Zrt.-t. A változást egy héttel később, május 25-én jegyezte be a cégbíróság - vettük észre a cégkivonatok között.
A 700 millió forintos törzstőkével rendelkező céget egyből Herceghalomra költöztették, a több cégnek is otthont adó Zsámbéki úti irodaházba. A Korona Közraktár nemcsak nevében közraktár, Magyarországon ez az egyik társaság, mely közraktári tevékenységet gyakorolhat. Rajta kívül még az ÁTI Depo Közraktározási Zrt. és a Concordia Közraktár Zrt. jogosult ilyen tevékenység végzésére.
Mi is az a közraktározás?
A tevékenység hozzájárul az áru- és pénzforgalmi viszonyok fejlesztéséhez, a termelés, valamint a kereskedelem hiteligényének jobb kielégítéséhez. Alkalmas kölcsön nyújtásával a termelők, kereskedők rövidlejáratú forgóeszközigényének kielégítésére, lehetőséget ad a termelés és felhasználás közötti idő áthidalására, módot teremthet kedvezőbb ár, illetve árfolyam elérésére, eszköze lehet az állami intervenciós tevékenységnek.
Az új tulajdonos változatlanul hagyta a cég vezetését, ám melléjük még a saját szakembereit is beültette. Hruska Beáta, Márton Zita mellett Orosz Viktor az igazgatóság tagjaként, Réther Zsuzsanna pedig vezérigazgatóként került bejegyzésre. A vezetőséggel ellentétben a felügyelő bizottságot teljesen lecserélték:
Kovács Márton,
Makai Szilvia,
valamint Szabó Tibor alkotja a bizottságot.
Bár a cég főtevékenysége raktározás és tárolás, más tevékenységet végezhet a cégkivonat alapján. Felvették ugyanis még többek között
a gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelmét,
a műszaki vizsgálatot,
piac-, közvéleménykutatást,
ingatlankezelést,
és a biztonsági rendszer szolgáltatást.
A tevékenység a beszámolók alapján stabil bevételeket biztosít a cégnek, igaz, nem a 2021-es év volt a legjobb, hiába több pénz folyt be a kasszába a korábbihoz képest. 178 millió forintos árbevétel zöme, 156,8 millió forint származott közraktározásból, közel 18 millió készletellenőrzés és készenléti szolgáltatásokból. A kiegészítő melléklet szerint tavaly 810,5 ezer tonna árut helyeztek el művi raktárakban összesen. Ebből a legnagyobb mennyiség (354 ezer tonna) olajos magvak volt, 278 ezer tonna takarmány kukoricát, és 160 ezer tonna étkezési búzát raktároztak. | Különleges cég került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe | Május közepén utóbbi megoldásra volt lehetősége, pontosabban a résztulajdonában álló Agrolink Zrt.-nek. (Az Agrolink Kft.-nek 48-48 százalékban tulajdonosa a Talentis Agro Zrt. és a Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap, 4 százalékban pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozó Prime Property Magántőkealap. Laptársunk, a Privátbankár cikke szerint a magántőkealapot december 8-án indították útnak és a felcsúti milliárdos egyik ügyvédje, Kertész József által tulajdonolt Primefund kezeli.) A társaság néhány nappal azt követően, hogy többségi tulajdonába került a debreceni székhelyű, Drone Agro Kft., egy raktározással és tárolással foglalkozó cég tulajdonjogát szerezte meg. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kulonleges-ceg-kerult-meszaros-lorinc-erdekeltsegebe.html?fbclid=IwAR2Le6QmGIsgQt2NokAxhkiRmSOGEXpizTBCbXCMBFUPzZn7cQOnmNW_yo0 | 2022-06-14 17:02:00 | true | null | null | mfor.hu |
Kedden a parlementben a Fidesz, a KDNP és az MSZP képviselői is megszavazták azt a salátatörvényt, aminek az egyik pontja alapján az állam ingyen odaadja a Lázár János által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak az évi 20-30 milliárdos árbevételű ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt-t és a Concordia Közraktár Zrt-t. Ahogy a K-Monitor megjegyezte, az ATEV Fehérjefeldolgozó az elmúlt években több tíz milliárd forintnyi agrártámogatást kapott, a Concordia pedig 1,5 milliárdos árbevételű, több mint 100 főt foglalkoztat és országszerte vannak közraktárai.
Lázár alapítványa korábban már megkapta a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság legelőit, erdeit, szántóit és a ménesbirtok 100 százalékos részvénycsomagját. Lázár János a novemberi meghallgatásán az állami fehérjefeldolgozó megszerzéséről azt mondta, hosszú távon az állam eladási szándékától az menti meg ezeket a cégeket azzal, hogy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba kerülnek. | Milliárdos cégeket adott az állam ingyen Lázár alapítványának | Kedden a parlementben a Fidesz, a KDNP és az MSZP képviselői is megszavazták azt a salátatörvényt, aminek az egyik pontja alapján az állam ingyen odaadja a Lázár János által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak az évi 20-30 milliárdos árbevételű ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt-t és a Concordia Közraktár Zrt-t. Ahogy a K-Monitor megjegyezte, az ATEV Fehérjefeldolgozó az elmúlt években több tíz milliárd forintnyi agrártámogatást kapott, a Concordia pedig 1,5 milliárdos árbevételű, több mint 100 főt foglalkoztat és országszerte vannak közraktárai. | null | 1 | https://444.hu/2023/12/12/milliardos-cegeket-adott-az-allam-ingyen-lazar-alapitvanyanak | 2023-12-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Hétfőn úgy értesültünk, hogy a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri műemléki épületének felújítása a másfélszeresére drágult. A munkálatokra eredetileg Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a cége kapott generálkivitelezői megbízást, a 2021-es bejelentés szerint 54 milliárd forintért, a 444-hez eljutott hírek szerint ez az összeg 80 milliárd forint fölé emelkedett. A forrásunk azt mondta, erről múlt héten készült el az akkor még elnöki döntésre váró előterjesztés az MNB-ben.
Az értesüléseinkről megkérdeztük hétfőn emailben a nemzeti bankot. Rákérdeztünk arra az információra is, hogy a munkálatok valóban csúsznak-e, és az épület a dolgok mostani állása szerint nem készül el 2024 júniusára, a jegybank fennállásának századik évfordulójára, továbbá arra, hogy a csúszás miatt mennyi pluszköltséget jelent, hogy továbbra is ideiglenes helyszínen működik tovább az intézmény.
A nemzeti bank a válaszadás sajátos formáját választotta. A hétfőn elküldött kérdéseinkre választ kedden 14:38-kor kaptunk – tíz perccel azután, hogy közleményt adtak ki Tervek szerint halad az MNB több mint 100 éves épületének felújítása címmel. A közleményen, fogalmazzunk finoman, nem lehet nem felismerni az általunk feltett kérdések szövegre gyakorolt, építő jellegű hatását. Egyébként a nekünk küldött „válasz” szó szerint megegyezett az igencsak megtévesztő című közleménnyel.
A tervek szerint halad kijelentéssel szemben kiderül ugyanis, hogy lapunk értesülései helytállóak voltak.
„A több mint 100 éves, műemléki védelem alatt álló Szabadság téri épület felújításának költségei várhatóan közel 50 százalékkal emelkednek meg a piaci folyamatok miatt”
– ismerte el az MNB, bár konkrét számot nem közöltek. Mivel azonban az 54 milliárd ötven százaléka 27 milliárd, helytálló volt az értesülésünk, hogy nagyjából 80 milliárd forintra drágul a beruházás. A drágulást a jegybank az alábbiakkal indokolta:
„Az eredeti szerződés megkötése óta eltelt időszak kihívásai (covidválság, az ellátási láncokban kialakult fennakadások, orosz–ukrán konfliktus, nyersanyagpiaci és inflációs válság) az építőipart és ezáltal valamennyi beruházással foglalkozó vállalkozást rendkívül nehéz helyzet elé állított [hogy egy 2021 közepén aláírt szerződés módosításánál miért alap bármilyen magyarázkodásra az akkor már több mint egy éve tartó covid, elég különös]. Az általánosan magas inflációs környezet, az elérhető munkaerőpiaci kapacitás beszűkülése, valamint a drasztikusan megnövekedett nyersanyagárak miatt ezért valamennyi, hasonló műemlék jellegű épület felújításánál jelentős, sokszor duplájára emelkedő költségekkel kell most már számolni.”
Tehát a beruházás úgy halad a tervek szerint, hogy a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, Somlai Bálint a Raw Development nevű cégén keresztül további közpénztízmilliárdokat kap Matolcsyéktól. Érdekesség, hogy a mostani közlemény arra egy szóval sem tér ki, amit a 2021-es bejelentéskor még hangsúlyoztak: hogy a munkálatoknak 2024 júniusára kell befejeződniük. Csak annyit írnak:
„Az MNB a tervezett plusz ráfordítással tudja biztosítani a szerződésben vállalt szükséges műszaki és építészeti feltételek teljesülését”, de a „vállalt határidőre” kitétel nem szerepel a szövegben.
Csak az, hogy „a műemléki felújítás alatt Magyarország jegybankja továbbra is zavartalanul látja el feladatát a Krisztina körút 6. és a Krisztina körút 55. szám alatt található saját irodaházában, valamint soroksári logisztikai központjában”.
Hogy a Krisztina körúti ingatlanokban mennyi irodát kell bérelni, és mennyiért, illetve hogy ha valóban csúszik a beruházás, az mennyi pluszköltséggel jár, és az a pluszköltség része-e a mostani 26-28 milliárdos költségnövekedésnek, ezekre az MNB nem válaszolt. Viszont mivel nem is cáfolta a házon belül is terjedő híreket, miszerint „jövőre még nem megyünk vissza Pestre”, értelmezhetjük a válasz hiányát úgy is, hogy valóban nem lesz kész az épület 2024 júniusára. Röviden tehát: a közleményből kiderül, hogy a „tervek szerint” haladó beruházás a tervezettnél sokkal drágábban halad, és korántsem biztos, hogy a tervezett időpontra elkészül, és az eddigi alvállalkozó fejezi be az építkezést.
Apró érdekesség, hogy amikor 2021-ben bejelentették, hogy ilyen súlyos összeget költenek a felújításra, azt írták: „A műemléki épület teljes külső és belső felújításának költsége 54 milliárd forint, melyet a jegybank az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedez.” Most úgy növelték másfélszeresére a beruházás költségvetését, hogy az MNB-nek már az első félév végén 999 milliárd forint volt a vesztesége. Az ezzel kapcsolatos kérdésünket szintén nem kommentálták a közleményben. | Matolcsy György jegybankja újabb tízmilliárdokkal dobja meg Matolcsy fiának barátját, Somlai Bálintot | Hétfőn úgy értesültünk, hogy a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri műemléki épületének felújítása a másfélszeresére drágult. A munkálatokra eredetileg Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a cége kapott generálkivitelezői megbízást, a 2021-es bejelentés szerint 54 milliárd forintért, a 444-hez eljutott hírek szerint ez az összeg 80 milliárd forint fölé emelkedett. A forrásunk azt mondta, erről múlt héten készült el az akkor még elnöki döntésre váró előterjesztés az MNB-ben. | null | 1 | https://444.hu/2023/12/12/matolcsy-gyorgy-jegybankja-ujabb-tizmilliardokkal-dobja-meg-matolcsy-fianak-baratjat-somlai-balintot | 2023-12-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség három korrupt rendőrrel és egy vállalkozóval szemben emelt vádat, amiért leseftelték, hogy a vállalkozót ne büntessék meg, miközben szabálytalanul szállít szalmabálákat.
A vádirat szerint 2021 márciusában egy Hajdú-Bihar vármegyei mezőgazdasági vállalkozó azzal kereste meg a szabálysértési referensként dolgozó rendőr ismerősét, hogy tehergépkocsival a közlekedési szabályok megsértésével, – a gépjármű leengedett oldalfalai mellett – 150 darab körbálát kíván közúton a tanyájára szállítani.
A férfi azt kérte a rendőrtől, hogy segítsen neki abban, hogy amíg szabálytalanul szállítja a bálákat, járművét ne vonják közúti ellenőrzés alá és ne büntessék meg.
A megkeresett rendőr erre ígéretet tett, és cserébe jogtalan előnyként azt kérte, hogy a férfi biztosítsa számára az egyik tehergépkocsi használatát, amivel tíz köbméter földet kíván fuvarozni. A vállalkozó beleegyezett az alkuba, és másnap oda is adta a tehergépkocsit a rendőrnek.
A rendőr a bálaszállítás előtt felhívta az aznap közterületi járőrszolgálatot ellátó kollégáit, akiket megkért arra, hogy a nagy mennyiségű szalmabálát szállító járművet ne vonják ellenőrzés alá. Ezután ismerősét arról biztosította, hogy a szállítást megkezdhetik, mivel a kollégáival megbeszélte, hogy az ügyben nem lesz rendőri intézkedés.
A nyomozó ügyészség minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja a rendőrt, és végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozta vele szemben. A vállalkozó esetében – aki minősített hivatali vesztegetés bűntettét követte el – felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabására tett indítványt, továbbá mindkettőjük esetében pénzbüntetés kiszabását is kérte. A hivatali visszaélés bűntettét elkövető járőrökkel szemben pénzbüntetés és katonai mellékbüntetés a vádiratban indítványozott büntetés. | Megkérte egy vállalkozó a rendőrismerősét, hogy ne büntessék meg bálaszállítás közben | A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség három korrupt rendőrrel és egy vállalkozóval szemben emelt vádat, amiért leseftelték, hogy a vállalkozót ne büntessék meg, miközben szabálytalanul szállít szalmabálákat. | null | 1 | https://444.hu/2023/12/13/megkerte-egy-vallalkozo-a-rendorismeroset-hogy-ne-buntessek-meg-balaszallitas-kozben | 2023-12-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az Európai Bizottság „az európai összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján jóváhagyta, hogy magyarországi székhelyű Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a franciaországi székhelyű Vinci Airports közös irányítást szerezzenek az Airport Holding Tanácsadó Kft. (Budapest Airport Holding) felett”. Ezt a brüsszeli testület szerda délután közölte.
A magyar állami cég és a világ egyik legnagyobb reptér-üzemeltetőjének számító francia társaság november 20-án tett közös bejelentést az Európai Bizottságnál egy tervezett összefonódásról. Az internetre feltöltött dokumentum szerint a két fél közös irányítást szerez majd az Airport Holding Tanácsadó Kft.-ben, amelynek feladata a budapesti repülőtér működtetése lesz (ez a kft. a kizárólagos tulajdonosa a repteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-nek). A bejelentés szerint az összefonódásra részesedés-vásárlás útján kerülne sor, vagyis a magyar és a francia cég kivásárolja a kft.-ből annak többségi német tulajdonosát, a kanadai kézben lévő német AviAlliance GmbH-t.
A Bizottság most azt közölte: megállapításuk szerint a tervezett összefonódás nem vet fel versenyjogi aggályokat, mivel a felek nem ugyanazon a piacon vagy vertikálisan összekapcsolt piacokon vannak jelen. A tervezett ügyletet a Bizottság egyszerűsített összefonódás-ellenőrzési eljárás keretében vizsgálta meg, az ügyről további részleteket itt közölt. | Brüsszel jóváhagyta, hogy a magyar állam és a francia Vinci közösen megvegye a ferihegyi repteret | Az Európai Bizottság „az európai összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján jóváhagyta, hogy magyarországi székhelyű Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a franciaországi székhelyű Vinci Airports közös irányítást szerezzenek az Airport Holding Tanácsadó Kft. (Budapest Airport Holding) felett”. Ezt a brüsszeli testület szerda délután közölte. | null | 1 | https://444.hu/2023/12/13/brusszel-jovahagyta-hogy-a-magyar-allam-egy-francia-ceggel-kozosen-megvegye-a-ferihegyi-repteret | 2023-12-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Három éve áll befejezetlenül az egykori Bartók Művelődési Ház Szegeden, ahová az orvosbiológiai kutatások iránt érdeklődő tehetséges fiatalok felkarolását végző Nemzeti Tudósképző Akadémia kollégiuma szeretett volna beköltözni. Pénzhiány miatt a kétmilliárdos beruházás azonban torzó maradt. Most további 1,4 milliárdból az épületben oktatási központot hozhat létre a sokak által fideszes káderképzőnek tartott, magát inkább tehetséggondozó intézményként aposztrofáló Mathias Corvinus Collegium Alapítvány.
2020-ban vonultak le a munkások az egykori Bartók Művelődési Ház építkezéséről, az abbamaradt beruházás pedig azóta is sorsára vár. De úgy tűnik, az épület nem marad torzó – a közpénz-százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) most hirdette ki a közbeszerzés eredményét. Az alapítvány vezetője Orbán Balázs, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója. A MCC által kiírt, felújítás utáni átalakításról szóló 1,4 milliárd forintos tendert a BUILD IT Mérnökiroda Zrt. nyerte el.
A hányatott sorsú épületet a felújítás után átalakítják
250 nap áll rendelkezésre az országosan védett műemlék épület (volt „Iparkamara”; volt „Bartók Művelődési Ház”) belső funkcionális átalakítására és fejlesztésére. A közbeszerzési kiírásból az is kiderül, hogy mi mindent módosítanak. Többek között a főlépcső két oldalán található
„Nobel-díjas apartmant” átalakítják reprezentatív tanteremmé.
Megvalósul a magasföldszint belső összekötése a szuterén szinttel és az előcsarnok vizuális összenyitása a Deák Ferenc utca felé eső térrel.
A Deák Ferenc utca felé eső négy darab két fős kollégiumi szoba helyett egyterű iroda lesz, a galériaszinten tárgyaló és dolgozói szekrények, irattár épül. Minimális változások mellett megmarad a kollégiumi funkció, közlekedő bővítésével új közösségi teakonyha készül. A tetőtérben
a kollégiumi szobák helyett tantermek,
hozzájuk kapcsolódó vizesblokk megépítése, a belső udvar felé pedig nagyobb üvegfelület nyitása vár a kivitelezőre.
A kollégiumra elfogyott a pénz
Az, hogy „Nobel-díjas apartman” épült ott, vagy éppen kollégiumi szoba, az egy korábbi közpénzköltés eredménye. Megírtuk, hogy 2020-ban félkész torzó lett az épületből, miután a kormány 2 milliárd forintot adott a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítványnak, hogy diákoknak tudósközpontot hozzanak létre. Akkor a munkákat a korábbi fideszes kormánybiztos, Nemesi Pál cége, a FerroÉp Zrt. nyerte el, de a munka félbeszakadt. 2020-as cikkünkből többek között az is kiderül, hogy a felújítás már 2019 júliusában megakadt, ekkor szerződést módosítottak.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az állt, hogy akkor azért hosszabbították meg két hónappal a szerződést, mert olyan műszaki megoldásokat találtak bontás közben, amivel a terv nem számolt. Nem részletezték, mi volt az, csak annyit írtak, ez „nem érinti a szerződés ellenértékét”. A második módosítás decemberben történt, eszerint az első számlát – amiben meg nem nevezett pótmunka is szerepel – csak részben fizették ki, a megrendelő alapítvány 185 millióval volt adós, és a második számla 230 milliója sem lett kifizetve. A szerződésmódosítás része, hogy a „Megrendelő kijelenti, hogy a szerződés tárgyát képező munka pénzügyi fedezete Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított pályázati forrásból részben rendelkezésre áll, illetve rendelkezésre fog állni.”
Nem így lett. A Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány akkor azt írta az Átlátszónak, hogy „az 5 évvel ezelőtt megítélt támogatás összege a jelentősen megemelkedett építőipari árak miatt nem tudta, illetve nem tudja fedezi a felújítás teljes költségét, ezért az épület 60-70%-nak megfelelő kivitelezést lehetett megvalósítani.”
Jött az újabb építőipari üdvöske
A BUILD IT Mérnökiroda Zrt. tulajdonosa az Opten adatbázisa szerint Sárkány Márk. A kft. az elmúlt néhány évben igencsak megtáltosodott: 2021-ben 3,1 milliárd, 2022-ben 7,4 milliárd, 2023-ban pedig 6,6 milliárd forint bevételt ért el.
Az MCC projektben a Build It Zrt. alvállalkozója lesz a WEST HUNGÁRIA BAU Kft., amelynek többségi tulajdonosa a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a volt üzlettársa, Paár Attila. Nem ez lesz első alkalom, hogy a páros együtt fog dolgozni, a Tisza-kastély felújítását is közösen végzik.
A BUILD IT Mérnökiroda Kft. egyébként sem ismeretlen a piacon. Nyertek már nettó 1,3 milliárdos megbízást kollégium építésére a Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtokon, de ők kapták meg szintén Mezőhegyesen az oktatási főépület energetikai homlokzatfelújítását nettó 580 millió forintért. Továbbá részt vettek a Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes átfogó, állagmegóvó felújítási munkáiban, és ők nyerték el a móri piac építését is kétmilliárdért.
Címlapkép: Átlátszó montázs, az egykori Bartók Művelődési Ház Szegeden (forrás: Nemzeti Tudósképző Akadémia/YouTube) és Orbán Balázs/Facebook | 2 milliárdból felújított épületet alakítanak át 1,4 milliárdért az MCC-nek Szegeden | Három éve áll befejezetlenül az egykori Bartók Művelődési Ház Szegeden, ahová az orvosbiológiai kutatások iránt érdeklődő tehetséges fiatalok felkarolását végző Nemzeti Tudósképző Akadémia kollégiuma szeretett volna beköltözni. Pénzhiány miatt a kétmilliárdos beruházás azonban torzó maradt. Most további 1,4 milliárdból az épületben oktatási központot hozhat létre a sokak által fideszes káderképzőnek tartott, magát inkább tehetséggondozó intézményként aposztrofáló Mathias Corvinus Collegium Alapítvány. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/12/12/2-milliardert-felujitott-epuletet-alakitanak-at-14-milliardert-az-mcc-nek-szegeden/ | 2023-12-12 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Kovács Béla volt jobbikos európai parlamenti képviselő KGBélaként vonult be a köztudatba, hiszen az Alkotmányvédelmi Hivatal vádjai szerint Oroszországnak kémkedett (az EU bomlasztását elősegítő dokumentumokat adott át egy orosz ügynöknek).
Noha már 2014-ben feljelentették, csak évekkel később kezdődött a nyomozás, ami évekig tartott, de Kovács eközben folyamatosan tagadta, hogy kém lenne. Végül két hónappal ezelőtt a Kúria harmadfokon öt év fegyházra ítélte Kovácsot kémkedésért, költségvetési csalásért és magánokirat-hamisításért.
Az ügy azért kaphatott viszonylag nagy nemzetközi sajtófigyelmet, mert a Jobbik abban az időben oroszbarát és nyugatellenes párt volt, így egy orosz kém a soraikban beleillett az összképbe. Kovács az ügy kipattanása után kilépett a pártból.
Az ítéletet azonban nem várta meg, még előtte Oroszországba távozott, ahol (talán érdemei elismeréseként) állítólag a híres moszkvai kémegyetemen, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében kapott állást. A rendőrség talán a külföldre menekülés hírére reagálva, két hónapos késéssel ma adta ki elleme az elfogatóparancsot, vette észre a 444. | Körözést adtak ki KGBéla ellen | Kovács Béla volt jobbikos európai parlamenti képviselő KGBélaként vonult be a köztudatba, hiszen az Alkotmányvédelmi Hivatal vádjai szerint Oroszországnak kémkedett (az EU bomlasztását elősegítő dokumentumokat adott át egy orosz ügynöknek). | null | 1 | https://hang.hu/belfold/ezuttal-koltsegvetesi-csalas-miatt-adtak-ki-korozest-kgbela-ellen-148731 | 2022-11-22 15:01:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Milliós jutalmakkal zárták a tavalyi évet egyes tankerületi vezetők – tudta meg tíz hónapos „jogi huzavona” után a Momentum parlamenti képviselője, Tóth Endre. A politikus három tankerületi igazgató jutalmairól posztolt, megállapítva, hogy mind jelentős összegeket vihettek haza. A Külső-Pesti Tankerület vezetője, a korábban fideszes önkormányzati jelölt Rábel Krisztina például 1 590 000 Ft-ot kapott. „Ő volt az, aki egy iskola igazgatóját szerette volna postásként használni a tanárokat kirúgással fenyegető levelek kikézbesítéséhez. Végül nem sikerült elkerülnie a személyes találkozást a tiltakozó tanárokkal” – írta Tóth Endre.
Eközben a Dunakeszi Tankerület igazgatója, Szabóné Forgács Gabriella 1 050 000 forintos jutalomban részesült. Utóbbi volt az a képviselő szerint, aki ügyfélkapun keresztül intette meg a tiltakozó pedagógusokat. A Kölcsey Ferenc Gimnázium öt pedagógusát elküldő Marosi Beatrix pedig tavaly nagyjából 512 222 Ft-os jutalmat kapott. De ő tavaly novemberben még csupán helyettes volt. „Mivel a tavalyi év végén még csak helyettes vezető volt, így az általunk megkapott tételes listában nem szerepelt, viszont a tankerület 9 vezető munkatársa által kapott összjutalom átlagában becsülni tudtuk a motivációs elismerése összegét” – írta a képviselő. Marosi akkori felettese, Beleznay Tamás eközben 1 100 000 forintos jutalmat vihetett haza.
„A 2021 év végi jutalmak összegeit látva meg is dőlt a kormány azon állítása, hogy nincsen pénz a pedagógusok béremelésére. Akad itt pénz, csak rosszul és igazságtalanul költik el” – közölte Tóth Endre, hozzátéve, hogy pénteken a Klebelsberg Központ elnöke, Hajnal Gabriella részére megállapított jutalom összegét fogja publikálni. | Milliós jutalmakat kaptak a tankerületi vezetők | Milliós jutalmakkal zárták a tavalyi évet egyes tankerületi vezetők – tudta meg tíz hónapos „jogi huzavona” után a Momentum parlamenti képviselője, Tóth Endre. A politikus három tankerületi igazgató jutalmairól posztolt, megállapítva, hogy mind jelentős összegeket vihettek haza. A Külső-Pesti Tankerület vezetője, a korábban fideszes önkormányzati jelölt Rábel Krisztina például 1 590 000 Ft-ot kapott. „Ő volt az, aki egy iskola igazgatóját szerette volna postásként használni a tanárokat kirúgással fenyegető levelek kikézbesítéséhez. Végül nem sikerült elkerülnie a személyes találkozást a tiltakozó tanárokkal” – írta Tóth Endre. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/millios-jutalmakat-kaptak-a-tankeruleti-vezetok-148485 | 2022-11-17 15:08:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Egy minisztérium főosztályvezetője, egy szállodatulajdonos, egy uszoda ügyvezetője és egy polgármester ellen emeltek vádat hivatali vesztegetés miatt a Fővárosi Törvényszéken – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint a minisztériumi főosztályvezető magyar állami forrású támogatásokkal kapcsolatos előkészítő, koordináló tevékenységet végzett. Munkája miatt rendszeres kapcsolatot tartott fenn egy Veszprém megyei szálloda tulajdonosával, egy budapesti uszoda ügyvezetőjével és egy vidéki polgármesterrel.
A vádirat szerint a főosztályvezető a neki és a családtagjainak juttatott jogtalan előnyökért cserébe több alkalommal biztosította a támogatást kérő szervezetek vezetőit arról, hogy – hivatali pozíciójából eredő lehetőségeit kihasználva – segíti az államtitkársághoz benyújtott támogatási kérelmeik elfogadását.
A támogatások gördülékeny intézéséért cserébe 2020 és 2021 között különböző jogtalan előnyöket kért és fogadott el, többek között ingyenes golfklubtagságot, évente több alkalommal luxus golfhétvégéket, uszodabérleteket, valamint egy 600 ezer forint értékű futópadot. Utóbbi megvételéhez a főosztályvezető – az államtitkárság szervezetének megtévesztésével és a támogatás valódi céljának elfedésével – maga szerzett költségvetési támogatást az őt megvesztegető alapítvány vezetőjének. A nyomozás során az ingyenes juttatásokat bizonyító okiratokon kívül lefoglalták a futópadot és 26 millió forint készpénzt is.
A Központi Nyomozó Főügyészség vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt emelt vádat a főosztályvezető és további öt ember ellen, akik közül hárman a támogatásban részesülő gazdálkodó szervezetek vezetői, míg további két ember a vesztegetés elkövetéséhez nyújtott segítséget. | Luxus hétvégéket, golfklubtagságot kért a főosztályvezető a pályázóktól | Egy minisztérium főosztályvezetője, egy szállodatulajdonos, egy uszoda ügyvezetője és egy polgármester ellen emeltek vádat hivatali vesztegetés miatt a Fővárosi Törvényszéken – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint a minisztériumi főosztályvezető magyar állami forrású támogatásokkal kapcsolatos előkészítő, koordináló tevékenységet végzett. Munkája miatt rendszeres kapcsolatot tartott fenn egy Veszprém megyei szálloda tulajdonosával, egy budapesti uszoda ügyvezetőjével és egy vidéki polgármesterrel. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/vadat-emeltek-egy-miniszteriumi-foosztalyvezeto-ellen-148443 | 2022-11-16 15:25:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Korrupciós bűncselekménnyel gyanúsít a Budapesti Regionális Ügyészség egy Pest megyei polgármestert – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel kedden. A hír érdekessége, hogy a hatóság sem a településvezetőt, sem a települést nem nevezte meg.
Közleményükben azt írták, kedden hallgatták meg a polgármestert és két társát előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt.
A gyanú szerint 2017-ben egy ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőként dolgozó kormánytisztviselőt azzal kereste meg ismerőse, hogy felesége – egy Pest megyei település polgármestere – ingatlanának szomszédságában olyan telkek vannak, amelyek tulajdonosai a második világháború után kitelepített sváb származású személyek, akik hiányos személyi adatokkal szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban.
A férfi 450 ezer forintot ajánlott azért, hogy a kormánytisztviselő vonja össze ezeket az ingatlanokat egy helyrajzi szám alá, amelynek tulajdonosaként már csak a feleségét tüntesse fel.
A kormánytisztviselő az ajánlatot elfogadta, a pénzt átvette, majd a polgármestert a 345-ről 4537 négyzetméterre növelt ingatlan kizárólagos tulajdonosaként valótlan adatokkal bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba, a többi tulajdonost pedig törölte.
A polgármester nem tett vallomást, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A büntetőeljárás érdekében az ügyről más adat jelenleg nem közölhető – írta a Központi Nyomozó Főügyészség. | Vesztegetéssel gyanúsítanak egy Pest megyei polgármestert | Korrupciós bűncselekménnyel gyanúsít a Budapesti Regionális Ügyészség egy Pest megyei polgármestert – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel kedden. A hír érdekessége, hogy a hatóság sem a településvezetőt, sem a települést nem nevezte meg. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/vesztegetessel-gyanusitanak-egy-pest-megyei-polgarmestert-149015 | 2022-11-29 16:15:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Függetlennek látszó, valójában kormánypárti lapot kapnak az I. kerületi lakosok. Az Egyker mögött álló egyesület legalábbis 2021-ben állami támogatásokból működött, programjaikat pedig a Fidesz kerületi irodájában tartják. Az önkormányzati lap kiadását a nyomtatott Egyker megjelenése után nem sokkal felfüggesztette a kerületi képviselő-testület, ahol ősszel került többségbe a Fidesz. Egy másik, állami támogatásokból működő, Fidesz-közeli alapítvány székhelyén pedig bárki alhat, ha lefoglalja az egyik nagy szálláshely-közvetítő oldalon.
A tavaly őszi időközi választás előtt új kiadvány jelent meg az I. kerületi lakosok postaládájában. Az időközinek nagy jelentősége volt, mert a fideszes Fazekas Csilla győzelmével kisebbségbe került a testületben a párbeszédes polgármester, V. Naszályi Márta (vele készült interjúnkat itt olvashatják), az időközi eredményéről még a miniszterelnök is megemlékezett. Az Egyker című lap hivatalosan nem pártkiadvány, de a helyi hírek mellett a kormányt és a helyi Fidesz politikusait támogató cikkeket közöl. A lap online formában már korábban is létezett (a Facebook-oldal 2021 júliusában, a weboldal egy évvel később indult be), de az első nyomtatott lapszám kiadása épp az időközi kampányára esett, címlapján a Fidesz jelöltjével. Az Egyker nem az Origóhoz hasonló propagandában utazik, de kormánypárti elköteleződése egyértelmű. Már első aktív facebookos napjukon megosztották Orbán Viktor aktuális bejegyzését, a Fidesz akkori országgyűlési képviselőjét, Böröcz Lászlót támogató vagy éppen Karácsony Gergely főpolgármestert kritizáló bejegyzéseket – a helyi hírek közé keverve. Az online és a nyomtatott kiadvány témáinak felépítése is hasonló a mai napig. Az Egyker nyomtatott kiadását információink szerint amúgy önkéntesek terjesztik, de az biztos, hogy a decemberi számot a Fidelitas önkéntesei dobták be a postaládákba – a fideszes képviselők karácsonyi üdvözletével együtt.
Felfüggesztette a fideszes többség az önkormányzati lap kiadását
Az Egyker felbukkanása után nem sokkal, ősszel felfüggesztették a helyi kerületi lap, a Várnegyed kiadását. Az immáron kormánypárti többségű képviselő-testület ugyanis nem hagyta jóvá a lap költségvetésének növelését, amire a hirtelen megnőtt nyomdaköltség kifizetése miatt lett volna szükség. A Várnegyed azóta elektronikusan érhető el.
Novemberben a fideszes többségű testület visszahívta posztjáról a Budavári Kulturális Nonprofit Kft. nem sokkal korábban kinevezett vezetőjét is arra való hivatkozással, hogy bevonják a cégbe a Várnegyed önkormányzati lap kiadását. Így a szerkesztőség összetételéről majd a fideszes többség által kinevezett új cégvezetés dönthet. Mivel a Budavári Kulturális Nonprofit Kft. leváltott vezetője még felmondási idejét tölti, egyelőre nem tudni, mi lesz a Várnegyed szerkesztőségének, illetve a lap sorsa.
Állami támogatásból
Az Egyker kiadója a Fideszhez sok szálon kötődő Budai Polgári Kör Egyesület, amely ráadásul legalább 2021-ben jórészben állami támogatásból működött. Az egyesület a választások előtti évben 22,3 millió forintos bevételből gazdálkodott, ebből pedig 17,5 milliót tett ki az akkor még kizárólagos állami tulajdonban lévő Antenna Hungária támogatása – derül ki az egyesület beszámolójából, illetve a cég szerződéslistájából. (Az egyesület 2022-es beszámolója még nem érhető el, az Antenna Hungária pedig már nem köteles közzétenni szerződéseit, mert tavaly óta a kormányközeli nagyvállalkozó, Jászai Gellért 4iG informatikai holdingja a többségi tulajdonos. A 4iG legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy komoly állami segítséggel vásárolta fel a Vodafone magyarországi üzletágát.)
Az állami támogatásból a Budai Polgári Kör 2021-ben főleg kulturális és közösségi eseményeket szervezett. Ősztől, a választások közeledtével azonban elindultak a közéleti programok is, ahol csak kormányközeli vendégek voltak a meghívottak, például Rákay Philip és Varga Judit. A programok 2022-ben is hasonlók voltak, olyan vendégekkel, mint Gulyás Gergely vagy Orbán Balázs, akikkel a Fidesz helyi fontos emberei, Böröcz László (országgyűlésiképviselő-jelölt és miniszteri biztos), illetve az ősszel mandátumot nyerő képviselő, Fazekas Csilla beszélgetett.
Az egyesület székhelye 2021 novemberéig a Fidesz kerületi irodájának címe volt, és rendezvényeiket a mai napig az ott található Polgári Szalonban tartják. A Budai Polgári Kör egyik alapítója maga Pokorni Zoltán volt, de a vezetőségben megfordul Nagy Gábor Tamás, a kerület előző, fideszes polgármestere is. Tavaly őszi képviselővé válásáig Fazekas Csilla állt az egyesület élén. Az egyesületet azóta Bauer Eszter vezeti, akivel év végén címlapinterjút is közölt az Egyker, amelyben elmondja, hogy egyik kedvenc programja a Bayer Zsolttal folytatott beszélgetés volt.
Kérdéseinket elküldtük az Egykert kiadó Budai Polgári Kör Egyesületnek is, de nem reagáltak megkeresésünkre.
FRISSÍTÉS: Egy más nézőpontokat is megjelenítő platform
E-mailben feltett kérdéseinkre több mint egy hét elteltével, de válaszolt a Budai Polgári Kör elnöke, Bauer Eszter és az Egyker felelős kiadója, dr. Molnár Gábor. A válaszokat írásunk megjelenése után kaptuk meg, ezekkel frissítjük a cikket:
Az Egykert azért indították el, mert a kerületi önkormányzat által kiadott, Várnegyed című lapot nem tartották függetlennek. „Az önkormányzat jelenlegi vezetése szigorúan meghatározta a tematikát és az interjúalanyok körét az elmúlt pár évben. Az I. kerület jelenlegi polgármestere cenzúrázta a tartalmat, előfordult például, hogy számára kedvező szavazathoz kötötte volna egy képviselő cikkének megjelenését.” (V. Naszályi Márta polgármester a Szabad Európának adott korábbi interjújában tagadta a cenzúrával kapcsolatos vádakat.) Az Egyker elindításával a kiegyensúlyozottabb tájékozódás lehetőségét szerették volna biztosítani a kerületi lakosoknak egy „más nézőpontokat is megjelentő” platformmal. Arra a kérdésre, hogy az Egyker szerkesztősége függetlenül működik-e az egyesülettől, illetve a Fidesztől, azt válaszolták, hogy az Egykert az egyesület tagjai szerkesztik. „Az egyesületünk polgári értékrend mentén működik, de politikai pártoktól függetlenül” – tették hozzá.
Az egyesület bevételeire vonatkozó kérdésünkre azt válaszolták, hogy a Budai Polgári Kör Egyesület nagyobb részt támogatóik, segítőik adományaiból működik. Ezen túl civil szervezetek számára meghirdetett állami és önkormányzati pályázaton nyert támogatásokból finanszírozzák a működést, ezek aránya hozzávetőlegesen 25-30 százalék a Budai Polgári Kör szerint. Az Egyker megjelentetésével hosszú távon terveznek. Arra a kérdésre, hogy mi a kapcsolatuk a Fejlődő Városi Közösségekért Alapítvánnyal, annyit válaszoltak, hogy rendezvények megvalósításában folytattak szakmai együttműködést.
Másik szervezet tervezte a lapkiadást?
A jelek viszont arra utalnak, hogy egy másik alapítvány tervezte az Egyker elindítását. Az egyker.hu webcímet ugyanis egy másik szervezet, a Fejlődő Városi Közösségekért Alapítvány jegyezte be. Ezt az alapítványt 2021 elején hozták létre, alapítói között van Botka Gábor János és Böröcz-Milaj Elisabeta. Botkáról az Átlátszó írta meg, hogy korábban egy olyan alapítványt vezetett, amely az állami MVM-től kapott 4,5 millió forintos támogatást kirándulásokra költötte, és hogy egy azonos nevű férfi korábban fideszes önkormányzati képviselő volt Dunakeszin. A HVG szerint 2013-ban aláírásonként száz forintot fizetett a rezsicsökkentési kampányban az aláírásgyűjtőknek. Böröcz-Milaj Elisabeta pedig a Külügyminisztérium alá tartozó Hungary Helps program vezérigazgatóititkárság-vezetője (arra vonatkozó információt nem találtunk, hogy rokona-e Böröcz Lászlónak).
A Fejlődő Városokért Alapítvány kuratóriumi elnöke ma már egy ifjú mérnök, Csák Dániel, és a vezetőség tagja lett Bauer Eszter, aki az Egykert kiadó Budai Polgári Kör Egyesületet is vezeti.
Az alapítvány fő célja „a Budapest szívében élők naprakész tájékoztatása”, ehhez képest az alapítvány tevékenységének alapítása óta annyi nyoma van, hogy két eseményt szervezett a választások előtti kampányidőszakban: A Szabadság téren egy Polgári Adventet 2021. december 18-án, valamint egy Pest-Buda Polgári Bált 2022 februárjában – a budai várban nemrég újra felépített Királyi Lovardában. Mindkét esemény fővédnöke Böröcz László volt, a bálon pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mondott köszöntőt. Az alapítvány beszámolója szerint a programok megszervezését az állami Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. támogatása tette lehetővé.
Érdekesség, hogy az alapítvány székhelyére van bejegyezve Csák Dániel mérnökirodája is, de a munkát aligha itt végzik, mert a hivatalos iratokban megadott címen lévő lakás szálláshelyként foglalható a Booking.com oldalán.
Keller-Alánt Ákos
Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. | Állami támogatások segítik az I. kerület fideszes civil szervezeteit | Függetlennek látszó, valójában kormánypárti lapot kapnak az I. kerületi lakosok. Az Egyker mögött álló egyesület legalábbis 2021-ben állami támogatásokból működött, programjaikat pedig a Fidesz kerületi irodájában tartják. Az önkormányzati lap kiadását a nyomtatott Egyker megjelenése után nem sokkal felfüggesztette a kerületi képviselő-testület, ahol ősszel került többségbe a Fidesz. Egy másik, állami támogatásokból működő, Fidesz-közeli alapítvány székhelyén pedig bárki alhat, ha lefoglalja az egyik nagy szálláshely-közvetítő oldalon. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/elso-kerulet-egyker-varnegyed-fidesz/32219975.html | 2023-01-19 16:49:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az ország 26. leggazdagabb emberét eddig elkerülte a rivaldafény, mivel mindenki az üzlettársát, Szíjj Lászlót vizslatta. A versenyszerűen lovagló Varga Károly pályája a Közgéppel most újabb lendületet kaphat.
A tőke nemzetinek mondott újraelosztásának új kedvezményezettjei lettek az elmúlt években. Nagyobb hatalomhoz és vagyonhoz jutott Jászai Gellért, valamint az Origo hírportál átjátszásával már bizonyított Száraz István is. Jászai elsősorban az informatikai ágazat ekebelezésével, Száraz pedig a média és a vendéglátás területén szolgálja a kormányfő legszűkebb körének érdekeit. | A tiszakécskei árnyékmilliárdos nem fordítva ül a lovon, és most beülhetett a Közgépbe | Az ország 26. leggazdagabb emberét eddig elkerülte a rivaldafény, mivel mindenki az üzlettársát, Szíjj Lászlót vizslatta. A versenyszerűen lovagló Varga Károly pályája a Közgéppel most újabb lendületet kaphat. | null | 1 | https://hvg.hu/360/201939__orban_vagyonkezeloi__regiuj_arcok__varga_karoly__vakon_turas | 2019-09-26 19:44:00 | true | null | null | HVG360 |
Sok az eszkimó
Az Országgyűlés felhatalmazásával a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) által tavaly júniusban meghirdetett ingatlanszerzési pályázatra húszezer beadvánnyal 1500 társadalmi szervezet jelentkezett, 1741 meghirdetett ingatlanelemre. A civil szervezetek szabadidőközpontokra, több ezer négyzetméteres belterületekre, irodákra, sörözőkre és vendéglőkre, komplett, összkomfortos lakásokra, lőterekre, miegyebekre nyújthatták be igényeiket. A pályázati rendszer viszonylag új fogalom az egykori állami tulajdonú ingatlanok történetében (lásd keretes írásunkat), de mindenképpen alkalmas arra, hogy legálisan és civilizáltan lehessen elhajtani a veszteseket, mondván, nincs apelláta: megmérettél és könnyűnek találtattál. Megjegyzendő, hogy a KVI-nek lényegében fogalma sincs az ingatlanrészek valódi forgalmi értékéről: a kincstárnokok könyvértéken számolnak, ami köszönő viszonyban sincs az ingatlanszakértők becsléseivel.
A budapesti ingatlanok négyzetméterenkénti ára például 200 és 500 ezer forint között mozog; ennek tudatában még egy kamráért is érdemes vért ontani. Ez még akkor is igaz, ha többnyire nem teljes ingatlanokról volt szó, hanem ingatlanrészekről, amiket a már fent említett állandó bizottság hat párt - hat szavazat alapon felállított ingatlanjuttatási albizottsága osztott szét. Az albizottság elnöke Halász János (Fidesz), aki mellett Szászfalvi László (MDF), Bognár László (MIÉP), Zuschlag János (MSZP), Béki Gabriella (SZDSZ) és Dögei Imre (FKGP) pártdelegált dolgozott. A bizottság csak jóváhagyta eme albizottság döntéseit; információink szerint a két társaság sohasem került összetűzésbe.
A töredékek töredéke
A Legfelsőbb Bíróságon (LB) bejegyzett 38 ezer szervezet töredéke pályázott; ezért is furcsa, hogy a töredékben szereplő kormány közeli töredék ma már gazdagon kistafírozva utasítja vissza a korrupció vádjait. Ez tényleg súlyos vád, bár hozzá kell tenni, hogy mind a KVI magas beosztásban dolgozó munkatársa, mind az albizottság néhány képviselője megerősítette: többen és többször keresték meg őket, hogy szervezetüknek némi kedvezményeket csikarjanak ki. A megkérdezett döntnökök azt azonban nem ismerték el, hogy egyetlen esetben is komolyan kezelték volna e kéréseket.
A mundér becsületét védő nyilatkozatokat viszont nekünk sem érdemes komolyan kezelnünk; lapzártánk idején éppen arról szól a fáma, hogy a Budapesten kiosztott legértékesebb ingatlanrészeket olyan szervezetek kapták meg, amelyek legfeljebb a Szerda reggel című kormányfői interjúkötet átolvasása után értelmezhetők függetleneknek. Az Andrássy út 124. szám alatti épület ingatlanrészeit például - ezekre 370 pályázat érkezett - három szervezet kapta meg. Legnagyobbat a Magyar Ház Alapítvány hasított 26 irodával, összesen 440 négyzetméteren. Az alapítvány azon kívül, hogy könyvkereskedelemmel foglalkozik, és az albizottság egyik tagja "egyértelműen MIÉP közelinek" titulálta, a Magyar Demokrata című hetilap kiadója. Az alapítvány a Magyar Ház Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-n keresztül Budapesten, Egerben, Miskolcon, Kaposváron és Pécsen könyvesboltot is működtetett; a kft. Bencsik András és Seszták Ágnes, a Demokrata-vezérkar közös vállalkozása.
A Magyar Ház Alapítvány munkatársainak szomszédságába költözik az 1999-ben Csurka István által alapított Bocskai István Szabadegyetem is, amely viszonylag új MIÉP-találmány azzal a régi ars poeticával, hogy a "keresztény nemzeti középosztály" kialakulását minden erővel segíteni kell. A két civil szervezet mellé harmadiknak a Független Ifjúság, a Független Kisgazdapárt szakadár ifjúsági tagozata költözik, de mivel az ő életük ebben a történetben szorosan kapcsolódik minden kisgazdák nagyasszonyához, Torgyánné Cseh Máriához, sorsukkal később foglalkozunk. (Egyébként majdnem a szomszédban, az Andrássy út 125-ben írják hétről hétre a Heti Válasz című lapot is; az épületet az életkezdési segélyként kiutalt állami másfél milliárd forintból újították fel.)
A döntések értelmében a Rózsadomb árnyékába telepeszik a Századvég Politikai Főiskola Alapítvány, a Bimbó utca 7-be, egy 700 négyzetméteres ingatlanba. Az alapítvány politikai orientációjának jelzésére legyen elég annyi, hogy az iskolát Stumpf István jelenlegi kancelláriaminiszter alapította, és 1998-ig igazgatta is. A Századvég egyébként - több más karrier mellett - a Bibó István Szakkollégiumból indult; a hasonló nevű kiadványt többek között Orbán Viktor és Kövér László szerkesztette egykor. A budapesti ingatlanok közül a Pesti Barnabás utcai ingatlanrészeket - 400 négyzetméteren - a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kapta.
A fővárosi ingatlanrészek iránt óriási volt a kereslet. Mint említettük, a legtöbben az Andrássy út 124. adottságait szerették volna kamatoztatni, de a Századvégnek adott Bimbó utca 7-re is több mint 200 pályázat érkezett. A Pesti Barnabás és a Szoboszlay utcai ingatlanokért szintén kilométeres sorok álltak. A vidéki ingatlanok közül a szegedi Kossuth Lajos sgt. 29. volt a legmenőbb, bár a beadványok száma így sem ért a budapestiek nyomába. Feltűnő viszont, hogy az albizottság vidéken apró termekre darabolta a tulajdonjogot, míg a fővárosban erről szó sem volt: a legértékesebb ingatlanrészek egy kézbe kerültek.
Vidéki ingatlanok
Az egy héttel ezelőtti budapesti ingatlanosztásokra már mindenki figyelt. A vidéki ingatlanrészeket azonban még úgy osztotta el az albizottság, hogy arról sem tőlük, sem a KVI kötelékéből nem szivárgott ki információ. A döntéseket zárt ajtók mögött, tavaly decemberben és idén februárban hozták. Az albizottság koncepciója szerint az egész procedúrát március végéig be kellett volna fejezni, és hivatalosan csak azután hozták volna nyilvánosságra az eredményeket. E sorok írója már tavaly decemberben úgy tudta, hogy lezsíroztak mindent, pedig akkor még csak az első zárt ülésen voltunk túl. Ezt mindenki tagadta: a KVI a labdát Halász albizottsági elnök felé rúgta, ő pedig bele a Dunába: addig nincs tájékoztatás, amíg nem lesz teljes a lista. A pártok közötti paktum létét légből kapott feltételezésnek tartották; aztán a lista nyilvánosságra kerülése után alaposan megváltozott a helyzet.
A teljes egészükben elosztott vidéki ingatlanrészek új tulajdonosai között ugyanis feltűnően sok olyan szervezetet találunk, amelyek valamilyen ponton kapcsolódnak a kormánypárti körökhöz. A legnagyobb visszhangot kiváltó döntések a Független Női Szövetség nevéhez fűződnek, amely 36 ingatlanrésszel - garázsokkal, termekkel, irodákkal, lőterekkel (!) - lett gazdagabb az ország 24 városában. Az ügyben egyedül nyilatkozó Korényi Attiláné, a szövetség alelnöke egyáltalán nem tartotta túlzottnak a győzelmet, hiszen "a szövetségnek tizenötezer tagja van, akik főként karitatív célok miatt" szövetkeztek Torgyánné Cseh Mária vezetése alatt. Azt persze nem lehetett tudni, hogy a kabai lőteret hogyan fogják beilleszteni a karitatív profilba, mint ahogyan azt sem, hogy a Szentgotthárdon és Zalaegerszegen elnyert három üzlet milyen célokat szolgál majd. Az azonban biztos, hogy István József (a testületbe elsőként delegált kisgazda) halála után egy kevésbé jó érdekérvényesítő képviselő, Dögei Imre került az FKGP előretolt csatársorába, "akinek hiányosságai megakadályozták, hogy még ennél is több ingatlanrésszel gazdagodjanak" a független nők - mondta egy, az ügyet jól ismerő képviselő. Halász János egyébként a "notórius pályázók" közé sorolta a Független Női Szövetséget, amely szinte a létező összes ingatlanelemre beadta a pályázatát.
A vidéki lista közlése után kirobbant botrány óta az albizottságban visszavettek a tempóból: az Andrássy 124-re már a Független Ifjúságot (FI) hozták ki győztesnek (a vidéken megszerzett hat irodája mellé lehet írni a pestieket), holott - információink szerint - eredetileg az is a nőknek volt beígérve. A FI egyébként már nem szimpatizál Torgyánnal, így Dögeit vélhetően megtévesztették az emlékei.
Polgárok, körök, képviselők
A vidéki győztesek között vannak olyan civileknek mondott körök, egyesületek, amelyeket vagy közvetlenül a pályázat beadási határideje előtt jegyeztek be, vagy vezető tisztségviselőik a helyi politikai grémium tagjai is egyben. Példaként itt van mindjárt a békési tájrész, ahol négy olyan polgári kört is találunk - egyenként tíz-egynéhány taggal -, amelyek vezetői a békési Fidesz és Fidelitas kismiskái.
A Kőrösvidéki Polgári Kör Békéscsabán, Gyulán és Mezőkovácsházán is nyert ingatlanrészeket. Az egyesület vezetője, Fehér Ibolya tavaly még a Fidelitas regionális csoportjának sajtófőnöke volt. Az elnököt Erdős Norbertnek hívják, aki elnökségén kívül annak a Tessedik Sámuel Ifjúsági Egyesületnek az elnöke, amely tavaly januárban alakult sebtiben. A Polgárok Békéscsabáért Egyesület szintén Fidesz közeli egyesületnek vélhető, hiszen elnöke Kiss Tibor, aki szintén a helybeli Fidesz-alapszervezet tagja. Az egyesület nem egész egy éve alatt elérte, hogy mostantól hat ingatlanelemmel legyenek gazdagabbak, köztük egy oktatóteremmel és egy gépkocsijavító-műhellyel is. A közeli Eleken majdnem egy időben jegyezték be az Elán Kulturális Egyesületet is, amely két irodát és egy "kamrát" kapott az egykori állami vagyonból.
Sokkal egyértelműbb Molnár Oszkár fideszes országgyűlési képviselő győzelme, aki a feleségével együtt létrehozott Patrióta Edelényi Régiófejlesztési Alapítvány nevében nyert egy komplett épülettömböt. Az LB iratai szerint az alapítvány magánalapítvány; amúgy mindent megnyertek, amit megpályáztak. Molnár Oszkár a "nem éltem vissza a képviselői poszttal" típusú szófolyammal védekezik, ezért alaptalannak nevezett minden politikai befolyással kapcsolatos elképzelést. Országgyűlési képviselő igazgatja a Keresztény Társadalmi és Kulturális Közéletért Alapítványt is Kecskeméten, amely a helyi viszonyokhoz képest jelentős ingatlanrészhez jutott; Ivanics István 1992-től tölti be az alapítvány kuratóriumi elnöki tisztséget: 1994-től a KDNP, 1997-től pedig a Fidesz képviselőcsoportjában politizál. (Ivanics a nagypolitikában is megmerítkezett: a cementipar privatizációját vizsgáló parlamenti albizottság elnökeként a múlt héten Medgyessy Péter ex-pénzügyminiszterről pattant vissza véres fejjel - a szerk.) Kelemen András MDF-es képviselő nem esett át metamorfózison, viszont fia, Kelemen Kartal a Magyar Fiatalok Társasági Klubja Kulturális Egyesület élén ügyesen lavírozott: hét településen öt irodát, tizenhárom raktárt, valamint egy kétszobás, komfort nélküli lakást nyert szervezetének; no meg ráadásként egy szombathelyi 272 négyzetméteres éttermet is, amelyet viszont nem ad olcsón a város, és ahol a híradások szerint még senki sem találkozott az egyesület nevével. Az egyesület székhelye egyébként Debrecenben van bejegyezve, de ez a juttatáskor nyilván nem sokat számított; ennél alighanem érdekesebb volt az, hogy Kelemen Kartal 1996-tól 1998-ig az Ifjúsági Demokrata Fórum (az MDF ifjúsági szervezete) ügyvezető elnöke volt, 1999-ben pedig a Magyar Ifjak Világfóruma Anyaországi régiójának elnökévé választották.
A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) tagszervezetei sikeresek voltak: például Kunszentmiklóson a Kiskunsági Ifjúsági és Kulturális Egyesület (KIKE) hat irodát nyert, amelyekben egy esős napon húsz tagot tudna felsorakoztatni a vezetőség. A KIKE tagja a MVSZ-nek, valamint az Ifjúsági Demokrata Fórummal is szoros barátságot ápol. Az LB iratai szerint az egyesület képviselője az a Bodi Szabolcs, akit 1998-ban a város MDF-es alpolgármesterévé választottak.
Az MVSZ-en kívül meg kell említeni még egy országos tömörülést, a Magyar Polgári Együttműködési Egyesületet, amelynek keretében több szervezet is sikeresen szerepelt. A "polgári Magyarországért" született szervezet jelenlegi elnökségében többek között Elek István miniszterelnöki főtanácsadó, Debreczeni József publicista, Kövér László, Martonyi János, Nemeskürty István is helyet foglal. (Ez a szervezet szervezi a miniszterelnök februári vigadóbéli monológját is.) A Fiatalok Jászberényért Egyesület, a Polgári Egyesület Vásárosnaményért, a Jobb Makóért Egyesület, valamint a Hajdúnánási Szellemi Műhely is tarolt a helyi civilek között. A lista ismeretében annyit elmondhatunk, hogy a győztesek vezérkarában több önkormányzati, a helyi politikai életben fontos szereplőt találunk. A legkirívóbb eset azonban a márciusi időközi választások után újra híressé vált Dabas városa, ahol kizárólag a Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete nyert ingatlanrészeket.
Az LB iratai szerint az alapítvány képviselője Kőszegi Zoltán.
Kőszegi Dabas város polgármestere
Ám ez ne tévesszen meg senkit: Kőszegi a Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesületének színeiben nyerte el posztját.
Azt nem tudjuk, hogy Dabason mi lesz az ingatlan sorsa, az azonban biztos, hogy Hódmezővásárhelyen sakkcentrumot akar kialakítani a Radnai József Alapítvány - A Sakkozás Jövőjéért Szervezet a megnyert nagyteremből, raktárból és irodából álló ingatlanban. Az alapítvány vezetője Rapcsák András, aki 1999. október elsejéig maga is tagja volt az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságának. Ennél azonban fontosabb az, hogy Rapcsák az ötödik táblán játszik Vásárhely NB II-es sakkcsapatában.
A Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete felülvizsgálatot kér a parlamenti bizottságtól, mert a létavértesi csoportjuk által kilenc éve használt ingatlant az a Létavértesi Fitness és Szabadidősport Egyesület nyerte meg, amelynek vezetője Bertóthy Tamás, a helyi önkormányzat fideszes képviselője. Érd belterületén egy 40 milliós ingatlant kapott az az Összefogás Egyesület, amely a helyi jobboldali támogatókat egyesíti. Az Összefogás vezetője, T. Mészáros András, a Pest megyei közgyűlés fideszes elnöke. Az egyesület mellett az épületben megbújhat továbbá a Független Női Szövetség és a helyi Vöröskereszt is.
Bizottsági balhék
Az albizottság azért vigyázott a látszatra, így a vidéki ingatlanrészek nyerteseit a Magyar Máltai Szeretszolgálat vezeti, amely könyvértéken 80 millió forint értékű vagyonhoz jutott. A látszat a romaszervezetekre igaz a legjobban: a Kalyi Jag Roma Egyesület szinte egymaga reprezentálja a kisebbséget. Információink szerint az egyesület Béki Gabriella szívügye volt, aki ezt tekintette a kölcsönös jóllakatásban a saját darabnak. Ez utóbbi mondattal arra utalunk, hogy az albizottság tagjairól többé-kevésbé tudni lehetett: kiket nyomtak a pályázaton. Halász Jánost például többször is összefüggésbe hozták a Human Bridge Service Alapítvánnyal, illetve olyan debreceni szervezetekkel, amelyek a helyi szocialisták szerint túlnyerték magukat. Az albizottság fideszes elnöke elmondta, hogy mivel debreceni képviselő - természetesen "a törvényi feltételek betartása mellett" -, lobbizik a földijeiért. Halász egyébként a döntések utáni viharban arról is tájékoztatta a közt, hogy minden döntés szinte egyhangúlag született, így nem érheti szó a ház elejét. A kijelentés a Fidesz-frakció egyik termében tartott sajtótájékoztatón hangzott el, ám egy héttel később az albizottság szocialista tagja, Zuschlag János már lemondásra szólította fel az elnököt, és egy "az MSZP nem hajlandó részt venni az albizottság munkájában" mondattal befejezettnek tekintette az albizottsági működést. Példáját Béki Gabriella szabaddemokrata képviselő is követte, aki Magyar Bálint képviselőtársával együtt a múlt héten már az albizottság döntései alapján kötött törvénybe ütköző szerződések semmissé tételét kezdeményezte Polt Péter legfőbb ügyésznél.
Zuschlag János szerint a döntések "a kormánypártok zsákmányszerző politikájának újabb bizonyítékai". Halász János visszautasítja a vádakat, és a köz megnyugtatására kijelentette: ellenőrizni fogják, hogy mire használják a szervezetek a megnyert ingatlanokat. Halász ezt azért tartja fontosnak, mert így elkerülhető, hogy az egyesületek csupán pénzkereseti forrást lássanak az ingatlanokban. Az albizottság elnöke azt hangoztatja, hogy a bizottság pontos szempontrendszer alapján bírált, és többnyire teljes konszenzussal. Ennek némileg ellentmond az ellenzékiek viselkedése; de tegyük rögtön hozzá, hogy a szocialisták és a szabaddemokraták csupán a botrány kirobbanása után határolódtak el látványosan.
"Az albizottság nem mérlegelt pártpolitikai szempontokat, és azt gondolom, hogy a jobboldali csoportoknak kicsi az aránya az egészhez képest" - fejtette ki e sorok szerzőjének Halász János; vagyis a nyertesek között "nem voltak felülreprezentálva" a kormánykoalíció szellemiségéhez kötődő csoportok. Az általános védekezési retorikában helyet kap az a hivatkozás is, hogy 1997-ben a mostaninál jóval nagyobb mennyiségű és területű ingatlanokat juttattak pályázat nélkül "civil" szervezeteknek. "Akkor 334 ingatlant 165 szervezet között osztottak el a szocialisták" - mondta Halász a már említett sajtótájékoztatón.
Az albizottság a nyilatkozatok ellenére sem kerülheti el az a látszatot, hogy egy évvel a választások előtt revánsot vett a szocialistákon, és kistafírozta a hozzá közel álló csoportokat. És még mindig nincs vége: a Balaton-parti ingatlanok és a pesti ingatlanok egy része ezután jön. Például a több száz millió forintos, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által használt tihanyi és balatonszéplaki üdülőt is ki kell osztani. Igaz, a Fidesz PR-érzékenységét jelzi, hogy felkínálták a lehetőséget: osszák el az újságírók egymás között az üdülőket, oszt´ legyen béke és csönd, ahogy az a családi kézikönyvekben elő vagyon írva.
Barta Balázs
A törvényi szabályozás
A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezését a rendszerváltás után több törvény is szabályozta. Az elsőt még az Antall-kormány idejében hozták; ebben még a pártingatlanokról is rendelkezett az Országgyűlés (1990. évi LXX. törvény). Kifejezetten a társadalmi szervezetek és alapítványok által használt ingatlanok jogi helyzetét az 1997. évi CXLII. törvény és annak 1999-es módosítása rendezi (1999. évi CVII. törvény.) A 90-es törvény megvonta a kezelői jogokat azoktól a társadalmi szervezetektől, amelyek 1990 előtt bírták e jogokat, és ezeket a Kincstári Vagyoni Igazgatóság elődjének, a ZÁVKI-nak (a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézményének) adta. Ezzel párhuzamosan a szervezetek ugyanezen ingatlanokra ´90. szeptember 18-tól ingyenes használati jogokat kaptak. Csak a hét év után megszületett második törvény alapján szereztek tulajdonjogot azon szervezetek, amelyek az előbbiekben leírt módon ingyenes használati jogokat kaptak. Azokra az ingatlanrészekre, amelyeket nem használtak, vagy éppen bérbe adtak, a tulajdonba adási rendelkezés nem vonatkozott: ezek a "visszamaradt ingatlanok" címkével maradtak állami tulajdonban. Ezekre az ingatlanokra azonban már szinte bármely társadalmi szervezet és alapítvány pályázhatott, függetlenül attól, hogy volt-e valamikor kapcsolata a pályázott ingatlanrésszel. Ezekről a törvény értelmében - a plenáris ülésen való jóváhagyás nélkül - az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága dönthetett. | Állami ingatlanok társadalmi szervezeteknek: Az utolsó tégláig | A pályázaton nyerhető ingatlanrészek jelentős része olyan szervezetek birtokába jutott, amelyek baráti közelségből figyelik az ún. polgári kormány működését.
AJÁNLOM
az osztogatást ún. pályázati rendszer keretei között az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága vezényelte le. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/allami_ingatlanok_tarsadalmi_szervezeteknek_az_utolso_teglaig-61359 | 2001-12-12 19:57:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az októberi önkormányzati választás kampánya alatt megszokottá vált, hogy több fideszes polgármesterjelöltnél is háttérbe szorult a pártlogó. A logó elrejtése mellett sokan a Fidesz narancssárga színvilágával is szakítottak. A budapesti jelöltek közül például a ferencvárosi Bácskai Jánosnál a zöld szín dominál, az újpesti Wintermantel Zsoltnál a lila, a budai kerületeket vezető Láng Zsolt és Bús Balázs plakátjait pedig a kék és a zöld uralja.
Hozzájuk képest is látványosan eltávolodott a Fidesztől az újbudai polgármester, Hoffmann Tamás, és nemcsak az szokatlan, hogy a kifestő füzetben kampányol. A legnagyobb fővárosi kerület központi részén olyan plakátok uralják a hirdetőoszlopokat, amelyeken a zöld szín dominál, az ellenzéki összefogásra rákontrázva a fideszes jelölt a civil szervezetek képviselőivel és a „valódi összefogás” szlogennel hirdeti magát. A kerületben sűrűn látható plakáton Hoffmannt hat civil szervezet képviselője veszi körbe, azt a látszatot keltve, hogy széleskörű társadalmi összefogás áll a polgármester mögött.
A civil szervezetekről azonban a nyilvános beszámolóikból egyértelműen kiderül, hogy jellemzően teljesen jelentéktelenek, és legfeljebb pármillió forintos bevételük jelentős része a Fidesz által vezetett újbudai önkormányzattól származik. A civilnek nevezet szervezetek közül több olyan is van, amelynek fideszes önkormányzati képviselő az egyik vezetője, egy egyesület a hivatalos jelölők között van a kormánypárti képviselőknél, egy szervezet pedig a fideszes alpolgármester szüleinek lakására van bejegyezve. Az alábbiakban röviden bemutatom a hat szervezetet.
Értékmegőrzők Szentimrevárosi Egyesülete
A szervezet leírása szerint a főbb céljai közé tartozik az újbudai városrész, Szentimreváros civil önszerveződésének segítése és a civil társadalom fejlődésének támogatása. A legfrissebb beszámolójuk 2014-re vonatkozik, ekkor 951 ezer forint bevételük volt, ebből 950 ezer „helyi önkormányzati” támogatás. Az egyesület elnökségi tagja, Szabó András – aki a 444 krumpliosztós videójában is feltűnik – a Fidesz önkormányzati képviselője a kerületben, és a mostani választáson is indul. Egy másik elnökségi tag, a plakáton szereplő Flament Krisztina pedig a Nemzeti Színházat vezető Vidnyánszky Attila asszisztense.
Millenniumi Polgári Casino
Meglehetősen homályos egyesület, az interneten nagyjából annyi derül ki róla, hogy pár éve szervezett egy barlangtúrát a Gellért-hegyen. A Fidesz polgármesterjelöltjét támogató, civilnek nevezett szervezet elnöke a Fidesz önkormányzati képviselője, Nagyné Antal Anikó, aki szintén indul a mostani választáson. Az egyesület beszámolója szerint 2017-ben 1,2 millió forint bevétele volt, tavaly 836 ezer forint. A 2017-es bevételeiről vannak részletes adatok, eszerint az újbudai önkormányzat 650 ezer forinttal támogatta a fideszes képviselő által vezetett egyesületet, amely az az éves bevétel közel 80 százaléka.
Összefogás Újbudáért Egyesület
A 2011-ben alakult szervezet célja a kerület élhetőbbé tétele, a helyi kulturális élet fellendítése. Legfrissebb, 2017-es beszámolója szerint 2,3 millió forintból gazdálkodott, amelynek mintegy fele származott az újbudai önkormányzattól, további 580 ezer forint pedig a központi költségvetéstől érkezett. A Fideszhez való szoros kapcsolatát mutatja, hogy a kormánypártok újbudai önkormányzati képviselőjelöltjeit közösen jelölte a Fidesz, a KDNP és a civilnek nevezett Összefogás Újbudáért Egyesület.
Összefogás XI. Sportegyesület
Az egyesület 2014 elején alakult azzal a céllal, hogy a hagyományos utánpótlássport mellett különleges szabadidősportokat népszerűsítsen. A Facebookon 290 követője van, tavalyi bevétele ötmillió forint volt. Ebből 2,4 millió forint az Emberi Erőforrások Minisztériumától (EMMI) származik, 900 ezer pedig az újbudai önkormányzattól.
Az egyesületet Tóth Áron vezeti, a székhelye pedig Király Nóra fideszes alpolgármester szüleinek lakására van bejegyezve, amely a cégbírósági adatok szerint Király bejelentett lakcíme is volt. Az alpolgármesterhez közeli kapcsolatot erősíti, hogy az egyesület Facebook-oldala rendszeresen promózza Király posztjait, a fideszes politikus pedig több alkalommal is részt vett az egyesület rendezvényein.
Szeretem Újbudát
Az egyesület célja hivatalosan a sport népszerűsítése. Az interneten viszonylag kevés információ van arról, hogy pontosan mivel foglalkozhat az egyesület. Van egy 290 követővel rendelkező Facebook-oldala, de ez nagyjából kimerül önkormányzati hírek és újbudai rendezvények propagálásában. Legfrissebb bevallása szerint 2017-ben 1,4 millió bevétele volt, amelyből közel 800 ezer származott a helyi önkormányzattól.
Gróf Széchenyi Család Alapítvány
Az alapítvány célja a Széchenyi család értékeinek felkutatása, megóvása és megőrzése. Kuratóriumában is főleg Széchenyiek foglalnak helyet. Az nem egyértelmű, hogy az alapítványnak mi köze van Újbudához, mivel a székhelye a VI. kerületben van. Bár egy szeptemberi dokumentum szerint épp kibérelnek egy kerületi irodát az önkormányzattól, illetve korábban részt vettek egy önkormányzati rendezvényen.
A szervezeteket és Hoffmann Tamást is megkérdeztem arról, hogy a fenti állítások fényében mennyire tartják magukat függetlennek a Fidesztől, illetve mennyire tartják helyénvalónak, hogy a plakátokon azt a látszatot erősítik, hogy tényleges társadalmi összefogás áll a Fidesz polgármesterjelöltje mögött, miközben jellemzően szorosan kötődnek a Fideszhez és az újbudai önkormányzathoz. Az e-mailben vagy Facebook Messengeren elküldött kérdésekre nem érkezett egyetlen válasz sem. | Fideszes önkormányzat által pénzelt fideszes egyesületekkel kampányol egy budai fideszes polgármester | A civil szervezetekről azonban a nyilvános beszámolóikból egyértelműen kiderül, hogy jellemzően teljesen jelentéktelenek, és legfeljebb pármillió forintos bevételük jelentős része a Fidesz által vezetett újbudai önkormányzattól származik. A civilnek nevezet szervezetek közül több olyan is van, amelynek fideszes önkormányzati képviselő az egyik vezetője, egy egyesület a hivatalos jelölők között van a kormánypárti képviselőknél, egy szervezet pedig a fideszes alpolgármester szüleinek lakására van bejegyezve. Az alábbiakban röviden bemutatom a hat szervezetet. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191002/fideszes-onkormanyzat-altal-penzelt-fideszes-egyesuletekkel-kampanyol-valodi-osszefogaskent-egy-budai-fideszes-polgarmester/ | 2019-10-02 20:04:00 | true | null | null | G7 |
Százezer forintot fogadott el egy kormánytisztviselő azért cserébe, hogy ne szabjon ki több milliós bírságot egy szabálytalan teherautósofőrre – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.
A tájékoztatás szerint még csütörtök reggel az egyik megyei kormányhivatal közlekedésfelügyeleti főosztályán dolgozó kormánytisztviselő ellenőrzött egy tehergépkocsit, amellyel több probléma is akadt. Többek között a sofőr gépjárművezetői képesítési igazolványa lejárt, nem takarta le ponyvával a szállítmányt és a jármű műszaki állapota – köztük a fék – sem volt megfelelő. A kormánytisztviselő a problémák miatt több millió forintos bírság kiszabását vetette fel, ugyanakkor közölte, hogy nem akar azokról jegyzőkönyvet felvenni. Amikor az érintett rákérdezett a megoldásra, csak azt a választ adta, hogy „önre bízom”. Az intézkedés alá vont személy ezért átadott százezer forintot, amit a kormánytisztviselő azonnal eltett, majd további intézkedés nélkül távozott.
Alig egy nappal később a nyomozó ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a férfit, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt nyomoz. | Korrupcióval gyanúsítanak egy kormánytisztviselőt | Százezer forintot fogadott el egy kormánytisztviselő azért cserébe, hogy ne szabjon ki több milliós bírságot egy szabálytalan teherautósofőrre – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/korrupcioval-gyanusitanak-egy-kormanytisztviselot-149175 | 2022-12-02 20:17:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Miközben a benzin és a kenyér már-már luxuscikknek számít Magyarországon, van egy terület, amelyre mindig dől pénz: a kormányzati szervek technológiai fejlesztése. Az uniós közbeszerzési értesítőből derül ki, hogy a Rogán Antal felügyelete alatt álló Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) hatalmas összegű informatikai beszerzést zárt le a napokban.
Az uniós forrást is érintő, nyílt közbeszerzés során a DKÜ összesen 29,6 milliárd forintos keretösszegben rendelt meg különféle demonstrációs eszközöket: 7 féle projektor, 2 féle interaktív tábla, 2 féle interaktív megjelenítő, 6 féle LFD kijelző, 2 féle videofal, 13 féle tárgyalótermi megjelenítő és különböző videokonferencia eszközök szerepelnek a bevásárló listán – tegyük hozzá, az ügynökség nem köteles kimeríteni a teljes keretet.
A tendert egy közel negyven cégből álló konzorcium nyerte meg még november 11-én, a győztesek pedig két éves időtartamra állapodtak meg a kormányzati ügynökséggel (és bizonyos termékekre akár ötéves jótállást is vállalnak).
A befutók között egymást érik a kormánynak kedves informatikai cégek. A teljesség igénye nélkül, a konzorcium része például a Jászai Gellért fémjelezte 4iG Zrt., valamint az IMG Solution is – utóbbi vezetőjéről, Szentgyörgyi Gáborról a Direkt 36 írta meg (és a 444 közölte) hogy afféle sportbarátság köti ifjabb Orbán Győzőhöz, a miniszterelnök testvéréhez. A listán szerepel továbbá a hatvani Visual Europe Project is: az Opten adatbázisa alapján ez a cég sokszoros áttéttel a kormány kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula érdekeltségi köréhez tartozik.
A pályázaton szintén nyertes Tigra Kft. rengeteg kormányzati tendert vitt már el, és gyakran dolgoznak az Országgyűlés megbízásából is. 2015-ben ők készítették az úgynevezett internetkonzultáció honlapját – nem mellékesen cég tulajdonosa, Vertán György, aki arról is ismert, hogy érdekeltségei vásárolták meg, majd adták tovább az államnak a választási informatikai szotftvert is kifejlesztő Idomsoft Zrt.-t. | Megy a vetítés: közel 30 milliárd forintért rendelt videófalakat és projektorokat a kormány | Miközben a benzin és a kenyér már-már luxuscikknek számít Magyarországon, van egy terület, amelyre mindig dől pénz: a kormányzati szervek technológiai fejlesztése. Az uniós közbeszerzési értesítőből derül ki, hogy a Rogán Antal felügyelete alatt álló Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) hatalmas összegű informatikai beszerzést zárt le a napokban. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/megy-a-vetites-kozel-30-milliard-forintert-vett-videofalakat-es-projektorokat-a-kormany-149009 | 2022-11-29 20:23:00 | true | null | null | Magyar Hang |
2023.12.15. 05:25 2023.12.15. 08:06
Több helyszínen is házkutatást tartott, majd bizonyítékokat foglalt le az adóhatóság abban a büntetőügyben, ami a 24.hu portált is működtető Central Médiacsoport tulajdonosához, Varga Zoltánhoz köthető – értesült a Magyar Nemzet. Vargát és két társát költségvetési csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítja a NAV.
Több helyszínre is kiszállt, majd házkutatást tartott és bizonyítékokat foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) abban a büntetőeljárásban, aminek egyik érintettje Varga Zoltán baloldali médiamogul – derült ki a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség lapunknak adott válaszából.
Mint írták, „az ügyben a nyomozó hatóság több helyszínen tartott kutatást, ezek során tárgyi bizonyítékokat – okiratokat és elektronikus adatokat – foglalt le”. A vádhatóság a nyomozás érdekeire tekintettel további információkat nem közölt.
Ismert, a 24.hu tulajdonosát és két társát tavaly különösen jelentős, azaz ötszázmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsították meg, miután
az adóhatóság azt feltételezi, hogy a korábban Vargához köthető, lényegében uniós pénzből megalapított Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek pár évvel ezelőtti eladásával kár érhette az Európai Unió költségvetését.
Információink szerint a pénzügyi nyomozók azt feltételezik, hogy a kár több mint félmilliárd forint.
Már három gyanúsítottja van Varga Zoltán adócsalási botrányának
A gyanú szerint a 24. hu tulajdonosa és társai egy cégeladással kárt okozhattak az Európai Unió költségvetésének.
A NAV mellett az OLAF is vizsgálódott
A nyomozást megelőzte, hogy Budai Gyula fideszes képviselő 2021-ben elsőként az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), majd pár hónappal később a NAV-hoz fordult a Central Médiacsoport vezetőjének ügyében. A NAV-nak megküldött feljelentés és az OLAF-nál tett bejelentés lényegében ugyanarról szól: a szálak a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap létrehozásához vezetnek. A tízéves futamidejű tőkealap 2010-ben, a Jeremie I európai uniós program részeként jött létre, aminek mértéke ötmilliárd forint volt és hetven százalékban uniós forrásból állt.
A tőkealap – amit egyébként a Varga Zoltán vezette Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelt – alapította meg a Nógrádi Vegyipari Zrt.-t, amelynek 99 százalékos tulajdonosa volt. A cég részvényeit a nem sokkal az eladás előtt alapított Avogadro 2020 Projekt Kft. 459 millió forintért vette meg.
Kár érhette az unió költségvetését
A feljelentés szerint az Avogadro 2020 Projekt Kft.-t kifejezetten azért hozták létre, hogy áron alul megszerezhessék a Nógrádi Vegyipari Zrt.-t.
Utóbbi vállalkozás igazgatóságának tagja és a vevő Avogadro 2020 Projekt Kft. alapításkori ügyvezetője, illetve egyik tulajdonosa ugyanis ugyanaz a személy, Varga jó ismerőse, bizalmasa. A NAV-hoz eljuttatott dokumentumban az is szerepelt, hogy a Nógrádi Vegyipari Zrt. egymilliárd forintos értéke jelentősen, több mint félmilliárddal meghaladta a vevő által fizetett árat, emiatt érhette kár az EU költségvetését.
Borítókép: Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport vezetője (Forrás: Centrálmédiacsoport.hu)
kutatás
feljelentés
hatóság
Central Médiacsoport | Több helyszínen is házkutatást tartott a NAV a 24.hu tulajdonosának félmilliárdos adócsalási botránya miatt | Több helyszínen is házkutatást tartott, majd bizonyítékokat foglalt le az adóhatóság abban a büntetőügyben, ami a 24.hu portált is működtető Central Médiacsoport tulajdonosához, Varga Zoltánhoz köthető – értesült a Magyar Nemzet. Vargát és két társát költségvetési csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítja a NAV. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/12/tobb-helyszinen-is-hazkutatast-tartott-a-nav-a-24hu-tulajdonosanak-felmilliardos-adocsalasi-botranyaban | 2023-12-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Közbeszerzést írtak ki a BGE épületeinek őrzésére, melyet két pályázó közül a Valton-Sec Zrt. nyert el. Az alulmaradt induló az S-System Service Kft. volt.
A feladat érinti:
a BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar épületét (V. kerület, Markó utca)
a BGE Pénzügyi és Számviteli Karának épületét (XIV. kerület, Buzogány utca)
a BGE „E” Igazgatósági épületét (XIV. kerület, Buzogány utca)
a BGE Pénzügyi és Számviteli Karának kollégiumát (XIV. kerület, Bagolyvár utca)
a BGE Központi Könyvtár és Hallgatói Központ épületét (XIV. kerület, Bagolyvár utca).
Ezen túlmenően két évig biztos, hogy a kormány jól bevált őrző-védő cége fogja a BGE egyéb eseti vagyonvédelmi, létesítményőrzési és rendezvényszervezési feladatait is ellátni, például diplomaosztókon, nemzetközi és hazai konferenciákon, workshopokon, állásbörzén, nyílt napokon, és akár 500 fős rendezvényeken biztosítja majd a rendet.
A szerződést évi nettó 312 ezer forintról írták alá november 27-én.
Az EU által kikényszerített Integritás Hatóság az elsők között volt, amely közbeszerzés nélkül szerződött velük. Ez azonban csak az Átlátszó kérdésére nagy nehezen elküldött dokumentumból derült ki. Az Integritás Hatóság elnökét nettó 1,15 millió forintért fuvarozza havonta, az autót havi nettó 440 ezer forintért bérlik, és az üzemanyagot is a hatóság fizeti.
2023 elején a Válaszonline írta meg, hogy az állami rendezvényeket biztosító Valton-Sec Zrt. meghatározó többsége egy Mészáros Lőrinc ügyvédi csapata által kezelt magántőkealaphoz került. Mindaddig a céget 89 százalékban Varga Lajos birtokolta, a maradék 11 százalék pedig Sarka Kata férjéé, Bessenyei Istváné volt.
A többségi tulajdonrészt megszerző Prime Multi Magántőkealapot idén januárban alapították, és a Mészáros Lőrinc jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő menedzseli.
A Prime Multi Magántőkealap és Varga Lajos megalapította a Prime Multi Zrt.-t, amibe Varga beletett 6,7 milliárd forintnyi cégrészesedést, vagyis a Valton 89 százalékát.
A Valton nettó árbevétele 2021-ben 14 milliárd, 2022-ben már 18 milliárd volt. Ennek többsége, 10 milliárd az objektumőrzésből érkezik be, 4 milliárd rendezvények biztosításából.
A nyereségük 2021-ben 1,7 milliárd, 2022-ben 1,8 milliárd forint volt.
A két tulajdonos 2021-ben az 1,7 milliárd forintos adózott nyereség több mint felét, 950 millió forintot vette ki osztalékként. Varga Lajosnak 845,5 millió jutott, Bessenyei Istvánnak pedig 104,5 millió. A 2022-es osztalék nagyságáról és kifizetéséről tanúskodó dokumentum azonban még mindig nem található meg a cég tavalyi elektronikus beszámolójában. | Már az egyetemistákat is Mészáros Lőrincék őrzik | A Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) is a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került Valton-Sec őrzi az intézmény épületeit, és az ott tanuló diákokat párszáz millió forintért. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/mar-az-egyetemistakat-is-meszaros-lorincek-orzik.html | 2023-12-14 09:44:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az Eurotransplant-tal (ET) való együttműködés keretében működő nemzetközi szervcserék magyarországi légi szállítását ismét egy régi jó ismerős, a kadarkúti Fly Coop Légi Szolgáltató Kft. nyerte el az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) közbeszerzésén. A Fly-Coop Kft. tulajdonosa a Jakab család, az OVSZ főigazgatója Dr. Matusovics Andrea, a kormányközeli publicista, Bayer Zsolt felesége.
A nem menetrendszerű légiszállításra kötött, november 28-án aláírt szerződés keretösszege 2,5 milliárd forint, melyből a következő egy évben 565 milliót hívnak le.
A szerződés értelmében egy merevszárnyú légi járműnek folyamatosan (non-stop) rendelkezésre kell állnia, hogy maximum 2 órán belül felszállhasson, illetve a keret további eseti megrendelésekre még 150 repülési órás éves keretet is biztosít.
A szerződés további legfeljebb két évvel meghosszabbítható.
A közbeszerzésen még egy pályázó indult (a Cirrus Hungary Pilótaképző Kft.), de ismét alulmaradt a kormánykörökben jól ismert és rendszeresen alkalmazott Fly Coop-pal szemben. A cég akkor lett közismert, amikor 2016-ban Rogán Antal és akkori felesége, Rogán-Gaál Cecília a cég helikopterével utazott egy barátjuk esküvőjére. A politikus először tagadta a történteket, végül az ügyből akkora botrány lett, hogy az eseményről beszámoló Népszabadságot néhány nappal később bezárta a kormányközeli tulajdonos.
De a Fly Coop Kft.-é volt az a 211 milliós helikopter is, amely Sarka Kata férje, Bessenyei István jóvoltából 2022. február 10-én elhagyta az országot, és a wales-i Hawarden repülőtérre távozott, nemrég pedig ki is került a magyar légi nyilvántartásból is – ezt az Átlátszó derítette ki és írt róla augusztusban.
Egyébként a szervdonációs közreműködésre kiírt közbeszerzés értéke nem is számít olyan nagy bevételnek a cég életében, hiszen a lap szerint bármikor ki lehet bérelni a helikoptereit és kisrepülőit, mégpedig egy órás időtartamra potom 625 ezer forintért.
A Fly Coop gépparkjának utasai olykor nem akárkik:
2017-ben Andy Vajna a negyedik házassági évfordulójukon a helikopteres kiruccanásukra a céget vette igénybe
szintén 2017-ben Habony Árpád, Orbán Viktor tanácsadója a sajtó elől a cég helikopterével menekült el Makaóról hazatérve
Szijjártó Pétert és csapatát 2021-ben a Pécs-Genf-Budapest háromszögben reptették
Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke is többször utazott magánútra a Fly Coop privátjet-jével
2019-ben Kövér László és küldöttsége pedig hivatalos útra repült vele Rómába Matteo Salvinihez.
Egyébként 2018 óta a Vérellátó Szolgálat „hivatalos” szállítója a Fly Coop. A 24.hu szerint a Fly-Coop felbukkanásáig az OVSZ egyik légi szállítója a kiskunlacházi Jet-Stream 2004 Kft. volt, amely rendelkezésre állási díj nélkül vállalta a munkát, a Fly-Coop megjelenése után azonban már csak alvállalkozóként jutottak munkához. De már a 2018-as, és az idei megbízásában sincs szó alvállalkozókról vagy erőforrásnyújtó szervezetekről, a cég már saját gépparkjával is meg tudja oldani a feladatot. Ami elnézve az üzleti eredményeit, nem csoda. | Ismét a Rogán Antalt reptető cég nyerte a Vérellátó közbeszerzését | Miközben semmi gyanúsat nem talált a rendőrség a Bayer Zsolt felesége által vezetett Országos Vérellátó Szolgálat PCR-tesztbeszerzéseivel kapcsolatban, addig a cég közbeszerzését ismét az a Fly Coop Kft. nyerte, mely neve jó pár évvel ezelőtt szinte egybeforrt Rogán Antal egy baráti esküvőre történő reptetésével. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ismet-a-rogan-antalt-repteto-ceg-nyerte-a-verellato-kozbeszerzeset.html | 2023-12-11 09:53:00 | true | null | null | mfor.hu |
A nagy állami közbeszerzéseken egyre gyakrabban sikeres, Tiborcz Istvánnal vagy Mészáros Lőrinccel is üzletelő Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. vezére egy interjúban arról beszélt, hogy csak az nem keres ma 500 ezer forintot Magyarországon, aki nem akar dolgozni, de a statisztikák alapján rosszul látja a hazai bérhelyzetet.
Mi történt? Nagyinterjút adott a Telexnek Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. vezérigazgatója, amelyben többek között arról is beszélt, hogy a fejlesztőknek és a kivitelezőknek is van felelőssége abban, hogy befagyott az újlakáspiac, mert túl gyorsan emeltek árat. Szerinte ezért megfizethető lakást kell építeni a „megfizethető” magyar bérek mellé.
Az új csok plusz kapcsán elmondta, hogy annak nagyon örülnek, és megjegyezte, hogy ugyan az 50 milliós hitel 3 százalékos fix kamattal 200-300 ezer forintos törlesztőrészletet jelent, de mivel „ma aki dolgozni akar, az az 500 ezer forintot meg tudja keresni Magyarországon”, ezért egy házaspár egymillió forintos havi bevételből ezt már ki tudja gazdálkodni.
„Ez így már egy működőképes jelenkori üzleti modell, ami annak köszönhetően lehet realitás a cégcsoport számára, mert a technológiafejlesztésekkel elért hatékonyságnöveléssel a magas szintű kivitelezési minőség megmaradt, míg az ár csökkent” – mondta.
Tágabb kontextus: nehéz olyan statisztikát találni, amely alapján legalább megközelítőleg igaz lenne az az állítás, hogy az 500 ezer forint megkeresésének csak az lenne a feltétele ma Magyarországon, hogy valaki dolgozni akarjon.
A nettó átlagbér kedvezményekkel együtt 370 ezer forint volt Magyarországon a legfrissebb, szeptemberi KSH-adatok szerint, a „tipikus” magyar munkavállaló keresetéről jobban árulkodó medián kereset pedig 311 ezer forint (szintén kedvezményekkel).
Bár az alábbi statisztikát torzítja, hogy nemcsak dolgozók, hanem például gyerekek és nyugdíjasok is beletartoznak, a becslésünk*A jövedelmi ötödök szerinti nettó jövedelmekre a KSH-nak 2022-ig vannak adatai, ezeket a jegybank Inflációs jelentésében szereplő, 2023-ra vonatkozó nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetre vonatkozó növekedési előrejelzéssel szoroztuk fel. szerint még így sem túlzás az a feltételezés, hogy a magyar társadalom 80 százalékára, az első négy jövedelmi ötödre biztosan igaz, hogy nem csak azért nem keresnek meg 500 ezer forintot, mert nem akarnak dolgozni.
Igen, de: Balázs Attila saját cégében igaz lehet az állítás, a cégadatok szerint a Bayer Constructnál a fizikai állományban dolgozók bruttó bére átlagosan közel 760 ezer forint volt 2022-ben, amelynek a nettója már meghaladja az 500 ezer forintot.
Felülnézet: európai összehasonlításban Magyarországon az egyik legrosszabb az ingatlanok megfizethetősége, ráadásul a megfizethetőség romlása is kiemelkedő volt 2016 és 2022 között a Deloitte európai országok ingatlanpiacát elemző idei jelentése szerint.
Tavaly Magyarországon egy átlagos 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához 10,2 évnyi átlagbérre volt szükség, ami jelentős romlás 2021-hez képest, amikor még csak 9,6 évnyi fizetést kellett összespórolni.
A hatodik legkevésbé megfizethető volt Magyarország a 21 ország közül, amelynek 2022-re vonatkozóan kiszámolták a megfizethetőségét.
Mi várható? A jegybank jövőre 10-11,2 százalékos béremelkedésre számít. A szeptemberi béreket ennek az átlagával felszorozva sem közelednénk ahhoz, hogy Balázs Attila pontosabban azonosítsa be a piacát, az átlagbér így ugyanis még mindig csak 410 ezer, a medián pedig 344 ezer forint lenne.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVéletlenül derült ki a kormány 244 milliárdos projektje, amiről hónapok óta titkolóznakTöbbek között egy olyan állami szervezetet akarnak az új projektbe költöztetni, amely 5 éve kapott teljesen új központot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPofonegyszerű módszerrel rejtik el tízmilliárdok útját a NER oligarcháiKinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné vált több milliárd vagy tízmilliárd forint útja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzédületes tempóban cserélődtek a szupergazdagok a füredi kikötő körül, miközben az ötmilliárd közpénzt kapottJellinek Dániel üzemeltette a kikötőt, amikor decemberben pályáztak, pár nappal később Tiborcz és Mészáros érdekeltségébe került, de már ők is túladtak rajta. | Bárki kereshet nettó félmilliót a NER-es ingatlankirály szerint, de rosszul lát a pályán | A nagy állami közbeszerzéseken egyre gyakrabban sikeres, Tiborcz Istvánnal vagy Mészáros Lőrinccel is üzletelő Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. vezére egy interjúban arról beszélt, hogy csak az nem keres ma 500 ezer forintot Magyarországon, aki nem akar dolgozni, de a statisztikák alapján rosszul látja a hazai bérhelyzetet. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20231213/barki-kereshet-netto-felmilliot-a-ner-es-ingatlankiraly-szerint-de-rosszul-lat-a-palyan/ | 2023-12-13 11:08:00 | true | null | null | G7 |
Az elmúlt években az állami Hiventures 35 milliárd forintot fektetett be innovatívnak gondolt vállalkozásokba egy uniós program révén. Ahogy korábban írtuk, a több mint háromszáz vállalkozást felkaroló program egyik legnagyobb nyertese egy argentin pékség volt, amely 500 millió forintos befektetést kapott, de miután bezárta aluljárós üzletét, látszólag inkatívvá vált (bár nagyratörő tervei vannak).
Szintén a lehető legmagasabb összeget, 500 millió forintot kapott egy orvosi eszközöket forgalmazó cég. A több mint négy évvel ezelőtti állami befektetés óta azonban látszólag nem sok minden történt: honlapja ránézésre azóta nem frissült, a jelentős befektetés ellenére pedig összesen 10 millió forint volt a bevétele az elmúlt öt évben.
Az otthoni, egyszer használatos, a véralvadás idejét mérő innovatív eszköz gyártására szánt befektetésről a Hiventures azt írta, hogy folyamatosan ellenőrzi a szabályszerű felhasználását. Abban természetesen semmi rendkívüli nincs, hogy egy kockázati tőkebefektetéssel támogatott vállalkozás nem teljesít jól, mivel a műfajnak az a lényege, hogy tízből akár csak egy vállalkozás fusson be igazán, és hozza vissza a többi befektetés költségét, illetve termeljen hozamot.
A Hiventures befektetésénél azonban nemcsak az a szokatlan, hogy a Haemothromb Test Kft. lényegében egyáltalán nem termel bevételt, hanem több ellentmondás is övezi: bár sokszor próbálkozott, az alapító korábbi vállalkozásai szinte mind megszűntek; az egyetlen példaként felhozott innovációjáról ellentmondásos információkat találtunk; és nem világos, miért alkalmaznak évek óta 5-6 embert, miközben jó ideje nem gyártanak.
Rejtélyes találmány
A Haemothromb Test alapítója, ügyvezetője és egyik tulajdonosa Rákosy Csaba, aki a cég honlapja alapján „több évtizedes vállalkozói tapasztalattal rendelkezik, technológiai, egészségügyi és egyéb hardver, szoftverfejlesztési területeken, nemzetközi szinten”. Céges múltja alapján azonban nem tűnik túl sikeres vállalkozónak.
Több mint tíz olyan vállalkozásnak volt ügyvezetője vagy tulajdonosa, amelyek mostanra nem működnek (jellemzően végelszámolás, felszámolás vagy kényszertörlés alatt állnak). Főtevékenységük alapján ezek egészen eltérő vállalkozások voltak: volt érdekeltsége fogorvoslással, vendéglátással, játékgyártással, üzleti tanácsadással, reklámpiaccal, grafikai vagy szállodai szolgáltatással foglalkozó cégben.
A Hiventures és a Haemothromb Test közös levelükben nem indokolták meg, hogy miért fektettek be a legmagasabb összeggel egy látszólag sikertelen vállalkozó cégébe. Az sem derült ki, hogy mi az oka annak, hogy az alapító ilyen sok különböző területen próbálkozott és miért szűnt meg szinte valamennyi korábbi cége. Válaszukban annyit írtak erről, hogy Rákosy „korábbi vállalkozásainak megszűnési okairól és körülményeiről szóló dokumentumok a befektetést megelőzően bekérésre és hiánytalanul benyújtásra kerültek”.
A cég honlapján Rákosy bemutatásánál az is szerepel, hogy „több szabadalmaztatott találmánya van, amelyek innovációt hoztak az adott területen”. Ilyen volt például egy 2001-ben bemutatott háromdimenziós vetítőgép, amelyről Rákosy akkoriban azt gondolta, hogy öt-tíz éven belül „meg lehet majd találni az otthonokban is”.
A Haemothromb Test Kft. honlapján ugyanakkor egy másik esetet hoznak fel példaként Rákosy innovációira. E szerint „nevéhez fűződik az első interaktív Coca-Cola automata rendszer létrehozása és működtetése Európában és Kínában”.
Rákosynak valóban van egy szabadalma, amely „példaképpen előnyösen alkalmazható Coca-Cola Vendo automatákhoz”. Annak ugyanakkor nem találtuk a nyomát, hogy valóban ő működtette volna az első interaktív Coca-Cola automata rendszereket Európában és Kínában. A Coca-Cola Magyarország kérdésünkre azt közölte, hogy „az említett személlyel való esetleges együttműködésről nincs információnk”.
Kérdésünkre, hogy alá tudnák-e támasztani – akár egy újságcikkel – Rákosy állítását, a Hiventures és a Haemothromb Test közös közleményében erre azt reagálták, hogy meglátásuk szerint a „kérdés a befektetési döntéshez nem kapcsolható”. A közös válaszuk után Rákosy küldött egy linket, amely szerint az egyik cége fejlesztett ki egy Coca-Cola automatát, de ebben sincs szó arról, hogy Európában és Kínában ő működtette volna őket.
400 milliós veszteség
A cég honlapja szerint 2011-ben született meg a vállalkozás ötlete, és egy évvel később indult meg a szabadalmi eljárás. A leírásban az is szerepel, hogy „kifejlesztettünk egy világon egyedülálló véralvadási idő mérő eszközt”.
A Hiventures és a Haemothromb Test*Itt eredetileg csak a Hiventures neve szerepelt, de a Hiventures cikk megjelenése után elküldött kérésére a Haemothtromb Test nevét is külön feltűntettük. viszont mást állít válaszlevelében*Amely közös válaszlevél a Haemothromb Test Kft.-vel, de az egyszerűség miatt innentől csak a Hiventures-re hivatkozunk.: szerintük a technológiát vásárolták, tehát az eszköz ötlete nem saját. A Hiventures szerint az 500 milliós befektetést a terméket tömeggyártásra alkalmassá tevő további fejlesztésekre és a gyártóüzem kialakítására adták, amely Heves városában jött létre.
A befektetés évében, 2019-ben 10 millió forint bevétele volt a Haemothromb Testnek, ehhez legkevesebb 20 ezer eszközt adtak el*Tehát egy darab maximum 500 forintba kerülhetett, de ennél pontosabb adatokat nem árultak el.. Ezt követően azonban nem keletkezett árbevétele a cégnek*Legalábbis 2022 végéig, a legutolsó beszámolója által lefedett évig., honlapja pedig látszólag nem frissült. Az utolsó mérföldkő legalábbis így szól: „2020. Disztribútori szerződés az Ön cégével!”.
A honlap elavultságáról szóló kérdésre a Hiventures azt írta, hogy „az, hogy egy cég honlapja nem frissül folyamatosan, nem jelenti azt, hogy nem végez háttértevékenységet”, a honlap pedig „minden releváns információt tartalmaz”. A céges beszámolók alapján valóban folyt aktivitás. A befektetés óta ugyanis a 10 millió forintos bevétel mellé 400 millió forintos veszteséget halmozott fel a cég.
A Hiventures szerint ugyanakkor az 500 milliós befektetés „egy jelentős része még a céltársaság bankszámláin rendelkezésre áll”*Erre az lehet az egyik magyarázat, hogy a veszteség egy része amortizációból származik, és a befektetés előtt is több mint 200 millió forintnyi eszköz volt a cégben..
Több az alkalmazott, mint amikor árultak
Az eddigi mérsékelt bevétel oka a Hiventures szerint leginkább az uniós CE minősítés hiánya, amely az orvostechnikai eszközök sorozatgyártásának szükséges feltétele. Ezzel rendelkezett korábban a Haemothromb Test eszköze*Emiatt is tudott 2019-ben eladni eszközöket., azonban a minősítést „időről időre meg kell újítani”, jelenleg pedig nem rendelkezik ilyennel.
A Hiventures nem árulta el, hogy mikor járt le a korábbi minősítés, csak annyit közölt, hogy Rákosy „az elmúlt három évben ezidáig nem jutott az auditfolyamat végére”. A Hiventures szerint ennek az az oka, hogy a tanúsítvány beszerzése a Covid miatt lassult és bonyolultabbá vált. „Mára nagy volumenű dokumentációt igénylő, többlépcsős folyamattá váló engedélyeztetés a ráadásul alacsony számú minősítést végző szervezetnek kihívásokat okoz” – írta a Hiventures.
Az ugyanakkor nem világos, ha lényegében a minősítés megszerzésén dolgozik három éve a cég a tömeggyártás megkezdéséhez (pontosabban folytatásához), akkor miért dolgozott 5-6 ember a cégnél az elmúlt években, miközben 2019-ben – amikor 20 ezer eszközt eladtak – legfeljebb 3 alkalmazottjuk volt (frissítés: ahogy a cikk megjelenése után a Hiventures felhívta rá a figyelmünk, ez csak 2019 novemberéig igaz, decemberben már 5 alkalmazottjuk volt). A Hiventures az erről szóló kérdésünket azok közé sorolta, amelyek szerintük „befektetési döntéshez nem kapcsolódnak vagy üzleti titok részét képezik”.
Az állami tőkebefektető szerint Rákosy azon dolgozik, hogy a lehető leghamarabb az auditfolyamat végére érjen, és ha ez megvalósul, megkezdhetik a tömeggyártást és az értékesítést. Mint írják, több hazai és nemzetközi szándéknyilatkozattal is rendelkeznek (ezek mennyiségéről nem árultak el részleteket), és így is a piaci standardok szerinti ütemben halad a cég, mivel az orvostechnikai eszközök forgalomba hozatala jellemzően 3-7 év.
A Hiventures kérésére a csillagra kattintva a teljes válaszlevelük elolvasható*A Haemothromb Test Kft. és a cégben történt Hiventures befektetéssel kapcsolatos kérdéseire válaszolva a Haemothromb Test Kft. és a Hiventures Zrt. közösen az alábbiakról tájékoztatja.
A vállalkozás számára 2019-ben 500 millió forint tőkebefektetés került jóváhagyásra a KFI Alapból, annak érdekében, hogy otthoni, egyszer használatos, olcsó, a véralvadás idejét (NRI) mérő innovatív eszközt gyártson. A technológia már létezett, a piaci igény nemzetközi szinten is validált volt. A vállalkozás a forrást a terméket tömeggyártásra alkalmassá tevő további fejlesztésekre, a gyártóüzem kialakítására, gyártósor és eszközök beszerzésére, a sorozatgyártás elindítására kapta és fordította. A gyártóbázis Heves városában jött létre. A befektetést két részletben kapta a cég, a második rész lehívásához szükséges mérföldkövet, 20 000 db eszköz értékesítését, teljesítette.
Az orvostechnikai eszközök sorozatgyártásához elengedhetetlen feltétel a CE minősítés, amelynek beszerzése idő- és költségigényes. A CE-jelölés igazolja, hogy a forgalmazott termék megfelel az uniós szintű biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak. Függetlenül attól, hogy a világ mely részén állították elő, a szabályozás hatálya alá tartozó termékeket csak CE-jelöléssel lehet az EU belső piacán forgalomba hozni. Az alaptermék rendelkezett CE minősítéssel, így 2014-ben is, amikor a Haemothromb Test Kft. megvásárolta azt.
A minősítést időről időre meg kell újítani, és mivel az Európai Unió vonatkozó szabályrendszere az elmúlt években a felfokozott egészség- és járványügyi helyzet miatt megváltozott (in vitro diagnosztikai eszközökről szóló rendelet – IVDR), a mára nagy volumenű dokumentációt igénylő, többlépcsős folyamattá váló engedélyeztetés a ráadásul alacsony számú minősítést végző szervezetnek kihívásokat okoz. Az alapító ezen okokból az elmúlt három évben ezidáig nem jutott az auditfolyamat végére, ami a disztribútori hálózatokba való bekerülés feltétele.
A vállalkozás a befektetési döntés meghozatalakor rendelkezett és ma is rendelkezik több hazai és nemzetközi szándéknyilatkozattal, így amennyiben megújítja a minősítést, megkezdheti a tömeggyártást és a disztribútorokon keresztüli értékesítést. Emellett a társadalombiztosítás által finanszírozható belistázás is kilátásban van, továbbá konkrét klinika is nyitott a termék tesztelésére a minősítést követően.
A nemzetközi statisztikai tényadatok ismeretében, amelyek szerint az orvostechnikai eszközök forgalomba hozatala több, jellemzően 3-7 évig tart, a vállalkozás még így is a piaci benchmarkok szerinti ütemben halad.
Az alapító jelenleg 3 cégben érintett, a korábbi vállalkozásainak megszűnési okairól és körülményeiről szóló dokumentumok a befektetést megelőzően bekérésre és hiánytalanul benyújtásra kerültek. A menedzsment csapat az alapító mellett egy gyógyszerészből, egy gyártástechnológiai szakemberből, valamint egy, a kérésünkre delegált pénzügyi szakemberből állt, aki kisebbségi tulajdonosként egyben pénzügyi társbefektető is a cégben.
A befektetési összeg szabályszerű felhasználását a Hiventures folyamatosan ellenőrzi, amelynek egy jelentős része még a céltársaság bankszámláin rendelkezésre áll.
Válaszunkat továbbiakban annak tartalmához szorosan kapcsolódva azzal a kiegészítéssel látjuk el, hogy míg a Hiventures a céltársaságok forrásfelhasználását felügyeli, a hazai és európai uniós jogszabályokkal összhangban az erre felhatalmazott szervek – így többek között az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék, a Támogatásokat Vizsgáló Iroda, az OLAF, valamint a tulajdonosi irányítást, illetve felügyeletet ellátó szervek – rendszeres ellenőrzést végeznek az uniós forrásból származó tőkeprogramok lebonyolításában részt vevő szervezeteknél, így a Hiventures Zrt.-nél is arra vonatkozóan, hogy az európai uniós fejlesztési forrásokat a fejlesztéspolitikai jogszabályoknak megfelelően, szabályszerűen és célszerűen használják-e fel.
A Hiventures Zrt. működése óta az általa kezelt források felhasználására irányuló ellenőrzések minden alkalommal sikeresen zárultak és számos esetben mintaként szolgáltak a többi alapkezelő számára közép-kelet-európai szinten is. Minden ezzel ellentétes, illetve nem ebbe az irányba mutató állítás alkalmas a Hiventures Zrt. üzleti hírnevének megsértésére, amely üzleti hírnév védelméhez a Hiventures Zrt.-nek jogos érdeke fűződik, és annak megsértéséből eredő jogait kész érvényesíteni..
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKelet-Európa egyik legnagyobb kockázatitőke-befektetője lett a magyar államVilágraszóló startup ötletet nem sikerült még felkarolni állami forrásokkal, de a cégek túlnyomó többsége korai szakaszban van, és növekszik. | Négy év alatt 10 milliós bevételt hoztak össze az 500 milliós állami befektetés után, és nem ez az egyetlen furcsaság | A Hiventures egy olyan cégbe fektetett be félmilliárdot, amelynek alapítója szinte összes korábbi érdekeltsége bedőlt. Ránézésre a honlapja sem frissült évek óta. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20231214/negy-ev-alatt-10-millios-bevetelt-hoztak-ossze-az-500-millios-allami-befektetes-utan-es-nem-ez-az-egyetlen-furcsasag/ | 2023-12-14 11:14:00 | true | null | null | G7 |
Állítólag az offshore-ozás már a múlté, ma már inkább magántőkealapot hoznak létre azok a vállalkozások, amelyek nem szeretnék a külvilág orrára kötni, ki és mi is áll a pénzeik hátterében. Sőt, sokan már „új offshore-metódusként” is emlegetik a módszert. Nem csoda, ha az elmúlt években egyre többször kerültek szóba a gombamód szaporodó hazai magántőkelapok, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kilétét többnyire jótékony homály fedi.
Abban tehát már nincs semmi meglepő, ha új magántőkealapot hoznak létre (a Magyar Nemzeti Bank már közel 200 ilyet tart nyilván - a szerk.), az viszont már újdonság, hogy a Pintér Sándor családja által vitt céghálóban is megjelent idén egy új társaság, amelyet vagyonkezelésre és -mozgatásra hoztak létre.
A GL2100 Magántőkealapot az Axiom Alapkezelő Zrt. alapította, s a Pintérné Eötvös Ildikó, valamint a lányai által vitt cégek közül a Szilhát Wellness Kft. az, ahol a tulajdonosi struktúrát megváltoztatták azzal, hogy bejegyezték a GL2100 Magántőkealapot idén júniusban.
A Pintér família céghálójának részleges magántőkésítése mögött álló cégre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már év elején, februárban megadta az engedélyt:
„A GL2100 Magántőkealap nevében eljáró Axiom Alapkezelő Zrt., mint kibocsátó meghatalmazása értelmében a Codex Értékpapírnyomda Zrt. által a Magyar Nemzeti Bankhoz benyújtott kérelem alapján indult eljárásban a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetének szakhatósági állásfoglalása szerint az értékpapír – benyújtott védelmi terv alapján történő – nyomdai előállításának végleges engedélyezéséhez hozzájárult”.
A magántőkealapok tulajdonosi hátterét halandó ember Magyarországon ma az érvényben lévő szabályozás szerint nem láthatja, minden titkok tudója egyedül az MNB. Ennek ellenére sokszor arra lehet következtetni, hogy a magántőkealap tulajdonosi köre (nagyjából) megegyezik az alapítóéval - ezt nem egy esetben már az érintettek, jelesül Mészáros Lőrinc, nyilvánosan el is ismerték.
Az Axiom idén februárban készült éves beszámolójában a korábbi négy magántőkealap mellett egyébként már szerepel is a GL2100, mégpedig 1,8 milliárd forintos eszközértékkel. Az Axiom Alapkezelő forgalma nem sokkal az alapítása után ugrott nagyot: 2018-ban még 30,8 millió forintos nettó forgalmat bonyolított, 2019-ben már 203 milliót. Ehhez képest a 2022-es 177 milliós forgalma némi visszaesésnek számít. (Bár egyes években meg a nyereség kerülte el a céget). Egyébként 2018 júliusában az ő nevükhöz fűződött az első olyan nyilvános magyar alap, amely kizárólag devizaopciókkal kereskedett.
A cég többségi tulajdonosa a 77 milliárd forintra becsült vagyonnal rendelkező, 22. leggazdagabb magyar, az információink szerint immár Monacóban élő Emőri Gábor, míg 25 százalékkal Koncz Péter, a cég vezérigazgatója.
A Pintér család ingatlanos cégcsoportja egyébként pár évvel ezelőtt értékesített egy közel 2 milliárd forint értékű budai, Bécsi úti irodaházat, ahol a vevő nem más, mint épp Emőri Gábor volt, akinek i-Cell informatikai csoportja rendszeres beszállítója az állami szervezeteknek, köztük a belügyminiszter irányítása alatt álló rendőrségnek. Mondhatni: így lehet vevőből magántőkealap-tulajdonosként átavanzsálni a Pintér család ingatlancégének részvényesévé. Emőri neve egyébként a közelmúltban akkor is sokszor elhangzott, amikor a konkurenciához képest töredékáron építette ki a magyar sztrádákon működő e-útdíj rendszert.
A Szilhát Wellness Kft. másik részét tulajdonló Ingatlanok 2006 Kft. egyébként továbbra is a Pintér családé, amelyben az ügyvezető nem más, mint a belügyminiszter felesége, részvényesei pedig a három lánya: Pintér Hajnalka, Brindzáné Pintér Csillag, és Pintér Ildikó. (Bár 2022-ben, Pintér Sándor a kulturális bizottsági meghallgatásán, ahol arról számolt be, milyen közoktatást képzel el azután, hogy belügyminiszterként rá osztották a közoktatási feladatokat is, még jelen időben beszélt arról, hogy felesége óvónő, aki nyilatkozatait „górcső alá veszi”).
Év elején az Átlátszó egyébként részletesen foglalkozott a magántőkealapokkal. „Mintha kényszeres magántőkealap-gründolásba kezdett volna a hatalmi gazdasági elit, akik úgy érzik, szükségük van tulajdonosrejtegető-adóoptimalizáló egységekre” – írta a lap 2023 februárjában.
A cikk tételesen felsorolta az alapkezelőket és azok magántőkealapjait, és a az Axiom Alapkezelőt Zrt.-t és az általa létrehozott GL2100 Magántőkealapot a „függetlennek látszó” kategóriába sorolta be. | A Pintér család céghálójába is megérkezett egy magántőkealap | Pintér Sándor belügyminiszter családja régóta az ingatlanbizniszben utazik, akikhez idén is betoppant egy magántőkealap. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-pinter-csalad-ceghalojaba-is-megerkezett-egy-magantokealap.html | 2023-11-30 11:12:00 | true | null | null | mfor.hu |
Erősen zárta a novembert Mészáros Lőrinc. A felcsúti gazdagember ugyanis úgy ítélte meg, hogy még mindig nem volt eléggé biztos kezekben a vagyona, ezért három vagyonkezelő holdingot is gründolt a nagyobb biztonság érdekében. A három cég nevéből arra lehet következtetni, hogy közülük kettő az agráriumban fog maradandót alkotni, míg a maradék egy az egészségügyben fogja kifejteni jótékony hatását.
Ha kronológiai sorrendben haladunk, akkor november 20-án jegyezték be a VM Medical Zrt.-t, amelynek Mészáros Lőrinc a vezérigazgatója, központja a Váci utca 38., amely pedig szintén a felcsúti vállalkozóhoz köthető MBH Banknak is az otthona. A kézbesítési címeként viszont az [email protected] van megadva. Márpedig a Talentis Group Mészáros Lőrinc cégbirodalmának egyik zászlóshajója. Az egészségügy eddig nem tartozott a fő csapásirányok közé, az üzletember érdekeltségei főleg a bankszektorban, az agráriumban, az építőiparban és a turizmusban találhatók. Persze azért már beleharapott az egészségügybe is.
Lapunk írta meg korábban, hogy a mozgásszervi sérülések kezelésével foglalkozó Fájdalom Ambulancia Kft.-ben Mészáros Lőrinc 2020 decembere óta érdekelt. Idén áprilisban Budapest, Miskolc és Szombathely után Győrben is megnyílt a sikeres magyar üzletember magánklinikája. Hogy a VM Medical Zrt. pontosan milyen fájdalmakat próbál majd meg orvosolni, azt egyelőre nem lehet tudni, de biztosan nem marad sokáig titokban.
Egy nappal később, tehát november 21-én is koccinthatott barátaival, rokonaival Mészáros Lőrinc egy új cége bejegyzésére, ugyanis a Tápió Agrár Management Kft.-t sikeresen felvették a hazai cégek népes táborába. A vagyonkezelő társaság többségi tulajdonosa maga a felcsúti mindenes, míg a kisebbségi részt a Talentis Agro Zrt. szerezte meg. Itt már felcsúti cégközpontot választottak, mint a legtöbb mezőgazdasági érdekeltség esetében.
Ebben az esetben a Tápió cégnévre érdemes valószínűleg figyelni. A Turista Magazin leírása szerint a Gödöllői-dombság és a Kiskunság közti területen egy izgalmas, sokarcú táj bújik meg, a Tápió-vidék. Az egykori hordalékkúp-síkságon löszhátak, homokdombok és köztük patakok, mocsarak húzódnak. Régi mezőgazdasági terület, és eddig nem lehetett arról hallani, hogy erre is lennének Mészáros Lőrincnek földjei.
Több nap is eltelt, mire Mészáros Lőrinc következő vagyonkezelő holdingját bejegyezték, de november 24-én már hivatalosan is létezett a SZLNK Agrár Management Kft., szintén felcsúti központtal, és a Tápió Agrár Kft. esetében már ismertetett tulajdonosi viszonyokkal. Itt az SZLNK nevet lesz érdemes megfejteni: mostanában divatos magánhangzó nélküli településnevekről elnevezni a cégeket, így akár Szolnokra is utalhat a betűsor.
A mezőgazdaság Mészáros Lőrinc egyik kedvenc területe, így nem lehet azon csodálkozni, hogy itt valósággal burjánzanak a cégei. Lapunk is megírta, hogy a felcsúti földesúr agrárérdekeltségeit többnyire a Talentis Agro Zrt. fogja össze, ide tartozott a nyáron 27 magyarországi cég (ez most már inkább 30) és két romániai. A Forbes korábbi számításai szerint a cégcsoport 2020-ban a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság ellenére több mint 25,6 milliárdos árbevétellel zárt, 2021-ben elérte a 30 milliárd forintos forgalmat. Számításaink szerint pedig tavaly már a 40 milliárd forintos határt is maga mögött hagyta Mészáros Lőrinc agrárcégeinek árbevétele.
Közös a három új cégben, hogy mindegyik holding. A Hold alapkezelő meghatározása szerint több oka is lehet egy olyan cégstruktúra kialakításának, amelyben szerepel egy holdingvállalat is. A cégstruktúra szerkezetétől és a cégcsoportnak a működési területétől függően számos szerepe is lehet egy ilyen típusú társaságnak. A két legjellemzőbb szerepe a vagyonkezelés, illetve a központosított feladatok ellátása lehet. A holdingtársaság a legtöbb esetben nem gyárt semmit, nem árul termékeket vagy szolgáltatásokat, és nem folytat más kereskedelmi tevékenységet. A holdingok viszont más vállalatok részvényeinek többségével rendelkeznek, általában azzal a céllal jönnek létre, hogy más társaságokat ellenőrizzenek. A holdingtársaságok tulajdonában lehetnek például ingatlanok, szabadalmak, védjegyek, részvények és egyéb eszközök is. | Mészáros Lőrinc diktálja a tempót: öt nap alatt három új holdingja lett | Ilyen nincs, és mégis van: a felcsúti sikerember a végtelenig szaporítja a vállalkozásai számát. Három új vagyonkezelővel erősítette meg a cégbirodalmát. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-diktalja-a-tempot-ot-nap-alatt-harom-uj-holdingja-lett.html | 2023-11-29 11:20:00 | true | null | null | mfor.hu |
A szerző közgazdász, a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) igazgatója.
Mit tehet az Európai Unió a joguralom folyamatos megsértésével szemben? Mit tehet az országot támogató szervezet (esetünkben az EU), ha ráébred arra, hogy az általa folyósított támogatás nem az ország fejlődését, hanem az országot uraló politikai elit gazdagodását szolgálja? Döntsön úgy, hogy időlegesen elzárja a pénzcsapot, és feltételekhez köti a pénz további folyósítását? Hogyan reagál a kleptokrata elit, ha ez megtörténik? A cikk, részben az utóbbi kérdésre válaszolva, öt ábrát mutat be a magyar közbeszerzési adatok elemzése alapján.*A cikk alapjául szolgáló kutatást a CRCB Nonprofit kft. folytatja az USA German Marshall Fund (https://www.gmfus.org/) támogatásával. A cikk ennek a kutatásnak néhány eredményét ismerteti.
Az EU több lépésben határozta el magát arra, hogy befagyasztja Magyarország támogatását a joguralom megsértése miatt. 2022 januárjában már tudhatták az Orbán-kormányban, hogy emiatt nem ússzák meg a szankciókat: a bizonyítékok erre már 2018 óta gyűltek.*Magyarországgal szemben az Európai Parlament 2018 szeptemberében indította el az EU 7. cikkely szerinti eljárását. Ezt leginkább az igazságszolgáltatás függetlenségével, a véleménynyilvánítás szabadságával, a korrupcióval, a kisebbségek jogaival, valamint a migránsok és menekültek helyzetével kapcsolatos aggályok indokolták. Lásd itt. 2019. februárban ellepték Magyarországot a Soros-Juncker plakátok, amelyekre már a nemzetközi sajtó is felfigyelt, és így Brüsszel figyelmét sem kerülhették el.*Lásd itt és itt. Aztán 2022. április 27-én az Európai Bizottság elküldte első feljegyzését Magyarországnak a feltételességi eljárásról, majd 2022. szeptember 18-án benyújtották az Európai Tanács felé az erre vonatkozó határozattervezetet*Lásd itt (pdf). Ennek hatodik oldalán az Európai Bizottság hivatkozik a CRCB egy, a közbeszerzési verseny anomáliáival foglalkozó tanulmányára., végül a Tanács 2022 decemberében döntött a feltételességi eljárás elindításáról.*Lásd itt (pdf). A folyamatot ismerteti és kitűnően dokumentálja a mai magyar kulturális kormányzat által példaértékűnek tekintett német Max Planck Institute egyik kutatóintézete (Max Planck Institute for The Study of Crime, Security and Law) által szerkesztett eucrim oldal. Lásd például itt.
Az EU-támogatásokból megvalósuló közbeszerzések korrupciós kockázatára vonatkozóan a magyar kormány két vállalást tett:
egyrészt vállalta, hogy végre használni fogja az EU Single Market Scoreboard módszertanát,*Korábban a Rigó Csaba vezette Közbeszerzési Hatóság unikális módon olyan eljárást használt az egypályázós közbeszerzések kiszámításánál, amely eltért az EU által alkalmazottól, miközben a magyar hatóság bírálta az EU által gondozott rendszer adatközlését is: „Ellentétben az Európai Bizottság Országjelentéshez használt szerződésalapú statisztikai módszerével, a Hatóság nem az egyes szerződéseket, hanem a teljes eljárásokat veszi figyelembe, hiszen az eljárások nagy részében a versenyfeltételek is a teljes eljárásra vonatkoznak. Az előbbieken túlmenően bizonyos uniós tagállamok ajánlatkérői nagy mértékben nem teszik közzé a közbeszerzési eljárásaik eredményéről szóló tájékoztatókat az Európai Bizottság által üzemeltetett Tenders Electronic Daily (TED) adatbázisban, amely erősen megkérdőjelezi a TED adatbázis teljeskörűségét, hitelességét, valamint a tagállamok alapos összehasonlíthatóságát.”
A két módszertan alapján számított eredmények jelentősen eltérnek. A Közbeszerzési Hatóság sajátos módszertana alapján a magas korrupciós kockázatú, egyajánlatos eljárások aránya 2019-ben 17,2 százalék volt (lásd u.o.), míg, ha ezt az EU módszertan alapján számítjuk úgy, ahogy azt az EU Bizottság mellett a CRCB is teszi, akkor 30 százalék feletti eredményt kapunk. E módszertani különbség aztán meglehetősen eltérő interpretációkra ad lehetőséget: a Közbeszerzési Hatóság eredményét véve alapul, Magyarországon nagyon jó a helyzet, alig van korrupció, alacsony a korrupciós kockázat, míg az EU-s módszertan alapján a magyar közbeszerzések korrupciós kockázata az egyik legmagasabb az Európai Unióban. Az EU egyébként az egypályázós közbeszerzések 10 százalék alatti arányát tartja kívánatosnak.
másrészt azt, hogy az e módszertan alapján az uniós támogatású beszerzéseknél 15 százalék alá csökkenti az egyajánlatos közbeszerzések arányát.*Lásd (48) pont a 104. oldalon.
Aztán a 2023. március 31-i kormányhatározat még ennél is tovább ment: egyrészt teljesen átveszi az EU módszertanát*Itt 2019-ben már nem 17,2 százalék volt az pályázós közbeszerzések aránya, mint korábban láttuk a Rigó Csaba vezette Közbeszerzési Hatóság dokumentumában, hanem 28,8 százalék (Melléklet 2. pont), ami számottevő különbség., másrészt azt írja, hogy nemcsak az EU-s, hanem a tisztán hazai forrásból megvalósuló közbeszerzéseknél is 15 százalék alá fogja csökkenteni az egyajánlatos – magas korrupciós kockázatú – közbeszerzési szerződések arányát.*„A cselekvési terv szervesen kapcsolódik más, a kondicionalitási eljárásban vállalt kötelezettségekhez is, amelyeknek hatékony végrehajtását elő kell segíteni a cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések által. Ilyen vállalás, és a közbeszerzési verseny fokozása szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír az egyajánlatos közbeszerzések arányának csökkentése, melynek értelmében az egyajánlatos közbeszerzések arányát 2024-ig 15%-osnál alacsonyabb mértékűre kell csökkentetni mind az EU-forrásból megvalósuló, mind pedig a tisztán hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések tekintetében.” Lásd itt.
Érdemes megnézni ezek után, mi történt valójában a magyar közbeszerzéseknél, ha az EU által ajánlott módszertant használjuk a közbeszerzések korrupciós kockázatának megfigyelésére. Mit eredményezett a magyar kormány fogadkozása? Hogyan változott a Fidesz-közeli elit előnyben részesítése: gyengült-e a haveri (kleptokrata) rendszer, illetve erősödött-e a joguralom az EU-lépések eredményeként?
Az első ábra megnyugtató választ ad a feltett kérdésekre. 2023 első hét hónapjában már csökkent az egypályázós közbeszerzési szerződések aránya Magyarországon. A CRCB számításai szerint közel egy százalékpontos csökkenésről van szó: 32,8 százalékról 31,9 százalékra csökkent ezek aránya. (A cikkben szereplő grafikonok mögötti szerződés- és cégszintű adattáblák elérhetők itt CSV formában.)
A második ábra havi felbontásban közli ugyanezeket az adatokat: itt már az látszik, hogy a csökkenő tendencia jóval korábban, már 2022 márciustól megindult – amikor már sejteni lehetett, hogy az EU lépni fog -, de tavaly december után megállt, sőt 2023 első félévét már újra az egypályázós szerződések arányának kismértékű növekedése jellemezte 27,5 százalékról 30,4 százalékra. Csak remélni lehet, hogy 2023 második félévében már újra csökkenő tendencia érvényesül.
A harmadik ábrán külön szerepel az EU-s és a hazai finanszírozású, azaz magyar adófizetők pénzéből megvalósuló közbeszerzések korrupciós kockázata. Ha az EU-finanszírozású közbeszerzések korrupciós kockázatára nézünk, akkor szembetűnő, hogy a magyar kormány saját szempontjából zseniálisan döntött: olyan követelmény teljesítését vállalta az EU felé 2022 végén, amit már teljesített: azt, hogy 15 százalék alá szorítja az EU-s támogatású szerződéseknél az egypályázós szerződések arányát. Hiszen ez már 2021-ben 15,6 százalék volt, és 2022 decemberére már 12 százalékra süllyedt.
Másrészt az is jól látható, hogy míg 2005-2015 között a két finanszírozási típus korrupciós kockázati szintjei közel megegyeztek, addig 2015 után (az Elios ügyről szóló OLAF-nyomozás lezárultával) már meglehetősen eltérnek: az EU-finanszírozású tendereket a korrupciós kockázat csökkenése, a magyar adófizetők pénzéből megvalósulókat pedig a korrupciós kockázat növekvő trendje jellemzi. Ez az úgynevezett Elios-hatás: a magyar kormányzat rájött, hogy nem érdemes a korrupción keresztül kliensekhez, a politikai családhoz juttatni az EU-s támogatásokat, mert az OLAF ellenőrizni fog, és felfedi ezeket az anomáliákat.
De sebaj, nincs gond, mert ott a magyar adófizetők pénze!
Ezeknél már nincs effektív ellenőrzési és lebukási veszély. Ezt látjuk az ábrán: 2015 után egekbe szökik a magyar közbeszerzések korrupciós kockázata: az egypályázós közbeszerzési szerződések aránya 2022-ben 39,8 százalék volt. És a hab a tortán, hogy ez a tendencia folytatódott 2023-ban is: az első hét hónapban már 41,5 százalékra nőtt az hazai finanszírozású közbeszerzéseken belül az egypályázós szerződések aránya. Szóval a magyar kormány szempontjából minden a legnagyobb rendben: az EU is elégedett, de a klientúra finanszírozása is megoldott.
A magyar kormány reakciója tehát világos volt az EU jogállamisági eljárására: úgy változtatni mindent, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon.
A következő ábra alátámasztja, hogy ez a megoldás sikeres volt. Ezen azt láthatjuk, hogyan változott azon közbeszerzési szerződések korrupciós kockázata, amelyeket a Fidesz-közeli (haveri) cégek – Mészáros, Garancsi, Tiborcz, Simicska, aztán például Szíjj, Balásy, Homlok „cégei” – és a politikai kapcsolatok nélküli egyszerű magyar cégek nyertek 2000-2023. között.*A CRCB, mivel idejekorán letöltötte a Közbeszerzési Hatóság honlapjáról, rendelkezik a 1998-2017 közötti közbeszerzések adataival is. Ezek közül az 1998-2004 közötti adatok már nem elérhetők ott, és a 2018 előtti adatok nincsenek benne a magyar kormány által létrehozott EKR-ban sem. Ezért a CRCB képes a közbeszerzésekre vonatkozó hosszútávú tendenciák elemzésére is. Lásd itt. Jól látható, hogy a 2010-es rendszerváltás előtt 2009-ig a Fidesz-közeli cégek által nyert közbeszerzések korrupciós kockázata még az átlagnál is alacsonyabb volt, aztán 2009-2010-ben rendkívüli mértékben megnőtt (56,8 százalék és 62,9 százalék volt az egypályázós közbeszerzések aránya), és kimagasló értéket ért el 2014-ben (64,4%), majd a G-napot követő négy évet már csökkenés jellemezte. 2018-ban, a választás évében 13,4 százalékra csökkent ez az arány.
Ami a mostani cikk témájához kapcsolódik, az az, hogy a 2020-2022 közötti csökkenő tendencia után 2023-ban ismét növekedést láthatunk. A klientúrához tartozó, Fidesz-közeli cégek által nyert közbeszerzési szerződések 44 százalékánál csak Fidesz-közeli cég indult, és persze nyert. Az EU-s pénzek hatékonyabb ellenőrzésével az uniós forrás elapadt, és ennek nyomán erősödött a klientúra kifizetésének igénye.
Ugyanezt a jelenséget láthatjuk, ha egy másik mutatót nézünk: a nyerési esélyt. Ez azt mutatja, hogy mekkora az adott cég által nyert és vesztett közbeszerzési tenderek aránya. Ha egy cég például egy időszak alatt 100 tenderen indult és 30 szerződést nyert, akkor a nyerési esélye ebben az időszakban 0,43 (30/70=0,43). A politikai kapcsolatokkal nem rendelkező cégeknél a nyerési esély mediánja 2011-2022 között 0,56 volt, míg a klientúrához tartozó Fidesz-közeli cégeknél ennek közel háromszorosa, 1,56. Már ez is nagy különbség, és jól mutatja a magyar kleptokrata rendszer működését, a politikai favoritizmus erejét: ha egy Fidesz-közeli cég elindult egy közbeszerzési tenderen, akkor közel háromszor nagyobb eséllyel nyert, mint egy piacról élő, politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar cég.
Az ötödik ábra már az EU jogállamisági eljárására adott kormányzati reakció hatását is tartalmazza: azt mutatja, hogy a klientúrához tartozás (Fidesz-közeli-e a nyertes cég) mennyivel növeli vagy csökkenti az adott cég nyerési esélyét az egyes korszakokban, ha kiszűrjük az eljárások típusának (nyílt vagy nem nyílt pályázat), a vásárolt termék gazdasági ágának (például építőipar, feldolgozóipari, szolgáltatás) és a szerződések nagyságának hatásait.*Ennek kiszámításához a CRCB kutatói legkisebb négyzetek módszerével regressziós becsléseket futtattak. A számításokat 2005-2022 között évente a nyert szerződések száma és összértéke alapján a felső 1-1 percentilisbe tartozó cégek egyesített mintáján végezték. Összesen 1947 cég tartozott ebbe a csoportba. E cégek nyerték 2005-2023 között az összes közbeszerzési szerződés 48,1 százalékát és az összes nettó szerződéses érték 75 százalékát. Az ábrán a 0,3-nál nagyobb számok jelzik a statisztikailag szignifikáns hatásokat. Számunkra itt megint az EU-s és hazai finanszírozás megkülönböztetése a fontos, ezért külön szerepelnek az ábrán az EU-s és a hazai finanszírozású közbeszerzéseknél megfigyelhető nyerési esélyekre vonatkozó eredmények.
Az eredményekből látszik, hogy jelentős változásnak lehetünk tanúi az EU jogállamisági eljárásával párhuzamosan: miközben az EU-finanszírozású tendereknél a Fideszhez fűződő politikai kapcsolatok már nem javították számottevően a klientúra cégeinek nyerési esélyeit (0,2-es érték nem szignifikáns), addig a magyar adófizetők pénzéből megvalósuló tendereknél 3,13-mal magasabb a Fidesz-közeli cégek nyerési esélye a minden más megfigyelt szempontból azonos, de politikai kapcsolatokkal nem rendelkező cégek nyerési esélyéhez képest. Ha például az utóbbiak nyerési esélye átlagosan 0,67 volt 2022-2023-ban, azaz száz közbeszerzési tenderen indultak és ebből negyvenet nyertek meg (40/60=0,67), akkor egy ugyanilyen, de a klientúrához tartozó, Fidesz-közeli cég nyerési esélye 2022. januártól átlagosan már 3,80 lett. Ha egy Fidesz-közei cég száz közbeszerzési tenderből 79 tendert nyert meg és 21 csak tendert vesztett el, akkor a nyerési esélye 3,76 volt (79/21=3,76).
2022 előtt nem láthattunk ekkora különbséget az EU-finanszírozású és a magyar adófizetők pénzéből megvalósuló beszerzések között. A jogállamisági eljárás megindítása nyomán, és nyilván ennek hatására, megszűnt a politikai favoritizmus az EU-finanszírozású tendereknél (a klientúrához való tartozás már nem segíti a Fidesz-közeli cégeket abban, hogy nyerjenek). De látszik az EU-lépéseknek egy perverz, nem kívánt hatása is:
extrém módon megnőtt az OLAF által nem ellenőrizhető, magyar adófizetők pénzéből megvalósuló tendereknél a kleptokrata rendszer hatása, itt jelentősen erősödött a politikai favoritizmus.
Lehet, hogy sokak számára meglepetésként hat ez az eredmény, de nem azoknak, akik ismerik Peter Thomas Bauer konzervatív közgazdász közel hatvan éve leírt, ide vonatkozó eredményeit: a korrupt politikai elit mindig talál utat a donor országok vagy a gazdasági segélyeket folyósító nemzetközi szervezetek kijátszására: imitált reformok, csiki-csuki játékok, rejtett technikák. A fontos az, hogy a „szokásos üzlet” rendben folytatódjon: tovább lehessen táplálni a korrupt elitet, finanszírozni újraválasztását.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHétszeresére növeli a közbeszerzési győzelem esélyét a NER-es kapcsolatErős lenne azt feltételezni, hogy egyes cégek NER-es periódushoz köthető kiemelkedő sikeressége hatékonyságuk vagy a közbeszerzési piacon való jártasságának növekedésből származik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ingyen pénz ára a korrupcióAz uniós támogatások a fogadó országokban hozzájárulnak a korrupció szintjének növekedéséhez. Főleg akkor, ha az ellenőrző intézmények nincsenek résen.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyedülálló a NER korrupciós útja Közép-EurópábanSok térségbeli ország szemmel látható eredményeket ért el tíz év alatt a korrupció csökkentésében, miközben Magyarország a másik irányba haladt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első részGanz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., második részVajon mi magyarázza, hogy választások előtt mindig készpénzben úszik a Mészáros és Mészáros, és hogy legnagyobb vevőik - közöttük a magyar állam - előre utalják a tízmilliárdokat? | Megtalálta a kormány, hogyan táplálja a klientúrát az uniós eljárás ellenére | Jelentősen csökkent az uniós finanszírozású közbeszerzések korrupciós kockázata, a magyar adófizetők pénzéből megvalósulóké viszont az egekbe szökött. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20231215/megtalalta-a-kormany-hogyan-taplalja-a-klienturat-az-unios-eljaras-ellenere/ | 2023-12-15 11:27:45 | true | null | null | G7 |
Tavaly már átlagosan havi bruttó 6,9 millió forintot keresett Antall Péter, a közpénzből működő Antall József Tudásközpont Alapítvány (AJTK) igazgatója – másfélszer többet, mint egy évvel korábban, derül ki a szervezet legfrissebb pénzügyi beszámolójából. A néhai miniszterelnök fiának juttatásaira 2020-ban összesen 82,8 millió forintot fordított az alapítvány, amelyben Antall fizetésén kívül az AJTK brüsszeli irodájának irányításáért járó tiszteletdíja és jubileumi jutalma is szerepel.
A Tudásközpont pénzügyeit közben a NAV is vizsgálja, júniusra több AJTK-s munkatársat is beidéztek meghallgatásra. Az adóhatóság az AJTK 2019-es gazdálkodása miatt indította a vizsgálatot, de kiemelten foglalkozik egy új szolgáltatásukkal is, amely az alapítvány szakmai anyagait teszi elérhetővé egy online adatbázisban. Sok anyag ingyenesen letölthető, bizonyos tartalmakért azonban – annak ellenére, hogy közpénzből készültek – külön kell fizetni.
A Direkt36 májusban tárta fel az AJTK költekezésének visszásságait, amelyet eddig csaknem ötmilliárd forinttal támogatott az Orbán-kormány az adófizetők pénzéből. Belső dokumentumok, pénzügyi beszámolók és az alapítvány ügyeit közelről ismerő források információi alapján többek között arról írtunk, hogy az AJTK vezetése évente 15-20 külföldi munkautazást bonyolított, és ezeken rendszerint luxushotelekben szálltak meg. Időnként alapítványi pénzből költöttek magánkirándulásokra, magánkórházra, professzionális fényképezőgépekre és márkás bőröndökre is. A szervezet egyfajta családi üzletként is működik: Antall Péter felesége az intézet igazgató-helyettese, és ott dolgozik a feleség ikertestvére is. A feleség két vállalkozása is szerződésben áll az intézettel.
Az AJTK közleményben reagált a Direkt36 cikkére. Ebben többek között azt írják, „az AJTK-t tudatosan lejárató, gazdálkodását és működését rossz színben feltüntető cikkek létrejöttét az alapítvány a közelgő választási kampányok sajnálatos velejárójának tekinti”, de cikkünk konkrét állításaival szemben nem kértek helyreigazítást.
Fontos neked az ilyen ügyek feltárása? Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!
Antall Péter fizetése az AJTK szerint az „az államigazgatásban dolgozó államtitkárok fizetéséhez van igazítva” – ami jelenleg havonta bruttó 1,75 millió forint. Azonban a fizetés nem pont ugyanaz, mint az AJTK pénzügyi beszámolókban szereplő juttatás. A juttatásba ugyanis a fizetésen kívül például a jutalmakat és mindezek járulékait is beleszámolják. A Direkt36 kérdésére az AJTK közölte, hogy Antall Péter az államtitkári szintű havi fizetése mellett a brüsszeli irodájuk vezetéséért is vesz fel tiszteletdíjat. Ezen kívül 2020-ban egyszeri, jubileumi jutalmat kapott az alapítvány 10 éves és a brüsszeli iroda 5 éves fennállása alkalmából. A szervezet a Direkt36 kérdésére nem közölte, hogy mekkora volt az említett tiszteletdíj és jutalom pontos összege, és azt sem árulták el, hogy mekkora volt Antall nettó keresete.
Az AJTK-nál tavaly átlagosan 40 ember dolgozott, de a személyi jellegű kiadásokra fordított pénz 19,7 százaléka csak az igazgató juttatására ment el. Egy évvel korábban, átlagosan 42 munkavállaló mellett ugyanez az arány még 11,3 százalékos volt, vagyis Antall Péter juttatásai arányaiban is nagyot nőttek. Az igazgató juttatása már korábban is meredeken emelkedett: 2013-ban még csak havi átlag 719 ezer forintot kapott, 2019-ben már 4,6 milliót.
Az Antall-házaspár jövedelmi helyzetének javulására utal az is, hogy tavaly új lakásba költöztek: Pesthidegkúton, a természetvédelmi terület határán, egy lakóparkban vásároltak egy 225 négyzetméteres, négy plusz két félszobás, panorámás sorházi lakást. Az AJTK korábban azt írta a Direkt36 erre vonatkozó kérdésére, hogy az ingatlant saját forrásból, részben örökségből és hitelből fizették ki.
A Miniszterelnökség és a NAV is vizsgálja a szervezetet
Korábbi cikkünk nyomán a Miniszterelnökség – az AJTK működésének fő támogatója – vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, az AJTK a „jó gazda gondosságával” költötte-e a rábízott közpénzt. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a július 8-án tartott Kormányinfón csak annyit mondott, hogy a vizsgálat még tart. Cikkünk megjelenése előtt újra rákérdeztünk a vizsgálatra a Miniszterelnökségnél, válasz egyelőre nem érkezett.
Mint korábban megírtuk, az évről évre növekvő kormányzati támogatás ellenére az AJTK kasszája gyakran kiürült, az alkalmazottak többször heteket, hónapokat vártak arra, hogy fizetést kapjanak. Bár az AJTK-t tavaly is nagy összeggel, 824 millió forinttal támogatta a Miniszterelnökség, és további két minisztériumtól is kaptak milliós nagyságrendben pénzt, a legfrissebb pénzügyi beszámoló szerint a mérleg 2020-ban ismét negatívba fordult. Az alapítvány 26,6 milliós veszteséget hozott össze annak ellenére, hogy tavaly az év nagy részében a járvány miatt sem konferenciákat, sem külföldi utazásokat nem lehetett bonyolítani.
A beszámolóban azzal magyarázzák a veszteség kialakulását, hogy „a mérleg szerinti eredmény a készletekre elszámolt értékvesztés miatt mutat veszteséget”. Az AJTK szerint ez a könyvkiadási tevékenységükkel függ össze, mert „az értékvesztés oka, hogy a könyvek bekerülési költsége magasabb, mint amennyiért értékesítésre kínáljuk”. Az utazások pedig valóban elmaradtak tavaly a járvány miatt, de a konferenciákat megtartották online. Bár a helyszínbérletet megspórolták, „a professzionális digitalizációhoz szükséges költségek merültek fel tételként” – válaszolták a Direkt36 kérdésére.
Antallék a pénzügyi gondjaikat – további támogatások gyűjtése mellett – egy részben fizetős szolgáltatással tervezik megoldani. Az éves beszámolóban ugyanis azt írják: „A saját tőke pótlására a vezetés további forrásbevonás érdekében folytat adományozókkal, egyéb szervezetekkel tárgyalásokat. Az elmúlt évek tudományos munkájának összefoglalásaként elindította a Digitális Tudástár fizetős alkalmazását is, amely további bevételeket jelent.”
A Tudástárat 2021 elején indította az AJTK. Ez egy olyan online adatbázis, az AJTK kiadványai, kutatási anyagai, szakmai publikációi tölthetők le. “A Digitális Tudástár egyszerre örökségmegóvás és egyben egy könyvtár funkciót is magával hordoz, hogy a fiatalok, felsőoktatásban tanulók, illetve szakmai érdeklődők számára is segítséget nyújtson tanulmányaikban, munkájukban” – olvasható a szolgáltatás honlapján.
Az anyagok egy része – az AJTK szerint évi szinten mintegy száz- százötven elemzés, ismeretterjesztő írás és a rendezvényeik felvételei, podcastek – most regisztrációval, ingyenesen érhető el, más részük azonban a „prémium” kategóriába kerül, ezek csak 2500 forintos éves előfizetés ellenében érhetők el. Ilyen például az AJTK negyedévente megjelenő Fókuszban című külpolitikai magazinja és olyan tudományos elemzések, amelyek „szintén ellenérték ellenében, ún. extra tartalmakként érhetőek el, melynek oka, hogy egy mélyebb, részletesebb elemzést nyújt egy-egy adott és szakmailag, szakterületileg speciálisabb témában az előfizető számára” – írta az AJTK.
A platform eddig egy, az AJTK ügyeit ismerő forrás szerint nem túl sikeres, csupán néhány előfizetője van, vagyis számottevő bevételre egyelőre nem számíthatnak belőle. Az előfizetők pontos számára vonatkozó kérdésünkre az AJTK nem reagált.
A Digitális Tudástárral ráadásul gondok akadtak: a NAV adóellenőrzést indított – eredetileg az alapítvány 2019-es gazdálkodása miatt –, de ennek keretében vizsgálják a csak később létrehozott Digitális Tudástár ügyét is.
Az adóhatóságot többek között az érdekli, hogy a közpénzből működő alapítvány a közpénzből létrehozott tartalmainak egy részét miért teszi fizetős szolgáltatássá. A NAV júniusra már az AJTK több munkatársát is beidézte meghallgatásra az ügyben.
Az adóellenőrzéssel kapcsolatban a sem az AJTK, sem a NAV nem adott tájékoztatást a Direkt36-nak arra hivatkozva, hogy adótitokról van szó. A kérdésünkre, hogy ez egy közpénzből működő közhasznú alapítvány adóellenőrzésére is vonatkozik-e, az adóhatóság azt felelte, hogy adóalanytól függetlenül minden adózással kapcsolatos adatot és iratot titokban kell tartaniuk. | Tavaly már havi 6,9 milliót keresett Antall József fia. Alapítványa pénzügyeit közben a NAV is vizsgálja | Tavaly már átlagosan havi bruttó 6,9 millió forintot keresett Antall Péter, a közpénzből működő Antall József Tudásközpont Alapítvány (AJTK) igazgatója – másfélszer többet, mint egy évvel korábban, derül ki a szervezet legfrissebb pénzügyi beszámolójából. A néhai miniszterelnök fiának juttatásaira 2020-ban összesen 82,8 millió forintot fordított az alapítvány, amelyben Antall fizetésén kívül az AJTK brüsszeli irodájának irányításáért járó tiszteletdíja és jubileumi jutalma is szerepel. | null | 1 | https://444.hu/2021/07/22/tavaly-mar-havi-69-milliot-keresett-antall-jozsef-fia-alapitvanya-penzugyeit-kozben-a-nav-is-vizsgalja | 2021-07-22 15:23:00 | true | null | null | 444 |
Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője volt a csütörtök esti Partizán vendége. Gulyás Márton műsorvezető a beszélgetés egy pontján (a 48. percben), ahol a PS igazsághoz fűződő problematikus viszonyáról volt szó, feltette Huthnak a kérdést, hogy milyen bizonyítékok alapján állították Ács Dánielről, tehát rólam, hogy én leszek a ferencvárosi média vezetője. A főszerkesztő nem támasztotta alá semmivel az állítást, helyette azt válaszolta, hogy a vezetői pozícióról tárgyalást folytattam a ferencvárosi polgármesterrel (ez egy képtelen hazugság), majd így zárta le a kérdést:
„Nem értem a témafelvetést. Megírtuk és megnyertük a pert. Tehát azt hiszem, hogy ennél többet erről az ügyről nem kell beszélni.”
Huth Gergely ebben az esetben nem hazudott, a pert tényleg ők nyerték, mégis, ha már így szóba jött az eset, akkor érdemes megnézni, hogy valójában mi történt. Tanulságos abból a szempontból, hogy ma Magyarországon bizonyos esetekben milyen esélyei vannak az igazságnak, és milyen védelmet képes nyújtani a jog, ha teljesen légből kapott, mégis súlyos következményekkel járó rágalmakkal igyekeznek diszkreditálni valakit.
Zsíros állás
A történet megértéshez vissza kell repülnünk az időben a 2019-es önkormányzati választásokig, amikor menesztették a ferencvárosi újság főszerkesztőjét, Veres Lászlót, aki korábban fideszes önkormányzati képviselő volt a kerületben, majd 2020-ban pályázatot írtak ki a ferencvárosi média vezetői helyére.
Ekkor a Pesti Srácok az alábbi címmel publikált cikket a témában: „Zsíros állással fizethetik ki Baranyi Krisztina 444-es házi propagandistáját”.
Az írás lényege az volt, hogy a pályázat előre le van zsírozva, azt én fogom megnyerni, mert ezzel fizeti ki Baranyi Krisztina polgármester a Ferencváros korábbi vezetésének korrupciós ügyeit feltáró anyagainkat. Lásd: Sötét parkolási ügyek Budapesten.
Azt írták: „Nemcsak a kerületi újságról van itt már szó, hanem önálló médiacégről, amely egy havi magazint és a kerületi tévét is magában foglalja, és amelyet szakmai, valamint gazdasági, pénzügyi szempontból is a főszerkesztő irányít. Egy neve elhallgatását kérő, IX. kerületi önkormányzati munkatárstól úgy értesültünk, hogy tulajdonképpen Ács Dániel, a 444.hu szerzője számára találták ki ezt a főszerkesztői állást.”
A Pesti Srácok úgy hozta le ezt a cikket, hogy sem engem, sem az önkormányzatot, sem a szakmai zsűrit nem kereste meg. Annak sem jártak utána, hogy egyáltalán indultam-e a pályázaton. Meg sem próbálták kideríteni az igazságot, a szakma legalapvetőbb szabályait sem tartották be. Ráadásul amikor megjelent a cikk, akkor a pályázat már lezárult. Az írás közlésének pillanatában biztosan lehetett tudni, hogy nem lehetek én a győztes, ugyanis el sem indultam a pályázaton. Feltételes módban sem lehetett igaz az állítás, hogy én kapom a zsíros állást, hiszen bizonyíthatóan nem pályáztam meg azt. De informálisan sem jött sehol soha szóba, hogy otthagyom a 444-et, és beülök a kerületi újsághoz. (Egyébként a beérkező 21 darab pályázatból a szakmai zsűri Vágvölgyi B. Andrásét választotta ki, így 2021 júniusa óta ő irányítja a ferencvárosi médiát.)
Valótlanul
Mivel Huth Gergelyék nem csupán a negatív véleményüket mondták el rólam, hanem azt állították, hogy korrupt vagyok, akit egy politikus lefizetett, és konkrétan megnevezték, hogy ki miért és mivel vásárolt meg, és mivel ez már a sokadik hasonló eset volt a lap részéről, úgy döntöttem, személyiségi jogi pert indítok a PS kiadójával szemben.
Egy évre rá, 2021. június 3-án az elsőfokú bíróság az alábbi ítéletet hozta:
„A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett pestisrácok.hu honlapon 2020. május. 16. napján »Zsíros állással fizethetik ki Baranyi Krisztina 444-es házipropagandistáját« címmel megjelent cikkben valótlanul állította, hogy zsíros állással fizeti ki Baranyi Krisztina a felperest, valótlanul állította, hogy a felperes személyében már azelőtt megtalálták az új főszerkesztőt, mielőtt kiírták a pályázatot, valótlanul állította, hogy folytatódik a felperesnek a kifizetése Ferencvárosban, valótlanul állította, hogy ezzel a médiavezetői állással fizethetik ki az eddigi és jövőbeli szolgáltatásaiért, valótlanul állította, hogy a felperes megszolgálta a jutalmát, és valótlanul állította, hogy Baranyi Krisztina, a felperes főnöke megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő jogát.”
A bíróság a Pesti Srácokat a további jogsértéstől eltiltotta, kötelezte, hogy az ítéletet jelentesse meg, a kifogásolt cikket távolítsa el, és fizessen 700 000 forint sérelemdíjat és 142 240 forint perköltséget.
Vékony ténybeli alap
A Pesti Srácok fellebbezett az ítélet ellen. Másodfokon az ügy a kúria elnökének feleségéhez, dr. Kovács Helgához került, aki 2022. január 11-én a teljes elsőfokú ítéletet hibásnak minősítette, minden pontban felülbírálta, a keresetet teljesen elutasította. A bíróság a Pesti Srácok állításait tényeken alapuló véleményeknek minősítette:
„Mivel jelen esetben az alperes (Pesti Srácok) közlései nem tényállításnak, hanem ténybeli alapokon nyugvó értékítéleteknek minősülnek, amelyek kifejezésmódjában sem indokolatlanul sértőek vagy bántók, a jó hírnév sérelmét nem eredményezik. (…)”
Majd, végül a kúria a másodfokú ítéletet helyben hagyta az alábbi indoklással:
„Az ítélkezési gyakorlat szerint a vélemény kifejtésének jogszerűségét megalapozza az, ha a kifejtett vélemény legalábbis vékony ténybeli alappal rendelkezik. A jelen esetben ilyen vékony ténybeli alapnak minősül a pályázat kiírásának ténye, valamint az alperes (Pesti Srácok) által igazolt módon az a körülmény, hogy a felperes (Ács Dániel) számos cikkben foglalkozott korábban az adott önkormányzat ügyeivel.”
Tehát a bíróság döntése értelmében a Pesti Srácok joggal állíthatja rólam, hogy korrupt vagyok, hogy rám írtak ki egy kerületi pályázatot, amin el sem indultam, hogy lefizettek és lefizetnek, hogy egy politikus megbízásából írok cikkeket, mert az állításuknak van egy vékony ténybeli alapja, ez a vékony ténybeli alap az, hogy a pályázat, amin nem indultam el, létezett, és korábban írtam cikkeket a kerület ügyeiről.
A bíróság döntése értelmében a Pesti Srácok cikke a mai napig elérhető. Amikor a kúria ítéletét kézhez kaptam, 2022. október 7-én így nézett ki a Pesti Srácok címlapja: | Íme a Pesti Srácok hazugságainak „vékony ténybeli alapja” | Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője volt a csütörtök esti Partizán vendége. Gulyás Márton műsorvezető a beszélgetés egy pontján (a 48. percben), ahol a PS igazsághoz fűződő problematikus viszonyáról volt szó, feltette Huthnak a kérdést, hogy milyen bizonyítékok alapján állították Ács Dánielről, tehát rólam, hogy én leszek a ferencvárosi média vezetője. A főszerkesztő nem támasztotta alá semmivel az állítást, helyette azt válaszolta, hogy a vezetői pozícióról tárgyalást folytattam a ferencvárosi polgármesterrel (ez egy képtelen hazugság), majd így zárta le a kérdést: „Nem értem a témafelvetést. Megírtuk és megnyertük a pert. Tehát azt hiszem, hogy ennél többet erről az ügyről nem kell beszélni.” | null | 1 | https://444.hu/2023/12/15/ime-a-pesti-sracok-hazugsagainak-vekony-tenybeli-alapja | 2023-12-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Elszámolt az óbecsei Hotel Experience megépítésére elnyert támogatási összeggel a beruházó Experience Lux d.o.o., azonban a szálloda még messze nem áll készen az üzemeltetésre. Az épület alapkövét 2021-ben nagy vakuvillanások közepette helyezték el. A beruházáshoz szükséges önrészt biztosító Arthur Bergmann Hungary Zrt. igazgatósági elnöke, Gál Miklós akkor úgy fogalmazott, „2022-ben Közép-Kelet-Európa egyik legszebb sport-, konferencia- és wellnessközpontja áll majd itt, ami meg fogja változtatni ennek a térségnek a jövőképét”.
A hotel azonban nemhogy 2022-re, de 2023 első félévében sem készült el. A beruházó arról tájékoztatta a támogató Prosperitati Alapítványt, hogy a 2021-ben kapott támogatási összeg az eddigi munkálatok elvégzésére volt mindössze elegendő, és a projekt befejezéséhez – a tervezett 1,5 millió eurós önrészen felül – további saját forrásokat kell felhasználniuk. Jó hír azonban a cégcsoportnak, hogy az egyik érintett nemrég újabb 1,75 millió eurós támogatást kapott a Prosperitati Alapítványtól.
2021 februárjában a Szabad Magyar Szó írta meg, hogy 1000 dináros alaptőkével bejegyzett cég építene szállodát Óbecsén. Márciusban az alapkőletétel is megtörtént. Amint arról a Magyar Szó fotógalériája is tanúskodik, az erről szóló dokumentumot a szerbiai beruházó Obrock Food d.o.o., a magyarországi befektető Arthur Bergmann Zrt. és a projektet támogató Prosperitati Alapítvány mellett a Vajdasági Magyar Szövetség és a magyar külügyminisztérium képviselője is ellátta kézjegyével.
A magyarországi befektető vállalat (amely 2022 decemberében AB Financial Team Zrt.-re változtatta a nevét) egyik részvényese Gál Miklós közgazdász, aki az Arthur Bergmann Holding több cégénél is vezető pozíciókat töltött be az évek során, valamint több, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégnél is feltűnt. Például az Opus Global Nyrt. vezérigazgatója és a Hunguest Hotels igazgatósági tagja volt, és azóta is a leggazdagabb magyar bizalmi embereként emlegetik.
Már 2020-ban letarolták a területet
Az Experience névre keresztelt hotel a Jódfürdő közelében, a Zmaj Jovina utca 85. szám alatt épül. A Google Utcakép 2014-es felvételei szerint földszintes családi házak álltak ezen az ingatlanon, amelynek 1518 négyzetméteres összterületét három különböző helyrajzi számra bejegyzett telek egyesítésével kapták meg.
A Google Earth felvételén pedig az is látható, hogy a korábbi épületeket valamikor 2018 augusztusa és 2019 februárja között bontották el.
Valamint az is jól látszik, hogy már 2020 augusztusában letarolták az ingatlan körüli területet, az építkezést ugyanis nem a Zmaj Jovina utca felől, hanem a hotel mögötti két önkormányzati telekről közelítette meg a kivitelező. Holott arról, hogy Óbecse Község ideiglenesen bérbe adja a beruházó Obrock Foodnak a majdani hotel mögötti telkeket, csak 2021 júniusában hoztak határozatot.
Eszerint a község évi 65.571 dinárért (kb. 560 euróért) adta bérbe a beruházó Obrock Foodnak a szóban forgó telkeket, amelyeket legfeljebb öt évig használhat. Az önkormányzati telkekre 2021 decemberében ideiglenes építési engedélyt is kértek, amit három évre kapott meg a beruházó.
Arról azonban, hogy a hotel melletti telek is a projekt része, korábban nem sok szó esett a nyilvánosságban.
A hotelprojektet korábban egy másik cég kezdeményezte
Az Obrock Food d.o.o. azonban nem az első cég, amely szeretett volna hotelt építeni a szóban forgó területen. A Gazdasági Társaságok Nyilvántartásának oldalán (Agencija za privredne registre – APR), a telekre kiadott építési kérelmek között látható, hogy korábban a De Bemy Grand Commerce d.o.o. volt a kérelmező, a részére kiadott engedély pedig a De Bemy Hotel megépítésére vonatkozott.
Ezt a céget eredetileg famelléktermék (brikett) gyártására hozta létre 2016 végén egy kishomoki vállalkozó, de a gyártásra már nem került sor, hiszen Deák Miklós erdélyi származású, Budapesten élő vállalkozó már 2017 áprilisában átvette tőle a céget. Deák cégnevet változtatott, a tevékenységet pedig vegyes termékkörű nagykereskedelemre módosította.
2018 szeptemberében Deák átadta a cég 100%-os tulajdonrészét az MDS Property Kft.-nek, amelynek mai tulajdonosa – egy magyarországi és egy szerbiai cégen keresztül – maga a De Bemy Grand Commerce, de 2018 szeptembere és 2023 januárja között számos másik magyarországi és szerbiai céggel is közvetlen vagy közvetett tulajdoni viszonyba került a vállalat.
A hotel építéséhez szükséges területi feltételekről szóló engedélyt Óbecse Község Településrendezési, Építésügyi, Közművesítési és Környezetvédelmi Osztálya 2019 júliusában hagyta jóvá. Szeptemberben pedig kiadták az építési engedélyt is, amit a De Bemy Grand Commerce egy alagsorral, földszinttel és egy emelettel ellátott hotelre kapott meg. Az építkezés értékét akkor 114.220.930 dinárra (a Szerb Nemzeti Bank – Narodna banka Srbije – NBS aznapi középárfolyama szerint 971.266 euróra) becsülték.
A De Bemy Grand Commerce 2019. decemberében még engedélyeztette a tűzvédelmi előírásokról szóló technikai dokumentációt. Majd több mint féléves szünet után, 2020 augusztusában egyszer csak új beruházó jelent meg az építkezési engedélyen: a De Bemy Grand Commerce d.o.o. helyett az Obrock Food d.o.o. vette át az építkezést.
Az engedély tartalmi része nem változott, vagyis
egy koncepciójában kidolgozott, az adminisztrációs hátterét tekintve startra kész projektet vett át az új cég,
amely így azt a benyomást kelthette, hogy a semmiből állt elő egy olyan tervvel, amelynek néhány hónapon belül az alapkövét is letehetik.
Luxushotel az extrém sportok kedvelőinek
Az Obrock Food d.o.o.-t 2016 áprilisában éttermi szolgáltatás céljából hozta létre egy belgrádi vállalkozó. Forgalmat is csak 2016-ban és 2017-ben generált a cég, 2018-ban már veszteséget termelt. Ez azonban még a korábbi tulajdonos számlájára írható, aki 2018 novemberében elhunyt, az örököse pedig 2019 júliusában továbbadta a céget a magyarországi Interflow Invest Ktf.-nek – amely ugyancsak több szálon kötődik a hotel korábbi beruházójának, a De Bemy Grand Commerce d.o.o.-nak a kapcsolati köréhez. Az Interflow Invest Kft. és az Obrock Food ügyvezetője ekkor a magyarországi Kóródi László volt, akinek a neve több, a cégcsoporthoz kapcsolódó szerbiai és magyarországi vállalatban is felmerült.
Négy hónappal később, 2019 novemberében tulajdonosként és ügyvezetőként is az óbecsei Fehér Dezső vette át az Obrock Foodot. A Prosperitati Alapítvány 2020-as pályázatára már vele, az új tulajdonossal pályázott a cég, sikeresen. Az Obrock Food decemberben egy 40%-os intenzitású, 366.485.929 forint (120.554.582 dinár, vagyis kb 1 millió euró) összegű támogatást nyert a Turisztikai szálláshely fejlesztésének és létesítésének támogatására kiírt pályázaton.
3 ezer forintos tőkével rendelkező vajdasági cég kapott 360 milliós támogatást a magyar államtól | atlatszo.hu
A lap rámutat: a cég igazgatója és tulajdonosa az óbecsei Fehér Dezső, a társaság alaptőkéje pedig 1000 dinár. Egyébként 2019 novemberében – vagyis a Prosperitati-pályázat beharangozásakor – változott meg az Obrock Food Kft. jogi képviselője: azóta a magyarországi Kóródi László igazgató helyett az óbecsei Fehér Dezső neve szerepel a cégjegyzékben, és 100%-ban az ő kezébe került át a vállalat.
A támogatási szerződést 2021 januárjában írták alá. Márciusban megtörtént az alapkőletétel, és el is kezdődtek a munkálatok.
„Ez egy 2,5 millió eurós összköltségvetésű projekt, ami a cégcsoport méretéhez képest kicsi, de azért fontos, mert egy pionír projektről van szó. Szeretnénk Vajdaság területén nagyobb, akár 30 millió eurós projektekbe is belevágni, de ehhez nekünk tapasztalatot kell szereznünk itt a mindennapi működésben és egy beruházás levezetésében. A magyar turisztikai piac viszonylag telített, ezért szeretnénk a határon túl is terjeszkedni. A szerb idegenforgalmi piac minden szegmense gyorsan növekszik, és fontos, hogy ennek a lendületes fejlődésnek ne csak a nagyvárosok legyenek a nyertesei, hanem a kisebb települések is, mint Óbecse.” – nyilatkozta akkor Gál Miklós.
Az Arthur Bergmann Hungary Zrt. igazgatósági elnöke azt már a Magyar Nemzetnek fejtette ki, hogy „A háromemeletes épületben helyet kap egy 180 négyzetméteres wellness- és sparészleg is szaunával, gőzkabinnal, merülőmedencével, valamint pihenő övezettel, s mindezeket egy 44 négyzetméteres fitneszterem egészíti ki. A hotel tervezésénél alapgondolat volt, hogy rekreációs célokat is szolgáljon, egyrészt a helyben fellelhető szolgáltatásaival, másrészt a közelben igénybe vehető sportolási lehetőségekkel, amelyek palettáján az extrém sportok is szerepelnek.”
Az említett extrém sportok terén elérhető szolgáltatásokat pedig egy szintén óbecsei és szintén ehhez a vállalkozói körhöz köthető cég, az Extreme sport team d.o.o. nyújtja.
Vagyis a hotel elsődleges célközönsége az Extreme sport team szolgáltatásainak vendégköre.
Az alapján, amilyen lendülettel a Hotel Experience építése elindult, úgy tűnt, határidőre elkészülhet a projekt. Bizakodásra adott okot az is, hogy 2022 májusában már 20 munkahelyet is meghirdetett a vállalat. 2022 júniusában az Obrock Food d.o.o. – a hotel nevéhez igazodva – Experience Lux d.o.o.-ra változtatta a nevét. Csakhogy a következő hónapokban a lendület alábbhagyott.
Újabb Prosperitati-támogatás a cégcsoportnak
Az építkezés határidejét eredetileg 2022 decemberére tervezték. Ehhez képest – ahogyan arról a Becsei Mozaik is beszámolt – 2023 márciusában, két évvel az alapkőletétel után, még nem lehetett látni a projekt végét.
Májusban pedig a Szabad Magyar Szó is szemlézte a Becsei Mozaik újabb cikkét, amelyben Juhász Bálintra, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetőjére hivatkozva a helyi lap azt írta, hogy a mintegy 180.831.874 dináros saját tőke befektetése után két részletben fizették ki a 117,9 millió dináros támogatást.
Juhász azt is nyilatkozta, hogy a megváltozott makrogazdasági körülményekre hivatkozva a beruházó a szerződés módosítását kérvényezte, és amennyiben a beruházó az új feltételeknek sem tud eleget tenni, a Prospertitati Alapítvány kezdeményezheti a szerződésbontást, amelynek értelmében kérvényezheti a támogatási összeg visszafizetését. Ezen jogának érvényesítése érdekében garanciával is rendelkezik.
Az év eleji látványhoz viszonyítva júniusban a hotel homlokzatára már a díszburkolat is felkerült.
A pályázat aktuális folyamatáról érdeklődve az Átlátszó Vajdaság is megkereste a Prosperitati Alapítványt. Kérdéseinkre válaszolva Juhász Bálint ügyvezető elmondta, az Alapítványnak ma is érvényes szerződése van az Experience Lux d.o.o.-val.
„A támogatási szerződésben foglalt elszámolási határidő 2023. június 30-a volt, amely határidőn belül a pályázó rendben elszámolt az önrész és a támogatás felhasználásával, ugyanakkor tájékoztatta Alapítványunkat, hogy a projekt teljes befejezéséhez további források felhasználására van szükség az előzetesen előlátott forrásokon túl, amelyeket a pályázó önerőből kész fedezni. Ami megfelel a szerződéses és szabályzati előírásoknak.”
A támogatási szerződést az Alapítvány az Experience Lux tájékoztatása és kérelmének elbírálása alapján módosítja. „Az érvényben lévő támogatási szerződés szerint a projekt fenntartási időszaka a pénzügyi elszámolás és a megvalósításra vonatkozó szakmai tartalmi zárójelentés Támogató általi elfogadásától számított 5 év. Az Alapítvány számára a projekt tárgyát képező ingatlanon túl további ingatlan áll rendelkezésére biztosítékként, ami az elfogadott értékbecslések szerint megfelelő fedezetet nyújt a kifizetett támogatási összegre vonatkozóan. Szerződésbontás esetén a pályázónak a támogatási összegre számított törvényes előírás szerint kamatokkal megnövelt összeget kell visszafizetnie, ami a szerződésbontás esetén határozható meg pontosan” – fogalmazott Juhász.
A Prosperitati Alapítvány 2021 augusztusában valóban jelzálogot jegyeztetett be az Experience Hotel épülő ingatlanára, ami – a Juhász által említett öt év helyett – a kataszteri zálogbejegyzés szerint a szerződésaláírástól, vagyis 2021. január 19-től számított tízéves időtartamra vonatkozik.
De nem csak a Hotel Experience ingatlanán jelent meg a Prosperitati Alapítvány által bejegyzett jelzálog,
hanem a hotel melletti telken is, amelyről kiderült, hogy a már említett Extreme sport team d.o.o. tulajdona.
A támogatásról tanúskodó zálogbejegyzés 2023. június 15-én történt. Ami azért is meglepő, mert a Prosperitati Alapítvány 2021. március 31-én a Kiemelt jelentőségű, közepes- és nagyléptékű gazdasági fejlesztések támogatására kiírt pályázatán, és a 2021. december 23-án közzétett eredmények alapján az Extreme sport team pályázott ugyan, de nem nyert támogatást. A kiírásra beérkezett 46 érvényes, és formailag teljes pályamunka közül a legalacsonyabb értékelést kapta, 39 pontot.
Juhász Bálintot arról is megkérdeztük, miért nem szerepel az Extreme sport team a támogatott pályázatok között, mennyi támogatást nyert, milyen intenzitással, és milyen projektet valósít meg a pályázat keretében. Válaszában Juhász kifejtette: „A pályázó kifogással élt, amit a szakmai értékelők figyelembe vettek, a döntéshozó szervek elfogadtak, így a támogatás státuszát forrás függvényében támogathatóra változtatták. A 2023. május 19-én bejelentett, Támogató által biztosított forrásnak köszönhetően megnyílt a lehetőség a projekt támogatására. A szükséges szerződéskötés megtörtént, a szerződés alapján kifizetés még nem történt.”A támogatás összegére és a projekt tartalmi részére Juhász nem tért ki.
A kataszteri nyilvántartás adatai szerint azonban a szóban forgó ingatlanra – és a cég néhány másik óbecsei ingatlanára – egy 638.853.482 forint értékű támogatás dinárellenértékére vonatkozó zálogbejegyzés került, vagyis az Extreme sport team egy 204.760.731,41 dináros (kb. 1.750.000 eurós) támogatással számolhat.
Arról pedig, hogy a két projekt szorosan összefügg, éppen a Prosperitati Alapítvány Facebook oldalán kaptunk választ, hiszen a 2021. március 5-én bemutatott reklámfilmben elhangzottak szerint a „két épület, tehát egymást kiegészítve a kerti gyakorlópályával együtt komplex egységet alkotva várja a tartalmas kikapcsolódásra vágyókat.”
Hotel Experience | | Újabb 1,75 millió eurót kapott az óbecsei Hotel Experience körüli cégcsoport | Elszámolt az óbecsei Hotel Experience megépítésére elnyert támogatási összeggel a beruházó Experience Lux d.o.o., azonban a szálloda még messze nem áll készen az üzemeltetésre. Az épület alapkövét 2021-ben nagy vakuvillanások közepette helyezték el. A beruházáshoz szükséges önrészt biztosító Arthur Bergmann Hungary Zrt. igazgatósági elnöke, Gál Miklós akkor úgy fogalmazott, „2022-ben Közép-Kelet-Európa egyik legszebb sport-, konferencia- és wellnessközpontja áll majd itt, ami meg fogja változtatni ennek a térségnek a jövőképét”. | null | 1 | https://atlatszo.rs/2023/07/26/hotel_experience/ | 2023-07-26 16:36:00 | true | null | null | atlatszo.rs |
Borturizmusra, wellness- és konferencia-szolgáltatásra építené bizniszmodelljét a vajdasági Karlócán épülő új hotel, melynek létesítését a magyar állam tulajdonában lévő HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. közel 3 milliárd forinttal támogatta. A beruházást a magyarországi székhelyű Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. szerbiai leányvállalata valósítja meg.
A Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. 2.850.000.000 forintot (azaz - a 2019. évi átlag 325 forint / euró árfolyammal számolva - 8,7 millió eurót) kapott vissza nem térítendő támogatásként a HEPA Nyugat-Balkán Beruházási Támogatására kiírt 2019. évi felhívásán. A projektet a kiemelt turisztikai fejlesztési térséghez tartozó Karlócán valósítják meg.
A Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. igazgatója Magyarországon és Szerbiában is a vajdasági származású Oláh Zsanett, aki korábban a HEPA jogelődjének vezérigazgatójaként hivatalos látogatásokon is megfordult Szerbiában.
Eredetileg a 2023-as év végéig kellett volna befejezni a projektet, de a határidőt a pandémia miatt meghosszabbították. A tavaly ősszel beadott építési engedélyek alapján 2024 végére tervezték befejezni az építkezést, de a kivitelezést csak idén márciusban kezdték el. Áprilisban még az alapozáshoz szükséges földmunkák zajlottak az építkezésen.
Az MNKH jogutódja: a HEPA
A magyar kormány a hazai termékek külföldi népszerűsítését és a nemzetközi piacokon való megjelenését már évek óta stratégiai célú kormányintézkedésnek tekinti. Ennek intézményesítésére jött létre 2013-ban az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MNKH Zrt.).
A - zenitjén mintegy negyven országban magyar kereskedőházat üzemeltető - hálózatot kezdetben Skultéti Vilmos vezette. Majd 2013 novemberétől Kerekes György volt a vezérigazgató, aki 2015 márciusának végén hirtelen távozott posztjáról, miután kiderült, hogy az MNKH az utolsó pillanatban vette ki a 3,8 milliárd forintnyi állampapírba befektetett vagyonát a csődöt jelentő Questor brókercégből.
Később kiderült, hogy - a dominóhatás érvényesülésének következményeit megelőzendő -
személyesen Orbán Viktor miniszterelnöktől jött a közpénz kimentésére vonatkozó utasítás, amint megneszelte a brókerbotrányt,
amelyben egyébként az ügyfelek mintegy 150 milliárd forintot veszítettek.
Kerekes távozása után, 2015. április 3-ától a társaság vezérigazgatói posztját (akkor még Ducsai) Oláh Zsanett vette át. Az MNKH a fennállása alatt tízmilliárd forintnál is több veszteséget termelt.
Újabb irodákat nyit a masszívan veszteséges nemzeti kereskedőház Ázsiában | atlatszo.hu
A malajziai jelenlét fontosságát pedig az adja, hogy az ország Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere a dél-kelet-ázsiai térségben. Malajziában elsősorban az élelmiszeripar és mezőgazdaság, az innovatív környezetvédelmi technológiák, az informatika és szoftverfejlesztés, illetve az egészségipar területén látnak lehetőségeket a magyar cégek számára.
2018 szeptemberében végül megszületett az a kormányrendelet, amely alapján a külgazdasági ügyekért felelős miniszter a magyar export-kereskedelemmel kapcsolatos feladatait a továbbiakban a HEPA NZrt.-n keresztül fogja ellátni. A szervezet elsősorban a külpiaci megjelenésben, illetve az ezzel kapcsolatos tanácsadásban, partnerkeresésben, képzésekben és pályázatokban nyújt segítséget a magyar cégeknek. Az MNKH feladatainak meghatározásáról szóló rendelet ugyanakkor hatályát veszti.
Vagyis az MNKH-t megszüntették, hatásköreit és feladatait pedig jogutódlással a HEPA-ra bízták. Utóbbi weboldalán még ma is megtalálhatók az MNKH éves beszámolói, amelyeket Oláh Zsanett írt alá vezérigazgatóként.
Ez mégsem zavarta a HEPA-t abban, hogy támogassa azt a céget, amelynek Oláh Zsanett a vezérigazgatója lett.
Annak ellenére, hogy az MNKH Oláh Zsanett vezetése alatt is veszteséges volt, később a HEPA is igénybe vette Oláh szakértői szolgáltatásait. Az MNKH jogutódja 2019 októbere és 2020 áprilisa között Oláh Zsanett Földszint1 Kft. nevű cégét - amelynek Oláh 2019. júliusa óta az egyedüli tulajdonosa - 6 millió forintra szerződtette. Ez a periódus pedig egybeesik a HEPA által kiírt pályázat meghirdetése és jelentkezési határideje közötti időszakkal.
A HEPA 2019. október 31-én - egy nappal azután, hogy a Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. bejegyzése hivatalosan is megtörtént - meghirdette a Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás pályázatot. Jóllehet a pályázat beadási határideje 2019. december 15-e volt, a pályázaton való részvételt kötelező regisztrációhoz kötötték, aminek határideje már november 14-én - két héttel a pályázat kiírása után - lejárt.
A HEPA és a Földszint1 Kft. szerződésének lejárta után, 2020 májusától Oláh Zsanett a Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. vezérigazgatója lett. Így ő már személyesen is érintett volt a pályázat sikerében, amikor
a HEPA 2020. június 4-én kihirdette, hogy 2,85 milliárd forinttal támogatja a turisztikai beruházást.
Ez az összeg az eredeti felhívás szerint a teljes pályázati forráskeret volt, majd a pályázati nyertesek kihirdetése alkalmával a HEPA a közleményben jelezte, hogy a keretösszeget megemelték. A forrásbővítésről a Külgazdasági és Külügyminisztérium határozott, eszerint 9,09 milliárd forint összegre emelkedett a pályázati keretösszeg. Ebből a legmagasabb tételt a Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. nyerte el. A fennmaradó 6,24 milliárd forint összegű támogatás 13 másik céghez jutott - átlag 480 millió forintos vissza nem térítendő támogatással.
Karlócai bor, wellness és konferenciahotel - Dunára néző kilátással
A szerémségi Karlóca (szerbül: Sremski Karlovci) a tartományi székvárostól, Újvidéktől 12 kilométerre helyezkedik el, és a kiváló borairól ismert Tarcal hegység (szerbül: Fruškagora) egyik legismertebb Duna-menti települése. Fontos turisztikai állomás, hiszen az autópályáról is könnyen megközelíthető, kényelmesen kialakított autóbusz-parkolóval rendelkezik a belvároson kívül, de a központtól mindössze néhány percnyi sétára. Szintén előnyére szolgál, hogy a felújított Budapest-Belgrád vasútvonal legdélebbi szakaszán, Újvidék és Belgrád között - Karlóca érintésével -, már a vonat is közlekedik.
Nagykapacitású, igényes szálláshellyel azonban nem rendelkezik a település. A helyi borászok szerint lendítene a turizmuson, ha nagyobb csoportok befogadására is alkalmas lenne a város.
A szerb sajtó alapján a Szabad Magyar Szó írta meg, hogy magyar cég építene szállodát Karlócán. A szóban forgó beruházó a Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft., amelyet hivatalosan 2019. október 30-án jegyeztek be Magyarországon 3 millió forint törzstőkével. A Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezetője 2020. május 13-ától Oláh Zsanett. A cég törzstőkéjét előbb 2020 októberében emelték meg 200 millió 10 ezer forinttal, majd 2021 februárjában újabb 80 millió forint tőkeemeléssel érték el a ma is hatályos 283.010.000 forintos összeget (vagyis a 2021-ben átlagos 358 forint / euró árfolyammal számolva - 790 ezer eurós jegyzett tőkét).
2020 januárjától a cég többségi tulajdonosa Wolf László, OTP vezérigazgató-helyettes és igazgatósági tag, aki 2010 decembere óta az OTP szerbiai bankintézetének igazgatósági elnöke is egyben. A tulajdonosok között átmenetileg feltűnt az ARAGO Befektetési Holding Zrt. és az ARAGO Ingatlanforgalmazó és Tanácsadó Zrt. Mindkettő Leisztinger Tamás üzletemberhez köthető, akiről az Átlátszó egy 2012-ben készült portréban megemlíti, hogy 2007-ben, a születésnapi rendezvényén, Csányi Sándor OTP tulajdonos is a vendége volt. Leisztinger 2002 óta a 25 leggazdagabb magyar listáján szerepel. Továbbá 2020 októbere és 2023 januárja között társtulajdonosként tűnt fel Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke is. 2021 májusától résztulajdont szerzett a cégben a "Ho-Me 2000" Vagyonkezelő Kft., amelynek tulajdonosa és ügyvezető igazgatója Nagy György, akinek a neve több offshore-cég miatt is felbukkant már a független magyar sajtóban.
További magyar tulajdonosok az offshore gázüzlet mögött Cipruson | atlatszo.hu
További magyar tulajdonosok az offshore gázüzlet mögött Cipruson
A ma is hatályos céginformációk szerint a társaság jelenlegi tulajdonosa Wolf László és a "Ho-Me 2000" Vagyonkezelő Kft. Utóbbi a többségi tulajdonos.
A Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. szerbiai leányvállalatát а magyarországi bejegyzéshez képest csaknem egy évvel később, 2020. szeptember 29-én jegyezték be a szerbiai Gazdasági Társaságok Nyilvántartásába (Agencije za privredne registre - APR) Szerémségi Ingatlanfejlesztő d.o.o. Novi Sad néven. Tulajdonosa 100%-ban a magyarországi Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft., hivatalos képviselője és igazgatója ugyancsak Oláh Zsanett.
A szerbiai cég törzstőkéjét 2020. október 8-án jegyezték be 1.170 dinárra (10 euróra), majd további három alkalommal összesen 452.152.500 dinárra (3,8 millió euróra növelték). Ez körülbelül megegyezik a támogatási összeg felével, amely a pályázat szabályai szerint előlegként lehívható - mindamellett, hogy a pályázat utófinanszírozású. Fontos adat továbbá, hogy a támogatás intenzitása legfeljebb 50% lehet, vagyis a karlócai hotel - elvileg - egy 5,7 milliárd forintos beruházás lesz (2019-es árfolyamon csaknem 18 millió euró).
A hotelkomplexum egy ígéretes, keleti fekvésű telken helyezkedik el, Dunára néző kilátással. A Karlóca Község Terület- és Városrendezési, valamint Ingatlanügyi és Jogi Osztálya által - az elhelyezkedés alapján - 2022. március 2-án kiadott építési feltételekről szóló határozata szerint a négycsillagosra tervezett hotel 90 szobával és wellness-részleggel várja majd a vendégeket.
A főépület pincéből, alagsorból, földszintből és három emeletből áll, amelynek a teljes nettó területe 15.689,45 m2. A pincében lesz a medencékhez és ventilációhoz szükséges gépház; az alagsorban a wellnessrészleg törökfürdővel, szaunákkal, medencékkel, sószobával és finn szaunával, de ezen a szinten lesz az értékmegőrző és a raktárhelyiségek is; a földszinten helyezkedik majd el a recepció, az étterem, a bár, a dohányzó, a bortrezor, a konferencia- és a gazdasági részleg; az emeleteken pedig szobák, multimediális termek, játszóház és raktárhelyiségek kapnak helyet. A főépület mellett egy különálló földszinti épületet is kialakítanak szaunával, terasszal, nettó 44 m2-en.
A HEPA Pályázati kiírása szerint a megvalósítás határideje 36 hónap, azzal, hogy a költségek elszámolhatóságának és a forrás felhasználásának végső határideje 2023. december 31. Ezt a periódust a COVID19 járvány miatt meghosszabbították.
Az építési munkálatok megkezdésére vonatkozó engedélyt 2022. szeptemberében kérte ki a cég, és meg is kapta azt. Ebben 2024. december 31-ével jelölték meg a munkálatok befejezésének határidejét, vagyis 27 hónapot számoltak a beruházás megvalósítására. A munkálatokat azonban - akkor még - továbbra sem kezdték el.
Fél évvel később, 2023. március 3-án a Szerémségi Ingatlanfejlesztő d.o.o. megújította a szóban forgó engedélyt, amelyben látható, hogy a Galens d.o.o. helyett a továbbiakban egy új kivitelezővel, az AB pro-ing SRB d.o.o.-val dolgozik. A munkálatok megkezdésének időpontja nem módosult, az új dokumentum azonban nem tér ki a módosított határidőre, mindenesetre - ha továbbra is az eredetileg tervezett 27 hónapos periódussal számolnak - akkor a karlócai hotelnek legkésőbb 2025 júniusára kellene elkészülnie.
Kicsoda Oláh Zsanett?
Oláh Zsanett 1983-ban született Szlovéniában. Gyermekkorát a Tisza-menti településen, Adán töltötte. Családjával a ’90-es évek dél-szláv háborúinak idején Magyarországra költözött. Főiskolai, egyetemi és mesterképzési tanulmányait Budapesten fejezte be gazdálkodás, nemzetközi kapcsolatok, valamint EU, pénzügy és közgazdaságtan szakirányon. Szakmai pályafutását projektmenedzserként kezdte 2007 és 2008 között, 2009-ben szakértői munkát végzett. 2011-ben létrehozta első saját vállalkozását, a Média&Consulting Kft.-t. 2014 és 2015 között pedig az Agrotechfood Zrt. ügyvezetője volt.
Arról, hogyan került Orbán Viktor miniszterelnök csapatába, egy 2014 végén adott interjúbanmesélt: "A Nemzeti Kereskedőház több olyan utat is szervezett már, amelyen exportképes termékeket árusító cégek kaptak helyet egy-egy miniszterelnöki delegációban. Egy ilyen küldöttséggel utaztam a tavasszal Szaúd-Arábiába, Rijadba, most pedig további száz üzletemberrel együtt én is meghívást kaptam Dél-Koreába."
Mindössze három hónappal az interjú megjelenése után Oláh Zsanett már az MNKH Zrt. vezérigazgatói székében találta magát. Ezt a tisztséget 2015 és 2018 között töltötte be.
2017 májusában Oláh Zsanett azért szerepelt a hírekben, mert közvetve kapcsolatban állt az Investender Kft.-vel, amely megvette, majd gyorsan továbbadta Schmidt Mária családi cégének a Figyelő című lapot. Az Investender Kft. Oláh Zsanett volt sógorának, Ducsai Ákosnak a cége, amelynek két leányvállalatát 2013 és 2015 között Oláh is képviselte vezérigazgatóként. Ez a két cég a mezőgazdasági és élelmiszeripari innovatív fejlesztéseket támogató Agrotechfood Zrt., valamint az SZE Kutatás + Fejlesztési Kft.
2018-ban, miután az MNKH Zrt. működését felfüggesztették, Oláh Zsanett a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global-csoporthoz tartozó Kall Ingredients Kft. igazgatója lett.
Senkit nem hagynak az út szélén: Mészáros Lőrinc mentőövet dobott a bukott állami cégvezérnek | atlatszo.hu
A kormányzat és a Mészáros-érdekeltségek közötti átjárhatóság persze fordítva is működik: az MNKH helyére épülő HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezére, Ligetfalvi Gábor például arról híres, hogy már a 2018-as választások előtt felügyelőbizottsági tag lett a felcsúti milliárdos MKB Bankjának kockázatitőke-befektetőjénél, a Solus Capital Zrt.-nél - és ezt a tisztségét a mostani állami szerepvállalása mellett is megtartotta.
2021-től 2022 szeptemberéig a Manevi Zrt. igazgatója volt. A Manevi Zrt. is a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványhoz (KEÉÖMA) tartozik, akárcsak a Comitatus-Energia Zrt. A két állami cégnek kezdetben 4 külföldi ingatlana volt, azóta pedig újabb épületeket vásároltak. A KEÉÖMA cégeinek jelenleg összesen tizenöt, Romániában hét, Szlovákiában öt, Szlovéniában kettő, Horvátországban egy, és - amint arról az Átlátszó Vajdaság beszámolt - Szerbiában egy ingatlana van.
Szabadkán is vett egy ingatlant a Kárpát-medencében vásárolgató alapítvány - atlatszo.rs
A magyar kormány által 2021-ben létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány szerbiai leányvállalata 2021 végén megvette az Osztrák-Magyar Bank egykori épületét Szabadka központjában. A magyar állam támogatásával felújított zsinagóga szomszédságában álló műemlékkel együtt már 25 külföldi ingatlanról tudunk, ami a Szijjártó emberei által vezetett alapítvány tulajdonában van.
A tavalyi év végén jelentették be, hogy Oláh Zsanett ismét új pozícióban próbálhatja ki magát: a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztés Nonprofit Kft. igazgatójává nevezték ki. Oláh kinevezése után négy hónappal, idén márciusban jött a hír, hogy "a szankciók okozta energiaárrobbanás, az Európát sújtó gazdasági válság, illetve az Ukrajnában dúló háború" miatt a NÖF racionalizálni kénytelen. Ezért csoportos létszámleépítés szükséges, amely során 168 műemléki dolgozót küld el, és több kastélyt is bezár a magyar állam tulajdonában lévő vállalat. Ugyanakkor "a társaság az elbocsátandó munkavállalók elhelyezkedésének segítésére karrier-tanácsadást és konzultációs programot indít, illetve együttműködést kezdeményez a foglalkoztatáspolitikáért felelős központi és helyi kormányzati szervezetekkel". | Fidesz-közeli üzletasszony vezeti a magyar közpénzzel támogatott hotelprojektet | Borturizmusra, wellness- és konferencia-szolgáltatásra építené bizniszmodelljét a vajdasági Karlócán épülő új hotel, melynek létesítését a magyar állam tulajdonában lévő HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. közel 3 milliárd forinttal támogatta. A beruházást a magyarországi székhelyű Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. szerbiai leányvállalata valósítja meg. | null | 1 | https://atlatszo.rs/2023/04/28/fidesz-kozeli-uzletasszony-vezeti-a-magyar-kozpenzzel-tamogatott-hotelprojektet/ | 2023-07-28 16:41:00 | true | null | null | atlatszo.rs |
Megigényelték az íveket és elkezdik az aláírásgyűjtést a jóváhagyott népszavazási kezdeményezésükhöz, ezzel párhuzamosan új kérdést is benyújtanak – mondta az LMP-s Kanász-Nagy Máté. Közben civilek is azt kérik a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá az építészeti törvényt, amelybe átemelték a kiemelt beruházások szabályozását, a korábbiaknál is kevesebb lehetőséget hagyva a közvetlenül érintettek számára.
A Kúria november 28-án hagyta jóvá az LMP népszavazási kezdeményezését a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló 2006. évi LIII. törvény hatályon kívül helyezéséről. Közben azonban kormánypárti képviselők olyan módosító javaslatokat terjesztettek elő, amelyek hatályon kívül helyezik a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, amelyre a kérdés irányul, és a passzusait átemelték a kedden megszavazott építészeti törvénybe.
Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő a Szabad Európának azt mondta: szerinte éppen azért húzták el az építészeti törvény elfogadását, hogy bevárják vele a Kúria döntését a népszavazási kezdeményezésükről, és azt követően adták be a módosító javaslatot, amellyel megpróbálják megakadályozni a népszavazást.
„Ez biztos, hogy szándékos volt, megtrükközték a Kúria döntését. Az Alkotmánybíróság már nem tudta volna megakadályozni a népszavazást, ezért jogalkotással kellett meghekkelni” – jelentette ki az ellenzéki képviselő.
Korábbi cikkünk a témában: Ctrl+C, Ctrl+V megoldással üresíti ki teljesen a népszavazás intézményét a kormány
Mint mondta, kacifántos a jogi helyzet, a Fidesz olyan szituációba manőverezte magát, amilyen még nem volt. Meggyőződése, hogy a kormány azért helyezné hatályon kívül a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, és helyezi át fontos passzusait az építészeti törvénybe, hogy megakadályozza a már jóváhagyott népszavazást a kiemelt beruházásokról, amelynek kérdése a korábbi törvény visszavonásáról szól.
Arra kérik Novák Katalint, hogy ne írja alá az építészeti törvényt, éljen a vétó lehetőségével. Amennyiben mégis kihirdetik a jogszabályt, akkor sem egyértelmű szerinte, hogy mi a helyzet a népszavazással, amely ebben az esetben már egy hatályon kívül helyezett jogszabályról szól.
Jelenleg még senki sem fújta le a népszavazási kezdeményezést, amelyet a Kúria is jóváhagyott, ezért megigényelték az aláírásgyűjtő íveket, és elkezdik az aláírásgyűjtést – mondta Kanász-Nagy Máté.
Ehhez kapcsolódóan: Club Aliga: nem tűnt el az állami földterület, csak víz alá került
„Ki az, aki ezt lefújja, ki az, aki azt mondhatja, hogy nem gyűjthetjük az aláírásokat? Ezt csak az Alkotmánybíróság mondhatja ki egy jogi eljárásban, de bizonytalan a helyzet. Arra készülünk, hogy elmegyünk a falig, hogy lesz népszavazás” – fogalmazott.
A jóváhagyott kérdést utólag már nem lehet módosítani, de újat be lehet adni, amely már az építészeti törvényre hivatkozna. Ezt meg is teszik, és futhat párhuzamosan azzal, hogy megpróbálják megvédeni az eredeti kezdeményezést is – ismertette. Egy új népszavazási kérdés jóváhagyása újabb hónapokig tarthat.
Civilek is a köztársasági elnökhöz fordultak
A 2021 őszén országos és helyi érdekvédő civil szervezetek részvételével megalakult Civil Kollégium Alapítvány Stop! Kiemelt Beruházások akciócsoportja úgy véli: egyértelműen a joggal való visszaélés a kormány mostani lépése, amely a demokratikus döntéshozatal maradékait is felszámolja. A kormányzati eljárás úgy akadályozza meg az állampolgári beleszólás lehetőségét a népszavazás – már eleve kiüresített – intézményének mellőzésével, hogy közben a közvetlen joggyakorlás egyik legfontosabb eszközét lehetetleníti el – közölte a szervezet.
Nem fogadják el sem a visszaélésszerű joggyakorlást, sem az új törvénytervezetben foglaltakat, álláspontjuk szerint kizárólag széles körű társadalmi egyeztetésen és konszenzuson alapuló szabályozás léphet a korábbi helyébe, amely az érintettek bevonásával és a köz tényleges részvételével megtartott, érdemi közmeghallgatásokon biztosítja az állampolgári beleszólás és kontroll lehetőségét a beruházások esetében.
„Ha Ön felelősséget érez a magyar emberek folyamatosan romló életminősége miatt, kérjük, ne támogassa, hogy a helyben élők megkérdezése nélkül dönthessenek arról, hogy milyen – a mindennapi életüket, az életminőségüket, az egészséges környezethez való (Alaptörvényben biztosított) jogukat befolyásoló – beruházás épül a településükön vagy annak közvetlen közelében” – írták a civilek Novák Katalinnak.
Arra kérték, ne írja alá a kedden megszavazott építészetitörvény-javaslatot, és kezdeményezze a kiemelt beruházásokra vonatkozó részek alkotmánybírósági vizsgálatát vagy újratárgyalását. | Népszavazás a kiemelt beruházásokról: az LMP nem tesz le róla, civilek is tiltakoznak | Megigényelték az íveket és elkezdik az aláírásgyűjtést a jóváhagyott népszavazási kezdeményezésükhöz, ezzel párhuzamosan új kérdést is benyújtanak – mondta az LMP-s Kanász-Nagy Máté. Közben civilek is azt kérik a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá az építészeti törvényt, amelybe átemelték a kiemelt beruházások szabályozását, a korábbiaknál is kevesebb lehetőséget hagyva a közvetlenül érintettek számára. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/nepszavazas-a-kiemelt-beruhazasokrol-az-lmp-nem-tesz-le-rola-civilek-is-tiltakoznak/32732214.html | 2023-12-15 19:12:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Idén már havi hárommillió forint feletti, magyar közpénzből finanszírozott összeget keresett Rod Dreher, akit először közel három éve szerződtetett vendégkutatónak egy kormányközeli intézet. A blogposztokban és újságcikkben Orbánt dicsérő amerikai író magyarországi tevékenységének nem látni nyomát, viszont segített Budapestre hozni Tucker Carlsont.
2021 augusztusának elején egy Magyarországról szóló cikk jelent meg a konzervatív irányultságú brit The Spectator magazin amerikai kiadásának honlapján. Arról szólt, hogy Orbán Viktor nyerésre áll a nemzetközi kultúrharcban, a brit és az amerikai konzervatívoknak pedig oda kéne figyelniük a magyar kormányfőre. Az írást egy népszerű, keresztény-konzervatív irányultságú amerikai szerző, Rod Dreher jegyezte.
Amikor ez a cikk felkerült az internetre, Dreher éppen Magyarországon tartózkodott, és szerződéses viszonyban állt egy magyar kormányzati finanszírozású kutatóintézettel. A szerződés, amelynek szövegét a Szabad Európa megismerte, több furcsaságot is tartalmazott.
A megbízás rendkívül rövid időszakra, csak nyolc napra szólt. Ez a nyolc nap ráadásul egybeesett egy olyan fontos magyarországi közéleti eseménnyel, amelynek tető alá hozásában Dreher is fontos szerepet játszott.
A – papíron vendégkutatói szerepkörről szóló – megbízás nem részletezte, hogy Drehernek milyen kutatási tevékenységet kell végeznie ebben a nyolc napban. Hogy mégis mit vártak el a férfitől a nyolc napra szóló, bruttó 1250 dolláros (azaz 375 ezer forint értékű) díjért cserébe, arról egy félmondat árulkodott. E szerint Drehernek az volt a dolga, hogy cikkeket írjon „Magyarországról és az országot érintő kérdésekben, a kereszténységről”.
Ilyen cikkeket viszont a Szabad Európa nem talált a Danube Institute (DI) felületein. A think tank nem reagált megkeresésünkre, amelyben azt is megkérdeztük, hogy hol vannak a megvásárolt cikkek. Elképzelhető, hogy a DI a The Spectatorban megjelent cikkért fizetett Drehernek? A Szabad Európa nem kapott választ a kérdésre az érintettektől.
A Szabad Európa a férfival kötött, összesen három szerződés egyes részleteit ismerte meg. Egyes jelek arra utalnak: a Drehernek havi akár több millió forintot hozó, közpénzes megbízások tárgya a valóságban inkább politikai PR-, mintsem tudományos feladatok ellátása volt.
SMS a tévésnek
„Ezen a héten a tévés műsorvezető Tucker Carlson, az amerikai jobboldal legbefolyásosabb alakja Magyarországra érkezett – írta Dreher a The Spectatornél 2021. augusztus 3-án megjelent, már említett cikkében. – Találkozott a miniszterelnökkel, a hétvégén pedig egy ifjúsági konferencián fog beszélni Esztergomban. Ahova Tucker megy, további konzervatív értelmiségiek és médiaszemélyiségek fogják követni.”
Míg az újságíróként diplomázó, keresztény-konzervatív világértelmező könyveket író Dreher elsősorban rendkívül olvasott blogjáról ismert az Egyesült Államokban, Tucker Carlson az amerikai Fox News csatorna korábbi televíziós személyiségeként már egyenesen világsztár. A két férfi ismeri egymást, sőt Dreher fontos szerepet játszott a közvetítői láncolatban, amely Magyarországra hozta Carlsont.
Az író először 2021 áprilisában kezdett a DI-nél vendégkutatóskodni. A hónap közepén költözött egy louisianai kisvárosból Budapestre. A Vásárcsarnoktól tíz perc sétára vett ki egy antik atmoszférájú lakást. „Amikor ott vagyok, a Habsburg-ház egy tagjának érzem magam” – méltatta Dreher az enteriőrt a The American Conservative című lap weboldalán vezetett blogjában, ahova egy időben rendszeresen írt budapesti élményeiről.
A The New Yorker című magazinnak Dreher elmondta azt a közösségi médiában is megosztott momentumot, hogy 2021 áprilisában, a budapesti utcákon sétálgatva (tehát már a DI szerződött vendégkutatójaként) írt rá Carlsonra azzal, hogy jöjjön Magyarországra, ezután pár nappal pedig már Orbán Balázzsal, a magyar miniszterelnök politikai igazgatójával egyeztetett arról, hogy minél könnyebben létrejöhessen a látogatás.
Carlson végül éppen azon a héten jött Magyarországra, amelyre Dreher megkapta a második, nyolc napra szóló vendégkutatói szerződését. Carlson a hét során beszédet tartott a Miniszterelnökségen, előadott az MCC Fesztiválon, és hosszú interjút készített Orbán Viktorral akkori munkaadója, a Fox News részére. Carlson látogatása és az interjú segített a nemzetközi médiafigyelem előterébe tolni Orbánt.
Dreher végigblogolta az időszakot: a nyolc nap során, amire külön vendégkutatói szerződést kapott, a The Spectator-cikk mellett tíz blogbejegyzést írt a The American Conservative egyesült államokbeli magazin weboldalára.
Itt megismételte, hogy az amerikai jobboldalnak szüksége volna egy saját Orbán Viktorra, és végigkommentálta és -vitatkozta a Carlson magyarországi turnéjáról írt, többnyire negatív amerikai kritikákat. A megbízási időszak végén írt bejegyzésében azt is jelezte: onnantól kevesebb magyar témájú poszttal fog jelentkezni.
Hiába kérdeztük arról Drehert, miként talált időt a nyolc nap során a blogolás és a cikkírás mellett kutatói feladatai ellátására.
Sem a The American Conservative felületén megjelent bejegyzések, sem a The Spectatornál megjelent véleménycikk nem jelzi, hogy szerzőjük a megjelenés pillanatában szerződéses viszonyban állt egy közvetetten magyar kormányzati finanszírozású intézménnyel. Mindkét kiadvány főszerkesztőjét hiába kerestük ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel.
Adófizetői forintok egy alapítványon át
A Dreherrel szerződő Danube Institute egy, a Szabad Európa által megismert szerződés szövege szerint „egy Budapesten működő konzervatív think tank, amely külföldre is el kívánja juttatni az általa képviselt gondolatokat, értékeket, illetve közvetíteni kívánja a külföldi, elsősorban konzervatív értelmiségiek, politikusok, egyéb intézmények, személyek által megfogalmazott gondolatokat Magyarországra”. A politikai kutatóintézet jogi és pénzügyi értelemben a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) berkein belül működik.
A BLA korábban Fidesz-kötődésű magánalapítványként működött, a 2010-es évek óta egyre nagyobb összegben bevételezett támogatásokat kormányszervektől, így a Miniszterelnökségtől vagy a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Az alapítvány 2021-re az egyetemi alapítványokhoz vagy a Mathias Corvinus Collegiumhoz (MCC) hasonló, speciális jogi státuszba került, és kormányzati adománykényt megkapta a jelenlegi székhelyeként szolgáló, a Karmelita melletti Lónyay–Hatvany-villát is.
A rájuk vonatkozó törvény szerint a BLA-hoz hasonló – röviden közérdekű vagyonkezelő alapítványnak hívott – szervezetek a kormánytól függetlenül közfeladatot látnak el, ezért a magyar államnak az adófizetők pénzéből kell finanszíroznia a működésüket. A Szabad Európán többször beszámoltunk arról, hogy a közpénzből működő BLA az Orbán-kormány érdekeinek és ideológiájának megfelelő elképzeléseket finanszírozza.
Carlson magyar vizitje és Dreher ebben játszott szerepe nagyban emlékeztet arra az eseménysorra, amely pár hónappal később Éric Zemmour, a francia szélsőjobb üdvöskéjének magyarországi látogatásának ágyazott meg. Abban a látogatásban a Livre Noir című videócsatornát gründoló Erik Tegnérnek volt kulcsszerepe.
Tegnér a DI honlapján korábbi vendégkutatóként szerepel, de a Szabad Európa ismeretei szerint – kivételes módon – az ő esetében a DI a férfi irányítása alatt álló PR-céggel szerződött havonta 4210 euróért. A francia férfit ismerők korábban elmondták a Szabad Európának, hogy Tegnér úgy értette a megbízást: nem a DI-t, hanem az Orbán-kormányt kell külföldön népszerűsítenie.
Ehhez kapcsolódóan: Így épült ki Orbánék kapcsolata az új francia szélsőjobboldallal
Megóvni a magyar szíveket
A Dreherrel kötött két szerződésbe közérdekű adatigénylés útján, a BLA székhelyén tekinthettünk be – az iratokról másolatot nem kaptunk és nem készíthettünk. Az első irat szerint Dreher 2021. április 18-a és július 31-e között havi bruttó 1,5 millió forintnak megfelelő ötezer dollárért, a második, cikkünk elején már ismertetett dokumentum szerint 2021. augusztus 1-jétől augusztus 7-ig egyszeri 1250 dollárért szerződött vendégkutatónak. A férfi feladatait pontosan egyik dokumentum sem részletezte.
Sem a DI-től, sem a BLA-tól nem kaptunk választ kérdéseinkre, amelyek között az is szerepelt, hogy konkrétan milyen kutatási tevékenységet végzett és milyen nyilvánosan megismerhető produktumot állított elő a férfi az időszak során.
Dreher 2022 elején egy másik speciális alapítvány, az MCC vendégkutatójaként is ténykedett, egy könyvét a szervezet kiadója magyarul is megjelentette az év februárjában, két hónappal a magyar országgyűlési választások előtt. „A Fidesz parlamenti többsége által meghozott törvény – írta Dreher előszavában a gyermekvédelmiként, illetve homofóbként ismertté vált jogszabályról – megóvja a magyar szíveket, elméket és intézményeket a woke térnyerésétől. De nem szabad önelégültnek lennünk! Az igazi harc még hátravan.”
A BLA-nál folytatott betekintésünk során mindössze a két, 2021-re vonatkozó irattal találkoztunk, de alappal feltételezhető, hogy a DI további szerződéseket is kötött az íróval. Dreher 2022-ben arról beszélt a Kossuth rádiónak: az év októberétől ismét Magyarországra költözik, és a DI vendégkutatója lesz. „Próbálok majd segíteni az európai, sőt Amerikát is érintő konzervatív hálózat kiépítésében” – tette hozzá.
2023 elején megszűnt Drehernek a The American Conservative-nél vezetett blogja. A Vanity Fair cikke szerint ehhez hozzájárultak a férfi egyre különösebb, a szexualitást tárgyaló posztjai is, így például az, amelyben arról számolt be, hogy milyen mély benyomást tett rá, amikor harmadik osztályban meglátta egy fekete osztálytársa hímtagját.
A cikk szerint Dreher rovatát és a férfi fizetését mindaddig a bankvagyonörökös Howard Ahmanson Jr. finanszírozta. Ahmanson azonban besokallt az ehhez hasonló posztoktól, és beszüntette a támogatást. A férfi adományait kezelő szervezethez eljuttatott kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Keresztény-konzervatív kapcsolati kör
Noha saját betekintésünk során nem találkoztunk vele, biztos tudomásunk van egy olyan szerződésről, amelyet 2023 elején kötött Dreherrel a DI. Az irathoz a The Southern Poverty Law Center nevű emberi jogi szervezet amerikai szélsőjobboldalt monitorozó Hatewatch blogja közérdekű adatigénylés útján jutott hozzá – és a Szabad Európával szemben alkalmazott eljárástól eltérően másolatot is kapott belőle.
A Hatewatch által a Szabad Európával megosztott részletekből az derül ki, hogy Dreher 2023. január 1. és 2023. június 30. között havi bruttó 8750 dollárért – azaz havonta közel 3,3 millió forintért – cserébe ismét a DI vendégkutatója volt. Feladatai között a legelső azonban kevésbé kutatási jellegű volt. E szerint Dreher dolga az volt, hogy „keresztény-konzervatív kapcsolati kört épít”, konferenciarendezési és általános együttműködési céllal „felveszi a kapcsolatot” legalább hét, „együttműködésre kész” európai konzervatívval, és szervez egy konferenciát a „kereszténység jövőjéről Nyugaton”.
2023. március 27-én végül nem a kereszténységről, hanem az úgynevezett „kritikus fajelmélet” elleni harcról tartott egy konferenciabeszélgetést a DI. Dreher mellett pont hét előadója volt az eseménynek, köztük az amerikai jobboldali aktivista Chris Rufo, vagy a korábban a The American Conservative-ben is publikáló Francesco Giubilei, akit Dreher személyes barátai között tart számon.
Rufóról a Hatewatch azt írta, hogy ő is külön vendégkutatói szerződést kapott a DI-től arra az egy hónapos idősávra, amelybe beleesett ez a konferencia, és egy Dreherrel kettesben folytatott nyilvános beszélgetés időpontja is.
Ehhez kapcsolódóan: Több mint 1,6 milliárdba került a magyar adófizetőknek egy brüsszeli, angol nyelvű jobboldali hírportál
Őszinte egyetértés
Legutolsó ismert szerződésének nyári lejárata óta Dreher a The European Conservative honlapján indított blogot. A lapot kiadó szervezetről korábban kiderítettük: milliárdos összeget kapott a BLA-tól, hogy európai konzervatív hálózatot építsen.
A férfiba azóta is bele lehet botlani Budapesten: a Szabad Európa idén októberben egy Ferenciek téri sörözőben fotózta le Drehert, amint éppen fiával és Szilvay Gergellyel cseveg (lásd a címlapképet).
Szilvay a genderelméletet és a melegházasságot kritizáló könyveiről ismert, egyébként a kormányközeli Mandiner és a Rubicon Intézet munkatársa. A BLA az utóbbi történelemkutató szerveződést is százmilliókkal támogatta korábban.
Szilvay a Szabad Európának azt mondta: ő készítette Dreherrel az első magyar nyelvű interjút, és azóta baráti viszonyban vannak. Elmondása szerint októberben éppen a Scruton kávéházba sietett, amikor összefutott az amerikai íróval és fiával, és gyors eszmecserét folytattak „a politikai helyzetről és magánügyekről”.
Rod Drehert több e-mailben kerestük kérdéseinkkel, de választ nem kaptunk. A férfi év elején a Substacken vezetett blogjában azt írta: „Azért fizet a Danube Institute, hogy konzervatív értelmiségiekből – leginkább vallásos konzervatívokból – szervezzek hálózatokat konferenciákhoz és más együttműködésekhez. Az Orbán-kormány soha nem fizetett azért, hogy pozitív dolgokat írjak róla; őszintén egyetértek általános céljaikkal és a stratégiájukkal.” | Nincs nyoma a közpénzmilliókból szerződtetett Rod Dreher kutatási tevékenységének | Idén már havi hárommillió forint feletti, magyar közpénzből finanszírozott összeget keresett Rod Dreher, akit először közel három éve szerződtetett vendégkutatónak egy kormányközeli intézet. A blogposztokban és újságcikkben Orbánt dicsérő amerikai író magyarországi tevékenységének nem látni nyomát, viszont segített Budapestre hozni Tucker Carlsont. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/nincs-nyoma-a-kozpenzmilliokbol-szerzodtetett-rod-dreher-kutatasi-tevekenysegenek/32729440.html | 2023-12-14 19:36:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Határozatban figyelmeztetett az Európai Parlament Külügyi Bizottsága november 28-án a kínai cégek egyre erősödő szerepére a létfontosságú európai infrastruktúrákban. A testület a kiadott kommüniké szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban Kína egyre komolyabb hozzáféréshez jut ezen a piacon, ami abból a szempontból különösen aggasztó, hogy „a kínai cégek jellemzően egyszerre követnek polgári és katonai stratégiát beruházásaikban (military-civil fusion strategy vagy MCF), ami egyértelműen a Kínai Kommunista Párt és a Néphadsereg közös törekvése a külföldi befolyásszerzésre”.
A határozat elfogadói szerint az Európai Uniónak és a tagállamoknak gyorsan és közösen kell szigorúbb jogi feltételrendszert kialakítaniuk a kritikus infrastruktúrák védelmére. Klemen Grošelj jelentéstevő, a Renew Europe szlovén európai parlamenti képviselője azt nyilatkozta, hogy az európai „stratégiai autonómia megerősítése nem képzelhető el a külső függés csökkentése nélkül a kulcsfontosságú nyersanyagok és technológiák tekintetében”.
Ehhez kapcsolódóan: Huawei, offshore, Pandora: hogyan ténykedik a kínai nagyvállalat Szerbiában?
Megőrizni a szuverenitást
A határozat újabb jele annak, hogy az Európai Unióban egyre inkább biztonsági fenyegetést látnak több kínai mobilkommunikációs cég terjeszkedésében. Ennek szintén világos jele, hogy augusztusban Németországban kezdődött vita arról, hogy cseréljék le a német államvasutak (DB) vonalain 2015 óta használt Huawei mobilkommunikációs hálózatot.
A korszerű vasútvonalakon már mindenhol saját mobilhálózatot telepítenek, ami biztonságosabbá teszi a kommunikációt, mint ha a vonatvezetők, kocsikísérők és az állomások személyzete az adott országban egyébként is működő lakossági hálózatot használnák. Ennek magasabb szintű változata az úgynevezett GSM-R rendszer telepítése, amiben a mobilkommunikációt és a vasúti biztosítóberendezéseket már integrált módon működtetik. Jelenleg is egy ilyen rendszer telepítése folyik Magyarországon Mészáros Lőrinc cége, az R-KORD kivitelezésében, számos szempontból vitatható körülmények között. Ezzel cikksorozatban foglalkozott a Szabad Európa.
Inkább menjenek, mint jöjjenek
A német példára visszatérve: a RailFreight.com vasúti szakportál szerint a döntéshozók akkor kezdtek komolyabban foglalkozni a Huawei német szerepvállalásával, amikor a DB még 2022 decemberében bejelentette, hogy 64 millió euró értékben köt szerződést a kínai céggel a vasúti mobilkommunikáció fejlesztésére. A RailFreight szerint egy vizsgálat során kiderült, hogy a német kiberbiztonsági szabályozás egyszerűen nem terjed ki a vasúti infrastruktúrára.
A DB szerint ezért a szövetségi kormány hozzájárulására sem volt szükségük a szerződés megkötéséhez. A lap a Der Spiegelre hivatkozva azt írta: a német politika vezetői ezután kezdtek el komolyabban foglalkozni a Huawei németországi terjeszkedésével, aminek könnyen az lehet az eredménye, hogy arra kötelezik a DB-t: teljesen cserélje le a Huawei hálózatát a vonalain, még ha ennek költsége elérheti a négyszázmillió eurót is.
Ehhez kapcsolódóan: csúszásban lévő vasúti beruházások, 110 milliárd forintnál több közpénz Mészáros Lőrinc cégeinek – előlegként
Már bevált?
Mindezek fényében különösen érdekes, hogy a Szabad Európa több egymástól független forrásból megerősített információi szerint a Budapest–Belgrád vasútvonalra is ilyet telepít a kínai kivitelező. Pontosabban az átadott, Belgrádtól a magyar határig terjedő szakaszon már a Huawei hálózatán működik a vasúti kommunikáció, és jelen állás szerint ugyanezt építik ki majd a határtól Budapestig. A beruházó szempontjából persze teljesen logikus lépés, hogy egy adott vonalszakasz teljes hosszán ugyanaz a mobilhálózat működjön (bár technikailag megoldható, hogy kettéválasszák), uniós megfelelőségi és biztonsági szempontból azonban már komoly kérdéseket vet fel a döntés.
A Huawei – hangsúlyozva, hogy a cég által telepített mobilhálózatról van szó, és nem a telefonkészülékekről – hatalmas erőfeszítéseket tesz azért, hogy világszinten is jelentős szereplője legyen a vasúti mobilkommunikációnak. Erről egy másik vasúti szakportál, a globalrailwayreview.com közölt interjút még 2002 júliusában Zsang Csiacsnunggal, a Huawei Vezeték Nélküli Megoldások részlegének marketingigazgató-helyettesével.
Ebben Zsang Csiacsnung elmondja, hogy eddig a kínai GSM-R rendszeren, valamint a kínai metrón kívül a már említett Németországban, Dél-Afrikában és Thaiföldön vannak jelen a legújabb 4G- és 5G-hálózatra alapuló technológiájukkal, de nagy reményeket fűznek a globális terjeszkedéshez, már csak azért is, mert – az igazgatóhelyettes szerint – az új technológiával például kevesebb átjátszóállomásra van szükség nagyobb teljesítmény mellett, ami költségmegtakarítást eredményez.
Ehhez kapcsolódóan: Románia is kitiltja az 5G-hálózatából a Huawei eszközeit
Uniós folyamatok
A Huawei kiemelt vendége volt tavaly a világ vezető közlekedési és szállítmányozási szakkiállításának, a Berlinben kétévente megrendezett InnoTransnak is. Azt senki nem vitatja, hogy a cég csúcstechnológiát kínál, de tény, hogy egyre komolyabb aggodalmak merülnek fel a kínai technológia biztonságpolitikai vonatkozásaival kapcsolatban. Ezt támasztja alá a Szabad Európának az Európai Bizottság sajtószolgálata által küldött válasz is. Megkeresésünkre emlékeztettek, hogy a bizottság még 2020-ba fogadta el az 5G-biztonsággal kapcsolatos uniós eszköztárat (erről magyar nyelvű ismertető is elérhető itt).
Ebben már van szó arról, hogy a tagállamoknak biztonsági szempontból érdemes megvizsgálniuk a mobilszolgáltatókat, és adott esetben korlátozásokat bevezetni, ha valamit kockázatosnak találnak. A bizottság az elmúlt években figyelemmel kísérte az eszköztár alkalmazását az egyes tagállamokban és az uniós intézményekben is, és idén júniusban jelentést készített róla. Ebben – mint a sajtószolgálat írta – már külön nevesítik a Huaweit és a szintén kínai gyártású ZTE-t, mint amelyek „lényegesen nagyobb kockázatot jelentenek” az 5G-hálózatok szempontjából, mint más szolgáltatók.
A kivitelező felelőssége
Az uniós jogban jelenleg az NIS1, illetve az NIS2 nevű irányelv vonatkozik a vasúti közlekedés kiberbiztonságára. Ezek előírják, hogy a tagállamok kibervédelmi stratégiájának tartalmaznia kell a vasúti beruházások beszállítóinak vizsgálatát és a kockázatok kiszűrését is. Fontos megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a Huawei mobilhálózata jelenleg be van tiltva az Európai Unióban. Már említett szakmai forrásaink ugyanakkor annyit tettek hozzá, hogy a tendencia egyértelműen efelé mutat.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya megkeresésünkre azt írta: a beruházó felelőssége, hogy a vasútvonal megfelelő módon készüljön el. Egyébként pedig a vasútvonalon „a kölcsönös átjárhatóság érdekében ETCS 2 (European Train Control System) szintű, egységes európai vonatbefolyásoló rendszer és elektronikus biztosítóberendezés lesz kiépítve, az alkalmazott gépeknek, berendezéseknek és anyagoknak az Európai Unió műszaki előírásainak meg kell felelniük, és erről tanúsítvánnyal kell rendelkezniük” – fogalmaztak.
A Telex is több cikkben foglalkozott a Belgrád–Budapest vasútvonal magyarországi szakaszával. Legutóbb azt írták: a határtól Budapestig tartó szakaszon a China Railway Signal & Communication építheti meg a biztosítóberendezéseket. A cég ugyan a világ több országába telepített már ilyeneket, az EU-ban viszont még egyet sem. Emiatt a Telex szerint „kérdés, mikorra fogják tudni az EU-s szabványoknak megfelelően befejezni a magyarországi munkát”.
A Telex korábban arról is írt, hogy az uniós megfelelőségi problémákat látva Orbán Viktor korábban személyesen lobbizott Pekingben a kommunista párt vezetésénél, hogy a kínai fél mutasson nagyobb rugalmasságot az egyes beszállítókat illetően, de nem járt sikerrel. Érdekes, hogy a Telex megkeresésére az ÉKM sajtóosztálya szó szerint azt a választ küldte el, amelyet nem sokkal korábban a Szabad Európának is. | Kockázatosnak minősített kínai kommunikációs rendszert kaphat a Budapest–Belgrád vasút | Németországban négyszázmillió eurót is elkölthetnek majd, hogy lecseréljék a vasúton kiépített Huawei mobilkommunikációs hálózatot; a Budapest–Belgrád vasútvonal szerb szakaszán ilyet telepítettek, és a Szabad Európa információi szerint a magyar szakaszra is ezt tervezi a kivitelező. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kockazatosnak-minositett-kinai-kommunikacios-rendszert-kaphat-a-budapest-belgrad-vasut/32725388.html | 2023-12-11 19:56:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az Állami Számvevőszék a 2022-es országgyűlési választások kampányfinanszírozását vizsgálva eddig összesen 260 millió forint bírságot rótt ki az ellenzéki pártokra, ebből a Párbeszéd–Zöldekre 87 millió forint jut. Ez azzal jár, hogy a párt számláján lévő pénz egy részét be kell fizetni, és jövőre, az önkormányzati és európai parlamenti választások idején nem jut kampányra – mondta a párt vasárnapi online sajtótájékoztatóján Szabó Rebeka társelnök.
Az ellenzéki országgyűlési képviselő olvasatában az ÁSZ a Fidesz kézivezérelt hivatala. Úgy látja, a kormánypárt azért akarta a különböző adminisztratív eszközök alkalmazása mellett, hogy az ellenzéki pártok büntetést is fizessenek, mert fél, meg akarja akadályozni Karácsony Gergely újabb győzelmét, és azt sem szeretné, hogy a Párbeszéd–Zöldek európai parlamenti listavezetője, Jávor Benedek mandátumot szerezve Brüsszelben képviselje a párt elveit.
Tordai Bence társelnök, országgyűlési képviselő arról beszélt az online tájékoztatón, hogy az ellenzéki pártokra kirótt gigabírság a Párbeszéd–Zöldeket érinti a legsúlyosabban. Mögöttük nem állnak oligarchák, nagyvállalkozók, és nem vehetnek föl a NER-cégektől százmilliós osztalékokat, ez a párt csak a híveire és szimpatizánsaira számíthat. | Adományt gyűjtenek az ÁSZ-bírság kifizetésére | A Párbeszéd–Zöldek 87 millió forintra számít a támogatóitól. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/adomanyt-gyujtenek-az-asz-birsag-kifizetesere-264262 | 2023-12-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Sok tízmillió forintot osztott szét Fidesz-közeli szervezeteknek a Pest Vármegye Önkormányzata – értesült a Narancs.hu.
Mint ismert, 2020 év elején a kormány létrehozta az ország első ún. különleges gazdasági övezetét, aminek értelmében a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár nem az agglomerációs városnak, hanem a megyei önkormányzatnak adózik. A fideszes vezetésű megyei önkormányzat pedig időről időre ebből a több milliárd forintból sok tízmillió forintot oszt vissza Fidesz-közeli civil szervezeteknek.
A héten ismét összeült a megyei értéktár bizottság, hogy a támogatásokról döntsön. Az előterjesztés szerint a közgyűlés elnöke, Szabó István 50 pályázat támogatását javasolta 507 millió forint keretösszeggel.
Az elfogadott listát érintően nincs nagy meglepetés. Egyebek mellett az alábbi szervezetek kaptak támogatást.
Dunakanyar Média Alapítvány, 20 millió forint – Az alapítvány adja ki a 0627.hu nevű kormánypárti oldalt, amely története során több alkalommal kapott hasonló összeget a megyétől. A Szobi és a Váci járás településeivel, vagyis Rétvári Bence körzetével foglalkozik. A támogatást hírszerkesztésre, újságcikkek készítésére, tartalomgyártásra és -szolgáltatásra, weboldalszerkesztésre, fotók és videók készítésére és vágására, rádiós hírszolgáltatásra és gépjárműbeszerzésre kapta a szervezet.
Aktív Dunakanyar Alapítvány, 20 millió forint – Az alapítvány dunakanyari rendezvényeket szervez, így például hajós felvonulás, futóverseny és kerékpáros teljesítménytúra fűződik a nevéhez. Korábban többször kapott támogatást a megyétől. Kurátora Molnár László XI. kerületi fideszes önkormányzati képviselő. A támogatást magyar történelmi mozgókiállításra kapták, melyet Őrbottyánban, Csörögön, Vácrátóton, Sződön és Sződligeten mutatnak be.
Jelen Vagyok Tehetséggondozó Egyesület, 18,4 millió forint – Az alapítvány kurátora Csabai Márk, aki pár éve egy közleményben a Fidesz választókerületi elnökeként hivatkozott magára. Az egyesület adta ki – részben megyei támogatásból – a TüKörkép nevű magazint Gödön. A közelmúltban foglalkoztunk az egyesülettel, ugyanis a Kammerer Zoltán vezette gödi önkormányzattól is kapott 27 millió forint támogatást. A megyei támogatásból könynapokat szervezhet.
Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány, 18,9 millió forint – A Kammerer Zoltán vezette civil szervezet is kapott támogatást ismét. Tavaly augusztusban, még a megválasztása előtt is kapott 18 millió forintot az alapítvány, hogy „közösségi vitaanyagot készítsen” a település számára. Az újabb forrásokból gödi nyugdíjasoknak rendezhet karácsonyi rendezvényt.
Közép-magyarországi Régióért Alapítvány, 15,2 millió forint, 17, 2 millió forint és 17,2 millió forint – Örülhetnek az alapítványnál, ugyanis három pályázatukat is támogatta a megyei önkormányzat, összesen közel 50 millió forint értékben. Az alapítvány már 2005-ben is létezett, amikor Homolya József, a Dunakeszi Közüzemi Kft. jelenlegi ügyvezető igazgatója volt a kurátora, de tagja volt Dióssi Csaba jelenlegi dunakeszi polgármester is. A 15 millió forintból a Gödi Tükörkép magazint adhatják ki, vagyis elképzelhető, hogy a jövőben a lap gondozását átveszi (vagy már át is vette) a Csabai Márk-féle egyesülettől. De a támogatás nem állt meg itt: a 17,2-17,2 millió forintból Göd és Veresegyház számára hozhatnak létre online – nyilvánvalóan propagandacélokat szolgálgó – hírportált a város igényei szerint. | Nagy karácsony: ismét Samsung-adóbevételből származó tízmilliók landoltak Fidesz-közeli szervezeteknél | Propagandaoldalakra és -célokra, rendezvényekre, kiállításokra osztotta vissza a pénzt a megyei önkormányzat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nagy-karacsony-ismet-samsung-adobevetelbol-szarmazo-tizmilliok-landoltak-fidesz-kozeli-szervezeteknel-264165 | 2023-12-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nem kevesebb, mint 3,2 milliárdra ugrott annak az adósságnak a mértéke, amelyet Szolnok városa halmozott fel a tömegközlekedését működtető Volánbusszal szemben. „2017 óta nem fizetjük a tömegközlekedés költségeit, ez azt jelenti, hogy rendkívüli adósságállomány halmozódott fel” – mondta a Narancs.hu-nak Füle István DK-s önkormányzati képviselő. Hozzáfűzte, a településnek évente 1 milliárd forintjába kerül a tömegközlekedés működtetése, amelyet a nagyvárosok esetében az állam nem finanszíroz. „Évek óta mondjuk, hogy át kellene adni magánfinanszírozásba, főleg a mi esetünkben, mert itt sajátos vonalhálózat van, a város földrajzi szerkezete miatt” – magyarázta a képviselő.
A Volánbusz nem várhatott tovább a pénzére. Májusban a Szolnoki Törvényszék végzésével megküldte a megyeszékhely önkormányzatának a perfelvételre alkalmas keresetlevelét. A város elismerte a tartozását, de fizetni továbbra sem tud, ezért az állami vállalattal szembeni adósságának kifizetéséhez az államhoz fordult segítségért. A képviselő szerint ez csak arra lesz elég, hogy csökkenjen az adósságállomány, merthogy a Volánnak jövőre is fizetni kell, de még nem tudják, hogyan.
Ki tudja, jön-e a busz, és ha igen, mikor?
A cég egyébként éppen a közelmúltban változtatott a menetrenden, ami Györfi Mihály, Szolnok MSZP-s alpolgármestere szerint radikálisra sikerült. „A Szolnoki Többség Frakciója nem tudja támogatni ezt a radikális menetrendváltozást, habár azt el tudja ismerni, hogy szükség van 20-25 év után megreformálni” – hangoztatta Györfi az ellenzéki frakció nevében. Sajtónyilvánosság előtt a szolnoki lakosokat arra kérte, hogy indulatoktól mentesen írják le tapasztalataikat, és juttassák el mind a város, mind a Volán részére. „Plusz egymilliárd forintra lenne szükségünk, hogy a város tömegközlekedését tudjuk működtetni” – tette hozzá.
Szolnoki Facebook-fórumokon egyébként folyamatos téma a tömegközlekedési káosz. „Mai napon -5 fokban, a gyermekem 5:30-tól a buszmegállóban fagyoskodott, se az 5:34, se az 5:54 és ha jött a 6:12-es valószínűleg késett, mert 6:14 kor hazaindult a gyerekem” – írta egy panaszos, aki a Volánt nem tudta elérni.
Tóth Áron, az LMP szolnoki polgármesterjelöltje és Szelindi Andrea, a párt városi képviselője nyílt levelet tett közzé a tömegközlekedés bénázása miatt. Ebben leírták, a járatkimaradások esetén többen késnek iskolából, munkából sőt, a fővárosi munkahelyekre ingázó szolnokiak lekésték a csatlakozó vonatokat is. „Tényleg órákkal előbb el kell indulni Szolnokon (...), hiszen ki tudja, hogy jön-e a busz és ha igen, mikor?” – kérdezték. Levelüket Szalay Ferenc polgármesternek címezték megjegyezve: az ügyben még semmi érdemlegeset nem tett a fideszes városvezető.
Vendégmunkások jönnek, befektetők nem
A város működőképességének hanyatlása hűen leköveti az ország állapotának romlását is. Györfi Mihály arról számolt be, hogy az egészségügyi szolgáltatás leépülése itt is szembetűnő. A szolnoki Hetényi Géza Megyei Kórházban a hét nem minden napján van szülészet, és legutóbb megszűntették az urológiai osztályt. A problémákat összegezve azt mondja, Szolnok ugyan nem sereghajtó, de körülbelül a 15-16. a megyei jogú városok listáján.
Itt is megjelentek az ázsiai vendégmunkások. „Még a szeptemberi közgyűlésen tettem fel a kérdést a polgármesternek, mennyi vendégmunkás van a városban – mondta lapunknak Miskolczi László, a Momentum szolnoki polgármesterjelöltje –, de a városvezető nem tudta megmondani. Megjegyzem, hogy a polgármester arra sem tudta a választ, miért nincsen elegendő helyi munkaerő” – tette hozzá Miskolczi. A lapunknak nyilatkozó ellenzéki képviselők egyetértettek abban, hogy a külföldi munkaerő a munkaerőhiány pótlása mellett a magyar munkavállalók elbocsátását is maga után vonja.
„A Jászságba 100 milliárd értékű beruházás és fejlesztés érkezett, míg a megyeszékhely Szolnok ezt nem mondhatja el magáról” – folytatta Györfi Mihály. Füle István is megerősítette, hogy Szolnokra nem jön a tőke. „Van egy 96 hektáros ipari parkunk, amiben jelen pillanatban nincs egyetlen befektető sem. A polgármester szerint érdeklődők vannak, de nem jönnek vissza semmilyen ajánlattal. Ez azért fontos, mert ez a következő évek iparűzési adóját kérdőjelezi meg” – tette hozzá. Mint mondta, 52 érdeklődő vállalkozás közül senki nem maradt itt.
„A polgármester csődöt mondott”
Ehhez hasonló tartalmú feliratú molinóval jelent meg a szolnoki DK a közelmúltban egy sajtótájékoztatón. A nyilvánosságot Barkóczi Balázs, a párt elnökségi tagja tájékoztatta a város eladósodásáról annak apropóján, hogy a megyeszékhelyen tartották kihelyezett ülésüket. „Elképesztő volt hallani és látni azt a szintű felelőtlenséget, sőt ostobaságot, amellyel Szalay Ferenc, a Fidesz polgármestere szó szerint a csőd szélére juttatta a várost. Szalay ráadásul olyan súlyos adósságokba verte Szolnokot, mely a következő években a szolnokiak pénztárcáját fogja terhelni” – mondta a politikus.
DK-s demonstráció Szolnokon. Az ellenzéki párt szerint Szalay Ferenc a felelős a város tragikus anyagi helyzetéért
Füle István ismertetése szerint a város adóssága 4 és fél milliárd forint, amin jelenleg hitelfelvétellel tudnak enyhíteni. „Novemberben, egy gazdasági konferencián, a város polgármestere beszámolt arról, hogy a megyeszékhely közműhálózata lerobbant, a járdák, a csatornák, a víziközművek állapota rendkívül sok kívánnivalót hagy maga után” – mondta Füle. Érdemes megjegyezni, hogy a szolnoki víziközmű vagyon sem a városé már, az államhoz került még szeptemberben, szintén finanszírozási problémák miatt, itt 1,7 milliárd forint volt a hiány.
A városháza cáfol
Megkerestük a fideszes vezetésű városházát Szolnok bizonytalan gazdasági helyzetével kapcsolatban. Válaszukban azt írták, hogy egy város költségvetése, annak tervezése, a mögötte lévő, ellenőrizhető, valós tényeken és adatokon alapul. „Szó sincs a működésképtelenség határára sodródott városról, nincs 800 millió forintos állami kisegítés, van viszont az elmúlt két évben összesen két és fél milliárd forinttal növekedő iparűzésiadó-bevétel, prosperáló városi gazdaság” – írta Pókász Endre, a polgármesteri hivatal marketing, koordinációs és kommunikációs osztályának vezetője. Kifejtette, a prosperáló gazdaságot igazolja a tény, hogy tartósan négy százalék körüli, inkább az alatti a munkanélküliségi mutató Szolnokon. „Csak az elmúlt néhány hónapban milliárdos nagyságrendű vállalati beruházásokat adhattunk át a gazdálkodó szervezetekkel együtt, miközben már az ipari parkunk jelentős területbővítésén dolgozik a város vezetése” – magyarázta.
A város fontos eredménynek tartja, hogy állami beruházásban egy 62 hektáros, akár duplájára bővíthető ipari park már elkészült, az önkormányzat pedig a saját ipari parkjának bővítését illetően komoly befektetői tárgyalásokat folytat. A buszközlekedést érintő adósságról Pókász Endre megjegyezte, a Volánbusz Zrt. és az önkormányzat megállapodott a tömegközlekedés finanszírozásában keletkezett hátralék kiegyenlítésében. Véleménye szerint a kintlévőségnek nincs köze a lakosság által jelzett problémákhoz. Az új menetrend a megváltozott utazási szokásokat igyekszik követni; próbaüzem, működését figyelik, gyűjtik a lakossági tapasztalatokat. „Egy több évtizedes rendszert változtatnak most meg Szolnokon, erre mindenképpen kell időt hagyni. Várhatóan januárban gondolják közösen át a tapasztalatok fényében a továbbiakat” – írta az osztályvezető.
Hitelre hitel
A december eleji képviselő-testületi ülés után Füle István elmondta, 1,5 milliárd forint működési hitelt vesz fel az önkormányzat, amire megkapta a kormányzati engedélyt. Ezt a Volánbusz-tartozás finanszírozására fordítják, és hozzátesznek még 200 millió forintot a közlekedési vállalatnak. „Azzal, hogy banki hitelt veszünk fel működési hitelként, jelentős lesz a kamattartozás. Emellett fejlesztési hitelt is felvettünk, ami a nettó adósságállományt növeli” – mérlegelte a képviselő. A felhalmozódott adósságállomány 2032-ig futhat ki.
„A kormány rákényszeríti a városokat, hogy a 2023-as bázisév alapján készítsék el a költségvetésüket jövőre, de azt elfelejtik, hogy ebben az évben is a nagy áremelkedésnek köszönhetően infláció sújtja a településeket, így legalább 18 százalékos eltéréssel kellene számolni” – mondta a közgyűlés után Györfi Mihály. A város most szembesült azzal, hogy 2,3 milliárd forint szolidaritási adót kell befizetni 2024-ben. „Ebből fizetni tudnánk az egészségügyet, a szociális hálózatot, tömegközlekedést, az óvodákat és bölcsődéket. Ez a befizetés veszélyezteti a város működését” – magyarázta az alpolgármester. | Nem akármekkora bajban a szolnoki költségvetés – csak a Volánbusznak milliárdokkal tartoznak | Négy és fél milliárdos hiány a költségvetésben, ez jellemzi most Szolnok gazdálkodását. A városi ellenzék a tömegközlekedés összeomlásától és a működésképtelenségtől félti a megyeszékhelyet, a fideszes városvezetés cáfol. Mindeközben jól látható, mi a következménye a kormányzati megszorításoknak, adóelvonásoknak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-akarmekkora-bajban-a-szolnoki-koltsegvetes-csak-a-volanbusznak-milliardokkal-tartoznak-264140# | 2023-12-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Jövő év elejétől lehet nagyobb sebességgel közlekedni az adott szakaszon” – ezt közölte az Átlátszóval az Építési és Közeledési Minisztérium. A 160 milliárd forintból felújított Budapest-Hatvan vasútvonalról májusban írtuk meg, hogy hiába az átépítés, a vonatok cammognak. A MÁV 2024-es menetrendjében sincs nyoma a gyorsulásnak, csak lassulást találunk. A vasúttársaság az Átlátszónak azt írta, a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer műszaki próbaüzeme zajlik. Azt ígérik, hogy jövő év elején beindul a tesztüzem, amikor is száguldhatnak a 160 km/órás tempóra alkalmas vonatok.
„120 km/órás sebességre tervezték, Gödöllő és Aszód között mégis 90-nel ballagnak a vadiúj vonatok 8 hónappal az átadás után is. A 160 milliárd forintos projektben nem gyorsult a vonat a tervezett sebességre, a miértekről hallgat a Lázár János vezette minisztérium” – ezt még májusban írtuk.
Felidéztük, hogy a felújított Budapest-Hatvan vonalat 2022. október 7-én, azaz közel 8 hónapja adták át. Az átadón nem beszélt senki arról, hogy sebességkorlátozás lenne a pályán.
„Ennek a 160 milliárdos óriásberuházásnak a keretében 53 km-en újult meg a vasút. Aszód és Hatvan között 160 km/h sebességre alkalmas pálya. (…) A fejlesztésnek az volt a célja, hogy a szakaszon a vonatok gyakrabban közlekedjenek, az utasok pedig minőségibb körülmények között utazhassanak” – mondta akkor az időközben menesztett közlekedésért felelős államtitkár, Vitézy Dávid. A magyarepitok.hu-n egy összefoglaló videó is megjelent a beruházásról.
2024 elejére gyorsulást ígérnek
Cikkünk írásakor a MÁV-ot és a Lázár János alá tartozó Építési és Közlekedési Minisztériumot is megkerestük. A MÁV akkor azt írta, „A pályasebesség 120 km/h-ra emelése a végleges használatbavételi engedély birtokában történhet meg”.
Az Építési és Közeledési Minisztérium csak négy hónappal a kérdésünk után küldött választ. „A Gödöllő (bez.) – Hatvan (kiz.) vasúti vonalszakasz építési fázisa lezárult, ugyanis befejeződtek a műszaki átadás-átvételi eljárások. A használatbavételének engedélyezési eljárása már folyamatban van, melynek eredményeként tervezetten a jövő év elejétől lehet nagyobb sebességgel közlekedni az adott szakaszon” – írta még augusztusban a minisztérium az Átlátszónak.
Úgy folytatták, „a több részletben megvalósuló Budapest-Hatvan vonalszakasz felújításának célja az, hogy a jelenlegi elvárásoknak megfelelő utazási szolgáltatást nyújtsa az utazóközönség számára. A több területet érintő beruházás során nem csak az utasok számára érezhető és érzékelhető fejlesztések valósultak, illetve valósulnak meg – ilyen például a felújított utasforgalmi és utastájékoztató létesítmények, közlekedési csomópontok kiváltása a közúti járműforgalom számára különszintű kereszteződéssel – hanem megtörténtek a korszerű pályabiztonsági elemek, valamint a Budapest, Keleti pu. – Kőbánya Felső között kapacitást bővítő harmadik vágány kiépítése is”.
A végére megjegyezték, „a mintegy 55 km-en megújuló pálya fejlesztése eredményeként 100-, 120- vagy akár bizonyos szakaszokon 160 km/h pályasebesség lehetősége is elérhetővé válik.”
Lassulás az új menetrendben
A MÁV a napokban tette közzé a 2023-2024 évre érvényes menetrendet. De előbb nézzük a 2022-2023-ra érvényes utazási időket.
Az 582-es IC 5:25-kor indul a Keletiből, 6:09-re ér Hatvanba.
Az InterRégió, IR85 5:30-kor indul, 5:56-ra ér Gödöllőre, 6:22-re Hatvanba.
Az ingázós S80 5:35-kor indul a Keletiből és 6:12-re ér Gödöllőre.
A decemberi menetrendváltással a 2023-2024-es évben
az IC 1 perccel (!) lassabban, 6:10-re ér Hatvanba,
az IR85-ös azonos idő alatt teszi meg az utat, míg az ingázós S80-as elvileg 1 perccel gyorsabb Gödöllőig. Ez semmiképp sem a beígért gyorsulás.
Több mint egy éve várnak az utasok
Megkérdeztük a MÁV-ot, hová lett a gyorsulás. Hosszú választ küldtek. Lényegében az ETCS (Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) rendszer üzembe helyezésére és műszaki átadás-átvételére kell várni. Magyarországon az uniós előírásoknak megfelelően csak olyan vasúti jármű közlekedhet 160 km/órás sebességgel, amit felszereltek az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer berendezéseivel. (Ez a rendszer például a mozdonyvezetőtől a sebesség betartását követeli, ha szükséges, akár a vonatot is be tudja fékezni.)
„A Rákos–Hatvan vonalszakasz biztosítóberendezési, távközlési és ETCS 2 kivitelezési munkái elnevezésű projekt vonatkozásában a műszaki próbaüzem lezárása és az ehhez kapcsolódó vizsgálati fázisok jelenleg folyamatban vannak az ÉKM, a vállalkozó és a MÁV együttműködésében. A vizsgálatok lefolytatását, kiértékelését követően tervezetten idén év végére várható az ETCS rendszer az üzembe helyezése és műszaki átadás-átvétele.
Az ETCS műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárását követően rendelkezésre álló dokumentációk birtokában
az ÉKM adja ki a használatbavételi engedélyt, mely 2024. év elején várható. Ennek birtokában az engedélyezett, kiépítési sebességgel közlekedhetnek az emelt, 160 km/h-ás tempóra alkalmas vonatok
(pl. KISS, FLIRT, egyes IC és nemzetközi vonatok) a Rákos–Hatvan szakaszon, Aszód és Hatvan („A” elágazás) között 160 km/h-val.”
A MÁV részletesen írt arról, hogy mi az az ETCS: „Szeretnénk a figyelmet ráirányítani arra, hogy az ETCS elsődleges rendeltetése a vonatok közlekedésének felügyelete, és ami a legfontosabb, a vasúti forgalom biztonságának a legkülönbözőbb üzemi helyzetekben történő garantálása, azaz az utasaink biztonsága. A rendszer speciális elemein keresztül kapott menetengedélyek és pályaadatok alapján ugyanis folyamatosan figyelmeztetési-, üzemi- és vészfékezési sebességprofilokat számol, amelyek betartását kikényszeríti a mozdonyvezetőtől, valamint ellátja a vonatra, illetve a pályára engedélyezett sebesség folyamatos felügyeletét is. Jobban ki lehet használni a pályakapacitásokat, javul a vasúti közlekedés megbízhatósága, pontosabbá válnak a vonatok.”
A MÁV szerint „az ETCS fejlesztéseknek nem csak a személyszállításban, de az árufuvarozásban is jelentős a hasznossága. Az előbbi szempontjából általánosan jelezzük, hogy azokon a vonalakon, ahol már átadták és azokon, ahol a közeljövőben tervezik átadni az ETCS L2-t,
először egy tesztidőszakot indít a MÁV-START. Ennek keretében a szolgálati menetrendben növelik meg a járatok sebességét,
ami azt jelenti, hogy a magasabb sebesség késés esetén használható egyrészt a nagyobb pontosság, másrészt az adott vonalat érintő rendkívüli eseményeket követően a menetrend mielőbbi helyreállítása érdekében. A tesztidőszak eredményeit elemzik a szakértők, azt követően pedig azon vonalakon, ahol az utasok számára és a menetidőre is pozitív hozadéka van, ott a helyközi személyszállítási közszolgáltatás megrendelője felé
menetrend-módosítással fog élni
a MÁV-START.”
Hogy ez mikorra várható, nem írták.
A MÁV tavalyi közleményében az szerepel, hogy „a NIF Zrt. beruházásában 2017 telén indult fejlesztés 4 külön szakaszban valósult meg, és a vasúti pálya korszerűsítésén túl ETCS 2, biztosítóberendezési és távközlési munkákat is végrehajtottak. (…)Az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer 2-es szintjének (ETCS 2) telepítése után és annak vasúthatósági engedélyezésével Aszódtól Hatvan irányába a 160 km/h pályasebesség is elérhetővé válik.”
Ahogy akkor fogalmaztak, „a Rákos – Gödöllő vonalszakaszon összességében 25,2 km hosszon építették át a vasúti pályát, amely immáron biztosítja a 100-120 km/h-s sebességet az áthaladó vonatok részére.” Ez az szakasz, ahol úgynevezett lassújelek miatt a cikk írásának időpontjában ennél lassabban járnak a vonatok, az átadás óta eltelt több mint 433 napban.
Címlapkép: Pécel állomás. Fotó: Segesvári Csaba | Kicsit most lassul a vonat a 160 milliárdért felújított hatvani vonalon, jövőre talán gyorsabb lesz | „Jövő év elejétől lehet nagyobb sebességgel közlekedni az adott szakaszon” – ezt közölte az Átlátszóval az Építési és Közeledési Minisztérium. A 160 milliárd forintból felújított Budapest-Hatvan vasútvonalról májusban írtuk meg, hogy hiába az átépítés, a vonatok cammognak. A MÁV 2024-es menetrendjében sincs nyoma a gyorsulásnak, csak lassulást találunk. A vasúttársaság az Átlátszónak azt írta, a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer műszaki próbaüzeme zajlik. Azt ígérik, hogy jövő év elején beindul a tesztüzem, amikor is száguldhatnak a 160 km/órás tempóra alkalmas vonatok | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/12/14/kicsit-most-lassul-a-vonat-a-160-milliardert-felujitott-hatvani-vonalon-jovore-talan-gyorsabb-lesz/ | 2023-12-14 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A Waberer’s csoporthoz tartozó KDI Property Kft. pénteken adásvételi előszerződést írt alá a Debrecen ipari övezetében található, 57 ezer négyzetméter területű építési telek megvásárlására. A telek területén a Szerződéses Logisztikai Szegmens (RCL) működését támogató, 20 ezer négyzetmétert meghaladó méretű logisztikai központ épül.
A végleges adásvételi szerződés megkötése további műszaki és finanszírozási feltételekhez kötött.
A telek megvásárlásának, illetve a raktár felépítésének finanszírozását a KDI Property Kft. előreláthatólag a saját erő mellett hitelfelvételből, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium által nyújtandó támogatásból tervezi finanszírozni. A beruházástámogatásra vonatkozóan a KDI Property Kft. jogi kötőerővel nem rendelkező támogatási ajánlattal rendelkezik, mely a kormány jóváhagyó döntése és a szerződéses feltételek teljesítése esetén lesz lehívható a vállalat számára.
Szükség lesz logisztikai szolgáltatásokra
Barna Zsolt, a Waberer’s elnök-vezérigazgatója a fejlesztés kapcsán elmondta: „A novemberben meghirdetett stratégiánk egyik alappillére az országos lefedettségű, korszerű és alacsony környezeti lábnyom mellett üzemeltethető raktárhálózat kiépítése az előttünk álló időszakban. Ennek érdekében év elején kezdtük el az ecseri 47 ezer négyzetméteres logisztikai központunk építését, melynek átadása 2024 első felében várható. A felépítendő raktárral a Debrecen környékén épülő autóipari nagyberuházások, valamint a kapcsolódó beszállító cégek logisztikai igényeit is képesek leszünk kielégíteni. Emellett a meglévő ügyfeleinket magas minőségű szolgáltatással és nagyobb hatékonysággal leszünk képesek kiszolgálni a kelet-magyarországi régióban.” | Nagy tervei vannak a Waberer'snek, Debrecenben építenek logisztikai bázist | A telek megvásárlásának, illetve a raktár felépítésének finanszírozását a KDI Property Kft. előreláthatólag a saját erő mellett hitelfelvételből, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium által nyújtandó támogatásból tervezi finanszírozni. A beruházástámogatásra vonatkozóan a KDI Property Kft. jogi kötőerővel nem rendelkező támogatási ajánlattal rendelkezik, mely a kormány jóváhagyó döntése és a szerződéses feltételek teljesítése esetén lesz lehívható a vállalat számára. | null | 1 | https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2023/11/nagy-tervei-vannak-a-waberersnek-debrecenben-epitenek-logisztikai-bazist | 2023-11-25 13:13:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Harminckilenc híd és négy völgyhíd épül majd a 31 kilométeres M76-os gyorsforgalmi úton, ami minden idők messze legdrágább magyar autópálya-projektje lesz, miután a korábbi 170 milliárd forintos becsléshez képest végül 400 milliárdba fog kerülni Lázár János legutóbbi bejelentése szerint, ennyi az ára annak, hogy a brutális zalai hágókon át bekapcsolják Zalaegerszeget az országos vérkeringésbe. Ebből 9,1 milliárd Ft/km-es ár jön ki, ami messze a legdrágább lesz Magyarország autópályái közül: az eddigi rekordot az M6-os autópálya tartja, amit 4,5 milliárd Ft/km áron építettek meg.
"Az M76-os gyorsforgalmi út nem a legdrágább autópálya lesz Magyarországon, hanem az eddigi legnehezebb domborzati viszonyok között megépülő, legkorszerűbb hazai gyorsforgalmi útszakasz."
Az extrém magashegyi viszonyok között tehát átlagosan nem egész 800 méterenként építenek egy hidat a majdani gyorsforgalmi út fölé. Részletes költségbontást egyelőre nem ismerni, így nem tudni, hogy mennyibe fog kerülni az a további költségnövelő tétel, amit a minisztériumi közlemény így összegez: "Az épülő gyorsforgalmi út (...) úgynevezett "okos út" is. A beruházás kiemelkedik a többi magyarországi gyorsforgalmi út megvalósításból tekintettel arra, hogy olyan elemek és innovatív megoldások kerülnek benne megvalósításra, amelyek üzemeltetési, baleseti tapasztalatait kielemezve, azok felhasználhatóak lesznek a későbbi útfejlesztések megvalósítása során."
Konkrétan ez mozgatható terelőfal rendszert, motoros alácsúszásgátló rendszert, a forgalommal szembeni felhajtásra figyelmeztető rendszert, valamint okos világítást, napelemeket, valós idejű szenzorokat és automatikus jégmentesítést jelent majd, többek között - írják
Érdekesebb, hogy a projekt keretében számolják el a Palkovics-féle zalai tesztpálya, a ZalaZone betervezett újabb elemét: egy 11 km hosszú, autópálya szélességű tesztszakaszt, ami nagy sebességű járműtesztelésre lesz majd alkalmas. | 800 méterenként lesz híd a 400 milliárdba kerülő autópályán | Harminckilenc híd és négy völgyhíd épül majd a 31 kilométeres M76-os gyorsforgalmi úton, ami minden idők messze legdrágább magyar autópálya-projektje lesz, miután a korábbi 170 milliárd forintos becsléshez képest végül 400 milliárdba fog kerülni Lázár János legutóbbi bejelentése szerint, ennyi az ára annak, hogy a brutális zalai hágókon át bekapcsolják Zalaegerszeget az országos vérkeringésbe. Ebből 9,1 milliárd Ft/km-es ár jön ki, ami messze a legdrágább lesz Magyarország autópályái közül: az eddigi rekordot az M6-os autópálya tartja, amit 4,5 milliárd Ft/km áron építettek meg. | null | 1 | https://444.hu/2023/12/19/megmagyarazta-a-miniszterium-mi-kerul-400-milliardba-egy-44-km-es-autopalyan-800-meterenkent-tesznek-ra-egy-hidat | 2023-12-19 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Egész napos konferenciát tartott december 7-én az Integritás Hatóság „Digitális Antikorrupció – hogyan alkalmazható a mesterséges intelligencia a gyakorlatban?” címmel Budapesten, az ötcsillagos Corinthia Hotel Budapestben.
A rendezvény célja az volt, hogy a hatóság „lehetőséget teremtsen az üzleti, tudományos, civil és közszféra képviselőinek a közös gondolkodásra és tapasztalatcserére: az ötletektől, az alapkutatásokon át a javasolt eljárásokat és a bevált piaci megoldásokat is áttekintve.”
Az IH egy éve működik önálló közigazgatási szervként. Azért hívta életre a kormány, hogy rábírja az Európai Bizottságot a kohéziós források felszabadítására. Első számú feladata az európai uniós források jogszerű felhasználásának követése, illetve „korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzése, felderítése és kijavítása.”
Mivel ezek az „egyéb jogértések” a kormány védjegyévé váltak az elmúlt 10-13 évben, az IH-t nem nagyon tudja hova tenni sem a civil szféra, sem a közigazgatás, nagy szüksége van az olyan beágyazódási kísérletekre, mint az ehhez hasonló „antikorrupciós konferenciák”. A hatóság honlapján regisztrálhatott a rendezvényre az, akit érdekelt a téma. A rendezvényt a LinkedInen is hirdették.
A konferenciának a meghirdetett program szerint egyetlen külföldi vendége volt, Vincent Walden, egy texasi szoftverfejlesztő vezetője, aki AI-vezérelt antikorrupciós megoldásokon dolgozik. Beszélt Bíró Ferenc, az IH elnöke, előadott a NAV, az NKE, a BME és a Nemzeti Védelmi Szolgálat egy-egy szakértője, sőt a CEU-ról és a KPMG-től is érkezett előadó.
Kérdéseket küldtünk az IH-nak, mi alapján választották ki a helyszínt a célra. A Corinthia, ha szigorúan a szobák árait nézzük, nem számít a legdrágább szállodák közé Budapesten, de ötcsillagos topkategóriás hotel, abszolút high class, elegáns rendezvényhelyszínekkel, több kategóriában. Az IH válaszából az derült ki, hogy csak patinás helyről kértek be ajánlatokat:
Gundel Palota,
Festetics Palota,
Hotel Intercontinental,
Hotel Hilton
és a Corinthia Budapest
A paloták elestek, mert nem tudtak volna 200 fő befogadására alkalmas helyszínt biztosítani, de ez feltehetően csak menet közben derült ki, mert a rendezvényt eredetileg 150 fősre szabták, és a nagy érdeklődésre való tekintettel emelték meg a befogadó keretet.
Volenszki Zsolt adatvédelmi biztos leveléből az is kiolvasható, hogy későn jött az ötlet, és a karácsonyi szezonban már nem sok mozgástér maradt; a hatóság „az ünnepi időszak miatt a még szabad, méretében és a konferencia plenáris üléseinek megtartására is alkalmas, hasonló konferenciák rendezésében tapasztalattal rendelkező – helyszínektől kért és kapott indikatív ajánlatot.”
Az Intercontinental 11,3, a Hilton 13,4 millióért vállalta volna a rendezvény megtartását.
A Corinthia 11,1 milliós „indikatív” ajánlatából végül 9,2 millió + ÁFA összegű szerződés lett. A csomag egy főre lebontva tartalmazza a konferencia költségeit: egy vendég fogadása reggel 9 és délután 16 óra között 40 500 forintba került.
A Corinthia Valletta és Foyer konferenciatermének bérleti díja mellett ebbe beletartozott a catering, ami ásványvizet, kávét, teát, gyümölcsöt, snacket és büféebédet tartalmazott; továbbá műszaki berendezések, egy flipchart és egy vászon használatát, plusz ingyen wifit. Plusz jegyzettömb, ceruza és cukorkák, ruhatár, a terem átrendezésének költségei stb. A szerződést az IH oldaláról az elnök Bíró Ferenc írta alá.
Nem teljesen egyértelmű, hogy milyen extrákat mondott le, illetve igényelt végül a Hatóság. Az eredeti szerződés ÁFA-val és szervízdíjjal együtt 6,87 millió forintról szólt - ezt tornázhatták fel 2 millióval, hogy 200 vendéget tudjanak fogadni. Az IH válaszlevelében az áll, hogy a 9,2 millió + ÁFA-s összegben kötötték meg a szerződést, „melyet az igénybe vett szolgáltatások befolyásoltak.” Ezek elég minimális módosítások lehettek: egy-két plusz műszaki eszköz vagy minimális extra catering.
Az IH az állami szervek túlnyomó többségével szemben gyorsan reagált az adatkérésre. A kérdéseinket azonnal közérdekű adatigénylésnek nyilvánították, és a törvény által előírt határidőhöz képest nagyon gyorsan meg is küldték a szerződést. A minisztériumok gyakorlata ezzel szemben az, hogy vagy csak a határidő utolsó napján teljesítik az ilyen adatkéréseket, vagy kérik a határidő meghosszabbítását, illetve megtagadják az adatok kiadását. | 9,2 millió + ÁFA-ba került az Integritás Hatóság antikorrupciós konferenciája | Egész napos konferenciát tartott december 7-én az Integritás Hatóság „Digitális Antikorrupció – hogyan alkalmazható a mesterséges intelligencia a gyakorlatban?” címmel Budapesten, az ötcsillagos Corinthia Hotel Budapestben. | null | 1 | https://444.hu/2023/12/19/92-millio-afa-ba-kerult-az-integritas-hatosag-antikorrupcios-konferenciaja | 2023-12-19 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Csütörtökön jelentette be Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos, hogy a Magyar Falu programnak köszönhetően kisbolt nyílik 121 olyan településen, ahol az elmúlt években, évtizedekben nem volt. Mintegy 5,6 milliárd forint támogatást fizetnek ki a következő hetekben, hónapokban az alapvető élelmiszereket és vegyiárukat árusító új boltok nyitására.
Megnéztük a kisboltos nyertesek listáját, döntő többségük a hazai kkv-szektor ismeretlen szereplője, de azért akad néhány tehetősebb vállalkozó is, aki 60 millió forint körüli közpénznek örülhet. Kisboltot nyithat olyan nyertes is, aki korábban a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által szervezett Kisfaludy-pályázaton panzió fejlesztésre is kapott vissza nem térítendő állami támogatást.
Szóval, a hivatalosan a kistelepülési üzletek támogatása néven futó pályázat egyik nyertese a Pauli Consulting Kft., amely 37 millió forintot nyert a kormánytól egy palkonyai kisboltra. A cég tulajdonosa Pauli Zoltán, a PalKonyha Panzió Speiz tulajdonosa és Tóth Vera énekes párja. A panzió fotógalériája alapján valóban tetszetős szálláshelyről van szó. Ez annak is köszönhető, hogy a Pauli Consulting Kft. tavaly 28 millió forintot kapott PalKonyha Panzió fejlesztésére az MTÜ-től.
Új tetőtéri szobák létesítése, parkoló, medence, kerítés megvalósítása, PalKonyha Panzió fejlesztés keretén belül
- olvasható a projekt leírása. Amúgy a Pauli Consulting Kft.-nek nem volt jó éve 2020-ban, hiszen 37,1 millió forint forgalom mellett 14 millió forint veszteséggel zártak. Most tehát 37 millió forint támogatást kaptak kisboltra, ami a teljes tavalyi forgalmuknak felel meg. Palkonya amúgy egy 250-300 fős falu Baranya megyében, de az utóbbi időben népszerű gasztrofalu lett a villányi borvidéken és az Ördögkatlan fesztivál egyik helyszíne is, így nehezen érthető, hogy miért közpénzből kell kisboltot gründolni.
Cégbeszámolók alapján a tehetősebb nyertesek közé tartozik a Villa Sebus Tabern Zrt., amely 59,5 millió forint állami támogatást kapott egy rábasebesi kisboltra. Rábasebes lélekszáma ma már nem éri el a hetvenet. A Villa Sebus idén áprilisban jött létre, tulajdonosa a Create Innovate Deliver Hungary Zrt.-n keresztül a győri Gasztonyi Zoltán Antal. Neki pedig számos cége van, a legnagyobb a KOMPLEX Épitőipari Tervező Iroda Kft., amely 2016-2019 között 1,5-2 milliárd forint bevételnek és 160-300 millió forintos profitnak örülhetett, tavaly csak 875 millió forintos forgalmuk és 60 millió forint nyereségük volt.
A másik véglet talán a BABOD-KER Kft., amely 16,5 millió forintot nyert kisboltra. A cég csak idén májusban alakult, a tulajdonosa pedig a somogybabodi önkormányzat. Az önkormányzatnak ez az egyetlen cége, 6 millió forint alaptőkével indították el, most tehát ennek közel háromszorosát rögtön meg is nyerték, az ügyvezető pedig a helyi Szociális Alapszolgáltató Központ egyik munkatársa lett.
Venne tőle használt autót?
Ismét a tehetősebb nyertesek közé tartozik a KAMRA Gasztro Kft., amely 67 millió forintnak örülhet, ebből a 260 fős Mencshelyen lehet kisbolt. A cég egyik tulajdonosa Sándor-Weisz Tímea, aki amúgy tulajdonos Veszprém egyik legnagyobb használtautó kereskedésében is.
FOLYAMATOSAN FEJLŐDÜNK… és nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy autókereskedésünk alkalmazkodjon a használtautó piac és a vevői igények változásaihoz, ezért az évek során folyamatosan bővítettük szolgáltatásainkat, hogy vevőink számára még kényelmesebbé tegyük a vásárlást
- szól az SBA Car bemutatkozása. Az SBA Car Gépjármű Kft.-nek tavaly 1,2 milliárd forintos forgalma és 12 millió forintos nyeresége volt, de Sándor-Weisz Tímea a tulajdonosa a WESZ-Car Kft.-nek, amely 850 millió forintos árbevétellel büszkélkedhet 40-90 millió forintos profit mellett.
Még megemlítjük a Forvett Kft.-t, amely két településen: a 48 házas nógrádi Ilinyben és a szintén nógrádi Csitáron nyithat kisboltot összesen 120 millió forintos pályázati pénzből. A cég áprilisban vette fel a tevékenységei közé a bolti vegyes kiskeredelmet, tulajdonosa pedig Fülöp Edina. Ő az ügyvezetője az ilinyi székhelyű HáromTó Kft.-nek, ahol korábban Dovicsin Ottó volt a cégvezető. Iliny polgármestere 2002 óta Dovicsin Ottó, a cég tulajdonosai a 16 éves Dovicsin Bence és Dovicsin Balázs, a kiskorúek törvényes képviselője Dovicsin Ottó, de korábban Fülöp Edina is tulajdonos volt. A Dovicsin-családról Ángyán József is írt az Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás című dolgozatában, megemlítve a nyertes árverezők között Dovicsin Ottó azonos lakcímű gyermekeit. | Dupla öröm: Tóth Vera párja panzióra és kisboltra is közpénzt kapott a kormánytól | Elég színes a kép, hogy kik nyithatnak falusi kisboltot kormányzati támogatásból: palkonyai panziós, veszprémi autókereskedő, jól menő győri tervezőiroda és a somogybabodi önkormányzat cége. Átnéztük a nyertesek listáját. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/dupla-orom-toth-vera-parja-panziora-es-kisboltra-is-kozpenzt-kapott-a-kormanytol.html | 2021-10-15 19:27:00 | true | null | null | mfor.hu |
Idén Filemon Mihály, Nyírmártonfalva polgármestere felállította a legértelmetlenebb uniós beruházások új rekordját, amikor is a lombkorona-sétánya építése közben tarra vágta körülötte az erdőt. Most a 80 méteres pusztában álló faszerkezet magányosan várja az első karácsonyát, mert már nem csak a lombok, hanem a katasztrófaturisták is magára hagyták. Az építmény viszont megérdemli az ünnepi kivilágítást, hiszen az elherdált EU-s pénzek látványos és letagadhatatlan emlékműve, amivel Filemon 2023-ban megajándékozta az országot.
A sétány korlenyomata annak, hogy mekkora visszaélésekhez elegendő ma Magyarországon, ha valakinek egy kis hatalma van kormánypárti polgármesterként a Nyírség peremén. Filemon Mihály idén megmutatta, hogy mennyi abszurd projekt fér el egy kétezer fős faluban, és hogyan kell százmilliós nagyságrendben magáévá tenni EU-s támogatásokat.
Filemon Mihály egy mindössze 1847 fős falu, Nyírmártonfalva polgármestere: a település Debrecen és a román határ között félúton fekszik. Filemon 2019 óta vezeti a települést, ahol korábban önkormányzati képviselőként tevékenykedett. A közéleti és magánemberi köpenyét úgy váltogatta közben, mint egy nyírségi Superman, s ennek segítségével több mint félmilliárd forint uniós támogatást sikerült elnyernie. Kapott pénzt erdőtelepítésre, vega vágóhídra, és vendégek nélküli vendégházra is. A legnagyobb alkotása azonban kétségkívül a lombok nélküli lombkorona-sétány lett.
Legutóbb decemberben látogattuk meg a lombkorona-sétányt, ami már magányosan tölti az első karácsonyát a semmi közepén, miután a katasztrófaturisták is felhagytak a látogatásával. Az építmény viszont megérdemli az ünnepi kivilágítást, mert az elherdált EU-s pénzek látványos és letagadhatatlan emlékműve, amivel Filemon 2023-ban megajándékozta az országot.
A botrány országossá vált, a napnál is világosabban sütött róla, hogy az uniós pénzek elosztását szabályozó mechanizmusok nem elég hatékonyak, hogy gátat szabjanak a visszaéléseknek. Már annak sem szabadott volna megtörténnie, hogy a tarvágásra ítélt erdővel pályázó Filemon Mihálynak odaítéljenek 60 millió forint uniós támogatást.
Az Átlátszó és Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő idén márciusban mutatta be a projektet, amikor a sétány már készen állt, de a 60 milliós uniós támogatást még nem fizették ki rá a polgármesternek, mivel a beruházás utólagos finanszírozású. A lombkorona-sétány a puszta közepén ekkor már elég menthetetlen volt, de ezt Filemon máshogy látta. Cikkünk után minden látható hiányosságot megpróbáltak kijavítani: lekenték lazúrral a sétányt, és orvosolták, hogy belül üres volt a kívülről zárható WC épülete.
A lombkorona-ügy megmutatta, hogyan szövi át az ügyeskedés a választókerületet és vezetnek el a szálak az országgyűlésig. 15 kilométeren belül egyszerre három fideszes politikus kapott pénzt lombkorona-sétányra: a másik kettőt a Nyírmártonfalvával szomszédos Nyíradonyban húzták fel. Az egyik építtetője nem más, mint Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője. A másik sétányt pedig a megyei közgyűlés fideszes alelnöke, Tasi Sándor építtette, aki egyúttal a Dél-Nyírség, Erdőspuszták LEADER Helyi Egyesület, azaz az uniós pénzeket elosztó egyesület elnöke.
Filemon Mihály politikai karrierjének azonban sem a lombkorona-sétány, sem a botrány kitörése utáni nyilatkozatai nem vetettek véget, pedig rendesen vágta maga alatt a fát, hogy stílszerűek legyünk.
„Akkor erdő is volt, amikor a pályázatot kiírták, de még egyszer mondom, nem feltétele a beruházásnak, nincs előírva, hogy milyen magas legyen az erdő” – magyarázkodott a polgármester az ATV Híradójának. „A pályázatot beadtuk 2017 végén, 2018 elején, és sajnos az elbírálása négy évbe került. Addig az erdő növekedett, és amikor megkaptuk a támogatói okiratot, akkor elkezdtük a beruházást megvalósítani, közben az erdő már négy évvel idősebb lett, és valamiből finanszírozni kellett a beruházást, ezért mivel az erdő vágásérett volt, letermeltük és beforgattuk a pénzt ebbe a beruházásba” – folytatta a település első embere.
Filemon Mihály lemondás helyett megcsillogtatta az arroganciáját, és beperelte az Átlátszót, mert nem tettünk eleget a helyreigazítási kérelmének, és bocsánatot sem voltunk hajlandóak kérni a lombkoronás cikkünk miatt. A polgármester május 12-én első fokon elvesztette a pert, azóta nem hallottunk felőle. Helyi szinten kezdett megtorlásba, azaz telefonálgatásba:
Közmunkás: Igen. Tessék.
Filemon: Helló.
Közmunkás: Csók.
Filemon: Le kéne venni a röhögős fejet.
Amikor egy ország nevetett a lomb nélküli lombkorona-sétányon, a polgármester helyi szinten talált megnyugvást, amikor is egy nevetős szmájli miatt behívatott egy közmunkást az irodájába, és kirúgással fenyegette meg.
Az igazságszolgáltatás malmai közben marha lassan őrölnek. Idén áprilisban hivatalos bejelentést, kivizsgálás iránti kérelmet küldött a Transparency International Magyarország az Integritás Hatóságnak, Hadházy Ákos és Donáth Anna pedig az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz fordult, így az OLAF is vizsgálódni kezdett az ügyben. De vizsgálódik az Állami Számvevőszék is a lombkorona-sétányok körüli pénzelosztás kapcsán. Eredmény eddig semmi.
A nyírmártonfalvi lombkorona-sétány nem alkalmas sem a fauna, sem a flóra megismerésére, azonban a segítségével testközelből lehet látni, hogyan hasznosulnak barátok között a Magyarországra zúduló EU-s pénzek.
Szöveg: Zsilák Szilvia – Videó: Bodoky Bence
Címlapkép: Átlátszó montázs – Filemon Mihály a lombkorona-sétány előtt (forrás: Facebook, Átlátszó) | Se lomb, se emberek: magányosan karácsonyozik a Nyírség emlékműve | Idén Filemon Mihály, Nyírmártonfalva polgármestere felállította a legértelmetlenebb uniós beruházások új rekordját, amikor is a lombkorona-sétánya építése közben tarra vágta körülötte az erdőt. Most a 80 méteres pusztában álló faszerkezet magányosan várja az első karácsonyát, mert már nem csak a lombok, hanem a katasztrófaturisták is magára hagyták. Az építmény viszont megérdemli az ünnepi kivilágítást, hiszen az elherdált EU-s pénzek látványos és letagadhatatlan emlékműve, amivel Filemon 2023-ban megajándékozta az országot. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/12/21/se-lomb-se-emberek-maganyosan-karacsonyozik-a-nyirseg-emlekmuve/ | 2023-12-21 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A Magyar Állam értékesíti a Yettel Magyarországban meglévő részesedését – közölte csütörtökön a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, csak azt nem írta meg, hogy mennyiért.
Az állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. a közlemény szerint megállapodásokat kötött a Yettel Magyarország Zrt. és a Yettel Real Estate Hungary Zrt. 25 százalékos tulajdonrészének, valamint a CETIN Hungary Zrt. 20 százalékos tulajdonrészének értékesítéséről.
A vevő a PPF-Csoporthoz tartozó TMT Hungary Holdco B.V. holland holdingtársaság. Az állami részesedések értékének meghatározását, valamint a tranzakció piaci megfelelőségét vizsgáló MEIP tesztet független szakértők végezték.
Az ügylettel keletkező bevételt az állam a budapesti repülőtér visszavásárlásának finanszírozásához fogja felhasználni.
A minisztérium szerint a magyar állami szerepvállalás „a stratégiai jelentőséggel bíró telekommunikációs ágazatban – a Magyar Telekommal, valamint a Vodafone-nal kötött együttműködési megállapodás révén – a tranzakciót követően is megmarad, a Corvinus Zrt. pedig továbbra is 29,5 százalékos részesedéssel rendelkezik a piac vezető szereplői közé tartozó Vodafone Magyarországban. Ezzel erőteljesen és hatékonyan képes tulajdonosi oldalról hozzájárulni az ágazat fejlődéséhez”.
A Yettel ügyfeleit a tulajdonosi struktúra változása közvetlenül nem érinti, a lakossági és az üzleti ügyfelek a társaság szolgáltatásait a továbbiakban is változatlan formában vehetik igénybe. | Eladja az állam a Yettel-résztulajdonát | A pénzt a budapesti repülőtér visszavásárlására költi. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/eladja-az-allam-a-yettel-resztulajdonat-264374 | 2023-12-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„A rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően visszakísérték őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz” – gyakran idézett mondat az illegális migráció kapcsán. De mit is csinálnak a rendőrök? Mi az a visszakísérés? Kiket kísérnek vissza? Hogyan lehet elhagyni a schengeni övezetet a kormány törvényei miatt? És mi lenne, ha egy terrorista érkezne az országba a kerítésen keresztül? Ezekre a kérdésekre válaszolunk videónkban.
A kormány tudatosan mossa össze a migrációt a terrorizmussal 2015 óta, a kormánypárti megszólalók visszatérően állítják, hogy terroristák lehetnek a menekültek között. A hangsúly mindig azon van, hogy terroristák érkezhetnek, de konkrétum ritkán derül ki. Most bemutatjuk, hogy miközben a magyar kormány hangzatosan Európa megvédéséről beszél, a hazai jogszabályok 2017-es módosításával épp az ellenkezőjét érte el.
2015-ben épült meg a déli határzár, majd ezt 2017-ben és később is többször megerősítették, fejlesztették súlyos milliárdokból. A kormány a műszaki akadálytól és a mellette szolgáló rendőröktől, katonáktól várta, hogy megállítsák a Nyugat-Európába tartó migránsokat. Ez részben sikerült is, de nem teljesen úgy, ahogy tervezték. Pedig még a törvényeket is módosították. Például 2017-ben, amikor a kormány a jogi határzár szigorításáról beszélt. Akkor Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója azt mondta:
„A jogi határzárról szóló törvény célja, hogy ellenőrizze azt, hogy ki lép be Magyarország területére, és megállítsa az ellenőrizetlen bevándorlást, és megállítsa az ellenőrizetlen mozgását a tisztázatlan hátterű bevándorlóknak az ország területén.”
Csakhogy a törvény épp ezt tette lehetetlenné, ezt viszont már Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság főmunkatársa mondta az Átlátszónak. Léderer rámutatott, hogy „a nyolc kilométeres sávot, ahonnan mindenféle eljárás, azonosítás, egyéni döntés nélkül Szerbiában lehetett átpakolni embereket, ezt kiterjeszti az ország egész területére a törvény, akkor, ha tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet van elrendelve. Ami, ugye, ’16 tavasza óta folyamatosan hatályban van.”
De akkor mi történik a kerítésen átjutókkal? Taxizzák őket. Az ORFK-tól a hatályos törvények kapcsán megkérdeztük, mennyi eljárás indult 2023-ban. Azt írták, az illegális migrációval kapcsolatos
rendőri intézkedések száma meghaladja a 170 ezret, és „az Ön által említett bűncselekmény és szabálysértések kapcsán 2023. szeptember 30-ig 3010 esetben indult eljárás.”
Ebben benne van az is, aki nem a déli határon érkezett. Vagyis közel 167 ezer esetben a rendőrség nem indított semmilyen eljárást. Nem is azonosította őket. Ahogy azokat sem, akik Magyarországon is túljutottak.
Léderer András más anomáliára is rávilágított. „Általában arra gondolunk a szerb-magyar határ kapcsán, amikor délről jönnek emberek Magyarországra, és hogy ott milyen probléma az, ha valaki ellenőrzés nélkül lép át a határon, stb. Igen ám, de ez a magyar szabályozás és gyakorlat nem csak ezeket az embereket dobálja vissza ellenőrizetlenül Szerbiába, hanem azokat is, akik nem Szerbiából jöttek, akár adott esetben soha életükben nem voltak Szerbiában. Vagyis, ha valaki úgy akarja elhagyni a schengeni övezetet, hogy azt ne tudja egyetlen egy hatóság sem.
És erre az illetőnek jó oka van, mert mondjuk tudja, hogy őt körözik. És szeretne visszajutni Törökországba, Szíriába, bárhova, hogy ott mondjuk ismét felvegye a kapcsolatot valamilyen terrorista csoporttal, vagy bármilyen szervezkedésben részt vegyen. El kell jönnie Magyarországra, integetnie kell egy rendőrnek, ha esetleg maguktól nem mennek oda hozzá és igazoltatják, közölnie kell, hogy jaj, én külföldi vagyok és nincsenek érvényes dokumentumaim,
a magyar rendőrség ingyen leviszi a határra és kirakja a schengeni övezetből, viszonthallásra.
És soha senki nem fogja tudni, hogy hol van ez az illető, hogy elhagyta-e az Európai Unió területét, hol hagyta el az Európai Unió területét; és ahogy kiment, ezek az emberek egyébként ugyanígy vissza is tudnak jönni, és sajnos én attól félek, hogy akár vissza is jönnek. A másik, amit érdemes itt látni, az az, hogy egy államnak, és ez most tök független attól, hogy hol vagyunk, melyik országról beszélünk, nyilván nem csak kötelessége, érdeke is a határainak védelme, annak ellenőrzése, hogy ezeken a határokon kik jönnek és mennek.”
A törvényekkel kapcsolatos kérdéseinket feltettük az ORFK-nak és a Belügyminisztériumnak, de csak a rendőrség reagált: mindössze annyit közöltek, hogy nézzük meg a büntetőeljárásról szóló törvényt és konzultáljunk egy büntetőügyekben jártas ügyvéddel. | Törvénybe iktatta a kormány, hogy Magyarország átjáróház legyen a határsértőknek | „A rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően visszakísérték őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz” – gyakran idézett mondat az illegális migráció kapcsán. De mit is csinálnak a rendőrök? Mi az a visszakísérés? Kiket kísérnek vissza? Hogyan lehet elhagyni a schengeni övezetet a kormány törvényei miatt? És mi lenne, ha egy terrorista érkezne az országba a kerítésen keresztül? Ezekre a kérdésekre válaszolunk videónkban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/12/08/torvenybe-iktatta-a-kormany-hogy-magyarorszag-atjarohaz-legyen-a-hatarsertoknek/ | 2023-12-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Piramisjátékot folytatott az MNB gyanúja szerint a Falcon Kereskedőház Kft. és a Falcon Benefit Kft., engedély nélküli betétgyűjtés miatt pedig a jegybank 1,54 milliárd forint bírságot szabott ki a két cégre és egy magánszemélyre. A társaságok irreálisan magas hozamígéretekkel csábították az ügyfeleket, milliárdos összeget szedve be több ezer embertől. Összesen 2,3 milliárd forint befektetői vagyont vontak zár alá, így legalább valamennyi ügyfélpénz megmenekült. A nyomozó hatóságok piramisjáték szervezése, csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység szervezése és közokirat-hamisítás ügyében vizsgálódik.
A Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti vizsgálatot folytatott a cégeknél, majd tavaly októberben tett rendőrségi feljelentést, emellett figyelmeztetést tett közzé a honlapján a társaságokról, idén februárban pedig ismételten tájékoztatta a nyilvánosságot a jogsértő társaságok újabb lépéseiről. Már a piacfelügyeleti vizsgálat során azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a cégek és a magánszemély bármely, a jegybank engedélyéhez vagy regisztrációjához kötött tevékenységet végezzenek, blokkoltatta a társaságok honlapját, s zárolt több, a Falcon Benefit Kft.-hez kötődő bankszámlát is, valamint a társaságok által átvett készpénzt vett zár alá.
A vizsgálat megállapította, hogy a cégek úgynevezett „Utalvány vásárlási szerződést” és különféle megnevezésű „programszerződéseket” kötöttek legalább 4400 befektetővel, együttesen milliárdos nagyságrendű összegben. Ezekben azt vállalták, hogy ha a kisbefektetők az általuk féláron vásárolt utalványokat nem használják fel, akkor – jellemzően 3 hónap után – azok névértékét, azaz a befektetők által átadott összeg garantáltan kétszeresét fizetik vissza. „Utalvány kezelési megbízást” is aláírtak a velük megállapodó személyekkel, melyben utóbbiak díj fejében megbízták a társaságokat, hogy az általuk vásárolt Falcon utalványokat „megőrizzék, kezeljék”.
A feltételeknek könnyű volt megfelelni, hiszen az MNB szerint az utalványokat egyetlen szolgáltatónál sem lehetett felhasználni. De ilyen szándékai nem is voltak a befektetőknek, hiszen a lényeg az volt, hogy a befizetett összeg, az utalvány árának kétszeresét kapják vissza. Az utalvány kitétel csak arra szolgált, hogy leplezzék az engedély nélküli forrásgyűjtést. Már eleve az ügyfélpénzek gyűjtése és kezelése is törvénybe ütközik, a kínált hozam pedig annyira irreálisan magas volt, hogy annak semmi más célja nem lehetett, csak a csalás. A hasonló konstrukciójú állampapírok hozama néhány százalék, ehhez képest a 100 százalékos hozam egyszerűen értelmezhetetlen piaci körülmények között. | Piramisjátékot leplezett le az MNB | A csalók engedély nélkül gyűjtöttek ügyfélpénzt, 100 százalékos garantált hozamot ígértek három hónapra. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/piramisjatekot-leplezett-le-az-mnb-264289 | 2023-12-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„A kormány már egy világjárványnál is a betegeken akar keresni?” – kérdezte a Parlamentben 2009-ben Kupper András, majd szót emelt a 40 százalékos profit ellen. A koronavírus-járvány során viszont a volt fideszes politikus által egy hete vezetett cég kapott 1,5 milliárdos megbízást. Végül 49 százalékos profittal, közel 800 milliós osztalékkal zárták a 2020-as évet. Újabb részlet a kormány által a Covid idején közbeszerzés nélkül elköltött százmilliárdokról.
„A COVID-19 koronavírus világjárvány okozta helyzet a Rayrai Kft gazdálkodására is hatást gyakorol, de az a gazdálkodás folytatásával kapcsolatban lényeges ismert bizonytalanságot nem jelent” – az idézet a Rayrai Kft. (immár Steriflow Kft.) 2020-as beszámolójának kiegészítő mellékletéből származik. Azt nem fejtették ki, milyen hatást gyakorolt rájuk a járvány, pedig erre bőven lett volna okuk, hiszen soha nem látott pénzeső érte el a céget a pandémia alatt.
A Rayrai Kft. egyike azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknél a kormány a koronavírus-járványra hivatkozva közbeszerzés nélkül költött közpénzt. A céggel az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szerződött 2020-ban.
A K-Monitor pere óta tudjuk, hogy a járvány alatt a kormány 722 milliárd forint elköltéséről döntött közbeszerzés nélkül. Az egyes tételeket egy 1464 soros táblázat tartalmazza, amit az Átlátszó dolgozott fel. Megígértük, hogy az adatok alapján több cikkben mutatjuk be, mire költött az állam a koronavírus-járvány idején közbeszerzés nélkül. Eddigi anyagaink a témában:
Pont a koronavírusról nem tud semmit a koronavírusra hivatkozva fejlesztett kormányzati chatrobot
A Bayer Zsolt felesége által vezetett Vérellátó Szolgálat milliárdokért vett PCR-teszteket Bayerné ismerőseinek cégétől
A felmentés alóli beszerzések kapcsán a legtöbbet, 127 milliárdot az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) költött el. Második helyen a Külügyminisztérium áll 116 milliárd forinttal, a harmadik pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 87 milliárdnyi közbeszerzés nélküli vásárlással. Az ÁEEK összesen 20 milliárd forintért vásárolt antigén gyorsteszteket a Belügyminisztérium által küldött adatok szerint. Ezek közül a legnagyobb, mintegy 8 milliárd forintos tétel szerződéseit kértük ki közadatigénylésben.
Előtte 0 forint bevétel
Az ÁEEK hét céggel szerződött, az egyes szerződések értéke 400 milliótól 1,7 milliárd forintig terjedt. A hét cégből hatnak már 2019-ben is volt bevétele: a legkisebbnek a Biosan Egészségügyi Kft. számított a maga 418 millió forintos forgalmával, igazán nagynak pedig a 77 Elektronika Műszeripari Kft. a 31 milliárdos bevételével. Egyetlen cég volt csak a hét között, aminek 2018-ban és 2019-ben sem volt bevétele: a Rayrai Szolgáltató Kft. forgalom és értelmezhető tevékenység nélkül is sikeresen bekerült az ÁEEK antigén-teszt rendelésébe.
A Rayrai Szolgáltató Kft.-vel az állami egészségügyi ellátó 2020. november 24-én írta alá az 500 ezer darab, BIOCREDIT márkájú antigén gyorsteszt szállításáról szóló szerződést.
A nettó 3100 forintos darabáron szállított félmillió teszt így 1,55 milliárd forintos szerződést ért.
A hvg.hu 2021-ben mintegy százmilliárd forintos értéket elérő szerződéscsomagot vizsgált, amelyeket az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ, korábban állami egészségügyi ellátó) kötött 2020 januárja óta. A portálnak már akkor feltűnt a Rayrai Kft., amelynél 156 illetve 93 milliós megbízásokat talált. Az általunk most bemutatott 1,55 milliárdos szerződésből származó céges eredményt akkor a lap még nem ismerte.
Megjelent a fideszes cégvezető
A cég tulajdonosa 2020. október 21-től a S.P.I.N. Kft. volt, cégjegyzésre jogosult 2020. november 16-tól Kupper András – vagyis 8 nappal az ÁEEK-szerződés előtt lett ő a cégvezető. Kupper aztán 2021. április 27-től másokkal együtt cégtulajdonos is lett a Rayrai Kft.-ben. Ekkor, már 2021. január közepe óta a Q-Tron Zrt. volt a Rayrai többségi tulajdonosa.
Ahogy a 444.hu megírta, a Q-Tron egyik tulajdonosa 2020-ban Tasnádi László volt belügyi államtitkár volt, majd a cég a BLK Kft.-é lett, ami szintén Tasnádié. Az államtitkári posztjáról Tasnádi László 2016-ban mondott le, miután Lázár János akkori miniszterelnökségi miniszter kínosnak nevezte, hogy a III/II-es múltú férfit pont október 23-án léptették elő. Tasnádi Pintér Sándor belügyminiszter bizalmasának számít, a lemondása után Pintér korábbi őrző-védő cégénél, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nél lett vezérigazgató.
Kupper András a Wikipedia szócikke szerint 1991 óta a Fidesz tagja. 2006–2014 között országgyűlési képviselő (Budapest); az Egészségügyi bizottság tagja volt. 2007-től az országos választmány elnökségi tagja. 2012–2014 között a Kulturális és sajtóbizottság tagja volt. Nem azonos a parkolási ügyekben ismertté vált Kupper Andrással – hanem az ő unokaöccse.
„A kormány már egy világjárványnál is a betegeken akar keresni?” – kérdezte korábban Kupper
A fideszes politikus véleménye az évek során látszólag teljesen megváltozott, legalábbis, ha pénzkeresetről van szó. Kupper ugyanis 2009. novemberében, az MSZP-kormány idején az Országgyűlésben az akkori egészségügyi miniszterhez szólva „A kormány már egy világjárványnál is a betegeken akar keresni?” címmel szólalt fel – amit az Arcanum is megőrzött.
Felszólalásában azt kérdezte, hogy „miért keres az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet közel egymilliárd forintot a patikai forgalomba szánt kétmillió új influenza elleni vakcinán”. Úgy folytatta: „Hogyan is jött ki ez az összeg? Számoljunk egy kicsit! A patikai forgalomba hozott kétmillió vakcinára a nagykereskedelmi jogokkal felruházott Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet kizárólagos terjesztőként
legalább 40 százalékos árrést tesz rá,
vagyis egy ampullán 460 forintot keres, ami kétmillió vakcina esetében közel egymilliárd forint.”
Osztalékhegy és luxusprofit
De vissza az antigén tesztek beszerzéséhez. Az ÁÁEK egy héttel azután szerződött az évek óta nulla forintos bevétellel rendelkező céggel, hogy annak a fideszes politikus lett az ügyvezetője. Szerencsére 2009 óta sok idő telt el, így Kuppert a jelek szerint nem zavarta, hogy keresni is lehet egy világjárványon, és a korábban kifogásolt magas árrés problémáján is sikerült a jelek szerint túllépnie.
A Rayrai Szolgáltató Kft. ugyanis 2020-ban 1,78 milliárd forint bevételt ért el, az ÁEEK szerződés ebből 1,55 milliárd forint volt. A cég kiegészítő melléklete szerint az „Eladott áruk beszerzési értéke” 879 millió forint volt,
vagyis 49 százalékos haszonnal adtak el mindent.
Ez 9 százalékkal több, mint amit Kupper 2009-ben sérelmezett. A Rayrai Szolgáltató Kft. 2020-ban az 1,78 milliárdos bevételből 801 millió forint nyereséget termelt, amiből 795 millió forint osztalékot ki is vettek a tulajdonosok. A cég 2021-ben már csak 8 millió, 2022-ben pedig csupán 459 ezer forint forgalmat ért el.
Az ÁEEK jogutódjától, az OKFŐ-től megkérdeztük, miért éppen az akkor bevétel nélkül tengődő Rayrai Kft-től vettek teszteket másfél milliárd forintért. Kupper Andrásnak is írtunk: megkérdeztük tőle, miként látja 2009-es szavait, és milyen módon kerültek kapcsolatba az ÁEEK-kel. Egyik helyről sem kaptunk választ. | ött a fideszes ügyvezető, majd egy hét múlva az 1,5 milliárdos állami megrendelés is | „A kormány már egy világjárványnál is a betegeken akar keresni?” – kérdezte a Parlamentben 2009-ben Kupper András, majd szót emelt a 40 százalékos profit ellen. A koronavírus-járvány során viszont a volt fideszes politikus által egy hete vezetett cég kapott 1,5 milliárdos megbízást. Végül 49 százalékos profittal, közel 800 milliós osztalékkal zárták a 2020-as évet. Újabb részlet a kormány által a Covid idején közbeszerzés nélkül elköltött százmilliárdokról. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/11/17/jott-a-fideszes-ugyvezeto-majd-egy-het-mulva-a-15-milliardos-allami-megrendeles-is/ | 2023-11-17 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Balog Zoltán 2016-ban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány által elfogadott Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia 123 kollégiumot érint, és több mint 37 ezer férőhely felújítását és létesítését teszi lehetővé. „Ez egy ambiciózus vállalás, hat évünk van arra, hogy ezt megvalósítsuk” – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori minisztere. A program év végéig tart, ennek apropóján kikértük a szerződéseket a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól, hogy megtudjuk, milyen eredmények születtek a stratégia keretein belül.
Budapesten 2015-ben 32 százalékos volt a túljelentkezés a kollégiumokba, ez a szám pedig azóta sem csökkent érdemben: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke júliusban lapunknak elmondta, hogy felméréseik szerint továbbra is 30-35%-kal több volt a jelentkező a kollégiumi férőhelyekre, mint ahány hallgatót végül felvettek. A helyzetet a felsőoktatási intézmények várólistákkal igyekeznek kezelni, ám akadnak olyan hallgatók, akiknek férőhely hiányában albérletbe kell költözniük, vagy egy év lakhatási lehetőség után kell nézniük.
„A felsőoktatási kollégiumok körében egyaránt szükségszerű a kínálat minőségi javítása és mennyiségi bővítése” – olvasható az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia tervezetében. A program keretében kötött szerződésekből az látszik, hogy a pénz nagy részét korábbi projektek kiváltására használta a kormány.
Közel 200 milliárdot szánt a kormány a kollégiumokra
A 2016-ban elfogadott Kollégiumfejlesztési Stratégia mentén a vállalás szerint 8 ezer új férőhelyet hoznak létre és 30 ezer férőhelyet újítanak fel 2023-ig, összesen 192,6 milliárd forintot különítettek el erre a célra. A terv országosan közel 8 százalékos növekedést ígért az állami kezelésben lévő kollégiumi kapacitásban. Az új férőhelyek létesítésével egy időben ezer férőhely megszüntetését látták szükségesnek elavultság vagy egyéb indok alapján, illetve a tervezett felújítások is férőhely csökkenéssel jártak, így összességében a férőhelyek számának emelkedését 44,4 ezerről 48 ezerre becsülték a tervezetben.
Korábbi cikkünkhöz megkerestük a Minisztériumot, hogy mely vállalásokat sikerült teljesíteni a Stratégiában és melyeket nem, ám megkeresésünkre nem érkezett válasz. Éppen ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz, hogy belenézhessünk az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia szerződéseibe.
A Minisztérium az adatigénylés kapcsán elmondta, hogy a hallgatók kollégiumi elhelyezése érdekében
az elmúlt években a felsőoktatási intézmények 50 PPP (Public-Private Partnership) projektjét váltották ki mindösszesen 150 milliárd forint értékben, valamint 8 ezer férőhelyet újítottak fel.
Mindemellett a Márton Áron szakkollégiumot is bővítették, és a kollégiumok megfelelő felszereltségének biztosítása érdekében 150 millió forinttal támogatták a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját.
Valószínű, hogy nem a stratégia keretében kötött összes szerződést láttuk, ugyanis mindössze 51 darabot bocsátottak rendelkezésünkre a betekintés során. A többi szerződés vélhetően az egyes felsőoktatási intézményeknél található.
Ugyanakkor mivel a PPP kiváltások egy részét a központi költségvetésből finanszírozták, nehéz nyomon követni a szerződések útját. Hasonló következtetésre jutott egy korábbi cikkében a G7 is. Mint írják: „A felsőoktatási ppp-s projektekről keveset tudni, sosem készült erről átfogó elemzés, ahogy arról sem, miért éri meg kiváltani ezeket a projekteket.” A lap korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI) is kereste az ügyben, de a Minisztérium szerint ők nem adatkezelők.
Az elénk tárt 51 darab szerződésből azonban az derült ki, hogy az EMMI és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is kötött szerződéseket a stratégia keretein belül. A 192 milliárd forintos Stratégiából a legtöbb esetben a korábbi PPP projekteket váltották ki, de azért új projektek is indultak.
Több kollégium is felújításon esett át
A felújított kollégiumok között találhatók az Óbudai Egyetem kollégiumai, amelyeket összesen több mint 30 millió forintért újítottak fel. A Kiss Árpád Kollégiumban például teherliftet újítottak fel 6 millióért, a Bánki Donát Kollégiumban beázás miatt tetőjavítást rendeltek el 5 millió forintért. Befejezték a korábban megkezdett műanyag nyílászárók cseréjét 4,5 millió forint értékben, és új belső udvart alakítottak ki további 1 millióért. A Geo Kollégiumban is szükség volt tetőjavításra, valamint csatornatisztításra is. Ezt 4 millióért készítették el. A Kandó Kálmán Kollégiumban a portát helyezték át, valamint a Covid járvány miatt a kollégium teljes fertőtlenítését is a Kollégiumfejlesztési Stratégia kapcsán megkötött szerződés összegéből finanszírozták. Sor került még udvari dohányzóhely kialakítására és sportpálya helyreállítására is.
A Kollégiumfejlesztési Stratégia mentén újult meg a Budapesti Corvinus Egyetem Ménesi úti Campusa is. Erre 12 milliárd forint támogatást biztosított az állam. A Corvini Alapítvány pályázatában ingatlanfelújítás, területrendezés, gépek, berendezések beszerzése szerepelt. Ezen felül közbeszerzési tanácsadásra 118 milliót, tervezési díjra 454 milliót, oktatás és irodatechnikára pedig 1,6 milliárdot költöttek.
A campus felújítását Garancsi István cége végezte, ám a költségek az idő előrehaladtával növekedtek. Az eredetileg 13,9 milliárdért vállalt munka 2022-ben fél milliárd forinttal drágult az azbesztmentesítés miatt, majd 2023-ra a költségek elérték a 15,4 milliárd forintot.
A stratégia mentén kötött szerződést az Innovációs és Technológia Minisztérium a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel (SZFE). Az egyetem Akácfa utcai kollégiumában építették ki a kazánt és a hozzá tartozó gépészeti vezetékeket, valamint korszerűsítették a koedukált zuhanyzókat. Erre az egyetem 3 millió forintot kapott.
Több alkalommal kapott támogatást a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) is, amelynek campusát szintén Garancsi István cégei építették fel. Korábban már írtunk arról, hogy a közbeszerzéseken egyedüli indulóként Garancsi cége, a Market Zrt. nyerte el a Campus projektet, melyhez a kormány több ütemben is plusz forrásokat rendelt. A MOME a Kollégiumfejlesztési Stratégia szerződő partnerei közt is szerepelt, több alkalommal is. 2016 és 2017 között 2,2 milliárdot, 2018 és 2019 között 3,7 milliárdot, 2019 és 2020 között több, mint 3 milliárdot kapott az intézmény. Szerettük volna megtudni, hogy ezek a kifizetések azonosak-e a korábban részükre megítélt 19,4 milliárd forintos támogatással, ám választ innen sem kaptunk.
A Pécsi Tudományegyetem a Modern Városok Program részeként kapott pénzt a Kollégiumfejlesztési Stratégiából, a szerződés szerint összesen 2,5 milliárd forint értékben. Ezt az intézmény többek között a régi elméleti tömb felújítására, parkolóra, költözésre, hálózatfejlesztésre, oktatási-kutatási eszközök beszerzésére fordította 2021 és 2022 között.
A kollégiumfejlesztési stratégia során megkötött és általunk megtekintett többi szerződés mind a korábbi PPP projektek kiváltására irányult, a Minisztérium tájékoztatása szerint 150 milliárd forint értékben.
A HÖOK is kapott közel 150 milliót
Közel 150 millió forint értékben kapott pénzt a központi költségvetésből Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is. A HÖOK négy projektjének megvalósítására kérte az összeget: a legtöbbet (60 milliót) kerékpártárolók beszerzésére, 10 milliót a turisztikai időszak során kedvezményes kollégiumi szálláshelyre, 11,4 milliót a kollégiumok konyhai felszereltségének növelésére. A projekt negyedik elemeként pedig zöld projektre költöttek, melynek során e-learning tananyag kifejlesztését tűzték ki célul. A HÖOK benyújtott költségterve szerint jutott pénz még marketingre (10 millió) és bérekre is (a projektvezető, a projekt koordinátor és az adminisztrátor együttes bére 18 millió).
A HÖOK sajtófőnökét, Budai Marcellt arról kérdeztük, hogy mely egyetemek részesültek biciklitárolóból és konyhai felszerelésből. A sajtófőnök elmondása szerint a biciklitároló még közbeszerzés alatt van, pályázatokat küldtek ki a felsőoktatási intézményeknek, melyekben felmérték az igényeket: ennek során 12 intézmény jelezte az igényét összesen 78 darab tárolóra. A kollégiumok közül 15 intézmény kért összesen 2000 darab konyhai felszerelést a kollégiumok közösségi konyháiba.
Budai Marcell Kollégiumfejlesztési Stratégia költéseivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a PPP konstrukciók kiváltása a felsőoktatási egyetemek költségvetéséről levette a terhet, sőt korábban maguk a kancellárok szorgalmazták a minisztérium felé a projektek kiváltását. A legnagyobb beruházások 39 milliárd forint értékben történtek, melyek során új kollégiumok létesültek Győrben, Szarvason és Kecskeméten. A Diákvárosról egyelőre új információjuk nincs, legutóbb Palkovics Lászlóval egyeztettek, de úgy tűnik, a projekt ügyében érdemi előrehaladás nem történt.
A PPP projekteket számos kritika érte
A PPP, vagyis a Public-Private Partnership egy, az állam és a magánszféra partnerségére irányuló konstrukció. Ennek során magánvállalkozások valósítanak meg olyan beruházásokat, amelyek alapvetően az állam és egyes szervei feladata lenne. A konstrukció lízingszerződésként is felfogható, amelyben a beruházás ellenértékét nem egy összegben azonnal kell az államnak kifizetnie, hanem 10-20 év alatt törleszti a beruházásért és az üzemeltetésért járó díjat.
A PPP szerződések hazánkban a rendszerváltást követően jelentek meg, olyan nagyobb infrastrukturális beruházások kapcsán, amelyeket az állam egyedüli finanszírozóként nem bírt volna el. A PPP projektek népszerűsége az európai uniós integrációval tovább nőtt, hogy a 2004-ben az EU-hoz csatlakozó országok áthidalják az infrastrukturális szakadékot a már csatlakozott tagországok és saját maguk között.
Hazánkban 2002 és 2010 között közel száz ilyen szerződés született.
A szerződésekkel kapcsolatban azonban számos kritika fogalmazódott meg: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) például egy 2007-es jelentésében pazarlónak és túl drágának találta az általa megvizsgált konstrukciókat, amelyek ráadásul az átláthatatlanság miatt korrupciós kockázatot is hordoztak magukban. De nemcsak hazánkban találni rosszul megvalósuló szerződéseket, a nemzetközi színtéren is előfordult ilyen, ahogy az az Európai Számvevőszék jelentéséből is kiderül. A ppp konstrukciót hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutatva a DemNet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány is vizsgálta 2019-ben.
A nagyobb városokban lenne szükség kollégiumi kapacitásbővítésre
A Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségét (FEKOSZ) elnöke, Hegedűs Imre az Átlátszónak elmondta, hogy jelenleg 211 felsőoktatási kollégium van, amely egyetemekhez köthető, ugyanakkor kapacitásbővítésre a nagyobb egyetemi városokban lenne szükség (például Pécsen, Budapesten, Szegeden, Debrecenben). A kapacitásbővítést elsősorban az egyetemeknek kell meghatározniuk, ugyanis előfordulhatnak évközi lemorzsolódások és a keresztféléves képzések miatt is üresedhetnek meg szobák év közben, melyeknek fenntartása költséges.
A túljelentkezés mértéke az egyes intézményekben eltérő, van olyan kollégium, ahol egyáltalán nem jellemző, de akad olyan is, ahová kétszer annyian szeretnének beköltözni, mint amennyit az intézmény el tud látni. A nagyobb kereslet az egyágyas szobákat jellemzi.
Hegedűs Imre lapunknak azt is elmondta, hogy a kollégiumok felszereltsége a törvényben meghatározottaknak megfelelő, mindemellett egyre több kollégium újul meg a fővárosban és vidéken is. Arra a kérdésünkre, hogy hogyan vélekedik a korábban megkötött PPP szerződésekről és azok kiváltásáról így nyilatkozott:
„A PPP-s kollégiumok olyan terhet jelentettek az oktatási intézményeknek, amelyre kellett valami megoldást találni. A deviza alapon megkötött szerződések olyan mínuszokat jelentettek, amit már a felsőoktatási intézmények nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak kigazdálkodni. Így azt gondolom, hogy a PPP-s kollégiumok kiváltása jó ötlet volt. Illetve még egy olyan szempont miatt is úgy vélem, hogy jó döntés született, hogy sok PPP-s kollégium esetében az üzemeltető/tulajdonos inkább tekintett hotelként, ifjúsági szállásként a kollégiumra, így háttérbe szorultak közösségi programok, amik a kollégisták szociális fejlődését is biztosítják”.
A PPP konstrukcióban felépülő kollégiumok nyújtotta közösségi programokkal egy 2018-as tanulmány is részletesen foglalkozott.
Kerestük a témában a Kulturális és Innovációs Minisztériumot is, szerettük volna megtudni, hogy:
Hogyan értékeli a minisztérium a Kollégiumfejlesztési stratégia megvalósulását? Mely célokat sikerült megvalósítani, melyeket nem?
Hány új kollégiumi férőhelyet teremtettek a stratégia-program ideje alatt?
A stratégiának köszönhetően hány százalékkal bővültek a fővárosban és a nagyobb vidéki egyetemek esetében a kollégiumi férőhelyek?
Hány kollégiumot újítottak fel a program keretében?
Miért a kollégiumfejlesztési stratégiára vonatkozó keretösszegből finanszírozták a korábbi PPP kiváltásokat?
Milyen további terveik vannak a kollégiumi férőhelyek kapacitásának bővítésére? Rendelkezésre áll-e erre még anyagi forrás? Ha igen, mekkora összegben és milyen forrásból?
Hogy áll most a Diákváros projekt?
Kérdéseinkre azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Szabó-Gödri Rita | Végéhez közeledik az állami kollégiumfejlesztés: 150 milliárdot költöttek korábbi szerződések kiváltására | Balog Zoltán 2016-ban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány által elfogadott Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia 123 kollégiumot érint, és több mint 37 ezer férőhely felújítását és létesítését teszi lehetővé. „Ez egy ambiciózus vállalás, hat évünk van arra, hogy ezt megvalósítsuk” – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori minisztere. A program év végéig tart, ennek apropóján kikértük a szerződéseket a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól, hogy megtudjuk, milyen eredmények születtek a stratégia keretein belül. | null | 1 | https://atlatszo.hu/oktatas/2023/12/05/vegehez-kozeledik-az-allami-kollegiumfejlesztes-150-milliardot-koltottek-korabbi-szerzodesek-kivaltasara/ | 2023-12-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A NER-milliárdos Garancsi István médiacége, az ESMA Reklám Zrt., valamint a Tasnádi László érdekeltségébe tartozó Sys IT Network Zrt. nyerte a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt pályázatokat – adta hírül nemrég a 24.hu. Bár a Fővárosi Közgyűlés nem szavazta meg, Karácsony Gergely saját hatáskörben eljárva mégis érvényesnek nyilvánította a tendereket. Az Átlátszó által feltárt információk szerint a tender több sebből vérzett: egyrészt szakértőnk szerint a Főváros megkerülte a koncessziós eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Másrészt a Sys IT Network jogelődje fontos szereplője volt az elmúlt évek egyik legnagyobb fiktív számlagyáras bűncselekményének. Harmadrészt, a reklámtenderen szeretett volna elindulni a (baloldali kötődésűnek mondott) Hungaroplakát Kft. is, de állításuk szerint az alkalmassági feltételek úgy lettek megfogalmazva, hogy nem tudtak versenybe szállni. Az ESMA korábbi tulajdonosa, a szocialista kötődésű Bleuer István szerint a Főváros bizonyára tudatosan, testre szabottan írta ki a pályázatot, ugyanakkor véleménye szerint nincs is ma másik, erre a munkára felkészült cég. Reklámpiaci szakértők szerint ugyanakkor a Főváros saját hatáskörben is felépíthetne egy erre alkalmas szervezetet.
A Fővárosi Önkormányzat közterületein rendkívül értékes reklámfelületek találhatók. A járműveken, megállókban, utasvárókban, aluljárókban, hirdetőoszlopokon, citylight-szekrényekben, kerékpártámaszokon és lámpaoszlopokon rengeteg reklámot lehet elhelyezni, amelyeket naponta sok tízezer ember lát. Ezeket a reklámfelületeket azonban nem közvetlenül a Főváros kezeli, mert a hasznosításuk különböző médiacégeknek lett kiszervezve jórészt még a Demszky-féle városvezetés alatt (bővebben lásd lejjebb). Ezek a médiacégek a közterület használatáért bérleti díjat fizetnek a Fővárosnak, a kitett reklámokért pedig saját maguk számláznak a reklámozók felé.
Ilyen reklámfelület a Főváros, a BKK és a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK) tulajdonában álló összesen 44 ezer darab budapesti lámpaoszlop is. Ezek bérbeadására írt ki tendert még áprilisban a Főváros, mert közeledett az előző öt éves szerződés lejárata, amelyet 2018-ban kötött Tarlós István akkori főpolgármester az ESMA Reklám Zrt.-vel.
Az ESMA meghatározó szereplő a magyarországi köztéri reklámpiacon, ezen belül is az oszlopreklámok terén. Az ESMA ma már a NER-oligarcha, Garancsi István tulajdona, de egészen 2015-ig a baloldali kötődésű Bleuer Istváné volt. Az ESMA Spanyol-Magyar Reklám Kft-t 1989-ben alapította Bleuer István, spanyol és magyar üzlettársakkal. Bleuer saját elmondása szerint a hetvenes években a madridi magyar kereskedelmi kirendeltség titkáraként dolgozott, itt ismerkedett meg azzal a spanyol üzletemberrel (Alajandro Pastrana), aki később üzlettársa lett a közterületi reklámhordozóiról ismertté vált cégben.
Bleuer később a Mineralimpex képviselője illetve főosztályvezetője volt. Az ESMA-t 1989-ben végül a spanyol MIRPASA, a MINERALIMPEX Magyar Olaj- és Bányatermék Külker. Vállalat és a Fővárosi 2. sz. Építőipari Vállalat alapította meg. Ez utóbbi cég akkori vezetője jó barátságban és szomszédságban állt a Budapesti Elektromos Művek (ELMŰ) akkori főmérnökével, aki a vállalkozó csapatot bevitte az áramcég vezérigazgatójához, Börcsök Dezsőhöz (korábbi MSZMP-képviselő), és 1991-ben az ELMŰ is tulajdonrészt szerzett az ESMA-ban.
Ez azért volt fontos, mert, ahogy egy 1995-ös interjúban fogalmaz Bleuer, „ a Fővárosi Elektromos Művek tartóoszlopaira csak mi helyezhetünk ki reklámtáblákat. Nem véletlenül, a cég ugyanis társtulajdonos az ESMA-ban.” Így az első szabad választáson „egy csapásra reflektorfénybe kerültünk, mert szinte minden főútvonal elektromos tartóoszlopain megjelentek a különböző pártok reklámjait hordozó tábláink. Az azévi forgalmunk már el is érte a harminchat millió forintot, s a következő években – pedig csak négyévente van választás – folytatódott a dinamikus növekedés: százegy-, kétszázöt-, négyszáz-, majd hatszázmilliós forgalommal.” Bleuer István a 2000-es évek elején sokáig a 10 leggazdagabb magyar közé tartozott. 1999-ben megvette a Népszavát, pár évvel később az ESMA-t, illetve konkrétan Bleuert és Börcsököt is kapcsolatba hozták a K&H Bank brókerbotrányával, de végül csak a cég gazdasági igazgatóját ítélték sikkasztás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre.
Bleuer az említett interjúban avval is eldicsekedett, hogy megalapítottak egy ÉDÁSZ-ESMA vegyesvállalatot, valamint a TITÁSZ Reklámot, amelyek „kizárólagos jogot élveztek Észak-Nyugat Magyarország illetve a Tiszántúl területén az áramszolgáltatók tulajdonában lévő oszlopok reklámcélra való felhasználásában.” Honlapjuk, illetve éves beszámolóik szerint mára az ESMA gyakorolja a magyarországi áramszolgáltatók közvilágítási és egyéb eszközeinek kizárólagos reklámcélú hasznosítására vonatkozó jogosultságait.
Így vált az ESMA meghatározó szereplővé ezen a piacon, végül azonban Bleuert üzletileg kinyírta a Fidesz-kormány. 2012-ben ugyanis betiltották az út menti oszlopokra kihelyezett reklámokat, arra hivatkozva, hogy azok veszélyeztetik a közlekedőket. A valódi ok azonban sokkal inkább az volt, hogy a Simicska Lajos-féle MAHIR érdekeit zavarták az ESMA oszlophirdetései. A Figyelő korabeli információi szerint (Figyelő, 2011. január-március) Simicska próbálta megvásárolni az ESMA-t, de nem sikerült megegyezniük a cég értékében, ezért a kormány jogalkotási úton rásegített a dologra. Az oszlopreklámok betiltása, azaz a lex MAHIR után az ESMA a csőd szélére került, és Bleuer 2015-ben végül kénytelen volt megválni a tulajdonától.
Akkor már azonban túl voltunk a G-napon, így végül nem Simicska, hanem a miniszterelnökkel jó viszonyban lévő Garancsi István vette meg az akkor már veszteséges ESMA-t. Pár hónappal ezután a kormány újra engedélyezte az oszlophirdetéseket.
A HVG cikke szerint az immár Garancsi kezében lévő ESMA engedély nélkül helyezett ki reklámokat a fővárosi tulajdonú lámpaoszlopokra, ráadásul díjat sem fizetett utánuk a Fővárosnak. Ez egészen addig tartott, amíg a Főváros pályázatot nem írt ki a hasznosításra – amelyet az ESMA nyert meg. Állítólag addigra az ESMA kiegyenlítette tartozását. Így kötött haszonbérleti szerződést a céggel 2018-ban Tarlós István öt évre, és eszerint fizetett eddig az ESMA, oszloponként 250 Ft + ÁFA / oszlop / nap díjat a Fővárosnak.
A Fővárosi Önkormányzat adatkérésünkre megküldte az előző évek adatait, eszerint a 44 ezer lámpaoszlopból átlagosan csak havi ezer körüli az ESMA által ténylegesen reklámcélra hasznosított oszlopok száma. Az adatszolgáltatás szerint 2021-ben összesen nettó 91 millió, 2022-ben nettó 109 millió Ft bérleti díjat fizetett az ESMA a Fővárosnak az oszlopokért. Az ESMA a fővárosi lámpaoszlopok reklámfelületeit, a tábla típusától és városrésztől függően 35.000 – 140.000 Ft + ÁFA / hó, azaz 1100 – 4600 Ft + ÁFA / nap listaáron kínálja ügyfeleinek. A köztéri reklámpiacot jól ismerő, névtelenséget kérő forrásunk szerint bár egzakt adatok nem állnak rendelkezésre, az ESMA árbevételének nagyjából felére, azaz 2022-ben 1,5 milliárd forintra becsülhető az ESMA budapesti oszlopreklámokból származó árbevétele.
Természetesen a tevékenységgel az ESMA-nak költségei is vannak, mindazonáltal az üzleti eredményeket elnézve a cég nem nagyon panaszkodhat: a tavalyi évet például 512 millió Ft adózás előtti eredménnyel zárták. (Ebben értelemszerűen nem csak Budapest, hanem az ország egészén végzett tevékenység benne foglaltatik.)
A Fővárosi Közgyűlés leszavazta az előterjesztést, a főpolgármester saját hatáskörben döntött
A Főváros, illetve a Főváros vagyonkezelője (Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ, BFVK) idén áprilisban írta ki a pályázatot a következő öt éves időszakra, amely még öt évvel meghosszabbítható. Az ügyben készült fővárosi előterjesztés szerint a tender a BKK, BKV illetve a BDK honlapján lett közzétéve. A pályázat két külön tevékenységre szólt, és ezekre külön-külön kellett pályázni: az egyik felhívás a közvilágítási oszlopokon elhelyezhető reklámcélú eszközök elhelyezésére vonatkozott, a másik pedig a közvilágítási oszlopokon közlekedési adatokat mérő berendezések telepítését célozta. A pályázati kiírás meghatározta a minimális bérleti díjat is, ez mindkét tevékenység esetében 381 Ft+ ÁFA / oszlop / nap volt, tehát ez alatt nem lehetett ajánlatot tenni.
Zárójelben érdemes szót ejteni arról, hogy hogyan jött ki pont 381 Ft / oszlop / nap minimum bérleti díj: a BFVK Ingatlanhasznosítási Irodája megbízta a BFVK Ingatlanértékbecslési Irodáját, hogy készítsen szakértői véleményt. A szakértői kalkuláció abból állt, hogy összegyűjtötték Budapest kerületeinek „hirdetőoszlop, hirdetőtáblára” vonatkozó közterület-használati díjait, ebből vették a nyolc legmagasabb értéket, majd ezek számtani átlagát képezték. Ez 381 Ft.
Mindkét tevékenység esetében 1-1 pályázó nyújtott be ajánlatot: a reklámfelületek haszonbérletére a korábbi bérlő ESMA, a közlekedési adateszközök telepítésére pedig a Sys IT Network Zrt. tett ajánlatot, mindketten a kiírásban meghatározott minimális bérleti díjra. A Fővárosi Önkormányzat Vagyongazdálkodási Főosztálya előterjesztésében azt javasolta a közgyűlésnek, hogy fogadják el érvényesnek a pályázatot.
A május 24-én megtartott fővárosi közgyűlés azonban nem támogatta egyhangúlag az előterjesztést. A szavazás előtti felszólalásában Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester azt kérte, hogy a pályázatot nyilvánítsák eredménytelennek, mert szerinte
„életszerűtlen, hogy egyetlenegy induló indult ezen a pályázaton”.
Emellett kifogásolta a cégek zűrös múltját és tulajdonosi körét, különös tekintettel a Sys IT Networkre.
Nem véletlenül: a cég jogelődje, a Sys IT Services ugyanis 2021-ben az elmúlt évtized talán legnagyobb fiktív számlagyáras bűncselekményéről híresült el, amellyel a NAV szerint a gyanúsítottak összesen 4 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. Ahogy a HVG akkor megírta, a SYS IT Services Kft. 2019-ben, még Tarlós István főpolgármestersége idején nyerte el a BKV informatikai szolgáltatásaira kiírt közbeszerzést, és 2020-ban vásárolt benne üzletrészt a fővárosi parkolási bizniszben is érdekelt Tasnádi László, volt belügyi államtitkár. A 24.hu cikke szerint a számlagyárban „központi szerepe volt a Sys IT Services Kft.-nek, az előzetes letartóztatásban tartott gyanúsítottak többsége e cég körül mozgott”. Az üggyel a börtönviselt Fuzik Zsolt is kapcsolatba hozható, aki korábban a BKV-nál volt informatikai vezető – ő vallotta azt, hogy Horváth Csaba, Molnár Zsolt, Tóth Csaba és Baja Ferenc szocialista politikusoknak kenőpénzt adott át (a politikusok ezt tagadták). Érintett volt az ügy által többek között Jellinek Dániel milliárdos üzletember két cége is.
A közgyűlésen Baranyi Krisztinának adott válaszában Karácsony Gergely úgy fogalmazott: „nyilván hogyha a közgyűlés elutasítja az előterjesztést, akkor az pro forma a pályázat érvénytelenségét eredményezi”. Azonban nem így történt.
Fővárosi Közgyűlés 35, napirendi pontja, 2023. május 24.
A közgyűlés ugyan tényleg nem támogatta az előterjesztést (Baranyi Krisztina és hat DK-s képviselő nemmel szavazott, Szaniszló Sándor XVIII. kerületi DK-s polgármester tartózkodott, három képviselő pedig nem szavazott), ennek ellenére Karácsony Gergely júliusban saját hatáskörben mégis a pályázat érvényessége mellett döntött.
A döntést a Főváros részéről azzal indokolták, hogy érvénytelenség esetén az ESMA-val kötött korábbi szerződés maradt volna érvényben, alacsonyabb árakkal, ráadásul határozatlan ideig, mert egy május 31-én hozott kormányhatározat értelmében a korábbi szerződés hatályban maradt volna a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt. A pályázat másik tárgyában kiírt feladatrész és a Baranyi Krisztina által leginkább kifogásolt Sys IT Network esetében ugyanakkor nem találtunk hasonló külső kényszerítő körülményt. Arra sem találtunk indoklást a Főváros részéről, hogy miért nem vitték be és tárgyalták újra a témát a júniusi közgyűlésen, a május 31-én hozott kormányhatározat által teremtett új helyzetre való tekintettel.
Több sebből vérzett a kiírt pályázat, nem alakult ki verseny
Az első kérdés a – már Tarlós idejében is alkalmazott – haszonbérleti formával merül fel: egy általunk megkérdezett közbeszerzési jogi szakértő szerint a Főváros valószínűleg azért rángatta ide ezt a jogi konstrukciót, hogy kikerülje a koncessziós eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A koncessziós eljárás ugyanis kvázi közbeszerzési eljárásnak minősül, ezért vonatkoznak rá a közbeszerzésből ismerős szabályok, például közzé kell tenni az EKR-ben a hirdetményt, nem lehet pénzt kérni a dokumentációért, a Közbeszerzési Hatóság megvizsgálja, hogy nem versenykorlátozóak-e a feltételek, és meg lehet támadni az eredményt, ha a kiíró törvényt sért. Ezzel szemben a Főváros egy sima pályázatot írt ki.
Hasonló esetre 2012-ben már volt példa, akkor a BKV írt ki pályázatot a tulajdonában álló ingatlanok területén és a közösségi közlekedési járművek külső és belső felületein kialakított vagy kialakítható reklámhelyek hasznosítására, valamint az ezekkel kapcsolatos hirdetési tevékenység lebonyolítására. Akkor egy piaci szereplő a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult, mert álláspontja szerint a BKV beszerzése tartalmilag a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szolgáltatás megrendelésére vonatkozott, szolgáltatási koncesszió formájában. A cég állítása szerint a BKV a megkötendő szerződést szándékosan helytelen megnevezéssel bérleti szerződésnek minősítette. A BKV viszont azt állította, hogy a nyertestől semmiféle szolgáltatást nem vett volna igénybe, pusztán bérbe adná felületeinek reklámcélú hasznosítási jogát.
A KDB ugyanakkor elmarasztalta a BKV-t, és jogsértőnek, a közbeszerzési törvény megkerülésének ítélte a pályázatot.
Jogi szakértőnk szerint a Főváros által 2023-ban kiírt pályázati felhívásban foglalt mindkét tevékenység tartalmaz olyan többlet-szolgáltatást, amely túlmutat a sima bérbeadáson. Vagyis a Főváros valójában szolgáltatás nyújtását rendelte meg, tehát a szakértő álláspontja szerint szolgáltatási koncesszióról volt szó, ezért koncessziós eljárást kellett volna lefolytatni.
A közgyűlési előterjesztés szövegéből kiderül, hogy a pályázati dokumentációt három szereplő vásárolta meg, azaz a két, már ismert nyertesen kívül még valaki. Megkerestük a BFVK-t és a Fővárosi Önkormányzatot is; válaszuk szerint a Hungaroplakát Kft. volt a harmadik érdeklődő.
A fővárosi villanyoszlopos pályázati dokumentáció ára 100.000 Ft + ÁFA volt, a pályázat részletes feltételeit csak ebből a csomagból lehetett megtudni, az összeg átutalása után. Feltételeztük, hogy ha ezt az összeget kifizette a Hungaroplakát, akkor komolyak voltak a szándékai az indulással. Ezért megkerestük az ügyvezetőt, Páva Zoltánt, és megkérdeztük, hogy a dokumentáció megvásárlása után végül miért nem adtak be pályázatot. Az ügyvezető válaszát kérésére szó szerint közöljük:
„A Hungaroplakát Kft. megvizsgálta a pályázati kiírás részleteit, és arra a következtetésre jutott, hogy a kiíró által elvárt műszaki feltételek úgy kerültek megfogalmazásra, hogy az nem találkozott a társaságunk teljesítőképességével. Ahogyan a benyújtott pályázatokból kiolvasható: egyetlen pályázón kívül vélhetően más potenciális pályázók sem rendelkezhettek a kiíró által megkövetelt feltételek összességével.”
Nehéz máshogy érteni a fenti sorokat, mint hogy Páva szerint a pályázatot szándékosan versenykorlátozó kondíciókkal írták ki, amelyeknek csak az ESMA tudott megfelelni. A májusi sikertelen fővárosi közgyűlés után egyébként egy névtelenséget kérő ellenzéki politikus az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy
„ezzel a tenderrel az a baj, hogy a kormányzat által támogatott szereplő javára minden más piaci résztvevő ki lett szorítva”
Az óriásplakátban és citylightokban utazó Hungaroplakát Kft. a korábbi szereplőkhöz hasonlóan szintén meglehetősen színes múlttal (és jelennel) bír. Ügyvezetője 2022 novembere óta az a Páva Zoltán, aki az Ez a lényeg portált is kiadó Oraculum2020 Kft. tulajdonosa, és a Márki-Zay-féle mozgalom és kampány külföldi finanszírozása kapcsán híresült el, a titkosszolgálat jelentése is hangsúlyosan foglalkozott a céggel. E szerint az Oraculum 2020 Kft. összesen körülbelül 2 milliárd forintnyi forrásban részesült egyrészt a főpolgármester akkori tanácsadója, Korányi Dávid révén az amerikai Action for Democracy-tól, másrészt egy svájci alapítványtól.
Páva Zoltán korábban tagja volt az MSZP-nek, és politikai tanácsadó volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki kabinetjében, majd a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Molnár Csaba mellett. Az elmúlt években jelentős cégbirodalmat épített fel, és megfigyelték a Pegasus kémszoftverrel is.
A Hungaroplakáthoz visszakanyarodva, a 24.hu információi szerint a cégnek (még Páva előtt) jelentős szerepe volt a 2022-es ellenzéki kampányban, mert felületet biztosított az ellenzéki pártoknak, akik állítólag máshol alig vagy egyáltalán nem tudtak reklámhelyet vásárolni. A Hungaroplakát 2012-ig az ESMA-é volt, majd utána a Hajdú Vagyonkezelő Kft.-é, amelynek jelenleg egy németországi székhelyű cég (EMI Investment Gmbh) a tulajdonosa. A német cégnyilvántartás szerint az EMI Investment GmbH-t Szabóné Kalmár Szilvia alapította, sokkal többet azonban nem lehet tudni a cégről.
A Hungaroplakát évente 1 – 1,5 milliárd forintos forgalmat bonyolít, adózás előtti eredménye azonban csak 15 millió forint volt tavaly.
Információink szerint a pályázat alkalmassági feltételeinek 8.6. pontjában előírt referenciák teljesítése jelentette a problémát, azaz:
„legalább 100 darab közvilágítási és/vagy villanyoszlopra, áramszolgáltatói környezetben elvégzett reklámcélú vagy tájékoztatási célú, útbaigazító reklámeszköz elhelyezés szerelési munka igazolásával rendelkezik a 2018-2022 időszak vonatkozásában;
tájékozódást segítő, jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közvilágítási- vagy villanyoszlopon áramszolgáltatói környezetben történő elhelyezését, működtetését és ellenőrzését is magában foglaló, legalább 180 napon át folyamatosan fennálló szerződéssel rendelkezik áramhálózati engedélyessel a 2018-2022 időszak vonatkozásában”.
Az első alpontban foglalt kritérium az akkori bírálati jegyzőkönyv tanúsága szerint szerepelt a 2017. évi, Tarlós-féle pályázati kiírásban is, csak akkor magasabb oszlopszámmal (1000 darab). Vagyis ebben a tekintetben a korábbihoz képest most engedékenyebb volt a kiírás. A második alpont azonban olyan szűkítő kitételeket is tartalmaz, amelyek a Tarlós-féle pályázat alkalmassági követelményei között nem szerepeltek, akkor ugyanis így volt megfogalmazva a második kritérium:
„reklámcélú vagy tájékoztatási célú, útbaigazító reklámeszköz közvilágítási- vagy villanyoszlopon történő elhelyezésével kapcsolatos, minimum 180 napos üzletszerű rendszeresen végzett tapasztalattal rendelkezik”.
Az áramhálózati engedélyessel kötött szerződés, mint kitétel, csak a Karácsony-féle kiírásba került bele.
Az „áramhálózati engedélyes” egyébként egy meglehetősen pontatlan és a pályázat kiírója által nem definiált megfogalmazás, ugyanis így nem szokás megnevezni semelyik villamosenergia-ipari szereplőt sem. Valószínűleg a közlekedési törvényből vették át a pályázatba a kifejezést, amely szintén pontatlanul használta azt, amikor 2015-ben kimondta, hogy lámpa- vagy villanyoszlopon az áramszolgáltató vagy „áramhálózati engedélyes” hozzájárulása is szükséges a reklámeszköz elhelyezéséhez – azonban nem definiálta a kifejezést. Logikai alapon az elosztói engedélyesek és a közvilágítási engedélyesek jöhetnek szóba, tehát velük kellett (volna) a pályázóknak a reklámeszköz „elhelyezését, működtetését és ellenőrzését is magában foglaló, legalább 180 napon át folyamatosan fennálló szerződéssel” rendelkezniük.
Az áramszolgáltatók esetében az ESMA honlapja és éves beszámolói szerint „az ESMA Reklám Zrt. gyakorolja a magyarországi áramszolgáltatók közvilágítási és egyéb eszközeinek kizárólagos reklámcélú hasznosítására vonatkozó jogosultságait”, a közvilágítási cégek szerződései azonban nem ismertek.
Megkérdeztük a Fővárosi Önkormányzatot, hogy miért volt feltétlenül szükség ezen referenciák kikötésére. A kapott válasz szerint
„A feszültség alatt álló villanyoszlopon nagy magasságban végzett, az oszlop állékonyságára is kiható szerelési és üzemeltetési tevékenység önmagában is, de fokozottan az árambetáplálási szükséglettel bíró, háttérvilágítással rendelkező reklámeszköz vonatkozásában olyan speciális szakértelmet igényel, amelyre vonatkozó tapasztalat rendelkezésre állását okkal várja el a közvilágításért felelős önkormányzat, ha egy vállalkozást a közvilágítási oszlopain egy eltérő célú berendezést szerelni és üzemeltetni enged. A közvilágítási oszlop pl. nagy szélben a reklámeszköz szakszerűtlen szerelése esetén kidőlhet, a reklámeszköz szerelésének vagy üzemeltetésének szakszerűtlensége a feljebb elhelyezkedő közvilágítási eszköz karbantartását nagyban megnehezítheti vagy lehetetlenné teheti, de akár érintésvédelmi kockázatok is felmerülhetnek megfelelő tapasztalat hiányában végzett szerelés esetén, mind a reklámberendezés szerelését/üzemeltetését végzők, mind a közvilágítás üzemeltetését végzők, de a villanyoszlop alatt közlekedő polgárok számára is. Nincs ismeretünk arról, hogy az elvárt referenciával kik rendelkeznek, mindenesetre a kiírás egy alacsony darabszámot határozott meg, amely mind villanyoszlop, mind közvilágítási oszlop vonatkozásában, területi korlátozás nélkül (tehát Budapest területén kívül is) igazolható. Furcsa lenne, ha a csak Magyarország vonatkozásában százezret meghaladó számú villany- vagy közvilágítási oszlopból száz oszlopra vonatkozóan másnak ne lenne meg az elvárt referenciája.”
Mivel ez csak az egyik referencia-kritériumra adott választ, még egyszer visszakérdeztünk, immár kifejezetten arra, hogy miért volt szükséges előírni az áramhálózati engedélyessel fennálló szerződés meglétét, mikor ez a kitétel a korábbi, ugyanilyen tárgyú pályázat alkalmassági kritériumai között nem szerepelt.
A Fővárostól kapott, gulyásgergelyi regiszterekbe emelkedő „válasz” szerint a „2017-es pályázati kiírás értelemszerűen 2018-2022. közötti évekre vonatkozó referenciakövetelményt – a newtoni fizika szabályaira is figyelemmel – nem tartalmazhatott”. Nyilvánvalóan nem ez volt a kérdés, de sajnos a jelek szerint a válaszadó nem akarta érteni – ennyi erővel akár azt is írhatta volna, hogy boldog Karácsonyt.
Kérdeztük Bleuer Istvánt, az ESMA korábbi tulajdonosát, hogy véleménye szerint létezik-e az ESMA-n kívül olyan szereplő Magyarországon, amely mindkét alkalmassági feltételt tudta volna hozni. Bleuer véleménye szerint
„A Főváros bizonyára tudatosan, testre szabottan írta ki a pályázatot, de meggyőződésem, hogy nincs ma másik, erre a munkára felkészült, azt ellátni képes cég. Sem tapasztalattal, sem eszközökkel, sem áramszolgáltatói engedélyekkel más nem rendelkezik. Időtől és jelentős bevételtől esett volna el a hivatal, ha esetlegesen a feladatra alkalmatlan pályázatok befogadásával kellett volna foglalkoznia, legfeljebb politikai támadások nem érhették volna.”
Miért kell egyáltalán kiszervezni a reklámfelületeket?
Reklámpiaci szakértők szerint éppenséggel nem is lenne muszáj kiszerveznie a Fővárosnak az oszlopok reklámhirdetéseinek kezelését, ezt adott esetben, a szervezeti és személyi feltételek kialakításával egy önkormányzati cég is végezhetné. Korábban a BKV cége, a Peron Reklám Kft. már végzett hasonló tevékenységet (ld. lejjebb), és a fővárosi fesztiválok, vásárok szervezését és marketingjét is egy ilyen külön fővárosi cég, a Budapest Brand nZrt. menedzseli.
A saját hasznosításnak meglenne az az előnye, hogy nem kellene pl. egy Garancsi-céggel szerződniük, továbbá a Főváros saját maga is szabadabban használhatná a saját felületeit. A májusi közgyűlés után a DK egyik vezető politikusa úgy nyilatkozott:
„most azon gondolkodnak, hogy maga az önkormányzat miképpen tudja majd az oszlopokra szerelhető hirdetőfelületeket hasznosítani”.
Az ESMA-val megkötött szerződésbe ugyanis belekerült két kitétel: egyrészt a reklámokon nem jeleníthető meg olyan tájékoztatás, amely „párt, politikai mozgalom, vagy a kormány népszerűsítését szolgálja vagy támogatására ösztönöz, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsíti”. Másrészt szintén nem rakható ki semmi, ami „valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a befogadóra”.
Nyilvánvalóan a kormánypropaganda megjelenítését próbálta kiküszöbölni a Főváros, ugyanakkor ezekkel a megszorításokkal saját magát is gúzsba kötötte, hiszen így a saját közcélú üzeneteit sem terjesztheti ezeken a felületeken. A Tarlós-féle szerződés 200 darab plakáthelyet biztosított a Fővárosnak a lámpaoszlopokon, amit a most megkötött szerződésben sem emelt meg a Főváros. Ezen a kereten felül a Fővárosnak ugyanúgy fizetnie kell a reklámhelyekért a saját oszlopain, mint bárki másnak.
Érdeklődtünk a Fővárosnál, gondolkodtak-e abban, hogy kiszervezés helyett saját hatáskörben hasznosítsák a felületeket. A Főváros válasza szerint
„A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésére vonatkozó szigorú vagyonhasznosítási (pályáztatási kötelezettség) és beszerzési szabályok (közbeszerzés) illuzórikussá teszik azt, hogy a reklámpiac által megkövetelt rugalmassággal hasznosítsa a Fővárosi Önkormányzat ezeket a felületeket, nem beszélve arról, hogy a reklámpiac sajátosságai (brutális volumenkedvezmények) miatt az önálló cégben való hasznosításhoz egy akkora felületvolumenre van szükség, amellyel a Fővárosi Önkormányzat nem rendelkezik.”
Nem mindenki ért ezzel egyet: több reklámpiaci szakértővel is beszéltünk, akik szerint abszolút lenne létjogosultsága annak, hogy az önkormányzat saját maga kezelje a felületeit. Bleuer Istvánt is megkérdeztük arról, hogy évek alatt nem lehetne-e felépíteni egy erre alkalmas fővárosi szervezetet. Úgy vélekedett, hogy nem is kellenének hozzá évek, de szerinte „a Fővárosban ehhez ügyetlenek”.
Más vélemény szerint bár a 44 ezer budapesti villanyoszlop is elég jelentős volumen, de leginkább talán akkor érné meg saját kézbe vonni a tevékenységet, ha a Főváros nem csak a villanyoszlopokkal, hanem az összes többi reklámfelülettel saját hatáskörben rendelkezni tudna. Ezt jelenleg még a Demszky Gábor korábbi főpolgármester által kötött hosszú távú, le nem járt szerződések akadályozzák.
Demszky öröksége a magáncégeknek kiszervezett fővárosi reklámfelület
A lámpaoszlopokon kívül még rengeteg reklámfelület van a fővárosban, ezeknek a hasznosítása mind külső vállalkozóknak lett kiszervezve. Demszky Gábor akkori főpolgármester 2006-ban három szerződést kötött a különböző típusú utcabútorok felületeinek bérlésére 25 éves időtartamra.
A hirdetőoszlopokat a Mahir Cityposter kapta, ez akkor Simicska Lajos cége volt, ma Mészáros Lőrincé és Nyerges Zsolté. A szerződés szerint a Mahir a felületértékesítésből származó nettó árbevétel 15 %-át, de legalább 45 millió Ft + áfát fizeti bérleti díjként évente a Fővárosnak, a HVG szerint 2021-ben ez összesen nettó 65 millió Ft volt). Ezen felül vállalt bizonyos fejlesztéseket is (pl. teljes oszlopcsere az Andrássy úton), és a Főváros számára évente 3000 darab plakáthelyet biztosít egy hónapnyi időre, továbbá a listaárból kedvezményt kell adnia fővárosi színházak, sportrendezvények számára.
A megállók felületeinek használatára az Intermédia Kft.-vel szerződtek, ez beolvadások és átalakulások után ma JCDecaux Hungary Zrt. A felületekért nem bérleti díjat fizet a cég, hanem vállalta 713 utasváró kihelyezését két éven belül, mindegyiken két citylighttal, továbbá 100 citylight méretű vitrin és 25 darab mini light kihelyezését, amelyeket használhat a BKV, illetve a Főváros. A szerződés lejárta után elvileg az utcabútorok a JCDecaux tulajdonában maradnak. A Városbútor és Média Kft. (szintén JCDecaux-érdekeltség) kisebb utcabútorok mint pl. padok, kerékpártámaszok, hulladékgyűjtők és citylight-poszterek telepítésére, karbantartására és a reklámfelületek hasznosítására szerződött. Ezek után a cég nem fizet bérleti díjat, ráadásul mentesül a területhasználati díjak alól is.
Az utcabútorok mellett nagy falat még a járműpark is. Ezeket a reklámfelületeket a Peron Reklám Kft. értékesíti, amely korábban a BKV saját tulajdonú cége volt, amíg 1999-ben Demszky főpolgármestersége alatt el nem adta 74,8%-os üzletrészét az ESMA-nak. Az üzletrész mai tulajdonosai egyenlő részekben a JCDecaux Hungary Zrt., a Publimont Kft. (Mészáros Lőrinc és Nyerges Zsolt közös cége) és a Hajdú Vagyonkezelő Kft. (végső tulajdonosa a rejtélyes német EMI Investment GmbH).
A BKV és a Peron Reklám Kft. közti szerződés 2011-ben lejárt volna, de Kocsis István BKV-vezérsége alatt valamiért határozatlan idejűre módosította. A BKV 2012-ben sikertelenül próbálta megpályáztatni, majd a 2016-ban kiírt közbeszerzés is nagyon balul sült el: évekig húzódott, majd amikor pontot tettek volna a végére, az újonnan megválasztott városvezetés minden cégnek megtiltotta az egy évnél hosszabb idejű szerződések aláírását – így ezt is. A visszavont tender miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság 120 millió Ft büntetést rótt ki a BKV-ra, és továbbra is a Demszky-érában megkötött szerződés van életben. Adatkérésünkre a BKV azt válaszolta, hogy az elmúlt három évben nettó 493 és 523 millió forint közötti összeg folyt be a Peron Reklám Kft-től.
A HVG reklámpiaci szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy a Fővárosnak összesen legalább 3–5 milliárd forintot kellene beszednie a közterületi reklámfelületei után évente.
Érdekesség, hogy az e cikkben felsorolt cégek többségének ugyanaz a székhelye: az ESMA, a Hungaroplakát, a Hajdú Ingatlankezelő Kft., a Sys IT Network, a BKV reklámhelyeit értékesítő Peron Reklám Kft., valamint az ESMA-t tulajdonló Garancsi-cég (GAR-DAM Zrt.) székhelye egyaránt a 1139 Budapest, Fáy utca 20. A tulajdoni lapot lekérve látható, hogy az épületet tulajdonló cég többségi tulajdonosa Bleuer István. A Fáy utca 20. szám alatt székel még Honduras tiszteletbeli konzulja is, aki szintén nem más, mint Bleuer István.
Frissítés (2023. november 22.): Cikkünk korábbi verziójában tévesen szerepelt, hogy az ORACULUM 2020 Kft-nek tulajdonosa az EMI GmbH, a valóság ezzel szemben az, hogy annak egyetlen tulajdonosa magyar természetes személyként Páva Zoltán. | Több sebből vérző tenderen, egyedüli indulóként szerezte meg Garancsi cége a fővárosi lámpaoszlop-reklámfelületeket | A NER-milliárdos Garancsi István médiacége, az ESMA Reklám Zrt., valamint a Tasnádi László érdekeltségébe tartozó Sys IT Network Zrt. nyerte a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt pályázatokat – adta hírül nemrég a 24.hu. Bár a Fővárosi Közgyűlés nem szavazta meg, Karácsony Gergely saját hatáskörben eljárva mégis érvényesnek nyilvánította a tendereket. Az Átlátszó által feltárt információk szerint a tender több sebből vérzett: egyrészt szakértőnk szerint a Főváros megkerülte a koncessziós eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Másrészt a Sys IT Network jogelődje fontos szereplője volt az elmúlt évek egyik legnagyobb fiktív számlagyáras bűncselekményének. Harmadrészt, a reklámtenderen szeretett volna elindulni a (baloldali kötődésűnek mondott) Hungaroplakát Kft. is, de állításuk szerint az alkalmassági feltételek úgy lettek megfogalmazva, hogy nem tudtak versenybe szállni. Az ESMA korábbi tulajdonosa, a szocialista kötődésű Bleuer István szerint a Főváros bizonyára tudatosan, testre szabottan írta ki a pályázatot, ugyanakkor véleménye szerint nincs is ma másik, erre a munkára felkészült cég. Reklámpiaci szakértők szerint ugyanakkor a Főváros saját hatáskörben is felépíthetne egy erre alkalmas szervezetet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/11/21/__trashed-10/ | 2023-11-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Miniszterelnöki Kabinetiroda június végén írt ki közbeszerzést 2026 végéig tartó kormányzati szakpolitikai tanácsadásra. A tenderre mindössze két kormányközeli szereplő jelentkezett: a Századvég-csoport alapítványa és két Nézőpont-közeli cég. A majdnem 24 milliárd forintos tanácsadói megbízást október végén a századvégesek nyerték, de a nézőpontosok sem panaszkodhatnak, mert korábban ők vittek el egy 22 milliárdos munkát, ami szintén 2026 végéig tart.
A jövő június elején esedékes önkormányzati és Európa parlamenti választás közeledtével a Fidesz kommunikációjában nagy szerepet kapott a szuverenitás. Orbán Viktor miniszterelnök, fideszes politikusok és a pártot támogató megmondóemberek is hetek óta hangsúlyozzák az önállóság fontosságát. Ezt persze csak arra értik, hogy „Brüsszel” ne szóljon bele a Fidesz intézkedéseibe, de a jelek szerint azzal nincs problémájuk, hogy a pártközeli szervezetek kritika nélküli szajkózzák a kormány üzeneteit – közpénzből.
A kormánypárt és holdudvarának összefonódására szép példa, hogy a Fidesz-közeli agytröszt, a Századvég november közepén ünnepelte fennállásának 30. születésnapját. Ennek örömére – a kormány kampányüzenetével összhangban – Szuverenitás Konferenciát tartottak a Várkert Bazárban (amit egyébként uniós támogatásból, közel 20 milliárd forintért újított fel egy kormányközeli építőcég, a WHB) november 13-án.
A Századvég függetlenségről és önállóságról alkotott véleményét jól mutatja, hogy az ünnepségen minden fontos fideszes politikus részt vett, és azt est sztárvendége maga Orbán Viktor miniszterelnök volt.
A baráti viszony persze nem meglepő annak fényében, hogy az agytröszt-csoport tulajdonosa Fűrész Gábor, akit Habony Árpád embereként tartanak számon: korábban közös cége is volt Habony barátjával, a ma már honvédelmi miniszterként ismert Szalay-Bobrovniczky Kristóffal.
Évi 7,5 milliárdért adnak tanácsot
A kormány és a Századvég közötti összhang azonban nem csak széles mosolyokban és hangzatos beszédekben nyilvánul meg: az együttműködést időnként bőségesen megolajozzák az adófizetők pénzéből.
Ahogy azt 2016-ban összegyűjtöttük, a Fidesz 2010-es kormányra kerülése után ráömlött a tendertenger a Századvég-csoportra: azalatt a hat év alatt összesen 12 milliárd forint értékű közbeszerzésen lett nyertes egyedül vagy egy konzorcium tagjaként. Az állami megbízások azóta is dőlnek a kormányközeli szervezethez, csak néhány példa az elmúlt esztendőkből: társadalomkutatás 630 millióért, uniós véleménykutatás 780 millióért, hazai közvélemény-kutatás másfél milliárdért, titkosított tanácsadás 10 milliárdért.
Most alighanem minden eddiginél nagyobb összegű közbeszerzést nyert el a Fidesz-kormánytól a párt holdudvarába tartozó agytröszt-csoport egyik tagja. A Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda ugyanis idén június végén írt ki egy tendert „Kormányzati szakpolitikai tanácsadás (2023-2026)” tárggyal, amit október végén
nettó 23,8 milliárd forintos ajánlattal a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány nyert el.
A megbízás 40 hónapra, de maximum 2026. december 31-ig szól, azonban egy alkalommal további hat hónappal meghosszabbítható. A Századvég alapítvány évi nettó 7,47 milliárd forintért vállalta a Rogán minisztériuma által kért feladatokat, amelyek több részből tevődnek össze.
Elvárás például évi sok „gyorstanulmány” (min. 10 ezer karakter szóközökkel), kicsit kevesebb „normál” tanulmány (min. 40 ezer karakter), még kevesebb „részletes” tanulmány (min. 80 ezer karakter), és néhány, de legalább évi 14 darab „stratégiai” tanulmány (min. 200 ezer karakter terjedelemben). Emellett „a magas szintű állami döntéshozatalhoz kapcsolódó folyamatokkal összefüggő, kiemelkedő jelentőségű társadalmi kérdések és ezen kérdések aspektusainak minél mélyebb megismerése” érdekében lesz legalább egy, de lehet, hogy kettő darab „nagymintás lakossági reprezentatív nagykutatás” (min. 20 ezer fővel), plusz egy EU-s kutatás, majd a tanulmányok és kutatások alapján „szakértői tanácsadás” is.
A közvélemény-kutatások eredményeit illetően nem nagyon lehet számítani meglepetésekre, mert a Századvégnél valahogy mindig pont az jön ki, amit a kormány is mondogat. Legyen szó az ukrán gabonáról, a brüsszeli korrupcióról, a migrációról, Kínáról, Ukrajnáról vagy bármi egyébről: a századvéges kutatások szerint a megkérdezettek nagy többsége is ugyanazt gondolja az adott témáról, mint a Fidesz.
A Nézőpont drágábban vállalta volna
A tenderre volt még egy jelentkező, a CEPER Central European Perspectives Zrt. és a Nézőpont Intézet Kutató Központ Kft. párosa, azonban az ő ajánlatukat el sem bírálta a Miniszterelnöki Kabinetiroda, mert a Századvégénél drágább volt. A két céget egy személy köti össze: a Nézőpont Kft. tulajdonosa a Nézőpont Csoport Zrt., az ügyvezetője pedig Mráz Ágoston Sámuel, aki egyúttal a CEPER Zrt. egyedüli tulajdonosa és vezérigazgatója is.
Egyébként a Nézőpont nagyon hasonlít a Századvégre: a Nézőpont is egy állami megbízásokban bővelkedő, a kormány álláspontját ismételgető, fideszes politikusokkal fényképezkedő intézet, ami elemzéseivel és közvélemény-kutatásaival alátámasztja Orbán Viktor szavait. A szervezet 2021 november végén ünnepelte a 15. születésnapját, ahol tiszteletét tette a Fidesz apraja-nagyja, a díszvendég pedig természetesen a miniszterelnök volt.
A jó kapcsolat itt sem véletlen: a Nézőpont-csoport tulajdonosa Győri Tibor, Orbán Viktor régi bizalmasa, akit a G-nap előtt a Fidesz pénzmágusaként ismert Simicska Lajos emberének tartottak. Győriről 2012-ben azt írta az akkor még nem Fidesz-szócsőként működő Origo, hogy ha ő telefonál oda valahová, az olyan erővel bír, mintha maga Orbán lenne a vonal túlvégén.
A férfi egyébként 2010-2012 között miniszterelnöki megbízott, majd 2012 májusától 2014 őszéig a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős államtitkára volt, 2015-ben pedig Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóval közösen alapította meg a Ripostot és (a 2020-ban megszűnt) Lokált kiadó vállalkozást. Győri és Habony együtt hozta létre 2005-ben az Europtimus Rt.-t is, aminek átnevezésével létrejött a Nézőpont Zrt. 2006 őszén, Habony kiszállása után.
Médiafigyelés 22 milliárdért
Bár most a nézőpontos cégek alulmaradtak a Századvéggel szemben, a Miniszterelnöki Kabinetiroda egy korábbi tendere épp fordított eredménnyel zárult. Rogán Antal minisztériuma ugyanis 2022. november elején „Kormányzati médiamonitor szolgáltatás (2023-2026)” tárggyal írt ki egy közbeszerzést, amelynek az eredménye idén január elején jelent meg.
A hivatalos tájékoztató szerint a 48 hónapig tartó munkára ketten pályáztak: a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány (ami most a 23,8 milliárdos tenderen lett befutó) és a Nézőpont-csoport egyik cége. A nyertes kettejük közül
nettó 22,2 milliárd forintos ajánlattal az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. lett.
A Nézőpont Csoport 2018-ban vette meg a céget a bécsi IKARIA Holding GmbH-tól – ekkor az Observer éves bevétele 673 millió forint volt. Ezt a következő évben sikerült feltornászni 775 millióra, de az igazi robbanás csak 2020-ban, az állami tenderek elnyerésével párhuzamosan következett be: azóta stabilan nettó 2-3 milliárd forint a cég éves forgalma, amiből 180-260 millió közötti profitot termelt az elmúlt három esztendőben.
Az Observer egyik első kormányzati megbízása egy három évre szóló, nettó 5 milliárd forint értékű médiafigyelési szerződés volt 2020-ban az azóta már megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) részére. Ezt tavaly megemelték még 192 millió forinttal, plusz az ITM utóda, a ma már szintén nem létező Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) „Kiegészítő kormányzati médiamonitor szolgáltatás” címszóval is adott egy 556 millió forintos megbízást az Observernek 2022 októberében. Emellett a cég nyerte az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Nemzeti Bank 40-50 milliós médiafigyelési tendereit is.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda mostani, 22 milliárdos tenderén az Observernek lesz egy alvállalkozója is az ajánlata szerint: a nézőpontos Mráz Ágoston Sámuel saját cége, a CEPER Zrt. – ugyanaz, ami a Nézőpont Intézet Kft.-vel megpályázta Rogán tárcájának tanácsadói feladatait is, de ott alulmaradtak a Századvég alapítványával szemben. A médiafigyelésnél azonban fordult a kocka: itt a Nézőpont nyomta le a századvégeseket.
Az Átlátszót is figyelik
Mielőtt a Nézőpont megvette volna az Observert, egy másik cége, a Médianéző Kft. nyerte a kormányzati sajtófigyelési tendereket. A 2010-es kormányváltás idején alapított cég 2012 elejétől 2014 végéig évi 360 millió forintért végezte a médiamonitoringot a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, majd 2015-ben elnyert a tárcától egy 4,4 milliárdos megbízást, plusz néhány kisebbet a Magyar Fejlesztési Banktól és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-től, valamint a közmédiától.
2019-től viszont elapadtak a kormányzati megbízások – hiszen már az időközben megvásárolt Observer nyerte őket –, emiatt durván bezuhant a Médianéző forgalma (1,5 milliárd forintról néhány millióra), és idén végelszámolással meg is szüntették.
Azonban a cég még a csúcskorszakát élte, amikor 2015-ben az a Mráz Ágoston Sámuel volt az ügyvezetője, aki most a Nézőpont Kft.-t vezeti és a CEPER Zrt. tulajdonosa is egyúttal. Mráz akkor a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének győri rendezvényén tartott előadást a migrációról, és az azt megelőző sajtótájékoztatón a következőket mondta kollégánknak a Nézőpont-csoport kormányzati megbízásairól:
„Többek között az Átlátszó.hu-t figyeljük. Bár ez egy érdekes tevékenység, mert egyedi logikával írják meg a cikkeiket és érdekes érvrendszert használnak, de ehhez nem kell nemzetbiztonsági szakembernek lenni, és nem kell államtitkokhoz hozzáférni…”
A nézőpontosok sajtóról alkotott vélekedését jól mutatja, hogy az idén felszámolt cégük, a Médianéző 2019-ben megalapította a „Jó tollú magyar újságíró” díjat, amit kizárólag elkötelezett kormánypárti médiamunkások kaptak meg az elmúlt években: többek között Gajdics Ottó, Huth Gergely és Bayer Zsolt. | A Századvég 24 milliárd forintért ad tanácsokat a kormánynak | A Miniszterelnöki Kabinetiroda június végén írt ki közbeszerzést 2026 végéig tartó kormányzati szakpolitikai tanácsadásra. A tenderre mindössze két kormányközeli szereplő jelentkezett: a Századvég-csoport alapítványa és két Nézőpont-közeli cég. A majdnem 24 milliárd forintos tanácsadói megbízást október végén a századvégesek nyerték, de a nézőpontosok sem panaszkodhatnak, mert korábban ők vittek el egy 22 milliárdos munkát, ami szintén 2026 végéig tart. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/11/27/a-szazadveg-24-milliard-forintert-ad-tanacsokat-a-kormanynak/ | 2023-11-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az első- és másodfok után a Kúrián is megnyertük azt a pert, amit az Antall József Tudásközpont átvilágítási jelentéséért indítottunk 2022 elején a Miniszterelnökség ellen. A kúriai döntést követően a tárca most végre megküldte a dokumentumot, ami alapján megszüntették az intézmény állami támogatását. A végsőkig titkolni kívánt anyagban horribilis utazási és szállásköltségek szerepelnek, valamint egy szerződés azzal a céggel, melyben tulajdonos volt a tudásközpont vezetőjének, Antall Péternek a felesége.
A 2021 szeptemberében írt jelentés azt vizsgálta meg, hogy a szervezet hogyan gazdálkodott a 2013 óta kapott állami támogatásokkal és szabályosan használta-e fel az összegeket. A Miniszterelnökség ugyan szabálytalanságokat nem talált, de több esetben előfordult, hogy a „közszférában elvárt és érvényesülő mértéktartó költés” elve sérült. Magyarán Antall Péterék pazarolták a közpénzt: volt olyan év, hogy 60 milliót utaztak el.
2021 májusában a Direkt36 írt arról, hogy az Antall József Tudásközpont (AJTK) addig az Orbán-kormánytól bő 4 milliárd forint közpénzt kapott, amiből az intézményt vezető Antall Péter (a néhai miniszterelnök Antall József fia) nagyon magas fizetést kap, kollégáival sokat utazott külföldre, ahol többnyire pazar szállodákban szálltak meg, emellett magánkórházra és drága bőröndökre is költöttek. A Miniszterelnökség a lap kérdéseire úgy reagált, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK „hatékonyan és céljához méltó módon” használta-e fel a kapott közpénzt.
Közel fél évvel később, 2021 szeptember végén a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a Kormányinfón bejelentette, hogy lezárult az AJTK-val kapcsolatos vizsgálat, ami azt állapította meg, hogy „a gazdálkodásuk a törvényi kritériumoknak megfelelt, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott, köztük olyanokat, amelyek a jó erkölccsel nem egyeztethetők össze”. Gulyás egyúttal közölte, hogy „az állam az Antall József Tudásközpontot nem fogja közpénzből támogatni”.
Perre mentünk a jelentésért
A miniszter bejelentése után, 2021 október végén közadatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől az átvilágítási jelentést, hogy megtudjuk, mi áll benne. Gulyás Gergely tárcája először 45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt „a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátására” mutogatva, majd megtagadta a jelentés kiadását nagyrészt arra hivatkozva, hogy döntéselőkészítő adat. Nem éreztük jogosnak a megtagadás indokát, ezért pert indítottunk a jelentésért.
Az elsőfokú bíróság a jelentés kiadására kötelezte a Miniszterelnökséget. Az ítélet szerint – ahogy azt a Miniszterelnökség sem vitatta – a jelentés közérdekű adat, és az Antall József Tudásközpontnak korábban nyújtott közpénzes támogatások felhasználását vizsgálta. Továbbá a Miniszterelnökség nem jelölt meg egy konkrét döntést, aminek az irat az alapjául szolgál, egy feltételezett jövőbeli lehetőségre pedig nem lehet hivatkozni megtagadási indokként.
Gulyás Gergely tárcája nem nyugodott bele az elsőfokú ítéletbe. Fellebbezést nyújtottak be, amelyben ugyanazokat az indokokat – döntésmegalapozó dokumentum, befolyástól mentes döntéshozatal, jelentéskészítők védelme – sorolták, melyeket az elsőfokú eljárás során is. Azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla sem hatódott meg ezektől az érvektől, és helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét: a jelentés kiadására kötelezte Gulyásékat.
A Miniszterelnökség azonban még ekkor sem akart kötélnek állni, hanem a Kúriához fordult jogorvoslatért. A felülvizsgálati kérelemben arra hivatkoztak, hogy a jelentés kiadása esetén az azt készítő munkatársaik támadhatóvá válnak, és hangsúlyozták, hogy egy belső munkaanyagról van szó, ami tartalmazza a tényeket, de „ugyanakkor véleményt is magában foglal”.
A kúriai döntés helyben hagyta a másodfokú ítéletet, és hangsúlyozta, hogy
„egy demokratikus társadalomban a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály”.
A Kúria leszögezte, hogy a hozzá benyújtott „felülvizsgálat a megelőző eljáráshoz kapcsolódó rendkívüli, korlátozottan igénybe vehető fellebbviteli perorvoslat, melynek kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással alapítottan van helye” – ebben az ügyben pedig nem történt ilyen az első- és másodfokú eljárás során.
A legfőbb bírói szerv az előzmények áttekintése után „helytállónak találta a másodfokú bíróság azon álláspontját, hogy a Jelentés tartalma alapvetően tényeket, adatokat tartalmaz, amelyek kiadása semmilyen módon nem befolyásolja érdemben a profi apparátussal rendelkező alperes törvényes működését, feladat- és hatáskörének befolyástól mentes ellátását”.
11 oldal virágnyelven
A Kúria október végi döntése után egy hónappal, 2023. november utolsó napján a Miniszterelnökség elküldte végre az Antall József Tudásközpont (AJTK) átvilágításáról szóló összegző jelentést. Ahhoz képest, hogy mennyire titkolták, és bő két évet vártunk rá, a dokumentum kicsit csalódást keltő, ugyanis mindössze 11 oldal, és nincsenek benne durva vagy szaftos részletek.
Ez egyébként a kúriai döntésben is szerepel: „A Jelentés az Alapítvány támogatásfelhasználása tekintetében alapvetően tényeket, adatokat tartalmazott, a készítők legfeljebb nagyon visszafogottan utaltak arra, hogy bizonyos – konkrétan egy kivétellel egyáltalán meg nem nevezett egyes költések – tekintetében etikai, erkölcsi kifogások emelhetők.”
Bármennyire is szűkszavúan fogalmazták meg a miniszterelnökségi munkaerők a jelentést, azért így is sok minden kiderül belőle az Antall József Tudásközpont (AJTK) közpénzekkel kapcsolatos viszonyáról.
A dokumentum szerint ugyanis az AJTK-nak folyósított állami támogatásokból több alkalommal visszafizetést kért a Miniszterelnökség bizonyos nem elszámolható költségek miatt.
2013-ban 50 millióból 25 millió forintot,
2014-ben 318 millióból 12,3 milliót (+ 446 ezer kamatot),
2015-ben 599 millióból 18,7 milliót (+ 2 millió kamatot) kért vissza a Miniszterelnökség.
A visszafizetéseket a tudásközpont minden alkalommal rendben teljesítette a jelentés szerint. Sajnos azonban azt még virágnyelven sem írták le, hogy mi miatt kérte vissza ezt a sok pénzt a Miniszterelnökség, vagyis milyen indokolatlannak minősített dolgokra költöttek Antall Péterék az állami pénzből ezekben az években.
Évi tízmilliók utazgatásra
Mivel a visszafizetések már megtörténtek, azokat az ügyeket lezártnak és rendben lévőnek tekintették a dokumentum készítői. Egyéb problémákat, mondhatni új szabálytalanságokat pedig nem találtak az állami támogatások felhasználásánál, de megjegyezték, hogy a szabályosan elszámolt költségek esetében „arányossági kérdések merülhetnek fel” a vizsgált időszakban, vagyis 2013-tól 2021. június 30-ig.
Ezt arra értették, hogy ugyan jogszabályt nem sértett az Antall József Tudásközpont, de több esetben előfordult, hogy a „közszférában elvárt és érvényesülő mértéktartó költés” elve sérült. Magyarán Antall Péterék pazarolták a kormánytól kapott közpénzt: rengeteget költöttek belőle utazási és szállásköltségekre.
A jelentés szerint egész konkrétan
2014-ben 290 millió forint támogatásból 21-et,
2015-ben 569 millióból 40,7 milliót,
2016-ban 600 millióból 30,8 milliót,
2017-ben 600 millióból 13-at,
2019-ben 850 millióból 60,5 milliót utazásra és szállásra költött az AJTK.
Ez utóbbiról több Facebook-bejegyzés is tanúskodik: munkatársaik jártak abban az évben Abu Dhabiban, Ausztráliában, Brüsszelben és Los Angelesben is.
Szerződés a feleség cégével
A 2018-as évből nem szerepel utazási és szállásköltség a miniszterelnökségi jelentésben, de van helyette más, ami „jogszabály által nem tiltott, azonban szintén etikai kérdéseket vet fel”.
Ez pedig „egy olyan szervezettel létrejött jogügylet, melyben a vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója tag (tulajdonos)” volt az ügylet idején. Bár az érintett vezető nevét kitakarták a nekünk kiadott jelentésből, a cég nevét nem, így könnyen megfejthető, hogy az AJTK-t igazgató Antall Péter feleségéről, az igazgatóhelyettesként tevékenykedő Antall-Horváth Veronikáról van szó.
A jelentés szerint ugyanis egy 2018. április 19-i bizonylat alapján
az AJTK 541.680 forintot fizetett szakfordításért a Motive Bt.-nek.
A cégnek akkor egyik kültagja volt Horváth Veronika, aki a cégadatbázis szerint 2019 nyarán vette fel Antall nevét, és 2020 augusztusában lett a férfival közös lakcíme Budapesten. A Motive Bt. pedig a nő családjának vállalkozása: bel- és kültagjai a szülei és testvérei a mai napig – ő maga 2021 júniusában szállt ki a cégből.
A magas utazási és szállásköltségek, valamint az igazgatóhelyettes/feleség cégével kötött szerződés miatt a miniszterelnökségi jelentés készítői azzal zárták az összefoglalójukat, hogy „javasoljuk az alapítvány államháztartási forrásból történő támogatásának újragondolását”. Vagyis nagyon finoman, de egyértelműen jelezték, hogy talán nem kéne több közpénzt adni a szervezetnek.
Az AJTK átvilágítási jelentése by atlatszo on Scribd
A pénzmegvonási döntés hamar be is következett: Gulyás Gergely, a jelentést megrendelő Miniszterelnökséget vezető miniszter öt nappal a dokumentum aláírását követően, a 2021. szeptember 29-i Kormányinfón „közölte, lezárult az Antall József Tudásközpontnál indított vizsgálat, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a gazdálkodás »a törvényi kritériumoknak megfelelt, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott«, egyes elemek »a jó erkölccsel nehezen egyeztethetőek össze«, ezért az állam a jövőben nem támogatja közpénzből az intézményt.” Az viszont teljesen érthetetlen, hogy Gulyásék miért titkolták több mint két évig a jelentést. | Tízmilliók utazásra, félmillió a feleség cégének: az Antall József Tudásközpont átvilágítási jelentése | Az első- és másodfok után a Kúrián is megnyertük azt a pert, amit az Antall József Tudásközpont átvilágítási jelentéséért indítottunk 2022 elején a Miniszterelnökség ellen. A kúriai döntést követően a tárca most végre megküldte a dokumentumot, ami alapján megszüntették az intézmény állami támogatását. A végsőkig titkolni kívánt anyagban horribilis utazási és szállásköltségek szerepelnek, valamint egy szerződés azzal a céggel, melyben tulajdonos volt a tudásközpont vezetőjének, Antall Péternek a felesége. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/12/11/tizmilliok-utazasra-felmillios-megbizas-a-feleseg-cegenek-itt-az-antall-jozsef-tudaskozpont-atvilagitasi-jelentese/ | 2023-12-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Még október végén lemondott vezérigazgatói posztjáról a taszári repülőtér megvásárlására korábban kijelölt cég, az SGF Silu Global Fund Holding Zrt. (SGF) vezérigazgatója, a korábbi újpesti csatár, Kovács Zoltán – derül ki a cégbírósági dokumentumokból. A zrt. részvényesei a lemondást elfogadták, és új vezérigazgatóvá az SGF Silu Global Fund fő részvényesének, az Optimum Solar Zrt.-nek tulajdonosát, Lugos Rolandot választották. Lugos egyébként maga is részvényes a vállalkozásban, az Optimum Solarral együtt a részvények felét birtokolja.
Kovács ugyanakkor megmarad a tulajdonosok között, 24 százaléknyi tulajdoni hányadával továbbra is a zrt. második legnagyobb részvényese.
A 2021 májusában 5 millió forintos törzstőkével alakult SGF Silu Global Fund Zrt.-t a kormány egy határozatában még az év őszén jelölte ki a használaton kívüli taszári légibázis megvásárlására. A cég ekkor még két férfi, Németh János és Cseke István tulajdonában állt, akik a Covid alatt szájmaszkok gyártásával, illetve külföldi munkaerő Magyarországra közvetítésével foglalkoztak.
Cseke és Németh 2021 végén értékesítette a céget, ekkor került a tulajdonosok közé a korábbi újpesti kedvenc, Kovács Zoltán. 2022 márciusában újabb változás állt be a tulajdonosi szerkezetben, ekkor került a zrt.-be a hazai napelempiac meghatározó szereplője, az Optimum Solar és annak tulajdonosa, Lugos Roland. Akkori közleményük szerint a reptér területe alkalmas lenne naperőmű telepítésére.
És bár az SGF Silu Global Fund valóban tett kísérletet a taszári reptér megvásárlására (legalábbis a cég tulajdonjoga széljegyként fel volt tüntetve a tulajdoni lapon), a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő lapunkat arról tájékoztatta, az adásvételi szerződés nem teljesült, így az SGF tulajdonjogának bejegyzését elutasították.
Idén februárban pedig a kormány vissza is vonta azt a határozatot, melyben vevőként kijelölték az SGF-et, helyette árverésre bocsátotta az ingatlanegyüttest.
Az árverés tavasszal zárult le, és szeptemberben, a nyertes cég tulajdonjogának bejegyzését követően lapunk elsőként írta meg, hogy az új tulajdonos a kormányzattal remek kapcsolatokat ápoló, magyar állampolgársággal is rendelkező tajvani milliárdos, Frank Liu cégbirodalmának, a Chi Fu-csoportnak a Billion Up Kft. nevű cége lett.
Az SGF tevékenységéről eközben nem sokat lehet tudni. A cég 2022-es beszámolójából az volt kiolvasható, egy 777,8 millió forintos kölcsönt kaptak, amiből egy „jelentős mértékű üzletrész” megszerzésére 712 millió forint foglalót fizettek ki. A foglaló azonban „a szerződés idevonatkozó pontja alapján behajthatatlan”, így pénzügyi ráfordításként számolták el, ráadásul a kölcsönt további 57,8 millió forint kamat is terheli. Azt nem tudni, milyen üzletrészt kívántak megvásárolni, és az sem, kitől kapták a kölcsönt. | Lemondott Kovács Zoltán | Már nem Kovács Zoltán a vezérigazgatója a 2021 őszén a taszári repülőtér megvásárlására kijelölt SGF Silu Global Fund Holding Zrt.-nek. A korábbi újpesti csatárt a cég fő részvényesének tulajdonosa váltotta a pozíción. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/lemondott-kovacs-zoltan.html | 2023-12-20 12:54:00 | true | null | null | mfor.hu |
Hivatalos látogatásai miatt több mint száz napot töltött külföldön 2020 januárja és 2022 augusztusa között Orbán Viktor kormányfő – tudta meg az rtl.hu. Ezeken az utakon összesen több mint 220 millió forintot költöttek a miniszterelnök, valamint az őt kísérők szálláshelyeire, és csaknem 140 millió forint ment el az útiköltségre. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közérdekű adatigénylésre adott tájékoztatása szerint a több mint 70 út során a delegációk tagjai összesen 15 millió forintnyi napidíjat számoltak el.
A szállásokra általában nagyjából 100 és 200 ezer forint közötti összeget (vagy kevesebbet) költöttek fejenként, azonban akadt néhány kiugró eset is. Idén januárban például 29-e és 30-a között Párizsban tárgyalt a kormányfő,
az összesen 7 fős delegáció szállására pedig 5,2 millió forintot számoltak el, ami fejenként csaknem 750 ezer forint.
Ezen az úton egyébként Nicolas Sarkozy korábbi francia köztársasági elnökkel tárgyalt a kormányfő.
A januárban Párizsba utazó delegációból Orbán Viktoron kívül senkit sem neveztek meg, a külügyminisztérium tájékoztatásából csak annyi derült ki, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda három munkatársa, valamint három biztonsági őr kísérte el a miniszterelnököt. Az rtl.hu megkereste Havasi Bertalant, a kormányfő sajtófőnökét, hogy megtudjuk, mi eredményezte a fejenként a 750 ezer forintos kiadást, ám a kérdéseinkre – miszerint pontosan melyik hotelben szálltak meg, valamint hogy miért pont arra esett a választás – nem érkezett válasz.
Nagyobb kiadást jelentett a májusi brüsszeli út is, ahol 6,2 milliót költöttek a 12 fős delegáció szállására (fejenként több mint 500 ezer forint). Ez ráadásul egynapos út volt, az adatok alapján a kormányfőnek még aznap tovább kellett utaznia Londonba.
Minden harmadik út a „nem kormánygéppel”
A külügyminisztérium adatai szerint a költségek néhány esetben irreálisan alacsonyak voltak, az pedig a tárca tájékoztatásából nem derül ki, hogy pontosan milyen kiadásokból álltak össze a különböző tételek. (A külföldi utakra vonatkozó adatigénylések tapasztalatai ráadásul azt mutatják, hogy gyakran csak jóval később jelennek meg egyes tételek a hivatalos elszámolásban. Ilyen például az idén port kavart bécsi út is, amelynek kimutatása a tárca jelzése alapján is hiányos lehet még.)
A februári brüsszeli látogatás során például mindössze 137 ezer forintot számoltak el útiköltségként, pedig összesen 15 ember ment a belga fővárosba.
A rendkívül alacsony összegek hátterében több dolog is állhat: a szállások esetében például előfordulhat, hogy egy egynapos út során anélkül bérelnek és használnak „bázisként” egy-két szobát, hogy a delegáció tagjainak ott kellene aludniuk. Ilyenkor kevesebb szobát is elég kivenni, hiszen aznap úgyis visszatérnek Magyarországra.
Az útiköltségek esetében az is torzíthatja az adatokat, hogy Orbán Viktor igen gyakran állami tulajdonban lévő repülővel utazik külföldre. A kormány ugyan rendre tagadja, hogy az Airbus A319-s repülőt „kormánygépként” használná, azonban a külügyminisztérium által közölt adatok szerint
Orbán Viktor a vizsgált időszakban a külföldi utak mintegy harmadában – összesen 24 alkalommal – ezzel a repülővel utazott külföldre. A többi esetben a tárca vásárolt repülőjegyeket.
Azt a minisztérium nem árulta el az rtl.hu kérdésére, hogy a kormányfő pontosan mely utakra ment a különgéppel, de két hete még Kassára is azzal repült a visegrádi országok találkozójára. (Igaz, ekkor a Honvédelmi Minisztérium egy másik repülőjével.)
Legutóbb múlt héten vette igénybe a kormányfő az Airbus A 319-es gépet, ekkor a 350 kilométerre lévő Mariborba utazott, miközben kormányzati autókonvoj is ment Szlovéniába.
Időnként elkíséri a felesége is
A miniszterelnök kísérete általában 15-20 főből áll, de tavaly novemberben például
több mint ötvenen utaztak vele Isztambulba (ott volt például az MTVA vezérigazgatója is),
míg akadt olyan prágai út is, ahol csak 6-7 fős volt a delegáció. Orbán Viktort időnként elkíséri egy meg nem nevezett családtagja is, a korábbi utak alapján ő feltehetően a felesége lehet. (A jogszabályok, valamint a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság állásfoglalása alapján a tárca nem köteles megnevezni a családtagot.)
A delegációnak gyakori tagja Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtósa, Rahói Zsuzsanna főtanácsadó, valamint az áprilisi választás óta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója, illetve Máté János, a Miniszterelnöki Programiroda vezetője.
A miniszterek közül a vizsgált időszakban gyakori útitárs volt Szijjártó Péter külügyminiszter, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy István agrárminiszter is, de volt, hogy Kocsis Máté frakcióvezető, Pintér Sándor belügyminiszter vagy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője kísérte Orbán Viktort.
Amíg nem volt köztársasági elnök, Novák Katalin is gyakran együtt utazott a miniszterelnökkel, ám megválasztása óta egy közös látogatásuk sem volt. Hozzá hasonlóan Altusz Kristóf sem kíséri már Orbán Viktort, feltehetően azért, mert a tanácsadó a köztársasági elnök diplomáciai segítője lett.
A londoni utak különlegessége, hogy az utolsó két esetben nem számoltak el szállásköltséget, azaz vagy valaki mindig vendégül látja a delegációt, vagy van egy állandó épület, ahol nem kell fizetni semmit sem. Az rtl.hu erre vonatkozó kérdéseire a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem válaszolt. | Minden harmadik külföldi útjára különgéppel repült Orbán Viktor | Összesen csaknem 380 millió forintba kerültek a miniszterelnök külföldi útjai 2020 januárja óta – tudta meg az rtl.hu. Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalos tárgyalásokra minden harmadik alkalommal a „nem kormánygépként” használt, állami tulajdonban lévő Airbus A319-es géppel repült. A szállásokra 100 és 200 ezer forint között költöttek fejenként, de a miniszterelnök idei párizsi útján ennek többszörösét költötték erre. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/12/05/orban-viktor-utazas-szallas-koltseg-airbus-kulongep | 2022-12-05 14:17:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.