text
stringlengths
0
100k
title
stringlengths
3
200
description
stringlengths
0
6.64k
keywords
sequencelengths
0
35
label
int64
0
1
url
stringlengths
14
272
date
stringlengths
0
25
is_hand_annoted
bool
2 classes
score
float64
0
0.01
title_score
float64
0
0.01
newspaper
stringclasses
155 values
Kordonnal vették körbe a hírhedt szegregátum, a kőbányai Hős utca 15/B alatt található épületét. Pénteken még a hátrahagyott bútordarabokat és lomokat hajították ki a ház ablakain, a helyszínről szerzett információink szerint hétfőn kezdődhetnek a bontási munkálatok. A 15/A tömböt nem kerítették el, nem zárták le, még vannak is lakók az épületben, igaz, a lakások nagy része ott is üres már. A Hős utcai tömb évtizedek óta egyfajta gettóként működött a főváros közepén, ahol sokszor tisztázatlan tulajdoni viszonyok mellett éltek ingatlantulajdonosok, szociális bérlők és lakásfoglalók. A már a nyolcvanas évek vége óta rossz hírűnek számító, mintegy 300 lakásos két háztömb sorsa 2017-ben pecsételődött meg, amikor a X. kerületi önkormányzat 2 milliárdos támogatást kapott a magyar államtól, hogy számolja fel a kábítószer-árusítás helyszíneként is működő, egyébként két rendőrségi laktanya között húzódó telepet. Kőbánya kormánypárti vezetése ciklusokon keresztül nem tudott élni a lehetőséggel, így folyamatos állapotromlás állt be és sajnos tragédiák is következtek abból, hogy nem lett vége a Hős utcában élők kálváriájának.
Hős utca: most már tényleg mindjárt bontják
Évtizedeken keresztül gettóként működött a tömb, tisztázatlan tulajdoni viszonyokkal, sokszor kábítószer problémákkal.
[ "" ]
0
https://hang.hu/belfold/hos-utca-most-mar-tenyleg-mindjart-bontjak-169308
null
true
null
null
Magyar Hang
Egykor Abraham Lincoln építette itt fel a karrierjét, most viszont végeláthatlannak tűnő korrupciós botrány vet rossz fényt Illinois állam politikai életére. Kabinetfőnökével ellentétben egyelőre továbbra sem hajlandó lemondani Rod Blagojevich demokrata kormányzó, akit a szövetségi hatóságok azzal vádolnak: áruba bocsátotta Barack Obama megüresedett szenátusi helyét. Az óvadék ellenében szabadlábon lévő 52 éves politikus ugyan továbbra is aláír hivatalos dokumentumokat, és találkozókat bonyolít le, de teljesen elszigetelődve lehetetlen helyzetbe került. Az e sorok írásakor összeült állami törvényhozásnak is fel van adva a lecke. Dönthet ugyan az impeachment, a közjogi felelősségre vonás megindításáról, de ez is hónapokig tartó bizonytalanságot jelenthet; a kormányzót szabályos per végén mozdíthatja el Illinois szenátusa. És ez sem oldaná meg Barack Obama utódlását a Capitoliumon. Lisa Madigan, Illionois állam főügyészi feladatokat is ellátó igazságügyminisztere a helyi Legfelsőbb Bírósággal mondatná ki, hogy a kormányzó nem képes ellátni feladatát, az ottani talárosok viszont nem szívesen ártják magukat a helyi politikába. Márpedig Illinois-ban minden nagyon is az. Ha Blagojevich helyére Pat Quinn alkormányzó lépne, akár Madigant is kinevezhetné Obama helyére - tőle nem áll távol, hogy hosszabb és látványosabb politikai karrierben gondolkozzon. Quinn azt mondja: csak átmeneti kinevezést hajtana végre, a szenátusi helyet később rendkívüli választásra írná ki. Ezzel viszont a mandátum kicsúszhatna a demokraták kezéből, miközben a voksolás ötlete nagyon tetszik az ellenzéki republikánusoknak. Illinois a statisztikák szerint nem a legkorruptabb állam Amerikában, de elítélt potentátokból nincs hiány. Minden és mindenki összefügg egymással. Blagojevich az apósának, egy ismert chicagói tanácsnoknak köszönheti karrierjét. A róla szóló történetekből az derül ki: feleségével együtt végtelen ambíció fűtötte, ehhez viszont nagyon sok kampánypénz szükségeltetik. Blagojevich ráadásul a korrupcióellenes harcot tűzte zászlajára. Madigan is helyi politikusdinasztia sarja, az állami demokraták vezetőjének lánya. Maga Obama is nagyban épít chicagói társaira: Rahm Emanuel képviselő a Fehér Ház stábfőnöke lesz, és volt kampánymenedzsere, David Axelrod is vezető tanácsadóként kíséri el Washingtonba. Továbbra is felvetődik, hogy a megválasztott elnök mennyit tudhatott a kormányzó tevékenységéről. Sem Obama, sem Emanuel érintettségéről nem beszélnek ugyanakkor. Kellemetlenül érinti viszont az ügy Jesse Jackson képviselőt (az azonos nevű korábbi demokrata elnökjelölt, polgárjogi harcos, tiszteletes fiát), aki tárgyalt a kormányzóval a szenátusi utódlásról. Minden bizonnyal ő az "ötös számú jelölt", akinek nevében kampánypénzt ajánlottak Blagojevichnek. Ez minden bizonnyal visszaveti Jackson ambícióit, de önmagában nem jelent korrupciós vádat. Rod BLAGOJEVICH illinois-i kormányzó távozik chicagói lakásából
Külföld: Teljes a káosz Illinois-ban
Obama megüresedett szenátusi helyét rendkívüli választással lehetne betölteni a legtisztábban, ezzel viszont kicsúszhat a poszt a demokraták kezéből. A személyi összefonódások sokakat gyanúba kevernek Chicagóban.
null
1
http://nol.hu/kulfold/teljes_a_kaosz_illinois-ban_-313211
2008-12-15 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
"A Nemzeti Választási Bizottság elutasította a Momentum olimpia rendezéssel kapcsolatos országos népszavazási kezdeményezését." - közölte a párt sajtóosztálya, hozzátéve, hogy megfellebbezik a döntést a Kúriánál, amúgy pedig azt gondolják, hogy "amíg egy átlagos hétköznapot képtelen megszervezni a kormány, addig nem beszélhetünk olimpiáról". A Kúria eközben éppen ma hozott egy másik olimpiai népszavazásos ügyben egy ezzel látszólag ellentmondódöntést, és hitelesítette azt a kezdeményezést, hogy népszavazás legyen a fővárosban egy budapesti olimpia rendezéséről. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ez is részben momentumoskezdeményezésvolt. Akkor most lesz népszavazás vagy sem? A helyzet most úgy áll, hogy: Igen, lehet népszavazást tartani Budapesten, specifikusan a 2036-os nyári olimpia megpályázásáról (feltételezve, hogy egy következő körben nem gáncsolja el ezt az Alkotmánybíróság, illetve összejön a népszavazás kiírásához szükséges számú támogató aláírás), De nem lehet országos népszavazást tartani arról, hogy ezentúl kötelező jelleggel helyi népszavazás előzzön és erősítsen meg minden olimpiai pályázatot (de ezt még a Kúria felülírhatja a fellebbezés nyomán)
Elkaszálta az NVB a Momentum olimpiai népszavazását
Miközben egy másik ügyben a Kúria felülírta az NVB-t, és hitelesített egy olimpiás népszavazást. Már semmit nem ért? Segítünk!
[ "" ]
0
https://telex.hu/belfold/2024/11/13/elkaszalta-az-nvb-a-momentum-olimpiai-nepszavazasat
null
true
null
null
Telex
Geiger Ferenc, Soroksár polgármestere rágalmazás miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az ügyészségen: egy, a személyét érintő hangfelvétel szerint az önkormányzattól elnyert felújítások után a teljes összeg tíz százalékát visszafizették neki. A XXIII. kerületi polgármester közleményében hangsúlyozta: "a felvételen szereplő ember valótlanságot állított". Geiger Ferenc azt vélelmezi, hogy ennek oka a közelgő választásokon való indulása. "A folyamatos lejárató hadjárat ellenére továbbra is feltett szándékom, hogy mint polgármesterjelölt megmérettetem magam az október 3-i helyhatósági választásokon" - írta Geiger Ferenc.
Geiger feljelentést tett rágalmazás miatt
Geiger feljelentést tett rágalmazás miatt - Soroksár korrupcióval vádolt polgármestere nem lép vissza.
null
1
https://index.hu/belfold/budapest/2010/09/15/geiger_feljelentest_tett_ragalmazas_miatt/
2010-09-15 15:14:51
true
null
null
Index
2011.09.07. 03:00 Folytatólagos gyanúsítotti kihallgatáson faggatta a Budapesti Katonai Ügyészség (BKÜ) a múlt pénteken Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját a kémbotrány néven elhíresült eljárásban – értesült a Magyar Nemzet. Védője, Molnár Lajos az államtitkot képező eljárásról úgy tájékoztatott: a mintegy másfél órás kihallgatáson az ügy szempontjából lényeges, azonban szakmai jellegű kérdésekről volt szó, amelyek kapcsán védence tisztázó jellegű vallomást tett. Galambos Lajost július 14-én helyezték előzetes letartóztatásba, miután a BKÜ kémkedéssel gyanúsította meg a polgári elhárítás korábbi vezetőjét. A harminc napra elrendelt kényszerintézkedés lejárta után a nyomozó hatóság kilencvennapos hosszabbítást indítványozott, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa jogerősen is jóváhagyott – olvasható a Magyar Nemzet szerdai számában, melyből további részleteket is megtudhat.
Galambost ismét kihallgatták
Folytatólagos gyanúsítotti kihallgatáson faggatta a Budapesti Katonai Ügyészség (BKÜ) a múlt pénteken Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját a kémbotrány néven elhíresült eljárásban – értesült a Magyar Nemzet. Védője, Molnár Lajos az államtitkot képező eljárásról úgy tájékoztatott: a mintegy másfél órás kihallgatáson az ügy szempontjából lényeges, azonban szakmai jellegű kérdésekről volt szó, amelyek kapcsán védence tisztázó jellegű vallomást tett.
null
1
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2011/09/galambost-ismet-kihallgattak
2011-09-07 11:49:05
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Forrásunk szerint már egy ideje beszédtéma volt a pécsi önkormányzati cégnél, a Biokom Nkft. -nél az, ami a város közepén, a Tüskésréten történik a Városi Csemetekert háta mögött. A vállalat kezelésében van ugyanis egy 126 ezer négyzetméteres terület, amelyet a Rigó utca és Tüskésréti út határol. A telken évtizedekig egy nádas volt, amelyet azonban az elmúlt években szisztematikusan kezdtek el feltölteni. A minap már a rendőrség által is meglátogatott területet mindössze egy sorompóval zárták le, amúgy bár minden oldalról nyitott, közútról egyáltalán nem látszik a hatalmas feltöltés. Ugyanakkor a műholdfelvételeken is látható, milyen hatalmas területen dolgoztak a munkagépek. A felvételeken kivehető, hogy két-három focipályányi részen legyezőszerűen terítettek fel valamit, amit a Biokom által a terület biztosítására kiküldött őr, valamint az cég telefonos ügyfélszolgálata is egyfajta "földnek" igyekezett megnevezni. Csakhogy a szombati helyszíni szemlénk során vált, hogy a területet nem föld ideiglenes tárolására, deponálására használják, sokkal inkább egy nádas több méter magas feltöltésére. ( Bár tudomásunk szerint a terület nem áll külön oltalom alatt, de a nádas, illetve a bokrok, kisebb fák eltüntetése környezetvédelmi kérdéseket is felvet. ) Ráadásul egyértelműen kiderült, hogy a hatalmas területen építési törmeléket, hulladékot is elhelyeztek. Szabad szemmel is látható volt  - felvételeink is erről tanúskodnak -, hogy nem csak vasbeton hulladék, de műanyag csövek darabjai, kátránypapírt és aszfaltot is szállítottak a területre. Az is észrevehető, hogy a nádasba betolt anyag része bizonyosan nem föld, amit viszont vélhetően próbáltak betakarni földdel.  A feltöltés szélein viszont nem sikerült teljesen eltüntetni a kilógó betondarabokat, építési törmeléket. A Biokom telefonos ügyfélszolgálatnál az ügyintéző azt mondta, hogy a cég szállít oda, igaz ő csak "földről" tudott. Ha ez igaz is, akkor is kérdés, hogy több tízezer tonnányi - állítólagos - föld mégis honnan kerülhetett oda? Erre a kérdésre viszont nem tudott felelni. A jogszabályok szerint építési törmeléket csak arra kijelölt hulladéklerakókban lehet elhelyezni, éppen ezért kérdeztük a szemétszállítással és hulladékkezeléssel foglalkozó, amúgy Biokom leányvállalat, a Dél-Kom Kft. ügyfélszolgálatát is, hogy a tüskésréti helyszín annak minősül-e? Ám, ott nem tudtak ilyesmiről. Nem véletlenül, hiszen a Baranya Vármegyei Kormányhivatal megkeresésünkre közölte, a hatóság nem adott ki hulladékgazdálkodási engedélyt a területre, oda építési törmeléket nem lehet elhelyezni. Az ügy kapcsán a hulladékgazdálkodási hatóság jelenleg is vizsgálatot folytat - tették hozzá. Nem csak ez az egyetlen hatóság, amelyik vizsgálódik. A Pécsi Rendőrkapitányságra napokkal ezelőtt tettek bejelentést, ezt a bejelentő lapunk munkatársának is jelezte. Ezt követően kerestük meg a rendőrséget kérdéseinkkel, a hatóság azonban nem reagált hivatalosan, lényegében érdemi válaszra sem méltatták kollégánkat, azt sem tudták megmondani, mikor teszik ezt meg.  Ugyanakkor az intézkedő, az ügyben eljáró rendőrök szerint nyomozás indult, ők már a helyszínen is jártak.  Az ügyben a Biokom Nkft. álláspontját is szeretnénk majd kérni, kérdés azonban, hogy egyáltalán hajlandóak lesznek-e válaszolni.
Rendőrség nyomoz az önkormányzati terület kapcsán
Pontosan nem lehet tudni, hogy mennyi építési hulladék lehet azon az önkormányzati területen, amit a Biokom Nfkt.-nél "földdepónak" neveznek. A rendőrség lapunk megkeresése és egy állampolgári bejelentés után indított nyomozást, a Baranya Vármegyei Kormányhivatal szintén hatósági vizsgálatot kezdeményezett.
[ "" ]
0
https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/rendoseg-nyomoz-pecsi-biokom
null
true
null
null
BAMA
Nincs lehetetlen - ezt a címet adta az eseménynek otthont adó Brit Nagykövetség a hazai nonprofit szféra számára elérhető támogatási lehetőségekről és stratégiaalkotási technikákról szóló tanácskozásnak. A négy budapesti nagykövetség - a briten kívül a francia, a német és a holland - és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által szervezett eseményen a nagykövetek megnyitóit követően panelbeszélgetés keretében vitatták meg haza civilek és a kormányzati képviselő, milyen is idehaza a nonprofit szektor és a kabinet együttműködése, kapcsolata. Idegen érdekek? Keveházi Katalin a Magyar Civilszervezetek (MACI) részéről e kezdeményezésről szólt. A ma már 300 tagú szerveződés tavaly a Norvég Civil Alap vizsgálatára válaszul jött létre, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a nonprofit szektor szerepére és az azt ért méltatlan támadásra. Mint mondja, a civil szervezetek szolgáltató szerepéről kevés szó esik, holott számos olyan téren működnek, amelyen sem az állam, sem piaci szolgáltatások nincsenek jelen. Első kampányukban arra hívták fel a figyelmet, hogy 5 milliárd forintra tehető az az összeg, amelyet az állampolgárok a kétszer egy százalékos felajánlás formájában nem ajánlanak fel a civileknek. A Transparency International Magyarország (TI) igazgatója, Martin József Péter a nonprofit szféra és az állam közötti élénkebb, hatékonyabb párbeszédet sürgette. Mint mondta, ehhez a jelenlegi helyzetnek - amikor is nem érzik magukat biztonságban a civil szervezetek - érdemben változnia kellene. Márpedig addig, amíg elhangzanak olyan vádak, hogy e szektor képviselői idegen érdekeket, ellenzéki pártokat szolgálnak, addig erre csekély az esély. Gond, hogy a kormány „nem feltétlenül" nyitott a kritikákra, sok esetben előfordul, hogy azok hallatára ellentámadásba lendülnek. Miközben például a TI már 2008-ban megállapította, hogy intézményesült a korrupció Magyarországon - hangsúlyozta Martin József Péter. Kettős mérce? Reakciójában Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta: véleménye szerint 2010-ben, a kapcsolódó joganyag átalakításakor a kormányt a civil szektor fenntarthatóságának megteremtése vezette; annak kapcsán 100 érintett szervezet mondhatta el véleményét. A vonatkozó törvény egyébként megérett az értékelésre, felülvizsgálatra - tette hozzá, és ezt röviden meg is kísérelte. Ami a nonprofit szektor és az állam közti együttműködést illeti, ott még vannak hiányosságok -ismerte el -, ami ellenben a működési keretek biztosítását illeti, e téren érdemes lenne megnézni, hogy mennyire működik rugalmasan a civil szféra, például az újonnan bevezetett forma, a civil társaság mennyire bizonyult vonzónak, népszerűnek, hány ilyet alapítottak az elmúlt években. Az együttműködésre utalva Keveházi Katalin kifejtette: a pályázatokkal kapcsolatos egyeztetésekre kevés idő jut, és nincs mód érdemi hozzászólásra. Márpedig a civil szolgáltató szektor elhanyagolása hiba, hiszen ott sok még a teendő. Tapasztalata szerint léteznek szívesen és kevésbé szívesen látott szervezetek az állam számára. Az államtitkár ezzel szemben a civilek összefogását, egységes fellépését hiányolta: szükség lenne csomóponti szervezetekre, hálózatosodásra, arra, hogy ne a versengés, hanem az együttműködés domináljon - vélte. Egyetértett azzal, hogy a kormány hibát követ el, ha válogatni kezd a szektor szereplői között. Visszalépés
Nem érzik magukat biztonságban a hazai civilek
Workshop a hazai nonprofit szektorról.
null
1
http://archive.figyelo.hu/cikkek/419875-nem-erzik-magukat-biztonsagban-a-hazai-civilek
2015-06-03 13:27:00
true
null
null
Figyelő
Számos támogatást nyújt az önkormányzat a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok számára az önkormányzat - írták a békéscsabai városi közgyűlés elé került előterjesztésben . Annak érdekében, hogy az ellátás körülményei is rendezettek legyenek, a város nemrég felújította az önkormányzati tulajdonban lévő orvosi rendelőket Jaminában, Gerlán és a Kazinczy utcában - és most ezt tennék a Lencsési lakótelepen is. A TOP Plusz keretében ugyanis lehetőség nyílik a Lencsési út 13. szám alatti orvosi rendelő korszerűsítésére. Varga Tamás alpolgármester, önkormányzati képviselő jelezte, hogy valóban 21. századi körülményeket teremtettek Jaminában, Gerlán, a Kazinczy utcában, és fontos, hogy a Lencsési lakótelepen is megtegyék ezt, 20 ezer békéscsabai életminőségén javítva. Az orvosi rendelő felújítása lehet a városrész legjelentősebb fejlesztése a következő években. Az orvosi rendelő lényegében társasház, összesen tíz albetétből áll: kettő városi kézben; öt 100 százalékig idegen tulajdonban; három pedig a várossal osztatlan közös tulajdonban van ezekből. Szarvas Péter polgármester elmondta, hogy megvennék az összes, idegen tulajdonban lévő albetétet. Összesen nyolc rendelőről vagy ahhoz tartozó egyéb helyiségről, például váróról, előtérről van szó, amelyek mérete rendkívül változó, 28-tól 88 négyzetméterig terjed. Az ingatlanforgalmi értékbecslés alapján ezek értéke ugyancsak széles skálán mozog - 1,5-től közel 12 millió forintig -, összesen pedig bruttó 53 millió forintra rúg. A békéscsabai városi közgyűlés ülésén úgy döntöttek, hogy a szakértő által megállapított áron megveszik az adott részeket. Ha valamelyik tulajdonos nem bólint rá a vételi ajánlatra, akkor a tulajdonjog megszerzése érdekében hatósági eljárást, kisajátítást indítanak a kormányhivatalnál.
Teljesen felújítanák a Lencsésin az orvosi rendelőt
Pályázati forrásból felújítanák a Lencsési út 13. szám alatti orvosi rendelő épületét. Erről is beszéltek a békéscsabai városi közgyűlés ülésén.
[ "" ]
0
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/lencsesi-orvosi-rendelo-felujit
null
true
null
null
BEOL
Nagyon fontos kiemelni, hogy a magyar családpolitika és családtámogatási rendszer egyedülálló a világon - jelentette ki lapunknak Koncz Zsófia. A családokért felelős államtitkár kiemelte, szerinte mindenki büszke lehet arra, hogy ha akármilyen nemzetközi fórumon a demográfiai kihívások témája napirendre kerül, a legkülönbözőbb gondolkodású képviselők mindegyike elismeri a magyar családtámogatási rendszert. A már az Országgyűlés elé terjesztett 2025-ös költségvetés egyik kiemelt tétele a családtámogatásokra fordítható összeg, amire több mint 3750 milliárd forint forrást biztosít a kormány. Ez 2800 milliárd forinttal magasabb, mint a baloldal által benyújtott utolsó költségvetésben szereplő támogatások összege. Négyszer többet fordít a kabinet 2010-hez képest a magyar családok támogatására 2025-ben. A családokat érintő adó- és járulékkedvezmény az első házasok kedvezményével együtt 2025-ben meghaladja a 440 milliárd forintot. A támogatási rendszer bevezetése, vagyis 2011-től kezdődően 2025 végéig számítva összesen mintegy 4400 milliárd forint marad a magyar családoknál. Ezzel együtt a családi adókedvezmény megduplázása a jövő év kiemelt feladata. A kormány 215 milliárd forintot fordít a 25 év alattiak szja-mentességének biztosítására, a harminc év alatt gyermeket vállaló nők szja-mentességére pedig további húszmilliárd forintot. A babaváró támogatások kerete 250 milliárd forint jövőre. Tovább emelkedik a gyermekétkeztetésre fordítható összeg, ami meghaladja a 140 milliárd forintot, ez 110 milliárd forinttal több, mint 2010-ben. A tankönyvellátás ingyenessége teljes körűvé vált a 2020-as tanévtől, erre 19 milliárd forintot fordít a költségvetés - sorolta az államtitkár. Szerinte ennyire széles körű, rugalmas és ilyen sok intézkedést tartalmazó komplex rendszer sehol sincs a világon. Ha egy ország ma a családokkal kiemelten szeretne foglalkozni, legyen az akár az Egyesült Államok, egészen biztosan megnézi, hogy mi mit csinálunk - hangsúlyozta Koncz Zsófia, hozzátéve, hogy a magyar családpolitikának három fő területe van. Az első, hogy a kormány elkötelezett a családok anyagi helyzetének folyamatos javítása mellett. Ennek jegyében segítséget nyújt ahhoz, hogy a gyermekvállalás egyetlenegy családban se ütközzön anyagi nehézségekbe. Ennek az intézkedésnek az egyik fő eleme a családi adókedvezmény rendszere, amelyet egyébként az első Orbán-kormány vezetett be. A második fő elem a család és a munka közötti egyensúly kérdése. Ebben a kérdésben nagyon komoly előrelépést tudtunk tenni, például a bölcsődei férőhelyek számának növelésével. A 2019-ben elindított családvédelmi akcióterv része volt a bölcsődefejlesztés. Ma már kétszer annyi férőhely van az országban, mint 2010-ben, és minden harmadik településen elérhető bölcsődei szolgáltatás. Idén szeptembertől újra elérhető a bölcsődei térítési díj támogatás, ami rövid időn belül nagyon népszerűvé vált. Mostanra már több mint 7700 kérelmet fogadtunk be - tette hozzá az államtitkár. A családtámogatások harmadik fő eleme pedig az otthonteremtés segítése. Azt látom, hogy magával a lakáspiaci helyzettel Európában, illetve az unión belül a politikusok most kezdenek el igazán foglalkozni. A család, a demográfia, a lakáspiac és a fiatalok életkezdése számos országban csak most kezd bekerülni a politikai diskurzusba - jegyezte meg Koncz Zsófia. Az államtitkár kiemelte, a magyar kormány a családok és a demográfia ügyével már 2010 óta foglalkozik, 2015-ben pedig bevezette a csokot, amit csaknem 250 ezer fiatal családos tudott igénybe venni. A családi otthonteremtési kedvezmény később kibővült a falusi csokkal, melyet már 44 ezren igényeltek, a babaváró támogatással pedig több mint 257 ezer családnak tudtak segíteni, a legtöbbször ezzel is otthonteremtési céljaik elérésében. Bármilyen nehéz legyen is a helyzet, a magyar kormány a magyar családok mellett áll. A jelenleg elérhető harmincféle családtámogatási intézkedést nemhogy szűkítjük, hanem bővíteni szeretnénk. Kiemelkedően fontos az új gazdaságpolitikai akcióterv, amelynek a magyar családok vannak a középpontjában. Ennek része a családi adókedvezmény megduplázásának terve, amit két lépésben szeretnénk megvalósítani, jövőre és 2026-ban - jelezte a családokért felelős államtitkár. A politikus kifejtette, az új gazdasági akciótervvel kapcsolatban jelenleg is zajlik a nemzeti konzultáció, aminek a 10. kérdése a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázásáról szól. Amennyiben a magyarok támogatják a kormány kezdeményezését, az egygyermekes családok esetében havi nettó tízezer forintról húszezer forintra, kétgyermekes család esetében negyvenezer forintról nyolcvanezer forintra, háromgyermekes család esetében 99 ezer forintról 198 ezer forintra nő az az összeg, amely adókedvezményként ott marad a magyar családoknál. A kormány mindezek mellett elkötelezett a családalapításra készülő fiatalok támogatása mellett is. Nagyon fontos a fiatal családosok esetében a lakhatás kérdése. Ezen a területen igyekszünk a lehető legtöbb segítséget nyújtani a szabad felhasználású babaváró támogatással, illetve a 25 év alattiak szja-mentességével. Ez az intézkedés ugyan nincs gyermekvállaláshoz kapcsolva, viszont úgy gondoljuk, hogy családalapítás előtt, az életkezdésnél hatalmas segítség lehet - emelte ki Koncz Zsófia, majd hozzátette, a harminc év alatti édesanyák szja-mentessége is alapvetően a fiatal családok életkezdését segíti. Felvetésünkre, hogy miként tudja majd a kormány a családtámogatásokon keresztül elérni a demográfiai fordulatot, Koncz Zsófia kiemelte, 2010-ben az Európai Unión belül az utolsók voltunk a gyermekvállalási kedv tekintetében. Az utolsó helyről a számtalan családtámogatási intézkedésnek köszönhetően sikerült a hatodik helyre feltornázni magunkat, ami nagyon nagy eredmény - jegyezte meg a politikus, aki szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy az 1960-as évek óta nem született olyan kevés gyermek az unió tagállamaiban, mint most, a gyermekvállalási kedv visszaesése egész Európát jellemzi. Az uniós elnökségünk során nem véletlenül a demográfiát választottuk egyik fő témaként. Az európai emberek érdekét az szolgálja, ha ezzel a témával reálisan foglalkozunk, és nem fogadjuk el egyetlen lehetséges megoldásnak a migrációt - tette hozzá Koncz Zsófia, majd elmondta, ha 2010-ben minden marad a régiben és nem születtek volna meg ezek a családbarát intézkedések, akkor 2023 végéig 178 ezer gyermekkel kevesebb született volna meg hazánkban. Sajnos a baloldal családellenes politikájának megvannak a következményei. Az 1995-ös Bokros-csomag hatásait ma is érezzük, hiszen komoly problémát jelent az akkor meg nem született, mostanra szülőkorúvá cseperedő fiatalok hiánya - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, 2010-hez képest több százezerrel kevesebb szülőképes korú nő van ma Magyarországon, így a születések számának visszaesése már ebből a tényből is adódik. Hazánkban uniós összehasonlításban kisebb mértékű volt a visszaesés, de itthon is tapasztalható, hogy sokan kivárnak a gyermekvállalás esetében - értékelt az államtitkár, az okok között említve a háború, valamint a nyomában járó gazdasági nehézségek miatti bizonytalanságot. Koncz Zsófia kiemelte, a családpolitikával vagy a családmodellel kapcsolatos kérdések ügyében a magyarok már elmondták véleményüket, és a mostani nemzeti konzultáción is elmondhatják, hogy kövessük-e az eddigi családpolitikát. A magyarok korábban arra hatalmazták fel a kormányt, hogy rugalmas családtámogatási rendszert alakítson ki, amely elősegíti, hogy a gyermekvállalás ne járjon anyagi hátránnyal, és minden vágyott gyermek megszülethessen hazánkban.
Koncz Zsófia: Tizenöt év alatt megnégyszereztük a magyar családok támogatását
A kormányzás fókuszában 2010 óta újra a családok vannak, a kormány kiemelt hangsúlyt helyez a családok támogatására. Ennek következményeként a magyar családtámogatási rendszer világszerte elismert modellé vált – mondta a lapunknak adott interjúban Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára. Arról is beszélt, hogy a most benyújtott költségvetésben 2010-hez képest megnégyszerezték a gyermekes családok támogatását.
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/koncz-zsofia-tizenot-ev-alatt-megnegyszereztuk-a-magyar-csaladok-tamogatasat
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A Blikk szerint több mint százmillió kenőpénz landolt politikusoknál Budapesti Rendőr-főkapitányság: nem merült fel politikusok érintettsége NOL • Népszabadság Online • 2008. január 7. A Blikk közölte: a lap "birtokába került okiratok szerint volt miniszterekhez, államtitkárokhoz és helyettes államtitkárokhoz vándorolt több mint százmillió forint, amit magyar vállalkozóktól csaltak ki pályázatkészítés ürügyén. A politikusok nem hajlandók visszafizetni a milliókat, a rászedett üzletemberek végső elkeseredésükben feljelentést tettek a rendőrségen." Nem politikusokat érintő botrányról, hanem minden jel szerint csalásról és hamisításról van szó abban az ügyben, amellyel politikusokat akartak hírbe hozni - állítja Daróczi Dávid kormányszóvivő. A történetet a rendőrség vizsgálja. A Blikk szerint milliós díj ellenében nyertes pályázatokat ígért 2005-ben egy budapesti férfi, H.A. több tucat magyar vállalkozásnak. Akik hittek a férfi szavainak, azok szerződést is kötöttek vele pályázatok elkészítésére - írja a lap. H.A. össze is hozta a pályázókat kormánypolitikusokkal, ami növelte a bizalmat. - "Ám amikor a pályázatok elbírálásának határideje lejárt, kiderült, hogy H. A. becsapta az üzletembereket. Pályázatokat ugyanis a férfi egyáltalán nem írt, vagy ha írt is, a beadott anyag nem lett nyertes az eredményhirdetéskor." A pénzüket visszakövetelő vállalkozók követelésére H.A. úgy válaszolt, hogy "ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalta saját kézírásával, büntetőjogi felelőssége teljes tudatában, hogy a milliókat azoknak a minisztereknek, államtitkároknak kellett adnia, akikkel korábban maguk az üzletemberek is találkoztak. H. A. az okiratban tételesen kifejti, melyik politikus mennyit tett zsebre" "Az öt érintett politikusból csupán egyetlen akadt, aki tisztességes volt, és nem fogadta el H. A.-tól az összeget" - állítja a Blikk. A lap megkérdezte az ügyről Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési minisztert. A minisztériumban megvizsgálták annak a 13 cégnek a pályázati anyagait, amelyek vezetőit H. A. a gyanú szerint becsapta. Csak két vállalkozás pályázata érkezett be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez: az egyik nem nyert, a másikat pedig visszavonták. Daróczi Dávid szerint minden eddigi vizsgálat cáfolja a lapban H. A.-ként szereplő illető állításait. "Egy csalással vádolt ember hivatkozik arra a hitelezőinek, hogy azért nem tud elszámolni a neki átadott pénzzel, mert már tovább adta. Magyarázkodásába belekever politikusokat, korábbi minisztereket és államtitkárokat, minden politikai oldal képviselőit" - tette hozzá. A kormányszóvivő beszámolt arról, hogy a Blikk a birtokában lévő kézzel írott papírt tavaly októberben, kérdéseivel együtt eljuttatta az uniós fejlesztésekért felelős Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium illetékeseinek. A tárca az ügyet kivizsgálta és megállapította, hogy az irományban említett cégek vagy nem pályáztak, vagy nem is nyertek uniós forrást. Ezek az állítások tehát hamisak - szögezte le a szóvivő. Daróczi kitért arra, az ügyet a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) is átadták, miután az iromány szerint egy adós azt állítja hitelezőinek, hogy a neki kölcsön adott pénzzel azért nem tud elszámolni, mert azt másoknak adta tovább, és ennek kapcsán megemlített politikusokat. Az NBH munkatársai megállapították, hogy az iromány tartalma valótlan, és jelentős kétségek merültek fel a dokumentum valódiságával kapcsolatban is - fűzte hozzá. Ellenőrizték azt is, hogy egyáltalán volt-e abban a helyzetben az illető, hogy kijárjon ilyen támogatásokat. Daróczi Dávid közölte: egyértelműen kiderült, hogy nem volt abban a helyzetben. Kitért arra is, hogy az iratot még novemberben átadták a rendőrségnek, intézkedést kérve, a rendőrség pedig vizsgálja a történteket. Arra a kérdésre, kik a cikkben szereplő politikusok, a szóvivő azt mondta, a kormány nem kíván ahhoz hozzájárulni, hogy ártatlanul hírbe hozzanak embereket, ezért erre nem kívánt válaszolni. Megjegyezte: az ügy érintettjét, H. A.-t is megilleti az ártatlanság vélelme, a többi a rendőrség dolga. Baráth Etele, aki a cikkben említett időszakban, 2005-ben az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter volt, gyermekdednek nevezte a politikusokat vádló H. A. történetét. A politikus azt mondta, hogy a férfit nem ismeri, és nem találkozott vele. Véleménye szerint teljesen életszerűtlen a történet, és H. A. valószínűleg szélhámos. Ékes József, fideszes országgyűlési képviselő szerint H. A.-t négy-öt évvel ezelőtt, 2004-2005 környékén ajánlották neki, mint szakértőt, és néhány hétig alkalmazta is őt, de nagyon gyorsan megvált tőle, mert visszaélt a bizalmával. Azóta nem tartják a kapcsolatot - tette hozzá. Az ellenzéki politikus beszámolója szerint H. A. úgy adta elő, mintha az ipari parkok témájában nagy tudással rendelkezne, ezért alkalmazta. Ebben a korrupciógyanús ügyben a Gyurcsány-kormány tagjainak van megmagyaráznivalójuk - hangsúlyozta Ékes József, aki 1998-tól 2004-ig MDF- es képviselő volt, később független lett, most pedig fideszes padsorokban ül a parlamentben. A hirszerző.hu úgy tudja, hogy szocialista körökben jól ismerik H. A.-t. Szélhámos, bennfenteskedő, fontoskodó, bizalmaskodó, tolakodó, nyüzsgő - ezekkel a jelzőkkel illették a férfit, akinek jellemző módszere volt, hogy egyszeri találkozás után régi ismerősként próbált bratyizni a politikusokkal, találkozókra jelentkezett be, telefonálgatott, sms-eket küldözgetett és előszobázott. A portál értesülése szerint a férfit egyszer már jogerősen elítélték csalásért, és évekkel ezelőtt titkosszolgálati főhadnagynak adta ki magát, valamint korábban Medgyessy Péter és Horn Gyula miniszterelnök nevében is próbált eljárni. Parlamenti belépőjét egy évvel ezelőtt letiltották, miután többen is arra panaszkodtak, hogy H. A. szinte zaklatja őket - olvasható a cikkben. Kihez tartozott az I. Nemzeti Fejlesztési Terv? Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programjait felügyelő irányító hatóságok a szakminisztériumok szervezetéhez tartoztak. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) valamint a Környezet és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz, a Regionális- fejlesztési Operatív Program (ROP) az Országos Területfejlesztési Hivatalhoz, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozott. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal a tervezés, a végrehajtás koordinációját látta el a különböző irányító hatóságok között. Az egyes támogatási döntéseket az irányító hatóságok hozták meg. A vidékfejlesztési terv (VT) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt állt. Az irányító hatóságok útmutatása alapján a pályázatokat a közreműködő szervezetek bonyolították le, ennek keretében gondoskodtak a bírálatokról és a kifizetésekről. Budapesti Rendőr-főkapitányság: nem merült fel politikusok érintettsége Nem merült fel politikusok érintettsége abban a csalás miatt indított nyomozásban - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfőn. A rendőrség internetes honlapján közzétett közlemény szerint "a sajtóban megjelent híreszteléssel ellentétben a nyomozás jelen szakaszában politikusok érintettsége nem merült fel, ezt az eljárás érintettjeinek eddigi vallomásai sem támasztották alá". A rendőrség közleménye szerint tavaly júliusban egy gazdasági társaságokat képviselő ügyvédi iroda tett feljelentést a X. kerületi rendőrkapitányságon. Eszerint egy budapesti férfi - akit a napilap cikkében H. A.-ként jelölnek - a gazdasági társaságoktól több mint 100 millió forintot vett át, azért, hogy a cégek nevében az Európai Unió által kiírt pályázatokat készítsen. H. A. az elvállalt pályázatok többségét nem írta meg, az átvett pénzzel nem tudott elszámolni, ezért ellene a rendőrség csalás gyanúja miatt eljárást indított a szabadlábon hagyása mellett - olvasható a rendőrségi közleményben. Tavaly decemberben az európai uniós pályázatok megírásával kapcsolatban egy magánszemély tett feljelentést ismeretlen tettes ellen egy vidéki rendőrkapitányságon. A feljelentés tárgya azonos volt az akkor már folyamatban levő nyomozással, ezért a két ügyet egyesítették és a büntetőeljárást a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya folytatja. A rendőrségi közlemény szerint a napilap által hivatkozott okirat hitelességét vizsgálják, az eljárás további kihallgatásokkal folytatódik. (forrás: MTI)
404
null
1
http://nol.hu/cikk/476888/
2008-01-07 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A mindössze néhány év alatt látványosan megerősödött Közgép növekedése tovább folytatódott az elmúlt hónapokban is. Részt vesznek az ország jelenleg legnagyobb vasúti fejlesztéseiben, és már nemcsak hazai, hanem külföldi terjeszkedésben is gondolkodnak, közben pedig igyekeznek nem kimaradni a várhatóan érkező nagy kínai üzletekből sem. Egy profiljához képest szokatlan befektetéssel került be a hírekbe május közepén a főként építőipari munkákat végző Közgép Zrt. A cég akkor közölte, hogy tulajdont szerez a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-ben, és "ezzel mentőövet dob a finanszírozási nehézségekkel küzdő" cégnek. A több mint 150 éves múltra visszatekintő vállalkozásban történt tulajdonszerzés nem az első alkalom volt, hogy a Közgép szimbolikus jellegű befektetésre szánja el magát. 2010 tavaszán - többek között a Mol és az OTP mellett - részese volt annak az összefogásnak is, amelyet azzal a jelszóval hirdettek meg, hogy stabil anyagi hátteret biztosítsanak Overdose-nak, a világhírű magyar versenylónak. A jelképes fejlemények mellett ugyanakkor nagy üzletek is jelezték, hogy a Közgép az elmúlt fél évben tovább erősödött. Tavaly decemberben megjelent cikkünkben bemutattuk, hogy a vállalat hogyan jutott el néhány év alatt az apróbb feladatoktól az olyan nagy beruházások levezényléséig, mint például a Margit híd felújítása. A cég nem tért le a felívelő pályáról az utóbbi hónapokban sem, elnyert ugyanis újabb értékes állami megbízásokat. Munkák a vasúton Idén márciusban hirdettek például eredményt a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. által meghirdetett építési pályázaton, amelyet a Közgép a Swietelsky-vel közösen nyert el 3,4 milliárdos ajánlatával. Áprilisban pedig a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közölte, hogy többek között a Közgéppel is kötött egy 2,3 milliárdos keretszerződést útfelújítási munkákra. Ebben a szerződésben a Közgép partnerei a Swietelsky és az Euroaszfalt nevű cégek voltak. Ezek a megbízások azonban eltörpülnek azon vasútfejlesztések mellett, amelyekben szintén részt vesz a Közgép. A vállalat nyerte el - más cégekkel közösen - a Szajol és Püspökladány közötti vasúti pálya felújítását, valamint a Záhony térségében lévő vasúti hálózaton zajló fejlesztés kivitelezését is. Ezeknek a megbízásoknak az értéke összesen 114 milliárd forint, de nem egyedül a Közgépet illeti a bevétel, miután mindegyik munkát konzorciumok tagjaként végzi (az nem ismert, hogy mekkora arányban osztoznak az összegen). A Közgép részéről ez is egy tudatosan felépített stratégia megvalósításának tűnik. A 2000-es évek elején indított nagy útépítési programok az évtized végére kezdtek lecsengeni, így az építőiparnak ezzel a részével foglalkozó cégeknek új terület felé kellett fordulniuk. Ilyen például az uniós átlaghoz képest jelentősen elmaradott vasút, amelynek fejlesztésére már az előző kormány idején több százmilliárd forintot (jellemzően uniós forrást) különítettek el. A Közgép láthatóan már évekkel korábban készült arra, hogy részt vegyen ezekben a munkákban, 2008-ban például belépett a Hungrail nevű, vasutas cégeket tömörítő egyesülésbe, és különböző konzorciumok tagjaként részt vett több korábbi pályafelújítási munkában is. Így meg tudta szerezni a szükséges referenciákat ahhoz, hogy a később kiírandó pályázatokon eséllyel indulhasson. A kínai kapcsolat A Közgép ugyanakkor tervez további bővítést is, és már nemcsak hazai, hanem külföldi piacokban is gondolkodik. A cég június elsején kiadott közleményében jelentette be, hogy Nyerges Zsolt üzletember (akiről tavalyi cikkünkben kimutattuk, hogy régóta részt vesz a Közgép döntéseiben) a vállalat új elnöke, és a változást azzal indokolták, hogy "a nemzetközi partnerekkel való együttműködési lehetőségek bővítése és a nemzetközi kapcsolatok élénkítése érdekében vált szükségessé". Egy, a Közgép stratégiájának részleteit ismerő, névtelenséget kérő forrás szerint a külföldi terjeszkedés alatt a cég elsősorban a környező országokat érti, ahova még meg tudják oldani az anyagszállítást. A külföldi piacon való megjelenést pedig azért tartják szükségesnek, mert tartanak attól, hogy hosszú távon nem tudják lekötni magyarországi projektekkel a cég eredeti profilját is jelentő acélszerkezetgyártó-kapacitást. A közleményben említett "nemzetközi együttműködés" ugyanakkor távolabbi kapcsolatokat is jelent. Az Orbán-kormány által szorgalmazott kínai-magyar közeledés része lesz ugyanis az, hogy kínai tőke bevonásával készül el több magyarországi beruházás, és köztük lehet például - Fellegi Tamás fejlesztési miniszter egy június elején tett nyilatkozata szerint - a ferihegyi gyorsvasút, illetve nagyobb pályaudvarok rekonstrukciója. Ezek a tervek összetalálkoznak a vasútépítésben komoly jövőt látó Közgép szándékaival is, így a cég stratégiáját ismerő forrás szerint a vállalat most azon dolgozik, hogy "ne maradjon ki az üzletből".
Porcelánok, vonatok és kínaiak - így folytatódott a Közgép felívelése
A mindössze néhány év alatt látványosan megerősödött Közgép növekedése tovább folytatódott az elmúlt hónapokban is. Részt vesznek az ország jelenleg legnagyobb vasúti fejlesztéseiben, és már nemcsak hazai, hanem külföldi terjeszkedésben is gondolkodnak, közben pedig igyekeznek nem kimaradni a várhatóan érkező nagy kínai üzletekből sem.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2011/07/a-kozgep-megbizasai-2011ben
2011-07-04 06:45:00
true
null
null
Origo
Olvasói tipp alapján mentek ki Mészáros Lőrinc egyik cégének Hatvanpusztához közeli telephelyre aGulyáságyú Médiamunkatársai, és ott zebrákat (is) találtak. A lap cikke szerint a Talentis Group Zrt. telephelyét kettős kerítés és egy mesterséges domb védi a tekintetek elől. Itt sikerült felvételeket készíteni mégis afrikai zebrákról és egy Ankole-Watusi marhákból álló gulyáról (és egy szamárról). A kerítésre aggatott figyelmeztető táblákon az áll: "a területen a vadászatra jogosult társaság tevékenykedik", és hogy "olyan saját tulajdonú védelmi berendezések üzemeltetnek, amelyek érintés esetén emberre és kutyára egyaránt veszélyt jelenthetnek". A Gulyáságyú utánanézett a két ritka állat árának, ezek szerint a speciális marhafajta 1500 és 10 000 euró (600 ezer - 4 millió forint) közötti áron, egy zebra pedig 5000 és 15 000 euró (2-6 millió forint) közti áron kapható. Utóbbinál növelhetik az összeget a speciális engedélyeztetési, szállítási, gondozási költségek. Az engedélyek miatt a lap megkereste az illetékes Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), de nem válaszoltak a kérdéseikre, ahogy a Talentis sem. Ez utóbbinak a Telex is írt kérdéseket, de cikkünk megjelenéséig szintén nem feleltek rájuk.
Zebracsorda és különleges gulya legelészik Mészáros Lőrinc cégtelephelyén
A Gulyáságyú Média vette észre a Fejér vármegyei szafarit.
[ "" ]
0
https://telex.hu/belfold/2024/11/12/zebra-ankole-watusi-marha-hatvanpuszta-talentis-meszaros-lorinc
null
true
null
null
Telex
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten még 150-200 millióról beszélt, amikor az afrikai ország elnökének látogatása után elmondta: Magyarország segélyhitelprogramot indít Csádban, állandó nagykövetséget nyit a fővárosban, N’Djamenában, és „átfogó stratégiai együttműködést épít fel”.A kedd este megjelent kormányhatározatban végül 200 millió euró kötött segélyhitel szerepel „vízgazdálkodási, mezőgazdasági és élelmiszeripari, valamint információs technológiai projektek megvalósítására”, de ezt úgy kell kifizetni, hogy ne veszélyeztesse a törvényben előírt államadósság-mutató betartását.Az ügylethez kapcsolódó kamat- és díjtámogatást a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetéséből kell fedezni. Emellett Orbán Viktor miniszterelnök egy külön határozatban felhatalmazta Szijjártó Péter minisztert egy magyar–csádi „pénzügyi együttműködési keretprogram” kialakítására.Ahogy a hvg.hu is beszámolt róla, az már a múlt héten kiderült, hogy a miniszterelnök és a kabinet is „áldását adta” a Csáddal kötendő védelmi megállapodásra, amely keretében magyar katonákat küldenek az afrikai országba.Arról, hogy mit keres Magyarország az afrikai országban, alábbi, a hvg360-on megjelent cikkünkben írtunk bővebben:
Gazdaság: Most már biztos: 200 millió eurós segélyhitelt nyújt a kormány Csádnak
Emellett egy magyar–csádi „pénzügyi együttműködési keretprogram” is alakul.
null
1
https://hvg.hu/gazdasag/20240918_csad-segelyhitel-magyar-kormany
2024-09-18 07:21:00
true
null
null
HVG
Több mint 35 millió forintnyi adóhiányt és bírságot egyenlített ki egy távol-keleti kereskedőcég, miután lefoglalták az árukészletét - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Mint írták, egy ruházati kiskereskedelemmel foglalkozó cégnél ellenőriztek a NAV revizorai. A vállalkozás a bevallásában, a partnerei számlái alapján csaknem 28 millió forintnyi áfát vont le. Az adóhivatal azonban korábban már a társaság 69 beszállító partnerét ellenőrizte, és kiderült, hogy az állítólagos beszállítóknak nem volt árukészletük, így értékesíteni sem tudtak. A valótlan számlaadatok alapján feltételezhető volt az is, hogy a vállalkozás adólevonása sincs rendben, ezért a NAV a több mint 35 millió forintnyi adóhiány és -bírság biztosítására helyszíni végrehajtást indított a cég vidéki telephelyén. Mivel az adózó képviselőjét és könyvelőjét nem sikerült elérni, hatósági tanúk mellett, lakatos segítségével jutottak be a lezárt üzletbe. A vállalkozás ezután a joggal követelt adó és bírság teljes összegét befizette - áll a közleményben. Borítókép: illusztráció (
Lefoglalták a távol-keleti ruhakereskedő árukészletét, egyből ki tudta fizetni az adótartozását
Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/lefoglaltak-a-tavol-keleti-ruhakereskedo-arukeszletet-egybol-ki-tudta-fizetni-az-adotartozasat
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Az Eurostat által a közelmúltban közzétett gyorsbecslés alapján 2024 harmadik negyedévében a magyar GDP 0,7 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A "független-objektív" újságírók és gazdasági elemzők egyből világvégét kiáltottak, katasztrofális gazdaságpolitikáról, a katasztrofális gazdaságpolitika következtében elmaradó növekedésről, ennek következményeként pedig az Orbán-kormány - általuk remélt - mihamarabbi bukásáról kezdtek értekezni (mint tizennégy éve folyamatosan). Különösen, mivel van olyan vélemény - ezt képviseli például Tölgyessy Péter -, amely szerint azok a családpolitikai, társadalompolitikai, vállalkozástámogatási, adópolitikai és egyéb intézkedések, amelyek a Fidesz masszív többségét biztosítják, csak négy-öt százalékos gazdasági növekedés mellett tarthatók fenn, tehát ekkora gazdasági növekedés szükséges ahhoz, hogy a Fidesz újra és újra magabiztosan megnyerje a parlamenti választásokat. A GDP-adatok láthatóan a kormányoldalon is csalódást és elbizonytalanodást okoztak. Ugyanakkor érdemes a kérdést más oldalról és alaposabban is megvizsgálni. Mit mér valójában a GDP, milyen összefüggést mutat azzal, hogy miként élünk, milyenek az adatok a régió más országaiban, és tragédia-e, ha nem növekszik a GDP? Az éves GDP, azaz bruttó hazai termék egy adott ország területén egy évben megtermelt összes javak értéke. Vagyis mindaz, amit az ország területén működő valamennyi ember, szervezet, vállalkozás - függetlenül az adott vállalkozás tulajdonosától - előállít, megtermel, gazdasági értelemben "letesz az asztalra", és ami a hivatalos statisztikákban is megjelenik (tehát számla van róla). Ebben benne van az a termelés, illetve szolgáltatásnyújtás is, amit az országban működő, külföldi tulajdonú vállalkozások állítanak elő (Magyarország esetében például a német autógyárak, a kínai akkumulátorgyárak, a holland, belga vagy éppen osztrák bankok is). A teljes termelés mértéke nyilván nem független az ország méretétől. A lakosság számát is figyelembe vevő adat az egy főre jutó GDP, amit általában az ország gazdasági fejlettsége és gazdagsága egyik mérőszámaként szoktak használni. A GDP-adatok azonban csalókák lehetnek. Egyrészt a külföldi cégek által megtermelt javak nem az adott országot, hanem az adott cég tulajdonosait, tehát külföldieket gazdagítanak, amiben a helyiek számára nem feltétlenül van sok köszönet, különösen akkor, ha az adott külföldi cég beszállítói is külföldiek (például ha a német autóipari cégek beszállítói is németek). Persze ebből is csapódik le valami az országban, elsősorban munkabérek, adók (amelyeket a külföldi cégeknek biztosított adókedvezmények jelentősen csökkentenek), valamint a helyi beszállítók által szállított termékek, illetve nyújtott szolgáltatások ellenértéke. A megtermelt GDP jelentős része azonban ebben az esetben nem a helyieket, hanem a külföldi tulajdonosokat gazdagítja. GDP-növekedés vagy -csökkenés esetében nem mindegy, hogy a változást az okozza-e, hogy a - Magyarországon előállított - német autók iránti kereslet változott, vagy pedig a magyar tulajdonú vállalkozások teljesítménye. Másrészt a GDP növekedése sok problémát elfed. Egy új mosógép vagy új autó vásárlása jobban növeli a GDP-t, mint a régi megjavítása. Ugyanez igaz akkor is, ha egy régi épület felújítása helyett azt eldózerolják, és a helyére újat építenek. Más szempontból azonban - például környezetterhelés, erőforrás-felhasználás, hulladéktermelés stb. - ezek sokkal károsabbak. Harmadrészt a GDP-adatok nem veszik figyelembe az eltérő árakat. Ha egy hajnyírás ellenértéke Belgiumban ötven euró, míg Bangladesben egy eurónak megfelelő összeg, akkor ugyanaz a hajnyírás sokkal nagyobb mértékben növeli a belga GDP-t, mint a bangladesit. Ennek kiküszöbölésére vezették be a vásárlóerő-paritáson számított GDP-t, amely figyelembe veszi az adott ország árszínvonalát is. Két ország közül, amelyek egy főre eső GDP-je azonos, abban az országban magasabb a vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső GDP, ahol alacsonyabbak az árak, ahol tehát ugyanazért a jövedelemért többet lehet vásárolni. Azonban ez a mutató semmit nem árul el a GDP szerkezetéről, ami pedig szintén fontos egy ország gazdaságának az értékeléséhez. Vagyis csupán egy adat - a GDP és különösen annak egyik negyedévről a másikra történő változása - alapján nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. És habár van összefüggés egy adott ország GDP-je és az ottani élet minősége között, a közvetlen összefüggések levonásával itt is érdemes óvatosan bánni. A GDP-adatok például nem veszik figyelembe a környezet állapotát, vagy az emberek pihenéssel töltött idejét, amelyek pedig jelentősen hozzájárulnak a jóléthez. Hiába csaknem négyszerese az egy főre jutó katari GDP a magyarországinak, nem valószínű, hogy sok magyar választaná, hogy hosszú időn keresztül, életvitelszerűen éljen a Magyarországnál két és félszer nagyobb népsűrűségű, forró, sivatagi országban. Vagy éppen heringként összezsúfolódva az ötszörös népsűrűségű Dél-Koreában, ahol egy átlagos magyar kertes ház területén tucatnyian élnek egymás hegyén-hátán. A GDP tehát nem minden. Ha azonban mindenképpen a GDP-őrület lázában égünk, érdemes megvizsgálni a magyar adatokat más országokkal való összehasonlításban is. Egyrészt az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson számított GDP 2010 és 2023 között Magyarországon csaknem a kétszeresére nőtt, míg ugyanez az adat a 27 EU-tagország átlagában csak 1,7 volt. Ehhez képest az, hogy 2024 második negyedévéről a harmadikra a változás mértéke a teljes GDP tekintetében -0,7 százalék volt, tulajdonképpen nem sokat számít. Ahogyan az sem, hogy negyedévvel korábban ugyanez a szám -0,2 százalék, fél évvel korábban pedig +0,8 százalék volt. Másrészt, a mostanában fetisizált, vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső GDP tekintetében Magyarország nem lóg ki a ré­giós mezőnyből. Gyakorlatilag egy szinten vagyunk Horvátországgal, Szlovákiával, Észtországgal, valamivel felettünk van Csehország, Litvánia és Lengyelország, alattunk Románia és Lettország, és jóval alattunk Bulgária. De például Portugália sem sokkal előz meg bennünket. A régióban jelentősebben csak a sok tekintetben Ausztriához hasonló, egykori osztrák tartomány, Szlovénia előz meg bennünket - és mindenki mást is. Harmadrészt, a magyar GDP alakulását nyilvánvalóan negatívan befolyásolja az ­uniós források visszatartása. Ha minden uniós forrást sikerül lehívni, akkor Magyarország nettó egyenlege körülbelül a GDP három százalékának megfelelő összeg - ennyivel több pénzt kapunk az uniótól, mint amennyit oda befizetünk. Jelen pillanatban Magyarországtól visszatartják a nekünk járó összes uniós források több mint felét. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió forrásvisszatartása miatt a magyar GDP mintegy másfél százalékkal alacsonyabb ahhoz képest, mintha a forrásokat rendben megkapnánk. Nem örömhír ez, de nem is tragédia, mindenesetre tisztában kell lennünk azzal, hogy ha az uniós források rendben érkeznének, és ebben a tekintetben a többi régióbeli országgal azonos feltételekkel vennénk részt a GDP-versenyben, akkor a GDP-növekedésünk nem -0,7 százalék, hanem +0,8 százalék lett volna, ami meghaladná az euróövezet +0,4 százalékos növekedését, és a régióban a második lett volna Lengyelország mögött. Tragédia-e azonban, ha nem nő a GDP? Véleményem szerint nem feltétlenül. Könnyen belátható, hogy ahogyan a lufit sem lehet a végtelenségig fújni a kidurranás veszélye nélkül, úgy állandó gazdasági növekedésre sem lehet berendezkedni. És ha még ha lehetne is, akkor sem biztos, hogy érdemes: meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági növekedésnek milyen ára van, és meddig tart az, amíg a gazdasági növekedés valóban a jobb életet, a jóllétet szolgálja. Ha nem növekszünk, "csak" minden évben előállítjuk ugyanazt az értéket, amit az előző évben, már akkor is sokkal jobb (anyagi) színvonalon élünk, mint az emberiség bármikor az elmúlt évszázadokban. Az erről való hosszabb elmélkedés azonban már egy másik írás témája lehetne. Annyi mindenesetre bizonyosnak tűnik, hogy nem árt egy nyertes politikai stratégiát kidolgozni nem növekedés esetére is. A szerző közgazdász, politológus
A GDP-t nem lehet megenni
Meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági növekedésnek milyen ára van, és meddig tart az, amíg a gazdasági növekedés valóban a jobb életet, a jóllétet szolgálja.
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/11/a-gdp-t-nem-lehet-megenni
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Alig telt el néhány hónap azóta, hogy Magyar Péter bejelentette a Tisza-szigetek létrehozását, már súlyos konfliktusok feszítik a párt tömegbázisának felépítését szolgáló egyes csoportokat - értesült a lap . A Tisza Párt helyi működésére rálátó forrásuk arról számolt be, hogy Strausz Róbert, Békés vármegyei koordinátor és a Tisza szigetek aktivistái között komoly feszültség, nézeteltérés alakult ki. Az informátor a lapnak arról beszélt, hogy nagy lelkesedéssel fogadták Magyar Péter bejelentését nyáron a Tisza szigetek szervezéséről, és sokan személyesen is tenni akartak a változásért Békés vármegyében. Ehhez képest óriási a csalódás, mert azt tapasztaljuk, hogy a párt helyi koordinátora nem igazi partnerként kezel minket, mindenkit elnyom, tekintélyelvűen igyekszik irányítani, nem hallgat másokra, sőt lenézi az aktivistákat - ismertette a körülményeket a Magyar Nemzet forrása. Úgy tudni, a békési "tiszások" emiatt szerettek volna egyeztetni a pártvezetéssel, ezért Budapestre utaztak, de a fővárosban újabb arcul csapás érte őket, mivel a pártelnök helyett Makláry Márk fogadta őket a "pártvezetés" nevében. Makláry, a párt II. kerületi csoportjának főszervezője, aki - nyilvánvalóan Magyarék utasítására - azzal küldte el a békésieket, hogy össze kell tartani, nem lehet a közösséget gyengíteni a belső viszályokkal, a vármegyei koordinátorokra tett panaszokkal. Az informátor szerint a békési "tiszások", csalódottan mentek haza Budapestről, nem gondolták volna, hogy így bánik a pártvezetés azokkal, akikre állítólag építeni akarják a Tisza bázisát. Az is visszatetszést váltott ki a helyiekben, hogy éppen egy olyan személyt vett védelmébe velük szemben Magyar Péter, akit korábban elítélt a bíróság. Strausz Róbert 2005-ben ugyanis 8 hónap, fogházban letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott. A Szegedi Ítélőtábla jogerős végzéséről a Békés Megyei Hírlap számolt be akkoriban. A vád folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás volt. A teljes cikk a részletekkel ITT érhető el .
Feszültség alakult ki a békési tagok és a Tisza Párt vezetői között
Magyar Péterék a Tisza Párt Békés vármegyei koordinátorát vették védelmükbe a békési „tiszásokkal” szemben.
[ "" ]
0
https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/10/feszultseg-alakult-ki-a-bekesi-tagok-es-a-tisza-part-vezetoi-kozott
null
true
null
null
VAOL (Vas Népe)
“Dánia áll az élen 92 ponttal, Új-Zéland pedig a második 91 ponttal. Az élbolyba tartozik még Finnország (89 pont), Svédország (87 pont), valamint Norvégia és Svájc (86 pont). Hollandia 2014-ben ismét befért a tíz legtisztább ország csoportjába. A korrupcióval alig fertőzött élmezőny – idetartozik az összes skandináv ország – azért teljesít jól, mert a közhatalom a közjót szolgálja, az állam pedig átláthatóan és elszámoltathatóan működik” – írja a térképet is bemutató jelentésében a Transparency International Magyarország. A sereghajtók közé tartozik Dél-Szudán, Afganisztán, Szudán, Észak-Korea és Szomália. Ezekben az országokban felelős állami vezetés hiányában nincs elszámoltathatóság, sem a közjót szolgáló állam. Magyarország egy helyet rontott tavalyhoz képest És továbbra is az EU korrupt harmadához tartozik. Hazánk mindössze 54 pontot ért el a felmérésben, ezzel a vizsgált 175 ország közül újfent csak a 47. helyet sikerült megszereznie. A régión belül gyengébben teljesítünk, mint egy éve. Tavaly a közép- és kelet-európai mezőnyben csak Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előzött meg minket, idén már Lettország is lehagyta Magyarországot. Nemcsak régiós, hanem uniós összehasonlításban is rosszabbul teljesítettünk: Magyarország idén a 28 tagállam között a 21. helyen végzett, tavaly még a 20. volt, 2012-ben pedig a 19. helyen állt (akkor még 27 ország között). Magyarország évek óta változatlanul az Európai Unió alsó, korrupt harmadában szerepel. Az okok Magyarországon a kormányzati döntések átláthatatlanok, a kabinet visszaél a hatalmával. A NAV a mai napig nem tisztázta magát a korrupciós vádak alól, a Horváth András egykori adóellenőr által kirobbantott botrányban a mai napig nem született megnyugtató eredményeket feltáró vizsgálat. Az olyan miniszterelnöki kijelentések, hogy Azerbajdzsán mintaállam, illetve az illiberális demokráciák lehetnének a példák Magyarország számára, csak rontanak a helyzeten. “A kormány ahelyett, hogy komolyan venné a korrupció súlyosságára vonatkozó jelzéseket, korrupt államokat állít példaként a magyarok elé” – írja a Transparency International.
Magyarország egy kicsit még korruptabb lett
A Transparency International idén is elkészítette a világ legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzékelési Indexet. Magyarország EU-s és regionális összehasonlításban is lejjebb csúszott.
null
1
https://24.hu/belfold/2014/12/03/magyarorszag-egy-kicsit-meg-korruptabb-lett/
2014-12-03 15:09:00
true
null
null
24.hu
Zsák Ferenc ellen folytatódik a vesztegetés megalapozott gyanúja miatt indult eljárás – közölte a hajdú-bihari helyettes főügyész. Az ügy előzménye, hogy a TTT az év elején megtámadta a győri Audi-gyár bővítési beruházásának környezetvédelmi engedélyét. A szervezet később megállapodást kötött a német céggel, majd Zsák Ferenc kompenzációképpen más természetvédelmi területek fejlesztését kérte a német gyártól, amely ezt vesztegetési kísérletként értelmezte, és feljelentették. A TTT vezetőjét május 30-án vette őrizetbe a Nemzeti Nyomozó Iroda vesztegetés gyanújával, két napra rá viszont a Debreceni Városi Bíróság szabadlábra helyezte. Ezt az ügyészség megfellebbezte, és Zsák Ferencet június 16-án egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezték, amelyet október 15-ig meghosszabbítottak. Zsák Ferenc letartóztatása ellen a Védegylet korábban demonstrációval tiltakozott. Szabó Tímea LMP-s országgyűlési képviselő, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának alelnöke szeptemberben kereste fel a börtönben Zsák Ferencet. A látogatás után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, közép-ázsiai, féldiktatórikus módszereket idéz az, ahogy a győri Audi-beruházást megtámadó TTT előzetes letartóztatásban lévő elnökével bánnak. Zsák Ferenc az MTI tudósítójának pénteken elmondta: továbbra is ártatlannak tartja magát, lelkileg nem törték meg, de rendkívül rossz fizikai állapotban van. Véleménye szerint jelenleg “a civilszervezetek megtörése folyik”, s ebbe a sorba illeszkedik a meghurcoltatása, miután ő maga éveken át élharcosa volt a civil kontrollnak a hatalommal szemben.
Szabadlábra helyezték a debreceni természetvédõt
Megszüntette a Tiszántúli Természetvédõ Társaság (TTT) elnökének elõzetes letartóztatását a Hajdú-Bihar Megyei Fõügyészség; Zsák Ferencet szerdán helyezték szabadlábra.
null
1
https://24.hu/belfold/2011/10/07/szabadlabra_helyeztek_debrecen/
2011-10-07 16:52:00
true
null
null
fn.hu
A közelmúltban derült ki, hogy a Market Csoporthoz tartozó Market Asset Management Kft. és a River Dunainvest Kft. megvásárolta a Kopaszti Gát Kft.-t, és így hozzájutott ahhoz az 56 hektáros területhez, amelyen Budapest egyik legnépszerűbb parkja és egy hatalmas, beépítetlen terület található. Az új vevők között többségi tulajdonosként ott van Garancsi István, a miniszterelnök bizalmasa, a Videoton FC tulajdonosa, aki építőipari gigacégével minden eddiginél sikeresebben szerepel az állami közbeszerzéseken. Azt nem tudni, hogy Garancsiék pontosan mennyiért vették meg a területet a portugál vállalatcsoporttól, de az kiderült, hogy a vásárláshoz az állami Eximbanktól kaptak euróhitelt, nagyjából 16,5 milliárd forint értékben. Elég valószínű, ha nincs a jó fideszes kapcsolat, akkor az új befektetők nem jutottak volna hozzá egy ekkora állami hitelhez, de a lakáspiacot nagymértékben meghatározó kormányzati döntések miatt is érdemes megvizsgálni a tulajdonosváltást. A tavaly decemberben bejelentett – 22 százalékos – építőipari áfacsökkentést és a 10 plusz 10 millió forintos otthonteremtési támogatás (CSOK) bevezetését meglovagolva Garancsi Istvánék Budapest egyik legértékesebb beépítetlen részén olcsóbban alakíthatnak ki sokat érő lakásokat, és a CSOK miatt várhatóan gyorsabban is értékesíthetik azokat. A terület megvételéről már hosszú ideje tárgyaltak, a kérdés csak az: a régi tulajdonosok mennyire voltak tisztában azzal, hogy az országban – főleg Budapesten – hamarosan hatalmas lesz a kereslet az új építésű lakásokra. Ha nem voltak jól informáltak, akkor az új tulajdonosok a valós értéknél akár olcsóbban is hozzájuthattak a területhez, hiszen az értékesítő Mota-Engil és társai minden bizonnyal feljebb nyomják az árakat, ha pontosan tudják, mire készül a Fidesz-kormány. A Kopaszi-gát és a mellette lévő beépítetlen terület zűrös tulajdonosváltásairól, az emiatt kialakult korábbi politikai adok-kapokról, és arról, hogy Garancsiéknak miért is lehet ekkora biznisz pont ide lakásokat építeni, a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashat bővebben.
Az áfacsökkentés és a CSOK nagy nyertese - Garancsi megint a tutiban
A miniszterelnökhöz közel álló Garancsi István lehet az egyik legnagyobb nyertese az állam által gerjesztett építőipari fellendülésnek. A Kopaszi-gát melletti beépítetlen területen lakások ezreit húzhatja fel a dúsgazdag vállalkozó érdekeltségébe tartozó cég úgy, hogy az áfacsökkentéssel milliárdok maradhatnak az építőnél. A legfrissebb Narancsból ajánljuk.
null
1
https://magyarnarancs.hu/belpol/az-afacsokkentes-es-a-csok-nagy-nyertese-garancsi-megint-a-tutiban-98037
2016-01-27 00:00:00
true
null
null
Magyar Narancs
2012.03.02. 03:45 Nem reagálok Hunvald Györgynek az ügyészséget és személyemet ért bírálataira, de a büntetőpere elsőfokú ítéletét követő állításait helyre kell tenni – közölte Fazekas Géza. Erzsébetváros volt MSZP-s polgármestere a Népszabadság tegnapi számában megjelent interjújában a KNYF korrupció elleni osztályát vezető ügyészre tett személyeskedő megjegyzéseket perének nyomozása kapcsán. A másfél év letöltendő börtönbüntetésre ítélt, de egy évvel hosszabb ideig tartó előzetes letartóztatása miatt szabadlábon lévő Hunvald György a lapnak kijelentette: „A teljes felmentésre hajtok.” Az ügyész szerint a közbeszédben ingatlanpanamaként emlegetett ügy nem jogerős ítéletében a bíróság kimondta, hogy a VII. kerületi önkormányzatnál bűncselekmények sorát követték el a 2003 és 2004 között történt épületeladások során. Gál György elsőrendű vádlottat nyolc év hat hónapra ítélték többek között csalás és vesztegetés miatt. Hunvaldot pedig polgármesterként elkövetett, összesen kilencrendbeli hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és magánokirat-hamisítás miatt marasztalták el. Kimondták, hogy a vád szerinti ingatlanok közül többet áron alul, manipulált értékbecslés alapján értékesítettek Az ügyészség a vádlottak többségénél ugyanakkor súlyosbításért, bűncselekmény megállapításáért és a bűnszervezeti minősítés megállapításáért fellebbezett – emlékeztetett Fazekas Géza.
"Helyre kell tenni" - Hunvald személyeskedett is
Nem reagálok Hunvald Györgynek az ügyészséget és személyemet ért bírálataira, de a büntetőpere elsőfokú ítéletét követő állításait helyre kell tenni – közölte Fazekas Géza.
null
1
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/03/helyre-kell-tenni-hunvald-szemelyeskedett-is
2012-03-02 11:09:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Bíróság előtt a német posta volt elnöke Tüntetések és rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kezdődött meg csütörtökön Bochumban az egy évvel ezelőtt kirobbant, "történelmi" német adócsalási botrány legfőbb vádlottjának bírósági tárgyalása. A helyi tartományi bíróság több mint 1 millió eurós adócsalással vádolja a német posta (Deutsche Post) volt elnökét, aki az adószabályok megkerülésével több százmillió eurót helyezett el, illetve kamatoztatott különböző liechtensteini alapítványi számlákon. Klaus Zumwinkel minden idők legnagyobb német adócsalási botrányának első, s egyben legfőbb áldozata volt, a máig is kibogozatlan ügyben azonban hatósági információk szerint több százan - s nem csupán németek - érintettek. A sorozatos adócsalások leleplezésében döntő szerepet játszott egy korábbi - munkáltatóira megorrolt - liechtensteini banki alkalmazott, aki tetemes anyagi "ellenszolgáltatás" fejében banki dokumentumokat, továbbá a csalásban érintettek nevét tartalmazó CD-t adott át a német hírszerzésnek (BND). A történtek akkoriban jelentősen megrázták Németországot, később azonban kezdett elcsitulni az ügy. Tavaly januárban a BND aktív közreműködésével Klaus Zumwinkel volt az első leleplezett, aki nem sokkal később - Angela Merkel kancellár közvetett nyomására is - lemondott a német posta élén betöltött elnöki tisztségéről. Zumwinkel leleplezését azután szerte az országban hatósági razziák, illetve nyomozások követték, s további perek vannak előkészületben. Bírósági információk szerint mindennek ellenére a volt postai elnök minden bizonnyal "olcsón megússza". Erre utal az is, hogy csupán két tárgyalási napot irányoztak elő, s az ítélet jövő hétre várható. Sokan tudni vélik, hogy Zumwinkel próbaidőre felfüggesztett börtönre, s pénzbüntetésre számíthat. Mindezt megérezhették a bochumi bírósági épület előtt tüntetők, akik mindenekelőtt azt hangoztatták, hogy a törvény előtt minden ember egyenlő. Transzparenseik szerint ez vonatkozik a leggazdagabbakra is. Mindezzel egybeesett ugyanakkor egy másik korrupciós botrány, amelynek középpontjában a német vasút (DB) áll. Csütörtöki értesülések szerint a vasút vezetősége 1998 és 2007 között megfigyeltette és lehallgattatta több mint ezer magas beosztású alkalmazottját kapcsolataik ellenőrzése céljából. Az elmúlt időszakban nem ez volt az első ilyen jellegű botrány. A korábbiak szinte kivétel nélkül hamar elsikkadtak, csupán az adatvédők háborúznak állhatatosan. 2008. szeptember. 01. 11:47 MTI Gazdaság Európai parlamenti stratégia az adócsalás ellen Az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált uniós stratégiával foglalkozik Sharon Bowles brit liberális európai parlamenti (EP-) képviselő jelentése, amelyet hétfő este vitat meg Brüsszelben az EP plenáris ülése. 2008. február. 15. 14:14 MTI/hvg.hu Gazdaság Lemondott a német posta elnöke, és százak követhetik Lemondott hivataláról Klaus Zumwinkel, a német posta (Deutsche Post) adócsalással vádolt elnöke – jelentette be pénteken a pénzügyminiszter szóvivője, aki azt is közölte, hogy az elnök nem sokkal korábban ajánlotta fel lemondását, amit a német kormány elfogadott. 2008. február. 25. 12:39 MTI Gazdaság Dagad a német adócsalási botrány Mind szövevényesebbé és átláthatatlanabbá válik a közelmúltban kirobbant német adócsalási botrány, amelynek első áldozata Klaus Zumwinkel, a német posta (Deutsche Post) lemondott elnöke volt. 2008. április. 25. 13:45 MTI Gazdaság Újabb razziák a német adócsalási botrány miatt Újabb nagyszabású razziák kezdődnek a hónapok óta tartó német adócsalási botrányban. Pénteki sajtóértesülések szerint a hatóságok két héten belül a razziák második hullámát indítják meg, ezúttal elsősorban Észak-Rajna-Vesztfáliában, mégpedig olyan adócsalással gyanúsított személyek után nyomozva, akik az adófizetési szabályok megkerülésével liechtensteini alapítványokban helyeztek el tetemes összegeket.
Gazdaság: Bíróság előtt a német posta volt elnöke
Tüntetések és rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kezdődött meg csütörtökön Bochumban az egy évvel ezelőtt kirobbant, "történelmi" német adócsalási botrány legfőbb vádlottjának bírósági tárgyalása.
null
1
http://hvg.hu/gazdasag.nemzetkozi/20090122_zumwinkel_nemet_adocsalas_posta.aspx
2009-01-22 00:00:00
true
null
null
HVG
Állok a pulpituson. Szemben a képviselők. Ítélkezni fognak. Tudják, hogy egyetlen fillér se tapad a kezemhez. Valami primitív gyanújuk van: döntöttem olyan ügyben, amihez nem volt jogom. A szemeikbe nézek, nem magabiztosak. Tudják, hogy tudom: alig akad közöttük, aki ne fogadott volna el törvénytelen kampánypénzt. Ők a tisztességtelenek. Semmi nem ráz meg. Ilyennek képzeltem őket. Silánynak. Sokan vannak, itt és ott is. Sok sms. Szeretik, amit és ahogy mondtam. Aki utálja, nyilván nem ír. Semmi meglepetés. De mégis. Egyetlen ember. Szili igennel szavazott. Ha egyszer megírhatnám… De nem fogom. Olyan ócska lenne. A család, az összes gyerek az ATV adását nézte. Fontos volt nekik. Tamás, amikor hazaértem azt mondta: jó arc vagy Papa. De nincs sok spanod a Parlamentben, tette hozzá. Tényleg nincs sok. Így történt…
Belföld: Gyurcsánynak nincs sok spanja, de ha Sziliről mesélhetne...
Gyurcsány Ferenc szokásához híven a Facebook közösségi portálon kommentálta a legfrissebb hozzá fűződő hírt: a parlament elsöprő többsége kiadta mentelmi jogát. A volt kormányfő a voksolás előtt kemény beszédet mondott a az országgyűlés telt háza előtt. Gyurcsány reflexióit alább változatlan formában közöljük.
null
1
http://nol.hu/belfold/gyurcsanynak_nincs_sok_spanja__de_ha_szilirol_meselhetne___-1200951
2011-09-13 12:35:18
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Az önkormányzati tulajdonú cég öt munkavállalóját részesítette eseti jutalomban „a 2011-ben végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként", köztük a vezérigazgatót, az igazgatóság elnökét, vezető jogászát és két másik önkormányzati cég vezetőjét. Az igazgatósági határozat december 23-án született, ám a december 15-i hatállyal vagyis a nyolc nappal korábban kinevezett vezérigazgató, Pálffy Kinga is részesült a jutalomból. A Blikk kereste Pálffy Kingát, hogy megtudjuk, mivel érdemelte ki az egymilliós jutalmat, ám mivel szabadságon volt, nem tudtuk elérni. Az igazgatóság elnöke, Vécsi György 2 millió forintos jutalmat szavazott meg magának, hiába kerestük, nem hívott vissza. A Miskolci Holding vezetése rá­adásul érdekes módon 2011 decemberében határozott a vezetőinek 2011-es évre szóló prémiumkitűzéseiről is, vagyis utólag határozta meg azokat. Arról azonban, hogy ezek alapján a jutalom mellett prémiumban is részesültek, egyelőre nincs információnk. A polgármester a milliós jutalmat elismerte a Blikk kérdésére. – Teljes körű, azonnali vizsgálatot kezdeményezek a jutalom kifieztések ügyében – reagált a Blikk kérdésére Kriza Ákos polgármester. – Ez egy nehéz helyzetben lévő, a szocialisták által nyakig eladósított város. Jutalom- és prémiumstoppot rendeltem el.
8 milliós jutalmat szavaztak meg maguknak!
Miskolc - Nyolcmillió forint jutalmat szavaztak meg maguknak a Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. vezetői, noha a cég az információink szerint közel 7 milliárd forintos adóssággal küzd – tudta meg a Blikk.
null
1
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/8-millios-jutalmat-szavaztak-meg-maguknak-2080609
2012-02-15 19:09:00
true
null
null
Blikk
Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa a támogatásról szóló jelképes adománylevelek átadása előtt elmondta, Magyarország legnagyobb magánfoglalkoztatójaként kötelességüknek érzik, hogy részt vegyenek a társadalmi felelősségvállalásban és különböző karitatív tevékenységekben. Az Együtt mozdulunk! sportmez-adományozási programunkkal is szeretnénk minél több rászoruló gyermeket segíteni, illetve lehetőséget biztosítani azok számára, akiknek önhibájukon kívül nincs esélyük arra, hogy rendszeresen sportolhassanak. A társadalmi felelősségvállalás jegyében továbbra is kitűzött célunk, hogy alapítványainkon keresztül támogassuk a fiatalok esélyegyenlőségének megteremtését - hangsúlyozta Mészáros Lőrinc. Kiemelte, hogy a Pro Filii Alapítvány eddig összesen mintegy 4,5 milliárd forintot adományozott, ebből közel 3 milliárdot pályázati keretek között. Az alapítvány gyerekeknek juttatott támogatása idén meghaladta az egymilliárd forintot. A Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója, egyben a Pro Filli Alapítvány főtitkára, Kelemen Krisztina megnyitó beszédében kiemelte, nem titkolt cél, hogy a gyerekeket motiválják. A mostani adományozása kettős fókuszú, amellett, hogy 2Rule Sportruházat termékeket adunk át, ösztönözni is szeretnénk a hátrányos helyzetben élő gyerekeket arra, hogy sportoljanak, hiszen adott esetben kiugrási lehetőség lehet számukra - mondta. Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke elmondta, a szövetségnek már 1084 magyar sportegyesület tagja, a tagszervezetekben 220 ezer ember sportol, és a 220 ezer sportoló több mint kétharmada gyermek, így az adomány számukra jelent motivációt a mindennapi sportoláshoz, az egészséges életmódhoz. A köszöntők után a sportmezekről szóló jelképes adománylevelet vett át az ÁGOTA Alapítvány (21,5 millió forint), az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány (45 millió forint), a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (52 millió forint), Sportegyesületek Országos Szövetsége (52 millió forint) és a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete (29,5 millió forint).
Mészáros Csoport adomány
A Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló Pro Filii Alapítvány 200 millió forint értékben adományozott sportmezeket.
[ "" ]
0
https://www.beol.hu/hazai-sport/2024/11/meszaros-csoport-pro-filii-alapitvany-adomany-sportmez
null
true
null
null
BEOL
Közpénzből – egyebek mellett 1,5 mil­liárd forint pályázati támogatásból – tervezi finanszírozni választási kampányát a DK a XV. kerületben – nyilatkozta lapunknak László Tamás. A kerület kormánypárti országgyűlési képviselője szerint Hajdu László polgármester és köre ezen forrásokból rengeteg rendezvényt szervez szimpatizánsainak, nekik adják az önkormány­zati bérlakásokat, elherdálják azt az európai uniós forrást, amelyet a helyi Fidesz–KDNP-frakció tagjai­nak sikerült kijárniuk. Kifejtette: mindezt nagyrészt az önkormányzati cégek szétverésével és átszervezésével készítik elő. – Amellett, hogy Hajduék a saját eredményükként tüntetik fel az említett másfél milliárdos támogatást, amelyet az azóta felszámolt újpalotai szociá­lis városrehabilitációs munkálatokat végző cég a baloldal közreműködése nélkül nyert el, az is látható, hogy kézi vezérléssel, kontroll nélkül költik el ezt a pénzt, egyebek mellett kampánycé­lokra – mutatott rá László Tamás. A fideszes képviselő kitért rá, azt a 450 millió forintos keretet, amelyet kormánypárti munkatársaival közösen jártak ki közösségfejlesztő, szociális-egészségügyi, valamint kulturális programok megvalósítására, a DK-s polgármester és köre saját, pusztán szavazatszerző bulijaira, rendezvényeire költi. László Tamás arra is felhívta a figyel­met: bár a DK egyéni jelöltjeként Hajdu László indul a kerületben a tavaszi ország­gyűlési választáson, csak az arcát adja a párt manővereihez, valójában Gyurcsány Ferenc és Lamperth Mónika bábja. Kifejtette: hasonlóképpen Gyurcsány és egykori belügyminiszterének kottájából játszik a Polgári jobbolda­liak a kerületért nevű frakció is, amelyet a Fidesz XV. kerületi képviselőcsoportjából kizárt Victorné Kovács Judit, Bitvai Nándor, valamint a még korábban kilépett Merk Péter alapított. – A DK egyértelműen megvásárolta őket, fülig érő szájjal szavazták meg egyebek mellett azt a bizottsági struktúrát is, amelyben a nagyobbik kormánypárt lényeges pozíciókat veszített, Kovács Judit emellett a kerületi Fidesz-elnökség és frakció jóváhagyása nélkül vállalta el az alpolgármesterséget a DK-s városvezető mellett – fogalmazott a honatya. László Tamás azt is hangsúlyozta: a három képviselő eljátszotta azt a bizalmat, amelyet a Fidesz színeiben nyert a szavazóktól 2014-ben, ezért az egye­düli elfogadható lépés részükről az lenne, ha azonnali hatállyal maguk lépnének ki a kormánypártból.
Kampányra költi a DK a közpénzt? | Magyar Idők
Közpénzből – egyebek mellett 1,5 mil­liárd forint pályázati támogatásból – tervezi finanszírozni választási kampányát a DK a XV. kerületben – nyilatkozta lapunknak László Tamás. A kerület kormánypárti országgyűlési képviselője szerint Hajdu László polgármester és köre ezen forrásokból rengeteg rendezvényt szervez szimpatizánsainak, nekik adják az önkormány­zati bérlakásokat, elherdálják azt az európai uniós forrást, amelyet a helyi …
null
1
https://www.magyaridok.hu/belfold/kampanyra-kolti-dk-kozpenzt-2630839/
2018-01-02 06:10:00
true
null
null
Magyar Idők
Hogyha egy célszemélynek a titkosszolgálat valamelyik munkatársa elmondja, hogy őt megfigyelik, akkor súlyos bűncselekményt követ el - idézte Georg Spöttle állítását a Hír TV . A biztonságpolitikai szakértő szerint elképzelhetetlen az, amit Magyar Péter állít, hogy megfigyelik őt. - Akik a titkosszolgálatnak dolgoznak, a legmegbízhatóbb emberek, akik tényleg mindent megtennének a hazájukért, végsőkig elmennének, a magyar szakszolgálatoknak nagyon-nagyon jó a nemzetközi híre is - mondta Georg Spöttle. Együtt dolgoznak más nagy cégekkel, legyen az a CIA például amikor a terrorizmus veszélye áll fenn, amikor le kell fülelni olyan embereket, akik akár az interneten hűséget fogadtak a DIES-nek az Iszlám Államnak, tehát jó az együttműködés - mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: egy rendkívül megbecsült szervezetről beszélünk, és nyilvánvalóan úgy válogatják ki a munkatársaikat, hogy feddhetetlenek legyenek. Borítókép: Magyar Péter (
Több helyen is sántítanak a Magyar Péter megfigyeléséről előadott teóriák
Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/tobb-helyen-is-santitanak-a-magyar-peter-megfigyeleserol-eloadott-teoriak
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Az Országgyűlés honlapján olvasható dokumentum szerint tavaly 329 303 bűncselekményt regisztráltak. Ez az adat 2010-ben 447 186, 2012-ben pedig 472.236 volt. A tavaly regisztrált bűnelkövetők száma 108 389 volt, valamivel kevesebb a 2013. évi 109 876-nál. Közel háromszorosára nőtt a korrupciós cselekmények száma, 2013-ban 1105-öt ilyen esetet regisztráltak, tavaly 3 268-at. 2010-ben még ez a szám még 481 volt – derül ki a beszámolóból. A bűncselekményfajtán belül négyszeresére nőtt a regisztrált gazdasági vesztegetések száma. A drog és a pénzmosás is gond A kábítószerrel visszaélések száma nőtt: 2014-ben 6 159 ilyen bűncselekmény miatt kellett eljárni, 2013-ben ez az adat 5 445. A beszámoló megállapítja, hogy “a vásárlók és a fogyasztók sérelmére megvalósult bűncselekmények miatti büntetőeljárások ritka előfordulása ellentétes az ilyen magatartások köztapasztalat szerinti gyakoriságával. A regisztrált büntetőeljárások csekély száma a felderítés hatékonyságának javítását igényli”. Az írás kitér arra is, hogy “alig sikeresebb a bűnüldözés a pénzmosás tekintetében. Az elmúlt évtizedekben a szervezett bűnözésnek a bűnözői életvitel gazdasági hátterét, pénzügyi biztonságát és leleplezésének konspirációját felszámolni hivatott büntető rendelkezések nem igazán bizonyultak hatékonynak”. A hatóságok tavaly 21 esetben derítettek fel pénzmosást. A bűnözés mértékét döntően meghatározó vagyon elleni bűncselekmények közül a leggyakoribbak a lopások, ezekből tavaly 141 469-t regisztráltak, 2013-ban még 167 657 volt. Csökkent a csalások száma is: a 2013. évi 37 345-ről 33 370-re tavaly. A közlekedési bűncselekmények száma számottevően, a 2013. évi 14 804-ről 17 639-re nőtt tavaly. Embercsempészés tavaly 363 vált ismertté, ez jóval több a 2013-ban regisztrált 246-nál. Csökkent a befejezett emberölések száma: tavaly 129 volt, ami nyolccal kevesebb az előző évinél.
Polt Péter: Háromszorosára nőtt a korrupcós esetek száma
12,8 százalékkal csökkent az összes regisztrált bűncselekmény száma tavaly az előző évhez képest - derül ki Polt Péter legfőbb ügyésznek a vádhatóság tavalyi évéről szóló parlamenti beszámolójából.
null
1
https://24.hu/belfold/2015/05/20/polt-peter-haromszorosara-nott-a-korrupcos-esetek-szama/
2015-05-20 15:38:00
true
null
null
24.hu
"Az új Románia-szakértőnek, a diszkóliberális Magyar Péternek a figyelmébe ajánlok egy apróságot, amely többet mond mindennél: a beltéri wc-vel nem rendelkező háztartások aránya Romániában 24 százalék" - írta a Facebookon közzétett posztjában a politikus. Peti, ez azt jelenti, hogy minden 4. házban, lakásban nincs wc... - világosította fel, az Eurostat adataira hivatkozva a Tisza Párt vezérét Menczer Tamás. A hazai helyzetre kitérve azt írta, hogy ha az emberek a nemzeti konzultáció során egyetértenek a céljainkkal, akkor megduplázzuk a családi adókedvezményt , segítjük a kkv-kat, munkáshitelt vezetünk be, megvédjük a 13. havi nyugdíjat, és segítjük a megfizethető lakhatást. Végezetül megjegyezte: "Te pedig, Peti, az ellenzék legnagyobb csalódása leszel."
Menczer Tamás Magyar Péter
Menczer Tamás helyreigazította Magyar Pétert
[ "" ]
0
https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peter-diszkoliberalis-szamok
null
true
null
null
VAOL (Vas Népe)
Újabb öt embert gyanúsított meg a rendőrség a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. gazdálkodásával kapcsolatos nyomozás során - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hétfőn. A BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya április óta nyomoz az FKF Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban hűtlen kezelés miatt. "A nyáron a zrt. vezérigazgatóját a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki a pusztazámori hulladéklerakó környezetvédelmi beruházásával kapcsolatban" - tudatta a főkapitányság. A folyamatban lévő nyomozás során olyan információk jutottak a gazdaságvédelmi nyomozók birtokába, melyek újabb bűncselekmények gyanúját vetették fel. Az egyik beszállító gazdasági társaság több esetben a leszállított áruk forgalmi értékénél lényegesen magasabb árat számlázott, ezzel jelentős vagyoni hátrányt okozva az FKF Zrt.-nek. A nyomozók október 15-én, múlt pénteken délután házkutatást tartottak az FKF Zrt. egyik fővárosi telephelyén, ahonnan a fenti bűncselekmény bizonyítékául szolgáló iratokat és számítógépeket foglaltak le. Öt embert állítottak elő, akik közül négyen a zrt. anyagbeszerzési részlegének alkalmazottjai, az ötödik pedig a beszállító cég egyik képviselője. "A nyomozók mind az öt embert gyanúsítottként hallgatták ki, közülük egy anyagbeszerzőt őrizetbe vettek" - közölte a BRFK.
Újabb öt embert állítottak elő az FKF-ügyben
A Budapesti Rendőr-főkapitányság szerint újabb öt embert gyanúsítanak a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-vel kapcsolatos nyomozás során. Az öt ember közül egyet vettek őrizetbe.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2010/10/ujabb-ot-embert-allitottak-elo-az-fkfugyben
2010-10-18 14:00:00
true
null
null
Origo
Tuzson Bence hangsúlyozta: a változtatások célja, hogy hatékonyabbá váljon a bíróságok működése, a magyar emberek a bíróságokon hatékony és méltányos ügyintézést tapasztaljanak, és gyorsan legyen döntés az ügyükben. A miniszter felidézte: az elmúlt egy évben számos találkozón vett részt, amelyeken a bírósági szervezetek vezetővel átbeszélték, mire van szüksége a bírósági szervezetnek, az ügyvédi hivatásnak, hogy a bíróságok működése hatékonyabbá váljon. A miniszter megköszönte a szakmai ötleteket, véleményeket, amelyek hozzájárultak a megállapodás létrejöttéhez. Kiemelte: a megállapodásban döntően olyan elemek szerepelnek, amelyek a szakma, vagyis a bíróságok és ügyvédek képviselőitől érkeztek. Közölte: a megállapodás a hatékonyság növelése érdekében tartalmaz egy komoly illetményemelést is, ugyanis hatékony, jól működő bírsági szervezetről akkor beszélhetünk, ha megfelelő illetményt kapnak a bírák, bírósági alkalmazottak, beleértve a fogalmazókat és titkárokat is. Azt mondta, három lépésben, 2025, 2026 és 2027 januárjában emelik a jövedelmeket. Ennek nyomán a bírák jövedelme 48 százalékkal fog növekedni, a bírósági titkároké és fogalmazóké átlagosan 82 százalékkal, az egyéb bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal. Így egy átlagos bírói jövedelem el fogja érni a 2 millió 250 ezer forintot, a titkárok és fogalmazók átlagos jövedelme 1 millió 125 ezer forintra nő, a tisztviselőké pedig eléri a 850 ezer forintot - ismertette a tárcavezető. Tuzson Bence közölte azt is, megállapodás született a bíróságokon végrehajtandó szervezeti változtatásokról is, amelyek gyorsítani fogják a bíróságok működését és segítik az ügyek egyenletesebb elosztását. Azt mondta, ennek részeként "erősíteni fogják" az online jelenlétet, annak érdekében, hogy ne kelljen mindenkinek elmennie a bíróságra a tárgyalásra, azon az ügyfél, ügyvéd is részt vehessen online. Az egyetemi oktatásban lehetővé teszik, hogy az egyetemi csoportok online bekapcsolódhassanak a bírósági tárgyalásba, hogy megismerhessék, hogyan működik a bíróság. Tuzson Bence közölte: a megállapodás számos eleme segítheti a gyors és hatékony ügyintézést, például a cégeljárásra vonatkozó szabályok megváltoztatása. Hozzátette: a cégeljárás jelentős részben közigazgatási eljárássá válhat, bevezethető az automatikus döntéshozatal, ami nem igényli feltétlenül az emberi közreműködést, így az ügyfél az ügyvédi irodából már a bejegyző végzéssel távozhat. A miniszter egy kérdésre válaszolva elmondta, a változások jelentős része - az illetményemelés kivételével - 2026 januárjától lép életbe, ezért a jövő év "komoly jogalkotási, törvényalkotási munkával fog telni".
Nő a bíróságokon dolgozók illetménye
Létrejött a megállapodás az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács és a Kúria vezetőivel: a következő időszakban a hatékonyság növelése érdekében változtatásokat hajtunk végre a bírósági szervezet működésében, és jelentősen nő a bíróságokon dolgozók illetménye – jelentette be Tuzson Bence igazságügyi miniszter pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.
[ "" ]
0
https://hir6.hu/cikk/176736/no_a_birosagokon_dolgozok_illetmenye
null
true
null
null
Hir6
Menczer Tamás hozzátette, ez nem meglepő, hiszen aki a feleségét és a családját elárulja, a hazájával is megteszi ugyanezt. Magyar Péter a földig hajolt Brüsszel és Weber előtt, és a mentelmi jogáért cserébe mindent végrehajt. Nem kérünk a brüsszeli birodalomból, és nem kérünk a Brüsszel által irányított politikusokból sem. Megvédjük a családunkat, és megvédjük a hazánkat! - hangoztatta Menczer Tamás. Azt is hozzátette, Magyar Péter Brüsszel embere! A Weber-Magyar párostól meg kell védenünk Magyarországot - írta a politikus.
Menczer Tamás: a Weber-Magyar paktum világos
A Weber–Magyar paktum világos, Manfred Weber elmondta, hogy le akarja váltani a szuverenista Orbán-kormányt, Brüsszel emberének pedig Magyar Pétert választotta – írta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója szerdán a Facebook-oldalán.
[ "" ]
0
https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/10/menczer-tamas-a-weber-magyar-paktum-vilagos
null
true
null
null
FEOL (Fejér Megyei Hírlap)
A vádirat szerint a vádlott 2023 márciusában a késő esti órákban barátnőjével együtt a hernádbűdi turistakilátónál tartózkodott, ahol a terhelt tüzet rakott a kijelölt tűzrakó helyen. Ezt követően magához vett egy izzásban lévő, égő fagallyat, melyet a fából készült, háromszintes, tetővel ellátott kilátó egyik falábazatához tartott, majd elhagyta a helyszínt. A faszerkezet a cselekmény következtében meggyulladt, majd a kilátó kidőlt és jelentős része leégett. A vádlott közel 7 millió forint rongálási kárt okozott a kilátót tulajdonló önkormányzatnak , melyből a vádlott önkéntes teljesítése folytán 100 ezer forint megtérült. A büntetőeljárási törvény alapján - amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak - a bíróság előkészítő ülésen ítélettel dönthet a vádlott büntetőjogi felelősségéről. Ennek hiányában az eljárás tovább folytatódik, a bíróság az ügyben tárgyalást tűz és megkezdi a bizonyítási eljárást.
Bíróság elé áll a hernádbűdi kilátó felgyújtója!
Előkészítő ülést tart kedden délelőtt az Encsi Járásbíróság annak a vádlottnak az ügyében, aki 2023 márciusában felgyújtotta a hernádbűdi „Fülelő” kilátót.
[ "" ]
0
https://www.boon.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/birosag-ele-all-hernadbud-kilato-felgyujtoja
null
true
null
null
BOON
2010.03.01. 23:00 Ügyészek várták a Ferihegyi repülőtéren a Honvédelmi Minisztérium egyik volt főosztályvezetőjét, akit nemrég hívtak haza a külföldi szolgálatból – értesült lapunk. A dandártábornoknak vélhetően köze lehet ahhoz a vesztegetési ügyhöz, amelyben néhány hete folytatnak eljárást. A gyanút annak az ezredesnek a vallomása alapozhatta meg, aki terhelő bizonyítékokkal szolgálhatott több, a szaktárca alkalmazásban álló személy – például a katonai akadémia rektora – korrupciós ügyében. Videofelvételekre hivatkozott a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) rektora a gyanúsítás szerint a DHL nemzetközi szállítmányozási cég vezetőinek – tudta meg a Népszabadság. Laptársunk szerint Szabó János azt állította, a birtokában lévő filmen bűncselekményekben részt vevő személyek láthatók. Az egyetemi vezető azt ajánlotta, elintézi, hogy a nyomozás alatt a felvétel ne kerüljön a sajtóhoz, ha elbocsátják a DHL négy biztonsági vezetőjét, hogy az általa javasolt őrző-védő céggel köthessenek szerződést – írja a kormány közeli napilap. Megemlítik azt is, hogy a rektor 2009 novemberében kétszer is találkozott a szállító társaság vezetőivel, majd január 27-én újra egyeztettek. Szabó védőügyvédje, Zamecsnik Péter tegnap úgy nyilatkozott: nem érti, miért vádolják befolyással üzérkedéssel védencét, hiszen nem azt ígérte, hogy a nyomozást tudja kedvező irányba befolyásolni, hanem csak azt, a hogy egy videofelvétel nem kerül nyilvánosságra. Az ügyvéd ugyanakkor a Fővárosi Főügyészséghez fordult, hogy vizsgálják ki az elfogás körülményeit, így azt is: védence valóban ellenállást tanúsított-e az elfogása során, ahogy ezt a rendőri jelentés tartalmazza. Az előzetes letartóztatási indítványban a letartóztatás okaként ugyanis ezt jelölték meg, ugyanakkor az őrizetbe vételi határozatban az nem szerepelt – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy védence azt mondta: semmilyen ellenállást nem tanúsított, „a rendőrök artikulálatlan üvöltéssel” berontottak az irodájába, a földre lökték, rátérdeltek a hátára és megbilincselték. A rektoron olyan erősen rögzítették a bilincset, hogy az megsértette a kezét is, majd a rendőrök két órán keresztül „nem találták a kulcsokat” – mondta Zamecsnik. A bírói végzésben az olvasható, hogy a rektor passzív ellenállást tanúsított, ebben az esetben azonban egyáltalán nem indokolt ilyen erős rendőri bánásmódot alkalmazni – indokolta az ügyészséghez benyújtott kérését. Bencze József országos rendőrfőkapitány az Info Rádióban ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, nem lehet előre látni az első reakciókat egy kommandós akciónál, főként egy olyan személy esetében, aki pozíciójánál fogva fegyverviselési engedéllyel is rendelkezik. A Nemzeti Nyomozó Iroda tevékenysége tehát szerinte jogszerű, arányos és szakszerű volt. Szabó Jánost és D. Lászlót, a DHL egyik igazgatóját tegnap helyezte a Budai Központi Kerületi Bíróság előzetes letartóztatásba egy hónapra. A bíróság ugyanis az eljárás befolyásolásától, meghiúsításától tart. A határozat ellen mindketten fellebbeztek. Szabó rövid vallomást is tett, amelyben azzal érvelt, hogy csak „jóhiszemű közbenjáró” volt, és azért figyelmeztette az egyetemmel kapcsolatban lévő DHL-t. A rektor védője viszont nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy a gyanúsított miért nem a rendőrségen tett feljelentést, ha bűncselekményekről volt tudomása. Lapunk úgy értesült, a gyanúsítást megalapozó bizonyítékot egy olyan ezredes vallomása nyújthatta a rektor ügyében, akit hetekkel ezelőtt vettek őrizetbe egy súlyos vesztegetési ügy miatt. Mint megírtuk, ez a tiszt a HM egyik százszázalékos tulajdonában lévő cégének felső vezetője volt, korábban pedig vezető beosztásban dolgozott a Zrínyi egyetemen is, és vélhetőleg vádalkut kötött a nyomozó hatósággal. A HM cégének őrizetbe vett vezetője egyébként gazdasági igazgatója volt annak a HM Térképészeti Kht.-nak, amelynél a Népszava közlése szerint a vesztegetés történhetett. A HM-cégeket és közhasznú társaságokat február 15-i megszüntetéséig a HM védelempolitikai főosztálya felügyelte. A főosztály legutóbbi vezetőjét, Oláh János dandártábornokot azóta rendelkezési állományba helyezték, helyettesét pedig őrizetbe vették. Forrásaink szerint a főosztály korábbi vezetőjét ugyanakkor nemrég hazahívták külföldi szolgálatából. Úgy tudjuk, a volt katonai attasét ügyészek várták a Ferihegyi repülőtéren, és ellene is eljárás várható.
Az ezredes vallomása perdöntő lehet
Ügyészek várták a Ferihegyi repülőtéren a Honvédelmi Minisztérium egyik volt főosztályvezetőjét, akit nemrég hívtak haza a külföldi szolgálatból – értesült lapunk. A dandártábornoknak vélhetően köze lehet ahhoz a vesztegetési ügyhöz, amelyben néhány hete folytatnak eljárást. A gyanút annak az ezredesnek a vallomása alapozhatta meg, aki terhelő bizonyítékokkal szolgálhatott több, a szaktárca alkalmazásban álló személy – például a katonai akadémia rektora – korrupciós ügyében.
null
1
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/03/az-ezredes-vallomasa-perdonto-lehet-2
2010-02-20 15:58:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Hamarosan új típusú, multifunkciós önkiszolgáló kasszákkal találkozhatunk a hazai üzletekben: olyan innovatív, hibrid pénztárgépekről van szó, amelyek képesek arra, hogy önkiszolgáló üzemmódban működjenek. Közben, ha kell, a gépet azonnal át lehet állítani hagyományos, szalagos, személyzet által vezérelt funkcióra úgy, hogy beálljon mögé a pénztáros. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a vásárlók még gördülékenyebben és gyorsabban intézhessék a bevásárlásaikat. A legújabb generációs önkiszolgáló kasszákat fejlesztő és telepítő magyar cég, a Laurel Kft. ügyvezetője szerint a kezdeti fanyalgások és gyermekbetegségek ellenére egyértelműen kijelenthető: megbarátkoztunk az önkiszolgáló kasszákkal, és a műfaj mára sokunk hétköznapjainak szerves része. Vagyis mind globális, mind helyi piaci értelemben igaz, hogy a kiskereskedelmi láncok számára sikeres, jövedelmező üzletnek bizonyult az önkiszolgáló kasszák bevezetése - mondta el az Economxnak Bessenyei Attila, a cég vezetője, aki hozzátette: jelenleg is folyamatosak a bővítések. Bár a magyar cég 2006 óta kísérletezik, önkiszolgáló kasszáikkal 2019-ben érték el az áttörést: addigra érett meg a piac arra, hogy valódi projektek realizálódjanak. Mára 12 különböző láncnál több mint 700 telepített önkiszolgáló kasszánál tartanak, itthon és külföldön egyaránt. Hazai ügyfeleik például a Decathlon, a CBA és a Praktiker. Itthon összességében szinte minden nagyobb diszkontláncnál megtalálhatóak az önkiszolgáló kasszák, és amelyek már beépítették, folyamatosan bővítik a kapacitást. A Laurelnek van többek között olyan ügyfele, ahol tavaly felszerelték az önkiszolgáló kasszákat, majd amikor idén új üzletet nyitottak, gyakorlatilag már kötelező elemként telepítették az önkiszolgáló kasszákat, mert úgy látták, támogatja őket a munkavégzésben. Arról nem is beszélve, hogy heteken belül megnyílik az első hazai távfelügyelt, teljesen automatizált, önkiszolgáló bolt, a trend pedig nagy eséllyel újabb teret és apropót ad az önkiszolgáló kasszák további terjedésének. A külföldi, leginkább csehországi példákon keresztül az látható, hogy a 0-24-órás nyitvatartást biztosító, távfelügyelt önkiszolgáló kereskedelem a boltok megszokott nappali nyitvatartása mellett 10-20 százalék plusz forgalmat tud generálni az egyes üzleteknek. Az önkiszolgáló kasszák számokban: a Laurel eddigi tapasztalatai és számításai szerint a havi 30 millió forintos árbevételű, legalább két-három kasszás boltokban már megéri önkiszolgáló pénztárakat telepíteni; egy önkiszolgáló kassza átlagosan egy dolgozót tud kiváltani, ami a kassza konfigurációjától függően, a mai bérekkel számolva a legrosszabb esetben is két-három év alatt megtérülővé teszi a beruházást; míg egy átlagos pénztáros egy hónapban körülbelül 5 ezer blokkot ad ki, (illetve ez a szám egy igazán szorgalmas dolgozónál akár havi 7 ezer is lehet), ezzel szemben egy önkiszolgáló kassza - többek közt az akár folyamatos rendelkezésre állás miatt - havonta 10-12 ezer blokkra is képes lehet; a boltokban, ahol mind hagyományos, mind önkiszolgáló kassza elérhető, a nemzetközi 30-40 százalékos használati arányhoz képest idehaza megközelítőleg a vásárlók 50-60 százalékának kell az automata lehetőséget választania ahhoz, hogy a beruházás megtérülőnek számítson. Ehhez képest a hazai tapasztalatok szerint egy megfelelő rendszerrel, alapos tervezés és bevezetés esetén az élelmiszerszegmensben is bizonyítottan elérhetőek a 90 százalék feletti önkiszolgáló arányok is. a Laurel ügyfelei közül az egyik nemzetközi sportáruházlánc már átállt a 100 százalékos önkiszolgáló működésre, azaz boltjaikban hagyományos kasszánál már nem is fizethetnek a vásárlók; a globális trendek továbbra is erős növekedést mutatnak, ami az önkiszolgáló kasszák terjedését illeti, tavaly 10-12 százalékos volt a növekedés, míg a régóinkban 30 százalékos. Több a bolti lopás az önkiszolgáló kasszák óta? A vállalat ügyvezetőjének véleményét arról is kérdeztük, amit főként a külföldi sajtóban lehetett az utóbbi időben olvasni, hogy az önkiszolgáló kasszák gyakran válnak a bolti tolvajok céltáblájává. Vagyis az önkiszolgáló pénztárak az ismeretlen eredetű áruhiány okai, egyben fokozói. Ezzel szemben a partnereik visszajelzései alapján Bessenyei Attiláék egybehangzó tapasztalata, hogy a bolti áruhiány mértéke egyáltalán nem változott az önkiszolgáló kasszák beüzemelését követően. Akárkivel beszéltem a saját ügyfélkörünkből, mi romló statisztikákról nem tudunk. Lehet, hogy van egy-egy kiragadott eset, amit aztán felkapnak, de a jelenség nem gyakori szerencsére. Ha a lopások száma meg is növekedett, az leginkább az ország gazdasági állapotához köthető, nem pedig az önkiszolgáló kasszák telepítéséhez. Pláne, hogy az önkiszolgáló kasszákon ott a súlymérleg, a környékük pedig rendszerint az áruházak legtöbb kamerával ellátott része - sorolta lapunknak Bessenyei Attila, aki azt is kiemelte, hogy az önkiszolgáló pénztárakkal összefüggésbe hozható lopásoknak az utóbbi időben gátja az is, hogy ezeknél a kasszazónáknál blokkal kinyitható kapukat alakítottak ki az átrohanásos lopások kivédésére. Úgyhogy ha van is lopás, a Laurel ügyvezetője úgy tudja, az jellemzően inkább az eladótérben történik, magában az üzletben, ahol a tolvajok elteszik a táskájukba, a kabátjuk zsebébe, a ruhájuk alá, stb. a terméket.
Többet lopunk, mióta vannak önkiszolgáló kasszák?
Minden jel szerint mára megbarátkoztunk az önkiszolgáló kasszákkal, amelyek evolúciója ezen a ponton nem áll meg. A Magyarországon önkiszolgáló kasszákat fejlesztő és telepítő magyar cég, a Laurel Kft. ügyvezetője szerint inkább az ország gazdasági állapotához köthető, ha van lopás a boltokban, nem az önkiszolgáló kasszákhoz. Bessenyei Attila fontosnak tartja, hogy a kereskedőknek biztosítania kell az alternatívákat, ha elégedett vásárlókat szeretne, mind kasszatípusban, mind elektronikus és készpénzes fizetési opciókban.
[ "" ]
0
https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/onkiszolgalo-kassza-hibrid-penztargep-kereskedelem-laurel.799259.html
null
true
null
null
economx.hu (napi.hu)
Több tételt is kifelejtett vagyonnyilatkozatából Bánki Erik fideszes képviselő – írja a Direkt36. Az oknyomozó portál szerint a politikus egy Római-parton található lakást és több romániai földet sem tüntetett fel a dokumentumban. A Római Wellness Otthon lakópark, ahol a 133 négyzetméteres lakás is található, igen elegánsnak tűnik: tartozik hozzá fűthető medence, kerti grill, játszótér és fitnesszterem is. A lakással kapcsolatban – amely egyébként korábban sem szerepelt vagyonnyilatkozataiban – Bánki azt mondta, „félig-meddig” ott lakik, de azért nem tüntette fel az ingatlant a dokumentumban, mert nem személyesen ő, hanem cégei birtokolják. A cégtulajdon és a magántulajdon két különböző dolog. Ha egy cég tulajdonában van egy ingatlan, akkor a cég tulajdonában van, és nem a magánszemély tulajdonában – mondta a Direkt36-nak. A vagyonnyilatkozati rendszer szabályai nem mondják ki egyértelműen, hogy a közvetlen vagyontárgyak mellett a közvetett vagyonról is nyilatkozniuk kell-e a politikusoknak. Bánki Erik már 2009-ben feltűnt a lakóparkban: az év nyarán a politikus és felesége nagy tőkeemeléssel beszálltak a B6-Home Kft. nevű cégbe. A tőkeemelést az magyarázza a Direkt36 szerint, hogy a cég még korábban vásárolt egy új, 133 négyzetméteres lakást a Római Wellness Lakóparkban. A tőkeemelés után a korábbi tulajdonos 3 millió forintos üzletrészét is megvették, így Bánkiék lettek a cég – és így közvetve az annak tulajdonában álló lakás – tulajdonosai. 2010-ben Bánki felesége két másik lakást is szerzett ugyanennek a lakóparknak egy másik épületében. Bánki Ágnes ezeknek a lakásoknak sem közvetlenül, hanem a 100%-os tulajdonában lévő cégeken keresztül (A231 Kft., majd B6 Rent Kft.) lett a tulajdonosa. A házaspár 2012-ben eladta a B6-Home Kft.-t, és ezzel együtt az egyik lakást is, de Bánki felesége a B6 Rent nevű cégén keresztül továbbra is a két másik lakás közvetett tulajdonosa maradt. Azt nem lehet tudni, hogy Bánki feleségének vagyonnyilatkozatában megjelennek-e a Wellness Lakóparki ingatlanok, mivel az ő nyilatkozata nem nyilvános. Bánki Erik hasonlóan magyarázta azt is, hogy miért nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban a romániai vállalkozásain keresztül Erdélyben szerzett, több mint százhektárnyi földet és a romániai cégek több százmilliós köztartozásait. A dokumentumból kimaradt két romániai cége is, az egyiket Bánki elmondása szerint azért nem tüntette fel, mert egy másik cégen keresztül birtokolja, a másikat pedig azért nem, mert nem végzett érdemi tevékenységet, így egyszerűen elfelejtette beleírni a vagyonnyilatkozatba.
Itthon: Elegáns lakás és romániai földek is kimaradtak Bánki Erik vagyonnyilatkozatából
Szerinte azért nem, mert nem közvetlenül ő birtokolja őket.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20190109_Elegans_lakas_es_romaniai_foldek_is_kimaradtak_Banki_Erik_vagyonnyilatkozatabol
2019-01-09 13:26:00
true
null
null
HVG
A Blikk birtokába került dokumentumok szerint 25 millió euróról (7,8 milliárd forint) kötöttek szerződést 2011-ben, az első részletet, 6,7 millió eurót (2,1 milliárd forint) pedig bizonyíthatóan átutalta a magyar cég az antiguai egzotikus adóparadicsomban bejegyzett Emerald Cove Estates Limitednek. A kamatot barátira (1 százalékosra) szabták, a kölcsön fedezeteként pedig értékes antiguai ingatlanokat ajánlottak fel, nem messze Silvio Berlusconi ottani villájától. Az üzlet megdöbbentő, mert az Alfapapír korábbi mérlegeiből nem derül ki, hogy honnan akaszthatott le ilyen irdatlan összeget a cég. Ráadásul adott a kérdés: az Európa egyik legtehetősebb üzletembereként számontartott akkori olasz miniszterelnök miért szorult egy magyar cég anyagi segítségére? Nem is lehet mással magyarázni az egészet, mint hogy a kölcsönnel egy másik ügylet lezsírozását papírozhatták le. Az Alfapapírtól ugyanis egy dollármilliárdos ukrán oligarcháig, Dimitrij Firtasig vezetnek a szálak, aki Silvio Berlusconi akkori miniszterelnökkel akart üzletet kötni. Ehhez pedig magyar segítséget is igénybe vett. Az Alfapapír részéről Georges Roth akkori ügyvezető írta alá a szerződéseket. Kerestük őt, de lapzártánkig nem válaszolt. Elmentünk az Alfapapír Kft. bejegyzett székhelyére is. A budai villánál csöngetésünkre nem jött elő senki. A szomszédok régóta nem látták a ház urát, egy ősz, szemüveges férfit. Nem véletlenül. Őt más ügyben, vesztegetéssel vádolják az amerikai hatóságok. Az FBI elfogatóparancsot adott ki ellene tavaly. És hogy ki ő? Nos, nem más, mint Firtas (akit tavaly Bécsben őrizetbe vettek vesztegetés miatt, de 125 millió eurós, azaz 39 milliárd forintos óvadék fejében szabadlábon lehet) jobbkeze és bizalmasa, Knopp András, aki egy cégén keresztül tulajdonolja az ingatlant. Knopp Firtas cégének, a Group DF Interna­tionalnek (GDFI) a vezetője, amely dollármilliárdokra tett szert a gázkereskedelem révén. A GDFI-é volt ugyanis felerészben az orosz–ukrán érdekeltségű RosUkrEnergo. Firtasék az olasz piac felé is nyitni akartak, ezért szerettek volna találkozni az olasz miniszterelnökkel. A birtokunkban levő levelek szerint Firtasék gáz- és médiaüzleteket akartak kötni Berlusconiékkal. A találkozó létrejött, de nem volt olcsó: 25 millió euróban állapodtak meg, ezt papírozhatták le. A kölcsön határideje a szerződés szerint két éve lejárt, tudomásunk szerint nem fizették vissza, a magyar cég sem követelte az összeget. Pártkáderből üzletember Knopp András a rendszerváltás előtt MSZMP-funkcionáriusként dolgozott, fő feladata az ellenzéki mozgalmak elleni fellépés irányítása. Egészen államtitkári posztig vitte. A rendszerváltás után sikeresen nyergelt át az üzleti szférába, kiváló szovjet és német kapcsolatait kamatoztatva. Elsősorban a gázüzletágban mozgott, nagy szerepe volt Dimitrij Firtas oligarcha felemelkedésében. Ritkán szerepel a nyilvánosság előtt. A büszke oligarcha Dimitrij Firtas azon kevés oligarcha közé tartozik, aki fő cégét saját magáról nevezte el. A Group DF International teljes neve ugyanis Dimitrij Firtas-csoport. Az ukrán oligarchának kiválóak az orosz kapcsolatai is, a gázkereskedelmen dollármilliárdokat kaszáló RosUkrEnergo ötven százalékát is ő birtokolja. Firtas kikotyogta az amerikai nagykövetnek, hogy az orosz maffia fejének tartott Szemjon Mogiljevics a cég igazi tulajdonosa, ez az információ pedig a WikiLeaks-botrány idején nyilvánosságra került. Firtas később mindent tagadott.
Az évtized nemzetközi botrányába keveredett egy magyar Kft!
Budapest—Milánó — Egy rejtélyes, papírkereskedelemmel foglalkozó magyar cég, az Alfapapír Kft. adott kölcsön milliárdokat egy a dúsgazdag Berlusconi család érdekeltségébe tartozó offshore cégnek pár évvel ezelőtt.
null
1
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/rejtelyes-magyar-ceg-kolcsonzott-78-milliardot-berlusconinak-2417363
2015-11-04 00:00:00
true
null
null
Blikk
Az előző eseményt Péterffy Attila pécsi polgármester és a kisebbségbe szorult baloldali csoportja (MSZP-DK-Jobbik-Momentum) kihagyta, ahogyan a velük szimpatizáló Magyar Kétfarkú Kutya Párt sem volt hajlandó a pécsiek érdekében egyeztetni. A Tiszta Kezek Egyesület, a Mi Hazánk és a Mindenki Pécsért Egyesület képviselője viszont részt vett a közös munkában.
Hétfőn folytatják, hátha most sikerül előrelépni
A Fidesz-KNDP-ÖPE szövetség által kezdeményezett Korszakváltó Kerekasztal keddi ülése után november 11-én, azaz ma ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a pécsi közgyűlés szervezeteinek tagjai azért, hogy konszenzusos, közös megegyezés alapján hozott döntésekkel tudják a választókat képviselni.
[ "" ]
0
https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/hetfon-folytatjak-hatha-most-sikerul-elorelepni
null
true
null
null
BAMA
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád Elutasította az Alkotmánybíróság az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás ellen irányuló kereseteket - olvasható a testület pénteken közzétett határozatában . Elutasították a Fővárosi Törvényszéknek azt az indítványát, amely szerint a szolidaritási hozzájárulás mértéke és a Magyar Államkincstár általi inkasszálása ellentétes a nemzetközi szerződésekkel és kifejezetten elkobzó jellegű. Az Alkotmánybíróság szerint nem lehet megállapítani, hogy Budapestet aránytalanul sújtotta volna 2013-ban a szolidaritási hozzájárulási adó és ezáltal a főváros az államkassza nettó befizetőjévé vált volna. A testület határozata ellenére a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat győzelemként értékelte a döntést. A fővárosi önkormányzat az MTI-vel azt közölte, szerintük igazat adott az Ab a fővárosnak abban, hogy a Magyar Államkincstárnak a fővárost ügyfélként kezelő hatósági eljárásban kellett volna megállapítania az önkormányzatot érintő elvonás mértékét, amellyel szemben adott a jogorvoslat lehetősége. Kiemelték, hogy ez annak tükrében különösen fontos, hogy az Ab szerint a szolidaritási hozzájárulás összegének megállapítása során meg kellett volna vizsgálni, hogy az nem lehetetleníti-e el az önkormányzatot feladatai ellátásában. Az Alkotmánybíróság kimondta, ha az állam több hozzájárulást von el Budapesttől, mint amennyi támogatást ad, akkor az ellentétes lehet az európai Önkormányzati Chartában és az Alaptörvényben biztosított önkormányzati autonómiával. A fővárosi önkormányzat ugyanakkor közleményében nem szólt arról, hogy a testület szerint nem mutatható ki aránytalanság a szolidaritási hozzájárulás mértékét tekintve, vagyis a konkrét esetben nem ellentétes az említett önkormányzati autonómiával kapcsolatos garanciákkal. Szalai Piroska fővárosi önkormányzati képviselő, a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának tagja friss elemzésében ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy Karácsony Gergely nem állíthatja, hogy a fővárosnak nem volt pénze egyebek mellett a lakhatási válság kezelésére, vagy a főpolgármester állítása szerint a működési költségekre sem. Szalai Piroska emlékeztetett: Tarlós István főpolgármester több mint 200 milliárd forinttal adta át a várost 2019-ben. Abból akkor közel egy évig működhetett volna, nem is beszélve arról, hogy tavaly az iparűzési adónak csak a növekménye volt 70 milliárd forint a legutóbbi, április végén elfogadott zárszámadó beszámolójuk szerint. Harmadával több adót fizettek be a fővárosi vállalkozók tavaly, mint tavalyelőtt. S ezen kívül is voltak még többletbevételei a fővárosnak, így aztán 94 milliárddal nőttek a működési bevételek, azaz azok a pénzeik is harmadával nőttek, amiket bármire lehet költeni. S a szolidaritási hozzájárulásra a beszámoló szerint 4 milliárddal fizettek többet be, mint a tavalyelőtt. Így aztán jutott pénz nyáron a cégvezetőknek hatalmas külön jutalmakra is - emelte ki Szalai Piroska. A fővárosi önkormányzat 2013 nyarán indított pert a Magyar Államkincstár ellen a tizenkétszeresére emelt, a fővárosi közszolgáltatások nyújtását veszélybe sodró szolidaritási hozzájárulás miatt. A Fővárosi Törvényszék elsőfokon, nem jogerősen a keresetet annak tartalmi vizsgálata nélkül visszautasította, arra való hivatkozással, hogy nincs hatásköre vizsgálni az Államkincstár eljárásának törvényességét.
Az Alkotmánybíróság kimondta, valóban veszélybe sodorta-e Budapest működését a szolidaritási hozzájárulás
Maradhat a szolidaritási hozzájárulás, az Alkotmánybíróság szerint a Magyar Államkincstár nem járt el alaptörvény-ellenesen, amikor beszedte a fővárostól az összeget, noha Karácsony Gergely nem akart fizetni. A fővárosi önkormányzat a testület döntését részben sikerként értékelte.
[ "" ]
0
https://mandiner.hu/belfold/2024/10/az-alkotmanybirosag-kimondta-valoban-veszelybe-sodorta-e-budapest-mukodeset-a-szolidaritasi-hozzajarulas
null
true
null
null
Mandiner
Az Együtt-PM válaszokat vár Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől és Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől a nemzeti italboltokkal kapcsolatban – közölte Szigetvári Viktor, a pártszövetség társelnöke csütörtökön. A sajtóban megjelent hírek szerint mégiscsak igaznak bizonyultak azok a feltételezések, miszerint a trafikok után jöhetnek a nemzeti italboltok, vagyis alkoholt is csak az erre létrehozott, az állam által engedélyezett italüzletekben lehet majd kapni – írják. Szigetvári Viktor Lázár Jánost és Varga Mihályt arra kéri, hogy adjanak számot azokról a körülményekről, amelyek a szabályozást indokolják, illetve amelyek a szabályozás előkészítése mögött állnak. Az Együtt-PM-es politikus először kíváncsi arra: igazak-e a sajtóban megjelent hírek a nemzeti italboltok létrehozásáról, s ha igen, akkor milyen kereskedelmi és szakmai okok indokolják a nemzeti italboltok létrehozását; készült-e hatásvizsgálat az intézkedés várható hatásairól; milyen munkaerő-piaci hatásokat várnak az intézkedéstől. Szigetvári Viktor szerint a trafikok megjelenése után jelentősen nőtt az illegális forgalom, ezért arra is kíváncsi, hogy a jövedékiadó-bevétel tekintetében milyen hatásra számítanak. Kérdés továbbá az is, hogy milyen eljárás keretében osztják ki az italboltok koncesszióját, "hiszen a korrupt, politikailag vezérelt trafiktenderek botrányaiból mindenki megtanulhatta, hogy milyen az, amikor Orbán Viktor kormánya belenyúl a kereskedelembe" – tette hozzá az ellenzéki politikus. Az Együtt-PM támogat minden, a tömény- és égetett szeszes italok kereskedelmét tisztességesen szabályozó erőfeszítést, de nem engednek semmilyen oligarchikus érdekek által vezérelt új piacszabályozást és -újrarendezést – áll a közleményben.
Itthon: Az Együtt-PM azt kérdezi Lázártól: Ez igaz?
Az Együtt-PM válaszokat vár Lázár Jánostól arról a sajtóhírről, amely szerint állami felügyelet alá kerülne Magyarországon az alkoholforgalmazás, és ennek érdekében nemzeti italboltok jönnének létre.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20140904_Az_EgyuttPM_azt_kerdezi_Lazartol_ez_igaz
2014-09-04 16:10:00
true
null
null
HVG
Feldarabolta és eladta Badacsonytomaj alpolgármestere azt a kiváló helyen fekvő telket, amit turisztikai fejlesztés céljára szerzett meg jutányos áron az önkormányzattól még a megválasztása előtt. Hartai Béla azt ígérte, hogy 2022-ig pincesort épít a területre, és szerződésben vállalta, hogy ha nem valósul meg a beruházás, az önkormányzat visszaveheti tőle az ingatlant, sőt kötbért is fizet. A jelenleg is élő szerződés azonban nem akadályozta meg abban, hogy májusban fejlesztés nélkül egy építőcég tulajdonosának továbbértékesítse a területet – írtuk meg július végén. Az ügyletről akkor sem az alpolgármester, sem a szerződést letárgyaló Krisztin N. László polgármester nem akart nyilatkozni. A városban azonban komoly visszhangot váltott ki az értékes ingatlan továbbadása, ezért a vezetők egy héttel a cikk megjelenése után kitettek egy közleményt az önkormányzat honlapjára. Noha azt állítják, hogy téves és félreérthető információkon alapuló sajtótámadások érték az önkormányzatot, a szöveg nem cáfolja a 24.hu állításait. Sőt, a telekügyben a közlemény egyfajta önkormányzati vizsgálatot is ígér, bár a szövegben egyszer sem említik meg, hogy a főszereplő az alpolgármester. Mivel a szerződés 2022. augusztus 7-ig tart, a vevő további szándékait azóta nem firtattuk, önkormányzatunk csak a közelmúltban értesült az ingatlan adásvételről, ezért az ügyvédünk végzi a dokumentumok vizsgálatát. Amennyiben az önkormányzat részéről intézkedésre van szükség, azt maradéktalanul megtesszük! – olvasható. A város érintett vezetője azzal védekezik, nem tudták, hogy önkormányzatuk építési szabályzata erősen korlátozza a területi beépíthetőséget. Azt állítják, csak jóval később derült ki, hogy a szabályzat nem tesz lehetővé olyan fokú beépítést, mint amit az alpolgármester szeretett volna. A védekezés azért is sántít, mert a 2017-es adásvételi szerződésben egyáltalán nem szerepelt konkrét fejlesztési vállalás. A megállapodásban csupán annyit rögzítettek, hogy Hartai a város javát is szolgáló „turisztikai hasznosítás (fejlesztés) céljára” kapta meg az ingatlant, az, hogy mi lesz ez a fejlesztés, vagy hogy mekkora helyet foglal majd el, szóba sem került. A közlemény kitér a 24.hu július elején megjelent cikkére is, amelyben a strandbüféüggyel foglalkoztunk. Az önkormányzat a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt pályáztatta meg a strand vendéglátóhelyeinek bérleti jogát, amelyet Hartai korábbi cége szerzett meg. Az alpolgármester felügyelete alá tartozó városüzemeltető cég addig módosítgatta a három elárusítóhely bérleti jogára vonatkozó közbeszerzés kiírását, amíg végül megszületett a megfelelő eredmény. A beavatkozás mértékét mutatja, hogy a fő rivális, a korábbi bérlő a második pályázatot meg is nyerte, de érvénytelenítették az eredményt. A közlemény itt sem említi Hartai nevét. A szövegben egyszerűen felsorolják a három pályázatot, de meg sem próbálják elmagyarázni, hogy a vírushelyzetre hivatkozva miért érvénytelenítettek egy 12,2 millió bérleti díjat ajánló nyertes pályázatot, hogy aztán 8,7 milliós ajánlattal a Mejlinger és Társa Kft. nyerje el a bérleti jogot. Hartai Béla alpolgármester az Opten adatai szerint három nappal a tavaly októberi önkormányzati választás előtt lépett ki a cégből, de a 24.hu-nak azt nyilatkozta, hogy nincs köze a Mejlinger Kft. győzelméhez. Az egyik olvasónk viszont augusztus első hétvégéjén lefotózta az alpolgármestert, amint a büfé pultja mögött segédkezett. Forrásaink szerint el is kelt a segítség, mert az új felállás miatt minden hétvégén óriási sorok jellemzik a strandvendéglátást. Az önkormányzat ugyanis azt is megengedte a cégnek, hogy az elnyert három üzlethelyiségből idén a vírushelyzet miatt csak egyetlen büfét üzemeltessen. A Hartai alpolgármester körüli balhék belháborút robbantottak ki Badacsonytomajon. Az eddig Fidesz-támogatással működő független polgármester közleménye nem nyugtatta meg a város független, de korábban fideszes képviselőjét. Forintos Ervin a hétvégén hosszú Facebook-posztban értékelte a telekügyet, és arra jutott, amennyiben felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja, akkor mindenkinek le kell vonni a konzekvenciákat. Ha önkormányzatunk ezután nem tudja vagy nem akarja a közvélemény számára megnyugtatóan tisztázni ezt az ügyet, abban az esetben képviselői mandátumomról lemondok. Takács Lajos, a település LMP-s hátterű független képviselője viszont Hartai lemondatására és a 20 milliós kötbér behajtására szólította fel a polgármestert. Városunkban az elmúlt időszakban botrány botrányt követ, Hartai úr tevékenysége, politikai és üzleti összeférhetetlensége súlyosan veszélyezteti a kormány által beígért városunkba érkező fejlesztési forrásokat, lehetőségeket, ami településünk érdekeivel ellentétes. – írta Takács. Információink szerint a botrányok miatt lemondott az önkormányzat turisztikai tanácsadója, Kruchina Károly is, aki egyébként több mint tíz éve a Fidesz országgyűlési frakciója mellett is tanácsadóként működik.
Az alpolgármester saját zsebre eladta a telket, Badacsonyban kitört a belháború
Zúgolódnak a képviselők az alpolgármester szerződésszegése miatt, a polgármester magyarázkodása sem nyugtatta meg a kedélyeket.
null
1
https://24.hu/belfold/2020/08/12/badacsonytomaj-belhaboru-hartai-bela/
2020-08-12 00:00:00
true
null
null
24.hu
Nagy István agrárminiszter most épp a magyar vidék elárulásával vádolja a Tisza Pártot; teszi ezt annak a kormánynak a tagjaként, amelynek köszönhetően kiürül a magyar vidék, szinte teljesen megszűnik a nagy múltú magyar kertészeti, valamint a zöldség-, és gyümölcstermesztési ágazat, írta az MTI Magyar Péter vasárnapi közleménye alapján. Az ellenzéki párt elnöke azt írta, az Orbán-kormány döntéseit 14 éve az határozza meg, hogy miképpen tudja előnyhöz és ingyen pénzhez juttatni a saját oligarcháit, és hozzátette: Orbánék szisztematikusan átjátszották az állami földeket a saját oligarcháknak és a legjobb minőségű földjeinkre pedig ázsiai akkumulátorgyárakat telepítettek. Magyar Péter szerint soha ilyen kevés családi gazdálkodó nem dolgozott a magyar agráriumban, a fiatal gazdák jelentős része sem földhöz, sem támogatáshoz nem jut és sokan külföldön kénytelenek boldogulást keresni. Kiemelte, hogy Nagy István agrárminiszter regnálása alatt "Európa-rekorder", 62 százalék volt az élelmiszer-infláció, és a magyar gazdák semmilyen támogatást nem kaptak az elszabaduló alapanyag- és energiaköltségek negatív hatásának ellensúlyozására. Azt írta, az Orbán-kormány büszkén kommunikál arról, hogy Magyarország képes lenne előállítani a hazai élelmiszer szükséglet többszörösét, eközben azonban az ország az alapvető tej- és hústermékek jelentős részét is importálja. Ha miniszter úr ma elmegy a világ almatermesztésének egykori központjába, Szabolcsba, akkor lengyel almát talál a zöldségesnél. Ha elmegy Battonyára, vagy más nagy múltú állattartó településre, akkor maximum házi kedvenceket talál. Nagy István hobbi méhészként és miniszterként arra sem volt képes, hogy a magyar méhészeket megvédje a beáramló, hamisított kínai méztől - sorolta. Magyar arra is felhívta a figyelmet, hogy 1990-ben a lengyel és a magyar agrárexport egyaránt 3,5 milliárd dollár volt. Ma a magyar 11 milliárd, a lengyel több mint 50 milliárd dollár. Kifogásolta, hogy miközben az aszály éves átlagban 500 milliárd forint kárt okoz a magyar mezőgazdaságnak, a kormány semmit nem tett az öntöző csatornák karbantartásáért, tisztításáért, vagy esetleg újak építéséért. A Tisza Párt komplex falurehabilitációs programot és agrárreformot hirdet a családi gazdaságok erősítéséért és a magyar vidék megmentéséért, továbbá elvégzi az öntöző rendszerek felújítását és elmaradt fejlesztését - ígérte. Vasárnap reggel az MTI Nagy István megszólalásáról is kiadott egy hírt, amelyben a miniszter vádolta a vidék elárulásával Magyar Péteréket, akik szerinte azt akarják, hogy vonják el a gabonatermeléstől az uniós támogatást.
Az MTI kiadta Magyar Péter válaszát, amit a vidék elárulását emlegető agrárminiszternek címzett
Magyar kiemelte, hogy Orbánék a legjobb termőföldekre akkumulátorgyárakat telepítettek.
[ "" ]
0
https://24.hu/belfold/2024/10/27/magyar-peter-mti-videk-elarulasaval-vadolja-az-agrarminisztert
null
true
null
null
24.hu
„Nem zártuk le a tárgyalásokat, (csak) elhalasztottuk, minden valószínűség szerint néhány nappal" – mondta Zoran Milanovic újságírói kérdésre Brüsszelben az európai uniós állam- és kormányfők csütörtök este kezdődött csúcstalálkozója előtt. Hozzátette, nem fog beszélni az ügyről Orbán Viktor magyar kormányfővel Brüsszelben, mert a horvát kormány által kinevezett tárgyalóküldöttség foglalkozik a kérdéssel. A Hina horvát hírügynökség csütörtök reggel adott hírt arról, hogy elhalasztották a horvát kormány és a magyar olajtársaság közötti, péntekre tervezett tárgyalásokat. A Mol magyarországi kommunikációs igazgatója közölte, nem kaptak hivatalos értesítést a halasztásról. A Hina nem hivatalos információi szerint a horvát kormány azért döntött a találkozó elhalasztása mellett, mert a Mol nem fogadta el, hogy a tárgyalás témája az INA horvát olajcég vezetési modelljének megváltoztatása legyen. Ez pedig ellentétes a szeptember 18-i első találkozón elhangzottakkal, amikor megbeszélték, hogy a következő téma az INA vállalatvezetése lesz. A Poslovni dnevnik horvát gazdasági újság információi szerint a horvát fél a korábban megbeszéltek szerint a szeptemberben rögzített menetrendnek megfelelő témáról kívánt tárgyalni. Akkor abban is megállapodtak a felek, hogy addig nem kezdenek új témába, amíg az előzőt le nem zárták – emlékeztetett a lap. A horvát kormány szerint az első megbeszélendő téma ezek alapján az INA irányítási modellje lenne, egészen pontosan az, hogy a vezetési struktúrát összhangba hozzák a gazdasági társaságokról szóló horvát törvénnyel. A Mol viszont – a lap szerint – olyan témákat javasolt, amelyekre csak a negyedik vagy ötödik találkozón kellene sort keríteni. A Jutarnji List című zágrábi napilap szerint a magyar fél az INA stratégiai fejlesztéséről kívánt tárgyalni, mert szerintük az fontosabb, mint az irányítási modell megváltoztatása.
Csúszik a Mol és a horvát kormány tárgyalása
Csúszik a Mol és a horvát kormány tárgyalása - Zágráb az INA-ról tárgyalna pénteken, a magyar cég nem. A horvát kormányfő Brüsszelben járva nem bszél az ügyről Orbánnal az EU-csúcson sem.
null
1
https://index.hu/gazdasag/2013/10/24/csuszik_a_mol_es_a_horvat_kormany_targyalasa/
2013-10-24 20:56:00
true
null
null
Index
A DK törvényjavaslatot nyújt be, miután személyes adatokra hivatkozva másodfokon is elutasították K. Endre kegyelmi dokumentumainak megismerését.Kálmán Olga, a DK országgyűlési képviselője februárban fordult közérdekű adatigényléssel az igazságügyi tárcához, hogy adják ki K. Endre, a bicskei pedofilsegítő kegyelmi dokumentumait. A DK képviselője szerint jogunk van tudni, mi alapján adhatott Novák Katalin kegyelmet egy olyan embernek, aki éveken keresztül bizonyítottan asszisztált a kiszolgáltatott gyermekek bántalmazásához, megalázásához, és hogy mivel indokolták a pedofilsegítő bűneinek megbocsátását.Az Igazságügyi Minisztérium azonban másodfokon is megtagadta a K. Endre kegyelméről szóló dokumentumok kiadását, arra hivatkozva, hogy azok bűnügyi személyes adatokat tartalmaznak, s azok nem nyilvánosak.Kálmán Olga ezek után bejelentette: a Demokratikus Koalíció törvényjavaslatot nyújt be az országgyűlésnek, hogy legyenek nyilvánosak a köztársasági elnök kegyelmi határozatai, és többet ne lehessen személyes adatokra hivatkozva eltitkolni az igazságot. "Nem véletlenül titkolózhat az Igazsági Minisztérium: nem akarhatják, hogy kiderüljön, Varga Judit volt igazságügyi miniszter valójában Orbán Viktor utasítására jegyezte ellen a bukott köztársasági elnök, Novák Katalin kegyelmi határozatát K. Endre ügyében. Éppen így működik az orbáni pedofilhálózat: Orbán pedofilokat tüntet ki, pedofilsegítőket enged szabadon, azután eltussolja az igazságot a magyarok elől" - zárta vasárnapi sajtótájékoztatóját a DK képviselője.
A DK nyilvánossá tenné az államfő kegyelmi határozatait
Az igazságügyi tárca ismét megtagadta a dokumentumok nyilvánosságra hozását.
null
1
https://hang.hu/belfold/a-dk-nyilvanossa-tenne-az-allamfo-kegyelmi-hatarozatait-168702
2024-10-20 10:52:00
true
null
null
Magyar Hang
Simicska pénteki „performansza” dermesztőleg hatott a kormányoldalon. Egy kormányközeli forrás a Népszabadságnak azt mondta, „nincs semmilyen kapcsolat” Simicska Lajossal, a kormány részéről senki sem keresi, „a helyzet hidegháborús, az arcokon mindkét oldalon rémület”. Tudomása szerint igyekeznek minden szálat elvágni a Simicska-érdekeltségekkel, ezért a Miniszterelnökségen az állami és PR-hirdetések esetén állítólag leállítják valamennyi közbeszerzés kiírását is. Tegnap már az Ausztriában szánkózó Simicska Lajos is hallgatott, lapjának sem nyilatkozott, a Magyar Nemzet a tulajdonosának szombaton a Népszavának mondott állításait idézte. Simicska, cáfolva a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió távozó vezetőinek indoklását, nem kérte médiabirodalma vezetőitől, hogy a reklámadó tervezett kiterjesztése miatt forduljanak szembe a Fidesszel vagy Orbán Viktorral. Azt is cáfolta, hogy Orbán Viktor családját támadják. „Számomra a család szent, a sajátom is és a másoké is” – tette hozzá. Simicska azt is közölte, hogy a bírálata a miniszterelnök politikájára és az Orbán Viktort körülvevő tanácsadókra (nyilván elsősorban Habony Árpádra) vonatkozott, nem pedig a miniszterelnökre. (Ezzel persze nem magyarázta meg, hogy miért Orbán Viktorra vonatkozóan használt nyomdafestéket nem tűrő kifejezést zsinórban.) Megismételte azt is, azt kérte, hogy a lap és a tv maradjon független. „Nem szólok bele sem a Magyar Nemzet, sem a Hír TV tartalmába” – idézte a lap Simicska Lajos lapunknak adott pénteki nyilatkozatát. D. Horváth Gábor, a Magyar Nemzet új, pénteken Simicska által expressz gyorsasággal kinevezett főszerkesztője pedig azt üzente az olvasóknak: senki nem kérte tőle, hogy változtasson a lap irányvonalán. D. Horváth Gábor megszólítva az olvasókat, azt írta: „Tisztelt Olvasók! Nem fordult hozzám senki olyan kéréssel, hogy a Magyar Nemzet 180 fokkal változtasson irányvonalán, vagy hogy bármiben is változtasson az értékrendjén. Emellett nem állt és nem áll szándékomban megváltoztatni a lap irányultságát, a szerkesztőségben mindannyian ragaszkodunk a Magyar Nemzet értékeihez. Társadalmi problémákra érzékeny, izgalmas napilapot fogunk szerkeszteni.” A hétfői lapot ugyanakkor még Szerető Szabolcs volt főszerkesztő-helyettes szerkesztette, aki egyike a pénteken felmondott vezetőknek. A Magyar Nemzetnél, a Hír TV-nél és a Lánchíd Rádiónál a hét végén és hétfőn is „katonás rendben” folyt a munka – mondta lapunknak a médiacsoport egyik vezető személyisége. A Népszabadságnak azt mondták, hogy a szombati Simicska-nyilatkozat és D. Horváth Gábor megnyilatkozása valamelyest megnyugtatta a munkatársakat, mint ahogyan az is, hogy volt főszerkesztő-helyettes kollégája, Szerető Szabolcs vállalta vasárnap a lap szerkesztését a pénteki lemondása és a sokk után is. A lapnál azt valószínűsítették, hogy a tegnapi átadás-átvétel után Liszkay Gábor volt főszerkesztő többet nem lép be a Magyar Nemzet épületébe.
Simicska-ügy: "Az arcokon mindkét oldalon rémület"
Nem kommentálta Orbán Viktor Simicska Lajos hét végi botrányos performanszát hétfőn. A kormányoldal igyekszik minden szálat elvágni a Simicska-érdekeltségekkel, állítólag leállítják a kormányzati PR-közbeszerzések kiírását. A helyzet „hidegháborús” – mondta a Népszabadságnak egy kormányközeli informátor.
null
1
http://nol.hu/belfold/hideghaborus-mediahelyzet-1515093
2015-02-10 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Lapunk értesülései szerint az 1100 hektárnyi földet ideiglenes használat címén birtokló (és további több mint ezer hektár állami legelőt bérlő) Tiszaigari Mezőgazdasági Kft.-t – meglehetősen nyomott áron – a hozzáférhető céginformációk alapján a Kékessy család tulajdonában álló cég, a tiszafüredi Kollányi és Társai Kft. veszi meg. A helyi gazdálkodók számára hozzáférhetetlen, egy tömbben lévő földterületből mindössze 240 hektárnyit pályáztattak meg tavaly, ám – annak ellenére, hogy idén február közepén elvileg megkezdődött a pályázatok értékelése – eredményt máig nem hirdettek. Közben a tiszaigari kft. bevetette a nála hagyott szántókat (a szóban forgó 240 hektárt is). A termést viszont (szó szerint és képletesen is) már a Kékessy cég arathatja le. A Kollányi és Társai Kft.-ben az egykori nagykövet jelenleg nem tag, a feltételezhető névadó, Kollányi György azonban Kékessy Dezső unokaöccse, és régi társa a földszerzésben (Tokaj-Hegyalján, ahol az Orbán család is szőlészkedik, Kékessy megbízásából többször is Kollányi György vásárolt termőföldeket). A cég jelenlegi másik tulajdonosa a GSK Holding Kft. nevű gazdasági társaság, amely Kékessy Georges Sándor, Kékessy Dezső fiának kizárólagos tulajdona. Nem cáfolva, hogy közel járnak a megegyezéshez, Bertalan József, a tiszaigari kft. ügyvezetője a Népszabadság kérdésére azt válaszolta: még le nem zárt ügyletről lévén szó, kérdezzük inkább a Kollányi és Társai Kft. illetékeseit. Kollányi György érdeklődésünkre szintén csak annyit mondott: aláírt szerződés nincs, egyebet pedig nem kíván az ügyről nyilatkozni. – Egyre több olyan esetről kapok tájékoztatást a gazdálkodóktól, ahol a kiírt pályázatot érvénytelenítették, visszavonták vagy – a már lejárt határidő ellenére – nem bírálták el – állítja Szabó Rebeka, a földbérletügyet a Fejér megyei visszásságok kapcsán elsőként a közvélemény elé táró LMP-s képviselő. Mint lapunknak megjegyezte, ezekről a pályázatokról hivatalos adatigénylés keretében kért információkat az NFA-tól, és a kapott adatokat nyilvánosságra kívánja hozni. Jelenleg a földalap a nyertesek nevén kívül gyakorlatilag mindent (a pályázati anyagokat, a pontozás részleteit és indoklását is) titokban tart, amit az ellenzéki politikus – mivel közvagyon osztogatásáról van szó – képtelen állapotnak tart. Az NFA értelmezése szerint ma egy nyertes pályázó sem beszélhet még a saját pályázatáról sem (például a sajtónak), az NFA-nak pedig nincs indoklási kötelezettsége a vesztesek felé, ilyen körülmények között átláthatóságról, társadalmi kontrollról nem lehet beszélni. – Az általam eddig átnézett pályázati anyagok alapján egyértelmű, hogy a döntési szempontok között van olyan, ami nem vezethető le magukból a beadott pályázatokból. A döntések nem mindig tükrözik a pályázati kritériumokat, illetve a meghirdetett politikai célokat, és olyankor, amikor az elnyert földbérletek megyénként néhány gazdasági érdekkörhöz koncentrálódnak, nehéz ezt a véletlen számlájára írni – különösen úgy, hogy igen gyakran a láthatóan gyengébb pályázat nyer. Néha nagyon kilóg a lóláb – ha Orbán Viktor felcsúti „jobbkeze”, vagy másutt a Fidesz polgármesterjelöltje nyer –, de nem mindig ilyen nyilvánvaló a politikai összefüggés. Erre lenne jó egy hatósági vizsgálat – hangsúlyozza a képviselő –, ami elől azonban a kormány illetékesei mind ez idáig elzárkóztak. Az újonnan földhöz jutó nyertesek informális beszélgetésekben gyakran azzal érvelnek, hogy hasonlóan zajlott az állami földek bérbeadása az előző kormányzati ciklusokban is: akkor ugyancsak pártközeli (de értelemszerűen a másik oldalon álló) pályázók indultak előnnyel. A valóságban azonban ez az analógia sántít, több ok miatt. Egyrészt, a kormányváltás előtti időszakban az állami földbérletek alig mozdultak (a legtöbb szerződést a rendszerváltás után, hosszú távra kötötték, alig néhány ezer hektár esetében járt le a terminus 2002 és 2010 között). Másrészt, a mostani titkos pályáztatás nem volt divatban, és élt az elő-haszonbérleti jog intézménye (ez azt jelenti, hogy a korábbi bérlő megtarthatta a bérleti jogot, de csak akkor, ha a nyílt liciten nem érkezett jobb ajánlat). Harmadrészt: az állam területarányosan számítva nagyobb bevételhez jutott, hiszen magasabb volt az átlagos bérleti díj, és magáért a bérleti jog megszerzéséért is fizetni kellett, 1000 hektáronként nagyjából 100 millió forintot, természetesen a bérleti díjon felül. – Budai Gyula az akkori szerződéseket sorról sorra átrágva eddig semmilyen törvénytelenséget sem talált – válaszolta lapunk kérdésére Gőgös Zoltán, a parlament mezőgazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke. Szerinte a szokásos – és a mából visszanézve is jogszerű – ügymeneten egyetlen indokkal változtattak, de a jogszerűséget olyankor is betartották: 2009 második felében több nagy állattartó üzem pályázott támogatásért a trágyakezelés megoldásához, és esetükben a szükséges kiegészítő bankhitelnél a pénzintézetek legalább tízéves bérleti joghoz ragaszkodtak. Ám ezekben az ügyekben is nyílt pályázat és licitálás előzte meg a földbérlet meghosszabbítását, és elő is fordult – Zalaszentgróton például –, hogy nem a korábbi bérlő nyert.
Belföld: A Kékessy család révbe ér Tiszaigaron
Igazolódni látszanak a megérzései a Népszabadság azon informátorainak, akik már hetekkel ezelőtt megjósolták, hogy a lejárt haszonbérleti szerződésű tiszaigari földeket azért „nem lehet” újból bérbe adni helyi gazdálkodóknak, mert azokra az Orbán Viktorral kitüntetett viszonyban lévő egykori párizsi magyar nagykövet, Kékessy Dezső családja tart igényt.
null
1
http://nol.hu/belfold/20120609-a_kekessy_csalad_revbe_er-1312890
2012-06-09 20:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A közlemény szerint az alapítványok a kezdetek óta - 2014-óta - több mint 6 milliárd forint értékben 1200-nál is több oktatási, tudományos pályázatot támogattak. Befektetésekben az alapítványok vagyona A tavaly december 31-ei állapot szerint az alapítványok és az általuk alapított gazdasági társaságok 35,46 milliárd forintot magyar állampapírban, 15,7 milliárd forintot bankbetétben, 90,46 milliárd forintot ingatlanban, 83,36 milliárd forintot befektetési jegyben tartanak, 43,54 milliárd forintot pedig vállalati kötvényekbe fektettek be. Az Optima kiemelte: az alapítványok a rájuk bízott vagyont a tevékenységükre vonatkozó szabályozások miatt nem költhetik el. Azt csak befektethetik, és annak hozamát használhatják fel működésük során.
Jelentősen gyarapították vagyonukat az MNB-alapítványok
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok alapításuk óta 2,12 milliárd forinttal, 266,4 milliárd forintról 268,52 milliárd forintra gyarapították vagyonukat - közölte az MTI-vel az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt.
null
1
https://www.origo.hu/gazdasag/2018/01/jelentosen-gyarapitottak-vagyon-mnb-alapitvany
2018-01-15 15:20:00
true
null
null
Origo
Jelentős szöveghű egyezéseket találtunk Isaszegi János nyugalmazott vezérőrnagy tavaly megjelent könyve és a könyvben nem jelölt források között. Az átemelések a törzsszöveg negyedét teszik ki. Korábban már megírtuk, hogy Isaszegi a doktori disszertációjának felét is hivatkozás nélküli másolással írta meg, a doktori fokozatot adományozó Debreceni Egyetem ezt azonban nem találta problémásnak; döntésük szerint lehet doktori fokozatot szerezni mások kutatásának összeollózásával és összefoglalásával. A HM Zrínyi Kiadó vezetője könyvében még „személyes élményeit” is szinte szó szerint a Wikipédiáról másolta, a Gondolat Kiadó igazgatója szerint azonban a 25 százalékos átvétel egyáltalán nem sok. Mint korábban írtuk, Isaszegi a Debreceni Egyetemen szerezte meg doktori fokozatát egy olyan disszertációval, melynek több, mint a felét szó szerint másolta más szerzőktől. A szövegtörzs és a mellékletek többsége szó szerinti, vagy kevéssé átfogalmazott átemelések voltak más szerzők műveiből, internetes hírekből, vagy éppen a Wikipédiáról. A kérdéses részeket azonban nem hivatkozta le sem a lábjegyzetekben, sem az irodalomjegyzékben, és idézőjeleket sem használt, saját gondolatainak tüntetve fel őket. A Debreceni Egyetem megkeresésünkre felülvizsgálati eljárást indított, azonban egy titkos jelentés alapján nem jelentett számukra problémát a plágium. A jelentés megismeréséért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, amit a lehető legtovább húzott az Egyetem, mielőtt megtagadta a teljesítést, majd sokadik kérésünkre a Doktori Tanács vezetőjétől kaptunk egy kivonatolt választ, melyben azonban nem mondtak igazat a plágium mértékét illetően. Isaszegi János 2015-ben jelentette meg könyvét a Gondolat Kiadónál, mely a XXI. század élettérháborúi címet kapta. A 326 oldalas könyv számottevő része Isaszegi másolt doktori disszertációjának és korábbi tanulmányainak gyűjteménye. Az összeollózott disszertációja mellett azonban azonban újabb plagizált szövegrészeket fedeztünk fel, melyek különböző weboldalak, például a múlt-kor.hu és a Wikipédia cikkeiből származnak. A könyv regionális konfliktusokról szól, rövidebb történeti bevezetés után az elmúlt évek háborúit és feszültségekkel teli térségeit mutatja be. Ajánlást írt hozzá Raffay Ernő történész, Isaszegi plagizált doktorijának konzulense, valamint Borbély Attila, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola korábbi rektora, Boda József rendőr vezérőrnagy, illetve Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő. Hasonló módon a doktori disszertációjához, Isaszegi minimális módosításokkal vagy azok nélkül emelt át bekezdéseket, oldalakat újságcikkekből, internetes honlapokról, vagy akár gimnáziumi történelemjegyzetből is. A nyelvezet és a szerkezet érezhetően változik formális és informális, illetve megfigyelő vagy értékelő között, aszerint, hogy épp saját vagy másolt részt olvasunk. Egy ponton még szerzői kommentárt is fűz egy bekezdéshez – miközben a bekezdés idézőjelek hiányában neki lenne tulajdonítható. A kommentár valójában egy jelöletlen MTI-hír átvételébe van beszúrva. (A könyvben számtalan helyen jelennek meg egyértelműen újságcikkekből származó szövegrészek.) A könyv törzsszövege mellékletek és egy nagyinterjú nélkül megközelítőleg 300 oldal, ebből eddig 100 oldalon fedeztünk fel bekezdésnyi vagy egész oldalnyi plágiumot. Ennek jelentős része a korábbi, plagizált doktori disszertáció beemeléséből származik, de számottevő hányadot tesznek ki az újonnan másolt részek is. A 300 oldalnyi tartalomból a szöveg körülbelül 275 oldalt tesz ki képek nélkül, ebben 65 és fél oldalnyi hivatkozás nélküli plágium található. Ez a könyv érdemi, vizsgálható részének 24%-a, vagyis közel negyede. Személyes élmény a Wikipédiáról Isaszegi könyvét egy, szinte teljes egészében a Wikipédiáról másolt történeti bevezetéssel kezdi. A dák-római háborúkat és Traianus császár oszlopát taglaló rész a következő mondattal zárul: Személyes élményem: amikor 2001-ben Rómában a NATO Vezérkari Akadémián tanultam, láthattam a római Traianus-oszlopot, amelyen megörökítették a császár által a dákok ellen indított háború mozzanatait domborművek formájában. A Wikipédia Dák-római háborúk szócikkében a következő található: A római Traianus-oszlop, amelyen a második háború mozzanatai domborművek formájában, képregényszerűen vannak megörökítve. A premodern korral foglalkozó 11 oldalból csupán kettő és fél oldal esetében nem mutatható ki a szöveghű másolás vagy enyhe parafrázis, de ezekben az esetekben is fellelhetők gyanús elemek. Ilyen a bizánci-arab háborúk kezdő bekezdése, melyben Visy Zsolt történész Nándorfehérvártól a déli harangszóig című művére hivatkozik. Ennek ellenére a szövegben szerepel az ottomán kifejezés, ami történészi körökben nem elterjedt, hiszen az angol ottoman szó magyar megfelelője az oszmán. Jellemző, hogy a Wikipédiáról másolt szövegrészek esetében a Wikipédia-szócikkben található hivatkozásokat is átemeli Isaszegi. Ilyen módon kerülhetett román nyelven írott könyv hivatkozása is a lábjegyzetbe. Alábbi galériánkban bemutatjuk Isaszegi könyvének néhány, Wikipédiáról és egyéb forrásokból másolt oldalát. Hasonlóan a másolt doktori disszertációjához, ebben a könyvben is találni ötletszerűen elhelyezett hivatkozásokat, melyek nem kapcsolódnak a szöveghez, sokkal inkább fedni próbálják a másolás tényét. Ilyennel találkozhatunk a 188. oldalon is, ahol közel egy oldalt másol át Drábik János Világdemokratúra: A hitelpénz-fasizmus világrendje című könyvéből, ennek ellenére az oldal alján Csicsmann László könyvfejezetét tünteti fel, melynek témája eltér Isaszegi-Drábik szövegétől. Drábik János mellesleg olyan témákban ír könyveket és szerepel tévéműsorokban, mint a globális háttérhatalom és a pénzvilágrend hatásai, az Illuminátusok és szabadkőművesek szerepe a világháborúk és forradalmak kirobbantásában, és a fehérfajú Európa elleni migránsinvázió. Drábik továbbá írásokat jelentet meg a nemzetközi zsidóság szerepének leleplezéséről, illetve az iszlám vallás teológiai ellentmondásairól is szívesen nyilatkozik. A furcsa hivatkozások nem meglepők, doktorijához hasonlóan itt is lehivatkozza Hodnik Ildikó pránaenergiával, atlantiszi tisztítással és holomezővel foglalkozó könyvét. Nem lehet véletlen Isaszegi János plágiuma nem lehet a véletlen műve. Sok esetben (doktorijához hasonlóan) évszámokat, adatokat, lexikális információkat sorol hivatkozás nélkül, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy esetlegesen nincs tisztában az akadémiai életben hatályos hivatkozási szabályokkal. Ez a feltételezés egy doktori fokozat esetében is nehezen állná meg a helyét, azonban a 96. oldalon lábjegyzetben hivatkozik a hvg.hu és az index.hu cikkeire is. Jelöli a pontos linket, illetve letöltési dátumot nevez meg (igaz ezek mindkét esetben a cikkek megjelenésének a napjai). Isaszegi János tisztában kellett, hogy legyen a könyv szerkesztésének idejében a megfelelő hivatkozási formákkal. Kérdéseinkkel megkerestük a könyv kiadóját, a Gondolat Kiadót. Elmondásuk szerint egy mű kiadásakor a tartalomért a szerző felelős. A kiadó igazgatója tájékoztatott arról is, hogy […]Ebben az esetben nem szakdolgozatról van szó, ahol a jelöltnek igazolnia kell, hogy a tárgyában felkészült, a túlzott adatolás nem indokolt. Ha feltüntette volna, hogy milyen forrást használt fel, akkor erre az esetre is egyébként a szabad felhasználás vonatkozhatott volna.[…] Grafika és coub: Deák Dorottya
Könyvében is plagizált a vezérőrnagy, aki már a doktoriját is összeollózta
Jelentős szöveghű egyezéseket találtunk Isaszegi János nyugalmazott vezérőrnagy tavaly megjelent könyve és a könyvben nem jelölt források között. Az átemelések
null
1
https://oktatas.atlatszo.hu/2016/12/02/isaszegi-janos-plagium-konyv-xxi-szazad-eletterhaborui/
2016-12-02 00:00:00
true
null
null
Átlátszó Oktatás
  Az egykori jobbikos EP-képviselő az ügyészség szerint az EU-t bomlasztotta, Oroszország érdekeinek megfelelően. A vád részben titkosszolgálati információkra épül, ezért nem lehetett nyilvános a tárgyalás. A bíró zárt tárgyalást rendelt el az Európai Unió elleni kémkedéssel megvádolt volt jobbikos Európai Parlamenti (EP) képviselő, Kovács Béla perének első napján. A Budapest Környéki Törvényszéken az úgynevezett előkészítő tárgyaláson a vádlottak első körben reagálhatnak az ügyészség vádiratára. A Kovács Bélával szembeni vádak részben titkosszolgálati információkra, lehallgatásokra épülnek, így államtitoknak minősülnek. Emiatt rendelt el a bíró a személyes adatok egyeztetése után zárt tárgyalást. A szabadlábon védekező Kovács Béla a tárgyalás előtt röviden nyilatkozott a sajtónak, ártatlanságát hangoztatta. A tárgyalás első néhány, még nyilvános percében Kovács nyugodtnak, magabiztosnak látszott. Mint arról többször írtunk, a polgári elhárítást végző Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) még 2014-ben jelentette fel Kovács Béla jobbikos EP-képviselőt kémkedés gyanújával. Az ügyészség szerint Kovács 2009-es képviselővé választása után orosz kérésre folyamatosan informálta az orosz katonai hírszerzést több ügyről is, például a Déli Áramlattal gázvezetékkel kapcsolatos uniós politikáról vagy az EU és Ukrajna viszonyáról. A bíróság weboldalán kivonatban ismertetett vádiratból kiderül: az ügyészség szerint az orosz hírszerzés egy Budapestre delegált hírszerzőtiszten keresztül tartotta a kapcsolatot a képviselővel. A hírszerzőtisztet ugyan 2013-ban elvezényelték Magyarországról, ám ekkor az bemutatta az utódját Kovács Bélának és a képviselő későbbiekben már vele tartotta a kapcsolatot. A vádirat azt is valószínűsíti: Kovács operatív feladata volt, hogy az EU-n belül olyan politikai csoportosulást hozzon létre, amelynek valódi célja az unió politikájának gyengítése Oroszország hatalmi érdekeinek megfelelően. A vádirat nem nevesíti, de a leírás ráillik a Kovács bábáskodásával 2009-ben Budapesten létrejött Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségére, amely az EU szélsőjobboldali és nem ritkán erős orosz kapcsolatrendszerrel rendelkező pártjait tömörítette. Ha megáll az ügyészség vádja Kováccsal szemben, akkor az a legvalószínűbb, hogy a politikus úgynevezett „befolyásoló ügynöki” tevékenységet végzett, azaz elsősorban nem titkosított iratok, információk megszerzése vagy mások beszervezése volt a feladata, hanem lobbitevékenység. A „befolyásoló ügynök” vádat rendkívül nehéz bizonyítani. Az ügynök ugyanis bármikor mondhatja, hogy munkásságát elvi meggyőződése és szimpátiája miatt, önként végezte, nem pedig „egy idegen hatalom által rárótt operatív tevékenységet látott el.” Másfelől az Európai Unió intézményei elleni kémkedés mint büntetőjogi kategória csak 2014-ben került be a magyar büntető törvénykönyvbe, Kovács kétes ügyeinek többsége pedig 2012 és 2014 közötti. Kováccsal szemben költségvetési csalás miatt is vádat emeltek, de ez kevésbé kacifántos ügy. Kovács EP-képviselőként fiktív parlamenti gyakornoki szerződéseket kötött több magánszeméllyel. Az érintettek a gyakorlati időszak alatt bizonyíthatóan nem tartózkodtak sem Strasbourgban sem Brüsszelben. Ezzel több mint hatmillió forintnyi kárt okozott.
Zárt ajtók mögött kezdődött Kovács Béla kémpere
Az egykori jobbikos EP-képviselő az ügyészség szerint az EU-t bomlasztotta, Oroszország érdekeinek megfelelően. A vád részben titkosszolgálati információkra épül, ezért nem lehetett nyilvános a tárgyalás.
null
1
https://nepszava.hu/3001032_zart-ajtok-mogott-kezdodott-kovacs-bela-kempere
2018-07-10 10:19:00
true
null
null
Népszava
Valakik loptak, vagy valakit megloptak Ha kell, az utcán tartanak lakossági fórumot Dögén Népszabadság • Kácsor Zsolt • 2007. október 8. A dögei önkormányzat képviselő-testülete tegnap délben rendkívüli ülést tartott: a Vincze Ferenc független polgármesterrel kapcsolatban az elmúlt napokban kirobbant korrupciós botrányt vitatták meg. Az ülésen testületi határozattal visszautasították a vitatott beruházással kapcsolatos - szerintük - valótlan állításokat. A dögei önkormányzat testületi ülésén egyetlen percig sem vehettünk részt, mert amikor megjelentünk, Vincze Ferenc, a falut 17 éve irányító polgármester azonnal zárt ülést javasolt, és indítványát a képviselők elfogadták. A botrány láthatóan megviselte a képviselőket, többen már azon felháborodtak, hogy az ülésen részt akartunk venni. - Magukat senki sem hívta ide! - fordultak többen felénk, majd nyomban megszavazták, hogy a nyilvánosság kizárásával tartsák meg az ülést. Az ügy előzménye: a Hír TV nyilvánosságra hozott egy 2006-ban készült hangfelvételt, amelyen állítólag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falu polgármestere arról beszélget egy építési vállalkozóval, hogy a testület húszmillió forintért cserébe "segíteni fog" egy helyi beruházáshoz szükséges pályázati pénz lehívásában. A beszélgetés során utalás hangzik el arra, hogy a vállalkozó már kifizetett nyolcmillió forint kenőpénzt, s hogy a polgármesternek "hat kölyökkel" kell megbeszélnie az újabb kifizetést. Az Ölbey Irén Általános Iskola felújításához és két tanmedence építéséhez az önkormányzat 2004-ben a Regionális Fejlesztési Operatív Programból nyert 225 millió forint támogatást. Erről Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter azt nyilatkozta: a beruházás elkészült, 180 millió forintos támogatást már kifizettek, jelenleg az utolsó elszámolás tart. A beruházást a felszámolás alatt álló, vásárosnaményi Popovics-Szabó Kft. végezte, a titokban készített hangfelvételen állítólag az egyik cégtulajdonos, Szabó Árpád hangja ismerhető föl. A vállalkozó tavaly infarktusban elhunyt, társa pedig állította: ő nem tudott a felvételről. A Fidesz politikusai úgy jellemezték az ügyet, mint "a szocialista pénzlenyúlás" újabb tipikus esetét. Időközben kiderült: Vincze függetlenként, de a Fidesz támogatásával indult tavaly az önkormányzati választásokon, neve ma is szerepel a Fidesz honlapján a párt által támogatott polgármesterek között. Az ügyben a nyíregyházi nyomozó ügyészség hivatali személy által elkövetett vesztegetés miatt nyomoz, az eljárásnak gyanúsítottja nincs. Az általam megkérdezett helybeliek szerint a település szépen fejlődik. Ugyanakkor megjegyzik: nemcsak a saját polgármesterükből, de ma már minden politikusból kinézik, hogy egy-egy beruházáson "megkeresik" a saját hasznukat. - Most minden Dögéről szól a tévében - mondja alig titkolt elégedettséggel egy középkorú asszony, s amikor megkérdezem tőle, mi a botrány lényege, csak ennyit mond: - Valakik loptak, vagy valakit megloptak. Mindig ez szokott lenni. Vincze Ferencet mintha nem viselte volna meg a botrány. Mosolygósan fogad, igaz, nem nyilatkozik. Azt mondja, a sajtó elferdíti a szavait, s velünk is bizalmatlan. Többször megkérdezi, nincs-e nálunk rejtett diktafon. Majd meggondolja magát, és azt mondja: a nyilvánosságra hozott beszélgetés a valóságban nem zajlott le, a felvételt - úgy véli - valakik manipulálták. Az ügy kipattanása után a polgármester ellentámadásba lendült: a csaknem 2200 lelkes községben a múlt szombaton szórólapot juttatott el az emberekhez, amelyben közölte: rágalomhadjárat folyik ellene, az iskola- beruházással kapcsolatban nem történt visszaélés. Egyúttal több kérdést tesz föl. Például: elfogadta-e a választási vereségét az ellenzék? Kik azok, akik Dögén új választást akarnak? Kinek állnak érdekében a telefonlehallgatások, fenyegetések? Ezeket a kérdéseket a rendkívüli testületi ülés után föltettem magának a polgármesternek, mire ő azt válaszolta: nem óhajtja mindezt részletesen kifejteni, mert aki akar, az ért belőle, és - tette hozzá - akinek nem inge, ne vegye magára. Megkérdeztem tőle azt is, hogy a nyilvánosságra hozott beszélgetésben elhangzott "hat kölyök" kifejezés mire utal. Vincze ezt maga sem tudja, de különben sem hallotta a felvételt, s nem is fogja meghallgatni. A polgármester hozzátette: nem érti, miképpen folyhat nyomozás az ügyészségen, ha az elmúlt hónapokban a vádhatóság egyetlen dokumentumot sem kért be az önkormányzattól. Az említett testületi ülésen a képviselők azt a határozatot hozták, hogy a beruházással kapcsolatos valótlan állításokat, híreszteléseket visszautasítják, s az ügy kivizsgálásának befejezéséig lakossági fórum összehívását sem tartják szükségesnek. Amikor azt tudakolom Vincze Ferenctől, hogy fideszesből tényleg szocialista lett-e, azt válaszolja: őt 2006-ban valóban támogatta a Fidesz, de soha nem volt sem fideszes, sem szocialista. Egy falu polgármestere nem teheti meg, hogy elkötelezi magát egyik vagy másik politikai oldalnak. A nem a polgármester emberének számító képviselők ma estére lakossági fórum összehívását tervezték. Vincze helyi ellenfeleinek vezetője, Nagy Péter 28 éves jogász, független önkormányzati képviselő - aki a tavalyi polgármester- választáson 78 szavazattal maradt le Vincze mögött - elkeseredetten távozott a testületi ülésről. Azt mondta: a testületnek nincs joga megszabni, hogy ők fórumot hívnak-e össze. Szerinte a botrányt tisztázni kell. Ha az önkormányzat nem engedélyezi a lakossági fórumot a polgármesteri hivatalban, elképzelhető, hogy az utcán tartják meg. De nem csak Nagy Péter tartja érthetetlennek a helyzetet. Azok a helybéliek is, akik nevük eltitkolásával megosztották velünk véleményüket. - Itt nincsenek fideszesek vagy szocialisták - mondták. - Ez egy kis falu, és itt a politikus olyanfajta, hogy arra áll, ahonnan pénzt várhat. Fórumra pedig szükség van, már csak azért is, hogy Vincze tisztázza magát!
NOL.hu
Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja.
null
1
http://www.nol.hu/archivum/archiv-467010
2007-10-08 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A nyugdíjasokba is beleszállt Magyar Péter a minap nyilvánosságra került hangfelvételen, amelyen trágár szavakkal illette a tüntetésén résztvevőket. A felvételt Vogel Evelin és az Index hozta nyilvánosságra, de több szerkesztőséghez hasonlóan a Magyar Nemzet is megkapta. "És jönnek ilyen közel, nem? És magyarázzák, hogy »Péter, hozd vissza a gyerekem, hozd vissza az unokáim«" - hangzik el a felvételen Vogel Evelintől, mire Magyar azt mondja, hogy meglepődnének a nagymamák, akik tőle várják, hogy hazahozza az unokájukat külföldről, ha azt mondaná nekik, hogy vegyél magadnak újat. A következő mondat arra utalhat, hogy a beszélgetésre akkor kerülhetett sor, amikor Magyar és Vogel kapcsolata már válságban volt. Ugyanis Magyar itt azt mondta: "Evi, kimondhatjuk, rajtad kívül mindenki megbecsül ebben az országban, ennyi. De nem baj, majd rád uszítom az embereket, Evelin rosszul bánik velem, megcsalt, miközben küzdöttem a hazáért. Majd kapod ezeket a halálos fenyegetéseket"- mondta Magyar Péter, hozzátéve azt is, hogy majd rád uszítom a nyugdíjaskommandómat. Mire Vogel annyit válaszolt, hogy "Biztos". Azonban nem ez az első alkalom, amikor a Tisza Párt soraiból több mint kétmillió embert, a magyar nyugdíjasokat gyalázzák. A Tiszának kedvez, hogy az idős korosztály tagjai közül a következő választásokig sokan, 100 ezres nagyságrendben kiesnek mint szavazók, ugyanakkor 100 ezres nagyságrendben lépnek be fiatalok mint első választók. Az idő tehát a Tiszának dolgozik - alkotott véleményt az idős korosztályról Raskó György zöldbáró, aki mostanában Magyar Péter pártja körül bukkant fel. Raskó György a közösségi médiában megjelent bejegyzésében több sértő kijelentést is tett az időseket illetően. A zöldbáró által leírtak nem meglepő módon hatalmas felháborodást keltettek, az ellen több nyugdíjasszervezet is fellépett. Ezt érzékelve Magyar Péter megpróbált előremenekülni, és azt írta, Raskó György sem jelöltje, sem tagja nem volt a Tisza Pártnak soha, mégis több bizonyíték áll rendelkezésre a Tisza Párt és Raskó szövetségesi kapcsolatára. Az agrárszakember azonban nemrég egy videóban Magyar Péter mellett tűnt fel, és részletesen ecsetelte a magyar mezőgazdaság problémáit. Két héttel ezelőtt pedig maga Raskó mondta a Klubrádióban, hogy ő az egyik ember, aki segít kiválasztani, kik lesznek majd a Tisza Párt leendő képviselői, szakpolitikusai. Márki-Zay Péter , a baloldali összefogás 2022-es közös miniszterelnök-jelöltje is többször beszélt a nyugdíjasok haláláról. 2021 novemberében az olasz La Repubblica baloldali lapnak adott interjút Márki-Zay Péter, aki arról beszélt, hogyan nyerné meg a 2022-es választást. Az interjú egy pontján Márki-Zay Péter a következőket mondta: a kormánypártok most 48 százalékon állnak, de egyre csökkennek. Rájuk az idősebb generáció szavaz, amelyet megtizedelt a Covid. 2022. január elsején, az újévi "köszöntőjére" időzítve Márki-Zay azt mondta: nem érti, hogy "mitől lett volna több szavazója a Fidesznek most, mint volt 2018-ban". A véleményét pedig a következőképpen indokolta: a Covid miatt is megtizedelt időskorú magyar lakosság nagyobb része szavazott a Fideszre. Emlékezetes volt, amikor Vona Gábor 2017 nyarán, még a Jobbik elnökeként sértegette a nyugdíjasokat. Most már rendszeres esemény, hogy hétköznapokon kedves bácsikák és nénikék magukból kivetkőzve ugranak egymásnak, vért akarnak ontani remegő kezeikkel, ordibálnak trágárul és hörgik fel a XX. század minden traumáját - vélekedett Vona a nyugdíjasokról. Továbbá úgy fogalmazott a nyugdíjasokról, hogy "húzták maguk mögött a kis bevásárlókosarukat, és ne szépítsük, a szemeikben gyűlölet lobogott, a szájukból pedig szennyvíz folyt".
Magyar Péterék több mint kétmillió embert sértegetnek, néznek le
Sokasodnak a botrányok a Tisza Párt körül. Ismét a nyugdíjasokat sértegette Magyar Péter a legutóbb nyilvánosságra került hangfelvételen.
[ "" ]
0
https://www.origo.hu/itthon/2024/11/magyar-peterek-tobb-mint-ketmillio-embert-sertegetnek-neznek-le
null
true
null
null
Origo
Nyolc év alatt huszonhatszorosára nőtt az állam által a pártok finanszírozására fordított összeg, míg 2016-ban összesen 14,5 millió lejt kaptak az állami költségvetésből a pártok, addig 2024-re 380 millióra nőtt ezt az összeg - írja a Hotnews. A portál annak kapcsán elemezte, hogy mennyit kapnak a pártok az állami költségvetésből, hogy a kormány szeptemberben 62 millió lejjel kiegészítette az Állandó Választási Hatóság idénre meghatározott 314 millió lejes keretét. Az Állandó Választási Hatóság október 9-én folyósította is egy 62 millió lejes összeget a parlamenti és önkormányzati képviselettel rendelkező pártoknak. Megjegyzik, hogy ezzel közel megháromszorozták a korábban egy hónapra folyósított összeget, szeptemberben még valamivel több mint 22 millió lejt osztottak szét köztük. Januártól szeptemberig összesen 264 millió lejt kaptak. Októberben a legtöbb pénzt a PSD kapta, 25,5 millió lejt, utána következik PNL 19,1 millió lejjel, majd az USR 10,1 millió lejjel, az AUR 6,8 millió lejjel, a PMP 290 ezer lejjel, illetve a Jobboldal Ereje 275 ezer lejjel. Szeptemberben is a PSD kapta a legmagasabb összeget, 8,5 millió lejt, a PNL-nek 7,2 millió lej jutott. Szeptemberben még a Pro Románia is kapott 322 ezer lejt, mert még voltak önkormányzati képviselői, de azóta kvázi megszűntek. Victor Ponta azóta már csatlakozott is a PSD-hez. Megjegyzik, a Pénzügyminisztérium korábban arra tett javaslatot, hogy csökkentsék az Állandó Választási Hatóságnak jutatott közpénzt, ehhez képest a Hivatalos Közlönyben már az jelent meg, hogy emelik a költségvetését. Megjegyzik, az emelést sem a pártok, sem a kormány nem jelentette be. A Hotnews forrásai az Állandó Választási Hatóság azzal indokolták, hogy megemelt összeget kaptak a pártok, hogy most van a választási kampány.
Nyolc év alatt huszonhatszorosára nőtt a romániai pártok támogatottsága
Idén októberben összesen 62 millió lejt utalt a pártoknak az Állandó Választási Hatóság, ami szinte a háromszorosa annak az összegnek, mint amit szeptemberben kaptak.
[ "" ]
0
https://transtelex.ro/kozelet/2024/10/24/partfinanszirozas-romania
null
true
null
null
Transtelex
"Látható, hogy az óbaloldaltól kezdve a diszkóliberálissal bezárólag mindenki megtámadta a nemzeti konzultációt. Ugye ugyanazt mondja a híres fényképész, a DK soraiból Gréczy Zsolt, mint a híres telefontolvaj, Magyar Péter , ugyanúgy támadták meg az elmúlt napokban, rögtön a konzultáció elindítása után a nemzeti konzultációt" - hangsúlyozta a közösségi oldalára feltöltött videóban Menczer Tamás. A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója szerint a baloldali ellenzék nem akarja, hogy a magyarok elmondják a véleményüket, hanem azt akarja, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk és nélkülünk. A politikus hozzátette, a kormány arra törekszik, hogy "egyetértési pontokat alakítson ki a válságok korában a legfontosabb kérdésekben". Példaként említette a béremeléseket, a kis- és középvállalkozások támogatását, a munkáshitelt, a megfizethető lakhatást és a 13. havi nyugdíj megvédését. Menczer Tamás végül arra kért mindenkit, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációs kérdőív kitöltésében.
Nemzeti konzultáció: megtámadta a baloldal
Gréczy Zsolt és Magyar Péter is megtámadta a most zajló nemzeti konzultációt, mert azt akarják, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk – mutatott rá a közösségi oldalára feltöltött videójában Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója.
[ "" ]
0
https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/nemzeti-konzultacio-obaloldal-diszkoliberalis-greczy-zsolt-magyar-peter
null
true
null
null
VAOL (Vas Népe)
A Tisza Párt ismét a Magyarország érdekeit súlyosan sértő javaslatot támogatott az Európai Parlamentben (EP). A dokumentumban - amely számos ponton szembemegy az Európai Tanács álláspontjával az Európai Unió (EU) 2025-ös költségvetés-tervezetéről - egyebek mellett azt szorgalmazzák, hogy a tagállami bevételeket uniós bevételként kezeljék, emellett teljesen új saját források bevezetését is tervezik a tagállamok rovására, azok pénzügyi szuverenitása ellen irányuló módon. A szociáldemokrata párti, román Victor Negrescu által előadóként jegyzett indítvány szerint az új bevételi forrásoknak bevezetésével fedeznék a Next Generation EU elnevezésű helyreállítási alap hiteleit, amelyekből egyébként a hazánknak járó részt még mindig nem fizette ki Brüsszel. A Tisza Párt képviselői név szerinti szavazás során is támogatták az új saját források bevezetését sürgető bekezdést, emellett a végszavazásnál ugyancsak megszavazták a jelentéstervezetet, amely egyébként nem kapott többséget. - Az Európai Parlament jelentéstervezetének vonatkozó szövege súlyos támadás a tagállamok pénzügyi szuverenitása ellen. Magyarországnak nem érdeke az uniós költségvetés bevételeinek megváltoztatása - jelentette ki a Magyar Nemzetnek az uniós ügyekben járatos gazdasági szakember. Mint rámutatott, a Tisza Párt által is támogatott javaslat pénzt akar elvenni a magyaroktól, emellett szavai szerint az Európai Bizottság tervei között szereplő új saját forrástípusok regresszívek, azaz a gazdagabb tagállamoknak kedveznek. - A Next Generation EU hitelek visszafizetéséhez pedig nincs szükség mindenképpen új saját források bevezetésére, a mostani rendszer is megfelelően biztosítja a törlesztéshez szükséges forrásokat, de álságos és veszélyes is összekapcsolni a két kérdést. Az adófizető polgárokat akarja félrevezetni az, aki azt állítja, hogy csak új saját források bevezetésével lehet a törlesztést megvalósítani. Magyarország számára a mostani saját forrásrendszer megfelelő, a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló saját forrás elégséges és átlátható bevétel, egyszerűen végrehajtható, emellett igazságos teherviselést biztosít a tagállamok között - fejtette ki a szakember. A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
A Tisza Párt által is támogatott javaslattal vennének el pénzt a magyaroktól
Az egyes országok bevételeinek uniós bevétellé alakításával, és ezzel a tagállamok rovására tenne szert Brüsszel többletforrásokra, s a javaslatot tartalmazó jelentéstervezetet a Tisza Párt EP-képviselői is támogatták.
[ "" ]
0
https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/a-tisza-part-altal-is-tamogatott-javaslattal-vennenek-el-penzt-a-magyaroktol
null
true
null
null
BEOL
Hihetetlen magyarázattal állt elő Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, miért nem szerepelteti vagyonnyilatkozatában fizetésén kívül kapott, néhány más járandóságát. Az ok: „elkölthető jövedelme" az alapítványi tiszteletdíjakból nem származott - írja a magyarnarancs.hu. Matolcsy az MNB által létrehozott alapítványok közül kettőben tölt be tisztséget: a PA Domus Animae Alapítvány kuratóriumának elnöke (2014-ben havi 710 ezerért), a PA Domus Mentis Alapítvány kuratóriumának pedig – havi 508 ezerért – a tagja. Korábbi nyilatkozatai szerint tiszteletdíjait az Összefogás az Államadósság Ellen Alapnak (amit március végén a kormány felszámolt), illetve egy alapítványnak utalja. Értelmezésében tehát alapítványi tiszteletdíjaiból azért nem keletkezett „elkölthető jövedelme", mert azokat jótékony célra ajánlotta fel. Matolcsy jegybankelnöki fizetése egyébként 2,3 millió forint.
Havi 1,2 milliós jövedelmet felejtett el bevallani Matolcsy
Matolcsy György az általa elnökölt Nemzeti Bank két alapítványától is szép summát kap.
null
1
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/matolcsy-gyorgy-havi-12-millios-jovedelmet-felejtett-el-bevallani-2350801
2015-04-22 23:05:00
true
null
null
Blikk
A Svájci Nemzeti Bank (SNB) elnöke csütörtökön tagadta, hogy jogsértést követett volna el felesége dollárügyletével összefüggésben - számolt be internetes oldalán a BBC. Philip Hildebrand először szólalt meg azóta, hogy botrány tört ki Svájcban amiatt, hogy felesége mintegy félmillió dollárt vásárolt augusztusban, a svájci frank árfolyamrögzítése előtt három héttel. Kashya Hildebrand, az SNB elnökének felesége később elmondta, hogy eladta a félmillió dollárt, majd a nyereségéből származó pénzt ingatlanvásárlásra fordította. A nyár óta gyűrűző botrány alatt először megszólaló jegybankelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a jövőben nagyobb átláthatóságra lesz szükség. "Megértem, hogy néhány szóban forgó tranzakció és az, ahogyan a médiában tálalták, megkérdőjelezi a becsületességemet" - mondta. "A legfontosabb azonban, amit ebből tanultam az, hogy teljesen átláthatóvá kell tenni a Svájci Központi Bank igazgatótanácsi tagjainak pénzügyi tranzakcióit" - jelentette ki Philip Hildebrand. Majd hozzátette, hogy jogilag és erkölcsileg is megfelelően járt el. Hildebrand azzal zárta nyilatkozatát, hogy amíg a kormány és a jegybank igazgatótanácsának bizalmát élvezi, addig marad a posztján. A sajtótájékoztatót az után hívták össze, hogy a svájci ügyészség nyomozást rendelt el egy 39 éves férfi ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy információkat szivárogtatott ki a jegybankelnök és családja privát banki ügyleteiről. A Svájci Nemzeti Bank már kivizsgálta az ügyet, és a múlt hónapban azt állapította meg, hogy a jegybankelnök feleségének tranzakciója nem ütközik a belső szabályzatba.
Marad a posztján a felesége dollárügylete támadott svájci jegybankelnök
Először szólalt meg a Svájci Központi Bank elnöke a felesége nyári dollárvásárlása miatt kirobbant botrányban. Kashya Hildebrand, a svájci jegybank elnökének felesége augusztusban félmillió dollárt vásárolt fel néhány héttel azelőtt, hogy a svájci jegybank beavatkozott a piacon az erős frank miatt. A jegybankelnököt emiatt ellenfelei bennfentes kereskedéssel vádolják, ő azonban azt állítja, hogy nem követett el jogsértést.
null
1
https://www.origo.hu/gazdasag/2012/01/marad-a-posztjan-a-felesege-dollarugylete-tamadott-svajci-jegybankelnok
2012-01-06 00:53:00
true
null
null
Origo
Utólag bevalljuk: a kérdésünk egyfajta tesztje volt az új kormány tájékoztatási gyakorlatának. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy sokszor nem kapunk választ a legalapvetőbb kérdéseinkre sem. Hozzá kell tenni, az előző kormány idején sem volt egyszerű válaszokat kicsikarni a tárcáktól, de most nem ritkán válaszra sem méltatják az újságírókat. A jelenlegi Alkotmány külön passzusban szögezi le, hogy jogunk van a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez. A kedden elfogadott új médiaalkotmány szintén leszögezi, hogy „mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről.” Azt is egyértelműsíti az új törvény, hogy az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselők, a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek kötelesek elősegíteni a tartalomszolgáltató tájékoztatási feladatának elvégzését. A közpénzek felhasználásának nyilvánosságáról emellett az üvegzsebtörvény is rendelkezik. Nem csak a sajtómunkások problémájáról van tehát szó, hiszen ha az újságíró nem kap válaszokat a kérdéseire, akkor az újságolvasó sem tájékozódhat megfelelően a közügyekben. A hatékonysági próba Az utóbbi hónapokban a legtöbb esetben azt tanácsolják nekünk a tárcák kommunikációért felelős munkatársai, hogy a központi sajtóosztálynak címzett e-mailben tegyük fel kérdéseinket. Ezt mi is rendre megtesszük, de a tapasztalataink nem túl biztatóak, ami a válaszokat illeti. Ezt a gyakorlatot modellezi a FigyelőNet múlt heti tesztje. Mind a nyolc minisztérium központi sajtóosztályára elküldtük október 26-án a kérdéseinket, amelyben arról kértünk tájékoztatást, hogy a kormány megalakulása óta a miniszter és a minisztérium államtitkárai hány hivatalos úton vettek részt, hová utaztak és milyen célból? Rákérdeztünk arra is, hogy mindez mennyibe került? Még aznap érkezett válasz a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból, másnap a Vidékfejlesztési Minisztériumból és a Külügyminisztériumból. A többi néma csend. Pontosabban pénteken felhívtak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyik államtitkárságáról, hogy dolgoznak az ügyön, gyűjtik az utazások adatit, de nemigen lesz meg a válasz a héten. Nyolc minisztériumból öt tehát válaszra sem méltatott egy hete. Nyilvános adatok A kérdések nem államtitkokra vonatkoznak, sőt a Közzétételi törvény alapján a tárcáknak – a Magyar Államkincstártól kapott dokumentumok alapján – meg kellene jeleníteniük az utazások adatait a honlapjukon. Könnyű helyzetben volt az említett három minisztérium, hiszen – betartva a törvényt – a honlapjukon nyilvántartják az utazásokat, így csak elküldték a megfelelő linkeket. Ezt megtehette volna a többi tárca is, nem véletlenül nem tették meg. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma honlapján egyáltalán nincs ilyen táblázat, a Belügyminisztérium csak a 2009-es adatokat közli. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium oldalán – nem épp simán, de – megtalálható egy, enyhén szólva hiányos kimutatás a kiküldetésekről. A Nemzetgazdasági Minisztérium nem sért e tekintetben törvényt, feltünteti az utazások adatait egy – igaz, elég áttekinthetetlen – táblázatban. A tárca tehát valószínűleg nem eltitkolni akarta, egyszerűen az újságírói kérdés megválaszolását szabotálta. Homályos repülések A Külügyminisztérium honlapján megtalálható kimutatás szerint január 1-jétől augusztus 31-ig 351 millió forintot költöttek különböző kiküldetésekre, ebből az előző kormány minisztere 5 hónap alatt 8 milliót, az új miniszter 3 hónap alatt (augusztusig vannak adatok) mintegy 3 milliót utazott el. A Vidékfejlesztési Minisztérium szeptember végéig összesen 32,5 milliót fordított repülőjegyre és szállásra. Fazekas Sándor (kísérőivel) 7 milliót, elődje, Gráf József 6,4 milliót. A Nemzeti Fejlesztés Minisztérium honlapján összesen 7 utazás van feltüntetve júniustól augusztusig. Ebből kettő Fellegi Tamás miniszteré (és kísérőié): egyszer voltak Brüsszelben 900 ezer forintért és egyszer Moszkvában 1,2 millióért. A Nemzetgazdasági Minisztérium vezetői csak júniusban és júliusban utaztak, összesen 2,8 millióért. Egész évben a tárca (és elődminisztériuma) 72 milliót költött.
A nemzeti együttműködés, a sajtó és a repülés
A nyolc minisztériumból mindössze három méltatta válaszra a lapunkat, amikor a miniszterek és államtitkárok hivatalos kiküldetéséről kérdeztük a tárcákat. Nem lepődtünk meg az arányon, a tárcák kommunikációjának hiányosságai mindennapi tapasztalatunk. A kért adatok mellesleg a törvények szerint nyilvánosak.
null
1
https://24.hu/belfold/2010/11/03/nemzeti_egyuttmukodes_sajto/
2010-11-03 16:00:00
true
null
null
fn.hu
A Miniszterelnökség „szabálytalansági eljárást” indított a lélegeztetőgép-biznisz egyik szereplője, az OTT-ONE Nyrt. ellen – közölte még kedden a Budapesti Értéktőzsde. Az eljárást azért indítják, mert a tárca szerint nem valósult meg egy ginopos pályázat. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő arról posztolt csütörtökön, hogy egy 300 milliós, speciális gép beszerzésére kapott uniós támogatást a cég. A koronavírus-járvány kitörése után az OTT-ONE-tól az állam nagy tételben vásárolt akkor hiánycikknek számító maszkokat és lélegeztetőgépeket. A cég bevétele abban az évben megközelítette a 12 milliárd forintot. Azonban a cégnél egymást követték az ügyek: azt a hvg.hu, illetve a hvg360 írta meg még 2020 nyarán, hogy az OTT-ONE egy felügyelőbizottsági tagja tulajdonosa annak a cégnek, amely több mint 6 milliárd forintért üzembe helyezhette a kínai lélegeztetőgépeket. Miután ezt megírtuk, a cég elnök-vezérigazgatója azt közölte, hogy a sajtóból értesült az összeférhetetlenségből, és visszahívják a szóban forgó felügyelőbizottsági tagot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bennfentes kereskedés miatt 2020 őszén 5 millió forintra bírságolta a vállalatot, valamint egy részvényesét 10 millióra, 2021 áprilisában pedig felfüggesztette a cég részvényeinek tőzsdei kereskedését, ami a BÉT honlapja szerint jelenleg is ebben a státuszban van. Idén januárban szintén büntetést szabott ki az MNB a cégre, tiltott piaci manipuláció, valamint a rendkívüli tájékoztatottsági kötelezettség szabályának megsértése és a bennfentes információ haladéktalan nyilvános közzétételének elmaradása miatt 111 millió forintra. A jegybank indoklása szerint az OTT-ONE hiányosan, lényegi információkat elhallgatva tette közzé azt az információt, hogy a könyvvizsgálója rendkívüli felmondással visszaadta a megbízását. Azért is bírságolt az MNB, hogy sem a 2020-as, sem a 2021. első félévi beszámolót nem tették közzé.
Vállalkozás: Eljárást indított a Miniszterelnökség a lélegeztetőgép-biznisz egyik szereplője ellen
Egy 300 millió forintos uniós támogatást fognak vizsgálni az OTT-ONE Nyrt.-nél.
null
1
https://m.hvg.hu/kkv/20220929_miniszterelnokseg_eljaras_lelegeztetogep_biznisz_palyazat?utm_medium=Social&utm_source=Facebook#Echobox=1664457172
2022-09-29 13:16:00
true
null
null
HVG
Karakas Anikó polgármester elmondta, lezárult egy pályázat, amelynek részeként egy újabb parcellarészt alakítottak ki a vésztői temetőben, illetve építettek egy urnafalat is. Az urnafalra vonatkozóan eddig nem határoztak meg díjakat, azonban szükségessé vált. A képviselő-testület felülvizsgálta a temetkezési helyek megváltási díjait. Néhány tétel esetében emelésről döntöttek, valamint meghatározták, hogy az egyes urnafülke nettó 50 ezer, a kettes pedig nettó 85 ezer forintba kerül. A díjak 2025-től érvényesek, legutóbb 2018-ban szabtak meg árakat. Olyan szabályokat is hoztak, miszerint az urnafülkék előrészén közízlést sértő virágtartók, díszítések vagy feliratok nem helyezhetők el. Azért, hogy ne legyen elszáradt virágok, az urnafülke előrészéről a virágot az üzemeltető két hónap elteltével elviheti. Az egységesség érdekében az urnafülke előrészén kizárólag fekete gránittábla helyezhető el, fehér felirattal. Határoztak arról is, hogy ha fát telepítenek a temetőben, akkor a fajtáról és a mennyiségről a képviselő-testület városfejlesztési bizottsága dönt. Fa kivágásáról szintén a bizottság dönthet.
Urnafalat építettek a temetőben, döntöttek a díjakról
A temető, valamint a temetkezési helyek megváltási díjai is napirendre kerültek a minap Vésztőn, a képviselő-testület ülésén. A grémium módosította a vonatkozó önkormányzati rendeletet.
[ "" ]
0
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/veszto-temeto-dij-urnafal-urnafulke
null
true
null
null
BEOL
Ivan Vrdoljak a Hina horvát hírügynökségnek adott interjújában elmondta: reméli, hogy most, miután megszületett az Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnök ellen az INA–Mol-ügyek egyesített perében hozott jogerős ítélet, a tárgyalások legfőbb témája a vállalat vezetési módjának megváltoztatása és a részvényesi megállapodás lesz. A Sanader elleni ítélet szerint a volt horvát kormányfő pénzt fogadott el a Moltól, hogy az megszerezhesse az irányítási jogokat az INA felett. (A Mol visszautasította a vádat.) „Őszintén remélem, hogy (a magyarok) a tárgyalások első napjától kezdve elfogadják ajánlatunkat, méghozzá az új részvényesi szerződésről és az INA új igazgatásáról szóló javaslatot” – közölte Ivan Vrdoljak. A gazdasági miniszter hozzátette, a megegyezés a magyar féllel a jelenlegi helyzet lehető legegyszerűbb technikai megoldását kínálná, mivel így az INA fejlesztése a lehető leghamarabb elindulhatna. A magyar olajvállalatnak 49,07 százalékos, míg Zágrábnak 44,84 százalékos részesedése van az INA-ban, az irányítási jog a Molé. Válaszul azokra a spekulációkra, miszerint az orosz Gazprom energiaipari vállalat vásárolná meg a Mol részesedését a horvát olajcégben, Vrdoljak azt mondta: neki az a legfontosabb, hogy egy stratégiai partner úgy döntsön, érdemes befektetni az INA már meglévő gyártási és finomítási rendszerébe, a viszonteladói hálózatba, a regionális pozíció fenntartásába és a vállalat munkatársainak szakértelmébe. „Több külföldi vállalattal folytattunk tárgyalásokat az INA helyzetéről. Lehet ezt úgy értelmezni, hogy azok érdeklődnek az INA iránt? Valószínűleg igen, konkrét egyeztetések azonban nem voltak” – jegyezte meg a horvát gazdasági miniszter.
Mol-INA: július 25-én folytatódnak a tárgyalások
A magyar olajvállalatnak 49,07 százalékos, míg Zágrábnak 44,84 százalékos részesedése van az INA-ban.
null
1
https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2014/07/mol-ina-julius-25-en-folytatodnak-a-targyalasok
2014-07-19 23:45:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A szervezett bűnözés és a korrupció közti összefonódások felülvizsgálatát kezdeményezte kedden a Bizottság, mely Frattini Biztos bevezetője szerint világszinten évi 1 billiárd eurónyi veszteséget okoz. A munkadokumentum célja, hogy az eddig külön kezelt területek közti összefüggések világosabbá váljanak, különösképp azokra a helyzetekre, ahol a szervezett bűnözés a korrupció eszközét használja fel a köz- és magánszférában való előrejutáshoz. Franco Frattini bizottsági alelnök, a bel- és igazságügyi biztos a most kezdeményezett dokumentum kapcsán kiemelte: „a korrupció költségei a teljes világgazdaság 5 százalékát teszik ki, mely évente 1 billiárd eurónak megfelelő veszteséget eredményez. Az EU-nak kötelessége fellépni a korrupció ellen, melyet a szervezett bűnözői világ saját érdekei érvényesítésére használ fel a közpénzek, és a magánvállalkozások megsarcolásával. Az ellenintézkedések bevetésre készen állnak, hogy lesújtsanak mind a kenőpénzeket kínálókra, mind az azokat elfogadókra.” A dokumentum külön kitér a pénzügyi cégekben történő visszaélések jelenségére, melyet hagyományosan nem tekintünk a szervezett bűnözői csoportok tevékenységi területének, épp ezért kiemelt figyelmet érdemelnek, mint a „szofisztikált bűnözés” melegágyai. A tanulmány fő fókuszpontjai: a hagyományos és a vállalati szervezett bűnözés dinamikájának vizsgálata, annak kiderítésére, mikor merül fel a korrupció, mint előnyben részesített problémamegoldó eszköz. Szükséges a magánszektor gyengepontjainak feltérképezése, melyeken keresztül a korrupció begyűrűzik a vállalatok működésébe. Végül át kell tekinteni, hogyan, és hol lehetséges a szervezett bűnözés és a korrupció összekapcsolódása, magyarán mely területeken nélkülözhetetlen az óvintézkedések foganatosítása.
Vizsgálják a szervezett bűnözés és a korrupció viszonyát
A szervezett bűnözés és a korrupció közti összefonódások felülvizsgálatát kezdeményezte kedden a Bizottság, mely Frattini Biztos bevezetője szerint világszinten évi 1 billiárd eurónyi veszteséget okoz. A munkadokumentum célja, hogy az eddig külön kezelt területek közti összefüggések világosabbá váljanak, különösképp azokra a helyzetekre, ahol a szervezett bűnözés a korrupció eszközét használja fel a köz- és magánszférában...
null
1
https://www.jogiforum.hu/hirek/17353
2008-02-13 00:00:00
true
null
null
Jogi Fórum
Ön szerint jogállami megoldás az, hogy deklarálták: fel fogják bontani az elődeik által megkötött privatizációs szerződéseket, ha hatalomra jut a Fidesz? Szerintem igen, sőt tisztességes és becsületes dolog. A nemzeti vagyon két részből áll: az egyik része vállalkozói, a másik része működtetői vagyon. Az erdő-, a víz- és a földvagyon a működtetői vagyon körébe tartozik, ezek természetes közösségi monopóliumok. Mindig is azok voltak, és ahhoz hogy a közösség erőforrás-gyarapító rendszere fenntartható módon működjön, ezekre szükség van. A vállalkozói vagyon értékesíthető, és a túlnyomó többségét értékesítették is került a húsz éve tartó privatizációs folyamatban. Ma már a működtetői vagyon értékesítése van soron, ami az állam erőforrás-gyarapító rendszereit veszélyezteti. Márpedig csak azok tudják biztosítani a személyes erőforrások megújítását az oktatáson, az egészségügyön és az alapvető szolgáltatásokon keresztül. De a magántőke talán racionálisabban működtetné ezeket az ágazatokat is, mint az állam apparátusa. Racionálisan lehet akkor is gondolkodni, ha közösségi vagyonnal gazdálkodunk állami keretek között. Minél hatékonyabban gazdálkodunk a közvagyonnal, annál többet lehet visszaforgatni a hozadékából az alapvető szolgáltatásokra, míg ha magánkézbe kerül a szolgáltatás, akkor az ott megtermelődő profitot a magántulajdonos a saját érdekei szerint használja fel. Ennek minősített esete, amikor egy szolgáltatási területen külföldi tőkeérdekeltség jelenik meg, és még a nemzetgazdaság berkeiből is elviszi a megtermelt profitot. Tehát az állam nem feltétlenül pazarló tulajdonos? Nem feltétlenül. Jelenleg pazarló, és ennek az is az oka, hogy két évvel ezelőtt a nemzeti vagyontörvény elfogadásával kivonták a közösségi ellenőrzés alól az állami vagyon hasznosítását. Ez azt jelenti, hogy a parlamentnek nincs ellenőrzési jogköre, és ami még a hatályos törvénnyel is ellentétes, hogy két év elteltével sincs még elfogadott vagyonhasznosítási stratégiája a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Ez hogyan lehetséges? Korábban időpont-egyeztetési problémákra hivatkozott a kormány, később azt mondták, hogy a kormány álláspontja eltér a vagyonkezelőétől, és amíg nem tudják szinkronba hozni őket, nem fogják nyilvánosságra hozni a vagyongazdálkodási stratégiát. Holott mindig arra hivatkoznak, hogy a vagyonkezelő stratégiájának megfelelően történik a közösségi vagyon hasznosítása. Néhány nappal ezelőtt például a tíz állami tulajdonú kastély üzleti célú hasznosításával kapcsolatban is kiderült, hogy van stratégia, csak éppen nem nyilvános. Így nincs lehetőségünk arra, hogy ellenőrizzük, hogy valóban ez-e a leghatékonyabb megoldás. Ez mulasztás, vagy így könnyebb a zavarosban halászni? Egyértelműen ki merem jelenteni, hogy az utóbbi megfogalmazás a helytálló, a zavarosban való halászás feltételrendszerét próbálják hatékonyabbá tenni, és nem a közösségi vagyonnal való gazdálkodásét. Konkrétan kik halásznak a zavarosban? Én úgy látom, hogy a kormányzat vagyongazdálkodása kétfejű. Az egyik fej a korábbi kormányfő köreihez tartozik, hiszen az előző kormányzati felállásban kinevezett vezérigazgató, Tátrai Miklós irányítja a vagyonkezelőt, aki szorosan kötődik Veres János volt pénzügyminiszterhez. A kormányátalakítással Szilvásy György volt titokminiszter is oda került vezető beosztásba, és ő már az Antall-kormány idején is az állami vagyon lebontásával foglalatoskodott. A másik oldalon ott a jelenlegi kormányfő és a pénzügyminisztere, akik a nyilvánosság előtt és a parlamentben mindig azt mondják, hogy a közszolgáltatásokkal kapcsolatban nincs privatizációs szándékuk. Közben pedig mintha önállósította volna magát a vagyonkezelő, folyamatosan olyan dokumentumok kerülnek ki ebből az érdekkörből, amelyek azt bizonyítják, hogy kiszervezésekre készülnek. Tükröződik a konkrét privatizációs döntéseken is, hogy bizonyos érdekköröket előnyökben részesítenek? Nehéz ezt megítélni. Amikor egy regionális szolgáltatási területen van szó privatizációról, mindenféle mendemondák elindulnak, amelyek nemcsak gazdasági, hanem politikai szálakat is magukban foglalnak. Ezeknek az ellenőrzése bonyolult feladat, ezért is van szükség ezekre a csoportokra, amelyek a begyűjtött információkat elemzik. Nemcsak arról van szó, hogy a kormányváltás után a Fidesz ezeket a kiszervezéseket vissza akarja csinálni, hanem arra is törekszünk, hogy már most megakadályozzuk őket. Azért kell világosan beszélni, hogy a szakmai befektetők lássák, hogy nincs meg a politikai támogatottságuk ezeknek a változtatásoknak. Persze, mindig vannak olyan pénzügyi befektetők, akiknek a morális ítélőképessége nem éri el az elvárható szintet, ők arra spekulálnak, hogy szerződésbontás esetén is jól járhatnak. És igazuk is van, hiszen szerződésbontás esetén komoly kártérítésekre számíthatnak. Ebben a helyzetben a jóhiszeműség megítélése is érdekes. Jogilag kérdéses ennek a relevanciája, de morálisan visszatartó ereje van. Ezért kell világosan elmondani, hogy mire készül a jelenlegi kormányzat és a vagyonkezelő, ezért volt fontos például az észak-dunántúli vízmű esetében felmutatni, hogy milyen módszerekkel kívánják kiszervezni az üzemfenntartási tevékenységeket. Igaza van a pénzügyminiszternek, amikor azt mondja, hogy ivóvízbázisokat, állami tulajdonú részvénytársaságokat nem privatizálnak, viszont közben a részvénytársaság összes tevékenységét kiszervezik az ott dolgozókkal és a berendezésekkel együtt. Tehát az állami vállalatot kiürítik, és az ivóvízellátást befolyásoló tevékenységei magánkézbe kerülnek. Ebben az esetben ezt sikerült megakadályozni, maga a pénzügyminiszter is elismerte hogy ez talált, és süllyedt. Milyen bejelentéseket kaptak eddig a munkacsoportok? A legtöbb jelzés a regionális vízművekkel kapcsolatban érkezik. Transznacionális társaságok sürgölődnek a nemzeti vagyonkezelő, a regionális vízművek és az önkormányzati tulajdonban lévő vízművek környékén, szakítani akarnak maguknak a piacból, mert az ma már mindenkinek nyilvánvaló, hogy az olaj után a víz lesz a legnagyobb érték a következő évtizedekben. A jövőben ez hatalomszervező potenciált fog jelenteni. Az erdővagyonnál mit kifogásolnak? Mind a három nagy csoportban két privatizációs technika működik. Az egyik az alulról nyitás, tehát hogy kiszervezik a jól jövedelmező tevékenységeket, az erdővagyonnál ilyen például a vadgazdálkodás. A másik a felülről zárás, a holdingosítás, tehát hogy az azonos tevékenységet végző állami vállalatokat, úgymond, a hatékonyságnövelés céljából összevonják, és ezután a vagyonkezelési jogaikat adják magánkézbe. Tehát marad állami, közösségi, nemzeti tulajdonban az erdővagyon, csak épp a hasznosítása és a haszna kerül ki magánkézbe, akár harminc–ötven évre. Ezért Fónagy Jánossal olyan törvényjavaslatot nyújtottunk be, ami a vagyonkezelésbe adást is megtiltaná a tartós állami tulajdonban lévő társaságoknak. Mi a helyzet a földprivatizációval? Az állami tulajdonban lévő Nemzeti Földalap termőföldjeinek értékesítésénél jól meghatározott érdekköröket is azonosítani lehet. A jogszabály szerint ugyan előnyt élveznek az adott területen már mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó vevőjelöltek, de olyan konzorciumokat hoznak létre, amelyekben egy-egy helyi gazdálkodó egy-két százalékos tulajdonrésszel szerepel, a többieknek semmiféle kötődésük nincs ahhoz a földrajzi térséghez. Márpedig a földtulajdon az élelmiszer-önrendelkezés alapja, az határozhatja meg az élelmiszer-ellátás piaci körülményeit, akinek nagy mennyiségű föld van a kezében. Ugyanolyan közösségi monopólium, mint az ivóvíz. El is indultak olyan büntetőeljárások, amelyek konkrét esetekkel kapcsolatosak. Mi az álláspontjuk a külföldiek földvásárlásáról? A Fidesz nem ért egyet a külföldiek földvásárlásával. Tudomásul vesszük, hogy vannak közösségi jogszabályok, ugyanakkor azt is látjuk, hogy az EU-ban van mozgástér: olyan feltételeket kell szabni, amelyek nem hátrányosak a hazai gazdálkodóknak. Az EU számos tagországában meg tudták ezt oldani, és közel állunk ahhoz is, hogy az EU-ban és az OECD-ben újraértékeljék a tőke szabad áramlásának kérdését. Lesznek olyan területek, ahol ez korlátozottabban érvényesülhet, főleg a természeti erőforrásokkal kapcsolatban. Ez összekapcsolódik a klímakérdés kezelésével is, minden bizonnyal lesz változás. Az élelmiszer-önrendelkezés, illetve a tőke szabad áramlásának korlátozása globalizációkritikus, zöldmozgalmi követelések. Már a Fidesz is zöldül? Nem hiszem, hogy ez új dolog lenne, az emberiség történetének kilencvenkilenc százalékában az élelmiszer-önrendelkezés szabta meg a közösség életét, kialakult egy természetes egyensúly a környezettel, és egészséges szimbiózisban élt a vidék a várossal. Majd jöttek azok a globalizációs törekvések, amelyek olyan jogszabályok átvételét írták elő, amelyek elválasztották a természetes kapcsolatban élő városi és vidéki közösségeket. Az utolsó néhány évtizedben borult fel ez az egyensúly, és az én tapasztalatom szerint ennek különösebb előnye nem lett. De még ma is tucatjával épülnek a hipermarketek, miközben a kis boltok, helyi piacok bezárnak. Gondolja hogy ez a trend megfordulhat? Az egészséges életösztön ebbe az irányba viszi a fogyasztók egy jelentős részét. Ráadásul óriási verseny fog kialakulni a már bent lévő és a beérkező transznacionális áruházláncok között, nagyon sokan fel fogják számolni a hálózataikat. Vidéki városokban már tapasztalható, hogy bezárnak hat-nyolc évvel ezelőtt épített áruházakat. Közben a magyar kereskedők is rájöttek arra, hogy lehet szervezkedni, és ugyanolyan módszereket alkalmazni, mint a transznacionális láncok, csak többségében magyar alapanyagból készült élelmiszerekkel. Mit szól ehhez a többi parlamenti párt? Az országgyűlésben párthovatartozástól függetlenül van erre egy törekvés, nemcsak a GMO-kérdésben, hanem a hazai mezőgazdasági termékek piacra juttatásának elősegítéséről is. Még az úgynevezett vörös bárók is a saját bőrükön érzik, hogy kiszorítják őket a külföldi láncok a piacról, ezért hazai piacvédelmi intézkedésekre volna szükségünk. A Fidesznek eltökélt szándéka az is, hogy újra megteremtse a hazai élelmiszer-feldolgozás bázisát. Bokros Lajos nemzeti szűkkeblűségnek nevezte a protekcionizmust, szerinte a globalizációban kell sikeresnek lenni, és a multik nélkül nyomorba dőlne az ország. Ezt neokonzervatív politikának nevezik, ami a neoliberális politika ikertestvére. Mi azt mondjuk, hogy az alapszolgáltatásokat közösségi ellenőrzés alatt kell tartani. A tőkének van egy olyan szegmense, ahol egyértelmű a szabad áramlás elsőbbsége, mert kis ország vagyunk, nyitott gazdasággal, bizonyos területeken be kell illeszkednünk a globális tőke világába, e tekintetben egyet lehet érteni Bokrossal. De vannak olyan termékek, amelyeket a méretgazdaságosság elvét is figyelembe véve érdemesebb nemzeti tőkéből előállítani, ilyen például az élelmiszeripar. Ugyanakkor például a gépjárműiparban jobb, ha a világmárkák is jelen vannak az országban. Tehát az erősebb nemzetállam mellett azért maradna a multiknak is játéktér. Ön szerint bele fognak ebbe menni? Ha a tőke azt látja, hogy veszélybe kerülhet a tevékenységéhez szükséges emberi erőforrások megújulása, akkor hajlandóságot mutat arra, hogy újratárgyalja a feltételeket a nemzeti gazdaságpolitika alakítóival. Újra lehet tárgyalni a feltételeket a transznacionális társaságokkal is, csak bátran, világosan, felkészülten kell érvelni. Nekünk az a dolgunk, hogy a profitból egy kicsit lecsípjünk, és azt a közösségi erőforrás-gyarapító rendszerekbe: oktatásba, szakképzésbe fektessük be. Ez a tőkének is érdeke, mert így hosszú távon is biztosítva lesz az itteni tevékenységének feltételrendszere. De ha ezt nem követeljük meg, nem alkudjuk ki, akkor nagyon rövid idő múlva egy végletekig lepusztított munkaerőpiac és egy roncs társadalom fog kialakulni Magyarországon.
Belföld - Zavarosban halásznak
Zavarosban halásznak - A föld-, a víz- és az erdővagyon burkolt privatizációjával vádolja a kormányt és a vagyonkezelőt Bencsik János fideszes képviselő, Tatabánya polgármestere.
null
1
https://index.hu/belfold/2009/07/08/zavarosban_halasznak/
2009-07-08 00:00:00
true
null
null
Index
MNV-vizsgálat a Fradi-pálya eladása ügyében * MTI - [email protected] | 2011. február 21., hétfõ 16:04 A Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. felügyelõbizottsága vizsgálja a részvénytársaság korábbi vezetése által a Fradi-pálya eladásáról kötött szerzõdést, illetve a kontraktus létrejöttének körülményeit. Az MNV Zrt. hétfõi közleményében kitér arra is, hogy "törvényi kötelezettségének eleget téve biztosítja a transzparenciát", azaz honlapján hozzáférhetõvé teszi a zrt. korábbi vezetése által 2008. április 9-én kötött, a "Fradi-pálya" elnevezésû ingatlanok értékesítésérõl szóló szerzõdés másolatát. A megállapodás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ (MNV) Zrt., a Ferencváros, a létesítményt üzemeltetõ Sportfolió Kht. és az angol befektetõ, a Kevin McCabe tulajdonában lévõ Real Esplanade között jött létre. A szerzõdés többek között rögzíti, hogy a vételár 2.529.420.000 forint. A vevõ a szerzõdés aláírásával "feltétlen kötelezettséget" vállalt arra, hogy a Ferencváros stadionját két éven belül legalább 1,2 milliárd forint plusz áfa értékben felújítja úgy, hogy az megfeleljen a FIFA, illetve az UEFA elõírásainak. Vállalta továbbá, hogy az FTC számára 25 éves határozott idõtartamra biztosítja a stadion használatát, amely használati jog ellenértéke az FTC szakosztályai által a stadionban rendezett sportesemények nettó jegyárbevételének 25 százaléka. Az MTI-hez eljuttatott kommünikében az is olvasható, hogy az MNV Zrt. jelenlegi vezetése folyamatosan vizsgálja valamennyi, a vagyonkezelõ elõzõ vezetése által és idõszakában kötött, gyanús vagy gyanúra okot adó szerzõdést és azok megkötésének körülményeit. A Fradi-pályára vonatkozó szerzõdés vizsgálatának lezárását követõen az MNV tájékoztatja a nyilvánosságot a vizsgálat eredményérõl és megállapításairól.
MNV-vizsgálat a Fradi-pálya eladása ügyében
MNV-vizsgálat a Fradi-pálya eladása ügyében
null
1
https://index.hu/sport/futball/hirek/2011/02/21/mnv-vizsgalat_a_fradi-palya_eladasa_ugyeben/
2011-02-21 16:24:00
true
null
null
Index
Elnémultak a Tisza Párt európai parlamenti képviselői a pártelnök, Magyar Péter legújabb botrányának a kirobbanása óta. Mint ismert, csütörtökön újabb megdöbbentő hangfelvételek láttak napvilágot Magyar Péterről, amelyen Vogel Evelinnel beszélget, és egy ismeretlen levélíró juttatta el a Magyar Nemzet szerkesztőségéhez. A Tisza Párt elnöke ezúttal a saját munkatársait, az EP-képviselőjelöltjeit szapulja trágár szavak kíséretében. Az egyik felvételen azon bosszankodott Magyar Péter, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak. Az illetőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott: leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul... Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak. A Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója megkereste a párt képviselőit, hogy reagáljanak a sértésekre és megalázó megjegyzésekre. A Tisza Párt képviselői először nem reagáltak, majd többen is a pártvezérük által megírt közleményt mondták vissza, hogy a felvétel illegálisan megszerzett, összevágott és manipulált. A reakcióikból kiderül, hogy a baloldali párt képviselői nyolc-tízmillió forintért még azt is elviselik, hogy Magyar Péter agyhalottnak és Soros-ügynöknek titulálja őket. A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható!
Magyar Péter EP-képviselői még mindig hallgatnak
A Tisza Párt európai parlamenti képviselői napok óta hallgatnak Magyar Péter legújabb botrányáról. A pártvezér egy kiszivárgott felvételen agyhalottnak és Soros-ügynöknek nevezte az EP-képviselőit. Aligha meglepő a hallgatásuk, mivel Magyar Péter a róla megjelent hanganyagon is azt ecsetelte, hogy megtiltotta a politikusainak, hogy nyilatkozzanak.
[ "" ]
0
https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-ep-kepviseloi-hangfelvetel-hallgatas
null
true
null
null
BAMA
Magyar Péter már a nemzeti ünnep kapcsán is ordas hazudozásba kezdett. A Tisza Párt elnöke hétfőn a kiskunmajsai ’56-os múzeum elől jelentkezett be egy Facebook-videóban, amelynek apropója, hogy 68 éve a mai napon vonultak be a szovjet csapatok hazánk területére, hogy leverjék a magyar szabadságharcot. Mindennek kapcsán a Tisza Párt elnöke azt találta mondani: - Gondolom, nem lepődik meg senki, hogy a magát nemzetinek hazudó kormány egy fillér támogatást nem ad ennek a múzeumnak a fenntartására, sem az ifjúsági tábor fenntartására. Mind a kápolna, mind a múzeum közadakozásból, Pongrátz Gergely gyűjtésének köszönhetően jött létre - hazudta Magyar Péter . Ehhez képest a valóság az, hogy a Kiskunmajsa-Marispusztán álló épület felújításához jelentős támogatást adott a magyar állam. Az emlékmúzeum 2015 novemberének elején nyitott meg, az ünnepélyes átadón L.. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára kiemelte: korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve a Nemzeti Kulturális Alap is támogatta a múzeumot , előbbi 18 millió, utóbbi 26 millió forinttal. Az állam további támogatást is adott az emlékhelyhez: az állandó kiállítást a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum állította össze. Az egykori szabadságharcos, Pongrátz Gergely házában a korabeli plakátok, fegyverek és más tárgyak mellett interaktív digitális táblán lehet felidézni az '56-os forradalom eseményeit, valamit a kádári megtorlás dicstelen történéseit. Pongrátz Gergely (1932-2005) értelmiségi családban született. Nyolc testvére volt, akik közül öt később vele együtt harcolt Budapesten, a Corvin közben. Az 1956-os forradalom kitörésének híre a hényelpusztai állami gazdaságban érte, ahonnan október 24-én Budapestre ment. Pongrátz Gergelyt a Corvin köziek november 1-jén választották meg főparancsnoknak. A szovjet csapatok támadásának november 4-én ellenálltak a Corvin köziek és még napokig kitartottak. November végén családjával, magyar katonák segítségével elhagyta az országot, és Bécsben csatlakozott a Magyar Forradalmi Tanácshoz. Ezután Amerikában telepedett le. 1956-ot követően először 1990-ben, a rendszerváltás után járt Magyarországon, és a következő évben végleg hazaköltözött. Budapesti elnöke lett az 1956-os Magyarok Világszövetségének, majd az '56-osok Szövetségének, létrehozta és vezette az 1956-os Pesti Srác Alapítványt. 2005-ben a múzeum udvarán érte a halál, temetése előtt, 2005. május 28-án a Corvin közben ravatalozták fel.
Még az ’56-os emlékhelyről is hazudik Magyar Péter
Magyar Péter szerint egy fillért sem adott az állam az 1956-os forradalom hőseinek kiskunmajsai emlékmúzeumára, ám a politikus hazudik: több mint 40 millió forintot és szakmai segítséget is kapott Pongrátz Gergely a tárlat létrehozására.
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/meg-az-56-os-emlekhelyrol-is-hazudik-magyar-peter
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A DK és a Tisza leszavazta, hogy százmilliókat "spóroljunk" a budapestieknek kevesebb bizottsággal. Leszavazták azt is, hogy a budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a főváros "ne herdálhassa el az ingatlanvagyonát". Leszavazták a rezsicsökkentés melletti kiállást, és hogy migránsok ne költözhessenek önkormányzati bérlakásokba - mondta a kormánypárti politikus. Leszavazták, hogy újra legyen Budapestinfo, ahol a főpolgármester kiáll a sajtó elé és a budapestiek válaszokat kaphatnak kérdéseikre. Leszavazták azt is, hogy kollégiumok és szolgálati lakások épüljenek, és azt is, hogy a kerületek közvetlenül pályázhassanak uniós forrásokra - mondta. Erre számíthatnak a liberális szivárvány koalíciótól a budapestiek, semmi másra - fűzte hozzá Facebook-videójában Szentkirályi Alexandra .
Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc képviselői együtt szavaztak
„Erre számíthatnak a liberális szivárvány koalíciótól a budapestiek, semmi másra” – mondta Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.
[ "" ]
0
https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-gyurcsany-budapest-liberalis
null
true
null
null
VAOL (Vas Népe)
Nagy Gábor ügyvéd, az elsőrendű vádlott védője a tárgyaláson egyebek mellett arra hivatkozva kérte a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetését a bíróságtól, hogy ügyfele évek óta minden tárgyaláson megjelenik, együttműködik a hatóságokkal, így a szökés, elrejtőzés veszélye nyilvánvalóan nem áll fenn. Továbbá Kulcsár Attila a magyar joggyakorlatban példátlan módon 8 éve áll folyamatos kényszerintézkedés - hol előzetes letartóztatás, hol házi őrizet, hol pedig lakhelyelhagyási tilalom - hatálya alatt. Az eddig előzetesben, illetve házi őrizetben töltött idő és a jogerős szabadságvesztés büntetések végrehajtásánál általában adható kedvezmények beszámításával Kulcsár Attila már mintegy négy és fél, öt évet tekinthet letöltöttnek, azaz ha ehhez hasonló időtartamú lesz majd a jogerős büntetése, akkor be sem kell vonulnia a börtönbe. Nagy Gábor az MTI-nek elmondta: a bíróság a kényszerintézkedés megszüntetéséről szóló döntés szóbeli indoklásában utalt arra is, hogy Kulcsár a tárgyalásokon érdemi észrevételeket tett, amiből az a következtetés vonható le, hogy érdemben kíván védekezni, így nem áll fenn a szökés, elrejtőzés veszélye. Az FB pénteki döntése ellen az ügyészség nem fellebbezett, így az nyomban jogerőre emelkedhetett. A tavaly decemberben újrakezdődött elsőfokú büntetőperben most másfél hónapos tárgyalási szünet következik, a következő tárgyalást április elsejére tűzte ki az FB. Erre a szünetre vélhetően az eljáró bírói tanács egyéb ügyei miatt volt szükség, illetve azért, mert más, sokvádlottas büntetőpereket fognak tárgyalni az FB esküdtszéki termében. Nagy Gábor elmondta, hogy áprilisban az összesen 18 vádlottból eddig még az új eljárásban sorra nem került 3-4 meghallgatása következik, majd pedig a tanúk és a szakértők. Az eljáró bírói tanács tájékoztatása szerint várhatóan még akkor is legalább egy-másfél évig tart az elsőfokú büntetőper, ha minden kedvezően alakul - közölte Kulcsár Attila védője. Hozzátette: álláspontja szerint a megismételt eljárásban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Kulcsár Attila nem követhetett el sikkasztást, hiszen nem volt rendelkezési joga a K and H brókercégénél, és a tárgyalásokon egyre több érdekes információ kerül napvilágra azzal kapcsolatban, hogy hová tűnhetett a pénz. A vádirat lényege szerint Kulcsár Attila a K and H brókercégének dolgozójaként 1998 és 2003 között rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül, jogosulatlanul forgatta ügyfelek - magánszemélyek és egyes állami vállalatok - pénzét, és ezzel sokmilliárdos kárt okozott. A vád jelenleg sikkasztás, bár a vádhatóság szokatlan módon a vádemelés után fél évtizeddel, tavaly tavasszal a másodfokú büntetőperben lehetséges minősítésként felvetette a csalást is, amely az eddigitől részben eltérő bizonyítást, mi több, a Bécsben kézre kerített Kulcsár esetében Ausztriában új kiadatási eljárást is szükségessé tenne. A sikkasztás vonatkozásában Kulcsár a tárgyalásokon vitatta, hogy lett volna rendelkezési, utasítási vagy aláírási joga a K and H brókercégénél, így viszont sajátjaként sem rendelkezhetett a pénzzel, a csalás megállapításához pedig a többi között azt kellene bizonyítani, hogy Kulcsár tévedésbe ejtette a sértetteket. A vádpontok között szerepel még pénzmosás, orgazdaság és okirat-hamisítás. A 18 vádlott között vannak Kulcsár egyes ügyfelei, magánszemélyek, illetve állami vállalatok korábbi vezetői. A K and H dolgozói közül ugyanakkor Kulcsáron kívül egyedül a volt elnök-vezérigazgató, Rejtő E. Tibor ül a vádlottak padján, és őt is első fokon felmentette az FB 2008-ban. Az akkori, nem jogerős ítéletben Kulcsár nyolc évet és 230 milliós pénzbüntetést kapott, több vádlott-társát letöltendő szabadságvesztéssel, illetve több tíz- vagy százmilliós pénzbüntetéssel sújtották. A Fővárosi Ítélőtábla azonban másodfokon tavaly májusban megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasította az FB-t; ez a megismételt eljárás kezdődött el tavaly decemberben.
Belföld: Kulcsár Attila nyolc év után szabadon
Nyolc év után jogerősen megszüntetett Kulcsár Attila ellen minden kényszerintézkedést a Fővárosi Bíróság (FB) a megismételt elsőfokú büntetőper pénteki tárgyalásán.
null
1
http://nol.hu/belfold/kulcsar_attila_nyolc_ev_utan_szabadon-977651
2011-02-11 18:53:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Mariano Rajoy spanyol kormányfő tagadja, hogy bármi törvénytelenséget követett volna el, pedig az El Mundo spanyol napilap olyan sms-eket hozott nyilvánsosságra, amelyeket állítólag ő küldött Luis Barcenasnak, a pártja volt pénztárnokának, akit korrupcióval gyanusítanak - írta a BBC. Az sms-ekben a kormányfő támogatásáról biztosítja a meggyanúsított politikust. Barcenas a vádak szerint kenőpénzeket fogadtó alapot tartott fenn, amelyre építési nagyvállalkozók utaltak pénzeket. Az alapból a gyanú szerint politikusokat fizettek ki készpénzben.
Baráti sms-ek sározzák be a spanyol kormányfőt
Támogatásáról biztosította a spanyol kormányfő a korrupcióval vádolt volt pártpénztárnokát, amely újabb jel arra, hogy a miniszterelnök is érintett lehet a kenőpénzbotrányban. Ahogy korábban, ezúttal is tagadta a vádakat.
null
1
https://www.origo.hu/nagyvilag/20130715-barati-sms-ek-sarozzak-be-a-spanyol-kormanyfot.html
2013-07-15 16:58:00
true
null
null
Origo
NOL.hu
Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja.
null
1
http://www.nol.hu/archivum/archiv-380377
2005-10-12 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Húsz évvel ezelőtt a Bagdad melletti Abu Ghraib katonai börtönből szörnyű képek kerültek napvilágra. A képeken amerikai katonák, zsoldoscégek alkalmazottai kínozták, bántalmazták és sok esetben meg is ölték a foglyokat. Meztelenre vetkőztetve, pórázon sétáltatták őket a folyosón, elektromos árammal történő kivégzést színlelve ijesztgették őket vagy fajtalankodásra kényszerítették a sok esetben ártatlan rabokat. Az, hogy ehhez hasonló szörnyűségek Németországban is előfordulhatnak, minden képzeletet felülmúl. De a Münchentől hetven kilométerre található Augsburg-Gablingen büntetés-végrehajtási intézetben kirobbant botrány azt sejteti, hogy ha nem is olyan brutális, de szintén szadista módszerekkel kínozták a rabokat. A korábbi börtönorvos, Katharina Baur ugyan már egy éve jelentette a bajor igazságügyi minisztérium illetékes osztályának, hogy az úgynevezett különleges biztonságú magánzárkákba zárt őrizetesek látogatásai során milyen túlkapásokat és kínzásra utaló körülményeket talált. Ezekbe a zárkákba az olyan rabokat zárják be, akik önmagukra veszélyesek, azaz öngyilkosság gondolatát nyilvánították ki, el akartak menekülni, megtámadták a személyzetet vagy egyszerűen csak nem tartották be szabályokat. Az ilyen cellákban általában legalább egy matrac van, amin aludni lehet, a vécé egy a padlóba vájt latrina. Semmi más. A rabok itt csak egy nadrágot kapnak. A cellákat ezenkívül 24 órán át kamerával is megfigyelhetik. Az orvosnő ezekben a gablingeni magánzárkákban megdöbbenten látta, hogy "a foglyok nyolcvan százalékának nincs matraca, és teljesen meztelenek". Ezután jegyzeteket készített a rabokkal folytatott bánásmódról. Olyanok is voltak közöttük, akiknek eszük ágában sem volt az öngyilkosság, és semmilyen erőszakos cselekményt sem követtek el. Voltak olyanok, akiket a hatályos szabályok ellenére - legfeljebb három nap helyett - három hétre is bezártak a bunkernek csúfolt, elsötétített cellába, vécépapír és matrac nélkül. Sokszor enni sem kaptak, csak egy pohár vizet adtak nekik. Az állandó sötétség miatt az emberek bioritmusa felborult, az sem tudták, hogy mikor van nappal vagy éjszaka. A matrac nélküli, puszta betonon fekvés miatt az emberek testét véraláfutások és felfekvés okozta sebek borították. Kiderült, hogy a rabokat az intézet helyettes igazgatónője záratta be a bunkerba. Az őrök közül sokan tudták, hogy ez többnyire jogtalan volt, de nem mertek szólni. A főnökük ellen nem mertek fellépni, mert őket is megfélemlítette. A személyzet hangulata katasztrofális volt, mert féltették az állásukat, és senki sem törődött a borzalmas helyzettel. Az orvosnő jelentése után a minisztérium kínzás elleni bizottsága kiszállt ugyan a gablingeni börtönbe ellenőrzésre, de addig váratták őket a bejáratnál, amíg a kollégák a cellákba vissza nem tették az oda tartozó tárgyakat. Azokat a cellákon kívül az ajtók mellett tárolták, hogy egy esetleges ellenőrzéskor kéznél legyenek. Az orvosnő mellett egy ügyvédnő, Alexandra Gutmeyr is jelentette a börtönviszonyokat az augsburgi ügyészségnek és a müncheni főügyészségnek. Az egyik legmodernebb, 600 férőhelyes bajor börtönben 250 fegyőr lát el szolgálatot. Az időközben hivatalban elkövetett testi sértések gyanúja ­miatt elindított nyomozás középpontjában az igazgatóhelyettes mellett egy 9-10 fős, különlegesen kiképzett biztonsági smasszercsoport áll, akik a gyanú szerint ezeket a túlkapásokat a főnöknőjük utasítására végezték el. Az eljárás idejére nyomozást végző augsburgi ügyészség az intézet igazgatónőjét is felmentette a munkavégzés alól, noha ellene nem merült fel eddig semmilyen gyanú. Az október végén a börtönben tartott razzia eredményességét a nyomozók úgy készítették elő, hogy a dolgozókat szolgálati megbeszélésre hívták össze, így a bejáratnál gyorsan bejutottak az épületbe, ahol az elképedt fegyőröknek megmutatták a házkutatási parancsot és azonnal be is gyűjtötték azok mobiltelefonját kiértékelés céljára. A hírek szerint találtak is rajtuk bizonyítékokat. Georg Eisenreich bajor igazságügyi miniszter október 31-én tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tavaly beérkezett jelentést az illetékes osztály továbbította ugyan az augsburgi ügyészségnek, de őt nem tájékoztatták a gablingeni túlkapásokról. Az ügyészség nyomozott is, de nem talált semmilyen "büntetőjogilag értékelhető viselkedést". A minisztérium későbbi ellenőrzései sem vezettek eredményre. Valószínűleg a fent említett várakoztatások következtében lehetővé vált "rendcsinálás" miatt. A panaszok számának növekedése miatt a miniszter beismerte, hogy alaposabb ellenőrzésre lett volna szükség. A miniszternek, akit politikai felelősség terhel, nemsokára a parlamentben kell beszámolnia az ügyről. Ennek a sajnálatos és a bajor büntetés-végrehajtásra ­rossz fényt vető ügynek van azonban egy olyan vetülete, ami minket is érint. A német bíróságok, ügyvédek gyakran arra hivatkozva, hogy a magyarországi börtönviszonyok nem felelnek meg az európai standardoknak, megpróbálnak magyar kiadatási kérelmeket vagy a büntetés végrehajtásának átvállalására vonatkozó kéréseket megakadályozni. Vannak olyan esetek, hogy a kiadatás előtt írásban kérik a magyar hatóságoktól, hogy garantálják a biztonságos elhelyezést és az emberséges bánásmódot a kiadni óhajtott gyanúsítottnak vagy őrizetesnek. A német eljárásjog értelmében egy elítéltet egy másik országban elkövetett bűncselekmény miatti kiadatási kérelemre át lehet adni és a helyben kiszabott büntetésének letöltésétől el lehet tekinteni. Vagy van olyan eset is, amikor a német hatóság egy magyar elítéltet büntetésének legalább fele letöltése után át akar adni a magyar hatóságnak, hogy ott töltse le a maradékot. Ilyenkor német ügyvédek a magyar börtönviszonyokra hivatkozva próbálják megakadályozni a kiadatást. De ha Németországban olyan börtönviszonyok lehetségesek, mint Augsburg-Gablingenben, akkor ne mutogassanak ránk felemelt mutatóujjal. Söprögessenek csak a saját házuk előtt! A szerző újságíró (München)
A bajorországi Abu-Ghraib és az emberi jogok
Egy bajor börtönben olyan borzalmasak a börtönviszonyok, hogy azok az egykori iraki Abu Ghraib-ra emlékeztetnek. Tehát ne minket oktassanak!
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/11/a-bajororszagi-abu-ghraib-es-az-emberi-jogok
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Adatokért pereltünk, cikksorozatban mutattuk be hogyan árazták túl a szegényeknek szánt, uniós finanszírozású élelmiszercsomagokat, majd 2023-as bejelentésünk után az Integritás Hatóság is úgy látta, lépnie kell. Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás, hanyag kezelés és közbeszerzési eljárásban versenyt korlátozó megállapodás miatt tettek feljelentést."38 százalékkal, számszerűen 1,4 millió csomaggal kevesebbet kaphattak a rászorulók. A felelőtlen gazdálkodás folyományaként 3,7 millió helyett 2,3 millió csomagot osztottak csak ki" - ezt a megállapítást tette az Integritás Hatóság miután megvizsgálta a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) négy, uniós támogatású projekjét.A hatóság közleménye szerint olyan beszállítókkal dolgoztak, "amely cégek extrém módon túlárazott összegben számoltak el alapvető élelmiszertermékeket. Mindezen túl a közbeszerzési eljárás során a három ajánlattevő egymással potenciálisan összejátszva határozta meg a beszerezni kívánt termékek árait. A Hatóság eljárásai alapján valószínűsíti, hogy az egyik projekt (RSZTOP-1.1.1-16-2016-00002) esetében a Halker Kft. vezette konzorcium 70%-al, azaz bruttó 7,6 milliárd forinttal túlárazva károsította meg a rászorulókat, míg a másik projekt (RSZTOP-4.1.1.-16-2017-00001) esetében a Káta-Mill Plusz Kft. 37%-kal azaz bruttó 2,6 milliárd forinttal túlárazva károsította meg a rászorulókat."A szegényeknek adott csomag körüli anomáliákról az Átlátszó az elmúlt években többször írt. 2022-ben pereltük be az SZGYF-et, hogy megkapjuk, mi van a csomagban és azok mennyibe is kerültek. Így derült ki, hogy a szegényeknek vett uniós csomagban a 159 forintos tej 516 forintba került, és az is, hogy miután a közbeszerzésről kizárták az egyik szereplőt, az árak megugrottak.Megírtuk azt is, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) szerint a szegényeknek szánt élelmiszercsomagok árai nem csupán termékeket, hanem szolgáltatást is tartalmaznak, így csak a termékek árát nem lehet alapul venni egy összehasonlításhoz. Írják ezt úgy, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság kimondta: az SZGYF többszörösen jogsértő volt, amikor 2019-ben a legolcsóbb ajánlatot kizárta. Utána ugrottak meg az árak, a piaci és a KSH által mért sokszorosára. Feljelentésünk nyomán a NAV nyomozni kezdett az ügyben.A kormány a cikksorozatra úgy reagált, hogy "az irányadó szabályok többek között a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (Xl. 5.) Korm. rendeletben, valamint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben találhatók. A többszintű ellenőrzés eredményeként a hazai kormányzati és független szervek vizsgálatán túl az Európai Unió által akkreditált hatóság is vizsgálta a projektet."A Transparency Internationnal együtt viszont mi is feljelentést tettünk tavaly nyáron és az Integritás Hatósághoz (IH) pedig kivizsgálást kérő bejelentéssel fordultunk. Így jutunk el 2024 őszére odáig, hogy az IH belátta, durván túlárazták a szegények szánt élelmiszercsomagokat.Amikről ráadásul azt is kiderítettük, hogy épp oda nem jutott, ahol tényleg szükség lenne rá. Ahogy megírtuk, egy 2014-es kormányrendeletre hivatkozott a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amikor arról kérdeztük, mi alapján döntöttek arról, hogy mely településen osztják ki az uniós milliárdokból vásárolt élelmiszercsomagokat.A közadatigénylésben megkapott táblázatok szerint a hivatkozott járásokban pont a szegényebb településekre nem jutott csomag. Csongrád megyét vizsgálva az látszik, hogy a hátrányos helyzetű települések felén semmit sem kaptak, a helyi családsegítők pedig nem szólhattak bele abba, hogy ki is a rászoruló.Az Integritás Hatóság szerint a két cég nevével fémjelzett hálózat gyakorlatilag 10,2 milliárd forintot lopott el a szegényektől."Az ügy ékes példája annak, amit gyakran hangoztatok a nyilvánosság előtt: a hatalommal való visszaélés és a korrupció éppen a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegeket károsítja meg. Valószínűleg sajnos ez az ügy is egy lesz a sok közül, amelyekben mire érdemi előrelépés történik, addigra az elkövetők és az ellopott pénz nyomtalanul eltűnnek, gyakorlatilag következmény nélkül" - kommentálta a vizsgálat eredményét Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke, aki hozzátette: "Megfelelő jogkörökkel felruházva a Hatóság időben és teljeskörűen fel tudja tárni az ilyen ügyeket, végig tudja vinni ezeket az eljárásokat, vissza tudja szerezni az ellopott pénzt és segít felelősségre vonni a bűnösöket. Ezért is elengedhetetlen a Hatóság jogköreinek mihamarabbi rendezése."A SZGYF-hez kapcsolódó négy vizsgált projekt összesen 31,2 milliárd forint támogatást kapott, ebből 85 százalék európai uniós forrás volt. Az érintett projektek megvalósítási időszaka a 2016. október 1. és 2023. december 31. közötti időszakra esett.Segesvári CsabaCímlapkép: Rétvári Bence KDNP-s országgyűlési képviselő, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Pest Megyei Kirendeltsége által, a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében adományozott segélycsomagok átadóján Szobon, a József Attila Művelődési Ház és Szabadidőközpont előtt 2020. június 22-én.MTI/Máthé Zoltán
Feljelentést tesz az Integritás Hatóság a túlárazott élelmiszercsomagok miatt
Adatokért pereltünk, cikksorozatban mutattuk be hogyan árazták túl a szegényeknek szánt, uniós finanszírozású élelmiszercsomagokat, majd 2023-as bejelentésünk u
null
1
https://atlatszo.hu/impakt/2024/10/07/feljelentest-tesz-az-integritas-hatosag-a-tularazott-elelmiszercsomagok-miatt
2024-10-07 10:34:04
true
null
null
atlatszo.hu
Nem csoda, hiszen nem tudni, honnan volt pénze a politikusnak a 150 négyzetméteres dunai panorámás ingatlanra, amelynek értéke becslések szerint minimum 70 millió forint lehet. A bombát az RTL Klub Házon kívül című műsora leplezte le: információik szerint az ingatlan 2002 óta van Kósa Lajos feleségének nevén, de a gyakorlatban nem ő, hanem a Fidesz alelnöke használja. Ezt a helyszínen a Blikknek is megerősítette egy lakó. – Hetente többször is látjuk itt Kósa urat, általában sofőr hozza, vagy pedig motorral jön – mondta el az egyik szomszéd. A 155 négyzetméteres, 4 és fél szobás ingatlant hatalmas terasz öleli körbe, közvetlen panorámával a Duna egyik ágára. Azt is megtudtuk, hogy míg a villapark többi épületének felső szintjén általában két lakás található, Kósa esetében ezt egybeépítették. A parkolással sincs gondja – szomszédjai teremgarázsával ellentétben –, neki saját beálló jár, amelyben két autó fér el. A luxuslakás amúgy éppen teljes felújításon esik át. A tulajdoni lap szerint az ingatlan tényleges adásvétele csak 2010-ben zajlott le. Úgy tudjuk, problémák adódtak a műszaki átadással. Több ingatlanszakértővel is egyeztettünk, akik szerint egy ilyen lakás értéke a 70 millió forintot is elérheti. Kérdés azonban, hogyan kerülhetett Kósa Lajos feleségének a tulajdonába, hiszen neki nincs akkora jövedelme, hogy ezt meg tudta volna venni. Az is érdekes, miből tartják fenn, hiszen egy ekkora ingatlannál csak a közös költség – rezsi nélkül – 50 ezer forint felett van, a Kósa családnak pedig Debrecenben is van még egy 300 négyzetméteres családi háza. Az RTL Klub Házon kívül című műsorának Kósa elmondta, a lakáshoz 2002 decemberében cserével jutottak hozzá, és azóta szerepel neje vagyonnyilatkozatában. (Az viszont nem nyilvános, hiszen ő nem képviselő – a szerk.) – A nagyerdei lakásunk melletti telket megvásárolta egy ingatlanfejlesztő, egy társasházat szeretett volna építeni. Megkeresett minket is, hogy megveszi a lakást, de nem akartuk eladni – nyilatkozta a politikus. – Akkor jöttek a gyerekek, inkább hitelt akartunk felvenni, hogy megvegyünk egy másik lakást. Mivel azonban én úgyis gyakran vagyok Pesten, végül elcseréltük az akkori lakásunkat erre az óbudaira – mondta Kósa, aki közben hitelt vett fel, hogy megvegyék azt a 300 négyzetméteres debreceni családi házat, ahol most is laknak. Ennek részleteit valójában még most is fizetik. A politikusnak mindenesetre mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hogy fenn tudja tartani ingatlanjait. Nyilvános vagyonnyilatkozata szerint 2009-ben, egy évvel a lakás tényleges megvásárlása előtt 87 millió forintos adóssága volt, miközben számláján 4 és fél millió forintos megtakarítással rendelkezett. Adóssága tavaly már „csak” 37 millió volt, 3,3 milliós megtakarítás mellett, miközben parlamenti képviselőként körülbelül nettó 750 ezer forintot visz haza havonta. Serdült Viktória
70 milliós lakást titkoltak el Kósáék
Budapest ― Csendes, évtizedes platánfákkal körülölelt utcák vezetnek ahhoz a Duna-parti luxuslakáshoz, ahol Kósa Lajos (50), a Fidesz alelnöke tölti hétköznapjainak egy részét, és amelynek létezéséről eddig a debreceni polgármester soha nem beszélt.
null
1
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/70-millios-lakast-titkoltak-el-kosaek-2293211
2014-10-08 03:38:00
true
null
null
Blikk
Idén jó, ha 500 ezer tonnás lehet a teljes hazai gyümölcstermés, ami nagyjából fele az éves átlagos mennyiségnek, ez pedig akár 20 százalékos gyümölcsár emelkedést is okozhat - írta a novekedes.hu, hozzátéve, hogy az importveszély azért még a magas forint-euró árfolyam mellett fékezi is a drágulást. Az idén ugyanis a tavaszi fagyok jobbára Európa keleti felét, elsősorban Magyarországot és Kelet-Lengyelországot sújtották. A legnagyobb nyugat-európai gyümölcstermelő térségekben inkább a járvány miatti vendégmunkás gondok miatt fő a gazdák feje. A tavaszi fagy, majd az aszály kertészeti hatásairól az Infostart többször is beszámolt. Az átlagosnál hűvösebb és csapadékos májusi és nyár eleji időjárás gyümölcsöknél – így a szamócánál – az érést tette vontatottá, másoknál – például a cseresznyénél és a meggynél - pedig minőségromlást okozott. A kertészek a mennyiségileg legnagyobb terméskiesésre az almánál számítanak: a jobb években 700-800 ezer, de átlagosan is 500 ezer tonnányi termés helyett idén jó, ha 350 ezer tonnát sikerül leszüretelni. Az étkezési és az ipari alma aránya továbbra is kérdéses, bár alapvetően a hazai ültetvények inkább az utóbbit állítják elő. Arányaiban viszont a kajszinál lehet a legnagyobb a fagy miatti termésveszteség: az átlagosan évi 35-40 ezer tonna helyett idén jó, ha 6 ezret sikerül szüretelni. A várható idei 6 ezer tonnás cseresznyemennyiség szintén jócskán elmarad a szokásos 15-17 ezer tonnától, ahogyan a 30-40 ezer helyett 10-12 ezer tonnásra várt őszibarack, vagy a 70-80 ezer helyett 40-50 ezer tonnás meggy hozama is. Gyenge közepes termésre számítanak szilvából és körtéből is. Mivel az időjárás okozhat még további meglepetéseket, ezért a minőségi elvárások tovább emelhetik az árakat, amelyek egyébként gyümölcsfajtánként meglehetősen széles sávban is eltérhetnek az átlagos 20 százalékos növekedéstől. Főleg akkor, ha mint a cseresznyénél, az extra minőségű friss gyümölcsért akár kilogrammonként 6 eurós exportárat is elkérhet a termelő. A terméskiesés nemcsak a fogyasztók, de a gyümölcsfeldolgozók pénztárát is erősen megterhelheti, főleg akkor, ha egymással is versenyezniük kell a belföldi alapanyagért. Ez persze a végtermékek árát is megemeli majd. A portál szerint a léalmánál ugyan még csak most tárgyalnak a felvásárlási szerződésekről és árképletekről a termelők és a feldolgozók, de a tavalyi 25 forintos induló ár helyett akár 30-40 forintot is elképzelhetőnek tart, bár az ármozgásokat a világpiaci sűrítményhelyzetre hatást gyakorló kínai és amerikai piaci események is alapvetően befolyásolják. Tavaly óta ebben a szektorban is kötelező, hogy a nagyobb, évi minimum 200 tonna termést feldolgozó cégek az árumennyiség legalább 60 százalékára előzetes szerződéseket kössenek. A FruitVeb – a meggyhez hasonlóan - e gyümölcsnél is készít nem kötelező érvényű termés- és árprognózist, amelyet augusztusban hoznak majd nyilvánosságra. Az étkezési alma termelői ára a portál szerint a tavalyihoz hasonlóan kilogrammonként 80-100 forint lehet, a tárolt gyümölcsé pedig 200 forint körül alakulhat. A meggynél már május 15-ig le kellett szerződniük a feldolgozóknak a termelőkkel a felvásárolni kívánt mennyiség 60 százalékára. Az akkori várakozások alapján készült FruitVeb prognózis szerint a konzerv- és hűtőipari meggy árcentruma a sokéves adatok alapján kilónként 160-170 forint között alakulhat. Azóta azonban már pontosabb képet kaphattak a piaci szereplők a valós terméskiesésről, ezért a portál szerint akár 200-260 forint körüli kilónkénti meggyfelvásárlási árak is elképzelhetőek. A további alapanyag-drágulásnak az szab határt, hogy a magyar konzervmeggy fő célpiacán, Németországban a késztermékeknél mekkora árakat lehet érvényesíteni. A napokban megindult hazai dinnyeszezon is magasabb árakkal kezdődhet, de ha csapadékosabb a nyár, a minőségi problémák miatt alacsonyabb lehet az ár. Termésmennyiségben a tavalyi nagyságrenddel kalkulálnak a termelők.
Alaposan drágulhatnak az idén a gyümölcsök - Infostart.hu
Drasztikusan csökkentette a tavaszi időjárás a várható gyümölcstermést, ez pedig jelentősen, akár átlagosan 20 százalékkal is megemelheti a fogyasztói árakat. A drágulásnak az import vet gátat.
null
1
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-411630
2011-02-07 13:25:00
true
null
null
Infostart (Inforádió)
Megjött. Rögvest nekiültem kitölteni, hisz nemzeti szuverenitásunkért aggódó honpolgárként kötelességem, csakhogy a nemzeti szuverenitásért aggódásomtól fűtött honpolgári kötelességtudatom mindjárt az első kérdésnél lohadni kezdett, hogy a harmadik pontig nullára zuhanjon. És következett az ugyan már, az ez hülyeség, ez kamu, ez vegytiszta hazugság, jaj, ne, meg az ezt még ők sem gondolhatják komolyan. Így nem jó. Nagy levegő, elképzeltem magam konzultációs célközönségként - ezt úgy csináltam, hogy időben visszamentem 2008-2012 közötti énembe, kivontam belőle az újságírót, majd a közélettel való 0-24 bíbelődést, helyettük beleraktam az egyenletbe, hogy kizárólag a Facebookról tájékozódom, meg este megnézem a Tényeket, reggelente pedig az M1 mellett készülődök a napindításra, utolsó közvetlen közéleti élményem pedig, hogy rajongással hallgattam Orbán Viktort az első sorból a Millenárison. Na így mindjárt más! Suhannak az x-ek, még szép, hogy inkább a fiatalokat támogassuk lakáshitellel, mintsem agresszív migránsokat telepítsenek a szomszédomba. És igen, büntessük a multikat, hisz a legutóbbi sarcnál is áthárították a vásárlókra az összes többletköltségüket, úgyhogy vastagon megérdemlik. Szemetek. Negyedóra se, és meg is vagyok. Már épp ragasztanám a válaszborítékot, amikor egy pillanatra kiesek a szerepemből, és ránézek a friss hírekre: Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszaki értéket. Boríték visszanyit, kérdőív kivesz, még egyszer átfut, fanyar mosoly, kuka. A tévémben Ábrahám Róbertet kérdezi Hajdú Péter a Lakatos Márk-ügyről - a konzultáció teljes átéléséhez a Hír TV egyik műsorát indítottam el Youtube-on, és a Frizbi Extrát dobta utána automatikusan a szisztéma. Belenézek, ha már. Hát, nem csak a gazdaság hanyatlik.
Ha fideszes lennék...
A nemzeti szuverenitásért aggódásomtól fűtött honpolgári kötelességtudatom mindjárt az első nemzeti konzultációs kérdésnél lohadni kezdett, hogy a harmadik pontig nullára zuhanjon.
[ "" ]
0
https://hang.hu/koffein/ha-fideszes-lennek-169054
null
true
null
null
Magyar Hang
Tordai Bence évek óta húzódó családiház-ügyében újabb fordulat történt: az ellenzéki képviselő arról posztolt a Facebookon, hogy a fideszes Sára Botond főispán lebontatná a házát. Sára Botond egy posztban így reagált Tordai bejegyzésére: "Tisztelt Tordai képviselő úr! Mit szeretne? Megtévesztette a hatóságot és »felújítási« tervet nyújtott be a háza felújítására, majd a házat lebontotta, újat épített helyette, amire nem volt se engedélye és a helyi építési szabályoknak sem felel meg. Ezt a szakértői vélemény, a bíróság és a Kúria is megerősítette. Minden ezekkel a tényekkel szemben tett kijelentése hazugság, ahogy ezt ön is tudja. Játszhat itt mindenféle kémfilmekbe illő játékot, de sem nekem, sem a hivatalnak nincs mérlegelési lehetőségünk az ügyben. A jogszabály világos: a szabálytalanul és jogszabályellenesen épített házat el kell bontani." Tordai Bence az alábbi kommenttel válaszolt Sárának: "Tisztelt Sára főispán úr! Azt kérdi, mit szeretnék? Elsőként pártállam helyett jogállamot szeretnék, ahol nem fideszes pártkatonák, meg bukott politikusok ülnek a »független hatóságok« és a »független bíróságok« élén. Ebben az ügyben konkrétan azt szeretném, ha nem hazudna folyamatosan, és hivatali helyzetével visszaélve, politikai bosszúként nem hozna olyan döntéseket, amivel tönkreteszi a családunkat. Miben hazudik? Csak ebben a rövid posztban is több dologban: 1. Nem »felújítási tervet« nyújtottam be, hanem szó szerint »Lakóház bontásának, átalakításának, tetőtér beépítésének egyszerű bejelentési és kiviteli terve« című dokumentumot. 2. Hazudik, amikor azt írja, bármiben megtévesztettem volna a hatóságot. A kiviteli tervben minden egyes részlet szerepel, és ennek megfelelően valósult meg az építkezés, ezt a maga hivatala is elismerte - a napokban közzé fogom tenni a dokumentumokat. Nincs túlépítés, nincs másik építési hely, nincs semmi olyan probléma, amit 2017-ben kifogásoltak volna. Ehhez képest 2024-ben a leadott terv szerint megvalósult épületre kiad egy bontási kötelezést. 3. Hazugsággal felérő csúsztatás, amikor azt írja, nem volt engedélyem. Főispán úr, hadd emlékeztessem, hogy 2017-ben 300 nm alatti családi házra már nem lehetett építési engedélyt kérni, mert törvény szerint ez egyszerű bejelentésként zajlott onnantól kezdve. Higgye el, én szeretném a legjobban, ha még a régi szabályok szerint beadhattunk volna építési engedélykérelmet, mert ha azt megadják, utólag már nem hozhatnának minket ilyen helyzetbe. Egyébként az elmúlt 8 évben több százezer laikus, jószándékú magánember építtető került kiszolgáltatott helyzetbe az »egyszerű bejelentés« miatt. 4. Az első állításában megfogalmazott hazugságokat senki nem erősítette meg, csak maga ismételgeti. 5. Nincs mérlegelési lehetőségük az ügyben? Világos a jogszabály? A szabálytalanul és jogszabályellenesen épített házat el kell bontani? Érdekes, a más telkére, a kivágott, védett erdő helyére épült Csipak-villa ügyében nem volt világos a jogszabály, nem kellett bontani a jogerős bírósági döntés után sem, sikerült több mint egy évtizedig »mérlegelniük«, kedve Sára úr. Csak nem azért, mert Csipak Rogán Antal üzlettársa volt? Sára úr, azt kérdezi, mit szeretnék? Nagyon egyszerűen azt, hogy a politikai meccseket a politikai porondon játsszuk le, és ne hatósági sapkájában álljon bosszút nemcsak rajtam, hanem egy négygyerekes családon. Álljon ki nyílt vitára, vagy akár rakjon ki rólam csúnya képeket, terjesszen hazugságokat, titkosszolgálati eszközökkel készítsenek és/vagy generáljanak hangfelvételeket, ahogy szokták, de ne vegye el a gyerekeim jövőjét! Ezt szeretném.
Sára Botond: Le kell bontani Tordai Bence házát
„Azt szeretném, hogy vonja vissza a megalapozatlan és embertelen döntését, és folytassunk le egy korrekt, tisztességes, elfogulatlan eljárást” – reagált kommentben Tordai.
[ "" ]
0
https://444.hu/2024/11/20/sara-botond-le-kell-bontani-tordai-bence-hazat
null
true
null
null
444
"Azt, hogy a szolidaritási hozzájárulás mellett még egy plusz terhet tegyünk az önkormányzatok nyakába, nem tartom elfogadhatónak, és ennek hangot is fogok adni" -mondtaoktóber 10-én Papp László, Debrecen fideszes polgármestere Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter iparűzésiadó-reformja hallatán.Navracsics terve szerintjövő évtől elvennék az önkormányzatoktól a 2024-es értéket meghaladó iparűzésiadó-bevételt, és azt a járások települései pályázat útján kapnák vissza. Az adóreformmal azok a települések járnak rosszul, amelyekben ma is nagy beruházások zajlanak. Összegszerűen legrosszabbul pedig minden bizonnyal Debrecen, ahol számtalan gyárat építenek egymással párhuzamosan, köztük a CATL és az EVE Power akkumulátorgyárait, a BMW autógyárát és az EcoPro katódgyárát. Ezek várhatóan a következő években kezdik majd meg a sorozatgyártást, az iparűzésiadó-bevételük Navracsics terve szerint azonban már nem közvetlenül a város költségvetésébe folyik majd be. A képet persze árnyalja, hogy a többletet a bejelentett adóreform szerint a települések a járáson belül pályázhatják majd vissza, a Debreceni járásban pedig csak két település, Debrecen és Hajdúsámson van, vagyis a pénzt nem kellene sokfelé osztani. A folyamatos pályázgatási kényszer azonban mindenképpen kellemetlenebb és megalázóbb, mintha a város vezetése a saját belátása szerint oszthatná be az adóbevételt, ahogy eddig is tette. Nem véletlen, hogy a kormánnyal szemben korábban nem túl kritikus Papp László a bejelentés utántöbbször is hangoztatta, hogy nem tartja elfogadhatónak a változást. Később, a debreceni városi közgyűlés ülésén aztánmegerősítette: "harcban áll" ebben a kérdésben. De pontosan mennyi pénzről is szól ez a harc? Kíváncsiak voltunk, mennyit veszíthet Debrecen költségvetése a következő években, ezért Papp László első nyilatkozata után megkerestük a debreceni polgármesteri hivatalt. Megkérdeztük, van-e valamilyen pontosabb számításuk vagy becslésük azzal kapcsolatban, hogyan változna a város iparűzésiadó-bevétele a következő öt, esetleg tíz évben. Ennek megfelelően pedig mennyi közvetlenül megszerezhető forrástól esik el az önkormányzat ekkora időtávon a Navracsics Tibor által bejelentett adóreformmal. A levelünk elküldése után néhány nappal felhívtak a polgármesteri hivataltól, és időt kértek, majd megígérték, hogy válaszolni fognak. Néhány nappal később meg is érkezett a válasz, amiben azt írták: "A helyi iparűzési adó változásával kapcsolatos kérdésre - tekintettel arra, hogy jogszabályi tervezet jelenleg nem áll rendelkezésre és jelen pillanatban is zajlanak egyeztetések a Kormány és Debrecen városa között - előzetesen nem áll módunkban pontos számítást, becslést küldeni." A válasz olyan értelemben érthető, hogy a Navracsics által bejelentett iparűzésiadó-reform még nincs törvénybe írva, így Papp László debreceni polgármester -Csach Gábor balassagyarmati városvezetőhöz hasonlóan- még annak ellenére is reménykedhet abban, hogy ki tud lobbizni valami módosítást, hogy Navracsicspár napja bejelentette: a kritikák ellenére be fogják vezetni az adóreformot. Ha már Debrecen városa nem válaszolt, megpróbáltuk a polgármester korábbi nyilatkozatai és nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján körüljárni, mennyi pénzről lehet szó. Debrecen iparűzésiadó-bevétele 2014-ben 10 milliárd forint volt, ez a helyi gazdaság erősödése miatt2020-ra 17,7 milliárd forintra nőtt. 2023-ban aztán - jelentős részben az infláció miatt - elérte a 28 milliárd forintot,idén pedig már 34,5 milliárd forintra emelkedett. Ezzel Debrecen Győr mellett az egyik legtöbb iparűzési adót begyűjtő város, 2023-bangyakorlatilag holtversenyben végeztek Budapest mögötta második helyen. Mindezt úgy, hogy az elmúlt években a városban bejelentett beruházások közül még nagyon kevés üzemel: a BMW, a CATL és az EcoPro is jövőre kezdené a sorozatgyártást. Papp László polgármesterszerintpedig "2-3 év múlva emelkedhet meg nagyon nagy mértékben az iparűzési adó Debrecenben". A nagy kérdés az, hogy mennyivel. Ahhoz, hogy ezt kontextusba helyezzük, érdemes megemlíteni, hogy 2023-ban az egész országban összesen 1149 milliárd forint helyi iparűzési adót szedtek be az önkormányzatok; az ország második legnagyobb gyára, a gödi Samsung tavaly kedvezményes iparűzésiadó-kulccsal 6,5 milliárd forintot fizetett be, ez normál adókulccsal 13 milliárd forint lenne; és az ország legnagyobb gyára, a győri Audi is több mint tízmilliárd forintnyi iparűzési adót fizet be évente úgy, hogy rájuk is kedvezményes adókulcs vonatkozik. A debreceni beruházások adóhatásairól nem elérhetők konkrét számok, azt viszont tudjuk, hogy a BMW-gyár 2019-es bejelentésekor a polgármesterévi kétmilliárdos HIPA-bevételről beszélt. Ez az azóta megtörtént inflációval felszorozva ma inkább hárommilliárd forint lenne. Az ennél nagyobb CATL-gyárról Papp László tavaly februárbanazt mondta: ez az egy gyár "legalább másfélszeresére" növelné a város iparűzésiadó-bevételét. Ha feltételezzük, hogy a Debrecenben zajló többi autó- és akkuipari beruházás (BMW autógyára, Eve Power akkumulátorgyára, EcoPro Global katódgyára, Semcorp szeparátorfólia-gyára, Halms alkatrészgyára) együttvéve ugyanannyi adót fizetne, mint a CATL, akkor azzal számolhatunk, hogy a jelenlegi helyi adóbevétel a kétszeresére emelkedne. Vagyis az idei 35 milliárdos iparűzésiadó-bevétel 70 milliárdosra bővülhetne, amelynek a felét vesztené el a város. Ez a számítás viszont több sebből is vérzik, egyrészt nem veszi számításba a ma is Debrecenben működő cégek fejlődését, forgalomnövekedését, és az ebből származó adóbevétel-növekedést. Másrészt a CATL egyelőre még csak az eredetileg bejelentett óriásgyára első ütemét építi, ésaz akkuipar jelenlegi bizonytalanságai miattelképzelhető, hogy meg is áll ennyinél. A debreceni városháza titkolózása ellenére találtunk egy hozzájuk tartozó becslést a debreceni gazdaság távlati kilátásairól. A debreceni önkormányzat tulajdonában állóEDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központüzemeltet egy debreceniakkugyar.hu című honlapot, amelyen az akkuipari beruházásokat reklámozzák a helyieknek. Ezenazt írják: "Az EDC számításai szerint 2020 és 2030 között hatszorosára fog nőni a debreceni gazdaság." Ha ezt vesszük alapul, akkor 2030-ra a városnak a 2020-as 17,7 milliárd forint hatszorosa, vagyis 106,2 milliárd forint iparűzésiadó-bevétele lesz. A Navracsics-féle adóreform ma ismert változata szerint ebből az idei bevételnek megfelelő 34,5 milliárddal gazdálkodhatna Debrecen, a maradék 71,7 milliárd forintra pedig Hajdúsámsonnal pályázhatnának a járáson keresztül. Ha feltételezzük, hogy a pénz nagyon nagy részét Debrecen kapná, akkor a város forintosítva nem járna annyira rosszul. Közben viszont abba a megalázó helyzetbe kerülnének, hogy a kormány szabhatná meg, mire költsenek és mit fejlesszenek a városban - aminek a városvezetés láthatólag a mostani felállásban sem örül, akkor pedig még kényelmetlenebb lehet a helyzete, ha esetleg közben változik a miniszterelnök vagy a polgármester pártállása. Egy névtelenséget kérő fideszes politikuskorábban azt nyilatkozta a Telexnek, hogy a kormány elsődleges célja a mostani módosítással szerinte nem az, hogy bizonyos önkormányzatoktól pénzt vonjanak el, sokkal inkább az, hogy hosszú távon ellenőrizni szeretnék, melyik önkormányzat mire költi a pénzét. Ő ennek megfelelően elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben az iparűzésiadó-bevételek jelenleginél nagyobb részét is kontroll alá vonja a kormány. Ha ez így van, akkor Debrecent - az iparűzésiadó-bevételük kétharmadának elvételével - igazán rövid pórázra tudják majd fogni. Debrecen csuklóztatása azért is furcsa, mert a magyar kormány az elmúlt években elkezdte az ország többi részéhez képest kiemelten támogatni és fejleszteni. Lázár János nemrégegyenesen arról beszélt, hogy a kormány "mint társfővárosra" tekint Debrecenre, ami szerinte "néhány év múlva utolérheti, vagy meg is előzheti Budapestet". A miniszterszerintDebrecen ma 200 ezer fős lakossága az "elkövetkező években 60 ezer fővel fog növekedni". (Ez valószínűleg azzal járna, hogy a ma is elnéptelenedő alföldi vidék kiürülésetovább gyorsulna.) A városban 2019 óta egy sor hatalmas, az autógyártáshoz és az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházást jelentettek be, ezzel párhuzamosan a magyar állam százmilliárdokat költ a város infrastruktúrájának fejlesztésére. Csaka víziközmű-hálózatot 108 milliárd forintért fejlesztik, a füzesabonyi és a balmazújvárosi vasútvonalakra130 milliárd jut, valamint a város melletti egyik ipari parkra88 milliárdállami forrás jutott. A kormány még olyan szimbolikus lépésekkel is Debrecennek kedvezne, hogy a jelek szerint Budapestről oda költöztetnék a Természettudományi Múzeumot ésa Közlekedési Múzeumot is. Navracsics HIPA-reformjárólitt írtunk bővebben.
35 milliárd a városnak, 70 milliárd a járásnak - így bánna el 2030-ra Debrecennel a Navracsics-féle adóreform
2030-ra helyi adóbevétele kétharmadát már nem közvetlenül, csak pályázatokon keresztül kapná meg a debreceni önkormányzat. A Navracsics-féle adóreform pont annál a városnál a legértelmetlenebb és legfájóbb, amit a kormány „társfővárossá” akar fejleszteni.
[ "" ]
0
https://telex.hu/gazdasag/2024/10/31/debrecen-papp-laszlo-iparuzesi-ado-catl-bmw-gyar-navracsics-tibor
null
true
null
null
Telex
Szász Zsolt, Krisztován Anna, Rákossy Balázs, Fejes Róbertné, Simonka György (balról jobbra) Fotó: Facebook/Szász Zsolt A Facebook-bejegyzéshez Szász Zsolt azt a kommentárt fűzte, hogy lehetősége nyílt személyesen egyeztetni Rákossy Balázs államtitkárral. A találkozóról több fotót is feltöltött, azokon Simonka György már nem látszik. A Szász által vezetett BMVA közbeszerzési ajánlatkérőként működik közre az uniós támogatások kiosztásában Békés megyében. Az alapítvány tagja volt annak az ajánlatkérő konzorciumnak, amely a 168 Óra csütörtöki cikkében feltárt ügy alapján egy (alvállalkozókon és korábbi megbízásokon, tulajdoni viszonyokon keresztül) Simonka köreihez köthető céget, a TopSec Kft.-t bízott meg „családi egészségnapok” szervezésével. Az EFOP-pályázat keretében, uniós támogatásból megvalósított projekt keretében 24 darab egészségnapot tart majd a cég ezért az összegért, ez alkalmanként nettó 1 millió 485 ezer forintos kifizetést jelent. Ez az összeg pedig kis eltéréssel, de csaknem azonos egy 2018-ban odaítélt, szintén a TopSec Kft. által (konzorcium tagjaként), uniós pénzből megvalósított, szintén családi egészségnapok szervezéséről szóló projekt egységárával, amely a 168 Óra csütörtöki cikkében bemutatott fotók és a rendelkezésre álló információk alapján rendkívül gyanús körülmények között került megrendezésre, erős kétséget ébresztve a projekt céljainak teljesülésével kapcsolatban. Az egyik rendezvényen ráadásul biztosan feltűnt, egy fotó tanúsága szerint, Baráth Richárd, Simonka legfőbb bizalmasa. Kérdéseket küldtünk a Pénzügyminisztériumnak (PM), hogy Simonka György hol és miről tárgyalt Rákossy Balázs államtitkárral május 17-én. A PM az alábbi választ küldte (Frissítés: írásos válaszukban először a tárca sajtóosztálya is május 17-et írt, Szász Zsolt bejegyzésének időpontját, azonban utólag közölték, hogy tévedés történt, a találkozó május 7-én történt): „Rákossy Balázs államtitkár úr 2019. május 7-én az európai parlamenti választás kampányeseményén vett részt Orosházán. Az eseményről információk és fotók többek között Rákossy Balázs Facebook oldalán is megtalálhatóak”.
Fotó bizonyítja, egy hete az uniós pénzekért felelős államtitkárral tárgyalt Simonka György, akit uniós pénzek elcsalásával gyanúsítanak
Bár Simonka György fideszes országgyűlési képviselő továbbra is gyanúsítottja annak a 1,4 milliárd forint értékű, európai uniós támogatások eltüntetésével kapcsolatos költségvetési csalási és hivatali vesztegetési ügynek, ami miatt az Országgyűlés a mentelmi jogától is megfosztotta a politikust, Simonka egyáltalán nem húzódott félre, és továbbra is igyekszik az uniós támogatások kiosztásáért felel
null
1
https://168ora.hu/itthon/itt-a-foto-egy-hete-az-unios-penzekert-felelos-allamtitkarral-targyalt-simonka-gyorgy-akit-unios-penzek-elcsalasaval-gyanusitanak-168571
2019-05-23 12:08:12
true
null
null
168 óra
Rendőrökön, sőt kalauzokon is egyre megszokottabb látvány a testkamera, amely gyártója, a holland Slimdesign reményei szerint hamarosan a civilek hétköznapi kütyütárházának is része lehet. Náluk is ugyanazt a célt szolgálja majd: hogy viselője nagyobb biztonságban legyen, ha pedig mégis baj történik vele, akkor ne kelljen a környékbéli térfigyelők és biztonsági kamerák felvételeit keresgélni, hanem azonnal rendelkezésre álljon a videós bizonyíték. Most viszonylagos csönd van a rossz hírű gyomirtó szer, a glifozát körül, sőt néhány hónapja az EU-ban tíz évvel meghosszabbították a használati engedélyét. Az egyik nagy gyártó, a német Bayer mindenesetre, különösebb hírverés nélkül, a vegyszer barátságosabb utódjának fejlesztésén dolgozik. A Föld lakóinak negyede választhat az idén demokraták, populisták és autokraták közül. A Vatikánban rendkívüli döntések születhetnek a nőkről és a melegekről. Nagy sporteseményekből nem lesz hiány, jelentős évfordulókat ünnepelnek, újabb űrprogramok indulnak. A részleteket az alábbi infografikán mutatjuk.
Óránként 30 ezer, a határ a csillagos ég - fideszes képviselő cége ad tanácsot Rogánéknak
Bajkai István fideszes képviselő cége és partnere keretösszeg nélküli megbízást nyert el, digitalizációs kérdésekben segít eligazodni a Rogán Antal miniszter által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodának.
null
1
https://m.hvg.hu/360/202220_aponius_otletek_rogannak
2022-05-19 12:30:00
true
null
null
HVG360
Egy olyan, zavaros hátterű és múltú céggel kötött szerződést a kínai vakcinák beszerzésére az állam, amely hasonló méretű üzletet még soha nem bonyolított le. A vállalatot ráadásul viszonylag hamar össze lehet kötni egy olyan céggel, amelyik a tavalyi lélegeztetőgép-beszerzésekből húzott hasznot. Akkor az a cég is története messze legnagyobb megbízását kapta. A 2019-es összbevétel százötvenszerese a megrendelés A Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter Facebook-oldalán közzétett szerződés szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem közvetlenül a kínai partnertől, hanem egy magyar vállalattól, a Danubia Pharma Kft-től szerzi be az ötmillió kínai vakcinát. Bár nem példa nélküli, hogy az állam egy kínai beszerzéshez közvetítőt von be, itt mégis nehezen érthető, miért volt szükség egy plusz szereplő közbeiktatására, hiszen a magyar állam közvetlenül is volt már kapcsolatban a vakcinát gyártó Sinopharmmal. A kínai vállalattól tavaly lélegeztetőgépet is vásárolt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügyA kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított. A közvetítő beiktatása ezúttal a szállítási kockázatot sem csökkenti érdemben. Bár a Danubia Kft-nek kell fizetnie kötbért, ha késik, vagy nem szállít, de csak akkor, ha ez a saját hibájából történik. Az pedig, ha nem készül elég vakcina, nem az ő hibájuk. A szerződés szó szerint úgy fogalmaz, hogy az oltóanyag rendelkezésre állása a Kínai Népköztársaság területéről történő elszállításának előfeltétele, amely feltétel teljesüléséért az eladó (tehát a Danubia) szavatosságot nem vállal. Ahogy az esetleges késésekért vagy meghiúsulásért sem lehet a vállalattal szemben szankciókat alkalmazni, ha ezekről a gyártó Sinopharm tehet. Persze ettől egy tapasztalt közvetítő beiktatása még mindig indokolt lehet, mert gyorsíthatja a folyamatot. A Danubia Pharma azonban, ha nem is teljesen tapasztalatlan cég, de ekkora üzletet még soha nem bonyolított le. A cég ugyan több évig tartó zsugorodás után tavaly hirtelen a tízszeresére nőtt, és közel 3,5 milliárdos árbevételt hozott össze, de a kínai vakcinabeszerzés mellett ez is eltörpül. A szerződés szerint ugyanis a társaság az 5 millió adag oltóanyagot adagonként 30 euróért szállítja le, ami jelenlegi árfolyamon majdnem 55 milliárd forintos összértéket jelent. Ez a Danubia tavalyi árbevételének tizenhat, tavaly előtti forgalmának pedig a 150-szerese. Kilenc napja vezette a céget, amikor bejött a gigaüzlet Ráadásul a múltbeli eredményeknek a nagy részét sem a mostani vezetés mellett érte el a vállalat. A cég jelenlegi ügyvezetője hivatalosan az idén január 20-tól tölti be ezt a pozíciót. Azaz mindössze kilenc napja volt a cég élén, amikor aláírta az 55 milliárdos szerződést. Az üzletembernek ezen kívül kisebb tanácsadó cégekben van, illetve volt érdekeltsége, 12 éve pedig még a sajtóban adott tanácsot hitelügyekben. A banki tevékenységgel valószínűleg azóta sem hagyott fel, legalábbis – ahogy erre Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is felhívta a figyelmet egy Facebook posztban – jelenleg is szerepel a Budapest Bank pénzügyi közvetítőinek listáján. A közvetítő vállalat szerepe illetve kiléte azért fontos, mert a beszerzésen nagyon sokat lehet nyerni. Ha a vállalat adagonként csak egy eurót keres, a teljes szerződésben foglalt mennyiségen akkor is 1,8 milliárd forintot kaszál. Ennél azonban sokkal többet is kereshet egy adagon. A 30 eurós ár egyébként a korábbi hírekhez képest nem feltétlenül sok, hiszen a Sinopharm vakcina esetében adagonként ennek duplájáról is lehetett hallani. A kínaiak által elkért összeg azonban rendkívül széles sávban szór. A 60 euró ennek a teteje, de Szenegálnak például alig több mint 15 euróért szállítottak. Egy ugyanolyan árazású szerződéssel pedig, mint amilyet az afrikai ország kapott, a Danubia Pharmának 27 milliárd forint juthat az állam által fizetett 55 milliárdból. Összeér a kínai vakcina és lélegeztetőgép Mivel hatalmas összegről van szó, nem teljesen érdektelen, hogy az üzletnek ki a végső haszonélvezője, ezt azonban nem lehet tudni. Az ugyan ismert, hogy a Danubia Pharma az alig négy hónappal ezelőtt alapított Syntonite Med Zrt. tulajdonában áll, ennek a vállalatnak a hátterét azonban homály fedi, tulajdonosi köre sem a cégregiszterekből, sem a cégközlönyből nem derül ki. Mindössze annyi biztos, hogy a vezetője most már ugyanaz, mint a Danuiba Kft-é, ám a Syntonite élére még később nevezték ki, csak a vakcinaszerződés aláírása után. Ha a Danubia Pharma jelenlegi tulajdonosairól sokat nem is tudhatunk, a múltbeliek között találhatunk érdekességeket. A céget az elmúlt nagyjából hét évben egy olyan üzletember birtokolta, aki öt éve egy zavaros üggyel már bekerült a hírekbe. Egy másik vállalata ugyanis félmilliárdos uniós támogatást kapott egy projektre, amiből viszont addig csak 59 darab földbe ásott lyuk valósult meg. A mostani szerződés szempontjából azonban fontosabb egy ennél is korábbi tulajdonos, a brit Independent Pharma Invest Ltd. A szintén zavaros hátterű cég*Amelynek seychelles-szigeteki vezetője több száz offshore-cégben tölt be hasonló pozíciót. ugyan csak néhány hónapig birtokolta a Danubia Kft-t 2013-ban, volt viszont két másik magyar érdekeltsége is. Ezek közül az egyik pedig éppen az a Pannon Cargo and Sped Trans Logisztikai és Szállítmányozási Kft., amely tavaly szintén a semmiből kapott 6 milliárd forintos megbízást a KKM által beszerzett lélegeztetőgépek üzembe helyezésére. Az Independent Pharma ugyan ennél a cégnél még rövidebb ideig, csak egy napig volt tulajdonos, így is érdekes azonban, hogy a két hirtelen előkerült milliárdos állami megbízást kapó cég pont ugyanazt a zavaros hátterű brit céget találta meg tulajdonosváltások közötti átmeneti tulajdonosnak. Ráadásul a Pannon Cargót a botrányos lélegeztetőgép-beszerzés egy másik szereplőjével is kapcsolatba hozták korábban: a cég ügyvezetője és tulajdonosa ugyanis az éppen Kínából lélegeztetőgépeket beszerző tőzsdei OTT-One Nyrt. felügyelőbizottságában is bent ült, amikor a beszerzések történtek*később ebből a pozíciójából eltávolították.
Összeér a kínai vakcinabiznisz és a botrányos lélegeztetőgép-beszerzés
Egy olyan céggel kötött szerződést a kínai vakcinák beszerzésére az állam, amely hasonló méretű üzletet még soha nem bonyolított le.
null
1
https://g7.hu/kozelet/20210312/osszeer-a-kinai-vakcinabiznisz-es-a-botranyos-lelegeztetogep-beszerzes/
2021-03-12 12:48:00
true
null
null
G7
Két sor roskadozó kerítés, egy homokozónak látszó gödör, és néhány, sárgára festett autógumi egy üres földterületen, ez az, ami a baranyai Versenden több mint 12 millió forintba került, derül ki az RTL Klub anyagából. Ez a baranyai Versend roma kulturális- és pihenőparkja papíron, az építésére több mint tizenkétmillió forintot nyert pályázaton a helyi roma kisebbségi önkormányzat, és augusztus 20-án adták át. Akkor mondjuk még volt pár ágakból összeeszkábált pad is. Azok azóta eltűntek. Sajnos a roma önkormányzat nem szeretett volna nyilatkozni, hogy mi került ennyibe a semmin. Egy helyi nyilatkozó azt mondta, állítólag csak a szerszámokra elszámoltak több mint 5 millió forintot. Érdemes megnézni az egész anyagot:
12 millióba kerül egy üres placc pár színes autógumival
12 millióba kerül egy üres placc pár színes autógumival - Legalábbis a versendi roma önkormányzat ezt hozta össze, nyilatkozni nem nyilatkoznak.
null
1
https://index.hu/belfold/2016/12/16/12_millioba_kerul_egy_ures_placc_par_szines_autogumival/
2016-12-16 21:39:23
true
null
null
Index
A Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság nyomozói sikeresen azonosították és elfogták azt a férfit, aki egy székkutasi ingatlan területén tárolta a lopott holmikat. Az ügy előzménye, hogy október 29-én bejelentés érkezett a rendőrségre egy ismeretlen tettes ellen, aki aznap délután beült egy sértett Ford Transit gépkocsijába, majd elhagyta Hódmezővásárhelyt. A rendőrök azonnal körözést rendeltek el a járműre, és nyomozni kezdtek, amelyhez nagy segítséget nyújtottak a közterületi kamerák felvételei. Az összegyűjtött információk birtokában a nyomozók másnap egy székkutasi ingatlan területén tartottak kutatást, ahol nemcsak az ellopott autót találták meg, hanem számos más, korábban eltűnt tárgyat is, köztük egy elektromos rollert, tabletet és egy telefont. A bűncselekmények elkövetésével egy 39 éves férfit hoztak összefüggésbe, akit gyanúsítottként hallgattak ki, majd őrizetbe vettek, és kezdeményezték a letartóztatását. A férfinek lopás bűntette miatt kell felelnie.
DELMAGYAR - Lopás Hódmezővásárhelyen
Lopás miatt fogták el a férfit
[ "" ]
0
https://www.delmagyar.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/lopas-roller-ford-transit-hodmezovasarhely-szekkutas
null
true
null
null
délmagyar
Embertelen: 33 órát vártak az utasok étlen-szomjan a Liszt Ferenc repülőtéren, 130 ember virrasztott a terminálon A Ferihegyi repülőtér várójában 130 kétségbeesett és dühös utas virrasztott étlen-szomjan, míg a gyerekek a földön aludtak takarókon másfél napon keresztül. Az utasok egy prágai légitársaság repülőjére szerettek volna felülni, hogy eljussanak Korfura, ám állítólag legalább 4 alkalommal változott a felszállás időpontja. Kora délután kellett volna a gépnek elindulni, de még másnap este is bizonytalan volt a felszállás időpontja. A légitársaság alkalmazottjai szűkszavúak voltak, nem tudtak megnyugtató válaszokat adni. A pórul járt utasok feljelentették az utazási irodát és a légitársaságot is. Az utazási iroda szerint nekik nem kellett volna szállást biztosítaniuk, a légitársaság pedig nem tartja magát felelősnek, ugyanis szerintük vis maior helyzet alakult ki. Az ügyvéd szerint viszont az utazási irodának és a légitársaságnak kompenzálnia kell az utasokat, mert ez nem vis maior helyzet volt. A repülőjegyek árát mindenesetre biztos, hogy vissza kell térítenie a repülős cégnek. (Tények)
Embertelen: 33 órát vártak az utasok étlen-szomjan a Liszt Ferenc repülőtéren, 130 ember virrasztott a terminálon
33 órát várakozott 130 utas a budapesti repülőtéren, mert egy prágai légitársaság Korfuba induló repülője másfél napot késett.
[]
0
https://blikk.hu/aktualis/belfold/33-orat-vartak-az-utasok-etlen-szomjan-a-liszt-ferenc-repuloteren/4cl73f7
2019-07-17 20:45:03+02:00
false
0
0
null
 A párt helyi politikusa szerint ezt a pénzt Kissnek fel kellene ajánlania egy civil szervezetnek.Hiába van augusztus közepe óta letartóztatásban Kiss László, Óbuda polgármestere, mégis kapja 1,3 milliós havi tiszteletdíja mellett még a 195 ezer forintos útiköltség-térítést is – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Marosvölgyi Anna, a Mi Hazánk helyi politikusa, aki az idei önkormányzati választásokon a párt kerületi polgármesterjelöltje volt.Marosvölgyi szerint Kiss nyilvánvalóan nem tud eleget tenni olyan, törvényben előírt kötelezettségeinek, mint a feladatok személyes ellátása, vagy a munkahelyén való megjelenés. A politikus szerint így viszont a tiszteletdíj sem jár neki, sőt, kezdeményezte is, hogy vonják meg ezt tőle, útiköltség-térítését pedig a polgármester ajánlja fel valamelyik, a kerületben működő civil szervezetnek.Kiss Lászlót nyáron tartóztatták le hivatali vesztegetés elfogadásának gyanújával, ügyéről bővebben itt írtunk.
Itthon: Mi Hazánk: Közel kétszázezer forintos útiköltség-térítést kap a börtönben ülő óbudai polgármester
A párt helyi politikusa szerint ezt a pénzt Kissnek fel kellene ajánlania egy civil szervezetnek.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20241028_mi-hazank-obuda-kiss-laszlo-fizetes-utikoltseg
2024-10-28 12:23:00
true
null
null
HVG
A debreceni ügyészség vádat emelt egy ebesi férfi ellen, mert az vonzó befektetési hozam ígéretével több mint 2 milliárd forintot csalt ki az emberektől 2011 decembere és 2013 októbere között. A pénzt három cég nevében gyűjtötte, amit ő maga hozott létre. A trükk egyszerű volt. A cégek befektetési szolgáltatási szerződést kötöttek az ügyfelekkel, akik könnyen hihették, hogy minden rendben van, mert ha utánanéztek a cégeknek, akkor az egyiket megtalálhatták az engedélyező hatóság nyilvántartásában. Ott biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult alkuszként szerepelt. Magas hozamot ígért A pénzekre magas éves, negyedéves, illetve havi hozamot ígért. Valóságban azonban befektetési tevékenységeket nem is végzett. A nem megnevezett férfi a fenti módon 551 embert vert át, és 2 123 625 383 forint kárt okozott. A bűnlajstrom A középkorú férfit letartóztatták, most kétrendbeli különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett, 109 rendbeli jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett, 416 rendbeli nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett és 32 rendbeli kisebb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással, továbbá 663 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják. Az ebesi foci is érintett A dehír.hu értesülése szerint az ügyészség által meg nem nevezett férfi K. Sándor, aki a Cívis Globál Brókerház Zrt. vezetője is volt. A cégről már az Origón is írtunk korábban, amikor 2013-ban kísértetiesen hasonló ügy miatt folytatott ellene eljárást a nemzeti bank.
Újabb milliárdos brókerbotrány az Alföldön
Marcsika, Jolika és Pista bá mellett Ebesen is össze tudott gyűjteni egy férfi 2 milliárd forintot azzal, hogy a bankokénál jóval magasabb hozamot ígért.
null
1
https://www.origo.hu/gazdasag/2015/05/a-nem-megnevezett-ebesi-ferfi-551-embert-vert-at-es-2-123-625-383-forint-kart-okozott
2015-05-13 00:00:00
true
null
null
Origo
Bár a magyar kormány tett erőfeszítéseket a korrupció csökkentésére és ezt az Európai Unió is elismeri, egyelőre nem nagyon érzékelni a hatását. A brüsszeli korrupciós jelentés Magyarországról szóló szakaszában kiemelt figyelmet kap a pártfinanszírozás, a közbeszerzés, a visszaélésszerű adatigénylés és a hálapénz is. Fotó: innen Az Európai Bizottság által kiadott 2013-as korrupciós jelentés alapján a magyarországi antikorrupciós helyzet javítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a pártfinanszírozás átláthatóvá és ellenőrizhetővé tételére, erősíteni kell a közbeszerzési eljárások ellenőrzését és javítani kell a hatóságok és a bűnüldöző szervek együttműködését. Fokozni kell a választott és kinevezett tisztségviselők vagyonnyilatkozatának és összeférhetetlenségének átláthatóságát; csökkenteni kell a közigazgatással kapcsolatos klientizmust; következetesen és széles körűen kell értelmezni az információhoz való hozzáférésre vonatkozó jogszabályokat és átfogó programot kell kidolgozni a hálapénz fokozatos megszüntetésére. A kormány korrupciós törekvései A magyar kormány 2012 elején fogadott el egy kétéves korrupció-megelőzési programot, amely azonban nem vonatkozik az üzleti szektorra, az Országgyűlésre és a helyi önkormányzatokra. A program a központi közigazgatás tekintetében megelőzési politikára összpontosít, ezen belül is például a köztisztviselők korrupcióellenes képzésére, az állami intézmények hivatásetikai kódexének összeállítására, a kormányzati rendeletekre és javaslatokra vonatkozó korrupciós hatásvizsgálatokra, vagy a visszaélést jelentős személy védelmére. A Bizottság elismerte a megelőzésre való törekvést, azt azonban szóvá tette – már a 2013-as konvergencia program értékelése során is - , hogy nem foglalkozik kellőképpen a sem az elégtelen bűnüldözés problémájával, sem a pártfinanszírozás szigorúbb ellenőrzésével. Ahogy az EU szerint nem kap elegendő hangsúlyt a politikai és üzleti szereplők összekapcsolódása sem, a klientizmus, a favoritizmus és a nepotizmus. Közvélemény A tanulmány kitér közvélemény-kutatási eredményekre is. Egy 2013-as Eurobarométer felmérés alapján a magyar válaszadók 89 százaléka szerint (EU-átlag: 79 százalék) a korrupció széles körben elterjedt Magyarországon. Ennek ellenére jóval kevesebben érzik úgy, hogy ez napi probléma lenne számukra: az uniós átlagnál (26 százalék) kevesebben, a válaszadók 19 százaléka érzi úgy, hogy a mindennapi életben érinti őt a korrupció. 13 százalékuk mondta azt, hogy elvárták tőlük a csúszópénz fizetését vagy egyenesen felszólították rá. Ez az uniós eredménynél jóval rosszabb, ott 4 százalék tapasztalt ilyesmit. Az állítólagos esetek nagy többsége az egészségügyi szektorban fordult elő. (Ezt az arányt az atlatszo.hu által működtetett, névtelen korrupciós bejelentéseket fogadó Fizettem.hu oldal is tükrözi, ahol a bejelentések túlnyomó többsége szintén az orvosi ellátással kapcsolatos - a szerk.) A magyar üzleti válaszadók túlnyomó többségének is van tapasztalata korrupció terén: 81 százalékuk vélte úgy, hogy a favoritizmus és a lefizetés akadályozza az üzleti versenyt. A válaszadók 59 százaléka állította, hogy a Magyarországon folytatott üzleti tevékenység során problémát okoz számára a korrupció. Pártfinanszírozás A dokumentum központi kérdései között szerepel a pártfinanszírozás. A vonatkozó jogszabályok általános ismertetése mellett kitér arra, hogy a jelenlegi törvény nem követeli meg a pártoktól a részletesebb könyvvitelt, vagy hogy ezt vizsgálat céljából benyújtsák. Nem mutatják ki egyértelműen a könyvelésben a pártok és alapítványaik kapcsolatát, aggályos a választási kampányok átláthatósága. Nincs előírás arról, hogy a pártok rendszeresen független ellenőrzésen essenek át, az Állami Számvevőszék kétévente végez törvényességi ellenőrzést, hatásköre a szankciók terén azonban szűk, és a pártok által küldött információk sem elég részletesek. Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) felszólította az ÁSZ-t, hogy gyakoribb és alaposabb ellenőrzéseket végezzen, biztosítsa az ehhez szükséges erőforrásokat. Arra is ajánlást tett, hogy vizsgálják felül a politikai finanszírozás megsértésére vonatkozó szankciókat, ezek legyenek hatékonyak, arányosak és visszatartó hatásúak. Közbeszerzés 2011-ben a magyar GDP körülbelül 22 százalékát tették ki az építési beruházásra, áruk és szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzések. A hivatalos Közlönyben közzétett ajánlati felhívások értéke 23,3 százaléka volt a teljes kiadásoknak. A már idézett Eurobarométer felmérés során megkérdezett magyarok 47 százaléka szerint a korrupció széles körben elterjedt probléma a nemzeti hatóságok által intézett közbeszerzésekben, a helyi hatóságok esetén 48 százalék vélekedett így. A válaszadók a legelterjedtebb gyakorlatnak az egyes cégekre szabott feltételeket tartják (64 százalék), de jellemző probléma a visszaélés a tárgyalásos eljárások során (48 százalék), összeférhetetlenség az ajánlatok értékelésénél (42 százalék), összejátszás (58 százalék), homályos értékelési szempontok (48 százalék), visszaélés a sürgősségi okokkal a tárgyalásos eljárások elkerülése érdekében (42 százalék), az ajánlattevők részvétele a feltételek tervezésében (48 százalék), és a szerződés módosítása az odaítélése során. A tanulmány ezeket a mutatókat a közbeszerzési eljárások sérülékenységét fokozó eseményekként kezeli. Az értékelések szerint a gyakorlat formálisan ugyan megfelel a meglévő közbeszerzési jogi kereteknek, de vannak gyakori, főként infrastrukturális beruházásokat érintő kockázatok. Ezek az összeférhetetlenség, adott cégek gyakori sikeres részvétele az uniós társfinanszírozású pályázatokon, bizonyos résztvevők előnyben részesítése aránytalan kiválasztási és értékelési szempontok alapján. Bár a 2012-ben hatályba lépett, és 2013-ban módosított közbeszerzési törvény alapján a szerződő hatóságoknak több információt kell közölniük az eljárásokról, hatékony szankcionálási mechanizmus nincs arra, ha ezt kötelezettséget megszegnék. A Bizottság értékelése a konvergencia programról hangsúlyozta, hogy az új törvény ellenére a közbeszerzési eljárásokban továbbra is kicsi a verseny. Az eljárások igen magas arányában vesz részt egy ajánlattevő (2010 – 54,3 százalék, 2011 – 49,1 százalék). Tárgyalásos eljárás során ez az arány 61 százalék volt átlagosan. A pályázatok elektronikus beadása nem lehetséges, így ez is emeli a korrupció kockázatát. Vagyonnyilatkozat, összeférhetetlenség A jelentés dicséretesnek tartja, hogy a kormánytagok, a vezető kormánytisztviselők és az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozata elérhető az interneten, megjegyzi, hogy benyújtásukra nincs átfogó elektronikus rendszer. A legtöbb nyilatkozat kézzel írott, ez megnehezíti a keresztellenőrzést, és a vagyontárgyakat nem minden esetben lehet beazonosítani. A vagyonnyilatkozatokat az Országgyűlés Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló Bizottsága ellenőrizheti, de csak akkor, ha az igazolást kérő személy tényszerű bizonyítékot csatol be arról, hogy a nyilatkozatban gyanús tételek vannak. Nincs független ellenőrzés, a favoritizmus és a túl szoros kapcsolat bizonyos üzleti körök és a hatalmon lévő politikusok között felveti a korrupt gyakorlatok kockázatát. Az „EU Funds Watch”, az uniós alapokat figyelő projekt keretében végzett kutatás szerint bár az uniós alapok magyarországi menedzselésének keretei viszonylag jól megtervezettek, súlyos korrupciós kockázatok állnak fenn. Ezek a nyílt verseny korlátozása, „prioritást élvező” projektek meghatározó jelenléte, elégtelen szakmai ellenőrzések a kiválasztási szakaszban, a végrehajtás során formális ellenőrzés és nyomon követés, összeférhetetlenségi szabályok hatástalansága. Átláthatóság, információszabadság Az információszabadságról szóló törvényt érintően a jelentés megemlíti, hogy több új rendelkezés is zavart okozott. A közintézmények például üzleti titokra való hivatkozással megtagadhatják a közérdekű adat iránti kérelem teljesítését, emiatt a gyakorlatban egymásnak ellentmondó értelmezések születnek. A visszaélésszerű adatigényléssel kapcsolatos rendelkezések túlságosan széleskörű értelmezése is aggályokat vetettek fel, de a nemzeti trafikok létrehozása által gerjesztett vita során is felmerültek ilyen aggodalmak. Hasonló probléma merül fel az új költségvetési törvénynél is, amely az állami többségi tulajdonnal rendelkező cégek szerződéseit nem tekinti közérdekű adatnak. Az állami tulajdonú társaságok adatait előíró jogszabályok értelmezése és gyakorlati alkalmazása erősen eltér. Az információhoz való hozzáférés jó gyakorlataként említi a jelentés az atlatszo.hu közérdekű adatigénylő portálját, a KiMitTud-ot, valamint a K-Monitor honlapját és a A Hálót, továbbá a TASZ információszabadsággal kapcsolatos összeállítását. Hálapénzek A jelentés kiemelten foglalkozik a paraszolvencia kérdésével és rámutat, hogy az egészségügyi intézményekkel kapcsolatba került magyar válaszadók 10 százaléka elismerte, hogy plusz pénzt vagy értékes ajándékot adott orvosnak vagy nővérnek, vagy adományt tett a kórház javára. 32 százalékuk az ellátás előtt, 47 százalékuk az ellátás után adott hálapénzt. Bár a hálapénz ígérete vagy elfogadása, az intézmény vezetőjének írásos engedélye nélkül, bűncselekmény, a gyakorlatban valószínűleg csak szélesebb körű reformok javíthatnak a helyzeten. A jelenlegi jogi helyzet nem csak jogbizonytalansághoz, de az egészségügyi dolgozók közötti megkülönböztetéshez vezethet, ezért ezt a fajta korrupciót legalizálja. A közszférában foglalkoztatott orvosok és nővérek alacsony fizetése további kockázatot jelent.
Klientúra, átláthatatlanság, hálapénz - uniós jelentés Magyarországról
Bár a magyar kormány tett erőfeszítéseket a korrupció csökkentésére és ezt az Európai Unió is elismeri, egyelőre nem nagyon érzékelni a hatását. A brüsszeli korrupciós jelentés Magyarországról szóló szakaszában kiemelt figyelmet kap a pártfinanszírozás, a közbeszerzés,…
null
1
http://atlatszo.blog.hu/2014/02/04/klientura_atlathatatlansag_halapenz_korrupcios_jelentes_magyarorszagrol
2014-02-04 16:02:00
true
null
null
atlatszo.hu
Ennek ellenére az első napok adatai megdöbbentők, ugyanis 10 ezer gyorshajtóról készült fotó, akik nem tartották be az előírt sebességhatárt - írja a BRFK. Ha összehasonlítjuk a tesztelés időszakának tapasztalataival, akkor szomorú tény, hogy nem történt javulás annak ellenére sem, hogy az éles indulás előtt széles körű volt a tájékoztatás. A különbség annyi, hogy most már minimum 50 ezer forint közigazgatási bírságot fizetnek a gyorshajtók. A helyszínek közül a legtöbb sebességtúllépőről a Petőfi híd budai hídfőjénél készült fotó, szám szerint 2055. Ezt követi az Üllői út, ahol a Vágóhíd utcánál lévő kamera 1703 gyorshajtót fotózott le, míg a nem dicsőséges 3. helyet a Szentendrei út szerezte meg, ahol a Raktár utcánál 1226 gyorshajtóról készült felvétel négy nap alatt. A legkevesebb dolga a kameráknak a 6-os főút fővárosi szakaszán, a Növény utcánál volt, ahol 48-an lépték túl a megengedett legnagyobb sebességet. A helyszínek: - az Árpád híd Népfürdő utcai lehajtójánál (mindkét irány); - a III. kerületi Szentendrei úton a Raktár utcánál, valamint a Monostori útnál (mindkét irány); a Rákóczi híd budai, illetve pesti hídfőjénél; a Petőfi híd budai lehajtójánál; a Bécsi úton a Zay utcánál; a Bajcsy-Zsilinszky úton az Alkotmány utcánál; az Üllői úton a Vágóhíd utcánál, valamint a Határ útnál; a XI., Bocskai úton a Tass vezér utcánál; a 6-os főút fővárosi szakaszán a Növény utcánál, valamint a Duna utcánál (Savoya Park); a Ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmi úton a KÖKI-terminálnál; a XI., Budaörsi úton a Rupphegyi útnál; a XI., Balatoni úton a Péterhegyi lejtőnél; a XIII., Váci úton a Lőportár utcánál. A kamerák működésével remélhetőleg tovább javul a főváros közlekedésének biztonsága. A cél nem a büntetés, hanem a szabályok betartatása, hogy mindenki hazaérjen!
26 új traffipax, 10.000 gyorshajtás pár nap alatt
Huszonhat új, fix telepítésű sebességmérő készüléket helyeztek üzembe a fővárosban október 30-tól. Megdöbbentők az első néhány nap eredményei. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Fővárosi Önkormányzattal már időben, az éles üzembe állítás előtt négy nappal közös sajtótájékoztatón hívta fel a közlekedők figyelmét arra, hol kell új sebességmérőkre számítani. Napokon keresztül az online, az offline felületeken, valamint a tévéhíradókban is lehetett róla hallani, olvasni.
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/uj-traffipaxok-10000-gyorshajto/vk96v35
null
true
null
null
Blikk
Ahol jutalom jár az adócsalók feldobóinak, de a pitiáner feljelentgetők hoppon maradnak 2016-ban a Panama papers néven elhíresült pénzügyi botrány idején valaki bejelentkezett a francia adóhatóságnál. A névtelen informátor közölte, hogy egy hosszú listát tudna átadni azokról a francia adócsalókról, akik a panamai Mossack Fonseca cégen keresztül trükköztek. Csakhogy a listáért és a csalási mechanizmus részletes ismertetéséért potom egymillió eurót kért. A francia hatóság végül is nem vette igénybe ezt a szolgáltatást, mert nem volt törvényes lehetősége az informátor díjazására. Mindezt a Le Canard Enchainé című lap meg is írta. Ez az eset volt az a csepp, amitől aztán betelt a pohár. 20 parlamenti képviselő összeállt és benyújtott egy módosítót az akkor már szinte elkészült 2017-es pénzügyi törvényhez. Ebben javasolták, hogy a nemzetközi hálózatokat fölhasználó adócsalók leleplezőit legálisan lehessen díjazni. Ezzel a kiegészítéssel együtt szavazta meg a francia parlament a törvényt, amelynek 109. cikkelye, a lebuktatók díjazását előirányzó rész most lépett életbe. Igaz, a lényegről, vagyis az informátoroknak fizetendő összegről szinte semmi nincs a törvény szövegében, de még a végrehajtási utasításban sem. Annyi áll benne, hogy a kifizetendő összeget a konkrétan érintett adóhatóság vezetője határozza meg és annak arányosnak kell lennie azzal a veszteséggel, amit az adócsaló a francia államnak okozott. Persze vannak sejtések. Pénz- és adóügyekben járatos szakértők szerint 2017-ben 2,7 millió euró áll majd rendelkezésre a lebuktatók díjazására – írja a párizsi Le Figaro. A törvény csakis a nemzetközi csatornákat felhasználó adóelkerülők lebuktatóit érinti. Így akarják elkerülni a hazai, kicsinyes bosszúból tett feljelentéseket, pitiáner, pár ezer eurós adócsalási tételek miatt. Franciaország nemzetközi viszonylatban egyébként nem élharcos ebben a tekintetben. Sok OECD-országban is díjazzák a csalók lebuktatóit, igaz, nem mindig hozzák nyilvánosságra az eseteket. De például Németországban és Dániában is közölték a hatóságok, hogy több nagy nemzetközi adócsalási ügyet olyan informátorok segítségével derítettek fel, akik aztán megkapták megérdemelt és hivatalosan is jóváhagyott jutalmukat. 2016. május. 04. 08:19 hvg.hu Itthon Csányi, Spéder, Gattyán: itt vannak az offshore-botrány újabb magyar szálai Magyarország leggazdagabb emberei közül többen is szerepelnek a Panama-iratokként ismertté vált offshore-dokumentumokban – derül ki a Direkt36 legújabb cikkéből. Az oknyomozó portál szerint az iratokban feltűnik Csányi Sándor bankvezér, a szintén bankár Spéder Zoltán, Gattyán György internetmilliárdos és Kovács Gábor műgyűjtő is.
Gazdaság: Ahol jutalom jár az adócsalók feldobóinak, de a pitiáner feljelentgetők hoppon maradnak
2016-ban a Panama papers néven elhíresült pénzügyi botrány idején valaki bejelentkezett a francia adóhatóságnál. A névtelen informátor közölte, hogy egy hosszú listát tudna átadni azokról a francia adócsalókról, akik a panamai Mossack Fonseca cégen keresztül trükköztek. Csakhogy a listáért és a csalási mechanizmus részletes ismertetéséért potom egymillió eurót kért.
null
1
https://hvg.hu/gazdasag/20170428_Ahol_jutalom_jar_az_adocsalok_feldoboinak_de_a_pitianer_feljelentgetok_hoppon_maradnak
2017-04-28 17:30:00
true
null
null
HVG
A kivitelező korábban jelezte: tarthatatlannak ítéli a szerződésben rögzített határidőket, a kivitelezés hónapokat csúszik, és a többletmunkák után további több mint 740 millió forintos többletforrást kér. A közgyűlés azonban úgy döntött, nem járul hozzá az MH 2009 konzorciummal 2009. augusztus 10-én megkötött szerződés módosításához, és a szerződés alapján érvényesíteni kívánja az esetleges késedelmes teljesítésből eredő kötbérigényét. Az igényt a többletköltség érvényesítésére pedig nem fogadja el a közgyűlés. Késő bánat? A napirendi ponthoz készített előterjesztés szerint a kivitelező jelezte: az ideiglenes forgalomba adás időpontja körülbelül 111 napot csúszik, a híd felújításának véghatárideje pedig 74 napot, így az csak 2011 júniusára várható. A kivitelező hivatkozik arra, hogy a szerződést egy hónappal a tervezett után kötötték meg, és a szerződéskor bizonyos tervek még nem álltak rendelkezésre. A főváros szerint azonban a vállalkozó a most vitatott határidők ismeretében, azokkal egyetértve írta alá a kivitelezői szerződést, így nem hivatkozhat arra, hogy a megvalósítás előre nem látható okok miatt csúszik. Amennyiben pedig nem tartotta elfogadhatónak a határidőket, úgy lehetősége lett volna elállni a szerződéskötéstől, ezt azonban nem tette meg. Tarlós: a főváros is felelős A többletmunkához kapcsolódó igény pedig azért nem támogatható Tiba Zsolt főjegyző szerint, mert az érintett közbeszerzési szerződésekben meghatározott ajánlati ár átalányár, amely alapján nem számolható el többletmunka. A vállalkozó a közbeszerzési szerződésben és a dokumentációban meghatározott műszaki tartalomra írta alá a szerződést, amely az aláírás óta nem változott. Bagdy Gábor (KDNP) szerint a főváros vezetői is felelősek a helyzet kialakulásáért. Tarlós István (Fidesz) a döntés után kijelentette: kiderült a szavazatukból is, elmondták ezt a szerződéskötés idején is, hogy semmilyen többletköltségigényt és semmilyen határidő-módosítást nem tudnak elfogadni. „A városháza vezetői és a Főpolgármesteri Hivatal tudták, hogy nincs előkészítve az engedélyeztetés és nyilván tisztában voltak ennek az időigényével is, akkor miért kötöttek ilyen határidőre szerződéseket. Ha pedig tudták, hogy erre a határidőre akarnak szerződést kötni, akkor miért nem végezték el idejében az előkészítést?” – tette fel a kérdést.
Nem kap haladékot a Margit híd
Nem ad több pénzt, és nem is engedélyezi a Margit híd rekonstrukciójának csúszását a főváros, a kötbért is beszedik. A közgyűlés egyhangúlag döntött.
null
1
https://24.hu/belfold/2010/06/03/nem_kap_haladekot_margit/
2010-06-03 16:23:00
true
null
null
fn.hu
Megrázó élmény, hogy az újságírásnak tényleg van hatása
Az elmúlt másfél évtizedben olyan erős lett a szisztematikus valóságtorzítás, hogy amikor újra hatása lett újságcikkeknek, mindenki meglepődött. Mi közben ugyanazt a munkát végeztük, mint korábban, ezt pedig csakis a 444 előfizetői és támogatói segítségével tudjuk megtenni.
[ "" ]
0
https://444.hu/2024/10/30/megrazo-elmeny-hogy-az-ujsagirasnak-tenyleg-van-hatasa
null
true
null
null
444
Gerő Ernőt idéző stratégiai hibát vétett Orbán Viktor. Azzal, hogy az immáron fölé kerekedő politikai ellenfelét és annak támogatóit hazaárulóknak, "Brüsszel bábjainak" nyilvánította, pont ugyanúgy a saját félelmeit, meggyengülését árulta el, ahogy anno Gerő, aki 68 évvel ezelőtt, október 23-án utolsó rádióbeszédében a rendszer demokratizálásáért tüntetőkről, javarészt munkásokról, egyetemistákról − akik közül sokan korábban a híveik voltak − azt hazudta, hogy azok soviniszták, és az imperialisták felbujtására vonultak az utcára. Ahogy számukra akkor a rendszer az egykori apparatcsikjainak a hebegős hazudozásaival, úgy a mai kor utca népének Orbán is csak a saját gyengeségét bizonyította be azzal, hogy a néptől biztonságban elszeparálva, kordonok, biztonsági emberek és pár ezer innen-onnan összebuszoztatott, javarészt egzisztenciális függésben tartott párthíve mögül csak annyira futotta, hogy otrombán hazudozzon a falakon túl, a pesti utcán a Tisza mögött hömpölygő tízezrekkel szemben. Ez már nem az erő hangja volt. Ez egy megrettent keleties autokrata hangja, aki hosszú idő után először szembesült azzal, hogy a végtelennek hitt idő véget ér, ő és klánja veszíthet, és már nem tud mást tenni, mint az eddigi hangerőt minél nagyobbra csavarva négyzetre, köbre emeli a hazudozásait. A történelmi párhuzam itt szerencsére véget is ér. Ma 2024-et írunk. Korunk moszkovitái, a fideszesek nagy bánatára az orosz tankok valahol messze, Donyecknél rostokolnak a sárban. Ma a putyini sztálinista terror­állam nem tud támaszt, segítséget nyújtani a birodalom itteni csatlósainak. Korunk Angyal Istvánjainak, Maléter Páljainak, Mansfeld Pétereinek pedig nem kell meghalni, hanem körberöhöghetik a magyar kollaboránsok erőlködését. Az idei október 23. üzenete az, hogy a pártállam végérvényesen elbukta a pesti utcát. A városokat, a polgárságot. Az Orbán klán tagjai az adófizetők pénzéből meg a lopott ezermilliárdjaikból tudnak még rendezvényeket tartani, propagandistákat, tömeget vásárolni. Ám katarzist már nem. Ez az, ami a Tisza mögött a maga október 23-áján a maga természetességével jelen volt és van. Magyar Péter - aki amúgy messze nem egy veleszületett, delejes szónok - összehozta eddigi politikai pályafutása legerőteljesebb beszédét. Képes volt az erő hangján beszélni, és mindenekelőtt azzal, hogy valóban a forradalomról beszélt, és az egykori forradalom szellemiségének megfelelően, nem kisajátítva az akkori 13 nap sokféleségében megmutatkozott nagyszerűségét. "1956 zsinórmérték, nemzeti minimum, oda kell visszatalálnunk" - adta meg mondanivalója vezérfonalát Magyar. Azzal is erőt tudott felmutatni, hogy nem védekező állást vett fel, mint a sarokba szorított Orbán, hanem tényleges jövőképet, víziót tudott felmutatni a tömegnek, és első ízben kormányképes politikai erő vezetőjének tudta magát mutatni. Ebben a helyzetben paradox módon Orbán immáron minél agresszívebb hangot üt meg, annál több embert terel át a Tiszához. Ez a tömeg ma már egyetlenegyet akar, de azt nagyon: legyen olyan erő, ami visszatereli Magyarországot a nyugati útra. Ebben a helyzetben Magyar Péternek és mozgalmának "csak" annyit kell tennie, hogy hagyják érvényesülni a tömeg energiáját, erejét a hatalom erőtlenségével szemben. Minden jel szerint kőkemény, háborús másfél év elé néz az ország. Hogy ez pontosan mit fog hozni, ma még nem látszik. A pusztulás felé tartó autoriter rendszerek bomlásterméke szerencsétlen helyzetben a háború - ez zajlik ma Oroszországban. Szerencsés esetben pedig csak a csiricsáré giccs. Ezt láthattuk a Fidesz Millenáris-színpadán október 23-án. Remélhetőleg csak ennyit kell elviselni 2026-ig.
Térerő
Gerő Ernőt idéző stratégiai hibát vétett Orbán Viktor. Azzal, hogy az immáron fölé kerekedő politikai ellenfelét és annak támogatóit hazaárulóknak, „Brüsszel bábjainak” nyilvánította, pont ugyanúgy a saját félelmeit, meggyengülését árulta el, ahogy anno Gerő, aki 68 évvel ezelőtt, október 23-án utolsó rádióbeszédében a rendszer demokratizálásáért tüntetőkről, javarészt munkásokról, egyetemistákról − akik közül sokan korábban a híveik voltak − azt hazudta, hogy azok soviniszták, és az imperialisták felbujtására vonultak az utcára.
[ "" ]
0
https://nepszava.hu/3255135_terero
null
true
null
null
Népszava
Két egyetemhez és egy hivatalhoz költségvetési főfelügyelőt, míg három másik egyetemhez és egy intézethez költségvetési felügyelőt rendelt ki azonnali hatállyal a kormány – az erről intézkedő határozat a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. Az intézkedés célja az intézmény költségvetése és költségvetés-politika összhangjának, illetve a takarékos, szabályszerű működésnek a megteremtése. Költségvetési főfelügyelőket rendelt ki a kormány a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához, a Budapesti Corvinus Egyetemhez és a Pécsi Tudományegyetemhez. Költségvetési felügyelőt kapott a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Károly Róbert Főiskola, a Szolnoki Főiskola, továbbá az Országos Idegtudományi Intézet.
Felügyelők ellenőriznek az egyetemeken
Főfelügyelőket és felügyelőket rendelt a kormány az egyetemekhez. Az intézkedés célja, hogy megteremtsék a takarékos, szabályszerű működést.
null
1
https://24.hu/belfold/2011/04/14/felugyelok_ellenoriznek_egyetemeken/
2011-04-14 10:00:00
true
null
null
fn.hu
Karácsony Gergely azt írta, a fővárosi Fidesz frakció egyik javaslata "a szemétbe dobná" a főváros által előkészített, EU-s pénzből megvalósítandó 20 milliárd forintos lakhatási programot, amelyből többi között önkormányzati bérlakásokat hoznának létre és lakbértámogatást adnának a rászorulóknak. A másik ötlet pedig elvonná és a kerületeknek adná a főváros közterület zöldítési keretét, holott a kerületeknek a főváros már kialkudott egy ennél is nagyobb összeget, így a legrosszabb pénzügyi helyzetben lévő kerület is jobban áll, mint a főváros - tette hozzá a főpolgármester. Karácsony Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeket a forrásokat már rég el kellett volna kezdeni költeni, a programok újratárgyalásának pedig csak az lenne az eredménye, hogy ezek a források elvesznek. A főpolgármester reményét fejezte ki, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén senki nem fogja támogatni ezeket "az eszelős" javaslatokat.
Karácsony Gergely: a fővárosi Fidesz tovább sarcolná Budapestet
A fővárosi Fidesz-frakció tovább sarcolná Budapestet, ha rajtuk múlna, 40 milliárd forint európai uniós forrástól esne el a város – írta Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán kedden közzétett bejegyzésében.
[ "" ]
0
https://pecsistop.hu/kozelet/karacsony-gergely-a-fovarosi-fidesz-tovabb-sarcolna-budapestet/530079
null
true
null
null
Pécsi Stop
Kifejlett, felnőtt barnamedvét láttak vasárnap délután Borsodszentgyörgy határában, egy gyümölcsösben - írja a Boon.hu. A palinai falurészen felbukkanó vadállatra a helyi vadásztársaság hívta fel az önkormányzat figyelmét, akik felhívást tettek közzé. Arra kérték a túrázókat, gombázókat, vagyis az erdőjárókat, hogy legyenek körültekintőek, egyedül ne induljanak el. "Lehetőleg csoportosan, akár beszélgetve járják az erdőt, ezzel is csökkentve egy esetleges baleset lehetőségét" - írták. Az elmúlt napokban a lombkorona-sétányáról elhíresült hajdú-bihari Nyírmártonfalván és a Nógrád megyei Mihálygergénél is láttak medvét. A Bükki Nemzeti Park korábban azt tanácsolta, ha valaki medvével találkozik, ne nézzen a szemébe, ne fordítson neki hátat, ne akarjon elfutni, mert gyorsabb nálunk, ne etesse, ne próbálja közelről lefényképezni és szelfizni vele, és ne tegyen hirtelen mozdulatokat. Fotónk illusztráció.
Itthon: Medvét láttak egy borsodi gyümölcsösben
Nógrád és Hajdú-Bihar megye után most Borsodban bukkant fel egy medve.
[ "" ]
0
https://hvg.hu/itthon/20241001_medvet-borsodszentgyorgy-gyumolcsos
null
true
null
null
HVG
Ítélet született szerdán a 90-es évek legnagyobbnak mondott olajügyében, az Energol perben. Tizennyolc vádlott közül első fokon hatot ítéltek letöltendő szabadságvesztésre szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). Hat vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, ötöt pedig felmentettek. A letöltendő szabadságvesztések közül egyik sem haladja meg a kétéves időtartamot. Drobolich Gábort, Ferencsik Attilát minden vád alól felmentették, Csüllög Zsigmond és Radnai László 1 év 7 hónap börtönt kapott. Az ítélet kihirdetésekor a bíró kritizálta az ügyészség munkáját. Azt mondta, hogy a vádirat nem tartalmazott több, lényeges körülményt, ezért a vádhoz kötöttség elve miatt nem ítélkezhetett a bírósági eljárás során felmerült tények összességéről. Példaként említette, hogy a bíróság szerint volt olaj az Energol Rt.-nél, a Monon Kft.-nél pedig volt valós beszerzés, a vádirat szerint viszont csak papíron létezett ezen cégek között olajbiznisz. Az Energol volt talán a legnagyobb, ismert olajos cég, az ügy 2003-ban kerülhetett bíróság elé. Az Energol Rt.-t 1994. november 30-án alapította Drobilich Gábor, Ferencsik Attila, Kerekes István, Portik Tamás, a német állampolgár Emil Gulyás és fia, Gulyás Emil Róbert. A cég igazgatói Drobilich Gábor (önbíráskodásért elítélték), Ferencsik Attila (a kecskeméti maffiaperben elítélték emberölés előkészületéért és fegyvercsempészetért) és Portik Tamás (az ellene felhozott vád elévült) voltak. 1996 márciusától Csikós József, Drobilich Gábor, Ferencsik Attila és Dékány István vezetették a céget. Portik Tamás kilenc évig szökésben volt, az ellene az Energol-ügyben felhozott vádak mindegyike elévült. Nem így Drobilich Gábor esetében, őt viszont nemrég minden vád alól mentesíteni javasolta az ügyész. Néhány hónappal ezelőtt egyébként Drobilich és Portik egy nyilvános tárgyalás szünetében egymásnak estek. A másik egykori vezérigazgató, Csikós József miatt néhány éve felmerült, hogy az Energol nemzetbiztonsági fedőcég lehet - Csikós annak idején az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának egyik alosztályát, később a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatalát irányította -, de ezt az újságírói elméletet azóta elvetették. A vádlottak között volt még a Monon Kft.-t egykor irányító Tóth Béla vállalkozó, aki a 90-es években a Fideszhez közel álló üzletember volt. Az elsőfokú büntetőper négy éve kezdődött meg. Az eredeti vád szerint Radnai László 1996 körül döntött úgy üzlettársával, Ferencsik Attilával (tizenötödrendű vádlott) egyetértésben, hogy korábbi üzleteikből származó pénzüket az olajforgalmazásban jelentős haszonnal megforgatják. Első lépésként az adóhatóság megkerülésében jártas "alkalmazottjaik" segítségével kőolajforgalmazásra cégeket szereztek meg. E cégek nevében a legális olajforgalmazás látszatát keltve bonyolították le a különféle olajszármazékok beszerzését és eladását. Radnai és Csüllög irányítása alá tartozott az A and C Kft., és a D and T Rt. Drobilich Gábor és Ferencsik Attila fémjelezte "befektetői kör. A két befektetői kör 1996 év végére egyesült, és az adóhatóság elől eltitkolt olajforgalmazást ezután közös irányítás mellett végezték. 1996-ban és 1997-ben tízmillió liter, jórészt ismeretlen eredetű, a közterhek megfizetése nélkül az országba behozott vagy illegálisan előállított gázolajat forgalmaztak. Az 1996-ban rossz minőségű termék forgalomba hozatalának gyanújával indult nyomozás adatai szerint csaknem hétmilliárd forint kárt okoztak tevékenységükkel az államnak. 2007. szeptember 26-ra azonban az ügyészség álláspontja teljesen megváltozott. Azt mondták, az Energol pénzügyei átláthatók és tiszták voltak. Az APEH és a VPOP és többször ellenőrizte őket, és soha nem találtak szabálytalanságot. Az adócsalással gyanúsított cégképviselőt ezért felmentésre javasolta a vádat képviselő ügyész. Szeptemberben az ügyészi vádbeszédben hat vádlottnak (Tóth László, Csüllög Zsigmond, Radnai László, Vadnai Gábor, Dévényi Tamás, Kovács Lászlónak letöltendő börtönbüntetést javasolt az ügyész, igaz, esetükben a letöltendő szabadságvesztés maximális büntetési tétele sem haladja meg az előzetesben már letöltött időt. Öt másik vádlottnak, köztük Sarnyai Rolandnak felfüggesztett szabadságvesztést, kettőnek, köztük a könyvelő Havas Miklósnak pénzbüntetést, ötnek, köztük Csikós, Józsefnek, Drobilich Gábornak és Ferencsik Attilának felmentést indítványozott az ügyész. Egy személy ügyét korábban már elkülönítették.
Felmentették az Energol-ügy nagykutyáit
Felmentették az Energol-ügy nagykutyáit - A nyomozás szerint hétmilliárd forintos kárt okoztak a kilencvenes években, ez volt a legnagyobbnak mondott olajügy.
null
1
https://index.hu/belfold/energol1113/
2007-11-14 00:00:00
true
null
null
Index
Barabás Richárd, a Párbeszéd-Zöldek társelnöke, fővárosi frakcióvezetője és Kerékgyártó István író, jogász voltak a KlikkTV Puccs című műsorának vendégei. A hírek szerint Vogel Evelinnek 11 órányi anyaga van Magyar Péterről. Szinte biztos voltam benne, hogy a választás előtt néhány hónappal jönnek majd ki ezekkel - mondta Kerékgyártó István. "De mivel a közvéleménykutatási adatok alapján Magyar Péter nem csak hogy beérte, de el is hagyta Orbán Viktort, ezért ügyes húzás a Fidesz részéről az ütemváltás, amivel előre hozták ezeknek a felvételeknek a kiszivárogtatását." Országjárásra is azért van most szüksége a Fidesznek, mert nincs jobb módszer, mint odamenni, beszélgetni, kezet fogni az emberekkel. Magyar Péteréknek is épp a kiszivárogatott anyagok visszaszorítása lehet a cél az országjárással, amit amúgy nagyon jól csinál - véli Kerékgyártó.
Orbán reményt árul
Barabás Richárd, a Párbeszéd-Zöldek társelnöke, fővárosi frakcióvezetője és Kerékgyártó István író, jogász voltak a KlikkTV Puccs című műsorának vendégei. A hírek szerint Vogel Evelinnek 11 órányi anyaga van Magyar Péterről. Szinte biztos voltam benne, hogy a választás előtt néhány hónappal jönnek majd ki ezekkel – mondta Kerékgyártó István. "De mivel a közvéleménykutatási adatok alapján Magyar Péter nem csak hogy beérte, de el is hagyta Orbán Viktort, ezért ügyes húzás a Fidesz részéről az ütemváltás, amivel előre hozták ezeknek a felvételeknek a kiszivárogtatását." Országjárásra is azért van most szüksége a Fidesznek, mert nincs jobb módszer, mint odamenni, beszélgetni, kezet fogni az emberekkel. Magyar Péteréknek is épp a kiszivárogatott anyagok visszaszorítása lehet a cél az országjárással, amit amúgy nagyon jól csinál – véli Kerékgyártó.
[ "" ]
0
https://hirklikk.hu/klikktv/orban-remenyt-arul/2464
null
true
null
null
Hírklikk
Évtizedekig Club 2000 néven ismert szórakozóhelyként működött. Most eladó a tatabányai ingatlan, több mint 200 ezer forintos négyzetméteráron. Összesen 92 millió forintért kínálják a 458 négyzetméteres ingatlant, amely jócskán felújításra szorul. Az ingatlan elhelyezkedése igazán kivételes, a városközpontban található a Vértes Agorája (Tatabányai kulturális központ) közvetlen szomszédságában. Mivel az épület Tatabánya 4 sávos fő útja (Köztársaság útja) mentén, valamint vasút és buszpályaudvar, M1-es autópálya közelében található, ezért megközelítése kiváló, közvetlen környezetében nagyszámú gépjárműparkoló is rendelkezésre áll. A leírásban szerepel, hogy korábban évtizedekig Club 2000 néven ismert volt az épület, népszerű szórakozóhely volt Tatabányán. Sokan már 2018-ban temették az épület ezen korszakát, végül ezt követően vendéglátóegységként funkcionált. Az ingatlan jelenlegi tulajdonosa által készíttetett tanulmány alapján a fentieken kívül még nagyszerű lehetőséget kínálna Wellness, Fitness, Privát Egészségügyi központ, Exkluzív szórakozóhely kialakítására is.
Tatabánya ikonikus szórakozóhelye eladó lett
Ki ne emlékezne a Club 2000-re? Igaz, már a múlté Tatabánya egyik meghatározó szórakozóhelye, ami azóta volt már vendéglő is. Most új funkciót, vagyis tulajdonosát keresi az épület.
[ "" ]
0
https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/tatabanyaclub-2000-elado
null
true
null
null
KEMMA
Negyven embert érintő, rokkanttá nyilvánítással kapcsolatos korrupciós bűncselekmény-sorozatot derítettek fel Csongrád megyében - közölte Szanka Ferenc, a megyei főügyészség csoportvezető ügyésze csütörtökön Szegeden. A szóvivő szerint az érintettek alkalmanként 150 ezer és 350 ezer forint közötti összeget fizettek azért, hogy két-három évre vagy véglegesen rokkanttá nyilvánítsák őket. Az ügyben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal egy asszisztensét és egy magántulajdonban lévő egészségügyi intézmény orvosát befolyással való üzérkedés minősített esetével gyanúsítják - tette hozzá. A rendőröknek több bizonyítékuk is van, így okiratok, terhelő vallomások és gyanúsítotti nyilatkozatok, továbbá az érintettek telefonjait is lehallgatták. A nyomozók szerdán nyolc helyen tartottak házkutatást, amely során a rokkanttá nyilvánítással kapcsolatos dokumentumokat és a betegek kartonjait lefoglalták. A rendőrség szerint a vesztegetés úgy zajlott, hogy a rokkanttá nyilvánítást kérő páciensek a széles magánpraxissal rendelkező orvoshoz fordultak, ő pedig kapcsolatba lépett a rehabilitációs hivatalban dolgozó asszisztenssel, aki az ügyben döntő bizottság tagja is volt. A gyanúsítottak vallomásai szerint háromfelé osztották a pénzt: jutott belőle az orvosnak és az asszisztensnek, és az utóbbi állítása szerint ahhoz, hogy biztos legyen a rokkantosítás, másnak is juttatni kellett az összegből - tudatta az ügyész. A sajtótájékoztatón lejátszott hangfelvételek szerint előfordult, hogy ha kellett, az elbíráláshoz fiktív orvosi leleteket is biztosítottak, a páciensnek meg sem kellett jelennie a vizsgálaton, az is elegendő volt, hogy bediktálta az adatait. Az egyik beszélgetésben az orvos arról győzködte az egyik érintettet, hogy érdemes költenie a rokkanttá nyilvánításra, hiszen évekig járadékot fog kapni. A befolyással való üzérkedés minősített esetében 2-12 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, az aktív vesztegetőket pedig legfeljebb 5 évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti a bíróság. Az asszisztenst őrizetbe vették, és kezdeményezték az előzetes letartóztatását - közölte Szanka Ferenc.
Csongrádban 150-350 ezer forintért adták a rokkantigazolást
Negyven ember jutott jogosulatlanul rokkantsági járadékhoz Csongrád megyében a rendőrség szerint. Egy orvost és egy asszisztenst befolyással való üzérkedéssel gyanúsítanak, akár 12 évet is kaphatnak. A vesztegetőket öt év börtönre is ítélhetik.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2011/03/csongradban-150350-ezer-forintert-adtak-a-rokkantigazolast
2011-03-10 14:20:50
true
null
null
Origo
Az Interpol által körözött Butrosz-Gálinak emellett 70 millió egyiptomi font (több mint 8 millió euró) pénzbüntetést is fizetnie kell. Az év elején leváltott pénzügyminisztert azzal vádolták, hogy magáncélra használta fel a vámhivatal által elkobzott gépkocsikat, és a pénzügyminisztérium költségvetéséből finanszírozta a 2010-es parlamenti választásokat megelőző kampányát.
Külföld: Harminc évre ítélték a volt egyiptomi pénzügyminisztert
Juszef Butrosz-Gálinak korrupció és hivatali hatalommal való visszaélés miatt kell börtönbe vonulnia. Az ítéletet távollétében hozták..
null
1
http://nol.hu/kulfold/harminc_evre_iteltek_a_volt_egyiptomi_penzugyminisztert-1092741
2011-06-06 12:32:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A parlament hétfőn 157 igen szavazattal és 24 tartózkodás mellett elfogadta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítását. Az elfogadott törvény szövegéből az derül ki, hogy a módosítás nem lép hatályba a kihirdetését követő napon - ahogy az az eredeti előterjesztésben volt - , hanem csak akkor, ha hatályon kívül helyezik, vagy módosítják a jogállamisági elvek megsértésével kapcsolatos uniós intézkedések közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó részét, vagyis a törvény végrehajtása az Európai Unió (EU) döntésétől függ. A szigorításra még 2022 decemberében szólította fel a magyar kormányt az EU Tanácsa, mivel a modellváltó, alapítványi tulajdonba kerülő egyetemek, és a kuratóriumaikban ülő miniszterek "súlyos kockázatot" jelentenek az uniós költségvetésre. Ez vezetett aztán ahhoz is, hogy az egyetemek elestek az Erasmus+ oktatási csereprogram, valamint a kutatást és innovációt támogató Horizont Európa forrásaitól. Az MTI tudósítása szerint Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter hétfőn a Parlamentben azt mondta a módosításáról, hogy még egyszer nem hagyjuk magunkat, a törvényjavaslat csak akkor lép hatályba, ha Brüsszel megadja a magyar fiataloknak, kutatóknak a jogos jussukat. Szerinte az egyetemek ügyében fontos a "Brüsszel-faktor", ami azt jelenti, hogy tudatosan hátráltatni akarják a magyar egyetemeket, gazdaságot, társadalmat . Ezért minden jogalapot nélkülöző volt az a döntés, hogy 2022-ben a magyar fiatalokat, kutatókat kizárták a Horizont- és az Erasmus-programokból, miközben a magyar parlament elfogadta azokat a törvénymódosításokat, amelyeket az Európai Bizottság kért. Az elfogadott törvényben egyébként rögzítették: az alapítvány kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagjai csak a jogszabályokban és az alapító okiratban foglaltaknak vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók; kiegészítették a törvényt az európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézményt fenntartó alapítványokra vonatkozó különös szabályokkal; az alapítvány csak akkor jogosult igénybe venni uniós támogatást, ha megfelel az itt rögzített feltételeknek.
Vezércsel rejlik az egyetemi alapítványokról szóló törvényben
Visszadobja a labdát az Orbán-kormány Brüsszelnek a jogszabály-módosítással, amely csak akkor lép életbe, ha az unió megenyhül a jogállamisági vitában.
[ "" ]
0
https://www.economx.hu/belfold/alapitvanyi-egyetemek-torveny-modositas-brusszel.799006.html
null
true
null
null
economx.hu (napi.hu)
A magyar kormány másfél hete jelentette be, hogy újabb, szén-dioxid-kvóták eladásáról szóló szerződést írt alá. Az ügylet eltér a korábbi kvótaeladásoktól, és bár jogsértés nem történt, néhány nappal később a magyar kvóták miatt felfüggesztették az EU kvótakereskedelmi rendszerét. Megpróbáltuk feltérképezni, hogy hova vetődhettek a botrányt okozó magyar kvóták. A Deutsche Bank 2009. október 21-én írásban kereste meg a környezetvédelmi minisztériumot, és felajánlotta, hogy Magyarország 1,743 millió tonna zöld kreditjét (CER - Certified Emission Reduction) a párizsi Bluenext tőzsdére viszi, ebből azonban nem lett semmi, kezdte beszámolóját Molnár József miniszteri kabinetfőnök a parlament költségvetési bizottságának hétfői rendkívüli ülésén. Azt mondta, hogy december 18-án, a koppenhágai klímacsúcs utolsó óráiban kaptak tájékoztatást arról, hogy zöld krediteket az EU kvótakereskedelmi rendszerében nem lehet újraértékesíteni. A testület eredetileg Szabó Imre környezetvédelmi minisztert kérte fel, hogy adjon tájékoztatást a két hete bejelentette szén-dioxid-kvóták értékesítésének körülményeiről, a miniszter azonban elfoglaltságra hivatkozva nem tudott részt venni. Szabó Imrén kívül a bizottság szocialista tagjai sem jelentek meg, az ellenzéki képviselők azonban ragaszkodtak a tájékoztatáshoz. Az ellenzék elutasította Molnár Józsefnek azt a próbálkozását, hogy az ülés legyen zárt. A Fidesz nemzetbiztonsági vizsgálatot akar A kabinetfőnök a bizottsági meghallgatáson arról beszélt, hogy a koppenhágai klímacsúcs után Magyarország sok ajánlatot kapott kvótája megvételére, köztük volt Japán is, a felkínált üzleti lehetőségekből a környezetvédelmi tárca hármat ítélt komolynak. Végül a magyar tulajdonban lévő Hungarian Energy Power Kft. (HEP) lett a befutó, a kabinetfőnök indoklása szerint a döntést az ár határozta meg, a HEP tonnánként 9-9,5 eurót fizetett a zöld kreditekért. Beszélt arról is, hogy Magyarország továbbra is számos partnerrel egyeztet kvótaeladásról. Varga Mihály, a költségvetési bizottság fideszes elnöke kifogásolta, hogy a kormány a választások előtt alig három héttel a kassza kisöprésén dolgozik azzal, hogy további kvótákat próbál eladni, ráadásul mindezt a parlament tájékoztatása nélkül teszi. Felszólította a kormányt, hogy állítsa le a kvótaértékesítést, és az érintett magyar cégeket, így a HEP-et, vesse alá nemzetbiztonsági vizsgálatnak. A HEP készült a zöld kreditek továbbadására A HEP nem árul el konkrét számokat az ügyletről, ezeket az adatokat üzleti titoknak minősítik. Spenger Józseffel a HEP budapesti székhelyén beszélgettünk, miután előzetes bejelentkezés nélkül felkerestük őket. A HEP csak pár hónapja, 2009. december 17-én alakult, így referenciával nem rendelkezik, tevékenységi köre pedig gázkereskedelem. Azt lehet még tudni, hogy saját tájékoztatásuk szerint a cég 100 százalék magyar tulajdonban van, az ügyvezető Spenger József, és az övé a szavazati jogok több mint a fele. A HEP székhelyén, egy Váci úti irodaház hetedik emeletén meglepetéssel fogadták látogatásunkat, nem is titkolták, hogy nem örülnek. Spenger azt mondta, banki igazolást mutattak be a kormánynak, mielőtt az üzletet lebonyolították, a fizetés és a kvóták átadása nagyon gyorsan, egy napon belül történt. A HEP ekkorra már tett előkészületek a saját vevőjével, hiszen energiakereskedőként nyilvánvalóan a kvóták továbbadása volt a céljuk. A Microdyne nevű izraeli tulajdonú, angliai székhelyű cég anyagilag stabil volt, és akárcsak a HEP a magyar kormány felé, banki igazolást mutatott be az ügylet pénzügyi fedezetének meglétére, fejtette ki kérdésünkre az ügyvezető a vevő kiválasztásának körülményeit. Fontos szempont volt még számukra, hogy a Microdyne nem foglalkozik tőzsdei kereskedéssel, ennek ellenére a szerződésbe belefoglalták az EU-n belüli értékesítés tilalmát, ahogy azt a magyar kormány is tette. A szerződésnek ezt a néhány sorát Spenger a rendelkezésünkre is bocsátotta. Hangsúlyozta, hogy a HEP tonnánként csak néhány centet keresett az ügyleten. Budapestről Londonba, onnan Hongkongba A HEP üzleti partnerét, a Microdyne-t a Sunday Times apró londoni kereskedőcégnek nevezi, ami ugyan brit székhellyel rendelkezik, de Cipruson jegyezték be. Azt írják, hogy a Microdyne se tartogatta sokáig a zöld krediteket, tőlük egy hongkongi kereskedőcég vásárolta meg, ez vihette vissza a tilalom ellenére a párizsi Bluenext tőzsdére, ahol európai brókereknek és bankoknak értékesítette. Információik szerint a zöld kreditek tonnánkénti ára 11,5-12 euró között volt, így a Microdyne viszonylag gyorsan kétmillió eurós profithoz jutott. Magyarország a zöld kreditek eladásáról szóló bejelentéskor azt közölte, hogy információi szerint a végfelhasználó Japán, de csak abban az esetben, ha a vásárló cég felhasználja, és nem értékesíti tovább a zöld krediteket. Hongkong helyzete annyiban hasonlít Japánéhoz, hogy az EU-n kívül nincs érvényben a kiotói jegyzőkönyv előírását szigorító szabályozás, így ezekben az országokban újra fel lehet használni a korábban már hasznosított zöld krediteket. Anvar Kasimos, a Microdyne tulajdonosa a Sunday Times-nak küldött levelében azt írta, hogy a hongkongi vásárló tisztában volt azzal, hogy használt zöld kreditet vásárol. A szerződésben foglalt titoktartásra hivatkozva azt azonban nem fedte fel, hogy konkrétan melyik volt ez a cég. Tehát továbbra sem egyértelmű, hogy a magyar zöld kreditek pontosan milyen utat jártak be, és hogy hogyan juthattak vissza az EU-s piacra.
Nyomuk veszett a botrányos kvótáknak
Nyomuk veszett a botrányos kvótáknak - A magyar zöld kreditek jártak Londonban, megfordultak Hongkongban, utána eltűntek a nyomok. Párizsban megint felbukkantak, végül elvesztek. Valahol pedig lenniük kell.
null
1
https://index.hu/belfold/paradicsom/2010/03/23/a_detsche_bank_dobta_be_a_kvotabiznisz_otletet/
2010-03-23 10:25:00
true
null
null
Index
2023-ban Magyarország képviseletet nyitott a szegény Száhel-övezetbeli országban, létesített egy humanitárius segélyhelyet N’Djamenában, ígért egy 200 millió dolláros segélyt agrár- és oktatási célú projektek menedzselésére, és mintegy 200 katonát tervez küldeni, hogy kiképzéssel segítsen a csádi hadseregnek az iszlamista csoportok elleni harcában. Az aljazeera riportja megjegyzi: furcsa szövetség ez, hiszen Magyarország nem gazdag állam, nincs történelmi kapcsolata a Száhellel, magyar közösségek sem élnek itt. Mégis, Orbán Viktor miniszterelnök úgy döntött, hogy megjelenik itt, mégpedig abból a meggondolásból, hogy az övezetben tevékenykedő iszlamista fegyveres csoportokat megfékezzék, ugyanis akciók nagyban generálják a térségből menekülő tömegek Európa felé való vándorlását. A magyar kormány logikája szerint ha helyben fejlődést tudnak generálni, és az életlehetőségek javulnak, akkor kevésbe indulnak útnak észak felé a jobb élet reményében a helyi afrikaiak. A szegénységen és az egészségügy borzalmas állapotán kell tehát segíteni, Csád Afrika egyik legszegényebb állama. Ennek egyik oka a háborúskodás belül, de a szomszédos Szudánban is, emiatt a kereskedelem és az élelmiszer-utánpótlás akadozik, az árak sokszor az egekben. Szeptemberben Budapesten vendégeskedett a csádi elnök, a vele való tárgyalások során született meg Magyarország első afrikai segélyezési megállapodása. A pánarab hírportálnak szakértők elmondták: Mahamat Idriss rendszere stabil, a csádi hadsereg erős, ezért a migráció lassításában ő valóban alkalmas partnere lehet egy európai államnak. Lehet, hogy Orbán céljai azonban még ennél is tovább mennek: az EU soros elnökségét ellátó kormányfőként azt javasolta, hogy a menedékkérők kérelmeit ne az EU-ba való belépés után, hanem még előtte, a migránsok elindulási országában, de mindenképpen az EU területén kívül bírálják el. A másik indíték az lehet, hogy Afrika jelentős kiaknázatlan ásványkincsekkel, energiaforrásokkal rendelkezik, a kincsvadászatba Magyarország is bekapcsolódhatott - írja a lap, hozzátéve, hogy kérdés az is, hogy a magyar küldöttségek tagjaként megjelenő Orbán Gáspár esetleg nem a miniszterelnök személyes bizniszcéljai miatt aktív az afrikai kapcsolatlétesítésben.
Miért küld Orbán Viktor katonákat Csádba?
A magyar és a csádi kormányzat között furcsa barátság szövődik egy közös céllal, mégpedig hogy megfékezzék az Európába irányuló fekete-afrikai migrációt.
[ "" ]
0
https://hu.euronews.com/2024/10/24/miert-kuld-orban-viktor-katonakat-csadba
null
true
null
null
Euronews