text
stringlengths
0
100k
title
stringlengths
3
200
description
stringlengths
0
6.64k
keywords
sequencelengths
0
35
label
int64
0
1
url
stringlengths
14
272
date
stringlengths
0
25
is_hand_annoted
bool
2 classes
score
float64
0
0.01
title_score
float64
0
0.01
newspaper
stringclasses
155 values
Vesztegetni próbáló ittas férfit fogtak el a rendőrök az éjjel Lébényben - közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese vasárnap. A szlovák rendszámú furgon vezetője - iratok híján - nem tudta igazolni magát, majd amikor a szondáztatás után vér- és vizeletvételre akarták előállítani, tízezer forintot kínált, ha elengedik. A rendőrök elutasították a vesztegetést, de a férfi ezután egyre nagyobb összeget kezdett felajánlani. Mivel hivatalos személyt próbált megvesztegetni, az eljárást a rendőrség átadta az ügyészségnek. A sofőr szabad lábon védekezhet.
Vesztegető sofőrt fogtak a rendőrök Lébényben
Rendőröket próbált megvesztegetni egy furgon vezetője Győr-Moson-Sopron megyében. A férfi ellen a vesztegetés miatt eljárás indult.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2011/07/vesztegeto-sofort-fogtak-a-rendorok-lebenyben
2011-07-10 12:48:00
true
null
null
Origo
Június végén jelentette be az influenza elleni vakcinát gyártó Omninvest Kft., hogy öt magánszemély vásárolja meg a cég 98 százalékos tulajdonrészét, amely eddig a Sumpter Pharmaceuticals Ltd. nevű, Larnacán bejegyzett offshore-vállalkozásé volt. A cég menedzsmentjének tagjai Romániában alapítanak egy céget, ez fogja megvásárolni az Omninvest Kft. eddig offshore-tulajdonban lévő üzletrészét. Zimonyi Ferenc, az Omninvest Kft. ügyvezetője akkor azzal indokolta a változást, hogy a cég ellehetetlenülne, ha maradnának a jelenlegi tulajdonviszonyok. Mint mondta: az államtól több milliárd forintos megrendeléseket és támogatásokat kapó céget offshore-háttere miatt nagyon sok támadás érte, és emiatt már szakmai és tudományos eredményeiket is kétségbe vonták. A tervek szerint a hamarosan már 100 százalékban magyar és átlátható tulajdonban lévő cég nevét az elkövetkező hónapokban megváltoztatják és később a tőzsdére is vinnék. Információink szerint a Sumpter birtokában lévő 98 százalékos tulajdonrészt megvásároló, Romániában alapítandó cég tulajdonosai Zimonyi Ferenc eddigi ügyvezető, Laczkó Tamás jelenlegi kisebbségi tulajdonos (2%) és Hudy Ferenc korábbi ügyvezető, jelenlegi felügyelőbizottsági tag mellett két olyan magánszemély lehet, aki a Sumpterhez is kötődik. Egyikük Klenyánszki Erika közgazdász, aki a cégadatok szerint korábban az Omninvest Kft. felügyelő bizottsági tagja volt, de úgy tudjuk, a Sumpter ingatlanfejlesztési ügyeivel is foglalkozott. A másik lehetséges tulajdonos Csürke Erika, aki korábban a Sumpter Ltd. magyarországi képviselője volt, jelenleg önálló ügyvéd. Telefonon Csürke Bernadettet sikerült elérnünk, aki nem kívánt nyilatkozni, ehelyett az Omninvest szóvivőjéhez irányított minket. Értesülésünket Németh Zsolt szóvivő sem kívánta kommentálni. Mint mondta, a megfelelő időben megteszik a szükséges bejelentést. A Romániában alapítandó cég bejegyzése folyamatban van, tette hozzá. Az Omninvest vezetői korábban azt mondták, azért Romániában alapítják meg az Omninvest Kft. 98 százalékos üzletrészét megvásárló céget, mert ott egy kiemelkedő biotechnológiai projektbe szeretnének belekezdeni, amelyhez felhasználják az Omninvest Kft.-nél felhalmozódott tudást. Azt sem kívánták elárulni, mekkora összegért jut hozzá az öt magánszemély az Omninvest többségi tulajdonrészéhez. "Elfogadható megoldás született a Sumpter Pharmaceuticals Ltd.-vel a tulajdonrész eladásáról" - mondta június végén Németh Zsolt. Az influenza elleni vakcinákat 14 éve a kormány megrendelésére gyártó céget sok támadás érte amiatt, hogytulajdonosi háttere áttekinthetetlen. A kérdéssel az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is foglalkozott tavaly, miután nem volt átlátható, hova és kihez kerül a magyar államtól 2005-ben kapott 2 milliárd forintos támogatás, illetve a tavalyi pandémiás időszakban a 4 millió darab új influenza elleni vakcináért kifizetett 4,4 milliárd forint. Mint beszámoltunk róla, az Európai Bizottság két évvel ezelőtt uniós versenyjogi aggályok miatt vizsgálatot indított a 2005-ben a cégnek adott 2 milliárd forintos állami támogatás miatt. Kiderült, hogy az akkori kormány által ösztönzött és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által kiírt pályázattal nem lehetett volna támogatni az Omninvestet. Egyebek mellett azért, mert offshore tulajdonosi háttere miatt még az sem volt megállapítható, hogy a cég egyáltalán kkv-nek minősül-e. Kifogásolták azt is, hogy a pályázaton az Omninvest által alapított projektcég, az Omninvest Development indult, amely aztán nem külső szereplőtől, hanem saját anyacégétől, azaz az Omninvest Kft-től vette a know how-t. Elképzelhető, hogy a szabálytalanul kifizetett támogatást vissza kell fizetnie a cégnek. Az Omninvest azzal védekezik: hibásan tájékoztatták őket 2004-ben a pályázat feltételeiről, ők viszont végrehajtották a vállalt fejlesztéseket.
Omninvest: az offshore cég két képviselője is tulajdonos lehet
Omninvest: az offshore cég két képviselője is tulajdonos lehet - A Sumpter Ltd. 98 százalékos üzletrészét az Omninvest mendzsmentjének tagjai mellett a Sumpter egy jelenlegi és egy korábbi képviselője veszi meg.
null
1
https://index.hu/belfold/2010/07/23/az/
2010-07-23 16:57:42
true
null
null
Index
A CNNarról ír, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök leendő védelmi minisztere, Pete Hegseth egy titoktartási záradékot is tartalmazó megegyezés keretében fizetett annak a nőnek, aki 2017-benszexuális erőszakkal vádolta meg. Az eset egy Monterey-i szállodában történt, ahol Hegseth egyébként a Kaliforniai Republikánus Nők Szövetsége által tartott konferencián volt előadó. A Monterey városi hatóságok megerősítették, hogy nyomozás zajlik Hegseth ellen "feltételezett szexuális erőszak gyanújával", a leendő miniszter azonban tagad, szerinte kölcsönös beleegyezés volt közte és a nő közt. Trumpmesteri érzékkel választja minisztereit, az új egészségügy minisztere akonteóhívő Robert F. Kennedy, energiaügyi minisztere pedig azolajcég-igazgató Chris Wright, aki nem hisz az éghajlati válságban.
Titoktartásért fizetett egy őt szexuális erőszakkal vádló nőnek Trump leendő védelmi minisztere
Pete Hegsethet 2017-ben vádolta meg egy nő szexuális erőszakkal. Hegseth tagad, de azért fizetett a nőnek egy titoktartásról szóló megegyezés keretében.
[ "" ]
0
https://telex.hu/kulfold/2024/11/17/donald-trump-vedelmi-miniszter-szexualis-eroszak
null
true
null
null
Telex
Nagyon felpörgött a mögöttünk hagyott, hosszúra nyúlt héten a kormány, újabb konfliktusokat vállalt fel és ezermilliárd forintokat irányított ide vagy oda. Nyugdíjpénz, 98%-os adó, Alkotmánybíróság - ez nem akadály Egy nap alatt, hétfőn áthajtották a parlamenten a magánnyugdíjpénztárakba irányuló járulékok 14 hónapra való felfüggesztéséről, valamint az állami pillérbe való visszalépés megnyitásáról rendelkező törvényt. Nem számított sem a londoni elemzők véleménye, akik húzták a szájukat a költségvetésihiány-cél eképpen történő tartása miatt, nem számított az IMF véleménye sem, amely szerint bátor, ámde kockázatosak a kabinet lépései, nem számított az MNB kommentárja sem, mely szerint veszélyes a nyugdíjpénztári pénzek elvonása, és nem számított a pénztárak aggodalma sem, akik kilátásba is helyezték, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak. (Az AXÁ-tól nyomban elküldtek pár embert, akik a nyugdíjpénztári vagyon kezelésével foglalkoztak.) De hiszen forduljanak csak bátran, úgysem érnek el vele semmit – ezt eredményezheti a kormány keddi válaszlépése az Alkotmánybíróság 98 százalékos végkielégítés-adót elmeszelő döntésére. Lázár János Fidesz-frakcióvezető még kedd délután nyomban be is nyújtott három törvényjavaslatot a parlamentnek, az egyik az aznap délelőtt megsemmisített, alkotmányellenesnek nyilvánított törvény koppintása. A másik egy alkotmánymódosítás, a harmadik pedig azt mondaná ki, hogy az AB adó- és járulékügyekben ne vizsgálódhasson, sőt, a már folyamatban levő ügyekre is terjedjen ki eme tiltás. Ha az Országgyűlés pár héten belül ilyen formában elfogadja a három fideszes jogszabályjavaslatot, akkor a nyugdíjpénztárak hoppon maradnak. A forint részben ennek is köszönhetően kedden-szerdán kicsit elbizonytalanodott, 276 forintig szökött fel az euró ára, azonban utána visszaerősödött a hazai valuta, péntek délután valamivel 271 fölött járt ez euró ára. Kiadásmegtakarításnak nyoma sincs a költségvetésben Szombaton megérthettük, miért olyan fontos és sürgős ez az egész a kormánynak. Benyújtották a költségvetési törvényjavaslatot, amelyből világosan kiderül, hiába is mondja azt miniszter, hogy a magánnyugdíjpénztárakból az állami pillérbe visszalépők vagyonából egy „államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alapot” hoznak létre és nem herdálják el a pénzt, mégis ezt teszik. Jövőre az állam fel is él 530 milliárd forintot ebből a pénzből, nagyjából egyötödét annak, mint amennyire számít az átlépés következményeként. Közben pedig marad a drága, kövér állam, az újraelosztási ráta 50 százalék közelében marad, érdemi kiadásvágás sehol sincs a láthatáron. Adócsökkentés van a személyi jövedelemadónál és a társasági adónál, de ennek egy részét az extraadókkal vissza is szedi a kormány. 41. heti záró 40. heti záró BUX 23 147 23 231 OTP 5 800 5 864 Mol 20 750 20 750 Richter 46 500 45 700 Magyar Telekom 563 584 Persze volt még történés szép számmal ezeken kívül is. Hétfőn elfogadta a parlament a kormány 7+1 pontos, devizahiteleseket segítő törvényjavaslatát. A költségvetésből kiderült, hogy nagyjából ezzel kell hogy beérjék a bajba jutottak, mert olyan Nemzeti Eszközkezelő Társaság, amely tízezreknek, akár százezer lakáshitelesnek segítő kezet nyújtana – ahogyan azt a kormányzati tisztségviselők hónapon keresztül kommunikálták –, na olyan nem lesz, csak „eszközkezelő koncepciót” valósít meg a kormány. Korruptabbak lettünk, de elindult a kgfb-kampány Kiderült az is, hogy sajnos korruptabbak lettünk. És hogy az állami intézmények továbbra sem nagyon akarnak fizetni a szállítóiknak. A munkaadók pedig a szabadságokkal trükköznek, és nehezebben adnak fizetést. A benzinárral szemben a jegybanki alapkamat nem változott, maradt 5,25 százalékon, és valószínűleg ezen a szinten lépünk át a 2011-es esztendőbe. Demján Sándor és Soros György szemet vethetett a Malévra, egy kínai holding segítségével válthatnák az orosz tulajdonost a magyar légitársaságban. Hogy mennyit nyernének az ügyleten, nem tudni, de mi hatmilliárd forintot profitálunk az óraátállításból. Ez a pénz bizony jól jönne a Péti Nitrogénműveknek, mert Brüsszel rájött, hogy egy pár évvel ezelőtti dotációja tiltott állami támogatás volt. És az APEH legújabb feketelistáján szereplő ötezer cég sem büszkélkedhet azzal, hány milliárd forinttal tartozik az államnak. A legnagyobb élelmiszeripari kartell is lebukott a héten, a malomkartellben 16 cég vett részt, 2,3 milliárd forintos büntetés a jutalmuk. Közben pedig csődvédelembe menekülhet a Cerbona. A szállodások pedig arra panaszkodnak, kevés a hosszú hétvége. Elindult a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampány. A szomszédok jobban keresnek, mint mi A csehek és a szlovákok jobban keresnek nálunk, amiben lecsapódik az elmúlt sok év gazdaságpolitikái közötti különbség. A görögöknél pedig még a gondoltnál is magasabb, akár 15 százalékos is lehetett a tavalyi GDP-arányos államháztartási hiány. Kína pedig engedhet az amerikai nyomásnak, és lassan, fokozatosan, de azért elkezdheti felértékelni a jüant.
A kormány nem tűri az ellentmondást
A kormány nem tűri az ellentmondást - Elkezdi felélni a nyugdíjpénztári megtakarítást, nekimegy az AB-nek. A szlovákok, csehek jobban keresnek nálunk, és korruptabbak lettünk.
null
1
https://index.hu/gazdasag/magyar/2010/11/01/a_kormany_nem_turi_az_ellentmondast/
2010-11-01 16:51:00
true
null
null
Index
A Fővárosi Főügyészség szóvivője közölte, hogy a nyomozás közokirat-hamisítás bűncselekménye miatt indult, de az alapos gyanú az ügy jelenlegi állása szerint csődbüntettre és adócsalásra. Megemlítette, hogy az ügyben már meghallgatták Schlecht Csabát, de az eljárás akkori szakaszába még tanúként. A Legfőbb Ügyészség tavaly decemberben három hónappal meghosszabbította a nyomozást az ismeretlen tettes ellen, cégvásárlások kapcsán, közokirat-hamisítás bűntettének alapos gyanújával folyó büntetőeljárást, amely Kaya Ibrahim-ügy néven vált ismertté. Az úgynevezett Kaya Ibrahim-ügyben a Népszabadság című napilap "Eltűnt útlevelek, eltűnt cégek" című cikke nyomán indult el a nyomozás a BRFK-n 1998. október 13-án. Sajtóértesülések szerint a közokirat-hamisítás bűntette miatt ismeretlen tettes ellen folyó eljárásban többek között azok után nyomoznak, akik a Németországban élő török Kaya Ibrahim személyi okmányaival visszaélve, nagy köztartozásokat felhalmozó gazdasági társaságokat vásároltak 1995-ben Magyarországon. A büntetőeljárás során tanúként hallgatták meg Schlecht Csabát, aki eladóként szerepelt több vitatott cégügyletben. Jogsegély keretében a német hatóságok tanúként hallgatták meg Kaya Ibrahimot is, aki tagadta, hogy cégeket vásárolt volna Magyarországon, ám azt megemlítette, hogy útlevelét korábban ellopták. Ugyanakkor a Kaya Ibrahim írását vizsgáló szakértő azt valószínűsítette, hogy a vitatott cégiratokon szereplő aláírások valóban tőle származnak. A Josip Tot-ügyről szólva Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese december végén megjegyezte, hogy a vizsgálatok eddigi adatai szerint fogalmilag kizárt az adócsalás, illetve csődbűntett azokban az esetekben is, amelyekben hitelekkel, köztartozásokkal terhelt cégeket adott el Schlecht Csaba a horvát férfi útlevelével visszaélő ismeretlen személynek. Az ügy részleteiről szólva a legfőbb ügyész helyettese elmondta: összesen négy cég eladásáról van szó, melyek közül kettőnek sem köztartozásai, sem hitelei nem voltak. Itt tehát csak a közokirat-hamisítás bűncselekménye vetődhet fel. A másik két 1997. szeptember 17-én eladott cégnél volt ugyan összesen mintegy 8 millió forintos bevallott, ám meg nem fizetett társaságiadó-tartozás, azonban sem az adó behajtására, sem a cég felszámolására nem indult eljárás. Ezért kizárt az adócsalás, illetve a csődbűntett. Az 1997-ben Schlecht Csaba által a Josip Tot útlevelével visszaélő ismeretlen személynek eladott két cég egyikénél jelentős Postabankhoz köthető hitelt is találtak, ezt a kérdést viszont a bankkal kapcsolatos büntetőeljárásban vizsgálják. (2001. május 4.)
Gyanúsítottként hallgatják ki Schlecht Csabát <br/>
Borbély Zoltán a Fővárosi Főügyészség szóvivője szerint az ügyészség nem utasította a rendőrséget Schlecht Csaba gyanúsítottkénti kihallgatására, mivel az ügyben nem az ügyészség nyomoz, de természetesen a fokozott felügyelet azt jelenti, hogy az eljárás minden lépéséről tud a Fővárosi Főügyészség.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2001/5/20010508gyanusitottkent
2001-05-08 22:12:00
true
null
null
Origo
Nyitókép: Attila Kisbenedek/AFP "Ugye milyen érdekes? Nem arról beszélünk, hogy ez rohadék szemétláda a kiskorú gyerekei és a felesége előtt eljátssza az öngyilkost, aztán, miután kihívják rá a mentőt, komótosan összeszedelődzködik és lelép, mintha mi sem történt volna - ahogy ezt a »kiszivárgott« jegyzőkönyvek is alátámasztják, vagyis igazolják szóról szóra a Varga Judit által elmondottakat, de nem, erről nem beszélünk, hanem arról, vajon ki szivárogtatta ki a jegyzőkönyveket. (...) Képzeljék el mi lenne itt, ha egy fideszes politikusról vagy közszereplőről derülne ki, hogy ugyanezt csinálta. És lennének hozzá bizonyító mentőszolgálati jegyzőkönyvek is. Önök szerint melyik ellenzéki újság és újságíró kutatná lázasan, vajon ki szivárogtatta ki azokat a jegyzőkönyveket, ahelyett, hogy éveken át írná a vitriolba meg gennybe mártott publicisztikákat arról, micsoda egy rohadt gazember az illető? Na ugye... Mondom én, így kell ezt csinálni ..." ***
Ki a felelős?
Képzeljék el mi lenne itt, ha egy fideszes politikusról vagy közszereplőről derülne ki, hogy ugyanezt csinálta.
[ "" ]
0
https://mandiner.hu/belfold/2024/10/ki-a-felelos-3
null
true
null
null
Mandiner
A könyv 2004-ben jelent meg, az új nyelvi verzió elkészítésére azonban 2013 januárjában szerződtek (azóta Matolcsynak jelent meg újabb kötete is 2008-ban). A fordításért összesen 1 millió 358 ezer forintot fizetett ki az NGM, a megrendelés és a szerződés még Matolcsy György miniszterségének idejére esik. A tárca szerint a fordításra a nemzetközi kapcsolatok ápolása érdekében került sor, de hogy miként hasznosították, nem tudhatjuk. A fordítást külön érdekessé teszi, hogy Matolcsy maga alapvetően a hazai piacra szánta a kiadványt. „Azt gondolom, nekünk, magyaroknak jó okunk van arra, hogy megértsük Amerika működését, és világosan lássunk Amerika jövőjével kapcsolatosan” – indokolta a ma már jegybankelnök szerző, miért foglalkozik az Egyesült Államokkal egy magyar közgazdász. Ki is fejti: a magyar politikai elitnek fel kell ismernie a kor összefüggéseit, nevezetesen azt, hogy az USA-val még az Európai Uniónak sem érdemes szembeszállnia. A fordítással a szaktárca a Conver Kft.-t bízta meg. Az iroda 2012–2013-ban összesen kilenc megbízást kapott, további feladatai közé tartozott például az unortodox gazdaságpolitika hazai atyja, Matolcsy mentora és tanácsadója, Kopátsy Sándor két művének fordítása is összesen bruttó 400 ezer forintért. De a cég készítette a 2012 februárjában kiadott, a kormányzati eredményeket soroló Nagy Reformkönyv és a 2011 végén készített, hazai társadalmi konzultációra szánt, a kormányzat átfogó gazdasági elképzeléseit tartalmazó Magyar Növekedési Terv fordítását is. A Conver csak 2012-ben bruttó 4,6 millió forint megbízást kapott az NGM-től, ami azért segített abban, hogy a cég 19-ről tavaly 28 millióra növelje árbevételét. A társaság a Nagy Reformkönyv 275 oldalát 1,7 millióért ültette át idegen nyelvre, a 171 oldalas terv fordításáért pedig mintegy 900 ezer forintot kért. E fordításokat az állami tulajdonban álló Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) Zrt.-től is megrendelte az NGM. A tárca az ugyanarra a munkára vonatkozó több megbízást azzal magyarázta: a nagy terjedelmű anyagok szakmai fordításának megrendelésére részenként került sor, több cég dolgozott rajtuk. Így történhetett a Magyar Növekedési Terv nyelvi átültetésével is, amelyen három cég is munkálkodott. Az NGM ugyanis több mint kétmillió forintra szerződött ezen a jogcímen a BVL Befektetési Tanácsadó Kft.-vel is. A társaságnak nem csupán a nevéből, de a tevékenységi köréből is hiányzik azonban a fordítás, tolmácsolási szolgáltatás. A céget a szerződést követően néhány héttel végelszámolás alá vonták, irányítója az a Vavra László, aki a tőzsdét is megjárt, ám felszámolás alá került Kolosszus Rt. alapító-tulajdonosaként tett szert kisebb ismertségre, majd a 2010-es választások idején az MDF színeiben indult Tapolcán, és a párt gazdasági kabinetjét is képviselte. Arra a kérdésre az NGM-től nem kaptunk választ, mi indokolta a kifejezetten hazai munkaegyeztetésre szánt terv szakfordítását, és az hol hasznosult. Mint írták, „bizonyos anyagok, pl. a Magyar Növekedési Terv lefordíttatása a nemzetgazdasági tárca akkori vezetésének döntése volt”. Matolcsy termékeny szerző, már több könyvet írt, és gondolatait szereti angolul is látni
Archívum: Matolcsy megéri a pénzét
Bruttó húszmillió forintért rendelt a Nemzetgazdasági Minisztérium 2012 eleje és 2013 februárja között különböző fordításokat. A kiadott munkák között van a jegybankelnök, Matolcsy György könyve, az Amerikai Birodalom fordítása is.
null
1
http://nol.hu/archivum/20130713-matolcsy_megeri_a_penzet-1399931
2013-07-13 14:08:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Általánosságban mindenhol mindenki kicsit meg van bolondulva - összegezhetők azok a beszélgetések, amelyeket az ellenzéki pártok és/vagy civil szervezetek által vezetett néhány önkormányzatban tapasztalt egymásnak feszülésekről folytattunk forrásainkkal. Mindez annak a következménye, hogy a látványosan erősödő Tisza Párt a Fővárosi Közgyűlésen kívül más településen nincs jelen, viszont azon pártoknak, amelyek több települési és megyei közgyűlésbe is bejutottak, per pillanat a legjobb esetben is csak 5 százalék körüli a támogatottságuk. "A pártod gyakorlatilag megszűnt vagy megszűnőben van, a győzelmi helyzetben lévő ellenzéki párt vezetője pedig kijelentette, hogy nem kíván veled együttműködni, hiszen az »óellenzék« tagja vagy. Történt valami, amire senki nem számított" - mutatott rá egyik forrásunk. Magyar Péter október elején kijelentette: nem kíván együttműködni a parlamenti pártok volt és/vagy jelenlegi országgyűlési képviselőivel, húsz évre visszamenőleg kormánytagokkal, államtitkárokkal, az egykori állampárt, az MSZMP, valamint a rendszerváltás előtti állambiztonság bármelyik ügyosztályának és a Munkásőrségnek a tagjaival. Magyar Péter igyekszik minél távolabb tartani magát az "óbaloldaltól", holott sok képviselő helyben nemcsak kemény munkával került a testületekbe, hanem akár ciklusokra visszamenőleg is van támogatottsága és lenne politikai jövője. (Mindeközben a Tisza keresi leendő együttműködő partnereit, lásd: Átsorolás, Magyar Narancs, 2024. július 9.) Egyik forrásunk állítja, ez a helyzet komoly teher az érintetteknek, és szerinte nem csoda, hogy az e miatti feszültség valamilyen formában egyes testületeken belül is lecsapódik. "Gondolsz valamit a jövődről, belépsz egy pártba vagy szervezetbe, amely gyakorlatilag megszűnik. Akihez csatlakozhatnál, az meg nem kér belőled." Helyezkedés vagy ellenszenv A Gödöllőt több mint három évtizede vezető Gémesi György október közepén puccskísérletnek minősítette, hogy a testületi ülésen a képviselők váratlanul megszüntették a főtanácsadói pozíciót, amelyet bizalmasa, L. Péterfi Csaba töltött be. Gémesi jelezte, hogy nem támogatja a javaslatot, ám a 14 fős testületből 12 képviselő, köztük a saját frakciójának nyolc tagja is megszavazta azt. A megszüntetést Bárdy Péter alpolgármester egy a helyszínen kiosztott előterjesztésben indítványozta, mire válaszul Gémesi visszavonta a javaslattal előálló Bárdy minden hatáskörét. A képviselők utóbb videóüzenetben magyarázták a döntésüket: eszerint ők csak azt fogalmazták meg, hogy szűnjön meg az az állás, amelyik nagyon sok gödöllőit zavart. "Persze nem tudták, hogy ez a pozíció mit jelent, ők csak a személyt ismerték, aki problémát okozott" - mondta Fábián Bertalan társadalmi megbízatású alpolgármester. A videóban arra is kitértek, hogy a múlt hónapban háromszor is egyeztettek erről a polgármesterrel, akit szerintük nem érhetett váratlanul a javaslat. Bárdy szerint soha nem fordult meg sem az ő fejében, sem a csapat fejében, hogy szembeforduljanak Gémesivel: csak ebben az egy dologban nem értenek egyet vele, minden másban támogatják.
Kényszermozgások
Ellenzékiek és függetlenek vezette településeken kerültek szembe egymással képviselők és választott tisztségviselők az elmúlt hetekben. A jelek szerint sokan keresik a helyüket, miután a parlamenti ellenzéki pártok támogatottsága a bejutási küszöb környékére esett vissza, s egyes kutatások szerint a Tisza Párt már megelőzi a Fideszt is.
[ "" ]
0
https://magyarnarancs.hu/belpol/kenyszermozgasok-272606
null
true
null
null
Magyar Narancs
A negyedévenként frissített adóslista élén 13,6 milliárd forintos tartozással egy magánszemély, Zhou Tejiao áll, aki a céginfo.hu adatai szerint a kényszertörlés alatt álló SAN&M Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tulajdonosa volt. A magánszemélyek felsorolásában szerepel a volt szocialista politikus, Zuschlag János, valamint Tóthfalusi György Pál is, aki 2002-2008-ban tagja volt a Magyar Posta Zrt. igazgatóságának, 2007-2009-ben pedig a BKV Zrt. igazgatóságának elnöke volt.
Nyilvános a NAV szégyenlistája
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak szeptember végén 3597 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott legalább 180 napja folyamatosan, egyenként több mint 10 millió forinttal.
null
1
https://www.origo.hu/gazdasag/2015/10/szegyenlista-nav-ados-kinai-milliardok
2015-10-29 07:49:00
true
null
null
Origo
2004.01.07. 05:45 Gál J. Zoltán lakásának árával törlesztett a Hunyadorom luxuslakópark beruházója egy több mint harmincmillió forintos tartozást az MSZP-hez több szálon kötődő Wallis Rt. cége felé – derül ki a kormányszóvivő lakásszerződéséből. Gálnak így az édesanyjának korábban vezető beosztást nyújtó társasággal kell rendeznie a számlát. A szóvivővel különmegállapodást kötöttek a budai luxuslakásról. Az utcáról bekopogó állampolgárok ugyanis egy másik vállalkozással szerződve, más feltételek között szerezhetnek tulajdont a lakóparkban. A cégadatbázis megtekintésével érthetővé vált, hogy mi okból takarhatták ki Gál J. Zoltán, a kancellária honlapján hétfőn közzétett ingatlan-adásvételi szerződéséből a Market Építő Rt. nevét. Ez a cég ugyanis a Wallis Ingatlan Fejlesztő Rt. többségi tulajdonában áll, amely viszont az MSZP-hez több szálon kötődő vállalatóriás, a Wallis csoport tagja. A Market Építő Rt. volt az egyik kivitelezője az elegáns budai lakóparknak, és a beruházó az elvégzett munka után összesen 65,6 millió forinttal tartozott a Wallis cégnek. Mindez Gál J. Zoltán ingatlanszerződéséből derül ki. Az adásvételi szerződésben a felek a fizetés részleteiről nem szokványos módon állapodtak meg. Az okirat 1.4-es bekezdése sorolja fel, hogy a beruházó mely számlákat nem fizetett ki a Wallis cégnek, majd leszögezik: ebből 30,6 milliós tartozást a beruházó és a kivitelező egymás között már rendezett. A fennmaradó részért cserében (ez már a 2.1-es pontból derül ki) Gál J. Zoltán megkapja a szóban forgó luxusingatlant, egy bonyolult engedményezési ügylet révén. A szerződés 2.5-ös pontja azt rögzíti, hogy Gál J. nem kulcsra készen jut hozzá a lakáshoz, hanem azon a Wallis cége még különféle „befejező munkálatokat” végez majd, s a 35,18 milliós vételárat is ennek figyelembe vételével állapították meg. A harmadik oldalra lapozva még különösebb kikötések következnek: itt rögzítik, hogy a kormányszóvivő lakásának megvásárlásával teljes egészében „kiegyenlítésre került” a beruházó Advant Kft. tartozása a Wallis cég felé. Gál J. Zoltán kedvezményes lakáshiteléről a 3.2.2 pont rendelkezik: „a vevő kijelenti, hogy az ingatlan fennmaradó vételárát, azaz 15 millió forintot a HVB Jelzálogbank Rt., mint a vevő lakás-vásárlását finanszírozó bank fog átutalni a Market Rt. fenti bankszámlájára, a vevő által igényelt kedvezményes hitel címén.” Emlékezetes: a kormányszóvivő hétfőn közleményben hazugsággal vádolta a lapot, bemutatva egyben a HVB vezetőinek igazolását arról, hogy nem szerepel a bank ügyféllistáján, és nincs folyamatban lévő hitelkérelme. Gál azt nem árulta el, hogy a banki vezetők nyilatkozatát megelőzően volt-e folyamatban lévő – azóta esetlegesen visszavont – hitelkérelme vagy sem. A Magyar Nemzet által megkérdezett ingatlanjogi szakértők az engedményezés és a lakásadásvétel összekötésén túl felettébb különösnek nevezték Gál J. szerződésének 4.1-es pontját is. Ez leszögezi, hogy amennyiben a Wallis cége Gál J. részéről kifizetettnek tekinti a vételár 20,18 millió forintos részét, úgy az eladó hozzájárul a kormányszóvivő 1/1 hányadú, azaz teljes tulajdonrészének bejegyzéséhez. Ebből az következik, hogy az eladó a 15 millió forintos kedvezményes bankhitel folyósításától függetlenül járul hozzá a bejegyzéshez. Ráadásul a szerződés szerint a megállapodás aláírása után az eladó öt napon belül Gál J. Zoltán birtokába adja az ingatlant, függetlenül a vételár kifizetésétől. A lakáspiaci gyakorlat szerint a teljes tulajdonjog csak a bankhitel folyósítása után szerezhető meg, és akkor is csak a hitelt kiutaló intézet jelzálogának bejegyzésével. Az utolsó oldalon olvasható a már említett különös záradék is. Ez tartalmazza, hogy az eladó, azaz az Advant Kft. engedményezi a Gál J. Zoltán által befizetendő vételárat a Wallis cége felé. A fentieket összegezve tehát kijelenthető, hogy a Hunyadorom lakókert beruházója részben a kormányszóvivőnek juttatott lakással fizette meg az MSZP-hez több szálon kötődő Wallis Rt. egyik cége felé fennálló tartozását. Így a vételárat és a lakáshitelt Gál J. Zoltánnak kizárólag a szocialistákhoz közel álló vállalkozással kell rendeznie. A szóvivő tegnap állította: a pénzt már átutalta az amúgy az édesanyjának is munkát adó vállalatcsoportnak. Tegnap az is kiderült, hogy az utcáról bekopogó polgárok más elbánásban részesülnek. A www.hunyadorom.hu című honlapon olvasható, hogy a lakások kizárólagos forgalmazója a Szépvölgyi 70. Kft. Az információs telefonvonalon is ez a cég jelentkezett be, ahol a Magyar Nemzetnek megerősítették, hogy az értékesítést a Szépvölgyi, tehát nem az Advant Kft. végzi. Tény ugyanakkor, hogy a két cég tulajdonosi háttere részben azonos. A kormányszóvivő édesapja, Gál Zoltán MSZP-s honatya az Országgyűlés elnökeként 1995-ben 23 millió forintért vásárolt egy 260 négyzetméteres, garázzsal, terasszal ellátott hűvösvölgyi házat a szocialistákhoz több szálon kötődő Wallis Rt.-től. A cég a vételárból ötmillió forintot meg is hitelezett a honatyának. Az üzlet létrejöttekor egyébként egy lakótelepi lakás négyzetméterára is meghaladta a 68 ezer forintot. A szóban forgó Kondorkert utcai ingatlanban több tucat, a Wallis csoporthoz tartozó társaság volt bejegyezve. Gál felesége – a kormányszóvivő édesanyja – pedig a Wallis Rt.-hez tartozó cégek egy részének jogi képviselőjeként és jogtanácsosaként tevékenykedett, s irodája is a Wallis székházában volt fellelhető. A 2002-es kormányváltást követően a Miniszterelnökség közbeszerzési igazgatósága által kiírt, felső kategóriás személygépkocsik szállítására vonatkozó tenderen egyébként két kategóriában volt befutó a Wallis Motor Kft., amely összesen hatvan luxusautóra vonatkozóan kapott megrendelést, 535 millió forint értékben. Az oktatási tárca hirdetéseinek megjelentetését pedig bruttó 27,5 millió forint értékben a Café Reklám Kft. végezheti, amelyben szintén érdekelt a Wallis. A vállalkozás egyébként a Magyar Követeléskezelő Rt.-től is megbízást kapott, médiafoglalásra közel húszmillió forintot költhet. Közbeszerzési pályázatokat követően több millió forintos megrendeléseket teljesíthet az Elender Üzleti Kommunikációs és Szolgáltató Kft. Csakúgy, mint a Hungaroholding Consulting Rt., amely 33 millió forintot nyert a Promei Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht.-tól, gazdaságfejlesztési programok elkészítésére. A kancellária Informatikai Kormánybiztosságának tenderén alvállalkozóként több mint négymillió forintért végezhetett portálfejlesztési feladatokat a Webigen Üzleti Kommunikációs Szolgáltató Rt., amelyben szintén érdekelt a Wallis.
Gál J. lakásának árával törlesztettek a Wallis cégnek
Gál J. Zoltán lakásának árával törlesztett a Hunyadorom luxuslakópark beruházója egy több mint harmincmillió forintos tartozást az MSZP-hez több szálon kötődő Wallis Rt. cége felé – derül ki a kormányszóvivő lakásszerződéséből. Gálnak így az édesanyjának korábban vezető beosztást nyújtó társasággal kell rendeznie a számlát. A szóvivővel különmegállapodást kötöttek a budai luxuslakásról. Az utcáról bekopogó állampolgárok ugyanis egy másik vállalkozással szerződve, más feltételek között szerezhetnek tulajdont a lakóparkban.
null
1
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/gal-j-lakasanak-araval-torlesztettek-a-wallis-cegnek
2004-01-07 00:00:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Ezen bűncselekmények nagy része, 40 százaléka költségvetési csalás volt. A mintegy 3000 bűncselekménnyel összesen 50 milliárd forintos kárt okoztak. Ennek 60 százaléka megtérült, a NAV az elkövetők vagyonának lefoglalásával tudta enyhíteni a kárt, tehát 30 milliárd forint megtérülése valószínűsíthető - mondta a szóvivő. Ezeket a bűncselekményeket 90 százalékban szervezetten követik el, hét esetben bűnszervezetről, 20 esetben bűnszövetségről volt szó. A leggyakoribb elkövetési forma még mindig a láncolatos áfacsalás, vagyis amikor cégláncolatokat hoznak létre az áfa eltüntetésére. "Érdekes számítás az is, hogy ha az előbb említett bűnszervezetek és bűnszövetségek tovább működtek volna, akárcsak egy évig, akkor további 4-4,5 milliárd forintos kárt okoztak volna" - mondta Aszalós Andrea. A NAV pénzügyi nyomozóinak ezért a legfontosabb stratégiai célja az, hogy a bűnözők vagyonát feltérképezzék és minél nagyobb részben lefoglalják, hogy a további bűncselekményeknek ne legyen gazdasági forrása.
Elképesztően sok a költségvetési csalás
Fél év alatt több mint háromezer pénzügyi-gazdasági bűncselekményt tárt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A részletekről Aszalós Andrea, a testület bűnügyi szóvivője beszélt az InfoRádiónak.
null
1
https://infostart.hu/gazdasag/2017/10/13/elkepesztoen-sok-a-koltsegvetesi-csalas
2017-10-13 00:18:00
true
null
null
Infostart (Inforádió)
Drogmegelőzésben volt partner, elfogult-e a rendőrség? Drogprevenciós programban együttműködött a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság egy olyan céggel, amelynek a büntetőfeljelentésére a főkapitányság nyomozóhatóságként a vádemelésig vitt egy lopás és orgazdaság ügyében megindított eljárást. Az egyik vádlott ügyvédje hiába reklamált elfogultságot, és nevezett meg több eljárási hibát, a megyei nyomozóhatóságot mégsem zárták ki az eljárásból. Az elfogultság kérdése sok esetben nem is egyértelmű. Nem számít-e elfogultnak az a rendőr-főkapitányság, amely olyan ügyben nyomoz, melynek érintettje partnerségi kapcsolatban volt az eljáró főkapitánysággal? – erre a kérdésre várja a választ Thaisz Andrea ügyvéd egy nógrádi ügy kapcsán, melynek főszereplője egy bátonyterenyei műanyagipari kft, amely elektronikai alkatrészek mellett háztartási gépekhez és autókhoz gyárt alkatrészeket. A kérdés hátterében lévő bűncselekmény nem nevezhető különlegesnek: az olasz tulajdonú Besser Kft. raktárosai és szállítói a Nógrád megyei Főügyészség által írt vádirat szerint 2009 és 2011 között szervezetten lopták és értékesítették a műanyagtermékek előállításához szükséges alapanyagokat, ami 135 millió forint kárt okozott a társaságnak. Az ügyben a cég vezetője tett feljelentést, miután névtelen levélben valaki figyelmeztette őt arra, hogy mi folyik a társaságnál. A Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság végezte a nyomozást, a megyei ügyészség idén januárban nyolc ember ellen emelt vádat folytatólagosan, üzletszerűen, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás, illetve orgazdaság miatt. Felvilágosítás: preventíven és utólagosan Az egyik vádlott védője, Thaisz Andrea az üggyel kapcsolatban azt közölte, hogy eljárás során folyamatosan kérte a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság kizárását, mert szerinte elfogult, és az ügyben nem is nyomozhatna. Az ügyvéd az interneten is hozzáférhető dokumentumra hivatkozik, amely azt igazolja, hogy a megyei rendőrség együttműködő partnere volt a Besser Kft-nek egy munkahelyi drogprevenciós pályázatban. Erre a Besser Kft. 2,2 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert, melyből különböző programokat finanszíroztak, egyebek (sportnap, addiktológiai előadás) mellett a megyei főkapitányság bűnmegelőzési szakemberei a drogfogyasztás és a bűncselekmények összefüggéseiről tartottak tájékoztatót. Thaisz szerint több megmagyarázhatatlan hiba is történt az eljárás során. Ha csak a vádlottakat érintő legfőbb kérdést nézzük, nem derült ki, pontosan mikor, milyen alapanyagot, mekkora mennyiségben és értékben vitt el, ha egyáltalán elvitt a Besser Kft-től. „Elegendő volt azonban a sértett cég vezetőjének indítványa, hogy a bíróság még nyomozati szakban a terheltek összes vagyonát zárolta. Ez kivételesnek mondható” – tette hozzá a védő –, „mert ezt a bizonyítási eljárás lefolytatása után hajtják végre, és nem szolgálhat magánérdeket a büntetőeljárás.” Az ügyvéd emellett leginkább azt kifogásolta, hogy a rendőrök készpénznek vették a cégvezető által "bemondott" félmilliárdos kárértéket, és még szakértőt sem rendeltek ki az ellenőrzésére addig, amíg ő nem kérte. A kárt az igazságügyi könyvszakértő ezt követően jóval kevesebbre, 130 millió forintra értékelte. (A hvg.hu figyelmét egy rendőr ugyanakkor felhívta arra, hogy nem feltétlenül szükséges szakértőt kirendelni az eljárásban, ha a vállalkozás papírokkal alá tudja támasztani kárát. A kárösszeg a biztosítás szempontjából lehet érdekes, miután rendőrségi papírra fizethet a biztosító. – szerző) Maga a szakértő írta le, hogy hiányos adatokból dolgozott, mert többszöri kérése ellenére sem bocsátották rendelkezésére teljes mértékben a cég iratait és szerződéseit, néhány mérleget és főkönyvi kivonatot utólag, másfél évvel később állított be a társaság. Öngyilkos sofőrök A büntetőeljárást tragédiák kísérték, ugyanis a Besser Kft. két sofőrje is öngyilkos lett: egyikük savat ivott, a másik felakasztotta magát. Mindketten búcsúlevelet hagytak hátra, amelyben elismerték a cég megkárosítását. A rendőrség közigazgatási eljárásban vizsgálta ki ezeket. Különös összeborulás, de összetett kérdés A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság érdeklődésünkre nem indokolta meg, hogy miért pont a Besser Kft-hez társult partnerként a projektben. Hangsúlyozták, „csak” együttműködő partnerek voltak, illetve, hogy a felettes szervtől, az Országos Rendőr-főkapitányságtól nem kellett engedélyt kérni. A hvg.hu kérdésére több rendőri vezető, illetve volt parancsnok név nélkül érdekesnek minősítette a partnerséget, hangsúlyozva, hogy ezeket a magáncégekkel való „összeborulásokat” mindig jó felfelé jelezni, ugyanakkor nem gondolták azt, hogy ez a partneri munka önmagában elfogulttá tette volna a főkapitányságot. „Összetett kérdés, de nem feltétlenül jogszerűtlen” – tette hozzá egyikük. A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében nem járhat el az a rendőr, aki az ügyben eljáró bíró, vagy az érintettek (a gyanúsított, a védő, a sértett, a magánvádló, pótmagánvádló vagy azok képviselőjének) rokona. Emellett kizárási indok, ha a rendőr az ügyben tanúként vagy szakértőként szerepel. Vagy akkor kerülhet még az eljárás egy másik rendőri szervhez, ha az ügy elfogulatlan megítélése az illetékes kapitányságon vagy főkapitányságon egyéb okból nem várható. Ez utóbbiról lehet szó a műanyagipari cég ügyében, de Kertész Gusztáv ügyvéd szerint az ilyen ügyekben az elfogultság nehezen bizonyítható. „Pusztán azzal, hogy egy rendőr rossz fej, nem lehet a kizárást elérni” – hangsúlyozta. Nehéz bizonyítani a jogszabálysértést, például azt, ha a rendőr a kihallgatások során nem megfelelő magatartást tanúsít, amennyiben azt nem jegyzőkönyvezik és az elhangzottaknak nem marad nyoma.” Megjegyezte: a jogszabályok ugyan nem tartalmazzák, de a Facebook-os ismeretség is kizárási ok lehet. „A rendőrnek jeleznie kell, ha például a gyanúsított az ismerősei között szerepel. Egyébként, ha a terhelt felesége az ismerőse, akkor már nehezebb bizonyítani az elfogultságot.” Konkrétumok kellenek „Konkrétumok alapján lehet elérni, hogy elfogultnak mondják ki a nyomozó hatóságot” – közölte Danyi Csaba ügyvéd, például „ha a kapitány gyerekét az elkövető neje tanítja, vagy ha a parancsnok egy közúti balesetben meghúzza a sértett autóját, netán ittasan vezetett, és igazoltatják.” – sorolt néhány esetet. Danyinak egy esete volt, amelyben áthelyezték az ügyet: az emberölésre adott felbujtásért elítélt Koszi-testvérek ügyében, amikor is az első fokon ítélkező bíró átkerült a Fővárosi Ítélőtáblára, ahol a másodfokú tárgyalást tartották volna. A megoldás az lett, hogy az eljárást a Győri Ítélőtáblán folytatták. Németh Zsolt kriminológus úgy vélekedett, hogy azért lehet kevés az elfogultságra hivatkozó kizárási indítvány az ügyek nyomozási szakaszában, mert a bírói szak mindig lényegesebb az eljárás szempontjából, hiszen a döntés ott születik meg. „Az jobban előfordul, hogy a rendőri szerv máshová teszi az ügyet, mondván, olyan emberrel szemben kellene nyomozni, aki ráhatással bír az ő munkájára, ezért jobb, ha más folytatja le a vizsgálatot.” Partnerség: a partner fizet Egy neve elhallgatását kérő rendőr szerint a prevenciós pályázatokból, amelyek értéke általában 2-5 millió forint között mozog, lehet pénzt kivenni. „A cég adja a nevét, a kapitányság küld előadókat, szerveznek egy konferenciát, egy „képzést” előadókkal és a pénzt már el is költötték. Papíron.” Az illető hozzátette: a pályázatok aszerint is különböznek, milyen minőségben vesz benne részt a rendőrség. „Amennyiben a vállalkozással együtt indul egy főkapitányság, akkor minden közös, az önrész és a költségek is. Ha partnerségről van szó, akkor mindezeket az induló biztosítja, a partner pedig szakmai támogatást nyújt a célok megvalósulásához. A rendőrség partnerként vállalhatja előadók biztosítását és segítséget nyújthat a rendezvények lebonyolításában.” A rendőr megjegyezte, ezekért a dolgokért a rendőrség kérhet előadói vagy közreműködői díjat, esetleg, ha úgy alakul, a terem biztosítása után bérlet díjat vagy az utazási költségek elszámolását. A Bessertől nem reagáltak a hvg.hu megkeresésére, így nem tudni, miért vágtak bele a munkahelyi drogprevenciós projektbe, netán a dolgozókkal kapcsolatban tapasztaltak ezen a téren problémákat. A cég ügyvédje, Tóth ANdrás a hvg.hu kérdésére hangsúlyozta, nem csak a kábítószer-fogyasztás lehet szenvedélybetegség, de ennél többet nem kívánt reagálni. Hangsúlyozta, amíg az eljárás jogerősen le nem zárul, nem nyilatkoznak.
Itthon: Drogmegelőzésben volt partner, elfogult-e a rendőrség?
Drogprevenciós programban együttműködött a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság egy olyan céggel, amelynek a büntetőfeljelentésére a főkapitányság nyomozóhatóságként a vádemelésig vitt egy lopás és orgazdaság ügyében megindított eljárást. Az egyik vádlott ügyvédje hiába reklamált elfogultságot, és nevezett meg több eljárási hibát, a megyei nyomozóhatóságot mégsem zárták ki az eljárásból. Az elfogultság kérdése sok esetben nem is egyértelmű.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20140319_Mikor_elfogult_a_rendorseg
2014-03-25 19:00:00
true
null
null
HVG
"Újabb fővárosi ingatlan értékesítésének leállítását kezdeményezem a Fővárosi Közgyűlésnél, ezúttal Kaszásdűlőnél, ahol a HÉV-felújítás elfogadott terveiben szereplő új áramátalakító telkét adná most el a főváros - tudatlanságból vagy felelőtlenségből, nem tudhatjuk" - írja a keddi Facebook-posztjában Vitézy Dávid. A fővárosi Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője tudja, hogy a HÉV-beruházás jelenleg áll, de előbb-utóbb meg kell valósulnia, ezért már a következő ülésen javaslatot tesz a privatizációs felhívás visszavonására. A csatolt felhívás szerint a főváros vagyonkezelője építési telekként hirdeti az 1352 négyzetméteres zöldterületi ingatlant. "Sokat és régóta dolgoztunk azért, hogy a kormány végre felújítsa az elavult HÉV-vonalakat, köztük a naponta 90 ezer utas által igénybe vett szentendrei HÉV-et. A Budapest Fejlesztési Központban 2022-re engedélyezési tervekig jutottunk a vonal felújításának előkészítésével. Ez Békásmegyer-Szentendre szakasz teljes átépítése mellett Budapesten belül a megállóhelyek és az áramellátó rendszer átalakítását jelenti, hogy a vonal alkalmas legyen korszerű, nagyobb teljesítményű, sűrűbb, alacsonypadlós motorvonatok kiszolgálására. A megvalósítás uniós források híján és Lázár János miatt mindmáig várat magára, de ellentétes tartalmú terv az elmúlt két évben sem született" - emelte ki a politikus. Vitézy Dávid kitért a részletekre is: egy domb alá helyezett nagyméretű transzformátor kerülne, amelynek tetejét parkosítanák. Szerinte a hely az egyetlen olyan telek, amely a HÉV-pálya mentén és a budapesti szakasz súlypontjában van, városképileg nem zavaró, és a lakóházakhoz sem esik túl közel, továbbá az ingatlan is köztulajdonú, így nem kell magáningatlant kisajátítani. NER-es üzleti háború állhat a HÉV-ügy mögött Orbán Viktor két erős emberének politikai torzsalkodásávalA HÉV-járműpark megújítása több mint 500 milliárdba kerülne, kár, hogy az Orbán-kormány a következő tíz évben egyetlen fillért sem szán erreMegszólalt a MÁV, nem lesz járatritkítás jövőre a HÉV vonalain
Vitézy Dávid a privatizáció leállítását követeli, keresztbe tenne a HÉV-felújításnak, ha a főváros eladna egy telket Kaszásdűlőn
A fővárosi képviselő szerint ugyan uniós forrás híján és Lázár János döntése nélkül nem kezdődhet meg az egyre égetőbb rekonstrukció a szentendrei HÉV-vonalán sem, de a tervezett értékesítéssel egy hatalmas transzformátor helyét szüntetnék meg.
[ "" ]
0
https://nepszava.hu/3257548_vitezy-david-kaszasdulo-telekeladas-hev-felujitas-transzformator
null
true
null
null
Népszava
Ezúttal sem kellett sokat izgulnia Tiborcz Istvánnak, ugyanis a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy hét alatt (benne egy négynapos hétvége) engedélyezte, hogy a miniszterelnök vejének cége, a Diófa Alapkezelő Zrt. által képviselt Főnix Magántőkealap bevásárolja magát a Kopaszi Gát Kft.-be. Vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn - derül ki a GVH április április 19-i döntéséből. A Főnix Magántőkealap konkrétan egyedüli negatív irányítást szerzett a cégben, ami azt jelenti, hogy önálló döntéshozatalra nem, csak a döntéshozatal blokkolására képes. A GVH így összességében a maga részéről áldását adta arra, hogy Tiborcz István betársuljon Garancsi István (Market, Sinus Invest) és Hernádi Zsolt (4Z) mellé a Kopaszi Gát Kft.-ben. A 444 írta meg, hogy a Diófa április 12-én jelentette be a GVH-nak, hogy tulajdont szerez a Kopaszi Gát Kft.-ben. Az március 14-én derült ki, hogy Tiborcz cége, a BDPST Capital Zrt. már alá is írta az üzletrész-adásvételi szerződést a Diófa Alapkezelőt tulajdonló Tarragona Holding Zrt. megvásárlásáról.
A GVH áldásával Tiborcz beszállhat Budapest legnagyobb ingatlanberuházásába a Kopaszi-gátnál
Annyira tisztességes az üzlet, hogy egyszerűen nincs mit vizsgálni.
null
1
https://444.hu/2022/04/19/a-gvh-aldasaval-tiborcz-beszallhat-budapest-legnagyobb-ingatlanberuhazasaba-a-kopaszi-gatnal
2022-04-19 09:20:00
true
null
null
444
A das Profit leleplező cikke.Lábon megvették a magyar kormányzati embereket? Ha igazak az újsághírek, úgy a Strabag meglehetősen dörzsölt játékos. Pénzt csúsztat kormányköröknek (melyek az infrastrukturális beruházásokról határoznak), de – szájának betömésével - a Fideszt is kompromittálja. Ezzel aztán zsebre vágta szinte a teljes politikai elitet. Ilyenkor jön az obligát magyarázat. Hogy a pártok aluldotáltak, így kiszolgáltatottak a gaz nagytőkének. Fenti diagnózis terápiás javallata annyi, hogy növelni kell a választási pénzkeretet. Ha csak ennyiről lenne szó, az sem lenne fáklyásmenet. Megszorítások idején a politika üzemelési költségalapjának gyarapítása népszerűségi öngyilkosság. Tetejébe a dolog korántsem efféle szimpla probléma. Hanem ördögi kör, melyből az állami pártbevételek emelése önmagában aligha jelent szabadulást. Először is: a demokratikus politika fenntartási gondjai nem a vékonypénzű, szegény országok jellemzői, hanem világjelenség. Olyan több évszázados népuralmakban is gondot okoz, mint az USA, Franciaország vagy Nagy-Britannia. Ugyanis a pluralista, versengő uralmi szisztéma igencsak drága mulatság. Az elitista-tradicionális parlamentarizmussal szemben a modern tömegdemokrácia nem az ország kisebbségét alkotó művelt, jómódú, iskolázott cenzusos polgárság kegyeinek elnyeréséért száll ringbe, hanem milliók (akár tíz-vagy százmilliós népesség) szavazatáért. Hogy mindenkihez eljussunk, ahhoz már nem elég a hírlaptudósítás, kortesgyűlés vagy országházi beszéd. Óriásplakát, gépkocsi-karavános turné, rádió-és tévéhirdetés kell hozzá. Na és persze profin felépített honlapok, sms-özön, a jelölt nevét/arcát tartalmazó golyóstollak, kulcstartók, zászlócskák, pólók, matricák. A támogatások begyűjtésére fogadásokat és bálokat kell tartani. A több száz fős kampánystáb bére, elszállásolása, utaztatása szintén horribilis összeg. Emellett a pártok hasonlóan működnek az államhoz. Túlbürokratizáltak, pazarlóak, nagy bennük az ötödik kerék. Működik a kontraszelekció, a protekció, az egyéni pecsenyék köztűzön való sütögetése. A fekete kampánypénzek számottevő hányada be sem kerül a rendszerbe. Ellopják a bonyolító háttéremberek. Hisz törvénytelen pénzről úgyse lehet őket elszámoltatni. Ennek dacára változatlanul szükséges leleplezni a politika üzemanyagának titkos csővezetékeit. Főleg, mivel ez rendkívül előnytelen üzlet a költségvetésnek. Merthogy egy pár százmilliós hozzájárulásért is többmilliárdos állami megrendeléssel kell fizetni. Ha mondjuk az Állami Számvevőszéknek nemcsak ellenőrzési-javaslattételi, de nyomozati jogköre is lenne, az biztos visszafogottságra intené a politikusainkat. Hogy bármennyire csábító a degeszre tömött házipénztár, nem éri meg a büntetőeljárást. Természetesen ez se szüntetné meg, hanem reálisan egy optimumszintre nyomná le a korrupciót. Ami – társadalmi szimptómaként – volt, van és lesz. Csak nem mindegy, mekkora. Maradéktalan eltűnésére számítani populista illúzió, kiterjedtségébe beletörődni azonban cinkosság.
Vélemény: Strabag-botrány, avagy minden(ki)nek ára van
Folytatódik a pártfinanszírozási szappanopera. A bécsi Profil úgy véli, a Strabag, amikor magyarországi megrendelésekről volt szó, biztosra ment: kifizetőhelyei szorgalmasan ügyködtek, és a a magyar hatalom (és ellenzék) informális házipénztárai időben megkapták a kialkudott összegeket. Persze az ügy valamennyi „találatot kapott” érintettje hevesen cáfol.. Ugyanakkor tény: az országházi pártok a jogszerű 386 milliós plafon többszörösét fordítják kampányra.
null
1
https://hvg.hu/velemeny/20080912_strabag_korrupcio
2008-09-13 00:00:00
true
null
null
HVG
Augusztus elején közérdekű bejelentéssel fordult a Legfőbb Ügyészhez, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatalhoz és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez a Fidesz-MPP és az MDF veresegyházi szervezete, a Veresegyház Jobb Jövőjéért Egyesület és a Tavirózsa Egyesület, egy a település ipari parkjában eladott 1,2 hektáros terület töredék áron való értékesítése miatt – adta hírül az Országos Sajtószolgálat. A bejelentők szeptemberben a NOL-t arról informálták: bíznak abban, hogy levelüket az érintett hivatalok alaposan kivizsgálják, mert a földeladás mögött bűncselekményt sejtenek. Míg más helybéliek lapunknak úgy fogalmaztak: a 110 milliót érő föld 40 millió forinton történő értékesítéséért egy személyben a polgármester tehető felelőssé, aki – véleményük szerint – elkövette a hűtlen kezelés bűncselekményét. Veresegyház 10 ezer fős lakossága az utóbbi tíz évben duzzadt 15 ezer főre. A lakosok közül többen is aggódva figyelik Pásztor Béla polgármester ténykedését, mert szerintük nem jól sáfárkodik az önkormányzati vagyonnal, egy helyi SZDSZ-es képviselő szerint hovatovább egyenesen elherdálja azt. A polgármester iránti bizalom akkor csappant meg, amikor 0 forintért akarta eladni dr. Csiki-Bege Lajosnak azt a több mint 1 hektáros területet és az azon található termálvizes kút ingyenes vízhozamát, melyet egyébként a civilek által felkért független értékbecslő 380 millió forintra értékelt. Akkoriban a képviselők és a civilek ellenállásán az „ajándékozás” meghiúsult, de teljes győzelmet nem arathattak, mert amikor a képviselő testületben szavazásra került volna a sor, a polgármester hirtelen levette a kérdést a napirendről - állították lapunk informátorai. A melléklet, amit senki sem látott Azt is különös tehertételként éli meg a jelenlegi képviselő testület 5 tagja, hogy a városuknak 20 év alatt 4,6 milliárdos hitelt kell majd visszafizetni. A gördülékeny kommunikációt – a polgármester és az ellenzékiek között – az sem segíti, hogy a Tavirózsa Egyesület már régóta neheztel a polgármesterre, mert szerintük a most eladásra került területet törvényellenesen, építési törmelékkel töltötte fel az önkormányzat, megfelelő vízjogi és építési engedély hnélkül, és ennek esett áldozatul az itt eredő Mézes patak. A képviselő testület szeptemberi ülésén 11 képviselő szavazott amellett, hogy az 1,2 hektáros földterületet eladják a dr. Csiki-Bege Lajos ügyvezető által jegyzett Autó-Max Kft.-nek bruttó 48 millió forintos áron, míg öten nemet nyomtak a szavazáskor. Köztük volt Szabó Edina képviselő, aki szerint az eladási folyamatról viszonylag későn, júniusban szereztek tudomást, és hiába kértek tájékoztatást a polgármestertől az adás-vétellel kapcsolatban, egyértelmű választ soha nem kaptak. Az biztos, hogy az Autó-Max Kft. 2007. decemberében fordult először kérelemmel az önkormányzathoz, miszerint az érintett területet bérbe szeretné venni. A képviselőnő elmondása szerint a bérleti szerződés úgynevezett elidegeníthetetlen részét tartalmazó mellékletet (amely tartalmazta a bérleti díjat, fizetési határidőt stb.) senki sem látta, arról nem is beszélve, hogy a polgármester nem kérte ki a testület véleményét. Szabó Edina hangsúlyozta, Veresegyház vagyonrendelete kimondja, hogy minden 5000 négyzetméternél nagyobb terület bérbe- vagy eladása esetén a testületnek szavaznia kellett volna - a jelenlegi eladott terület több mint 12 ezer négyzetméter. Beszámolója szerint a bérbeadási hercehurca után nehezen értelmezhető, hogy a Kft. nyáron már a terület megvételére tett ajánlatot. Az eladással kapcsolatos pályázati kiírást először meg kellett semmisíteni, mert a kiírás nem kapott megfelelő nyilvánosságot. Olyannyira, hogy még a képviselőknek sem volt tudomása az értékesítési szándékról. Eleinte csak a rendkívül alacsony eladási ár tűnt fel nekik, majd kiderült, hogy számtalan helyen sértették meg a helyi rendeleteket, vonták el a testület hatásköreit. 40 helyett 110 milliót ér Rekvényi László a Tavirózsa alelnöke a NOL-nak nyilatkozva elmondta: szerinte bűncselekmény sejthető a földeladás mögött, mert a képviselők lényeges kérdésekben félre lettek tájékoztatva. Úgy gondolja, hogy már az eladást megelőző bérleti szerződés is fiktív lehetett, hiszen az igazán fontos kérdéseket tartalmazó melléklet sosem készült el. A NOL értesülései szerint az 1,2 hektáros földterület felértékelésével sem ment minden rendben. Az önkormányzat által felkért független értékbecslő a területet 40 millió forintra értékelte, amit az ellenzéki képviselők meglehetősen furcsállottak, mert pont ugyanennyit kínált előzőleg érte dr. Csiki-Bege Lajos. A képviselők lapunk tudomására hozták, hogy az iratok tüzetesebb átnézése után rájöttek, hogy az értékbecslő nem járt kint a terepen, ugyanis a terepszemléről készült iratokat későbbre dátumozta, mint ahogyan kiadta a földterület értékét megállapító okiratot. Tatár Sándor képviselő szerint a terület helyszínen való megtekintése elengedhetetlen feltétele a korrekt ár meghatározásának, ezért a Tavirózsa Egyesület felkért egy másik független értékbecslőt, aki a területet 110 millió forintra értékelte minimálisan. Eged Sándor SZDSZ-es képviselő a szavazásnál tartózkodott, de mint lapunknak elmondta az ügy után egyszerűen „kínos belenézni a szomszédok szemébe”, mert sehogyan sem lehet azt megmagyarázni, hogy két évvel ezelőtt 5.500 +Áfá-ért, most pedig 2.000 Ft+Áfá-val olcsóbban adnak el területet ugyanabban az ipari parkban. Eged szerint ez ellentmond a józan észnek, hiszen az ingatlanárak és a föld értéke állandóan növekszik. Kifejtette: hiába hivatkozik a polgármester arra, hogy a kft. iparűzési adót fog fizetni, mert más is fizet, és egyáltalán nem biztos, hogy teljesíteni tudja kötelezettségeit, mert az unióban nincs iparűzési adó és lehet, hogy ezt az adónemet meg is szüntetik. „Hozzanak rá vevőt”! Dr. Csiki-Bege Lajos Veresegyházon több vállalkozást jegyez. Érdekeltségébe tartozik az említett Auto-Max Kft. projektje, egy 160 családi házból álló „zöld” lakópark építése, és a városban működtet egy magán fogászatot is. Az Auto-Max Kft. az önkormányzattal kötött szerződésében vállalta, hogy az ingatlanon karosszéria javító-, fényező-, felépítmény gyártó- és újrahasznosító üzemet épít 40 millió Ft +Áfa-ért és legkésőbb 2012. január 1-től 50 fő részére munkalehetőséget teremt. Vállalta, hogy a területen legalább 3.400 négyzetméter nagyságú kereskedelmi és szolgáltató célú építményt hoz létre, és egyebek mellett olyan beruházást valósít meg, amelyből az önkormányzatnak növekvő iparűzési adóbevétele származik. E szerint minimálisan: 2009-ben 2 millió, 2010-ben 5 millió, 2011-ben 6 millió és 2012-ben 7 millió forint adót fizet majd. Ha vállalásait mégsem tudná teljesíteni, akkor egy úgynevezett külön megállapodás alapján a különbözetet megfizeti az önkormányzat számára elmaradt haszon címen. A városvezetésnek arra is jogot biztosított, hogy a beruházás részbeni, vagy teljes meghiúsulása esetén, 3 éven belül az önkormányzat visszavásárolhatja a területet, igaz a vételár éves inflációs rátával megnövelt összegével. Pásztor Béla a felvetett aggodalmakra a NOL-nak így reagált: „Kell hozni rá vevőt! Hónapok óta mondom, hogy hozzanak rá vevőt, a tett az első, a második a beszéd” - Hiába ér a terület sokkal többet, ha nem veszik meg, ugyanis a terület annyit ér a valóságban amennyit adnak érte. Lapunk felvetésére, miszerint lehet, hogy 1-2 év múlva többet is adnának érte, a polgármester így válaszolt: Nem az utolsót adtuk el, még 250 ezer négyzetméter szabad terület vevőre vár. A két évvel ezelőtti drágább árakkal kapcsolatban kifejtette: az Auto-Max Kft. nem kapja olcsóbban a területet mint más helyi vállalkozás, és Dr. Csiki-Bege Lajos nem idegen számunkra, hiszen helybéli, már 15 éve él Veresegyházon. A legfontosabb az, hogy munkát ad, termel és adót fizet. Egy önkormányzati ügyekben tájékozott informátorunk szerint egy Veresegyház méretű város gazdálkodásában a 4,6 milliárd forintos tartozás még nem ad okot aggodalomra, véleménye szerint ezt a 15 ezer lakosú városvezetés ki tudja gazdálkodni. További információk: Veresegyház hivatalos honlapja>>>>> Tavirózsa Egyesület>>>>>> Élni Veresegyházon Egyesület>>>>>
Archívum: Elherdálást emleget? Hozzon jobb vevőt! - Perpatvar Veresegyházon
A Pest megyei Veresegyház ipari parkjában a polgármester egy 110 millió forintot érő földterületet 40 millió forintért értékesített. Az eladást ellenző képviselők a város tulajdonának elherdálásával vádolják a polgármestert, és egyre többen nézik rossz szemmel, hogy a település első embere meglehetősen szorosra fűzi kapcsolatát a Csiki-Bege cégcsoporttal.
null
1
http://nol.hu/archivum/archiv-508798-305057
2008-09-30 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A kormányzati és mávos nyilatkozatok szerint az új vasúti tarifarendszer sikeres, hiszen olyan sokan vonatoznak, hogy az olcsó bérletek ellenére sem csökkennek az állami vasúttársaság bevételei. Csakhogy mostanra a statisztikai furcsaságokon túl már az is látszik: a növekvő költségek és a fizető utasoktól származó bevételek csökkenése miatt egyre kevesebb értelme marad annak, hogy a vonatokon fizetni kell az utazásért. A személyszállítást végző MÁV-vállalat, a MÁV-Start közszolgáltatási szerződés alapján üzemeltett vonataira*A közszolgáltatás a magyarországi vonatokra vonatkozik, nem tartoznak ide a nemzetközi járatok nemzetközi utasai, de ide tartozik a nemzetközi járatok belföldi utasainak forgalma. Szintén nem része ennek a különvonatok közlekedtetése, de ez elhanyagolható. 2024 első félévében összesen 27,8 milliárd forintért értékesítettek jegyeket, bérleteket és 7 milliárd forintért helyjegyeket. Ehhez szükség volt a jegyek gyártására, az applikáció és honlap üzemeltetésére, pénztárakra és a legnagyobb költséget jelentő jegyvizsgálókra. Mindezek költsége pedig 22 milliárd forint volt. Ezeket a költségeket levonva tehát az idei első félévben a MÁV-Startnak csupán 13 milliárd forintot hoztak a fizető utasok. Vagyis ha ingyenes lenne a vasúti közlekedés, az már csak évi körülbelül 26 milliárd forintjába kerülne az államnak. 2023-ban még 16 milliárd forint volt az első féléves szaldó. A változáshoz a bevételek csökkenése és a kiadások növekedése is hozzájárult. Ahogy arról a MÁV-Start vezérigazgatója is nyilatkozott, nagyságrendileg 800 milliárd forintot költ az állam az immár egységes (és újabb átszervezés előtt álló) MÁV-Volánbusz-csoportra évente. Vagyis ott tartunk, hogy ennek csak a három százalékát tenné ki az ingyenes belföldi vasúti közlekedés többletköltsége. Az alábbi grafikon tartalmazza a közszolgáltatási jegy- és bérletbevételek adatait és hogy a jegyértékesítéshez és -ellenőrzéshez kapcsolódóan milyen költségek merülnek fel. A legnagyobb költségtétel az első félévben a jegyvizsgálók 15,5 milliárd forintos bére volt. Korábban elképzelhetetlen volt a magyar vasúton, hogy jegyvizsgáló nélkül induljon egy vonat, hiszen ők nemcsak a jegyeket ellenőrzik, hanem vasútforgalmi feladataik is vannak, például ők menesztik a vonatokat. Ez azonban már nem feltétlenül van így, hiszen idéntől - többek között a munkaerőhiány miatt - a budapesti elővárosban és az egyik legforgalmasabb fővonalon, a Budapest és Hegyeshalom közti 1-esen is kalauz nélküli üzemet vezetett be a MÁV-Start. Itt zajlik az utasforgalom többsége. Azért forgalmasabb vonatokon továbbra is lehet szükség rájuk, de például a gyér forgalmú mellékvonalakon biztosan meg lehetne takarítani ezt a költséget. Ugyanakkor a fenti grafikonon nem jelenik meg a jegyrendszer üzemeltetésének minden költsége, így összességében nagyságrendileg helytállóak az ábrázolt arányok. Változások sora Idénre már javarészt beértek a nagy tarifareform hatásai, és csökkenni kezdtek a MÁV-Start bevételei. Ez még mindig magasabb, mint a koronavírus-járvány előtt, de eközben a forgalom is növekedett. Az utasok számának valós változását nem ismerjük, ahogy azt korábban részletesen bemutattuk. Az új jegystruktúra olcsóbb a bérleteseknek, drágább a jeggyel utazóknak. Megszűnt az 5 kilométeres jegy, a legolcsóbb 10 kilométeres utazás teljes áron 400 forint lett. Megemelték a jegyárakat a 30 kilométer alatti forgalomban, amit a legtöbben használnak. Ezeknél is 10 kilométerenként ugrik az ár, ami további rejtett áremelés. A nem rendszeres, leginkább az elővárosban utazóknak így nem olcsóbb, inkább drágább lett a vasút. Az IC-helyjegy elővételben egységesen 650 forint, az utazás napján megváltva pedig 990 forint lett, számos kedvezményes IC-jegyet kivezettek. Korábban a távolságtól is függött a pót- és helyjegyek ára, de 200 kilométerre elővételben 475 forint volt, 300 kilométerre 675 forint, míg elővételben 595 forint és 740 forint. Mindez összességében 1-2 milliárd forintos emelést jelentett. Több más kedvezmény is megszűnt. Ezek közül a legfontosabb, hogy az automatában vett jegyek korábbi 5 százalékos kedvezményét megszüntették, ahogy az applikációban vagy online vásárolt jegyek korábbi 10 százalékos kedvezményét 5 százalékra csökkentették 2023. július 1-jével. Ezek jelentős tételek: mivel 2023-ban a jegyek 23 százalékát automatákban, 34 százalékát digitális felületen (MÁV Appban és online) értékesítették, csak ez az egy változás negyedévente körülbelül félmilliárd, évente kétmilliárd forint többletbevételt generált. Az összes jegyáremelési intézkedés együttes hatása közel évi ötmilliárd forint lehet. Tehát a 2023-as árbevétel elemzésekor azt is figyelembe kell venni, hogy negyedévente 1-2 milliárd forintot hozott a drágulás. Mindezek alapján az alábbi kép bontakozik ki: 2023. első negyedévében, tarifareform nélkül 47 százalékkal voltak magasabbak a jegyárbevételek, mint 2022-ben. 2019-hez képest 40 százalékos volt a növekedés. 2023. második negyedévében, április elsejétől jelent meg az ország- és megyebérlet, csökkent a bevételnövekedés üteme. 2023. harmadik negyedévében megjelent a jegyáremelés és az olcsó bérletek együttes hatása, illetve nyáron megugrott a diákok IC-használata, ami érdemi többletbevételt hozott. 2022-hez képest 12 százalék volt a növekedés, nagyban elmaradva az első negyedéves adatoktól. 2023. utolsó negyedévében a tarifareform előtti szint alá süllyedt a bevétel, 4 százalékkal maradt el az előző év hasonló időszakától. 2024-ben is átalakult a tarifarendszer: március 1-jétől jött a legújabb struktúra. Ennek része volt a hagyományos bérletek kivezetése, új kedvezmények bevezetése, például a 14 éven alattiak ingyenes utazása. De talán a legfontosabb, hogy a fővárosban is érvényes lett a Pest megyei és az országbérlet. Ezek hatása csak az időszak harmadában érvényesülhetett, de így is 3 százalékkal csökkent a MÁV-Start bevétele. Pedig sokkal többeknek érte meg náluk bérletet venni, hogy abban a fővárosi bérlet is benne legyen. 2024. második negyedévében már csak az új tarifa volt elérhető, 4 százalékos volt a visszaesés 2023-hoz képes, de 14 százalékkal meghaladta a 2022-es második negyedéves bevételt. Nagyobb állami finanszírozás Az új rendszert óriási sikernek beállító nyilatkozatokat tehát árnyalja, hogy a bevétel növekedése nem a tarifareformok következménye, a 2023-as első negyedéves növekedéshez képest jelentősen visszaesett a dinamika. A 2024 áprilisában bevezetett újabb reformok tovább csökkentették a vasút bevételeit. De hogyan lehetséges akkor, hogy egyáltalán nem viselte meg a vasút működőképességét a bevételek relatív és idén nominális visszaesése? A tarifareform trükkje, hogy a diákok országbérlete után nagyon jelentős állami támogatást lehet az uniós előírásoknak megfelelően a MÁV-Starthoz csoportosítani. Az alábbi ábra azt mutatja, hogyan nőtt meg az állami szociálpolitikai támogatás a jegyek és bérletek után. A kormány pótolja ki ugyanis a diákok, állami alkalmazottak és mások kedvezményes jegyei és bérletei után kieső 50, illetve 90 százalékos kedvezményt. Az ingyenes utazások után is fizet a vasútnak az állam. Mivel senki sem tudja, ténylegesen mennyi 14 éven alatti, illetve 65 éven felüli utazik, ezt becsléssel állapítják meg, ami egy újabb lehetőség bújtatott állami támogatásra. 2023 utolsó negyedévében már 18 százalékkal több szociálpolitikai támogatást utaltak, mint 2022-ben, 2019-hez képest pedig 80 százalékos a növekedés. De úgy látszik, ez sem lenne elég a vasút víz felett tartására, legalábbis 2023 végén egy igen jelentős, 50 milliárd forintos tétel jelent meg az egyéb alaptevékenység sor alatt. Így ma már az állami támogatás biztosítja a közvetlen bevételek nagyobb részét, és erre még további támogatások is rakódnak. Mindez oda vezet, hogy a MÁV-Start bevételei között egyre kisebb szerepe van az utasoktól beszedett jegy-, bérlet- és helyjegybevételeknek. Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy az összes MÁV-Start bevétel mekkora részét adta az utasoktól beszedett pénz. 2019-ben még a bevételek 79 százaléka származott az utasoktól, 2023-ra már csak 44 százalék. Az idei első féléves 57 százalék valószínűleg csalóka, várhatóan idén is szüksége lesz év végén a vállalatnak állami kiegészítő támogatásra. Mindezt érdemes a költségek irányából is megközelíteni: a MÁV-Start közszolgáltatási tevékenységének költségeit hasonlítottuk össze az utasoktól erre beszedett bevételekkel. A grafikonon szerepeltettük ezt is, és látható, hogy a költségek ötödét sem fedezik az utasoknak eladott jegyek és bérletek. A 2019-es 23 százalékról 2024-re negyedével, 17 százalékra csökkent ez a mutató. Mindez ismét csak arra mutat, hogy immár - szigorúan pénzügyi értelemben - nem sok értelme van a jegyeket eladni és ellenőrizni, annyira kevés részét jelentik ma már a MÁV-Start működésének. Ami ellene szól A félreértések elkerülése végett, cikkünk nem a vasúti közlekedés ingyenessé tétele mellett érvel. Egyrészt a 26 milliárd forint még mindig nem kevés, ha például a MÁV pályafelújításra költhető forrásaihoz viszonyítjuk. Másrészt az ingyenességnek hátrányai is lehetnek. A fő érv az ingyenes közösségi közlekedés ellen, hogy növeli az utazási igényeket, így végső soron akár a környezetterhelést is növelheti. Paradox módon még az autóhasználatot is növelheti, ha az ingyenes vasútra gyakrabban járnak autóval az emberek. Az észt főváros anyagilag nyert az ingyenes közösségi közlekedésen, de nem az autósok ültek át a buszokra és villamosokra, hanem a gyalogosok és kerékpárosok. Ráadásul a szolgáltatás minősége romlott, mert a járművek zsúfoltabbá váltak. Luxemburgban hiába ingyenes a közösségi közlekedés, ez érdemben nem tudta csökkenteni az autózási igényt. A fő oka ennek, hogy egyszerűen túl gazdagok az emberek ahhoz, hogy érdekelje őket a közlekedés ára. Nem csak Európa egyik leggazdagabb országában van ez így: a hazai tapasztalatok is hasonlóak. Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, az autósok többségének irrelevánsak a költségek, ragaszkodik autójához. Az ingyenesség helyett a közösségi közlekedés minősége sokkal fontosabb számukra. Márpedig a Lázár-féle országbérlet bevallottan arról szól, hogy egy nem túl jó minőséget próbálnak legalább olcsón adni. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeitMegkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA japán vasutat is lepipálta a MÁV a hivatalos adatok szerintVilágverő hatékonyságot ért el az állami vasúttársaság a kozmetikázott utasforgalmi adatokkal. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFogadkozik a kormány, akár a 80-as évekbeli MÁV-színvonalat is elérhetjükA krónikus alulfinanszírozás után előrelépésnek számítana az évtizedekkel ezelőtti pályaállapotok helyreállítása és használt járművek vásárlása is. G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
[ "" ]
0
https://g7.hu/kozelet/20241120/addig-reformalta-a-kormany-a-mav-ot-hogy-kozel-kerult-az-ingyenesseg
null
true
null
null
G7
B. M.; biztonság;Roszatom;Paks2; 2017-11-21 06:26:00 A Roszatom szerint márpedig Paks2 biztonságos Minden biztonsági előírásnak, így a fukusimai erőmű-katasztrófa utáni szigorúbb szabályoknak is megfelelnek majd a paksi atomerőmű új blokkjai - ezt Kirill Komarov, a Roszatom nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese jelentette ki tegnap egy budapesti konferencián - igaz ezt adatokkal nem támasztotta alá. A szakember kiemelte, hogy a Roszatom soha nem ajánl olyan projekteket külföldön, amilyeneket korábban Oroszországban nem valósítottak meg sikerrel. Komarov bejelentette azt is, hogy 2018 végéig 15 jelentős beszerzés kiírása várható, mintegy 2 milliárd euró értékben. A nukleáris ipari beszállítók Atomex-Europe című budapesti konferenciáján elhangzott, hogy az építkezés idejére egy tízezer főt ellátó, modern város létesül. A Paks 2 beruházás megvalósításához összesen több mint 6000 különféle engedély megszerzésére van szükség, ebből jelenleg összesen 309, köztük négy alapvető fontosságú engedély van meg: környezetvédelmi, telephely-, vízügyi, valamint elvi kapcsolódási engedély - idézte az MTI Aszódi Attilát, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkárt. Mint emlékezetes idén nyáron a Paks 2-re kiadott telephelyengedély visszavonására, és új eljárás lefolytatására szólította fel az Országos Atomenergia Hivatalt Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. A politikus arra hivatkozott, hogy kiderült: nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak sem a már meglévő Paksi Atomerőmű, sem a tervezett bővítés helye. Az Átlátszó korábban azt írta, hogy éppen az atomerőmű telephelye alatt húzódik egy tektonikai törésvonal. A magyar ellenzéki politikus akkor egy tanulmányt idézett, amely véleménye szerint igazolja az ő korábbi sejtéseit. Jávor már 2015-ben felvetette, hogy gondok lehetnek a paksi bővítés telephelyének földrengésbiztonságával, mivel az általa az Európai Bizottságtól megszerzett dokumentumokból a magyar kormány kérésére minden szeizmológiai eredményt kitöröltek.
A Roszatom szerint márpedig Paks2 biztonságos
Minden biztonsági előírásnak, így a fukusimai erőmű-katasztrófa utáni szigorúbb szabályoknak is megfelelnek majd a paksi atomerőmű új blokkjai - ezt Kirill Komarov, a Roszatom nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese jelentette ki tegnap egy budapesti konferencián - igaz ezt adatokkal nem támasztotta alá.
null
1
https://nepszava.hu/1146092-a-roszatom-szerint-marpedig-paks2-biztonsagos
2017-11-21 05:26:00
true
null
null
Népszava
A három hónapja hivatalba lépett Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter vizsgálatot rendelt el a minisztériumban használt szolgálati autók bérbevételének körülményeivel, indokoltságával kapcsolatban.A Blikk mai számában tette közzé, hogy a miniszternek a nagy spórolás közepette lakk új Audi 6-ost béreltek. Az ennek nyomán "elrendelt" vizsgálat hamar a végére ért, hiszen a minisztérium már kora délután beszámolt ennek eredményéről. A minisztériumi indoklás szerint azért kellett miniszteri szolgálati autót bérelni (melynek havi bérleti díja egyébként jóval kevesebb, mint egyharmada a sajtóban félmilliós összegnél), mert az előző miniszter, Szabó Pál szolgálati autóját megvásárolta, így nem volt kocsi a tárca használatában. A vizsgálat azt állapította meg, hogy - mivel a tartós bérlet lényegesen kedvezőbb a vásárlásnál - ezért a bérleti konstrukció alkalmazása indokolt és költséghatékony volt – szól a tárca közleménye. Molnár Csaba miniszter viszont úgy döntött, hogy - bár a bérleti konstrukció valóban olcsóbb, de új autó autó tartós bérlete a gazdasági válság idején indokolatlan és érthetően megütközést kelthet -arra utasítja a tárcáját: azonnal intézkedjenek a bérlet felbontásáról, és régebbi típusú, használt szolgálati autó bérletbe vételéről.
Belföld: Molnár Csaba leadja az új bérelt Audiját
Molnár Csaba miniszter jobban reagált az autós ügyére, mint a politikus kollégái: leadja az új bérelt Audiját, és egy használtat béreltet a helyébe.
null
1
http://nol.hu/belfold/molnar_csaba_leadja_az_uj_berelt_audijat_-321448
2009-02-20 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A BRFK XIII. kerületi Rendőrkapitányságon szolgálatot teljesítő két rendőr – elsőrendű és második rendű vádlottak – február 15-én délelőtt 10 óra körül a XIII. kerületi Göncöl utcában intézkedtek az arra közlekedő személygépkocsi vezetőjével szemben, aki a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) egy munkatársa volt. A gépkocsi rendszámtábláján lévő matrica alapján megállapították, hogy a jármű műszaki érvényességi ideje lejárt. Az intézkedés során elsőrendű vádlott – társa hallgatólagos egyetértésével – 25 000 forintot kért a gépkocsi vezetőjétől azért, hogy a szabályszerű intézkedéstől, így különösen a szabálysértési bírság kiszabásától eltekintsen. Mivel a gépkocsi vezetőjénél csak 18 000 forint volt, a vádlottak ezt az összeget vették át tőle – közölte Ibolya Tibor, megbízott fővárosi főügyész hétfőn. A tettenérést követően a két rendőrt előállították a Budapesti Nyomozó Ügyészségre, ahol a gyanúsítotti kihallgatásuk megtörtént. Az ügyészség gyorsított eljárásban a Fővárosi Törvényszék elé állította őket. A tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a bíróság a fenti bűncselekményben mindkét vádlott bűnösségét megállapította, és ezért elsőrendű vádlottat 1 év 10 hónap, míg másodikrendű vádlottat – bűnsegédként – 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását mindkét vádlott esetében 2 év próbaidőre felfüggesztette. A vádlottakat emellett a bíróság pénzbüntetésre is ítélte. Az ítélet nem jogerős.
Itthon: 25 ezret kértek, lebuktak a korrupt rendőrök Budapesten
A Budapesti Nyomozó Ügyészség március 8-án pénteken hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt – gyorsított eljárásban – bíróság elé állított két korrupt rendőrt. Elfogásukra a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) megbízhatósági vizsgálatának keretében szervezett akció eredményeként került sor.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20130311_25_ezret_kertek_bebuktak_a_korrupt_rendor
2013-03-11 12:14:00
true
null
null
HVG
Az LMP szerdán ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Malév felszámolásának ügyében – közölte Scheiring Gábor, a párt országgyűlési képviselője. Az ellenzéki párt gyanúja szerint a légitársaság felszámolásakor csődbűntett, csalás, valamint hűtlen, illetve hanyag kezelés valósulhatott meg. Scheiring Gábor azt mondta, hogy bár a feljelentést ismeretlen tettes ellen tették, véleményük szerint az ügyben a cég vezetése, illetve az államot mint tulajdonost képviselő kormányzati szervek lehetnek érintettek. A politikai felelősség pedig egyértelműen a kormányé, így azt Orbán Viktor kormányfőnek kell viselnie – tette hozzá. Scheiring Gábor kifejtette: már akkor jó eséllyel lehetett tudni, hogy a Malév fizetésképtelenné válik és felszámolás elé néz, amikor az EU elmarasztalta a magyar államot a cégnek nyújtott versenyellenes támogatások miatt. Ennek ellenére az ésszerű gazdálkodás elveivel ellentétben tovább folytatták a veszteséges tevékenységet, ami az LMP szerint kimeríti a csődbűntett gyanúját. Célzott csődbejuttatás? A vélelmezett csalásra áttérve megjegyezte, hogy az uniós döntést követően a Malév továbbra is értékesített repülőjegyeket, amivel megkárosították a vásárlókat. Már korábban is látszott, hogy a Malév gazdálkodása fenntarthatatlan és új üzleti tervre van szükség, de az Orbán-kormány két éven keresztül nem készítette el azt – folytatta a képviselő, aki szerint ez minimum hanyag kezelésnek számít, de „felmerül az is, hogy célzott volt a Malév csődbe juttatása”. Ez utóbbi pedig felveti a hűtlen kezelés gyanúját – jelentette ki. Megjegyezte azt is, hogy a bíróság a Hitelintézeti Felszámoló (HF) Nonprofit Kft.-t jelölte ki a felszámolás lebonyolítására, ugyanakkor „érthetetlen módon képbe került Varga Jenő, mint felszámolóbiztos”. Erre egyébként a csődtörvény tavalyi módosítása teremtett lehetőséget, amely értelmében a kormány bármilyen céget stratégiai vállalattá minősíthet, és akkortól arra a cégre külön felszámolási szabályok vonatkoznak. Így a felszámolója csak a Hitelintézeti Felszámoló lehet, amely azonban külön felszámolóbiztost választhat ki. Az Index ezzel kapcsolatos kérdéseire a Hitelintézeti Felszámoló közölte: Varga Jenőt, a „felszámolópiac emblematikus alakját” a Felszámolók Országos Szövetségének listájáról választották, amelyen a szövetség a „nagy ügyekben tapasztalt felszámolókat” nevezte meg. A HF-től kapott tájékoztatásból nem derül ki, mik voltak, voltak-e egyáltalán objektív szempontok a birtokunkba került megbízási szerződés szerint havi 850 000 forintért megbízott Varga kiválasztásánál. Nem a hülyeség eredménye Schiffer András emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlésben az LMP azt az álláspontot képviselte: nem lehet a történetet pusztán 2002 májusában elkezdeni és 2010 májusában befejezni. Pártjukat érdekelte, hogy az elmúlt években hogyan távozhattak vezetők százmillió forintokkal a Malévtól, miközben a cég kilencmilliárd forinttal tartozik a munkavállalóinak. Arra is kitért, hogy miközben a cég a beszállítóinak is tartozik, közvetve a magyar állam is vagyont veszített, mert elértéktelenedetek a leszállási jogok. A képviselő azt mondta, választ akarnak kapni arra, hogy az állam miért nem viselt felelősséget a munkavállalókért és miért nem érdekelte a beszállítóként dolgozó hazai kis- és közepes vállalkozások sorsa. Az, ahogyan a vagyonvesztés elérte a Malévot, tovább táplálja a gyanút, hogy ez „nem pusztán a hülyeség eredménye”, hanem egy nagyon tudatos folyamaté, mert „Magyarországon már elég régóta az oligarchák kormányoznak – jelentette ki. Hozzátette: „Varga Jenő személye pontosan mutatja azt, hogy a különböző színezetű oligarchák valahol a felhők mögött összeérnek”, mert a Malév mélyrepülése 2002 előtt kezdődött, 2010 és 2012 között pedig a jelenlegi kormányt terheli a felelősség a történtekért.
Malév-csőd: feljelentést tett az LMP
Malév-csőd: feljelentést tett az LMP - A felszámolás során csődbűntett, csalás, hűtlen és hanyag kezelés történhetett a párt gyanúja szerint.
null
1
https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/04/04/feljelentest_tett_az_lmp_a_malev-csod_kapcsan/
2012-04-04 15:06:00
true
null
null
Index
Raskó György agrárközgazdász a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában elmondta, a földalapú támogatás beindítása óta több mint 3 millió farm szűnt meg az EU-ban, elképesztő mértékű a koncentráció az uniós mezőgazdaságban is, nem csak itthon. Ezen belül csak 2020-2023 között 600 ezer farm szűnt meg és a következő években a koncentráció még gyorsabb lesz. Mára ott tart a rendszer, hogy hiába mondja az Unió Költségvetési Bizottsága, hogy a területalapú támogatást csak a rászoruló, kis méretű gazdaságoknak szabad adni, a francai és a német érdekérvényesítés nagyon erős, a támogatás módszere pedig 2027-ig biztosan nem változik. Raskó György azt mondja, a földalapú támogatások megemelése a kicsi, és megszüntetése a nagy gazdaságok esetében azonban termeléstorzító lenne, a megoldás csak az lehet, hogy az unió a kisebb gazdaságoknak szociális alapon, a termeléstől teljesen leválasztva nyújt támogatást és cserébe környezetvédelmi feladatok teljesítését kéri. Rávilágított, ha bizonyos méret alatt megháromszorozzák a támogatás mértékét, az súlyos folyamatokhoz vezethet és elkezdik szétosztani a meglévő gazdaságokat, hogy minél több támogatáshoz jussanak, ezért nem jó a kisebb farmok túlkompenzálása. A szakember szerint teljesen át kell gondolni az egész támogatási rendszert. Korábban a Guardian írt arról, hogy 2017. és 2021. közötti időszakban az Európai Unió mezőgazdasági támogatásainak jelentős része egy maroknyi szupergazdag eurómilliárdos kezében kötött ki. A szerencsés milliárdosok között van Andrej Babiš cseh üzletember, volt miniszterelnök, akinek az egyik cége néhány éve a magyar államtól is milliárdos támogatást kapott. Szintén jelentős összeget kapott James Dyson brit milliárdos, aki a Brexit-népszavazás idején a kilépés mellett kampányolt.
Így csinált kiskirályokat az EU 15 év alatt
Tizenöt év után jött rá az Európai Unió, hogy rosszul működik a terület alapú támogatások rendszer, mert jelenleg ezek hatvan százalékát az érintettek 3 százaléka viszi el, vagyis a szupergazdag nagybirtokosok kezébe kerül.
[ "" ]
0
https://www.klubradio.hu/adasok/igy-csinalt-kiskiralyokat-az-eu-15-ev-alatt-147976
null
true
null
null
Klubrádió online
Nem kampányolt, mégis több mint 80 millió forint kampánypénzt költött el a 2014-es országgyűlési választásokon az Országos Roma Önkormányzat. Képviselőjük nem jutott be a parlamentbe, ezért az Állami Számvevőszék nem is vizsgálta, mire ment el a pénz. A beszámolót a szervezet két szóval tudta le: egyéb szolgáltatás. Az ORÖ más gyanús pénzköltései miatt eközben már sorjáznak a feljelentések. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) 101 millió forintot kapott választási kampányára a 2014-es országgyűlési választásokon, ebből 83 millió forintot el is költöttek. Hogy mire ment el ez a pénz, nem tudni. Mint arról a Romnet.hu portál is beszámolt, az országos roma szervezet láthatatlan kampányt folytatott, köztéri hirdetései nem voltak, jelöltjeiket nem reklámozták, részben ennek is tudható be, hogy a 300 ezres cigányság nem tudott képviselőt küldeni a parlamentbe, be kellett érnie a jelképes nemzetiségi szószólói megbízással. A 83 millió forint felhasználása azért is kérdéses, mert utóbb a Farkas Flórián vezette Országos Roma Önkormányzat is csatlakozott roma civil szervezetek "Ne regisztrálj" kampányához. Az a roma választópolgár ugyanis, aki regisztráltatta magát a nemzetiségi névjegyzékbe, nem szavazhatott pártlistára, csak egyéni jelöltre és a nemzetiségi listára. A kormányzat így akarta elejét venni, hogy "eggyel több" voksa legyen a romáknak. Köszönjük, elköltöttük, jó volt! A kampányfinanszírozási törvény elég tág teret ad arra, hogy kamupártok, szervezetek adóforintok milliárdjait zsebeljék be anélkül, hogy komolyabb elszámolási kötelezettségük lenne - mondta az Origónak Ligeti Miklós, a Transparecy International ügyvezető igazgatója. Ligeti Miklós nem sorolta a kamuszervezetek közé az ORÖ-t, de arról, hogy mire költhette el a szervezet a 80 millió forintot, sejtelme sincs. A Transparency is csak abból tudna kiindulni, és számításokat végezni, ami látható-hallható volt a kampány alatt, de mivel az ORÖ-nek nem volt ilyenje, nincs kiindulási alap. A Transparency eleve arra kérte az ÁSZ-t, hogy tételesen vizsgálja a kampánypénzek felhasználását, de kérésük nem teljesült. Ráadásul a mandátumot nem nyert jelölőszervezeteket az Állami Számvevőszéknek nem kell ellenőriznie, elég, ha a szervezetek egy rövid beszámolót küldenek, így járt el az ORÖ is. A Hivatalos Értesítőben megjelentek szerint mindössze annyit írtak, hogy a pénzt "egyéb szolgáltatásokra" költötték el. Az ÁSZ vizsgálódik Az Állami Számvevőszék az ORÖ 80 milliós kampányköltésével kapcsolatban az Origónak azt mondta, azt már nincs törvényes lehetőségük vizsgálni. Korábban - a választások utáni három hónapig -, kérésre lett volna módjuk a vizsgálatra, de nem kérte tőlük senki, így nem is vizsgálódtak. Ettől függetlenül az ORÖ-nél még nem nyugodhatnak meg teljesen, ugyanis a számvevők ellenőrzik a szervezet 2010-2014 közötti gazdálkodását, és ebben benne van a 2014 áprilisában kapott kampánytámogatás is. Horváth Bálint, az ÁSZ osztályvezető főtanácsosa a jelenleg zajló vizsgálatról azt írta, az ellenőrzések célja annak megállapítása, hogy "az államháztartásból részükre nyújtott támogatások, illetve a meghatározott célokra ingyen juttatott vagyon felhasználása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt-e". Az Államkincstár nem Az Origo érdeklődött a Magyar Államkincstárnál is, indokoltnak tartják-e az ORÖ elszámolásának átfogó, tételes, számlaszerű ellenőrzését. Azt válaszolták, hogy a kincstárnak a nemzetiségi önkormányzatok kampányköltségekre szóló támogatásának vizsgálatára a törvény szerint nincs joguk. Az ORÖ egyelőre hallgat Megkérdeztük az Országos Roma Önkormányzat jelenlegi elnökét, Hegedűs Istvánt, valamint az ORÖ hivatalvezetőjét, Dobóvári Ildikót, készítenek-e tételes beszámolót a kampánypénz felhasználásáról, de eddig nem kaptunk választ. Makai István, az ORÖ-ben létrehozott alternatív vizsgálóbizottság tagja az Origónak azt mondta, nem tudják, mire fordították Farkas Flóriánék a pénzt, plakátok, szórólapok nem készültek a kampány során, mint ahogy az ORÖ közgyűlése sem tudott a támogatás felhasználásáról. Makai István véleménye szerint az előző és a jelenlegi roma vezetést is a teljes politikai és gazdasági káosz jellemezte, szerinte amit az ORÖ megtesz, azt ma egyetlen, közpénzből fenntartott önkormányzat sem engedhetné meg magának. Nem ez az első gyanús ügy Az ORÖ-nek nem ez az első zavaros pénzköltési ügye. Ha csak az utóbbi heteket nézzük, a Híd a munka világába foglalkoztatási projektben több százmillió forintért bérelt gellérthegyi irodaház, a havonta több százezer forintért bérelt autók, tízmilliós irodabútorok botránya mellett a kormányzat sem mehetett el szótlanul. Igaz, sem a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma, sem a NAV nem talált a Híd programban gyanús pénzköltésre utaló jelet. Ez azonban nem nyugtatta meg az LMP-t. Az ellenzéki párt szerdán közölte, hogy a végére jár az uniós támogatással megvalósult Híd programnak. Azt írták, korábban találkoztak a program vezetőivel, de mivel számtalan kérdésre nem kaptak választ, közérdekű adatkérést nyújtottak be, de az ORÖ nem válaszolt, ezért beperlik őket, hogy megkapják az adatokat. Sorakoznak a feljelentések Az ORÖ-ben létrehozott alternatív vizsgálóbizottság tagjai szerdán három újabb feljelentést tettek a Nemzeti Nyomozó Irodánál a roma önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban. Makai István a nyomozó hatóság Aradi utcai épülete előtt be is mutatta az általuk a feljelentéshez csatolt bizonylatokat. A feljelentések érintik a Kisebbségi Kulturális és Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózat és az ORÖ gazdálkodását, továbbá a közfoglalkoztatottak juttatásait is - sorolták a feljelentők, akik szerint mindez több százmillió forint gyanús felhasználását jelenti. Összességében pedig - az uniós támogatásokat is ideértve - szerintük egymilliárd forint "úszhatott" el, ennyit használhattak fel törvénytelenül. Tanúskodnának is Az alternatív vizsgálóbizottság tagja, Makai István a feljelentések kapcsán megjegyezte, hogy van 27 olyan tanújuk, aki hajlandó névvel és arccal tanúskodni a bíróságon is, megerősítve az ő gyanújukat az ORÖ törvénysértő gazdálkodásának részleteiről. Makaiék az Origo kérdésére visszautasították az ORÖ vezetőinek magyarázatát, miszerint ők csak vádaskodnak, amikor nagy összegeket keresnek rajtuk, ráadásul a pénz valójában tizede, százada az általuk említettnek, mert nem ismerik a tizedesvesszőt. A vizsgálóbizottság tagjai a feljelentésükhöz csatolt dokumentumokkal, kimutatásokkal kívánja bizonyítani, hogy valósak a több százmilliós összegek, amelyek eltűntek - számos olyan esetről tudnak, hogy több százezres tételeket az ORÖ papíron kiutalt személyeknek és intézményeknek, ám azok sosem kapták meg a pénzt, és nem is tudni, hová lett. Fiktív számlákról, fals átutalásokról beszéltek. Elmondták azt is, hogy Farkas Flórián a múlt héten körlevelet küldött az ORÖ képviselőinek, amelyben mindenkit azzal nyugtatott, hogy semmi gond nincs a gazdálkodással, jogsértés nem történt, és nem is nyomoznak az ORÖ ügyében. Ám a vizsgálóbizottság tagjai több, folyamatban lévő ügyészségi nyomozást is említettek, és úgy vélik, Farkas Flórián szégyent hozott a cigányságra, becsapta az ORÖ-t és Orbán Viktort is. Erről hamarosan a miniszterelnöknek is el kívánnak juttatni egy levelet.
Újabb gyanús pénzköltés az Országos Roma Önkormányzatban
Nem kampányolt, mégis több mint 80 millió forint kampánypénzt költött el a 2014-es országgyűlési választásokon az Országos Roma Önkormányzat. Képviselőjük nem jutott be a parlamentbe, ezért az Állami Számvevőszék nem is vizsgálta, mire ment el a pénz. A beszámolót a szervezet két szóval tudta le: egyéb szolgáltatás. Az ORÖ más gyanús pénzköltései miatt eközben már sorjáznak a feljelentések.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2015/04/ujabb-gyanus-penzkoltes-az-orszagos-roma-onkormanyzatban
2015-04-15 00:00:00
true
null
null
Origo
Több beruházás is drágult, amelyre plusz állami támogatást kellett biztosítani, jelent meg a Magyar Közlöny október 22-i számában. Eszerint a Gyöngyös nyugati elkerülő úthoz kapcsolódó közútfejlesztések első ütemének megvalósítására 35,66 millió forint többlettámogatást biztosít az állami költségvetés. Európai uniós pályázatok is drágultak, ezek jó része már véget is ért, de további kiadások merültek föl, amelyeket az unió felé nem lehet elszámolni, így a magyar költségvetésből biztosítják ezek fedezetét. Ilyen például a Zagyvakörnyéki Települési Szilárd hulladékgazdálkodás Fejlesztése Társulás komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése című pályázata, Hatvan környékén és Dél-Hevesben valósult meg 1,082 milliárd forintból, az eredeti összeghez 128 millió forintot ítéltek meg, vagy a Mezőtárkány környéki szennyvízberuházás, ahol 76 millió forint plusz forrásra volt szükség, így a végösszeg 3,45 milliárd forint lett. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem épületenergetikai fejlesztése is drágább lett a vártnál, 1,726 milliárd forintnál állt meg a számláló, a határozattal 67 millió forint többletet biztosított hozzá az állam. (Főoldali képünk illusztráció, fotó: Szendi Péter / Vaol.hu)
Többlettámogatás jut Heves vármegyei beruházásokra
Útépítés, szennyvizes és épületenergetikai pályázat is kapott plusz összeget.
[ "" ]
0
https://www.heol.hu/helyi-gazdasag/2024/10/tobblettamogatas-jut-heves-varmegyei-beruhazasokra
null
true
null
null
HEOL
Leel-Őssy ellen azért indult etikai eljárás, mert a DK számára rosszul sikerült EP-választás után Gyurcsány Ferenc lemondását sürgette, később az őszödi beszédből idézve pedig még egyértelműbb üzenetet küldött a pártelnöknek. A gyulai alapító tag júliusban, az etikai bizottság ülése előtt arról beszélt a Klubrádiónak, hogy szerinte a DK belekényelmesedett abba a pozícióba, hogy ők az ellenzék vezető ereje. Az ellenzéki oldalon keletkező vákuum pedig magával hozta azoknak a "parazitáknak" az érkezését, akik kizárólag a pénzért és a zsákmányért csatlakoztak a DK-hoz. Hozzátette, így nem lehet hiteles pártot építeni; a június 9-i választás megmutatta, hogy a DK eljátszotta a hitelességét. Leel-Őssyt augusztusban zárták ki első fokon, azonban a politikus fellebbezett a határozat ellen, így másodfokra került az ügye, ez zárult le kedden.
Jogerősen kizárták a DK-ból a Gyurcsányt kritizáló Leel-Őssy Gábort
Másodfokú, jogerős döntésével kizárta a Demokratikus Koalíció Békés megyei politikusát, Leel-Őssy Gábort – erről a civilhetes.hu számolt be.
[ "" ]
0
https://www.klubradio.hu/hirek/jogerosen-kizartak-a-dk-bol-a-gyurcsanyt-kritizalo-leel-ossy-gabort-147838
null
true
null
null
Klubrádió online
Ezzel Veres János tulajdonképpen azt mondta: előnyös, hogy az állami Magyar Villamos Művek (MVM) árkedvezményeket biztosított hét nagyfogyasztónak, köztük a miniszterelnök tulajdonában álló Motimnak. A pénzügyminiszter viszont azt is hangsúlyozta: az árkedvezményekért cserébe a "hetek" lemondtak bizonyos szolgáltatásokról. Tény azonban: a szerződésekről azok decemberi megkötése óta sem a kormány, sem az árkedvezményeket biztosító MVM nem tett említést. Egészen addig, amíg Kocsis István vezérigazgató távozását követően az Index meg nem szellőztette az ügyet. További furcsaság, hogy az MVM-nek a témáról kiadott közleménye és egyes vevők - köztük a Motim - e témában tett nyilatkozatai több ponton is ellent mondanak egymásnak. Az MVM azonban mindeddig - az Indexszel ellentétben - lapunk egyetlen tisztázó szándékú kérdésére sem kívánt érdemben reagálni, a Motim pedig válaszra sem méltatott. A "hetek" többi tagja vagy úgy nyilatkozott, hogy nem részese a megállapodásnak, vagy hallgat. Megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni a Mol sem, amely állítólag szintén nagyfogyasztó, ám mégsem szerepel a "hetek" listáján.
Archívum: A kabinet már vállalja a Motim-kedvezményt
A nagyfogyasztóknak nyújtott áramárkedvezmények is részei a kormány törvényes és átlátható árbefolyásolási eszköztárának - foglalhatók össze Veres János pénzügyminiszter e tárgykörben megfogalmazott tegnapi gondolatai.
null
1
http://nol.hu/archivum/archiv-487367-287436
2008-04-04 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Több mint két éve várja egy balatonlellei vállalkozó, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) kifizesse neki azt a 7,3 millió forintos gyermekétkeztetési számlát, amelyet a szervezet jogelődje, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) hagyott hátra még Kolompár Orbán vezetése alatt. Szabó Miklósné étterme Kolompár megrendelésére 2010. május 15-től szeptember elsejéig ebédeltette a lellei állami üdülőbe érkező roma fiatalokat és tábori dolgozókat. Ám miután Kolompárék – vállalásuk ellenére – nem újították fel az épületet, nem hoztak létre roma felnőttképzési központot, és roma gyerekek helyett cigány politikusokat üdültettek a táborban, az állam szerződést bontott velük, és visszavonta a tábori étkeztetésre megítélt huszonegymillió forintos támogatást is. Erre hivatkozva sem az OCÖ, sem a vele szerződött táboroztató szervezetek nem voltak hajlandók fizetni Szabó Miklósnénak, akinek cége a csőd szélére jutott. A szerződésszegés miatt az állam 2010 szeptemberében az üdülő haszonbérleti jogát is elvette a cigány önkormányzattól. Jellemző: Kolompár Orbán 2010 nyarán sokszor megfordult Szabóné lellei vendéglőjében családostul, és ládaszám rendelt sört, ám „elfelejtett” fizetni, és csaknem négyszázezres adósságot hagyott maga után. A teljes cikket a Magyar Nemzet hátfői számában olvashatják.
Ingyen fogyasztottak Kolompárék
Ládaszám rendelte magának és családjának a söröket Kolompár Orbán volt cigány vezető a balatonlellei állami üdülőben.
null
1
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/11/ingyen-fogyasztottak-kolomparek
2012-11-05 09:25:43
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A Jobbik Magyarországért Mozgalom beszámolója szerint 2004-ben 2 millió 636 ezer forint, 2005-ben ezer forint híján 2 millió forint, 2006-ban 3 millió 217 ezer forint, 2007-ben mindössze 655 ezer forint, egy évvel később pedig 2 millió 94 ezer forint bevételt könyvelhettek el. A párt bevétele 90 százalékát, mintegy 9 millió forintot magánszemélyek adományából kapta, költségvetése nagy részét működési kiadásokra fordította, politikai tevékenységére pedig egymillió forintot fordított az említett öt évben. A beszámolókból ugyanakkor nem derül ki, hogy kik a támogatók, a dokumentumok szerint ugyanis egyik adomány sem érte el azt az értékhatárt, amely felett közölni kell az adományozó nevét. A HVG internetes oldala a napokban közölte, hogy információik szerint a Legfőbb Ügyészség vizsgálatot indított, amiért a Jobbik 2003 óta nem készítette el kötelező pénzügyi beszámolóit. A cikk szerint az ügyészség figyelmét egy Pest megyei magánszemély hívta fel a törvénysértésre. A HVG birtokában lévő ügyészségi beadvány az Állami Számvevőszék tavaly őszi jelentésén alapul, amely arra szólította fel Vona Gábor elnököt, hogy intézkedjen a könyvvezetési hibák kijavítására a "teljesség és a valódiság elvének érvényesülése érdekében", illetve készíttesse el és tegye közzé a beszámolókat a párttörvény előírásának megfelelően. Meg nem nevezett reklámpiaci szakértőkre hivatkozva, a HVG százmilliós nagyságrendűre taksálta a párt 2009-es EP-választási kampányát. A tavalyi évről szóló beszámolót ugyanakkor csak tavasszal kell majd leadnia a pártnak.
Évi pármilliós jövedelmet vallott be a Jobbik
Közzétette éves beszámolóját honlapján a Jobbik, amely szerint a párt 2004 és 2008 között évente 655 ezer és 3,2 millió forint közötti összegből gazdálkodott. Az nem derül ki, hogy kik az adományozók, a párt számára áttörést jelentő, tavalyi gazdálkodásról pedig még nincsenek adatok.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2010/01/a-jobbik-penzugyi-beszamoloi-2004-es-2008-kozott
2010-01-21 00:00:00
true
null
null
Origo
A vádirat szerint a cégtulajdonos házaspár franchise rendszerben működtetett egy benzinkutat Mosonmagyaróváron. A töltőállomáson különböző műszakokban összesen tíz főt foglalkoztattak benzinkutasként, mielőtt azok hatósági áras benzin kapcsán kezdtek el plusz pénzhez jutni. Úgy tudjuk, miután kiderült a trükk, mindenkit elbocsátottak - írja a kisalfold.hu . 2022 júliusától jogszabály volt érvényben, az üzemanyagot hatósági áron lehetett csak értékesíteni, melynek lényege szerint a magyar rendszámú autósok 480 forint/liter áron tankolhattak. A benzinkút dolgozói azonban megegyeztek maguk között, hogy kedvezményre nem jogosult vásárlók részére is a hatósági áron értékesítik az üzemanyagot bizonyos anyagi juttatás fejében. A dolgozók 2022 szeptemberében például a megegyezésük szerint úgy értékesítették az üzemanyagot hatósági áron az arra nem jogosultaknak, hogy 50 literenként 10 eurót kértek érte. Az így kapott összeget összegyűjtötték, és a műszak végén egymás között elosztották. A benzinkutat üzemeltető céget vezető házaspár tudott a dolgozók külön üzletéről, de nem tettek ellene semmit. Sőt a haszonból úgy részesültek, hogy a férj számára kedvező árfolyamon váltotta át a dolgozóktól a megszerzett eurót. A vádlottak 2022 szeptember és október között valótlanul rögzített és számlázott tankolások miatt a központi költségvetésnek összesen több mint 2 millió forint kárt okoztak. A meg nem fizetett adókkal a franchise tulajdonos kúthálózatnak több mint 7 millió forint kárt okoztak. A dolgozók egy hónap alatt fejenként 100 ezer és 500 ezer forint közötti összeget szereztek jogtalanul. Az ügyészség a két cég tulajdonost minősített költségvetési csalással és minősített hűtlen kezeléssel, míg a tíz dolgozót minősített költségvetési csalással és minősített csalással vádolja. Az ügyben az érdemi döntést várhatóan a Győri Járásbíróság fogja meghozni.
Hatósági áras benzinnel csaltak a kutasok a szomszéd vármegyében, csak úgy dőlt az euró
A Győri Járási Ügyészség vádat emelt egy mosonmagyaróvári benzinkutat üzemeltető házaspár és a benzinkút dolgozói ellen. Hatósági áras benzinnel csaltak, kedvezményesen adták a külföldi autósoknak is egy kis plusz pénzért.
[ "" ]
0
https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/hatosagi-aras-benzin-csalas-euro-uzemanyag
null
true
null
null
VAOL (Vas Népe)
– Laborc Sándor nemrég interjút adott egy kereskedelmi televíziónak a Portik Tamással történt találkozóiról, és minden ellene felhozott vádat tagad. Mit szól ehhez? Demeter Ervin: – Laborc Sándor viselkedése szembesít bennünket egy olyan régi szemléletmóddal, titkosszolgálati szabállyal, hogy amíg háromszor nem bizonyítanak valakire valamit, addig merev tagadásban kell lennie. Az eset tartalmi részét nézve pedig ki lehet jelenteni, hogy a szakma minden írott és íratlan szabályát megsértette ezzel a találkozóval a volt főigazgató. – Az írott szabályokat még értjük, de mik az íratlanok? D. E.: – A titkosszolgálatok veszélyes eszközöket használnak. A lehallgatást például a bíróságnak vagy az igazságügyekért felelős miniszternek kell engedélyeznie. A főigazgató abban az esetben szokott találkozni valakivel, ha olyan fontos ügyben jár el, amely ezután az ő intézkedését igényli. Ha viszont nem kellett intézkedni, akkor miért ő találkozott Portikkal? És nyilván tudták Portik Tamásról, hogy honnan érkezik, és hogy az alvilág egyik képviselője találkozik az elhárítás vezetőjével. – Ha megsértettek minden szabályt, akkor lehet, hogy nincs is további nyoma ennek a találkozónak. Milyen bizonyítékokat találhat még az ügyet vizsgáló albizottság? D. E.: – Ha igaz, amit a volt főigazgató állít, és minden szabályosan folyt, akkor találniuk kell egy, az ügyre vonatkozó műveleti dossziét, amelyben többek között műveleti tervek, jelentések és engedélyek szerepelnek. Ha nincsen ilyen, akkor meg kell hallgatni azokat, akik ebben részt vettek. Élek azonban a gyanúperrel, hogy ezek a szereplők tagadni fognak, ahogyan azt Laborc Sándor tette, amíg nyilvánosságra nem kerültek a találkozó hanganyagai. Maga a találkozó is azért történhetett titokban, hogy ezt ne csak a hivatal használhassa fel a megfelelő intézkedési tervek alapján, hanem az irányító miniszter is, nyilván politikai célokra. – – – – Milyen gyakran fordult elő hivatali ideje alatt, hogy a régi ismerősei között emlegetett, Vajtó Lajos kaliberű figurák fordultak önhöz, hogy az alvilág valamelyik közismert alakja a közéleti korrupciót leleplező információkat kínál, majd ön a polgári elhárítás vezetőjét utasította, hogy járjon el az adott ügyben? Szilvásy György: – Arra utasítottam, hogy az NBH járjon el. Havonta, időnként hetente többször is megtörtént, hogy ismerősök vagy ismeretlenek olyan információkkal jelentkeztek nálam, amelyek értékelését vagy kivizsgálását ők maguk fontosnak tartották. A közvetlenül hozzám érkezett jelzéseket a felügyeletem alatt állt elhárításnak vagy hírszerzésnek adtam át, és az információk valódiságának ellenőrzésével ezek a szervek foglalkoztak. – Jellemzően miről informálták ezek a személyek? Sz. Gy.: – Konkrét tudásra, információra hivatkozva, jórészt korrupciót, összefonódást gyanítva olyan ügyek kivizsgálását vetették fel, amelyeknek egyik szereplője korábban vagy akkoriban közhatalmi funkciót töltött be. – Mit tudott Portik Tamásról azelőtt, hogy Vajtó Lajoson keresztül megkereste önt? Sz. Gy.: – Akkoriban nagyjából a sajtóban is követhető információkkal rendelkeztem. – Az tudta, hogy önön keresztül egy bűnöző keres kapcsolatot a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz? Sz. Gy.: – Tartok a perektől, ezért én nem fogalmaznék így. Az biztos, hogy 2008-ban nem voltak ismertek a mai vádak, Portik Tamás pedig a múltjával együtt egy volt a sok közül, aki a titkosszolgálatok számára érdemi információkat adhatott át. – Elvégezte ezután az elhárítás az úgynevezett priorálást, vagyis a jelentkező előéletének feltárását, az ebből fakadó esetleges kockázati tényezők megállapítását? Sz. Gy.: – A főigazgató jelzése szerint a hivatal elvégezte azokat az ellenőrzéseket, amelyek alapján eldőlt, hogy szóba állnak-e vele. Azt vizsgálták, hogy van-e olyan információ, amely ezt lehetetlenné teszi. – És Laborc azt jelentette, hogy nincs ilyen adat? Sz. Gy.: – Az, hogy szóba álltak vele, azt mutatta, nem találtak ilyen információt. Haraszti Gyula, Swendt Pál A teljes interjúkat a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja. Mint ismert, a Laborc–Portik-találkozókon készült hangfelvétel leirata nyilvánosságra került. Ebből kiderült: Portik felajánlotta a titkosszolgálat vezetőjének, hogy terhelő adatokat szerez vagy kreál jobboldali politikusokról. A Portik–Laborc-találkozókról készült hanganyagok minőségével ugyan gondjuk van az ellenzéki politikusoknak, de azt ők sem állítják, hogy manipulálták a felvételeket. Az egykori titokminiszter, Szilvásy György saját maga és Laborc felelősségét mentegette a találkozók megjelent leirataival kapcsolatban a Hír TV április 25-ei Rájátszás című műsorában.
Portik-művelet: Szilvásy György kontra Demeter Ervin
Dupla interjút készített a Portik–Laborc-találkozók kapcsán a Magyar Nemzet Demeter Ervinnel, az első Orbán-kormány titokminiszterével, illetve Szilvásy Györggyel.
null
1
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2013/05/portik-muvelet-szilvasy-gyorgy-kontra-demeter-ervin
2013-05-11 14:04:13
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Diplomákkal üzérkedtek kínai diákok több francia egyetemen Több francia egyetem is érintett lehet abban az ügyben, amelyben a gyanú szerint több száz kínai diák csúszópénzért jutott hamis diplomához. Az ügyet megszellőztető Le Monde című napilap szerint egy tanár feljelentése nyomán március végén a touloni egyetemen egyszerre indult rendőrségi nyomozás és minisztériumi vizsgálat passzív és aktív korrupció, valamint csalás gyanújával. Ennek tényét az oktatási minisztérium és az ügyészség is megerősítette. A csalás 2005-ben kezdődött, amikor az állam- és vállalatigazgatási szakon egy bukásra ítélt kínai diáknak sikerült korrumpálnia az egyetem adminisztratív ügyekkel foglalkozó munkatársát és megvásárolnia diplomáját. A fiatalember ezek után más, hasonló helyzetbe került kínai diáktársainak is segíteni próbált, és egyre bővülő, szabályos diplomakereskedelmi hálózatot épített ki. Négy év alatt háromszáz kínai diák jutott csúszópénzért diplomához Toulonban. Egy diploma átlagosan 2700 euróba került, de az ár néha változott. A nyomozás során a kar dékánja elismerte, hogy az idei tanév elején egy kínai diák 100 ezer eurót ajánlott fel hatvan diplomáért. Az is árulkodó jel volt, hogy 2008-ban a vállalatigazgatási master-képzésre beiratkozott valamennyi kínai diák megszerezte diplomáját, míg a többi állampolgárságú diák körében 60-70 százalék tudta csak teljesíteni a vizsgakövetelményeket, beleértve a franciákat is. Laroussi Oueslati, az egyetem rektora a közelmúltban több sajtóorgánumban elmondta: a náluk tanuló több, mint hatszáz kínai diák egy része alig vagy egyáltalán nem beszél franciául. A Le Monde szerint a nyomozók azt feltételezik, hogy az érintett diákok csak azért vásároltak francia diplomát, hogy később azzal próbáljanak munkát találni Kínában. Az ügyész elismerte, hogy további négy-öt francia egyetemen is folyhatott hasonló jellegű üzérkedés, de nem mondta meg, pontosan hol. A Le Monde Pau-t, La Rochelle-t, Poitiers-t és a párizsi régiót nevezte meg. Az ügy szálai Kínáig érhetnek, ugyanis a kínai diákoknak a franciaországi vízum megszerzése előtt nyelvvizsgát kell tenniük hazájukban. A touloni egyetem vezetősége szerint a franciául nem tudó diákok viszont a nyelvvizsgát igazoló bizonyítványokkal érkeztek Franciaországba. Az ennek hitelesítését végző francia intézmény már januárban figyelmeztette a francia egyetemeket, hogy problémák merültek fel a kínai városokban kiadott bizonyítványokkal. Az oktatási minisztérium hivatalos adatai szerint Franciaországban az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a kínai diákok száma: míg tíz évvel ezelőtt még csak kétezren, 2007-ben már 22 ezren voltak. Ezzel Marokkó után és Algéria előtt Kína a második legjelentősebb nemzetté vált a franciaországi külföldi diákok szempontjából.
Karrier: Diplomákkal üzérkedtek kínai diákok több francia egyetemen
Több francia egyetem is érintett lehet abban az ügyben, amelyben a gyanú szerint több száz kínai diák csúszópénzért jutott hamis diplomához.
null
1
http://hvg.hu/karrier.oktatas/20090416_diploma_kinai_francia_egyetem
2009-04-16 00:00:00
true
null
null
HVG
A Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulás alakuló ülésén a korelnök, Ruck Márton (Medgyesegyháza polgármestere) a napirendek tárgyalása előtt arról beszélt, a gazdasági nehézségekkel küzdő önkormányzatok számára fontos, hogy ez a társulás a folytatásban is működhessen. A települések összefogására szükség van s lesz. Új utakat és lehetőségeket kell keresni a romló mutatók (csökken a vállalkozások száma, a korösszetétel változik, a jövedelmi viszonyok, a lélekszám stb.) és tendenciák megállítása érdekében. A társulás elnökének a személyére egy javaslat érkezett, Dudaszeg Krisztián (Mezőkovácsháza alpolgármestere) a jelölést elfogadta. A titkos szavazás (15 település delegáltja szavazott) végén a szavazatszámláló bizottság kihirdette, hogy 100 százalékos támogatottsággal Dudaszeg Krisztián lett a társulás elnöke. Alelnök lett  Lantos Zoltán Kevermes polgármestere és Varga Gábor Medgyesbodzás polgármestere. Egy bizottságot, a pénzügyit is megalakították. Elnökének Dinyés Ildikót, Dombegyház polgármesterét, tagoknak Fehérné Andorka Ildikót, Dombiratos polgármesterét és Mohácsi Klaudiát, Nagykamarás polgármesterét választották.
Dél-Békés települései az egységre, az együttműködésre szavaztak
Alakuló ülését megtartotta a Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulás társulási tanácsa. Elnököt és alelnököket is választott 15 település delegáltja.
[ "" ]
0
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/del-bekes-tarsulas-egyuttmukodes
null
true
null
null
BEOL
A kormány politikusai pontosan tudják, hogy azért, amit elkövettek, börtönbe kerülhetnek. Éppen ezért ők már nem politizálnak, hanem manipulálnak, és ha úgy érzik, hogy az ellenzék erősödik, csavarnak egyet a potméteren, és ezzel mindig továbblépnek a diktatúra felé vezető úton. Ahogy már korábban is mondtam, ha kell, bezáratnak majd néhány független médiumot - jelentette ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Kompország című műsorunkban. Arról is beszélt, hogy téves az az ellenzéki megközelítés, hogy most már magától is eljön a fideszes összeomlás, mert az emberek a bőrükön érzik a rossz kormányzás következményeit. Hamarosan ugyanis jön majd a nagy osztogatás, lesz rá pénz is, kínai kölcsönből, Kína bármikor ad nekünk hitelt, cserébe persze néhány újabb, nekik kedvező feltételt szabnak. • Elegen voltak-e Magyar Péter október 23-i demonstrációján? • Mit kellene megkérdezni Magyar Pétertől? • Hogyan lehet legyőzni Orbán Viktort? • Elcsalja-e a választásokat a Fidesz?
Hadházy Ákos: Nem politikusokkal állunk szemben, hanem bűnözőkkel
Mit kellene megkérdezni Magyar Pétertől? Elcsalja-e a választásokat a Fidesz? Nézze meg Ön is beszélgetésünket a független parlamenti képviselővel.
[ "" ]
0
https://hang.hu/belfold/hadhazy-akos-nem-politikusokkal-allunk-szemben-hanem-bunozokkel-169004
null
true
null
null
Magyar Hang
Egy takarítót csaknem 3 millió forintért képeztek ki Fajsziék cégeinél uniós pénzből – ez derült ki Hadházy Ákos LMP-s politikus eheti Korrupcióinfóján. A képviselő kommentárja: ennyiért el lehet végezni a bölcsészkart vagy három félévet az állatorvosi egyetem méregdrága önköltséges képzésén. Fajszi Lajos volt önkormányzati képviselőt trafikkirályként ismerhette meg az ország az éppen Hadházy által borított dohány-mutyi idején. Utóbb kiderült az is, a család takarítócégei szépen húzzák az állami megrendeléseket. Az orcátlanság azonban – Hadházy szavaival – most szintet lépett. Kiderült: a család négy takarítócége az elmúlt időben összesen 135 millió forintot – 40 évnyi átlagbért – kapott gyakornokok képzésére. Van, amelyik projektnek a palyazat.gov.hu-n elérhető dokumentációja csak fényképekből áll. Ezek közül számos a trafikokban készült, s akad olyan is, ami fitnessz-gép karbantartását mutatja be. Ahol található szöveges leírás is, ott egyebek mellett kiderül, hogy a pénz egy részéből a nyertesek gépeket vásároltak. Köztük takarító masinákat is. De beszereztek két Apple iMac-ot is csaknem egymillióért, mondván „ezen eszközök a fiatalok elsődleges munkavégzését biztosító alapeszközök, melyek nélkül jövedelemtermelő munkát nem tudnának végezni”. A TÁMOP projektben mintegy 1200 vállalkozás kapott pénzt gyakornokok foglalkoztatására. Azonban többségük nagyságrendekkel kevesebbet, 2-3 milliót nyert, és feltételezhetően nem pályázott egyetlen család több cég nevében – jelentette ki Hadházy, aki szerint ezért van szükség EU ügyészségre, hiszen a magyar ügyészség nyilván mindent törvényesnek mond majd.
Korrupcióinfó: uniós pénzből képez gyakornokokat a fideszes trafikkirály
Összesen 135 millió forint EU-pénzt kapott gyakornokképzésre Fajszi Lajos (Fidesz) volt szekszárdi önkormányzati képviselő négy családi takarítócége. Faj
null
1
https://atlatszo.hu/2018/05/24/korrupcioinfo-unios-penzbol-kepez-gyakornokokat-a-fideszes-trafikkiraly/
2018-05-24 21:57:00
true
null
null
atlatszo.hu
Nyolc Andrássy úti palotától szabadult meg a terézvárosi önkormányzat az elmúlt két évben. Köztük a sugárút egyik gyöngyszemétől, a 3. szám alatti Saxlehner-palotától, amelynek első emeleti nagypolgári lakásában a Postamúzeum működik. Ezen kívül eladta vagy elcserélte a 8., a 19., 21., 23., 47., 52. és a 68. számú palotákat. Ezeket az ingatlanokat 10-15 évvel ezelőtt úgy kapta meg a VI. kerület az államtól, hogy tíz éven belül fel kell újítania. E feltételnek azonban csak részben tett eleget. Ehelyett a határidő lejártával túladott rajtuk, mégpedig úgy, hogy nem pályáztatta meg az épületeket, s a lakásbérlők elővásárlási és hozzájárulási jogát figyelmen kívül hagyta. Néhány palotát a vevők már tovább is adtak, nyilván haszonnal. Nézzük, kik voltak a vásárlók. Az 1,2 milliárdra becsült Andrássy út 3-at 328 millió forintért adta el a kerület az A3 Expressz Kft.-nek. A magyarázat szerint a becsült értékből leszámították a hétszázmilliós kiköltöztetési, továbbá a felújítási költséget. A 8-at és az 52-t elcserélték egy Tárogató úti villáért és egy Lendvay utcai villa egyetlen szintjéért a CD Comission Kft.-vel, melynek helyébe később az A8-A52 Ingatlanforgalmazó Kft. lépett. Az Andrássy út 19. a Multi Építőipari és Kereskedelmi Kft.-é lett 280 millió forintért, s szintén ez a cég vette meg a 23-as számú házat 445 millióért. Már tovább is adta mindkettőt egy spanyol cégnek. A 21. számú palotáért cserébe az Amelus Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. az Andrássy út 4-ben található fürdőszobaszalont adta és még 295 millió forintot fizetett. A Liszt Ferenc tér sarkán található 47-es számú ház 150 millió forintért cserélt gazdát, az Ennet Ingatlanfejlesztő Kft. vette meg. Egy iskolaként használt palota, a 68. 860 millióért került az A9 Ingatlanforgalmazó Kft-hez. Lászay János önkormányzati képviselő szerint a nehezen megfejthető cégnevek a kerületvezetéssel jó kapcsolatban lévő ismerősöket takarnak. Legbotrányosabbnak a 47. számú ház eladását tartja az Ennet Kft.-nek, melynek tulajdonosa egy belga úr. A kft. évekig bérlőjük volt, és sokmilliós bérleti díj elmaradást halmozott fel. Mégis megkapta a palotát, rendkívül olcsón. Mint már tudjuk, azért ennyiért, mert ki kell költöztetnie a lakókat. Csakhogy az épület jelentős részét a cég bérli. Lászay furcsának találja az Amelus Kft. palotához jutását is, amely az árat csak úgy tudta kifizetni, hogy kiegészítésül odaadta a fürdőszobaszalonját. Szerinte egy pályázat vagy körültekintőbb vevőkeresés jobb eredményeket hozhatott volna. Az eladott házakban a lakásbérlők felháborodtak, mert megkerülték törvényben biztosított jogaikat, nem vonták be őket a sorsukat érintő döntésekbe, sőt még a szerződések aláírása után sem tájékoztatták őket. Tüntettek is a polgármesteri hivatal előtt. Néhány házban egyesületet alapítottak, számos lakó pedig perli az önkormányzatot. Az 52-es ház egyik érintettje lapunknak panaszolja: "Ezeket a házakat az önkormányzat eladta, elcserélte ilyen-olyan kft.-kkel. Mi nem tudjuk, mi lesz a sorsunk, időnként kapunk egy levelet valami kft.-től, hogy mostantól ő a tulajdonos, erre és erre a számlaszámra utaljuk át a lakbért." Perel a Postamúzeum is, amelynek el kellene költöznie az Andrássy út 3-ból, holott a kerület annak idején az államtól úgy kapta meg a házat, hogy eladás esetén is biztosítani kell az első emeleten a múzeumi funkciót. Fürst György, a VI. kerület alpolgármestere politikai bátorságnak nevezi, hogy meg mertek szabadulni a "sokba kerülő" palotáktól. Pályázat azért nem volt, mondja, mert nagyon lelassította volna a házak rendbetételét, évekig elhúzódott volna egy-egy pályázat lebonyolítása, a vesztesek állandóan megtámadták volna a döntéseket. (Perek azért így is vannak.) Szerinte úgyis csak az a hat-nyolc nagy cég jelentkezett volna, amelyekkel pályázaton kívül is kapcsolatba kerültek. Az alpolgármester szerint az, hogy egyes cégek mindjárt továbbadták a palotákat, azért van, mert úgynevezett projektcégek, amelyeket kifejezetten egy-egy ház megvételére alapítottak. S hogy a bérlők miért nem vehették meg a lakásaikat? Mert a vagyonátadási szerződésekben anno az szerepelt, hogy a kerület a műemlék házakat csak egyben adhatja el. Ilyen megkötés azonban csak a 3. és a 23. esetében volt. A többi ház esetében az önkormányzat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalására hivatkozik, amely tíz évvel ezelőtt kimondta, hogy csak akkor járul hozzá a lakások egyenkénti értékesítéséhez, ha előbb a házakat felújítják. Ezt az önkormányzat elmulasztotta. Ráadásul a paloták új tulajdonosai mindössze egy év garanciát vállaltak arra, hogy a lakbéreket nem emelik jobban az önkormányzati rendeletben meghatározottnál. Utána tehát úgy emelnek, ahogy akarnak, ami elég kemény kényszerítő eszköz a protestáló lakók eltávolítására. Kérdés továbbá, hogy a paloták új tulajdonosai képesek-e rövid időn belül felújítani a házakat. Ez nehezen képzelhető el arról, aki a vételárat is alig tudja kifizetni, s még a lakókkal is meg kellene egyeznie. Fürst alpolgármester szerint a megújulás garanciája az új tulajdonosok befektetett pénze, amit nem fognak veszni hagyni. Optimizmusra semmi ok: a pénzt egy előnyös továbbadással is vissza lehet szerezni. A perek pedig hosszú ideig eltarthatnak, s míg le nem zárulnak, a felújítások nyilván nem kezdődhetnek meg, hiszen addig az adásvételi szerződések nem jogerősek.
Archívum: Az Andrássy út kiárusítása
Botrányoktól hangos lassan egy évtizede a Magyarország főútjának is nevezett Andrássy út. A vádak szerint az omladozó palotákat negyedáron adja az önkormányzat, és ráadásul törvénytelenül jár el.
null
1
http://nol.hu/archivum/archiv-389305-201728
2006-01-02 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Lakatos Márk ügyével kapcsolatban ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta: amennyiben beigazolódik a gyanú, ilyen típusú bűnügyekben általában szexuális visszaélés, szexuális kényszerítés, illetve kiskorú veszélyeztetése bűncselekmények gyanújával szokott büntetőeljárás indulni. A Büntető törvénykönyv (Btk.) 198. §-a szerint "Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy mással szexuális cselekményt végezzen, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". Minősítő körülmény, ha a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll, illetve az elkövető a szexuális visszaélést a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el, a büntetés fenti esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés - mutatott rá ifjabb Lomnici Zoltán. A btk. 196. paragrafusa alapján aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szexuális kényszerítést tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, a hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el. A btk. 208. paragrafusának első bekezdése alapján kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Magyar Nemzet megkérdezte az alkotmányjogásztól, milyen mértékű büntetés szabható ki, ha a bíróság egynél több bűncselekményben mondja ki bűnösnek a vádlottat. Természetesen mindezt általánosságban kérdezték, hiszen Lakatos Márk ügyében jelenleg még csak nyomozás zajlik, az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, így Lakatos Márkot is. Ifjabb Lomnici Zoltán tájékoztatása szerint bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni, amelynek mértékét a megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. Ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, ám nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. Ifjabb Lomnici Zoltán hangsúlyozta: ha például a fent említett mindhárom bűncselekmény elkövetését megállapítaná a bíróság egyazon eljárásban, akkor - a halmazati büntetés mértékét, illetve a középmértéket figyelembe véve - akár tíz év letöltendő szabadságvesztésre is számíthatna a terhelt. Lakatos Márk ügyéről itt írtunk bővebben , az öltöztető külföldre menekült és saját magát sajnáltatja.
Kiderült: akár 8 év börtönt is kaphat Lakatos Márk!
Egy jogi szakértő elmondta, milyen bűncselekmények gyanúját veti fel annak az egykori árvaházi fiúnak a megrázó beszámolója, akit állítása szerint 15 éves korában megrontott a hírhedt öltöztető, Lakatos Márk. Az a Lakatos Márk, aki egyébként a baloldal úgynevezett „gyermekvédelmi” tüntetésének egyik szónoka volt, és ott a gyermekekért aggódott. Az ügyben immár rendőrségi nyomozás folyik ismeretelen tettes ellen.
[ "" ]
0
https://www.origo.hu/itthon/2024/10/kiderult-akar-8-evbortont-is-kaphat-lakatos-mark
null
true
null
null
Origo
Új szintre emelte a közérdekű adatok kiadásának megnehezítését a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (NMRVA). A közpénzekből, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány országos hálózatának tagjaként működő szervezethez a 10 millió forintig terjedő mikrohitel program kapcsán fordult a Jobbik alelnöke, hogy a nyilvánosság megtudhassa, kik és milyen szempontok alapján kapták meg a kedvezményes kamattal támogatott hitelt. A közérdekű adatok kiadásától ódzkodó szervezetnek ilyenkor több lehetősége van: egyszerűen elutasítja a kérést – aztán, ha elég kitartó az adatigénylő, bírósági döntés alapján végül mégis kiadja azokat; konstruktívnak mutatkozik, de jelentős összeget kér az adatok kiadásáért, mondván, azok összegyűjtése jelentős munkaerőt von el a szervezet eredeti feladatainak teljesítésétől – az adatigénylő ezután vagy kifizeti, vagy lásd fent. Az NMRVA egy harmadik utat választva Sneider Tamással közölte: ahhoz, hogy az adatokat kiadhassák, a kedvezményezettek hozzájárulását is ki kell kérniük. Ennek beszerzése az alapítvány szerint 250 ezer forintba kerül. Semmi sem zárja ki, hogy az alapítvány által kiküldött levélre a kedvezményezettek nem járulnak hozzá a kéréshez, tehát lehet, hogy Ez már csak a kiküldésre szánt levél megfogalmazásából is valószínű: az NMRVA a kedvezményezett kisvállalkozókhoz azzal fordult, hogy a Jobbik „személyes hiteladataikra” kíváncsi, emiatt kéri hozzájárulásukat az adatok kiadásához. A személyes hiteladatra való hivatkozás és a hozzájárulás kérése az információs törvény alapján is egyértelműen is megalapozatlan, hiszen az kimondja: „Az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan - erre irányuló igény esetén - bárki számára tájékoztatást adni.” Egyébként sem világos, mit ért „személyes hiteladat” alatt az alapítvány. Szakértők szerint ez olyan, mintha banktitokra utalna – erre hivatkozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is, amikor „közpénzjellegét elveszítő” pénzekkel támogatta meg a neki kedves alapítványokat – de ez ott sem állta meg a helyét, még kevésbé lehet érvényes egy alapítványra, amely még csak nem is bank. Nem csak az információs törvény, de az alkotmány szerint is közérdekű nyilvános adat, hogy kik kaptak EU-s forrásból vagy költségvetésből, magyar hatóságok által elbírált juttatást – jelen esetben kedvezményes kamattámogatással nyújtott hitelt. Jogalap az adat kiadására megvan, azt nagyon alaposan kellene megindokolni – ha egyáltalán lehetséges –, miért tartható egy ilyen adat titokban. Telefonon nem sikerült elérnünk az NMRVA ügyvezetőjét, Varga Béla Csabát, akitől egyelőre írásban elküldött az kérdéseinkre sem jött válasz a szokatlan költségtérítési igénnyel kapcsolatban. Alkotmányellenes és nem is szabályos Bár az információs törvény módosítása valóban lehetőséget ad arra, hogy a közfeladatot ellátó szerv pénzt kérjen akár a közérdekű adatok kiadásáért, amennyiben az nem tartozik alapfeladatai közé, ez azonban bizonyosan nem vonatkozhat az alapítvány által megadott előzetes hozzájárulás összegyűjtésére. Igaz, az is vitatható, hogy bármelyik közfeladatot ellátó szerv kérhet pénzt a közérdekű adatok kiadásáért. Ez a gyakorlat „az információs szabadsággal kapcsolatos alkotmányos elveket sért, mert abból a nonszensz feltételezésből indul ki, hogy a közhivataloknak nem alapfeladatuk a közvélemény tájékoztatása” – mondta Majtényi László. Az adatvédelmi biztos pozícióját 1995 és 2001 között betöltő szakember szerint „minden közintézménynek nyilvánvalóan alapfeladata a közvélemény tájékoztatása, ez másképp nem lehet jogállamban.” Az MTA doktora szerint világos, hogy ha alapfeladat az EU-s vagy költségvetési forrásból származó pénz elosztása, akkor alapfeladat az ezzel kapcsolatos tájékoztatás is. Ha ez nem lenne így, akkor ebből az következne, hogy az információ szolgáltatása alapfeladatként kizárólag az MTI-re vonatkozna. Majtényi álláspontját erősíti, hogy a bíróság is szűken értelmezi a költségtérítés kiszabását az adatok kiadásához. Tényleg csak a válaszolással közvetlenül felmerülő költséget engedi megtéríteni – fénymásolás, postaköltség –, de sokszor még az sem, mondván, állami szerveknek feladatuk a tájékoztatás. (Borítókép: A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány székhelye Salgótarjánban- forrás: Google Street View)
Megvan a közérdekű adatok nemkiadásának feketeövese
Megvan a közérdekű adatok nemkiadásának feketeövese - A Nógrád megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány, azért is pénzt kér, hogy közölje, kiadja-e adatokat.
null
1
https://index.hu/belfold/2017/11/29/kozerdeku_adatok_nograd_megyei_alapitvany/
2017-11-29 11:36:45
true
null
null
Index
Adócsalás miatt nyolc év letöltendő szabadságvesztésre ítélték hétfőn Athénban Akisz Cohacopulosz volt védelmi minisztert. Az egykor befolyásos szocialista politikust - aki a Paszok párt alapításában is részt vett - a bíróság egyebek mellett azért ítélte el, mert eltitkolta a görög főváros egyik legelitebb negyedében, az Akropolisz lábánál található, még 2009-ben vásárolt luxusvilláját, illetve hamis jövedelembevallást készített 2006 és 2009 között. Az athéni büntetőbíróság a börtönbüntetésen kívül 520 ezer eurós pénzbírságot is kiszabott Akisz Cohacopuloszra, továbbá elrendelte az Akropolisz lábánál található rezidenciája lefoglalását is. "Nem ismerem el ezt a döntést" - nyilatkozta a védelmi tárca volt vezetője, mielőtt visszatért a Koridallosz nevű athéni börtönbe, ahol egy másik, katonai szerződésekkel kapcsolatos megvesztegetési ügy miatt tavaly április óta tartják előzetes fogságban. A vádhatóság szerint Cohacopulosz a védelmi tárca élén - 1996 és 2001 között - több millió euró kenőpénzt fogadott el orosz és német hadiipari cégektől légvédelmi rendszerek és tengeralattjárók vásárlásáért cserébe. A 73 éves politikus állítása szerint "politikai üldözés" áldozata, és mint mondta, fellebbez az ítélet ellen. A volt védelmi tárcavezető felesége és lánya, valamint három másik bűntársa is vizsgálati fogságban van a szóban forgó korrupciós üggyel összefüggésben. Akisz Cohacopulosz már a második magas rangú politikus, akit az utóbbi időben börtönre ítéltek Görögországban. A múlt héten Szaloniki egykori polgármesterét, Vaszilisz Papageorgopuloszt ítélte életfogytiglani szabadságvesztésre egy bíróság mintegy 20 millió euró elsikkasztásában való segédkezés miatt.
Nyolc év börtön a volt görög miniszternek
Nyolc év börtön a volt görög miniszternek - Adócsalásért ítélték el az egykori szocialista védelmi minisztert, Akisz Cohacopuloszt.
null
1
https://index.hu/kulfold/2013/03/04/nyolc_ev_borton_a_volt_gorog_miniszternek/
2013-03-04 23:40:26
true
null
null
Index
A Tisza Párt ismét a Magyarország érdekeit súlyosan sértő javaslatot támogatott az Európai Parlamentben (EP). A dokumentumban - amely számos ponton szembemegy az Európai Tanács álláspontjával az Európai Unió (EU) 2025-ös költségvetés-tervezetéről - egyebek mellett azt szorgalmazzák, hogy a tagállami bevételeket uniós bevételként kezeljék, emellett teljesen új saját források bevezetését is tervezik a tagállamok rovására, azok pénzügyi szuverenitása ellen irányuló módon. A szociáldemokrata párti, román Victor Negrescu által előadóként jegyzett indítvány szerint az új bevételi forrásoknak bevezetésével fedeznék a Next Generation EU elnevezésű helyreállítási alap hiteleit, amelyekből egyébként a hazánknak járó részt még mindig nem fizette ki Brüsszel. A Tisza Párt képviselői név szerinti szavazás során is támogatták az új saját források bevezetését sürgető bekezdést, emellett a végszavazásnál ugyancsak megszavazták a jelentéstervezetet, amely egyébként nem kapott többséget. - Az Európai Parlament jelentéstervezetének vonatkozó szövege súlyos támadás a tagállamok pénzügyi szuverenitása ellen. Magyarországnak nem érdeke az uniós költségvetés bevételeinek megváltoztatása - jelentette ki a Magyar Nemzetnek az uniós ügyekben járatos gazdasági szakember. Mint rámutatott, a Tisza Párt által is támogatott javaslat pénzt akar elvenni a magyaroktól, emellett szavai szerint az Európai Bizottság tervei között szereplő új saját forrástípusok regresszívek, azaz a gazdagabb tagállamoknak kedveznek. - A Next Generation EU hitelek visszafizetéséhez pedig nincs szükség mindenképpen új saját források bevezetésére, a mostani rendszer is megfelelően biztosítja a törlesztéshez szükséges forrásokat, de álságos és veszélyes is összekapcsolni a két kérdést. Az adófizető polgárokat akarja félrevezetni az, aki azt állítja, hogy csak új saját források bevezetésével lehet a törlesztést megvalósítani. Magyarország számára a mostani saját forrásrendszer megfelelő, a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló saját forrás elégséges és átlátható bevétel, egyszerűen végrehajtható, emellett igazságos teherviselést biztosít a tagállamok között - fejtette ki a szakember. A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
A Tisza Párt által is támogatott javaslattal vennének el pénzt a magyaroktól
Az egyes országok bevételeinek uniós bevétellé alakításával, és ezzel a tagállamok rovására tenne szert Brüsszel többletforrásokra, s a javaslatot tartalmazó jelentéstervezetet a Tisza Párt EP-képviselői is támogatták.
[ "" ]
0
https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/a-tisza-part-altal-is-tamogatott-javaslattal-vennenek-el-penzt-a-magyaroktol
null
true
null
null
BOON
A csütörtöki kormányinfó egyik központi kérdése az a keddi Lázár János-kijelentés volt, miszerint 2023-ban Vitézy Dávid felajánlkozott a Fidesznek, a másik pedig a Védelmi Beszerzési Ügynökséget ért hekkertámadás. Mindkettőről és Észak-Koreáról kérdeztük Gulyás Gergelyt, akit - és Vitályos Eszter kormányszóvivőt - sikerült abban is megakadályoznunk, hogy álhíreket terjesszen arról, mikor ajánlkozott fel Vitézy a Fidesznek. A kérdezz-felelek teljes videója:
Álhírellenes harcunk és Gulyás Gergely magyarázkodása a Vitézy-Lázár páros miatt a kormányinfón
A Védelmi Beszerzési Ügynökségtől ellopott adatokról és Észak-Koreáról is kérdeztük Gulyást Gergelyt, videón a nekünk jutott kilenc perc.
[ "" ]
0
https://444.hu/2024/11/14/alhirellenes-harcunk-es-gulyas-gergely-magyarazkodasa-a-vitezylazar-paros-miatt-a-kormanyinfon
null
true
null
null
444
Míg a rossz hírű vasút kevésbé, addiga közutak komoly prioritást élveznekLázár Jánosnál és az Építési és Közlekedési Minisztériumnál. Ezt mutatja az is, hogy csütörtökön Lázár több fontosfejlesztéstis bejelentett Egerben. Az egyik ezek közül az volt, hogy az északkelet-magyarországi régió számára egy nagy volumenű útfelújítási programot indítanak, méghozzá az M3-as autópálya újjáépítését. Az autópályát az következő években a kormány - a kezelőjével konzorciumban - teljes egészében újjáépítteti. A jelenleg is folyó felújítások elsődleges célja a balesetveszély elhárítása, mivel az M3-as rendkívül rossz állapotban van. Az autópálya 2025. augusztus 31-ig százmilliárd forint értékben újul meg - írja akormány.hu. Emellett az M3-ast a 31-es csomóponttól Gyöngyösig kb. 420 milliárd forintból hatsávossá építik. A beruházás a következő időszakban kezdődik meg és hosszú ideig tart majd. Lázár szerint Egerben fejleszteni kell az idegenforgalmat azért, hogy a turizmus is hozzájáruljon az egriek jobb megélhetéséhez. Ennek érdekében "Eger önkormányzata és a kormány egy új, 10 éves együttműködési megállapodást köt az egri vár fejlesztésére, ennek első lépéseként a tárca egymilliárd forintot biztosít már most december 31-ig, hogy a vár fejlesztését újra tudják kezdeni" - jelentette be a miniszter, aki szerint a 25-ös elkerülő út építése is megkezdődhet, ez 16,5 kilométer hosszú lesz, és 100 milliárd forintba kerül. A helyi és helyközi közlekedésben is változások lesznek, a Volán 10 évre megkapja a közúti autóbuszos szolgáltatás lehetőségét, és ez az egész autóbuszos park felújítását is biztosítja majd. Lázár szerint a vasútkorszerűsítés technikai okok, járműbeszerzés miatt lassabban halad, "de az 5800 darabos autópark felújítása gyorsabb lesz". A helyi Makovecz Imre tervezte uszoda fenntartási költsége évente 300 millió forintjába kerül a városnak, ráadásul az uszoda rossz állapotban van. Lázár azt ígérte, készen állnak annak megvizsgálására, hogy ezt "mint Makovecz-féle építési örökséget" átveszi az állam. Egerben a volt jobbikos Mirkóczki Ádámot a fideszes Vágner Ákos váltotta a polgármesteri székben. Lázár is kitért erre a sajtótájékoztatón, ezzel: "Fontos választási eredmény született, hiszen Salgótarjánban, Miskolcon és Egerben a Fidesz jelöltjeit támogatták a választópolgárok, így minden együtt áll ahhoz, hogy háborúskodás helyett együttműködés alakuljon ki a kormánnyal".
Teljesen újjáépítik, és részben hatsávosra bővítik az M3-as autópályát
Az autópálya megújítására 100 milliárd forintot fordítanak, 420 milliárdot pedig arra, hogy egy szakaszon hatsávos legyen.
[ "" ]
0
https://telex.hu/belfold/2024/11/08/m3-autopalya-tobb-sav-hatsavos-lazar-janos-fejlesztes
null
true
null
null
Telex
Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelte Arató Gergely (DK) képviselő kérdését, így a Nemzeti Nyomozó Irodának kell majd elbírálnia, felveti-e bűncselekmény gyanúját a Közlekedési Múzeum "helyszínváltoztatása". Az ellenzéki politikus emlékeztetett rá, hogy négy éve az Orbán-kormány 5,7 milliárd forintot biztosított a Közlekedési Múzeum tervezési munkáira. A rendelkezésre álló információk alapján ezt a forrást el is költötték, az Építési és Közlekedési Minisztérium mégis úgy döntött, hogy más helyszínen építi meg a múzeumot, újrakezdi a tervezést. Ez nyílvánvalóan a tervezésre már elköltött közpénz elpazarlását jelenti. Arató Gergely a legfőbb ügyészt arról kérdezte, szerinte felvetődik-e a hanyag kezelés, vagy más bűncselekmény gyanúja. Ha igen, akar-e nyomozást indítani az ügyben. Korábban már megjelent egy részletes pályázati dokumentáció is, amely szerint az épülő debreceni BMW-gyár mellett egy 6,5 hektáros külterületen épül majd meg a múzeum. A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium reménye szerint az új épületegyüttest évi 350 ezer látogató keresi majd fel Debrecenben. Lázár János szerint a költöztetés az ország gazdasági érdeke, a kormány Debrecenre társfővárosként tekint. Az általa vezetett tárca korábban arra nem válaszolt, mit kezdenek majd a Kőbányai úti helyszínre megrendelt, már elkészült tervekkel. A költöztetéssel kapcsolatos kritikákra Debrecen fideszes polgármestere, Papp László úgy reagált, szó sincs politikai bosszúról, a múzeum helye Debrecenben azért indokolt, mert város az európai elektromobilitás egyik központjává válik. Vitézy Dávid az egykor általa vezetett múzeum elköltöztetésére még a Fidesz által támogatott főpolgármester-jelöltként is úgy reagált, hogy a költöztetés Lázár János újabb hadüzenete Budapestnek, a múzeumnak Budapesten a helye, a kőbányai Északi Járműjavítónál alkalmasabb helyszín nincs, érthetetlen a miniszter nyilvánvaló károkozása.
Lázár János elűzte Vitézy Dávid álmát, de feljelentés lett belőle
A Nemzeti Nyomozó Irodának kell majd elbírálnia, hogy a múzeumi költöztetés nem hanyag kezelés-e.
[ "" ]
0
https://24.hu/belfold/2024/11/05/lazar-janos-eluzte-vitezy-david-almat-de-feljelentes-lett-belole
null
true
null
null
24.hu
Cser-Palkovics András és Vas Imre fideszes képviselők még április végén kezdték meg az infótörvény kiherélését. Az általuk benyújtott, és az Országgyűlésben sürgősséggel elfogadott törvény súlyosan korlátozta az állampolgárok jogát, hogy közérdekű adatokat ismerhessenek meg. A törvény miatt több korrupcióellenes civil szervezet kilépett a kormány korrupcióügyi munkacsoportjából. A törvény szerint aki túl sok, vagy túl részletes adatot kért arról, hogy egy közintézmény hogyan gazdálkodik a közpénzekkel, az visszaélésszerű adatigénylőnek minősül, és nem kell neki válaszolni. A törvényt az Index szerint az Átlátszó és a 444 miatt vezetnék be. Áder János nem írta alá a jogszabályt, és visszaküldte az országgyűlésnek. A Fidesz alig változtatva újra a parlament elé viszi a módosítást. Alig változtatott Cser-Palkovics András fideszes képviselő az infótörvény módosításán, amit két hete Áder János köztársasági elnök küldött vissza a parlamentnek. A tervezet továbbra is kibúvót ad az állami, vagy közpénzzel gazdálkodó intézményeknek az alól, hogy túl részletes tájékoztatást kelljen adniuk működésükről az érdeklődő állampolgároknak vagy újságíróknak. A közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései irányadók. Ha erre való hivatkozással az adatigénylés elutasításra kerül, az adatigénylő az Infotv. 52 . §-a alapján a Hatóságnál bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet . Ez az egyik "érdekes" változtatás. Egyrészt Hatósági bejelentést eddig is bárki bármikor tehetett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, ehhez a múltban sem volt szükséges Cser-Palkovics képviselő felhatalmazására. De mondjuk meg is tilthatta volna, szóval tök jó. Másrészt a "tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerések" rész pont nem mond semmit. Megint egy hivatalnok dönti el, hogy ha mondjuk jövőre is szeretnénk kikérni a frakciók tanácsadói szerződéseit, akkor az most ilyen tételes adatmegismerésnek minősül, vagy nem. Nyilván annak fog És persze a módosításban említett "külön törvények" rész sem igazán egyértelmű. Ennek alapján nyugodtan mondhatja bármely hivatal, hogy amit az Állami Számvevőszék például ellenőriz, arról állampolgár vagy újságíró nem kérhet adatot. Áder kifogásai A most beadott újabb módosítás azért is fura, mert azokat a problémákat csak részben kezeli, amiért az államfő nem írta alá a törvényt. Álláspontom szerint a módosítás a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának terjedelmét nem határozza meg pontosan a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványainak mélységére és terjedelmére való utalással. illetve A közfeladatot ellátó szerv túl széles körű mérlegelési lehetőséget kap annak megítélésére, hogy mi az a tartalmi tájékoztatás, ami már egy ellenőrző szerv „kényszerjellegű” adatbetekintési körébe vonható. A TI szerint már jobb a törvény Egy fontos részt kihúztak a törvényből, ami a leginkább korlátozta volna az információszabadságot - mondja Ligeti Miklós, a Transparency International nevű korrupció-ellenes civil szervezet jogi igazgatója. A Cser-Palkovics féle eredeti módosítás egy a következő részt tartalmazta. E törvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogokra Ha ez marad, akkor az azt jelentette volna, hogy az országgyűlés bármikor elfogadhat egy olyan új törvényt, ami alapján csak mondjuk egyes állami szervek neve nylvános, más adata nem. Ez kikerül a törvényből és ez nagyon jó hír - mondta Ligeti. Igenis figyeltek Áderre és Péterfalvira - A Köztársasági Elnök Úr észrevételeit megküldtük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila részére, kérve a Hatóság szakmai álláspontját az ügyben. A Hatóság állásfoglalása a múlt héten megérkezett. A Hatóság szakmai javaslata alapján az Alkotmányügyi bizottság a mai ülésén módosító indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz. A parlament a jövő heti ülésén dönt a javaslatról - közölte Cser-Palkovics András, amikor a legújabb javaslatáról érdeklődtünk. Nem kell mindenkinek folyton ellenőrizni Az új módosító indoklásában Cser-Palkovics továbbra is elég egyértelműen fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy mi a célja akciójának: A közfeladatot ellátó szervek gazdálkodásának célszerűségét, eredményességét valamint törvényességét érintő ellenőrzések lefolytatására külön törvényben meghatározott szervek jogosultak és nem az Infotv. szerinti adatigénylő.
Újra kiherélnék az infótörvényt
Továbbra is titkolódzhatnak a közintézmények, ha egy újságíró túl sok adatot kér.
null
1
https://444.hu/2013/06/03/ujra-kiherelnek-az-infotorvenyt/
2013-06-03 17:29:26
true
null
null
444
A tagállamoknak nincs joguk megtagadni az Európai Bíróság által kiszabott pénzbírság kifizetését, vagy módosítani a megállapított összeget, illetve változtatni a bíróság által meghatározott feltételeken - szögezte le egy bizottsági szóvivő hétfőn Orbán Viktornak a napi pénzbírság ügyében írt levelére reagálva. Néhány nappal az első fizetési határidő lejárta előtt a magyar miniszterelnök levelet írt az Európai Bizottságnak, amelyre a testület "záros határidőn belül válaszolni fog". A magyar kormánynak október 31-ig kellene eleget tennie annak a fizetési felszólításnak, amelyet 45 napos határidővel az Európai Bizottság küldött még szeptember 13-án. A számlán a Magyarországra az Európai Bíróság június 13-i ítéletében kiszabott napi egymillió eurós pénzbírság háromhavi összege, 93 millió euró szerepelt. Orbán Viktor levele - amelynek tartalmát közelebbről nem ismerjük, de a bizottság első reakciójából részben következtetni lehet bizonyos elemeire - azelőtt futott be Brüsszelbe, hogy a testület előreláthatóan november 4-én, ezúttal tizenöt napos határidővel elküldi a második fizetési meghagyást a korábbi 93 millió euróról. A magyar kormánynak ezután november 18-ig kellene befizetnie az összeget. Ha nem teszi meg, a korábbi kétszázmillió eurós átalánybírsághoz hasonlóan a bizottság levonja a pénzt az éppen esedékes magyar kifizetésekből. Ehhez kapcsolódóan: Egymilliárd euró veszni látszik az idei uniós forrásokból Az Európai Bizottság a Szabad Európa kérésére hétfőn reagált a miniszterelnök levelére. A válaszból arra lehet következtetni, hogy a kormány az október 31-i határidőre nem rója le a tartozását, és nem is áll szándékában. "A tagállam köteles a bírósági ítéletnek megfelelni annak érdekében, hogy a napi pénzbírság ne növekedjen tovább. A tagállamoknak nincs joguk megtagadni az Európai Bíróság által rájuk kiszabott pénzbírság kifizetését vagy módosítani a megállapított összeget, illetve változtatni a bíróság által meghatározott feltételeken" - hangsúlyozta a testület szóvivője, ami azt sugallja, hogy a kormányfő levelében nem hajolt meg az Európai Bíróságnak egy korábbi (2020-as), a magyar menekültügyi rendszer egyes elemeit hatályon kívül helyező bírósági ítélet végrehajtásának megtagadása miatt meghozott ítélete előtt, ideértve a pénzbírság befizetését. A szóvivő arra is emlékeztetett, hogy a bizottságnak kötelessége az Európai Bíróság ítéletének kikényszerítése, és alkalmazni fogja a szükséges eljárást annak biztosítására, hogy Magyarország kifizesse a bíróság által kiszabott büntetést. Emlékezetes, hogy június 13-i ítéletében az Európai Bíróság kétszázmillió euró átalánybírságot szabott ki Magyarországra a 2020-as ítélet maradéktalan végrehajtásának elmulasztása miatt, és további napi egymillió euró összegű pénzbírságot egészen addig, amíg a kormány megfelel az ítéletnek, és összhangba hozza az uniós szabályozással a sajátját. Ehhez kapcsolódóan: A magyar kormány mentességet fog kérni az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása alól A kétszázmillió eurós átalánybírság levonását a Magyarországnak esedékes, alapvetően, de nem csak kohéziós politikai kifizetésekből már szeptemberben megkezdte a bizottság, de értesülésünk szerint még nem rekvirálták ilyen módon a teljes összeget (az egyik lehetséges ok, hogy vélhetően nem volt elegendő összegű számla). A levonás megkezdése előtt a magyar kormány két bizottsági fizetési felszólítást is figyelmen kívül hagyott. Ami a napi pénzbírság behajtását illeti, becslésünk szerint november 16. körül jön a következő kifizetési meghagyás, ezúttal a szeptember 14. és a november 14. közötti időszakra, vagyis két hónapra vonatkozóan. A napi egymillió euró felkerekítésével a következő számla hatvanmillió euróról szólhat, így az Orbán-kormány november közepéig már körülbelül 150 millió eurós tartozást halmozhat fel az EU felé, amelyet előreláthatóan további kohéziós politikai források elvonásával kasszírozhat be az Európai Bizottság. Brüsszel információink szerint kéthavonta küld majd új számlát. A testület szóvivője az Orbán-levél migrációval kapcsolatos részére reagálva hangsúlyozta: "A nemzeti intézkedések csak arra jók, hogy a problémát az egyik tagállamból áthelyezzék a másikba, aláásva az egységet és a szolidaritást. (...) Ezért van a migrációs és menekültügyi paktum. A tagállamokkal teljes sebességgel dolgozunk a végrehajtásán" - tette hozzá. A szóvivő a bizottság nevében arra is felszólította a magyar hatóságokat, hogy hozzanak intézkedéseket a migránsok csempészete ellen, és maradéktalanul tartsák tiszteletben a menekültügyi és visszaküldési szabályokat.
Orbán Viktor levéllel ment elébe egy újabb lejáró fizetési határidőnek
A tagállamoknak nincs joguk megtagadni az Európai Bíróság által kiszabott pénzbírság kifizetését, vagy módosítani a megállapított összeget, illetve változtatni a bíróság által meghatározott feltételeken – reagált lapunknak egy bizottsági szóvivő Orbán Viktor levelével kapcsolatban.
[ "" ]
0
https://www.szabadeuropa.hu/a/orban-levellel-ment-elebe-egy-ujabb-lejaro-fizetesi-hataridonek/33177852.html
null
true
null
null
Szabad Európa
Magyar Péter nem vett részt az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságnak ülésén, ahol meghallgatták az új Európai Bizottság agrárbiztosjelöltjét. A Tisza Párt elnöke és EP-képviselője már vasárnap elmondta a közösségi oldalán, hogy "sűrű hét lesz, nem fog tudni kimenni a strasbourgi bizottsági ülésekre". A meghallgatások egyébként Brüsszelben zajlanak a héten, de nem meglepő, hogy Magyar még ezt sem tudja, hiszen alig jár be a munkahelyére, amióta az Európai Parlament szeptemberben elkezdte az ülésezést. A luxemburgi agrárbiztosjelölt meghallgatásán olyan fontos kérdéskör került terítékre, mint az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által kezdeményezett Stratégiai párbeszéd az EU mezőgazdaságának jövőjéről című jelentés. A több agrárszervezet és a magyar kormány által is kritizált dokumentum előmozdítaná a növényi alapú étrendeket, és nem túl burkolt formában Ukrajna jövőbeli csatlakozását készítené elő, az eddigi területalapú támogatási rendszer megszüntetésével. Christophe Hansen a meghallgatáson úgy fogalmazott, azonosulni tud jelentésben foglaltakkal, amelynek legfontosabb része a földalapú támogatások megszüntetése. A luxemburgi biztosjelölt az Európai Néppárt képviselője 2018 óta, így nem meglepő, hogy támogatja a bizottsági elnök által szorgalmazott új stratégiát. Az is kiderült az elmúlt napokban, hogy a Tisza Párt EP-képviselői szintén azonosulnak az anyagban leírtakkal, ami ha megvalósul, padlóra küldené a magyar gazdákat. Magyar Péter nemrég közzétett egy bejegyzést, amely lényegében a területalapú támogatások eddigi rendszerének megszüntetését vetíti előre. Magyar szerint ahogy az egész unióban, úgy Magyarországon is támogatni kellene az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermelés helyett. A politikus szerint tehát az úgynevezett organikus gazdálkodást - magyarul a biogazdálkodókat - kellene támogatni a gabonatermesztés helyett. Ugyanakkor bejegyzésében szembefordítja egymással a többi gazdát is. Mondanivalója alapján úgy tűnik, számára a kertészek többet érnek a szántóföldi növénytermesztőknél, a szántóföldi növénytermesztők meg a legeltető állattenyésztőknél. Ismét igazolódott, hogy Magyarék teljes mellszélességgel támogatják Magyarország ellensége, Manfred Weber és az általa vezetett néppárt politikáját Brüsszelben, akkor is, ha az szöges ellentétben áll hazánk érdekeivel. A Tisza Párt elnöke vélhetően azért nem tekintette fontosnak, hogy meghallgassa a néppárti biztosjelöltet a bizottságban, mert már eldőlt, hogy támogatni fogják a gazdatársadalmat tönkretevő stratégiát. Emlékezetes, hogy Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke és EP-képviselője egy közelmúltban adott interjúban szintén arról beszélt, hogy mindenben az Európai Néppárt álláspontját képviselik.
Magyar Péterék uniós biztosjelöltje azonosul a gazdákat tönkretevő agrárstratégiával
Fontos meghallgatás zajlott az Európai Parlament szakbizottságában, ahol a néppárt által delegált luxemburgi agrárbiztosjelölt elmondta, hogy azonosul az Ursula von der Leyen által kezdeményezett új uniós mezőgazdasági stratégiával, aminek része az eddigi területalapú támogatási rendszer megszüntetése. Magyar Péter mint EP-képviselő ennek a bizottságnak a tagja, de nem vett részt a meghallgatáson, korábban viszont már bejelentette, hogy támogatja ezt az elképzelést, ami padlóra küldené a magyar gazdákat.
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/11/magyar-peterek-unios-biztosjeloltje-azonosul-a-gazdakat-tonkretevo-agrarstrategiaval
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A közpénzből készített, ingyenesen terjesztett debreceni lap augusztusi számában Kósa Lajos „kijelölt” fideszes utódjáról négy fotót közöltek, ötször írták le a nevét, s mindezt összesen három oldalon át nézhetjük. A többi polgármester-jelöltet nem nyomják ennyire. A közpénzből 30 ezer példányban kiadott, s ingyenesen terjesztett Debreceni Korzó című lap legfrissebb számában három oldalon összesen négy fényképet közölnek róla, és ötször is leírják a nevét: ő nem más, mint a Kósa Lajos utódjának szánt Papp László alpolgármester, a Fidesz debreceni polgámester-jelöltje. A város pénzán arcátlan gátlástalansággal folytatott politikai kampányra a debreceni vagy.hu hívta föl a figyelmet a Nyomják a Kósa-utódot című cikkében. A lap megjegyzi, hogy a Debreceni Korzó „megjelent az önkormányzati választások előtt másfél hónappal közpénzből”. Mint írják, hasonló attrakciót az országgyűlési választás előtt produkált a Debreceni Korzó elnevezésű havi ingyenes városi információs kiadvány, akkor Kósa Lajost nyomatták. Az online újság nem mulasztja el fölhívni a figyelmet az „elkövetőkre” sem: az újság kiadója a Debrecen Városi Televízió Kft., lapigazgatója Széles Tamás, főszerkesztője Szénási Miklós. A lapot 25 ezer postaládába ingyen dobják be, de több terjesztési ponton is hozzáférhető, sőt, a dehir.hu-ról le lehet tölteni.
Belföld: Arcátlan Fidesz-kampány közpénzből Debrecenben
A közpénzből készített, ingyenesen terjesztett debreceni lap augusztusi számában Kósa Lajos „kijelölt” fideszes utódjáról négy fotót közöltek, ötször írták le a nevét, s mindezt összesen három oldalon át nézhetjük. A többi polgármester-jelöltet nem nyomják ennyire.
null
1
http://nol.hu/belfold/arcatlan-kampany-kozpenzbol-debrecenben-1480669
2014-08-16 16:41:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Súlyos korrupciós botrányban emelt nemrég vádat a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), hiszen volt és jelenlegi, nagy befolyású ellenzéki politikusok kerülnek hamarosan bíróság elé.Ez az ügy a zuglói korrupciós-parkolási botrány, amely ugyanakkor csak egy szelete a fővárosi ellenzéket behálózó pénzszivattyúnak - ez derült ki azokból az ügyekre rálátó, ám nevük elhallgatását kérő forrásokkal történt többórás háttérbeszélgetésekből, amiket az elmúlt hetekben folytattunk.A zuglói korrupciós ügy 2022 februárjában robbant ki, ekkor történtek az első gyanúsítások: többek között Horváth Csabát, Zugló akkori polgármesterét is kihallgatták a nyomozó ügyészek. Nem sokkal később a zuglói MSZP elnökéből, Tóth Csabából is gyanúsított lett.A gyanú, illetve a későbbi vád szerint Tóth Csaba és Horváth Csaba 2016-ban a Zuglóban tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére kerestek egy gazdasági társaságot, amellyel túlárazott vállalkozói díjban állapodtak meg, és a nyereség felére igényt tartottak.Az ügyészség szerint a bevételből Tóth Csaba saját maga és Horváth Csaba részére 31 millió forintot kért és vett át, ezenfelül Tóth Csaba havonta 10-15 millió forintot, összesen legalább 250 millió forint készpénzt kaphatott. A vád szerint a két baloldali politikus osztozott a bevételen .A pénzt átadó férfi Fuzik Zsolt, a SYS IT Services Kft. egykori befolyásos munkatársa volt. Fuzikra 2021 nyarán csapott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanújával. A hatóságok szerint társaival számlagyárat működtettek és 19 milliárd forint értékben állítottak ki fiktív számlákat. A hamis dokumentumok a SYS IT Services Kft.-nél és a hozzá kapcsolódó gazdasági társaságoknál jelentek meg. Így került képbe a zuglói parkolási ügy is, amelynél a SYS IT Services egyik leányvállalata nyerte el a parkolásüzemeltetési feladatokat. Fuzik Zsolt később alkut kötött és az ügyészségi nyomozók előtt részletesen beszámolt arról, hogy ki, mikor, milyen összegű korrupciós pénzt kapott a SIS Parking Kft. profitjából.Megírtuk azt is, hogy Horváth Csaba egy Kálvin téri kávézóban juthatott hozzá a kenőpénz egy részéhez:Horváth Csabának 3-4 alkalommal adtam át összesen kb. 10-12 millió forintot. Horváth Csaba autóval a Kálvin tér közelében, a Múzeum utcában lévő Café Company kávéházhoz jött, ott adtam át neki a pénzt. Azt is mondta, hogy ha főpolgármester lesz, akkor ezt külön is viszonozni fogja, hogy azon felül is adtam neki pénzt, ami az alapmegállapodás volt- mondta Fuzik egyik vallomásában a hatóságoknak.Fuzik nemcsak a zuglói szocialistákról, hanem Baja Ferenc egykori MSZP-s környezetvédelmi miniszterről és Molnár Zsolt országgyűlési képviselőről is részletesen vallott. Állítása szerint mindkettőjüket lefizette azért, hogy szabad utat engedjenek egy fontos fővárosi pályázatnak. Fuzik szerint Molnárral 2019. augusztus 6-án találkoztak délelőtt 10 órakor a Casa Bianca étterem előtt, az V. kerületben, ahonnan az Olimpia parkba sétáltak. Fuzik a pénzt egy fekete bőr Hugo Boss irattáskában vitte magával. A parkban leültek egy padra, majd odaadta a politikusnak a táskát, aki megköszönte és azt mondta: "rendben vagyunk". Fuzik Zsolt vallomásában megemlítette, hogy a táskát nem kapta vissza.Úgy tudjuk, Molnár több ismerősének is arról beszélt, hogy már csak azért sem lehet igaz, hogy pénzt vett át Fuziktól, mert nemzetbiztonsági ügyekben járatos politikusként annyira nem lenne óvatlan, hogy egy 40 millió forintos táskát átvesz a térfigyelő kamerák kereszttüzében.A szocialista képviselő egyébként a nyilvános nyilatkozataiban annyit elismert, hogy találkozott Fuzik Zsolttal, igaz, ezt éppen az előbb elmondottak miatt kár is lett volna tagadnia, ráadásul mindez a cellainformációk alapján is ellenőrizhető. Molnár egy korábbi interjúban arról is beszélt, hogy a rá valló férfi csak menekülni próbált a számlagyáras ügyéből és ezért tett ellene valótlan vallomást. Mindehhez hozzátartozik, hogy Fuzik a poligráfot is vállalta és át is ment a hazugságvizsgálaton.Fuzik Bajával kapcsolatban többek között azt emelte ki, hogy jóban van Karácsony Gergely főpolgármesterrel, és felhatalmazása van arra, hogy informatikai kérdésekről tárgyaljon. Említette azt is, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes támogatását élvezi, aki fontos személy, mivel arról hozhat döntéseket, hogy milyen projekteket támogassanak és honnan vonjanak el pénzt - fogalmazott Fuzik.Hozzátette: Baja Ferenc egyszer mutatott neki egy papírt, amelyen a főpolgármester aláírása szerepelt, illetve az, hogy informatikai főtanácsadó lett a fővárosnál.  "A harmincmillió forintnyi vesztegetési pénzt én adtam át neki a Várkert Bazárnál található kis parkban" - mondta Fuzik a nyomozóknak. Mára a baloldali politikusok ellen vádat emelt az ügyészség, a bírósági tárgyalásuk várhatóan még az idén elkezdődik.Információink szerint ugyanakkor nem Fuzik volt az első, aki a hatóságoknak beszélt a parkolási pénzek lenyúlásáról. A férfi a zuglói ügyön kívül ráadásul részletesen vallott egy, az ellenzéket átszövő baloldali korrupciós hálózatról. Állítása szerint több részletben csaknem egymilliárd forint áramlott a budapesti 2019-es hatalomváltást követően a fővárosi cégek környékéről egy baloldalhoz köthető ügyvédhez. A feltételezhetően fiktív számlák kiállításával, a Fuzikhoz köthető számlagyár segítségével "gyártott" készpénz további sorsa azóta is rejtély.Hozzátesszük: a hatóságoknak nyilván oka volt, hogy ezt a szálat nem emelték be a parkolási botrány miatt indult büntetőeljárásba, hiszen elképzelhető, hogy mindezt nem támasztották alá más bizonyítékok, ez ugyanakkor még nem zárja ki, hogy a férfi igazat mondott.Visszatérve Fuzikhoz, forrásaink arra hívták fel a figyelmünket, hogy a férfi vallomásában kitért egy titokzatos és sokáig "láthatatlan" emberre, egy bizonyos Z. Zsoltra is, akit a parkfenntartási biznisz kulcsfigurájának tartanak. Fuzik szerint Molnár Zsolt kezdetben bizalmatlan volt vele szemben, a pénzátadást ezért Z. Zsolt segítségével, közvetítésével akarták lebonyolítani, akit mindketten jól ismertek. Információink szerint Molnár ráadásul évtizedek óta nagyon jó viszonyban van Z. Zsolttal, évekkel ezelőtt feleségeiknek közös vállalkozása is volt.A tervezett találkozók végül mégis meghiúsultak. A vallomásrészletek alapján nem világos, hogy Fuzik Zsolt miért nem tudott találkozni a közvetítővel, vagyis Z. Zsolttal, ám később az MSZP-s országgyűlési képviselő állítólag maga jelentkezett nála.Z. Zsolt kezén egy másik ügy miatt kattant a bilincs. A Pannon Park Forest Kft. korábbi tulajdonosát márciusban tartóztatták le, az adóhatóság őt és társait számlagyáras bűnszervezet létrehozásával, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítja. Az eljárás összefügg azzal a tavaly novemberi NAV-os akcióval, amelyből kiderült, hogy a többi között egy ritka Ferrarit és egy Lamborghinit foglaltak le egy számlagyár felgöngyölítése során. Az egyik autó csomagtartójából egymillió euró került elő.Egyik forrásunk arra is utalt, hogy a két számlagyár ügyében közös metszéspontok lehetnek, a parkolási és a zöldfelület-kezelési/parkfenntartási bizniszt bonyolító kör tagjai jól ismerik egymást. Nem véletlenül beszélt vallomásában Fuzik Z. Zsoltról. Utóbbi férfit egyébként szintén kihallgatták a nyomozók, többek között Molnár Zsolt ügyében is.Ilyen közös metszet a baloldali politikusokhoz, önkormányzatokhoz fűződő kapcsolat is. Fuzik esetében erről már írtunk, Z. Zsoltnál ez talán még szembetűnőbb, hiszen az a céghálózat, amely fölött hivatalosan nem, ám informálisan diszponál, több ellenzéki kerülettel is összefonódott, ami számos, közpénzt érintő megrendelésben is tetten érhető.Erről korábban a Szabad Európa számolt be cikksorozatában. Az érintett kerületek közé tartozik többek között Újbuda, Zugló, a II. kerület, Újpest és Óbuda is. Sajtóinformációk szerint az óbudai polgármester és társai korrupciós ügyében nyomozó Központi Nyomozó Főügyészség ráadásul egy parkfenntartási/kertészeti munkákról szóló szerződést is elvitt az önkormányzattól az egyik kutatás során .A Szabad Európa korábbi, politikai körökből származó információi szerint ugyanakkor a számlagyáras, parkolásos, parkfenntartásos ügyeknek a feje egy-két ember, köztük Z. Zsolt, aki a lap korábbi cikke szerint évtizedek óta együttműködik az önkormányzati tenderek kapcsán Molnár Zsolttal, illetve a Molnár köréhez tartozó fővárosi ellenzéki politikusokkal.Ezt a baráti kört a 2010-es kormányváltáskor letartóztatott Hagyó Miklós szocialista politikus hálózataként tartották számon. A Szabad Európa forrásai most Hagyó-árvákként emlegetik ezt a társaságot, amely jelenleg Molnárhoz kötődik. Ide sorolják az MSZP pártszakadása óta a DK-ban politizáló, a júniusi választáson újpesti polgármesterré választott Trippon Norbertet és a II. kerületi polgármestert, Őrsi Gergelyt is.Tripponnál az önkormányzati választások előtt házkutatás volt egy épületfelújítást végző, a gyanú szerint szintén milliárdos számlagyáras ügybe keveredett cég miatt, amely közpénzből újíthatta fel Tripponék házát.Hozzátesszük: Tripponnak Molnár Zsolt zamárdi üdülője közelében van nyaralója, Molnár zamárdi házában pedig a Szabad Európa forrásai szerint rendszeresen voltak nagy partik , amelyeken Z. Zsolt is részt vett több szocialista politikussal együtt.A Z. Zsolt-féle céghálózathoz kötik azt a Harmat Kert Kft.-t is, amelynek gyanús, egyik fővárosi céggel kötött szerződését a rendőrség is vizsgálja, miután vélhetően több tíz milliós túlszámlázás történt. Erről pedig a Mártha Imre vezette Budapest Közművek Nonprofit Zrt (BKM) is tudott.Mártha Imrét nem kell bemutatni, ő Karácsony Gergely egyik legfontosabb bizalmasa, neve számos botrány kapcsán felmerült, cikkek jelentek meg vagyonáról és fényűző életéről.Írtak már arról is a médiában, hogy Mártha Imre egy cégen keresztül tulajdonosa a balatonalmádi kikötőnek. A Vitorlás Kikötő Zrt.-nek ő az egyedüli önálló cégjegyzésre jogosult vezetője, a cég aranyrészvényese és első számú tulajdonosa magánszemélyként, illetve az általa irányított ingatlancég, a Lázár Houses révén. Vagyis dupla biztosíték védi a kikötő feletti irányítási és tulajdonosi jogait. Ebben a kikötőben tartja Mártha Imre is a hajóját, ami szakértők szerint 25-30 milliót érhet. A hajó neve is beszédes: "Escape", vagyis "Menekülés".Amire emellett egyik beszélgetőpartnerünk felhívta a figyelmet, hogy az A-Híd vezetői is megfordultak a kikötőben. Mint forrásunk megjegyezte: a kikötő, a hajók gyakran üzleti egyeztetések helyszínei is. A közművezér és az építőipari cég vezetői vélhetően személyesen is ismerik egymást.Az A-Híd a közelmúltban a korrupciógyanús és milliárdokkal túlárazott Lánchíd-felújítással összefüggésben került reflektorfénybe. Mindez már Karácsony Gergelyék fővárosi hatalomátvétele után történt. A botrány miatt már az adóhatóság és a rendőrség is nyomoz .Ez az ügy ugyancsak egy számlagyár megbukásával kezdődött, amely mögött egy exügyvéd állt: Vig Mór. Róla később kiderült, hogy 2020 novembere és 2022 júliusa között az A-Híd 1,4 milliárd forintot utalt a cégének, a Sunstrike Hungary Kft.-nek. Ebből az összegből továbbutaltak 900 millió forintot Vig Mór magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára. A gyanú szerint a továbbutalások a Vig Mórhoz köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amely napokon az A-Híd Zrt.-től a pénzek a Sunstrike Kft.-hez érkeztek, az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számlákról.Vig Mórt azonban 2022 januárjában eltiltották az ügyvédi hivatás gyakorlásától, emiatt stratégiát kellett váltani. Ezután vonták be H. Dánielt az ügyletekbe, aki a saját ügyvédi letéti számlájára utalta a Sunstrike Hungary Kft.-hez érkező maradék összeget, majd onnan mintegy ötszázmillió forintot felvett készpénzben.Hozzátesszük, a Vig Mór fémjelezte számlagyáras nyomozásban két másik személlyel együtt nemrég H. Dánielt is gyanúsítottként hallgatták ki .Az ügyben az igazi fordulat azután következett be, hogy egy ismeretlen személy levelet küldött az egykori elszámoltatási kormánybiztosnak, Budai Gyulának.A levélben az szerepelt, hogy Vig Mór a Mammut bevásárlóközpontnál található biztonsági cég irodájába járt "elszámolni" a Lánchíd-beruházásból kiszivattyúzott, majd készpénz formájában felvett összegekkel. Az "elszámolás" a levélíró szerint a vállalkozás vezetője és a jogász között zajlott.Mindebből az következik, hogy az A-Híd Zrt. által az exügyvédnek átutalt másfél milliárd forint itt cserélhetett gazdát. Budai szerint ráadásul a biztonsági cég rokoni szálak révén kapcsolatban áll a felújítást végző A-Híd Zrt.-vel. Ám ami még gyanúsabbá teszi az egész történetet, hogy a levélíró úgy tudja: a hídpénzből jelentős összegek kerültek a fővárosi baloldalhoz. Nos, a fentiek alapján nagyon úgy tűnik, a hídpénzbotrány is a fővárosi pénzszivattyú részének tekinthető.
Feltérképeztük a Karácsony Gergely vezette főváros korrupciós hálózatát
Összeérnek a fővárosi ellenzéket érintő bűnügyek, egyetlen jól körülhatárolható kör korrupciós gépezetet működtet a Karácsony Gergely vezette Budapesten – erre lehet következtetni azokból a háttérbeszélgetésekből, amiket lapunk munkatársai folytattak le az ügyeket jól ismerő bennfentesekkel. A szálak milliárdokat felhalmozó, baloldali kerületekkel kapcsolatban álló bűnszervezetekhez, illetve befolyásos ellenzéki politikusokhoz vezetnek.
null
1
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/felterkepeztuk-a-karacsony-gergely-vezette-fovaros-korrupcios-halozatat
2024-10-19 05:55:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A postás augusztus 11-én a rábízott küldemények közül egy debreceni lakosnak nem kézbesítette a neki küldött 64 647 forintot, hanem az utalványt a nevében átvevőként aláírta, majd az okiratot a munkaideje végeztével a munkáltatójának leadta, a pénzt eltette. Két nappal később 2,3 millió forint készpénzzel és 28 ezer forint értékű sorsjeggyel, valamint több küldeménnyel indult el munkahelyéről, de a járandóságok kézbesítését nem kezdte meg, a munkahelyén nem jelentkezett. A pénzt és a sorsjegyeket elvitte, ezzel 2 millió 328 ezer forint kárt okozott – tette hozzá a főügyész. A postást augusztus 18-án Budapesten fogták el, a készpénz egy részét, 1 305 710 forintot lefoglalták, így a kár részben megtérült. A Debreceni Járásbíróság nyomozási bírája az ügyészség indítványára augusztus 19-én elrendelte a férfi előzetes letartóztatását. A gyanúsított beismerte a bűncselekmények elkövetését. A Debreceni Járásbíróság gyorsított eljárásban a büntetlen előéletű férfit nagyobb értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt egy év nyolc hónap időtartamú, négy év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.
Itthon: Felfüggesztettet kapott a pénzzel meglógó debreceni postás
Gyorsított eljárásban, jogerősen egy év nyolc hónap, végrehajtásában négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Járásbíróság azt a debreceni postást, aki küldeményekkel és pénzzel eltűnt, majd Budapesten fogták el – közölte a hajdú-bihari főügyész pénteken az MTI-vel.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20140919_Felfuggesztettet_kapott_a_penzzel_meglogo
2014-09-19 15:07:00
true
null
null
HVG
A Demokratikus Koalíció és az összbaloldal által támogatott László Imre XI. kerületi polgármester egy "fantasztikus igazolással megszerezte" Újbudának Demszky Gábor volt főpolgármester főjegyzőjét, Tiba Zsoltot. Az önkormányzat döntése azonban megosztó, mivel sokan úgy érzik, hogy Tiba múltja Demszky mellett a jelenlegi kerületvezetés részéről egy nosztalgikus visszalépést jelenthet a fővárosi közigazgatás megújítása helyett. Mint emlékezetes, Tiba Zsolt 18 éven keresztül volt az SZDSZ-es Demszky Gábor főjegyzője, és kulcsszereplőként tartotta a hátát a balliberális fővárosi vezetés ámokfutása idején az összes korrupciógyanús döntés miatt. Tiba Zsolt 2010-ben távozott a főjegyzői posztról. Ennek okát ugyan nem indokolta a közgyűlésnek, de azt megelőzően az MTI-nek azt mondta: Tarlós István főpolgármester kérte a távozásra. Tiba Zsolt ekkor már 22 éve tevékenykedett a fővárosnál különböző beosztásokban. Tiba Zsolt, akinek neve elválaszthatatlanul összeforrt Demszky Gábor főpolgármesterségével, hosszú éveken át töltött be vezető szerepet a fővárosi hivatalban. Annak idején az általa irányított közigazgatás gyakran volt kritika tárgya: sokan a bürokrácia túlburjánzását, valamint a Városháza átláthatatlan működését emlegették az ő tevékenysége kapcsán. Tiba Zsolt Demszky Gábor főpolgármestersége idején, főjegyzőként, számos olyan adminisztratív intézkedést vezetett be, amelyek a kritikusok szerint túlságosan megnehezítették a Városháza működését. A hosszú ügyintézési folyamatok, a lassú válaszidők és az átláthatatlan procedúrák miatt sokan elégedetlenek voltak az általa irányított hivatallal. Mindeközben Tiba Zsolt főjegyzőként olyan szerződéseket és közbeszerzési eljárásokat felügyelt, amelyekre annak idején számos kritika érkezett az átláthatóság hiánya miatt. Egyesek szerint a hivatalában sokszor olyan cégek és személyek kaptak előnyösebb elbírálást, akik Demszky Gáborhoz közel álltak. A Demszky-érában felügyelt számos olyan gazdasági döntést, amelyek később a főváros költségvetésére komoly terheket róttak. Több költségvetési projekt kudarcos végrehajtása vagy túlköltekezése Tiba felügyelete alatt történt, ami kérdéseket vet fel a pénzügyi kompetenciáját illetően is. Demszky főjegyzője ugyanakkor korábban Zuglóban is feltűnt. Tiba Zsolt 2019. november 21-én tette le a hivatali esküt, és Hor­váth Csaba polgármesterségének öt éve alatt végig serényen támogatta a XIV. kerület összbaloldali vezetését.
Régi elvtárs tűnt fel Budapest legnagyobb kerületében
Visszatérés a múltba. Erről beszélnek Újbudán, amióta kiderült, hogy Demszky Gábor egykori SZDSZ-es főpolgármester főjegyzője bekerült a DK-s László Imre XI. kerületi polgármester hivatalába. Tiba Zsolt 22 évig tevékenykedett a baloldali kormányok idején a fővárosnál különböző beosztásokban.
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/regi-elvtars-budapest-tunt-fel-legnagyobb-keruleteben
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Lenéznek bennünket a baloldali, ellenzéki, magyar kollégák, és lenéznek bennünket a brüsszeliek is - mondta közösségi oldalára feltöltött videójában a politikus. Menczer Tamás rámutatott arra, hogy "Brüsszel és a magyar baloldal feleslegesnek tartja megkérdezni a magyar embereket két választás között sorsfordító kérdésekben." A kormánypártok kommunkációs igazgatója úgy folytatta: Mi nem így gondoljuk, ezért indítottunk újra nemzeti konzultációt . Mindenkitől azt kérem, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációban, mondja el a véleményét, és döntsünk mi a sorsunkat, életünket befolyásoló rendkívül fontos kérdésekben. Menczer Tamás hangsúlyozta: ha nem mi döntünk, akkor mások döntenek helyettünk.
Menczer Tamás: lenéznek minket
Menczer Tamás kommunikéciós igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldal nem először nézi le a kormányt, amiért nemzeti konzultációt indít.
[ "" ]
0
https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-nemzet-konzultacio-brusszel
null
true
null
null
BEOL
Megakadt a szemünk Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzése címén, amely így szól: „Uszoda vagy úszómedence kivitelezése”. Aztán ahogy lejjebb görgettünk, kiderült, hogy nincs semmi vagylagosság, az Etelka sori fedett sportuszoda és kapcsolódó infrastruktúra komplett építési munkáinak generálkivitelezése volt a tét. A pályázatot még tavaly decemberben írták ki, és mostanra lettek csak meg a nyertesek: a West Hungária Bau Kft. és a Dél-Konstrukt Zrt. közös pályázata szorította ki a Kisközgép cégcsoportjába tartozó Penta Industry Kft.-t. És úgy tűnik, a Botka László vezette önkormányzat alaposan alábecsülte az elvégzendő munkák értékét, ugyanis amit ők nettó 7,8 milliárd forintra taksáltak, azt a duó nettó 12,2 milliárd forintért fogja teljesíteni. Az ár egyébként 70 százalékban volt döntő, a minőség mellett. Cserébe olyan sportuszodát kell felhúzniuk 425 nap alatt, amely megfelel a FINA előírásainak, és nemzetközi sportesemények lebonyolítására is alkalmas. A West Hungária Bau Kft. majdnem megduplázta tavaly a forgalmát, a főtulajdonos Paár Attilát pedig Tiborcz István miniszterelnöki vej üzlettársaként szokás emlegetni. Azóta vált igazán ismertté, hogy egyik cége kivásárolta Tiborcz érdekeltségét az uniós csalás elleni hivatal érdeklődését is felkeltő Elios Zrt.-ből. A G7 által 3 milliárd forintra becsült szívesség után is dőltek az állami megrendelések a WHB-csoporthoz, például a ZÁÉV Zrt.-vel együtt befutott egy 200 milliárd forintos gigatenderen, amit uniós forrásból finanszírozott energetikai korszerűsítésekre írtak ki. De részesei az ennél is nagyobb értékű, nem mellesleg a miniszterelnök által személyesen felügyelt a Puskás Stadion építésének is. A Dél-Konstrukt a nyertesek között volt például a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. (NFSI) nettó 200 milliárd forint keretösszegű közbeszerzésében, amelyen európai uniós támogatásból finanszírozott energetikai felújítási munkákra kerestek vállalkozókat. Kép:Thinkstock
12 milliárdért épül úszómedence Szegeden. Vagy uszoda. Vagy inkább sportuszoda
Majdnem dupla annyiba kerül az építkezés, mint eredetileg becsülte az önkormányzat.
null
1
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/20/12-milliardert-epul-uszomedence-szegeden-vagy-uszoda-vagy-inkabb-sportuszoda/
2018-07-20 08:52:00
true
null
null
24.hu
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) volt gazdasági főigazgatója hétfőn egyeztetés céljából jelentkezett munkáltatójánál, szóban és írásban is bejelentette, hogy táppénzes állományban van – közölte Kottász Gergely, a PTE sajtóreferense az MTI-vel. Az egykori főigazgatót egyebek mellett vesztegetéssel gyanúsítják. Az egyetem közleménye szerint, miután a Pécsi Városi Bíróság augusztus 26-án megszüntette I. Gábor házi őrizetét és helyette lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el – azaz Pécs közigazgatási határán belül szabadon mozoghat -, a volt gazdasági főigazgató hétfőn, tájékoztatási és együttműködési kötelezettségének eleget téve jelentkezett munkáltatójánál. A Pécsi Stop hírportál hétfőn azt írta: a volt főigazgató reggel fél kilenckor találkozott az egyetem rektorával, Bódis Józseffel azért, hogy meglévő közalkalmazotti jogviszonyából adódóan felvegye a munkát. Az MTI úgy tudja, hogy az egyetem korábban csak I. Gábor vezetői megbízását vonta vissza, közalkalmazotti jogviszonya és munkaviszonya jelenleg is fennáll. Legalább is addig, amíg ügyében nincs bírói döntés.
Táppénzen van a pécsi egyetem gyanúsított ex-főigazgatója
A vesztegetéssel gyanúsított volt gazdasági vezető, korábbi hírek szerint, munkára jelentkezett a rektornál.
null
1
https://24.hu/belfold/2011/08/29/tappenzen-van-a-pecsi-egyetem-ex-foigazgatoja/
2011-08-29 20:00:00
true
null
null
fn.hu
Kedden, a határidő lejárta előtt benyújtotta az ügyészség a Zuschlag-ügy vádiratát a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz - írja a Magyar Nemzet. Szabó Ferenc főügyész-helyettes az MTI-nek elmondta, hogy vádat emeltek Zuschlag János és 15 társa ellen. Az egykori MSZP-s parlamenti képviselőt különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják, mint felbujtót - tette hozzá. Az ügyészség szerint Zuschlag János MSZP-s politikus és társai olyan szervezeteket - egyesületeket és egy alapítványt - hoztak létre, amelyek célja egyedül az volt, hogy pályázatokon közpénzt szerezzenek, majd a gyanú szerint ezekről fiktív számlákkal számoltak el. Az ügyészség szerint mindezt bűnszervezetben tették, az irányítást pedig Zuschlag végezte. A Bács-Kiskun megyei főügyész-helyettes, Szabó Ferenc a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a vádhatóság szerint okozott 72 millió forintos kárból 60 millió megtérül. Ebből 50 millió forintot Zuschlag fizetett be ügyvédje útján a lap szerint. A fizetéssel egyidejűleg a védő kérte az ügyészségtől, hogy helyezzék szabadlábra a volt szocialista parlamenti képviselőt. Szabó Ferenc ezzel kapcsolatban közölte: az ügyészség nem szüntette meg a kényszerintézkedéseket - a vádlottak vagyonának zár alá helyezését, valamint két vádlott esetében az előzetes letartóztatást és egy vádlott esetében a házi őrizetet -, hanem azt indítványozta, hogy a bíróság tartsa fenn azokat. Az ügyészség 2005-ben kezdett nyomozást a gyanús pályázati pénzfelhasználás ügyében. Az eljárás során meghallgatták az egykori ifjúsági minisztérium több korábbi vezetőjét, köztük Jánosi Györgyöt, Gyurcsány Ferencet és Deutsch-Für Tamást, valamint az MSZP több ifjúsági politikusát.
Vádat emelt az ügyészség Zuschlagék ellen
Az ügyészség kedden benyújtotta a Zuschlag János csalási ügyében készült vádiratot a bíróságra. Az MSZP-s politikus menet közben visszafizette a kár nagy részét, és kérte szabadlábra helyezését, az ügyészség azonban a bíróságtól épp az őrizet fenntartását kérte.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2008/5/zuschlag-janos-ugyeben-a-vadiratot-benyujtotta-az-ugyeszseg
2008-05-14 00:00:00
true
null
null
Origo
A kormányfő édesapja cégének neve is feltűnik a margitszigeti csatornázási munkálatokon. A beruházásnak sürgősséggel álltak neki a 2017-es vizes világbajnokság miatt. Hasznot hozhat a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző többségi tulajdonában lévő cégnek az, hogy Budapesten rendezik a 2017-es vizes világbajnokságot. A Dolomit Kft. is szerepet kapott ugyanis a vb egyik központi helyszínének kijelölt Margitsziget majd ötmilliárd forintos csatornázási munkálataiban. A munkaterületeknél az elmúlt napokban tucatnyi olyan nagy betonelemet – az azokra ragasztott lapok tanúsága szerint: aknaszűkítőt, aknafenék elemet és aknagyűrűt – lehetett látni, amelyeken a Dolomit Kft., Gánt felirat látható. A munkaterületen látott elemek az interneten fellelhető árak alapján összesen is csak néhány százezer, esetleg millióst tételt tesznek ki, de azt nem tudni, hogy a Dolomit Kft. összesen milyen értékben szállít építőelemeket vagy végez feladatokat a beruházás során. Kerestük a Dolomit Kft.-t, ahol a telefont nem vették fel, az e-mailben feltett kérdéseinkre pedig két nap elteltével sem kaptunk választ. A munkát elnyerő konzorcium egyik tagja – a betonelemeken megrendelőként feltüntetett – a Penta Kft. vezető jogtanácsosa azt közölte: kérdéseinkre ajánlattevőként a fővárosi önkormányzat válaszolhat. A városháza azt közölte, hogy a Dolomit Kft. nem szerepel a nyertes konzorcium bejelentett alvállalkozói között. Ugyanakkor van magyarázat arra, miért bukkanhatott fel mégis a cég neve a munkaterületen. Mint írták, a beruházás szereplői között különbséget kell tenni: van, aki munkafeladatokat lát el, és van olyan szereplő, „például egy nagykereskedő által leszállított gépészeti elem, csőanyag gyártója, aki sok esetben a tudtán kívül lesz érintett a beruházásban, például azzal, hogy a gyártott termékéhez adott tanúsítványát csatolja a fővállalkozó." Azaz elképzelhető, hogy egy gyártó és a projekt között csak közvetett a kapcsolat. Az önkormányzat szerint mivel a gyártók, forgalmazók, építőanyag-eladók nem alvállalkozók, őket nem kötelező bejelenteni. Ennek megfelelően a fővárosnak nincs információja, arról hogy milyen értékű munkát, beszállítást vállal, valáll-e egyáltalán a beruházásban a Dolomit Kft. – A gyártók és a beszállítók kiválasztása a vállalkozók feladata és felelőssége – jelezte végül a városháza. Ezzel pedig a kör bezárult: a kivitelező tudja, kiktől, mit, mennyiért vásárol, de a városházát tartja illetékesnek a nyilatkozatra, a főváros pedig készségesen válaszolna is, csakhogy sajnos kizárólag a kivitelező van a megfelelő információk birtokában. Noha a Dolomit szerepéről kevés tudható, magáról a projektről részletes tájékoztatást kaptunk a fővárostól. „Rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás" során döntöttek a kivitelezőről. Az előírások szerint legalább három ajánlat közül választottak: a végül nyertes Sade-Penta Konzorcium 4,98 milliárdos ajánlatot tett. 5,07 milliárd forintért vállalat volna a munkát a Duna Aszfalt Kft., a Colas Alterra Zrt. pedig 5,09 milliárddal pályázott. A költségeket teljes egészében Budapest fizeti. Arra a kérdésünkre, hogy miért vált sürgőssé a beruházás, a városháza mindenekelőtt leszögezte: Budapest egy régi elmaradását pótolja most, mert a dél-budai régiót leszámítva a Margitsziget az egyetlen olyan területe városnak, ahonnan a szennyvíz tisztítatlanul ömlik a Dunába. Mint írták, jelenleg átlagosan napi közel 500 háztartás kibocsátásának megfelelő szennyvíz piszkítja a Dunát, s a nyári csúcsidőszakban nagyobb rendezvények esetén akár kisvárosnyi is lehet a szennyvíz mennyisége. A beruházás egyre sürgetőbbé vált a sziget alatti ivóvíz-bázisok védelme miatt is, továbbá megoldást kellett végre találni az bel- és esővíz kezelésére. Mivel pedig a 2017-es úszó világbajnokság egyik központi helyszíne lesz a Margitsziget, a csatornaépítési munkákkal a vizes vb-vel összhangban 2017. március 31-ig végezni kell. A jelentősebb kivitelezési munkák július végén már el is kezdődtek a területen. Az ötmilliárdos költségről szólva közölték, hogy „jelentős és összetett mélyépítési munkákra kerül sor". Ennek alátámasztására megemlítették: a Duna alatt 380 méter hosszan sajtolásos technológiával építik meg a szennyvizek kivezetésére szolgáló vezetéket, és majd húsz kilométernyi csatornát, szennyvízvezetéket kell megépíteni.
Orbán apja is nyer a budapesti vizes világbajnokságon
A kormányfő édesapja cégének neve is feltűnik a margitszigeti csatornázási munkálatokon. A beruházásnak sürgősséggel álltak neki  a 2017-es vizes világbajnokság miatt.
null
1
http://nol.hu/belfold/orban-apja-is-nyer-a-budapesti-vizes-vilagbajnoksagon-1627293
2016-08-11 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A Lehet Más a Politika (LMP) 2009 nyarán fordult az állami áramszolgáltató Magyar Villamos Művek Zrt.-hez azt kérve, hogy hozza nyilvánosságra a milliárdos 2008-as offshore- és szállodaügyletéről szóló belső vizsgálati jelentéseket és a vizsgálatok költségét, de a cég üzleti titokra, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva elutasította az adatigénylést. Az ezt követő bírósági eljárás érthetetlenül hosszúra nyúlt: a Fővárosi Bíróság többször is indoklás nélkül halasztott, emiatt az LMP 2010 végén, tehát másfél év elteltével kifogással élt. Két hónappal később új bíró kijelölésével folytatódott az ügy, amelyben az alperes a keresetet teljes egészében elutasító álláspontja a kormányváltást és az MVM teljes menedzsmentjének cseréjét követően sem változott. Annak ellenére sem, hogy a Fidesz ellenzékben még elszámoltatást ígért ebben a rendkívül korrupciógyanús ügyben (lásd Az MVM alkotmányos költsége, Élet és Irodalom, 2010/36., szept. 10.). A Nemzeti Nyomozó Iroda több mint két éve teljesen eredménytelenül nyomoz az állami áramszolgáltatónak sok milliárd forintos kárt okozó, szövevényes offshore-ügyekben. A Fővárosi Bíróság Pataki Árpád bíró vezette tanácsa 2011. januárjában első fokon teljes egészében helyt adott az LMP keresetének, az indoklásban azt hangsúlyozva, hogy állami tulajdonú, közfeladatot ellátó cégként az MVM az adatvédelmi törvény hatálya alá tartozik, ezért a gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekből nyilvánosak (az MVM ezt más ügyekben is vitatja, lásd: Körkörös adatvédelem, Élet és Irodalom, 2011/20., május 20.). Az MVM fellebbezett az első fokú döntés ellen, de az LMP az ügyet április végén másodfokon, jogerősen is megnyerte. Az MVM június végén kiadta az LMP-t képviselő Schiffernek az igényelt dokumentumokat, ám azok tartalmát jelentős részben – megintcsak az üzleti titokra való hivatkozással – kitakarással olvashatatlanná tették. Az atlatszo.hu ezért – miközben ezúton nyilvánosságra hozza az MVM által kiadott dokumentumokat – további adatigényléssel fordult Baji Csabához, az MVM elnök-vezérigazgatójához a kitakart részek nyilvánosságáért. A kiadott dokumentumok álláspontunk szerint messze nem csupán a jogszerű pénzügyi, gazdasági és piaci tevékenységre vonatkozó üzleti titkokat nem tartalmazzák, ezért az adatigénylésünk valamennyi kitakart adatra kiterjed. >>> Az LMP keresete (2009. szeptember 25., PDF) >>> Az elsőfokú ítélet (2011. január 11., PDF) >>> A másodfokú, jogerős ítélet (2011. április 28., PDF) >>> Az MVM által megküldött irat: Az MVM Csoport 2008 első félévi tevékenységének évközi vizsgálata – Ernst & Young, 2008. október 1. (PDF) >>> Az MVM által megküldött irat: Jelentés a Magyar Villamos Művek Zrt. egyes nem engedélyesi tevékenységhez kapcsolódó ügyleteinek polgári jogi, munkajogi, társasági jogi és büntetőjogi vizsgálatáról – Squire Sanders, 2009. április 3. (PDF)
Az MVM az utolsó töltényig védelmezi Kocsisék offshore-, szálloda-, és atomtitkait
A Lehet Más a Politika (LMP) 2009 nyarán fordult az állami áramszolgáltató Magyar Villamos Művek Zrt.-hez azt kérve, hogy hozza nyilvánosságra a milliárdos 2008
null
1
https://atlatszo.hu/2011/07/04/mvm-kocsis-iratok/
2011-07-04 12:08:00
true
null
null
atlatszo.hu
Elfogadta az országgyűlés a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényt. A szakértők szerint a kormány új ötlete alapján létrehozandó szervezetekben és a jogszabályban is jócskán akadnak olyan csapdák, amelyekbe beleléphet a gyanútlan lakásvásárló jelölt. Új lakás építésére bárki szervezhet nemzeti otthonteremtési közösséget (nok), akinek van 100 millió forintos alaptőkéjű cége - erről alkotott törvényt tegnap a magyar Országgyűlés. A hivatalos érvelés szerint az új jogszabály elsődleges célja a családok támogatása, az új lakások építésének ösztönzése által. A szabályok hasonlítanak a sok problémát hordozó nok-hoz kapcsolódó állami támogatást azonban csak a megbízható vállalkozások, illetve tagjaik kaphatnak. A megbízhatóság kritériuma pedig nem más, mint az, hogy vállalkozó legalább ezer lakást értékesítsen ily módon. A kormány az új lakások vásárlását ösztönző programnak állítja be a nok-ot. Ez derült ki Lázár János kancellária miniszternek a tegnapi Kormányinfón elmondott szavaiból is. A 10 év alatt kifizethető hárommillió forintos támogatás - a kormányzati propaganda szerint - a csok és a lakásáfa visszatérítéséhez hasonló, az új lakások számát növelő eszköz. A miniszter állítása szerint előtakarékosságra ösztönöz. Annak, hogy az engedélyes megfelelően gazdálkodik-e a közösség pénzével az MNB folyamatos ellenőrzése lesz a biztosítéka. A jegybank, mint felügyeleti hatóság eredményes működését azonban a szakemberek jelentős része megkérdőjelezi. A nok 10-15 évre zárt közösségeket alkot majd, amelynek tagjai vállalják egy általuk megállapított összeg (az új lakás ára) részletekben történő befizetését. (Új lakáshoz sorsolás útján, vagy licit révén juthat a közösség tagja.) A nok-közösségekbe nyilvános felhívással toborozzák majd a tagokat a szervezők. Legalább 120 belépővel lehet egy közösséget létrehozni, de egy szervező akár több nok-csoportot is alapíthat, úgy hogy ezek közösségek legalább 10, legfeljebb 15 évig tevékenykedhetnek. Az állam a részlet összegének arányában, de évente legföljebb 300 ezer forinttal járulhat hozzá egy-egy tag befizetéséhez. A törvény szerint csak 10-40 millió forintos áron értékesített lakásokra lehet "előtakarékoskodni". A befizetett összegekből havonta valaki megveheti a lakást. A téma jó ismerője Lovas Judit. Az azénpénzem.hu szakportál felelős szerkesztője lapunk érdeklődésére néhány csapdára is figyelmeztetett. Ha valaki például a havi részleten túl befizeti az általa megadott lakásár 20 százalékát, akkor elvileg az adott hónapban megkaphatná a lakást, illetve a megvásárláshoz szükséges összeget. Kivéve, ha ez másnak is eszébe jutott. Ilyenkor kisorsolják ki nyeri meg a lakásvásárlás jogát. Ha valakinek nincs szerencséje, hiába fizetett többet, esetleg a 10. vagy a 15. évben jut a lakásához, miközben folyamatosan befizet a nok-csoport kasszájába. A szakíró számításai szerint 120 taggal számolva 10 év alatt 360, 15 év alatt 540 millió forint adófizetői forinthoz juthat egy-egy nok csoport. Arról pedig még semmi hír, hogy a szervezők mekkora díjat számíthatnak fel a tagoknak. Lovas Judit úgy vélte, nonszensz, hogy előre meg kell mondani mekkora összeget szán a lakásvásárlásra a nok-tag, hiszen ki tudja, hogy 10-15 év múlva azért az összegért hol és milyen otthont vásárolhat majd. Szerinte az az életszerű megoldás, hogy a szervező egy építési vállalkozóval szerződik, aki lakóparkszerűen ütemezve építi fel az ingatlanokat és kiszámítható módon fejlesztheti a cégét. Ebben az lehet az üzlet, hogy különösebb kockázat nélkül, állami pénzből finanszírozva, 10-15 évre előre kalkulálva építhet. Elképzelhető, hogy a tervezőasztalon meg lesz a 120 lakás, arra szervezhet a nok által kiválasztott építési vállalkozó egy nok-csoportot. A szakíró szerint leplezetlenül már nem is "kitalicskázzák" a kiválasztott körnek a közpénzt, hanem kiöntik ezzel a nok-programmal. Ha valaki a futamidő alatt fizetésképtelenné válik, 3 hónap után kizárják a csoportból, a befizetett pénzt, vagy inkább annak egy részét, a futamidő végén kaphatja vissza a pórul járt egykori tag. Ha a nok-kal szerződött építőipari cég, vagy a nok szervezője megy csődbe, a tagok esetleg semmit sem látnak viszont a pénzükből, mert erre nem terjed ki az Országos Betét-bizotsítási Alap biztosítása. A szakújságíró azt sem értette, ha a családi otthonteremtési kedvezmény olyan sikeres, mint ahogy azt a kormány állítja, mi szükség volt a nok-ra? Miért nem várják meg a program kifutását? Ugyanakkor az MSZP szerint a nok nem a családokat, hanem csak egy embert, Nyéki Zoltán vállalkozót és annak két cégét támogatja. Szakács László tegnapi sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy Nyéki Zoltán már 2001-ben megjelent nyilatkozataiban is beszélt arról, hogy szeretné, ha létrehoznának egy ilyen konstrukciót, amihez állami támogatás is járna. A hét, korábban fogyasztási közösségeket működtető és adatokat is szolgáltatott cégből csak kettő, a Nyéki Zoltán birtokában lévő Carion Zrt. és a Poligrupo Hungária Zrt. értékesített ilyen módon több mint ezer lakást. Szakács László arra is kitért, hogy a törvény szerint csak egyetlen garanciája van annak, hogy a pénz nem tűnik el, éspedig a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB), de ennek "az orra előtt" tüntettek el 220 milliárd forintot a Quaestor-ügy során. Megszólalt az Együtt is nok ügyben: a Fidesz lényegében egy újabb Quaestort fog felépíteni, így vélekedett Pápa Levente, az ellenzéki párt alelnöke csütörtöki, sajtótájékoztatóján azt mondta, a jogszabállyal a kormánypártok újra kialakítanak egy piacot "a haveroknak" és monopolhelyzetbe hoznak egyes cégeket, amelyek milliárdos profithoz jutnak. Úgy vélte, hogy pénzügyi biztosítás nélkül létrehozni egy iparágat felelőtlen, kontármunka. Bihari Tamás
Közpénz a haveroknak? - Lutri az új lakáslicit
Elfogadta az országgyűlés a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényt. A szakértők szerint a kormány új ötlete alapján létrehozandó szervezetekben és a jogszabályban is jócskán akadnak olyan csapdák, amelyekbe beleléphet a gyanútlan lakásvásárló jelölt.
null
1
https://nepszava.hu/kozpenz-a-haveroknak-lutri-az-uj-lakaslicit
2016-03-18 13:15:00
true
null
null
Népszava
A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) a drogpolitika radikális átalakítását és a Nemzeti drogellenes stratégiában lefektetett zéró tolerancia feladását szorgalmazza, mert követendőnek tartja azokat a külföldi példákat, ahol a dekriminalizáció és legalizáció már megtörtént - hívta fel a figyelmet a Drogkutató Intézet (DKI) . Mint írták, az MHB úgy véli: a teljes tiltás nem hatékony eszköz a kábítószer-probléma kezelésére, és az ártalomcsökkentés érdekében inkább egy humánusabb megközelítést kellene alkalmazni. A DKI leszögezte: a zéró tolerancia feladása veszélyeztetheti a közbiztonságot, növelheti a kábítószer-fogyasztást, és hosszú távon káros társadalmi hatásokhoz vezethet. A kábítószer-kereskedőkkel, terjesztőkkel és használókkal szembeni zéró tolerancia drogpolitika lényege, hogy egyértelmű és szigorú szabályokat állít fel a kábítószerek használatáról és birtoklásáról, a bűnüldözést pedig az elrettentés eszközévé teszi. Ennek célja a társadalmi normák fenntartása és a közösségek védelme, különösen a fiatalok megóvása a drogokkal kapcsolatos veszélyektől. A MHB egyik fő profilja, hogy a fogvatartottak jogainak védelmével foglalkozik, emiatt azonban gyakran szemet huny olyan problémák felett, mint a börtönökben egyre szaporodó kábítószer-használat. Ezt megakadályozandó húztak fel plexifalakat a fogdákban, ám a Soros György által támogatott szervezet azt állítja, hogy ennek nincs értelme és "drákói szigorításként" tekintenek rá. Ugyancsak problémáznak azon, hogy az elítéltek csak fénymásolt formában kaphatnak leveleket és fényképeket. A büntetés-végrehajtás arra hivatkozva hozta meg ezt a döntést, hogy a hozzátartozók több esetben drogba áztatták a papírokat, így próbálva tiltott anyagokat juttatni a börtönökbe. Az MHB tud erről, mégis kritizálják, pedig az intézkedés szigorú, mindenkire egyformán vonatkozik és további bűncselekményeket lehet megelőzni vele - mutatott rá a DKI. Egyik cikkében a MHB sorra veszi azokat az ügyeket, amelyek Magyarország szempontjából fontosak, és az Európai Unió bíróságán zajló eljárásban vesznek részt. Ezek közé tartozik az orvosi kannabisz gyógyászati felhasználásáról szóló szavazás is, ahol Magyarország az elfogadott uniós állásponttal ellentétesen szavazott. Nem meglepő módon az MHB az EU álláspontja mellett foglalt állást, szorgalmazná a cannabis orvosi felhasználását - akárcsak a szintén Soros által finanszírozott TASZ és Jogriporter - annak ellenére, hogy a cannabis bizonyos összetevőinek esetleges gyógyító hatása egyelőre még nem bizonyított. Ráadásul ezek a szervezetek azt sem veszik figyelembe, hogy a marihuána több káros, mint pozitív hatást hordoz. A dekriminalizáció támogatói gyakran azzal érvelnek, hogy a drogfogyasztók kriminalizálása megbélyegzést eredményez, és megnehezíti a segítségnyújtást. Ez az érv azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a zéró tolerancia nem öncélú büntetést jelent, hanem az egyén és a társadalom védelmét. Az illegális szerek, például az opiátok vagy a szintetikus drogok súlyos függőséget okozhatnak, és olyan életminőségbeli romlást eredményezhetnek, ami nem csupán az egyén, hanem a közösség számára is terhet jelent. A kriminalizáció pedig segít abban, hogy a fiatalok, akik sokszor kíváncsiságból vagy a kortársak hatására próbálják ki a szereket, tartózkodjanak a drogfogyasztástól - magyarázta a DKI. Hangsúlyozták: a zéró tolerancia politikája nem csupán egy büntető eszköz, hanem a társadalmi rend és biztonság megőrzésének kulcsfontosságú eleme. A droghasználat és -kereskedelem kriminalizálása egyértelmű üzenetet közvetít: Magyarország nem kívánja elfogadni és legalizálni a kábítószerek használatát. A Magyar Helsinki Bizottság enyhítési javaslatai a börtönökben és azokon kívül rövidtávon csábítóak lehetnek, de hosszú távon megnövelhetik a drogfogyasztásból eredő társadalmi kockázatokat - mutatott rá a szakmai szervezet. Borítókép: Illusztráció (
Drogbűnözőknek keres kiskapukat a Helsinki Bizottság
Azokat a külföldi példákat erőltetné hazánkra a Soros György által finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság (MHB), ahol a kábítószer-fogyasztást már legalizálták – számolt be a Drogkutató Intézet (DKI). Mint közölték, az MHB feladná a kormány által követett zéró tolerancia politikáját, például a börtönökben olyan enyhítéseket követelnek, amelyek megkönnyítenék a tiltott szerek börtönbe csempészését. A Soros által támogatott szervezet megszüntetné a plexifalakat és azt akarja, hogy a leveleket és a fényképeket ne másolatban, hanem eredeti formában kapják meg a rabok.
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/drogbunozoknek-keres-kiskapukat-a-helsinki-bizottsag
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Menczer Tamás (Fidesz) értékelése szerint bajban vannak a baloldali képviselők, mert "a dollárok gazdái", a tartó- és eltartó tisztek lecserélték őket. Megjelent Magyar Péter, aki "még mélyebbre hajolt Brüsszel előtt", mindent hajlandó végrehajtani, "Manfred Weber a mosolyát jobban szereti az önök mosolyánál" - fogalmazott. Külön szólt a Momentumról, amelyről azt mondta, akkora mellénnyel jöttek, hogy majdnem át kellett építeni a Parlamentet, hogy beférjenek. Azóta kiderült, a Momentum egy ronda lila lufi, kívül ronda, belül üres, és aztán pedig jött a nagy pukk, kidurrant a lufi, ez fog történni pontosan "a Magyar Péter-alakú lufival" is - mondta. Elmondta, "az óbaloldaltól kezdve a diszkóliberálisig" bezárólag mindegyik támadja a nemzeti konzultációt, mert nem akarják, hogy a magyar emberek elmondják a véleményüket, ők azt akarják, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk és nélkülünk.
Menczer: hol vagy, Momentum?
Menczer Tamás (Fidesz) értékelése szerint bajban vannak a baloldali képviselők, mert „a dollárok gazdái”, a tartó- és eltartó tisztek lecserélték őket.
[ "" ]
0
https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-momentum-orszaggyules
null
true
null
null
BOON
Az Európai Központi Bank (EKB) megkeresésünkre nem kommentálta, hogy Matolcsy György MNB-elnök az UniCredit-vezér Patai Mihály luxuslakását használja. A múlt héten, elsőként a Népszabadságban megjelent hír azért pikáns, mert az UniCredit Bank szabályos - és az utóbbi időben igencsak eredményes - működését felügyelő hatóságot jegybankelnökként éppen Matolcsy György irányítja. Persze Patai és Matolcsy baráti viszonya régóta köztudott: Matolcsy 2010 előtt jól fizetett UniCredit-tanácsadó is volt, később pedig miniszterként, majd jegybankelnökként többször is elismerően beszélt Patairól, aki az UniCredit igazgatása mellett a Bankszövetséget is vezeti. Ezzel együtt is tény: a jegybank alapokmánya előírja, hogy a Magyar Nemzeti Bank a szakmai és etikai szabályok maradéktalan betartásával köteles elfogulatlanul ellátni a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletét és ellenőrzését. Az elfogulatlanságot pedig egy ilyen szorosnak látszó baráti viszony mindenképpen megkérdőjelezi. Az EKB válaszában a távolságtartó hozzáállását azzal magyarázza, hogy az MNB nem tagja az uniós bankfelügyeletnek. Ettől függetlenül elküldték nekünk az EKB etikai kódexét, amiből elég világosan kiderül, hogy az eurózónás bankvezetők életük magánjellegű dimenzióiban – amilyen mondjuk a lakhatás – kötelesek a központi bank reputációjára, jó hírnevére és függetlenségére figyelemmel lenni. Beszéltünk olyan a feleket jól ismerő, névtelenséget kérő forrással, aki szerint Matolcsy és Patai barátok, ha pedig az ember barátja épp válik, akkor mindenféle segítség magától értetődő és természetes. Az ügyre rálátó forrásunk nagyon valószínűnek tartja, hogy a baráti viszony miatt a felek között nincs pénzmozgás, erről azonban nincs információnk, és egyik fél sem nyilatkozik az ügyben.
Mit mond az MNB alapokmánya Matolcsy lakásügyéről?
Mit mond az MNB alapokmánya Matolcsy lakásügyéről? - Előírja az elfogulatlanságot. De az Európai Központi Bank etikai kódexe alapján is bajban lenne az MNB-elnök.
null
1
https://index.hu/gazdasag/2016/10/12/megszolalt_az_ekb_matolcsy_lakasugyeben/?token=88c1415e0b3015d832a93280762b9d2c
2016-10-12 12:14:31
true
null
null
Index
A két önkormányzat már előzetesen egyeztetett a szétválásról, amelyet a dömösi polgármester tudomásul is vett. Esztergom október 31-i közgyűlésen határozatot hozott arról, hogy közös megegyezéssel megszünteti a Dömössel közös önkormányzati hivatalt.  A festői szépségű kistelepülésen azonban más is fejtörést okoz. Dömös és Esztergom 2013 óta közös önkormányzati hivatalként működik. A két önkormányzat külön-külön dönt olyan kiadásokról, mint a tulajdonába tartozó ingatlanok, ingóságok és a működés költségei. A közös hivatal munkavállalóinak, köztisztviselőinek személyi juttatásainak költségét azonban az esztergomi önkormányzat viseli, saját költségvetése terhére. A szétválás 2025. január 1-jén lép majd életbe, az ezzel járó változtatások is ezután lesznek érvényesek. A szétválás miatt az Esztergomi Közös Önkormányzat Alapító Okiratát is módosítani kell majd. Dömösön az október 29-i testületi ülésen elhangzott: Pilismaróttal folynak tárgyalások a társulással kapcsolatban. Mint Hermann Jenőné polgármester az ülésen részletezte: a törvény szerint 2000 lélekszám alatti kistelepülések csak közös hivatalként működhetnek más településsel. A vármegyei kormányhivatal segítségét kérte, mely településhez tud csatlakozni a dömösi önkormányzat. Szóba került Piliscsév és Pilismarót, ám előbb nem szándékozik társulni, így jelenleg utóbbi önkormányzattal folynak tárgyalások.  Az, hogy mely önkormányzattal lesz végül közös hivatala Dömösnek, arról később születik végső döntés. Hunyadi Balázs, Pilismarót polgármestere a Kemma.hu-nak elmondta: a közös önkormányzat létrehozásáról testületi döntés kell. miután megvizsgálták az ezzel járó feladatokat, kondíciókat, hamarosan rendkívüli testületi ülés elé kerül a téma. Mint korábban megírtuk , Dömösön nemrég az állandó postahivatalt is megszüntették, november 4-től mobilposta működik majd. Emellett, mint a testületi ülésen elhangzott: minden szó nélkül a bankautomatát is leszerelték a kistelepülésen.
Közös önkormányzati hivatal
A 2000 fő alatti kistelepülésként Dömös és Esztergom közös önkormányzati hivatalt működtetett, most megszüntették a társulást.
[ "" ]
0
https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/kozos-onkormanyzati-hivatal-megszuntetese
null
true
null
null
KEMMA
A miniszterelnökséget vezető és az uniós fejlesztések felügyeletével is megbízott államtitkár beszámolt arról, hogy a gyanús cégek beazonosítása jelenleg is folyik. A vállalkozások, amelyekről kiderül, hogy offshore cégek vagy ilyenekkel érdekeltségi viszonyban állnak, nem pályázhatnak a 2014-2020 közötti EU költségvetési időszakban. A jövőben egyébként egymillió eurós támogatási összegig nem kell pályázatot készíteni, elegendő lesz egy objektív, normatív adatlap kitöltése. A közbeszerzési szabályokat úgy módosítják, hogy minél több forrás maradjon a konkrét kivitelezési költségekre. A kormány változtatásokat tervez a fejlesztési intézményrendszerben. A miniszterelnökség végzi majd a több mint 8000 milliárd forint brüsszeli forrás kiosztását és koordinációját, rajta kívül a minisztériumoknak lesz meghatározó szerepük. Lázár János hangsúlyozta, hogy a 2007-2013 közötti uniós költségvetési időszak támogatásainak felhasználását felgyorsítják. Elmondta: a rendelkezésre álló 8,5 ezer milliárd forintnyi támogatásról 110 százalékban döntés született. "Saját hiba miatt nem veszítünk el brüsszeli támogatást" - szögezte le. Kiemelte, hogy Magyarország 60-65 százalékban teljesítette kifizetési feladatát, 2014-ben további 2 ezermilliárd forint támogatást fizetnek ki, az idei év első két hónapjában 200 milliárd forintot utalt át a Miniszterelnökség által felügyelt munkacsoport. Az EU által támogatott beruházási és fejlesztési programok felgyorsítása érdemben növelte a magyar gazdaság teljesítményét 2013-ban. Tavaly összesen 1700 milliárd forint támogatást fizettek ki - mondta Lázár János.
Gazdaság: Lázár János 4500 céget világíttat át
A 2007-2013 között az uniós támogatásokra sikeresen pályázó 45 ezer magáncég tíz százalékánál merült fel, hogy offshore cégeken keresztül a támogatásokat nem pályázati célra használta fel, az érintett 4500 céget átvilágítják - jelentette be Lázár János.
null
1
http://nol.hu/gazdasag/lazar_janos_4500_ceget_vilagittat_at-1447309
2014-02-26 13:32:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség vádat emelt a halálos közúti balesetet okozó sofőr ellen és végrehajtandó szabadságvesztésre ítélését indítványozza. Az ügynek vádlottja még az a vezető is, aki az előírt sebességhatárt ugyancsak jelentősen túllépve a tragédiát okozó férfi kocsijába hajtott bele. A vádirat lényege szerint az egyik vádlott, egy 35 éves férfi 2023. július 1-jére virradóra, a XIII. kerületben a Róbert Károly körúton az Árpád híd irányába vezetett egy tuningolt személygépkocsit. A férfi korábban rendszeresen vett részt gyorsulási versenyeken. A vádbeli éjszakán a férfi felfigyelt két másik gépkocsira, amelyek egyikét az ügy másik vádlottja, egy 23 éves férfi vezette. A két másik sofőr ismerte egymást és köztük kialakult egy spontán verseny a körúton, amelybe bekapcsolódott a 35 éves vezető is, méghozzá úgy, hogy a nagyobb teljesítmény érdekében a gépkocsija menetstabilizáló rendszerét kikapcsolta. A versenyben az élen haladt, majd felhajtott az Árpád hídra, amelyen épp ekkor, Budáról Pestre kerékpározott a sértett a híd korláttal elkülönített, kerékpárútként funkcionáló járdarészén. A 35 éves vádlott az Árpád híd Népfürdő utcai villamosmegállójánál a megengedett 70 km/h sebességet jelentősen túllépve, mintegy 168-170 km/h sebességgel haladt a belső forgalmi sávban, a menetstabilizáló program nyújtotta biztonság nélkül. Ezt követően a híd balra, majd jobbra ívelő útkanyarulatában azt tapasztalta, hogy a 137-147 km/h-val haladó gépkocsi balra kezdett húzni, ezért jobbra kormányzott. Ekkor azonban elvesztette uralmát a járműve felett, azzal merőlegesen a jobb oldali szalag- és csőkorlátnak ütközött, megpördült, majd ismét a korlátnak csapódott, és azt átszakítva, 69-76 km/h sebességgel elgázolta az ott szabályosan közlekedő sértettet. Ezután a gépkocsi felborult, és a tetején többször megpördülve becsúszott az útra, ahol a mögötte haladó 23 éves férfi késedelmesen megkezdett intenzív fékezés után 98-103 km/h sebességgel beleütközött, és a pillanatokkal korábban halálos balesetet okozó sofőrnek súlyos sérüléseket okozott. A balesetet követően kiérkező mentők a sérült kerékpárost kórházba szállították, aki azonban a szakszerű orvosi ellátás ellenére a kórházban, még az éjjeli órákban életét vesztette. Mindkét ütközés azért következett be, mert a sofőrök nem tartották be, hanem jelentősen túllépték a megengedett sebességet és a további eredmény tekintetében gondatlanság terheli őket. A büntetőeljárás során megállapításra került, hogy a 35 éves vádlott a gépjárművezetésre személyiségének pszichológiai jellemzői folytán nem alkalmas. A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség a 35 férfit halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségével, míg a másik férfit közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolja. A kerületi ügyészség arra tett indítványt a vádiratban, hogy a bíróság a 35 éves férfit ítélje végrehajtandó fogházbüntetésre, a másik vádlottal szemben szabjon ki végrehajtásban felfügeszett fogházbüntetést, illetve pénzbüntetést. Az ügyészség indítványozza, hogy a halálos eredményt okozó sofőrt a bíróság véglegesen, a másik vádlottat határozott időre tiltsa el a közúti járművezetéstől. Mintha az Árpád hídon csak száguldani lehetne, azóta is hétről hétre a fokozott rendőri sebességellenőrzést semmibe véve rohannak az autók. Szeptember 9. és október 6. között az Árpád hídon felállított traffipaxok összesen 160 gyorshajtót mértek be - számolt be a police.hu oldalán a rendőrség. 2024. október 7. és október 20. között az Árpád hídon felállított traffipaxok összesen 114 gyorshajtót mértek be.an lihegnek a rendőrök. Közülük az egyik 142 km/órával hajtott, ezért 140 ezer forint közigazgatási bírságot kap.
Letöltendő fogházbüntetést kértek az Árpád hídon versenyző gyilkos autósra, a másik megúszhatja felfüggesztettel
Lassan másfél éve annak, hogy az Árpád hídon két autós úgy gondolta, kipróbálják, mit tud az autójuk. Egy ártatlan biciklis lett ennek áldozata. Az ügyben már mindenki várta, hogy megtörténjen a vádemelés, mert azóta is sorra döntik a rekordokat a sebességátlépéssel az autósok, pedig tudják, hogy a rendőrség kiemelten figyeli a hídon robogókat. Az egyik versenyzőre letöltendőt, a másikra felfüggesztettet kért az illetékes ügyészség.
[ "" ]
0
https://www.economx.hu/belfold/arpad-hid-baleset-vademeles-tragedia-ugyeszseg.799804.html
null
true
null
null
economx.hu (napi.hu)
2004 második fele és 2024 július vége, azaz kicsivel több, mint 20 év alatt 1339 milliárd 499,9 millió forint értékben kaptak közpénzt nagy cégek úgynevezett egyedi kormánydöntés (EKD) keretében - derül ki az Mfor gyűjtéséből. Összeállításunkhoz a Külgazdasági és Külügyminisztérium közléseit összegeztük, eszerint a vizsgált időszakban 537 cég összesen 622 tételben kapott vissza nem térítendő állami pénzt.Idén július végéig hét ilyen EKD-támogatásra szerződtek, ezek összértéke 17,9 milliárd forint volt. Ez - bár még nincs szó teljes évről - jelentősen kevesebbnek tűnik a tavalyi, az összértékben abszolút csúcstartó volumennél: akkor 199 támogatással több mint 293,6 milliárd forintot osztottak ki.A tavalyi számokat jelentősen megdobta a dél-koreai hátterű, akkumulátorgyártó SK On Hungary Kft. 76,3 milliárd forintos támogatása. Az SK Group 2019-ben egy 430 ezer négyzetméteres gyártóüzemet indított Komáromban. A beruházás értéke 330 millió dollár (átszámítva nagyjából 121,7 milliárd forint) volt, amelyhez a magyar kormány 8,2 milliárd forint támogatást nyújtott 2018 novemberében. 2021-ben jelentették be egy új, 700 ezer négyzetméteres gyár építését Iváncsán, amelyhez 2,3 milliárd dolláros (mai árfolyamon nagyjából 848,6 milliárd forintos) befektetés és 76 milliárd forintos kormányzati támogatás társult - ez a korábban említett, rekorder támogatás. A dél-koreai cég magyar leányai így összesen több mint 103 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak. A vállalat a világ negyedik legnagyobb akkumulátorgyártója, azonban az elektromos autók iránti kereslet csökkenése miatt az iváncsai gyárból 609 fő kölcsönzött munkást bocsátottak el idén:Az adatokból látszik, hogy az államilag támogatott beruházások 2014 után pörögtek fel kifejezetten. Ez összefügg azzal a világgazdasági konjunktúrával, ami nagyjából 2013-ban kezdődött, és a 2020-as koronavírus-világjárványig tartott. Korábban az autóipar volt a húzóágazat, így nem meglepő, hogy a legtöbbször, összesen összesen tíz alkalommal az Audi Hungaria Motor Kft. kapott ingyenpénzt, ezek összértéke 45,7 milliárd forint. A győri Audi-gyárról van szó, amely egészen szépen muzsikált tavaly: árbevétele 7,9 százalékkal nőtt 2022-höz képest. A vállalat tavaly 9,102 milliárd euró (átszámítva 3640,3 milliárd forint) árbevételt ért el, adózott eredménye 354 millió euró lett, azaz több mint 141 milliárd forint.Az elmúlt néhány évben viszont az akkumulátorgyártás vált a kiemeltnek tekintett ágazattá, szoros összefüggésben az elektromos autók - gyártók által remélt - térnyerésével. A kormányzati kommunikáció fényében talán nem meglepő, hogy a legtöbb támogatást, összesen 181,9 milliárd forint értékben az akkumulátor és szárazelem gyártására osztottak ki a vizsgált időszakban:A támogatásokból is látszik, hogy az Orbán-kormányok célja az ipari gyártó üzemek Magyarországra telepítése, illetve azok bővítése. Az "újraiparosítás" egyrészt működő tőkét, gazdasági növekedést, exporttöbbletet jelent, de nem elhanyagolható szempont, hogy ez a fajta összeszerelő gazdaság nagy mennyiségű munkaerőt szív fel.Az ipari üzemek Magyarországra telepítése egy szempontból meghozta a várt eredményt: a munkanélküliség 2015 után meredeken csökkenni kezdett, 2019 végére egészen 3,3 százalékig. A világjárvány átmeneti emelkedést hozott, de ma is csak 4,2 százalék, míg 2015 elején még bőven 7 százalék felett volt (2011-2012-ben pedig 11 százaléknál is magasabb). Mára ugyanakkor lényegében elfogyott az ipari üzemekben foglalkoztatható, hazai munkaerő. Ennek megfelelően elkezdődött a külföldi, főleg ázsiai vendégmunkások alkalmazása. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adataiból az derül ki, hogy tavaly minden korábbinál több, 106 ezer külföldi érkezett Magyarországra munkavállalási szándékkal, de a valóságban ennél is többen lehetnek.Az összeszerelő üzemekre, főleg az akkumulátor- és autógyártásra épülő gazdaság közben egészen kiszolgáltatott lett a nemzetközi gazdasági környezetnek: 2024 második negyedévében például kifejezetten gyengén teljesített a feldolgozóipar, 3,7 százalékkal zsugorodott az egy évvel korábbihoz képest. Az ipari termelés volumenének csökkenését az akku- és járműgyártás gyengélkedése okozta, hiszen visszaesett a kereslet az elektromos autók iránt.Mennyit költöttek a kétharmados kormányok?2010. május 29., azaz a második Orbán-kormány felállása óta összesen 549 támogatást osztottak ki, amelyek összértéke meghaladja az 1209,3 milliárd forintot. A kormányzati ciklusok szerinti megoszlást ebben a táblázatban szedtük össze, a legnagyobb összeget a kormány a negyedik kormányzási időszaka alatt osztotta ki:A táblázatban nem szerepel az a hat, 2004 júniusában kiosztott, 17,34 milliárd forint összértékű támogatás, amelyet a Medgyessy-kormány ítélt meg, mivel a teljes ciklus adatai nem elérhetőek.
Méregdrágán leszünk összeszerelő ország: több mint 1300 milliárd forint közpénzt kaptak a nagy cégek
2004 második fele óta több mint 1330 milliárd forintot kaptak a nagy cégek a kormányoktól. A legtöbb támogatást számban és összegben is az Orbán-kormányok osztották ki, ez már csak az egymást követő három ciklus miatt sem meglepő. A volumen és a támogatott iparágak annál inkább. Nem a nagy hozzáadott értékű területek dominálnak. De bírjuk még ezt munkaerővel? Nagyon úgy tűnik, hogy nem.
null
1
https://mfor.hu/cikkek/makro/meregdragan-leszunk-osszeszerelo-orszag-a-kormany-tobb-mint-1300-milliard-forint-kozpenzt-adott-a-nagy-cegeknek.html
2024-10-21 05:05:00
true
null
null
mfor.hu
Mit mutatnak az adatok? - teszi fel a kérdést Korózs Lajos, amelyre válaszul a legfrissebb statisztikai adatokat idézi. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628 800 forint volt, 13,1%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, ennek nettója azonban 418 ezer forint, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 360 100 forint. Ki kell emelni, a nemzetgazdasági ágak és a területi különbségek rendkívüli módon éreztetik hatásukat a fizetéseken. Az energetikai ipar és infokommunikáció terén a havi egymillió forint is megszokott, a mezőgazdaságban, a szolgáltatóiparban és a vendéglátásban pedig 400 ezer forint, a szociális ágazatban 230 ezer forint, az építőiparban mindössze 330 ezer forint az átlagkereset. A fővárosi, győri vagy székesfehérvári keresetek pedig teljesen más pályán mozognak, mint a békési, nógrádi, szabolcsi fizetések. A reálkeresetek a KSH szerint 9,4%-kal nőttek a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4%-os növekedése mellett. Akkor viszont miért nem élnek jobban az emberek? Miért nem nő a fogyasztás, miért van mélyrepülésben az ipar, az építőipar, a kereskedelem? - kérdezi az MSZP politikusa. Korózs Lajos szerint a probléma az, amit Nagy Márton sem képes megérteni. Egyes ágazatokban lehet, hogy reálbérnövekedés volt, a nemzetgazdaság egészében azonban közel sem akkora, hogy az a fogyasztás érzékelhető növekedésében lecsapódott volna. Továbbá az elmúlt években elinflálódott tartalékokat is próbálják pótolni az emberek, valamint a különféle kölcsönöket is fizetik, melyeket életszínvonaluk fenntartásáért vettek fel korábban. Végezetül - folytatja az MSZP elnökhelyettese -, felfedezhető egy óvatossági motívum is a társadalom viselkedésében, hiszen a covid alatt megtapasztalták a drasztikus jövedelem-visszaesést, azok reálpozíciója pedig mostanra állt vissza a 2019-es szintre. Korózs Lajos szerint egy szomorú ténnyel is szembe kell nézni. Az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők jelentős része elszegényedik, ez pedig fékezi a fogyasztást is. Ez mutatkozik meg az áfabevételek közel 1000 milliárdos bevétel elmaradásában is. Egy szó, mint száz: bajban van a kormány, és bajban van a magyar társadalom jelentős része is - írja közleményében az MSZP elnökhelyettese.
Korózs Lajos: bajban van a kormány és bajban van a magyar társadalom jelentős része is
Hónapról hónapra csak dicshimnuszokat hallunk a kormányzati propaganda jóvoltából a bruttó átlagkeresetek növekedéséről, az infláció csökkenéséről és a gazdasági fellendülésről. A valóság és az adatok azonban rendre megcáfolják a kormányt. Most a KSH kereseti statisztikája mutatja meg, miért nem érzik az emberek az állítólagos javulást - írja az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül kiadott közleményében Korózs Lajos, az MSZP elnökhelyettese.
[ "" ]
0
https://pecsistop.hu/kozelet/korozs-lajos-bajban-van-a-kormany-es-bajban-van-a-magyar-tarsadalom-jelentos-resze-is/530024
null
true
null
null
Pécsi Stop
Száz fiatal közül nyolcvan azt gondolja, hogy Magyarországon a korrupció súlyos probléma, és a megkérdezettek 77 százaléka a politikai életet tartja korrupciós szempontból a leginkább fertőzöttnek - hangzott el a TI által készített, "Korrupcióérzékelés és médiahasználat a magyar fiatalok körében" című tanulmány bemutatóján, a budapesti Sziget Fesztiválon. A kutatás adatai szerint a fiatalok több mint fele (54 százalék) rendelkezik közvetlen korrupciós tapasztalattal: 39 százalékuk az egészségügyben, 29 százalékuk pedig valamilyen rendőrségi ügyintézés során észlelt visszaélést. Ha korrupt vagy, nagyobb eséllyel érvényesülhetsz A kutatásból kiderül: a megkérdezettek túlnyomó többsége szerint Magyarországon korrupció nélkül nehéz érvényesülni. A fiatalok több mint kétharmada (71 százalék) szerint azoknak az embereknek, akik nem riadnak vissza a korrupciótól, több esélyük van boldogulni az életben, mint a becsületes állampolgároknak. A fiatalok 84 százaléka egyértelműen korrupcióként azonosítja a politikusok gyanús ingatlanügyeit, és 76 százaléka véli úgy, korrupciónak kell tekinteni azt is, amikor a döntéshozók családtagjai és a baráti cégek nyerik az állami megbízásokat. Az állami pénzből zajló stadionépítéseknek és az MNB alapítványi pénzlenyúlásainak a korrupciós megítélése holtversenyben áll az ifjúság körében: mindkettőt 61 százalék gondolja korruptnak. A megkérdezettek mintegy háromnegyede véli úgy, hogy az Európai Unióból érkező fejlesztési pénzek szétosztása, valamint a földárverések sorozata korrupt módon zajlik. A felmérés arra is rávilágít, hogy a fiatalok hosszabb távú memóriája igencsak jól működik, hiszen közel kétharmaduk jelenleg is korrupcióként tekint a dohány-kiskereskedelem tulajdonviszonyainak 2013-as átszabására, közkeletű nevén a trafikmutyira. Nem szabad beletörődni! A lesújtó érzékelési adatok dacára a fiatalok zöme (84 százalék) úgy véli, nem szabad beletörődni a korrupcióba. Érdemes kiemelni, hogy a 18 és 29 év közötti korosztály kétharmada feljelentést is hajlandó lenne tenni, ha visszaélést tapasztalna. Ez örvendetes fejlemény, hiszen a TI 2012-es felmérése szerint négy éve a magyar fiatalok mindössze negyede fordult volna a hatóságokhoz, ha korrupciót észlelt. Akik ma nem jelentenék a korrupciót, azok többsége nem bízik abban, hogy kivizsgálják a bejelentését, vagy attól tart, hogy bajba kerül, ha szól a hatóságoknak. Az adatokból az látszik, hogy a fiatalok érzékelik a korrupció súlyosságát Magyarországon, azt is tudják, hogy ebbe nem szabad belenyugodni, mégis úgy vélik: aki ellenáll a korrupciónak és tisztességes, az kevésbé tud érvényesülni" - foglalta össze a kutatás legfontosabb megállapításait Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója a jelentés bemutatásakor. A közmédia elhallgatja a korrupciót, máshol meg a csapból is ez folyik A felmérés szerint a megkérdezetteknek több mint a fele a sajtótól várja, hogy felhívja a polgárok figyelmet a korrupció veszélyeire. A vizsgálat rávilágított ugyanakkor arra, hogy a gyakori korrupciós hírek inkább közömbösséget váltanak ki a fiatalok körében, mintsem fokoznák a téma iránti érzékenységet. Ráadásul a rendszerszintű cselekményeket, a sok százmilliós vagy milliárdos lopásokról szóló tudósításokat ez a korosztály is nehezen tudja értelmezni. A fókuszcsoportos beszélgetésekből leszűrhető az is, hogy a fiatalok szerint túlzottan sok visszaélésről hallani, ezért követhetetlen, hogy ki mennyit lopott. A 18-29 éves fiatalok elsősorban az internetes hírportálokról tájékozódnak, és az online lapokat, illetve a külföldi hírcsatornákat tartják hitelesnek. Ezzel szemben a közmédia szerintük nem megbízható, és úgy értékelik, hogy az állami csatornák egyáltalán nem, vagy nem tényszerűen számolnak be a korrupcióról. Az aktívan internetezők tudatosabbak korrupciós szempontból: ők hajlanak a leginkább arra, hogy jelentsék az általuk tapasztalt korrupciós eseteket. Támogatás külföldről és belföldről A TI kutatását és kampányát az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, a Francia Köztársaság Nagykövetsége és az OTP Alapkezelő Zrt. támogatta.
Magyarország súlyosan korrupt, becsületesen nehéz boldogulni - így látják a magyar fiatalok
A 18-29 éves magyar fiatalok túlnyomó többsége szerint a hazai közéletet átszövi a korrupció, ám ebbe nem szabad beletörődni. A megkérdezettek több mint kétharmada szerint korrupcióval nagyobb az esély a boldogulásra. Ezek a legfontosabb megállapításai annak az átfogó vizsgálatnak, amelyet a Transparency International Magyarország (TI) végzett 2016 júliusában.
null
1
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/magyarorszag_sulyosan_korrupt_becsuletesen_nehez_boldogulni_igy_latjak_a_magyar_fiatalok.619306.html
2016-08-12 00:00:00
true
null
null
economx.hu (napi.hu)
A KKM közleményében azt írta: miután a miniszterelnöki útmutatásnak megfelelően megszületett a döntés arról, hogy a KKM és az Magyar Nemzeti Kereskedőház megszünteti a számláit a Quaestornál, a döntést a tárca jelezte a brókercégnek. A Questor azonban nem várta meg a kereskedőház hivatalos értesítését, hanem eladta az állampapírokat, és a készpénzt átutalta a kereskedőház számlájára. Hangsúlyozták: erre a Quaestornak senki nem adott felhatalmazást. A KKM és a kereskedőház jogi és pénzügyi szakemberei elemezték a helyzetet, majd a kereskedőház magyarázatot kért, de nem kapott a Quaestortól. Szerintük azzal, hogy a Quaestor eladta az állampapírokat, hűtlen kezelést követett el. A kereskedőház tőkéje megvan, de a kieső kamatbevételek miatt kár érte a kereskedőházat, ezért az MNKH kedden feljelentést tett. Hozzátették: a KKM és az MNKH “semmilyen törvénytelen információnak nem volt birtokában”, ezért semmit nem is tudott eltitkolni. “A KKM és az MNKH teljesen törvényesen cselekedett, mindent megtett, és meg is tesz azért, hogy a közvagyonból egy forint se vesszen el” – írták.
Quaestor-botrány: a Magyar Nemzeti Kereskedőház feljelentést tett
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kijelentette: a Quaestor állampapírokat adott el, hűtlen kezelést követett el, a kereskedőház tőkéje megvan, de a kieső kamatbevételek miatt kár érte a kereskedőházat.
null
1
https://24.hu/fn/penzugy/2015/04/01/quaestor-botrany-a-magyar-nemzeti-kereskedohaz-feljelentest-tett/
2015-04-01 17:05:00
true
null
null
fn.hu
Időhúzás miatt nincs még új flottája a rendőrségnek A három évvel ezelőtti gépjármű-tenderhez képest 600-800 millió forinttal olcsóbban juthat hozzá új autóparkjához az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), amint a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) végre eredményt hirdet. Ezt – úgy tudjuk – a gazdasági válságra hivatkozva nem tette meg, mondván: a nyertesnek majd garantálnia kell az ártartást is. A pályázók viszont úgy vélik, a cél egy jelenleg nem nyerésre álló lízingcég pozícióba juttatása. A KSZF időhúzása az ajánlattevők szerint arra lehet jó, hogy nyertesnek hozzák ki vagy bánatpénzhez juttathassák a tíz éven át „egyeduralkodó” Porsche Leasinget, amely most nem a legjobb ajánlatot adta. Ha ugyanis nem hirdetik ki a győztest, az ORFK nem tud szerződést kötni, és kénytelen lesz továbbra is a jelenlegi lízingcégnek fizetni. Az ORFK flottabérletére kiírt tender ügyében – mint arról a hvg.hu korábban beszámolt – november 7-én kellett volna eredményt hirdetni. A 2100 autó beszerzési értéke mintegy hatmilliárd forint. Nem meglepő tehát, hogy az összes jelentősebb autó-bérbeadással, flottakezeléssel foglalkozó cég indult a pályázaton, aminek vége felé viszont már több ajánlattevő úgy látta, hogy a tender egyetlen cégre passzol, ezért panaszt adtak be a Közbeszerzési Döntőbizottságához. A panasz alapja az volt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal KSZF által kiírt pályázat mellékletében a besoroló tábla eltér a törvény szerint meghatározott állami normatíva képletezésétől. Magyarán: az egyik olcsóbb autómodell, a Skoda Octavia a KSZF képletei alapján történő számítás eredményeként magasabb nívójúnak van besorolva, mint ahova egyébként az állami normatíva szerint tartozik. Ez pedig azt jelenti, hogy a Skodával induló Porsche Leasing és Szolgáltató Kft. az Octaviát a többi cég magasabb kategóriájú kocsijánál alacsonyabb áron tudja adni. A Porsche Leasingtől Borók János korábban úgy nyilatkozott a hvg.hu-nak, hogy őket nem érdeklik ezek a feltételezések, csak teszik a dolgukat. A kifogás beterjesztése után – úgy tudjuk – a Porsche Leasing (PL) a régebbi modell helyett egy újabb típust tett be a pályázati anyagába, amivel azonban már nem volt versenyképesebb a többi gépjárműtípushoz, így a Fordhoz képest sem, amely – a hvg.hu értesülései szerint – győzött a tenderen. A PL pedig a harmadik helyen végzett az ajánlatával. A hvg.hu-nak a háttérben nyilatkozó bennfentesek szerint a tender végeredménye kifejezetten előnyös a rendőrség számára, mert a pályázók annyira egymás alá kínáltak, hogy az ORFK a három évvel ezelőtti pályázathoz képest 600-800 millió forinttal kevesebbért bérelheti flottáját. A szerződés szerint egy gépkocsi bérleti díja egy hónapra állítólag 80 ezer forint körül lenne, a korábbi cirka 100 ezer forinthoz képest. Hogy valóban így van-e, nem tudtuk meg, mert a rendőrség illetékesei csak az eredményhirdetés után hajlandóak nyilatkozni. A kontraktus megkötésének időpontja azonban bizonytalan, mert a KSZF újabb és újabb feltételeket támaszt és adatokat kér be a pályázóktól. Akik szerint viszont mindenképpen furcsa ez is, és az is, hogy ezeket a bekéréseket munkaidő után juttatják el a lízingcégekhez. Így viszont igencsak résen kell lenniük az ajánlattevőknek, mert – vélik – ha elmaradnának a válaszokkal, akkor a KSZF kizáratná őket a tenderből. Ráadásul a pályázók a KSZF felszólítására november 6-án megtették végleges ajánlatukat, ami azt jelenti, hogy az ajánlati kötöttség minden pályázó számára áll, így további, módosított ajánlatok megtételére nincs törvényi lehetőség. Mint azt a Közbeszerzési Döntőbizottság több határozata – 2672/2007. és D.271/)/2007 – is megállapította: „a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati kötöttségre vonatkozó törvényi rendelkezések, továbbá a Kbt. 99.§ (1) bekezdése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Kbt. nem teszi lehetővé a felek számára azt, hogy a tárgyalások lezárását, a végleges ajánlat benyújtását követően újra tárgyaljanak, vagy bármilyen megállapodásokat kössenek”. A KSZF ennek ellenére két újabb kört is kiírt, mondván, azok az utolsó és végleges ajánlatbenyújtási időpontok. Az ALD Automotive Kft. ügyvezető igazgatója, Szántó Viktor úgy véli, a KSZF az államháztartási helyzetre való hivatkozással meg tudta indokolni és jogilag meg is tudja védeni, hogy az utolsó és végleges ajánlat után miért nem zárta le a tendert, hanem újabb és újabb kérdéseket tesz fel, például az ártartásra vonatkozóan. Minderről megkérdeztük a KSZF-t is, de a kért időpontig nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Amennyiben mégis reagálnak, közöljük az álláspontjukat. 2008. november. 05. 15:10 Csikász Brigitta Itthon Milyen autót választanak a rendőrök? Pénteken hirdetnek eredményt az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hatmilliárdos értékű gépjármű beszerzésére kiírt közbeszerzési pályázatáról. Több ajánlattevő szerint viszont a tender egyetlen cégre, a Porsche Lízingre passzol, amiért panaszt adtak be a Közbeszerzési Döntőbizottságánál.
Itthon: Időhúzás miatt nincs még új flottája a rendőrségnek
A három évvel ezelőtti gépjármű-tenderhez képest 600-800 millió forinttal olcsóbban juthat hozzá új autóparkjához az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), amint a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) végre eredményt hirdet. Ezt – úgy tudjuk – a gazdasági válságra hivatkozva nem tette meg, mondván: a nyertesnek majd garantálnia kell az ártartást is. A pályázók viszont úgy vélik, a cél egy jelenleg nem nyerésre álló lízingcég pozícióba juttatása.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20081121_orf_tender_idohuzas_eredmenyhirdetes
2008-11-21 00:00:00
true
null
null
HVG
Nincs elég bizonyíték az ügyészség szerint ahhoz, hogy vádat emeljenek Ehud Olmert izraeli ügyvezető kormányfő ellen az egyik korrupciós ügyben, amelyben meggyanúsították. Olmert szeptemberben mondott le, miután több bűnügy gyanújába keveredett. Az összegyűjtött bizonyítékok nem elégségesek ahhoz, hogy vádat emeljünk Olmert ellen a Leumi bank privatizációjában játszott állítólagos szerepe miatt, nincs reális esélye annak, hogy egy ilyen vádpontban elítéljék - közölte csütörtökön Móse Lador ügyész. Olmert szeptemberben mondott le miniszterelnöki tisztségéről, mert több bűnügyi nyomozásban is korrupció és csalás gyanújába keveredett. Az egyik ilyen ügy a második legnagyobb izraeli kereskedelmi banknak, a Leuminak a privatizációjával kapcsolatos. Egy magas rangú köztisztviselő állítása szerint Olmert 2005-ben megbízott pénzügyminiszterként közbenjárt egy ausztrál üzletember érdekében, aki a bank felvásárlására jelentkezett, de végül nem vette meg azt.
Nincs elég bizonyíték Olmert ellen
Nincs elég bizonyíték az ügyészség szerint ahhoz, hogy vádat emeljenek Ehud Olmert izraeli ügyvezető kormányfő ellen az egyik korrupciós ügyben, amelyben meggyanúsították. Olmert szeptemberben mondott le, miután több bűnügy gyanújába keveredett.
null
1
https://www.origo.hu/nagyvilag/2008/12/nincs-eleg-bizonyitek-olmert-ellen-az-egyik-korrupcios-ugyben
2008-12-04 00:00:00
true
null
null
Origo
Mennyire vagy tiszás? Családodat felveszed? - tette fel a kérdéseket Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Facebook-oldalán. Mint arról beszámoltunk, a Tisza Párt vezérenemrég mutatta be azt a hangfelvételt, amelyen az ex barátnője, Vogel Evelin harmincmillió forintot követel azért, hogy "ne borítson mindent". Arról is cikkeztünk, hogy Magyar Péterről is kiszivárgott egy hanganyag , amelyet Vogel Evelin rögzített, és amelyben Magyar trágár szavak kíséretében gyalázta saját szimpatizánsait, "büdös szájúaknak" nevezve őket.
Magyar Péternek szúrt oda Kocsis Máté
A Fidesz frakcióvezetője a közösségi oldalán tett fel kérdéseket a Tisza Párt vezérének, Magyar Péternek.
[ "" ]
0
https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peternek-oda-szurt-kocsis-mate
null
true
null
null
SZOLJON
Egyidős vagyok Áder Jánossal és Kövér Lászlóval. A Fideszt megalakulásától 2014-ig ezerszázalékosan támogattam. A párt egyik legszimpatikusabb, legértelmesebb képviselőjének tartottam Szájer Józsefet, aki politikusi tevékenysége mellett az ELTE-n tanított római jogot. Az Orbán és a Szájer házaspár pártszerte közismerten jó kapcsolatát bájos anekdota illusztrálja Lévai Anikónak A konyhaablakból című könyvében. Szájer József meleg volta kezdettől ismert volt a Fideszben - és nem zavart senkit, elvégre egy liberális közösségben miért érdekelne bárkit is a másik irányultsága. Igazából az döbbentett meg, ahogyan Orbán Viktor ejtette régi barátját és politikai küzdőtársát az ereszügy után. Azon már nem lepődöm meg, ahogyan most reaktiválják. A cognaci Jean Monnet sajnálatosan kevéssé ismert a Magyarországon. Pedig méltán érdemelte ki az "Európa atyja" epitheton ornanst. A gimnáziumot félbehagyva, tizenhat évesen beállt édesapja mellé a konyakkereskedésébe, és azzal foglalkozott tíz évig, első világháború kitöréséig. Az üzletből két dolgot tanult meg: 1. mindenkivel tárgyalni kell, és 2. ha az ember őszinte, hiteles, akkor sikerül megteremteni a felek közti bizalmat, lesz eredmény. Miután 1914 őszén bevonult a francia hadtáphoz, pár hét alatt ráébredt, hogy óriásit javítana a francia-angol szövetség hatásfokán, ha nem párhuzamosan vívnának két külön háborút a németek ellen, hanem egyesítenék a termelési és szállítási kapacitásaikat. Három évig tartott, mire meggyőzte a fölötteseit - aztán pár hónap alatt mindenki belátta, hogy igaza van. A béketárgyalásokon a Népszövetségben látta azt a szervezetet, amelyik megóvhatja Európát az újabb háborútól. Aztán azt is fel kellett ismernie, hogy téved, ugyanis a Népszövetség a tagállamok szuverenitását minden más érték elé helyezte. A következmény ismert, a szervezet show-hivatallá vált. Monnet emlékirataiban így összegez: "tényleges hatalom nélkül egy intézmény magában hordozza a kudarc csíráit", a mindenek elé-fölé helyezett állami szuverenitás logikus folyománya a bizalom megszűnése, aztán a legrosszabb föltételezése a másikról, s végül a háború.
Jean Monnet és Szájer József
Az Európai Szén- és Acélközösség mostanra majdnem azzá fejlődött, aminek Monnet végcélként megálmodta: Európai Egyesült Államokká. Hatról 27-re nőtt a tagállamok száma, és ez bonyolítja az egyeztetéseket, de az eredeti célt 26 tagállam reflexből tudja.
[ "" ]
0
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/jean-monnet-es-szajer-jozsef-169656
null
true
null
null
Magyar Hang
- November 4-ét írunk, 68 évvel ezelőtt ezen a napon kezdett invázióba a szovjet hadsereg a magyarországi forradalom leverésére. Volt különösebb oka annak, hogy éppen ezen a napon indultak meg a tankok? - A dátumot korántsem a véletlenek összjátéka határozta meg. Bizonyosan fontos szempont volt, hogy nem akadt nemzetközi akadály a forradalom leverése előtt: az Eisenhower elnök által irányított Egyesült Államok eddigre már világosan a Szovjetunió értésére adta, hogy nem avatkozik be, Kelet-Közép-Európát Moszkva érdekszférájának tekinti. De talán ennél is fontosabb volt, hogy november 4-én indult volna újra az élet Magyarországon, ezen a napon kezdték volna meg a működésüket a gyárak, állt volna talpra a közlekedés. Akkor pedig sokkal kínosabb lett volna az intervenció, ha egy működő országot kellett volna lerohanni. S itt ragadható meg az a pont, amely a leginkább dühítette a kommunistákat. - Mi volt az? - A forradalom kitörése, október 23. után jórészt egy csapásra eltűntek az ávósok, a pártvezetők, a tsz-elnökök, a gyárak irányítói. A magyar nemzet magára maradt. Ezt azonban a társadalom messze nem tragédiaként élte meg, éppen ellenkezőleg. Egyfajta történelmi eufória uralta azokat a napokat, olyan, amely átmenetileg még a bűnözőket is jó útra térítette. A bezúzott kirakatokat nem fosztották ki, a harcolók megsegítésére pedig dobozokban, ládákban gyűjtötték a pénzt a nyílt utcán. Ezzel párhuzamosan bámulatos sebességgel szervezte meg saját önigazgatását a nemzet: létrejöttek a közigazgatás egységei, a munkástanácsok pedig a termelésért feleltek. Vidéken ez a folyamat a fővárosinál is gyorsabban ment végbe. A kommunistákat leginkább az idegesítette, hogy a magyar társadalom nem parancsra, nem a terrortól félve, hanem önszántából és önmagáért kezdett volna dolgozni. A nemzet hirtelen szabad viszonyok között találta magát, és szabadságával tudott is mit kezdeni, a saját előnyére fordította azt. - Mi dühítette fel a magyar társadalmat annyira, hogy néhány évvel a világháború után fegyvert ragadjon? Ön szerint, aki jogtörténészként, egyetemi oktatóként alaposan tanulmányozta 1956 folyamatait, rá lehet mutatni egyetlen össztársadalmi mozgatórugóra? - Úgy hiszem, igen. A mindent átszövő hazugság késztette a nemzetet megmozdulásra. - Ez a kifejezés, a hazugság napjaink közéleti vitáiban sokszor elhangzik. - Valóban, és nem szerencsés ez. Elcsépeltté, jelentés nélkülivé válik a legerősebb kifejezés is, ha sokszor vagy indok nélkül használják. Más volt azonban a helyzet 1956 őszén, ekkor már nem számítottak a kifejezések. A rendszer szuverénnek mondta magát, miközben szovjet csapatok állomásoztak az országban. A Vörös Hadsereg annak ellenére itt volt, hogy a békeszerződés értelmében 1955-ben ki kellett volna vonulnia. Emellett az állam szabadságról beszélt a diktatúra legbrutálisabb időszakában, és igaz­ságos társadalomról az elnyomás kellős közepén. A munkásosztály elsőbbségéről a kifosztás idején. Minden az ellenkezőjét jelentette. Jól jelzi ezt, hogy a határőrség nem arra vigyázott, ne jöjjön be az országba senki, hanem arra, ne menjen ki. Mindezek a rendszerbe szerveződő hazugságok sarkallták elsősorban kollektív megmozdulásra a magyar társadalmat és ehhez igazodtak a forradalom egyébként őszinte követelései is. - Mit ért őszinteség alatt? - A nemzet nem anyagi okok miatt lépett fel a hatalommal szemben 1956-ban. Nem szociális követeléseket fogalmazott meg, nem a népjóléti kérdések voltak az elsők, hanem az igazság. Ehhez pedig szabadságjogok kellenek. Szabad sajtó, a szabad szólás joga, a szabad gyülekezés lehetősége, mindezek pedig nyilvánva­lóan nem képzelhetők el a maguk teljességében az ország szabadsága nélkül. - Értelmezhető 1956 a jog, az alkotmányjog szempontjából? - Kissé máshogy fogalmaznék: ilyen szempontból is értelmezni kell, mégpedig a történeti alkotmány felől közelítve. Akárhogy is próbálta a hatalom kiirtani, a magyarság alkotmányjogi vívmányai 1945 után továbbéltek a nemzettudatban, és valójában meg is jelentek a forradalmat megelőző tüntetésekben. Az 1956-os egyetemi ifjúság összekapaszkodva, még a jelszavakat is egyeztetve, békés tüntetéseken fejezte ki akaratát kezdetben, ez pedig bátran tekinthető a márciusi ifjak 1848-as hagyományának folytatásaként. A ’48-as forradalom pedig - akárcsak a Rákóczi- vagy még korábban a Bocskai-szabadságharc - visszavezethető az egyik legfontosabb történelmi dokumentumunkra, az ­1222-es Aranybullára, közelebbről annak ellenállási záradékára. Arra az ellenállási jogra alapozott a nemzet 1956-ban is, amelyre a korábbi évszázadok küzdelmeinél. S akkor is a függetlenségért, ha úgy tetszik, a szuverenitásunk védelméért fogott fegyvert. - Amit végül egy idegen hadsereg csavart ki a kezéből... - S nem is akármilyen hadsereg. Érdemes felidézni, hogy az 1956-os forradalom leveréséért Magyarországra irányított szovjet haderő hozzávetőleg akkora volt, mint amivel 1945-ben Berlint ostromolták meg. De beszédes az is, hogy az akcióban részt vevő katonák ugyanolyan kitüntetéseket kaptak, mint amilyenekkel azokat a tiszteket jutalmazták, akik bevették korábban Berlint. Nem mellékes, hogy a szovjetek az adott kor legmodernebb harckocsijaival támadtak 1956-ban: míg a korábbi T34-esek ellen hatékony volt a Molotov-koktél, az újabb gyártmányoknál már nemigen. Arra is érdemes kitérni, hogy a KGB akkori vezetője, Ivan Szerov a forradalom ideje alatt Budapesten tartózkodott, személyesen követte az eseményeket, majd a letartóztatásokat, felelősségre vonásokat is. Mindezek a mozzanatok megmutatják, mekkora jelentőséget tulajdonítottak a Szovjetunióban a magyar forradalomnak és persze a leverésének is. Ez egyúttal, igen sajátos módon, de elismerés a pesti srácoknak is. - Ha már a történelmi hasonlóságoknál tartunk, térjünk ki az utóbbi hetekben a magyar közbeszédnek témát adó egyik kérdésre. Ön szerint párhuzamba állítható a közel három esztendeje tartó orosz-ukrán háború az 1956-os forradalommal? - Leginkább olyan pontokat látok, amelyek inkább a különbözőségekre mutatnak rá. Magyarországon a civilek fogtak fegyvert egy megszállt államban 1956-ban azért, hogy kivívják szabadságukat, küzdelmüket pedig a Nyugat semmilyen módon sem támogatta. Nem érkezett ide fegyver, és tudomásom szerint a forradalom vérbe fojtása kapcsán nem vezették be nemzetközi szank­ciók sokaságát sem a Szovjetunió ellen. Ehhez képest ma két szuverén állam vív háborút, a megtámadott országot számos módon támogatja a Nyugat, miközben a támadót még több intézkedéssel próbálja nehéz helyzetbe hozni. Mindezzel persze nem azt mondom, hogy 1956 ne tartogatna tanulságot a jelen számára, de az üzenetet, azt hiszem, egészen másutt kell keresni. - Közéleti szereplők ünnepi beszédeinek egyik elmaradhatatlan eleme annak megfogalmazása, milyen tanulságot hordoz az aktuális viszonyok kapcsán 1956. A gondolatok finoman szólva sem mindig eredetiek. - Pedig a forradalomnak nagyon is sok a mondanivalója a jelen számára, s ezek általában jóval többek elcsépelt frázisoknál. - Ön miben látja 1956 legfontosabb üzenetét? - Abban, hogy olyan szakembereket kell nevelni, akik meg tudják óvni a hazát. - A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen intézetvezető, de más felsőfokú intézményekben is tanít. Vagyis ha valaki, ön tehet is az ilyen szakemberek kineveléséért. - Egyetemi tanárként a gimnáziumi oktatás végeredményével találkozom jó ideje. Az utóbbi időben nemegyszer azt tapasztaltam az első éveseknél, hogy nincsenek hozzászoktatva a rendszeres tanuláshoz, miközben egyre nehezebb megfogni a hallgatók figyelmét. Többükön könnyen felülkerekedik a szellemi restség. Úgy vélem, át kell alakítani a tanítást magát, nemcsak azt kell megtanulni, hogyan kell tanulni, hanem azt is: miként kell tanítani. Olyan tanárokat kell képeznünk, akik eseménnyé teszik a tanórát, lekötik diákjaik érdeklődését. Ehhez pedig a tudáson túl kellő fellépésre is szükség van, itt jönnek szóba a beszédtechnika és a színpadi szereplés mesterfogásai. Most alakul a közszolgálati egyetemen a Nemeskürty István Tanárképző Kar. A folyamat során - Sipos Imre színházi szakember közreműködésével - javaslatokat tehetek a történelemoktatás új módszereinek kialakítására. Igyekszem valamennyi szempontra megvalósítható elképzeléseket megfogalmazni. - Talán észre sem veszik, de a mai fiatal generáció is részt vesz egy forradalomban: az élet legfontosabb mozzanatai, a személyes kapcsolatoktól elkezdve a gazdasági ügyleteken át a politikai vitákig szinte minden, jórészt áttevődnek az online térbe. A lehetőségek egyúttal veszélyeket is magukban hordoznak. Az oktatásnak vagy magának a társadalomnak hogyan kell reagálnia ezekre a kihívásokra? - Ami a közügyek megvitatását illeti, sokkal inkább látok a digitális robbanásban lehetőséget, semmint veszélyt. A XVIII. században a viták leginkább verbálisan zajlottak, szükségképpen egy helyen lévő személyek között. Kisvártatva, leginkább a következő században elterjedt az újság, a nyomtatott sajtó, aztán következett a rádió, majd a televízió. Az 1960-as, Nixon és Kennedy között zajló amerikai elnöki versengést, korábban elképzelhetetlen módon, a televíziós vita döntötte el. A technológia előrelépésének minden egyes állomásánál felmerültek a maihoz hasonló kételyek, félelmek. Megítélésem szerint a közösségi oldalak, az online hírközlés fejlődésének elsőrendű következménye, hogy a társadalom sokkal könnyebben jut információhoz. A legfontosabb - azon túl, hogy az állam garantálja a jogszerűséget - az, hogy a sok közlésből az egyének képesek legyenek kiszűrni a lényegest és figyelmen kívül hagyni a lényegtelent. Ha ezt elérjük, egyre több önálló, tudatos polgára lesz Magyarországnak. Azt pedig előnynek tartanám, ha minél többen vennének részt a közügyek megbeszélésében, minél többen éreznének személyes felelősséget az ország sorsának alakulása iránt.
Horváth Attila alkotmánybíró: Egy dolog nagyon bosszantotta a kommunistákat
A rendszer mindent átszövő hazugsága – Horváth Attila alkotmánybíró szerint ez volt a legfőbb mozgatórugó, ami miatt 1956-ban fegyvert fogott a magyarság. A jogtörténész a Magyar Nemzetnek adott interjúban kifejtette, hogy a forradalom miként illeszkedik a magyar történeti alkotmány vívmányai közé, egyúttal elmondta, szerinte vonható-e párhuzam az akkori magyarországi események és a jelenleg dúló orosz–ukrán háború között. Egy másik, a napjainkban zajló digitális forradalom kapcsán az egyetemi tanár az oktatás átalakítására és a ma diákjait sújtó szellemi restségre is kitért.
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/horvath-attila-alkotmanybiro-egy-dolog-nagyon-bosszantotta-a-kommunistakat
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Szalome Zurabisvili grúz elnököt csütörtökre idézte be az ügyészség, ő viszont közölte, hogy nem megy el a meghallgatásra. Zurabisvili az ellenzéki pártok gyűrűjében egy vasárnapi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a 12 éve regnáló Grúz Álom párt elcsalta a szombati parlamenti választásokat. Az ügyészség szerdán, a hétfői és keddi utcai demonstrációkat követően, és feltehetőleg a nemzetközi nyomás hatására rendelte el a feltételezett választási csalással kapcsolatos vizsgálatot. Közölték, hogy ha Zurabisvili szerint visszaélés történt, akkor akkor elnök mutassa be a bizonyítékait, és erre bátorították grúz polgárokat is. "Nem az elnök feladata, hogy bizonyítékokat szolgáltasson" - mondta Zurabisvili egy tbiliszi sajtótájékoztatón az ügyészségi felhívásra reagálva, majd bemutatott néhány videót, melyek megalapozhatják állításait. Közölte, hogy a civil szervezetek, a megfigyelők és számos grúz polgár hatalmas mennyiségű bizonyítékot adott át neki vagy tett közzé az interneten, és hogy ezek száma napról-napra nő. Leszögezte: szerinte a parlamenti választást rendszerszinten és tömegesen manipulálták. Az oroszbarát Grúz Álom papíron a szavazatok 54 százalékával nyerte meg az országos választásokat, noha az exit pollok korábban 40 százalékra hozták ki őket. Az ügyészségi vizsgálattal kapcsolatban több ellenzéki politikus is azt mondta, hogy a hivatal aligha állapít meg visszaélést, ugyanis annak tagjai a Grúz Álom emberei, azaz függetlennek távolról sem nevezehtők. "Aki azt gondolja, hogy azzal hitegetheti a grúz népet vagy nemzetközi partnereinket, hogy az ügyészség tényleges vizsgálatot folytat, az téved. Senkit sem lehet becsapni" - közölte Szalome Szamadashvili ellenzéki politikus, és hozzátette, hogy a vizsgálatot egy megfelelő mandátummal és képesítéssel rendelkező nemzetközi küldöttségnek kell lefolytatnia, majd hangsúlyozta, hogy amíg ez nem történik meg, addig a választási eredményt nem szabad legitimnek tekinteni. Szamadashvili véleménye nem egyezik Orbán Vitkoréval, aki már hétfőn Tbiliszibe látogatott, egy keddi sajtótájékoztatón pedig közölte, hogy szerinte Grúziában szabad és demokratikus választásokat tartottak, egyben gratulált Grúziának, hogy nem csináltak az országukból második Ukrajnát. "Oroszország győzött Grúziában" Ezt már Volodomir Zelenszkij ukrán elnök mondta, és figyelmeztetett, hogy Moszkva ugyanezt fogja tenni Moldovában is, hacsak a Nyugat nem hagy fel a Moszkva "vörös vonalait" átlépő retorikával. Az Ukrajnával szomszédos Moldovában vasárnap tartanak elnökválasztást, miután az ország Európa-párti hivatalban lévő elnökének nem sikerült megszereznie a szavazatok többségét. Mind a grúziai, mind a moldovai választást széles körben népszavazásnak tekintették arról, hogy az országok folytatják-e az európai uniós tagság felé vezető útjukat, vagy engednek az orosz befolyásnak.
Grúziai választások: az elnök bojkottálja az ügyészségi meghallgatást
A grúziai ügyészség szerdán közölte, hogy vizsgálatot indítanak a múlt hétvégi parlamenti választásokon történt állítólagos csalás ügyében.
[ "" ]
0
https://hu.euronews.com/my-europe/2024/10/31/gruziai-valasztasok-az-elnok-bojkottalja-az-ugyeszsegi-meghallgatast
null
true
null
null
Euronews
Jávor: Lázár össze-vissza beszél az autópálya ügyében
Az M4-es autópálya egy elhibázott ügy, nem volt megfelelően előkészítve, ami most zajlik, az csak kommunikációs trükk – ezt Jávor Benedek mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
null
1
http://www.atv.hu/belfold/20150512-javor-benedek-eb
2015-05-13 00:00:00
true
null
null
ATV
Az október 24-i ülésen határoztak a Dunanett Nonprofit Kft. , a Dunanett Vagyonkezelő Kft., az Innopark Nonprofit Kft., a DV N Zrt., a Dunaújvárosi Turisztikai Nonprofit Kft. a DKKA-Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia Nonprofit Kft., az MMK Nonprofit Kft. és a Vasmű u. 41. Irodaház Kft. felügyelőbizottsági tagjairól. Mindegyik döntés esetében október 31-i hatállyal hívják vissza a tagokat, az újak megbízatása pedig november 1-től szól 2025. május 31-ig. Ezek egyfajta bizalmi pozícióknak tekinthetők. Nem véletlen, hogy miután 2019-ben hatalomra jutott a Rajta Újváros, az első közgyűlési döntéseik között volt , hogy visszahívták az addigi tagokat (többségük megbízatása 2020 májusáig szólt volna), és maguk delegáltak új személyeket. A Dunanett Nonprofit Kft. felügyelőbizottságát ezidáig Endre, Kertész Edit és Friedl László alkotta. Ám Barta Endrét most visszahívták, s helyébe Kálló Gergelyt tették be. A közgyűlési dokumentumok alapján Barta Endre eddig díjazás nélkül látta el ezt a feladatot, de Kálló Gergelynek már a többi tagéval megegyező összegű díjazást adnak a napirend alapján. A DKKA-Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának mindhárom tagját visszahívták, köztük Barta Endrét is, akit újfent Kálló Gergellyel cserélték, míg Sáfrány Katalin és Szalóki László helyett Guba Patrícia és Horváth Dávid Zoltán lehet a bizottság tagja. Barta Endre ezt is díjazás nélkül végezte, Kálló Gergely viszont ugyanúgy havi 30 ezer forint díjazásban részesül ezért is, mint a másik két bizottsági tag. A Dunanett Vagyonkezelő Kft-ben díjazás nélkül végzik a felügyelőbizottsági munkát, eddig Illéssy István, Motyovszki Mátyás és Molnár Csaba. Ezen cég esetében a közgyűlés nem dönt, csak javasolhatja a Dunanett Nonprofit Kft-nek a felügyelőbizottsági tagok személyét. A mostani ülésen Molnár Csaba visszahívását, egyúttal Parcz László Sándor megválasztását javasolják. Az Innopark Nonprofit Kft. esetében Motyovszki Mátyás, Felföldi Ágnes és Rajda Dániel töltötte be a felügyelőbizottsági tagságot eddig díjazás nélkül. Viszont Felföldi Ágnes és Rajda Dániel távozik, helyükre Molnár Csaba és Kertész Éva érkezik. A DV N Zrt. felügyelőbizottságában eddig Kárpáti Gábor István, Szántó Péter Lajos és Rajda-Szláma Zsuzsanna Marianna tevékenykedett. Közülük csak Kárpáti Gábor marad a testületben, a két visszahívott tag helyébe Borsi Józsefet és Grőb Jánost választották meg. A korábbi közgyűlési dokumentumok alapján a bizottság tagjai havi 30 ezer forintos díjazásban részesülnek. A Dunaújvárosi Turisztikai Nonprofit Kft. felügyelőbizottságában sem marad Rajda-Szláma Zsuzsanna Marianna, helyét Für Tibor foglalhatja el Szántó Péter Lajos és Keresztesi Béláné mellett (külön díjazás itt nincs). A Vasmű u. 41. Irodaház Kft. felügyelőbizottságából is távozik Rajda-Szláma Zsuzsanna Marianna. Lebics Edit Valéria és Keresztesi Béláné mellé most Vereb Zoltán kapott bizalmat. A bizottsági tagok havi 30 ezer forintot kapnak a feladatért. Az MMK Nonprofit Kft. háromfős felügyelőbizottságában csak Győri Gábor János marad; Viczai Dalma és Nagy Kálmán visszahívásával egyidejűleg Orha Zoltánt és Radó Zsuzsannát választották a bizottság új tagjainak. Bár a közgyűlés által elfogadott határozatban nem tértek ki a díjazásukra, egy korábbi dokumentum alapján itt is havi 30 ezer forintban részesülnek a tagok.
Barta Endrét visszahívták, Kálló Gergelyt betették
Nyolc önkormányzati érdekeltségbe tartozó gazdasági társaság felügyelőbizottságában cserélte embereit a rajtás városvezetés.
[ "" ]
0
https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2024/10/barta-endret
null
true
null
null
DUOL (DH-online)
Az előzetes letartóztatásban lévő Kiss László óbudai polgármester a saját ügyéről és közügyekről kézírásos magánleveleiben küldött iránymutatása alapján, a nyilvánosságnak szánt szövegeivel frissítik a közösségi oldalát az adminisztrátorai - olvasható a korrupcióval vádolt kerületvezető közösségi oldalán . Kiss László úgy fogalmazott: az ügyészség megakadályozta, hogy személyesen megjelenhessen a III. kerületi képviselő-testület alakuló ülésén. Mint ismert, a megalapozott gyanú szerint Kiss László még a 2019-es polgármesterré választása után megállapodott egy ismerősével, hogy az érdekeltségébe tartozó cégek rendszeresen megbízásokat kapnak majd az önkormányzattól, amiért cserébe neki és további - az önkormányzatnál dolgozó - hivatalos és nem hivatalos személyeknek pénzt kell visszafizetni. Hogy a vesztegetési pénz eredetét és felhasználási céljait leplezzék, az önkormányzat fiktív, túlárazott szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott céggel. A munkát nem a szerződő cégek, hanem más társaságok teljesítették, a szerződésben vállalt árnál olcsóbban. Ahogy arról lapunk is beszámolt , Kiss László politikai fogolynak tartja magát, amiről Szalay Zoltán, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (Pofosz) budapesti elnöke kijelentette: az óbudai polgármester nem lehet politikai fogoly, hiszen Magyarország demokratikus berendezkedésű ország. A Pofosz budapesti elnöke hangsúlyozta: bár még nincs bírósági ítélet, de Kiss László esetében semmiképpen sem lehet arról beszélni, hogy az őrizetbe vett kerületvezető politikai fogoly lenne. - Nem véletlen a vád,  és ma a rendőrségen, az ügyészségen és a bíróságokon már nem olyan emberek ülnek, mint 1960-ban és előtte. Teljes szívvel-lélekkel elítélem, amit Kiss László tesz, mert ez a magyar nemzet becsapása! Nem tehet meg mindent egy politikus csak azért, mert ő a polgármester vagy az alpolgármester - mondta Szalay Zoltán. A III. kerület vezetője mindezek ellenére sem tágít attól, hogy politikai elítéltként sajnáltassa magát. Legutóbbi üzenetében kifejezte: szolidaritást vállal Fekete-Győr Andrással és Szarvas Koppány Bendegúzzal, akiket szerinte szintén politikai koncepciós perben hurcoltak meg. Borítókép: Kiss László ablakába mostanság nem biztos, hogy besüt a nap (
Kézírásos börtönlevelekben küldözget iránymutatásokat az óbudai polgármester
Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/kezirasos-bortonlevelekben-kuldozget-iranymutatasokat-az-obudai-polgarmester
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád A héten több olyan e-mail érkezett a Mandiner szerkesztőségébe, amelyhez egy-egy hangfelvételt csatoltak. Ezeken Magyar Péter , a Tisza Párt vezetője és korábbi barátnője, Vogel Evelin beszélgetése hallható. De birtokunkba jutott az a teljes hanganyag is, melyben Vogel egy a párt köreihez tartozó vállalkozóval, Hanzel Henrikkel egyezkedett arról, hogy mekkora összeg is illeti őt a párt építésében betöltött szerepéért. Hétfőn egy olyan felvétel szivárgott ki, melyben az ellenzéki politikus büdös szájú követőkről, saját nyugdíjaskommandóról beszél, valamint azon viccelődik, hogy meglepődnének idősebb követői, ha azt mondaná nekik, vegyenek maguknak új unokát a külföldre költözöttek helyett. Az egyik legtöbbet idézett mondat: "Figyelj, annyiszor leizzadtam ma b***meg, inget cseréltem az előbb. Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt mondtam, mi a f***omat csinálok itt? Büdösek az emberek, és a szájuk, bleee." Nem sokkal az utóbbi felvétel nyilvánosságra kerülése után a TISZA-vezér azzal védekezett, hogy összevágott, manipulált felvételről van szó (később elismerte, hogy valódi a hanganyag, azonban egy mondatot letagadott); majd közölte, Vogelt kizárják az ellenzéki tömörülésből , és feljelentik zsarolásért. A fentieken felbuzdulva némi kutatómunkára adtuk a fejünket, és szétnéztünk a felhasználók között népszerű közösségi oldalak kommentmezőiben. Ezeket böngészve kiderült, hogy nem érdekli a valóság a TISZA-hívőket, legalábbis sokukat, és szentül hisznek a "vezetőjükben". Kitalált, manipulált felvételeknek titulálják azokat a nyilvánosságra került hanganyagokat, amelyek többsége ezen a héten jutott el a sajtóhoz. Mialatt kiderült, milyen stílusban és miket mond Magyar Péter Vogel Evelinnek a saját - a felvétel rögzítése idejében még csupán - európai parlamenti képviselőjelöltjeiről, az alábbi komment (és ehhez hasonló hozzászólások) érkeztek a pártvezető magyarázkodásához , amiből továbbra sem derült ki, kit nevez "agyhalottnak" és "Soros-ügynöknek". "A büdös életben nem szavaztam volna rátok ( Fideszre meg pláne nem) de ezek után, amilyen mocskos eszközökkel próbálnak meg lejáratni titeket, biztos hogy elmegyek majd szavazni és hozzátok húzom be az »ikszet«. Ilyen szarházi bandának mennie kell bármi áron" . "Nagyon helyesek vagytok! Hajrá Tisza!" - üzente a lelkes TISZA-szurkoló Magyar posztja alatt, amihez egy csoportfotót is csatolt a pártelnök. A fotón a pártelnök korábbi elmondása alapján "agyhalottak" láthatók, és egy "Soros-ügynök" ugyancsak feltűnhet. Az egykori feleségéről, Varga Juditról hangfelvételeket készítő, majd azokból pusztán "részleteket" bemutató ellenzéki politikus azt írta a közösségi oldalán, a tiszások nem manipulálták, igazából "csak megvágták" azt a bő másfél órás hanganyagot, amit vasárnap tettek közzé. Csakhogy miután hétfőn kijött a teljes, Vogel Evelin és Hanzel Henrik között lezajló párbeszéd, a közölt timecode-okból kiderült, Magyarék buheráltak az eredeti hanganyaggal. "Az őszödi beszédet is csak összevágva hallotta a közvélemény, a kontextusból kiemelve. Az akkor senkinek sem volt gond, főleg az elmúlt évtized uralkodása fényében, amit ennek köszönhet a pártállam" - fogalmazott egy hozzászóló, mire egy másik Magyarnak címezve jelezte: aki érti, az érti, hiába lett összevagdosva a Vogel-Hanzel-párbeszéd: "Kedves Péter, aki akarja érti a fidesznél is, a hosszabb beszélgetésnek a lényegi /zsarolással kapcsolatos része/ lett megosztva a sajtó tájékoztatón, nagyon helyesen! Hajrá Tisza!" Egy harmadik TISZA-hívőnek - hiába hallgatta végig az eredeti, teljes hanganyagot - pedig csak az tűnt fel a történtekből, hogy Vogel "bekábelezve" ment a megbeszélésre. "Én végig hallgattam. Bekábelezve ment a megbeszélésre. Nem szólt másról, mint önmaga magasztalásáról, a leendő vállalkozási terveiről, Péter szapulásáról, semmi konkrétummal és persze a pénzről a hallgatásáért, dolgozni nem szeretne érte" - olvasható a kommentszekcióban. A hangfelvételek közepette egyszer csak közölte a Tisza-vezér, találtak valami érdekeset a pártirodájukban. Ez még kedden történt, ma pedig péntek van, de semmi sem derült ki Magyar bejelentése óta. Feltehetően, ahogy Magyar Péter írta, a szakértők még mindig vizsgálják az "eszközt" . Néhány további hozzászólás: "Jó munkát kedves Péter! Csodálom energiáját (egyben szorítok is azért, hogy bírja idegekkel), hihetetlen össztűzzel lövik, próbálják eltéríteni a valós munkáról! Pedig kellene az az országjárás amit ígért, hiszen Menczer már ellopta az ötletet! Bejelentette hétfőn, hogy a Fidesz ezt fogja tenni! Be kellene izzítani Ricsit! Ne hagyjuk kisimulni azokat a hullámokat, melyet gerjesztett a Tisza! Mi segítünk!" - írta egyikük. De a kommentelők között akad, aki szerint ezek a hangfelvételek csak az exbarátnőt, Vogel Evelint járatják le "véglegesen". Az egyik hozzászóló szerint "a felvételeken nincs utalás  semmilyen bűncselekményre, így semmilyen közérdek nem fűződik a közzétételhez. Ahogy a kommentelők írják, Magyar Péterről eddig is ez volt az elképzelésük, a közvetlen munkatársaknak meg biztos nem jelent meglepetést" . Egy másik kommentelő nevető emojikkal tarkított hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy "aki az AI (mesterséges intelligencia - szerk.) világában elhisz bármit is, amivel a berezelt kormány támad ezentúl, az sokkal nagyobb balf@sz, mint az összes értéktelen sz@r együttvéve. További jó erőlködést és főleg örömködést az ezután napvilágra kerülő frappáns szerkesztményeken" . Vannak, akik viszont átlátnak a tiszás szitán - erre egyébként Talabér Krisztián , a Nézőpont Intézet elemzője hívta fel a figyelmet közösségi oldalán. A szakember jelezte, több TISZA-szimpatizáns, de még ellenzéki orgánum is átvette azt az értesülést a közösségi médiából, hogy Magyar Péter becsmérlő mondatai ("büdösek a követői", nyugdíjaskommandó - szerk.) manipuláltak. Csakhogy - folytatta posztját Talabér - ugyanez a történet már a Reddit bizonyos olvasóinak is rettentően kellemetlen volt, "egy átlagosnál jobban hozzáértő geek pedig megvizsgálta a Magyar Péter trágárságairól szóló hangfelvétel és a háttérzaj spektogramját, amelyből világosan kiderült, hogy a két felvételnek semmi köze nincs egymáshoz. Ennyit a felvétel valódiságáról, ennek ellenkezőjét bármennyire is akarták, nem tudták bizonyítani" - hívta fel a figyelmet. A vonatkozó bejegyzést alább tekintheti meg: Ugyancsak a Redditen botlottunk bele abba a kommentbe, melynek szerzője azt fejtegette, hogy a hangfelvételek újabb "öngólt jelentenek a Fidesznek, de nem azért amiért sokan hiszik" . A bejegyzés írója arra is kitért, hogy "a Tisza elképesztően felerősödött az utóbbi időben és ez abszolút megrémisztette a Fideszt, ezért ugye elkezdték kiszivárogtatni ezeket a felvételeket bőven ‘26 előtt, nyilván hogy rontsák Magyar Péter elérését... Az igazság az, hogy ezzel valójában a Tisza (mint párt és nem MP) malmára hajtják a vizet. Na, de miért? A Tisza párt jelenleg legnagyobb problémája az az, hogy Magyar Péter még mindig egy "one man show"-t vezet. Persze nehéz megosztani a terhet, mert nem pottyan minden fáról egy tapasztalt párttag (bár szerintem egyre többen vannak)" - olvasható az oldalon.
Meghökkentő: a Tisza-hívők nagy része még mindig nem tud mit kezdeni a valósággal
A józannak mondhatók mellett meglepő reakciók is érkeztek Tisza Párt vezetőjének „büdös” követőkről és „alkalmatlan”, „agyhalott” EP-képviselőkről szóló hangfelvételeire.
[ "" ]
0
https://mandiner.hu/belfold/2024/11/meghokkento-a-tisza-hivok-nagy-resze-meg-mindig-nem-tud-mit-kezdeni-a-valosaggal
null
true
null
null
Mandiner
Mentesülhet az áfafizetés alól a szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása, az állam által koncesszióban átadott szerencsejáték közvetítése és szervezése egy módosító javaslat alapján, amelynek benyújtásáról az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága döntött csütörtöki ülésén kormánypárti többséggel. A Fidesz a módosító javaslatot úgy magyarázta, hogy a szerencsejáték-tevékenység Magyarországon tárgyi áfamentes, így az utána fizetett koncessziós díj sem lehet áfás, soha nem is volt, sem az MSZP-kormányok idején, sem az elmúlt négy évben. Szerintük ez felel meg az Európai Bíróság adóügyekben hozott ítéletének is, mely ítéletre a módosító javaslat hivatkozik is. Mint arról korábban beszámoltunk, a nemzetgazdasági tárca vezetője korábban koncessziós szerződést kötött a Las Vegas Casino Kft. képviselőjével összesen öt, budapesti, illetve Pest megyei, az Aranybonusz 2000 Kft. képviselőjével egy debreceni és egy nyíregyházi kaszinó üzemeltetésére. A Las Vegas Casino Andy Vajna érdekeltségébe tartozik, az Aranybónusz 2000-ben tavaly év végéig Pálfi László és Kiss Gábor voltak az ügyvezetők, azóta a debreceni focicsapat tulajdonosa, Szima Gábor vezeti. A csütörtöki indítványt a bizottság a pénzügyi tárgyú törvények módosításához terjeszti be. A napirendi pont tárgyalását rövid időre el kellett halasztani, mivel a szocialista Tukacs István magyarázatot firtató kérdésére sem a kormány jelenlévő képviselője nem tudott válaszolni, sem a testület tagjai. A kérdésre később tértek vissza, amikor Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: nem a tárcája terjesztette be a módosítást, így az indoklást is annak előterjesztőjétől kell várni. Az ülést vezető Balla György (Fidesz) az Európa Tanács egy határozatára hivatkozott, amelyet elmondása szerint egy bírósági döntés is megerősít. Ezek ugyan nem a szerencsejátékkal, hanem a frekvenciák aukción történő értékesítésével kapcsolatosak, de kimondják: azok nem minősülnek gazdasági tevékenységnek, ezért nem áfakötelesek. Ugyanez a helyzet a szerencsejáték-szolgáltatással is – fogalmazott az MTI beszámolója szerint. Tukacs István – aki a testület ülése után sajtótájékoztatón is hangot adott felháborodásának – a bizottság előtt úgy érvelt: a kormányoldal egy más típusú bírósági döntéssel próbál alátámasztani gazdasági döntést, amely szerinte egy érdekkörnek kíván teret nyitni. Bírálta azt is, hogy a kormány nem nyilvánított véleményt. A sportfogadással összefüggő törvények vitájában több ellenzéki képviselő azt kifogásolta, hogy 15 százalékra emelné a jogszabály a távszerencsejáték játékadóját, azt követően, hogy azt a korábbi 20 százalékról nemrég 10 százalékra csökkentették. Többen szóvá tették, hogy a változtatás kivenné a sportért felelős tárca költségvetéséből a sportszerencsejátékból befolyó pénzt, és a jogszabály csupán annyit rögzítene: azt a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás támogatására kell felhasználni. A Fidesz közölte, a távszerencsejátékból keletkező bevételeket sporttámogatásra fordítják, ezért kerülnek az MLSZ-hez, tekintve, hogy ezen költségek nagy része sportfogadásból származik, így ez logikus.
Váratlan módosító: áfamentes lesz a szerencsejáték
Váratlan módosító: áfamentes lesz a szerencsejáték - A kormányból senki nem tudott értelmes magyarázatot adni arra, hogy miért.
null
1
https://index.hu/gazdasag/2014/06/26/varatlan_modosito_afamentes_lesz_a_szerencsejatek/
2014-06-26 16:55:00
true
null
null
Index
Stern Hu, az ausztrál Rio Tinto bányaipari társaság sanghaji igazgatója és három társa a múlt heti tárgyaláson elismerte, hogy kenőpénzt vett át a kínai acélipari vállalatoktól a 2009-es éves ártárgyalások idején. A sors fintora, hogy még a 13,5 millió dolláros megvesztegetéssel sem tudták elérni a kívánt „ideális árszintet”, mert a kínaiak 33 százalékos árcsökkentési javaslatát az ausztrálok nem fogadták el. Az ausztrál állampolgárságú, s az angol nevét Isaak Stern hegedűművész iránti rajongásból felvevő Hu ügye sokáig megmérgezte a két ország diplomáciai kapcsolatát. Az ausztrálok kiálltak Hu ártatlansága mellett, a megdönthetetlen bizonyítékok láttán viszont hamar megváltoztatták véleményüket, elítélve a Rio Tinto igazgatójának tettét. A cég is kihátrált Hu mögül, s most azonnali hatállyal el is bocsájtotta. Ez nyilván kevésbé fájhat Hunak, mint az, hogy tíz évet kell letöltenie a közismerten szigorú kínai büntetésvégrehajtás vendégeként. A Kína második legnagyobb vasércszállítójának számító Rio Tintónál megkönnyebbülhettek, hogy Hu „partizánakciója” végre lezárult, és új alapokra helyezhetik együttműködésüket a távol-keleti országgal. Kapcsolatukban azt is feszültséget okozott, hogy a Rio Tinto tavaly megakadályozta a kínai állami tulajdonú Chinalco beszállását a cégóriásba. Az alumíniumfeldolgozó 19,5 milliárd dollárért vett volna Riorészvényeket, örök időkre biztosítva ezzel a saját nyersanyagellátását. A függetlenségükhöz ragaszkodó ausztrálok azonban nemet mondtak. Azt már az enyhülés jeleként értékelték a szakértők, hogy a Rio egymilliárd dollár fejében bevette a kínaiakat egy ígéretes guineai érckutatási projektjébe, s ausztrál gázmezők közös feltárásában is együttműködnek. A kereskedelmi kapcsolatok is szépen fejlődnek, a Rio Tinto forgalmának már az egynegyedét teszik ki a kínai szállítások. Volumenben és bevételben is gyors a bővülés: a válságból való kilábalás, az igények növekedése tavaly 42 százalékkal dobta meg a Rio kínai vasércexportját, miközben a nyersanyag ára gyorsan emelkedik – írja a Bloomberg. Az idei ártárgyalásokon 90 százalékos áremelést próbálnak elérni a legnagyobb beszállítók, a Rio, a Vale és a BHP Billiton, ám ajánlatuk egyelőre megfeküdte kínai tárgyalópartnereik gyomrát. A befektetők is örülnek annak, hogy a mostani ítélettel lezárult a kínos incidens. A Rio részvényárfolyama erre két százalékot erősödött, és másfél éves csúcsára ért. Stephen Smith ausztrál külügyminiszter szerint is kemény büntetést rótt ki a sanghaji bíróság, de –mint hozzátette – ez az Ausztrália és legfontosabb kereskedelmi partnere közötti viszonyt semmiben sem érinti. Ezt példázza az a gigantikus, 80 milliárd dolláros üzlet is, amelyet a CNOOC olajtársaság és az ausztrál BG Group kötött a napokban cseppfolyósított földgáz Kínába szállítására.
Gazdaság: Tíz év börtön - Sternnél elszakadt a húr
Négy vádlottra összesen 39 év börtönbüntetést osztott ki egy sanghaji bíróság a tavaly nyáron leleplezett acélipari kémkedés és megvesztegetés ügyében.
null
1
http://nol.hu/gazdasag/20100330-sternnel_elszakadt_a_hur-604061
2010-03-30 15:33:26
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Az ország 39. leggazdagabb embere tavaly ősszel lett a magyar celebtársadalom tagja, s akkortól vált egycsapásra közismert közszereplő, amikor a TV2 Bachelor - A Nagy Ő című televíziós showműsor 2023-as évadában keresett magának barátnőt. A kozmetikai üzletágban, a körömbizniszben gazdaggá vált Jákob Zoltán november 9-én egy szolnoki divatstúdió vendége volt. A belvárosban leparkoltatott tűzpiros Ferrarijával élénk érdeklődést váltott ki, de például azzal is ráirányult a figyelem, hogy az arra járó gyermekeknek nem is apró és nem is olcsó ajándékokat osztogatott. Ekkor tették fel a dúsgazdag bizniszkirálynak a kérdést: "Nem óhajtja megvenni a szolnoki Tisza Szállót?" Mire érkezett a válasz: "Ha megmutatják, megmondom!" . Jákob Zoltán gondolatai Szolnok felé terelődtek. Nos, azóta eltelt már jó pár nap, és arra voltunk kíváncsiak, hogy megmutatta-e már valaki a tavalyi Nagy Ő-nek a szolnoki szállodát, és ha igen, úgy megvenné-e? A milliárdos Jákob Zoltánt azonban többszöri keresésünkre sem értük el. Minden bizonnyal az idejét mostanság a kárelhárítás veszi el. Mint ismeretes ugyanis, a minap a Budapest IX. kerületében pusztító tűzvészben porrá égett a cégének egyik raktára . A szépségipari vállalkozó ráadásul külföldön tartózkodott, és még az is elképzelhető, hogy a kinti üzletből még nem tért haza...
Jákob Zoltán gondolata a Tisza Szálló körül forog
A dúsgazdag Jákob Zoltán november 9-én egy szolnoki divatstúdió vendége volt. A belvárosban leparkoltatott tűzpiros Ferrarijával élénk érdeklődést váltott ki.
[ "" ]
0
https://www.szoljon.hu/helyi-bulvar-celeb/2024/11/jakob-zoltan-gondolatai-szolnok-tisza-szallo
null
true
null
null
SZOLJON
11 ezer tonna termény tárolására alkalmas raktárépület, terményszárító és két tisztítóval ellátott gabonaszárító, valamint egy 800 négyzetméteres, műhelyek és irodák számára alkalmas épület ünnepélyes átadására kerülhetett sor csütörtökön Zámolyon. A Tamfarm kft., azaz a Tamasi család beruházása mintegy 1,6 milliárd forintos összegből valósulhatott meg. Az avatón Nagy István agrárminiszter részvételével vágták át a nemzeti szalagot. Tamási Péter, a több mint 30 éves mezőgazdasági tapasztalattal rendelkező cég ügyvezetője köszöntőjében elmondta: 2021-ben látták meg először a lehetőséget abban a Zámoly melletti kukoricaföldben, melynek festői hátteret a Vértes lankái adtak, s amely körül eleve a saját földjeik terültek el. Ez a közelség tette lehetővé - mutatott rá az ügyvezető -, hogy a szállításból fakadó üzemanyag- és energiaköltségeket jelentősen csökkenthessék. A korszerű csarnok és a hozzá tartozó legmodernebb technológiai feltételek kialakításához az Európai Unió (EU) és a magyar kormány is jelentős összeggel járult hozzá: az 1,6 milliárd forintos beruházásból a tárolóépítésre kapott ugyanis a cég 500 millió forint támogatást - árulta el a feol.hu-nak az ügyvezető -, a többi pedig kedvezményes bankhitelből és önerőből tevődik össze. A beruházáshoz gratulált és örömét fejezte ki Sallai Mihály, Zámoly polgármestere, aki köszöntőjében elmondta: a Vértes kapujában élőknek jelenleg a legnagyobb értéket a nyugodt környezet, a kilátás jelenti. Majd pedig a mezőgazdaságban tevékenykedők mindenek felett jelentős munkásságát emelte ki: - Van egy tevékenység, amit nem lehet táblázatokba, paragrafusokba foglalni, és ez a kenyérnek a szentsége. A kenyér szentségéhez pedig kell valami: olyan emberek, akik elvetik a magot, kigyomlálják belőle a konkolyt, és búzát nevelnek nekünk. Akik ki vannak szolgáltatva a napsütésnek, a megfelelő mennyiségű és megfelelő időben érkező csapadéknak, amit szerencsére még nem tud az ember irányítani. És ezáltal a Jóistennek vannak kiszolgáltatva. Ők is, de ő általuk mi is - fogalmazott, majd megerősítette: - Különös tisztelettel kell lenni tehát feléjük! És én különös tisztelettel vagyok azok iránt is, akik látják maguk előtt az utat. Akik három évvel ezelőtt egy kukoricaföldön el tudták képzelni a jövőjüket. Hiszen itt néhány évvel ezelőtt még szántottak, és ők idejöttek, és meglátták benne a csodát, egy olyan területen, ahol nem volt víz, villany, ahol semmi nem volt, de az álmukat ők mégis itt képzelték el. Mi úgy éljük az életünket, hogy az álmainkat a lehetőségeinkhez igazítjuk. Ott veszünk házat, ahol közmű, közvilágítás, hulladékszállítás van, mert nem akarunk problémákat megoldani. Ennek fényében nézzük azt az értéket, amit a Tamási család felépített. Hiszen itt nem volt víz, villany, nem volt semmi, csak az álom, amit megvalósítottak - mondta a polgármester, aki megköszönte, hogy az ország vezetése ebben partner volt. Hasonlóképpen megköszönte Törő Gábor országgyűlési képviselő is a kormány támogatását, kiemelve: a vízió, melyet a Tamási család megfogalmazott, majd megvalósított, fontos kitörési pont a versenyképesség területén. Rámutatott: a klímaváltozás, amely a mezőgazdászok munkáját érinti a legjobban, szükségessé teszi az ilyen jövőbe látó víziók támogatását. Nagy István agrárminiszter a zámolyi az átadóról azt mondta: ez az egész magyar mezőgazdaság sikere. - Siker, mert egy változó, kihívásokkal teli világban élünk: olyan kihívásokkal kellett szembesülnünk az elmúlt időben, ami egész eddigi életünkben nem volt. Nem volt ilyen mértékű aszály, ilyen mértékű gyors éghajlat- és klímaváltozás vagy háború a szomszédban, nem volt energiaválság, szankciós politika, és lehetne sorolni minden olyat, aminek következtében elveszítjük a belső piacainkat, átrendeződik a gazdálkodás - fogalmazott az agrárminiszter, rámutatva: nem elég, hogy alkalmazkodni kell ezekhez a kihívásokhoz, de közben generációs nehézségekkel is küzdd a mezőgazdaság. - Mit tehet ilyen helyzetben egy kormány? - kérdezte, majd körbemutatott a zámolyi telepen: - Például azt, aminek itt szemtanúi is vannak: ez a "Megújuló vidék, megújuló agrárium" program keretében zajló beruházások egyike. Az agrárminiszter elárulta: számos hasonlóan támogatott projekt valósul meg Magyarország területén. - A fejlődés, a beruházások, a jövő megalapozásának időszaka van a magyar agráriumban is - tette hozzá, ahogy azt is: cél a vidéken való megmaradás segítése, a helyi gazdaság megerősítése, "hogy az agrárium, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar tolóerőként hasson az egész nemzetgazdaságra". A jelenlegi ciklusban a mezőgazdasági beruházásokra rendelkezésre álló forrás megháromszorozódott, mutatott rá Nagy István: - Bármerre megyünk a vidéken, a zámolyihoz hasonló üzemek nőnek ki, állattartó telepek, élelmiszerfeldolgozó üzemek épülnek szerte az egész országban. Ez biztosítja a mindennapi kenyerünk biztonságát, városaink, a benne lakó emberek élelmezésbiztonságát és élelmiszerellátását, és ez tolja előre a magyar nemzetgazdaságot. Azaz van értelme a vidéki létnek, van értelme az agráriumban dolgozni, így van esély a sikeres generációváltásra. Az agrárium stratégiai, az élelmiszerellátás miatt ráadásul nemzetbiztonsági ágazat is, amely nem csak szakma, de életforma és életvitel is egyben, beszélt a mezőgazdászok életéről az agrárminiszter, aki szerint ezért is fontos,  hogy benne a generációváltás zökkenőmentes legyen. A magyar agráriumban jelenleg többen dolgoznak, mint rendszerváltáskor - derült ki az ünnepi beszédből. A cél pedig - emelte ki, hogy minden térségben és településen minél többen találják meg a lehetőséget és a megélhetést abban, hogy az agráriumhoz kapcsolódó iparágakban, szakágakban dolgoznak. - Ezzel is szeretnénk elérni, hogy hazánk hosszútávon is biztonságos hely maradhasson, itt, Európa szívében. Ez a beruházás is pontosan ezt szolgálja!
Tamfarm mezőgazdasági beruházás Zámolyon
Zámolyon megnyílt a Tamfarm Kft. új, modern gabonatároló és szárítókomplexuma, melyet Nagy István agrárminiszter jelenlétében avattak fel. Az 1,6 milliárdos projekt az agrárium jövőjét erősíti.
[ "" ]
0
https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/zamoly-uj-mezogazdasagi-teleppel-bovult-az-agrarminiszter-meltatta-a-beruhazast
null
true
null
null
FEOL (Fejér Megyei Hírlap)
Költségvetési csalás gyanújával őrizetbe vette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dlusztus Imrét és másik két embert egy uniós forrásokat is érintő, félmilliárdos nagyságrendű panama ügyében. Mind a hárman érintettek voltak a szegedi Szeviép és a Mars téri piac ügyében is, továbbá az sem titok, hogy az ő tulajdonukban van a mórahalmi makettpark is. A Pestisrácok.hu megkeresésére a NAV a nyomozás érdekeire való tekintettel nem nyilatkozott, az ügyészség pedig csak csütörtökre ígért részletes tájékoztatást. Valószínűleg azért csak akkorra, mert csütörtök délelőtt indítványozzák a már őrizetben lévő gyanúsítottak előzetes letartóztatását. A Zoom.hu információja szerint a félmilliárdos panama a mórahalmi makettparkhoz, a Mini Hungary Park beruházásához köthető. Itt 50 magyar műemlék kicsinyített mását állították ki. A projekt nagy részét, 436 millió forintot az Európai Unió állta, a teljes költség 650 millió volt. Csakhogy kiderült, az építmények silányra sikerültek, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium az uniós támogatást visszakövetelte. A makettpark ötletgazdája a színes előéletű Dlusztus Imre volt. Ő a Mini Hungary Parkot is üzemetető Bornemzet Nonprofit Kft. tulajdonosa és üzemeltetője, a Hír Televízió egykori egyik alapítója, aki korábban a Délmagyarország című napilap és a Helyi Théma főszerkesztője is volt. A most őrizetbe vett másik két személy a Zoom.hu szerint a korábbi Nemzeti Fejlesztési Ügynökség dél-alföldi regionális kirendeltségének egyik illetékese, a beruházás megvalósulását igazoló minőségellenőr. Dlusztus neve egy másik dél-alföldi botrányban, a Szeviép-ügyben is felmerült. A Délmagyarország azt írta 2015-ben, hogy Dlusztust, Báló Tamást, az Szegedi Közlekeési Társaság repülési üzletágvezetőjét és Dávid Ibolya öccsét, a mohácsi kikötő építése kapcsán ismertté vált Dávid Attila Zoltánt is beidézte tanúnak a szegedi bíróság. Az akkori vád szerint O. József, P. László és B. Sándor, a Szeviép igazgatósági tagjai kölcsönökkel csökkentették a fizetésképtelenné vált építőipari cég vagyonát, ezzel kárt okoztak a hitelezőknek. A Szeviép 2008 és 2010 között összesen 428,9 millió forint kölcsönt adott a tulajdonában lévő, de Báló Tamás vezette Biztonsági Üzem Kft.-nek. A cégről a vádlottak még tanúkénti vallomásukban elmondták, hogy az aszfaltkeveréssel foglalkozó üzletágat a Viadom Rt. csődje után hozták létre, a pénz pedig a működésre kellett. A Szeviép 2007 és 2009 között kölcsönzött a Dlusztus Imre vezette Diósgyőr FC Kft.-nek, amely a pénzt rendben visszafizették. A volt szegedi főszerkesztő, később pedig polgármesterjelölt irányította MC Sportreklám Kft.-nek 7 millió 550 ezer forintot adtak, de ezt már nem kapták vissza. A cég 2008-ban alakult, de már 2012-ben felszámolták. Dávid Ibolya öccse 2006-ban került a sajtó érdeklődésének a középpontjába, amikor az országgyűlési választások előtt két héttel elnyerte a mohácsi határkikötő megépítésére kiírt állami pályázatot. A Magyar Nemzet 2006 áprilisában azt írta, az ügy érdekessége, hogy az országgyűlési választások előtt két héttel milliárdos állami üzletet kötő Szeviép Zrt. 50 százalékos tulajdonosa annak az ODB-Duna Kft.-nek, amelynek a másik tulajdonosa, egyben ügyvezetője Dávid Attila, az MDF elnök asszonyának öccse. A Szeviép 2008 és 2009 között 51 millió forintot adott kölcsön az ODB-Duna Kft.-nek, amit nem fizettek vissza, de engedményezéssel megszűnt, kár nem keletkezett. Forrás: PestiSracok/Zoom.hu/Delmagyarorszag.hu Fotó:maszol.hu
Dél-alföldi panamák: Őrizetbe vette a NAV Dlusztus Imrét
Költségvetési csalás gyanújával őrizetbe vette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dlusztus Imrét és másik két embert egy uniós forrásokat is érintő, félmilliárdos nagyságrendű panama ügyében. Mind a hárman érintettek voltak a szegedi Szeviép és a Mars téri piac ügyében is, továbbá az sem titok, hogy az ő tulajdonukban van a mórahalmi makettpark is. A Pestisrácok.hu megkeresésére […]
null
1
https://pestisracok.hu/del-alfoldi-panamak-orizetbe-vette-a-nav-dlusztus-imret/
2018-06-20 22:51:32
true
null
null
pestisracok.hu
Persze, Hayek ezzel együtt nem szűkölködik, az 58 éves világsztárnak a The Times of London májusi becslése szerint a nettó vagyona meghaladja a 100 millió fontot, ami átszámolva körülbelül 48,6 milliárd forint. 62 éves férje ennél még vagyonosabb: a Pinault apja által alapított Kering több nagy divatmárka tulajdonosa, többek között a Gucci, a Balenciaga, az Alexander McQueen és a Saint Laurent is hozzájuk tartozik. Az ő becsült nettó vagyona 6,14 milliárd font, vagyis átszámolva 29,8 billió forint. Nagy a nyomás rajta A The Wall Street Journal október végén megjelent interjúja szerint Salma Hayek Pinoult nem írt alá házassági szerződést, mielőtt kimondták a boldogító igent, ahogy azt általában a vagyonosabb rétegekben teszik. "Az életemet és önmagamat számos aspektusból én tartom fenn" - idézi a színésznőt az Igényes férfi. "Nagy a nyomás rajtam, hogy bizonyos mennyiségű pénzt keressek, és ez tetszik. És most úgy döntöttem, többet akarok keresni." Hayek ezután elárulta, hogy üzleti vállalkozásokba kezdett, amit szerinte a férje elég szexinek tart.
Salma Hayek és milliárdos férje külön kasszán vannak
Salma Hayek Pinault nemrég őszintén beszélt a férjével közös pénzügyeikről, vagyis épp annak hiányáról. Elárulta, hogy ő és férje, a milliárdos François-Henri Pinault, nem közösködnek, hanem külön kasszán vannak. Ráadásul az is kiderült, hogy amikor 2009-ben összekötötték az életüket, házassági szerződét sem írtak alá.
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/sztarvilag/nemzetkozi-sztarok/salma-hayek-ferje-kulon-kassza-penz/8set9yc
null
true
null
null
Blikk
„Minden szentnek maga felé hajlik a keze” – szól az ismert mondás, de hogy ennyire? A K-Monitor vette észre a napokban, hogy rengeteg valós, fontos munkát végző helyi civil egy fillért sem kapott, vagy csak aprópénzt a Városi Civil Alapból, amelyből a pénz 40 százalékát, hozzávetőlegesen mintegy másfél milliárd forintot a Bethlen Gábor Alapkezelő gyakorlatilag fideszes kampányszervezeteknek osztott ki. A valódi civil iskolai alapítványok, sportszervezetek, állatmenhelyek, hagyományőrzők, ifjúsági munkások, szociális segítők, cukorbetegek csak a többin osztozkodhattak, sokak szerint erre nem is lehet más magyarázat, mint hogy a kormánypártok választókerületi vezetői befolyásolták a nyertesek listáját – írta a szervezet. Csak a fővárosban 500 millió forint került a kormánypárt civil segédhadainak, a politikusok rendezvényeit szervező, kampányújságokat kiadó egyesületeknek. A nyertes szervezetek nagy része kampányon kívül inaktív, legfeljebb a nevével támogatja a kormánypárti helyi politikusok kezdeményezéseit. Van köztük olyan, amely két szomszédos kerületben működik hasonló névvel és azonos vezetőséggel, és olyan is, amely tavaly 32 ezer forintból gazdálkodott, de idén megkapta a maximális 11 millió forintos támogatási összeget. Mindezt természetesen közpénzből. Most egy közel 30 ezres város, a Békés megyei Gyula példáján mutatjuk be, hogy mely szervezet számíthat támogatásra, adott esetben a maximálishoz igencsak közeli összegre. A Bethlen Gábor Alapkezelő idei év végi Civil Városi Alapjából az országban összesen 1005 szervezet nyert 11 millió és 200 ezer forint közötti támogatást, a szétosztott pénz összege elérte a 4 milliárd forintot. Gyuláról négy szervezetet támogattak. A négyből kettő, a Körösök Kincse Természetvédelmi, Rekreációs és Szabadidősport Egyesület, valamint a Kelet-békési Területfejlesztési Társadalmi Innovációs Egyesület nyert a maximálishoz közeli, 10-10 millió forintos összeget. A két egyesületről a világhálón alig találni valamit, ami arra enged következtetni, hogy folyamatos, érdemi és látható munkát minden valószínűség szerint nem végeznek. A Körösök Kincse Természetvédelmi, Rekreációs és Szabadidősport Egyesület egyetlen látható tevékenysége eddig az volt, hogy tavaly júniusban megrendezte az I. Törökzugi Batyus Pikniket a gyulai Wesselényi-tó partján. A „civil” szervezet elnöke a gyulai önkormányzat egyik fideszes alpolgármestere, Kónya István, aki egészen véletlenül annak az önkormányzati választókerületnek is a képviselője, ahol állítása szerint „hagyományteremtő jelleggel” rendezték meg az eseményt. Ez azonban sokkal inkább hasonlított egy, az ottani fideszes aktivistáknak tartott ünnepségre, mint bármi másra. A most a Bethlen Gábor Alapkezelőtől ugyancsak 10 milliós támogatást elnyerő Kelet-békési Területfejlesztési Társadalmi Innovációs Egyesületről még ennyi adat vagy információt sem található. Ami viszont kísérteties hasonlóságot jelent az előbbi állítólagos civil szervezettel, hogy ennek a békési fürdőváros másik fideszes alpolgármestere, Alt Norbert az elnöke. Úgy fest, ennél sokkal több a támogatási sikerhez nem kell. Korda György mellett Alt Norbert (bal) és Kónya István Fotó: Facebook/Kónya István A fennmaradó másik két támogatott egyike az Erkel Diákünnepek Alapítvány, amely az ország legrégebbi és egyedülálló középiskolás kulturális diákversenyének és -szemléjének szervezője, a rendezvény az ország minden részéből több száz, helyben pedig kétévente több ezer tizenévest mozgat meg. A patinás és óriási hagyományokkal rendelkező eseménysorozat mögött álló alapítvány azonban nagyságrendekkel kevesebb pénzt kapott, mint a két kormánypárti, de érdemi munkát nyomokban sem végző „civil” szervezet: az Erkel Diákünnepeknek 7,5 millió forint járt. Ezen kívül a gyulai fideszes városvezetés bábáskodásával létrejött, ám valós munkát végző és programokat megvalósító Gyulai Zeneműhely Egyesület nyert még 5 millió forintot.Ezek a támogatási összegek és arányok egy közepes méretű dél-alföldi középvárosban, ahol a politika (lásd: Fidesz-KDNP) éppúgy rátehénkedett a civil szférára, mint bárhol másutt az országban. A fideszes „civil” szervezetek támogatása persze nem most kezdődött. Már önmagában is ellentmondás, hogy léteznek politikusok által támogatott vagy irányított „civil” szervezetek – éppen attól vesztik ugyanis el civil jellegüket, hogy működésükre, irányításukra, támogatásukra erőteljes és meghatározó befolyást gyakorol a közélet szereplőin keresztül a politika. Az elmúlt több mint tíz évben azonban számos esetben fideszes parlamenti képviselőket, polgármestereket és alpolgármestereket látni a háttérben. Feltűnő az is, hogy az ilyen módon támogatott „civil” szervezetek attól függően változhatnak, hogy a Fidesz-KDNP politikusai a felszínen maradnak vagy eltűnnek, ezt bizonyítja az egykor hírhedt dél-békési fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György példája is, aki már hosszabb ideje súlyos bűncselekmények vádja miatt a Fővárosi Törvényszéken a vádlottak padján ül. Még 2021-ben számoltunk be arról, hogy a Simonkához több mint közel álló „civil” szervezetek (a Dél-Békés Mentőcsoport Alapítvány, a Dél-Békés Jövőjéért Szövetség, a Jövő Építők Turisztikai Desztináció Menedzsment Közhasznú Egyesület és a Szent György Jövő Építő és Vidékfejlesztő Egyesület) külön-külön több milliós támogatást kaptak az ún. civil programban, ám Simonka bukásával az idén ezen közül a szervezetek közül már egyet sem találunk a nyertesek között. Ez arra enged következtetni, hogy a támogatás elnyeréséhez leginkább a politikai érdekérvényesítő képesség szükséges és nem a civil kurázsi. Abból pedig néhány évvel ezelőtt országos botrány keveredett, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelőnél 2020-ban „román nemzetiségi” címszó alatt nyertek honi egyházak milliókat, esetenként tízmilliókat, méghozzá református és katolikus templomok felújítására. A történtek azért nehezen magyarázhatók, mert a magyarországi románok döntő többsége – ahogy az anyaországi románok is – ortodox, görögkeleti vagy baptista vallásúak. Sőt, akadt olyan település, a Békés megyei Mezőgyán, ahol bár a népszámlás során senki nem vallotta magát románnak, mégis a helyi református templom felújításának indoka a román hitélet megerősítése volt. Ám az ilyen és ehhez hasonló ellentmondások a legkevésbé sem zavarták a pénzosztó alapkezelőt és Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség nemzetiségekért és egyházakért felelős államtitkárát. (Borítóképünkön: A gyulai városvezetés: Alt Norbert, Görgényi Ernő, Kónya István)
Tényleg pofára megy - nyíltan fideszes "civil" szervezetek nyertek a Bethlen Alapkezelő pályázatán
A Bethlen Gábor Alapkezelő Városi Civil Alap pályázatán nemrégiben több milliárd forintot osztottak szét, és a legjobban a Fideszhez közel álló „civil” szervezetek jártak. Egy majdnem 30 ezres város, Gyula példáján mutatjuk meg, ez mit jelent.
null
1
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tenyleg-pofara-megy-nyiltan-fideszes-civil-szervezetek-nyertek-a-bethlen-alapkezelo-palyazatan-264429
2023-12-22 00:00:00
true
null
null
Magyar Narancs
A volt miniszterek meghallgatásuk után elmondták: a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés alkalmatlan az efféle anomáliák kiszűrésére. Az eljárás menete ugyanis a következő: az ellenőrzött személy kitölt egy terjedelmes adatlapot, a titkosszolgálat pedig később azt ellenőrzi, hogy a valóságnak megfelelő választ adott-e az illető, és hogy a vizsgált személyről így kialakult kép rejt-e magában nemzetbiztonsági kockázatot. Ha valaki nem vallja be önként, hogy külföldön rejtegeti az adózatlan jövedelmét, akkor arra a vizsgálat sem fog fényt deríteni; hacsak véletlenül ki nem derül. Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója a teremben állítólag úgy érvelt, hogy „a világ összes bankjára nem kérdezhetünk rá, hogy egy adott magyar állampolgár tart-e nálunk pénzt, vagy sem”. Szilvásy György azt mondta, a zárt ülésen egyértelműen kiderült, hogy sem a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), sem a szolgálatot felügyelő miniszterek nem hibáztak, és nem befolyásolták az NBH munkáját Simon C típusú ellenőrzése során. Senki nem falazott Simonnak, senki nem „intézte el”, hogy a titkos pénzügyeire ne derülhessen fény. Ez a módszer már csak azért sem alkalmas a tényleges nemzetbiztonsági kockázat felmérésére, mert a mai gyakorlat szerint egy vizsgálat eredménye csak öt évig érvényes. Ha valakinek a titkai egy vizsgálat során nem derültek ki, öt évig akkor is megbízhatónak számít, ha közben sorra nyitja a titkos bankszámláit külföldön. Nem véletlenül akarta Pintér Sándor belügyminiszter megváltoztatni a rendszert, emlékeztettek a bizottság tagjai. A kormánytöbbség által elfogadott, lényegében ok vagy mindenféle gyanú nélkül is folyamatos titkosszolgálati megfigyelést lehetővé tevő törvény az Alkotmánybíróságon elvérzett. A keddi bizottság meghallgatás után erre emlékeztetve Molnár Zsolt és Kocsis Máté is úgy fogalmazott, hogy a választások után megalakuló parlamentnek a kérdésre mindenképpen vissza kell térnie. Szilvásy György a meghallgatása után újságírók előtt kijelentette, egyre biztosabb abban, hogy Simon Gábor nem pártpénzeket kezelt. Nem bocsátkozott azonban részletekbe arról, mire alapozza a véleményét. Azt még a hatóságok is vizsgálják, hogy milyen pénzeket kezelt Simon. Úgy tudjuk, a nyomozás két szálon zajlik. Egyfelől az osztrák pénzmosás elleni szervezet jelentései alapján; másfelől a közelmúltban egy rendőrautóban rejtélyes körülmények elhunyt Welsz Tamás bizonyítékai alapján, amelyeket a hatóságoknak adott át. Welsz, mint lapunk megírta, évek óta bissau-guineai útlevelekkel üzletelt. Harminc–ötvenezer euróért adta az okmányok darabját azoknak, akik az afrikai identitás mögé bújva próbálták meg jövedelmük egy részét eltüntetni az adóhatóság elől. Simon Gábornak is készített egy okmányt – édesanyja lánykori nevének felhasználásával –, bár Simon a letartóztatása előtti bírói meghallgatásán provokációról beszélt az útlevél és az azzal – a MagNet Bankban – nyitott 75 millió forintos bankszámla kapcsán.
Simon-ügy : Hacsak véletlen ki nem derül...
Meglepően segítőkész volt a két miniszter úr – kezdte a mondandóját a Nemzetbiztonsági Bizottság
null
1
http://nol.hu/belfold/hacsak-veletlen-ki-nem-derul-1453749
2014-04-02 17:54:42
true
null
null
NOL (Népszabadság)
2006.01.25. 07:56 Bebizonyosodott: a Magyar Nemzet nem alaptalanul állította Gyurcsány Ferencről, hogy a kormányfő és neje hazudott, amikor egy rádióműsorban a családi vállalkozásként működő Fittelina Kft. tevékenységéről nyilatkoztak. A Fővárosi Ítélőtábla tegnap jogerős ítéletében helybenhagyta azt az elsőfokú határozatot, amelyben Gyurcsány Ferencnek a Magyar Nemzet ellen indított sajtó-helyreigazítási keresetét már elutasította a Fővárosi Bíróság. A táblabíróság szerint a 2005. december 8-án hozott elsőfokú ítélet indolása „a sajtó-helyreigazítási per kereteit is meghaladóan” támasztotta alá a nem jogerős határozatot – tájékoztatott Karas Mónika, a Magyar Nemzet jogi képviselője. – A jogerős döntés szerint tehát, a Magyar Nemzet megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a perelt cikkekben említett rádióműsorban a miniszterelnök a Fittelina Kft. -ről beszélt, mert azok a tények amelyeket ekkor Gyurcsány előadott, csak erre a vállalkozásra vonatkozhattak – mondta el az ügyvéd. Az elsőfokú határozat szerint a Magyar Nemzet a becsatolt cégmásolatok alapján megfelelően tudta bizonyítani a cikkben tett megállapításait. Megállapítható volt, hogy a kormányfő a rádióműsorban valóban nem nevezett meg egyetlen céget sem, de nem is nyilatkozott arról, hogy ha nem a Fittelináról volt szó, akkor melyik más gazdasági társaságról – indokolta az elsőfokú határozatot Pataki Árpád bíró. Kifejtette: a műsorvezető egyértelműen a Fittelina-üggyel kapcsolatban tette fel a kérdését és a miniszterelnöknek lehetősége lett volna egyértelművé tenni a helyzetet. A lapunk által levont következtetés tehát nem volt ellentétes a véleményalkotás elemi szabályaival – hangzott el az elsőfokú per ítélethirdetésén. A kifogásolt cikk címével kapcsolatban – amelyben levontuk a logikus következtetést: Hazudott a miniszterelnök – a bíró kijelentette: az Alkotmánybíróság szerint a tényállítás formájában közöltek is minősülhetnek véleménynek, a közszereplőknek pedig a sértő, igazságtalan véleményeket is tűrniük kell. A két írás egy közhiteles dokumentumokkal alátámasztott cikksorozat része volt, amelynek során a Magyar Nemzet feltárta: a Gyurcsány családjának villáján végrehajtott luxusberuházás felveti az adócsalás gyanúját. Ennek lényege: a kormányfő és felesége tulajdonában lévő Fittelina Kft. a házaspár lakhelyéül szolgáló Szemlőhegy utcai ingatlanba fitneszparkot, úszómedencét telepített, amelyek után magánszemélyként nem igényelhették vissza az áfát, a cég azonban igen. Gyurcsányék azzal védekeztek, hogy az ingatlanhasznosítással foglalkozó Fittelina Kft. üzleti célból ruházott be, amelyek között a villán kívül más ingatlanok, így a szomszédos telken egy irodaház felépítése is szerepelt. Ennek érdekében a Fittelina nevében ajánlatokat is tettek a II. kerületi önkormányzatnak. A kerület jegyzője azonban lapunkban cáfolta Gyurcsányt, vagyis azt, hogy a Fittelina az önkormányzathoz fordult volna más építkezés ügyében. Ez viszont tovább erősíti azt a gyanút, hogy Gyurcsányék a Fittelina Kft. -t kizárólag a magántulajdonukban álló villán elvégzett luxusberuházásra hozták létre. A jegyző cáfolata ellenére Gyurcsány a Klubrádióban megismételte álláspontját. Egyértelműen a Fittelina Kft. -re utalva azt mondta: „Sok mindenre készültünk, még a szomszédos telekre egy önálló irodaháznak a felépítésére is, arra vonatkozóan több ajánlatot adtunk az önkormányzatoknak a vásárlásra. Erre a tevékenységre – az ingatlanfejlesztésre és -hasznosításra – jött létre egy cég, amely, amikor épült át a mi házunk, amely magánház természetesen, akkor kialakította a maga irodáit is, és a beruházás folyamán nagyon akkurátusan kettéválasztotta a dolgot.” Nem sokkal később a kormányfő felesége, Dobrev Klára is hasonló tartalmú nyilatkozatot tett a Népszavának: „1995–96-ban a mellettünk lévő ingatlanokat árulták, mi is licitáltunk, és ötször adtunk be vételi ajánlatot. A Fittelina ezért jött létre, kizárólagosan ingatlankezeléssel, -hasznosítással foglalkozott volna.” A Magyar Nemzet ezt az írást szintén ismertette, és a címben ebben az esetben is logikus volt a következtetést – A miniszterelnök felesége is hazudik. – A kormányfő tudomásul veszi az ítélőtábla döntését, amelyben a közlés tartalmát nem vizsgálva, véleménynek minősítette a miniszterelnökkel kapcsolatban megjelent állításokat – reagált az ítéletre Batiz András kormányszóvivő. A Magyar Nemzetben a Fittelina Kft. -vel kapcsolatban megfogalmazott állítások kapcsán az ügyészség három esetben tagadta meg bűncselekmény hiányában a nyomozást, mivel azonban az elutasított beadványok a lapban megjelenteken alapultak, az is kijelenthető, hogy a cikkek minden valóságalapot nélkülöztek – érvelt Batiz. Karas Mónika szerint a szóvivő tévesen értelmezte az ítéletet, mert a tábla kizárólag a „hazudott” kijelentésről mondta ki, hogy ez vélemény, a kft. -re vonatkozó mondatokról viszont kimondta, hogy a lap ezeket az állításokat cégadatokkal igazolta.
Jogerős: Gyurcsány hazudott
Bebizonyosodott: a Magyar Nemzet nem alaptalanul állította Gyurcsány Ferencről, hogy a kormányfő és neje hazudott, amikor egy rádióműsorban a családi vállalkozásként működő Fittelina Kft. tevékenységéről nyilatkoztak.
null
1
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/jogeros-gyurcsany-hazudott
2006-01-25 00:00:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A KSH belső vizsgálata is arra jutott, hogy az embargószabályaik megsértése miatt szivároghattak ki idő előtt a decemberi kiskereskedelmi forgalomról szóló adatok. Pénteki közlésük szerint az adatokat kiküldő címzett el is ismerte a tévedést, az embargó megsértése miatt pedig a továbbiakban nem juthat majd hozzá előzetesen az adatokhoz – írja az MTI. Ahogy arról korábban írtunk, a KSH hétfőn közzétett gyorsjelentésében szereplő számok hajszálpontosan megegyeztek a szombaton a Makronóm Intézet közleményében megjelentekkel. A hivatal már akkor is arról írt, hogy az előzetes hozzáféréshez kapcsolódó embargószabályokat sérthették meg, a belső vizsgálatuk pedig meg is erősítette ezt. Mint írták, a hivatalos közlést megelőzően az adatokhoz előzetes hozzáférés keretében szabályosan hozzájutó, az embargószabályokat elfogadó nyilatkozattal rendelkező címzett titkársága továbbította a Makronóm Intézetnek a gyorstájékoztató adatait, az eset pedig az előzetes hozzáférésben részesülő címzett által elismert tévedésből történt. A KSH ennek nyomán azonnali hatállyal visszavonta az érintett előzetes hozzáférési lehetőségét a hivatalos statisztikai adatokhoz. Emellett azt is bejelentette, hogy a jövőben jóval később, a megjelenés előtti napon 18 órakor kapják majd meg az előzetes hozzáférésre jogosultak az adatokat. A KSH a közleményben is nyomatékosan felhívta a figyelmet az embargó betartására.
A KSH belső vizsgálata szerint sem ők felelősek az adatszivárgásért
Hivatalosan is arra jutottak, hogy az adatokat idő előtt közlő Makronóm Intézet hibázott, amely egyébként el is ismerte a tévedést.
null
1
https://telex.hu/belfold/2023/02/10/ksh-tevedes-makronom-intezet
2023-02-10 12:28:00
true
null
null
Telex
Két hete kivizsgálásra kórházba vitték Nelson Mandelát, Dél-Afrika első fekete elnökét, sokan azt is tudni vélték, hogy a Madibának is nevezett Mandela állapota válságos, gyülekezni kezdett a tömeg a kórháznál. A régóta tüdőproblémákkal küszködő 92 éves politikust végül a vártnál hamarabb, már egy nap után kiengedték a kórházból, de ahogy arra egykori harcostársa, Desmond Tutu püspök felhívta a figyelmet: „Bár szeretnénk, ha örökre velünk maradna, minden megtörténhet". Tizenhét évvel az apartheid megszűnése után Dél-Afrika messzire jutott, túlélheti Mandela halálát. Nemzeti szimbólum lett Az 1994-es első szabad választáson győztes Mandela már elnökké válása előtt az egész ország, sőt, az egész afrikai kontinens ikonja volt. Noha a fehér kisebbség elnyomó uralmát garantáló apartheid-rendszer börtönéből csak 1990-ben, több évtizedes raboskodás után engedték ki, Mandela kiszabadulása után is az együttműködést és a fehérekkel való békés megegyezést tartotta szem előtt. Az 1990-94 közötti átmenet turbulens évei után Mandela csupán öt évig, 1999-ig volt Dél-Afrika elnöke, mégis a minden népet és rasszt befogadó, új „szivárványos nemzet” szimbólumává vált. Terjeszkedik Afrika gazdasági motorja Az 1994 óta eltelt 17 év sok szempontból sikertörténet. A világszerte példaértékűnek tartott 1997-es alkotmány útmutatása alapján Dél-Afrika ma az afrikai kontinens kevés demokráciájának az egyike, ahol korlátozások nélkül működhetnek a pártok, élénk és (többnyire) szabad a sajtó, és működik a független igazságszolgáltatás. Az apartheid-uralom visszaállításáról fantáziáló rasszista fehér pártok, mint a 2010-ben meggyilkolt Eugène Terre'Blanche Afrikáner Ellenálló Mozgalma (Afrikaner Weerstandsbeweging - AWB), politikailag elhanyagolható tényezők. Az 50 millió lakosú Dél-Afrika a fekete kontinens gazdasági motorja. Az ország GDP-je egyedül majdnem akkora, mint a Szaharától délre eső többi 47 ország GDP-je összesen. A világ huszonhatodik legnagyobb gazdaságaként Dél-Afrika vezet az arany-, platina- és krómkitermelésben, de elemzők sietve teszik hozzá, hogy az ország sokkal több, mint csupán nyersanyag-termelő. A világ második legnagyobb sörfőző cége, a magyar érdekeltségekkel is rendelkező SABMiller ugyanúgy dél-afrikai, mint a világszerte terjeszkedő Standard Bank, a 120 millió előfizetővel rendelkező MTN telekommunikációs cég vagy a Naspers, amelyik 2008 októberében megvásárolta a Vaterát. Az ország teljesítményének elismeréseképp Dél-Afrika rendezhette a 2010-es foci vb-t, amely a félelmek ellenére nagy sikernek bizonyult. Liberális gazdaságpolitikájukkal Mandela és utódai nagyban hozzájárultak a 90-es évek elején a csőd szélén álló dél-afrikai gazdaság fellendítéséhez. A munkanélküliséggel nem bírtak Minden dinamikája ellenére ugyanakkor a gazdaságnak nem sikerült megszüntetnie az ország legnagyobb problémáját, a munkanélküliséget, amely hivatalosan 25 százalék körül áll. Mint oly sok mutatónál, itt is éles különbség van a lakosság 80 százalékát kitevő feketék és a 10 százaléknyi fehérek között, előbbiek között 30 százalék a munkanélküliek aránya, utóbbiaké 6 százalék. A mai felnőtt feketék az apartheid alatt csak rossz színvonalú iskolákba járhattak, így képességeik többnyire elmaradnak a fehérekétől. A feketék felzárkóztatása miatt ugyanakkor a munkaadóknak a törvény szerint előnyben kell részesíteniük a fekete munkavállalókat, ami azzal a következménnyel jár, hogy még a jó képesítéssel rendelkező fehéreknek is borzasztó nehéz elhelyezkedniük: „A munkavállalóknak – azonos képzettség esetén - a következő sorrendben kell előnyben részesíteniük a jelentkezőket: fekete nő, fekete férfi, fehér nő, fehér férfi. Így aztán esélyem sem volt a szakmámban elhelyezkedni” – meséli Lucas, egy fiatal, fehér dél-afrikai, aki politológusi diplomájával földmérőként dolgozik. A közbiztonság és a korrupció is probléma Sok fehér az utóbbi években egyszerűen kivándorolt, megfosztva az országot a tudásától és képzettségétől. 1995 óta a fehérek 20 százaléka, mintegy 800 ezer ember hagyta el Dél-Afrikát. A kivándorlók (akik között feketéket is szép számmal találni) nagy űrt hagynak maguk után a munkaerőpiacon: alkalmas jelölt híján a kormányzati szférában mintegy félmillió munkahely betöltetlen, és - többek között - tanárok és fogorvosok is sokan hiányoznak. A kivándorlás legfőbb okaként ugyanakkor a legtöbben nem az elhelyezkedési nehézségeket, hanem a bűnözést jelölik meg. 2007-2008-ban 100 ezer lakosra 38 gyilkosság jutott (ugyanez az arány Amerikában 5,6 volt). Dél-Afrika 2009-ben is a világ tizenkettedik legveszélyesebb országának minősült. A problémákat tetézi a gyenge oktatási rendszer, az AIDS-ben szenvedők magas aránya (12 százalék), a Jacob Zuma elnököt is körüllengő korrupciós botrányok, és az utóbbi hónapok sajtót korlátozó javaslatai, amelyek miatt a demokráciákat osztályozó Freedom House-intézet a „szabad”-ból a „részben szabad” kategóriába minősítette le az országot. Tovább a fejlődés útján A nagy problémák ellenére Dél-Afrika Mandela halála esetén sem törne szét. A jó hír az, hogy ha lassan is, de a városok szélén található nyomornegyedek fekete lakosaihoz is elérnek a civilizáció vívmányai. Míg 1994-ben a lakosság 62 százaléka jutott tiszta vízhez, ma ez az arány 89 százalék. Árammal a lakosság 83 százaléka rendelkezik (1994: 51), telefonnal pedig 85 (1994: 29). Mindez a Mandela alatt bevezetett szociális juttatásoknak is köszönhető. Az évi 100 ezer randos (2,8 millió forintos) jövedelmet kritériumnak véve ma kétmillióra becsülhető a fekete középosztály. Amikor Mandela a 90-es évek elején megörökölte az országot, Dél-Afrika a gazdasági csőd és egy fekete-fehér polgárháború szélén állt. Ma, 17 évvel később, az ország egy egész kontinens gazdasági motorja, stabil demokrácia és békés átalakulásának köszönhetően világszerte az elnyomott nemzetek példaképe. Ezen a legfőbb ikon, a „Papa” halála sem változtatna. Talán éppen ez Mandela legfőbb érdeme.
Dél-Afrika már túlélheti Mandela halálát
Dél-Afrika már túlélheti Mandela halálát - A rossz közbiztonság és a korrupció ellenére az ország 17 év alatt egy kontinens gazdasági motorja lett, az elnyomott nemzetek példaképe.
null
1
https://index.hu/kulfold/2011/02/11/del-afrika_mandela_utan/
2011-02-11 12:02:36
true
null
null
Index
AZ USKOK, a horvát szervezett bűnözés elleni hivatal szeptember 25-ére gyanúsítottként beidézte Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját – írja a 444 a Jutarnji List egy, szeptember 8-i cikkére hivatkozva. A Mol azt közölte az Origóval, hogy Hernádihoz semmilyen megkeresés nem érkezett az ügyben. Viszont nem is kellene, ugyanis ilyen esetben az USKOK-nak a Legfőbb Ügyszségnek kell címeznie a megkeresést. A főügyészség annyit válaszolt kérdésünkre, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) elküldte nekik a Hernádi Zsoltot érintő jogsegélyi megkeresést, és egyelőre vizsgálják a tartalmát. Az egyelőre nem derült ki, hogy mikor küldték el, és ezt közölték-e már Hernádival. Az USKOK még júliusban közölte, hogy egy ilyen megkeresés esetén Magyarország köteles lenne az abba foglaltakat végrehajtani, ellenkező esetben az is elképzelhető, hogy nemzetközi elfogatóparancsot adnak ki ellene. A Jutarnji List nagyon valószínűnek tartja, hogy ha Hernádi nem jelenik meg a horvát ügyészségen, nemzetközi elfogatóparancsot adnak ki ellene. Az újság szerint nem számítanak arra, hogy Hernádi elutazna Zágrábba, ezért ezt az elfogatóparancsot tartják a legvalószínűbbnek. Hernádit azzal gyanúsítják, hogy lefizette Ivo Sanader korábbi horvát kormányfőt, hogy a Mol fel tudja vásárolni a horvát állami olajcéget, az INA-t. A Mol úgy vásárolta meg a céget, hogy ugyan 47,1 százalékos tulajdonrésszel kisebbségi tulajdonos lett, de ő irányítja a céget. Az USKOK korábban átadta a magyar szál vizsgálását a Központi Nyomozó Főügyészségnek, amely több hónap nyomozás után bűncselekmény hiányában tavaly januárban zárta le a nyomozást. Az USKOK 2011 júniusában jogsegélykérelmében már kezdeményezte Hernádi gyanúsítotti kihallgatását a magyar ügyészségnél. A magyar ügyészség viszont - arra hivatkozva, hogy az ország biztonságát veszélyeztetné -, megtagadta ezt a kérelmet. Horvátország júliusi, uniós csatlakozása az USKOK szerint új feltételeket teremtett ahhoz, hogy biztosítsák Hernádi Zsolt megjelenését a vizsgálati eljárásban, tekintettel a büntetőügyekben megvalósuló igazságügyi együttműködésre a tagországok között, ezért nemzetközi jogsegély keretében kérést küldött az illetékes magyar szervekhez, hogy nyújtsanak át első kihallgatásra szóló idézést a gyanúsítottnak.
Beidézték kihallgatásra Hernádi Zsoltot
Szeptember 25-én kell megjelennie a vesztegetéssel gyanúsított Hernádi Zsoltnak egy horvát médium szerint. A Jutarnji List szerint nem számítanak Hernádi megjelenésére, így nemzetközi elfogatóparancsot adhatnak ki ellene.
null
1
https://www.origo.hu/gazdasag/2013/09/beideztek-kihallgatasra-hernadi-zsoltot
2013-09-12 13:21:00
true
null
null
Origo
A Honvédelmi Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynöksége nem tudta a megjelölt időben felbontani a beérkezett ajánlatokat, mivel a székhelyén katonai tisztelgéssel fogadtak egy delegációt, így nem juthattak be az érintettek a kijelölt helyiségbe - a megsemmisítést a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) mondta ki, a határozat a Közbeszerzések Tanácsa honlapján olvasható. Az ajánlatkérő összesen 390 millió forint - opcionálisan pedig további 30 százaléknyi - hús- és hentesárura írt ki nyílt közbeszerzést. A felhívásra 4 ajánlat érkezett, de a felhívásban megjelölt 2010. december 6. reggel 9 órakor nem lehetett azokat felbontani. Az ajánlatkérő székhelyén ebben az időpontban katonai delegációt fogadtak, és a biztonsági szolgálat korlátozta az épületben és annak udvarán a mozgást. Azért, hogy mentse a helyzetet, az ajánlatkérő faxon értesítette az ajánlattevőket, a bontást délután 3 órára halasztotta. A bontás rendben le is zajlott, de utána az egyik ajánlattevő mégis a döntőbizottsághoz fordult, mert a bontás idejét csak a felhívás módosításával lehet eltolni, ez pedig elmaradt. A KDB megállapította a formális jogsértést, és a teljes eljárást - beleértve a bontást is - megsemmisítette. Tekintettel a jogsértés súlyára, bírságot nem szabott ki, és határozatában megjegyezte, hogy új ajánlatok beadásával, és azok szabályos bontásával, értékelésével korrigálható a hiba.
Katonai tisztelgés miatt lett érvénytelen egy közbeszerzés
Mivel a megjelölt időben éppen katonai tisztelgéssel fogadtak egy delegációt a Honvédelmi Minisztérium ügynökségénél, csak csúszással tudták felbontani a korábban meghirdetett közbeszerzési felhívásra beérkezett ajánlatokat. Az egyik ajánlattevő megtámadta a döntést, az eljárást megsemmisítették.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2011/02/katonai-tisztelges-tett-ervenytelenne-egy-kozbeszerzest
2011-02-02 10:56:58
true
null
null
Origo
Ahogy arról az Origo is beszámolt, hétfőn került nyilvánosságra egy hangfelvétel , amelyen Magyar Péter és akkori barátnője, Vogel Evelin beszélgetése hallható. Ebben több olyan kijelentést is tett Magyar Péter, amely jól mutatja, hogy mennyire lenézi még a saját híveit is. A beszélgetés során büdösnek és büdös szájúnak nevezte híveit, és a nyugdíjasokon gúnyolódott. Azt mondta, hogy azok, akiknek külföldön van a családja, vegyenek maguknak új unokát, majd nyugdíjas-kommandóról beszélt. A hangfelvételből egyértelműen kiderült, hogy Magyar mit gondol a magyar választókról, sőt a saját támogatóiról is. A botrányra közösségi oldalán reagált a botránypolitikus, ahol egyből zavaros magyarázkodásba kezdett, és elismerte , hogy ő szerepel a hangfelvételen, de azt állította, van egy mondat, amit ő nem mondott. Így felmerül a kérdés, hogy vajon melyik lehet az a mondat. Melyik állítását akarja letagadni Magyar? Hogy a hívei büdösek, büdös szájúak? Vagy azt az üzenetét, hogy a nyugdíjasok vegyenek maguknak új unokát? Esteleg azt, hogy Vogel Evelinre "uszítja" a "nyugdíjas-kommandót"? Magyar kínosan zavaros magyarázkodása alapján ugyanakkor egyértelmű, hogy bármelyik állítását akarja is visszavonni - hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy a diszkópolitikus szájából hangzott el minden felháborító kijelentés - a többi mondat szerinte rendben van.
Vajon a sok, vállalhatatlan gyalázkodás közül melyik az az egyetlenegy, amit Magyar Péter szerint ő nem mondott?
A botránypolitikus magyarázkodni próbált, és azt mondta, a botrányos hangfelvételen van egy mondat, amit nem mondott. De vajon melyik az? Miért nem árulja el? A többit meg sem próbálja tagadni, pedig azok is felháborítóak.
[ "" ]
0
https://www.origo.hu/itthon/2024/11/vajon-a-sok-vallalhatatlan-gyalazkodas-kozul-melyik-az-az-egyetlenegy-amit-magyar-peter-szerint-o-nem-mondott
null
true
null
null
Origo
Felcsút és környékének ítélt feltűnően magas összegű céltámogatás miatt interpellált az SZDSZ frakcióvezető-helyettese, Gusztos Péter a belügyminiszternél. Az előző kormány ugyanis egy 3,2 milliárdos és egy 310 millió forintos támogatást ítélt oda az év elején Orbán Viktor akkori miniszterelnök szülőfalujának és a környező öt községnek. Az összes céltámogatás 20 százaléka került Felcsútdobozhoz, noha 44 sikeres pályázat kapott állami pénzt - mondta Gusztos Péter, aki Lamperth Mónika belügyminiszterhez intézett interpellációjában feltette a kérdést: indokolt volt-e az összeg. Ez volt a legnagyobb támogatás, amely hat, néhány ezer fős kistelepülés között oszlott meg - mondta Lamperth Mónika. A Környezetvédelmi Minisztériumban szakmai alapon a 30. helyre sorolta a pályázatot, a kormány elé azonban az első helyen került. Jogszerű volt a döntés, de nem erkölcsös - kommentálta az előző kormány határozatát a miniszter. Gusztos Péter elfogadta a választ, hozzátéve, hogy reméli, a mostani kormánynál ilyen nem fog előfordulni.
Felcsúti támogatás: jogszerű, de erkölcstelen
Felcsút és környékének ítélt feltűnően magas összegű céltámogatás miatt interpellált az SZDSZ frakcióvezető-helyettese, Gusztos Péter a belügyminiszternél. Az előző kormány ugyanis egy 3,2 milliárdos és egy 310 millió forintos támogatást ítélt oda az év elején Orbán Viktor akkori miniszterelnök szülőfalujának és a környező öt községnek.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2002/7/20020702felcsuti
2002-07-02 11:53:00
true
null
null
Origo
Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa a támogatásról szóló jelképes adománylevelek átadása előtt elmondta, Magyarország legnagyobb magánfoglalkoztatójaként kötelességüknek érzik, hogy részt vegyenek a társadalmi felelősségvállalásban és különböző karitatív tevékenységekben. Az Együtt mozdulunk! sportmez-adományozási programunkkal is szeretnénk minél több rászoruló gyermeket segíteni, illetve lehetőséget biztosítani azok számára, akiknek önhibájukon kívül nincs esélyük arra, hogy rendszeresen sportolhassanak. A társadalmi felelősségvállalás jegyében továbbra is kitűzött célunk, hogy alapítványainkon keresztül támogassuk a fiatalok esélyegyenlőségének megteremtését - hangsúlyozta Mészáros Lőrinc. Kiemelte, hogy a Pro Filii Alapítvány eddig összesen mintegy 4,5 milliárd forintot adományozott, ebből közel 3 milliárdot pályázati keretek között. Az alapítvány gyerekeknek juttatott támogatása idén meghaladta az egymilliárd forintot. A Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója, egyben a Pro Filli Alapítvány főtitkára, Kelemen Krisztina megnyitó beszédében kiemelte, nem titkolt cél, hogy a gyerekeket motiválják. A mostani adományozása kettős fókuszú, amellett, hogy 2Rule Sportruházat termékeket adunk át, ösztönözni is szeretnénk a hátrányos helyzetben élő gyerekeket arra, hogy sportoljanak, hiszen adott esetben kiugrási lehetőség lehet számukra - mondta. Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke elmondta, a szövetségnek már 1084 magyar sportegyesület tagja, a tagszervezetekben 220 ezer ember sportol, és a 220 ezer sportoló több mint kétharmada gyermek, így az adomány számukra jelent motivációt a mindennapi sportoláshoz, az egészséges életmódhoz. A köszöntők után a sportmezekről szóló jelképes adománylevelet vett át az ÁGOTA Alapítvány (21,5 millió forint), az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány (45 millió forint), a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (52 millió forint), Sportegyesületek Országos Szövetsége (52 millió forint) és a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete (29,5 millió forint).
Mészáros Csoport adomány
A Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló Pro Filii Alapítvány 200 millió forint értékben adományozott sportmezeket.
[ "" ]
0
https://www.bama.hu/hazai-sport/2024/11/meszaros-csoport-pro-filii-alapitvany-adomany-sportmez
null
true
null
null
BAMA
Szeptemberben derült ki, hogy akár milliós jóvátételt is kaphat annak a Mercedesnek a sofőrje, aki tavaly júliusban az Árpád hídon halálra gázolt egy 26 éves biciklist. Ennek oka, hogy a gázoló férfinak eltört a kulcscsontja, és nyolc napon túl gyógyuló, csonttöréses sérülést szenvedett, miután egy másik száguldozó autó (BMW) sofőrje belecsapódott a Mercedesbe. A 24.hu most azt írja, hogy a bűnösségét beismerő BMW-sofőr azt szerette volna elérni, hogy közvetítői eljárásra bocsássák az ügyét és jóvátételt fizethessen a tragédiát okozó sofőrnek a sérülései miatt, de az üggyel kapcsolatban Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség szóvivője közölte, hogy a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség elutasította az egyik gyanúsított által előterjesztett, közvetítői eljárás lefolytatására irányuló indítványt és megtagadta az eljárás felfüggesztését. A bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára, valamint a gyanúsított személyére tekintettel a közvetítői eljárás ellentétes a büntetés kiszabásának elveivel. A határozat ellen a védő panaszt jelentett be - áll az indoklásban. A szóvivő arról is beszélt, a panaszt a Fővárosi Főügyészség nem tartotta alaposnak, ezért ezt is elutasították. Egyúttal azt is elmondta, hogy a bűnösség foka, az elkövető személyében rejlő lehetséges veszély a közúti közlekedésre nem külön-külön, hanem együttesen értékelve eredményezik azt, hogy a büntetőeljárás további lefolytatása nem mellőzhető. A nyomozást befejező érdemi döntés meghozatala folyamatban van - tette hozzá a szóvivő. Mint ismert, tavaly júliusban a hajnali órákban egy 690 lóerős Mercedes AMG az Árpád hídon haladt Buda irányába, amikor a sofőr elvesztette az uralmát az autó felett, majd többször megpördült, és a szalagkorlátot átszakítva elgázolt egy biciklist. A RACE-001 rendszámú kocsi ezek után továbbcsúszott, nekiment egy autónak, majd a fejére fordulva állt meg. A 26 éves kerékpáros életét sajnos már nem tudták megmenteni, mindkét lába leszakadt. A szemtanúk szerint spontán versenyzés alakult ki két BMW és egy Mercedes között a Róbert Károly körúton, a Teve utcai lámpától. A két BMW-s nagy sebességgel száguldott a Róbert Károly körúton, amikor a Teve utcai kereszteződésben a lámpánál találkoztak a Mercedesszel. Amikor zöldet kaptak, mindhárom autó gyorsulni kezdett, a Mercedes jobbról, a kanyarodósávból, az egyik BMW pedig balról, a belső sávból előzte a normális sebességgel haladó autókat. Borítókép: Halálos baleset az Árpád hídon (
Döntött az ügyészség: nem kaphat jóvátételt az Árpád hídi gázoló
Tavaly júliusban horrorisztikus közlekedési baleset történt az Árpád hídon a hajnali órákban. Egy száguldozó Mercedes gázolt halálra egy 26 éves biciklist, akinek mindkét lába leszakadt. A gázoló sofőr akár milliós jóvátételt is kaphatott volna, mert eltört a kulcscsontja, amit egy másik száguldozó autó sofőrje okozott. Ezt azonban a Fővárosi Főügyészség elutasította.
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/dontott-az-ugyeszseg-nem-kaphat-jovatetelt-az-arpad-hidi-gazolo
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Az Átlátszó forrásai szerint a nyomozás 2012-es megkezdése óta tisztában vannak a hatóságok azzal, hogy a diszkópápa hogyan kötelezte le a Hajógyári-szigeten működő szórakozóhelyeinek otthont adó kerülethez köthető egyes vezetőket. Szerkesztőségünk kérdéseire a Nemzeti Védelmi Szolgálat a Központi Nyomozó Főügyészségre mutogatott, az pedig azt válaszolta, hogy minden szükséges lépést megtett, amit kellett. Ez azonban messze nem az egyetlen furcsaság ebben a nyomozásban, ami arra utal hogy a Fidesznek kellemetlen a Vizoviczki-ügy. Összeszedtük, mi minden nem stimmel. 1., Sajtótájékoztatón kérte számon a Jobbik szeptember 1-jén, hogy mért nem hallgatták ki eddig a hatóságok Bús Balázst, mivel "az újabb tanúvallomások szerint a III. kerület polgármestere és helyettese is rendszeres vendégei voltak a diszkópápa szórakozóhelyein működő VIP-szobáknak". Azokban a jobbikos politikus állítása szerint az óbudai vezetők ingyen bulizhattak, az alkalmanként 120-170 ezer forintos számlát nem kellett kifizetniük. Bús Balázs válaszközleményében azt írta, hogy lakossági zajpanaszok miatt valóban találkozott Vizoviczki Lászlóval, a többi állítást pedig visszautasította. Az Átlátszó úgy tudja, hogy a Vizoviczki László és társai ellen folytatott nyomozás kezdete óta tudott az operatív cselekményeket – lehallgatásokat, megfigyeléseket – elvégző Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a nyílt eljárást lefolytató Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) olyan vallomásról, amelyben név szerint szerepel egy 2012 előtt is pozícióban lévő polgármester. Azt állították az illetővel kapcsolatban, hogy rendszeres juttatásként évi több tízmillió forintot kapott Vizoviczki Lászlótól, és hogy a vállalkozó szórakozóhelyeinek vendégszeretetét többször is élvezte. Az NVSZ szerkesztőségünk megkeresésére ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az illetékes az ügyben, onnan pedig azt válaszolták a kérdéseinkre, hogy amikor bűncselekmény gyanújára utaló adat jutott a tudomásukra, megtették a szükséges intézkedéseket. Hogy milyen lépésekről van szó, azt viszont nem tudni, erre vonatkozóan ugyanis semmit nem árultak el. 2., A 2012. május 31-én Vizoviczki Lászlóval együtt elfogott bizalmi ember, Varga István egy hónappal később házi őrizetbe került. A többi gyanúsított számára ezt nem engedélyezték. A történtek hátteréről az ügyet ismerők a hvg.hu-nak azt pedzegették, hogy az enyhébb kényszerintézkedést ügyvédváltás és egy ehhez kapcsolódó alku tette lehetővé. Varga később gyanúsítottból tanú lett. Az akkori híresztelések szerint az új ügyvédet, Késmárky Károlyt éppen az ügyészség javasolta az egykori testőrnek. 3., Vizoviczki László 2013. május végén szabadulhatott az előzetes letartóztatásból. Egyesek szerint az éjszaka császárát is csak alku fejében engedhették ki, és erre erősített rá az, hogy miután a vállalkozó hazamehetett, ő is ügyvédet cserélt. Korábbi védője, Nagy Gábor helyett a Fidesz egyik kedvenc ügyvédje, a Vida Ildikó volt NAV-elnök ügyében is feltűnt Futó Barnabás vette át védelmének ellátását. Ezt követően jelentették be, hogy részletes, érdemi vallomást tesz a Központi Nyomozó Főügyészségen és minden kérdésre válaszol. 4., Nem igazán volt érthető a Központi Nyomozó Főügyészség azon eljárása, hogy a gyanúsítottakat szétszórták az ország különböző pontjain található büntetés-végrehajtási intézetekbe. Ezt azzal magyarázták anno, hogy így akarják elejét venni annak, hogy a terheltek összebeszéljenek. Ami furcsa indoklásnak tűnt, hiszen az ügyvédek bármikor – telefonon vagy személyesen – konzultálhattak egymással. Nem volt szokványos az a lépés sem a hatóságok részéről, hogy a terheltek ellen az ügyészséghez vezényelt rendőrök nyomoztak. 5., Belváros-Lipótváros volt jegyzője, Rónaszéki László annak ellenére maradt ki az eljárásból, hogy az ügy koronatanúja, a vállalkozó biztonsági embere tett terhelő vallomást a hivatalnokra. Mint már beszámoltunk róla, Rónaszékit a hatóságok egy kisebb jelentőségű vesztegetési ügyben találták meg. A perben viszont első fokon felmentették, mondván, törvénytelen volt az egykori jegyző lehallgatása. 6., A vesztegetési ügy egyik vádlottja, egy volt rendőr azért került bele az eljárásba, mert az ügyészség szerint pénzt kért és kapott a Vizoviczki-féle bűnszervezettől, hogy az V. kerületi önkormányzatnál eljárjon abban, hogy az éjszaka császárának egyik konkurense ne kapjon működési engedélyt. A férfi ellen vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedés miatt indult eljárás. Ugyanakkor arról nem tudni, hogy ki volt az a hivatali dolgozó, aki a férfinak segített volna, és azt sem, hogy az illetővel szemben is megindult-e a vizsgálat. 7., További érdekes mozzanat volt, hogy az V. kerületi rendőrökre szintén rávalló bizalmas és testőr állításai ellenére a belvárosi kapitányság volt és a nyomozás alatt még ott dolgozó rendőreivel szemben 2015-ben azzal zárta le a KNYF a nyomozást, mert az ügyek részben elévültek, részben nem lehetett azokat bizonyítani. Így nem kevesebb, mint 61 rendőr megúszta, hogy felelősségre vonják őket. 8., Az egykori energolos, a Prisztás-gyilkosságért 15 év szabadságvesztésre ítélt Portik Tamás arról beszélt a Rogán Antal által Juhász Péter ellen indított személyiségi jogi per tárgyalásán, hogy 10 millió forint értékű eurót vitt az akkori belvárosi polgármesternek. Az elmondottakkal kapcsolatban az ügyészség arra jutott, hogy a maffiózó beszámolója nem elég részletgazdag, ezért nyilván nincs semmi alapja. Ezek után a Budapesti Nyomozó Ügyészség eljárást indított Portik Tamással szemben hamis vád gyanúja miatt. 9., Portiké mellett előkerült egy másik kenőpénzes sztori is. A költségvetési, vagyis az adócsalási ügy negyedrendű vádlottja, D. Róbertné, Vizó egykori mindenese az N1 TV-nek nyilatkozva azt állította, hogy főnöke négymillió forintot vitt Rogán Antalnak, hogy az egyik helyük teraszának megnyitását engedélyezzék. Az interjúban elmondottakat valótlannak ítélte az ügyészség, mert az asszony korábbi vallomásaiban nem beszélt erről. Mint korábbi cikkünkben rámutattunk, az asszonyt gyanúsítottként nem terhelte olyan igazmondási kötelezettség, mintha tanúként kérdezték volna ki őt az ügyészek. 10., Az N1 TV-ben elhangzott interjú miatt Rogán Antalt maga Vizoviczki László védte meg a nyilvánosság előtt. A diszkópápa pedig nem sokkal az interjú leadása előtt került az előzetesből házi őrizetbe az eddigi legnagyobb hazai óvadék, 250 millió forint fejében. Az Átlátszónak ezzel kapcsolatban többen úgy vélekedtek, hogy elképzelhető, hogy ezzel a vállalkozó nem csak az enyhébb fogvatartást "vette meg", hanem elérhet egy enyhébb ítéletet is az eljárásokban. 11., Eltűnt az a levél, amit Vizoviczki írt Kubatov Gábor fideszes pártigazgatónak, a Ferencvárosi Torna Club elnökének. Abban az éjszaka császára azt kérte, hogy a kampányban nyújtott segítségéért szabadlábra kerülhessen. Ennek érdekében pedig még olyan információk megosztását is felajánlotta, amelyek a pártnak hasznosak lehetnek ellenfeleivel szemben. Kubatov Gábor mindezt azzal próbálta kimagyarázni, hogy valóban találkozott párszor a diszkómogullal. Ennek egyik apropóját a West-Balkánban történt tragédia adta, ami után a fiatalok biztonságos szórakozása érdekében szükséges teendőkről ültek le egyeztetni. Vizoviczki részéről ráadásul még az is szóba került állítólag, hogy befektetne a Fradiba. Az Átlátszó július végén érdeklődött a Ferencvárosnál arról, hogy a pártigazgató-elnök miért érezte úgy, hogy a korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított és azok miatt előzetes letartóztatásban lévő Vizoviczki László levelét át kell vennie. Rákérdeztünk arra is, hogy ha törvénytisztelő állampolgár módjára eljuttatta az ügyészséghez a Vizó-irományt, akkor azzal kapcsolatban meghallgatták-e. Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy amikor a fiatalok biztonságos szórakozásáról tárgyaltak, tudott-e arról a Fradi elnöke, hogy Vizó szórakozóhelyein a rendőrség fiatalok eltűnése miatt is vizsgálódott, valamint, hogy a beszélgetés témája miként kapcsolódott Kubatov Gábor pártbeli, illetve Fradi-elnöki pozícióihoz. Kérdéseinkre eddig nem kaptunk válaszokat Kubatov Gábortól. 12., Roppant furcsa, hogy Vizoviczki Lászlóval és szórakozóhelyeivel kapcsolatban nem 2012-ben, nem 2010-ben, hanem már egy évtizeddel az egész ügy kirobbanása előtt kemény állításokat tett a Papaként ismert Sándor István, mégsem történt semmi még több mint tíz évig. A volt rendőr 2000-ben, az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság előtt egyebek mellett azt említette meg a belvárosban terjeszkedő Vizoviczki László szerepéről, kapcsolatairól, hogy "a mai magyar közigazgatásban bárki bármikor, bárhol megvehető, és ha pénze van az embernek, bármi elérhető. Bármi." A másfél évtizede tartott parlamenti meghallgatáson rákérdeztek Sándor Istvánnál a Belváros Közbiztonságáért Közalapítvány szerepére is. Az egykori nyomozó válaszában azt mondta, hogy "az önkormányzatoknál és a rendőrségnél meglévő közalapítványokat mind az alvilág pénzelte", illetve hogy "a Belváros Közbiztonságáért Közalapítványt húsz night club finanszírozta". Sándor István azt is elmondta hogy szerinte ezek a helyek a Conti Car csoport kezében vannak, "nekik pedig Vizoviczki egy katonájuk". Az alapítványról az V. kerületi önkormányzat a büntetőeljárás megindulása után azt nyilatkozta a sajtónak, hogy 2006 óta csak önkormányzati támogatást kapnak. Csikász Brigitta
Tizenkét furcsaság, ami arra utal hogy a Fidesznek kellemetlen a Vizoviczki-ügy
Tizenkét furcsaság, ami arra utal hogy a Fidesznek kellemetlen a Vizoviczki-ügy
null
1
https://atlatszo.hu/2016/09/12/tizenket-furcsasag-ami-arra-utal-hogy-a-fidesznek-kellemetlen-a-vizoviczki-ugy/
2016-09-12 12:26:02
true
null
null
atlatszo.hu
A verpeléti iskolások hamarosan egy alaposan megújult intézményben, korszerű környezetben tanulhatnak! - hívta fel a figyelmet Horváth László, Gyöngyös és térsége országgyűlési képviselője. Az Egri Tankerületi Központ 565 millió forintot nyert a verpeléti iskola fejlesztésére TOP Plusz forrásból. - A főépület hőszigetelést és új homlokzatot kap, emellett akadálymentessé is válik. A tantermek átalakulnak: több kisebb osztályterem és fejlesztőszoba jön létre. Megújulnak a vizesblokkok, és egy nagyobb, korszerűbb tanári és igazgatói iroda is épül. Az egri tankerületi központ sikeres pályázatának és kormány döntésének köszönhetően területfejlesztési forrásból finanszírozzák a beruházást. Köszönöm Ballagó Zoltán tankerületi igazgatónak, Farkas Sándor polgármesternek, és Égetőné Alakszai Katalin intézményvezetőnek az iskoláért elvégzett munkát! - osztotta meg a részleteket az országgyűlési képviselő. Főoldali képünk illusztráció, forrás: Horváth László / Facebook
Több mint félmilliárdot nyertek a verpeléti iskola fejlesztésére
Az Egri Tankerületi Központ 565 millió forintot nyert a verpeléti iskola fejlesztésére TOP Plusz forrásból. Horváth László részleteket is közölt.
[ "" ]
0
https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/11/tobb-mint-felmilliardot-nyertek-a-verpeleti-iskola-fejlesztesere
null
true
null
null
HEOL
Az Energiaügyi Minisztérium (EM) szombaton közösségi oldalán kiemelte: a legfontosabb módosításnak köszönhetően az eddigi egy évvel korábbi határidő helyett a 2022 végéig megalapított cégek nyújthatnak be pályázatot. A vállalkozók éves bevételének a továbbiakban nem kell meghaladnia a beszerzési projekt elszámolható költségét - írta az MTI. A változtatások révén azok is újra nekifuthatnak a pályázati folyamatnak, akik korábbi támogatási kérelmüket valamilyen okból, akár csak átmenetileg visszavonták. Az eredeti felhívás ennek lehetőségét kizárta, most ez a korlátozás is megszűnik. A februárban indult pályázaton tisztán elektromos személygépkocsi, kisteherautó és kisbusz beszerzéséhez igényelhető támogatás. A pályázati lehetőség csökkenti a hagyományos hajtású járművek árelőnyét a tisztább és csendesebb zöldautókkal szemben. A környezetkímélő gépkocsik üzemeltetői működtetési-karbantartási költségeket takaríthatnak meg.
Még több cég vehet villanyautót közpénzből
Bővült a lehetséges résztvevők köre a vállalatok elektromosautó-beszerzéseit 30 milliárd forintos keretösszeggel ösztönző programban, így még több gazdasági társaság igényelhet járművenként 2,8-4 millió forint állami hozzájárulást flottája környezetbarát korszerűsítéséhez.
[ "" ]
0
https://mfor.hu/cikkek/kozerdeku/meg-tobb-ceg-vehet-villanyautot-kozpenzbol.html
null
true
null
null
mfor.hu
„A döntésnek általunk ismert hátránya nincs” – ez olvasható abban a 2008. július 16-i előterjesztésben, amellyel az állami vagyonért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) jóváhagyta a moszkvai kereskedelmi képviselet eladását. Az előterjesztők meghatározták az épület értékét is, ezt egy korábbi értékbecslés alapján 19,9 millió dollárra (akkori árfolyamon számolva 3 milliárd forintra) tették. A 17 ezer négyzetméteres épület eladását azzal magyarázta a dokumentum, hogy a beépített területnek mindössze 20 százaléka hasznosítható irodai célra. Az ingatlan kihasználatlan, a fenntartása drága, a felújítás költsége pedig 5 millió euró lenne. A további lépésekről azt írták, hogy a moszkvai épületet zártkörű pályázaton értékesítik, amelyre legalább három ajánlattevőt hívnak meg. Az előterjesztés azzal zárul, hogy a több milliárd forintos állami vagyonról szóló döntésről nem szükséges sajtóközleményt kiadni. Kupa felesége Ennek a dokumentumnak az aláírói közül kerültek ki információink szerint a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása miatt indult nyomozás újabb gyanúsítottjai. A Központi Nyomozó Ügyészség a Magyar Nemzetnek szerdán azt mondta: két újabb embert is meggyanúsítottak az ügyben, a két nő az épület eladása idején az MNV-ben dolgozott. Az ügyészség neveket, monogramokat nem említett, mindössze annyit közöltek: a gyanúsítottak vallomást tettek, a bűncselekmény elkövetését tagadták, és panasszal éltek a gyanúsítás ellen. Velük együtt hatra nőtt a gyanúsítottak száma. Az Index több, egymástól független forrástól úgy értesült, hogy az egyik gyanúsított Bodnár Terézia, az MNV korábbi ingatlanvagyonért felelős vezérigazgató-helyettese. Bodnár férje Kupa Mihály, az MDF-kormány korábbi pénzügyminisztere. Bodnárt csütörtökön férje telefonján keresztül többször is próbáltuk elérni, egyelőre sikertelenül. Az ügyet közelről ismerő források azt mondták: a másik új gyanúsított S. I., aki jelenleg is az MNV-nél dolgozik. S.-nek menedzserként előterjesztések elkészítése a feladata. S-t csütörtökön sikerült elérnünk az MNV-ben, mindössze annyit mondott, hogy nem kíván nyilatkozni. Egyszer fizetett, kétszer vette meg A moszkvai kormánynegyed közelében fekvő, Lurdy-ház nagyságú épület eladása miatt három éve nyomoz az ügyészség. Az ingatlant a magyar állam a Gyurcsány-kormány idején, 2008-ban 3,5 milliárd forintért (21,3 millió dollárért) adta el a luxemburgi hátterű Diamond Airnek. Az ügyészség szerint felveti a hűtlen kezelés gyanúját, hogy a Diamond Air a magyar állammal megkötött üzlet után egy hónappal később jóval drágábban, 116 millió dollárért adta tovább az épületet az orosz regionális fejlesztési minisztériumnak. Az okirathamisítás gyanúját pedig az veti fel, hogy az ügyben két adásvételi szerződés is készült. Az első 2008 márciusában, a vevő erre hivatkozva át is utalta a vételárat. A szerződést azonban nem előzte meg pályáztatás, a kormány így a cikk elején idézett MNV-s határozattal újra nekifutott az eladásnak. A megismételt eljárás győztese ismét a Diamond Air lett, a vételár pedig megegyezett a korábban átutalt összeggel. Az erről szóló szerződést 2008 novemberében írták alá. A szereplők Az ingatlanügyben még 2011-ban Tátrai Miklóst, az MNV korábbi vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, az MNV korábbi értékesítési igazgatóját, Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet, illetve Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium korábbi államtitkárát gyanúsították meg. Jelenleg Székelyt hűtlen kezeléssel, a többieket bűnpártolással gyanúsítják. Az érintettek azzal védekeznek, hogy az épületet csak az orosz kormány jóváhagyásával lehetett eladni, a vevőt az oroszok választották ki, a magyar kormánynak ebbe semmilyen beleszólása nem volt. Az Index által megismert, az épület értékesítését előkészítő belső kormányzati levelezésekben a leggyakrabban Székely, Fekszi, és Tátrai neve olvasható. Ezek főként arról szólnak, hogy az ügyben érintett intézmények (Külügyminisztérium, MNV, Pénzügyminisztérium, moszkvai nagykövetség) vezetői egyeztetnek egymással, hogy milyen lépésekre, milyen iratok beszerzésére van szükségük az épület eladásához. Ezeken Bodnár neve az említett előterjesztésen kívül alig bukkan fel. (Az eladást jóváhagyó előterjesztést egyébként Tátrai és Császy is aláírta.) S. neve pedig ügyintézőként azokon a 2008 júliusa után keletkezett leveleken szerepel, amelyeket Tátrai a Külügyminisztérium vezetőinek írt. A levelekben Tátrai többek között arról ír, hogy döntöttek az épület eladásáról, illetve, hogy sikeres volt az eladásról szóló pályázat. Mindenhol megfordult Az új gyanúsítottak közül Bodnár neve nemcsak azért érdekesebb, mert ő dolgozott vezető beosztásban, hanem azért is, mert az elmúlt években az összes olyan állami intézménynél megfordult, amelyek valamilyen formában részt vettek a moszkvai ingatlan eladásában. Az értékesítést még 2005-ben az MNV jogelődje, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) kezdte meg, Bodnár 2000. február és 2007. december között közalkalmazotti jogviszonyban dolgozott a KVI-nél. Bár az eladásról hivatalosan az MNV döntött 2008-ban, a korábbi vizsgálatokból kiderült: az ingatlant megvásárló Diamond Airnek az MNV jogelődjével is volt pénzügyi kapcsolata. A luxemburgi cég 2005 decemberében 2,3 millió dolláros előleget (akkori árfolyamon számolva 509 millió 444 ezer forintot) utalt át a Magyar Államkincstárnak. Az előleg megérkezésének tényét az ügy kirobbanása, 2009 szeptembere után a kormány hónapokig tagadta. Az ügyészség vizsgálata azonban főként a 2008-ban történt eseménykre koncentrál, Bodnár ebben az időben (2008. januárja és 2009. áprilisa között ) az MNV ingatlanvagyonért felelős vezérigazgató-helyettese volt. Posztjáról Tátrai Miklós mentette fel. Bodnár ezt követően (miután az Állami Számvevőszék vizsgálata kirobbantotta a moszkvai ingtalanügyet) a Külügyminisztériumba került, az ingatlan-portfólióért felelős osztályon vezető főtanácsos volt. A külügyből a kormányváltás után néhány hónappal, 2010. decemberében távozott. Bár Bodnár az ügyben érintett szinte valamennyi állami intézményben dolgozott, ez nem jelenti azt, hogy ismerné is az épület eladásának minden részletét. Az ügyben február elején fejeződik be a nyomozás, az Index információi szerint annak azonban kicsi a valószínűsége, hogy az előző kormány vezető politikusait is meggyanúsítanák a gyanú szerint az államnak 13 milliárd forint kárt okozó ügyben.
Kupa Mihály felesége is gyanúsított
Kupa Mihály felesége is gyanúsított - A volt pénzügyminiszter feleségét azzal gyanúsítják, hogy részt vett a gyanú szerint 13 milliárdos kárt okozó moszkvai ingatlaneladásban.
null
1
https://index.hu/belfold/2013/01/18/a_volt_penzugyminiszter_felesege_is_gyanusitott/
2013-01-18 20:02:00
true
null
null
Index
Osztrák parlamenti pártok érintettségének lehetősége egy vasárnapi újságcikk nyomán került napirendre. A Die Presse című napilap források megnevezése nélkül azt írta, hogy a Karintiában többséget élvező Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) párt 27 millió euróra, az országos szinten a szociáldemokratákkal (SPÖ) koalíciót alkotó ÖVP pedig 13 millió euróra tett szert a bank vitatott körülmények között történt eladása során. A pártok és a pénzügyminisztérium is egyetértenek abban, hogy ezt a vádat tisztázni kell. Harald Waglein pénzügyminisztériumi szóvivő a Kuriernak azt mondta: a vizsgálatnak minden részletre ki kell terjednie és "az összes pártra is, beleértve az SPÖ-t". A Kurier rámutat: 2004 és 2006 között a BZÖ az SPÖ-vel együtt volt kormányon Karintiában. Tavaly december közepe óta vizsgálatot folytat az osztrák igazságügyi minisztérium a csődtől államosítással megmentett HGAA gazdálkodása tárgyában. Ezzel párhuzamosan a dél-németországi Bajorországban hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak Werner Schmidt, a bajor tartományi bank (Bayern LB) volt igazgatója ellen. A gyanú szerint a Bayern LB jóval áron felül vásárolta meg 2007-ben a már akkor is pénzügyi nehézségekkel küzdő karintiai tartományi bankot. A Bayern LB - az MKB bank anyabankja - tavaly novemberben egymilliárd euró feletti várható veszteséget jelzett, a Hypo veszteségeinek betudhatóan. A Die Presse értesülése szerint bankfiaskó miatt nyomás alá került Horst Seehofer bajor miniszterelnök az ellenzék követelésére 800 millió euró kártérítést akar kérni Karintiától, illetve a bank eladásában közreműködő befektetői csoporttól. A HGAA átmeneti államosításáról december közepén, többnapos tárgyalás eredményeként született megállapodás az osztrák és a bajor kormány, valamint a Hypo korábbi tulajdonosai s a többi osztrák nagybank között. A régi tulajdonosoknak - Karintia mellett a bajor tartományi bank és a GRAWE osztrák biztosítási csoportnak - összesen 4,45 milliárd eurójába kerül a bank konszolidálása. Az osztrák szövetségi állam 450 milliót pumpál a bankba, amely korábban már igénybe vett 2,2 milliárd eurót az osztrák bankmentő csomagból.
Külföld: Gyanús pénzek osztrák pártkasszákban
A pártkasszákat is górcső alá vonhatják Ausztriában hétfői sajtóhírek szerint a Hypo Group Alpe Adria (HGAA) körüli, hetek óta tartó botrány miatt.
null
1
http://nol.hu/kulfold/gyanus_penzek_osztrak_partkasszakban-491541
2010-01-04 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
"Az egyik városi médiumban több alkalommal jelent meg írás arról, hogy "óriási, illegális hulladéklerakó" működik a Tüskésréten. A BIOKOM Nonprofit Kft. ezúton tájékoztatja a lakosságot, hogy az állítással szemben az igazság, az, hogy a társaság kezelésében lévő területen szó sincs hulladéklerakóról. A területen 2014 óta működik a város földdepója, ahová Pécs MJ Város Önkormányzata Közgyűlésének döntése és megbízása alapján, a városi földmunkák, - úgy mint, útépítések, felszíni vízfolyások és közműépítések, támfalépítések, parkolóépítések stb. földmunkái - során önkormányzati területekről kitermelt föld kerül a helyszínre, annak érdekében, hogy a mélyfekvésű, "beépítetlen terület és vízállás" besorolású, szintén önkormányzati ingatlanok megfelelő tereprendezést követően közcélokat szolgálóan használhatók legyenek. Társaságunk munkatársai által tartott helyszíni bejárást követően a területen lokálisan talált, ismeretlenek által illegálisan lerakott hulladékoktól a helyszínt megtisztította, az összegyűjtött hulladékok elszállításáról és azok szabályszerű, engedélyes részére történő átadásáról gondoskodott, valamint a jövőbeni esetleges illegális lerakások megakadályozása végett a területet figyelő kamera és figyelmeztető táblák is kihelyezésre kerültek."
A Biokom kipucolta a földdepót a Tüskésréten
Hamis sajtóhírek jelentek meg a területtel kapcsolatban, így nem csak a földdepót, de a felröppent pletykákat is tisztázta a városüzemeltetési társaság. A közleményt változtatások nélkül közöljük:
[ "" ]
0
https://pecsistop.hu/regio/a-biokom-kipucolta-a-folddepot-a-tuskesreten/530377
null
true
null
null
Pécsi Stop
Az orosz hadsereg ellentámadást indított Kurszkban, de nem az oroszországi területre, hanem Donyeckre koncentrál. Zelenszkij győzelmi tervvel ment tárgyalni Washingtonba, de legfontosabb céljait, az oroszországi célpontok elleni csapásmérés engedélyezését és Ukrajna NATO-csatlakozásának felgyorsítását nem tudta elérni. A hónap legfontosabb fejleménye: Zelenszkij tárgyalásai az Egyesült Államokban Az ukrán diplomácia az utóbbi hónapokban több kísérletet tett arra, hogy elérje a fegyverszállítmányok fokozását és a nyugati fegyverekre vonatkozó korlátozások feloldását. Ezek voltak a céljai Volodimir Zelenszkij elnök szeptemberi amerikai útjának is, ahol Joe Biden elnök mellett a novemberi elnökválasztás két jelöltjével, Kamala Harrisszel és Donald Trumppal is találkozott - Trump esetleges győzelme a novemberi választáson kritikus helyzetbe hozhatja Ukrajnát, Trump ugyanis korábbi megszólalásaiban lebegtette, hogy folytatná-e Ukrajna katonai támogatását. Trump Zelenszkijjel való tárgyalásán is csak arról beszélt, hogy gyors és korrekt békét hozna tető alá, hiszen "Zelenszkijjel és Putyinnal is jó a kapcsolata". Zelenszkij az amerikai utat megelőzően arról beszélt, hogy egy úgynevezett győzelmi tervet mutat be az amerikai vezetőknek, ami a háború kedvező lezárásának lépéseit tartalmazná. A tervből egyelőre kevés konkrétum derült ki, de annyi biztos, hogy a program része a már említett mélységi csapásmérés lehetővé tétele, valamint az, hogy Ukrajna világos utat kapjon a NATO-csatlakozáshoz. Az ukrán álláspont szerint az Oroszországgal való bármilyen békekötés egyik fő akadálya a világos biztonsági garanciák hiánya, amelyekkel biztosítanák, hogy Oroszország ne indítson a jövőben újabb agressziót - a NATO-tagság, vagy hasonló védelmi szövetség egy ilyen garancia lenne. "Ha Ukrajna ígéretet kapna a NATO-tagságra, vagy ha Ukrajna valóban erős biztonsági megállapodást írna alá egy nagy nemzetközi szereplővel, akkor ez a vita egy esetleges taktikai tűzszünetről másképp alakulna, és a politikai ellenállás nem lenne olyan erős, mint most" - idézte a BBC Marija Zolkina ukrán politikai elemzőt, a London School of Economics (LSE) kutatóját. Egyelőre azonban nem sok jel utal arra, hogy Zelenszkij győzelmi terve közelebb hozta volna e két célt, sem a csapásmérés, sem a NATO-tagság kapcsán nincsenek új fejlemények. Szeptemberben ugyanakkor folytatódott a korábban már beígért nyugati fegyverszállítás, ezek közül a legnagyobb egy 8 milliárd dollár értékű amerikai segélycsomag (ezt részben az elnöki lehívási engedélyből, részben a hadügyminisztérium költségvetéséből finanszírozzák), mely tartalmaz Patriot légvédelmi rakétalőszereket és egy új fegyvert, a AGM-154 JSOW légibombákat - ezek hatótávja a 130 kilométert is meghaladja, de úgy tűnik, ezt Oroszországon belüli célpontok ellen továbbra sem engedik bevetni. Mi történik a frontokon? Tovább közeledtek az orosz csapatok Donyeck egyik stratégiai fontosságú városa, Pokrovszk felé. Közel két évnyi ostrom után az ukránok visszavonultak a dél-donyecki Vuhledarból. 30 ezer tonna lőszer és rakéta semmisülhetett meg az oroszországi Toropec melletti raktár elleni ukrán légitámadás nyomán. Az Oroszországi Kurszk régió egy része továbbra is ukrán ellenőrzés alatt van, az ukránok egy újabb, déli irányból is betörtek. Szeptemberben továbbra is az ukrajnai Donyeckben és az oroszországi Kurszkban folytak a legintenzívebb harcok, a front többi részén lényegében állóháború alakult ki. Kurszknál az orosz csapatok elindítottak egy ellentámadást a régióba az előző hónapban benyomuló ukránok kiszorítására, de rövid távon nem ez Oroszország elsődleges célja, hanem a donyecki Pokrovszk elfoglalása. Az elmúlt hónapban lassult az orosz előrenyomulás üteme, de megállítani nem tudták a védők, így mostanra az orosz csapatok mintegy 7-8 kilométerre közelítették meg a várost. Szeptember közepén orosz ellenőrzés alá került a Pokrovszktól dél-nyugatra fekvő három kis falu, Mikolajivka, Krasnyi Jar és Krutyi Jar. Ezzel párhuzamosan az oroszok délről is megpróbálják átkarolni Prokovszkot, ennek során elfoglalták a békeidőben 10 ezres Ukrajnszk városát. A hónap végére, szintén Dél-Donyeckben orosz kézre került Vuhledar városa is. Vuhledar közel két éve állt ostrom alatt. Vuhledar a háború 2023-ban a háború legnagyobb tankcsatájának a helyszíne volt, becslések szerint 100-nál több páncélos járművet vesztettek el az orosz csapatok a korábbi, sikertelen támadásokban. Pokrovszk térségében a megszállók az év eleje óta - Avgyijivka elfoglalását követően - lassú, de folyamatos offenzívát folytatnak, elfoglalva több, Avgyijikva és Pokrovszk között fekvő kisebb települést. Pokrovszk elfoglalása azért lenne fontos, mert a város Donyeck megye egyik logisztikai csomópontja. Elvesztése megnehezítené a Donyeck középső részén (Toreck, Csasziv-Jar, Konsztiantynivka térségében) harcoló csapatok ellátását. Ugyanakkor a Washington Postnak nyilatkozó ukrán katonák szerint a város logisztikai jelentősége "azt lehet mondani, hogy elveszett", miután az orosz bombázások következtében használhatatlanná vált a város három autópálya-hídja. Kurszk régióban továbbra is jelentős területet tartanak megszállva az ukránok, beleértbe a gáztranzit-állomásnak is otthont adó Szudzsa városát. Szeptember 10-én az orosz hadsereg ellentámadást indított a Kurszki területen, visszafoglalva több települést a Szejm folyótól keletre, ezzel csökkentve a folyó és az ukrán határ közé szorult orosz csapatokra nehezedő nyomást. Ezt követően azonban az ukránok egy újabb irányban lépték át a határt Kurszk régióban, ezúttal Veszeloje felé nyomulva. Szeptember 17-18-án éjszaka valószínűleg a háború legnagyobb robbanására riadtak fel az oroszországi Toropec lakosai, miután ukrán drónok csapást mértek a város melletti lőszerraktárra. A robbanás erejét jól mutatja, hogy a lökéshullámot a közeli földrengés-megfigyelő rendszerek is érzékelték. Az RBC-Ukraina hírügynökség szerint a támadásban több mint 100 ukrán drón vett részt. Ukrajna a háború alatt jelentős katonai drón-ipart fejlesztett ki, és az elmúlt hónapokban fokozták a támadásokat a mélyen a frontok mögötti orosz célpontok ellen - a toropeci lőszerraktár bombázása lehetett az eddigi legnagyobb ilyen támadás. Sajtóhírek szerint a létesítményben mintegy 30 000 tonna hadianyagot tároltak, többek között tüzérségi lőszereket, Iszkander rakétákat, irányított légibombákat, S300 légvédelmi rakétákat és KN-23 ballisztikus rakétákat, olyan eszközöket, amelyekkel Oroszország rendszeresen támad ukrán infrastrukturális létesítményeket. Mi történik a hátországban? Új kormányzót neveztek ki Kárpátalján. Az ukrán védelmi minisztérium szerint havonta 6500-an jelentkeznek önkéntes katonának. 180 ezer fővel növelnék az orosz hadsereg létszámát, a sorozás továbbra is kétséges. Magyar szempontból fontos politikai fejlemény Ukrajnában a korábbi kárpátaljai kormányzó, Viktor Mikita lemondása. Ukrán lapértesülések szerint Mikita előléptetés miatt távozik a kárpátaljai tisztségéről, a jövőben ő lesz Volodimir Zelenszkij elnöki hivatalának vezetőhelyettese. Mikita aktív kapcsolatokat ápolt Magyarországgal, többször nyilatkozott a magyar sajtónak, tavaly például a Válasz Online-nak adott interjút. Utódja, Miroszlav Bileckij (aki korábban a megyei katonai adminisztráció helyettes vezetője volt) ebben várhatóan követni fogja Mikitát. Bileckij első kormányzói látogatását szintén Budapesten tette, ahol egy újonnan nyílt ukrán tannyelvű iskolát látogatott meg. Ukrajna számára az elmúlt hónapokban a frontokon rendkívül súlyos problémákat okozott az utánpótlás hiánya, amit súlyosbított, hogy a parlament hónapokon át nem tudta elfogadni az új mozgósítási törvényt. Az új törvény alapján később felgyorsult a mozgósítás, és megkezdődött az évek óta a fronton szolgáló katonák rotációja is. Az ukrán védelmi minisztérium szerint ezzel párhuzamosan nőtt az önkéntes katonák száma is, állításuk szerint az elmúlt hónapban 6500-an jelentkeztek. Az utánpótlás hiánya az orosz erőknek is gondot okoz, ezt jól mutatja, hogy szeptemberben Vlagyimir Putyin rendeletet adott ki, amivel 180 ezer főre emelné az orosz hadsereg létszámát. Ez azonban még nem jelent mozgósítást vagy sorozást az ukrajnai frontra: korábban a hasonló rendeleteket a hadsereg újabb szerződéses katonák felvételével hajtotta végre. A Meduza orosz oknyomozó portál szerint a rendelet elsősorban azt szabályozza, hogy az államkasszából mennyit kell költeni a hadsereg teljes munkaidős álláshelyeinek biztosítására. A portál szerint azonban nincsenek megbízható becslések, hogy jelenleg hány ilyen pozíciót töltenek be, így az Orosz Fegyveres Erőkben szolgálók teljes létszáma nem világos. Ami biztos, hogy a lépés az orosz hadsereg büdzséjének újabb növelését jelenti. Mi történt a nemzetközi színtéren? Lemondott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Kína és Brazília közös békejavaslatokat mutatott be déli országok egy csoportja előtt. Szeptember 4-én, egy nagyobb kormányalakítás részekén lemondott Ukrajna külügyminiszteri tisztségéről Dmitro Kuleba korábbi külügyminiszter, aki 2020 óta viselte ezt a tisztséget. Kuleba utódja Andrij Szibiha lett, aki korábban Zelenszkij elnök kabinetfőnök-helyettese volt, áprilisban pedig első külügyminiszter-helyettessé léptették elő. Szibiha kinevezésekor az Ukrajnának történő fegyverszállítások felgyorsítását nevezte prioritásának. A minisztercserét megelőzően Ukrajna többször kérte a nyugati országokat, hogy engedélyezzék egyes, nyugatról szállított nagy hatótávolságú fegyverek használatát oroszországi célpontok ellen. Ez mindeddig csak részben teljesült, a legfontosabb partnerek, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság csak egy korlátozott távolságban engedélyezték az oroszországi célpontok támadását. Zelenszkij mellett szeptemberben Kína és Brazília is közös béketervet mutatott be több, főleg afrikai és dél-amerikai ország képviselői előtt. A béketerv kevés konkrétumot tartalmaz, ezek között található egy nemzetközi konferencia megszervezése, ahol "bármilyen béketervet meg lehet beszélni" - inkább jelzi a két ország szándékát a közvetítői szerepre. Zelenszkij bírálta a brazil-kínai programot, ami szerinte csak egy befagyott konfliktushoz vezetne. Zubor Zalán Címlapkép: Átlátszó montázs
Háború Ukrajnában - ez történt szeptemberben
Az orosz hadsereg ellentámadást indított Kurszkban, de nem az oroszországi területre, hanem Donyeckre koncentrál.
[ "" ]
0
https://atlatszo.hu/vilagterkep/2024/10/07/haboru-ukrajnaban-ez-tortent-szeptemberben
null
true
null
null
atlatszo.hu