text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
"Nemrég még gyűrűt akart húzni annak a kéznek az ujjára, amire most bilincset rakatna. Koholt bizonyítékokkal hamisan vádolni könnyű, a mentelmi jog mögé bújni még könnyebb. Remélem, látunk még szebb világot" - írta a Facebookon Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője.
A Tisza Párt elnöke vasárnaphozott nyilvánosságraegy hangfelvételt, amin Vogel Evelin 30 millió forintot kért a Tisza Párt egyik munkatársától "a hallgatásáért cserébe". Hétfőnújabb hangfelvétel került előMagyar Péter környezetéből. Ezen a Tisza Párt elnöke beszélgethet Vogellel. Később megjelent az első felvétel teljes változata is, egy 1 óra 43 perces hanganyag, amiHanzel Henrikés Vogel Evelin teljes beszélgetését tartalmazza.
Vogel Evelin ellen zsarolás kísérlete miatt hétfőnfeljelentést tett Magyar Péter, és kizárták őt a pártból.A Tisza Párt nem sokkal az újabb hangfelvétel megjelenése után közleményt adott ki, amiben azt írják: a továbbiakban nem kívánnak reagálni Vogel Evelin állítására.
Magyar Péter a vasárnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján azt is állította, hogy Kubatov Gábor fideszes pártigazgató Vertán György és az általa vezetett Tigra Kft. közreműködésével fizeti Magyar volt feleségét, Varga Juditot és volt barátnőjét, Vogel Evelint. Az informatikai cég vezetője hétfőnmegerősítette, hogy Vogel Evelin valóban a belvárosi lakásában lakik, de pénzt nem ad neki. Az is kiderült, hogy Varga Judit egykori igazságügyi miniszter, Magyar Péter volt felesége részmunkaidőben a Tigra Kft.-nekdolgoziknemzetközi üzletfejlesztési tanácsadóként. | Vogel Evelin hamis vádakat és mentelmi jogot emlegetve reagált Magyar Péter feljelentésére | „Koholt bizonyítékokkal hamisan vádolni könnyű, a mentelmi jog mögé bújni még könnyebb” – írta a Facebookon a Tisza Párt elnökének volt barátnője. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/13/vogel-evelin-magyar-peter-feljelentes-mentelmi-jog | null | true | null | null | Telex |
A vizsgálatot elindító, és jelentésében visszásságokról beszámoló ápolásiigazgató-helyettest, Mekes Máriát elbocsátották. Az ügy előzménye, hogy a gazdasági igazgató a takarítás munkafolyamatának és számlázási gyakorlatának elemzésére kérte föl Mekes Máriát, mert kiderült, a bizonylatok többségével gond volt. A teljesítésigazolások többnyire hiányoztak, holott azok nélkül nem lehetett volna a munkáért fizetni. Az igazolások kiállítása az ápolási igazgató feladatköréhez tartozott, de 2005 januárjáig alig találtak olyan számlát, amelyet "a takarítás megfelelt", vagy "a takarítás nem felelt meg" bejegyzéssel láttak volna el, holott a szolgáltatóval kötött szerződés egyértelműen fogalmaz: csak a teljesítés igazolását követően fizetik ki a vállalkozói díjat. Amikor "nem felelt meg" bejegyzés szerepelt a papíron, a takarítással megbízott kft. által kiállított számla akkor is a teljes összegről szólt.
Mint kiderült: a szerződött létszámnál lényegesen kevesebben dolgoztak. A vezetői jelentés így zárul: "Megbecsülni sem tudom, hogy mekkora lehet az összeg, amely a 2002-2004-ig terjedő időszakban túlfizetésként jelentkezett. A fentiek alátámasztják, hogy a takarítócég jogtalan anyagi előnyöket élvez ismeretlen, vagy részben ismert személyek által az OGYK-ban, és így jogtalanul gazdagodik." A jelentés szerint a felelősök: az ápolási igazgató és a közgazdasági főosztályvezető. Információink szerint egyébként az akkori szerződésekben, vagyis 2002-2003-as árakon, a 39-40 ezer négyzetméter takarítását 19,5 millió forintért vállalta a cég. Összehasonlításképpen: egy ugyancsak fővárosi intézmény 2006-tól 42 ezer négyzetméternyi felület tisztítását tízmillió forintért végzi majd.
A gazdasági igazgató azonnal kezdeményezte az ápolási igazgató vezetői megbízatásának visszavonását, és munkaviszonya megszüntetését. A közgazdasági osztály vezetője korábban, más okok miatt távozott az intézménytől. Az ápolási főigazgató viszont a történtek ellenére a helyén maradt.
Információnk szerint az ügyben az egészségügyi tárca vizsgálatot rendelt el: elsősorban azt az "összefonódást" vizsgálva, ami a takarítócég vezetője és az ápolási igazgató között van: úgy tudjuk ugyanis, hogy a szerződött cég vezetőjének másik cégében az OGYIK ápolási igazgatója felügyelőbizottsági tag.
Mekes Mária pár nappal jelentése elkészítése után kézhez kapta felmentőlevelét. Ezt a lépést állítólag az ápolási igazgató kezdeményezte, pontosabban: elhitette a vezetőkkel, hogy helyettese maga döntött úgy, hogy távozik az intézményből. Az intézkedést először visszavonták, később "csoportos létszámleépítés" keretében végrehajtották.
Vályi-Nagy István, az OGYK főigazgatója nem nyilatkozik az ügyről. Mindössze annyit közölt, hogy az egészségügyi tárca is vizsgálódik, minden anyagot bekértek tőle. Mekes Mária távozását a vezető kizárólag a csoportos létszámleépítéssel indokolta, illetve azzal, hogy az ápolásiigazgató-helyettesi poszt megszűnt. Arra a kérdésünkre, hogy Mekes Máriát szakmai képzettsége, diplomája és nyelvvizsgája miért nem óvhatta meg a leépítéstől, a főigazgató nem kívánt válaszolni.
A belső vizsgálatot elrendelő gazdasági vezető sem léphet már be az épületbe, a munka alól ugyanis mentesítést kapott. A főigazgató ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta: a vezető mentesítését legfeljebb a minisztérium kezdeményezhette. Ám a mentesítés tényét közlő levél aláírója épp a főigazgató, Vályi-Nagy István. A levél szerint kérték a távolmaradását, mégpedig azzal az indokkal, hogy a vizsgálat zavartalan legyen. A gazdasági igazgatótól az irodája és a páncélszekrénye kulcsait elvették, a személyes dolgaihoz sem férhet hozzá.
Az Egészségügyi Minisztérium a vizsgálat tényét megerősítette, folyamatban lévő ügyről azonban nyilatkozni egyelőre nem akar. Az intézmény ápolási igazgatóját többször próbáltuk elérni, hívásainkra, üzeneteinkre azonban nem jelzett vissza. | Archívum: A milliárdos takarítás végjátéka | Öt év alatt másfél milliárd forintot fizettek ki takarításra az Országos Gyógyintézeti Központnál (OGYK), ahol azt vizsgálják, hogy a pénz útja tiszta volt-e. Az ügyben belső ellenőrzés kezdődött, majd vizsgálat indult, ennek a vége pedig rendőrségi feljelentés lett. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-380027-193026 | 2005-10-08 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
– Nem volt jogom így kifakadni, de megtettem, elnézést kérek – közölte Alekszandr Basztrikin. – A konfliktusnak ezzel vége – kommentálta a történteket a lap főszerkesztője, Dmitrij Muratov, aki csütörtökön találkozott a főnyomozóval. Pedig Basztrikin alig néhány órával korábban még felháborodottan utasította vissza a lap állítását. – Feszített a munkaidőm, nincs időm a természetet járni – ironizált a főnyomozó azon, hogy állítólag egy erdőbe vitette Szergej Szokolovot, és egy cikk miatt halálosan megfenyegette, majd közölte: ezután ő maga fogja kivizsgálni a gyilkosságot. (Igaz, a bocsánatkérésekor azt nem ismerte el, hogy erdőbe vitette volna Szokolovot, csupán azt, hogy megálltak az autóval az út szélén.)
A főnyomozó csütörtök reggel még „agyalágyultnak” nevezte a vádat, amely szerinte csak arra szolgál, hogy a Novaja Gazeta az üldözöttek elleni harcban tetszelegjen. Muratov nyílt levélben fordult az ügy miatt Basztrikinhez szerdán. Akkor csak nagy vonalakban közölte az erdőben elhangzottakat, mára viszont több részlet is kiderült, többek között az, hogy a főnyomozó Szokolov fejének és végtagjainak levágásával fenyegetőzött. (Az újságíró a főnyomozó fenyegetései miatt egy időre elhagyta Oroszországot.)
Elemzők szerint kizárt, hogy Basztrikinnek távoznia kellene az SZKR éléről a botrány miatt, hiszen a főnyomozó élvezi Vlagyimir Putyin bizalmát. Az államfő egykor egyetemi csoporttársa volt Basztrikinnek, aki az ő támogatásával került a 2007-ben megalakult – akkor még az ügyészség alá rendelt – Nyomozati Hatóság élére, amely tavaly teljesen független szervvé alakult. A sajtó szerint azonban abban, hogy a botrány nagyra dagadt, akár az ügyészség és az SZKR rivalizálása is állhat. A Legfőbb Ügyészség egyrészt teret vesztett az SZKR megalakulásával és önállósulásával, másrészt tavaly kirobbant a Moszkva környéki kaszinók botránya, amelyben magas rangú ügyészek váltak érintetté. (Sőt, felmerült a legfőbb ügyész, Jurij Csajka fiának neve is az illegális kaszinóhálózat működtetésében. Egy szabályozás nyomán három éve már csak négy oroszországi régióban tarthatók fenn kaszinók – Kalinyingrád megyében, Dél-Oroszország két megyéjében, valamint az Altaji körzetben és a távol-keleti Tengermelléki Körzetben.)
A Vedomosztyi napilap szerint Basztrikin sajátos megnyilatkozása pusztán azt is mutathatja, hogy az SZKR teljesen nyeregben érzi magát, így vezetőjének sincs mitől tartania. Magabiztossága azt is jelentheti, hogy a Kremlbe májusban, négyéves kormányfői kitérő után visszatért Putyin szabad kezet adott neki az ellenzékiekkel szemben való fellépésre. Erre utalnak a prominens ellenzéki vezetőknél a hét elején tartott házkutatások és kihallgatások. Basztrikin bocsánatkérése ugyanakkor arra utal, hogy a Kreml nem akar felesleges frontokat nyitni. Ezért utasíthatta a főnyomozót, hogy zárja rövidre a vitát. Ez állhatott Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerdai kijelentése mögött, amely szerint Putyin figyelemmel kíséri az ügyről szóló híreket.
Még az elnöki párt, az Egységes Oroszország parlamenti képviselői között is volt, aki szóvá tette Basztrikin kirohanását. Alekszandr Hinstejn a mai bocsánatkérést így kommentálta saját blogján, amit az RBKdaily portálja idézett: – Akkor én is kivihetem Basztrikint az erdőbe, halálosan megfenyegethetem, aztán bocsánatot kérhetek és minden rendben lesz? | Külföld: Mégsem ölne riportert a főnyomozó | Bocsánatot kért az Orosz Nyomozati Hatóság (SZKR) vezetője azért, mert halálosan megfenyegette a Novaja Gazeta főszerkesztő-helyettesét. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/megsem_olne_riportert_a_fonyomozo_-1313606 | 2012-06-14 12:03:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az állatvédők és a hatóságok összehangolt Vas vármegyei akciójáról az osztrák portál is többször beszámolt a napokban. A Pfotenzukunft állatvédő szervezet képviseletében Miskolczi Tamara nyilatkozott nekik. A lap tegnap arról írt: grazi állatorvos által aláírt egészségügyi papírokat találtak a csöngei szaporítótelepen. Azt, hogy az állatorvos tisztában volt-e azzal, hogy ügyfele magyarországi gazdaságában milyen állapotok uralkodnak, jelenleg is vizsgálják a hatóságok.
Miskolczi Tamara szerint évek óta tenyészti és értékesíti kutyáit az osztrák nő Ausztriában és Németországban - erről még szerdán írt a lap.
Épp ott voltam, amikor a rendőrök bementek a házba. Mrs. M. úgy tett, mintha aludna, pedig az összes kutya őrülten ugat, és az ingatlan tele volt emberekkel, ez hihetetlen
- mondta szerdán a Krone Zeitungnak az állatvédő.
A lap egy másik cikkében arról is beszámolt: 1500 euró körül mozog egy ausztrál juhász kutya kölyökkutyájának ára, aminek papírjaiból nem derül ki a magyarországi "sötét múlt". Egy stájer állatorvos bélyegzője az okmányokon, és az ausztriai átadás során feltehetően a gazdik nem is sejtették, hogy új kedvencük és alomtársai, valamint szüleik mit éltek át mintegy 50 kilométerre az osztrák-magyar határtól. Az üzemeltető felkutatása folyamatban van, és az osztrák hatóságokat is értesítették.
Az MTI pénteken 12 óra 15 perckor közzétett cikkében már arról írt: a jelenleg ismeretlen helyen tartózkodó osztrák nővel szemben állatkínzás bűntette miatt indítottak eljárást, a Celldömölki Rendőrkapitányság állatkínzás gyanúja miatt nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene.
A témában írt cikkeinket itt olvashatja. | Csöngei ügy: Osztrák állatorvos adhatta a papírokat | Csöngei szaporítótelep osztrák tulajdonosa ellen már nemzetközi az elfogató parancs | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/grazi-allatorvos-adhatta-a-papirokat-nemetkozive-duzzadt-a-csongei-ugy | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
"Amit Szájer József képviselőtársunk tett, az a mi politikai közösségünk értékrendjébe nem fér bele. Harmincéves munkáját nem fogjuk elfelejteni és megtagadni, de cselekedete nem elfogadható és nem védhető. A történtek után az egyetlen helyes döntést hozta, amikor bocsánatkérés mellett európai parlamenti mandátumáról lemondott, és a Fideszből kilépett. Döntését tudomásul vettük."
Négy éve mondta ezt Orbán Viktor, amikor párttársa lecsúszott a brüsszeli melegorgiának otthont adó lakás melletti ereszcsatornán. Azóta is adós a magyar nyilvánosságnak azzal, hogy Szájer József tettei közül mi volt az, ami nem fért bele. A homoszexualitás? Az orgiázás? A karanténszabályok megszegése? Esetleg a hazugság? Ugyanis Szájer pár nappal korábban, a szexpartit meg sem említve mondott le a EP-képviselői mandátumáról úgy, hogy közleményében "hosszabb ideje tartó gondolkodást" emlegetett. Sok pozíciójáról egyébként alighanem a hírolvasók számára ekkor derült ki, hogy ezeket egyáltalán betölti valaki, és ez a valaki éppen a közéletből eltűnő Szájer József. Aki ebben a kis intermezzóban csak akkor hallatott magáról, amikor a róla fotókat lehozó bulvárlapot beperelve azt közölte, hogy "Magyarországon a magánszféra sértetlensége mindenkit megillet". Írta ezt úgy, hogy politikai családja a haszonélvezője volt annak, hogy voltak (vannak, lesznek) közszereplők, akiknek ez a sértetlenség nem járt ki.
Most eltelt négy év, és ugyanaz az Orbán, aki 2020-ban még úgy gondolta, hogy Szájer viselt dolgai nem védhetők, most ugyanennek a Szájernek a visszatérését úgy kommentálja, hogy "már ideje volt".
Vajon mi változott meg? Mitől fér bele most már Orbánnak Szájer? Miért van ilyen égető szüksége a nemzetközi politikában és a százszor elátkozott Európai Néppártban remek kapcsolatokkal rendelkező Szájerre? Azt hiszem, a kérdésre adott válasz nem teljesen az, amit miniszterelnök mond. Vagyis nem annak "volt már ideje", hogy Szájer visszatérjen, hanem olyan ínséges, káderhiányos időket élnek a kormánypártok környékén, hogy már egy bukott botrányhősük tudására is szükségük van. | Mitől fér bele most már Orbánnak Szájer? | 2020-ban még úgy gondolta a miniszterelnök, hogy az EP-képviselő viselt dolgai nem védhetők. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/koffein/mitol-fer-bele-most-mar-orbannak-szajer-169228 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Közérdekű adatigényléssel él a Magyar Nemzeti Bankkal szemben a Transparency International Magyarország. Azt szeretnék tudni, hogy az MNB milyen felhatalmazás birtokában döntött a 200 milliárdos társadalmi szerepvállalásról és az ingatlanvásárlásokról. Benyó Rita összegyűjtötte az elmúlt időszak vásárlásait, nagyobb költéseit. | Százmilliárdért vásárolgatott Matolcsy | Mire és kinek a milliárdjait költi Matolcsy? Összegyűjtöttük az elmúlt időszak vásárlásait, nagyobb költéseit. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2014/09/05/szazmilliardert-vasarolgatott-matolcsy/ | 2014-09-05 15:26:00 | true | null | null | fn.hu |
Lapunk cikke nyomán adott be írásbeli kérdést Vadai Ágnes DK-s képviselő Pintér Sándor belügyminiszternek. A balatonföldvári strandkikötő ügyével már többször is foglalkoztunk, és mint arról beszámoltunk a Kúria szeptember végén hozott ítéletében ugyan megsemmisítette a Veszprém megyei kormányhivatal azon határozatát, melyben hozzájárulását adja a balatonföldvári Nyugati strandon épülő vitorláskikötőhöz, mondván "egy partszakaszt nem lehet egyszerre strandolásra és kikötésre is kijelölni", ezért erre nem is adhtó ki engedély.
Ennek ellenére azonban nem állt le a kikötő építése, a kikötő beruházója lapunknak azt mondta, a kikötő tényleges építési engedélyét, a vízügyi hatóság által kiadott vízjogi létesítési engedélyt ugyanis senki sem támadta meg.
Vadai ezért azt kérdezte, hogy mikor fogja visszavonni az illetékes vízügyi hatóság a balatonföldvári strandkikötő vízjogi létesítési engedélyét?
Válaszában Pintér Sándor helyett végül Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára válaszolt Vadainak, aki azt írta, "a területileg illetékes vízügyi hatóság nem a kikötő létesítésére (ideértve a hajózási és egyéb létesítményeket is) adott vízjogi létesítési engedélyt, hanem a tervezett kikötő részét képező mederhasználati vízilétesítményekre (móló és partvédő mű). Annak ellenére, hogy a Kúria döntése nem kifejezetten erre irányult, | Visszavonhatják a balatonföldvári kikötő vízjogi létesítési engedélyét is | A kikötő építésének engedélyét a Kúria már megsemmisítette, de ezt még nem, így az építkezés folytatódott. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/visszavonhatjak-a-balatonfoldvari-kikoto-vizjogi-letesitesi-engedelyet-is-272552 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Lázár János hangsúlyozta azt is: a Fidesznek nem szövetségese a Jobbik, ahogyan Juhász Oszkár, Gyöngyöspata jobbikos polgármestere sem; a kormánypártnak a gyöngyöspatai emberek a szövetségesei.
Lázár úgy fogalmazott: a megbántottság, a felindultság vagy a csalódottság sokszor rossz mondatokat ad az ember szájába, és a jogos felháborodásból is születhetnek jogtalan mondatok. Ám a legnagyobb baj sosem az - folytatta -, ha rossz mondatok szaladnak ki az ember száján, hanem az, ha azokat utólag, tiszta fejjel sem teszi rendbe. "Mi azonban ezeket a mondatokat rendbe tesszük" - hangsúlyozta.
Kijelentette: a Fidesz álláspontja az, hogy a kormánypártnak nem szövetségese a Jobbik, nem szövetségese Juhász Oszkár. A Fidesznek Gyöngyöspata, az ott élő emberek a szövetségesei. Hozzátette, a kormány szemében nincsenek "piros", "narancsszínű" vagy "barna", csak "piros-fehér-zöld" települések.
"Fejlesztési pénzek egy polgármester pártállásán nem múlhatnak, csak az ő személyes és az általa irányított testület felkészültségén, vezetői képességein" - húzta alá a frakcióvezető, aki szerint a gyöngyöspatai eset rámutathatott, hogy - "bár például a szocialisták a tavalyi kampányban mást sem csináltak, csak megpróbáltak minket egymásra nyomni, akár október 23-án a szélsőségeseket és a fideszes rendezvény békés polgárait" -, milyen messze van egymástól a Fidesz és Jobbik.
Ez azonban - mint kiemelte - nem jelenti azt, hogy Gyöngyöspata vagy az ottani emberek ne lennének közel a Fideszhez, ne lennének részei a nemzeti együttműködés rendszerének, sőt még akkor is részei, ha abból a vezetőik egyes szélsőséges megnyilvánulásai megpróbálnák kizárni őket.
A nemzeti együttműködés rendszerének éppen az az ereje, hogy a településeket és az ott élőket bizonyos fokig még a saját vezetőik alkalmatlanságától, szélsőséges politikájától is képes megvédeni; a gyöngyöspataiaknak nem kell félniük: a kormány nem hagyja magukra őket - zárta szavait Lázár János.
A Jobbik kedden lemondásra szólította fel Balázs József fideszes országgyűlési képviselőt, az ellenzéki párt szerint ugyanis a Heves megyei politikus fenyegetőzött, zsarolt, visszaélt hatalmával. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője budapesti sajtótájékoztatóján lejátszott egy telefonbeszélgetést, amely közlése szerint Juhász Oszkár és Balázs József között zajlott a múlt héten.
A felvételen - a Balázs Józsefnek tulajdonított mondatok között - egyebek mellett az hallható, hogy "forrás oda megy ebben a térségben, akit én jóváhagyok. Akit nem hagyok jóvá, oda nem megy forrás. (...) Ezzel az írással vagy ezekkel a dolgokkal te ezeket a csapokat elzártad magad előtt, ezt vedd tudomásul". Juhász Oszkár felvetette, hogy a szintén jobbikos vezetésű Tiszavasvári hat beadott pályázatból hatot elnyert, majd erre hivatkozva azt kérdezte, hogy ha Gyöngyöspatának jobbikos lesz a polgármestere, akkor ez ott nem működhet-e. Balázs József nemmel válaszolt. Juhász Oszkár azt is mondta, több környékbeli független polgármester panaszkodott arra, hogy ha nem működnek együtt Balázs Józseffel úgy, ahogyan ő azt elvárja, "akkor nem lesz úgy fejlesztési pénz". A felvételen erre az a válasz hallható, hogy "így van", "a sikernek a záloga az együttműködés".
A nap folyamán az LMP is úgy vélekedett, hogy Balázs József méltatlanná vált a képviselői mandátumra, ha nem tudja hitelt érdemlően cáfolni a telefonbeszélgetés során elhangzott állításait.
Az ügyet Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese közleményben úgy kommentálta, hogy "nem a szavak, sokkalta inkább a tettek beszélnek".
Juhász Oszkár a Jobbik-elnök Vona Gáborral közös hétfői budapesti sajtótájékoztatón közölte, hogy Balázs József azzal fenyegette meg őt, hogy Gyöngyöspata nem fog pályázati pénzeket nyerni a Jobbik vezetése alatt.
Balázs József visszautasította, hogy megfenyegette volna Juhász Oszkárt. Kifejtette: az elmúlt napokban Juhász a Jobbik polgármesterjelöltjeként felhívta őt, és arra kérte, hogy vegyen részt a választási kampánygyűlésén. Erre - mint felidézte - nemmel válaszolt, emlékeztetve a jobbikos indulót, hogy a Fidesznek nincs polgármesterjelöltje a településen. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy az időközi választás után országgyűlési képviselőként azzal kíván együtt dolgozni, akinek bizalmat szavaznak a gyöngyöspataiak. Fenyegetés nem történt - jelentette ki.
Juhász a befutó
Gyöngyöspatán a több mint 60 százalékos részvétel mellett megtartott vasárnapi időközi voksoláson a Jobbik helyi csoportjának vezetője, Juhász Oszkár a szavazatok 33,8 százalékával győzött. A második helyen a település jelenlegi alpolgármestere, a függetlenként induló Matalik Ferencné végzett (26 százalék). Eszes Tamás, a Véderő elnevezésű szervezet vezetője a negyedik lett (10,5 százalék).
A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai előzőleg március elejétől két héten át járőröztek a Heves megyei településen, állításuk szerint a megszaporodott bűncselekmények miatt. | Belföld: Lázár: a fejlesztési pénz nem múlhat a polgármester pártállásán | Fejlesztési pénzek nem múlhatnak egy polgármester pártállásán - jelentette ki csütörtökön a Fidesz parlamenti frakcióvezetője az elmúlt napok Gyöngyöspatát érintő ügyeivel kapcsolatban. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/lazar__a_fejlesztesi_penz_nem_mulhat_a_polgarmester_partallasan-1143651 | 2011-07-21 12:20:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az Átlátszó főszerkesztője, Bodoky Tamás "Az Átlátszó tevékenységének hatása a magyar szuverenitásra" című 28 oldalas vizsgálati jelentést a Telexnek úgy minősítette, hogy az egy lejárató kampány része, s mint ilyen, "visszatérés az imperialista ügynökökkel riogató pártállami állambiztonsági propagandához, csak ezúttal nem a dolgozó nép hatalmát, hanem a magyar szuverenitást veszélyezteti az előre megírt verdikt szerint a belső ellenség".
A mostani történet közvetlen előzménye, hogy június közepén a februárban megalakult Szuverenitásvédelmi Hivatal egyedi, átfogó vizsgálatot indított a Transparency International Magyarország és az Átlátszó oknyomozó portál ellen. Az Átlátszó azonnal jelezte, hogy nem érintett a vizsgálat tárgyában, ezért nincs válaszadási kötelezettsége. Azzal érveltek, hogy a hivatalos vizsgálat indokaként megjelölt "választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység" a választási eljárásról szóló törvény értelmében pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, az Átlátszó pedig nem folytat ilyen tevékenységet". Közölték továbbá, hogy csak olyan információkat tudnak megosztani a hivatallal, amelyeket bárki más megkeresésére is megadnának
Mint emlékezetes, tavaly decemberben fogadta el az Országgyűlés a Szuverenitásvédelmi Hivatal létesítéséről szóló törvényt. Az uniós szinten is sok ellenkezést kiváltó jogszabályt az akkor még államfő, Novák Katalin különösebb hezitálást nélkül aláírta, így azt december 21-én ki is hirdethették. Az intézmény élére Orbán Viktor Lánczi Tamást jelölte. A főszuverén kinevezése 6 évre szól, a fizetése havonta ötmillió forint, és őt is megilleti a képviselőkre érvényes mentelmi jog.
Az általa vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal nevéből következően a szuverenitásvédelmi törvény betartását vizsgálja. Ez az a jogszabály, amely nemcsak a pártoknak, hanem a választáson induló, civil szervezetként működő jelölő szervezeteknek is megtiltja a külföldi támogatás elfogadását, és büntetőjogi szankciókat is rendel melléjük. A hivatal bármit és bárkit vizsgálhat, civil szervezeteket, pártokat, közjogi szervezeteket, de a figyelme cégekre, egyházakra és magánszemélyekre is kiterjedhet. Minden irathoz és adathoz hozzáférhet, bár a lehetőségei végesek: semmit nem foglalhat le, csupán másolatot kérhet, és adatszolgáltatásra szólíthatja fel az érdekelteket.
Lánczi még mindig fiatal ember, de távolról sem nyeretlen kétéves. Pályáját édesapja, Lánczi András mellett eddig elsősorban Habony Árpád egyengette. Ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal leendő vezetője valamely korábbi beosztásában csődöt mondott - például a korábban Navracsics Tibor vezette kancellárián - és idő előtt távoznia kellett a posztjáról, Habony mindig segédkezet nyújtott az elesettnek. Volt ő már szinte minden: 2017-től 2019-ig például a Schmidt Mária tulajdonában lévő Figyelő című hetilap főszerkesztője. Nevéhez fűződik a listázós botrány, amikoris 2018-ban az egykor szebb napokat látott gazdasági lap listát közölt azokról a személyekről, akiket Soros György zsoldjában állónak, tehát megbízhatatlannak, mi több, hazaárulónak minősítettek.
Az ügyből nemzetközi botrány lett, az ELTE alkotmányjogi tanszéke mellett az amerikai nagykövetség is elítélte a lap listázását. Lánczi Tamás karrierjét azonban mindez nem törte derékba, s az idén januárban az is kiderült, hogy úgyis, mint legfőbb szuverént, minden korábbinál fontosabb feladattal bízta meg őt Orbán Viktor.
Lánczi Tamás tehát annyi hányattatás, kitérő és vakvágány után most végre révbe ért. Magas hivatalt visel, kiemelkedő fizetésért, a pénzért azonban meg kell dolgozni. Ennek tudható be az a buzgalom, amellyel az általa vezetett intézmény létjogosultságát minden áron igazolni igyekszik. Ezért kell imperialista ügynöknek nyilvánítani az egyik legsikeresebb oknyomozó portált, melynek fő "bűne", hogy rendre leleplezi a korrupciót és feltárja az Orbán-kormány prominenseinek visszaéléseit. | A szuverenitásvédelmi helyzet fokozódik | Egy a Facebookra feltöltött videóban Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője azzal vádolta meg az Átlátszó oknyomozó portált, hogy az nem civil és nem független, mert külföldi államoktól kap pénzt, külföldi szerverekre tölti fel az információkat, s a külföldi pénzeket felhasználva hírszerzést végez. Ezt megelőzően az Átlátszó bejelentette, hogy az alaptalan és jelentős részükben hazug vádak miatt személyiségi jogi pert indít a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/a-szuverenitasvedelmi-helyzet-fokozodik/530294 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Két hónappal, december 20-ig meghosszabbította Czeglédy Gergő letartóztatását a bíróság - derült ki a Fővárosi Törvényszék lapunknak adott tájékoztatásából. Czeglédy letartóztatásának a meghosszabbítására a napokban tett indítványt az óbudai korrupciós ügyben nyomozó Központi Nyomozó Főügyészség, a nyomozási bíró pedig helyt adott az indítványnak. A végzés valószínűleg nem végleges, mivel a védelem még fellebbezést nyújthat be.Az óbudai alpolgármestert még júniusban vették őrizetbe, majd tartóztatták le, százmilliós korrupcióval gyanúsítják. Nem sokkal később, augusztus közepén a polgármester, Kiss László kezén is kattant a bilincs, ugyancsak vesztegetés gyanúja miatt. A bíróság nemrég arról is döntött, hogy Kiss december 16-ig biztosan börtönben marad.Ahogy arról már többször beszámoltunk , a történet szálai több évvel korábbra vezetnek vissza.A közvélemény elsőként Anonymous felvételei révén találkozhatott az üggyel néhány éve. Az álarcos alak többek között közzétette azt a rejtett kamerás felvételt, amin látható, hogy vélhetően korrupciós pénzeket számolnek egy autóban. A felvételeken jól kivehető, ahogyan az összegeket papírzacskóba tették. Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott pénzről volt szó.Az ügyben eljárás indult, az első gyanúsítottakra márciusban csaptak le , majd az érintettek köre idővel tizenhat főre bővült. A gyanúsítások túláratott és fiktív szerződésekről, százmilliós kenőpénzek visszaosztásáról szólnak. | Decemberig rács mögött tartja a bíróság Czeglédy Gergő óbudai alpolgármestert | Két hónappal meghosszabbította a III. kerületi alpolgármester letartóztatását a bíróság – tudta meg a Magyar Nemzet. Czeglédy június óta van rács mögött, miután a nyomozó hatóság százmilliós vesztegetéssel gyanúsítja az óbudai korrupciós botrányban. A polgármester, Kiss László szintén le van tartóztatva, őt is kenőpénz átvételével gyanúsítják. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/decemberig-racs-mogott-tartja-a-birosag-czegledy-gergo-obudai-alpolgarmestert | 2024-10-21 05:10:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A már évek óta a Nobel-díj várományosának számító Nádas Pétertől a szoció és doku sosem állt távol, ezt irodalmi munkássága mellett csak felerősítik fotói. A már rég komplettnek, s még inkább komplexnek mondható életmű most újabb könyvvel gyarapodott a szerző hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évekbeli fotóival, így műfajilag is nehezen meghatározható - ami csak a kötet javára válik. Amúgy mi sem jellemzőbb, hogy a kor egykori sztáresztétája, irodalmára, Balassa Péter már 1997-ben ötszáz oldalas monográfiában tekintette át az oeuvre-t, a kötet címlapján így jellemezve Nádast: "...művészete az önismeret, az európai személyesség tragédiája és komédiája". Ennél jobban aligha lenne megfogalmazni e könyv lényegét sem.
Amely kapcsán meg kell jegyezni, hogy egy német kiadás, a Spurensicherung című 2007-es kötet magyar verziója, bővítve és átdolgozva. A hét írás eredetileg folyóiratokban, kötetekben 1978 és 2000 közt már magyarul is megjelent, akár kérdés is lehetne, ez valamiféle utánlövés-e, de mint látni fogjuk, nagyon is jogos a kiadás, mert noha főleg a hatvanas-hetvenes évekről van szó, a ma mintha kísértetiesen ugyanolyan, legyen úgy egy vidéki iskolában, mint a megfigyelések kapcsán.
Elöljáróban még annyit, hogy kissé akadémiai és unalmas kérdés, vajon az irodalomból mit tudhatunk vagy tanulhatunk meg, ha a történelemről vagy a társadalom közelmúltbéli vagy jelenlegi helyzetéről van szó. Miért nincs nagyregény a rendszerváltásról? - mantrázták sokáig a kritikusok, mintha az irodalomnak lenne valami kijelölhető feladata. És mégis: az utóbbi évtizedekben is számos alkotótól még több kiváló munka született, s most nem is kifejezetten szociográfiáknak mondható alkotásokról van szó (tény, a műfaj aranykora úgy ötven-hatvan éve volt, ha volt, na meg a harmincas években). Tehát olyan alkotásokról, amelyek valóságirodalomnak mondhatók, még akkor is, ha netán az fikció, vagy fiktív keret is található bennük.
Az viszont sokkal érdekesebb kérdés, a magyar irodalom hogyan áll az emlékezetkultúra építésével. S itt aztán sorolhatnánk a neveket, s mondani sem kell, Nádas Péter az első körben van (s nem csak azért, mert híres regényének címe az Emlékiratok könyve). A kötet így szerkesztve emlékezetkultúránk kőkemény lenyomata, és sokat mond múltba ágyazott jelenünkről, úgy, hogy didaktikusan nem állít semmit, nem is utalgat semmi jelenvalóra.
Nádas Péter: Helyszínelés. Budapest: Jelenkor, 2024. 183 oldal, 4499 Ft
Az első szocioriport vagy novella (?) - Egy megyei hírlapíró hátrahagyott jegyzetei címmel, a Mozgó Világban jelent meg 1978-ban, talán csodák csodájára - a hatvanas-hetvenes évekbe, egy faluba röpít el bennünket, itt jegyezzük meg, Nádas újságíróként, fotóriporterként kezdte. Egy falusi iskola igazgatójának kálváriájáról esik szó, a hírlapíró igyekszik az emberekkel beszélgetve összerakni a képet, hogy a tiszteletet, tekintélyt szerző tanárt miért is kezdték el névtelen levelekkel is feljelentgetni, mit molyolt az ügyben a párt, a tanács, a rendőrkapitány, s hogyan igyekezett a család az apa segítségére lenni. A vádaskodások sora sem rövid (lopott az iskolai építkezésen, viszonyt folytatott a pap gazdasszonyával, külföldi kapcsolatai vannak stb.), végül bizonyítékok híján is kifúrták a nem-tudjuk-kik.
Noha e "jegyzetek" - tele idézetekkel - a hatvanas évek már roncsolt és pártszagú nyelvezetét is felidézik, a történet akár ma is játszódhatna.
A második, A ló vak című riport a Pesti Magyar Hírlapban jelent meg 1967-ben. A falusi mélyszegénység bugyrába ereszkedik le egy levél nyomán az újságíró; egy téeszből kizárt idős, beteg emberhez látogat el, aki a feleségével próbál túlélni, mert semmi sem jár neki. Harmincadmagával mondtak neki fel a 230 tagból; a ráckevei téesz elnöke szerint azért, mert a téesznek is meg kell élnie, de túl sok az öregségi járadékos. Nem is emlékszik Vörös Gézára, amúgy is, iszogathatott az rendesen, lusta is lehetett. De az aduásza, hogy - miután eszébe jut, ismerheti ő a bácsit -, hogy az "[O]lyan cigányszerű ember." - Amire a riporter: "Nem cigány." A téesz elnöke meg: "Persze hogy magyar az, de mégis olyan cigányszerű." És noha nem ér mindig aktualizálni, azért ebből is leszűrhetjük, hogy ez az akut, régről ismerős probléma - a mélyszegénységben élők etnicizálása - ma is él, a hivatalokban, a munkahelyeken, bárhol. Azt persze, hogy a korabeli olvasó ebből mit szűrt le, nem tudhatjuk, de Nádas egy kis párbeszéd beszúrásával is jól érzékeltette, miképpen működik fentről lefelé a rasszizmus, ami ma is ugyanúgy él.
A következő négy írást a megfigyelések, a titkosszolgálati emberek - legyenek pribékek vagy csendesebb megfigyelők, katonatisztek -, a hidegháború, az 1968-as Csehszlovákia elleni invázió emléke, illetve Nádas Péter Budapestről való kivonulása, ennek okainak tárgyalása köti össze. A Ma című, 1973-as novella ugyan némileg kilóg, az író kamaszkorának Budapestjére való emlékezés ez nagymamástól, de ezt feloldja a Tegnap c. írás.
De még előtte ott a kötetcímadó nyomozás, a Helyszínelés, amely az Eötvös utca 48. (valójában ezt útnak hívták) történetének jár utána a XII. kerületben, amely az ÁVH titkos villája volt, egy garázson át vitték a letartóztatottakat kihallgatásra, pontosabban kínzásra. Nádas - Kenedi János jegyzeteivel -Hirschler Imre, Ligeti Vilma, Szász Béla visszaemlékezései révén és saját fotóival igyekezett feltárni a borzalmakat, Rajk László, Rákosi, Péter Gábor sorsát is beidézve. Ha nem a korszak egyik legrémesebb történetének feltárásáról lenne szó, azt mondanám, remek, olvasmányos írás, valójában még 1967-ből, bár először 1989-ben jelent meg.
De még izgalmasabb a Tegnap című önéletrajzi darab 2007-ből, mely magyarul most olvasható először. A szerző 1968. augusztus 18-án indult el - mint kiderült - utolsó riportútjára, Ceglédre, ahol a kialvatlan rendőrfőkapitány az ismeretlen fiatal újságírónak mondta el, hogy indul a Csehszlovákia elleni invázió, ezzel ő nem egyezik, de ő senkit sem figyelmeztethet. Ám Nádas elmondhatja Pesten, mire készül a magyar hadsereg is. Nem vázolnám tovább a történetet, elég legyen annyi, Nádas ezek után esett depresszióba, majd tiltakozott többedmagával Csehszlovákia megszállása ellen, emiatt kapott szilenciumot, és költözött Kisorosziba (a többi meg már irodalomtörténet...) Ahogyan a katonasághoz, 68-hoz, egy talán titkosszolgálati honvédtiszthez kötődik a záródarab is, de ezt sem szpojlerezném szét.
Végül kiemelném, minthogy nem ismertem, a talán legdöbbenetesebb részt, melyben Nádasnak az egykori fő kultúrkomisszárral való csörtéjét és levelezését olvashatjuk 1969-70-ből, amikor Aczél György Nádas ügyében is intézkedni akart, illetve hát intézkedett is. Persze, tudjuk, hogyan írtak akkor a csinovnyikok, vagy elképelhettük, hogyan lehetett ellenük érvelni, de még a mai kultúrpolitikusok cinizmusához képest is feltűnik Aczél kvázi barátkozási hajlandósága, kvázi megértő attitűdje, hogy még egy kezdő íróhoz is hogyan dörgölődzött volna hozzá.
Nincs arról szó, hogy visszasírnánk Aczélék kultúrpolitikáját, de ma a három T politikája már-már valamiféle nosztalgia meleg fényébe kerül.
Hangsúlyozom, a történelmi párhuzamoknak csak nagy ritkán van értelmük, Nádas Péter új könyvének sem ez adja a jelentőségét, hanem a történetek feszessége, és maga a stílus. Meg persze az, hogy arra bizonyíték: a (közel)múlt még nagyon is közel van hozzánk. | Előre a múltba - Nádas Péterrel | A már rég komplettnek, s még inkább komplexnek mondható életmű most újabb könyvvel gyarapodott a szerző hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évekbeli fotóival. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/kult/2024/10/24/elore-a-multba-nadas-peterrel | null | true | null | null | atlatszo.hu |
A legkisebb hírverést is kerülve csavarta le a hírhedt Lánc utcai tömb emelt szintű nyugdíjasházzá való átalakításának elképzelését az előző baloldali városvezetés . A nagyobb nyilvánosság elkerülésének alapos indoka volt: ez lett volna talán az egyetlen, önálló nagyobb fejlesztési ötlete az elmúlt években a baloldalnak - és még ez is kudarcba fulladt . A szellemház átalakítását célzó koncepciótervre és elindított kiviteli tervre 60 milliót elköltöttek feleslegesen.
A politikai döntést azzal indokolták, hogy egy tanácsadócéget felkértek a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, amiből kiderült, hogy költséghatékonyan az önkormányzat nem tudja ezt megvalósítani. Erre aztán rá is bólintottak az önkormányzat által felkért szakértők, akik néhány oldalon erősítették meg tulajdonképpen a tanulmányt. Az állítólagosan elkészült közel 100 oldalas tanulmányt azonban nem mutatták be, sőt hiába kértük, nem voltak hajlandóak kiadni azóta sem.
Mindez nyár végén volt, de az épület pedig már akkor is nagyjából két éve állt üresen - vagyis csak majdnem üresen. Már a botrányos kiköltöztetéskor is volt arra utaló jel, hogy az épületben továbbra is laknak. Az nem derült ki, hogy az önkormányzat tudtával, engedélyével, vagy pedig anélkül maradtak bent, és hogy a kiürítés után kerültek oda vagy sem. Mindenesetre az épületet nem őrzik már egy ideje, ugyan egyes ajtókat lehegesztettek, lépcsőházakat befalaztak, de a könnyű pórusbeton téglából készült "barikádot" könnyedén áttörték, és az épületbe be is költöztek. Néhány napja ismeretlenek, vagy beköltözők rombolással csőtörést okoztak, ami leáztatta az amúgy éppen rászorulókon segítő Pécsi Egyházmegyei Katolikus Karitász krízisellátó központjának a raktárát. Az kérdés, hogy egy kiürített épületben miért volt még vízellátás?
A Lánc utcai tömbbe az egyik hátsó, nem fémmel lezárt, összetört ajtón keresztül lehet bejutni. Lapunk munkatársa odabent szerdán azt tapasztalta, hogy az épület több lakásában is lakhatnak, matracokat, ágyakat találtunk, sőt még koszos edényeket is. Az ingatlan belső folyosóira felhegesztett fémlapokat levágták és elvitték, az egykor lakott szobák ajtóit - amiket a biztonsági szolgálat is lezárt - feltépték. Az ablaküvegek sok helyen ki vannak törve, a nyílászárók rengeteg helyen tárva nyitva vannak. Odabent továbbra is rengeteg bútor van, különböző ruhák, ételmaradékok, döglött galambok és emberi ürülék látható rengeteg helyen. Az abszolút fertőzésveszélyes szellemházban mindezek ellenére néhány hajléktalan meghúzhatja magát.
A város vagyonát képező ingatlan őrzéséről, megóvásáról az önkormányzatnak, vagy valamelyik cégének kellett volna gondoskodnia. Az októberben leköszönt, Péterffy Attila polgármester vezette baloldali városvezetés öröksége amúgy hasonlatos a Magasházhoz, amelyet szintén egy baloldali városvezetés hagyott az utódokra, a jobboldali önkormányzatra. Az épület felszámolását akkor a nemzeti oldal oldotta meg, milliárdos kormányzati támogatást igénybe véve. | Szellemház Pécs közepén, amit lelkek járnak | Gusztustalan, undorító körülmények uralkodnak a hírhedtté vált, és két éve kiürített pécsi Lánc utcai tömbben. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/10/szellemhaz-pecs-kozepen | null | true | null | null | BAMA |
Súlyosnak értékelik a Tisza Párt háza táján a legutóbb napvilágot látott felvételeket - ez derül ki belső üzenetváltásokból. A Discord nevű, csevegésre tervezett platformon a felhasználók különböző virtuális szobákban kommunikálhatnak egymással, az egyik ilyen online helyiségben található a Tisza "programíró csoportja", ahonnan több beszélgetést is eljuttattak lapunkhoz.
Az egyik csevegés témáját azok a mondatok adták, amelyekben Magyar Péter a saját európai parlamenti képviselőit minősíti alpári stílusban. - Agyhalottak, politikailag teljesen alkalmatlanok, beszélni sem tudnak - a pártelnök így fogalmazott volt barátnőjének, Vogel Evelinnek. A szerkesztőségünkhöz eljutott hangfelvétel szerint a pártelnök Soros-ügynöknek is nevezte az egyik EP-képviselőjüket.
A mondatok és a korábbi más nyilvánosságra került felvételek nyomán a programíró Discord-csoportban egyesek frusztrációról, a Tiszán belüli zavarról írtak és arról, hogy a pártban rendet kellene tenni. A zavar érintheti egyrészt a szavazótábort, lemorzsolódás jöhet. De szerintük vezethet oda is, hogy megtörik a bizalom Magyar Péter iránt a párton belül és annak környékén is. - Káosznak tűnik az egész. Ez a legnagyobb baj szerintem - fogalmazott a csoport egyik tagja. Megjelent olyan bejegyzés is, amely szerint fordulóponthoz ért a párt, amelyben azonnal rendet kell tenni.
Megjelent emellett általánosságban olyan vélemény, mely szerint a Tisza működése félamatőr jellegű, Magyar viselkedése komolytalan, éretlen. Egy másik tag megjegyezte: az emberek ennyire nem szektások, vannak határok - utalva arra, hogy nem néznek el mindent Magyarnak.
Több programíró a támogatók elvesztése miatt fejezte ki aggodalmát. Felmerült, vajon miként látják Magyar botrányos mondatait a donorok, az influenszerek, a véleményvezérek. - A nagy játékosok számára kétséges lehet, hogy erre a csapatra rá lehet-e bízni az országot - olvasható az egyik bejegyzésben. Másutt azt olvasni: ha az a kép alakul ki az elitben, hogy ezek, mármint a Tisza, egyszerűen kormányképtelenek, akkor az leszivároghat a választók közé is és elbizonytalaníthatja őket.
Mások azt furcsállták, hogy Magyar nem reagált érdemben az EP-s képviselőket szapuló hangfelvétel megjelenésére. Volt, aki azt írta, hogy sokan hiányolták a liberális körből a megfelelő reakciót.
Közcím: Vogel is megkapta a magáét
A hangfelvételt elkészítő Vogel Evelin is megkapta a magáét. Az egyik csoporttag egyenesen júdásk...rvának nevezte Magyar volt barátnőjét, egyúttal egy ellene irányuló akció ötletét is felvetette. Nevezetesen azt, hogy elárasztja szórólapokkal a nő lakóhelyét.
A programíró Discord-csoporton Donald Trump győzelme után is kisebb pánik lett úrrá . A tagok akkor arról értekeztek: Kamala Harris és a demokraták veresége miatt félő, hogy elapad a nyugati segítség.
Borítókép: Magyar Péter (Fotó: | Pusztító következményektől tartanak a Tisza Párt környékén Magyar agyhalottazós mondatai után | Pusztító hatása lehet a Tisza Pártra annak a minap nyilvánosságra került felvételnek, amelyen Magyar Péter agyhalottnak nevezi és trágár módon szidja saját uniós képviselőit. Ettől tartanak legalábbis a párt programíró online csoportjában, ahol úgy vélik: fordulóponthoz érkezett a Tisza, amelyet egyenesen a káosz jellemez. A bejegyzések szerint a botrányos hanganyagok hatására elfordulhatnak Magyartól az influenszerek, a véleményvezérek, a „nagyfiúk”, de akár a választók is. A csoport tagjai arról sem feledkeztek meg, hogy ordenáré módon becsméreljék Vogel Evelint. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/pusztito-kovetkezmenyektol-tartanak-a-tisza-part-kornyeken-magyar-agyhalottazos-mondatai-utan | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Idén március közepén Horváth Klára, Bábolna szocialista polgármestere az önkormányzat döntése alapján közérdekű célokra hivatkozva kezdeményezte, hogy a Nemzeti Földalapkelező Szervezet (NFA) pályáztasson meg egy 240,7 hektárnyi állami tulajdonban lévő termőföldterületet. A júniusban megjelent pályázaton azonban nem a termőföld kiírását kérő önkormányzat került ki győztesen, hanem az együttes ajánlatot tevő Bujáki Gábor és Farkas Sándor családi gazdálkodók, akik 227 millió forintos ajánlattal nyertek a hivatal 201 millió forintos ajánlatával szemben. Ennek alapján az NFA 2007. szeptember 10-én szerződést kötött a két magánszeméllyel, akik Budai Gyula tudomása szerint érdekes módon, banki segítség nélkül vállalták az illetékkel együtt mintegy 250 millió forint kifizetését, és az adásvételi szerződés megkötésekor jelen volt Horváth Klára polgármester asszony is, aki – és ezt Farkas Sándor is megerősítette – személyesen vitte a szerződést készítő ügyvédhez Farkas Sándort és Bujáki Gábort.
A két nyertes magánszemély alig harmincnapos határidővel vállalta, hogy készpénzben fizeti ki az illetékekkel együtt 250 millió forintot. A Magosz ügyvezető igazgatójának tájékoztatása szerint a két gazdálkodó ráadásul olyannyira el van adósodva, hogy a banki adósokat tartalmazó feketelistán (BAR) is szerepelnek, vagyis minimális hitelhez sem juthatnak. Budai szerint a két gazdálkodó soha nem akarta megművelni a szóban forgó termőföldet, hiszen semmilyen erre alkalmas eszközük nincs. Ettől függetlenül a földhivatali tulajdonlapból az derül ki, hogy alig négy nap alatt banki közreműködés nélkül kifizették a földért felajánlott árat. Budai Gyula szerint az események egyértelműen azt bizonyítják, hogy az egész ügylet a szocialista polgármester asszony közreműködésével zajlott, már csak azért is, mert a múlt heti önkormányzati testületi ülésen már kezdeményezték a szóban forgó területet is érintő rendezési terv módosítását. Emellett egy birtokunkba jutott dokumentum szerint Bujáki Gábor és Farkas Sándor már október 10-én kezdeményezték a terület művelési ágból való kivonását és belterületté nyilvánítását. Fontos mozzanata az ügynek, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Hírlap szeptemberi számában a polgármester arról nyilatkozott: egy spanyol befektető korábban azzal kereste meg az önkormányzatot, hogy logisztikai központot kíván építeni Bábolnán, egy 240 hektáros területen.
Újabb csavar az ügyben, hogy a tulajdonukat bejegyző földhivatali határozat után alig egy hónappal egy bank, illetve egy társaság ugyanazon a napon, október 17-én vételi és jelzálogjogot jegyeztetett be a tulajdoni lapra. A jelzálogjogot bejegyző társaság a tatai székhelyű Vivax Kft. Mint arról Budai Gyula beszámolt, e cég volt az, amely Farkas Sándor bevallása szerint a két magánszemély helyett kifizette a pályázaton megajánlott összeget. A társaság ügyvezetője és egyik tulajdonosa az a Jagarics Ferenc, aki – eredetileg bányász, majd magánnyomozó és építőipari cégekben érdekelt – a Tisztelet Társasága alelnökeként a Magyar Demokrata Fórum listájának 13. helyén szerepelt a 2006-os országos választásokon és tatai kompenzációs listájának második helyén a tavalyi önkormányzati választásokkor. Az ügy azért is érdekes, mert magát a céget alig idén áprilisban jegyeztették be, hárommillió forintos törzstőkével.
A felvázolt események, vagyis hogy a szocialista polgármester asszony kérésére az NFA kiírja a 240,7 hektáros állami földet, amit végül strómanként két magánszemély vásárolhat meg egy cég nevében, s végül a mezőgazdasági területből az önkormányzat közreműködésével a kitűnő minőségű termőföld igen gyorsan ipari területté válik, komoly korrupciós gyanút vet fel – mondta lapunknak Budai Gyula. Szerinte ugyanis nyilvánvaló, hogy a megvásárolt termőföldet rövid időn belüli ipari területté nyilvánításával többszörös áron tudják majd eladni a spanyol befektetőnek, a nyereségből valószínűleg busás részek jutnak a közreműködőknek. Mint mondta, kíváncsian várja, hogy az agrártárca miként kívánja betartatni a birtokpolitikai irányelveket, hiszen ez esetben – a törvénnyel ellentétes módon – lényegében egy cég jutott strómanokon keresztül állami termőföldhöz, amely jó minőségű termőterületet pillanatokon belül kivonják a művelési ágból. Hozzátette: amennyiben az agrártárca minimálisan is következetes, akkor figyelembe véve az újfehértói gyanús pályáztatási eljárás esetét – amikor oly előszeretettel hivatkoztak a birtokpolitikai irányelvekre –, minimum közbelép, és érvényteleníti a pályázatot. | Újabb gyanús földügy | Ingatlanmaffia által alkalmazott módszerekkel játszottak át Bábolnán 240,7 hektárnyi állami földet vállalkozók kezére – állítja a lapunknak nyilatkozó Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója. A Magosz kíváncsian várja, hogy az agrártárca miként szerez érvényt az újfehértói gyanús földértékesítési pályázattal kapcsolatban oly gyakran emlegetett birtokpolitikai irányelveknek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/ujabb-gyanus-foldugy | 2007-11-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője egyre gyakrabban kerül a középpontba különböző botrányokkal, amelyek rendszeresen az agresszív viselkedéséhez kapcsolódnak. Hangfelvételek tanúsítják az erőszakos, fenyegető kommunikációt, amit nemcsak a magánéletében, hanem párton belüli beszélgetéseiben is alkalmaz.
- Az érintett felvételek tartalma nem mindig egyértelmű, ám az mindenképpen beszédes, hogy ezekből a botrányokból soha nem következik bocsánatkérés vagy önkritika Magyar Péter részéről - állapította meg a Magyar Nemzetnek Hal Melinda.
A klinikai szakpszichológus rámutatott:
Magyar Péter politikai szereplései során gyakran érzékelhető, hogy elsősorban sablonos szövegekkel operál, és amikor konkrét kérdéseket kap, különösen a párt programjával kapcsolatban, gyorsan zavarba jön.
A nyilvános szereplései során negyven-hatvan másodperces monológok után következetlenség és düh jellemzi, ami egyértelműen arra utal, hogy nincs felkészülve a valódi politikai vitákra. Mindez tanulható, a tapasztalat megszerezhető bárki számára, ahhoz azonban először a hibák belátása szükséges
- fogalmazott az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója.
A szakpszichológus véleménye szerint Magyar Péter kommunikációs stílusára a következetlenség jellemző:
A Tisza Párt elnöke egyszerre próbál dominálni és hatni a közönségére, miközben hiányoznak a valódi programok és konkrétumok.
Az állandó megfelelési kényszer és a sablonos kommunikáció egy olyan politikai vezetőt mutat, aki inkább a látszatra ad, mintsem a konkrét teljesítményre
- mondta Hal Melinda, hozzátéve: a Tisza Párt hivatalos programja sem egyértelmű, és annak kidolgozottságáról a nyilvánosság nem kapott részletes képet.
- Természetesen lehetséges, hogy a háttérben sokkal megfoghatóbb a koncepció. Ritkán látunk ilyet a politikai pszichológia területén - világított rá a szakpszichológus.
Több felvétel és elsőkézből származó beszámoló alapján Magyar Péter gyakran kerül kontrollvesztett állapotba, ami különösen stresszhelyzetekben nyilvánul meg. Leghíresebb botrányai során felmerült, hogy alkohol befolyása alatt verbálisan és fizikailag is összetűzésbe keveredett különböző eseményeken, ami egy politikus esetében rendkívül kedvezőtlen képet fest a hitelességről és a vezetői alkalmasságról
- fogalmazott.
Hal Melinda szerint Magyar Péter személyiségében nárcisztikus jegyek is felfedezhetők, melyek dominanciára és uralkodásra való hajlamot tükröznek. Ez a karakterisztika gyakran kisebbségi komplexusokkal párosul, ami magyarázatot adhat arra, miért tűnik egyszerre magabiztosnak és önbizalomhiányosnak nyilvános szereplései során.
Hozzáteszem, hogy a nárcisztikus működésmódban minden ember osztozik, ahhoz számos egyéb személyiségdimenzió szükséges, hogy összetetten az impulzusokat megfelelően kezelje valaki. Egy politikus szerepkörét tekintve egyáltalán nem jelentene hátrányt sem az önbizalom, sem az exhibicionizmus, ha megfelelő önkontrollal társulna
- fogalmazott.
A szakpszichológus úgy vélekedett: a botrányokkal és következetlenséggel terhelt Magyar Péter politikai karrierje egyre inkább egy hullámvasútra hasonlít.
Bár Magyar Péter ambiciózusan törekszik a miniszterelnöki szerepre, azonban a hitelesség és a politikai érettség hiánya komoly akadályt jelenthet számára a céljai elérésében.
A Tisza Párt vezetőjének talán érdemes lenne újragondolnia kommunikációs stratégiáját és nagyobb hangsúlyt helyeznie a konkrét, átgondolt politikai programok kidolgozására. A társadalmi edukációban számítunk a politikai szereplőkre! Azt kellene közvetíteniük, hogy az erőszakkal szemben zéró a tolerancia, és a teljesítmény fontosabb, mint a külsőségek. Ahogyan ez igaz az emberi kapcsolatokra is
- zárta az interjút a klinikai szakpszichológus.
Borítókép: Magyar Péter (Forrás: Képernyőfotó - Videa) | Magyar Péterből hiányzik az önkritika és a bocsánatkérés képessége | Vezető politikus vagy botrányhős? Magyar Péter egyre inkább az utóbbi szerepében tűnik fel a nyilvánosság előtt, ami felveti a kérdést: mennyire hiteles egy miniszterelnöki ambíciókat dédelgető politikus, akit sorozatosan agresszív és következetlen viselkedése miatt kritizálnak? Hal Melinda szakpszichológus szerint több sebből is vérzik Magyar Péter mint politikus személyisége. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/magyar-peterbol-hianyzik-az-onkritika-es-a-bocsanatkeres-kepessege | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A bábonymegyeri gazdák kapcsán elhíresült vitás földügyben marasztalta el az államot a Siófoki Járásbíróság csütörtökön – igaz, az ítélet csak elsőfokú.
A szövevényes ügyről többször is írtunk korábban. A Pélpusztai Állami Gazdaság privatizációjakor kapták meg egykori tagként tizenegyen a húsz aranykorona értékű földet a Somogy megyei Bábonymegyerrel szomszédos Som külterületén. Paksi István és társai 1993 óta művelték a nyolc hektárt, majd közel két évtized elteltével a hatóság fölszólította őket, hogy azonnal hagyjanak fel a birtok művelésével. Kiderült: a földhivatal még a kilencvenes évek elején nem jegyezte be a területet a nevükre.
Paksi István
Paksiék ekkor elkezdtek levelezgetni, felkeresték a hatóságokat Nyíregyházától a fővárosig, de senki sem vette komolyan őket. Az állami földek árverezésekor érte az újabb trauma a gazdákat: az illetékes állami szerv egyszerűen licitre jelölte a területüket. Csak Paksi István indított pert az állam ellen, mert társainak nem volt pénze a pereskedésre, így aztán a pernyertesség is egyelőre csak rá vonatkozik. (Paksi a Pélpusztai Állami Gazdaságban növénytermesztő gépészként dolgozott, ma munkanélküli. Jövedelme olyan alacsony, hogy ő illetékmentesen tudott perbe szállni.) A csütörtöki ítélet szerint tehát Paksit akkor is megilleti a közel húsz éven át művelt birtok tulajdonjoga, ha a földhivatal nem jegyezte be ezt a nyilvántartásba, sőt, annak ellenére is, hogy az állam nemrég a földlicit során eladta a területüket.
Paksit kezdetben Schiffer András, a parlamenti képviselőségről lemondott egykori LMP-vezető képviselte. A per csütörtöki, utolsó fordulóján már kollégája, Lukács Zoltán látta el Paksi István képviseletét, aki úgy vélte: a bíróságnak nem azt kell vizsgálni, hogy a földhivatal miért mulasztotta el a tulajdonjog-bejegyzést, csak azt, hogy a gazdák a kilencvenes évek elején jogszerűen jutottak-e a somi földterülethez. Az állam jogi képviselője viszont ragaszkodott kezdettől hangoztatott álláspontjához: a gazdák nem tudják hitelt érdemlően bizonyítani igényük jogosságát, ezért nem lehet tulajdonosnak tekinteni őket. A tárgyaláson egyebek között kiderült: a Pélpusztai Állami Gazdaság a privatizációkor Fejér megyei területeket is kijelölt alkalmazottjai számára, kárpótlásként; a Fejér megyei illetékes földhivatal bejegyezte az egykori állami gazdaság dolgozóinak tulajdonjogát, ez csak Somogyban maradt el.
A Siófoki Járásbíróság végül nem is kívánta vizsgálni a földhivatal akkori tevékenységét, hanem a kárpótlási törvényre hivatkozott ítélete indoklásában. Ebben az állt, hogy az állami gazdaságoknak ki kellett jelölni földterületeket az ezt igénylő alkalmazottaiknak, és azt ki kellett adni számukra. Ez megtörtént a somi terület esetében, amit az akkori Állami Vagyonügynökség jóvá is hagyott – a bíró szerint ez a hatósági határozat a jogalapja Paksi István tulajdonjogának. Ezt nem befolyásolja az, hogy mi történt az ingatlan-nyilvántartásban, mert Paksi tulajdonszerzése azon kívüli, eredeti szerzésnek minősül. A bíróság – emlékeztetett rá a bíró – földhivatali bejegyzés híján ítélettel megállapíthat tulajdonjogot, feltéve, ha kétséget kizáróan megállapítható a tulajdonos személye. Márpedig Paksi István a kárpótlási törvény értelmében tulajdonjogot szerzett.
Paksi ma a földjén
Egyelőre azonban csak Paksi gazda nyert az állammal szemben, és egyelőre azt se tudni, az állam fellebbez-e vagy sem. (Hogy az osztatlan közös tulajdonú terület többi érintettjét is bejegyezzék jogos tulajdonosként, ahhoz vagy nekik is be kell perelni az államot, vagy peren kívül kellene az állammal erről megegyezniük.) A bábonymegyeri gazda azt mondta az ítélet kihirdetése után a magyarnarancs.hu-nak: örül, hogy van még Magyarországon értelme felvenni a harcot a „hatalmasságokkal szemben”, és hogy nem adták fel akkor sem, amikor mindenhonnan „elhajtották” őket a földhivataloktól az agrárkamaráig, és akkor sem, amikor a földalapkezelő egy embere azt mondta nekik, nincs az a bíróság, amelyik nekik ítéli a földet. Paksi szerint, ha 2006 után nem vezetik be a területalapú támogatást, feltehetően máig nincs senki, aki szemet vetett volna tizenegyük nyolc hektárjára. Igaz – jegyezte meg Paksi István –, a tizenegyből már csak heten élnek, és ma már kiegyeznének ők avval is, hogy a földliciten győztes környékbeli gazdáé lehessen a föld, őket meg kártalanítsa az állam. | Pert nyert az állammal szemben a somogyi gazda, akinek eladták a földjét | De többeket is érint az ügy. A bábonymegyeriek közel húsz évig művelték a jussukat, majd elhajtották onnan őket. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/pert-nyert-az-allammal-szemben-a-somogyi-gazda-akinek-eladtak-a-foldjet-106201 | 2017-08-31 14:12:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az október 19-i elnökválasztást követően lemondott pártigazgatói tisztségéről a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, Molnár Zsolt, aki ellen nemrég emeltek vádat hat másik emberrel együtt a zuglói és az újbudai parkolási rendszer ügyében.
A Gulyáságyú Média értesülését Molnár és az MSZP elnöke, Komjáthi Imre is megerősítette.
A lap úgy tudja, Molnár Zsolt pártigazgató az elnöki tisztségre pályázó három jelölt közül nem Komjáthi Imrét, hanem Veres Gábort, az MSZP józsefvárosi szervezetének elnökét támogatta a háttérből.
A hozzájuk eljutott levél szerint, amit Komjáthi Imre írt, Molnár Zsolt az október 19-i, tisztújító kongresszus után jelezte az új elnökség felé, hogy a következő időszakban "új kihívások felé fordul", nem folytatja pártigazgatóként. | Lemondott az MSZP pártigazgatója, Molnár Zsolt | Nemrég emeltek vádat ellene hat másik emberrel együtt a zuglói és az újbudai parkolási rendszer ügyében. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/25/lemondott-az-mszp-partigazgatoja-molnar-zsolt | null | true | null | null | 444 |
The Guardian (guardian.co.uk)
Széles körben elterjedt gyakorlat az adókerülés a száz legnagyobb brit cég körében – írja a The Guardian. A vezető száz leányvállalatainak negyede offshore mennyországokban székel – a legtöbb ilyennel a bankszektor rendelkezik.
A brit cégeknek kötelességük jelentést tenni alvállalataiknak számáról és arról, azok melyik országban vannak bejegyezve. Az FTSE 100 (a londoni tőzsdén bejegyzett száz legnagyobb cég) több tagja azonban ezt sorozatosan elfelejtette megtenni, az ActionAid nevű civil szervezet ezért kifogást nyújtott be az illetékes kormányhivatalhoz, és Vince Cable üzleti miniszter is vizsgálódni kezdett az ügyben. A regisztrációs ügynökség (Company House) ennek következtében gyakorlatilag először tette közzé a teljes listát.
A nyilvánosságra került adatokból kiderül, a száz legnagyobb cég összesen több mint 34 ezer leány- és vegyesvállalattal rendelkezik a világon. Az ActionAid az amerikai kormány által összeállított adómennyországok listáját alapul véve megállapította, ezek negyede, azaz több mint nyolcezer cég kedvező adózási feltételeket vagy minimális ellenőrzést biztosító országokban székel. A száz óriás közül kilencvennyolc „bűnös”, csupán a Fresnillo nevű mexikói székhelyű bányászcég, és az angol Hargreaves Lansdown nevű pénzügyi tanácsadó cég nem folyamodik az adóelkerülés ezen módszeréhez.
A legnagyobb számú offshore vállalkozással a bankszektor rendelkezik. A négy legnagyobb brit pénzintézet – a HSBC, a Royal Bank of Scotland, a Barclays és a Lloyds – összesen 1649 ilyen céget vallott be. A szektor kedvence a Kajmán-szigetek: egyedül a Barclays százhetvennégy alvállalatot jegyzett be az egyik legismertebb adóparadicsomban, míg a HSBC több mint százötven társaságot irányít Delaware-ben: ez az amerikai állam keveset kíváncsiskodó adóellenőreiről ismert. Az első helyet azonban a WPP nevű kommunikációs csoport érdemelte ki: ez a cég összesen 611 offshore vállalattal rendelkezik.
A bankok képviselői rámutattak, üzletük természetéből fakadóan nagyszámú globális fiókra van szükségük – ez önmagában még nem az adóelkerülés bizonyítéka. A Barclays közölte, a vállalat nem tervez szándékos adózási stratégiát, sőt az egyik legnagyobb brit adófizető hat év alatt hatmilliárd fontnyi közteherrel járult hozzá az ország költségvetéséhez. A Royal Bank of Scotland képviselője elmondta, korábban valóban alkalmaztak efféle gyakorlatokat, mióta azonban az adófizetők tulajdonába kerültek, folyamatosan dolgoznak ezek visszaszorításán.
The Daily Mail (dailymail.co.uk)
Nagy-Britannia aktívan fel fog lépni a melegek afrikai elnyomása ellen, ígérte David Cameron miniszterelnök. A The Daily Mail tudósítása szerint a homoszexuálisok üldözésében részt vevő államok segélyeiből komoly milliókat faraghatnak le büntetésként.
A kormányzat már meg is tette az első lépést: a Malavinak juttatandó támogatást 19 millió fonttal csökkentették, annak egyenes következményeként, hogy az afrikai állam tizennégy év börtönre ítélt egy meleg párt. A két huszonéves férfit eljegyzési ünnepségük napján tartóztatták le decemberben. A dél-afrikai ország a 200 millió fontot is meghaladó segítséget kapott Nagy-Britanniától az elmúlt három év során. A lap információi szerint Uganda és Ghána következhet: mindkét nemzet több tíz milliós segélyt húz a szigetországtól – előbbi halálbüntetéssel „tartaná kordában” a homoszexualitást, de utóbbi is lépéseket fontolgat a „fenyegetés” ellen, az elnök szavai szerint.
„A kormány kész felvenni a harcot a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű polgárok elnyomása ellen itthon és külföldön egyaránt – nyilatkozta egy kormányzati szóvivő. – Csak akkor biztosítunk támogatást egy országnak, ha az a szegénység elleni küzdelemre fordítja a pénzt, és tiszteletben tartja az emberi jogokat.” A brit konzervatív párt ebben a kérdésben jóval szabadelvűbb álláspontot képvisel, mint például az amerikai republikánusok: David Cameron miniszterelnök néhány nappal ezelőtt az azonos neműek egybekelését támogató véleményt fogalmazott meg. | Százból kilencvennyolc brit óriáscég trükközik az adóval | Széles körben elterjedt gyakorlat az adókerülés a száz legnagyobb brit cég körében – írja a The Guardian. A vezető száz leányvállalatainak negyede offshore mennyországokban székel – a legtöbb ilyennel a bankszektor rendelkezik. Nagy-Britannia aktívan fel fog lépni a melegek afrikai elnyomása ellen, ígérte David Cameron miniszterelnök. A The Daily Mail tudósítása szerint a homoszexuálisok üldözésében részt vevő államok segélyeiből komoly milliókat faraghatnak le büntetésként. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2011/10/Szazbol-kilencvennyolc-brit-oriasceg-trukkozik-az-adoval | 2011-10-11 19:33:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
„A Corvinustól eltérően a szegedi egyetemet nem fogja alapítvány működtetni” – idézte egy évvel ezelőtt a szeged.hu a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában a felsőoktatásról előadást tartó Horváth Zitát, az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárát. Tavaly májusban pedig Fendler Judit, a SZTE kancellárja hárította a kérdést az ATV műsorában azzal, hogy ő egyelőre nem tud arról, hogy a SZTE rajta lenne azon a listán, amelyen az alapítványi átvételre várók sorakoznak.
Most hirtelen mégis előálltak az ötlettel Szegeden. A hvg.hu információi szerint Gyenge Zoltán, a bölcsészkar dékánja csütörtökön tájékoztatta a Kari Tanácsot arról, amivel a Dékáni Kollégium év elején összerántott rendkívüli ülésén az egyetemi vezetés állt elő: kilátásban van egy esetleges fenntartói átszervezés, tehát rövidesen mégis alapítványi fenntartásba kerülhet a Szegedi Tudományegyetem is, vélhetően a többi vidéki nagy egyetemmel együtt. Úgy tudjuk, hogy Pécsett, Debrecenben is felvetődött a fenntartóváltás lehetősége, utóbbiról a Magyar Narancs jelentetett meg cikket, miközben a mi anyagunk készült.
Az egyetemek közül elsőként a Corvinus Egyetem működését választották le az állami költségvetésről 2019 nyarán, a gazdasági oktatási intézmény viszont nemcsak a kuratóriumot kapta a nyakába, hanem Mol és Richter részvényekből álló több százmilliárd forint értékű pakettet is, amely a működés bázisát adja: az alapítványba az állam a Molban és a Richterben meglévő tulajdonrészének egy részét tette be, a két tőzsdén jegyzett cég részvényeinek 10-10 százaléka került az alapítvány kezelésébe, az ezekből származó osztalékot is az egyetem használhatja fel - induláskor ez mintegy 380 milliárd forintot ért. A tavaly alapítványi egyetemmé váló többi felsőoktatási intézmény működését lényegében továbbra is főként az állami költségvetésből finanszírozzák. A Színház- és Filmművészeti Egyetem „átvételénél” kiderült, hogy az egyetemi autonómia nyomtalanul eltűnt, az alapítvány kuratóriuma az intézménytől teljesen függetlenül rendelkezik a SZFE működéséről.
Az agrár - felsőoktatási intézmények összevonása, átalakítása már egy ideje folyik, meglehetősen nagy nyilvánosság mellett boronálták össze a korábban önállóan működő főiskolákat, karokat. Éppen a napokban mutatkozott be az új, szintén alapítványi gigaegyetem alapítványának kuratóriuma, amelyben ott ül Csányi Sándor és Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ráadásul sajtóhírek szerint az sem kizárt, hogy a Corvinushoz hasonlóan a működéshez is szerezhet stabil hátteret a kuratóriumban ülő Lázár, amennyiben sikerül a Szerencsejáték Zrt.-vel megállapodniuk. A vidéki tudományegyetemek alapítványi átvételének terve viszont váratlanul került elő, s úgy tudjuk, hogy a fővárosi ELTE nem is került be a „csomagba”.
Szegeden a bölcsészkar dékánjának a tájékoztatóján annyi derült ki, hogy elviekben nem kapott ultimátumot a SZTE az alapítványi átalakításra, látszólag nem kényszerítik bele az intézményt a váltásba. A tájékoztatón közel hatvanan vettek részt, néhánnyal közülük sikerült beszélnünk. Ezek a kari dolgozók úgy értelmezték a fórumon elhangzottakat, hogy az alapítványi fenntartás több pénzzel járnak, de a dolgozók elveszítenék vele a közalkalmazotti státuszukat, és ez nem mindenki számára megnyugtató. Ezzel együtt az hangzott el, hogy harminc százalékkal emelkedhetnek a fizetések.
Tavaly júliusban a SZTE dékánjai a rektorral és kancellárral egyetértésben, kiadtak egy közleményt, amelyben az egyetemük integritása és az autonómiája mellett álltak ki. Úgy tudjuk, hogy ez az egység még most is fennáll abban az értelemben, hogy a rektor és a kancellár is azon dolgoznak, hogy a vélemények összegyűjtésével, a feltételrendszer kidolgozásával egy olyan javaslatcsomagot tegyenek le Palkovics László elé, amely garanciákat jelent arra, hogy a majdani alapítvány kuratóriuma nem avatkozik bele sem a szakmai munkába, sem pedig az egyetemi vezetők kinevezésébe, megválasztásába.
Az ITM minisztere csütörtökön egyeztetett a szegedi egyetemi vezetőkkel Szegeden, ez az esemény nem volt sajtónyilvános, így azt sem tudjuk, hogy végül született-e döntés az alapítványi fenntartói kérdésben, vagy csak a részletekről tartottak megbeszélést. A hvg.hu megkereste az ITM sajtóosztálát, hogy erősítse meg, hogy valóban egyeztetett-e csütörtökön Szegeden az egyetemi fenntartóváltásról, illetve azt is megkérdeztük, hogy miért ilyen váratlanul álltak elő az alapítványi tervekkel, valamint azt, hogy vajon elfogadják-e a egyetemi vezetők javaslatait, amelyek az intézmény autonómiáját garantálnák. A minisztériumtól egyelőre nem kaptunk választ.
Arra a tájékoztatón résztvevők sem tudtak válaszolni, hogy miért került elő ennyire váratlanul a szegedi egyetem fenntartói ügye. Többen is úgy tippeltek, hogy az egészségügyi szektor átalakítása miatt merült fel a vidéki egyetemeknél korábban nem tervezett alapítványi működtetés, így a korábban tervezett önálló és egységes orvosegyetemeket is létrehozhatnák egy lendülettel. A tudományegyetemek, illetve az orvoskarok oktatási szegmense az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá tartozik, míg a klinikai egészségügyi ellátás az Emmihez, illetve annak megalakulása óta, az Országos Kórházi Főigazgatósághoz. Ezek persze csak találgatások, de a hvg.hu cikkével szinte egyidejűleg megjelent Magyar Narancs-írásban is hasonlóval kötik össze az alapítványi átalakítást, ebben szerepel. Megkerestük a Szegedi Tudományegyetemet a részletekről, egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre. | Gazdaság: Alapítványi fenntartásba kerülhet a Szegedi Tudományegyetem is | Most még úgy tűnik, mintha lenne választása az egyetemnek. Egyelőre a vélemények összegyűjtése, illetve a feltételrendszer kidolgozása folyik, ami garanciákat jelenthetne az autonómia megtartására. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210107_Alapitvanyi_fenntartasba_kerulhet_a_Szegedi_Tudomanyegyetem_is | 2021-01-07 17:55:00 | true | null | null | HVG |
A bírák zöme nem akar hetvenéves koráig dolgozni; elfogadják a 65 éves nyugdíjkorhatárt, ha méltó nyugellátást kapnak – jelentette ki egybehangzóan az Országos Bírói Tanács (OBT) leköszönő és új elnöke. A testület a bíróságok központi igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke tevékenységének felügyeletére létrehozott, a bírák által választott tizenöt főből álló szerv, amelynek élére a tanács tagjai közül hathavonta, a szolgálati idő hossza szerinti váltásban, lép a soros elnök. Az első, Tománé Szabó Rita – a Miskolci Munkaügyi Bíróság vezetője – volt, akinek a mandátuma a napokban járt le, s őt Magyarádyné Vándor Zsuzsanna, a Veszprémi Törvényszék kollégiumvezető-helyettese követi.
A bírák nyugdíjkorhatárának a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárra – ami most 62 év, s tíz esztendő alatt emelkedik majd 65-re – csökkentését az Alkotmánybíróság (AB) alaptörvény-ellenesnek találta, amire válaszul a kormány törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint ők egységesen 65 éves korukig ítélkezhetnének. Az Európai Unió az ügyben kötelezettségszegési eljárást indított, az érintettek többsége pedig a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult.
A jelenlegi szabályok szerint azoknak a 62 évnél idősebb bíráknak, akiknek a szolgálati viszonyát az államfő az AB által visszamenőleges hatállyal megsemmisített szabályozás alapján már megszüntette, nincs más lehetősége, mint pert indítani – hangsúlyozta Tománé, aki maga is munkajogász. Erre egyébként a kifogásolt döntés közlését követően mindössze tizenöt nap állt rendelkezésre. Elfogadhatónak tartja ugyanakkor, hogy a kényszernyugdíjazott bírák igényeiről szülessék peren kívüli egyezség, és ők – amennyiben nem kívánnak visszatérni, de a 65 év felettiek a jövő januártól hatályos szabályok szerint nem is térhetnek vissza – kapjanak átalány-kártérítést.
Az OBT korábbi és jelenlegi vezetője ugyanakkor hangsúlyozta: olyan bírói életpályamodellre van szükség, amely kiterjed az aktív pályafutást követő juttatásokra is. Ennek része lehetne a nyugdíjat kiegészítő szolgálati pótlék, amely azt kompenzálná, hogy a bírákra szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. Vagyis: az ítélkezés mellett más keresőtevékenységet csak igen szűk körben folytathatnak.
Szakmai körökben ugyancsak aggályosnak tartják, hogy 62 év felett senki nem tölthetne be bírósági vezetői posztot, ami valószínűleg az uniós normákkal is ellentétes. Az OBH vezetője valamennyi bírónak megküldte a kormánynak az ezen rendelkezést is tartalmazó törvényjavaslatát, és ők többségében azt az álláspontot képviselték, hogy a már kinevezett vezetőkre ez ne legyen érvényes. Azt viszont nem utasították el, hogy új vezetői megbízás esetén a felső korhatárra vonatkozó korlátozást vezessenek be – mondta az OBT új elnöke.
Ügyek más bíróság elé utalása: csak objektív feltételek alapján
Az ügyek más bírósághoz történő áthelyezésének lehetősége szintén heves vitákat váltott ki, s azt a Velencei Bizottság is kritizálta. Az ügyek áthelyezésének lehetőségét a bírósági szervezeti törvény mondja ki, s azt a törvényszék elnöke és a legfőbb ügyész kezdeményezheti.
A nyári – az OBT hatáskörét is bővítő – törvénymódosításig az OBH elnökének ajánlásában megfogalmazott elvek, azt követően az OBT objektív szempontrendszere alapján kialakított automatizmus alapján kerülhet csak sor rá – jelentette ki kérdésünkre Tománé. Szó sincs tehát arról, hogy – amint azt a laikusok képzelnék – az OBH elnöke gondol egyet és dönt az egyes perek tárgyalására kijelölt bíróságról – szögezte le. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy ilyen intézkedésre már korábban is volt lehetőség, ám akkor ez ellen senki nem tiltakozott.
Egyébként már azoknak az ügyeknek a köre is behatárolt, amelyek esetében egyáltalán felmerülhet, hogy ne az illetékes fórum járjon el – emelte ki Tománé. Ezek a törvényszékek előtt folyó kiemelt, tehát nagy súlyú és bonyolult perek. Ahhoz azonban, hogy a tárgyalásra más bíróságot jelöljenek ki, bizonyos feltételek teljesítésére van szükség. A munka mennyisége, az egyes bírók előtt folyamatban levő ügyek száma és néhány más, objektív szempont alapján határozzák meg azokat a bíróságokat, amelyek egyáltalán kérhetik, hogy a náluk levő ügyeket máshová vigyék, s azokat is, amelyek képesek újabb terhet vállalni.
Magyarádyné hozzátette: a statisztikai elemzések alapján listát készít a hivatal a bíróságok leterheltségéről, amit közzé is tesznek. Így amikor egy per tárgyalására más bíróságot jelölnek ki, előre lehet tudni, hogy a következő ügyet hová kell áttenni. Vagyis: mindenki figyelemmel kísérheti majd, hogy az OBH elnökének döntése megfelel-e a feltételeknek, a sorrendtől ugyanis csak kivételesen indokolt esetben lehet eltérni. Handó Tündének ezt, de még az áthelyezésre vonatkozó határozatát is indokolnia kell.
Az OBT elnöke hangsúlyozta, hogy az ügyek áthelyezése csak átmeneti megoldás lehet, amire azért van szükség, mert az egyes bíróságok munkaterhe jelentősen eltér. Vannak olyan bírák, akiknek negyven-ötven, és olyanok is, akiknek háromszáz folyamatban levő ügye van. A felek azonban erre nincsenek tekintettel – hiszen ők joggal várhatják az eljárás ésszerű időn belüli befejezését –, de azt, hogy egy-egy bírónak egyszerre több száz aktával kellene megbirkóznia, a strasbourgi emberi jogi bíróság sem fogadja el kimentési okként, amikor a perek elhúzódása miatt tett panaszokat vizsgálja.
A bírósági hivatal elnöke által létrehozott munkateher-munkacsoport feladata éppen az, hogy, hogy megvizsgálja: miként lehet ezeket a különbségeket mérsékelni. Magyarádyné szerint megkezdődött tehát a rendszer átalakítása, s bár a bírákat nem lehet áthelyezni, a megürült státusokat igen. A cél pedig az, hogy a túlterhelt, s emiatt jelentős ügyhátralékkal dolgozó bíróságokon – e körbe tartozik például a fővárosi vagy a Pest megyei is – érdemben emelkedjék a létszám. Az OBT elnöke úgy véli, ha ez megvalósul, nem lesz szükség az ügyek áthelyezésére.
A bírák a főnökkel sem félnek vitatkozni
AZ OBT a bíróságok központi igazgatásáért felelős OBH elnöke tevékenységének felügyeletére létrehozott, a bírák által választott szerv, miközben egyes tagjai felett éppen annak a bírósági hivatalnak vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat, akinek a tevékenységét a tanács ellenőrzi. Ez egyes vélemények szerint igencsak aggályos, miközben a testület volt és jelenlegi vezetője úgy véli, a korábbi rendszer sokkal rosszabb volt.
A tavaly decemberben megszüntetett Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak – amely az OBT-éhoz hasonló feladatokat látott el – többségében bírósági vezetők voltak a tagjai, tehát tulajdonképpen saját maguk felett kellett volna ellenőrzést gyakorolniuk – hangsúlyozta Tománé. Ő úgy látja, ehhez képest ma sokkal jobb a helyzet, hiszen az OBT tagjai közül mindössze három olyan magasabb beosztású bíró van, aki a bírósági hivatal elnökének kinevezési hatáskörébe tartozik, míg a többiekről a törvényszék vezetője dönthet. Vagyis: a testület már nem a felső vezetők zárt körének klubja.
Magyarádyné ezzel kapcsolatban azt is kiemelte, hogy Handó Tünde a bírák tevékenységét csak szűk körben ellenőrizheti: azt például számon kérheti, hogy betartják-e az eljárási határidőket, de OBT-tagként hozott döntéseik miatt nem vonhat felelősségre senkit. Tománé pedig azt hangsúlyozta, hogy a bíróságokon állandó szakmai vita folyik, amit a bírák megszoktak, s nem tartanak egymástól, így Handó Tündétől sem.
Erre Magyarádyné szerint azért sincs ok, mert az OBH elnöke akkor is korrekt döntéseket hozott, amikor a bírói tanácsnak a törvény még nem biztosított egyetértési jogot a kinevezések tekintetében. Handó csaknem 150 bírói státusról döntött, és mindössze nyolc esetben tért el a véleményezésre jogosult bírói testületek véleményétől, hat alkalommal a törvényszék elnökének egyetértésével. A részben a Velencei Bizottság állásfoglalása alapján elfogadott jogszabály-módosítás alapján viszont bíró vagy bírósági vezető kinevezése esetén az OBT már nem kerülhető meg, mert amikor Handó az arra illetékes testületek véleménye ellenében döntene, a tanács egyetértése nélkül senkit nem nevezhet ki. | Belföld: A bírák nem tartanak Handó Tünde túlhatalmától | A bírák többsége elfogadja a 65 éves nyugdíjkorhatárt, s nem akar tovább dolgozni, ha tisztességes nyugellátásra számíthat – állítják az Országos Bírói Tanács vezetői. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/a_birak_nem_tartanak_hando_tunde_allitolagos_tulhatalmatol_-1336265 | 2012-10-01 23:16:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Nacsa Lőrincet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelölte a nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztra, feladata a váratlanul elhunyt Potápi Árpád János szellemi és politikai örökségét követve a határon túli magyarok képviselete és a nemzeti összetartozás erősítése
- írták a közleményben.
Felidézték, hogy Nacsa Lőrinc 2009 óta tagja az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek, később a szervezet munkacsoport-vezetője, 2015 óta elnöke, illetve 2017 óta a KDNP ügyvezető elnökségének munkájában is részt vesz.
A politikus 2018 óta országgyűlési képviselő, a KDNP frakciójának szóvivője, tagja a külügyi, valamint a népjóléti bizottságnak. Továbbá 2022 óta a KDNP frakcióvezető-helyettese - sorolták.
Az elmúlt évtől a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv megvalósításáért is felel miniszteri biztosként - olvasható a Miniszterelnökség közleményében. | Nacsa Lőrinc felel államtitkárként a nemzetpolitikáért | A politikus 2018 óta országgyűlési képviselő, a KDNP frakciójának szóvivője. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/nacsa-lorinc-allamtitkar-nemzetpolitika | null | true | null | null | BEOL |
Vásárhelyi Mária balliberális megmondóember, a szintén balliberális újságírónak, Kóczián Péternek adott szerda este interjút, a Frisshírek.hu portálon. Az interjú végén Vásárhelyi a rendszerváltás témájáról áttérve egyszer csak kifakadt és Magyar Péter agresszivitásáról kezdett beszélni, a politikus botrányai kapcsán. Pedig Vásárhelyi a videó elején arról szólt, hogy kezdetben bizakodással figyelte Magyar Pétert.
Magyar Pétert nem tartom alkalmasnak a miniszterelnöki posztra
- jelentette ki Vásárhelyi Mária. Arra a kérdésre, hogy miért gondolja így, a baloldali szociológus hozzátette: a személyiségéből fakadóan.
Szerinte az sem szerencsés, ha valaki több portrét tesz ki magáról a Facebookra, mint Taylor Swift. Úgy véli, hogy Magyar Péter nem lépett volna a nyilvánosság elé, ha az egzisztenciája nem omlik össze. Emlékeztetett arra is, hogy Magyar Péter egy Partizán interjúban arról beszélt, hogy a demokrácia és a jogállam nem fontos dolgok. Szerinte Magyar Péter médiafüggő és nyilvánosság-függő és saját maga provokálja ki a botrányokat.
Ahogy popsztárra se bíznám szívesen az országot, úgy Magyar Péterre sem
- mondta Vásárhelyi.
A baloldali megmondóember Magyar Péter debütálásánál még bizakodó volt, de ma már látja, hogy Magyar Péter "rettenetesen" és "tűrhetetlenül agresszív" , szerinte "nagyon súlyos indulatkezelési problémái vannak."
Vásárhelyi Mária egy hónapja az Élet és Irodalomban megjelent publicisztikájában is keményen kritizálta Magyar Pétert a sokat vitatott Diákhitel-szerződések miatt, de a különböző politikai és társadalmi kérdésekben tanúsított magatartása miatt is éles bírálatokat fogalmazott meg a politikussal szemben.
A szociológus szerint a sajtó szégyene, hogy nem kérik számon Magyar Pétert a "nyilvánvalóan korrupt" Diákhitel-szerződések ügyében.
Az sem tetszik neki, hogy az ellenzéki szavazók az ügyet előhozó Hadházy Ákost hibáztatják az ügyben, pedig Magyar Péter nem adott érdemi választ, csak lehazugozott mindenkit.
Vásárhelyi Máriáról, az SZDSZ-es háttérből lett Gyurcsányista, majd a Partizán-interjú után Magyar Péter bizakodója, nyár óta azonban többször kritizálta Magyar Pétet.
A baloldali szociológus életútja kapcsán megjegyzendő, hogy 2019 után Karácsony felügyelőbizottsági elnöknek nevezte ki József Attila Színházba. Édesapja Vásárhelyi Miklós, az SZDSZ egyik alapító tagja, 1990-1994 között a országgyűlési képviselője, majd 2001-ig a Soros Alapítvány kuratóriumának elnöke volt. Vásárhelyi Mária volt férje Dés László balliberális elköteleződésű zenész, aki rendszeresen és válogatott szidalmakkal támadja a kormányt.
Borítókép: Vásárhelyi Mária (Forrás: YouTube) | Vásárhelyi Mária: Magyar Péter rettenetesen agresszív és súlyos indulatkezelési problémái vannak | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/vasarhelyi-maria-magyar-peter-rettenetesen-agressziv-es-sulyos-indulatkezelesi-problemai-vannak | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) figyelt fel arra a módosító javaslatra, amely az önkormányzati törvény módosító javaslatában szerepel. Eszerint lehetetlenné válna, hogy az állampolgárok megtudják, mely ajánlóíveken szerepelnek személyes adataik. A TASZ szerint a fideszes javaslat ezzel eltörölné a választási visszaélések feltárásának utolsó lehetőségét is.
A 2014-es országgyűlési választások után több esetben is felmerült, hogy a pártok cserélgették egymás között a választópolgárok adatait és aláírásait, ezek miatt a sejtett visszaélések miatt több feljelentés is született.
Az elmúlt hetekben három, elsőfokon nyertes perében mondta ki a Fővárosi Törvényszék, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt állampolgároknak joga van megtudni, mely ajánlóíveken szerepelnek személyes adataik. A választópolgároknak kérésükre meg kell kapniuk az ezzel kapcsolatos tájékoztatást az illetékes választási irodáktól minden választás során – tehát a közelgő önkormányzati választásokon éppúgy, mint az országgyűlési és EP-választásokon.
A TASZ nyertes pereiből kiderült: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) álláspontjával ellentétben a választási irodáknak akkor is meg kell adni az ajánlóíveken kezelt személyes adatokkal kapcsolatos tájékoztatást, ha ez az adatok jelenlegi tárolási módja mellett jelentős munkával jár.
A civil szervezet álláspontja szerint ezek a bírósági döntések adják ma Magyarországon az egyetlen érdemi garanciáját annak, hogy ne élhessen bárki vissza következmények nélkül a választópolgárok személyes adataival a jelöltállítás során. A leleplezések egyetlen biztosítéka, hogy az állampolgárok maguk deríthetik fel, visszaéltek-e adataikkal - írták. A most benyújott módosító javaslat pont ezt a garanciát veszélyezteti.
A módosító javaslat szerint ezentúl ugyanis a választási irodáktól kizárólag a jelöltállítás jogerős lezárultáig kérhetnek tájékoztatást az állampolgárok az ajánlóíveken található személyes adataikkal kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy az eddigi hónapok helyett ezután mindössze pár nap áll a választópolgár rendelkezésére, hogy az adataival történt visszaélést kiderítse. Hiába derül fény a jelöltállítás jogerős lezárultánál később a visszaélést valószínűsítő tényekre: a visszaélés megtörténtéről már nem győződhetünk meg. | Eltitkolnák a választási csalásokat | A Fidesz olyan javaslatot írt bele az önkormányzati törvény módosításába, miszerint a jövőben az állampolgárok nem tudhatják meg, mely ajánlóíveken szerepel a nevük. Az áprilisi választások után felmerült a gyanú, hogy a pártok cserélgették egymás között az ajánlóíveket. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20140602-eltitkolnak-a-valasztasi-csalasokat.html | 2014-06-02 13:54:00 | true | null | null | Origo |
Noha Bajnai Gordon következetesen tagadja, hogy bármi köze lett volna a 2004-ben felszámolási eljárás alá vont Hajdú-Bét Rt.-hez, egy a Magyar Nemzet birtokában lévő dokumentum alapján ez erősen megkérdőjelezhető. Bajnai közvetett felelőssége eddig is egyértelmű volt, az Együtt 2014–PM jelenlegi vezetője ugyanis 2000-től vezérigazgatója volt a Hajdú-Bétben többségi tulajdonos Wallis Rt.-nek. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság által 2002. április 9-én érkeztetett meghatalmazásból most az is kiderül, hogy Bajnai a kisebbségi tulajdonos Vitonas Investment Limited nevű ciprusi cég kézbesítési megbízottjaként is tevékenykedett. A dokumentum szerint az adóparadicsomba bejegyzett társaság nevében Veres Tibor bízta meg 2002. április 5-én Bajnai Gordont a Hajdú-Bét Baromfitermelő és Értékesítő Rt. vonatkozásában a kézbesítési feladatok ellátásával. A meghatalmazást pedig Bajnai Gordon két tanú jelenlétében aláírta.
Mint ismeretes, a Hajdú-Bét annak idején termeltetési szerződést kötött a libatenyésztőkkel, majd a feldolgozásra kész libákat átvette, ám egy idő után nem fizetett értük. A vádak szerint a társaság az után is átvette a gazdáktól a szárnyasokat, hogy már tudta: felszámolása elkerülhetetlen, azok kifizetésére nem lesz pénzügyi fedezete. | Dokumentált szerepvállalás | Bár évek óta azt állítja, hogy nem volt közvetlen befolyása a Hajdú-Bét irányítására, egy 2002-es dokumentumból kiderül, Bajnai Gordon részt vett a cég működtetésében. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2013/06/dokumentalt-szerepvallalas | 2013-06-13 07:16:04 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hivatalosan is elindult a Vitézy Dávid alapította Podmaniczky Mozgalom - ezt november 17-én, a 151 éves Budapest születésnapján jelentette be a fővárosi képviselő, aki korábban hajszállal lemaradt Karácsony Gergely mögött a főpolgármesterségért zajló küzdelemben, de így is 3 fős frakciót vezethet a közgyűlésben. Vitézy a most bejelentett mogaloméval egyező nevű frakciót vezet a Fővárosi Közgyűlésben.
Mostani bejelentésekor a politikus arról beszélt, hogy nem lehet mindent a pénz hiányával magyarázni, és szükség van tenniakarásra, jö ötletekre is, amelyhez az egykori városfejlesztő, Podmaniczky Frigyesről elnevezett mozgalma máris várja a csatlakozókat. Hangsőlyozta, Podmaniczky Mozgalom nem párt, és a másfél év múlva esedékes parlamenti választásokra nem fog miniszterelnök-jelöltet állíatni, vagyis nem az országos politikába szeretnének becsatlakozni egy újabb pártként- "Van abből már épp elég" - tette hozzá. Mint mondta, kifejezetten lokálpatrióta mozgalmat szeretnének létrehozni, amely Budapest ügyeivel foglalkozik, illetve a szoros összefüggések miatt nem kizárható, hogy az aglomeráció ügyeivel is. | Mozgalmat indít Vitézy, pártot nem | Kifejezetten lokálpatriótaként meghatározott mozgalmat jelentett be Vitézy Dávid fővárosi képviselő. MInt mondta, a Podmaniczky Mozgalom Budapest ügyeivel akar foglalkozni, nem az országos politikába akar beszállni pártként. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/mozgalmat-indit-vitezy-partot-nem-148285 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Megerősítette a Hír TV-nek a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, hogy tanúként hallgatják ki Veres János volt szocialista pénzügyminisztert a sukorói telekcsere ügyében. Fazekas Géza azt mondta, jelenleg is tart a kihallgatás.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke még tavaly februárban jelentette be: több olyan iratot is találtak, amelyek megalapozzák a gyanút, hogy Veres János és Oszkó Péter volt pénzügyminiszterek is érintettek lehetnek a Velencei-tó partjára tervezett beruházásokban. Ezt az érintett volt pénzügyminiszterek akkor visszautasították. A sukorói kaszinó üzemeltetésére kiírt pályázat ügyében 2009 áprilisa óta nyomoz a főügyészség, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt.
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet | Veres a tanú + Videó | Megerősítette a Hír TV-nek a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, hogy tanúként hallgatják ki Veres Jánost. | null | 1 | https://hirtv.hu/ahirtvhirei/veres-a-tanu-video-1042246 | 2012-01-09 17:04:28 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2007.11.17. 17:31
A fiktív tagok kiszűrésére tagfelmérést rendelt el az MSZP budapesti választmányának elnöke a párt kőbányai szervezeténél. A toborzási botrány 2005-ben robbant ki. Szocialista korrupció: első fokon két év Kaszabnak
Az azóta üzletszerűen elkövetett vesztegetésért nem jogerősen 2 évre ítélt Kaszab Csaba alpolgármesterként társaival 1500 főre duzzasztotta a kerületi MSZP létszámát.
Kaszab egyébként még mindig a szocialisták kőbányai elnökségének tagja, frakcióvezetői posztjáról az ítélethirdetés után lemondott.
A Zuschlag-botrány kirobbanása után elrendelt kiskunhalasi tagrevíziónál alig maradtak a pártban. Az 500, korábban nyilvántartott tagból csak alig 100-an léptek be újra a kiskunhalasi alapszervezetbe. | Toborzási botrány: az MSZP kiszűrné a fiktív tagokat | A fiktív tagok kiszűrésére tagfelmérést rendelt el az MSZP budapesti választmányának elnöke a párt kőbányai szervezeténél. A toborzási botrány 2005-ben robbant ki. Szocialista korrupció: első fokon két év Kaszabnak | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/11/toborzasi-botrany-az-mszp-kiszurne-a-fiktiv-tagokat | 2007-11-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Vajna Timi barátnőjének cégéből 95 milliós nyereséget vettek ki tavaly | Óvónőképzésre szánt közpénből is jutott Sárosi Krisztina Mónika cégének. Jöcedelmező az Oktatási Hivatallal üzletelni. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/06/01/vajna-timea-baratno-sarosi-krisztina-monika/ | 2018-06-01 16:19:00 | true | null | null | 24.hu |
|
Rekordösszegű pénzt vett ki Kocsis Máté és családja az általuk vezetett cégből tavaly - derül ki a Hobby Key Kft. 2019. évi beszámolójából. Mindez azért is jöhetett létre, mert a korábbiaknál jövedelmezőbb gazdálkodást folytatott az üzleti évben a társaság.
Mint az a leadott beszámolóból kiderül, a fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelmével fő tevékenységként foglalkozó cég az előzőnél 6 millióval több árbevételt könyvelhetett el tavaly, 136,6 millió forintot. És mivel ezzel párhuzamosan a ráfordítások összességében még csökkentek is, ezért közel 70 százalékkal nagyobb nyereséget tudtak végeredményben kimutatni. Az előző évi 21 millió forint után 35,5 millió maradt a cég kasszájában.
A Kocsis-családtól eddig sem állt nagyon távol az osztalékfizetés - 2010 óta csupán három évben nem történt ilyen -, ezt a gyakorlatot ezúttal is folytatták és minden eddiginél több pénz jutott a családtagokhoz. A Kft.-ben egyébként Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője mellett még három családtag tulajdonos, egyformán 25-25 százalékos részesedéssel. Ez azt jelenti, hogy a kifizetett osztalékon is ilyen arányban osztoznak.
A beszámoló mellé csatolt határozat alapján összesen 51 millió forintot vettek ki a Hobby Key Kft.-ből, ami azt jelenti, hogy Kocsis Máté önállóan 12,75 millió forinthoz jutott.
A kivett osztalék gyakorlatilag három "zsebből" került összegyűjtésre. A dokumentum szerint a 2019-es év nyereségét, a 35,5 millió forintot teljes egészében kiutalták, ezt kiegészítették még 15,5 millió forinttal az előző évek eredményeit halmozó eredménytartalékból, illetve véglegesítették a kiosztott 6 millió forint osztalékelőleget. Így jött össze az 51 millió forint.
A korábbi években egyébként legfeljebb néhány millió forintot vett ki a Kocsis-család a cégből, 2018-ban például "csak" 3,6 millió forintot. Ebből az összegből 900 ezer forint jutott a tulajdonosi hányad alapján Kocsis Mátéra. 2010 óta összesen 75,1 millió forintot fizetett ki osztalékként a Kocsis-család, amiből a fideszes képviselőhöz 18,7 millió forint jutott.
Bár a kifizetett osztalék nagysága elméletileg a képviselő vagyonnyilatkozatából kiderülhetne, ám Kocsis Máté az egyéb jövedelem soron nem szokta számszerűsíteni azt, hogy mennyi osztalékot biztosított neki a Hobby Key Kft. Jellemzően a vonatkozó sorba csak annyit ír: "osztalék (forgalomtól függően)". | 51 milliós rekordosztalékot vett ki cégéből a Fidesz frakcióvezetője és családja | Jól fialt tavaly a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté családi cége. A nyereség mellett azonban még a cég tartalékait is megcsapolták. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/51-millios-rekordosztalekot-vett-ki-cegebol-a-fidesz-frakciovezetoje-es-csaladja.html | 2020-08-07 18:05:48 | true | null | null | mfor.hu |
Litvánia elkötelezte magát az ukrán védelmi ipar támogatása mellett. A két ország védelmi minisztere Vilniusban írt alá együttműködési megállapodást.
"Az első, 10 millió eurós hozzájárulásunk a Paljanicja mélységi csapásmérő drónokra és más hasonló eszközökre vonatkozik. De ez egy hosszú távú kötelezettségvállalás, és tovább fogjuk finanszírozni az ukrán fegyvergyártást, hogy megerősítsük mélységi képességeiket" - mondta Laurynas Kasciunas litván védelmi miniszter.
A megállapodás arra is lehetőséget ad, hogy az ukrán fegyverek egy részét Litvánia területén gyártsák.
"A harctéri helyzet továbbra is folyamatosan változik. Oroszország idén már kétszer is eszkalálta a helyzetet, az északi-koreai kontingenssel és a Dnyiprora mért csapásokkal. Ezért javítani kell a képességeinket, és hálás vagyok Litvániának, hogy a saját GDP-je 0,25 százalékát Ukrajnára költi" - jelentette ki az ukrán védelmi miniszter.
Rusztem Umerov aztán azt is hozzátette, hogy a keleti orosz előrenyomulás ellenére az ukrán hadsereg irányítás alatt tartja a harctéri helyzetet.
Litvánia már több mint 1 milliárd euróval, azaz nagyjából 410 milliárd forinttal támogatta Ukrajna harcát az átfogó orosz invázió kezdete, 2022 februárja óta. A segélyek jelentős része, bő 700 millió euró katonai támogatás volt. | Litván pénzből futtatják fel az ukrán harci drónok gyártását | A balti ország később más típusú fegyverek gyártását is finanszírozni fogja, akár a saját területén is. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/2024/11/23/litvan-penzbol-futtatjak-fel-az-ukran-harci-dronok-gyartasat | null | true | null | null | Euronews |
Szőke László fekete-fehér című blogjában kívülállók számára nehezen értelmezhető, utalásokkal teli posztokat tett írt az erdélyi Székelyudvarhely alvilágáról. A főszereplőket helyismeret nélkül lehetetlen beazonosítani, de az világos, hogy a város vezetéséhez és a rendőrséghez is becsatornázott, korrupt vállalkozókról ír.
Szőke nem gyűjtött bizonyítékokat, nem újságírói munkát végzett blogján, inkább csak kimondja a véleményét, illetve városi pletykákra épít. Egyébként Szőke a Magyar Nemzetnél dolgozik, elsősorban háttérinformációk gyűjtésével segíti a többi újságíró munkáját.
Egy Versace becenevű udvarhelyi erős embert azonban így is erősen felháboríthatott a blog, mert a szerzőt telefonon zaklatják, életveszélyesen is megfenyegették, sőt Szőke szerint már a lakása előtt is megjelentek gyanús alakok (egy Csiga becenevű egyén például).
A fenyegetőzőket például felháborította egy szavazás a blogon, ami arról szól, hogy kik a legnagyobb maffiózók Székelyudvarhelyen. Versace 24,6 százalékkal vezet, második Szigyi (ő is telefonált Szőkének állítólag), de a listán ott van még többek között Kopac Laci és Palló Lóri is, róluk azonban nem derül ki a blogból, hogy kicsodák. | Így fenyegetnek a székely nehézfiúk | Így fenyegetnek a székely nehézfiúk - „Lacika, voltál már seggbe szexuálva?” – kérdezi a székelyudvarhelyi erős ember megbízottja, Csiga. Egy városi ügyeket feszegető bloggert ijesztgetnek. | null | 1 | https://index.hu/bulvar/2010/06/08/igy_fenyegetnek_a_szekely_nehezfiuk/ | 2010-06-08 13:49:12 | true | null | null | Index |
2012.02.26. 18:24
Egy, a pesterzsébeti piacon grillcsirkét árusító vállalkozó számára fizettek milliókat egy, a honvédségnél végzett szociológiai kutatásért.
A műsorban emlékeztettek arra, hogy a katonai ügyészség 2010 októberében kezdett nyomozni a honvédség alakulatainál végzett szociológiai kutatással kapcsolatban. A nyolcmillió forintos megrendelésre a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2009-ben közbeszerzési pályázatot írt ki. A tanulmányt azonban valójában nem a pályázat nyertese, illetve egy, a piacon grillcsirkét áruló alvállalkozója készítette, hanem az egyetem egyik munkatársa. A ügyészségi szóvivő szerint bizonyítható, hogy a tanulmányra kifizetett nyolcmillió forintot a vállalkozó visszajuttatta az egyetem kancellárjának. Nagy Kálmán ezredest, aki a januárban négy év börtönre ítélt rektor utódja volt, társaival együtt sikkasztással vádolják.
Balogh Zoltán, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője azt nyilatkozta a Krónikának, hogy a főügyészség Budapesti Regionális Osztálya korábban egy fővel szemben jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, további öt fővel szemben jelentős értékre, bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntette, valamint egy fővel szemben jelentős értékre elkövetett hanyag kezelés vétsége miatt vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsához.
A vádlottak között van a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektora, Szabó János is, aki egy másik ügyben már a jogerős büntetését tölti. Ellene most az egyetem lőterének bérleti szerződése miatt folyik büntetőeljárás. A hírműsor emlékeztetett arra, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem gazdasági átvilágítását 2010 nyarán rendelte el Hende Csaba honvédelmi miniszter. Az átvilágításról készült jelentés szerint az egyetem több mint száz megbízási szerződése kapcsán merülhet fel bűncselekmény gyanúja. Idén január 1-jén a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi kara jogutódjaként létrejött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. | Milliók jutottak a grillcsirkeárushoz a kutatásért | Egy, a pesterzsébeti piacon grillcsirkét árusító vállalkozó számára fizettek milliókat egy, a honvédségnél végzett szociológiai kutatásért. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/02/milliok-jutottak-a-grillcsirkearushoz-a-kutatasert | 2012-02-26 20:32:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2005.11.17. 09:59
A nyomozás lezártáig nem akart színre lépni, de ma megszólalt a K&H-ügyben bűnsegédlettel vádolt Rejtő E. Tibor, mert – mint mondta – olyan támadás érte a bank felső vezetésétől, amelyre reagálnia kell. A volt bankelnök nyilatkozatában firtatta a K&H Equities magyarországi munkatársai és a nyomozást segítő külföldi személyek felelősségét.
A K&H Bank volt vezérigazgatója elmondta: a brókercégnél sokan bűnösnek szeretnék látni, hogy eltereljék a figyelmet a társaságon belüli súlyos elégtelenségekről, melyek a szabályzatokat, a szervezettséget, a munkafolyamatokat, az egyéni felelősségeket, a fő tulajdonos ABN Amro szerepét és a könyvvizsgáló felületességét jellemezték.
Az üzletember megerősítette a korábbi állítását, hogy irányított kampány folyik ellene, és ismét leszögezte, hogy nem ő írta alá azt az e-mailt, amelynek alapján az ügyészség vád alá helyezte. (Azt korábban Kulcsár Attila maga is elismerte, hogy az üzenetet ő hamisította, a volt vezérigazgató pedig nem vett részt a törvénytelen ügyletekben, legutóbb pedig maga a vádhatóság is megállapította, hogy bankvezérnek nem származott anyagi haszna a cselekménysorozatból.) Rejtő egyébként elismerően beszélt Kulcsár stratégiai érzékéről, mint mondta: az álbróker olyan újításokat vezetett be, amelyek korábban senkinek nem jutottak eszébe – közölte a hirado.hu. | Rejtő E.: Az ABN Amrónál nem tűnt fel a sikkasztás | A nyomozás lezártáig nem akart színre lépni, de ma megszólalt a K&H-ügyben bűnsegédlettel vádolt Rejtő E. Tibor, mert – mint mondta – olyan támadás érte a bank felső vezetésétől, amelyre reagálnia kell. A volt bankelnök nyilatkozatában firtatta a K&H Equities magyarországi munkatársai és a nyomozást segítő külföldi személyek felelősségét. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/11/rejto-e-az-abn-amronal-nem-tunt-fel-a-sikkasztas | 2005-11-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2008.09.29. 17:43
Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) rendkívüli közgyűlésének összehívását kezdeményezi az Európai Unió Roma Ifjúságáért Egyesület (Eurife), hogy Kolompár Orbán elnök tájékoztassa a grémiumot az ellene és civil szervezete ellen folyó büntetőeljárásokról. Az OCÖ elnöke közölte, jövő héten rendkívüli közgyűlést tartanak, de a keddi frakcióülésen beszámol az őt és szervezetét érintő ügyekről. • Antirasszista vagy megélhetési roma vezetők• Kolompár Orbánék „kirekesztették” a Magyar Nemzetet + Videó• Büntetőeljárás indult Kolompár egyik szervezete ellen
Orsós Vendel, az Eurife elnöke az MTI-nek hétfőn elmondta: az 53 fős testület összehívásának kezdeményezését másfél hete eljuttatták az OCÖ elnökének, hogy rendkívüli testületi ülésen tájékoztassa Kolompár Orbán a képviselőket a sajtóban megjelent büntetőeljárásokról, illetve az OCÖ bizottságainak munkájáról, valamint a megyei intézményhálózat tevékenységéről, de választ eddig nem kaptak. A rendkívüli közgyűlés összehívását Teleki László, az Eurife színeiben mandátumot szerzett képviselő, az MSZP országgyűlési képviselője is támogatta. Az Országos Cigány Önkormányzat 53 fős testületébe az Eurife színeiben három képviselő jutott be a Kolompár Orbán vezette Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma (MCF) választási szövetséges szervezeteként, amely a testület nagyobbik frakcióját alkotja.
Kolompár Orbán a kezdeményezésre reagálva az MTI-nek úgy fogalmazott: a múlt héten igaz, hogy megkapta a három Zala megyei képviselő levelet, de az OCÖ pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé, hogy rendkívüli közgyűlést hívjon össze. A tervek szerint azonban a jövő hét folyamán rendes közgyűlést tartanak, ahová meghívják Szűcs Erika szociális és munkaügyi minisztert is, hogy tájékoztatást kapjanak a tárca „segély és közmunka” programjáról. Az OCÖ elnöke megjegyezte, rendkívüli közgyűlést az OCÖ képviselő-testületének egyharmada, legkevesebb 14 képviselő kezdeményezhet, előre meghatározott napirendi pontokkal, „de ez a helyzet most nem áll fenn”. A roma vezető az MTI-vel közölte azt is, kedden az MCF és választási szövetségesei frakcióülést tartanak. „Teleki László és képviselőtársai nyugodjanak meg, az MCF-frakció erős, és kedden választ kap minden kérdésére” – jelentette ki Kolompár, hozzátéve, bízik abban, hogy az Eurife mint választási szövetséges is segíti, támogatja az OCÖ cigányságért végzett munkáját.
Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyészhelyettese múlt szerdán közölte az MTI-vel, hogy újabb büntetőeljárás indult jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntett alapos gyanúja miatt Bács-Kiskun megyében négy roma érdekképviseleti szervezet ellen, melyek közül egyiknek Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke a vezetője. Idén szeptember 10-én egy másik ügyben gyanúsítottként is kihallgatták, mert az általa vezetett kiskunmajsai roma érdekvédelmi szervezet 13 millió forint állami támogatással nem tud elszámolni. | Beszámoltatnák Kolompárt a büntetőeljárásokról | Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) rendkívüli közgyűlésének összehívását kezdeményezi az Európai Unió Roma Ifjúságáért Egyesület (Eurife), hogy Kolompár Orbán elnök tájékoztassa a grémiumot az ellene és civil szervezete ellen folyó büntetőeljárásokról. Az OCÖ elnöke közölte, jövő héten rendkívüli közgyűlést tartanak, de a keddi frakcióülésen beszámol az őt és szervezetét érintő ügyekről. • Antirasszista vagy megélhetési roma vezetők• Kolompár Orbánék „kirekesztették” a Magyar Nemzetet + Videó• Büntetőeljárás indult Kolompár egyik szervezete ellen | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/09/beszamoltatnak-kolompart-a-buntetoeljarasokrol | 2008-09-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Kivásárolja társtulajdonosait a hódmezővásárhelyi Sánta család harmadik generációja a magyar kézben lévő egyetlen dohánygyárból.Sánta János és barátja, Veszelovszki László még a kilencvenes évek közepén rakta le az üzlet alapjait, a dohánygyárak privatizációja után vásárolták fel az egyes üzletrészeket.Az igazi áttörést azonban az hozta, hogy 2010 után a jelenleg is miniszteri posztot betöltő, ugyancsak hódmezővásárhelyi fideszes politikus, Lázár János Sánta tudását hívta segítségül a trafikok újraosztásához, és ezzel a kormánypárthoz közel álló vállalkozók tucatjait hozta helyzetbe.Sántáék pedig nemcsak trafikkoncessziókat kaptak, hanem az amerikai tulajdonban lévő pécsi dohánygyárral közösen az áru terítésének kizárólagos jogát is az Országos Dohányboltellátó Kft.-ben. Ez 2023-ban például 9,4 milliárd forint osztalékot hozott a dohányboltellátó tulajdonosainak, ami 49 százalékban a pécsieké lett, a másik részén pedig a Ventas Coffee Hungary Kft.-n keresztül Sántáék osztoztak a Veszelovszki családdal.A húszas éveikben járó Sánta Ábel és Orsolya most a Caudal Investment és a Jumpy Investment Kft.-vel veszi meg a Continentalban és a dohányboltellátóban is érdekelt Ventas Coffee felét. | hvg360 - Teljes egészében a trafikkoncessziók királyáé lesz az egyetlen magyar tulajdonú dohánygyár | Kivásárolja társtulajdonosait a hódmezővásárhelyi Sánta család harmadik generációja a magyar kézben lévő egyetlen dohánygyárból. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20241010_Santa-csalad-janos-abel-orsolya-continental-dohanygyar-orszagos-dohanyboltellato-trafikkoncesszio-lazas-janos | 2024-10-10 16:25:00 | true | null | null | HVG360 |
Hazajött, ártatlan, beteg, és belehalna, ha előzetes letartóztatásba kerülne, ez áll abban a golyóstollal aláírt levélben, amit az Index kapott borítékban. A Budapest 62-es postán feladott levél feladója Fuzik Zsolt Béla, a BKV informatikai igazgatójaként mutatkozik be. A levélben utal arra, hogy ügyvédje Zamecsnik Péter. Megkerestük Zamecsnik Pétert, aki azt mondta, hogy beszélt Fuzikkal telefonon, és elképzelhető, hogy ő lesz a védője, de megállapodást még nem kötöttek. A levelet ő is megkapta.
Levelet kaptunk Fuzik Zsolt, a BKV Zrt. informatikai igazgatójának aláírásával, aki ellen a rendőrség körözést adott a BKV-t és a Budapest Airportot érintő vesztegetési ügyben. Levelében azt írja, hogy december 6-án este értesült arról, hogy házkutatás van a BKV székházában. Bent levő informatikus kollegájától kérdezte meg, hogy mi történik. Kollégája továbbadta a telefont egy rendőr nyomozónak, aki megkérte, hogy amennyiben lehetősége van, menjen be, mert sok szobát kell átvizsgálni.
Mint Fuzik írja, egy tervezett síelés előtt volt, és semmi nem utalt rá, hogy ez nem kérés, hanem rá is vonatkozó házkutatás. Hozzátette, hogy mivel tudja, hogy az ilyen házkutatások reggelig eltartanak, ezért nem jelent meg. A levél szerint vasárnap reggel már 39 fokos láza volt, erősen köhögött, begyulladt a torka. Hétfőn elment egy ausztriai kórházba, ahol a főorvos megállapította, hogy valószínűleg H1N1 vírusos fertőzése van. Kedden hazaérkezett Magyarországra, ahol a háziorvos is megerősítette az osztrák orvos diagnózisát.
A levélben Fuzik kijelenti, hogy ezután otthon feküdt, senki nem kereste, nem menekült semmi elől. Szerdán olvasta az interneten, hogy körözést indítottak, és elfogatóparancsot adtak ki ellene. Teljesen összetört: mint írja, nem elég, hogy semmi köze a vesztegetési ügyhöz, ráadásul nagyon beteg és még gyanúsítottként is kezelik.
Belehalna a letartóztatásba
A levél szerint Fuzik egészségi állapota miatt nem tud bemenni a rendőrségre. Beszélt ügyvédjével, Zamecsnik Péterrel, aki azt mondta neki, hogy előzetes letartóztatással kell számolni az ilyen esetekben. Mint írja, belehal testileg-lelkileg amíg kiderül, hogy semmilyen bűnt nem követett el, és kiengedik az előzetesből. Mivel azonban szeretné a nyomozást segíteni (a levél fejlécén a Tisztelt Rendőrség felirat szerepelt, amelynek aláírt másolatát kaphatta meg az Index), és a gyanút eloszlatni, leírja mindazt, amit személyesen el tud mondani vallomásként a vesztegetési üggyel kapcsolatban.
Eszerint 2009 nyarán Sz. György (a BKV előzetes letartóztatásban ülő jogi igazgatója) megkereste Kocsis István vezérigazgatót, hogy a jogi igazgatóságnak különálló iktatórendszerre van szüksége. Kocsis István engedélyezte a program beszerzését. Ezután Sz. György megkereste Fuzikot is, hogy van a Budapest Airportnál jól működő iktatórendszer, amit ő korábban használt, és ami maximálisan megfelelne az elvárásoknak. Mivel a programra az igény a jogi igazgatóságon keletkezett, így nem vonta kétségbe a szükségességét.
Az Index úgy tudja, hogy a BKV-székház december 4-i házkutatásakor bemutatott házkutatási parancsban (jegyzőkönyvben) az áll, hogy a rendőrség azzal gyanúsítja Fuzik Zsoltot, hogy az informatikai cégtől kapott 10 millió forint kenőpénzt meg kívánták osztani vele.
Mint Fuzik írja, nem tudta, hogy mennyibe kerül a program, és nem szerette volna magas áron megvásárolni, ezért ajánlatot kértek több cégtől is, hogy valós verseny legyen. A levél szerint helyettese részt vett az egész eljárásban, ő igazolta vissza a program helyes működését, valamint, ha Fuzik, ha jól emlékszik, majdnem kétmillió forintot le is alkudtak a végső nyertes Quartit Kft. árából. (Az Index úgy tudja, hogy a cég vezetője vagy munkatársa szintén előzetesben ül.)
Mint Fuzik állítja, soha nem találkozott, nem beszélt a Quartit cég vezetőivel vagy alkalmazottjaival. Hozzáteszi, hogy semmilyen más jellegű fejlesztés nem volt a jogi igazgatóság és az informatikai főosztály között.
Ha pénzt kapott volna, maga tesz feljelentést
Fuzik azt írja, soha egyetlen mondat nem hangzott el Sz. Györgytől személyesen vagy telefonon, ami bűncselekményre utalt volna. Sőt, Fuzik állítja, hogy amennyiben pénzt kapott volna a cégtől, úgy személyesen tett volna feljelentést a rendőrségen. Fuzik utolsó mondatában kéri, hogy a leírtakat tekintsék vallomásnak, és a vallomás alapján mérlegeljék a gyanúsítás elvetését.
Az Index megkereste a levélben említett Zamecsnik Péter ügyvédet, aki elmondta, hogy Fuzik Zsolt valóban megkereste a napokban, hogy legyen az ügyvédje. Valószínűleg igent is mond, de egyelőre nem született erről konkrét megállapodás. Közölte, hogy Fuzik Zsolt telefonszámát, tartózkodási helyét nem tudja. Hozzátette, hogy a levelet ő is megkapta (ugyanarról a postáról), de egyelőre nem tud vele mit kezdeni, mert nem bizonyosodott meg száz százalékig, hogy azt valóban Fuzik Zsolt írta.
A levelet az Index is fenntartással kezeli, mert bár az ügy ismeretének mélysége, az aláírás és az ügyvédre tett utalás miatt nagy valószínűséggel eredeti, ám ezt egyelőre száz százalékosan igazolni nem lehet.
Megkerestük az ügyet kezelő Repülőtéri Rendőr Igazgatóság szóvivőjét, aki elmondta, hogy egyelőre nincs információja arról, hogy érkezett volna levél Fuzik Zsolttól a rendőrségre. | Az Indexen tesz vallomást a körözött BKV-igazgató | Az Indexen tesz vallomást a körözött BKV-igazgató - Fuzik Zsolt levelében leírja: ártatlannak tartja magát, de belehalna testileg-lelkileg az előzetes letartóztatásba. Állítólag hazajött. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2009/12/15/az_indexen_tesz_vallomast_a_korozott_bkv-igazgato/ | 2009-12-15 00:00:00 | true | null | null | Index |
A lehető legnagykoalíciósabb cég a minap kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánított kaposvári Magyar Kémény Kft.
A nemrégiben még az ország egyik legnagyobb kéményseprő vállalkozása a múlt héten került csődeljárás alá, a friss Cégközlöny szerint a bíróság már fel is mentette a kijelölt csődbiztost, s a vállalkozás, a kiemelt jelentőségű cégek esetében eljáró állami érdekeltségű Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. szárnyai alá került.
A Magyar Kémény ügyvezetője 2010-től fogva Korom Norbert Lajos, aki 2013-ban vezette az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t is, s aki a második Orbán-kormány idején a természeti erőforrások felhasználásáért felelős miniszteri biztos volt; Korom 2013 óta személyesen is tulajdonos a kéményseprő-cégben (a Korom-családot addig szlovák cégük a Lanark s.r.o. képviselte a kft-ben).
A Magyar Kémény felügyelőbizottságából tavaly lépett ki Velez Árpád, az MSZP pártpénzügyekre is rálátó korábbi pártigazgatója, Mesterházy Attila exelnök bizalmi embere, aki 2010 óta felügyelte a kéményseprést. Benn maradt az ellenőrző testületben Csutora László, akit a fővárosi Fidesz befolyásos gazdasági háttérembereként ismernek Budapesten, s aki egyébiránt Csutora Zsolt bakui magyar nagykövet fivére, s az fb-t erősíti Szalay László, Dunaharaszti MSZP-SZDSZ-által is támogatott volt polgármestere.
Korom mellett ma már egyetlen tulajdonosa van a Magyar Kéménynek: a Corange Zrt., amely tavalyig Szalkai István László (MSZP) volt újpesti alpolgármester érdekeltsége volt.
Az egykori Somogy megyei állami kéményseprő vállalatból átalakult Magyar Kémény Kft. Kormárom, Esztergom, Nógrád, Somogy és Pest megye hatszáz településén szolgáltat. 2013-ban még a részvénytársasággá alakulást tervezték – az egy évvel korábbi 1,2 milliárdos árbevétel és 35 milliós profit nyomán optimisták lehetettek -, ám azt az évet már 88,7 milliós veszteséggel zárták. | Magyar Kémény: nagykoalíciós csőd | A lehető legnagykoalíciósabb cég a minap kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánított kaposvári Magyar Kémény Kft. A nemrégiben még az ország egyik l | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2015/04/12/magyar-kemeny-nagykoalicios-csod/ | 2015-04-12 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök elleni ítélet miatti tiltakozás jegyében az Európai Unió vezetői lemondták a Viktor Janukovics ukrán elnökkel csütörtökre tervezett brüsszeli találkozókat - közölték diplomáciai források. Az ukrán államfő Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, valamint José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével folytatott volna megbeszélést.
A találkozókat "későbbi alkalomra halasztották, amikor a feltételek alkalmasabbak lesznek haladás elérésére a kétoldalú viszonyban" - fogalmazott Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője. Mint hozzátette, az Unió részéről a Janukovics-látogatás lemondása azt célozta, hogy nyomatékosítsák Ukrajnának: "előre kell lépnie a jogállamiság biztosítása és az igazságszolgáltatás függetlensége terén".
Az Európai Unió részéről éles bírálatot váltott ki, hogy első fokon hét év börtönbüntetésre ítélték Timosenkót. Brüsszel szerint az ítélet mögött politikai motiváció mutatható ki.
A volt ukrán kormányfőt több mint egy hete ítélték hivatali hatalommal való visszaélés miatt hét év börtönre. A bíróság a börtönbüntetésen túl mintegy 1,5 milliárd hrivnya kártérítés megfizetésére ítélte, és hivatali tisztségek betöltésétől három évre eltiltotta a volt miniszterelnököt. Az ukrán bíróság augusztus 5-én rendelte el Timosenko letartóztatását. A politikust azzal vádolják, hogy 2009-ben a kormány jóváhagyása nélkül engedélyezte az orosz gáz magasabb áron való vásárlásáról szóló szerződések aláírását, amelyek így rendkívül előnytelenek voltak Kijev számára. Timosenko mindvégig tagadta, hogy bűnt követett volna el.
Az ítélethirdetés után Timosenko bejelentette, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ítélet miatt, és felszólította az ukránokat, harcoljanak a tekintélyuralmi rendszer ellen.
Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök az ítélethirdetés után arra figyelmeztetett, hogy Julija Timosenko volt ukrán kormányfő bebörtönzése veszélybe sodorhatja a két ország 2009-es gázszállítási megállapodását, amelynek megkötéséért a politikust Kijevben elítélték. Az orosz külügyminisztérium nyilatkozatában azt írta: a Timosenko elleni vádemelésnek "nyilvánvalóan oroszellenes mellékzöngéje" van. | A Timosenko-ítélet miatt nem találkoznak az EU vezetői az ukrán elnökkel | Az Európai Unió politikai motivációt lát a volt ukrán miniszterelnök elleni bírósági ítéletben, ezért a szervezet két vezetője lemondta a csütörtökre Brüsszelbe tervezett találkozót Ukrajna államfőjével. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2011/10/lemondta-az-europai-unio-az-ukran-elnokkel-valo-brusszeli-talalkozokat | 2011-10-18 11:37:00 | true | null | null | Origo |
Vizsgálat. A vártnál több esetben merült fel pénzügyi vagy más visszaélés gyanúja az ENSZ-intézményeknél a három hónapja tartó vizsgálat során. Inga-Britt Ahlenius, a világszervezet belső ellenőrzési szolgálatának vezetője két és fél száz vizsgált esetről számolt be, ezek harmada szexuális zaklatásra vonatkozik. A vélt visszaélések többsége a békefenntartó akciókhoz kapcsolódik.
Az Olajat élelmiszerért program korrupciós ügyeinek korábbi vizsgálata során azonban a vádak zöme nem igazolódott, így most is vaklármának bizonyulhat az esetek egy része. Eddig 600 millió dollár értékű megbízásnál bukkantak csalás nyomaira az ellenőrök, és 25 ügyben tettek jelentést az ENSZ vezetőinek. Reuters | Több száz visszaélési ügy az ENSZ-nél - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/01/tobb-szaz-visszaelesi-ugy-az-ensz-nel | 2008-01-14 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Mint arról lapunk korábban már beszámolt: az előzetes – kormányközeli – sajtóhírekkel ellentétben mégsem emelt vádat még május előtt az ügyészség az úgynevezett Sukoró-ügyben. Ennek egyik oka, hogy a két éve hűtlen kezelés gyanújával indult – és a végére kilenc gyanúsítottat, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is eljárás alá vont – folyamat során közel negyvenezer oldal irat keletkezett, amelynek érdemi megismeréséhez mindegyik gyanúsítottnak és védőjének joga van, de a vádhatóság képviselőinek is rendszerezniük kell a dokumentációt.
A Népszabadság korábban arról is hírt adott, hogy a közel negyvenezer oldalnyi iratanyagot Gyurcsány Ferenc – élve jogával – nem adathordozón, hanem papíralapon kérte. A dokumentumokat az ügyészség dolgozói hosszú heteken át másolták a volt kormányfőnek. Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a Népszabadság kérdésére korábban elmondta: a vádemelés meghozatalára vonatkozó eredeti határidőt május elején egy hónappal meghosszabbította; így legkésőbb június 10-éig kerülhet sor a vádemelésre. A főügyész akkor a határidő-módosítást a bizonyítékok szükséges és külön-külön értékelésével, illetve a „végintézkedések elkészítésével” indokolta, amelyek az „ügy jellegénél fogva több időt vesznek igénybe az átlagosnál”.
A vádhatóság vezetője korábban arra a kérdésre, miszerint elképzelhetőnek tartja-e, hogy a kilenc gyanúsítottból végül nem mindegyik személy ellen emel majd vádat az ügyészség, azt válaszolta: „amíg még nincs döntés, bármi elképzelhető.”
Lapunk ismét megkereste Keresztes Imrét, aki azonban most nem kívánt érdemben nyilatkozni arról, hogy a vádhatóság újból módosítani fogja-e a határidőt, vagy a hétvégéig vádat emel (mindegyik vagy csak néhány) gyanúsított esetében. Mint mondta: ez a kérdés a hét második felében lesz aktuális.
Forrásaink ezzel együtt egyelőre inkább annak adnak több esélyt, hogy az ügyészség ismét kitolja a határidőt. | Belföld: Ismét csúszik a vádemelés Sukoró-ügyben? | A hétvégén lejár az úgynevezett Sukoró-ügyben a vádemelés előkészítésére adott – egyszer már meghosszabbított – határidő, a vádhatóságnak így vagy vádat kell emelnie a gyanúsítottak ellen, vagy újabb harminc nappal meg kell hosszabbítania azt. Forrásaink egyelőre utóbbit tartják valószínűbbnek. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/ismet_csuszik_a_vademeles_sukoro-ugyben_-1312365 | 2012-06-05 12:06:32 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A lányt már fiatalkorában tehetséges, ígéretes alkotónak tekintették,
ezért Budapest egyik elit oktatási intézményébe, a Baár-Madas Református Gimnáziumba küldték tanulni. Az iskolában működő Irodalmi Önképzőkör élére jelölték, amelyet el is nyert, de a kör megalakulása előtt hirtelen új választást írtak ki és nem zsidó származású elnököt választottak, ez volt első találkozása az antiszemitizmussal.
Hannát az eset nagyon megrázta, amiről memoárjában is megemlékezett és szemtelenségnek jellemezte a történteket. Tanulmányait ennek ellenére kiváló eredménnyel folytatta, illetve a vers-, valamint a naplóírás vált egyre kedveltebb elfoglaltságává.
Az ígéret földje
A fokozódó zsidóellenesség a család életét is megnehezítette, a numerus clausus miatt bátyja egyetemi tanulmányait már nem Magyarországon, hanem Lyonban kezdte meg. Édesapja darabjait pedig levették a műsorról, ezért a család jogdíjai is megcsappantak.
Ezzel párhuzamosan Hanna gondolkodásmódjában is éles változás következett be:
édesanyjától kapott pénzéből héberül kezdett tanulni és kereste a kapcsolatot a cionista mozgalommal. 1938-ból származó naplóbejegyzésében már nyíltan vállalta, hogy cionista, döntését azzal indokolta, hogy ez adott értelmet az életének és az emberek, akikkel a mozgalomban találkozott, megtanították neki értékelni és felvállalni zsidó identitását. 1939-ban, 18 évesen, céltudatos gondolkodásáról tanúbizonyságot téve egyedül Palesztinába ment, és mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, szabadidejében pedig a közeli kibucban vállalt különböző feladatokat, baromfit nevelt, mosott és az asztalos mesterség rejtelmeiben mélyedt el. Eközben folyamatosan tartotta a kapcsolatot itthon maradt édesanyjával és szeretett bátyjával, Gyurival is.
Lehetetlen küldetés
A holokauszt idején tehát a brit igazgatás alatt lévő Palesztinában, biztonságban átvészelhette volna a vészterhes időszakot, viszont lelkiismerete nem hagyta nyugodni, tudta, hogy otthon maradt társai egyre kiszolgáltatottabbak. Szabad akaratából jelentkezett a brit hírszerzésnél, akik nyelvismerete miatt azonnal kiválasztották és ejtőernyősnek képezték ki.
Szerencsés módon bátyja éppen ebben az időszakban érkezett meg a Szentföldre, ezért küldetése előtt még együtt tölthettek némi időt.
Egysége 1944 nyarán érkezett meg Jugoszláviába, de a magyar csendőrök már a határátlépés közben elfogták őket. Börtönbe szállítása után Hannából egy vallatótiszt próbált kiszedni minden információt, nem riadva vissza a verbális megalázástól és a fizikai bántalmazástól sem. Amikor édesanyját behívták, nem ismert rá a lányára, régen gyönyörű göndör haja mocskos tincsekben lógott, míg arca felduzzadt az elképzelhetetlen fájdalomtól, nyakát és teste különböző részeit pedig friss hegek borították.
Mindez nem törte meg szellemét, sőt, próbálta tartani a lelket a fogolytársaiban, miközben az országból több százezer zsidót deportáltak Auschwitzba, vagy más koncentrációs táborokba.
A szovjet front közeledtével mielőbb meg akartak tőle szabadulni. Szenes Hannát mindössze 23 éves korában halálra ítélték és a kivégzőosztag 1944. november 7-én hajtotta végre az ítéletet.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán ol vashatnak. | Kínvallatásnak vetették alá a magyar zsidók megmentésére érkező hőst | Szenes Hanna neve Magyarországon nem cseng mindenkinek ismerősen, miközben olyan európai országban, mint Nagy-Britannia komoly hírnévnek örvend, Izraelben pedig nemzeti hősként tisztelik. Hanna gyermekként a magyar irodalom ígéretes alakja volt, de a növekvő antiszemitizmus és a zsidóüldözés elől Palesztinába menekült, és ott kezdett új életet. 1944-ben visszatért hazájába, hogy segítsen a szenvedőkön, de brutálisan megkínozták, majd kivégezték. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/tudomany/2024/11/magyar-zsidok-megmentese | null | true | null | null | Origo |
Az MTVA újfent megtagadta a közérdekű adatigénylésünket, ezúttal a közrádiók új szignáljaival kapcsolatban. A zenei darabok szerzőjét, Kovács Ákost is megkerestük, hogy segítsen, azonban több megkeresésünkre sem válaszolt, így bepereljük a közmédiumok felügyeleti szervét.
Kovács Ákos átveszi a Kossuth-díjat 2012-ben, kép innen
2013. március 7-én közérdekű adatigényléssel fordultunk a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz (MTVA), hogy adják ki a közrádiók új szignáljaira vonatkozó szerződéseket. Mint ismeretes, az MTVA Kovács Ákos zenészt kérte fel arra, hogy a közrádiók számára új szignálokat írjon, aki végül 320 darabot komponált. Az MTVA közleményben tudatta, hogy a zenész nagy vonóskarral és „zseniális zenészekkel” dolgozhatott együtt, hogy a „rendszer 22 témából és további variánsokból áll, minden egyes eleme tíz különböző hangszerelésben jelenik meg, minden adót külön megszólalás azonosít. A remek hangulatú munkálatokat werkfilm örökíti meg”, arról azonban egy szó sem esett, hogy mennyibe is kerültek az új szignálok és hogy milyen feltételekkel kötötték a szerződéseket.
Az MTVA az adatigénylés beadását követően 2013. március 18-án arra hivatkozva tagadta meg az adatok kiadását, hogy az üzleti titkot sértene. Ez nem volt újdonság számunkra, hiszen korábban is ilyen indokkal utasították el az adatigényléseinket, később azonban bíróság kötelezte az MTVA-t arra, hogy kiadják a kért dokumentumokat. Most azonban nem akartunk rögtön a bírósághoz fordulni, ezért inkább megkerestük azt, akinek az érdekeit az MTVA leginkább védeni szerette volna, Kovács Ákost. Április 2-án e-mailt küldtünk, amelyben leírtuk, hogy közérdekű adatigénylésünket az MTVA megtagadta, és ugyan neki, mármint Ákosnak semmiféle kötelezettsége nincs velünk szemben, de szerzőként és előadóként számos jogosultságot megőrzött a művekkel kapcsolatban, valamint a szerződés egy hosszabb távú együttműködés alapjaként szolgál. Azt is hozzátettük, hogy szerintünk Kovács Ákos nem csak a magyar zenei életnek, de a magyar közéletnek is fontos szereplője, így ha módjában áll, hozza nyilvánosságra a szerződéseket. Levelünket azzal zártuk, hogy a nyilvánosságra hozatalnak az MTVA nyilvánossággal kapcsolatos magatartására vonatkozóan a szerződés gazdasági súlyát meghaladó pozitív hatásai lennének, növelve a közmédia átláthatóságát.
Levelünkre semmilyen reakció nem érkezett, ezért egy héttel később újra elküldtük azzal a kiegészítéssel, hogy két napon belül kérjük jelezni, hogy megkapjuk-e a dokumentumokat vagy sem. Mivel erre sem érkezett válasz, mi pedig mindenképpen tudni szeretnénk, hogy mennyi közpénzt költött az MTVA az új szignálok elkészítésére, a bírósághoz fordultunk. Tekintse meg keresetlevelünket: | A közrádiók új szignáljai miatt pereljük az MTVA-t | Az MTVA újfent megtagadta a közérdekű adatigénylésünket, ezúttal a közrádiók új szignáljaival kapcsolatban. A zenei darabok szerzőjét, Kovács Ákost is megkerestük, hogy segítsen, azonban több megkeresésünkre sem válaszolt, így bepereljük a közmédiumok felügyeleti… | null | 1 | https://atlatszo.blog.hu/2013/04/17/a_kozradiok_uj_szignaljai_miatt_pereljuk_az_mtva-t | 2013-04-17 17:18:18 | true | null | null | atlatszo.hu |
Magyar Péter bedobta a csodafegyvert, "hogy Rogán", de valamit elfelejtett - hívta fel a figyelmet Ábrahám Róbert újságíró egy videóban , melyet a közösségi oldalára töltött fel. Az újságíró arról beszélt, hogy a Tisza Párt elnöke azt állítja: az egész Lakatos-ügyet és minden második titkosszolgálati akciót Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter rendelt meg Elon Muskkal, az X közösségi oldal tulajdonosával összejátszva, Magyar Péter személyének a hiteltelenítésére. Ábrahám Róbert felidézte: ő a kezdetektől azt mondja, hogy ennek az ügynek Magyar Péterhez semmi köze sincs, már csak azért sem, mert a Lakatos-ügyben feltárt szörnyűségek sok évvel ezelőtt történtek.
Magyar Péternek nem lehetett hozzá köze, mert akkortájt még Orbán Viktornak a konyhájában mosogatta el a kávéspoharakat
- fogalmazott.
Hozzátette, azzal, hogy Magyar most erőszakosan "belovagolt ebbe az ügybe" és megtámadta a tanúkat, a sértetteket, valamint az áldozatokat, így a részesévé vált, hasonlóan Pottyondy Edina influenszerhez, aki farizeussága miatt keveredett bele, mivel a Lakatos-ügy kirobbanásakor önmagát és társait kezdte mentegetni, nem az áldozatokat. Pedig ezért kért pénzt és ezért hívta össze az embereket, ezért montírozta magát szuperhősnek - fogalmazott a tényfeltáró újságíró. - Nem értik meg, hogy bementek egy olyan zsákutcába, amiből aki már tehette, kitolatott, de a sorompó rájuk csukódott, ők már nem tudnak ebből kitolatni. Magyar Péter állítása mögött "brit tudósok" és vélt szakértők állnak - vélekedett az újságíró.
Úgy folytatta: információkra hivatkozva Magyar Péter megnevezte Alföldi Róbertet, aki a csak a rendőrség előtt ismert, ott sem közvetlen bűncselekménnyel összefüggésben, hanem az egyik bulival kapcsolatosan vetődött fel a neve, Magyar pedig felelőtlenül kimondta a nevét. Ábrahám Róbert szerint itt két lehetőség van: az egyik az, miszerint Magyar Péternek szivárogtat a rendőrség, ami nagyon veszélyes és félelmetes, mert akkor a rendőrség Magyar Péterrel dolgozik együtt, aki befolyásolja a nyomozást, ám az újságíró ezt nem hiszi. Szerinte a másik opció a helytálló, vagyis Magyar Péter egyszerűen hazudik, mert kommentekből és mindenféle következtetésekből összerakott egy összeesküvés-elméletet, és azt hazudja az embereknek, hogy neki információi vannak, ami sokkal veszélyesebb.
Magyar Péter nem gondol bele, hogy felelőtlenül, a saját támogatottságát féltve kezd el vagdalkozni és hülyeségeket beszélni, ezzel nagy károkat okozva azoknak, akik a velük történt szörnyűségeket eddig azért titkolták, mert attól féltek, hogy lejáratások áldozataivá válhatnak. - Megkérem Magyar Pétert, hogy viselkedjen felelősségteljesen! Ha mindig azt hangoztatja, hogy ő az ellenzék vezető politikusa, akkor ahhoz méltóan gondoljon bele, hogy ebben az ügyben vannak áldozatok, sértettek és tanúk, és az ő biztonságukat, az ő védelmüket kell szem előtt tartani - fogalmazott Ábrahám Róbert. Hozzátette,
ő is hallott azokról a felvételekről, amelyek Magyar Péterről terjengenek, nem a Vogel Evelin-félékről, de csak hallomásból ismeri ezeket és nem foglalkozik felnőtt férfiak beleegyezéses, homoszexuális aktusával.
- Magyart Pétert arra kérem, lépjen hátra kettőt időben, Osváth Zsolt és a többiek pedig lépjenek előre kettőt, minél hamarabb - mondta az újságíró.
Ábrahám Róbert arról is beszélt, hogy Osváth Zsolt influenszer, akinek az ügyében gyermekpornográfia gyanújával továbbra is nyomoz a rendőrség , a barátaival és a saját sértettjével megpróbált összeállítani egy lejáratókampányt az újságíró ellen hamis váddal és hamis tanúval, amit a hamis tanú "kikotyogott idő előtt", így ez az ügyészség tudomására jutott.
Borítókép: Magyar Péter ( | Újabb videó: Ábrahám Róbert ezúttal Magyar Péternek üzent | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/ujabb-video-abraham-robert-ezuttal-magyar-peternek-uzent-video | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A VII. kerületi önkormányzat 2014-ben és 2015-ben több Király utcai lakást is eladott a bérlőknek, akik a vásárláskor akár 70 százalék kedvezményt is kaphattak. Sokan közülük néhány hónappal később továbbértékesítették a lakásukat, több esetben kétszer annyiért, amennyi a lakás forgalmi értéke volt az önkormányzat által készített ingatlanbecslés szerint – és négyszer-ötször drágábban annál, amennyiért megvették a VII. kerülettől. 24 ilyen esetről tudunk, az önkormányzatot számításaink szerint akár több száz millió forint nagyságrendű kár érhette. Tíz egykori bérlakás azé a cégé lett, amelynek feljelentése nyomán 2006-ban elindult a Hunvald-ügyként elhíresült ingatlanpanamával kapcsolatos nyomozás.
Az erzsébetvárosi önkormányzat 2014-ben és 2015-ben több lakást is eladott a Király utca két épületében. A lakásokat minden esetben a bennük évek óta lakó bérlők vették meg a fideszes Vattamány Zsolt által vezetett kerülettől, mivel a vonatkozó helyi rendelet szerint csak számukra értékesíthetők a bérlemények.
Az ügyleteknek ez a része korrekt, különösen az előzményeket nézve. Korábban, Hunvald György polgármestersége idején az önkormányzat a bérlők elővételi jogát figyelmen kívül hagyva mindenféle furcsa cégeknek adott el komplett házakat bérlőstől együtt. Ez volt az erzsébetvárosi ingatlanpanama, amiben végül a szocialista Hunvald bűnösségét nem találta bizonyítottnak a bíróság.
2014-2015-ben tehát ilyesmiről szó sem volt, nem komplett házakat, hanem a bennük található önkormányzati lakásokat adta el a VII. kerületi önkormányzat. A vásárlók pedig az egyes ingatlanok bérlői voltak, akik átlagosan tíz éve, vagy még annál is régebben bérelték a lakásokat.
Tíz lakás, egy vevő
A megszerezhető ingatlanokból tíz lakást vett meg a Király MP Kft. a Király utca 15-ben. A céget régi kapcsolat fűzi a házhoz és az erzsébetvárosi önkormányzathoz, és bár a viszony nem volt mindig felhőtlen, néhány éve megjavult.
A Király MP Kft. 2006-ban a Levegő Munkacsoporttal és más civil egyesületekkel közösen tett feljelentést a VII. kerületi önkormányzat ellen az akkor még Hunvald György által vezetett testület jogellenesnek tartott ingatlaneladásai miatt. A cég úgy került a történetbe, hogy a 90-es évek óta bérelte a Király utca 15. földszintjén található 335 négyzetméteres üzlethelyiséget, és a lakókhoz hasonlóan sérelmezte, hogy az erzsébetvárosi önkormányzat az elővásárlási jogát figyelmen kívül hagyva eladta a feje fölül a bérleményét. Vagyis ez a ház is része volt az elhíresült ingatlanpanama-ügynek, amiben a Király MP Kft. és a civil szervezetek közös feljelentése miatt indult nyomozás, ám – mint a cikk elején említettük – a bíróság végül nem találta benne bűnösnek a szocialista Hunvaldot.
2013-ban aztán fordulat következett be a Király MP Kft. és Erzsébetváros kapcsolatában. A kerület Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottsága 2013. augusztus 5.-én tárgyalta, majd szavazta meg egyhangúlag (4 igen, 0 nem, 0 tartózkodás) az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, Csomor Sándor által benyújtott előterjesztést, amely nagy kedvezményhez juttatta a Király MP Kft.-t.
A cég ugyanis a Király u. 15. földszintjén bérelt 335 nm-es üzlethelyiséggel összefüggésben 58,5 millió Ft tartozást halmozott fel az évek során az önkormányzat felé. A 2013. augusztus 5-i döntés értelmében az önkormányzat ebből 38,5 milliót elengedett, és hozzájárult ahhoz, hogy a fennmaradó 20 millió forintot egy meg nem nevezett harmadik fél (“a Tartozás Teljesítője") fizesse ki a Király MP Kft. helyett. A tartozás rendezése után helyreállt a cég bérleti jogviszonya, ráadásul 20% árkedvezményt is kapott. A 2 900 Ft/nm helyett csak 2 320 Ft/nm árat kért tőle az önkormányzat, vagyis a 335 nm-es bérleményéért havi 971 500 Ft helyett csupán 777 200 Ft-ot kellett fizetnie.
Az önkormányzat remek ajánlatának volt azonban egy lényeges feltétele, amit szerencsére beleírtak a bizottsági határozatba is:
“a Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a folyamatban lévő elővásárlási jog iránt indított perben a keresetétől eláll."
Az elővásárlási jog iránt indított per a hunvaldos-ingatlanpanamás, amiben a Király MP Kft. 2006-ban civilekkel közösen tett feljelentést. Abban az ügyben kellett tehát elállnia a keresetétől a cégnek ahhoz, hogy megkapja a 38,5 millió Ft tartozáselengedést, és a havi 194 300 Ft bérletidíj-kedvezményt a fideszes Vattamány Zsolt által vezetett kerülettől.
2014-es sajtóértesülések szerint a 20 millió forintot a Király MP Kft. helyett az Orbán-család fogorvosának cégeként elhíresült Dr. Bátorfi Consulting Kft. fizette ki, ennek azonban nem találtuk nyomát semmilyen hivatalos dokumentumban.
Az viszont biztos, hogy a Király MP Kft. a 2006-os ügyben a civil szervezeteket képviselő Hoffmann László ügyvéd, és felesége tulajdonában volt a cég 1991-es megalakulásától kezdve egészen 2010-ig. Később két fiuk lett a kft. tulajdonosa, amely aztán 2011 novemberében egy dunakeszi lakos birtokába került, és az övé is maradt 2013 júniusáig.
2013. június 1-jén, tehát a cégnek rendkívül kedvező önkormányzati döntés előtt két hónappal lett a Király MP Kft.-nek új tulajdonosa: a 2003-ban bejegyzett Noir et L’or Étterem Budapest Király utca 17 Kft.
A beszédes név mindent elmond: a cég egy Noir et L’or nevű éttermet üzemeltet a szomszédos épületben, a Király utca 17-ben. Legalábbis üzemeltetett valamikor, mert áprilisi ottjártunkkor az üres vendéglátóhely üvegablakain felirat hirdette, hogy kiadó.
A cégnyilvántartás szerint az elmúlt 5 évben a Király MP Kft. végig veszteséges volt, és szinte ugyanezt elmondhatjuk a tulajdonos Noir et L’or Kft.-ről is, ami csak 2013-ban produkált egészen minimális, mindössze 1,44 millió forintos adózott eredményt. Mindezzel párhuzamosan ugyanakkor mindkét vállalkozás kötelezettség-állománya nőtt, így elképzelhető akár az is, hogy hitelből fedezték a Király utca 15-ben történt lakásvásárlásokat. Persze a két cég 2015-ös mérlege még nem nyilvános, így az is lehetséges, hogy tavaly szert tettek annyi profitra, ami fedezte az ingatlanok árát.
A Noir et L’or Kft. ügyvezetője és tulajdonosa 2010 óta Tóth Endre, aki egyúttal a Király MP Kft. ügyvezetője is. Tőle megkérdeztük emailben, hogy milyen céllal vett meg a cége több lakást is a Király utca 15-ben, és Tóth ugyan reagált a megkeresésre, de az érdemi választól elzárkózott.
70 százalék kedvezmény, négyszeres haszon
A VII. kerületi önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatos ügyeket a bérbeadástól az értékbecslésig és értékesítésig/elidegenítésig az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő (ERVA) Zrt. intézi. A cég vezérigazgatója 2012 januárja óta Csomor Sándor, aki egy 2014-ben nyilvánosságra került hangfelvételen arról beszélt, hogy neki nem a szíve csücske a szar levegőjű Erzsébetváros, mert ő asztmás, ráadásul a II. kerületben lakik, és ha valaki Budán lakik, akkor utál átjönni a hídon.
A 2012 óta hatályban lévő elidegenítési rendelet szerint Erzsébetváros háromféle kedvezményt ad a vevőknek: 1, az önkormányzati értékbecslésben megállapított forgalmi értékből levonják a bérlő által korábban elvégzett, beszámítható, és számlával igazolható munkák költségeit 2, az államtól térítésmentesen kapott önkormányzati lakások esetén a vételár a forgalmi érték 50 százaléka 3, aki a vételárat egy összegben fizeti ki, az 40 százalék kedvezményt kap
Az első kedvezmény teljesen logikus, azonban a másik kettő már érdekes. Ha ugyanis egy olyan lakást vesz meg a bérlő, amit az önkormányzat ingyen kapott meg az államtól, akkor csak a forgalmi érték felét kell kifizetnie. Ha pedig egy összegben fizet, akkor a félárból további 40 százalék kedvezményt, vagyis összesen 70 százalék kedvezményt kap, így a forgalmi érték 30 százalékáért jut hozzá az ingatlanhoz. Egy 10 milliós lakást például 3 millió forintért vehet meg így egy bérlő, ami elég jó üzletnek tűnik – mármint neki, és nem az ingatlanvagyonát harmadáron eladó önkormányzatnak.
A jelen cikkben szereplő lakások megvételekor különböző jogcímeken kaptak kedvezményt a bérlők, és minden esetben a forgalmi értéknél jóval olcsóbban – több esetben annak feléért vagy harmadáért – adta el nekik a lakást a VII. kerületi önkormányzat.
Az erzsébetvárosi 70 százalék kedvezmény kiugróan magas, ekkora még az V. kerületben sem volt: a belvárosi ingatlanbotrányban felmerült esetekben mindössze 30 százalék volt a bérlői kedvezmény, de Pintér Sándor egykori üzletfele is “csak" 65 százalék engedményt kapott.
Jó néhány bérlő pedig néhány hónappal azután, hogy megvette, már tovább is adta a lakást valakinek. Ami persze nem tilos, de az szembetűnő, hogy a bérlők minden esetben a VII. kerületi önkormányzat által megállapított forgalmi értéknél drágábban – nem egyszer annak duplájáért – adták el az ingatlanokat. Ha azt vesszük, hogy mennyiért vehették meg, és mennyiért adták tovább, akkor több esetben is négy-ötszörös szorzót kapunk, vagyis ekkora haszonra tettek szert a bérlők. Ez számszerűsítve átlagosan 10-20 millió forintot jelent, de vannak olyan bérlők, akik ennél is több pénzhez jutottak azzal, hogy kedvezményesen megvettek az önkormányzattól, majd nem sokkal később eladtak valakinek egy Király utcai lakást.
További csavar a történetben, hogy tudomásunk szerint több lakás esetében is az történt, hogy a későbbi vevő adta kölcsön a bérlőnek azt az összeget, amit ő az önkormányzatnak fizetett ki a lakás kedvezményes vételáraként. Vagyis a bérlők és a későbbi vevőik vélhetően a kezdetektől összejátszottak. Egy ilyen esetről írásos bizonyítékunk is van.
9 továbbértékesített lakás a Király utca 21.-ben
A Kazincy utca sarkán található épület kívülről egész jó, és belülről is tűrhető állapotban van, bár egy felújítás a belvárosi házak többségéhez hasonlóan erre az ingatlanra is ráférne.
Itt információink szerint összesen 30 lakást adott el az önkormányzat 2014-ben és 2015-ben a bérlőknek, akik közül 9-en néhány hónappal később milliós haszonnal adtak túl a kedvezményesen vásárolt ingatlanukon.
A legkisebb, 25 négyzetméteres lakást például 4,3 millió forintra értékelte az önkormányzat, és mindössze 1,548 millió forintért adta el a bérlőnek, aki aztán 12 millióért adta tovább. A bérlőnek az ügyletből 10,452 millió forint haszna származott. A kerületi értékbecslés és a piaci továbbértékesítés közötti árkülönbség 7,7 millió forint.
Táblázat a 9 ügylet legfontosabb adatairól:
A legkisebb bérlői haszon 4,688 millió forint, a legnagyobb pedig a ház legnagyobb lakásával kapcsolatos ügyletből lett: a 81 négyzetméteres ingatlant az önkormányzati értékbecslés 15,6 millió forintra taksálta, a bérlő 4,68 millióért vehette meg, és 29,3 millióért adta el. Ezzel a bérlő 24,62 millió forint nyereségre tett szert.
A második legnagyobb haszon 22,972 millió forint: a 66 négyzetméteres lakást 9,8 millióra értékelte a VII. kerület, majd 3,528 millióért adta el a bérlőnek, aki 26,5 millió forintért adta tovább.
Az összesítésből látszik, hogy a Király u. 21. esetében a) az erzsébetvárosi önkormányzat a lakásokat összesen – 81 millió forintra értékelte – 27,858 millió forintért adta el b) a bérlők – a lakásokat összesen 162,1 millió forintért adták el – összesen 134,242 millió forint haszonhoz jutottak c) a továbbértékesítési árak összesen 81,1 millió forinttal magasabbak az önkormányzati értékbecslések végösszegénél
A Király utca 15.-ben továbbértékesített ingatlanok
A kívülről is rossz állapotban lévő ház belülről is elég borzasztóan néz ki: az utcafronton állványok, és mindenütt málló vakolat.
Ebben a házban információink szerint 2014-től kezdődően 44 lakást értékesített bérlőknek az önkormányzat, amely tudomásunk szerint 2013-ban döntött arról, hogy társasházzá alakítja az ingatlant. A 44 lakásból 15-öt értékesítettek tovább az adás-vétel után néhány héttel/hónappal később a bérlőkből lett friss tulajdonosok, akik így többmilliós haszonra tettek szert.
A legkisebb, 44 négyzetméteres lakást például 7,6 millió forintra értékelte az önkormányzat, ami 2,736 milliót kért érte a bérlőtől, aki viszont 2,5 hónappal később 14,736 millió forintért adta el az ingatlant. Ezzel 12 millió forint haszna lett az egykori bérlőnek. A továbbértékesítési ár 7,136 millióval magasabb a kerületi értékbecslésben szereplő forgalmi értéknél.
Az alábbi táblázat mutatja a 15 eset legfontosabb adatait:
A legnagyobb, 131 négyzetméteres lakást a Király utca 15. szám alatti ingatlanban 20,7 millió forintra értékelte az erzsébetvárosi önkormányzat, és 7,452 milliót kért érte a bérlőtől, aki fél évvel később 41,6 millióért adta el. Ez 20,9 millió forinttal több annál, amennyi az önkormányzati értékbecslésben a lakás forgalmi értékeként szerepel, és 34,148 millió forint hasznot hozott az ingatlanhoz kedvezményes áron jutó bérlőnek. Ez a legnagyobb összeg, ami egy bérlőből tulajdonossá, és nem sokkal később eladóvá váló magánszemélyhez került a kedvezményes lakásvásárlás, majd az értékbecslésnél is magasabb áron történt piaci továbbértékesítés során.
A második legnagyobb haszon 30,228 millió forint egy 20,2 millióra értékelt, 7,272 millióért megvásárolt, majd 37,5 millióért eladott 125 négyzetméteres lakással kapcsolatos ügyletnél. A harmadik legnagyobb összeg pedig 23,78 millió forint egy 110 négyzetméteres, 18,7 millióra becsült, 11,22 millióért megvásárolt, és nem sokkal később 35 millió forintért eladott lakásnál.
A leggyorsabb ügylet pedig az I. emelet 5. lakásával történt: az 57 nm-es, az önkormányzat által 9,6 millióra értékelt ingatlant a bérlő 2015.05.20.-án 2,88 millió forintért vásárolta meg, majd 2015.06.05.-én 22,25 millió forintért adta tovább. Vagyis 16 nap alatt 19,37 millió forint haszonra tett szert.
Az összesítésből látszik, hogy a Király u. 15. esetében a) az erzsébetvárosi önkormányzat a lakásokat összesen – 179,3 millió forintra értékelte – 70,41 millió forintért adta el b) a bérlők – a lakásokat összesen 327,186 millió forintért adták el – összesen 256,776 millió forint haszonhoz jutottak c) a továbbértékesítési árak összesen 147,886 millió forinttal magasabbak az önkormányzati értékbecslések végösszegénél
Előlegből vásárlás?
Információink szerint a 15 továbbértékesítésből több esetben is az történt, hogy a későbbi vevő előleget adott a bérlőnek, aki abból fizette ki az önkormányzatnak a lakás kedvezményes vételárát.
Vélhetően vagy az történt, hogy a vevő tudomást szerzett arról, hogy a VII. kerület felajánlotta megvételre a lakásokat a bérlőknek, akiket ezután megkeresett az ajánlatával; vagy az történt, hogy a bérlőknek nem volt pénzük megvenni a lakásokat, ezért kerestek rá vevőt, akivel megegyeztek, hogy a későbbi vételárból előlegként kölcsönad nekik annyit, amennyiből ki tudják fizetni az önkormányzatnak az ingatlant.
Egy ilyen esetről tanúskodik az alábbi szerződés is:
A 2015. április 28-án aláírt adásvételi szerződés szerint a Király MP Kft. megvette egy magánszemély 44 négyzetméteres lakását a Király utca 15.-ben 14,736 millió forintért. A dokumentum szerint a vevő és az eladó már majdnem négy hónappal korábban, január 8-án adásvételi előszerződést és kölcsönszerződést kötöttek egymással. Azok értelmében a lakást megvásárló Király MP Kft. előlegként 3,436 millió forintot fizetett ki az eladónak.
Erről a lakásról írtunk már fentebb is. Mivel a házban időközben átszámozták a lakásokat, táblázatunkban nem földszint 23., hanem földszint 11. szám alatt szerepel. Szerencsére a helyrajzi száma nem változott, ezért a Főváros dokumentumaiban nyomon követhető a sorsa.
A Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottsága által írt egyik iratban szerepel, hogy a lakás bérlője 2015. február 16-án fizette meg az erzsébetvárosi önkormányzatnak a kedvezményes, 2,736 millió forintos vételárat.
Vagyis bő egy hónappal azután, hogy későbbi vevőjétől, a Király MP Kft.-től megkapott előlegként 3,436 millió forintot.
A Fővárosi Önkormányzat szeme előtt zajlott az egész
A Fővárosi Önkormányzatnak elővásárlási joga van az érintett, műemléki védelem alatt álló ingatlanokra, ezért minden egyes adás-vétel iratanyaga megfordult a Fővárosi Közgyűlés Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottsága előtt.
“A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 86. § (4) bekezdése szerint műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében a fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg."
Mivel azonban a Főváros mindenféle kedvezmény nélkül, csak a VII. kerület által készített értékbecslésben megállapított teljes forgalmi értéken vehette volna meg a lakásokat, minden esetben lemondott az elővételi jogáról, és jóváhagyta az önkormányzat és a bérlő közötti ügyleteket, és később a bérlő általi továbbértékesítéseknél sem avatkozott közbe.
A Főváros elővásárlási jogának köszönhetően azonban az ügyletekről minden fontos adatot (lakások pontos címe, forgalmi értéke, bérlő által fizetett vételár, bérlő által a lakás továbbértékesítésekor kapott összeg) tartalmazó dokumentumok készültek, és érhetők el szabadon a budapest.hu-n.
Ha a kerületen múlt volna, semmi nem került volna nyilvánosságra az ügyekről, ugyanis a bérlakások elidegenítésre kijelöléséről és bérlőknek való eladásáról Erzsébetváros nyilvános jegyzőkönyveiben nem szerepelnek értékelhető adatok. A döntések általában zárt üléseken születtek, amelyeknek nem nyilvános a jegyzőkönyve. A zárt üléseken meghozott határozatok ugyan elérhetőek, de nem tartalmaznak a lakásokkal kapcsolatos konkrét információkat.
“A Fidesz ígérete" is hozzájárult a bizniszhez
Viszont a VII. kerületi önkormányzat hét tagú (4 fő Fidesz-KDNP, 3 fő DK-MSZP-EGYÜTT-FÜGE-PM-EEE) Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottságának 2014. november 11-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből kiderül néhány dolog a Király utcai lakások eladásával kapcsolatban.
Németh Gábor, a bizottság egyik szocialista tagja azt mondta a Király u. 15.-re vonatkozóan, hogy “Sokan meg szeretnék vásárolni a lakásokat. Valószínűleg tovább értékesítésre, de ezt már nem az én tisztem megítélni. 36%-on tudják most megvenni az ingatlanokat. Jött egy levél a polgármester úrtól, hogy 30%-on is meg tudják vásárolni.“
Erre Csomor Sándor, a kerületi vagyonkezelő cég, az ingatlan-értékbecsléseket is elkészítő ERVA Zrt. vezérigazgatója azt válaszolta, hogy “Képviselő Úr! Voltam kint náluk több alakalommal is, és szinte már haza járok a Király 15-be. Elég érdekes lakóközösség van. Azt is mondhatnám, hogy a társadalom szűk keresztmetszete ez a ház. De viccen kívül, az a lényeg, hogy ez nyilvánvalóan a polgármester úr választási ígéretében volt benne, amiben valamire reagált. Ha ezt a polgármester úr leírta, akkor komolyan gondolta. Az ő ígérete, az a Fidesz ígérete.“
Csomor ezután beszélt a ház rossz állapotáról, az elvégzett és még elvégzendő felújításokról, valamint a műemléki védettségről, majd ismét szóba hozta a lakásértékesítéseket. Kimondta, hogy tudnak arról, hogy több bérlő is továbbadja az önkormányzattól kedvezményesen megvásárolt ingatlanokat.
“Van akinek sürgős, és már eladta a lakását előre, de ez minket nem zavar. Komolyan vesszük, hogy a tulajdonnal való rendelkezés alkotmányos alapjog. Nem kötünk ki elővásárlási jogot, nem kötünk ki elidegenítési tilalmat. Semmi olyat nem köt ki ez az önkormányzat, ami az állampolgárokat korlátozza. Ha valaki olyan helyzetben van, hogy önkormányzati lakásban lakik, és nem 100%-on veszi meg a lakást, akkor tudomásul kell venni, hogy olyan helyzeti előnyben van, hogy fizetett 20 éven keresztül bérleti díjat, fel is újította, minket nem zavar, hogy hány %-on vásárolja meg. De ez egy politikai döntés kérdése, hogy mennyi lesz.“
Kérdéseinkkel cikkünk megjelenése előtt megkerestük az Erzsébetvárosi és a Fővárosi Önkormányzatot is, de eddig még egyiküktől sem kaptunk választ.
Fotók: Baranya Ákos
A céginformációt az Opten és a Céginfó szolgáltatta. | Bérlakásbiznisz a VII. kerületben: százmilliós kár érhette az önkormányzatot | Bérlakásbiznisz a VII. kerületben: százmilliós kár érhette az önkormányzatot | null | 1 | https://atlatszo.hu/2016/05/20/berlakasbiznisz-a-vii-keruletben-szazmillios-kar-erhette-az-onkormanyzatot/ | 2016-05-20 21:53:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A beszámoló szerint a pénzmosás 14 számlán keresztül történt, amelyeket a Raiffeisen Zentralbanknál, az olasz UniCredit csoporthoz tartozó Bank Austriánál és az Anglo-Irish Bank osztrák fiókjánál vezettek. Az átutalásokat az olasz Fastweb és a Telecom Italia Sparkle internetszolgáltató kezelte az újság tudomása szerint.
Az érintett bankok tájékoztatták a hatóságokat olasz ügyfeleik pénzügyi műveleteiről, majd nyilvánosságra hozták információikat. A bécsi ügyészség a római ügyészség kérésére még 2007 őszén elrendelte a gyanús számlák megfigyelését, de a gyanúsítottak akkor már tudták, hogy a számláik nincsenek biztonságban, írta a hetilap.
Most februárban a római ügyészség egy nagy pénzmosási és adócsalásügyben elrendelte 56 személy letartóztatását, köztük volt a Fastweb alapítója, Silcio Scaglia is. Abban az ügyben a Fastwebet és a Telecom Italia Sparkle-t azzal gyanúsítják, hogy 1,8 milliárd eurónyi fiktív telefon- és internetszámla kiállítása útján 365 millió eurós adóelkerülést hajtottak végre. | Kétmilliárd eurós pénzmosás Ausztriában | Kétmilliárd eurós pénzmosás Ausztriában - A pénzmosás 14 számlán keresztül történt. Az átutalásokat az olasz Fastweb és a Telecom Italia Sparkle internetszolgáltató kezelte. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/vilag/2010/03/07/ketmilliard_euros_penzmosas_ausztriaban/ | 2010-03-07 23:25:00 | true | null | null | Index |
Havi 250 ezer forintért bérelt egy 76 négyzetméteres társasházi lakást az önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft. Bács Istvántól Érden – értesült az Átlátszó. A volt fideszes alpolgármester testvére is jól járt az önkormányzati cég lakásbérleti szerződéseivelAz érdi sportcég működésének eddig titokban tartott részlete szerint Érd volt fideszes alpolgármesterével, Bács Istvánnal 2018. nyarán lakásbérleti szerződést kötött az Érdi Sport Kft. A 76 négyzetméteres lakás bérleti díjaként – a szerződés szerint – havi 250 ezer forint illette meg a durva kijelentéseiről elhíresült fideszes politikustÉrd fideszes alpolgármestere a káosz és az anarchia megteremtésében érdekelt csürhének titulálta az ellenzéket Talajszondák telepítése utáni kertészeti munka szerződése Talajszondák telepítése utáni kertészeti munka szerződése Szerződés az Elberteam Bt. és a Pécsi Sport Nonprofit ZrtKorábban egy 250 ezer forintos bérleti díjról szóló tételre az Átlátszó Bács vagyonnyilatkozatában bukkant rá. Akkor helyi ingatlanközvetítő források azt mondták: kirívóan eltúlzottnak tartják a 250 ezer forintos bérleti díjat Érden egy 76 négyzetméteres társasházi lakásértAkkor azonban még nem volt ismert, hogy ki a nagyvonalú bérlő. Most az Átlátszó birtokába jutott dokumentumokból kiderült, hogy a lakásért a száz százalékban köztulajdonban álló (és a női kézilabdacsapatáról ismert) Érdi Sport Kft. fizetett az alpolgármesterként a közpénzek helyi elköltésére nagy befolyással bíró fideszes politikusnakA dokumentumok szerint Bács Istvánnal 2018. augusztus első napjaiban kötötte meg a lakásbérleti szerződést az Érdi Sport Kft. frissen kinevezett ügyvezetője, Boldog Anna. Az egykori SZDSZ-es képviselőjelöltet az 2019. októberében nagy többségben leváltott fideszes T. Mészáros András polgármester bizalmi emberének tekintettékA szerződésben arról rendelkeztek, hogy a fideszes politikus 76 négyzetméteres érdi társasházi lakását havi 250 ezer forintért 2019. augusztus 30-ig kibérlik, amely után – amennyiben egyik fél sem mondja fel – a szerződés automatikusan határozatlan időtartamúvá válikNem az volt azonban az egyetlen döntés, amely kedvezett a politikusnakBács testvére is jól jártKét nappal korábban ugyanis, 2018. augusztus 6-án Boldog egy szerződés módosítást is aláírt azzal a céggel, amelynek egyik tulajdonosa Bács István testvéreA Boldog Anna által aláírt okirat szerint szerint havi 1 350 000 forint + áfára, lakásonként 150 000 forint + áfára emelték a Parimmo Kft-nek fizetett bérleti díjat, amivel nagyjából megkétszerezték a cégnek járó korábbi bérleti díjatA Parimmotól kilenc lakást bérelt az Érdi Sport Kft. ugyanabban a társasházban van, ahol 2011-ben Bács a 2018-ban kiadott lakást megvette a későbbi sógor testvérének cégétől. A későbbi sógor felesége – vagyis Bács testvére – a Parimmo Kft. egyik tulajdonosaA sógor testvérének cége emellett az a General-Invest Bau Kft., amely az 2011-től 2019-ig nagyjából másfél milliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat attól az érdi önkormányzattól, amelynek 2014-től Bács volt az alpolgármestere. Az érdi közbeszerzési sikersorozatról ebben a cikkben írtunk részletesen:Egymilliárdért nyert közbeszerzéseket az alpolgármester-közeli cég Érden Nyolc év alatt tizenhat közbeszerzési eljárásban összesen több mint egymilliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat Érden az a cég, amelytől 2011-ben lakást vásárolt a későbbi fideszes alpolgármester. A General-Invest Bau Kft. egyik tulajdonosa 2015-től vált hivatalosan az érdi politikus rokonságának tagjává: a vállalkozó fivére elvette a fideszes Bács István testvérétSzámháború, átláthatatlanságIdén február derekán nagy port vert fel Csőzik László, az ellenzéki összkoalíció ősszel megválasztott érdi polgármesterének bejelentése, amely szerint nem engedhetik meg maguknak, hogy évente 700 millió forinttal támogassák az érdi sportcéget, és azon belül a női kézilabdacsapatotCsőzik a Facebookon azt írta, hogy “a Sport Kft. eddigi összvesztesége 1 milliárd, az adófizetők pénzéből a részére nyújtott, eddig vissza nem fizetett tagi kölcsön mértéke pedig ugyancsak 1 milliárd forint. Ezt nem engedhetjük meg magunknak, az amúgy is csekély rendelkezésre álló forrás kell az utakra, járdákra és vízelvezetésre”A bejelentést számháború követte, azonban a pontos adatokat nehéz megismerni. A kft. működése ugyanis szinte teljesen átláthatatlan. Honlapjukon – a törvényi előírás ellenére – nem hozzák nyilvánosságra megfelelően a közérdekű adatok listáját és a cég által kötött szerződéseket sem. A cégnyilvántarás szerint 2018-ban az Érdi Sport Kft. 470 millió forintos nettó árbevétel mellett 116 millió forintos adózott eredményt ért el – mínuszbanAdóforintok százmillióit öntik az Érdi Sport Kft.-be, mégsem írnak ki közbeszerzéseket Noha 2017-ben az Állami Számvevőszék több pontban megrótta a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft.-t, nem látszanak a javító szándékú változtatások a cég internetes oldalán. A 2019-es üzleti évre 358 millió forint támogatást adott az önkormányzat a cégnek, ennek ellenére a honlapról nem lehet képet alkotni a közpénzek felhasználásárólAz Átlátszó 2019. tavasza óta próbálja feltárni a Sport Kft. közpénzfelhasználásának és lakásbérleti ügyeinek részleteit. Boldog Anna ügyvezető eddig egyetlen adatigénylésre, egyetlen írásban feltett kérdésre sem válaszolt. Arra a kérdésre sem válaszolt, hogy miért nem válaszol a kérdésekreAz átláthatatlanság egyik következményeként arra sincs egyértelmű és hivatalos válasz: érvényesek-e még egyáltalán ezek a szerződések? Ha nem, akkor mikor és milyen körülmények között szűntek meg?Az érintetteket írásban kérdeztük: nem válaszoltakHa a Báccsal között lakásbérleti szerződés 2019-ben még hatályban volt, akkor annak nyoma kell, hogy legyen a 2019. őszén és a 2020. január végén leadott vagyonnyilatkozatában. Bácsot megkérdeztük, hogy a 250 forintos lakásbérleti összeg miért nem szerepel a vagyonnyilatkozataiban – a volt fideszes alpolgármester nem reagált a levelünkreHűtlen kezelés miatt nyomoznakAz Átlátszó értesülései szerint a rendőrség adatokat kért az érdi önkormányzattól az Érdi Sport Kft. által az elmúlt években megkötött lakásbérleti szerződésekről. A büntetőeljárást hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt indították ismeretlen tettes ellen“Az ügynek nincs gyanúsítottja” – közölte lapunkkal a Pest megyei rendőr-főkapitányság szóvivője, Szabóné Berki Bianka még január végén. A főhadnagy hozzátette: a nyomozás jelenlegi szakaszában további információkat nem tud közölniÚgy tudjuk azonban, hogy a nyomozás a 38 oldalas feljelentésben egyebek mellett szereplő lakásbérleti szerződésekre is kiterjed – ezt az értesülést két, az Érdi Sport Kft. ügyeire rálátó forrás is megerősítette az ÁtlátszónakPénzmosás és zsarolás gyanúja miatt elrendelték a nyomozást az érdi kampánybotrány ügyében Nyomozás indult Érd egyik legnagyobb kampánybotránya miatt. A városi sportcég volt ügyvezetője szerint hamis támogatási okiratokat írattak alá vele. Szántó Erzsébet egy Facebook-posztban az érdi köz- és üzleti életre jellemző családi összefonódásokat vázolta fel. A feljelentésben terítékre került az Érdi Sport Kft. egyik furcsa lakásbérleti szerződése is. A nyomozás ismeretlen tettes ellen folyikFotó: Bács István a jelöltséghez szükséges aláírásokkal 2019 augusztusában. Forrás: Bács István közéleti oldala/Facebook. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltattaAz Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával! | A veszteséges önkormányzati sportcég lakást bérelt a volt fideszes alpolgármestertől Érden | A veszteséges önkormányzati sportcég lakást bérelt a volt fideszes alpolgármestertől Érden | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/03/11/a-veszteseges-onkormanyzati-sportceg-lakast-berelt-a-volt-fideszes-alpolgarmestertol-erden/ | 2020-03-11 11:33:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az ügyészség kezdeményezi Simon Gábor előzetes letartóztatását, erről a bíróság holnap reggel dönt - értesült a Népszabadság.
Az ügyészség hétfőn vette őrizetbe az MSZP egykori politikusát. Azzal gyanúsítják, hogy Simon Gábor egy ismerősével Gabriel D. névre kiállított hamis bissau-guineai útlevéllel nyittatott magának bankszámlát egy hazai pénzintézetnél.
A volt szocialista parlamenti képviselő február 13-án mondott le mandátumáról, miután kiderült, hogy több mint 240 millió forintot parkoltat egy ausztriai bankszámlán, s ez az összeg nem szerepelt a képviselői vagyonnyilatkozatában. | Belföld: Az ügyészség kezdeményezi Simon előzetes letartóztatását | Szerda reggel kiderül, a bíróság eleget tesz-e a vádhatóság kérésének. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/az-ugyeszseg-kezdemenyezi-simon-elozetes-letartoztatasat-1449515 | 2014-03-11 16:23:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Mint ismert, a Hír TV munkatársait hétfő délelőtt, a III. kerületi Holiday Beach Budapest nevű szálloda egyik közösségi teréből dobta ki Magyar Péter biztonsági embere. Az újságírók a kiszivárgott hangfelvételről szerették volna kérdezni a Tisza-elnököt, aki érdemi válaszok helyett idegesen felpattant a székéből, és a közvetlen mögötte álló testőrétől kért segítséget, aki szó szerint, a derekuknál megfogva hajította ki a helyszínről a HírTV munkatársait.
A Riposthoz eljutott információk szerint az agresszívan fellépő testőr Magyar Péter egyik nagyon fontos bizalmi embere: a testőrködés mellett ő a politikus első számú személyi sofőrje is. Szinte nem volt még olyan nyilvános rendezvénye Magyar Péternek, ahol "Bence" ne lett volna ott a közvetlen közelében. Ő furikázza a Tisza-elnököt a megbeszélésekre, tárgyalásokra, találkozókra, a repülőtérre, de néha még bevásárolni is. Úgy tudjuk, Magyar Péter gyakran a legközelebbi hozzátartozóinak, akár magáncélokra is felkínálja a férfi szolgáltatásait, ha fuvarra van szükségük.
"A testőr-sofőr egyébként nagy titkok tudója lehet, hiszen a hátsó ülésen folyó beszélgetésekből mindent hall. Hogy ezeket rögzíti-e diktafonnal, azt nem tudni, mindazonáltal nem lennék meglepve, ha így tenne" - írja a Ripost.
Az újságírókkal erőszakoskodó testőr mindenhova árnyékként követi a főnökét Magyar Péter nyilvános- és a magánrendezvényein, miközben fontos irányító, őrző-védő feladatot lát el, a legmodernebb biztonsági technikával felszerelkezve.
Magyar Péter legújabb testőrbotránya kapcsán fontos elmondani, hogy a politikus sorozatosan egymásnak ellentmondó dolgokat állít a testőreiről: néha letagadja a létezésüket, néha viszont dicsekszik velük. Szintén emlékezetes, hogy egy a Tisza-elnök egy másik testőréről nemrég az derült ki , hogy éveket ült börtönben csoportos rablás miatt. | Bemutatjuk Bencét, Magyar Péter riporterekre rátámadó testőrét | Hiába tagadja le folyamatosan Magyar Péter, mostanra már mindenki tudja, hogy vannak testőrei. Az is kiderült, hogy Magyar Péter testőrgárdájának egyik oszlopos tagja, legfontosabb személyes testőre és sofőrje dobta ki erőszakkal a Hír TV stábját a Tisza Párt sajtótájékoztatójának helyszínéről. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/bemutatjuk-bencet-magyar-peter-riporterekre-ratamado-testoret | null | true | null | null | Origo |
A lap szerint a jövőben az éves jogállamisági jelentésben külön fejezetet fog kapni a belső piacot érintő ügyek kérdése - írta Michael McGrath a demokráciáért, igazságügyért és jogállamiságért felelős biztosjelölt.
A héten az Európai Parlament ugyanis írásban kérdezte a következő Európai Bizottság jelöltjeit a novemberi szóbeli meghallgatás előtt, és válaszában McGrath hangsúlyozta, a jogbiztonságnak, a törvény előtti egyenlőségnek és a korrupció elleni harcnak közvetlen gazdasági relevanciájuk van: hatással vannak a befektetésekre, a versenyképességre és a munkahelyekre.
Jelenleg az éves jogállamisági jelentés négy területet ölel föl (média szabadsága, bíróságok függetlensége, korrupció elleni harc, fékek és ellensúlyok rendszere), ehhez csatlakozna az új fejezet. Bár Ursula von der Leyen jelezte, szeretné, ha a jelentésnek közvetlenebb kapcsolata lenne az uniós támogatások kifizetésével, a konkrétumokra még várni kell.
Az EU többször kifogásolta, hogy az Orbán-kormány adminisztratív vagy jogi eszközökkel hozott bizonyos cégeket versenyelőnybe. A kormány által stratégiainak titulált szektorokban a kimondott cél a külföldi tulajdonosok kiszorítása. Az ellensúlyokat, hatósági vizsgálatokat pedig gyakran előre kizárják, ami a jogbiztonságot és magát a jogállamiságot is gyengíti a kritikusok szerint. | Újabb pénzeket vonhatnak el Magyarországtól Orbánék intézkedései miatt | Újabb pénzmegvonással sújthatja az Európai Unió Magyarországot a kormány piactorzító intézkedései miatt. A Népszava brüsszeli forrásokra hivatkozva azt írja: elképzelhető, hogy az uniós támogatások kifizetését összekapcsolják a jogállami normák teljesítésével. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/ujabb-penzeket-vonhatnak-el-magyarorszagtol-orbanek-intezkedesei-miatt/438999 | null | true | null | null | Hírklikk |
Megvédte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Andrew G. Vajnát írásbeli válaszában, amelyet Schiffer András LMP-s képviselő "Hogyan válhatott Magyarország kormánya offshore-kormánnyá?" című kérdésére adott - derül ki a parlament honlapján megjelent válaszból. Semjén szerinte nincs összeférhetetlenség Vajna filmszakmai tisztségei és egykori filmforgalmazó cégében betöltött jelenlegi felügyelőbizottsági tagsága között.
Az ellenzéki politikus kérdését Orbán Viktor miniszterelnöknek címezte - aki, mint Schiffer András írja, "ellenzékben, majd 2010 után miniszterelnökként többször élesen bírálta az offshore-lovagok tevékenységét, és büszkén jelentette be elkergetésüket" -, helyette a helyettese, Semjén Zsolt válaszolt. Kérdésében Schiffer utalt a közelmúltban megjelent sajtóhírekre, amelyek offshore cégekkel hozták kapcsolatba a kormánytagok közül Seszták Miklós fejlesztési minisztert és L. Simon László miniszterelnökségi államtitkárt, vagy éppen a Matolcsy György elnökölte Magyar Nemzeti Bankot. А legújabb sajtóinformációk szerint annak ellenére, hogy kormánybiztossá való kinevezésekor Andrew G. Vajna azt ígérte, hogy kiszáll filmforgalmazó cégéből (InterCom Zrt.), egy offshore cégen keresztül megtartotta érdekeltségét. Így - Schiffer András szerint - Andy Vajna а nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosként és а Filmszakmai Döntőbizottság tagjaként úgy szól bele а filmtámogatások elosztásába, hogy а forgalmazásban saját cége is részt vesz, és а támogatott alkotásokból származó bevétel egy része mindezek után egy offshore cégnél lаndоl.
Schiffer András írásbeli kérdésében több kérdésre is választ várt a miniszterelnöktől:
"Miért válhatott Magyarország kormánya offshore-kormánnyá,
mikor érik el végre, hogy közpénzek ne kerülhessenek adóparadicsomokban bejegyzett, átláthatatlan hátterű cégekhez,
mikor biztosítja végre Miniszterelnök Úr а közhatalmat gyakorló személyek üzleti kapcsolatrendszerének átláthatóságát, illetve
felszólítja-e a kormánybiztost, hogy tegye átláthatóvá érdekeltségeit, és rendezze az összeférhetetlenségre utaló helyzetét?"
A supervisory director nem irányít, nincs összeférhetetlenség
Semjén Zsolt írásbeli válaszában azt írja, "tény" az, hogy "Andrew G. Vajna a kormánybiztosi megbízatását, illetve a Magyar Nemzeti Filmalap Filmszakmai Döntőbizottságban betöltött tisztségének megkezdését megelőzően lemondott az InterCom igazgatósági tagságáról, és sem az InterCom Zrt.-ben, sem annak anyavállalatában semmilyen vezető tisztséget nem tölt be. A cégnyilvántartás adatai szerint Vajna az InterCom anyavállalatának anyavállalatában "supervisory director", amely a magyar jog szerinti felügyelő bizottsági tagságnak felel meg. Ez számára semmilyen döntési vagy irányítási jogot nem biztosít az InterCom Zrt ügyeiben. A Filmszakmai Döntőbizottság nem dönt és nem is dönthet abban a kérdésben, hogy a Filmalap által támogatott filmek gyártói mely forgalmazóval kötnek szerződést, így sem az InterCom, sem más forgalmazó nem kedvezményezettje a Döntőbizottság döntéseinek. Ennek megfelelően Andrew G. Vajna esetében semmilyen összeférhetetlenség nem áll fenn" - írja a miniszterelnök-helyettes.
(Jelmagyarázat: vastag nyíl - tulajdonos, zöld nyíl - jogelőd)
Az állam eddig nem, de a jövőben támogathatja a filmforgalmazókat
Az InterCom állami támogatásával kapcsolatos feltevésre Semjén azt írta: "a magyar filmek terjesztésének előmozdítása céljából sem az InterCom, sem más hazai filmforgalmazó cég támogatásban nem részesült. Így az az állítás sem állja meg a helyét, hogy közpénzek vándorolnának kereskedelmi tevékenységet végző forgalmazó vállalatokhoz, noha ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a magyar és az európai filmek forgalmazásának támogatását az uniós szabályok, illetve a magyar törvények kifejezetten ösztönzik, illetve lehetővé teszik. Ezért nem is zárható ki, hogy a jövőben lesznek olyan támogatási mechanizmusok, amelyek a magyar filmek minél sikeresebb forgalmazását fogják ösztönözni, hiszen e filmek jó piaci és fesztiválszereplése mindannyiunk érdeke" - derül ki a dokumentumból.
Az offshore váddal kapcsolatban pedig ezt válaszolta a miniszterelnök-helyettes: "kérdésben megfogalmazott váddal szemben a tény az, hogy Magyarország élen jár az offshore cégek elleni küzdelemben. 2010-ig viszont senki nem foglalkozott az átlátható viszonyok megteremtésével. Ma a korábbinál jóval határozottabb a fellépés az offshore cégek ellen, kevés olyan országban született annyi intézkedés, mint nálunk annak érdekében, hogy átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű cégek ne juthassanak közpénzekhez. Ezt szolgálja az új közbeszerzési törvény és az új Büntető törvénykönyv is. A fejlesztési támogatásokat elnyerő cégek folyamatos átvilágításával is már közel 300 offshore gyanús céget szűrtek ki" - összegezte a megtett lépéseket Semjén Zsolt. | Külföldre menő magyar közpénzek - Semjénnek kellett magyarázkodnia | Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Magyarország élen jár az offshore cégek elleni küzdelemben, és az adóparadicsomokban bejegyzett cégekhez köthető Andrew G. Vajna filmszakmai tisztségei és egykori filmforgalmazó cégében betöltött jelenlegi pozíciója között nincs összeférhetetlenség. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/kulfoldre_meno_magyar_kozpenzek_semjennek_kellett_magyarazkodnia.587477.html | 2014-10-01 17:08:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Az alapítvány képviselői már az év elején felhívták a figyelmet a visszásságokra
Az alapítvány közleménye szerint a rakpart dunai kőfala 400 méter hosszúságban súlyos műszaki és esztétikai hibákkal épült újjá, és nem felel meg a rá vonatkozó szabványoknak és előírásoknak, ennek ellenére a világörökség részét képező árvízi védművet a főváros átvette. Az Európai Bizottság a csepeli szennyvíztisztító projekt végső kifizetésének utolsó húsz százalékát ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a rakparti kőfal úgy épüljön meg, mint az eredeti.
Az alapítvány szerint a tervezők, a beruházók és az engedélyező szervek az építés alatt a költségek csökkentésében voltak érdekeltek, emiatt több esetben szándékosan igyekeztek eltitkolni az építkezéssel kapcsolatos valós tényeket. A szervezet attól tart, hogy a súlyos építési hibák elfedésére utólag alkalmazott kőlapok le fognak esni. | Belföld: Milliárdokat veszíthet a főváros a hibás rakpartszakasz miatt | Tizenötmilliárd forint uniós támogatástól eshet el Budapest, ha nem építik újjá a budai alsó rakpart | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20100827-milliardokat_veszithet_a_fovaros_a_hibas_rakpartszakasz_miatt-786541 | 2010-08-27 12:30:19 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2008.03.06. 19:33
Megsértettük a közbeszerzési törvényt – ismerte el a HospInvest Zrt. alelnöke. A Heves megyében 20 évre monopolhelyzetbe került kórház-üzemeltető vállalat vezetőit azonban ez a tény nem érdekli. Szerintük az intézményeket áruba bocsátó önkormányzatokat terheli a felelősség. Mindeközben a Heves Megyei Közgyűlés polgári frakciója a közbeszerzési döntőbizottsághoz és az Észak-magyaroszági Regionális Közigazgatási Hivatalhoz fordult jogorvoslatért. A polgári frakció azt szeretné, ha a pályázatot semmissé tennék és a HospInvestet öt évre kizárnák minden közbeszerzésből. • Felülvizsgálná az egri kórház privatizációját a Fidesz
Törvényességi vizsgálatot kezdeményez a Heves Megyei Közgyűlés polgári frakciója a regionális közigazgatási hivatalnál a szocialista vezetésű közgyűlés múlt pénteki, a kórház működtetésére vonatkozó döntése ellen. A megyei önkormányzat ugyanis feltételül szabta a pályázóknak, hogy három évre visszamenőleg nyújtsanak be banki igazolást arról, hogy nem volt tartozásuk és senki nem kért ellenük végrehajtást. A HospInvest azonban ezt csak az utóbbi két évre vonatkozóan tette meg.
A polgári frakció tagjai szerint ezt a tényt már a döntés-előkészítésnél, de legkésőbb a megyei közgyűlés ülésén figyelembe kellett volna venni. Ezért a közigazgatási hivataltól kérik a HospInvestet győztesnek kihirdető határozat megsemmisítését. A polgári frakció tagjai törvénysértőnek tartják, hogy a kórház vagyonkezelését nem közbeszerzési eljárás keretében hirdették meg. Ezért felkérik a közigazgatási hivatalt arra is, hogy a HospInvestet öt évre tiltsa el a közbeszerzési pályázatoktól. A hatvani és a gyöngyösi kórházat is üzemeltető részvénytársaság alelnöke viszont azt állítja, a törvénysértést nem ők, hanem a pályázatokat kiíró és elbíráló önkormányzatok követték el.
„Megsértettük a közbeszerzési törvényt, vagyis megsértette Gyöngyös, és? Nem a közbeszerzési törvényt alkalmaztuk. Jogászaiknak el kellene olvasnia, hogy hogy kell egy vagyonhasznosítással egybekötött közfeladat-ellátást pályáztatni, és ha ezt elolvasnák, rájönnének, hogy ennek az egész ügynek semmi köze a közbeszerzéshez. Ha a kérdést úgy teszi föl, hogy megsértette-e a gyöngyösi, az egri vagy a Heves Megyei Önkormányzat a közbeszerzési törvényt, arra egy válasz lehet: persze” – mondta a HospInvest Zrt. alelnöke, Deák Gábor.
Közben Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke megerősítette, hogy az egri Markhot Ferenc-kórház privatizációjának eredményét próbaperben támadja meg a szakszervezet is. | A HospInvest elismerte: megsértette a közbeszerzési törvényt | Megsértettük a közbeszerzési törvényt – ismerte el a HospInvest Zrt. alelnöke. A Heves megyében 20 évre monopolhelyzetbe került kórház-üzemeltető vállalat vezetőit azonban ez a tény nem érdekli. Szerintük az intézményeket áruba bocsátó önkormányzatokat terheli a felelősség. Mindeközben a Heves Megyei Közgyűlés polgári frakciója a közbeszerzési döntőbizottsághoz és az Észak-magyaroszági Regionális Közigazgatási Hivatalhoz fordult jogorvoslatért. A polgári frakció azt szeretné, ha a pályázatot semmissé tennék és a HospInvestet öt évre kizárnák minden közbeszerzésből. • Felülvizsgálná az egri kórház privatizációját a Fidesz | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/03/a-hospinvest-elismerte-megsertette-a-kozbeszerzesi-torvenyt | 2008-03-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Tóth Bertalan bejegyzése szerint nekik, szocialistáknak, nagyon fontos, hogy mindig legyen, aki ad egy falat kenyeret az éhezőnek, meleget a fázónak, aki segítséget nyújt másnak a bajban. "Az emberekkel, az emberekért dolgozunk!" - fogalmazott.
A politikus beszámolója szerint kihelyezett frakcióülést tartottak Győrteleken és a helyben lakó közmunkásokkal együtt pakolták a szétosztásra váró szociális tűzifát. "Parlamenti, politikai munkánkon és az országjáráson fölül, így személyesen is segíthetünk azoknak a rászorulóknak, akiket az Orbán-kormány magukra hagyott!" - írja Tóth Bertalan.
Az MSZP elnöksége, frakciója a helyi politikusaikkal és a Societas ifjú szocialistáival már hat éve tesz eleget Halmi József polgármester meghívásának. Munkával és - ahogy Tóth Bertalan fogalmaz - szerény adományokkal járulnak egy kicsit hozzá az itt élők körülményeinek javításához. Tóth Bertalan szerint a helybéliek egyharmada szegénységben él, nagyon sokan nem tudják kifűteni a házukat, egy betegség pedig teljesen felboríthatja egy család amúgy is szűkös költségvetését.
"Mi, szocialisták, azért dolgozunk, hogy az itteniek helyzete is javuljon, országszerte jusson figyelem és segítség a rászorulóknak, és a bérből és nyugdíjból meg lehessen élni" - írja Tóth Bertalan. | Közmunkásokkal együtt pakolták a szociális tűzifát az MSZP képviselői | Az emberekkel, az emberekért dolgozunk! – írta Facebook-bejegyzésében az MSZP frakcióvezetője annak apropóján, hogy a szocialista képviselőcsoport győrteleki kihelyezett ülésén a közmunkásokkal együtt pakolták a szociális tűzifát. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/kozmunkasokkal-egyutt-pakoltak-a-szocialis-tuzifat-az-mszp-kepviseloi/439941 | null | true | null | null | Hírklikk |
Az Orbán-kormány kihagyta saját magát a vadászrepülő-beszerzéséből; a testület helyett a nemzetbiztonsági kabinet (Orbán Viktor erőteljes bábáskodása mellett) döntött a Gripenek megvásárlásáról; a vételi szerződést közbeszerzési eljárás nélkül hozták tető alá; végül, de nem utolsósorban semmi szükség nem volt új vadászgépekre, nyugodtan feltuningolhatták volna a magyar légierő MÍG 29-eseit - így summázhatók a Gripen Vadászrepülőgép beszerzését vizsgáló kormányzati bizottság főbb megállapításai.
A Fidesz-kabinetet erősen kárhoztató jelentés nem szolgál komoly újdonságokkal, hacsak nem a titkosított részekbe zsúfolták be a nóvumokat. A mintegy 83 oldalas összegzésnek ugyanis csak a fele publikus, a többit gondosan elzárták a köz elől.
Ami Orbán Viktor az anyagban lebegtetett felelőségét illeti, arról csupán annyi biztos, hogy bár eredetileg 2003-ra ütemezték az új vadászgépek beszerzését, bérlését, ezt az időpontot egy kormányhatározattal 2001-re hozták előre. Továbbá a kisgazda irányítású honvédelmi tárca kitartóan az amerikai F16-osok mellett érvelt (ahogy számos fideszes szenátor is), az Orbán által személyesen felügyelt nemzetbiztonsági kabinet hirtelen átült az F16-osokról a Gripenekre.
Ami az objektív tényeket illeti, a vadászgépek beszerzésének szempontjai közül az ellentételezés mértéke volt a leghangsúlyosabb (ez a bírálás során 50 százalékkal esett latba). Márpedig a jelentés szerint a svédek a mintegy 124 milliárd forintos ár 105 százalékát "forgatták" volna vissza különböző beruházások formájában.
Így az Orbán-kabinet végül úgy döntött, 130 milliárdért bérel Gripeneket hosszútávra. Tette ezt annak ellenére, hogy saját honvédelmi minisztériuma szerint a megszerezni tervezett vadászok NATO kompatibilis felfegyverzésére még igen sokat kellett volna áldozni. (A bizottság becslése szerint mintegy 43-45 milliárdot. Így az ügylet költsége viszont meghaladta volna a 165 milliárd forintot, azaz legalább a dupláját kóstálta volna annak, amit a MÍG 29-esek korszerűsítésére kellett volna fordítani. Megjegyzendő, a kisgazda vezetésű honvédelmi tárca kezdetben a MIG-ek felújítását preferálta, csak azután váltott F-16-osokra, miután a miniszterelnök világossá tette, hogy Magyarország biztonsági-védelmi rendszere nem függhet az oroszoktól. Az más kérdés, hogy emiatt valóban le kellett volna mondani a MIG-ekről, hisz azokat nem csak egy orosz-német vállalat korszerűsíthette volna, de információink szerint befutott egy olcsó izraeli ajánlat is.
A 2002-es hatalomváltás után a Medgyessy-kormányt kötötték elődjének kötelezettségvállalásai, nem szállhatott ki a Gripen-bizniszből, ha nem akart súlyos tízmilliárdokat leszurkolni kártérítésként. Így Juhász Ferenc honvédelmi miniszter előre menekült, és újratárgyalta a kontraktust. az eredmény egy hivatalosan 211 milliárdos megállapodás. A papíron mintegy 80 milliárdos többlet hivatalosan a korszerű fegyverek és technikák (például levegőben való tankolás) ára, illetve a Medgyessy-kormány nem lízingelte, hanem tulajdonba vette a repülőket. Illetve információink szerint az új szerződés kedvezőbb fizetési feltételeket engedélyezett, hisz például az Fidesz-kormány olyan kontraktust kötött, aminek értelmében a 130 milliárdból mintegy 50 milliárdot az első két évben kell kifizetni.
Orbán a jelentésre reagálva csak annyit mondott, hogy bár még nem olvasta azt, kormánya katona- és gazdaságpolitikai szempontból egyaránt megalapozott döntést hozott Gripen-ügyben. A Fidesz elnöke azért egy visszásságot is megemlített, mint mondta, azt lehet tudni, hogy a svédek a Gripen-beszerzéssel kapcsolatban vizsgálatot indítottak korrupció gyanúja miatt, ami Magyarországot is elérheti, ám a svédek 2003 körül kutakodnak, márpedig ebben az időszakban pont a hivatalba lépett szocialista kormány módosította a kontraktust valamilyen rejtélyes okból. | Nincs új a Gripen alatt | Nincs új a Gripen alatt - Orbánék nem közbeszereztek, Medgyessyék 80 milliárddal költöttek többet technikára és tulajdonjogra. | null | 1 | https://index.hu/belfold/gripen3093/ | 2007-11-09 00:00:00 | true | null | null | Index |
Bocsánatot kér választóitól a Kutya Párt budakeszi önkormányzati képviselője, Jakab András, mert az idén júniusban tartott voksolás előtt nem tárta fel előttük bűnügyekkel terhelt múltját. A 43 éves politikus hosszú időn át börtönben ült, de állítása szerint az elmúlt 8 évben már semmilyen bűncselekményt nem követett el, erkölcsi bizonyítványa is van. Most azért beszél eddig nem hangoztatott előéletéről, mert alig, hogy bekerült a testületbe és konfliktusa adódott a fideszes többségű önkormányzat vezetésével, a múltjára utaló, számára fenyegetőnek ható üzeneteket és egy rejtélyes telefonhívást is kapott. Ezek miatt feljelentést is tett október végén.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy nem lett volna-e joga tudni a választóknak már kampány idején, hogy a Kutya Párt képviselőjelöltjének, a listájáról bekerült politikusnak milyen előélete van. - Követtem el hibákat, amikért megbűnhődtem és megbűnhődök. Azért nem akartam a múltamat a választás előtt a nyilvánosságra hozni, mert bennem volt a félsz, nem voltam rá büszke, és a magánéletem részének tekintettem. Ezért bocsánatot kérek a választóktól - mondta. Nemcsak a választók, de a Kutya Párt tagságának nagy része sem ismerte Jakab András múltját, akik pedig mégis, azok rábízták a döntést, hogy beszél-e róla vagy sem. - Ezt én b.sztam el, nem a párt. Amikor ki kellett állnom a tagság elé bemutatkozni, nem mondtam el nekik. Szégyelltem a dolgokat és nem akartam csalódást okozni, de utólag belátom, hogy ez hiba volt - fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy most felmerül-e benne a lemondás gondolata, úgy felelt: - Nem hiszem, hogy a múltam miatt le kéne mondanom. Súlyos hibákat követtem el, de sokat dolgoztam magamon, hogy változtassak. Legfeljebb akkor mondanék le, ha érzékelnék ilyen választói akaratot.
Jakab András a Magyar Hangnak elmondta, még 18 évesen ítélték 6,5 év börtönre 2000-ben, öt éven belül szabadult jó magaviselete miatt. 14 évesen elköltözött otthonról, és később olyan társaságokba keveredett, amelyek "nem jó irányba vitték az életét". Ennek az lett a vége, hogy "brahiból" telefonokat kezdtek elvenni, ami miatt végül huszonegy rendbeli csoportos rablás miatt ítélték el az ügy másodrendű vádlottjaként. Hangsúlyozta, hogy fizikailag sosem bántott senkit sem akkor, sem később. A politikus 2005-ben szabadult, és bár elmondása szerint próbált visszailleszkedni a társadalomba, egy szerelmi csalódást követően ismét elkezdett "hülyeségeket" csinálni a következő két-három évben. Egy időben pedig az utcán is élt, így volt, hogy lopott, de elkapták garázdaság és füves cigi birtoklása miatt is. Ezekből az ügyekből börtönbüntetés nem lett, próbára bocsátás, illetve pénzbírságok igen. Jakab András szerint 2011-ben kezdett el "megjavulni", ám még utána is két alkalommal ittas vezetésen kapták, ami miatt két évre el is vették a jogosítványát 2015-ben. Az elmúlt kilenc évben viszont már szavai szerint törvénykövető életet él, lett felesége és két gyermeke, miközben rájött arra is, hogy korábbi viselkedésével csak magát pusztította.
A Kutya Párthoz még 2019-ben csatlakozott, miután Kovács Gergelyt, a párt társelnökét látta az egyik 2018-as, rabszolgatörvény elleni tüntetésen, miközben rendőrök gyűrűjében áll egy doboz sörrel a kezében. Szimpatikus volt neki ez a lázadó hozzáállás, úgy érezte, hogy ő maga is egész életében a rendszer ellen lázadt. Jakab András 2020 óta párttag, 2021 óta pedig nekik is dolgozik műhelymunkatársként, ami azt jelenti, hogy egyfajta mindenesként segíti az MKKP országos projektjeinek előkészítését. - A Kutya Pártban találtam meg azt a közösséget, akikkel úgy éreztem, hogy vissza is tudok adni valamit, szolgálni az embereket. Szeretnék jót tenni, viszont a múltam mindig visszaköszön. Nem akarok emiatt félni többé - mondta.
A feljelentésével kapcsolatban Jakab András lapunknak úgy fogalmazott, 13 napja volt még csak képviselő, mikor először egy álnevet használó Facebook-profilról számára fenyegetőnek ható üzeneteket kapott, majd az illető telefonos hívást is kezdeményezett vele. Ennek előzménye, hogy a kutyapártos politikus cikket írt arról október 16-án, hogy szerinte törvénytelenül működik a budakeszi önkormányzat. Írásában azt fejtegette, vannak olyan pontjai a szervezeti és működési szabályzatnak (szmsz) helyben, amik az önkormányzatokat szabályozó törvénybe (Mötv.) ütköznek. Az új szmsz például kiköti, hogy a testületi üléseket csak az önkormányzat által megbízott cég vagy a polgármesteri hivatal munkatársa közvetítheti és készíthet kizárólagosan felvételeket, miközben a törvény szerint a képviselő-testületek ülései nyilvánosak, csak bizonyos esetekben rendelhető el zárt ülés. Jakab ezt a cikket megosztotta egy helyi csoportban, illetve ez alá kommentelte az Átlátszó egy korábbi cikkét Konkoly Zita helyi jegyzőről. Ebben többek közt azt írták, hogy a lap által firtatott ügyek elégtelen kivizsgálása is szerepet játszottak abban, hogy az érdi polgármester kezdeményezte az akkor még ott dolgozó Konkoly munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését. A politikust ezután behívta magához a polgármester és a jegyző egyeztetésre, ahol állítása szerint a cikke is szóba került, és a jegyző nemtetszését fejezte ki a bejegyzéssel kapcsolatban.
"Szerintem te kellene hallgassál"
A találkozást követően érkeztek az üzenetek az említett Facebook-profiltól, majd az illető telefonhívást is kezdeményezett a politikussal október 17-én. A férfi a nevét nem árulta el, de azt állította magáról, hogy ő Konkoly Zita élettársa és hogy egyébként kormányhivatali dolgozó - persze nem tudni, hogy ezek az állítások igazak-e. Jakabot arra figyelmeztette, hogy megpiszkálhatja a múltját, de a családját is emlegette. Úgy tudjuk, a beszélgetés egy pontján az hangzott el: "ma egy olyan dolgot kértek le pontosan rólad, meg a te családodról, meg rólad, mindenkiről, aki hozzád tartozik, hogy szerintem te kellene hallgassál". A férfi egyértelművé tette, azt akarta elérni, hogy Jakab ne foglalkozzon többet Konkollyal, mondván, hogy a jegyzőnek semmi köze a pártpolitikához, továbbá hogy a politikus vegye le az említett cikkekkel kapcsolatos posztját, amit egy helyi csoportba rakott ki. Ezeknek Jakab nem volt hajlandó eleget tenni. Jakab András a beszélgetés után letiltotta a férfi profilját és telefonszámát is, más fórumon azóta nem kereste őt. A történtek miatt az MKKP politikusa feljelentést tett október 29-én. Ebben azt közölte a rendőrökkel, hogy miután a férfi azt állította magáról, hogy a jegyző élettársa és a kormányhivatalnál dolgozik, úgy érezte, hogy az illető visszaél a pozíciójával és fenyegeti. A politikus azért döntött úgy, hogy a rendőrséghez fordul, mert vörös vonalnak tekinti, hogy a családját emlegették, másrészt pedig, mert a jövőben is úgy akar dolgozni, ahogy azt a választói elvárják tőle, nem pedig úgy, ahogy azt rákényszerítenék. - Oké, hogy szar ember voltam, de azért ne fenyegessenek, mert a munkámat végzem. Bízom benne, hogy bár az én történetem rosszul indult, de még lehet happy end a vége - jegyezte meg.
A jegyző jogi lépéseket ígér
Lapunk az ügyben kíváncsi volt arra, Konkoly Zita jegyzőnek van-e tudomása arról, hogy valóban felhívta-e az az élettársa a képviselőt vagy valaki más hamisan állíthatott-e ilyet Jakab Andrásnak, és ha tényleg ilyet tett az élettársa, akkor szerinte elfogadható-e az ilyen fajta nyomásgyakorlás. - Dr. Konkoly Zita nyilatkozom, hogy nincs élettársam. Senkit nem kértem meg semmilyen nyomásgyakorlásra sem most, sem korábban, részemről a nyomásgyakorlás semmilyen formája nem elfogadható. Jakab András képviselő állítása súlyosan sérti a magánszférámat. A képviselő rosszindulatú híresztelése árt a szakmai megítélésemnek, veszélyezteti a további szakmai életpályámat. A jó hírnevem megsértése miatt a szükséges jogi lépéseket megteszem - szögezte le. Arra pedig, hogy igaz-e, hogy Jakab kritikus posztja és az Átlátszó-cikk miatt Konkoly Zita egy személyes egyeztetésen is nemtetszését fejezte ki a képviselőnek, azt írták: "Jakab András MKKP képviselő ebben a ciklusban kezdte meg munkáját a képviselő-testületben, amihez - minden más képviselőhöz hasonlóan - szerettünk volna segítséget nyújtani. Emiatt hívtuk be a Polgármesteri Hivatalba, ahol az önkormányzat működéséről, a hivatali eljárási lehetőségekről tájékoztattuk. Szakmai segítséget adtunk ahhoz, hogy képviselői munkáját jobban tudja végezni. Sajnáljuk, ha ezt Jakab András nem így értékelte".
Budakeszi önkormányzatától arról is érdeklődtünk, mit szólnak ahhoz, hogy az MKKP képviselője szerint problémás az szmsz, például mert az ülésekről nem készíthet bárki felvételt. Erre azt felelték, hogy a képviselő-testületi üléseken a nyilvánosság biztosított. - Az ülésterem jellegéből adódóan a vendégek a képviselők mögött tudnak helyet foglalni, ahonnan a nyilvánosságra nem tartozó képfelvétel is készíthető akár a munkát végző képviselők előtt elhelyezett jegyzetekről, laptopokról, ahol magánüzenetek is megjelenhetnek felugró ablakban - írták. Szerintük Jakab András szóban jelezte, hogy az ülések alatt maga is szeretne élő felvételt készíteni, és elhangzott az is, hogy a rendelkezés pontosítására a képviselő szöveges javaslatot kíván tenni, "de ezt még a mai napig nem tette meg, helyette a médiához fordult". - A Polgármesteri Hivatal meg fogja tenni szöveges javaslatát a hivatkozott rendelkezés módosítására, miután a képviselői módosító javaslat nem érkezett meg - írták. Szerintük Jakabnak az azzal kapcsolatos állítása is valótlan, hogy az szmsz előírná, hogy a vagyonnyilatkozatok kiadásához képviselő-testületi döntés szükséges.
Kutya Párt: Van olyan, hogy az emberek hibáznak
A Magyar Hang a Kutya Párt vezetését is kereste, hogy megtudjuk, nem gondolják-e, hogy Jakab András előéletéről tudnia kellett volna a választóknak, mielőtt ő bekerül a helyi testületbe. Válaszuk szerint igen, kellett volna tudniuk. - András ezért kért bocsánatot a választóktól és a közösségtől is - hangsúlyozták. Felvetettük azt is, nem látják-e úgy, a többi párttagnak is tudnia kellett volna Jakab múltjáról. Az MKKP válasza szerint Jakab András azért tudott bekerülni a képviselő-testületbe, "mert helyben sokan ismerik és kedvelik, hiszen rengeteget tett és tesz a városáért". - Múltja sosem volt titok, többen is tudtak róla mind a városban, mind a pártban. Az egész ügy lényege pont az, és képviselőnk azért állt ki a nyilvánosság elé, mert a fideszes városvezetés fenyegetéssel és zsarolással próbálta őt megfélemlíteni, eltántorítani a képviselői munkájától. Nem az MKKP kezelte ezt titokként, hanem a helyi Fidesz sugallja ezt, hogy hiteltelenítsék képviselőnk állításait. Büszkék vagyunk arra, hogy sem az MKKP-t, sem Jakab Andrást nem lehet megfélemlíteni és eltántorítani attól, hogy rámutassunk a mutyikra, visszaélésekre és szabálytalanságokra - írták.
Végül arról is érdeklődtünk, Jakab András története árthat-e szerintük a Kutya Párt megítélésének. Azt válaszolták, az MKKP-nál nem a múltjuk, hanem az alapján ítélik meg az embereket, hogy mit tesznek a közösségükért. - Van olyan, hogy az emberek hibáznak, rossz dolgokat követnek el az életük során és ezért jogosan megbűnhődnek, majd ezután jó útra térnek. Mi határozottan partnerek vagyunk abban, ha valaki változni és változtatni akar. Számunkra ez egy érték, mi sem a világot, sem az embereket nem fekete-fehéren látjuk - szögezték le. Azzal folytatták, hogy képviselőjük élettörténete jól rámutat arra, hogy milyen problémái vannak a magyar társadalomnak: mint megy keresztül egy nehéz sorsú fiatal, aki már gyerekként utcára kerül és nem kap semmilyen segítséget. - Ez a történet mégis jó példa arra, hogy minden rossz dolog ellenére, van kiút ezekből a lehetetlennek tűnő élethelyzetekből, meg lehet csinálni. A Kutyapárt is ennek szellemében működik: még a legrosszabb, legleheletlenebb helyzetekből is, munkával és odafigyeléssel, ki lehet törni. Tehát ez a történet nem árt a Kutyapártnak - tették hozzá. | "Oké, hogy szar ember voltam, de azért ne fenyegessenek, mert a munkámat végzem" | Bocsánatot kér választóitól a Kutya Párt budakeszi önkormányzati képviselője, mert a választások előtt nem tárta fel bűnügyekkel terhelt múltját. Most azért áll a nyilvánosság elé, mert alig, hogy bekerült a testületbe és konfliktusa adódott a fideszes többségű vezetéssel, a múltjára utaló, számára fenyegetőnek ható üzeneteket és egy rejtélyes telefonhívást is kapott. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/jakab-andras-mkkp-budakeszi-borton-169397 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Nőtt a Sánta család tulajdonrésze a Continental Dohányipari Csoportot tulajdonló cégben, miután a Ventas Coffee Kft.-ben tulajdonrészt szerzett a Sánta család harmadik generációja - közölte a cégcsoport hétfőn az MTI-vel.A tájékoztatás szerint az október 31-én zárult tranzakcióval a Sánta család legfiatalabb tagjai által tulajdonolt Jumpy Investment Kft. és Caudal Investment Kft. 11,25-11,25 százaléknyi tulajdonrészt vásárolt a Veszelovszki családhoz tartozó VLH Vagyonkezelő és Befektetési Kft.-től.A megegyezés után a Sánta család összesen 72,5 százaléknyi tulajdonrésszel rendelkezik a Ventas Coffee Kft.-ben.A Continental Dohányipari Csoportot két magyar üzletember alapította 1996-ban. A cégcsoportot magában foglaló holdingtársaság, a Ventas Coffee Kft. azóta is a két család tulajdonában van - közölték.A Continental Dohányipari Csoport több, Európában működő dohányipari vállalatot egyesít, a társaságot 28 éve alapították Hódmezővásárhelyen. Jelenleg mintegy 1500 dolgozót foglalkoztat, termékei csaknem 40 országban elérhetők - olvasható a közleményben. A cégcsoporthoz tartozik a Continental Dohányipari Zrt. sátoraljaújhelyi gyára, az Országos Dohányboltellátó Kft., valamint a szolnoki Dofer Dohányfermentáló Zrt. Leányvállalatai működnek Olaszországban, Németországban, Romániában és Szlovákiában.A nyilvános cégadatok szerint a Continental Dohányipari Zrt. tavaly 77,161 milliárd forint, tavalyelőtt 63,725 milliárd forint nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2023-ban 9,69 milliárd forint, 2022-ben 8,232 milliárd forint volt. | A Sánta családé lett a 9 milliárdos profitot termelő dohánycég többségi tulajdona Veszelovszkiékkal szemben | A változások a Continental Dohányipari Csoportot tulajdonló cégben zajlottak. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/04/santa-csalad-continental-dohanyipari-csoport-veszelovszki/ | 2024-11-04 16:04:28 | true | null | null | 24.hu |
Mint a Népszava tudósításából is kiderül, véget értek az európai bizottsági tagjelöltek meghallgatásai, megszülettek az egyezmények a legnagyobb pártcsaládok között, aminek köszönhetően az Európai Parlament a jövő heti plenáris ülésén várhatóan jóváhagyja a 26 biztosjelöltet. Így december 1-én megalakulhat az új uniós ellenőrző és végrehajtó testület Ursula von der Leyen elnökletével, akit már korábban megválasztott a képviselő-testület. Az EB mandátuma öt évre szól. A megegyezés nyomán Várhelyi Olivér biztos maradhat, ezúttal az egészségügyért és az állatjólétért felel majd.
Ami a megegyezést illeti: a legnagyobb akadálya eddig az volt, hogy az EP két meghatározó politikai frakciója, az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D) között sokáig nem fogadták el a másik bizottsági elnökhelyettesének a személyét. Miután ebben kiegyeztek, az utat nyitott a még függőben lévő további öt jelölt jóváhagyásához is. Így kaphatta meg az "áldást" Várhelyi Olivér is, aki az előző öt év fajsúlyosabb bővítési biztosi területe után ezúttal a jelentéktelennek mondható egészségügyi és állatjóléti biztos lesz. Ráadásul menet közben még az eredetileg neki szánt portfoliót is alaposan megnyirbálták, kivették belőle a nők szexuális és reproduktív egészségét érintő ügyeket és a válsághelyzetek kezelését. Várhelyit azért szabadítják meg a két feladatkörtől, mert a képviselők többsége nem ért egyet az abortuszról vallott nézeteivel és úgy véli, hogy november eleji parlamenti meghallgatásán nem határolódott el az Orbán-kormány vitatott orosz és kínai vakcina beszerzéseitől a Covid19 pandémia idején.
Vajon győzelem-e a kormánynak, Orbánnak, hogy átment Várhelyi Olivér magyar biztos-jelölt? Különösképpen annak fényében, hogy megszivatták, illetve utóbb meg alaposan megnyirbáltak a portfolióját, ami majdhogynem ki is ürült? Balázs Pétert kérdeztük.
A korábbi külügyminiszter és uniós biztos fontosnak tartotta emlékeztetni arra, hogy az alapszerződés értelmében minden ország állíthat egy biztost, azaz ez kijár Magyarországnak is. Az egyes országok által jelölt biztosok személye nem automatikusan válik biztossá, meghallgatáson kell átesnie, így el kell nyernie egyrészt a tagállamok, másrészt az Európai Parlament többségének a szavazatát. Némileg eltérő a biztosjelöltek megmérettetése, illetve az egész bizottság összeállítása. Meghallgatni ugyanis az egyéneket szokták, szavazni ugyanakkor az egész bizottságról, egészben szavaznak. Ebben a kontextusában: Várhelyinek az egyéni meghallgatásán el kellett viselnie, hogy Orbán emberének tekintik, amihez persze hozzájárult ő maga is, az elmúlt öt év biztosi tevékenységével - mutatott rá a szakember, megjegyezve, hogy így a különböző próbaételek, megjegyzések nem is elsősorban neki szóltak, hanem üzenetet jelentettek Orbán Viktornak.
Az utóbbi napokban egyébként is már egyáltalán nem Várhelyiről volt szó, hanem a két alelnökjelölt, az olasz és a spanyol személyéről vitázott a két család/tábor. Végül azonban megegyeztek, így kapott zöld utat a bizottság egésze, s ennek a megegyezésnek a farvízén Várhelyi is.
Ha az állatjóléti tárca győzelemnek számít, akkor az, hogy átcsusszant, az minden bizonnyal győzelem - jegyezte meg maliciózusan kérésünkre Balázs Péter. Már csak annak fényében is, hogy ráadásként az amúgy sem túl jelentős tárcát is még egy kicsit körbe is nyírták. "Ám, ha kevésbé akarok udvariasan fogalmazni: ha a bizottság egyik, ha nem legjelentéktelenebb tárcája győzelmet jelent, akkor tessék ünnepelni!". | Lelke rajta annak, aki szerint győzelem, hogy a Bizottság legjelentéktelenebb portfoliója a mienk | Ha diplomatikusan akarok fogalmazni, akkor azt mondom, minden bizonnyal győzelem, hogy ha az állatjóléti tárca birtokosaként Várhelyi Olivér is megkapta – az összes több biztossal együtt – a bizottság jóváhagyását. Ám kevésbé udvariasan azt mondanám, ha a bizottság egyik, de legjelentéktelenebb tárcája győzelmet jelent, akkor tessék ünnepelni. Így kommentálta Balázs Péter azt a brüsszeli hírt, miszerint az Európai Parlament a jövő heti plenáris ülésén végre – csomagban – szavazhat a következő öt év biztosjelöltjeiről. A korábbi külügyminiszter, uniós biztos rámutatott: Várhelyinek az egyéni meghallgatásán el kellett viselnie, hogy Orbán emberének tekintik, amihez hozzájárult ő maga is, az elmúlt öt év biztosi tevékenységével. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/lelke-rajta-annak-aki-szerint-gyozelem-hogy-a-bizottsag-legjelentektelenebb-portfolioja-a-mienk/440122 | null | true | null | null | Hírklikk |
„Meggyőződésem, hogy képviselői munkát végeztem, bizottsági döntéseket hajtottam végre” – reagált az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának egykori MSZP-s alelnöke. Ennél többet nem akart mondani az ügyről, mondván, hogy panaszt nyújtott be a gyanúsítás ellen és csak ennek az elbírálása után nyilatkozik.
Tóth Károly volt szocialista országgyűlési képviselőt kedden gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személyként és felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal való visszaéléssel. Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője a gyanúsítás alapját képező bűncselekményről a nyomozás érdekeire hivatkozva egyelőre nem beszélt az ügyről. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az újabb gyanúsítás a második az ügyben.
Június végén az MTI arról számolt be, hogy ismét egy eljárásban vizsgálja Szilvásy György, Dávid Ibolya és Herényi Károly ügyét a Központi Nyomozó Főügyészség az UD Zrt.-üggyel összefüggésben, ám a nyomozásnak továbbra is csak a volt titokminiszter a gyanúsítottja. A főügyészség korábban is egy eljárásban vizsgálódott, de mivel az Országgyűlés a legfőbb ügyész indítványával szemben tavaly októberben nem függesztette fel Dávid Ibolya és Herényi Károly akkori MDF-es parlamenti képviselők mentelmi jogát, az ő ügyüket a Szilvásy György ellen folyamatban levő büntetőeljárástól elkülönítették és megszüntették.
Mivel sem Herényi Károly, sem Dávid Ibolya nem jutott be a 2010. évi országgyűlési választásokon a parlamentbe, a Legfőbb Ügyészség június 10-én a nyomozás folytatása mellett döntött. A Központi Nyomozó Főügyészség – mint az az MTI birtokába került határozatból kiolvasható – „az eljárások tárgyára, valamint az ügyekben szükséges bizonyításra, illetve az ezekben mutatkozó szoros összefüggésekre tekintettel” az alapügy és a folytatni rendelt nyomozás egyesítését tartotta indokoltnak. | Gyanúsított lett Tóth Károly | Gyanúsítottként hallgatta ki Tóth Károlyt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának egykori MSZP-s alelnökét a Központi Nyomozó Főügyészség az UD Zrt. ügyében. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/07/06/gyanusitott_lett_toth_karoly/ | 2010-07-06 20:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Megkönnyebbülten fogadták a FIFA szponzorai, hogy Sepp Blatter kedd este lemondott a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség elnöki posztjáról. A meglepetésszerű lemondás után sorra érkeznek a támogatók üzenetei. A Visa például úgy fogalmazott: az elnök távozása egy jelentős első lépés a bizalom újbóli felépítése felé. A McDonald”s szóvivője ennél tovább is ment: ő azt kérte a szövetség leendő vezetőitől, hogy vágjanak bele nagyobb reformokba. A Coca Cola is csatlakozott hozzájuk – mint közleményükben írták, a FIFA sürgős lépésekre kényszerült a lemondás után is, egy XXI. századi intézményrendszerre és szervezeti kultúrára van szükség.
A sor hosszasan folytatható. Szintén azonnali reformokat kért a szervezettől több más olyan szponzor is, mint az Adidas vagy a Budweiser. A FIFA régi szponzorairól van szó: az Adidas például 1970, a Coca-Cola 1974 óta támogatja dollármilliárdokkal a szervezetet, de a Budweiserrel és a McDonald”sszal is még az előző évezredre nyúlik vissza az együttműködés. A FIFA szeret hosszú távra tervezni a szponzorokkal: többekkel már 2022-ig aláírt szerződésük is van.
A szponzorok még a múlt heti elnökválasztás előtt jelezték, hogy gyors megoldásokat kérnek a korrupciós botrányban. Márpedig azt nem akarta a FIFA megkockáztatni, hogy a cégek támogatását elveszítsék. Az előző, 2010 és 2014 közt tartó világbajnoki ciklusban a FIFA összesen 5,7 milliárd dollár értékben kötött szponzori, valamint televíziós szerződéseket. De ha ebből az összegből a több milliárdos tv-közvetítési jogokat kivesszük, akkor is jelentős összeg marad: csak tavaly 190 millió dollárt értek a válogatottak mezein megjelenített szponzori logók, valamint 171 millió dollárt a világbajnokság szponzori szerződései. Ebbe az összegbe pedig még bele sem számítanak azok a dollármilliók, amelyeket ugyanezek a cégek a vb alatti reklámokra költöttek.
Nagy kérdés persze, hogy a szponzorok valóban hajlandóak lettek volna-e akár kiszállni a FIFA mögül. Amint azt több elemzés is kiemelte: egy vb van akkora súlyú esemény, hogy abból kiugrani még ilyen körülmények közt sem biztosan érné meg. Ráadásul azt a szurkolók nem a FIFA miatt nézik meg.
Néhány órával azután, hogy Blatter bejelentette lemondását, a New York Times már arról írt: az FBI nyomoz a távozó elnök ellen. Ugyan hivatalosan ezt nem erősítették meg, de a név nélkül nyilatkozó tisztségviselők abban egyetértenek: a kérdés csak az, hogy a már múlt héten megvádolt, illetve letartóztatott FIFA-vezetők és üzletemberek közt lesznek-e elegen, akik Blatter ellen vallanak. Eközben az Interpol hat jelenlegi, illetve volt FIFA-tisztségviselő ellen adott ki nemzetközi körözést. Az elfogatóparancs szerint zsarolással, valamint korrupcióval vádolják őket.
Az Európai Bizottság nevében Navracsics Tibor kommentálta az eseményeket: mint a sportügyekért is felelős biztos elmondta, tiszteletben tartják a sportszervezetek működését, de megvannak az eszközeik, hogy támogassák, aki változást akar. Olyan folyamatnak kell következnie, amelyben helyreáll a bizalom, és megteremtik a megfelelő irányítás szilárd rendszerét – fogalmazott. | Megtisztítanák a FIFA-t a szponzorok - Világgazdaság | Megkönnyebbülten fogadták a FIFA szponzorai, hogy Sepp Blatter lemondott a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség elnöki posztjáról. A szövetség dollármilliárdokat bukhatott volna, ha a támogatók kiállnak mögüle, ám kérdés, hogy ennyire drasztikus lépést melyik cég vállalt volna fel. Eközben már hat volt FIFA-vezető ellen adott ki nemzetközi körözést az Interpol. | null | 1 | https://www.vg.hu/vallalatok/megtisztitanak-a-fifa-t-a-szponzorok-451238 | 2015-06-03 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Hét évvel ezelőtt egy parlamenti bizottság tíz hónapon keresztül próbált utánajárni, milyen kapcsolat lehetett a '90-es években működő olajmaffia, illetve rendőrség, vámőrség és a politika közt. Számtalan meghallgatás és több ezer oldalnyi dokumentum beszerzése után a testület feloszlott, a vizsgálat politikai bohózattá züllött. A 80 évre titkosított iratok egy részét most nyilvánosságra hozzák, ezekből talán kiderül, kik szőkítették az olajat, és kik hunytak szemet afölött, hogy a költségvetést százmilliárdokkal rövidítsék meg.
Hétfő délután dönt a Szilvásy György titokminiszter által összehívott bizottság arról, milyen, korábban titkosnak minősített iratokat lehet nyilvánosságra hozni a 2000-ben működő olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság dokumentumai közül. A testület létrehozásáról 1999. december 7-én döntött az Országgyűlés Pallag László kisgazda képviselő indítványa alapján. Feladata lett volna a szervezett ásványolaj-bűnözés okainak a felderítése, különösen az igazságszolgáltatás, a rendvédelmi szervek és a politika szerepének tisztázása.
A bizottság 2000. február 4-től november 30-ig működött, ez alatt 28 ülést tartott. A testület végül határozat és jelentés elfogadása nélkül fejezte be tevékenységét. Működését végig botrányok kísérték, főként azért, mert a koronatanúnak kikiáltott Nógrádi Zsolt - a '90-es évek elején maga is olajszőkítő - több vezető politikust is megvádolt, hogy összejátszottak az olajmaffiával. A zárt ülésen elhangzott vádakat Pallag kiadta a sajtónak, amiért többen is beperelték: a későbbi jogerős ítélet szerint 1 millió 250 ezer forint kártésítést kellett fizetnie Pintér Sándor volt országos rendőrfőkapitánynak, akkori belügyminiszternek, és félmilliót Szabó Iván volt pénzügyminiszternek.
A Pallag-bizottság által bekért dokumentumokat és a zárt ülések jegyzőkönyveit eredetileg 80 évre titkosították, pedig igazán nagy horderejű bizonyítékok nem kerültek a testület elé: nem derült fény például arra, hogy valóban voltak-e az olajmaffiával együttműködő, magas rangú rendőrök, vámosok és politikusok. Nógrádi Zsolt állításai miatt ugyan az ügyészség megindított egy nyomozást, de nem sokkal később meg is szűntették, és maga a koronatanú került bíróság elé, hamis tanúzás miatt.
Az [origo] belenézett a nyilvános jegyzőkönyvekbe és az olajszőkítés körüli botrányokról szóló hírekbe, hogy megtudjuk, mit várhatunk a titkosítás feloldásától.
Szőkítés és csempészet
Az olajozás hőskora 1990 és 1995 közé esik: ebben az időszakban jelentősen nőtt az árkülönbség a motorokban használt gázolaj és az államilag támogatott háztartási tüzelőolaj (HTO) közt. 1992. április 1-én például - amikor Szabó Iván pénzügyminiszter elrendelte a fűtőolaj pirosra színezését - a dízelolaj 38, a HTO 18 forintba került literenként. A kettős árrendszert már 1993-ban meg akarták szűntetni, de részben szociálpolitikai megfontolásból, részben a minisztériumok közti egyet nem értés miatt csak 1995. május 1-től számolták fel a dízelolaj és a HTO közti árkülönbség.
A literenkénti 20-30 forintos (1994-ben már 38 forintos) árkülönbözet életre hívta az olajszőkítésnek nevezett, legnagyobb tételben Bács-Kiskun megye elhagyott tanyáin űzött illegális mesterséget. A piros színezéket - egy ferrocénnek nevezett vastartalmú vegyületet - kénsav hozzáadásával fakították ki. Az üzemanyag így elvesztette kenőképességét, ami az érzékenyebb motoroknak ártott ugyan, de a kamionok, buszok és traktorok gond nélkül működtek a szőkített olajjal is.
Munkában a vámosok
Miután megszűnt az árkülönbség, a korábban százmillió literes nagyságrendben fogyó HTO iránti kereslet szinte nullára csökkent. A szőkítésből meggazdagodott bűnözői csoportok azonban továbbléptek, és kőolajszármazékok importjával kezdtek foglalkozni: gázolaj helyett más, alacsonyabb vámtételű termékeket tűntettek fel a szállítóleveleken, vagy olyan anyagot (extra könnyű fűtőolaj) importáltak, amiből házilag barkácsolt finomítókban elő lehetett állítani dízelolajhoz hasonló üzemanyagot.
A csalókat segítette az úgynevezett halasztott vámfizetés, ami lehetővé tette, hogy csak 15 nappal az áru beérkezése után fizessék meg a közterhet. Két hét múlva azonban a vámosok már hűlt helyét találták a cégeknek, amelyek hátterét a zavaros cégbírósági nyilvántartások miatt nem lehetett felfedni, pedig gyakran teljes vasúti szerelvények tűntek el. A VPOP 1994-ben a jövedéki termékek esetében megszűntette ezt a lehetőséget, de néhány hét múlva a Horn-kormány ipari és kereskedelmi államtitkára, Dunai Imre utasította a vámosokat, hogy állítsák vissza a korábbi állapotokat.
Dunai a bizottság előtt 2000-ben azt mondta: "sem engem, sem Arnold urat (Arnold Mihály volt VPOP-parancsnok - a szerk.), sem az akkori rendőrfőkapitányt nem érdekelte az egész olajügy", mert mindenki a paprikahamisítási botránnyal volt elfoglalva. Az államtitkár szerint a halasztott vámfizetést a nemzetközi felháborodás miatt kellett visszaállítani. A lehetőséget - szigorítva ugyan - az 1995-ben elfogadott vámtörvény is fenntartotta. Az olajos bűncselekmények végül a '90-es évek végére szűntek meg szinte teljesen, amikor a szigorodó jogszabályok és a javuló ellenőrzés miatt már nem érte meg ezzel foglalkozni. | Indul a vadászat az olajfoltok után | Hét évvel ezelőtt egy parlamenti bizottság tíz hónapon keresztül próbált utánajárni, milyen kapcsolat lehetett a '90-es években működő olajmaffia, illetve rendőrség, vámőrség és a politika közt. Számtalan meghallgatás és több ezer oldalnyi dokumentum beszerzése után a testület feloszlott, a vizsgálat politikai bohózattá züllött. A 80 évre titkosított iratok egy részét most nyilvánosságra hozzák, ezekből talán kiderül, kik szőkítették az olajat, és kik hunytak szemet afölött, hogy a költségvetést százmilliárdokkal rövidítsék meg. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2007/09/felulvizsgaljak-az-olajbizottsag-dokumentumainak-titkositasat | 2007-09-03 00:00:00 | true | null | null | Origo |
„Habonyék házát 107 millióért szigetelhette az önkormányzat”- állította tegnap Juhász Péter, az Együtt társelnöke. A politikus szerint az önkormányzat „már 400-500 millió forintot költött a házra”, amelyben – fogalmazott – áron alul vette meg lakását a Fidesz megnevezett polgármesterjelöltje.
Juhász kijelentéseire a Belvárosi Önkormányzat reagált:
„A közleményben említett házat Steiner Pál polgármestersége idején újította fel az V. kerületi önkormányzat, a Steiner Pál vezette önkormányzat spórolta ki a műemlék házból a víz- és hőszigetelést. A hibás kivitelezésért tehát a korábbi, baloldali önkormányzatot terheli a felelősség, nekik köszönhetően több lakás lakhatatlanná vált a házban.
A földszinti lakások és egyéb helyiségek állapota jelentősen leromlott, mivel szigetelés nélkül a talajvizet folyamatosan felszívták a falak. Az udvaron keresztül a ház alatti pince fentről és oldalról is folyamatosan vizesedett. A belső udvari és a külső határoló falak állapota drasztikusan leromlott. A tűzfal és a tetőtér felújítása szigetelés nélkül készült el, így nagymértékű hővesztéssel is küszködtek az itt lakók. A mellékelt képeken jól láthatóak a baloldali vezetés hanyagsága miatt kialakult károk.
Szeretnénk ismét leszögezni, hogy a lakástörvény alapján Belváros önkormányzatának bérbeadói kötelessége volt felújítani az ingatlant, orvosolni azokat a problémákat, amelyek Steiner Pál vezetése alatt, keletkeztek a műemlék épületen.
Szentgyörgyvölgyi Péter a jogszabályokban biztosított minimális kedvezményt kapta lakásának megvásárlásakor, ugyanannyit, amennyi a kerületben bármely bérlőnek jár. Az alpolgármester régi bérlőként a piaci ár 75%-áért jutott hozzá lakásához. A kerületben 1992 óta 2500-an vehették meg a bérlakásukat, többségük jelentősen nagyobb kedvezménnyel.
Az említett 25%-os kedvezmény jelenleg is nyitott több száz belvárosi számára, Juhász Péter ezeket a régi bérlőket támadja, tőlük akarja elvenni a lehetőséget!
Javasoljuk neki, hogy kérdezze meg a kerület baloldali képviselőit, hogy mekkora kedvezményt kaptak belvárosi lakásuk megvásárlásakor, és időközben eladták-e azokat haszonszerzési céllal!” | Itthon: A belvárosi önkormányzat szerint a baloldal újította föl Habonyhoz köthető házat | Rogán hivatala reagált Juhász Péter közleményére. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140712_A_belvarosi_onkormanyzat_szerint_a_balold | 2014-07-12 10:29:00 | true | null | null | HVG |
Az érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukcióját és bővítését, illetve a helyi Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) tervezését és kivitelezését is a Fejér-B.Á.L. Zrt. nyerte el – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából.
A sporttagozatos oktatási intézményt működés közben, több ütemben újítják meg, ami révén egy 16 tantermes általános iskolai és egy 8 tantermes sporttagozatos középiskolai oktatási egységgé bővül. A telken olyan edzőtermeket is kialakítanak, amelyek alkalmasak lesznek a helyi birkózó egyesületnek versenyek megtartására, de az iskolai testnevelési órákat is kiszolgálják.
A beruházás értékét eredetileg nettó 3,79 milliárd forintra becsülték, de a Fejér-B.Á.L. Zrt. 5,44 milliárdért kapta meg a munkát.
Ugyanígy vastagabban fogott a ceruza az érdi Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) megépítésére kiírt tenderen is. Ott a szerződés eredetileg becsült összértéke 4,1 milliárd forint volt, a Mészáros-gyerekek cége pedig több, mint másfél milliárd forinttal magasabb összegért, pontosan 6 milliárdért dolgozik majd.
A Fejér-B.Á.L. mindkét projektnél sok alvállalkozót von be a munkák elvégzésébe, így a teljesség igénye nélkül, többek között a bontásnál, földmunkáknál, alapozásnál, zsaluzásnál, falazásnál, vakolásnál, illetve acélszerkezeti vagy épületgépészeti munkáknál is.
A tájékoztatóban szerepel az is, hogy az ellenszolgáltatás fedezetét a Modern Városok Program keretében a kormány biztosítja. „A támogatási intenzitás a projekt elszámolható összköltségének 100 százaléka, továbbá, hogy a projekt szállítói finanszírozással nem érintett.”
A felcsúti milliárdos gyerekeinek cégével kapcsolatban megírta az Átlátszó, hogy a Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc által 2015 júniusában alapított Fejér-B.Á.L még abban az évben az évben nettó 1,1 milliárd forint árbevételt, és 65,3 millió forint adózott eredményt ért el. 2018-ban pedig arról számoltunk be, hogy a vállalkozás napi egymillió forintnál is több nyereséget termel.
Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd | A becsült költségnél 3,3 milliárddal drágábban dolgozhat Mészáros gyerekeinek cége Érden | Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégével, a Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel kötött szerződést Érd városa két jelentős beruházásra. A két projekt így az eredetileg becsült és t | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/03/21/a-becsult-koltsegnel-33-milliarddal-dragabban-dolgozhat-meszaros-gyerekeinek-cege-erden/ | 2019-03-21 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Több fejlesztést is bejelentett Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtökön Egerben, miután munkaértekezleten tárgyalt a város új polgármesterével, Vágner Ákossal - írja az MTI. A tárcavezető a megbeszélést követő sajtótájékoztatón beszélt az M3-as autópálya megújításáról, az egri vár felújításának folytatásáról és vasúti pályaszakaszok korszerűsítéséről is.
Lázár János azt mondta, ezt a régiót a lehetőségek térségének tekintik, "minden együtt áll ahhoz, hogy együttműködés alakuljon ki a kormánnyal". "Fontos választási eredmény született, hiszen Salgótarjánban, Miskolcon és Egerben a Fidesz jelöltjeit támogatták a választópolgárok, így minden együtt áll ahhoz, hogy háborúskodás helyett együttműködés alakuljon ki a kormánnyal" - fogalmazott a miniszter.
Lázár János számos olyan kormányzati intézkedésről beszélt, amely a régió felzárkóztatását szolgálja. A célok között említette, hogy meg kell könnyíteni a fővárosi és az észak-magyarországi régió közötti közlekedést.
Kijelentette, az északkelet-magyarországi régió számára egy nagy volumenű útfelújítási programot indítanak: az M3-as autópálya újjáépítését.
A miniszter elmondta: az autópályát az elkövetkező években a kormány - a kezelőjével konzorciumban - teljes egészében újjáépítteti. A jelenleg is folyó felújítások elsődleges célja a balesetveszély elhárítása, hiszen az M3-as rendkívül rossz állapotban van. A sztráda 2025. augusztus 31-ig százmilliárd forint értékben újul meg.
Az M3-ast a 31-es csomóponttól Gyöngyös városáig, mintegy 420 milliárd forintból hatsávossá építik - ismertette, jelezve, a beruházás a következő időszakban kezdődik meg és hosszú ideig tart majd.
Lázár János kitért arra is, hogy Eger a magyarországi turizmus egyik legfontosabb célpontja, a város mégis az iparűzésiadó-bevételből él, amely zömmel az ottani autóipari vállalatoktól érkezik. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a turizmus is hozzájáruljon az egriek jobb megélhetéséhez - hangoztatta. Az idegenforgalom fejlesztését szolgálja az egri vár felújítása is, amely az előző vezetés idején abbamaradt - folytatta.
A miniszter bejelentette a vasúti pálya korszerűsítését is: 135 milliárd forintba kerül a Füzesabony és Eger, illetve a Hatvan és Füzesabony közötti szakasz felújítása, ami körülbelül 20 perc menetidő-csökkenést jelent majd az Eger-Budapest relációban. "Egy olyan turisztikai célpont, mint Eger, megérdemli azt, hogy ha megépül a megfelelő kapacitású pálya, akkor legyen Budapest-Eger direkt vasúti összeköttetés. Ehhez természetesen a vasúti korszerűsítés elvégzésére van szükség" - fogalmazott
Lázár János. Kitért arra, hogy a helyi és a helyközi közlekedésben is komoly változásokat terveznek, mert a Volán 10 évre megkapja a közúti autóbuszos szolgáltatás lehetőségét, és ez az egész autóbuszos park felújítását is biztosítja majd. | Újjáépítik az M3-as autópályát, hatsávos szakasz is lesz | Lázár János építési és közlekedési miniszter Egerben jelentette be, az M3-ast a 31-es csomóponttól Gyöngyös városáig, mintegy 420 milliárd forintból hatsávossá építik. | [
""
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/07/m3-as-autopalya-ujjaepites-hatsavos-szakasz-lazar-janos | null | true | null | null | 24.hu |
A Magyar Nemzet kormányközeli forrásai szerint több mint 1,2 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozhattak azok a szerződések, amelyeket a Kóka János volt SZDSZ-es gazdasági miniszter közvetett vagy közvetlen felügyelete alatt álló állami cégek kötöttek 2005 és 2010 között a korábban Bajnai Gordon által irányított Wallis érdekeltségébe tartozó Dataplex Kft.-vel.
A MÁV Informatikát érintő ellenőrzések például fényt derítettek arra, hogy Kóka – hatáskörét túllépve – saját emberét ültette az állami cég élére, aki később lebonyolított egy 101 millió forintos pályázatot, amelyet kifejezetten a Dataplexre szabtak. A gyanú szerint a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-vel (Mavir) kötött szerződés előkészítése során is messzire ért Kóka János keze. Az egykori SZDSZ-es politikus előbb magához vonta az energetikai cég üzleti terve módosításának jóváhagyási jogát, majd egy hónappal később engedélyezett egy 170 milliós szerződéskötést. Még a látszatra sem adtak, hiszen Gyurcsány Ferenc minisztere azon a napon hozta meg hivatalosan ezt a határozatot, amikor a Wallis érdekeltségébe került a Dataplex.
A Dataplex állami megrendelőkkel való feltöltését a Magyar Postával való szerződéskötés koronázta meg. Ezt ugyan hivatalosan már akkor írták alá, amikor előbb „ciprusi” cégeknek, majd a Magyar Telekomnak adták tovább a Dataplexet, de a Kehi vizsgálataiból kiderül, hogy az előkészítés már jóval hamarabb megkezdődött.
Részletek a Magyar Nemzet hétfői számában. | Kóka célkeresztbe kerülhet | A Dataplex-ügylet során a volt szabad demokrata miniszter hatáskörét túllépve járhatott el. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/09/koka-celkeresztbe-kerulhet | 2012-09-24 07:35:36 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
hirdetés | Nem szüntettek meg Zemplényi ellen a rendőrségi eljárást '92-ben | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/01/19990125nem | 1999-01-25 00:00:00 | true | null | null | Origo |
DK: a Fidesz a veszteséges rezsicsökkentést akarja finanszírozni | A Demokratikus Koalíció elengedhetetlen tartja, hogy európai uniós vizsgálat induljon a paksi atomerőmű reaktorainak leszerelésére gyűlő pénz felhasználása miatt - közölte a párt csütörtökön. | null | 1 | https://nepszava.hu/1074615_dk-a-fidesz-a-veszteseges-rezsicsokkentest-akarja-finanszirozni | 2015-10-29 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
|
Mind a két javaslatnak vannak támogatói és ellenzői
A Fidesz-Magyar Polgári Párt már novemberben elkészítette azt a dokumentumot, amely alapját képezheti az új lobbitörvénynek. A parlamenti frakció elnökségének és a képviselőcsoportnak eddig még nem volt arra ideje, hogy érdemben foglalkozzon a szakértői elképzeléssel. Szabó Erika, a munkacsoport vezetője szerint ez azzal magyarázható, hogy több fontos kérdést - elsősorban a 2000. évi költségvetés ügyét - kellett megvitatniuk. A képviselőnő szerint legkorábban februárban kerülhet a frakció elé az elképzelés.
A szakértők eltérően vélekednek arról, hogy milyen szigorú legyen a törvény. Egyes politikusok szerint az volna a leghelyesebb, ha a jogszabály megtiltaná, hogy az országgyűlési képviselők gazdasági tevékenységet folytassanak. Mások azonban úgy vélik, ez nem reális, hiszen a képviselői jövedelmek nem versenyképesek. A béremelési javaslatokat pedig nehezen lehetne elfogadtatni a közvéleménnyel. A szigorúbb szabályozás hívei úgy vélik, ha nem fogalmaznak meg markáns kritériumokat a törvényben, akkor nincs értelme annak, hogy parlament elé kerüljön a törvényjavaslat.
Kórodi Mária (SZDSZ) elmondta, a koalíciós partnerekben az előző ciklus második felében felmerült, hogy szükség volna a lobbitörvény megalkotására, ám ekkor már csak a szakértői dokumentumok kidolgozására maradt idő. Szerinte a Lockheed-botrány is figyelmeztetett arra, hogy korlátozni kell az országgyűlési képviselők lobbitevékenységét.
Kórodi szerint a törvényalkotóknak nem csak a politikusok összeférhetetlenségi kérdéseivel kell foglalkozniuk, hiszen, mint hangsúlyozta, a lobbizás önmagában nem bűn. A törvényalkotók többnyire az államigazgatási apparátuson keresztül jutnak információkhoz. Ez azonban kevés, ugyanis maguk az érdekcsoportok gyakran más információkkal rendelkezhetnek, és így segíthetik a politikusok munkáját. Természetesen e szervezeteknek a tevékenységét is szabályozni kell - nyilatkozta Kórodi Mária.
Éskovács Péter | Szigorú vagy laza lobbitörvény?<br/> | Mind a két javaslatnak vannak támogatói és ellenzői A Fidesz-Magyar Polgári Párt már novemberben elkészítette azt a dokumentumot, amely alapját képezheti az új lobbitörvénynek. A parlamenti frakció elnökségének és a képviselőcsoportnak eddig még nem volt arra ideje, hogy érdemben foglalkozzon a szakértői elképzeléssel. Szabó Erika, a munkacsoport vezetője szerint ez azzal magyarázható, hogy több fontos kérdést - elsősorban a 2000. évi költségvetés ügyét - kellett megvitatniuk. A képviselőnő szerint legkorábban februárban kerülhet a frakció elé az elképzelés. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/01/20000117szigoru | 2000-01-17 14:37:00 | true | null | null | Origo |
Bár a változások csak január 1-jétől lépnek hatályba, az Országgyűlés határozatilag sürgős kihirdetést kért a köztársasági elnöktől. A sietségre volt is okuk: négy magánszemély beadványa folytán az Alkotmánybíróság (AB) előtt feküdt az a népszavazási kérdés, amely arra várt választ: egyetért-e a választópolgár azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott, elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés.
A képviselői költségtérítés szabályozására Seres Mária kezdeményezett referendumot, amelyet végül 600 ezren támogattak aláírásukkal. A parlamentnek ezek után túl sok választása nem volt, így áprilisban - 360 igen szavazattal - támogatta a népszavazás kiírását. Az MSZP frakcióvezető-helyettese, Göndör István május 21-én beterjesztett javaslata nyomán (két éve is próbálkozott e témakörben) azonban az Országgyűlés - részben kétharmados többséget igénylően, tizenkilenc nemmel, egy tartózkodással -
módosította
a vonatkozó törvényszöveget. (Gulyás József kivételével az SZDSZ-frakció mondott nemet, valamint az immár független Katona Kálmán, Pettkó András és Almássy Kornél, az exfideszes Tóth András tartózkodott.) A népszavazási kezdeményezés kulcsszavát - költségtérítés - egyszerűen törölték a törvényszövegből. És ami nincs, arról nem lehet népszavazni. Géczi József Alajos (MSZP), a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke a parlamenti vitában június 9-én azt mondta: "A törvény elfogadásának jó esélye van, és ezt örömmel jelenthetjük majd Seres Mária úraszszonynak, aki felkavarta ezt az állóvizet." Seres Mária ravaszkodást sejtve a dolog mögött a végszavazás másnapján levelet küldött az államfőnek, kérve, ne írja alá a módosított törvényt. Hiába. Július 14-én az AB a parlament két héttel korábbi - és július 3-án kihirdetett - döntésére hivatkozva okafogyottnak látta a referendumot.
A politikának nem ez volt az első próbálkozása az ügy népszavazás nélküli rendezésére; még az aláírásgyűjtés idején - nyilván "társadalmi nyomásra" - arról született határozat, hogy az országgyűlési képviselők költségtérítésük tizenöt százaléka után adóznak (ez év februárjától van így). Ez azonban csupán rájuk vonatkozó, egyedi szabály volt, amivel még erősebben felnyomták a politika iránt csak mérsékelten érdeklődők agyát is.
A probléma rendezetlenségéből fakadó mind szélesebb körű ellenszenvre Göndör István némileg sértődötten reagált a törvényjavaslatát felvezető június 9-i expozéjában: "Az elmúlt években már tapasztalható volt, és nem boncolgatom, hogy a társadalomban miért van elégedetlenség a politikusi tevékenységgel. Ebből egy mozzanatot emelnék ki: nyilván azoknak az embereknek, akik ezt a munkát nem próbálták ki, akik nem próbáltak egy parlamenti hozzászólást megírni, előkészíteni, egy vitára fölkészülni, elég nehéz megmagyarázni azt, hogy milyen lekötöttséget és terheltséget jelent a képviselői munka, ezért nagyon nehéz megmagyarázni azt, hogy melyik az a jövedelem, amely arányban áll a képviselői tevékenységgel."
Voltak azonban olyan fölvetések is, amiket viszont a civil demagógia és ostoba, zsigeri hatalomellenesség képtelen akceptálni; ilyen volt Répássy Róbert (Fidesz) megjegyzése is: "Én annak örülnék a legjobban, ha nekem ezzel az egész költségtérítés-problémával nem kellene foglalkoznom. Biztosítson nekem az Országgyűlés Hivatala a választókerületben irodát, biztosítsa nekem azt úgy, mint egy állami hivatalnoknak, hogy hogyan fogok én az irodámból Budapestre járni. Biztosítsa azt, hogy az infrastruktúrám meglegyen. Biztosítsa azt, hogy legyen telefonom. Biztosítsa azt, hogy legyenek telefaxok, meg legyen fénymásoló meg minden, és akkor nagyon egyszerű lenne a dolgunk, mert tényleg csak a fizetésünket kapnánk, és minden egyéb infrastruktúrát, minden egyéb költségünket az Országgyűlés Hivatala állná, és az Országgyűlés Hivatala biztosítaná."
A képviselői jövedelem
(még az év végéig) a tiszteletdíjból, a költségtérítésből és kedvezményekből jön össze. A tiszteletdíj fogalma a módosítás után is megmarad: az továbbra is az alapdíjból és - a bizottsági tagságért vagy egyéb tisztség ellátásáért járó - pótdíjból áll. A költségtérítés mint szó eltűnik, jön helyette a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás (amelyek költségátalány és szállásköltség-térítés címen korábban is léteztek). Mindezt együtt javadalmazásnak hívják majd.
A kedvezmények (például a tömegközlekedési ingyenbérletek) már eddig is fokozatosan leépültek, január 1-jétől de jure is megszűnnek. Ahogyan Géczi József Alajos (MSZP) a Házban fogalmazott: "Sokszor elmondtam már, 'szöd nem arról nevezetes, hogy ott elhangzott egy bizonyos beszéd, amit aztán valaki a zsebében kivitt egy magnókazettán, hanem 'szöd arról nevezetes, hogy ott döntött úgy a szocialista frakció, hogy megszünteti az ingyenes utazási kedvezményt. Érdekes, hogy a kalauzok egy része ezt még két év után sem tudta, tehát nem sikerült ezt propagálni."
És ami a leglényegesebb: az országgyűlési képviselők (az önkormányzati és a honi EP-képviselőkre vonatkozó ez irányú szabályokon is igazítva) végre rendesen beillesztették magukat az adórendszerbe, miközben a tételes költségelszámolás kívánalmának is eleget tettek. Igaz, kis csavarral.
Sima esetben a képviselő befizetné keresményének sáv szerinti mértékét, számláit pedig leadná a munkahelyén. Ezt azonban sokan nem akarták. Göndör István is erősen helytelenítette e lehetőséget a felszólalásában: "Én ellene vagyok minden olyan bürokratikus intézkedésnek, ami azt kívánná, hogy a Ház adminisztrációja növekedjen 5-10 fővel csak azért, hogy 386 képviselőnek havonta a táskában hozott számláit minősítse, hogy elfogadja vagy nem fogadja el. Ez a törvényjavaslat a képviselők egyéni felelősségévé teszi, hogy az ismert és hatályos jogszabályok szerint mely összegeket akarnak elszámolni, és azt hiszem, annál szigorúbb ellenőrzést, mint amit az APEH végez, más nem tud megtenni, és ebben az esetben ezeket a számlákat öt évig kell megőriznie minden egyes képviselőnek."
Ennek érdekében a jövő év elejétől a képviselők az eddigi és az idén még folytatandó ,,nem önálló tevékenység" helyett ,,önálló tevékenységet" végeznek, legalábbis adójogilag. "Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut (...)" - olvasható a törvényben. E körbe tartozik "különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége" és egyéb feltétellel "a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatás". A mostani kiegészítés szerint pedig "az európai parlamenti, az országgyűlési képviselői, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység" is. Ily módon ezentúl a tiszteletdíj is (amelynek megkülönböztetett jelentése kellene, hogy legyen) bevételnek minősül. Képviselőink tehát
kvázi vállalkozókká
lesznek, még ha január elsejétől képviselői tevékenységükkel összefüggő összes keresményük - javadalmazásuk - után a vonatkozó jogszabály szerint személyi jövedelemadót fizetnek is. Aminek alapjából levonhatják számlával igazolt és elfogadható költségeiket. Avagy választhatják azt is, hogy nem gyűjtögetnek számlákat, hanem tízszázalékos átalányt vonnak le tőlük. Vagyis nem feltétlenül kell tételesen elszámolniuk a költségeikről. Tény, hogy e lehetőség nem kivételes, hiszen adott az adózói alkategória más foglalkozású adóalanyai számára is.
Nehéz lesz belerázódni az új módiba, de a beterjesztő azonmód segítséget ígért a többieknek: "Képviselőtársaimnak fel tudok ajánlani egy általam készített Excel-táblát, amiben mindenki kiszámíthatja a saját paraméterei alapján, hogy mennyi jövedelemcsökkenése van akkor, ha; vagy havonta hány százaléknyi költséget kell elszámolnia annak érdekében, hogy a nettó pozíciója lényegesen ne változzon."
A mentelmi bizottság tagjai tökéletes konszenzussal azt indítványozták június 15-i ülésükön, hogy az eredeti törvénymódosító javaslatban szereplő alapdíj helyett a tiszteletdíj egészének alapul vételével állapítsák meg a választókerületi pótlék összegét. Igaz, ezt a korábbi költségátalány mértékéhez képest kategóriánként átlagosan tízszázalékkal javasolták csökkenteni. E finomításokat az Országgyűlés elfogadta.
Pár nap múlva viszont kiderült: a jelenlegiek közül mintegy hetven képviselő így jobban jár, mint ha átalányt kapna. Seres Mária egyébként a változtatásokat burkolt fizetésemelésnek nevezte, Göndör István azonban arra hivatkozott, hogy az Országgyűlés nyolcvan százalékának minden hónapban uszkve húszezer forinttal kevesebb lesz a virtuális borítékjában.
Annyiban tényleg burkolt fizetésemelésként fest a parlament akciója (noha egészében feltehetően csökken a képviselők jövedelme), hogy a költségeket egyszerűen hozzácsapták a honoráriumhoz. Azt is lehetett volna mondani, hogy az eddigi költségátalány összegével megemelték a tiszteletdíjat (hiszen ez történt), és bizonyos kiadások elszámolhatók belőle. Aztán pedig úgy adóznak utána, mint az azonos helyzetben levő polgárok. Megjegyzendő, nem az egybeszámított összeg méltánytalan, hanem az volt az, hogy keresményük egy része után nem kellett (és még fél évig nem kell) adózniuk.
A legfontosabbat végül megoldották, hiszen a költségátalány volt a legproblematikusabb és legetikátlanabb pontja a szisztémának (amit a februári "tizenöt százalékos" maszatolás még nevetségessé is tett). A legkézenfekvőbbnek látszott már korábban is, hogy a honorárium és a mostani költségátalány összegét vonják egybe (akár a képviselői alapdíjat bátran megemelve, hiszen az az Európában szokásoshoz képest kifejezetten alacsony), azt képviselői keresményként állapítsák meg, s aszerint adózzon a honnak anyja-atyja. Legyen e téren egy a sok közül. Ennek világos kimondását azonban most sem vállalta az Országgyűlés, sőt annyiban rontott is a helyzetén, hogy - a látszat mindenképpen ez - sunyi trükközésekkel megfúrt egy legitim referendumkezdeményezést. Nagykoalícióban. | Módosított képviselői költségtérítés, megfúrt népszavazás - Önlejáratás | Nem sokat vacakoltak keresményük újbóli szabályozásával az országgyűlési képviselők, a nyári szünet előtti utolsó ülésnapon, június 29-én módosították az alkotmányt is ennek érdekében. Megigazítottak ez ügyben néhány egyéb törvényt is; mindez pár hét alatt végigfutott a parlamenti procedúrán. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/modositott_kepviseloi_koltsegterites_megfurt_nepszavazas_-_onlejaratas-71826 | 2009-07-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A választások közeledtével felértékelődnek a romák a politikusok szemében – derül ki a Házon kívül riportjából. A műsor stábja a Budapesttől negyven kilométerre lévő Domonyban járt.
– Nem tudom, hogy most kire szavazzak, hát most, aki van, Orbán Viktor, csak arra szavaz az ember.
– Mert? Jó neked az Orbán Viktor? Őszintén?
– Hát őszintén megmondom, rosszat még nem tett nekem.
Ez a beszélgetés a domonyi cigánytelepen hangzott el. A Civiltanács Egyesület évek óta járja a cigánytelepeket és segíti az ott élőket. A szervezet vezetője, Radics József a Házon kívülnek azt mondta:
Már több mint két hónap óta Radics úrnak szólítanak, mert nagyon sokan hívnak telefonon, dicsérik a munkámat, sok sikert kívánnak a munkámhoz, és kapok olyan megkereséseket, hogy álljak be egy-egy politikai szervezet mögé és segítsem a munkájukat. Szóval mostanra úr lettem, eddig csak civil voltam.
Pedig két választás között sosem látnak politikusokat a romák közt, a civil vezetőkkel sem áll szóba szinte senki. Most viszont hívják őket, kormányoldalról és ellenzékből egyaránt.
– árulta el Radics József. Január végén ugyanis szinte csak veszekedés és kiabálás volt az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) ülésén, ahol listát kellett volna állítani.
Az előző két választáson Farkas Félix vezette a roma nemzetiségi listát. Ő a Fidesszel évekkel ezelőtt választási szövetséget kötött Lungo Drom jelöltje. Képviselő ugyan nem lett belőle, parlamenti szószóló volt: nem szavazhatott, de a kisebbségi bizottságban dolgozhatott és felszólalhatott az országgyűlésben. A roma önkormányzat azonban novemberben úgy döntött, hogy ne ő, hanem Agócs János, az ORÖ elnöke kerüljön a nemzetiségi lista élére.
A Lungo Drom megtámadta a döntést, végül az Alkotmánybíróság megsemmisítette a szavazás eredményét, így azt meg kellett ismételni. Mint Hidvégi B. Attila, a Romnet újságírója magyarázta: az utolsó ülésen a Fidesszel szövetséges Lungo Dromhoz addig ellenzéki képviselők is átálltak. | Nehéz elvárni attól, hogy öntudatos legyen, aki nem evett semmit aznap | Két választás között alig látni politikusokat a romák közt, a választások előtt azonban felértékelődnek. | null | 1 | https://rtl.hu/kulfold/2022/02/16/romak-valasztas-civiltanacs | 2022-02-16 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
"Brüsszel hazudik, hiszen ma van pont egy éve, hogy megküldtük számukra a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében (2023. november 13.). Hazudik, hiszen azóta több alkalommal személyesen is tárgyaltunk a javaslatról" - írták a közleményben.
Tájékoztatásuk szerint a KIM több személyes találkozót is szervezett.
A közleményben felidézték:
az oktatási miniszterek február 29. és március 1. között tartott informális találkozóján Hankó Balázs - akkor még államtitkárként - jelezte, hogy nem haladnak a tárgyalások, illetve az Erasmus-ügy kapcsán folytatott kétoldalú tárgyalást Iliana Ivanova biztossal, és kérte a tárgyalások folytatását.
Május 13-án az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács (OIKST) ülése során Hankó Balázs egyeztetett Margaritis Schinas bizottsági alelnökkel, aki kiemelte, hogy az Erasmus-üggyel kapcsolatban előrelépésről nem tud beszámolni - sorolták.
Szeptember 19-én Hankó Balázs - immár kultúráért és innovációért felelős miniszterként - egyeztetést folytatott Iliana Ivanova innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős biztossal, valamint Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztossal az akadémiai szabadság kérdéskörét illetően, kitérve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott magyar egyetemek uniós programokból való kizárásának kérdésére is. A tárcavezető akkor jelezte, hogy az őszi ülésszakban elindítják a törvénytervezetet, és Magyarország bízik abban, hogy az Európai Bizottság így kész lesz álláspontot megfogalmazni végre, hogy lezárható legyen az ősz során a kérdés - ismertette a KIM.
Október 18-án Stéphanie Risónak, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatójának megküldték az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma által az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot.
Október 25-én Hankó Balázs miniszter egyeztetett Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztos kabinetfőnökével, Markus Schultéval, valamint Mario Navával, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főosztályának vezetőjével, akiket tájékoztatott arról, hogy beterjesztették az Országgyűlés elé a megújult, modellváltott magyar intézményekkel kapcsolatos törvényjavaslatot - írták.
Hozzátették: a tárgyalásokon is közölték, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz mást, mint amit közel egy éve, 2023 novemberében a magyar kormány már megküldött az Európai Bizottságnak, a többi között a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségére és az egyéves, úgynevezett lehűlési időszakra vonatkozóan, valamint arra, hogy kétszer hatéves periódusban határoznák meg a kuratóriumi tagok mandátumát.
A KIM kiemelte:
a kormány az elmúlt egy évben mindent megtett annak érdekében, hogy a tárgyalásokat előmozdítsa, és a magyar hallgatók, oktatók, kutatók ügyét rendezze, míg az Európai Bizottság hallgatott, időt húzott, a személyes tárgyalásokon kibúvókat keresett, szakmai érveik nem voltak.
Szerintük az uniós testület már érzi az időhúzás kínosságát, "de nem tudja mivel indokolni, viszont a politikai zsarolást, a magyar diákok diszkriminációját fenn akarja tartani, ezért szemenszedett hazugságot állít".
A világ 96 országának 1900 legjobb egyetemét hasonlították össze, így került 8 magyar intézmény a friss Sanghaj-lista 500-as elitjébe - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint olyan neves egyetemekkel versenyeztek, mint a Harvard vagy az Oxford, öt fő tudományterületen.
A Semmelweis Egyetem a gyógyszerészeti tudományokban került a top 100-ba, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Állatorvostudományi Egyetem (ATE) is kiemelkedően szerepelt - tették hozzá.
Kifejtették, hogy a Sanghaj-lista szakterületi rangsora (Global Ranking of Academic Subjects (GRAS)), amely 2017 óta minden évben megjelenik, idén 96 ország 1900 egyetemét listázza 5 fő kategóriában, 55 szakterületen. A fő kategóriák: természettudományok, műszaki tudományok, élettudományok, orvostudományok és társadalomtudományok.
Úgy folytatták, hogy A GRAS-lista az intézmények teljesítményét átfogó, objektív mutatók alapján értékeli. Olyan indikátorok alakítják a sorrendet, mint a nemzetközi díjakat (például a Nobel-díjat) elnyerő kutatók és alumnik száma, tudományos folyóiratok főszerkesztői, nemzetközi szervezetek vezetőségi tagjai, publikációk száma, hivatkozási impakt és a nemzetközi együttműködési részvétel.
Kiemelték, hogy 64 magyar felsőoktatási intézmény közül az idén 8 egyetemet rangsoroltak 22 szakterületen, melyek mindegyike a top 500 sávban foglal helyet: a Semmelweis Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem 7 területen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem 5 területen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), az Állatorvostudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem 1 területen került a listára.
A Semmelweis Egyetem a magyar intézmények közül a gyógyszerészeti tudományok kategóriában a 82. helyen szerepel világszinten, a klinikai orvostudományok kategóriában pedig a top 200 egyetem között listázzák. További három intézmény ért el előkelő helyezést a következő kategóriákban: építőmérnöki tudományok - BME #101-150, Matematika #151-200 - ELTE, Állatorvostudomány - ATE #151-200 - írták.
A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy területen, a BME, az ELTE és a Semmelweis Egyetem három területen, a MATE és a Pécsi Tudományegyetem egy területen javított pozícióján - áll a KIM közleményében. | Erasmus-ügy: az Európai Bizottság még mindig húzza az időt | Egy éve küldte meg a kormány az uniós szervnek a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/11/erasmus-ugy-europai-bizottsag-kim | null | true | null | null | BAMA |
A Békés megyei Geszten, a frissen felújított Tisza-kastélyben ülésezik a kormány, erről Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-t. Az Orbán Viktor által vezetett kihelyezett kormányülés kedd este kezdődött meg a kastélyben.
A kormánytagok a kétnapos ülés során a kormány őszi feladattervéről, valamint az Orbán által jelszónak kikiáltott gazdasági semlegesség programjáról tárgyalnak majd. | Itthon: A geszti Tisza-kastélyban ülésezik a kormány | Budapest helyett Békés megyében tárgyalnak a miniszterek a gazdasági semlegességről. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20241001_kihelyezett-kormanyules-geszt-tisza-kastely-orban-viktor | null | true | null | null | HVG |
"Csak mondjak valami ütőset Czeglédy ellen" – megszólal egy vádalkuval megkörnyékezett vádlott
Minimális büntetéssel megúszhatja, ha mond valami „extrát”, „nagyon ütőset” Czeglédy Csaba ellen – ilyen „vádalkut” ajánlott az ügy egyik gyanúsítottjának több körben is az ügyészség. Kecsegtető ajánlat volt, főleg, hogy szerinte azzal próbáltak nyomást gyakorolni rá, hogy ellenkező esetben hosszú évekre börtönbe kerülhet – erről maga az azóta már meg is vádolt férfi beszélt a hvg.hu-nak, aki végül nem fogadta el az egyezséget. Czeglédy szerint törvénytelen, hogy így kufárkodik az ügyészség, csak hogy rá nézve terhelő vallomásokat csikarjon ki.
„Több alkalommal kaptam üzenetet egy közvetítőn keresztül, soha nem írták le, minden esetben szóban jött az ajánlat. Nem egyszerűen beismerő vallomást akartak tőlem, hanem a lényeg az volt, hogy mondjak valami extrát, valami nagyon ütőset elsősorban Czeglédy Csaba ellen. Az alku pedig az lett volna, hogy ha szállítok ilyen információt, akkor 3 év 3 hónap letöltendő börtönnel megúszom” – mondta a Czeglédy Csaba és társai elleni költségvetési csalási ügy egyik vádlottja. Tisztára, mint amikor egy értékesítővel tárgyal valaki, volt, hogy azzal igyekeztek nyomást gyakorolni rám, ez az „utolsó lehetőség”, hogy elfogadjam – tette hozzá forrásunk, aki Czeglédy Csaba alkalmazottja volt.
Mivel a büntetési tétel alsó határa 5 év, így kifejezetten enyhének tűnt a felajánlott időtartam, főleg, hogy a 3 év 3 hónapos szabadságvesztés egy részét elengedhetik jó magaviseletért, illetve lejön még belőle a reintegráció, az előzetesben eltöltött idő, így végül a vádlott végül egész kevéssel megúszhatta volna. Ezzel szembeállítva viszont azzal riogatták, mivel bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalásról van szó, a büntetési tétel felső határa akár 20 év is lehet.
Kevesebbet sem akar ülni
Mégsem fogadta el az ajánlatot forrásunk, és nemcsak azért, mert nem volt tudomása semmi „extra” információról, ami felhasználható Czeglédy ellen. „Nem tettem semmi rosszat, végeztem a munkámat a munkaköri leírásom szerint, nem követtem el bűncselekményt. Mindvégig úgy tudtam, hogy egy munkaszervezetben, nem pedig bűnszervezetben dolgozok. Vagyis csak a saját munkámról tudnék részleteket mondani. Büntetlen előéletű vagyok, soha nem volt gondom a hatóságokkal, teljesen átlagos életet éltem, ahogy a vagyoni viszonyaim is azok” – sorolta. Miután visszautasította a megkeresést, már beérték volna beismerő vallomással is, de ezt sem fogadta el. Ahogy fogalmazott, „nem érzi méltányosnak”, hogy akár a felajánlott, jóval rövidebb ideig üljön olyan dolgokért, amit el sem követett.
A férfi korábban a Human Operator Zrt. egyik középvezetője volt, de már azt megelőzően is Czeglédy egyik cégének alvállalkozójánál dolgozott. Állítja, soha nem foglalkozott pénzügyekkel, így ezekre rálátása sem volt, illetve nem volt tisztségviselő az érintett vállalkozásokban. Hr-es végzettségének megfelelően a céges kapcsolattartás, piackutatás és a hr-terület tartozott a feladatkörébe.
Mások belementek
Két hónapig volt előzetes letartóztatásban, majd hónapokig házi őrizetben, végül a még enyhébb, lakhelyelhagyási tilalmat szabták ki rá. „Az is érdekes, hogy pont aznap kerestek meg újra az ügyészségtől, amikor a lakhelyelhagyási tilalmat is feloldották, persze nem mondták ki, de úgy, mintha mutatnák, ’adnak is valamit, cserébe várnának is valamit’” – jegyezte meg. Azóta szabadlábon védekezik, mivel a vádiratot még nem kapták meg, pontosan még nem is tudja, végül mivel vádolták meg.
Információi szerint ugyanakkor az ügy más gyanúsítottjai közül többen is belementek megállapodásokba az ügyészséggel. „Volt, akit benn tartottak 9 hónapig vagy 1 évig, az azért meg tudja törni az embert, főleg, hogy családos egykori alkalmazottakról van szó. És szerintem nagyon megijesztették őket azzal, hogy ha 20 év a maximum, akkor simán kaphatnak 8-10 év börtönt” – magyarázta, hozzátéve, hogy neki is kiskorú gyermeke van.
Mivel az eljárás iratanyagát megismerhette, látta is az így született vallomásokat. Szerinte ezekben olyan politikai jellegű állítások is köszöntek vissza, mint amivel a kormányoldali politikusok és média folyamatosan támadja Czeglédy Csabát, így például ellenzéki pártok kampányának támogatása, illetve a szabálytalan pártfinanszírozás.
Czeglédy szerint fegyverként használják a vádalkut
„Ebből látszik, hogy a vádalku lehetőségét az ügyészség fegyverként használja, ilyen módszerekkel próbáltak vallomásokat kicsikarni, nem válogatva az eszközökben. Ez megmagyarázza, hogy az ügyészi nyomás miatt születtek tucatjával valótlan vallomások az ügyemben” – reagált Czeglédy Csaba, aki törvénytelennek nevezte, hogy a vádalkut ahhoz kötötték volna, hogy egykori alkalmazottja „mondjon valami cifrát” rá nézve. „Megdöbbentő, hogy az évszázad bűnügyének kikiáltott ügyemben ilyen enyhe büntetésekkel kufárkodik az ügyészség. Akkor ezek szerint a több mint 3 éves nyomozás nem volt elég, hogy találjanak valamit” – tette hozzá.
Az ügyészség szerint minden törvényesen történt
Megkerestük a Csongrád Megyei Főügyészséget, amelynek szóvivőjeként Szanka Ferenc csoportvezető ügyész reagált, de válaszának szó szerinti közlését kérte. Ennek eleget is teszünk, kivéve – terjedelmi okokból – a reagálásába bemásolt, hosszú törvényiparagrafus-hivatkozásokat (ezt cikkünk végén, a keretes anyagban részben megtalálja):
"A HVG informátora által közölt tények az eljárás törvényes menetét és jogszerűségét nem cáfolják, az egyezség megkötését az ügyész is kezdeményezheti, az egyezség folyamatában az informátor által megjelölt közvetítő lehet a védő és a nyomozó hatóság is. Az ügyészségnek törvényi kötelezettsége, hogy közölje az egyezségkötés alapjául szolgáló bűncselekményt, annak minősítését és az ehhez kapcsolódó várható jogkövetkezményeket, így a kiszabható büntetéssel összefüggő büntetési tételkeretet, vagyis azt, hogy a jogalkotó az egyezség alapjául szolgáló cselekményt minimálisan és maximálisan milyen büntetéssel rendeli szankcionálni. A jelen ügyben a bűnszervezetben történő elkövetésre is figyelemmel a büntetési tételkeret minimuma 5 év, maximuma 20 év, az egyezség keretében az alsó határ 1 év, amennyiben a terhelt az ügy vagy más ügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel jelentős mértékben együttműködik.
Az ügyészségnek ez tájékoztatás nem csak joga, hanem kötelezettsége is, az egyéb jogkövetkezmények ismertetésén túl. Ezt követően az egyezség törvényi fogalmából adódóan egyeztetés zajlik az ügyész, a terhelt és a védő között arra nézve, hogy a törvényes keretek között az ügy jellegéből és az egyéb körülményekből adódóan milyen tartalmú büntetésben tudnak a felek megállapodni.
Mindezekből adódóan a megkeresésben érintett ügyben az ügyészség ahogy más ügyekben is, jogszerűen és törvényesen járt el. A HVG informátora által közölt adatok jogszabályi háttér nélküli, a teljes szövegből kiragadott közlése, hangulatkeltő, az ügyészség részéről el nem hangzó kifejezések használata az ügyészség álláspontja szerint kizárólagosan azt a célt szolgálja, hogy az egyezségkötéssel érintett terheltek vonatkozásában az eljárás törvényességét megkérdőjelezze és ezen bizonyítékok vádat alátámasztó bizonyító erejét csökkentse.
Az ismertetett jogszabályhelyek nemcsak törvényi lehetőséget, hanem kötelezettséget rónak az ügyészre, hogy a lehetséges jogkövetkezményekről a terheltet figyelmeztesse. A jogszabályból következik a terhelttel szemben folyó, vagy más bűnügyben történő együttműködés vállalása a gyanúsított részéről, így a vallomástétel kötelezettségként történő előírása. Az egyezség szükségszerű része a várható büntetés kiszabása során figyelembe veendő szempontok ismertetése, és ezek alapján a konkrét büntetés mértékben való megállapodás."
Hogy mivel vádolja az ügyészség pontosan Czeglédyt, arról itt olvashat részletesen.
Mi az egyezség?
A vádalku a köznapi elnevezése a büntetőeljárásban alkalmazható egyezségnek, amikor az ügyészség „a lefolytatandó eljárás érdekében a vádemelés előtt egyezséget köthet” a terhelttel a bűnössége beismeréséről és ennek következményeiről. Vagyis az egyszerűbb, gyorsabb eljárás érdekében egyeznek meg, a bűnösség beismeréséért cserébe adott büntetésben állapodnak meg, illetve elengedhetnek különféle hátrányokat. Az együttműködésre viszont az ügyészség senkit nem kényszeríthet, és van olyan is, ami nem képezheti egyezség tárgyát.
A Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény rendelkezései szerint:
407.§ /1/-/6/ bekezdés szerint: Az ügyészség és a terhelt a vádemelést megelőzően egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről és annak következményeiről. Az egyezséget a terhelt, a védő és az ügyész egyaránt kezdeményezheti. Az eljárásban védő részvétele kötelező. Az ügyészség ezek teljesítéséhez a nyomozó hatóságot is igénybe veheti.
408. § /1/-/2/ bekezdés: az egyezség megkötése érdekében az ügyészség a terhelt és a védő az egyezség tartalmi elemeiről egyeztetést folytathat. Ez alól egyetlen kivétel van, vagyis nem lehet az egyezség tárgya a bűncselekmény tényállása és a büntetőtörvény szerinti minősítése, azt kizárólag az ügyész állapítja meg. Az ügyészség a védővel e kérdésekben a terhelt hozzájárulásával külön is egyeztethet. Az ügyészség az egyeztetés megkezdésekor tájékoztatja a terheltet, illetve a védőt az egyezség lehetséges tartalmi elemeiről és következményeiről. | Itthon: "Csak mondjak valami ütőset Czeglédy ellen" - megszólal egy vádalkuval megkörnyékezett vádlott | Minimális büntetéssel megúszhatja, ha mond valami „extrát”, „nagyon ütőset” Czeglédy Csaba ellen – ilyen „vádalkut” ajánlott az ügy egyik gyanúsítottjának több körben is az ügyészség. Kecsegtető ajánlat volt, főleg, hogy szerinte azzal próbáltak nyomást gyakorolni rá, hogy ellenkező esetben hosszú évekre börtönbe kerülhet – erről maga az azóta már meg is vádolt férfi beszélt a hvg.hu-nak, aki végül nem fogadta el az egyezséget. Czeglédy szerint törvénytelen, hogy így kufárkodik az ügyészség, csak hogy rá nézve terhelő vallomásokat csikarjon ki. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20190220_Csak_mondjak_valami_utoset_Czegledy_ellen | 2019-02-20 12:10:00 | true | null | null | HVG |
Annak másik tulajdonosa, az időközben megszűnt liberális párt miatt ugyanis több mint egymilliárd forint értékű végrehajtás és jelzálog került az osztatlan épületre, amit az SZDSZ többi ingatlanjára is bejegyeztek. Az épület a XVIII. kerületi Baross utca 10/B szám alatt áll, s több mint 3/5 részben az önkormányzat tulajdona, a fennmaradó rész szerepel az SZDSZ nevén. A liberálisok éveken át székházként használták a most 60-80 milliót érő épületet – tájékoztatott Pestszentimre önkormányzata. A lap megtudta azt is, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által az erre az ingatlanra is bejegyzett 1,1 milliárdos jelzálogjogról, az Epamedia Zrt. és az adóhatóság összesen több mint 80 milliós végrehajtási jogáról sokáig nem is tudott a kerület.
A képviselő-testület nem is tárgyalta az ingatlanra bejegyzett terheket. Kucsák László fideszes országgyűlési képviselő a Magyar Nemzetnek elmondta, civil kezdeményezés alapján közösségi, kulturális célra szerették volna hasznosítani az épületet, ám a tartozások miatt nem sikerült. Mint mondta, senki nem kereste őket a néhai SZDSZ-től, hogy rendezzék a helyzetet. A politikus rámutatott, érthetetlen az egykori liberális párt vezetőinek álláspontja tartozásaikról. Magyar Bálint, az SZDSZ korábbi elnöke a minap arról beszélt, hogy az MFB nem engedi értékesíteni azokat az ingatlanokat, amelyek fedezetként álltak a liberális párt által felvett kölcsön mögött. Szerinte miután pártjuk megszűnt, a pénzintézet által kiutalt hitel mellett nagyjából egymilliárd forint értékű ingatlan vagyon szállt az MFB-re, amely azonban csak egy csomagban értékesítené az épületeket. Kucsák szerint hibás a volt SZDSZ-es politikus érvelése, ezt a XVIII. kerületi SZDSZ-székház példája is jól mutatja; mint mondta, létezik ugyan SZDSZ-es ingatlan vagyon, de egy osztatlan ingatlant a másik fél beleegyezése nélkül nem lehet értékesíteni.
A lap megkereste a kerület korábbi SZDSZ-es alpolgármesterét, Ferencz Istvánt, aki immáron a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) helyi választókerületi elnöke. A volt liberális alpolgármester alpári stílusban reagált, amikor megtudta, hogy miért keresik. – Engem keresel az SZDSZ-tartozások miatt, hát hülye vagy? – kérdezett vissza, majd szavaiból az derült ki, hogy valójában az MFB a hibás, amiért hitelt adott az SZDSZ-nek. Arra a kérdésre ugyanis, hogy véleménye szerint mit tehet az MFB az egyébként osztatlan ingatlannal, úgy válaszolt: – Miért adott rá hitelt akkor a pénzintézet? Ha valaki hitelt kap, a pénzintézetnek ugyanolyan felelőssége van, mint az adósnak – vélte.
(A teljes cikket a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.) | Tartozás: az MFB-t okolják a liberálisok | Az SZDSZ tartozásai miatt nem tud hasznosítani a XVIII. kerületi önkormányzat egy többségi tulajdonában álló villaépületet. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2013/11/tartozas-az-mfb-t-okoljak-a-liberalisok | 2013-11-28 06:50:23 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A KEHI most már nemcsak a Norvég Civil Alap támogatási ügyeire, hanem a Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapra is kíváncsi, amelyet szintén az ÖKOTÁRS alapítvány oszt szét. Emellett a 2008-2011 közti időszakra vonatkozó teljes könyvelési dokumentációt is bekérték. Köztük olyan iratokat is, amelyeket a rendőrök néhány napja elvittek.
Az Ökotárs kártérítést követel a KEHI-től.
László Pál riportja. | Svájci pénzekre is rászállt a KEHI | A svájci-magyar együttműködési programban három év alatt 31 milliárd forintot kapunk a helvétektől. És ebből 1,3 milliárd mehet a civileknek. Ezt kezelte az Ökotárs Alapítvány. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/09/12/svajci-penzekre-is-raszallt-a-kehi/ | 2014-09-12 15:46:00 | true | null | null | 24.hu |
A 36 éves, londoni születésű nőt nem véletlenül hívja a Vogue magazin a sivatag rózsájának és a Közel-Kelet Diana hercegnőjének: a WikiLeaks birtokába jutott, online vásárlásokat igazoló mailek szerint 11 ezer fontért új szőnyeget, 10 ezer fontért étkezőasztalt, 20 ezer fontért tizenegy díványt, 8800 fontért pedig öt csillárt hozatott a londoni DN Designból a Damaszkusztól 320 kilométerre fekvő kikötővárosban, Lakatiában lévő palotájába. A sivatagi forróságtól védett rezidenciát eddig még nem sokan látták, de az emailek tanulsága szerint az új bútorok a hatalmas földszinti fogadócsarnokban kapnak helyet
A szír first lady, ak iszemélyesen felügyeli a palotája újradizájnolását, összesen 270 ezer font értékben vett luxusbútorokat az alatt az idő alatt, amíg 16 ezer embert, köztük nőket és gyerekeket lőttek le a kormányhű erők és a felkelő csapatok között kirobbant, egyre súlyosabb harcokban.
A nemzetközi helyzet fokozódik
A legutóbbi hírek szerint az összecsapások már Damaszkusz körül tombolnak, noha a város korábban az Aszad-rezsim központjának számított. A szír hadsereg tábornokai közül többen is Törökországba emigráltak, egyikük arról számolt be, hogy a kormányerők „mentálisan és fizikailag is megsemmisültek” a gyakorlatban. A múlt pénteken lelőtt török vadászgép miatti politikai konfliktus sem kedvez a kormányerőknek. Bár Törökország tagadja, hogy katonai konfliktusra készülne, mindkét ország csapatokat vezényelt a közös határvidékekre.
Kofi Annan ENSZ-főtitkár katonai beavatkozást javasolt és egy egységkormány létrehozását sürgeti, Oroszország Kínával karöltve azonban megvétózta a Biztonsági Tanácsának terveit, és folytatták a még korábban megkezdett fegyverszállítmányok eljuttatását a szír kormányerőknek. Elemzők szerint az egységkormány létrehozása és Aszad elnök kizárása nem megoldás: nem tudni, ki venné át a hatalmat Szíriában, hiszen az ellenzék megosztott és a választások lebonyolításának módja sem világos. Az sem eldöntött kérdés, hogy szükséges lesz-e ENSZ-békefenntartókra az országban. Ha szükség lenne rájuk, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok valószínűleg nem szívesen venne részt egy ilyen misszióban az afganisztáni és iraki elkötelezettségeik miatt.
Az Annan-tervnek azonban valószínűleg maguk a harcoló felek a legnagyobb ellenzői, hiszen mind a felkelők, mind az Aszad-rezsim hisz az elérhető végső és teljes győzelemben. Az ellenzék kitart álláspontja mellett, mely szerint a jelenlegi kormány egyetlen tagja sem vehet részt az új hatalom kiépítésében, míg Aszad elnök éppen pénteken jelentette be, hogy minden terroristát el fognak pusztítani az országban, egyúttal a külföldről érkező segítséget is elutasította. | Milliókat vert el luxusbútorra a szír first lady | Milliókat vert el luxusbútorra a szír first lady - Szíriában háború dúl, de Aszma al-Aszad 95 millió forintért vesz csillárokat a tengerparti palotájába. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2012/07/15/milliokat_vert_el_luxusbutorra_a_szir_first_lady/ | 2012-07-15 10:25:00 | true | null | null | Index |
A jogállamisággal kapcsolatos eljárások az egyik legveszélyesebb kihívást jelentik az EU számára. Ahelyett, hogy megerősítették volna az unió alapvető értékeit, átpolitizálták azokat - értékelték Bóka János a Transparency International és a Connect Europe által szervezett rendezvényen.
Az "Európai uniós értékek és források védelme --Jogállamiság és átláthatóság, avagy a magyar EU-elnökség mostohagyermekei " című tanácskozáson a miniszter kiemelte: az unióban mély és kölcsönös bizalmatlanságot szítottak az intézmények között, ami rendkívül megnehezíti az őszinte együttműködést. | EU-elnökség - Bóka János: a jogállamiság tiszteletben tartása nem követhető nyomon az EU intézményeiben | A jelenlegi jelenlegi szabályozási rendszer nem teszi lehetővé annak nyomon követését, hogy az EU intézményrendszerén belül tiszteletben tartják-e a jogállamiságot. A magyar uniós elnökség egyik célja, hogy vizsgálja meg, miként lehet pótolni ezeket a hiányosságokat – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn Budapesten, egy nemzetközi konferencián. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/eu-elnokseg-boka-janos-a-jogallamisag-tiszteletben-tartasa-nem-kovetheto-nyomon-az-eu-intezmenyeiben/439369 | null | true | null | null | Hírklikk |
Az Együtt pereli a külügyet a Quaestor-iratokért
Az ellenzéki párt el szeretné érni, hogy törvényszék kötelezze a külügyminisztéiumot a Quaestor-ügyben hozott döntések dokumentációjának kiadására.
A Fővárosi Törvényszékhez és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordul az Együtt, hogy nyilvánosságra kerüljenek a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és a Nemzeti Kereskedőház Quaestor-üggyel kapcsolatos közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumai.
Pápa Levente, az Együtt alelnöke szombaton, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a Fővárosi Törvényszékhez jogi keresetet fognak benyújtani annak érdekében, hogy kipereljék azokat az adatokat, amelyeket a külügyi tárca a párt közérdekű adatigénylésére nem volt hajlandó kiadni.
Felidézte: korábban, a Quaestor-ügy kirobbanásakor, a külügyi tárca és vezetője Szijjártó Péter is bejelentette, hogy a "KKM úgy döntött a Nemzeti Kereskedőház Quaestornál tárolt beruházásait azonnal ki kell venni, számláikat ott meg kell szüntetni". Ennek a döntésnek, és a döntés előkészítéseinek iratait az Együtt szerette volna kikérni a KKM-től, de a tárca arra hivatkozott, hogy azok nem közérdekű adatok. A párt célja, hogy a törvényszék kötelezze a KKM-et a Quaestor-ügyben hozott döntések dokumentációjának kiadására.
Emellett a kereskedőházhoz ugyancsak közérdekű adatigényléssel fordultak, de az is megtagadta a kérés teljesítését. Ezzel kapcsolatban az Együtt a NAIH-tól vár állásfoglalást, jogosnak tartják-e, hogy egy közpénzeket felhasználó intézmény nem adja ki az általuk kért közérdekű adatokat - fejtette ki Pápa Levente. | Belföld: Az Együtt pereli a külügyet a Quaestor-iratokért | Az ellenzéki párt el szeretné érni, hogy törvényszék kötelezze a külügyminisztéiumot a Quaestor-ügyben hozott döntések dokumentációjának kiadására. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/quaestor-ugy-az-egyutt-kiperli-az-iratokat-a-kulugybol-1534419 | 2015-05-16 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A hallgatási pénzek kifizetéséről szóló, üzleti iratok meghamisításának vádjával indult büntetőügyben az esküdtszék májusban minden vádpontban bűnösnek találta az akkor még elnökjelöltként bíróság elé állított Donald Trumpot . A politikus számos alkalommal hangoztatta, hogy
a pert "boszorkányüldözésnek" tartja, amelyet kizárólag politikai okokból, demokrata ellenfelei kezdeményezték ellene, a demokrata párti kerületi ügyész, Alvin Bragg vezetésével.
A büntetési tétel megállapításáról szóló tárgyalást eredetileg november 26-ra tűzte ki Juan Merchan, az ügyben eljáró bíró.
Az ügyész az eljárás felfüggesztéséről szóló levélben arra hivatkozott, hogy az "egymással versengő alkotmányos érdekek mérlegelésével figyelembe kell venni a büntetőügy fenntartásának lehetőségeit", és ennek nyomán azt kéri, hogy a vádlott elnöki mandátumának végéig minden, az eljáráshoz kötődő lépést halasszanak el.
Alvin Bragg egyben jelezte, hogy az egész büntetőügy megszüntetésével nem ért egyet.
Donald Trump stábjának szóvivője teljes és végérvényes győzelemnek nevezte az ügyészi nyilatkozatot.
Steven Cheung közleményében azt írta, hogy "a törvénytelen eljárás felfüggesztésre kerül", és hozzátette, hogy Donald Trump jogi csapata annak érdekében tesz lépéseket, hogy az ügyet a bíró "egyszer és mindenkorra ejtse. | Trump ügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész | Donald Trump New York-i büntetőügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész kedden a leendő amerikai elnök következő négyéves hivatali időszakának végéig. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/trump-buntetougy-felfuggesztes-kezdemenyezes | null | true | null | null | BEOL |
Baloldali politikusok népes csoportjához csatlakozott a minap Magyar Péter, miután egy kínos hangfelvétel került nyilvánosságra a Tisza Párt elnökéről. - Figyelj, annyiszor leizzadtam ma b...meg, inget cseréltem az előbb. Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt mondtam, mi a f...szomat csinálok itt? Büdösek az emberek és a szájuk, blee... - mondta Magyar Péter még június 8-án, az egyik általa szervezett tüntetés után. A politikus trágár mondatai azon a hangfelvételen voltak hallhatók, amely hétfőn került nyilvánosságra.
Hazudtunk reggel, éjjel meg este
- mondta Gyurcsány Ferenc a 2006-ban napvilágot látott őszödi beszédében, ami a legemlékezetesebb példája annak, amikor egy baloldali politikusról megjelentek a nem nyilvánosságnak szánt mondatai.
A beszéd 2006. május 26-án hangzott el Balatonőszödön, ahol az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja tartott zárt ülést, nem sokkal azután, hogy a balliberális MSZP-SZDSZ-kormánykoalíció megnyerte a választásokat. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök az azt megelőző másfél év kormányzását a beszédben trágár szavakkal jellemezte, továbbá bevallotta, hogy a régi-új kormánykoalíció hazugságokkal, a valós adatok és a tervezett megszorítások eltitkolásával, lényegében csalással nyerte meg a választást, miközben az országot a csőd szélére sodorta.
A hanganyagot 2006. szeptember 17-én ismerhette meg a közvélemény, Gyurcsány Ferenc mondatai sokkolták az országot. A beszéd nyilvánosságra kerülése után Gyurcsány úgy magyarázkodott, hogy szakítani akart a hazudozással, majd kijelentette: nem mond le posztjáról.
Alapvetően az az érzésem, hogy a f...sznak hagytam magam rábeszélni erre miniszterelnök-jelöltségre, mert sokkal jobb lett volna, ha el sem kezdem
- mondja Karácsony Gergely 2017 végén egy zárt ülésen, amikor az MSZP-Párbeszéd baloldali választási szövetség miniszterelnök-jelöltje lett.
A felvételen Karácsony így folytatta: miniszterelnök-jelöltségének "annyi hatása volt, a PM felment nulla százalékról egyre, ennyit tudtunk elérni ezzel. Sokkal beljebb nem vagyunk. Ráadásul nekem van egy főállásom, ami önmagában egy kib...szott politikai stressz, hogy lesz Zuglónak költségvetése, meg ilyen apróságok. Van nekem ilyen szempontból dolgom, így tudom is magam áltatni azzal, hogy én teszek az ügyért vagy valamit csinálok."
Hú, ezt nagyon elb...sztam
- kommentálta a saját parlamenti felszólalását tavaly ősszel Gelencsér Ferenc, a Momentum azóta már megbukott elnöke.
A politikus papírból olvasta fel pár perces, Orbán Viktornak címzett üzenetét, ám végig remegett, dadogott, beszéd közben egy nagy korty vizet is ivott, majd a felszólalást követően a mellette helyette foglaló Bedő Dávid párttársához fordulva véleményezte a saját teljesítményét.
Nem azt mondták Feri, hanem azt, hogy menj a p...csába! Valljuk be!
- alkotott véleményt Horn Gábor Gyurcsány Ferencről még 2008-ban, amikor a baloldal bukott miniszterelnöke a vizitdíjjal kapcsolatos népszavazás ügyében szólalt fel és beszélt a választók motivációjáról.
A Republikon Intézet vezetője, a korábban az SZDSZ-színekben aktívan és magas szinten politizáló Hornt a Hír TV vette fel, amint Kóka János párttársával együtt hallgatják Gyurcsány Ferenc beszédét. Horn a felvétel nyilvánosságra kerülése után elnézést kért és azt mondta, a szavazási éjszakán az ember mindig szabadabban nyilatkozik, pláne ha azt gondolja, nem a kamerának beszél.
Az utasokat a járatritkítás folyamatába bevonni olyan lett volna, mintha hálaadás előtt megkérdeznék a pulykát, hogy mi legyen vele
- ezt már Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója mondta néhány hónapja egy háttérbeszélgetésen.
A Bajnai Gordon egykori baloldali kormányfő által kézi vezérelt vezérigazgató később felajánlotta ugyan a lemondását, de azt Karácsony Gergely főpolgármester nem fogadta el, amivel lényegében jóváhagyta, hogy így gondolkodnak a fővárosi utasokról, egyben a választóiról.
Borítókép: Magyar Péter ( | Díszes baloldali társasághoz csatlakozott a gyalázkodó Magyar Péter | Számtalanszor előfordult már, hogy egy baloldali politikus nem nyilvánosságnak szánt mondatai nyilvánosságra kerültek, ahogy az most Magyar Péterrel is történt. A legemlékezetesebb Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde volt, amelyben a bukott miniszterelnök beismerte, hogy hazudtak a választóknak. Karácsony Gergely elszólása is sokak számára ismerős lehet, amikor véleményezte a saját döntését arról, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje lett. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/diszes-baloldali-tarsasaghoz-csatlakozott-a-gyalazkodo-magyar-peter | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Több mint két éve tartó jogi procedúra során próbáltunk hozzájutni az Operaház átvilágításáról készített miniszteri biztosi jelentéshez. Az elutasított közérdekű adatigénylés és jogerősen elvesztett adatigényléses per után az Alkotmánybíróság a panaszunkra visszaadta elsőfokra az ügyét. Közben kiszivárogtatás révén jutottunk hozzá egy másik, az Operaház átvilágításáról szóló jelentéshez, amelyet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal készített 2011-ben. Az atlatszo.hu most nyilvánosságra hozza a dokumentumot, amelyből kiderül, hogy az előadások költségvetésének megtervezésétől a vendégszerepléseken át a jogi osztály kiszervezéséig számos ponton merül fel a hűtlen kezelés gyanúja az intézmény korábbi vezetésével szemben.
Több mint két éve indítottunk pert az Operaház előző ciklusbéli gazdálkodásáról készített miniszteri biztosi vizsgálati jelentés nyilvánosságáért, de még mindig nem jutottunk a végére: a Kúria 2013. szeptember 27-én meghozott döntésében az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az ügy előzménye az Operaház átvilágításáról készített jelentés tárgyában született sikeres alkotmányjogi panaszunk. Szerencsére ezúttal is igaznak bizonyult a Lex Átlátszó kapcsán felvázolt tézisünk, miszerint az információszabadság indokolatlan korlátozása esetén a tudatos polgárok a kiszivárogtatás eszközével élnek a közérdekű adatok nyilvánossága érdekében.
Jogi procedúra
Még 2011 nyarán kértük ki a nemzeti erőforrás minisztertől az Operaház átvilágításával összefüggésben a miniszteri biztos által készített jelentést. Az akkori sajtóhírek szerint a jelentés hatszáz oldalon részletezi az egymilliárd forintot meghaladó értékre elkövetett visszaéléseket. Az adatigénylés teljesítését a Minisztérium megtagadta, mert szerinte az anyag döntés-előkészítőnek minősül, így nem közérdekű adat.
A Minisztérium érvelését nemcsak első-, hanem másodfokon is elfogadta a bíróság. A Fővárosi Törvényszék érvelése szerint az általunk kért jelentés önmagában nem minősül közérdekű adatnak, legfeljebb közérdekű adatot tartalmazhat, azt azonban nem jelöltük meg, hogy a miniszteri biztos jelentéséből – amelyről tudni lehetett, hogy a Magyar Állami Operaház teljes körű pénzügyi, gazdasági átvilágításával kapcsolatos jelentés – pontosan mivel kapcsolatos tény, adat megismerését szeretnénk. Az Ítélőtábla másodfokú ítéletében ehhez azt tette hozzá, hogy ha egy dokumentum csupán egy részének van döntés-előkészítő jellege, akkor az egész dokumentáció osztja ezt a minősítést. A bíróság szerint nem várható el az adatkezelőtől, hogy a teljes dokumentációt átvizsgálja abból a szempontból, hogy pontosan mi minősül személyes adatnak, közérdekű adatnak, üzleti titoknak.
Az alkotmányjogi panaszunk alapján eljáró Alkotmánybíróság ezzel szemben kiemelte: a vizsgálati jelentés nem egy konkrét döntés megalapozására szolgáló irat, vagyis nem egy "közbülső munkaanyag", s ezért nem nevezhető döntés-előkészítő iratnak, ez már ugyanis maga a végeredmény. Az Alkotmánybíróság mindezen túl alkotmányos követelményt is meghatározott. Ennek értelmében az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése és I. cikk (3) bekezdése alapján alkotmányos követelmény, hogy a közérdekű adat kiadása iránt indított ügyben eljáró bíróságnak az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálnia kell.
Az Alkotmánybíróság ezért mind az első-, mind a másodfokon eljáró bíróság ítéletét megsemmisítette. Ilyen esetben a Kúria feladata, hogy a megfelelő bíróságot új eljárásra kötelezze. A Kúria megállapította, hogy az új eljárás során – az Alkotmánybírósági határozat értelmében – az ismételten eljáró bíróságnak köteleznie kell az adatigénylést elutasító alperest (a NEFMI-t, illetve jogutódját, az EMMI-t) arra, hogy az adatigényléskor folyamatban lévő eljárás pontos megjelölésével igazolja, hogy a jelentés valóban tartalmaz-e olyan adatot, amely konkrét döntés megalapozását szolgálja.
Újraindul tehát a bírósági procedúra, amelyben – az alkotmánybírósági határozatnak köszönhetően – mind az adatkezelő EMMI, mind pedig a bíróság számára jóval szűkebb körben állnak csak rendelkezésre olyan érvek, amelyek az adat kiadásának megakadályozását lehetővé teszik. Az ügyben azonban szerencsés fordulat következett be. Akár megkapjuk végül az adatokat, akár nem, kiszivárogtatás útján, a Magyarleaks szolgáltatásunk segítségével birtokunkba került a KEHI Operával kapcsolatos jelentése, amelyet – bár a hivatal szándéka szerint tíz évig, vagyis 2022-ig nem hozható nyilvánosságra – ezúton közzé is teszünk.
“A Magyar Állami Operaház működésének 2007. június 1. napjáig visszamenőleg történő rendkívüli ellenőrzése" c. Kehi-jelentést (2012) innen töltheti le (PDF)
A jelentés szerint az Operaház a vizsgált időszakban, 2007 és 2010 között, átlagosan évi 7,7 milliárd forintból gazdálkodott, ebből 5,5 milliárd forint volt az állami támogatás, vagyis a bevétel 72 százaléka közpénz volt. A vizsgált időszakban nem volt teljes körű költségvetése az előadásoknak, csak az új bemutatók alkalmával készült írásos formában jelmez- és díszletköltségvetés. A Kehi-jelentésből kiderül, hogy a vezetés nem tudta, hogy egy színpadra állított darabot hány alkalommal kell műsorra tűzni ahhoz, hogy a költségek a jegybevételből megtérüljenek, vagy ha ez nem várható, de az előadás színpadra állítása művészeti szempontból mégis indokolt, mekkora támogatást kell rákölteni.
Gyanús szerződések
A hivatal összesen 766 szerződést vizsgált meg, a rendelkezésére bocsátott 3163 szerződésnek csak egy részét. A válogatás a szerződés ellenértéke, illetve a szerződés tárgya alapján történt.
Az Operaház a Budapesti Operabarát Alapítvánnyal (Alapítvány) kötött szerződést többször is színpadépítési és –bontási, illetve egyéb műszaki feladatok ellátására, összesen bruttó 167,5 millió forint értékben. Az Alapítvány ezután tovább szerződött több más céggel bruttó 138 millió forint értékben, ugyanakkor a feladatokat valójában az Operaház dolgozói látták el, mégpedig munkaidőn túl. Ezért, a főleg esti munkáért túlóradíjat kaptak. A Kehi vizsgálata alapján az Alapítvány 29,5 millió forinttal részesedett a munkák után járó díjakból, holott érdemi tevékenységet nem végzett. Ráadásul arról sincs semmilyen írásos dokumentum vagy szóbeli nyilatkozat, hogy a külsős cégek ténylegesen ellátták volna a szerződésben lefektetett feladatukat. Ezzel az akkori főigazgató, gazdasági igazgató 167,5 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az Operaháznak, így felmerül esetükben a hűtlen kezelés gyanúja – áll a dokumentumban.
Eltűnt Hakni-dosszié
Amikor az énekkar külső helyszínen lépett fel, az Operaház az általa vállalt fellépések teljesítésére mindig külsős céget bízott meg. A cég ügyvezetője úgy nyilatkozott a jelentés szerint, hogy a vele kötött szerződéseket a pénz átfolyatására használták, és az így kapott összeget (amelyből persze levonták az áfát meg az adót), készpénzben kellett odaadnia az Operaház kórustitkárának, a karigazgatónak, vagy borítékban otthagyni a portán. A fellépésekkel kapcsolatos dokumentumokat tartalmazó, "HAKNI" feliratú mappa eltűnt a zárt irodából. Az egyik fellépéssel kapcsolatban konkrét számok is vannak a vizsgálati jelentésben: a Las Palmas-i vendégszereplésért az Operaházat megillető díjból 8500 eurót "túlfizetés" címén egy panamai cég részére utaltak át. A volt gazdasági igazgató a bevételből felvett 5600 euróval nem tudott elszámolni, a fellépő művészek napidíját pedig adó- és járulékfizetés nélkül fizették ki.
Operabál-mutyi
Az alapítvány 2009-ben, előzetes értékbecslés nélkül, összesen 100 millió forint plusz áfáért megvásárolta a Budapesti Operabál Kft.-től az Operabál rendezéséhez kapcsolódó jogokat. A szerződést az alapítvány kuratóriumi elnöke írta alá. A szerződés szerint az alapítványnak 5 millió forintot kellett fizetnie a "Budapesti" megjelölés használatáért, holott az nem forgalomképes, adásvétel tárgya nem lehetett. Ugyanekkora összegben határozták meg a bál "szervezési és megvalósítási leírásának" vételárát, teljesen feleslegesen. Ugyanis az adásvétel napján az alapítvány egy másik szerződés keretében 10 évre szóló megbízási szerződést kötött a főszervezői teendők ellátására, megintcsak az Operabál Kft.-vel. A jelentésben szerint a leírtakból csak néhány oldal használható, értéke nem áll arányban az érte kifizetett összeggel.
Az Operabál megrendezéséhez szükséges díszletet szintén az Operabál Kft.-től vásárolta meg az Operaház 180 millió forint plusz áfáért. A szerződés szerint 2011 őszéig összesen 36,8 millió forintot fizettek ki. A díszletről nem készült értékbecslés, a beszerzéskori értéke a kft. nyilvántartása szerint 31 millió forint volt. A díszletparkot az értékesítést megelőzően nem újították fel, tehát 2009-ben nem érhetett többet, mint amikor a kft. eredetileg beszerezte. Mivel a szerződéses vételárnak csak egy részét fizették ki, itt is felmerült a hűtlen kezelés gyanúja. A Kehi felhívta a figyelmet arra, hogy bár a szerződések értékarányossága kérdéses, az Operabál megrendezése gazdasági szempontból indokolt, 2009-ben például 35 millió forint tiszta nyeresége volt belőle az Operaháznak. 2010 óta nem rendezték meg a budapesti Operabált.
Kiszervezett jogi osztály
Az Operaház működésével kapcsolatos jogi feladatokat 2008. július 31-ig a Jogi Iroda látta el 3 fő alkalmazottal. Ezután az iroda megszűnt, az alkalmazottak munkaviszonya megszűnt, a vezető jogtanácsoséval együtt, aki ugyanakkor 24 millió forint jutalmat kapott. A következő naptól a vezető jogtanácsos újra munkába lépett és ugyanazt a munkát végezte, mint korábban, de már mint a Nagy és Pál Ügyvédi Iroda ügyvédje. A Jogi Iroda átlagos havi bérköltsége 1,3 millió forint volt, a jogi feladatok ügyvédi irodán keresztüli ellátása viszont már havi 2,2 millió forintba került, így a kiszervezés 2010 végéig 23,5 millió forint többletköltséggel járt.
A hivatal megvizsgálta a tanácsadói szerződéseket is és arra jutott, hogy a Görgey Gábor képviselte Colombina Bt.-vel kötött szerződések alapján történt teljesítések nem álltak arányban a kifizetett pénzzel, a Consulting Center Kft.-vel kötött szerződésre pedig egyáltalán nem volt szükség. A rendelkezésre álló információk alapján nem igazolt a teljesítése a dr. Dézsi Mihállyal, a Szinetár Miklós résztulajdonában álló Cine-Art Kft.-vel és a Mode Rn Stúdió Bt.-vel kötött szerződéseknek. Ezek alapján 2 millió forintot meghaladó értékű vagyoni hátrány érte az Operaházat. A turistacsoportok operaházi látogatásával kapcsolatban is felmerült a hűtlen kezelés gyanúja. A Kehi megállapította, hogy a korábbi főigazgató 7 millió forint összegről mondott le ellenérték nélkül az Operabál Kft.-ről Operavisit Kft. névre váltó cég javára.
Ha további érdekességekre kíváncsi, töltse le a teljes jelentést! Az atlatszo.hu továbbra is várja a közérdekű bejelentéseket és a szőnyeg alá söpört korrupciós ügyeket leleplező kiszivárogtatásokat – forrásaink kilétét bizalmasan kezeljük, a kiszivárogtatás mikéntjéről ide kattintva tájékozódhat bővebben.
“A Magyar Állami Operaház működésének 2007. június 1. napjáig visszamenőleg történő rendkívüli ellenőrzése" c. Kehi-jelentést (2012) innen töltheti le (PDF) | MagyarLeaks: Itt az eltitkolt Kehi-jelentés az Operaház korrupciógyanús ügyeiről | MagyarLeaks: Itt az eltitkolt Kehi-jelentés az Operaház korrupciógyanús ügyeiről | null | 1 | https://atlatszo.hu/2013/10/14/magyarleaks-kehi-jelentes-az-operahaz-korrupciogyanus-ugyeirol/ | 2013-10-14 09:15:37 | true | null | null | atlatszo.hu |
"Az AI hanganalizáló azt állítja, hogy a hangfelvétel kamu!" "Egyértelmű, hogy a felvétel nem volt eredeti, mindent elkövetnek a hatalomért." "Az igazság Péter oldalán van! Mi sokan tudjuk és neki hiszünk!! Hajrá Péter!"
- ilyen megjegyzésekkel osztják és kommentelik a Tisza Párt szimpatizánsai Facebookon azt abejegyzést, amely szerint bebizonyosodott, hogy mesterséges intelligencia segítségével hozták létre vagy manipulálták a Magyar Péter lejáratását célzóhangfelvételt. Erre maga a Tisza Párt elnöke is ráerősített, aki egy hozzászólásban megosztotta azOkoshír.hunevű oldal cikkét, amely szintén tényként kezeli: "A Vogel Evelin által rögzített hangfelvétel manipulált".
Pedig ahogy az lenni szokott, a dolog egyáltalán nem ilyen egyszerű.
Akinek volt szerencséje lemaradni az elmúlt napok közéleti fejleményeiről, annak röviden összefoglaljuk, miről is van szó. Magyar Péter vasárnapsajtótájékoztatót tartott, amelyen azt állította, hogy titkosszolgálati módszerekkel lehallgatták őt; hogy "Rogán Antalék egymilliárd forintot költöttek egy MI-alapú szoftverre", amelybe az ő minden beszédét és megszólalását feltöltik, és ennek segítségével gyártanak róla lejárató felvételeket (a vasárnapi egymilliárd kedden mármásfél milliárd volt); illetve közzétett egyhangfelvételt, amellyel azt szándékozott bizonyítani, hogy volt barátnője, Vogel Evelin megzsarolta őt és a pártját.
Ezután hétfőnmegjelenta Vogel által készített felvétel arról, hogy Magyar Péter szerint a júniusi Hősök terei tüntetésén "büdösek az emberek és a szájuk". Miután Magyar már egy nappal korábban belengette, hogy MI-vel akarják lejáratni, nem kellett sokat várni arra, hogy valaki fogjon egy oldalt, amely a deepfake, azaz MI-vel létrehozott, félrevezető tartalmak detektálását ígéri, és lefuttassa a detektort a felvételen. Több ilyen eszköz is elérhető ingyen, de a Vogel-féle felvételről aResemble Detect elemzésekezdett el terjedni, amely tömören megállapította, hogy a felvétel hamis. Ez aztán aRedditenés a fenti Facebook-bejegyzésben is terjedni kezdett.
"Modellünk 90%+-os pontossággal elemzi a hangot, hogy megállapítsa, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia hozta-e létre" - állítja magáról a Resemble Detect, ami igen jól hangzik. Nyáry Krisztián irodalomtörténész, a Líra kreatív igazgatója is azzalosztotta meg a Facebookon- a friss hangfelvételeket nem említve, általánosságban -, hogy "van egy AI-eszköz, amely elég megbízhatóan megmondja, hogy egy hangfelvétel manipulált-e vagy sem".
Mivel ilyen detektorból több ingyenes is található az interneten, úgy döntöttünk, hogy mi magunk is teszteljük, mit mondanak a Vogel-felvételről. Először saját magunk is kipróbáltuk a Resemble Detectet, és már itt érdekes eredményt kaptunk. Mivel az oldalra ingyenesen maximum egypercnyi hanganyag tölthető fel egyszerre, feldaraboltuk (a félnél elvágva) a másfél perces felvételt. Az első részletéről az oldal szépen meg is állapította, hogyhamis, a másodiknál viszont már arra jutott, hogy azvalódi. (Ez persze jelentheti azt is, hogy a felvétel elején lát manipulációt, a vége pedig eredeti.)
Továbbmentünk a TrueMediára, amely szintén elemezte a felvételt, ésmegállapította, hogy "Little Evidence of Manipulation", azaz kevés jel utal arra, hogy manipulálták volna. (Itt egyébként öt különböző kategóriában kapunk részértékelést is, egynél volt bizonytalan a detektor, a másik négynél nem gyanakodott.) A harmadik teszteszközünk azElevenLabs detektoravolt, amely a manipuláció valószínűségét 3,5 százalékra tette, azaz nagyon valószínűtlennek tartja - igaz, ez az oldal azt írja magáról, hogy csak azt ellenőrzi, hogy az adott felvétel az ElevenLabs generátorával készült-e.
A tesztünk második köréhez kontrollcsoportot kerestük, és hát mi lett volna ennél megfelelőbb, mint az elmúlt napok másik, nagy figyelmet kapott hangfelvétele: a Magyar Péter által közzétett hanganyag, amely azt hivatott bizonyítani, hogy Vogel Evelin megzsarolta őket. Ez kicsit hosszabb volt, úgyhogy a Resemble Detect négy részletben ette meg: az elsőtigazinakvélte, míg amásodikat, aharmadikatés anegyedikethamisnak. A TrueMedia ugyanúgykis esélyt látottarra, hogy manipulált, míg azElevenLabsaz előző felvételénél kicsit nagyobb, de még mindig elég kicsi esélyt.
A tesztünkkel egybevágott aPoynter korábbi hasonló kísérlete, illetve az is, hogy egy MI-vel foglalkozó magyar csoportban is téma volt a mostani, állítólagos hamisítás, de ott többen is jelezték, hogy ezek az eszközök messze nem tévedhetetlenek, és ennek illusztrálására több olyan felvételt is posztoltak, amelyeket saját maguk generáltak, és már hallásra is nyilvánvalóan kamuk, a detektor mégis valódinak értékelte őket.
Mindebből természetesen nem az következik, hogy egyik vagy másik felvétel valóban hamis vagy eredeti, hanem az, hogy ezekkel az eszközökkel ez eldönthetetlen, és innentől kezdve inkább hitvita az, hogy ki melyiket minek véli és kinek hisz.
Ilyen szempontból kifejezetten káros technológiai eszközökre mutogatni és ezekkel próbálni egyik vagy másik álláspontot igazolni. Van így is elég bajunkaz egyre élethűbb MI-generált tartalmak megtévesztési potenciálja miatt, ezért érdemes legalább az ezek lebuktatásával próbálkozó, de még közel sem tökéletes eszközöket fenntartásokkal kezelni.
A tesztünk természetesen inkább illusztratív, mint reprezentatív, ezért szerettünk volna egy MI-szakértővel is beszélni arról, hogy mi az oka a deepfake-detektorok megbízhatatlanságának, egyáltalán hogyan működnek ezek, és van-e remény a fejlődésükre. A téma erős átpolitizáltságát jelzi, hogy sorra pattantunk le az általunk megkeresett szakértőkről, hiába hangsúlyoztuk, hogy nem a konkrét felvételekről kérünk ítéletet, hogy hamisak vagy valódiak-e, hanem a dolog technológiai hátterére és tanulságaira vagyunk kíváncsiak. Végül aMynds.aiegy szakértője segített nekünk eligazodni a hangalapú deepfake-ek terén, de ő is azt kérte, hogy a nevét ne írjuk le.
Alapvetően kétféle módon lehet félrevezető, megtévesztésre, lejáratásra alkalmas hanganyagot gyártani: egyrészt egy valódi hangfelvétel módosításával, például tendenciózus összevágásával - egy egyszerűbb korban ez volt maga a manipulációs lehetőség, de persze az MI már ebben is segítségére lehet annak, aki ilyesmire adja a fejét. Emellé jött be aztán az a módszer, amikor a mesterséges intelligencia segítségével generálunk egy olyan hanganyagot, amely eredetiben semmilyen formában nem létezett, illetve csak a modell betanításához használt hangminták formájában, amelyeknek tartalmukban semmi közük a végtermékhez.
A közösségi médiában mindkét manipulációs irány lehetősége felmerült a Magyarról közzétett felvétellel kapcsolatban. Mivel maga Magyar is arról beszélt a felvétel közzététele előtti napon, hogy MI-vel generált hanganyaggal készülnek őt lejáratni, ez a módszer kapott nagyobb figyelmet. De nagyot futott egy olyan Reddit-bejegyzés is, amelynek a szerzője azt állította, hogymegtalálhatta a háttérzajt, amelyet a hanganyag összeállításához felhasználhattak. (A bejegyzést később a létrehozója törölte.)
"A háttérzaj mesterséges előállítására szolgáló megoldások nem is klasszikus MI-modellek, vagy csak részben azok, nagyon sok az ilyen montázstechnológia, amik különböző háttérzajrétegeket nagyon szépen egymásra szintetizálnak. Elég komoly elemzések vannak arról a közösségi médiában, hogy ezek most valósak voltak-e, ugyanazok-e, illeszthető-e egyik minta a másikra, mennyivel kellett eltorzítani ahhoz, hogy ilyen vagy olyan legyen - mondta a Telexnek nyilatkozó szakértő, de rögtön hozzátette azt is, hogy ezen a téren sem lehet egyértelmű ítéletet mondani - Én nem láttam se egyik, se másik oldalra döntő bizonyítékot, tehát olyat se, ami egyértelműen ne lehetne valós, meg olyat se, ami egyértelműen arra utal, hogy ez valóságos. De ha valaki manipulálni akar egy felvételt, akkor egy változó tempóeltolással, a hang tempójának 1-2 százalék közötti tologatásával máris teljesen szétzilálja a frekvencia képét, így az nehezen lesz azonosítható."
Detektorból is többféle létezik, nem csak MI-generált manipulációt lehet MI-vel kiszúrni. "Vannak olyan detektáló rendszerek, amik a klasszikus hangeditáló műveleteket MI segítségével keresik, például hogy hol volt két hang összeillesztve, amiknek az illesztéséről valamilyen egyértelmű algoritmus gondoskodik. Ezek mintázatainak a felismerésére be lehet tanítani rendszereket. Ha jól láttam, a közösségi médiában nem merült fel, hogy ilyenen átfuttatták-e a felvételt, hanem kifejezetten a deepfake-detektorokra mentek rá, amik a másik oldal, a teljesen MI-generált tartalom detektálására valók" - mondta a szakértő.
Az ilyen tartalmakat kétféleképpen lehet detektálni. "Az egyik az, hogy ha maga az MI-modell tartalmaz generálás közben egy olyan vízjelet, ami emberi füllel hallhatatlan és emberi szemmel láthatatlan mintázat. A lényege, hogy a különböző frekvenciatartományokban a hangerőt egy picit úgy módosítják, hogy ennek a módosításnak legyen egy olyan mintázata, ami nem lehet a véletlen műve, hanem biztosan ennek a modellnek a műve. Ezek a vízjelek viszont roncsolódnak a későbbi utófeldolgozás hatására, tehát ha valaki ezt berakja egy hangszerkesztőbe, és elkezdi szerkesztgetni, akkor ennek a vízjelnek a visszamérhetősége, felismerhetősége csökken."
A vízjelezés lehetőségével a nagy techcégek is kísérleteznek, a Google ilyen megoldása például aSynthID, de ha valaki manipulációs céllal, lejáratáshoz akarna MI-generált tartalmat használni, nem igazán életszerű, hogy ilyen megoldással éljen."Az open-source, azaz szabadon elérhető modellek tipikusan nem vízjelezettek. A prémium deepfake-modellek nagyon sokszor igen. Az OpenAI a ChatGPT-vel generált szöveg detekciójában például ilyesmit használ, ott a szöveg mintázatának a valószínűségét próbálják felismerni, de ez a vízjel is roncsolódik néhány mondat kicserélése után. Tipikusan azt szokták mondani, hogy addig lehet detektálni egy vízjelet, amíg a szövegnek a negyedét nem módosítják. Utána már kicsit nehézkesebb, elmegyünk a 99 százalékos detektálási valószínűségtől a 60 irányába, és akkor az már egy kicsit izgalmasabb sztori."
A másik detektálási módszer vízjelek azonosítása helyett a hanganyag teljes frekvenciaképe alapján működik. "Ezeknek az MI-modelleknek van egy sajátos mintázatuk, amit egy másik modell meg tud tanulni, hogy elkülönítse ezeket a mintázatokat. Ezeket tipikusan »rabló-pandúr üzemmódban« (szaknyelven adversarial training) szokták futtatni: van egy generátorunk, meg vannak valós adatpontjaink, amiket a generátor próbál lemodellezni, illetve van egy diszkriminátorunk is, ami maga a detektor, és együtt tanítják a generátort és a diszkriminátort. Ez mindaddig jól működik, amíg a generátorhoz van a diszkriminátor tanítójának hozzáférése. Ha egy deepfake kiadója a saját modelljéhez szeretne detektort készíteni, az egy aránylag egyszerű feladat, hiszen teljes hozzáférése van ehhez a modellhez. Amint egy másik modellről van szó, abban a pillanatban neki kellően sok mintát kell szereznie ennek a másik generátornak az adataiból ahhoz, hogy egyáltalán bármennyire is tudja detektálni a deepfake-eket a maga detektorával" - mondta a szakértő.
Szerinte azoknál a deepfake-detektoroknál, amiket most a Redditen használtak, egyértelműen látszik, hogy van egy saját generátoruk, úgyhogy valószínűleg a saját adataikon tanították a detektort. Szembetűnő az is, hogy semmilyen tudományos vagy műszaki leírás nincs arról, hogy hogyan működnek ezek, és milyen jellegű deepfake-ek felismerésére valók. "Néhány esetben van egy-két semmitmondó bekezdés, de nincs rendes metodológia mögé téve. Ez egy érdekes dolog, például egy év múlva ez az AI Act miatt Európában már nem is menne át így, fogyasztóvédelmileg kifogásolható lenne" - mondta, utalva az Európai Unióban idén elfogadott és jövő évtől fokozatosan élesedőMI-rendeletre.
"Én azt gondolom, hogy erre nem érdemes felépíteni döntéseket, és alapvetően nagyon rossz állapotban van a technológiának ez a része, ami a különböző deepfake vagy MI-generált tartalmak felismerését illeti. Ez egy forró terület még mindig, és nincsenek jó megoldásaink." Persze fejlődik ez a terület is, a vízjeles megoldások is 2020 után kezdtek csak el megjelenni az MI-generált tartalmakhoz, illetve a klasszikusabb szerkesztéses manipulációk kiszűrése már kifejezetten jól működik. A gyenge pont épp a teljesen MI-generált tartalmak felismerése. "A nagyon jó generátorok felismerése ugyanolyan jó detektort feltételez mögöttük, ami mérsékelten érdeke bárkinek is, hiszen sokkal kevesebb tőke van egy detektorban, ami sose lesz százszázalékos; sokkal több tőke van valamiben, amivel az emberek el tudnak játszani, tudnak generálni egy újat."
Ráadásul kis erőbefektetéssel könnyű nagyon megnehezíteni a detektorok dolgát. "Ha én holnap egy kicsit módosítok egy modellt, ami az emberi fülnek nem lesz hallható, akkor azok a mikromintázatok, amik benne vannak a modell kimenetében, és amiket a detektor megtanult felismerni, teljesen megváltoznak. És ezt nagyon-nagyon könnyen meg tudja csinálni bárki otthon, akinek van egy nagyobb GPU-szervere. Maga a detektálás tehát nem egy holtbiztos valami, és nem is zárja ki azt, hogy egy felvétel módosított vagy MI-generált lenne, de az ellenkezőjét sem."
"Ha pedig a két módszert kombináljuk, tehát azt mondjuk, hogy vannak MI-generált, szintetizált részek egy felvételben, és vannak emberi módosítások, az meg talán teljesen észrevehetetlen. Tehát ha valaki ebbe rendesen beleteszi a munkát, akkor azt a jelenlegi módszerekkel szinte lehetetlen detektálni."
Mindez nem hangzik megnyugtatóan a jövőre nézve, pláne, hogy szinte hetente hallani a híreket arról, hogy milyen újabb fejlődésen estek át az ismertebb MI-modellek. Márpedig ha ilyen ütemben húz el az MI-tartalmak generálása a detektálásuktól, akkor nemcsak a mostanihoz hasonló közéleti sárdobálásokban nézünk cudar idők elé, de akiberbűnözőkdolga is egyre könnyebb lesz az áldozataik átverésében.
Az viszont jó hír ezen a téren, hogy az MI-fejlesztésben élen járó techóriások egyelőre mintha gyakorolnának némi önmérsékletet a szakértő szerint: az utóbbi időben egyre gyakrabban tűntek fel újabb és újabb, jobbnál jobb deepfake-technológiák, de "azt lehetett látni, hogy a tudomány útvesztőiben a kutatási eredmények meg a cikkek megjelennek, de a modellek nem válnak elérhetővé, meg a forráskódok sem, és a legtöbben arra hivatkozva nem teszik ezeket elérhetővé, hogy ennek nagyon nagy rizikója lenne" - mondta, hozzátéve, hogy ez alól az önmegtartóztatás alól leginkább kínai laborok jelentettek kivételt. | Tényleg kamu a Magyar Péterről kiszivárogtatott hangfelvétel? Fogalmunk sincs, és önnek se! | Terjed a neten, hogy bebizonyosodott: a Magyar Pétert lejáratni szándékozó felvételt mesterséges intelligenciával készítették. De a hamisítványok lebuktatását ígérő oldalak valójában teljesen megbízhatatlanok – ezt nemcsak az mutatja, hogy mindegyik mást mond erről a felvételről, hanem az is, hogy a Magyarék által közzétett zsarolós felvételről is ugyanígy összevissza beszélnek. Egy szakértő azt is elmagyarázza, miért. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/techtud/2024/11/13/magyar-peter-szivarogtatas-vogel-evelin-hangfelvetel-hamis-valodi-mesterseges-intelligencia-mi-ai-deepfake-detektor | null | true | null | null | Telex |
Az Álommeló 2023-as szériájának győztese, Keserű Balázs felmondott Balogh Leventénél. A hírt a közösségi oldalán tette közzé. Arról írt, hogy az elmúlt másfél év sok kihívást és élményt hozott, de itt az idő, hogy elhagyja a "fészket", és új kihívások után néz.
Keserű Balázs azóta megszólalt, és bővebben is elmondta , pontosan mi áll döntésének hátterében.
Azt nyilatkozta, közös döntés volt, hogy távozik, sokat tanult Balogh Leventétől, de
most az életemben vannak olyan változások, amelyek miatt meg kellett hoznunk ezt a döntést. Tehát nem kényszer volt
- mondta. Ezután pihenni szeretne, és olyan magánügyeket intézni, amelyekre az elmúlt másfél évben nem volt ideje. A terve az, hogy saját "dolgokba" kezd és nem szeretne celeb leni, de a teljesítményével ezután is szívesen szerepel majd.
Keserű Balázs (@balazs.keseru) által megosztott bejegyzés | Az Álommeló győztese, Keserű Balázs kitálalt | Keserű Balázs másfél év után döntött úgy, hogy távozik Balogh Levente cégétől. Az Álommeló győztese mégsem innen megy nyugdíjba, azt is elmondta, hogy miért nem. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/hazai-bulvar-celeb/2024/11/alommelo-gyoztes-keseru-balazs-balogh-levente | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Nyitókép: Dick Schoof miniszterelnök, előtérben Geert Wilders
Novemberben lesz egy éve, hogy a hollandok megválasztották az új parlamentet - aminek nyomán viszont alig száz napja, a nyáron alakult meg a Dick Schoof vezette kormány. Hosszadalmas, komplikált, nehéz szülés volt - de talán nem csak egeret szültek a hegyek.
Hollandiában van érvényben a világ talán legarányosabb választása: a 150 fős parlament tagjait listás választáson juttatják be a törvényhozásba, bejutási küszöb pedig nincsen, tehát egy képviselő (és ezzel a pártja) az összes szavazat 1/150-ed részével bejuthat a parlamentbe. Az eredmény egy szétaprózódó, sokpárti törvényhozás - de ezek a holland hagyományok, így működik az ottani demokrácia. Amelynek több évszázados története során persze voltak változások, hangsúlyeltolódások. A hagyományos holland politikai és társadalmi pillérrendszerben a protestánsok, a katolikusok és a baloldal, aztán negyedikként a liberálisok egymás mellett működő nagy tömböket hoztak létre a politikától a szociális életen át a médiáig, de ezt a "kasztosodást" a 20. század második felének nagy változásai lassan felszámolták. A 21. században minden nagyobb politikai táborban több párt működik, gyengült az egyházak és a baloldaliak szervezeti ereje is, s közben a társadalom radikálisan megváltozott a tömeges bevándorlás miatt. | Geert Wildersék négyes fogata tojáshéjakon lépked - kérdéses, meddig tud egyben maradni | Túl van első száz napján Hollandia jobboldali– centrista kormánya: a közigazgatásból előkapott Dick Schoof vezette kormányzat az ígéreteknek megfelelően a migrációt helyezte a fókuszba. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kulfold/2024/10/negyes-fogat-holland-modra | null | true | null | null | Mandiner |
A társulatról kiderült: bukhatja a pénzét, hiszen a társulat is a brókerbotrány károsultjai között van, miután közel 300 millió forint értékű Quaestor- és Hungária-értékpapírokat vásárolt a tagjaitól beszedett érdekeltségi hozzájárulásokból. A városvezetés állítólag csak a napokban értesült erről, holott a társulat decemberi intézőbizottsági üléséről készült jegyzőkönyv hónapok óta elérhető a társulat honlapján.
Ma Lövei Csaba azt mondta: dicséretes, hogy a polgármester máris vizsgálóbizottságot állított föl az ügy kivizsgálására, de azért nagy kár, hogy ezt nem tette meg 2013-ban is, amikor a NYIRVV-botrány kirobbant. A képviselő szerint a polgármester kettős mércével mér, hiszen a brókerbotrányban, ahol lehetőséget lát a "szocialista szál" kibontására, máris vizsgálatot követel, míg a NYÍRVV ügyében, amelyben az érintettek nem szocialisták, semmiféle kivizsgálás nem volt.
A Lövei által említett "szocialista szál" lényege, hogy a társulatot képviselő Mikó Dániel korábban szocialista alpolgármester volt. Az Együtt politikusa szerint a fideszes városvezetés "bűnbakképzést" végez, s arra törekszik, hogy a botrányt rátolja a szocialistákra, holott az ügy a fideszes városvezetés alatt keletkezett. Mint mondta, a program projektmenedzsere, aki Mikó szerint részt vett a PIU-bizottság ülésein, nem más, mint Podlovics Roland, a Sóstó Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója, "akiről köztudott, hogy különösen jó és szoros kapcsolatban van Kovács Ferenccel".
Cikkünk megjelenése után kiderült: sajnálatos módon keveredett a társulati intézőbizottság fogalma a projketet irányító PIU bizottságéval. Az intézőbizottság tavaly decemberi ülésén, ahol Mikó Dánuiel beszámolt a befektetésekről, Podlovics Roland nem vett részt. Mint Podlovics lapunknak elmondta: "a jelenléti ív és a jegyzőkönyv tanúsága szerint sem én, sem a név szerint meg nem nevezett, de a cikkben titulusában megjelölt osztályvezető nem volt jelen".
Podlovocs elmondta azt is: sem neki, sem más PIU-tagnak nem volt tudomása arról, hogy a társulat brókercégnél helyezett el pénzt. Ha tudtak volna erről, akkor márciusban, amikor a Quaestor ügye kirobbant, ezt nem hagyták volna szó nélkül.
Az önkormányzat vezetéséhez eljuttattuk kérdéseinket azzal kapcsolatban, hogy pontosan mikor értesültek a társulás Quaestor-betéteiről, s rákérdeztünk arra is, hogy ismerték-e a múlt decemberben született jegyzőkönyvet, amelyben a befektetéseket részletezik.
Kérdéseinkre Rendes Sándor sajtószóvivő azt válaszolta:
"május 14-én értesült róla a polgármester, hogy a társulat közel 300 millió forinttal tartozik a városnak, amelyet nem tud kifizetni, mert kötvényekbe fektette, amelyek bebuktak".
Hozzátette: "a Társulat nem önkormányzati szerv, nem a város cége, nem rendelkezik felette a város semmilyen módon, nem jogosult a felügyeletére. A társulat a szennyvízberuházásban érintett lakosok által létrehívott szerv, amelynek irányítását a lakosok által megválasztott intéző bizottság és annak elnöke - aki egyben a társulat elnöke is - irányítja és felügyeli".
Rendes Sándor közölte: "a társulat elnöke és pénzügyi vezetője - ahogyan az a sajtóban is megjelent - személyesen döntött arról, hogy a lakosság által befizetett összegeket tavaly év végén összesen 297 millió forint értékben államilag nem garantált értékpapírokba fekteti a Questornál és a Hungária Zrt.-nél. Az, hogy erre volt-e jogosultsága és felhatalmazása, illetve erről tájékoztatta-e a társulat intézőbizottságát az elnök, a társulat belső szabályzataiból, illetve az ülések jegyzőkönyveiből derülhet ki".
A szóvivő szerint "a társulat nemhogy nem kérte az önkormányzat hozzájárulását, de nem is tájékoztatta a várost ezekről a döntésekről. Egyébként ebben megakadályozni sem tudták volna, hiszen az önkormányzat semmilyen módon nem vett részt a társulat működtetésében, döntéseinek meghozatalában. Még akkor sem kaptunk semmilyen értesítést, amikor kiderült, hogy baj van ezekkel a kötvényekkel, és a társulat nem tudja majd teljesíteni az önkormányzat számára a kötelezettségét, a lakossági önerő átutalását az önkormányzat számára".
Végül kijelentette: "a szennyvízprogram megvalósítása semmilyen módon nincs veszélyben, hiszen azt a város képes azt finanszírozni, az azonban, hogy a társulat tartozik 297 millió forinttal a városnak és a jelenlegi tények ismeretében nem tud fizetni, olyan súlyú kérdés, amellyel a város képviselő-testületének kell foglalkoznia".
Nyilatkozott tudósítónknak Mikó Dániel, a társulat vezetője, aki közölte: elképzelhetetlennek tartja, hogy a városvezetés nem tudott a befektetésekről, hiszen Podlovics Roland, a projektmenedzsment részéről ott volt olyan üléseken, ahol szó volt a befektetésekről, az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyvek fönn vannak a neten. Hozzátette: ha a városvezetés ennek ellenére mégsem tudott erről, akkor szerinte súlyos működési zavar van a városházi szervezet működésében.
Időközben a nyíregyházi Fidesz közleményt adott ki, amelyben az olvasható: "elképesztő az a magyarázkodás, amelybe Mikó Dániel kezdett a tegnapi napon. Elvárjuk, hogy nyíltan és őszintén vállalja a felelősséget döntéséért és adjon válaszokat az alábbi kérdésekre".
A fideszesek fölteszik a kérdéseket: miért nem államilag garantált betétben helyezte el a nyíregyháziak által rábízott 300 millió forintot? Mi volt annak az oka, hogy az általa lekötött értékpapírok lejárata a 2015. év végére illetve a 2016. év elejére lett időzítve? A Társulat vezetőjeként tisztában volt vele, hogy a lakossági hozzájárulások lehívására idén májusban sor kerül és semmi sem indokolta, hogy magasabb hozamú, de kockázatot rejtő kötvényekbe fektesse a pénzt? Mikó Dániel illetve hozzátartozója vett-e fel üzletkötői jutalékot a lekötések kapcsán? Fűződött-e személyes érdeke, anyagi haszna a kötvény ügylethez? Mit tett a Hungária botrány kirobbanása után annak érdekében, hogy a Questornál akkor még meglévő általa lekötött 197 millió forintot kimentse? Miután nyilvánvalóvá vált, hogy nem fér hozzá az elbrókerezett 300 millió forinthoz, miért hallgatott erről csaknem két hónapig? | Tovább dagad a nyíregyházi Quaestor-botrány | Az ellenzék szerint hihetetlen, hogy a befektetésről a fideszes városvezetés csak a napokban értesült. A városháza azonban állítja: csak május 14-én tudták meg, hogy nagy valószínűséggel odavan a 300 millió. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/tovabb-dagad-a-nyiregyhazi-quaestor-botrany-1535233 | 2015-05-20 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést indít a legnagyobb ételfutároknál. A vizsgálat többek között a kiszállított ételek állapotára, a kiszállítási idő betartására, az árakkal kapcsolatos problémákra, valamint a fogyasztók kompenzációjára vonatkozik - jelentette be hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A közlemény szerint az utóbbi hetekben megnövekedett az ételfutárok tevékenységével kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszok száma. A jelzett problémák valamennyi nagyobb ételkihordó céget érintik, többek között a Woltot és a Foodorát is.
Jelentősebb problémaként fogalmazódott meg több esetben is, hogy az ígért kiszállítási határidőnél jelentősen később érkeznek meg az ételek, az árak feltüntetése nem egyértelmű vagy hibás, illetve hogy a kiszállítás nem megfelelő.
A nemzetgazdasági miniszter ezekre a panaszokra tekintettel, a fogyasztók védelme érdekében rendkívüli vizsgálatot rendelt el ezeknél a vállalkozásoknál.
A kormányhivatal próbavásárlással egybekötött ellenőrzése négy területre kiemelten fókuszál: a kiszállított ételek minőségének és állapotának megfelelősége (például kihűlt, kiborult, kifolyt, összerázódott, elázott); a jelzett kiszállítási idő betartása (például jelentős késéssel érkezett meg); az árakkal kapcsolatos problémák (például különböző jogcímeken történő többletdíjak felszámítása, így kiszállítási díj, szolgáltatási díj), valamint a fogyasztó kompenzációja (például fogyasztói sérelem esetén vállalnak-e kompenzációt, illetve azt ténylegesen biztosítják-e; visszakapja-e valójában a vételárat a fogyasztó végső esetben)
- sorolta a minisztérium.
A felsoroltakon túl az ellenőrzés kiterjed a cégek honlapján és általános szerződési feltételeiben található tájékoztatási kötelezettségekre.
Az NGM és a szakmai irányítás alatt álló kormányhivatal a magyar családok védelme érdekében határozottan fellép, jogsértés esetén pedig megteszi a szükséges intézkedéseket azért, hogy a vásárlók teljeskörűen és hatékonyan élhessenek fogyasztói jogaikkal. | Rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzés indult az ételfutároknál | Az utóbbi hetekben megnövekedett az ételfutárok tevékenységével kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszok száma. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/rendkivuli-fogyasztovedelmi-ellenorzes-etelfutarok | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
A belügyminiszter és a főtestőr vetélkednek az új titkosszolgálati csúcsszervért
Értetlenül állnak a szakmabeliek a kormány legújabb terve, a polgári titkosszolgálat, a csúcs információs és bűnügyi elemző központ és a kormányzati adatközpont összeköltöztetésének terve előtt.
Két hete jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a „hatékony működés biztosítása érdekében” az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) – korábban Nemzetbiztonsági Hivatal – a jövőben a XI. kerület, Fehérvári út 70. szám alatti épületben kap helyet. Szintén ott működik majd a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK), valamint a kormányzati adatközpont is.
Erre több mint 18 milliárd forintot szán a kormány. Az Ericsson Magyar Villamossági Rt. részére épült, ma már irodaépületként és raktárként használt ingatlan megvásárlására 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A felújításra, valamint a szükséges informatikai rendszer kialakítására idén 3,6 milliárd forint, 2017-ben 7 milliárd, 2018-ban pedig 4,8 milliárd forintot lehet költeni.
Szakmabeliek – még a Facebookon is – vitatták, hogy jól döntött-e a kormány. A vélemények többsége arról szól, hogy mivel az AH jelenlegi épülete a Falk Miksa utcában egy nagyon értékes ingatlan, azzal akarhatnak valamit kezdeni. Többen hangot adtak annak, hogy nem tartják szerencsésnek a szervezetek összeköltöztetését, mert ha valóban terveznének egy támadást ellenük, nagyobb kockázatot jelent, hogy egy épületben működnek.
Felvetették, hogy a titkosszolgálati székház szomszédságában lévő Honvédelmi Minisztérium akar esetleg terjeszkedni, vagy az ingatlant nézte-e ki magának valaki. Ugyanakkor ott, az V. kerület szívében sincs olyan jó helyen az Alkotmányvédelmi Hivatal – jegyezte meg egy, az Átlátszó által megkérdezett volt titkosszolga.
Szerinte, de más is érvelt ezzel, attól, hogy összepakolják egy helyre a szervezeteket, korántsem biztos, hogy jól együtt tudnak majd működni. Egy másik szakmabeli szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a világon sehol sincs ilyen közösködés, mármint ami az ingatlanokat illeti, mindenkinek megvan a saját helye.
Az egykori titkosszolga a kinézett Fehérvári úti ingatlanra vonatkozóan rögtön az átalakítás szükségességét vetette fel. „Szakmailag nem helyes egy titkosszolgálatot beköltöztetni egy olyan tömbbe, ahol közvetlen utcakapcsolat van. És a kerítés, már ha készítenek, akkor legfeljebb úgy másfél méternyi helyet tud biztosítani az épület és a járda között.” Megjegyezte, nem csak az összeköltözés nem jó ötlet, hanem például lehallgatás-védelmi vagy épületvédelmi szempontból sem jó a hely.
Azon is el kell majd gondolkodni az ingatlan felújításnál – tette hozzá –, hogy a titkosszolgák hol fognak parkolni. „Majd az utcán, és mondjuk, tudják, hogy hova jár dolgozni, aztán betechnikázzák a kocsiját? A volt tiszt véleménye megegyezett azokéval, akik arra gyanakodnak, hogy valamiféle ingatlanügylet lehet kilátásban: az AH Falk Miksa utcai objektumát valamilyen célra kinézték és most ennek kezdhették előkészíteni a terepet. | Ingatlanmutyitól féltik szakmabeliek a titkosszolgálat Falk Miksa utcai székházát | Ingatlanbizniszt sejtenek titkosszolgák, illetve már nyugdíjas szakmabeliek amögött, hogy a titkosszolgálati és a kormányzati adatközpontot egy XI. kerül | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/05/17/ingatlanmutyitol-feltik-szakmabeliek-a-titkosszolgalat-falk-miksa-utcai-szekhazat/ | 2016-05-17 12:31:23 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Corvinus Egyetem gazdasági igazgatójához címezték azt a levelet, aminek másolatát sok szerkesztőség is megkapta szerda éjjel. A Corvinus Egyetem volt Hallgatói névvel aláírt levélben az ismeretlen feladók több korrupció-gyanús ügyletre is felhívták az intézmény gazdasági vezetőjének a figyelmét.
Mint írták,
Őszintén bízunk benne, hogy az Ön személyében végre olyan emberre találunk, aki hajlandó a problémákat érdemben átvizsgálni, a megfelelő eljárásokat lefolytatni és az esetleges felelősöket – hivatalosan is – megnevezni.
A levélhez két dokumentumot is csatoltak. Az egyikből az egyetem kollégiumai körüli visszaélések lehetőségét lehet kiolvasni. Például hogy a kollégiumot üzemeltető nő és cége jelentősen megnövelte a szükséges költségvetést azzal, hogy szinte minden feladatot külsős cégeknek, legtöbbször a sajátjának szervezett ki. Ezután többszörösére nőttek a fenntartási költségek, de ezt az egyetem részéről sosem firtatta senki.
A másik vád szerint rendszeresen manipuláltak az Üvegzseb-program dokumentumaival is, például hogy folyamatosan változtak a futó szerződésekre fordított összegeket. Ezekről az ügyekről alaposabban az Átlátszó Oktatáson lehet olvasni.
A levélre csütörtök délelőtt válaszolt az intézmény főigazgatója, Rózsás Péter is:
Köszönöm a bizalmukat! Sok nehéz ügybe futottam bele egyetemünkön, köztük az Önök által felvetett ügyekbe is. És ahogy látható az egyetem reakciójából a tisztázó munka és a rendteremtés igyekezete nem mindenkinek tetszését nyeri el. | Korrupciógyanús ügyek kerültek elő a Corvinuson | Névtelen levélben figyelmeztették a gazdasági főigazgatót. Ő is hallott már az ügyekről, vizsgálat lesz az egyetemen. | null | 1 | https://444.hu/2013/10/10/korrupciogyanus-ugyek-kerultek-elo-a-corvinuson/ | 2013-10-10 12:35:00 | true | null | null | 444 |
Péterffy Attila polgármester október 29-én a közösségi oldalán bejelentette, hogy ismét felvette a kapcsolatot minden közgyűlésbe bekerült civil és politikai szervezettel, hogy kompromisszumot találjanak a város működőképessége érdekében. Külön kitért a Fidesz és az ÖPE frakcióira, és kérte, hogy ne késlekedjenek, és osszák meg javaslataikat. A polgármester végül csak a Magyar Kétfarkú Kutyapárttól és a Tiszta Kezek Egyesületétől kapott válaszokat.
A Fidesz frakcióvezetője, Csizmadia Péter, október 31-én bejelentette, hogy fórumot hívnak össze, amelyre Péterffy Attilát is meghívták. A rendezvényen a Fidesz képviselői elmondták, hogy céljuk az együttműködés elősegítése, és szeretnének közös nevezőre jutni az önkormányzat alapvető kérdéseiben. A fórum két fő témája az új szmsz és a bizottsági struktúra volt. A Fidesz javaslata szerint a közgyűlések előtt egyeztető fórumot kellene tartani, hogy a döntéshozatal konszenzusosabb legyen, valamint a bizottsági struktúra megerősítésére tettek javaslatot, korlátozva a polgármesteri jogkörök egy részét.
Péterffy Attila nem vett részt a fórumon, mivel továbbra is azt vallja, hogy írásban kellene megosztani a javaslatokat. A polgármester azt is elmondta, hogy bár a Fidesz és az ÖPE nem reagáltak írásban, bízott abban, hogy a fórum során megfogalmazott javaslatokat végül írásban is eljuttatják hozzá, mivel a közgyűlés november 19-i ülésén csak írásos javaslatok kerülhetnek napirendre. | Korlátozná a polgármestert jogköreiben a Fidesz | pécsi Fidesz frakcióvezetője "korszakváltó kerekasztal" fórumot hirdetett, ahol bemutatták a közgyűlés elé terjesztett szmsz-módosítási javaslataikat, valamint az új bizottsági struktúrára vonatkozó terveiket. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/regio/korlatozna-a-polgarmestert-jogkoreiben-a-fidesz/530177 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Többmilliós orosz támogatást kapott a Debreceni Egyetem
Bútorokat, könyveket és egy Orosz Központot is kapott a Debreceni Egyetem Putyin alapítványától – derül ki a Debreceni Egyetem válaszából, amelyet a 24.hu közérdekű adatigénylésére adott.
Amint arról az atv.hu is számos alkalommal beszámolt, augusztus végén a Debreceni Egyetem vezetése Vlagyimir Putyinnak díszpolgári címet szavazott meg, amelyet feltehetően jövőre vesz át az orosz elnök. A kitüntetés miatt sokan felháborodtak, a Debreceni Egyetem Facebook-oldalán az intézményt elkezdték alacsonyra értékelni. Egy idő után az értékelési lehetőségnek végett vetettek. Az egyetem több tanszéke elhatárolódott az egyetemi szenátus döntésétől, Vajda Mihály pedig lemondott professzor emeritusi címéről.
Az ügy kapcsán a 24.hu megkereste a Debreceni Egyetemet, mert szerette volna megtudni, hogy a 2010 óta eltelt időszakban kaptak-e bármilyen (pénzügyi vagy más típusú) támogatást az orosz államtól, orosz állami egyetemtől vagy az orosz állam tulajdonában álló cégtől, ha igen, melyiktől, mennyit, mit.
"Egy elképzelt világ"
Az korábban is tudott volt, hogy a Debreceni Egyetem együttműködik azzal a Russzkij Mir (jelentése: orosz világ) Alapítvánnyal, amelynek létrehozásáról maga Putyin írt alá rendeletet még 2007-ben. A 24.hu most megkapta az egyetem és az alapítvány között létrejött vonatkozó megállapodásokat. A 2016-ban megkötött egyik szerződés például arról szól, hogy a Russzkij Mir térítésmentesen ad át bútorokat és műszaki berendezéseket az egyetemnek.
A beszerezendő bútorok és műszaki berendezések összege 51 323 euró, vagyis körülbelül 15 699 792 forint.
A Russzkij Mir alapítvány nem csak bútorokat, könyveket is ingyen adományozott az egyetemnek. Az Orosz Központ könyvállományának egyik könyvgyűjteményét töltötték fel, melynek értéke 440 296 rubel, ami mai árfolyamon 1 959 438 forint. A Russzkij Mir még egy együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetemmel, mely "az egyetemes kultúra fontos részét képező orosz nyelv, irodalom és művészet terjesztését célozza meg, valamint orosz nyelvtanulási programok támogatását". Az együttműködés lényege, hogy a Debreceni Egyetemen létrehoznak egy Orosz Központot és biztosítják annak működését.
Cserébe az egyetem kialakítja a Dóczy József utca 5. szám alatti épületének első szintjét az Orosz Központ részére. A 24.hu szerint más kötelezettségei is vannak az egyetemnek. Be kell illeszteniük az egyetemi katalógusokba azokat az információs anyagokat, melyeket az alapítvány az egyetemnek adott, annak kötelező feltüntetésévél, hogy ezeket az információs anyagokat az intézmény számára a Russzkij Mir Alapítvány biztosította. Az egyetemnek arról is be kell számolnia, hogy milyen gyakran használják az eszközöket.
atv.hu | Többmilliós orosz támogatást kapott a Debreceni Egyetem | Bútorokat, könyveket és egy Orosz Központot is kapott a Debreceni Egyetem Putyin alapítványától – derül ki a Debreceni Egyetem válaszából, amelyet a 24.hu közérdekű adatigénylésére adott.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20170912-putyin-es-a-debreceni-egyetem | 2017-10-22 10:32:33 | true | null | null | ATV |
Meghökkentő optimizmussal várta, majd fogadta az amerikai elnökválasztás eredményét a magyar kormány, élén Orbán Viktor kormányfővel. Még a 2025-ös költségvetés hivatalos beterjesztését, a sarokszámok nyilvánosságra hozatalát is az amerikai választások utáni hétfőre, november 11-re halasztották. Varga Mihály pénzügyminiszter - aki jövő tavasszal, Matolcsy György mandátumának lejárta után jegybankelnök lehet - kifejezetten optimista gazdasági kilátásokról beszélt. Trump megválasztásával javuló európai folyamatokat emlegetett és hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság ismét növekedési pályára állhat. Csak hát a szomorú tény az - érdemes megnézni a harmadik negyedévi tragikusan rossz "növekedési", vagy inkább csökkenési adatokat (erről lásd: Messze még az alja?, Magyar Narancs, 2024. november 7.) -, hogy jó, ha éves szinten 1 százalékos növekedést tud majd felmutatni a hazai gazdaság.
Egy kis számtan
A kormány előrejelzése szerint 2025-ben 3,4 százalékos GDP-növekedés várható, ami gyökeres javulás lenne az idei majdhogynem semmihez képest. Az inflációt 3,2 százalékra, a bruttó átlagkereset emelkedését 8,7 százalékra becsülik, miközben a kamatok csökkenésével számolnak. A tervezés megbízhatóságáról sokat elárul, hogy 2025-re 397,5 forintos átlagos euróárfolyammal kalkulálnak - a forint mostani mélyrepülésekor ez a vágyvezérelt gondolkodás kategóriája; mi több, Trump győzelme nyomán tovább romlott a forint mind az erősödő dollárral, mind az euróval szemben. Még merészebb vállalásnak tűnik, hogy a kormány a költségvetési hiányt jövőre 4 százalék alá szorítaná.
Az Egyesült Államok mindenkori gazdasági és politikai irányvonala alapvetően befolyásolja a globális gazdasági környezetet. A választási eredmények hatását értékelő gazdasági elemzők szerint a Trump beígérte szigorú, immár nemcsak Kínát, hanem Európát is sújtó vámpolitika és más, potenciálisan inflatorikus intézkedések magasabban tarthatják a nemzetközi hozamkörnyezetet, erősíthetik a dollárt. Ezek együttes következményként visszafoghatják az európai növekedést. Az Orbán-kormány láthatóan mégis abban reménykedik, hogy az új amerikai vezetéssel kialakítható szorosabb gazdasági együttműködés miatt ez talán megúszható. Továbbá hisznek abban, hogy Donald Trumpnak köszönhetően hamarabb véget érhet az orosz-ukrán háború, amitől pozitív hazai gazdasági hatásokat remélnek. Talán, mert elhiszik a saját propagandájuk alapállítását, mely szerint a magyar gazdaság minden bajáért a háború elhúzódása, az Oroszországgal szembeni "értelmetlen és hatástalan" szankciók a felelősek.
A kormány persze némi joggal bízhat az ideológiai szempontból barátinak érzett amerikai kormányzatban: emiatt akár kissé nőhet is az amerikai működőtőke-beáramlás, ám ebben is rengeteg a bizonytalanság. "Kiváló" orosz kapcsolatai miatt a Biden-adminisztráció gyakorlatilag páriaként tekintett az Orbán-kormányra. Ez esetleg megváltozik, bár a magyar Moszkvába rohangálásokat Trumpék sem fogják díjazni. | Mindent a 25-re | Az Orbán-kormány továbbra is töretlen lelkesedéssel várja az új amerikai kormányzat hivatalba lépését. Pedig ez nemigen fogja segíteni a 2025-ös magyar költségvetés kulcsfontosságú sarokszámainak teljesülését. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/mindent-a-25-re-272432 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A Fidesz-KDNP uniós parlamenti képviselőcsoportja közölte: a Patrióták Európáért frakció magyar nemzeti delegációjának magyar tagjai valamennyi meghallgatáson részt vesznek és kérdéseket tesznek fel a jelölteknek.
A Patrióták Európáért frakció tagjaiként, az európai parlamenti választásokon az európai polgárok által kinyilvánított akaratnak megfelelően, azt az egyértelmű álláspontot képviseljük, hogy Európában gyökeres fordulatra van szükség
- fogalmaztak.
Kiemelték:
Európa bajban van: az ukrajnai háború folyamatos eszkalációja beláthatatlan veszélyekkel fenyeget, az illegális migrációnak "nem akar megálljt parancsolni" az Európai Unió, amely súlyos versenyképességi kihívásokkal is szembenéz.
A biztosjelölteknek az európai polgárok által elvárt fordulatot kell szolgálniuk - húzták alá. A közlemény szerint az EP-képviselők elvárják a jövendőbeli biztosoktól, hogy ne kövessék az Európai Parlament "balliberális többségének antidemokratikus gyakorlatát" és lépjenek fel a "cordon sanitaire-rel", azaz az elszigetelés politikájával szemben.
A biztosjelölteknek szavatolniuk kell, hogy a tagállamokat partnerként és nem ellenfélként kezeljék, és maradéktalanul tiszteletben tartsák a nemzeti szuverenitást
- tették hozzá. | Kizárólag a nemzeti szuverenitást tiszteletben tartó biztosjelölteket támogatjuk | Kizárólag a nemzeti szuverenitást maradéktalanul tiszteletben tartó és az európai emberek által követelt gyökeres fordulatot szolgáló biztosjelölteket támogatjuk – jelentette ki a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében hétfőn azzal összefüggésben, hogy az Európai Parlament megkezdte az Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatását. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/nemzeti-szuverenitas-biztosjeloltek-tamogatas-ep-fidesz | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Új, havi 150 ezer forintos lakhatási támogatást jelentett be Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. Ez azt jelenti, hogy a munkaadók kedvező adózási szabályokkal adhatnak a 35 év alatti munkavállalóknak ekkora összeget albérleti díj támogatására, vagy lakáshitel törlesztésének segítésére. A támogatást 2025. január 1-től vehetik igénybe a fiatal munkavállalók.
Bár a miniszter és a sajtó egyaránt lakhatási támogatásként hivatkozott az intézkedésre, ez inkább a munkáltatóknak szóló, ösztönző adókedvezmény - véli a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója, Misetics Bálint. "A munkáltatók béren kívüli juttatás formájában támogathatják a 35 év alatti munkavállalók lakhatását legfeljebb havi 150 ezer forint értékű juttatással. Ez nem egy államilag finanszírozott lakhatási támogatás" - mondta a Hírklikknek a szakember. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a foglalkoztatottak mindössze 27 százaléka 35 év alatti, és a munkáltatóknak csak egy része biztosít béren kívüli juttatásokat. Ezeknek a munkáltatóknak is csak egy része használja ki a jelenleg kedvező adózási feltételek mellett adható maximumot. Egy állami finanszírozású lakbér-támogatási rendszer ezért szerinte sokkal többet jelentene.
A főtanácsadó úgy látja, messze nem kizárólag a 35 év alattiakat érinti az a probléma, hogy a jövedelmük nem elégséges ahhoz, hogy megfizessék a magánbérleti szektor lakbéreit, vagy egy lakáshitel törlesztőrészletét. "A most bejelentett adókedvezmény mértéke vélhetően elégtelen ahhoz, hogy a munkáltatók jelentős része biztosítson majd lakhatási támogatást a munkavállalóiknak, illetve, hogy a munkavállalók jelentős tömegben részesülhessenek majd ilyen támogatásban. Pozitív lépés, de önmagában nyilvánvalóan elégtelen a lakhatási válság érdemi enyhítésére" - mondta.
A Fővárosi Közgyűlés azt javasolta a kormánynak, hogy a munkáltatók adómentes béren kívüli juttatásként nyújthassanak lakbér-támogatást a lakásvagyonnal nem rendelkező munkavállalóiknak - ez nem teljesült. Misetics szerint emellett még azzal is lehetne enyhíteni a lakhatási válságon, ha csökkentenék az alacsonyabb keresetűek adóterheit.
Milliók élnek lakhatási szegénységben
A Habitat for Humanity jelentése szerint - amiről a Hírklikk is beszámolt - a Magyarországon élők több mint 30 százaléka lakhatási szegénységben él. Közülük 1 millió 670 ezer ember él túlzsúfolt ingatlanban: a négy-ötfős családok nagy része ilyen háztartásban él, a 6 fős, vagy nagyobb családok pedig szinte mind ebbe a csoportba tartoznak. Az ország harmadára igaz, hogy a bevételének legalább 30 százalékát elviszik a lakhatási költségek.
Bár a fővárosban magasabb az átlagos jövedelem, ez lakásvásárlás esetén nem sokat számít. Miközben a budapesti agglomerációban csökkennek az ingatlanárak, Budapesten elszálltak: a használt lakásoknál az átlagár megközelíti a négyzetméterenkénti 1,1 millió forintot, az új építésű ingatlanoknál pedig 1,35 millió forint. | Jól hangzik a lakhatási támogatás, de csalóka | A szociológus szerint inkább adókedvezmény, mint támogatás a kancelláriaminiszter által lakhatási támogatásnak nevezett intézkedés. Misetics Bálint utalt rá, a dolgozók alig negyede esik bele abba a korba, ahol igénybe lehet venni, és messze nem csak nekik okoz nehézséget a lakbér, vagy a lakáshitel kifizetése. Emiatt az intézkedést elégtelennek tartja a lakhatási válság érdemi kezelésére. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/jol-hangzik-a-lakhatasi-tamogatas-de-csaloka/530356 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilia Darcsiasvilivel folytatott egyeztetése előtt arról írt Facebook-bejegyzésében a dél-kaukázusi országban rendezett választások kapcsán, hogy "a szokásos károgók és a hivatalos rettegők nem vesztegetik az időt".
13 európai külügyminiszter továbbra sem tudja megemészteni, hogy a demokrácia a népakaratról szól, nem képesek megemészteni, hogy a georgiai kormányt nem Brüsszelből jelölik ki, hanem azt maguk a georgiai emberek választják meg
- húzta alá.
"Sajnos a 13 külügyminiszter ismét azt bizonyította, hogy a liberális mainstream szerint egy országban csak akkor van demokrácia, ha a liberális párt nyeri a választást" - tette hozzá.
Szijjártó Péter kiemelte hogy Magyarország 14 éve szembesül hasonló külső támadásokkal.
"A feladat azonban továbbra sem az, hogy megfeleljünk a brüsszeli elvárásoknak, hanem az, hogy teljesítsük az emberek akaratát. Így van ezzel a georgiai kormány is, mellyel a jövőben is szorosan együtt fogunk működni a kapcsolatunk fejlesztése és az európai integráció felgyorsítása érdekében"
- szögezte le.
"A kutya ugat, a karaván halad!" - zárta sorait a miniszter. | Szijjártó: a georgiai kormányt nem Brüsszelből jelölik ki | „A liberális mainstream szerint egy országban csak akkor van demokrácia, ha a liberális párt nyeri a választást” – írta a miniszter. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/10/szijjarto-georgia-brusszel-demokracia-liberalis-mainstream | null | true | null | null | KEMMA |
Egy számvevőszéki és költségvetési bizottsági módosító indítvány bruttó 200 ezer forintban maximálná a költségvetési szervek dolgozóinak éves cafetériakeretét. Ez a kitétel a jövő évi költségvetés tervezetének indoklásában szerepelt, de a törvény szövegében nem.
A bizottság a 2011. évi költségvetéshez nyújtotta be azt a módosító indítványát, amelyben új passzussal egészítené ki a büdzsét. Indoklásuk szerint erre azért van szükség, mert biztosítani kell a költségvetési hiánycélt, valamint a különböző jogviszonyokból eredő eltérések mérséklése érdekében szükséges egy egységes összegű felső határ meghatározása az éves szinten adható cafetériajuttatás keretére vonatkozóan.
Idén év elején több sajtóhír is megjelent arról, hogy egyes minisztériumok évente akár bruttó 850 ezer forint cafetériajuttatást adtak a köztisztviselőinek. | Maximalizálnák az állami cafeteriakereteket | Maximálnák a költségvetési intézmények dolgozóinak éves cafetériakeretét. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2010/12/16/maximalizalnak_allami_cafeteriakereteket/ | 2010-12-16 22:00:00 | true | null | null | fn.hu |
A Fővárosi Bíróság napokban hozott ítélete szerint a Magyar Nemzet című napilap több cikkében, több esetben is valótlanságot állított Bajnai Gordon miniszterelnökkel kapcsolatban. A független bíróság két cikk összesen 7 állításának valóságtartalmát vizsgálta, és megállapította: a napilap mindkét cikk mind a 7 állításában valótlanságokat közölt a miniszterelnökkel kapcsolatban.
Így egyebek mellett a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete megállapította, hogy hamis a Magyar Nemzet június 3-án megjelent cikkében szereplő több állítás. Az igazság az, hogy Bajnai Gordonnak korábban résztulajdonában álló cége, a WEMS tulajdonosi köre nem volt ismeretlen, a volt és jelenlegi tulajdonosok adatait a ciprusi cégnyilvántartás adataiból bárki máig lekérheti megfelelő eljárási díj megfizetése mellett.
A Fővárosi Bíróság ítélete szerint nem igaz az a június 3-án megjelent állítás sem, amely többek között azt állította, hogy a WEMS nevű cégtől származó jövedelme után Bajnai Gordon nem fizetett adót. Ezzel szemben a bíróság Bajnai Gordon adóbevallásai és adófolyószámla-egyenlege alapján megállapította, hogy ő az innen származó jövedelme után több mint 54 millió forint adót fizetett meg a magyar államnak. Ugyancsak megállapította a bíróság, hogy Bajnai Gordon nem kerülte ki a vonatkozó adószabályokat.
Az ítélet szerint hamis a Magyar Nemzet 2009. május 25-i számában közölt cikk azon állítása is, miszerint a Bajnai Gordon vezette Wallis-csoport több milliárdos kárt okozott a magyar költségvetésnek. A bíróság megállapította, hogy sem Bajnai Gordon, sem a Wallis-csoport nem okozott kárt az államkasszának.
A Fővárosi Bíróság helyreigazításra kötelezte a Magyar Nemzetet. Az ítélet nem jogerős. | Most már jogerős: Bajnai nem okozott kárt a költségvetésnek - Világgazdaság | A bíróság első fokú ítélete helyreigazításra kötelezte a Magyar Nemzetet Bajnai Gordonnal kapcsolatos valótlan állításaiért. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag/2009/07/most-mar-jogeros-bajnai-nem-okozott-kart-a-koltsegvetesnek | 2009-07-16 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
2012. január 1-jén az Alaptörvény hatálybalépésével a személyes adatok védelméért és a közérdekű adatok nyilvánosságáért felelős országgyűlési biztos, ombudsman megszűnt. Az adatvédelmi biztos tevékenysége során nem csak a konkrét ügyekben tett állásfoglalásaival járult hozzá a közérdekű adatok nagyobb nyilvánosságához, de éves beszámolói is komoly hatást gyakoroltak a joggyakorlatra.
Hasonlóan a bírósági, alkotmánybírósági joggyakorlathoz, az adatvédelmi biztos döntései iránymutatásul szolgálhattak a kifejezetten rövid tételes jog értelmezéséhez, a helyes döntések meghozatalához: Mi minősül adatnak? Hogyan érvényesülhet egymás mellett a személyes adatok védelme és a közérdekű adat nyilvánossága? Lehet-e az államnak üzleti titka?
Az adatvédelmi poszt megszüntetésével a biztosi állásfoglalások, beszámolók, döntések és számos más tájékoztatás közzétételére szolgáló honlap megszűnt. A biztos által védett érdekeket 2012. január 1-jétől képviselő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság honlapján ezek az információk nem érhetők el.
Az atlatszo.hu ezért közérdekű adatként kikérte és közzéteszi az ombudsmani honlap utolsó változatát. A honlap a 2011. december 31-i állapotot tükrözi, lezártsága miatt azonban nem tekinthető tökéletes másolatnak. A honlapon szereplő „vissza a régi honlapra” link a biztos korábbi honlapjához vezet, néhány információ ezen keresztül könnyebben megtalálható.
Ha valaki érez magában kedvet és energiát ahhoz, hogy az oldalt felhasználhatóbarátibbá tegye, forduljon hozzánk bizalommal.
>>> Tovább az adatvédelmi biztosi honlap másolatára | Megmentettük az adatvédelmi biztos honlapját | 2012. január 1-jén az Alaptörvény hatálybalépésével a személyes adatok védelméért és a közérdekű adatok nyilvánosságáért felelős országgyűlési biztos, ombudsman | null | 1 | https://atlatszo.hu/2012/03/27/megmentettuk-az-adatvedelmi-biztos-honlapjat/ | 2012-03-27 10:52:58 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója rámutatott: "Itt mindenki mindenkit lehallgat. Magyar Péter lehallgatta a feleségét. Az új asszony lehallgatta Magyar Pétert. Magyar Péterék lehallgatták az új asszonyt. Hát mi ez? Hát ez kész elmebaj."
"Most gondoljanak bele! Tehát először is, milyen emberek ezek? Egy. Kettő, ez az ember bejelentkezett az ország vezetésére. Na, tudják, mikor fogja Magyar Péter vezetni az országot? Én egyszer ezt már mondtam, azóta is fenntartom. Belőle akkor lesz miniszterelnök, amikor belőlem római pápa. De én református vagyok, ez is egy kicsit nehezíti. Egyébként sem jelentkeztek, hogy római pápának hívnának" - fejtette ki Menczer.
A kormánypárti politikus szerint le fogják győzni Magyar Pétert is, ahogyan legyőzték az eddigi ellenfeleiket is, és úgy fog eltűnni, úgy fog kipukkadni, mintha soha itt sem lett volna. | Menczer: elembaj, ami a Tisza Pártban megy | Menczer Tamás arról beszélt Facebook-videójában, hogy elmebaj, ami a Tisza Pártban történik, hogy a tagok felveszik az egymással folytatott beszélgetéseket. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/elmebaj-tisza-part-menczer-tamas | null | true | null | null | SZOLJON |
Rendkívüli ülést tartott Oroszlány képviselő-testülete október 24-én, csütörtökön. Amint arról az Oroszlányi Médiacentrum tudósít, a munkaülésnek két napirendi pontja volt. Az egyik pont az ebrendészeti telep számára beszerzendő gépjármű volt. A másik pont a Majki Kamalduli remeteség és a hozzátartozó Eszterházy-kastély önkormányzati tulajdonba vételére vonatkozó döntéshozatal, illetve az ahhoz szükséges pályázat volt.
Az ebrendészeti telep feladatellátásához kiválasztott BYD ETP3 típusú, 275 kilométeres hatótávolságú elektromos furgon vásárlására vonatkozó előterjesztést a testület 12 igen szavazattal elfogadta. Az ebrendészeti telep olyan napelemrendszerrel rendelkezik, amely gazdaságossá, s ezért indokolttá teszi, hogy a jármű elektromos üzemű legyen.
A majki remeteséghez kapcsolódó napirendi pont megtárgyalása zárt ülésen történt, ugyanis a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló 2024. évi XXXII. törvény 16. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a kérelmező köteles titokban tartani a 4. § (7) bekezdésében leírt dokumentáció tartalmát. Az ülés kimeneteléről még nincs tudomásunk .
Az ülés fejleménye azért is kérdéses, mert amint arról már írtunk , az úgynevezett kastélytörvény szigorú elvárásokat támaszt a pályázókkal szemben. | A Majki remeteségről tárgyalt a képviselő-testület | Az első napirendi pont járműbeszerzésről, a másik pedig a Majki remeteségről szólt. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/majki-remetesegrol-is-targyalt-testulet | null | true | null | null | KEMMA |
A tárcavezető kérdésre válaszolva azt mondta: az Európai Néppártnak kell választ adnia a sajtóban megjelent korrupciós vádakra.
"Kíváncsian várjuk, hogy valóban van-e ezeknek alapja, igaz-e, hogy az Európai Néppárt nem egyszerűen csak a sorain belül, hanem az Európai Parlamentben és európai pénzekkel is megengedi a korrupciót", vagy képesek ezt hitelesen cáfolni - fogalmazott.
Gulyás Gergely: a Tisza Párt az Európai Bizottság és az Európai Néppárt álláspontját képviseli
A Tisza Párt Brüsszel támogatásáért cserébe az Európai Bizottság és az Európai Néppárt álláspontját képviseli - mondta a miniszter a kormányinfón.
Gulyás Gergely a Magyar Péter brüsszeli szerepvállalását firtató kérdésre azt mondta: az európai parlamenti vita után senki számára nem lehet kérdés, hogy Brüsszel nyíltan be kíván avatkozni a magyar belpolitikába, és "támogatottja is van".
Eddig is mindig találtak valakit, akit támogathattak, most éppen a Tisza Pártot - tette hozzá.
Értékelése szerint ennek valószínűleg az az ára, hogy számtalan olyan ügyben, ahol a magyar érdek eltér a bizottság vagy az Európai Néppárt által képviselttől, a Tisza Párt cserébe a "magyar érdeket rugalmasan értelmezve" inkább az Európai Bizottság és az Európai Néppárt álláspontját képviseli. | Gulyás Gergely: kíváncsian várjuk, hogy az Európai Néppárt képes-e cáfolni a korrupciós vádakat | A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Néppártot érintő, sajtóban megjelent korrupciós vádakat kommentálta a Kormányinfón. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/gulyas-gergely-kivancsian-varjuk-hogy-az-europai-neppart-kepes-e-cafolni-a-korrupcios-vadakat/439170 | null | true | null | null | Hírklikk |
Fidesz: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományának önálló jogállása lesz
Halász János, a Fidesz vezérszónoka közölte: a javaslat szerint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya kikerül a rendvédelmi dolgozók köréből, és számukra egy önálló, a speciális tevékenységükhöz illeszkedő jogállás jön létre.
Felidézte: 2010-ben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Belügyminisztérium irányítása alá kerültek a közbiztonság állapota miatt, ugyanis "kriminális állapotokat örököltek" a Gyurcsány-Bajnai-kormányoktól.
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a rendőrséggel együtt ezt a feladatot megoldották, Magyarország az EU egyik legbiztonságosabb országa lett - tette hozzá. Azt mondta, az orosz-ukrán háború azonban új helyzet elé állította az országot: a háború egyszerre veszélyezteti a magyar emberek fizikai és anyagi biztonságát, valamint az energiabiztonságot is. Szerinte ezért szükség van arra, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok ne rendészeti, rendvédelmi, hanem szuverenitásvédelmi fókusszal működjenek.
Halász János elmondta: a javaslat szerint változik az illetményrendszer is, a miniszter rendeletben határozza majd meg a részletszabályokat, és az eddig a szolgálati beosztáshoz kötött rendfokozatok kapcsán is lesz változás.
MSZP: hiányoznak a garanciák a törvényjavaslatból
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka bírálta, hogy nem a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter - Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője - tartotta az expozét egy ilyen fontos törvényjavaslat esetében. "Mi fontosabb dolga van most? Plakátot rajzol? Vagy valami baromságot talál már ki megint a kommunikációs gépezet élén?" - tette fel a kérdést, és megjegyezte, ez "nagyon-nagyon gáz".
Azt mondta: támogatja, hogy saját hivatásrendi törvényük legyen a polgári titkosszolgálatoknak, de szerinte a valódi garanciák hiányoznak azt előterjesztésből. Arra hivatkozott: a javaslatban nincs benne az illetménytábla, nem lehet tudni, ki mennyit fog keresni, és ezt, valamint az illetményen felül juttatások rendszerét is miniszteri rendeletben határozhatják meg.
Szerinte a felmentés szabályai sem egyértelműek, mert az alappal elvárható szakmai elhivatottság hiánya miatt is érdemtelenné válhat egy munkatárs, ami azt jelenti, hogy "pofára" bárkit ki lehet majd rakni a testületből, ha nem azt csinálja, amit elvárnak tőle.
Hiányoznak azok a garanciális szabályok, amik megmondják egy most huszonévesnek, hogyha fölszerel a testületbe, akkor mi lesz vele a következő húsz-harminc-negyven évben, ehelyett a javaslat azt mondja, hogy "a mindenkori főnököd, meg a mindenkori kormányod majd azt csinál veled, amit akarsz" - összegezte véleményét a szocialista képviselő.
A KDNP támogatja a javaslatot
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka az MSZP-s felszólaló miniszteri expozét hiányoló szavaira reagálva azt nevezte botrányosnak, hogy a DK, a Momentum és a Párbeszéd egy ilyen fontos törvény esetében nem állított vezérszónokot.
Megköszönte a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársainak munkáját, ami értékelése szerint segít megvédeni Magyarország biztonságát és szuverenitását.
Fontosnak és előremutatónak nevezte a javaslatot, felidézve, hogy pár évvel ezelőttig különböző minisztériumok irányítása alá tartoztak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, ám azóta "beléptünk a veszélyek korába", ezért elengedhetetlenné vált a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok egységesítése.
Szerinte ennek teremt egységes és világos jogi szabályozást a javaslat, amely rendelkezik a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról.
A kormánypárti képviselő úgy értékelt: a módosítások a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok munkájának minőségét, hatékonyságát növelik, a jobb képességű, magasabb teljesítményt nyújtó állományi tagok a jövőben magasabb illetményt fognak kapni.
A Jobbik módosító javaslatokat nyújt be
Sas Zoltán, a Jobbik vezérszónoka, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt mondta: nemzeti minimumra lenne szükség a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatban, mert "háborúk jönnek-mennek", mindig lesznek különböző befolyásolási kísérletek, így fontos, hogy jól működő szolgálatai legyenek Magyarországnak.
Indokoltnak nevezte, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállását külön törvény szabályozza, ugyanakkor jelezte, hogy módosító indítványokat nyújt be az előterjesztéshez, és ezek megtárgyalását követően dönt a Jobbik az előterjesztés támogatásáról.
Részletesen szólt a javaslatról, számos pontot támogathatónak ítélt, de hiányolta például az illetménytábla meghatározását, és szubjektívnak nevezte a felmentésre okot adó egyes szabályokat.
Mi Hazánk: nem a javaslatra
Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka szóvá tette, hogy pártja nem vehet részt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának munkájában. Ezt a sérelmet több mint egy éve jelezte írásban is több alkalommal, de választ nem kapott - közölte. Hozzátette: úgy tiltották ki a bizottságból, hogy a nemzetbiztonsági átvilágításon sikeresen átment. Megjegyezte azt is, hogy a javaslat a titkosszolgálatokat érinti, de az azokat felügyelő Rogán Antal miniszter mégsincs itt a vitán, nem tiszteli meg sem az Országgyűlést, sem az állományt, nem kérdezhetnek tőle.
Feltette a kérdést, hogy miért van szükség a rekord hosszúságú, mintegy 250 oldalas javaslatra. Még jobban be akarja biztosítani a kormány a saját pozícióját, hogy az irányítást központilag biztosítani lehessen? A javaslat szerint minden hatalom a miniszter és főigazgató kezében összpontosulna - tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a javaslat alapján új előléptetési és javadalmazási rendszert vezetnek be, de az nem derül ki, több pénzt akarnak fizetni vagy kevesebbet.
Kitért arra is: egyedül a Mi Hazánk szorgalmazza, hogy a parlamenti képviselők kettős vagy többes állampolgársága legyen nyilvános. Most akár az is előfordulhat, hogy valakit megválasztanak miniszterelnöknek és csak utólag derül ki, egy másik ország állampolgára.
Közölte: a Mi Hazánk nem támogatja a javaslatot.
Zárszó
Farkas Örs államtitkár zárszavában megköszönte azoknak, akik vették a fáradtságot és végigolvasták a javaslatot. Célként jelölte meg, hogy a titkosszolgálatok dolgozóinak munkáját támogató, kiszámítható jogszabályt alkossanak.
Azt mondta, hogy azok a vádak, amelyek a szolgálatok titkosszolgálati célú felhasználására vonatkoztak távol állnak a valóságtól és a saját állományuk sem így gondolja. Utalt arra, hogy a szolgálatoknál dolgozni kívánók száma 2022 óta jelentősen megnőtt.
Azt a megjegyzést is meglehetősen furcsának tartotta, hogy ne becsülnék meg a dolgozókat anyagilag. 2022 óta "masszívan" megemelt fizetések vannak, mindenki ezzel tud számolni.
Jelezte, a minisztertől rengeteg jogosítvány átkerül a főigazgatóhoz, az a jó, hogyha ők a keretekkel foglalkoznak és a vezetők szakmai alapú döntéseket hoznak.
Szólt arról is, hogy a poligráfos vizsgálatot pontosítja a javaslat, meghatározzák milyen konkrét esetekben lehet használni.
Magyarország kiberbiztonságáról
Államtitkár: Magyarország biztonságát erősíti tovább a javaslat
A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Farkas Örs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkára azt mondta, a társadalom digitális átalakulásával, a határokon átnyúló információ-megosztással az elektronikus információs rendszerek az állampolgárok, a közigazgatás és a mindennapi élet központi szereplőjévé váltak. Ez a fejlődés a kiber-fenyegetettség bővüléséhez vezetett, az elmúlt években egyértelműen az internetes tér lett a támadások egyik legfontosabb terepe, ez alól nem jelentenek kivételt sem a kormányzati, sem a más, kritikusnak nevezett infrastruktúrák - mutatott rá.
Közölte, tárcája arra vállalkozik, hogy hazai kiberbiztonsági szabályozásokat és az ehhez kapcsolódóan, az európai uniós irányelvek implementációjából fakadó szabályozási feladatokat egy jogszabályban kodifikálja. Ezzel egyidejűleg azok a vállalatcsoportok, illetve kritikus infrastruktúrák, amelyek kibervédelme legalább annyira fontos, mint az államé, iránymutatást kapnak a hatékony védekezéshez - tette hozzá.
Kifejtette, a törvényjavaslat két korábbi jogszabályt egyesít és aktualizál, továbbá a kibervédelem és az incidenskezelés területén pedig egy hatékony, gyors reagálású mechanizmust hoz létre. Hozzátette: ez a piaci szereplőknek lehetőséget jelent, az állami szférának pedig olyan támasztékul szolgál, amely a mostanihoz képest sokkal erősebb védelmet nyújthat.
Úgy összegzett, a javaslat Magyarország biztonságát tovább erősíti, amely különösen fontos a mostani háborús helyzetben.
Fidesz: az új kihívásokra ad komplex választ a törvényjavaslat
Halász János (Fidesz) értékelése szerint a törvényjavaslat az új kihívásokra összehangolt, komplex és rugalmas válaszokat ad, ezért támogatandó.
Kiemelten fontosnak nevezte a nemzeti elektronikus adatvagyont, valamint az azt kezelő információs rendszereket, valamint a kulcsfontosságú ágazatokban az alapvető szolgáltatások nyújtására használt elektronikus információs rendszerek fenyegetéseinek mérséklését. Ezt teszi ez a törvényjavaslat - mondta.
Jobbik: fontos, hogy legyen egy egységes és erős szabályozás
Lukács László György (Jobbik) elsődleges fontosságúnak nevezte, hogy Magyarország kiberbiztonsága javuljon, hiszen az életnek megkerülhetetlen részévé vált, hogy az állampolgárok online térben adataik megadásával élik életüket.
Elmondta, az ország korábban előkelő helyen állt a kiberbiztonsági területén, voltak azonban adatszivárgások, adatvesztések, így Magyarország a kiberbiztonsági indexen a hatodikról a 35. helyre esett vissza. Ezért is fontos, hogy legyen ezen a területen egy egységes és erős szabályozás, és bízik benne, hogy ezzel a törvényjavaslattal ebbe az irányba lépnek - közölte.
A képviselő azt mondta, vissza kellene lépni a hús-vér világba, mert akkor lesz a magyar adatvagyonnak egy olyan magja, amely fizikálisan védhető.
Kiberbiztonság, digitális állampolgárság
Lezárta a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényjavaslat általános vitáját az Országgyűlés, amely a digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő törvények módosításának általános vitájával folytatta munkáját.
KDNP: Magyarország biztonságát erősíti a törvényjavaslat
Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint a törvényjavaslat előremutató, Magyarország biztonságát erősíteni tudja. A veszélyek korában fontosak az ilyen javaslatok - jegyezte meg.
Kitért arra, a digitalizáció számos előnnyel jár, ugyanakkor hatalmas adat- és energiamennyiségekkel dolgozunk. Példaként hozta fel, hogy ha Gréczy Zsolt (DK) elküld egy képet, vagy bárki küld magáról egy képet, az egy hűtőszekrénnyi energiát fogyaszt.
Hozzátette: online adatot lopni ma már legalább annyira jövedelmező, mint fizikai értéktárgyakat ellopni; az IMF friss jelentése szerint globálisan 2023-ban 12 milliárd dollár veszteség érte a vállalatokat és az egyéneket a kibertámadások miatt.
Kiemelte, hogy a magas szintű állami szervekre vonatkozó kibervédelmi szabályokat kiterjesztik a többségi állami befolyás alatt álló gazdasági szervezetek elektronikus információs rendszereikre is.
Mi Hazánk: a törvényjavaslat nem teszi elszámoltathatóvá a bigtech cégeket
Novák Előd (Mi Hazánk) azt mondta, a törvényjavaslat célszerűség oldaláról nézve megfelelő irányba mutat, a hatálya alá tartozó állami és kritikus szervezeteknek kötelezővé teszi a magasabb szintű informatikai védelmet, és meghatározzák az ellenőrző szervek hatásköreit és a pénzügyi forrásokat, például a kiberbiztonsági felügyeleti díjat.
Aggályosnak nevezte, hogy a javaslat lehetővé teszi,hogy a kormányszervek naprakészen betekintsenek a domainszolgáltatók nyilvántartásaiba, megismerjék a weboldalak tulajdonosainak adatait. Azt is kifogásolta, a kiberbiztonsági hatóság elektronikusan korlátozhatja az online tartalmakhoz történő lakossági hozzáférést, ez pedig visszaélésre, megfélemlítésre ad lehetőséget, a kormány korlátozhatja a politikai véleménynyilvánítást.
Novák Előd szerint hiányzik a javaslatból a jelenkor legnagyobb kiberbiztonsági kockázata, a bigtech multinacionális vállalatok elszámoltathatósági szabályai, pedig ez lenne a legfontosabb elvárás ettől a törvénytől.
Jelezte, frakciója ebben a formában nem tudja támogatni a javaslatot.
Gréczy Zsolt: Bese atya pártja senkinek ne osszon erkölcsi javaslatokat
Gréczy Zsolt azt mondta, "Bese atya pártja úgy gondolja, hogy velem kell szórakoznia Nacsa képviselő úrnak". Undorító, amit Nacsa Lőrinc óvatosan sugalmaz, miközben egyik képviselőtársa levetkőzött a Playboynak, egy másik fideszes képviselőt in flagranti kapott el a felesége - tette hozzá.
Elmondta, vele semmilyen botrány nem volt, 27 bírósági ítélet és több millió forint kártérítés rendezte az ügyet. Bese atya pártja senkinek ne osszon erkölcsi javaslatokat - mondta.
Az elnöklő Latorcai János szerint a képviselő olyan oldalvizekre próbálta terelni a vitát, amely nem méltó a Házhoz.
Az alelnök az általános vitát lezárta.
Zárszó
Farkas Örs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta, örül, hogy a képviselők témával kapcsolatos viszonya egy irányba mutat, a felmerült kérdések inkább technikaiak.
Elmondta, a domainszolgáltatók nyilvántartása most is nyilvános, de azt szerinte nem kell magyarázni, hogy egy honlap mögötti személy feltárása egy bűnügyi szervnek miért érdeke. A honlapok korlátozására a gyermekpornó oldalakat említette.
Közölte, a techcégeket tagállami szinten szabályozni lényegében lehetetlen kihívás.
A digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő törvények
Kormány
Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára hangsúlyozta, hogy az állam és a társadalom kapcsolatának digitális térbe helyezése a kormány kiemelt céljai közé tartozik. Ennek érdekében született a digitális állampolgársági törvény, amely új korszakot nyitott az állami szolgáltatások digitalizációjában - idézte fel.
Hozzátette, a törvény megteremtette a digitális állampolgárság program (dáp) alapjait, amely a mobilos ügyintézési formát helyezi előtérbe. A digitalizáció egyik legfontosabb eszköze ugyanis a mobiltelefon, amelyen a magyarok több mint 89 százaléka internetezik - jelezte.
A kormány célja, hogy az ügyintézést a lehető legegyszerűbbé, leggyorsabbá és leghatékonyabbá tegye, ennek érdekében a jövőben nem kell magunknál hordani okmányainkat - közölte, hozzátéve: a dáp applikációba már most letölthető a személyi igazolvány, de a jövőben egyik fizikai okmányunkat sem kell magunknál tartani.
Emlékeztetett arra, hogy az alkalmazásban már most elérhetjük személyes adatainkat, 2025. februártól pedig le is lehet tölteni, majd hitelesítve továbbküldeni számos okmányunk adattartalmát. Az applikáció népszerűségét mutatja, hogy már csaknem 300 ezren töltötték le, a digitális állampolgárok száma pedig a 100 ezerhez közelít - jegyezte meg.
Szavai szerint a javaslat a digitális állampolgárság törvény és a kapcsolódó ágazati törvények módosításával tovább pontosítja az eddig bevezetett rendelkezéseket, másrészt az uniós szabályozással is harmonizálja azokat.
A lejárt személyi igazolványok cseréje továbbra is díjmentes lesz, a többi okmányt pedig fizikai formában csak kérés esetén állítják majd ki, 14 éven aluliaknak ingyenesen, a nyugdíjasoknak kedvezményesen - közölte.
A fizikai okmánykibocsátás mérséklése a környezeti terhelést is csökkenti, a kormány számítása szerint így évi 11,1 tonna műanyag és 1,2 tonna papír felhasználását lehet megspórolni - mondta.
A digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő törvények módosításának általános vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.
Fidesz: a fejlesztés nem állhat meg
Kiss János (Fidesz) kiemelte: a javaslat célja, hogy a magyar állampolgárok ügyintézése a lehető leghatékonyabbá és legegyszerűbbé váljon. A digitális állampolgárság program felhasználóbarát alapokra helyezi a közigazgatást, online alapokra költöztetve az okmányokat és az ügyintézést is - jelezte.
A program előnyeit méltatva is hangsúlyozta azonban, hogy a fejlesztés azonban nem állhat meg, a javaslat ezért a legfontosabb okmányok letölthetővé tételével bővíti az eddigi szolgáltatásokat.
A digitális állampolgárság program önkéntes alapon működő, a magyarok élethelyzeteihez igazodó digitális szolgáltatás - összegzett, hozzátéve: a Fidesz-frakció támogatja a javaslatot.
DK: nem szabad felhigítani az adatvédelmi szabályokat
Gréczy Zsolt (DK) arról beszélt, hogy pártja a javaslat alapvető irányával egyetért, nemcsak környezetvédelmi okokból, hanem azért is, mert a digitális adatkezelés a modernitás megjelenése. Jelezte azonban azt is: nem lehet felhigítani az adatvédelmi szabályokat.
Értékelése szerint korábban Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője sem tudta eloszlatni az adatvédelmi aggályokat. Vigyázni kell azzal, hogy a mindenkori államhatalom ne tudjon létrehozni minden emberről úgynevezett személyiségprofilt - figyelmeztetett.
Nehezményezte azt is, hogy a szolgáltató nemcsak állami szerveknek fog adatokat biztosítani, hanem bankoknak, biztosítóknak, közszolgáltatóknak is. A javaslat az állam digitális szolgáltatásait ellenőrző hivatal felállítását is ígéri, de ennek még nyoma sem látszik - jelezte. A DK szerint a törvény alapkoncepciója előremutató, de biztonsági aggályok miatt nem támogatják azt - közölte.
KDNP: Magyarország élen jár a digitális állampolgárság terén
Nacsa Lőrinc (KDNP) támogatandónak nevezte a bürokrácia csökkentését, az állammal történő kapcsolattartás egyszerűsítését. Magyarország jelenleg is élen jár a digitális állampolgárság terén - emlékeztetett, kiemelve az Egészségablak alkalmazást.
Hozzátette, a digitális állampolgárság program célja az állampolgárok életének megkönnyítése. A legfontosabb változás az, hogy a jövőben már nem lesz szükség magunknál tartani okmányainkat, azok ugyanis februártól letölthetővé válnak - méltatta a javaslatot, kiemelve: a fizikai okmánykiadás csökkentése segíti a környezetvédelmet is.
Végre a szolgáltatások igazodnak az állampolgárokhoz - jelezte, majd felidézte, hogy az előkészítés során felmérték az állampolgári igényeket is. Kiemelte azonban azt is, hogy a digitális állampolgárság programhoz nem lesz kötelező csatlakozni.
A KDNP-frakció támogatja a javaslatot - jelezte.
Jobbik: a digitalizáció választható legyen, ne kényszer!
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka amellett érvelt, hogy a digitalizáció legyen választható, ne pedig kényszer a kormányzat részéről. Szerinte a kormányoldal fetisizálja a digitalizációt, "technooptimista révületbe" került, holott több millió olyan ember él Magyarországon, akinek "borsódzik a háta" a kényszerként bevezetett digitális megoldásoktól.
Felhívta a figyelmet arra: a papíralapú igazolványok megszüntetésével az állam azt várja el, hogy mindenki rendelkezzen okostelefonnal, illetve internetszolgáltatással.
Digitális fogyasztóvédelmi stratégia és mesterséges intelligencia stratégia megalkotását sürgette, kiállt a készpénzhasználat mellett és felhívta a figyelmet a digitalizáció veszélyeire, a személyiségprofil felállításának kockázatára és az online banki csalások növekedésére is.
Mi Hazánk: a kormány az emberek szabadságának csorbítására készül
Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka úgy értékelt: a javaslattal a kormány az emberek szabadságának csorbítására készül, ráerőlteti az emberekre a digitalizációt, miközben hátrány éri azokat, akik meg akarják tartani megszokott igazolványaikat.
Felhívta a figyelmet a digitális rendszerek kockázataira, hangsúlyozva, hogy bizonyos online támadások ellen lehetetlen biztos védelmet nyújtani. Norvégiát hozta példaként, ahol szerinte visszafordultak a teljes digitalizációtól, felismerve annak veszélyeit, és többek között a készpénzhasználat védelme érdekében hoztak törvényeket.
A digitalizáció gyerekekre és fiatalokra gyakorolt negatív hatásaira is felhívta a figyelmet, helyesnek nevezve, hogy a kormány korlátozta az iskolai mobilhasználatot. Szerinte azonban ez nem elég, további lépéseket kell tenni ebben az ügyben, akár olyan készülékekkel, amelyeken a közösségi média nem érhető el.
A Mi Hazánk szabadságjogi és az emberek mentális egészségét érintő okokból nem támogatja az előterjesztést - jelentette ki.
Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.
Államtitkár: nem lesz kötelező a digitális eszközök használata
Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: a digitalizáció nem a kormány döntése miatt következik be, a javaslattal a világban zajló folyamatokra reagálnak. A digitális állampolgárság applikáció célja, hogy az állampolgárok mindennapjait könnyebbé tegyék - hangsúlyozta, kiemelve, hogy nem készül személyiségprofil és semmilyen plusz információhoz nem jut az állam.
Jelezte azt is, hogy az applikáció használata nem lesz kötelező, megmarad a személyes ügyintézés lehetősége a kormányablakokban, és meg lehet tartani az igazolványokat is.
A készpénzhasználat témája nem tartozik a törvényjavaslathoz - jelezte, hozzátéve, hogy nem ellenzik a készpénzhasználatot, viszont szerinte ebben az ügyben "nem szabad átesni a ló egyik oldalára sem". | A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokról tárgyalt az Országgyűlés | A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó törvényeket érintő kormányzati javaslatokról is tárgyalt kedden az Országgyűlés. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/a-polgari-nemzetbiztonsagi-szolgalatokrol-targyalt-az-orszaggyules/439421 | null | true | null | null | Hírklikk |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.