text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Jövőre mintegy 300 millió forintból újul meg a tiszafüredi strand - tájékoztatta hírportálunkat a város önkormányzata. Mint megtudtuk, a városi szabadstrandot új attrakciókkal erősítik meg: így többek között épül információs látványpont, kerékpáros pálya, vizes játszótér és állandó kiállítótér, de többek közt megújul a Halas tér és környéke is.
Azt írták, a beruházás célja a helyi turisztikai szolgáltatások fejlesztése. Javítani szeretnék a kínálatot és tovább fokozni a turizmust Tiszafüreden. Erre a TOP Plusz forrásból száz százalékban finanszírozott, vissza nem térítendő összeget nyert a település.
A pályázat kedvezményezettje a Tisza-Víz Víztermelő és Szolgáltató Kft. A Tiszafüredi Szabadvízi Strandot üzemeltető cég a projekt megvalósulásától azt várja, hogy a Tiszafüredre, és tágabb értelemben a Tisza-tóhoz látogatók hosszabb időt tudjanak eltölteni a térségben. Ez szerintük újabb munkahelyeket teremtene a környéken.
Ami e 300 milliós beruházásból konkrétan megvalósul majd :
az a Halastér színpad rekonstrukciója
strandstand strandkönyvtára;
strandboltok és strandbüfé létesítése;
új rendezvénytér két büfével;
valamint köztéri vizesblokk és szociális helyiségek kialakítása;
könnyűszerkezetes raktár;
sétány kialakítása a meglévő térkövezett járda mellett.
A már említett információs látványpont létesítésével egy négyméteres oszlopot alakítanak ki, melynek minden oldalán a Tisza-tóhoz kapcsolódó információk, érdekességek jelennek meg. Az oszlop belső világítással rendelkezik majd, a felső részében pedig világítótoronyra emlékeztető, belső lámpa kap majd helyet.
Mindezeken túl kialakítanak játszóteret, vízi játszóteret, kerékpáros pályát, állandó kültéri állandó kiállítási teret is. A projekt várhatóan 2025. augusztus 30-án fejeződik be. | 300 millióból fejlesztik a tiszafüredi strandot | Jövőre megújul a tiszafüredi strand. A szabadstrandon és környékén 300 millió forintos, uniós beruházásból valósulnak meg jelentős fejlesztések. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/tiszafuredi-strand-fejlesztes | null | true | null | null | SZOLJON |
2010.05.26. 22:00
Ma reggel a Budai Központi Kerületi Bíróság a Fő utcai részlegében dönt a BKV-ügyben bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsított Hagyó Miklós (MSZP) volt főpolgármester-helyettes, valamint korábbi kommunikációs munkatársai, Horváth Éva és Lelovics Ottó előzetes letartóztatásáról – tudta meg lapunk. A Fidesz szerint véget ért a korrupció korszaka, a szocialisták érdemben nem reagáltak a történtekre.
Nem erősítette meg a ma reggeli bírósági döntésről szóló információnkat Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Elmondta: a BRFK-tól már megkapták az őrizetbe vett Hagyó Miklósék letartóztatását kezdeményező dokumentumokat. – Az előterjesztést a nyomozó hatóság tegnap még nem tárgyalta – fűzte hozzá.
Úgy tudjuk, hogy Hagyó és a gyakran csak szóvivőjeként emlegetett Horváth Éva 30 napra mindenképpen rács mögé kerül, a budapesti szocialisták egykori „erős emberének” bizalmasa, Lelovics Ottó esetében azonban elképzelhető az enyhébb kényszerítő intézkedés, a házi őrizet.
Tafferner Éva, a BRFK szóvivője a rendőrség péntek esti lépéseiről csak annyit mondott: mindhármójuk előzetes letartóztatására előterjesztést tettek, mindannyian panasszal éltek, vallomást csak Hagyó és Lelovics tett, Horváth Éva megtagadta azt.
– A gyanúsítás és az őrizetbe vétel ellen egyaránt panaszt nyújtottunk be – hangsúlyozta lapunk kérdésére az új Országgyűlés május 14-i megalakulásával mandátumát, így mentelmi jogát is elvesztő MSZP-s politikust védő ügyvédek vezetője, Kádár András. A Jutasi és Társai Ügyvédi Irodának dolgozó szakember közölte: egyelőre nem nyilatkozhat Hagyó Miklós védekezéséről, de később várhatóan nem zárkóznak el a nyilvánosság elől. A Hír TV információi szerint egyébként Hagyó Miklóst még további bűncselekményekkel is meggyanúsíthatják a nyomozók. György István (Fidesz) országgyűlési és fővárosi képviselő, a Fővárosi Közgyűlésben a BKV-t vizsgáló bizottság volt elnöke pedig a Hírszerző internetes újságnak úgy nyilatkozott, nem lepődne meg, ha Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármestert is kihallgatnák a rendőrök, egyelőre tanúként.
Mint arról beszámoltunk, a rendőrség múlt pénteken, az új parlament kora délutáni megalakulásával szinte percre pontosan egy időben „csapott le” a gyanúsítottakra. Őket bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanújával állították elő.
Bár a BKV-nál a hosszú hónapok óta tartó nyomozásban öszszességében akár több milliárd forintos károkozást is feltárhatnak a végkielégítések, a tanácsadói és kommunikációs szerződések vizsgálatánál, egyelőre „csak” százmillió forint kárt okozó bűntettek elkövetését jelölték meg a hatóságok. A nyomozók szerint Hagyó Miklós utasításokat adott a közlekedési cég egyes vezetőinek szükségtelen szerződések megkötésére, így egymaga 90 millió forintos kárt okozhatott.
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője a hét végén kifejtette: a nemzeti együttműködés rendszere véget vet annak, hogy a korrupció elárasztja a politikát. A politikai döntések középpontjába magánérdekek helyett a jövőben a közérdek kerül mind a fővárosban, mind a többi településen, mind a kormánynál. – A főváros tönkrement, aminek egyik legfontosabb oka az, hogy az MSZP–SZDSZ-koalíció úszik a korrupcióban, és össze is omlott ennek súlya alatt – fogalmazott.
Lendvai Ildikó, az MSZP lemondott elnöke érdemben nem reagált a történtekre. – Párttagságát már korábban felfüggesztette, nem próbált kibújni a felelősség alól, hanem alávetette magát az igazságszolgáltatásnak – mondta volt képviselőtársáról.
Ismeretes, a BKV-botrány tavaly júliusban robbant ki, amikor lapunk megírta: Szalainé Szilágyi Eleonóra volt humánpolitikai igazgató úgy kapott csaknem százmillió forintos végkielégítést, és ment nyugdíjba, hogy a cég ezt követően is busás fizetésért foglalkoztatta. A BRFK-n elindított nyomozás, a balliberális fővárosi többség miatt végül eredménytelenül zárult fővárosi vizsgálatban is az hozott fordulatot, amikor először Balogh Zsolt volt megbízott vezérigazgató lapunknak adott interjúban vázolta, hogy „nokiás dobozokban” csaknem 70 millió forint jutott Hagyó Miklóshoz a kikényszerített szerződések után. Ugyanígy tett többek között Antal Attila volt vezérigazgató és helyettese, Regőczi Miklós, akik az SZDSZ és az MSZP vezető politikusaira, Demszky Gáborra és Nyakó Istvánra is terhelően nyilatkoztak. | Hagyó letartóztatásáról dönt a bíróság | Ma reggel a Budai Központi Kerületi Bíróság a Fő utcai részlegében dönt a BKV-ügyben bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsított Hagyó Miklós (MSZP) volt főpolgármester-helyettes, valamint korábbi kommunikációs munkatársai, Horváth Éva és Lelovics Ottó előzetes letartóztatásáról – tudta meg lapunk. A Fidesz szerint véget ért a korrupció korszaka, a szocialisták érdemben nem reagáltak a történtekre. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/05/hagyo-letartoztatasarol-dont-a-birosag | 2010-05-17 15:01:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nagy Márton nemrég egy 2030-ig szóló bérnövekedési tervet prezentált, amiben a következő évekre korábban szinte soha nem látott béremelkedést vizionált.
Ezeknek a terveknek kevés közük van a realitáshoz, de a két éve tartó válság után a következő időszakban valóban érdemben nőhetnek majd a reálbérek.
A gazdaság helyzete és az átlagbér alakulása döntő tényező lehet a 2026-os országgyűlési választáson, és az elmúlt két év gyenge gazdasági teljesítménye most nem a kormánypártoknak kedvez.
A júniusi önkormányzati és európai parlamenti választáson a Fidesz-KDNP a várakozásoknál rosszabbul szerepelt. Bár a szavazatok 44,9 százalékának megszerzése bármelyik európai országban kiváló eredménynek számítana egy kormánypártnak, a Fidesz-KDNP esetében ez népszerűségvesztésként is olvasható az előző választásokhoz képest. Az elmúlt hónapok eseményei alapján ráadásul úgy tűnik, hogy a 2026-os országgyűlési választáson egy egységes és potens ellenzéki párttal kell majd megküzdeniük - nem úgy, mint az elmúlt 14 év választásain.
Az eredmény a kormánypártoknak azért is kudarc, mert a választások tétjét a kommunikáció szintjén a lehető legmagasabbra tolták fel, nagyjából azt sugallva a választóknak, hogy ha nem rájuk szavaznak, akkor Magyarországegy atomháborúba sodródhat bele. Bizonyos források szerint az eredményekre reagálva Orbán Viktora nyári kötcsei találkozón arról beszélt: a kormánynak javítania kell azon, hogyan kell kezelni a médiát.
Ha látványos médiareform eddig nem is, kommunikációs fordulat már történt, a választás után a Megafon és a kormánymédiaegyik pillanatról a másikra elfelejtette az atomháborút. A kommunikáció középpontjába szeptembertől ehelyett olyan gazdasági kérdések kerültek, mint alakhatási helyzet, amunkáshitel, agazdasági semlegességés a bérnövekedés. Az ezekről megfogalmazott üzeneteket pedig a kormányegy nemzeti konzultáció segítségével is igyekszik a választók fejébe verni.
A legfontosabb üzenet ezek közül az egymillió forintos átlagbér és az ezer eurós minimálbér,
amelyek megcélzását Orbán Viktor és Nagy Márton az elmúlt két hónapbanszámtalanszor bejelentették. Ezek elérését 2028-ra tűzték ki, de nagyon úgy néz ki, hogy a 2026-os választási kampányt is a megélhetési témákra szeretnék majd felhúzni, amihez fontos lenne, hogy legyen mit felmutatni ezen a téren. Ennek apropóján megnéztük, reális-e a cél elérése, milyen tényezők befolyásolják azt, és milyen politikai következményei lehetnek ennek.
Első körben érdemes tisztázni, hogy az egymillió forintos átlagkereset emlegetése elsősorban nem egy bátor politikai vállalás, hanem egy kampányüzenet. Ezt a kormánypártok politikusai a következő másfél évben várhatóan annyiszor el fogják ismételni, hogy a választók egy része a végére elhiszi, hogy a közeljövőben egymillió forintot kereshet majd, és ezt a kormánynak köszönheti. Ez önmagában is segíthet majd a választásokon, függetlenül attól, hogy végül tényleg lesz-e Magyarországon ennyi az átlagkereset, mikor lesz, és milyen áron.
Az átlagkereset emelkedésével kampányolni azért is furcsa, mert azt nem a kormány határozza meg, hanem az ország gazdaságának működése és fejlettsége. Eztbizonyos pillanatokban még Orbán Viktor is így gondolja, aki vasárnapi rádióinterjújában arról beszélt: mindig óvja a kormányt attól, hogy meg akarja mondani, mennyi legyen a bér Magyarországon. Más pillanatokban azonban szeret hatást gyakorolni erre a területre is.
A kormány rövid távon kismértékben feljebb tudja tolni az átlagbéreket (például ha megemeli a közalkalmazottak fizetését és a minimálbért), de hosszú távon magasabb béreket a GDP és a cégek termelékenységének növekedésével érhetünk el. Közvetve persze erre is tudnak hatni a hatalmat gyakorló politikusok: középtávon a beruházások ösztönzésével, az adópolitikával, bizonyos ágazatok és általában az innováció támogatásával, hosszú távon az oktatás, vagy akár az egészségügy fejlesztésével tudja segíteni az állam a gazdaság növekedését, és ezzel a bérek emelkedését.
A 2010-es évek második felében jelentős bérnövekedés zajlott le Magyarországon, de ha más európai országokhoz hasonlítjuk, akkor már nem olyan kiemelkedő ez az adat - hasonlóképp a többi makromutatóhoz, amelyekben a régiós országokhoz hasonlóan,azok átlagánál kicsit rosszabbul teljesítettünk.
Az ábrán látszik, hogy az elmúlt húsz évben a magyar és a lengyel átlagbér gyakorlatilag végig együtt mozgott, abban csak minimális különbségek alakultak ki, az elmúlt tíz évben pedig a horvát átlagbér is szinte pontosan ugyanazt a pályát írta le. A cseh bérek régen elléptek tőlünk, a szlovák fizetések kicsit lemaradtak, a románok pedig gyors ütemben közelednek a magyarokhoz. A csehek előrelépésével és a románok felzárkózásával együtt viszont az látszik, hogy nagyjából az egész régió bérszintje ugyanazon a pályán mozog.
Ennek azért van jelentősége, mert az elmúlt húsz év adatai alapján arra lehet következtetni: a kormány döntései csak kis mértékben tudják befolyásolni az átlagbért, amit elsősorban a teljes közép- és kelet-európai régió fejlődése határoz meg. Ez pedig várhatóan a következő néhány évben is így lesz, kivéve, ha elhisszük, hogy Nagy Mártonék feltalálták a spanyolviaszt.
Az egymillió forintos átlagbérről szeptember óta Nagy Márton és Orbán Viktor is többször beszélt, Orbán pedigoktóber elején azt mondta: hetekig csak a magyar gazdaság kérdéseivel foglalkozott. A különböző nyilatkozatok alapján Orbán a terveket a Nemzetgazdasági Minisztérium számítására alapozza, amelyet Nagy Mártona Portfolio októberi konferenciáján ismertetett. Itt derült ki, hogy az NGM-nek 2030-ig vannak becslései arról, melyik évben hogy alakulhat az átlagbér, a minimálbér és a garantált bérminimum.
Ennek a becslésnek a része, hogy 2028-ban 971 ezer forintra nő az átlagbér és 420 ezer forintra a minimálbér - ez utóbbi érne a tervek szerint akkor ezer eurót.
(A 2028-ra jósolt 971 ezer forintos átlagbérbe belefér, hogy az év decemberében ez az érték már egymillió forint fölé emelkedjen.)
A bérnövekedés ábrán bemutatott mértéke első ránézésre nem tűnik elképzelhetetlenül nagynak, hiszen az átlagbér nagyságát mutató vonal nagyjából egyenesen megy felfelé, folytatva az előző években látott trendet. Ha utánaszámolunk, akkor kiderül, hogy Nagy Mártonék a következő hat évre egységesen 10,5 százalékos nominális bérnövekedéssel számoltak.
Ez olyan szempontból szintén nem tűnhet túlzásnak, hogy 2022-ben 17 százalékkal, tavaly pedig 14 százalékkal nőtt a magyar átlagbér, ami jóval több, mint az előrevetített 10,5 százalékos növekedés. Igen ám, csakhogy nem mindegy, mekkora az infláció: tavaly ugyanis hiába emelkedtek 14 százalékkal a magyar fizetések, a 17 százalékos éves infláció miatt igazából egyre kevesebbet értek. Az egymillió forintos átlagbérről szóló elképzelések értelmezésénél emiatt kulcskérdés, hogy mekkora inflációval számolunk: alacsony inflációnál az évente 10,5 százalékos átlagbér-növekedés soknak számít, magas inflációnál viszont kevésnek.
Szerencsére Nagy Márton prezentációja ebben is segítségünkre van, ő idén 3,7 százalékos, jövőre 3,2 százalékos inflációval számol, és hosszú távon is évi 3 százalékos pénzromlást valószínűsít. Haaz MNB által is előrevetített 3 százalékos inflációval számolunk, akkor Nagy Márton béremelkedési tervei évente 7,5 százalékos reálbér-növekedést jelentenek. A nagy kérdés tehát az, hogy ez hogyan jöhet össze.
Ha az elmúlt három évtized adatait nézzük, akkor azt látjuk, hogy a magyarországi bérek növekedése hosszú távon rendkívül szorosan együtt mozog a teljes nemzetgazdaság, tehát a GDP növekedésével.Bihari Péter közgazdász erről szóló cikkében nemrégarról írt, hogy 1995 és 2023 között a bruttó átlagkeresetek 10,2, a GDP 9,7 százalékkal nőttek nominálisan. Az elmúlt tíz évben ez 9,0 és 9,2 százalék volt, vagyis a különbség rendkívül kicsi.
Ha az adatokat az inflációval korrigáljuk, akkor 1996 és 2023 között évi 2,5 százalékos GDP-növekedést kapunk, amivel 3,375 százalékos átlagos reálbér-növekedést járt együtt. Ez ugyan nagyobb, majdnem egy százalékpontos különbséget jelent, de a két érték hosszú távon nagy általánosságban együtt mozog, csak ideiglenesen tud elválni egymástól.
Az ábrán látszik, hogy a két érték jellemzően együtt jár, reálbérek emelkedése csak két időszakban (2001-2003 és 2016-2020) haladta meg tartósan a GDP reálértékének növekedését, amelyeket mindkétszer egy olyan korrekció követett, amikor a GDP növekedett gyorsabban. A 2010-es évek második felének gyors bérnövekedési ütemét emellett kivételes időszaknak is tekinthetjük, mert a magyar bérek a megelőző időszakban annyira lemaradtak, hogy volt tér a növekedés és a termelékenység javulása nélkül is emelésre.
A GDP és a keresetek trendszerű együtt mozgásából következően a béremelkedés üteme leginkább akkor tudna elválni a gazdaság növekedésétől, ha a kormány olyan intézkedéseket vezetne be, amelyek nyomán a megtermelt értékekből a mostaninál nagyobb részt kapnának a dolgozók, és kisebbet a cégek tulajdonosai. Ezzel az utóbbiaknak a mostaninál sokkal kevésbé érné meg Magyarországon befektetni és működni, így fennáll a veszélye annak, hogy elkezdenék áttelepíteni a termelésüket más országokba, amitől visszaesne a gazdaság növekedése. Magyarország ugyanis még mindig leginkább a relatíve olcsó munkaerő, és nem a pótolhatatlan szaktudás miatt vonzó a külföldi cégeknek, ahhoz, hogy ez megváltozzon, egészen más oktatási és képzési politikára lenne szükség.
A kormánynak ráadásul - talán épp a fenti kockázatot szem előtt tartva - a minimálbér-emelésen kívül az elmúlt években nem volt olyan intézkedése, ami a dolgozókat részesítette volna előnyben a tőketulajdonosokkal szemben, sőt. Általában inkább az utóbbiak érdekeit tartják szem előtt, aminek látványos pontja volt a Munka törvénykönyve 2018-as módosítása. Most sincsenek trendfordulóra utaló jelek, vagyis az állami szférán kívül továbbra is a gazdasági növekedés diktálhatja majd a béremelkedés ütemét.
Ebből az következik, hogy a 2030-ig előrevetített - Magyarország történetében amúgy páratlan - 7,5 százalékos évi reálbér-emelkedéshez átlagban legalább évi 6,5-7 százalékos gazdasági növekedés lenne szükséges.
Ha ez megvalósulna, akkor a magyar gazdaság a következő hat évben
az előző több mint húsz éves gazdasági növekedés átlagának háromszorosát produkálná;
az IMF által előre jelzett világgazdasági növekedés kétszeresét teljesítené, gyorsabban bővülne, mint például a kínai gazdaság.
Ha ez megtörténne, akkor valóságos gazdasági csoda tanúi lehetnénk. Ha viszont kisebb GDP-növekedés mellett nőnének a reálbérek tartósan ennyire, akkor azt valószínűleg egy komolyabb korrekció követné a fizetésekben a következő években.
Itt pedig meg kell említeni a termelékenység kérdését is, ami a demográfia mellett a magyar gazdasági növekedés egyik fő akadálya. GDP-növekedést vagy úgy tudunk elérni, ha többen dolgoznak, vagy úgy, hogy a dolgozók hatékonyabban dolgoznak, tehát egy munkaóra alatt több hozzáadott értéket tudnak előállítani.
A termelékenységet lehet úgy növelni, hogy modern technológiákat használó cégek olyan gépesített gyártási folyamatokat hoznak az országba, mint az autógyártás és az akkumulátorgyártás, de az ilyen beruházásokkal csak az ezekben a gyárakban dolgozó magyarok termelékenysége növekszik. Márpedig a magyarok többsége egyáltalán nem ilyen gyárakban dolgozik, hanem a szolgáltatószektorban. Ráadásul a magyarok 72 százaléka a kis- és középvállalkozásokban dolgozik, amelyeketnagyon-nagyon mélyről kellene felrántania a kormánynak a Demján Sándor-programmal.
Hosszú távon úgy nőhetne még a magyar munkatermelékenység (megteremtve a bérnövekedés stabil alapját), ha az oktatási rendszerből egyre jobb képességű gyerekek jönnének ki, a friss PISA-eredmények alapján azonban a következő években ennek pont az ellenkezője történik majd meg. Az is egy lehetőség lenne, hogy a magasan képzett külföldi munkaerő behozatalára koncentrál a kormány, az új vendégmunkástörvény értelmében azonban elsősorban betanított munkára lehet külföldieket behozni.
A tavasszal meghirdetett kormányzati versenyképességi stratégiában vázolt cél az, hogy fejenként 32 ezer euróról fejenként körülbelül 40-42 ezer euróra nőjön a magyarok termelékenysége, ami 25-30 százalékos növekedést jelent. Ez rendkívül nagy ugrás lenne, különösen annak fényében, hogy az elmúlt évtizedben a környező országok közül a munkatermelékenység Magyarországon nőtt a legkevésbé, ezértsokak szerint nem reális, különösen nem azzal a gazdaságfejlesztési stratégiával, amit most követ az ország. Ha viszont úgy nőnének jelentősen a bérek, hogy közben nem dolgozunk hatékonyabban, az a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének romlásával jár együtt.
Orbán Viktor, Nagy Márton és a kormány tagjai a következő évről szóló terveikben már rendszeresen hivatkoznak arra, hogy 2025-re, és az azt követő évekre is "3-6 százalékos" gazdasági növekedéssel számolnak, amelynek felső vége közel lenne a kívánt bérnövekedéshez szükséges sávhoz.
Nagy Márton októberi előadásában ennél konkrétabb számok szerepeltek, ott különböző előrejelzésekre hivatkozva idén 1,5 százalékos, jövőre 3,4 százalékos, 2026-ra pedig 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. Ezek a számok nagyjából megegyeznekaz MNB szeptemberi előrejelzésével, amely idén 1,4, jövőre 3,2, 2026-ra pedig 4 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
A magyar gazdaság jövő évi növekedését egyébként:
azOECD2,8 százalékra;
azIMF2,9 százalékra;
azEurópai Bizottság3,5 százalékra teszi.
A "3-6 százalékos" gazdasági növekedés értelmezéséhez érdemes megjegyezni, hogy a kormány gazdasági előrejelzései az elmúlt években nem nagyon jöttek be, Nagy Márton tavaly decemberben példáulEU-rekorder,4 százalékos, vagy annál is nagyobbgazdasági növekedést várt 2024-re, miközbena legutóbbi adatok alapján az egy százalékot sem fogja elérni.
A nemzetgazdasági miniszter ennél rövidebb távon is tud nagyot tévedni: az egymillió forintos átlagbérről szóló október 17-iprezentációjábanaz idei harmadik negyedévre 1,5 százalékos bővülésről szóló előrejelzés szerepelt, közben már nulla százalék körüli adatról beszélt, ami végül mínusz0,7 százalék lett. Ezzel Nagy Márton két és fél éves minisztersége alatt másodszor is technikai recesszióba csúszott a magyar gazdaság.
A magyar gazdaság két éve tartó szenvedése és Nagy Márton sorozatos tévedései ellenére számos jel utal arra, hogy a következő években már tényleg eljön a várva várt és ígérve ígért gazdasági növekedés. Ezt támasztja alá az is, hogy az IMF friss előrejelzése nemcsak jövőre jósol 2,9 százalékos növekedést, de az azt követő években is hasonló ütemmel számol, 2029-re például3,2 százalékos bővülést vetítenek előre.
A gazdaság jelenlegi gyengélkedésének ugyanis három oka van, amelyekben mind változás állhat be a közeljövőben:
Évek óta nem nagyon nő a belső fogyasztás, vagyishiába nőtt idén például jelentősen a magyarok fizetése, a többletet nem vásárolták el itthon, hanem nagyrészt félrerakták, kisebb részt külföldön költötték el. Ezt a megtakarítási mániát (amelynek eredményeegyébként nagyon egyenlőtlenül oszlik széta jövedelmi tizedek között) az inflációs sokk és a háborús fenyegetés váltotta ki, de a korábbi tapasztalatok szerint a lakosságbizonyos mennyiségű megtakarítás után már elkezd költekezni. Kérdés, hogy ez mikor történik meg.
A gazdaság növekedését az is visszafogja, hogy Magyarország fő exportpiacai, a nyugat-európai gazdaságok a koronavírus-járvány óta nem nagyon találnak magukra. Ezek az országok Magyarországhoz hasonlóan megszenvedték az energiaárrobbanást, majd azt is, hogya lakosságaik a magyarokhoz hasonlóan inkább spórolnak, mint költenek. Az idei harmadik negyedéves adatok szerint azonban márkezd magához térni az európai gazdaság, és jövőre1 százalék fölötti növekedés jöhet.
A magyar kormány az elmúlt néhány évben az elektromos autókat, és az azokhoz szükséges akkumulátorokat valamint egyéb alkatrészeket gyártó cégek beruházásait támogatta kiemelten, rengeteg ilyen projekt valósult meg, és áll megvalósítás alatt Magyarországon. Tavaly év vége óta azonban nem nő az elektromos autók iránti kereslet, így a magyar akkugyárak termelése is visszaesett,vannak azonban olyan jelek, hogy a kereslet most már újra nőni fog.
Ezek mellett a következő időszak gazdasági teljesítményét javíthatja, hogy nemsokára kezdi meg a termelést a BMW debreceni autógyára, majd a CATL debreceni akkumulátorgyára és a BYD szegedi autógyára is - ez utóbbi kettő Magyarország történetének két legnagyobb beruházása. Már ha addigra lesz kereslet a termékeikre, az SK 800 milliárd forintból felépülő iváncsai gyárában ugyanis idén második negyedévben indult meg a sorozatgyártás, de az üzem hatalmas névleges kapacitása ellenére a termelésük se az ágazati adatokon, se a GDP-adaton nem látszik.
Nehéz megmondani, hogy a fenti három tényező mikor, milyen erővel kezd el hatni, de beszédes, hogy se a nemzetközi szervezetek, se a Magyar Nemzeti Bank, se a magyarországi közgazdászok nem számolnak a kormány terveiben szereplő "3-6 százalékos" gazdasági növekedés felső sávjával. Sőt, nemrég kiderült, hogy a kormány sem,a jövő évi költségvetést ugyanis 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezik, de egyre több szakértő szerint valójábana 3 százalékos növekedés is siker lenne. Ez pedig igen-igen messze van attól a 6-7 százalékos gazdasági növekedéstől, ami a reálbérek 7,5 százalékos növekedéséhez és a megnövekedett vásárlóerő szinten tartásához szükséges lenne.
A fentiek alapján nem csoda, hogy a különböző szereplők rendkívül visszafogottan kommentálták az egymillió forintos átlagbérről szóló bejelentést. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke például a Portfoliónak a hírre reagálvaazt mondta: "Úgy tekintjük Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatát, mint egy politikai célkitűzést (...) A jelentős béremelési ugrásokhoz jelentős hatékonyságnövekedésre szükség lenne a magyar gazdaságban. Ehhez egy 5-6 éves programra lenne szükség, sok beruházással, költségvetési támogatással, jelentős hozzáadott értékkel a munkavállalók részéről. Amint ezek termőre fordulnak, akkor lehet nagyobb mértékű a fizetésemelkedés is. Ez inkább egy 6-7 éves periódus lehet."
A jelentős átlagbér-növekedéssel együtt a kormány fontos célkitűzése a minimálbér- és a garantált bérminimum emelése. Az elmúlt hetekben az rajzolódott ki, hogy a kormány egy hároméves bérmegállapodást szeretne, amely a 2026-os, a 2027-es és a 2028-as emelést is tartalmazza - a tervek szerint úgy, hogy 2028-ra a minimálbér bruttó 400-420 ezer forintra jöjjön ki, ami évente 12 százalékos minimálbér-emelést jelentene.
Ez akkor valóban megvalósítható lenne, ha a gazdasági helyzet javulása miatt az átlagbérek évi 10-11 százalékkal nőnének, ez azonban a fent bemutatott okokból nem tűnik reálisnak. Az, hogy a minimálbért és a garantált bérminimumot alacsonyabb általános bérnövekedés mellett akarják ilyen ütemben emelni, furcsa és kockázatos politikai vállalkozás lenne, amelyet Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója nemrégöngyilkos megoldásnak nevezte, és amikülönböző elemzések szerintinflációhoz és munkahelyek megszűnéséhez vezetne.
A kormány jelentős minimálbér-emelést tartalmazó hároméves bérmegállapodását viszont nemcsak a következő évek gazdasági teljesítménye, de a gazdaság jelenlegi cudar helyzete is meghiúsíthatja. A harmadik negyedéves 0,7 százalékos GDP-zsugorodásról szóló adatot Rolek Ferencúgy kommentálta: ilyen körülmények között szóba se jöhet a két számjegyű minimálbér-emelés. Szerinte jövőre hat százalék körüli béremelés lehet reális.
A harsány kormányzati kommunikáció ellenére számos jel mutat arra, hogy a fent prezentált módon valójában a kormány sem gondolja komolyan az egymillió forintos átlagbér elérését. Vagy, ha bizonyos politikusok el is hiszik azt, Nagy Mártonnak és az NGM-nek mindenképpen tudnia kell, hogy az ebben a formában nem megvalósítható.
Arra példáula GKI hívta fel a figyelmet, hogy Nagy Márton az egymillió forintos átlagbér eléréséről szóló prezentációjában rögtön egy komoly önellentmondásba keveredett. A béremelkedésről szóló grafikonon 10,5 százalékos nominális, vagyis 7,5 százalékos reálbér-növekedés szerepelt, miközben a miniszterprezentálás közben arról beszélt, hogy 5 százalékos reálbér-növekedést tart fenntarthatónak. Ez két dolgot jelenthet.
Vagy azt, hogy az egymillió forintos átlagbérről és a 400-420 ezer forintos minimálbérről szóló elképzelések teljesen hamisak;
Vagy azt, hogy Nagy Márton - az MNB előrejelzésével szemben - igazából 5-6 százalékos inflációval számol, és a bérnövekedés nagy részben csak azért valósul majd meg, mert közben az árak is ütemesen emelkednek.
Az egymillió forintos átlagbérről szóló elképzelések azért sem tűnnek reálisnak, mert ahogy fentebb már írtuk, a magyarországi bérszint az elmúlt két évtizedben elég szorosan együtt mozgott a lengyel és a szlovák bérszinttel, és a magyar kormány gazdaságpolitikája jelentős részben arra épít, hogy továbbra is Magyarországon legyen az egyik legolcsóbb a munkaerő Európában. Ahhoz, hogy a régióból a bérköltségek szintjén ne lógjunk ki nagyon, és közben elérjük a kívánt bérszintet,a GKI számítása szerintnagyjából 500 forintos euróárfolyamra lenne szükség - miközben Nagy Márton terve négy éves távlaton 420 forintos euróval számol.
Olyan egyébként korábban is előfordult, hogy Nagy Márton nyilatkozataiban teljes közgazdaságtani képtelenségek jelentek meg. Tavaly egy, azIndexre írt véleménycikkében azt írta,hogy a járműipar adja a magyar GDP 20 százalékát, amivel nagyjából ötszörösen túlbecsülte a járműipar valódi, 4 százalékos gazdasági súlyát. Mintkiderült, a tévedést az okozta, hogy a statisztikai sorok közül egyszerűen összekeverte az ágazat kibocsátását annak hozzáadott értékével. Idén aztánugyanezt játszotta el az akkugyártással is,aminek 5,5 százalékra tette a valójában 1-1,5 százalékos gazdasági súlyát - feltehetőleg ugyanúgy a statisztikai sorok összekeverésével.
Ezek alapján könnyen lehet, hogy az egymillió forintos átlagbér eléréséről szóló prezentáció is hibás számítások alapján született. A másik verzió, hogy az NGM szakértői - és Nagy Márton - egyébként reálisan látják a helyzetet és csak teljesítik azt a feladatukat, hogy egy szakmainak tűnő köretet adjanak a Fidesz 2026-os kampányának legfontosabb üzenetéhez.
Egymillió forintos átlagbér ide, ezer eurós minimálbér oda, a 2026-os országgyűlési választás eredményeit jelentősen befolyásolhatja, hogyan alakul a következő másfél évben a magyar gazdaság teljesítménye és az átlagbér reálértéke. A gazdasági növekedésre a kormánynak első körben azért lenne szüksége, hogy egyenesbe hozza a már négy éve durván mínuszos költségvetést. Ha ez megvan, akkor következő lépésként el tudnak kezdeni pénzt gyűjteni a 2026-os választás előtti nagy osztogatásra. Ennek a lehetőségei azonban minden egyes rosszul alakuló negyedév után romlanak, és
elképzelhető, hogy ha túl későn kezdenek javulni a számok, akkor már nem fog beleférni egy jelentősebb választás előtti osztogatás, vagy annak komoly ára lesz, amit már a hitelminősítők sem fognak jó szemmel nézni.
Beszédes, hogy a kormány a 21 pontos gazdasági akciótervét olyan intézkedésekkel rakta tele, amelyek költségeit nem az államkasszának, hanem a lakosságnak (nyugdíj-megtakarítások, SZÉP-kártya) és a bankoknak (kamatplafon) kell majd megfizetniük.
A reálbérek alakulása még ennél is fontosabb lehet,kutatások rendszeresen kimutatják, hogy a mindenkori kormánypártok népszerűsége nagyon erősen korrelál a reálbérek változásával. Ez Magyarországon sincs máshogy, a Fidesz 2018-as és 2022-es választási győzelméhez is jelentősen hozzájárulhatott az, hogy mindkét választást nagy léptékű reálbér-növekedési időszak előzte meg.
AG7 elemzése szerinta Fidesz az idén júniusi, az előzőknél rosszabb választási eredményét részben az okozhatta, hogy az azt megelőző időszakban a korábbiaknál lassabban nőttek, sőt, egy éven keresztül egyenesen csökkentek a magyar reálbérek. Idén ehhez képest viszonylag magas, 10 százalék körüli reálbér-növekedés várható, kérdés, ez jövőre, illetve 2026 elejére mennyire esik vissza.
Összességében elmondható, hogy a következő időszakban egy gazdasági fellendülés és a reálbérek gyors növekedése a Fidesz 2026-os esélyeit javítja, míg egy rosszabb gazdasági helyzet a mindenkori ellenzékét. Az biztos, hogy a kormánypártok egymillió forintos átlagbérre és gazdasági fellendülésre épülő kampánya az elmúlt időszak gyenge GDP-adataival rögtön az első pillanatban hatalmasat botlott. | Kitalálták a Fideszben, mivel nyerjék meg a 2026-os választást, aztán az első lépésnél elbotlottak | Egymillió forintos átlagbér ígéretével rúgta be a 2026-os választási kampányt a Fidesz, ami előrejelezheti, hogy a kormánypárt a következő időszakban a háború helyett inkább a gazdasági kérdésekkel kampányolhat. Simán lehet, hogy tényleg a gazdaság helyzete és a fizetések alakulása dönti majd el a következő választást, de a legfrissebb, tragikusan gyenge GDP-adat nem Orbánéknak előnyös. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/05/egymillio-forintos-atlagber-minimalber-realber-fidesz-gazdasag-gdp-2026-os-valasztas | null | true | null | null | Telex |
A jegybanki tulajdonú pénzintézet-felszámoló, a Pénzügyi Stabilitási Felszámoló Nonprofit Zrt. (PSFN) a minap hirdetett meg egy csomagot a Hungária Értékpapír ingóságaiból: irodabútorokat, használt számítástechnikai eszközöket, televíziós készülékeket és mobiltelefonokat vertek dobra.
A Hugária Értékpapír elsősorban a kiemelt ügyfelek befektetéseinek elsíbolásában saras: a csőd legnagyobb vesztese Százhalombatta önkormányzata, amely több mint 2 milliárd forintot, illetve Fót és Alsónémedi, amely 1-1 milliárdot bukott, de veszélyben az állami TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft., illetve a nyíregyházi közműcég pénze is.
Fontosabb cikkeink brókerbotrányügyben:
Brókerbotrány: likvidgondok a topvesztes Százhalombattán?
A cég volt vezetői ellen büntetőeljárás folyik, arra azonban továbbra sincsen válasz, hogy az érintett önkormányzatok milyen megfontolásból fektették be éppen ennél a cégnél a városi vagyont.
A PSFN mindenesetre a napokban közleményben tudatta: végéhez közeledik a Hungária Értékpapírnál folyó „hiánymegállapítási vizsálat”, azt is ígérték, hamarosan kifizetik a bennragadt ügyfelek osztalékát – mindez csinos csomagolásban azt jelenti: nagyjából sehol sem tart az áprilisban elrendelt felszámolás, még azt sem tudják, pontosan mennyivel tartozik a brókercég.
A nagy bukó önkormányzatokat pedig kétséges, hogy kártalanítják-e majd, különösen árverésre bocsájtott használt telefonkészülékek értékesítéséből. | Árverés a Hungária Értékpapírnál | Alig több mint 11 millió forintot próbál beszedni használt irodaeszközök árveréséből a téli bankcsőd-hullám egyik áldozatának, a becslések szerint 5-8 milliárdo | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2015/08/10/arveres-a-hungaria-ertekpapirnal/ | 2015-08-10 13:41:15 | true | null | null | atlatszo.hu |
A kelenföldi kollégium területén az építési szabályoknak megfelelően kollégiumot, valamint megfizethető bérlakásfejlesztést lehetne indítani. Ezen célok mentén a Városháza feladata lesz a konkrét hasznosítási tervek és azok költségvetési kereteinek kidolgozása - mondta el lapunknak Gulyás Gergely Kristóf, a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti képviselője. Legalábbis többek között erről nyújt be javaslatot a Fidesz-KDNP a Fővárosi Közgyűlésben.
Az előterjesztés azonban nem csupán a korábbi kollégiumi épületről szól. Azt javasoljuk, hogy a főváros teljes ingatlanállományát vizsgáljuk felül és nézzük meg, hogy hol és mennyiért lehetne akár kollégiumi férőhelyeket, akár bérlakásokat kialakítani
- emelte ki a képviselő, aki szerint a lakhatási válság enyhítése érdekében a Budapest számára rendelkezésre álló európai uniós források felhasználásának felülvizsgálatát is kezdeményezik a fővárosi közgyűlés holnapi ülésére. A balliberális városvezetés ugyanis a már jelenleg is működésképtelen lakásügynökségen keresztül égetne el közel 20 milliárd forintot.
Mi azt javasoljuk, hogy ezt a pénzt kollégiumi férőhelyek bővítésére valamint szolgálati lakások kialakítására költsük. Mindkét lakhatási forma támogatása hozzájárulhat ahhoz, hogy enyhítse a lakásbérleti piacon tapasztalható árakat is
- tette hozzá Gulyás Gergely Kristóf. A kormánypártok fővárosi frakciója mindemellett az ellen is tiltakozását fejezte ki, hogy a főváros lakhatási válság kezelése helyett idősotthontól kezdve, iskolaépületen át, kollégiumig minden épületet eladna, amely alkalmas lenne bérlakások vagy kollégiumi férőhelyek létesítésére.
A kelenföldi kollégium ügye szimbóluma a balliberális városvezetés ingatlangazdálkodásának. Vagyis inkább annak teljes hiányának. Karácsony kollégiumok létesítésének támogatását ígérte 2019-ben. Ehhez képest nemhogy nem épített egyet sem, hanem már három éve próbálja eladni az üresen álló, több száz fő befogadására alkalmas rimaszombati úti kollégium épületét is
- ezt már Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője mondta el. A Fidesz fővárosi frakciója éppen ezért azt javasolja, hogy a fővárosi önkormányzat hirdessen ingatlanértékesítési stopot.
Karácsony Gergely ugyan már 2019-ben ígéretet tett a lakásügynökség létrehozására amit 2024-ig nem sikerült felállítani. Végül a kampány kezdetére összetákolták a Fővárosi Lakásügynökséget, ami azonban mára totális kudarcot vallott. A szervezetnek a 140 ezer budapesti bérelt lakásból fél év alatt mindössze két tucatot sikerült bevonnia a lakhatási programjába. Mindeközben a szóban forgó Kelenföldi kollégium épülete 2015 óta áll üresen, amikor megszűnt benne az oktatási, kollégiumi funkciója, és visszakerült a főváros tulajdonába. Azonban az épületnek hivatalosan csak 2023 óta kizárólagos tulajdonosa az önkormányzat, azt megelőzően a MÁV-val közösen birtokolták az ingatlant.
A kizárólagos tulajdonjog megszerzését követően a főváros nem is habozott, már márciusban meghirdette az ingatlant eladásra.
Később a főváros azzal indokolta a kollégium értékesítését, hogy a szakemberek számításai alapján nem lenne gazdaságos az épület átalakítása. Korábban Kiss Ambrus volt főpolgármester-helyettes arra a kérdésünkre, hogy miért nem köti ki az önkormányzat az egykori kollégium épületében lakóingatlanok, vagy bérlakások kialakítását, azt válaszolta, nem szeretnék lecsökkenteni a felhasználhatóság körét, mert így az értékbecslésben szereplő árnál csak jóval alacsonyabb összegért lehetne eladni a jobb napokat is látott ingatlant. | Szolgálati lakásokat és kollégiumi férőhelyeket alakítana ki Budapesten a fővárosi Fidesz | A kormánypártok fővárosi frakciójának tagja, Gulyás Gergely Kristóf szerint alapjaiban kellene megváltoztatni a fővárosi önkormányzat lakhatáspolitikáját. Szolgálati lakásokkal és kollégiumi férőhelyekkel kellene küzdeni a lakhatási válság ellen, de Karácsony Gergelyék inkább kiárusítják az ingatlanvagyont. Szentkirályi Alexandra szerint ezért ingatlaneladási stopot kellene elrendelni Budapesten. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/szolgalati-lakasokat-es-kollegiumi-ferohelyeket-alakitana-ki-budapesten-a-fovarosi-fidesz-2 | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2010.03.07. 23:00
Az is államtitok, ki a titokgazda – derült ki egy nyíregyházi bírónő vesztegetési ügye kapcsán. Az ügyészség szóvivője nem adott információt a tegnap nyilvánosságra került esetről. Úgy tudjuk, az igazságügyi tárca márciusban bocsátaná ki azt az évek óta ígért jogszabályt, amely szerint a cégek felszámolási ügyeit új informatikai rendszer segítségével osztanák el a bírák között.
Újabb államtitoknak minősített felszámolási-vesztegetési ügy borzolja a kedélyeket az igazságszolgáltatás berkeiben. A Kelet-Magyarország című újság pénteki száma jogászoktól származó információkra hivatkozva közölte: korrupcióval gyanúsítják és felfüggesztették állásából a Szabolcs Megyei Bíróság egyik bírónőjét. A lap szerint a gazdasági kollégium bírája évekig felszámolási ügyekkel foglalkozott. Most kezdeményezték a felmentését a bírói szolgálatból. Kérdésünkre Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője államtitokra hivatkozva semmiféle felvilágosítást nem adott. Azt sem sikerült megtudnunk, ki a titokgazda.
Az ügy feltűnően hasonlít egy korábbi esetre, amelyben tavaly ősszel megszüntette az eljárást az ügyészség. Akkor a Bács-Kiskun Megyei Bíróság egykori bíráját, Varga Miklóst gyanúsították: kenőpénzt fogadott el olyan gazdasági társaságoktól, amelyek ellen felszámolást kezdeményeztek a hitelezők. Bárándy Péter igazságügyi miniszter 2003-ban engedélyt adott a bíró telefonjának lehallgatására. A titkosszolgálati eszközök bevetése után a bíró lemondott állásáról, az államfő pedig 2005-ben felmentette a bírói szolgálat alól. Büntető felelősségre vonására nem került sor, mert megszüntették az eljárást.
Úgy tudjuk, az igazságügyi tárca a jövő hónapban tervezi annak a rendeletnek a kiadását, amely szerint nem szubjektív alapon, hanem automatikus kijelöléssel osztanák el a felszámolási ügyeket a bírák között. A jogszabályt évek óta ígérgeti a szakminisztérium. Először 2003-ban a bírósági ügyviteli törvény, majd 2008-ban az új csődtörvény rendelkezett úgy, hogy az ügyek elosztásának feltételeit miniszteri rendeletben kell meghatározni. A megoldáshoz elektronikai beruházás szükséges. Értesülésünk szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács jövő kedden tárgyal a feladatokról. | Államtitok a bírói vesztegetés | Az is államtitok, ki a titokgazda – derült ki egy nyíregyházi bírónő vesztegetési ügye kapcsán. Az ügyészség szóvivője nem adott információt a tegnap nyilvánosságra került esetről. Úgy tudjuk, az igazságügyi tárca márciusban bocsátaná ki azt az évek óta ígért jogszabályt, amely szerint a cégek felszámolási ügyeit új informatikai rendszer segítségével osztanák el a bírák között. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/03/allamtitok-a-biroi-vesztegetes | 2010-02-27 14:55:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Egy interjúban Mellár Tamás, aki 2010-től egy évig volt a Századvég kutatási igazgatója, köztörvényes bűncselekmények elkövetésével vádolta meg a kormányközeli intézetet. A korábban fideszes önkormányzati képviselőként is tevékenykedő Mellár azt mondta: a Századvég különböző minisztériumoktól érkező megbízásai mögött nem áll érdemi munka, az intézet a kormány kifizetőhelyeként és pénzmosodájaként működik. “A minisztérium utalja a pénzt, én aláírom, s a miniszterelnök tanácsadói fölveszik nálunk a nagy pénzt, miközben nem végeznek érdemi munkát,” mondta Mellár. Ahogyan korábban megírtuk: a Századvég tagadja Mellár súlyos állításait.
A DK közölte: tekintettel arra, hogy Mellár Tamás közszereplő, aki nyilván előre megfontolta, mit mond korábbi munkahelyéről, így a pénzmosodáról is részletes információkkal rendelkezhet, ezért a párt bejelentést tesz a NAV Nyomozóhivatalánál adócsalás gyanúja miatt, hűtlen kezelést gyanúja miatt feljelentést a “teljesítéseket” igazoló minisztériumok ellen, és a Századvég ellen orgazdaság gyanúja miatt.
Gyurcsányék szerint “az embereknek tudniuk kell, milyen megbízásokat adott az Orbán-rezsim csak azért a Századvégnek, hogy pénzeket utalhasson, csak papíron létező munkáért”. A DK úgy véli, a nyomozásnak ki kell derítenie, hogy mekkora összegekről van szó, kik és mennyiért készítették a “tanulmányokat” az adófizetők pénzéből. | Feljelentéseket tesz a DK a Századvég-botrány kapcsán | A Demokratikus Koalíció hűtlen kezelést, orgazdaságot, adócsalást gyanít, a minisztériumok és a Századvég Gazdaságkutató ellen is nyomozást kér. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/11/02/feljelenteseket-tesz-a-dk-a-szazadveg-botrany-kapcsan/ | 2014-11-02 15:46:00 | true | null | null | 24.hu |
Idő előtt berekesztette ülését a közgyűlés, a BKV-ról sem tárgyaltak
• Ez a döntés "a legrosszabb időkre emlékeztet" A tervezettnél korábban, délelőtt 11 órakor berekesztette rendkívüli ülését a Fővárosi Közgyűlés, így több, már napirendre vett pontról nem is szavaztak a képviselők.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester határozatképtelenségre hivatkozva zárta be az ülést, ellenzéki képviselők azonban az MTI-nek azt mondták: azért nem tudták folytatni a munkát, mert a két korábbi koalíciós párt, az MSZP és az SZDSZ nem tudott megegyezni személyi kérdésekben, így például a felügyelőbizottsági tagok visszahívása ügyében. A közgyűlés egy zárt napirendi pont tárgyalásánál ért véget, így mire az újságírókat újra visszaengedték a díszterembe, a képviselők többsége már távozott.
A közgyűlés így nem tárgyalt a központi szennyvíztisztítóval kapcsolatos előterjesztésről, és nem esett szó a BKV és a kormány közötti finanszírozási szerződésről sem. Utóbbit azért nem terjesztették a képviselők elé, mert a két korábbi koalíciós párt nem tudta volna garantálni az elfogadáshoz szükséges többséget a Hagyó Miklós (MSZP) képviselő lemondása után kialakult kiegyenlített erőviszonyok mellett. (Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek így jelenleg összesen 33 képviselője van az átmenetileg 66 tagú Fővárosi Közgyűlésben.)
(MTI) | Idő előtt berekesztette ülését a közgyűlés, a BKV-ról sem tárgyaltak | A tervezettnél korábban, délelőtt 11 órakor berekesztette rendkívüli ülését a Fővárosi Közgyűlés, így több, már napirendre vett pontról nem is szavaztak a képviselők. • Ez a döntés „a legrosszabb időkre emlékeztet” | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/02/Ido-elott-berekesztette-uleset-a-kozgyules-a-BKV-rol-sem-targyaltak | 2010-02-15 11:22:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mi azok vagyunk, akik mindig is voltunk, és azok leszünk, akik most is vagyunk...
Tudják, mi az az MLM? Ha véletlenül nem találkoztak még ilyesmivel, olvassák el alább a keretes szöveget, de dióhéjban az egyik leggyakoribb kritika az ilyen értékesítést választó cégekkel szemben az, hogy nagyon hatékonyan tudnak túlárazott, kamu vagy teljesen felesleges termékeket és szolgáltatásokat rásózni a vevőikre. Viszont például a pártépítésnél sok hasznát vette Vona Gábor, a legismertebb magyar szélsőjobboldali politikus.
Vona Gábor a pártja honlapjára kirakott rövid életrajza alapján 2004-től "oktatásszervező" volt egy nemzetközi nyelviskolánál. De közérthetőbb, ha kimondjuk, hogy az MLM-rendszerrel dolgozó 2F Iskolánál volt két évig magasabb szintű értékesítő ügynök.
Ez azért különösen érdekes, mert a 2F Iskola nem sima MLM-es cég volt, ahol a házmester vagy a régi, sikertelen iskolatársunk tapadt ránk kullancsként, hogy több százezres tanfolyamot, drága életbiztosítást vagy befektetési terméket vetessen velünk. Hanem a 2F nyelviskola, egy olyan botrányos cég, amelyet a hatóság is többször büntetett, végül pedig be is tiltott módszereik miatt. Többen évek óta perben állnak velük, sokaknak pedig épp most úsznak el millióik az MLM-céggel kötött rossz alku miatt.
Drága mulatság
A 2F Iskola nyelvi és informatikai felnőttképzést kínált, meglehetősen drágán. Egy féléves nyelvi kurzusért a 15 ezer forintos beiratkozási díj mellé elkértek 260 ezer forintot, de egy "számítógépes műszaki rajzoló és számítógép-használó" tanfolyamért 430 ezret is. A honlapjukra nem tették ki az árakat, és telefonos ügyfélvadászaik se mondhatták el, ezeket csak az ügynökükkel történő személyes értékesítéskor lehetett megtudni.
Az MLM-es értékesítés a volt alkalmazottaik beszámolói és a későbbi perek alapján nem igazán profi, de mondhatni szokványos mederben folyt a cégnél. Először egy címlista alapján anonim számról telefonos operátorok felhívtak embereket, akikből megpróbálták kiszedni, hogy milyen igényük lehet bármiféle nyelvi vagy számítógépes tudásra. A tanfolyamok részleteiről tilos volt bármit is mondani.
Két-három héttel később, amikor az ügyfelek már kevésbé emlékeztek a korábbi puhatolózásra, akkor felhívta őket az MLM-ügynök, hogy személyes találkozóra bírja rá a reménybeli ügyfelet. A szolgáltatás részleteiről és különösen az árakról itt is tilos volt bármit kikotyogni. Az előre leszabályozott sablon alapján történő személyes beszélgetésen először fel kellett kelteni tanfolyamok iránti igényt, a korábban, a telefonos operátoról megtudott információk alapján.
Aztán jött az első trükk, pontosabban egy hazugság arról, hogy most van az utolsó lehetőség beiratkozni a kívánt tanfolyamra, úgyhogy azonnal kell dönteni. Az igazság persze soha nem ez volt, a tanfolyamokat csak a megkötött szerződések alapján kezdték el egyáltalán megszervezni. Olyan esetről is beszámoltak, ahol az ügynök adott kölcsön pénzszűkében lévő beszervezendőnek, csak írja alá szerződést rögtön, ráér megadni pénzt, ha megjön nyugdíj.
Puhítási módszerek
A 2F-es ügynököket – egy éppenséggel Vona Gábor által beszervezett munkatársuk beszámolója alapján – egy sor egyéb okosságokra is kitanították, hogy az ügyfelek minél kevésbé tudjanak alaposan végiggondolt döntést hozni. Például, hogy házastársakat ne engedjék egymás mellé ülni, mert akkor könnyebben tudnak jelezni egymásnak, ha valami turpisságot éreznek, vagy hogy mindent az ügyféllel érdemes kimondatni, és akkor inkább érzi hülyének magát, ha mégse akarná a remek ajánlatot megvenni.
A legerősebb trükk viszont magában a szerződésben rejlik. Olyan papírt írattak alá az ügyfelekkel, ahol a szerződés megkötésének pillanatától csak 7 napjuk ingyen elállni a megállapodástól. Ez azért durva, mert a tanfolyam sokszor hónapokkal később kezdődött, így mire kiderült, hogy esetleg az anyanyelvi tanár közel sem anyanyelvi vagy épp nem is tud elég jól az adott nyelven, akkor már nem volt mód visszakérni a pénzt.
De rafinált húzás volt például az is, hogy a szerződésben kikötötték: minden vitás kérdésben csak a Szegedi Bíróság az illetékes. Mivel az ország egész területén szedték össze a fogyasztóikat, így még az elszántabb pereskedők is kétszer meggondolhatták, hogy tényleg akarnak-e pár százezer forintért évekig Szegedre rohangálni Budapestről, Gyöngyösről vagy épp Szombathelyről.
Az internet pedig tele van az iskola megkezdése után tapasztalt minőségi és szervezési problémákkal. A legtöbben arra panaszkodnak, hogy megtévesztő ígéretekkel verték át őket, mégse kapnak elismert nyelvvizsgát vagy OKJ-s papírt a tanfolyam elvégzéséért, késtek és átlagon aluliak voltak a tanárok, sehol nem voltak az ígért jogtiszta szoftverek, vagy mondjuk nagyon eltérő szinten voltak a tanulók.
Megkérdeztük Vona Gábort is a dologról, nála autentikusabb alanyt nem is találhattunk volna: a Jobbik elnöke ugyanis telefonos értékesítőként kezdte a cégnél, majd lett belőle az egyik legjobb oktatásszervező, aki mentorként is dolgozott. Új munkatársaknak tanította meg a szakma trükkjeit nagyjából 2004-2006 közt.
2010-ben a szabálytalanságok miatt miatt egy évre be kellett csukni a boltot, de a kétezres évek végére amúgy is leszállóágba kerültek.
Vonától megtudtuk, egyetemistaként egy hirdetés alapján került a céghez telefonos értékesítőnek. Aztán, amikor belejött, személyesen is kijárt a leendő ügyfelekhez, hogy meggyőzze őket a tanfolyamról. Azt nem tudta megtippelni, ez idő alatt hány embert győzött meg a dologról, de az biztos, hogy sokat, mivel később mentorként is foglalkoztatta a cég.
Megkérdeztük, nem érezte-e problémásnak, hogy úgy fűz be embereket a tanfolyamra, hogy tudja: az egyhetes lemondási idő alatt semmi nem fog történni, a tanfolyam csak egy hónappal később kezdődik, így akinek nem tetszik, már megszívta, így is úgy is ki kell fizetnie a több száz ezer forintot.
Én úgy éreztem, tisztességesen végeztem a munkámat
− mondta Vona, de hozzátette, természetesen tudott a szerződés feltételeiről. Az viszont, hogy a cégnek milyen problémás ügyei voltak, nem rá tartozik. Emlékszik ugyan panaszokra, de ilyenek szerinte mindenhol vannak, ő találkozott sok elégedett ügyféllel, akik további tanfolyamokra fizettek be a cégnél. A visszamondásokkal nem neki kellett foglalkoznia.
Nagyon nehéz munkakör volt, nagyon kellett mennie az embernek, folyamatosan. Felőrli az embert egy ilyen munka. Több helyen is dolgoztam értékesítőként, van viszonyítási alapom. Nagy volt a fluktuáció, én is másfél-két évig voltam csak. Egy-két év után mindenki továbbállt
− mondta még a munkáról, amivel egyébként akik keményen dolgoztak, sok embert hoztak, azok szerinte kiemelkedően jól kerestek. Megkérdeztük arról is, hogy a pártépítésben mennyire használta a cégnél szerzett speciális MLM tudást, amire Vona azt mondta, hogy
Biztos hogy hasznát vettem ennek a munkának a politikában.
Vona Gábor érintettségén és a megtévesztés miatt panaszkodó ügyfeleken kívül azért is érdekes még az ügy, mert azoknak most is viszik a behajtók az autóját, nyugdíját, aki nem tudott vagy nem akart százezreket fizetni végül a cégnek. A szerződésben rögzítve volt ugyanis az is, hogy csúszás esetén az iskola óriási, évi 24 százalékos késedelmi kamatot tesz még pénzre, így egy pár száz ezres tanfolyam áránál a csúszás könnyen milliós tartozássá is válhatott.
Sokan már az első óra után vagy a tanfolyam előtt hetekkel - amikor például kiderült, hogy érettségi nélkül mégse kaphatnak OKJ-s papírt - ki akartak volna szállni az egészből, de erre már csak a teljes tanfolyamdíj kifizetése után lett volna lehetőségük. Ilyenkor viszont az iskola peres úton elkezdte végrehajtatni pénzt a 20 napon túl nem fizetőkön.
Nem lehet tudni, hogy pontosan hány végrehajtást kezdeményezett a 2F Iskola. De a Szegedi Járásbíróság Végrehajtói Irodájától, illetve a szintén érintett Császti és Szunics Végrehajtói Irodától annyi információ jutott el hozzánk, hogy temérdek ilyen ügy fut még szerte az országban. Az ügyfelek közben szerződésszegésért és egyebekért perelik az iskolát, az általunk megkérdezett ügyvédek szerint kevés eséllyel.
Habár magukra nézve tényleg iszonyatosan hátrányos szerződéseket kötöttek az 2F iskola ügyfelei, a szerződés jogszerű, és ők aláírták. Azt pedig nem nagyon lehet bizonyítani, hogy az értékesítéskor miket mondtak még nekik az ügynökök azért, hogy aláírják a papírt.
Persze, minden oké
Több olyan panaszos is volt, akik még időben betelefonáltak a 2F Iskolának, hogy lemondják a tanfolyamot, mert kórházba kerültek, mégse fog kijönni a nyugdíjukból vagy bármi egyéb okból. Telefonon elmondták nekik, hogy rendben, akkor lemondták. Csakhogy a szerződés szerint kizárólag írásban lehet lemondani, kizárólag 7-8 napon belül megérkező tértivevényes levélben. Ilyenkor a pórul járt panaszosok ellen ugyanúgy elindult a végrehajtás egy-két hónapon belül.
Az iskola ellen a Dél-alföldi Munkaügyi Központ végül a panaszok hatására eljárásba kezdett és 2008-től elkezdték büntetgetni céget, de ettől se működtek szabályosan, ezért 2010-re egy évre be is csukatták velük a boltot teljesen.
Ehhez jöhetett jól egy névváltás, ugyanis 2009-től céget váltottak, a korábbi tulajdonosok és vezetők most a hasonló nevű IFF nyelviskolát üzemeltetik már. Az új cégnek a személyeken és a profilon kívül nincs köze a 2F Iskola Kft.-hez.
Kerestük volna a papíron még működő 2F Iskola Kft.-t is, de a honlapjukon nem csak az áraikat nem tüntették fel, de semmilyen működő elérhetőséget nem találtunk, ahogy a cégadataik között is csak postacím volt megadva. | Vona Gábor hírhedt cégnél volt MLM-ügynök | Vona Gábor hírhedt cégnél volt MLM-ügynök - Magára, mint oktatásszervezőre emlékszik vissza, valójában a rengeteg embert beugrató 2F iskola ügynöke volt évekig. Egy ügyes szerződéssel az ügyfelek már csak akkor reklamálhattak volna, amikor már nem reklamálhattak. A rossz hírű, komolyan büntetett iskolába ömlöttek a milliárdok, most pedig van, akinek már az autóját viszik. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2015/08/31/vona_gabor_hirhedt_cegnel_volt_mlm-ugynok/ | 2015-08-31 14:39:21 | true | null | null | Index |
A közlemény szerint a harmad- és negyedrendű vádlottat fegyházbüntetésre ítélték, esetükben az ítélet nem jogerős. Az ötödrendű vádlottat, mint bűnsegédet, jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Az első- és a másodrendű vádlott Romániában kényszerintézkedés hatálya alatt áll, kiadatásukhoz nem járult hozzá a román hatóság, ezért velük szemben az eljárást a törvényszék felfüggesztette - írták.
A bíróság tájékoztatása szerint az első-, a másod- és a harmadrendű vádlottak - mindannyian román állampolgárok - 2020 januárjában kiraboltak egy debreceni férfit, aki korábban legálisan foglalkozott pénzváltással, majd később otthonában továbbra is folytatta ezt a tevékenységet.
A vádlottak a férfira otthonában vártak, és amikor a feleségével hazaért "Rendőrség, tedd hátra a kezed!" felszólítás után a kezüket és lábukat megkötözték és a földre fektették a házaspárt. A vádlottak a házat átkutatták, és találtak egy táskát, amelyben 32 millió forint és valuta volt - közölte a Debreceni Törvényszék.
Egy másik alkalommal, 2020 márciusában az első-, a másod- és a negyedrendű vádlott egy kabai férfi házánál jelent meg, hogy készpénzt és kábítószert szerezzen. A vádlottak azt kiabálták az ajtó előtt, hogy "Police, nyissák ki az ajtót!", majd miközben a házban értékek után kutattak, a náluk lévő gázriasztó-fegyvert legalább háromszor elsütötték. A vádlottak a házban 105 ezer forintot találtak, amit magukhoz vettek, majd a házban tartózkodókat megkötözve hátrahagyták és távoztak - olvasható a törvényszék közleményében. | Román álrendőrök törtek rá egy debreceni pénzváltóra | A Debreceni Törvényszék ítéletet hozott abban a büntetőügyben, amelyben az elkövetők - közöttük román állampolgárok - rendőröknek adták ki magukat és így követtek el rablásokat, illetve azokkal összefüggésben más bűncselekményeket két magyarországi településen – közölte a bíróság sajtóosztálya hétfőn az MTI-vel. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/erdekes/roman-alrendorok-tortek-ra-egy-debreceni-penzvaltora/439699 | null | true | null | null | Hírklikk |
A XI. kerületi önkormányzat több mint másfélmilliárd forintért eladta utolsó, 25 százalékos üzletrészét az Öböl XI. Kft.-ben, amely a lágymányosi Kopaszi-gát hasznosítására alakult. Ezzel a kerület gyakorlatilag kiszállt abból a cégből, amelyet Leisztinger Tamás nagyvállalkozóval közösen alapított, és amely a gáton szórakozónegyedet és üdülőparkot épít ki.
Az üzletnek ad egy vajszínű árnyalatot, hogy Újbuda, azaz a XI. kerület vezetése hemzseg a fővárosi szinten meghatározó pártpolitikusoktól: Molnár Gyula kerületi polgármester az MSZP fővárosi elnöke, Lakos Imre alpolgármester pedig az SZDSZ-ben tölt be hasonló funkciót, ehhez jön még, hogy a beruházást megvalósító Leisztinger Tamás élettársa, Tüttő Katalin, az MSZP egyik budapesti középvezetője. Az ellenoldali élharcos Schneller Domonkos viszont az egykori Demszky-káder, később kegyvesztetté vált Schneller István exfőépítész fia.
És ki ne hagyjuk az MDF-et!
Az keddi előterjesztést a Fidesz és a KDNP egységesen elutasította, az SZDSZ, az MSZP és az MDF pedig támogatta. Mindkét helyi MDF-es megszavazta a javaslatot, pedig korábban, amikor az MDF alpolgármestert állíthatott a szocialistákkal és a szabad demokratákkal közösen a testületben, a másik fórumos városatya a Fidesszel együtt kivonult az ülésteremből.
A lágymányosi Kopaszi-gát
Forrás: Google map
Leisztinger-ügyben viszont képes egységesen föllépni az MDF. Kérdés, hogy ennek mi az oka? Leisztingerhez kötődik az az MDF-es országgyűlési képviselő, Vas János, akit a Tisztelet Társasága jelölt a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójába. A Tisztelet Társaságát korábban Schmuck Andorral és Leisztinger Tamással is kapcsolatba hozták.
Jó volt Leisztinger ajánlata
Az önkormányzat 110 millió forint értékben 1 százalékot még mindig birtokol a társaságban, de ez inkább csak jelképes tulajdon. A kerület több lépcsőben vonult ki a cégből Leisztinger javára. Összesen kétmilliárd forintot kapott az önkormányzat a Lágymányosi-öbölért, ahol éttermek, vízi színpad, klubhelyiségek, jachtklub, plázs és még számos létesítmény készül.
Leisztinger többmilliárdos beruházást hajtott végre a területen és két szomszédos telket is birtokol, erre hivatkozik az önkormányzat, amikor a nagyvállalkozóval való társulást magyarázza. A kerület illetékesétől megtudtuk, hogy az önkormányzat 38 százalékos nyereséggel szállt ki az üzletből, és Újbuda önkormányzata egyébként sem ingatlanfejlesztő, hogy tovább várjon a jövőbeni, bizonytalan bevételekre. Szerintük most volt érdemes kiszállni a cégből, és Leisztinger árajánlata megfelelő volt.
Alacsony volt a vételár a Fidesz szerint
Nem ért egyet ezzel az érveléssel Schneller Domonkos, a Fidesz helyi képviselője, a Fidelitas budapesti elnöke. Szerinte áron alul adta el részesedését az önkormányzat, átszámítva mintegy 10-11 000 forintos négyzetméteráron, ami egyszerűen nevetséges a folyamatosan felértékelődő Dél-Budán. (Igaz, ez a négyzetméterár némileg megtévesztő, mert beleszámították a Lágymányosi-öböl vízfelületét is.)
Schneller szerint az önkormányzat háromszoros áron értékesíthette volna a telkeit, ha már a Leisztingerrel való társulás idején más feltételeket szab a vállalkozónak. A Fidelitas-vezető úgy véli, az önkormányzat értéken alul apportálta a Leisztingerrel közös cégbe lágymányosi ingatlanait.
További vádak
Ezután olyan szindikátusi szerződést kötött a kerület, amely garantálta, hogy az önkormányzat nem érhet el értéktöbbletet a terület esetleges későbbi felértékelődésekor, harmadrészt az önkormányzat olyan szabályozási tervet fogadott el a Leisztinger tulajdonában lévő ingatlanokra már korábban is, amelyek a nagyvállalkozó telkeit jelentősen felértékelték, anélkül, hogy ebből a kerületnek haszna lett volna - folytatta Schneller. Negyedrészt áron alul adta el végül a nagyvállalkozónak a Kopaszi-gátat, a Lágymányosi-öböl part menti területeit Újbuda – vélekedik a fideszes politikus.
Mindezek után Schneller ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentés benyújtását fontolgatja.
A kerület vezetése szerint viszont nem áron alul adták el a telket Leisztingernek. Ő tisztíttatta meg ugyanis a mocsaras, sittel és szeméttel telerakott ingatlant, és ő vett fel hitelt is a beruházás finanszírozására. Az önkormányzatnak nem lett volna több milliárd forintja az üdülőövezet kialakítására, így viszont egy több mint száz éve hasznosítatlanul álló terület nyer új közfunkciókat.
Az 1-es villamost sem vezették át Dél-Budára
Schneller azt is kifogásolja: Leisztinger nem gondoskodik a terület közlekedési kapcsolatairól, így a megnövekedett forgalom enyhítésére például át kellett volna vezettetnie a vállalkozónak a Lágymányosi hídon az 1-es villamost, amelynek pályájából az alépítmény már eleve ott van a hídon.
A kerület illetékese az Indexnek elmondta: az önkormányzat 550 millió forinttal többet kapott az ingatlanért, mint amire pár évvel ezelőtt becsülték az értékét.
Az értékbecslés furcsaságai
Schneller erre azt mondja, hogy az értékbecslést utólag készítették, és abban direkt olyan árat határoztak meg, amely egyenlő volt a társaságba, az Öböl XI. Kft.-be került apport összegével. Vagyis szerinte az önkormányzat vezetése utólag igazolta magát, és az is érdekes, hogy az értékbecslés értékcsökkentő tényezőként vette figyelembe az önkormányzat telkei esetében, hogy nincs elfogadott szabályozási (rendezési) terv a Kopaszi-gátra, miközben éppen az önkormányzat lassította ennek a tervnek az elfogadását. (A szakbizottság már jóváhagyta a tervet, de a testület elé csak egy évvel később, az apportálás és az értékbecslés után került a javaslat.)
Schneller elismerte, hogy Leisztinger tett némi gesztust, hiszen nem az apport értékének megfelelő árat fizette, vagyis nem az apport összegét növelte meg a jegybaki alapkamaton felüli plusz másfél százalékkal, hanem összesen a jegybanki alapkamaton felül 3,5 százalékos évi kamattal növelte meg a vételárat, de még így sem jelentős az engedmény a fideszes városatya szerint, a kerület még így sem járt túlzottan jól.
Végül is Schneller szerint kétmilliárd forintért összesen 36 hektárt kapott Dél-Budán Leisztinger, ami a piaci árak egyharmadának felel meg.
Az önkormányzattól az Index úgy értesült, hogy az értékbecslés nem utólag készült. Több ilyen becslést is végeztek, ezek közül volt olyan, amelyik előzőleg készült, és volt olyan is, amelyik később állt össze. | Belföld - MDF-szavazatok a balliberálisoknak - eladták a Kopaszi-gátat | MDF-szavazatok a balliberálisoknak – eladták a Kopaszi-gátat - Egységesen szavazott az MDF-frakció Lágymányos ügyében, amikor Leisztinger nagyvállalkozó ajánlatáról volt szó. Az MSZP, az SZDSZ és az MDF eladta a Kopaszi-gátat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/leisznduha62/ | 2006-12-13 00:00:00 | true | null | null | Index |
Aljas, mocskos, gerinctelen módon csőbe húzott minket az MSZP - mondta az ATV-ben Kőrös Gusztáv volt DK-s, solti romaönkormányzati elnök, a bajai videó egyik készítője, akivel Kálmán Olga készített interjút.
Kőrös elmondta, arra kaptak megbízást, hogy készítsenek egy oktatóvideót arról, hogyan vásárolják meg a politikusok a romák szavazatait.
A mondanivaló valós. Mindig is befolyásolták a romákat
- mondta Kőrös. A megbízást szerinte Király Györgytől, az MSZP sporttagozatának tagjától kapták, de szerinte ez nem magánakció volt. Király megbízható embernek tűnt, "olyan, akinek a mája sem keserű." Úgy tudták, hogy egy konferencián mutatják majd be a videót borsodi romák előtt, hogy így tanítsák meg őket arra, ne hagyják magukat befolyásolni.
Kőrös szerint azért kellett a bajai ügyben sokat szerepelt neveket használni a jelenetben, például Zsigó Róbertét vagy Kovács Csabáét, mert ezek a nevek váltak ismertté, így könnyen érthető az üzenet.
Miután a videó elkészült, Dunaharasztin adta át azt Károlyi Attilának (a szocialisták Fejér megyei sporttagozatának vezetője), aki Király Györggyel, az MSZP sporttagozatának alelnökével együtt bevitte az MSZP székházába, miután értesítette Mesterházy Attilát. Szerinte ez két nappal azelőtt történt, hogy a hvg.hu nyilvánosságra hozta volna a videót.
Kőrös szerint mindazt, amit elmondott, térfigyelő kamerák és mobiltelefon-cellainformációk igazolják.
A rendőrség őt tanúként hallgatta meg. A felvétel elmondása szerint mobiltelefonnal készült, ő a memóriakártyáról írta ki DVD-re, és ezt adta át.
Szerinte a felvétel minden résztvevője fel van most háborodva, mert úgy tudták, csak szűk körben mutatják be azt, szó sem volt széles nyilvánosságról.
Az MSZP hasba szúrta magát ezzel az akcióval
- mondta Kőrös, aki szerint ő is le akarja váltani Orbánt, de nem ilyen módszerekkel. A DK-ból ki kellett lépnie, miután Varju László pártigazgató felszólította erre közvetlenül a botrány kirobbanása után. | A bajai videó készítője szerint az MSZP csőbe húzta | Kőrös Gusztáv elmondta, az MSZP megbízására készítette az oktatóvideót, és úgy tudta, borsodi romák előtt mutatják be azért, hogy ne hagyják magukat befolyásolni. Szerinte az MSZP aljas és gerinctelen. | null | 1 | https://444.hu/2013/10/28/a-bajai-video-keszitoje-szerint-az-mszp-csobe-huzta/ | 2013-10-28 20:06:00 | true | null | null | 444 |
2022.07.28. 04:30
2022.07.28. 06:14
„Nem gondolunk semmit, nem nyilatkozunk” – ennyivel intézte el érdeklődésünket a csornai projekt mögött álló, vastagon kitömött cég, amelynek még az előtt támadtak fizetési gondjai, hogy a gyártás igazán beindult volna. De valaki így is keres majd rajta, a NER nagyragadozói készenlétben állnak. | Inkább lemondtak a gyanakvó EU pénzéről, az adófizetők tízmilliárdjaiból épült a napelemgyár | „Nem gondolunk semmit, nem nyilatkozunk” – ennyivel intézte el érdeklődésünket a csornai projekt mögött álló, vastagon kitömött cég, amelynek még az előtt támadtak fizetési gondjai, hogy a gyártás igazán beindult volna. De valaki így is keres majd rajta, a NER nagyragadozói készenlétben állnak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202230__botladozo_napelemgyar__elcsorgo_csornai_penzek__helyezkedo_nerlovagok__megujulok_elnapolva#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_07_28&utm_con | 2022-07-28 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Ez nem meglepő: politikai kinevezett volt Pressman . A hagyomány szerint az új elnök beiktatása előtt ilyenkor az amerikai nagykövetek benyújtják a lemondásukat, és az új nagykövet érkezéséig a nagykövetségek második emberei, az ügyvivők vezetik az amerikai külképviseleteket - írta az Origó.
A Hungarian Conservative szerint Donald Trump földcsuszamlásszerű győzelmét követően három lehetséges jelölt lehet Biden nagykövetének utóda, akit már Trump nevez majd ki: Nancy Brinker, David Cornstein és Bryan Leib. Közülük ketten már korábban voltak amerikai nagykövetek Magyarországon.
?❗❓ @USAmbHungary 's carrier in #Budapest is coming to an end. Who will be the next ?? #US Ambassador to ?? #Hungary ? @BryanLeibFL is among the top candidates!?? https://t.co/z4HvU9mahE pic.twitter.com/mAMxZDkQT4
Borítókép: David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete interjút ad a kelet-magyarországi Beregdarócon, 2023. május 3-án, a magyar-ukrán határvidéken tett látogatása során ( | Lelép a cselszövő | Az amerikai nagykövet egy keddi eseményen beszélt arról nyilvánosan, hogy január közepén befejezi nagyköveti tevékenységét. Erről az amerikai nagykövetség szerdai hírlevelében is beszámolt. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/lelep-a-cselszovo | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A tökéletes katona: Budai államtitkárként tovább szolgál és véd
Az _x0084_elmúlt nyolc év_x0094_ ügyeinek kivizsgálásával megbízott, de augusztus végével e posztjáról távozó kormánybiztos, Budai Gyula számára alighanem a legsúlyosabb karrierkudarcot jelentette a Központi Nyomozó Foügyészség döntése, amellyel Gyurcsány Ferenc ellen az úgynevezett Sukoró-ügyben megszüntették az eljárást.
Tamás Gábor| Népszabadság| 2012. július 30. |31 komment
Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!
KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
torkosborzalom | 2012. július 30. | 22:30:07
Ellrn Szel
eddig egyetertek, de hogyan tovabb?
Ellen Szél | 2012. július 30. | 22:09:05
"új musorhoz, új férfi kell".
Orbán Viktornak viszont küldetéstudata van, és ez még nagyon sok kárt fog okozni magyaroknak, határon innen és túl, mert nem a kooperáció, hanem a harc ami elidegeníthetetlen sajátossága, és a harc drága dolog, a demokrácia, a köznapi értelemben vett erkölcs zárójelbe tétetik általa.
Sajnos lehet csak tragikus fégkifejlet után ébred rá elég ember, hogy zsákutcába vezették az országot.
Hatalomtechnikailag viszont valóban zseniális, mögötte a nagy egyházak, a hazai toke, uralják a médiát, és Budaihoz hasonló módszerekkel képesek karaktergyilkosságokat elkövetni (lásd pl. Molnár Gyula XI. kerületi polgármester esetét), magyarkodásuk (mely sok sebet üt még a határontúli nemzettársainknak, a többségi társadalommal való együttmuködésében)hozhat néhányszázezer szavazatot (és ez a lényeg, nem az erdélyiek, vagy a felvidékiek, stb.).
Ellen Szél | 2012. július 30. | 22:07:14
Naivka, neked igazad van, hatalomtechnikailag.
De a mindenhatóval (Orbán Viktor) egyetemben, az az alapvetésed, hogy "(A politika nem rózsaszín leányszoba, hanem kokemény érdekek harca, ahol nincsenek szabályok, nincs etika, vagy morál, csak az eredmény számít.)"
Na itt tévedsz, de nagyon.
A fontos az melyik politikai párt képes a leginkább elomozdítani az ország gazdasági, kulturális fejlodését, melyiknek a muködése eredményez jobb társadalmi közérzetet, melyik tudja jobban elomozdítani, a (lehetoleg önkéntes) társadalmi kooperációt.
Nem mondhatjuk ugyan, hogy sok jó példát szolgáltatott volna számunkra az elmult jó két évtized,.. de mégis egy azért volt (akinek miniszterelnöki kinevezése ellen ádáz kampány folytattam, de utólag be kellett látnom tévedtem) ez nem egy politikai párt, hanem egy (de inkább 2 ember) Bajnai Gordon (és Oszkó Péter). És el kell ismerni, a nép kitünore vizsgázott, a (szükségszeru) megszorítások ellenére nem sztájkoltak, nem tüntettek, nem randalíroztatak.
Képesek voltak ugyanis logikus magyarázatát adni lépéseiknek, érveltek, és cselekedtek, de nem átkozták ki azokat akik nem értettek egyet velük, nem zárták ki a nemzetbol azokat, akik másként gondolkodtak, nem volt (szerencsére) víziójuk, küldetéstudatuk, csak egyszeruen tették a dolgukat, azt viszont csak szakmai szempontoknak vetették alá.
Ebbol következne, hogy oket várom vissza 2014-tol, de ez nincs így, mert az egy társadalmi helyzet, közeg volt ez meg egy másik, és "új musorhoz, új f
xanadu | 2012. július 30. | 21:20:33
Naivka | 2012. július 30. | 20:44:45
Neked tényleg jó a neved.
Nem akarsz Sukorónál 23 000 000 FT-t adni 1 ha földért?
xanadu | 2012. július 30. | 21:17:41
Ilyen jó eredményeket csak tehetséggel lehet összehozni!
Népességszám, ezer fo (2012. május) 9 942
Fogyasztóiár-változás (infláció), % (2012. június) 5,6
Munkanélküliségi ráta, % (2012. március_x0096_május) 11,2
GDP volumenváltozás, % (2012. I. negyedév) _x0096_0,7
Ipari termelés volumene, % (2012. május) -0,4
Éljen pártunk és kurmányunk!
torkosborzalom | 2012. július 30. | 20:50:16
ja es a budai is a ti penzetekbol eloskodik pupakok
torkosborzalom | 2012. július 30. | 20:48:34
naivka
en mar kezdek teljesen lemondani rolatok
utazgass egy kicsit, nezz korul a vilagban, javadra valna
Naivka | 2012. július 30. | 20:44:45
Oszintén meg kell mondanom, egyre nagyobb elismeréssel figyelem Orbán Viktor tevékenységét. Úgy tunik, kezd profi politikussá érni. (A politika nem rózsaszín leányszoba, hanem kokemény érdekek harca, ahol nincsenek szabályok, nincs etika, vagy morál, csak az eredmény számít.)
Gyurcsány elleni eljárás megszuntetésével bizonyítást nyert, hogy Magyarországon jogállam van. Az ügyészség és Polt Péter nem a hatalom kutyája, nem s_x0085_nyalók, hanem független igazságszolgáltatási szervezet, amely még a miniszterelnök által kinevezett elszámoltatási biztos álláspontja/követelése ellenére is fel meri menteni a jobboldal által fo gonosznak tartott személyt. Ezzel a magatartással megcáfolásra került a baloldal és a liberálisok minden ez irányú vádja/hazugsága. Aki pedig egy dologban hazudott az máskor is hazudhat_x0085_Gyurcsány elveszítette azt a lehetoségét, hogy mártírrá váljon, de erkölcsileg lejáratódott, mivel nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél. A 2014-es választásokra való felkészülés keretében lépésrol-lépésre megszabadul azon személyektol, akik eddigi fellépése/magatartása megterhelné a FIDESZ imázsát. (Kérem ne felejtse el senki, sokkal veszélyesebb lehet egy ügybuzgó, de tehetségtelen harcostárs, vagy beosztott, mind bármelyik ellenfél. Ugye értékelik azt a módot, ahogy megteremtette Budai Gyula számára a visszavonulás útját az államtitkári kinevezéssel, s nem kirúgta, mivel a kirúgott, azaz sértett személy bosszúja/eljáró szája súlyos bukást eredményezhet. Vélelmezem, errol Gyurc
Naivka | 2012. július 30. | 20:43:54
Egyetértek azzal, hogy a sukorói üggyel nem lehetett volna komoly börtönbüntetést kiszabni sem Gyurcsányra, sem Bajnaira. Ezért butaság lett volna eroltetni a vádemelést, a bírósági eljárást, amely ügyekben várhatóan a 2014-es választások idoszakában születtek volna meg az ítéletek. Öngól lett volna egy ilyen ügybe belemenni.(Ugye értékelik, hogy Orbán Viktor hideg fejjel értékel/mérlegel és számol, hogy hasznos, vagy nem hasznos. Nem forrófeju siheder már, hanem beérett hidegfeju és lépéseit tudatosan megtervezo/kiszámító, több alternatív lehetoséget talonba tartó politikus.
Miért kellett volna Orbán Viktornak belemenni egy bizonytalan kimenetelu politikai színezetu perbe Gyurcsánnyal szemben. Majd az Európai Bíróság, bírók nyugdíjazásával kapcsolatos soron kívüli eljárása során hozandó esetleges elmarasztaló ítéletével egyídejuleg, kiderül az ügyvédi kamara jogveszto határido utáni megalakulása, a bírósági nyilvántartásba történo bejegyzés elmaradása miatti semmiség és a társadalom szembesül több tíz millió földhivatali, cégbírósági, polgári és büntetoeljárás, banki hitel ügy semmiségével. A társadalom majd hangosan fogja követelni a felelosségre vonást. Akkor a bírók, bírósági vezetok ellen indítandó tömeges büntetoügyekkel egyidejüleg Gyurcsány és Bajnai is felelni fog a tudomására jutott jogellenességek kapcsán kifejtett, felhívás ellenére történo szándékos mulasztása/hivatali visszaélése miatt, mivel tudomásuk volt a jogellenességekrol.
divers | 2012. július 30. | 18:55:26
h_matyas1443 | 2012. július 30. | 15:35:13
Ütos egy csapat lehettek.
A vezér számít rátok 2014-ben is!
h_matyas1443 | 2012. július 30. | 15:35:13
"Úgy tudjuk, az elbukott ügy miatt Orbán Viktor miniszterelnök is neheztel Budaira, .."
Az csak hagyján, de ezért én is neheztelek, az egész családommal együtt.
valodi | 2012. július 30. | 13:12:08
A botrányosan visszavont elso borsodi földpályázatnál csúfosan leszerepelt Budai is, meg Fazekas is. A helyi emberek nagyon jól tudják, hogy mindketten úgy hazudnak, mint a vízfolyás. Még mindig fent van a MAGOSZ honlapján (http://gazdakorok.hu/?p=2338) :
"...a terület vagyonkezeloje, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság példás gyorsasággal elkészítette a haszonbérleti pályázati kiírást. Egyeztettek a térség önkormányzataival, szakmai szervezeteivel és gazdálkodóival.
A ... pályázatokat október 3-ig lehet benyújtani a nemzeti parkhoz. Az elbírálást követoen az eredményt október 25-én hirdetik ki, ezt követoen folyamatosan kötik meg a szerzodéseket.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a terület meghirdetésekor a kormány birtokpolitikai koncepciójának megfeleloen elonyben részesíti a kis- és közepes vállalkozásokat, az induló gazdákat, az állattartókat."
A beadás napjának éjjelén vonták vissza az elso pályázatot, miután aznap délben kirúgták azt az igazgatót, aki mindezt megszervezte! Budai eloször tajtékozva szidta Tállai Andrást, most meg ugye már Ángyán lett a bunbak.
zollee56 | 2012. július 30. | 13:01:28
"A tökéletes katona", hm..., még más is eszembe jutott:
Pld.:
Az Emlékmás
A Hatodik nap
A Sziget
és folytathatnám.
Csak az a gyep, az a szép zöld gyep... csak az lenne...
Ez utóbbit mindig elfelejtjük.
Tom Taylor | 2012. július 30. | 12:27:30
Budai egy erkölcstelen, aljas féreg.
wizes4 | 2012. július 30. | 11:41:47
Dönöru életpálya!
Egy igazi seggnyaló felemelkedése, tündöklése és bukdácsolása.
A 200 milliós halottakkal üzletelo vircsaftja mikor számolódik el?
elorand | 2012. július 30. | 10:42:56
es a filozofusok meghurcolasa? Bukott pribek.
Kibic | 2012. július 30. | 10:36:58
Igazi, az artatlansag velelmet nem ismero, rosszindulatu magyaros aparatcsik. Viseli a fluoreszkalo "lathatosagi mellenyet" mint a BKV-ellenor, a kozteruletfelugyelo, parkolasi ellenor, NAV-ellenor es a bosszuvágy a motorja.
értelmetlenségi | 2012. július 30. | 10:09:42
Nem történt semmi rendkívüli. Orbán profihoz illoen leveszi a lejárt lemezt, és majd újat tesz fel a közönségnek. Ez az elszámoltatásnak nevezett bohócmutatvány jól jött a választáskor, majd azután annak elleplezésére, hogy a Fidesznek nincs épkézláb programja. Most már viszont a közönség nem kíváncsi erre a mutatványra, sot, kifejezetten unja, a cirkusz igazgatója tehát levette a musorról. Ennyi történt, semmi más.
Ellen Szél | 2012. július 30. | 09:32:23
Bocs de nem fért ki, itt a folytatás:
De ha sikerült volna (amire semmi esély) olyan ítéletet hozatni, mely hosszúidore kikapcsolja a forgalomból, eltünteti a médiából a Gonoszt, mivel ijesztgette volna egy orbánhívo rosszalkodó gyermekét, vagy riasztotta volna el a NER elotti idoket lassan belepo megszépíto feledés miatt Orbán ellen szavazni kész tömegeket a demokratikus oldal felé fordulástól?
Budai elszámoltatási feladatát _x0096_ hatalomtechnikailag- kiválóan végezte. Az ország lakosságának dönto többsége számára (liberális, és baloldalon is) Gyurcsány elfogadhatatlan, nem politikája miatt (mert lássuk be csak az orbánihoz képest ért valamicskét), hanem annak a karaktergyilkosságnak eredményeként melyet a Fidesz, és benne Budai Gyula végzett.
Meg lennék lepetve, ha csak ennyi fért volna ki a Fidesz-gépezetbol!
Azt hiszem fognak találni (kreálni) újabb Gyurcsány-ügyet, hozzá találnak újabb Budai Gyulát is.
Falatka | 2012. július 30. | 09:31:51
Tökéletes keretlegény vagy kápó lett volna belole 44-ben. Egy Csatáry "irányítása" alatt.....Pfuj
Ellen Szél | 2012. július 30. | 09:29:40
_x0084_..hiszen az ügyet Budai vitte a sajtó elé. Az általa személyesen felvetett és a 2010-es választások eredményét jelentosen befolyásoló médiaakcióvá emelt._x0094_
No komácskáim, ez a lényeg!
Ha valaki azt hitte, Orbán (környezete) azt szeretné, hogy Gyurcsány _x0096_bármelyik- ügyében jogeros ítélet szülessen, semmit nem ért az egészbol:
Igaz az ügyészség orbánhu vezetés alatt, a bíróság feje Orbánné barátosnéja, az osfideszes Szájer felesége, de még így sem lehet olyan ítéletet hozatni velük, ahol a legelvetemültebb gonosztevoknek kijáró, legsúlyosabb börtön, és a közéletbol való, örökös számuzetés legyen osztályrésze. Márpedig, néhányhónap felfüggesztett, vagy 1-2 milliós pénzbüntetés nem érné el a célt, mert ez a piti bunözoknek dukál. A médiában viszont sikerült olyan patásördögnek felfestetni Fletót, hogy Belzebub hozzá képest nyoszolyólányka csupán.
Nemcsak kitették a képernyore, és az általuk birtokolt köz és kereskedelmi média minden felületére, az utálatos képét, de sikeresen beleégették az emberek (nemcsak az zemberek) agyába, hogy ennél a tolvajnál, beteges hazudozónál, szemkilövetonél, hazaárulónál, komcsinál sötétebb gonoszt még nem hordott a hátán a Kárpátmedence. Ehhez képest az elérheto ítélet bagatell, kész égés lett volna.
De ha sikerült volna (amire semmi esély) olyan ítéletet hozatni, mely hosszúidore kikapcsolja a forgalomból, eltünteti a médiából a Gonoszt, mivel ijesztgette volna egy orbánhívo rosszalkodó gyermekét, vagy riasztotta volna el a NER elotti i
zollee56 | 2012. július 30. | 09:17:05
Én csak Weiner elvtársra várok, nem VASEDÉNY?
drás | 2012. július 30. | 08:54:07
Tökéletes!
PS: Mégis megkérdezem újra: ki vágta lokális köcsög haját, azt a "láger szasszoont?"
romacsávó | 2012. július 30. | 08:54:36
"Ez még akkor is igaz, ha a konkrét eljárás nem is az o, hanem Schiffer András LMP-s politikus följelentése nyomán indult,"
Ne hazudj!
Schiffer kötelezo adatszolgáltatás elmaradása miatt tett följelentést, abban az ügyben egyáltalán nem is indult eljárás.
drás | 2012. július 30. | 08:54:07
Tisztelt Kommentelok!
dr. Budai et. pontosan tudja- állítólag jogvégzett emberfo-, hogy amit ellene fel lehet hozni, az bizony nem kevesebb, mint a Btk. XV. Fejezete VI. Címében szereplo hamis vád (Btk. 233-236. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), a hamis tanúzás (Btk. 238-241. §), a hamis tanúzásra felhívás(Btk. 242. §), a hatósági eljárás akadályozása (Btk. 242/A. §), a hatóság eljárásának megzavarása (Btk. 242/B. §), a mento körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), a hivatalos személy eljárása során elkövetett bunpártolás [Btk. 244. § (3) bek. b) pont]...
Asszem, semmit se' felejtettem ki. Nomármostan: ezeket az Állam büntetojogi igényét képviselo Független Ügyészségnek, bizony HIVATALBÓL kell üldöznie.
UI: Hol is van ez az üldözés? Én, mint ha hiányolnám.
UI2: Jahh! Hogy a Fityeszes Kölköknek is van ilyen diplomájuk? Istenkém, biztosan baleset.
Maradok Tisztelettel: von Kapiten
kolozsi | 2012. július 30. | 08:40:41
Lehet azért küldték el a pixisbe, mert nem volt hajlandó a fideszes oligarchák ügyeit vizsgálni?
zollee56 | 2012. július 30. | 08:34:47
Mit is akarhatnánk ezek után Dr. Budaitól?
Azért van néhány dolog:
1. A Katonai Ügyészség égisze alatt szerzett szolgálati lakását fizesse ki 100%-os forgalmi értéken!
2. Csókoljon kezet (féltérdre ereszkedve) Fletónak, ezév augusztus 20-án, a zászlófelvonás alatt!
3.Írja le 1000-szer/fo a megsértett filozófusaink nevét helyesen a Magyar Nemzetben, vezércikkben!
4.Nyilvánosan ismerje el, hogy Ángyánnak igaza van!
5.Egyébként pedig monnyon le!
Még egy: adja le az összes proxy, és egyéb belépokártyáját, és adja már meg a fodrásza nevét (csak a "láger szasszoon" miatt)!
hunvezér1 | 2012. július 30. | 08:11:54
Kis pincsikutyaként loholt, hogy mindent és mindenkit börtönbe juttasson az elmúlt 8 év szereploi közül.Most rohadt nagy csöndben távozik, anélkül, hogy a számtalan jelentgetésének jelentos eredménye lett volna. Igazi Orbán seggnyaló. Nem lennék meglepve, ha azok akiket megvádolt eredménytelenul összefognának és egy kiadós pert akasztanának a nyakába, hogy élete hátralevo részében ne tudjon még egyszer se labdába rugni.
bozsós | 2012. július 30. | 08:03:56
Káder nem vész el, csak átalakul.
HIRDETÉS
A politika fosodrába a 2005-ös budapesti gazdademonstráció egyik szervezojeként került be
Fotó: Reviczky Zsolt
Ez még akkor is igaz, ha a konkrét eljárás nem is az o, hanem Schiffer András LMP-s politikus följelentése nyomán indult, hiszen az ügyet Budai vitte a sajtó elé. Az általa személyesen felvetett és a 2010-es választások eredményét jelentosen befolyásoló médiaakcióvá emelt, Joav Blum által tervezett kaszinóberuházáshoz kapcsolódó földcserék kapcsán a hatóság nem látta bizonyítottnak azt, hogy a korábbi miniszterelnök valóban hivatali visszaélést követett volna el _x0096_ a kormánybiztos elso számú feladata ezzel ködbe veszett.
Úgy tudjuk, az elbukott ügy miatt Orbán Viktor miniszterelnök is neheztel Budaira, akit viszont ennek ellenére alighanem megtart földmuvelésügyi államtitkári tisztségében, legalábbis januárig. Akkortól ugyanis, információink szerint, _x0084_átszervezés értéku_x0094_ változások lehetnek a tárcánál. A tervezett változtatások lényege szerint hatékonyabbá és összefogottabbá válhatna a fejlesztési és egyéb támogatási pályázatok kezelése, ehhez viszont _x0084_megbízhatóbb és kiszámíthatóbb hivatali munkát végzo_x0094_ apparátusra volna szükség.
Az állami földbérletek ügyében folytatott agrárminisztériumi kommunikációs stratégiával kapcsolatban is nagyon súlyos ellenérzésekkel kell szembenéznie a kormányzatnak. Információink szerint Orbánt személyesen is nagyon kellemetlenül érintette az Ángyán-féle _x0084_oligarcházós_x0094_ nyilatkozatnak a szaktárcán, illetve a földalapon belüli kezeletlensége, illetve az arra adott válaszának kedvezotlen fogadtatása. (Mint lapunkban is megírtuk, a kormányfo az ügyben elhangzott parlamenti felszólalásában arra utalt, hogy oligarcha az, aki politikában, illetve ahhoz kapcsolódó érdekeltségei révén akar gazdasági hatalomhoz jutni _x0096_ az állami földbérletek jelentos ügyében pedig éppen ez a tendencia mutatkozott meg.)
HIRDETÉS
Pedig Budai kétségkívül a magyar közigazgatás egyik legmunkabíróbb tagja. Jelenleg még általános elszámoltatási kormánybiztos, államtitkár a vidékfejlesztési tárcánál, országgyulési képviselo és a gazdakörök szövetségi igazgatója. Budai Gyula 1963. április 2-án született Békéscsabán. 1987-ben kapott jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd a Budapesti Katonai Ügyészségen ügyészként dolgozott.
A katonai ügyészséget azért hagyta ott, mert jött egy utasítás a Kovács Tamás korábbi legfobb ügyész vezetésével muködo katonai foügyészségtol, amellyel nem értett egyet, és azt nem volt hajlandó végrehajtani. 1994 szeptemberétol ügyvéd az általa vezetett ügyvédi irodában. 1998-tól kezdett el politizálni, miután _x0096_ saját korábbi nyilatkozata szerint _x0096_ egykori fideszes évfolyamtársai focizni hívták a parlamenti csapatba.
Elszámoltatási kormányzatbiztosként voltak sikerei és kudarcai is
Fotó: Reviczky Zsolt Kezdetben jogi szakértoi feladatokat látott el a Fidesz _x0096_ Magyar Polgári Szövetség mellett. 2002 és 2006 között a Fidesz-frakció melletti szakértoként több országgyulési vizsgálóbizottság munkájában vett részt. 2004-tol a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) jogi képviseletét ellátva bekapcsolódott az érdekképviseleti szerv munkájába. A politika fosodrába a 2005-ös februári_x0096_márciusi budapesti gazdademonstráció egyik szervezojeként került be. Akkor részt vett a költségvetési pénzek késése miatti tüntetéseket szervezo bizottság munkájában és jogi szakértoként a kormánnyal folytatott tárgyalásokon. 2006. május 28-a óta a Magosz szövetségi igazgatója.
2010 áprilisában a Fidesz_x0096_KDNP jelöltjeként a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagykállóban egyéni országgyulési képviseloi mandátumot szerzett. 2010. június 11-tol miniszterelnöki megbízottként az állami földek _x0084_jogellenes elherdálásának_x0094_ vizsgálatával foglalkozik, de e mellé _x0096_ Papcsák Ferenc zuglói polgármesterré választása után _x0096_ megkapta az elszámoltatási kormánybiztos feladatkörét is. Ez utóbbihoz tartozik többek között a sukorói földek ügye is, amelyre Schiffer feljelentését megelozoen o hívta fel elsoként a figyelmet. A vizsgálói posztját is megtartva idén az év elejétol o lett a vidékfejlesztési tárca politikai államtitkára _x0096_ a sokat támadott állami földpályázatok miatt lemondó elodje, Ángyán József helyén.
Jelenlegi szakmai kritikusai leginkább nem is személyét, hanem az államtitkári kinevezését tartják elfogadhatatlannak. Pontosabban azt az eljárást, hogy egy _x0096_ bár a vágyaiba mindinkább bezárt, de legalább az agrárvilág alapveto szakmai összefüggéseit ismero _x0096_ tudós (Ángyán József) helyébe ot ültették. Azt ugyanakkor kritikusai is elismerik, hogy hivatalnokként következetesen halad elore a feladatok végrehajtásában, titkárságát feszesen vezeti, a kiadott feladatokat pedig számon kéri. Egyik korábban vele dolgozó munkatársa szerint ugyanakkor nehezen viseli a kudarcot, különösen ha az a tevékenységével kapcsolatos.
Sikerek, kudarcok
Ami pedig elszámoltatási munkáját illeti, az szintén nem megy zökkenomentesen. Egyik korábbi interjújában (Index.hu, 2010. november 18.) úgy fogalmazott, hogy _x0084_részleges sikereket egyébként már elkönyvelhettünk: az Omninvest visszaadott két és fél milliárdot a költségvetésnek, ez felér egy beismero vallomással_x0094_. Az is tény, hogy a hosszú évek óta húzódó Bükki Nemzeti Park olcsón bérelt földjeit sikerült visszaszerezniük, és az is biztos, Budai kemény fellépése miatt Joav Blum izraeli befekteto nem jön Magyarországra többé.
Ezt a mai jobboldalon nagyon komoly sikernek tartják. Csakhogy kudarc is akad boven. Budait idonként azon kapják, hogy súlyos ügyekben _x0096_ legyünk finomak _x0096_ nem fogalmaz elég pontosan. Személyiségi jogi pert veszített a volt bábolnai polgármesterrel, majd Tátrai Miklós korábbi vagyonkezeloi vezérigazgatóval szemben, mert bizonyos földügyletekben a bíróság szerint jogerosen kimondva valótlanságokat állított. Nagyon kínos esete volt, amikor a Malév privatizációs vizsgálatával kapcsolatban egy sajtótájékoztatón olyan papírt lobogtatott, amire nem az volt írva, amit o mondott.
Az sem lehetett számára kellemes fejlemény, amikor kiderült, hogy buncselekmény hiányában a rendorség megszüntette az összes, az úgynevezett _x0084_filozófusüggyel_x0094_ kapcsolatban folyó, gazdasági jellegu nyomozást. A történet különösen azért volt kellemetlen, mert itt nem politikusok, hanem nemzetközi híru tudósok ellen indítottak mind a sajtóban, mind a kormánybiztosi íróasztalról megalázó, s mint kiderült, teljesen értelmetlen, ám nagy port felvero támadást.
Volt olyan ügy is, amelybol a személye sem maradt ki. Amikor 2010-ben vizsgálatai révén egyes honvédelmi vezetokrol kiderült, hogy a _x0084_korabeli gyakorlatnak megfeleloen_x0094_ olcsón jutottak nagy értéku állami lakásokhoz, a sajtóhoz az is eljutott, hogy maga a csosz (Budai Gyula katonai ügyész) is szakajtott errol az almafáról. Az kétségtelen, hogy egy kisebb lakótelepi lakás nem mérheto egy budai villához, de az is, hogy Budai tényszeruen élt a munkahelyébol fakadó elonnyel.
Az igazi mélyütést mégis a Sukoró-ügyben hozott ügyészségi döntés jelentette, ami alapján immár valószínutlen, hogy a nagy nehezen összegyult adatok miatt akár Gyurcsány Ferencet, akár Bajnai Gordont vagy esetleg a vádlottak között _x0084_ragadt_x0094_ Tátrai Miklóst börtönbe viszik a közeljövoben.
A politikus
Egyik informátorunk olyan meglepo felvetést tett, hogy Budai Gyula igazából nem is tekintheto politikusnak. Az ügyész-katona rögzült fegyelmezettségébol és a szinte intézményesített karrierépítési kényszerbol fakadó konokság, a megkapott parancs végrehajtásának kényszere jellemzi. Sikerült beszélnünk egyik évfolyamtársával, aki bizonyos késobbi hivatali ügyekben közvetlen munkakapcsolatba került vele. Ahogy fogalmazott, Budai lett volna az utolsó, akirol az évfolyamban feltételezte volna, hogy politikus lesz.
Hogy hogyan is lett az, arról maga így nyilatkozott a már említett Index.hu-cikkben: _x0084_Jakab István elnök felkérésére kezdtem a Magosznál jogi szakértoként dolgozni. A 2005-ös nagy, budapesti gazdatüntetésen kerültem elotérbe a kormánnyal folytatott tárgyalásokon. Tartottam a kapcsolatot a rendorséggel és a különbözo minisztériumokkal. 2006-ban a munkám eredményeként választottak meg szövetségi igazgatónak. Jogi, szervezeti feladataim vannak. 2008-ban Orbán Viktor Nagykálló és térségének választókerületi elnökének nevezett ki. Ennyi a politikai eloéletem._x0094_
Az új feladat
Csakhogy ezt a gyors, szinte eloélet nélküli politikai karriert a Magosznál sokan nem nézik már jó szemmel. Személyes és politikai ígéretekkel kapcsolatos kritikákat egyaránt megfogalmaztak lapunknak. Amikor a Fidesszel a Magosz választási szövetséget kötött, nyilván lehetett tudni, hogy a Sukoró-ügyben keményen nyomuló és a hozzá kapcsolódó, jól szervezett médiatálalásban is élen haladó Budai egyrészt országgyulési képviselo lesz, másrészt magasabb funkciót is kaphat. Sokan nem értik viszont, hogy például a 2005_x0096_2006-os gazda- és egyéb politikai tüntetésekben kiváló szervezoként fellépo jelenlegi államtitkár miért olyan szakmai posztra került, ahol ezt a képességét kevésbé tudja kamatoztatni.
A politikai ígéretek pedig egyre inkább kezdenek elhamvadni. Fazekas Sándor miniszterhez a Magosznak nem sok köze van. A szervezet eredetileg teljes mértékben támogatta az Ángyán-féle elképzeléseket, hiszen azokat mintha a szövetség tagjaira szabták volna. Bennük volt a nagy bevásárlóközpontok szerepének visszaszorítása, ezzel kontrában a támogatott helyi piacok sokasodása, a kényszeru szállítás költségeinek csökkentése, a munkahelyeket teremto extenzív gazdálkodás erosítése, és hát persze annak a földnek újraosztása, amelyre jelenleg hektáronként csaknem 60 000 forintos európai uniós támogatás jár.
A multik szerepe ezzel szemben nemhogy csökkent volna, de kismértékben erosödött, mivel a beígért kemény importkorlátozó rendelkezések elmaradtak, másrészt ami született, az lényegében hatástalan marad. A kisgazdálkodások száma stagnál, ami pedig földügyekben történt, az már több mint kellemetlen. Budai fo feladata _x0096_ a gazdakörös vezetoi körökbol származó információink szerint _x0096_ a politikai célú elszámoltatás volt, a kormánybiztosság azonban augusztus végével megszunik. Államtitkárként egy újfajta nemzeti vagyonfelosztás megteremtését várják el tole. _x0096_ Budai teszi a dolgát, intézkedik, ellenoriz, végrehajt, _x0084_eljárási ügyeket intéz_x0094_ _x0096_ fogalmazott egyik, korábban magas beosztásban dolgozó informátorunk. Hozzátette: a jelenlegi államtitkár az orbáni személyzeti politika kvintesszenciája. Kudarcaival tele a padlás, de tovább szolgál és véd.
http://nol.hu/belfold/20120730-a_tokeletes_katona | Belföld: A tökéletes katona: Budai államtitkárként tovább szolgál és véd | Az „elmúlt nyolc év” ügyeinek kivizsgálásával megbízott, de augusztus végével e posztjáról távozó kormánybiztos, Budai Gyula számára alighanem a legsúlyosabb karrierkudarcot jelentette a Központi Nyomozó Főügyészség döntése, amellyel Gyurcsány Ferenc ellen az úgynevezett Sukoró-ügyben megszüntették az eljárást. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20120730-a_tokeletes_katona-1321961 | 2012-07-30 13:59:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A bukott demokrata elnökjelölt beszédében elismerte az eredményt, de kiemelte, hogy továbbra is küzdeni fog az egyenlőségért és igazságért, amelyek kampánya alapelvei voltak.
Harris a kampány nehézségeiről beszélt.
A választásnak az eredménye nem az, amit szerettünk volna. Közösséget, koalíciókat építettünk, összehoztuk az embereket az élet minden területéről.
Trump 2016-os első elnöki győzelme után a demokrata elnökjelölt Hillary Clinton vereséget beismerő beszédében pedig azt mondta:
Emberek millióit hoztuk össze az ország minden szegletéből. Hiszünk abban, hogy az amerikai álom mindannyiunk számára elég nagy.
Harris ezután a fiatalokat szólította meg kevés lelkesedéssel:
Nem baj, ha szomorúak és csalódottak vagytok, de tudnotok kell, hogy minden rendben lesz.
Harris szerint néha a küzdelem eltart egy ideig, de ez nem azt jelenti, hogy nem nyernek. Ugyanezt Hillary Clinton 2016-ban így fogalmazta meg:
Kérlek, soha ne adjátok fel a hitet, hogy az igazatokért megéri küzdeni.
Úgy tűnik, a kampány végére Kamala Harrisnek nem csupán a lelkesedése, hanem az önálló gondolatai is elfogytak.
Borítókép: Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke, a demokrata párti elnökjelölt 2024. november 6-án integet támogatóinak a washingtoni Howard Egyetemen mondott beszéde végén ( | Kamala Harris Hillary Clintont plagizálta | Az amerikai elnökválasztás vesztese, Kamala Harris a választások után a Howard Egyetemen mondott beszédet Washington D. C.-ben, ahol formálisan bejelentette vereségét Donald Trumppal szemben. A beszédet elemezve kiderül, hogy gyanúsan egyezik Hillary Clinton 2016-os veresége után mondott beszédével. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/kamala-harris-hillary-clintont-plagizalta | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A sportvezető közölte: annak ellenére döntött így, hogy szerinte 2012-ben jogszerűen vette fel a vissza nem térítendő támogatást, hiszen ez a lehetőség akkor minden köztisztviselőt megilletett.
Hozzátette, nem tett mást, csak élt a lehetőséggel, és ennek megfelelően hozta meg a döntést a szervezet elnöksége is.
Gömöri szerint az üggyel kapcsolatban durva politikai támadások érték a Magyar Paralimpiai Bizottságot, miközben a szervezet politikamentesen kívánja folytatni a tevékenységét. Az ügy kipattanását követően az MSZP és a Jobbik is lemondásra szólította fel a bizottság teljes elnökségét, Gömöri Zsoltot és Deutsch Tamást is.
Az elnök állítja, azért döntött az összeg visszafizetése mellett, hogy a bizottság az érdemi munkára tudjon koncentrálni, egyben reményét fejezte ki, hogy az MPB iránti érdeklődés akkor is ilyen erőteljes marad, amikor az eredményekről lehet beszámolni.
Arra azonban nem reagált Gömöri, hogy egy lap szerint a 2012-es paralimpiai sikerek után 17 milliós prémiumot kapott, ráadásul elnöki és sportszakmai igazgatói tisztéért is tisztes fizetés jár neki.
A sportolóknak sem tetszett
Ugyanakkor döntésben a „politikai támadások” mellett szinte biztosan szerepet játszott a média nyomása, ahogy több sportoló és támogató is rosszul fogadta a hírt. Az Origo által elért három parasportoló egyaránt megütközött a híren, és „etikátlannak” nevezte az MPB-nél történt eljárást, bár annak jogszerűségét nem vonták kétségbe.
„Pálcát törni senki fölött nem szeretnék, a sportolóknak is igyekeznek egyéb módon segíteni, edzőtáborokkal, eszközökkel, táplálékkiegészítőkkel – mondta az egyikük. – Sok ilyen is van, nem látunk a színfalak mögé.”
Négy munkatárs hitelét rendezték
"Négy szövetségi munkatárs hitelét rendezte az MPB" – mondta még a múlt héten Gömöri. "Mégpedig azért, mert ketten közülük teljesen kilátástalan élethelyzetbe kerültek. Az előző évet 19 milliós pluszban zárta az MPB, és ebből az illetékesek jóváhagyásával 9 milliót el tudtak különíteni a törlesztésekre.”
Gömöri kitérő választ adott arra, hogy a munkatársai is visszafizették-e a támogatást. Csupán annyit mondott, hogy az elnökség tagjainak nem munkáltatója a Magyar Paralimpiai Bizottság.
Mivel a szervezet a támogatásokat konkrét célokra kapja, és – az egyik parasportoló szavaival – „elég komoly ellenőrzés alatt áll, több irányból is”, vélhetően szponzori pénzeket használhattak adósmentésre. „Az megint erkölcsi kérdés, hogy egy támogató mit ért működési költség alatt” – jegyezte meg egy másik, olimpiát is megjárt sportoló.
Óvatosan fogalmaznak
Az Origo még hétfőn elért több szponzort is, akik közül többen érezhetően nem örültek a múlt heti hírnek, ugyanakkor nem akartak elhamarkodott kijelentéseket tenni. Az egyik támogató, amelyik nem célzottan adja a pénzt, a Hotel Eger Park, melynek igazgatója, Harmati Péter e-mailben közölte az Origóval: „Az általunk adott támogatás szabadon felhasználható, semmilyen kikötést nem tettünk. Mi az üggyel nem kívánunk foglalkozni, a támogatást továbbra is biztosítjuk a Bizottság részére.”
Az arany fokozatú támogató, a Tesco közölte, hogy „célzottan a Magyar Ülőröplabda Bajnokság, és az abban résztvevő csapatokat támogatjuk. Emellett közvetlenül a sportolókat, ösztöndíj formájában; az ösztöndíj célja az olimpia felkészülés támogatása." A cég sajtóosztálya hozzátette: „a Magyar Paralimpiai Bizottság olimpiával összefüggő támogatásáról az éves tervezési folyamatnak megfelelően később dönt".
Az Allianz éppen 2012 óta segíti az MPB-t, „támogatja a paralimpikonokat a felkészülésben, hozzájárul a sztereotípiák csökkentéséhez, bátorít és esélyegyenlőséget teremt”. Gömöri ügyével kapcsolatban megjegyezték: „A tiszta, etikus együttműködés nagyon fontos számunkra, ezért a szóban forgó helyzetet az Allianz Hungária és a müncheni anyavállalat, az Allianz SE is elemzi, és amennyiben indokolt, megtesszük a szükséges lépéseket.”
Vizsgálják a mexikói utat is
Bernau Péter, a Bizottság sajtófőnöke ismételten kiállt az eljárás törvényessége mellett, amelyet a közgyűlés is jóváhagyott. Az Origónak elmondta, hogy a botrányon "ismerve a sajtó működését nem lepődtem meg, bár annyiból igen, hogy itt nincs ügy".
Bernau hozzátette, hogy "egy munkatárs szivárogtatott ki dokumentumokat a sajtónak", a kilétét pedig a felügylelő bizottság vizsgálja, de a várható szankcióról nem tudott mondani semmit.
Az fb a mexikói utat is vizsgálja, ugyanis a hazai rendezésű erőemelő-Eb-t előkészítendő a Bizottság három munkatársa Mexikóban járt. Az útról készült részletes beszámoló megtalálható a Bizottság honlapján, "fillérre lebontva mindent, tételesen".
Az utat azonban teljes egészében a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság finanszírozta, mivel a szabályai előírják, hogy egy világverseny rendezése előtt a helyszínen kell szemléznie egy azt megelőző világversenyt. | Visszafizette a milliókat a paralimpikonok elnöke | Visszafizette a devizahitele végtörlesztésére felvett hárommillió forintos támogatást a Magyar Paralimpiai Bizottságnak a testület elnöke, Gömöri Zsolt. | null | 1 | https://www.origo.hu/sport/2015/05/visszafizette-a-milliokat-a-paralimpikonok-elnoke | 2015-05-12 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Április elsejére halasztották Gyárfás Tamás és Portik Tamás jövő keddre kitűzött másodfokú nyilvános ülését a Fenyő-gyilkosság ügyében, mert jelenleg nincs olyan ügyvéd, aki elvállalná Portik védelmét - tudta meg a 24.hu. Értesüléseink szerint három ügyvédet is kirendeltek Portik védelmére, ám mind a hárman a felmentésüket kérték.
Csiha Gábor, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt mondta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla november helyett jövő év április elsejére tűzte ki a nyilvános ülést az ügyben. Hozzátette, ennek az az oka, hogy jelen idő szerint nincs olyan ügyvéd, aki ellátná Portik Tamás védelmét.
Az elsőfokú ítélet szerint Gyárfásnak elmérgesedett a viszonya Fenyő Jánossal, ezért elhatározta, hogy megöleti. Ennek érdekében megállapodott Portikkal, akinek a felbujtására egy szlovák állampolgárságú férfi Budapesten, 1998. február 11-én lelőtte a gépkocsijában várakozó, milliárdos médiavállalkozót.
A Fővárosi Törvényszék Gyárfást bűnösnek mondta ki bűnsegédként, míg a többszörösen büntetett Portikot felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettében. A bíróság a médiavállalkozót 7 év fegyházra, társát pedig életfogytig tartó fegyházra ítélte, azzal, hogy 20 év elteltével bocsátható feltételes szabadlábra.
Az ügyészség Gyárfás felbujtói minőségének megállapításáért, továbbá mindkét terhelttel szemben súlyosabb büntetésért fellebbezett. Portiknál a feltételes szabadlábra bocsátás későbbi időpontban történő megállapítását kérték.
Gyárfás és védője felmentésért, míg Portik és védője felmentésért, illetve a büntetés enyhítéséért fellebbeztek. Az elsőfokú ítélet után az ügyészség indítványozta Gyárfás letartóztatását, de ezt a táblabíróság nem tartotta indokoltnak és bűnügyi felügyeletbe helyezték a volt úszószövetségi elnököt, azzal, hogy nem hagyhatja el Magyarország területét. A szóvivő lapunknak korábban elmondta, hogy a bűncselekmény, amivel Gyárfást vádolják, 10-20 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő és csak enyhítő záradékkal szabhattak ki rá hét év fegyházbüntetést.
A fellebbviteli főügyészség azt szeretné elérni, hogy az enyhítő záradék mellőzésével, legalább a törvényi minimumot elérő szabadságvesztés-büntetést szabjanak ki a vádlottra. Ez legkevesebb tíz év börtönbüntetést jelentene.
Az első nyilvános ülés jövő hét kedden lett volna a Fővárosi Ítélőtáblán, de mivel jelenleg egyetlen ügyvéd sincs, aki elvállalná Portik védelmét, ezért áprilisra tűzték ki a nyilvános üléseket. Portik már az elsőfokú eljárás alatt is módszeresen húzta az időt azzal, hogy folyamatosan váltogatta az ügyvédeit. Hét ügyvédet is elfogyasztott a peres eljárás során, így aztán nem csoda, hogy már senki sem akar együtt dolgozni vele. | Április elsejére halasztották Gyárfásék perét, mert nincs olyan ügyvéd, aki elvállalná Portik védelmét | Három ügyvédet is kirendeltek Portiknak, de mindannyian a felmentésüket kérték. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/12/aprilis-elsejere-halasztottak-gyarfasek-peret-mert-nincs-olyan-ugyved-aki-elvallalna-portik-vedelmet | null | true | null | null | 24.hu |
A médiaértesülések szerint Irakli Kobakhidze miniszterelnök hívta meg magyar kollégáját, és a delegációban részt vesz Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is.
Négyszemközti, majd plenáris tárgyalásokra kerül sor, ezt követően Irakli Kobakhidze és Orbán Viktor közös sajtónyilatkozatot tesz
- ismertetik a programot. | Orbán Viktor Georgiában tárgyal | Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos látogatást tesz Georgiában (Grúzia) október 28-29-én - erősítette meg vasárnap az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a tbiliszi kormány tájékoztatására hivatkozó georgiai sajtóhíreket. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/orban-viktor-georgiaban-targyal | null | true | null | null | BOON |
Menczer Tamás (Fidesz) értékelése szerint bajban vannak a baloldali képviselők, mert "a dollárok gazdái", a tartó- és eltartó tisztek lecserélték őket. Megjelent Magyar Péter, aki "még mélyebbre hajolt Brüsszel előtt", mindent hajlandó végrehajtani, "Manfred Weber a mosolyát jobban szereti az önök mosolyánál" - fogalmazott.
Külön szólt a Momentumról, amelyről azt mondta, akkora mellénnyel jöttek, hogy majdnem át kellett építeni a Parlamentet, hogy beférjenek. Azóta kiderült, a Momentum egy ronda lila lufi, kívül ronda, belül üres, és aztán pedig jött a nagy pukk, kidurrant a lufi, ez fog történni pontosan "a Magyar Péter-alakú lufival" is - mondta.
Elmondta, "az óbaloldaltól kezdve a diszkóliberálisig" bezárólag mindegyik támadja a nemzeti konzultációt, mert nem akarják, hogy a magyar emberek elmondják a véleményüket, ők azt akarják, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk és nélkülünk. | Menczer: hol vagy, Momentum? | Menczer Tamás (Fidesz) értékelése szerint bajban vannak a baloldali képviselők, mert „a dollárok gazdái”, a tartó- és eltartó tisztek lecserélték őket. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-momentum-orszaggyules | null | true | null | null | BOON |
Valamennyi magyar parlamenti párt a leghatározottabban tagadta a vádakat, és kivétel nélkül azt állítják, hogy az osztrák választások motiválják az ügy fölmelegítését, hiszen a Strabag-vezér által is fémjelzett Liberális Fórumnak reális esélye van az osztrák parlamentbe jutásra.
Akár így van, akár nem, a Strabag nagy összegű beruházásokban érdekelt Magyarországon. Az osztrák társaság és magyar vállalkozása, a Strabag Zrt. a hazai közlekedési infrastruktúra-fejlesztés szinte minden területén megvetette a lábát. Építési szerződései alapján a Strabag nem lenne a piac legfajsúlyosabb cége. A NIF honlapján kutakodók a társaságénál nagyobb szerződésállományú építőkre is bukkanhatnak. Ám a társaság az úr hazánk két koncessziós autópályáján is. Az M6-os Szekszárd-Bóly és az M60-as Bóly-Pécs összesen mintegy 79 kilométerének építésére és üzemeltetésére szóló tendert a Strabag 266,8 milliárd forintos ajánlatával 2007 végén nyerte meg. Ezt hozzászámolva a cég 170 milliárd forintos építési szerződéseihez, munkája már 436 milliárd forintjába kerül az állami költségvetésnek. A fővárost a déli országhatárral összekötő M5-öst üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. kizárólagos irányítását az osztrák útépítő az idén szerezte meg. Ez a hírek szerint úgy harmincmilliárd forintjába került. Vagyis nem sokkal többe annál a rendelkezésre állási díjnál, amit a magyar költségvetés az M5-ösért még éppen húsz évig évente kifizet a koncessziós társaságnak.
A Profil vádjai a hírbe hozott pártok büdzséjét vizsgálva nehezen igazolhatók vagy cáfolhatók, a magyarországi pártok bevételeinek átláthatóságát ugyanis meglehetősen "puha" szabályok biztosítják. Erre többek közt az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet is fölhívta a figyelmet 2006 nyarán. A vizsgálódásra az adott okot, hogy a választási kampány során a pártok - egyébként nem akkor először - a sokszorosát költötték el a törvényben meghatározott 386 milliónak, és a nyilvánosságra hozott pénzügyi beszámolók alapján ilyen költekezésre sehol nem is volt fedezet.
A rendszer az intézet és az Európai Választási Szakértők Egyesületének hasonló tartalmú elemzése alapján is több ponton lyukas. A pártoknak nevesíteniük kell a kapott támogatást, ha az belföldi jogi, illetve magánszemélyek esetében meghaladja az ötszázezer, külföldieknél a százezer forintot. A jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságtól származó hozzájárulásnál viszont csak akkor kell a nevet is feltüntetni, ha a százezer forintnál több pénz külföldről érkezik, más esetben a pénz az egyéb kategóriába kerül.
Az egyik kiskaput a pártok által létrehozott alapítványok jelenthetik. A pártközeli "civil" szerveződések esetében ugyanis még ilyen szabályok sem léteznek, azok bárkitől elfogadhatnak támogatást, és a pénz forrását sem kell nyilvánosságra hozniuk. Ha pedig az ilyen hozzájárulást saját pártjuknak utalják át, az összeg a beszámolókban szintén csak az egyéb bevételek között jelenik meg.
Amennyiben a Strabag valóban támogatott magyarországi pártokat, azt csak ilyen kerülővel tehette, mert ellenkező esetben az éves pénzügyi beszámolókban a céget nevesíteni kellett volna, ám ennek nyoma sincs. Az efféle hozzájárulás egyébként a hatályos szabályok szerint nem törvénysértő, hiszen a hazai politikai szervezetek külföldi cégtől bármekkora összeget elfogadhatnak. Az egyetlen feltétel, hogy ezt nyilvánosságra kell hozni.
A rendszer azonban másutt is alkalmat ad a visszaélésre. Bár a pártoknak a nem pénzbeli adományokat is könyvelniük kellene, bevett gyakorlatnak tűnik, hogy a természetben adott juttatásokról megfeledkeznek. Igen valószínű, hogy a rendezvényekkel és az utazásokkal kapcsolatos költségeket, illetve a pártok működésével összefüggő más kiadásokat, például a hirdetéseket is részben mások finanszírozzák, ám a politikai szervezetek könyvelésében vélhetően ezek a tételek sem mindig jelennek meg.
A helyzetet jellemzi, hogy a pártok gazdálkodásáról szóló törvény módosítására a kormány által 2006-ban benyújtott tervezetről a parlament érdemben nem is tárgyalt. Ebben szerepelt, hogy a pártalapítványoktól - és a magánszemélyektől - származó, 50 ezer forintot meghaladó összegű juttatásokat az interneten nyilvánosságra kellene hozni. Ugyanakkor az adományozók köréből kizárták volna a jogi személyeket és az önkormányzatokat is - az egyik ellenzéki párt saját beszámolója szerint több fővárosi helyhatóságtól kap némi készpénzt -, ám a tervezet elbukott.
Az osztrák államügyészség egy ügyben nyomozást folytat a Strabag ellen, de ennél többet nem mondhatok - válaszolta az Index kérdésére az államügyészség szóvivője. A hírportál a magyarországi vádhatóságot is megkérdezte. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője csak annyit mondott: egy feljelentés nyomán áprilisban indult eljárás vesztegetés gyanújával egy olyan ügyben, amely érinti a Strabag társaság egyes ügyleteit. Az ügyben egyelőre nincs gyanúsított, jelenleg a tényállás tisztázása folyik. Fazekas Géza a nyomozás érdekeire való tekintettel ennél többet nem kívánt mondani, így arra a kérdésre sem válaszolt, hogy az osztrák Strabag AG vagy az annak tulajdonában lévő Strabag Építő Zrt. ügyében indult-e a vizsgálat.
Strabag-beruházások 2002-2008
Forrás: NIF, Népszabadság-gyűjtés
Beruházás Szerződéses érték(forint) Szerződés időpontja
M7-es Becsehely-Letenye,
M70-es Letenye-Tornyiszentmiklós
48 832 794 117 2003. 01. 06 M0-s autópálya keleti szektor 35 001 382 664 2004. 05. 10 M70-es autóút Tornyiszentmiklós-határátkelő 2 088 520 821 2004. 06. 02 M35-ös Görbeháza-Debrecen 73 560 650 000 2004. 10. 20 Épületbontás 2 150 000 2005. 02. 01 67. számú főút új nyomvonala 2 588 604 943 2006. 05. 18 M35-ös autópálya mérnökségi telep 1 299 150 000 2006. 07. 13 56. számú főút szekszárdi tehermentesítő 340 455 052 2006. 09. 20 84. számú főút körforgalmú csomópont 179 964 545 2006. 09. 28 3. számú főút jelzőlámpás csomópont 62 000 000 2006. 10. 05 Veszprémi körforgalmú csomópont 97 561 178 2006. 10. 13 Vasúti híd alatti útpályasüllyesztés 37 470 000 2006. 11. 14 Csepregi körforgalmú csomópont 96 380 695 2007. 05. 31 6. számú főút útrehabilitáció 400 513 025 2007. 03. 01 6. számú főút út- és hídrehabilitáció 622 978 354 2007. 03. 01 Szajol-Tiszatenyő vonalszakasz átépítése, pályaépítés 3 296 881 046 2007. 09. 04 | Archívum: Strabag-ügy: Kemény pénzek, puha szabályok | Az osztrák Profil című hetilap újra tárgyalja azt a két évvel ezelőtt több fórumon is tagadott - illetve részben cáfolt - vádat, hogy a Strabag építőipari konszern állami megbízásokért cserébe pénzt adott magyarországi pártoknak. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-506449-303082 | 2008-09-10 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Még négy napig lehet jelentkezni. László Pál összeállítása. | 150 millióért puffogtathat valaki Budapest felett | Megint 150 milliót költene az állam az augusztus 20-ai tűzijátékra. Bár minden évben van ilyen, mégis gyorsított tárgyalásos közbeszerzési eljárásban akarják kiválasztani, ki puffogtathat el ennyi pénzt a főváros felett. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/07/07/150-millioert-puffogtathat-valaki-budapest-felett/ | 2014-07-03 15:48:00 | true | null | null | 24.hu |
Kim a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának kibővített ülésén beszélt elnökként.
A kommunista ország hírügynöksége, a KCNA tudósítása szerint az ország vezetője óva intett az önelégültség legenyhébb megnyilvánulásától is és a járvány elleni intézkedések lazításától. Mint mondta,
maximális éberségre van szükség.
A kommunista diktatúra mindeddig nem közölt semmilyen adatot koronavírus-fertőzésről, holott szomszédos Kínával, ahonnan a kórokozó szétterjedt a világban. | Állítják, Észak-Korea diadalt aratott a koronavírus felett | Kim Dzsong Un észak-koreai vezető közölte: országa tökéletesen megakadályozta, hogy a koronavírus bejusson területére. | null | 1 | http://inforadio.hu/hir/bunugyek/hir-411730 | 2011-02-07 19:21:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A pápa tavaly további megbízást adott a bizottságnak: vizsgálnia kell, hogyan követik az egyes országokban az új egyházi törvényt, amely szerint jelenteniük kell az ilyen cselekedeteket és harcolniuk kell a szexuális visszaélések ellen. A római testület megállapításai szerint a katolikus egyház egyes országokban világosan elkötelezte magát e feladatok mellett, mások viszont elmaradtak ezzel és bizonyos esetekben "aggasztó", mennyire nem támogatják az egyház intézményei a visszaélések áldozatait. A jelentés megerősítette, hogy az áldozatoknak joguk van anyagi kártérítésre, javasolta, hogy hatékonyabb fegyelmi rendszabályokat alkalmazzanak a megtévedt papokkal és azokkal szemben, akik leplezték cselekményeiket.
Sean O’Malley bíboros, Palm Beach és Boston korábbi püspöke, azért kapta a bizottság elnöki tisztét, mert már száznál több szex-botrányt tárt fel az amerikai katolikus egyházban. O’Malley most a sajtó előtt elismerte, hogy a szexuális visszaélések "hihetetlen kárt" okoztak az egyház hitelének. Véleménye szerint a jelentés mutatja az utat, amelyen a lelkipásztorok átlátható és felelős szolgálata felé haladnak, de "sok még a tennivaló". "Bármit is teszünk, nem tehetjük maradéktalanul jóvá mindazt, ami történt. Reméljük azonban, hogy ez és a további, az áldozatok segítségével összeállított jelentések tükrözik szilárd elkötelezettségünket amellett, hogy ilyen cselekmények soha többé ne történhessenek meg az egyházban", így az érsek.
Az áldozatokat támogató civil szervezetek képviselői elégedetlenül nyilatkoztak. Szerintük a jelentés nem biztosítja éppen az átláthatóságot, amelyet már régen igényeltek az egyháztól. Az egyik szervezet vezetője szerint "a vatikániak csak nagy mértékben elfogult forrásokból tájékozódnak". Nézete szerint ez a jelentés még jobban elködösíti, hogyan kezeli az egyház a szexuális bűntettekkel kapcsolatos globális válságát. Azt a benyomást akarják kelteni, hogy most megvédik a gyermekeket, holott erről egyáltalán nincs szó. A bírálók szerint az eddig bevezetett törvények nem elegendőek, zéró toleranciát kell tanúsítani az érintett papokkal és azokkal szemben is, akik leplezték tetteiket. A bizottságot egyébként megalakítása óta sokat bírálják, kétségbe vonva mandátumát, képességeit és anyagi forrásait. A testület több ismert tagja tiltakozásból kilépett a testületből, köztük két olyan is, akik papok áldozatai voltak. A tiltakozók között volt Hans Zollner német jezsuita, az egyházi szexuális visszaélések jeles kutatója.
O’Malley elismerte, még csak az út elején vannak ahhoz, hogy egységes rendszabályokat hozzanak, de meggyőződése szerint a változás megkezdődött - még akkor is, ha az gyakran kemény küzdelmet jelent. A pápai bizottság ajánlásai között szerepel, hogy azokat a papokat, akiket bűncselekményen, vagy azok elfedésén értek, távolítsák el, hiszen további károkat okoznak és javasolt nyilvános bocsánatkéréseket is. A tervezett kártérítésekről majd jövőre kívánnak részletes tájékoztatást adni. A hiányosságokat azzal indokolták, hogy az idő és az erőforrások korlátozták a munkát, akárcsak az, hogy bizonyos országokban nem találtak megfelelő, megbízható statisztikákat arról, hány gyereket bántalmaztak. A bizottság csalódásának adott kifejezést, amiért munkája nem talál egységes támogatásra. Így például Mexikó 98 katolikus püspöksége közül csak 20 töltötte ki a problémával kapcsolatos kérdőívet és ilyen problémák vannak más országokban is. Voltak országok, amelyek adtak ilyen jelentéseket, egyesek akár évtizedekre visszamenően tárták fel a helyzetet. Éves jelentés csak kevés országból, köztük az Egyesült Államokból érkezik.
Meg kívánják értetni az érintettekkel, mennyire fontos, hogy reagáljanak. Különösen törekedtek a déli félteke országainak vizsgálatára, mert azokról gyakorlatilag semmiféle adatuk nincs. Afrikában például a társadalmi normák, amelyek ilyen helyzetben tagadást és hallgatást jelentenek, gátolják a kivizsgálást. Felhívták a figyelmet arra is, hogy jobban kell figyelni a jövendő lelkipásztorok kiválasztására, pszichológiai vizsgálatnak kell alávetni a papjelölteket. | A Vatikán még mindig ködösít a papok szexuális bűncselekményei körül | Vagy húsz éve, hogy keresztény, főként római katolikus egyházi férfiak kiskorúakkal szembeni szexuális bűncselekményei világszerte a közvélemény figyelmének előterébe kerültek. További tíz évnek kellett eltelnie, amikor Ferenc pápa 2014-ben megalapította a Fiatalkorúak Védelmének Pápai Bizottságát azzal a feladattal, hogy megvédjék a kiskorúakat és a sebezhető felnőtteket egyházi férfiak szexuális támadásaitól. A Vatikán a héten újabb évtized után tette közzé első jelentését e bizottság munkájáról. A jelentés meglehetősen általános, nyitva hagy egy sor kérdést és nem teszi lehetővé, hogy a beszámoló tartalmát függetlenül ellenőrizzék. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/a-vatikan-meg-mindig-kodosit-a-papok-szexualis-buncselekmenyei-korul/530128 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A Tisza Párt elnöke ezúttal a saját munkatársait, az EP-képviselőjelöltjeit szapulja trágár szavak kíséretében. Az egyik felvételen - amelyet egy ismeretlen levélíró juttatott el a Magyar Nemzetnek - azon bosszankodott Magyar Péter, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak. Az illetőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott: "Leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul..." Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak.
A másik felvételrészletben konkrétan Weisz Viktorról beszélt Magyar Péter a volt barátnőjének. A párt EP-képviselőjelöltjéről azt mondta a Tisza Párt elnöke, hogy "totál alkalmatlan politikusnak, de fotósnak jó lenne". Amikor Vogel Evelin megkérdezte a pártelnököt, hogy neki szimpatikus-e Weisz, Magyar úgy felelt: "Egyik se szimpi, olyan tehetségtelen mindegyik." Vogel felvetésére, hogy hozzátehettek volna valamit a kampányhoz, Magyar ingerülten úgy reagált: "De nem tudnak, mert alkalmatlan mindegyik, beszélni sem tud semelyik." | Agyhalottnak hívja kollegáit Magyar Péter (videó) | Újabb felvételen beszél megalázó stílusban kollegáiról, ezúttal az EP-képviselőiről Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/11/agyhalottak-magyar-peter-ep-kepviselo | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Az új közbeszerzési törvény tervezete az LMP szerint átgondolatlan, súlyosan hátráltatja a tisztességes verseny kialakulását, és növeli a korrupciótól gyanús, átláthatatlan eljárások lehetőségét - áll a közleményben. A párt gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője hozzáteszi, hogy a javaslat sutba dobja az elmúlt években kialakult jogértelmezési, bírósági gyakorlat jogbiztonságot teremtő szabályait.
Scheiring Gábor véleménye szerint a tervezet a korábbiakhoz képest "indokolatlanul és feleslegesen tágítja ki" a kivételi körbe tartozó beszerzéseket, amivel megágyaz a „baráti cégek” térnyerésének. "A törvényjavaslat lényegében a mutyizások hivatalos szabályait fekteti le" - jelentette ki a képviselő.
Az LMP azt is kifogásolja, hogy a kormány ígéretei ellenére a javaslat nemcsak hogy nem ad könnyebbséget a kis- és középvállalkozói szektor szereplői számára, de számos intézkedéssel még nehezíti is helyzetüket. Scheiring Gábor szerint a tervezet ezen felül csupán látszatmegoldást kínál a vállalkozói körbetartozások problémájára.
Felhívja a figyelmet arra is, hogy a dokumentum meg sem említi a zöld beruházások, a megújuló energiaforrások felhasználásának előnyben részesítését, ahogy az alkalmassági feltételek között a zöld munkahelyekre, zöld ajánlattevőkre vonatkozó javaslatot sem tesz. Hozzáteszi, hogy a szövegben nem szerepel az a "korábbi, nehezen kiharcolt vívmány sem", hogy a fogyatékkal élő emberek kapcsán a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés szempontját is figyelembe kell venni.
Az LMP nevében nevetségesnek nevezi, hogy "a magát a nemzeti együttműködés kormányaként hirdető kabinet" összesen tíz napot szánt társadalmi egyeztetésre | Belföld: Az LMP szerint a közbeszerzési törvényjavaslat növeli a korrupció veszélyét | Az LMP szerint a Fidesz új közbeszerzési törvényjavaslata súlyosan hátráltatja a tisztességes verseny kialakulását, növeli a korrupció veszélyét, és árt a kis- és középvállalkozói szektornak - írta az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében Scheiring Gábor. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/az_lmp_szerint_a_kozbeszerzesi_torvenyjavaslat_noveli_a_korrupcio_veszelyet-1090201 | 2011-06-02 13:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Navracsics Tibor a Miként lehet Magyarország az évtized végére technológiai értelemben az EU 5 legfejlettebb országainak egyike? című beszélgetésen kiemelte, hogy szerinte nincs értelme egy általános, országos kkv-fejlesztési programnak, mert teljesen más kihívásokkal szembesül egy vállalkozás az ország nyugati és keleti részében.
Továbbá a magyar vállalkozói kultúrában külön kell választani azokat, akik a vállalkozásukból csak a családjukat akarják eltartani, és azokat, akik szeretnének bővülni, terjeszkedni - tette hozzá.
Mivel Magyarország nem túl nagy, "megengedhetnénk magunknak, hogy mindenkinek igényre szabott forrásokat biztosítsunk"
- vélekedett a miniszter.
Navracsics Tibor szerint a fejlettség elsősorban két dolgot jelent: egyrészt az országon belül meglévő fejlettségi szakadék csökkentését, ugyanis minél kisebbek egy társadalmon belül a különbségek, annál több erőforrást tud a versenyképességre fordítani, másrészt azoknak az infrastrukturális fehér foltoknak a megszüntetését, amelyek egybeesnek a magas munkanélküliségi, a rossz elöregedési és elvándorlási mutatókkal.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára egyetértett azzal, hogy
a kkv-kat nem homogén szegmensként kell elképzelni, mivel 900 ezer cégről van szó, mégiscsak csoportosítani kell őket bizonyos szempontok szerint. Véleménye szerint a vállalkozásoknak a legnagyobb segítség a tanácsadás lenne, de a cégek sokszor elzárkóznak ettől.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere azt hangoztatta, ahhoz, hogy Magyarország az évtized végére az EU legfejlettebb országainak egyike lehessen, piacérzékeny oktatásra és kutatás-fejlesztésre van szükség. A városvezető azt is mondta: polgármesterként neki az az érdeke, hogy a városában és annak környékén élők megfelelő munkahelyhez jussanak és jól keressenek. Ehhez versenyképes gazdaságra van szükség, amihez digitalizáció szükséges - jegyezte meg.
Vinnai Balázs, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy az infrastrukturális fejlettség kiemelkedően magas az országban, a kkv-k technológiai fejlettségének tekintetében azonban lemaradás van. Ugyanakkor nem önmagában a technológiai előretörést kell kiaknázni, mert a technológia nem épít üzletet, az csak eszköz, platform, amelyet ha jól alkalmaznak, növekedhet a versenyképesség és a hatékonyság - mondta az elnök. | Navracsics Tibor: Területi aspektust kellene érvényesíteni a kkv-k támogatásában | Területi aspektust kellene érvényesíteni a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatásában - mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Századvég vidékkonferenciáján tartott kerekasztal-beszélgetésen hétfőn Budapesten. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/navracsics-tibor-kkv-tamogatas | null | true | null | null | Origo |
A kegyelmi ügy óta is milliárdos ingatlanokat kap a kormánytól Balog Zoltán püspöksége | A kormány továbbra is partnerként tekint Balog Zoltánra és az általa vezetett egyházkerületre. Ezt jelzi, hogy a HVG információi szerint az exminiszter irányítása alatt álló református egyházkerület a kegyelmi ügy óta csaknem 6 milliárd forint értékben kapott ingatlanokat. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20241010_hvg-ingatlan-balog-zoltan-reformatus-egyhaz-kegyelmi-ugy | 2024-10-10 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
|
A pártelnök-frakcióvezető újságíróknak azt mondta: "ne nyugodjanak meg a fideszes haverok, hogy földhöz jutottak", mert az MSZP 2014 után minden olyan földbérletszerződést felülvizsgál, amely vélelmezhetően politikai nyomásra, a győztes politikai kapcsolatainak eredményeként, "mutyigyanús" körülmények között született, és eljárásokat kezdeményeznek azokkal szemben is, akik ezt az államigazgatásban lehetővé tették. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jogszerű, a meghirdetett céloknak megfelelő pályázatok győzteseinek és az államigazgatásban tisztességesen dolgozóknak semmiféle eljárástól nem kell tartaniuk.
Mesterházy Attila elmondta, az elmúlt időben több ügyben világossá vált, hogy az állami földbérletpályázatok révén nem helyi gazdák jutottak termőföldhöz, hanem a Fideszhez közeli vállalkozások. Szerinte ezzel a földalapkezelő semmibe vette a szakmai szempontokat, ezért azt követelte, hogy a bírálati anyagokat hozzák nyilvánosságra. Figyelemre méltónak nevezte azt, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) hallgat ezekben, a helyi gazdálkodókat sújtó ügyekben, amit azzal hozott összefüggésbe, hogy a szervezet vezetői közül Jakab István a parlament alelnöke, Budai Gyula pedig a vidékfejlesztési tárca államtitkára lett.
Az MTI kérdésére Mesterházy Attila azt mondta: továbbra is úgy ítélik meg, hogy a földbérletpályázatok jogszerűségét önálló parlamenti vizsgálóbizottságnak kellene feltárni, ehhez várják a pártok támogatását.
Az MSZP elnöke az elnökségi ülés másik témáját érintve közölte: elutasítják a német nyugdíjmodell adaptációját, mert az igazságtalan, különbséget tesz az azonos biztosítási jogviszonnyal rendelkező emberek között. Ezért arra szólította fel a kormányt, ne fontolgassa annak bevezetését és kezdjen szakmai egyeztetéseket egy igazságos, hosszú távon fenntartható, finanszírozható és kellően rugalmas nyugdíjrendszer kialakításáról. | "Ne nyugodjanak meg a fideszes haverok, hogy földhöz jutottak" | Ha az MSZP kormányra kerül, felülvizsgálja a botrányt keltő állami földbérletpályázatokat - jelentette ki Mesterházy Attila a szocialisták szerdai elnökségi ülése után. | null | 1 | https://168.hu/penz/ne-nyugodjanak-meg-a-fideszes-haverok-hogy-foldhoz-jutottak-67279 | 2012-05-16 18:34:00 | true | null | null | 168 óra |
Donald Trump két ellenjelöltje, Ron DeSantis és Nikki Haley szerint a jogi eljárások csökkentik a volt elnök esélyeit, írja a Washington Post, mely a húszik elleni amerikai-brit támadást is elemzi. Ukrajna EU-s támogatásával foglalkozik az Economist és a Times. Utóbbi arról is ír, hogy továbbra is fenyegetve érzik magukat balti államok. Niall Ferguson történész szerint egyre gyengülnek Amerika eszközei a nemzetközi helyzet befolyásolására. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Az oroszok lelepleztek pár stiklit Pakson, csak a miheztartás végett | Az oroszok több munkatársukat is visszarendelték Magyarországról, miközben a magyar féllel a projekt körüli kisebb mutyikról osztottak meg információkat. Recseg-ropog a projekt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202142__paks_ii__baljos_jelek__orosz_figyelmezteto_loves__hasadasnak_indult | 2021-10-21 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az ügyben a Jobbik esztergomi alapszervezete tett feljelentést, ezt a főügyészség korábban elutasította, mert nem látta bizonyítottnak az abban megfogalmazott állításokat.
A határozat ellen panaszt nyújtottak be, és a feljelentéshez később újabb dokumentumokat csatoltak, az egyes állításokat konkrét adatokkal igyekeztek alátámasztani, amelyek szerint a vagyonkezelési kötelezettség megszegése miatt a kórházat vagyoni hátrány érte. A panaszt a főügyészség alaposnak találta.
A nyomozást a Komárom-Esztergom megyei rendőr-főkapitányság folytatja le, annak határideje szeptember 18.
A hidlap.hu helyi portállal június végén a Jobbik azt közölte, hogy a kórházvezetés mulasztásai miatt az egészségügyi intézménynek több száz millió forintos vagyoni hátránya származhatott. A párt álláspontja szerint a kórház adósságállománya döntően nem a betegellátás során képződött, adósságnövekedése a gondatlan és szakszerűtlen gazdálkodásra, a gazdálkodási szabályok esetleges megsértésére vezethető vissza. Az adósságállomány 2010 decemberére már meghaladta a 700 millió forintot.
A főügyészség határozatából nem derül ki, hogy a nyomozás a kórház, illetve az esztergomi önkormányzat működésének pontosan mely időszakára vonatkozik. | Nyomoznak az esztergomi önkormányzat ellen | Nyomoznak az esztergomi önkormányzat ellen - A megyei főügyészség megváltoztatta korábbi álláspontját, hűtlen kezelést gyanítanak. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/07/26/nyomoznak_az_esztergomi_onkormanyzat_ellen/ | 2011-07-26 13:14:00 | true | null | null | Index |
"Az Intézet megalapításával egy régóta tartó, szoros együttműködés új szakasza kezdődik el. Intézetünk velem együtt három főből áll, de ambíciózus programot kívánunk végrehajtani. A nemzeti szuverenitásra alapozott európai integráció elvét valljuk, kiállunk a szabadság mellett, elutasítjuk az Európai Egyesült Államok gondolatát és egyetértünk Magyarország Alaptörvényével, amely szerint az európai együttműködés alapja a tagállamok önállósága, amelyben a szuverenitásról a nemzetek nem lemondanak az Unió javára, hanem azt az uniós intézmények által, közösen gyakorolják" - közölte Szájer József a XXI. Század Intézet honlapján.
Szájer új munkájáról azt írta, hogy az bár az alapvető politikai kérdéseket is érinti, szellemi, szakmai, elemző, tanácsadói természetű lesz.
"Nem vagyok már párttag, de magától értetődő természetességgel vállalom harminc éves hivatásos politikusi pályám minden fontos mozzanatát, büszke vagyok arra, hogy alakító módon vehettem részt egy új, szabad és független Magyarország létrehozásában, és hogy hazánk egyik első európai képviselője lehettem."
Az ereszes botrány és a lemondása óta eltelt négy évet szavai szerint szellemi építkezésre használta:
"Hivatásos politikusi létem 2020-ban véget ért, lemondásommal vállaltam a felelősséget és a politika nehéz, embert próbáló harcmezejére nem fogok többé visszatérni."
Politikai álláspontom változatlan - az azonban ma nem több, mint egyetlen magyar hazafi nézete, aki másokat nem képvisel. Ha meggyőzök velük valakit, annak persze örülök. Az elmúlt négy esztendőt szellemi építkezésre használtam, közben egy súlyos betegséggel is meg kellett küzdenem. Megújulva vágok most neki az új feladatoknak. Jövőbeli megnyilvánulásaim szellemi kérdésekre fognak korlátozódni - abba a privátszférám nem tartozik bele. A 2020 decemberi lemondásommal összefüggő, magán-természetű kérdésekről a jövőben sem fogok nyilatkozni, az a jogilag védett magánéletem része, rajtam és közvetlen környezetemen kívül nem tartoznak senkire."
Az említett botránynak most is csak arra a részletére tért ki, hogy a brüsszeli ügyészség akkori közleménye szerint a fideszes képviselő táskájából kábítószer került elő. Szájer már akkor is tagadta a kábítószerfogyasztást, a megtalált extasy tablettákról azt állította, nem az övé. Erről közleményében azt írta: "A politikai hátsó szándékokkal terjesztett állításokkal szemben kábítószert nem fogyasztottam, eljárás ellenem nem indult, kizárólag a Covid-korlátozások megsértése miatt fizettem bírságot a hatóságnak." Emellett arra figyelmeztetett mindenkit, hogy a magánélete és a neve megsértéséért jogi elégtételt vesz.
(Kiemelt kép: Szájer József weboldala) | Szájer József visszatér, Schmidt Mária felkérésére intézetet alapít | Schmidt Mária főigazgató felkérésére a Fidesz volt EP-képviselője megalapítja a Szabad Európa Intézetet. Az ereszes botrány miatt a politikából távozó Szájer új munkájáról azt írta, hogy bár az alapvető politikai kérdéseket is érint, szellemi, szakmai, elemző, tanácsadói természetű lesz. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/szajer-jozsef-visszater-schmidt-maria-felkeresere-intezetet-alapit-147988 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Összesen 208 név szerepel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) friss listáján, amelyben névvel, címmel, adószámmal és a tartozás nagyságával sorolják fel a jelentős összegű adóhiánnyal érintett adózókat. E szerint ez a kör 2014 negyedik negyedében 88,6 milliárd forinttal tartozott, aminek valamivel kevesebb, mint fele volt a megállapított adóhiány összege, a többi pedig a jogkövetkezmény, azaz büntetés és késedelmi kamat. Hasonló számokkal találkoztunk a harmadik negyedéves összesítésben is, míg első negyedév végén ez az összeg 49,2, az első félév végén pedig 65,6 milliárd forintra rúgott. A listán továbbra is sok olyan céget találni, amelyet valamely ismert székhelyszolgáltatóhoz, "cégtemetőhöz" jegyeztek be.
A harmadik negyedévhez hasonlóan ismét egy húsipari cég vezeti a listát. A két helyen is szereplő Tranzit-Húsker Kft. összesen 6,5 milliárd forinttal tartozik, de a top 10-be egy másik hasonló profilú cég is bekerült: a Mind-Hús Kft.-től 3,1 milliárd forintot követel a NAV.
A legnagyobb magánszemély adós a múlt év végén a dunakeszi Árva Ferenc volt, közel egymilliárdos tartozással.
Neves vállalkozók cégei a másik listán
Publikálta a NAV azokat az ismert cégeket, volt politikusokat, vállalkozókat is felsoroló listákat is, amelyeken magánszemélyek és vállalkozók esetében a legalább 10 millió, vállalkozások esetében pedig legalább 100 millió forinttal adósakat gyűjtötték össze. Ezekben a 180 napon keresztül folyamatosan fennálló tartozásokat listázó, negyedévenként frissített felsorolásokban ezúttal is közel négyezer magánszemélyt és vállalkozót, valamint háromezer vállalkozást találtunk a negyedik negyedév végi állapotok szerint. Az érintettek összesített tartozása - hasonlóan a korábbi negyedévekhez - alsó hangon is bőven meghaladja a 300 milliárd forintot, ami a valóságban akár ennek többszöröse is lehet.
Ahogyan a cikkünk első részében említett listában, itt is számos olyan vállalkozás van - ahogyan azt már megszokhattuk -, amely valamely székhelyszolgáltató vagy cégtemető címén van bejegyezve.
A cégek között - a korábbi cikkünkben részletesen felsorolt közismert, esetenként nagy múltú vállalkozások mellett (pl. Malév, EVM, bútorgyárak, Ganz-cégek, húsipari vállalkozások, Styl Ruhagyár, stb.) olyanokat is, mint például a kormány által 2011 tavaszán megszüntetett Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA). Az MMKA bezárásakor a Kehi a közalapítványnál szabályellenes működést, költségvetési fedezet nélkül aláírt támogatási szerződéseket, állami támogatások terhére felvett banki hiteleket, ebből adódóan 10,6 milliárd forintnyi adósságot állapított meg.
Szintén ott van a listán a Kovács Gábor által jegyzett Bankár Holding Zrt.-hez tartozó Kogart Park Ingatlanhasznosító Kft.Kovács vagyona a Napi.hu kiadványa, A 100 leggazdagabb szerint 40 milliárd forintra rúg, ezzel a 15. legtehetősebb honfitársunknak számít. Lapinformációk szerint ettől a kft.-től bérli Zelnik István az Andrássy úton található Aranymúzeum épületét.
A harmadik negyedévi debütálás után továbbra is szerepel a felsorolásban az Alexandra könyvbirodalmat kiépítő Matyi Dezső első cége, a Pécsi Direkt Kft. A tartozásokról még novemberben kérdeztük az ügyvezetőt, válaszokat azóta sem kaptunk.
Megtaláltuk a legnagyobb adósok listáján a második negyedévben a második helyen végzett, 2,7 milliárd forinttal tartozó KDB Trade Kft.-t is. Az egy budapesti, Rottenbiller utcai székhelyszolgáltatós címre bejegyzett cég, fő tevékenysége a fa-, építőanyag- és szaniteráru-nagykereskedelem, de áruszállítással, raktározással és egyéb nagykereskedelemmel is foglalkozik - legalábbis papíron. A KDB Trade-del szemben már működésének második évében, 2012-ben adóvégrehajtás indult, 2013-ban az adószámát is felfüggesztették.
A milliárdos Vitézy Tamás érdekeltségében lévő - az egykor a Helyi Thémát is előállító - Théma Nyomda Kft. is rajta van az adóslistán, a cég 2013 novembere óta áll felszámolási eljárás alatt.
Továbbra is megtalálható a felsorolásban a pécsi székhelyű CBA-Fema Kft. A kereskedelmi cég egyik tulajdonosa a CBA-Csemege Trió Kft., amelynek 2003-2007 között résztulajdonosa volt Baldauf László, a CBA Kft. ügyvezetője, jelenleg pedig négy magánszemély érdekeltségében áll: ifj. Baldauf László, Baldaufné Borsos Brigitta, Tomicsek János és Tomicsek Jánosné neve szerepel a cégadatokban. A kötelezettségállománya 2010 decemberében, amikor elindult a felszámolási eljárása, 459 millió forintra rúgott.
A céges listán egyébként feltűnően sok ingatlanos, gabonakereskedelmi és biztonsági vállalkozás van.
Győzike még mindig a listán
A magánszemélyek listáján továbbra is ott van a régi ismerősnek számító Gáspár Győző, alias Győzike és felesége Gáspárné Balla Beáta, akiket korábban a bíróság jogerősen is felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt adócsalásért, miután 2005-ben és 2006-ban 27,5 millió forint személyi jövedelemadót titkoltak el, amit 76,4 milliós jövedelmük után nem fizettek be. (Cikkünk korábbi verziójában azt írtuk, hogy lekerültek a listáról - félrenéztünk valamit, elnézést.)
Szerepel szont a neve annak a két kínai magánszemélynek is a listán, akik 2012 első negyedében vezették jogerőssé vált adóhiánnyal érintett adózók felsorolását. Az akkori NAV-közlés szerint az ugyanabban az óbudai panelházban, épp egymás felett lakó Wang Sheng Qiang és Chen Wen Min fejenként hajszálra ugyanakkora összeggel, mintegy 450-450 millió forinttal tartozott. Ez is azt jelzi, hogy a tízmilliós összeggel számolt értéknél messze nagyobb lehet a valós összes tartozás. | Itt az új NAV szégyenlista - mutatjuk, kik tartoznak milliárdokkal | Újra egy húsipari cég vezeti a jelentős összegű adóhiányt elérő cégek listáját, a csúcstartozás ezúttal 6,5 milliárd forint. (Képünk illusztráció - fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda) | null | 1 | http://www.napi.hu/ado/itt_az_uj_nav_szegyenlista_mutatjuk_kik_tartoznak_milliardokkal.592711.html | 2015-01-28 18:04:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Központi Főügyészség kedd reggeli sajtóközleményéből kiderült, hétfő hajnalban a záhonyi határátkelőt azért kellett lezárni, mert óriási razziát tartottak a már régóta a korrupció fészkének tartott állomáson. Ennek során
39 házkutatást tartottak, 30 rendőrt hallgattak ki gyanúsítottként, 21 embert vettek őrizetbe.
Az egyik útlevélkezelőt úgy érték tetten, hogy az alsónadrágjából 950 eurót halásztak elő. Ezenkívül még a különböző helyszínekről több millió forintot és több ezer eurót foglaltak le az ügyészek. A gyanúsítottak közül többen még a helyszínen beismerő vallomást tettek.
A nyomozás megállapította, hogy a záhonyi határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő rendőrök rutinszerűen követeltek 20-tól 100 euróig terjedő kenőpénzt az áthaladóktól – nyilván azoktól, akiknek volt félnivalójuk egy esetleges ellenőrzésen. Ez a gyakorlat úgy zajlott, hogy az utasok az útlevélbe simítva adták át a pénzt a határrendészeknek, akik azután az alsónadrágjukban – a hölgyek a melltartójukban – rejtették el a bankjegyeket. A határrendészek alkalmanként a vonatkozó szabályoktól eltérően léptettek be, illetve léptettek ki külföldi állampolgárokat. | Az összes rendőrt letartóztatták a záhonyi határállomáson | Az összes rendőrt letartóztatták a záhonyi határállomáson - Hétfőn óriásrazzia volt, 30 rendőrt gyanúsítottak meg. Egyikük gatyájából a kenőpénzt is kihalászták. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/10/20/hatarorok_korrupcio_zahony_razzia/ | 2015-10-20 12:43:00 | true | null | null | Index |
2009.02.15. 23:00
Nem jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélték Weiszenberger Lászlót, aki az ítélet szerint kistérségi megbízottként hivatali vesztegetést követett el. A korábban kiskunhalasi MSZP-s önkormányzati képviselőként is tevékenykedő terhelt egy kunfehértói vállalkozónak csúszópénz fejében ígért segítséget, hogy egy viszsza nem térítendő állami támogatást megnyerjenek.
Öt év börtönbüntetésre ítélte első fokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Weiszenberger László egykori kistérségi megbízottat, az MSZP volt kiskunhalasi önkormányzati képviselőjét, akit hivatalos személyként, hivatali befolyással üzérkedés bűntettében, valamint hivatali vesztegetés bűntettében mondtak ki bűnösnek. A Zuschlag-ügy mellékszálaként indított per vádirata szerint a vádlott a 2003-ban még működő Területpolitikai Kormányzati Hivatal kistérségi megbízottjaként együttműködött egy kiskunhalasi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetőjével és egy kunfehértói motel bérlőjével egy vissza nem térítendő állami támogatás megszerzésére irányuló pályázat benyújtásában. A támogatás folyósítása után Weiszenberger felhívta a motel bérlőjét, és ötmillió forintot kért tőle, azt állítva, hogy a pályázat elbírálását koordináló minisztérium egy meg nem nevezett döntéshozó munkatársának kell azt visszajuttatni a pályázat elfogadásának fejében, valamint neki is jár valamennyi pénz a közbenjárásáért. Erről egy titokban készített videofelvételen is beszélt. A felvételt a Hír TV hozta nyilvánosságra.
A vallomásokból kiderült, Weiszenberger László 2,5 millió forintot megkapott, a másik 2,5 millióról pedig egy „kölcsöntartozást” elismerő bizonylatot kapott.
Az ügyészség korábban azt indítványozta, hogy a bíróság nyilvános ülésen, gyorsított eljárásban hozott ítélettel állapítsa meg a vádlott bűnösségét, szabjon ki büntetést, mivel Weiszenberger lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, és a bűnösségére is kiterjedő, beismerő vallomást tett a nyomozati szakban. A Zuschlag-ügyet is tárgyaló Fodor Endre tanácsvezető a 2008. június 16-i tárgyaláson úgy döntött, hogy nem állnak fenn a gyorsított eljáráshoz szükséges feltételek, ezért rendes eljárás lefolytatásáról döntött. Tavaly december 15-én módosította a vádiratot a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a bűnügyben: Weiszenberger Lászlót hivatalos személy által, fontosabb ügyben, hivatali helyzettel visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettével vádolták. Az ügyész ezután indítványozta: Weiszenberger László minősüljön hivatalos személynek, mivel a bűncselekmény elkövetésekor kistérségi megbízott volt. A Miniszterelnöki Hivataltól érkezett iratok szerint Weiszenberger László munkaszerződése gyakorlatilag főfoglalkozású jogviszonyként jelölte meg a tevékenységét.
A vádlott védője perbeszédében elismerte védence bűnösségét, de reményét fejezte ki, hogy felfüggesztett börtönbüntetést kap Weiszenberger László.
Fodor Endre tanácsvezető bíró az ítélet indokolásakor kifejtette: nem érti, hogy a vádhatóság miért nem vádolta meg az ügyben a Rózsa Motel tulajdonosát, valamint bérlőjét, továbbá arra sem kapott választ a per során, hogy miért nem próbálták felderíteni a minisztériumi kapcsolatokat, akikre hivatkozással Weiszenberger László a pénzt kérte.
– A közéletet szennyező korrupciós háló körvonalazódik ki az ügyben – mondta az MTI tudósítása szerint az ítélet indokolásakor Fodor Endre. A Zuschlag-ügyben is eljáró bíró közölte, a törvényi minimumban meghatározott büntetési tételt szabta ki a bíróság, hozzátéve, hogy a büntetés háromnegyedének letöltése után lehet feltételesen szabadlábra helyezni a vádlottat. Mellékbüntetésül a közügyektől is eltiltották Weiszenberger Lászlót.
Újabb hivatal. Gyurcsány Ferenc tegnap egyébként válságkezelő stábja e heti megalakulása után újabb „grémium” létrehozását jelentette be. A következő hónapokban létrejöhet a Közérdekvédelmi Hivatal – közölte a miniszterelnök az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tagjaival tartott megbeszélése után. Kérdésre válaszolva elmondta: a kormány első körben már megtárgyalta és támogatta az igazságügyi miniszter előterjesztését a közérdekvédelem új rendszerének kiépítéséről. Gyurcsány szavai szerint a következő hetekben elkészül a részletes javaslat, a hivatal felállítása és az ezzel párhuzamos lépések a következő hónapokban várhatók. – Szembe kell menni azzal, hogy ma Magyarországon magas a hétköznapi hivatali korrupció szintje – szögezte le a kormányfő, megjegyezve: a tervezett változtatások célja, hogy a „csalárd összejátszás”, a korrupció, a hivatali visszaélés ne maradjon feltáratlanul és büntetlenül.
– Senki sem veszi komolyan egy olyan politikus korrupcióellenes fogadkozásait, akinek a cége valamiért olcsóbban kapta az áramot, mint a többiek, és akinek meggazdagodásában állami forintok is komoly szerepet játszottak – reagált Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője.
vezércikk a 7. oldalon | Öt év börtön Weiszenbergernek | Nem jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélték Weiszenberger Lászlót, aki az ítélet szerint kistérségi megbízottként hivatali vesztegetést követett el. A korábban kiskunhalasi MSZP-s önkormányzati képviselőként is tevékenykedő terhelt egy kunfehértói vállalkozónak csúszópénz fejében ígért segítséget, hogy egy viszsza nem térítendő állami támogatást megnyerjenek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/02/ot-ev-borton-Weiszenbergernek | 2009-02-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
18
Figyelem!
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!
Figyelem! Ez a tartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében a kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt.
Elmúltam 18 éves, belépekMég nem vagyok 18 éves | Kiderült a temetkezési vállalkozó sötét titka | Erre senki sem számított | [
""
] | 0 | https://www.borsonline.hu/aktualis/2024/10/temetkezesi-vallalkozo-bunteny | null | true | null | null | Bors |
A nyomozás elrendeléséről a Pest Megyei Főügyészség tájékoztatta a magyarnarancs.hu-t. A nyomozás az Együtt-MLP helyi képviselője, Vargha Nóra feljelentése nyomán indult, amit január végén tett a Pest Megyei Főügyészségen ismeretlen tettessel szemben.
Az ügy tárgya a Fót déli vállalkozási területe II., vagyis az M3-as autópálya melletti 75 hektáros beépítetlen ingatlan, ahová régóta vállalkozásokat akar csábítani az önkormányzat. 2004-ben az Ipari és Szolgáltató Kft. eladta a területet a Rofondo Investment nevű társaságnak. Ez a cég kötelezettséget vállalt arra, hogy minden beépített négyzetméter után 6,7 eurót fizet a fóti útalapba, de legkésőbb a szerződés megkötése után két évvel 2 millió eurót utal át Fótnak. A Rofondo 2009-ben a fejlesztésre projekttársaságot alakított, amely végül egy német érdekeltségű nemzetközi ingatlanfejlesztőhöz, a Prologishoz került; utóbbi a Rofondo említett fizetési kötelezettségét is átvállalta.
Majd ha
A megállapodás szerint az ingatlanfejlesztőnek 2 éven belül be kellett volna fizetnie 2 millió eurót a fóti útalapba. A beruházás az ingatlanpiaci válság miatt tárgytalanná vált, ezért a projektgazda 2009-ben fizetéshalasztást kezdeményezett az önkormányzatnál, azaz hogy a 2011. január 19-i határidő helyett csak a fejlesztések megkezdése után, a tényleges beépítési százalék arányában téríthesse meg a hozzájárulást. Azt vállalta, hogy a 2 millió euró helyett addig is 300 ezer eurót fizetnek 2010 októberéig. Mivel 2008-2009-ben a település viharos időket élt és a éppen polgármester nélkül működött, a kérelem Bartos Sándor (független, de a Fidesz által támogatott) alpolgármester asztalán landolt.
Bartos ennek megfelelően írta alá a szerződés módosítását, és ez Vargha Nóra fóti képviselő szerint törbénytelen volt, több okból is. Se a befektető kérelme, se Bartos 2010. januári válaszlevele nem tartalmazta a fennálló és az átütemezni kívánt tartozás pontos összegét. Hiányzott belőle a fizetési ütemezés, a tényleges beépítési százalék ellenőrzésének kikötése, valamint a fizetési véghatáridő. Az ügyleti vagy késedelmi kamat felszámítását szintén elmulasztották, amely – a képviselő szerint – az átütemezett tartozás után jogszerűen kiköthető és érvényesíthető lett volna. Vargha számítása szerint a projektcég a mindösszesen 2 millió 125 ezer eurós befektetői tartozásból csak 300 ezret fizetett be, azaz 1 millió 825 ezer euróval még mindig tartozik. Ennek a körülbelül 567 millió forintnak Vargha érvelése szerint Fót kasszájában kellene lenni.
A képviselő semmilyen adatot nem talált arra, hogy a polgármester a képviselő-testület felhatalmazását kérte volna az engedmény megadásához. Vargha tudomása szerint a szerződésmódosításhoz Bartos a képviselő-testület utólagos jóváhagyását sem kérte, és a testületet nem tájékoztatta. „Bartos a polgármestert helyettesítő jogkörében eljárva, a rábízott idegen vagyon kezelőjeként feltehetően megszegte az önkormányzati törvényt és az önkormányzat hatályos szervezeti és működési szabályzatát. Olyan megállapodást kötött, amelyre nem volt sem átruházott, sem általános hatásköre” – állapította meg feljelentésében.
Vargha szerint a jogszerűen devizában fennálló követelés megfizetését bizonytalan, a város számára beláthatatlan és nem befolyásolható időre tolta el a módosított szerződés. Ezzel pedig az önkormányzatnak járó tartozás elengedésével "egyenértékű jogi helyzet" állt elő - véli.
Nem közszemlére való információk
Bartos Sándor (akit 2014-ben megválasztottak polgármesternek) érdeklődésünkre azt mondta, nem hallgatták meg a nyomozók, a várost pedig kár nem érte, mivel halasztott kifizetésről van szó. Azt már nem tudtuk megkérdezni, mikor fog a befektető fizetni, mert letetette a telefont.
A polgármester március elején közleményben fejtette ki részletesen álláspontját. Eszerint semmilyen visszaélés vagy vagyonvesztés nem valósul, vagy valósulhat meg a fejlesztéssel kapcsolatban. „Bartos Sándor polgármester 7 évvel korábban alpolgármesterként nem mondott le 500 millió Ft-ról. Szerződés-módosítás nem történt, a 2009/2010 fordulóján tőle kérelmezett követelés-átütemezés általa történő elfogadásához pedig (az akkor hatályos önkormányzati rendeletek rendelkezései szerint) nem volt szükséges képviselőtestületi felhatalmazásra, sem pedig beszámolási kötelem nem kapcsolódott hozzá, azaz a polgármester úr a vonatkozó szabályoknak megfelelően, jogszerűen járt el” – tudatta.
Bartos megjegyezte, Vargha olyan információkat használt fel hamisan, amelyek „a város érdekében nem közszemlére valók.” Szerinte Vargha Nóra politikai önérdekből, valótlan állításokkal kárt okozott Fót Városának, ezért vizsgálják a jogi válaszlépések lehetőségét. | Nyomozás indult a fideszes polgármester félmilliárdos engedékenysége miatt | Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt rendelt el nyomozást egy fóti ingatlanügyben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. A feljelentés szerint a polgármester 500 millió forint, a településnek járó összegről felhatalmazás nélkül mondott le. A polgármester szerint nem érte veszteség a várost. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyomozas-indult-a-fideszes-polgarmester-felmilliardos-engedekenysege-miatt-103055 | 2017-03-21 15:37:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Budapest határán lévő szállódánál, ahol a közgyűlést tartották, annyit sikerült megtudnunk, hogy az igazgatóságba 3 belső (takarékszövetkezeti) ember mellé 4 külsős érkezett (a Posta és az MFB emberei), a felügyelőbizottságban pedig 3-3 lesz a belsős-külsős arány. Az új tagok megbízatása augusztus 28-ától él, a vezető testületek új elnökét szerdán délután 5-kor fogják megválasztani maguk közül.
A névsort a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete hozta később nyilvánosságra. E szerint az igazgatóság belső tagjává választották Szabó Leventét és Brezina Szabolcsot, míg tag lett Vida József a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, Vojnits Tamás kormánybiztos, Szarka Zsolt a Magyar Posta vezérigazgatója, valamint a legnagyobb egyedi tulajdonost, az MFB-t képviselő Nagy Csaba és Nyikos Péter.
A megújult Felügyelő Bizottság tagjai lettek: Kultné Mátyás Rita a Mohácsi Takarék Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, Hartmann Imre a Pannon Takarék Bank Zrt. elnöke, Bede József a Szabolcs Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, Lontai Dániel, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének elnöke – akit az fb elnökének is jelöltek a tagok –, Urbán Zoltán az MFB vezérigazgató-helyettese és a Magyar Postát képviselő Hadházyné Burucs Magdolna Judit.
Tapsolva tiltakoztak
A közgyűlésről távozók közül egyébként szinte senki nem akart részleteket elárulni a szavazások menetéről, de annyit megtudtunk, hogy az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség alelnöke egy erős hangvételű három oldalas tiltakozó levelet olvasott fel, amelyet a jelen lévő részvényesek tapsviharral méltattak. A levélben nagyjából az állt, hogy a közgyűlés elé terjesztett javaslatok mindegyikét csakis kényszer hatása alatt szavazzák meg a szövetkezetek vezetői. Ezt az állami tulajdonos képviselői minden reagálás nélkül tudomásul vették.
Ezen kívül annyi történt, hogy néhány személyi kérdésnél jól hallható morgással konstatálták a szövetkezeti vezetők, hogy az állami jelöltek közül többen nem is jelentek meg, de ennél nagyobb felzúdulás nem történt.
A hangulat már a közgyűlés előtt is feszült vol, az MTI fotósának gépéből ki is töröltették a szállodán belül készült képeket, mondván, csak a hotel előtt lehet fotózni. | A takarékok vezetői tapsviharral, morgással tiltakoztak | Mindent megszavaztak a Takarékbank részvényesei: a Posta 655 millió forintos tőkeemelését, az állami tulajdon 50 százalék fölé emelkedését, valamint az igazgatóság és a felügyelőbizottság új tagjait. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20130827-a-takarekok-vezetoi-tapsviharral-morgassal-tiltakoztak-a-sorsdonto-kozgyulesen.html | 2013-08-27 13:36:00 | true | null | null | Origo |
A Fidesz-KDNP uniós parlamenti képviselőcsoportja közölte: a Patrióták Európáért frakció magyar nemzeti delegációjának magyar tagjai valamennyi meghallgatáson részt vesznek és kérdéseket tesznek fel a jelölteknek.
A Patrióták Európáért frakció tagjaiként, az európai parlamenti választásokon az európai polgárok által kinyilvánított akaratnak megfelelően, azt az egyértelmű álláspontot képviseljük, hogy Európában gyökeres fordulatra van szükség
- fogalmaztak.
Kiemelték:
Európa bajban van: az ukrajnai háború folyamatos eszkalációja beláthatatlan veszélyekkel fenyeget, az illegális migrációnak "nem akar megálljt parancsolni" az Európai Unió, amely súlyos versenyképességi kihívásokkal is szembenéz.
A biztosjelölteknek az európai polgárok által elvárt fordulatot kell szolgálniuk - húzták alá. A közlemény szerint az EP-képviselők elvárják a jövendőbeli biztosoktól, hogy ne kövessék az Európai Parlament "balliberális többségének antidemokratikus gyakorlatát" és lépjenek fel a "cordon sanitaire-rel", azaz az elszigetelés politikájával szemben.
A biztosjelölteknek szavatolniuk kell, hogy a tagállamokat partnerként és nem ellenfélként kezeljék, és maradéktalanul tiszteletben tartsák a nemzeti szuverenitást
- tették hozzá. | Kizárólag a nemzeti szuverenitást tiszteletben tartó biztosjelölteket támogatjuk | Kizárólag a nemzeti szuverenitást maradéktalanul tiszteletben tartó és az európai emberek által követelt gyökeres fordulatot szolgáló biztosjelölteket támogatjuk – jelentette ki a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében hétfőn azzal összefüggésben, hogy az Európai Parlament megkezdte az Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatását. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/nemzeti-szuverenitas-biztosjeloltek-tamogatas-ep-fidesz | null | true | null | null | BEOL |
Két nappal a megismételt bajai időközi választás után, október 15-én délután, Baján készült az a videofelvétel, amely a hvg.hu honlapján jelent meg először, mint a Fidesz választási csalását igazoló bizonyíték. A bajai választás kapcsán feltételezett csalásokról több feljelentés is érkezett a Bács-Kiskun Megyei Rendőrfő-kapitánysághoz. A videofelvételt Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője csatolta be október 18-án, a pártjuk által korábban tett feljelentés kiegészítésére, bizonyítékként.
Ma délelőtti sajtótájékoztatóján Szabó Vendel alezredes, a Bács-Kiskun megyei rendőr-főkapitány bűnügyi helyettese bejelentette:a felvétel nem valós helyzetet rögzített. Azonosították mind a hat személyt, aki a mobiltelefonnal készült felvétel elkészítésekor jelen volt.
A tanúk vallomása alapján a felvétel nem valós, hanem megrendezett helyzetet rögzített. A jelen lévők tudatában voltak annak, hogy felvétel készül. Az így elkészült videofelvételt később átírták cd-re, és egy közvetítőn keresztül a Magyar Szocialista Párt budapesti székházába szállították.
A nyomozás érdekeire való tekintettel összesen ennyi hozható nyilvánosságra az eddig megismert tényekből – közölte a rendőrség képviselője, aki nem nevezte meg sem a felvétel készítésekor jelen lévő hat személyt, sem a közvetítőt, aki a tanúvallomások szerint az MSZP székházába szállította a cd-t. Arról sem adott információt, hogyan jutott a felvétel az MSZP székházából a hvg.hu szerkesztőségébe.
Arra a kérdésre sem válaszolt Szabó Vendel alezredes, van-e adat, hogy a nem valós jelenetet megrendelték, ha igen, ki volt az, és milyen céllal tette. Ugyancsak nem válaszolt, amikor az újságírók úgy tették föl a kérdést: ha nem megrendelésre készült a felvétel, akkor mi motiválhatta azokat a személyeket, akik a jelenetet eljátszották, és a felvételt elkészítették.
Azt megerősítette a rendőrtiszt, hogy mivel a felvétel a választást követően készült, nem jöhet szóba a választás rendjének megzavarása bűncselekmény. Szabó Vendel további információkat akkorra ígért, amikor azok nyilvánosságra hozatala már nem zavarja a nyomozás eredményességét.
Rogán: az MSZP tisztázza magát!
A Fidesz azt várja el az MSZP-től, tisztázza magát a megrendezett bajai videofelvétel ügyében - közölte a kormánypárt parlamenti frakcióvezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Rogán Antal szavai szerint a rendszerváltás óta először keveredik bele egy parlamenti párt bizonyítékhamisítási ügybe, mára ugyanis kiderült, hogy az MSZP részese a bajai időközi választással összefüggő felvétel ügyének, hiszen a hamis videó először a szocialista párt Jókai utcai székházába került.
A közélet tisztasága azt kívánja meg, hogy e hamisítási ügy minden részletére fény derüljön - hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője, közölve: pártja ezért azt várja el a hatóságoktól, hogy a törvény teljes szigorával sújtsanak le mindazokra, akik ebben az ügyben részt vettek, és minél hamarabb hozzák nyilvánosságra, ki volt a hamis videó megrendelője. (Rogán Antal az ügyről a parlamentben is beszélt napirend előtt).
Török: Nem a szocialisták rendelték meg a felvételt
Az MSZP amint birtokába került, vagyis már csütörtökön feljelentést tett a bajai videofelvétel miatt - közölte Török Zsolt, a párt szóvivője hétfőn, megismételve: nem a szocialisták rendelték meg a felvételt és nem vettek részt a készítésében sem.
Azt mondta: az MSZP eleget tett kötelességének, azaz rögtön a hatóságokhoz fordult, miután ismeretlenek eljuttatták a szocialista párt székházába a választási csalás gyanúját felvető videót. Hozzátette: a hvg.hu-n csak pénteken jelent meg a felvétel, és az MSZP is csak ezt követően tartott róla sajtótájékoztatót.
Török Zsolt közölte, hogy mivel Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető valótlanságokat fogalmazott meg a szocialista pártról, jogi eljárást indítanak ellene. Arra a felvetésre, hogy a bajai felvételt a Demokratikus Koalíció egyik tagja készíthette, az MSZP-s politikus úgy reagált: amikor hétfőn reggel "ezzel szembesítették, nem kapott levegőt", és azóta sem találja a szavakat.
Török Zsolt hétfő délután az MTI-nek megerősítette az Index értesülését, miszerint a bajai időközi önkormányzati választással összefüggésben készült videofelvételt Király György, az MSZP sporttagozatának alelnöke vette át, majd továbbította a szocialista párt jogászainak, akiknek a tanácsára feljelentést tettek-e.
A hírportál szerint Király Györgyöt a felvétel készítői keresték meg a videót tartalmazó CD-vel. A portál forrásai szerint Király György nem fizetett a felvételért. A szocialista párt vezetéséhez még azt megelőzően eljutott a felvétel, hogy a hvg.hu pénteken kora délután nyilvánosságra hozta volna - írta a híroldal.
A DK elfogulatlan vizsgálatot követel
A Demokratikus Koalíció (DK) mind a választási csalást, mind az azzal történő manipulációt megengedhetetlennek tartja - jelentette be az ellenzéki párt hétfőn a bajai időközi önkormányzati választással összefüggésben készült videó kapcsán.
A DK hangsúlyozta, "nincs kettős mérce, e tekintetben nincs bocsánat, nincs helye az ilyen tettek mentegetésének". Azt írták: a részben megismételt bajai időközi választás után nyilvánosságra került egy videofelvétel, "amelyről kiderült, hogy manipuláció", de a Demokratikus Koalíciónak "ehhez semmi köze nincs".
Kiderült azonban, hogy a DK egy tagja az ügybe belekeveredett, szerepe viszont még tisztázatlan - folytatódik a közlemény, amely szerint az illető a pártban már régóta nem visel tisztséget, hétfőn már a pártnak sem tagja. A DK szerint ebben az ügyben tisztességtelen játék folyik: valakik bűncselekményt követtek el, illetve bűncselekmény elkövetésével vádoltak meg másokat. A párt elfogulatlan vizsgálatot követel annak kiderítésére, mi történt, ki ezért a felelős és kinek állt mindez érdekében - áll a közleményben.
Gyurcsány utasítására rúgták ki a DK-tagot
Gyurcsány Ferenc pártelnök utasítására kellett a Demokratikus Koalícióból (DK) távoznia annak a párttagnak, akinek - információk szerint - szerepe lehetett a bajai időközi választással kapcsolatos videó elkészítésében - közölte Gréczy Zsolt, a DK szóvivője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
"Egy ember megtévedt, egy párttag a nyolcezer valahányszázból, azonnal eltávolítottuk a párt tagjai közül" - fogalmazott a szóvivő. Elmondta, Gyurcsány Ferenc arra utasította Varju László pártigazgatót, hogy vegye fel a kapcsolatot a férfival és szólítsa fel a DK-ból való távozásra. Majd hozzátette, hogy a férfi már nem tagja a DK-nak. Azt hangoztatta, a DK álláspontja szerint mind a választási csalás, mind pedig az azzal való manipuláció megengedhetetlen, nincs bocsánat és nincs mentegetés.
Gréczy Zsolt kérdésekre válaszolva arról beszélt, nem tudják milyen szerepe volt a videó elkészítésében a most távozott párttagnak. Hogy a férfi elismerte-e Varjú Lászlónak, bűncselekményt követett el, azt mondta, "nem volt ilyen tartalma a beszélgetésnek, személyesen adta át a lemondó nyilatkozatát, majd elváltak az útjaik". A történtek hátterének "árnyalására" arról is beszélt, a volt párttag "szoros rokoni szálakat ápol" a helyi Lungo Drom vezetőjével, és szerinte az is kiderült, hogy a 2010-es önkormányzati választáson a baloldal által támogatott jelölttel szemben a fideszes jelöltet támogatta.
A DK szóvivője szerint az MSZP az ügyben tisztességesen járt el, mert amint a felvételt megkapták, a rendőrségnek átadták a felvételt és feljelentést is tettek. Arra a kérdésre, ha kiderül, hogy az MSZP-nek köze van a felvétel megrendeléséhez, akkor együtt kívánnak-e működni a párttal a választásokon, azt mondta: "ha mégis valami árny vetül rájuk ebben az ügyben, akkor nyilvánvalóan az MSZP házon belül megteszi a szükséges intézkedéseket, de ez nem lehet akadálya annak, hogy a két párt összefogjon más demokratikus erőkkel és együtt győzze le Orbán Viktort".
KDNP: Nincs helye a hallgatásnak és a halogatásnak
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) kíváncsi arra, hogy az MSZP és a DK etikai és fegyelmi testületei kezdeményeznek-e bármiféle vizsgálatot a hamisnak bizonyult bajai videó kapcsán párttagjaik körében. Ezt a kisebbik kormánypárt közölte hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben azt írták, az ügy mostani állása szerint szocialista pártfunkcionáriusok és DK-s párttagok lehetnek "a durva lejáratási szándék és a bajai választás legitimációjának gyengítése" mögött. Az elkövetők egy szocialista parlamenti képviselőt is emlegetnek, az MSZP és a DK pedig furcsán hallgat - jegyezték meg.
A KDNP szerint ugyanakkor a választások rendjét súlyosan sértő esetekben nincs helye a hallgatásnak és a halogatásnak. Megerősítették, hogy a bajai videó minden értelemben aláássa a demokratikus rendet, felveti a különböző választási bűncselekmények gyanúját, ezért minden érintett fél – aki akár megrendelői, akár készítői oldalról az ellenzék részéről belekeveredett – érdekében kell, hogy álljon szerepének sürgős tisztázása. A kisebbik kormánypárt kíváncsian várja, hogy a Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció siet-e felderíteni az eset körülményeit - zárul a közlemény.
A TV2 szerint Harangozó Tamás is ott volt, amikor átadták a felvételt
A TV2 hétfő esti Tények című műsora úgy értesült, hogy a bajai időközi időközi választással kapcsolatban készült videót az MSZP-nek átadó férfi azt vallotta a rendőrségen: Harangozó Tamás szocialista országgyűlési képviselő is jelen volt a felvétel átadásán. Az MSZP-szóvivő az MTI megkeresésére azt mondta: a felvételt Király György, az MSZP sporttagozatának alelnöke átadta Szakács Lászlónak, Mesterházy Attila pártelnök kabinetfőnökének, aki azt Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettessel együtt nézte meg.
Harangozó Tamás ezután az MSZP nevében feljelentést tett - tette hozzá Török Zsolt. Mesterházy Attila MSZP-elnök a Tények kérdésére azt mondta: nem volt ott, amikor a felvételt bevitték a szocialista párt budapesti központjába. Hozzátette: azok, akik átvették a videót, jogászként nézték meg, és ennek alapján tettek feljelentést. Harangozó Tamás nem nyilatkozott a hírműsornak.
Az MSZP-szóvivője hétfő délután az MTI-nek azt mondta, hogy a bajai videofelvételt Király György, az MSZP sporttagozatának alelnöke vette át a készítőktőlmajd továbbította a szocialista párt jogászainak, akiknek a tanácsára feljelentést tettek. | Belföld: A választás után készült a szavazatvásárló bajai videó | A rendőrségi nyomozás során felvett tanúvallomások szerint a közvetítő az MSZP székházába vitte a filmet tartalmazó cd-t. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/a_valasztas_utan_keszult_a__szavazatvasarlo__video-1421087 | 2013-10-21 16:32:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az LMP 2009 nyarán kérte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től az iratok kiadását. A közleményben emlékeztetnek arra, hogy miután az MNV nem reagált a megkeresésre, pert indítottak a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláért, a Fővárosi Ítélőtábla pedig ez év júniusában kimondta: nyilvános a sukorói telekügylet dokumentációja. Az iratok itt olvashatók.
A magyar állam tulajdonát képező, Sukoró külterületén található ingatlanok Pilis, valamint Albertirsa külterületén lévő ingatlanokra való cseréjéről 2008. július 30-i döntésében határozott a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács.
A Pénzügyminisztérium 2009 februárjában koncessziós pályázatot írt ki játékkaszinó alapítására és működtetésére. Ugyancsak februárban adta hírül a Népszabadság, hogy King,s City néven másfél milliárd eurós, azaz több mint 400 milliárd forintos turisztikai beruházásra készül Sukorón egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez Joav Blum úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserére a magyar államnak a Pest megyében található – összesen 183 hektáros – gyümölcsöseit.
A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt már 2009 áprilisa óta folytatott nyomozást ismeretlen tettes ellen az ingatlanok cseréje miatt. 2009 májusában Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. értékesítési igazgatója dokumentumokkal igazolta, hogy jogszerű volt a csereügylet.
Bajnai Gordon akkori miniszterelnök júniusban az egymásnak ellentmondó információk miatt vizsgálatot kért a pénzügyminisztertől, hogy történt-e szabálytalanság a beruházás ügyében. | Nyilvánosak a sukorói dokumentumok | Az LMP saját honlapján hozta nyilvánosságra a sukorói King's City-ügyben keletkezett, csaknem kétszáz oldalnyi telekcsere-dokumentumot. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/07/29/nyilvanosak_sukoroi_dokumentumok/ | 2010-07-29 23:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Miközben Szijjártó Péter 2012-ben több alkalommal is gyógyfürdőturizmusról, vasútépítésről és a gazdasági kapcsolatok szorosabba fűzéséről tárgyalt Azerbajdzsánban, Ilham Alijev azeri elnök elérte azt, hogy őt válassza meg az Organized Crime and Corruption Reporting Project nemzetközi újságírószervezet az év emberének - a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval foglalkozó cikkeikben játszott prominens szerepe miatt.
A díjat idén először osztották ki és annak ítélték oda, aki a szervezett bűnözés és korrupció felderítésével foglalkozó OCCRP (Organized Crime and Corruption Reporting Project) nemzetközi újságírószervezet szerint 2012-ben különösen sokat szerepelt a korrupcióról és a szervezett bűnözésről szóló cikkekben.
Az év embere, Ilham Alijev azeri elnök családja jelentős megbízásokhoz jutott telekommunikációs területen és az építőiparban, kormányzati megállapodások révén. Amerikai diplomáciai körökben az azeri elnököt maffiavezérhez hasonlították, és sok elemző is diktátorként kezeli. Amint az az OCCRP és a Szabad Európa Rádió tényfeltáró riportjaiból kiderült, az Alijev-család szisztematikusan jelent meg a legjövedelmezőbb azeri üzletekben. Dokumentumok bizonyítják, hogy a családtagok titkos tulajdonosai bankoknak, építőipari cégeknek, aranybányáknak és telefontársaságoknak, és külföldön, például Csehországban, titokban szereztek meg ingatlanokat.
Bár az azeri kormányzati kommunikáció sokat dolgozott azon, hogy javítsa az országról kialakult képet, a máshonnan nyilvánosságra került információk révén inkább egy piti diktatúra képe rajzolódik ki. Az azeri kormány az Alijev család üzleteivel foglalkozó cikkekre semmit sem reagált, és az OCCRP újságírójának, Kadidzs Iszmajilovának zaklatási és zsarolási ügyét sem vizsgálták ki.
Orbán Viktor és Ilhan Alijev
Hogy lássuk, milyen társaságból emelkedett ki Alijev elnök tevékenysége, nézzük meg a futtotak még-kategóriát. Itt van többek között Naszer Kelmendi, az albán cigaretta- és drogcsempészek prominens személyisége, akire 2012-ben már az Interpol is kiadta a nemzetközi körözést és az amerikai kormány is feketelistára vette. Kelmendi tevékenysége közel 10 évig nem keltett nagy feltűnést Szarajevóban, miközben két fiát illegális fegyvertartásért és –használatért már letartóztatták, harmadik fia, Elvis pedig gyilkossági kísérlet és más bűncselekmények miatt egy hónapig börtönben is volt.
Milo Gyukanovics montenegrói elnök és családjának története nagyon hasonlít Alijevékéhez. Montenegrót Európa egyik legkorruptabb országaként tartják számon, főleg, hogy Gyukanovics családja üzleti szempontból úgy kezeli az országot, mintha a saját tulajdona lenne. Az OCCRP több cikket is közölt arról, hogy Gyukanovicsék állami pénzekkel megtámogatott bankja hatalmas, fedezet nélküli hiteleket nyújtott a család barátainak, bűnözőknek és kétes offshore-cégeknek. A hitelek jelentős része bedőlt, és ha nem szereztek volna pénzt az állami villamossági cég eladásából, csődbe ment volna a bank.
Jelölt volt a díjra az orosz elnök is: a Vlagyimir Putyin nevével fémjelzett, korrupcióval és nagyüzemi lopással fémjelzett évtizednek talán soha nem lesz párja Európában. 2012-ben került a nyilvánosság elé a Magnyickij-ügy, amelyet az OCCRP a legjobban dokumentált nagystílű korrupciónak nevez, amely fölött egy kormány valaha is szemet hunyt. Szergej Magnyickijt 2008-ban tartóztatták le az általa auditált Hermitage Capital adócsalási ügyei miatt – 2009-ben, az orosz börtönben halt meg. Annak ellenére, hogy a Hermitage-ügyet alaposan felderítették, csak Magnyickijt és néhány, később meggyilkolt kisstílű bűnözőt vontak felelősségre miatta.
A gazdasági kapcsolatokat illetően [Szijjártó Péter] kiemelte, a magyar gazdaság kínálati és az azeri piac keresleti struktúrája lefedik egymást, és Azerbajdzsán hatékonyan járulhat hozzá az európai energiabiztonság megteremtéséhez. Kitért arra is, hogy a két ország között dinamikusan bővül a kereskedelmi forgalom, de jelenleg még nem használják ki a gazdasági kapcsolatokban rejlő összes lehetőséget.
Úgy tűnik, politikailag motivált elszámoltatás áldozata lett idén Miroszlav Miskovics, Szerbia leggazdagabb üzletembere. Miskovics a becslések szerint a szerb gazdaság 6 százalékát mondhatja magáénak, és az előző koalíciós kormánynak anyagi támogatója volt. Valószínűleg éppen ez lett a veszte, amikor Borisz Tadics pártja idén elvesztette a választásokat, a szocialisták pedig elkezdték felderíteni az előző kabinet ügyeit. Így került a képbe Miskovics, aki több társával együtt 39 millió dollárt tett zsebre autópálya-építő cégek privatizációja során, ezért 2012-ben le is tartóztatták. Pályafutása során az üzletember több politikai pártnak is a kegyeibe férkőzött, sőt, Szlobodan Milosevics bizalmi embere is volt.
A keménykezű diktátorként ismert Iszlám Karimov üzbég elnök egy családi üzlettel hívta fel magára a figyelmet. Karimov lánya zsarolási ügybe keveredett a svéd telekommunikációs céggel, a TeliaSoneriával. A TeliaSoneria rengeteg pénzt fizetett egy, Karimov lányához, Gulnarához köthető offshore cégnek azért, hogy megkapja az áhított üzbég 3G-licenszet. A meglepő a történetben nem maga a zsarolás ténye, írja az OCCRP, hanem az, hogy a céges arculatra fokozottan ügyelő TeliaSoneria egyáltalán szóba állt Karimovékkal.
Miután 2010-ben 2 tonna kokaint foglaltak le a szállítmányából az uruguay-i partoknál, az Interpol is keresi Darko Szaricsot. 2012-ben ráadásul a fentebb már említett Miroszlav Miskovics csalási ügyével is összefüggésbe hozták, tovább több társát is letartóztatták pénzmosás miatt. A férfi utáni nyomozás felfedte, hogy az elmúlt években a Szarics-birodalom kiterjedt a politikai életre, a legnagyobb szerb gazdasági cégekre és cégcsoportokra, valamint Belgrád gazdaságának jelentős részét is benyelte. Szarics éveken keresztül agresszív módszerekkel privatizálta és fosztotta ki az állami cégeket, így a masszív drogügyletek mellett némi mellékeshez is jutott. | Ilham Alijev azeri elnök lett az év embere | Miközben Szijjártó Péter 2012-ben több alkalommal is gyógyfürdőturizmusról, vasútépítésről és a gazdasági kapcsolatok szorosabba fűzéséről tárgyalt Azerbajdzsánban, Ilham Alijev azeri elnök elérte azt, hogy őt válassza meg az Organized Crime and Corruption Reporting Project… | null | 1 | http://atlatszo.blog.hu/2013/01/04/uj_lehetosegek_a_keleti_nyitasban_az_azeri_elnok_lett_az_ev_legkorruptabb_embere | 2013-01-04 16:31:13 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) egyértelműen kimondja: nem megalapozottak Horvátország vesztegetéssel kapcsolatos állításai a Mol-INA ügyben; az ítélet a kamatfizetést is figyelembe véve mintegy 236 millió dollár (mai árfolyamon közel százmilliárd forint) kártérítést ítélt meg a Mol részére - közölte a Mol a BÉT honlapján szerdán.
Azt írták, a háromtagú tanács július 5-i ítéletében egyhangúan visszautasította Horvátország azon védekezését, hogy a MOL és a horvát kormány közötti 2009-es szerződések vesztegetés eredményeként jöttek volna létre
A Mol 2013-ban kezdeményezte az eljárást, mert Horvátország több ízben megsértette a felek között 2009-ben megkötött, elsősorban gázkereskedelmet szabályozó szerződéseket.
"Akárcsak a 2016-os UNCITRAL bíróság, ez a nemzetközi bírói fórum is gyengének és ellenmondásokkal terheltnek minősítette a horvát büntetőeljárások koronatanújának történetét. Továbbá, a bíróság kifejezte erős kételyét a tanú igazmondását és megbízhatóságát illetően úgy a választottbírósági, mint a zágrábi büntetőeljárásokban" - áll a közleményben.
A választottbírósági ítélet szerint Horvátország jelentős károkat okozott az INA-nak, közvetve pedig a Molnak, mivel szerződéses kötelezettsége ellenére sem vette át az INA gázkereskedelmi üzletágát, továbbá nem a szerződésnek megfelelően történt a földgáz árszabályozása és a bányajáradék mértékének emelése sem, amivel 167,8 millió dollár veszteséget okozott a Molnak - írta az olajtársaság.
Hozzátették, a választottbíróság további 16,1 millió dollár összegű kártérítést ítélt meg az INA leányvállalata (Prirodni Plin) által gáztározóban tárolt földgáz nyomott áron történő kényszerértékesítése miatt.
A Mol-INA ügyben a horvát bíróság korábban büntetőügyben is elítélte vesztegetés miatt Hernádi Zsoltot, a Mol elnök vezérigazgatóját. Nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellne.
A Mol jogi tanácsadója egy háttérbeszélgetésen azt mondta, Hernádi Zsolt jelenlegi jogerős elítélése "szembemegy" a nemzetközi bíróság megállapításaival, a horvát igazságszolgáltatásnak így lépéseket kell tennie ennek a korrigálására. | Százmilliárdos kártérítést fizethet a horvát állam a Molnak | A Mol szerint a nemzetközi választottbíróság döntése után a Hernádi Zsolt büntetőügyében hozott ítéletet is korrigálni kellene. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/szazmilliardos-karteritest-fizethet-a-horvat-allam-a-molnak-250386 | 2022-07-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nagyon megerősödött az állami reklámprojektek terén Balásy Gyula, és ezt Kuna Tibor és Csetényi Csaba biznisze bánja, derül ki a K-Monitor friss összesítéséből. A lap a Nemzeti Kommunikációs Hivatal értesítőben lejött 2018 január-márciusi hirdetménycsomagját nézte át. Az NKOH itt különböző állami szerveknek, hivataloknak, állami vállalatoknak folytat le a kommunikációs tendereket úgy, hogy egy korábbi szerződésben már kiválasztott három cégcsoportot, akik aztán minden egyes munkáért külön "versenyeznek". Az év eleji taposást toronymagasan Balásy két cége, a New Land Media és a Lounge Design nyerte meg, melyek
a december vége és május vége közti időszak összesen 11,4 milliárd forintos különböző munkáinak 84%-át nyerték el.
Kuna érdekeltségei, a Young&Partners, a Trinity és a Sprint Nyomda 15,4 százalékkal kellett, hogy megelégedjenek, Csetényi Network360-ának és Affiliate Networkjének pedig mindössze egy 0,5 százaléknyi kavics jutott a pénzhegyből.
Forintosítva a leosztás a következőképpen fest:
Balásy-érdekeltségek - 9,6 milliárd forint
Kuna-érdekeltségek - 1,7 milliárd forint
Csetényi-érdekeltségek - 57 millió forint
A Rogán-szomszéd Csetényi visszaszorulása már régebb óta érződik, de most lett igazán látványos. A K-Monitor szerint az ő cégei most már csak arra kellenek, hogy a projektekben az indulásukkal fenntartsák a verseny látszatát. Mellesleg Kuna hanyatlása sem új fordulat, de ő azért még tartja magát. | Az állami reklámpénzek közel 90 százaléka landolt a gyűlöletkampányos Balásynál a választás előtt | Lemaradt a másik két kedvenc, Kuna Tibor és Csetényi Csaba. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/az-allami-reklampenzek-kozel-90-szazaleka-landolt-a-gyuloletkampanyos-balasynal-a-valasztas-elott.html | 2018-05-15 11:09:00 | true | null | null | mfor.hu |
- Rendszeresen jár vissza Fejér vármegyébe. Ahogy most is, úgy legtöbbször valamilyen fejlesztés, beruházás miatt érkezik. Milyen szerepet tölt be jelenleg Fejér a magyar gazdaságban? - tette fel a kérdést a feol.hu a miniszternek.
- Azt hiszem, hogy Fejér vármegye a magyar gazdaság egyik fellegvára. Ehhez a kijelentéshez semmiféle túlzásért nem kell folyamodni. Székesfehérvár és Fejér vármegye, valamint ezáltal a közép-dunántúli régió európai uniós mércével is a jól fejlett térségek közé tartozik. Azt hiszem, hogy Fehérvárnak az az érdeme, hogy a gazdasági növekedés során két szempontot figyelembe tudott venni. Az egyik az, hogy egy kifejezetten összetett, sokszínű, változatos gazdaság jött itt létre - mondta a miniszter.
Szijjártó Péter szólt többek között arról is, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedése kulcsszerepet játszik Európa kelet-nyugati és észak-déli tranzitforgalmában. A Covid idején, amikor lezártuk a határainkat, világosan kiderült, hogy milyen komoly problémát okozott a tranzitforgalom számára, hogy Magyarországon keresztül nem vagy csak korlátozottan lehetett közlekedni. Különösen az M1-es autópálya, amely a délkeleti és nyugati Európa közötti fő tranzitútvonal, jelentős terhelésnek van kitéve. Éppen ezért indokolt az M1-es autópálya fejlesztése és kiszélesítése.
Szó volt még az iváncsai akkumulátorgyár teljesítményéről, az elektromos autók keresletéről, de alkalom adódott egy sportos témájú kérdés megvitatására is.
A teljes cikket itt olvashatják el. | Szijjártó Péter szerint vármegyénk a magyar gazdaság egyik fellegvára | Székesfehérvár gazdasága újabb mérföldkőhöz érkezett: kormányzati támogatással egy orvos- és labortechnikai üzem kezdte meg működését a városban. Az átadón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett, aki a beruházás mellett a Fejér vármegyei és az országos gazdasági helyzetet is értékelte. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2024/11/szijjarto-peter-szerint-varmegyenk-a-magyar-gazdasag-egyik-fellegvara | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Tavaly szeptember 27-én jelentettünk meg oldalunkon egy interjút Topolánszky Ákossal, akit még az Orbán-kormány idején neveztek ki az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) kábítószerügyekben illetékes helyettes államtitkárának, de túlélte a kormányváltást, és 2003 októberéig töltötte be ezt a posztot. A Zuschlag-ügy kapcsán beszélt az egykori tárcán belül kialakult informális hierarchiáról, a "visszautasíthatatlan" követelésekről, a pályázati pénzek elosztását eleve meghatározó politikusi előzsűriről. Név szerint is említette a Szilvásy-csapat két emblematikus figuráját, Rákosi Ferencet és Alács Tibort akik - szerinte - előzsűrizték a szakmai vezetők döntéseit, jóváhagyták a támogatási kérelmek megtárgyalását, vagy éppen szorgalmazták elutasításukat. Ez a működési mód gyakorlatilag gúzsba kötötte a szakmai munkát, és bevezette az alapvető bizalmatlanság "intézményét" - állította Topolánszky Ákos. | Itthon: Perlik Topolánszkyt és a hvg.hu-t | Rákosi Ferenc és Alács Tibor beperelte Topolánszky Ákost és a HVG Online Zrt.-t, jóhírnévhez fűződő jogaik megsértésének megállapítását, továbbá 1-1 millió forintot követelnek. Bizarr módon azt is követelik, hogy az alperesek saját költségükön nemcsak a hvg.hu-n, de a Hír TV-ben és a Magyar Nemzetben is "tegyék közzé a bíróság jogerős ítéletének rendelkező részét". A május 29-ére kitűzött tárgyalást dr. Pataki Árpád fogja vezetni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20080117_topolanszky_per_hvg?s=24h | 2008-01-17 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Az üzletember lakcímén bejegyzett, családi tulajdonú Schlecht Könyvelő Kft. a jogelődjét beleszámítva 1993-as alapítású. Itt 2007 óta társ-, 2013 óta egyedüli ügyvezető, a társaságot jelenleg testvérével közösen birtokolják. A könyvelőcég, mondhatni, amennyire kicsi, annyira ügyes. Az utóbbi évek során ugyan csak szerény, néhány tízmilliós forgalmat bonyolított, de a nyereség ennek rendre kitette több mint a felét.
Schlecht Csaba 2001-es fotója, kerüli a nyilvánosságot
Koszticsák Szilárd / MTI
Hasonlóképp patinás családi vállalkozásnak tekinthető a Questor ’97 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amely jogelődjével együtt szintén 1993 óta létezik. A családi tulajdonú társaságban Schlecht Csaba az alapítás óta máig az egyedüli vezető. A társaság forgalma nulla, nyeresége pár tíz- vagy százezer forint, 2009-ben indított a cég ellen végrehajtást a NAV és egy önálló bírósági végrehajtó is.
Egész más sebességen pörgött az Orbán Viktor fiatalkori barátjaként számon tartott Schlecht Csaba a 90-es években. Egy cégben találjuk például Orbán Viktorral, Simicska Lajossal, Kövér Szilárddal – Kövér László testvérével –, az Orbán Viktorhoz szintén közös iskolai élmények révén kötődő Varga Tamással – aki azóta csalás miatt börtönben is ült –, Stumpf Jánossal – az első Orbán-kabinetben a Miniszterelnökséget irányító Stumpf István testvérével –, vagy épp a jelenleg a NAV-ot vezető Vida Ildikóval. De még a kormányfő édesapja, Orbán Győző dolomitbányacégében is felbukkant. A 2000-es évek elején, amikor Schlecht Csaba láthatólag fokozatosan kivonult a Simicska-közeli cégek életéből, helyét sok helyütt épp Vida Ildikó vette át. Stumpf János jelenleg az állami MVM tulajdonában lévő központi áramhálózat-kezelő, a Mavir igazgatósági tagja; a testület elnöke a Simicskához szintén közel állónak tartott Töröcskei István.
Mint arról lapunk 1998-ban először beszámolt, 1995-ben 13, a Fidesz gazdasági környezetéhez köthető társaság került át Schlecht Csabától az akkor Németországban élő török Kaya Ibrahimhoz, 1997-ben pedig három hasonló társaság az akkoriban szintén Németországban élő horvát Josip Tothoz. Mindkét vevőről kiderült, hogy korábban elvesztették a személyijüket. A társaságok egy részét Schlecht Csaba mindössze egy héttel az eladás előtt vette meg Kövér Szilárdtól vagy Varga Tamástól. Mivel a vevőket a hivatalok hiába keresték, a társaságok adótartozásait nem sikerült beszedni, a cégeket felszámolással vagy anélkül, de hivatalból törölték. 2001-ben a rendőrség az üggyel kapcsolatos nyomozást megállapítható bűncselekmény híján mégis megszüntette. Schlecht nevét a Simicska-cégbirodalomhoz kapcsolódó aktákban 2004-ig lelhetjük fel egyes társaságok végelszámolójaként. | Belföld: Visszatér a fideszes cégek varázslója | A Simicska Lajos jelenlegi és Orbán Viktor egykori harcostársaként ismert, a Lánchíd Rádió élére kinevezett Schlecht Csaba egy családi könyvelő- és egy kereskedő-szolgáltató cég vezetőjeként húzta ki az elmúlt évtizedet Ürömön. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/schlecht-csaba-elokerult-a-homalybol-1515351 | 2015-02-11 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Egyre nagyobb a botrány a Dancing with the Stars versenyzője, Andrei Mangra körül
Mangra táncpartnerének nélküle kellett parkettre állnia, de továbbjutottak
Mangra ügye folytatódik a rendőrségen, már zsarolás gyanúja miatt is nyomoznak
Andrei Mangra balhéja után készült kórházi fotók érkeztek!
Mint arról elsőként beszámoltunk, 2024. november 15-én hajnalban egy nő telefonált a BRFK Tevékenység-Irányítási Központ ügyeletére, mert valaki segítséget kért egy V. kerületi lakásból. Az érintett ingatlanban a rendőrök négy férfit igazoltattak, közülük hármat előállítottak. A rendelkezésre álló adatok szerint szóváltást követően tettlegességre került sor, és egy kés is előkerült. Ketten könnyebben megsérültek, őket a mentők kórházba vitték. A BRFK V. kerületi Rendőrkapitányság súlyos testi sértés kísérlet gyanúja miatt indított eljárást. Továbbá, mivel kábítószerfogyasztás gyanúja is felmerült, emiatt szintén eljárás indult.
A Blikk ismét felkereste a rendőrséget, és újabb fejleményeket tudtunk meg az ügyről.
Így áll a nyomozás
"A Budapesti Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Osztályára elektronikus úton érkezett megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy a kérdezett ügyben egy embert hallgattak ki gyanúsítottként zsarolás bűntett és súlyos testi sértés kísérlet bűntett gyanúja miatt. Emellett az esettel összefüggésben másik két embert kábítószer birtoklása vétség gyanúja miatt hallgattak ki gyanúsítottként" - közölte érdeklődésünkre a BRFK Kommunikációs Osztálya. | Újabb részleteket árult el a rendőrség Andrei Mangra ügyében | Nem csitulnak a kedélyek, egyre nagyobb a botrány a csütörtök éjjel történt verekedés körül, amelyben a Dancing with the Stars táncosa, Andrei Mangra is érintett. Táncpartnerének, Szabó Zsófinak nélküle kellett parkettre állnia Suti Andrással, és tovább is jutottak. A TV2 még nem döntött Mangra sorsáról, akinek az ügye tovább folytatódik a rendőrségen. Most újabb részleteket tudtunk meg, már zsarolás gyanúja miatt is nyomoznak. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/andrei-mangra-verekedes-zsarolas-kabitoszer/l40nh40 | null | true | null | null | Blikk |
Elvesztette a fonalat a NAV-ügyben? | Sokat bonyolódott az áfacsalási ügy Horváth András egykori adóhivatali dolgozó színre lépése óta. A NAV támadásba lendült, Horváth visszavágott, a rendőrség vizsgálódik, a politikusok pedig egymásnak estek. Itt vannak az egyre követhetetlenebb történet főbb állomásai. | null | 1 | http://www.origo.hu/foto/interaktiv/20131203-a-nav-es-horvath-andras-ugyenek-tortenesei.html | 2013-12-03 20:22:00 | true | null | null | Origo |
|
Az OMV júniusi, a Mol részéről ellenséges felvásárlási kísérletnek minősített bejelentése nyomán a magyar cég védekezésül saját részvények vásárlásába kezdett: ezt egész nyáron folytatta, miközben akvizíciókat jelentett be, illetve azért, hogy a forma szerint is saját kezében lévő részvények aránya el ne érje a tíz százalékos limitet, részvénykölcsönzési megállapodásokat kötött, ezzel bennfentes információkat visszatartva a piactól – állapította meg a PSZÁF. A pénzügyi felügyelet összesen 48 millió forintos bírságot szabott ki.
Az osztrákok még egyszer nekifutnak: nagyon sokat, 32 000 forintot adnának a Mol-részvényekért, azt szeretnék, hogy töröljék a szavazatkorlátozást, és így 50 százalékos tulajdonossá váljanak a magyar olajóriásban.
Külföldi és hazai elemzők ma jellemzően valamivel 40 százalék fölé teszik a Mol kvázi sajátrészvény-állományát, azaz a vállalat összes részvényének azon hányadát, mellyel a cég, gyakorlatilag a menedzsment rendelkezik. A hazai jogszabályok értelmében azonban ezek aránya maximum tíz százalék lehet: a Mol ezzel kapcsolatos törvénysértésére ugyan több utalás is elhangzott, például az OMV részéről, de tényszerűen, noha vizsgálat is folyamatban volt, ezt illetékes hatóság soha nem állapította meg.
Most sem ezért bírságolta céget a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, noha a két törvénysértés miatt kiszabott összesen 48 millió forintnyi bírság szoros összefüggésben áll azzal, hogy a Mol szinte az egész nyáron vásárolta saját papírjait a tőzsdén.
Mindez úgy volt lehetséges, hogy miközben egyes, a részvénykönyvben szereplő tulajdonosok mögött a piac, bizonyítékok nélkül ugyan, de már korábban is a menedzsmenthez köthető köröket sejtett, a Mol nyáron két kölcsönügyletet is kötött. Mivel a cég közgyűlése tíz százalékos mértékig – a törvényi plafonig – engedélyezte saját részvények vásárlását, a Mol nagyságrendileg két tíz százalékos pakkot, részben azok megvásárlása után kölcsönadott az OTP-nek, illetve az állami tulajdonú MFB Investnek. (Az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor tagja a Mol igazgatóságának.) Így alakult ki az elemzésekben visszatérően szereplő, más-más tulajdonosok kezén lévő, de a menedzsmenthez sorolt mintegy 40 százalékos részvénycsomag, mely elégséges lehet ahhoz, hogy a cég visszaverje az egyébként a vásárlásokat jelenleg 20,2 százalékos tulajdonosként, és informális felvásárlóként is élesen kritizáló OMV kísérletét.
A PSZÁF már a nyáron vizsgálatot indított annak tisztázásra, június 15-től milyen ügyletek születtek a Mol részvényekre. (A dátum az OMV első, tulajdoni hányadának 10-ről 18,6 százalékra való emelésénék bejelentését megelőző tíz napot is bevonja a vizsgálatba.) A piacfelügyeleti eljárás célja volt annak megállapítása, hogy a nevezett időpontot követően sérültek-e a piacbefolyásolásra, a bennfentes kereskedelemre, illetve a vállalatfelvásárlásra vonatkozó egyes törvényi rendelkezések – áll a most meghozott határozatban, mellyel a felügyelet le is zárta a vizsgálatot. (A vizsgálat keretében korábban egy millió forintra bírságolták a Molt az eljárás akadályozása miatt, illetve 25 millió forintra az OMV-t, annak szeptember 25-i bejelentése, informális felvásárlási ajánlata miatt).
A felügyelet vizsgálatában megállapította, hogy a Mol elmulasztotta a rá vonatkozó, az MFB Invest Zrt-vel való szerződéskötésének kapcsán, valamint az IES, és a Tifon akvizíció kapcsán felmerült bennfentes információt haladéktalanul közzé tenni, holott azt a vonatkozó törvényi rendelkezések egyértelműen előírják. A felügyelet szerint a Mol az említett három ügyletet megelőzően bennfentes időszakban, bennfentes információ birtokában, saját részvény vásárlására adott megbízásaival megsértette a tőkepiacról szóló törvény bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó rendelkezéseit. | Törvényt sértett a Mol sajátrészvény-vásárlás során | Törvényt sértett a Mol sajátrészvény-vásárlás során | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/mol071212/ | 2007-12-13 00:00:00 | true | null | null | Index |
Miközben 2010-től kezdve folyamatosan állami beruházások sorát valósította meg a kormány, az elmúlt évek már nagyon másról szóltak. A koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború okozta gazdasági problémák, az ezzel összefüggésben is felmerülő költségvetési krízis miatt az elmúlt időszakban ennek ellenkezője jellemzi a kormány: több beruházást is felfüggesztett. Vagyis rogáni nyelvezettel kifejezve átütemezte azokat. Volt azonban egy, ami nagyon kilógott a sorból, a félig elkészült beruházásból ugyanis nemes egyszerűséggel kiszállt az állam, miután milliárdokat költött el rá.
A gödi adatközpont projektjét még 2016-ban harangozta be a kormány, itt tervezték tárolni a magyar állam minden fontos adatát, és noha eredetileg is csúszott a kivitelezés, és még 6 évvel később is csak félkész állapotig sikerült eljutni, 2022 elején derült ki, hogy hivatalosan is felfüggesztették a beruházást. Hogy teljesen lemondott a projektról a kormány, jól sejteti, hogy tavaly nyáron a beruházásért felelős állami céget, a Nemzeti Adatközpont Kft.-t végelszámolással megszüntették.
A történet azonban ezzel nem ért véget, hiszen a nemrég parlament elé került tavalyi költségvetés zárszámadása meglepetést tartogatott a témában. Az "állami beruházások" fejezetében feltűnt egy olyan kiadás, amely eredetileg nem szerepelt a költségvetési tervben, vagyis az év során - mondhatni váratlanul - felmerült költségről van: | Félmilliárd forintot költött a kormány egy régóta felfüggesztett beruházásra, és nem árulja el, miért | Bár pocsékul állt tavaly is a költségvetés, volt pénz egy 448 millió forintos váratlan kiadásra, amivel a zárszámadás szerint egyáltalán nem számoltak év elején. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/05/felmilliard-forintot-koltott-a-kormany-egy-regota-felfuggesztett-beruhazasra-es-nem-arulja-el-miert | null | true | null | null | 444 |
Bár elköltöttek rá már több mint hárommilliárd forintot és minden hivatalos szereplő legfőbb vágya az volt, hogy minél hamarabb tűnjön el a gettó a Hős utcából, így is hosszú évekbe telt, hogy eljussanak az első épület bontásáig. Ennyi pénzből ennyi idő alatt egy jól átgondolt szociális programmal megtámogatott telepfelszámolást is végig lehetett volna vinni. De nem ez történt.
A kőbányai Hős utca két szegregált tömbjének egyikére vonatkozó bontási szerződést múlt hét hétfőn írták alá. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson kiválasztott nagykőrösi VA-HÍD Kft. nettó 294,3 millió forintért vállalta a 6500 négyzetméteres - pinceszint, 4 épületszint és padlástér - B tömb bontását, illetve a keletkező hulladék elszállítását. Ezzel együtt már bizonyosan 3 milliárd felett jár a szegregátum felszámolásának költsége. Ráadásul a szomszédos, ugyanekkora A épület bontását még meg sem rendelték.
A Hős utcai lakótömbök az egykori ferencvárosi Dzsumbuj kistestvéreként épültek meg a két világháború között. A két H-alakú, szűk gangos, négyemeletes házban a súlyos lakhatási válság enyhítésére alakították ki az apró szükséglakásokat. A függőfolyosóról nyíló szélfogót két 26 négyzetméteres lakás fogja közre. A lakásokban nem volt fürdő, a közös vécé és kiöntő az előtérben kapott helyet. Az újonnan épített szükséglakásokba a város környéki nyomornegyedek - Mária Valéria, Auguszta, Zita - lakóit költöztették be. A nyomor nem szűnt meg, csak új helyszínen termelődött újra. A Hős utcai gettó népessége ugyan többször is lecserélődött, de a nyomor és az elszigeteltség árnya mindvégig ott volt felette. A rendszerváltás után a máshonnan kiszorult fővárosi szegények és a jobb élet reményében Budapestre költöző vidékiek krízistelepévé alakult.
A kőbányai önkormányzat régóta készült a házak kiürítésére, de soha nem volt rá pénze. Így inkább húztak köré egy kerítést. 2017 decemberében azonban az egyre dagadó médiafigyelem hatására a kormány hirtelen úgy döntött, hogy ad 2,1 milliárdot a helyzet gyors rendezésére. A változó számú, de az idő java részében több száz embernek lakhatást biztosító telep felszámolása előtt nem készült se hatástanulmány, se koncepció a kiürítésre, a lakók elhelyezésére. Egyszerűen belevágtak a felszámolásba. A helyzetet bonyolította, hogy a kerületi szociális szolgáltatók a gettóban élő családok jó ha egytizedével álltak kapcsolatban.
Tovább kísért a Hős utca ügye, milliárdokat költöttek már a gettó felszámolására
A két épületben lévő 317 lakásból akkor 169 volt önkormányzati tulajdonban, 8 állami, 140 pedig magánkézben volt. Az önkormányzat Belügyminisztériumnak készített későbbi beszámolója szerint a volt tulajdonosok zöme a kártalanítást választotta, míg két lakást kisajátítással szereztek meg. Az önkormányzat saját számításai szerint átlag 6,3 milliót fizetett lakásonként. Az önkormányzat összesen 49 ingatlant, átlagosan 35 négyzetméteres lakást vett a kiköltöztetetteknek Budapest tíz kerületében, a legtöbbet Kőbányán és Józsefvárosban. De nem sikerült kiüríteniük az épületeket. Összesen 1,91 milliárdot költöttek el a befejezetlen telepfelszámolásra. Két évvel ezelőtt nyáron még mindig ötven lakásban éltek.
Az épületekben már a részleges felszámolás megkezdése előtt - némi nyomásgyakorlásként - megszűnt a közös területek takarítása. Az önkormányzat által küldött munkások később kivették a kiürített lakások ablakait, ajtajait, majd szétvertek mindent, hogy így akadályozzák meg az önkényes lakásfoglalók beköltözését. A megmaradt és még lakott lakások még inkább beáztak, penészedtek, az ott hagyott gázórák, levágott villanyvezetékek folytonos veszélyt jelentettek a hátrahagyottaknak. A Hős utca a nyomor egyre mélyülő bugyrává vált. Az üres lakásokba vidékről felköltözők, droghasználók és hajléktalanok költöztek.
Az Orbán-kormány tavaly tavaszra elunta a dolgot és egy "féltitkos" határozatban utasította a gazdaságfejlesztési minisztert, hogy az MNV útján gondoskodjon a Hős utcai krízistömbben lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséről, hogy végre megépülhessen a Terrorelhárítási Központ (TEK) új műveleti komplexuma. Erről egyébként már egy 2020-as kormányhatározat is rendelkezett, de annak határideje úgy múlt el, hogy nem sikerült megoldani a kérdést. A feladatba a bukott devizahitelesek lakásait megszerző, annak bázisán országos lakásügynökséget szervező Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is bevonták.
Megtisztítják a Hős utcát, titkos kormányhatározattal pörgetik fel a budapesti szegregátum kiürítését
A kőbányai önkormányzat pedig 2023 nyarán - az indoklás szerint - szintén annak érdekében, hogy elősegítse a TEK új műveleti komplexumának megvalósítását, részben eladta, részben ingyen átadta az államnak a Hős utcai szegregátum 317 ingatlanából korábban az önkormányzat tulajdonába került 254 lakást. Kovács Róbert fideszes polgármester történelmi döntésnek nevezte az ügyletet, mondván, "évtizedes problémától" szabadultak meg, a szegregátum felszámolása végérvényesen állami feladattá vált, ráadásul az önkormányzat több mint egymilliárd forintos bevételre tett szert. Stemler Diána momentumos képviselő a Népszava kérdésére akkor úgy kommentálta az önkormányzat döntését, hogy a Hős utca terhétől az ott élőkkel együtt a kezdetektől csak szabadulni akart az önkormányzat.
"A most bontani kezdett B épületből már mindenkit kiköltöztettek. Tulajdonosok már nem laktak benne egy ideje.
Igaz, akad olyan is, aki tudomásunk szerint rendezett lakhatáshoz jutott, legalábbis arra az időre, amíg fenn tudja tartani" - válaszolta a Népszava kérdésére Molnár Zsuzsanna, a telepen élőket régóta segítő Kontúr Egyesület elnöke.
"A másik, eredendően is jobb állapotú A épületben jó páran élnek még most is. Akad közöttük egy-két tulajdonos is. Az ő helyzetük elvileg rendeződni fog. Ennek az épületnek a bontására valószínűleg jó pár hónapig nem fog még sor kerülni, de biztos információink nincsenek. Tekintve a fővárosi lakhatási válságot és a tél beálltát, természetesen vannak, akik itt húzzák meg magukat, hisz még a Hős utca félig kibelezett épületében lakni is jobb, mint tető és falak nélkül az utcán, vagy szerettei nélkül a szállón" - fogalmazott Molnár Zsuzsanna. | Hét év és hárommilliárd forint, elkezdtek bontani a Hős utcai gettóban | Hét évvel a kőbányai szegregátum felszámolásáról szóló kormányzati döntés után megkezdődött az egyik épület bontása. A másikban még mindig laknak néhányan. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258471_hos-utca-getto-bontas-het-ev-harommilliard-forint-szegregatum-tek | null | true | null | null | Népszava |
Egy átfogó antikorrupciós csomag előkészítését kezdi meg az MSZP parlamenti frakciója csütörtökön és pénteken a Veszprémben tartandó kihelyezett évadnyitó frakcióülésen - közölte az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese hétfőn az MTI érdeklődésére.
Harangozó Tamás elmondta, a többi párt javaslataival ellentétben az MSZP antikorrupciós csomagja a tervek szerint több területre is kiterjed. A kampány- és pártfinanszírozás átalakítása, a kormányzati működés átláthatóságának megteremtése mellett az ellenőrző, rendészeti szervek reformját is tartalmazni fogja - fejtette ki.
A szocialista politikus közölte, a frakcióülésen szó lesz Putyin orosz elnök két hét múlva esedékes budapesti látogatásáról, annak nemzetközi, uniós következményeiről. Harangozó Tamás azt mondta, a frakcióülésen azt is megvitatják, hogy a parlamentben hogyan mutassák be, leplezzék le a kormány korrupciós ügyeit.
A helyszínt azzal indokolta, hogy "a kétharmad lebontását eredményező" időközi országgyűlési választás kampányának közepén vannak. Hozzátette: a frakcióülés után pénteken a pártvezetés és a frakció tagjai a választókerület szinte minden részét felkeresik, találkozókat, fórumokat tartanak.
Veszprémben azért kell időközi választást tartani, mert Navracsics Tibort uniós biztossá nevezték ki, így - mivel ez a tisztség és a parlamenti képviselőség összeférhetetlen - október 30-ai hatállyal lemondott országgyűlési mandátumáról. A február 22-ei választáson az MSZP a függetlenként induló Kész Zoltán tanárt támogatja. | Itthon: Veszprémben tart frakcióülést az MSZP - a korrupcióval fognak foglalkozni | Az MSZP parlamenti frakciója csütörtökön és pénteken Veszprémben tart kihelyezett frakcióülést, ahol egy antikorrupciós csomagot fognak előkészíteni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150202_Veszpremben_tart_frakcioulest_az_MSZP__a | 2015-02-02 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Botrányt kavart a Premier League-ben egy négy évvel ezelőtt készült videófelvétel. Ennek nyomán felfüggesztették David Coote játékvezetőt, mert becsmérlő megjegyzéseket tett a Liverpoolra és a klub akkori menedzserére, Jürgen Kloppra.
A közösségi médiában megosztott videó egy Premier League-mérkőzés után készült, amelyet Coote vezetett. A meccsst 2020 júliusában a Liverpool és a Burnley játszotta, 1-1-es végeredménnyel. A videó tanúsága szerint a játékvezető keresetlen szavakkal kritizálta a német szakvezetőt. Kocsmai vitákban megszokott kifejezésekkel illette, amelyek egy része nem nyomdafestékbarát, így nem is idézzük. Coote spori azért fakadt ki, mert Jürgen Klopp bírálta őt a meccs után, mondván nem fújt be nyilvánvaló szabálytalanságokat, amelyeket a Liverpool játékosai szenvedtek el, és ez vette el a győzelem lehetőségét a Liverpooltól Klopp szerint.
Ad némi vajszínű árnyalatot a Coote felfüggesztésének, hogy néhány nappal ezelőtt éppen ő vezetett egy Liverpool-meccset. A 42 éves játékvezető a szombati, Aston Villa elleni 2-0-s Liverpool-győzelem alkalmával fújta a sípot. Ő a Premier League egyik legtapasztaltabb játékvezetője, 2018 óta bíráskodik az élvonalban. Sem a Liverpool, sem a játékvezetői szövetség nem foglalt állást a videó ügyében egyelőre.
Aligha várhatjuk a játékvezetőktől, hogy ne legyenek érzéseik, indulataik, ne legyen véleményük a világról, és időnként ne forrjon bennük indulat. Ugyanígy nem várhatjuk el az edzőktől és a játékosoktól sem. Az ember már csak olyan, hogy reagál az őt ért ingerekre. Persze a civilizált kommunikáció iránti vágyunknak sok mindent alárendelünk, de képtelenség mindig mosolyogni.
Szegény Coote sporttárs szorult helyzetének oka az, hogy elfelejtette,
manapság minden ember a telefonján lévő kamera két lábon járó kiegészítője.
És engedelmeskedve a kamera parancsának szakmányban felvételt készít. Amikor a játékvezető kiadta a mérgét és keserűségét, ami a Klopp és közte lezajlott beszélgetés nyomán felgyűlt benne, éppen volt bekapcsolt kamera a közelben. Játékvezetőként egyenesen hiba és megengedhetetlen gyalázni bárkit is a csapatokból. De ha meccs után történik, akkor azt több megértéssel fogadhatjuk. Remélhetőleg ez a megbocsátó hozzáállás fogja jellemezni az angol játékvezetőket tömörítő szervezetet is, amikor David Coote büntetéséről dönt. Kíméletet érdemel a játékvezető, már csak a kifakadása óta eltelt idő hossza és a véleménynyilvánítás szabadsága miatt is. | Ezt már fújhatja | Fejér vármegyei hírportál | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/sportjegyzet/2024/11/premiet-league-david-cotte-jurgen-klopp-jegyzet | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Az index.hu internetes portál kedden számolt be arról, hogy egy adatvédelmi szakértő jogerősen is megnyerte a BKV ellen indított perét, a szakértő a közlekedési cég reklámhelyeit kizárólagosan értékesítő Peron Reklám Kft. és a társaság között kötött szerződésben foglaltak volt kíváncsi. Kulcsár Zoltán a cikk szerint másfél évig várt a cégtől a válaszra, ezután feljelentést tett és ezzel párhuzamosan pert indított. A bíróság elsőfokon helyt adott keresetének és ez a döntés emelkedett a napokban jogerőre, miután a BKV visszavonta fellebbezését.
A társaság eljuttatta az adatvédelmi szakértőnek a szerződést, ám abból több sort kitakartak. A BKV-nál a portál érdeklődésére azt közölték: a közlekedési társaság kiadta volna a szerződést, azt a Peron Kft. nem engedte. Közlésük szerint a kitakaratlan változatát is megkapja tőlük Kulcsár Zoltán.
Az index.hu birtokába jutott, 1999-ben kötött szerződés szerint a Peron Kft. 5 évre kizárólagos jogot kap a BKV járművein, területein reklámok értékesítésére. A szerződés érdekessége, hogy ezt az időtartamot a Peron egyoldalú nyilatkozatával további 5 évre meghosszabbíthatta, amivel élt is a cég - tartalmazza a cikk.
A portál szerint a szerződés egyik, 2000-ben kelt módosítását Gellért Kis Gábor, az MSZP médiapolitikusa írta alá a Peron ügyvezető igazgatójaként. A Peron Reklám Kft. felügyelő bizottságába tartozik egy fővárosi szocialista politikus, Mitus Zsuzsanna is. A szerződést az index.hu szerint korábban is megpróbálták módosítani és a BKV jelenleg is tárgyal erről. A reklámcég szerződése 2009 végén jár le.
A BKV adatkezelését kifogásolta korábban Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is. Április végén kiadott közleményében felszólította a BKV Zrt.-t, hogy módosítsa a szabályzatát: alakítson ki olyan gyakorlatot, amely megfelel a nyilvánosság, a jogszerű adatkezelés követelményeinek. Az állásfoglalásban kiemelte, hogy a közfeladatot ellátó szervek által kötött szerződések minden fontos adata nyilvános. Ez alól csak egyes személyes adatok és a Polgári Törvénykönyvben meghatározott üzleti titok jelentenek kivételt.
A közfeladatot ellátó szervnek nyilvánossá kell tennie a szerződés minden lényeges elemét. Így bárki megítélheti, hogy a szerződéses jogok és kötelezettségek elősegítik-e a közfeladat ellátását, a szerződés tartalma összhangban van-e a jogszabályokkal - áll a közleményben.
Gellért Kis Gábor az MTI megkeresésére kifejtette: "2000-ben épp nem voltam politikus, médiaismereteim azonban megalapozták, hogy egy reklámcéget vezessek. A két dolgot keverni, ráadásul úgy beállítani, mintha ma is a Peron Kft. ügyvezetője volnék, közönséges hamisítás".
Nincs olyan szakértő, aki komolyan kijelentheti, hogy a BKV felületei az ország outdoor - köztéri - reklámértékének csaknem két teljes százalékát meghaladná. "Más szóval tisztességes megállapodás született annak idején. A megállapodott bérleti díjnál szignifikánsan magasabb nagyságrendet a piac biztosan nem indokol, legföljebb a tudatlan vagy rosszindulatú szerkesztői, esetleg más természetű, de nem kevésbé sunyi szándék" - írta Gellért Kis Gábor reakciójában. (MTI) | Archívum: Nyomozás a BKV-nál | A VII. kerületi rendőrkapitányság továbbra is nyomoz a BKV-nál közérdekű adattal visszaélés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen - mondta a BRFK sajtóügyeletese, Sass Oszkár. A büntetőeljárásban még senkit nem gyanúsítottak meg, a rendőrség megkezdi a tanúk kihallgatását. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-506520-303135 | 2008-09-10 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az Átlátszó által most közreadott elemzésben Gerner Péter geológus összeveti és értékeli a Paks2 atomerőmű telephely-engedélyezési folyamatában készült Telephely Biztonsági Jelentés (TBJ) tartalmát a 2017 nyaráig nyilvánosságra került paksi földtani kutatási jelentések adataival és következtetéseivel. Megvizsgálja a TBJ és a földtani kutatási programhozzájárulását a telephely földtani alkalmasságának megítéléséhez, valamint a mérnöki tervezés és a beruházás lebonyolításához.
A Paks2 atomerőmű telephelyének alkalmasságát megalapozó földtani kutatási program keretében elkészült értékelő dokumentációnak mindössze egytizede, a 10 ezer oldalnyi jelentésből mintegy ezer oldal került 2017 végéig nyilvánosságra, és állt rendelkezésre ezen elemzés elkészítéséhez. Ez alapján a Telephely Biztonsági Jelentés(TBJ, pdf) összevetését a részletes kutatási jelentésekkel csak részben lehetett elvégezni, az összehasonlítás a kutatási program mintegy 800 oldalas zárójelentésének (KPZ, pdf) és a TBJ-nek az összevetésére korlátozódott.
A megismert részletes jelentések és a TBJ összevetéséből három fontos megállapítás tehető.
– Lényegi, a kutatás célját érintő információk sikkadtak el, maradtak ellenőrizetlenül vagy lezáratlanul a kutatás folyamán. Ilyenek az aktív tektonikai jelenségeket jelző terepi és geomorfológiai adatok és megfigyelések, az S-hullám mérés jelentősége, az elvégzett, de a TBJ-ben nem szereplő geodimanikai modellezés eredményei, vagy a kutatásban nem elvégzett elemző és szintetizáló tevékenységek, például az utolsó százezer év hiányzó tektonikai fejlődéstörténete. – A TBJ-be átkerült tartalomban helyenként irreleváns, a kutatás célját tekintve másodlagos részinformációk szerepelnek nagy terjedelemben, felhigítva a lényegi információkat és eredményeket. – A TBJ és a kutatási program zárójelentése több helyen rendkívül szakmai nyelvezettel készült, lehetetlenné téve a döntéshozók és érdeklődők számára a megértést. Ugyanakkor számos szakmai döntés oka, számítás és adat nem található meg ezekben a jelentésekben, ami a számítások megismétlését és ellenőrzését lehetetlenné teszi.
Az a tény, hogy a kutatási program megbízója nem hozza nyilvánosságra a részletes jelentések 90%-át, valamint a releváns információk hiányos közlése jelentősen rontja szakmai viták lehetőségét, és így a kutatások eredményeinek hitelességét és a következtetések ellenőrizhetőségét.
A kutatási program értékelése
Az elemzés a jelentéseken keresztül egészében is értékelte a TBJ-t és a földtani kutatási programot abból a szempontból, hogy az milyen mértékben és minőségben járult hozzá a telephely földrengésbiztonságának meghatározásához, illetve a projekt előkészítéséhez.
A programban értékelésem szerint pontosan dokumentált és nem is képezi szakmai viták tárgyát, hogy mélyszerkezeti törésvonalakhoz (Kapos-vonal, illetve a kecskeméti földrengések) kapcsolódó, aktív törésvonal, a Dunaszentgyörgy–Harta vetőzóna található a tervezett erőmű helyszíne alatt.
A paksi telephellyel kapcsolatos vitában a kutatási program ismeretében két kérdés fogalmazható meg:
– A tervezett telephely alatti aktív törészóna lehetővé teszi-e a Paks2 atomerőmű engedélyezését a nemzetközi és hazai szabályozási környezetben? – Az aktív törészóna ismeretében milyen mérnöki paraméterek mellett lehet az atomerőművet földrengésbiztosan megépíteni?
Az erőmű engedélyezhetőségével kapcsolatos első kérdésben a kutatási dokumentáció alapján azt szűrhető le, hogy a fókuszált és céltudatos kutatás helyett az elvégzett vizsgálatok számos kérdést nem ellenőriztek, nem végeztek el fontos elemzéseket, és egyes nyitott kérdésekre nem adtak megnyugtató választ.
– Kimondható, hogy a kutatás nem tűzte ki előre célként, és így nem irányulhatott a kutatási területen az aktív vetők "kapabilitásának" vizsgálatára. – A földtani kutatás nem a kritikus földtani időszakra fókuszált. A megismert dokumentumok szerint a földtani kutatás nem fókuszált sem a szabályozás szerint kritikus utolsó 100.000 évre, sem a földtani fejlődéstörténet utolsó egységének számító 2.5 millió évre, a földtani negyedkorra. – A részletes jelentésekben rendelkezésre álló számos indikáció ellenőrzése elmaradt, illetve a kérdés eldöntésére irányuló számos új vizsgáltatot kellett volna még elvégezni. – Nem történt meg az ismert neotektonikai adatok rendszerbe foglalása és értelmezése, és nem készült neotektonikai fejlődéstörténet sem.
A TBJ fő következtetését, miszerint a kutatási területen leírt aktív vetők ártalmatlanok, azaz "nem kapabilisek", és nem képesek egy földrengés esetén felszínig hatoló elmozdulás létrehozására, a megismert dokumentáció alapján nem lehet teljes körűen alátámasztani.
Így a kutatás után sem tudható megfelelő bizonyossággal, hogy a paksi terület földtani szempontból megfelel-e az atomerőművek engedélyezhetőségét előíró szabályzóknak. Ennek megnyugtató eldöntéséhez az elemzésben leírt hiányosságok pótlása lenne szükséges.
A tervezett atomerőmű földrengésbiztos megtervezéséhez és megépítéséhez a kutatásban leírt szeizmotektonikai modellek és azok alapján meghatározott talajgyorsulás-értékek ellenőrzésre szorulnak. A talajgyorsulás-értékek a mérnöki tervezést és a projekt megvalósítási költségeit meghatározó lényegi paraméterek.
– A földrengés-veszélyeztetettséget meghatározó talajgyorsulás értékek számítása két problémás szeizmotektonikai modellre alapul, melyek 95% súllyal szerepelnek a számításokban. – Komoly kockázat rejlik ezen kívül abban is, hogy a komplex, számos feltételezést igénylő, a földrengés-veszélyeztetettséget meghatározó számításokat és döntéseket egy kutatócsoport végezte, így számítások megismételhetősége és független nemzetközi auditja kimondottan javasolt. – Kiemelendő, hogy az Átlátszó 2017 nyarán készült videóinterjúja szerint a felszíni talajgyorsulás 2016-ban lezárt földtani kutatásban meghatározott értéke gyakorlatilag megegyezik az orosz állammal két évvel korábban, 2014-ben megkötött szerződésbe bekerült értékkel, vagyis a kutatási program lényegében igazolt egy évekkel korábban államközi szerződésbe rögzített lényegi paramétert.
Gerner Péter
[sharedcontent slug="cikk-kozepi-hirdetes"] | Egy szakértő szerint lényegi információk sikkadtak el a Paks2 földtani kutatási programban - közreadjuk az elemzését | Egy szakértő szerint lényegi információk sikkadtak el a Paks2 földtani kutatási programban - közreadjuk az elemzését | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/01/19/egy-szakerto-szerint-lenyegi-informaciok-sikkadtak-el-a-paks2-foldtani-kutatasi-programban-kozreadjuk-az-elemzeset/ | 2018-01-19 12:40:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója rámutatott: "Itt mindenki mindenkit lehallgat. Magyar Péter lehallgatta a feleségét. Az új asszony lehallgatta Magyar Pétert. Magyar Péterék lehallgatták az új asszonyt. Hát mi ez? Hát ez kész elmebaj."
"Most gondoljanak bele! Tehát először is, milyen emberek ezek? Egy. Kettő, ez az ember bejelentkezett az ország vezetésére. Na, tudják, mikor fogja Magyar Péter vezetni az országot? Én egyszer ezt már mondtam, azóta is fenntartom. Belőle akkor lesz miniszterelnök, amikor belőlem római pápa. De én református vagyok, ez is egy kicsit nehezíti. Egyébként sem jelentkeztek, hogy római pápának hívnának" - fejtette ki Menczer.
A kormánypárti politikus szerint le fogják győzni Magyar Pétert is, ahogyan legyőzték az eddigi ellenfeleiket is, és úgy fog eltűnni, úgy fog kipukkadni, mintha soha itt sem lett volna. | Menczer: elembaj, ami a Tisza Pártban megy | Menczer Tamás arról beszélt Facebook-videójában, hogy elmebaj, ami a Tisza Pártban történik, hogy a tagok felveszik az egymással folytatott beszélgetéseket. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/elmebaj-tisza-part-menczer-tamas | null | true | null | null | KEMMA |
A szlovák kulturális miniszter szigorítaná a nyelvtörvényt. A nyelvtörvény vörös posztó a szlovákiai magyarság körében. 1995 óta a magyar nyelv sokat vesztett a presztízséből, és hátrébb sorolódott a magyarok lakta területen. Az első változatát Vladimír Mečiar alatt alkották, majd egy enyhülés után Robert Fico szigorította meg még 2009-ben. A mostani miniszterelnök 2010-es bukása után megint enyhítettek, azóta nem nyúltak hozzá. Úgy tűnik, hogy a legkisebb és legmegbízhatatlanabb koalíciós partner, a Szlovák Nemzeti Párt ragaszkodik a módosításhoz.
Senki sem várta, hogy éppen most jöjjön elő a szlovák kulturális minisztérium a szlovák nyelvtörvény szigorításával, amikor Orbán Viktor szövetségese, Robert Fico már egy éve hatalmon van, és talán soha nem voltak ilyen jók a két ország kapcsolatai. A nyelvtörvény ugyanis vörös posztó a szlovákiai magyarság körében. Erről beszélgettünk Szalay Zoltánnal, a szlovákiai Napunk vezető szerkesztőjével.
Húzd meg, ereszd meg
A nyelvtörvény sötét időkben, 1995-ben, a közép-európai populisták ősatyjának, Vladimír Mečiarnak a miniszterelnöksége idején született. Akkoriban Szlovákia néhány évre letért az európai integráció útjáról, az antidemokratikus kormányzás miatt folyamatosan nyugati bírálatok kereszttüzében volt. A nyelvtörvény a magyarok nyelvhasználata ellen irányult, és még a kulturális minisztérium hivatalnokaiból álló úgynevezett nyelvrendőrséget is felállítottak. Ez a szervezet magyarok által használt kulturális intézményekben ellenőrzött.
Mečiar bukásával a nyelvrendőrségnek lőttek, de a törvény, ha finomabb formában is, de maradt. Az újabb szigorításra 2009-ig kellett várni, amikor Robert Fico az első kormányzási ciklusának harmadik évében döntött a mečiari alapokhoz való visszatérésről. Ismét lett nyelvrendőrség, a döntést ellenállás és tüntetéshullám kísérte, a még baloldal vezette Magyarország is tiltakozott. Fico 2010-ben bukott először, a törvény megint finomodott. A bírságok kiszabásának lehetősége ugyan megmaradt, de ezeket a mai napig nem nagyon alkalmazzák. Fico is hiába tért vissza a hatalomba 2012-ben, nem jött az újabb szigorítás. Talán azért sem, mert ebben az évben egyezett ki Orbánnal, ekkor kezdődött a két szélsőséges politikus barátsága.
Fico és Orbán egy héttel ezelőtt Komáromban
Sokat vesztett presztízséből a magyar nyelv
A nyelvtörvény a hétköznapokban ugyan nincs jelen, de a kilencvenes és a kétezres évek végének cirkuszai nyomot hagytak a magyarokban, mindenki sokkal óvatosabb. A reklámokban, hirdetésekben általában még a kizárólag magyarok lakta településeken sem hagyják el a szlovák fordítást. A nyilvánosság előtt zajló rendezvényeknek még a magyarok lakta területeken is kétnyelvűnek kell lenniük, ahogy az életet, egészséget, vagyont védő feliratoknak is.
Abban a csallóközi, magyarok lakta faluban például, ahonnan Szalay Zoltán származik, a községi hangszóróból évtizedeken keresztül csak magyar nyelvű üzenetek jöttek. Később szlovákul is bemondták, de csak a magyar után, mostanra előbb szólnak szlovákul, és csak utána magyarul. "Apróság nyilván, de ebből az esetből is jól látszik, hogy a magyar nyelv hátrébb sorolódott, sokat vesztett a presztízséből" - mondta a beszélgetőtársam.
Szlovákián belül a magyar többségű részek, így a Csallóköz különleges helyzetben van. A szlovákok itt kisebbségnek számítanak, ebből adódnak súrlódások. Az északról, egynyelvű tömbből a déli területekre látogató szlovákok időnként nehezményezik a magyar nyelv dominanciáját, ami pedig csak abból fakad, hogy például a 23 ezres Dunaszerdahely közel 80 százaléka magyar anyanyelvű. Néhány évvel ezelőtt a 80 százalékban magyar csallóközi Nagyszarván szlovák szülők nehezményezték, hogy nem tudják hová íratni gyermeküket, mert csak magyar iskola van a faluban. Úgy érezték, elnyomott helyzetben vannak. Végül Peter Pellegrini akkori miniszterelnök és mostani köztársasági elnök is melléjük állt.
Slota és Mečiar kísértetei köztünk járnak
Mennyire volt meglepő, hogy a Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó Martina Šimkovičová kulturális miniszter szigorítaná a nyelvtörvényt, miközben rég voltak ilyen jók a magyar-szlovák kapcsolatok? - kérdeztem Szalay Zoltánt, aki a történteket a legkisebb és legmegbízhatatlanabb koalíciós partner, az SNS belső harcaként jellemezte. | Orbán és Fico barátságpróbája lehet a szlovák nyelvtörvény szigorítása | Mečiar és Slota politikai kísértetei forszírozzák a nyelvtörvény szigorítását, ami 1995 óta vörös posztó a szlovákiai magyarság körében. Többször szigorították már, és többször enyhítették. Ficónak nem érdeke a módosítás, a Magyar Szövetség skizofrén helyzetben van. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/30/orban-es-fico-baratsagprobaja-lehet-a-szlovak-nyelvtorveny-szigoritasa | null | true | null | null | 444 |
- A Drávamenti Tisza Sziget Barcs az utcai akciókat, a személyes jelenlétet helyezte előtérbe a megalakulásakor. A "nyomtassteis" (sic!) kiadványok alternatív hírforrásként jutnak el a dél-somogyi, jobbára kormányközeli propagandát látó, olvasó településekre. A kiadványok nyomtatását a Sziget tagok támogatják/végzik - írta Lantos Krisztina, a párt aktivistája a politikai formáció egyik nagyobb Facebook-csoportjában. A képek tanúsága szerint a hölgy kisgyermekével dobálta be a "Nyomtass Te Is!" lapokat a barcsi postaládákba.
A kiadvány 2017-ben jött létre, jellemzően baloldali aktivisták osztogatják, dobálják be a postaládákba országszerte. A cikkekben és a témaválasztásban egyértelműen tetten érhető a készítők elfogultsága, a kormány és a jobboldal kapcsán pozitív hírek sosem kerülnek be a lapba, hazugság viszont annál több. A "Nyomtass Te Is!" példányait egy weboldalról lehet letölteni, azokat a terjesztők nyomtatják ki a saját költségükön és szabadidejükben szórják szét.
A lap 2022-ben felkeltette a hazai baloldal kampányát dollármilliókkal támogató, az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett Action for Democracy (A4D) figyelmét is. Korányi Dávid szervezete ekkor 55 ezer dollárral, a Nemzeti Információs Központ (NIK) nemzetbiztonsági bizottság számára készült második részjelentése alapján 18,09 millió forinttal segítette a nyomtatványt kiadó eDemokrácia Műhely Egyesületet.
Hasznos felidézni: a Korányi által vezetett A4D a 2022-es országgyűlési választások kampányában mintegy 3 milliárd forintnyi dollárral támogatta a baloldalt. A pénz legnagyobb részét a Demokratikus Koalícióhoz közel álló ezalenyeg.hu propagandaportált kiadó Oraculum 2020 Kft.-hez, valamint a baloldal online kampányáért felelős, Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat cégcsoporthoz utalták.
Az adományok célja lényegében a 2022-es országgyűlési választások eredményének befolyásolása volt. Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sikkasztás és pénzmosás miatt folytat nyomozást .
Visszatérve a "Nyomtass Te Is!" mögött álló eDemokrácia Műhelyre, a szervezet vezetői között található László János, aki a Demszky-éra alatt a Budapest című portál felelős szerkesztője volt. Az eDemokrácia Műhely másik alapítója, Sükösd Miklós Soros György egyetemének, a CEU-nak a docense . A milliárdos spekuláns alapítványai, valamint olyan támogatók, mint a szintén álcivil szervezeteket finanszírozó Norvég Alap több tízezer dollárnyi összeget utalták át az elmúlt években az eDemokrácia Műhely részére.
A "Nyomtass Te Is!" rendszeresen ad ki tematikus különszámokat, 2024 szeptembere óta pedig a Tisza Párt számára is készül ilyen. Ez annyiban rendhagyó, hogy eddig a baloldal pártjai nem jelentek meg ilyen direkten a lapszámokban, nem volt például a DK vagy a Jobbik támogatóinak készült különszám. Az új mellékletben legnagyobbrészt ugyanazok a hírek szerepelnek, mint a hagyományos lapban, csupán ellátták egy "TISZA SZIGETEK melléklet" matricával. | Az Action for Democracy által támogatott újság is beállt a Tisza Párt mögé | A Tisza Párt aktivistái az utóbbi hetekben egyre több településen elkezdték osztogatni a „Nyomtass Te Is!” lapszámait. Mindez összefüggésben lehet azzal, hogy az ingyenes újság szeptembertől hetente megjelenő tematikus különszámot hozott létre a Tisza Párt számára. A propagandalap mögött álló kiadót 18 millió forinttal támogatta korábban a 2022-es országgyűlési választásokat befolyásolni próbáló Action for Democracy, de kaptak pénzt a Norvég Alaptól és Soros György alapítványaitól is. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/az-action-for-democracy-altal-tamogatott-ujsag-is-beallt-a-tisza-part-moge | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ne dőljön be a szélhámosoknak, földhivatali ügyekben se hagyja, hogy a szükség vámszedői becsapják, megkopasszák.
Elektronikus tulajdoni lap- és térképmásolatot legálisan, a jogszabályban meghatározott díj ellenében csak a Földhivatal Online felületén , ügyfélkapus vagy KAÜ azonosítást követően lehet igényelni - írta a Békés Vármegyei Kormányhivatal .
Fontos tudni azt is, hogy a hivatalos ingatlan-nyilvántartási adatbázisból származó adatok: elektronikus tulajdon lap és térképmásolatok továbbszolgáltatását a jogszabály kategorikusan tiltja, vagyis harmadik fél azokat többletdíjazásért nem adhatja tovább. | Földhivatali ügyekben csalók jelentek meg | Szélhámosok földhivatali ügyintézést színlelve, a hivatalos díjat jóval meghaladó összegért elektronikus tulajdoni lapok, térképmásolatok beszerzését kínálják. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/foldhivatali-ugyintezes-szelhamos | null | true | null | null | BEOL |
Smiszek csak ajánlást tesz majd a Tisza Párt elnökének, EP-képviselőjének mentelmi jogával kapcsolatban, és a parlament jogi bizottsága hozza meg a végső döntést.
Először szeptember végén a magyar Legfőbb Ügyészség indítványozta Magyar mentelmi jogának felfüggesztését. Polt Péter szerint a politikust az Ötkertben történt nyári bulizós eset során a sértett videózta a mobiljával, amiért szóváltásba keveredtek, majd Magyar egy ponton kivette a kezéből a telefont, végül pedig szándékosan a Dunába ejtette.
Nemrég újabb felfüggesztési kérelem is érkezett Roberta Metsolához, az EP elnökéhez, erről azonban csak annyit tudni, hogy valamelyik "illetékes magyar hatóság" kezdeményezte. | Lengyel szociáldemokrata EP-képviselő foglalkozik Magyar Péter mentelmi jogával | Krzysztof Smiszek, a Szocialisták és Demokraták európai parlamenti frakciójának jogász végzettségű lengyel képviselője dolgozza majd ki az ajánlást Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztése kérdésében, írja a Népszava. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/lengyel-szocialdemokrata-ep-kepviselo-foglalkozik-magyar-peter-mentelmi-jogaval-148377 | null | true | null | null | Klubrádió online |
93 millió forintot utalt át saját magának a Kétújfalu Közös Önkormányzat pénzügyi dolgozója, 4 év alatt - a gyanú szerint. Hogy eltüntesse a nyomokat, feletteseinek hamis kimutatásokat készített. A közös önkormányzathoz tartozó Várad számlájáról decemberben visszautalt 53 milliót, valószínűleg így akarta kompenzálni a korábbi tranzakciókat. A pénzügyes nőt letartóztatták, beismerte tettét, amiért ha elítélik, akár 8 évet is kaphat. | Négy év alatt majdnem 100 millió forintot sikkasztott az önkormányzattól | 93 millió forintot utalt át saját magának a Kétújfalu Közös Önkormányzat pénzügyi dolgozója, 4 év alatt - a gyanú szerint. Hogy eltüntesse a nyomokat, feletteseinek hamis kimutatásokat készített. A közös önkormányzathoz tartozó Várad számlájáról decemberben visszautalt 53 milliót, valószínűleg így akarta kompenzálni a korábbi tranzakciókat. A pénzügyes nőt letartóztatták, beismerte tettét, amiért ha elítélik, akár 8 évet is kaphat. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2024/11/06/negy-ev-100-millio-forint-sikkasztas-onkormanyzat | 2024-11-06 09:05:52 | true | null | null | Rtl.hu |
Nagyszabású fejlesztés indul Budapest déli bejáratánál - jelentette be közleményben a Peter’s Consulting Kft. Ebből kiderült, hogy megkezdődnek a Déli Városkapu tervezési munkálatai.
A Világgazdaság a múlt héten számolt be róla, hogy Budapest északi kapuja, a III. kerület eddig kihasználatlan, közel 35 hektáros fejlesztési területe több évtizedes hányattatás után végre elindulhat a fejlődés útján, miután magyar tulajdonba, szintén a Peter’s Consulting Kft. és Greennovatív Kft. tulajdonába került.
Mindez tehát azt jelenti, hogy az északi és déli irányból Budapestre érkezőket néhány éven belül modern városrészek fogadják az új fejlesztéseknek köszönhetően.
Érdekes fejlemény, hogy a mostani jelenős ingatlanprojekt az Északi Városkapuhoz hasonlóan ugyancsak a Peter’s Consulting Kft.-hez és a Greennovatív Kft.-hez köthető. Így
a 13. kerületi Láng Negyed és
a 19. kerületi Gate projekttel
együtt már négy stratégiai fontosságú fejlesztést tudhat magáénak a csoport.
A 16 hektáros Déli Városkapu területét a Gyáli úti felüljáró, az Ecseri út, az Üllői úti vasútpálya és az M5-ös autópálya bevezető szakasza öleli körül. Mintegy 12 kilométerre található a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér is, ezért kiemelkedően jó megközelíthetőséggel rendelkezik, és a beruházó szerint számtalan fejlesztési lehetőséget kínál.
Kiemelték: különösen fontos, hogy a Magyarországra érkező turisták Ferihegyről elindulva mit látnak először az országból, most ugyanis "egy lepusztult negyed" fogadja őket. "Régi adóssága a fővárosnak, hogy európai színvonalú környezetet alakítson ki a repülőtér környékén nemcsak az ide látogató külföldiek, hanem az itt élők és dolgozók érdekében is" - fogalmaznak.
"A hely adottságai révén rendkívül sokféle hasznosításra alkalmas. Főiskolai vagy egyetemi campus, lakónegyed és irodaház is szerepel a terveink között, de egy nemzetközi szintű, nagy befogadóképességű rendezvényhelyszín gondolata is felmerült" - nyilatkozta Zentai Péter, a Peter’s Consulting tulajdonosa. Fontos szempont, hogy a környéken élők számára is értéket teremtsenek, ezért a terület negyedét zöldfelületeknek és közösségi tereknek tartják fenn, amelyek rekreációs lehetőségeket biztosítanak majd a helyieknek.
Azt is ígérik, hogy a leendő Déli Városkapu egy olyan modern, fenntartható városrész lesz, amely a minőségi lakhatás mellett a főváros és az agglomerációs régió számára is gazdasági és közlekedési központként szolgálhat.
A Déli Városkapu szerves része a Peter’s Consulting nagyszabású stratégiájának. Ennek lényege, hogy a fővárosba vezető, nagy forgalmú utak környezetét új élettel és funkciókkal töltsék meg. A cég azonban ennél messzebbre tekint. "Alapvető célunk a budapesti lakásállomány megújítása prémiumminőségű, elérhető árú családi otthonokkal, amelyek modern, multifunkcionális és fenntartható környezetben helyezkednek el. Úgy számolunk, hogy
jövő évtől robbanásszerűen meg fog nőni a kereslet az új otthonok iránt, elsősorban az elmúlt hetekben bejelentett élénkítő intézkedéseknek köszönhetően,
mint például a nagyon alacsony önerővel felvehető, kedvező kamatozású zöldlakáshitel és a nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetősége" - mutatott rá Zentai Péter.
Arra is emlékeztetett, hogy már eddig is nagyjából 350-380 ezer új építésű lakás hiányzott az ingatlanpiacról. Ez a szám jövőre biztosan nőni fog, így az általuk elképzelt új városrészek fejlesztése a lehető leggyorsabban megkezdődik. | Új városrész épül Budapesten | A 16 hektáros Déli Városkapu területét a Gyáli úti felüljáró, az Ecseri út, az Üllői úti vasútpálya és az M5-ös autópálya bevezető szakasza öleli körül. Mintegy 12 kilométerre található a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér is, ezért kiemelkedően jó megközelíthetőséggel rendelkezik, és a beruházó szerint számtalan fejlesztési lehetőséget kínál. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/gazdasag/2024/11/uj-varosresz-epul-budapesten | null | true | null | null | Origo |
Két jelölt száll harcba az elnöki posztért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség (MÖSZ) november 9-i tisztújító közgyűlésén.
A MÖSZ közösségi oldalán csütörtökön megjelent dokumentum szerint az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Kovács István, valamint Kassai László korábbi elnökségi tag kapott érvényes, több mint öt tagszervezeti jelölést. | Kovács István ringbe száll a bokszelnöki posztért | Az előző elnök, Kurtucz Csaba tavaly októberben mondott le. | [
""
] | 0 | https://24.hu/sport/2024/10/31/magyar-okolvivo-szakszovetseg-kovacs-istvan-es-kassai-laszlo-indul-az-elnoki-posztert | null | true | null | null | 24.hu |
A Tisza Párt elnöke ezúttal a saját munkatársait, az EP-képviselőjelöltjeit szapulja trágár szavak kíséretében. Az egyik felvételen - amelyet egy ismeretlen levélíró juttatott el a Magyar Nemzetnek - azon bosszankodott Magyar Péter, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak. Az illetőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott: "Leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul..." Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak.
A másik felvételrészletben konkrétan Weisz Viktorról beszélt Magyar Péter a volt barátnőjének. A párt EP-képviselőjelöltjéről azt mondta a Tisza Párt elnöke, hogy "totál alkalmatlan politikusnak, de fotósnak jó lenne". Amikor Vogel Evelin megkérdezte a pártelnököt, hogy neki szimpatikus-e Weisz, Magyar úgy felelt: "Egyik se szimpi, olyan tehetségtelen mindegyik." Vogel felvetésére, hogy hozzátehettek volna valamit a kampányhoz, Magyar ingerülten úgy reagált: "De nem tudnak, mert alkalmatlan mindegyik, beszélni sem tud semelyik." | Agyhalottnak hívja kollegáit Magyar Péter (videó) | Újabb felvételen beszél megalázó stílusban kollegáiról, ezúttal az EP-képviselőiről Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/agyhalottak-magyar-peter-ep-kepviselo | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Csukjuk be, hogy milliókért felújíttassuk - így értelmezhetők a szegedi Belvárosi mozit működtető ifjúsági ház ügyvezetőjének kétségbeejtő mutatványai. Sódar István ugyanis minden tőle telhetőt megtett a mozi bezárásáért, ami tőle legalábbis fura: május végén még csak célozgatott arra a mozi vezetőjének, hogy ősszel aligha lesz vetítés az 1920-ban épült filmszínházban. Igaz, az ügyvezető akkor már sejthetett valamit abból az általa rendelt szakértői tanulmányból, amit aztán hetekkel később megfellebbezhetetlen erejű dokumentumként lobogtatott a bezárás június 20-ai elrendelésekor. (Korábban is készült egy tanulmány, de ez a moziban valóban szükséges felújítást megoldhatónak vélte a nyitva tartás mellett is.) Annyi biztos, hogy a 28 oldalas dolgozat igen ambiciózus, példa rá az alábbi részlet is: "A helyszíni szemle után mint szakértőt (a felmérést Antali Gábor végezte - N. G. M.) olyan kezelhetetlen félelem fogott el, mintha egy négyütemű Trabant személyautóval, nyári gumikkal, családi sítúrán meg kellene állnom egy lejtő előtt, lejegesedett útszakaszon." E kezelhetetlen félelem alighanem Sódarra is átragadt, mert életveszélyre hivatkozva napok alatt kiüríttette a mozit - menni kellett a Grand és a Casablanca Café munkatársainak is -, június 22-én pedig jöttek a biztonsági őrök, és máris kattant a lakat, elkeseredett civilek tüntetése ide vagy oda. A terv pedig készen állt: a tanulmány ötleteket is tartalmazott a felújításra, a tavaly decemberben bejegyzett Elviro Kft. 180 millió forintra saccolta a renoválás költségét, Sódar pedig megjósolni se tudta, meddig marad zár alatt a mozi. Pikáns részletből sem volt hiány, mivel a tanulmányt készítő szakértő, illetve a felújítás összegét kiszámoló cég vezető asszonya élettársak; mindkettőjük munkáját közpénzen finanszírozta Sódar.
Sódar István ügyvezető egyike azon új városi cégvezetőknek, akiket az őszi választások óta - két menetben, előbb decemberben, majd áprilisban - a helyi Fidesz és a Jobbik voksai juttattak pozícióba. Az "újak" közt akad egykori jobboldali képviselő, politikus rokon és olyan is, akinek nem volt képesítése az adott intézmény vezetéséhez, vagy aki releváns szakmai tapasztalat nélkül került vezetői székbe. Sódar az utóbbi kategóriába tartozik, ám úgy tudjuk, ehhez a szerencsénél és a külföldön szerzett turisztikai tapasztalatoknál kicsit többre is szüksége volt: egy adag szélsőjobboldali hátszélre. "Erről nem szeretnék beszélni" - így hangzik a válasz, amikor Sódarnál az egy szem szegedi jobbikos képviselővel való privát kapcsolatáról érdeklődnek, de a másik oldal is hallgat, mint a sír: Keresztúri Farkas Csaba képviselő e-mailben kérte a kérdéseinket az említett kapcsolatról, illetve a Fidesszel kötött megállapodásáról - ígéretével ellentétben azonban nem válaszolt egyikre sem. A Fideszt is megkerestük: a "közgyűlési összetétel miatt előterjesztéseinkhez partnert kell keresnünk. A cégvezetők leváltását a Jobbik támogatta. Ügyek mentén működünk együtt, nincs háttéralku" - válaszolt Gyimesi László képviselő, fideszes tanácsnok.
A mozi azóta kinyitott: egyheti munkával és 863 ezer forint ráfordítással újra üzemképes. És most jön a politika: a botladozó ügyvezetőt június 30-án Botka László polgármester azonnal felmentette volna, csakhogy erről a nyár utolsó ülésén a szegedi közgyűlés már nem szavazott, lévén egy fideszes képviselő úgy összeveszett társaival egy gyermekotthon ügyében, hogy hevességében még a napirend megszavazása előtt faképnél hagyta frakcióját. Így viszont ugrott a fideszes testületi többség, mire a kormánypártiaknak is elment a kedvük a munkától: nem is szavazták meg a napirendet, inkább hazamentek.
Szoros őszi eredmény
Az utolsó ülésen történtek is jól érzékeltetik a helyzetet. Tavaly októberben a megyeszékhelyek közül csak Szeged élén maradt ellenzéki vezető, igaz, Botka László polgármester a közgyűlésben - az MSZP és a Szabad Város Egyesületért tagjaival együtt (SZVE) - ha paraszthajszállal is, de kisebbségbe került a kormánypártiakkal szemben. A szegedi önkormányzatban 14 kormánypárti (Fidesz-KDNP), a polgármesterrel együtt 13 MSZP-SZVE-s, egy LMP-s és egy jobbikos képviselő kezdhette meg a munkát. A 29 fős közgyűlésben senkinek sincs tehát többsége, azaz legalább 15 képviselője. Ehhez a Fidesz-KDNP frakciója van a legközelebb, neki alkalmanként csak egy támogatót kell szereznie - aki végül nem az LMP-s Szentistványi István. "A helyi kávéházakban a választások után folyamatosan mentek az egyeztetések a városi cégvezetők sorsáról is, mert őket a közgyűlés választja, és nem a polgármester. Én azt az álláspontot képviseltem, hogy várjuk meg az átvizsgálóbizottság eredményeit, és csak annak tudatában hozzunk, ha indokolt, felmentő döntést. A jobbikos képviselő azonban jóval pragmatikusabban közelítette meg a kérdést, és végül az ő szavazatával együtt váltották le a városi cégek vezetőit, még mielőtt bármi visszaélés kiderült volna" - mondja Szentistványi.
Egy, a szegedi városházán dolgozó forrásunk a Fidesz-Jobbik-alkut nem nevezi stabilnak, "ez mindig egy ügyben érhető tetten, legmarkánsabban a városi cégvezetők leváltásában. Amikor új szavazásra kerül sor, akkor ott újra meg kell állapodni a jobbikos politikussal. Ha ez nem sikerül, akkor megmakacsolja magát, és nem úgy szavaz, ahogy a kormánypártiak. Februárban szerették volna Botka jogköreit tovább csökkenteni, és noha korábban mindig ilyen irányba szavazott, Keresztúri akkor tartózkodott. Nem is jött össze a dolog a Fidesznek."
A korábban ügyvédként dolgozó Keresztúri Farkas Csaba korábban is tett szívességet a kormánypártiaknak, amikor egyoldalúan visszalépett a polgármester-jelöltségtől a Fidesz-jelölt javára; pártja cserébe Miskolcon kért a kormánypártiaktól hasonló gesztust - sikertelenül. Mi több: Keresztúri igyekezete sem érte el a célját, mivel Botka László több mint négyezer szavazattal előzte meg a fideszes B. Nagy Lászlót. A város húsz választókörzetéből 11-et hozott el a Fidesz-KDNP és kilencet az MSZP-SZVE. "A folytonosságra és az együttműködésre szavaztak a szegediek. Én ennek tudatában kezdtem el dolgozni októberben" - mondja a Narancsnak Botka, aki a győztes választások estéjén így kiáltott a főváros felé: "Üzenem, hogy lehet rajtunk gyakorolni a nemzeti együttműködés rendszerét." Gyorsan megkapta, amit kért.
A Jobbikkal kiegészült határozatképes kormánypárti többség csökkentette a polgármester jogköreit, és vele szemben növelni igyekezett a bizottságok szerepét - a kilenc állandó testület 72 posztjából 41 jutott a Fidesz-KDNP-nek, 21 az MSZP-nek, nyolc a Jobbiknak, három az LMP-nek. (Például áprilisban a fideszes-jobbikos többség újabb hatáskört vont el Botkától: addig az önkormányzati közbeszerzéseknél a polgármester volt az ajánlatkérő nevében eljáró személy, azóta e jog a jobbikos politikus vezette jogi bizottság hatáskörébe került.) Botka felszólalásait kilenc percben maximálták - a polgármester több forrásunk szerint nemegyszer személyeskedő hangot ütött meg egy-egy ellenzéki felszólalás után -, de az is változás, hogy ezentúl nem ő, hanem a közgyűlési többség zárhat le egy vitát.
"Az elmúlt hónapok hatalmi átrendeződése csatazajjal járt, valóban" - így tekint vissza az ősz óta tartó politikai időszakra a második önkormányzati ciklusát töltő Gyimesi László. "Botka László eddig hegemón módon vezette a várost. Az, hogy ezt a közgyűlés megváltoztatta, érthető módon nem tetszik neki. Most viszont már lehet érdemi vitát folytatni a közgyűlésben, a polgármester nem rekesztheti be a vitát a viszontválaszok előtt. Továbbá eddig tízmillió forintos összegig szabad döntése volt, ezt az összeget 400 ezerre csökkentettük, efelett már a (fideszes frakcióvezető, Bohács Zsolt vezette - N. G. M.) vagyongazdálkodási bizottság dönt. Ennek ellenére a város működőképessége nem került veszélybe. A fenntarthatóságot mindig szem előtt tartottuk, bár tényleg hektikusabb lett a közgyűlés élete." A Fidesz-KDNP-frakció nem fogadta el a felkínált alpolgármesteri pozíciót sem - jelenleg egy ilyen tisztségviselő van Szegeden -, helyette a saját soraiból választott négy tanácsnokot. (E poszt birtokosa nem rendelkezik hatáskörrel, de felügyelhet, ellenőrizhet és iratbetekintési joga van.) Az egyre feszültebb helyzetben először november végén rúgta össze a port a polgármester és a kormánypárti frakció - ennek eredményeként kezdtek hullani a fejek a városi cégeknél.
A november 24-én megalakult gazdasági és pénzügyi átvételi ideiglenes bizottság (elnök Gyimesi László) 2002-ig visszamenőleg kívánja vizsgálni, történtek-e gazdasági visszaélések a városi cégeknél. Botka persze nem nézte jó szemmel a kissé koncepciós jellegű bizottság tevékenységét, és - jogával élve - november 30-án felfüggesztette az ideiglenes bizottság határozatainak végrehajtását, mondván, törvénytelenek az átvilágítást végzőket megbízó szerződések. A felkértek között volt a Meggyes Tamás vezette Esztergom korábbi könyvvizsgálója is, amit szóvá tett a polgármester. "Szeged nem Esztergom!" - reagált minderre Gyimesi, aki válaszul tíz nap múlva frakciójával együtt - és a jobbikos vokssal - menesztett nyolc cégvezetőt a városi vállalatok éléről, míg az újakat meghallgatás nélkül nevezték ki, az eddigi szegedi szokásoktól merőben eltérő módon.
Rokon, barát
A város 67 milliárd forintos költségvetése szempontjából kulcsfontosságú városi cégek vezetőit a december 10-i közgyűlésen kezdték lecserélni: ekkor a Szegedi Ifjúsági Ház (ez a Belvárosi mozi üzemeltetője), a városi televízió, a Szegedi Városkép Kft., a Szeged Pólus Kft., a Szegedi Vásár és Piac Kft., az IKV Zrt., a Szegedi Közlekedési Társaság, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. kapott új irányítót. Ezt követte áprilisban újabb hat csere - összesen mintegy százmillió forint végkielégítésre kötelezve a városi kasszát. Így lett a város négy temetőjét kezelő Testamentum Kft. vezetője az a Balogi Dániel, aki 2006 és 2010 között kompenzációs listáról került a városi közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciójába - neki például a kinevezése pillanatában nem volt meg a temetővezetéshez szükséges végzettsége. A Szegedi Intézménytakarító Kft. élére Miklós Péter történész-teológust, a KDNP szegedi szervezetének ügyvezető elnökét, a Környezetgazdálkodási Nkft. vezetésére pedig Makrai László korábbi fideszes önkormányzati képviselőt kérték fel, míg a Regionális Információtechnológiai Központ Zrt. vezérigazgatójának a KDNP szegedi szervezetének titkárát, Mihálffy Lajost választották, aki egy mostani fideszes képviselő, Mihálffy Béla unokatestvére. A Környezetgazdálkodási Kft.-t Makrai László vette át (ő 2002 és 2006 között volt önkormányzati fideszes képviselő), Tápai Péter - aki ősszel együtt kampányolt Gyimesivel - az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt.-t (IKV) kapta meg. Úgy tudjuk, a Jobbik képviselője az ifjúsági ház mellett még a Dorozsmai Piac, a Városkép, illetve a Szegedi Sport és Fürdők élére választott vezetők személyére tehetett sikeres javaslatot.
Az új vezetők közül nem mindenki rendelkezik közvetlen pártkötődéssel, a városi tévé vezetésével megbízott Zelena András például nem - ámbár neki releváns szakmai tapasztalata sem volt a poszthoz. Életrajza szerint előbb doktoranduszként a modern magyar irodalomban merült el a városi egyetemen, míg a médiatapasztalatokra az "pusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark sajtókapcsolati felelőseként tett szert. "Úgy gondolom, az egyetempolitikában szenátusi tagként, EHÖK-elnökként az egyetemi oktatásban, valamint az ópusztaszeri emlékparkban eltöltött évek egyaránt alkalmassá tettek a jelenlegi feladat ellátására" - nyilatkozott a szegedma.hu-nak a kinevezése után. Érkezése után az új főszerkesztő tízszázalékos állományi leépítést eszközölt, és leigazolta a HírTv-s Révész Zsoltot a hírműsorok felelős szerkesztőjének.
A városi cégek kellemetlen pillanatokat is szerezhetnek, ha éves üzleti tervük nincs összhangban a polgármester által beterjesztett költségvetési számokkal. Szegeden tavasszal ez is megtörtént. "Az új vezetésű cégeknél a tavalyi év hasonló időszakához képest eddig hat százalékkal esett vissza a bevétel, 50 százalékkal csökkent a teljesítmény, de három-négy százaléknyi alkalmazotti leépítés is volt" - összegez a polgármester. Ebből is lett perpatvar, ezt a fordulót viszont Botka nyerte.
Szegedi Fidesz-körök
A legnagyobb tervezett hiányt a városi ingatlanokat kezelő IKV terjesztette be: a 2011-es költségvetés 700 milliót várt a bevételi oldalról (2010-ben 600 milliót fizettek be az összesen 1,5 milliárd beszedett bérleti díjból), mire a Tápai Péter vezette önkormányzati tulajdonú cég csak 370 milliót ígért. Ehhez jött még három másik cég veszteséges üzletterve, amiket el is fogadott - ismét csak jobbikos szavazattal - a közgyűlési többség, így összesen 500 milliós hiány keletkezett volna a februárban nagy nehezen elfogadott költségvetésben. Csakhogy ekkor Botka - a fideszesekre tolva a felelősséget - fogta magát, és rendkívüli pénzügyi állapotot hirdetett, s az önkormányzat felfüggesztette nem kötelező feladatainak finanszírozását. (Ezek pályázati kereteket, kulturális, egyházi és sporttámogatásokat érintettek.) Nem is várt a válaszra, Botka mindjárt levélben kínálta az alkut: a Fidesz vagy visszavonja az elfogadott üzlettervekről szóló közgyűlési döntést, vagy csökkenteni kell a költségvetés kiadási oldalát - ez alighanem népszerűségvesztést jelentett volna a kormánypártiaknak. A Fidesz, noha zsarolással vádolta a polgármestert, végül belement, és a május 27-i közgyűlés előtt Botka és Bohács közösen tartott sajtótájékoztatót a megállapodásról. Egyik szegedi forrásunk így jellemzi a több mint fél éve folyó csatározásokat: "Botka nem először érvényesíti kisebbségből az akaratát. Hatékonyan kommunikál, jól játssza ki a kezében lévő kártyákat. Ám hiába a részsikerek, a harc mindig újrakezdődik. Kérdés például, hogy meddig tudja maga mellett tartani a hozzá lojális főjegyzőt, akit a Fidesz ősz óta igyekszik leváltani, de eddig felkészületlenül tették ezt. Ha viszont sikerül leváltaniuk Mózes Ervint, az nagy érvágás lesz Botkának. És nagy győzelme a Fidesznek, hiszen ha egy hozzájuk lojális főjegyzőt sikerülne Botka nyakába ültetni, aki mondjuk állandóan törvényességi aggályokat vetne fel a polgármester tevékenységével szemben, az akár megakaszthatja a hivatal működését is."
Botkát segíti, hogy a helyi Fidesz közel sem olyan egységes és "jól kezelhető", mint például az ő frakciója. "Ott rend és szigor van, eszébe se jut senkinek, hogy mást csináljon, mint amit a polgármester, illetve az alpolgármester kér. A Fidesznél egy hiszti is keresztülhúzhat mindent, úgy, mint június végén" - fogalmaz egy másik forrásunk. Mindennek évekre visszamenően számos oka van: amikor Botka 2002-ben először lett polgármester, a Fidesz nem is állított ki ellene senkit (köszönhetően a botrányokkal tűzdelt 1998 és 2002 közti Bartha-korszaknak, amikor a várost a maihoz hasonló tempóban szállták meg a fideszes érdekkörök; erről bővebben: Dzsentrivilág Dél-Magyarországon, Magyar Narancs, 2000. október 12., A szegedi gombolat, Magyar Narancs, 2000. december 21.), így ez a győzelem nem volt meglepő. A következő sokkal inkább, hiszen miközben 2006-ban narancsszínűre váltott a vidéki városok jó része, Botka ismét a közgyűléssel együtt húzta be a várost. A 2010-es országgyűlési választások előtt a fideszes pártvezetés éppen ezért nem bízhatott abban, hogy pusztán a városi politikusaiból meg tudja oldani a választókerületek megszerzését, ezért kérte fel a közélettel csak 2009-ben foglalkozni kezdő, ugyanakkor a városban ismert és népszerű Bohács Zsoltot arra, hogy győzze le egyéniben Botkát - ez sikerült is a korábbi kenuvilágbajnoknak. 'sszel listáról lett városi frakcióvezető, Kalmár Ferenc frakcióvezető-helyettessel ők a szegedi Fidesz országgyűlési tagjai. Ha ők a higgadtabbak - Botka is Boháccsal egyeztet -, akkor a harmincéves, a párt helyi szervezetébe már hét éve belépett Gyimesi a kemény hang.
Az ambiciózus jogász vezeti azt az "átvilágítóbizottságot", amelyet Botka ősszel gyorsan megtorpedózott. Az eddigi munka eredményességéről megoszlanak a vélemények: Gyimesi szerint a vizsgálatok visszamenőleg igazolják a felmentések jogosságát, mivel "szabályokat sértő, több tízmilliós bútorbeszerzésekre, közbeszerzési szabályokat kikerülő beruházásokra és több helyen folytatott felelőtlen gazdálkodásra derítettek fényt". Kifogásolták a városi televízió korábbi vezetőjének angolnyelv-tanfolyami díját, de a fideszes-jobbikos többségű bizottság hibás üzleti politikának tartja azt is, hogy a közlekedési cég saját maga épített villamosokat. A fő fogás mégis a környezetgazdálkodási vállalat "edényzetfelmérés" címszó alatt elköltött milliói lettek, melyet Gyimesi a BKV fénymásolófelméréseihez hasonlított; de a cég benzinpénzei is problematikusnak minősíttettek. A megyei rendőrség arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálódik; megjegyzendő azonban, hogy a korábbi fideszes önkormányzati képviselő Szabó Ferencet decemberben váltó Makrai László is tagja volt a cég korábbi felügyelőbizottságának, így betekintése lehetett a szerződésekbe - mégsem szólt, hogy baj lenne.
A vizsgálatok érdekes hozadéka lett a kormánypárti frakcióban a legerősebb üzleti kapcsolati befolyással rendelkező Póda Jenő exponálása is. Kiderült ugyanis, hogy a Fidesz helyi erős emberének érdekeltségébe tartozó egyik cég 150 millió forintos értékben szállított be annak a környezetgazdálkodási cégnek, amelynél Gyimesiék épp a korrupciót igyekeztek bizonyítani - miután az ügy napvilágra került, Póda lemondott bizottsági posztjáról. (Rajta kívül még a jobbikos Keresztúri érintettsége is felvetődött az IKV-tól milliós megbízásokat kapó Dél-Konstrukt Kft.-ben.) "Egyelőre nincs semmi hatalmas fogás. Az viszont látható, hogy a cégek előző vezetési időszakában néhol kicsit nagyvonalúan kezeltek bizonyos dolgokat. Hogy ez átlépte-e a jogszerűség határát, azt nem mi állapítjuk meg" - mondja az egyik nem kormányparti tag.
A szigorú elszámoltató szerepében mutatkozó Gyimesi amúgy nagyvonalú is tud lenni. Egyéni indítványa szerint pályázat nélkül járna nettó 48 millió forint Kligl Sándor szobrásznak (aki Lengyel Györgyinek, a Polgári Magyarországért Alapítvány korábbi, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány jelenlegi igazgatójának az élettársa) a magyar Nobel-díjasok egész alakos bronzcsoportjának elkészítéséért - erről ősszel szavaz a közgyűlés. Emellett Gyimesi kezdeményezte tavasszal Rákosi Mátyás szegedi díszpolgári címének visszavonását, amiképp ő indokolta meg, miért nem lehet ugyanezt Gömbös Gyulával is megtenni (ehhez is kellett a jobbikos képviselő szavazata). A fiatal politikus-jogász édesapja, az operaénekes Gyimesi Kálmán pedig április 15-én, zárt ülésen kapta meg a város díszpolgári címét.
Folytatás lesz
Látható, milyen politikai szkander folyik a szegedi városházán: ha a fideszesek vágnak alá Botkának, a következő alkalommal már ő áll elő valamivel. Amikor februárban felvetődött annak a lehetősége, hogy a kormánypártiak nem szavazzák meg a 2011-es költségvetést, a városban továbbra is népszerű - egy májusi felmérés szerint a szavazók kétharmadának bizalmát élvező - Botka könnyen eljátszhatott a feloszlatott közgyűlés és az előre hozott választás gondolatával, mivel a jelenleginél nehezebb helyzetbe aligha kerülne; és a költségvetést meg is szavazták. De itt van a legújabb ügy: a mostanra már vele "szemben álló" cégek ellenőrzésére öttagú felügyelőcsoportot hozott létre július elején, amelynek a gazdálkodás ellenőrzése és a folyamatos jelenlét lesz a feladata. (A bizottságot Kispál László, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi munkatársa vezeti majd.) Az ügy kapcsán a Fidesz megfigyelést, a Jobbik titkosszolgálati eszközöket emleget, az érintett cégek pedig közös petícióban szögezték le, hogy nem fognak együttműködni - vagyis érdekesnek ígérkezik az ősz is a szegedi városházán.
A szegedi politikai helyzet miatt a lakosok szívnak; például a mozi ügyében (ami mellett amúgy a polgármester is elkötelezett). A petícióban tiltakozó, a polgármesterrel már a nyilvánosság előtt is ujjat húzó cégek közt találjuk ugyanis azt az IKV-t, amely most a mozi felújítása kapcsán mondhat hivatalos véleményt augusztus 15-ig arról, mennyire indokolt a tartós bezárás. De nem csak emiatt aggódhatnak a Belvárosi mozi munkatársai, hiszen a leváltást a fideszes partizánakció miatt megúszó Sódar István sem pihen: írásban kér válaszokat a Szegedi Ifjúsági Ház - így a Belvárosi mozi - alkalmazottaitól arra a kérdésre, hogy mely szakszervezetnek a tagjai, miközben a kötelező nyilatkoztatást a munka törvénykönyve szigorúan tiltja. Az ügyvezető az esetleges dolgozói kedvezmények miatt firtatja a dolgot - a munkavállalók azonban bizalmatlanok. A lakat után már bármit el tudnak képzelni.
Még vár
Személye a jobboldali szavazóknak is elfogadható, nincsenek korrupciós ügyei, Lázár Jánossal éppúgy megtalálja az együttműködéshez szükséges hangot, mint Kiss-Rigó László megyés püspökkel - e tulajdonságaival Botka László az MSZP fehér hollója, nem is csoda, hogy egyesek benne látták Orbán Viktor újabb lehetséges kihívóját. Csakhogy a pár centi híján kétméteres Botkát, noha 1994-ben kezdte az Országgyűlés padjait koptatni, egyelőre nem vonzza az országos politika. Miniszterelnökként előbb Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc is ajánlott neki miniszteri széket - nem kellett neki. "Szeged a legfontosabb" - jelezte többször; legutóbb a tavaly nyári tisztújításon nem vállalt tisztséget a pártelnökségben a közelgő polgármester-választásra hivatkozva. "Bevált a stratégia" - kommentálja magát utóbb a főképp modernizációs és fejlesztéspárti várospolitikát preferáló Botka. Mégis kérdés, mikor vállal szerepet a szocialista párt vezetésében. "Nyitott vagyok, de megvannak a feltételeim - mondja a Narancsnak. - Amíg a jelenleg zajló vita le nem zárul a pártban, addig én nem vállalok pozíciót. Ha ez még 2012 nyarán, a következő tisztújításkor is így lesz, velem ne számoljanak. Mesterséges szembenállásnak tartom a gyurcsányisták és az úgynevezett régiek harcát." Azért használja a mesterséges jelzőt, mert szerinte a tagság jó része aggodalommal nézi a felső körökben folyó harcot, amely elsősorban hatalmi jellegű, és korántsem világnézeti. "Nem is szeretnék a merre tovább kérdésben állást foglalni." Botka korábban jó viszonyt ápolt Gyurcsánnyal: 2004-ben más erős megyei politikusok mellett az ő támogatása is kellett a korábbi ifjúsági és sportminiszter győzelméhez Kiss Péterrel szemben a miniszterelnöki szavazáskor. Azóta azonban sok víz folyt le a Tiszán, kettőjük viszonya nem a régi. Egy interjúban nemrég Botka arra emlékeztetett a demokratikus platform egyik kezdeményezése okán (a párt vezető tisztségviselőit a párttagok választják), hogy pártelnöki periódusa alatt Gyurcsány korántsem érezte ilyen fontosnak a tagság véleményét - sőt időnként nemcsak a frakcióét, de az elnökségét is megspórolta. | Fidesz-Jobbik-együttműködés Szegeden - Szkander | A szegedi politika minden fontosabb szereplője felvonult a Belvárosi mozi és a Grand Café történetében: elkeseredett civilek, egy kisebbségben lévő polgármester, a Jobbikkal együttműködő kormánypárti frakció és egy vezetésre aligha alkalmas ügyvezető. Mindez csak a jéghegy csúcsa - de ami alatta van, az se kevésbé cifra. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/fidesz-jobbik-egyuttmukodes_szegeden_-_szkander-76548 | 2011-07-21 09:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A keddi, budapesti átadón Balázs László, a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat elnöke emlékeztetett: a Mészáros Csoport 2021 óta segíti a szolgálat munkáját. Akkor egy 25 millió forintos adomány révén vásárolhatták meg a legmodernebb kutató-mentő gépjárművet.
Balázs László ismertetése szerint a
Főnix névre keresztelt kutató-mentő drónhoz hasonló nincs az országban és a környező országokban sem, az eszköz kategóriájában a legújabb fejlesztés, a legmodernebb technológiákat tudja.
A drón 50-70 méteres magasságból lokalizálja az eltűnt ember pozícióját átmeneti kommunikációs csatornát létesítve a bajba jutott és a kereső szakemberek között ott is, ahol a mobilszolgáltatás akadozik. A készülék kamerával, hőkamerával, fedélzeti akadályészlelő-rendszerrel van felszerelve, rendkívüli pontossággal és hatékonysággal működik.
A szolgálat Magyarországon kívül külföldi missziókban is részt vesz, csapatuk 45 szakemberből és 18 mentőkutyából áll.
Várkonyi Andrea, a Pro Filii Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy mindig is szívügyének tekintette a mentést, életmentést, a másokon segítést. Úgy fogalmazott: "Emberéleteket menteni egészen elmondhatatlan dolog (...), komoly önfeláldozás".
Ezzel az új eszközzel lehetőség nyílik arra, hogy még több emberéletet mentsenek meg, hogy még kevesebben legyenek azok, akiket nem tudtak megmenteni
- mondta, hozzátéve: ezért került a legjobb helyre a 70 millió forint.
Kelemen Krisztina, a Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott: a szolgálat munkája messze földön híres, legyen szó árvízi mentésről, földrengés utáni kutatásról vagy vörösiszap-katasztrófáról. A csapat tagjai önzetlenül segítenek, teszik a dolgukat, adott esetben pihenés, alvás nélkül.
A kiosztott sajtóanyag szerint
a Mészáros Csoport a magyar gazdaság meghatározó szereplőjeként a társadalmi felelősségvállalás alapján hívta életre a Pro Filii Alapítványt.
Célja a hátrányos helyzetű emberek, gyerekek, valamint civil és nonprofit szervezetek támogatása. Az alapítvány eddig mintegy 4,5 milliárd forintot - ebből pályázati keretek között hárommilliárdot - adományozott.
A vállalatcsoport három éve 25 millió forintos juttatásban részesítette a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat - HUNGO-t annak érdekében, hogy beszerezzék az ország legmodernebb kutató-mentő járművét, 2022 óta pedig évente 10 millió forinttal segíti a szervezet működését. | Professzionális drón beszerzéséhez nyújtott támogatást a Pro Filii Alapítvány | Hetvenmillió forintos támogatást nyújtott a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat – HUNGO részére a Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló Pro Filii Alapítvány; az adományból egy Magyarországon egyedülálló kutató-mentő drón beszerzéséhez járultak hozzá. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/10/professzionalis-dron-beszerzesehez-nyujtott-tamogatast-a-pro-filii-alapitvany | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Megszüntették a nyomozást az ellen a nagyhegyesi pár ellen, akik elvileg baseball ütővel és puszta kézzel megölték lengyel vendégüket, majd a hullát lebetonozták. A rendőrség szerint azonban nem bizonyítható, hogy gyilkosság történt. | Megszüntették a nyomozást | Megszüntették a nyomozást az ellen a nagyhegyesi pár ellen, akik elvileg baseball ütővel és puszta kézzel megölték lengyel vendégüket, majd a hullát lebetonozták. A rendőrség szerint azonban nem bizonyítható, hogy gyilkosság történt. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/hirado/2024/11/18/megszuntettek-a-nyomozast | null | true | null | null | Rtl.hu |
A Law Enforcement Legal Defense Fund nevű rendőrpárti nonprofit szervezet szerint a 25, Soros-kötődésű ügyész közül, akik indultak a választásokon, 12-t vagy legyőztek, vagy visszahívtak hivatalából. Ez különösen figyelemreméltó annak fényében, hogy sok esetben hagyományosan demokrata fellegvárakról van szó, ahol Kamala Harris alelnök kényelmes többséget szerzett - jelezve, hogy a demokrata szavazók jelentős része is elfordult a progresszív baloldal bűnözéssel szembeni puha fellépésétől.
A legjelentősebb vereség Los Angelesben történt, ahol a Soros által támogatott George Gascón kerületi ügyészt 24 százalékos különbséggel győzte le Nathan Hochman, egy korábbi szövetségi ügyész, aki keményebb fellépést ígért a bűnözéssel szemben. Ezzel szemben Harris alelnök 30 pontos előnnyel nyerte meg Los Angeles megyét, ami jól mutatja a különbséget a baloldali politikusok és a bűnüldözési kérdések megítélése között.
San Franciscóban a keményvonalas Brooke Jenkins kerületi ügyész kényelmesen legyőzte Ryan Khojasteht, akit a 2022-ben visszahívott korábbi ügyész, Chesa Boudin támogatott. Jenkins januárban úgy nyilatkozott, hogy a város az utóbbi években erőteljesen jobbra fordult - ezt a véleményt Gascón is megerősítette veresége után.
Alameda megyében, amely Oakland és Berkeley otthona, Pamela Price kerületi ügyészt visszahívták kevesebb mint két évvel hivatalba lépése után, miután bírálatok érték állítólagos enyhe bűnüldözési megközelítése miatt. Érdekes kontrasztként Harris alelnök 75:25 arányban nyerte meg ugyanezt a megyét.
Sean Kennedy, a Law Enforcement Legal Defense Fund politikai igazgatója szerint a csatatérállamokban és Harris alelnök szülőállamában, Kaliforniában, a demokraták jelentős része szavazott a progresszív ügyészek leváltására. Kennedy hozzátette:
A választási eredmények azt mutatják, hogy a bűnözés elleni enyhe fellépés nemcsak sikertelen szakpolitikai kísérlet, hanem politikailag is vesztes stratégia - még a mélykék területeken is.
Kaliforniában a 36-os számú javaslat, amely a kábítószerekkel és lopással kapcsolatos büntetések szigorítását célozta, 70,4 százalékos támogatottsággal ment át. Az állam minden megyéjében támogatták ezt a javaslatot.
Ez a fordulat annak fényében különösen érdekes, hogy az utóbbi években a kiskereskedelmi láncokat és a családi vállalkozásokat súlyosan érintették a lopások, a betöréses rablások és a szervezett bűnözői csoportok tevékenysége. San Francisco, Oakland és Los Angeles különösen sokat szenvedett a megnövekedett vagyon elleni bűncselekmények és bolti lopások miatt.
Kennedy szerint a bűnözéssel szembeni enyhe fellépés elleni választói visszacsapás különösen erős volt a csatatérállamokban.
Georgiában például Deborah Gonzalez, Athens-Clarke és Oconee megyék kerületi ügyésze 20 százalékos különbséggel veszített. Ugyanebben a megyében történt Laken Riley ápolónövendék tragikus halála, akit állítólag egy korábban letartóztatott, majd szabadon engedett illegális bevándorló ölt meg.
Arizonában és Michiganben a hagyományos ügyészek felülmúlták Trump győzelmi arányát, és legyőzték a Soros által támogatott kihívóikat.
A legjelentősebb kerületi ügyészi versenyekben a hagyományos szemléletű ügyészek nagyobb arányban kaptak szavazatokat, mint Donald Trump vagy Kamala Harris, mivel a Harris-szavazók egynyolcada a bűnözéssel szemben keményebb fellépést ígérő jelöltre szavazott. Úgy tűnik, a közbiztonság nem pártpolitikai kérdés, hanem józan észen alapuló ügy
- mondta Kennedy.
Fontos megjegyezni, hogy voltak győzelmei is a Soros által támogatott jelölteknek. Savannah-ban például a progresszív ügyész, Shalena Cook Jones 7 százalékkal megtartotta pozícióját. Floridában Monique Worrell visszaszerezte Orange-Osceola állami ügyészi pozícióját, legyőzve Andrew Baint, miután Ron DeSantis kormányzó tavaly leváltotta őt kötelességmulasztás miatt.
Ugyanakkor egy másik DeSantis-ellenfél, Andrew Warren vereséget szenvedett a republikánus Suzy Lopeztől Hillsborough megyében. DeSantis 2022 augusztusában függesztette fel Warrent, mert az megtagadta az állam abortusztilalmának végrehajtását.
Kennedy szerint a 2022 óta azonosított körülbelül 75 Soros-kötődésű ügyész közül több mint 30 hagyta el hivatalát, és 20-at hagyományos kerületi ügyészek váltottak fel.
Ez a tendencia arra utal, hogy az amerikaiak egyre inkább a közbiztonság és a határozott bűnüldözés felé fordulnak, ami jelentős kihívást jelent a progresszív büntetőpolitika számára a jövőben.
Borítókép: Soros György amerikai, baloldali oligarcha ( | Elvéreztek a Soros-ügyészek | Az elmúlt hét választási eredményei alapján úgy tűnik, az amerikaiak kezdenek elfordulni a bűnözéssel szembeni engedékeny, „woke” baloldali megközelítéstől. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/elvereztek-a-soros-ugyeszek | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Csordás Katalin a háza visszaszerzéséért perelne, ám a létfenntartását veszélyeztetné a bíróság által megállapított illeték megfizetése
A Lelkiismeret '88 vitatja a kiszabott magas illetéket
A Fővárosi Törvényszék részéről azt közölték, hogy a nő a költségmentességen kívül más kérelemmel is élhetett volna
"Láthatóan a bíróságot nem érdekelte az a körülmény, hogy a meghatározott perilletéket abban az esetben tudnám előteremteni, ha pontosan 30 hónapon keresztül nem élnék és így nem költenék magamra semmit" - írta a Fővárosi Törvényszéknek Csordás Katalin, akinek ügyével a Blikk már több cikkben foglalkozott.
A nő 2007-ben hárommillió forint deviza alapú hitelt vett fel, és ám amikor tízmillióra nőtt a tőle követelt összeg, nem tudta tovább fizetni a részleteket, ezért végrehajtás indult ellene. Csordás Katalin vitatta az eljáró jegyző munkájának törvényességét, amiben végül igazat adtak neki. A Fővárosi Törvényszék ugyanis jogerősen kimondta, hogy a közjegyző jogellenesen állította ki a végrehajtási záradékot. Vagyis az árverés hatálytalan volt.
Ezzel viszont a nő nem sokra ment, mert egy másik bíróság közben engedélyezte a kilakoltatásukat. Csordás Katalin és lánya, Niki még azt a megaláztatást is elszenvedték, hogy az árverési vevő kétszer húsz percet adott nekik arra, hogy elhozzák a holmijukat.
Az árverési vevő lehetett volna kegyesebb is, mivel a házban maradt dolgokra nem is tartott igényt, és egy konténerbe dobáltatta azokat. Majd amikor megtudta, hogy Niki kislánya megszületett, betelefonált a kórházba, kérve, hogy ne engedjék haza a nőt, mert hajléktalan, ő maga lakoltatta ki. Anya és lánya addig nem is jöhetett ki a szülészetről, amíg egy gyámügyes nem igazolta le, hogy van fedél a fejük felett.
Hatálytalan az árverés? Cél az ingatlan visszaszerzése
A közéleti ügyeket felkaroló Lelkiismeret ’88 egyesület segítségével Katalin pert indított az otthona visszaszerzésére, pontosabban az eredeti állapot visszaállítására. "Ez nem azt jelenti, hogy a kivert ablakokat kéri visszaépíteni" - mondta a Blikknek a szervezet alelnöke, Kocsis Imre. "Mivel a bíróság jogerős végzése alapján az árverés hatálytalan, ezért Katalin azt kéri, hogy ismét az ő nevére kerüljön az ingatlan."
"Csakhogy megint akadályba ütköztünk. Katalin anyagi helyzetére tekintettel költségmentességet szerettünk volna, de a bíró úgy látta, hogy nincs itt semmi gond, indulhat a per, ha kiköhögnek másfél millió forintos eljárási illetéket. A bírónak azonban látnia kellett, hogy Katalin létfenntartását veszélyeztetné ekkora összeg megfizetése, hiszen épp a bíróság számította ki, hogy az egy főre eső havi jövedelmük 55 ezer forint. Ugyanakkor nem is másfél milliót kellene leróni a per elindításához" - vélekedett Kocsi Imre.
Közölte, hogy jogászaik segítségével Katalin jelezte, hogy az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés eredeti állapotra való visszaállítását célzó per illetéke 21 ezer forint lenne. Az alelnök szerint ez az eset is megmutatja, hogy ma Magyarországon nemcsak, hogy jogbizonytalanság van, hanem a "nyomor vámszedői," a végrehajtók is boldogan válogathatnak a jogtalanul nyomorulttá tett áldozatokból, akik sokszor nem is tudják jogaikat érvényesíteni.
Szándékos, vagy hiba?
"Felvetődik a kérdés: ezt vajon szándékos gyakorlat vagy a rendszerben meglévő hibák okozzák-e. Ha az utóbbi áll fenn, akkor azon mindenképpen javítani kell!" - hangsúlyozta a Lelkiismeret ’88 vezetője.
Az üggyel kapcsolatban a Fővárosi Törvényszék szóvivője, dr. Szabó József Tamás lapunknak azt mondta, hogy a per indítására beadott kérelemben csak költségmentességet jelöltek meg, amely a törvény alapján nem jár. "Illetékfeljegyzési jogot is kérhetett volna a felperes, és akkor az fizeti az illetéket, aki elbukja a pert, ami egy kis menekülő utat jelenthet. A felperesnek lehetősége van még ezt megkérni." A szóvivő megjegyezte, hogy sokszor hiányosan töltik ki az emberek ezeket a kérelmeket, ezért ajánlatos lenne nekik segítséget kérni az Áldozatsegítő Központoktól. | Katalint kilakoltatták, ha nem enne 30 hónapig, tudna is fizetni | Másfél millió forintot kellene letennie a nyáron terhes lányával együtt kilakoltatott Csordás Katalinnak, hogy pert indítson azért, hogy háza tulajdoni lapján újra az ő neve álljon. A bökkenő az, hogy a nő nehéz anyagi körülmények között él, és a neki segítséget nyújtó Lelkiismeret ’88 egyesület szerint nem is a megjelölt összeget, hanem 20 ezer forintot kellene megfizetnie a per elindításáért. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/csordas-katalin-arveres-haz-visszaszerzese/fqq2m1t | null | true | null | null | Blikk |
Galambos Lajos az Egymásért-botrány kirobbanásakor szerelt le a titkosszolgálattól, majd egykori állambiztonságiakkal dolgozott egy Demján-cégnél, jelenleg pedig tanácsokat ad a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak. Cége egy kétnapos oktatásért alkalmanként 2,1 millió forintot számláz az intézménynek, Galambos szerint azonban más állami ügyfele nincs. Az [origo] utánajárt, mihez kezdett üzletemberként a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főnöke.
"Minél jobban izzadsz a kiképzésen, annál kevesebb vért fogsz veszíteni a csatában" - ezt a katonai jelmondatot kapták tanácsként az egyik elegáns budapesti hotelben, a Hilton Budapest Westendben tavaly november közepén tartott, az Oracle informatikai cég által szervezett üzleti fórum résztvevői. Az Ügymenet, üzleti intelligencia, adatbiztonság az elektronikus társadalomban című előadást Galambos Lajos tartotta, akit a rendezvény előzetes programjában a Reliable Nemzetközi Üzleti Tanácsadó Kft. tulajdonosaként mutattak be, de hozzátették azt is: nyugalmazott vezérőrnagy, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatója.
Az 56 éves Galambos akkor már mintegy másfél éve tevékenykedett az üzleti szférában, ahol több évtizedes állami szolgálat után próbálta ki magát. Egy tavaly júniusi MTI-interjúban beszélt arról, hogy 1976-ban került a Belügyminisztérium III/II-es kémelhárítási csoportfőnökség állományába, majd a következő bő harminc évben végigjárta a ranglétrát és eljutott egészen a polgári titkosszolgálatok csúcspozíciójába. Még Medgyessy Péter miniszterelnök nevezte ki a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának 2004 nyarán, nem egészen három évvel később azonban zajos konfliktusok és botrányok közepette távozott nemcsak ebből a tisztségből, de a titkosszolgálattól is.
Galambos akkor a nyilvánosság előtt nem indokolta a döntését, de abban az időben a nyilvánosságot kerülve működő NBH több ügy miatt is a reflektorfénybe került. Előbb 2007 márciusában amiatt indult vizsgálat a hivatalnál, mert a munkatársai megjelentek a Magyar Nemzetnek annál az újságírójánál, aki érdeklődött Szilvásy György akkori titkosszolgálati miniszter házépítéséről, majd kirobbant az úgynevezett Egymásért-botrány. Az anyjától elszakított török-magyar kisfiú, Mehmet Károly hazahozatalával ismertté vált Egymásért Alapítvány vezetőjét, Földesi-Szabó László egykori rendőrt milliárdos csempészéssel és csalással gyanúsította meg a pénzügyőrség, a szervezetről pedig kiderült, hogy egy aktív és egy korábbi NBH-munkatárs is részt vett a tevékenységében.
Őszinte nemes szándék
Galambos azóta sem beszélt távozásának körülményeiről, és ugyan most az [origo] kérdésére is azt mondta, döntésének okait nem szeretné részletezni, annyit azért hozzátett, ezek közé az Egymásért-ügy is beletartozott. Ez azonban nem jelentette azt, hogy ő maga kényelmetlenül érezte volna magát a büntetőeljárás alá vont alapítvány miatt, sőt, nyilvánosan is kiállt mellette. Amikor 2008 januárjában az alapítvány több képviselője sajtótájékoztatón utasította vissza a hatóságok gyanúsításait, akkor a rendezvény első perceiben ő is jelen volt. Abban az időben már hivatalosan is köze volt a szervezethez, 2008 elején ugyanis csatlakozott a kuratóriumhoz, és annak közel egy éven át a tagja volt.
Védekezik az Egymásért Alapítvány - Galambos ül a kép baloldalán
Az Egymásért-ügy jelenleg bírósági szakaszban van, és a tavaly december 1-i tárgyaláson meghallgatták Galambost is, aki a hvg.hu tudósítása szerint azzal próbálta védeni az alapítványt, hogy valójában csak egy jogértelmezési vita áll a büntetőügy hátterében, meghallgatása után pedig újságírói kérdésre közölte, "határozottan visszautasítom, amit a vád tárgyává tettek, miszerint az alapítvány a bűnben fogant volna". Galambos az [origo]-nak azt mondta, mivel még zajlik az eljárás, ezért "korai lenne pálcát törni" az alapítvány felett. Hozzátette, ő maga azért csatlakozott a szervezethez, mert "őszintén nemes szándékúnak tartom az alapítványt", és úgy érezte, "olyan gazdasági folyamatok zajlanak az országban, amelyek miatt erős szociális védőhálóra van szükség".
A Demján-kapcsolat
Az Egymásért Alapítvány vezetésének megújulásával és személyes elfoglaltságaival magyarázta Galambos, hogy miért távozott a kuratóriumból 2008 végén. Addigra már valóban sűrűbb lett az élete, 2007 decemberében - mintegy fél évvel az után, hogy távozott az NBH éléről - létrehozta tanácsadó céget, és ezzel egy időben kinevezték az akkor frissen megalakult Első Magyar Földi Kiszolgáló Zrt. (EMFK) nevű cég vezérigazgatójának. A vállalkozás egyik résztulajdonosa közvetve - a Canter Ingatlanfejlesztő Kft.-n keresztül - Demján Sándor, az ország egyik leggazdagabb embere, akivel Galambos szerint már évtizedek óta ismerik egymást. Az egykori NBH-főigazgató azt mondta, felesége a Skálánál dolgozott, amikor annak még Demján volt a főnöke, és azóta "hosszabb-rövidebb időközönként beszéltünk egymással". Galambos szerint az üzletembernek volt szerepe abban is, hogy ő az EMFK élére került: "Kaptam tőle biztatást közvetlen és közvetett formában is."
Voltak azonban más kapcsolatai is a részvénytársaságnál Galambosnak. A cég működésében már az alapítástól kezdve részt vett, majd később tulajdonrészt is szerzett Szabó Ferenc és Szita János, akik - mint arra a Heti Válasz egy tavaly nyári összeállítása rámutatott - a rendszerváltás előtt az állambiztonsági szerveknél dolgoztak. Galambos azt mondta, hogy csak Szabót ismerte, aki hozzá hasonlóan a kémelhárítással foglalkozó III/II-es csoportfőnökségen szolgált, és a nyolcvanas évek végére egészen osztályvezetői szintig jutott. Szita 1989-ben az állambiztonsági miniszterhelyettes titkárságának helyettes vezetője volt, és az [origo]-nak ő úgy emlékezett, hogy ismerték egymást Galambossal már a rendszerváltás előtti időszakban is.
"Kollégám volt, utánam végzett a főiskolán" - mondta Szita, és utalt arra, neki is volt szerepe abban, hogy Galambos az EMFK vezérigazgatója lett. "Úgy gondoltam, hogy kell egy megbízható, talpraesett ember. Galambos urat kértük meg, hogy legyen az Első Magyar Földi Kiszolgáló vezérigazgatója" - magyarázta a saját állítása szerint a részvénytársaság megalapítását levezénylő Szita.
Szabó és Szita régóta üzleti kapcsolatban áll Demjánnal. Előbbi résztulajdonos az üzletember érdekeltségébe tartozó két biztonsági cégnél, a Bank Biztonság Bizalom Zrt.-nél és a ferihegyi reptér biztonsági szolgálatát ellátó Airport Securitynál, amelynek vezetője egészen a közelmúltig Szita János volt. Galambos szerint nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani annak, hogy mindhárman titkosszolgálati múlttal rendelkeznek. "Ha keresnek embereket különböző feladatokra, akkor biztosan felmerül, ki kit ismer, de nem hiszem, hogy tudatos lenne az, hogy az egykori titkosszolgálatosok egymást keresnék" - magyarázta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen is oktató egykori NBH-s vezető.
Szerettük volna megkérdezni Galambos kiválasztásáról Demjánt is, egyik munkatársa azonban közölte, hogy hosszabb ideig külföldön tartózkodik, az e-mailen elküldött kérdéseinkre pedig egyelőre nem érkezett válasz. Szita János szerint viszont a rengeteg üzleti érdekeltséggel rendelkező, vagyonos üzletember csak felületesen foglalkozik ezekkel a cégekkel. "Demjánnak ezer dolga van. Ha mozaikban kell kifejezni, akkor ez csak egyetlen kocka egy százszor százas táblán" - fogalmazott Szita.
Ferihegy átvételére készültek
Az EMFK létrehozásával az alapítók célja az volt, hogy megvessék a lábukat a ferihegyi reptéren, ahol jelenleg a török tulajdonú Celebi és az orosz kézbe került Malév végzi a földi kiszolgálási feladatokat, például a csomag- és jegykezelést. Ezt azonban nem sikerült elérni, a részvénytársaság 2008-as üzleti beszámolójában nem szerepel semmilyen bevétel, és Szita is egyszerűen csak úgy jellemezte a vállalkozást, hogy "ez egy alvó cég, semmilyen feladata nincs".
A cég előtt álló "új helyzetet" emlegették a jegyzőkönyv szerint azon a tavaly júliusi közgyűlésen is, amelyen Galambos bejelentette távozási szándékát a vezérigazgatói posztról. Ezt részben a cégnél szerinte szükséges "új szervezeti struktúrával", részben egyéb elfoglaltságaival indokolta. A tulajdonosok elfogadták a döntését, és a jegyzőkönyv szerint egyikük - Szabó Ferenc - köszönetet mondott neki nemcsak a vezérigazgatói feladatok ellátásáért, hanem külön "a korábbi időszakban megszerzett engedélyek során kifejtett munkájáért" is.
Az engedélyek jelentőségét az adja, hogy ezek nélkül az EMFK nem tud belépni a reptéri kiszolgálási piacra. A szükséges papírokat a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) kellett beszerezni, amely az [origo]-val azt közölte, hogy előbb 2008 áprilisában, majd 2009 júniusában adtak engedélyeket az EMFK-nak földi kiszolgálási tevékenységre különböző magyarországi reptereken. Ebben az időszakban Galambos volt a cég vezérigazgatója, nem ez volt azonban az egyetlen kapcsolata a közlekedési hatósági feladatokat ellátó állami intézménnyel.
Kint és bent
Az egykori NBH-főnök még 2007 decemberében alapította meg a Reliable Consulting Nemzetközi Üzleti és Biztonsági Tanácsadó céget, amely az elmúlt bő két évben két megbízást is kapott az NKH-tól. A hatóság kérdésünkre közölte, hogy az első szerződést 2008 augusztus elsején kötötték nettó hatmillió forint értékben és öt hónapra szólt. Az angolul megbízható tanácsadás nevet viselő cég feladata az NKH szerint az volt, hogy átvizsgálja és átdolgozza a hatóság titokvédelmi tevékenységét. Mivel a megbízás összege alatta maradt a közbeszerzési értékhatárnak, így nem írtak ki nyílt pályázatot, de a hatóság szerint három cégtől kértek be ajánlatot, és ezek közül Galambos cége adta a legjobbat. Az NKH azt üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, hogy melyik volt a két másik vállalkozás.
Abban bíztak, hogy megnyílnak előtte az ajtók
Galambos tehát egyszerre volt jelen a közlekedési hatóságnál tanácsadóként és egy engedélyekért folyamodó cég vezérigazgatójaként, szerinte azonban ez semmilyen szempontból nem volt aggályos. Az egykori NBH-főigazgató szerint mivel az EMFK semmilyen tevékenységet nem végzett, így ő csak a közlekedési hatóságnál folytatott tanácsadási munkájára koncentrált. "Nem lobbiztam az elnök úrnál, tiszteletben tartottam, hogy független folyamatokról van szó" - mondta Galambos, aki azt állítja, az engedélyekkel kapcsolatban ő csak annyit tett, hogy részt vett a biztonsági követelményekről szóló, belső anyagok előkészítésében.
Ennek ellentmond ugyanakkor, hogy a közlekedési hatóság szerint Galambos volt az, aki vezérigazgatóként eljárt az EMFK-nak eddig kiadott engedélyek kérelme ügyében, és ezt megerősítette Szita János is, aki szerint Galambos "írt alá, és ő képviselte a céget". Más kérdés azonban, hogy bármit is csinált az egykori NBH-főnök, a részvénytársaság eredeti célkitűzését nem sikerült elérnie. Az EMFK ugyan szerzett földi kiszolgálási engedélyeket több vidéki reptérre is, de Ferihegyre csak részleges jogosítványokat kapott, így nem tudott versenyre kelni az ott már működő cégekkel. "Az engedélyeket Ferihegyre csak a biztonság egyes részfeladataira kaptuk meg. Ez nekünk annyit ért, mint halottnak a beöntés" - magyarázta Szita János, aki szerint ez a legfőbb oka annak, hogy az Első Magyar Földi Kiszolgáló nem tud valódi üzleti tevékenységet folytatni.
Szita ugyanakkor utalt rá, a tulajdonosok eredetileg abban bíztak, hogy Galambos múltja előnyös lehet az engedélyek megszerzésénél. Azt mondta, bízott benne, hogy az egykori titkosszolgálati vezető "tekintélye javítani fog a helyzeten", és elhárulnak az akadályok, végül azonban nem értek el semmit "Hiába adtuk be a kérelmeket, hiába volt az NBH vezetője korábban Galambos" - tette hozzá.
Egy újabb megbízás
Az EMFK-nál betöltött vezérigazgatói állásából tavaly július 15-én mondott le Galambos, két héttel később azonban már várta is egy újabb munka a közlekedési hatóságnál. Még 2009. május 2-án kötött szerződést tanácsadó cége az NKH-val, amelynek értelmében Galambos vállalkozása havi kétszer nyolc órában rendelkezésre áll a hatóság titokvédelmi tevékenységével kapcsolatban, illetve kétszer kétnapos oktatást tart az intézmény munkatársainak. Az [origo] által megtekintett, egy évre szóló szerződés szerint a havi kétszer 8 órás rendelkezésre állásért havonta nettó 300 ezer forint, a kétszer 2 napos oktatásért pedig összesen nettó 4,3 millió forint jár az egykori titkosszolgálati főnök cégének. Az NKH a megbízással kapcsolatos kérdéseinkre - köztük arra, hogy miért volt szükség külső céget megbízni titokvédelmi feladatokkal - üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt.
Ezt a második NKH-s megbízást már maga Galambos kezdeményezte. A titokvédelemmel foglalkozó első megbízás után azt látta, hogy "hiába tettünk le az asztalra egy komoly anyagot, annak nincs igazán következménye, ezért javasoltam, hogy tartsanak képzéseket" - magyarázta Galambos, aki szerint "ez meghallgatásra talált, és jött egy felkérés, amely tartalmazta a rendelkezésre állást és az oktatást".
Így idén július végéig stabil jövedelemforrással rendelkezik a tanácsadó cég, amely már az első teljes évének számító 2008-ban 23,1 millió forintos bevételre tett szert, pedig még alkalmazottja sem volt, bár Galambos szerint az első NKH-s megbízásnál besegített neki néhány korábbi kollégája. Az egykori NBH-főnök azt mondta, a közlekedési hatóság az egyetlen állami ügyfele, így bevételei nagy részét a piacról szerzi, és olyan magyar valamint külföldi cégeknek ad tanácsot, amelyek igényt tartanak arra a tudásra, amelyet ő pályafutása során felhalmozott, és amely átadására a törvények lehetőséget adnak. | Vállalkozóként tért vissza az államhoz az egykori NBH-főnök | Galambos Lajos az Egymásért-botrány kirobbanásakor szerelt le a titkosszolgálattól, majd egykori állambiztonságiakkal dolgozott egy Demján-cégnél, jelenleg pedig tanácsokat ad a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak. Cége egy kétnapos oktatásért alkalmanként 2,1 millió forintot számláz az intézménynek, Galambos szerint azonban más állami ügyfele nincs. Az [origo] utánajárt, mihez kezdett üzletemberként a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főnöke. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/01/galambos-lajos-egykori-nbhfoigazgato-uzleti-tevekenysege | 2010-01-27 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Bizonyos gyanús ingatlanbefektetések, néhány önkormányzatot is érintő visszaélések miatt további feljelentések várhatók néhány magánnyugdíjpénztárral szemben - tudtuk meg Gaál Szabolcs Barnától, a KEHI elnökétől, azt követően, hogy a hivatal az AXA, az Aegon és az Erste magánnyugdíjpénztár működése miatt eddig összesen 9 feljelentést már megtett ismeretlen tettes ellen; 8 feljelentést hűtlen kezelés, egyet pedig sikkasztás alapos gyanúja miatt.
Az eddigi feljelentéseket öt nagy magánnyugdíjpénztárnál - az Allianz, AXA, az Erste, az ING és az Aegon pénztáránál - elvégzett ellenőrzések után tette meg a hivatal, az Aegon esetében a Magyar Nemzet értesülései szerint már a nyomozást is elrendelte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).
A KEHI tájékoztatása szerint a három érintett pénztár legalább 5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a pénztártagoknak, így közvetve a magyar államnak, erre rakódik rá a Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott által feltárt 700 milliárd forintnyi elmaradt befektetési hozam és további 150 milliárd forintnyi felesleges kiadás, amelyet a jelentés szerint a magánpénztári szektor egésze hozott össze.
Fiktív tagok, magas bónuszok, pazarló gazdálkodás
A hivatal elnöke az [origo] kérdésére elmondta, több pénztárnál felmerült, hogy a cégcsoporton belüli, "házi" vagyonkezelő cég indokolatlanul drágán vagy pályáztatás nélkül forgatta a tagok vagyonát, jóllehet a felszámítható díjakra törvényileg megszabott korlátot nem lépték át.
Ugyanezt egyébként a letétkezelésnél is feltárta a KEHI, mondván, egy cég úgy nyerte el az egyik pénztár letétkezelését, hogy nem is az övé volt a legjobb, legolcsóbb ajánlat, ezáltal a pénztártagok veszteséget szenvedtek el.
Az öt legnagyobbat vizsgálták
A vizsgálatokat 2011 májusában kezdte el a KEHI azzal, hogy az akkor működő 18 magánpénztártól adatokat kért be. A gazdasági súlyuk, a befektetési teljesítményük, a működési és befektetési költségeik alapján végül 5 pénztárnál folytattak részletes helyszíni vizsgálatot, miközben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is rendszeresen ellenőrizte a kasszákat. A KEHI jelentését és Selmeczi Gabriella vizsgálatának dokumentumait sem kapták meg a pénztárak - megkeresésünkre név nélkül több pénztári vezető elmondta, hogy a főbb megállapításokat csak a sajtóból ismerik, így ezekre nem tudtak érdemben reagálni. Az AXA hivatalosan annyit tett közzé, hogy álláspontja szerint a nyugdíjpénztár mindig jóhiszeműen, a mindenkori jogszabályi előírások maradéktalan betartása - és a PSZÁF folyamatos ellenőrzése - mellett, átláthatóan végezte a tevékenységét.
Arra is volt példa, hogy úgy fizettek ki közvetítői jutalékot, hogy az ügynökök fiktív, nem létező tagokat léptettek be az egyik pénztárba, több magánkassza pedig olyan költségeket számolt el, amely valójában az önkéntes nyugdíjpénztári tagokat terhelte volna. Az AXA esetében gyanúsnak találta a KEHI, hogy a pénztár dolgozói között összesen 27 millió forintos bónuszt osztottak szét, két olyan évben, amikor kifejezetten rosszul teljesített a pénztár, és az állami rendszerbe visszalépő tagok kétharmada egyáltalán nem vagy legfeljebb tízezer forintos reálhozamot kapott.
Önkormányzati ingatlanmutyi
Néhány pénztár ingatlanbefektetéseivel kapcsolatban a KEHI további feljelentések lehetőségét is vizsgálja. Az ellenőrzések ugyanis arra világítottak rá, hogy bizonyos önkormányzati ingatlanokat offshore-hátterű cégeknek eladtak, majd azt bármiféle értéknövelő beruházás nélkül jóval több pénzért továbbértékesítették egy befektetési alapkezelőnek - az offshore cég és az alapkezelő vezető tisztségviselői és székhelye megegyezett. A pénztár ezt követően vásárolt az ingatlanbefektetési alapból. A KEHI szerint ezzel kapcsolatban szintén felvethető a pénztár felelőssége, hiszen a jó gazda gondosságával kellett volna eljárnia, amikor befektetési jegyet vásárolt.
A KEHI elnöke szerint ugyanakkor több esetben az a gyanú is felmerül, hogy maga az önkormányzat szándékosan áron alul értékesített valamilyen kft.-nek ingatlanokat, amelyeken az utóbbi cég aztán sokkal többért adott túl. A többi visszaélésnél sem egyedül a pénztárak vezetőinek a felelőssége merül fel, például az alacsony vagyonkezelői teljesítményhez a jogalkotó is hozzájárult, a szabályok ugyanis nem voltak kellően szigorúak.
A jelentés végkövetkeztetése szerint a magán-nyugdíjpénztári rendszer nyertesei a pénztárak és azok alapítói, míg vesztesei a pénztártagok és a magyar állam voltak. Hasonló értelmű megállapítást - kormányzati forrásokra hivatkozva a Magyar Nemzet értesülései szerint - az Országgyűlés határozatba is foglalna, amelyben kimondanák, hogy "a magán-nyugdíjpénztári rendszer hazai bevezetése és működtetése drága és felesleges kísérlet volt". Abban azonban a hivatal vezetője sem biztos, hogy a feljelentések nyomán esetlegesen elinduló nyomozás, illetve jogi procedúra eredményeként bármilyen okozott kár megtérülne.
Eltőzsdézték?
A Fidesz kormányra kerülése óta folyamatos támadások érik a magánnyugdíjpénztárakat, a legfőbb vád szerint a magánkasszák eltőzsdézték a tagok pénzét. Ennek alátámasztására több szálon futnak, futottak a vizsgálatok, a KEHI által eddig feltárt szabálytalanságok mellett Selmeczi Gabriella a rossz befektetési teljesítményekről készített jelentést. A KEHI-vizsgálat által kimutatott 5 milliárd forintos vagyoni kár a teljes egykori mintegy 3000 milliárdos pénztári vagyon nagyságához képest elenyésző, annak kevesebb, mint 2 ezreléke.
Selmeczi Gabriella már nagyobb összegekről beszél, szerinte 700 milliárd forintos kár érte a pénztártagokat az alacsony hozamok és 150 milliárd az indokolatlanul magas vagyonkezelési költségek miatt. Ezt a számítást azonban érdemes a pénztárakra vonatkozó befektetési szabályok ismeretében értelmezni. A nyugdíjvédelmi biztos ugyanis a tisztán állampapír-befektetésekhez viszonyította a pénztári hozamokat, miközben ha a pénztárak csak államkötvényeket vettek volna, akkor megszegték volna a rájuk vonatkozó jogszabályokat. Ez utóbbiak szerint ugyanis muszáj volt nekik részvényeket is vásárolniuk, sőt, éppen az elmúlt években úgy változtak a befektetési szabályok, hogy a korábbinál lényegesen magasabb részvényhányaddal kellett forgatniuk a tagok pénzét. | Offshore ingatlanmutyit is vizsgálnak a nyugdíjpénztáraknál | Lesznek még újabb feljelentések a magánnyugdíjpénztárakkal szemben, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) több gyanús ingatlanbefektetést is vizsgál. Ezekben az ügyekben néhány önkormányzat is érintett lehet. | null | 1 | https://aktiv.origo.hu/gazdasag/2012/05/lesznek-meg-feljelentesek-a-nyugdijpenztaraknal | 2012-05-22 13:22:00 | true | null | null | Origo |
A következő tíz évben négyezer milliárdot tervez költeni a kormány a vasútra - ez derült ki Lázár János építési és közlekedési miniszter keddi parlamenti meghallgatásán. Önmagában nehéz értékelni a számot, tegyük mellé, hogy közútfejlesztésre ezen az időtávon négyszer ennyit, 16 ezer milliárd forintot költenének el.
Sokféle számot láttunk már, kérdés mi lesz ebből megvalósítva, egyelőre nincs itt a pénz - mondta Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke az Esti gyorsban, jelezve, nem kell tényként kezelni ezeket a bemondásokat.
Ha abból indulunk ki, hogy ekkora a büdzsé, az nem valami vastag. Tervben volt vasúti járműgyártás - ebből úgy tűnik nem lesz semmi, de még a beszerzési ígéretekből sem. Így ott vagyunk, hogy a forgalomból kivont, lepusztult járművekhez kellene alkatrészeket szerezni, ez sem kis kihívás. Kérdés ugyanis, hogy be lehet-e ezeket szerezni külföldről vagy lesz-e olyan cég, amelyik alkalmassá válik ilyenek gyártására. Hozzá kell tenni, hogy a gyártók világszerte le vannak kötve megrendelésekkel, ha most vásárolnánk akkor is évekbe telne, amíg megérkeznek az alkatrészek - magyarázta a szakszervezeti vezető.
Meleget a sztrájk lehetőségének további szűkítéséről is kérdeztük - a múlt héten derült ki, hogy úgy módosítanák a szabályokat, hogy csak akkor léphessen életbe a sztrájk idejére tervezett menetrend, ha azt a szakminiszter vagyis Lázár jóváhagyja. Arra próbáljuk rávenni a miniszter urat, hogy vonja vissza a javaslatot - mondta Meleg a még nem beterjesztett módosítóról. Hozzátette, eddig sem azért nem sztrájkoltak, mert olyan boldogok, hanem mert az egy kisebb felsővezeték-szakadással lett volna egyenértékű, hiszen a személyszállító vonatok 60-70 százalékának közlekednie kellene. Halkan mondom, a teherszállításra ez nem vonatkozik, ezt a kaput még nem zárták be, a vasúti közlekedésben lehet sztrájkolni a teherforgalom bénításával - mondta Meleg. | A vasúti járműgyártásból és a beszerzési ígéretekből valószínűleg nem lesz semmi | Sokféle számot hallottunk már, most épp négyezer milliárd forintot szán a kormány a vasútra a következő tíz évben. Ha ebből indulunk ki, akkor nem túl vastag a büdzsé – summázott Meleg János az Esti gyorsban. A sztrájk további korlátozásának tervéről is kérdeztük a Vasutasok Szakszervezetének elnökét. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/a-vasuti-jarmugyartasbol-es-a-beszerzesi-igeretekbol-valoszinuleg-nem-lesz-semmi-148173 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Az európai vezetők közül Orbán Viktorra hivatkozott a legtöbbször az amerikai elnökválasztást megelőző egy évben Donald Trump, összesen 109 alkalommal - derül ki az Alapjogokért Központ (kvantitatív és kvalitatív) tartalomelemzéséből .
A megválasztott elnök a vizsgált időszakban átlagosan háromnaponta, és mindig pozitív kontextusban említette meg a magyar kormányfőt, jóval gyakrabban, mint Emmanuel Macron francia vagy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Donald Trump választási győzelme óta Európa-szerte találgatják, hogy ki lehet az Egyesült Államok 47. elnökének legfontosabb kapcsolata a kontinensen. A találgatások helyett beszéljenek a tényadatok: az Amerikai Egyesült Államok Fehér Házba visszatérő elnöke a kampányidőszak utolsó évében többször beszélt Orbán Viktorról, mint az Európai Unió nagy nemzetállamainak vezetőiről. Az elemzésük rámutat arra, hogy Donald Trump kiemelt személyként kezelte Orbán Viktort, a republikánus elnök megkérdőjelezhetetlen győzelme a magyar-amerikai kapcsolatok felértékelődése mellett pedig azt is jelzi, hogy Magyarország globális térben betöltött szerepe soha nem látott mértékben erősödött meg.
Az Alapjogokért Központ által vizsgált politikusi körből a legtöbbször emlegetett vezető Orbán Viktor volt, ugyanis egyedül ő került be a "nagyon gyakran hivatkozott" kategóriába 109 említéssel. A leggyakoribb jelzők közé tartozott az "erős", "okos", "erőteljes", tehát mindazon attribútumok, melyek a kompetens vezető ideáltípusával függenek össze.
A magyar miniszterelnököt a hivatkozási lista virtuális dobogóján Emmanuel Macron és Volodimir Zelenszkij követik 30-30 említéssel az "inkább hivatkozott" csoportban. A francia államfő is többször szolgált pozitív példaként, és az ő esetében is az erős államférfi képe rajzolódik ki Trump nyilatkozataiból. Az ukrán elnök valamivel kevesebbszer tűnt fel pozitívan, többnyire jó tárgyalófélként, továbbá az amerikai hadiipar megbízható szövetségeseként jellemezte őt Trump. Ugyanakkor az ő személye kapcsán a háború lezárását prioritásként kezelő republikánus vezető számos esetben rosszallását is kifejezte az Ukrajna felfegyverzésére fordított jelentős amerikai forrásokkal összefüggésben.
Az "inkább nem hivatkozott" kategóriában egyedül Giorgia Meloni került, azonban az olasz miniszterelnök pozitív kontextusban szerepelt, Trump nagyra becsült vezetőként emlegette. Az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent, továbbá Olaf Scholz német kancellárt az "egyáltalán nem hivatkozott" vezetők közé sorolták, szerepük és személyük az elnök általunk vizsgált megszólalásaiban elhanyagolható volt.
A figyelembe vett adatok alapján elmondható, hogy Donald Trump hivatkozási térképén Európában Orbán Viktor jelenti az origót, de pozitív példaként Emmanuel Macron is jelen van. Zelenszkij esetében üzleti partnerségről beszélhetünk, és egyértelmű, hogy az Egyesült Államok új elnöke az Ukrajnában dúló háború szítása helyett annak mielőbbi befejezését akarja elérni. Olaf Scholz és Ursula von der Leyen vonatkozásában teljes súlytalanságáról árulkodnak a számok.
Nem nevezhető véletlennek, hogy Trump a választási felkészülés során - idén márciusban, majd júliusban - kétszer is személyesen egyeztetett Orbán Viktorral, aki már előző megválasztása előtt is kiállt mellette. A miniszterelnök a republikánus elnökjelölt kampányának hivatkozási pontjává vált, miután tavaly augusztusban a Tucker Carlsonnak adott interjújában elismerően beszélt Trump külpolitikájáról és reményét fejezte ki béketeremtő törekvéseivel kapcsolatban. Ezzel szemben a megválasztott elnökkel a legtöbb európai vezető legfeljebb kénytelen-kelletlen működik majd együtt, hiszen sokuk igen közel állt a demokrata adminisztrációhoz, és kész volt annak kénye-kedve szerint eljárni az Oroszország és Ukrajna között dúló háború kapcsán, függetlenül a kontinens érdekeitől.
Az olyan politikusok, mint Ursula von der Leyen fejvesztve keresik a kapcsolatot a Trump-stábbal, hiszen lényegében az orientációs pontjukat veszítették el az Egyesült Államokban folyamatban lévő politikai fordulat következtében. Ezzel ellentétben a magyar kormányfő mindig stabil szövetséges volt a republikánus vezető számára, amihez jó alapul szolgál, hogy mindketten vezérfonálként tekintenek a Nyugat nagyságát és jólétét megalapozó hagyományos értékekre, egyben közös ellenfélként az azokat támadás alá vevő erőkre, ennek folytán tiszteletben tartják egymás alapvetését: "America first", illetve "nekünk Magyarország az első".
Ez a kapcsolat mindenképpen előnyt jelent Magyarország számára, azontúl, hogy Donald Trump törekvése a szomszédos Ukrajnában dúló konfliktus lezárására már önmagában is igen jelentős előrelépés hazánk számára. Az új elnök legtöbbször éppen a háborúval összefüggésben hivatkozott Orbán Viktorra, mint fontos szövetségesre, aki kulcsszereplőként tekint rá a béke megteremtésében, sőt maga is erőfeszítéseket tett, hogy ez a cél elérhetővé váljon.
Borítókép: Orbán Viktor (balra) magyar miniszterelnök és Donald Trump megválasztott elnök Trump mar-a-lagói rezidenciáján ( | Több mint száz alkalommal hivatkozott Trump Orbán Viktorra | Az európai vezetők közül Orbán Viktorra hivatkozott a legtöbbször az amerikai elnökválasztást megelőző egy évben Donald Trump, összesen 109 alkalommal – derül ki az Alapjogokért Központ (kvantitatív és kvalitatív) tartalomelemzéséből. A megválasztott elnök a vizsgált időszakban átlagosan 3 naponta, és mindig pozitív kontextusban említette meg a magyar kormányfőt, jóval gyakrabban, mint Emmanuel Macron francia vagy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/tobb-mint-szaz-alkalommal-hivatkozott-trump-orban-viktorra | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A szeptember végi dunai árvíz újra felerősítette azokat a hangokat, amik szerintMagyarország nem bánik elég gondosan a vízkészletével. Valóban sok mindent lehetne még tenni, de azért vannak előremutató megoldások is. Az egyik ilyen a pár éve futóŐs-Dráva Program, ami egy 600 négyzetkilométeres területen biztosít jobb vízellátást. A természet már rövid idő alatt profitált a beavatkozásból, ami ha kiterebélyesedik, akkor az Ormánság településeinek is adhat egy fogódzót ahhoz, hogy kitörjenek a mélyszegénységből.
Az egykor szebb napokat látott, főként mezőgazdaságból élő Ormánság mára az ország egyik legszegényebb régiója lett. Évszázadokat átölelő folyamatok során néptelenedett el a Dráva-menti térség, több település látványosan lepusztult, járhatatlanok a közutak, a templomok düledeznek, romosak a házak, tapintható a szegénység, miközben maga a táj sokat ígér. Egyes vélemények szerint nagy mértékben múlik a vízen, hogy mi fog itt történni a következő évtizedekben.
Udud Péter vízügyesként már a kilencvenes évek második felében kezdeni akart valamit a Dráva vízrendszerével, de akkor, ahogy ő fogalmazott, még eretnek gondolatnak számított a vízvisszatartás vagy a víz kivezetése a tájba. Az akkori szemlélet azt diktálta, hogy minél gyorsabban el kell vezetni a vizeket.
"Magyarországra másodpercenként 3600 köbméter víz folyik be, és ennél 180-nal több megy ki. Ez a természetes veszteség. Az elmúlt bő 150 év alattkiegyenesítettük a folyókat, hogy minél rövidebb idő alatt távozzanak a vizek, de eközben megváltoztak az áramlási viszonyok is. Sokkal több üledéket visz magával a víz, ami miatt mélyül a meder, ez pedig leszívta a talajvizet" - magyarázta Udud Péter, az Aquaprofit Zrt. vezérigazgatója, hogyan szárítottak ki korábban nagy területeket a vízrendezési munkák.
A déli határon folyó Drávát is szabályozták, már az 1700-as évek végén épült mellé árvízvédelmi töltés, majd a 20. században vízi erőműveket telepítettek rá. A Magyarországot érintő meder is megváltozott, a folyóhoz kapcsolódó vízrendszert pedig a nagyüzemi szántóföldi gazdálkodás vélt érdekei mentén alakították át, belvízelvezetőket építettek, sok korábbi természetes medret beszántottak. Korábban ezeket a medreket maga a Dráva töltötte fel, amikor évente egyszer-kétszer levonult rajta az árhullám. Ezekre a háttérterületekre később már nem sok víz jutott, mert az erőművek miatt a Dráva is mélyebb medret vájt magának, nem tudott már annyira kiönteni, itt is megfigyelhető volt, hogy lesüllyedt a talajvíz.
Az Ős-Dráva területén roncsaiban maradt meg az egykori vízrendszer, megszűnt közöttük az összeköttetés, pedig Udud szerint olyannak kellett volna lennie, mint az érhálózatnak az emberi szervezetben. Az foglalkoztatta őt, hogyan lehetne újra összekötni ezeket az elemeket, és élővé tenni a rendszert. Az erre készült tervvel, a vízügyet már otthagyva, az Aquaprofit Zrt. egyik vezetőjeként közel két évtizeden át lobbizott pártokon és kormányokon átívelve a döntéshozóknál, hogy megvalósítsák a projektet. A kivitelezés végül 2017-ben kezdődhetett meg, öt évvel később pedig elindulhatott a próbaüzem.
"Korábban sok ötlet felmerült. A Dráva felső szakaszán lévő országok, Ausztria, Szlovénia és végül a horvátok egymás után telepítettek vízi erőműveket a Drávára, a dubravai erőmű gyakorlatilag a magyar határt is elérte. A nyolcvanas években nálunk is felvetődött, hogy erőművet lehetne építeni, de ezt az ötletet elvetették. Az persze tisztán látszott, hogy száradnak ki a területek, de más megközelítést kellett alkalmazni" - mondta Mosonyi Zoltán, a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője.
"Az alapgondolatunk az volt, hogy ami csapadék lehullik, azt mind tartsuk itt. Szüntessük meg a gyors és szabályos vízelvezetést. Magyarország más területein is ez lenne az első lépés. Vagy tízezer zsilipet kéne még itthon építeni, és ahogy a szakma mondja, be kell azokat bögézni, hogy tele legyenek a vízfolyások, és csak akkor engedni tovább a vizet, ha muszáj. Az az alap, hogy a dugót vissza kell dugni a lavórba, mert most inkább szitához hasonlít" - mondta Udud.
Az Ős-Drávánál, miután helyrehozták a korábbi összeköttetéseket, néhol új meder kiásására is szükség volt, körülbelül száz műtárgyat építettek a vízfolyásokon. Önmagában ez a rendszer csak akkor működött volna, ha bőséges mennyiségű a csapadék. Erre viszont nem lehetett építeni.
"Megoldás lehetett volna, hogy a Drávát újra meandereztetjük - mondta a tervező, utalva arra a lehetőségre, hogy olyan folyókanyarulatokat hoznak létre, amik visszafordulnak, így egy kígyózó mederben folyhat a víz. - De az sok évtizedbe telt volna, annyi időnk pedig nincs, amikor benne vagyunk a klímaváltozásban. Így az volt a gondolatunk, hogy egy olyan helyen kell vizet tölteni a rendszerbe, ahonnan gravitációsan szét tud terülni, hogy ne szivattyúk sokaságával kelljen átemelni a vizet. A térségben a Dráva az, ahol van még vízkészlet."
Ezt a pontot Drávagárdony közelében találták meg. Egy hatalmas, javarészt a földbe süllyesztett vízkiemelő művet építettek, ahonnan három szivattyúval táplálják be a vizet a rendszerbe. Egy bő másfél méter átmérőjű csőszakaszon nyomják fel, mielőtt a mederbe engedik. Onnantól már a terepviszonyok lehetővé teszik, hogy a víz gravitációsan haladjon tovább.
A Drávát az egyik legkiegyenlítettebb vízjárású folyónak tartották, de a klímaváltozás hatásai miatt már ez sem feltétlenül igaz. A vízgyűjtőn háromezer méter feletti csúcsok, például a Glossglockner, is vannak, nyáron az olvadó gleccserek látják el a folyót, de ahogy húzódnak vissza a gleccserek, ez is változhat.
"A csapadékmennyiség jelentősen nem változott az utóbbi időszakban, de az eloszlása már nagyon más, és ehhez társul az emelkedő hőmérséklet. Ezt figyelembe véve kell megfogni minden vizet" - mondta Mosonyi.
Arról, hogy hova és mennyi víz kerüljön, a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság dönt. A zsilipkapuk távvezérléssel működnek, könnyedén tudják így kormányozni a vizet a különböző mederszakaszokban. A rendszer fő célja az ökológiai vízpótlás, tavasztól őszig üzemel, az aszályos időszakokban kormányozzák ki a vizeket a kiszáradó területekre. A vízkiemelő mű maximális kapacitása 5 köbméter per másodperc, ami a csapadékok mértéke szerint szabályozható.
Mosonyi azt mondta, hogy kedvező volt a projekt fogadtatása, nem érzékeltek olyan ellenállást vele szemben, mint több vizes beruházásnál, mert a természetvédelem mellett a mezőgazdaság előtt is új lehetőségeket nyit meg.
Amikor október második felében a terepen jártunk, több üres mederszakasszal találkoztunk, pedig azt gondoltuk, hogy egy csapadékos ősz után van lehetőség feltölteni azokat, folyamatos is lehet a vízborítottság. A vízügy magyarázata szerint ez nem feltétlenül indokolt. "Azon múlik, hogy mikor üzemel a rendszer, hogy a célterületeken szükséges-e a vízpótlás. Az utóbbi időben a csapadékossá váló időjárás és a több ízben is - az árvízi készültséget megközelítő - magas árhullám kialakulása a Dráván nem indokolta a vízpótlás szükségességét" - magyarázták.
A 600 négyzetkilométert behálózó rendszer harmadik fontos eleme az, hogy a vizet nemcsak a medrekben tartják vissza, hanem ahol lehet, ki is engedik vagy engednék. "Olyan mélyületekbe kerülhetne víz, amelyek most igazából senki földjének számítanak. Ezeket mi morotvának mondjuk, gyakorlatilag bozóttal benőtt területek, ahonnan a víz beszivárog a talajba, a talajnál úgysincs jobb víztározó" - mondta Udud. Ők úgy gondolják, hogy ahol lehet, el kell felejteni a klasszikus, kibetonozott, nagy vízmennyiséget befogadó, de ezzel együtt magas kivitelezési költséggel járó tározókat, inkább a természetes mélyületeket kell kihasználni. Vizet mederszélesítéssel is lehet tározni. Ahogy az egyik ilyennél láttuk, a nagyobb vízfelület rögtön sokszínű élőhellyé tud válni, madarak foglalták el táplálkozóhelyként, és burjánzó növényvilág is megjelent.
A projektterület medreiben nagyjából kétmillió köbméter vizet lehet betárazni, ez körülbelül egy tógazdaságnyi mennyiség, de Udud szerint az egyéb mélyületeket felhasználva akár 25 millió köbmétert is megtarthatnának. Éppen ezért van olyan sok műtárgy, ami oldalirányba képes kivezetni a nagyobb medrekből a vizet.
A senki földjében nagy potenciál van, de a hazai jogszabályok miatt csak akkor engedhet oda vizet a vízügy, ha minden tulajdonostól engedélyt kap rá. Ez pedig sok esetben lehetetlen feladatnak tűnik. Az ilyen, mezőgazdasági művelésre nem igazán alkalmas területeknek rengeteg gazdájuk van, még a kárpótláskor mértek ki nekik itt néhány száz vagy ezer négyzetméternyi földdarabot, amit aztán persze a legritkább esetben használnak.
"Mi három morotvaszakasz minden tulajdonosát megkerestük, beszereztük a hozzájárulásukat, de közel egy évbe telt, mire felderítettük a körülbelül ezerötszáz embert. Volt, aki azt sem tudta, hogy van ott földje, mások pedig inkább vissza is adnák az államnak, mert félnek attól, hogy megbüntetik őket, amiért nem gondozzák a területüket" - mondta Udud.
A tervező felidézte, hogy voltak furcsa reakciók is, miután elindult a projekt. Az egyik mederszélesítésnél helyiek fordultak hozzájuk aggódva: "Tudják, hogy szivárog a víz?" - kérdezték. "Persze, direkt csináljuk" - jött az adekvát válasz.
A vízügyi szakemberek úgy számolnak, hogy az idő előrehaladtával egyre kedvezőbbek lesznek a vízháztartási viszonyok, és egyre kevesebb pótvizet kell majd betáplálni, ahogy regenerálódik a természet. A Drávát sem féltik, mert a kiemelt víz jó része végül visszaszivárog a folyóba. Az 5 köbméter per másodperces mennyiség egyébként sem olyan jelentős a Dráva vízhozamához képest.
"A kedvező hatás már 2022-ben, a nagy aszály alatt is látszott, a projektterületen belül lévő talajvízkutakban viszonylag stabil szint alakult ki, míg a hatásterületen kívüli mérőpontokon egyértelmű volt a mélyrepülés. Egy évvel később aztán a másik oldalát is teszteltük a rendszernek, nagy vizek voltak, és a levezetéssel is megbirkózott, a vízpótlás mértékét jól lehetett igazítani az adott helyzethez" - mondta Mosonyi.
Az Aquaprofit vezetője szerint a vízpótlórendszer még fejleszthető, és ahol azt az adottságok lehetővé teszik, nagyobb szántóföldi tábláknál, akár az öntözés is elképzelhető. Az Ormánság ismert dinnyetermelő vidék is volt, néhányan még ma is foglalkoznak ezzel, de a többletvíz növelhetné a termelői kapacitást is. Udud ismeretei szerint az idei nyáron a térségben csak a talaj megfelelő vízellátottsága miatt 9-10 tonna per hektáros kukoricahozam volt, miközben az Alföldön a 2 tonnát sem nagyon tudták elérni.
Az, hogy van víz, nem rossz kiindulóállapot, de önmagában nem elég a térség feltámasztásához. Az Ős-Dráva projektnek indulásakor része volt a műemlékek és közutak felújítása, kerékpárutak építése, a háztáji gazdálkodás és a falusi turizmus beindítása.
A projekt kormánybiztosa, Tiffán Zsolt egykori fideszes országgyűlési képviselő volt, de 2018-ban visszavonult a politikától. "Azóta úgy érzem, gazdátlan lett az Ormánság, jobban fel kéne karolni ezt az ügyet. Itt a közelben mindenünk megvan, műemlékként a siklósi vár, itt vannak a villányi pincék és a bor, természeti értékként pedig a Dráva. Ha az Ormánságban kiterjedt családi gazdaságok jönnének létre, ők lehetnének a helyi gasztronómia beszállítói" - mondta Tiffán.
Úgy látja, hogy körülbelül száz év alatt rongyolódott le az Ormánság, aminek gazdasági, szociológiai, sőt vallási okai is vannak, de szerinte megfordítható a folyamat, amihez kell a víz is, mert a gazdák nem tudnak létezni anélkül. Szerinte vízből is többet lehetne még megtartani, az őszi árvíznél nem emeltek ki annyit, amennyit lehetett volna, és Sellyénél megállt a víz.
Udud Péterék azt vallják, hogy az ország bármelyik részén létrehozhatóak hatékony vízpótló és vízmegtartó rendszerek. Az Ős-Dráva projekt nem másolható egy az egyben, mert mindenhol mások az adottságok, de meg lehet találni a megoldásokat. Az Aquaprofit amár félsivatagként számon tartott Homokhátságrais kidolgozott egy tervet. Ők a Paksi Atomerőmű üzemi vizét táplálnák be a rendszerbe.
"A Duna-Tisza köze nagyon kevés csapadékot kap, ott már a csapadékvíz megfogása is kevés. Néhol már 40-50 méteren van a talajvíz, ott ezzel legfeljebb a további romlást lehetne megakadályozni ezzel az eszközzel. A nagy folyóinkban még van víz. Az, hogy a paksi hűtővizet beleengedik a Dunába, nem tesz jót az élővilágnak. De ha csöveken át vezetnénk, akkor lehűlhet. Ezt fel lehetne használni öntözővíznek, vagy akár felvezethetnénk egy magas pontra éjszakai árammal, ahonnan aztán gravitációsan szétterül" - mondta Udud.
Úgy számoltak, hogy másodpercenként 20 köbmétert kellene felpumpálni, és akkor körülbelül 15 év alatt rehabilitálódhat a Homokhátság. Szerintük az utolsó pillanatban vagyunk, és érdemes lenne ebbe az irányba menni. Már csak azért is, mert a Paks által szolgáltatott energia szinte ingyen van. | Tudják, hogy szivárog? Persze, direkt csináljuk | Magyarország az átfolyó vizek országa, de néhány mintaterületen már „visszadugták a dugót a lavórba.” Az Ős-Dráva Program egy 600 négyzetkilométeres terület vízellátását javítja, többnyire egyszerű mérnöki módszerekkel. A víz a mélyszegénységben élő Ormánságnak is segíthet. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/techtud/2024/11/13/os-drava-vizmegtartas-mintaprojekt-vizgazdalkodas | null | true | null | null | Telex |
Az amerikai elnökválasztás és "Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai rendezvénye" körüli felhajtás miatt némileg háttérbe szorult Orbán Viktor legújabb agyréme. A magyar kormányfő az európai intézmények elleni lázadás szélsőjobboldali ideológiájába csomagolta, hogy miért nem hajlandó kormánya végrehajtani az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítéletét. Azt a döntést, amely szerint 200 millió eurót, plusz napi egymillió eurót kell fizetnie Magyarországnak, mivel az Orbán-kormány szándékosan nem tartotta be az uniós menekültügyi szabályokat.
Az EUB döntésének végrehajtása - az uniós jognak megfelelő menekültügyi jogszabályok kialakítása - helyett Orbán inkább lázadást hirdetett meg a "bírósági aktivizmus" ellen. Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatóján a migráció kapcsán azt találta mondani, hogy minden politikai vezető elégedetlen a mostani helyzettel és változást akar, ám a változtatási szándék előtt akadály áll: a "bírósági aktivizmus". Úgy fogalmazott, nem lehet megállítani a migrációt, ha nem lázadnak fel a hatályos jogszabályok és bírói ítéletek ellen. Másnap aztán a Kossuth rádióban sárkányölőjelmezbe bújva a jó és a gonosz küzdelmének mitológiai szintjére emelte az uniós intézmények elleni harcát: "A bírósági aktivizmus Brüsszelben van, az a központja. Ott van a kígyó feje. Tehát ott kell változást elérnünk. És ha nem tudunk változást elérni, akkor nem fognak tudni a többiek eredményt elérni a migráció elleni küzdelemben. Mi azért vagyunk sikeresek, mert föllázadtunk. Mi vagyunk a lázadók. Ezért büntetnek meg, ezért akarják a szabályainkat megváltoztatni (...)."
Orbán persze pontosan tudja, hogy az EUB székhelye nem Brüsszelben, hanem Luxembourgban van, ahogy azt is, hogy a kormánya által ugyancsak gyakran elszabotált döntéseket hozó Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban működik. Bár az utóbbi nem az Unió, hanem a 47 országot tömörítő Európa Tanács intézménye, mindkét bíróság "mi magunk vagyunk", hiszen az itt dolgozó bírákat a tagállamok delegálják. Azt is pontosan tudja, hogy az európai uniós jogszabályok, illetve - Strasbourg esetében - Az emberi jogok európai egyezményében foglaltak betartása, például a halálbüntetés tilalma minden részt vevő állam számára kötelező. Ahogy azt is, hogy nemcsak a nemzetközi bíróságok határozatai, hanem általában a bírósági döntések mindenkire nézve kötelezőek; lehet ugyan vitatni őket, ám ennek ellenére végre kell hajtani azokat.
Orbán szélsőjobb lázadása nem is a "bírósági aktivizmus" ellen irányul, valójában a hatalmi ágak szétválasztásának alapvető elvét, az igazságszolgáltatás függetlenségét kérdőjelezi meg. Itthoni hatalmát a hazai bíróságok alig-alig korlátozzák, ha kell, kiéhezteti őket - lásd a bírák és az igazságügyi dolgozók évek óta elmaradt béremelését. Ám az európai bíróságokkal szemben - jogilag - tehetetlen, ezért inkább lázad ellenük. Hogy ebben a harcban ki áll a jó oldalon és ki képviseli a gonoszt, a "kígyó fejét", azt az olvasók megítélésére bízom. | A kígyó feje | Az amerikai elnökválasztás és „Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai rendezvénye” körüli felhajtás miatt némileg háttérbe szorult Orbán Viktor legújabb agyréme. A magyar kormányfő az európai intézmények elleni lázadás szélsőjobboldali ideológiájába csomagolta, hogy miért nem hajlandó kormánya végrehajtani az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítéletét. Azt a döntést, amely szerint 200 millió eurót, plusz napi egymillió eurót kell fizetnie Magyarországnak, mivel az Orbán-kormány szándékosan nem tartotta be az uniós menekültügyi szabályokat. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258244_a-kigyo-feje | null | true | null | null | Népszava |
Mit várhat az ember egy olyan politikustól, mint Magyar Péter A hét elején kiszivárgott hangfelvételen a szavazóit nevezi büdösnek és büdös szájúnak, majd csütörtökön újabb hangfelvétel került elő, amin a saját pártja európai parlamenti képviselőit hívja agyhalottnak, teljesen alkalmatlannak és Soros-ügynöknek. De kik is lehetnek közülük ahogy magyar Péter mondja a tényleges "agyhalottak"?
Egyáltalán milyen lehet egy olyan politikai közösségnek a tagja lenni ahol a pártelnök teljesen hülyének tart magán kívül mindenkit?
A jobboldali sajtó már az európai parlamenti választások előtt is arról írt, hogy Magyar Péter pártja tele van Soros-fiókákkal . Magyar ezt természetesen hazugságnak nevezte, és mindent tagadott a nyilvánosság előtt. A legújabb hangfelvételek azonban azt mutatják, hogy Magyar is pontosan tudta, hogy újabb Soros-ügynököket juttat Brüsszelbe .
Leírom neki magyarul... Én értem, hogy Soros-ügynök, és nem tud magyarul [...] Mondom te tudsz magyarul? Tudsz olvasni? Akkor mi a büdös ***-at csináltál?
- kelt ki magából a hangfelvételen Magyar Péter miután elmondása szerint szigorúan megtiltotta minden képviselőjének, hogy nyilatkozzon a sajtónak, de egyikük mégis kimert állni a mikrofonok elé.
Leginkább három ember jöhet szóba, amikor Magyar Soros-ügynökről beszél:
Az alábbi ábra jól mutatja az összefüggéseket:
Az egyik újonnan kiszivárgott hangfelvételen kérdőre vonják Magyar Pétert, hogy miért ezeket az embereket választotta Magyar, ha hülye agyhalott f*szoknak tartja őket. Magyar erre egyszerűen annyit mond:
mert ők voltak a legjobbak. Nem volt ilyen opciónk, egy napunk volt, hogy eldöntsük a többi közül... Én csinálok bazzeg belőlük EP-képviselőt úgy, hogy fogalmuk sem volt, hogy ez micsoda, vagy hogyan és én meg csinálok... a legjobb állás a világon. Keresnek havi 10 millát, plusz ugye az EP-képviselők lesznek."
Érdekesség, hogy eközben
A hangfelvételek itt hallgathatók meg: | Ők azok: bemutatjuk Magyar Péter agyhalottnak nevezett EP-képviselőit | Egyre botrányosabb hangfelvételek kerülnek elő Magyar Péterről. A legújabb videóban teljesen alkalmatlan, agyhalott és Soros-ügynök embereknek nevezi az európai parlamenti képviselőit. | [
""
] | 0 | https://www.borsonline.hu/aktualis/2024/11/ok-azok-bemutatjuk-magyar-peter-agyhalottnak-nevezett-ep-kepviseloit | null | true | null | null | Bors |
A jegybank hétfői, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzésével, az üzletmenet-folytonossági és informatikai katasztrófa utáni helyreállítási tervekkel és a kritikus informatikai rendszerek üzletmenet folytonosságának biztosításával kapcsolatos - részben ismétlődő - problémákat tért fel az MNB ellenőrzése a pénzintézetnél.
Az MNB kötelezte a bankot, hogy legkésőbb 2016. március 31-ig tegye meg a szükséges intézkedéseket az informatikai rendszerek teljes körű biztonságának és kockázatarányos védelmének megteremtésére. Ennek keretében a jelzálogbanknak olyan IT-infrastruktúrát is ki kell alakítania, amely a jogszabályokban előírtaknak megfelelően mindenkor képes szavatolni az üzletmenet folytonosságát - olvasható a közleményben. | Hetvenmilliós bírságot szabott ki az MNB | Az infomratikai rendszerrel volt a gond. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/425033-hetvenmillios-birsagot-szabott-ki-az-mnb | 2015-10-19 15:25:00 | true | null | null | Figyelő |
Saját vezetésoktató járművében rejtett el több mint huszonegymillió forint értékű dohányt az a férfi, akit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei buktattak le. Az adóhatóság munkatársai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egyik mellékútján egy magyar személyautót tereltek ki ellenőrzésre. Az autó tetején egy T betű volt, vagyis egy vezetésoktató járművéról volt szó.
Az autóban fekete fóliacsomagolásból 160 kilogramm vágott fogyasztási dohány került elő,
amiről a 44 éves férfi azt mondta, hogy a környéken vásárolta továbbértékesítési céllal.
A pénzügyőrök a több mint huszonegymillió forint értékű dohányt lefoglalták, és jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás miatt eljárást indítottak.
Borítókép: Illusztráció ( | Több mint húszmilliós dohánnyal bukott le egy vezetésoktató | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/tobb-mint-huszmillios-dohannyal-bukott-le-egy-vezetesoktato | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az emlékezetes október 3-i strasbourgi vita óta ott folytatja Magyar Péter az európai parlamenti képviselői munkáját, ahol azt megelőzően abbahagyta, pontosabban fogalmazva, el sem kezdte. A vasárnapi Magyar Infó elnevezésű Facebook-videójában többek között azt magyarázta, hogy miért nem vesz részt a héten sorra kerülő EP-ülésen. Szó szerint úgy fogalmazott: "Nagyon sűrű lesz a következő hét, elvileg strasbourgi hét is lenne, ki kellene mennem egy-két szakbizottsági ülésre, de lehet, hogy nem fogok tudni menni, de talán ezt megbocsátjátok nekem."
A Tisza Párt elnöke és EP-képviselője azt sem tudja, hol üléseznek, ugyanis a héten nem a franciaországi Strasbourgban, hanem Brüsszelben lesznek a bizottsági tanácskozások. Magyar Péter vélhetően azért is ennyire tájékozatlan, mert legutóbb a teljes strasbourgi üléshetet "kihagyta". Ezúttal pedig az uniós biztosjelölti meghallgatássorozat az, amit nem tart fontosnak annyira, hogy személyesen részt vegyen az üléseken.
Mindez nem meglepő, hiszen a júniusban megválasztott új Európai Parlament őszi ülésszakának első hónapjában, szeptemberben egyetlen ülésen sem jelent meg, majd a 33. napon látta elérkezettnek az időt, hogy meglátogassa a munkahelyét.
Az már korábban világossá vált, hogy Magyar Péternek az EP-mandátum kizárólag a nyolcmilliós havi fizetés, a pártépítéshez szükséges infrastruktúra, a nemzetközi kapcsolatok és a mentelmi jog miatt fontos, a magyar emberek érdekeinek érvényesítésével, a konkrét parlamenti munkával nem igazán foglalkozik.
Június 9-e előtt, a választási kampányban többször határozottan kijelentette, hogy nem lesz EP-képviselő, nem veszi fel a mandátumát, mert itthon akar politizálni. Nem sokkal a választások után már tárgyalásokat folytatott az Európai Néppárt vezetőjével - Magyarország ellenségével - Manfred Weberrel, és megegyeztek, hogy a Tisza Párt EP-képviselői a néppárti frakcióhoz csatlakoznak. Közben az is eldőlt, hogy Magyar nem tartotta be az ígéretét, mégis felvette a mandátumát, ami együtt jár a mentelmi joggal.
Ez utóbbi azért fontos körülmény, mert június 21-én éjjel az Ötkert nevű szórakozóhelyen a politikus botrányosan viselkedett, aminek következtében rendőrségi, majd ügyészségi nyomozás indult. Bő egy hónappal ezelőtt lépett a legfőbb ügyész, lopás bűncselekménye miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére. A Tisza Párt elnökének mentelmi ügyét továbbra is halogatja az EP, valószínűleg csak tavasszal hoznak döntést , addig Magyart nem hallgathatja ki a nyomozóhatóság a telefonlopási ügyben. | Magyar Péter azt sem tudja, hol ülésezik az EP a héten | Továbbra sem jár be a munkahelyére Magyar Péter, aki vasárnap a közösségi oldalán élő videóban magyarázta a híveinek, hogy nem vesz részt az e heti EP-szakbizottsági üléseken, ahol az uniós biztosjelölteket hallgatják meg. A Tisza Párt elnöke azt sem tudta, hogy hol lesznek az ülések, ugyanis Brüsszel helyett Strasbourgot említette helyszínként. Magyar eddig sem sokat tartózkodott a havi nyolcmilliós fizetéssel és mentelmi joggal járó munkahelyén, az őszi ülésszak 33. napján jelent meg először az EP-ben. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-azt-sem-tudja-hol-ulesezik-az-ep-a-heten | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A vád szerint a két ellenőr összesen négyezer forintnyi kenőpénzt kért és kapott két diáklánytól 2010 októberében azért, hogy az egy napja lejárt bérletük miatt ne büntessék őket 6-6 ezer forintra. A történtekre úgy derült fény, hogy a két fiatal a történtek után – lényegében saját magát is feljelentve – rögtön a közlekedési vállalathoz fordult, a BKV pedig a rendőrséghez.
Az ügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, társtettesként elkövetett vesztegetés miatt emelt vádat, amelyért a törvény szerint nyolcéves szabadságvesztés is kiszabható.
A két BKV-ellenőr – egy középkorú és egy huszonéves nő – a tárgyaláson tagadta bűnösségét. Állítják, az ügyben érintett diáklányok közül az egyik hevesen tiltakozott, fenyegetőzött az ellenőrzés miatt. Elmondásuk szerint amikor az állítólagos vesztegetés történt, még csak néhány hónapja voltak ellenőrök, így tapasztalatlanságuk miatt nem vettek fel jegyzőkönyvet. A vállalatnál figyelmeztették őket ennek szükségességére, mondván, ez a saját érdekük. Hozzáfűzték: addigra már megtapasztalták, hogy munkájuk kapcsán mindennaposak az inzultusok, az utastámadások, és azokat inkább igyekeztek elfelejteni.
A tárgyaláson elhangzott, hogy a két vádlott jelenleg is ellenőrként dolgozik, fizetésük körülbelül 80 ezer forint. Az ellenőrök minden, általuk ellenőrzött utas részéről befizetett pótdíjas csekk után kapnak bruttó 250 forintot. Az elvárt mennyiség évi ezer pótdíjazás.
A törvényszék tanúként hallgatta meg az egyik diáklányt, aki elmondta, hogy ellenőrzés után leszállították őket a buszról, és 2-2 ezer forintot kértek tőlük zsebbe azért, hogy cserébe ne fizettessék meg velük a 6-6 ezer forintos büntetést.
Az eljárás alatt egyébként voltak eltérések a két vádlott vallomásai között, illetve korábbi szembesítésüknél is. Az ügy megítélésében az egyik döntő kérdés lehet, hogy az egymással szemben álló két vádlotti, illetve tanúvallomás közül melyiket tartja majd hihetőnek a bíróság.
A minősített vesztegetéssel vádolt BKV-ellenőrök büntetőpere májusban folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. | Tagadnak a vesztegetéssel vádolt BKV-ellenőrök | Az ügy tárgyalása szerdán kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2012/02/15/tagadnak-a-vesztegetessel-vadolt-bkv-ellenorok/ | 2012-02-15 15:17:00 | true | null | null | 24.hu |
Szabadon engedik Bosznia-Hercegovinában Zivko Budimirt, a bosnyák-horvát föderáció volt elnökét, akit korrupcióval vádol az ügyészség. Az alkotmánybíróság pénteki döntése alapján új tárgyalást kell elrendelni, szerinte nem volt alap a további fogva tartásra.
Budimir nem sokat volt börtönben: április 26-án vették őrizetbe. Az ügyészség azzal vádolja, hogy több tízezer eurót fogadott el azért cserébe, hogy súlyos bűncselekmények miatt börtönben ülő embereknek adjon kegyelmet. Az így amnesztiában részesítettek száma eléri a százat. A volt elnök fogva tartását áprilisban azzal indokolta a bíróság, hogy Budimirnak van horvát útlevele is, ezért fennáll a szökés veszélye. | Szabad a korrupcióval vádolt volt elnök | Szabad a korrupcióval vádolt volt elnök - Zivko Budimir volt bosnyák elnök az ügyész szerint kenőpénzért engedett szabadon foglyokat. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2013/05/24/szabadon_engedtek_a_volt_elnokot/ | 2013-05-24 17:48:00 | true | null | null | Index |
A kutatóhálózat munkatársainak bevonásával az elmúlt tíz hónapban átfogó felmérést végeztek, amelyben nemzetközi szakértők és belső munkatársak egyaránt részt vettek. Az eredmények rámutattak arra, hogy a jelenlegi struktúra és működési mechanizmusok korlátot jelentenek a hálózatban rejlő kiváló kutatási képességek kiteljesítésében. Gulyás Balázs elnök kiemelte,
A HUN-REN célja, hogy olyan körülményeket teremtsen, amelyek lehetővé teszik a kutatók számára, hogy kizárólag a tudományos munkára összpontosítsanak, megszabadulva az adminisztratív és pályázati terhektől. A célunk, hogy felépítsük Európa egyik legütőképesebb kutatóintézet-hálózatát. Ehhez rugalmas működési környezetre, kiszámítható, stabil és teljesítmény alapon megnövelt finanszírozásra és a kutatóintézeti ingatlanok helyzetének rendezésére van szükség. Erre van szükség ahhoz, hogy meg tudjuk szólítani és magunkhoz tudjuk csábítani a tehetségeket - itthonról és külföldről egyaránt.
A javaslat a hatékonyság növelésére, a finanszírozás átláthatóságára és a hosszú távú tervezhetőség megteremtésére helyezi a hangsúlyt. Ennek érdekében Gulyás Balázs elmondása szerint szervezeti megújulást hajtanak végre a nemzetközi legjobb gyakorlatok alapján. A megújulás részeként a jelenlegi húsz jogi személyből álló hálózat egységes struktúrában működhet a jövőben, miközben a kutatóhelyek megőrzik szakmai autonómiájukat. Teljesítményalapú finanszírozást vezetnek be, amely hosszú távon növekvő támogatást biztosít. Sort kerítenek a bérrendezésre és a kutatási források bővítésére, hogy a kutatók méltó és nemzetközileg versenyképes körülmények között végezhessék munkájukat.
A HUN-REN elismert kutatókból álló irányító testülete által kezdeményezett törvényjavaslat célja, hogy a magyar kutatóhálózat Európa legjobbjai közé emelkedjen, sőt globálisan is meghatározóvá váljon. Az új működési és finanszírozási környezet lehetőséget teremt arra, hogy a kutatóhálózat negyed évszázadra előre tervezhessen, és a nemzetközi élvonalba kerüljön
- emelte ki a HUN-REN elnöke, majd hangsúlyozta, a törvény előkészítése során átfogó konzultáció zajlott nemcsak az intézetek igazgatóival és főigazgatóival, hanem kérdőíves megkérdezésen keresztül az összes munkatárssal, számos személyes egyeztetés mellett.
A törvényben foglaltak a HUN-REN kutatói közösségének kérései és javaslatai alapján születtek meg, ahogy ezt közös nyilatkozatban meg is erősítették a kutatóhálózat intézetvezetői. Stratégiai célunk, hogy a kutatóhálózat a magyar emberek érdekében, az embereket érintő kihívások megoldása érdekében dolgozzon. A kutatásaink fókuszába a hatást kell helyezünk, ahogy ma már minden versenyképes ország teszi: foglalkozzanak a kutatóink a jelentős kihívásokra - mint az egészséges öregedés, a zöld energiaátmenet vagy a vízgazdálkodási kérdések - adható válaszok keresésével, amellett, hogy természetesen tiszteletben tartjuk a tudományos kutatás szabadságát, ahogy azt az alaptörvény is rögzíti
- emelte ki a szervezet vezetője, aki szerint az új jogállás bevezetésével a kutatók nemcsak magasabb bérezésre, hanem a kutatási tevékenységük hatékonyabb támogatására is számíthatnak. Az adminisztratív terhek csökkentése és a megfelelő anyagi háttér biztosítása pedig lehetővé teszi, hogy a magyar kutatók teljesítménye a globális élmezőnybe emelkedjen. | Az új kutatóhálózati törvény szervezeti hatékonyságot, magasabb teljesítményt és erőteljesebb társadalmi hatást hoz | Az Országgyűlés elé terjesztett új kutatóhálózati törvény kapcsán a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke, Gulyás Balázs lapunknak elmondta: az új HUN-REN-törvény megalkotását a kutatóhálózat kezdeményezte a kormánynál. A javaslatban foglaltak az intézethálózat hatékonyabb működését, a kutatói munka feltételeinek javítását és a nemzetközi versenyképesség növelését célozzák a legjobb nemzetközi gyakorlatokra alapozva. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/az-uj-kutatohalozati-torveny-szervezeti-hatekonysagot-magasabb-teljesitmenyt-es-eroteljesebb-tarsadalmi-hatast-hoz | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A műsorban felidézték: Tove Skarstein budapesti norvég nagykövet szerda este az ATV műsorában azt mondta, azon múlik a norvég alapok további kifizetése - amit májusban függesztettek fel -, hogy az Ökotárs Alapítvány folytathatja-e a civil alappal kapcsolatos munkáját. "Ha a magyar kormányzat ezen elvárásoknak nem tud megfelelni, és nem tudunk megállapodni, akkor ezt a felfüggesztést nem oldjuk fel, azaz Magyarország 140 millió eurót fog veszíteni" - jelentette ki a nagykövet.
Tove Skarstein a műsorban kitért arra: nem ismerik el a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatának jogosságát, a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által kezdeményezett magyar-norvég miniszteri találkozó visszautasításával tehát nem a kapcsolatfelvételre, hanem a Kehi-jelentés megbeszélésére mondtak nemet.
Az M1 reggeli műsorában Csepreghy Nándor megismételte a csütörtöki Magyar Nemzetben megjelent értékelését, mint mondta, "mindenképpen zsarolásra hasonlít" a norvég nagykövet kijelentése, hiszen a kormány minden feltételt teljesített. Felhívta a figyelmet arra: a két ország aláírt egy szerződést, amely szerint a szóban forgó 36 milliárd forint megilleti Magyarországot, és ezért a norvég termékek, szolgáltatások vámmentesen érkezhetnek meg a magyar piacra, ahogy más uniós országok piacára is. Most pedig azt mondja a norvég kormány, hogy ameddig "van nekünk egy vitás ügyünk egy teljesen más kérdésben, addig nem finanszírozza a szerződés szerint Magyarországnak járó pénzeket" - folytatta. Valószínűleg el kell gondolkodni ennek a jogi következményein - tette hozzá.
A civil alappal kapcsolatos konfliktusról szólva azt mondta: a Kehi vizsgálata nem szól másról, mint különböző szabálytalanságok gyanújának konkrét megfogalmazásáról és tényekkel történő alátámasztásáról. Ez alapján a Kehi rendőrségi feljelentést tett, a rendőrség majd eldönti, hogy történt-e bűncselekmény - fűzte hozzá. Ez a két ügy független egymástól, ezért sem érthető, amit a nagykövet mondott, mert azt sugallja, hogy a magyar kormánynak beleszólása lenne egy rendőrségi nyomozásba - mondta a helyettes államtitkár.
Csepreghy Nándor hangsúlyozta: a norvég civil alap forrásait a mintegy 80 ezer magyarországi civil szervezet egészének támogatására kellene fordítani, ehelyett eddig a pénzek egyharmadát egy tucat szervezet vitte el, a kétharmadát pedig nagyjából másik száz szervezet. Ezt a forrást nem sajátíthatja ki magának egy bizonyos szervezeti kör - tette hozzá. Itt kevesebb mint 10 százalék a támogatottak aránya, míg egy uniós támogatásnál, amelyet a kormány oszt szét, minden második szervezet nyer - hangsúlyozta.
Közlése szerint a Miniszterelnökséghez hivatalos válasz még nem érkezett a norvég minisztertől azzal kapcsolatban, hogy nem fogadja el Lázár János meghívását. | Belföld: A kormány szerint zsarolás, hogy a norvégokat érdekli a pénzük sorsa | Mindenképp zsarolásra hasonlít a norvég nagykövet múlt heti nyilatkozata, a szerződés szerint Magyarországnak járó 36 milliárd forint folyósításának feltételhez kötése miatt "el kell gondolkodni a jogi következményeken" - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/a-kormany-szerint-zsarolas-hogy-a-norvegokat-erdekli-a-penzuk-sorsa-1497597 | 2014-11-10 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az 55 éves Elmer hétfőn, Londonban bizalmas információkat adott át a WikiLeaks alapítójának egy CD-n, amelyen állítólag német, amerikai és ázsiai vagyonos üzletemberek és politikusok számlaadatai is találhatóak.
Ezután Julian Assange-zsal közös sajtótájékoztatót tartottak, ahol elmondták: az adatok feldolgozása eltart néhány hétig, csak azt követően hozzák nyilvánosságra és ugyanúgy fogják kezelni ezeket az információkat is, mint többit: teljes körű lesz a feltárás.
Hétfőn már lehetett tudni, hogy Elmernek meg kell jelennie egy zürichi regionális bíróságon a banktitok megsértése miatt, amiért már őrizetbe vették 30 napra. A bíróság szerdán hatezer frank, azaz több mint 1.2 millió forint pénzbírságra ítélte, ugyanis a bíró szerint Elmer személyes bosszúból adta át az adatokat, mert sértettnek érezte magát egykori munkaadójával szemben.
Elmer először 2007-ben adott át bankszámlaadatokat a WikiLeaksnek, öt évvel azután, hogy a bank elbocsájtotta. Állítása szerint azért adta át most a CD-t, hogy leleplezze, a rendszer lehetővé teszi az adókerülést. | WikiLeaks: politikusok banki titkait leplezi le | Vizsgálati fogságba került Svájcban Rudolf Elmer, aki banktitkokat adott át a kiszivárogtató weboldalnak, a Wikileaks-nek. A volt svájci bankár a Julius Baer-magánbank Kajmán-szigeteki leánycégénél dolgozott korábban ügyvezető igazgatóként. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/01/23/wikileaks_politikusok_ba/ | 2011-01-23 22:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Nyitókép: Képernyőkép / Pesti Srácok
"Rendszeres szokásunk volt korábban tanácsokat adni az ellenzéknek, hogyan igazgassák saját magukat, mit kellene tenni ahhoz, hogy ha nem is kedvelhető, de tűrhető szereplői legyenek a magyar közéletnek. Aztán egy idő után leálltunk, és megérkezett Magyar Péter . Ezt egyértelműen jelzésnek tekintjük, ezért visszaérünk nemes hagyományainkhoz - mert úgy tűnik, nem csak »kormányozni tudnak« jobban.
Kezdeném azzal, hogy tessék Langley-ben tollat, papírt fogni, de úgysem beszél ott senki magyarul (vagy tudna rábökni hazánkra egy térképen), úgyhogy inkább a Szabadság tér csomagoló urának stábjához címezzük javaslatainkat. Pakolja el ezt is magával a bőröndbe.
Írhatnánk azt is, hogy nem szeretnénk már több kesztyűbáb politikust importálni a CIA kisegítő tagozatáról. Kár, hogy ez nyilvánvalóan lehetetlen kérés. Ha viszont így alakult, legalább annyit kérnénk, hogy azok, akik nyilvánvalóan teljesen haszontalanok még a gazdáiknak is, legalább azokat vegyék vissza. Uniós források híján jól jön az értük járó 50 forintos betétdíj.
A »szerencsésebb történelmi fejlődésű ország« kifejezés egészen új értelmet nyer, elnézve, hogy miből válogathatunk, mi jut ránk. De ha már az osztályelsők közül nem válogathatunk, legalább annyit kérnénk, hogy ne pszichopatákat küldjenek. Nekünk se jó, meg a kedves hárombetűsöknek sem. A magyar társadalom ugyanis általánosan rosszul reagál a futóbolondokra. Amennyiben ez sem teljesen megvalósítható, legalább olyan népvezért kérünk, akinek a bolondériáját csak orvos tudja kimutatni és nem közismert." | Hogyan (ne) csináljunk ellenzéket | Rendszeres szokásunk volt korábban tanácsokat adni az ellenzéknek, hogyan igazgassák saját magukat, hogy ha nem is kedvelhető, de tűrhető szereplői legyenek a magyar közéletnek. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/hogyan-ne-csinaljunk-ellenzeket | null | true | null | null | Mandiner |
A férfinak 2005-ben gyermeke született. A kicsit az anyja nevelte, és neveli jelenleg is saját, oroszlányi háztartásában. A vádirat szerint a bíróság még 2016-ban arra kötelezte a férfit, hogy minden hónap 10. napjáig előre esedékesen havi 10 ezer forintnyi tartásdíjat fizessen a gyermeke gondozója, az oroszlányi édesanya részére. Az egyezséget jóváhagyó végzést azonban a férfi csak néhány évig vette komolyan.
A Tatabányai Járásbíróság 2020. szeptember 8-án jogerős bírósági meghagyással arra kötelezte a vádlottat, hogy a gyermek tartására 2019. október 1-jétől kezdődően 40 ezer forint határozott összegű gyermektartásdíjat fizessen meg a sértett részére. A meghagyás rögzítette azt is, hogy a vádlott gyermektartásdíj-hátraléka 2020. június 30-án 270 ezer forint.
Mint azt dr. Horváth Sándortól, a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség sajtószóvivőjétől megtudtuk, a férfi a 2020. május 1-jétől a vizsgált időben a vádemelésig önhibájából 2 millió 70 ezer forintot nem fizetett meg gyermeke után.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:215. § (1) bekezdése szerint a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles.
A tartás elmulasztása vétsége miatt indult ügyben a Tatabányai Járási Ügyészség által benyújtott vádirat alapján a Tatabányai Járásbíróság 300 óra közérdekű munka büntetésre ítélte az oroszlányi férfit. Az elsőfokú ítélet a kihirdetését követően jogerőssé vált, azt az ügyész, vádlott is tudomásul vette. | Kiderült, hány óra közmunkát ér 2 millió forint elmulasztott tartásdíj | A tartás elmulasztásának vétsége miatt indult ügyben a tatabányai ügyészség által benyújtott vádirat alapján a bíróság jogerős döntést hozott. A férfi 2 millió forintot meghaladó tartásdíjat nem fizetett meg gyermeke édesanyjának. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/kiderult-hany-ora-kozmunkat-er-2-millio-forint-elmulasztott-tartasdij | null | true | null | null | KEMMA |
A kihívás napján sportoló dolgozók 2004-ben. A reptéren megy a huzavona | Archívum: Az ügyészségen landol a Ferihegyi reptér | A Budapest Airportnál (BA) folytatott hűtlen kezelésre hívja fel a Fővárosi Főügyészség figyelmét eg | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-380544-193513 | 2005-10-13 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Tansparency International jelentése megállapítja egyebek mellett, hogy a pártokhoz, politikusokhoz kötődő hivatali vezetők a közérdek helyett, egzisztenciájuk érdekében a kinevezőknek kívánnak megfelelni. Mivel a lobbizást a törvényi és önkormányzati szabályok sem rendezik, a jelentés készítői szerint ez az a pont, ahol a hivatal működésébe behatolhatnak az egyes érdekcsoportok, illetve a szervezett bűnözés.
A főjegyző szerint erre az abszurd és valótlan állításra nincs és nem is lehet bizonyíték. Ezzel az állítással az egész hivatalt sértik, és megalázzák a jelentés összeállítói.
Tiba Zsolt a munkaanyagnak tekintett jelentés gyökeres átdolgozását szorgalmazza. A jelentést röviddel napvilágra kerülése után, a múlt héten munkaanyaggá nyilvánította a szervezet vezetése, arra hivatkozva, hogy még nem vitatta meg a magyar tagozat elnöksége. A főváros vagyongazdálkodásával kapcsolatban a jelentés úgy tesz súlyos megállapításokat, hogy nem veszi figyelembe az érvényes önkormányzati szabályokat. A vizsgálatot végzők a nemzetközi ellenőrzési normáktól eltérve nem adtak észrevételezési lehetőséget az érintetteknek.
hirdetés | A városháza sértőnek tartja a korrupciós jelentést | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/03/19990316avaroshaza | 1999-03-16 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Öt fontos gondolat a beszélgetésből:
Fabók Márton elmondása szerint a kiáltvány műfaja azt jelzi, hogy nem még egy szakmai tanulmányt, még egy forgatókönyvet akartak az asztalra tenni, "szerettük volna jelölni az indulatot is, hogy itt és most valamit nagyon meg kell változtatni, mert akkora a probléma". A Szolidáris Gazdaság Központ (SZGK) Transzformátor Központjának tagjai alternatívát dolgoztak ki, állítottak össze, amely tényadatokon nyugszik, de nem csupán a jelenlegi trendek meghosszabbítását vállalja fel. A kiáltványban más alapokra helyezték a villamosenergia-rendszerrel kapcsolatos elvárásokat.
Az energiával, különösen a villamos energiával kapcsolatos elgondolások során gyakran elvész, hogy miről szól. Ezért kell más szemüvegen keresztül nézni az energiát. A kiáltvány felismerése, hogy a villamos energia nem csupán egy technológiai rendszer, hanem alapvetően hozzátesz a jólétünkhöz. Így fontosak azok a kérdések is, hogy mennyire egyenlő feltételek szerint működik a rendszer, és egyáltalán kinek van hozzáférése, de az is, hogy mennyire van beleszólásunk az alakításába, és hogy ez a felépítmény mennyit tesz hozzá a fenntartható fejlődéshez, a környezethez.
Fabók Márton szerint a forradalmak konfliktusokkal és áldozatokkal járnak, és azzal, hogy fel kell borítani a meglévő status quót, mert más alapokra kell helyezni a rendszert. Mint mondta, a zajló technológiai forradalom és gazdasági átalakulás mellett sem gondolják, hogy egyik pillanatról a másikra létrehozható a drasztikus változás, de azt igen, hogy az egymásra épülő apró változások hosszú távon elvezetnek a rendszerszintű változásokig. Példaként hozta, hogy egy évtizede még alig érdeklődött a lakosság az áramrendszer iránt, de mostanra, a háztetőkre telepített napelemes rendszerek elterjedése és a közelmúlt energiaválsága hatására "sokan meg akarják érteni a villanyszámlájukat". Szerinte ez a tudás az energiaközösségeken keresztül elvezet egy kollektív energiagondolkodás felé, és ez a tudás és ökoszisztéma-építés idővel felskálázódva eljuthat oda, hogy a nagy rendszerekre is hatással lehessen.
A magyarországi energiapolitikával, a földgáztüzelésű erőművek, a paksi atomerőművek és a szeterőművek építését hirdető kormányzati elképzelésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy nem látja ebben a hosszú távú elképzelést, a stratégiát. Ami hivatalosan van, az egy európai uniós kötelezettségből megírt dokumentum, amely mögött nem látni átfogó koncepciót. Erre tett kísérletet az energiakiáltvány.
Fabók Márton szerint a kiáltvány szerzői nem idealisták és nem naivak - az volt a céljuk, hogy legyen egy érthető stratégiai elképzelés a villamos energia jövőjét illetően. Ha az ország - de Európa is - a száz százalékban megújuló energiára támaszkodó áramrendszert célozza meg 2050-re, akkor nemhogy gázerőművek nem kellenek, de alapjaiban át kell gondolni, hogyan, milyen típusú hálózatra van szükség ehhez. Ez utóbbi azonban nem pusztán a kapacitásbővítésről és a rugalmasságról szól, vagy arról, hogy az akkumulátorok mennyire jók, hanem rendszerszervezési, társadalmi változtatási kényszerekről is. | Fabók Márton: Nem látok magyar energiastratégiát, inkább csak tehetetlenséget | Alapjaitól újra kell gondolni a villamosenergia-rendszert, mert – mint egy megjelent tudományos kiáltványból kiderül – előrefelé nincs más út. Fabók Márton közgazdász-társadalomtudóst kérdeztük az energiademokráciáról és arról, hogy mire elég a kormányzati elképzelésekre is felkínált alternatívájuk. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/fabok-marton-nem-latok-magyar-energiastrategiat-inkabb-csak-tehetetlenseget-opcio/33162186.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
A Klebelsberg Központ (KK) nem fenntartó, hanem “középirányító” szerv, a tankerületi központok pedig önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, önállóan hozzák meg gazdasági döntéseiket és felelnek azok következményeiért - ezzel a válasszal tért ki az érdemi tájékoztatás elől a KK, miután a Tanítanék Mozgalom azt kérte, tisztázzák a közelmúltbeli tankerületi korrupciós botrány kapcsán felmerülő kérdéseket. Mint a Népszava is megírta, múlt héten őrizetbe vette a rendőrség a Belső-Pesti Tankerületi Központ gazdasági vezetőjét vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt, ezen túl két másik tankerületi vezetővel szemben is nyomozás folyik.Megszólalt az ORFK, korrupció miatt több tankerületi vezető ellen is nyomoznakA tankerületi központok felügyeletét ellátó Klebelsberg Központ azt sem árulta el, ő…Csakhogy a tankerületi központok és a KK működéséről, feladatairól szóló kormányrendelet világosan kimondja: a KK feladatai közé tartozik az is, hogy "irányítsa és ellenőrizze a tankerületi központok gazdálkodását, valamint gondoskodjon az irányadó jogszabályok betartásáról, betartatásáról, a jogszerű működés követelményeinek betartatásáról. "Vagyis a KK úgy hárítja a felelősséget, hogy kormányrendelet írja elő számára, mindent meg kell tenniük azért, hogy ne történhessenek visszaélések. Fotó:Tóth Ádám| Forrás:NépszavaA Tanítanék péntek délelőtt a KK budapesti épülete előtt tartott sajtótájékoztatót, ahol Törley Katalin, a mozgalom egyik alapítója és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt európai parlamenti képviselőjelöltje, valamint a Kutyapárt alelnöke, Juhász Veronika személyesen szerettek volna találkozni a KK elnökével, Hajnal Gabriellával, hogy kérdéseket tegyenek fel neki és átadják három pontból álló követeléseiket, amelyek a következők: azonnali átfogú vizsgálat indítása a korrupciós botrány miatt a tankerületi központokban; vizsgálják meg, hogy a hosszú ideje kinevezett tankerületi igazgató nélkül működő Belső-Pesti Tankerületi Központ igazgató-helyettese, a polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusok kirúgásáról elhíresült Marosi Beatrix érintett volt-e, tudott-e a visszaélésekről; továbbá a befizetett adóforintokat közszolgáltatásokra költsék el, a forrásokat kezeljék visszakövethető és átlátható módon. A személyes találkozóra nem került sor, mert a KK elnöke előre megszervezett, halaszthatatlan elfoglaltságai miatt nem ért rá. A követeléseket tartalmazó dokumentumot a KK egyik munkatársa vette át. Törley Katalin elmondta: "elfogadhatatlan, hogy míg az iskolákban például beáznak a falak és a szülőknek kell biztosítani a vécépapírt, egyes tankerületi vezetők az oktatásból, a gyerekektől lopják el a pénzt. "Bejelentette, a Tanítanék korrupciós forródrótot indít, ahol várják a jelzéseket a közoktatásban, intézményekben tapasztalt hiányosságokról, visszaélésekről. | Hárítja a felelősséget a Klebelsberg Központ a tankerületi korrupcióról | A Tanítanék Mozgalom szerint elfogadhatatlan, hogy míg az iskolákban például beáznak a falak és a szülőknek kell biztosítani a vécépapírt, egyes tankerületi vezetők az oktatásból, a gyerekektől lopják el a pénzt. | null | 1 | https://nepszava.hu/3232547_haritja-a-felelosseget-a-klebelsberg-kozpont-a-tankeruleti-korrupcioval-kapcsolatban | 2024-04-19 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Belföld: Íme! Simor, Szalai és Polt zsebében is turkálhatunk már | A jegybankelnöknek Mercedese, vitorlása és befektetési alapokban több mint másfélmilliárd forintja van, a versenyhivatal elnökének viszont autója sincs, igaz, a 215 ezer eurós tartozását egy éve alatt nyolcvanezerre csökkentette – derül ki a legfrissebb vagyonnyilatkozatokból. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/vagyonnyilatkozatok__a_jegybankelnok_a_legtehetosebb_tisztsegviselo-1297218 | 2012-02-01 12:01:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Az elmúlt két évtizedben a privatizáció sok országban a reform kulcseleme volt. Az elmúlt tíz év alatt közel egybillió dollár értékben ment át állami tulajdon magánkézbe - írták a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzői a kedden Párizsban kiadott elemzésükben.
A privatizációk célja általában az volt, hogy csökkentsék a költségvetési hiányokat, mozgósítsák a magánbefektetéseket, javítsák a vállalatok hatékonyságát és liberalizálják a piacot, például az energiaiparban és a távközlésben. A kilencvenes évek második felében a privatizáció különösen felgyorsult az EU-országok többségében, hogy teljesíthessék a valutaunió konvergenciafeltételeit.
Ám tízévnyi növekedés után a privatizációs bevételek 100 milliárd dollárra csökkentek tavaly: ez majdnem egyharmaddal kevesebb, mint 1999-ben - írták az OECD elemzői. A visszaesés nagyrészt az OECD-országokban következett be. Ezekben az országokban zajlott még így is - értékben - a privatizációknak több mint a fele tavaly.
Az összesítés szerint az OECD-országokban a privatizációk értéke 1990-ben 24,72 milliárd dollár volt. Az érték - az 1992-es visszaeséstől eltekintve - évről évre növekedett, és 1999-ben érte el eddigi csúcsát 104,78 milliárd dollárral. Tavaly - előzetes adat szerint - 65 milliárd dollárért magánosítottak állami tulajdont az OECD-országokban. Eközben az egész világon az 1990-es 33,22 milliárd dollárról 1997-ben 153,27 milliárd dolláros csúcsra értek a privatizációs értékek, majd 1999-ben 141,88 milliárd dollárra, tavaly pedig 100,06 milliárd dollárra csökkentek.
Az EU-országokban - végig a jelenlegi tizenöt taggal számolva - a privatizációk értéke 15,56 milliárd dollár volt 1990-ben, és az összeg - ugyancsak az 1992-es nagy visszaeséstől eltekintve - majdnem minden évben számottevően nőtt, és 1997-ben 67,53 milliárd dolláros csúcsot ért el. A következő két évben évente 60 milliárd dollár körül maradt a magánosítás értéke, tavaly pedig - előzetes adat szerint - 46,76 milliárd dollárra csökkent.
Az OECD tudomása szerint Magyarországon 1990-ben 38 millió dollárt, 1991-ben 470 millió dollárt, 1992-ben 720 millió dollárt, 0993-ban 1,842 milliárd dollárt, 1994-ben 1,017 milliárd dollárt, 1995-ben 3,813 milliárd dollárt, 1996-ban 1,157 milliárd dollárt, 1997-ben 1,966 milliárd dollárt, 1998-ban 353 millió dollárt, 1999-ben 88 millió dollárt, tavaly pedig - előzetes adat szerint - 66 millió dollárt tett ki a privatizációs bevétel.
Az elemzők a csökkenést részint a privatizálható vagyon fogyásával, részint a romló tőkepiaci körülményekkel magyarázták. Tavaly az OECD-övezetben még a távközlés volt a privatizációk főszereplője értékben, az övezeten kívül pedig szállítás és az energiaipar volt a főszereplő. Az OECD-övezetben a kilencvenes években a nyilvános kibocsátás volt a magánosítás fő módszere, tavaly azonban ez a módszer már háttérbe szorult a közvetlen pályázatokkal szemben, a kezdődő tőkepiaci bizonytalanság miatt.
Az OECD szerint nem valószínű, hogy a privatizációk az idén visszalendülnének a kilencvenes évek szintjére, a maradék, nagyrészt kisebbségi állami részesedések értékesítése azonban folytatódik abban az ütemben, ahogyan a privatizált cégek bővülnek és újabb tőkebevonásokra van szükségük. A becslés szerint a privatizációk nagyobb része most az OECD-övezeten kívül várható.
További visszatekintésként az elemzők emlékeztettek, hogy az elmúlt tíz év alatt az OECD-országokban több mint 650 milliárd dollár származott a privatizációkból, és ennek 60 százaléka az EU-országokban folyt be az államkasszákba. A kilencvenes években az OECD-övezetben az összes privatizációs bevétel az összesített GDP 3 százalékát tette ki. Az összeg nagyrésze Olaszországban, Ausztráliában, Franciaországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában termelődött, de az arány - és a privatizáció hatása - jelentősebb volt afféle kis országokban, mint Portugália vagy az arány tekintetében listavezető Magyarország, ahol a tíz év összes privatizációs bevétele meghaladta a tízévnyi GDP 25 százalékát. Lengyelországban az összesített GDP 15 százalékát, Csehországban 12 százalékát érte el a privatizációs bevétel tíz év alatt - írták az OECD szakértői.
Megjegyezték azt is, hogy az utóbbi években csökkent a kisbefektetők részvétele a magánosításokban, és a csökkenés tavaly felgyorsult. | Egybillió dollárnyi vagyont privatizáltak a világon az elmúlt tíz évben | Az elmúlt két évtizedben a privatizáció sok országban a reform kulcseleme volt. Az elmúlt tíz év alatt közel egybillió dollár értékben ment át állami tulajdon magánkézbe - írták a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzői a kedden Párizsban kiadott elemzésükben. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2001/7/20010703egybillio | 2001-07-03 13:10:00 | true | null | null | Origo |
"Arra biztatom a hazai nagyvállalatokat és a multinacionális cégeket, hogy ők is vegyék ki a részüket az építészeti örökségünk megmentéséből, hogy még szebb legyen Budapest és Magyarország!" - így reagált Tiborcz István arra, hogy hétfőn a 24.hu - a portál cikke alapján pedig lapunk is - megírta: a műemlék-felújítási adókedvezmény révén az egész cégcsoportjában rendszeresen nullára redukálták a társasági nyereségadó (tao) fizetési kötelezettséget.
A cikk szerint Orbán Viktor vejének cégcsoportja, a BDPST Group öt éve lényegében nem fizette ezt az adónemet, mert Varga Mihály pénzügyminiszter javaslatára 2017-ben bevezettek egy olyan adókedvezményt, amelyet a BDPST igen hatékonyan ki tudott használni. A módosítás megengedte, hogy a műemlék épületek és a helyi védelem alatt álló ingatlanok felújítását végző cégek a beruházási érték kétszeresével csökkenthessék az adóalapjukat, vagy ha nincs nyereségük, akkor a kedvezmény továbbadhatják a kapcsolt vállalkozásoknak. A BDPST Zrt. 2019 óta egyáltalán nem fizetett taót, és a csoport többi tagjánál is csak elvétve fordult elő, hogy kisebb összegeket utaltak ezen a címen a költségvetésbe.
A 24.hu most azt írja, Tiborcz a LinkedInre kitett bejegyzésében a portál állításait és a cikkben szereplő számadatokat sem cáfolta. Azt közölte, hogy
a BDPST Group az elmúlt években több mint 90 milliárd forintot költött műemléki épületek felújítására.
"a hatályos adózási törvények adta lehetőséggel élve az elmúlt hét év során összesen ennek az összegnek a töredékét, 2,8 milliárd forintot érvényesítette a cég társasági adókedvezményként".
a BDPST csoport és vállalatai 2023-ban több mint 15 milliárd forint adót fizettek be különböző adónemeken keresztül (jövedelmet terhelő adók és ágazatspecifikus adók formájában) a magyar költségvetésnek és az érintett önkormányzatoknak.
A portál megjegyzi, Tiborcz olyan adatokat is szerepeltetett a bejegyzésében, amelyeket nem lehet pontosan beazonosítani. A BDPST Group összetétele például az elmúlt években folyamatosan változott, és sok cég nem került be a kapcsolt vállalkozások körébe, annak ellenére sem, hogy a csoport tagjaként emlegették. A második pontban pedig vélhetően a be nem fizetett adó pontos mértékre utal - ha nem, azt könnyen cáfolja, hogy a központi cég, a BDPST Zrt. egyes években egymaga a 2,8 milliárdnál jóval nagyobb összegeket "érvényesített".
Kapóra jött Tiborcz Istvánnak a Varga-féle törvénymódosítás, a BDPST-birodalomnak adóznia nem igazán kellett a több milliárdos profit után
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke hétfőn a Facebook-oldalán Tiborcz Istvánról többek között azt írta, "nem elég, hogy 100 milliárdokat kap az apósától, de még az adófizetés alól is mentesítik. Al Capone hozzájuk képest egy kezdő óvodás volt. 2026-tól változik a világ. Tiborcz Pista, készítsd a bukszád!"
Tiborcz most erre is reagált, amikor azt írta, "Kedves Magyar Péter, neked pedig azt javaslom, hogy mielőtt posztolsz valamiről, nézz utána alaposabban a tényeknek, a valóságnak. Mindenkinek jobb lenne, ha az agresszívan vádaskodó, szenzációhajhász megnyilvánulásaid helyett végre Te is az értékteremtés mezejére lépnél."
Magyar Péter: Tiborcz Pista, készítsd a bukszád! | Tiborcz István reagált, szerinte más cégeknek is ki kellene venniük a részüket az építészeti örökségünk megmentéséből | Magyar Péternek pedig azt üzente, mindenkinek jobb lenne, ha ő is az „értékteremtés mezejére” lépne. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255764_tiborcz-istvan-bdpst-group-muemlek-felujitasi-adokedvezmeny-magyar-peter | null | true | null | null | Népszava |
A beruházás során a szakemberek kicserélik az útpálya burkolatát, helyrehozzák a vasbeton szerkezet hibáit, teljes szélességében felújítják a szigetelést, megszüntetve a pillérek felett az átázások okát, új vasbeton szegélyt építenek, amelyre új, biztonságosabb szalagkorlátot szerelnek. Emellett a hidak két végére új dilatációs szerkezetet és sarukat építenek be, javítják a vízelvezető rendszeren, a támfalak, a hídfők és a pillérek betonfelületein keletkezett hibákat. A kivitelezésnél kiemelt figyelmet fordítanak a régészeti leletek épségére - ismertette a BKK, milyen munkálatokkal készülnek a Flórián téri felüljáró felújításával.
A Szentendrei utat és az Árpád hidat összekötő, két íves hídból álló szerkezet naponta több tízezer jármű áthaladását biztosítja, kiemelt a szerepe Budapest és az agglomeráció közlekedésében, hiszen a főváros határán is átnyúló tranzitútvonalakat kapcsol össze. A több mint negyven éve épült óbudai felüljárók műszaki állapota a legutóbbi beavatkozás óta eltelt hosszú idő alatt jelentősen romlott, a szerkezet a pillérek környezetében átázik, ez a betonacél rozsdásodását és a betonfelületek tönkremenetelét okozza, így a felújítás már nem várhat tovább.
A kivitelezésre kiírt tenderben a KM Építő Kft. lett az eljárás nyertese, amely nettó 2,1 milliárd forintért végzi el a korszerűsítést. A teljes projektköltség a kötelező tartalékkeret, a műszaki ellenőri díj, a hatósági díjak és egyéb költségek mellett az áfatartalommal együtt bruttó 3 milliárd forint körül várható.
A megvalósításhoz szükséges forrást a fővárosi önkormányzat biztosítja, erről a közgyűlés márciusi ülésén döntött. A költségek pénzügyi fedezetét az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó - március elején lezárult, maratoni hosszúságú - perben visszaszerzett összeg jelenti. A szerződéskötés folyamata a szerződéskötési moratórium lejárta után, várhatóan év végéig lezárul - írták. | Járhatatlan lesz a Flórián téri felüljáró egyik szárnya, indulhat az "újratervezés" | Várhatóan a jövő év első negyedévében kezdődhet meg a Flórián téri felüljárók felújítása, ami várhatóan 2026 első negyedévéig tart – közölte a Budapesti Közlekedési Központ. A BKK lefolytatta a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzést, így újabb lépéssel került közelebb a tényleges munkakezdés a Flórián téri felüljáróknál. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/florian-ter-feluljaro-atepites-bkk.798418.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Perlaki szerint mindenképpen vissza kell szorítani a fővárosi nagyberuházások körül kialakult árkartelleket, mert csak így lehet megtakarításokat elérni a beruházások terén.
Bőhm András szabaddemokrata frakcióvezető viszont több ponton is megkérdőjelezi az átvilágító jelentést, amelynek szerinte műfaja is meglehetősen képlékeny, s inkább emlékeztet egy szociológiai tanulmányra. Az például társadalomtudományi közhely, hogy a közalkalmazottak és tisztviselők alulfizetettek, s ez táptalaja a korrupciónak. Bőhm úgy véli, a dokumentum megállapításai vélemény jellegűek, s válaszra szorulnak az érintettek oldaláról. Szerinte meglehetősen sarkított vélemény és semmiképp sem tény, hogy átláthatatlan a főváros gazdálkodása, s hogy nem megoldott a közpénzek ellenőrzése. A dokumentum felvet bizonyos kérdéseket, de nem fejti ki és nem vitatja meg azokat. Bőhm képtelenségnek tartja a jelentés azon javaslatát, hogy az ellenzéket is vonja be az önkormányzat a
vagyon-gazdálkodásba. A dokumentumnak azon ajánlása pedig, hogy a közbeszerzésekbe nemzetközi cégeket is vonjanak be a verseny érdekében, ellenkezik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szándékával, mely szerint a nagyberuházásoknál biztosítani kell a körülményeket, melyek a magyar cégeket előnyhöz juttatják a külföldiekkel szemben. A városházi politikusok anyagi felelősségének kérdéséről az SZDSZ-fővárosi politikusa úgy vélekedik, hogy az a választójogi rendszer reformját igényli. A frakcióvezető nem érti, egy belső vizsgálat eredménye hogyan kerülhetett előbb publikálásra a sajtóban, mint hogy a kabinet megvitatta volna. Mint arról beszámoltunk, a jelentés többek között kifogást emelt az ellen is, hogy a hivatalban néhol az 50 százalékot is eléri a megbízási illetve vállalkozói szerződéssel dolgozók aránya, így a munka kikerül az adott ügyosztály látóköréből. Az önkormányzat egyes fontos rendelet-tervezeteinek megszövegezésében sem vesznek részt köztisztviselők. Az átvilágítók nem értik, hogy az önkormányzat önálló jogi ügyosztálya miért nem alkalmas mintaszerződések elkészítésére, véleményezésére.
Bihari László, a jogi ügyosztály vezetője értetlenül áll az utóbbi felvetés előtt, ilyen fogalom ugyanis nem létezik. Külsősöket egyébként a legritkább esetben foglalkoztat az osztály. Ugyanezt erősítette meg Nyáry Krisztián, a főpolgármesteri sajtóiroda vezetője, aki elmondta: csak speciális szaktudást igénylő esetekben foglalkoztatnak külsős munkatársakat, valamint akkor, ha ezáltal jelentős költségmegtakarítás érhető el. Bár a jelentés több pontja vitatható, felhasználják a fővárosi önkormányzat új szervezeti és működési szabályzatának kidolgozásához.
Vajta Zoltán
hirdetés | Eltérően értelmezik a fővárosi átvilágítást | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/03/19990307elteren | 1999-03-07 00:00:00 | true | null | null | Origo |
- Azt egyből kijelenthetjük, hogy nem szakértői kormányról van szó, de nem is kell, hogy az legyen. A kabinet tagjai politikusok, bár kétség kívül vannak olyanok, aki jól ismerik az adott szakterületet - nyilatkozta lapunknak Gyarmati István egykori diplomata, biztonságpolitikai szakértő.
(A legfrissebb hírek itt)
Úgy véli, látszik a névsoron, hogy nagyon fontos volt Trump számára a vele szembeni lojalitás.
- A legfontosabb posztokon, vagyis a külügyi, a nemzetbiztonsági és védelmi tárcánál, valamint a CIA igazgatói posztjára jó nevek kerültek, talán a vártnál is jobbak. Ők a hagyományos republikánus vonalat követik, sokkal inkább, mint maga Trump - tette hozzá Gyarmati. - Az extremitást az elnök talán az egészségügyi területen élte ki Robert F. Kennedy oltástagadó politikus kinevezésével. A belbiztonsági miniszter is hasonló, aki írt arról, hogy maga végzett a vadászkutyájával, mert az nem vált be. Az én szememben az ilyen személyt nehéz embernek nevezni.
Tulis Gabbard (titkosszolgálatok)
Világszerte aggodalmat keltett, hogy Trump egy 43 éves, Oroszországgal szimpatizáló nőt választott a nemzeti hírszerzés igazgatójának. Az egykori alezredes Amerika 18 hírszerző ügynökségét felügyeli majd. Gabbard ismert arról, hogy számos ponton egyetértett az orosz propagandával, például az ukrán biolaborokkal kapcsolatban. Brit szakértők attól tartanak, hogy csökken majd a bizalmas hírszerzési információk cseréje.
- Segít abban, hogy megmutassuk, a békét csak erőből lehet biztosítani - írta róla az amerikai elnök.
Robert F. Kennedy (egészségügy)
A Kennedy család az Egyesült Államok egyik legismertebb demokrata politikusdinasztiája, és ifjabb Robert F. Kennedy az első olyan tagja, aki republikánus irányításban vállal szerepet. Az amerikai média "vakcinaellenesként" jellemzi, aki a koronavírus-járvány idején többször hangoztatta fenntartásait az oltások kötelezővé tételével, valamint a Covid miatt hozott korlátozó intézkedésekkel szemben. Korábban nagy változásokat ígért, egyebek között nagy elbocsátásokat és a csapvíz fluoridmentesítését.
Elon Musk (kormányzati hatékonyság)
A világ leggazdagabb embere (96,3 ezer milliárd forint a vagyona), a Tesla és SpaceX milliárdos vezére azon dolgozik majd, hogy csökkentse a bürokráciát, egyszerűsítse a túlterjeszkedő törvényi szabályozást, visszavágja a pazarló kiadásokat és átalakítsa az ügynökségeket. 6000 milliárd dolláros (2306 billiárd forintos) kiadásnak kellene lefaragnia a harmadát. A háttérben Musk lényegesen aktívabb szerepet játszik, mint sokan gondolták volna: több külföldi vezetővel folytatott beszélgetésen is részt vett, köztük Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán vezetővel.
Marco Rubio (külügyminiszter)
A floridai szenátor 2010 óta tagja a szenátusnak, kezdetben ellentétbe került azokkal a republikánusokkal, akik szkeptikusabbak voltak a külföldi beavatkozásokkal szemben. Újabban olyan témákban is csatlakozott Trumphoz, miszerint az orosz-ukrán háború totális patthelyzetbe jutott, és mielőbb véget kell vetni a konfliktusnak. Rubio - Trumphoz hasonlóan - Kínával kapcsolatban is határozott álláspontot képvisel, szerinte az Egyesült Államoknak agresszívebben kell fellépnie az országgal szemben.
Michael Waltz (nemzetbiztonsági tanácsadó)
Az ötvenesztendős floridai politikus a képviselőház fegyveres szolgálatokkal, hírszerzéssel és külügyekkel foglalkozó bizottságainak a volt. Felesége, Julia Nesheiwat belbiztonsági tanácsadó volt az első Trump-kormányzatban.
Lee Zeldin (környezetvédelem)
A Környezetvédelmi Ügynökség vezetője lesz a New-York-i képviselő. Trump, aki korábbi ciklusa alatt több mint száz környezetvédelmi szabály visszavonását felügyelte, úgy fogalmazott, hogy Zeldin az "Amerika az első" szlogennek az igazi élharcosa.
"Visszaállítjuk az Egyesült Államok energiaipari dominanciáját, újjáélesztjük az autóiparunkat és Amerikát a mesterséges intelligencia globális vezetőjévé tesszük" - írta Zeldin az X-en.
Susie Wiles (kabinetfőnök)
Korábban már segített a volt elnök, Ronald Reagan és Florida kormányzójának, Ron DeSantis választási kampányában is, emellett Donald Trumpéban ugyancsak aktív szerepet játszott 2016-ban és idén is. Ő lesz az első női kabinetfőnök Amerika történelmében. A néhai amerikai futballista, Pat Summerall lánya, és az egyik első politikai beosztása az volt, hogy az apja korábbi, a New York Giantsben játszó csapattársának az asszisztense volt, amikor az republikánus képviselő lett.
Kristi Noem (belbiztonsági miniszter)
A dél-dakotai kormányzó kis híján előrébb lépett, szerepelt ugyanis az alelnökjelölti listáján is. A határvédelemhez hasonlóan ez a pozíció is fontos, Trump egyik ígérete ugyanis az volt, hogy deportálják az illegális bevándorlókat.A kormányzó a könyvében leírta, hogy korábban megölte 14 hónapos drótszőrű pointer kutyáját, Cricketet, mert nem tűnt ideális vadászkutyának.
Doug Burgum (belügyminiszter)
Az egyik leggazdagabb kormánytag lesz az üzletember, a vagyonát 1,1 milliárd dollárra (kb 423 milliárd forintra) becsülik.
- Ő vezeti majd a Belügyminisztériumot, és ez fantasztikus lesz - mondta beszédében Donald Trump. - Energiával és a föld belsejével olyan tetteket viszünk véghez, amelyek hihetetlenek lesznek.
Pete Hegseth (védelmi miniszter)
A katonai veteránról azt mondta Donald Trump, hogy kemény, okos és igazán hisz az "Amerika az első" alapvetésben. Kiemelte, hogy a leendő védelmi miniszter szószólója a veteránok ügyének, és elkötelezett képviselője lesz a "Békét erő által" védelmi politikának. Irakban és Afganisztánban is részt vett katonai bevetésekben, amelyekért kétszer megkapta a Bronz Csillag kitüntetést.
John Ratcliffe (a Központi Hírszerző Ügynökség, CIA-főigazgató)
Az előző Trump-ciklusban a Nemzeti Hírszerzési Központ korábbi igazgatója volt, aki a kinevezés előtt a republikánus képviselőház texasi tagjaként dolgozott. Ő az első, aki az Egyesült Államok két legmagasabb hírszerzői tisztségét, azaz a Központi Hírszerző Ügynökség és Nemzeti Hírszerzés igazgatói posztját is betöltheti. | Ők lesznek Donald Trump új kormányának a tagjai | Oroszbarát, oltástagadó, a saját kutyáját kivégző politikusok mellett a világ leggazdagabb embere is helyet kap Donald Trump válogatottjában: az újonnan megválasztott amerikai elnök megnevezte a legfontosabb posztokra kijelölt személyeket a leendő kormányában. A csapat különleges, a nevek mögött álló személyek finoman fogalmazva is extrém múlttal rendelkeznek. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/vilagpolitika/trump-masodik-kormanya/vf274c2 | null | true | null | null | Blikk |
Eseményinfó
Földrajzi hely: Magyarország, Budapest
Építészek, alkotók: Kőnig Tamás
Cég, szervezet: Magyar Építőművészek Szövetsége
További adatok
↓
Kiállítással és kerekasztal beszélgetéssel emlékezik a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) a nemrégiben elhunyt Kőnig Tamás DLA munkásságára.
A MÉSZ november 6-án, szerdán Kőnig Tamás építészre emlékezik az Építészek Háza Kós termében a művei felvonultatásával, valamint egy, a munkásságát megelevenítő kerekasztal beszélgetéssel. Az esemény 17:30-kor kezdődik Dévényi Tamás, Markó Balázs és Wagner Péter részvételével, a moderátor: Borsos András. | Kiállítás és kerekasztal beszélgetés Kőnig Tamás emlékére | Kiállítással és kerekasztal beszélgetéssel emlékezik a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) a nemrégiben elhunyt Kőnig Tamás DLA munkásságára. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/kiallitas-es-kerekasztal-beszelgetes-konig-tamas-emlekere | null | true | null | null | építészfórum |
Sajtóinformációk szerint az alkotmánybíróság pénteken rendkívüli teljes ülésen folytatta a szuverenitásvédelmi törvény alkotmányossági vizsgálatát. Az eljárás alapja az az alkotmányjogi panasz, amelyben a Transparency International Magyarország (TIM) a törvény több pontjának megsemmisítését kérte az alkotmánybíráktól - olvasható a Tűzfalcsoport X-oldalán közzétett bejegyzésben.
Mint írták, emögött többek között az a körülmény is állhat, hogy a még nagyobb nyilvánosság, amely a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkájából fakad, akár anyagilag is súlyosan érintheti ezeket a szervezeteket, sőt a külföldről forrásokhoz jutó pártok is profitálhatnak egy eredményes beadványból.
?Soros-szervezetek is támadják a szuverenitásvédelmi törvényt az AB előtt
⚠️"A külföldről támogatott civil szervezetek egyfajta "élet-halál" harcként fogják fel a kérdést. Emögött többek között az a körülmény is állhat, hogy a még nagyobb nyilvánosság, amely a... pic.twitter.com/1Goq4rjYQN
A TIM-hez úgynevezett amicus curiae, támogató szakvéleménnyel csatlakozott az Amnesty Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság, illetve 29 másik civil szervezet. Állításuk szerint a szuverenitásvédelmi törvény rendelkezései sértik az alaptörvényt, a véleménynyilvánítás szabadságát, a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogokat, ellentétesek a jogállamiság elvével és nemzetközi szerződésbe is ütköznek.
A törvényt támadó szervezetek az aHang Platform, Alternatív Közösségek Egyesülete, Artemisszió Alapítvány, Autonómia Alapítvány, Civil Kollégium Alapítvány, Civil Közoktatási Platform, Civilek Józsefvárosért Egyesület, Cromo Alapítvány, DebrecenPride LMBTQI-szervezet Polgárjogi Társaság, Emberség Erejével Alapítvány, Energiaklub Szakpolitikai Intézet, Greenpeace Magyarország, Háttér Társaság, Humán Platform, K-Monitor, Közélet Iskolája, Levegő Munkacsoport, M. Színházi Egyesület, Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány, Magyarországi Európa Társaság, Ökotárs Alapítvány, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Polgár Alapítvány az Esélyekért, Political Capital, Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége, Társaság a Szabadságjogokért, Utcáról Lakásba! Egyesület, Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület és a Védegylet Egyesület.
A neve elhallgatását kérő alkotmánybírósági tanácsadó forrás szerint a beadvány érdemi újdonságot a korábban előadott kritikákhoz képest nem tartalmaz, az viszont érezhető, hogy a külföldről támogatott civil szervezetek egyfajta élet-halál harcként fogják fel a kérdést.
Emögött többek között az a körülmény is állhat, hogy a még nagyobb nyilvánosság, amely a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkájából fakad, akár anyagilag is súlyosan érintheti ezeket a szervezeteket, sőt, a Tűzfalcsoport forrása megerősítette, hogy a külföldről forrásokhoz jutó pártok is profitálhatnak egy eredményes beadványból.
Ezt támasztja alá a Helsinki Bizottság azon hivatkozása, hogy egy a civil szervezetek között végzett felmérés szerint számos szervezet döntött úgy, hogy felhagy bizonyos - minden tekintetben jogszerű - tevékenységekkel, illetve nem vesz igénybe bizonyos - szerintük szintén jogszerűen hozzáférhető - forrásokat.
Mint ismert, a 2022-es választási évben rekordösszegeket könyvelhettek el a Soros Györgyhöz köthető hazai civil szervezetek, a magyarországi Helsinki Bizottság eszközállománya is nőtt 2021-ről 2022-re, továbbá a TASZ bevételei 2017 óta több mint ötszörösére nőttek.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolása és támogatása miatt vizsgálatot indított a Transparency International Magyarország és a vele szorosan együttműködő Átlátszó ellen
- emlékeztetett a Tűzfalcsoport.
Borítókép: Soros György ( | Élet-halál kérdés a Soros-szervezeteknek, hogy támadják a szuverenitásvédelmi törvényt | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/elet-halal-kerdes-a-soros-szervezeteknek-hogy-tamadjak-a-szuverenitasvedelmi-torvenyt | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A mai napon fontos tárgyalások történtek, történnek Budapesten, Ausztria, Bulgária, Magyarország és Románia belügyminiszterei tárgyalnak a schengeni térség kiterjesztéséről Romániára és Bulgáriára - közölte.
Hozzátette: a mostani helyzet igazságtalan Romániával szemben, amely az elmúlt évek során rengeteg erőfeszítést tett és már jó ideje minden feltételt maradéktalanul teljesített ahhoz, hogy a schengeni térség részévé váljon.
A pénteki tárgyalásokon sikerült megállapodni abban, hogy mind a négy ország azon dolgozik, hogy január 1-jétől Románia ne csak a repülőtereken keresztül, hanem a szárazföldön is teljes jogú tagja legyen a schengeni térségnek.
Az erről szóló döntést, amelyhez az EU összes tagállamának belügyminisztere szükséges, december 12-én fogják meghozni Brüsszelben, ahol a magyar elnökség a mai budapesti tanácskozás alapján tesz előterjesztést
- mondta Orbán Viktor.
Megköszönte a Románia schengeni csatlakozásához nyújtott magyar támogatást és a határellenőrzés megszűnésének gazdasági jelentőségét hangsúlyozta Marcel Ciolacu román miniszterelnök pénteken Budapesten, miután tárgyalt Orbán Viktor magyar kormányfővel.
A román miniszterelnök a magyar kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón gratulált Orbán Viktornak a soros magyar EU-elnökség munkájához és megköszönte, hogy Románia schengeni térséghez való csatlakozását szívügyének tekintette és támogatta.
Marcel Ciolacu kiemelte: Románia már annak is érezte az előnyeit, hogy részlegesen csatlakozott a schengeni térséghez, de álláspontja szerint a gazdasági növekedés román és magyar oldalról egyaránt akkor válik még dinamikusabbá, amikor teljes tagjai lesznek a schengeni övezetnek.
Hozzátette: Románia a schengeni csatlakozással felelősséget vállal az Európai Unió külső határainak megvédésére. | Orbán Viktor fogadta a román kormányfőt | Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben arról a magyar előterjesztésről, amely Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról szól – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a Marcel Ciolacu román kormányfővel folytatott tárgyalást követően adott sajtónyilatkozatában. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/orban-viktor-marcel-ciolacu-miniszterelnok | null | true | null | null | HEOL |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.