text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Én a rebellió híve vagyok, tehát lázadni kell. Ott, ahol Brüsszel ránk akar erőltetni olyasmit, ami rossz a magyar családoknak, ott egész egyszerűen ellen kell állni és fel kell lázadni, és nem is suttyomban, meg sunyi módon, hanem nyíltan és egyenesen, ahogy tettük a migráció ügyében - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.
A mi költségvetésünk egy nyílt lázadás: benne van a rezsicsökkentés, lakhatási támogatást indítunk meg, kisvállalkozó-támogatási programokat indítunk meg. '25-ben megindul több mint 300 új beruházás, több mint 8 ezer milliárdnyi beruházás megindul.
- közölte a kormányfő.
Hozzátette: ebből ki is fogunk fizetni a következő évben 480 milliárdot. A következő évben befejeződik körülbeül 500 beruházás, óriási vasúti beruházásokat indítunk, autópálya-felújítások és építések vannak, egyetemet is építünk, talán a Heim Pál Gyermekkórházra is végre sort tudunk keríteni.
Tehát komoly nagy dolgok indulnak meg, amik szöges ellentétben állnak mindazzal, amit Brüsszel csinál, meg gondol
- összegezte a miniszterelnök.
Orbán Viktor (@orbanviktor) által megosztott bejegyzés
A miniszterelnök a rádióban a költségvetésről is beszélt, gondolatait itt hallgathaja meg:
Orbán Viktor (@orbanviktor) által megosztott bejegyzés | Orbán Viktor: lázadni kell! | Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában a jövő évi költségvetésről beszélt. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/orban-viktor-lazadni-kell-video | null | true | null | null | HEOL |
A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést indít a legnagyobb ételfutároknál. A vizsgálat többek között a kiszállított ételek állapotára, a kiszállítási idő betartására, az árakkal kapcsolatos problémákra, valamint a fogyasztók kompenzációjára vonatkozik - jelentette be hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A közlemény szerint az utóbbi hetekben megnövekedett az ételfutárok tevékenységével kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszok száma. A jelzett problémák valamennyi nagyobb ételkihordó céget érintik, többek között a Woltot és a Foodorát is.
Jelentősebb problémaként fogalmazódott meg több esetben is, hogy az ígért kiszállítási határidőnél jelentősen később érkeznek meg az ételek, az árak feltüntetése nem egyértelmű vagy hibás, illetve hogy a kiszállítás nem megfelelő.
A nemzetgazdasági miniszter ezekre a panaszokra tekintettel, a fogyasztók védelme érdekében rendkívüli vizsgálatot rendelt el ezeknél a vállalkozásoknál.
A kormányhivatal próbavásárlással egybekötött ellenőrzése négy területre kiemelten fókuszál: a kiszállított ételek minőségének és állapotának megfelelősége (például kihűlt, kiborult, kifolyt, összerázódott, elázott); a jelzett kiszállítási idő betartása (például jelentős késéssel érkezett meg); az árakkal kapcsolatos problémák (például különböző jogcímeken történő többletdíjak felszámítása, így kiszállítási díj, szolgáltatási díj), valamint a fogyasztó kompenzációja (például fogyasztói sérelem esetén vállalnak-e kompenzációt, illetve azt ténylegesen biztosítják-e; visszakapja-e valójában a vételárat a fogyasztó végső esetben)
- sorolta a minisztérium.
A felsoroltakon túl az ellenőrzés kiterjed a cégek honlapján és általános szerződési feltételeiben található tájékoztatási kötelezettségekre.
Az NGM és a szakmai irányítás alatt álló kormányhivatal a magyar családok védelme érdekében határozottan fellép, jogsértés esetén pedig megteszi a szükséges intézkedéseket azért, hogy a vásárlók teljeskörűen és hatékonyan élhessenek fogyasztói jogaikkal. | Rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzés indult az ételfutároknál | Az utóbbi hetekben megnövekedett az ételfutárok tevékenységével kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszok száma. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/hazai-gazdasag/2024/11/rendkivuli-fogyasztovedelmi-ellenorzes-etelfutarok | null | true | null | null | KEMMA |
Az LMP szerint összesen csaknem egymilliárd forintot költhettek el uniós támogatásokból az ország hét megyéjében értelmetlen, kamu humánfejlesztési stratégiákra és azok előkészítésére.
Az MTI idézi Hadházy Ákost, az ellenzéki párt antikorrupciós szakszóvivőjét, aki egy Nógrád megyei tanulmány készítésére mutatott rá: a stratégia kidolgozását megelőzte annak módszertanának elkészíttetése is, több mint 24 millió forintért.
A módszertant tíz konferencián és workshopon tárgyalták át, amelyek összköltsége 25 millió forint volt, ugyanakkor a „nagy mű”, vagyis a humánfejlesztési stratégia elmondása szerint semmi mást nem tartalmaz, mint korábbi tervek, dokumentumok felülvizsgálatát. Készítését egyebek között egy felszámoló cégre bízták.
Schiffer András társelnök elmondta: csütörtökön elküldte a másik két ellenzéki párt frakcióvezetőjének a postatörvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabály módosításához készített alkotmánybírósági beadványtervezetét azért, hogy ha a köztársasági elnök aláírná a héten elfogadott változtatásokat, megfelelő számú képviselő támogatásával azonnal kezdeményezhessék azok normakontrollját. (A Magyar Nemzet információi szerint Áder nem fogja aláírni a törvényt.)
Schiffer egyetért Kövér László házelnökkel abban, hogy a jegybanki alapítványok közpénzt kezelnek, így forrásaik felhasználását átláthatóvá kell tenni. | Kamukonferenciákon köröztették a kamutanulmányokat | Kamukonferenciákon köröztették a kamutanulmányokat - Az LMP-s Hadházy Ákos szerint egymilliárdot szórtak el fölöslegesen uniós támogatásokból. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/03/03/hadhazy_akos_lmp_schiffer_andras_mnb_korrupcio/ | 2016-03-03 11:45:00 | true | null | null | Index |
A vád szerinti cselekmény maga úgy kezdődött, hogy S. R. agresszív viselkedése miatt rendőrjárőrt és mentőt hívtak rokonai. A kiérkező rendőrök - az ittas állapotban lévő - vádlottat közterületen igazoltatták, azonban a korábban bevett nyugtató és alkohol hatása miatt a vádlott zavartan és agresszíven viselkedett .
A kiérkező mentőápoló sértett az ittas férfit a mentőautóban a biztonsági övvel rögzítette, ám ő ökölbe szorította a kezét és a sértett feje irányába ütött. A mentőápoló azonban a bal karját a feje elé emelte, ezért a támadójának ütései - két alkalommal - a sértett alkarját érték.
A sértett, aki közfeladatot ellátó személynek minősül, a bántalmazás következtében elszenvedett sérülései 8 napon belül gyógyultak - állapítja meg az Egri Járási Ügyészség vádirata.
(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Tóth Imre / Haon.hu) | A mentőápolóra támadó vádlott nem jelent meg | S. R.-t közfeladatott ellátó személy elleni erőszak bűntettével vádolja a járási ügyészség | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/a-mentoapolora-tamado-vadlott-nem-jelent-meg-az-elokeszito-ulesen | null | true | null | null | HEOL |
Az NNI összesen hét ember ellen javasol vádemelést bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. Köztük van Kocsis István, a Magyar Villamos Művek és Kovács József, a Paksi Atomerőmű korábbi vezérigazgatója. Az NNI szerint több mint 15 milliárd forinttal károsították meg a villamos műveket – hangzott el a Híradóban.
Két hete az Index kérdésére a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője, Barta László azt közölte: már 2009 tavasza óta nyomoznak az MVM feljelentése alapján „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett megalapozott gyanúja miatt. A nyomozás tárgya 11 gazdasági esemény, mely az MVM Zrt. és kapcsolt vállalkozásainak 2006-2008. évi tevékenységét érinti”.
Offshore-ba ment milliárdok
Az MVM által korábban megbízott nemzetközi ügyvédi iroda által 2008–2009-ben lefolytatott belső vizsgálat megállapításai szerint az MVM Csoport részéről eljáró személyek esetében sikkasztás és hűtlen kezelés, a résztvevő külső felek oldalán orgazdaság, pénzmosás és jogosulatlan befektetési tevékenység, valamint a bűnszövetkezeti elkövetési forma gyanúját veti fel az offshore cégekhez került milliárdok ügye.
Amint arra az Index korábbi cikksorozatából fény derült, az MVM-ügyben érintett offshore cégek Szász Andráshoz, és üzlettársához, a bécsi illetőségű Alexander Gerstl-hez köthetők. Szász az MVM-nél Kocsis István tanácsadója volt, az MVM nemzetközi terjeszkedésére vonatkozó tanácsokat adott a vezérigazgatónak.
Egy korábbi cikkünkben arról is beszámoltunk, hogy az MVM félmilliárd forintot bukott Kapolyi szerbiai erőműprojektjén, amelyben Kapolyi-cégek nem, de a Pakson terjeszkedő panamai cég tulajdonrészt szerzett.
Kártérítést is kérnének
A pénteki m1 Híradóban Kemenes Csaba, az MVM jogi képviselője azt mondta, a cég kártérítési igényt érvényesít mindazokkal szemben, akikről bebizonyosodik, hogy vagyoni hátrányt okoztak a társaságnak. Azt mondta, a büntetőeljárás az MVM belső vizsgálata, majd feljelentése alapján indult, a cég mindenben együttműködött a hatóságokkal. Molnár Marcell, Kapolyi László ügyvédje korainak érzi az iratismertetést, és ügyfele álláspontja az, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el.
Az MTI információi szerint az NNI Gazdaságvédelmi Főosztálya a villamos művek még további három-négy korábbi ügyletét vizsgálja, ezekben még tart a nyomozás.
A rendőrség azt gyanítja, Kocsis István az MVM Zrt. vezérigazgatójaként 2008-ban az igazgatóság megkerülésével tanácsadói szerződést kötött egy osztrák céggel egy új szerbiai erőmű építésével kapcsolatos tanulmány elkészítésére. A szerződés alapján a vállalkozó egy mindössze néhány oldalból álló ismertető anyagot adott át az MVM-nek. | Vádemelést javasolnak Kocsis és Kapolyi ellen | Vádemelést javasolnak Kocsis és Kapolyi ellen - A rendőrség szerint hét ember bűnszövetkezetben több mint 15 milliárdos kárt okozott az MVM-nek. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/04/13/vademelest_javasolnak_kocsis_es_kapolyi_ellen/ | 2012-04-13 20:19:00 | true | null | null | Index |
"Nemrég gyűrűt akart húzni annak a kéznek az ujjára, amire most bilincset rakatna. Koholt bizonyítékokkal hamisan vádolni könnyű, a mentelmi jog mögé bújni mégkönnyebb"- üzente az Instagramon Vogel Evelin Magyar Péternek, miután a Tisza Párt elnöke kedden közölte zsarolás miatt feljelentette volt barátnőjét.
Vogel Evelin 30 millió forintot követelt tőle azért, hogy ne hozzon nyilvánosságra bizonyos hangfelvételeket - állította Magyar vasárnapi sajtótájékoztatóján. Szerinte volt barátnője megállapodott Kubatov Gáborral, a Fidesz pártigazgatójával, aki Vertán György üzletemberen keresztül havi 5 millió forintot és a belvárosi lakást biztosítja a nőnek. Vertán hétfőn megerősítette, Vogel a lakásában lakik. Azt azonban tagadta, hogy pénzt adna neki. Hétfőn az első hangfelvétel is eljutott a sajtóhoz, ezen büdös szájú emberekről és nyugdíjas kommandóról beszél a Tisza Párt elnöke. Magyar szerint a felvétel összevágott és manipulált. | Vogel Magyarról: Nemrég gyűrűt akart húzni annak a kéznek az ujjára, amire most bilincset rakatna | A volt barátnő szerint „koholt bizonyítékokkal hamisan vádolni könnyű.” | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/13/vogel-magyarrol-nemreg-gyurut-akart-huzni-annak-a-keznek-az-ujjara-amire-most-bilincset-rakatna | null | true | null | null | 444 |
Nemcsak szép fekvésű, de üzletileg is kiváló elhelyezkedésű település a Nógrád megyei Tolmács. Épp egy óra autóval Budapesttől, és csak 12 kilométerre van Pest megye szélétől. Ez ideális, mert nem tartozik a közép-magyarországi régióhoz, tehát az itteni bejegyzésű cégek már részesülhetnek az uniós támogatásokból, hiszen a fejlett Pest megyével szemben fejletlennek minősülnek.
A Jeremie név alatt futó EU-s programban 70 százalékban uniós forrásból származó pénznek kell helyet találni. Az első Jeremie-körben nyolc kockázati tőkealapot hoztak létre, amelyek összesen mintegy 48 milliárd forintot kötelesek izgalmas, innovatív, igaz kockázatos cégekbe fektetni 2013 végéig. A kockázati tőke lényege vagány és ígéretes vállalkozókat keresni, abban bízva, hogy a sok rizikós befektetésből pár nagyon beüt majd, és ez bőven behozza a várható bukásokat is.
Vegyi üzemben a filmes cég
Tolmácson az Arany János utca 2.-ben alapították meg tavaly februárban a Zinemath Zrt.-t is, amelynek többségi tulajdonosa a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap. A tolmácsi címen a Zinemath mellett sok egyéb cég is be van jegyezve, az épület pedig egy több tucat alkalmazottat foglalkoztató, patinás vegyipari üzem. Ez szintén a CenTech érdekeltsége.
Az uniós forrás célja egyértelműen az, hogy a fejletlenebb régiók zárkózzanak fel az élvonalhoz, ám ez csak akkor teljesül, ha nemcsak formálisan, hanem életvitelszerűen is Tolmácson, a vegyi üzem épületében működik a filmiparban érdekelt Zinemath. Sőt, uniós szempontból az ideális az lenne, ha valóban vidéki kezdeményezések jutnának lehetőséghez. A Zinemath kitért a kérdésünk elől, hogy valóban Tolmácson dolgoznak-e, a CenTech pedig két hét alatt nem adott választ.
A Jeremie I befektetések között nem egy ilyen eset van. Az általunk megvizsgált 39 befektetésből, pusztán a cégadatokból kiindulva, 19-nél legalábbis megkérdőjelezhető, hogy valóban vidéken és nem Budapesten vagy annak vonzáskörzetében működik-e a pénzt elnyerő vállalkozás.
Pont akkor költöztek
A budapesti alapítású, borokkal kereskedő GTR Investment Kft. például Szeghalomra költözött pár hónappal azelőtt, hogy a Morando befektetési alap beszállt a cégbe. Véletlen egybeesés, és szakmai okokból egyébként is oda akart menni a cég, vagy csak azért tette, hogy formálisan megfeleljen a követelményeknek? Az alapnál nem tudtak választ adni a kérdésre.
Az ígéretes informatikai vállalkozásként induló Noispot Kft. is éppen egy hónappal azt megelőzően költözött Budapestről Esztergomba, hogy a BNV Equities (egy másik Jeremie I alap) több mint 100 millió forintot fektetett a cégbe. A honlapján ma is a budapesti címét adja meg központjának.
Kérdésünkre az alapnál elmondták, hogy megfelelő fejlesztőket csak Budapesten tudott felvenni a cég, és amíg szükséges volt, a fővárosban működött a fejlesztői csapata is. Azóta ezt az irodát bezárták, és folyamatosan külső helyszíneken dolgoznak. "A szolgáltatás értékesítését egyszerre kezdte meg a cég Berlinben és Budapesten. Sajnos Esztergom neve a határon túl nem ismert, így központi irodaként a társaság még a budapesti irodát tüntette fel" - tették hozzá.
A BNV kiemelte (és más alapoknál is elhangzott érvként), hogy a Jeremie-befektetéseket ellenőrző Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt. rendszeresen monitorozza a tranzakciókat, és eddig mindenhol mindent rendben talált. Az MV az ezzel kapcsolatban feltett kérdéseinkre azt válaszolta, hogy a hazai és uniós ellenőrzéseknél a projektek megvalósítási helyét is vizsgálják. Az Európai Unió ellenőrző szervei azonban eddig erre vonatkozó megállapítást nem tettek.
Vidéken kevesebb a jó célpont
Megkerestük az ügyben az Európai Bizottság regionális politikáért felelős szóvivőjét is. Shirin Wheeler elmondta, hogy mivel a programokat nem Brüsszelből vezénylik, csak azt próbálják elérni, hogy a magyar ellenőrző szervek elég szigorúak legyenek az esetleges anomáliák felderítésére. Az unió egyébként a kifizetések megszakításával vagy pénzügyi kompenzációra kötelezéssel élhet, ha szabálytalanságot talál.
Egy névtelenséget kérő érintett elmondta, hogy szerinte például nagyon jó informatikusokat jelenleg csak Budapesten lehet találni, és nem lehet őket rávenni arra, hogy Pest megyén kívülre járjanak naponta dolgozni. Ha logisztikai tevékenységet is kell végezni, akkor pedig még nehezebb Budapesten kívülre költözni, Szabolcsból ellátni az országot nem kézenfekvő, bármennyire is jó lenne megtenni. Ha pedig az uniónak ez az elvárása, akkor meg kellene hozzá erőszakolnia a magyar munkaerőpiacot.
Ez részben magyarázza, hogy bizonyos esetekben miért trükköznek a cégbejegyzésekkel és székhelyáthelyezésekkel az alapok. A rendelkezésre álló forrást ugyanis az év végig kötelező kihelyezniük, ám a tudásintenzív iparágakban vidéken sokkal nehezebb jó célpontokat és megfelelő munkaerőt találniuk, mint Budapesten.
Hasonlítanak a nevek
Vannak olyan cégek is, amelyek nem helyezik át székhelyüket, csupán egy rájuk kísértetiesen hasonlító cég jön létre vidéken. Ilyen például a Velgene Molekulárbiológiai Kutató Kft. és a Velgene Biotechnológiai Kutató Kft. párosa. Előbbi egy 2009-ben alapított budapesti társaság, utóbbi egy 350 millió forintos, 2011-es Jeremie-alapítású cég Szegeden.
Erdős Attila, a szegedi Velgene ügyvezetője elmondta, a két társaság kutatási profilja eltérő, utóbbi cég pedig az ő szegedi lakcímére van bejegyezve. Ahogy fogalmazott, ennek oka az, hogy nem tartanak fenn saját biotechnológiai labort, hanem azok tevékenységét szolgáltatásként vásárolják. "Magyarországon is számos kutatóintézet és labor rendelkezik korszerű eszközparkkal és kihasználatlan kapacitásokkal" - mondja Erdős Attila.
Hasonló a helyzet a hazai fesztiválokon használt intelligens kártyákról ismert Meta-MPI Kft. esetében is. Ez a cég Kecelre van bejegyezve, és így be is tudta vonni a Morando 400 millió forintját. Ezzel szemben a szolgáltatáshoz szükséges fejlesztések egy budapesti irodaházban zajlanak, ahol egy másik cég működik: a szintén Kecelre bejegyzett MetaCom Zrt. leányvállalata. A MetaCom vezetői azonban a Meta-MPI résztulajdonosai is egyben. A Morando szerint azonban ez nem probléma, mert a cég amúgy is a fesztiválokon végez valódi tevékenységet, ahol a kártyás fizetőrendszerek működnek.
Visszatérő érvelés, hogy a céltársaság országosan vagy akár globálisan végzi a tevékenységét, és így teljesen mindegy, hogy hol van a székhelye. Erre jó példa a DBH alapkezelő 200 millió forintos befektetése az Indiso Kft.-be. A társaság mesterséges sóbarlangok építésével foglalkozik, és a DBH tájékoztatása szerint ezt egy országos franchise-hálózat formájában teszi, mindenhol aktív, így a székhelyén is. Arra a kérdésünkre azonban konkrét választ nem adott az alap, hogy ha a vállalkozás kitaláló-ügyvezetője budakeszi lakcímmel rendelkezik, a honlapján pedig a budapesti Szent János Kórházat jelöli meg kapcsolati címként, akkor miért a DBH debreceni irodájából kézenfekvő számára az országos hálózatot szervezni.
Információink szerint a program következő, rutinszerű uniós vizsgálatára heteken belül érkeznek a brüsszeli szakértők. | Pestieknek jut a vidéki vagányok pénze | Vegyi üzemben működő filmes cég. Pont jókor székhelyt változtató vállalkozás. Kísértetiesen hasonlító nevek. Egy uniós program előírása életszerűtlen, ez Magyarországon nem gond, megoldjuk. A Jeremie I keretében 48 milliárd lenne vidéki ötletekre, de egy része mégis pestieknek jut. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20130527-trukkoznek-az-unios-forrasok-kihelyezesevel-a-jeremie-kockazati-tokealapok.html | 2013-06-09 17:36:00 | true | null | null | Origo |
Nem tesz eleget a magyar Legfőbb Ügyészség a horvát ügyészség jogsegélykérelmének, azaz: a horvátok nem hallgathatják ki Hernádi Zsoltot, a MOL vezérigazgatóját a vesztegetési ügyben. Ugyanakkor a magyar ügyészség saját nyomozást folytatott, amit most bűncselekmény hiányában megszüntetett, mivel szerintük nem történt bűncselekmény.
A Horvát Köztársaság Államügyészsége a 2011. júniusi jogsegélykérelmében a MOL Nyrt. igazgatóságának elnöke gyanúsítottként történő kihallgatását kezdeményezte a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészségénél, mivel az adataik szerint két ciprusi bejegyzésű gazdasági társaság 2009. júniusában – egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján – 10 millió euró vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanadernek, a MOL–INA vállalat irányítására történő meghatározó befolyásszerzése érdekében.
A Legfőbb Ügyészség – a vonatkozó nemzetközi szerződés biztosította lehetőséggel élve – arról tájékoztatta a horvát ügyészséget, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakat a magyar ügyészségnek nem áll módjában teljesíteni, mivel az a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyeztetné – adta hírül az ügyészség sajtóközleménye hétfőn.
A Keresztes Imre főügyész által jegyzett közlemény szerint: tekintettel arra, hogy a bűncselekmény megtörténtét kizárni nem lehetett, ezért – a jogsegélykérelmet feljelentésként értékelve – a Központi Nyomozó Főügyészség 2011. július 14. napján nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el.
A nyomozás keretében a főügyészség számos banki és cégadatot szerzett be, egy ciprusi cég magyarországi kereskedelmi képviseletén házkutatást tartott, okirati bizonyítékokat foglalt le, illetve szerzett be, továbbá több magyar és egy orosz állampolgárt is tanúként hallgatott ki.
A beszerzett nagy mennyiségű adatot értékelve, a Központi Nyomozó Főügyészség megállapította, hogy a MOL Nyrt. érdekkörében nem valósult meg a horvát ügyészség által felvetett bűncselekmény.
A főügyészség a nyomozása során arra jutott, hogy az ügyben szereplő, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó, két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem pedig közvetve nem tartozik a MOL érdekeltségébe. Ezzel szemben mindkét cég egy orosz nagybefektető tényleges érdekeltségébe tartozik.
A MOL a két ciprusi cég közül a Ceroma Holdings Ltd.-vel nem állt üzleti kapcsolatban, míg a Hangarn Oil Products Trading Ltd.-től évek óta vásárol gázolajat.
A nyomozás adatai szerint az említett ciprusi cégek 2009. júniusában valóban tanácsadói szerződéseket kötöttek – összesen 10 millió euró értékben – egy horvát nagybefektető érdekeltségébe tartozó svájci gazdasági társasággal, a Xenoplast&Shipping AG-vel, azonban ezen szerződések az ügyészség szerint nem kötődnek sem a MOL-hoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez.
A tanúvallomások szerint a szerződések és a pénzátutalások a „Drúzsba Adria” olajvezeték kétirányúvá tételét, illetve az olajvezetékhez kapcsolódó tárolókapacitás bővítését célzó (egyébként eredménytelen) lobbitevékenység kifejtését szolgálták a ciprusi cégekben tényleges üzleti érdekeltséggel bíró orosz nagybefektető érdekében.
A főügyészség sajtóközleménye szerint a nyomozás során beszerzett bizonyítékok "egyértelműen cáfolták" azon két horvát állampolgár – közvetett bizonyítéknak minősülő – tanúvallomását, akiknek a vallomására alapítva kérte a horvát ügyészség a MOL vezérigazgatója gyanúsítotti kihallgatását.
Mivel a horvát jogsegélykérelemben foglaltakkal szemben a magyar főügyészség szerint a MOL érdekében és vezetői részéről nem valósult meg bűncselekmény, ezért a nyomozást itt megszüntették – írja Keresztes Imre, hozzátéve: mindez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó pénzeszközöket más személyek, más célok érdekében bűncselekmény elkövetésében használták. Ebben a tekintetben a horvát hatóságok folytatják az eljárást. | Gazdaság: A MOL-INA-ügyben nem nyomoz tovább a magyar ügyészség | Az ügyészség szerint Hernádi Zsolt horvát kihallgatása nemzetbiztonsági érdekeket sérthet. A magyar ügyészség saját nyomozása azt állapította meg, hogy a MOL ártatlan a vesztegetési ügyben. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/a_mol_ellen_nem_nyomoz_tovabb_a_magyar_ugyeszseg-1296926 | 2012-01-30 13:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A kollektív hitetlenség ellenére tény, hogy az Országgyűlés a jogszabállyal megnyitotta az utat a takarékszövetkezetek közös pénzintézete, a Takarékbank államosítása, valamint a szövetkezeti hitelintézetek központi irányítás alá vonása előtt. Az elmúlt hetekben a bankot eddig többségében tulajdonló takarékszövetkezetek megtartották a közgyűléseiket, ahol a tagok – morgolódva ugyan, de – megszavazták, hogy leadják meglévő szavazatelsőbbségi részvényeiket. A takarékszövetkezetek közgyűlésének nem volt mozgástere, hisz az ellenszegülők működési engedélyét a felügyelet visszavonta volna.
Ezt a közgyűlés tagjai felmérték, ezért inkább csak az ülés előtt és után morgolódtak, nem pedig bent, ahol jegyzőkönyvezték szavaikat. – Nincs értelme lázadni – mondta az egyik dél-alföldi szövetkezet elnöke. Ha lázadunk, felfüggesztenek minket, és a szövetkezet százötven dolgozója munka nélkül marad – fogalmazott. Amúgy a takarékok vezetői és tulajdonosai, tagjai általában nem kívántak nyilatkozni, aki mégis beszélt, névtelenül tette. Mindannyiukat az integrációról, illetve annak várható következményeiről kérdeztük.
Azt valamennyien elismerték: a kormány által meghirdetett cél, vagyis, hogy erősíteni kívánják a takarékszövetkezeti szektor tőkeellátottságát, szervezettségét és szolgáltatási színvonalát, önmagában üdvözlendő. A szektor fejlesztésének egyik akadálya az, hogy a szövetkezetek széthúztak, az érdekeikben, terveikben, üzleti stratégiájukban lévő eltérések miatt eddig nem vagy nehezen lehetett rábírni a közös gondolkodásra. Pedig ha arra képesek lennének, akkor a takarékok összességében a tíz legnagyobb hazai pénzintézet között lennének.
Ráadásul a szövetkezeteknek 1800 fiókjuk van (a legnagyobb hazai banknak, az OTP-nek negyedennyi), s ez a kiterjedt hálózat verhetetlen a lakossági kapcsolatok terén. Igaz, azt sem cáfolják a szövetkezeti vezetők, hogy önmagukban a takszövök – kicsiny méretük miatt – sérülékenyek.
Volt, aki megemlítette, hogy a szövetkezetek jelentős hányada főleg betétgyűjtőként működik, s a vállalkozások hitelezésével alig foglalkozik. Hogy ebből az állapotból kimozduljon a szektor, ahhoz talán valóban az állam segítségére lenne szükség, de nem olyan erőszakos módon, ahogy azt a kormány megvalósította – hívták fel a figyelmet a szövetkezeti vezetők.
– Elfogadhatatlan, hogy a kormány egyáltalán nem osztotta meg velünk a terveit – vélte az egyik észak-dunántúli takarék vezetője. Hozzátette: az is elfogadhatatlan, hogy a szövetkezet közgyűlése, ami mégiscsak egy vállalkozás legfőbb döntéshozó szerve, csak arra bólinthat rá, amit a kormány akar. Ezért minek összehívni a közgyűlést?
Volt, aki azt hangsúlyozta, hogy amikor az állami Magyar Fejlesztési Bank tavaly megvette a német DZ Banktól a Takarékbank 38,5 százalékos részvénycsomagját, akkor sem vonták be a döntésbe a takarékokat, s a mai napig nem lehet tudni, hogy az állam mennyit fizetett a részesedésért (holott ez közérdekű adat). Csak annyi szivárgott ki, hogy az MFB hosszú ideig győzködte a német bankot, így elképzelhető, hogy a piaci ár többszörösét kellett áldoznia a részvényekért. (Úgy tudjuk, az MFB négymilliárd forint körüli összeget fizetett a csomagért, ez a névérték négyszerese. – A szerk.)
A szövetkezeti vezetők szerint hamis hivatkozási alap a törvényre és a kormányzati közbelépésre, hogy a közelmúltban két takarékszövetkezet tönkrement. A két csődbe jutó pénzintézet ugyanis a bűncselekmények gyanúját felvető, súlyos szakmai hibák eredményeként adósodott el menthetetlenül. Az is elfogadhatatlan, hogy mostantól, ha egy takarékszövetkezetnél a teljes hitelállományon belül a 90 napnál régebben nem törlesztett adósságok aránya eléri a 12 százalékot, a vezetést meneszteni lehet, s a takarékszövetkezet végelszámolással megszüntethető. A többségnél magasabb a „necces” hitelek aránya – állította az egyik szövetkezet ügyvezetője, s még hozzátette: ez a szabály arra jó, hogy akár tömegesen lefejezhessék a szövetkezetek irányítói karát. A kérdezett vezetők biztosak abban, hogy ezt meg is fogják tenni.
– A szövetkezeti szféra lesz a Fidesz-ejtőernyősök leszállópályája – jósolta egy észak-magyarországi takarékszövetkezet elnöke. – A parlamenti képviselők száma megfeleződik a következő ciklusban, így kell a hely a zsíros állás nélkül maradó „elvtársaknak” és stábjuknak. Olyan embereket delegálnak majd a szövetkezetek élére, akik minden parancsot gondolkodás nélkül teljesítenek, a takszövökön keresztül pedig érdemi kontroll nélkül pénzhez jutnak a Fideszhez közel álló gazdasági körök – fogalmazott.
A törvény kimondja, hogy az állam később privatizálni akarja a Takarékbankot. Ezt a szándékot a kérdezett vezetők kivétel nélkül úgy értelmezték, hogy a takarékszövetkezetek és bankjuk egy fideszes érdekkör kezébe kerül. – Majd valakik megkapják aprópénzért – vágta oda elkeseredetten egy a szövetkezeti szférában több évtizede szolgáló vezető. – Úgy írják ki a pályázatot, hogy csak a sajátjaik nyerhessenek. Ha ez ellen szól valaki, rendeznek egy béketüntetést, amin azt kiabálják: „A vidék bankja a magyaroké!”
Mindamellett a szövetkezeti vezetők szinte valamennyien biztosak abban: a törvény nem állja ki az alkotmányosság próbáját. – Még ez a meggyengített Alkotmánybíróság is a szemétbe dobja ezt a törvényt – prognosztizálta az egyik dél-dunántúli szövetkezet jogásza. – Ám ehhez, a döntés meghozásához idő kell, s a bizonytalan jogi-politikai térbe került szövetkezetek addig elveszíthetik ügyfélkörük és tőkéjük jelentős részét. Lehet, hogy ez is a cél, hogy menjenek tönkre a szövetkezetek, s aztán maguk kérjék az állam segítségét. Akkortól pedig a kormány – Alkotmánybíróság ide, uniós bíróság oda – azt csinál, amit akar – prognosztizálta. | Gazdaság: Majd valakik megkapják aprópénzért | – Még most sem hiszem el! – Két hónappal azután, hogy a parlament elfogadta a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényt, ezt az egy mondatot ismételgeti az egyik nyugat-dunántúli takszöv elnöke, amikor arról kérdezzük, mi a véleménye a júliusban hatályba lépett jogszabályról. Később még hozzáteszi: nincs egyedül a hitetlenségével, mert felfoghatatlan, hogy a XXI. század Magyarországán ez megtörténhetett. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20130828-majd_valakik_megkapjak_apropenzert-1409095 | 2013-08-28 15:57:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Kedden kezdődik egy népirtással vádolt volt ruandai orvos tárgyalása Franciaországban. A most 65 éves férfit azzal vádolják, hogy részt vett sérültek meggyilkolásában, majd - hogy a népirtásnak ne maradjon bizonyítéka - segített tömegsírba helyezni a holttesteket - írja a france24.
Eugene Rwamucyo ellen három évtizeddel a bűncselekmények elkövetése után indult eljárás. A volt orvos a vádak szerint segítette a hatóságok tuszi-ellenes propagandájának terjesztését is. Most életfogytiglani börtönbüntetésre ítélhetik.
A megvádolt orvos hutu családban nőtt fel. Az ügyészek szerint oroszországi tanulmányait követően, az 1980-as évek végén, tusziellenes militánsok keresték fel. Ruandában egyetemi tanárként dolgozott, eközben részt vett sebesültek megölésében, majd a szemtanúk beszámolói szerint segített a testeket tömegsírba temetni. Az elkövetők így akartak megszabadulni a mészárlás minden bizonyítékától.
A hazája elhagyása után a férfi Belgiumban és Franciaországban praktizált, miközben Ruanda nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene. Letartóztatását megelőzően az észak-franciaországi Maubeuge kórházban dolgozott, kollégáitól érkezett egy tipp, így talált rá a francia rendőrség 2010-ben.
Ügyvédje szerint tagadja, hogy bármi rosszat tett volna, a férfi úgy gondolja, azért helyezték vád alá, mert nem szimpatizál a jelenlegi ruandai kormánnyal. A holttestek eltűntetésében pedig azért vett részt, hogy segítsen elkerülni egy "egészségügyi krízist".
A tárgyalás várhatóan október 29-éig tart majd. Közel hatvanan tesznek tanúvallomást a következő hónap során. Ez a nyolcadik per az 1994-es népirtással kapcsolatban Franciaországban, a bíróság 2023 decemberében már elítélt egy másik orvost a ruandai mészárlásban való részvételéért.
Az 1994 tavaszán és nyarán, nyolcvan napon át zajló ruandai mészárlás során 800 ezer ember vesztette életét.
A népirtás előtt a lakosság 84%-a földműveléssel foglalkozó hutu volt, 15%-a az állatenyésztő tuszi népcsoporthoz tartozott.
1890-ben Ruanda német, majd később belga gyarmat lett, az ország berendezkedését rasszista elvek mentén jelentősen átformálták. A hutukat kizárták az oktatásból, döntéshozatali pozíciókba nem kerülhettek. Később a tuszik függetlenséget követeltek, ezután a gyarmattartók a hutukat kezdték támogatni, a függetlenné válás után már ők vették át a hatalmat. Eközben egy szomszédos országban, Burundiban a hatalmon lévő tuszik tömeggyilkosságokat követtek el az ott élő hutukkal szemben.
Ruandában a hutu etnikumhoz tartozó Juvenal Habyarimana került hatalomra 1973-ban, a diktatórikus kormányzás miatt fellépő nehézségekért a tuszikat okolta. Az Ugandába menekült tuszik megalapították a Ruandai Hazafias Frontot, majd 1990-ben betörtek Ruandába és kitört a három évig tartó polgárháború.
1993-ban a hutuk és tuszik fegyverszünetet kötöttek, melyben rögzítették, hogy a választások után a tuszik is kormányzati szerephez jutnak majd. 1994 februárjában ENSZ katonák érkeztek az országba. A megállapodás azonban nem lépett életbe, mert lelőtték a közép-afrikai államfők csúcstalálkozójáról hazatérő repülőgépet, melyen Ruanda és Burundi elnöke utazott.
A kormányzat a tuszikat tette felelőssé és néhány órán belül megkezdődött a népirtás. Miután a miniszterelnök-asszony nyugalomra szólította fel az embereket, a hadsereg meggyilkolta a nőt és az őt védő belga ENSZ békefenntartókat is. Ezután az ENSZ kivonta a katonákat az országból. A népirtás júliusban ért véget, miután az RPF csapatai bevonultak Kigaliba és összeomlott a kormány. | Világ: Bíróság elé áll Franciaországban a ruandai orvos, aki részt vett a népirtásban | Harminc évvel ezelőtt elkövetett emberiség elleni bűncselekményekért vonják felelősségre. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/vilag/20241001_Birosag-ele-all-Franciaorszagban-egy-nepirtassal-vadolt-ruandai-ferfi | null | true | null | null | HVG |
A Mészáros és Mészáros Kft. hat észak-balatoni település hulladékgazdálkodását korszerűsíti nettó 2,7 milliárd forintért, részben uniós támogatásból – derül ki az Opus Global közleményéből. Az infrastrukturális és technológiai fejlesztések révén nő az újrahasznosítható hulladék mennyisége és csökken a környezetterhelés.
Mészáros Lőrinc cége Veszprémben 4500 tonna éves kapacitású hulladékfeldolgozó technológiát telepít, amelyhez kiépíti a szükséges közműveket, elvégzik a teljes irányítási rendszer telepítését és beüzemelését. A Mészáros és Mészáros Zalahalápon a lomtalanításból származó hulladékok, Balatonfüreden a komposztálásra beérkezett anyagok manipulációs és tároló tereit bővíti, Pápán pedig a szelektív hulladékok tárolására alkalmas csarnokot épít ki. Ajkán, Zircen és Veszprémben emellett négy betonozott lakossági hulladékudvart hoznak létre, amelyekhez kiépítik a szükséges közműrendszert – elektromos hálózat, szennyvízelvezetés, ivóvíz vezeték – is. | Mészárosék most egy hulladékgazdálkodási projekten dolgozhatnak 2,7 milliárdért | Mészárosék most egy hulladékgazdálkodási projekten dolgozhatnak 2,7 milliárdért - Észak-balatoni települések szemétügyi modernizálását nyerték meg. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/12/05/meszarosek_most_egy_hulladekgazdalkodasi_projekten_dolgozhatnak_2_7_milliardert/ | 2019-12-05 16:23:00 | true | null | null | Index |
"Intézetünk velem együtt három főből áll, de ambíciózus programot kívánunk végrehajtani. A nemzeti szuverenitásra alapozott európai integráció elvét valljuk, kiállunk a szabadság mellett, elutasítjuk az Európai Egyesült Államok gondolatát és egyetértünk Magyarország Alaptörvényével, amely szerint az európai együttműködés alapja a tagállamok önállósága, amelyben a szuverenitásról a nemzetek nem lemondanak az unió javára, hanem azt az uniós intézmények által, közösen gyakorolják" - írta Szájer, aki, némi fenyegetéssel megspékelve, magánéleti vonatkozásokat is megosztott a nyilvánossággal. "Az elmúlt négy esztendőt szellemi építkezésre használtam, közben egy súlyos betegséggel is meg kellett küzdenem. Megújulva vágok most neki az új feladatoknak. Jövőbeli megnyilvánulásaim szellemi kérdésekre fognak korlátozódni - abba a privátszférám nem tartozik bele. A 2020 decemberi lemondásommal összefüggő, magán-természetű kérdésekről a jövőben sem fogok nyilatkozni, az a jogilag védett magánéletem része, rajtam és közvetlen környezetemen kívül nem tartoznak senkire... Magánéletem és nevem megsértéséért a jövőben ugyanúgy jogi elégtételt veszek, mint az elmúlt négy évben tettem..."
Azok kedvéért, akik esetleg már nem emlékeznének a négy évvel ezelőtti történetre, röviden felidézzük, miért is kellett az Alaptörvény egyik alkotójának - ő szuszakolta bele a szövegbe, hogy az apa férfi, az anya nő - távoznia posztjairól és a közéletből. Szájer József 2020 november végi távozását előbb azzal indokolta, hogy a napi politikában való részvétel egyre nagyobb lelki megterhelést jelent számára, nem sokkal később azonban elismerte, hogy Brüsszelben egy illegális melegpartin vett részt, melyről a rendőrség megjelenésekor egy ereszcsatornán lecsúszva próbált menekülni. A mutatvány nem sikerült, a rendőrség elfogta és igazoltatta.
Szájer a botrány kirobbanása után visszavonult, Orbán Viktor pedig elfogadhatatlannak és vállalhatatlannak nevezte, amit párttársa és barátja tett. Mostani visszatérésének már voltak előjelei. Deutsch Tamás tavaly nyáron az Indexnek arról beszélt, hogy "Szájer Józsefnek szerintem már újra játékban kellene lennie, mert szükség van a tudására és a tapasztalatára, de az esetleges visszatérése az ő személyes döntése". Deutsch szerint "Józsi helyzetét leginkább egy olyan sportolóéhoz lehet hasonlítani, akinek volt egy súlyos sérülése, de már újra teljes értékű edzésmunkát végezhet". Mindehhez még hozzátette, hogy "Józsi soha nem tagadta a szexuális irányultságát, de valóban nem tett a nagy nyilvánosság előtt manapság oly divatos bejelentést, coming outot..."
Pontosítanánk Deutsch Tamás szavait: manapság - ahogy korábban sem - egyáltalán nem divat coming outolni. Akik ezt megteszik, nem divatból állnak ki a nyilvánosság elé, hanem mert elegük van a bujkálásból és a megbélyegzésből, ezért úgy döntenek, hogy nem kívánnak hazugságban élni.
"Már ideje volt" - ezt válaszolta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a Telexnek, amikor megkérdezték, hogy mit szól Orbán Viktor Szájer visszatéréséhez. Havasi szerint "a miniszterelnök rendszeresen találkozik Szájer Józseffel, hiszen egyetemista koruk óta barátok".
A barátság szent dolog, jó esetben egy életre szól. Szájerrel amúgy nem az volt a baja Orbánnak és a Fidesznek, hogy "megsérült", hanem az, hogy "sérülése" kiderült. Ha titokban sikerült volna "lesérülnie", akkor még mindig az erkölcs felkent papjaként, a morális felsőbbrendűség jegyében osztaná az észt, mert egy olyan pártnak a hű szolgálója, amely mindenkiről megmondja, hogy mikor jó és mikor rossz, ki a hazafi és ki a hazaáruló, ki akar békét és ki háborút, mikor vagyunk jó szülők és mikor vagyunk család.
Számos mém készült az ereszcsatornán meztelen fenékkel menekülő Szájerről, pedig ez a történet valójában nem róla szól. Ez a történet a Fidesz története, egy olyan párté, amely nemcsak egykor vallott liberális értékeivel megy szembe, hanem jó ideje az emberi tisztességgel és a normalitással is hadilábon áll. Ez a párt most bajban van, mert megváltozott a belpolitikai erőtér és bizonytalanná vált a 2026-os választási győzelem.
Szájer visszahívásával Orbán 19-re lapot húzott, kérdés persze, hogy beválik-e a miniszterelnök számítása. Szájer visszatérésének bejelentése friss, ezért ma még nem tudható, hogy a közvélemény szemében egy szakállas, komoly embernek látszó jogtudós jelenik meg, vagy egy szexuális irányultságát eltitkoló, hiteltelenné vált figura. | Szájer József: coming out helyett coming back | Léket kapott a hajó, mindenki a fedélzetre! Így is értékelhetnénk azt a keddi bejelentést, hogy Szájer József visszatért a közéletbe. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/velemeny/szajer-jozsef-coming-out-helyett-coming-back/439466 | null | true | null | null | Hírklikk |
A kelenföldi kollégium területén az építési szabályoknak megfelelően kollégiumot, valamint megfizethető bérlakásfejlesztést lehetne indítani. Ezen célok mentén a Városháza feladata lesz a konkrét hasznosítási tervek és azok költségvetési kereteinek kidolgozása - mondta el lapunknak Gulyás Gergely Kristóf, a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti képviselője. Legalábbis többek között erről nyújt be javaslatot a Fidesz-KDNP a Fővárosi Közgyűlésben.
Az előterjesztés azonban nem csupán a korábbi kollégiumi épületről szól. Azt javasoljuk, hogy a főváros teljes ingatlanállományát vizsgáljuk felül és nézzük meg, hogy hol és mennyiért lehetne akár kollégiumi férőhelyeket, akár bérlakásokat kialakítani
- emelte ki a képviselő, aki szerint a lakhatási válság enyhítése érdekében a Budapest számára rendelkezésre álló európai uniós források felhasználásának felülvizsgálatát is kezdeményezik a fővárosi közgyűlés holnapi ülésére. A balliberális városvezetés ugyanis a már jelenleg is működésképtelen lakásügynökségen keresztül égetne el közel 20 milliárd forintot.
Mi azt javasoljuk, hogy ezt a pénzt kollégiumi férőhelyek bővítésére valamint szolgálati lakások kialakítására költsük. Mindkét lakhatási forma támogatása hozzájárulhat ahhoz, hogy enyhítse a lakásbérleti piacon tapasztalható árakat is
- tette hozzá Gulyás Gergely Kristóf. A kormánypártok fővárosi frakciója mindemellett az ellen is tiltakozását fejezte ki, hogy a főváros lakhatási válság kezelése helyett idősotthontól kezdve, iskolaépületen át, kollégiumig minden épületet eladna, amely alkalmas lenne bérlakások vagy kollégiumi férőhelyek létesítésére.
A kelenföldi kollégium ügye szimbóluma a balliberális városvezetés ingatlangazdálkodásának. Vagyis inkább annak teljes hiányának. Karácsony kollégiumok létesítésének támogatását ígérte 2019-ben. Ehhez képest nemhogy nem épített egyet sem, hanem már három éve próbálja eladni az üresen álló, több száz fő befogadására alkalmas rimaszombati úti kollégium épületét is
- ezt már Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője mondta el. A Fidesz fővárosi frakciója éppen ezért azt javasolja, hogy a fővárosi önkormányzat hirdessen ingatlanértékesítési stopot.
Karácsony Gergely ugyan már 2019-ben ígéretet tett a lakásügynökség létrehozására amit 2024-ig nem sikerült felállítani. Végül a kampány kezdetére összetákolták a Fővárosi Lakásügynökséget, ami azonban mára totális kudarcot vallott. A szervezetnek a 140 ezer budapesti bérelt lakásból fél év alatt mindössze két tucatot sikerült bevonnia a lakhatási programjába. Mindeközben a szóban forgó Kelenföldi kollégium épülete 2015 óta áll üresen, amikor megszűnt benne az oktatási, kollégiumi funkciója, és visszakerült a főváros tulajdonába. Azonban az épületnek hivatalosan csak 2023 óta kizárólagos tulajdonosa az önkormányzat, azt megelőzően a MÁV-val közösen birtokolták az ingatlant.
A kizárólagos tulajdonjog megszerzését követően a főváros nem is habozott, már márciusban meghirdette az ingatlant eladásra.
Később a főváros azzal indokolta a kollégium értékesítését, hogy a szakemberek számításai alapján nem lenne gazdaságos az épület átalakítása. Korábban Kiss Ambrus volt főpolgármester-helyettes arra a kérdésünkre, hogy miért nem köti ki az önkormányzat az egykori kollégium épületében lakóingatlanok, vagy bérlakások kialakítását, azt válaszolta, nem szeretnék lecsökkenteni a felhasználhatóság körét, mert így az értékbecslésben szereplő árnál csak jóval alacsonyabb összegért lehetne eladni a jobb napokat is látott ingatlant. | Szolgálati lakásokat és kollégiumi férőhelyeket alakítana ki Budapesten a fővárosi Fidesz | A kormánypártok fővárosi frakciójának tagja, Gulyás Gergely Kristóf szerint alapjaiban kellene megváltoztatni a fővárosi önkormányzat lakhatáspolitikáját. Szolgálati lakásokkal és kollégiumi férőhelyekkel kellene küzdeni a lakhatási válság ellen, de Karácsony Gergelyék inkább kiárusítják az ingatlanvagyont. Szentkirályi Alexandra szerint ezért ingatlaneladási stopot kellene elrendelni Budapesten. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/szolgalati-lakasokat-es-kollegiumi-ferohelyeket-alakitana-ki-budapesten-a-fovarosi-fidesz-2 | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A nők helyzete Afganisztánban elérte a gödör alját, innen már nincs lejjebb. Nem járhatnak iskolába, egy-kétféle munkát végezhetnek, utcára csak férfi hozzátartozójuk jelenlétében léphetnek, de még csak nem is dúdolászhatnak nyilvános helyen.
Igaz, az afgán nők előtte sem európai szintű jogokért harcoltak, de az amerikai megszállás segített némileg a totális patriarchátus féktelen elnyomásától távolabb tartani őket. Még egy nők jogait védő törvényt is sikeresen bevezettek, így nem lehetett büntetlenül erőszakot elkövetni a nőkön. Nem úgy mint most.
A korábbi tálib rémuralom után, a nők sajnos a mostani visszatérésüket követően sem számíthatnak semmi jóra. Személyesen tapasztaltam meg mindezt. Bár nemzetközi szervezetek próbálnak nyomást gyakorolni legalább az Afganisztánnal kapcsolatban álló országokra, eddig semmilyen eredményt nem sikerült elérni, és nem is tűnik úgy, hogy egyhamar bármi változás jöhetne.
Viszonylagos nyugalom
A tálibok (szunnita-iszlamista vallási-politikai mozgalom és pastu nacionalista katonai szervezet Afganisztánban) felsőbb vezetői időről-időre előállnak nyilatkozatokkal a megfelelő rendszer kialakításáról, de eddig csak odáig jutottak, hogy augusztussal bezárólag minden lehetséges és elképzelhető joguktól megfosztották a nőket.
Van egy nagyon jó afgán barátom, akinek legalább Pakisztánig sikerült eljutnia, iszlám vallást tanul az egyetemen. Tőle hallottam első kézből történeteket, hogyan is bánnak az asszonyokkal, nőkkel és a kislányokkal.
Közben találkoztam egy lánnyal, aki hajlandó volt beszélni a mindennapokról.
Álljon itt most a következő beszélgetés a 16 éves Madarral, a jelenről és a jövőről.
"Tudod olyan, mintha egy kalitkában, vagy börtönben élnék a saját országomban.
De én egyedül még az utcára sem léphetek ki, nem tanulhatok, és arról már álmodni sem merek, hogy valami szórakozásra legyen lehetőségünk.
Sajnos még csak emberként sem ismernek el minket, bár ez így nincs kimondva nyíltan, de ez rideg valóság.
Mi ebből a kiút? Azt nem tudom. Esélyünk sincs az országot elhagyni, hiszen még az otthonunkból sem mehetünk ki, csak férfi rokon társaságában. Kivéve az idősebb nőket, de ők is csak a piacra mehetnek vásárolni.
Így hát a napjaim itthon telnek, mivel 16 éves vagyok, iskolába már nem járhatok, de sokat olvasok és a rendszert megkerülve online folytatom a tanulmányaim, emellett angolt is önállóan tanulok.
Tudod, 2021-ben még minden más volt, a nőknek, lányoknak voltak jogaik, lehetőségeik.
Azóta, hogy a tálib rezsim van hatalmon, ahogy említettem, még a házat se igazán hagyhatjuk el, így maradt az olvasás. A tálib hatalomátvétel óta harminc könyvet olvastam el.
A barátnőimmel is csak ritkán láthatjuk egymást, és akik nem a környéken laknak, azokat már nagyon régen nem láttam, mert veszélyes lenne egy másik kerületbe átmenni. Szóval marad az internet. Ott szoktunk beszélgetni.
Ahogy említettem, egy kalitkában élünk. Most nem is látjuk, hogyan lesz jobb, de én nem adtam fel. Az, hogy tanulhatok, és talán a testvérem segítségével előbb-utóbb el tudom hagyni az országot, ami nagyon sok pénzbe kerül, de ez ad némi reményt."
Download the MP4 video.
És miközben ezt a cikket írom, 2024. október 28-án a tálibok egy újabb határozatot hoztak arról, hogy a nőknek már egymással beszélniük sem lehet. Sőt, lehetőleg a saját otthonukban sem hallathatják a hangjukat. Elfogytak a szavak.
Láthatatlanok és némák
Három éve egyre súlyosbodik az afgán nők elnyomása, a nemzetközi közösség színe előtt. Noha nyilvánosan az USA és az Európai Unió is elítélte a társadalmi és a magánélet szigorú korlátozására irányuló törvényeket, mintha kiegyeztek volna a tálib rezsimmel, amely viszonylagos nyugalmat hozott a régióba (erről eggyel korábbi cikkünkben írtunk). Igazán radikálisan szinte csak António Guterres ENSZ-főtitkár állt ki az általa "genderalapú apartheidnek" nevezett intézkedések ellen, amit a tálib rezsim "nyugati arroganciának" titulált, és kitiltotta az országból a szervezet emberi jogi jelentéstevőjét. Az idén augusztus 21-én életbe lépett, 114 oldalas rendelet értelmében az afgán nőknek nem csak a testüket és az arcukat kell teljes mértékben eltakarni, a hangjukat sem hallathatják már nyilvánosan. Láthatatlanná és némává kell válniuk. "Mintha azt mondanák nekik, szép lassan el akarunk benneteket pusztítani" - mondta erről Hamida Aman aktivista, a Begum TV alapítója a France24 híradójának.
A pici párizsi stúdióban a Franciaországban élő afgán nők - köztük a hazájukban egykor neves újságírók, szerkesztők - próbálják a lelket tartani otthon maradt nővéreikben, egy kis könnyedséget vinni az életükbe és edukálni őket, például arról, hogy a nők feladata nem lehet pusztán a háztartási munkavégzés és a gyermekszülés, és ha megvonják tőlük a tanulás lehetőségét, az is az erőszak egy formája. Márpedig 2021 óta Afganisztánban a lányokat kitiltották a középiskolákból és az egyetemekről, rengeteg képzett nő veszítette el korábbi állását, mert ezentúl otthon, a családjuk mellett a helyük. Sokan titokban, online folytatják tanulmányaikat, ebben fontos szerepet vállalnak magukra a már külföldre menekült honfitársaik. A Begum TV napközben középiskolai tananyagot sugároz perzsa és pastu nyelven, több mint 8500 videójuk a teljes nemzeti alaptantervet tartalmazza, ezek bármikor online is elérhetők. Az estékre azonban igazi kikapcsolódást kínálnak: három órán át szórakoztató műsorok mennek, köztük talkshow-k a mentális jólétről és tabuk nélkül a női egészségről, illetve indiai szappanoperák. Az afgán lakosság 80 százaléka naponta néz tévét, ez szinte az egyedüli módja annak, hogy egy kis felhőtlen szabadságot átélhessenek. | Afgán nők hazájuk börtönében | Kondor Bence világjáró szerzőnk egy hátizsákkal, benne fotós- és videósfelszereléssel járta be Ázsiát, közben hosszabb időt töltött Afganisztánban is. Nyilvánosan nem beszélgethetett nőkkel, de akadt, aki online interjúban elmesélte neki, hogyan él ma az Afganisztáni Iszlám Emirátusban, aki nőnek született. A tálib rezsim által jogfosztott afgán nők erőszakos elnyomásáról, emberi mivoltuk lassú és szisztematikus elpusztításáról szól cikksorozata második része. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256504_afganisztan-nok-tarsadalom-elnyomas-interju | null | true | null | null | Népszava |
„A múlt heti megyei elnöki értekezleten elhangzottak után, mellékelve küldöm azokat a levéltervezeteket, amelyeket az ellenzéki vezetésű megyei jogú városok polgármestereinek illetve a megyei közgyűlések elnökeinek kellene eljuttatni az adott megye/település MSZP frakcióvezetőjével. Kérlek, segíts abban, hogy a megyédben az összes illetékes önkormányzati vezető megkapja ezt a levelet, amelyben kérdések szerepelnek UD Zrt. ügyben" - áll a levél bevezetőjében.
A levél
A levél így szól: „Az elmúlt időszakban kirobbant árnyék-titkosszolgálati botrány a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legsúlyosabb és legkomolyabb ügye, amely számos tisztázandó kérdést vet fel nemcsak az országos, de a helyi közélet szintjén is. Az UD Zrt. által kiépített illetve működtetett polgári polip szervezettségét és kiterjedtségét tekintve okkal feltételezhető, hogy a szervezet képes volt egészen a helyi illetve megyei önkormányzatok szintjén megtelepedni, és onnan információkat szerezni.
Az elmúlt időszakban napvilágra került információk alapján ugyanis számos jel utal arra, hogy az UD Zrt.-nek helyi illetve megyei önkormányzati szinten is voltak megbízásai, vagyis némely megyei illetve települési önkormányzat közvetett vagy közvetlen módon szerződéses viszonyban állt vagy áll ma is a céggel illetve a cég irányítása alá tartozó gazdasági társaságokkal.
Nekünk, a helyi közéleti és politikai eseményekért felelős vezetőknek az a feladatunk, hogy minden tekintetben tisztázzuk a polgárok biztonságát és magánszféráját érintő kérdéseket, és a város polgárainak a legmesszebb menőkig megnyugtató és kielégítő választ adjunk az önkormányzat és az UD Zrt. közötti vélt vagy valós viszonyt illetően.
Ezért ezúton kérem, hogy a város polgármestereként és az önkormányzat első embereként mielőbb adjon megnyugtató válaszokat az alábbi kérdésekre:
A kérdések
1. Az elmúlt három évben az Ön által képviselt település önkormányzata állt-e vagy áll-e bármiféle szerződéses kapcsolatban az UD Zrt.-vel, vagy a levél mellékletében feltüntetett, az UD Zrt. irányítása alá tartozó cégek bármelyikével?
2. Az elmúlt három évben az önkormányzat tulajdonában álló illetve irányítása alá tartozó bármelyik gazdasági vagy szolgáltató társaság kötött-e szerződést az UD Zrt.-vel, vagy a levél mellékletében feltüntetett cégek bármelyikével?
A szocialista körökben terjedő levél miatt jogi lépéseket tervez az UD Vagyonvédelmi Zrt.
3. Amennyiben az önkormányzat vagy a fent említett önkormányzati gazdasági illetve szolgáltató társaságok bármelyike szerződéses viszonyban állt az UD Zrt.-vel vagy a mellékelt cégek valamelyikével, úgy kérem, részletezze, hogy milyen feladatra, milyen időszakra, milyen teljesítési határidőre és milyen összegre szólt a megbízás?
4. Az önkormányzat részéről ki ellenjegyezte a szerződést és a teljesítés igazolását?
5. Milyen eljárás keretében választották ki a céget a szerződésben rögzített feladatok teljesítésére?
6. Találkozott-e Ön valaha személyesen az UD Zrt. bármelyik vezetőjével?
7. Tudott-e Ön arról, hogy az UD Zrt. vagy a mellékletben feltüntetett cégek bármelyike illegális adatgyűjtést végezne a városban?
Megtisztelő válaszait előre is köszönöm.
A melléklet
A mellékletben összesen 14 cég, maga az UD Zrt., valamint a cégcsoportjához tartozó cégek szerepelnek pontos megnevezéssel, címmel és cégjegyzékszámmal. Ezek közül most mi csak a Darázs, Szabó és Társa Ügyvédi Irodára vagyunk kíváncsiak, amely Budapesten, az Ajtósi Dürer sor 31. szám alatt található. A saroképület másik oldala az Ilka utca része, itt van az UD Zrt. központja. Az ügyvédi iroda egyik vezetője Bakondi György, aki 2000 és 2002 között a BM Katasztrófa-védelmi Főigazgatóságának főigazgatója volt. Bakondi jelenleg az UD Zrt. felügyelőbizottságának elnöke.
Jogi ellenlépések
A fent ismertetett és szocialista körökben terjedő levél miatt jogi lépéseket tervez az UD Vagyonvédelmi Zrt. - értesült a Népszabadság. Futó Barnabás, a vállalkozás jogi képviselője elmondta, hogy az esztergomi polgármesternek két helyi szocialista képviselő már írt is e tárgyban levelet.
A levélben az ügyvéd szerint valótlan állítások is szerepeltek, például az, hogy a „polgári polip" a helyi és a megyei önkormányzatok szintjén is képes lehetett megtelepedni, és információkat gyűjteni. Ezek a kijelentések sértik a cég hírnevét, bűncselekményekkel hozzák összefüggésbe, és emiatt várhatóan elégtételt követelnek. | UD Zrt.: polgári polip Békés megyében? | Egy - különös vagy figyelemre méltó? - levél köröz szocialista képviselők között. Egy, a megyei és a városi testületekben ülő MSZP-s vezetőknek - meg nem erősített információk szerint - kormányzati körökből kérdéssorral teli levelet küldtek el. Ez az állítólagos árnyék-titkosszolgálati botrány vidéki szálait próbálja kibogozni. Az utóbbi időben elhíresült UD Zrt. cégcsoportjába tartózó Darázs, Szabó és Társa Ügyvédi Iroda igencsak aktívnak bizonyult Békés megyében - derül ki a Hír6.hu kutatásaiból. | null | 1 | https://hir6.hu/cikk/22052/081022_ud_zrt_polgari_polip_bekes_megyeben | 2008-10-22 00:00:00 | true | null | null | Hir6 |
Az Álommeló 2023-as szériájának győztese, Keserű Balázs felmondott Balogh Leventénél. A hírt a közösségi oldalán tette közzé. Arról írt, hogy az elmúlt másfél év sok kihívást és élményt hozott, de itt az idő, hogy elhagyja a "fészket", és új kihívások után néz.
Keserű Balázs azóta megszólalt, és bővebben is elmondta , pontosan mi áll döntésének hátterében.
Azt nyilatkozta, közös döntés volt, hogy távozik, sokat tanult Balogh Leventétől, de
most az életemben vannak olyan változások, amelyek miatt meg kellett hoznunk ezt a döntést. Tehát nem kényszer volt
- mondta. Ezután pihenni szeretne, és olyan magánügyeket intézni, amelyekre az elmúlt másfél évben nem volt ideje. A terve az, hogy saját "dolgokba" kezd és nem szeretne celeb leni, de a teljesítményével ezután is szívesen szerepel majd.
Keserű Balázs (@balazs.keseru) által megosztott bejegyzés | Az Álommeló győztese, Keserű Balázs kitálalt | Keserű Balázs másfél év után döntött úgy, hogy távozik Balogh Levente cégétől. Az Álommeló győztese mégsem innen megy nyugdíjba, azt is elmondta, hogy miért nem. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/hazai-bulvar-celeb/2024/11/alommelo-gyoztes-keseru-balazs-balogh-levente | null | true | null | null | BOON |
A vádlottak padjára kerülők közül vitathatatlanul a 43 éves Rebekah Brooks számíthat leginkább a média érdeklődésére. Brooks már fiatalon a News of the World, majd a The Sun bulvárlap főszerkesztője lett, később pedig a Murdoch-birodalom brit érdekeltsége, a News International vezérigazgatójának nevezték ki. A vádlottak között van még férje, Charlie Brooks, három munkatársa, illetve Mark Hanna, a vállalat biztonsági főnöke.
Former News International chief executive Rebekah Brooks (R) leaves Lewisham Police Station in London May 15, 2012. Brooks, a close confidante of Rupert Murdoch, was charged on Tuesday with interfering with a police investigation into a phone hacking scandal that has rocked the tycoon's media empire and sent shockwaves through the British political establishment. REUTERS/Stefan Wermuth (BRITAIN - Tags: POLITICS CRIME LAW MEDIA)
Mindannyiukat az igazságszolgáltatás félrevezetésével, számítógépek és dokumentumok eltulajdonításával és elrejtésével vádolják. Tavaly júliusban például a Brooks-házaspár chelsea-i otthona közelében lévő hulladéklerakóban találtak egy csomagot, benne egy komputerrel, különböző papírokkal és egy mobiltelefonnal. A hat gyanúsított perére várhatóan csak a jövő évben kerül sor, az igazságszolgáltatás akadályozása akár életfogytiglani elzárással is járhat.
Rebekah és Charlie Brooks közösen kiadott közleményben utasította vissza az ügyészség „gyenge és igazságtalan” vádjait. A médiavezető múlt hét pénteken öt órát töltött a sajtóetikai botrány körülményeit feltáró független jogi testület, a Leveson-bizottság előtt. Meghallgatása során érdekes részletek derültek ki a házaspár és David Cameron bensőséges kapcsolatáról. A különböző vizsgálatok idején a kormányfő naponta több, támogatásáról biztosító sms-t is küldött a nőnek.
A vádemelés azonban nemcsak a Konzervatív Párt vezetőjének kínos, hanem a Scotland Yardnak is. A lehallgatási botránnyal foglalkozó vizsgálatok szerint ugyanis a nyomozók exkluzív információk fejében rendszeresen kaptak csekkeket a bulvárlapoktól. | Külföld: Vádemelés a brit médiafőnök ellen | A Murdoch-birodalom brit lapjainak telefonlehallgatási ügyében 2006 óta tart a vizsgálat, a héten már vádat emeltek. Többek között Rebekah Brooks, a News International vezérigazgatója ellen is. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/vademeles_a_brit_mediafonok_ellen-1309864 | 2012-05-15 16:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Készpénzként kezeli Papcsák Ferenc távozását az elszámoltatási kormánybiztosságból Molnár Csaba, azt állítva, hogy az önkormányzati törvény megtiltja a polgármestereknek, hogy párhuzamosan betöltsenek ilyen típusú megbízatást. A Miniszterelnöki Hivatal korábbi vezetője blogjában azt írta, hogy a 1990. évi LXV. törvény 33/A. § alapján Papcsáknak rövid idő belül választania kell a két állása között, miután vasárnap 51 százalékkal Zugló polgármesterévé választották.
A törvény valójában az összeférhetetlen állami tisztségek között az országgyűlési biztosit nevesíti, számos egyéb mellett viszont azt is megtiltja, hogy az önkormányzati vezető egyben „a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője” legyen. A szocialisták szerint a kormánybiztos – szemben a miniszteri, kormány, miniszterelnöki megbízottakkal, akik nem főállásban, és nem köztisztviselőként végzik munkájukat – csak főállású lehet, állami vezetői besorolásban és az új szabályozás szerint egyben kormánytisztviselőként, tehát ez tilos.
Papcsák Ferenc az Indexnek azt mondta, jelenlegi jogi álláspontja szerint a két tisztség nem összeférhetetlen. A kormánybiztosság ugyan állami vezetői, azaz államtitkári besorolásban van, ám a tisztség maga nem minősül állami vezetőnek – jelentette ki hozzátéve, hogy tudomása van a felvetésről, és a kérdést már a kormány is vizsgálja. Papcsák szerint egyébként nem először fordulna elő a párhuzamosság, hiszen Csabai Lászlóné az MSZP-SZDSZ kormányzás idején egyszerre volt Nyíregyháza polgármestere és lakásügyi kormánybiztos.
Papcsák hangsúlyozta, hogy kormánybiztosi fizetését jótékony célra, a szikszói árvízkárosultak javára fizette be.
Ha mégis le kellene mondania, akkor a polgármesterséget tartaná meg - szögezte le végül Papcsák Ferenc. | Le kell-e mondania valamiről Papcsáknak? | Le kell-e mondania valamiről Papcsáknak? - A volt kancelláriaminiszter szerint törvény tiltja a kormánybiztosi és a polgármesteri állás egyidejű betöltését, Papcsák szerint viszont nem. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2010/10/08/az_mszp_szerint_papcsaknak_valamirol_le_kell_mondania/ | 2010-10-08 13:21:00 | true | null | null | Index |
404 | null | 1 | http://nol.hu/cikk/474604/ | 2007-12-12 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
||
Ahogy korábban megírtuk a Hír TV munkatársa Magyar Péter sajtótájékoztatójának helyszínén szeretett volna kérdezni a Tisza Párt elnökétől, aki válasz helyett egy biztonsági őrrel dobatta ki az újságírót. A Hír TV riportere az eseményre való meghívást is hiányolta és affelől érdeklődött, mikor lehet Magyar Péterrel interjút készíteni. A Tisza Párt elnöke válaszul annyit mondott:
majd ha Rogán Antal ad interjút a sajtónak".
Magyar Péter kifogása a Telexet sem győzte meg, ugyanis rámutattak, hogy Rogán Antal pár hónappal ezelőtt adott interjút a 444-nek.
Nyitókép: képernyőfotó/Videa/Magyar Nemzet | Hír TV-stáb kidobása: még a Telexet sem győzte meg Magyar Péter kifogása | A Hír TV munkatársa Magyar Péter sajtótájékoztatójának helyszínén szeretett volna kérdezni a Tisza Párt elnökétől. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/hir-tv-stab-kidobasa-meg-a-telexet-sem-gyozte-meg-magyar-peter-kifogasa | null | true | null | null | Mandiner |
„Olyan még nem volt, hogy én ne intézzek el bármit” – a magabiztos szavakat a meghívottként jelen lévő Simonka György (Fidesz) országgyűlési képviselő hangoztatta Kardoskút képviselőtestületi ülésén január végén. Az úgynevezett Calendula tervről beszélt, aminek a lényege, hogy megállítsa a fiatalok elvándorlását a Dél-békési térségből.
Hogy hol tart a két éve beharangozott „megállítás”, egyelőre nem tudni, a terv honlapja ugyanis üzemen kívül van – az, hogy ez a terv hivatalos honlapja az elnevezésből gondoljuk, a domain-t mindenesetre a Simonka-család egyik korábbi érdekeltsége jegyeztette be. Mondott azonban érdekesebbet is Simonka a testület előtt. Éspedig:
„Pusztaottlakán vannak a családi vállalkozásaim, egész jó jövedelemmel, ezért egy kicsi falu lakosságának figyelembe vételével magas az adóbevétele.”
Persze ez a belpolitikai hírek rajongóinak nem újdonság, sőt, voltaképpen nem is könnyű az eligazodás a Simonka-közeli érdekeltségek rengetegében. Viszont a fideszes politikus vagyonnyilatkozatában szó nincsen „családi vállalkozásokról”. Csupán a felszámolás alatt álló – mellékesen csalás miatt indult nyomozásban emlegetett – Magyar Termés TÉSZ Kft. 11 százalékos üzletrésze van a nevén. Egyéb élő cégkapcsolatot az Opten céginformációja sem mutat Simonkára keresve.
Vagyis a képviselő vagy átverte a kardoskútiakat, vagy pedig strómanokat futtat. Hogy kiderüljön a megfejtés, Hadházy vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Simonka György ellen a T. Házban – jelentette be heti Korrupcióinfóján.
Hadházy szerint Pusztaottlaka Békés Felcsútja.
Ezúttal a BMKP Békés Megyei Kitörési Pont Kft. három győztes uniós projektjét ismertette a politikus mondanivalója alátámasztására. A cég 2017-2018-ban összesen 625 millió forintnyi uniós forrást nyert ipari területek fejlesztésére, inkubátorház kialakítására és termelői piactér kialakítására Pusztaottlakán. A BMKP többségi tulajdonosa a település önkormányzata, a kisebbik üzletrész pedig egy alapítványé, amelyben Simonka nővére elnököl.
Fotó: Szakál Szebáld / Átlátszó | Simonka György elszólta magát, mégis vannak cégei Pusztaottlakán - Hadházy vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez | Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Simonka György fideszes országgyűlési képviselő, Dél-Békés meghatározó politikusa ellen Hadházy Ákos. Ezt hétfői Korrupc | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/07/09/simonka-gyorgy-elszolta-magat-megis-vannak-cegei-pusztaottlakan-hadhazy-vagyonnyilatkozati-eljarast-kezdemenyez/ | 2018-07-10 18:40:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A brit Verseny- és Piacfelügyeleti Hatóság (CMA) várhatóan zöld utat ad a Vodafone és a Three nevű szolgáltatóknak az egyesülésére , amennyiben azok vállalnak néhány lépést az ügyfélkezelés és a szolgáltatások árazása, és a hálózat fejlesztése terén.
A két vállalat várható egybeolvadása 15 milliárd fontos értékével az év egyik legjelentősebb brit üzlete lehet.
Az ügyletet a CMA mintegy öt hónapon keresztül vizsgálta , végül szeptemberben fogalmazta meg azokat az elvárásait, melyeket az egyesülés útján létrejövő vállalatnak teljesítenie kell. A CMA többek között azt várja el, hogy az ügyfelek számára a cég meghatározott időtartamon át garantálja meglévő tarifacsomagjainak árait.
A hatóság azt is elvárja, hogy az egyesülés ne érintse hátrányosan azokat a virtuális szolgáltatókat, melyek saját szolgáltatásaikat a két nagy szolgáltató hálózatát használva kínálják. Ezek közé tartozik a Sky Mobile, a Lyca, a Lebara és az iD Mobile. A CMA attól tart, hogy az ügyfeleket hátrány érné, mert az egyesülés következtében ezek a virutális szolgáltatók áremelésre kényszerülnének irányukba.
A hatóság másik alapvető elvárása, hogy az új vállalat valósítson meg egy jelentős, 11 milliárd font értékű országos hálózatfejlesztést, mellyel nem csak szolgáltatásaik minősége javulhat, de az ügyfeleknek kedvező irányba mozdíthatja el a piaci versenyzők teljesítményét. A briteknél a Vodafone és a Three mellett a másik két jelentős hálózati szolgáltató a BT/EE, valamint a Virgin Media O2.
A Vodafone és a Three egyesülésével a piac legerősebb szereplője jönne létre, mintegy 27 millió előfizetővel.
A két vállalat közleményben úgy értékelte a CMA állásfoglalását, hogy az abban foglaltak alapján "megnyílott az út minden kérdés végső tisztázáshoz." A Vodafone oldalán megjelent közlemény szerint a cégek elkötelezettek a hálózatfejlesztés iránt , mivel tisztában vannak azzal, hogy "az Egyesült Királyság távközlési infrastruktúrájának színvonala elmarad az európai átlagtól."
A Vodafone és a Three tulajdonosa, a CK Hutchison még 2023 júniusában hozták meg döntésüket az egyesülésről. A hír után az egyik kereskedelmi szakszervezet rögtön az ügylet megakadályozását kérte , többek között arra hivatkozva, hogy az ügyfelek mobilszámlája akár 300 fonttal is több lehet.
Az egyesülésről a végső döntés még december 7-e előtt megszülethet. | Egyesülhet a Vodafone egy másik távközlési szolgáltatóval | Óriási üzlet keretében egyesülhet a brit Vodafone és a Three nevű szolgáltató. Az ország versenyfelügyeleti hatósága szerint ezzel megnyílna az esély a piaci verseny minőségének javulására. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/gazdasag/2024/11/vodafone-egyesules-three | null | true | null | null | Origo |
A jegybank elnöke kimenti a pénzét Magyarországról Simor András jegybankelnök áll most Orbán Viktor támadásának kereszttüzében - amely úgy látszik kivételesen nem légből kapott offshoreozás, hanem jogos telitalálat. Simor viszont tagad - igen rosszul.
2009. június 4. csütörtök 13:36 - Pásztor Balázs
Simor András Az 55 éves Simor kinevezése amúgy a jelölésre egyébiránt is jogosult Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök forgatókönyve szerint zajlott – mondták most vezető MSZP-s körökben a HVG-nek. Emlékeztetnek arra, hogy akkoriban a pártvezetésben többen is úgy látták, a kormányfő éppenséggel pont a Fidesszel kokettál e kiválasztással. Holott Simor a kádári elitből indult – édesapja építésügyi miniszterhelyettes volt –, 1976-ban friss diplomásként került a jegybankhoz, ahonnan két év múlva Londonba küldték, hogy ott váltóügyleteket kössön, 1985-ös hazatérése után pedig a rendszerváltásig az MNB nemzetközi osztályán volt helyettes vezető. Karrierje azóta is figyelemre méltó: volt tőzsdeelnök, a Deloitte Zrt. vezetésével pedig már a könyvvizsgálókat is érintő Postabank-botrányt követően bízták meg. Jegybankelnöki döntéseit számos szakmai kritika érte az utóbbi időben, legfőképpen arra hivatkozva, hogy későn ismerte fel a nemzetközi pénzügyi krízis hatását a magyar piacokra. (hvg)
Az egész valahol azzal kezdődött, hogyaz Inforádióban kifakadt, - nem, nem azon, hogy még mindig nincs programjuk, hanem - hogy "torkig van" azzal, hogy Magyarországon a jegybankelnök, a pénzügyminiszter és a miniszterelnök is offshore cégekbe menti vagyonát az adózás elől. Ám míg az utóbbi kettőt már támadások tucatja érte ezzel kapcsolatban, így azok ezt fel se vették, azonban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökére rászállt a sajtó.Magyarország talán legnépszerűbb és legalaposabb középen haladó hetilapja, a HVG vette górcső alá az ügyet, amelyből igen sok dolog kiderül. Annyi biztos, hogy míg Simornak vagyonnyilatkozatai szerint 2006-ban 923 millió forintos megtakarítása volt, addig ez 2007-ben hirtelen lecsökkent 67 millióra, és onnan "duzzadt föl" 80 millióra 2008-ban. Hogy a pénz hiányzó része hová tűnt, az jó kérdés.Azt a verziót rögtön lőjük ki, hogy az MNB elnöke mindet elbukta volna valamily üzleti ügyben - hisz kiváló üzletember -, és az is kiikszelhető, hogy elherdálta volna: komolyabb értékű vagyontárgyai ősidők óta mindössze egy vitorlás hajó és két budai ingatlan. A válás során sem veszhetett el, hisz a válópernek nem volt tárgya. Akkor mégis hová tűnt?A válasz valószínűleg Simor két cégében keresendő. Az egyik az ügy tekintetében lényegtelen: Simor Pénzügyi Tanácsadó kft., amely se tőke, se profit tekintetében nem közelíti meg az eltűnt összeget és amelyet nemrég feleségével karöltve eladtak a könyvelőjük cégének - ez majd a 2009-es vagyonnyilatkozatban fog megjelenni.A másik a Trevisol Management Ltd., amely Simor Orbánnak címzett válaszlevele szerint "nem offshore társaság, hanem az Európai Unió egyik tagállamában, Cipruson bejegyzett, a helyi törvények szerint szabályosan adózó vállalat".Igen, ezzel a Ciprusos dologgal Bajnai Gordon is próbálkozott , csakhogy őnála is ugyanaz a helyzet: maga a cég még akkor alakult, amikor Cipruson simán lehetett teljesen offshore cégeket alapítani, 4,25 százalékos adókulccsal. Azonban az EU-ba belépve ez megszűnt, az adókulcs 10 százalékra ugrott (kedvező adózású zóna), de törvényi átalakítással a volt offshore cégek tulajdoni viszonya és tevékenysége még mindig átláthatatlan maradhatott - így a lényeg ugyanaz maradt.Vagyis a teljességgel offshorenak alapított vállalatok, csak az EU csatlakozás miatt alakultak át ilyen offshore-jellegű birodalmakká, csakhogy ezt még mindig a magyar állam szívja meg: a magyar emberek pénze nem itthon lesz, így adójukat sem idehaza fizetik be, átláthatatlan tevékenységük miatt pedig még mindig tökéletesen alkalmasak pénzmosásra. Tehát hiába beszélnek arról, hogy a ciprusi cégek nem offshoreok, mert lényegében azok, csupán drágább, legálisabb köntösbe ültetett változatban.Az ügy lényegére visszakanyarodva, hiába mondta ki Simor a közleményében, hogy "a társaságnak Magyarországról semmilyen jövedelme, árbevétele nem származott, Magyarországról semmilyen átutalást nem kapott", nagy valószínűséggel mégis ott van a kutya elásva. Egyrészt az említett vagyon már alapból lehetett külföldön - így ez a mondat bár igaz marad, jelentősségét veszti -, de ezeregy más módszer is van arra, hogy a hazai utalást kiblicceljük.Az ügy plusz pikantériáját az adja, ahogy Simor kommunikál az ügyben. A jegybank elnöke ugyanis simán közölhetné, hogy hova tűnt a pénze, és ezzel elejét venné a kellemetlen élcelődésnek. De ő mivel "vagyonával, annak felhasználásával kapcsolatban további tájékoztatási kötelezettség nem terheli", így inkább mély hallgatásba burkolódzik.Sőt, közvetve Jóri András adatvédelmi biztoshoz fordult, aki közli, hogy a jegybankelnöknek az országgyűlési képviselőkkel azonos módon, tartalommal és gyakorisággal kell vagyonnyilatkozatot tennie, ezen túlmenően "szabadon mérlegelheti, hogy milyen további információkat oszt meg a nyilvánossággal megtakarításairól vagy vagyonának a felhasználásáról".Az is igaz, hogy nem szép dolog egy magánember magánvagyonában vájkálni - de valljuk be, offshoreozni sem az. Minden esetre a Fidesz nem hagyta annyiban, és a vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Simor ellen a jegybankról szóló törvény alapján, az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságában. Félő viszont, hogy az esetnek nagyobb lesz a füstje, mint a lángja. | A jegybank elnöke kimenti a pénzét Magyarországról | A jegybank elnöke kimenti a pénzét Magyarországról | null | 1 | https://www.hirextra.hu/2009/06/04/a-jegybank-elnoke-kimenti-a-penzet-magyarorszagrol/ | 2009-06-04 00:00:00 | true | null | null | Hírextra |
ÁLDOZATI BÁRÁNY
2015.07.23
Figyelõ Online - Cseke Hajnalka
06:03
mailnyomtatás
Õk lepõdtek meg a legjobban, amikor közölték velük: a hír igaz.
Errõl eredetileg három ember tudott: Orbán Viktor kormányfõ, Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ miniszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter - értesült lapunk kormányközeli forrásból. Lázár ezt megerõsítette lapunknak. A NAV elnöke vesszõfutásként élte meg a kitiltási botrány óta eltelt idõszakot. Környezetében úgy tartják, hogy a nemzetközi és hazai nagypolitikai játszmák áldozata. Éppen emiatt nem ad interjút senkinek, talán nem is fog, de mint hallottuk, jólesett volna neki, ha a kormány részérõl egyértelmûen kiálltak volna mellette. Ehelyett pofonokat kapott: a miniszterelnök például azt mondta neki, ha nem tesz feljelentést André Goodfriend amerikai ügyvivõ ellen jó hírnév megsértése miatt, akkor meneszti. Goodfriend a Heti Válasznak adott interjúban azt mondta, az, hogy egyeseket nem engednek be az Egyesült Államokba, annyit jelent: _x0084_Úgy hisszük, vannak olyan kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt."
FELMONDÁSOK FUTÓSZALAGON
Vida Ildikó nem tudott szabadulni a kitiltási ügy kapcsán keletkezett bélyegtõl, sõt erre hivatalos szervek is rátettek egy lapáttal azzal, hogy egymás után különféle vizsgálatok indultak a szervezetnél. Adóhatósági forrásunk azt állította: a NAV mûködését bíráló ÁSZ-jelentés is mintha azt lett volna hivatott igazolni, hogy _x0084_óriási problémák vannak az intézményben, amelyek miatt radikális strukturális és személyi változásokra van szükség". _x0084_Ehhez képest a NAV hozza a költségvetési bevételi tervet, plusz 200 milliárd van most is a kasszában, ami annak köszönhetõ, hogy a szakmaiatlan, költségvetésnek károkat okozó javaslatokat Vida sorra visszaverte" - hallottuk.
Informátoraink megjegyezték: visszasírják az 1999 és 2003 közötti idõszakot, amikor kiváló jogászok álltak sorban, hogy az APEH-nél dolgozhassanak. Vida Ildikó 2010-es beiktatását követõen próbálta ráncba szedni az intézményt, s ez sikerült is, a hatóság évrõl évre teljesíti az adóbevételi terveket. A lemondásával elõállt kusza helyzet azonban óriási bizonytalanságot kelt az apparátusban, rombolóan hat. Jellemzõ, hogy a kitiltási botrány kirobbanását követõen több tárca is be akarta kebelezni a NAV-ot: a BM, az NGM és a Miniszterelnökség is készített terveket arra, hogy milyen struktúrában mûködjön a jövõben az intézmény. Mindez a NAV elnökének a feje fölött történt, senki sem kérte sem az õ, sem más adóhatósági vezetõ szakmai véleményét.
Emiatt is felkereste a kormányfõt, s személyesen közölte vele, hogy lemond, ám Orbán Viktor kérlelte, hogy maradjon. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy az adóhatóság dolgozói kimaradtak az életpályamodellbõl, sem az NGM, sem a kormány nem támogatta azt, hogy a NAV-ra is kiterjesszék. Ez forrásaink szerint azzal a következménnyel jár, hogy az alacsony fizetések miatt tömegesen vándorolnak el jó szakemberek más állami területekre vagy az üzleti szférába. (Errõl lásd következõ cikkünket.)
EGY CIKLUSRA VÁLLALTA
Vida Ildikó a legsérelmesebbnek azt tartotta, hogy a kitiltási ügy a családjára is árnyékot vetett, s hivatalosan senki sem mosta tisztára. Lényegében megnyugodott, hogy pontot tett az ügy végére. Érdekesség, hogy eredetileg egy ciklusra vállalta az adóhatóság vezetését. A 2014-es országgyûlési választások után felajánlotta lemondását, ám a kormányfõ kifejezett kérésére maradt, holott a Figyelõ információi szerint már 2014 elején elkezdõdött a Simicska-Orbán háború. Aztán õsztõl kezdve többször is kérte munkaviszonya megszüntetését, de a miniszterelnök ragaszkodott hozzá. | Figyelő online |Gazdaság | Áldozati bárány | LEMONDOTT Vida Ildikó. Hétfő délelőtt még cáfolni akarták a NAV elnöke lemondásának hírét a Kormányzati Információs Központ munkatársai. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/421726-aldozati-barany | 2015-07-23 14:05:52 | true | null | null | Figyelő |
A Fővárosi Bíróság első fokú, nem jogerős ítéletében kedden 2 év börtönbüntetést rótt ki egy gépjárművezető-oktatóra, aki a vád szerint a vizsga sikeréért cserébe pénzt kért tanítványaitól. A férfit ezen kívül három évre eltiltották a közügyektől, és három évre eltiltották szakmája gyakorlásától.
A Fővárosi Bíróság tizenkét rendbeli befolyással üzérkedésben találta bűnösnek, egy esetben ugyanezen vád alól bűncselekmény hiányában felmentették.
A per márciusban kezdődött a Fővárosi Bíróságon. A férfi annál a kft.-nél dolgozott, amely szervezte és lebonyolította a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ által támogatott programban részt vevő munkanélkülieknek a tanfolyamot, amellyel megszerezhették a C és E kategóriás vezetői engedélyt.
A márciusi tárgyaláson az ügyész azt mondta: az oktató 2009 novemberében és decemberében már az első találkozáskor utalt arra a nála gyakorlati oktatásra jelentkezőknek, hogy a gyakorlati vizsga egyes részeit csak akkor tudják majd eredményesen letenni, ha pénzzel "rásegítenek". A vád szerint az oktató azt mondta: a vizsgákon mindenki hibázik, és aki nem fizet, azt nem engedik át, majd hozzátette, hogy ez évek óta így megy. A rutinvizsgáért és a biztonságos üzemeltetés vizsgáért 8-8 ezer forintot, míg a forgalmi vizsgáért 16 ezer és 20 ezer forint közötti összeget kellett fizetni. A vádlott márciusban a bíróságnak azt mondta: nem érzi magát bűnösnek.
A keddi ítélet szerint kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a vádlott a vizsgázóktól pénzt kért és fogadott el, azt állítva, hogy az összeget a vizsgabiztosnak továbbítva befolyásolja a vizsgák eredményességét. A vizsgázóktól átvett összegeket, összesen 153 ezer forintot bizonyíthatóan nem adta át a vizsgabiztosoknak. Az ítélet kiszabásakor a bíróság súlyosító körülményként értékelte többek között "a halmazatot, továbbá a hasonló jellegű bűncselekmények nagyfokú elszaporodottságát". Enyhítő körülménynek számított a vádlott büntetlen előélete és az, hogy egy gyermek eltartásáról gondoskodik. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. | Két év börtönre ítéltek egy korrupt vezetésoktatót | Két év börtönre ítéltek egy korrupt vezetésoktatót - A vád szerint pénzt kért tanítványaitól a vizsga sikeréért. Az ítélet nem jogerős. | null | 1 | https://index.hu/bulvar/2011/08/23/ket_ev_bortonre_iteltek_egy_korrupt_vezetesoktatot/ | 2011-08-23 16:36:47 | true | null | null | Index |
Öt év börtönbüntetésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Weiszenberger László egykori kistérségi megbízottat, az MSZP egykori kiskunhalasi önkormányzati képviselőjét. Weiszenbergert hivatalos személyként, hivatali helyzettel visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettében mondták ki bűnösnek.
A vádirat szerint a vádlott a 2003-ban még működő Területpolitikai Kormányzati Hivatal kistérségi megbízottjaként együttműködött egy kiskunhalasi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetőjével és egy kunfehértói motel bérlőjével, hogy vissza nem térítendő állami támogatásra pályázzanak.
A pályázattal 2003-ban 17 millió forintot nyertek el. Folyósítása után Weiszenberger felhívta a motel bérlőjét, és ötmillió forintot kért tőle arra hivatkozva, hogy ezt a pályázat elbírálását koordináló minisztérium egy meg nem nevezett döntéshozó munkatársának kell visszajuttatni. Az erről szóló megbeszélésről rejtett kamerával készített felvételt a Hír TV mutatta be még 2007 őszén.
Az esetre a Zuschlag-ügy nyomozása során derült fény, de az ügyészség elkülönítette a két nyomozást. A szabadlábon védekező Weiszenberger Zuschlag János képviselőtársa volt a kiskunhalasi önkormányzat MSZP-frakciójában. A botrány kirobbanása után azonnal lemondott mandátumáról. | Öt évet kapott Weiszenberger vesztegetésért | Öt év börtönbüntetést kapott csütörtökön Weiszenberger László, volt kiskunhalasi MSZP-s önkormányzati képviselő vesztegetésért. A képviselő vissza nem térítendő állami támogatásra pályázott két vállalkozóval, amelynek összegéből ötmillió forintot kért magának. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/02/elkezdodott-weiszenberger-laszlo-volt-kiskunhalasi-mszps-vesztegetesi-pere | 2009-02-05 00:00:00 | true | null | null | Origo |
"A fejlesztések megvalósulásával a Tokaj-hegyaljai térség még inkább turisztikai célponttá válik, hisz az infrastrukturális fejlesztések, az új látványosságok, új programok várhatóan nagy tömegeket vonzanak majd."
A közleményt, amiből az idézet való, még a tavaly szeptemberi Mádi Furmint Ünnep után adta ki a Tokaj-hegyaljai Történelmi Borvidék településeinek Konzorciuma, és egy 2,3 milliárd forintos uniós keretösszegből megvalósult beruházás-sorozatról szól. A turisztikai fejlesztés 27 helyi település turisztikai életének felvirágoztatására finanszírozott meg az uniós pénzeket elosztó Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. (SZPI).
Épült a térségben "interaktív tér", ökoturisztikai park és tanösvény, sőt attrakciós sétány is, de
az egész tokaji megafejlesztés dísze lehetne az az élménypark, ami történetesen a 240-es lélekszámú Sárazsadány határában valósult meg.
Egy földből épített cross-kerékpár pálya, plusz KRESZ-pálya, ügyességi drótkötélpálya és mozgáskorlátozottak számára is használható játszótér "vonzza" az átadás óta a turistákat. Ide:
A múlt heti tiszafüredi pénzégető-riportunk után felbátorodott olvasónk, a településen gyakran megforduló Gyula számolt be arról, hogy az év elején átadott "kalandpark" már most olyan látványt nyújt, mint egy szellemtanya, amit évtizedek óta élő ember nem használt. Nem nagyon van ugyanis, aki használja.
"Gondolva azokra a mozgékonyabb gyerekekre és felnőttebb korosztályra, akik kedvelik az izgalmasabb szabadidős programokat, kialakításra került egy földből épített kerékpáros cross pálya, mely a BMX-es és Mountain bike-os kihasználásra is alkalmas. A településen található egy magaslati fejlesztőpark, mely egy gyakorlatilag 6-tól 70 éves korig használható és minden igényt kielégítő kalandpark, melyet egész évben használhatnak az idelátogatók" - ezzel a szöveggel adja el a szabadidős-, oktatási-, turisztikai és közlekedési "központot" honlapján az SZPI.
A munka tavaly szeptembertől októberig tartott és 35 millió forinba került a Széchenyi Programiroda Nonprofit szerint. Plusz Áfa. A kivitelező a nyíregyházi FOUR-ROAD Építő és Szolgáltató Kft. volt, amit az önkormányzat választott ki. Tételek:
Kerékpáros crossz pálya kivitelezése 5 000 000,- Ft+Áfa
Magaslati fejlesztőpark kivitelezése: 14 755 000,- Ft.+Áfa
Ügyességi kerékpáros tanpálya kivitelezése: 11 929 604,- Ft+Áfa
Mozgáskorlátozottak számára is elérhető képességfejlesztő játszópark kivitelezése 4 200 000,- Ft+Áfa
Sárazsadány korábban sokat szerepelt politikai hírekben, az Orbán-családhoz kapcsolódó legendás tokaji birtokok miatt. A faluban ennél komolyabb probléma a mélyszegénység, az elöregedés és a 23 százalékos munkanélküliség. Ettől még lehetne érdemes idegenforgalmi attrakciókat idetelepíteni, de így láthatóan nem.
A szegélyező útszakasz katasztrofális állapotban van, semmilyen infrastruktúra, se WC, se egy állóbüfé nincs a "komplexum" közelében. Aki hasonló élményre vágyik, mint amit a családi élményparkban megkaphat, valószínűleg jobban jár, ha a 20 kilométerre lévő Sátoraljaújhelyen, a megyei kalandparkban próbál szerencsét.
Az ügyességi drótkötélpálya a tábla szerint személyzet nélkül nem használható (különben bírság jár), személyzet viszont nincs. Gyula arról számolt be, hogy amíg pünkösd idején egy órára megálltak az élményparknál, senki üzemeltető személyzetet nem láttak. Két jelentkező is lett volna a magaslati játékra, de üzemeltető hiányában mindketten továbbálltak. Másnap sem láttak senkit, aki felügyelné a parkot.
Hétfőn rákérdeztünk az üzemeltetéssel megbízott önkormányzatnál, hogy milyen formában üzemeltetik a létesítményt, mibe fáj ez nekik, és mennyien vették igénybe nyitás óta a parkot. Telefonon is kerestük Palcsó Mihály polgármester irodáját, de még két nappal később is azt mondták, hogy nem tudnak válaszolni, mert túl sok most a munka.
Azt se tudtuk meg, keletkezett-e legalább munkahely a projekt nyomán, bár ha egy parkőrre nem futotta, vérmes reményeink nem lehetnek. | Pénzégetés Tokajban: Valóságos szellem-élménypark épült Sárazsadánynál | Több tízmillió forintnyi uniós támogatás folyt el felesleges turisztikai fejlesztésre egy mélyszegénységgel küzdő borsodi falu határában. | null | 1 | https://444.hu/2016/09/01/penzegetes-tokajban-valosagos-szellem-elmenypark-epult-sarazsadanynal | 2016-09-02 22:37:26 | true | null | null | 444 |
Egy hónapja mutattuk be Híradónkban azt a képernyőfotót, melyet egy mentős készített az esetkocsik irányításához használt tabletről. Eszerint több mint 3 óráig hiába várták a mentőt egy trombózisos, 65 éves beteghez, akit végül magánmentő vitt kórházba.Bár az adatok többsége ki volt takarva, úgy tudjuk, a konkrét esetet néhány nap alatt azonosította a mentőszolgálat vezetése, és felmondtak a fotót készítő mentőápolónak. Később meghallgatták a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnökét is.„Itt nagyon fontos tisztázni azt, hogy a mentőszolgálat engem mint mentődolgozót hallgatott meg” – mondta Lengyel Tibor, miközben azt az ajánlott levelet mutatta, amit a vizsgálat után szerdán kapott. Ebben azt írja a Mentőszolgálat, hogy ő is részt vett az adatlap kiszivárogtatásában, ezért őt is azonnali hatállyal elbocsátották, pedig szakszervezeti vezetőként törvényi védelem alatt áll. Lengyel épp ezért jogi lépéseket fontolgat, elbocsátását jogszerűtlennek tartja, mint mondta: Indulatból, erőből és a jogszabályokat figyelmen kívül hagyva hozták meg azt a döntést, hogy eltávolítanak.Lengyel Tibor 10 éve dolgozott a mentőknél, korábban gépkocsivezető és technikus is volt, míg le nem fokozták raktárossá, miután többször is nyilatkozott a sajtóban a mentőknél tapasztalható problémákról. Már egy évvel ezelőtt is el akartak bocsátani, de akkor még a jogszabályokat figyelembe vették valamilyen szinten. Most pedig gyakorlatilag mindent félretettek.– mondta Lengyel, hozzátéve, hogy csak a szakszervezet hozzájárulásával, vagy bírósági döntéssel bocsáthatták volna el.Nem ez volt az egyetlen szivárogtatás a mentőszolgálatnál mostanában: május elején egy korábbi jegyzőkönyv is kiszivárgott arról, hogy Varga Judit volt igazságügyi miniszter mentőt hívott akkori férjéhez, Magyar Péterhez. Az ügyről itt és itt írtunk bővebben, az akkor küldött kérdéseinkre azóta sem érkezett válasz.A mostani esetről viszont azt írták, szerintük „bizonyíthatóan jogellenes adatkezelést valósított meg” a két elbocsátott mentődolgozó, amivel több törvényt is megszegtek, ezért azonnali hatállyal megszüntették jogviszonyukat. | Jogellenesen rúghatták ki a mentősök szakszervezeti vezetőjét, szivárogtatással vádolják | A szakszervezeti vezetőt azután bocsátották el, hogy hírt adtunk arról, hogy három órán át nem érkezett mentő egy trombózisos beteghez. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2024/06/27/kirugott-mentok-szivarogtatas-keses-szakszervezeti-vezeto-jogszeruseg | 2024-06-27 18:44:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Tovább bővíti szolgáltatásait a balatonfüredi Forrás Sport Park. Az uniós közbeszerzési hirdetmény szerint EU-s források felhasználásával, mintegy 170 négyzetméter hasznos alapterületű kerékpáros központi épület kivitelezőjét keresi az önkormányzat.
A bringásokat kiszolgáló fogadóépület épül
A komplex, elősorban a sportturizmust támogató fejlesztések között szerepel egy új kerékpáros fogadóépület megépítése, amelyben közösségi terek, irodák, tároló, vizesblokk, tornác és szervízpont kapnak majd helyet.
A projekt része a kerékpáros központ futókör és bekötő út térvilágításának kiépítése is. A nyertes ajánlattevőnek 18 kandelábert kell telepítenie 894 méter földkábel kiépítése mellett.
Megszépítik a tavacska környezetét
A kiírás szerint megújul a sportpark kertje is, pontosabban a központi tavacska környezete. Közel 2800 négyzetméternyi területhez automata öntözőrendszert építenek ki, ezenkívül mintegy 170 növényt ültetnek el és gyepesítik a tó környékét. A meglévő Sí- és Teniszház kapcsolódóan a teraszokra árnyékolókat telepítenek. | Kerékpáros központ épül a Balaton északi partján | Várják a kivitelezők ajánlatait az északi part legnagyobb 4 évszakos családi sportparkjában tervezett fejlesztések megvalósítására. | [
""
] | 0 | https://magyarepitok.hu/mi-epul/2024/11/kerekparos-kozpont-epul-a-balaton-eszaki-partjan | null | true | null | null | Magyar Építők |
Az LMP etikai bizottsága és választmánya vizsgálja kispesti jelöltjük ügyét, aki 480 ezer forint támogatást kapott roma fiataloknak kiírt pályázatokon az Oktatási Minisztériumtól. Faith Balázs a választásokig nem akar nyilatkozni arról, hogy roma származásúnak vallja-e magát.
"Két nap van hátra a választásokig, nem szerencsés most ezt az ügyet bolygatni" - válaszolta az [origo] megkeresésére csütörtökön délelőtt Faith Balázs. Az LMP kispesti jelöltje a Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatójaként roma fiatalok támogatására kiírt pályázatokon indult és nyert költségtérítésére támogatást. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján olvasható pályázati eredmények szerint Faith a 2008/2009-es tanévben kétszer kapott 160 ezer forintot (erről itt és itt olvashat), de a képviselőjelölt neve szerepel egy korábbi félév támogatási listáján is, akkor szintén 160 ezer forintot kapott. Faith pályázatairól a Barikád című radikális hetilap számolt be először, honlapján azt írta, hogy Faith a Kispesti Zsidó Közösség társelnöke, és az egyesületben hébert oktat.
Az LMP honlapján céljai közt első helyen a tiszta, átlátható gazdálkodást és a korrupció visszaszorítását említő képviselőjelölt nem válaszolt az [origo]-nak arra a kérdésre, hogy azonos-e az Oktatási Minisztérium honlapján szereplő Faith Balázzsal, bár azt is mondta, hogy "magáért beszél a dokumentáció". Azt mondta, a választások után, hétfőn már szívesen válaszol az [origo] kérdéseire, így arra is, hogy roma származásúnak vallja-e magát.
Az LMP tud az esetről és a Faithról megjelent cikkről, és jelenleg vizsgálják annak valóságtartalmát - mondta az [origo]-nak Hámori Hanna, az LMP sajtófőnöke. Hámori szerint a pártnak "nagyon is komolyan kell vennie egy ilyen ügyet", amiről a párt választmánya és etikai bizottsága fog dönteni a tények megvizsgálása után. A sajtófőnök azt mondta, nem sok esélyt lát arra, hogy a vizsgálat és a döntés még a választások előtt megszülessen. | Az LMP vizsgálja a roma pályázatokon győztes jelöltje ügyét | Az LMP etikai bizottsága és választmánya vizsgálja kispesti jelöltjük ügyét, aki 480 ezer forint támogatást kapott roma fiataloknak kiírt pályázatokon az Oktatási Minisztériumtól. Faith Balázs a választásokig nem akar nyilatkozni arról, hogy roma származásúnak vallja-e magát. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/04/romaknak-kiirt-palyazatokon-vett-fel-kozel-felmillio-forintot-az-lmp | 2010-04-08 18:00:00 | true | null | null | Origo |
A politikai frakciók vezetői csütörtöki találkozójukon megegyeztek arról, hogy intézményközi tárgyalásokat indítanak az átláthatóság érdekében. A jelenlegi terv szerint a képviselők munkatársai ún. európai ügynökök lennének, bérezésük és társadalombiztosításuk parlamenti hatáskörbe tartozna. Ugyanakkor megmaradna a képviselők önállósága asszisztenseik számának és személyének megválasztása tekintetében.
A botrány február végén pattant ki, amikor az EP költségvetési ellenőrzési bizottsága a képviselők munkatársainak javadalmazását vizsgáló jelentésről vitázott. Az Európai Parlament képviselőinek havonta 17 ezer euró áll rendelkezésükre munkatársaik javadalmazására.
A csütörtöki megbeszélésen a politikusok megerősítették, hogy a javaslatot nem hozzák nyilvánosságra, mivel a múlt helyett a jövőre kívánnak koncentrálni. | Felülvizsgálják a képviselői juttatásokat - Hatott a botrány az EP-ben - Világgazdaság | A közelmúltban botrányt kavaró jelentés hatására - amely az Európai Parlament képviselőinek jutatott támogatások felhasználásával kapcsolatban mutatott ki visszaéléseket - a képviselők a javadalmazási rendszer átalakítását tervezik – írja az EUvonal. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2008/03/felulvizsgaljak-a-kepviseloi-juttatasokat-hatott-a-botrany-az-ep-ben | 2008-03-07 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Eddig is sejteni lehetett, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb budapesti beruházására lesz a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra épülő multifunkcionális sportcsarnok, a tényleges költség azonban egész biztosan meghaladja majd a korábbi becsléseket is. Az első ajánlatok alapján (pdf) egy nullával többe kerülhet a létesítmény, mint amit tavaly nyáron Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke kilátásba helyezett.
Mészárosék szintet lépnek
Kocsis tavaly – ahogy ez a Hír TV riportjából is kiderül – úgy fogalmazott, hogy szerinte
az infrastrukturális fejlesztésekkel együtt 10, akár 15 milliárd forintot is elérő beruházásokról lesz szó.
Bár hangsúlyozta, hogy ezek csak becslések, már tavaly hallottunk olyan híreszteléseket, hogy a politikus nagyon alul lőtte a kiadásokat. Ezt pedig az időközben kiírt közbeszerzésre beérkező ajánlatok is visszaigazolták: a legalacsonyabb ár is megközelítette a 116 milliárd forintot, míg a legmagasabb kevés híján 160 milliárd volt.
A legolcsóbb ajánlatot egyébként a Mészáros Lőrinc és gyerekei tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt. adta, így minden jel arra utal, hogy ők húzhatják fel a 20 ezer fő befogadására alkalmas csarnokot. Bár a társaságnak (most már) van tapasztalata a sportlétesítmények területén, hiszen Érden éppen egy stadionon dolgoznak, Velencén vízisport és rekreációs központot építettek, és a vállalathoz köthető a Puskás Akadémia sportcsarnoka is, ekkora projektbe még soha nem vágtak bele. A cég ugyan Mészáros Lőrinc egyéb érdekeltségeihez hasonlóan rohamosan növekszik, tavaly – három évvel az alapítása után – már közel 23 milliárdos árbevételt és 6 milliárdot közelítő profitot ért el, az új sportcsarnok azonban nekik is szintlépés lesz.
Ha lefaragnak az árból, akkor is drága
Még akkor is, ha a végső ár végül elmarad majd az ajánlatok bontásáról szóló jegyzőkönyvben közzétett 115,8 milliárdtól. Amire van esély, ez ugyanis annyival több a közbeszédben eddig szereplő költségeknél, hogy nem lenne meglepő, ha már csak emiatt is megpróbálnának valamennyit faragni belőle. Ilyenre volt már példa: a Fehérvár új stadionjánál például azt követően, hogy az első ajánlat sokkal magasabb lett a vártnál, az önkormányzat többször is egyeztetett a kivitelezővel, aminek eredményeként a műszaki tartalmat csökkentették és így az ajánlat is olcsóbb lett. Más kérdés, hogy annak a projektnek a költségei végül annyira elszálltak, hogy még az eredeti árat sem sikerült tartani.
Mindenesetre a műszaki tartalomból valószínűleg itt is el lehet venni. A kiírásban jelezték is, hogy az első kör után még tárgyalnának az ajánlattevőkkel a részletekről, így
talán van esély arra, hogy a végső ár végül a lélektaninak tekinthető 100 milliárd alatt maradjon.
Ez persze még így sem kevés, ha megnézzük, hogy az előző és a következő kézi-Eb döntőjének helyszíne mennyiből épült. Tavaly a horvát fővárosban rendezték a finálét, az ottani 16,5 ezer fő befogadására alkalmas Zagráb Arénát például 89 millió euróból, jelenlegi áron 29 milliárd forintból húzták fel (igaz, több mint tíz évvel ezelőtt).
Jövőre Ausztria, Norvégia és Svédország ad otthont az eseménynek, akkor a stockholmi Tele2 Arénában lesz a döntő. A létesítmény valójában egy stadion, vagy inkább egy csarnokba épített stadion, ahova sporteseményekre 30 ezer ember fér be, tehát jóval több, mint a tervezett budapestibe. Ennek ellenére a költségei ennek is alacsonyabbak voltak: elvileg 2,7 milliárd koronából épült, ami jelenlegi árfolyamon kevesebb, mint 83 milliárd forint. Az építkezés 2013-ban ért véget, és bár azóta itthon sokat drágult az építőipar, a svéd árakat és bérszínvonalat azért nem sikerült elérnünk.
Lehetett volna spórolni, vagy legalább alkudni
Ráadásul a beruházást jó eséllyel el is lehetett volna kerülni, a magyar-szlovák kettős ugyanis eredetileg nem egy teljesen új budapesti csarnokkal, hanem a Papp László sportarénával pályázott az Eb-re. Igen ám, de a tervezett új létesítménytől három és fél kilométerre lévő Papp Lászlóba csak 13-14 ezer ember fér be egyszerre, az európai szövetség (EHF) pedig a döntőhöz ennél nagyobb kapacitást várt el.
Ilyenkor a pályázónak több lehetősége is van:
Visszavonhatja kandidálását
Elfogadhatja a feltételeket és bevállalhat egy nagyobb csarnokot vagy
Elkezd alkudozni.
Bár utóbbi furcsán hangzik, egyáltalán nem biztos, hogy az EHF-et ne lehetett volna meggyőzni, különösen, hogy a szövetségnek anyagi szempontból teljesen mindegy, hol rendezik a finálét. A jegybevétel – az egyetlen ami a helyszíni nézők számától függ – ugyanis a szervezőket illeti, az EHF-nek sok pénzt hozó tévés közvetítések nézettsége pedig teljesen független attól, mennyien vannak az arénában. Így a 17-18 ezer néző legfeljebb a presztízs szempontjából lehetett volna fontos.
Az nem teljesen egyértelmű, hogy a magyar fél mennyire küzdött az eredeti koncepcióért, de úgy tudjuk,
viszonylag hamar elengedték a Papp Lászlót, és könnyen bevállaltak helyette egy másik helyszínt.
Amiről azonban már ekkor tudni lehetett, hogy csak egy új létesítmény lehet.
Kicsinálják a Papp Lászlót
Ha önmagában nézzük az új multifunkcionális csarnokot, akkor üzleti szempontból egyébként nem teljesen irracionális egy ilyen fejlesztés. A Papp László sportaréna programja elég zsúfolt, ráadásul nagyobb koncerteknél is problémát jelenthet a kapacitáskorlát, így szinte biztos, hogy nemzetközi érdeklődésre is számot tartó programok maradnak el Budapesten a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt.
A gond csak az, hogy nem lehet önmagában nézni egy létesítményt. Ha pedig más fejlesztéseket is beveszünk a képletbe, akkor ezek a problémák már jórészt kezelhetőek, vagy legalábbis lehettek volna. Már persze ha valami átgondolt koncepció mentén zajlanak a stadion és egyéb sportlétesítmény-fejlesztések a fővárosban.
Az biztos, hogy a nagyobb koncertek kapacitásigényét nyaranta az éppen 190 milliárd forintból épülő Puskás Ferenc stadion ki tudja majd elégíteni. A 67 ezres arénát elvileg még az idén novemberben felavatják, így jövőre már lehet benne eseményeket szervezni, ami csökkentheti a Papp László leterheltségét, és új lehetőségeket nyithat.
Persze ez csak az év egy szakaszában oldja meg a problémát, hiszen a Puskás – a többi közelmúltban épített stadionhoz hasonlóan – nem lesz fedett, vagy befedhető. Egy ilyen létesítmény teljesen feleslegessé tenné a mostani méregdrága multi-csarnokot. Nem csak azért, mert lehetne benne télen is koncerteket tartani, hanem mert egy ilyen stadion az EHF-nek is megfelel a kézi Eb-re. A 2020-as torna döntőjét is hasonlóban tartják, de ez egyáltalán nem egyedi eset: a 2024-es Európa Bajnokság nyitómeccse például a Düsseldorf 55 ezres focistadionjában lesz.
Más kérdés, hogy a Puskás mellett a befedésnek csak a Fradi-stadion esetében lett volna értelme, mert csak annak elég nagy a kapacitása ahhoz, hogy haszna is legyen egy ilyen beruházásnak. Ennek építésekor, 2013-2014-ben azonban még sokkal visszafogottabban mérték a sportberuházásokat. Utólag pedig elég macerás befedni egy stadiont. Más kérdés, hogy ha statikailag lehetséges, akkor lényegében biztosan sokkal olcsóbb, mint a 115 milliárdos új csarnok.
Mindenesetre az szinte biztos, hogy a fejlesztés nagy vesztese a Papp László lesz. Annyi esemény ugyanis nincs Budapesten, hogy mind a két létesítményt meg lehessen tölteni, így a jelenleg elég jó kihasználtsággal működő sportarénának a jövőben csak a lepattanók maradnak.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után az új csarnokkal, illetve más a kézilabda Eb-vel kapcsolatos kérdésekkel megkerestük a Magyar Kézilabda Szövetséget. A szövetség válaszában mások mellett felhívta a figyelmet arra, hogy Kocsis Máté becslése nem tartalmazta, és nem is tartalmazhatta az új csarnokot, ugyanis a Hír TV tudósításának idején még arról volt szó, hogy a budapesti mérkőzéseket a Papp László Sportarénában rendezik. Ez valóban a tudósítás zárásaként, a narrációban is elhangzik. A szövetség emellett hangsúlyozta, hogy “miként az MKSZ korábbi, július 4-én kiadott közleményében is szerepel, a 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság infrastruktúra-fejlesztései nem tartoznak az MKSZ hatáskörébe, a szövetség a torna szervezési tevékenységéért felelős. Megismételjük tehát: az MKSZ-nek nem tartozik a feladatai közé semmilyen infrastruktúra-fejlesztés, semmilyen csarnok építése a 2022-es EB-vel kapcsolatban, éppen ezért nem kívánunk ezzel kapcsolatos építőipari, tervezési és kivitelezési folyamatokra reagálni sem most, sem a jövőben. Azt is szomorúan látjuk, hogy tudatosan vagy tévedésből, de következetesen összemossák a sportesemény szervezési költségeit az egyéb beruházások – például a későbbiekben más sport- és kulturális rendezvényeknek otthont adó csarnok – költségeivel. Hasonlóképpen, a Magyar Labdarúgó Szövetség 2020-as Európa-bajnoksággal kapcsolatos rendezési kiadásaiba is abszurd lenne beszámítani az épülő új Puskás Ferenc Stadion költségeit.” | 10-15 milliárd helyett 115 milliárdunkba kerül majd az új kézilabda csarnok | Mészáros Lőrincék családi cége adta a legolcsóbb ajánlatot az új budapesti csarnokra, és ez is egy nullával több, mint amit Kocsis Máté eredetileg ígért. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190801/10-15-milliard-helyett-115-milliardunkba-kerul-maja-az-uj-kezilabda-csarnok/ | 2019-08-01 14:04:00 | true | null | null | G7 |
2012.02.24. 11:49
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos nem támogatja a Malév és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló bizottságról szóló indítványához érkezett módosító javaslatokat.
Budai Gyula a múlt héten kezdeményezte, hogy hozzanak létre parlamenti vizsgálóbizottságot, amely a Malév és a Budapest Airport „szocialisták és szabad demokraták általi” privatizációját, a légitársaság visszaállamosítási körülményeit, valamint a társaság felszámolását előidéző, 2002–2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgálná.
Az MTI azzal kapcsolatban kérdezte Budai Gyulát, hogy Józsa István és Szekeres Imre szocialista képviselők a Malévval kapcsolatban egy másik vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték, amely a 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány intézkedéseit és felelősségét vizsgálná meg az ügyben.
Emellett Józsa István az eredeti, Budai Gyula által jegyzett javaslathoz két módosító indítványt is benyújtott: az egyik 180 napról 90 napra rövidítené le az MSZP-s képviselő szerint „politikai hangulatkeltés célzatával létrehozandó” testület működését, míg a másik azt rögzítené, hogy a vizsgálat nem érinti az Orbán-kormány felelősségét, mert azt az általuk kezdeményezett másik bizottság vizsgálná.
Budai Gyula ezekkel kapcsolatban kijelentette: az eredeti változatban tartja fenn a vizsgálóbizottságról szóló előterjesztését, amelyet hétfőn tárgyal majd a parlament. Szerinte a szocialisták a módosítókkal és az új bizottság kezdeményezésével hiteltelenné akarják tenni az egész ügyet, és a politikai felelősséget akarják magukról elhárítani. Holott szerinte teljesen egyértelmű, hogy a Malév csődjét a 2007 és 2010 közötti kormányok, a Gyurcsány- és Bajnai-kabinet intézkedései okozták, a 2010 után a Malévnak nyújtott támogatásnak ehhez semmi köze.
A vizsgálóbizottság kezdeményezéséhez az LMP-s Scheiring Gábor is benyújtott egy módosító javaslatot, amelyben megváltoztatná a bizottság elnevezését, és 2012-ig hosszabbítaná meg a vizsgált időszakot. A házszabály szerint ugyanakkor az ideiglenes bizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely vizsgálóbizottság elnevezésére és a vizsgálat tárgyára vonatkozik. | A szocik már megint menekülnek a felelősség elől | Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos nem támogatja a Malév és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló bizottságról szóló indítványához érkezett módosító javaslatokat. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2012/02/a-szocik-mar-megint-menekulnek-a-felelosseg-elol | 2012-02-24 15:34:22 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Több mint négymilliárd forintért foglalkoztat tanácsadókat a kormány az [origo] összesítése szerint. A legtöbb tanácsadót a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alkalmazza, de a legtöbbet az egész kormány nevében szerződő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fizet tanácsokért. A legtöbb külsős szakember abban segít, hogy a kormány döntései jó színben tűnjenek fel itthon és külföldön, de lovas és biciklis ügyekben is tanácsra szorulnak a minisztériumok.
"A tanácsadói szerződéseket, amelyek mögött nincs tényleges munka, megszüntetjük, és a kifizetett pénzt is visszavesszük" - mondta Orbán Viktor még a választási győzelme után, 2010 áprilisában. A Bajnai- és a Gyurcsány-kormány által kötött tanácsadói szerződésekről nem találtunk összesítést, viszont a kormányváltás után az elszámoltatással megbízott kormánybiztos, Papcsák Ferenc azt mondta, összesítéseik szerint 2002 és 2008 között kilencmilliárd forintot fizettek ki tanácsadói szerződésekre. A korábbi kormányok és állami cégek körül elburjánzó tanácsadói szerződések gyakorlata ellen kikelő Orbán azt ígérte, az ő kormányában más lesz a gyakorlat.
Bár korábban már megírtuk, hogy Matolcsy György gazdasági miniszter tavaly szeptember elején egy kihelyezett kormányülés sajtótájékoztatóján Orbán Viktor mellett állva jelentette be, hogy beszerzési stopot rendelnek el az államigazgatásban - többek között a "szellemi alkotásokra" is, ezek közé tartoznak a különböző külsős tanácsadói, szakértői szerződések is. A miniszter akkor a döntést azzal indokolta, hogy részben az ebből származó megtakarítással akarják betömni a költségvetési lyukat.
A beszerzési stopot azonban akkor nem vették túl komolyan, ugyanis az erről szóló kormányhatározat megjelenése előtt - de már Matolcsy bejelentése után - szakpolitikai tanácsadásra vonatkozó közbeszerzési pályázatot írtak ki, amelynek eredményeként a Századvég összesen 3,1 milliárd forintos szerződést kapott. Idén februárban a kormány - hogy tartani tudja a hiánycélt - újabb beszerzési tilalmat rendelt el a 2012-es és a 2013-as költségvetési időszakra, ám ebben már nem szerepeltek az úgynevezett szellemi alkotások, csak a bútorok, a gépkocsik, a telefonok és az informatikai eszközök.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium rendszeresen közzéteszi a szerződéseinek listáját a kormány honlapján, a legfrissebbet a múlt héten publikálták. Ebből kiderül, hogy több olyan tanácsadói szerződés is van, amit a beszerzési tilalom után kötöttek meg. A KIM szerződéseinek apropóján az [origo] minden minisztériumtól elkérte és összesítette a minisztériumok érvényben lévő tanácsadói szerződéseit. Számításaink szerint a kormány összesen 4,3 milliárd forintért használ külső tanácsadókat igen szerteágazó feladatokra: a szakértők a lovas sporttól kezdve a biciklizésen át a kommunikációig segítik a kormány munkáját.
Az összeg nagy részén két minisztérium, az egész kormánynak dolgozó cégekkel szerződő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a KIM használja fel, a kisebb minisztériumoknak a jelek szerint nincs nagy szükségük külsős tanácsokra.
Központosított tanácsadás
Kiemelt helyzetben van Németh Lászlóné tárcája, mivel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) felelős a központi kormányzati közbeszerzések ellenőrzéséért és felügyeletéért, így ők azok, akik az összes tárcát érintő közbeszerzés technikai lebonyolítását végzik.
A Századvég idén januárban 3,1 milliárd forintos keretösszegű tanácsadói szerződést kötött a kormánnyal - az NFM koordinálásában. Az idén februárban kiegészített, eredetileg tavaly decemberben kötött tanácsadói-szakértői szerződés szerint a Századvég-csoportnak 2014 végéig szakpolitikai tanulmányokat kell készítenie és tanácsokat kell adnia például a nemzetközi gazdaságfejlesztéssel, a foglalkoztatáspolitikával, a közigazgatással, a vagyongazdálkodással és az európai uniós támogatások elosztásával kapcsolatban, valamint tanulmányokat kell írnia egyebek mellett szociál-, média- és kultúrpolitikáról. A minisztérium többször is hangsúlyozta a szerződés megkötése óta, hogy a 3,1 milliárd forint keretösszeg, nem biztos, hogy fel fogják használni az egészet.
Orbán Viktor a Századvég Alapítvány által szervezett konferencián beszél május végén
A minisztérium úgynevezett igazgatási kötelezettségvállalása keretében kötött tanácsadói szerződései nem kiugróak a többi tárcához képest. Az NFM összesen nem sokkal több, mint 10 millió forintot költött külső segítőkre, a legnagyobb értékű szerződés egy 4,32 millió forintos, amelyben egy szakértő hulladékgazdálkodási kérdésekben ad tanácsot a fejlesztési tárcának.
A KIM külföldieknek is fizet
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az [origo] számításai szerint idén összesen 743 millió forint értékben kötött tanácsadói vagy kutatási szerződéseket, ezekből a külföldi PR-cégekkel kötött megbízások összege 488 millió forint. A legmagasabb értékű szerződést nem magyar partnerrel kötötte a minisztérium. A neves angol PR-tanácsadók tulajdonában álló Project Associates nevű vállalatot 570 000 angol fontért, azaz körülbelül 206 millió forintért bízták meg azért, hogy segítsék Magyarország gazdasági és politikai pozicionálását, növeljék az ország befektetői vonzerejét.
A brit cég mellett öt másik külföldi stratégiai kommunikációs tanácsadással foglalkozó vállalat is segít javítani hazánk nemzetközi megítélését. A francia CF Conseil 132 000 euróért (körülbelül 38 millió forint), a német Dimap Communications 484 000 euróért (körülbelül 141 millió forint), míg az amerikai Rasky Baerlein Strategic Communications 450 000 dollárért (körülbelül 103 millió forint) lát el kommunikációs kutatási és tanácsadási feladatokat. A KIM szerint azért volt szükség a százmilliós kommunikációs tanácsadói-kutatói megbízásokra, mert "a szocialisták és holdudvaruk lejárató hadjáratot gerjesztettek az ország ellen".
A kormány kommunikációját a külföldiek mellett magyar tanácsadók is segítik: Kiszelly Zoltán politológus cége, a Gótikus Ház Kft. 1,5 millió forintért segédkezik a nemzetközi kommunikációban a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár mellett. A KIM-en belül egészen a júniusi kormányátalakításig egy egész államtitkárság dolgozott a kormányzat kommunikációján Kovács Zoltán államtitkár vezetésével.
A kommunikáció kialakításában ad tanácsokat a KIM-nek Balatoni Monika is, akitől ezen túl azt várják, hogy az évi közel tízmillió forintos megbízási díjért a meghatározó értelmiséggel tartsa a kapcsolatot, és bizonyos kérdésekben akár a kormányprogramhoz is hozzászóljon. Balatoni Monika szerződésével márciusban már külön cikkben foglalkoztunk, a KIM akkor a kérdésünkre egy konkrét munkáját nevezte meg: tanácsokat adott a gyermekbarát igazságszolgáltatás fontosságát hangsúlyozó kampányban.
A KIM fizetett tanácsadót szerződtetett több olyan miniszterelnöki megbízott mellé is, akik egyébként díjazás nélkül vállalták, hogy tanácsot adnak a miniszterelnöknek és a kormánynak bizonyos kérdésekben. A Videoton futballcsapat tulajdonosa, Garancsi István például a természetjáró és kerékpáros turizmus fellendítésén dolgozik. Munkáját április óta egy tanácsadó is segíti, aki egy év alatt 3,2 millió forintot kap a KIM-től. A Nemzeti Lovas Stratégiáért felelős miniszterelnöki megbízottnak, Horváth Lászlónak 6,8 millió forintért ad tanácsokat ebben az évben egy egyéni vállalkozó.
A Miniszterelnökségnél a méret lényeg
A Miniszterelnökség eddig egyetlen - de a tárcák között a legmagasabb értékű - tanácsadói szerződést kötött: a Young & Partners Kft. 314 millió forintért segít PR-feladatokban a kormányzatnak. A stratégiai kommunikációs tanácsadással, rendezvényszervezéssel és PR-ral foglalkozó cég tulajdonos-ügyvezetője Kuna Tibor, aki 2003 és 2008 között, a cég alapítása előtt a Fidesz-frakció kabinettitkára volt.
A Vidékfejlesztési Minisztérium május végén közölte aktuális szerződéseinek listáját. Számításaink szerint 50 millió forint értékben bíztak meg különböző tanácsadói feladatok ellátásával magánszemélyeket, valamint cégeket. A legmagasabb értékű köztük a Csanády és Csanády Kft.-vel kötött vállalkozási szerződés, amelynek keretében a cég egy EU-s pályázatban segédkezik a tárcának.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az idén nem kötött tanácsadói szerződéseket, de a Pintér Sándor vezette belügyi tárca sem szórja a pénzt tanácsadókra. Mindössze három szakembert foglalkoztatnak, ők a közfoglalkoztatási programokban segítenek a minisztériumnak összesen 10,5 millió forintért.
A külügyminisztérium tájékoztatása szerint csak jogi tanácsadásra költöttek el néhány tízezer forintot, amúgy nem vettek igénybe más jellegű tanácsadói szolgáltatást. Hende Csaba minisztériuma sem költ túl sokat tanácsadásra: a honvédelmi tárca csupán két magánszeméllyel kötött szakértői és tanácsadói szerződést 5, illetve 5,4 millió forint értékben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerkesztőségünknek küldött listája alapján, összesen mintegy 60 millió forint értékben bízott meg különböző külsős tanácsadókat. A legnagyobb tétel, az Oppenheim Ügyvédi Iroda kétszer 25 millió forintos szerződése. Az ügyvédi iroda az államosításhoz kapcsolódó jogi ügyekben segít Matolcsy György tárcájának. | Milliárdokért mossa le a kormány az MSZP bűneit | Több mint négymilliárd forintért foglalkoztat tanácsadókat a kormány az [origo] összesítése szerint. A legtöbb tanácsadót a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alkalmazza, de a legtöbbet az egész kormány nevében szerződő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fizet tanácsokért. A legtöbb külsős szakember abban segít, hogy a kormány döntései jó színben tűnjenek fel itthon és külföldön, de lovas és biciklis ügyekben is tanácsra szorulnak a minisztériumok. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/06/a-kormany-tanacsadoi-szerzodesei | 2012-06-25 10:19:00 | true | null | null | Origo |
A párt vezetői - akik közül feltűnő módon hiányzott Angela Merkel főtitkár - elsősorban arra a kérdésre akartak választ kapni Horst Weyrauchtól és Uwe Lüthjétől, léteztek-e a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) országos központjának hatáskörébe eső "fekete bankszámlák" külföldön, mint amilyenekre a hesseni pártszervezet esetében januárban fény derült. (Lüthje 1992-ig a CDU pénzügyi igazgatóságának meghatalmazottja és Helmut Kohl pártelnök bizalmasa volt.)
Mint Willi Hausmann, az uniópárt országos ügyvezetője délután elmondta, a "rendkívül kooperatív" megbeszélésen lényeges új elemek hangzottak el, így a volt tanácsadó újabb meghallgatására már nem lesz szükség. A feltárt információk egy része azonban még ellenőrzést igényel.
A ZDF televízió értesülése szerint Weyrauch nyilvánvalóan mindent kitálalt, amit csak tudott a CDU homályos pénzügyeiről és az adományokról. A keddi értesülés, miszerint az országos pártközpont is rendelkezett titkos külföldi bankszámlákkal, a szerdai bonni kihallgatás után "sokkal valószínűbbé vált" - idézte a ZDF az uniópárt belső vezetőségének tagjait.
A bonni meghallgatás résztvevői közölték: a kapott információkat előbb a pártelnökséggel kívánják megosztani, majd utána adnak tájékoztatást a sajtó útján a közvéleménynek. | Weyrauch kitálalt a CDU pénzügyi manővereiről <br/> | Lényeges új ismeretekkel lettek gazdagabbak a konzervatív német uniópárt vezetői, miután szerdán hat órán át hallgatták Bonnban a CDU egykori adótanácsadójának beszámolóját a párt múltbeli pénzügyi manővereiről. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2000/02/20000202weyrauch | 2000-02-02 19:36:00 | true | null | null | Origo |
Ritka jó üzletet köthet majd az a vállalkozás vagy konzorcium, amelyik sikeresen szerepel a Kecskeméti Városfejlesztő Kft. közbeszerzésén, ugyanis példátlanul magas összegű, 48 hónapos időtartamra szóló, 3 milliárd forint plusz áfa értékű pénzügyi tanácsadói megbízást nyerhet el. Hasonlóan nagy keretszerződés legutóbb akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetése tavaly télen aláírt egy műszaki-szakmai, közbeszerzési és jogi szakértői tanácsokról szóló, ugyancsak 4 éves, kétmilliárd forintos szerződést.
A kecskeméti önkormányzat cégének felhívására január 31-ig lehet ajánlatot tenni. A szerkesztőségünk által megkérdezett piaci szakértők szerint érdekesek a felhívás feltételei. Önmagában a hárommilliárd forintot érthetetlenül magas összegnek tartják, nem látják mögötte az elnyerhető uniós forrást. A pontozási szempontokat és azok súlyozását pedig alkalmasnak találják arra, hogy az objektív bírálattal szemben a szubjektív elemek kerekedjenek felül.
A felhívás kiköti, hogy az ajánlattevő cégnek vagy konzorciumnak a teljes, áfa nélküli árbevételének 2009-ben és 2010-ben el kell érnie a 900 millió forintot, ugyanakkor, ezen belül a szóban forgó közbeszerzés tárgyában, azaz például projekttervezésből, projektmenedzsmentből, fejlesztések ellenőrzéséből, pénzügyi szolgáltatásokból pedig a 300 millió forintot. Emellett a közbeszerzési felhívás feladását megelőző 36 hónapban összesen bruttó 40 milliárd forint költségvetésű részben vagy egészben uniós forrásból megvalósuló fejlesztéshez kapcsolódó tanácsadói referenciával kell rendelkeznie, amelyek között három darab, egyenként 10 milliárd forint költségvetésű projektnek is szerepelnie kell. Komoly feltételeket támaszt a felhívás a szakembergárdát tekintve, a számukat, a végzettségüket és a szakmai tapasztalatukat is beleértve.
Információnk szerint legfeljebb 3-4 olyan vállalkozás működik Magyarországon, amely maradéktalanul megfelel a követelményeknek, persze, ha többen konzorciumba szerveződnek, akkor ez a szám nőhet. Ugyanakkor nem is az a legnagyobb baj, hogy a feltételek szűkítik a versenyt, hanem inkább hogy a pontozás a felhívást értékelők szerint túl nagy mozgásteret ad a bírálóknak, és a döntésben komoly szerepet kaphatnak a szubjektív elemek.
Az ajánlatok egyetlen számszerűsített eleme a megajánlott tanácsadói napidíj, ami 50 súlyponttal esik latba a döntésnél. Persze azt, hogy a nyertes cég pontosan mennyit számlázhat majd, azt önmagában nem a napidíj dönti el, sokkal inkább az, hogy az adott feladatot mennyi nap alatt teljesíti a szakértő. A többi 50 súlypont odaítélése azonban még ennyire sem objektív. Az alkalmazott módszertan megalapozottságára 40 súlypontot lehet kapni. Szakértőink szerint ízlés kérdése, kinek mi számít megalapozottnak. Emellett legfeljebb 10 súlypontot ad a kiíró a kockázatkezelési terv megalapozottságára, ami ugyancsak soft feltételnek mondható.
A felhívás 30 kisebb, valamint nagy, kiemelt projektet céloz meg, ami azt jelenti, hogy Kecskemét optimista, és komoly mennyiségű uniós forrás elnyerésében bízik azok mellett, amelyek már jelenleg is futnak. A kiírás a többi között olyan példákat hoz fel, mint az M5-ös autópályához kapcsolódó és a régió térségeit összekötő főútszakaszok fejlesztése, a közösségi és a helyi közlekedés színvonalának javítása, P+R parkolók hálózatának bővítése, a gyűjtő utak rekonstrukciója, illetve azt mondja, hogy ezek mellett lehetségesek újabb uniós fejlesztések.
A hárommilliárd forintos felhívást a Kecskeméti Városfejlesztő Kft. írta ki, amelynek tavaly 55 millió forint volt az árbevétele, és a Kecskeméti Önkormányzat 100 százalékos tulajdonában van. A céget elsősorban az uniós projektjeinek menedzselésére és a városfejlesztési feladatok ellátására hozták létre, az EU és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elvárásainak megfelelően – közölte a cég lapunkkal. A városfejlesztési projektekre ugyanis csak azon települések pályázhatnak, amelyeknek van ilyen társaságuk – teszik hozzá.
A méretük, illetve az elnyerni kívánt uniós támogatás mértéke közötti szakadék szerintük azért nem probléma, mert a felhívásban meghirdetett feladatok 90 százalékára uniós forrás van egy-egy pályázaton belül. Külső segítségre pedig azért van szükségük, mert a Kft. végzi az önkormányzat számára az összes pályázati ügyet, ők írják ki a projektekkel kapcsolatos közbeszerzéseket, irányítják és fogják össze a fejlesztéseket, miközben kevesebb, mint 10 főt foglalkoztatnak. Mint írják, mindig a megfelelő szakembereket vonják be, mert nem alkalmazhatnak folyamatosan annyiféle szaktudású embert, ahányféle feladatot meg kell oldaniuk.
Hozzáteszik, jelenleg 140 milliárd forint értékű uniós fejlesztés van folyamatban, vagy előkészítés alatt Kecskeméten, s ehhez mérten kell tekinteni a 3 milliárd forintot. Ráadásul egy lehetséges összegről van szó, amit csak akkor fizetnek ki, ha tényleg szükség lesz a tanácsadók munkájára.
Arra a kérdésünkre, hogy miért van szükség többéves szerződésre, azt válaszolták, azért, mert a nagy uniós fejlesztések esetében nem ritka, hogy egy-egy projekt az előkészítéstől a megvalósulásáig akár 5 vagy több évig is eltarthat. Ugyanekkor a közbeszerzés nyertesének nem lesz feladata a folyamat egyik legdrágább része, a tervezés, a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, mert azt külön közbeszerezteti a Kecskeméti Városfejlesztő Kft.. A nyertes azért felel majd, hogy a forrásokat megfelelően használja fel az önkormányzat, a projektek pénzügyi dokumentációja, elszámolása rendben legyen.
Arra a felvetésünkre, hogy a felhívás szűkíti a versenyt, a Kecskeméti Városfejlesztő Kft. azt válaszolta, a kiírás a közbeszerzési törvénnyel összhangban történt. A Városfejlesztő Kft. komoly munkát végez a legkülönbözőbb területeken, legyen szó környezetvédelemről, stratégiákról, pénzügyi szakterületről, műszaki kérdésekről. E feladatok döntő többségét kisvállalkozásokkal nem tudják végeztetni, mert nincs hozzá megfelelő kapacitásuk. A Kecskeméti Városfejlesztő Kft. számára viszont az is fontos, hogy a nyertes a tevékenységének jelentős részét a projektek területén végezze, mert csak így lehet elegendő tapasztalata.
„Azért szabtunk tehát magas határokat, mert a projektjeink volumene szakmailag ezt indokolja. Egyébként léteznek ilyen cégek Magyarországon, bízunk benne, hogy nyújtanak majd be pályázatot, akár egymással együttműködve, konzorciumban is” – közölték lapunkkal.
Városfejlesztők közös platformon
Kecskeméten alakult meg a Városfejlesztő Társaságok Országos Szövetsége (VÁTOSZ), amelynek Uhlig Rita, a Kecskeméti Városfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója lett az elnöke. Azt kérdeztük tőle, hogy a szóban forgó tanácsadói felhívás követendő példa lesz-e a tagok számára, hogy hasonlókat írjanak ki? Van-e erre szándék?
A Kecskeméti Városfejlesztő Kft. mindenekelőtt leszögezte, hogy a VÁTOSZ-t nem szabad összekeverni a Városfejlesztő Kft. működésével. Hozzátették, a VÁTOSZ elsődleges célja, hogy egymás – azaz a tagok – tapasztalataira építve sikeresebben hívja le az uniós forrásokat. Ennek feltétele, hogy a projektek előkészítése, majd később a megvalósítás, az elszámolás, a fenntartás során is tökéletes munkát végezzenek az érintett cégek. Ezt pedig csak megfelelő partnerekkel lehet elérni.
Amit közbeszereztetnek
- A projekthez kapcsolódó szükséges ráfordítások, időtartam, költségkeret megbecsülése,
- A részterületek egymástól történő pénzügyi, elszámolástechnikai lehatárolása,
- A projektek pénzügyi kezelésénél alkalmazandó módszerek, eljárások meghatározása,
- A projekt anyagi és a pénzügyi területhez kapcsolódó humán erőforrásmegtervezése és biztosítása,
- A külső pénzügyi tanácsadók munkájának koordinálása,
- A projekt pénzügyi előrehaladásának, minőségének, határidőknek, költségeknek, változásoknak az ellenőrzése,
- A kockázatok feltárása és kezelése,
- Pénzügyi-gazdasági területen a projekthez kapcsolódó szakmai munka dokumentálása,
- Egyéb, a projektmenedzsmenti tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi, gazdasági, ellenőrzési, ügyviteli és szakértői feladatok ellátása. | Gazdaság: Hárommilliárd forintos tanácsadói közbeszerzés Kecskeméten | Négy évre, hárommilliárd forint plusz áfa értékű, uniós pályázatokhoz kapcsolódó pénzügyi tanácsadói keretszerződést készül kötni a kecskeméti önkormányzat cége. A közbeszerzési felhívás feltételeinek vélhetően nem sokan tudnak majd megfelelni, ráadásul az elbírálásnál komoly szerepet kaphat a szubjektivitás. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/harommilliard_forintos_tanacsadoi_kozbeszerzes_kecskemeten-1295300 | 2012-01-16 22:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa intézte a fenti írásbeli kérdést Polt Péter főügyészhez azok után, hogy kiderült: Azerbajdzsán kormánya 3 milliárdos alapból fizetett le európai politikusokat és újságírókat, és a pénzekből épp akkoriban érkeztek nagyobb összegek - dollármilliók - Magyarországra, közelebbről Budapestre, hogy a kormány szabadon engedte volna Ramil Safarovot, ismertebb nevén a baltás gyilkost.
Orbán Viktor miniszterelnök az esettől függetlenül is nagyon közeli és szívélyes kapcsolatot ápol Ilham Aliyev azeri diktátorral.
"A kérdésében jelzett ügyben az ügyészségen nem volt és jelenleg sincs folyamatba n büntetőeljárás" | Polt Péter mindenkit megnyugtatott: nem zajlik nyomozás a Magyarországra érkezett azeri pénzek ügyében | Meglepetés. | null | 1 | https://444.hu/2017/10/04/polt-peter-mindenkit-megnyugtatott-nem-zajlik-nyomozas-a-magyarorszagra-erkezett-azeri-penzek-ugyeben | 2017-10-04 22:00:00 | true | null | null | 444 |
Leghamarabb a jövő év első negyedében dönthet az Európai Parlament (EP) plenáris ülése a Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó legfőbb ügyészi indítványról. Lapunk információi szerint az EP jogi bizottsága előtt fekvő dosszié felelősét november közepén vagy december elején fogják megnevezni a szaktestületben képviselt politikai pártok szóvivői. Nem biztos, de nagy esély van rá, hogy az előadó a szocialista frakcióhoz tartozó lengyel EP-képviselő, Krzysztof Śmiszek lesz.
Magyar Péter európai parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza Polt Péter az Ötkertben történt balhé miatt
Polt Péter legfőbb ügyész szeptember végén kezdeményezte, hogy az EP függessze fel Magyar Péter mentelmi jogát, miután lopás miatt eljárás indult ellene. A vádak szerint a politikus elvette és a Dunába dobta egy ember telefonját, aki levideózta őt és társait, amint szórakoztak az Ötkert nevű budapesti klubban.
Roberta Metsola EP-elnök október 10-én jelentette be, hogy a képviselő-testület jogi bizottsága elé utalta a Magyar mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó kérelmet. A frakcióknak a szaktestületben ülő szóvivői
A szabályok szerint egy-egy mentelmi ügy előadóját, vagyis jelentéstevőjét a pártcsoportok rotációs rendszerben választják ki, de a megbízott nem lehet ugyanannak a frakciónak a tagja és nem érkezhet ugyanabból a tagállamból, mint az a képviselő, akinek a mentelmi ügyét tárgyalják. Magyar Péter esetében tehát nem lehet magyar és nem tartozhat az Európai Néppárthoz (EPP), amelyben a politikus helyet foglal.
Magyar Péter Manfred Weberrel egyeztetett, szóba került a mentelmi joga is
Mivel a rotációs rendszerben most az EPP mentelmi jogban jártas állandó jelentéstevője következne, de az előírások miatt nem vállalhatja el a Tisza Párt elnökének az ügyét, így nagy valószínűséggel a sorrendben utána következő politikai csoport,
A szabályok szerint a mentelmi jogra vonatkozó kérelem vizsgálatával megbízott EP-képviselő először ismerteti az ügyet a jogi bizottságban, ahol szükség esetén meghallgatják az érintett politikust és begyűjtik, lefordíttatják a szükséges dokumentumokat. Ezután az előadó elkészíti a jelentését, amelyben javasolja a mentelmi jog felfüggesztését vagy fenntartását. A végig zárt ajtók mögött zajló eljárás végén a szaktestület szavaz az ajánlást tartalmazó állásfoglalásról, amelynek jóváhagyásához a jelenlévő képviselők többsége kell. Ezután kerül a szöveg a parlament plenáris ülése elé, ahol szintén egyszerű többségnek kell megerősítenie vagy elutasítania, bár ez utóbbira alig van példa.
A Tisza párt elnöke már többször kijelentette, hogy lemond a mentelmi jogáról, ha az Orbán-kormány úgy dönt, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Mivel erre nincs esély a közeljövőben, ezért meg kell várnia, míg az EP határoz: felfüggeszti vagy fenntartja a mentelmi jogát.
Deutsch Tamás közölte, az EP jogi bizottságának elnökéhez fordul Magyar Péter mentelmi ügyébenMagyar Péter azt üzente Orbán Viktornak, hogy ha megszavazzák Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, "minden kreált ügyben" lemond a mentelmi jogáról | Leghamarabb tavasszal dönthet Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről az EP | Meglehet, hogy szocialista uniós képviselőre bízzák a Tisza Párt elnökének ügyét – értesült lapunk. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255250_magyar-peter-mentelmi-jog-europai-parlament-dontes | null | true | null | null | Népszava |
Ruszkai Zoltán részlegvezető főorvos osztotta meg a nyilatkozatról készül képet, amelyben a Péterfy Kórház-Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézet Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályának dolgozói kijelentik, hogy elkötelezett hívei a betegközpontú, minőségi, átlátható és biztonságos betegellátás megteremtésének.
Ezért a hálapénz minden formáját elutasítják. | A Péterfy kórház orvosai kiírták az osztály bejáratára, hogy nem fogadnak el hálapénzt | Inkább az átlátható és biztonságos betegellátásban hisznek. | null | 1 | https://444.hu/2018/11/24/a-peterfy-korhaz-orvosai-kiirtak-az-osztaly-bejaratara-hogy-nem-fogadnak-el-halapenzt | 2018-11-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Trócsányi László igazságügyi miniszternek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényhez pénteken beterjesztett törvénymódosító javaslata nem előzmény nélküli. Számos kormányhivatal és vezető kormánypárti politikus követelte már a szerintük öncélú, pusztán egyes hivatalok működésének ellehetetlenítését célzó és olykor (szerintük) bizonyíthatóan külföldi érdekeket szolgáló – egyes véleményekben már-már a terroristákkal egy lapon említett – adatigénylők megregulázását (Kocsis Máté józsefvárosi polgármester vonatkozó ámokfutását itt nézhetik meg – a Szerk.)
Trócsányi is épp a fentiekkel, a hivatalokra nehezedő elviselhetetlen munkaterhekkel indokolta egyebek között a közérdekű adatok kiadásának fizetőssé tételét. Érvelése szerint egyes esetekben az adatigénylők kiszolgálása mind a hivatalok, hatóságok alapfeladatainak ellátását, mind pedig magának az adatigénylésnek a szakszerű és határidőre történő teljesítését ellehetetleníti.
Eddig jobbára csak a másolási költségeket kellett az adatigénylőknek megfizetniük. A jövőben ki kell fizetni azoknak a munkadíját is, akik a kért adatokról előzetesen megállapítják, hogy azok egyáltalán közérdekűek-e, majd összegyűjtik és rendszerezik, végül lemásolják azokat.
A törvénymódosítási javaslatból nem derül ki, hogy milyen órabért tart reálisnak a miniszter az adatok kiszolgáltatásáért. A tervezetből úgy tűnik, hogy ezt is majd az érintettek fogják meghatározni.
Trócsányi megszüntetné az anonim adatigénylést, amivel egyfelől kiszűrné azokat, akik úgymond csak kíváncsiságból igényelnek közérdekű adatokat, másfelől viszont súlyos visszaélések feltételeit teremti meg hatóságok számára, mivel azok így már adatigénylés benyújtásakor „kisakkozhatják”, hogy az adatigénylő vajon milyen célra kívánja felhasználni a kért információkat, és esetleg – nem egy példa van rá a gyakorlatban – mondvacsinált indokokkal elutasíthatják, bírósági útra terelhetik az adatigénylést.
Fideszes politikusok korábban azzal érveltek a még hatályos gyakorlat ellen, hogy a közérdekű adatigénylések során adott adatoknak csupán kevesebb mint a harmadát használják fel nyilvános publikációkban.
Jogvédők szerint a törvénymódosítás elfogadása sokakat visszatart majd a közérdekű adatok megismerésétől, ami tovább növeli a magyar államapparátus és annak gazdálkodásának átláthatatlanságát. | Belföld: Kufárkodik a kormány a közérdekű adatokkal | Hadat üzent a kormány a kíváncsiskodóknak. Fizetni kell a jövőben közérdekű adatokért, ha azok kiszolgáltatása túl nagy terhet jelent az adatkezelők számára. Hogy mi jelent nagy munkaterhet és mennyit kell fizetni a közérdekű adatok közreadásáért, azt maguk az adatkezelők határozzák majd meg. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/fizetni-kell-a-kozerdeku-adatokert-1548389 | 2015-06-28 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
– Hányszor járt a miniszterelnöknél, mire rávette, hogy ön vezesse az egészségügyért felelős államtitkárságot? Egy darabig több nevet is az esélyesek között emlegettek a poszt várományosaként.
– Természetesen nem kellett rávenni a feladatra, hiszen egy egészségügyi szakember számára még ilyen nagy kihívás esetén is rendkívüli megtiszteltetés, ha a neve felmerül. Tavaly ősszel volt egy megbeszélésünk a miniszterelnök úrral, amikor részben érintettük a kérdést. A választások után pedig Balog Zoltán miniszter úr kért fel a feladatra, én pedig elfogadtam.
– Mikor született meg a végleges döntés?
– Arról nincs tudomásom, de azon a népjóléti bizottsági ülésen, amelyen a tőlem nagyon messze ülő miniszter urat hallgattuk meg, oldandó az ilyenkor kissé feszült hangulatot, megjegyeztem: miniszter úr, térben milyen távol van, de lélekben közel. Erre ő azt mondta, elnök úr, valószínűleg nemsokára még közelebb ülünk egymáshoz. Azon a héten már konkrétabban beszéltünk arról, hogy mi lenne a jövőben a feladatom.
– Döntése előtt konzultált elődjével, Szócska Miklóssal? Vele milyen volt korábban a kapcsolata?
– Szócska Miklóssal mindig is jó volt a kapcsolatunk, mondhatni kollegiális viszonyban voltunk, elég régről ismerem és tisztelem őt, 1999–2000 környékén még együtt is dolgoztunk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyik projektjén. Rendkívüli elméleti tudású rendelkező szakember. Amikor még államtitkár volt, időnként találkoztunk és beszélgettünk.
– Nyolc évig vezette Kecskemétet, a mostani parlamenti ciklusban a népjóléti bizottság elnöke volt rövid ideig. Nem fél attól, hogy ez jóval veszélyesebb terület, ahol több kudarc érheti?
– Természetesen megvan ennek a veszélye, hiszen ez az ágazat a rendszerváltás óta állandó problémákkal küzd, és itt nagyon nehéz sikert elérni. Ugyanakkor nekem több olyan élményem volt kórházigazgatóként, polgármesterként, amikor jó szándékkal, erős akarattal, hozzáértéssel és konszenzusra törekvéssel komoly eredményeket értünk el. Ez mindenképpen motivál, továbbá az is, hogy az elmúlt négy évben nagyon sok olyan kezdeményezés jött létre, amely hosszú távon eredményt hozhat. Több mint 400 milliárd forint jutott infrastruktúra-fejlesztésre, ilyenre korábban nem láttunk példát a magyar egészségügyben. Számos olyan minőségügyi, szervezetfejlesztési, informatikai program indult vagy indul el hamarosan, amely szintén hosszú távon lesz majd eredményes, és lassan felzárkóztatja az egészségügyi ellátórendszert Európához. Bízom abban is, hogy az átláthatóbb egészségügyre való törekvésem jó irány.
– Ön már adott valaha hálapénzt?
– Hála Istennek, még soha nem kellett kórházban feküdnöm, így nem kényszerültem ilyen szituációba. Ugyanakkor elég sokáig dolgoztam kórházigazgatóként, így látom, mi a gyakorlat. Idősebb hozzátartozóim azonban teljesen természetesnek tartják: emlékszem, amikor intézményvezetőként dolgoztam, rendszeresen megkérdezték, hogy mennyit érdemes, mennyit kell adni az orvosnak.
– Eddigi megszólalásai alapján leginkább a hálapénzrendszerrel kívánja felvenni a harcot. Ön szerint valóban fel lehet számolni ezt a gyakorlatot a magyar egészségügyben?
– Kinevezésemkor a miniszter úr egyik legfontosabb feladatomként az egészségügyi dolgozók elvándorlásának lelassítását és hosszabb távon a tendencia megfordítását jelölte meg. Nagyon sok kollégával és hivatalos érdek-képviseleti vezetővel beszéltem, akiknek a véleménye egybecsengett, az első lépések egyike kell hogy legyen a hálapénzrendszer megszüntetése. Mindenki egyetért azzal, hogy ezen változtatni kell, mert az egész finanszírozást, a betegek biztonságérzetét, az orvosok, az ápolók közérzetét befolyásolja. Már eddig is volt törekvés a megszüntetésére, általában azonban a hogyannál meg szokott állni a megvalósítás. Úgy gondolom, hogy van megoldás, de ehhez komoly társadalmi-szakmai konszenzusra van szükség, ami nem egyik napról a másikra fog megszületni. Mindez ötven éven keresztül bevett szokás volt, a betegek nem fogják tudni egyik pillanatról a másikra megváltoztatni a szemléletüket. Sőt, az orvosok egy része sem. Ebben a kérdésben főleg a fiatalabb generációkra számíthatunk, amelyek nem a hálapénzadó korszakban szocializálódtak.
– Mi lesz az első lépés?
– Két kérdésről kell tárgyalni. Egyrészt az orvosi életpályamodellnek úgy kell alakulnia, hogy a tudásnak, a különleges szakértelemnek legyen értéke. Nagyon jó irányba indult el a rezidensrendszerünk, ugyanakkor tény: ha vége az ösztöndíjnak, és a fiatal szakorvos bekerül a kórházi rendszerbe, ahol már jóval alacsonyabb lesz a fizetése, már nem biztos, hogy itthon akarja folytatni pályáját. Első lépésként tehát meg kellene határozni egy szakorvosi minimálbért. Továbbgondolásra és társadalmi vitára alkalmasnak tartom a Magyar Rezidensszövetség javaslatát, miszerint érdemes lenne olyan díjazás bevezetésén gondolkodni, amellyel tulajdonképpen a szabad orvosválasztás útján a hálapénzt ki lehetne váltani.
– Egy kiforrott orvosi életpályamodellt már régóta sürget a szakma. Ezek szerint már ebben a ciklusban megvalósulhat? | Zombor hadat üzen a hálapénznek | A hálapénzrendszer felszámolását nevezte egyik első és legfontosabb feladatának az egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjújában. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2014/07/zombor-hadat-uzen-a-halapenznek | 2014-07-01 07:39:50 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Cikkinfó
Szerzők: Papp Gergely
Földrajzi hely: Miskolc, Tatabánya, Magyarország
Építészek, alkotók: GUBAHÁMORI, PAD Alapítvány a Környezeti Igazságosságért, Papp Gergely, Berecz Diána, Guba Sándor, Hámori Péter, Dr. Varga Anna, Dr. Dobák Judit
Cég, szervezet: PAD Alapítvány a Környezeti Igazságosságért
További adatok
↓
A PAD Alapítvány és a GUBAHÁMORI közös projektje a kelet-közép-európai iparvárosok barnamezőit és a környező, jellemzően leszakadó lakóövezeteket célozza. A cél, hogy a helyi természeti, épített és társadalmi erőforrásokat feltárva, kis léptékű beavatkozásokkal olyan fejlesztési keretrendszert hozzanak létre, amely hosszú távú és fenntartható városrészi megújulást biztosít.
A "Városi periféria: barnamezők és munkáskolóniák komplex szocio-ökológiai városrehabilitációs lehetőségei" projekt célja, hogy összekösse a kihasználatlan, rekultivációs fázisokban megrekedt barnamezős területeket az elöregedő, leromló állapotú, szegregálódó városrészekkel. A projekt helyspecifikus urbanisztikai koncepciókra épül, amelyeket önkormányzatokkal, helyi lakóközösségekkel, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal együttműködve dolgoznak ki. Jelenleg két hazai helyszínen zajlik a kutatás, ahol szomszédsági és városi szintű felmérésekkel, egyeztetésekkel már eljutottak a koncepcionális szakaszig.
Az ‘Erdőkertváros’ koncepció a miskolci Vasgyári kolónia kertvárosi örökségére és a Szinva-patak revitalizációjára épül. Célja a városi természetközeli élőhelyek megerősítése közösségi köztér-megújítással, ahol a patakparti területek erdőkertszerű kialakítása összekapcsolódik a kertváros zöldfelületeivel. Az autómentes utcák és közösségi funkciók kialakítása lehetőséget ad a lakók és helyi intézmények aktív részvételére. A koncepció alapját a lakók térhasználatának vizsgálata, a városrész épített és természeti állapotát feltáró terepmunka, valamint a helyi zöld és szociális ügyek iránt érdeklődő civil szervezetekkel, vállalatokkal, közintézményekkel, építészekkel és döntéshozókkal folytatott egyeztetések adták.
A tatabányai Mésztelepen, a régi kőbánya területén megvalósítandó ‘Többhasznú sarjerdő’ koncepció a helyi közösség tájhasználati szokásaira épít. Az erdősülő bányaterületen foltszerűen kialakított zöldség- és gyümölcstermesztés nemcsak a lakók számára hasznos energia- és élelmiszerforrást biztosít, hanem segíti a terület regenerációját, növeli a biodiverzitást és az ökológiai ellenállóképességet. A koncepció kidolgozása fokozott terepi jelenlétet, a lakókkal kialakított hosszú távú együttműködést és az önkormányzattal folytatott párbeszédet igényelt, bevonva szociális, városüzemeltetési és zöldfelület-kezelési szakembereket.
A keretrendszer helyi beágyazottságához elengedhetetlen a projektcsapat multidiszciplináris háttere, amely társadalom- és környezettudományi, építészeti és urbanisztikai szakértelmet egyesít. A PAD és a GUBAHÁMORI közös munkájának eredménye egy kiadvány, amely posztindusztriális városi perifériák helyspecifikus beavatkozási lehetőségeit és tervezési irányait mutatja be. A dokumentum online elérhető, valamint offline formátumban a PAD Alapítványnál is hozzáférhető.
Közreműködők: Papp Gergely, Berecz Diána, Guba Sándor, Hámori Péter, Dr. Varga Anna, Dr. Dobák Judit
Papp Gergely
Szerk.: Hulesch Máté | Posztindusztriális városi periféria - a városi igazságos zöld átmenet feltáratlan lehetősége | A PAD Alapítvány és a GUBAHÁMORI közös projektje a kelet-közép-európai iparvárosok barnamezőit és a környező, jellemzően leszakadó lakóövezeteket célozza. A cél, hogy a helyi természeti, épített és társadalmi erőforrásokat feltárva, kis léptékű beavatkozásokkal olyan fejlesztési keretrendszert hozzanak létre, amely hosszú távú és fenntartható városrészi megújulást biztosít. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/posztindusztrialis-varosi-periferia--a-varosi-igazsagos-zold-atmenet-feltaratlan-lehetosege | null | true | null | null | építészfórum |
Mint, ahogy arról a Blikk is beszámolt, a Fidesz frakcióvezetője az október végi Fővárosi Közgyűlésen is előállt a Diákváros kiépítésének javaslatával, amit akkor több politikus, köztük Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid is támogatott.
Döntött a kormány a Diákváros sorsáról
Szentkirályi ma a Facebook-oldalán jelentette be, hogyan döntött a kormány a javaslat kapcsán.
"A kormánynál nyitott ajtókat döngetünk, így a budapesti Fidesz frakció javaslatával egybecsengően a kormány döntött: Diákváros épül Budapesten!" - áll a Facebook-oldalán közzétett posztban. Kiemelte, hogy a Diákváros 12 ezer kollégiumi férőhelyet tartalmaznak a tervek szerint.
"A budapesti lakhatási válság leginkább azoknak a fiataloknak, diákoknak okoz gondot, akik az egyetemi évek alatt nem jutnak kollégiumhoz. Nekik havonta százezres kiadást jelent a lakhatás miközben még tanulnak. Semmittevés és kollégiumok kiárusítása helyett, mi azt mondjuk, hogy a kormányzattal összefogva új és jobb minőségű kollégiumokra van szükség Budapesten"
- hangsúlyozta az oldalán.
Reagált a KIM
A kulturális és innovációs miniszter, Hankó Balázs is reagált a kormány döntésére:
"Készek vagyunk arra, hogy a megújult felsőoktatás következő nagy lépése a kollégiumi férőhelyek bővítése és minőségének fejlesztése legyen" - idézi a miniszter szavait az MTI. Hozzátéve, hogy szerint a magyar diákok többnyire elégedettek a jelenlegi felsőoktatás infrastruktúrájával, de visszajelzéseik alapján a kollégiumokkal kapcsolatban van még tennivaló. | Szentkirályi Alexandra a Facebookon jelentette be, lesz diákváros | Szentkirályi Alexandra, Budapest fideszes politikusa fontos bejelentést tett a Facebook-oldalán hétfőn. A politikus már többször hangoztatta, hogy egy diákvárost szeretnének létrehozni a fővárosban, amely a tanulók lakhatását segítené. A bejegyzés szerint a kormány már rá is bólintott Szentkirályi javaslatára. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/diakvaros-szentkiralyi-alexandra/7whs57p | null | true | null | null | Blikk |
Tavaly év végén az amerikai kitiltási botránytól volt hangos a magyar politika.
André Goodfriend október huszadikán jelentette be, hogy hat, a kormánynak dolgozó magyar állampolgár nem utazhat be az Egyesült Államokba korrupció-gyanús ügyletek miatt.
A hat kitiltott közül csak Vida Ildikó akkori NAV-elnök vallotta be, hogy szerepel a tilalmi listán.
Péntek délelőtt a Fővárosi Főügyészségen Dr. Ibolya Tibor főügyész elmondta, hogy az amerikai tulajdonú Bunge 2012 januárjától alkalmazott egy lobbistát Magyarországon, mert a magas áfa miatti visszaélések a magyar piacon nagy károkat okoztak a cégnek. A lobbista NAV-os vezetőknek, minisztériumi dolgozóknak prezentált a magas áfa miatti tarthatatlan állapotokról, visszaélésekről. A lobbista a munkája során megkereste egy korábbi ismerősét, T.V.-t, aki főügyész szerint egy üzleti világban ismert férfi, hogy hozza össze egy ismert gazdaságkutató céggel, hogy
a Bunge és a kormány stratégiai megállapodást köthessen.
A megkeresett, amúgy információ technológiával foglalkozó céget vezető negyvenes évei végén járó budapesti férfi azzal a válasszal tért vissza a lobbistához, hogy
el tudja intézni a gazdaságkutató céggel, hogy csökkenjen az étolaj áfája 27 százalékról 5 százalékra, ha fizet a Bunge kétmilliárdot a cégnek.
A válasz közvetítője szerint ezt Heim Péter a Századvég egyik vezetője üzente, mondta Dr. Ibolya Tibor. A lobbista az ajánlatot továbbította a Bungénak, ami azonnal megszakított minden kapcsolatot vele. Az amerikai cég azonnal jelzett az amerikai követségnek és a NAV-nak is.
Ezután az ajánlatot közvetítő férfit kitiltották az Egyesül Államokból.
A Nemzeti Nyomozó Iroda 2014 októberében újsághírek után kezdett nyomozni az ügyben, több tízezer e-mailt, sms-t vizsgáltak át, a Fővárosi Főügyészség idén december nyújtotta be a vádiratot az ajánlatot közvetítő személy ellen
vesztegetés tárgyában bekövetkezett vesztegetéssel való üzérkedés miatt.
Dr. Ibolya Tibor fővárosi főügyész szerint
a kétmilliárdos ajánlat valótlan volt,
mivel Heim Péter és a lobbistának ajánlatot tevő cégvezető között sem közvetett, sem személyes kapcsolat nem volt. A gyanúsított jelenleg szabadlábon védekezhet. A főügyész újságírói kérdésre elmondta, hogy Vida Ildikó nem érintett ebben az ügyben. | Amerikai kitiltási botrány: a Bungenak azt ígérték, hogy a Századvég kétmilliárdért elintézi, hogy csökkenjen az étolaj áfája | A fővárosi főügyész szerint ez az ígéret hamis volt. | null | 1 | https://444.hu/2015/12/18/amerikai-kitiltasi-botrany-a-bungenak-azt-igertek-hogy-a-szazadveg-ketmilliardert-elintezi-hogy-csokkenjen-az-etolaj-afaja | 2015-12-18 14:45:00 | true | null | null | 444 |
Ilaria Salis olasz baloldali EP-képviselő ismételten politikai hadjáratot folytat Orbán Viktor kormánya ellen , mivel szerinte Magyarország "szégyenbe került" azzal, hogy újra börtönbe akarja őt küldeni. Salis az Európai Parlament egyik legutóbbi ülésén az olasz baloldal népszerű antifasiszta indulójával próbálta hangsúlyozni Orbánnal szembeni kritikáját, miközben a kormányát komoly belpolitikai és európai nyomásra hivatkozva "megalázónak" titulálta az ellene folyó eljárást.
Salis tavaly februárban Budapesten társaival erőszakos cselekményeket követett el , ezt videófelvétel is megerősíti. A bírósági eljárás során több súlyos vádat emeltek ellene, amelyek között háromrendbeli testi sértés kísérlete és szélsőbaloldali szervezkedés is szerepel.
Salist az ügy miatt előzetes letartóztatásba helyezték, ahonnan később mentelmi joga révén sikerült kiszabadulnia, miután megválasztották az Európai Parlamentbe.
Az Orbán-kormány szándékában áll, hogy visszavonassa Salis mentelmi jogát, hogy folytatni tudja az ellene indított bírósági eljárást Magyarországon. Ezzel egy időben Olaszországban is politikai vita bontakozott ki Salis szerepe kapcsán, mivel a baloldali körök rendszeresen a "fasiszta ellenállás" zászlajára tűzik ügyét.
Salis ügyében egyre inkább felerősödik a politikai háttérzaj, amelynek középpontjában az Európai Parlament baloldali szárnya és a magyar kormány közötti ideológiai feszültség áll. A képviselőnő arra buzdítja kollégáit, hogy ne pártpolitikai szempontok alapján ítélkezzenek mentelmi jogáról, hanem "az EU hitelességét és alapvető értékeit" helyezzék előtérbe.
Borítókép: Ilaria Salis olasz európai parlamenti képviselő ( | Mentelmi jog és politikai feszültségek Salis ügyében | Ilaria Salis ismételten politikai kampány eszközévé teszi saját ügyét. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/mentelmi-jog-es-politikai-feszultsegek-salis-ugyeben | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mandátuma lejártát követően nem marad a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara élén Parragh László - értesült az Index.
Az MKIK szerdai rendes közgyűlésén ugyanis a regnáló vezető nagy arányban alulmaradt az elnöki székért szintén versenybe szálló, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK) irányító Nagy Elekkel szemben, aki 121 szavazatot gyűjtött, míg Parragh Lászlóra mindössze 67 tag voksolt - írja a portál.
Parragh László 2000 óta volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. | Leváltották Parragh Lászlót | Alulmaradt. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/levaltottak-parragh-laszlot-147859 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Egyikük az a Gulyás Imre, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) volt szervezett bűnözés elleni főosztályának vezetője, akinek vasárnap vonta vissza a vezetői megbízását Hatala József országos rendőrfőkapitány. Vele egy időben vették őrizetbe K. Attilát, a BRFK bűnügyi információs főosztály kiemelt ügyek osztályának felderítéssel foglalkozó nyomozóját.
Mindkét főrendőrt hivatalos személy által folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel gyanúsítják, amit Gulyás részben kötelességszegéssel, részben hivatali helyzetével visszaélve, K. kötelességszegéssel követett el. Mindketten tagadnak, de panasszal csak Gulyás élt a gyanúsítással szemben.
A Központi Nyomozó Főügyészség keddi közleményében azt közölte, hogy a múlt csütörtökön őrizetbe vett és pénteken gyanúsítottként kihallgatott két rendőri vezetőt, Hopka Lajost, aki az NNI szervezett bűnözés elleni főosztályának osztályvezetője és Gulyás közvetlen beosztottja volt, valamint Kalmár Tamást, a BRFK közrendvédelmi főosztályvezetőjét vezető beosztású hivatalos személy által részben hivatali helyzetével visszaélve, részben kötelességszegéssel, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel gyanúsítják. A múlt héten velük együtt elfogott két civilt, Vizoviczki László vállalkozót és munkatársát, V. Istvánt hivatali vesztegetéssel gyanúsítják. Az ügy részleteiről itt és itt olvashatják lapunk írásait. | Belföld: Korrupciós ügy: elrendelték a főrendőrök letartóztatását | Elrendelték annak a két, fontos beosztást betöltő rendőrnek a letartóztatását, akiket kedden vett őrizetbe a Központi Nyomozó Főügyészség a múlt héten kirobbant korrupciós ügyben. A döntés nem jogerős, mivel a gyanúsítottak fellebbezést jelentettek be. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/korrupcios_ugy__elrendeltek_a_forendorok_letartoztatasat-1312711 | 2012-06-07 18:21:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Néhány napja egy korabeli Afrika-gyarmattérkép kering az interneten Némi segítség a kvóta kiszámolásához címmel, mintegy válaszul a Brüsszelben izomból megszavazott, a menekültek kötelező szétosztásáról szóló kvótaszabályra. Miközben a kontinens megszállóinak névsorát böngészem, fülembe cseng az Amnesty International Magyarország cselédbrigád tenyérbemászó lózungja:
"Minden ország, köztük Magyarország is, tartsa tiszteletben az Európába érkező menekültek, migránsok és menedékkérők jogait, és nyújtsanak számukra hatásos védelmet területükön és határaikon egyaránt!"
Aztán miért kellene szolidaritást vállalnunk azokkal a gyarmatosításban megtollasodott országokkal, amelyeknek kifosztott alattvalói most földönfutóként keresnek új hazát? Az egészből csöpög az aljasság. A múltban meggazdagodott rablóhatalmak az egész kontinenst magukkal rántanák. Gyomorforgató. Már ahhoz vastag ábrázat kellett, hogy míg eleink évszázadokon át végvárak ormain védték tatártól, töröktől, muszkától Európa nyugati felét, a most minket zsűriző "finom nyugat" nagy jó dolgában gyarmatosítani - értsd: rabolni - járhatott szerte a világban, s lett dúsgazdag. Meg "bölcs".
A magyarságnak nincs oka, hogy lehajtott fejjel, örökös bűnbakként éljen, és a történelem cselédlépcsőjén járjon. Mi sosem voltunk gyarmattartók - kifosztott, megszállt ország annál inkább. Hallgassuk csak a korabeli regőst! "Magyarország mindenét föláldozta Európáért: önmagát, jövőjét, jólétét és normális fejlődését." Hogy mit kaptunk vérünkért cserébe? Trianont. Meg egy véget nem érő menekültáradatot a határainkhoz, amelyet most "szolidaritásból" be kellene fogadnunk.
Nem! Nem! Soha!
Borítókép: Illusztráció ( | Beszél a térkép | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/tollhegyen/2024/10/beszel-a-terkep | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Úgy hírlett, néhány napig bizonytalan volt, hogy mi legyen a sorsa.
Tévedés. Én nem bizonytalankodtam. Megbízatásom lejártának napján minden személyes tárgyamat hazavittem, előtte pedig szisztematikusan készültem arra, hogy az életemnek ez a periódusa lezárul. Mindennap vágtam a centit, amit a kollégáktól kaptam.
Voltak napok, amikor szinte óráról órára változott a helyzete. A pártok végig azt mondták, hogy egyetértenek az ön személyében, de valahogy mégsem jött össze a döntés. Igazából meg akartak állapodni?
Azt hiszem, nem. Noha mindenki azt mondta, bíznak bennem, az volt a benyomásom, hogy csupán időt akarnak nyerni, hogy követhessék a csendes európai trendváltást, amely mostanában számos országban átrendezi a pénzügyi kontroll alkotmányos pozícióit. Már a számvevőszékek világszervezetének elnökeként is az volt a benyomásom, hogy a világgazdasági válság a pénzügyi ellenőrzés szerepét is át fogja alakítani.
A politika le akarja nyelni a számvevőszékeket?
A gazdasági-társadalmi hatalom centralizációja és a válságból való kilábalás vezérlése a hatalom kritikáját kevéssé tűri el.
Mit gondol a költségvetésről? Reális-e, hogy a 2009-es hiány 3,9 százalék legyen?
Azt látom, hogy a bevételekből, amit lehet, előrehoztak, a kiadásokból meg amit lehet, 2010-re halasztottak. Ezt nagyon rossz jelnek tartom. Ha én nem fizetem be a gázszámlát decemberben, a kötelezettségtől még nem szabadultam meg.
Úgy látja, hogy trükközés folyik?
Úgy érzem, nekem ma sem illendő használnom ezt a szót, mert leegyszerűsítő, és elfedi a lényeget, a nehézségeket.
És mekkora lesz a 2010-es hiány? A kormány által ígért 3,8 százalék, vagy a Fidesz szerinti duplája?
Ennek a költségvetésnek legalább öt kockázata van. Az első, hogy a 2009. év hogyan sikerült. Az adóbevételekből az eredeti tervekhez képest 1000 milliárdos nagyságrendnyi hiányzik, mert a gazdaság zsugorodott. Ennek részben utánamentek a kiadási oldalon, ám a foglalkoztatás sokkal rosszabbul alakult, mint azt a korrekció idején gondolták, és a fogyasztás visszaesése az áfában is erőteljes visszaesést hoz. A második kockázat, hogy nálunk a megalapozatlan igény is erős társadalmi elvárásként jelentkezik. A magyar társadalom általános meggyőződése, hogy – teljesítményétől függetlenül – mindenki sokkal jobbat, többet érdemel. Az irracionális igényeknek ellen lehet ugyan állni, de tudni kell, hogy léteznek, mert a kormányok elhitették: csak döntés kérdése, hogy adunk-e, vagy sem. Nyugdíjemelést, nővérbért, orvosbért, pedagógusbért, utat, egyetemet.
Vagy hogy a kormány emeli-e, vagy sem a gáz árát.
Ezek épületes szamárságok, mégis megtették, hogy nem mentünk a gáz világpiaci ára után, inkább újabb adósságot vállaltunk. A harmadik kockázat, hogy elhalasztottunk egy sor olyan modernizációs kiadást, amit nem lett volna szabad. Például a közösségi közlekedésben. Mert ha bezárnak pár vasútvonalat, azzal nem oldódik meg semmi. És érdemes figyelni arra a szomorú tényre is, hogy ez a döntés igazából mit fejez ki. Ott zárták be a vasutat, ahonnan már nincs mit elszállítani. Mert a vonat persze elsősorban sohasem az utasok kedvéért járt. Ezeket a vonalakat is azért építették meg, mert volt ott búza, brikett, volt szén, és volt acélipar.
Most nincs. És ma a kérdés az, hogy az elmaradt kiadásokat tényleg éppen 2010-ben kell-e pótolni.
Én nem arról beszélek, hogy most kell, vagy nem most kell pótolni. Én azt mondom, hogy ez kockázat. A negyedik ilyen tétel az egészségügy ingatag helyzete, itt pedig a közgazdasági döntések közjogi döntésekké válhatnak. Ha nem fizetem ki, hogy valaki időben jusson el a mammográfiára, akkor várhatóan meg fogom fizetni a vizsgálatnál drágább mellműtétjét, valószínűleg elveszítem az illetőt mint munkaerőt, sőt, esetleg elvesztem mint embert.
Beszéljünk valami olyasmiről, amiről ön valószínűleg többet tud, mint az országban bárki. Mondják, hogy a korrupció egyik melegágya a pártfinanszírozás ügye. Az ember nem is érti, hogyan beszélhetnek pártpolitikusok arról, hogy átlátható viszonyokat szeretnének, amikor mindenki tudja, hogy a választási kampány egy irdatlan csalássorozat.
Erről egy friss nyugdíjas nézőpontjából hadd mondjam azt: arra számítok, hogy tavasszal finanszírozási szempontból viszonylag tiszta kampány lesz.
Hogyan lehetne tiszta? Képviselőjelöltenként egymillió forintból nem lehet kijönni.
Azért lehet a mostani helyzet jobb, mint a 2002-es vagy a 2006-os, mert akkor a politikai elitbe tömegével jelentkeztek be kisebb-nagyobb cégek tulajdonosai, akik vállalkozásuk hátszelét akarták megerősíteni a közéletben. Úgy gondolták, hogy megéri befektetniük a politikába. Csalatkoztak, ám a szektor pozíciója nem lett jobb. A mostani listákat nézve több olyan embert látok, aki távolabb van az üzleti élettől. Ráadásul az előző kampányok költségeit meglökte a kiegyensúlyozott helyzet és a bizonytalan szavazók magas aránya. Most – azt mondják ennek szakértői – alig van bizonytalan szavazó.
Értem, de képviselőnként egymillió forint így sem lesz elég. Megjelennek olyan óriásplakátok, amelyek költségeit látszólag senki sem állja, és megjelennek olyan sajtóhirdetések, amelyekért „táskás emberek” készpénzzel fizetnek. Hogyan lehet ezeket a pénzeket úgy előteremteni és mozgatni, hogy az ÁSZ ne vegye észre?
Miért kellene az ÁSZ-nak észrevennie ezeket a pénzmozgásokat?
Mert az ÁSZ a pártokat is ellenőrzi.
Csakhogy ezek a pénzek nem mennek át a pártokon. Ráadásul az egészet úgy szabályozták, hogy nincs rögzítve, mikor indul a kampány, és mi számít kampánynak. Az óriásplakáton elkezd valaki mosolyogni februárban, és azt mondják nekem, hogy ő már szeptemberre, az önkormányzati választásokra mosolyog. Maga a rendszer olyan, hogy valójában nem lehet ellenőrizni. Mit kellene tenni? El kéne fogadtatni, hogy a kampány drágább dolog, mint amilyennek eddig tartottuk. Igen, a demokrácia sok pénzbe kerül, de még mindig olcsóbb, ha a költségeket bevalljuk, mint ha eldugjuk őket.
Mit tart a legnagyobb sikernek, és mit a legnagyobb fiaskónak az elnöki tevékenységében?
A legnagyobb sikernek azt, hogy a jelentéseink szakmaiságát és tényszerűségét senki sem vonta kétségbe. A legnagyobb fiaskó? Hogy az ország kudarcaiban nekem is osztoznom kell. Nem háríthatom el, hogy nekem is van felelősségem abban, ahová jutottunk. Talán lehetett volna még markánsabban, még korábban szólnom. Nemcsak jelzőkutyaként hangoskodni, hanem odamarni: térj már észhez! Én viszont a dolgok távolságtartó jelzését választottam. Még akkor is nyugodt hangon beszéltem, ha nagyon szigorú dolgokat mondtam.
Egy interjúban elmondta, hogy alapállását tekintve ön baloldali ember. Nem rontotta ezzel újbóli megbízatásának esélyeit?
Ez nyilvánvalóan nem pártszimpátiát, hanem értékrendet jelent. Nagyon furcsa lenne, ha hatvanéves koromon túl változtatnék az elveimen. Ha szembefordulnék azzal, aki voltam. | Oda kellett volna marni! | Bizalmáról ismét biztosította a teljes politikai elit, ám csalóka remény volt, hogy azonnal újabb mandátumot kap. A mai magyar politikában szinte példátlan bizalom övezi Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék leköszönt elnökét. Mandátuma december 9-én járt le. A kérdező BARÁT JÓZSEF. | null | 1 | https://168.hu/itthon/oda-kellett-volna-marni-114336 | 2010-01-13 00:00:00 | true | null | null | 168 óra |
A Facebook-oldalán is közzétett egy, a témával kapcsolatos bejegyezést. Azt írta, hogy több jelzést kapott az elmúlt időszakban, hogy a Szent István térre rendszeresen behajtanak illetéktelen autósok. Ezért elrendelte az ellenőrzést, amelyet a közterület-felügyelők végeznek a rendőrökkel együttműködésben, és szabtak is ki bírságot, amely 47 ezer forint.
- Azt kérem az autósoktól, hogy tartsák be a forgalmi rendet - folytatta a városvezető. Mint mondta, a főtér alapvetően sétálóövezet, oda csak engedéllyel szabad az autósoknak behajtaniuk. A jogosulatlan behajtást mind a két irányból oszlopok akadályozzák, amelyek jelenleg nem működnek, azonban elrendelték azok javítását. | Akár 47 ezer forintba is kerülhet, ha behajt a Szent István térre | Rendszeresen hajtanak be megfelelő jogosultság nélkül illetéktelen autósok a Szent István térre – jelezte Szarvas Péter polgármester a minap a városházán tartott sajtótájékoztatón. Kiemelte: a szabálytalankodók több tízezer forintos büntetésre számíthatnak. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/bekescsaba-szent-istvan-ter-auto-behajt | null | true | null | null | BEOL |
- Mint minden önkormányzatnál az országban, október elején megtörténtek a régi és újonnan felálló önkormányzatok közt az átadások, addig Magyarországon vélhetően az országos roma önkormányzat az, amelyik nem tudta megkezdeni a munkáját, mivel Lakatos Oszkárék minden jogi lehetőséget kihasználva hátráltatják az új testület munkáját.
Mára már egyértelmű, hogy az előző, baloldali vezetés semmibe veszi közel 75 ezer roma akaratát.
Még a választás előtt Lakatos Oszkár eltemette az Országos Roma Önkormányzatot (ÖRO). Csináltak egy színpadias jelenetet, valódi koporsót búcsúztattak el, majd az országos önkormányzat Dohány utcai hivatalának kulcsát bedobták a Dunába - idézte fel lapunknak Aba-Horváth István, a roma önkormányzat új elnöke.
A Cigány Közösségek Szövetsége (Cikösz) a júniusi önkormányzati választáson 47 képviselői helyből 35 mandátumot szerzett. A helyzet most úgy áll, hogy október elsejétől az új testületnek kellene munkába állnia, ám az átadás-átvétel azóta sem történt meg.
- Lakatos Oszkár korábbi elnökhelyettes egyelőre nem adta át a működéshez szükséges iratokat és semmilyen olyan elszámolást, ami betekintést engedne az előző önkormányzat működésébe. Egyet biztosan lehet tudni: az új vezetés milliárdos nagyságrendű tartozással a háta mögött kezdi majd meg működését. Az állam követeli a szabálytalanul felhasznált támogatások visszafizetését, valamint bennünket terhel még a saját, volt képviselőiknek a munkaügyi bíróság által megítélt, elmaradt tiszteletdíjainak rendezése is - részletezte Aba-Horváth.
Az új elnök a Magyar Nemzetnek elmondta: Lakatos Oszkár az önkormányzat fizetésképtelenségét arra fogta, hogy nem kapnak az "államtól" folyósítást, kivéreztették őket.
- Hogy kaphattak volna támogatást, amikor jogerős bírósági ítéletek állnak velük szemben, hogy vissza kell fizetniük a pénzt? A nemzetiségi törvény alapján az önkormányzat évente normatív támogatást kap az államtól, és minden gazdasági év végén el kell számolni az állam felé, hogy szabályszerűen költötték-e el a pénzt. Az elmúlt ciklusban nagyon sok forrás szabálytalanul lett felhasználva. A támogatások jelentős része nem arra lett fordítva, amire az államtól pénzt kaptak. Amit eddig sikerült felderítenünk, az felháborító és szégyenteljes. Csak pár példa: voltak olyan esetek, amikor a projektidőszakon túli számlákat adtak be, de volt olyan tétel, hogy egy bérjegyzék mellé nem volt csatolva szerződés, ami fiktív munkavégzést feltételez. De nem vagyunk meglepődve - mondta Aba-Horváth István. Az új elnök hozzátette: ez az a testület, aminek elnökét nem is olyan rég vesztegetés miatt bilincsben vitték el a rendőrök, és azóta is börtönben van.
A börtönbe vonuló elnök bízta meg Lakatos Oszkárt helyettesként az elnöki teendők ellátásával.
- Lakatos Oszkár pedig úgy próbálta elterelni a figyelmet a visszásságokról, a tartozásokról, a meg nem fizetett számlákról, bérekről, hogy áldozatnak állította be az akkor még baloldali többséggel működő nemzetiségi önkormányzatot. Több alkalommal is felajánlották Lakatos Oszkárnak az egyeztetés lehetőségét, az általa vitatott tételek visszafizetéséről, de nem vette a fáradságot, hogy ezekre elmenjen, helyette rendszeresen a baloldali médiához fordult panaszkodni. Az együttműködésnek még a csíráját sem tanúsította. Ezek után Lakatos önkényesen, testületi határozat nélkül bezárta a hivatalt és "eltemette" az önkormányzatot. Így hivatal nélkül, érdekképviselet nélkül maradt a magyarországi cigányság. Ilyen az elmúlt harminc évben nem fordult elő - húzta alá Aba-Horváth István. Azonban az akkori képviselők a saját tiszteletdíjukat sem a törvény által előírt módon állapították meg. A munkaügyi bíróság jelenleg megítélte a bérpapíron szereplő összegeket, aminek kifizetése az új hivatal dolga lesz, azonban a törvénytelen különbözetet polgári peres úton minden volt képviselőtől vissza fogjuk perelni - jelezte az új elnök.
- Mindegyik, akkori képviselőt terheli ez a felelősség. Úgy tudjuk, a hivatalhoz sorban érkeznek a végrehajtói megkeresések, a behajtásra vonatkozó igények. Nagyon sok végrehajtásban résztvevő rosszul fog járni, mert ha nem tudja majd visszafizetni a jogos adósságát, akkor a lakására, a vagyontárgyára ráterhelik a tartozást. Amit ígértük a magyar nemzet roma közösségének, azt maradéktalanul be fogjuk tartani! - hangsúlyozta az elnök.
- Nekem mint elnöknek az a feladatom, hogy a törvényesen megválasztott önkormányzat és a mögöttünk álló választók érdekeit nézzem. Amint bejutunk a hivatal épületébe, jogászok és auditvizsgálók fogják átnézni az iratokat, a szerződéseket.
Ha ott egy olyan eredmény jön ki, hogy akár egy forint is szabálytalanul lett felhasználva, azért én feljelentést fogok tenni az akkori regnáló elnök ellen. Ez nem mérlegelés kérdése.
Óriási tartozást halmozott fel 2019-2024 közt a baloldali önkormányzat - hangsúlyozta az új elnök, aki most azon dolgozik, hogy lehívható legyen az utolsó negyedévi állami normatíva.
- Nagy valószínűség szerint azért nem kapunk együttműködést a korábbi vezetéstől, hogy ne férhessünk hozzá ehhez az összeghez, ne tudjuk elkezdeni a munkát, ami számunkra többek közt az adósságok rendezését is jelentené - hangsúlyozta Aba-Horváth István, aki október óta rendszeresen keresi Lakatos Oszkár korábbi elnököt az átadás-átvétel miatt.
- Az időhúzás számos további kérdést vet fel. Tavaly ősz óta nincs érdemi munka az országos roma önkormányzatban. Az akkori képviselők érdemben nem dolgoztak, minket pedig a mai napig nem akarnak hagyni dolgozni. Azt gondolom, a rengeteg felhalmozott tartozáson túl az eddigi baloldali vezetés erkölcsi felelősséggel is tartozik a magyarországi cigányság felé. Mi, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata mindent megteszünk azért, hogy ezt a szégyenfoltot mielőbb lemossuk a magyarországi roma érdekképviseletről. Szakítva az elmúlt ciklus működési és szellemi képességével, az újonnan alakult önkormányzat még a nevében is megváltozott. A közgyűlésünk a roma önkormányzat új nevét egyhangúlag megszavazta, így lett Magyarországi Romák Országos Önkormányzata. Ez nem egyszerűen névváltoztatás, hanem üzenet - zárta a beszélgetést Aba-Horváth István.
Lakatos Oszkár a Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy miért nem történt meg az átadás-átvétel, azt mondta: az elnöki munkakör átadására a törvény 60 napot biztosít, ez
a 60 nap még nem telt, semmilyen csúszásról nincsen szó. Az átadás törvényes határidőben megtörténik majd.
- Egyedül vagyok, mivel 2023 nyara óta egyetlen forint állami támogatást nem kapott az ORÖ, ezért a munkatársak is elmentek, még közüzemi díjakat fizetni sem tudtunk. Az ORÖ épületében hivatalos, sokszor érzékeny adatokat tartalmazó iratok vannak. Átadás előtt milyen felelősség mellett mehetne be oda bárki is? Ha nem véreztették volna ki az önkormányzatot, de különösen a hivatalt, akkor már rég túlestünk volna az átadáson. Kifejezett kérésem volt, hogy legalább a hivatal működéséhez biztosítsák a szükséges pénzügyi fedezetet, de ez sem valósult meg. Tudomásom van arról, hogy több nemzetiségi önkormányzatnál is csak a napokban fog megtörténni az átadás, pedig ott valószínűleg még az apparátus is rendelkezésre áll - indokolt lapunknak a korábbi elnök, aki azt is sérelmezi: a legnagyobb magyarországi nemzetiség országos önkormányzata vívta és talán most is vívja haláltusáját.
- Nekem kellett szembenéznem a munkatársakkal, és kérni őket, hogy tartsanak ki, miközben elmaradásaink voltak. Egy idő után elfogyott a kitartás, mert nekik is el kellett tartani a családjukat, csak nem volt miből. A hazai cigányság gyásznapjáról, a Roma Holocaustról két éven át meg sem tudtunk méltóképpen emlékezni. Hogyan akarja bárki is képviselni a roma érdekeket, ha ezzel sem törődik? - tette fel a kérdést Lakatos Oszkár.
Az önkormányzat tartozásairól úgy fogalmazott a Belügyminisztérium, illetve jogelődje (az EMMI) által a korábbi programok (Híd a munka világába, Út a szakmaválasztáshoz, stb) alapján juttatott támogatások visszafizetését az ORÖ aktuális évre vonatkozó költségvetési támogatása terhére - részletfizetési megállapodások, és a kormány engedélye alapján - teljesítette.
Hozzátette: ezt utóbb, évekkel később a BM Gondoskodásért Felelős Államtitkársága szabálytalannak minősítette, ezen alapult a visszafizetési kötelezettség döntő hányada. Lakatos Oszkár emlékeztetett: az ORÖ fizetésképtelenségét több állami és kormányzati szerv részére bejelentette, személyesen egyeztetettPintér Sándor belügyminiszterrel, Fülöp Attila államtitkárral is.
- Több alkalommal fordultam levélben a Belügyminisztériumhoz, megkerestem a végrehajtásban eljáró adóhatóságot, azonban erőfeszítéseink hiábavalónak bizonyultak, sőt az adóhatósági végrehajtás mellett, bankszámláinkon inkasszó volt/van, a Belügyminisztérium emellett - ugyanazon ügyekben - több pert is indított, sőt a 2023. harmadik és negyedik negyedévre járó költségvetési támogatásunkat is visszatartották, a 2024. évre még költségvetést sem tudtunk tervezni. Mint mondta: a félreértések, a további téves tájékoztatások elkerülése érdekében a visszafizetési kötelezettség a 2016., a 2017. és 2018. évekre vonatkozik.
- Tiszta szívből remélem, hogy az új önkormányzat, élén Aba-Horváth István elnök úrral megszerzi az önkormányzatnak jogosan járó állami támogatásokat. Ezzel kapcsolatosan azonban komoly kételyem van, és az Önkormányzat működéséhez szükséges támogatások sem most, sem az átadást követően, sem pedig a közeljövőben nem fognak megérkezni - húzta alá Lakatos Oszkár. | Botrány az országos roma önkormányzatnál - Nem csak jelképesen dobták a kulcsokat a Dunába | Még mindig nem történt meg az átadás-átvétel a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatánál (MROÖ), az épületbe sem tudnak bejutni az új önkormányzat képviselői, dolgozói. A júniusi önkormányzati választást a Cigány Közösségek Szövetsége (Cikösz) nyerte meg, a választók kétharmada szavazott az új irányvonalat, a szakmaiságot, átláthatóságot és hiteles érdekképviseletet hirdető szervezetre. Azonban a győzelemmel milliárdos nagyságrendű adósságot is örököltek az előző, baloldali vezetésű önkormányzattól. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/botrany-az-orszagos-roma-onkormanyzatnal-nem-csak-jelkepesen-dobtak-a-kulcsolat-a-dunaba | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A WHB feltőkésíti az önkormányzati Ledina Kft.-t, amely majd üzemelteti a felszámolás alá került Zsolnay-gyárat – ez volt a terv Pécs jogi képviselője, Szabó Iván szerint. A többségi tulajdonos, Bachar Najari azonban kifizette a Zsolnay tartozását, a WHB tulajdonosa, Paár Attila pedig a botrány miatt kihátrált az együttműködésből. A WHB egyébként cáfolja Szabót: azt állítják, hogy nem volt kapcsolatuk a Ledinával, és csak befektetési céllal vették meg a Zsolnay banki tartozását.
A patinás múltú Zsolnay-gyár közelmúltjának viharos történéseit előző cikkünkben mutattuk be. A korábban megmentőként ünnepelt szír-svájci többségi tulajdonos, Bachar Najari úgy látja, hogy egy fideszes érdekkör el akarja venni tőle a porcelánmanufaktúrát: Fidesz-közeli “befektetők" állami segítséggel csavarnák ki a svájci tulajdonos kezéből a Zsolnayt
A kisebbségi tulajdonos pécsi önkormányzat jogi képviselője, Szabó Iván szerint azonban Bachar Najari mesterien kommunikálja a sajtónak, hogy ő áldozat a történetben, és el akarják venni tőle a Zsolnayt, de a szír-svájci befektető valójában komoly bajba sodorta a gyárat és sok esetben megkérdőjelezhető módon járt el.
Szabó most azt nyilatkozta az Átlátszónak, hogy már 2013-ban hallani lehetett arról, hogy a közeljövőben olyan középület-felújításokra kerülhet sor, melyekből a Zsolnay nagy bevételre tehet szert, és a gyár iránt akkor bal- és jobboldali érdekkörök egyaránt érdeklődtek. Végül egyedül Najari pályázott az önkormányzat részvénycsomagjára, és a város annyira megörült a befektetőnek, hogy nem néztek utána a hátterének kellő alapossággal.
Szabó elmondása szerint a város bizalma főként a 2014-es védjegy-botrány (Cséplő Petra, a Zsolnay igazgatóságának elnöke, és Najari felesége, saját cége, a Swiss Art Kft. nevében védette le az Európai Unióban a Zsolnay márkanevet) és a hajmáskéri ingatlan miatt ingott meg Najariban.
Szabó szerint az a probléma, hogy az önkormányzat a befektetővel kötött szindikátusi szerződésben megengedte Najarinak, hogy az adásvételkor vállalt félmilliárdos tőkeemelésből 300 millió forintot tárgyi apporttal teljesítsen. Najari pedig egy hajmáskéri ingatlant tett a cégbe, ám Szabó szerint az egykor laktanyaként működő víztornyos ingatlan értéke nemhogy a 300 milliót, de még az önkormányzat értékbecslője által akkor megállapított 50 millió forintot sem éri el.
A tőkeemeléssel Najari 80 százalékos többségi tulajdonosa lett a Zsolnaynak, és ahogy Szabó az Átlátszónak fogalmazott: “Onnantól kezdve azt csinál, amit akar. Bármilyen határozat kerül a közgyűlés elé, gyakorlatilag ő maga dönti el."
A kisebbségi tulajdonos Pécs azonban vitatja a hajmáskéri ingatlan értékét, és emiatt tavaly kártérítési pert is indítottak Najari ellen. Szabó Iván szerint ugyan 2014-ben a bíróság már elutasított egy keresetet az ingatlanapporttal kapcsolatban, de akkor “a bíróság kizárólag társasági jogi szempontból vizsgálta a tőkeemelés megfelelőségét, a Szindikátusi Szerződéssel létrehozott kötelem teljesítése szempontjából azonban nem."
A per folyamatban van, a bíróság igazságügyi szakértőt kért fel a hajmáskéri ingatlan újabb értékbecslésének elkészítésére. A döntés a szakvéleményben megállapított összegtől függően születik majd meg a későbbiekben.
Vita az MNV-kötbér miatt
Szabó Iván szerint nem 2016-ban, hanem már egy évvel korábban megromlott a város és Bachar Najari kapcsolata.
“2015-ben még lett volna lehetőség arra, hogy a város éljen a visszavásárlási jogával, de ez nem történt meg. Próbáltak valami ésszerű kompromisszumot kötni, hogy normalizálják ezt az együttműködést. Akkoriban még nem volt ennyire elmérgesedve a helyzet. Igazából 2015-ben kezdődött a probléma."
A rossz viszony egyik fő oka az a kötbér, amelyet Pécsnek kell fizetnie a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV) amiatt, hogy a porcelánmanufaktúra Zsolnay-termékek gyártásából és értékesítéséből származó éves árbevétele nem éri el a nettó 800 millió forintot. Ezt a kötelezettséget egy 2005-ös kormányhatározat írja elő a cégnek, melyet akkor térítésmentesen adott át az önkormányzat tulajdonába az állam.
“Amennyiben a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt. tradicionális Zsolnay termékek elállításából és értékesítéséből származó éves nettó árbevétele bármely üzleti évben nem éri el a 800 M Ft összeget, kötbérként az Önkormányzat 5 millió forint összeget és minden 50 millió forint összeg elmaradás után további 5 millió forint összeg kötbért köteles fizetni az MNV Zrt. részére."
A szindikátusi szerződésben, melyet a pécsi önkormányzat és a tulajdonában lévő Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. írt alá 2013-ban a szír-svájci befektetővel, az szerepel, hogy az eladók (Pécs és a cége) kezdeményezik az MNV-nél a rendelkezés feloldását, Bachar Najari pedig tudomásul veszi a kormányhatározatban előírt kötelezettséget, és vállalja, “hogy a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. éves nettó árbevételén belül a tradicionális Zsolnay termékek előállításából és értékesítéséből származó éves árbevétel el kell, hogy érje a 800 millió forint összeget mindazon időpontig amíg a limitált árbevétel Eladók kezdeményezése alapján feloldásra nem kerül."
Szankciókat azonban nem tartalmaz a szindikátusi szerződés arra az esetre, ha a gyár nem teljesíti a 800 milliós limitet, és ez most a vita sarkallatos pontja. Az MNV ugyanis 2016 júniusában levelet írt a pécsi önkormányzatnak, hogy az annak kisebbségi tulajdonában lévő porcelánmanufaktúra tradicionális Zsolnay-termékekből származó árbevétele sem 2012-ben, sem 2013-ban, sem 2014-ben nem érte el a 800 millió forintot, ezért az önkormányzatnak összesen 65 millió forint kötbért kell fizetnie az állami vagyonkezelőnek.
A kötbér az alábbi tételekből áll össze: – 2012-re 25 millió forint: 5 millió forint kötbér a vállalás nem teljesítése miatt, és 20 millió a 206 milliós elmaradás miatt – 2013-ra 30 millió forint: 5 millió forint kötbér a limit nem teljesítése, és 25 millió a 272 milliós elmaradás miatt – 2014-re 10 millió forint: 5 millió forint kötbér a vállalás nem teljesítése, és 5 millió a 99,7 milliós elmaradás miatt
A kisebbségi tulajdonos Pécs nem akarja kifizetni a kötbért az MNV-nek, mert az önkormányzat véleménye szerint a vállalás már a Zsolnay új többségi tulajdonosát terheli. Emiatt Pécs felszólította Najarit, hogy fizesse ki a 2013-ra és 2014-re eső összesen 40 millió forintos kötbért. Az MNV szintén küldött fizetési felszólítást Bachar Najarinak, az állami vagyonkezelő azonban a 2012-re eső összeget is a Zsolnayt 2013-ban megvásárló befektetővel szeretné kifizettetni.
Najari ügyvédje szerint azonban a 2012-es kötbér egész biztosan nem terhelheti őt, de a két másik évre eső “büntetést" is jogtalanul követelik rajta. Egyrészt azért, mert a kötbéres megállapodást Péccsel kötötte az MNV, és Najari semmi ilyesmit nem írt alá a vagyonkezelővel; másrészt bár a Pécs és Najari által kötött szindikátusi szerződésben szerepel ugyan, hogy Najari tudomásul veszi a Pécs és az MNV közötti kötbér-megállapodást, az viszont nincs benne a szindikátusi szerződésben, hogy Najarinak vagy a többségi tulajdonába került Zsolnay Zrt.-nek kellene kötbért fizetnie az MNV felé.
Pécs ügyvédje szerint előre megállapodtak a Zsolnay sorsáról a WHB-val
Szabó Iván szerint az utolsó csepp a pohárban az MFB-hitel volt, amit nem törlesztett a Zsolnay, és emiatt a bank 2016-ban elindította a cég elleni felszámolási eljárást. Szabó szerint az önkormányzat attól tartott, hogy csődbe megy a Pécs jelképének számító Zsolnay-gyár, és emiatt eltűnik a hungarikum porcelán, a rossz munkakörülményekre és rossz bánásmódra panaszkodó Zsolnay-dolgozók pedig elveszítik az állásukat.
Páva Zsolt, Pécs polgármestere emiatt kezdeményezte még 2015-ben a kormánynál a Zsolnay stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalattá, vagyis kvázi védetté nyilvánítását, ami 2016 elején meg is történt.
De már ezelőtt feltűnt a színen Paár Attila, a rendkívül sikeres építőipari cég, a West Hungária Bau (WHB) tulajdonosa. Mint előző cikkünkben megírtuk, 2015. október 7-én Bachar Najari és Cséplő Petra levelet kapott a pécsi önkormányzattól, hogy Pécs a Zsolnayban lévő 19 százalékos tulajdonrészének egy részét “értékesíteni kívánja" a WHB részére.
Az Átlátszó kérdésére, hogy miként került a történetbe a WHB, Szabó Iván így fogalmazott:
“Paár Attila megkereste a várost, hogy ő megvenné a Zsolnayt. Hogy őt érdekelné ez az egész, hiszen ő akkor már magasépítésben utazott. A város meg örült neki, mert nyilván akkor a WHB-n látszott, hogy egy nagyon tőkeerős cég. Kvázi úgy gondolta a város, hogy a Közgép is elvitte ezt a feladatot, majd most el fogja vinni a WHB. Egyébként fel sem merült az, hogy Bacharral bármiféle háború indulna, hanem gyakorlatilag úgy gondolták, hogy Bachar elegánsan távozhat. Ő ebből a gyárból azért sok pénzt keresett, és ami történt, az megtörtént, nem akartak ezzel foglalkozni. Akkor kezdődik igazából az acsarkodás, amikor Bachar nem enged betekintést az iratokba. Jó, persze, a WHB-nak nem engedi, mert az egy külső személy, de a városnak se engedi meg, hogy betekintsen az iratokba. Bachar abba a hibába esik, hogy azt hiszi, ő 100 százalékos tulajdonos ebben a gyárban, és azt csinál, amit akar. De ne felejtsük el, hogy 20 százalékban még mindig a város tulajdona a Zsolnay. A városvezetésnek egyébként esze ágában sem lett volna harcba kezdenie vagy harcolnia Bacharral, ha tényleg úgy mennek a dolgok, ahogy kellett volna. Ha nincsenek tele az emberek panasszal, ha nem fenyegeti folyamatosan felszámolási eljárás a Zsolnayt."
Szabó Iván elismerte az Átlátszónak, hogy a helyzet megoldására hozta létre az önkormányzat a Ledina Kft.-t, és Szabó szerint arról volt szó, hogy a város együttműködik a WHB-val a Zsolnayban, azonban Paár Attila rövid idő elteltével kihátrált a tervezett együttműködésből.
“Jött az ötlet, hogy csináljunk egy céget, mert ha felszámolás alá kerül a Zsolnay, akkor lehet, hogy még egy évig fenntartja a felszámoló, de a felszámolást be kell fejezni és meg kell szüntetni a munkaviszonyokat. Nem volt titok egyébként akkor, hogy a WHB már megkereste a várost, hogy egy hasonló együttműködést szeretne a várossal, mint Najari. Tehát lenne egy külön szerződés, ami biztosítaná, hogy nem vihető el a gyártás Pécsről, hogy ottmarad a védjegy. És akkor a WHB benyújtotta a felszámolási eljárást, mi meg elkezdtük az embereket kimenteni. Azt mondtuk, hogy a közgyűlés hozott egy ilyen határozatot, hogy létrehozza a Ledina Kerámia Kft.-t annak érdekében, hogy a Zsolnay-kultuszt meg az embereket átmentse. Nyilván Zsolnay-gyárnak nem nevezhettük. Ezt a céget azért hoztuk létre, hogy ebbe átmentjük az embereket, és ebben majd a WHB tőkét emel. Ugye a WHB-nál volt a követelés, tehát nyilvánvaló volt, hogy belátható időn belül a Zsolnay-eszközök tulajdonosa lesz, és mivel nagyon tőkeerős cég, az üzemeltetést tovább tudja folytatni. Az volt az elképzelésünk – mivel úgy látszott, hogy napokon belül felszámolás alá kerül a Zsolnay -, hogy a WHB-é lesz a gyár, és a WHB-val köt a város egy hasonló szindikátusi szerződést, mint amilyet Najarival kötöttünk. A WHB tőkét emel a Ledinában, és ugye a felszámolónak kötelessége a vagyon hasznosításáról gondoskodni, a gyárat ki kell írnia üzemeltetésre. Ez általában pályáztatással történik, és mi arra hoztuk létre a Ledinát, hogy majd a Ledina pályázik az üzemeltetésre. Nyilván ebben benne van, amit maga mondott, hogy ki más tudná megnyerni a pályázatot, mint azok a szakemberek, akik nálunk vannak, akik tudják, hogy lehet pirogránitot önteni, vagy hogy lehet porcelánfajanszot égetni. Tehát ez volt a terv, de akkor Najari az egésznek a közepén kifizette a tartozást, és onnantól kezdve nem tudtunk mit csinálni. A Ledina ott maradt százhúsz dolgozóval, mert Paár Attila, aki betett 200 millió forintot ebbe az üzletbe, és kivett 400 milliót egy hét alatt, elegánsan azt mondta, hogy hát itt olyan felháborodás volt, és az ő nevét úgy meghurcolták, hogy köszöni, de ebből már nem kér."
A WHB tagad is, meg nem is
Szerettük volna megismerni Paár Attila álláspontját is a Zsolnay-ügyről, ezért az alábbi kérdéseket küldtük el a WHB-nak:
1, Miért kezdett el érdeklődni a WHB a Zsolnay iránt? Miért keresték meg 2015-ben azzal a pécsi városvezetést, hogy megvásárolnák az önkormányzati tulajdonú részvényeket? 2, Értesültek arról, hogy a közeljövőben nagyértékű épületfelújítások / állami megrendelések lesznek, amelyekből a Zsolnay a pirogránit épületkerámiák miatt nagy bevételre tehet szert? Ha igen, honnan?
3, Mennyiért vették meg az MFB-től a Zsolnay tartozását? Igaz az az információ, hogy 200 millió forintért?
4, Igaz-e az, hogy arról egyeztettek a pécsi városvezetéssel, hogy a WHB feltőkésíti az önkormányzati tulajdonú Ledina Kft.-t, majd a Ledina fogja üzemeltetni a felszámolás alá került Zsolnay-gyárat?
5, Miért hátrált ki a WHB a pécsi városvezetéssel kötendő megállapodás mögül? A Zsolnay-ügy nagy sajtóvisszhangja miatt vagy más okból?
A WHB a szerkesztőségünknek megküldött válaszában tagadja, hogy bármiféle kapcsolatban lett volna a Ledinával. A pécsi városvezetéssel való előzetes megállapodást azonban nem említik: nem erősítik meg, de nem is cáfolják.
“A WHB jogszerűen eljárva, piaci alapon, befektetési céllal megvásárolta az MFB Zsolnay-val szemben fennálló követelését. A befektetési lehetőség mellett az eddigi tapasztalataink alapján, valamint szakmai és piaci alapon döntöttünk, nem rendelkeztünk és nem is rendelkezünk információval az Ön által említett “nagyértékű épületfelújítások / állami megrendelések"-ről. A követeléscsomag vételára üzleti titok, emiatt nem áll módunkban kiadni a pontos összeget. A közben a két tulajdonos között kialakult vitáról és a hozzá kapcsolódó folyamatokról semmilyen információnk nincs. A Ledina Kft. a WHB-tól függetlenül alakult és működő gazdasági társaság, a WHB-hoz semmilyen módon nem kapcsolódott és nem kapcsolódik, ezért nincs is semmilyen információnk annak üzleti ügyeiről, folyamatairól és a létrehozás céljáról. A jelenlegi Zsolnay-tulajdonos időközben rendezte a tartozását, nem volt honnan kihátrálni. A WHB ellen a Zsolnay által az ügyhöz kapcsolódóan indított pert az illetékes bíróság megszüntette, ezáltal elismerve, hogy a WHB jogszerűen járt el. Ezzel a WHB az ügyet lezártnak tekinti, nem kívánunk rész venni a másik fél által folytatott sajtón keresztüli üzengetésbe."
A Ledina megy tovább
Szabó Iván elmondta az Átlátszónak, hogy miután Najari kifizette a WHB-nak a Zsolnay tartozását, és ezzel a gyár megmenekült, a Ledina nehéz helyzetbe került. Az önkormányzati céget aztán barátja, Bozóki János vette meg, aki a Szabó által közöltek szerint kamatostól visszafizette azt a 40 millió forint kölcsönt is, amit a pécsi önkormányzat tulajdonában lévő Tettye Forrásház adott a Ledinának a cég indulásakor, így nem érte kár a várost.
Szabó szerint Bozóki “kabátot varrt a gombhoz", vagyis a meglévő embereknek hozott létre egy gyárat, ami nem volt egyszerű, de minden jól alakul. A Ledina 8 milliárdos fejlesztést tervez, és már megvásárolhatók a cég étkészletei, melyeket családok és vendéglátóhelyek asztalaira szánnak. Az átlagemberek számára is megfizethető termékeket szeretnének gyártani, melyeket nagy lakberendezési üzletekben is árulnának a jövőben.
“Az épületkerámiában Jánosnak az a koncepciója, hogy el kell felejteni a közbeszerzéseket, meg arra várni, hogy majd kiírják az Iparművészeti Múzeum felújítását, és majd valaki 5 milliárdot fog azon keresni. Erre alapoznia valakinek az nagyon nagy felelőtlenség. Ha a WHB vagy bárki más ebben gondolkodik, az az ő dolga, de egy piacról élő vállalkozónak nem lehet erre építeni. Lehet, hogy majd lesznek, de jelenleg nincsenek milliárdos állami pirogránit-megrendelések. Jánosnak az a koncepciója, hogy fel kell építeni egy piaci profilt, például cserépkályha-gyártást. És ami nagyon fontos, hogy nem leszünk Zsolnay. A Ledina nem akar Zsolnay lenni, nem akar Zsolnay-termékeket gyártani. Amikor a WHB kilépett, és Bozóki belépett, onnantól kezdve ez már egy másik ügy. Ezt nagyon nehéz megértetni a ledinás dolgozókkal, nagyon nehezen viselik. Aki korábban egyedi készleteket gyártott, az kvázi megalázónak tartja, hogy most nagy tételben készülnek a termékek, amiket például a Kikába, Ikeába, Metróba szeretnénk vinni. Majd eljön esetleg az az idő, hogy ötezer eurós vázát is tud csinálni a Ledina, de most tömegtermelés van."
Bozóki János úgy tűnik, komolyan gondolja a porcelánbizniszt. A Ledina Kerámia Kft. 2016 októberében egy közel 2 milliárd forintos brüsszeli kutatás-fejlesztési támogatásra pályázott konzorciumi partnereivel, a Veszprémi Egyetem Anyagmérnöki Intézetével, a PTE Művészeti Karával és a Magyar Földtani és Geofizikai Intézettel közösen; decemberben pedig átnevezték a céget Ledina Épületkerámia Kft.-re. Szabó Iván elmondása szerint Bozóki hosszabb ideje tárgyal egy külföldi, szakmai körökben ismert befektetővel, ám a megnevezni nem kívánt illető a Zsolnay-botrány és a védjegy körüli vita miatt egyelőre nem száll be a Ledinába.
Bozóki egy másik cégét, a 2011-ben alapított Bally Holding Trust Kft.-t szintén 2016 decemberében Pécsi Kerámia Kft.-re keresztelték át. Szabó Iván – aki sem a Ledinának, sem a Pécsi Kerámiának nem jogi képviselője – szerint európai uniós GINOP-pályázatok miatt volt szükség a finomporcelán és az épületkerámia gyártásának két külön cégbe való szétválasztására.
Szabó nem mondott részleteket a GINOP-projektekről, az NFÜ-s nyilvántartás szerint pedig még nem kaptak uniós támogatást a cégek. A biztonság kedvéért az ügyben az EU-s pénzek elosztását végző Miniszterelnökséghez fordultunk, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a Pécsi Kerámia Kft.-nek van két projektje, de még egyikben sem született döntés. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a cég 2016 januárjában még korábbi nevén, Bally Holding Trust Kft.-ként pályázott 80,88 millió forintra mobilkonténer-prototípus fejlesztésére, 2017 január végén pedig már új nevén igényelt 37,65 millió forint támogatást termelési kapacitásbővítésre.
Pécs még békét köthet Najarival
Szabó Iván tájékoztatása szerint, amikor Bozóki megvette a Ledinát, meg akart egyezni Najarival, mert “a pénznek nincs szaga", és ha netán lesz egy épületfelújítási tender, a két cég dolgozhatna majd együtt, de a Zsolnay tulajdonosa elzárkózott ettől. A Zsolnaytól a Ledinához átszerződött bő száz dolgozó munkaügyi pere is folyamatban van jelenleg, és várhatóan hónapokig húzódik még.
Szabó véleménye az előzmények ellenére is az, hogy van még esély arra, hogy Pécs és Bachar Najari békét kössön.
“Ha a szindikátusi szerződést újra lehetne gondolni, ha több garanciát kap a város, hogy még egyszer ilyen nem fordul elő, és Bachar valami ésszerű dolgot tesz le az asztalra, akkor ezt a helyzetet lehet normalizálni. Hosszútávon ezt egy kompromisszummal lehetne megoldani. Valószínűleg egyszer meg kell kötni a kompromisszumokat ebben az ügyben. Azokban a kérdésekben, amik például ezt a szituációt előidézték, azokban a város vétójogát ki kellene terjeszteni. Vagy vissza kellene venni. És nagyobb rálátást adni a városnak a cég ügyeire."
A jó viszony egyelőre azonban még távolinak tűnik, jelenleg több eljárásban is egymással szemben áll a pécsi önkormányzat és a Zsolnay többségi tulajdonosa. Ahogy előző cikkünkben megírtuk, az MFB-hitelt hat pécsi ingatlan jelzálogjogával biztosították annak idején. A hat ingatlanból négy a pécsi önkormányzat tulajdona, a jelzálogjogokat pedig a tartozás megvásárlásakor megkapta a WHB. Miután Najari kifizette a Zsolnay tartozását, Paár Attilának, a WHB tulajdonosának nem volt más választása, mint hozzájárulni ahhoz, hogy a jelzálogjogok Najarira szálljanak.
Ez azonban még mindig nem történt meg, a földhivatal eddig nem találta megfelelőnek a Najariék által benyújtott dokumentumokat. Szabó Iván azt nyilatkozta az Átlátszónak, hogy Pécs nem fogja hagyni, hogy bejegyezzék Najari jelzálogjogát, azt azonban nem árulta el, hogy milyen eszközökkel akarja ezt megakadályozni a városvezetés.
Erdélyi Katalin | Páva Zsolt ügyvédje és egy Tiborcz-közeli vállalkozó szanálták volna a Zsolnay porcelánmanufaktúrát | Páva Zsolt ügyvédje és egy Tiborcz-közeli vállalkozó szanálták volna a Zsolnay porcelánmanufaktúrát | null | 1 | https://atlatszo.hu/2017/02/20/pava-zsolt-ugyvedje-es-egy-tiborcz-kozeli-vallalkozo-szanaltak-volna-a-zsolnay-porcelanmanufakturat/ | 2017-02-20 10:55:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A tájékoztatás szerint a megállapodással a közlekedésben dolgozók egységes érdekképviselete valósulhat meg, amelynek célja a munkavállalók érdekképviselete, gazdasági és szociális helyzetének javítása, valamint közös fellépés a közelgő bértárgyalásokon. Az összefogást a Magyarországon uralkodó közlekedési válság, a szektor fejlődése és a világ kihívásainak való megfelelés is indokolta - idézte a közlemény a Vasutasok Szakszervezete elnökét, Meleg Jánost.
Elmondta, hogy a KDMU tagjai követelik, hogy előzetesen véleményezhessék az ágazatban dolgozókat érintő jogszabály-tervezeteket, valamint a munkaviszonyra vonatkozó más szabályokat. Az érdekképviselethez csatlakozhat bármely, a közlekedés területén működő szakszervezet - tette hozzá. A KDMU alapítói: a Független HÉV Szakszervezet, a HÉV Dolgozók Szakszervezete, a Közösségi Közlekedési Szakszervezet - Az Egységes Közlekedési Szakszervezet, a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete és a Vasutasok Szakszervezete.
(MTI) | Lázár János aggódhat, összefogtak ellene a közlekedési szakszervezetek | Öt közlekedési szakszervezet részvételével megalakult a Közlekedési Dolgozók Magyarországi Uniója (KDMU), az erről szóló alapszabályt hétfőn írták alá a felek | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/lazar-janos-aggodhat-osszefogtak-ellene-a-kozlekedesi-szakszervezetek.html | null | true | null | null | mfor.hu |
2009.03.15. 23:00
Vagyonosodási vizsgálat folyik Zuschlag János ellen, amely tisztázhatja, miből tudott kifizetni ötvenmillió forintot kárenyhítésre vagyona zárolása után – derült ki a volt MSZP-s politikus ellen maffiavád miatt folyó perben. Az elsőrendű vádlott egyébként számos ügyészi kérdésre nem kívánt válaszolni tegnap, így arra sem, a fiktív egyesületekkel kapcsolatban hányszor és mit beszélt Gyurcsány Ferenc volt ifjúsági miniszterrel.
Kis országban élünk, amelyben minden információ gyorsan terjed, itt lényegében mindenki mindent tud mindenkiről – ennyit kívánt hozzáfűzni Zuschlag János az ügyész azon felvetéséhez, hogy tudomása szerint folyt-e az őt is érintő nyomozás idején valamilyen információgyűjtés az ügyében eljáró ügyészekkel, azok magánéletével kapcsolatban. A politikus nem kívánt válaszolni a Bács-Kiskun Megyei Főügyészséget képviselő Németh Zsoltnak arra a kérdésére sem, hogy kapott-e rendőrségi aktákat az eljárásról, és hogy járt-e Bánáti János (a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke védi a hatodrendű vádlott Marsovszky Balázst, a Fiatal Baloldal volt elnökét) a Legfőbb Ügyészségen a nyomozás ideje alatt, hogy tájékozódjon annak állásáról. Zuschlag nem nyilatkozott arról sem, hogy honnan értesültek az ügyészség egy nyomozati cselekmény végrehajtására vonatkozó szándékáról, illetve hogy miképp került két mobiltelefon a zárkájába.
– Gyurcsány Ferenc volt ifjúsági és sportminiszterrel sokszor beszéltem, arról azonban nem kívánok nyilatkozni, hogy miről – ezt azzal kapcsolatban adta elő Zuschlag János, hogy a Buena Vista nevű budapesti étteremben 2004 januárjában más politikusok társaságában együtt vacsoráztak. Lados István korábban erről az estéről azt vallotta, hogy a jelenlegi miniszterelnök átkiabált a helyiségen, hogy „b…d meg Zuschlag, már megint mi van a k…a pályázataiddal”. Gyurcsány – akiről akkori bizalmasa, Szigetvári Viktor elmondta, hogy „hamar szembesült a szocialisták ifjúságpolitikai világával” – és Zuschlag ezután négyszemközt is tárgyaltak. Az elsőrendű vádlott szintén nem válaszolt a Lusztig Péterrel való kapcsolatára vonatkozó kérdésekre, hogy telefonlehallgatási jegyzőkönyvek szerint a volt baranyai rendőrfőkapitány segítségével akarta leállíttatni a nyomozó ügyészt.
Az ügyészség kíváncsi lett volna arra is, hogy előzetes letartóztatása és vagyonának zárolása után miből tudott kifizetni a politikus ötvenmillió forintot, hogy enyhítse az általa és a vád szerinti bűnszervezete által okozott hetvenmillió forintos kárt. Ezt egyébként tisztázhatja az APEH-nél ügyészi kezdeményezésre Zuschlaggal szemben indított vagyonosodási vizsgálat, amelynek célja az is, hogy kiderítse, 2002 és 2006 között milyen forrásból került több tíz millió forint a vádlott bankszámlájára.
Zuschlag János az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (az ISZM 2002-ig működött, a csalások ennél a szervezetnél kezdődtek) vezetőivel kapcsolatban közölte, hogy az ötödrendű vádlott Krausz Csaba irodavezetőként, Tüttő Kata elnökségi tagként (ő most fővárosi képviselő is), Kinisch Andrea (Arató Gergely oktatási államtitkár felesége az ISZM irodavezetője, majd budapesti elnöke volt) is részt vett a „papírozásban”, hogy minél több, a szervezethez köthető civil egyesület jöjjön létre. Hozzátette, Krausz társadalmi munkában, Tüttő pedig ingyen segített a probléma megoldásában. Azt, hogy szervezeteket kell létrehozni és aktív pályázati tevékenységet kell kifejteni, Zuschlag emlékei szerint az aktuális irodavezetőkkel közölte, azt azonban már nem tudta megmondani, hogy a feladat-végrehajtást ki koordinálta. Közölte, ez 2003-tól Lados Istvánra, személyi titkárára hárult, aki most a büntetőeljárás harmadrendű vádlottja. A volt MSZP-s képviselő vallomásából kiderült az is, hogy az ifjúszocialista mozgalmak vezetői nem szívesen foglalkoztak azzal, honnan van pénz rendezvényeik lebonyolítására (a vád szerint sokszor illegális forrásból volt), a „pénzköltéssel” viszont mindenki örömmel foglalkozott.
Különböző pályázatokon nyertes fiktív egyesületektől (az egyik ilyen szervezet a „nők mint veszélyeztetett korcsoport” programjára kapott pénzt) ötvenhat alkalommal érkezett pénz Őri András negyedrendű vádlott, a Fiatal Baloldal volt zalai elnökének magánszámlájára. Zuschlag szerint azért nem a saját számlájára utaltatta az összegeket, mert „megírták volna az újságok”, ami politikailag kellemetlen lett volna. | Zuschlag sok kérdésre nem válaszolt | Vagyonosodási vizsgálat folyik Zuschlag János ellen, amely tisztázhatja, miből tudott kifizetni ötvenmillió forintot kárenyhítésre vagyona zárolása után – derült ki a volt MSZP-s politikus ellen maffiavád miatt folyó perben. Az elsőrendű vádlott egyébként számos ügyészi kérdésre nem kívánt válaszolni tegnap, így arra sem, a fiktív egyesületekkel kapcsolatban hányszor és mit beszélt Gyurcsány Ferenc volt ifjúsági miniszterrel. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/zuschlag-sok-kerdesre-nem-valaszolt | 2009-03-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Human Rights Watch legfrissebb éves jelentése szerint a jogállam és a demokratikus intézmények elleni kormányzati támadások fő elszenvedői az érdekképviseletek, a sajtó, a közintézmények, a civil társadalom, a nemi kisebbségek, a nők, a romák és a menekültek. | Mészáros Lőrinc újabb milliárdos ingatlanüzlet mögött bukkant fel | Sokmilliárdos vagyonú ingatlanforgalmazó cég ügyvezetői tisztségét kapta meg egy volt kormánytisztviselő, miután a birtokába került vasúttervező céget eladta Mészáros Lőrincnek. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202146_hermina_lomza_property_egy_meszarosfelvasarlas_farvizen | 2021-11-20 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Közhelyszerű a megállapítás, miszerint egy ország versenyképességének nemcsak az aktuális gazdasági fejlettsége a meghatározó összetevője, de a kohéziós szintje is. Minél kisebbek a nemzetgazdaságon belüli területi és társadalmi különbségek, annál több forrás és energia jut a versenyképesség további javítását szolgáló lépésekre és újításokra.
A társadalmi méltányosságon túl már csak ezért sem mindegy, mekkora erőfeszítéseket teszünk az országban fellelhető területi különbségek csökkentéséért.
Hazánk ebből a szempontból szinte kettészakadt: Budapest a maga 158 százalékos mutatójával lényegesen fejlettebb nemcsak a magyarországi átlagnál, de az unió átlagos fejlettségű térségeinél is, az utána következő második legfejlettebb régió, a közép-dunántúli térség 71 százalékkal a fővárosi fejlettségnek kevesebb mint felét tudja felmutatni. | Navracsics Tibor: Magyarország szinte kettészakadt - a gyógyítás elkezdődött, de a tempója még mindig hagy kívánnivalót maga után | A kormányok mindegyike tett erőfeszítéseket a területi különbségek csökkentésére. Az elmúlt tizennégy évben úgy tűnt, hogy ezek a folyamatok kezdik meghozni eredményüket. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/versenykepes-jarasok | null | true | null | null | Mandiner |
A nemrég kemény börtönbüntetésre ítélt két kirgiz újságíró egy olyan médiacsapat tagja volt, amely mindenkinél messzebbre ment a hatalmon lévő Zsaparov-rezsim nepotizmusának leleplezésében, de Zsaparov és szövetségesei megmutatták: ugyanakkora erőfeszítésre képesek, hogy megállítsák őket.
Amikor nemrég több év börtönre ítélték Bolot Temirov kirgiz újságíró feleségét és a kollégájukat Kirgizisztánban, a száműzetésbe kényszerített oknyomozó riporter nem lepődött meg. "A hónap elején azt az információt kaptam, hogy a kormány arra készül, hogy megölessen - mondta. - Akkoriban nem figyeltem rá, de most már világos, hogy ez a kormány bármire képes."
Temirov - akit megfosztottak kirgiz útlevelétől, és 2022-ben Oroszországba száműztek - azután beszélt erről, hogy egy biskeki bíróság október 10-én hat, illetve öt év börtönbüntetésre ítélte feleségét, Mahabat Tadzsibek-kizit és Azamat Iszenbekov riportert "szervezett bűnözői csoport létrehozása" és "tömeges zavargásokra való felbujtás" vádjával. Mindketten Temirovval együtt dolgoztak a Temirov Live korrupcióellenes oknyomozó csapatban.
Valószínűleg nem csak ezekre - a nemzetközi médiafigyelők szerint - megtorló és önkényes ítéletekre gondolt Temirov, amikor leírta a fentieket. A bíró a két kollégájára kiszabott kemény büntetés mellett állami gondozásba helyezte Temirovék tizenkét éves gyermekét.
Tadzsibek-kizi ügyvédje szerint a döntés nem állja meg a helyét, a párnak ugyanis vannak Kirgizisztánban rokonai, akik gyámként gondját viselhetik a gyereknek. Ez csak egy az elzárások, vádak, bírósági eljárások közül, amelyekkel az ország legkönyörtelenebb oknyomozó újságírója, Temirov, illetve jelenlegi és volt kollégái szembesültek a kirgiz hatóságok részéről. A bánásmód is jelzi, hogy Szadir Zsaparov elnök alatt kitartóan lépnek fel a független médiával szemben: minél intenzívebben összpontosít egy médium a korrupcióra és az uram-bátyám viszonyokra, annál erőteljesebben vág vissza az állam.
A gyerekek jól vannak
Alig több mint egy héttel azelőtt, hogy kihirdették az újságírókra kiszabott büntetést, Zsaparov defenzívába kezdett. A Kabar állami médiumban október 2-án közzétett megjegyzéseiben azt írta, hogy indokolt volt legfőbb szövetségese, Kamcsibek Tasijev nemzetbiztonsági főnök fiának részvétele Kirgizisztán első fizetős magánútjának építésében az ország déli részén. Anélkül hogy a nepotizmus vádjára válaszolt volna, Zsaparov azt mondta, hogy az embereknek "meg kell köszönniük" a harmincéves Taj-Murasz Tasijevnek és cégének, hogy olyan utat építettek, amelyet más vállalkozások visszautasítottak, mert nem termel azonnali nyereséget.
"Ha Taj-Murasz ártani akart az államnak, miért vette volna igénybe a saját cégét? Nagyon jól tudja, hogy az ilyesmi gyorsan nyilvánosságra kerül" - érvelt Zsaparov. A kirgiz elnök rendszeresen alkalmazza a nincs itt semmi látnivaló logikát a Kabarban közzétett megjegyzéseiben annak biztos tudatában, hogy nem tesznek fel neki további kérdéseket.
De egyáltalán nem vetette volna fel, ha az ifjabb Tasijev részvétele a projektben - két olyan társaságon keresztül, amelyeknek ő a végső haszonélvezője - nem lett volna téma a Temirov Live előző napi adásában. "Állami jelentőségű projekteket adtok a gyermekeiteknek - ez korunk valósága" - mondta Temirov az október 1-jei beszámolóban, amelyet közel háromszázezer alkalommal néztek meg a YouTube-on.
Zsaparov nem tért ki az ugyanabban a videóban szereplő másik tudósításra, amely arról szól, hogy egy Taj-Murasz Tasijev társtulajdonában lévő cég érintett a minivízerőművek építésében is. Érdekes módon azonban a Kabaron keresztül felfedte, hogy saját fia, Rusztam Zsaparov éppen befektetőket keres Közép-Ázsia legnagyobb golfpályájának megépítéséhez, és elismerését fejezte ki mindkét fiatalembernek a szerinte közérdekű cselekedetért. "Mikor segítették ki az előző elnököket a gyermekeik? Inkább azt mondták, hogy adj!, nem? A lényeg az, hogy a vezetők gyermekei nem okoznak kárt az államnak."
Családi klánszabály
Rusztam Zsaparov 27 éves, éppen annyi idős, mint Temirov kollégája, Iszenbekov, aki a történelmi kirgiz bárdhagyományokat ötvözi a modern kori hiphoppal, hogy a korrupcióról meséljen. Iszenbekov január óta van rács mögött, akárcsak Tadzsibek-kizi, aki áprilisban arra panaszkodott, hogy a börtönőrök fizikailag bántalmazták. Az állítást a kirgiz ombudsman is megerősítette.
Rusztam Zsaparov központi szerepet kapott a Temirov Live számos oknyomozó műsorában, akárcsak barátai, akiknek szárnyaló üzleti karrierje kapcsán 2023 szeptemberében a független Kloop Media és az Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) közös nyomozást indított. Egyikük sem "avatkozott bele az állam ügyeibe" - mondta Szadir Zsaparov. Ugyanakkor nem kommentált valamit, ami biztosan kimerítené ezt a meghatározást: Temirov megdöbbentő interjúját egy kazah üzletemberrel, aki bevallotta, hogy havonta több tízezer dollár kenőpénzt kellett fizetnie Szadir Zsaparov testvérének és unokaöccsének, hogy importálhassa és újraexportálhassa a Phillip Morris által gyártott IQOS Heated Tobacco Products-termékeket. Végül elmondása szerint teljesen kiszorították a bizniszből, és más országokon keresztül kényszerült importra.
E leleplezések ellentmondanak a kormány állításainak arról, hogy megtisztították a vámszolgálatot, amely hosszú időn át volt a korrupció melegágya Kirgizisztánban. Bár független forrásból nem tudta leinformálni őket, a Szabad Európa több olyan emberrel beszélt Kazahsztánban, akik ismerték Temirov interjúalanyát, és megerősítették azt, amit mondott.
Tasijev nemzetbiztonsági főnököt sokan az elnökkel közös kormányzó tandem egyik felének tekintik.
A Temirov Live és alapítója azután szembesült komoly problémákkal, hogy 2022. januári oknyomozó műsorukban feltárták: a Tasijev család megszerzett egy állami olajfinomítót az ország déli részén. Temirovot először kábítószer birtoklásával vádolták meg, amikor 2022 januárjában látványos fegyveres razziát tartottak a Temirov Live irodájában. Az akció közfelháborodást váltott ki, a bíróság felmentette Temirovot, majd példátlan módon figyelmeztette a biztonsági szolgálatokat amiatt, ahogy eljártak az őrizetbe vételekor. Ám még ugyanabban az évben egy másik biskeki bíróság bűnösnek mondta ki kirgiz útlevele meghamisításában, majd bizarr módon Oroszországba deportálták Temirovot, ahol szintén rendelkezett állampolgársággal. Jelenleg Európában él.
Első letartóztatása óta Kirgizisztán mintegy ötven helyet zuhant a Riporterek Határok Nélkül szervezet sajtószabadság-indexén. Ez idő alatt a hatóságok több szerkesztőséget is megtámadtak, köztük a Szabad Európa kirgiz szolgálatát, a Azattik Rádiót, amelyet több hónapra el is hallgattattak, valamint a Kloop Mediát, amely továbbra is zárva van Kirgizisztánban, és amelynek erőszakkal felszámolták jogiszemély-státuszát.
A Zsaparov által áprilisban aláírt, orosz típusú külföldiügynök-törvény egyre bonyolultabbá teszi a külföldről támogatott média életét.
Vitathatatlan, hogy egy újságíró sem tett annyit annak leleplezésére, hogy Kirgizisztán Zsaparov alatt visszatért a "családi klán uralmához", mint Temirov. Már csak ezért is lehet, hogy jogosan félti az életét.
Írta Chris Rickleton. | Kirgizisztánban nagy árat fizetnek az újságírók a családi klán nepotizmusának bemutatásáért | A nemrég kemény börtönbüntetésre ítélt két kirgiz újságíró egy olyan médiacsapat tagja volt, amely mindenkinél messzebbre ment a hatalmon lévő Zsaparov-rezsim nepotizmusának leleplezésében, de Zsaparov és szövetségesei megmutatták: ugyanakkora erőfeszítésre képesek, hogy megállítsák őket. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kirgizisztanban-nagy-arat-fizetnek-az-ujsagirok-a-csaladi-klan-nepotizmusanak-bemutatasaert/33159165.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
A szociális és gyermekvédelmi feladatokat ellátó költségvetési szerv Zala megyei kirendeltségének vezetője az irányítása alá tartozó egyik szociális intézmény beszerzése kapcsán egy vállalkozó üzletkötőn keresztül kötött adásvételi szerződést a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó céggel. Az volt az írásban nem rögzített gyakorlat, hogy elsősorban a pelenkaforgalom után egyfajta "kompenzációt" vagy más néven "visszaforgatást" adott a cég az üzletkötőn keresztül oly módon, hogy bizonyos termékeket ingyen bocsátott az intézmény rendelkezésre. 2019 szeptemberében a vádlott megbeszélte társával - az egyik intézmény vezetőjével -, hogy a továbbiakban ingyen termék helyett inkább készpénzben szeretné a "kompenzációt", amelyet majd megfeleznek. Az üzletkötő így negyedévente juttatott pénzt a vádlottaknak, alkalmanként 150-200.000 Ft összegben mintegy 8 hónapon keresztül.
Az elsőfokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék a cselekményt beismerő vádlottakat vesztegetés elfogadásának bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért az I.rendűt 2 év, végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 500.000 Ft pénzbüntetésre, 3 év foglalkozástól eltiltásra és 300.000 Ft vagyonelkobzásra ítélte. A II. rendűt 1 év, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 400.000 Ft pénzbüntetésre, 1 év foglalkozástól eltiltásra és 450.000 Ft vagyonelkobzásra ítélte.
Az ítélet ellen a vádlottak és védőik enyhítés végett jelentettek be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyására tett indítványt. | A pelenkaforgalom után kapta a vállalkozó a kompenzációt | A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a vesztegetés elfogadásának büntette miatt indult büntetőügyben az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyására tett indítványt. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/a-pelenkaforgalom-utan-kapta-a-vallalkozo-a-kompenzaciot | null | true | null | null | BAMA |
Bizalmatlansági indítvánnyal sem sikerült leváltania a román jobbközép ellenzéknek a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által vád alá helyezett, tisztségéhez ragaszkodó Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt, akinek a kormánya túlélte a parlamentben rendezett bizalmi szavazást. A bizalmatlansági indítványt 207 törvényhozó szavazta meg a szükséges 275 helyett.
Az ellenzék fő erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) arra hivatkozva kérte a parlamenttől a kormány leváltását, hogy a bíróság elé állított kormányfő az egész nemzetet kompromittálja, és mérhetetlen károkat okoz Románia megítélésének. Az indítvány szerint volt már rá eset, hogy "külföldi miniszterek gúnyt űztek román kollégáikból a vádlottak padján ülő kormányfő miatt".
A PNL úgy véli, nem írhat alá jogszabályokat egy olyan kormányfő, akit többrendbeli okirat-hamisítással vádolnak, nem lehet Románia költségvetését egy olyan miniszterelnökre bízni, akit pénzmosással és adócsalásban való bűnsegédlettel állítottak bíróság elé. Az ellenzéki párt felszólította a koalíciós pártok vezetőit, hogy határolódjanak el Pontától, ne váljanak "bűntársaivá".
Ponta parlamenti beszédét arra építette, hogy a PNL-nek nincs erkölcsi alapja leváltását kezdeményezni, mert sok ellenzéki politikust is korrupcióval gyanúsít az igazságszolgáltatás. Szerinte a PNL nem képes "igazi ellenzéki pártként" a kormány tevékenységét bírálni és alternatív programot felmutatni, hanem azt várja, hogy az ügyészek kaparják ki számára a gesztenyét.
A parlamenti vita idején a PNL több ezer - buszokkal Bukarestbe szállított - szimpatizánsa követelte a törvényhozás bejáratánál Ponta leváltását.
A koalíció pártjai kiálltak Ponta mellett: a kormányoldal törvényhozói nem is vettek részt a titkos szavazáson. Az ellenzék kormánybuktatási indítványát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozói viszont támogatták.
Kelemen Hunor felszólalásában előzőleg rámutatott: az RMDSZ nem a - kizárólag a kormányfő bírósági ügyével foglalkozó - bizalmatlansági indítvány mellett szavaz, hanem a kormány ellen. A szövetség elnöke egyebek mellett azt állította: a Ponta-kormány leállította a beruházásokat, és egymás ellen uszított társadalmi csoportokat. Kelemen Hunor kifejezte reményét, hogy a hatalom nem fogja az RMDSZ szavazóit büntetni, amiért a magyar törvényhozók megszavazzák a bizalmatlansági indítványt. | Bizalmatlansági indítvánnyal sem tudták leváltani a román kormányt - Világgazdaság | A bizalmatlansági indítványt 207 törvényhozó szavazta meg. A kormány leváltásához 275 voksra lett volna szükség. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/politika/bizalmatlansagi-inditvannyal-sem-tudtak-levaltani-a-roman-kormanyt-458381 | 2015-09-29 12:41:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Míg a rossz hírű vasút kevésbé, addiga közutak komoly prioritást élveznekLázár Jánosnál és az Építési és Közlekedési Minisztériumnál. Ezt mutatja az is, hogy csütörtökön Lázár több fontosfejlesztéstis bejelentett Egerben. Az egyik ezek közül az volt, hogy az északkelet-magyarországi régió számára egy nagy volumenű útfelújítási programot indítanak, méghozzá az M3-as autópálya újjáépítését.
Az autópályát az következő években a kormány - a kezelőjével konzorciumban - teljes egészében újjáépítteti. A jelenleg is folyó felújítások elsődleges célja a balesetveszély elhárítása, mivel az M3-as rendkívül rossz állapotban van. Az autópálya 2025. augusztus 31-ig százmilliárd forint értékben újul meg - írja akormány.hu.
Emellett az M3-ast a 31-es csomóponttól Gyöngyösig kb. 420 milliárd forintból hatsávossá építik. A beruházás a következő időszakban kezdődik meg és hosszú ideig tart majd.
Lázár szerint Egerben fejleszteni kell az idegenforgalmat azért, hogy a turizmus is hozzájáruljon az egriek jobb megélhetéséhez. Ennek érdekében "Eger önkormányzata és a kormány egy új, 10 éves együttműködési megállapodást köt az egri vár fejlesztésére, ennek első lépéseként a tárca egymilliárd forintot biztosít már most december 31-ig, hogy a vár fejlesztését újra tudják kezdeni" - jelentette be a miniszter, aki szerint a 25-ös elkerülő út építése is megkezdődhet, ez 16,5 kilométer hosszú lesz, és 100 milliárd forintba kerül.
A helyi és helyközi közlekedésben is változások lesznek, a Volán 10 évre megkapja a közúti autóbuszos szolgáltatás lehetőségét, és ez az egész autóbuszos park felújítását is biztosítja majd. Lázár szerint a vasútkorszerűsítés technikai okok, járműbeszerzés miatt lassabban halad, "de az 5800 darabos autópark felújítása gyorsabb lesz".
A helyi Makovecz Imre tervezte uszoda fenntartási költsége évente 300 millió forintjába kerül a városnak, ráadásul az uszoda rossz állapotban van. Lázár azt ígérte, készen állnak annak megvizsgálására, hogy ezt "mint Makovecz-féle építési örökséget" átveszi az állam.
Egerben a volt jobbikos Mirkóczki Ádámot a fideszes Vágner Ákos váltotta a polgármesteri székben. Lázár is kitért erre a sajtótájékoztatón, ezzel: "Fontos választási eredmény született, hiszen Salgótarjánban, Miskolcon és Egerben a Fidesz jelöltjeit támogatták a választópolgárok, így minden együtt áll ahhoz, hogy háborúskodás helyett együttműködés alakuljon ki a kormánnyal". | Teljesen újjáépítik, és részben hatsávosra bővítik az M3-as autópályát | Az autópálya megújítására 100 milliárd forintot fordítanak, 420 milliárdot pedig arra, hogy egy szakaszon hatsávos legyen. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/08/m3-autopalya-tobb-sav-hatsavos-lazar-janos-fejlesztes | null | true | null | null | Telex |
Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság a volt fideszes álmosdi polgármestert, aki közpénzből szerelte fel otthonát a legkülönbözőbb műszaki eszközökkel – értesült a Magyar Hang. Az egykori polgármester mellett bűnösnek mondták a Hajdú-Bihar megyei település korábbi jegyzőjét is.
A Köteles István korábbi településvezetőt érintő ügyről többször írtunk, legutóbb akkor, amikor tavaly tavasszal előkészítő üléssel elkezdődött a személyét érintő eljárás. Köteles – akit 2010-ben választottak először, 2014-ben másodszor Álmosd polgármesterévé – többek között tévét, blue-ray-lejátszót, bojlert, turmixgépet vásárolt közpénzből a saját otthonába, a vásárlásról azonban sem előtte, sem utána nem tájékoztatta a képviselő-testületet. Mint kiderült, a műszaki cikkeket senki sem látta, csak a számlák alapján vették leltárba.
Érdekesség, hogy amikor 2017-ben a polgármester lakásán interjú készült Kötelessel az ügyekről, a vízforraló a fürdőszobába beszerelve működött. Különben a beszélgetésben szórakoztató magyarázatokkal szolgált többek között a konyhai eszközök szükségességéről is. Azt mondta, hogy „minikonyhára” volt szüksége, mivel különleges helyi termékek előállításával kísérleteztek az ő házában.
Az önkormányzati pénzeknek más úton lába is kélt. Mint kiderült, a polgármester 2014-ben és 2015-ben is utasított egy hivatali dolgozót készpénzfelvételi utalvány kiállítására. Ezzel a pénzt felvette a bankban, ám azt már elmulasztotta befizetni a hivatali házipénztárba. „Papíron” viszont bevételezte, majd vásárlás előleg címén kiadásként lekönyvelte.
Miután kiderültek a trükkök, 2016-ban a polgármester a maga módján próbálta meg rendezni a hiányt. Olyan rendezvényeket papírozott le, amelyeket valójában sohasem tartottak meg. Ezek olyan események voltak, amelyek megtartásának sem az országban, sőt Álmosdon sem voltak hagyományai. Így szerveztek papíron például fogadással egybekötött köztársaság napi megemlékezést az 1600 lelkes faluban. A bíróságon kiderült azonban, hogy ezekről a rendezvényekről az intézményvezetők, az egyházak vezetői és a képviselő-testületi tagok sem tudtak. Hogy mégis úgy tűnjön, mintha a rendezvényeket megtartották volna, a polgármester egy hivatali dolgozót utasított utólag plakátok készítésére, és utólag számlákat is kért az önkormányzat egyik beszállítójától.
A polgármester az önkormányzat jegyzőjét is belerántotta a buliba. 2015 végén ugyanis kezdeményezte, hogy a jegyző utasítsa a hivatal pénzügyi munkatársát polgármesteri jutalom átutalására. Így jutott akkor nettó 300 ezer forint extra közpénzhez. Ez azért volt jogszerűtlen, mert a képviselő-testület erről nem szavazott, sőt, a jutalomról nem is tudott. Ráadásul a jegyzőnek ilyen utasításra semmilyen felhatalmazása nem volt.
A Debreceni Járásbíróság Kötelest folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, hamis magánokirat felhasználása vétségében és költségvetési csalás bűntettében mondta ki bűnösnek. Az egy év öt hónapos börtönbüntetést három és fél évre felfüggesztette. Mint a Debreceni Törvényszék szóvivője, Dobó Dénes közölte, a bíróság több mint 4,5 millió forintos vagyonelkobzást is elrendelt a volt polgármesterrel szemben. A bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelésben bűnösnek kimondott volt jegyző, Cs. L. megúszta 456 ezer forintos pénzbüntetéssel.
Dr. Gervai Éva bíró az ítélet indokolásában hangsúlyozta, hogy az elsőrendű vádlott esetében nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság a jelentős időmúlást, míg a másodrendű vádlott esetében azt is, hogy beismerte a bűncselekmény elkövetését. Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság ugyanakkor a volt polgármester esetében a folytatólagos elkövetést, valamint a vagyoni jellegű bűncselekmények gyakoriságát.
Egyik ítélet sem jogerős azonban, mivel a volt településvezető és az egykori jegyző is felmentésért, míg az ügyészség súlyosbításért fellebbezett. | Elítélték a házát közpénzből felszerelő volt fideszes polgármestert | A volt álmosdi településvezető bojlert, tévét, turmixgépet vásárolt az otthonába és év végi jutalmat fizettetett ki magának a képviselő-testület tudta nélkül. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/eliteltek-a-hazat-kozpenzbol-felszerelo-volt-fideszes-polgarmestert-131443 | 2021-09-29 16:23:44 | true | null | null | Magyar Hang |
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kormányülés szünetében úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi napok során "kibújt a szög a zsákból, a brüsszeliek és az európai liberálisok nem bírják feldolgozni" a georgiai választási eredményét.
Nem azok győztek Georgiában, akiket ők akartak győztesként látni, hanem a georgiai emberek maguk döntöttek, s bizony nem egy liberális pártot, hanem egy konzervatív, szuverenista, béke- és családpárti politikai erőt választottak meg, ezúttal ismételten több mint 50 százalékos támogatással
- emelte ki.
"Ezt nem tudják megemészteni Brüsszelben, nem tudja megemészteni a liberális mainstream, úgyhogy próbálkoznak mindenfajta módon zavart kelteni, megkérdőjelezni a georgiai választások eredményét" - tette hozzá.
Arra is kitért, hogy Orbán Viktor miniszterelnök látogatását is mindenfajta, valóságtól elrugaszkodott, sokszor nevetséges, máskor pedig szánalmas kritikákkal illették.
Itt mellékszereplők bohóckodására most nem térnék ki, így a lengyel kolléga leninezését nem tartom olyan szintű megnyilvánulásnak, hogy akár foglalkozzunk is vele. Viszont ha egy másik ország, ráadásul egy többszörösen szövetséges, hiszen EU- és NATO-tagország miniszterelnöke kérdőjelezi meg, hogy a magyar miniszterelnök kinek az álláspontját és kinek az érdekét képviseli, az túlmegy egy határon, ezért ilyenkor szólni kell
- jelentette ki.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy
a svéd kormányfő, aki nemrégiben még országa NATO-tagságának támogatását kérte Budapesten, előző nap azt mondta, hogy magyar kollégája valószínűleg Oroszország érdekében járt el Tbilisziben.
"Ez olyan állítás, amelyet a lehető leghatározottabban ki kell kérni magunknak, s a leghatározottabban vissza kell utasítani. Senkitől nem viseljük el, nem nézzük és nem fogadjuk el, hogy megkérdőjelezze, hogy mi a saját érdekünket, a magyar nemzeti érdeket, a magyar álláspontot képviseljük" - szögezte le.
"Lehet, hogy máshol ez máshogy van, lehet, hogy a nyilatkozók néha magukból indulnak ki, de azt nem fogadjuk el, hogy megkérdőjelezzék, hogy mi, azaz a magyar kormány tagjai, a magyar miniszterelnök, a magyar miniszterek mindig a magyar nemzeti érdeket képviseljük" - tette hozzá.
Mi nem vagyunk egy jawohl ország, senki nem szólhat ide, hogy mit mondjunk vagy mit képviseljünk, mi a magyar nemzeti érdeket képviseljük
- folytatta.
A miniszter végül közölte, hogy a kormány álláspontjának világossá tétele érdekében előző nap délután bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Svédország magyarországi nagykövetét, akit arra is megkértek, hogy országa vezetői a jövőben tartózkodjanak az ilyen típusú kijelentésektől.
Szavai szerint az effajta megjegyzések "semmiképpen sem alapulnak kölcsönös tiszteletre, és nem úgy tűnik, mintha a szövetségesi együttműködés javítását tűznék ki célul".
Természetesen figyelemmel követjük a közeljövő nyilatkozatait is barátaink, szövetségeseink részéről, és hogyha kell, akkor természetesen világossá tesszük a saját álláspontunkat is
- összegzett.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter) | Szijjártó Péter bekérette Svédország nagykövetét | Bekérették Svédország nagykövetét a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson közelmúltbeli kijelentései miatt, amelyeket a magyar kormány a leghatározottabban elutasít – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/szijjarto-peter-bekerette-svedorszag-nagykovetet | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Elég nagy a verseny, de az ukrán ügy most már biztosan Donald Trump amerikai elnök eddigi legnagyobb botránya lett, amibe akár bele is bukhat.*Ehhez az kell, hogy a republikánus szenátorok harmada támogassa majd Trump elmozdítását. Ennek most még nincs sok jele, de a botrány egyelőre folyamatosan terebélyesedik, és egyes közvélemény-kutatások szerint már többségi álláspont Trump elmozdítása. Ennek szinte csak az az oka, hogy Trump és emberei nem csak a nyílt színen gyakoroltak nyomást az ukrán elnökre, hogy segítsék meg Trump újraválasztási kampányát, hanem a háttérben, titokban is dolgoztak, odafigyelve a nyomok eltüntetésére, tudatában annak, hogy amit tesznek, az nem jó, legalábbis nagyon kínos lenne, ha nyilvánosságra kerülne.
És persze az is fontos, hogy botrány nagyon egyszerű legyen: az elnök egy könnyen megfogható, leirattal dokumentált telefonbeszélgetésben a saját személyes (politikai) céljainak rendelte alá az amerikai államapparátust és nemzetbiztonsági politikát. Ezt ráadásul azóta többször el is ismerte az elnök, akinek láthatóan gondjai vannak azzal, hogy észlelje, mikortól nem jogkövető a saját magatartása.
Bármennyire is egyszerű az ügy, egyszerre több típusú korrupciónak is mélyére láthatunk – az viszont közös ezekben, hogy mindegyik azt mutatja, hogy valamelyik intézmény nem működik jól, valamilyen szereplők manipulálják és saját érdekeinek megfelelően hajlítják őket. A történetben szerepet játszó korrupt szándékok néha elég szövevényes hátterűek, és néha egymással ellentétesek, ezért érdemes megpróbálni röviden rendszerezni őket.
Trump politikai nyomásgyakorlása
Az amerikai elnök legalább két célt szeretett volna elérni az ukránoknál, legalábbis az eddig kikerült információk alapján. Egyrészt nyilvános alátámasztást szeretett volna látni az új ukrán elnöktől, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztásba valójában nem az oroszok, hanem az ukránok avatkoztak be. Másrészt azt próbálta elérni, hogy ukrán nyomozás induljon Joe Biden és fia ukrajnai szerepvállalása miatt. Az eszközök sokrétűek voltak: visszatartották egy nagyobb, korábban a kongresszus által már megszavazott katonai segélyt, de Trump és emberei általánosságban az amerikai támogatás látszatát (például a két elnök találkozóját) is függővé tették az ukránok együttműködésétől. Ukrajnának viszont a Krím orosz annektálása és a kelet-ukrajnai háború miatt létfontosságú az amerikai támogatás.
A piszkos munkát kiszervezték Rudy Giuliani-nak, aki Trump személyes ügyvédjeként dolgozik, de már tavasz óta tudni arról, hogy Ukrajnában próbálja győzködni a helyi szereplőket, hogy nekik is az az érdekük, ha Trump kedvére tesznek. Viszont közben az is körvonalazódik, hogy legalább két amerikai minisztérium nagy erőkkel asszisztált ehhez. A külügyminisztérium támogatta és koordinálta Giuliani törekvéseit Ukrajnában, miközben az igazságügyi minisztérium – ami az USA-ban a magyarországi ügyészség megfelelőjét is magában foglalja – a legfelsőbb szinten kezdett nemzetközi nyomozásba, amellyel a jobboldali összeesküvés-elméleteket próbálja igazolni. Trump környezetében valakik egy szupertitkos rendszerbe rejtették a telefonbeszélgetés leiratát, tudván, hogy baj lehet belőle, ha kikerül.
Ezt az erőfeszítést nehéz normális érvekkel védeni, hiszen ezek Trump személyes politikai céljait szolgálják, nem az USA érdekeit. A kettőt egy jogállamban nem lehet egybemosni: csak egy erősen autoriter vezető állíthatja azt felháborodás nélkül, hogy az ő megválasztásának érdeke egyenlő az ország érdekével. Különösen gyenge az az érv, amivel Trump előállt az utóbbi napokban. Eszerint ő különösen érzékenyen lép fel a kelet-európai országokban tapasztalható korrupcióval szemben – eddig ugyanis éppen hogy semennyi érdeklődést nem mutatott ebben a kérdésben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLehet, hogy Trumpnak sikerült a lehetetlen, és túlfeszítette a húrtMinden eddiginél nagyobb felháborodás lett abból, amit a Fehér Ház az ukrajnai katonai segély körül bemutatott.
Ráadásul azóta Trump nem hogy visszavonult volna, hanem inkább ráduplázott, és felszólította – a független igazságszolgáltatással nem rendelkező – Kínát is, hogy kezdjenek nyomozást a politikai ellenfele ellen, utalva arra, hogy egyébként fontos kereskedelempolitikai tárgyalások is folynak a két ország között.
Trump személyes lefizethetősége
Úgy kezdte elnökségét Trump, hogy egyből két fontos normát is megszegett, ami az amerikai elnökök integritására vonatkozott. Egyrészt nem tette közzé korábbi adóbevallásait – ezért sok mindent még mindig nem tudni arról, hogy honnan szerezte bevételeit -, másrészt nem vált meg tulajdonrészétől a saját üzleti birodalmában. Ez utóbbi egy egyáltalán nem átlátható, több száz cégből álló kereszttulajdonolt cégháló, amit csak az egyszerűség kedvéért hívnak Trump Organizationnek.
Ez utóbbi ezer lehetőséget biztosít bármiféle, pénzt mozgósítani képes szereplőnek, hogy lefizesse az amerikai elnököt. Ezek lehetnek külföldi kormányok, nagyvállalatok, sőt, akár Trump kormányának tagjai is (az igazságügyi miniszter Bill Barr például egy 200 fős rendezvénytermet foglalt az egyik Trump-hotelban, feltehetőleg azért, hogy még jobban bevágódjon főnökénél). Egyszóval bárki, aki befolyást szeretne vásárolni magának. A szaúdiak közmondásosan sok jóakaratot vásároltak maguknak Trump szállodáiban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre nehezebb megkülönböztetni az USA külpolitikáját Trump üzleti érdekeitőlKína, Katar és az oroszok mesterien befolyásolják pénzzel az amerikai elnököt. A nyílt vesztegetéstől visszariadó európaiak veszthetnek ezen a legtöbbet.
Ennek fényében már egyáltalán nem meglepő, hogy a Trumppal folytatott telefonbeszélgetésén (pdf) az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is felhozta, hogy ő maga is a New York-i Trump toronyban lakott, amikor utoljára az USA-ban járt. Meglepetés lenne, ha a világ korrupt országainak vezetői közül bármelyik nem emlegetne hasonló dolgokat az amerikai elnöknél.
Hagyományos amerikai korrupció
Az ukrán történetben keresztezi egymást a hagyományos korrupció a Trump-féle új, extrémebb korrupcióval. Kurt Volcker, az ukrajnai háború befejezéséért felelős különmegbízott például az egyik nagy amerikai hadiipari vállalat, a Raytheon lobbistája volt, mielőtt visszakerült volna az amerikai diplomáciába. Az ukrán történetben éppen a Raytheon által gyártott Javelin tankelhárító rakétákról van szó, ilyeneket vásároltak volna az ukránok az amerikai katonai segélyből. Márpedig Volcker az azóta közzétett üzenetei (pdf) szerint szinte kizárólag arra fókuszált, hogy a korábbi munkaadóját gazdagító katonai segély átmenjen.
Ezért a nem teljesen tiszta szándékú Volcker szembekerült a szintén nem teljesen tiszta szándékú Trump-Giuliani irányvonallal, akik a zsarolhatóság miatt vissza akarták tartani ezt a katonai segélyt.
Volckert ez vette rá arra, hogy végső soron segítse az amerikai elnököt a nyomásgyakorlásban, hátha akkor átengedi a katonai segélyt.
Az is teljesen intézményesült korrupció, hogy vagyonos amerikaiak megvásárolják maguknak az amerikai diplomácia kulcspozícióit. Az korábban is így volt, például az Obama-korszak második budapesti nagykövete, Coleen Bell is demokrata kampánytámogatóként került nagyköveti pozícióba, ahogy mostani utódja, David Cornstein is Trump-kampánytámogató. Az ukrán ügy egyik központi szereplője, Gordon Sondland amerikai szállodalánc-tulajdonos különféle cégeken keresztül egymillió dollárt adott Trump elnöki beiktatásához, amiért cserébe megkapta az amerikai EU-nagyköveti állást. Sondland aztán a Washington Post és a kikerült üzenetek alapján kőkeményen képviselte Trump (személyes) érdekeit az amerikai diplomáciában.
És természetesen ott van az eredeti korrupció, amiből az egész történet kiindult, tehát hogy az ukrán gázkereskedő vállalat egy prominens nyugati politikus fiát az igazgatóságába ültetve próbálta lemosni magáról a rossz hírt. Ez a korrupt országokban egyáltalán nem ritka eset, és nem kell ahhoz nagy fantázia, hogy arra gondoljunk, hogy a politikus döntését befolyásolja, hogy hol dolgozik a családtagjuk. Attól függetlenül, hogy ez így van-e, Joe Biden jobban tette volna alelnökként, ha az ukrán ügyekben nem vállal szerepet. (Más kérdés, hogy egyelőre semmilyen hiteles forrás nem erősítette meg, hogy Biden bármiben is etikátlanul járt volna el: amikor a széles körben korruptnak tartott ügyész elmozdítását követelte, akkor ugyanazt mondta, mint amit az IMF, az EU és ukrán korrupcióellenes szervezetek.)
Ukrán korrupció
Az amerikai korrupció viszonylag könnyebben érthető, mint az ukrajnai. Az USA-ban többé-kevésbé egyértelműek a szabályok, Ukrajnában viszont gyakorlatilag nincsenek független intézmények, amelyek segítenének eldönteni, hogy melyik szereplő tiszta, és melyik nem.
Az állam hatalma nagyon kicsi, van viszont számos oligarcha, akik jelentős erőforrásokból szerveztek maguknak politikai hátországot és médiagépezetet, utóbbiakkal jó hatásfokkal járatva le egymást. Ebben a környezetben az ukrán ügyészség is az oligarchák befolyásának játékszere lett, könnyen meghajolt a politikai nyomás előtt (ez Magyarországról nézve sem ismeretlen). Sőt, teljesen megszokott volt, hogy az ügyészség maga is útonállóként lépett fel: egyes vállalatokkal szemben különféle okokból vizsgálódni kezdtek, majd jelentősebb kenőpénzek fejében ejtették a nyomozást.
Nem ígér sok jót az sem, amit Zelenszkij ígért Trumpnak a telefonbeszélgetés leirata szerint, tehát hogy az új ügyész 100 százalékban az ő embere lesz. A héten be is jelentette az éppen most bemutatkozó új ukrán főügyész, hogy újranyitja a Burisma ügyét – igaz, a Bidenék ellen indított nyomozásról nem volt szó. (És most már egyébként is mindenki tudja, hogy ezt a nyomozást Trump és emberei erőszakolták ki.)
Nem csoda, hogy ebben a nagyon nehezen kiismerhető politikai-gazdasági környezetben elcsúsznak az amerikai politikusok. Trump ügyvédjét, Giulianit például a térség szakértői szerint több, még ukrán szinten is korrupt szereplő is lépre csalta. Feltehetőleg ez is közrejátszott abban, hogy a mesterterv végül nem sikerült. | Trump legújabb botránya a korrupció valóságos kaleidoszkópja | Legalább négyféle súlyos visszaélés keveredik egy alapvetően nagyon egyszerű történetben. | null | 1 | https://g7.hu/vilag/20191006/trump-legujabb-botranya-a-korrupcio-valosagos-kaleidoszkopja/ | 2019-10-06 15:21:00 | true | null | null | G7 |
A 2011-ben elfogadott választási törvény - ellentétben a korábbi szabályozással - bevezetett egy lényeges szabályt, amely rögzíti, hogy amennyiben túlzottan megnő a különbség az egyes egyéni választókerületekben élő választópolgárok száma között, akkor
módosítani kell a beosztást.
Ez a szabály a garancia arra, hogy fenntartsa a választókerületek arányos képviseletét, amely valamennyi állampolgár számára egyenlő értékű szavazati jogot és beleszólást biztosít. 2010 előtt, a korábbi választási rendszer utolsó éveiben nagymértékű aránytalanságok keletkeztek a választókerületek népességét illetően, melyre az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet. A testület döntését az akkori baloldali többség nem vette figyelembe, így a demokrácia követelményeinek megfelelő állapotot 2011-ben, a jobboldali többségű Országgyűlés állította helyre.
A közel másfél évtizede kialakított választókerületi beosztás sokáig eleget tett a demokratikus követelményeknek, azonban
az elmúlt évek demográfiai trendjei - különösen a nagyvárosok agglomerációinak növekedése, illetve egyes vidéki térségek népességének változása - jelentős egyensúlyhiányokat eredményeztek a választókerületek között.
Az Igazságügyi Bizottság javaslata épp ezen aránytalanságok feloldására javasol megoldást: ahol a népesség növekedett, ott a választókerületek számát is növelni kívánja - például Pest vármegyében -, ahol pedig csökkent, ott a választókerületek számát is csökkentené - például Budapesten. Fejér és Csongrád-Csanád vármegyékben a választókerületi beosztás kisebb módosítását javasolják, a választókerületek számának változatlansága mellett.
Ez a módosítási szándék elősegíti, hogy a választási rendszerünk megfeleljen az Alaptörvény és a választási törvény előírásainak, valamint a demokratikus normáknak, hiszen a kiegyensúlyozott választókerületi rendszer a választások igazságosságának egyik alapfeltétele.
Megjegyzendő továbbá, hogy a javaslat aktualitását nem csak a demográfiai változások indokolják, hanem az is, hogy a 2026- ban esedékes országgyűlési választás előtti évben a törvényi szabályok szerint már nem lehet változtatni a választás alapvető szabályain, így a kiszámítható és alkotmányos jogi környezetet még idén indokolt megteremteni. Mindezek miatt az Alapjogokért Központ egyetért az Igazságügyi Bizottság javaslatával. | Alapjogokért Központ: Alkotmányos követelményeket szolgál a választókerületi rendszer arányossá tétele | Az Alapjogokért Központ a választókerületek arányosabbá tételére vonatkozó javaslatot az alkotmányos követelményekkel összhangban állónak tartja, s mint ilyet, üdvözli. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/alapjogokert-kozpont-alkotmanyos-kovetelmenyeket-szolgal-a-valasztokeruleti-rendszer-aranyossa-tetele | null | true | null | null | Origo |
Az Egyesült Államok diplomáciai képviselete sajátos kettősséggel működik: egyrészt vannak a karrierdiplomaták, akiket szakmai alapon neveznek ki, míg a nagykövetek megbízatása jellemzően politikai alapon történik, bár léteznek karriernagykövetek is − avatta be a Magyar Nemzetet az amerikai diplomácia működésébe Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
A politikai kinevezettek esetén az a szokás alakult ki, hogy az új elnök beiktatásakor az egyes nagykövetek benyújtják a lemondásukat, lehetőséget adva neki arra, hogy a saját embereit ültesse a helyükre
− mondta a szakértő.
Az Amerikai Diplomáciai Akadémia elnöke, Ronald Neumann úgy fogalmazott korábban, hogy "a politikailag kinevezett nagyköveteket visszahívják, mert ők a leköszönő kormányzat képviselői".
2017-ben Donald Trump azonnali lemondásra szólította fel az Obama-adminisztráció nagyköveteit,
holott bizonyos egyéni szempontok (például gyermek iskolai félévének befejezése) alapján korábban előfordult, hogy hosszabbítást kaptak hivatali idejükhöz − mutatott rá Dornfeld László.
Valószínűleg most sem számíthatunk másra, sőt talán még inkább gyors személycserék fogják jellemezni a Trump-adminisztráció kezdeti időszakát
− fogalmazott a szakértő.
Ez azt jelenti, hogy David Pressman magyarországi amerikai nagykövetnek nagy valószínűséggel az elnöki beiktatás napjáig, 2025. január 20-ig be kell majd adnia a lemondását, ezen a napon pedig megszűnik a megbízatása − tette hozzá.
Hogy mi történik ezután? Minden amerikai nagykövetségen szokott lenni egy második számú diplomata, az úgynevezett helyettes misszióvezető, az utódlás kérdésének eldöntéséig átveszi az ügyvivő szerepét. Lényegében egy megbízott nagykövetté válik, aki folytatja a diplomáciai feladatokat. Az elnök nagyköveti kinevezéseit a szenátus hagyja jóvá, a törvényhozás ezen háza pedig már most látható, hogy republikánus többségű lesz
− magyarázta Dornfeld László, hozzátéve, hogy a Trump által kinevezett David Cornstein 2018. június 22-én vehette át nagyköveti megbízását, vagyis másfél évvel az elnök beiktatása után.
Nem tűnik azonban lehetetlennek, hogy ezúttal jóval hamarabb lesz új magyarországi nagykövete az Egyesült Államok következő elnökének.
Ez különösen azért is lehet így, mert Magyarország szerepe az amerikai külpolitikában jelentősen felértékelődik majd az elkövetkező időszakban. Az új nagykövet személye garancia lehet a 2016 és 2020 közötti szoros baráti viszonyhoz való visszatérésre, valamint arra, hogy a magyar belügyekbe való beleszólás helyett ennek a kapcsolatnak az ápolását fogja feladatának tekinteni − zárta gondolatait az Alapjogokért Központ vezető elemzője. | David Pressman lassan elköszönhet, valószínűleg be kell nyújtania lemondását | Donald Trump megválasztása után gyors személycserék várhatók az amerikai diplomáciában – nyilatkozta Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Magyar Nemzetnek. David Pressman budapesti amerikai nagykövetnek a január 20-i beiktatásig be kell nyújtania lemondását - véli a szakértő. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2024/11/david-pressman-lemondas-budapest-donald-trump | null | true | null | null | Origo |
A képviselő arra reagált, hogy szinte mindennap kiderül: fideszes politikusok nem gazdálkodó hozzátartozói jutnak földbérlethez, noha velük szemben több helyi, növény- és állattenyésztéssel régóta foglalkozó gazda indult a pályázaton.
Sokan soha az életben nem kaptak volna földet, ha nincs fideszes rokon a családjukban – mondta Gőgös. Szerinte vannak a földművelés iránt elkötelezett, kiváló pályázatot beadó fideszes gazdálkodók, akik jogosan nyertek, ám őket is besározzák a „senkiházi mutyizók.”
Az utóbbi napokban Veszprém megyei földügyekben fogalmazódott meg a gyanú, hogy politikai hátszél segítette bérleti lehetőséghez kormánypárti képviselők családtagjait. Először Szedlák Attila országgyűlési képviselőnek, a Veszprém megyei közgyűlés tagjának, Litér polgármesterének gyógypedagógus felesége kapta meg Balatonvilágoson 34 szántó bérleti jogát, adta hírül a Blikk. Szedlák Bernadett pár nap múlva politikai támadásokra való hivatkozással lemondott erről a jogáról. Ugyanígy tett a jogász végzettségű Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerületi városüzemeltető kft. ügyvezetője, ő a Pápához közeli Farkasgyepűn 30 hektáros szántó 20 évre szóló bérleti jogát szerezte meg. Szentgyörgyvölgyi nem tagadta, hogy Rogán Antal belvárosi polgármesternek, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének a kérésére mondott le az elnyert földről. Az MTI-nek úgy fogalmazott: „A polgármester úr nem indokolta kérését.”
Gőgös Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta: az irány jó, de a mutyi árnyéka még ott maradt a Fidesz holdudvarán. „Jó volna, ha Rogán nemcsak polgármesteri hivatalában, hanem a parlamenti frakcióban is lépéseket tenne a mutyizás megszüntetésére”.
A szocialista politikus Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédét úgy értékelte: a miniszterelnök tovább ösztökélte miniszterét, hogy folytassa az állami vagyon fideszes tulajdonba juttatását.
A Blikk nyilvánosságra hozta azt is, hogy Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő, a Magosz alelnöke, nemesgörzsönyi polgármester édesapja a közeli Nagyacsádon 10 hektáros szántó haszonbérleti jogát szerezte meg. A Blikk szerint a parlament mezőgazdasági bizottságában is dolgozó Győrffy édesapja egy vadászbalesetben megsérült, rosszul lát, le is százalékolták.
Ebben a pályázatban Gőgös Zoltán azonban nem lát kivetnivalót.
Egy jelenleg is gazdálkodó ember, tudomásom szerint jó pályázattal jutott tíz hektárhoz, meggyőződésem, hogy akkor is neki kellett volna nyerni a tendert, ha a fia nem politikus – mondta érdeklődésünkre Gőgős. Hozzátette: attól, hogy valaki rosszabbul lát, még gazdálkodhat jól.
A Veszprém megyei kormányhivatal kabinetfőnöke, Takács Szabolcs felesége Farkasgyepűn szerzett meg 31 hektár szántót. Neki egyébként van mezőgazdasági végzettsége, ám a környezetében élők szerint soha nem gazdálkodott.
A sok gyanús ügyet csak úgy lehetne tisztázni, ha nyilvánosságra hoznák a pályázatokat – hangoztatta Gőgös. A hozzá érkezett információk szerint az eddigieken túl még jó néhány földügy felveti a mutyizás gyanúját.
Csorna környékén például 250-260 hektár vár bérlőre, a határidők egy része már lejárt, de eredményt nem hirdetnek, tájékoztatott Gőgös. A helybeli gazdálkodók attól tartanak, hogy valamelyik fideszes háttérember érdekeltségi köre szeretné megszerezni a bérleti jogot. Tizenegy Csorna környéki vállalkozónak – akik a pályázati feltételnek teljes mértékben megfelelnek – további földterületre volna szüksége ahhoz, hogy gazdaságukat megfelelő méretnagyságra fejlesszék. Ezek a pályázók egymás között meg is osztoznának a földeken, hiszen van, akinek szántó, másoknak legelő kellene. | Belföld: 'Mindenkit besároznak a senkiházi mutyizók' | Nyilvánossá kellene tenni a földpályázatokat, mert most már a tisztességes nyertesekre is sár fröccsen – mondta lapunknak Gőgös Zoltán, a parlament mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/_mindenkit_besaroznak_a_senkihazi_mutyizok_-1315141 | 2012-06-26 15:58:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Zalai Mihály két cikluson, tíz esztendőn keresztül vezette a Békés Vármegyei Közgyűlést, s aktívan részt vett a vármegye védelmi és biztonsági igazgatásában. 2015-ben indította útjára, a mára hagyománnyá nemesedett vármegyenap rendezvénysorozatát. Tóth Zoltánné, a Magyar Vöröskereszt Békés Vármegyei Szervezete nyugalmazott igazgatója 1973 óta tagja a Vöröskeresztnek, ’95-től munkatársa, 2012-től megbízott ’13-tól pedig kinevezett igazgatóként irányította a szervezet munkáját.
Zalai Mihály munkásságát a Békés Vármegyei Területi Védelmi Bizottság elnöke, dr. Takács Árpád mellett Vörös Ferenc rendőr dandártábornok, Békés vármegye rendőrfőkapitánya és Kiss András tűzoltó dandártábornok, a Békés Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója is elismerte.
A Békés Vármegye Védelméért kitüntető címmel elismert Békés Vármegyei Polgárőrök Szövetsége, soraiban 73 polgárőr egyesületet, mintegy 2.300 polgárőrt tömörít. A Békés vármegyei polgárőrök tavaly összesen több mint 700 ezer óra önkéntes szolgálatot teljesítettek, rendezvényeket, a rendőrség, illetve a társszervek irányításával kár- és baleseti helyszíneket biztosítanak, de ha kell, bevásárolnak, vagy tüzelőt hasítanak a tanyavilágban egyedül élő idős személyeknek. Önkéntes szolgálatukkal nagyban hozzájárulnak a vármegye biztonságának megteremtéséhez, a bűn- és baleset-megelőzéshez, a lakosság szubjektív biztonságérzetének javításához.
Babák Mihályt a rendszerváltást követően, 1990-ben választották a szarvasi képviselő-testület tagjává. 1998-tól, 2024-ig, hat cikluson keresztül polgármesterként vezette Szarvas városát, szintén 1998-tól 2014-ig országgyűlési képviselőként is dolgozott, s polgármesterré választásától 2012-ig a helyi védelmi bizottság elnöki tisztségéből fakadó feladatokat is ellátta. Babák Mihály településvezetői munkásságát az elmúlt 23 esztendőben - egyebek mellett - az Év polgármestere-díjjal, Polgárokért-díjjal, valamint a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozatával is elismerték. 2021-ben Honvédelemért Kitüntető Cím II. fokozatában részesült.
"Istennek dicsőség, egymásnak segítség!" - idézte a tűzoltózászlók ezrein olvasható jelmondatot dr. Takács Árpád. Bácsfalvi Zoltán tűzoltó főtörzsőrmester méltatása során dr. Takács Árpád Békés vármegye valamennyi "bakancsos", vonulós tűzoltójának köszönetet mondott emberfeletti teljesítményükért, hivatásszeretetükért.
A Békés Vármegyei Területi Védelmi Bizottság ülésén az aktuális teendőket, a vármegye védelmi helyzetét, a jogszabályi változásokat, valamint a téli felkészüléssel kapcsolatos feladatokat tekintették át a grémium tagjai. | Elismerések Békés Vármegye Védelméért | A Békés Vármegyei Területi Védelmi Bizottság második félévi ülésén a Békés Vármegye Védelméért emlékplaketteket, illetve elismeréseket is átadtak. Emléktárgyat és oklevelet vehetett át Zalai Mihály és Tóth Zoltánné. A Békés Vármegye Védelméért emlékplakettet a Békés Vármegyei Polgárőrök Szövetsége, Babák Mihály és Bácsfalvi Zoltán érdemelte ki. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176575/elismeresek_bekes_varmegye_vedelmeert | null | true | null | null | Hir6 |
Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa a támogatásról szóló jelképes adománylevelek átadása előtt elmondta, Magyarország legnagyobb magánfoglalkoztatójaként kötelességüknek érzik, hogy részt vegyenek a társadalmi felelősségvállalásban és különböző karitatív tevékenységekben.
Az Együtt mozdulunk! sportmez-adományozási programunkkal is szeretnénk minél több rászoruló gyermeket segíteni, illetve lehetőséget biztosítani azok számára, akiknek önhibájukon kívül nincs esélyük arra, hogy rendszeresen sportolhassanak. A társadalmi felelősségvállalás jegyében továbbra is kitűzött célunk, hogy alapítványainkon keresztül támogassuk a fiatalok esélyegyenlőségének megteremtését
- hangsúlyozta Mészáros Lőrinc.
Kiemelte, hogy a Pro Filii Alapítvány eddig összesen mintegy 4,5 milliárd forintot adományozott, ebből közel 3 milliárdot pályázati keretek között.
Az alapítvány gyerekeknek juttatott támogatása idén meghaladta az egymilliárd forintot.
A Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója, egyben a Pro Filli Alapítvány főtitkára, Kelemen Krisztina megnyitó beszédében kiemelte, nem titkolt cél, hogy a gyerekeket motiválják.
A mostani adományozása kettős fókuszú, amellett, hogy 2Rule Sportruházat termékeket adunk át, ösztönözni is szeretnénk a hátrányos helyzetben élő gyerekeket arra, hogy sportoljanak, hiszen adott esetben kiugrási lehetőség lehet számukra
- mondta.
Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke elmondta,
a szövetségnek már 1084 magyar sportegyesület tagja, a tagszervezetekben 220 ezer ember sportol, és a 220 ezer sportoló több mint kétharmada gyermek, így az adomány számukra jelent motivációt a mindennapi sportoláshoz, az egészséges életmódhoz.
A köszöntők után a sportmezekről szóló jelképes adománylevelet vett át az
ÁGOTA Alapítvány (21,5 millió forint), az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány (45 millió forint), a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (52 millió forint), Sportegyesületek Országos Szövetsége (52 millió forint) és a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete (29,5 millió forint). | SZON - Mészáros Csoport adomány | A Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló Pro Filii Alapítvány 200 millió forint értékben adományozott sportmezeket. | [
""
] | 0 | https://www.szon.hu/hazai-sport/2024/11/meszaros-csoport-pro-filii-alapitvany-adomany-sportmez | null | true | null | null | SZON |
bánya;szennyezett; NER;
2021-09-29 06:40:00
Veszélyes a NER-sóder: elkaszálták a délegyházi bányanyitási tervet
Szennyezettebb a Budapesti Atlétikai Stadion építésekor kitermelt föld, mint állították. Ezzel az anyaggal töltötték volna fel a területet.
Elkaszálta a Precíziós Agrokémia Zrt. délegyházi bányanyitási tervet a Pest megyei Kormányhivatal. A cég még a nyár közepén kezdeményezett környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárást. Az „újtelep” lakóházaitól alig 50-100 méterrel elterülő 25 hektáros bányaterületről évi 200 ezer köbméter homokot és kavicsot termeltek volna ki, amit napi 128 teherautóval hordtak volna el.
Az engedélykérelemhez a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyilatkozatát is mellékelték, miszerint a Budapesti Atlétikai Stadion beruházásánál keletkező „szennyezetlen inert anyagot” a bányatelek tájrendezésekor a meder visszatöltésére használják majd fel. A délegyházi polgármester szerint „nagy erők mozdultak” ellenük és csekélynek tartotta az esélyeiket a bányanyitás megakadályozására.
Mindez nem szegte a helyiek kedvét, háromtucatnyian jelentkeztek be ügyfélként az engedélyezési eljárásba és az önkormányzat is benyújtotta állásfoglalását. A Pest megyei Kormányhivatal rögvest meghosszabbította az ügyintézési határidőt, majd bekérte a szakhatóságok véleményét. Szeptember 20-án kiadott határozatában pedig kimondta, hogy a tervezett tevékenységre a termőföld és a földtani közeg védelme, illetve közegészségügyi okok miatt engedély nem adható. Egyrészt megállapítják, hogy a szállópor koncentrációja nőhet a kitermelés miatt, a környék kútjai elapadhatnak, ami ellehetetlenítené a bánya körüli tanyák életét, másrészt a területen lévő földek az átlagosnál jobb minőségű szántók, márpedig ezek rovására nem nyitható bánya.
A szakhatóság emellett rámutatott, hogy a kérelmező által közölt adatok nem igazán egyeznek a korábban készült vizsgálatok eredményeivel. A dokumentációban ugyanis az szerepel, hogy a bányatevékenység során keletkező tavat a stadionberuházásból származó szennyezetlen inert anyaggal töltik fel. Csakhogy a projekthez készült földtani vizsgálat során részletesen feltárták a terület felszín alatti szennyezettségi állapotát. A jelentés szerint az építkezés helyét 2-5 méter mélységben heterogén szerkezetű, építési törmelékes, helyenként salakos feltöltés borítja, amely mérgező nehézfémeket, valamint policiklikus aromás szénhidrogént tartalmaz. A szennyezés mértéke a legfelső rétegben a nehézfémek esetében helyenként nyolcszoros, de átlagosan is két-háromszoros, míg a szénhidrogén szennyezőknél a felső rétegben 200-szoros, egyébként átlagosan 12-szeresen haladja meg a határértéket. A stadion építéskor kitermelt anyag ilyenformán nem sorolható a szennyezetlen inert anyagok közé, így tófeltöltésre alkalmatlan. Sőt átlagos hulladéklerakóban sem helyezhető el.
A délegyháziak tehát fellélegezhetnek, a bányanyitás réme szerteoszlott, sőt az önkormányzat tervezett rendeletmódosításai meghiúsíthatják a további próbálkozásokat. Bár a Tiborcz István érdekkörébe tartozó üzletembernek, Balázs Attilának átjátszott hatalmas – kiskunlacházi, délegyházi – több száz hektáros bányaterületek sincsenek túl messze a most leállított bányától, szállítási útvonaluk pedig szinte megegyezik. Márpedig a Balázs-féle Kvarchomok Kft. bányanyitását a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította, így a szükséges engedélyeket könnyített eljáráson, rövidebb idő alatt szerezheti be.
Az elmeszelt bányanyitással nem oldódott meg a stadionberuházás során keletkezett törmelék elhelyezésének kérdése sem. A területen lévő épületek bontásakor, a tereprendezésnél, illetve az alapozásnál kitermelt sok tonnányi földet és hulladékot első körben átszállították a Kvassay Jenő út túloldalára, a leendő Diákváros-Fudan Egyetem campusának területére.
– A beruházás megkezdése óta hordják át nagy mennyiségben az építési hulladékot a ZÁÉV által bekerített területre – válaszolta a Népszava kérdésére Baranyi Krisztina. Ferencváros független polgármestere rá is kérdezett a cégnél arra, hogy mi lesz az itt halmozódó törmelékkel. A vállalat helyszínen tartózkodó képviselője arról biztosította, a területre bontási hulladékot hordanak, amit darálással megtisztítanak a szennyeződésektől és részben felhasználják a stadion építéséhez, részben elszállítják. A halom mintha valóban apadt volna – teszi hozzá Baranyi.
Csakhogy a bányanyitást tiltó határozat szerint a „Budapesti Atlétikai Stadion területről kitermelt anyagból inert anyag célzott biológiai/kémiai kezelés nélkül, kizárólag fizikai művelettel (törés/darálás) nem állítható elő”. A darálás tehát önmagában nem segít, a törmelék attól még szennyezett marad akár visszaépítik, akár elszállítják.
Az egykori Vituki-torony és a többi vízműves épület bontására, valamint a tereprendezésre Mészáros Lőrinc gyerekeinek (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes, ifj. Mészáros Lőrinc) cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Föld-Trans 2001 Kft. alkotta párossal szerződött az állami Beruházási Ügynökség. A cégek 4,1 milliárd forintért vállalták a munkát. A kivitelezői tenderen szintén a Mészáros gyerekek cége (ZÁÉV) valamint az immáron Tiborcz István közelinek számító Magyar Építő diadalmaskodott. Együtt dolgoztak a Puskás Stadionon is. A bontást ott a ZÁÉV Zrt. a Föld-Trans 2001 Kft.-vel közösen végezte el 3,9 milliárdért.
Az Átlátszó korábbi cikke szerint a Puskás Stadion törmelékének egy része egy Határ úti telepre került, ahol ledarálták és hónapokig tárolták, majd ismeretlen helyre szállították. Az Átlátszó szerint a bontási hulladék darálását és tárolását illegálisan végezték. A cég később közleményben tudatta, hogy nem daráltak csak osztályoztak és nem törmeléket, hanem építési anyagot tároltak, amire pedig volt engedélyük. A cég törökbálinti székhelye mindenesetre 2017-ben engedélyt kapott nem veszélyes hulladékok tárolására és hasznosítására. Csak a végén nehogy itt, vagy a Határ úton kössön ki a stadion hulladéka. | Veszélyes a NER-sóder: elkaszálták a délegyházi bányanyitási tervet | Szennyezettebb a Budapesti Atlétikai Stadion építésekor kitermelt föld, mint állították. Ezzel az anyaggal töltötték volna fel a területet. | null | 1 | https://nepszava.hu/3133574_veszelyes-a-ner-soder-elkaszaltak-a-delegyhazi-banyanyitasi-tervet | 2021-09-29 13:27:00 | true | null | null | Népszava |
Hende Csaba korrupcióval vádolja Szekeres Imrét
Hende Csaba honvédelmi miniszter szerint Szekeres Imre volt tárcavezetõ politikai felelõssége kiterjed azokra a Btk.-ba ütközõ ügyekre, amelyeket az irányítása alatt a tárcánál elkövettek.
NOL| 2011. március 10. |
Hende Csaba korrupcióval vádolja Szekeres Imrét
Népszabadság - Kurucz Árpád Hende Csaba csütörtökön a Tv2 Mokka címû reggeli mûsorában azt mondta, az elõzõ miniszter egy bûntény kivizsgálásra adott utasítást, ez egy századosnak a "pénzátadási aktusa", s ebben az egy ügyben mára 20 ezredes, tábornok, fõosztályvezetõ, vezérigazgató és ügyvezetõ igazgató szerepel. A gyanú szerint ennek a bûnszervezetnek volt az irányítója Fapál László volt honvédelmi államtitkár, akinek még a lakásvásárlását is vizsgálják - tette hozzá a tárcavezetõ.
Rámutatott arra: a minisztériumot érintõ átvilágítás során derült ki egyértelmûen, hogy hûtlen kezelések, okirat-hamisítások és más hasonló bûncselekmények "tömkelegét" követték el.
Hende Csaba közlése szerint húsz különbözõ bûncselekményt tártak fel a Zrínyi Kommunikációs Kft.-nél az átvilágítás során a szakemberek, ezért a legfõbb ügyészhez fordult.
HIRDETÉS
Ajánlott cikkek
szöveg Hende: húsz bûncselekmény a Zrínyi Kommunikációs Kft.-nél
.
szöveg MSZP: Gubcsi Lajos félrevezette Hendét
A honvédelmi miniszter a Magyar Televízió Az este címû mûsorában szerdán azt mondta, hogy ezek gazdasági jellegû bûncselekmények, egyebek mellett hûtlen kezelés és magánokirat-hamisítás. Hozzátette: a pénzt polgári peres úton próbálják visszaszerezni és ezt büntetõeljárásban polgári jogi igényként akarják érvényesíteni. (Az MSZP úgy reagált: Gubcsi Lajos félrevezette Hendét - A szerk.)
Hende Csaba hétfõn beszélt arról: a Honvédelmi Minisztérium (HM) jelenlegi vezetése mindent elkövet azért, hogy a korrupciók miatt elfolyt pénzeket visszaszerezze a büntetõeljárások befejezése után. Közölte: már nincsenek korrupciós ügyek a tárcánál; azokat, amelyek most kerültek napvilágra, valamelyik korábbi vezetés idején követték el. (forrás: mti.hu)
| Belföld: Hende Csaba korrupcióval vádolja Szekeres Imrét | Hende Csaba honvédelmi miniszter szerint Szekeres Imre volt tárcavezető politikai felelőssége kiterjed azokra a Btk.-ba ütköző ügyekre, amelyeket az irányítása alatt a tárcánál elkövettek. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/hende_csaba_korrupcioval_vadolja_szekeres_imret-1006941 | 2011-03-10 12:03:36 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Orbán Viktor miniszterelnök fontosnak ítélte a Mélykúton megvalósított víziszárnyas-feldolgozó üzemet, annyira, hogy leutazott a gyár átadására a tompai határ közelébe január végén. Sőt Európa egyik legkorszerűbb üzemét méltató beszédében mintául állította az elmondása szerint 40 millió eurós (durván 12,6 milliárd forintos) beruházást, amely 350 új munkahelyet teremt és amelyet egy magyar családi vállalat hozott tető alá.
Valahogy így képzeljük el a jövőt. Magyar vállalkozók belevágnak, magyar tervezők megtervezik, magyar építőipari cégek megépítik, utána magyar emberek dolgoznak a gyárban, magyar emberek vezetik a gyárat, és utána a profit is a magyarokhoz kerül
– vázolta a miniszterelnök a modellt. A 18 ezer négyzetméteres Hunent-gyárat tényleg két kiskunhalasi székhelyű cég, a Merkbau Kft. és a Modinvest Kft. építette fel, de azért nem teljesen erre a srófra készült projekt – derült ki, miközben kérdezgettünk a részletek után.
A Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. ugyanis olyan családi vállalkozás, amelyben a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank is résztulajdonos.
Noha a beruházás munkahelyeket teremtett, a csoport régi üzemének bezárásával más állások megszűntek.
A gyárat átadták, de nincs minden készen, a beruházás pedig összességében a 20 milliárd forinthoz lesz közelebb.
A projektet nagyobb részben orosz állami bank hitelezi.
Arról, hogy pontosan mekkora és milyen üzem készül, a szűk baromfis szakmában sem tudtak közelebbit. Pedig kiemelt beruházásról van szó, a magyar kormány 4,4 milliárd forint támogatást nyújtott hozzá. Ez több, mint amennyit a legnagyobb magyar csirkegyárnak, a kisvárdai Master Good Kft.-nek juttattak tavaly, amikor a Bárány család 15 milliárd forintos kapacitásbővítéséhez 3,4 milliárdot adtak a közösből. Ezzel a csoport a hat legnagyobb kapacitású európai baromfifeldolgozó közé kerül, és azt vetítették előre, hogy a fejlesztések nyomán 50 százalékkal nőhet az árbevételük, vagyis 100 milliárd forint fölé érnek, hiszen 2017-ben már 69 milliárdos forgalomnál tartottak.
Csányi Sándorral is meg kell mérkőzni
A mélykúti Hunent ennél kisebb versenyző. A magyar piacon a harmadik legnagyobb víziszárnyas (pecsenyekacsa és húsliba) feldolgozója az övé, és az új vágóhídon naponta 50 ezer kacsát vagy 25 ezer libát tudnak levágni. Az éllovas ebben a szegmensben a Tranzitker, amelynek a többségi részét tavaly vette meg a francia LDC, a második pedig a nemrég Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe került Hungerit, amelyik a csirkeágazatban is nagyágyú. Ez a három cég fedi le a piac 80-90 százalékát, közülük tolta meg tehát az egyiket 4,4 milliárd ingyenpénzzel a kormány.
Kiss István, a Hunent igazgatóságának elnöke úgy kalkulált kérdésünkre, hogy az új beruházás révén a cég piaci része 30-35 százalék lesz, évi közel 20 milliárd forint árbevételt várnak, a beruházás megtérülési idejét pedig 7-8 évre teszik. A korszerűsítéssel tengerentúli országokba való beszállításra, illetve a meglévő piacaik jobb minőségű áruval való ellátására nyílik lehetőség – írta.
Mivel érdemelte ki a Hunent a megkülönböztetett figyelmet? Orbán Viktor beszéde kínált egy magyarázatot:
Tudom, hogy önök mindig támogatták a nemzeti alapon álló kormányokat. Azt is tudom és köszönöm, hogy én is mindig számíthattam önökre. És láthatják: önök is számíthatnak ránk.
De nemcsak kormányzati, hanem erős orosz hátszelet is kapott a beruházás. Orbán Viktor úgy fogalmazott, a költségek felét is meghaladó összeget, a nemzetközi tulajdonban, orosz részvétellel működő Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) tette bele a kalapba. Ez az egykori KGST napjainkban reinkarnálódott fejlesztési bankja, amelyben a többség az orosz államé, székhelyét pedig Budapestre tette. A Vlagyimir Putyin bankjaként emlegetett pénzintézetnek a magyar Országgyűlés példátlan módon teljes diplomáciai és pénzfelügyeleti mentességet szavazott meg, vagyis mindenféle magyar szabályozás, ellenőrzés nélkül működhet – a Népszava azt is pedzegette, hogy az orosz kémhálózat részeként.
Putyin egyik bankja adta a hitelt, a másik a garanciát
Az IIB már 2017-ben felbukkant a Hunenttel kapcsolatban, akkor Nyikolaj Koszov, a bank igazgatósági elnöke 40 millió eurós hosszúlejáratú hitelről beszélt, megemlítve, hogy a projektben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is segédkezett. A 40 millió eurós hitel önmagában akkora, mint a mélykúti beruházás bejelentett költsége, ezért megkértük a Hunentet, vágjon rendet a milliárdok között, magyarázza el mit építettek, hogyan állt össze a finanszírozás, mihez kellett az állami támogatás és mennyi saját erőt tettek a projektbe.
A válaszokból egy a 20 milliárd forintot közelítő beruházás képe és 2020-ig folytatódó építkezés sejlik fel. A cikk elején említett 12,6 milliárd a beruházás első fázisának tervezett költsége volt. A január végi átadásra az elsődleges feldolgozó üzem, az automata vezérlésű hűtőház, a szennyvíztisztító, az ivóvízellátás, ivóvíztisztító és 3 mélyfúrt kút készült el. A végszámlák kifizetése folyamatban van, előreláthatólag 13,8 milliárd forint körül alakul a beruházás összköltsége – becsülte Kiss István. A projekt második fázisában továbbfeldolgozó épül, ennek költsége várhatóan 3,5 milliárd forint lesz.
Kiss István a finanszírozás megoszlásáról konkrét számokat bank- és üzleti titokra hivatkozva nem közölt, de annyit elárult, hogy az önerő mértéke megközelíti a 4,4 milliárd forintos támogatás összegét. Ami a hitelt illeti, az alapkőletételkor 7 milliárd forintos kölcsönről volt szó, ami jóval kevesebb, mint a Koszov által említett 40 millió euró. A Hunent elnöke úgy pontosította az információkat, hogy a hitelt nem az IIB nyújtotta, hanem az bankgaranciát adott a támogatás, illetve a beruházási hitel biztosítékaként.
A hitelt egy másik, ugyancsak az orosz állam többségi tulajdonában álló pénzintézet, a Sberbank adta.
Ez Oroszország legnagyobb pénzintézete, főrészvényese az orosz jegybank, első embere pedig a gazdasági ügyekben Putyin elnök jobbkezeként emlegetett German Gref egykori orosz gazdasági miniszter.
A Hunent a 4,4 milliárd forint állami támogatáshoz azért nem teljesen ingyen jutott, a kötelezettségeket feszegető kérdésre azt válaszolta, hogy cserébe 350 új munkavállaló alkalmazását, illetve meghatározott szintű árbevétel- és bérköltség-növekedést kellett vállalniuk 7 éven keresztül.
Mezőkovácsházán másfél-két év múlva lehet újra vágóhíd
A 24.hu informátora úgy tudja, az állami támogatás döntés-előkészítési fázisában még arról volt szó, hogy a Hunent vállalja a Mezőkovácsházán bezárt egység felújítását két-három éven belül. A támogatásról 2017-ben döntöttek, tehát mostanára lassan el is készülhettek volna a felújítással. Most viszont már ott tartanak, hogy a felújítás különböző feltételekhez kötve valósulna meg, ha meglesz az új hűtőház, illetve ha megfelelő lesz a világpiaci helyzet, akkor lehet szó a régi gyár kipofozásáról. Kiss István válasza szerint a felújítás tervezése folyamatban van, a beruházás finanszírozási lehetőségeinek függvényében leghamarabb másfél-két év múlva indulhat újra a gyár. A hvg.hu korábban egy kommentelőt idézett, aki szerint az üzem bezárásával négyszázan kerültek utcára. Ez azt jelentené, hogy a 4,4 milliárdos állami támogatás szaldója mínusz 50 munkahely. Kiss István viszont más számot írt nekünk, szerinte 66 dolgozót kényszerültek a gyár bezárása kapcsán elbocsátani. A helyi munkaügyi központban azt közölték kérdésünkre, hogy csak a kormányhivatal vezetője nyilatkozhat, hány embert bocsátottak el a Pannon Lúd üzemének bezárásával. Békéscsabáról azonban néhány nap gondolkodás után azt válaszolták, hogy nem kívánnak válaszolni a kérdéseinkre. Így nem tudtuk tisztázni, nettóban mennyi munkahelyet teremtett a Hunent 4,4 milliárd forintból.
Kiemelt képünkön: Gyártósor a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. gyárában az üzemavatás napján, 2019. január 28-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd | Dél-alföldi milliárdos vágóhídját tolták meg Putyin bankjai | A legnagyobb orosz kereskedelmi bank adott hitelt és a "kémbankként" emlegetett másik nyújtott garanciát az üzemhez, amelyet Orbán Viktor adott át, azzal, hogy "így képzeljük el a jövőt". | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/03/18/hunent-orosz-hitel-orban-putyin/ | 2019-03-18 06:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az ausztrál származású Assange június 19-e óta tartózkodik e döntésben reménykedve a dél-amerikai ország londoni nagykövetségén. Munkatársai szerint egy felfújható matracon alszik egy irodában, ahová ugyan soha nem süt be a nap, de van számítógép és internet, így dolgozhat. Azt továbbra sem tudni, elhagyhatja-e a követség említett hátsó szobáját: ha kilép az épületből, a brit rendőrség letartóztatja és kiadja Svédországnak. A BBC és a The Guardian is azt latolgatta, vajon a követség megkísérli-e diplomáciai csomagban vagy védettséget élvező autóban kicsempészni „védencét” az épületből.
A Harrods luxusáruház szomszédságában található nagykövetség előtt már délelőtt feszült volt a hangulat. A nagy számban kivezényelt rendőrök megpróbálták az utca túloldalára terelni Assange támogatóit, de ez csak azután sikerült, hogy hármukat őrizetbe vették.
A negyvenegy éves férfit Svédországban nemi erőszakkal és szexuális zaklatással vádolják. Assange tagadja a vádakat, és azt állítja, az ügy politikai. Szerinte Stockholm kiadná az Egyesült Államoknak, ahol bíróság elé állítanák a több mint negyedmillió amerikai diplomáciai távirat publikálásáért. Ecuador külügyminisztere is úgy nyilatkozott: országa szerint Assange-ra akár hadbíróság és halálbüntetés is várhat a tengerentúlon. A BBC rámutat: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága nem engedné, hogy olyan országnak adjanak ki valakit, ahol halálbüntetés várhat rá. Ezt egy 1951-es egyezmény tiltja.
Assange az elmúlt másfél évben minden brit jogi fórumot kimerített, amelyek törvényes lehetőséget biztosítottak volna számára, hogy a szigetországban maradhasson, és ne adják át a svéd igazságszolgáltatásnak. Utolsó lehetőségként még fordulhatott volna az Emberi Jogok Európai Bírósághoz, ám június 19-én inkább bevonult Ecuador követségére.
A Cameron-kormány fokozódó nyomást gyakorolt Ecuadorra, hogy a brit rendőrség őrizetbe vehesse a gyanúsítottat. A hivatalos magyarázat szerint Assange azzal, hogy nem jelenik meg rendszeresen a kijelölt rendőrkapitányságon, megsértette feltételes szabadlábon tartózkodásának alapjait, ezért rács mögött a helye. A londoni külügyi tárca levélben fordult az ecuadori hatóságokhoz, figyelmeztetve Quitót, hogy jogában áll akár a nagykövetség területén is őrizetbe venni Assange-ot. A brit kormány egy kevéssé ismert törvényre hivatkozik, melyet 1987-ben hoztak a diplomáciai és konzuli képviseletekkel kapcsolatban, lehetővé téve azok immunitásának feloldását.
A jogszabályt azt követően fogadta el a westminsteri parlament, hogy három évvel korábban a líbiai követség St. James`s Square-i épületéből halálos lövéseket adtak le Yvonne Fletcher rendőrnőre, és gyilkosa, esetleg gyilkosai a diplomáciai mentességre való hivatkozással sikeresen kerülték el a felelősségre vonást. A brit külügy szerint egy diplomáciai képviselet helyiségeinek felhasználása egy bűncselekménnyel gyanúsított személy rejtegetésére „nem egyeztethető össze a bécsi konvencióval”. A Foreign Office világossá tette Ecuador számára, hogy az ügy „komolyan befolyásolja a két ország kapcsolatait”.
Az ecuadori külügyminiszter felháborodottan reagált a brit fenyegetésre. Hangoztatta, hogy hazája „nem brit gyarmat”, és ha a követség elleni támadásra valóban sor kerül, azt „elfogadhatatlan, barátságtalan és ellenséges akciónak, az ország szuverenitása elleni lépésnek” tekinti. Azt követően, hogy megszületett a menekültstátusz megadásáról szóló döntés, a brit külügy leszögezte: törvényes kötelességének tekinti, hogy Assange-ot átadja Svédországnak.
A két ország között kialakult patthelyzetben csütörtök délután a nagy kérdés az volt, hogyan tudja megakadályozni a rendőrség Assange távozását, hiszen egyelőre nem léphet be az épületbe, legfeljebb a misszió előtt vehetné őrizetbe, még mielőtt beszállna egy ugyancsak diplomáciai mentességet élvező járműbe. A brit kormánynak alaposan meg kell gondolnia következő lépését, világszerte beláthatatlan következményekkel járna a nagykövetségek számára, ha az ecuadori kirendeltséget megfosztanák diplomáciai mentességétől.
Maga Assange az élő tévéadásból értesült az ecuadori elnök döntéséről. Ezt követően a számára biztosított lakótérből átment a követség hivatali helyiségeibe, és köszönetet mondott a diplomatáknak a segítségért. Hozzátette azonban, hogy „e jelentős győzelem után a dolgok valószínűleg még stresszesebbé válnak”.
Cenzor segít a szólásszabadság élharcosának
Furcsa párt alkot Julian Assange és Rafael Correa ecuadori elnök. A mostani ecuadori döntés annak is köszönhető, hogy az elmúlt hónapokban bizarr módon jó kapcsolat alakult ki Assange, a szólás- és információszabadság élharcosa, illetve Correa között, akit a közelmúltban világszerte elítéltek nemzetközi szervezetek amiatt, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot. Az őt megsértő újságírók ellen pereket indít, az El Universo című lap három tulajdonosa és egy újságírója is három év börtönbüntetést kapott. Egy új törvény pedig tiltja, hogy a média bármilyen pártot, politikust vagy ideológiát akár burkoltan is támogasson. A helyi sajtó szerint ez egyenlő a cenzúrával – írja a BBC.
Correa először nem rajongott a WikiLeaks-ért sem, ám jobb szívvel lett iránta, amikor egy amerikai diplomáciai táviratból kiderült, hogy az USA nagykövete szerint az elnök tudott a rendőrségen belüli korrupcióról, és szemet hunyt felette. Correa ekkor kiutasította az amerikai nagykövetet. A diplomáciai kapcsolatok azóta helyreálltak a két ország között, de az ecuadori elnök meglátta a szövetségest Assange-ban, akinek tavasszal 75 perces interjút adott a (Kreml-párti) Russia Today tévécsatornán futó műsorában. - Üdv az üldözöttek klubjában, fel a fejjel! – e szavakkal búcsúzott az elnök Assange-tól. Aki állítólag azzal sétált be júniusban az ország nagykövetségére: maga Correa ajánlott neki védelmet. Az elnök később ettől elhatárolódott.
A The New York Times szerint a döntéssel Correának az lehet a célja, hogy borsot törjön az Egyesült Államok orra alá. Az ezzel járó nyilvánosság pedig erősítheti pozícióit a térségben. A venezuelai elnök, Hugo Chávez betegségében lehetőséget lát arra, hogy a térség USA-ellenes országainak vezéralakjává váljon.
Hazai párhuzam: Mindszenty bíboros, a követségi remete
Valószínűleg világcsúcsot állított fel Mindszenty József magyar bíboros, aki csaknem tizenöt évet töltött menekültként a budapesti amerikai nagykövetség épületében. Az 1949-ben koncepciós perben életfogytiglanra ítélt hercegprímást az 1956-os forradalom alatt kiszabadították ugyan felsőpetényi fogságából, de csak néhány napra. Mindszenty a forradalom bukásakor, 1956 november 4-én kért és kapott menedéket az amerikai nagykövetség Szabadság téri épületében. Választása állítólag azért esett éppen az amerikai követségre, mert a parlamentben azt mondták neki: ez a legközelebbi diplomáciai képviselet. Menedékét csak 1971. szeptember 28-án – erőteljes pápai utasításra – hagyta el.
Alfred Puhan (1969-73) amerikai nagykövet visszaemlékezései szerint – amelyet A hetek közölt – a bíboros remeteéletet élt a nagykövetség egyik irodájában. Évente néhány látogatót fogadott, de nem volt különösebb igénye a beszélgetésre. A diplomatát meglepte, hogy Mindszenty szobájában állandóan sötét volt, az ablakon sem szívesen nézett ki. Amikor a nagykövet ezt felvetette neki, úgy válaszolt: szívesebben veszi ezt a fajta sötétséget, minthogy a Szabadság téri szovjet emlékművet nézze. Bár rutinszerűen elolvasott néhány nyugati lapot, a felajánlott tévékészüléket visszautasította. A nagykövet ebből arra következtetett: Mindszenty nem akarta tudni, mi zajlik körülötte.
Az USA sokáig azon az állásponton volt, hogy a bíboros ügye szigorúan a Vatikánra és a magyar kormányra tartozik. Később azonban Washingtonnak is kezdett a történet kellemetlen lenni, mert szerette volna normalizálni a viszonyt a Kádár-rendszerrel. A hatvanas évek végétől a magyar kormány informálisan jelezte, ha a bíborost követségi autóba ültetnék, és átvinnék az osztrák határon, a magyar hatóságok nem lépnének közbe. Ám Mindszenty József sokáig nem akart menni. Azzal érvelt, hogy soha többé nem engednék vissza Magyarországra. Végül a Vatikánnak (személyesen VI. Pál pápának) kellett nyomatékosan felkérnie a távozásra. 1975-ben Bécsben halt meg. | Külföld: Menedékjogot ad Ecuador Assange-nak | Ricardo Patino, a latin-amerikai állam külügyminisztere bejelentette, megadják a menedékjogot az ausztrál Julian Assange-nak. A WikiLeaks alapítója maradhat Ecuador londoni követségének hátsó szobájában. A The New York Times szerint a döntéssel Correa ecuadori elnöknek az lehet a célja, hogy borsot törjön az Egyesült Államok orra alá. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/london_lerohanna_az_ecuadori_nagykovetseget-1325959 | 2012-08-16 20:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Lapzártakor még tartott Regőczi Miklós volt vezérigazgató-helyettes, Zelenák Tibor volt főosztályvezető és Mesterházy Ernő, Demszky Gábor főpolgármester legfőbb bizalmasa és a főtanácsadója letartóztatási tárgyalása.
– Mesterházy Ernő szerepe az elmúlt években a kormányzattal való egyeztetések előkészítése, koordinációja volt. Akkor vette igénybe a városháza, amikor a hivatalos közigazgatási csatornákon nem lehetett eredményt elérni, és megálltak a főváros számára fontos ügyek. Tanácsaira a kormány is igényt tartott, a kancelláriától is kapott megbízást erre a feladatra – tudatta Nyáry Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. Nyáry elismerte, hogy Mesterházy a 4-es metró ügyeivel is foglalkozott, de nem ezért van előzetesben.
– A BKV tanácsadói szerződéseivel kapcsolatban gyanúsítják hűtlen kezeléssel – közölte Tafferner Éva, a BRFK szóvivője. Ugyanakkor elismerte, hogy folyamatban van egy nyomozás a 4-es metró építése ügyében hűtlen kezelés gyanújával.
A Blikk úgy tudja, rövidesen a 4-es metróval összefüggésben fognak kihallgatni több vezetőt, és nem kizárt, hogy a BKV-s nyomozáshoz hasonló gyors tempóban tartóztatnak le döntéshozókat.
– A 4-es metrónak nincs fővállalkozója, minden alvállalkozóval külön feltételekkel szerződtek, és minden késésnél mindenféle többletigényeket nyújthatnak be az egyes munkákat elvégző cégek, ez korrupciógyanús helyzet – vélekedett Vitézy Dávid, a BKV felügyelő-bizottságának volt tagja. Nyáry Krisztián azonban nem aggódik a nyomozás miatt; szerinte a 4-es metró projekt az ország talán legtöbbször átvilágított beruházása.
Ennek ellenére Demszky Gábor főpolgármestert is meghallgathatják a nyomozók a 4-es metró ügyében. | Letartóztatások napja a BKV-nál | BUDAPEST — Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság Fuzik Zsoltot, a BKV volt informatikai igazgatóját. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/letartoztatasok-napja-a-bkv-nal/7eg5p6m | 2010-02-06 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
Megkezdődött a felszámolás alatt álló Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet egykori vezetője és két vállalkozó ellen indított per szerdán a Kecskeméti Járásbíróságon, a vád szerint a vezető kenőpénzért, értéken alul adta el a takarékszövetkezeti követelést.
A másodrendű vádlott, K. Szilárd – aki Magyarország moszkvai nagykövetségének korábbi mezőgazdasági attaséja – érdekeltségébe tartozó cég 2010-ben 500 millió forint kölcsönt vett fel egy takarékszövetkezettől. A kölcsön biztosítékai a cég tulajdonában álló ingatlanok, illetve nagy értékű, főként borászati ingóságok és borkészlet voltak, összesen 1,2 milliárd forint értékben.
A kölcsönt azonban nem törlesztették rendesen, 2012 nyarára tartozásuk már 600 millió forint volt. Ekkor a takarék a követelést, a fedezetekkel együtt az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetre engedményezte. Erről értesült K. Szilárd, aki tudott arról, hogy egy nyíregyházi vállalkozó ismerőse, Sz. Gyula elsőrendű vádlott és a követelést megszerző pénzintézet vezetője, G. Imre harmadrendű vádlott jól ismerik egymást.
Ezért K. Szilárd 2013 nyarán ismerőse közbenjárását kérte, hogy a takarékszövetkezet a fenti követelését áron alul adja el a saját, vagy az Sz. Gyula érdekeltségébe tartozó cégnek.
Ennek érdekében ismerőse és a pénzintézet vezetője több alkalommal tárgyalt. 2013. augusztus 28-án meg is állapodtak abban, hogy a takarékszövetkezet követelését Sz. Gyula egyik közeli ismerősének cége vásárolja meg 335 ezer euróért. Ezen túlmenően Sz. Gyula további 135 ezer euró kenőpénzt ígért a pénzintézeti vezetőnek, hogy ne vasalják be rajtuk a tartozást. A pénzt a takarék vezetője elfogadta.
A felajánlott 135 ezer eurót készpénzben K. Szilárd utasítása szerint egy hozzátartozója adta át egy benzinkútnál a nyíregyházi vállalkozónak, aki azt 2013. szeptember 4-én továbbadta G. Imrének. A járási ügyészség a két vállalkozót minősített vesztegetéssel, a pénzintézeti vezetőt pedig minősített vesztegetés elfogadásával vádolja. Magyarország moszkvai nagykövetségének korábbi mezőgazdasági attaséját és Sz. Gyula nyíregyházi vállalkozót, a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga egykori alelnökét.
Az elsőrendű vádlott megtagadta a vallomást, annyit mondott, hogy nem követte el a bűncselekményt. Sz. Gyulát 2015. január 12-én gyanúsítottként hallgatták ki. Vallomásában elmondta, hogy ismerte Tarsoly Csabát, aki 2008-ban Moszkvában, a Bajnokok Ligája döntőjén mutatta be Kiss Szilárdnak.
Szintén Tarsoly révén ismerte meg G. Imrét 2012-ben, akkor, amikor a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet csődbe ment. A nyomozati vallomásában Sz. Gyula indítványozta Tarsoly Csaba, a Quaestor cégcsoport vezetőjének a tanúkihallgatását. | Megkezdődött a vesztegetéssel vádolt magyar attasé pere | Megkezdődött a vesztegetéssel vádolt magyar attasé pere - K. Szilárdot azzal vádolják, hogy megkente az orgoványi takarék vezetőjét. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2015/10/14/megkezdodott_a_vesztegetessel_vadolt_magyar_attase_pere/?token=667870b4a63654b96f11fdc214f7695a | 2015-10-14 23:40:10 | true | null | null | Index |
"A DEGA Kft.-nél akkor figyeltünk fel az interneten megjelent videóra, amiikor egy újságíró hétfőn megkereste a céget a kérdéseivel. Ezután megkérdeztük a cégnél a gépkocsik szervizelésével és sofőrködéssel foglalkozó Rónai Attilát az ügyről. Ő már akkor azt mondta, hogy megzsarolták és kényszerítették a hamis állítások elmondására. Mivel csak az én autóm volt szabad, én vittem el a rendőrség panaszirodájára" - mondta az Indexnek V. Nagy László, annak a cégnek a vezetője, ahol a videón beszélő Rónai Attila dolgozik.
A 2007-ben készült, és a Youtube-ra idén március 25-én felkerült videóban Rónai László arról beszél, hogy a DEGA Kft. a debreceni vagyonkezelővel összejátsztva Debrecen melletti földeket minősíttetett át, és ezért 75 milló forint kenőpénzt fizetett Kósa Lajosnak.
Az elhangzottakról ezután maga Rónai Attila nyilatkozta azt a sajtónak, hogy azok teljesen hamis állítások. Rónai szerint a hamis videóvallomás elmondására 2007-ben két olyan ember kényszerítette, akik a Nemzetbiztonsági Hivatal alkalmazottaiként mutatkoztak be neki. Rónai elmondása szerint korábban ő is érdekelt volt néhány olajkereskedelemmel foglalkozó cégben, s azzal zsarolták, hogy ha nem mondja el a két ember által írt vallomást, felelevenítik régi ügyeit. A Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági irodája cáfolta, hogy az NBH bármilyen kapcsolatban állt volna Rónai Attilával.
V. Nagy László ugyan a kihallgatásra nem mehetett be Rónai Attilával, de hangsúlyozta: biztos benne, hogy Rónai Attila nem a videón elmondott visszaélések ügyében akart feljelentést tenni, hanem kényszerítés miatt, ahogy az meg is történt.
Ezt megerősítette a Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye is. A BRFK-n 2010. március 29-én egy magánszemély tett feljelentést kényszerítés miatt, a közölte a rendőrség. A feljelentés szerint az interneten megjelent videón szereplő férfi kényszerítés hatására tett nyilatkozatot egy gazdasági bűncselekménnyel összefüggésben.
"A Budapesti Rendőr-főkapitányság megvizsgálta a videón szereplő férfi által kényszerítés miatt tett feljelentésben foglaltakat, vagyis azt, hogy a kényszerítés a nyilatkozattétel vonatkozásban megvalósult-e. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi adatok alapján megnyugtatóan nem lehetett állást foglalni sem a nyomozás elrendelése, sem a feljelentés elutasítása tekintetében, a szükséges adatok beszerzése érdekében feljelentés kiegészítést rendelt el."
A rendőrségi közlemény leszögezi: a feljelentés kiegészítés során sem vizsgálják a felvételen elhangzott vádak tartalmát, mivel "a vádak vonatkozásában az eljárásban ezidáig bűncselekményre utaló információ nem merült fel, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitányság hatáskörrel abban nem rendelkezik".
A felvételen szereplő nyilatkozat valótlan adatokat tartalmaz, amelyeket Rónai Attila fenyegetés hatására mondott a kamerába - közölte a férfi ügyvédje. Páhokiné Baji Éva közleményében kiemelte: a felvétel ügyfelének nem volt meg, azt beleegyezése és tudta nélkül rakták fel a videomegosztó oldalra. Mint írta, a fenyegetés miatt büntetőfeljelentéssel éltek ismeretlen személyek ellen, mással szemben nem tettek feljelentést.
Rónai Attilát rendezett életű, családszerető embernek ismertük meg, mondta V. Nagy László. Kérdésünkre, hogy tudtak-e Rónai Attila korábbi, olajos kapcsolatairól az ügyvezető azt válaszolta: ilyen mélységben nem vizsgálták az előéletét. "Tudomásom szerint büntetlen előéletű, így ha erkölcsi bizonyítványt kértünk volna tőle, abban is csak ez szerepelt volna."
V. Nagy László reagált azokban az újságokban megjelent állításokra is, hogy a DEGA Kft. a kilencvenes évek végén fillérekért juthatott hozzá Debrecen melletti földekhez. Mint mondta: az emlegetett ingatlanokat a kilencvenes évek végén magánszemélyektől vásárolták meg, napi árfolyamon, ezen az árfolyamon bárki megvehette volna. "Ezek mai szemmel lehet, hogy kedvező árnak tűnnek, de akkoriban ennyiért lehetett ezeket a földeket megvenni" - mondta az ügyvezető.
A DEGA Kft-nek december végi állapot szerint valóban volt tartozása az APEH felé - ismerte el V. Nagy László. "A vitás ügyet azóta rendeztük az adóhatósággal, elképzelhető, hogy azóta nem frissítették a cégre vonatkozó adatokat, mondta az ügyvezető.
Debrecennek két ügye van a DEGA Kft.-vel
A DEGA Kft. korábban 50 millió forinttal támogatta a Vadkakasok városi-egyetemi közös csapatát, mondta Kósa Lajos az MTI-nek.
Az önkormányzatnak jelenleg két ügye van a céggel: az egyik, hogy a Dega tiltakozott egy szabályozási terv módosítása ellen, amit a helyhatóság - saját érdekét előtérbe helyezve - nem vett figyelembe.
A másik: a Dega kérte egy tulajdonában lévő terület átminősítését azzal az indokkal, hogy az önkormányzat ott gazdasági övezetet kíván kialakítani. Ez nem így van, a föld tehát marad mezőgazdasági terület - magyarázta Kósa Lajos. | Nem vizsgálja a rendőrség a Kósa elleni vádakat | Nem vizsgálja a rendőrség a Kósa elleni vádakat - A videón hamis vallomást tévő férfit főnöke kísérte a rendőrsége. Csak kényszerítés miatt tett feljelentést. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2010/04/01/nem_vizsgalja_a_rendorseg_a_kosa_elleni_vadakat/ | 2010-04-01 16:38:41 | true | null | null | Index |
Nagyon úgy fest, hogy Magyar Péter az a fa, amit a Fidesz egykor magának ültetett. Útszéli szélfogónak szánta, most viszont látványosan totálkárosra töri magát rajta. Komoly fogadásom lenne arra, hogy a Magyar Péterrel szemben legújabb karaktergyilkos kampánynak semmiféle, népszerűségi mutatókban lemérhető hatása nem lesz.
Magyarországon Orbán építette fel az igazságon túli, hívők hiedelmeire építő populista világ kereteit. A dolog leglényege, hogy a modern világ túllépett az emberi értelem határain, a cogito ergo sum kora véget ért. Életünk zöme immáron csupa olyan kütyü között zajlik - okostelefon, laptop - amit használunk, ám legtöbbünknek esélye sincs rá, hogy akár csak megközelítőleg is racionálisan megértsük a kütyük alapműködét leíró pl. kvantumelméletet.
Ugyanígy a közélet is irgalmatlan bonyolult, jogi instrumentumok, gazdasági folyamatok, dupla-tripla beszédek, szimbólumok rejtelmes kvantumvilága lett, a hírzuhatagban a választói tömegnek immáron esélye sincs racionálisan dönteni.
A tömegdemokráciák korábban a politika szükségszerűen fajult populizmussá, a deduktív gondolkodás szerepét pedig jobb híján átvette a politikus személyiségbe vetett hit, a szakpolitizálás eszköze pedig így a karaktergyilkosság lett. Ami a populizmus tarolását arisztokratikus értetlenséggel néző óellenzékkel szemben itt is iszonyatosan jól működött, hovatovább Orbán egyik fő exportterméke lett ez a technológia.
Magyarország azonban ismét a világ előtt jár: itt most jött valaki, aki láthatóan jól ismeri ezt a módszert és képes ellendózissal semlegesíteni a mérget. Persze mondhatjuk: az ellenméreg is csak méreg. A politika válhat egymást elefántcsonttoronyból karaktergyilkolászó elitek állóháborújává. Persze idővel az elitek eljuthatnak arra a felismerésre is, hogy a karektergyilkosság immáron fittyfenét sem ér. Naív vagyok, tudom. | Végvárak háborúja | Nagyon úgy fest, hogy Magyar Péter az a fa, amit a Fidesz egykor magának ültetett. Útszéli szélfogónak szánta, most viszont látványosan totálkárosra töri magát rajta. Komoly fogadásom lenne arra, hogy a Magyar Péterrel szemben legújabb karaktergyilkos kampánynak semmiféle, népszerűségi mutatókban lemérhető hatása nem lesz. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257528_vegvarak-haboruja | null | true | null | null | Népszava |
Hernádi Zsolt a vádlottak padján
Pótmagánvádas büntetőeljárás keretében pénteken a Fővárosi Törvényszéken megkezdődött az a per, amelyben vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, jelentős kárt okozó csalás, valamint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját. A cégvezető valamennyi vádpontban ártatlannak mondta magát, két és félórás vallomásában részletesen cáfolta a terhére róttakat. A per februárban folytatódik.
– Ön most vádlottként áll a bíróság előtt – közölte Nyilas Levente, a Fővárosi Törvényszék tanácsvezető bírája Hernádi Zsolttal, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójával pénteken, a cégvezető ellen vesztegetés nemzetközi kapcsolatban és más bűncselekmények miatt indult büntetőperben. Az eljárást egy pótmagánvádló indítványára folytatják le.
– Megértettem a vádakat. Nem érzem magam bűnösnek egyik pontban sem, és részletes vallomást kívánok tenni – jelentette be a Mol-vezér. Majd két és fél órán keresztül fejtette ki az álláspontját. A pótmagánvádló nem jelent meg, jogi képviselője, Gellér Balázs József ügyvéd kérdésünkre nem fedte fel a megbízója személyét. A tárgyaláson elhangzottakból aztán kiderült, hogy Bánhegyi Ilona, a Mol korábbi jogi igazgatója, egyúttal a cég egyik kisrészvényese támadta meg Hernádit.
A pótmagánvád a Mol-INA ügyhöz kapcsolódik. Az indítvány előzménye, hogy a pótmagánvádló 2013 júliusában feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen jelentős kárt okozó csalás bűntette, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt Hernádi Zsolt ellen. A vádhatóság a feljelentést – bűncselekmény hiányában – elutasította. Ezek után nyújtotta be a törvényszékre a pótmagánvádat, amelyben az áll: 2008 óta rendelkezik változó darabszámú Mol-részvénnyel, melynek piaci értéke 2011-ben bruttó 600 millió forint volt. Mint Mol-részvényes a hazai és nemzetközi sajtóból értesült arról, hogy a horvát hatóságok gyanúja szerint a vádlott 2008-ban megállapodott az akkor hivatalban lévő horvát miniszterelnökkel, Ivo Sanaderrel, aki 10 millió euró fejében hozzásegítette a magyar vállalatot, hogy az megszerezhesse a vállalatirányítási jogot a horvát INA olajtársaságban. Arról is a sajtóból értesült, hogy a horvát bíróság első fokon bűnösnek találta Sanadert vesztegetés bűntettében, és börtönbüntetésre ítélte. A magánvádló szerint a fentiekről Hernádi nem tájékoztatta a Mol-részvényeseket, így az is csak a sajtóból derült ki, hogy az ügyben a horvát hatóságok kezdeményezésére nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a Mol-vezér ellen. A magánvádló szerint a hír megjelenésének napján a cég részvényeinek árfolyama 4 százalékot esett, amely számára 24 millió forint kárt okozott. Ezen túlmenően szerinte a Mol vagyonában is jelentős értékcsökkenés következett be. A vádindítvány szerint Hernádi Zsolt vesztegetés nemzetközi kapcsolatban bűntettében, jelentős kárt okozó csalásban, valamint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben is elmarasztalható.
Hernádi Zsolt a tegnapi tárgyaláson tett vallomásában részletesen ismertette a magyar energetikai cég horvátországi üzleti tevékenységét, a Mol és az INA kapcsolatát, a cégvezetés és a horvát kormány viszonyának alakulását. A legtöbb időt annak a kérdésnek szentelte, milyen körülmények között vette át 2009 elején a Mol az INA közvetlen irányítását, illetve adta át a horvát kormánynak az INA veszteséges gázüzletágát. Hernádi tagadta, hogy bármilyen módon megvesztegette volna Sanadert. A vesztegetéssel kapcsolatban a horvát hatóságok által megnevezett cégekről azt mondta, a Molnak csupán egyikükkel van üzleti kapcsolata, de a cég könyveiben semmiféle szokatlan kifizetésnek nincs nyoma, a többi társasággal szemben pedig egyáltalán nem volt pénzmozgás. Hernádi felelevenítette azt a zágrábi éttermi találkozóját Sanaderrel, amelynek videofelvételét sokan terhelő bizonyítéknak tekintik. A Mol-vezér (aki elmondása szerint közel 20 alkalommal találkozott a horvát kormányfővel, többször is négyszemközt) azt állította: a videón az látszik, amikor Sanader egy magyar politikus telefonszámát kéri el tőle, ő megnézi a számot a mobiljában, majd felírja egy cetlire, aztán átadja a horvát politikusnak. Hernádi az INA-ügy horvátországi kriminalizálásának okairól szólva megemlítette: amióta a Mol irányítja a horvát céget – az átszervezések és az új típusú irányítás eredményeként – a korábbinál jóval hatékonyabban, évente 80 milliárd forinttal kevesebből működtetik a vállalatot – márpedig ez az összeg valószínűleg számos korábbi üzleti partner zsebéből hiányozhat.
Fotó - Földi Imre A tárgyalásról távozó Hernádi Zsolt arra a kérdésünkre, milyen érzésekkel ült le a vádlottak padjára, csak annyit mondott: „Itt az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, és kiderüljön végre az igazság.” A tárgyaláson végig rendkívül higgadtnak tűnő Mol-vezér egyébként csupán egyetlen pillanatra bizonytalanodott el. Akkor, amikor a tanácsvezető bíró megkérdezte: „Elnök, úr van önnek munkaköri leírása?”
– Na most megfogott, bíró úr. Én még nem találkoztam vele, de elképzelhető, hogy van. Az én pozíciómban ritkán dolgozik az ember munkaköri leírás alapján. Ettől függetlenül megnyugtathatok mindenkit, pontosan tudom, hogy mi a feladatom.
A per februárban folytatódik.
| Belföld: Hernádi Zsolt a vádlottak padján | Pótmagánvádas büntetőeljárás keretében pénteken a Fővárosi Törvényszéken megkezdődött az a per, amelyben vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, jelentős kárt okozó csalás, valamint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját. A cégvezető valamennyi vádpontban ártatlannak mondta magát, két és félórás vallomásában részletesen cáfolta a terhére róttakat. A per februárban folytatódik. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/hernadi_zsolt_a_vadlottak_padjan-1430995 | 2013-12-06 13:07:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A magyar olajfinomítók képesek lennének orosz olaj nélkül is működni, mondta Bacsa György,a Mol ügyvezetője a Politiconak, de szerinte ennek 500 millió dollár (~194,5 milliárd forint) lenne a költsége. Ennyibe kerülne átállítani a cég az orosz Ural szabványra hangolt finomítóit, Szerinte az "EU pár száz millióval" beszállhatna ebbe.
A Molaz orosz energiaexportra kivetett szankciókbevezetése óta azzal érvel, hogy az átállás jelentős költségeit nem tudja kigazdálkodni, részbenaz ágazatot sújtó kormányzati különadókmiatt. A Molnak Százhalombattán és Pozsonyban. Mivel a Mol 35-40 százalékban már most is más forrásból, az Adria vezetéken át szerez be nyersolajat, mindkettőben finomítanak más szabvány szerinti olajat is. Sőt, mivel 2025-től harmadik országban nem lehet már orosz nyersolajból finomított olajat eladni, a főleg exportra dolgozó pozsonyi finomítóban jövőre mindenképpen növelniük kell a nem orosz olaj arányát.
Vagyis a cég finomítóit részben már átállították az orosz nyersolaj finomításáról, nem nulláról kell elkezdeni a folyamatot.
Bacsa szerint jelenleg egy fillér támogatást sem kapnak, mert "ez finomítás, így nem jogosult semmilyen segítségre az EU-tól, még ha egy forrásról történő lecsatlakozást, vagy az ellátásbiztonságot szolgálná". Az EU járvány után létrehozott újjáépítési alapjának, az RFF-nek amúgy van olyan részprogramja, a REPowerEU, amelyből támogatják a leválást az orosz energiáról. Bár a magyar kormány az Európai Bizottsággal folytatott jogállamisági vitája miatt nem férhet hozzá az RFF forrásaihoz, a REPowerEU keretéből valamennyi előleget lehívhatott. Az RFF-es hitelkérelem beruházásai közül viszontpont a magyar kormány húzta lea Mol finomítóinak orosz olajról leválását segítő projekt elemeit. | A Mol hajlandó lenne leválni az orosz olajról, ha kapna rá pénzt az EU-tól | Bacsa György, a cég ügyvezetője a Politicónak 500 millió dolláros költségről beszélt, és hogy az EU igazán beszállhatna a költségekbe. Az EU be is szállt volna amúgy, csak a kormány lehúzta a százhalombattai finomítóra szánt pénzeket az RFF-es hitelkérelméről. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/20/mol-bacsa-gyorgy-orosz-olaj-eu-szazhalombatta | null | true | null | null | Telex |
Bár eredetileg a magyar kormány nem akart foglalkozni ezzel a témával az elnökségi félévben, más kormányok részéről volt erre igény, ezért végül egy rövid vitát tartottak a több mint hat évvel ezelőtt kezdeményezett eljárásról. Arról nem volt szó, hogy a folyamat esetleg továbblép egy következő szakaszba, azonban több tagállam sem akarta, hogy szó nélkül hagyják a magyar demokrácia helyzetét ebben.
Az Európai Unió az értékek uniója, ezért nagyon fontos, hogy továbbra is erősítsük és biztosítsuk a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartását. Ezért is tartjuk napirenden ezt a kérdést
- fogalmazott az ülés előtt Benjamin Haddad francia EU-ügyi miniszter. Szintén az ülés előtt Didier Reynders igazságügyért felelős biztos hosszas sorolta, hogy mik a legfőbb gondok a magyar jogállamisággal és hogy mindezekre milyen válaszokat adott eddig az EU.
"Egy sor kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarországgal szemben, érvényben van a kondicionalitási eljárás, amelynek keretében több mint 6 milliárd eurót blokkolunk kohéziós alapokból, és folyamatosan kérünk számos reformot a helyreállítási és újjáépítési alappal összefüggésben - mondta Reynders. - Igyekszem méltányos lenni, és amikor lehetséges, akkor döntést hozunk a pénzek feloldásáról, de jelenleg összesen 19,2 milliárd euróhoz való hozzáférést blokkolunk Magyarország esetében. Ez egy óriási összeg, de az is biztos, hogy még számos lépés megtételére van szükség."
A napirendi pontot Bóka János elnökölte, aki azonban nem a magyar kormányt, hanem az EU soros elnökségét képviselte. Magyarország álláspontját az európai ügyekért felelős helyettes államtitkár foglalta össze, aki - Bóka János későbbi összegzése alapján - elmondta, hogy milyen intézkedéseket hozott a kormány az uniós források felszabadítása érdekében például a közérdekű alapítványok működésével kapcsolatban. Bóka hozzátette, hogy az ennek alapján az Országgyűlés által elfogadott jogszabályt pár napon belül értékelésre elküldik az Európai Bizottságnak.
Ez a törvénymódosítás azonban nem ad választ a jogállamisági problémák túlnyomó többségére és csak az Erasmus, illetve a Horizon Europe programokhoz adhat hozzáférést - ha az Európai Bizottság pozitív értékelést ad. Az EUrologus értesülései szerint, amennyiben a legutóbb - ami ez esetben közel egy évvel ezelőtti időpontot jelent - Brüsszelben is megfuttatott változatot fogadták el a magyar parlamentben, akkor azzal nem lesz teljes mértékben elégedett az Európai Bizottság.
Az ezen felül befagyasztott közel 20 milliárd euróval kapcsolatban Magyarországnak nagyon sok jogszabályt kellene megváltoztatni vagy elfogadni még ebben az évben, ellenkező esetben a zárolt összegből mintegy egymilliárd euró végérvényesen el fog veszni.
Lehet megoldás az év vége előtt, de minden aggályunkra választ kell kapnunk
- jelentette ki Reynders. A tagállamok egyébként élénk figyelemmel kísérik a magyarországi történéseket. Jessica Rosencranzt svéd EU-ügyi miniszter például a Szuverenitásvédelmi Hivatal működéséről rendelkezett naprakész információkkal, és láthatóan nem értett egyet annak szerepével, aggasztónak nevezte a Hivatal fellépéseit.
Nagyon sok dolog rossz irányba halad, több eszközünk is van ennek kezelésére, hetes cikk szerinti eljárás, bírósági út, vagy a pénzek visszatartása. Ezek egyrészt fájnak a magyar kormánynak, másrészt nagyon konkrét példái annak, hogy mit tehet az EU. De én még több fellépést szeretnék látni
- mondta Jessica Rosencranzt. Utóbbi kijelentését megerősítette Bóka János is, aki azt mondta, hogy néhány tagállam hangsúlyozta a feltételességi eljárás fontosságát, sőt, azt is, hogy ez erősödjön és
a kondicionalitás terjedjen ki minden alapra.
Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a tagállamok körében megjelent az igény, hogy a magyar korrupciós kockázatok miatt a mezőgazdasági források is legyenek befagyaszthatóak. | EUrologus: Fokozná az EU a pénzügyi nyomást Magyarországon | Több tagállam, közöttük a Németország kormányának nyomásra a magyar uniós elnökség napirendre vette a Magyarországgal szemben, a 7-es cikk szerint zajló eljárást helyzetértékelését. A téma az Európa-ügyi miniszterek tanácskozásán került elő. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/eurologus/20241119_europai_unio_jogallamisag_unios_forrasok | null | true | null | null | HVG |
Amint a boon.hu elsőként megírta, a Miskolc Holding Zrt. igazgatósága döntése értelmében a társaság négy tagvállalatánál új vezetőket neveztek ki. Ezeket lehet tudni az új ügyvezetőkről.
A Miskolc Városi Közlekedési (MVK) Zrt. új vezérigazgatója Gadnai-Bodnár Éva
Gadnai-Bodnár Éva több, mint tizenöt éves MVK-s szakmai múlttal rendelkezik. Csoportvezetői, osztályvezetői és operatív igazgatói pozíciókat betöltve mélyreható rálátást szerzett az MVK Zrt. szervezeti és működési folyamataira, illetve a városi közlekedési igényekre. Új vezérigazgatóként elsődleges feladata a közlekedési szolgáltatások színvonalának emelése, az utasok kényelmét és elégedettségét szem előtt tartva, mindemellett pedig a vállalat gazdasági stabilitásának és hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása.
A Miskolci Fürdők Kft. új ügyvezetője Martini Emil
A 49 éves szakember 2012 elején, még a pályázati folyamatban kapcsolódott be a Cascade Resort & Spa szálloda projektbe kommunikációs tanácsadóként, 2014. január 1-jétől pedig értékesítési és marketingigazgatóként dolgozott a Cascade-ban, majd áprilistól megbízták a Cascade Resort & Spa szálloda vezetésével. Ekkor épült meg Demjénben a szálloda mellett hazánk második barlangfürdője. Szállodaigazgatóként a hotel, a demjéni fürdő, - és barlangfürdő teljes körű felügyelete, ellenőrzése, piacra bevezetése és menedzselése tartozott hozzá. Ebben az időszakban a Cascade Resort & Spa megkapta a gyógyszállóvá minősítést, a szálloda és a fürdő tagi felvételt nyert a Magyar Szálloda és Éttermi, valamint Fürdőszövetségekbe. Részt vett Demjén település gyógyhellyé történő nyilvánításának munkájában, valamint a Gyógyvizek Völgye desztináció marketing stratégiájának kialakításában. Menedzserként, bizonyos esetekben üzemeltetőként is segítette az elmúlt években az Egri Korona Borház, az Aqua Hotel a Corvin Hotel és a Kastélyhotel Sasvár Resort magyarországi szállodáit. 2023 év márciusától a Gyulai Turisztikai Kft.-nél részt vesz Gyula, mint történelmi fürdőváros marketingtevékenységének koordinálásában, üzletpolitikájának kialakításában, a városmárka építésében, éves imázskampányok tervezésében és megvalósításában, a város teljes turisztikai kommunikációjában.
A Miskolci Kommunikációs (Mikom) Kft. ügyvezetője Hauk Zoltán
Hauk Zoltán 1999-től dolgozik a médiában. Volt a Roxy Rádió értékesítési igazgatója, az Inforádió kereskedelmi igazgatója, 2004-től 7 évig a Rádió1 kereskedelmi igazgatója volt. 2011-től a Viasat TV - kereskedelmi igazgatója, majd a SonitusMedia Kft. ügyvezetője lett. 2015-től a Sláger FM ügyvezetője. 2018-ban kinevezték a Helyi Rádió Országos Egyesülete elnökének, majd megalapította saját cégét, a GeoTarget Kft.-t, amely elsősorban üzleti és marketing tanácsadással foglalkozik.
A MiRend-Sec Kft. új ügyvezetője Polgár Péter
Polgár Péter rendőrtiszt, biztonságszervező. 2004-ben a BRFK. XI. kerületi Rendőrkapitányságán kezdte rendőri szolgálatát .2005 és 2015 között a B-A-Z. megyei Rendőrkapitányság Encsi, majd a Miskolci Rendőrkapitányságán dolgozott. Azóta a B.-A.-Z. Vármegyei Rendőr-főkapitányság Tiszaújvárosi Rendőrkapitányságán teljesít szolgálatot. Elsősorban bűnügyi és szabálysértési területeken dolgozott, de biztonságszervezőként jártas a biztonsági rendszer managementben és a kiemelt besorolású objektumok őrzési rendszerek kialakításában is. | Miskolc Holding: ezt ehet tudni az új vezetőkről | Október 24-e óta a város vagyonkezelő cégéhez tartozó négy társaságnál új vezetőket neveztek ki. Ők a Miskolc Holding Zrt. tagvállalatainak új ügyvezetői. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/10/miskolc-holding-mvk-mikom | null | true | null | null | BOON |
Öt év alatt, 2008 és 2012 közötti legalább 58 milliárd forint közvetlen hasznot hozott a fogyasztóknak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) fellépése a kartellekkel és a piaci erőfölényükkel visszaélő cégekkel szemben - áll a GVH felmérésében, melyet a Magyar Tudományos Akadémia KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet auditált.
A GVH ezt úgy állapította meg, hogy felmérték a vizsgált időszak alatt leleplezett kartellező és erőfölényével visszaélő cégek által befolyásolt piac méretét. Nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján a kartellek és az erőfölényes ügyekben egyaránt 10-10 százalékkal emelték az adott területen a fogyasztói árakat, amelyet utána legalább két éven keresztül - nálunk ennyi a kartell átlagos élettartama - a fogyasztóknak kellett volna megfizetni.
Juhász Miklós, a GVH elnöke hangsúlyozta: az elért közvetlen fogyasztói haszon négyszeresen meghaladja a GVH fenntartási költségeit. Ezt konzervatív becslésnek tartja: az 58 milliárd forintnyi haszon a felderített kartellek adott ügyletben érintett piaci árai alapján jött ki. Bara Zoltán, a Versenytanács tagja hangsúlyozta, a kartell által befolyásolt, de a megállapodásban közvetlenül nem részes cégek áraira nem vonatkozik. A GVH becslései szerint a fogyasztói árakat elsősorban a kartellek pumpláják fel, míg a céges összefonódásoknak mérsékeltebb, két százalék körüli "árhatást" tulajdonítanak.
A kartellek és az erőfölényes helyzetek jelentősen visszafogják az adott piacon a fejlesztéseket, hátrányosan érintik a fogyasztói közérzetet, ilyenformán a kartellek valós hatása jóval nagyobb - magyarázta Valentiny Pál, az MTA KRTK tudományos főmunkatársa. Szerinte brit versenyhatósági becslések azt mutatják, hogy a közvetett haszon akár a közvetlen haszon több tízszeresét is elérheti a piacon.
A GVH most közzétett dolgozatához hasonló költség-haszon-elemzések nem egyedülállóak: több uniós országban törvény írja elő a versenyhivatalok számára, hogy számszerűsítve kimutassák, tevékenységük mekkora társadalmi hasznot eredményezett.
Saját vizsgálataik alapján már korábban megállapították, hogy a kartellek, a fúziók vagy az erőfölénnyel visszaélés mennyire befolyásolják a fogyasztói árakat. Az OECD szintén kiadott egy ajánlást erre az értékelésre. A GVH saját adatai belesimulnak az európai átlagba. Nálunk a kartellmegállapodások valamivel rövidebb életűek, mint tőlünk nyugatra.
Az utóbbi években csak rosszat hallottunk a versenyről - fogalmazott Csaba László közgazdász -, holott a közgazdaságtan kevés számú fix tételeinek egyike, hogy a verseny csak kedvező lehet. Az is egy közkeletű, ám téves felfogás, hogy a versenyben mindig valakinek veszítenie kell - tette hozzá. Az ilyen felfogás ugyanis nem számol azzal, hogy a gazdaság növekszik.
A szakember úgy véli, az utca embere a versenyt okolja a megszűnt munkahelyekért, a Malévért és általában mindenért, ami nem a korábbi ígértek szerint működik. Példaként említette az energiaárat, ami Budapesten magasabb volt, mint Párizsban. Ennek oka szerinte az, hogy energiapiacunk csak látszólag privatizált, valójában állami monopolhelyzetű.
Itt jött el a "sürgő-forgó állam ideája", azaz, amikor van egy mindenható miniszter vagy politikus, aki éjjel-nappal dolgozik a népéért - a piac helyett. Ami ráadásul Csaba László szerint csak egy látszat, mivel a piacot a hiperaktív, folyton kontroll alatt tartó szereplők valóságban nem tudják irányítani. "Az igazán erős kutyák csak ritkán ugatnak" - érzékeltette a piac attitűdjét a közgazdász.
Meglátása szerint a verseny ma a kül- és belföldi szereplők közötti versenyt kell, hogy jelentse. Az olyan kicsi, nyitott gazdaság számára, mint Magyarország, "az import a legjobb versenyhivatal" - idézte a hollandoknak tulajdonított megállapítást Csaba László. | Gazdaság: Tízmilliárdokra nyúlják le a magyar fogyasztókat a kartellek | Legalább 58 milliárdot spórolt meg a versenyhivatal a magyar fogyasztóknak öt év alatt - állítja magáról a szervezet. Csaba László közgazdász szerint valójában a miénkhez hasonló, "sürgő-forgó állam" sem képes féken tartani a piacot, és a magyar vállalatoknak a külföldiekkel kell versenyezniük. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/tizmilliardokra-nyuljak-le-a-magyar-fogyasztokat-a-kartellek-1463033 | 2014-05-20 20:09:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Vlagyimir Putyin orosz államfő óvott attól, hogy Oroszországban visszatérjen az oligarchák uralma, amely a korrupción és hazugságokon alapul. Az Interfax szerint az orosz államfő kijelentette: "Nem szabad, hogy illúzióink legyenek. Ezek az emberek nem tűntek el a politikai szintérről. Meg lehet találni a nevüket a jelöltek és több párt szponzorai között. Vissza akarnak térni, ismét hatalomra, a befolyás szféráiba akarnak jutni, És fokozatosan visszaállítani az oligarchikus uralmat, amely a korrupción és hazugságokon alapul" - figyelmeztetett híveinek fórumán Moszkvában. "Ők azok, akik az 1990-es években, magas pozíciókat betöltve, a köz és az állam kárára cselekedtek, az oligarchák érdekeit szolgálva és a nemzeti vagyont elfecsérelve. Ők azok, akik a korrupciót a politikai és gazdasági verseny fő eszközévé tették" - figyelmeztetett Putyin. | Figyelmeztetés az oligarchiák korrupción, hazugságon alapuló orosz visszatérése miatt - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/figyelmeztetes-az-oligarchiak-korrupcion-hazugsagon-alapulo-orosz-visszaterese-miatt | 2007-11-22 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Csak 45 perccel az Igazságügyi Bizottság kedd délelőtti ülése előtt kaphatták meg a képviselők az Alaptörvény 14. módosításáról szóló javaslatot, ami lehetővé tenné, hogy Magyarország következő főügyészét ne ügyészek közül válasszák ki. A legfurább, hogy a választókörzetek átszabásához hasonlóan ennek a javaslatnak sincs gazdája, vagyis nem a kormány vagy valamelyik képviselő nyújtotta be, hanem bizottsági önálló indítványként kerülhet az országgyűlés elé, miután 8 igen és 3 nem szavazat mellett megszavazták a tárgysorozatba vételét.
A keddi ülésen az ellenzéki képviselők hiába érdeklődtek, hogy mi szükség a változtatásra, ha Polt Péter mostani ciklusa még 2028 decemberéig tart, a kormánypárti képviselők nem reagáltak ezekre a kérdésekre. A DK-s Sebián-Petrovszki László felemlegette, hogy a korábbi módosításoknak köszönhetően Varga Zs. András is bírói gyakorlat nélkül lehetett a Kúria elnöke. Apáti István, a Mi Hazánk képviselője pedig arra gyanakodott, hogy egy újabb kinevezéssel újraindulna a 9 éves főügyészi ciklus, vagyis a következő két kormányzati ciklusban az irányíthatná a testületet, akit a Fidesz jelölt.
A fideszes Czunyiné Bertalan Judit mindezekre nem reagált, egyedül azt kérte ki magának, amikor Jakab Péter azt állította, hogy Orbán Viktor sosem dolgozott, mielőtt politikus lett. Czunyiné azt mondta, azért kell most megszavazni a javaslatot, hogy ezeket a kérdéseket a képviselők majd az általános és a részletes vita során hosszabban kitárgyalhassák. A házszabály szerint a benyújtás és az általános vita megkezdése között legalább 6 napnak el kell telnie, vagyis jövő héten akár tárgyalhatják is a javaslatot. | Nem árulta el a Fidesz az Igazságügyi Bizottságnak, hogy miért nyúlnak bele a főügyészi kinevezésbe | Úgy kezdődhet jövő héten az Alaptörvény 14. módosításának vitája, hogy még csak nem is a kormány vagy valamelyik képviselő vállalta a javaslat beterjesztését. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/19/nem-arulta-el-a-fidesz-az-igazsagugyi-bizottsagnak-hogy-miert-nyulnak-bele-az-fougyeszi-kinevezesbe | null | true | null | null | 444 |
Hamis vád miatt feljelentette Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatóját az adatgyűjtési ügybe keveredett vagyonvédelmi cég, az UD Zrt., amiért tavaly több eljárást is kezdeményezett a vállalat vezetői ellen.
A korábbi főigazgató nem az NBH, hanem a saját nevében tette meg a feljelentéseket, ráadásul nem ismeretlen tettes, hanem konkrét személyek ellen - mondta az [origo]-nak Futó Barnabás, az UD vezetőinek ügyvédje, aki szerint ilyen esetekben a bírói gyakorlat az, hogy megállapítják a hamis vádat, amennyiben - ahogy az UD esetében történt - a feljelentő által kezdeményezett eljárásokat bűncselekmény hiányában szüntetik meg. Laborc panasszal élt a nyomozások megszüntetése ellen, de a panaszát az ügyészség elutasította.
Mivel négy személyt érintett Laborc feljelentése, négyrendbeli bűncselekményről van szó, így halmazati büntetésként akár 7,5 év börtön is kiszabható hamis vád miatt - állította Futó.
Laborc Sándor többek között államtitoksértés és magántitok jogosulatlan megismerése miatt, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés gyanújával is vizsgálatot kért. A tavaly ősszel tartott házkutatáson kiderült, hogy csak hatástalanított, illetve engedéllyel tartott fegyverek vannak az UD vezetőjének birtokában.
Futó Barnabás elmondta: a cég vezetői szerint az NBH főigazgatójának tudnia kellett, hogy csak nem használható lőfegyvereket tartanak, mivel előtte csaknem nyolc hónapig lehallgatták őket. Az ügyvéd úgy tudja, hogy az UD Zrt. feljelentése a Budapesti Nyomozó Ügyészségről átkerült a katonai ügyészségre, itt döntenek a vádemelésről. | Feljelentették Laborc Sándort, az NBH korábbi vezetőjét | Ha megállapítják a többrendbeli hamis vád bűncselekményét, akár évekig tartó börtönbüntetés is kiszabható Laborc Sándorra, a Nemzetbiztonság Hivatal korábbi vezetőjére - állítja az UD Zrt. vezetőinek ügyvédje. Laborcot az adatgyűjtési ügyben szereplő vagyonvédelmi cég képviselői jelentették fel, amiért tavaly ősszel feljelentést tett ellenük. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/09/sok-ev-borton-is-kiszabhato-laborcra-hamis-vad-miatt | 2009-09-24 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A négyes metró építésével kapcsolatos, a kormány által pénteken publikált OLAF-jelentés alapján a gigaprojekttel kapcsolatos szabálytalanságok politikai felelőse egyértelműen a Demszky-féle fővárosi vezetés, a jogi felelősség pedig az általa irányított BKV akkori vezetői terhelheti. Medgyessy Péter ex-miniszterelnök nevesítése további alap arra, hogy a kormány a majdani visszafizetésért baloldali politikusokat hibáztathasson. Még akkor is, ha az OLAF által tett megállapítások nagyrésze nem vesztegetést, hanem a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást takar. A legdurvább korrupciós ügyekben a jelentés nagyon szűkszavú: nem derül ki belőle, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek. Ezeken az ügyeken a magyar ügyészség mintha csigalassúsággal dolgozna.
Az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) metrójelentése legfeljebb következtetéseiben okozhatott meglepetést a kormánynak, hiszen alig van benne olyan megállapítás, amely ne évekkel ezelőtti – ugyanakkor nem nyilvános – magyar jelentéseken vagy hazai eljárások iratain alapulna. Utóbbiak egy részét a magyar félnek hivatalból kell vitatnia, ha nem szeretne több uniós forrást elbukni, mint ami az egyértelmű jogsértésekből következik. Ezt a jelentéshez főzött megjegyzések alapján a Főváros ezt meg is tette, például a büntetőügyekben tett, az OLAF-által hivatkozott vallomások mindegyike kapcsán szerepel olyan – az OLAF által el nem fogadott – megjegyzés, amely szerint ezeket nem lehetett volna a jelentésben bizonyítékként elfogadni.
A jelentés funkciója a projekt uniós finanszírozásával kapcsolatos visszafizetési kötelezettség mértékének megalapozása, amelyben az OLAF álláspontjának akkor is döntő szerepe van, ha maga a jelentés tartalma amúgy sem az Európai Bizottságot, sem a magyar kormányt nem köti. Fontos tudni azonban, hogy az OLAF vizsgálata csak az uniós támogatási szabályok szerinti szabályszegés megállapításig ment (és így is 104 oldal lett), ami ezen túli megállapítás, abban leginkább feltételezéseket tartalmaz.
Éppen ezért sokatmondó, hogy – amint alább látni fogjuk – két korrupciós szál esetében a szöveg ennél sokkal messzebbre megy. Viszont a műfajból az is következik, hogy önmagában a jelentés nem lesz elég arra, hogy a magyar állam a visszafizetési kötelezettséget azokra a magáncégekre hárítsa át, amelyek a szabálytalanságok eredményeképpen gazdagodtak.
Korrupciós gyanú, rossz menedzsment, összeférhetetlenségek
Az összkép mindenesetre siralmas: a négyes metró projekt lebonyolítása az OLAF szerint tele volt súlyos hibákkal és szabálytalanságokkal. A legnagyobb tendereket szinte kivétel nélkül irányított, több esetben minden valószínűség szerint korrupt közbeszerzési eljárások során ítélték oda.
Az OLAF szerint végül legnagyobb károkat okozó beszerzéseket [áramellátás (Siemens), metrókocsik szállítása (Alstom), alagútépítés (BAMCO konzorcium), állomások belső szerkezetei (Swietelsky)] 2006 folyamán a Fővárosi Önkormányzat és a tulajdonában álló BKV bonyolította le, még azelőtt, hogy a négyes metró projekt EU-finanszírozásáról döntés született volna.
Az akkori kormány a döntésekben így formálisan nem vett részt, ugyanakkor a – közben a közbeszerzési jogorvoslatokat is sikeresen "túlélt" – szerződéseknek az uniós támogatásba való befogadása során nem tárt fel visszaéléseket. A jelentésben szereplő kisebb ügyek egy része ugyanakkor már itt elhasalt: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a GKM közreműködő szervezete (KIKSZ) több, többségében tanácsadásra kötött szabálytalan szerződést visszautasított.
Bár azokra visszafizetési kötelezettséget az OLAF nem alapozott, de a korrupciós szál mellett erősek – és a beruházás költségeinek durva elszállását nem kis részben magyarázzák – a jelentésben a projekt szervezésével kapcsolatos alapvető hiányosságokat kritizáló megállapítások.
Az M4 projekt lebonyolítója a BKV Zrt. részeként működő DBR Metró Igazgatóság volt. A projektet több tucat elemre bontották és nem alkalmaztak generálkivitelezőt, ami – bár az OLAF a hiányosságok közé sorolja – önmagában nem lett volna baj, ha a feladatot a BKV maga meg tudja megfelelően oldani. A DBR Metró azonban felkészületlen volt, sem tapasztalata, sem szakemberei nem voltak, egészen 2008-ig hétfős stábbal látta el a projekt előkészítését és lebonyolításának koordinálását.
A fővállalkozó hiányából egyebek közt az is következett, hogy a projekt csúszásából eredő veszteségek, köztük a kivitelezők által elszámolt kötbérek viselése is magát a BKV-t terhelte. A koordinálással kapcsolatos feladatok egy részét aztán a rendes projektszervezet létrehozását megspóroló BKV a management tanácsadási feladatokat ellátó Eurometro Kft.-hez szervezte ki, aminek eredményeként e cég, valamint a projektet kézben tartó szakemberek összeférhetetlenségi helyzetek sorozatát produkálták, miközben az Eurometro egyes kivitelezők alvállalkozójaként is megjelent a projektben.
(Az OLAF által jelzett egyetlen 2010 utáni szabálytalanság – a BKK kijelölése az Eurometro utódjaként – részben ennek a helyzetnek a megszüntetésére tett kísérlet volt a már Tarlós István vezette Főváros részéről, ám azt az OLAF is elismeri róla, hogy az egy súlyosabb szabálytalanság következményeit számolta fel, így csak a 116 milliós támogatási összeget, azaz a támogatás negyedét sorolta az okozott kárhoz.)
A Demszky Gábor-féle városvezetés politikai felelőssége a feltárt szabálytalanságok alapján tehát egyértelmű, és annak súlyát semmilyen egyéb körülmény nem csökkenti. Továbbra sem teljes kép viszont két másik fontos kérdésben, amelyeket alább a négy nagy, az összes pénzügyi következmény majdnem 93%-át megalapozó szabálytalanságot sorra véve igyekszünk vizsgálni.
Bár Medgyessy Péter és egyes döntéshozók tanácsadó cégeinek nevesítése fontos lépés, de továbbra sem ismerjük a visszaélések haszonélvezőinek teljes körét. Az 59 milliárd forintos kérdés pedig most az, hogy mindent megtett-e a magyar állam az elmúlt 11 évben az ügyek feltárása és a bekövetkezett kár megtérítésére irányuló igények érvényesítése érdekében?
Utóbbihoz sokatmondó adalék, hogy az OLAF négy magyarországi nyomozás irataira is hivatkozik a megállapításaiban, amelyek közül azonban hármat eredménytelenül zártak le, és csak az uniós bűnüldözési együttműködés mellett nyomozott Alstom-ügy volt a jelentés véglegezésekor még folyamatban.
Siemens-ügy: a németek peren kívül megegyeztek, nálunk megszüntették a nyomozást
A szerződés adatai: Áramellátás, vezérlőrendszerek kiépítése (Co-9. számú szerződés), 2006., tendergyőztes: Siemens M4 konzorcium
Érintett KÖZOP-támogatás: 28 031 000 000 forint (az önrészen felül a szerződéses összeg 100%-ban visszafizetendő)
Szabályszegés: összeférhetetlenség és más lehetséges szabálytalanságok/bűncselekmények
Ki tárta fel?
a gyanús kifizetéseket az Európai Fejlesztési Bank (2008) a Deveboise & Plimpton LLP ügyvédi iroda jelentése alapján (ennek eredményeképpen német nyomozás is folyt, de az végül nem terjedt ki az M4-es szerződésre és a Siemens-szel való peren kívüli megállapodással zárult), az összeférhetetlen szerződéseket az OLAF, a tenderkiírás versenyt korlátozó feltételeit a KEHI 2010-es jelentése.
Mi történt? Az OLAF részben az Európai Fejlesztési Bank által készítetett jelentés, részben a magyar büntetőeljárás adatai alapján állapította meg, hogy az eljárás során a Siemensnek rendszeresen belső információkat adtak át (például a tender megnyeréséről még a döntés előtt, annak publikálását fél évvel megelőzve értesült a cég), és hogy a Siemens megbízásokat adott a projektszervezet vezetőihez köthető cégeknek, a teljesítéseket igazoló mérnök pedig összeférhetetlenségi helyzetben volt. A jelentés a 331 millió forintos Siemens-megbízást kapó Media Magnet Kft.-t egy tanúvallomás alapján Puch László akkori szocialista pártpénztárnokhoz köti, a Szemi-Szoft B 91 Bt.-t (79 686 euró), a Gantan Kft.-t (16,25 millió forint), a Merito Consulting Kft.-t (37,87 millió forint) és a Budapest Investment Zrt.-t (14 millió forint) pedig az Eurometro és az abban tulajdonos MÁV akkori vezetőihez. Ugyan a jelentés idézi a KEHI jelentését is, amely szerint tenderkiírás bevételi és referencia feltételei (20 km épített metróvonalat kívántak meg) kizáró jellegűek voltak, de erre nem alapoz elmarasztalást.
Hazai eljárás: Fővárosi Főügyészség, Központi Nyomozó Főügyészség (2009-2013), fontosabb ügyekben intézkedő személy által elkövetett vesztegetés gyanúja, nyomozás lezárva: "a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásáról sem várható eredmény".
Mi lesz ezután? Bár a bűncselekmények a megkezdett, majd lezárt nyomozás miatt valószínűleg még nem évültek el, de a magyar állam nehéz helyzetben van, ha ezután akar kártérítési igényt érvényesíteni, hiszen az ügy 2008 óta ismert volt előtte.
Alstom-ügy: a Medgyessy-cég és három ismeretlen "politikai nemzetközi kapcsolatfelépítő"
A szerződés adatai: Metrókocsik szállítása az M2 és M4 vonalra (Co-10. számú szerződés), 2006., tendergyőztes: Alstom Transport
Érintett KÖZOP-támogatás: 22 905 000 000 forint (az önrészen felül a szerződéses összeg 100%-ban visszafizetendő)
Szabályszegés: összeférhetetlenség és más lehetséges szabálytalanságok/bűncselekmények
Ki tárta fel? A brit Csaláselleni Hivatal (UK Serious Fraud Office, SFO)
Mi történt? A nyolc indulóból hatot szabálytalanul kizártak. Az Alstom-nak súgtak, és megengedték, hogy a tender második szakaszában “tisztázás" címén az orosz Metrovagonmas alá tudjon ígérni (holott addig az Alstom az első kör után az utolsó helyen állt). Az átadott részletes információ "pontos természetéről, megszerzésének módjáról és a pályázati eljárás végeredményére gyakorolt meghatározó befolyásáról" az SFO tájékoztatást kapott, és azt már közölte saját eljárásában a terheltekkel. A korrupciós szálat itt négy, az Alstom által kötött, az OLAF szerint fiktív tanácsadói szerződés jelenti, amelyből Medgyessy Péter tanácsadó cége azért szerepel nevesítve a jelentésben, mert annak érintettsége a jelentés elkészültekor már nyilvános volt. (Ami azért van így, mert azt, és csak azt, a Magyar idők már tavaly áprilisban megírta.)
Az AssistConsult Kft. 1998-2002 között Medgyessy Kft. néven működött. 2002-ben Medgyessy Péter részesedését eladta, de 2006 őszén – az M.P. Europa Kft-n keresztül – visszavásárolta magát. Az AssistConsult 2002 és 2007 között tanácsadói szerződésben állt az Alstom csoporttal, és összesen mintegy 600 000 eurót fizettek ki neki. Az AssistConsult feladata az Alstom érdekében való lobbizás volt, havidíj alapján. 2005-ben, az M4 metrókocsi tender kiírásakor, az AssistConsult sikerdíjas szerződést is aláírt az Alstommal, ahol a "siker" a tender megnyerését jelentette. Ebben az időben Medgyessy a magyar kormány utazó üzleti nagykövete, 2006-ig pedig parlamenti képviselő is volt. A volt kormányfőnek a jelentésben foglalt, kiváló medgyessyzmust tartalmazó megjegyzése szerint az ő feladata "politikai nemzetközi kapcsolatfelépítés" volt, amibe nem tartoztak bele az egyes külföldi cégek befektetéseinek ügyei.
A jelentés talánlegérdekesebb része a három, a jelentésben a folyamatban lévő büntetőeljárások érdekeire tekintettel nem nevesített, de az OLAF szerint a magyar és a brit hatóságok által egyaránt ismert további tanácsadó cégről szól.
A "Kettes Cégről" annyit árul el a jelentés, hogy az is magyarországi székhelyű, és 2002-től állt fenn az Alstommal éves díjazás mellett "általános képviseleti szerződése". Aztán 2007. február 17-én (azaz a tender eredményének közzététele után nyolc hónappal) ők is kötöttek egy szerződést kifejezetten a metróprojekttel kapcsolatban, amelynek eredményeképpen különböző szolgáltatásokra ki is fizettek nekik 1,25 millió eurót.
A "Hármas Cégről" és a "Négyes Cégről" ennyit sem tudunk, amit viszont igen, azt szó szerint érdemes idézni: "Végül az OLAF e tekintetben megjegyzi, hogy két másik, nem magyar társasággal két további, nagyon nagy értékű és súlyosan megkérdőjelezhető tanácsadási szerződést is megkötöttek mindössze kilenc nappal azután, hogy a metró projekt szerződését aláírták. E társaságok nagyon nagy értékű kifizetéseket kaptak a metró projekttel összefüggő szolgáltatások fejében (miközben a metró projekt szerződése ekkor már alá volt írva). E szerződések szintén a magyar és a brit igazságszolgáltatási hatóságok folyamatban lévő vizsgálatának tárgyát képezik." Az mindenesetre kicsit sem megnyugtató, ha valamire az OLAF egy 59 milliárd forint visszafizettetésére javaslatot tevő jelentésben azt írja, hogy "nagyon nagy értékű".
Hazai eljárás: Fővárosi Főügyészség, Nemzeti Nyomozó Iroda (2011-), hűtlen kezelés gyanúja, majd vesztegetés gyanúja, folyamatban (határon átnyúló nyomozás számos tagállam hatóságának bevonásával az Eurojust által koordinálva)
Mi lesz ezután? Minden további lépés a büntetőeljárás eredményétől függ.
BAMCO-ügy: a magyar közbeszerzési jog útvesztőjében
A szerződés adatai: Alagút és kapcsolódó létesítmények építése (Co-02. számú szerződés), 2006., tendergyőztes: BAMCO konzorcium (Vinci, Hídépítő, Strabag)
Érintett KÖZOP-támogatás: 10 381 161 139 forint (az önrészen felül a szerződéses összeg 50%-ban visszafizetendő)
Szabályszegés: tárgyalásos eljárás szabálytalan használata, diszkriminatív bírálati szempontok
Ki tárta fel? Az OLAF (részben a Közbeszerzési Döntőbizottság 2007-es, a magyar fél által az ügyre vonatkozóan vitatott hatályú döntésére hivatkozva)
Mi történt? A közbeszerzési eljárásban Betonút Zrt. két konzorciumba is benevezett, amit a tenderkiírás tiltott. A kettőből az egyik ajánlattevőt nem kérték fel ajánlattételre (elvérzett az első fordulóban), a másikat (TAISEI) igen. Ezt az ajánlatot a Betonút “kettős részvétele" miatt zárták ki. E feltételről a tárgyalásos eljárás során a TAISEI-t nem tájékoztatták, így a 20%-kal olcsóbb ajánlatot tevő céget zárták ki. A BAMCO az alagút építésével 2,5 évet csúszott és 17,4 millió euró kötbért érvényesített, amiért későn kapta meg a munkaterületet. Utóbbit a Főváros a BAMCO érdekkörén kívüli hibának tekinti. Az OLAF emellett vitatta a tárgyalásos eljárás alkalmazását is az ügyben, de az ehhez felhívott közbeszerzési döntőbizottsági határozat – összhangban a magyar fél jelentésben rögzített megjegyzéseivel – nem semmisítette meg az eljárás eredményét, ráadásul nem is a Co-02. számú szerződés egészére vonatkozik. A TAISEI kizárása kapcsán pedig azzal érvel, eddig sikertelenül a Főváros, hogy a cég nem élt sem jogorvoslattal, sem kártérítési igénnyel az ügyben.
Hazai eljárás: büntetőeljárás nem indult az ügyben
Mi lesz ezután? A jogorvoslattal nem érintett közbeszerzés után egy évtizeddel a magyar félnek nem nagyon van más lehetősége, minthogy megpróbálja meggyőzni az uniós intézményeket, hogy fogadják el szabályosnak az eljárását vagy legalább csökkentsék tovább a visszafizetési összeget. A BAMCO-val egyébként – a Fővárosnak a jelentéshez fűzött megjegyzése szerint – a BKV-nak összesen 40 millió eurót meghaladó értékben voltak, illetve vannak folyamatban peres ügyei és választottbírósági eljárásai.
Swietelsky-ügy: ha ez is le volt zsírozva, akkor olcsón megússzuk
A szerződés adatai: Állomások belső munkái (Co-07. számú szerződés), 2006., tendergyőztes: Swietelsky Magyarország Kft.
Érintett KÖZOP-támogatás: 9 882 250 000 forint (az önrészen felül a szerződéses összeg 25%-ban visszafizetendő)
Szabályszegés: Bírálati szempontok megváltoztatása a tenderbontást követően, lehetséges korrupció
Ki tárta fel? A KEHI 2010-es jelentése.
A szabályszegés megállapításának az az alapja, hogy az ajánlattevőknek szabálytalanul lehetőséget adtak hiánypótlásra, egyikük jelentős módosítást is végzett (visszavont egy 10% feletti alvállalkozót), ami sértette a pályázók esélyegyenlőségét. A "lehetséges korrupcióra" való utalás Antal Attilának a Hagyó-ügyben tett – később visszavont – vallomása szerint a győztes Swietelskynek 5%-ért cserébe megsúgták, mennyi a maximális keret – így a többiek alá tudott ígérni, és nyert.
Hazai eljárás: a KEHI feljelentésére a közbeszerzési eljárással összefüggésben indult büntetőeljárás, de azt lezárták, mert nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése
Mi lesz ezután? Büntetőeljáráshoz az OLAF megállapításai nem adnak elég új muníciót, a tender problémás jellege pedig már itt is régóta ismert. Ezt a pénzt aligha látja viszont az államkassza.
Az OLAF-jelentés kereshető formátumra konvertált változatát innen lehet letölteni (PDF)
Sepsi Tibor | Négyes metró: az adófizetők bűnhődhetnek a 2006-os tenderek szabálytalanságai miatt | Négyes metró: az adófizetők bűnhődhetnek a 2006-os tenderek szabálytalanságai miatt | null | 1 | https://atlatszo.hu/2017/02/08/negyes-metro-az-adofizetok-allhatjak-a-cehet-a-2006-os-tenderek-szabalytalansagai-miatt/ | 2017-02-08 11:18:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Komolyak a The Sunday Times című brit lap európai parlamenti képviselők korrupciójával kapcsolatos állításai, és az Európai Parlament (EP) komolyan veszi azokat - közölte a testület.
A Sunday Times oknyomozó újságírói (Jonathan Calvert, Claire Newell, Michael Gillard) egy fiktív lobbicég nevében keresték meg a politikusokat, és 100 ezer eurót ígértek egy-egy jelentős direktíva módosításához. Az euractiv.hu beszámolója szerint összesen 60 politikust kerestek meg, ebből 14 mutatkozott fogékonynak a fiktív lobbicéggel való "együttműködésre", de csak a három közép-európai politikust tudtak rávenni arra, hogy pénzért együttműködjön velük: Adrian Severin volt román külügyminisztert, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-képviselőjét, a szintén szocialista Zoran Thaler egykori szlovén külügyminisztert, valamint Ernst Strasser volt osztrák belügyminisztert, a néppárti EP-frakció tagját. Két módosító javaslat már meg is jelent az EP honlapján, sőt, az egyik már közel áll az elfogadáshoz.
Adrian Severin a beszámoló és a rejtett kamerás felvételek szerint elvállalta, hogy 100 ezer euróért évente hat alkalommal részt vesz a „cég” tanácsadó testületének ülésein, a parlamentben végzett munkájáért pedig napi négyezer euró "konzultációs díjat" ígértek neki. A riporterek a román politikust arra kérték, hogy segítsen a bankbetét-garanciákat szabályozó irányelv módosításában, annak érdekében, hogy el lehessen húzni az ügyfeleknek járó kifizetéseket bankcsőd esetén. Severin vállalta a feladatot, és el is érte a módosítástervezet benyújtását.
Amikor a lap szembesítette Adrian Severint azzal, hogy lépre csalták, úgy replikázott, hogy „nem csináltam semmit, mondjuk így, ami illegális vagy ütközne az itteni normális viselkedési szabályokkal”. Severin tanácsadói díjat számlázott cégén keresztül a módosításért, és állítása szerint Thaler és Strasser is régen tudják, hogy egy fiktív céggel álltak kapcsolatban.
A román EP-képviselő vasárnap a Mediafax hírügynökségnek elismerte, hogy szerződést kötött a Tyler Jones nevű céggel, ez azonban szerinte teljesen törvényesen történt. Azt tagadta, hogy a szóban forgó módosításhoz köze lenne. Közölte: felkérte az EP elnökét, tegyen bűnvádi feljelentést a The Sunday Times újságírói ellen. Elismerte viszont, hogy "egyéb tanácsadásért" 12 ezer eurót elfogadott az állobbistáktól.
Severin személye az ügy miatt belpolitikai céltáblává vált. Monica Macovei volt igazságügy-miniszter, a román Demokrata-Liberális Párt (PDL) EP-képviselője lemondásra szólította fel Severint. Macovei személyes blogjára feltöltötte egy beszélgetés hanganyagát is, amelyen Severin azt bizonygatja az állobbista riportereknek, hogy a PDL-s Sebastian Bodu európai parlamenti képviselő közreműködésével terjesztette be Brüsszelben a kért módosító javaslatot, és ezért 12 ezer euró jár neki.
Bodu minderre úgy reagált: saját meggyőződéséből még februárban kezdeményezte a bankbetét-garanciákat szabályozó irányelv módosítását, amelynek ügyében Severin később érdeklődött nála, arról azonban nem tudott, hogy román képviselőtársa pénzt kapott a lobbiért. Severin hétfőn Bukarestben határozottan tagadta, hogy korrupt lenne. Szerinte ez a történet arról szól, hogy Brüsszelben meg akarnak szabadulni egy "kényelmetlen" személytől. "Egy olyan világban, amelyben Románia egyre kevesebb befolyással bír, nem tűrnek meg egy befolyásos románt" - hangoztatta Adrian Severin.
Az osztrák Ernst Strasser először visszautasította a távozás gondolatát, de vasárnap végül "az ellene folyó kampányra" hivatkozva lemondott posztjáról. A róla nyilvánosságra került videóban „megbízóinak" elmondja a munkamódszereit.
Egy olyan spanyol kollégáját vette rá a feladat végrehajtására, aki állandóan szívességeket kért tőle. Bár a képviselőtársainak nem mondta meg, hogy pénzt kap az indítványért, ugyanígy nem lehetetlen, hogy a tőle kért szívességek mögött is gazdasági érdekek álltak. Strasser részletesen elmondja, hogy nem csak módosító indítványt lehet benyújtani, de adott esetben már benyújtott javaslat visszavonását is el tudja érni.
A szociáldemokrata Zoran Thaler éves általánydíjas „megállapodást" kötött az oknyomozó riporterek fiktív cégével. Egykori külügyminiszterként ő a szlovén csatlakozási tárgyalásokat vezette. Az egykori szlovén liberális demokrata politikus 2004-2009 között a Si.mobil mobiltávközlési cég elnöke volt, majd 2009-ben a szociáldemokraták EP listavezetőjeként tért vissza a politikai életbe. Jelenleg Macedónia csatlakozási ügyeinek parlamenti rapportőre, és egyelőre még nem mondott le.
Mint Diana Wallis, az EP átláthatóságért felelős alelnöke a cikkben már előre jelezte, a parlament vizsgálatot indított a tények teljes körű megállapítására. A The Sunday Times oknyomozó cikkében foglaltakat gondos tanulmányozásra átadják a parlamentnek.
"A vizsgálat megállapításainak függvényében az Európai Parlament gyorsan megtesz majd minden szükséges lépést - mondta Wallis asszony. - Az Európai Parlament nem fogadhatja el az olyan törvénysértéseket, amilyenekről a lap ír, és minden szükségeset meg fog tenni az ügy gyors és méltányos kezeléséért." Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke (aki éppen észak-afrikai körúton van) a Twitteren közzétett üzenetében alapos vizsgálatot ígért a Parlamentben. | Vizsgálják a pénzért megvehető EP-képviselőket | Vizsgálják a pénzért megvehető EP-képviselőket - Egy román, egy szlovén és egy osztrák képviselő 100 ezer euróért törvénymódosításokat nyújtott be állobbisták kérésére. | null | 1 | http://index.hu/kulfold/2011/03/21/az_ep_vizsgalja_a_penzert_megveheto_kepviselok_ugyet/ | 2011-03-21 14:36:00 | true | null | null | Index |
magyarnarancs.hu: Tényi István, az V. kerületi Fidesz tagja sikkasztás gyanújával tett feljelentést a Norvég Civil Támogatási Alappal kapcsolatban. Az ügyészség először feljelentéskiegészítést rendelt el, a Helsinki Bizottság szerint viszont élből el kellett volna utasítaniuk a feljelentést. Miért?
Fazekas Tamás: Elsősorban azért, mert a három donor ország – Norvégia, Izland és Liechtenstein – rendszeresen ellenőrzi ezeknek a pénzeknek az elosztását, és nem talált semmi problémát. Szó sincs arról, hogy a támogató országok pénzével az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium sajátjaként rendelkezett volna, vagy bármilyen hátrányt okozott volna a donoroknak.
magyarnarancs.hu: Csak akkor vetődhetne fel a büntetőjogi felelősség, ha a donor országok így gondolnák?
FT: Nem feltétlenül, de legalábbis rendkívül visszás, hogy a norvégok semmilyen problémát nem jeleztek, mégis zajlik a nyomozás. Lehet, hogy fatális tévedésben van a három finanszírozó állam, de ennek az esélye minimális, gyakorlatilag kizárható. Nyilvánosak a pályázatok, a pénzügyi beszámolók, a donor országok ellenőriznek, a magyar állam is ott ül képviselői útján az elbírálásoknál, eddig semmi visszásság nem derült ki, most meg hirtelen előállnak a sikkasztással. Aztán valószínűleg rájöttek, hogy ez fogalmilag nem merülhet föl.
magyarnarancs.hu: Végül is hűtlen kezeléssé alakult a gyanú.
FT: Úgy tűnik, mintha az állami szervek lapozgatnák a büntető törvénykönyvet, és most éppen ennél tartanának. A hűtlen kezelés sem stimmel egyébként, de nehéz lenne kijelenteni, hogy ez lesz a végső gyanúsítás, a legújabb hírek már jogosulatlan pénzügyi tevékenységről szólnak.
magyarnarancs.hu: A hűtlen kezelés tényállása mennyiben tér el a sikkasztástól?
FT: A hűtlen kezelésnél is vagyoni hátrányt kell okozni, és ez a leggyengébb pontja a gyanúnak, hiszen fogalmilag kizárt, hogy az adományozó államok a pályázatok elbírálása kapcsán vagyoni hátrányt szenvedjenek el. A hűtlen kezelés fő különbsége a sikkasztáshoz képest, hogy a vagyon kezelője itt megszegi a vagyonkezelés szabályait. Erősen kérdéses, hogy a pályáztatási cselekmény egyáltalán vagyonkezelésnek minősül-e, mivel a vagyonkezelés definíció szerint a vagyon gyarapítására vonatkozik. A legegyszerűbb példa, amikor valaki odaadja a befektetését egy tőzsdei alkusznak, aki előre lefektetett szabályok szerint megforgatja azt különböző piacokon. Nem kell túlmagyarázni, hogy ez nem mutat túl sok párhuzamot az Ökotárs Alapítvány tevékenységével. De még ha bele is magyaráznák a vagyonkezelést, a donor részéről akkor sem vetődött fel, hogy bármilyen büntetőjogilag releváns szabályt megszegett volna a konzorcium.
magyarnarancs.hu: A norvég ügy kormányzati kommunikációja azt hangsúlyozza, hogy most olyan szervezetek tiltakoznak a vizsgálatok ellen, amelyek az állami pályáztatásoknál a legkisebb visszásságot is számon kérik. Jogilag miben különbözik a kétféle tevékenység?
FT: A legfőbb különbség, hogy az állami pályázatoknál magyar közpénzről van szó, a norvég civil alapnál pedig nem. A magyar kormány eleve nem indíthatott volna vizsgálatot, mivel a norvég pénzek egy centire sem közelítik meg a magyar államháztartás azon alrendszereit, amelyeket a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ellenőrizhet. Kétoldalú nemzetközi egyezményt írt alá ezzel kapcsolatban a magyar állam, abból világosan kiolvasható az ellenőrzés mechanizmusa. A deal tudomásom szerint, leegyszerűsítve, az volt, hogy a magyar állam csak adóügyi, számviteli, tehát elsősorban formális szempontból vizsgálhatja a pénzek elosztását, a felhasználás célszerűségére vonatkozóan a donor államok fenntartották maguknak az ellenőrzés jogát. Utólag belegondolva helyes elgondolás volt, hogy a magyar állam ne ellenőrizzen, mert politikai erőfitogtatást látunk a jogosulatlan Kehi-vizsgálat és a képtelen vádak alapján indult büntetőeljárás kapcsán.
magyarnarancs.hu: Egyébként a Kehi mellett a rendőrség vagy az ügyészség jogosultsága is vitatható?
FT: A rendőrségnek és az ügyészségnek van joghatósága, el tud járni, ha olyan információ érkezik hozzá, amely bűncselekmény megalapozott gyanúját veti fel. Mivel a sajtóhírek szerint fideszes e-mail címről érkezett a feljelentés, elkezdődhetett a nyomozás. Viszont rendkívül visszás, hogy azokat az iratokat, amelyeket a Kehi a vizsgálat jogtalansága okán nem kapott meg, most a rendőrség és az ügyészség szerzi meg. Vagyis úgy tűnik, arra használják a büntetőeljárást, hogy kiszedjék azokat az adatokat, amelyeket a Kehi nem tudott megszerezni. A szakmailag megalapozatlan eljárásnak semmi más célja nincs, mint hogy találjanak valamilyen jól kommunikálható szabálytalanságot. Az ügynek nem szakmai-jogi, hanem politikai dimenziója van, a Miniszterelnökség is folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy itt politikai pártokhoz kötődő szervezetekről van szó. Ez eddig egy politikai térbe emelt, gyakorlatilag koncepciós vizsgálat, hiába nézzük meg minden szempontból, nem tudunk más következtetést levonni.
magyarnarancs.hu: A Kehi-vizsgálat megindítása után Szabó Tímea hivatali visszaélés gyanújával tett feljelentést. Ez megállhat ebben az esetben?
FT: Nem olvastam a feljelentést. Hivatali visszaélés az lehet, ha a hivatalos személy hivatali kötelezettségét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása érdekében. Nyilván azt kellene bizonyítani, hogy a vizsgálat megindítója hátrányt okozott a vizsgálat elszenvedőjének. Ezt a feltételezést nem tartom teljesen légből kapottnak.
magyarnarancs.hu: Beszéljünk az ügy újabb fordulatáról is: a Kehi jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt tett feljelentést, valószínűleg az Ökotárs által civil szervezeteknek nyújtott hitelek miatt. A Népszabadság azt írja, hogy ez elterjedt gyakorlat, ami miatt még senkit sem ítéltek el.
FT: Én is csak sajtóhírekre és az Ökotárs igazgatójának nyilatkozatára tudok támaszkodni. Egyelőre az derült ki, hogy ezek az áthidaló hitelek nem a Norvég Civil Alap pályázatainál jöttek elő. Erősíti a politikai koncepciós hátteret, hogy ez a hitelezési gyakorlat információim szerint szerepelt az Ökotárs pénzügyi beszámolóiban, eddig mégsem tűnt fel senkinek. Azt is meg tudom erősíteni, hogy ez bevett gyakorlat, a kérdés a vonatkozó jogszabályok szerint az, hogy vagyoni előny szerzése érdekében, üzletszerűen folyt-e ez a tevékenység. Nekem a nyilatkozatok alapján erősen úgy tűnik, hogy ez nem egy prosperáló üzletág volt, egyszerűen azok a pályázatot elnyert szervezetek kaptak egy speciális hitelt, amelyek az önrészüket nem tudták finanszírozni. Ha ez igaz, akkor a bűncselekmény valószínűleg nem tud megállni.
magyarnarancs.hu: Amikor Csepreghy Nándor helyettes államtitkár bejelentette, hogy a kormány büntetőfeljelentést tehet, a sikkasztás mellett szervezett csalásról is beszélt. Ez mit jelent?
FT: Nem szeretnék arrogánsan nyilatkozni Csepreghy Nándorról, de az ő szavait inkább nem a jogi terminológia, hanem a politikai szándék mentén értelmezném. Nagyon jól kommunikál, egy értelmes emberről van szó, már az elején nyilvánvalóvá tette, hogy mi a vizsgálatok célja. A szervezett csalás nem büntetőjogi kategória, de nem is ez a lényeg, inkább azt lehet ebből kiolvasni, hogy nagyon szeretnének valami olyat találni, amit bele tudnak szuszakolni egy büntetőjogi kategóriába. Addig indítják a különböző vizsgálatokat, amíg ez meg nem lesz. Nehéz nem észrevenni, hogy ez beleillik az illiberális demokráciáról alkotott miniszterelnöki krédóba is.
magyarnarancs.hu: Arról mi a véleménye, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalása szerint az Ökotársnak ki kellene adnia azokat az adatokat is, amelyek rendelkezésre bocsátását a Kehitől eddig megtagadta?
FT: A NAIH eleve totálisan törvénytelenül jött létre. Idő előtt kirúgták az akkor még mandátumát töltő adatvédelmi ombudsmant – aki egyébként Strasbourgban és Luxembourgban megnyerte a megfelelő eljárást –, és kreáltak egy nem független állami szervet. Büntetőeljárásban persze ki kell adni az adatokat, ez triviális, de ha azt állítja a NAIH, hogy egy jogosulatlan Kehi-vizsgálatban is kötelező ez, az egy hatalmas szakmai baki. Nem ez az első ilyen eset, emlékezhetünk arra az állásfoglalásra, mely szerint nem tudható meg, ha kamupártok visszaéltek a személyes adataimmal, mert az államnak túl nehéz ezt vizsgálni. Azt gondolom, hogy a NAIH munkáját szakmai szempontból elfelejthetjük.
magyarnarancs.hu: Amennyiben a magyar kormánynak vitája van a norvégokkal a civil alapról, nem lenne ennek rendezésére valamilyen európai jogi fórum?
FT: A norvég kormány többször, miniszteri szinten is jelezte, hogy nagyon komoly aggályai vannak a vizsgálatokkal kapcsolatban. Biztosan lett volna kulturáltabb módja a kérdés rendezésének, de itt komoly diplomáciai és a finanszírozási mechanizmussal kapcsolatos kérdések is felvetődtek. A hírek szerint úgy változott meg a magyar intézményrendszer, hogy azt nem egyeztették előre a donor országokkal. Ha jobban előkészítve egyeztetett volna a kormány, akkor talán nem tartanánk itt. Mindenesetre most úgy tűnik, ezt a hibát azzal kommunikálja itthon a magyar kormány, hogy loptak, csaltak, hazudtak a pályázati pénzeket osztó civil szervezetek. | "Politikai térbe emelt koncepciós vizsgálat" | Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza elmagyarázza, miért jogi nonszensz a Norvég Civil Alappal szembeni vádaskodás. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/politikai-terbe-emelt-koncepcios-vizsgalat-91621 | 2014-09-04 18:35:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Pénteken derült ki, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójának, Orbán Balázsnak a doktori disszertációja az egyetlen idén az ELTE jogi karán, amit a Tudományági Doktori Tanács nem egyhangú döntéssel bocsátott a doktori eljárás megindítására. Ezután Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének docense egy Facebook-posztban fakadt ki, kikérve magának, hogy Orbán Balázs az egyetem jogi karán szerez PhD-fokozatot.
Az ELTE ezután hivatalosan is állást foglalt: azt írták, "megkérdőjelezhetetlen és korlátozhatatlan értéknek tekinti a tudomány szabadságát", és kiállt amellett, hogy Orbán Balázs náluk csinálja meg a doktoriját.
A Magyar Nemzetnek az MTA elnöke most azt nyilatkozta, kizárólag a jelölt és értekezése tudományos minősége alapján kell dönteni, a döntést pedig nem befolyásolhatják a testület tagjainak, az egyetem munkatársainak "politikai, így tudomány- és felsőoktatás-politikai nézetei, elvárásai" vagy egyéb külső tényezők. Freund szerint ezt jelenti a tudományos autonómia érvényesülése.
"Az Akadémia köztestületi tagjait és minden kutatót arra kérünk, hogy a tudományos véleményét függetlenül és a személyes politikai véleményétől világosan elkülönítve képviselje. Előbbit a tudományos tevékenysége során, utóbbit a közéletben, mint minden szabad és felelős polgár. Az ELTE vezetésének ebben az ügyben közzétett állásfoglalása teljes összhangban van az Akadémia fenti véleményével" - mondta a lapnak Freund Tamás, MTA-elnök. | Az MTA elnöke is megszólalt Orbán Balázs doktorijáról | „A tudományos fokozatszerzésre politikai, világnézeti, vallási, etnikai és nemi hovatartozástól függetlenül biztosítani kell az esélyegyenlőséget minden arra jogosulttá váló kutató számára. A fokozat odaítéléséről méltányos eljárásban, kizárólag a jelölt és értekezése tudományos minősége alapján kell dönteni” – mondta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Magyar Nemzetnek, miután kiderült, hogy Orbán Balázs doktorija az egyetlen idén az ELTE jogi karán, amit Tudományági Doktori Tanács nem egyhangú döntéssel bocsátott a doktori eljárás megindítására. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/orban-balazs-doktori-mta-elnoke/dsk7ljn | null | true | null | null | Blikk |
A Fidesz-frakció Facebook-oldalán ezentúl rendszeres tájékoztatást adnak a fontos politikai ügyekről, az új törvényekről, arról, hogy miért szavazták meg őket, és mit várhatnak tőlük az emberek - közölte bejegyzésében Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
Elmagyarázzuk a döntések hátterét és válaszokat adunk a politikai ellenfeleink rosszabnál rosszabb ötleteire. Lerántjuk a leplet a hamis állításaikról, a kínos ügyeikről és a legújabb agymenéseikről
- közölte a politikus.
Hozzátette: itt fogják helyreigazítani a liberális propagandasajtót, és itt fogják cáfolni a számtalan csúsztatást, amit a munkájukról közölnek.
Keleten háború, Európában gazdasági problémák, új amerikai elnök, uniós feszültségek, de nekünk a magyarok az elsők
- mondta Kocsis Máté. | Fidesz-frakció: új irány a közösségi médiában | A Fidesz-frakció közösségi oldalán ezentúl rendszeres tájékoztatást adnak a fontos politikai ügyekről, az új törvényekről. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/fidesz-frakcio-a-kozossegi-mediaban-video | null | true | null | null | SZOLJON |
Luxusautói, párizsi villái és tengerparti nyaralói vannak több olajtermelő afrikai ország vezetőjének is Franciaországban. A Transparency International korrupcióellenes szervezet és egy gaboni magánszemély szerint minderre nem lett volna elég az elnökök magánvagyona. Egy francia bíró tegnap helyt adott a keresetüknek, és előzetes vizsgálatot indított Gabon, a Kongói Köztársaság és Egyenlítői Guinea hivatalban lévő elnökeinek Franciaországban felhalmozott vagyona ügyében, hogy megállapítsa: szükséges-e nyomozást indítani.
Mindhárom elnök tagadja, hogy saját országuk állampolgárainak pénzét sikkasztották volna el. A bizonyítékok azonban vaskos dossziét tesznek ki, teli bankszámlaszámokat tartalmazó dokumentumokkal és elit környékeken található házak tulajdoni lapjaival.
A gaboni elnöknek, Omar Bongónak 30 háza, 70 bankszámlája és kilenc luxusautója van Franciaországban. Az egykori francia gyarmatnak, a szub-szaharai afrika negyedik legnagyobb olajtermelőjének elnöke 1967 óta áll az ország élén, így ő Afrika legrégebben szolgáló elnöke. A francia kormányokkal mindig jó kapcsolatokat ápolt. Az olajbevételek nem mindenkinek az életében hoztak azonban változást Gabonban: a lakosság nagy része nyomorúságos körülmények között él.
Denis Sassou-Nguessonak, a Kongói Köztársaság elnökének és családjának 24 ingatlana és 112 bankszámlája van. Sassou-Nguesso először 1979 és 1992 között állt az ország élén, majd 1997-ben egy puccsal szerezte vissza a hatalmat. A francia elnökökkel mindig jó viszonyt ápolt, Nicolas Sarkozy francia elnök idén márciusban tett nála látogatást. Sassou-Nguesso kijelentette: semmi köze azokhoz a franciaországi ingatlanokhoz, amelyek családja tulajdonában vannak.
Egyenlítői-Guinea, az egykori spanyol gyarmat elnökének, Teodoro Obiang Nguema Mbasogonak a házakon kívül a dokumentumok szerint 8 luxusautója van Franciaországban, amelyek összértéke 4,2 millió euró (több mint egymilliárd forint). Van köztük két Ferrari, két Bugatti és egy Rolls-Royce is. Obiang 1979-ben került hatalomra, amikor nagybátyját távolította el a hatalomból egy puccsal. Az Amnesty International szerint az emberi jogok terén Egyenlítői Guineában aggasztó a helyzet. Egyenlítői Guinea hivatalosan nem reagált a vádakra, azonban korábban már közölte: az ország minisztereinek joga van jutalékot elfogadni az üzleti megállapodások után.
Mindhárom országban jelentős befektető (és a legfontosabb olajtermelő) a Total, azonban számos más francia nagyvállalat is jelen van a térségben.
A francia ügyészség nem támogatja a vizsgálat indítását, és most öt nap áll rendelkezésére, hogy fellebbezést nyújtson be a bírói döntés ellen, és megpróbálja megakadályozni a további vizsgálatot. Az ügy a Reuters szerint precedenst teremthet a korrupció ellen harcoló civil szervezetek számára világszerte. A hírügynökség arra is figyelmeztet: ha a vizsgálatot berekesztik, annak az lehet az üzenete, hogy bizonyos Afrikai vezetők "védettek", csupán azért, mert számos francia nagyvállalatnak vannak ott érdekeltségei. | Külföld: Sikkasztással vádolnak három afrikai elnököt | Előzetes vizsgálat indul Gabon, a Kongó Köztársaság és Egyenlítői Guinea hivatalban lévő elnökeinek franciaországi vagyonával kapcsolatban. Jogvédők szerint közpénzeket használtak fel a luxusautók és villák megvásárlásához. Az ügy precedenst teremthet. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/sikkasztassal_vadolnak_harom_afrikai_elnokot-331759 | 2009-05-06 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az Átlátszó a közbeszerzési közleményekre alapozott számításai szerint Szíjj László vállalkozásai 606,5 milliárd forint értékű tendert nyertek el tavaly. Második helyen a ZÁÉV végzett 430 milliárddal, harmadik a WHB lett 342,5 milliárddal. A Mészáros-család cégei negyedik helyen zárták 2017-et 299 milliárd forint értékű közbeszerzéssel, aminek 83 százaléka uniós támogatás.
Az elmúlt évben hónapról hónapra figyelemmel követtük a nyilvános közzétételekből, hogy mennyi és milyen közbeszerzést nyert tíz Fidesz-közeli vállalkozó, illetve vállalkozás, mert ezeknek a cégeknek a bevétele jelentős részben állami megrendelésekből származik. Most elkészítettük az éves összegzést. Röviden: a nemzeti tőkésosztálynak nagyon jó éve volt.
Az év első három és negyedik hónapjában Szíjj László került a toplista élére, májusban a kormányzati plakátkampányokat bonyolító Balásy Gyula cégei lettek a legsikeresebbek, júniusban pedig a szerteágazó tehetségű Mészáros Lőrinc érdekeltségei nyerték a legtöbb közbeszerzést. A második negyedév győztese azonban még így is Szíjj László lett, aki az első negyedévben is a dobogó tetején végzett.
A július nem bővelkedett állami megbízásokban, de augusztusban ismét megindult a pénzeső, az első akkor a WHB és a ZÁÉV lett. Szeptemberben ismét Szíjj László nyerte a kormányközeli tenderbajnokságot, októberben Mészáros Lőrinc végzett a dobogó tetején, novemberben pedig a Valton.
Évvégi hajrá
Decemberben Mészáros Lőrinc lett a listavezető, a hozzá köthető (saját vagy gyerekei tulajdonában lévő cégek) ugyanis összesen nettó 105, 5 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el. Ennek nagy része, 63 milliárd forint egy útépítési megbízás a Duna Aszfalttal közösen, 21,5 milliárd egy vízügyi projekt, 13,7 milliárd forint pedig egy vasútépítési munka.
Az év utolsó hónapjában második lett Szíjj László 86,7 milliárd forinttal (ebből 63 a felcsúti polgármester cégével közösen elnyert útépítés), harmadik a WHB 12,9 milliárd forinttal (ennek jelentős részét, egy 10,7 milliárdot kitevő megbízást a Mikulás hozta), negyedik pedig a ZÁÉV 10,6 milliárd forinttal. Ötödik helyen, az első négytől jócskán lemaradva Balásy Gyula végzett 3,95 milliárd forinttal: a kormányzati propagandakampányokat levezénylő cégeket ezúttal Magyarország külföldi reklámozásával bízta meg a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.
2.115 milliárd forint értékű tendert nyertek 2017-ben
Folyamatosan készített havi monitorozásunknak köszönhetően villámgyorsan összesíteni tudtuk a nemzeti tőkésosztály tavalyi egész éves eredményeit. Az eredmény megdöbbentő: a tíz kormányközeli vállalkozó érdekeltségei tavaly összesen nettó 2.115 milliárd forint értékű közpénzes megbízást nyertek el. Az összeg nagy része, nettó 1.963 milliárd az első ötnél landolt:
– Szíjj László 606,5 milliárd
– ZÁÉV 430,79 milliárd
– WHB 342,5 milliárd
– Mészáros Lőrinc 299 milliárd
– Varga Károly 284,64 milliárd forint értékű közbeszerzés győztese lett.
Az éves szinten Top5 vállalkozás mindegyike az építőiparban dolgozik, ahogy a 67,27 milliárd forinttal hatodik helyre került Market is, amelynek Garancsi István a tulajdonosa. Hetedik lett a Fidesz kedvenc biztonsági cégeként elhíresült Valton 30,84 milliárddal, és a reklámosok zárják a listát: Balásy Gyula érdekeltségei 27,66 milliárd forint, Kuna Tibor kommunikációs cégei 14 milliárd, Csetényi Csaba vállalkozásai pedig összesen 12,4 milliárd forint értékű tendert nyertek 2017-ben.
Nagy részét az EU fizeti
Mivel a kormány évek óta folyamatosan Brüsszel ellen hergeli a szavazókat, érdemes megnézni, hogy az öt legsikeresebb cég által elnyert tenderek hány százalékát fizeti az Európai Unió.
Ez az információ minden közbeszerzési dokumentumban megtalálható, abban ugyanis kötelező feltüntetni az ajánlatkérőnek, hogy a megbízás árát a magyar költségvetésből, vagy valamilyen uniós forrásból fedezi. Táblázatunkban ezt is vezettük (kék színnel jelölve) a tavalyi év során, és most mutatjuk az összegzést.
A Mészáros-család cégei által elnyert közbeszerzések 83,3 százalékát az EU fizeti.
A WHB esetében ez az arány 74,5 százalék, Varga Károly vállalkozásainál 58,9 százalék, a ZÁÉV-nél 46,4 százalék, Szíjj László érdekeltségeinél pedig 44,1 százalék.
Ennek fényében elég érdekes, hogy Orbán Viktor tavaly többször nyilatkozott úgy, hogy a magyar gazdaság a saját lábán áll, és nem az európai uniós források működtetik.
Legjobb adatigényléses sztorijaink 2017-ben: félmilliárdos CÖF-apanázs, aktív törésvonal Pakson, ugrótorony aranyárban
Júliustól októberig 4,9 milliárd forintot költött propagandára a kormány
Mi került 3 milliárd forintba ezen az ugrótornyon? Kikértük, megkaptuk és bemutatjuk a szerződéseket
Kipereltük és közzétesszük a felcsúti kisvasút uniós pályázatátAz első idei nemzeti konzultációt 7,2 milliárd forintért reklámozta a kormány
3 milliárd forintot költött a kormány a propagandagépre a “Magyarország erősödik” kampányban
3 milliárd forintot költött a kormány a kvótakampány végére | 2017-ben Szíjj László cégei nyerték a nemzeti tőkésosztály közbeszerzési versenyét | Az Átlátszó a közbeszerzési közleményekre alapozott számításai szerint Szíjj László vállalkozásai 606,5 milliárd forint értékű tendert nyertek el tavaly. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/01/05/2017-ben-szijj-laszlo-cegei-nyertek-a-nemzeti-tokesosztaly-kozbeszerzesi-versenyet/ | 2018-01-05 13:26:16 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az ír Michael McGrath lehet az Európai Unió következő igazságügyi vezetője, miután a minap Brüsszelben sikerrel vette a bizottsági meghallgatását. Az Európai Parlament képviselőit ugyanis nem érdekelte, hogy mi McGrath véleménye Ursula von der Leyen sokat vitatott Pfizer-ügyéről.
Mint ismert, az Európai Bizotság elnöke 2021 májusában elképesztő, 35 milliárd eurós szerződést kötött a Pfizerrel 1,8 milliárd adag koronavírus elleni vakcina beszerzéséről, és az EB elnöke gyakorlatilag sms-ben egyeztette a részleteket Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával.
Az ügyben vizsgálat indult, amelynek eredményeképpen kiderült: Von der Leyen stábja szándékosan hátráltatta a vizsgálatot, amikor azt állította, nem talált semmiféle szöveges üzenetet az EB-elnök és Bourla között.
Erről kérdezte Michael McGrath biztosjelöltet László András (Fidesz-KDNP) a bizottsági meghallgatásán, azonban az ír politikus egyszerűen nem válaszolt a kérdésre. A jobboldali politikus arról akarta meghallgatni a biztosjelöltet, hogy az Ursula von der Leyen által a Pfizer vezérigazgatójának, Albert Bourlának küldött üzeneteket közzéteszik-e. Az európai ombudsman 2022-ben azt mondta, hogy a bizottság azon döntése, hogy nem keresi az üzeneteket, hivatali visszásságnak minősül. László McGrath válasza után felkiáltott, hogy kérdésének a szövegekkel kapcsolatos részére nem válaszolt, de Anna Cavazzini, az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának vezetője áttért a következő kérdésre.
Nem ez az egyetlen, kettős mércére utaló eset Brüsszelben. Gond nélkül vette ugyanis a meghallgatást a szlovén biztosjelölt is.
A liberális politikus, Marta Kos még csak nem is az EU-ban él, egy lobbicégnél tanácsadó, hírbe hozták a volt Jugoszlávia titkosrendőrségével, és állítólag a beosztottjaival is agresszívan viselkedett.
Ráadásul a férje miatt is kétséges, kinek az érdekeit képviselné. Marta Kos házastársa ugyanis a svájci Henri Getaz, azon Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) főtitkára, amely alkalmasint az EU-val szemben is igyekszik érvényesíteni az érdekeit. A liberális biztosjelölt a kétes ügyek ellenére zöld lámpát kapott Brüsszelben.
Dobravka Suica horvát biztosjelölt, aki másodszor lehet tagja az Európai Bizottságnak, ezúttal a mediterrán régióért felelhet. Suica korábban EP-képviselő volt és Dubrovnik polgármestere.
Az Európai Néppárt által támogatott biztosjelöltről már a Politico is megírta, hogy hazájában is szemet szúrt: férjével (egy nyugdíjas tengerészkapitánnyal) együtt házai, lakásai vannak és egy jachttal is rendelkezik, ami miatt a horvát médiában és egy civil szervezetben is felmerült a kérdés, hogyan tudott közalkalmazottként ekkora vagyonra szert tenni.
Mivel ennek okán Suica magyarázkodásra kényszerült, 2019-ben az EU Observer terjedelmes cikket szentelt a témának, részletesen bemutatva az ő és férje vagyoni helyzetét és a horvát biztos érvelésének buktatóit. Egy korrupciós botrányban lehetségesen érintett biztosjelölt támogatása azonban a Manfred Weber-féle néppárt részéről mégsem vetett fel aggályokat. Meghallgatása során a fenti ügyben egyetlen kérdést sem kapott, biztosjelölti alkalmasságát nem befolyásolta a botrány, bizottsági tagságát jóváhagyták.
Maria Luís Albuquerque szintén a néppárt által támogatott, pénzügyi szolgáltatásokért és a takarék- és befektetési unióért felelős biztosjelölt, a portugál Szociáldemokrata Párt színeiben.
A portugál eddigi karrierje során gond nélkül vándorolt az állami és a magánszektor között, kimerítve a néppárt által egyébként uniós vezetői szinten elítélt forgóajtó-jelenséget.
A portugál pénzügyminiszteri posztról az egyesült királyságbeli Arrow Global követelésbehajtóhoz igazolt, amely a 300 millió euró értékű portugál pénzügyi szolgáltató csoport, a Banif behajthatatlan követeléseit kezelte. Noha meghallgatásán a kérdés többször is felmerült, a biztosjelölt azzal érvelt, hogy hazája szabályozását nem szegte meg.
Albuquerque-t több képviselő is élesen bírálta korábbi pozíciói okán. Egy portugál képviselő komoly kritikát megfogalmazva azzal vádolta a biztosjelöltet, hogy
a nagy bankok és a pénzügyi szektor ügynöke, és hozzátette, e szakmai tapasztalata kizárhatja őt a következő bizottságból, majd feltette a kérdést, hogy megválasztása esetén melyik bankot fogja képviselni.
A meghallgatásról szóló közvetítésében a brüsszeli elit lapja, a Politico azonnal meg is védte a jelöltet, jelezve, hogy tudása a pénzügyi szektorról és a szabályozásokról elismerendő, összeszedett és érti a dolgát. Biztosjelöltségét aggasztó szakmai háttere ellenére is jóváhagyták.
Ehhez képest szerdán este a Weber-féle néppárt, amelynek Magyar Péterék is a tagjai, a többi baloldali párttal összefogva pótvizsgára küldte a magyar biztosjelöltet. A kettős mércét bizonyítja, hogy míg az öt éve uniós biztosként szolgáló Várhelyi Olivérrel így jártak el, láthatóan több botrányos előéletű biztosjelölt különösebb gond nélkül átment. | Botrányos biztosjelölteket átengedtek, a magyar jelöltet pótvizsgára küldték Brüsszelben | A Weber-féle néppárt, amelynek Magyar Péterék is a tagjai, a többi baloldali párttal összefogva pótvizsgára küldte a magyar biztosjelöltet. Míg az öt éve uniós biztosként szolgáló Várhelyi Olivérrel így jártak el, több botrányos előéletű biztosjelölt különösebb gond nélkül átment. Ráadásul kiderült: a Von der Leyent terhelő Pfizer-ügy tabu, az ír biztosjelöltnek nem kellett válaszolnia a vonatkozó kérdésre. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/botranyos-biztosjelolteket-atengedtek-a-magyar-jeloltet-potvizsgara-kuldtek-brusszelben | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság nyomozói két nőt és egy fiatalkorú fiút vettek őrizetbe, és emberkereskedelem bűntett gyanúja miatt indítottak eljárást ellenük. Kiszolgáltatott helyzetben lévő nőket kényszerített prostitúcióra a gyanú szerint egy békéscsabai család három tagja.
A 42 éves nő 22 éves lányával már korábban is dolgozott örömlányként, 16 éves fia pedig tudott erről. A lánya egyik barátnőjét 2021-ben vették rá arra, hogy költözzön hozzájuk. Lakhatást és ételt biztosítottak neki, és kezdetben jól bántak vele, aztán rávették arra, hogy ő is pénzért nyújtson szexuális szolgáltatást. A kapott összegeket rendszerint elvették tőle, ha pedig panaszkodott vagy nem végezte jól a "munkáját", esetenként a lakás takarítását is, akkor megverték.
Két évvel később, 2023-ban a fiú megismerkedett egy nála idősebb nővel, akivel párkapcsolatot létesített. A nő is a családhoz költözött, majd alig egy hónap elteltével rávették arra, hogy prostituáltként dolgozzon nekik. Nem csupán Békés vármegyében, hanem az ország más pontján is folytatták a tevékenységüket úgy, hogy az egyik internetes oldalon hirdették magukat. Ha valamelyik lány ki akart szállni, a szolgáltatást szervező nő vagy a fiú erőszakosan lépett fel, és bántalmazta őt. Annak a nőnek, aki a fiú párjaként került a családba, 2023 végén sikerült megszöknie. Az idei év elején a fiúnak új, szintén idősebb barátnője lett. Ő is a családhoz költözött, majd prostituáltként dolgozott. A Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság nyomozói az anyát, a lányát és a 16 éves fiút emberkereskedelem bűntettével gyanúsítják, és mindhármukat őrizetbe vették. Békés vármegyéhez kötődően nem ez az első ilyen eset. | Nőket kényszerítettek prostitúcióra Békéscsabán | Kiszolgáltatott helyzetben lévő nőket kényszerített arra egy Békés vármegyében élő család három tagja, hogy prostituáltként dolgozzanak. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/prostituciora-kenyszerites-emberkereskedelem | null | true | null | null | BEOL |
Jelentősen megváltoztatná a szlovák nyelvtörvényt a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által kijelölt Martina Šimkovičová kulturális miniszter. Az új tervezet húszszorosára emelné a bírság alsó határát, szankcionálná a magánvállalkozókat, és tiltaná az idegen nyelv használatát például a buszokon. A köztéri feliratokon és reklámoknál első helyen, nagyobb betűkkel kellene feltüntetni a szlovák szöveget a kisebbségi nyelvnél. Bár most nincs kampányidőszak, ez különösen a magyar politikusok plakátjainál teremtene érdekes helyzetet, akiknek szintén nagyobb betűkkel kellene kiírniuk szlovákul a kampányszövegeiket.
"A felesleges vizuális felsőbbrendűségen túl a legérthetetlenebb rész, hogy a közlekedésben és a postán csak az államnyelv lenne használható" - mondta a Hírklikknek Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.
A szlovákiai Napunk hozzájutott a törvénytervezet részleteihez, ami biztosra megy: még a tengeri közlekedés és az űrutazás esetén is tiltaná az idegen nyelv használatát. Pontosabban a civil légi közlekedés, a tengeri és belföldi hajózás, a vasúti és közúti közlekedés, az irányított űrtevékenység, az elektronikus kommunikáció és a posták kizárólagos nyelvévé tenné a szlovákot. A büntetés magánvállalkozóknál 1000 és 10 ezer euró (407 ezer és 4,07 millió forint) közötti, jogi személyeknél 5000 és 15 ezer euró (2 millió és 6,1 millió forint) közötti lehet. A minisztériumnak először figyelmeztetnie kell a törvényt megszegőket, bírságot ez után szabhatnak ki. Második törvényszegés esetén a felső határ 12 ezer, illetve 20 ezer euróra módosul, ebben az esetben már nem köteles figyelmeztetni a minisztérium.
Hangácsi szerint azon múlhat, elfogadják-e a törvénytervezetet, hogy kialakul-e konstruktív párbeszéd a szlovákiai magyar közösség politikai képviselői (a Magyar Szövetség és a kisebbségi kormánybiztos), valamint a kulturális minisztérium között. Mivel a nagy nyilvánosság még nem láthatta a pontos tervezetet, szerinte továbbra is fennáll az esély a törvénytervezet megváltoztatására. A kulturális minisztérium azonban nem lesz kellemes tárgyalópartner, hiszen az SNS-nek presztízskérdés a nyelvtörvény. "Úgy tűnt, az SNS Andrej Danko vezetésével évek alatt levetkőzte a magyarellenességet, egészen mostanáig. A párt kevés sikert tudott eddig felmutatni a kormánykoalícióban: Danko hiába erősködött és zsarolt, nem lett házelnök, így hát a nyelvtörvény módosításával próbálkoznak" - mondta az elemző.
Orbán újabb szövetségest veszíthet
Robert Fico helye a következő években betonbiztos a miniszterelnöki székben, hiszen a következő szlovák parlamenti választásokat 2027-ben tartják. A drasztikus áfaemelés és a megszorító intézkedések hatására azonban ő és pártja, a Smer-SD sokat veszített népszerűségéből. Az Ódor Lajos korábbi miniszterelnököt is a soraiban tudó, liberális Progresszív Szlovákia párt a friss közvélemény-kutatásokon már rendre népszerűbb Smer-SD-nél. Hangácsi is azt látja, hogy a negyedik Fico-kormány helyzete korántsem úgy alakul, mint azt a 2023-as kampányban ígérték. "A koalíciós kormány stabilitása csak látszólagos, valójában pár képviselőn múlik a parlamenti többség, akik nem tartoznak egyik párthoz sem" - mondta.
Látszólagos a szlovák-magyar baráti viszony is, hiszen az Orbán- és a Fico-kormányok rendre kerülték a konfliktusos és a szlovákiai magyarokkal kapcsolatos témák feszegetését az elmúlt 14 évben. Orbán Viktor igyekszik együttműködő kapcsolatot fenntartani Ficoval, mert az Európai Unió vezetésével szemben kevés nyílt szövetségeseinek egyike.
A közös sajtótájékoztatókon úgy tűnhetett, összhang van a két, hasonlóan gondolkodó kormány között. "Ez legfeljebb az egyes jól hangzó és látványos esetekre igaz (például a kettős élelmiszerminőség, az illegális bevándorlás elleni fellépés, vagy a brüsszeli vezetés rendszeres kritizálása). Ha a nyelvtörvényt újratölti a Fico-kormány, és ha tényleg komolyan gondolja, azzal újraéleszti a konfliktust a szlovák-magyar államközi kapcsolatokban. A magyar közösséget érintő negatív megnyilvánulások jelentik azt a vörös vonalat, amelyet biztosan nem enged átlépni Ficonak" - mondta Hangácsi.
Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn Pozsonyba utazik, jövő hét csütörtökön pedig Juraj Blanár szlovák külügyminisztert fogadja. A két tárgyaláson beszélni fognak a tervezett nyelvtörvény-változtatásról is.
A legutóbbi, 2021-es szlovákiai népszámláláson 422 ezren vallották magukat magyarnak, ami a népesség 7,75 százalékának felel meg. A magyar nyelvet a Szlovákiában élők 8,48 százaléka használja. Ez kisebb arány a korábbiaknál, Szlovákia déli részén azonban ma is vannak összefüggő magyarlakta területek. | Sebeket téphet fel az új szlovák nyelvtörvény | Ha a szlovák kulturális minisztérium komolyan gondolja a nyelvtörvény megváltoztatását, azzal újraélesztené a szlovák-magyar konfliktusokat – véli Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. Csakhogy a szélsőjobboldali SNS-nek élet-halál harc, hogy komolyan vegyék a parlamentben, ezért a párt mindent meg fog tenni azért, hogy ez így legyen. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/sebeket-tephet-fel-az-uj-szlovak-nyelvtorveny/530226 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
2010.02.09. 10:01
A közhatalmi funkciót betöltő személyeknek is felelniük kell tevékenységükért, ha bűncselekményt követnek el – mondta vádbeszédében Német Zsolt ügyész a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó Zuschlag-per keddi tárgyalási napján.
Ha a személyek közhatalmukkal visszaélnek és bűncselekményt követnek el, ugyanúgy felelniük kell magatartásukért, mint bármely más állampolgárnak – jelentette ki vádbeszéde kezdetén Német Zsolt ügyész. Az ügyész hangsúlyozta: a vádlottak által tanúsított magatartásminta törvénytelen, azt a büntetőjog eszközeivel meg kell bélyegezni.
Az ügy nyomozati szakban folytatott szakaszának tanulságaként említette, hogy az igazságszolgáltatás szerveit és munkatársait jogszerű tevékenységük gyakorlása során, vagy emiatt senki részéről nem érheti presszió. A vádhatóság álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alátámasztotta állításukat: a per nyolc vádlottja Zuschlag János vezetésével fiktív civil szervezetekből álló hálózatot építettek ki, majd azok pályázatokon nyert pénzeiből működtették a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták mozgalmát. Kilenc fiktív civil szervezet 72 pályázata révén jutattak állami forrásokhoz, majd a pénzt törvénytelenül, a pályázattól eltérő célra használták fel – mondta a vádhatóság képviselője.
A jegyzőkönyveken szereplő aláírásaikat aláhamisították
Az ügyész kiemelte: a 16 vádlott közül Lados István másodrendű vádlott ez egyetlen, aki őszinte, feltáró, önmagára és társaira is terhelő vallomást tett, részletekbe menően feltárta a csoport működését. A vádhatóság szerint Lados István szavahihetőségét alátámasztja az a tény, hogy a nyomozati szakban csaknem húsz napon keresztül tett vallomása megegyezik a bíróság előtti, nyolc napig tartó vallomása során elmondottakkal.
Vádbeszédében az ügyész kitért arra: a nyomozati szakban Lados Istvánnal közölték az együttműködő gyanúsítottakkal kapcsolatos figyelmeztetetéseket, közölték vele, nincs lehetőség vádalku megkötésére. „A vallomás törvényessége és bizonyítékként felvett vallomása nem vet fel törvényességi aggályokat” – mondta. Az ügyész beszámolt arról, hogy a vádhatóság a fiktív szervezetek tagjaiként megjelölt személyeket kihallgatta, de közülük senki nem vallott arról, hogy a szervezetek működéséről tudott volna. Bebizonyosodott: a jegyzőkönyveken szereplő aláírásaikat aláhamisították – közölte Német Zsolt, aki a vádbeszédében némileg módosította a vádpontok egy részét, de ez a vádlottak cselekményének minősítését nem érintette.
Tisztában voltak a pályázati tevékenységekkel
A vádhatóság szerint bebizonyosodott, hogy Zuschlag János elsőrendű, Lados István másodrendű, Katus Ferenc harmadrendű, Őri Csaba negyedrendű, Krausz Csaba ötödrendű, Marsovszky Balázs hatodrendű, Kullai Tamás hetedrendű valamint Vámosi Zsolt nyolcadrendű vádlottak tisztában voltak a fiktív társadalmi szervezetek pályázati tevékenységével, az általuk nyert pénzek pályázattól eltérő célú felhasználásával. A pályázatok lebonyolításában, a fiktív szervezetek „működtetésében” részt vettek. Az ügyész álláspontja szerint az is bebizonyosodott: a kilencedrendű vádlott, Prácser László Zuschalag Jánosnak segített a Nemzeti Civil Alapprogramhoz benyújtott pályázatok elkészítésében, majd a beszámolók elkészítésében. A perbeszédben a vádlottak tevékenységét, a fiktív szervezetek pályázatait, a lehallgatott telefonbeszélgetések összefüggéseit részletesen ismertette az ügyész.
A vádhatóság képviselője kiemelte: az elsőtől nyolcadik rendű vádlottak esetében a bűnszervezet törvényi tényállása bizonyított. Ezt nem változtatja meg, hogy nem sikerült bizonyítani a vádlottak anyagi haszonszerzését, mert a haszonszerzés máshol a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták szervezete – realizálódott. A bűnszervezet létszámát a törvény három főben jelöli meg. A vádbeli cselekmények hat év alatt történtek, ez idő alatt Zuschlag szerepe végig meghatározó volt, valamint a tagok személye csak kis mértékben változott.
Bizonyítékok egész tárháza bizonyítja a bűnszervezet működését
Az elkövetői csoport összehangoltan működött, ami a szervezett bűnszervezet egyik ismérve – fűzte hozzá. Az ügyészség szerint nem állja meg a helyét Zuschlag János vallomása, amely szerint egyedül követte el a cselekményeket. Az ügyész szerint a bizonyítékok egész tárháza bizonyítja a bűnszervezet működését. A minősítés az első és a másodrendű vádlottak esetében 5-től 20 évig terjedő szabadságvesztési tételt von maga után – mondta a vádló, akinek a beszédéből eddig nem derült ki, hogy mekkora büntetést fog kérni a vádlottakra. Német Zsolt a vádbeszédét délután folytatja. | Zuschlag-ügy: senki nem úszhatja meg | A közhatalmi funkciót betöltő személyeknek is felelniük kell tevékenységükért, ha bűncselekményt követnek el – mondta vádbeszédében Német Zsolt ügyész a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó Zuschlag-per keddi tárgyalási napján. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/02/Zuschlag-ugy-senki-nem-uszhatja-meg | 2010-02-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Kevés politikaelméleti terminust csépeltünk el jobban, mint a "keretezést". Nem is szívesen használom, de most muszáj. Mert a magyar politika legprofibb képkeretező iparosa: a Fidesz éppen új kereteket aranyoz az egyre sötétebb kép derűsebbé tételére. Figyelnünk kell rá, mert hosszú ideig a hatásos "keretezésben" állt Orbánék legnagyobb előnye az ellenzéki oldallal szemben.
Angolul "framing"-nek hívják azt az eljárást, amikor a tényeket a céljainknak megfelelő keretben értelmezzük (akár teljesen átértelmezzük), nekünk megfelelő megvilágításba, kontextusba helyezzük. Így lehet a tényeket és a politikai szándékokat úgy magyarázni, kiemelni vagy árnyékba tolni, hogy azokból egy egész világkép, értékrend igazolása álljon össze. Egy önálló "történet", divatos szóval narratíva.
Önmagában nincs is ebben semmi rossz. Egy politikai erőtől el is várható, hogy összefüggő világmagyarázatot, útmutatást kínáljon. (Elég baj, hogy mi az ellenzékben ezt a feladatunkat elégtelenül teljesítettük.) Kölcsey az emlegetett magyar "balsorsot" olyan történelmi folyamatban láttatja, amelyben bajainkat saját bűneink megtorlásaként kaptuk. ("Hajh, de bűneink miatt gyúlt harag kebledben...")
Egy művész világlátásával legfeljebb nem értünk egyet, és nem hat ránk. De a politikai keretezés már tudatosan is hazudhat. Van, amikor célja a romló valóság eltagadása, tudatos meghamisítása. Amikor a keretet azért csicsázzák ki, hogy már ne is nézegessük a képet.
Most erre van szükségük. Az eddigi cifra keretek kevésnek bizonyultak, hogy eltereljék a figyelmet a sok pocsékságról, ami az ország valódi helyzetképén látható. A kormányoldalon lázas munka folyik az új keretek megtalálására.
A régi "keretezés" még újrahasznosítható motívuma maga Orbán, mint a méltatlanul üldözött magyar nemzet védelmezője. De mivel az itthoni produkció szembetűnően egyre gyengébb, az új kerettel inkább új, nemzetközi szerepét kell megácsolni. Nemcsak nemzeti hős, hanem a világszabadság harcosa és programjának megalkotója. Hát persze, hogy nincs érkezése hazai csip-csup ügyekkel foglalkozni! Ezt azért is érzékeltetni kell, mert Magyar Péterék ellen-narratívája épp azt járja körül minden oldalról, hogy a kormány működésképtelen, oktatásban, egészségügyben, gyermekvédelemben, vasútszervezésben egyaránt. De hát nem is ez most a legfontosabb, nagyobb tétről van szó - sugallná az új keretezés.
Még nincs kész. Még különböző műhelyekben iparkodnak a legszemkápráztatóbb keret előállításán. Ha már maga a kép oly lehangoló. Közös elem, hogy Orbán az igazak élén egy szellemi és politikai világforradalom vezére. E nagy háború viszontagságai között vezeti népét a sikeres útra. Az ellenség fő ereje a jelenlegi Európai Unió.
Az még nem egyértelmű, milyen célt, útirányt jelölnek ki az Orbán vezette szabadságharcnak. Az első próbálkozás a "gazdasági semlegesség" zászlóját bontotta ki. Kezdettől világos volt: ez a (ezúttal nem nyelvtani, hanem gazdasági) "semlegesnem" inkább csak "nem"-et jelent, nemet a saját szövetségünkre, a keleti diktátorok felé sasszézva.
Noha egy egész nemzeti konzultáció támogatja meg, úgy tűnik, ez a terminus kevéssé gyújtó hatású.
Orbánnak jó orra van: észlelte ezt. Ezért a Nemzeti Bank által szervezett Eurázsiai Fórumon egy másik, egyszer-egyszer már kitekert lobogót vett elő a raktárból. Új keretbe helyezte politikáját: ezúttal - hosszú évek óta először Matolcsyval összhangban - a nyugati világ összefogása helyett (mindent, csak ne a jogállami normákat támasztó Európai Uniót!) "Európa és Ázsia természetes egységét" hirdette meg. Amelyben nekünk, magyaroknak külön küldetésünk van, hiszen Ázsiából Európába vándorolt népként "mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat". Szerintem a szép eszme - ami messze nem csak a gazdasági kapcsolatokat, hanem a Putyinnal és Hszivel való politikai barátságot takarná - még kis kiegészítésre szorul. Mert még mindig nem magyarázza: mit keresünk Csádban? Előbb-utóbb ki kell derülnie, hogy őstörténetünkben Afrikának is szerepe van. Nem azért mondom, de nekem legalább volt négerbabám is kislánykoromban... Mit tud felmutatni ehhez képest Orbán?!
Azóta született egy új, az eddigieknél kidolgozottabb és érdekesebb keretezési kísérlet is, ismert orbánista szerzők: Lánczi András-Demeter Szilárd-Megadja Gábor tollából. Az új harci lobogón ez áll: "euronacionalizmus". Az értelmezési keret stabil eleme itt is az Európai Unió kártékony szerepe. Szerintük ma az Unió a legfőbb akadálya Európa talpraállásának. Új kultúrára van szükség, de emögött felsejlik egy újfajta, újfeudális társadalom igénye is. Az oktatásban pl. "szakítani kell a nivelláló tömegesítés gyakorlatával" - minek is az a sok iskola meg tudás a pórnépnek. Az "egyenlősítés" helyett éljen a "hierarchia" elve és "a harci erények újjáélesztése", hiszen az "ember természeténél fogva ... harcias lény", "Magyarországot csak a magyarok akarják majd megvédeni". Nesze neked NATO, de nesze neked felvilágosodás is.
Ne bagatellizáljuk. Az új keretek lassan ijesztőbbek, mint maga a kép, amelyet elhomályosítani próbálnak. Pedig az sem kutya.
- | Balsorsunk, keretben | Civil beszéd | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258917_balsorsunk-keretben | null | true | null | null | Népszava |
December 4-ig pályázhatnak egymillió forintos támogatásra azok a vidéki éttermek, amelyek a korábbi kiírásban nem adtak be kérelmet - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint a kormány újra megjelentette a vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások versenyképességének növelését célzó támogatási programjának az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek szóló felhívását.
Rámutattak, hogy a gazdaság új fellendülésének egyik legfontosabb hajtóereje a turizmus. Az ágazat nemzetgazdasági hozzájárulása több mint 12 százalék, a központi költségvetés bevételeinek is több mint 10 százalékát generálja.
Az ágazati támogatási program az MTÜ javaslatára idén májusban indult a vidéki szolgáltatók relatív versenyhátrányának mérséklésére. Ebben eszközök és készletek beszerzésére lehet pályázni. A támogatás energia- és üzemelési hatékonyságjavításra is használható. Üzletenként egymillió forint igényelhető.
A közlemény idézte Könnyid Lászlót, az MTÜ vezérigazgatóját, aki szerint az energiahatékonysági projektek nemcsak a költségek csökkentésében, hanem a környezettudatosság növelésében is fontos szerepet játszanak.
A mintegy 6 hónapja futó programban több ütemben hívhattak le támogatást a különböző üzlettípusok: az első körben pályázó egész évben nyitva tartó vidéki éttermeket követően a cukrászdák, a zenés-táncos szórakozóhelyek, az alkalmi vendéglátó üzletek, a kávéházak és az alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhelyek adhatták be igényeiket. Jelenleg az éttermek mellett a büfék pályázhatnak, míg a program további szakaszaiban az italüzletek és bárok adhatják be majd igényeiket.
A részvétel minimális adminisztrációt igényel, amiben ügyfélszolgálat is segíti a pályázókat, akik kérdéseiket a +36 1 550-1855 -ös telefonszámon, illetve a [email protected] e-mail címen keresztül tehetik fel. A programról további információk a kisfaludyprogram.hu online oldalon érhetőek el.
Az MTÜ és a szolgáltatók javaslata alapján a kormány 15 milliárd forintos keretösszegű, a turizmus fejlesztés ét és versenyképességének erősítését célzó ágazati támogatási program indításáról határozott, amelyben ismét vissza nem térítendő támogatást hívhatnak le egyes területek. A forrásokat a vidéki vendéglátó üzletek energiahatékonyságát célzó beruházásokra és eszközbeszerzésre, a Tourinformok korszerűsítésére és a hagyományos kávéházi cigányzene megőrzésére és népszerűsítésére lehet fordítani. A széleskörű programok hozzájárulnak a hazai vidéki gazdaság élénkítéséhez, a vidéki Magyarország turisztikai szolgáltatási színvonalának emeléséhez, a szolgáltatási paletta szélesítéséhez - írta a MTÜ. | Egymillió forintos támogatást kaphatnak a vidéki éttermek | December 4-ig pályázhatnak egymillió forintos támogatásra azok a vidéki éttermek, amelyek a korábbi kiírásban nem adtak be kérelmet. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/hazai-gazdasag/2024/11/egymillio-forint-tamogatas-etterem-palyazat-mtu | null | true | null | null | BOON |
Az ügyészség indítványa alapján a bíróság harminc napra letartóztatta Révész Zsuzsa egykori RTL-es vezető feltételezett gyilkosát - derült ki az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség, illetve a Fővárosi Törvényszék lapunknak adott válaszából. A bíróság végzése nem végleges, mivel a védelem fellebbezett a döntés ellen.
Ismert, a hétvégén hajtóvadászat indult egy fiatal, 18 éves férfi ellen, aki Budapest II. kerületében meggyilkolt egy 51 éves nőt. A rendőrség akkori beszámolója szerint kilenc órán belül el is fogták a tettest .
A közlemény szerint a 18 éves férfi szombaton 18.50 körül rátámadt volt barátnőjének 51 éves édesanyjára.
A mentőszolgálat munkatársai megpróbálták újraéleszteni a középkorú nőt, de az életét már nem tudták megmenteni. A férfit gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették .
A halálra késelt áldozat Révész Zsuzsanna, az RTL egykori kommunikációs igazgatója volt.
A gyanúsított információink szerint egyelőre nem tett vallomást. A sajtóban az is megjelent, hogy a tettesnek pszichés problémái voltak.
Az ügyről bővebben itt olvashatnak. | Letartóztatták Révész Zsuzsa feltételezett gyilkosát | Elrendelte Révész Zsuzsa feltételezett gyilkosának a letartóztatását a bíróság – értesült a Magyar Nemzet. Az RTL egykori kommunikációs igazgatóját szombaton gyilkolták meg, az emberöléssel lánya korábbi barátját gyanúsítják. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/letartoztattak-revesz-zsuzsa-feltetelezett-gyilkosat | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az LMP a Párizsi Udvar értékesítését kifogásolja
Figyelő Online 2014.06.14 13:16
Az LMP az V. kerületi Párizsi Udvar értékesítését kifogásolja.
Csonka Krisztián, a párt helyi elnöke szombati sajtótájékoztatóján tényként beszélt arról, hogy az ingatlant megszerző cég egy belizei offshore társaság tulajdonában volt az alapításkor, amikor már kiírták a pályázatot. A vásárlásra létrehozott cég tehát offshore hátterű volt, csak később vette át két magánszemély tulajdonos - tette hozzá.
Az ellenzéki politikus alacsonynak tartja a 2,1 milliárd forintos vételárat arra hivatkozva, hogy abból még kártalanítják a vállalkozásokat, és a lakók kiköltöztetése is költséget jelent. Azt mondta, azt szeretnék, ha a Párizsi Udvar a nemzeti vagyon részeként újulna meg, ha pedig ez nem lehetséges, akkor se váljon spekuláció áldozatává.
Csonka Krisztián bírálta az önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatát is, példaként említve Bécsi utcai ingatlanokat és a Veres Pálné Gimnázium épületét.
Schiffer András, az LMP társelnöke azt kifogásolta, hogy Seychelle-szigeteki, belizei cégek tűnnek fel Magyarországon. Senki nem gondolja komolyan, hogy hirtelen meg akarják rohamozni az országot az ottani befektetők - fogalmazott.
Kiemelte: pártja továbbra is azt javasolja, hogy Magyarországon egyáltalán ne lehessen bejegyezni átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű cégeket. Az LMP azt is szeretné, hogy az uniós fejlesztési források környékéről "zavarják el" ezeket a cégeket, állam vagy önkormányzat pedig egyáltaán ne köthessen szerződést velük.
Schiffer András arra a kérdésre, miért nem hívja vissza a párt delegáltját, Juhász Gézát az egyik V. kerületi cég felügyelőbizottságából, miután egy elsőfokú bírósági ítélet szerint jogosulatlanul vett fel pénzt, azt felelte: nincs jogerős döntés, és szerinte senki nem vett fel pénzt jogosulatlanul.
címkék: pártokLMP
405140-budapest-vizio-nelkul-szetesik,404063-roganek-eladtak-a-parizsi-udvart | Az LMP a Párizsi Udvar értékesítését kifogásolja | Az ellenzéki politikus alacsonynak tartja a 2,1 milliárd forintos vételárat. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/405312-az-lmp-a-parizsi-udvar-ertekesiteset-kifogasolja | 2014-06-14 13:58:00 | true | null | null | Figyelő |
A Fidesz cigányügyi koncepciója roppant egyszerű elvekre épül. Miket is beszélünk... Hiszen elvekről szó sincs, pusztán hatalmi praktikumról. A siker nem a cigányság iskolázottsági mutatóinak javulásában, vagy például a szegregáció csökkenésében mérhető, hanem csak és kizárólag abban, hogy a választásokon a romák szállítják-e kormánypárt számára az elvárt szavazatmennyiséget.
A kitüremkedéseiben látványos jeleket produkáló, működési mechanizmusát tekintve azonban rejtett életmódot folytató rendszer mindennapjaiba enged bepillantást az a levél, amit a Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) "fővárosi főkoordinátora" írt a szervezetéhez tartozó budapesti roma nemzetiségi önkormányzatoknak. A Népszavában ismertetett e-mail tartalmilag két jól elkülöníthető részből áll: az egyik arról szól, hogy a kormánypárti romák mit remélhetnek a Fidesztől, a másik arról, hogy ellentételezésként mit remél tőlük a Fidesz.
A levélben foglaltak szerint Szűcs Csaba, a CiKöSz vezetője - aki az államtitkárrá kinevezett fideszes parlamenti képviselőtől, Sztojka Attilától vette át a stafétabotot, amúgy Kiskunhalas alpolgármestere - tárgyalni fog Szentkirályi Alexandrával, a Fidesz budapesti elnökével, az emlékezetesen dicstelen szerepet játszó volt főpolgármester-jelölttel. Az egyeztetésen Szűcs Csaba megpróbál közbenjárni annak érdekében, hogy a ciköszös kerületek "valamilyen formában segítséget" kapjanak.
Ehhez kell záros határidőn belül írásban összegyűjteni az igényeket. Az, hogy pontosan milyen segítségre gondolt a szerző, nem teljesen egyértelmű. Valószínűsíthető, hogy kedvezően elbírált pályázatok is a segítségnyújtás egyik formáját jelentik, de a közvetlen anyagi támogatás se kizárt. Ebben az esetben pontosan le kell írni, hogy milyen "anyagi kerettel" kalkulál a kérelmező. A "teljesíthetetlen" kérések kerülendők - intett visszafogottságra a főkoordinátor, jelezve, a romák nem tartoznak a fideszes hierarchiának abba a szférájába, ahova számolatlanul ömlenek a milliárdok.
Miközben az ígéretek meglehetősen homályosak, a cserébe teljesítendő feladat egészen világos. A Szentkirályi Alexandrával folytatott egyeztetéshez ugyanis szükség van arra az információra is, hogy "melyik kerület körülbelül milyen létszámot tud mozgósítani a 2026-os parlamenti választásokra". Ezt az információt a segítség iránti kérelemmel együtt kell benyújtani, ami arra utal, hogy a reménybeli támogatás mértéke és a mozgósítási potenciál a legkevésbé se független egymástól.
Kamuzni viszont nem szabad. A főkoordinátor arra figyelmeztetett, hogy mindenki olyan létszámot jelöljön meg a parlamenti választásokra, amit "ténylegesen tud is 2026-ban majd mozgósítani, mert az eredmények után mindig minden visszaellenőrizhető, ezt tudjuk nagyon jól".
Hát, így...
Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke hajdan az MDF-fel, aztán az MSZP-vel szövetkezett, végül lehorgonyzott annál a Fidesznél, amelynek élén Orbán Viktor csak saját magától tűri el a pávatáncot. Farkas Flóriánt a nevéhez köthető befuccsolt programok és botrányok miatt végül parkolópályára tették. A Lungo Drom helyett Sztojka Attila - még kormánybiztosként - másik fideszes roma szervezetet gründolt. Ez a Cigány Közösségek Szövetsége. Az elmúlt években a CiKöSz felemelkedésének lehetünk szemtanúi.
A legszomorúbb az, hogy a Fidesz politikai hadjáratába bevonják azokat a nemzetiségi önkormányzatokat is, amelyeknek elvileg a roma kulturális és oktatási autonómia letéteményeseinek kellene lenniük.
Szegényellenes intézkedésektől, népbutító propagandától sújtott romák százezrei azonosulnak a Fidesszel, és rettegnek a gondolattól, hogy mi történik, ha netán megbukik a kormány. Pedig a Fidesz leváltása éppen nekik lenne leginkább érdekük.
Bár egyre halkabban mondogatják, évtizedek óta hallani, milyen fontos lenne az erős és pártoktól független roma önszerveződés létrejötte. No, persze. Ettől most messzebb vagyunk, mint a rendszerváltás óta valaha. | Aberrált romapolitika | A Fidesz cigányügyi koncepciója roppant egyszerű elvekre épül. Miket is beszélünk… Hiszen elvekről szó sincs, pusztán hatalmi praktikumról. A siker nem a cigányság iskolázottsági mutatóinak javulásában, vagy például a szegregáció csökkenésében mérhető, hanem csak és kizárólag abban, hogy a választásokon a romák szállítják-e kormánypárt számára az elvárt szavazatmennyiséget.A kitüremkedéseiben látványos jeleket produkáló, működési mechanizmusát tekintve azonban rejtett életmódot folytató rendszer mindennapjaiba enged bepillantást az a levél, amit a Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) „fővárosi főkoordinátora” írt a szervezetéhez tartozó budapesti roma nemzetiségi önkormányzatoknak. A Népszavában ismertetett e-mail tartalmilag két jól elkülöníthető részből áll: az egyik arról szól, hogy a kormánypárti romák mit remélhetnek a Fidesztől, a másik arról, hogy ellentételezésként mit remél tőlük a Fidesz. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256147_aberralt-romapolitika | null | true | null | null | Népszava |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.