text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Vitályos Eszter következik, elmondja, hogy 8100 milliárd forint értékben indulnak jövőre beruházások, ismét tett egy felsorolást a különféle kormányzati beruházásokról, a többi között Debrecen-Nyíregyháza vasútvonal, valamint a Békéscsaba-Lökösháza vasútvonal fejlesztését ígérte. Csaknem 500 beruházást adnak át a következő évben, bővítik a PPKE új campusát, kialakítják az Óbudai Egyetemét. Mintegy 500 folyamatban lévő projekt befejezése, de 2025-ben tervezik átadni például a Budapest-Belgrád vasútvonal Ferencváros és Soroksár közötti felújított szakaszát is. | 8100 milliárd forint értékben indulnak jövőre beruházások | Vitályos Eszter következik, elmondja, hogy 8100 milliárd forint értékben indulnak jövőre beruházások, ismét tett egy felsorolást a különféle kormányzati beruházásokról, a többi között Debrecen-Nyíregyháza vasútvonal, valamint a Békéscsaba-Lökösháza vasútvonal fejlesztését ígérte. Csaknem 500 beruházást adnak át a következő évben, bővítik a PPKE új campusát, kialakítják az Óbudai Egyetemét. Mintegy 500 folyamatban lévő projekt befejezése, de 2025-ben tervezik átadni például a Budapest-Belgrád vasútvonal Ferencváros és Soroksár közötti felújított szakaszát is. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257808_8100-milliard-forint-ertekben-indulnak-jovore-beruhazasok | null | true | null | null | Népszava |
A tiszás Hanzel Henrik és Magyar Péter exbarátnője, Vogel Evelin által folytatott beszélgetésből sok mindenre kaphatunk magyarázatot. Például arra is, hogy mi hajtja Magyar Pétert előre a politikában.
Hogy nem tiszta szívvel és jó indulat által vezérelve halad előre, az bebizonyosodott már többször, például akkor is, amikor arról beszélt: "büdös" a szája a követőinek, a "nyugdíjaskommandó" pedig vásároljon új unokákat magának.
Vogel és Hanzel beszélgetésében arról is szó volt, hogy
a Tisza elnöke politikailag üres; csak a bosszú hajtja előre.
Ez történt a Partizán-interjúban is, ami " bosszú" volt, "színtiszta bosszú".
A hangfelvételből kiderül: Magyar azzal az elhatározással ment el az interjúra, hogy "minden mindegy alapon borít".
"(...) nem volt benne egyébként ez egy ilyen komoly meggyőződés, vagy egy ilyen... érted, mert ha lett volna valami, amit kiépít magában, akkor meg nem az anyja, az öccse meg én vagyok mögötte, hanem akkor már összegyűjtött volna pár embert, érted, akkor ezt valahogy megtervezte volna. (...) kicsit ilyen, ahogy esik, úgy puffan alapon történt az egész" - vallotta be Vogel Evelin. | Csak a bosszú hajtja Magyar Pétert | A Magyar Péter által közzétett manipulált hangfelvétel után kedden megérkezett a teljes, mintegy másfél órás verzió, Vogel Evelinnek "köszönhetően". Ebből nagyon sok minden kiderül, például az is, hogy Magyar tele van bosszúvággyal és sértettséggel: csak a bosszú hajtja előre. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/bosszu-hajtja-magyar-petert | null | true | null | null | Origo |
Úgy tűnik, tényleg csak azért jött létre a Gyenes Resort Kft. 2019-ben, hogy megvegyenek egy balatoni luxusingatlant, majd potom pénzért kiadják azt Varga Mihály pénzügyminiszter családjának. Ugyanis miután a legalább 169 millió forintot érő nyaralót Vargáék megvették tőlük, le is húzták a rólót.
2022 februárjában írtuk meg, hogy a pénzügyminiszter havi 150 ezer forintért bérel egy 200 négyzetméteres, kertes, medencés luxusházat a Balatonon. Az ingatlan akkor még a Gyenes Resort Kft. tulajdonában állt, amit egy Horváth László tiszteletbeli kazah konzul érdekeltségébe tartozó vállalkozás alapított 2019-ben. A kft. tulajdonosa a Zele-Invest Ingatlanforgalmazó és -befektető Kft. volt, amely nagyjából akkor vette át a céget, amikor Varga kibérelte a villát a családjával.
A cég 2020-as évről szóló beszámolójában a tárgyi eszközöknél Ingatlanok címszó alatt egy 169 millió forintos összeg szerepelt, ami valószínűleg a ház árát takarta. A kft. bevétele 600 ezer forint volt, Varga Mihály pedig saját bevallása szerint nyár óta bérelte az ingatlant. Így arra következtettünk, hogy havonta 100 ezer forintot fizethet a miniszter a luxusvilláért.
Ez később Varga Mihály cáfolta: Facebook-oldalán közölte, hogy
havi 150 ezer forint a bérleti díj, ami szerinte megfelel a környék piaci árainak.
Csakhogy az általunk megkérdezett ingatlanos szakértők szerint ennyiért legfeljebb egy 3 szobás lakást lehet tartósan bérelni a Balatonnál. Az ingatlanos oldalakon pedig nem találtunk hasonló paraméterekkel rendelkező villát havi 500 ezer forint alatt ezen a felkapott környéken. Sőt. Még jobban feltérképezve a balatoni ingatlanok árait arra jutottunk, hogy még egy hétre is nagyon kedvező lenne a miniszter által fizetett havidíj.
A Varga család aztán nem sokkal később úgy döntött, megveszik a nyaralót – ez a miniszter vagyonnyilatkozatából derült ki. Hogy milyen áron sikerült hozzájutniuk az ingatlanhoz, azt akkor még nem lehetett tudni, de a Gyenes Resort Kft. 2022-es pénzügyi beszámolójából kiderült egy becsült ár. A kft. ugyanis 169 millió forintért vált meg egyetlen ingatlanától, továbbá 22 millióért egyéb berendezéseitől.
Vagyis Vargáék háza legalább 169 millió forintba került.
Más vagyontárgya és – a bérleti díjon kívül – egyéb bevétele nem volt a cégnek. Pedig amikor első cikkünk írásakor megkerestük a céget, Zele Sándor ügyvezető lapunknak azt írta, a cégcsoportjuk közel harminc éve foglalkozik ingatlanok fejlesztésével, működtetésével és forgalmazásával, az ország számos helyén jelen vannak, valamint további fejlesztéseket terveznek.
Öt év után megszüntetik a céget
A cégadatbázisban található információk szerint azonban a Gyenes Resort már biztosan nem lesz az aranytojást tojó tyúk. A kft. ugyanis tavaly év végén végelszámolás alá került, gyenesdiási fióktelepük pedig bezárt.
A társaságnak 2023-ban már egyáltalán nem volt bevétele, csak 110 ezer forintos vesztesége. Így nem csoda, hogy a tulajdonos inkább „bezárta a boltot”.
Mivel a cégnek a pénzügyi beszámolók alapján öt éven keresztül csak egy ingatlana és annyi bevétele volt, amennyit a Varga család bérleti díj fejében fizetett nekik, majd miután a házat eladták, a cég meg is szűnik, nehéz nem azt hinni, hogy a társasággal csupán a pénzügyminiszter ingatlanbizniszét próbálták elfedni. | Megszüntetik a céget, ami luxusházat vett, adott ki, majd adott el Varga Mihálynak | A Gyenes Resort Kft.-nek mindig csak annyi bevétele volt, amennyi bérleti díjat a pénzügyminiszter családja fizetett egy évben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/01/19/megszuntetik-a-ceget-ami-luxushazat-vett-adott-ki-majd-adott-el-varga-mihalynak/ | 2024-01-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
kampány;szünet;2018-as választások;
2016-12-16 21:00:00
Irány 2018 - Nem lesz kampányszünet
Hullámokban ugyan, de folyamatos lesz a kampány 2018-ig. László Róbert, a Political Capital választási szakértője reagált így lapunknak, amikor azzal szembesítettük, itt az újabb kormányreklám, a „Magyarország erősödik”. Ezen az újabb kampányon ismét Rogán Antal Pasa parki szomszédja kaszálhat. A szakértő szerint, amíg nem hoznak megfelelő törvényeket, a kormány és az önkormányzatok annyi pénzt költhetnek ilyesmire, amennyit csak akarnak.
Nem lesz kampányszünet a 2018-as választásokig – fogalmazott lapunknak a Political Capital (PC) választási szakértője. László Róbert figyelmeztetett, amíg nem terelik törvényes mederbe a kampányköltéseket Magyarországon, a kormány, és az önkormányzatok úgy reklámozhatják magukat, ahogyan akarják, illetve ahogyan a politikai érdekeik kívánják. Nyugodtan költhetik a közpénzt, szerezhetnek maguknak az ellenzékkel szemben előnyöket, társadalmi hirdetés címén megtehetik, és nem ütköznek jogszabályi korlátba.
Alig köszöntünk el a „Megüzentük Brüsszelnek” reklámoktól, a kormány máris elkezdte hirdetni, hogy „Magyarország erősödik”. A kabinet Facebook-oldalán már csütörtökön bejelentették, újabb kampány indul, „hogy minél többen értesüljenek a lakosság széles körét érintő döntésekről”. A magyarokat egyebek között arról tájékoztatják, hogy egyre többen élnek segély helyett munkából, csökkennek az adók és folytatódnak a béremelési programok. Ezeknek köszönhetően minden magyar család tehet egy lépést előre. A portálon azt írják, a kormány célja, hogy az ország erősödését mindenki érezze a saját életében is.
Miután nincsenek csodák, az újabb kormányzati kampánnyal ismét Rogán Antal Pasa parki szomszédja gazdagodik. A Magyar Nemzet kérdésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda elárulta, a most induló "tájékoztató akcióra" a Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozó Egyesült Reklám Konzorciummal kötöttek keretszerződést. Rogán minisztériuma a lap érdeklődésére közölte, a kampány az országos és helyi lapokban, rádiókban és televíziókban, valamint az interneten, illetve közterületen elhelyezett hirdetésekkel zajlik majd. Azt, hogy minderre mennyit költenek az adófizetők pénzéből, még nem beszéltek, a pontos összeget csak a kampány lezárulta után árulják el.
A Konzorciumnak tagja a Network 360 Reklámügynökség Kft. (korábbi nevén HG 360 Kft.) és az Affiliate Network Kft., mindkét cég Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozik. A vállalkozó cégei sorra nyerik az állami megbízásokat, nemrég a kvóta elleni népszavazás kampányán és utókampányán is nagyot kaszáltak. A referendum előtti kampány még a kormány saját bevallása szerint is elérte a nettó 5,9, vagyis a bruttó 7,5 milliárd forintot.
László Róbert a Népszavának állította, nevezzék ezt bármilyen akciónak, a társadalom támogatásának, a „Magyarország erősödik” egyértelműen politikai kampány, amivel már a következő parlamenti választásra készül a Fidesz. Figyelmeztetett, nem egyenlők a feltételek, mert a többi párt nem reklámozhatja az elképzeléseit. Elvileg persze az ellenzék is kijátszhatná a szabályokat, mondhatná, hogy csak tájékoztatja a társadalmat, de a hivatalban lévő kormány és önkormányzatok erőforrásaival esélyük sincs versenybe szállni.
A PC a Transparency International Magyarországgal (TI) 2013 óta próbálja elérni, hogy szabályozzák a kampányköltéseket, részben mert a jelenlegi rendszer a korrupció melegágya és a választási rendszer hitelességét is megkérdőjelezheti. Nem véletlenül elemezte a két szervezet azt, mennyit költött a kormány a kvótareferendum kampányára, illetve hivatalosan mennyiből reklámozta magát a Fidesz a 2014-es választások előtt. Ebből ismét kiderült, hogy Magyarországon átláthatatlan módon lehet milliárdos összegben közpénzt költeni.
A kormány szerint 8,6 milliárd forintot fordítottak a kvótakampányra, a 2014-es parlamenti választás után viszont állították, mindössze 984 millió forintot fordítottak reklámra. Nyilvánvaló, hogy legalább az egyik esetben nem mondtak igazat – fogalmazott László Róbert, aki szerint az október 2-i népszavazási kampányra bevallott 8,6 milliárd közel lehet a tényleges költéshez, a 2014-es bevallás viszont nonszensz. A választási szakértő emlékeztetett, a parlamenti választás esetén egymilliárd forintnál többet nem költhetnek kampányra a pártok, ezért amíg nem változnak a szabályok, továbbra is el fogják titkolni a tényleges költések nagy részét.
Ami a kvótanépszavazás kampányát illeti, a PC és a TI a piacon elérhető adatokból megállapította, hogy a kormány 2016. augusztus és október között összesen 12 585 közterületi plakáton hirdette üzeneteit. A kormányoldal olyannyira letarolta a plakátpiacot, hogy a vizsgált időszakban bő 1000-rel több óriásplakáton hirdetett, mint a 2014-es parlamenti választási öt hónaposra nyúlt kampánya során. A népszavazásra buzdítva minden harmadik plakáthelyen kormányüzenetet olvashattunk, míg az országgyűlési választási kampány során a plakátoknak „csak" kevesebb mint a negyede népszerűsítette a kormánypártokat.
Hihető? – tette fel a kérdést a két szervezet, amikor kiderült, a hivatalos közlések szerint a kvótakampány kilencszer drágább volt, mint amennyit a kormánypártok a 2014-es választásra készülve költöttek. Pedig a civilek annak idején kiszámították, hogy Orbánék legalább 4 milliárdot fordítottak korábban arra, hogy ismét győzzenek. Az óriásplakátok 2 milliárdba kerültek, igaz a Civil Összefogás Fórum (CÖF) égisze alatt is hirdettek. Abban a választási kampányban öt hónapon át, összesen legalább 11 562 óriásplakát népszerűsítette a Fidesz-KDNP-t Magyarország közterületein.
Ahhoz, hogy a 2018-as parlamenti és az azt követő helyhatósági, valamint európai parlamenti választások, no meg a jövőben megtartandó népszavazások ne a kampánykorrupciótól legyenek hangosak, újra kell írni a kampányfinanszírozás szabályait – közölte a PC és a TI. Korábbi javaslataikban is követelték, hogy a pártok kincstári kártyán kapják meg és csak ezen a kártyán keresztül költhessék el az állami kampánytámogatást. Arról, mire mennyit költenek, készítsenek részletes beszámolót, amit tegyenek fel a világhálóra. Azoknak a pártoknak, amelyek nem értek el legalább 2 százalékot, vissza kelljen fizetni a közpénzből kapott támogatást. Utóbbit mások is követelik azért, hogy 2018-ban ne induljanak kamupártok. A CÖF 2014-es „baráti segítségére” utalva a két szervezet azt is javasolja, hogy valódi, vagy álcivil szervezetek politikai kampányainak értékét vonják le a hozzájuk tudhatóan közel álló pártnak juttatott összegből. Szeretnék elérni, hogy ne csak a sajtóreklámok hirdetési tarifái legyenek nyilvánosak, hanem az is, hogy kampány idején mennyit kell fizetni az óriásplakátokért, közterületi hirdetésekért, illetve, a reklámcégek minden politikai hirdetőnek csak azonos, nyilvános árakon adhassanak reklámfelületeket. A kormánynak pedig tiltsák meg, hogy társadalmi célú reklámnak álcázva kampányoljon.
Azt ma egyébként szinte minden politizáló ember tudja, hogy a tízmilliárdos hirdetéseket nem a legolvasottabb lapok, legnépszerűbb televíziók, rádiók kapják. A kormány ezekkel a reklámokkal a hozzá hűséges orgánumokat jutalmazza. A Magyar Időket, a Magyar Hírlapot, az ingyenes Lokált, a magyaridok.hu-t, a 888.hu-t. Pedig ezek népszerűsége vélhetően nagyon alacsony, hiszen azok olvasottságát, látogatottságát hivatalosan nem is mérik. | Irány 2018 - Nem lesz kampányszünet | Hullámokban ugyan, de folyamatos lesz a kampány 2018-ig. László Róbert, a Political Capital választási szakértője reagált így lapunknak, amikor azzal szembesítettük, itt az újabb kormányreklám, a „Magyarország erősödik”. Ezen az újabb kampányon ismét Rogán Antal Pasa parki szomszédja kaszálhat. A szakértő szerint, amíg nem hoznak megfelelő törvényeket, a kormány és az önkormányzatok annyi pénzt költhetnek ilyesmire, amennyit csak akarnak. | null | 1 | https://nepszava.hu/irany-2018-nem-lesz-kampanyszunet | 2016-12-16 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Sz. Géza még ügyvédként azt állította a férfinak, egymillió forintért el tudja intézni, hogy Budapesten töltse szabadságvesztését – közölte a főügyészség. A vádlott egy büntetés-végrehajtási dandártábornok megvesztegetését állította valótlanul, a kért egymillió forintot átvette, de valójában semmilyen intézkedést nem tett.
Később a vádlott azt állította a szabadságvesztés büntetését töltő férfinek, hogy rendőrségi kapcsolatai révén, 14 millió forintért vádalkut tud köttetni, így mentesülhetne a büntetés hátralévő részének letöltése alól vagy a büntetésének jelentős részét elengednék. A vádlott egy rendőr dandártábornok megvesztegetését ígérte, és a kért 14 millió forintot átvette, de az állítólagos vádalku elintézése érdekében semmit sem tett.
A nyomozás adatai alapján megállapítható, hogy a vádlott által kapcsolataként megnevezett büntetés-végrehajtási dandártábornok és rendőr dandártábornok az ügyben nem volt érintett, valótlanul állította megvesztegetésüket. A kiemelt jelentőségű ügyben a főügyészség a Fővárosi Törvényszéken emelt vádat a volt ügyvéd ellen. A vádiratban letöltendő szabadságvesztést és vagyonelkobzást indítványoztak. | Itthon: Vádalkut ígért egy ügyvéd 15 millióért | Vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség egy befolyással üzérkedő volt ügyvéddel szemben, aki 15 millió forintot szerzett azzal, hogy valótlanul azt állította egy szabadságvesztését töltő férfinak, hivatalos személyek megvesztegetésével segíthet neki – írta közleményében a főügyészség. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160104_Vadalkut_igert_egy_ugyved_15_millioert | 2016-01-04 11:16:00 | true | null | null | HVG |
A parlament szerdán gyorsított eljárásban elfogadta, hogy a Quaestor-ügyet kiemeljék a brókerbotrányok közül, és a kötvényeseket az általános szabálytól eltérően nem hatmillió, hanem harmincmillió forintig kártalanítsák, azaz ne a befektetési, hanem a banki biztosítási értékhatár vonatkozzon rájuk. A pénzhez ráadásul néhány héten belül hozzájuthatnak, ha időben jelzik az igényüket. Ehhez csaknem kétszázmilliárd forintra van szükség, amit részben a BEVA feltőkésítésével, részben pedig egy külön kárrendezési alap létrehozásával kívánnak fedezni, méghozzá a pénzügyi szférától beszedve a forrásokat.
Bár első ránézésre tapsolhatnánk is, milyen határozottan lép fel a kormány a károsultak érdekében, a sebtiben elfogadott törvény számos elvi és gyakorlati problémát vet fel. Kezdjük azzal, hogy nem véletlen a banki betétek és a befektetések központilag biztosított összeghatárának eltérése: az általános uniós irányelv szerint az előbbi százezer, az utóbbi húszezer euró. A bankszámlákon lévő pénz ugyanis elsősorban a közvetlen megélhetést szolgálja, a kamata is, kockázata is alacsonyabb, elvesztése azonnali, súlyos szociális gondokhoz vezethet. A befektetési alapokba, brókercégekbe az emberek a napi szükségleteken felüli megtakarításokat teszik, a magasabb hozamért nagyobb kockázatot vállalva. Indokolt tehát, hogy a banki számlánál kisebb védelmet élvezzen, amivel egyébként a befektetők tisztában is vannak.
Ezt a megkülönböztetést a Fidesz-kormány a Quaestor esetében megszünteti. A fő elvi probléma a fentieken túl ezzel az, hogy a lépés így nem a felelősségteljesebb, megfontoltabb befektetői magatartást erősíti, hanem éppen ellenkezőleg: ne félj, ha nem vigyáztál eléggé, a jóságos állam bácsi majd kisegít téged. Álságos az a kormányzati érv, hogy a kárvallottak itt csalás, bűnügy áldozatai lettek: mi van más bűnügyek, csalások, sikkasztások áldozataival, őket miért nem kárpótolja azonnal az állam? Ott vannak mindjárt – és ez már konkrét probléma! – a BudaCash, a Hungária Értékpapír és a Lombard Zálogház károsultjai: szintén bűncselekmény gyanúja áll fenn, a vezetők előzetesben, mégsem terjed harmincmillióig a kártalanítás. Miért kedvesebbek a Quaestor-ügyfelek Orbánéknak, mint a többiek?
Nevetséges az az érv is, hogy a kisemberek megtakarításait védik meg. Egyrészt miért csak a Quaestornál jön ez elő? Másrészt a magyar lakosság vagyoni helyzetét tekintve aligha a kisemberek fektetnek be hatmillió forintnál nagyobb összegeket brókereken keresztül. A Quaestornál is a harmincezer ügyfél kis hányada esik a 6–30 millió közötti sávba, viszont becslések szerint a kártérítési összeg jelentős részét ők kapják. Aki ennyit be tud fektetni, jellemzően tisztában van a kockázatokkal, és szélesebb portfólióval rendelkezik. A Quaestor alacsony kockázatúnak mondott kötvénye egyébként is gyanúsan magas hozamot kínált, 5-6 százalékkal többet, mint a banki kamatok. Nem véletlen, hogy az óvatos befektetők kerülték a céget. (Személyes példa: e sorok íróját ez év elején a Quaestor egyik alvállalkozója kereste meg, középtávra 7,5 százalékos fix és biztos hozamot ígérve. Az „ugyan miből” kérdésre nem tudott épkézláb választ adni, nem is járt sikerrel.)
A most elfogadott törvény szerint tehát a kárpótlási pénz nagy hányada, mintegy nyolcvanmilliárd forint a hatmillió feletti részre megy el, néhány ezer – az átlagnál jóval gazdagabb – befektetőt hozva előnyös helyzetbe. Teszi ezt a bankokat és a befektetésekkel foglalkozó cégeket büntetve, azokat, akik nem felelősek az elkövetett csalásokért. Nekik kell egyrészt feltőkésíteniük a BEVA-t, másrészt pénzt tenniük a Quaestor kárrendezési alapba, ez utóbbi arányait ráadásul sajátos módon állapították meg, az MKB-t például sok milliárddal jobb, az OTP-t pedig ennél is többel rosszabb helyzetbe hozva.
Az egészből viszont szinte semmit nem vállal a nyilvánvaló felelős, a felügyeleti feladatát rosszul ellátó MNB, amely a súlyos szabálytalanságokat megállapító korábbi vizsgálatok ellenére még novemberben is hatvanmilliárd forintnyi újabb kötvény kibocsátására adott engedélyt a tizenkétmilliós alaptőkéjű Quaestor cégnek! Matolcsyék a Nemzeti Bank árfolyamnyereségéből lazán adnak kétszázmilliárdot „unortodox” képzési célú alapítványoknak és vesznek tízmilliárdokért furcsa ingatlanokat, de tényleges közcélokra, részben az ő mulasztásuk miatt tízezreket érintő károk pótlására nincs pénzük...
Mégis miért pont a Quaestor ügyfelei járnak jobban, mint a többi károsult? Az egyik magyarázat, hogy a megismert fideszes kötődések miatt ez a botrány sokkal kellemetlenebb Orbánéknak, mint a többi, ezért szeretnék a saját érintettségükről minél jobban elterelni a figyelmet, és a közvélemény szemét a gyors kárpótlással kiszúrni. A figyelemelterelés része az is, hogy a Fidesz nem hagyta az egészet kivizsgálni hivatott bizottság létrehozását, ehelyett létrehozott egy albizottságot, amely a 2010 előtti történésekre akar koncentrálni. Annak ellenére, hogy a hivatalos információk szerint is a feltételezett kárérték túlnyomó többsége az utóbbi években keletkezett, és már az Orbán-kormány idején keveredtek bele minisztériumok, állami cégek is az ügybe.
Bennfentes pletykák szerint van még egy oka a Quaestor-ügyfelekkel szembeni nagyvonalúságnak. Mivel bizalmi cégnek számított, igen sok lehet állítólag a kormánypárthoz közeli, nagyobb befektető, akit nem tájékoztattak időben a csődhelyzetről. Őket nem akarják megharagítani, inkább megvédik a harmincmillión aluli veszteségektől. Ha ez igaz, ugyanaz történik, mint a trafikoknál, földmutyiknál stb.: a hívek itt is jól járnak. | Miért csak a Quaestor-ügyfelek járnak jól? | Vajon mi áll a hátterében annak, hogy a kormány gyorsított menetben, külön törvénnyel kártalanítja a Quaestor-ügyfeleket, előnybe hozva őket a többi brókerbotrány károsultjaival szemben? | null | 1 | https://168.hu/itthon/miert-csak-a-quaestor-ugyfelek-jarnak-jol-28271 | 2015-04-15 00:00:00 | true | null | null | 168 óra |
A liberális lap cikkírója emlékeztetett arra, hogy Magyar, aki a kormány bennfentese volt, de pártja mostanra a felmérésekben megelőzte a Fideszt, azzal vádolta meg a kormányt, hogy kémkedik utána és rágalmakat terjeszt róla. Magyar már régen hasfájást okoz Orbánnak, mert eredményeivel veszélyezteti a legyőzhetetlen régens helyzetét, amelyet Orbán a magyar jogállam leépítésével biztosít magának. Az Orbán ellen különböző, igen konkrét korrupciós vádakat felhozó Magyart élesen támadja az állami média, és a kormányhoz közelálló portálok sora.
A szerző ismertette a Magyar Péter által vasárnap felhozott állításokat, és emlékeztetett rá, hogy hasonlókra a magyar belpolitika felemelkedő csillaga először kora ősszel tett célzásokat. Magyar állításai közül több is beigazolódni látszik. Így Vertán György, akinek a kicsi boltja Orbán alatt milliós állami megrendelések révén nagy konszernné alakult, közölte, hogy Magyar volt felesége neki dolgozik, és volt barátnője az ő egyik lakásában lakik. Azt mondta azonban, hogy soha nem adott az illetőnek pénzt pártellenes cselekményekre. Vogel Evelin azzal a rejtélyes poszttal jelentkezett legutóbb, hogy "Az igazság majd kiderül".
A szerző idézte Gergely Mártont, a HVG újságíróját, aki megerősítette, hogy Magyar Péter politikai sikerei miatt össztűz alatt áll a Fidesz részéről, de "az apparátusban sokan támogatják", és "repedezik az omerta, a hallgatás törvénye". Rogán Antaltól, aki propagandaminiszternek tekintenek, és akit Magyar az ellene folyó kampány irányításával vádol, több magyar sajtóorgánum azt idézte: "Elmebajjal orvoshoz kell fordulni." | A Fideszben repedezik az omerta, a hallgatás törvénye | Egyre több bizonyíték merül fel arra, hogy van alapjuk a Magyar Péter által az Orbán-kormánnyal szemben felhozott vádaknak. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/a-fideszben-repedezik-az-omerta-a-hallgatas-torvenye/439760 | null | true | null | null | Hírklikk |
A Székesfehérvári Járásbíróság indoklásából egyértelműen kiderül, hogy az adott perekben nem is dönthetett másként: hiszen vannak jogszabályok, amelyeket nem lehet megkerülni akkor sem, ha a másik oldalon az állam igyekszik a jogtalanság irányába eltolni a kérdés rendezését.
Közismert, hogy az állami (azaz össztársadalmi) tulajdonú földek kezelőjeként az NFA 2013 nyarán jogvitába keveredett a Kishantosi Közhasznú Kft.-vel (a továbbiakban: Kishantos). Az NFA azonban a felmerült jogvitás helyzetben nem a jog rendes (alkotmányos) útját választotta, hanem fondorlatos módon igyekezett az új haszonbérlők segítéségre lenni, és a háttérből jogtalanságra buzdította őket. Ennek eredménye volt a területek tönkretétele, a tegnapi újabb betárcsázás és a két új haszonbérlő pervesztése, a székesfehérvári jegyzőnél történt korábbi közigazgatásiper-vesztésük után.
Mi is a jelenlegi joghelyzet?
- Kishantos állami földek bérlőjeként folytat egyedülálló biogazdálkodást;
- Mikor lejár a szerződése, az NFA nem neki ítéli a földeket, hanem hagyományos gazdálkodást folytató „kisgazdáknak";
- Kishantos, jogtalanságot és törvénytelenséget észlelve, protestált a döntés ellen (időközben meg is indította az erre irányuló jogérvényesítési pert) és nem adta vissza az NFA-nak az általa birtokban tartott földeket;
- A visszatartás jogát mint jogos önvédelmet gyakorolja Kishantos abban a reményben, hogy az NFA-val szembeni jogérvényesítési eljárása eredményre fog vezetni,
- Az NFA tehát a kérdéses állami földek birtokához nem jutott hozzá, mert Kishantos megakadályozta ebbéli törekvésében;
- Anélkül, hogy az NFA visszakapta volna az általa kezelt földek birtokát és azzal szabadon rendelkezhetett volna, azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy azokat ő – Kishantos megkerülésével – odaadta az új haszonbérlőknek;
- Az új haszonbérlők – az NFA biztatásával a hátuk mögött – kísérletet tettek a területek birtokba vételére, de ezt Kishantos a Greenpeace-szel együttműködve megakadályozta;
- Az NFA nem indított birtokpert Kishantossal szemben, viszont biztatta az új haszonbérlőket, hogy ők maguk pereljenek;
- Így indultak meg a birtokvédelmi eljárások az új haszonbérlők részéről Kishantossal szemben;
- Kishantos ezekben a perekben védekezik, hiszen ő a birtokos, és ő senkinek nem sértette a birtokát.
A székesfehérvári jegyző határozatait – amelyekben elutasította az új haszonbérlők birtokvédelmi kérelmeit, ez a tény teszi érthetővé.
Az NFA azonban továbbra sem változtatott magatartásán, és ragaszkodott az ideájához, hogy ő átadta a földeket az új haszonbérlőknek. Ennek eredménye az a persorozat, amely az új haszonbérlők részéről indult Kishantos ellen, illetve a birtokvédelem iránt.
Kishantos eddigi pernyertességének világos és az általános bírói gyakorlathoz igazodó oka:
- Ha valaki birtokban tart egy ingatlant – mint pl. egy lakás korábbi bérlője – akkor azt az új bérlő – példánknál maradva: a lakás új bérlője – nem rakhatja ki;
- Az új bérlőnek semmilyen jogviszonya nincs a korábbi bérlővel;
- Amíg a korábbi bérlő az ingatlan tulajdonosával (jelen esetben az NFA) nem rendezi a jogviszonyát, addig az új bérlőnek nincs semmilyen joga.
Ezt mondta ki a Székesfehérvári Járásbíróság, helyrebillentve ezzel a jogállamba vetett hitét sok elfáradt és meggyötört embernek, akik az NFA mögött egy összállami összeesküvést véltek látni – reményeink szerint alaptalanul. Az új bérlő tehát nem jogosult birtokvédelemre a korábbi bérlővel szemben, és mindaddig, amíg a tulajdonos a korábbi bérlővel nem rendezi a jogviszonyát, addig neki semmilyen joga nincs.
Üröm az örömben, hogy közben az NFA biztatására sor kerülhetett arra az atrocitásra, amelynek során az új haszonbérlők kiszántották a Kishantosiak vetését. Mert ahogy az NFA jogásza (Gyöngyösi Zoltán) fogalmazott a székesfehérvári jegyző előtti birtokvitában: „én nem pereskednék velük: fölrúgnám őket, mint a szemetet."
Ezt a szemléletet követik a nyertesek, mert szombaton szombaton újabb kishantosi területre álltak be a traktorok - tudta meg Ács Sándornétól, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ társvezetőjétől a hvg.hu. Ezúttal Simon-Hornok Réka, az állami földpályázatok egy másik nyertese döntött úgy, hogy nem vacakol a törvényesség kérdésével. Szétrugdoshatják, félrehajíthatják a törvényeket, ahogy pénteken Szabó Zsolt tette a törvényt jelképező transzparensekkel. Birtokháborítást és önbíráskodást követnek el, de semmi sem számít, ha a hatalom mögöttük áll - írta Kishantos vezetője.
"Húzzál innen el, bazd meg!"
A Kishantosnak kedvező bírósági ítéletek ellenére pénteken újra szántottak a traktorok, sőt Szabó Zsolt, az egyik „új nyertes" kukoricát vetett a biogazdaság földjein. A Greenpeace paragrafusjeles táblákkal hívta fel a figyelmet a törvénytelenségre, amelyeken Szabó Zsolt és az általa felbérelt traktorosok átgázoltak, az új nyertes lökdöste is a tiltakozó greenpeaces aktivistákat. Videó is készült az esetről:
A Simon Kft. gépeivel dolgoztak
Ács Sándorné arról is beszámolt, hogy a Szabó Zsolt földjein dolgozó gépet követve megbizonyosodtak arról, hogy a telephely, ahova visszatért, a Simon Kft. telephelye volt. A Simon Kft. nem nyertes, mivel már 2900 hektárt művel, nem pályázhatott az 1200 hektáros korlát miatt. Ezért az egyik tulajdonos, Simon Károly felesége pályázott, és nyerte el a legnagyobb kishantosi területet, 87 hektárt. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője szerint pénteken a Simon Kft. három gépe dolgozott Szabó Zsolt földjén, aki önálló családi gazdaként pályázott. Ács Sándorné szerint az április 12-i több mint 100 millió forint kárt okozó pusztításban is vezérszerepet játszottak a Simon Kft. gépei. Ács Sándorné azt írta, ez az egyik ok, amiért megtámadták a pályázatok eredményét. Ugyanis a pályázati kiírás követelményeinek megkerülésével lett mégiscsak nyertes Simon László, a valamikori állami gazdaság, a Mezőfalvi Kombinát Ménesmajori kerületének egykori vezetője. | Birtokvita Kishantoson: "Fölrúgnám őket, mint a szemetet" | Újra fellángoltak az indulatok Kishantoson: a földeket egy vitatott pályázaton elnyerő, de még birtokon kívüli bérlők ismét elkezdték kitárcsázni a korábbi földhasználók vetését, a Greenpeace pedig megint megkísérelte megakadályozni az ökológiai gazdálkodási mintaterület elpusztítását. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/birtokvita-kishantoson-folrugnam-oket-mint-a-szemetet-1461225 | 2014-05-10 17:19:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
"Szeged a szegedi lakosok adójából semmit nem kap. A szegedi polgár semmilyen jogcímen nem fizet adót a városnak" - írta szombaton délelőtt egy Facebook-bejegyzésben Botka László. Szeged polgármestere arra a pénteki hírre reagált, hogy az önkormányzat megemeli az építményadót a városban.
Ezt utoljára 2020-ban emelték. A mostani tervezet szerint ismét valorizációval, azaz a magas infláció (17,6%-os 2023-ban) által okozott veszteségek kiegyenlítése céljával növelnék meg ezt az adóterhet.
Kovács Tamás gazdasági alpolgármester nyújtotta be a javaslatot, mely az építmények hasznos alapterülete alapján sávosan progresszív adómértéket alkalmazna. Ez tehát nem érinti az eddig építményadót fizető vállalkozások nagy részét (76%-át). Nem kell több adót fizetnie annak, aki 200 négyzetméter hasznos alapterületen, vagy annál kisebben vállalkozik, ennek részleteiről pénteki cikkünkben írtunk.
A szegedi polgármester szerint az adóemelésre a kormány elvonásai miatt van szükség. "Egyetlen lehetőségünk, hogy a sokmilliárdos bevételű, helyben működő cégektől kérjünk nagyobb hozzájárulást. Ezt tesszük" - kommentált Botka.
A kis- és közepes vállalkozások építményadóját nem emelik, a néhány nagytól viszont jövőre többet kérnek majd. "Ez a többletbevétel bölcsődére, óvodára, tömegközlekedésre, kultúrára és a város működésére megy. Nekik ez elviselhető teher, a városunknak pedig szükséges bevétel."
A kormány és Szeged csatája a pénteki Botka-Lázár-találkozón is terítékre került. Az alapvetően derűs, de a kormány és az önkormányzatok közötti ellentéteket nem véka alá rejtő tájékoztatón került szóra a tervezett iparűzésiadó-többletének elvonása is. Botka László szerint bár nem ismerjük még a pontos jogszabályt, az állam eddig is sok pénzt vont el a várostól a szolidaritási adóval.
Lázár János építési és közlekedési miniszter viszont úgy véli, hogy ez nem elvonás, hiszen visszajuttatják más módon. Botka erre megjegyezte, hogy az iparúzési adó a nyolcmilliárd forintos tömegközlekedésre megy, azaz nem luxusfejlesztésekre fordítják a befolyt adót, amire Lázár annyit felelt, "Szeged nem a legjobb példa az áldozati szerepre ebből a szempontból". | Botka: A szegedi polgár nem fizet adót a városnak | A szegedi építményadó emelése csak a nagy cégeket érinti, míg a kormány és az önkormányzat közötti feszültség tovább mélyül a helyi források elosztása körül, erre reagált a város polgármestere. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/helyi/2024-11-16/botka-a-szegedi-polgar-nem-fizet-adot-a-varosnak/673894f047d3c02929a74ae5 | null | true | null | null | szegeder.hu |
A Pro Filii Alapítvány 2021-es megalakulása óta összesen mintegy 4,5 milliárd forintot - ebből pályázati keretek között közel 3 milliárdot - adományozott jótékony célokra. A Mészáros Csoport karitatív szervezete által tavaly életre hívott "Együtt mozdulunk!" sportmez-adományozási program célja, hogy megteremtse a sporton keresztüli fejlődés és társadalmi integráció feltételeit, miközben ösztönzi a fiatalokat az egészséges életmód követésére. A Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója, egyben a Pro Filli Alapítvány főtitkára, Kelemen Krisztina megnyitóbeszédében kiemelte, nem titkolt cél, hogy a gyerekeket motiválják.
- A mostani adományozás kettős fókuszú, amellett, hogy 2Rule Sportruházat termékeket adunk át, ösztönözni is szeretnénk a hátrányos helyzetben élő gyerekeket arra, hogy sportoljanak, hiszen ez adott esetben kiugrási lehetőség lehet számukra - hangsúlyozta Kelemen Krisztina.
Az adományozási program hivatalos ünnepségén több alapítvány és egyesület elnöke is megköszönte a Mészáros Csoport által nyújtott támogatást a rászoruló gyerekek számára. A cégcsoport mindig is kiemelt hangsúlyt fordított az adományozásra. A Pro Filii Alapítványon keresztül többféle módon (nagycsaládosok üdültetése, adventi adományozás) próbálta segíteni a magyar embereket. A beszédek sorát az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítványának elnöke, Nagy Anna kezdte, aki a szervezet élén immár huszonkét éve segíti a rászoruló családokat.
- Ezek az adományok nemcsak arról szólnak, hogy a gyerekeknek lesz ruhája vagy el tud-e menni nyaralni, hanem így ugyanolyan élményekkel teli gyerekkor jár nekik, mint a jobb lehetőségekkel rendelkező társaiknak, megtapasztalhatja a közösséghez tartozás érzését. Köszönöm, hogy a mi alapítványunk is segítséget kaphatott - mondta el az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítványának elnöke. Később Herbert Gábor, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete elnöke lépett fel a pódiumra, és beszédében kiemelte, hogy az általuk képviselt családok nagyon hálásak az adománynak, főleg a karácsonyi időszak előtt.
- Ha ezeket a mezeket használják és sportolnak benne, akkor nemcsak a testüket, hanem a lelküket is nevelik, és egy jobb felnőtt válhat belőlük. Egy ilyen adományból rengeteg jó dolog származhat. Csak buzdítani tudom a szülőket, hogy éljünk a lehetőséggel, és vigyük le együtt sportolni a gyerekeket - köszönte meg az adományt Herbert Gábor.
Az ÁGOTA Alapítvány önkéntes koordinátora, Balogh Zsolt beszédében kiemelte, hogy a Pro Filii Alapítvány szívügyévé vált a gyermekvédelem, és az adományok átvétele után az állami gondozott gyermekek arcáról visszatükröződő mosoly azt mutatja, hogy jó úton járnak.
- Sok gyerek direkt egyforma mezt kért, hogy egységes színekben tudjon versenyezni - árulta el Balogh Zsolt. Ezt követően Sterbenz Tamás, a Testnevelési Egyetem rektora ragadta magához a szót, és beszédében felidézte a kosárlabdázó Hepp Ferencen át a labdarúgó Csanádi Árpádon keresztül a magyar kézilabda-válogatott korábbi szövetségi kapitányával, Mocsai Lajossal bezárólag a legjelentősebb sporttudományi mérföldköveket.
- Megtisztelőnek tartom, hogy idén második alkalommal kap az 1084 tagegyesületet számláló SOSZ lehetőséget arra, hogy olyan színvonalas, esztétikus, szép mezeket, sportfelszereléseket juttasson el a sportoló gyerekek számára, amiben büszkén sportolhatnak. A SOSZ a tagegyesületeiben sportoló 150-160 ezer fiatalt tudja ezzel támogatni - mondta beszédében Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke. A jótékonysági program keretében a Nagycsaládosok Országos Egyesülete 52 millió forint, a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete 29,5 millió forint, az Egyszülős Központ 45 millió forint, az ÁGOTA Alapítvány 21,5 millió forint, a Sportegyesületek Országos Szövetsége pedig 52 millió forint értékben kapott 2Rule mezeket és sportruházati termékeket. Az eseményt a Mészáros Csoport tulajdonosa, Mészáros Lőrinc zárta beszédével, aki hangsúlyozta, továbbra is folytatni szeretnék a hátrányos helyzetű fiatalok támogatását.
- Az "Együtt mozdulunk!" sportmez-adományozási programunkkal is szeretnénk minél több rászoruló gyermeket segíteni, illetve lehetőséget biztosítani azok számára, akiknek önhibájukon kívül nincs esélyük arra, hogy rendszeresen sportolhassanak. A társadalmi felelősségvállalás jegyében továbbra is kitűzött célunk, hogy alapítványainkon keresztül támogassuk a fiatalok esélyegyenlőségének megteremtését - emelte ki Mészáros Lőrinc tulajdonos az eseményen mondott ünnepi köszöntőjében. Az eseményt egy remek hangulatú, játékos kapura lövő verseny zárta, amelyben az adományokban részesült gyermekek közül harmincan vettek részt. A minibajnokság lebonyolítását a Puskás Akadémia három utánpótlás-válogatott labdarúgója, Bozó Mirkó kapus, Mondovics Kevin és Pál Barna mezőnyjátékosok is segítették, így a kis tehetségeknek alkalmuk nyílt a jövő példaképeivel is találkozni. A labdás vetélkedő végén szintén díjakat kaptak az ifjú résztevők, és ahogy Mészáros Lőrinc is elmondta, a mai napon mindenki győztesnek érezhette magát. | Előkarácsony a Puskás Akadémián! Kétszázmilliós sportruházati adomány a rászoruló gyerekeknek | Péntek délelőtt gyerekzsivajtól és labdapattogtatástól volt hangos a Puskás Akadémia Sport- és Konferencia-központja, ahol illusztris vendégek részvételével tartották meg a Pro Filii Alapítvány „Együtt mozdulunk!” elnevezésű sportmez-adományozási ünnepségét. A Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló szervezet idén ősszel is kétszázmillió forint értékben juttatott el 2Rule mezeket és sportruházati termékeket a rászoruló gyermekek számára. Az eseményt egy vidám hangulatú kapura lövő bajnokság zárta, ahol az ifjú focisták próbára tehették képességeiket. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/sport/2024/11/jotekonysag-raszorulo-gyerekek-adomany-meszaros-csoport-puskas-akademia | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Orbán jó ideje elszokott attól, hogy valódi kérdéseket kapjon. Beteges félelemmel kerüli az igazi újságírókat, akik - amint azt a közszolgálati média egyik kiváló üdvöskéje megfogalmazta - "kérdésekkel provokálják". Magyarország miniszterelnökének a Kossuth Rádió alákérdezős világa a kedvére való közeg: "Igaz-e miniszterelnök úr, hogy Önök mindenki másnál nagyszerűbbek, és kizárólag a nemzet felemelkedésén, valamint a magyar emberek jólétének növelésén munkálkodnak?" Vagy: "Miniszterelnök úr, engedje meg, hogy bátorkodjam, és tényleg ne vegye személyeskedésnek, amiért talán a szokásosnál is érdesebben fogalmazok, de annyira benne van a levegőben, hogy nem kerülhetem meg a kérdést: "Önök tényleg mindent jól csinálnak, vagy, ahogyan sokan érezzük, még annál is jobban? Már elnézést, amiért bátorkodásra vetemedtem."
Ehhez képest valóban hidegzuhanyként hathatott Orbánra, amikor az azonnali kérdések órájában Komjáthi Imre azzal szembesítette, hogy a magyarok többsége nem tudna egy hónapnál tovább megélni, ha valamiért nem kapna fizetést. "Foglalkozzon az ország dolgával, ne a nemzetközi politikával, ne külügyminisztert játsszon" - szólította fel Orbánt az MSZP elnöke, aki azt is nehezményezte, hogy a korábban lesajnált románok mára már jobban élnek, mint a magyarok. A miniszterelnök pikírten válaszolt. Szerinte, aki azt érzi, hogy a románok elhúztak mellettünk, "annak azt javaslom, költözzön oda! Aztán ha visszajött, beszéljük meg, mit látott."
Komjáthi válaszában közölte, hogy nem akar Romániában élni, mint ahogy Brüsszelben vagy az USA-ban sem. Ő egy élhetőbb Magyarországot akar, s ehhez az értelmetlen pofozkodás helyett értelmes, az ország sorsát jobbá tévő párbeszédre lenne szükség.
Tegyük hozzá: nemcsak Komjáthi Imre, hanem a magyar emberek többsége is Magyarországon szeretne élni. Egy olyan országban, ahol nincs kirekesztés, mert mi, magyarok, szolidárisak vagyunk másokkal. Elsősorban azokkal, akik szegényebbek nálunk, elesettebbek, üldözöttebbek. Olyan Magyarországon élnénk, ahol jogrend van, ami azt jelenti, hogy az erre illetékes hivatalok nem pártolják, hanem üldözik a bűnt. A gazdaságban verseny van és nem háború, nem ellenségek, hanem ellenfelek vannak. A mi hazánk nem egy befelé forduló, önmaga démonaival harcoló, múltjával és jelenével megbékélni nem tudó ország. Magyarország nem vív hülye, sehova sem vezető, a nemzetnek ártó, ezért hazaáruló szabadságharcot. Ebben az országban olyan ember nem kerülhet vezető pozícióba, aki nem a haza javát szolgálja, hanem a javait akarja.
Magyarországon a gyűlölet nem pálya, az emberek nem vevők az orbitális hazugságokra.
Az ország, amelyben élni szeretnénk, olyan hely, ahol nem a csókosok és az ügyeskedők boldogulnak és az egypártrendszerből ismert három T nem azt jelenti, hogy tilt, tűr, támogat, hanem hogy tehetséggel, tudással és teljesítménnyel lehet előbbre jutni. | Orbán pofozkodni jár a parlamentbe | „Korán kezdtük a hetet. Ma rádió, holnap pofozkodás a parlamentben, aztán még este irány Biskek, a türk tanács ülése. Utána a „nagyok” jönnek hozzánk, csütörtökön és pénteken Budapesten a világ szeme, Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye lesz. Kedden pedig hajrá, Donald Trump! Öveket becsatolni, izgalmas lesz!” Ez a szöveg jelent meg vasárnap délután Orbán Viktor Facebook-oldalán, s ezzel a néhány mondattal a miniszterelnök ismételten megerősítette, amit eddig is tudtunk: hogy számára a vita, amikor az azonnali kérdések órájában válaszolnia kell az ellenzéki képviselők kérdéseire, nem egy demokratikus alapvetés, hanem pofozkodás. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/orban-pofozkodni-jar-a-parlamentbe/530179 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Néhány napja a püspökkari titkár felelősségét kezdték firtatni a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyét érintő botrányokban. Tóth Tamás állítólag pedofilügyeket is segített "elrendezni". Pénteken a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKKP) elfogadta lemondását. Közben megérkezett Semjén Zsolt újabb válasza is Vadai Ágnesnek (DK), aki éppen arról kérdezte
a papokkal való kapcsolattartásért felelős miniszterként,
hogy támogatja-e az egyházi és civil személyekből álló vizsgálóbizottság megalakítását a Magyar Katolikus Egyházon belül, a gyerekek elleni szexuális visszaélések, bűncselekmények kivizsgálása érdekében. Az ellenzéki képviselő szerint Magyarországon az elmúlt években
újabb és újabb, katolikus papok által elkövetett gyermekbántalmazási ügyek kerültek a felszínre, annak ellenére, hogy megpróbálták ezeket eltussolni.
Azt írta, hogy ez többek között azért fordulhat elő, mert még nem volt olyan múltfeltáró vizsgálat, amely a szembenézés és a prevenció előfeltétele lenne.
Vadai Ágnes emlékeztette a miniszterelnök-helyettest, hogy mindeddig nem reagált arra kérésére, hogy támogassa a vizsgálóbizottság felállítását, a kiskorúakat érintő szexuális visszaélések feltárása, a probléma felmérése, a katolikus egyházon belüli felelősség, az elszámoltathatóság, átláthatóság megteremtése, illetve a hasonló esetek jövőbeni előfordulásának megakadályozása érdekében.
Azt nem tudni, hogy az egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter támogat-e egy ilyen vizsgálóbizottságot. Azt írta, hogy gyermekbántalmazás ügyében csak és kizárólag a legszigorúbb törvényeknek, eljárásoknak van helye. Ezeknek mindenkire, kivétel nélkül egyformán vonatkoznia kell. Kivétel nélkül, tekintet nélkül fenntartóra és az ott dolgozókra. Így sem a fenntartó egyházi jogi személy volta, sem az ott dolgozók kánonjogi helyzete nem lehet kivétel. Szerinte az Országgyűlés ezért hozott példátlanul szigorú törvényt, amit sem Vadai Ágnes, sem a DK nem támogatott.
Semjén Zsoltnak nincs tudomása arról, hogy bármelyik magyarországi egyházban bármilyen ilyen ügyet "megpróbáltak eltussolni". Arra kérte Vadait, ha neki van, tegyen feljelentést, ami köte1essége is. Külön jelezte, ő nem "a papokkal való kapcsolattartásért felelős miniszter", hanem az egyházügyekért.
Mivel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes négy éve a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetéssel ismerte el Tóth Tamás áldozatos munkáját, Vadai Ágnes külön rákérdezett, milyen kapcsolatot tart fenn az MKPK titkárával, aki a hírek szerint segített "elrendezni" pedofil papok ügyeit. Kapott-e tájékoztatást ezekről az "elrendezett" ügyekről? | Egyházi pedofilügyek: Semjén Zsolt nem tud eltussolásról | Azt nem tudni, támogatná-e egy egyházi és civil személyekből álló vizsgálóbizottság felállítását. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kozelet/2024/10/25/egyhaz-pedofilugyek-semjen-zsolt-eltussolas | null | true | null | null | 24.hu |
Ron Dermer, az izraeli kormány stratégiai ügyekért felelős minisztere titokban Oroszországba látogatott a múlt héten. A Times of Israel szerint a hírt vasárnap az izraeli Hadsereg Rádiója jelentette be.
A lap szerint a titkos diplomáciai akció része azoknak az izraeli erőfeszítéseknek, amelyek a libanoni fegyverszünetet megkötését próbálják elérni. Libanonban jelenleg a Hezbollah terrorszervezettel küzd Izrael.
A Times of Israel szerint Ron Dermer irodája nem kommentálta a bejelentést. Dermer Benjamin Netanjahu egyik legbelsőbb bizalmasának számít.
Dermer a moszkvai utat követően szombaton este Washingtonba repült, hogy megbeszéléseket folytasson amerikai tisztviselőkkel - jelentette a Ynet iroda.
Oroszország jelentős szereplő Szíriában, ezért az együttműködése fontos a Hezbollahhal folyó harcok befejezését célzó diplomáciai megállapodásban, ha el akarják érni, hogy Irán fegyverkezhesse fel újra a csoportot. Szíria, Teherán szövetségese, a fegyverszállítás egyik kulcsfontosságú útvonala Iránból a terrorszervezethez.
Izrael szerint a Hezbollah vezetése, infrastruktúrája és arzenálja is hatalmas károkat szenvedett az elmúlt hetekben az izraeli katonai offenzíva következtében. Ezt a szárazföldi hadműveletet 11 hónapig tartó rakéta- és dróntámadás után indították el, amelyek következtében mintegy 60 ezer lakost evakuáltak az északi határhoz közeli területekről. | Titokban Moszkvába utazott tárgyalni Netanjahu legfőbb bizalmasa | Ron Dermer stratégiai ügyek minisztere titokban utána az Egyesült Államokba ment. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2024/11/10/izrael-titkos-targyalas-moszkvaban | null | true | null | null | 24.hu |
A román Versenytanács 2012-ben összesen 880 millió lej (62 milliárd forint) bírságot szabott ki a román Petromra, az osztrák OMV-re, a Rompetrol Downstreamre, a Molra, az orosz Lukoilra és az olasz ENI-re amiatt, hogy a vállalatok 2008-ban közös megállapodás alapján kivontak a piacról egy bizonyos fajta üzemanyagot és ezzel megsértették a versenyjogi szabályokat.
Csökkent a bírság
A Mol Romániára kirótt bírságot a román legfelső bíróság 80,2 millió lejről 64,2 millió lejre csökkentette, ugyanakkor az olajtársaság jogerősen elvesztette a pert, amelyet a bírság eltörléséért indított.
A hat vállalat külön-külön indított pereket a Versenytanács döntése ellen, és a Mol Románia elleni jogi eljárás az első, amelyben jogerős döntés született. A bukaresti ítélőtábla első fokon helybenhagyta a hatóság döntését, ezért fellebbezett az olajtársaság a legfelső bíróságon.
Az olajtársaságok már korábban kifizették a bírságot, miután a befizetés felfüggesztésére vonatkozó kérésüket elutasította az illetékes román bíróság. | Nem úszta meg a kartellezést a román Mol | A román legfelső bíróság csökkentette a román Versenytanács által a Mol Romániára kartellezés miatt kiszabott bírságot, közölte csütörtökön a Mediafax hírügynökség. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/07/mol-romania-kartell-birsag | 2015-07-02 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Dimplomáciai csúcstalálkozókat tartanak csütörtökön és pénteken Budapesten. Több mint harminc delegáció érkezik magánrepülőgéppel. Ezek egyidejű kezelését a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren bonyolítják majd le, amely immáron állami tulajdonban van.
Az Európai Politikai Közösség (EPK) ülésén több mint negyven ország vezetője vesz majd részt, erre nemcsak uniós államok vezetői, hanem más európai politikusok is hivatalosak lesznek. Pénteken aztán a Európai Tanácsban helyet foglaló államfők és miniszterelnökök egyeztetnek majd Budapesten. | Ennyi magángép érkezik Budapestre, hamarosan kezdődik a diplomáciai csúcstalálkozó | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/ennyi-magangep-erkezik-budapestre-hamarosan-kezdodik-a-diplomaciai-csucstalalkozo | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Elutasította hétfőn a lengyel országos választási bizottság (PKW) a Jog és Igazságosság (PiS) 2023. évi pénzügyi beszámolóját, emiatt a korábbi kormánypárt elveszítheti három évre szóló, több mint hétmilliárd forintnak megfelelő (75 millió zloty) állami támogatását. A döntést a választási bizottság öt tagja támogatta, négyen pedig ellenezték. A PiS-nek még van lehetősége panaszt tenni a Legfelsőbb Bíróságon. Erre egy hete van a pártnak, a bíróságnak pedig 60 napja van a panasz elbírálására.
A választási bizottság öt tagja által támogatott és négy tagja által ellenzett döntést. Egyébként ez már a második kör volt, hiszen a testület egyszer már augusztusban is visszadobta a PiS tavalyi parlamenti választások kampányfinanszírozásáról készített pénzügyi beszámolóját. Az augusztusi döntést a tavalyi parlamenti választások előtt szabálytalanul elfogadott kampánytámogatással indokolták, és már akkor is csökkentették a párt állami finanszírozását.
Ryszard Kalisz, volt belügyminiszter, a választási bizottság tagja közölte: a hétfői döntés előtt a bizottság határozatot fogadott el, melynek értelmében a PKW ezentúl nem ismeri el a legfelsőbb bíróság azon döntéseit, amelyeket a PiS kormányzása idején beiktatott bírák részvételével hoznak meg. Kalisz ezzel arra utalt, hogy az ilyen bírák tagjai a lengyelországi választásokkal összefüggő ügyekben illetékes legfelsőbb bírósági kamarának. A PiS fellebbezhet ugyan a PKW hétfői döntése ellen, de a panaszról csak olyan legfelsőbb bírósági tagok dönthetnek, akiket "az alkotmánnyal összhangban neveztek ki" - figyelmeztetett Kalisz. Hogy folyósítják-e a PiS költségvetési támogatását a legfelsőbb bírósági döntés meghozataláig, az a lengyel pénzügyminiszter döntésén múlik. | Elvehetik a Jog és Igazságosság állami támogatásait | Elutasították a volt lengyel kormánypárt pénzügyi beszámolóját. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/18/elvehetik-a-jog-es-igazsagossag-allami-tamogatasait | null | true | null | null | 444 |
A történtek után Szenteczky János nem maradhat tagja a BKK Zrt. felügyelőbizottságnak. Kezdeményezni fogjuk a leváltását az MSZP-s képviselőknél, illetve a közgyűlésben – válaszolta Tarlós István, Budapest főpolgármestere a PestiSrácok.hu kérdésére, miszerint vádlottként is alkalmas-e a közlekedési cég törvényes működésének felügyeletére a csepeli MSZP-elnöke.
HUTH GERGELY – PestiSrácok.hu
Múlt csütörtökön derült ki, hogy hűtlen kezeléssel vádolja és ezért felfüggesztett börtönt kér az ügyészség Szenteczky Jánosra, aki még a 2010-es váltás előtt, a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójaként rászorulóknak fenntartott bérlakásokat újíttatott fel az önkormányzat pénzén, majd átjátszotta azokat egy kiválasztott körnek.
Fővárosi önkormányzati forrásaink szerint tavaly kifejezetten Tarlós István nyomására módosították úgy az önkormányzati törvényt, hogy a Fővárosi Önkormányzat kompetenciájában álló minden személyi kérdésről csak a főpolgármester előterjesztésére dönthet a közgyűlés. Komoly adu került tehát a politikai pólusokon átívelő háttéralkukat amúgy is meglehetősen kedvelő Tarlós István kezébe. Ténykérdés, hogy korábban is szokás volt a pártok erőviszonyai szerint felosztani a bizottsági székeket, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen előéletű jelöltre rá kell bólintani. A mai rendszerben ugyanakkor kétség kívül nagyobb lett az alkukat irányító főpolgármester személyes felelőssége, habár Szenteczky esetében nyilván az MSZP a fő hunyó.
Emlékezetes, hogy ebben az új rendszerben válhatott fővárosi cégben felügyelőbizottsági taggá Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője, vagy párttársa, a szintén “kalandos” előéletű Kerék-Bárczy Szabolcs.
Tarlós válasza a PS-nek: Ön meghatóan erőlködik
Tarlós Istvánnak feltett kérdéseinkre a következő, egyéni stílusban megfogalmazott választ kaptuk:
Tiszelt Huth Úr! Azt hiszem, értem Önt. Meghatóan erőlködik. A csepeli szocialista Szenteczky Jánosra vonatkozó, számomra egyértelmű motivációval feltett kérdéseire a következő válaszokat tudom adni.
1. A Szenteczky nevű embert soha életemben még csak nem is láttam, tavaly decemberig – ha jól emlékszem – nem is hallottam róla.
2. Az előterjesztő nem én egy személyben voltam, de ezt Ön nyilván jól tudja, csak nem vesz róla tudomást.
3. Ön az Ötv. idézett paragrafusát – véleményem szerint egyáltalán nem véletlenül – sajátosan értelmezi. A Szenteczky nevű nem tisztviselője a BKK-nak, és nem tagja a menedzsmentnek. Azokat nevezem ki én. A Szenteczky a Felügyelő Bizottság tagja. Az ilyen pozíciókban változatlanul a politikai pártok állapodnak meg. Egész pontosan, politikai egyeztetésen elosztják a helyeket, s hogy melyik párt melyik helyre kit jelöl, abba a többiek nem szólnak bele. Így van ez a Parlamentben is, Ön nyilván jól tudja ezt, csak valamiért úgy tesz, mintha fogalma sem lenne róla. Szenteczkyt – akinek csepeli ügyeihez persze az egész Fővárosnak nincs köze (Ön persze ezt is tudja) – tehát az Ön vádaskodásával ellentétben nem én jelöltem, pláne nem én kezdeményeztem ezt, hanem az MSZP, a nekik jutó helyre. A politikai egyeztetést a pártokkal – nem csak az MSZP-vel – dr. Kocsis Máté polgármester úrral, fővárosi tanácsnokkal együtt folytattuk le, a fent leírt mélységig. Szenteczky – akiről az újsághíreken kívül a mai napig nem tudjuk, hogy kicsoda – természetesen nem alkalmas semmilyen cég felügyeletére, ám mi ezt december 4-én nem tudhattuk. Voltak, akik tán tudták, de nem szóltak. Így lehet, hogy az MSZP-hez kellene fordulnia. (Mondjuk Vadai Ágnes is bizottsági tag a Parlamentben, mégsem a Kormánynál kérdezősködik felőle.) Szerintem, a történtek után a Szenteczky nem maradhat tagja a Felügyelőbizottságnak. Fogjuk kezdeményezni leváltását az MSZP-s képviselőknél, illetve a Közgyűlésben. Juttatásban nem részesül, díjazása azonos a többi felügyelőbizottsági tag közgyűlés által meghatározott díjazásával (bruttó 210.000.-/hó).
Sajnálom, ha nem tudtam örömet szerezni Önnek.
Tarlós István
főpolgármester
A PestiSrácok.hu korábban nagyobb tényfeltáró írásban mutatta be (ITT) Tarlós István “nagykoalíciós építkezését” és különös alkuit, amelyre a főpolgármester irodája Karácsony előtt szintén egy különleges hangvételű levélben válaszolt (ITT).
A vezető fotón Szenteczky János látható. | Tarlós: Nem maradhat a BKK fb-tagja a csepeli MSZP hűtlen kezeléssel vádolt elnöke | A történtek után Szenteczky János nem maradhat tagja a BKK Zrt. felügyelőbizottságnak. Kezdeményezni fogjuk a leváltását az MSZP-s képviselőknél, illetve a közgyűlésben – válaszolta Tarlós István, Budapest főpolgármestere a PestiSrácok.hu kérdésére, miszerint vádlottként is alkalmas-e a közlekedési cég törvényes működésének felügyeletére a csepeli MSZP-elnöke. HUTH GERGELY – PestiSrácok.hu Múlt csütörtökön derült ki, hogy hűtlen kezeléssel vádolja […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/tarlos-nem-maradhat-bkk-fb-tagja-csepeli-mszp-hutlen-kezelessel-vadolt-elnoke/ | 2015-02-09 00:00:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Többek között számviteli rend megsértése miatt indított nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség Nyomozó Hivatala a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nél. A cég többek között tavaly és tavalyelőtt sem készített vagyonleltárt és vagyonmérleget, a Vagyongazdálkodási Tanácsnak pedig 2008-ban nem volt elfogadott üzleti terve - állítja az állami társaságot feljelentő Budai Gyula, a Magosz-igazgató.
Nyomozást rendelt el az ügyészség Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatójának feljelentése alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2008-as tevékenységével és működésével kapcsolatban. Ezt maga Budai Gyula jelentette be vasárnap. A nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális Nyomozó Hivatala végzi "beszámoló-készítési és egyéb kötelezettség megszegése", illetve számviteli rend megsértésének gyanúja miatt.
Budai Gyula korábban már a pénzügyminiszterhez és az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) is fordult az ügyben. A politikus szerint az MNV Ellenőrző Bizottsága május 3-án elfogadott jelentésében súlyos törvénysértéseket állapított meg az MNV Zrt. és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács működésével kapcsolatban. A vizsgálat szerint az MNV 2007-ben és 2008-ban sem készített vagyonleltárt és vagyonmérleget. A Vagyongazdálkodási Tanácsnak pedig 2008-ban nem volt elfogadott üzleti terve. Ez megkérdőjelezi a vagyonkezelés átláthatóságát, hogy az MNV 2008-ban a rábízott vagyont számviteli politika és számlarend nélkül kezelte - mondta a politikus.
Budai szerint az eljárás végéig mindenképpen fel kellene függeszteni minden privatizációt, illetve Oszkó Péter pénzügyminiszternek fel kellene mentenie Tátrai Miklóst, az MNV vezérigazgatóját, akinek a személyes felelősségét is megállapította az Ellenőrző Bizottság jelentése. A Magosz szövetségi igazgatója szerint amennyiben ezeket nem teszi meg, akkor magának Oszkó Péternek kell lemondania, mert nem képes ellátni a tulajdonosi feladatokat. | Nyomoz a VPOP a nemzeti vagyonkezelő ellen | Többek között számviteli rend megsértése miatt indított nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség Nyomozó Hivatala a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nél. A cég többek között tavaly és tavalyelőtt sem készített vagyonleltárt és vagyonmérleget, a Vagyongazdálkodási Tanácsnak pedig 2008-ban nem volt elfogadott üzleti terve - állítja az állami társaságot feljelentő Budai Gyula, a Magosz-igazgató. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/07/nyomoz-a-vpop-magyar-nemzeti-vagyonkezelo-mnv-zrt-ellen | 2009-07-06 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Illegális Dohány Elleni Munkacsoportjának (IDEM) gyorsleltárja elég jól érzékelteti a problémát: tavaly három illegális dohánygyárat számoltak fel. A nyomozók idén sem unatkoztak, hiszen májusban egy európai léptékben is rekordnak számító fogásuk volt: hat ipari objektumot, köztük két illegális cigarettagyárat, továbbá a gyártáshoz szükséges alapanyagok és késztermékek raktárhálózatát sikerült felderíteniük. A szervezetten működő bűnbanda raktáraiban összesen 80 ezer karton hamis cigarettát, továbbá több mint 75 tonna vágott dohányt találtak a nyomozók, amelyből több mint 600 ezer karton illegális cigarettát lehetett volna előállítani.
Patkányürülékkel dúsítva
Mivel a hamisítás során nincsenek meg a gyártáshoz szükséges higiéniai feltételek, gyakran mocsokban, patkányürülékkel fertőzött környezetben készül a feketepiacra szánt áru, amely így a fogyasztókra nézve fokozott egészségügyi kockázatot jelent.
Legalább ekkora gondot jelent az egzotikus végződésű honlapokra beregisztrált webshopok tömegének kínálata: a tisztázatlan gyártói hátterű, gyakran ismeretlen eredetű, elektronikus cigaretták, hevítőrudak és nikotinpárnák. Ezeknek sokszor olyan durván átlépi a megengedett értékhatárt például a nikotintartalmuk, hogy már ez alapján kizárható, hogy legális legyen az eredetük.
Csak veszíthet vele mindenki
"Ez a feketekereskedelem legsötétebb bugyra" - szögezi le dr. Schöninger Róbert pénzügyőr alezredes, a NAV főosztályvezető-helyettese, aki szerint nem arról van szó, hogy bevizsgált terméket árulnának a kizárólagos értékesítési pontok, azaz a trafikok megkerülésével, hanem arról, hogy már magának a terméknek sincs meg a lekövethető múltja és eredete.
Aki ilyen terméket fogyaszt, az nem csupán az államot és az adófizetőket károsítja meg, hanem az közvetlenül a saját egészségét, közvetve akár a szervezett bűnözést is támogatja
- teszi hozzá az alezredes, aki az ezeken a gyorsan fel-, majd eltűnő weboldalakon rendszeresen előforduló adathalász támadásokra is felhívja a figyelmet. A NAV több olyan esettel is találkozott, amikor egy-egy ilyen platformon a csalók úgy próbálnak bankkártya- és egyéb személyes adatokhoz hozzáférni, hogy a valóságban nem létező terméket "értékesítenek".
A vevő egyébként akkor is pórul jár, ha bár kézhez kapja a terméket, de műszaki gondja támad az eszközzel. Nem lesz olyan fórum, ahol ezt megoldanák, jó eséllyel még bejelenteni sem tudja majd a panaszát. Csak a közelmúltban 35 weboldalt és több mint 750 olyan közösségi média profilt azonosítottak, ahol elektromos cigarettát, vagy nikotinpárnát vásárolhattak a magyarországi fogyasztók, és amelyek jelentős részével csak direkt üzenetben lehet információt cserélni - jellemzően addig, amíg elérhetőek.
Ezért is fontos minden olyan kezdeményezés, amelynek segítségével a fogyasztók felismerik az azonosítatlan dohányipari termékekkel járó problémákat és a nemzeti dohányboltok kínálatára támaszkodva elkerülhetik az illegális forrásból származó technológiákat.
A cikk társadalmi célú reklám, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Illegális Dohány Elleni Munkacsoportjának céljaival összhangban, azok támogatására a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. megrendelésére készült. | Banki átverések és patkányürülék: így fizetünk a hamis cigiért | Súlyos problémát és komoly kockázatot jelent az illegális dohánykereskedelem. A feketén árult dohányipari termékeknek a használata fokozottan veszélyes, hiszen sokszor azt sem tudni, hogy mi is van bennük pontosan, nem ritka, hogy patkányürüléket találnak a hamis cigarettában a szakértők. Az online térben illegálisan e-cigarettát vagy más nikotinos termékeket kínáló kiberbűnözők eközben sok esetben élnek vissza a jóhiszeműen megadott kártyaadatokkal, nem beszélve arról, hogy jelentős adóbevételektől esik el miattuk a költségvetés. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/extra-ajanlo/illegalis-dohanykereskedelem-magyarorszag/ly9rc9m | null | true | null | null | Blikk |
- Sokat beszélnek mostanában a kis- és középvállalkozások támogatása kapcsán a Ginop plusz programról. De mi ez valójában, mit lehet tudni erről a programról? - A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz (Ginop plusz) a 2021-2027 közötti uniós költségvetési időszak legnagyobb operatív programja. Ennek az elsődleges célja az, hogy - a Demján Sándor-programban rögzített célokhoz illeszkedően - megerősítse a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat (kkv): beruházásokon, kutatás-fejlesztési tevékenységeken, munkaerőpiaci és képzési programokon keresztül.
A Ginop plusz programban több mint 2000 milliárd forintnyi forrás áll döntő részben a vállalkozások rendelkezésére, és ennek egy jó része, közel 800 milliárd forint a kutatás-fejlesztésre és innovációra, ami a programnak majdnem a 40 százaléka. Ebből is látszik, hogy az innováció és a kutatás ügye kiemelten fontos a magyar kormánynak.
- Ezek szerint a Demján Sándor-program, illetve a most induló programok fókuszában is a kutatás-fejlesztés és az innováció fog állni? - Így van. A Demján Sándor-programban azt is rögzítettük, hogy felgyorsítjuk a kkv-knak járó európai uniós források kifizetését. Ennek megfelelően 181 milliárd forintos innovációs programcsomagot hirdetünk meg a mikro-, kis- és középvállalkozások részére, amely két pályázati konstrukcióból áll.
A kutatás-fejlesztésre alapuló innovatív termékek és technológiák létrehozását 106 milliárd forintos keretösszeggel támogatjuk - ezt nevezzük fókuszterületi programnak, hiszen a Neumann János-program kiemelt elemeihez várjuk a pályázatokat -, valamint 75 milliárd forinttal a legkisebb vállalkozások üzleti folyamatainak innovációját.
A fókuszterületi program a már tőkeerősebb kis- és középvállalkozásoknak szól, míg a legkisebb vállalatoknak azt mondjuk, hogy mielőtt termékfejlesztésbe fognának, nézzék meg a folyamataikat: a gyártástechnológiájukat, a logisztikai folyamataikat, az üzleti modelljüket, és elemezzék, hogy hol tudnak olyan újításokat bevezetni, amelyektől hatékonyabb lesz a működésük. A célunk, hogy a 181 milliárd forintos keretből idén pályázható 100 milliárd forintnyi támogatási összeg első előlegei már jövő év első felében elérjenek a vállalkozásokhoz.
- Miért fontos egy vállalkozásnak, hogy foglalkozzon az innovációval? - A Központi Statisztikai Hivatallal együttműködésben megmértük, hogy az innovatív vállalkozásoknak mekkora szerepe van a magyar gazdaságban. Ebből azt láttuk, hogy átlagosan az ilyen cégek két és félszer több munkavállalót foglalkoztatnak, 58 százalékkal termelékenyebbek (hatékonyabbak), 31 százalékkal magasabb bért fizetnek a munkavállalóiknak és átlagosan 90 százalékkal több exportárbevételt érnek el munkavállalónként. Ezek nagyon számottevő különbségek, és jól jelzik azt, hogy Magyarországon nagyon is megéri innovatívnak lenni egy vállalkozásnak.
- Nem minden innováció azonban, ami annak látszik. Pontosítsuk: mit is lehet innovációnak nevezni? - Két fő típusa van az innovációnak. Az egyik a termékinnováció, amikor egy vállalat valamilyen új terméket hoz létre és azt sikeresen piacra viszi. A termék lehet egy áru, szolgáltatás vagy technológia is. Az innováció másik típusa pedig a vállalat üzleti folyamatainak megújítása. Ilyenkor nem egy új termékkel lép a piacra a vállalat, hanem a meglévő termékét vagy termékeit gyártja, elosztja (disztributálja) vagy értékesíti hatékonyabban. Fontos, hogy amikor innovációról beszélünk, nem mindig csak valami új termék létrehozása kell hogy az eszünkbe jusson, hanem az is, hogy a jelenlegi termékek fogyasztókhoz való eljuttatása hogyan tehető hatékonyabbá, olcsóbbá, gyorsabbá, egyszerűbbé.
- Milyen szempontok szerint bírálják el a termékfejlesztési pályázatokat? - A fókuszterületi pályázat esetén minden pályázatot két fő szempontból vizsgálunk meg: az első, hogy a tervezett megoldás, technológia várhatóan megvalósítható-e a gyakorlatban, a másik szempont pedig, hogy vélhetően lesz-e az új terméknek piaca, vagyis el tudják-e adni. Ha mindkét szempont egy irányba mutat, akkor támogatja a projektet az állam. Lényeges, hogy segítjük is a vállalkozásokat a minél felkészültebb és alaposabb fejlesztési tervek elkészítésében, amelyeket benyújthatnak a pályázatokat fogadó Nemzeti Fejlesztési Központhoz. A Nemzeti Innovációs Ügynökségnél elérhető projektfejlesztési szolgáltatás nemcsak ebben segít, de az a pályázó, aki sikeresen részt vesz benne, 10 pluszpontban részesül a pályázat elbírálása során.
- Miként történik az üzletifolyamat-innovációs program értékelése? - Ezzel a programmal a célunk, hogy minél több kisvállalkozást vezessünk be az innováció világába, így előnyben részesítjük azokat a társaságokat, amelyek korábban nem fejlesztettek, újítottak még. Emellett azonban természetesen vizsgáljuk a fejlesztési terv megalapozottságát és várható eredményeit is a vállalkozás működésére nézve. A pályázati forrás eredményes felhasználását ez esetben is kiegészítő szolgáltatásokkal támogatjuk. A vállalkozásoknak a terveik kidolgozása során kötelező egy minősített szolgáltató segítségét igénybe venniük annak érdekében, hogy magas minőségű tervek jöjjenek létre.
Emellett a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) egy olyan innovációs tréninget is működtet, amelynek célja, hogy a mikro- és kisvállalatok megismerjék, mi is az az üzletifolyamat-innováció a gyakorlatban.
- Mekkora érdeklődés várható a programra? - Ma megközelítőleg ötezer az innovatív magyar vállalkozások száma, a célunk, hogy 2030-ra minden második magyar kkv ilyen legyen, ehhez további 2-3 ezer vállalkozást kell bevonnunk ebbe a csoportba. Az üzleti folyamat innovációját támogató programban legalább 3, legfeljebb 49 főt foglalkoztató vállalkozások jelentkezését várjuk.
A rendelkezésre álló keretösszegből várhatóan 2000-2500 - túlnyomó részben korábban nem innováló - vállalkozást tudunk támogatni.
Várakozásom szerint jelentős érdeklődés lesz, de a jó hírem az, hogy az idei 40 milliárd forintos keret mellett jövőre egy 35 milliárdos keretet is biztosítunk, így aki idén esetleg nem részesül támogatásban, az a jövő év első felében újra tud majd pályázatot benyújtani. A termékfejlesztési konstrukcióra - amelyből idén 60 milliárd, míg jövőre 46 milliárd forint áll rendelkezésre - legalább 12 főt foglalkoztató vállalkozások jelentkezhetnek. Itt arra számítok, hogy a keretösszeg elegendő lesz ahhoz, hogy valamennyi magas minőségű pályázatot támogatni tudjuk.
- Mekkora támogatást kaphat egy vállalkozás a sikeres elbírálást követően? - A fókuszterületi pályázatnál 300-tól 800 millió forintig lehet támogatást igényelni, tipikusan 30-50 százalékos önrész biztosítása mellett. Az üzletifolyamat-innovációt támogató programunk esetében pedig 20-tól 50 millió forintig igényelhető támogatás, amelyhez kapcsolódóan 30 százalék önrészt várunk el a vállalkozásoktól.
- Mikor kezdhetik benyújtani a vállalkozások a pályázatokat? - Az üzletifolyamat-innovációs programra november elejétől, a fókuszterületi programra pedig november közepétől pályázhatnak a vállalkozások idén.
- Mik a pályázókkal szembeni elvárások? - A fókuszterületi pályázat során hármas elvárást fogalmaztunk meg: jöjjön létre új termék vagy szolgáltatás, a vállalkozás védje meg a fejlesztést elsősorban szabadalommal, valamint a fejlesztés piacra vitelét követően termeljen árbevételt az új termék a vállalkozás számára. A program emellett azonban új kutató-fejlesztői álláshelyek létrehozásához is hozzájárul. Várakozásom szerint sok százas nagyságrendben fognak létrejönni új, nagyon jól fizető álláshelyek a program eredményeként.
Az üzletifolyamat-innováció esetében elvárás az egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték, azaz a hatékonyság növelése, viszont itt nem feltétlenül elvárás, hogy új álláshelyek jöjjenek létre.
- A programok, amikről eddig beszéltünk, elsősorban kis- és középvállalkozásoknak szólnak. Várható, hogy a nagyvállalatok számára is hirdetnek programokat a jövőben? - A következő hetekben fogunk elindítani első alkalommal egy dedikáltan nagyvállalati innovációs programot. Az eddigi programjaink fókuszában alapvetően a mikro-, kis- és középvállalkozások álltak, de fontosnak tartjuk azt is, hogy az ilyen módon működő cégek közé egyre jobban bekapcsoljuk a magyar tulajdonú nagyvállalatainkat is. Ezért egy programot hirdetünk részükre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 15 milliárd forintos keretösszeggel. Ennek a középpontjában a hosszú távú stratégiai együttműködések kialakítása lesz a nagyvállalat és az egyetemi kutatócsoportok között. Célunk, hogy a nagyvállalataink ne csak szórványosan, eseti jelleggel működjenek együtt az egyetemeinkkel, hanem vonják be rendszeresen őket minél nagyobb mértékben a különböző fejlesztéseikbe.
- Tavaly nyáron jött létre a Nemzeti Innovációs Ügynökség. Milyen innovációs szolgáltatások érhetők el önöknél a vállalkozások számára? - A NIÜ-ben három zászlóshajóprogramot indítottunk idén az innovatív vállalkozások és startupok számára. Az egyik a sikeres külpiaci terjeszkedésben segítő XPAND program. A második az Enterprise Horizon, amelynek segítségével a vállalkozások hasznos tudást szerezhetnek arról, hogyan tudnak sikeresen forrásokat elhozni Brüsszelből a Horizont Európa programból. Ez a világ egyik legnagyobb kutatási és innovációs keretprogramja, amelyhez nemcsak egyetemek vagy kutatók pályázhatnak, hanem vállalkozások is, bár ez utóbbiról ritkábban esik szó.
Információkat adunk a cégeknek, hogy milyen programok állnak rendelkezésre, és segítünk abban is, miként állítsák össze a pályázatukat.
Végül, de nem utolsósorban éppen a napokban indult el az Impulse programunk, amellyel harminc vállalkozás innovatív projektjét segítjük eljutni a piacra. Ehhez szükség lehet akár tudásra, finanszírozásra, iparjogvédelmi ismeretekre vagy bármilyen más ismeretre. A NIÜ megalapítása mögötti kulcsgondolat is az volt, hogy a magyar innovatív vállalkozásoknak nemcsak arra van szükségük, hogy pénzügyileg támogassuk a fejlesztéseiket, hanem a tudás átadására is, vagyis arra, miként tudnak jó projekteket létrehozni, és azokat sikerrel piacra vinni. Ez utóbbival foglalkozunk elsősorban, miközben a támogatási oldallal, azaz a pályázatok meghirdetésével és lebonyolításával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A két szervezet tevékenysége így egészíti ki egymást.
Boríókép: Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója ( | Bódis László: Felgyorsítjuk a kkv-szektornak járó európai uniós források kifizetését | Innovációs programcsomagot hirdet meg a kormány a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak száznyolcvanmilliárd forint értékben – mondta el lapunknak Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár. A Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója közölte azt is, ebből 106 milliárd forinttal támogatják a kutatás-fejlesztésre alapuló innovatív termékek és technológiák létrehozását, valamint 75 milliárd forinttal a legkisebb vállalkozások üzleti folyamatainak innovációját. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/bodis-laszlo-felgyorsitjak-a-kkv-szektornak-jaro-europai-unios-forrasok-kifizeteset | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Korábbi cikkeink a Fejér megyei földekről
Mészáros Lőrinccel kávézott az államtitkár, aztán az NFA visszavont néhány földárverési hirdetményt
Ingyenes és kereshető ingatlan-nyilvántartással a 21. századi Magyarországért mozgalmat indítunk
Nem a földhivatalon múlik, megtudható-e, kik tulajdonolják a termőföldeket
Rengeteg cikk jelent meg már a sajtóban a Nemzeti Földalapkezelő pályázatairól. A területek értékesítése 2015 őszén kezdődött, és viszonylag könnyen nyomon követhető, hogy kik hol mekkora területhez jutottak, mert az NFA oldalán közzétett eredményközlő hirdetmények tartalmazzák az értékesített földek helyrajzi számait. Így akár a földhivatal online felületén, akár illetékes irodájában személyesen lekérhetünk egy térképet, vagy helyette használhatjuk a mezőgazdasági földterületek térképeit tartalmazó MePAR rendszert, és az önkormányzati honlapokról elérhető helyi rendezési tervekben foglalt adatokat, hogy lássuk, hol is helyezkedik el az adott terület.
Aztán lehet tovább menni: megnézni, hogy kik vettek még földeket a környéken, vagy kié az a szép nagy terület a szomszédban, vagy hol vett még ugyanaz az ember, és mennyi földje is lett neki így összesen. Ezzel a módszerrel, a nevek és az általuk megvett területek nagyságának összeolvasásával született például a legutóbbi Ángyán-jelentés a Fejér megyei földekről. Ha ingyenes és kereshető lenne az ingatlannyilvántartás, még könnyebb dolga lenne a hozzánk hasonló kíváncsiskodóknak.
A földárverések előtt az állami földek haszonbérleti jogára lehetett pályázni. Már itt is rengeteg gyanús eredmény született, évtizedek óta gazdálkodó helyiek vesztették el megélhetésüket, és földet korábban sosem művelő emberek, vagy éppen nagybirtokos oligarchák kapták meg állami területek használati jogát hosszú évekre. Talán épp a visszaélések elfedésének szándékával, de biztosan nem az ügyfélbarát elektronikus kormányzás mintapéldájaként az eredményeket az NFA gyakorlatilag használhatatlan formában tette közzé.
Pedig elsőre jónak tűnik a helyzet: megyénkénti bontás, azon belül pedig a településenkénti eredmények. De azok aztán egyesével, rengeteg pdf-ben. Ezt mondjuk, még nem kevés munkával lehetne kezelni, de nem ilyen egyszerű a helyzet. A dokumentumokban ugyanis nem szerepelnek beazonosítható földterületek, mert helyrajzi számok helyett egy speciális NFA-kóddal jelölték őket. Így hiába nyilvános, hogy a felcsúti polgármester cége kapta meg egy alcsútdobozi föld haszonbérleti jogát, nem tudjuk minden kétséget kizáróan beazonosítani, hogy pontosan hol van ez a terület, és mekkora.
Ezért 2015 áprilisában közadatigényléssel fordultunk a Nemzeti Földalapkezelőhöz: Kikértük a földpályázatokat bonyolító hatóságtól a miniszterelnök szeretett falujában és annak környékén elhelyezkedő településeken (Alcsútdoboz, Bicske, Felcsút, Kajászó, Óbarok, Szár, Újbarok, Vál, Vértesacsa) található állami tulajdonú földek helyrajzi számos listáját.
Érdemi választ nem kaptunk, csak annyit, hogy kérésünket továbbították az illetékes szervezeti egységhez. Emiatt panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), amelynek válasza a napokban érkezett meg.
A NAIH közel három oldalas, jogszabályi hivatkozásokkal sűrűn teletűzdelt levelében egyértelműen fogalmaz: „az állami tulajdonban lévő földekkel kapcsolatos adatok közérdekű adatoknak minősülnek”, ezért a hatóság felszólította az NFA-t, hogy legkésőbb nyolc napon belül küldje meg számunkra az általunk kért adatokat.
Célunk a címlapképen látható térképhez hasonló ábra elkészítése a haszonbérleti pályázatokról, és a NAIH döntésével most egy lépéssel közelebb kerültünk ehhez. | Az NFA-nak ki kell adnia a Felcsút környéki állami tulajdonú földek helyrajzi számait | A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nem reagált a közadatigénylésünkre, ezért bepanaszoltuk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. A NAI | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/05/03/az-nfa-nak-ki-kell-adnia-a-felcsut-kornyeki-allami-tulajdonu-foldek-helyrajzi-szamait/ | 2016-05-03 10:27:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Akár 18 milliárd forintot is visszakövetelhet Magyarországtól az Európai Bizottság, mert szabálytalan közbeszerzésekre bukkantak a 2007–2013-as uniós gazdasági ciklus ellenőrzésekor. Az erről szóló jelentéstervezet összefoglalója jutott most el az Origóhoz. A kifogásolt ügy az ún. EMIR projekt, amely az előző uniós költségvetés magyarországi pénzeinek informatikai kezeléséért felelt. A rendszer kiépítésével egy szocialista elköteleződésű magáncéget, a Welt 2000 Kft.-t bízták meg, de úgy, hogy az EU megállapítása szerint a sokmilliárdos megbízások teljes mértékben megszegték a közbeszerzési szabályokat, és súlyosan megsértették a magyar állam érdekeit. Az EMIR története Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének egyik zavaros ügye, pláne, hogy a trükközésben a jelenlegi DK-vezér felesége, Dobrev Klára és a Gyurcsány család egyik bizalmasa, Heil Péter is vastagon benne lehetett. Az újabb szocialista korrupciós ügy miatt a kormány büntetőfeljelentést tesz.
Az Origóhoz eljutott az az összefoglaló dokumentum, amely az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (Főigazgatóság) jelentéstervezetének megállapításait tartalmazza. Ez az az anyag, amely a 2007–2013-as uniós gazdasági ciklus lezárása kapcsán készült el.
A jelentéstervezet azt igyekszik feltárni, hogy az előző uniós költségvetési időszakban hogyan teljesítettek Magyarország irányítási és ellenőrzési rendszerei a megvalósult operatív programok kapcsán. Az uniós hatóság leginkább a közbeszerzések lebonyolítására fókuszált, így került terítékre a 2007–2013-as büdzsé kezelésére létrehozott számítógépes monitoringrendszer ügye is.
A Főigazgatóság arra a megállapításra jutott, hogy a megvalósításánál súlyos szabálytalanságok és hibák is történtek. Az ebben érintett szerződések teljes összege 28,4 milliárd forint.
Ez a projekt EMIR (egységes monitoring- és informatikai rendszer) néven vált ismertté, a kifejlesztéséért pedig a szintén hírhedt Welt 2000 Kft. felelt. Ennek a rendszernek az volt a dolga, hogy a 2007–2013 között Magyarország számára rendelkezésre álló uniós pénzek kifizetésének informatikai hátterét biztosítsa. Érdemes rögzíteni, hogy az EMIR-en hihetetlenül sok pénz, mintegy 12 ezer milliárd forint folyt át. Csakhogy a Welt 2000-rel kötött állami megbízások egyáltalán nem voltak rendben.
Az idézett dokumentumban az olvasható, hogy 2003. július 25. és 2008. december 31. között sorrendben a Miniszterelnöki Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és Nemzeti Fejlesztési Ügynökség összesen nyolc vállalkozási szerződést kötött a céggel az EMIR megalkotására, működtetésére, valamint a továbbfejlesztésére. Ezek teljesítése egészen 2015 decemberéig tartott.
A 8 darab szerződés közül hármat (az első a 93/2004., a második 71/2005., a harmadik pedig 43/2007. szám alatt futott) nem más, mint Heil Péter szignózott. Az első kettőt még mint a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóságának vezetője írta alá, a harmadiknál már a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettesi minőségében járt el. Ezek értéke 234 millió forint, 820 millió forint és 2,5 milliárd forint volt. Heil azért érdekes szereplő, mert a karrierjét nyomon követve klasszikus szocialista káderkép rajzolódik ki: 2002–2007 között az NFÜ és jogelődjének elnökhelyetteseként működött, majd dolgozott az önkormányzati és területfejlesztési, a nemzetgazdasági, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumokban, aztán pedig a Miniszterelnöki Hivatalban kötött ki, ahol szakállamtitkár és kabinetfőnök is volt. A 2010-es kormányváltás után aztán az Altus Zrt.-hez igazolt mint tanácsadási igazgató.
Az Altus Zrt. Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára üzleti érdekeltségeinek zászlóshajója.
Heil Péter és a Gyurcsány család persze nem az Altusban ismerkedtek meg egymással, hiszen Dobrev Klára 2002-től ugyancsak az NFÜ jogelődjének, a kacifántos nevű Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyetteseként volt tevékeny egészen 2004 augusztusáig, amikor is Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választásakor lemondott a posztjáról.
Hogy a Főigazgatóság egészen pontosan mit is kifogásol az EMIR és a Welt 2000 körüli szerződésekben, arra rögtön rátérünk, de előtte még fontos tisztázni Dobrev Klára szerepét az ügyben. Gyurcsány neje ugyanis nem pusztán „mezei” elnökhelyettese volt az NFÜ jogelődjének, hanem a szervezeti ábra tanúsága szerint a monitoringmódszertani főosztály, amely az egész EMIR-sztorit gondozta, közvetlenül a támogatások fogadására történő felkészítésért felelős elnökhelyettes, vagyis Dobrev Klára alá tartozott. Dobrev kollégái ennek kapcsán jó néhány évvel ez előtt arról beszéltek az Origónak, hogy Gyurcsány felesége „szívügyének” tekintette az EMIR fejlesztését, olyannyira, hogy ha például valamilyen más intézménynél elakadt a folyamat, akkor „nem restellte személyesen felvenni a telefont”, hogy ráncba szedje a folyamatokat. A személyes visszaemlékezéseken túl írásos nyoma is van annak, hogy Dobrev Klára fokozott odafigyeléssel viseltetett a monitoringrendszer iránt: a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság 2003-as és 2004-es üléseiről készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint az EMIR-ről szóló napirendi pontoknál kivétel nélkül Dobrev Klára szerepelt témafelelősként, ő mondta a bevezetőt, és ő válaszolt a többiek kérdéseire is.
Összefoglalva tehát Heil Péter és Dobrev Klára meghatározó szerepet játszottak az EMIR életében és az ennek kapcsán a Welt 2000 Kft.-vel kötött megállapodások tető alá hozásában.
Az a baj
Nos, ezt csak azért fontos leszögezni, mert a Főigazgatóság véleménye az, hogy az EMIR létrehozására kötött szerződések hemzsegnek a szabálytalanságoktól, ezért az arra fordított uniós pénz 100 százalékát visszakövetelné. Ez Magyarországnak 18 milliárd forint visszafizetését jelenti. Azért ennyit, mert a 2004-es indulás óta ekkora összegre kapott megrendelést a Welt, sőt a cég munkadíját is EU-s pénzből fizette a magyar állam.
A Főigazgatóság feltárta, hogy az ajánlatkérő szervek a korábban említett 8 darabos szerződéssorozat első megállapodását leszámítva, a 37/2004. számú szerződéstől kezdődően hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytattak le. Ez azt jelenti, hogy nem tettek közzé nyilvános ajánlatot, egyszerűen csak titokban meghívták a Welt 2000 Kft.-t, amely csodák csodájára egyesével elnyerte a megbízásokat. A jelentéstervezetről szóló beszámoló egyértelműen rögzíti, hogy a vizsgált esetekben nyílt versenytárgyalást kellett volna lefolytatni, ez mégis elmaradt, ráadásul úgy, hogy
az NFÜ és jogelődje tisztában volt vele, hogy a zárt tárgyalásos eljárás jogsértő.
Ez tehát a legnagyobb gond, de van itt még más probléma is. Egyből három is, mégpedig a 93/2004., a 71/2005. és a 597/2006. számú szerződés képében. Ezek közül a legfontosabb az első, amelyen természetesen rajta van Heil Péter aláírása, és amely Dobrev Klára felelős elnökhelyettes idején köttetett meg. Ez a megállapodás ugyanis azt rögzítette, hogy a magyar állam kvázi lemond az EMIR továbbfejlesztési jogáról, és azt átadja a Weltnek egy ún. forráskód formájában. Ez volt az a momentum, amikor eldőlt, hogy lehetetlenség lesz versenyt hirdetni az EMIR további fejlesztéseire, és csakis a Welt 2000 Kft. kérhető fel a jövőben ilyen feladatokra. A másik két szerződésben ugyanezt a jogot erősítették meg.
Messziről látszik
Nem kell atomfizikusnak lenni ahhoz, hogy belátható legyen: a magyar államnak semmilyen érdeke nem fűződött ahhoz, hogy lemondjon egy 12 ezer milliárd forintot kezelő informatikai rendszer forráskódjáról, és azt kiárusítsa egy magánszereplőnek. Ugyanerre jutott a Főigazgatóság is, amely úgy fogalmazott, hogy az ajánlatkérő nem járt el kellő gondossággal, amikor fokozatosan átruházta a tulajdonjogokat az ajánlattevőre, mivel így a tulajdonjogok fokozatos átadása következtében az ajánlatkérő szerv (vagyis a magyar állam) kedvezőtlen helyzetbe került.
Mindehhez hozzátették, hogy a valóban gondos eljárás az lett volna, ha eleve át sem ruházzák a Welt 2000 Kft.-re a tulajdon- és továbbfejlesztési jogokat. Hogy ez Dobrev Kláráéknak miért nem volt nyilvánvaló, az rejtély, mindenesetre a magyar állam 2014 végén, hogy orvosolni tudja a mulasztást, megvásárolta a Welt 2000 Kft. üzletrészeit. A társaság elnevezése Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.-re változott, és egyedüli tagja már a magyar állam. A tulajdonosi jogokat a Miniszterelnökség gyakorolja.
Az már tényleg csak – ahogy mondani szokták – hab a tortán, hogy a Főigazgatóság olyan szerződéseket is talált az EMIR-rel összefüggésben, amelyeknek egyáltalán nem kellett volna megköttetniük. A 43/2007. számú (kitalálták, Heil által szignózott) megállapodásban foglaltakat ugyanis a Welt még nem is teljesítette, amikor már meg is kötötték a következő megbízást 420/2008. számon.
Ennek köszönhetően a Welt 2000 Kft.-nek a 43/2007-es szerződés értelmében már kifizetett 2,5 milliárd forinton felül még további 1,1 milliárd forintot utaltak át.
Ez fájhat az adófizetőknek, hiszen ha a felek betartották volna a 43/2007. számú megállapodást, akkor a díjazás megállt volna 2,7 milliárd forintban. Nem így történt, ezért aztán végül 3,6 milliárd forintot csengettek ki a két szerződés alapján a Weltnek. A különbség potom 920 millió forint.
A kiválasztott
Nyilván felmerül a kérdés, hogy miért éppen a Welt volt az a szerencsés cég, amelyik belenyúlt a tutiba. Biztosat erre nehéz mondani, az viszont tény, hogy a vállalkozás szocialista kötődésű cég volt. A többségi tulajdonosa és egyben ügyvezetője az időközben meghalt Komáromi András volt, aki az NFÜ-vel és jogelődjével való összeborulás idején a kőbányai önkormányzat MSZP-s képviselője volt. Érdekesség, hogy Komáromi 2006 elején ugyan kiszállt a vállalkozásból, de az EMIR-nek továbbra is jogtulajdonosa maradt.
Mindezek után talán nem csoda, hogy a kormány úgy döntött, hogy büntetőfeljelentést tesznek a legfőbb ügyészségen a Welt 2000 Kft. 2003–2009-es tevékenysége kapcsán. Minderről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a legutóbbi Kormányinfón. „A közbeszerzési szabályokat súlyosan megsértve, a magyar állam érdekeivel ellentétes módon játszották ki ennek az üzleti körnek az informatikai rendszer működtetését. Ezeket a döntéseket az Altus-csoport mai vezetői és tulajdonosai hozták meg az Európai Bizottság vizsgálata szerint is. Akik ebben az ügyben érintettek, Dobrev Klára és Heil Péter, ma a Gyurcsány család családi cégében vezető vagy tulajdonosi pozíciókat töltenek be.” | Milliárdokba kerülhet Magyarországnak a Gyurcsány házaspár trükkje | Akár 18 milliárd forintot is visszakövetelhet Magyarországtól az Európai Bizottság, mert szabálytalan közbeszerzésekre bukkantak a 2007–2013-as uniós gazdasági ciklus ellenőrzésekor. Az erről szóló jelentéstervezet összefoglalója jutott most el az Origóhoz. A kifogásolt ügy az ún. EMIR projekt, amely az előző uniós költségvetés magyarországi pénzeinek informatikai kezeléséért felelt. A rendszer kiépítésével egy szocialista elköteleződésű magáncéget, a Welt 2000 Kft.-t bízták meg, de úgy, hogy az EU megállapítása szerint a sokmilliárdos megbízások teljes mértékben megszegték a közbeszerzési szabályokat, és súlyosan megsértették a magyar állam érdekeit. Az EMIR története Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének egyik zavaros ügye, pláne, hogy a trükközésben a jelenlegi DK-vezér felesége, Dobrev Klára és a Gyurcsány család egyik bizalmasa, Heil Péter is vastagon benne lehetett. Az újabb szocialista korrupciós ügy miatt a kormány büntetőfeljelentést tesz. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2017/05/18-milliardos-tortenet-a-welt-2000-rol-az-emir-rol-gyurcsany-ferencrol-es-dobrev-klararol | 2017-05-13 10:58:00 | true | null | null | Origo |
Vitézy Dávid fővárosi képviselő, az LMP Fidesz által is támogatott főpolgármester-jelöltje bevezetné a hétvégi éjszakai metróközlekedést, erről nyújtott be határozati javaslatot a Fővárosi Közgyűlés október végi ülésére. Mint megírtuk, azzal érvelt, hogy a négy metróvonalon hagyományosan 23:40 körül van üzemzárás, ezzel a budapesti metró az egyik legkorábban záró Európában, holott a belváros nem ürül ki fél tizenkettőkor. Vitézy felidézte, 2017-ben meghosszabbította ugyan a BKK a metrók üzemidejét, de a Covid miatti korlátozások feloldása után végül a hosszabb üzemidő visszaállítása elmaradt. A javaslat szerint pénteken-szombat éjszakánként éjfél után is járnának a metrók. Vitézy azt kezdeményezi, hogy a BKK több változatban dolgozzon ki javaslatot "a metróüzem kiterjesztésére péntek-szombat esténként, illetve az ünnepnapokat megelőző éjszakákon akár az üzemidő hosszabbításával, akár a metróüzem 24 órássá tételével, és ezeket az opciókat 2025. február 28-ig mutassa be a Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsága előtt annak érdekében, hogy 2025 tavaszától az intézkedések bevezethetők legyenek".
Egy lapunk által megszerzett szakmai összeállítás szerint a kifogások egyik csoportját az a nagy mennyiségű ellenőrző és karbantartó munka alkotja, amit nem tudnának elvégezni, holott minden éjjel szükséges abszolválni az üzemszünet alatt. Az anyag emlékeztet arra, a MÁV hálózatán történt balesetek megmutatták, mivel jár a precíz ellenőrzések elmaradása.
A vonalak áramtalanítását követő üzemszüneti órák alatt a pályaőrök több kilométert gyalogolva szemrevételezéssel ellenőrzik az összes sínt, próbaállításokkal a váltók állapotát. Csak a hajnal 4 órai üzemkezdet előtt érnek végig a szakaszaikon.
Szintén éjjel ellenőrzik az állomásokon a modernizált tűzjelző rendszereket, vízködoltókat a hatósági előírások szerint. Ezekre szintén több órát fordítanak.
Éjjel tudják elvégezni a szükséges javításokat, síncseréket, a burkolat, a csővezetékek, gépészeti berendezések és biztosító berendezések hibáit megszüntetni.
Az állomások éjszakai takarítását szintén nem lehetne elvégezni, pedig a vállalkozó jelenleg sem tudja kifogástalanul végrehajtani, a koszos állomások miatt viszont a BKK rendszerint büntetést szab a BKV-ra.
A szemétszállítás szüneteltetése szintén negatív hatást keltene. Az állomásokon keletkező nagy mennyiségű hulladékot ugyanis nem lehet a felszínre vinni mozgólépcsővel, liftekkel. De nem is lenne kapacitása a BKV-nak állomásonként a felszínen összekukázni.
A Vitézy-javaslat szakmai bírálatának másik csoportját az üzemszünet elmaradásának költségnövekedési tényezői alkotják. Az éjszakai metrózás fenntartása évente legalább 1 milliárd forintos plusz kiadást okozna a BKV-nak - állapította meg az összeállítás.
A megnövekedő üzemidő miatt hamarabb kopnak el a járművek, a mozgólépcsők, liftek alkatrészei. A futásteljesítmény emelése miatt az amortizáció gyorsulni fog, a javítási ciklusrend időtartamai csökkennek, a költségek növekednek a sűrűbb alkatrészcserék miatt.
A szerelvények, mozgólépcsők, liftek, állomási világítások több áramot fognak fogyasztani, ennek is lesznek költségvetési következményei.
Az éjszakai üzemmódhoz többlet személyzet kell a járművekre - a metróvezetőknél tilos a túlóráztatás, tehát új dolgozókra lesz szükség. A karbantartások elvégzéséhez - pályafenntartáshoz, gépészethez, alagútfenntartáshoz - is több szakember kell. Ugyanazt a mennyiségű éjszakai karbantartási munkát a pénteki üzemidő hosszabbítás és a hétvégi éjszakai közlekedés miatt heti 7 éjszaka helyett 4 éjszaka lehetne elvégezni. Ezt csak úgy lehet megoldani, ha 20 százalékkal többen, körülbelül plusz ötven fő dolgozna éjszaka. Számítása szerint a többlet munkaerő bérköltsége egy évre vetítve 500 millió forint is lehet, az amortizáció többletforrásigényét szintén legalább félmilliárd forintra becsülte.
Az állomásokon felgyülemlett szemét mennyisége akkora, hogy dieselmozdony vontatta pőrekocsikon elhelyezett konténerekbe öntik össze az állomási kukákból. Vonalanként kétszer van szemétszállítás egy héten az M2-n és M3-on hétfő-csütörtök és kedd-pénteki napokon. A péntek így viszont kiesne, mivel a rövidebb üzemszünetben nem tudja bejárni a mozdony a vonalat, viszont akkora mennyiségű szemét keletkezik az állomásokon a hétvége alatt, aminek a tárolása nem megoldott, másrészt közegészségügyileg veszélyes. Megoldás lehet még egy mozdony igénybevétele, ami ugyancsak pluszköltséget okozna.
Így is maradnak jócskán olyan munkák, olvasható a dokumentumban, amiket rövidebb üzemszünet alatt többletlétszámmal és többletköltséggel sem lehet elvégezni. Hétvégeken a rendkívüli meghibásodások elhárításához nem tudnak majd lejutni a munkacsapatok. Ha olyan a hiba jellege, hogy a biztonságra is veszélyes, akkor le kell állítani a forgalmat. Ugyanez vonatkozik az állomási járófelületek, lépcsők, botlásveszélyes hibái éjszakai elhárításának elmaradására, hiszen utasok között nem lehet flexelni, vésni, burkolni, helyreállítani.
Az anyag arra a nem lényegtelen fizikai adottságra is felhívta figyelmet, hogy a betonnak, ragasztónak akkor sem lehet parancsba adni, hogy hamarabb kössön, ha az éjszakai metrózás miatt ez lesz az elvárás vele szemben.
Információink szerint a BKV-nál is már dolgoznak a javaslat véleményezésén. | Egymilliárdos pluszkiadást jelentene és az üzembiztonságra is kihatna Vitézy éjszakai metrózós javaslata | Erre a következtetésre jutott az a lapunk birtokába került szakmai anyag, ami első körben számolta és véleményezte, mivel járhat az LMP támogatta főpolgármester-jelölt kezdeményezése arról, hogy hétvégén éjjel is járjanak a metrók Budapesten. Kiderül: az ötlet megvalósítása nélkülözi a reális vasútszakmai és pénzügyi feltételeket. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/lokal/egymilliardos-pluszkiadast-jelentene-es-az-uzembiztonsagra-is-kihatna-vitezy-ejszakai-metrozos-javaslata-272006 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A Paksi Atomerőmű bővítésében a turbinasziget esélyes beszállítója lehet a német Siemens, az amerikai–japán Westinghouse, illetve a francia Alstom – utóbbival a főberuházó Roszatom egy leányvállalata már 2007-ben vegyesvállalatot alapított. Az Alstom–Atomenergomash (AAEM) 51 százalékos tulajdoni hányada az orosz cégnél, a kisebb rész a franciánál van.
A turbinasziget egy atomerőmű összes költségének nagyjából 20-25 százalékát teszi ki, a főberuházó pedig mindenképpen pályázatot ír ki ennek beszerzésére – tájékoztatta a Napi Gazdaságot Párizsban Deák László, az Alstom Hungária elnök-vezérigazgatója. A szakember elmondta azt is, a francia cég általában mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több helyi beszállítóval kössön szerződést. A turbina legyártására ez természetesen nem vonatkozik, hiszen az a svájci határ közelében fekvő Belfortban készülne. Vannak viszont olyan, például főberendezések leszállítására alkalmas magyar cégek, amelyek a turbinasziget kialakításában nagy szerepet vállalhatnak. Deák László, aki a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség (MAGEOSZ) elnöki posztját is betölti, elmondta, hogy a szervezet már megvizsgálta a lehetséges magyar beszállítókat, és közülük számos céget alkalmasnak talált arra, hogy szerepet vállaljon a paksi bővítésben. E társaságok nevét még nem árulta el, de úgy látja, hogy segítségükkel az Alstom a magyar megrendelésnél is jelentős helyi beszállítói arányt tudna elérni.
Mivel a beruházás fővállalkozója orosz vállalat, számíthatunk arra, hogy viszonylag nagy arányú munkát rendel majd hazájából. Ugyanakkor a francia cég több berendezés gyártását is lokalizálná, így a mélyépítési és szerelési munkákkal együtt könnyedén összejön 15-20 százaléknyi magyar munka – véli Emmanuel Colombier, az Alstom atomerőmű üzletágának értékesítési alelnöke.
Az Arabelle-nek elnevezett gőzturbina (a reaktor által felmelegített víz gőze hajtja, így termel áramot a rákapcsolt generátor) jelenleg világszerte 23 atomerőműben működik 99,96 százalékos kihasználtsággal és mindössze négy órát áll évente – mondta Philippe Anglaret üzletfejlesztési alelnök, aki megemlítette azt is, hogy a Pakson is alkalmazott, folyó általi hűtést tartja a legjobb megoldásnak.
Az Alstom egyébként már dolgozott Pakson, 1990-ben egy kondenzátor átalakításán, akkor öt magyar vállalattal működött együtt. Jelenleg is dolgoznak a generátorok felújításán, a nyolc üzemi és egy tartalék berendezés korszerűsítése kilenc évig tart és másfél milliárd forintba kerül. A 2013 augusztusában kezdett munkától 100-120 megawatt teljesítménynövekedést várnak.
A cég szervizelt még a Dunamenti, a Pécsi, a Mátrai és a Csepeli Erőműben is, összességében a magyar erőműszerviz piac 80-90 százalékában van jelen – mondta Deák László, aki hozzátette azt is, hogy a felsoroltakon kívül több, jelentős erőmű most nem is működik. A Dunamenti Erőmű 2008-as felújítását 80 százalékban bízták magyar beszállítókra, a megrendelés értéke nagyjából 7,8 milliárd forint volt.
A Mátrai Erőmű korszerűsítése 3,7 milliárd forintba került, a Tiszai erőműé 7,5 milliárdba.
Az Alstom hőerőmű, energiaátviteli és zöldenergia-üzletágát az amerikai General Electric vásárolja fel, várhatóan szeptembertől veszi át az irányítást. Az Alstom lapunknak nyilatkozó vezetői szerint – mivel a GE és az Alstom technológiai háttere és tevékenységei egymást jól kiegészítik – a fúzió révén a vállalat még stabilabb pénzügyi háttérrel és még nagyobb nemzetközi lefedettséggel rendelkezik majd. A közlekedés-üzletág továbbra is francia cég kezében marad. | Beszállítói címért küzdenek Pakson a világcégek | Magyar Idők | A Paksi Atomerőmű bővítésében a turbinasziget esélyes beszállítója lehet a német Siemens, az amerikai–japán Westinghouse, illetve a francia Alstom – utóbbival a főberuházó Roszatom egy leányvállalata már 2007-ben vegyesvállalatot alapított. Az Alstom–Atomenergomash (AAEM) 51 százalékos tulajdoni hányada az orosz cégnél, a kisebb rész a franciánál van. A turbinasziget egy atomerőmű összes költségének nagyjából 20-25 százalékát … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/gazdasag/beszallitoi-cimert-kuzdenek-pakson-a-vilagcegek-492415/ | 2015-07-04 12:48:00 | true | null | null | Napi Gazdaság |
A közlemény szerint az egyeztetésen Lázár János és Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke áttekintette a zsidó hitközösségeket tömörítő szövetség részben állami támogatásból megvalósuló fejlesztéseit.
A kormány támogatja azokat a beruházásokat, illetve azoknak a fejlesztéseknek az előkészítését, amelyek segítik a hazai zsidóság hitéletének fejlődését, valamint az Európában egyedülálló karitatív és kulturális missziót
- emelték ki.
A minisztérium közlése szerint a megbeszélésen
döntés született arról, hogy a kormány 2,8 milliárd forinttal támogatja Közép-Európa egyetlen zsidó kórháza, a Mazsihisz Szeretetkórház felújításának befejezési munkálatait.
A kormány továbbá 635 millió forintot szán az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem (OR-ZSE) felújításának tervezésére, amelynek részeként a tanzsinagóga, a könyvtár, valamint az oktatási és kulturális terek is megújulhatnak majd az intézmény fennállásának 150. évfordulójára - tették hozzá.
A találkozón a Budapesti Zsidó Hitközség Síp utcai, a Mazsihisznek is otthont adó székházának felújításáról is tárgyaltak
- közölte a tárca, megjegyezve, hogy a kormány támogatja a magyar zsidóság legnagyobb vallási szervezete épületegyüttesének felújítását. | Kormánytámogatás zsidó hitközösségek | A kormány támogatja a magyar zsidó közösségek hitéleti, karitatív és kulturális tereinek fejlesztését – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) kedden az MTI-vel, miután Lázár János tárcavezető Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetőivel tárgyalt. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/10/kormany-tamogatas-magyar-zsido-kozossegek-terei-fejlesztes-lazar-janos-ekm | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Monstre per készülődik a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. (BÖP) parkolóőreinek korrupciós ügyében – írja a Magyar Nemzet.
A rendőrség a közelmúltban zárta le a nyomozást a BÖP parkolóőreinek korrupciós ügyében, s megküldték a vádemelési javaslatukat a Fővárosi Főügyészségnek. A vizsgálatnak nyolcvanhét terheltje van, őket üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett vesztegetés bűntettével gyanúsítják.A fővárosi önkormányzat, a ferencvárosi és a XIII. kerületi önkormányzat által létrehozott céget folyamatos botrányok kísérik. A cégvezetők azt állítják, hogy nem tudtak az ügyekről, holott volt olyan vezetői értekezletről kiszivárgott, a sajtóban leközölt hangfelvétel, amelyen Rusznák Imre (MSZP) korábbi igazgató elismerte, hogy felső szinten is tudtak a több száz milliós csalásokról, ennek ellenére nem tett feljelentést az ügyekben. | Százmilliókat vághattak zsebre a korrupt parkolóőrök | Monstre per készülődik a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. (BÖP) parkolóőreinek korrupciós ügyében – írja a Magyar Nemzet. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2011/10/szazmilliokat-vaghattak-zsebre-a-korrupt-parkoloorok | 2011-10-29 16:11:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A palesztin vezető elfogása melletti indokok között gyilkosságok elrendelése, túszszedés, nemi erőszak és egyéb szexuális erőszakos cselekmények parancsba adása és elkövetése, kínzás és egyéb embertelen cselekmények elkövetése szerepel.
A határozat szerint Mohammed Diab Ibrahim al-Maszrit büntetőjogi felelősség terheli a 2023. október 7-én, Izrael ellen elkövetett terrortámadásért. Mindez magában foglalja az izraeli katonai és polgári objektumok elleni támadásokat, valamint az izraeli polgári személyek elleni erőszakos cselekményeket. Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri az Ezzedin al-Kasszám Brigádok parancsnokaként rendelte el a bűncselekményeket, ezért az október 7-i művelet előtti, alatti és utáni tettei révén felelős e bűncselekmények elkövetéséért, illetve beosztottjainak bűnös magatartásáért - tették hozzá.
International Criminal Court (ICC) issues arrest warrants for Israel's Prime Minister Benjamin Netanyahu, Yoav Gallant, former Israeli Minister of Defence and al-Qassam brigades commander Mohammed Diab Ibrahim Al-Masri. pic.twitter.com/rAhsdZIzLA
Emlékeztettek: Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze eredetileg az október 7-i terrortámadás három felelőse ellen kérte elfogatóparancs kiadását május második felében. Az ICC főügyésze akkor Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri mellett Jahja Szinvár, a Hamász akkori gázai övezeti vezetője, valamint Iszmail Haníje, a Hamász politikai irodájának volt vezetője esetében tartotta indokoltnak elfogatóparancs kiadását. Utóbbiak halálának megállapítását követően azonban az illetékes kamara engedélyezte e kérelmek visszavonását - tájékoztattak.
Korábban az ICC Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök , valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott izraeli védelmi miniszter ellen is elfogatóparancsot adott ki emberiesség elleni és háborús bűncselekmények címén. | Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a Hamász-vezér ellen | A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen az izraeli és palesztin területeken 2023. október 7-től elkövetett, emberiesség elleni és háborús bűncselekmények vádjával - tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2024/11/elfogatoparancs-nemzetkozi-buntetobirosag-hamasz-parancsnok | null | true | null | null | Origo |
A kormány meggyőződése, hogy Magyarországnak nyitottnak kell maradnia mind a Nyugat, mind a Kelet felé. Nekünk érdekünk mindenkivel kereskedni, akivel ez számunkra előnyös. Így tudunk gazdasági növekedést elérni
- mondta, majd megjegyezte, ebből a stabil gazdasági növekedésből tudnak kijönni magasabb bérek, könnyebb lakhatás, támogatás a kis- és középvállalkozásoknak, valamint egy sor további intézkedés, amellyel Magyarország megerősödik.
Magyarország meg tudja csinálni címmel október 28-tól nemzeti konzultációt indított a kormány az új gazdaságpolitikáról, a tizenegy kérdést tartalmazó ívek postázása megkezdődött. Orbán Viktor miniszterelnök a konzultációval kapcsolatban úgy fogalmazott, a cél, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás. | Hidvéghi Balázs a konzultációról | A nemzeti konzultációs kérdőívek kézbesítése a fővárosban befejeződött, most van soron Pest és Fejér vármegye, majd a további vármegyék egymás után – közölte a közösségi oldalán Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A bejegyzésben felidézte azt is, hogy a konzultáció témája az új gazdaságpolitika, a gazdasági semlegesség. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/hidveghi-konzultacios-ivek-dontsunk-egyutt-video | null | true | null | null | HEOL |
Nem rendelte el Bige László letartóztatását, de nem is oldotta fel az ellene elrendelt kényszerintézkedést másodfokon a Nyíregyházi Törvényszék – tudta meg a Magyar Nemzet a nagyvállalkozó ügyvédjétől, Zamecsnik Pétertől. A „műtrágyakirályként” is ismert üzletember marad bűnügyi felügyelet alatt, tartózkodási helyét csak engedéllyel hagyhatja el és nyomkövetőt köteles viselni.
Bige Lászlót első fokon tavaly decemberben helyezték bűnügyi felügyelet alá, ami ellen ő és az ügyész is fellebbezett. Ennek volt most a másodfokú tárgyalása. A bíróság akkor úgy találta, Bige szabadlábon akadályozná a büntetőeljárást, attól viszont nem tartottak, hogy elrejtőzne vagy elszökne, hiszen azt az elmúlt hónapokban bőven megtehette volna.
Az ügyészég 800 millió forintos vesztegetéssel gyanúsítja Bige Lászlót, mondván, leértékelten adott el jó minőségű műtrágyát nagykereskedőknek, akik aztán azt piaci áron értékesítették tovább, a hasznon pedig osztoztak a vállalkozóval. Ezzel úgymond a saját cégét, a piacon vezető szerepet játszó Nitrogénművek Vegyipari Zrt.-t károsította meg. A társaság akkor közleményben állt ki az őrizetbe vett tulajdonos-vezető mellett.
Bige a büntetőeljárás másfél évvel ezelőtti kezdete óta tagadja, hogy törvénytelenséget követett volna el, szerinte az ügy hátterében az áll, hogy valakik tönkre akarják tenni és bagóért megszerezni a vállalkozásait. Egy korábbi interjúban azt mondta, hogy megüzenték neki, amennyiben nem hagyja el az országot, börtönben fog ülni. | Gazdaság: Bűnügyi felügyelet alatt marad Bige László | A nagyvállalkozó továbbra is csak engedéllyel, nyomkövetővel hagyhatja el birtokát. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210123_Bunugyi_felugyelet_Bige_Laszlo | 2021-01-23 08:35:00 | true | null | null | HVG |
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a közösségi oldalán emlékeztetett Magyar Péter korábbi sajtótájékoztatójára:
Olyan elgyötört arccal leült, és mondta, hogy őt figyelik az űrből is. Mindenki őt figyeli. Mindenki ott kémkedik. Holott mi a helyzet? Hát ő lehallgatta az asszonyt. Az új asszony lehallgatta őt. Ők lehallgatták az új asszonyt. Hát mi ez? Hát ezt még filmben se hinné el az ember, hát milyen emberek ezek?
- tette fel a költői kérdések sorát Menczer Tamás, aki elmondta, hogy neki két dolog még soha életében nem jutott eszébe: hogy lehallgassa a feleségemet, vagy hogy a felesége lehallgatja őt. engem. "Ezek ilyen emberek. És ez az ember akarja az országot vezetni" - válaszolta meg a kérdést a kormánypárti politikus, hozzátéve, hogy amiként eddig is minden ellenfelüket, úgy Magyar Pétert is le fogják győzni. | Magyar Péter szerint őt az űrből is figyelik | Pedig éppen ő hallgat le másokat: a feleségét és a volt barátnőjét is. Az ellentmondásra Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója hívta fel a figyelmet. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-lehallgatas-menczer-tamas | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Összesen 16 ingatlan értékesítésére írt ki – elvileg – nemzetközi és nyílt, egyfordulós pályázatot az V. kerületi önkormányzat a napokban. Az ingatlanok forgalmi értéke a tulajdonosi bizottság által tárgyalt értékbecslések alapján összesen mintegy 2,7 milliárd forint.
Az összellenzéki önkormányzati frakció vezetőjének Facebook-bejegyzéséből kiderült, hogy a pályázat eredetileg többfordulós lett volna, ám a fideszes többség ettől elállt. A pályázatok határideje november közepe, illetve vége, de még csak a napokban kerültek fel a hirdetmények az önkormányzat portáljára.
Az ellenzék kifogásolja a pályáztatás nyilvánosságát, azaz annak hiányát is, megjegyezve, hogy „a Belvárosi Önkormányzat esetében nyilván már annak is örülni kell, hogy egyáltalán hajlandók ingatlanértékesítésre pályázatot kiírni”.
A helyi fideszes többség ugyanis csak abba ment bele, hogy a Mai Belváros című önkormányzati lapban közzétegyék a felhívásokat, holott a nevében nemzetközi, nyílt pályáztatás lényege éppen az lenne, hogy az minél szélesebb körhöz, akár idegen nyelvű befektetőkhöz is eljusson a meghirdetett ingatlanok megvásárlásának lehetősége. Ennek érdekében – mint Kovács Alex Gábor írta – Csonka Krisztián bizottsági taggal együtt éppen azt kezdeményezték a Belváros tulajdonosi bizottságának október 20-i ülésén, hogy országos napilapban és kifejezetten ingatlan-hirdetésekkel foglalkozó weboldalakon is jelenjenek meg a pályázati kiírások. Ebbe azonban a többség nem ment bele, mondván az évek óta használaton kívüli, leromlott műszaki állapotban lévő helyiségekre enélkül is vadásznak a hazai és külföldi befektetők, akik az önkormányzati portálon, vagy a kéthetente megjelenő kerületi lapban megtalálják a felhívást, ezután pedig könnyedén kiválthatják angol és német nyelven is a befektetői tájékoztatókat.
Az eladásokat információink szerint már nyár végén felvetette a kerületvezetés. Ahogyan idén már két korábbi körben, úgy ezúttal is az önkormányzatot terhelő társasházi közös-, illetve állagmegóvási költségekkel indokolták az eladási szándékot, továbbá azzal, hogy ezen ingatlanok
„jellemzően több mint 10 éve üresen állnak”.
Noha a tulajdonos önkormányzat állította azt is, hogy az ingatlanokat többször próbálták bérbe adni, az elmúlt évtized alatt sikertelenül, az ellenzék szerint ennek a sikertelenségnek a hátterében éppen a titkolózó, és sok esetben korrupciós aggályokat is felvető pályáztatási mód állhat. Főként azért fogalmaztak meg forrásaink aggályokat, mert nem akármilyen ingatlanokról van szó.
Váci, Deák, Dorottya
A mostani körben az alábbi ingatlanokat, lakásokat, irodákat, üzlethelyiségeket adják el:
1. Két, a Deák Ferenc tér 3. alatt található irodahelyiséget is eladna a Belváros, amelyek közül az egyik 561 négyzetméteres, és minimális vételára 465 millió forint, a másik, földszinti helyiségé pedig 515 millió, ez utóbbi 621 négyzetméteres. A jelentkezési határidő november 30.
2. Két, a Dorottya utca 11. földszintjén található ingatlant is eladnának, melyek közül az egyik egy 85 négyzetméteres raktár, aminek minimális vételára 34 millió forint, a másik pedig egy 121 négyzetméteres irodahelyiség, amelytől minimum 61 millió forintért válna meg az önkormányzat. Ezekre az ingatlanokra november 19-ig lehet pályázni.
3. Három, a Semmelweis utca 9. alatti ingatlanban található irodahelyiségtől is szabadulna a belvárosi önkormányzat, ezek közül egy félemeleti iroda 266 négyzetméteres, és minimális vételára 160,9 millió forint, egy első emeleti, 201 négyzetméteres irodahelyiség minimum 121,6 millió forintot kóstál, míg az ingatlan második emeletén egy 291 négyzetméteres irodától válna meg a Belváros, minimum 180,4 millió forintért. A pályázati határidő november 30. ezek esetében is.
4. A Semmelweis utca 17-ben is megvételre kínál az V. kerületi önkormányzat egy első emeleti, 254 négyzetméteres irodahelyiséget, minimum 158,7 millió forintért. Ez utóbbiért is a hónap végéig lehet jelentkezni a befektetőknek.
5. Három ingatlantól válna meg az önkormányzat a Steindl Imre utca 7. számban. Az egyik egy 4. emeleten található, 181 négyzetméteres irodahelyiség, amelynek minimális vételára 124,9 millió forint, két másik, vélhetően egybenyitott ingatlan pedig szintén az emeleten található: egy 35 négyzetméteres iroda 18,2 millió forintra becsülve, a hozzá tartozó 54 négyzetméteres ingatlan pedig 28 millió forintos minimális vételáron. Míg az első, 181 négyzetméteres iroda esetében november 19. a pályázat határideje, az utóbbi, kisebb helyiségekért a hónap végéig várják a jelentkezőket.
6. Két hatalmas irodahelyiség is eladó a Zoltán utca 8. szám negyedik, illetve ötödik emeletén. Az alsó, 378 négyzetméteres iroda minimum 200 millió forintot ér az önkormányzat felkérésére készült ingatlanbecslés szerint, míg az V. emeleti, 198 négyzetméteres ingatlan 100,1 millió forintos irányáron találhat gazdára. A jelentkezési határidő ebben az esetben is november 30.
7. Két irodát eladna a Belváros a Váci utcában is, méghozzá a Váci utca 11/b szám alatti épületben. Az egyik, félemeleti irodahelyiség 414 négyzetméteres, és minimális vételára 356 millió forint, míg a másik, szintén félemeleti, 288 négyzetméteres iroda 247,6 milliós irányáron lett meghirdetve. A pályázati határidő november 30.
8. Információink szerint az eredeti, nyár végi előterjesztésben még nem szerepelt, ám az októberi 20-i zárt tulajdonosi bizottsági ülést követően mégis meghirdette az önkormányzat azt a 43 négyzetméteres üzlethelyiség, amely a Városház utca 16. földszintjén található, és amelytől 31,8 millió forintért válna meg az önkormányzat. A hirtelen eladási szándék valóban sürgős lehet, hiszen ebben az esetben is november 19. a pályázati határidő.
Ezeknek a jelenleg üresen álló ingatlanoknak az eladására, a pályázatok lebonyolítására mindegyik esetben a Dr. Sándor Ügyvédi Irodát bízta meg a tulajdonos önkormányzat, amely maga is érintett a kerületi ingatlaneladásokban. Még 2015-ben vásárolhatott ugyanis meg egy 237 négyzetméteres, Deák tér közeli ingatlant 78 millió forintért úgy, hogy ehhez képest az eladáshoz közeli napokban ugyanabban a házban két és félszeres négyzetméteráron kelt egy lakás piaci viszonyok között.
Vitatott ügyek
A Belváros vezetése nem először értékesíti a helyi köztulajdonban lévő ingatlanokat, sok esetben vitákat, és korrupciógyanút is felvetettek már ezek az ügyeletek. Nem lakás célú ingatlanok esetében ugyan rendszeresen pályázati úton is eladásra kínáltak jelentős értékű iroda-, vagy éppen raktárhelyiségeket, de idén eddig, a mostani pályázatot megelőzően már két körben értékesítették hirdetmény nélkül, jelentős bérlői kedvezménnyel az önkormányzat különböző, nem lakás célú ingatlanait.
A „belvárosi módszerként” híresült el az a helyi rendeletek által legalizált út, hogy valaki bérleti jogot szerez az önkormányzati lakásokban, üzlet-, vagy irodahelyiségekben, majd pedig egyetlen évvel később jelentős árkedvezményt kapva a becsült ingatlanárból, megvásárolja. Az önkormányzat ugyanis 30 százalékos kedvezménnyel adja az ingatlanokat olyan vállalkozásoknak, amelyek korábban már bérelték azt.
Ez utóbbi módszerrel pedig a Belváros fideszes vezetésű önkormányzata ezen a nyáron is 700 millió forint értékben adott el önkormányzati tulajdonban lévő kereskedelmi ingatlanokat. A 24.hu októberi cikke szerint több esetben ezúttal – ahogyan az elmúlt években már többször – is elég gyanúsak voltak ezek az üzletek, több ingatlant ugyanis úgy vehetett meg kedvezményesen a korábban ezeket bérlő cég, hogy a vállalkozás maga nem sokkal, akár pár nappal az eladás előtt cserélt gazdát. Így az új tulajdonos, aki korábban nem volt bérlő, élhetett az önkormányzatnál a bérlői kedvezménnyel és milliókat spórolhatott a belváros legforgalmasabb részein lévő ingatlanokon.
Ilyen volt például az Andor 06 Kft., amely a Dorottya utca 9-ben bérelt egy 484 négyzetméteres irodát 2013 óta. Ennek a cégnek 2019-ig egy 2019-ig a Lofthome Ingatlanforgalmazó nevű társaság volt a tulajdonosa, amelytől rövid időre megvette egy másik cég, hogy aztán június 11-én egy Gellért Globe nevű harmadik cég legyen a tulajdonos. Így szerezhették meg az irodát, jelentős, mintegy 88 millió forintos kedvezménnyel. De a portál cikke több más, legalábbis kérdéseket felvető eladást is sorolt a nyári eladások közül.
Ezt megelőzően pedig még az akkori Index írt arról, hogy januárban a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter által vezetett önkormányzat megszavazott egy másik nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére vonatkozó előterjesztést, noha az ellenzék akkor is közölte: több helyiség értékesítésével kapcsolatban felmerül a gyanú, hogy a valóságban nem felel meg a bérlői kedvezmény kritériumainak, a kormánypárt érdemben tárgyalni sem volt hajlandó az aggályokról. Az ügylettel Kertész Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda mai vezetőjének, azaz a kerületet sokáig vezető Rogán Antal bizalmasának köre nyerhetett, méghozzá úgy, hogy 15 millió forintért jutott egy értékes, Gerlóczy utca 3. szám alatti helyiséghez.
Az önkormányzati gyakorlat is régi, még a szintén fideszes Rogán Antal belvárosi polgármestersége idején alakult ki, és noha sokan, sokszor vetették fel a korrupciógyanús eladások esetleges büntetőjogi felelősségének kérdését is, 2016-ban bűncselekmény hiányában lezárták az V. kerületi ingatlanok áron aluli értékesítése miatt tett feljelentések után megkezdett nyomozást, más ügyekben pedig gyakorlatilag eljárás sem indult. | 2,7 milliárd forintnyi ingatlant adna el csendben a Belváros | 16 iroda- és üzlethelyiség értékesítéséről döntött a fideszes kerületi többség, amely abba már nem ment bele, hogy ezeket országos napilapban és ingatlanos portálokon is meghirdessék. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2020/11/13/2-7-milliard-forintnyi-ingatlant-adna-el-csendben-a-belvaros | 2020-11-13 10:21:01 | true | null | null | Telex |
A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést indít a legnagyobb ételfutároknál. A vizsgálat többek között a kiszállított ételek állapotára, a kiszállítási idő betartására, az árakkal kapcsolatos problémákra, valamint a fogyasztók kompenzációjára vonatkozik - jelentette be hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A közlemény szerint az utóbbi hetekben megnövekedett az ételfutárok tevékenységével kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszok száma. A jelzett problémák valamennyi nagyobb ételkihordó céget érintik, többek között a Woltot és a Foodorát is.
Jelentősebb problémaként fogalmazódott meg több esetben is, hogy az ígért kiszállítási határidőnél jelentősen később érkeznek meg az ételek, az árak feltüntetése nem egyértelmű vagy hibás, illetve hogy a kiszállítás nem megfelelő.
A nemzetgazdasági miniszter ezekre a panaszokra tekintettel, a fogyasztók védelme érdekében rendkívüli vizsgálatot rendelt el ezeknél a vállalkozásoknál.
A kormányhivatal próbavásárlással egybekötött ellenőrzése négy területre kiemelten fókuszál: a kiszállított ételek minőségének és állapotának megfelelősége (például kihűlt, kiborult, kifolyt, összerázódott, elázott); a jelzett kiszállítási idő betartása (például jelentős késéssel érkezett meg); az árakkal kapcsolatos problémák (például különböző jogcímeken történő többletdíjak felszámítása, így kiszállítási díj, szolgáltatási díj), valamint a fogyasztó kompenzációja (például fogyasztói sérelem esetén vállalnak-e kompenzációt, illetve azt ténylegesen biztosítják-e; visszakapja-e valójában a vételárat a fogyasztó végső esetben)
- sorolta a minisztérium.
A felsoroltakon túl az ellenőrzés kiterjed a cégek honlapján és általános szerződési feltételeiben található tájékoztatási kötelezettségekre.
Az NGM és a szakmai irányítás alatt álló kormányhivatal a magyar családok védelme érdekében határozottan fellép, jogsértés esetén pedig megteszi a szükséges intézkedéseket azért, hogy a vásárlók teljeskörűen és hatékonyan élhessenek fogyasztói jogaikkal. | Rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzés indult az ételfutároknál | Az utóbbi hetekben megnövekedett az ételfutárok tevékenységével kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszok száma. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/hazai-gazdasag/2024/11/rendkivuli-fogyasztovedelmi-ellenorzes-etelfutarok | null | true | null | null | BOON |
Végrehajtási eljárást kezdeményezett az Origo ellen Jámbor András, Józsefváros és Ferencváros szikrás országgyűlési képviselője - írta meg a Párbeszéd közlése alapján a hvg.hu. A politikus korábban sajtó-helyreigazítási pert nyert a portál ellen, amely többször is valótlanságokat állított a képviselőről és mozgalmának tagjairól.
A Fővárosi Ítélőtábla a kérelemnek helyt adott, az Origot helyreigazításra és a perköltség megfizetésére kötelezte, de ennek azóta sem tett eleget.
Jámbor azért fordult a bírósághoz, mert a kormányközeli lap februárban azt írta róla és a Szikra más tagjairól, hogy pedofil bűncselekményeket követnek el és pedofil bűnözőket fedeznek. | Jámbor András nekiment az Origonak | A kormányközeli portál a bíróság ítélete ellenére, nem hozta le a politikust érintő helyreigazítást. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/jambor-andras-nekiment-az-origonak/439618 | null | true | null | null | Hírklikk |
Az [origo] is figyelemmel követte az elmúlt időszakban azt az ügyet, amelyben Lippai László színművész ötmilliós Honda CR-V-je, amely egy 30 ezer forintos bírságból kamatokkal és illetékekkel 61 ezer forintosra duzzadt adósság miatt került kalapács alá. A gépkocsit végül 570 ezer forintért vitte el a vevő.
A tavalyi év végén a kamara rendkívüli sajtótájékoztatón informálta a közvéleményt a kirobbant botrányról, akkor a kamara elnöksége titkára, Schmidt Zoltán elmondta, az ügyben a felügyeletet ellátó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is haladéktalan tájékoztatást kért, a kamara pedig bekérte az iratokat az érintett végrehajtótól.
Schmidt Zoltán megkeresésünkre a következőket közölte: megérkezett a fegyelmi bíróság felfüggesztő végzése, a kamara ezt a tényt tudomásul vette. A végzés nem jogerős, ellene fellebbezéssel lehet élni, ám a jogszabály szerint ettől függetlenül, a tevékenység nem végezhető tovább, azzal le kell állni.
Ennek okán a kamara tartós-helyettest nevez ki Zoltán Ákos helyett, ez a procedúra jelenleg folyamatban van. A végrehajtási törvény szerint a bíróság szóbeli, illetve írásbeli figyelmeztetésben, továbbá pénzbírságban részesítheti a végrehajtót, a legsúlyosabb büntetésként pedig hivatalvesztéssel is sújthatja. Végrehajtó felfüggesztése egyébként nagyon ritka, nem mindennapos a kamara életében - utalt rá a kamara elnökségi titkára. | A kamarához is megérkezett a Lippai-ügy végrehajtójának felfüggesztése | Megérkezett a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarához a fegyelmi bíróságnak azon végzése, amely az úgynevezett Lippai-ügy végrehajtóját, Zoltán Ákost nem jogerősen felfüggesztette hivatása gyakorlásából. A kamara elnökségi titkára, Schmidt Zoltán az [origo]-nak elmondta: bár a végzés ellen fellebbezéssel élhet az érintett végrehajtó, ám tevékenységét egyelőre nem végezheti, így az ügyek ellátására a kamara tartós-helyettest nevez ki; a procedúra jelenleg folyamatban is van. | null | 1 | http://www.origo.hu/jog/lakossagi/20130313-a-kamarahoz-is-megerkezett-a-lippaiugy-vegrehajtojanak-felfuggesztese.html | 2013-03-13 09:00:00 | true | null | null | Origo |
Az orosz-ukrán háború kitörését követően a brüsszeli nyugati politika egyből az orosz gáz ellen fordult. A magyar kormánynak köszönhetően sikerült elkerülni azt, hogy Brüsszel szankcióval sújtsa az orosz gáz behozatalát. Ennek ellenére a további brüsszeli nyomás arra irányul, hogy Ausztria mellett Magyarország is váljon le 2027-ig az orosz vezetékes gázról.
Az Európai Parlament 2024. október 9-i ülésen, ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnök a soros magyar elnökség programját kívánta megmutatni, a Európai Bizottság elnök asszonya, Ursula von der Leyen azzal támadta, hogy Magyarország annak módját keresi, hogyan tarthat fenn továbbra is gazdasági kapcsolatot Oroszországgal, pedig szerinte nem "a piszkos orosz fosszilis anyagokhoz kell ragaszkodnunk".
Vagyis a brüsszeli elhibázott energiapolitika azt várja el tőlünk, hogy 2027-ig a földrajzi és infrastrukturális adottságaink ellenére váljunk le a számunkra megfizethető, megbízható orosz vezetékes gázról, amely támogatja energiabiztonságunkat.
Az eddigi magyar energiapolitikai lépések teszik lehetővé azt is, hogy az ukrán gázszállítás esetleges év végi leállítása nem érinti Magyarországot, mivel a megépült Török Áramlaton keresztül déli irányból továbbra is biztosítható Magyarország gázellátása. Fontos azt is kiemelni, hogy a brüsszeli állításokkal ellentétben a magyar energiapolitika, illetve az energiadiplomácia élen jár a beszerzési portfólió diverzifikálásában, megállapodásaink vannak Azerbajdzsánnal, Törökországgal és Katarral, így jelentősen csökkent az egyoldalú függőségünk.
A bizottság elnök asszonyának tehát ahelyett, hogy a magyar energiapolitikát támadná, érdemes lett volna előbb a saját portáján, illetve más EU-s országokban körbenéznie. Azt lehetne ugyanis gondolni, hogy legalább a saját politikai ideológiájuk alapján következetesek, és nem alkalmaznak velünk szemben kettős mércét, hanem maguktól is hasonlók az elvárásaik. Annak ellenére, hogy az Európai Parlament április elején megszavazta azt a jogszabályt, amely alapján az európai kormányoknak lehetőségük van arra, hogy ideiglenesen megakadályozzák az Oroszországból és Belorussziából induló gázimportot annak ellehetetlenítésével, hogy az orosz cégek a kereskedelmi tevékenységük érdekében európai gázinfrastruktúra-kapacitásokat kössenek le, a leginkább az orosz LNG-vel érintett nyugati uniós tagok, így Spanyolország, Franciaország és Belgium érdemben nem reagált erre a lehetőségre. Sőt éppen ellentétes gyakorlatot követnek, növelve az orosz LNG-behozatalukat. S már - ahogy a Financial Times is írja - a francia energiaügyi miniszternek, Agnes Pannier-Runachernek kellett felhívni a figyelmet arra, hogy szigorúbban kellene az ezen országokba irányuló orosz szállításokat ellenőrizni.
Mi ez a nyugati hipokrízis és kettős mérce Magyarországgal szemben?
Érdekes következtetéseket lehet levonni a Reuters, a CREA (Center for Research and Clean Air), a Statista Research Development, illetve az IEEFA (Institute for Energy Economic and Finance Analysis) kutatásai alapján.
Az orosz-ukrán háború kitörése, az Északi Áramlat vezeték felrobbanása, valamint a brüsszeli szankciós politika következtében a háború előtt Európába irányuló körülbelül 200 milliárd köbméter orosz gázimport kiesett, amely Európa éves gázfelhasználásának mintegy 37 százalékát fedezte, és mára az orosz vezetékes gáz az európai felhasználás mindössze 9,5-10 százalékát teszi ki. De nem így az orosz LNG. Az orosz LNG a háború kitörését követően is zavartalanul közlekedik elsősorban Spanyolország, Belgium és Franciaország kikötőibe, és ezek az országok nem is jelezték, hogy élni fognak az Európai Parlament által elfogadott fenti új jogi lehetőséggel. A felsorolt három ország vásárolja fel az Európába irányuló orosz LNG-szállítmányok 87 százalékát. Spanyolország, amely a háború kitörése előtt nem importált orosz vezetékes gázt, és amelynek az egyik legnagyobb európai LNG-befogadóterminál kapacitása van, a legnagyobb újraexportálója lett az tengeren érkező orosz gáznak.
Franciaország csak az év első felében már több mint 600 millió eurót fizetett ki Oroszországnak. Franciaország annak ellenére, hogy éves gázimportigénye fokozatosan csökken, az első fél évben gyakorlatilag megduplázta Oroszországból származó LNG-beszállítását. A franciák ezt azzal indokolják, hogy a francia energiamultinak, a TotalEnergiesnek, amely húszszázalékos részesedéssel rendelkezik a Novatek tulajdonában lévő észak-szibériai Yamal LNG orosz vállalkozásban, 2032-ig van szerződése az oroszokkal évi négymillió tonna LNG vásárlásra.
Az orosz LNG nemcsak hogy továbbra is közlekedik Európába, hanem volumene folyamatosan növekszik; ami azt is jelenti, hogy csak idén a 2023-as bázishoz képest további 11 százalékos a növekedés. A növekedés részben a kedvező árnak - tavaly a Novatek csökkentette az európai szállítmányainak árát reagálva arra, hogy máshol a szállítmányait nem vették át -, részben pedig annak köszönhető, hogy a Gazprom a kiesett vezetékes mennyiséget a Portovaya LNG projekt kitermelésének növelésével és exportálásával kívánja csökkenteni.
A kutatóintézetek számításai szerint a korábban kiesett orosz vezetékes gázmennyiség több mint 12 százaléka már LNG formájában érkezik Európába. Vagyis 2023-ra az orosz LNG EU-ba irányuló volumene a 2021-es 16 milliárd köbméterről 22 milliárd köbméterre nőtt, ami több mint 37 százalékos növekedés. 2024-ben pedig további 11 százalékkal nőtt a 2023-as bázishoz képest. Ezzel a növekedéssel az orosz LNG uniós piaci részesedése elérte a 7,5-8 százalékot, és ez azt jelenti, hogy a vezetékes orosz gáz 9,5-10 százalékos részesedésével a orosz gázimport elérte a 17-18 százalékos részesedést az EU-ban. Vagyis elérte a korábbi, háború előtti arány felét. Jelentős részben ez járult hozzá ahhoz, hogy Oroszország 2023-ban a negyedik legnagyobb LNG-exportőrré vált (az USA-t, Ausztráliát és Katart követően) a világban, Európában pedig Amerikát követően a második beszállító, megelőzve Katart.
Az orosz LNG-ért Európa országai az első fél évben már több mint 3,5 milliárd eurót (azaz mintegy 1400 milliárd forintot) fizettek, amelynek 87 százaléka - amint korábban jeleztük - spanyol, francia és belga kikötőkbe érkezett.
Ha csak pusztán gazdasági logikával kívánjuk a kérdést megközelíteni, akkor a nyugati országok orosz LNG-kereskedelmével kapcsolatos magatartása még érhető is lenne, hiszen olcsó és megbízható (az útvonal biztonságosabb és rövidebb, a mint közel-keleti útvonal) energiaforrást szereznek be, és azt felhasználni, illetve jó áron eladni (reexportálni) akarják. Ezen országok - Spanyolország, Belgium, Franciaország - földrajzi és infrastrukturális körülményeik miatt eleve nem voltak beszerzői (vagy csak minimális szinten) az orosz vezetékes gáznak. Vagyis gazdasági értelemben racionálisan járnak el. És ezzel nincs probléma. De azonfelül, hogy Magyarország is a gazdasági semlegesség alapján ugyanígy látja a gazdasági racionalitást, mint tengertől elzárt ország, még ki is van szolgáltatva a meglévő beszállítási útvonalaknak.
A probléma tehát éppen az, hogy ugyanezen nyugati országok, amelyek saját érdekükben gazdaságilag racionálisan járnak el, Brüsszellel karöltve politikai-ideológiai köntösbe bújtatva nyomást helyeznek a földrajzi/infrastrukturális okokból kiszolgáltatottabb Magyarországra és Ausztriára, hogy váljon le a vezetékes gázról, mondván, ha nem válik le, akkor ezzel az oroszokat finanszírozza.
De hát éppen a nyugat-európai LNG kereskedelmi logika az, amely nem is kiszolgáltatottságból, hanem üzleti megfontolásból csinálja ezt!
Vagyis a brüsszeli hipokrízis, amely kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben az orosz energiakereskedelem tekintetében, egyrészt azt mondja, hogy amit nekünk lehet, azt nektek nem, másrészt mi nyereségre tehetünk szert, ha nem is vagyunk kiszolgáltatva, ti pedig nem. Ez elfogadhatatlan, és ugyanakkor támadja Magyarország gazdasági semlegességét, energiaszuverenitását, energiabiztonságát és az európai energiaszolidaritást is.
A szerző az Alapjogokért Központ energiapolitikai tanácsadója | Pörög az orosz LNG-gázüzlet | Merő képmutatás az EU egész szankciós politikája. Az orosz gázt ugyanis nem vezetékeken, hanem LNG-n keresztül veszik meg Putyintól. Képmutatás a köbön. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/10/porog-az-orosz-lng-gazuzlet | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Horváth György, a veszprémi városháza sajtószóvivője sajnálatosnak nevezte az esetet a délután tartott sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Bár az okmányirodán mindössze egy gépjármű-ügyintéző maradt, a polgármesteri hivatal gondoskodni fog a zavartalan működésről. Szerdán egész nap zárva volt az iroda, ezért pénteken 13 óráig ügyfélfogadást tartanak – tette hozzá. A nyomozás lezárultával Debreczenyi János polgármester átfogó belső ellenőrzést rendel el az okmányirodán. A szóvivő közölte azt is, hogy a nyomozás eredményétől függően a későbbiekben dönt a város vezetősége arról, hogy – ha szükségessé válik – milyen munkajogi lépéseket tesz a gyanúba keveredett munkatársakkal szemben.
A rendőrség tegnap tizenöt tanút hallgatott ki. A tizenkét előállított közül kilenc esetében hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt folyik eljárás, három embert pedig hivatalos személy megvesztegetésével gyanúsít a rendőrség – olvasható a hatóság közleményében. | Veszprémi tisztviselőket állítottak elő | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/veszpremi-tisztviseloket-allitottak-elo | 2010-03-25 16:29:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ezzel a kocsival volt, amikor a rendőrök szombaton 20 óra 45 perc körül intézkedés alá vonták a Fábián utcában. A Békési Rendőrkapitányság egyedi azonosító jellel visszaélés bűntett gyanúja miatt büntetőeljárást indított ellene. | Más rendszámtábláját szerelhette fel az autóra | A gyanú szerint egy másik járműre kiadott rendszámtáblát szerelt fel az autójára egy férfi Békésen. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/rendszamtabla-bekes | null | true | null | null | BEOL |
Heintz Tamás a dohányzásellenes törvény egyik kidolgozója kedden nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy a törvény 2012-es hatályba lépése után a Parlamentben is megtiltják-e a dohányzást a képviselőknek.
A Független Hírügynökség szerint Heintz Tamást nem tudta megmondani, mi lesz a sorsa az országházi dohányzónak. A képviselő szerint a Parlament nem vendéglátóipari egység, de megjegyezte, hogy az szivarszoba, és a szivarszobákban a jövőben lehet majd dohányozni.
A Parlament valóban nem vendéglátóhely, de az is biztos, hogy nem szálloda. A kedden elfogadott törvény szerint a szivarszobák csak "a kereskedelemről szóló törvény szerint szálláshelynek minősülő, jogszabály alapján szállodaként üzemeltetett közforgalmú intézményben" maradhatnak meg. A törvény minden munkahelyen és közforgalmú intézményben is tiltja, hogy zárt térben dohányzóhelyet jelöljenek ki.
Az a kérdés, hol cigarettáznak a jövőben a dohányzó parlamenti képviselők az Országházban - jegyezte meg Heintz Tamás, hozzáfűzve: "az a tervünk, hogy minél többüket megpróbáljuk rávenni az egészséges életmódra és a dohányzás abbahagyására". Arra a felvetésre, kívánja-e kommentálni, hogy számos országgyűlési képviselő - pártállástól függetlenül - rendszeresen cigarettázik a Parlament erkélyein, úgy reagált, "más életéhez semmi közöm nincs".
Emlékezetes, hogy a parlamenti dohányzót 2007-ben a British American Tobacco (BAT) dohánycég újította fel. A cég nagy hatásfokú elszívókat szerelt fel és drága bőrfotelekkel, kanapékkal, asztalokkal, székekkel, sárgaréz hamutartókkal rendezte be a helyiséget. Az Országgyűlés gazdasági hivatalának vezetője akkor azt mondta, hogy közpénzt nem fordítottak a felújításra, a nemzetközi dohánycég pedig azt közölte: a beruházás támogatása egyszeri donáció, ami nem kötődik semmiféle lobbi, reklám vagy szponzorációs szándékhoz.
A Parlamentben az év elején tiltotta meg az ülésterem melletti folyosón a dohányzást Kövér László házelnök. Ezzel eltűntek a folyosókra telepített elszívók is, amelyeket szintén a BAT szerelt fel, és helyettük dohányozni tilos táblák jelentek meg. | A képviselők cigizhetnek a Parlamentben? | A képviselők cigizhetnek a Parlamentben? - A parlamenti dohányzó szivarszoba, bár nem szállodában van. 2007-ben a BAT újította fel. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/04/27/parlamenti_dohanyzas/ | 2011-04-27 10:02:00 | true | null | null | Index |
Azori-szigeteken üléseztek a megyei elnökök | Budapest — Pénzt és időt nem kímélve, a távoli Azori-szigeteken üléseztek a megyei közgyűlések elnökei a múlt héten. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/azori-szigeteken-uleseztek-a-megyei-elnokok-2073553 | 2011-12-02 18:31:00 | true | null | null | Blikk |
|
Négy új és egy régi törvénytervezettel akarja útját állni a korrupciónak a kormány. Felállítanának egy új hivatalt, amely keményen bírságolná a korrupt tisztviselőket, ugyanakkor megvédené, sőt fizetné azokat, akiknek a feljelentése nyomán más lebukik. Etikai kódexeket íratnának a nagyobb közhivatalokkal, és a mostaninál szigorúbban szabályoznák a lobbisták tevékenységét is.
Négy új és egy régebbi törvénytervezet alkotja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) korrupcióellenes törvénycsomagját, amelyet még idén szeretne elfogadtatni az Országgyűléssel a kormány. A tárca honlapján olvasható elképzelésekről a múlt héten megkezdődtek az egyeztetések, a minisztérium kedden szakmai fórumot is tart az IRM épületében. Az új jogszabályok, a terv szerint legkésőbb 2009. október 1-jétől lesznek hatályosak.
Vizsgálnak és védenek
A négy törvénytervezet egyike egy teljesen új, és a tervek szerint a mindenkori kormánytól független, önálló költségvetési szervezet, a Közérdekvédelmi Hivatal felállítását (KH) kezdeményezi. Ennek fő feladata a korrupciógyanús ügyek kivizsgálása, valamint a különféle információkat bejelentők védelme lesz. Elnökét és annak helyetteseit kilenc évre választja majd a parlament a köztársasági elnök és a miniszterelnök közös javaslatára, egyszerű többséggel.
A KH széleskörű vizsgálati jogköröket kapna. Az általa indított eljárás során bárkit kihallgathatna, bármilyen adatot bekérhetne, a Fővárosi Bíróság engedélyével bármely helyszínt átkutathatna, az ott talált iratokat megnézhetné, azokat lemásolhatná. A KH bevonhatná eljárásába a rendőrséget, az ügyészséget és együttműködhetne velük.
Fontos feladata lesz az új hivatalnak azok védelme is, akik valamilyen korrupcióra utaló információval megkeresik. A bejelentők védelmét szabályozó törvénytervezet kiindulópontja az, hogy nem érheti semmiféle hátrány azt, aki információt juttat el a hivatalhoz. A hivatalnak lehetősége lenne arra, hogy a korrupt munkaadójukat feljelentő dolgozókat havi fizetésük felével támogassa, amíg a feljelentett munkaadó ellen nem hoz jogerős ítéletet a bíróság.
Jutalmaz és büntet az új hivatal
Az információszerzést a KH úgy ösztönözné a törvénytervezet szerint, hogy anyagilag érdekeltté tenné a bejelentőket a korrupció feltárásában. A kivizsgált ügyek végén ugyanis bírságolna a hatóság, a büntetés 10 százalékát pedig megkapná a bejelentő. Hogy elejét vegyék a nyakló nélküli, alaptalan feljelentgetéseknek, a KH azt is megbírságolhatná, akinek a bejelentése végül alaptalannak bizonyult és kiderül, hogy szándékosan hazudott. A büntetés ebben az esetben 10 és 150 ezer forint között lenne.
Az érdemi információt nyújtók azonban igen jól járhatnak a bejelentők védelmét szabályozó törvénytervezet szerint. A korrupción kapottak bírsága ugyanis legalább ötszázezer forint lenne. A bírság pontos összegét úgy határoznák meg, hogy kiszámolják, mekkora előnye származott volna valakinek a másik lefizetéséből, és ezt a számot megszorozzák hárommal. Tehát minimum az 500 ezer forint 10 százalékát kapnák a bejelentők, de könnyen lehet, hogy ennél jóval nagyobb összeg üti majd a markukat.
Az adatgyűjtés megsegítésére egy online bejelentő-rendszert is kidolgoznának. Emellett a Közérdekvédelmi Hivatal jogi tanácsadást, szükség esetén jogi képviseletet is biztosítana a bejelentőknek. Az új szervezet feladata lenne antikorrupciós képzések és kampányok szervezése, valamint ajánlások kidolgozása a különféle foglalkoztatási szervezetek számára.
Etikai kódex igen, ajándék nem
Szintén a KH feladata lenne, hogy szakmai segítséget nyújtson azoknak az etikai kódexeknek a kidolgozásához, amelyeket a korrupcióellenes törvénycsomag harmadik jogszabálytervezete ír elő. Mivel a közszférában jelenleg nincs egységes etikai kódex, ezért a koncepció szerint az Országgyűlés felkéri az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az Állami Számvevőszék elnökét, a legfőbb ügyészt, a kormányt, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy a 2009. december 31-ig dolgozzanak ki etikai kódexeket a közszféra intézményei számára.
A tervezet szerint országgyűlési határozatba kell foglalni olyan "minimum-elvárásokat" a közszférában dolgozókkal szemben, mint a "becsületesség, elfogulatlanság, pártatlanság, pártsemlegesség, tárgyilagosság, tisztességesség". A leendő jogszabály szerinti etikai kódexeknek tiltaniuk kell az ajándékok elfogadását, "haladéktalan bejelentés mellett". Kivéve "a csekély értékű - befolyásolásra alkalmatlan - ajándékot".
Fényképes igazolvány a lobbistáknak
A korrupcióellenes törvénycsomag negyedik jogszabálytervezete a lobbisták tevékenységét szabályozná, ennek érdekében több ponton módosítaná a meglévő 2006-os törvényt. Az érdekérvényesítés minél nagyobb átláthatósága érdekében a döntéshozó szervek tisztségviselőinek nemcsak a lobbisták tevékenységéről kellene beszámolniuk, hanem minden más szervezettől, akár gazdasági társaságoktól, társadalmi szervezettől, szakszervezettől vagy egyháztól érkező befolyásolási törekvésről is.
A lobbistákról nyilvántartást kell majd vezetni, az érdekérvényesítők fényképes igazolványt kapnak a terv szerint. Pontosan szabályoznák, hogy ki nem lehet lobbista: párttisztviselők, országgyűlési és EP-képviselők, állami és önkormányzati vezetők, képviselőtestületi tagok, költségvetési szervek tisztségviselői, igazságügyi alkalmazottak, állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek, valamint közalapítványok tisztségviselői.
A jogszabály egyúttal ellátná azon lobbisták érdekvédelmét is, akik valamely szervezet részéről törvénytelenséget tapasztalnak, és azt közlik is a hivatallal.
Régi tervezet a pártfinanszírozásról
A négy jogszabály mellet az IRM korrupcióellenes törvénycsomagjának része az a 2007-ben kidolgozott - és az ellenzék által elutasított - törvényjavaslat is, amely megreformálná a pártfinanszírozást. Ennek legfontosabb elemei között van, hogy a jövőben a pártok nem fogadhatnának el adományt a gazdasági szférától.
A javaslat a választók általi támogatást kifejezetten honorálja azzal, hogy a magánszemélyektől kapott - a minimálbér kétszeresét meg nem haladó - hozzájárulásoknak megfelelő, további állami támogatást biztosít a pártok részére. Tehát az állam minden választói forinthoz egy állami forintot tehetne hozzá.
Emellett kiterjesztenék a számviteli törvényt a pártok könyvvezetésére és beszámoló készítésére is (ezzel eleget téve az Állami Számvevőszék évek óta szorgalmazott javaslatának). Továbbá minden kampányköltséget csak egy olyan kampányszámlán keresztül lehetne kifizetni, amely a nyilvánosság számára is megismerhető. | Fizetést, ügyvédet és jutalmat is kapnának a korrupciót bejelentők | Négy új és egy régi törvénytervezettel akarja útját állni a korrupciónak a kormány. Felállítanának egy új hivatalt, amely keményen bírságolná a korrupt tisztviselőket, ugyanakkor megvédené, sőt fizetné azokat, akiknek a feljelentése nyomán más lebukik. Etikai kódexeket íratnának a nagyobb közhivatalokkal, és a mostaninál szigorúbban szabályoznák a lobbisták tevékenységét is. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/03/az-igazsagugyi-miniszterium-korrupcioellenes-torvenycsomagja | 2009-03-02 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A cikk a DemNet támogatásával készült el.
Tavaly 114 milliárd forintot fizetett a magyar állam az M5-ös és M6-os autópályák tulajdonosainak. Ezek a legdrágább magyarországi köz- és magánszféra közti koncessziók, avagy a közismertebb angol rövidítéssel ppp-szerződések. Ezt a liberális közgazdászok szerint előnyös konstrukciót a 2002-2010 közötti MSZP-SZDSZ kormányok alkalmazták, és az Európai Unió is erőltette: az elmélet szerint a magáncégek költséghatékonyabban és gyorsabban tudják a beruházásokat megvalósítani, jobb minőségben végzik el a karbantartást, és ezáltal az adófizetők is jobban járnak. A politikusok számára a ppp-konstrukciók fő előnye, hogy úgy tudnak beruházásokat megvalósítani, hogy az nem terheli azonnal az államkasszát.
A ppp nem egy túl bonyolult konstrukció, tulajdonképpen arról van szó, hogy egy cég megvalósít egy tipikusan állami beruházást, majd viszonylag hosszú ideig, akár több évtizedig üzemelteti azt, és ezt éves részletekben fizeti ki az állam. Ez nem növeli az államadósságot, de tulajdonképpen csak egy könyvelési trükkről van szó: az Eurostat ezt nem számítja bele az eladósodottságba, a valóságban azonban ez is ugyanolyan adósságteher, mintha állampapírok kibocsátásából finanszírozták volna a beruházást.
Az első körben 1994-ben koncesszióba adott M5-öst az osztrák Bau Holding AG, a francia Bouygues S.A. és Colas S.A. közös cége építette meg Kiskunfélegyháza és a szerb határ között. Ekkor még koncessziónak hívták a ppp-t, és ez előnyösebb volt az államnak: nem kellett fizetnie érte, a cég útdíjat szedhetett – 35 év után járt volna le ez a joga, utána az állam kapta volna meg. Az útdíj azonban olyan magas volt, hogy alig használta valaki a sztrádát, a párhozamos 5-ös út terhelése óriási volt. Ezért úgy döntettek, hogy 2004-től bevonják a matricás rendszerbe a sztrádát, és ezért cserébe évi 17 milliárdot fizet az állam, és még közel 40 százalékos részesedést is vett. Ezt követően körülbelül 100 milliárd forintért lett volna opciója a magyar államnak megvenni a maradék 60 százalékot, de ehelyett inkább nyomott áron, becslések szerint 21 milliárd forintért eladta a részesedést a külföldi tulajdonosoknak, és évente nagyjából 35 milliárd forintot fizet 26 éven keresztül rendelkezésre állási díjként. Nem igényel bonyolult számítást, hogy ez borzasztó ügylet volt, hiszen három év rendelkezésre állási díjából kijött volna a teljes vásárlás.
Az M6-os sztráda pedig az MSZP-SZDSZ kormányok valószínűleg legrosszabb beruházása volt: különösen Szekszárdtól délre olyan gyér a forgalom, mint egy másodrendű főúton.
A projektet azért erőltették, mert Pécs 2010-ben Európa kulturális fővárosa lett, és abból indultak ki, hogy ehhez kell autópálya is, pedig például Tallinn vagy Riga is kiválóan meg tudta ezt az eseményt szervezni enélkül. A másik hibás elgondolás az volt, hogy az autópálya biztosan elhozza a fejlődést – sajnos Tolna és Baranya azóta sem nagyon zárkózik fel, egyetlen igazán nagy beruházás sem valósult meg ebben a leszakadó térségben.
A ppp mellett az elszálló államháztartási hiány és az EU túlzottdeficit-eljárása miatt döntöttek. Érdemes Kóka János megmosolyogtató indoklását elolvasni 2007-ből – nem igazán látszik, hogy az elvárt hatások akár töredéke teljesült volna. Az erre szakosodott európai tanácsadó cégek bármilyen projekthez gyártanak megalapozó tanulmányokat, ezeket az M6-hoz is elkészítették. A beruházás megkoronázása volt a négy dombba fúrt alagút, amelyeknek azóta is csodájára jár az ország.
Az állam éves fizetési kötelezettségének nagyságát jól illusztrálja, hogy a tavaly e-útdjból és e-matricából befolyt 315 milliárd forintból 114 milliárdot kellett a két autópálya ppp-szerződéssel érintett 359 kilométerére fordítani. Tehát a teljes útdíjbevétel 36 százalékát a díjköteles hálózat 15 százaléka vitte el.*Tavaly a fuvarozóknak 2449 kilométeren kellett használatarányos útdíjat fizetni, e-matricát (ami 85 milliárd bevétel a teljesből) csak nagyjából 1380 kilométerre kellett váltani. Ha azt is megnézzük, hogy ezeken a ppp-s szakaszokon mekkora a forgalom, még nagyobb az aránytalanság: tavalyi számításunk szerint az M6-os évi 50 milliárd veszteséget termel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvi 54 milliárdot keres az állam az M1-es autópályán, mégis majd szétesikA teherautók használatarányos útdíjából idén már 230 milliárdot is beszedhetnek, míg a személyautók e-matricáiból 70 milliárd forint folyhat be.
Összegyűjtöttük a 2010 és 2018 között a költségvetési adatokat, hogy megnézzük, mennyit fizetett a magyar állam az M5-ös és M6-os autópályákért, és ezt összehasonlítottuk az üzemeltető cégek árbevételeivel. Az elmúlt kilenc év alatt az állam 941,5 milliárd forintot fizetett ki a ppp autópályák rendelkezésre állási díjaira, ebből 200,6 milliárd áfaként visszafolyt a költségvetésbe. Érdekes módon viszonylag jelentős eltérések vannak a költségvetési kimutatások és a céges bevételek között egyes években, összességében pedig a cégek árbevétele 12,6 milliárddal volt magasabb, mint az állam által átutalt összegek, talán a pihenőhelyek üzemeltetőitől jutottak még forrásokhoz.
Érdemes megnézni az üzemeltető cégek pénzügyi adatait alaposabban is! Egészen elképesztő, hogy az üzemi eredmény a teljes árbevétel felét tette ki az elmúlt kilenc évben*Egészen pontosan 48,64 százalékát.. Az osztalék összegéről nem volt minden évben minden cégnél információ, de a fellelhető adatok alapján a profitból 76,3 százalékot ki is fizettek osztalékként a tulajdonosoknak. A nyereség egy további jelentős részét is a tulajdonosok kaphatták, hiszen voltak olyan kölcsönök, amit a tulajdonosoknak ebből fizettek. Azt is megnéztük, hogy az elszámolt értékcsökkenés összege csupán évi 25-35,1 milliárd között alakult: ez az az összeg, amivel a számviteli szabályok szerint csökken a beruházás értéke az elhasználódás következtében – ennek sokszorosa az éves rendelkezésre állási díj.
Az Állami Számvevőszék többször vizsgálta az autópályás ppp-szerződéseket, és sok kritikát megfogalmazott, de azt nem számszerűsítette, hogy mekkora kár érhette a magyar államot. Ezt mi kétféleképpen becsültük meg:
Megnéztük, hogy az üzemeltető cégek mekkora adózott eredményt értek el, és ennek 3 százalékos inflációval növelt értékét vettük figyelembe a koncessziós szerződések lejáratáig. Az autópálya-üzemeltetésről nehéz feltételezni, hogy az állami Magyar Közút érdemben rosszabbul, kevésbé hatékonyan végezné. Az autópálya építését pedig az itthon megszokott vállalatok végezték. Ráadásul a cégek biztosan magasabb kamattal kapnak csak finanszírozást, mint a magyar állam. Így összességében a vállalkozásoknál keletkező adózott eredmény szinte biztosan a magyar állam zsebében maradt volna, ha saját maga építi meg és üzemelteti a szakaszokat. Így számolva 99 milliárd forint az eddigi veszteség, 2019-től a szerződés lejáratáig pedig – a trendeket figyelembe véve – további 435 milliárd forinthoz jutnak a cégek. Ebből tehát az következik, hogy a magyar állam 534 milliárd profitot enged át a két autópálya ppp-szerződéseivel a beruházó külföldi cégeknek a futamidő végéig.
Az építési és az M5 esetében a beruházási*Az M5-ös esetében a Raiffeisen 2008-ban 28,7 milliárd forintot fizetett a 39,5 százalékos részesedésért, ebből értékeltük fel az egész projektet. Az M6-os első szakasza esetében sajtóinformációt, második és harmadik szakaszánál a koncessziós szerződés adatait vettük figyelembe.
költségekből kiindulva kiszámoltuk, hogy a koncessziós szerződések időtartama alatt*A későbbi évekre 3 százalékos inflációval növelt rendelkezésre állási díjakat vettünk alapul. mennyibe került volna, ha az állam hitelfelvételből finanszírozta volna a projekteket. Ehhez azt vettük figyelembe, hogy az azóta eltelt időben mekkora átlagos kamatot fizetett az Államadósság Kezelő Központ, 2019-től pedig 3 százalékkal kalkuláltunk. A fenntartásra a Magyar Közút éves beszámolója alapján azzal számoltunk, hogy egy kilométer éves díja 11 millió forint körül alakul*Nagyságrendileg ennyibe kerül az M6-os középső szakaszának üzemeltetése, amit egy külön cég, az M6 Tolna Üzemeltető Kft. végez. Ez 2018-ban 707 millió forint árbevételt mutatott ki a 65,1 kilométeres szakasz üzemeltetésére. , ennek az értékét vettük az inflációval növelve minden évre – ez ráadásul durván felülbecsli a fenntartási költségeket, mert a 11 millió forint harmadát az értékcsökkenés teszi ki. Mindezeket figyelembe véve, ha hitelből épült volna a sztráda, az állampapírok átlagos hozamát kellett volna megfizetni, a ppp-szerződésekkel azonos törlesztési idővel, 2019-től 3 százalékos inflációval és kamattal számolva.
Az egyes években így nézett volna ki a különbség a hitel és a ppp-konstrukció között:
Számításaink szerint, ha az M5 és M6 projekteket hitelből valósítja meg a kormány annak idején, akkor 2853 milliárd forintot, a mai magyar GDP 7 százalékát takarította volna meg. 93 milliárd forint híján
ez annyi, mint az államosított magánnyugdíjpénztári vagyon.
Úgy is megközelíthetjük ezt a kérdést, hogy mi lett volna, ha a ppp-szerződések helyett a rendelkezésre állási díjakból – az elmúlt években jellemző, 3 milliárd forintos kilométerenkénti áron – minden évben autópályát építettek volna. Mivel az M5-ös esete kicsit eltér – hiszen itt egy részesedésvásárlást cseréltek ppp-re -, vegyük csak az M6-os esetét! A rendelkezésre állási díjakra szánt összegből 2018-ra készülhetett volna el az M6-os, de 2040-ig összesen több mint 900 kilométer új autópályát lehetett volna építeni, így nyolc év előnyért cserébe 710 kilométer autópályát kellett feláldozni.
A projektet és általában a ppp-ket rendszeresen kritizálta a Fidesz ellenzékből, és a szerződések újratárgyalását ígérte. Az autópályák esetében ebből csak annyi valósult meg, hogy egy hazai ügyvédi irodát megbíztak 17 millióért a szerződések átvizsgálására, ám végül semmi nem történt.
A ppp-projekteket a transzparencia teljes hiánya jellemzi: még ma sem ismerjük a koncessziós szerződéseket, már csak ezért is a korrupció melegágyának tekinthetők.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem reagált kérdéseinkre, és hiába kértük ki közérdekű adatigénylésként a koncessziós szerződéseket, a törvényi határidőket és rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva nemcsak hogy nem adták ki ezeket, de még csak választ, indokolást sem adtak.
Csupán az M6 két szakaszának koncessziós szerződéséről lelhető fel a közbeszerzési értesítőben tájékoztatás, de maguk a szerződések már hiányoznak a közbeszerzési adatbázisból (2. szakasz és 3. szakasz). A szerződések pedig választ adhatnának arra, hogy miért nem sikerült az államnak a borzasztó szerződésekből kiszállni. A jogi és nemzetközi egyezmények világában otthonosan mozgó építőipari cégek igyekeznek magukat a nemzetközi befektetővédelmi szabályokkal bebiztosítani. Nagyon leegyszerűsítve: akármennyire korrupciógyanús, tisztességtelennek tűnő nyereség kapcsolódik a projektekhez, ők ragaszkodhatnak az elvárt profitjukhoz. Ha ezt egy későbbi kormányzat csökkentené, borítékolhatóan nyernének a nemzetközi bíróságok előtt, és még tetemes kártérítést is fizethetne az állam.
Megkerestük a cégeket is azzal kapcsolatban, hogy mennyire tartják tisztességesnek a kiemelkedően magas proftirátát, és milyen megtérüléssel számolnak. A cégek közül csak az AKA Zrt. válaszolt:
Az 1994-ben megkötött koncessziós szerződés értelmében, Társaságunk 35 évre vállalta az M5-ös autópálya teljes körű tervezésének, kivitelezésének, finanszírozásának, üzemeltetésének és fenntartásának a lebonyolítását. A koncessziós szerződés nem nyilvános információ. A megtérülést majd csak a szerződés lejárta végén lehet hitelesen kiszámolni.
A magas profitok nemcsak nekünk szúrtak szemet, hanem a nemzetközi beruházások ösztönzésén dolgozó ENSZ szervezetnek, az UNCTAD-nek is: tavaly arról írtak a Columbia Egyetem kutatásai alapján, hogy a nemzetközi befektetésvédelem és a ppp egy nagyon kockázatos kombináció – ezt mi magyarok nagyon drágán megtanulhattuk. Érdemes megnézni, hogy kik az egyes ppp autópályaszakaszok tulajdonosai:
AKA Alfödli Koncessziós Autópálya Zrt.: Strabag (a bécsi bejegyzésű M5 Holding GmbH-n kereszül)
M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt.: Aberdeen Asset Management, EBRD, Intertoll
M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt.: Aberdeen Asset Management, EBRD, Intertoll
Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt.: Strabag, Colas, Bouygues, John Laing Infrastructure Limited, Intertoll
A Strabag az MSZP-SZDSZ kormányok idején SZDSZ-közeli cégként volt számon tartva, és rendszeresen támadta is ezért a Fidesz. 2010 után azonban tudtak váltani, a felcsúti akadémiát és a fideszes médiát kezdték támogatni. Olyan jól sikerült az irányváltás, hogy már Mészáros Lőrinccel is gyanúsan közel kerültek a Belfry nevű cég kapcsán, és szépen csendben ők lettek a magyar infrastruktúraépítés királyai, még a NER-t is előzve.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós támogatások fele a NER-cégekhez és két osztrák építőipari vállalathoz vándorolAz uniós támogatásokból finanszírozott állami megrendelések közel fele megrendelés formájában visszakerül a befizető országokhoz. A szűken kormányközelinek számító cégek 394 milliárdhoz jutottak egyetlen évben.
Az EBRD egy olyan nemzetközi bank, aminek az Egyesült Államok és európai országok a tulajdonosai. Ez a nemzetközi intézmény számos korrupciós ügybe keveredett (lásd itt, itt, itt és itt), de Magyarországon is elég rossz feltételekkel adott hitelt a BKK bedőlt e-jegyrendszeréhez, amihez ráadásul átláthatatlan beszerzési folyamatot írt elő. A banknak egyéb tervei is voltak Magyarországgal: még az alsóbbrendű utakat is szerették volna ppp-konstrukcióban felújítani, de az önkormányzatok részére is bővítették volna ezt a katasztrofális konstrukciót.
Mindenképpen pozitív, hogy a ppp-projektek nem folytatódtak Magyarországon, ehhez képest még a vélhetően alaposan túlárazott kivitelezések is jóval kevesebb kárt okoznak az országnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába ért véget, tovább égeti a közpénzeket az Orbán-Simicska háborúBrutálisan drágán épített volna autópályát az Alföldön Simicska Lajos, de elvették tőle a projektet. Most a kormány új kedvence másfélszer annyiért épít gyorsforgalmi utat.
Cikkünk a Demnet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával jött létre azzal a céllal, hogy a probléma a magyar olvasók körében is széles körben ismertté váljon. Civil szervezetek évek óta óva intik a kormányokat a ppp-pojektek veszélyeivel kapcsolatban, és számos tanulmányban rámutattak már a konstrukció hiányosságaira. Bár nem kizárólagosan, de a konstrukcióval kapcsolatos tapasztalatok negatívak a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Gyakori jelenség, hogy a kormányok olyan szerződéseket kötnek, melyek alapján a költségeket és a kockázatokat végső soron a társadalomnak kell viselnie, az állam sokszor komoly veszteségeket szenved, az üzemeltető vállalatok viszont jelentős hasznokat zsebelnek be.
Általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a ppp-szerződések részletei az üzleti titok körébe tartoznak, így rontják az átláthatóságot, növelik a korrupció valószínűségét és nehezítik a demokratikus elszámoltathatóságot. A kormányok gyakran a költségvetésen kívüli adósságként tartják nyilván a ppp-ket, hogy elodázzák az adósság „elkönyvelését”, pedig ezzel nem csökkentik az állam adósságterheit. A ppp-projektek gyakran jelentős mértékben és ésszerűtlenül növelik a létrejövő szolgáltatás fogyasztói díjait. A kormányok pedig gyakran gyengítik vagy korlátozzák a szociális és környezetvédelmi jogszabályokat, hogy a ppp-befektetők számára vonzó feltételeket teremtsenek. Az így épülő gátak, autópályák, nagy ültetvények, csővezetékek, valamint az energetikai és közlekedési infrastruktúrák gyakran komoly környezetszennyezéssel járnak, tönkreteszik a természetes élőhelyeket, megsemmisíthetik a természeti erőforrásokat. Előfordul az is, hogy kényszerített kitelepítéshez és elnyomáshoz vezetnek helyi közösségekben.
A nemzetközi példákról bővebben a DemNet Alapítvány blogján olvashat. | Négy szerződéssel annyit dobott ki az állam, mint a nyugdíjpénztári vagyon | Számításaink szerint 2853 milliárd forinttal járt volna jobban az ország, ha az M5-ös és M6-os autópályánál ppp-szerződések helyett inkább hitelt vesz fel. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190723/negy-szerzodessel-annyit-dobott-ki-az-allam-mint-a-nyugdijpenztari-vagyon/ | 2019-07-23 15:20:00 | true | null | null | G7 |
A majki Kamalduli Remeteség adott helyszínt szerdán annak az országosan első fórumnak, amelynek fókuszában a vidék népességmegtartó erejének növelését szolgáló új kormányzati program állt, aminek lényege az iparűzési adó új felhasználási lehetősége.
Komárom-Esztergom Vármegye Önkormányzat közösségi oldalán számoltak be arról , hogy az esemény résztvevői a vármegye településeinek vezetői voltak, akiket Czunyiné dr. Bertalan Judit, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa, országgyűlési képviselő és dr. Kancz Csaba főispán köszöntött. A hallgatóságban foglalt helyet Popovics György, a vármegyei közgyűlés elnöke és Borsó Tibor alelnök is.
Czunyiné dr. Bertalan Judit kiemelte, hogy a program révén egy fejlődő és együttműködő járás valósulhat meg. A fejlesztésen, az összefogáson van a hangsúly - tette hozzá -, s a cél az ott élők mindennapjainak javítása. A programhoz javaslatokat és ötleteket is várnak, ezért a tájékoztató egyúttal fórum is, amelyen fontos a visszacsatolás. A program részleteiről Mayer Gábor, területfejlesztésért felelős államtitkár adott tájékoztatást.
A január elsejével induló Versenyképes járások program fő célja a vidéki Magyarország, a felzárkóztatásra szoruló járások segítése. Ezzel a Magyar Falu Program forrásai által biztosítottak mellett további fejlesztések valósulhatnak meg. A program lényege, hogy az iparűzési adó (IPA) 2025. évi többlete (ami várhatóan az országos IPA 5 százaléka) bekerül a területfejlesztési alapba és onnan "visszapályázhatóvá" válik a járások számára. | Visszapályázható lesz az iparűzési adó többlete | Indul a Versenyképes Járások Területfejlesztési Program. A program lényege, hogy az iparűzési adó évi többlete „visszapályázhatóvá” válik a járások számára. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/iparuzesi-ado-tobbletet-a-jarasok | null | true | null | null | KEMMA |
A Konzum Nyrt. tulajdonában levő KZF Vagyonkezelő vásárolta meg az FHB Jelzálogbank Nyrt. alaptőkéjének 5,96 százalékát kitevő részvénycsomagot az Allianz Hungária Biztosítótól – közölték a társaságok a Budapesti Értéktőzsdén. Az Allianz a tranzakció után gyakorlatilag kiszállt a bankból, szavazati aránya 0,02 százalékra esett vissza.
A Hunguest lánc szállodáit megszerző Konzum egyik legnagyobb részvényese Mészáros Lőrinc, a polgármester az év elején vásárolt részvényeket a társaságban. Ezt követően a cég egyik leányvállalata szerezte meg a Balatontouristot, ezzel az ország legnagyobb turisztikai vállalkozásává lépett elő. Az amúgy is számtalan ágazatban jelen levő felcsúti polgármester a mostani lépéssel újabb szektorban vetette meg a lábát: a bankszakmában.
Más kérdés, hogy nem a legjövedelmezőbb intézményt választotta, hiszen az FHB gyakorlatilag megalakulása óta veszteségesen működik. A Spéder Zoltán nevéhez köthető bankból az alapító tavaly ősszel szállt ki, miután a korábban jó fideszes kapcsolatokat ápoló üzletember ellen nyáron hadjáratot indított a kormányhoz közeli sajtó.
A kegyvesztett Spéder – és a nem sokkal később szintén kiszálló, Heinrich Pecinához köthető VCP – helyét az FHB-ben több takarékszövetkezet – a Takarékbank Zrt., a Fókusz Takarékszövetkezet és a B3 Takarékszövetkezet – vette át. Rajtuk kívül a Clearstream Banking nevű offshore cég és az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerepel a Konzum mellett az 5 százalékos tulajdoni hányadot meghaladó részvénytulajdonosok között. | Gazdaság: Mészáros Lőrinc banktulajdonos lett | A felcsúti polgármesterhez köthető Konzum Nyrt. egyik leányvállalata vette át az Allianz részvényeit az FHB Bankban. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20170421_Meszaros_Lorinc_banktulajdonos_lett | 2017-04-21 16:22:00 | true | null | null | HVG |
Hosszú évekbe telt, mire sikerült, de Orbán Viktor mostanra megtalálta szellemi alapjait. Komoly kihívás volt, hogyan mossa egybe 1956-ot, az orosz-ukrán háborút és a saját politikáját, de végre összerakta, igaz, racionalitás nincs az agymenésében - értékelte a miniszterelnök ünnepi beszédét Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző. - Klasszikus, hogy ha egy politikus valamely ünnepen megnyilvánul, akkor megpróbálja azt összekapcsolni a saját politikájával, de általában azért akad valami vezérfonal, nem pedig egy torzításokkal, ferdítésekkel teli ideológiai katyvasz születik.
A kormányfő beszéde elején a közelmúlt dunai árvízvédelmében szereplőknek mondott köszönetet - illetve, mint az elemző kiemelte, igazából magát emelte hőssé -, majd azonnal átkötötte az eseményeket 1956-hoz, kijelentve, hogy a forradalmat megelőzően is természeti csapások sújtották az országot, és előbb a Duna, majd a történelem lépett ki a medréből. Utóbbi azért, mert Magyarország nem tűrhette tovább a birodalmi, akkor szovjet elnyomást.
A magyar ugyanis Orbán Viktor szavai szerint szabadságszerető, nem tűri a hámot és a zablát, emiatt még egyetlen megszállónak sem sikerült betörnie vagy megszelídítenie. - A szovjet ugyan megnyomorította az országot, kollaboránsokból álló bábkormányt ültetett a magyarok nyakába, akik azonban egy idő után nem tűrték tovább a megaláztatásokat, s "megcsináltuk a világtörténelem legfényesebb szabadságharcát, egy életre megtanítottuk nekik, hogy ne bántsd a magyart!" A szovjetek és hazai helytartóik pedig ezek után "visszább fogták az agarakat", végül előbbiek hazamentek, ezért vagyunk ma szabadok, s tudja mindenki a világon, hogy a magyarokkal csínján kell bánni. (Itt érdemes megjegyezni: lehet, hogy a világon mindenki tudja azt is, hogy a kormányfő legszűkebb környezetében is akadnak kétkedők, elég csak emlékezni a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs kijelentésére, aki szerint az ukránokkal ellentétben éppen ’56-ból kiindulva nem álltak volna ellen egy orosz agressziónak).
"Oroszország nem a Szovjetunió" - Próbálják megfejteni a hívei Orbán Viktor beszédét, de nem túl nagy sikerrelOrbán Viktor Magyar Péterről: Brüsszeli bábkormányt akarnak Magyarország nyakába ültetni, megvan már a vezetője is
A kormányfő szerint a történelem ma ismét kilépni készül a medréből, háború zajlik a szomszédban, mely alapjaiban rengette meg az európai gazdaságot, és a brüsszeli vezetők nem értik, hogy a szankciók éppen az uniót véreztetik ki, ráadásul egyre nagyobb az esély a háború szétterjedésére. Azt állította, Brüsszel be akarja tolni az EU-t a háborúba, s az elmúlt 70 évben nem álltunk ilyen közel a világháborúhoz.
- Az ukrán helyzet értékelésében is teljesen elrugaszkodott a valóságtól Orbán, az az állítása, hogy 70 éve nem álltunk ilyen közel a világháborútól, abszolút valótlan, elég csak a kubai rakétaválságra gondolni - jegyezte meg Szentpéteri Nagy Richard. - Arra pedig már nincs is normális reakció, hogy szerinte az unió győzelmi tervének megvalósulása esetén ukrán, azaz ismét keletről jött, szláv katonák állomásoznának Magyarország területén.
A beszéd további részében Orbán Viktor párhuzamot vont az ország korábbi, "birodalmi" megszállói, a törökök, a Habsburgok és szovjetek, valamint Brüsszel között, azt állítva, hogy az unió számára elfogadhatatlan a független magyar politika, ezért bábkormányt akar idetenni, s ehhez már meg is vannak az emberei. Utalt Magyar Péterre, aki már "ott ül Manfred Weber asztalánál", s "a brüsszeli gazda megvakarta a kutyus fejét". A kérdés, hogy meghajolunk Brüsszel előtt, vagy olyan választ adunk, mint 1956-os magyarok? A kormányfő Dávid és Góliát harcaként jellemezte a jelen helyzetet, de hozzátette, a történetben Dávid győz, és akkor "el lehet húzni a csíkot", ahogyan Kun Béláék Bécsbe, Rákosiék Moszkvába menekültek, a mostaniak pedig Brüsszelbe fognak. Mert megvan itthon az egység és a közös akarat, ahogy 1956-ban is, csak akkor az erő hiányzott, ám most az is ott van a nemzeti kormány mögött.
...és akkor Orbán Viktor mindenki előtt bábozni kezdett - Galéria a miniszterelnök október 23-i beszédéről
- A kutyás hasonlat alpári, egyúttal válasz rá, hogy őt Vlagyimir Putyin pincsijeként aposztrofálják - mondta lapunknak Szentpéteri nagy Richard -, a párhuzam viszont sántít, hiszen Brüsszelt normálisan nem lehet összemosni Putyinnal. Az egész beszéd amúgy szerinte nem szólt másról, mint a hatalom megtartásának akaratáról, és hiába hemzsegett a józan ésszel látható valótlanságoktól, sokan el fogják hinni, hiszen eddig is sok minden elhittek neki az emberek. Úgy látszik, lehet még fokozni a marhaságokat, ha egyre kevesebben is, de még elég fogadóképesek a választók. "Beveszik a szuverenitás dumát is", noha láthatóan a jelen hatalom ezt másként értelmezi, mint az elmúlt 500 évben bármikor idehaza: nekik azt jelenti, mindenre képesek lesznek a hatalom megtartásáért - tette hozzá az elemző.
Magyar Péter: Ma is történelmet írunk
"Ma is köztünk élnek, és nem csak köztünk élnek, hanem irányító pozícióban vannak olyanok, akik büszkén vallják, hogy ők nem tették volna meg azt, amit a pesti srácok megtettek 14-16 évesen a hazájukért. Vannak olyanok a mai állampártban, akik egy puskalövés nélkül adnák fel a hazájukat. Vannak olyanok, akik behunyják a szemüket, és még kitüntetést is átvesznek az oroszoktól, miközben azok feltörik a külügyminisztérium szervereit és a legbizalmasabb dokumentumokat és információkat is ellopják" - utalt Orbán Balázsra, a miniszterelnök politikai igazgatójára és Szijjártó Péter külügyminiszterre beszédében Magyar Péter a Széna téren.
A Tisza Párt vezetője egy hosszú, a Bem téren kezdődött, beszédekkel, szavalatokkal és más produkciókkal tarkított ünnepség végén lépett színpadra a több ezres ezres tömeg előtt október 23-án. Orbán Viktor miniszterelnökről szólva azt mondta, ma már szinte minden cselekedetével és mondatával meggyalázza 1956 örökségét, politikai igazgatója pedig több száz kivégzett, honvédő harcokban elesett áldozat emlékét és becsületét gyalázta meg elhíresült szavaival. "Orbán Viktornak nincs felhatalmazása semlegességről beszélni, nincs felhatalmazása elárulni 1956 örökségét, nincs felhatalmazása orosz érdekek kiszolgálására. Miniszterelnök úr, hova tűnt a ruszkik haza?" - fogalmazott.
"Nem látok jobboldalit, baloldalit, csak emlékező magyarokat"Magyar Péter társadalmi párbeszédet indít, keresi a jövő vezetőit, Orbán Viktor már üzent neki - Percről percre
Hosszasan méltatta a Tisza Párt elnöke a forradalom hőseinek érdemeit, és azt mondta, 1956 zsinórmérték, nemzeti minimum, amihez vissza kell találni. "Fontos, hogy érezzétek, tudjátok minden porcikátokban, ma is ugyanúgy történelmet írunk. Ezzel az elszántsággal és erővel vágunk neki az előttünk álló szűk másfél évnek" - terelte a szót a 2026-os választásokra. "Orbánék megvezették, átverték a magyar embereket, korábban engem is. Polgári, európai, jóléti Magyarországot ígértek, de egy kifosztott, feudális, végletekig megosztott társadalmat hoztak létre. Nem ezért küzdöttek a '48-as és az '56-os szabadságharcosaink."
Beszéde második felében Magyar Péter kitért arra, milyen intézkedéseket hajtanának végre, amennyiben kormányra kerülnek. Azt ígérte, igazságot szolgáltatnak, és amennyit csak tudnak, visszaszereznek az ellopott közös vagyonból. Visszaállítanák az ország nemzetközi hírnevét és a külpolitikáról szólva bejelentette: újra összehoznák a visegrádi négyek szövetségét, amit további közép-európai országokra is szeretnének kiterjeszteni. Emellett "szolgáltató, működő" államot hoznának létre, visszahoznák a KATA adózást, fejlesztenék az egészségügyet és az oktatást, az egészséges élelmiszerek Áfáját pedig 5 százalékra csökkentenék. Megígérte továbbá a családi pótlék megemelését (ez 2008 óta nem nőtt), a magyar családi gazdaságok EU-s pénzből való támogatását, a 13. havi nyugdíj, a rezsicsökkentés, a 25 év alattiak adómentességének, valamint a gyermekek után járó adókedvezmények megtartását és a minimálbér, valamint a szakdolgozók bérének megemelését.
A nap, amikor Magyar Péter elcsente Orbán Viktortól a hazaszeretetet - Galéria
- Jogosan merül fel bennetek a kérdés - folytatta az ígéretözön után -, hogy jó, jó, de miből és milyen garanciákat adunk mi erre? Erről azt mondta, hogy azonnal csatlakoznának az Európai Ügyészséghez, és "hazahoznák" az uniós ezermilliárdokat, amit az ország rendbetételére és fejlesztésére fordítanának. "Befoltozzuk azokat az óriási réseket, amelyeken eddig évente 3-5 ezer milliárd forint zúdult ki Orbánék oligarcháihoz" - tette hozzá. Emellett azt is vállalta: bevezetik, hogy Magyarországon legfeljebb két ciklusig lehessen valaki miniszterelnök, és az alkotmányon esett "sok csorbát" is ki akarják köszörülni. A Tisza Párt vezetője az önkormányzatoknak üzenve arról beszélt, visszaállítják a függetlenségüket, újra ők dönthetnek majd a működésükről. Továbbá véget akarnak vetni "az ezeréves átoknak". - Magyarország leszáll a kompról, mert a hintapolitizálás sosem hozott jót ennek az országnak. A komp a rossz lehelletű múlt, egyik parthoz sem tartozik, ahogy a folyóhoz sem. Ez a nemzedék a hídépítőké, itt az ideje, hogy átalakuljon a magyar táj - tette hozzá.
Beszéde zárásaként Magyar Péter azt mondta, a párt rengeteg szakemberrel dolgozik egy jövőbeli kormányprogram, egy "társadalmi szerződés" kidolgozásán, ami november 5-től kiegészül egy társadalmi párbeszéddel a "Magyarok hangja" címmel, amelyben kikérik minden ember véleményét a főbb kérdésekről. Azt a több ezer embert, akire egy lehetséges kormányváltáshoz szükség van, nyílt pályázati úton szeretnék megtalálni. | Magyar Péter ígérgetett, Orbán Viktor riogatott az 1956-os forradalom évfordulóján | Úgy látszik, lehet még fokozni a marhaságokat, mert van még rá fogadókészség – értékelte a politikai elemző a kormányfő október 23-i beszédét, amelyben a többi között világháborút és bábkormányt vizionált. A Tisza Párt elnöke ehhez képest az ellopott vagyon visszaszerzésével, illetve a legfeljebb két ciklusra szóló miniszterelnökség lehetőségével üzent az 1956-os forradalom évfordulóján, és már 2026-ra készülve pályázatot hirdetett a jövő politikusainak. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255038_1956-os-forradalom-evfordulo-beszed-politika-magyarorszag-orban-viktor-magyar-peter | null | true | null | null | Népszava |
Mi magyarok mélyen a zsebünkbe kell, hogy nyúljunk, ha időben és megfelelő színvonalon szeretnénk gyógyulni.
Az egészségügyi kiadásainknak ugyanis közel 30 százalékát fizetjük saját zsebből, ami az Európai Unión belül kiemelkedően magasnak számít.
Pedig a magánegészségügy egyáltalán nem luxus. Az állami egészségügyi rendszer leterheltsége és a várólisták hossza miatt ma már gyakran az egyetlen módja annak, hogy időben megfelelő kezeléshez jussunk.
Akkor is kifizetjük tehát, ha sokba kerül, és erre tovább rakódik a gyógyszerek költsége, a szűrővizsgálatok és terápiák díja. Az egészségpénztár azonban lehetővé teszi, hogy spóroljunk a kiadásainkon.
Az egészségpénztárba befizetett összeg 20 százalékát, legfeljebb 150 ezer forintot minden évben visszaigényelhetünk a befizetett személyi jövedelemadónkból.
Ezzel pedig az infláción felüli megtakarítást érhetünk el, és az adóvisszatérítést költség vagy egyéb adó sem terheli.
Így megéri az egészségünkre egészségpénztáron keresztül költeni, hisz ha már úgy is költünk, miért ne fizessünk kevesebbet? - hívja fel a figyelmet Simondán Eszter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Mi történik év végén?
Az egészségpénztár hasznát egyre többen ismerik fel, amit az is mutat, hogy - különösen a covid járvány és az azt követő áremelkedések óta - dinamikusan nő a pénztárak taglétszáma és az egyéni befizetések összege is.
Az adóvisszatérítés azonban viszonylag magas értékhatárig igényelhető.
A maximális, 150 ezer forintos adókedvezményhez 750 ezer forintos éves befizetés tartozik, ez havi 62 500 forintot jelent.
Az adóvisszatérítés azonban minden évben jár, így érdemes év végig olyan magas összeget befizetni a pénztárba, amilyet csak tudunk, így növelve az utána járó visszatérítést. A számlánkon lévő pénzt pedig elkölthetjük később is, hiszen a kedvezmény szempontjából a befizetés számít, és nem a költés - teszi hozzá a szakértő.
Az egészségpénztárak erre a lehetőségre minden évben akciók sorával igyekeznek felhívni a figyelmet, nyereményjátékok és kedvezmények széles skáláját kínálják az újonnan belépő és már meglévő, a pénztárba befizetést teljesítő ügyfeleknek.
A legjobb akciók
Az akciók általában már novemberben elkezdődnek, így azoknak is kedveznek, akik nem hagynák az utolsó pillanatra - vagy épp a karácsonyi időszakra - az egészségpénztári befizetéseket. A BiztosDöntés összeszedte a jelenleg futó kedvezményeket.
OTP Egészségpénztár
Az OTP Egészségpénztárnál pár hétig még él az a nyereményjáték, amelynek során
akár 500 ezer forintos nyereménnyel is gazdagodhat, aki az egészségkártyáját összekapcsolja a bankkártyájával.
Ezen kívül tag ajánló akció is fut az OTP-nél. Ha egy meglévő tag új tagot ajánl, aki a szabályok szerint befizet a pénztári számlájára, azt 10-10 ezer forinttal jutalmazza a pénztár.
MBH Gondoskodás Egészségpénztár
Az MBH Gondoskodás Egészségpénztár promóciós játékában 50 ezer forint értékű Decathlon ajándékkártyát nyerhet, aki december 23-ig minimum 20 ezer forintot befizet az egészségpénztári számlájára. 200 ezer forint befizetéssel a fődíjért, a 200 ezer forintos Hunguest Hotels ajándékutalványért is indulni lehet.
Összesen legalább 400 ezer forint befizetésével mindkét kategóriában indulhat a pénztártag, az ajándéksorsoláson 20-szoros, a fődíj sorsoláson 2-szeres eséllyel.
Patika Egészségpénztár
A Patika Egészségpénztárnál szintén befizetési akció van. Aki novemberben 250 ezer forinttal turbózza fel az egészségszámláját, az 25 ezer hűségpontot kap ajándékba a Patika ÉnPénztáram hűségprogramjában. Ha ebben a hónapban ezt kétszer vagy háromszor is megteszi, azért újabb 25-25 ezer hűségpont jár, ami aztán 5-5 ezer forintot ér az egészségszámlán.
Az akcióban új ügyfelek is részt vehetnek, ha online lépnek be a pénztárba, teljesítik a befizetést és regisztrálnak az ÉnPénztáram programban. Az akcióban részt vevő új belépőknek a pénztár elengedi az első kártya díját.
Prémium Egészségpénztár
A Prémium Egészségpénztár állandó akciója mellett, amelynek keretében az új belépők 3 db sorsjegyet kapnak az elektromos Fiat 500-ért folyó nyereményjátékra, szerencse szerdákkal is készül.
A pénztár felhívása szerint, aki az adott szerdán az előre meghatározott összeget befizeti az egészségszámlájára, az értékes nyereményeket nyerhet, plusz 10 ezer forintonként 1 db Fiat 500 sorsjegyet kap. Az elmúlt hét szerencse szerda nyereményei egy Lenovo tablet, egy 100 ezer forintos Auchan vásárlási utalvány és 100 ezer forint bankszámlára utalt készpénz voltak.
Generali Egészségpénztár
A Generali december végéig tartó nyereményjátékában a 80 ezer forintot befizető pénztártagok között a játék végén értékes nyereményeket sorsolnak ki. A résztvevők tabletet, robotporszívót, e-book olvasót, laptopot és mobiltelefont nyerhetnek.
A nyerési esélyeket többszöri 80 ezer forintos befizetéssel többszörözni lehet.
Vitamin Egészségpénztár
A Vitamin Egészségpénztárnál 2024-ben is a Vitamin hozza a karácsonyi ajándékot néven fut nyereményjáték. Azon pénztártagok között, akik december 13-ig legalább 100 ezer forintot befizetnek a számlájukra, 1 db 100 ezer forintos elektronikus Media Markt utalványt és 14 db 50 ezer forintos dm utalványt sorsolnak ki. | Egyre többet költünk magánegészségügyre, hiába fizetjük a tb-t | Uniós szinten is kimagaslóan sok pénzt fordítunk arra, hogy megfelelő ellátáshoz juthassunk. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/egeszsegpenztar-egeszsegugy-adovisszaterites-otp-mbh.799635.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Kósa Lajos debreceni polgármester, a Fidesz ügyvezető alelnöke és párttársa, Láng Zsolt, a II. kerület vezetője pénteken terjesztette be erről szóló javaslatát a parlamentnek. Eszerint a képviselők önkormányzati posztjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok mégsem az új Országgyűlés megalakulásakor, hanem 2014 októberében, a helyhatósági választással lépnének hatályba.
Indoklásuk alapján a halasztás azért szükséges, mert a tavaszi parlamenti voksolás után őszig már nincs lehetőség időközi önkormányzati választásokra, így egyes települések hónapokig vezető nélkül maradhatnának. Ugyanakkor a féléves átmeneti időszakban a polgármesterek és az önkormányzati képviselők parlamenti képviselői illetményt nem vehetnének fel.
A törvényjavaslat azt is kezdeményezi, hogy ne jövő év január elsején, hanem csak a 2014-es helyhatósági választás után módosuljanak az önkormányzati tisztségviselők javadalmazásának szabályai. Ez alól csak a főpolgármester lenne kivétel, akinek illetménye 2013-tól jelentősen emelkedik az új önkormányzati törvény értelmében.
Az indoklás alapján az egyes településtípusoknál a polgármesteri illetményt növelő, máshol viszont csökkentő rendelkezéseket nem kívánatos ciklus közben bevezetni. A cél, hogy minden önkormányzati vezető olyan összegű illetményt kapjon a ciklus végéig, amilyen ismeretében elvállalta feladatát – érvel a két fideszes politikus.
Előterjesztésük azt is rögzíti, hogy a háznagynak – aki az Országgyűlés elnökének helyettese lesz a jövő év elejétől – miniszteri fizetés jár, ha viszont parlamenti képviselő is egyben, képviselői munkájáért nem kap díjazást. | Belföld: Haladékot adnának maguknak a fideszes polgármesterek | A Fidesz azt kezdeményezi, hogy a 2014-es önkormányzati választásig ne kelljen választaniuk önkormányzati tisztségük és országgyűlési mandátumuk között a mindkettőt betöltő politikusoknak. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/fidesz__az_onkormanyzati_valasztasig_maradjanak_kepviselok_a_polgarmesterek-1348341 | 2012-11-23 23:25:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2005.10.14. 23:00
Újabb remek üzletet kötött az állammal az MSZP közeli vállalkozóként számon tartott Leisztinger Tamás, aki a főváros egyik legnagyobb ingatlanfejlesztését megvalósító cégben vált többségi tulajdonossá a helyi önkormányzat mellett. Az ügyben vizsgálatot kezdeményez az újbudai Fidesz, a párt álláspontja szerint a kerület 3,5 milliárd forintot veszített az ügyleten.
Meglehetősen furcsa körülmények között vált többségi tulajdonossá a kiváló kormányzati kapcsolatokat ápoló Leisztinger Tamás által fémjelzett vállalkozás Budapest egyik legnagyobb ingatlanfejlesztésében, amelyet az Öböl XI. Kft. hajt végre. A társaságot még két évvel ezelőtt a Dunára kijárattal bíró Lágymányosi-öböl és környéke hasznosítására alapította a Molnár Gyula szocialista képviselő vezette helyi önkormányzat, amely a gátat, az öblöt és a parti területeket tartalmazó cégben hamarosan társtulajdonossá tette a Leisztinger érdekeltségébe tartozó Eravis Rt.-t. Az egymás közötti üzletrészeladások és tőkeemelési tranzakciók révén az önkormányzat tulajdona azonban mára 28 százalékra csökkent, miközben az Eravison kívül a szintén Leisztinger fémjelezte Arago-csoport többségi tulajdonba került. Schneller Domokos, a Fidesz helyi képviselője tegnap tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az önkormányzat mintegy 3,5 milliárd forintot veszített az ügyleten, enynyivel érne többet ugyanis az önkormányzat tulajdona, ha az általa adott ingatlanokat piaci értéken számolná be a társaság. A személyi összefonódásokra rámutató Schneller azt is kifogásolta, hogy a szocialisták vezette testület pályázat nélkül választotta ki Leisztingert, a legtöbbször zárt ülésen és sürgősséggel tárgyalta a tranzakciókat, s az értékbecslés körül eddig számos visszásságra derült fény. Mindezek miatt önkormányzati vizsgálóbizottság felállítását kérik az ügyben.
Molnár Gyula lapunknak viszszautasította az ellenzéki vádakat. Mint mondta, azért esett a választásuk Leisztinger Tamás vállalkozására, mert az már korábban tulajdonosává vált a szomszédos ingatlannak, a korlátozott pénzügyi források miatt pedig mindenképpen külső befektetőt kellett bevonniuk. Hangsúlyozta: az önkormányzat nak évente 400-500 millió forintos haszna keletkezik a fejlesztésből.
Leisztinger Duna-parti terjeszkedéséhez kísértetiesen hasonlít a vállalkozó egy másik beruházása is, amit az idén ütött nyélbe, nemrég vásárolta meg ugyanis a Leisztinger közvetett érdekeltségébe tartozó KNB-Fuente Kft. a Ferihegyi repülőtér mellett száz hektár feletti uralmat biztosító ACC Kft.-ben és CAD Rt.-ben a többségi részesedést. A vállalkozó itt is kikerülhetetlenné vált, hiszen ha a reptér végre akarja hajtani a korábban bejelentett fejlesztéseit, akkor mindenképpen meg kell állapodnia a szomszédos földek tulajdonosával.
A vállalkozó remek kapcsolatait jelzi, hogy az általa fémjelzett Forrás Rt. részt vesz a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által felügyelt ingatlanok értékbecslésénél és az értékesítések lebonyolításánál. Leisztinger az előkelő hatodik helyet foglalja el azon a listán, amely hazánk leggazdagabb embereit tartalmazza: eszerint a vállalkozó 38,2 milliárd forintos vagyonnal bír. | Leisztinger nagy üzlete | Újabb remek üzletet kötött az állammal az MSZP közeli vállalkozóként számon tartott Leisztinger Tamás, aki a főváros egyik legnagyobb ingatlanfejlesztését megvalósító cégben vált többségi tulajdonossá a helyi önkormányzat mellett. Az ügyben vizsgálatot kezdeményez az újbudai Fidesz, a párt álláspontja szerint a kerület 3,5 milliárd forintot veszített az ügyleten. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/10/leisztinger-nagy-uzlete-2 | 2005-10-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Megkezdődött a Hotel Gellért komplex felújítása. Az Archikon tervei alapján megvalósuló műemléki rekonstrukció mellett a szállodában 134 vendégszobát, köztük 34 lakosztályt alakítanak ki, három kiemelt belső térrel; a belső terek kialakításáért a neves Alexander Waterworth Interiors Ltd londoni belsőépítészeti stúdió felel.
Elindult a BDPST Group tulajdonában álló Hotel Gellért teljes körű, műemlékvédelmi előírások mentén zajló felújítása, mely az Archikon tervei alapján valósul meg. Az értékmentés célja, hogy az épület ismét Budapest ikonikus hoteljeként nyílhasson meg, mint a Mandarin Oriental első Magyarországon üzemeltetett egysége, írja a fejlesztő cég, sajtóközleményében.
A szállodában az előzetes tervek szerint 134 vendégszobát, köztük 34 lakosztályt alakítanak ki, három kiemelt belső teret - a Lobby-t, a Duna termet és a Gobelin termet - pedig nagyrészt eredeti pompájának megfelelően rekonstruálnak múzeumi archív fotók és tervek alapján. A belső terek kialakításáért az Alexander Waterworth Interiors Ltd londoni belsőépítészeti stúdió felel. A beruházás célja az épület teljes felújítása mellett az, hogy olyan új funkciókat is integráljanak, amelyek hozzájárulnak a szolgáltatások körének bővítéséhez és minőségi javításához, visszahozva az épület "aranykorát".
"A Hotel Gellért felújítása egyszerre jelenti az értékmentést és az értékteremtést. Ez a projekt nemcsak egy ikonikus épület múltjának megőrzéséről szól, hanem arról is, hogy a szálloda egy korszerű, nemzetközi színvonalú egységként újra elfoglalja méltó helyét Budapest szívében. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a történelmi örökség tiszteletben tartásával, ugyanakkor modern funkciókkal és fenntartható megoldásokkal gazdagítva adjuk vissza a Gellértet a városnak" - hangsúlyozta Kecskeméthy Zoltán, a fejlesztést végző BDPST Ingatlanfejlesztő ügyvezető igazgatója.
A felújítás első szakaszában a DVM Group, mint generálkivitelező a nem szerkezeti bontásokat és alapozásmegerősítési munkálatokat végzi el. A kivitelező kiválasztására irányuló eljárás során döntő tényező volt, hogy nem használnak toronydarut vagy külső hulladékcsúszdákat, ezáltal védve az épület homlokzatát és a város látképét.
A szálló értékmentése a munkálatok előtt megtörtént, a berendezési tárgyak és burkolatok egy része értékesítésre, illetve múzeumokhoz került, továbbá adományként ajánlották fel különböző intézmények számára. A közlemény szerint az összes bontott anyagot a vonatkozó előírásoknak megfelelően kezelik, a környezetre és egészségre káros anyagokat - például az azbesztet - már az elszállítást megelőzően a helyszínen kiszűrik és biztonságosan eltávolítják.
A szálloda üzemeltetője a nemzetközileg elismert, felsőkategóriás hoteleket üzemeltető Mandarin Oriental Group lesz, amely cégcsoportot a CNBC amerikai hírtelevíziós csatorna első helyen rangsorolt a Legjobb luxury hotel brandek listáján 2023-ban. A BDPST Group célja, hogy a budapestiek is ismét büszkén magukénak érezhessék az épületet, amely éttermeivel, ahogyan régen is, elsősorban a helyiek igényeit szeretné majd kielégíteni.
Forrás: BDPST Group | Elindult a Hotel Gellért felújítása | Megkezdődött a Hotel Gellért komplex felújítása. Az Archikon tervei alapján megvalósuló műemléki rekonstrukció mellett a szállodában 134 vendégszobát, köztük 34 lakosztályt alakítanak ki, három kiemelt belső térrel; a belső terek kialakításáért a neves Alexander Waterworth Interiors Ltd londoni belsőépítészeti stúdió felel. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/elindult-a-hotel-gellert-felujitasa | null | true | null | null | építészfórum |
Takaros magánházak, gondozott kertek, alaposan átgondolt, szabályozott utcaképek. Leginkább ezek határozzák meg Algyő települési arculatát, amihez a BYD elektromosautó-gyár felépülése után is ragaszkodik az önkormányzat és a lakosság - derült ki a szerdai közmeghallgatáson.
Molnár Áron polgármester rámutatott, hogy már tudható, hogy a BYD felépülése után, amikor teljes kapacitással fut majd az üzem, az előirányzat szerint több mint tízezer munkavállalót fognak alkalmazni, akiknek többsége, a tervek szerint kilencven százaléka magyar dolgozó lesz. A munkavállalók elhelyezése szempontjából nagy eséllyel Algyő is céltelepüléssé válik majd.
Algyő Szatymazzal és Sándorfalvával ugyanolyan időbeli távolságra van a gyártól, autópályán tíz perc. Ez azt jelenti, hogy Algyő biztosan céltelepülés lesz a beköltözők szempontjából, amit nekünk is tudomásul kell venni. Ezek kihívások, nyilván a magyar vállalkozók fogják keresni a lehetőségeket, hogy hová lehet minél több embert, minél kisebb helyre belakoltatni. Nagyon örülök azonban, hogy Algyőn nem az lesz, hogy minden talpalatnyi felületen négy-öt társasházból álló épületeket kezdenek majd el építgetni. Majd építenek szép családi házat, ami a falura való
- mondta Molnár Áron.
A polgármester emlékeztette a közmeghallgatás résztvevőit, hogy másfél évvel ezelőtt az önkormányzat fölemelte az újonnan kialakítható telkek méretét 500-ról 720 négyzetméterre. Szabályozták azonban azt is, hogy társasházat nem lehet építeni csak ezer négyzetméteres telekre.
Ezeket nem véletlenül tettük, még szerintem időben. Most már tudom, hogy több polgármester küzd, mert nyeles telkek alakulnak ki településükön, beépítenek sorházakat a falvakba, kezelhetetlen kezd lenni a probléma. És most jön a BYD. Nem tudom, hogy az elvárások teljesülni fognak-e, de tízezer-négyszáz fő a most kért engedélyben a vállalt dolgozói létszám. Ezzel az egyetem után a legnagyobb munkáltató lesz Csongrád-Csanád vármegyében ez a gyár, ha teljes üzemben üzemelni fog
- részletezte a polgármester.
Amint azt nemrég megírtuk , olyannyira óvja az önkormányzat a településképet Algyőn, hogy a településképi rendelet tiltja azt is, hogy a lakossági klímák kültéri egysége belógjon a közterületre. Ennek ellenére több tucatnyi épület utcafronti falára szereltek fel kültéri egységet. A képviselő-testület azonban nem büntetéssel, hanem támogatással bírja rá az algyőieket a lakossági klímák áthelyezésére. | DELMAGYAR - A BYD is téma volt az algyői közmeghallgatáson | A BYD-gyár felépülése és üzembe helyezése után is ragaszkodik Algyő lakossága a település arculatához. Nem kérnek a munkásszállóknak tervezett sorházakból. | [
""
] | 0 | https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2024/11/byd-algyo-molnar-aron | null | true | null | null | délmagyar |
Egy espresso ugyan csak 1200, egy csésze tea viszont már 1500, egy forró csoki pedig 1800 forint a Budapest belvárosában található Kempinski Hotel bisztrójában, ahova Magyar Péter készült beülni - a róla készített hangfelvétel tanúsága szerint - a Hősök terén tartott nagygyűlése után.
A Tisza Párt elnöke, miközben hangzatos beszédeket tart arról, milyen szegénység van az országban, és mennyire együttérez azokkal, akik megítélése szerint nélkülözni kénytelenek, a város egyik legdrágább helyén készült fogyasztani.
A hangfelvétel feltehetően júniusban készült, Magyar Péterék a teraszra készültek kiülni, így nem kizárt, hogy a pártvezér valami hűsítő, hideg frissítőre vágyott. Nos, a interneten elérhető itallap szerint egy házi jeges tea vagy limonádé 2100 forint, míg egy pohár Coca-Cola 1200 forint, 2 dl gyümölcslé 1560 forint. De ha figyelembe vesszük, hogy Magyar Péter más tüntetésen előszeretettel ivott sört, elképzelhető, hogy a pártelnök a Kempinski teraszán is inkább emellett döntött. Nos, 3 dl Sopronit 1480, míg fél litert 1980 forintért ihatott a pártelnök.
Feltételezve, hogy Magyar Péter ivott volna a ház fehérborából, akkor 1,25 dl-ért 2580 forintot kértek volna tőle.
A vörösbor ára már borsosabb, alig máfél deci 3280 forintba került volna a szociálisan oly érzékeny pártvezérnek.
Ha meg is éhezett volna Magyar Péter a nagy tüntetésben, Cézár salátát már 6000 forintért kaphatott, de ha esetleg laktatóbbra vágyott, választhatott volna 5880 forintért hamburgert is, vagy esetleg
"szénával és zöldfűszerekkel érlelt" rib eye-t (marhahúsból készült steak) egyenesen Ausztriából potom 21 860 forintért, 350 grammos kiszerelésben.
Desszertnek az étterem kínál szilvás gombócot vagy zserbószeletet, mindössze 3400 forintért.
A hangfelvétel alapján az kiderült, hogy Magyar Péter fizetett a Kempinski teraszán, ha átmentek oda Vogel Evelinnel a tüntetés után. | Budapest egyik legdrágább hotelének teraszán lazulgat a szociálisan érzékeny Magyar Péter | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/budapest-egyik-legdragabb-hotelenek-teraszan-lazulgat-a-szocialisan-erzekeny-magyar-peter | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2004.08.09. 05:00
Csaknem kilencmillió forint jutalmat vett fel tavaly Wittinghoff Tamás, Budaörs SZDSZ-es polgármestere, így az elmúlt másfél évben több mint 24 millió forint díjazásban részesült. A politikus anyagi elismerését Budaörs MIÉP-es alpolgármestere szavazatának is köszönhette. Wittinghoff jobban keres Budaörsön, mint párttársa, Demszky Gábor Budapest főpolgármestereként.
Budaörs szabad demokrata polgármesterének 2002-ben nyújtott teljesítménye jutalmazásáról először tavalyelőtt, december 10-én szavazott a képviselő-testület sikertelenül. A tizenegy kormánypárti és a tizenegy ellenzéki városatya 2003. január 21-én újból napirendre tűzte a jutalmazás ügyét.
A kormánypárti baloldalt ekkor kisegítette a MIÉP: Lévay Ernő alpolgármester szavazatával a szabad demokrata polgármester nyolchavi munkabérnek megfelelő jutalmat kaphatott 2002-re. A testületben a mérleg nyelveként két MIÉP-es és egy független képviselő működik. Az ellenzéki Szövetség Budaörsért Frakció nyolc taggal van jelen.
2003-ban már Nagy György szocialista és Lévay Ernő MIÉP-es alpolgármester kaphatott kétszer hat havi jutalmat, ugyanúgy, mint a szabad demokrata Wittinghoff, aki ezen felül felvehette a 13. és a 14. havi illetményét is. Utóbbihoz még félhavi bér járult.
2003 szeptemberében pedig az önkormányzat képviselő-testülete úgy döntött, hogy a polgármester illetménye 526 000 forintra emelkedik július elsejétől. Addig az alapfizetése 409 500 forint volt, mindehhez még hozzájön a 30 százalékos költségtérítés, valamint a tizenhatezer forintos nyelvpótlék. Így a polgármester húsz havi jutalma 2003-ban kilencmillió forint.
Az elmúlt másfél évben összesen több mint 24 millió forint díjazásban részesült az SZDSZ-es polgármester. Az alpolgármesterek illetménye tavaly július elsejétől 485 ezer forintra nőtt, ők viszont csak húsz százalék költségtérítést kapnak.
A polgármester és az alpolgármesterek már az idén is megkapták az első félévi jutalmukat, ami hat havi munkabérükkel egyezik meg – ahogy az Budaörsön jár.
Nagy Tamás (Fidesz) úgy véli, mielőbb ki kellene dolgozni egy egységes szempontrendszert a polgármesterek jutalmazásáról. Mint rámutatott, az ellenzéki frakció évente maximum hat havi illetménynek megfelelő jutalmat tart elfogadhatónak, ezt is csak akkor, ha tényleg különleges teljesítmény van mögötte. A Szövetség Budaörsért Képviselőcsoport 2003 decemberében megszavazott a polgármesternek hat hónapnyi illetménynek megfelelő jutalmat, mivel úgy gondoltuk, hogy ennyi járhat. Wittinghoff ezzel szemben húsz havi összeget vett fel 2003-ban.
A 14. havi (másfél havi) illetményt a köztisztviselőknek nyújtandó juttatásokról szóló helyi, önkormányzati rendelet alapján veszi fel a polgármester. | Budaörs: másfél év alatt 24 millió az SZDSZ-es polgármesternek | Csaknem kilencmillió forint jutalmat vett fel tavaly Wittinghoff Tamás, Budaörs SZDSZ-es polgármestere, így az elmúlt másfél évben több mint 24 millió forint díjazásban részesült. A politikus anyagi elismerését Budaörs MIÉP-es alpolgármestere szavazatának is köszönhette. Wittinghoff jobban keres Budaörsön, mint párttársa, Demszky Gábor Budapest főpolgármestereként. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/budaors-masfel-ev-alatt-24-millio-az-szdsz-es-polgarmesternek | 2004-08-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"A házmester sokkal több volt, mint passzív szemlélő; ebben a pozícióban aktív cselekvő személy volt, akinek 1944 Budapestjén lehetősége nyílt enyhíteni, vagy éppen megsokszorozni üldözött zsidó honfitársai szenvedéseit. Mivel a legtöbb házmester egyszerre vett részt mindkét folyamatban, nehéz egyértelmű ítéletet alkotni ténykedésükről. Talán túlzás megítélésüket Horthy Miklós kormányzóéhoz hasonlítani, de a párhuzam nem alaptalan: Horthy egyszerre volt felelős azért, hogy nem akadályozta meg több, mint 400 000 vidéki magyar zsidó elhurcolását, másrészt a deportálások leállításával megmentette a fővárosban élő magyar zsidóságot."
Az idézet Ádám István Pál nemrégiben megjelent könyvében, a Házmesterek a vészkorszakban című kötetben szerepel, és talán leginkább képes szemléltetni azt az ellentmondásos és összetett, alapvetően ambivalens helyzetet, amelyben a kor házmesterei találták magukat a háború utolsó évében. Ártók és segítők is lehettek egy személyben, és ennek szétválasztása a háború után még az elszámoltatást végző igazolóbizottságokat és a népbíróságokat is gyakran lehetetlen feladat elé állította.
A Bristoli Egyetemen dolgozó Ádám István Pál munkája alapvetően tér el a hazai holokausztkutatás eddig megszokott narratívájától. Mind ez idáig a fókusz a tettesekre, vagy az áldozatokra helyeződött, Ádám viszont egy átmeneti kategórián keresztül közelíti meg a témát: a "társadalmat" képviselő, és annak tagjaként hirtelenjében jelentős hatalomra szert tevő kisember, esetünkben a házmester mindennapi ténykedését tárja fel egy történelmi határhelyzetben.
Ilyen oldalról eddig alig vagy egyáltalán nem kutatták ezt a történelmi korszakot. Azzal többé-kevésbé eddig is tisztában voltunk, hogy mi is ágyazott meg a holokausztnak. Miféle masszív, az állami szervek által húsz éven át tudatosan folytatott ideológiai indoktrináció, napi sulykolás kellett ahhoz, hogy kialakuljon az az antiszemita közhangulat a magyar társadalomban, amiben már egyáltalán nem tűnt természetellenesnek, ha a szomszédjaikat megbélyegzik és haláltáborokba hurcolják.
Ádám könyve azonban ennél jóval mélyebbre, a mikrotörténelem mélyrétegeibe ás. A rögzült szokásokban, a hosszú idő alatt kialakult mentalitásban lel rá a magyarázatra, pontosabban annak egy fontos szeletére: a hazai borravaló- (megvesztegetés-) kultúrából vezet le sok később megesett dolgot. Így azt is, hogy egyes zsidó lakók, bérlők miért is élvezhették a házmesterek jóindulatát, és menekültek meg a vészkorszakban, azaz maradtak életben, míg mások miért estek ki a házmesterek kegyeiből, és kellett elviselniük emiatt a legsúlyosabb retorziókat is.
Hogy mindennek a gyökerét megértsük, időben vissza kell kicsit mennünk a városegyesítés évéig, Budapest világvárossá növekedésének kezdetéig. A korabeli hatalmas ingatlanboom idején a befektetők, azaz a háztulajdonosok, korabeli elnevezésük szerint a háziurak, rákényszerültek arra, hogy hozzáértő házmenedzsereket alkalmazzanak. Nagy részük ugyanis egynél több ingatlant is birtokolt, többségük nem is lakott a saját házában, így találniuk és alkalmazniuk kellett egy olyan személyt, aki a bérlőkkel és a bérház ügyeivel napi szinten foglalkozott.
Az alacsony sorból, bármiféle szakképesítés nélkül vidékről Budapestre felkerült népesség számára a fővárosban való megkapaszkodás szinte egyedüli esélyét kínálta a házmesterlét. Ez egy olyan "foglalkozás" volt, amely fizetséggel, hivatalos és rendszeres jövedelemmel nem járt ugyan, ingyenes szolgálati lakással viszont igen. A korabeli lakásínséges időkben azonban ez valóságos áldás volt. Az ágybérletek, hónapos szobák idején így sokuk meg tudta vetni a lábát Budapesten, és megkezdhették felfelé kapaszkodásukat a társadalmi ranglétrán.
Jókora ambíció fűtötte ezeket az embereket. Az örökölt alacsony presztízs mindenáron való meghaladása hajtotta őket, és ehhez olyan kvázi hatalmi jogosítványokat is kaptak, amellyel élve a társadalmilag fölöttük állók fölébe kerekedhettek.
A jómódú bérlők, többségük a zsidó középosztály tagja, valamiféle modus vivendi kialakítására kényszerültek a házmesterekkel: a kvázi borravalónak számító kapupénz, liftpénz, szemétpénz, a kisebb-nagyobb alkalmi ajándékok a jóindulat megvásárlását, a házmesterek egyfajta megvesztegetését jelentette. Ezzel el lehetett nyerni azok kegyeit, akik velük szemben tulajdonképpen a háztulajdonos érdekeit képviselték, akik társadalmilag ugyan nem, de a mikrohatalmi közegben, vagyis az adott házban mindenképpen fölöttük álltak.
Mindemellett a házmesterek voltak Budapest szemei. A házmesterlakások általában a bérház bejárata mellett, a földszinten voltak. Innen az érkezőket és a távozókat is jól meg lehetett figyelni, de a házak körgangos belső kialakítása miatt az állandó lakók gyakorlatilag mindig a házfelügyelő szeme előtt voltak, akárcsak az alkalmi vendégek, az egyszerű látogatók. A házmester a kaput este 10-kor bezárta, és csak reggel 6-kor nyitotta ki, így aki az éjszakai, hajnali órákban akart hazajönni vagy a házba belépni, annak a házmestert fel kellett csengetnie és kapupénzt kellett adnia neki. Ez a rendszer gyakorlatilag megakadályozta, hogy olyan valaki lépjen be a házba, akiről a házmester nem tudhat.
De, ami a lényeg: a lakbérnyilvántartó jegyzékek vezetése, a lakbérhátralék nyilvántartása, a lakbér beszedése, a felmondás a nem fizető bérlőknek, új bérlő keresése és a megürült bérlemények kiadása, valamint a házirend betartatása mind-mind olyan eszköz volt a kezükben, amellyel a bérlő sakkban tartható, a renitens lakó megfegyelmezhető volt. A háborúig ezt még csak a háziurat szolgálva tették, azután viszont már a zsidókat üldöző államhatalom érdekében.
Ebben a történetben akkor következett be nagy fordulat, amikor a házmesterek a zsidóüldözéssel, a gettósítással elnyert hatósági jogosítványok birtokában már valósággal élet és halál urai lettek egy-egy bérházban. Az államhatalom ügynökei voltak ők, pontosan lefektetett hatáskörök nélkül, akik a szabályokat nagyrészt maguk írhatták.
Budapest városszerkezete, a zsidó népesség városon belüli eloszlása nem tette lehetővé egy központi, koncentrált gettó létrehozását, legalábbis az első időkben, vagyis az úgynevezett nagy gettó kialakításáig. Így Varsóval vagy például Vilniusszal ellentétben nálunk úgynevezett szórt gettó alakult ki. Egy-egy bérház lett egy-egy lokális gettó, ezek voltak az úgynevezett csillagos házak. Ezekben volt gyakorlatilag megfellebbezhetetlen hatalmuk a házmestereknek.
Mivel a házakban vegyesen éltek keresztény és zsidó bérlők, így a kizárólag zsidók (és értelemszerűen csak keresztények) lakta bérházak kialakítása csakis költözésekkel, költöztetésekkel, a lakók mozgatásával volt megoldható. Ebben a folyamatban a házmesterek szerepe szintén döntő volt, jóindulatuk elnyerése pedig szó szerint életbe vágó.
Először itt köszönt vissza a borravalóadás szokása, és a köré épülő szívességgazdaság kezdett el olyan eminens szerepet betölteni az emberi viszonyokban, kapcsolatokban, mely a jóindulat egyszerű elnyerésénél többet, súlyosabbat, valóságosabbat jelentett: magát az életet vagy a halált, a menekülést vagy a csapdába esést.
De hogy egyáltalán milyen megpróbáltatást jelentett, és milyen lelkiállapotban zajlott le a németek által már megszállt országban, háborús viszonyok között egy költözés, arról szóljon egy rövid idézet az író, Heltai Jenő tollából:"Kétségtelen, hogy abból, amit itt hagyunk, semmit sem látunk többé. Nem volt példa a történelemben arra még, hogy a lakásukból kiűzött zsidók visszakaptak volna valamit. Sok mindentől örökre elbúcsúztam. Ez pontosan az az érzés, amikor az ember halálos ágyán búcsúzik földi javaitól."
Ebben az időben a belügyminiszter rendelete szerint minden zsidó köteles volt leltárt készíteni ingóságairól, mielőtt kiköltözött a lakásából. Ebbe a bútorok számba vétele éppúgy beletartozott, mint a fehérneműké, a kész leltárt pedig alá kellett írnia a házfelügyelőnek, és a gyakorlatban a hátrahagyott értékek megőrzése is a hétköznapi emberekre, azaz a házmesterekre hárult.
Ebben a helyzetben is kulcskérdés volt, hogy miként viselkedik a valójában már a hatóság emberének számító házmester: megőrzi-e a kvázi rá bízott vagyontárgyakat, vagy éppen megdézsmálja azokat, ha éppen anyagi érdekei, így a borravaló iránt bejelentett egyértelmű igénye erre sarkallják.
Amikor pedig már nemcsak az ingóságokról volt szó, hanem arról is, hogy kit enged ki a házmester a zárt csillagos házból, és kit nem, kinek juttat plusz élelmiszert, vagy kitől tagadja meg még azt is, hogy a hatóságilag engedélyezett időintervallumban elvégezze a napi élelmiszeradag beszerzését, a házmester hozzáállása egészen kritikussá vált. Márpedig a borravaló formájában megtestesülő megvesztegetés ezekben a helyzetekben is kulcsszerepet játszott.
A fellelhető példák mindegyik cselekvési módra számosak, és ezért is ennyire zavarba ejtő és kusza ezeknek az embereknek a megítélése a mai, viszonylagosan egzakt erkölcsi normáink szerint. Ádám könyvében szerepel egy Szent István parki csillagos ház házmestere, az ő vészkorszak alatti viselkedése tényleg példa lehet mindenre, és annak az ellenkezőjére. Nemcsak a hétköznapi megítélés nem tud igazán kiigazodni Papp György házmester tettein, de a háború utáni számonkérő hatóság is jórészt tehetetlen volt. Egyfajta esettanulmány az övé, és mint cseppben a tenger mutatja meg a kornak ezt a rémisztő szeletét.
Az első, látszatra elítélendő, vagy legalábbis erkölcsileg kifogásolható cselekményt akkor követte el Papp, amikor a ház eredetileg zsidó származású házmesterét, Rózsa Jenőt, a zsidótörvények miatt állásából elbocsátották, Papp pedig mindenféle skrupulus nélkül a helyére lépett. Majd a dolog akkor került sajátos fénytörésbe, amikor Papp a nyilas hatalomátvétel után, a tiltó törvények ellenére, valós kockázatot vállalva maga mellé vette Rózsát segédházmesternek: menedéket nyújtott az üldözöttnek és visszafogadta a házba.
Mindezzel szemben állt egy feljelentés, amit egy házbeli lakó tett a háború után a rendőrségen. Ebben azt panaszolta el, hogy Papp nem engedett be a házba egy menedékkérő zsidó családot, amely viszont svéd menlevele birtokában jogosult lett volna a bebocsáttatásra az addigra svéd védett épületté vált Szent István parki házba, és így az illetők később nyilaskézre kerültek.
Papp azzal indokolta tettét, hogy a ház már így is túlzsúfolt volt, és neki kvázi hatósági személyként a házban uralkodó állapotokért, rendért is felelnie kellett. A Papp ellen feljelentést tevő lakó viszont azt állította, hogy Papp a borravaló megfizetésének elmaradása miatt nem engedte be a menedékkérőket.
Papp ellen az is megfogalmazódott vádként, hogy durva, zsidóellenes kijelentésekkel terrorizálta a lakókat, ám erre is készen volt a válasz: a házmester mindezt csak színleg tette, hogy megtévesztve a nyilas hatóságokat megvédje a ház lakóit a rendszeresen előforduló razziáktól, végső soron az elhurcolástól.
Az ügy megjárta a rendőrséget, az igazolóbizottságot és az ügyészséget is, de mindegyik testület más eredményre jutott: képtelenség volt eldönteni, hogy Papp vajon az üldözők kezére játszott-e a lakók kiszolgáltatásával, vagy ellenkezőleg, mentette az életüket az üldözők elől.
Könyvében Ádám István Pál még számtalan példát hoz fel arra, hogy mindkettő egyaránt jellemezhette az adott házmester viselkedését, attól függően, hogy melyik lakó volt képes, vagy éppen hajlandó őt megvesztegetni, és melyik nem. Ennek a velejéig pragmatikus házmesterhabitusnak volt aztán az a folyománya, hogy az igazolóbizottságok által tisztának ítélt házmesterek nemcsak a helyükön maradhattak a háború után, de nyilasból kommunistává átalakulva egyszeriben az új hatalom leghűbb kiszolgálói is lettek.
Ádám István Pál: Házmesterek a vészkorszakban.Park Kiadó, Budapest, 2024. | Házmesterek a vészkorszakban, akik élet és halál kapuőrei is voltak | A rossz emlékű házmesterek úgy maradtak meg a köztudatban, mint akiknek csak negatív szerepük volt a holokauszt idején. Nemrégiben megjelent könyvében Ádám István Pál jóval árnyaltabb képet fest róluk: a hatalmukat érző kisemberek ártók és segítők is lehettek egy személyben, cselekedeteiket alapvetően a borravaló és a megvesztegetés kultúrája mozgatta. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/16/adam-istvan-pal-hazmesterek-a-veszkorszakban-konyv-holokauszt-feljelentes | null | true | null | null | Telex |
Tovább nyomoznak az V. kerületi önkormányzat egy gyanús üzlete miatt. Tavasz óta már kétszer hosszabbították meg a nyomozást, október 30-án járt le a legutóbbi határidő. A gyanú szerint jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés történt.
Most ismét a hosszabbításról döntött a Fővárosi Főügyészség, az új határidő 2015. december 30-a.
A gyanús üzlet miatt Juhász Péter, az Együtt önkormányzati képviselője tett feljelentést, erre azonban a hatóságok még nem kezdtek el nyomozni, de aztán áprilisban hivatalból mégis nekiálltak.
A gyanús üzlet megkötésének idején még Rogán Antal volt a kerület polgármestere (ő azóta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter).
2011 októberében az önkormányzat kedvezményesen bérbe adott Habony Árpád nagynénjének (egészen pontosan Classic Immo nevű cégének) egy 212 négyzetméteres ingatlant a Károly körúton. Két hónappal később a bérlő már kedvezményesen megvásárolhatta a bérelményét, 52 millió forintért.
Ez nem sok pénz ahhoz képest, hogy a következő nyáron, 2012 júliusában ugyanezt az ingatlant már 102 millió forintért adta el Habony nagynénjének a cége. Vagyis 50 millió forinttal többért, mint amennyiért az önkormányzattól néhány hónappal korábban megvette. | Év végéig nyomozhat az ügyészség a Habony Árpád nagynénjének eladott belvárosi ingatlan ügyében | Harmadszor is meghosszabbították a nyomozást. | null | 1 | https://444.hu/2015/11/02/ev-vegeig-nyomozhat-az-ugyeszseg-a-habony-arpad-nagynenjenek-eladott-belvarosi-ingatlan-ugyeben | 2015-11-02 13:50:00 | true | null | null | 444 |
A német konzervatív újság politikai rovatában közölt cikk a nigériai és óceániai FIFA-illetékes mentegetőzése dacára leszögezi: kétséget kizáróan felmerül a gyanú, hogy a világbajnokságok rendezési joga megvásárolható.
A legújabb botrány egyúttal megerősíti a világ leghatalmasabb sportszervezetével kapcsolatos korábbi információkat. A mostani “lebuktató akciót” a Sunday Times című napilap rendezte meg: a brit újság vasárnap arról számolt be, hogy a FIFA egyes tisztviselői pénzt kértek azért, hogy a 2018-as, illetve 2022-es világbajnokság helyszínének kiválasztásakor az adott országra voksoljanak.
Amint arra a Die Welt emlékeztet, már Sepp Blatter FIFA-elnök első megválasztását (1998) is olyan vádak kísérték, hogy sikerét az afrikai államok küldötteinek szóló “juttatásokkal” biztosította be. A svájciról azóta az a hír járja, hogy ismételt újraválasztását változatlanul pénzzel egyengeti, csupán ügyesebben leplezi a módszert. Így például a FIFA fejlesztési segélyszervezete, a Goal busás milliókat adományoz pontosan olyan projektek megvalósítására, amilyenekre most a brit újságírók által lebuktatott nigériai és óceániai funkcionárius hivatkozott.
A FIFA egykori cégének, a világbajnokságok közvetítési jogával sáfárkodó ISMM/ISL csoportnak a csődje nyomán svájci nyomozók fényt derítettek a megvásárolhatóság tényleges dimenziójára: a cég menedzserei összesen 138 millió svájci frankot utaltak át a FIFA, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és más sportszövetségek funkcionáriusainak számlájára.
Mielőtt még Jean-Marie Weber, a “kenőpénz-küldönc” a csődgondnoknak fizetett 2,5 millió frankkal, valamint a megvesztegetett tisztségviselők az ügyészségnek kipengetett 5,5 millió frankkal elérték a gyanúsítottak nevének titokban tartását, napvilágra került két lefizetett sportdiplomata neve. Az egyik, Nicolás Leoz paraguayi FIFA-vb-tag 130 ezer dollárt vett föl. A másik kedvezményezett Ricardo Teixeiro, a korábbi FIFA-elnök, a brazil Joao Havelange veje volt; ő egy közös cégen keresztül 2,5 millió dollárt kapott.
A svájci Zug kanton büntetőbírósága idén júniusban megállapította, hogy “FIFA-szervek külföldi tagjai 2000-ig bezárólag jutalékban részesültek az ISMM/ISL csoporttól. Az átutalt összegek kedvezményezettei elmulasztották a pénzt továbbítani a FIFA-nak, és azt saját céljaikra használták fel. A FIFA elmulasztotta, hogy behajtsa a neki járó összegeket a gyanúsítottaktól, így jelentős anyagi veszteség érte.”
A legújabb leleplezés első vesztese már azelőtt bizonyossá vált, hogy Blatter hétfőn belső vizsgálatot rendelt el, hallgatásra kötelezve a FIFA-vb tagjait. Anglia – amelynek eddig az oroszokkal egyenlő esélyt adtak – alighanem elvesztette esélyét a 2018. évi labdarúgó-világbajnokság megrendezésére. Ráadásul még sokan emlékeznek az idei vb előtti sportdiplomáciai botrányra. Az angol szövetség és a pályázati bizottság elnöke, Lord Triesman lemondásra kényszerült, miután egy titokban rögzített magánbeszélgetésben azzal gyanúsította Spanyolországot és Oroszországot, hogy játékvezetők megvesztegetésére készülnek a dél-afrikai világbajnokságon. A manipuláció tétje az volt, hogy Spanyolország esetleg kiszáll a 2018-as vb rendezési jogáért folyó versenyből, ha az oroszok segítenek a június-júliusi világbajnokság meccseit vezető bírók lefizetésében.
A FIFA december 2-án, Zürichben dönt mind a 2018-as, mind a 2022-es világbajnokság helyszínéről. A két csúcseseményre az oroszok jelentkeztek önállóan, míg Hollandia és Belgium, valamint Spanyolország és Portugália közösen kandidált. Az angolokat csupán a 2018-as rendezés érdekli, míg az Egyesült Államok mellett Katar, Japán, Ausztrália és a Koreai Köztársaság kizárólag a 2022-es eseményért verseng. | Die Welt: korrupció a FIFA berkein belül | A két végrehajtó bizottsági tag vesztegetési ügye nyomán a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségre (FIFA) újfent annak a gyanúnak az árnyéka vetül, hogy vezetői között számos megvásárolható funkcionárius akad - írta kedden a Die Welt. | null | 1 | https://24.hu/elet-stilus/2010/10/19/die_welt_korrupcio_fifa/ | 2010-10-19 18:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Hétfőn olyan felvételek jelentek meg , ahol a sajtó munkatársairól mond Magyar Péter többek között olyanokat, hogy a köcsögök, sőt a Hír TV munkatársait a Dunába löketné.
Mindezek után a Tisza Párt elnöke sajtótájékoztatót tartott, a helyszínen később a Hír TV stábja azt szerette volna megtudni Magyar Pétertől, hogy mi igaz a hangfelvételeken elhangzottakból, és kiket tart pontosan köcsögöknek.
Azonban a politikus a szokásosnál is idegesebben reagált, egyből felpattant az asztaltól és kétségbeesetten kért segítséget biztonsági embereitől, hogy azonnal távolítsák el a közeléből Heiter Dávid Tamást, a Hír TV munkatársát.
Ezt követően az egyik biztonsági ember pedig szó szerint kihajította az ajtón a riportert. | Magyar Péter kidobatta a Hír TV munkatársát | Magyar Péter sajtótájékoztatót tartott, a helyszínen később a Hír TV stábja azt szerette volna megtudni tőle, hogy mi igaz a hangfelvételeken elhangzottakból. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-biztonsagi-embere-kidob-hirtv-munkatars-video | null | true | null | null | KEMMA |
Az Index birtokába került dokumentumok szerint több tízmilliárd forintnyi "aggályos" pénzmozgást tárt fel a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél lefolytatott belső vizsgálat. Az állami tulajdonú óriásvállalat új menedzsmentje külső szakértők - jogászok és könyvvizsgálók - bevonásával világíttatta át az MVM tavaly leváltott, azóta a BKV-t irányító volt vezérigazgatója, Kocsis István idejében lezajlott nagy értékű tranzakciókat. Az MVM-csoport tagvállalatainál, például a Paksi Atomerőműnél is belső vizsgálatok folytak. Az MVM-nél befektetési, tanácsadói, és kölcsönszerződéseket vizsgáltak.
Cikksorozatunk első részében arról volt szó, hogy tavaly közel tízmilliárd forint került az MVM-től egy Kapolyi-cég közbeiktatásával egy offshore hátterű vállalkozáshoz. A második részben az MVM több mint egymilliárd forintot költött egy meghiúsult horvátországi szállodabérletre. Ezúttal egy nagyszabásúnak álmodott energianád-projekt kudarcáról lesz szó, a milliárdok útja most is egy offshore céghez vezet.
Szerződésszegés jogcímén több mint 23 milliárd forint kártérítést követel az MVM-től egy magyar vállalkozás, amely nagyszabású energianád-projektbe kezdett 2007 nyarán, az ő állításuk szerint közvetetten az MVM-től kapott 3 millió eurós (akkori árfolyamon körülbelül 700 millió forintos) kölcsönből. A Nád MPS-H Kft. azt tervezte, hogy magyar nemesítésű és termelésű energianáddal látja el a biomasszatüzelésű, vagy biomassza-együttüzelésű erőműveket, például a Vértesi Erőművet oly módon, hogy gyengébb adottságú termőföldeken termelteti a nádat, amelyre átvételi kötelezettséget vállal.
Kiss Gábor, a Nád MPS-H Kft. ügyvezetője szerint az általa és tulajdonostársai, magyar vállalkozók és kutatók által kidolgozott program segítségével évente több ezer munkahely létesülhet, csökkenhet az ország gázfüggősége, és leszakadt térségek zárkózhatnak fel.
Kiss Gábor az Indexnek azt mondta, hogy külföldi befektetők is érdeklődtek a projekt iránt, ám ők 2007-ben inkább az MVM ajánlatát választották, vesztükre. Kovács Józseffel, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatójával és Molnár Lászlóval, MVM akkori gazdasági vezérigazgató-helyettesével tárgyaltak, akik vevők voltak az elképzelésre, és a Paksi Atomerőművel szerződéses kapcsolatban álló Vúje a.s. szlovák energetikai cégen keresztül kezdték meg az együttműködést.
A Vúje a.s. 33 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Nád MPS-H Kft.-ben, majd továbbadta azt a ciprusi bejegyzésű, Aquifex Limited nevű offshore cégnek, amely 3 millió eurós kölcsönt nyújtott a vállalkozás beindításához. A Nád MPS-H vezetői úgy tudták, hogy a kölcsön az MVM-től érkezik.
A Nád MPS-H ebből az összegből mikroszaporító üzem építésébe kezdett Bátonyterenyén, ám a beruházást félbe kellett hagyni, miután az MVM alig fél év elteltével kihátrált a projektből, és a finanszírozás elapadt. Pedig az MVM-es vezetők által ajánlott Vúje tulajdonszerzése után kettős ügyvezetés alakult ki a Nád MPS-H-ban, az MVM Farkas Istvánt, a Kárpát Energo igazgatósági tagját delegálta az igazgatóságba, a felügyelő bizottságba pedig Molnár László került. Ennek a cégbíróságon is nyoma van.
Bár a projektről annak idején a Paksi Atomerőmű igazgatótanácsa is szavazott, az MVM jelenlegi vezetése vitatja, hogy bármiféle kapcsolatban állna az energianád-projekttel. A Paksi Atomerőmű igazgatóságának elnöke ebben az időszakban Molnár Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, jelenleg kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter volt.
Budapest - Bécs - Ciprus
Az Index birtokába került dokumentumok szerint az MVM egy 2007. január 25-én kelt befektetési szerződés alapján 2007. februárja és júniusa között összesen 6,35 millió eurót (akkori árfolyamon nagyjából 1,5 milliárd forintot) utalt át két, az osztrák Meinl Bank AG-nál vezetett, az Aquifex Limited ciprusi offshore cég nevében megnyitott számlára. A szerződés szerint ezt az összeget az Aquifex energiapiaci befektetésekre használhatta fel, évi 10 százalékos hozammal.
2007. december 23-án az MVM és az Aquifex újabb két szerződést kötöttek: egyfelől az Aquifex az elvárt 10 százalékos hozammal megnövelt összegben megvásárolta az MVM-től a fentiek szerint létrejött befektetési portfóliót, másfelől pedig az MVM az Aquifexre engedményezte a Meinl Bankhoz történt átutalásokból származó követeléseit. Az Aquifex azonban egyelőre nem fizetett a befektetési portfólióért, ugyanakkor mivel az MVM átadta azt, a Meinl Banktól sem tudja visszakövetelni az átutalt pénzeket a magyar állami vállalat.
További együttműködések a Meinl Bankkal
Az MVM 2006. szeptember 4-én egy 480 ezer euró értékű, a regionális terjeszkedéshez kapcsolódó tanácsadási szerződést is kötött a Meinl Bankkal, továbbá 2007-ben 400 ezer euró tanácsadási díjat fizetett a Meinl Banknak a szerbiai "Kolubara B" erőművel kapcsolatban. Ezen felül az MVM 40 ezer euró tőkerésszel és 20 ezer euró alapítási költséggel 40 százalékos tulajdonrészt szerzett egy, az akvizíciós tervékenység elősegítésére alapított, bécsi székhelyű, a Meinl Bankkal közös vállalatban. A Paksi Atomerőmű az MVM által váltókezesként garantált váltót bocsátott ki az Aquifex részére 445 ezer euró értékben, ami szintén a Meinl Bankhoz került.
A könyvvizsgálói szakvélemény szerint az Aquifex-szel kötött szerződések sértik az MVM igazgatóságának a nagy értékű befektetésekről, illetve vagyonértékesítésekről való döntésre vonatkozó hatáskörét, vagyis az ügyletekre feltehetően igazgatótanácsi jóváhagyás nélkül került sor.
A szakvélemény szerint indokolatlan, hogy az MVM által befektetni kívánt összegek a megbízott Aquifex, és nem az MVM számlájára kerültek, hogy az ismeretlen tulajdonosi hátterű Aquifex-től nem kértek ilyenkor szokásos biztosítékokat, és hogy a portfólió azelőtt került átruházásra, hogy az Aquifex kifizette volna azt. A szerződésekből jelentős vagyoni kár keletkezhet ha az Aquifex nem fizet, aminek a megfelelő biztosíték hiányában nagy kockázata van.
Etimológia
Az Aquifex latinul vízcsinálót jelent, és egy olyan különleges baktériumtörzs latin neve, amely nagyon forró környezetben, 85-95 fokos vulkanikus és tengeri alatti hőforrásokban érzi jól magát.
A magyar cégnyilvántartás szerint az Aquifex Magyarországon három vállalkozásban társtulajdonos: a Nád MPS-H Kft. mellett a 2007. októberében alakult, 500 ezer forintos jegyzett tőkéjű Maglód PP Ingatlanforgalmazó és Fejlesztő Kft.-ben, és a 2007. decemberében alakult, 5 millió forintos jegyzett tőkéjű Energianád Termelő, Termeltető Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-ben szerepel.
A Maglód PP Kft. másik tulajdonosa szintén egy ciprusi offshore vállalkozás, az Energianád Kft. tulajdonosi köre pedig részleges átfedést mutat a Nád MPS-H Kft. tulajdonosaival. A cégnyilvántartás tanúsága szerint az Aquifex néhány hónap elteltével, 2008. áprilisában kiszállt az Energianád Kft.-ből. Úgy tudjuk, hogy az Energianád Kft. megalapításával "valakik" ki akarták venni az energianád-programot az ötletgazda Nád MPS-H Kft. többségi tulajdonosainak kezéből, ám nem jártak sikerrel.
Személyi összefonódások
Az MVM-től 6,35 millió euró befektetési kölcsönt kapó Aquifex ciprusi offshore céget az FTC angol befektetőjének budapesti helytartója, Szász András képviselte, és képviseli mind a mai napig a Nád MPS-H, Kiss Gáborék felé. A luxemburgi cégnyilvántartás szerint egy Kajmán-szigeteki postafiókcímen Szász András jegyzi azt a Power Investments International II. nevű luxemburgi, de Kajmán-szigeteki tulajdonosú céget is, amely 2008-ban 32,5 millió eurót kapott az MVM-től a Kapolyi-féle Kárpát Energón keresztül, szintén befektetési kölcsönként.
Kocsis István vezérigazgató regnálása idején Szász András megbízási szerződéssel, külső tanácsadóként működött közre az MVM munkájában, feladata "a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése" volt. Jelenleg a Ferencváros angol befektetőjét, Kevin McCabe-et képviseli Budapesten az Esplanade Kft.-k vezető tisztségviselőjeként.
Az MVM részéről a Nád MPS-H felügyelőbizottságába delegált Molnár László, aki az ügylet idején az MVM gazdasági vezérigazgató-helyetteseként tevékenykedett, ma már nem az MVM-ben, de jelenleg is Kocsis István mellett, a BKV gazdasági főtanácsadójaként dolgozik. A vezérigazgató közvetlen munkatársaként az ő feladata például a BKV holdinggá történő átszervezése is.
Szász András az üggyel kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta, hogy az Aquifex a szerződött határidőn belül, 2009. május 31-ig fizetni fog az MVM-nek. A befektetési portfólió Szász szerint üzleti titok, ugyanakkor "az MVM által eszközölt befektetésből a Nád MPS-H tudomásom szerint nem került finanszírozásra. Ugyancsak nem került finanszírozásra az MVM-es befektetésből a Maglód PP üzletrésze" - mondta az üzletember az Indexnek.
Az üggyel kapcsolatos érdeklődésünkre az MVM sajtóosztálya azt közölte, hogy a termesztett energianád technológiájával rendelkező cég 2006-ban kereste meg a Paksi Atomerőmű vezetését az együttműködésre vonatkozó ajánlattal, ám az üzletrészvásárlás szakmai és üzleti értékelése nem igazolta az előzetes várakozásokat, és indokolatlanul magas kockázatokat tárt fel az esetleges befektetés megvalósulási folyamatában. Az elemzéseket követően Paks elállt a tervtől, ebből következően az ehhez kapcsolódó előkészítő egyeztetések is abbamaradtak.
"Az MVM jelenlegi vezetésének nincsen birtokában olyan dokumentum, amely alátámasztaná, hogy az MVM és az említett vállalkozás között bármiféle kötelezettséggel járó jogviszony állna fenn" - áll a közleményben. Ennek ellentmondani látszik, hogy az Index birtokába került levél szerint Kovács József, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója 2007. június 22-i levelében arról tájékoztatta a Nád MPS-H ügyvezetőjét, hogy a Zrt. igazgatósága úgy döntött, részesedést kíván vásárolni cégében. | Energianád helyett energianádor | Energianád helyett energianádor - Egy ciprusi offshore cég 6,35 millió eurós befektetési kölcsönt kapott az MVM-től, majd 3 millió eurót fektetett az azóta befulladt magyar energianád-programba. Egy magyar Kft. 23 milliárdos kártérítést követel az MVM-től emiatt. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/03/19/energianad_helyett_energianador/ | 2009-03-19 00:00:00 | true | null | null | Index |
Közhivatali feladatai és magánérdekei közötti összeférhetetlenség fennállásának gyanúja miatt vizsgálatot indítottak Horvátországban több köztisztviselő, köztük a mezőgazdasági miniszter és a közszolgálati rádió-televízió vezérigazgatója ellen - adta hírül csütörtökön a helyi média.
A horvát parlament csaknem kétéves huzavona után január végén választotta meg annak az állandó, független, önálló testületnek a tagjait, amely ötéves mandátuma idején a köztisztviselők közhivatali feladatai és magánérdekei közötti összeférhetetlenséget hivatott felügyelni.
A három jogászból, egy kriminológusból és egy közgazdászból álló bizottság a héten húsz esetben indított vizsgálatot, amelyek közül a legnagyobb sajtóvisszhangot a mezőgazdasági miniszter, Tihomir Jakovina ügye kapta.
A 2011 decembere óta regnáló kormány mezőgazdasági minisztere esetében már korábban felmerült az összeférhetetlenség gyanúja egy százszázalékos tulajdonában álló cég miatt. Jakovina 2012 decemberében végül eladta a vállalatot, a testület azonban kivizsgálja, hogy volt-e összeférhetetlenség.
A bizottság Goran Radman, a horvát közszolgálati rádió-televízió vezérigazgatója ügyében is vizsgálódik, aki a Jutarnji list című napilap értesülései szerint a közmédia igazgatói posztjával párhuzamosan egy magánkézben lévő céget is igazgat, amely reklámtevékenységet is folytat.
A bizottság eljárást indított Josip Jagust, az állami kézben lévő Petrokemija műtrágyagyár első embere ellen is, aki vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel londoni, nyolcmillió fontot (2,7 milliárd forintot) érő lakását. Vizsgálódnak továbbá állami hivatalok vezetői, polgármesterek, képviselők ügyében is.
Horvátországban 2011 márciusában lépett hatályba az a törvény, amely a korábbi gyakorlattól eltérően nem parlamenti képviselőkből és közéleti személyiségekből álló testületre, hanem független szakértői bizottságra bízza az összeférhetetlenség megállapítását köztisztviselők esetében.
Ha a testület megállapítja az összeférhetetlenséget, az eljárás alá vont köztisztviselő megrovással, bérmegvonással, illetve az összeférhetetlenség tényének nyilvános közzétételével szankcionálható - tette hozzá a Vecernji list napilap. | Világ: Összeférhetetlenség miatt vizsgálódnak több horvát köztisztviselő ügyében | Közhivatali feladatai és magánérdekei közötti összeférhetetlenség fennállásának gyanúja miatt vizsgálatot indítottak Horvátországban több köztisztviselő, köztük a mezőgazdasági miniszter és a közszolgálati rádió-televízió vezérigazgatója ellen - adta hírül csütörtökön a helyi média. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20130307_osszeferhetetlenseg_vizsgal_horvatorszag | 2013-03-07 12:18:00 | true | null | null | HVG |
„Hellerék”, a korpa meg a disznóól
Ki kapjon, és ki kapja a legtöbbet? – a jelenlegi elosztó-kirovó rendszerben hosszú évek óta visszatérő kérdése ez a politikai gazdasági, kulturális döntéshozóknak, grémiumoknak. Az is köztudott, hogy ilyenkor gyakran pártérdekek, ismeretségi körök, egyéni szimpátiák alapján hozzák meg a döntéseket. Általában a „mi kutyánk kölykei” jutnak zsírosabb falatokhoz a közkondérokból (mások szerint a vályúból).
A Sukoró helyébe előléptetett „filozófus-ügy” a látszattal ellentétben nem most januárban pattant ki. Ez a „Hellerékhez” kapcsolt botrány már a második „ütközet”, mert az egymással régóta kulturkampfot vívó felek szakmai-intézményi vitája előbb átkerült a tudománypolitika területére, majd tavaly ősztől elérte a nagypolitikát is, s januárban a kormánybiztos után – ha áttételesen is – de megszólalt az ügyben a miniszterelnök is.
Az MTA Filozófiai Kutatóintézetében régóta kemény viták folynak szakmai, gazdálkodási, munkafegyelmi, személyi kérdésekben. Pálinkás József, az Orbán-kormány oktatási minisztere, az Akadémia 2008-ban megválasztott elnöke 2009. december 18-án Boros János személyében új igazgatót nevezett ki az intézet élére.
A pécsi egyetem tanszékvezetőjét ugyan sem az intézet munkatársi köre, sem pedig az MTA által kiküldött eseti szakmai bizottság nem támogatta a másik jelölttel, Gábor Györggyel, az intézet igazgatóhelyettesével szemben, az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (amely természettudósokból állt) ennek ellenére Boros Jánost helyezte pozícióba. Ez ellen utóbb a filozófia bizottság és annak elnöke tiltakozott, a sajtóban "politikai döntésről" cikkeztek, mondván, Pálinkás József többször egyértelművé tette akadémiai körökben, hogy a jövőben kiket szeretne látni a kutató intézetek igazgatói posztjain.
Vajda Mihályt Boros 2010. január 1-én váltotta az intézet élén, s azonnal megkezdte a rendcsinálást (az intézet átvilágítását, a kutatások ellenőrzését, a problémás személyi ügyek feltárását), illetve a tisztogatást (Gábor Györgyöt felmentette, az intézet igazgatótanácsát leváltotta), miközben az intézetben zajló eseményeket titkossá minősítette. Az intézkedések nemcsak az intézményben, de a sajtóban is nagy vihart kavartak. A Népszabadságban például pro és kontra megszólalt Nyíri Kristóf, Heller Ágnes, Borbély Gábor, Bitó László, s írásaik nyomán a közvélemény számára is nyilvánvaló vált az intézeti igazgatóváltás, illetve a kibontakozó „filozófus-ügy” szakmai-tudománypolitikai-személyi háttere. (Az intézeten belül kialakult feszült állapotokra utalt az is, hogy eközben Gábor György perbe-haragba bonyolódott Demeter Tamással az intézet új igazgatóhelyettesével, aki 2009 karácsonyán állítólag antiszemita kijelentéseket tett Gáborral és annak családjával kapcsolatban.)
Boros áprilistól az egyes munkatársak minősítését is megkezdte, s ennek során a 23 közül 14-et talált alkalmatlannak (Emlékezzünk, hasonló történt Körössényi András kinevezése után a Politikatörténeti Intézetben is). A tavasszal lezárult belső ellenőrzés és átvilágítás után pedig a pályázatokkal kapcsolatosan is visszaélésekre utaló gyanús körülményekre derített fényt. Boros tevékenysége, főleg a munkatársak minősítése, nagy felzúdulást váltott ki, s az akadémia filozófiai bizottsági tagjainak többsége is felháborodott az eljárás kapcsán. Boros azonban nem hátrált, hanem folytatta a feladatát, s a személyi ügyek mellett gazdasági indokokat is keresett koncepciója igazolásához.
A kibontakozó kulturkampf
Harcához talált is muníciót. A célpont az intézet 2005-2008 közötti igazgatója, Borbély Gábor lett, akinek regnálása idején, 2005 májusában nyújtották be a Vallásfilozófia és a vallások társadalmi jelenléte címet viselő pályázatot, amely a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnál meghirdetett Jedlik Ányos-program keretében a társadalom-egészségügyi kutatások témakörben 70,5 millió forintot nyert el. A pályázattal kapcsolatban július elején egy magánszemély jelentős értékben elkövetett hűtlen kezelés és jogosulatlan gazdasági előnyszerzés bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést, amelyről a Magyar Nemzet számolt be, ám az ügy akkor nem keltett feltűnést. S mintha a filozófus-ügy” is kikerült volna a nyilvánosságból annak ellenére, hogy az intézetben Boros János tovább folytatta a minősítő eljárásokat, amelyek ellen az intézeti dolgozók egy része augusztus elején munkaügyi bírósághoz fordult. Boros azonban tántoríthatatlannak bizonyult, s a minősítésekre hivatkozva október végén négy kutatónak (Ferencz Sándor, Horváth Pál, Laki János, Mesterházi Miklós) felmondott, Tamás Gáspár Miklósnak pedig kilátásba helyezte a nyugdíjazását.
A fejlemények láttán Radnóti Sándor petíciót írt, amelyben arra kérte az MTA vezetését, hogy ne nézze tovább tétlenül az intézetben folyó „mindenféle szakmai megalapozottságot nélkülöző” törvényellenes ámokfutást. A petíciót több mint ezren írták alá, köztük a szellemi-tudományos élet reprezentánsai. Decemberben a Magyar Filozófiai Társaság vezetősége is nyilatkozatot adott ki (aláírók Bacsó Béla, Laczkó Sándor) „Filozófiai Kutatóintézet történései” miatt, ám az események ekkor már nem szakmai belügyként kerültek a nyilvánosság elé.
A kormány bejelentései, intézkedései, az új törvények elfogadása után ősztől a „filozófus-ügy” begyűrűzött a nagypolitikába is, mert a közéletben is szerepet vállaló, nemzetközi tekintélynek örvendő írók, filozófusok, esztéták közül többen, (Heller, Radnóti, Konrád) felemelték szavukat előbb az Alkotmánybíróság, majd a sajtószabadság ügyében, éles kritikával illetve a hatalomra került politikai elitet. Kormányzati oldalról – nem ok nélkül – azt is valószínűsítették, hogy a nagy számban megszólaló külföldi médiumok informátorai között is ott vannak ennek a balliberális értelmiségi körnek a tagjai, akik „rossz hírét keltik az országnak”.
Leszámolás – elszámoltatás
A leszámolásra január elején került sor: Előkerült a tavaly nyári feljelentés, s ennek alapján Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is feljelentést tett, majd a hír megjelenése után az addigi belső szakmai, intézeti vitákat kivitték a nyílt társadalmi terepre. Mivel ma a közvélemény figyelmét leginkább anyagi ügyekkel lehet felhívni (pláne, ha balliberálisok a gyanúsítottak), a jobboldali sajtóban gazdasági bűncselekmények sugalmazásával melegítették fel a „filozófus-ügyet” azzal a felütéssel, hogy „félmilliárdot kutattak el Hellerék”.
A publicisztikus hatáskeltéssel, politikai felhangokkal elindított médiahabzás mögött egyelőre annyi konkrétumot tudtak felsorakoztatni, hogy az ügyben érintett „filozófusi kör” a Gyurcsány-kormány idején, 2004-2005-ben, Magyar Bálint akkori oktatási miniszter által létrehozott és felügyelt Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázatain közel 450 millió forintot nyert el különböző pályázati projektekkel, amelyeknek – egymástól függetlenül – a témavezetői voltak. Ezek a következők:
- Határmezsgyék: filozófia és tudomány az ókorban (témavezető: Steiger Kornél), 88,9 millió forint,
- Az európai szellem és a totalitarizmus (témavezető: Vajda Mihály), 90 millió forint,
- Az esztétikai reprezentáció történeti és elméleti aspektusai (témavezető: Radnóti Sándor), 90 millió
- Vallásfilozófia és a vallások társadalmi jelenléte (MTA Filozófiai Kutatóintézete, Borbély Gábor, Gábor György és Geréby György), 70,5 millió forint,
- Alaptalan alap: a tradíció folytonosságának és az életmű egységének kérdése Nietzsche, Lukács és Heidegger munkásságában (GOND-CURA Alapítvány, Heller Ágnes, 53,9 millió forint,
- Szubjektivitás filozófiája és a társadalmi modernizáció – a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, filozófia tanszék, Weiss János, 54,1 millió forint.
A neves filozófusok és a nevükhöz kapcsolódó (10-20-30 fős) kutatói csoportok („Hellerék”) – e vádak szerint – úgy jutottak több éven keresztül jogtalanul jelentős kutatási pénzekhez, hogy a pályázatra beadott témáik semmiféle viszonyban nem voltak a pályázati kiírással. Az érintettek tiltakoztak a rágalmazások ellen. Az ügyben érintetteket előbb a mainstream jobboldali médiumok cincálták szét, majd a besározott „ingyenélőkre” rászabadultak a médiakutyák, névtelen blogokon, kommentekben szórták átkaikat.
Keller, Papcsák, Budai….
A filozófusok, a szellem emberei beszorultak egy rossz szerepkörbe, miután évekkel ezelőtt kihasználták azokat a lehetőségeket, amiket az akkori politikai elit kínált fel nekik (Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani). Mert a pályázati rendszer - akárcsak a pártfinanszírozás vagy az ügynökkérdés – jelenlegi formájában hatalmas teherként, sötét árnyat vetve nehezül a közéletre, s az érintett szereplők bármikor – kiéleződött politikai helyzetekben, kormányváltás után stb. – számíthatnak arra, hogy fenyegetésként, büntetésként megvádolják, megzsarolják, befeketítik, egzisztenciálisan ellehetetlenítik őket. Előkerülhet egy dosszié, egy régi szerződés, egy tárgyalási jegyzőkönyv…
A húsz éves tapasztalat igazolja, a mindenkori hatalom él is ezekkel a lehetőségekkel, hogy ily módon megrendszabályozza, sakkban tartsa, hallgatásra ítélje, visszavonulásra késztesse a másik oldalt. Keller, Papcsák, Budai neve sokak előtt ismert, a mindenkori kormányzat az elsők között nevez ki elszámoltatási biztosokat, akiknek az a feladata, hogy vadászkopó módjára derítsék fel az előző kormány gyanús ügyeit. S ügyek voltak, vannak, lesznek! Minden kormányzati ciklusban százával kerülnek elő azokat a dokumentumok, amelyekben miniszterelnökök, miniszterek, pártvezetők, holdudvarok gyanús ügyei szerepelnek, amelyeket aztán – Damoklész kardjaként – hetekig-hónapokig (nagyvadaknál évekig) szerepeltetnek a médiában, hogy aztán – néhány kivételtől eltekintve – ezek a botrányok eltűnjenek a címoldalakról, majd a hírek közül is.
Bevett módszer, hogy feltálalják, de nem eszik forrón a kását. S alighanem ilyen forró kása most a „Hellerék” ügye is, amely – a személyi vonatkozásokon túl – a pályázati rendszer hazug és álságos voltából ered, amelyet bárhol, kormányzati vagy önkormányzati szinten (honvédségi beszerzések, esztergomi mutyik, BKV, MVM, sárazsadányi szőlők stb) megkaparnak, azonnal bűzleni kezd. A pénzeket mint tudvalevő, pályázatok jelentős részében nem átlátható módon, konszenzus elven, valódi érdemek és fontossági sorrendek alapján osztják el, hanem többnyire politikai szempontok, érdekszövetségek, személyi összefonódások stb. alapján. Ahogy a kinevezések, kitüntetések, díjazások ügyében, úgy a pályázatok esetében is felülről, politikavezérelten – kormányzati, intézményi szinten – bele-belenyúlnak a végeredménybe. Ez a bratyizós-mutyizós, kiosztó-kirovó rendszer az elmúlt húsz év egyik legnagyobb átka, s ügyek százait, ezreit dobta felszínre a jobb- és baloldalon, amelyeket aztán egyfajta titkos megegyezés alapján sikerült többnyire elmismásolni, szőnyeg alá seperni, ám ezek csontvázként továbbra is ott vannak a szekrényben, ahonnan bármikor elővehetők.
A rendszerváltás utáni korszaknak az a legnagyobb bűne, hogy nemcsak végletekig megosztotta, gazdaságilag lezüllesztette, hanem morálisan is tönkretette az országot (csalni, lopni, hazudni nálunk nem bűn, csak ha a másik oldal teszi) és az itt élők jelentős részét, köztük az értelmiséget is. A „filozófus-ügy” – minden fejleményével – ennek az állapotnak a látlelete. S gyaníthatóan nem az utolsó.
Orbán Viktor a múlt héten „az átláthatatlan, körülményes, hatalmi pozíciókat erősítő, korrupt, embereket megalázó” pályázati rendszer kapcsán beszélt arról, hogy kitakarítják ezt a disznóólat. Vajon a miniszterelnök mikor és hol kezdi a ganéjozást? | Vélemény: "Hellerék", a korpa meg a disznóól | Ki kapjon, és ki kapja a legtöbbet? – a jelenlegi elosztó-kirovó rendszerben hosszú évek óta visszatérő kérdése ez a politikai gazdasági, kulturális döntéshozóknak, grémiumoknak. Az is köztudott, hogy ilyenkor gyakran pártérdekek, ismeretségi körök, egyéni szimpátiák alapján hozzák meg a döntéseket. Általában a „mi kutyánk kölykei” jutnak zsírosabb falatokhoz a közkondérokból (mások szerint a vályúból). | null | 1 | https://hvg.hu/velemeny/20110118_filozofusok_palyazatok_sebok | 2011-01-18 17:08:00 | true | null | null | HVG |
Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) gazdasági tevékenységével kapcsolatban, egyelőre ismeretlen tettes ellen - értesült szerdán több forrásból az MTI.
Az MTI hatósági forrásokból úgy tudja, a rendőrség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt több olyan szerződést is vizsgál, amelyet a katasztrófavédelem korábbi két vezető munkatársa kötött az elmúlt években. A gyanúsnak vélt szerződések az OKF főigazgatójának, Tatár Attilának leváltása után, az állami szervezetek gazdasági tevékenységének átvilágítása során kerültek elő.
Bakondi György vezérőrnagy, az OKF július 1-jével kinevezett főigazgatója több állománygyűlésen is utalt a szerveztetnél tapasztalható szakmai és személyi feltételek romlására, a morális gondokra, valamint a szervezet ez évi költségvetésben lévő "komoly problémákra". Mindezekért az elmúlt nyolc év kormányzatát és az OKF akkori vezetését hibáztatta.
Bakondi szerint az OKF-nél az örökös megszorítások ellenére értelmetlen külföldi utazások, gépkocsivásárlások voltak, és gyanús tanácsadói szerződéseket is találtak. Utóbbiak közül egy 400 millió forintos, "menekülőkámzsáról" szóló szerződést emelt ki, amelyet a Paksi Atomerőmű térségében élő emberek kapnának egy esetleges katasztrófahelyzetben.
Az MTI információ szerint a veszélyes vegyi üzemek környezetében telepített úgynevezett Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer (MoLaRi) megvalósítását is vizsgálja a rendőrség. A riasztórendszert, amelyet elsőként 2007 márciusában Borsod megyében építettek ki, az ország nyolc megyéjében és a fővárosban kell kialakítani. A teljes lefedettség 2012-re várható, és a beruházás összköltsége bruttó 7,2 milliárd forint.
A tűzoltóság és a polgári védelem szakmai felügyeletét ellátó szervezet vezetőjét, Tatár Attila altábornagyot június 30-án mentette fel beosztásából Pintér Sándor belügyminiszter, és az OKF élére július 1-jei hatállyal Bakondi Györgyöt nevezte ki, aki 2000. január elsejétől 2002. december 9-ig irányította a szervezetet. A legfelsőbb szintű vezetőváltást Pintér a belügyi szerveknél történő "szemléletváltással" magyarázta. Bakondi György az OKF vezetése mellett az árvíz okozta károk helyreállítását, valamint az újjáépítést irányító miniszteri biztosi pozíciót is ellátja. | Hűtlen kezelés miatt nyomoznak a katasztrófavédelemnél | Ismeretlen tettes ellen nyomozás indult az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál az MTI információi szerint. A rendőrség hűtlen kezelés miatt indított eljárást, miután a szervezet kormányváltás után kinevezett új főigazgatója gyanús szerződéseket talált. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/09/hutlen-kezeles-miatt-nyomoznak-a-katasztrofavedelemnel | 2010-09-22 19:00:00 | true | null | null | Origo |
Kedden kapta kézhez a fővárosi főjegyző a városházi átvilágítás százoldalas jegyzőkönyvét a Transparency International (TPI) alelnökétől, Pintér Istvántól. A vaskos anyagot, amely a 9 hónapos vizsgálat részletező jelentését tartalmazza, valamint négy oldalon megállapításokat, ajánlásokat közöl - ma hozza nyilvánosságra a hivatal.
A dokumentum szerint szorgalmazni kell az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségét szabályozó törvényt, szükség van a főpolgármester és helyettesei feladatkörének precíz behatárolására, valamint még pontosabban szabályozni kell a közbeszerzések rendjét.
Az Európában egyedülálló, a Soros Alapítványtól megpályázott 6 millió forintból fedezett vizsgálódás kiterjedt volna a városháza közel ezerfős apparátusán kívül a közgyűlés pártfrakcióira, bizottságaira.
Jelentős figyelmet fordítottak a tulajdonosi bizottságra, amely komoly jogosítványokkal rendelkezik a privatizációkkal, elidegenítésekkel kapcsolatos döntések terén. Székely Gábor, a bizottság elnöke lapunknak elmondta: a TPI munkatársai három napot töltöttek az iratok tanulmányozásával, s részt vettek néhány testületi ülésen, ám ott is csak a hivatal anyagait tanulmányozhatták.
Ellenőröknek belépni tilos
A vizsgálatot végzőknek azonban sem a pártfrakciókba, sem pedig az egyébként jelentős fővárosi résztulajdonnal bíró kéttucatnyi cég többségébe sem sikerült bejutniuk. Így a fővárosi vagyonkezelő rt.-nél és a milliárdos költségvetésű BKV-nál sem járt a kilencfős vizsgálócsoport - erősítették meg mindkét helyen. Egyébként a monitorcsoport valamennyi tagjának titoktartási nyilatkozatot kellett aláírnia a főjegyző előtt. A jelentős nemzetközi tapasztalatokkal bíró, 74 országban fiókszervezetet működtető Transparency International 1998 márciusában azután kapott megbízást, hogy 1997 őszén felmentették a főpolgármesteri hivatalban a közbeszerzési ügyosztály vezetőjét vesztegetés gyanúja miatt. A nyomában kibontakozó ügyészségi vizsgálatból végül máig tartó per lett, amelyben a hivatal alkalmazottai mellett vállalkozókat is eljárás alá vontak.
Két hónap - huszonnégymilliárd forint
A közbeszerzési folyamat tökéletesítésén dolgozik a városháza vizsgálóbiztosa, Saly Ferenc és csoportja. Csak január-február hónapban 24 milliárd forint értékű közbeszerzési dokumentáció ment át a kezükön. Ez ugyan jelentősen lassíthatja a beruházások elindítását, de garantálja a törvényességet - véli a vizsgálóbiztos, ugyanis a két hónapban átnézett 48 vaskos dossziénak csak kétharmada felelt meg elsőre a szabályoknak.
Ezeket egyébként hiánypótlásra visszaadták az ügyosztályoknak. Eközben az érintett ügyosztályokkal közösen dolgoznak az önkormányzat legfrissebb, májusra beérő rendelettervezetén, amely a tárgyalásos eljárást, a szakmai előkészítő bizottság összetételét, a pontozásos rendszert, valamint a 10 millió alatti beszerzéseket szabályozza. Ez utóbbi jogszabály megváltoztatását a parlament is szorgalmazza a most folyó közbeszerzési törvénymódosítás vitájában, így meglehet, hogy hiábavaló a fővárosi igyekezet.
Az Országgyűlésben zajló vita során hangzott el a minap, hogy az 1995-ös közbeszerzési törvény jelentős lépés ugyan a korrupció elleni harcban, a benne levő bürokratikus elemek ösztönzően hatnak a kiskapuk megkeresésére, és éppen ezért további szigorításokra van szükség. A gyakorlat bebizonyította, hogy nincsenek meg a folyamatos ellenőrzés feltételei, és a helyi önkormányzatoknál is szükséges lenne kidolgozni a helyi közbeszerzési szabályzatot.
A további szabályozók beépítését viszont már a beruházások végletes lelassításának tartja Sajtosné Nágel Ilona, a főpolgármesteri hivatal belső ellenőrzési csoportjának vezetője. Vélekedése nem állhat távol az igazságtól, ugyanis rendre nem teljesülnek időarányosan a fővárosi beruházások. 1997 első féléves értékeléséből például kiderül: az önkormányzati beruházásoknak csak egytizede teljesült.
Sajtosné elismeri, hogy a városháza néhol túlságosan szigorú, ráadásul a közbeszerzési eljárásokba tavaly beépített ellenőrzés szűkíti a pályázatok elbírálására szánt időt. Építési beruházás esetén 60, egyéb esetben 30 nap alatt kell dönteniük. Ennyi idő van a jegyzőkönyvezésre, az esetleges érvénytelenség megállapítására, illetve arra, hogy a szakmai előkészítő illetve közbeszerzési bizottság véleményezze, s csak ezután születhet meg a határozat. Hozzátette: az adminisztráció tovább növekszik, ha a parlament a jelenleg ismert módosító javaslatokat elfogadja.
Máris eluralta és megbénította a fővárosi közbeszerzéseket a bürokrácia és a korrupció gyanújától való félelem - összegezte a fővárosi önkormányzat közbeszerzési bizottságának tapasztalatait Deák András (Kereszténydemokrata Szövetség) elnök.
Jogászok hatalomátvétele
Mint ismeretes, ezt a bizottságot is a vesztegetési botrány kirobbanása után, hosszas koalíciós huzavona után állították fel. Deák András lapunknak elmondta: az átszervezések óta a közbeszerzés terén tevékenykedő hivatalnokok feszült, gyanakvó légkörben dolgoznak, mindenki a másik aláírására vár, ezért hónapokig állnak a papírok a fiókokban. Mindez oda vezetett, hogy a közgyűlés által elfogadott beruházásoknak csak felét tudják elkezdeni az adott évben. A szakemberek elhagyták az érintett osztályokat, helyükbe jogászok ültek, akik a lényegi kérdésekhez nem tudnak hozzászólni, ám rengeteg formai hibán fennakadnak - mutatott rá a bizottság elnöke, hozzátéve, hogy jelenleg nyolc pályázatból gyakran hetet ilyen apró hiányosságok miatt kell elutasítani.
Deák András szerint az 1997 óta bevezetett túlszabályozás elérte a célját, hiszen kizárja a hagyományos értelemben vett korrupció lehetőségét. Ám nem teszi lehetővé, hogy minden piaci szereplő egyenlő eséllyel induljon a pályázatok elnyeréséért. A tenderkiírásokban rendszerint olyan feltételek és olyan mértélű beruházási összegek szerepelnek, amelyeknek csak négy-öt cég képes megfelelni, vagyis mindenki más kiszorul a közbeszerzésekről, és a főváros beruházásait mindig ugyanaz a néhány nagy vállalat végzi. Ennek persze árfelhajtó hatása van.
Az ÁSZ is elégedetlen
Az államháztartás mintegy negyedét a helyi önkormányzatok költségvetése képezi, ezért azoknak nagy szerepük van abban, hogy a közpénzek hatékonysága hogyan alakul. Az országosan lefolytatott közbeszerzési eljárásokon belül az önkormányzatok körében végzett eljárások részaránya 1996-97-ben ötven százalék felett volt. A legutóbbi számvevőszéki ellenőrzés során kiderült, hogy a közbeszerzési törvény végrehajtását több helyen csak egy újabb kötelezettségnek tekintették, így annak formai végrehajtására törekedtek, de nem érzékelték annak a gazdálkodásukban betöltött szerepét. Az is egyértelművé vált a számvevők vizsgálata után, hogy a közbeszerzési törvény, keretjellegénél fogva, csak a helyi szabályozásokkal lehet igazán eredményes. Ám a törvény nem írja elő az önkormányzatoknak ezek készítését. Az ÁSZ úgy látta, mivel a törvényi előírások nem egyértelműek, a definíciók számos esetben lehetőséget adtak arra, hogy ha valaki akarta, akár az eljárásokat is elkerülhette. Az elemzés arra is fényt derített, hogy a vizsgált önkormányzatoknál meghirdetett közbeszerzéseknek több mint tíz százaléka eredménytelenül zárult. Az okok rendszerint az előkészítés hiányosságaira vagy a pénzhiányra voltak visszavezethetőek.
A legutóbbi ismert, 1997-es adatok szerint ebben az évben országosan 4338 közbeszerzési eljárást hirdettek meg, 292 milliárd forint értékben, s ebből 135 milliárd forint értékűt az önkormányzatok tettek közzé. Szarvas Zsolt, Vajta Zoltán | Gyanakvás lassítja a közbeszerzési folyamatot | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/03/19990303gyanakvas | 1999-03-03 00:00:00 | true | null | null | Origo |
2010.03.15. 23:00
Mivel a képviselők és az állami vezetők vagyonnyilatkozatai nem sokat érnek, az ország irányítóinak gyarapodását, kétes adóügyeit másképpen kellene ellenőrizni. Szakemberek a lehetséges megoldások között az adóbevallások nyilvánosságra hozását és a rendszeres vagyonvizsgálatokat említik. Bár az offshore cégekkel még ezeket is ki lehetne kerülni.
Vajon megvizsgálta-e a hazai adóhatóság, hogy Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke jogszerű keretek között vitte-e Ciprusra a félmilliárd forintnál is nagyobb összegű megtakarítását, s az itthoni törvények betartásával hozta-e onnan haza a szinte felfoghatatlan nagyságú summát? E kérdésre elsőként magától Simor Andrástól kértünk választ, aki a jegybank sajtóosztályán keresztül közölte: ciprusi tranzakciója miatt őt az adóhatóság nem vizsgálta. Ezután az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) fordultunk, ám a szervezet – adótitokra hivatkozva – nem felelt. Kifejtették, ha a jegybank vezetője felmenti az APEH-ot a titoktartási kötelezettség alól, akkor tájékoztatják a Magyar Nemzetet arról, ellenőrizték-e Simor pénzének ciprusi útját, s az esetleges revízió feltárt-e jogszabálysértést. Ismét megkerestük tehát a bankelnököt, kérve: adja meg a szükséges felmentést, ám Simor Andrásnak hét nap is kevés volt ahhoz, hogy levelünkre válaszoljon.
Így továbbra sem látunk tisztán a ciprusi históriákkal kapcsolatban. Merthogy Simor tranzakciója mellett bizonyára érdekelné a közvéleményt, miképpen vélekedik az APEH például arról a Dataplex-ügyről, amelyben Bajnai Gordon kormányfő neve is felmerült. Ám az adóhivatal az állami vezetők adóügyeiről sem beszélhet, köti az adótitok. Lapunk az adatvédelmi biztostól kért felvilágosítást, miképpen és milyen részleteket ismerhet meg a társadalom a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és a jegybank elnökének adózási adatairól. Az ombudsman beadványunk nyomán vizsgálódni kezdett, s azt ígérte, hamarosan közli véleményét.
A kételyeket ébresztő ügyek rávilágítanak a jelenlegi magyar rendszer hiányosságaira. Manapság a képviselőket és egyes, állami hivatalt betöltő személyeket a törvény arra kötelezi, hogy évente, vagyonnyilatkozat formájában adjanak számot anyagi helyzetük változásáról. E dokumentumok azonban nem sokat érnek, a legfontosabb kérdésekre nem adnak választ. Lapunknak Kolláth György alkotmányjogász úgy fogalmazott: a vagyonnyilatkozat a semminél több, az elégnél kevesebb. Az ügyvéd megemlítette, hogy egyes nyugat-európai országokban a politikusok és az állami vezetők az adóbevallásukat kötelesek nyilvánosságra hozni. Ezekből kiderül, hogy az érintetteknek honnan és mekkora jövedelmük származott, továbbá mennyi közterhet fizettek be. Kolláth szerint e sok információt adó megoldás lényegesen jobb a vagyonnyilatkozat-tételnél, ám magyarországi meghonosítására jelenleg nem lát esélyt. A szakember így azt szorgalmazza: tegyék átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé a vagyonnyilatkozatokat, módot teremtve például arra, hogy a közvélemény a dokumentumokban foglalt adatokat illetően magyarázatra kötelezhesse a politikusokat.
Egészen más megoldást javasol Vadász Iván adószakértő. Szerinte minden politikust, állami vezetőt rendszeresen vagyonosodási vizsgálat alá kellene vonni. – Vagyongyarapodási ellenőrzést nem csak a kisvállalkozók ezrei ellen kellene indítani, az APEH ilyen eljárással vizsgálhatná a szervezett bűnözést és a politikai köröket is – mondta a szakember, jelezve: ismeretei szerint ez eddig még nem történt meg. Pedig – tette hozzá – a hírhedt tengerentúli bűnöző, Al Capone is adóvizsgálat miatt került börtönbe. Ugyanakkor korántsem biztos, hogy a rendszeres vagyonosodási eljárások felfednék a választott vagy kinevezett állam vezetők valamennyi kétes ügyét. A vagyonvizsgálat ugyanis – állítja Vadász – kevéssé alkalmas az offshore cégekkel elkövetett esetleges jogsértések kiderítésére. Így – a jelek szerint – a ciprusi és az adóparadicsomi históriák leleplezése szinte lehetetlen feladat. | Simor őrzi a titkát | Mivel a képviselők és az állami vezetők vagyonnyilatkozatai nem sokat érnek, az ország irányítóinak gyarapodását, kétes adóügyeit másképpen kellene ellenőrizni. Szakemberek a lehetséges megoldások között az adóbevallások nyilvánosságra hozását és a rendszeres vagyonvizsgálatokat említik. Bár az offshore cégekkel még ezeket is ki lehetne kerülni. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/03/simor-orzi-a-titkat | 2010-03-06 14:34:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A BKV Zrt. a szombati szabálytalan munkavégzés ügyében ma született bírói döntés kapcsán a négy gyanúsított ellenőrt azonnali rendkívüli felmondással elbocsátja – áll a társaság közleményében.
A BKV egyben közölte: azonnali intézkedésként szigorít az ellenőrök belső ellenőrzési szabályain. A BKV Zrt.-nél jelenleg 406 jegyellenőr dolgozik, ők évente 20 millió utas jegyét és bérletét vizsgálják meg. Tevékenységüket eddig a főellenőrök és a csoportvezetők felügyelték, a továbbiakban azonban külső próbavásárlókat is alkalmaz majd a társaság az esetleges visszaélések kiszűrése érdekében.
Amennyiben az ellenőrzés bármelyik dolgozóval kapcsolatban visszaélést állapít meg, a BKV Zrt. azonnali hatállyal elbocsátja a vétkes alkalmazottat – szól a közlemény. | Elbocsátotta a lefülelt ellenőröket a BKV - Próbavásárlókat vet be majd a társaság - Világgazdaság | A BKV azonnali hatállyal megszüntette azon négy ellenőr munkaviszonyát, akiket a napokban füleltek le, amint saját zsebre dolgoztak. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag/2009/02/elbocsatotta-a-lefulelt-ellenoroket-a-bkv-probavasarlokat-vet-be-majd-a-tarsasag | 2009-02-17 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Egy érdekes incidensről számolt be Dömötör Csaba a Facebook-oldalán .
Az előbb elment mögöttem Magyar Péter, és a sokak által jól ismert stílusában odakiabált valamit
- írta a Fidesz EP-képviselője.
"Örülök neki, hogy pár óra híján 1 HÓNAP UTÁN (!) KITALÁLT A MUNKAHELYÉRE, ahová júniusban megválasztották.
Kis lépés ez az Európai Parlamentnek, de nagy lépés Magyar Péternek , hiszen a szeptembert teljesen ellógta.
Nem tudjuk, mi akadályozza abban, hogy bejárjon a munkahelyére, de egy dolgot kérünk: ne kenje ezt is az egymilliárd forintos mesterséges intelligencia masinára"
- fogalmazott Dömötör Csaba. | Rákiabált Magyar Péter Dömötör Csabára Brüsszelben: csattanós választ kapott | „Kis lépés ez az Európai Parlamentnek, de nagy lépés Magyar Péternek” – szúrt oda a Fidesz európai parlamenti képviselője. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/rakiabalt-magyar-peter-domotor-csabara-brusszelben-csattanos-valaszt-kapott | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
- A vád tárgyává tett cselekmény nem évült el. A megismételt másodfokú eljárásban érdemben kell vizsgálni a vádlott bűnösségét a Debreceni Törvényszéken - így döntött Tóth József polgári polgármester (Demokratikus Koalíció) büntetőperében ma a Debreceni Ítélőtábla.
Mint beszámoltunk róla: Tóth Józsefet 2010 szeptemberében, vagyis az önkormányzati választás előtt pár héttel azért vádolta meg a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség, mert a vádhatóság szerint Tóth Józsefnek kötelessége lett volna feljelentést tennie egy olyan visszaéléssel kapcsolatban, amely még 2005-ben történt.
A politikus 2005-ben még a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés MSZP-s alelnöke volt, s ebbéli minőségében tudomására jutott, hogy a megyei önkormányzat által alapított M3 Kht.-nál gazdálkodási és pénzügyi szabálytalanságok történtek. A szabálytalanságokról Tóth feljegyzést készített, s írásban kérte a megyei közgyűlés vezetését a szükséges intézkedések megtételére.
A törvénytelenségek elkövetőit pénzbüntetésre ítélték, több esetben már jogerős ítéletek is születtek sikkasztás, magánokirat-hamisítás és számviteli rend megsértése miatt, míg az ügyben Tóth csak tanúként szerepelt.
Ám 2010-ben, röviddel azután, hogy Tóth bejelentette, ismét indul a helyi polgármester-választáson, a vádhatóság azzal állt elő, hogy Tóth József bűnpártolást követett el, mert nem az önkormányzat vezetését kellett volna tájékoztatnia, hanem a rendőrséget. Emiatt vádat emeltek ellene, a Debreceni Járásbíróság pedig 2014-ben hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt nem jogerősen 540 ezer forint pénzbüntetésre és 750 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére ítélte.
Másodfokon 2015-ben a Debreceni Törvényszék megszüntette a politikus ellen indított büntetőeljárást azzal az indokkal: az ügyészség Tóth József ellen 2010-ben fél évvel azután emelt vádat, hogy a terhére rótt ügy elévült. A vádhatóság fellebbezett, így került az ügy a Debreceni Ítélőtáblára.
Fórizs Idikó, az ítélőtábla szóviője a mai határozatról elmondta: az Elek Balázs által vezetett bírói tanács "feltétlen eljárási szabálysértés" miatt hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság határozatát és új eljárás lefolytatására utasította a Debreceni Törvényszéket.
Az ítélőtábla megalapozottnak találta az ügyészi fellebbezést, s megállapította: kétségtelen, hogy sajátos jogi helyzet a közjogi tisztség mentelmi joga, azonban az elévülés félbeszakításának szabályai a büntetőeljárásban a vádlottra is érvényesek.
Az ítélőtábla szerint a vádlott cselekménye nem évült el, hiszen az elévülést félbeszakító események történtek az ügyben. Az elévülés kezdő időpontja 2005 februárja, az ügyben 2007 decemberében nyomozást rendelt el az ügyészség és 2010 augusztusában a vádlottat gyanúsítottként hallgatták ki. Mindezek az események félbeszakították az elévülést, ilyen esetben ugyanis újra kezdődik annak időtartama.
A határozat kihirdetése után Tóth József polgármester lapunknak azt mondta: örül a határozatnak, mert nem szerette volna, ha ügyét elévülés miatt szüntetik meg. Hozzátette: az új eljárásban szerinte lehetőség nyílik arra, hogy büntetőperében bűncselekmény hiányában mentsék föl, álláspontja szerint ugyanis nem követett el bűncselekményt ebben a 2005-ös ügyben.
Az immár 11 éves ügy elhúzódására utalva a polgármester hozzátette: most már csak azon izgul, hogy egészségben megérje az eljárás végét, s reménykedik benne, hogy ügye még ebben a ciklusban lezárulhat. | Belföld: Újrakezdik a DK-s polgármester büntetőperét, és ennek örül | A Debreceni Ítélőtábla ma hatályon kívül helyezte a Tóth József polgári polgármester, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat volt MSZP-s alelnökének ügyében született ítéletet, amely tavaly elévülés miatt zárta le az eljárást. A per újrakezdődik, de Tóth - mint mondta - örül ennek. Szerinte így esély nyílik rá, hogy ne elévülés, hanem bűncselekmény hiányában mentsék föl. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/toth-1586735 | 2016-01-27 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A kormánypárti politikus a következőt írta az oldalán:
Magyar azt mondja, ők itt agyhalottak és Soros-ügynökök. De melyik melyik? Segítsenek eligazodni!
Ahogy arról az Origo beszámolt, a mai napon a szerkesztőségükhöz eljutott újabb felvételen a diszkópolitikus a saját európai parlamenti képviselőit többek között agyhalottaknak és tehetségteleneknek minősítette.
A politikus a felvételen az EP-képviselőiről úgy fogalmazott:
sok agyhalott"
Erre a barátnője visszakérdezett, hogy konkrétan kiket is gondol agyhalottaknak, Magyar Péter erre így reagált:
mondjuk az EP-jelöltjeim, hagyjál már..."
Brüsszel embere ezután Soros-ügynöknek is nevezte az egyik párttársát aki szerinte még magyarul sem tud.
Mi a f*sz? Leírom neki magyarul, én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul
- fejtegette. | Kocsis Máté: Magyar Péteréknél ki a Soros-ügynök és ki az agyhalott? | Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a közösségi oldalán reagált a legújabb Magyar Péterről nyilvánosságra került hangfelvételre. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/kocsis-mate-magyar-petereknel-ki-a-soros-ugynok-es-ki-az-agyhalott | null | true | null | null | Origo |
„Nem hasonlít ez semmire sem” – mondta egy, a Magyar Telekom (MT) és az amerikai hatóságok közti tárgyalást testközelből figyelő forrásunk, amikor arról kérdeztük, vajon hogyan kell elképzelni azokat az ügyészségi meghallgatásokat, amelyek az elmúlt hetekben zajlottak. A fő kérdés továbbra is az – mint az a nyilvánosan elérhető információkból nagy nehezen kihámozható –, vajon megvesztegetett-e a cég balkáni politikusokat vagy köztisztviselőket a jobb üzletmenet elősegítése érdekében. Az amerikai ügyészek nyilván ennek bebizonyításán fáradoznak: jóval kevésbé érdekelné őket, ha az derülne ki, hogy a társaság menedzsmentjének bármely tagja saját zsebre dolgozott. Akkor a vállalat nem tettes, hanem áldozat lenne ugyanis.
Az olvasó valószínűleg már régen elveszítette a fonalat az ügyben, fogalma sincs, mi is ez a vizsgálatsorozat, amelyre a Magyar Telekom – a kilenc hónapi eredményt közzétevő gyorsjelentés szerint – 2 milliárd forintot költött. A történet 2005 évvégén, illetve 2006 elején kezdődött, amikor a MT könyvvizsgálója kifogást emelt bizonyos, a montenegrói leányvállalatnál kötött szerződések miatt. Az akkor a New York-i tőzsdén jegyzett cég az amerikai értekpapírtörvény értelmében belső vizsgálatot kezdeményezett: a White and Case nemzetközi ügyvédi irodát bízta meg az ügy földerítésével. Hamarosan kiderült, hogy egyes macedóniai szerződések is gyanúsak, a vizsgálat a MT másik balkáni leányvállalatára is terhelő adatokat talált. 2009. november végén a White and Case átadta jelentését: törvénytelennek talált bizonyos montenegrói és macedóniai kifizetéseket, sőt, kijelentette, hogy „a szerződések egy része a macedón kormánytól megszerzendő szabályozási vagy más előny céljából került megkötésre. A Társaság, illetve érintett leányvállalatai általában megkapták a megszerezni kívánt előnyt, majd kifizetéseket teljesítettek egy vagy több kétes szerződés alapján.” A jelentés megállapítja azt is, hogy „a vizsgálat nem tárt fel macedón kormányzati tisztviselők, vagy politikai pártok vezetői által kapott kifizetéseket igazoló bizonyítékot.” A jelentés készítői, hogy nem volt hozzáférésük olyan bizonyítékokhoz, amelyek lehetővé tették volna ezen kiadások végső kedvezményezettjeinek az azonosítását.
Erre vannak a hatóságok. Az amerikai ügyészség (DOJ), illetve az ottani értékpapírfelügyelet (SEC) már 2006 folyamán vizsgálatot indított, míg a magyar hatóságok és a két érintett balkáni ország nyomozói kezdetben csak erőtlen kísérleteket tettek. Ezek a vizsgálatok 2007-ben indultak, és 2008-ban szép csendben elhaltak, hogy aztán feltehetőleg amerikai kérésre újra induljanak mindhárom országban. Idén júniusban, amikor a Magyar Telekom bejelentette, hogy kivonul a New York-i tőzsdéről, a magyar Központi Nyomozó Főügyészség „nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés” bűntette és más bűncselekmények gyanúja alapján nyomozást indított. Hasonló a helyzet Macedóniában, illetve Montenegróban, és feltehetően a német ügyészség is az amerikai aktivitás hatására tartott házkutatást idén szeptemberben a Deutsche Telekom elnökénél a magyar ügyekkel kapcsolatban. Számos jel mutat tehát arra, hogy ha nincsenek a szigorú amerikai tőzsdei szabályok és az amerikai hatóságok, Európában már régen elsikálták volna az ügyet.
Eközben idehaza a vizsgálókat is vizsgálat alá vonták: a Nemzeti Nyomozóiroda 2009 óta a White and Case-vizsgálattal kapcsolatos kifizetések miatt hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz, illetve azt is szeretné kideríteni, történt-e visszaélés a munkavállalók személyes adataival a belső vizsgálat során. A végtelenül hosszúra nyúló viszgálatok lehetséges befejezéséről még semmi hír. A társaság vezetői azt állítják, hogy a Magyar Telekom kivonulása a New York-i tőzsdéről semmiféle összefüggésben sincs a hosszú jogi procedúrával, és ezt az állítást a nem hivatalos források is megerősítik.
A Telekom elleni amerikai ügyészségi eljárának az a tétje, hogy a hatóságok tudják-e bizonyítani egyes kormányzati tisztviselők, politikusok megvesztegetését. Mert ha ez bizonyosodna be, akkor a vállalat helyzete sokkal rosszabb, mintha valamelyik alkalmazottja sikkasztott volna – ez utóbbi esetben akár kártérítési eljárás indítását is megfontolhatja a társaság, és valószínűleg sokkal olcsóbban megússza a kinti eljárást.
A november 4-én közzétett gyorsjelentés ezt írja: „a Társaság még nem jutott megállapodásra sem a DOJ-vel, sem az SEC-vel a vizsgálatok lezárásával kapcsolatban, és a megbeszélések mindkét hatósággal folyamatban vannak. Lehetséges, hogy nem tudunk egyezségre jutni ezen hatóságokkal.” Magyarul: fogalmuk sincs arról, mikor és milyen eredménnyel érhet véget az eljárás. | A végtelen vizsgálat | A végtelen vizsgálat - Megvesztegetett-e a Magyar Telekom balkáni politikusokat? Nem tudjuk, hogy mikor tudhatjuk meg. | null | 1 | https://index.hu/velemeny/jegyzet/2010/11/10/a_vegtelen_vizsgalat/ | 2010-11-10 12:18:00 | true | null | null | Index |
Mint megírtuk, dr. Zoltán Ákos végrehajtó pár tízezer forint tartozásért elárvereztette Lippai László (52) színművész több milliós autóját. Mint kiderült, a végrehajtóval már többen is így jártak, házukat is elveszítették, ám a minisztérium csak a Blikk cikke után figyelt fel a jelenségre.
Pénteken lapunknál újabb áldozat jelentkezett. K. Martin (32) szinte ugyanazt a történetet mesélte el a Blikknek, mint pár nappal ezelőtt Lippai László, leszámítva, hogy Martin negyvenezer forinttal megúszta a látogatást.
– Egy reggel arra riadtam, hogy harminc ember verődött össze a házam előtt. Meglepetésemre arra az árverésre érkeztek, amelyen a kocsim került kalapács alá. Nem értettem, így az autó papírjait és a slusszkulcsot bent hagytam a házban, a rendőröket pedig kihívtam – kezdte történetét Martin. Megjelent a végrehajtó is, dr. Zoltán Ákos. Dörömbölt a kapun, és azt üvöltözte, hogy Martin nyissa ki az ajtót. Az autó forgalmiját követelte, ám azt nem tudta megmondani, milyen tartozás miatt kívánja lefoglalni a körülbelül két és fél millió forintot érő Volkswagen Polót. Mivel a kezében végzést lobogtatott, a kiérkező rendőrök melléálltak, és felszólították Martint, hogy engedelmeskedjen a bírósági végrehajtónak.
– Eldöntöttem, hogy az életem árán sem viszi el senki az autót. Kiderült, egy húszezer forintos rendőrségi szabálysértés miatt akart megkopasztani, amit korábban befizettem. Erről az önkormányzat őt is értesítette, ez azonban nem érdekelte, tovább erőszakoskodott – mondta Martin. – A tömeg akkora cirkuszt csinált, hogy inkább kifizettem a 41 ezer forintos követelést– tette hozzá Martin, aki bírósághoz fordult.
Úgy tudjuk, csak ezen a napon dr. Zoltán Ákos még öt helyre elment a XVI. kerületben, hogy pénzt sajtoljon ki áldozataiból. Információink szerint az önkormányzat az elmúlt időben már egyre kevesebb munkát adott a férfinak, ugyanis a végrehajtásokról sosem tudott elszámolni a szükséges papírokkal.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarában már többen keresték rajtuk dr. Zoltán Ákost, de a kamara munkatársai sem érik el őt.
Cs. Á.—P. L. | Rászáll a kormány a végrehajtóra | Budapest - A minisztérium közbelép! A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól megtudtuk: felkeresik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát, hogy kivizsgálják Lippai László ügyét és elkérjék az iratokat. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/raszall-a-kormany-a-vegrehajtora-2122503 | 2012-12-01 05:00:00 | true | null | null | Blikk |
Bár az Európai Parlament honlapján Gerzsenyi Gabriella önéletrajza nem elérhető, annyit tudni lehet, hogy Beregszászon született, majd Magyarországra költözött. Jogi diplomáját az ELTE-n szerezte, és öt évet töltött a Környezetvédelmi Minisztériumban, majd tizenhat évet az Európai Unió Környezetvédelmi Főigazgatóságán dolgozott Brüsszelben. Jelenleg íróként és őstermelőként tevékenykedik Szigetmonostoron, ahol regényeket és novellákat írt. A magát többek között "eurokrataként" bemutató Gerzsenyiről - aki 2005 és 2021 között dolgozott az Európai Bizottságnál, előtte pedig a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok környezetvédelmi minisztériumában - több portál is megírta, hogy "évekig fúrta" a rezsicsökkentést: "Számtalanszor leírtam jómagam is még brüsszeli tisztviselőként, hivatalos jelentésekben, hogy a rezsicsökkentéssel maga alatt vágja a fát az ország, véget kellene neki vetni. Hasztalan. Hát, most már nincs hivatalos mandátumom, hogy erre javaslatot tegyek" - árulta el egy 2023-as Facebook-bejegyzésében.
?Meghökkentő részletek kerültek elő a tiszás Gerzsenyi Gabriella múltjából
Bár az Európai Parlament honlapján Gerzsenyi Gabriella önéletrajza nem elérhető, annyit tudni lehet, hogy Beregszászon, az akkori Szovjetunió területén született, majd Magyarországra költözött. Jogi... pic.twitter.com/43haBpHAcz
Ám Magyar Péter EP-képviselője nem csak ezért érdekes. Gerzsenyi Gabriella elképesztő karriert futott be.
2000-ben zárta a jogi tanulmányait, és még abban az évben felvették fogalmazónak - a minisztériumba. A Medgyessy-kormány felállása után a tárcát átszervezték, és az tulajdonképpen az SZDSZ felségterülete lett Kóródi Mária vezetésével.
Gerzsenyit tovább foglalkoztatták, miközben százával rúgták ki az embereket a minisztériumokból. Sőt, előléptették tanácsossá. Legalábbis erre lehet következtetni a Tolnai Népújság 2003. március 4-i és 6-i híradásaiból, amelyek már ekként hivatkoznak rá, míg a korábbi cikkekben még csak "munkatárs" volt - írta a tuzfalcsoport.
De érdemes egy kicsit visszább is tekinteni Gerzsenyi Gabriella múltjába. Az ismert, hogy a Szovjetunióban született, és az is, hogy valamikor a rendszerváltozás környékén áttelepültek. Azzal viszont már nem szokott elbüszkélkedni, hogy iskolás korában aktívan részt vett a kommunista mozgalomban. Erre mondhatná bárki: nem volt választása - és ez igaz is lenne, ha csupán oktobrista lett volna - ő viszont csoportvezető volt. Az oktobristák az 1918-as őszirózsás forradalom résztvevőinek, a vörös gróf, Károlyi Mihály híveinek gyűjtőneve. Ennek emlékét a Vörös Zászló 1986. november 7-i száma őrizte meg. Gerzsenyi Magyarországon a nyíregyházi Zrinyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE hallgatója volt. Érdekes, hogy tanulmányai vége felé is még azt nyilatkozta a Kelet-Magyarországnak (1999. február 8.), hogy büntetőjoggal akar foglalkozni. Aztán elnyerte a Soros Alapítvány ösztöndíját, és az érdeklődése hirtelen megváltozott. Amint látható, a két összegű támogatás akkori értéken meglehetősen jó pénznek számított. További érdekesség, hogy későbbi főnöke, az SZDSZ-es Kóródi Mária, aki alatt mint írtuk, nemcsak elkerülték a tisztogatások, de előre is lépett a ranglétrán, szintén szerepel a Soros Alapítvány névjegyzékében. | Kommunista élharcos volt Magyar Péter rezsicsökkentést eltörlő embere | Gerzsenyi Gabriella 2005 és 2021 között dolgozott az Európai Bizottságnál, előtte pedig a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok környezetvédelmi minisztériumában, „évekig fúrta” a rezsicsökkentést. Iskolás korában aktívan részt vett a kommunista mozgalomban. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/magyar-peter-gerzsenyi-gabriella | null | true | null | null | Origo |
Voiculescut befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással vádolják. Az ügyészek szerint áron alul jutott hozzá egy nagy értékű, Bukarest melletti ingatlanhoz. A keletkezett kár eléri a 60 millió eurót. A büntetőper négy éve indult, és a végéhez közeledett tavaly júniusban, amikor Voiculescu hirtelen lemondott törvényhozói mandátumáról. Lépését azzal indokolta, hogy a parlament nem fogadott el egy számára igen fontos törvényt. Ám megfigyelők sejtették, hogy tulajdonképpen az igazságszolgáltatás késleltetése volt a célja. Ez sikerült is neki, hiszen a lemondása nyomán a dossziéja átkerült a bukaresti törvényszékhez. Romániában ugyanis a törvényhozók és más állami méltóságok ügyeit alapfokon is a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja, míg a közemberekét a törvényszék.
Voiculescura amúgy sokféle leírás illik, ám „közember” a legkevésbé. A rendszerváltás előtt a Cipruson bejegyzett Crescent Commercial & Maritime Ltd. külkereskedelmi vállalat menedzsere volt. 2011 márciusában a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletben kimondta, hogy Felix fedőnéven jelentett a hírhedt román kommunista titkosrendőrségnek, a Securitaténak. Másfél évtizede létrehozott Konzervatív Pártja soha nem szerzett önállóan mandátumot a bukaresti parlamentben, ennek ellenére egyike a legbefolyásosabb román politikusoknak. Ezt elsősorban a több televíziót, köztük a legnézettebb hírtévét is magába foglaló Intact médiatrösztnek köszönheti. A csoportot pár éve két lánya irányítja – legalábbis ez a hivatalos verzió, mert Voiculescu most is találkozgat az „antennák” mérvadó újságíróival.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint ő dobta be a decemberben lezajlott koalíciós tárgyalásokon azt a párt által teljesíthetetlen feltételt, amelyen végül elbukott a magyar érdekvédelmi szervezet kormányzati szereplése. Évekkel korábban, 2004 decemberében a jelenlegi kormányzó partnerei sorsáról döntött, gyakorlatilag megfordítva a választások eredményét. Az akkor Humanista Párt néven futó alakulatának húsz képviselőjével átállt Traian Basescu oldalára, így hiába szerezte meg a legtöbb mandátumot a Szociáldemokrata Párt (PSD), ellenzékbe szorult.
A tavaly december eleji választásokon Voiculescu újabb szenátori mandátumot szerzett a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) színeiben, így a pere visszakerült a Legfelsőbb Bírósághoz. Ekkor újabb jogi trükkhöz folyamodott: több mint egy hónapig halogatta az eskütételt. Ez végül múlt kedden megtörtént. A Legfelsőbb Bíróság szinte azonnal cselekedett: úgy döntött, hogy április 25-ről január 31-re előre hozza a szenátor bűnvádi perének tárgyalását. Ugyancsak a napokban értesült arról, hogy az ügyét ugyanaz a háromfős ítélőtanács tárgyalja, amely tavaly a rács mögé küldte Adrian Nastase exkormányfőt. A blogján úgy vélte: a bírák kiválasztása nem volt véletlen, és a döntés hátterében csakis az államfő állhat. (Az a Traian Basescu, akiről egy interjúban „megjósolta”, hogy nem tölti ki 2014 decemberéig szóló elnöki mandátumát.) Mindenesetre a két hír elégséges okot szolgáltatott az újdonsült szenátornak, hogy nem egészen egy hét után ismét a közemberek közé sorolja magát, és kérje a dossziéja visszaküldését a Legfelsőbb Bíróságról a bukaresti törvényszékre. | Külföld: A Legfelsőbb Bírósággal bújócskázik a szenátor | Nem egészen egy év leforgása alatt másodszor mondott le szenátori mandátumáról Dan Voiculescu (képünkön), a román kormánykoalícióhoz tartozó Konzervatív Párt (PC) alapító elnöke. – Mivel érintett vagyok egy bűnvádi ügyben, úgy döntöttem, hogy a mai nappal lemondok a mentelmi jogról – hangzott Voiculescu néhány másodperces felszólalása a hétfői plenárison. A valóságban a lépés mögött kevésbé idealisztikus megfontolás húzódik meg: a szenátor így megúszhatja, hogy a Legfelsőbb Bíróság három napon belül ítéletet hirdessen a büntetőperében. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/20130129-a_legfelsobb_birosaggal_bujocskazik_a_szenator-1362861 | 2013-01-29 23:32:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Áfacsalások miatt mérnék a kamionok súlyát a Szlovákiában
Figyelõ Online
2014.01.29 14:35
Az autópályákon elhelyezett össztömeg mérlegeket kívánja felhasználni az áfacsalások visszaszorítására a szlovák kormány, a tervek szerint ugyanis a berendezésekbõl származó adatokkal lehetne leleplezni azokat a rakomány nélkül közlekedõ kamionokat, amelyeket fiktív árukereskedelem során áfacsalás céljaira használnak.
Az illetékes szaktárcák által megerõsített tervrõl a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági-közéleti napilap számolt be szerdán.
Az intézkedés részét képezheti annak a pénzügyi tárca által meghirdetett intézkedéssorozatnak, amellyel Peter Kazimír szlovák pénzügyminiszter tavaly hadat üzent az áfacsalóknak és adóelkerülõknek. A miniszter szerint az áfacsalások és az adóelkerülések miatt évente mintegy 150 millió euró (mintegy 45 milliárd forint) adóbevételtõl esik el a költségvetés.
Az alkalmazott áfacsalások különbözõ módjai közül Szlovákiában a legnagyobb károkat a körbeszámlázási ügyletek okozzák, amelyek során részben vagy teljesen fiktív árukereskedelmet bonyolító cégek a tranzakció végén nagy összegû áfát igényelnek vissza az államtól. Az ügyletek során a cégek fiktív áruforgalmat is bonyolítanak, ennek részeként rakomány nélkül közlekedõ kamionokat bocsátanak útra, hogy az autópálya vám befizetésérõl kapott számlákkal igazolják az áruforgalom lebonyolítását.
Ennek a gyakorlatnak kívánnak most véget vetni a szlovák hatóságok. Ahhoz azonban, hogy a berendezések adatait az adóellenõrök valóban használni tudják, a közlekedésügyi tárca szerint az eszközöket módosítani kell, és újakat is kellene felszerelni. Az ezzel kapcsolatos beruházást a szaktárca néhány millió euróra becsülte, ami véleményük szerint gyorsan megtérülhet. | Áfacsalások miatt mérnék a kamionok súlyát a Szlovákiában | Az autópályákon elhelyezett össztömeg mérlegeket kívánja felhasználni az áfacsalások visszaszorítására a szlovák kormány. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/az-afacsalasok-visszaszoritasa-miatt-mernek-a-kamionok-sulyat-a-szlovak-autopalyakon | 2014-01-29 16:38:00 | true | null | null | Figyelő |
2005.10.13. 15:54
A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) a 2003-2004. évi tevékenységét jogszerű forrásokból fedezte, ám a párt gazdálkodásáról nyilvánosságra hozott éves pénzügyi beszámolók nem mutatnak teljes körű, megbízható képet - tartalmazza a párt gazdálkodásáról készített Állami Számvevőszéki (ÁSZ) jelentés.
A párt számvitel előírásait 2003. január 1-től módosította, s ebben már figyelembe vette a számvevők előző jelentésében tett megállapításait. Ennek ellenére a vizsgálat számos hibát, jogszabálysértést fedett fel – szögezi le az ÁSZ vizsgálata. Az ÁSZ jelentése szerint a MIÉP gazdálkodásában a teljesség és a valódiság számviteli alapelve sérült, mivel 2003-ban a párt szervezeteinek közel 22 százaléka, míg 2004-ben 50,5 százaléka nem számolt el bevételeivel és kiadásaival. A beszámolók a nem pénzbeni vagyoni hozzájárulások értékét sem tartalmazzák.
Az ÁSZ vizsgálat megállapította: sérült a bizonylati fegyelem, mivel 2004-ben előfordult, hogy a gazdasági tranzakciók számla vagy belső bizonylat nélkül teljesültek. A MIÉP szervezeteinek pénzforgalmi bizonylatolásában nem érvényesültek következetesen a számviteli törvényben meghatározott alaki és tartalmi követelmények. A párt – a törvényi szabályozás ellenére – nem vont le adóelőleget a 2003-ban kifizetett magán telefonhasználat költségtérítése után, és nem teljesítette az adózás rendjéről szóló törvényben előírt adatszolgáltatást sem.
hvg.hu | ÁSZ: nem megbízható a MIÉP elszámolása | A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) a 2003-2004. évi tevékenységét jogszerű forrásokból fedezte, ám a párt gazdálkodásáról nyilvánosságra hozott éves pénzügyi beszámolók nem mutatnak teljes körű, megbízható képet - tartalmazza a párt gazdálkodásáról készített Állami Számvevőszéki (ÁSZ) jelentés. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/10/asz-nem-megbizhato-a-miep-elszamolasa | 2005-10-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A hivatali hatalommal való visszaélés vádjával tavaly októberben hétévi börtönre ítélt volt kormányfőt az ügyészség ezúttal az Ukrán Egyesített Energiarendszerek (JeESZU) vezetőjeként 1997-98-ban elkövetett sikkasztással és adócsalással vádolja, ami 12 évi börtönnel sújtható. A vád 19,5 millió hrivnyának (550 millió forint) az állam részére történő megfizetését is követeli.
A vádat Viktor Lobacs ügyész ismertette, aki közölte: a bűncselekmény nem évült el. A büntetését a Harkiv megyei kacsanyivkai női börtönben töltő Timosenko súlyos egészségi állapotára hivatkozva nem jelent meg a tárgyaláson. A tárgyalóterem zsúfolásig megtelt, több mint százan voltak jelen, közöttük Francois Zimeray emberi jogokért felelős francia nagykövet, Timosenko lánya, Jevhenyija, mintegy tíz ellenzéki parlamenti képviselő és számos újságíró.
Konsztantyin Szadovszkij bíró felolvasta Julija Timosenko nyilatkozatát, amelyben a vádlott kéri, hogy súlyos egészségügyi problémái miatt távollétében tartsák meg az előzetes tárgyalást. A vádlott gerincbántalomban szenved, védői szerint nem tud járni, és rövidesen a börtönön kívül, egy harkivi klinikán kezelik. Április közepén német orvosok ismét megvizsgálták Timosenkót, és meglátogatták azt az állami kórházat, ahová szállítják.
A harkivi bíróság előtt több ezren tüntettek. Timosenko mintegy 3500 híve az általa vezetett Haza párt zászlói alatt azt skandálta: "Szabadságot Julijának", míg a rendőrségi kordon másik oldalán a volt kormányfő ellen tüntetők azt harsogták: "Életfogytiglant Timosenkónak".
Timosenkót, aki politikai üldözés áldozatának tartja magát, egy kijevi bíróság októberben hétévi börtönre ítélte a 2009-es, az ügyészség szerint Ukrajnát megkárosító orosz-ukrán gázárszerződések megkötése miatt. Elítélése diplomáciai válságot váltott ki Ukrajna és az Európai Unió között, amely kételkedését fejezte ki az ukrán igazságszolgáltatás pártatlanságával kapcsolatban.
Egy, a francia hírügynökségnek nyilatkozó, nevének elhallgatását kérő magas rangú ukrán illetékes szerint a német és ukrán hatóságok Timosenko esetleges németországi kórházi kezeléséről tárgyalnak.
A 2004-es "narancsszínű forradalom" fő szervezője ellen három másik bűnvádi eljárás is folyik, az egyik egy 405 millió dollár értékű "sikkasztási kísérlet" ügyében. Egy magas rangú ügyészségi vezető Timosenko nevét kapcsolatba hozta egy ukrán parlamenti képviselő 1996-os meggyilkolásával is, azt állítva novemberben, hogy a Timosenko ellenőrzése alatt lévő egyik cég fizetett a gyilkosságért. | Világ: Harkivban megkezdődött Timosenko második pere | A vádlott távollétében megkezdődött Julija Timosenko ukrán ellenzéki vezető második pere csütörtökön a kelet-ukrajnai Harkivban. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20120419_timosenko_per | 2012-04-19 13:36:00 | true | null | null | HVG |
A Tiborcz-birodalom adózása, Nagy Márton teljesítménye és csádi misszió - ezekről volt szó a rövidre húzott Kormányinfón | A megszokottnál rövidebb idő jutott a Kormányinfón az újságírói kérdésekre, és összefoglalónk elejéből is kitűnik, hogy Gulyás Gergely igyekezett minden kérdésre részletesen válaszolni. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/10/30/kormanyinfo-gulyas-gergely-tiborcz-istvan-bdpst-csad | null | true | null | null | 24.hu |
|
- A gazdasági válságban nem érzékelik, hogy a piaci szereplők számára még csábítóbbá válik a kartellezés vagy az erőfölénnyel történő visszaélés?
- Bár számolunk vele, egyelőre nem érzékeljük, hogy nálunk kifejezetten a válsághoz köthetően megnőtt volna a versenyjogsértések száma vagy súlya. Az viszont itthon és külföldön is megfigyelhető, hogy a piaci szereplők a válságra való hivatkozással megpróbálják felülírni a versenyszabályokat. Hollandiában például nemrég egy olyan, normál piaci viszonyok között képtelenségnek tűnő törvényjavaslatot terjesztettek elő, hogy a tíz százalék alatti piaci részesedésű kis cégek kapjanak felmentést a kartellezés tilalma alól. Az érvelésük az volt, hogy ha a kis társaságok klasszikus kartellbe tömörülnek - egyeztetik az árakat, felosztják egymás között a piacot -, akkor jobban szembe tudnak szállni a nagy cégek piaci erejével. Az alsóház támogatását élvező ötletre az ottani versenyhatóság nemet mondott, és a mi válaszunk sem lenne más: nem szabad engedni, hogy a válsághelyzet felülírja a normális, piaci verseny szabályait. A válságból való kilábalásnak ugyanis pontosan az a feltétele, hogy a cégek ugyanúgy versenyben próbálják túlélni a jelenlegi állapotokat, mintha békésebb helyzet volna. Ha visszaveszünk a hatékonysági kényszerből, akkor hatékonysági veszteség is lesz.
Hasonló érvelés nálunk a kereskedelmi bankok körében érzékelhető: a GVH mellett most már a kormány is felvetette az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségének a szűkítését, mire a pénzintézetek egyebek mellett azzal érvelnek, hogy a jelenlegi válsághelyzetben ez még inkább alááshatja a bankrendszer stabilitását. Mi viszont nem hisszük, hogy a szerződésmódosítások lehetőségeinek a beszűkítésével megélénkülő verseny aláaknázná a bankrendszert. Szerintem a bankrendszer stabilitása inkább azon múlik, hogy a pénzintézetek a hitelezés során mennyire tartják be a prudenciális szabályokat, és milyen kockázatot vállalnak fel. A jelenlegi gyakorlat folytatása tovább erősítheti a bankokkal szembeni bizalmi válságot, és valóban kockázatos helyzeteket idézhet elő. Ha ugyanis a bankok a terheiket folyamatosan az adósok vállára rakják, ahogyan azt most teszik, akkor egy határon túl még az eddig jó adósok is bedőlnek. Ennek tömegessé válása pedig tényleg veszélyezteti a bankrendszer stabilitását. Ha a bankrendszer eszközei és forrásai között megvan a lejárati összhang, akkor vélhetően a hosszú távú szerződések ellenőrizhetetlen módosítása sem válik szükségessé. Rövidtávú finanszírozás esetén viszont jogos lehet az ügyfelek azon igénye, hogy a kedvezőbbé váló forrásköltségekből is megfelelően részesüljenek.
- Gondolja, hogy az egyoldalú banki szerződésmódosítások lehetőségeinek a szűkítését el tudják érni? Az elsőre jóval egyszerűbbnek tűnő kérdés, a hitelkártya termékekhez kapcsolódó reklámok megregulázása is komoly ellenállásba ütközött.
- Igen, de mostanra a bankok minden jel szerint megértették, hogy ha egy terméknek például három jellemzője van - abból mondjuk kettő pozitív az ügyfélnek, egy viszont kockázatot is rejt az ügyfél számára -, akkor azt a három jellemzőt azonos súllyal kell megjeleníteni a reklámban. Tény, hogy a szerződésmódosítás jóval összetettebb kérdés, és a bankok erősen érdekeltek abban, hogy e területen ne történjen változás. Bár a GVH-s fenyegetettség a bankok számára fennáll - hiszen eddig is több milliárd forintot fizettettünk vissza velük az ügyfeleiknek -, azonban ennek a lehetőségnek a kihasználása túlzottan nagy potenciális többletbevételt jelent nekik ahhoz, hogy arról könnyen lemondjanak. Jelenleg a lakossági hitelkihelyezés teljes rendszere arra épül, hogy a szerződéskötést követő 15 nap után a bank, ha üzletpolitikai érdeke úgy kívánja, bármikor egyoldalúan módosíthatja a hitelszerződés feltételeit. Néhol szó szerint ez a kitétel szerepel az általános szerződési feltételekben.
Ma az ügyfél azt tapasztalja, hogy mindaddig, amíg keresi a hitelt, versengő bankok sokaságával áll szemben, azonban ahogy belép a rendszerbe, saját hitelének a foglyává válik. A szerződéskötés utáni tizenhatodik naptól kezdve a bank bármikor magasabb kamatot, bármilyen egyéb díjat vagy költséget megfizettethet az ügyféllel. Akit, ha átmegy egy másik bankhoz, akkor ott sem véd meg semmi attól, hogy a tizenhatodik napon ugyanolyan rossz helyzetbe kerüljön, mint az előzőnél. Ráadásul a bankok úgy alakították az ilyenkor esedékes díjtételeiket, hogy ma egy ügyfél a hitel értékének legalább 4-10 százalékát kénytelen megfizetni, ha egy kedvezőbb ajánlatra vált.
A szerződéskötés után három típusú kockázat keletezhet. Az egyik a hitelfelvevőnél, amikor jövedelmi helyzete vagy a hitel fedezetének az értéke megváltozik. A másik kockázatot elvileg a hitelező viseli, mert rossz üzletpolitikai döntést hozott. Például úgy hitelezett 20 évre, hogy ezt 2-3 éves anyabanki forrásból tette. A harmadik kockázati elem a mindkét felet terhelő vis major, ami az adott féltől független, külső és elháríthatatlan esemény, ilyen például a makrogazdasági környezet változása, amit az utóbbi időben tapasztalunk. Az egyoldalú szerződésmódosítás kulcseleme, hogy az összes kockázati elemet az ügyfélre rakják: így viszont a bank nemcsak a tőle függetlenül felmerülő kockázatnövekedésből származó többletköltségét, hanem minden rossz döntésének a következményét ki tudja fizettetni vele.
- Mit tud tenni ebben a kérdésben a versenyhivatal? Bírságokkal rá lehet bírni a bankokat, hogy szűkebben értelmezzék és alkalmazzák az egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségeiket?
- Nem. Egyedi eljárásaink voltak ugyan voltak ez ügyben is - például tavaly az OTP-t sikerült rászorítani, hogy több ezer ügyfelénél vonja vissza az egyoldalú szerződés módosításait, és fizesse vissza az ebből befolyt díjtételeit -, de úgy tapasztaltuk, hogy ezt a fajta problémát nem lehet pusztán versenyjogi eszközökkel kiküszöbölni. Jelenleg is folynak eljárásaink, de minél jobban kitapasztaljuk a bankok viselkedését, annál jobban látszik, hogy a törvénymódosítás az igazi megoldás.
Már tavaly márciusban javasoltam, hogy ebben a kérdésben szülessen törvénymódosítás. Gondolom, ez is szerepet játszott abban, hogy a pénzügyminiszter kilenc hónappal később beterjesztett az Országgyűlés elé egy saját javaslatot, amelynek nyilvános vitája a napokban kezdődik. Ebben pontosabban definiálnák azt, hogy mi számít költségnek, díjnak, kamatnak, mi az, aminek a költségét a bank átháríthatja az ügyfélre, és mi az, amit nem. A törvénytervezet léte üdvözlendő, de tartalma kevés a valódi változáshoz. Például a már meglévő szerződésekre nem vonatkozna ez a fogyasztóbarát szabályozás.
- Hiába leplezett le a versenyhivatal sorozatosan óriási útépítési kartelleket, szabott ki milliárdos bírságokat, nem látszik, hogy megtisztult volna a piac. Akárhová nyúlnak, mindig újabb és újabb törvénytelen versenykorlátozó megállapodásra bukkannak.
- Ennek számos oka van. Egyrészt a nagyobb kartellező cégek is alkalmazkodtak a helyzethez. Több jelből érzékeljük, hogy kiépült az elhárítás a kartellező cégeken belül. Ezek a társaságok többnyire jó nevű ügyvédi irodák szakembereit kérik fel arra, hogy tanítsák meg őket, miként rejthető el egy kartell, mit kell tenni akkor, ha a cégen rajta üt a GVH. Van, ahol kifejezetten begyakoroltatják az alkalmazottakkal, mi a teendő ilyenkor.
Munkatársaink korábban aránylag kényelmesen tudtak mozogni a szerverszobákban, vagy a főnöki irodákban, könnyen le tudták ellenőrizni az e-maileket, vagy a számítógépek tartalmát. Most mintha ennek az ellenkezőjét éreznénk. Ugyanakkor sokszor tapasztaljuk, hogy a cégek - egyébként meglehetősen primitíven elhelyezve - arra utaló jeleket hagynak hátra, mintha erős lenne a verseny, ám a cégvezetés nehezen, de ellenáll a kartell csábításának. A másik céljuk az ilyen dezinformálással az, hogy lekössék az erőinket.
- Van-e felelőssége a közbeszerzési pályázatokat kiíróknak abban, hogy ilyen méreteket öltenek az államot megkárosító kartellek? Ők leggyakrabban széttárják a kezüket, mintha semmit sem tudnának tenni a jelentkezők összebeszélése ellen.
- Mára kitapasztaltuk ezeknek a kartelleknek a működését, és egyértelművé vált, hogy milyen nagy a közbeszerzési tendert kiírók felelőssége ezek létrejöttében. Úgy látjuk, a tendereztetők nem tesznek meg mindent azért, hogy elvágják a kartell lehetőségét. Pedig számtalanszor felhívtuk már arra a figyelmet: azzal, hogy a kiíró elnézi - azt már mondani sem merem, hogy szervezi - a kartellt, hagyja magát meglopni.
Az, aki kiírja például az építőipari közbeszerzési pályázatot, általában pontosan ismeri a piacot, tudja, hogy egy kartell elkerülése érdekében milyen részletezettséggel kell meghatároznia a közbeszerzési feltételeket. És a kiírók ma már arra sem hivatkozhatnának, mint öt-hat évvel ezelőtt, hogy hallottunk ugyan kartellről, de még nem találkoztunk ilyennel.
A kartell ugyanis voltaképpen nem is túl bonyolult dolog: a közbeszerzési kartell esetén néhány ajánlattevő képviselője megbeszél valamit, és ahhoz tartják magukat. A kartell szervezési ideje a közbeszerzés kiírástól a döntéshozatalig tartó időszak, a kiírók és az ajánlattevők ekkor intenzív kapcsolatban állnak egymással. Ilyenkor szinte mindig számos jel utal a kartellre, amit a tendereztetőnek viszonylag könnyen észre kellene vennie. Aki odafigyel rá, annak hamar összeáll a mozaik: ezek kartelleznek. Ugyanakkor tény, hogy a kiírók és az ajánlattevők között sokszor évtizedekre visszamenő szakmai, és személyes kapcsolat van, méghozzá olyan részpiacokon, ahol ők otthon vannak, mi pedig nem.
- Ezzel az erővel akár a közbeszerzés kiírója is benne lehet a kartellben.
- Volt rá példa, hogy hűtlen kezelésért feljelentést tettünk, amikor megalapozottnak láttuk, hogy a kiíró is benne volt a kartellben. Jelenleg a rendőrség vizsgálja az egyik ilyen ügyet, megítélésünk szerint kézzelfogható bizonyítékunk van arra, hogy maga a kiíró szervezte a kartellt. Már olyan táblázatot is találtunk, amely szerintünk egy pénzügyi elszámolás volt egy kiíró alkalmazottja és a nyertes cég között.
- Elvileg már bűncselekmény a közbeszerzési kartellezés, de még senki sem ül rács mögött ezért. Tettek már feljelentést ilyen ügyben?
- A büntethetőség lehetővé válása óta vizsgált első nagy ügyben, a Nógrád megyei útkartellben most tettünk feljelentést, és ez történt egy vidéki általános iskola felújítása során működtetett kartell esetében is. A feljelentéssel nem is várjuk meg a bírósági jogorvoslati eljárás végét: amikor a versenytanácsunk már bizonyítottnak látja a kartell létét, és megszületik a döntés, akkor megtesszük a feljelentést a nyomozó hatóságnál. Ugyanakkor tény, hogy a kartellt bebizonyítani sem éppen könnyű, a több évvel ezelőtti dokumentumok, közvetett bizonyítékok alapján a személy felelősségét jóval nehezebb megállapítani. Az ügyészség és a GVH korábban óvakodott is a kriminalizációtól. De nem csak emiatt voltak aggályaink a büntetőjogi tényállás bevezetése miatt, hanem azért is, mert a feltáró munkánkban sokszor segítenek bennünket a cégek alkalmazottai, akiket azonban elbizonytalaníthat az, ha az információjuk alapján a (volt) főnökük börtönbe is juthat. Mindezen túl pedig a cégek már a jogszerű önfeladástól is eléggé tartanak.
A 2003 óta létező engedékenységi politikánk lényege, hogy az a cég, amely felfedi a kartellt, együttműködve a hatósággal bizonyítékot szolgáltat, mentesül a büntetés alól. Azonban érezhető, hogy számos esetben az információ birtokosa úgy ítéli meg, nem fedi fel azt, hiszen a kartell többi tagját végső soron nem akarja börtönbe juttatni.
- Ha elítélik az első kartellezőket, az végre visszaszoríthatja ezt a tevékenységet?
- A büntetőjogi fenyegetettségnek lehet a kartellek feltárását elősegítő szerepe. Már várom, hogy a jelenlegi nyomozati eljárásokat lefolytassák, és eredménnyel zárják. Hiszen nem is biztos, hogy feltétlenül el kell ítélni az adott cégvezetőt. Elég csak annyi, ha a büntetőjogi eljárás keretében beviszik kihallgatni a kapitányságra az illetőt. Nyugat-európai példák azt mutatják, hogy ez megtöri a cégvezetők ellenállását és karrierjét is. A kartellezők többnyire cégvezetők, és ezeket a magas társadalmi presztízsű embereket igencsak megviseli az, ha címlapra kerülnek, amint bekísérik őket a vizsgálati osztályra vagy az ügyészségre. Lehetséges, hogy amikor lesz egy-két ilyen esetünk, akkor a kartellek idő előtt szétszakadnak, és valóban instabillá válnak. A kartellezőnek egyébként is minden pillanatban óvatosnak kell lenni, és tudnia kell, hogy bekövetkezhet az a pillanat, amikor a társai kilépnek, és feljelenthetik, így engedékenységi kérelem keretében feladja a kartellt, hogy a saját cége és személye mentesüljön a bírságkiszabás, illetve büntethetőség alól. Ugyanezért javasoltuk az informátori jutalom bevezetését a mostani korrupcióellenes csomagban. Ez alapján a legsúlyosabb versenyjogsértések, a kőkemény kartellek bejelentése, illetve az erről való információnyújtás esetén a bejelentést tevő a versenytanács által kivetett bírságnak az egy százalékát kapná meg informátori jutalom címen. Az ilyen kartell-megállapodások során ugyanis sok olyan személy van, akinek rálátása lehet az ügyre.
Az is lazíthatná a kartellszövetségeket, ha az abban résztvevőknek tettükért személyes cégjogi következményeket is el kellene szenvedniük. Az ezt is tartalmazó törvény megszületett, de az Alkotmánybíróság még nem döntött arról, hogy a jogszabály kiállja-e az alkotmányosság próbáját.
- Mit lehet még tenni egy olyan ágazatban, mint az építőipar, ahol gyakorlatilag minden szereplő kartellezik és gyakran politikai hátszelet is lehet sejteni mögöttük?
- Tény, hogy van egy cégekből álló csoportosulás, amelynek tagjai rendszeresen buknak meg kartellügyekben, és továbbra is biztosak abban, hogy a politika részéről védettséget élveznek. Mind a mai napig nem értették meg, miként lehet, hogy amíg szervezik a kartellt, addig van politikai hátszelük, azonban amikor mi is belépünk a történetbe, onnantól már nem működnek ezek a kapcsolatok. Ha csak egyszer is működnének, értelmét veszítené a GVH működése. Eleinte az eljárásba vont cégek tömegével jöttek az ilyen-olyan politikai kapcsolataikkal. Mostanra ez már gyengült, de a nagyobb cégek vezetői, ügyvédjeik fölemlegetik a politikus ismerőseiket nekem is. Volt olyan eset, amikor céges rajtaütésünkön azt mondták a kollégáimnak, hogy mire visszaérnek a versenyhivatalba, már ki lesznek rúgva - ők és a főnökük is.
- És a politikusok? A másik oldalról is megcsörren a telefon?
- Igen.
- Hogyan zajlik egy ilyen "megkeresés"?
- Felhív a politikus - vagy éppen akár nagykövet -, és értetlenkedve kérdezi, miért folytatunk eljárást valamely ügyben. Jellemzően azzal érvelnek, hogy a versenyhatósági vizsgálat ellehetetleníti a cég életét, vagy a közbeszerzés határidőre történő teljesítését. Kárt okoz a gazdaságnak.
- Hiába lehet kizárni a kartellezőket a közbeszerzésekből, alig van ilyenre példa. Szükség lenne ezt kötelezővé tenni?
- Úgy látom, hogy erre nagyon tudatos és egységes politikai akaratra van szükség. Az kellene, hogy egyszer mondja ki a kormány: akit kartell miatt elmarasztaltak, az biztos, hogy ki lesz zárva a jövőbeni kiírásokból. Egyébként a napokban az iskolai digitális táblák beszerzése ügyében történt kizárás, azonban ezt egy véletlenszerű döntésnek érzem, mivel nincs mögötte egységes, következetes politikai akarat.
- A versenyhivatal nem kezdeményez ilyen módosítást?
- Mi erre legfeljebb javaslatot tehetnénk, de az igazság az, hogy a kartellező építőipari cégek már egy sakklépéssel előttünk járnak ez ügyben. Az a gyanúnk ugyanis, hogy amikor 2007 nyara körül már komoly fenyegetéssé vált, hogy a jogsértést megállapító kartell-határozatainkat jogerősen helybenhagyhatja a bíróság, ezek a cégek megcsinálták a saját klónjaikat. Már beépítettek maguk mögé új cégeket, oda tettek át munkákat, hogy ne lehessen őket kizárni a közbeszerzésekből a jogerős ítéletek miatt, és ugyanakkor legyen referenciájuk. Ráadásul ezeket a cégeket nem is mindig Magyarországon hozták létre, hanem a környező országokban, tehát egy ilyen kizárást erre a körre is ki kellene terjeszteni. Emiatt csak abban az esetben javasolnám a kizárásokat egyértelműen, ha azok végig vitelében az összes jogi feltétel biztosított lenne, és olyan rendszert építenének ki a döntéshozók, hogy zsarolni se lehessen ezzel a lehetőséggel. Hiszen ez esetben ez lenne a korrupciónak egy új melegágya.
- A példák azt mutatják, hogy a GVH egyre gyakrabban lép fel törvénymódosítási javaslattal, ha az állandó versenyhivatali vizsgálatok, büntetések önmagukban nem képesek meggátolni az állandósuló versenyjogsértést. Dolga ez a hivatalnak?
- Ez a tevékenység egy elkülönült ágazata a hivatalnak, azonban ezzel mi ki is merítettük a versenytörvény adta lehetőségeinket, eljutottunk a határainkig. A mi szervezetünk a javaslatok megtételére még alkalmas, de a szakmai, politikai lobbizásra már kevésbé felkészült. Ha azonban a vizsgálatok, büntetések kevésnek bizonyulnak, ezt is fel kell vállalnunk.
- Ön több mint egy évtizede álla hivatal élén, ez alatt kezdődtek el a nagy kartell-ügyek, amivel befolyásos érdekcsoportok üzletébe nyúlt bele a GVH. Mi a hosszú közigazgatási élet titka?
- Az első embernek bátornak kell lenni, bár korábban nem gondoltam magamról, hogy az vagyok. Bátorság ahhoz kell, hogy ha van olyan kartellügy, ami várhatóan bizonyítható, azt az ember elkezdje és végig is vigye. Elszántság is kell ahhoz, hogy az ember felállítson egy olyan egységet, amely képes a közbeszerzési kartelleket is felderíteni. Az is fontos, hogy végigvigyünk egy-egy nagyobb fúziós ügyet, amikor nagyon erős nyomás nehezedik ránk - személy szerint rám is - lobbicsoportok vagy politikai szereplők részéről. Ezeket nem csak azért kell végigvinni, mert szakmailag így helyes, vagy hogy az ember borsot törjön mások orra alá, hanem azért is, mert akkor iránta is bizalom ébred a hivatal szakmai munkáját figyelemmel kísérő szakértőkben, illetve a kollégákban. Így például volt olyan esetünk, amikor még itt házon belül is felvetették a kollégáim: ne adjuk-e azt oda a brüsszeli hatóságoknak? Aludtam rá egyet, majd úgy döntöttem, hogy ne adjuk Brüsszelnek az ügyet.
Van, amikor fölvállalunk egy jó célt, mint például a villamos-energia szektor átalakítása, de ott olyan erős érdekcsoportok vannak, amelyek gyakorlatilag maguk mögé tudják állítani a teljes Országgyűlést. Így például pár éve teljes egyetértéssel, de józan szakmai érvek nélkül szavazta meg a parlament azt, hogy az áramrendszert irányító Mavir tulajdonosa a Magyar Villamos Művek legyen.
Tudomásul kell vennem, hogy a legtöbb esetben a döntésünket vagy az ellenzék szereti vagy a kormánypárt, és van, amikor senki. A nem-támogatásnak két szintje van: nyíltan, és a zárt ajtók mögött. Az építőipari kartelleket például szerencsére kifelé senki sem támogatja, ugyanakkor zárt ajtók mögött megkapjuk, hogy ez vagy az a döntésünk elhibázott lépés volt.
Ahhoz szerencse kell, hogy az ember olyan intézménybe kerüljön, amely jogilag jól felépített, világos a célja, szerepe. Az is a szerencse része, hogy olyan munkája legyen az embernek, amelyet lehet szeretni. Kell, hogy az ember higgye, hogy a jó oldalon áll. A GVH szerencséje, hogy a színvonalas munka, és a jó ügy is találkozik. Szakmailag jól felkészült és az etikai normákat betartó kollégák nélkül nem működhetne jól a GVH sem.
A harmadik „titok", hogy ahányszor csak mód nyílik rá, el kell tudni magyarázni, meg kell tudni értetni a gazdasági, politikai szereplőkkel és a sajtóval, hogy amit csinálunk, annak oka és célja, valamint azt: ki a haszonélvezője. Azt is meg kell értetni, hogy mi nem egyik vagy másik lobbicsoportot támogatjuk a munkánkkal - ezt ugyanis időről-időre megkapom a szemembe is. Meg kell tudni továbbá magyarázni azt is, hogy döntéseink mögött nem áll senki, elnöki minőségemben nincs „keresztapám". Van egy jó törvény, van egy jó hivatal, és jó célt szolgálunk - ennyi. Még ha ez az elmarasztalt cégek vezetőinek, lobbistáiknak és némely politikusnak olyan hihetetlenül is hangzik. | Gazdaság: Börtönbe kerülhetnek az útkartellezők | Az államot megkárosító kartellek esetében már nem elég az, hogy a versenyhatóság leleplezi, és milliárdos bírságokat ró ki az érintett cégekre. A versenyhivatal most még keményebb fegyverhez nyúlt: feljelentést tett a legutóbb feltárt nagy útépítési kartell miatt - derült ki a Gazdasági Versenyhivatal elnökével, Nagy Zoltánnal készült interjúnkból. Hivatala az elmúlt években milliárdos bírságokkal sújtotta a kartellezőket, nagyhatalmú érdekcsoportoknak tesz keresztbe, és nem ritka, hogy emiatt az elnökre megpróbálnak nyomást gyakorolni akár politikusok is. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/bortonbe_kerulhetnek_az_utkartellezok-320669 | 2009-02-16 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Tisza Párt elnöke - a pártja által eljuttatott közleményben - azt írta: szombat délelőtt Nyírszőlősre látogatott, hogy élve az európai parlamenti jogosítványával meglátogassa a Nyírszőlősi Befogadó Gyermekotthont és beszámoljon az ott tapasztalt állapotokról.
A Tisza Párthoz eljutott információk szerint az otthonban az engedélyezett létszám 22, de jelenleg több mint 30 gyereket gondoznak az intézményben, amely súlyos szakemberhiánnyal küzd - tették hozzá.
Azt írták, az alaptörvény és a vonatkozó jogszabályokkal szembemenve, Cséplőné Gönczi Veronika, a magyar gyermekvédelem "fura ura", telefonon arra utasította a területi gyermekvédelem vezetőjét, hogy ne engedje be az európai parlamenti képviselőt az intézménybe.
A közlemény szerint a főigazgató azt is megtiltotta, hogy a nyírszőlősi otthonban dolgozó szakemberek átvegyék a Tisza Párt önkéntesei által a gyerekeknek felajánlott játékokat és mikuláscsomagokat.
"Magyar Péter, ahogy eddig is, úgy a jövőbeni intézménylátogatások során is betartja a hatályos jogszabályokat és tiszteletben tartja a dolgozók és gyermekek személyiségi jogait" - fogalmaztak. | Magyar Péter: a BM és a gyermekvédelem vezetője ne akadályozza az intézménylátogatást! | A Tisza Párt azt követeli, hogy a Belügyminisztérium (BM) és a gyermekvédelem vezetője hagyjanak fel a jogellenes eljárásukkal. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/magyar-peter-a-bm-es-a-gyermekvedelem-vezetoje-ne-akadalyozza-az-intezmenylatogatast/440189 | null | true | null | null | Hírklikk |
Csintalan Sándor szerint az Európai Unióban nem nagyon értik, vagy éppen most kezdik megérteni azt, hogy Magyarországon mi zajlik. "Az, hogy Weber előállt olyannal, hogy árad a Tisza, az egy súlyos politikai baki volt, és Orbánnak a szuverenitás jegyében ez úgy hiányzott, mint egy falat kenyér." A politikus rámutatott, az Európai Néppártnak és Manfred Webernek is van súlya, és amit mond, annak van jelentősége a magyar közvélemény számára, nem úgy, mint annak, hogy Orbán mit beszélt Trumppal, vagy az, hogy lobbiszervezeteket hoz létre, és megpróbál beavatkozni az amerikai választásba. Ez nem oszt és nem szoroz, mint a beavatkozás a szlovák, a francia és az olasz választásokba, annak viszont volt jelentősége - fogalmazott.
Kádár egész életében kevesebbet volt Moszkvában, mint Orbán már eddig
Csintalan Sándor szerint Orbán Viktor döntően odatette a névjegyét az orosz modell mellé, és szerinte ez nem Putyin iránti rajongás. "Ha nem lennénk uniós és NATO-tagok, senkit sem érdekelne, mit mond Orbán, mint ahogy Lukasenka sem. Orbán ezért sem akar kiszállni az unióból vagy NATO-ból, de mégis sodródunk egy olyan helyzet felé, ami a kirekesztésünkkel fog járni. Egy csomó ország abban érdekelt, hogy ebben a tömbök közötti versenyben összefogjanak, és ebből minket ki fognak hagyni."
Csintalan Sándor hiányolta az EP-vitából azt is, hogy - ha már a magyar belpolitika felől közelítettek, többé-kevésbé joggal - senki meg nem kérdezte, hogy van egy olyan parlamenti határozat, amely azt mondja ki, hogy az unió parlamentjét fel kell számolni. Szerinte annak is adhattak volna nagyobb hangsúlyt, hogy az uniós soros elnökségből már csak hetek vannak hátra, hiszen december 31-én átadjuk a stafétabotot, de mit csináltak eddig? | Csintalan Sándor: nincs súlya annak, mit mond Orbán Viktor | Egyetlen megszólalás volt nagyon fontos az Európai Parlament múlt heti vitájában, Ursula von der Leyené, különösképpen, amikor az orosz-ukrán háborúról beszélt, ellenben egy szót nem ejtett a Draghi-féle jelentésről, amely az unió versenyképességét elemezte, és a megoldásokban szöges ellentéte annak, amit Orbán képvisel – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Csintalan Sándor, az MSZP politikusa. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/csintalan-sandor-nincs-sulya-annak-mit-mond-orban-viktor/438947 | null | true | null | null | Hírklikk |
Több mint 16 milliárd forintnyi támogatást osztott szét 2019 utolsó napjaiban másfél tucat cég között a Pénzügyminisztérium. A vállalatok többsége néhány százmilliót kapott, többnyire kapacitásbővítésre, termelőgépek beszerzésére vagy éppen termékfejlesztésre, de akadtak milliárdos tételek is. A szórásból pedig nem maradtak ki a kormányközeli cégek sem.
A tárca két ütemben, egy nappal karácsony, illetve egy nappal szilveszter előtt írta alá a szerződéseket az érintettekkel.
A legnagyobb támogatást, közel 4,4 milliárd forintnyit Csányi Sándor baromfifeldolgozója, a Hungerit Zrt. kapta új panírüzem építésére.
Nem marad azonban el ettől sokkal a Hell energiaital-gyártó sem, ők szinte pontosan 4 milliárdot nyertek a szikszói üzem kapacitásának bővítésére. A Béres a szolnoki gyárát fejlesztheti 3 milliárdból, míg a Hungerithez hasonlóan Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Csányi Pincészetnek kevés híján 1,3 milliárdot ítélt meg Varga Mihály minisztériuma.
Jutott az év utolsó napjaiban kiszórt pénzből néhány kormányközeli vállalatnak is. A jelentős részben Mészáros Lőrinc gyermekeinek tulajdonában lévő, de főleg Mészáros Lőrincnek osztalékot fizető Fejér B.Á.L. építőipari cég például közel 290 millió forintot kapott, hogy versenyképességét növelje. A társaságnál azonban nem csak ennek örülhettek, hanem a Fenstherm Future Zrt. szintén versenyképesség-növelésre kapott 230 milliójának is, hiszen utóbbi cég felett épp tavaly év végén szerzett egyedüli irányítást a Fejér B.Á.L. A Széles Gáborhoz köthető AE-Plasztik Zrt. 85 milliója az eddigiekhez képest már csak aprópénz.
Bár 2019 utolsó bő egy hetében kifejezetten aktívan osztotta a pénzt a Pénzügyminisztérium, az előtte lévő hetekben is kiszórt néhány cégnek támogatást. A legfontosabb ezek közül az állami tulajdonban lévő, kis- és középvállalkozásoknak tőkét biztosító Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.-nek adott 7 milliárd forint volt, a többiek jellemzően néhány millióhoz jutottak csak.
A most megítélt támogatások mellett néhány korábbi szerződést is módosítottak. Ilyen például a szintén Mészáros Lőrinchez, illetve barátjához, Szíjj Lászlóhoz köthető Viresol Kft.-vel még 2018 áprilisában kötött 1,5 milliárdos támogatásról szóló megállapodás, amin valamiért már másodszor kellett változtatni. Emellett módosítottak a legtöbbször csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István résztulajdonában álló Prebeton Zrt. szerződésén is. Nekik 2018 végén ítéltek meg közel 2,7 milliárd forintot, és bár az összeg nem változott, a szerződésen valamit alakítottak tavaly novemberben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsányi Sándor birodalma bevásárolta magát a Mészáros Lőrinc-birodalombaNem nehéz szimbolikus lépésnek látni ezt. | Csányi cégei közel 6, a Hell 4 milliárdot kapott az államtól év végén | Több mint 16 milliárd forintnyi támogatást osztott szét 2019 utolsó napjaiban másfél tucat cég között a Pénzügyminisztérium. Volt, aki milliárdokat kapott. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20200213/csanyi-cegei-kozel-6-a-hell-4-milliardot-kapott-az-allamtol-ev-vegen/ | 2020-02-13 11:59:00 | true | null | null | G7 |
- Hú, ez nagyon finom. Igazi romás. Jó a neve is, roma aroma. Kicsit savanyú, egy kicsit édes, egy kicsit sós, tényleg különleges - reagált az államtitkár, miután megkóstolta a Nemzeti Összefogás Civil Egyesület által készíttetett fagyit.
A különlegességet Kardos Szabina, a roma zenei világból Szabrinaként ismert énekesnő adta át a politikusnak az egyesület képviseletében. A művésznő a Blikknek mesélt a projektjükről, amelynek keretében elkészült a jeges édesség.
- A Roma Program 2023 keretén belül adódott lehetőségünk arra, hogy elkészítsük a cigány fagyit, a roma aromát. Az egyik legfontosabb szempont volt, hogy a cigány zászló színeit megjelenítsük benne, a mottója pedig az emlékek, értelem és érzelem lett. Egy édes fagyit szerettünk volna megalkotni - mesélte Szabrina. - Az ízeknek és az illatoknak nagyon nagy szerepük van az életünkben, és arra is odafigyeltünk, hogy csak természetes összetevőkből álljon az édesség. Azt szerettük volna, hogy ezt a boldogság ízének tartsák az emberek. A fagyit mindenki szereti, mi pedig ezen keresztül szerettük volna egy kicsit jobban megismertetni a társadalom egészével a cigány zászlót és a roma kultúrát is.
A fagylaltban valóban megjelenik a kék, a zöld és a piros szín is. A roma program keretében számos rendezvényen vettek részt Szabrináék az egyesülettel, s e kitelepüléseken lehetett megkóstolni a fagyit is. Az énekesnő szerint a cigány kultúra megismertetése mellett sikerült azt is elérni, hogy legyőzzék az előítéleteket.
Sztojka Attila nagyon büszke az édességre, és úgy véli, ez az édesség valóban kapcsolódási pontot jelenthet a társadalom egyes részei között.
- Amikor kiírtuk a Roma Program 2023 pályázatot, arra voltunk kíváncsiak, hogy a terepen lévő személyek milyen jó ötletekkel tudják modellezni azt, hogy miképpen lehet segíteni az együttélést, egymás megismerését, illetve hogyan járulnának hozzá a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásához. És persze, azt is látni szerettük volna a pályázatokból, hogy a kultúra mennyire képes értékközvetítő szerepet vállalni a társadalomban, továbbá ezek a kulturális eszközök hogyan tudnak piacképesek lenni - mondta el a Blikknek az államtitkár.
Hozzátette: ez a különleges fagyi csak egy eleme volt a győztes pályázó munkájának, de az ő tapasztalata szerint is nagy sikert aratott.
Lapunk megkereste a fagylaltot elkészítő cukrászdát is. Bár Koch Danica, a népszerű óbudai Koch-Danica Cukrászda tulajdonosa nem árulta el a titkos receptet, azt elmondta, hogy nagy örömmel vettek részt a cigány fagyi elkészítésében.
- Pisztácia, joghurt és málna volt az alapja, ezekkel jelenítettük meg a cigány zászló színeit, de ennél több részletet nem árulok el. Mindent én készítettem, nagyon figyeltünk az alapanyagokra - mesélte lapunknak Danica. - Körülbelül másfél óra alatt alkottam meg a fagylaltot, de ebben még az alapfagyi főzése nincs benne. Kétemberes munka volt, de nagyon élveztük a munkát, a folyamatot.
A nagy sikert arató fagyi jövőjével kapcsolatban egyelőre csak tervek vannak, de lehetséges, hogy kereskedelmi forgalomba is hozzák, így bárki megkóstolhatná a különleges édességet. | Cigány fagyit kapott az államtitkár | Nem mindennapi ajándékot kapott Sztojka Attila, a társadalmi esélyekért és a roma kapcsolatokért felelős államtitkár. Bár a fagylaltszezonnak már vége, a politikus különleges finomságot kóstolhatott, aminek nemcsak az ízvilága és a színe fontos, de az üzenete is. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/eletmod/gasztro/cigany-fagyi-allamtitkar-roma-aroma/effkqvd | null | true | null | null | Blikk |
A 444.hu egyik olvasója arra hívta fel a lap figyelmét, hogy Orbán Viktor politikai igazgatójának disszertációját nem találni a doktori.hu-n. Próbaképp rákerestek találomra a Kovács vezetéknevű doktorjelöltekre - és náluk elérhetők a tézisek.
Az Országos Doktori Tanács honlapjának adminisztrátoraival kívülről nem lehet felvenni a kapcsolatot, csak az adott egyetem doktori iskolájának lehet írni. Így megkeresték az ELTE Állam- és Jogtudományi Intézetének Doktori Iskoláját, hogy miért nem elérhető a tézisfüzet (vagyis a doktori értekezés rövid összefoglalója), de még nem válaszoltak nekik.
Az ELTE doktori iskolájának oldalán még elérhető a dokumentum, amellyel kapcsolatban Rácz András Oroszország-szakértő felhívta a figyelmet, hogy a tézisfüzetben a fájl tulajdonságaira klikkelve az jön ki, hogy az anyag szerzője Árpási Botond Gergely. | Újabb furcsaság Orbán Balázs doktori értekezése körül | Újabb rejtély Orbán Balázs disszertációja körül: az Országos Doktori Tanács oldalán elérhetetlen Orbán Balázs doktori értekezésének tézise. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/tovabb-bonyolodik-orban-balazs-doktori-ertekezese.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Alaptalanok azok az aggodalmak, amelyek szerint egy "mini-Pegasus kémszoftvert" telepítenek a telefonjukra azok, akik letöltik a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazását - a projektért felelős Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter erről a Techxpo informatikai konferencián elhangzott előadása után beszélt újságíróknak.
"Ettől egyáltalán nem kell tartani. A DÁP-nak még a leírása is nyilvánosan hozzáférhető, egyszerű azonosítási kulcs, ami megfelel az összes nemzetközi sztenderdnek (...), a hitelesítését többen is elvégezték. (...) Arra alkalmas, hogy az emberek csak azokat az információkat osszák meg magukról, amelyeket ők meg szeretnének" - magyarázta, hozzátéve: a telefon egyéb tartalmaira nem lát rá a DÁP.
A program fejlesztés alatt áll, de hamarosan lehetővé válik, hogy a magyar állampolgárok akár banki szerződéseket vagy munkaszerződéseket is kössenek az azonosítás segítségével. Jelenleg például DÁP-on keresztül is igényelhető erkölcsi bizonyítvány, ami a miniszter elmondása szerint a leggyakrabban kért hivatalos papír. A DÁP programról és a lehetséges kockázatokról itt írtunk:
Rogán Antal a Tisza Párt elnökének korábbi kijelentéseiről is beszélt, Magyar Péter ugyanis azt mondta: az ellene indított lejáratókampányban titkosszolgálati eszközökkel szerzett információkat is felhasználnak. Magyar állítása szerint Rogán "árnyéktitkosszolgálatot" működtet, illetve azt is állította, hogy a miniszter szűk körben elismerte, azért akarja megvenni az állam a Vodeafone-t, mert így ráláthatnak több millió ügyfél adataira.
Ennél nagyobb ostobaságot még életemben nem hallottam. Ha minden ostobaságra egyenként reagálnánk, akkor ezzel menne el a nap 24 órája.
- mondta Rogán a Vodafone-ra vonatkozó állításra válaszul. Magyar Péterre utalva hozzátette: "Én nem foglalkozom vele. Azt látom, hogy nem szeret, de ez az ő személyes problémája. Nem veszem magamra".
A Tisza Párt elnöke korábban bemutatott egy kémtollat is, amely lehallgatásra is alkalmas, de a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője szerint nevetséges azt gondolni, hogy a profi titkosszolgálat egy nagyjából hét-nyolcezer forintos eszközzel dolgozik. "Egy magára valamit adó titkosszolgálat nem az Amazonról vásárol eszközöket" - mondta.
Az elmúlt hetekben kikerült hangfelvételekkel kapcsolatban Rogán Antal még az előadása előtt úgy fogalmazott, hogy aberrált dolog, ha egy közösség tagjai titokban rögzítik a beszélgetéseiket. "Azt tudom mondani, hogy akik egymásról készítenek felvételeket, azok ne lepődjenek meg, ha azok előbb-utóbb nyilvánosságra kerülnek. (...) Egy olyan közösségben, ahol mindenki a másikról felvételt készít, ott azért valami szerintem nincsen rendben" - jegyezte meg.
Magyar Péter azt is állította, hogy a szerkesztőségekben ül valaki a titkosszolgálattól, aki rendszeresen jelent. Erről a miniszter azt mondta, hogy ha Németországban kérdeznék ezt, akkor a helyi alkotmányvédelemnek az volna a válasza, hogy ez így van. Magyarországon "ha ez véletlenül így is lenne, akkor én semmit nem mondhatnék erről miniszterként". Hozzátette: "Nem gyűjtünk senkiről olyan információt, ami egyébként nem nemzetbiztonsági szempontból érdekes. Nemzetbiztonsági szolgálatok csak nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkoznak, politikai vitákkal nem."
Rogán szerint nincs is szükség arra, hogy megfigyeljék Magyar Pétert, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a párton belül felveszik egymást, és amit felvesznek, nyilvánosságra is hozzák.
Azt is mondta, Vogel Evelinnel - Magyar Péter volt barátnője, aki a jelek szerint számos hangfelvételt készített Magyarról, amikor az elkezdte politikai karrierjét - soha nem találkozott. Erről - mivel nem emlékezett pontosan - meg is kérdezte korábban Varga Judit volt igazságügyi minisztert, akinek a társaságába tartozott Magyar Péter volt barátnője, de ő is azt mondta, hogy soha sem találkozott Vogel Evelin és Rogán Antal.
A miniszter beszélt arról is, hogy a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) oldalát nemrég hackerek törték fel, az ott megszerzett igen érzékeny titkos katonai adatok egy részét pedig közzétették. Csütörtökön reggel lekerültek az oldalról ezek az információk, így felmerült, hogy esetleg a kormány kifizette azt az 5 millió dollárt, amit a honlap szerint követeltek a zsarolók.
"Ha erről tudnék is valamit, akkor sem mondhatnám el. (...) Mindig érnek minket hackertámadások, ezekre nem lehet eléggé felkészülni, mert a hackerek sokszor előrébb járnak, mint a legkorszerűbb alkalmazások" - mondta Rogán Antal, aki szerint a VBÜ felismerte a támadást, kommunikált róla, és meggyőződtek arról, hogy a magyar hadsereget érintő fontos információk nem tudtak kikerülni, mert a szervezet "alapvetően nyilvános adatokat használ". A sérülékeny pontokat állítása szerint részben már kijavították. Arra a kérdésre, hogy kifizették-e a pénzt, azt felelte: A kormány zsarolásnak soha nem enged.
Rogán Antal arról is beszélt, hogy a választási törvény alapvető változtatásait idén december 31-ig el akarják fogadni, mert a választás előtti évben már nem szeretnék módosítani a jogszabályt. Úgy vélte, a törvényi kötelezettségüknek tettek eleget, amikor kettővel csökkentették a budapesti körzeteket, a fővárosban ugyanis jelentősen csökkent a lakosságszám. Más vidéki körzetekben, ahol szintén indokolt lett volna a változtatás, szerinte még a törvényben rögzített 20 százalékos határon mozognak, és ezeken a helyeken nehezebb is lenne módosítani, mert talán megyehatáron átnyúlóan kellene változtatni.
Orbán Viktor miniszterelnök országjárásának állomásai előre nem ismertek a sajtó számára, ezzel kapcsolatban a miniszter azt mondta, hogy a miniszterelnök legtöbb programjáról "kellő időben" adnak információt, arról pedig, hogy kormányfő mit mondott, utólag mindig adnak tájékoztatást. Úgy vélte, a sajtónak is van lehetősége kérdezni, év eleji vagy év végi tájékoztatóján ugyanis Orbán Viktor több órán keresztül válaszol minden kérdésre. | Rogán Antal szerint nem kell tartani attól, hogy "mini-Pegasus" kémszoftvert telepít a telefonjára az, aki letölti a DÁP-alkalmazást | A nemzetbiztonsági szolgálat csak nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozik, politikai vitákkal nem – reagált a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter Magyar Péter „megfigyelési botrányról” szóló állításaira. Ostobaságnak nevezte, hogy az állam azért akarta megszerezni a Vodafone-t, hogy rálásson az ügyfelek adataira. Arról, hogy fizettek-e a magyar katonai titkokat ellopó hackereknek, azt mondta, a kormány nem enged zsarolóknak. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20241121_rogan-antal-dap-program-digitalis-allampolgarsag-titkosszolgalat-ebx | null | true | null | null | HVG |
Az egyik kormányzati politikus a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, ez a három verzió nagyjából ugyanaz, azaz a köztársasági elnök döntésének tudomásul vételét fogja tartalmazni, Schmitt döntését érdemben sem kritizálni, sem támogatni nem fogják, ezért a három szöveg között árnyalatbeli különbségek vannak.
Több fideszes forrás is azt mondta lapunknak, a párt befolyásos politikusai szinte kivétel nélkül tarthatatlannak látják a helyzetet, de sokan arra számítanak, hogy Schmitt nem adja fel, küzdeni fog. Mint egy forrásunk fogalmazott, egy igazi sportolóról van szó, aki soha nem adja fel harc nélkül, éppen ezért a kormánypártok az elmúlt napokban tartózkodtak attól, hogy nyíltan állást foglaljanak az ügyben, esetleg a helyzet tarthatatlanságát hangsúlyozzák, mert arra számítottak, hogy Schmitt teljesen önállósítja magát, és egy esetleges lemondásra való felszólítással előhívnák az államfő dacos reakcióit.
Egy forrásunk szerint ez azt jelentené, hogy Schmitt elszabadult hajóágyúként viselkedne, és akár sarokba is szoríthatná a Fideszt, és személyesen a pártelnök-miniszterelnököt. "Orbán őszintén úgy gondolja, hogy rosszul sülne el, ha az alkotmány államfői sérthetetlenségre vonatkozó passzusait semmibe véve lemondásra szólítana fel" - mondta egy forrásunk. Egy másik politikus szerint egy ilyen felszólítás akár alapot adhatna Schmittnek, ha sarokba szorítanák, hogy kikérje magának a jelzést, és később sértődött köztársasági elnökként viselkedjen, akár a Fidesszel szemben politizáljon.
Ráéghet-e a Fideszre az ügy?
Több fideszes forrás megerősítette a hvg.hu-nak az Origo információját, mely szerint ma egy befolyásos kormányzati szereplőkkel kiegészített elnökségi ülést tartott a Fidesz, ahol vita alakult ki arról, hogy mi a kormánypártok teendője, és ráéghet-e a Fideszre az ügy.
Éppen ezért a kompromisszumos megoldás abban körvonalazódott, hogy időt kell hagyni Schmitt Pálnak, hátha meg tudja védeni magát a közvélemény előtt, és megfordítja a helyzetet. Egy befolyásos politikus azt mondta, ennek ellenére nagyok az ellentétek a párt vezetőségében, és ezzel magyarázható az is szerinte, hogy a sajtóba szinte minden kikerül erről a vitáról, mert így próbálnak üzenni a miniszterelnöknek.
Információink szerint Orbán Viktor az utóbbi napokban több befolyásos politikust, tudóst, értelmiségit, orvost (az ügyben a Semmelweis Egyetem érintett) megkérdezett, és ahogy egyik forrásunk fogalmazott, folyamatosan alakult a véleménye, ezért fogalmazott végig óvatosan és semmitmondóan. Egy fideszes forrásból úgy értesültünk, Orbán tanácsadója, Habony Árpád azon az állásponton van, hogy nem szabad visszalépni, harcolni kell, mert a Schmitt-ügy alapvetően az értelmiséget foglalkoztatja, nem egy olyan ügy, amelyet szélesebb rétegek értenének. Így akár a közvéleményben meg is lehet fordítani az esetleg bocsánatot kérő és emberi arcát mutató Schmitt helyzetét.
A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. A fentieket figyelembe véve Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. A Testnevelési Főiskola jogutódja, a Semmelweis Egyetem több héttel a hvg.hu első cikke után döntött úgy, hogy vizsgálóbizottságot állít fel. | Itthon: Schmitt-ügy: Orbánék három közleménnyel készülnek | Schmitt Pál plágiumügyének az államfői interjú fényében három kimenetele lehetséges. Erre a Fideszben és a KDNP-ben is elkészült három állásfoglalás – tudta meg a hvg.hu kormánypárti forrásból. Az esetleges lemondásra, maradásra, illetve időkérésre készültek fel. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120330_schmitt_plagium_fidesz | 2012-03-30 19:05:00 | true | null | null | HVG |
Hadházy Ákos állítása szerint az előállított férfit falhoz állították, egy mélygarázsba hurcolták, ott megbilincselték, majd újra, már erőszakosan falhoz nyomták, majd hét órán keresztül fogva tartották, csak azért mert egy rendszert bíráló táblát tartott fel..." - írja a politikus.
Hadházy szerint ekkor még semmit nem lehetett tudni a férfi zsebében lapuló pengéről, csupán azért kapcsolták le a rendőrök és nyomták a falhoz, mert egy kritikus hangvételű táblát tartott a magasba.
A mélygarázsban derült ki, hogy a férfinél egy 4 cm pengehosszúságú tapétavágó kés van - amit feltehetőleg a táblája módosítására használt - ahhoz, hogy a férfit beengedjék a tömegbe, el kellett takarnia táblája eredeti tartalmát, írta Hadházy.
A politikus arra is kitér, hogy Cs. Péter (Hadházy Ákos kiírta a teljes nevet) nem csak volt gazdasági főnyomozó, hanem triatlonista is. Arról írt, hogy szerencsétlenségére a rendes munkája mellett egy meg nem nevezett sportszövetség felügyelőbizottságába is beválasztották, ahol több gyanús szerződéssel is találkozott, minek okán feljelentést tett. Ezután jött a feketeleves, ugyanis a 19 érintett cég beperelte és összesen 19 millió forintot követelt tőle.
A férfit egyébként őrizetbe vették a diáktüntetéseken is, ahol lefújták könnygázzal és egy éjszakára bevitték Hadházy szerint. | Kiderült, ki az Orbán Viktor beszéde után késsel elfogott férfi | Orbán Viktor október 23-i beszéde nem volt eseménytelen. A harcias hangvételű beszéd közben kisebb balhé is kialakult, majd a beszéd után egy férfit bilincsben vittek el a rendőrök.Egy táblával próbált a miniszterelnök közelébe jutni, később a rendőrség pedig közleményt adott ki, hogy a férfinél egy tapétavágó kés is volt. Ma Hadházy Ákos Facebook-bejegyzésben tette közre a történések részleteit, és kiderült, ki az a férfi, akit őrizetbe vettek a Millenáris Parkban. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/orban-oktober-23-megemlekezes-keses-ember/mk3l01j | null | true | null | null | Blikk |
Lebukott az a vagyonvédelmi cégcsoport, amelyik mintegy félezer dolgozót jelentett be minimálbéren, miközben jóval többet fizetett nekik - olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményében. Adócsalással, számvitel rendjének megsértésével és magánokirat-hamisítással gyanúsítják egy cégcsoport 11 képviselőjét, illetve alkalmazottját. A vagyonvédelmi társaságok mintegy ötszáz főt alkalmaztak munka- vagy megbízási szerződéssel, de gyakorlatilag senki nem annyit és annyiért dolgozott, mint azt a cégvezetők a hatóságoknál bejelentették. Miközben papíron 4-6 órás munkaidőben minimálbérért foglalkoztatták a cégek munkatársait, a valóságban volt, aki havonta 320 órát is dolgozott hivatalos bére többszöröséért. A dolgozók egy része saját autójára vett fel költségtérítést irreális távolságokra, mintha naponta több száz kilométert tennének meg, mások mindenféle elszámolás nélkül kapták meg a pluszpénzt. A szabálytalan kifizetések után be nem vallott adó- és járulékterhek elérik az 50 millió forintot.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága pénzügyi nyomozói több mint ötszáz embert hallgattak ki, hogy kiderüljenek a részletek. Egyebek mellett arra is fény derült, hogy mind a négy cég hátterében ugyanaz a személy áll. A nyomozás befejezése után az ügyet a nyomozók vádemelési javaslattal továbbították a Székesfehérvári Városi Ügyészségre. | Vagyonvédelmi cég csalta el a közterhek befizetését | Félezer munkatársát alkalmazta törvényellenesen egy vagyonvédelmi cég, amivel legalább 50 millió forint közterhet nem fizettek be az adóhatóságnak. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2011/04/minimalberrel-csalt-a-vagyonvedelmi-ceg | 2011-04-11 13:00:00 | true | null | null | Origo |
Itt egy új jelentés a hazai korrupcióról | Egyes örkormányzati társaságok még a legalapvetőbb korrupciós ellenőrzési rendszereket sem építették ki, annak ellenére, hogy a kockázatok magasak - állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/itt_egy_uj_jelentes_a_hazai_korrupciorol.628392.html | 2017-01-24 09:58:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
|
Olvasónk, András (nevét kérésére megváltoztattuk) szeptember 14-én megkapta Díjnet-számláját, ezen az online felületen fizeti be havonta az internet és tévé díját. Ekkor vette észre, hogy a szokásos összegen felül egy 67 ezer forintos tétel is volt a számlán. Az összeg mellett csupán annyi szerepelt, hogy részletfizetés, így felhívta a Telekomot.
Ekkor közölték vele, hogy augusztus 12-én megrendelt a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül, jelszavas azonosítást követően három Samsung Galaxy Z Flip 6 DS 5G 256GB készüléket 22 havi részletfizetéssel, összesen 1 490 720 forint értékben. A Telekom nyilvántartása szerint a készülékek kiszállítása egy nappal később meg is történt a rendelés során megadott óbudai szállítási címre.
A Magyar Telekom ezután Andrást arról tájékoztatta, hogy ha fenntartja állítását - magyarán kitart amellett, hogy nem ő vette a telefonokat -, akkor tegyen rendőrségi feljelentést. Ez sem ment könnyen. A III. kerületi Rendőrkapitányságon ugyanis jelezték neki, hogy - miután a Telekom szerint átvette a csomagot - egyelőre nincs mit tenni. Azt javasolták neki, hogy vegye fel a kapcsolatot a futárszolgálattal.
Ezt meg is tette, a válasz hamar megérkezett:
Adataink szerint nem történt csomagkézbesítés a címre a megadott napon a megadott feladótól.
Vagyis a a GLS megerősítette, hogy sem András, sem más nem vett át telefonokat aznap a Telekomtól a szóban forgó óbudai címen. Ezután ismét bement a rendőrség, és sikerült feljelentést tennie.
András közben többször is járt a Telekom irodáiban, és egy alkalommal feltűnt neki, hogy
valaki megváltoztatta a kapcsolattartó adatait: a Magyar Telekom rendszerében már egy számára ismeretlen email cím és telefonszám szerepelt a neve mellett. | Tudtán kívül megvásárolt és átvett három 500 ezres telefont, majd jöttek a Telekom zavaros levelei | Rejtély, miért látják úgy a Magyar Telekom rendszerében, hogy a csomagküldő kiszállította, olvasónk pedig átvette a telefonokat. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/07/magyar-telekom-csalas-telefon-vasarlas-gls | null | true | null | null | 24.hu |
Mégis hozhatott egyszemélyi döntést a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a felszámolás alatt álló Hungária Értékpapír Befektetéskereskedelmi Zrt. ügyében – ezt mondta ki hajszálnyi többséggel, 8:7 arányban az Alkotmánybíróság, és megsemmisítette az ezzel ellentétes kúriai ítéletet.
Látszólag bürokratikus részletekről van szó, de valójában sok pénzről. A korábbi bírósági döntések szerint a nagy vihart kavaró brókerügyekben szabálytalanul büntette meg a vélelmezett felelősöket a jegybank, mert Windisch László, a felügyeleti ügyekért felelős alelnök 2016-ban egyszemélyi döntéseket hozott. Ilyen határozat született például arról, hogy a lehető legmagasabb, húszmillió forintos bírságot kell fizetnie a különböző brókerügyek azóta már vádlottá lett 11 tisztségviselőjének, amiért nem működtettek olyan ellenőrzési rendszert, amelyekkel kiszűrhetők lehettek volna a visszaélések. Csakhogy ehhez neki a Kúria szerint nem volt joga, mert az döntéseket a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak kellett volna meghoznia, nem Windischnek egy személyben.
Az alkotmánybírák többsége úgy ítélte meg, hogy ez téves. A Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendje azt mondja, hogy a testület jogait „egyes döntések vonatkozásában vagy teljes körűen, a kiadmányozási jogot az MNB által alkalmazott vezetői megbízatással rendelkező személyre ruházhatja át”. Egy erre vonatkozó korábbi törvényjavaslat indoklásában pedig ez állt: „a rugalmasabb döntéshozatal érdekében” teszik lehetővé, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanácsban „a hatósági döntések meghozatala, valamint a döntést megtestesítő okirat aláírása is delegálható legyen”. Tehát itt döntéshozatalról is szó van.
Az Ab a maga részéről ehhez hozzáteszi: a kiadmányozás mint szakkifejezés a hatósági eljárásban a döntés tényleges meghozatalát is magában foglalja, például „hatékonysági, gazdaságossági megfontolás (az elintézendő ügyek nagy száma)” miatt. A bíróságoknak pedig alkotmányos kötelezettsége, hogy „a jogszabályokat elsősorban azok céljával összhangban értelmezzék”. Az önkényes bírói jogértelmezés sértheti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Mindennek alapján adtak igazat a Magyar Nemzeti Banknak: Windisch alelnök intézkedhetett egyedül. A kis arányban meghozott döntés is jelzi azonban, hogy ezzel több alkotmánybíró nem értett egyet. Czine Ágnes szerint az MNB-nek mint az alaptörvényben szereplő közhatalmi szervnek eleve nem lett volna joga alkotmányjogi panaszt benyújtani. Másként fogalmazva, de hasonlóan érvelt Schanda Balázs és Hörcherné Marosi Ildikó, aki az idézett ügyrendi szabályt pontatlannak tartja. Stumpf István arra hivatkozott, hogy most nem is foglalkozhattak volna az üggyel, mert a jogi folyamat még nem zárult le, hiszen a Kúria új eljárásra utasította az MNB-t. Mindezeket az egymástól is eltérő ellenvéleményeket azonban leszavazták az Ab-ben. | Gazdaság: Ab: A jegybank legyőzte a Kúriát is | Rég nem látott vitát idézett elő az Alkotmánybíróságon az, hogy az MNB alelnöke hozhatott-e egyszemélyi döntéseket. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20181213_Ab_a_jegybank_legyozte_a_Kuriat_is | 2018-12-13 10:55:00 | true | null | null | HVG |
F. Á.;
Hirdetések;Belváros;ingatlanügy;Steiner Pál;
2015-05-07 07:05:00
Újabb ingatlanügy a Belvárosban?
Miközben a Fővárosi Főügyészség vizsgálódik a belvárosi ingatlanügyekben, az önkormányzat fideszes többsége újabb gyanús rendeleteket készít elő.
Titokban készülnek az újabb ingatlaneladásokra az V. kerületben. Erről Steiner Pál szocialista önkormányzati képviselő beszélt a Népszavának. Steiner szerint az önkormányzat jövő csütörtöki ülésén a fideszes többség új elidegenítési rendeletet akar "áterőltetni", a tervezetet azonban még nem hozták nyilvánosságra és az ellenzéki képviselőknek sem mutatták meg. A politikus úgy tudja, hogy az önkormányzati ingatlanok értékesítésének folytatását lehetővé tevő jogszabályt most is a korábbi rendeletet kidolgozó, az ingatlaneladásokban közreműködő ügyvédi iroda készíti elő.
A kerületi kormánypárti többség akár meg is teheti, hogy érdemi egyeztetés nélkül megszavazza a jogszabályt, ám akkor, amikor az V. kerületi ingatlanértékesítések miatt nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség, a Fidesznek ezt meg kellene gondolnia - fogalmazott Steiner. A képviselő tegnap arra szólította fel Rogán Antalt, a kerület korábbi vezetőjét, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetőjét és Szentgyörgyvölgyi Péter polgármestert, hogy az ügyészségi vizsgálat lezárultáig ne engedjék az új elidegenítési rendelet előterjesztését, és ne adjanak el önkormányzati ingatlanokat. A szocialista politikus szerint a botrányok miatt "lassítaniuk kellene". Tisztességes elidegenítési rendeletet amúgy sem lehet alapos előkészítés nélkül alkotni. Steiner arra figyelmeztetett, hogy az ingatlaneladásokat szabályozó rendeletet a nyilvánosság előtt kell előkészíteni és elfogadni, minden más megoldás gyanús, és hátsó szándékot feltételez.
A Fővárosi Főügyészség április közepén jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával rendelt el nyomozást az V. kerületi ingatlanértékesítések miatt. Juhász Péter, az Együtt helyi képviselője még decemberben tett feljelentést, kifogásolva, hogy a kerületben a bérlők rövid időn belül 30 százalék engedménnyel vehettek ingatlant. 2008 és 2013 között 155 helyiség megvásárlásához csaknem négymilliárd forint kedvezményt adott az önkormányzat. A politikus kifogásolta azt a modellt, amely szerint az önkormányzat az adott ingatlant előbb bérbe adta, majd a bérlő rövid időn belül vételi szándékot jelentett be és azt kedvezményes áron meg is vette. A vevők Juhász szerint több esetben rövid időn belül jóval magasabb áron továbbértékesítették az általuk az önkormányzattól megvásárolt ingatlant. Az ügyészség megállapítása szerint "tény, hogy a közjegyzői iratokba foglalt bérleti szerződések határozatlan időre köttettek, de a bérlők rövid időn belül vételi nyilatkozattal éltek, és ilyen előzmények mellett a bérlet valóban formálisnak tűnik, amelynek egyetlen célja - jelenleg nem kizárhatóan - kizárólag a vételárkedvezmény megszerzése lehet".
A Direkt36 kiderítette, hogy egy kis hotel műszaki igazgatója az elmúlt négy évben legalább 6,4 milliárd forintnyi állami megbízást nyert el, főként a Rogán vezette V. kerületben. Bódis András EU-Line Zrt. nevű cége a Belvárostól mintegy öt és félmilliárd forint értékű megrendelést kapott. Az EU-Line megkapta a "Belváros Új Főutcája" nevű projekt második ütemének kivitelezési munkáit is. Az unió csalás elleni ügynöksége, az OLAF szabálytalanságokat talált a Budapest Szíve programban, amelynek keretében a sétálóutca-tengely megvalósult. | Újabb ingatlanügy a Belvárosban? | Miközben a Fővárosi Főügyészség vizsgálódik a belvárosi ingatlanügyekben, az önkormányzat fideszes többsége újabb gyanús rendeleteket készít elő. | null | 1 | https://nepszava.hu/1056461_ujabb-ingatlanugy-a-belvarosban | 2015-05-07 11:07:00 | true | null | null | Népszava |
Sokan csak olvastak róla, néhányan nap mint nap hallják, és vannak, akik pórul is jártak miatta. Van, aki panaszkodik, más megtűri, megint másoknak viszont tetszik is a dolog. A zsebre dolgozó buszsofőrök száját hagyja el gyakorta ez a kérdés.
Egyes magyarországi járatokon igen gyakori a jelenség, olykor – kis túlzással – többen utaznak menetjegy nélkül, mint azzal. Nem arról van szó, hogy kijátsszák a sofőrök figyelmét, egyszerűen csak nem kapnak jegyet tőlük. Pár buszvezető ugyanis afféle „önálló vállalkozást” épített fel saját árakkal, saját szabályokkal. Szép bérkiegészítést lehet ezzel összehozni, és az utas is jól jár – miközben jelentősen megkárosítják a járatot üzemeltető busztársaságot.
Sok kicsi sokra megy alapon. Leginkább a pár megállót buszozók érintettek a bizniszben, persze nem mindenki. A rutinos sofőrök ránézésre megmondják – nem, kor, ruházat, arckifejezés alapján –, hogy kivel is lehet üzletelni. Ők jegy helyett a már említett ajánlatot kapják – úti cél szerint más-más összeggel. Például egy 250 forintos tikettnél (0–10 km-re érvényes) általában 150, az egy kategóriával drágább 310-esnél (10–15 km) pedig 200 forint csúszhat a zsebbe. Azaz az utasok körülbelül 100 forintot spórolhatnak utazásonként.
Olvasóink egy fiatal és lelkes csoportja, akik rendszeresen utaznak helyközi buszokon, hívta fel az MNO szerkesztőségének figyelmét a buszsofőrök sajátos üzelmeire. Kérdéseinkkel természetesen az érintett busztársaságot kerestük meg, úgy gondolván, hogy egy oldalon harcolunk, együtt a csalások ellen. A társaság azonban úgy értékelte cikkünket, hogy azzal a cég jó hírnevét kívánjuk lejáratni, és jogi lépésekkel fenyegette meg az MNO-t.
Hozzátesszük, hogy a fiatal csapat videón rögzítette az egyik buszsofőr beszélgetését, amikor éppen a kollégáival egyeztette, hogy merre járnak a revizorok és mire számíthat. Aztán amikor kiderült, hogy tiszta a terep, jött is a már említett kérdés egy változata: „Hatszáz jó lesz?”
Az első példánál maradva: aki naponta ingázik a 10 km-re lévő munkahelyére, és mindig korrupt sofőröket fog ki, az (havi húsz nappal számolva) 6000 forintot fizet összesen, a havi bérlet ára pedig erre a távra 11 500 forint. Látszólag megéri.
Igyekeztünk megtudni, hogy a társaságok mennyire vannak tisztában a járataikon kialakult helyzettel és mit tesznek ellene, ezért megkerestük az érintett cég kommunikációs irodáját és kérdéseinkre a következő válaszokat kaptuk:
– Milyen a bérezésük a helyközi járatokon szolgáló sofőrjeiknek?
– Autóbusz-vezetőink jövedelme hazai szinten is versenyképes, és az több tételből áll össze, úgy mint például alapjövedelem, üzemanyag-megtakarítás, cafeteria és egyéb átlagjövedelmet növelő munkáltatói juttatások. Ezen tételekből összesen átlagosan nettó 200-225 ezer forint az, amit egy autóbusz-vezető a családi kasszába hazavihet.
– Ők átlagosan hány kilométert vezetnek naponta?
– A pontos napi vezetési kilométereket nem lehetséges megmondani, attól függően, milyen formában, miként vezénylik őket, ez változhat. Az autóbusz-vezetők foglakoztatása EU-s jogszabályon alapuló, szigorúan dokumentált rendszerben történik. Egy biztos: a társaság minden előírást, törvényt és szabályt betart és betartat, így az előírt vezetési órákat és pihenőidőket is az autóbusz-vezetők esetében annak érdekében, hogy utasaink a lehető legnagyobb biztonsággal utazhassanak.
– Tisztában vannak azzal, hogy egyes járatokon – a cégek minden igyekezete ellenére – előfordulhat a jegy nélkül utaztatás és információink szerint ez szinte ipari méreteket ölt?
– A menetjegy nélküli, illetve jogosulatlan kedvezménnyel történő utazás társaságunk járatain – csakúgy mint valamennyi közösségi közszolgáltató esetében – létező probléma, de közel sem ölt „ipari méreteket”, ezt a feltételezést a cég minden lelkiismeretes dolgozója nevében is visszautasítjuk!
– Hogyan és milyen gyakran ellenőrzik a járatokat?
– Társaságunknál rendkívül hatékony, kiszámíthatatlan, minden részletre kiterjedő, folyamatosan fejlesztett ellenőrzési rendszer van, minden rendelkezésünkre álló eszközzel igyekszünk a visszaéléseknek csak a lehetőségét is minimalizálni. Szeretnénk felhívni figyelmét, hogy a jegy- és bérlet-ellenőrzési tevékenység keretében 2013-ban sok ezer járaton több millió utast ellenőriztünk. Az arányokat érzékeltetve: napi sok ezer ellenőrzésből az esetek 0,1 százalékában kellett valamilyen intézkedést lefolytatni. Ebbe a 0,1 százalékba beletartoznak azok az esetek is, amikor csak egy otthon hagyott igazolvány miatt kellett eljárniuk az ellenőröknek.
– Milyen következményei vannak az utasra és a buszvezetőre nézve annak, ha egy ellenőrzés során valakit jegy nélküli utazáson fognak?
– Megfelelő jogosultság nélküli utazás esetében az utas részére kiszabott pótdíj összege 8000 Ft. A bizonyított visszaélést elkövető járművezetővel szemben a társaság a leghatározottabban fellép, ami a munkaviszony megszüntetését jelenti. Egyéb, gondatlanságból okozott szabályszegés esetén a kollektív szerződésben meghatározott munkáltatói szankciókat alkalmazza társaságunk.
A cégek tehát minden erejükkel azon vannak, hogy elejét vegyék a jelenségnek, de – mint példánk is igazolja – papíron ritka a lebukás. Hogy hogyan ússzák meg a csalók? Úgy, hogy pontosan tisztában vannak azzal, hogy mikor lesz kontroll, hisz társaikkal telefonon tartják a kapcsolatot.
Tudják, hogy melyik megálló az, ameddig még utaztathatnak jegy nélkül, információval rendelkeznek arról, hogy kik az ellenőrök és hol vannak jelenleg, valamint hogy milyen típusú, színű és rendszámú autóval járnak. Ha elbizonytalanodnának, elég csak balra pillantaniuk, hisz utóbbi adatok néhányuknál kinyomtatva lógnak a vezetőfülkében. A pofátlanság és határának esete
Előfordul azonban, hogy nem működik minden olajozottan. Nem riasztott a kolléga, újak vagy hamarabb indultak az ellenőrök. Ilyenkor bizony jön a lebukás és a büntetés. Az egyik lányismerősöm – nevezzük F-nek – is pórul járt. Fizetett, de nem kapott jegyet, egy idő után pedig ellenőrök érkeztek a buszra. A buszvezető természetesen tagadta, hogy látta volna felszállni a lányt, így már írták is a csekket – az utasnak. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy miután a revizorok leszálltak, a sofőrnek megszólalt a lelkiismerete és magához hívta F.-et elnézést kérni. Az ellenőrök előtt nem ismerhette el, hogy nem adott jegyet, mert az az állásába került volna, a büntetést viszont kifizette helyette. Ám ne legyenek illúzióink, az ilyen esetek ritkák. Leggyakrabban a pótdíjat magunknak kell kifizetni, „közös buli” ide vagy oda. Ezért mindig kérjünk jegyet. Ha mégsem kapnánk, akkor tegyünk panaszt a társaságnál, hisz a pénzbüntetés mellett könnyen járatritkítás is következhet az ilyen esetekből.
Azt meg kell jegyeznem, hogy nem minden sofőr dolgozik zsebre. Sőt, nagy részük becsületesen végzi a dolgát. És van még egy rossz hírem a végére, nem felmentés céljából, de: nem a korrupt buszsofőrök lopják a legtöbbet az országban | Ipari mértékben dolgoznak zsebre a magyar buszsofőrök | „Százötven jó lesz?” – a rendszeresen helyközi buszjáratokon utazóknak ismerős lehet a mondat. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/fogyasztovedelem/2014/09/ipari-mertekben-dolgoznak-zsebre-a-magyar-buszsoforok | 2014-09-02 22:10:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A magyarországi nyilvánosság lassan eléri azt a szintet, amikor már "közéletről" vagy "politikáról" is túlzás lesz beszélni, hiszen ezek a kifejezések eredetileg mégiscsak a közös ügyekre utalnak, amelyek ténylegesen érintenek mindenkit - vagy sokakat.
Ehhez képest most azzal van elfoglava az ország, hogy Magyar Péter egy hangfelvételen - amivel kapcsolatban utalnak arra jelek, hogy manipulált - azt állította támogatóiról: büdös a leheletük. Mindenki maga döntheti el, hogy ezt az információt mennyire tartja lényegesnek, és ezt gondolja-e fontosabbnak, vagy például azt, hogy a jövő évi költségvetés tervezete nem hogy több pénzt szánna az egyébként is foghíjas magyar fogászati ellátásra, hanem egymilliárd forinttal kevesebb forrásra tartja érdemesnek, mint idén. Ez azonban csak egy aprócska - bár a szájszag témájához némileg kapcsolódó - részlet. Hosszan lehetne sorolni, hogy mi történt valójában közügyek dolgában az elmúlt napokban, szemben a szájszagú alternatív valósággal. Íme, a korántsem teljes lista:
• Lezajlott múlt hét végén egy informális uniós csúcs Budapesten, ahol bőven elég lényeges dolog történt, például elfogadtak egy uniós versenyképességi paktumot - fel a kezekkel, ha valaki tudja, mit tartalmaz! - itt volt az ukrán elnök, de a beszédét nem volt hajlandó leadni az állami tévé - egy ilyen abszurdumnál már el sem időzik hosszasabban a hazai "közélet", ahogy immár annál a kérdésnél sem, hogy az állami csatorna nézőit ugyan miért nem zavarja, hogy ennyire nyilvánvalóan hülyének nézik őket - miközben Zelenszkij a beszédében egyébként azt állította, hogy biztató tárgyalásokat folytatott Donald Trumppal. Vele kapcsolatban egyelőre nehéz megjósolni, mit fog lépni Ukrajna kapcsán, de elemzők szerint tényleges működése aligha fog hasonlítani az azonnal békét varázsló Trump magyar kormány által felskiccelt képéhez.
• Keddre vélhetően meglett az USA új külügyminisztere is, Orbán-kritikus és meglehetősen Kína-ellenes.
• Ugyanazon a napon érkezett a hír, hogy Németországban - Magyarország legfontosabb európai partnere - előrehozott választás lesz február 23-án, ami szintén okot adhatna némi lamentálásra abban a tekintetben, hogy milyen hatása lehet ennek Magyarországra, bár a kormány szerencsére volt annyira előrelátó, hogy már jóval előbb összerúgta a port az összes potenciálisan kormányra kerülhető német politikai párttal, ezen téren tehát kiszámíthatóság uralkodik.
• Lényegtelen apróság, de egyébként megjelent a 2026-os költségvetés tervezete.
• A hét elején az euró árfolyama immár felülről kóstolgatta a 410 forintot, egyes kommentátorok szerint nem függetlenül attól, hogy a Költségvetési Tanácsnak a jövő évi büdzsé tervezetéről szőtt elemzésében, mint a 444.hu kiszúrta, harminc alkalommal szerepelt a "kockázatos" szó, például egy bizonyos 600 milliárd forintos uniós forrás rendelkezésre állása kapcsán, nem beszélve a részletkérdésekről, például arról, miért szánnának jövőre kevesebb pénzt fogászati ellátásra - esetleg a fogászati piacon nem infláció, hanem árszínvonal-csökkenés következett be? Vagy csökkent a fogak jelentősége?
• Mellesleg - mint arra a Válasz Online felhívta a figyelmet - hétfő óta hazánkban a legdrágább az áram egész Európában.
• És a bónusz: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter váratlanul lefelé, 0,7 százalékra korrigálta az ide évre vonatkozó növekedési kilátásokat, szemben azzal a 0,8 százalékkal, ami a kormány egy héttel korábban az Európai Unió számára készült középtávú gazdasági tervében szerepelt, de az egyelőre nem derült ki, hogy valaki elírt valamit, esetleg nem egyeztettek, vagy tényleg ilyen gyorsan változnak a prognózisok. Pedig ez egy hangyányival fajsúlyosabb kérdés annál, mint hogy "tizenkét deka lett, maradhat?" Legkésőbb az év lezárultával majd kiderül a valóság. És az is, hogy ez milyen viszonyban fog állni az akármikori előrejelzésekkel.
Legyünk türelemmel addig, de azután is. Nagy szükségünk lesz rá.
A Koffeint a BLCKEST Coffee, a hazai specialty kávék szakértője támogatja. | A gödör alja (még arrébb van) | A magyarországi nyilvánosság elérte azt a szintet, amikor már túlzás „közéletről” vagy „politikáról”, hiszen ezek a kifejezések eredetileg mégiscsak a közös ügyekre utalnak, amelyek ténylegesen érintenek mindenkit - vagy sokakat. Egyébként továbbra is léteznek ilyenek. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/koffein/a-godor-alja-meg-arrebb-van-169422 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Rendkívüli gyorsasággal veri át a Fidesz a reklámadót a Parlamenten. Kedd este megkezdik a vitáját és szerdán már meg is szavazzák. A múlt héten a Story4 és a Hír24 mellett több mint 60 televízió, rádió, online és nyomtatott lap tartott tiltakozó akciót. A kormányt és a Fideszt ez nem hatotta meg, sőt zsarolásként értékelték. Benyó Rita tudósítása.
Kimentenék a TV2-t?
Kedden késő este az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága elfogadott egy módosító indítványt, miszerint mérséklődhet a reklámadó idei mértéke azoknál az érintett médiavállalkozásoknál, amelyek a társasági adóban vagy a személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteséget halmoztak fel.
A szocialista Bárándy Gergely a jobbikos Szilágyi Györggyel együtt arra várt választ: mely médiumok a módosító javaslat kedvezményezettjei. A független Fodor Gábor szerint az egész törvényjavaslat a sajtószabadságot fenyegeti, a módosító javaslat pedig a TV2-nek kedvez. A szocialista Tóth Bertalan lex TV2-nek titulálta a módosítást, és a törvényjavaslat legfelháborítóbb részének nevezte a bizottsági javaslatot.
A fideszes Balla György viszont úgy érvelt: az előterjesztés nem tesz különbséget kormánypárti vagy ellenzéki médiumok között. A kis médiumokat szinte érintetlenül hagyja – mondta -, miközben “a ránk sok szennyet bocsátókat jóval nagyobb mértékben adóztatja”.
Frakciótársa, Szabó Zsolt egy ellenzéki kritikára válaszul úgy vélekedett: az adózás szempontjából éppen jó időpontban születik az idei adóévre vonatkozó javaslat. Arra a bírálatra pedig, amely szerint az ellenzékieknek ártana, a kormánypártiaknak pedig kedvezne a most benyújtott módosítás, azt mondta: hogy kinél keletkezett elhatárolt veszteség a társasági vagy a személyi jövedelemadó adó miatt, belső információ, a mérlegből vagy az eredménykimutatásból nem derül ki. | Könnyen megúszhatja a TV2 a reklámadót | Már szerdán elfogadtathatja a Parlamenttel a kormánypárt a nagy vihart kavart új adót. Egyes esetekben könnyíthetik a terhet, egyesek szerint ez a TV2-nek kedvezne. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/06/10/nem-teketoriazott-a-fidesz-a-reklamadoval/ | 2014-06-10 12:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Zsarolás gyanúja miatt őrizetbe vették Románia egyik leggazdagabb újságíróját, Dan Diaconescut, aki egyben az egyik legnagyobb nézettségű, bulvárműsorokat sugárzó országos televízió, az OTV tulajdonosa. A román korrupcióellenes ügyészek utasítására Diaconescu mellett az OTV egy másik vezetőjét, Doru Parv adásvezetőt is őrizetbe vették, miután egy Arad megyei település polgármestere feljelentést tett ellenük. Azt állította, hogy 200 ezer eurót kértek tőle azért, hogy a televízióban ne mutassanak be egy olyan riportot, amely rossz hírét keltette volna a városvezetőnek. | Őrizetbe vették a leggazdagabb román újságírót | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2010/06/orizetbe-vettek-a-leggazdagabb-roman-ujsagirot | 2010-06-22 15:44:00 | true | null | null | Origo |
Az Alkotmánybírósághoz fordult Jóri András adatvédelmi biztos, mert a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény a szabályos minősítési eljárás garanciáit megkerülve, akár korlátlan ideig felhatalmazza a szolgálatok főigazgatóját közérdekű adatok visszatartására. A biztos az alkotmánysértő jogszabály megsemmisítését kérte.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint a szolgálat főigazgatója kizárhatja bármely, a szerv kezelésében lévő közérdekű adat megismerését, valamint megtagadhatja a tájékoztatást az érintett kezelt személyes adatairól és az adattovábbításról - áll az ombudsman közleményében. Jóri András szerint a jogszabály értelmében a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója korlátozhatja a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó alapvető jogot.
Az ombudsman szerint a jogszabály értelmében megkerülhetők a titokszabályozásnak a garanciális elvei és szabályai, amelyek a minősített adat védelméről szóló törvényben - jelenleg egyébként sem kifogástalanul - csökkentik a szükségtelen és aránytalan jogkorlátozás lehetőségét. Hiányzik a korlátozás rendszeres felülvizsgálatának kötelezettsége és felülbírálatának lehetősége is, ráadásul a közérdekű adatok megismeréséhez való jog bármeddig korlátozható. A megfelelő garanciákat nélkülöző szabályozás szükségtelen és aránytalan jogkorlátozást tesz lehetővé, ezért alkotmánysértő - áll Jóri András közleményében. | Alkotmányellenes a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény az adatvédelmi biztos szerint | Az Alkotmánybíróságtól kéri Jóri András adatvédelmi ombudsman a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény megsemmisítését, mert szerinte a jogszabály lehetővé teszi, hogy a szolgálatok főigazgatója akár korlátlan ideig visszatartson közérdekű adatokat. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/10/a-nemzetbiztonsagi-szolgalatokrol-szolo-torveny-megsemmisiteset-keri-az-ombudsman | 2011-10-26 16:20:00 | true | null | null | Origo |
"Megfelel-e az az információ a valóságnak, hogy Szegedi Balázs, a Békés megyei önkormányzat alelnöke, egyben a Fidesz-MPSZ békéscsabai elnöke az idén Békéscsaba belterületén gyorsan hajtott, amely során elütött egy biciklist? Ha igen, milyen sérülést szenvedett a kerékpáros? Megfelel-e a valóságnak, hogy mintegy két évvel ezelőtt ugyancsak súlyosabb közlekedési kihágást követett el Szegedi Balázs?" - egy információ után ezt a levelet küldtük el néhány nappal ezelőtt a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak. A szűkszavú válasz így hangzott: "Megkeresésével javasoljuk, hogy forduljon a Békés Vármegyei Főügyészséghez."
"A terhelt 2024. május 6-án, az esti órákban a tulajdonát képező személygépkocsit vezetve közlekedett Békéscsaba lakott területén, a Szarvasi úton. Haladása során a Szarvasi út 73. szám előtti útszakaszon a forgalomirányító fényjelző készülék piros (tilos) jelzését figyelmen kívül hagyta és elütötte a neki jobbról-balra, az utat keresztező kerékpárúton elektromos kerékpárral közlekedő nőt, aki a baleset során 8 napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett" - állt a főügyészségi válaszban. Ebből kiderült, gyorshajtásról nem volt szó.
Mint írták, a sértett és a terhelt kezdeményezésére a Gyulai Járási Ügyészség augusztus 5-én született határozatával a büntetőügy 6 hónapi időtartamra történő felfüggesztéséről rendelkezett, és az ügyet közvetítői eljárásra utalta. A főügyészségi válasz szerint a közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jogkövető magatartását elősegítő, a gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse.
A közvetítői eljárás a helyreállító igazságszolgáltatás eszközeként egészíti ki a büntető igazságszolgáltatás hagyományos kereteit. A súlyos bűncselekmények esetében az államnak szigorúan kell eljárnia, azonban a kevésbé súlyos bűncselekmények, illetve a szabálysértések elkövetőivel szemben célszerű alternatív megoldásokat keresni, ezzel is csökkentve a büntető igazságszolgáltatás terheit. 2018. július 1. napjától már a súlyosabb esetekben is alkalmazható a közvetítői eljárás, amely kiegészítője lehet az állam büntetőhatalma érvényesítésének, elsődlegesen az áldozatot segítve sérelmei feldolgozásában. Fontos mindehhez hozzátenni, hogy büntetőügyekben a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátétele a közvetítői eljárás keretében a büntethetőség megszűnését eredményezheti vagy a büntetés korlátlan enyhítését teszi lehetővé.
Esetünkben az eredményes közvetítői eljárást követően a Gyulai Járási Ügyészség a büntetőeljárást a véglegessé még nem vált határozatával megszüntette. Mindehhez hozzáfűzték, hogy Szegedi Balázs büntetlen előéletű, közlekedési bűncselekmény miatt korábban eljárás nem indult ellene.
Esetünkben a közvetítői eljárás eredményeként a gyanúsított és a sértett megegyezése, a bűncselekmény következményeinek jóvátételé minden bizonnyal anyagi jellegű volt. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy a Szegedi által okozott baleset súlyos sérültje, az elektromos kerékpár tulajdonosa beérte volna azzal, hogy elnézést kér tőle az elkövető, vagy beérte volna járművének megjavíttatásával. Mindehhez két megjegyzést hozzá kell fűznünk. Egyrészt a jóvátétel összegét az eljárásban közvetítő bíró sem tudhatja, ezért portálunk nem kereste meg Szegedi Balázst, hogy árulja el, mekkora összeget fizetett. Másrészt a sértett a kötelező biztosításon keresztül a biztosítótól kártérítést kap. A balesetet szenvedett sértett súlyos sérülése csonttörést is jelenthet.
(Címlapképünkön: Szegedi Balázs. Forrás: a politikus Facebook-oldala) | Piros lámpánál ütött el egy kerékpárost a Békés megyei fideszes politikus | Egy értesülésünknek jártunk utána akkor, amikor előbb a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányságnál, majd a Békés Vármegyei Főügyészségnél érdeklődtünk: igaz-e, hogy Szegedi Balázs viharsarki fideszes politikus súlyos balesetet okozott. Hivatalosan megerősítették, az információ megfelel a valóságnak. Ahogy az is, hogy közvetítői eljárásban a terhelt és a sértett megegyezett, így a pénzügyi jóvátétel a büntethetőség megszüntetését jelenti a kormánypárti közszereplő esetében. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/piros-lampanal-utott-el-egy-kerekparost-a-bekes-megyei-fideszes-politikus-271992 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Új belváros, új kiállítóterek és erősödő turizmus - többek között ezeket teheti ki képzeletbeli dicsőségfalára Tiszafüred. A város nem mondott le strandfürdőjéről, és a debreceni BMW-gyárhoz kapcsolódó fejlesztéseket is tervez. Kiderült az is, megvalósulnak-e part menti beruházások a településen, és hogy miért tiltották be a kikötőépítést. Az elmúlt évek tiszafüredi fejlesztéseiről, és a jövőbeli elképzelésekről is beszélt hírportálunknak Ujvári Imre, Tiszafüred polgármestere.
- Várossá válásának negyvenedik évfordulóját ünnepelte idén Tiszafüred, a népesedési statisztikák szerint mégis többen laktak a településen, mielőtt városi rangot kapott. Mi ennek az oka?
- Egyrészt korábban Tiszaszőlős is a településhez tartozott, ám levált Tiszafüredről. De az országosan is jellemző népességfogyás nálunk is jelentkezett. Ez a folyamat szerencsére lassult a városunkban, mert sok az újonnan beköltöző.
- Honnan költöznek jellemzően Tiszafüredre?
- Sokan érkeztek Budapestről, nagyvárosokból, de Nógrádból, Észak-Magyarországból is költöztek hozzánk mostanában, főleg az üdülőövezetekbe. Jó helyzetben vagyunk, hiszen a városnak kiváló többek közt az egészségügyi rendszere: minden háziorvosi körzetünk betöltött, van helyi nőgyógyászunk, bőrgyógyászunk, kardiológusunk, egy kisebb kórházat el tudnánk tartani, nem is beszélve a rekreációs szakemberekről.
- Nem csak a város ért idén kerek évfordulóhoz, hiszen ön éppen tíz éve vezeti Tiszafüredet. Hogyan összegezné az elmúlt évtizedet?
- Mozgalmas tíz év volt. Nem volt olyan esztendő, hogy ne építettünk volna, ne újítottunk volna fel valamit. Tettük ezt akkor is, amikor nem álltak rendelkezésre több száz milliós pályázati pénzek, ha kellett, önerőből építkeztünk, mert nagyon sok lemaradásunk volt. Elmondhatom: az életnek nem volt olyan része, amelyben ne léptünk volna előre. Első dolgunk volt 2015-ben a városháza homlokzatának és parkjának felújítása. Új kiállítóteret adtunk át Tiszaörvényen, a Darabos László Néprajzi és Helytörténeti Kiállítást - ezt a fejlesztést évtizedek óta várták a településrészen élők. Ezzel egyébként négyre nőtt a múzeumi telephelyek száma a városban. Polgármesteri munkám kezdetekor a Kiss Pál Múzeum központi épülete volt a Lipcsey-kúriában, és a Nyúzó Gáspár Tájház. Azóta létrejött a Tariczky Endre nevét viselő régészeti bázis, és a helytörténeti kiállítás. Ezekre volt is igény, Tiszafürednek ugyanis gazdag leletanyaga van, amit eddig nem tudtunk megmutatni. Megújultak óvodáink és iskoláink: kibővítettük és felújítottuk az önkormányzati óvodát, megújult az önkormányzati tulajdonú általános iskola, és most is épül a katolikus iskola új, négycsoportos óvodája. A néhány hónapja átadott Kérész Központ pedig nem csak Tiszafüred, de a Tisza-tó legújabb turisztikai fejlesztése.
De a legbüszkébbek a belváros megújítására vagyunk, amely egyébként nem ért véget, jelenleg is zajlik a tágabb értelemben vett centrum fejlesztése.
- Átalakult a város szerkezete: elbontottuk a régi, már nem használt épületeket, barnamezős beruházások valósultak meg. A régi, romos önkormányzati épület helyén új körforgalom épült, új piaccsarnokot és orvosi rendelőt húztunk fel úgy, hogy közben egy négyzetcentiméternyi zöldterületet sem vettünk el.
- Mi a helyzet a város húzóágazatának számító turizmussal?
- Látványosan megújult a szabadstrandunk, amit idén 10-15 százalékkal többen látogattak, mint tavaly. Nyáron összesen százezernél is többen keresték fel a strandot, több napon is meghaladta a látogatószám a négyezret. Eközben a vízminőség az egész idényben kiváló volt.
Sokat léptünk előre a kerékpáros turizmus terén is. Tiszafüred és a Tisza-tó környéke egyébként is felkapott volt, ennek további lendületet adott a 2016-ban megnyílt Tisza-tavi Kerékpáros Centrum, majd a Poroszló-Tiszafüred kerékpárút létrejötte. Immár tendencia, hogy a kerékpáros turistáink száma évente átlépi a százezret.
- Ez azért is fontos, mert a kerékpáridény tavasztól őszig tart, ezzel a szezont is ki tudjuk tolni. De meg kell említeni a horgászturizmust is, hiszen a nálunk horgászjegyet váltók száma is évről évre nő. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a halgazdálkodási jog továbbra is a Tiszafüred és a tó körüli önkormányzatok, helyi horgászszövetség tulajdonában lévő társaságnál maradjon az elkövetkezendő 15 évben is, és ne az országos szövetséghez kerüljön. A halgazdálkodási jog és a horgászat szervezése a Tisza-tó elválaszthatatlan része: az elmúlt másfél évtizedben ez szolgálta a legjobban a helyi közösségek, helyi vállalkozások és a térség gazdasági fejlődésének érdekeit. A halgazdálkodási jog helyben maradása azért is lenne optimális, mert így tudunk válaszolni a Tisza-tó jövőbeni fenntarthatóságát jelentő kihívásokra, valamint így tudnánk a minőségi horgászturizmus fejlesztése irányába tovább haladni és nem utolsó sorban szeretnénk elindítani azokat a fejlesztéseket, amelyeket az idén májusban, egy konferencián is bemutattunk.
Hozzáteszem: a már említett belvárosi fejlesztés turisztikai befektetésnek is számít. Hiszen egy turista sokszor nem csak szállodára és a vízpartra kíváncsi, az összképhez hozzátartozik, hogy például tudjon egy jót sétálni egy igényes központban.
- Milyen fejlesztések várhatóak a jövőben Tiszafüreden?
- "Vizes" beruházásokban gondolkodunk. Adott ugyan a szabadstrandunk, ám az csak három hónapra áll a fürdőzők rendelkezésére. De van egy nagy múltú termálstrandunk, amely fénykorában sokakat vonzott. Sajnos mára elavulttá vált, nagyon ráférne a felújítás, és van is egy álmunk egy új fürdőkomplexumról. Erről készült tervdokumentáció is új medencékkel, fürdőépülettel, amelyet a kiviteli tervekig vittünk, vagyis közbeszerzésre alkalmas állapotban van. Emellett szeretnénk tanuszodát is, Tiszafüred be is került Tanuszoda program harmadik körébe. A beruházás-stop miatt ezekkel egyelőre kivárunk. Munkahelyteremtésben szeretnénk még előrébb lépni: gondolkodunk abban, hogy a debreceni BMW-gyár valamelyik beszállítóját idecsábítsuk, innovatív, jól fizető munkahelyeket hozva létre helyben.
- A Balatonon évek óta téma a part menti beruházások ügye. Tiszafüred hogyan áll ehhez a kérdéshez?
- A partot nálunk másképp kell értelmezni, mint a Balatonnál. Utóbbi egy természetes tó, míg a miénk mesterséges, ennek nyomán gát veszi körül. A Balatonnál továbbá lehet magántulajdonként megszerezni partszakaszt, de a Tisza-tónál nem, mert minden állami tulajdonban van, és a vízügytől lehet területet bérelni. A közvetlen vízpartot ezért nem is lehet beépíteni, mivel a vízügy engedélye nélkül még egy játszóteret sem lehet építeni, és műtárgyat is csak úgy lehet elhelyezni, ha indokoltság esetén fel is szedjük azt. Az kétségtelen, hogy az úszóházak, kikötők elszaporodtak az utóbbi időben Tiszafüreden. Ezért a képviselő-testület hozott egy szabályt, amelyben megtiltjuk új kikötők létrehozását. És hogy később ezt ne lehessen egy másik rendelettel egyszerűen visszavonni, a helyi építési szabályzatba is bebetonozzuk.
- Miért?
- Mert nem hiányzik több olyan létesítmény, ami még tovább ontja magából a vízi járműveket. A túlzott méretű vízi közlekedés is gonddá vált, lobbizunk is azért, hogy szigorítsák a vízi közlekedés, valamint a gáton való közlekedés szabályait.
- Az utóbbi években széles körű családtámogatási rendszer formálódott Tiszafüreden. Hogyan támogatják a helyieket?
- Babacsomagot vezettünk be még 2019-ben, amelyet minden tiszafüredi újszülött után biztosítunk. Ennek az összegét idén megnöveltük 25 ezer forintra. Évi kétszeri, tíz-tízezer forintos iskolakezdési támogatással segítjük a családokat, az idősek számára pedig egyszeri települései támogatást állapítottunk meg. Ezt azok a 65 éven felüliek kaphatják meg, akiknek a nyugdíja nem éri el a 128 ezer forintot. A 75 év felettiek szemétszállítási díját továbbá átvállalja az önkormányzat. Évente kétszer lehet Tiszafüreden szociális tűzifát igényelni, és van lakhatási támogatásunk, amelyet jellemzően többgyermekes családosok, szerényebb jövedelmű családok igényelnek, és amellyel a rezsiköltségükhöz tudunk hozzájárulni. Még évekkel ezelőtt bevezettünk egy ösztöndíjat a főiskolán, egyetemen tanuló tiszafüredi fiatalok számára, amely program támogatási összegét idén szintén megemeltük. Ez az ösztöndíjprogram nagyon népszerű a településen, és 2022-ben a Tehetségbarát Önkormányzat Díjat is megkaptuk érte. | Ujvári Imre: minden évben építettünk valamit | Part menti beruházásokról, kikötőtilalomról, beköltözőkről, BMW-gyárról, turizmusról, tiszafüredi fejlesztésekről is beszélgettünk Ujvári Imre polgármesterrel. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/10/tiszafuredi-fejlesztesek-interju-ujvari-imre | null | true | null | null | SZOLJON |
Több mint másfél milliárd forintból újulhat meg három Békés vármegyei fürdő is, a gyomaendrődi, az orosháza-gyopárosfürdői és a békési fürdő energetikai korszerűsítésre nyert európai uniós támogatást.
Toldi Balázs (független), Gyomaendrőd polgármestere közölte,
a Liget Gyógyfürdő 430 millió forintot nyert el
a Terület- és településfejlesztési operatív program (TOP) Plusz keretéből, amelyből kicserélik a nyílászárókat, napelemeket telepítenek, és lehetővé teszik, hogy
a termálkút 62 Celsius-fokos vizét lehessen használni fűtésre gáz helyett.
A több mint 12 ezer lakosú város polgármestere elmondta, a fürdőt korábban csaknem hárommilliárd forintból szerették volna korszerűsíteni és átalakítani, az a projekt egyelőre "parkolópályán" van. Akkor is terveztek energetikai korszerűsítést, így a kiviteli tervek már készen vannak.
- Az orosháza-gyopárosfürdői komplexumot 727,6 millió forint TOP Plusz forrásból korszerűsíthetik
- közölte Erdős Norbert (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője. Az élményfürdő tetőszerkezete valószínűleg tervezési problémák miatt korábban életveszélyessé vált, az előző önkormányzat 190 millió forint fejlesztési hitelből hárította el a hibát.
Kálmán Tibor (Fidesz-KDNP), Békés polgármestere közölte, hogy a városi gyógyászati központ és gyógyfürdő TOP pluszos energetikai korszerűsítése is zöld jelzést kapott, 430 millió forintból végezhetik el a munkálatokat.
Borítókép: Illusztráció ( | Jönnek az uniós pénzek: három hazai fürdő is megújul | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/jonnek-az-unios-penzek-harom-hazai-furdo-is-megujul | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Központi Maradványelszámolási Alapból 22 milliárd forintot vettek ki, ebből 10 milliárdot kap a Várba, a Szentháromság térre költöző Pénzügyminisztérium az ingatlanberuházással összefüggő működési kiadásokra. Eredetileg 55 milliárdos költségről volt szó, 2023 végi beköltözéssel, amiről persze már szó sincs.Ezen kívül tanteremfejlesztések előkészítésére és megvalósítására adtak 1,5 milliárdot, állami közútfejlesztésekre pedig 9,8 milliárdot.A rendkívüli kormányzati intézkedésekre félretett pénzből 30 milliárdot vettek most ki:a Büntetés-végrehajtás személyi kiadási kerete 1,5 milliárddalaz Országos Vérellátó Szolgálat dologi kiadásokra költhető összege 1,8 milliárddal nőkülügyi fejlesztési és kutatási programokra újabb 10 milliárd megya magánintézményként kezelt alapítványi egyetemek felhalmozási célú kiadásaira 2,8 milliárd forintot különítettek el. (A formailag is államinak megmaradt egyetemek, köztük a súlyos anyagi gondokkal küszködő ELTE és BME szinte soha nem kapnak ilyen rendkívüli pluszjuttatást).A Miniszterelnöki Kabinetiroda által felügyelt Nemzetbiztonsági Szakszolgálat beruházásokra költhet plusz 2 milliárdot.A "kormányzati infokommunikációs szolgáltatások" keretének növelése elmaradhatatlan része minden ilyen költségvetés-átírásnak: ezúttal 10 milliárd az új juttatás.A kormány újabb 1,5 milliárd forinttal járul hozzá a Művészetek Palotájának működtetéséhez. Ez azt mutatja, hogy az eredeti idei költségvetési törvényben e célra szereplő 12,6 milliárd erősen alábecsült összeg volt.Az Igazságügyi Minisztérium dologi kiadási keretéből 2,3 milliárdot átcsoportosítottak "társasági részesedés vásárlására", de nem derül ki, milyen társaságba akarnak beszállni.Ezen kívül külön határozatban adott a kormány a Külügynek és az EU-képviseletet felügyelő Európa-ügyi Minisztériumnak idénre összesen 4,4 milliárdot a kihelyezett dolgozók, a külképviselet által foglalkoztatott házastársak, valamint a vendégoktatói ösztöndíjprogram részvevőinek devizaárfolyam-kompenzációként.Engedélyezték a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj kiadási előirányzatának legfeljebb 35,4 milliárddal történő túllépését. Ez az a pénz, amelyet a Mészáros Lőrinc és Szijj László konzorciuma által alapított koncessziós társaságnak, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek fizet az állam azokon a szakaszokon, ahol átépítés vagy új pálya építése történik. Eredetileg 9,2 milliárdról szólt a szerződés.Jóváhagyták az Országos Horgászturisztikai Hálózati Programot, 2030-ig összesen 30 milliárdot szánnak rá. Az idei költségvetést ebből 100 millió forint terheli.Azzal is egyetértett a kormány, hogy költségvetési többlettámogatást adjanak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) Szeretetkórház fejlesztésére és az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem komplex felújításának előkészítésére és megvalósítására. A közbeszerzési eljárás legfeljebb 635 millió forintba kerülhet a következő két évben, a teljes költséget nem határozták meg. | Gazdaság: Drágul a Pénzügyminisztérium újjáépülő várbeli épülete | A kormány ezen kívül több pénzt ad közutakra, alapítványi egyetemekre, kormánypropagandára, zsidó intézményekre. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20241107_penzugyminiszterium-epulet-dragulas-kozlony | 2024-11-07 10:31:53 | true | null | null | HVG |
- A szavak után a tetteké kell hogy legyen a főszerep, de azt is hibának tartom, ha csak öt hónap múlva kezdődnek változások. Úgy vélem, ez a határidő kritikus lehet a játékok sikerére nézve, mivel nemcsak a világsajtó, de a szponzorok sem tudnak ilyen sokáig várni - nyilatkozta Robert Garff, a SLOC elnöke. | A NOB-kizárások amerikai visszhangja | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/sport/1999/03/19990318anobkizarasok | 1999-03-18 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A hadsereg egységei rajtaütéseket hajtottak végre bűncselekményekkel gyanúsított rendőri vezetők ellen Mexikóban, az azonos nevű államban, Mexikóvárostól nyugatra fekvő kisvárosokban, valamint két népesebb elővárosi körzetben. Az államügyészek közleménye szerint az egyik vidéki település, Texcaltitlan rendőrfőnöke saját fegyverével lőtte agyon magát, mikor tudomást szerzett arról, hogy a tengerészgyalogosokból, a nemzeti gárda valamint a hadsereg egységeiből szervezett raj a letartóztatására érkezik.
A katonák szintén letartoztatást végeztek egy másik kisvárosban, Amanalco-ban, ahol a város polgármestere került őrizetbe. A város rendőri vezetőjét és más helyi hivatalnokokat is letartóztattak, valamint elfogták az Amanalco-tól délre található Tejupilco rendőrfönökét is.
Az ügyészség nem közölte, hogy pontosan milyen gyanú alapján hajtották végre a letartóztatásokat. Annyit jeleztek, hogy "több cselekmény gyanúja alapján" rendelték el a letartóztatásokat. Sajtóértesülések szerint a legvalószínűbb, hogy a rendőri vezetők korrupciós ügybe keveredtek, illetve összejátszhattak vagy elnézőek lehettek szervezett bűnözői csoportokkal.
A régió, ahol a letartóztatásokat végrehajtották, a különös kegyetlenségéről ismert La Familia Michoacana kartell működési területének számít. A bűnözői csoport működéséhez drogügyletek, emberrablások, kínzások és kényszerítések köthetők.
A beszámolók szerint ugyanakkor nem csak vidéki városokban, hanem nagyobb településeken is zajlottak rajtaütések ugyanabban az időpontban. Naucalpan 775 ezres lakosú elővárosi körzetében, Mexikóvárostól északnyugatra, a rendőrfőnök mellett dolgozó egyik magas rangú tisztet tartóztatták le, míg nem sokkal később letartóztatták Ixtapaluca keleti előváros rendőrfőnökét is.
Az összehangolt akcióról egyelőre nem árultak el további részleteket, az ügyészség ez utóbbi esetekben sem közölte, hogy pontosan milyen gyanú alapján rendelték ez akciót. A helyi médiabeszámolók szerint a letartóztatások mögött ebben az esetben is az húzódhat, hogy a rendőri vezetők összejátszottak szervezett bűnözői csoportokkal.
Mexikóban továbbra is súlyos problémát jelentenek az országban működő kartellek , melyek főként a drogkereskedelem , illetve az ahhoz kapcsolódó bűncselekmények miatt egyszerre jelentenek közbiztonsági illetve stabilitási problémát is . A szervezett bűnözői csoportok között akadnak különösen erőszakosak is, melyek tagjai nem riadnak vissza magas rangú hivatalnokok, állami tisztviselők meggyilkolásától sem. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kartellek beszivárogtak azokba, illetve korrumpálják a hatóságok és a rendőrség embereit is. Tavaly decemberben a kartellek vezetői vérengzésbe kezdtek, és sorra ölték meg azokat a korrupt rendőrtiszteket, akikről azt gondolták, közül volt egy nagy értékű kábítószer-szállítmány ellopásához Tijuanában. | Öngyilkos lett egy rendőrfőnök, amikor le akarták tartóztatni | Összehangolt rajtaütést hajtottak végre a hadsereg egységei több mexikói településen feltehetően korrupt rendőrtisztek ellen. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2024/11/mexiko-razzia-rendorfonok | null | true | null | null | Origo |
Ahogy 2023-ban és idén is, úgy 2025-ben is az általános forgalmi adóból (áfa) számít a legnagyobb adóbevételre Orbán Viktor kormánya. A 2025-ös költségvetés tervezetében 8277,2 milliárd forintot terveznek beszedni ebből az adónemből, ami az egész költségvetés bevételi főösszegének több mint egyötödére, 21,4 százalékára rúg. Ugyanakkor
ez az áfabevételi előirányzat 3,5 százalékkal alacsonyabb, mint a 2024-es bevételi terv.
Mégis, hogyan lehetséges ez, mikor a kormánypropaganda szerint minden a legnagyobb rendben, a fogyasztás is helyreáll és a többi, és a többi?
Az már tény, 2023-ban az áfabevételekkel úgy mellélőtt az Orbán-kormány, mintha a falusi céllövöldében a kétpálcás vízipisztoly helyett a szomszéd körhintán keringő helikoptert lőtte volna meg. A tervezett majdnem 8000 milliárd forint helyett kereken ezermilliárd forinttal (12,6 százalékkal) kevesebb folyt be, ugyanis a háztartások - a kormányzat kincstári optimizmusával ellentétben - nem vásárlásokra költötték jövedelmüket, hanem feltöltötték a majdnem 20 százalékra ugrott infláció miatt elapadt tartalékaikat.
A helyzet 2024-ben sem jobb. A kabinet idei költségvetésben szereplő tervei szerint ebben az évben 8574 milliárd forint adóbevétel folyna be az államkasszába. Hogy a pontos összeg mennyi lesz, az majd januárban kiderül, de az már most biztos, hogy szeptember végéig 5433,3 milliárd forint érkezett, ami az éves előirányzat 63,4 százaléka. Ez az arány pedig hajszálpontosan ugyanakkora, mint a tragikus 2023-ban az első kilenc hónap után. Így tehát okkal feltételezzük, hogy az áfakassza idén sem teljesít majd valami fényesen. Ha kicsit "belehúzunk" év végéig, akkor az ilyen adóbevételeket fel tudjuk tornázni 7500-7700 milliárd forintra,
ami még mindig 800-1000 milliárd forintos bevételelmaradás lesz.
Így tehát indokolt az óvatosság a József nádor téren a jövő évet illetően. Ha az elmúlt két évhez hasonló modellt állítunk fel, azaz hogy az első kilenc hónapban az áfabevételek 63,4 százaléka folyik be, és ez a ténylegesen realizált adóbevétel 7,3 százalékkal emelkedik, akkor a 2025-ös év egészére valóban összejöhet a 8000-8200 milliárd forint áfa a kasszában, így az elmaradás is legfeljebb 100-200 milliárd forintra rúghat, ami azért már egy kezelhető összeg.
Az óvatos tervezéshez hozzátartozik az is, hogy a 2025-re tervezett 3,4 százalékos növekedés (emlékezetetőül: 2023-ra 4,1, idénre pedig 4 százalékos bővülést jósoltak, ehhez képest lett tavalyelőtt 0,7 százalékos csökkenés, és idén is csak 0,8 százalékos növekedés várható) közelebb lehet a valósághoz, mint az elmúlt évek hasraütésszerűnek tűnő számai.
Ennek oka az (is) lehet, hogy míg a korábbi években a kabinet rendszeresen már tavasszal beterjesztette a büdzsét az Országgyűlés elé, amely arról a nyár elején szavazott is, most csak az ősszel került a költségvetési törvényjavaslat a Tisztelt Ház elé, az időfaktor pedig számos bizonytalansági tényezőt kiiktatott.
(A kabinet hivatalos indoklása szerint meg akarták várni az amerikai választás eredményét, ám kiderült, a Költségvetési Tanács a tervezetet bőven a tengerentúli urnazárás előtt kapta meg, így a kormányzati közlést érdemes erős forráskritikával kezelni. Ugye senki nem gondolja azt, hogy a Pénzügyminisztérium adminisztrációja az összes költségvetési háttéritézmény bevonásával két, hónapokig készülő tervezetet is összeállít, különösen olyan jogi környezetben, amikor a veszélyhelyzetre hivatkozva akár a büdzsét akár a parlament megkerülésével is át lehet írni?)
Az áfabevétel persze sok, sőt rengeteg, de nem minden. A jövő évi költségvetés adóbevételeiben a második legnagyobb tételnek a társadalombiztosítási járulékot (tbj) tervezték 5019,9 milliárd forinttal, míg negyedik legvaskosabb tétel a szolidaritási hozzájárulás (szocho) lesz 3366,8 milliárddal. Közéjük ékelődik a személyi jövedelemadó (szja), melyből 4905,4 milliárd forint bevételt remélnek. Az idei előirányzatokhoz képest ez a tbj esetében 11,6 százalék, a szocho esetében 9,1 százalék, míg az szja esetében 9,6 százalékos növekedést jelentene. A növekedés alapja a tervezett összesen 8,8 százalékos bértömeg-növekedés, illetve a foglalkoztatottak számának szerény, 0,1 százalékos bővülése.
A szochónak a nagy társadalmi ellátórendszereken (nyugdíj, egészségügy) belüli elosztása azonban változik jövőre: a befizetett összeg 89,14 százaléka helyett csak 86,96 százaléka fogja megilletni a Nyugdíjbiztosítási Alapot, míg az eddigi 10,86 százalék helyett ennél több, 13,04 százalék fog az Egészségbiztosítási Alapba folyni. Kérdés persze itt is, hogy összegszerűen mekkora lesz a realizált bevétel, ugyanis 2023-ban a tbj-előirányzatból majdnem 93 milliárd forinttal (2,2 százalék), a szocho-előirányzatból pedig majdnem 92 milliárd forinttal (3,3 százalék) kevesebb érkezett a nagy állami kasszákba.
A kabinet a közelmúltban jelentette be, ezentúl szochóval sújtják a tartós befektetési számlán szerzett hozamok lejárat előtti felvételét is.
Egyéb adónemek közül ki kell emelni a jövedéki adót. A jellemzően alkohol, üzemanyag és dohánytermékek után fizetendő közteherből jövőre 1703 milliárd forint bevételt remélnek, ez 1,5 százalékkal haladja meg a 2024-es előirányzatot. Jelentős, 11,5 százalékos emelkedést várnak társasági adóból, a 2025-ös előirányzat itt 1285,5 milliárd forint.
Drasztikusan, majdnem 70 százalékkal magasabb összegben tervezi a jövő évi büdzsé a tranzakciós illetéket, a kabinet ebből jövőre 589,3 milliárd forint bevételt remél. Ennek alapja a várhatóan bővülő gazdaság mellett az, hogy a kabinet többek közt ezt az adónemet is megemelte "védelmi hozzájárulás" címén 3-ról 4,5 ezrelékre, azaz
az emelés mértéke potom 50 százalék.
Az ebből várható növekmény képes lehet betömni azt a lyukat, amit az áfabevételek elmaradása az óvatos tervezés ellenére okozhat.
Úgy tűnik viszont, az Orbán-kormány teljesen lemondott a katásokról. A korábban általuk is népszerűsített adónem a megnyirbálása óta csupán pár tízmilliárd forintot jelent a büdzsében. A 2023-ban még 81,2 milliárd forintra tervezett bevétel csak 70,7 milliárd forintban teljesült, és várhatóan az idei évi 77,8 milliárd forint sem fog befolyni, mivel szeptemberig csak 50,1 milliárdot fizettek be a kisadózók. Jövőre 66,7 milliárd forintot remélnek ebből az adónemből.
Az önkormányzatokat sújtó szolidaritási hozzájárulási adót jövőre 17,1 százalékkal magasabb összegben, 360,2 milliárd forintban tervezik, ez azonban nem tartalmazza a Versenyképes Járások Program keretében kivetni tervezett (nem a központi költségvetést illető) többletadót. | Jövőre sokkal óvatosabb lesz Nagy Márton, kérdés, ez elég-e | A 2024-eshez képest jelentősen emelte a jövő évi adóbevételi előirányzatokat a kormányzat a költségvetés tervezetében. Egy kivétel azonban akad: általános forgalmi adóból kevesebbet tervez beszedni. Az ok pofonegyszerű: már 2023-ban is ezermilliárddal maradt el ez a bevétel, és idén sem lesz jobb az áfakassza helyzete. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/jovore-sokkal-ovatosabb-lesz-nagy-marton-kerdes-ez-eleg-e.html | null | true | null | null | mfor.hu |
2008.03.05. 07:37
A Katonai Főügyészség a napokban elutasította a szolgálati visszaélés bűncselekményével meggyanúsított Gergényi Péter egykori budapesti rendőrfőkapitány és két másik volt rendőri vezető panaszát, akik éppen a gyanúsításukat kifogásolták – tudta meg lapunk.
Venczl László, a Katonai Főügyészség főosztályvezető-helyettes ügyésze lapunknak elmondta: tegnap érkeztek vissza a főügyészségre a kézbesítést igazoló tértivevények, vagyis mindhárom gyanúsított átvette a határozatokat. Mivel a szükséges nyomozati cselekményeket az ügyet vizsgáló Budapesti Katonai Ügyészség már lefolytatta, ezért információink szerint napokon belül vádat emelhetnek Gergényiék ellen.
Amint arról beszámoltunk, Gergényi ellen egy állásából elbocsátott rendőr, Rónyai Péter tett feljelentést még tavaly májusban, miután jogellenesen elbocsátották állásából, majd a munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellenére fél évig nem vették őt vissza az állományba. Rónyai Pétert végül tavaly májusban visszavették, de egy nappal később indokolás nélkül áthelyezték fogdaőrnek, amiért mintegy harmincezer forinttal kevesebb fizetség jár. Rónyai mellett hét másik rendőrrel is hasonló stílusban jártak el Gergényiék. A Budapesti Katonai Ügyészség a nyolc rendőr ügyét összevonta. A büntető törvénykönyv szerint a szolgálati visszaélés vétségét két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetheti a bíróság. A volt főkapitány ügyvédje nem akart nyilatkozni az ügyről lapunknak.
(Pilhál Tamás) | Elutasították Gergényiék panaszát - Jön a vádemelés? | A Katonai Főügyészség a napokban elutasította a szolgálati visszaélés bűncselekményével meggyanúsított Gergényi Péter egykori budapesti rendőrfőkapitány és két másik volt rendőri vezető panaszát, akik éppen a gyanúsításukat kifogásolták – tudta meg lapunk. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/03/elutasitottak-gergenyiek-panaszat-jon-a-vademeles | 2008-03-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.