text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az elöljáró őrizetbe vételéről hatórás kihallgatás után döntött az ügyészség, mely közleményében csupán arról adott hírt, hogy bűnvádi eljárás indult a tanácselnök ellen. Horea Uioreanut csúszópénz elfogadásával, okirathamisítással, és pénzmosásbeli bűnrészességgel gyanúsítják.
Az önkormányzati vezető lakásán, irodájában és kilenc másik helyszínen szerda reggel tartottak házkutatást a nyomozók, akik a Román Hírszerző Szolgálat bevonásával gyűjtöttek bizonyítékokat Uioreanu ellen.
Kezdőlap Külföld Korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették a Kolozs megyei önkormányzat elnökét | Korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették a Kolozs megyei önkormányzat elnökét | A romániai korrupcióellenes ügyészség őrizetbe vette szerda este Horea Uioreanut, a Kolozs megyei önkormányzat liberális párti elnökét - közölte a Mediafax hírügynökség ügyészségi forrásokra hivatkozva. | null | 1 | https://infostart.hu/kulfold/2014/05/28/korrupcio-gyanuja-miatt-orizetbe-vettek-a-kolozs-megyei-onkormanyzat-elnoket-641038 | 2014-05-28 19:43:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
2010.02.23. 10:50
Újabb BKV-tanulmányok miatt tesz várhatóan feljelentést a fővárosi Fidesz – közölte Papcsák Ferenc képviselő keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.• A BKV-ügy informatikai kulcsa • Tóthfalusi és Lakos is beszámol a BKV-bizottság előtt • Függőben a BKV kormányzati támogatása • Sarokban: Demszky a Miniszterelnöki Hivatalt támadja + Videó• Most HÉV-ügyben tett feljelentést a BKV igazgatója • BKV-botrány: Fuzik arra készül, hogy mindent elmondjon • Botrányos BKV-s szerződések: egy MSZP-közeli cég is jól járt
Papcsák Ferenc, aki egyben a BKV ügyeit vizsgáló eseti bizottság tagja is, újságírók előtt bemutatott három tanulmányt, amelyeket a főváros rendelt meg és a BKV fizetett ki, mint mondta, „botrányos” áron. A megvalósíthatósági tanulmányok 244, 86 és 67 millió forintba kerültek, és a képviselő szerint annyira semmitmondók, hogy aligha lehetett rájuk szükség. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik tanulmány minden egyes betűje 5 ezer forintba került.
Közölte, hogy most a megrendelt tanulmányok alapjául szolgáló szerződéseket kérték be a főváros vezetésétől, és majd azok ismeretében döntenek a feljelentés megtételéről.
Papcsák Ferenc elmondta, a „döbbenetesen” drága tanulmányokra úgy derült fény, hogy bekérték a főváros vezetése által 2007-ben és 2008-ban megrendelt megvalósíthatósági tanulmányok jegyzékét, és a három most bemutatott dokumentumot ezek közül választották ki. Hangsúlyozta, hogy az említett három tanulmány árából nyolc új autóbuszt vásárolhattak volna. Felvetette, hol van ilyenkor, és miért nem emelte fel a szavát Keller László korábbi közpénzügyi államtitkár vagy a „lélegeztetőgépekért aggódó” Lendvai Ildikó (MSZP)?
Az ellenzéki képviselő szerint „nem kérdés” a főpolgármester felelőssége az említett és a hasonló ügyekben, amikor a városvezetés rendelt meg tanulmányokat. Mint mondta, Demszky Gábor (SZDSZ) a város vezetőjeként felelős azért, ami az önkormányzat cégeinél történik. Papcsák Ferenc szerint egyre valószínűtlenebb, hogy a BKV korábbi vezetői „magányos elkövetőkként” készíttettek tanulmányokat. Úgy látja, hogy a történtekért már nem csak a fővárosi tulajdonú közlekedési cég vezetői hibáztathatók. A BKV-vizsgálóbizottság szerdán tartja következő ülését, amelyen Tóthfalusi György volt igazgatósági elnököt és a közlekedési tanácsnoki posztról nemrég lemondott Lakos Imrét (SZDSZ) hallgatják meg. | "Döbbenetesen" drága tanulmányok a BKV-nál: betűnként 5 ezer forint | Újabb BKV-tanulmányok miatt tesz várhatóan feljelentést a fővárosi Fidesz – közölte Papcsák Ferenc képviselő keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.• A BKV-ügy informatikai kulcsa • Tóthfalusi és Lakos is beszámol a BKV-bizottság előtt • Függőben a BKV kormányzati támogatása • Sarokban: Demszky a Miniszterelnöki Hivatalt támadja + Videó• Most HÉV-ügyben tett feljelentést a BKV igazgatója • BKV-botrány: Fuzik arra készül, hogy mindent elmondjon • Botrányos BKV-s szerződések: egy MSZP-közeli cég is jól járt | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/02/Dobbenetesen-draga-tanulmanyok-a-BKV-nal-betunkent-5-ezer-forint | 2010-02-23 14:18:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Óriási kifizetések Papcsák körül, milliókért adnak tanácsokat rokonok
Február 17-én különös tanácsadói szerződésekről számolt be blogjában a zuglói képviselő-testület LMP-s tagja, Várnai László. Az írásból az derül ki, hogy a korábban elszámoltatási kormánybiztosként ténykedő XIV. kerületi fideszes polgármester, Papcsák Ferenc vezette önkormányzat tanácsadásokért mintegy 80 millió forintot fizet ki. Többek közt rokonoknak és hű embereknek.
Várnai László a képviselő-testület tagjaként kérte ki a tavaly október óta kötött tanácsadói szerződéseket. A lista alapján a fideszes Papcsák Ferenc vezette Zuglóban nem fukarkodnak a külsősök megbízásával. A hvg.hu birtokába is került dokumentum szerint ugyanis jóval több tanácsadásra szerződött az önkormányzat az idei esztendőre, mint az előző polgármester, Weinek Leonárd idején. Információink szerint akkor egy évben körülbelül 40 millió forintot költöttek különböző tanácsadások megkötésére. Weinek egyébként éppen két – összesen húszmillió forint értékű – tanácsadói szerződés miatt gyanúsított hűtlen kezelés miatt, mivel a Központi Nyomozó Főügyészség megállapítása alapján a kontraktusok feleslegesek voltak.
„A kapott táblázatból kiderül, hogy az eddigi képviselők közül mindenki, szó szerint mindenki, aki most nem lett képviselő, az valamilyen állást, tanácsadói szerződést kapott a polgármestertől” – írja blogjában Várnai László. Majd felsorolja, kik ezek a kedvezményezettek.
Például Zugló korábbi fideszes vezetője, Rátonyi Gábor, akinek sportügyekben tett javaslatai az önkormányzatnak havi 320 ezer forintot érnek, amit a Békalencse Bt.-nek fizetnek. A cég 2009-es mérlege szerint veszteséges volt. Megjegyzendő, hogy Rátonyi lánya, Flóra egyébként önkormányzati képviselő.
De nem csak egy ilyen kapcsolatot lehet felfedezni a listán. A helyi Fidesz elnökének, Gyügyei Attilának a lánya, Gyügyei Lilliannak a cége, a Peli & Perfect Kft. koordinálja a kapcsolattartást a Polgármesteri Kabinethez érkező lakossági megkeresések és észrevételek ügyében, illetve közreműködik a kabinet nyilvános szereplését elősegítő kommunikációs képzésben, ami havonta 300 ezer forintot kóstál, áfa nélkül. A tanácsadáson túl többek között hajógyártást és ipari gép, berendezés javítását is tevékenységi körei között jegyző céget 2010. december 27-én jegyezték be, s egy hét múlva, 2011 első munkanapján, január 3-án már alá is írták a szerződést.
Érdekes magának Gyügyei Attilának a hozzáállása ehhez a kérdéshez. Míg a Zuglói Lapok február 3-án megjelent számában kikel a volt polgármester tanácsadói szerződései ellen, és úgy nyilatkozik, hogy „az új polgármesternek az egyik első lépése volt, hogy nekiálljon visszaszerezni ezeket az 'elgurult forintokat' és én ebben maximálisan támogatom”, addig mintha saját magával és gyerekeivel szemben más lenne a követelmény.
A kommunikációért egyébként Cseke Vanda volt fideszes önkormányzati képviselő, a Helyi Téma volt újságírója felel, aki vállalkozása, a Studió Trend Kft. révén számlázhat havonta 320 ezer forintot. Ebből úgy látszik, Zuglóban gondolnak a tapasztalt ex-képviselőkre is, hiszen Cseke Vanda mellett a 74 éves Weinwurm Árpád költségvetési tanácsaira is igényt tartanak, s fizetnek érte havonta 220 ezer forintot. Weinwurm – mint azt Várnai László megjegyzi – a pénzügyi bizottság külsős tagjaként további 30 ezer forintos tiszteletdíjat is kap.
Mellettük kívülről figyeli és segíti a XIV. kerületi vezetők munkáját egy másik egykori képviselő, Kiss Imre László, aki az önkormányzat jogi képviseletét látja el peres és peren kívüli eljárásokban 300 ezer havi apanázsért. Kiss Imrén kívül szintén igényt tartanak egy másik volt képviselő, Illiás Lajosné tanácsaira, aki egy éven keresztül havi 220 ezer forintért készít el oktatási intézményeket érintő előterjesztéseket, szakmai anyagokat.
Alpolgármesterek tanácsadói
Zugló testvérvárosi kapcsolatainak fejlesztése érdekében pedig két hónapos tanácsadói tevékenységet végez mintegy 360 ezer forintért a jelenleg is képviselő Ferdinándy István (Fidesz-KDNP) testvére, Ferdinándy Katalin. Öt hónapon át – havi 300 ezerért – az általános alpolgármester – Kovács Balázs – munkájának előkészítésében vesz részt Tildy Balázs, Papcsák Ferenc volt titkára. Neki ez a megbízás most már fájdalomdíj is lehet, hiszen a múlt héten eldőlt, hogy nem őt, hanem Kulcsár Józsefet – Zugló egyik országgyűlési képviselőjét – indítja a Fidesz a helyi időközi választáson a tavasszal. Valószínű, hogy Kovács Balázs lehet a zuglói önkormányzat legfelkészültebb embere, mert munkáját segíti Tildyn kívül Schild László is, aki ezért havonta 400 ezer forint díjazásban részesül. Ehhez képest jóval kevesebbe – havi 185 ezer forintba – kerül az önkormányzatnak Ferdinándy István alpolgármester titkárának, Bíró Gergely Csabának a munkája.
Vidéki társaságok a XIV. kerületért
A tanácsadói szerződések listáján találhatóak más érdekességek is. Így az, hogy előszeretettel alkalmaznak vidéki cégeket Zuglóban történő munka elvégzésére. Így a Peli & Perfect munkáját korábban két hónapig ellátó Omega-Kreatív Bt. székhelye Neszmélyen található. A vállalkozás csak a számláját vezeti Budapesten, az Erste Bankban. Ugyanabban a fiókban, ahol tavaly november 3-án nyitott számlát – a cégnyilvántartás szerint – az Annaida Kft., amely többek között stratégiai jellegű városfejlesztési projektekben működik közre havi 410 ezer forintért. A mátészalkai cég tavaly október 22-én alakult, a Zuglói Önkormányzattal november 5-én írta alá a szerződést, csak kérdés, milyen referenciák alapján esett pont rá a választás.
Szintén vidékről, Debrecenből tekinti át a XIV. kerületi önkormányzat információs rendszerét a Web-Sky Consulting Kft. A 2007-ben és 2008-ban nulla, 2009-ben pedig félmillió forint eredményt elérő társaság 2010 novembere és 2011 áprilisa között havi 250 ezer forintot számlázhat ki az önkormányzatnak. Ugyanerre az időszakra egy másik, szintén debreceni társaság, a Biblio-Markt Ingatlanforgalmazó Kft. az önkormányzati ingatlanok értékbecsléseinek felülvizsgálatát végzi el havi 400 ezer forintért. A cég budapesti irodával állítólag nem is rendelkezik.
Közbeszerzési értékhatár alatt
Zuglóban jutott hely a nagy kormányzati megbízásokat kapó Sárhegyi és Társa Ügyvédi Irodának is, amellyel havi 900 ezer forintos kontraktust kötött az önkormányzat idén január 3-án, határozatlan időre. Mindezt például a rendelettervek jogi szempontból való véleményezéséért, illetve az önkormányzat által alapítandó gazdasági társaságok létrehozásában való közreműködésért kapja az ügyvédi iroda.
Az Esztári Ügyvédi Irodát pedig csak a január 25-től március 31-ig elvégzendő tevékenységért 7,8 millió forint illeti meg. Az iroda az önkormányzat által fenntartott oktatási intézmények helyzetfelmérését végzi el, valamint ennek alapján racionalizálási tervet készít. Ennek a szerződésnek a szükségessége viszont megkérdőjeleződik, hiszen az önkormányzatnak megvannak azok az osztályai, amelyek ezekkel az ügyekkel foglalkoznak. Ha emellett szükség van egy ilyen megbízásra, az azt jelenti, hogy a dolgozók nem végzik el a feladataikat, ha nem így van, akkor a majdnem nyolcmillió forint felesleges kiadás.
Az összeg egyébként abból a szempontból érdekes, hogy még a közbeszerzési értékhatár alatt van. Mint az önkormányzat gazdálkodását átvilágító C. C. Audit Könyvvizsgáló Kft. esetében, amelynek szintén 7,8 millió forint üti a markát.
Zugló idén mintegy 80 millió forintot költ külsős szakértők tanácsaira, ebből mintegy 55 millió forint a folyamatos megbízások összege, a fennmaradó rész pedig az eseti megbízásoké. Ezek a számok pedig nem azt mutatják, hogy a Papcsák vezette testület megbecsül minden guruló forintot.
Papcsák reagálása
A tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban Papcsák Ferenc a hvg.hu-nak hangsúlyozta, hogy bőven akad olyan, amelyet még az előző vezetés kötött, ám ők megörökélték, s csak 2011-ben fut ki. Megjegyezte: mintegy 25 szerződést bontottak fel, például most már csak három ügyvédi irodát alkalmaznak a korábbi nyolccal szemben.
Zugló vezetője elmondta azt is, hogy az említett, Várnai László által kikért listán szereplő tanácsadói kontraktusok három csoportra oszthatóak. Egy részük a megörökölt szerződések, mondta, bár ennek elletmond, hogy a listán szereplő 53 tanácsadói szerződés mindegyike a tavaly őszi önkormányzati választás után köttetett. A szerződések másik csoportjába tartozók Papcsák szerint eseti megbízások, amelyek összefüggnek az önkormányzat működésének átvilágításával. A harmadik pedig azoknak a kontraktusoknak a csoportja, amelyeket már ő kötött meg a polgármesteri kabinet munkájának szakmai segítése érdekében.
A hvg.hu kérdésére, hogy hozzátartozók, például Gyügyei Lillian esetében minek alapján kötötték meg a szerződéseket, Papcsák Ferenc azzal érvelt, hogy a hölgy nem édesgyermeke a kerületi Fidesz elnökének, illetve, hogy az előző parlamenti ciklusban a titkáraként dolgozott. A polgármester hozzátette: minden szerződést a hivatalban megvizsgálnak, és ha megállapítják, hogy egy adott hónapban nem teljesített a másik fél, akkor nem is fizetik ki a járandóságát.
Papcsák Ferenc megjegyezte azt is, hogy amennyiben a racionalizálás következtében nem lesz már szükség az adott tanácsadói szerződésre, vagy az abban foglalt minden tevékenység elvégzésére, akkor megszüntetik a szerződést vagy csökkentik a megbízás összegét.
Cs. B.
2010. május. 06. 13:59 Csikász Brigitta Itthon
A zuglói önkormányzat érdekes kifizetései
A szocialista- szabaddemokrata zuglói önkormányzat, a helyi KDNP-frakció kérésére egy olyan könyvviteli céggel szerződött pénzügyi és jogi szakértői feladatok ellátására, amelynek átmenetileg Seychelles-szigeteki tulajdonosa volt, a jogi szakértést pedig alvállalkozóra bízta, tudta meg a hvg.hu. A vállalkozás tulajdonosa szerepel azon az APEH listán, amely a tízmillió forintnál nagyobb adósságot felhalmozó személyek neveit tartalmazza. | Itthon: Óriási kifizetések Papcsák körül, milliókért adnak tanácsokat rokonok | Február 17-én különös tanácsadói szerződésekről számolt be blogjában a zuglói képviselő-testület LMP-s tagja, Várnai László. Az írásból az derül ki, hogy a korábban elszámoltatási kormánybiztosként ténykedő XIV. kerületi fideszes polgármester, Papcsák Ferenc vezette önkormányzat tanácsadásokért mintegy 80 millió forintot fizet ki. Többek közt rokonoknak és hű embereknek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20110221_milliokert_adnak_tanacsokat_rokonok_zuglo | 2011-02-21 13:58:00 | true | null | null | HVG |
Budapest fejlettség szempontjából kimagaslóan teljesített az elmúlt húsz évben, de az ország többi részét is szükséges felzárkóztatni, és ehhez Budapest is lendületet adhat - mondta Navracsics Tibor pénteken az EU-Chambers 2024 rendezvényen. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter azt mondta, ezt a kettéosztottságot orvosolná a jövőre induló Versenyképes járások program.
Navracsics szerint ebben a programban minden járásnak minimum 625 ezer eurós pályázati összeget biztosít fejlesztésekre. Ezekre a járások polgármesterei közösen pályázhatnak. Ahol a megyeszékhely járásszékhely is, ott 1,25 millió eurót biztosítanak a fejlesztésekre, mondta a miniszter. Arról is beszélt, hogy a programnak köszönhetően 174 járásból 141 jut nagyobb fejlesztési forráshoz, tehát 33 olyan járás lehet az új rendszer vesztese.
A pénzt a kormány az iparűzési adó 2025-ös növekményéből teremtené elő a járások pályázati alapjára. Eddig ez a bejelentés a legkonkrétabb terv arról, hogyan osztaná el a kormány az iparűzési adó növekményéből származó, központi költségvetésbe elvonni tervezett összeget. A Pénzügyminisztérium korábban azt közölte, hogy becslései szerint jövőre 65 milliárd lesz az iparűzési adótöbblet.
Honnan is ez a pénz?
Emlékezetes, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter korábban kifakadt, hogy a települési önkormányzatok egy része a hozzá befolyó helyi iparűzési adót a saját tetszése szerint költi el, például "evésre, ivásra (...) sörfesztiválokra", vagy éppen kampánycélokra. Lázár az iparűzési adó reformját tartotta szükségesnek, Navracsics pedig be is jelentette, hogy az idei évhez képest jövőre befolyó iparűzési adó-többletre adót vetnek ki. Az állami extraprofitadó a tervek szerint száz százalékos lesz, magyarán amivel nő egy-egy települési iparűzési adója, azt teljes összegben elvonnák. Ebből jön ki a Pénzügyminisztérium által becsült 65 milliárd, amelyet jövőre újraosztanak a programban.
Budapest valószínűleg nem jár túl jól
Navracsics szerint Magyarország fejlettség szempontjából két nagy területi egységre vált szét, Budapestre és az ország felzárkóztatást igénylő többi részére. Az EU-csatlakozás óta Budapest javított fejlettségi szintjén, és mostanra az uniós átlag fölött helyezkedik el, Magyarország többi régiója azonban az átlag alatt maradt, mondta Navracsics. Hasonló a helyzet a közép-európai régió többi országában is, mondta Navracsics, aki szerint bár Budapest élmezőnyben van - ezt némileg árnyalják az Eurostat frissen megjelent régiós adatai, amikről itt írunk bővebben -, kiélezett versenyben kell helytállnia Prágával, Bukaresttel, Varsóval, Pozsonnyal, Béccsel és Zágrábbal együtt.
A miniszter szerint bár a régió az uniós átlag alatt van, az Európai Bizottság a 9. kohéziós jelentésében kiemelte, hogy az EU-n belüli kohéziós folyamatokban a pozitívumok a régió országainak felzárkózásának köszönhetők. (via MTI) | Navracsics először közölt részleteket az iparűzési adó újraosztásáról | Minden járás kap legalább 625 ezer eurót, amire az ottani települések polgármesterei pályázhatnak, 174 járásból 141 jut több pénzhez. Budapesttől ismét elvonnak. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/25/navracsics-ujabb-reszleteket-osztott-meg-az-iparuzesi-ado-ujraosztasarol | null | true | null | null | 444 |
Elbukott Bajnai Gordon egyik szimbolikus kezdeményezése, a Közérdekvédelmi Hivatal ötlete. A közélet tisztaságát védeni hivatott, de sokak által bírált hivatal létrehozásáról szóló törvényt Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek, ám a házbizottság csütörtöki ülésén eldőlt, hogy a javaslat nem kerül a parlament utolsó, hétfői ülésének napirendjére.
A közérdekvédelmi intézkedések egy részét átmentették, módosító indítványként még hétfőn beszavazták az egyes pénzügyi tárgyú törvények közé. Így megteremtődik a bejelentővédelem intézménye, a korrupciót jelentő munkavállalókat a jövőben az állam védené munkáltatójával szembe, ha pedig anyagi hátrányt szenvedne bejelentése miatt, azt kompenzálják.
Bonyolítja az ügyet, hogy az eredeti elképzelések szerint a bejelentővédelmi feladatokat a Közérdekvédelmi Hivatal látta volna el. Mivel ez nem jön létre, a kormány az Igazságügyi Hivatalhoz rendelheti a feladatot.
Bővülnek az átláthatósági szabályok - a közbeszerzésekben résztvevő ajánlattevők minden, a közbeszerzéssel kapcsolatos dokumentumot, megbízási vagy alvállalkozóval kötött szerződést nyilvánosságra kell, hogy hozzanak.
A hétfőn elfogadott módosítás szerint létrejönnek az átláthatósági biztosok is, akik az átláthatósági megállapodást illetve annak tartalmát ellenőrizhetik. A biztosok valamennyi iratba betekinthetnek, a beszerzés egész folyamán információkat szerezhetnek, ellenőrizhetnek. | Elbukott Bajnai antikorrupciós hivatala | Elbukott Bajnai antikorrupciós hivatala - A köztársasági elnök visszadobta, az utolsó parlamenti ülésen nem szavaznak róla újra. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2010/02/19/megsem_lesz_kozerdekvedelmi_hivatal/ | 2010-02-19 08:56:00 | true | null | null | Index |
Ritkán telik el úgy hét, hogy Mészáros Lőrincnek ne legyen még egy új cége. Az elmúlt hét is ilyen volt, az Opten adatbázisa szerint a felcsúti milliárdosnak kicsit megint nagyobb és kuszább lett a céghálója. Igazából már június 28-án megalakult az Opus-Sat Tanácsadó Zrt., de csak október 8-án jegyezték be. A hírt amúgy október 9-én a Budapesti Értéktőzsdén is közölték, mivel az ügyletben érintett Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus Global Nyrt.
A mai napon a társaság által konszolidációba bevont Csabatáj Zrt.-ből kiválás útján történő szétválás eredményeként a társaság új leányvállalataként létrejött az Opus-Sat Tanácsadó Zrt, amelyben a társaság 75,26 százalékos részesedéssel rendelkezik
- szól a tőzsdei tájékoztatás.
Tehát Mészáros Lőrinc új vállalkozása úgy jön létre, hogy kiválik a Csabatáj Zrt.-ből és az Opus Global leánycége lesz. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a főtevékenysége:
üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás.
A jegyzett tőkéje nem kevés: 117 millió forint, az Opus Global Nyrt.-én kívül pedig még egy másik cégével, a Talentis Agro Zrt.-vel is tulajdonos lesz benne a felcsúti sikerember. Még hat békéscsabai kistulajdonos is bír részedéssel az új társaságban, alighanem ennek ahhoz lehet köze, hogy a Csabatáj Zrt.-ből vált ki.
A Csabatáj az Opus Csoport mezőgazdasági portfóliójának alapját képezi, a dél-alföldi régió egyik legnagyobb tojástermelője. Jelenleg mintegy 150 ezer saját nevelésű tojótyúkkal rendelkezik, mely évi produktumát, a megközelítőleg 40 millió árutojást, a partnerek felé értékesítik. Tavaly éppen veszteségesek voltak: 1,5 milliárd forintos bevételből 33 millió forintos veszteség lett. Magában pedig a tőzsdei Opus Global Nyrt.-ben 23,4 százalékos közvetlen részesedése van Mészáros Lőrincnek.
Még egy másik cége is osztódással szaporodik a sikeres üzletembernek. A döntően családi (Mészáros Lőrinc gyerekei) tulajdonban lévő Konzum Management Kft.-nél ugyanis úgy döntöttek még a nyáron, hogy szétválással megszünnek. Vagyonának egy része egyrészt az Opus Management Kft.-re, másrészt a Talentis Management Kft.-re száll át. A két új cég november 1-től kezdi meg önálló életét. Jelentős vagyonról lehet szó: a Konzum Kft.-nek 2023-ban 18 milliárd forint saját tőkéje volt. A szétválással megszűnő társaságnak jelentős Opus-csomag is a birtokában van: 7,13 százalékos pakettel rendelkeznek a tőzsdei cégben. | Minden lehetséges módon szaporodnak Mészáros Lőrinc cégei | Kiválnak egymásból és szétválnak egymástól a felcsúti milliárdos vállalkozásai. A milliárdok útja pedig követhetetlen. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/minden-lehetseges-modon-szaporodnak-meszaros-lorinc-cegei.html | null | true | null | null | mfor.hu |
A NAV az elmúlt mintegy négy és fél évben százezernél is többször vizsgálta a munkaadóknál a foglalkoztatást. Az ellenőrzéseknél a NAV a társhatóságok adatai mellett a közérdekű bejelentések információit is felhasználta. A tapasztalatok szerint jellemzően azoknál a munkáltatóknál a leggyakoribbak a visszaélések, ahol az átlagosnál több munkavállalóra van szükség: a mezőgazdasági idénymunkánál, egyéb szezonális munkáknál, vendéglátóhelyeken, strandokon, piacokon, a termelő- és feldolgozóiparban, és különböző szolgáltatási ágazatokban, fuvarozó cégeknél, valamint építőipari vállalkozásoknál.
A legjellemzőbb jogsértés, hogy a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak késve jelenti be a foglalkoztatást. Sokszor a bejelentés ugyan megtörténik, de nem a valós munkaidőről szólnak a leadott adatok. A legtöbb szabálytalanság az egyszerűsített foglalkoztatásnál fordult elő.
A közlemény szerint a revizorok évente átlagosan 23-25 ezer foglalkoztatásra vonatkozó vizsgálatot végeztek. 2011-ben majdnem 3 ezer vizsgálat, míg 2012-től évente nagyjából 5 ezer ellenőrzés tárt fel szabálytalanságot.
2011-ben csaknem 1 milliárd forint, 2012-ben több mint 422 millió forint, 2013-ban majdnem 760 millió forint, 2014-ben több mint 1,3 milliárd forint, míg 2015 augusztusáig mintegy 205 millió forint nettó adókülönbözetet állapított meg a NAV.
A jogsértések miatt 2011-ben több mint 635 millió forint, 2012-ben majdnem 808 millió forint, 2013-ban mintegy 942 millió forint, 2014-ben majdnem 1,3 milliárd forint, továbbá 2015 augusztusáig több mint 533 millió forint mulasztási bírságot szabott ki a NAV.
Az adóhatóság felhívja a figyelmet, hogy a feketefoglalkoztatás a munkavállalóknak is problémát okozhat, akit ugyanis munkáltatója nem jelent be, annak veszélybe kerül a nyugdíja, nem kaphat táppénzt, ha megbetegszik, és hiteligényléskor hiába kér jövedelemigazolást a NAV-tól. | Milliárdokba került a munkaadók trükközése | A legjellemzőbb jogsértés, hogy a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak késve jelenti be a foglalkoztatást. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/423952-milliardokba-kerult-a-munkaadok-trukkozese | 2015-09-24 12:19:13 | true | null | null | Figyelő |
Pártok támogatásának csökkentése
Az országgyűlés mai plenáris ülésén módosították az idei költségvetést. A javaslat alapján 15 százalékkal csökken a pártok állami támogatása. Ezt tartalmazta az Orbán Viktor által bejelentett 29 pontos akcióterv is.
Az első öt hónapban a pártoknak 1 milliárd 60 millió forintot fizettek ki. A ki nem utalt támogatás hatodiktól a tizenkettedik hónapig 1 milliárd 486 millió forint. Ezt csökkentik 15 százalékkal, azaz összesen 223 millió forinttal.
Ebben az évben így a Fidesz 870 millió forint, az MSZP közel 656 millió forint, a Jobbik 222 millió forint, a KDNP 213 millió forint, az LMP pedig 123 millió forintot kaphat. Bár országos listát nem állított, de ebben az évben támogatásra jogosult az MDF (116,2 millió forint), az SZDSZ (108,8 millió forint) és a MIÉP-Jobbik a harmadik út is (15,8 millió forint).
A pártok támogatását módosította az országgyűlési választások eredménye is. A törvény szerint a pártok közvetlen támogatására szolgáló keret 25 százalékát egyenlő arányban osztják fel az országos listán parlamenti mandátumot szerzett pártok között. A fennmaradó 75 százalékot a pártra, illetve a párt jelöltjeire az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában.
A választási eredmény, illetve a 15 százalékos csökkentés néhány pártnak érzékeny veszteséget jelent. A most megváltoztatott költségvetési előirányzat erre az évre az MSZP-nek eredetileg 953 millió forintot, az SZDSZ-nek 261 millió forintot, az MDF-nek pedig 227 millió forintot tartalmazott.
A költségvetést azzal is módosították, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság, a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Szabadalmi Hivatal és Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mekkora összeget köteles befizetni a büdzsébe.
A Fidesz maga jelölhet alkotmánybírókat
Döntött az országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatról is. Az eddigi rendszer szerint az alkotmánybírákat jelölő bizottságba minden frakció egy tagot delegálhatott, vagyis a mostani parlamenti felállásban ellenzéki többségű lett volna (a jelöltet viszont kétharmados többséggel választja meg az Országgyűlés). A parlament június 14-én 261-112 arányban szavazta meg az alkotmánybírák jelölését megváltoztató alkotmánymódosítást. Aszerint egy nyolc főből álló jelölőbizottság tehetett volna javaslatot az Alkotmánybíróság tagjaira, a bizottság összetétele pedig a mindenkori parlamenti arányokat tükrözte volna, vagyis kormánypárti többségű lett volna.
Ezt az alkotmánymódosítást Sólyom László június 21-én nem írta alá , a szöveget megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek. Sólyom László elismerte, hogy a korábbi rendszer sem volt jó, de úgy ítélte meg: az elfogadott szabályozás sem felel meg az irányadó nemzetközi gyakorlatnak. Azt javasolta, hogy az alkotmánybírák állításában kapjon szerepet a köztársasági elnök és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is.
Érvei az országgyűlés kormánypárti többségét nem hatották meg. Június 28-án az országgyűlés 259 igen szavazattal, 87 nem ellenében elfogadta a kicsit módosított második változatot. Az új javaslat alapján továbbra is csak parlamenti képviselőkből álló bizottság jelöli az alkotmánybírókat. A változás annyi, hogy nem nyolc, hanem legalább 9, legfeljebb 15 tagú lehet a bizottság. A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy tagjának helyet kell kapnia úgy, hogy a frakciók közötti létszámarányokat is figyelembe veszik.
A határozati javaslat szerint a jelölőbizottság 15 tagú lesz (Fidesz 8, KDNP 2, MSZP 2, Jobbik 2, LMP 1 tag). A kormánypárti többségű testület azt javasolhatja az Alkotmánybíróság tagjának, aki legalább nyolc bizottsági tag igen szavazatát megkapta. Ebből látható, hogy a Fidesz önmagában képes jelölni az alkotmánybírókat.
A Társaság a Szabadsájogokért (TASZ), a Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Transparency International Magyarország (TI), a K-Monitor és a Nyilvánosság Klub veszélyesnek tartja, hogy az Országgyűlést egyedül ellenőrizni képes Alkotmánybíróság a parlamenti többség befolyása alá kerülhet, ezzel megszűnhet függetlensége. | 223 milliót vesznek el a pártoktól | 223 milliót vesznek el a pártoktól - Döntöttek az alkotmánybírókat jelölő bizottságról is, a Fidesz egyedül is dönthet. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2010/07/12/223_milliot_vonnak_meg_a_partoktol/ | 2010-07-12 20:45:00 | true | null | null | Index |
Kettőszázötvenezer eurót (66,5 millió forint) költöttek José Mauel Barroso, az Európai Bizottság elnöke utaztatására az ENSZ 2009-es klímacsúcsának kilenc hónapja alatt. Ez azonban csak kis része annak a 7,5 millió eurónak (közel kétmilliárd forint), amely a bizottság tagjainak - zömében magángépeken történt - utaztatására ment el 2006 és 2010 között - jelentette a Bureau of Investigative Journalism londoni oknyomozó portál saját vizsgálataira hivatkozva.
Barroso és nyolcfős tanácsadói csapata New York-i szállásáért egy alkalommal összesen 28 ezer eurót (7,5 millió forint) fizetett ki a bizottság költségvetési irodája, ami 780 eurós (207 ezer forint) éjszakánkénti árat jelent egy főre.
2008 és 2010 között összesen 20 ezer eurót (5,3 millió forint) költött a bizottság különböző ajándékokra. Vendégeiket gyakran Tifanny-ékszerekkel, drága mandzsettagombokkal, töltőtollakkal örvendeztették meg.
A vizsgálatokból kiderül az is, hogy 2009-ben több mint 300 ezer eurót (közel 80 millió forint) költöttek koktélpartik megrendezésére, volt egy alkalom, ami 75 ezer euróba (közel 20 millió forint) került, erről a rendező, a bizottság amszterdami kutatási ügynöksége azt írta, "egy páratlan csodákkal teli éjszaka... csúcstechnológia és kihívó művészet vegyítve trendi koktélokkal, meglepetés-fellépőkkel és vezető DJ-kkel".
2009-ben a bizottság alkalmazottjai és családtagjai számára több közös kirándulást is szerveztek egzotikus országokba, mint például Pápua-Új-Guinea, Ghána vagy Vietnam. Utóbbi helyre 44 alkalmazottat utaztattak, hogy "elősegítsék a belső együttműködést". A kiadási tételek között szerepel még többek között golfpályabérlés, borvásárlás, zenekarok fellépti díja, limuzinbérlés. 2009-ben a bizottság csak magyar cégeknek 1,7 millió forintnak megfelelő eurót fizetett ki limuzinokért.
"Rendkívül kiábrándító látni, milyen könnyedén szórja az adófizetők pénzét - eurómilliókat - a bizottság magángépekre, és luxushotelekre. Ez még tovább mélyíti a szakadékot az EU-hivatalnokok és a polgárok között" - idézte a portál Martin Ehrehauser osztrák független európai parlamenti képviselőt. "Megállapításaink nem csak az adófizetők pénzének elherdálása kérdését vetik fel, de azt is, hogy miképpen lehet költekezéseiről elszámoltatni a bizottságot" - közölte Iain Overton, a Bureau of Investigative Journalism szerkesztője.
A tanulmányról szóló sajtóközleményben megjegyzik, hogy miközben az európai kormányok közül többen rekordhiánnyal küzdenek, amelyet széleskörű privatizációval, IMF-hitellel és megszorításokkal igyekeznek kordában tartani, a bizottság éves költségvetésének 4,9 százalékos emelését kezdeményezte.
Az Európai Bizottság 27 biztosból - minden egyes tagország egy tagot delegálhat -, illetve 25 ezer fős hivatalnokseregből áll. Gyakorlatilag az EU kormányaként működik, amely gondoskodik az európai jogszabályok végrehajtásáról, az EU hétköznapi működéséről, illetve pénzügyi programjairól. | Eurómilliókat költött luxusszállókra és magángépekre az Európai Bizottság | Öt év alatt több mint 7,5 millió eurót (közel kétmilliárd forint) költött magánrepülők bérlésére az EU központi szerve, az Európai Bizottság a biztosok és az alkalmazottak utaztatására - állapította meg egy londoni oknyomozó portál. A bizottság csak magyar cégeknek 1,7 millió forintnak megfelelő eurót fizetett ki 2009-ben limuzinbérlésért. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2011/06/az-europai-bizottsag-koltekezesei | 2011-06-02 14:00:00 | true | null | null | Origo |
Az adonyi Magtárház Kikötő Kft. esetében az ügyészség több mint 660 millió forint értékben elkövetett hűtlen kezelés gyanújával vádemelési javaslattal zárta a nyomozást. A Magyar Nemzet azóta rámutatott, hogy ennél az összegnél jelentősen nagyobb tételek mozogtak adózatlanul a céghálóban. A Nemzeti Nyomozó Iroda ezt követően közölte, az ügyben folytatják a nyomozást.
Gráf József volt agrárminiszter annak idején Margittai Miklóst nevezte ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal élére, akinek legfőbb feladata az volt, hogy teremtse meg a hazai gabonatárolás lehetőségét, s ennek a programnak a része volt az adonyi magtárház is.
Ehhez a beruházáshoz az állami kézben lévő Magyar Fejlesztési Bank tízmilliárd forintos hitelt nyújtott. A törlesztőrészletek fizetésével elmaradozó cégnek mára több mint 11 milliárd forintot kellene visszafizetnie. Az ügyletben részt vevő egyes cégek több száz millió forinthoz is juthattak, mégpedig értékelhető ellenszolgáltatás nélkül, amit a szerződések és a nyomozati anyagok is bizonyítanak. További érdekessége a közpénzből megvalósított beruházásnak, hogy az MVH volt elnökének mindkét lánya részt vett benne – írja a keddi Magyar Nemzet. | Tovább nyomoznak az adonyi Magtárház-cégháló ügyében | Gráf József jobbkezének, Margittai Miklósnak, az MVH korabeli elnökének lányai is megtalálhatók az ügyészségi vizsgálat alatt álló, az adonyi Magtárház Kikötő Kft.-t felépítő cégek hálójában – tudta meg a Magyar Nemzet. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2011/12/tovabb-nyomoznak-az-adonyi-magtarhaz-ceghalo-ugyeben | 2011-12-20 06:21:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ezek – mint hírt adtunk róla - a következők voltak: igaz-e amit Zuschlag korábbi személyi titkára vallott. Nevezetesen az, hogy egy étteremben egyeztetett-e Gyurcsány Ferenc – akkor még sportminiszterként – Zuschlaggal a fiktív alapítványokról? Próbált-e Zuschlag bizalmas információkat szerezni az ellene nyomozó ügyészekről, és kezdeményezte-e, hogy vegyék el az ügyet a Kecskeméti Városi Ügyészségtől? Honnan szerezte az 50 millió forintot, amit – miközben folyamatosan azt hangoztatja, hogy anyagilag ellehetetlenült – kárenyhítés címén kifizetett? Valóban látta-e Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a Zuschlag-per egyik védője, a bizalmas nyomozati iratokat? Kinek telefonált Zuschlag a cellájában talált mobilkészülékekről? (Ma Zuschlag egyébként a tárgyalóteremben elismerte, hogy nem egy, hanem több telefonról is szó van).
Zuschlag János a kérdésekre a múlt héten nem adott választ a tárgyalóteremben. Szinte minden alkalommal azt felelte: erre a kérdésre nem kívánok válaszolni. Ma azután visszatért a múlt heti kérdéscsokorra. Elmondta, hogy nem azért nem felelt, mert úgymond takargatni valója lett volna. Hanem azért nem válaszolt, mert szerinte az ügyészi kérdések a vádon jelentősen túlmutattak, és tendenciózusak voltak. Ma ugyanakkor önszántából két kérdést hozott szóba: a kecskeméti ügyészek elleni nyomozást, és az 50 millió forintot.
Állítása szerint adatgyűjtést senki ellen nem végeztetett, ilyenre senkit sem kért, és információi szerint adatokat nem gyűjtött senki a kecskeméti ügyészekről. Hozzátette: a nyomozati iratokat nem tekintette meg senki indokolatlanul. Ő sem olvasott olyan iratokat, jegyzőkönyveket, amelyekre nem lett volna jogosult.
Az 50 millióval kapcsolatban elmondta, hogy nem eldugott pénzből került elő, nem a „fiókból elővett pénzről” volt szó. Hiába figyelmeztette viszont továbbra is dr. Fodor Endre bíró ma reggel a tárgyalóteremben, hogy ezzel még nem felelt a kérdésre, és akkor honnan került elő hírtelen az 50 millió. Zuschlag ezúttal sem felelt erre.
Fodor Endre egyébként megvédte a kérdéseket múlt csütörtökön feltevő Német Zsolt ügyészt. Leszögezte: bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény ügyében tart a tárgyalás, amikor lényeges kérdése a pernek, hogy milyen kapcsolatai voltak a vádlottnak, és hogyan használta fel ezeket a bűnelkövetésben. | BAON - Bács-Kiskun vármegyei hírportál | Bács-Kiskun vármegyei hírportál | null | 1 | https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/tobb-telefonja-is-volt-a-bortonben-zuschlagnak-217668 | 2009-03-09 00:00:00 | true | null | null | bács-kiskun online |
Mint arról korábban beszámoltunk, Tata város kikérte az államtól azt a pályázati csomagot, ami alapján eldönthette, hogy él-e a lehetőséggel, hogy pályázzon az Esterházy-kastély tulajdonátvételére. Két szakmai munkacsoport több hetes munkája során arra a megállapításra jutott, hogy a város nem tud megfelelni a pályázat feltételeinek.
A városfejlesztési bizottság múlt héten döntött arról, hogy elfogadva a szakértők javaslatát nem pályáznak a kastélyra. A szerdai testületi ülésen pedig a képviselők is tárgyalhatták az ügyet.
A képviselők egyetértettek abban, hogy nagy érzelmek övezik az ügyet, amiben nehéz tárgyilagosan dönteni. Bár az állam felújította az Esterházy-kastély harmadát, azonban a nagy részének felújítása még 15 milliárd forintos kiadást jelentene a városnak, amit az önkormányzat nem tudna kigazdálkodni. Ezért a körzet képviselője, Komondi Ágnes azt a tanácsolta, hogy egy hasznosítási javaslatot küldjenek a minisztériumnak, amiben a város felajánlja részvételét az épület későbbi fejlesztésének megtervezésében, illetve megvizsgálnák az üzemeltetés lehetőségeit.
Szalay Ildikó képviselő azonban továbbra is kitartott amellett, hogy Tatának pályáznia kellett volna a kastély tulajdonváltására, mert ezzel egy vissza nem térő lehetőségtől esett el. Véleménye szerint az önkormányzat a források átcsoportosításával biztosítani tudná a felújítás költségeit.
Dr. Horváth József, Tata jegyzője kiemelte, hogy a pályázat feltétele szerint a pályázattal Tatának vállalnia kellene, hogy 10 éven belül egy teljes felújítja az egész épületet, illetve 30 évig vállalja az üzemeltetését. Hozzátette, hogy 2027-ig biztos nincs olyan uniós forrás, amit kastélyfelújításra lehet igényelni. Pedig lenne mire költeni. Ugyanis az építészek által elkészített tervek és számítások alapján a kastély épületegyüttesének teljes felújítása 14-15 milliárd forintba kerülne. Ehhez pedig a városnak évente 3-4 milliárd forintos szabad forrást kellene elkülönítenie. Illetve ha benyújtaná a város a pályázatát, akkor arról is döntenie kellene, hogy honnan csoportosítja át a város a szükséges összeget.
A jegyző szerint mindenki beláthatja, hogy az önkormányzat ezt nem tudja vállalni. Leszögezte, hogy a pénzügyi bizottság döntése egyértelműen elvetette a pályázat lehetőségét. Azonban ezt az építész szakmai csoport nehezen fogadta el, ezért került most a képviselők elé ez a javaslat.
Szalay Ildikó kérésére az előterjesztés két pontját külön szavazzák meg a képviselők. Ennek alapján először a kastély tulajdonváltására vonatkozó pályázat benyújtásáról, majd a minisztérium számára elkészített hasznosítási javaslat elküldéséről döntöttek. Az elsőt két nem szavazattal, a másodikat teljes egyetértésben fogadta el a testület. | A testület is tárgyalta az Esterházy-kastély ügyét | A bizottság már elfogadta a szakértők döntését, hogy Tata nem pályázik a kastély tulajdonátruházására. Most a képviselők is döntöttek a lehetőségről. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/esterhazy-kastely-testulet-dontes-tata | null | true | null | null | KEMMA |
Előszálláson is készültek a megemlékezésekre! Összefogott a falu, és néhány napja társadalmi munka keretében megszépült a temetőnk környéke. Az önkormányzat örömmel számolt be a munkálatokról. Ami talán egy kis szomorúságra adhat okot, - nem csak a településen, hanem országszerte jelentkező probléma - hogy a jó pár éves smaragd tuják tönkre mentek a temető körül, így most a helyükre Leylandi ciprusok kerültek kiültetésre. Az önkormányzat közösségi oldalán, külön köszönetét fejezi ki a nem rég elkészült temetői lélekharang munkálataiban közreműködőknek is! | Összefogással szépült a temető környéke | Összefogással a temető rendezéséért | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/osszefogassal-szepult-a-temeto-kornyeke | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Éles kritikát kapott Handó Tünde
"Az OBH elnöke egyes személyzeti ügyekben hozott határozatait a törvényi és alkotmányos követelmények ellenére nem megfelelően indokolta meg." Egyebek között e következtetésekre jutott az idén január 30-án megalakult, új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT) által létrehozott vizsgálóbizottság, amely az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének a bírói és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánítására vonatkozó gyakorlatát ellenőrizte. A szakbizottság munkáját az OBT egyszer már meghosszabbította, mert nem kapták meg Handótól a kért adatokat, de a tanács szerdai ülésén ismertették a bizottság jelentését, amely rendkívül kritikus Handóra nézve.
Az OBT-ülés azzal kezdődött, hogy – az április 18-án bejelentett négy tag és egy póttag lemondása után – újabb három OBT-tag és öt póttag távozásáról adott hírt a soros elnök. Ismertette Handó idevágó írásbeli álláspontját is, miszerint így az OBT működésképtelenné vált, ám a jelenlévő Darák Péter, a Kúria elnöke, aki hivatalból tagja a tanácsnak, ennek ellentmondott, s az OBT ülésen megjelent 11 tag egyhangúlag úgy határozott, hogy működőképessége biztosított. | Éles kritikát kapott Handó Tünde | "Az OBH elnöke egyes személyzeti ügyekben hozott határozatait a törvényi és alkotmányos követelmények ellenére nem megfelelően indokolta meg. | null | 1 | https://nepszava.hu/1158914_eles-kritikat-kapott-hando-tunde | 2018-05-02 20:12:00 | true | null | null | Népszava |
Sikkasztással vádolja a rendőrség Retkes Attilát, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) volt elnökét. A nyomozók szerint a politikus a párt pénzéből több mint négymillió forintot saját céljaira fordított - hangzott el a M1 Híradójában péntek este.
Frissítés: Az eljárás 2015-ben megszünt
Retkes Attila utólag bemutatta szerkesztőségünknek a rendőrségi határozatot, amelynek értelmében az eljárás 2015 márciusában megszüntették. Az indoklás szerint a nyomozást során nem lehetett megállapítani, hogy a szóban forgó bűncselekményt a volt pártelnök követte el.
A gyanú szerint a pénzt Retkes Attila 2010 áprilisában azzal az indokkal vette fel a pártkasszából, hogy azt az SZDSZ Operatív Testületének döntése alapján egy krízishelyzetben lévő gyermekekkel foglalkozó alapítványnak adja. A rendőrök szerint a támogatási szerződés valótlan tartalmú, az alapítvány nem létezik, a pénzzel a pártelnök sajátjaként rendelkezett. Retkes Attila tagadja a sikkasztást és panaszt tett.
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a hírműsornak azt mondta, a nagyobb értékre elkövetett sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt indult bűnügyben a volt pártelnök gyanúsítás ellen bejelentett panaszát az illetékes kerületi ügyészség elutasította. A gyanúsított szabadlábon védekezik.
Fülöp Tamás, Retkes Attila ügyvédje a Híradóban közölte, a volt pártelnöknek kötelessége volt aláírni a támogatási szerződést, de pénzt nem vett át, nem ő volt az, aki engedélyezte az összeg kifizetését.
Retkes Attila volt az SZDSZ utolsó elnöke. 2009 júliusi megválasztása után, alig egy évig töltötte be a posztot. A volt pártelnök ellen a rendőrség augusztusban indított büntetőeljárást. Az Állami Számvevőszék vezetői 2012 szeptemberében jelentették be, hogy az ellenőrzéskor gyanús kifizetéseket, valótlan beszámolókat és hamis bizonylatokat találtak a párt könyvelésében - hangzott el a hírműsorban. | Itthon: Megvádolták az SZDSZ volt elnökét - hónapokkal később szűnt meg az eljárás | Sikkasztással vádolta a rendőrség Retkes Attilát - értesült 2014 őszén az M1 Híradója. Az SZDSZ volt elnöke a gyanú szerint 2010 áprilisában azzal az indokkal vett fel a pártkasszából több mint négymillió forintot, hogy azt az SZDSZ Operatív Testületének döntése alapján egy krízishelyzetben lévő gyermekekkel foglalkozó alapítványnak adja, a rendőrök szerint azonban a támogatási szerződés valótlan tartalmú, az alapítvány nem létezik. Retkes szabadlábon védekezett.
Frissítés: 2020. októberében Retkes Attila azt igazolta lapunknak, hogy az eljárást 2015-ben megszűntették, ellene nem emeltek vádat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140912_Megvadoltak_az_SZDSZ_volt_elnoket_4_milli | 2014-09-12 13:09:00 | true | null | null | HVG |
2010.01.27. 23:00
Kit akarnak kinyírni? – reagált megkeresésünkre Nagy Béla, a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. volt gazdasági igazgatója. Egy, a Magosz igazgatója által tegnap bemutatott levél írója azt állítja, hogy Nagy Bélán keresztül kellett ötmillió forintos kenőpénzt juttatni Benedek Fülöpnek, az agrártárca korábbi államtitkárának.
Egy levelet mutatott be tegnapi sajtótájékoztatóján Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének igazgatója, amit elmondása szerint már továbbküldött az ügyészségnek. A nyilvánosságra hozott levél írója azt állítja, ötmillió forint kenőpénzt kellett átadnia Benedek Fülöpnek, az agrártárca akkori államtitkárának annak érdekében, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megvegye tőle 105 millió forintért a több mint háromszáz hektáros erdőjét. A levélírót idézve Budai Gyula elmondta: a kenőpénzt Nagy Béla, a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. volt gazdasági igazgatója vette át, de tovább is adta az agrártárca akkori közigazgatási államtitkárának.
Lapunk megkeresésére Nagy Béla, miután meghallgatta a levélben megfogalmazott állításokat, úgy nyilatkozott, hogy „ilyen hülyeséget még nem hallott”, majd hozzátette: „Kit akarnak kinyírni?” Miután jeleztük, egy levél tartalmát ismertettük, hozzátette: ez nem igaz. A Magosz szövetségi igazgatója emlékeztetett arra is, hogy tavaly decemberben tett büntetőfeljelentést Benedek Fülöppel szemben közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt. Mint mondta, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. azóta már lemondatott vezérigazgató-helyettese olyan meghatalmazást adott, amelyre nem volt joga, valótlan tartalmú okirattal próbált jogokat bizonyítani egy Békés megyei vadásztársaság alakuló ülésén.
Budai Gyula arról is beszámolt, hogy a vádhatóság decemberben tett feljelentését megalapozottnak találta, és elrendelte a nyomozást Horváth Klára, Bábolna polgármestere, szocialista országgyűlési képviselő ügyében. A Központi Nyomozó Főügyészség hűtlen kezelés gyanújával indított vizsgálatot a képviselő asszonnyal szemben – mondta Budai Gyula, aki emlékeztetett arra, hogy Horváth Klára úgy adott bérbe egy 85 hektáros állami földterületet, hogy a legalacsonyabb ajánlatot tevő helyi cég, az IKR Zrt. nyerte meg a pályázatot. A Magosz igazgatója szerint a pályázati kiírás is szabálytalan volt, ráadásul a vagyonkezelő hozzájárulását sem kérte ki a településvezető.
Emellett – tette hozzá a politikus – előkerült egy kölcsönszerződés is, amely szerint Horváth Klára 20 millió forintos magánkölcsönt vett fel az IKR vezérigazgatójától. A szóban fogó hitelt pedig nem szerepeltette vagyonnyilatkozatában. Budai közölte: a kölcsönszerződésen szereplő aláírás láthatóan Horváth Klárától származik. A szerződés létezését lapunknak úgy a polgármester asszony, mint az IKR Zrt. vezérigazgatója tagadta. Budai Gyula ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy miután az ügyben immár a vádhatóság vizsgálódik, nem vele, hanem az ügyészséggel lehet vitájuk az érintetteknek. Budai Gyula végül megjegyezte: amennyiben a Fidesz kormányra kerül, úgy minden eddig napvilágra került, s a jövőben esetleg előkerülő korrupciós ügyet kivizsgáltatnak.
Gyanúsított a volt ügyvezető. Immár gyanúsítottja is van annak a bábolnai nyomozásnak, amelyik azért indult, mert a ménesbirtok vezetője jogcím nélkül utalt át 365 millió forintot a felszámolás alá került Bábolna Zrt.-nek. Mezei Lászlót, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. volt ügyvezetőjét még ebben a hónapban hallgatja ki gyanúsítottként a Komárom-Esztergom megyei rendőrség – tudta meg lapunk. Az ügyészség korábban hűtlen kezelés miatt rendelt el nyomozást, miután tavaly áprilisban Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő feljelentést tett, mert feltételezése szerint a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-nél különösen nagy értékű vagyoni hátrányt okoztak bizonyos pénzmozgások. A honatya főként egy 365 millió forintot érintő átutalás miatt fordult a vádhatósághoz. A pénzt a ménesbirtok tavaly lemondatott vezetője a Bábolna Zrt. felszámolójának utalta át. A politikus a feljelentéssel kapcsolatban arról számolt be, hogy Mezei Lászlótól úgy értesült, az átutalásra Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. azóta lemondatott vezérigazgatója adott utasítást.
Az összeget a ménesbirtok abból a 800 millió forintból utalta át a Bábolna Zrt.-nek, amit a tönkrement mintagazdaság földjeinek művelésére kapott kamatmentes kölcsönként az államtól. A szerződés szerint a pénzt a Bábolna Zrt. azért kapta a ménesbirtoktól, mert a vagyonkezelő megszüntette a zrt. által művelt állami földek bérleti jogát, s emiatt állítólag kár érte a céget. Ugyanakkor e jogcímen korábban az MNV Zrt. már elszámolt 417 millió forintot a társaságnak. Mivel a ménesbirtok jogi kapcsolatban nem állt a Bábolna Zrt.-vel, máig tisztázatlan a szóban forgó 365 millió forint útja. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. közben már egyértelműen elhárítaná a felelősséget. Ráadásul információink szerint Mezei László nem rendelkezik írásos bizonyítékkal arról, hogy a vagyonkezelő volt vezérétől kapott volna utasítást az átutalásra. Próbáltuk az ügyben megkérdezni Mezei Lászlót is, ám nem sikerült. Telefonját rendre más vette fel, s tévesnek nevezte a tárcsázott számot.
Közben a Bábolna Zrt. felszámolóbiztosa által elkészített első közbenső mérleget a vagyonkezelő megtámadta. Az szerepel ebben a mérlegben, hogy 2008. május 27-én megállapodás született a vagyonkezelővel arról, hogy a ménesbirtok átutalja a Bábolna Zrt.-nek a 365 millió forintot. Kamarás Miklós, az MNV Zrt. jelenlegi vezérigazgatója viszont e mondat miatt fellebbezett a közbenső mérleget elfogadó bírósági végzés ellen. Álláspontja szerint ugyanis a mérleg által említett egyeztetéseken a vagyonkezelő nem vett részt, s nem járult hozzá az összeg átutalásához. Kérdésünkre, hogy az MNV Zrt. miért tekinti vitathatónak a megállapodást, a vagyonkezelő sajtófőnöke kitérő választ adott. Azt viszont egyértelműen rögzítette, hogy a kérdéses megállapodást a ménesbirtok és a felszámoló kötötték egymással.
Megkerestük az ügyben Medgyasszay László képviselőt is, aki azon reményének adott hangot, hogy a nyomozás az átutalás hátterét is felderíti, s végül nem a megtévesztett végrehajtó lesz az ügy első számú és egyetlen áldozata. | Bábolna: megkezdődött a nyomozás | Kit akarnak kinyírni? – reagált megkeresésünkre Nagy Béla, a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. volt gazdasági igazgatója. Egy, a Magosz igazgatója által tegnap bemutatott levél írója azt állítja, hogy Nagy Bélán keresztül kellett ötmillió forintos kenőpénzt juttatni Benedek Fülöpnek, az agrártárca korábbi államtitkárának. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/01/babolna-megkezdodott-a-nyomozas | 2010-01-18 14:09:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Rózsa András, Zugló új momentumos polgármestere, a képviselő-testület alakuló ülésén kijelentette, hogy véget vet a kerületet korábban terhelő üzleti és politikai körök nyerészkedésének.Az Egyenes Beszéd vendége Rózsa András, Zugló polgármestere. | videó | Rózsa András, Zugló új momentumos polgármestere, a képviselő-testület alakuló ülésén kijelentette, hogy véget vet a kerületet korábban terhelő üzleti és politikai körök nyerészkedésének.Az Egyenes Beszéd vendége Rózsa András, Zugló polgármestere. | null | 1 | https://www.atv.hu/videok/20241008/a-nyereszkedesnek-vege-megkezdte-a-munkat-zuglo-uj-polgarmestere | 2024-10-12 18:52:18 | true | null | null | ATV |
2004.07.15. 05:35
Tavaly júliusban, a brókerbotrány kirobbanása után Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár egy harmadik személy társaságában találkozott Rejtő E. Tiborral, a K&H-ügy későbbi gyanúsítottjával – tudta meg a Magyar Nemzet. A megbeszélés meglehetősen furcsa körülmények között, a MÁV-kórházban volt, ahol az intézmény munkatársai felismerték az MSZP-s politikust és a K&H Bank volt vezérigazgatóját.
Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár Kulcsár Attilán kívül találkozott a K&H-nál történt pénzügyi bűncselekmények egy másik, későbbi gyanúsítottjával, Rejtő E. Tiborral is – tudta meg a Magyar Nemzet. A MÁV-kórház egyik alkalmazottja elmondta, hogy az MSZP-s politikus az intézmény előcsarnokában találkozott a K&H Bank pénzmosással és sikkasztással gyanúsított volt vezérigazgatójával. A megbeszélés tavaly júliusban, egy hétköznapon volt, azon részt vett egy, a lap informátora által be nem azonosított személy is, aki a kórház betege volt akkor. A Magyar Nemzet érdeklődésére az események szemtanúja elárulta, hogy a rejtélyes harmadik férfi fürdőköpenyben és pizsamában jelent meg, majd a társaság egy különszobába vonult el. A Tóth András által eltitkolt tanácskozás még a K&H Equities Rt. exbrókerének bécsi őrizetbe vétele előtt történt, ám ekkor Kulcsár Attila már külföldön volt. A megbeszélésről, amely hozzávetőlegesen egy órán át tartott, Rejtő távozott először, majd kis idő elteltével Tóth is elhagyta az egészségügyi intézményt.
A nemzetbiztonsági államtitkár korábban a Népszava Találgat a Magyar Nemzet című írásában elmondta, hogy folyamatban lévő nyílt büntetőeljárási ügyben nem kíván nyilatkozni. A napilap munkatársa a Magyar Nemzet korábbi cikke nyomán azt kérdezte a szocialista politikustól, hogy találkozott-e más, a bűncselekményben később meggyanúsított személlyel a bankbotrány kirobbanása után.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy Tóth András miért találkozott Rejtő. E. Tiborral, mint ahogyan azt sem, az államtitkár miért hallgatott az eszmecseréről, amelyről még a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt sem ejtett szót. Rejtő ügyvédje, Kollár Károly a Magyar Nemzet kérdésére nem kívánta kommentálni a lap értesülését.
Mint köztudomású, Tóth András még a brókerügy kirobbanása előtt találkozott Bánáti János ügyvédi irodájában Kulcsár Attilával is. Ekkor a Nemzetbiztonsági Hivatal már figyelte a brókert, így nem teljesen világos, hogy Tóth András miért ment el a találkozóra, illetve miért nem küldte el maga helyett az üggyel foglalkozó operatív tisztet. Azt, hogy milyen minőségében és milyen célból folytatott eszmecserét a brókerrel, mind a mai napig nem lehet pontosan tudni. Mindenesetre Kulcsár a találkozó után külföldre távozott. Arra, hogy miért is utazhatott el, csupán a K&H belső vizsgálatakor keletkezett jegyzőkönyvekből lehet következtetni. Kulcsár asszisztense, Pinizsi Hajnalka ugyanis a banki revizorok kérdésére azt válaszolta: „Attila mondta, hogy azt kérték tőle, egyedül vigye el a balhét (…). Végül úgy egyeztek meg, hogy Magyarországon kiadnak körözést ellene mint egyszemélyű bűnelkövető, és kimegy Ibizára, és öt évig nem jön vissza.”
Időközben arra is fény derült, hogy Tóth kérésére Kulcsár egy feljegyzést írt számára, ami ugyan a sajtóban megjelent, ám az államtitkár elmondása szerint hozzá nem jutott el. A dokumentumban mások mellett több szocialista politikus, ugyanezen párt két polgármestere, pénztárnoka, egy miniszter és egy fegyvercég vezetőjének a neve is szerepelt.
Bácskai János, aki a maffiaellenes központ főigazgatójaként többször találkozott a brókerrel, állítja: a dokumentum Kulcsártól származik. A tábornokot Kulcsár Attila először közvetlenül Szász Károly PSZÁF-elnök megveretését követően, a Pannonplast-ügy kapcsán kereste meg. A bróker arról tájékoztatta, hogy a részvényvásárlással összefüggésben a K&H-nál lévő iratok veszélyben vannak, amit Bácskai jelzett is az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának. Az információ hatására verseny alakult ki a rendőrség, a PSZÁF és az NBH között az iratok áttanulmányozásáért. Az ORFK a jelzést követően már másnap kiszállt az Equitieshez, és dokumentummásolatokkal távozott. Még aznap megjelentek a PSZÁF munkatársai is a cégnél, ám ezt megelőzően a Nemzetbiztonsági Hivatal Sáray Évától, a PSZÁF akkori elnökhelyettestől – Tóth András utasítására – tájékoztatást kért arról, hogy a pénzügyi felügyelet mikor küldi embereit a K&H brókercégéhez. Az egyelőre rejtély, hogy Tóth Andráséknak miért volt olyan fontos ez az időpont.
Mint ismeretes, Bácskai János Ausztriába is kiutazott a brókerhez. A Nemzetbiztonsági Hivatal Kulcsár telefonját lehallgatva rögzített több, kettejük között zajló beszélgetést. Az előző ciklusban kinevezett tábornok nem maradhatott a maffiaellenes központ élén, hiszen az NBH a Kulcsár elleni feljelentésébe becsatolta a telefonlehallgatási jegyzőkönyveket.
Az ügyészségen hivatalból eljárás indult Bácskai ellen, ezért a tábornokot felfüggesztették beosztásából. Bácskai – aki találkozóiról tájékoztatta Tóth Andrást, Lamperth Mónika (MSZP) belügyminisztert és Kiss Péter (MSZP) kancelláriaminisztert – a Magyar Nemzetnek adott interjújában közölte: ő arra próbálta rávenni Kulcsárt, hogy ne egyedül vállalja a felelősséget, még ha többen lesznek is, akik megpróbálják erről őt meggyőzni. A bróker Bácskainak elmondta azt is, hogy a nemzetbiztonsági államtitkárt – amikor Bánáti János ügyvéd irodájában találkozott vele – az egész ügyből lényegében csak az MSZP-s szálak érdekelték. Bácskai ezen kijelentéseire Tóth meglehetősen indulatosan reagált, ám rágalmazásért a lap tudomása szerint nem indított eljárást.
A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ tisztségéből felfüggesztett vezetőjét hivatali visszaélés bűntette miatt első fokon elítélte az ügyét vizsgáló katonai tanács, s a dandártábornokot honvéddá fokozta le, nem jogerősen. A bíróság indokolása szerint a tábornok, hivatali hatalmával visszaélve, közbenjárt Kulcsár Attila érdekében. A közelmúltban kiderült, hogy a Bácskai-ügyben alapdokumentumként kezelt lehallgatási jegyzőkönyvek használhatóságával kapcsolatban kételyek merültek fel, ami hatással lehet az eljárás másodfokon való folytatására is.
Villányi–Török | Rejtélyes találkozó a MÁV-kórházban | Tavaly júliusban, a brókerbotrány kirobbanása után Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár egy harmadik személy társaságában találkozott Rejtő E. Tiborral, a K&H-ügy későbbi gyanúsítottjával – tudta meg a Magyar Nemzet. A megbeszélés meglehetősen furcsa körülmények között, a MÁV-kórházban volt, ahol az intézmény munkatársai felismerték az MSZP-s politikust és a K&H Bank volt vezérigazgatóját. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/rejtelyes-talalkozo-a-mav-korhazban | 2004-07-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Két napon belül két különböző korrupciós ügyben emeltek vádat Charles Pasqua volt francia belügyminiszter ellen. A jobboldali Tömörülés Franciaországért (RPF) párt elnökét kedden idézték be a párizsi igazságügyi palotába, ahol a hatórás meghallgatás után az 1993-94-es angolai titkos fegyverszállításokkal összefüggésben vádat emeltek ellene közjavakkal való visszaélés eltitkolása és hivatali hatalommal való üzérkedés címen.
Egy nappal korábban illegális pártfinanszírozás miatt helyezték vád alá a pártelnököt, aki az alapos gyanú szerint törvényszegő módon 7,5 millió frank adományt fogadott el az RPF 1999-es európai parlamenti kampányához. Pasqua állítja, hogy egyik esetben sem történt visszaélés, az ellene felhozott vádak teljesen alaptalanok, egyszerűen politikai tevékenysége miatt kezdték ki. Tagadja, hogy bármi szerepe lett volna az angolai fegyvercsempészési ügyben, amelyhez belügyminiszterként nem is lehetett köze - mondja. A vizsgálatban eddig feltárt tények viszont arra utalnak, hogy az 500 millió dollár összértékű fegyverszállítási üzlet sikeres lebonyolítása után Pierre Falcone, a Brenco Internationale nevű francia fegyverkereskedő magáncég 1996 júliusában 1,5 millió frankot utalt át a France-Afrique-Orient nevű társaság számlájára. A társaságnak Pasqua egy ideig alelnöke volt.
Ugyanezzel az üggyel hozzák összefüggésbe a vizsgálóbírók, hogy Arcadi Gaydamak orosz-izraeli üzletembert magas francia állami kitüntetésben részesítették 1996-ban. A hivatalos indoklás szerint a
francia állam Gaydamaknak a Boszniában túszul ejtett francia foglyok kiszabadításában vállalt szerepét kívánta elismerni, a vád azonban feltételezi, hogy az akkori belügyminiszter azért járt közben Gaydamak kitüntetéséért, mert az pótolhatatlan szolgálatokat tett az angolai fegyverüzlet nyélbe ütése érdekében. | Két korrupciós ügyben is vádat emeltek a volt francia belügyminiszter ellen <br/> | Két napon belül két különböző korrupciós ügyben emeltek vádat Charles Pasqua volt francia belügyminiszter ellen. A jobboldali Tömörülés Franciaországért (RPF) párt elnökét kedden idézték be a párizsi igazságügyi palotába, ahol a hatórás meghallgatás után az 1993-94-es angolai titkos fegyverszállításokkal összefüggésben vádat emeltek ellene közjavakkal való visszaélés eltitkolása és hivatali hatalommal való üzérkedés címen. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2001/5/20010530ket | 2001-05-30 11:42:00 | true | null | null | Origo |
A Közgép nem tud OLAF-vádról - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/vallalatok/a-kozgep-nem-tud-olaf-vadrol-458496/ | 2015-10-01 05:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
|
Hazánk miniszterelnöke az uniós vezetők budapesti csúcstalálkozója alkalmából megtartott sajtótájékoztatóján a migrációs krízis kezelése kapcsán nyílt lázadást hirdetett az Európai Bíróság a tagállamok szuverenitásába ütköző aktivista ítélkezési gyakorlata ellen. Kétségtelenül létező és a tapasztalatok szerint évtizedek óta rendszerszinten működő jelenségről van szó, aminek a lényegét legegyszerűbben úgy lehet megfogalmazni, hogy beletartozik minden olyan döntéshozatali eljárás, amikor az uniós bíróság a hatalmával visszaélve túlterjeszkedik az egyébként teljesen ellenőriz(het)etlen bírói funkcióin.
Idesorolandó elsősorban a jogszabályok szöveghű alkalmazásától való önkényes eltérés - úgymond "kreatív értelmezés" -, ami valójában új jog alkotását jelenti. Ugyancsak ez a helyzet, amikor az uniós bíróság egy adott kérdéssel kapcsolatos joghézag fennállása esetén már nem jogot alkalmaz, hanem annak hiányában valamilyen azon kívüli értéket vesz alapul a döntéséhez.
Ezek mellett a kifinomult eszközök mellett kifejezetten gátlástalan technika a tények átértelmezésén (meghamisításán) alapuló, valamint az érdemi indokolást egyszerűen mellőző ítélkezés. A hazánkkal szembeni migrációs perekben mindkettő előfordult.
Emlékezetes, hogy a luxembourgi uniós bíróság fogva tartásnak minősítette a röszkei tranzitzónás elhelyezést, holott az érintett migránsokat de facto nem fosztották meg a szabadságuktól, ugyanis oda önként léptek be, és ugyanígy vissza is térhettek volna Szerbiába, ahol nem voltak veszélynek kitéve.
Éppen ezért szemben az uniós bírósággal, az emberi jogok strasbourgi bírósága az előtte folyó Ilias és Ahmed-perben nem is tekintette fogva tartásnak a migránsok ott tartózkodását. Mindezek után pedig a napi 400 millió forint összegű, gigantikus migrációs pénzbírság fizetésére kötelező ítéletből egyáltalán nem derült ki, hogy a pénzbírság miért pont annyi, amekkora összegben azt az EU öt bírója kiszabta.
Semmilyen számszaki levezetés nem szerepel a döntés indokolásában. Az uniós migrációs jogszabályi rendelkezések átültetésének megtagadásával kapcsolatban az ítélet mindössze azokat az elvi szempontokat jelölte meg, amelyek a bírók szerint egy nagy összegű bírság alkalmazását alapozzák meg. De hogy ezekből miért épp az általuk meghatározott bírságösszeg következik, miért nem mondjuk a fele, vagy akár a duplája, az nem vezethető le az ítélet indokolásából. Az indokolási kötelezettség teljesítésének a hiánya az ítéletet önkényessé teszi és a tisztességes eljáráshoz való jog súlyos sérelmét jelenti.
Mindegyik módszerről megállapítható, hogy az elvi vezérfonala az "egyre szorosabb unió" megteremtésének doktrínája, a jogegységesítésre hivatkozva a föderalista integráció elmélyítése politikai szinten is. Az ilyen "eredményorientált" aktivista ítéletekből saját politikai program bontakozik ki. Tény, hogy az EU alapszerződései sem kifejezett felhatalmazást, sem egyértelmű tilalmat nem tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy az Európai Bíróság lényegében hatáskört tulajdonítson saját magának arra, hogy végső igazságszolgáltatási fórumként aktív és meghatározó szereplője legyen a szuverén gazdasági, társadalmi és kulturális politikák alakításának.
Ilyen adottságokkal fokozott jelentősége lenne a bíróság önmérsékletre való készségének és képességének, annak elkerülése érdekében, hogy a hatáskörével visszaélve a saját preferenciáit normaképző értékekként kezelje, hiszen ezzel az igazságszolgáltatási legitimitását és hitelességét teszi kockára. A hatalmi visszafogottságnak azonban a személyi feltételei sincsenek meg, aminek a kialakulását a bíróság szervezetére és működésére vonatkozó szabályozás nem is törekszik kikényszeríteni.
Az Európai Unió Bírósága, annak elnöke, Koen Lenaerts totális és kontroll nélküli befolyása alatt áll, akiről ismert, hogy kivételes tehetséggel gyűjti be az információkat a rendszerben dolgozókról - a bíráktól az előkészítésben részt vevő személyekig -, és azután az így azonosított tulajdonságokkal, érdekekkel zseniálisan sáfárkodik.
Az egyes ügyekben eljáró bírók kijelölése abszolút az ő döntésén múlik, erre vonatkozóan nincs olyan automatizmus a bíróság igazgatási rendjében, amit egyébként a jogállamiság nevében a tagállami bíróságoktól rendre megkövetelnek. Egy-egy ügy rendszerint két hónapig nem is kerül bíróhoz, mert az előkészítő bürokrácia (az elnök irányítása mellett) dolgozza fel, és az alapján az elnök felméri az ügy kezelésének a reménybeli végeredmény szempontjából legoptimálisabb módját - beleértve az eljáró bíró(k) kijelölését is. Az elnöknek eleve meghatározó szerepe van a bírák megválasztását előkészítő szakmai tanácsadó bizottság tagjainak összeállításában, ezáltal szintén döntő befolyást tud gyakorolni magukra a bírói kinevezésekre is. Mindez garantálja a bírói testület tagjai többségének kritikátlan lojalitását az elnök által megszabott szervezeti működés és az egyes ügyek eldöntése vonatkozásában egyaránt.
A belső működésre rálátással rendelkezők tapasztalata szerint az egyes (fontos) ügyek eldöntése során gyakorlatilag hallgatólagos megegyezések jönnek létre a bírók között a saját ilyen-olyan preferenciájuk érdekében: egyik ügyben történő támogatásért cserébe a másik ügyben viszonttámogatást nyújtanak.
Lenaerts elnök aktivizmus iránti fokozott fogékonysága már 2002-ben nyilvánvalóvá vált, amikor még elsőfokú bíróként egy olyan ítélet megszületésében játszott kulcsszerepet, amit a másodfokú Európai Bíróság éppen aktivista jogi túlkapás miatt helyezett hatályon kívül. Emellett a föderalista elkötelezettségének hangot adva egy cikkében kifejtette azt a meggyőződését, hogy a tagállami szuverenitásnak és az azt megtestesítő alkotmányoknak nincs az európai jog szempontjából érinthetetlennek tekinthető magja.
Személyében tehát a föderalista bírói aktivizmus garanciáját tisztelhetjük, ráadásul kiemelkedő intellektuális és vezetői tulajdonságokkal.
Pedig az uniós igazságszolgáltatás hatalmi önmérsékletére különösen nagy szükség lenne olyan történelmi időkben, amikor az unió kereteit szétfeszíti a ráerőltetett föderális identitás minden területen és mindenáron történő érvényesítése.
A szerző ügyvéd, Európa-jogi szakjogász | Mérgező gyakorlat a föderalista bírói aktivizmus | Az unió bírósága nem pártatlan intézmény. A liberális bírói aktivizmus önálló hatalmi ág lett a jogon belül, ami aláása a jogbiztonságot és a közbizalmat. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/11/mergezo-gyakorlat-a-foderalista-biroi-aktivizmus | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A BKV székházába több rendőr érkezett az esti órákban, tudta meg az Index. Tafferner Éva, a BRFK szóvivője közölte, hogy nem ők vizsgálódnak a BKV-nál.
Információink szerint a rendőrök a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság állományához tartoznak. Megkerestük Horváth Fannit, az RRI szóvivőjét, aki későbbre ígért tájékoztatást.
Információink szerint a középvezetőket behívták, hogy számoljanak el egyes iratokról. Úgy tudjuk, külön kikötötték, hogy a vezérigazgató és helyettesei ne menjenek be.
A BRFK már március óta vizsgálódik a BKV-nál különböző okok miatt. Két, párhuzamosan zajló büntetőeljárás keretében vizsgálják a céget: az egyik nyomozás a BKV végkielégítési gyakorlatát, a másik a különböző tanácsadói szerződések törvényességét vagy jogszerűtlenségét tisztázná. | Házkutatás van a BKV-nál | Házkutatás van a BKV-nál - Úgy tudjuk a Reptéri Rendőri Igazgatóság vizsgálódik, berendelték a székházba a középvezetőket. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2009/12/04/hazkutatas_van_a_bkv-nal/ | 2009-12-04 00:00:00 | true | null | null | Index |
A parlamentben most napirenden lévő köztisztviselői törvény új állami szervezetet kíván felállítani Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal (KEH) néven. A kormánytervezet szerint minden köztisztviselő köteles vagyonnyilatkozatot tenni (nemcsak önmagáról, hanem a vele egy háztartásban élőkről is), illetve a vagyoni állapotában beállt változásról számot adni. A KEH központi hivatali szerv lenne, feladata a köztisztviselők vagyoni helyzetének vizsgálata. A törvénytervezet szerint a belügyminiszter irányítja, s ő megbízhatja "egyéb ellenőrzési feladatokkal" is. E feladatokról a jogszabály nem szól. A KEH helyettes államtitkári besorolású vezetőjét a belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezné ki, határozatlan időre. A KEH tisztségviselője csak az lehetne, aki megfelel a "C" típusú biztonsági ellenőrzésnek (egy fideszes módosító indítvány ugyanakkor törölni kívánja ezt a részt).
A KEH szervezetét, működését és az általa folytatott ellenőrzéseket a kormány szabályozná. A Világgazdaság értesülése szerint az új hivatal 120 fővel kezdené meg a munkát.
A törvény alapján a KEH több százezer köztisztviselő adatait kezelné, és ellenőrizné a köztisztviselők által adott vagyonnyilatkozat hitelességét is. Ha vagyongyarapodásra utaló adatokat találnak, meghallgathatják a köztisztviselőt és a vele egy háztartásban élőket, szakértőket rendelhetnek ki és másoktól is adatokat szerezhetnek be. A KEH értesíti a munkáltatót az ellenőrzés eredményéről, az esetleges jogkövetkezmények levonása a munkáltató feladata. Az érintettek betekinthetnek a rájuk vonatkozó adatokba.
Miután a törvény nem kétharmados, elfogadására minden esély megvan. Július elsejére tervezik életbe léptetését, s akkortól a nem képviselő kormánytagok, államtitkárok és más főtisztviselők évente kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. Kétévente kellene nyilatkozniuk a főosztályvezetőknek, osztályvezetőknek és kormánytanácsadóknak, valamint a jegyzőknek is, míg a többi köztisztviselőt ötévenként terhelné ez a kötelezettség. | "Egyéb" ellenőrzésekre is utasítható az új hivatal <br/> | A Belügyminisztérium alá tartozó új ellenőrző szervezetet hozna létre a köztisztviselői törvény módosításával a kormány. A hivatal legfontosabb feladata a köztisztviselők vagyoni helyzetének vizsgálata és személyes adatainak kezelése volna. Az új intézmény "egyéb ellenőrzési feladatokat" is elláthatna, de hogy milyen feladatokat, azt nem tudni. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/5/20010502egyeb | 2001-05-02 06:39:00 | true | null | null | Origo |
Az M1 A szólás szabadsága című műsorában két hete bemutatott, rejtett kamerás felvételen a műsor szerkesztője ajánlószelvényeket vásárolt egy ismeretlen személytől. Ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy az ajánlószelvények rendszere súlyos visszaélésekre, bűncselekmények elkövetésére is lehetőséget ad – állítja a Political Capital (PC). A szervezet szerint a jelöltállítás érvényben lévő szabályozása elavult.
A PC ezért egy kauciós rendszer elfogadását szorgalmazza, annak érdekében, hogy – mint fogalmaznak – az ajánlószelvény-maffia miatt ne lehetetlenüljenek el már a jelölési szakaszban a 2010-es országgyűlési választások.
„A Political Capital két éve folyamatosan próbálja felhívni a közfigyelmet az ajánlószelvények körüli visszaélésekre. Két éve állítjuk, hogy Magyarországon létezik és működik egy ajánlószelvény-maffia, amely a választások idején „begyűjti” az ajánlószelvényeket és azokat vagy pénzért árulja a politikai pártoknak, vagy egyes pártok lejáratására használja fel” – írja közleményében a PC.
Kauciót javasolnak
A visszaélések megszüntetésére a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, a Méltányosság Politikaelemző Központ, a Political Capital Institute, a Progresszív Intézet és a Republikon Intézet támogatja az Országos Választási Bizottság (OVB) javaslatát, hogy az ajánlószelvény-rendszer helyett vezessék be a kaució intézményét.
A javaslat szerint csak az indulhatna a választásokon, aki egy meghatározott összeget letétbe helyez, amelyet csak akkor kap vissza, ha elér bizonyos eredményt. Ez a módszer a PC szerint alkalmas arra, hogy kiszűrje a teljesen komolytalan jelölteket, ám a jelenleginél jóval tisztább helyzetet teremtene.
„A személyes adatok kezelésének hiányában megszűnnének az adatvédelmi aggályok és más visszaélésre sem lenne mód. A kaució intézménye olcsóbbá, tervezhetőbbé és átláthatóbbá tenné a jelöltállítást, és ami ennél is fontosabb: semmilyen körülmények között nem veszélyeztetné a választás tisztaságát. A kaució mértéke és visszatérítésének részletei függvényében minden bizonnyal nőne a jelöltek és a pártlisták száma, ami egyszersmind visszafordíthatná a politikai paletta szűkülésének folyamatát” – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében a PC.
Nem átültethető
Az FN.hu-nak nyilatkozó választási szakértő szerint viszont a kaució sem jelentene megoldást. „A kaució intézménye önmagában jó, Franciaországban például remekül működik. Ám Magyarországon elhibázottnak tartom újabb pénzeket bevonni a kampányfinanszírozásba” – mondta Tóth Zoltán. Hozzátette: attól, hogy máshol bevált, még nem biztos, hogy átültethető egy másik ország pénzügyi és jogi környezetébe.
Az önjelöltek kiszűrésére hozták létre a rendszert
Magyarországon még 1989-ben döntötték el, ahhoz, hogy valaki országgyűlési vagy önkormányzati képviselő legyen, 750 ajánlást össze kell gyűjtenie. „A rendelkezést azért vettük bele a törvénybe, hogy elejét vegyük az önjelölésnek, azaz ahhoz, hogy valaki képviselő lehessen, egy minimális társadalmi támogatottságot fel kelljen mutatni” – mondta Tóth Zoltán, aki maga is részt vett a Nemzeti Kerekasztal választási törvényt kidolgozó szakértői testületében.
A választási szakértő kifejtette: azért épp 750 ajánlást kell begyűjteni, mert ez elég sok ahhoz, hogy ne lehessen pusztán a családi vagy baráti körből összeszedni, ám nem túl sok ahhoz, hogy elháríthatatlan akadály legyen a jelöltnek.
Csak be kell tartani a törvényt
„Vannak országok, ahol nincs jelölés, például az Egyesült Államokban. Ott viszont az önjelölteknek nincs semmi esélyük” – fogalmazott Tóth Zoltán. Hozzátette: a világon összesen 10 fajta ajánlási rendszer van. Németországban például a miénkhez hasonló a szisztéma, azzal a könnyítéssel, hogy azon párt jelöltjeinek, akik legalább két ciklus óta a képviselőházban vannak, nem kell összegyűjteniük a szelvényeket.
Franciaországban a jelölés feltétele egy igen magas kaució: ha a jelölt nem ér el a voksoláson legalább 3 százalékot, elúszik a pénze. Angliában pedig csak a pártok állíthatnak jelöltet.
Tóth Zoltán úgy véli, hogy ha a pártok nem képesek tanulni, és mindenki mindenáron képviselő akar lenni, a pártok pedig egymást etetik a hamis ajánlócédulákkal, arra nem a törvény módosítása a válasz. „Kultúremberként kellene viselkedni, ha betartják a törvényt, az nagyon jól működik” – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: mindegyik rendszerben lehetséges visszaélés, mindenfajta ajánlásban van biztonsági deficit.
Nem az első botrány
Az ajánlószelvényekkel való visszaélés ügye minden választásnál napirenden van, a botrány azonban 2009 januárjában, a ferencvárosi időközi választásokkor csúcsosodott ki. Akkor a helyi választási bizottság Jobbik által delegált tagja hívta fel a sajtó figyelmét arra, hogy az MDF ajánlószelvényeinek jelentős része álláspontja szerint fénymásolt hamisítvány.
Az Állami Nyomda szakértői azt állapították meg, hogy három párt – az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöld Párt (MSZZP) – által leadott összes ajánlószelvény 73 százaléka valóban hamis. Ezért e három párt jelöltjei nem indulhattak a voksoláson. | Pénzért jelölhetnék magukat a politikusok | Az ajánlószelvény-botrányokra válaszul civilszervezetek az ajánlás helyett a kaució bevezetését támogatnák. A szakértő szerint azonban ez sem jelentene megoldást, mert elhibázott lenne újabb pénzeket bevonni a kampányfinanszírozásba. A mostani törvény jól működne, ha betartanák. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2009/10/26/penzert_jelolhetnek_magukat_politikusok/ | 2009-10-26 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
A Botka László és Lázár János közös pénteki sajtótájékoztatóján bejelentett közlekedési fejlesztéseket a fenti térképen is megnézheti. Ennek segítségével pontosabban látható, hol és milyen beruházások várhatóak Szegeden és környékén, amelyeket a város vezetése és az építési és közlekedési miniszter közösen jelentettek be a Városházán.
A térkép közepén a 2025 elején kezdődő Belvárosi híd-felújítás, amelyet 2 milliárd forintos támogatással valósítanak meg. Ez az átkelő az ország egyetlen önkormányzati tulajdonú Tisza-hídja, a munkálatok sürgetőek a híd állagának megóvása érdekében.
Emellett a harmadik Tisza-híd tervei is napirendre kerültek, amely vasút nélküli változatban valósulhat meg - egyelőre. Az építéshez szükséges előkészületek, például az érintett egyetemi épületek kiváltása, már 2026-ra befejeződhetnek, de Lázár szerint a híd megépítésére sem kellene sokat várni.
Az algyői Tisza-híd bővítése szintén kiemelt helyet kapott. Ez a projekt egy új, 2x1 sávos pálya építését, valamint a meglévő pálya felújítását foglalja magában, így a híd 2x2 sávossá válhat. A 47-es út további négysávosítása Hódmezővásárhely és Békéscsaba között a 2030-as években valósulhat meg. Szegeden belül az 5-ös út négysávosítása az M43-as feljáróig már most is konkrét tervek szerint zajlik, és 2025 végére elkészülhet. Ha már M43-as: itt a szegedi pihenőhelynél új lehajtót is terveznek, erről most pénteken volt először szó, Lázár által.
A vasúti fejlesztések szintén hangsúlyosak. A BYD-gyár logisztikai igényeinek kiszolgálására megkezdik a Cegléd és Kiskunfélegyháza közötti vasúti szakasz korszerűsítését, valamint a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti vasút teljes átépítését és bővítését. Ezek a fejlesztések nemcsak a teher-, hanem a személyszállító vonatok számára is előnyösek lesznek, ami azt jelenti, hogy - egyelőre nem tudni, mennyivel, de - csökkenni fog a budapesti intercityk menetideje is.
Emellett villamos- és trolibuszbeszerzés is szerepel a tervek között, amelyet az uniós kötöttpályás forrásokból próbálnak finanszírozni. Ez külön ráfér a városra, hiszen ha a vasútvillamosokat nem számítjuk, 13 éve nem álltak forgalomba villamosok (még használtak sem), trolibuszból pedig néhány új szóló darab bár érkezett most, új csuklósból 2014 óta egy sem.
A térképen követhetők a BYD-gyár logisztikai fejlesztései is, különös tekintettel a Kiskundorozsmára tervezett vasúti terminálra, amely magántőkével valósulna meg.
A térség nemzetközi szintű fejlesztését a röszkei határátkelő átalakítása képviseli, amely kínai-szerb-magyar együttműködésben a schengeni övezet legnagyobb kapuja lehet Lázár János elképzelései szerint.
A Nagyállomás környékének átalakítása is helyet kapott a térképen. A "plázásítás" részeként a Mars téri buszpályaudvart az állomás mellé helyeznék át, míg a felszabaduló területen új fejlesztések, például irodaházak vagy lakóépületek épülhetnek.
A térkép egy átfogó képet nyújt a Szegedet érintő legfontosabb közlekedési beruházásokról, megkönnyítve azok megértését és követését a lakosság számára. Az újítások célja, hogy lépést tartsanak a város és a régió fejlődésével, és hosszú távon fenntartható közlekedési rendszert alakítsanak ki. | Térképen a Botka-Lázár-találkozón bejelentett szegedi közlekedési fejlesztések | Hidak felújítása és építése, vasutak és közutak bővítése és logisztikai fejlesztések Szegeden – nézze meg térképen, hogyan változhat a város közlekedése az épülő kínai autógyár miatt. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/helyi/2024-11-16/terkepen-a-botkalazar-talalkozon-bejelentett-szegedi-kozlekedesi-fejlesztesek/6737a96b47d3c02929a74ade | null | true | null | null | szegeder.hu |
A főpolgármester nem utasítja el az olimpiai pályázatot, "az egy létező lehetőség, lehet érvelni mellette, ellene". Ha elősegíti azokat a beruházásokat, fejlesztéseket, amikre feltétlenül szükség van, ha a város számára fontos korszerűsítések az olimpia árán tudnak megvalósulni, nem zárkózik el előle. Meg kell nézni - tette hozzá - "milyen fejlesztéseket kell olimpia nélkül is megcsinálni." Karácsony nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az épülő Diákváros, aminek létrejöttét pozitívan értékeli, akár olimpiai falu is lehet.
A főpolgármester nem akar belemenni a politikai vagdalkozásokba, a közgyűlésben arra törekszik, hogy a város érdekében minden képviselőből a legjobbat hozza ki. Elve, hogy "a széthúzás nem vezet sehova". A Fidesz ellenkezésének alapja, hogy minden rossz, ami a fővárosban történik. Jó példa erre, hogy a lakhatási válság ügyét is lesöpörték a képviselői a közgyűlésben, de úgy, hogy meg sem nézték a tervezetet. Ugyanakkor a kérdést már a kormány is elővette a napokban.
Így járhatna a főpolgármester-helyettesek beterjesztésével is, Karácsony majdnem biztos benne, hogy a jelölteket leszavazná a közgyűlés. Pedig szerinte a város érdekét szolgálná, ha városfejlesztési ügyekben politikai ellenfele, Vitézy Dávid, költségvetési kérdésekben eddigi jobbkeze, Kiss Ambrus kapna lehetőséget. Egy ilyen felállással egyszerre tudná képviselni az új vonulatot és a kontinuitást, a stabilitást a városvezetésben, de ehhez szükség lenne 17 szavazatra, amire a jelenlegi helyzetben nem számíthat. "De nem az a legnagyobb probléma, hogy nincsenek helyettesek, hanem hogy nincs pénz, ebben a költségvetési helyzetben".
Orbánnal való kapcsolatáról elmondta, szívesen egyeztetne a miniszterelnökkel fontos, közös ügyekről, de attól tart, hogy ilyen találkozó a 2026-os választásokig nem jöhet létre. Karácsony egy nyugati polgári demokráciában elképzelhetetlennek tartja, hogy a főpolgármester ne legyen beszélő viszonyban a miniszterelnökkel, mert más párthoz tartoznak. Mint mondta, az előző ciklusban egyetlen alkalommal sem találkozott vele. Elmondta, nincs még egy olyan hely Európában, ahol a főpolgármesternek ne lenne lehetősége a kapcsolatra és ne érhetné el a kormányfőt 24 órán belül. Itthon ez teljesen kizárt, neki nincs meg Orbán Viktor mobilszáma sem.
A súlyos helyzet ellenére, Karácsony optimista, bízik benne, hogy megoldja a lehetetlennek tűnő dolgokat, akkor is, ha jövőre még kevesebb pénzből kell gazdálkodnunk, mint az idén. "Ha szükséges, bíróságon szerzünk érvényt akaratunknak a budapestiek érdekében." | Karácsony Gergely: ha szükséges, bíróságon szerzünk érvényt akaratunknak a budapestiek érdekében | A kormánynak egyre újabb ötletei vannak, hogyan sarcolja meg a fővárost. A főpolgármester példaként említette, hogy Budapest nem pályázhat bizonyos plusz bevételekre, mert a kormányzat szerint a főváros „túl gazdag”. Karácsony Gergely a KlikkTV Mélyvíz című műsorában a pénztelenséget nevezte a legnagyobb problémának, nem a közgyűlés politikai csatáit. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/karacsony-gergely-ha-szukseges-birosagon-szerzunk-ervenyt-akaratunknak-a-budapestiek-erdekeben/439907 | null | true | null | null | Hírklikk |
Március 28-ig kell várnunk kell arra, hogy nyilvánosságra hozza a Schmitt Pál doktorija körüli vizsgálódás eredményét a Semmelweis Egyetem által felkért tényfeltáró bizottság. Feladatuk Tóth Miklós dékán szerint az, hogy "minden részletében" feltárják Schmitt "doktori eseményének" részleteit. Arról, hogy a feltárás pontosan milyen módszerrel történik, hogyan dolgozik a bizottság, egyelőre nem tudni semmit, még az öt tag kiléte sem nyilvános.
Hasonló vizsgálatra azonban volt már (ha nem is sok) példa. A Debreceni Egyetemen 2009 őszén visszavontak egy doktori címet plágium miatt. Az akkori munkafolyamatról Dr. Debreczeni Attila beszélt az Indexnek, aki jelenleg a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatója, 2007 és 2010 között pedig az egyetem tudományos rektorhelyettese volt.
A debreceni plágiumügy azzal indult el, hogy a doktori disszertációban plagizált egyik forrás szerzője bejelentést tett a Magyar Tudományos Akadémia Etikai Bizottságánál. Kivizsgálták az ügyet, de nem az Etikai Bizottság volt a közvetlen illetékes, mert a fokozatot a Debreceni Egyetem ítélte oda az illetőnek. Az Akadémia így felkérte az egyetemet, hogy folytasson le vizsgálatot. A tájékozódást követően az erre illetékes Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács, a doktori képzést felügyelő legfőbb döntéshozó szerv eleget tett a kérésnek. A hivatal végezte el az adminisztratív feltárást, készült egy belső anyag, amely gyakorlatilag egy táblázat volt, bekezdésenként idézték a doktori értekezés szövegét, mellette pedig a forrást. A vizsgálat kimutatta, hogy öt különböző forrást plagizált a dolgozat, amelynek hozzávetőlegesen egyharmada plágium volt.
A doktori egyébként még 2004-ben készült, és nem sokkal, körülbelül két héttel a doktoravató előtt már érkezett egy plágiumgyanúról szóló bejelentés, szintén egy érintett forrástól. Akkor azonban nagyon kevés idő volt egy alapos vizsgálatra, és bár felállt akkor is egy vizsgálóbizottság, nem sikerült kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy plágium történt. Ilyenkor nagyon óvatosan szokás eljárni, és úgy látták: kisebb rossz, hogy ha nem akadályozzák meg a fokozatszerzést, mintha utóbb kiderül, hogy melléfogtak.
A 2009 őszi vizsgálatkor elkészült táblázat azonban már nem hagyott sok kétséget. A táblázat elkészülte után meghallgatta az érintettet egy grémium, amely az egyetemen működő különböző tudományterületi tanácsok elnökeiből, a doktori tanács elnökéből és társelnökéből, a rektorhelyettesből állt. Miután az érintett elé tárták a bizonyítékokat, ő elismerte a plágiumot. A meghallgatást végző bizottság ezek után javaslatot tett a fokozatvisszavonásra, amit az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács egyhangúlag megszavazott. A vizsgálat összesen bő másfél hónapig tartott, tehát nem sokkal kevesebb ideig, mint az a két hónap, amit a Schmitt-ügy vizsgálatára szánnak.
"Ilyen típusú próbálkozások mindig voltak, mindig lesznek, és ez a világon mindenütt így van. Ilyen esetben az a helyes eljárás, ha az adott intézmény nagyon határozottan és gyorsan lép, amikor a tudomására jut. Mi így tettünk, és szerintem így a helyes" - mondta Dr. Debreczeni Attila. | Táblázat és beismerés bizonyított a debreceni plágiumügyben | Táblázat és beismerés bizonyított a debreceni plágiumügyben - Két éve a doktori címbe került a plágium, a dolgozat harmada volt másolt, öt forrást azonosítottak. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/01/27/tablazat_es_beismeres_bizonyitott_a_debreceni_plagiumugyben/ | 2012-01-27 07:34:34 | true | null | null | Index |
Ha veszítünk, mindent veszítünk - ijesztett rá hallgatóságára Orbán Viktor egy fideszes fórumon, ahol a nemzeti konzultáció néven előállított propagandaterméket népszerűsítette. Bár a miniszterelnök egyebek között az általa vizionált "gazdasági semlegesség" megőrzésére hivatkozott, erős a gyanúnk, hogy közben egészen másra gondolt: a saját hatalmára és annak megvédésére.
Érthető az aggodalma. Olyan állapotokat teremtett az országban, hogy csakugyan mindent elveszíthet, ha pártja vereséget szenved a választáson.
Rögtön ízelítőt kaphattunk abból is - sokadjára -, hogy a Fidesz milyen eszközöket alkalmaz, amikor veszélyben érzi a hatalmát. Orbán kijelentésére rímelve a parlament igazságügyi bizottsága elé került az a vaskos javaslatcsomag, amelynek részeként a kormány a fővárosban, az agglomerációban és két megyében átrajzolja az egyéni választókerületek határait.
Az ellenzéki képviselők több tételben, csak az utolsó pillanatokban - késő este, éjszaka, vagy éppen közvetlenül az ülés előtt - kapták meg az előterjesztést. Előzetesen nem volt semmiféle egyeztetés. Az eljárás nem demokratikus és nem tisztességes. A szokásos fideszes tempó.
A kormánypárt két képviselői helyet vesz el Budapesttől, és odaadja annak a Pest megyének, ahol az ellenzék régóta nem tudott mandátumot szerezni. A fővárosban keszekusza, átláthatatlan, szétszabdalt körzetek jönnek létre. Somogyban és Tolnában, ahol a népességfogyás miatt indokolt lenne változtatni, minden marad a régiben.
A Fidesz nem először rajzolja át a körzethatárokat a saját érdekei szerint, és nem először írja felül önkényesen a választójogi rendelkezéseket. A teljesség igénye nélkül: megszüntette a kétfordulós választást, bevezette az úgynevezett győzteskompenzációt, a határon túliak számára (és csak nekik) lehetővé tette a levélszavazást, megváltoztatta az országos listaállítás szabályait, legitimálta a fiktív átjelentkezéseket.
Az önkormányzati választás rendszerét a Fidesz kétszer szabta át Budapesten. Első alkalommal azért, hogy biztosítsa a saját többségét, másodszor abban a reményben, hogy sikerül működésképtelenné tennie a fővárost. És ki tudja, mi jön még.
A kormányváltás egyik feltétele, hogy az emberek nagy része végképp megelégelje a Fidesz arcpirító túlkapásait, agyzsibbasztó propagandáját, gazdasági tehetetlenségét és mérhetetlen korrupcióját. A másik: lennie kell olyan hiteles alternatívának, amelyre szavazni lehet. Ha ez a két feltétel teljesül, akkor könnyen eljuthatunk oda, hogy bármit is barkácsol a Fidesz a választási törvényeken, nem menekülhet a bukástól. Akkor sem, ha újabb húzásként választókerületeket hoz létre a határon túli területeken, akkor sem, ha leszállítja a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt.
Tudjuk, nem csupán arra kell figyelni, hogy Orbán Viktor mit mond, hanem arra is, mit csinál. Márpedig a kormány cselekedetei arról tanúskodnak, hogy a Fidesz fél a vereségtől. Az ellenzéknek viszont - bármennyire nehezített a pálya - nem szabad félnie attól, hogy győzhet. | Félelem a vereségtől | Ha veszítünk, mindent veszítünk – ijesztett rá hallgatóságára Orbán Viktor egy fideszes fórumon, ahol a nemzeti konzultáció néven előállított propagandaterméket népszerűsítette. Bár a miniszterelnök egyebek között az általa vizionált „gazdasági semlegesség” megőrzésére hivatkozott, erős a gyanúnk, hogy közben egészen másra gondolt: a saját hatalmára és annak megvédésére. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258617_felelem-a-veresegtol | null | true | null | null | Népszava |
Máris itt vannak a propagandaplakátok, amelyek már a nemzeti konzultáció eredményére hivatkoznak
Több mint 7 milliárd forint közpénzbe került, ennyiért legyen is nehéz szem elől téveszteni!
A nemzeti konzultáció soha nem érhet véget. A kormány demokratikusnak beállított propaganda-kérdőívezése csak részben zárul le a válaszadást követően, a java csak ezután jön, ugyanis a visszajelzéseket a kormány (nem tudjuk, hogyan, ezt senki nem ellenőrzi) összesíti, majd megszüli belőle a következő hónapok egybites főüzenetét. Most éppen azt, hogy a magyarok 97 százaléka elutasítja az Oroszországra kivetett európai uniós szankciókat.
A valósághoz hozzátartozik, hogy
a plakátolás kezdetéig több mint 7 milliárd forintba került a propagandapamflet szétküldése, beszedése és promóciója,
amely egyébként a legkevésbé sem demokratikus, cserébe ízig-vérig oroszpárti,
amelynek online felülete továbbra is lazán átverhető, pedig 12 milliót költöttek arra is,
amely az uniót hivatott meggyőzni a magyarok akaratáról, csakhogy a szankciókat a magyar kormány is kivétel nélkül megszavazta, az Európai Bizottság pedig természetesen félvállról vette,
és amelynek nyilvánosságra hozott adataiból az derül ki, hogy a kormány kommunikációs logikáját követve csak a magyarok 17,5 százaléka nyilatkozott arról, hogy elutasítja a szankciókat.
Szóval, ebből sikerült arra a következtetésre jutni, hogy Magyarország egyhangúlag elítéli a szankciós politikát – mindeközben az Eurobarométer felmérése szerint a magyarok 56 százaléka helyesli az EU válaszlépéseit az orosz agresszióra.
A következő hetekben-hónapokban azonban nem erre, hanem a „97 százalékra" fogják emlékeztetni akkor is, ha csak az utcára lép – valahogy így:
Ide kattintva eléri a Nyüzsi további cikkeit, azonnali véleményeket, érdekességeket, szórakoztató mémeket, gif-eket, videókat.
2023. január. 16. 19:32 hvg.hu Itthon
Több mint hétmilliárd forintba került eddig a Nemzeti Konzultáció
A végösszeget még nem tudjuk, egyelőre a kormány által közölt adatok szerint a posta- és nyomdaköltségeket ismerjük, valamint most a Miniszterelnöki Kabinetiroda őszi költései között megjelentek a konzultációt kísérő plakátkampányra fordított tételek is.
2023. január. 14. 17:15 Nagy Iván László Itthon
A nemzeti konzultáció alapján csak a magyarok 17,5 százaléka utasítja el a szankciókat
A következő hetekben a csapból is az fog folyni, hogy a magyarok 97 százaléka elutasította a brüsszeli szankciókat az oroszbarát nemzeti konzultáción. Csakhogy mindössze két számításból kiderül, hogy valójában alig minden hatodik választópolgár ellenzi a korlátozásokat. | Itthon: Máris itt vannak a propagandaplakátok, amelyek már a nemzeti konzultáció eredményére hivatkoznak | Több mint 7 milliárd forint közpénzbe került, ennyiért legyen is nehéz szem elől téveszteni! | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230124_Megjottek_a_szankcioellenes_nemzeti_konzultacio_oriasplakatjai | 2023-01-24 14:37:00 | true | null | null | HVG |
Egyelőre nem újíthat fel néhány útszakaszt és járdát a Fejér megyei Felcsút, miután a kivitelezésre kiírt tender eredménytelen lett. Az ajánlattételre felkért cégek ugyanis mind magasabb árat adtak, mint amennyit az önkormányzat a beruházásra szánt. Nem valószínű azonban, hogy a munkálatokra sokat kell várni, hiszen Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc szülőfalujában eddig szinte mindenre jutott pénz. Videós riport a helyszínről.
Belterületi utak és járdák felújítására írtak ki közbeszerzési eljárást Felcsúton. A tendernek a napokban lett meg az eredménye: egészen pontosan az, hogy nincs eredménye. A rendelkezésre álló anyagi fedezet ugyanis nem lett volna elég a munkálatokra.
A felhívás két részből állt. Egyrészt a Felcsút belterület 271. helyrajzi számú útjának felújítására, másrészt járdafelújításokra és rámpaépítésre (Felcsút, Akácfa utcai gyalogosrámpa és járdarávezetés kialakítása, közlekedési jelzőtábla és oszlopának elhelyezése, füvesítés + Felcsút, Fő utcai járda felújítása a 75-123. számú épületek között + Felcsút, 0301 helyrajzi számú ingatlan térkövezése + Felcsút, Fő utca 1. szám előtti járda felújítása + Felcsút, Fő utcai posta előtti terület burkolása + Felcsút, Polgármesteri Hivatal udvarának kiegészítő burkolása) kerestek kivitelezőt.
A tender meghívásos (Kbt. 115-ös) volt, az önkormányzat a következő cégeket kérte fel ajánlattételre: BE-TO Group Kft., VértesAszfalt Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Aszfalt-Közmű Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., Aboroad-Bau Kft. és Schevery Kft.
Mivel Kbt. 115-ös eljárás csak 300 millió forint értékhatár alatti építési beruházásokra írható ki, a munkálatok árát ennél kevesebbre becsülték. A cégek viszont olyan összeget jelöltek meg, amelyek meghaladták a tervezett összeget. Az ajánlatok bírálatáról szóló összegzésben ugyanis az áll, hogy
"a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel".
Bár a tendert a tervek szerint újra kiírják, egyelőre nem kezdődhetnek meg a munkálatok.
És miközben a felcsúti önkormányzatnak nincs elég pénze az út és járdafelújításra, addig a felcsúti Puskás Aréna lelátójára ácsolt sátorban rendezik meg az uniós soros elnökség legjelentősebb programját: az informális EU-csúcsot, illetve az Európai Politikai Közösség ülését, ahova több mint negyven országból közel ötven delegáció érkezik.
Eddig mindenre futotta
2014-ben Orbán Viktor a felcsúti faluház átadóján arról beszélt, hogy sok minden fog még történni Felcsúton, még ha ez a politikai ellenfeleinek nem is tetszik. És a miniszterelnök nem is beszélt a levegőbe.
Az elmúlt 10 évben valóban hatalmas fejlődésen ment keresztül az 1800 fős, Fejér megyei település. Többek között épült egy 3800 férőhelyes stadion 3,8 milliárd forintból. A miniszterelnök szülőháza mellett álló létesítményt a TAO-programon keresztül kapott 2,7 milliárd forintnyi támogatásból, önrészből, valamint magáncégek felajánlásaiból húzták fel.
De lett évente milliós veszteségeket produkáló kisvasút 600 millió forint uniós támogatásból, tó és hattyúhíd 1,7 milliárdból, és egy új iskola is 4,7 milliárd forint közpénzből.
Most viszont az önkormányzat hiába szeretett volna utat és járdákat felújítani, egyelőre nem teheti. A falubelieknek azonban vélhetően nem kell sokáig várniuk. A közbeszerzési eljárás dokumentumai szerint ugyanis a tendert hamarosan újra kiírják. Addigra pedig már biztosan rendelkezésre áll majd a szükséges fedezet.
Szöveg és videó: Katus Eszter
Nyitókép: A települést jelző tábla Felcsúton. Átlátszó fotó | Nem elég Felcsút pénze a munkálatokra, egyelőre nem lesz út- és járdafelújítás | A probléma azonban valószínűleg csak átmeneti, hiszen Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc szülőfalujában eddig szinte mindenre jutott pénz. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/11/06/nem-eleg-felcsut-penze-a-munkalatokra-egyelore-nem-lesz-ut-es-jardafelujitas | null | true | null | null | atlatszo.hu |
Levelet írt Tar József István, a Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) "fővárosi főkoordinátora" azoknak a kerületi nemzetiségi önkormányzatoknak, amelyek a kormánypárti roma szervezet vezetésével működnek.
A Népszavához is eljutott e-mail tanúsága szerint
A CiKöSz elnöke érdemben csak azok érdekében tud egyeztetni, akik november 4-éig hivatalos levélben elküldik, hogy az adott nemzetiségi önkormányzatnak miben lenne szüksége segítségre - hívta fel a figyelmet a főkoordinátor. Az egyeztetéshez azonban arra az információra is szükség van - folytatódik a levél -, hogy "melyik kerület körülbelül milyen létszámot tud mozgósítani a 2026-os parlamenti választásokra". Tar József István hangsúlyozta:
A CiKöSz az a szervezet, amelyet - a kegyvesztetté vált Farkas Flórián-féle Lungo Dromot helyébe lépve - Sztojka Attila fideszes parlamenti képviselő, volt romaügyi kormánybiztos hozott létre. Sztojka, miután nemrég kinevezték a Belügyminisztérium roma kapcsolatokért felelős államtitkárává, az elnöki tisztséget átadta a már említett Szűcs Csabának. Ismeretes, hogy Szentkirályi Alexandra a júniusi önkormányzati választásokon a Fidesz főpolgármester-jelöltjeként indult, majd az utolsó pillanatban - bár korábban határozottan kizárta ezt a lehetőséget - visszalépett a szoros küzdelemben alulmaradt Vitézy Dávid javára. Szentkirályi jelenleg a Fidesz budapesti elnöke.
"A kormány részéről nagy az elvárás, hogy végre szakmai, törvényes keretek között működő partnere legyen" - Megválasztották a romák országos önkormányzatának új elnökét
A szóban forgó e-mailből nem derült ki, hogy a ciköszös romák konkrétan milyen segítséget remélhetnek a fővárosban kisebbségben lévő Fidesz politikusától. Tar József István mindenesetre javasolta, ha a kérésekhez anyagi források is párosulnak, írják le pontosan, milyen anyagi keretről lenne szó, a kérések pedig reálisak legyenek, ne teljesíthetetlenek.
A főkoordinátor kitért arra is, hogy valószínűleg még idén összehívják az összes kerületet: a találkozón "Szentkirályi Alexandra és terveink szerint az összes fővárosi körzet parlamenti jelöltje/képviselője jelen lesz". Ebből az a következtetés adódik,
Kerestük Tar József Istvánt, aki a IX. kerületi roma nemzetiségi önkormányzat elnöke, a fővárosi és az országos roma önkormányzat képviselője is. A budapesti főkoordinátor megerősítette, hogy az ismertetett e-mailt a CiKöSz vezetésével működő kerületi nemzetiségi önkormányzatoknak küldte el, de egyebekről nem kívánt nyilatkozni. Így nem sikerült megtudnunk például azt sem,
hogy hány roma mozgósításával kalkulálnak a fideszes szervezetben,
és vélekedése szerint mennyiben tekinthető jogszerűnek, ha kifejezetten kampánycélok érdekében használnak nemzetiségi önkormányzatokat.
Ahogyan arról beszámoltunk, a CiKöSz elsöprő győzelmet aratott az önkormányzati választásokkal egy időben tartott országos roma nemzetiségi választáson: a mandátumok csaknem háromnegyedét elnyerte az országos önkormányzatban. A budapesti választási adatokat végignézve elmondható, hogy lényegesen szerényebb mértékben, de a fővárosi kerületekben is a CiKöSz nyert. A 23 kerületből a CiKöSz 13-ban szerzett többséget, ezek közül 8-ban csak a CiKöSz képviselői kerültek be a testületbe.
Kétharmados többséget szereztek a fideszes romák, az ORÖ elnökhelyettese csalások sorozatáról beszélIntegritás Hatóság: Minimum 1,3 milliárd forint kárt okozott a magyar adófizetőknek az ORÖ felelőtlen gazdálkodása és az Emmi hanyagsága | Szentkirályi Alexandrával tárgyal és 2026-ra toboroz az országos roma önkormányzatot uraló kormányközeli CiKöSz | A Cigány Közösségek Szövetségéhez kötődő kerületi nemzetiségi önkormányzatok összeírják, milyen segítséget várnak, egyúttal azt is, hány embert tudnak mozgósítani – tudta meg a Népszava. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255875_2026-orszaggyulesi-valasztasok-romak-toborzas-fidesz | null | true | null | null | Népszava |
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
"Manfred Weber elmondta, hogy le akarja váltani a szuverenista Orbán-kormányt, Brüsszel emberének pedig Magyar Pétert választotta. Nem meglepő, hiszen aki a feleségét és a családját elárulja, a hazájával is megteszi ugyanezt. Magyar Péter a földig hajolt Brüsszel és Weber előtt, és a mentelmi jogáért cserébe mindent végrehajt.
Nem kérünk a brüsszeli birodalomból, és nem kérünk a Brüsszel által irányított politikusokból sem.
Megvédjük a családunkat, és megvédjük a hazánkat!" | A Weber-Magyar paktum világos | Magyar Péter a földig hajolt Brüsszel és Weber előtt, és a mentelmi jogáért cserébe mindent végrehajt. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/a-weber-magyar-paktum-vilagos | null | true | null | null | Mandiner |
Ismertették: a brit-indiai cégcsoport továbbra sem tartja be kötelezettségeit, sem a vasmű fejlesztésével kapcsolatos ígéreteit, illetve a termelés újraindításával kapcsolatos elvárásokat sem. A kormány - látva a vállalat utóbbi időszakban mutatott hozzáállását - már korábban megteremtette a bérek kifizetésének jogi lehetőségét, amivel gyorsított intézkedési lehetőséget biztosított a fizetések előteremtésére.
A kormány a Bérgarancia Alap adta lehetőség szerint, Mészáros Lajos kérésére, átmenetileg vállalja, hogy a Dunaferr-cégcsoport kritikus helyzete miatt finanszírozza a vállalat dolgozóinak bérét. A Dunaferr-cégcsoport - Duna Furnace Dunai Vasmű Kft., Duna Rolling Dunai Vasmű Kft., Dunaferr Labor Nonprofit Kft., - dolgozói az intézkedéseknek köszönhetően a minap megkapták a fizetéseiket - írták.
Az NGM közölte: a kormány, ahogy eddig, úgy ezek után is a dolgozók pártján áll, és mindent megtesz annak érdekében, hogy mindenki megkapja a neki járó bért. Tavaly június végéig már összesen 17,6 milliárd forint kormányzati támogatást kapott a cégcsoport, amellyel akkor sikerült megőrizni a vállalat munkahelyeit, az érintett családok megélhetését. | A Dunaferr dolgozói megkapták bérük | A Lyberty Steel acélipari vállalat többszöri felszólításra sem tett eleget törvényi kötelezettségének. A kormány a Bérgarancia Alapból rendezte a dolgozók bérét. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/hazai-gazdasag/2024/11/dunaferr-berkifizetes-lyberty-steel-bergarancia-alap | null | true | null | null | BAMA |
Uniós pénzek szabálytalan kifizetésének gyanúja miatt indított nyomozást az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal a Mohácsi Önkormányzatnál a helyi ellenzék feljelentése alapján – írja az ATV. Schwarcz-Kiefer Patrik, a Baranya Megyei Közgyűlés jobbikos képviselője szerint, „a korábbi beadványok feljelentések alapján a magyar hatóság nem talált semmi kivetnivalót", ezért mentek tovább és az OLAF felé is bejelentést tettek, amit az uniós csalás elleni hivatal befogadott és nyomozást rendelt el.
Mohács polgármestere elismerte a vizsgálat tényét, de azt hangsúlyozta, hogy nem csak az önkormányzatot, hanem az irányitó hatóságokat is vizsgálták az OLAF nyomozói, akik az államkincstárnál is látogatást tettek. Annyi derült ki, hogy Mohácson az 5 legnagyobb uniós pályázat aktáit kérte el és vizsgálta a hatóság az elmúlt hetekben.
Az ATV úgy értesült, hogy a nyomozás egyelőre lezárult a mohácsi önkormányzatnál, arról, hogy találtak e bármilyen szabálytalanságot majd csak a jövő évben fogják tájékoztatni a sajtó képviselőit. | Itthon: ATV: Mohácson indított nyomozást az OLAF | A polgármester elismerte a vizsgálat tényét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20221128_ATV_Mohacson_inditott_nyomozast_az_OLAF | 2022-11-28 21:53:00 | true | null | null | HVG |
Korábban a 168 óra is írt arról, amikor nemrég - fél év késéssel - kihirdették a az 5,3 milliárd forintos tanodapályázat nyerteseit, és sok, eddig kiválóan működő tanoda (hátrányos helyzetű gyerekek segítését, felzárkóztatását segítő alapítvány) kikerült a támogatottak köréből. Azt is megírtuk korábbi cikkünkben, hogy a szóbeszéd szerint a pályázaton "zömmel olyanok nyertek, akiknek a pályázatot „bizonyos cégek” készítették." Mivel sokáig nem árulta el a minisztérium a nyertesek nevét, mindenki csak találgatott.
Időközben nyilvánosságra hozták a nyertesek listáját, s a korrupciós ügyeket heti rendszerességgel tartott sajtótájékoztatókon feltáró LMP-s társelnök talált néhány furcsaságot az adatok között.
Hadházy szerint például a mostani tanodapályázaton a tíz tanoda működtetésére közel 300 millió forintot elnyert Várunk Alapítvány egy korábbi pályázaton összesen 79 millió forintot költött el “A jászberényi Faiskola utcai szegregátum komplex telep-programja” nevű program keretében konzorciumi partnerként, az alábbiak szerint. A projekt keretében többek között óránként százezer forintért tartottak tornaórákat, ruhagyűjtést, pénzgazdálkodás- és baba-mama foglalkozást, stb. a jászberényi romatelepen élőknek.
Megbízási szerződés felzárkóztatást támogató tevékenységek megszervezésére és lebonyolítására 17 millió forint (eseményenként 100 ezer) , Mentorátor alapítvány (ennek kurátora a Várunk Alapítvány felügyelőbizottsági tagja, Furár Zoltán)
Környezettudatos neveléshez és mezőgazdasági alapismeretekhez kapcsolódó ismeretátadás 21,5 millió forint, Mediátor Mérleg Kft (egy könyvelő cég)
Vállalkozási szerződés – E-learning és tudásbázis 16.5 millió forint Constancia-System Kft. ( ez a cég korábban a jászberényi szennyvízberuházásnál projektmenedzselt)
Hatásvizsgálat – jó gyakorlatok 15,7 millió forint (Agro Alba Kft)
Vállalkozási szerződés – Pedagógiai koncepció 11,8 millió forint( Constancia System Kft.)
Vállalkozási szerződés – Rendezvényszervezés 9,4 millió forint (Jásztér gazdaságfejlesztő Zrt,)
Vállalkozási szerződés – Minőségbiztosítás, eredmények nyomon követése 15,7 millió forint ( Agro Alba Kft.)
Bazánt Ivola felvétele
Az LMP-s politikust több, a tanoda-pályázaton elutasított szervezet megkereste levélben, arról tájékoztatva, hogy sokszor pusztán formai okokra hivatkozással vagy magyarázat nélkül dobták vissza pályázatukat a bírálók. Az Átlátszónak az egyik szintén sikertelenül járt tanoda vezetője azt mondta: szerintük az ő pályázatukat el sem olvasták a bírálók, hiszen nulla pontot kaptak arra szempontra, ami a már régóta működő tanodákat volt hivatott előnyhöz juttatni. (Márpedig ők már több éve sikeresen működtetnek tanodát.)
A 168 Óra úgy tudja, hogy egy a tanoda-pályázaton nyertes észak-magyarországi kisváros iskolaigazgatója arra készül, hogy nem írja alá a megnyert pályázatukat, mert a megbízott pályázatíró cég úgy készül "beszámlázni " a projektben, hogy magát a pályázati anyagot, annak részleteit meg sem mutatja az azt megvalósító iskola vezetésének. | Hadházy: 100 ezer forintos tornaóra a romatelepen | Miközben sok helyen akkora a szegénység Magyarországon, hogy az óvodai dajkák pótolják ki a saját, havi százezer forintot el sem érő fizetésükből az éhes gyerekek uzsonnáját, a rászoruló diákok felzárkóztatására szánt pénzek időnként "mellémennek", nem jutnak el az érintettekhez. Ez történhetett több helyen az 5,3 milliárdos "tanoda-pályázatok" kapcsán is – állítja az LMP társelnöke, Hadházy Ákos, aki szerint a trafikszerződésekhez hasonló módon lettek elosztva ezek a pénzek | null | 1 | https://168.hu/itthon/hadhazy-100-ezer-forintos-tornaora-a-romatelepen-2319 | 2016-10-07 21:04:46 | true | null | null | 168 óra |
Magyar Péter bedobta a csodafegyvert, "hogy Rogán", de valamit elfelejtett - hívta fel a figyelmet Ábrahám Róbert újságíró egy videóban , melyet a közösségi oldalára töltött fel. Az újságíró arról beszélt, hogy a Tisza Párt elnöke azt állítja: az egész Lakatos-ügyet és minden második titkosszolgálati akciót Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter rendelt meg Elon Muskkal, az X közösségi oldal tulajdonosával összejátszva, Magyar Péter személyének a hiteltelenítésére. Ábrahám Róbert felidézte: ő a kezdetektől azt mondja, hogy ennek az ügynek Magyar Péterhez semmi köze sincs, már csak azért sem, mert a Lakatos-ügyben feltárt szörnyűségek sok évvel ezelőtt történtek.
Magyar Péternek nem lehetett hozzá köze, mert akkortájt még Orbán Viktornak a konyhájában mosogatta el a kávéspoharakat
- fogalmazott.
Hozzátette, azzal, hogy Magyar most erőszakosan "belovagolt ebbe az ügybe" és megtámadta a tanúkat, a sértetteket, valamint az áldozatokat, így a részesévé vált, hasonlóan Pottyondy Edina influenszerhez, aki farizeussága miatt keveredett bele, mivel a Lakatos-ügy kirobbanásakor önmagát és társait kezdte mentegetni, nem az áldozatokat. Pedig ezért kért pénzt és ezért hívta össze az embereket, ezért montírozta magát szuperhősnek - fogalmazott a tényfeltáró újságíró. - Nem értik meg, hogy bementek egy olyan zsákutcába, amiből aki már tehette, kitolatott, de a sorompó rájuk csukódott, ők már nem tudnak ebből kitolatni. Magyar Péter állítása mögött "brit tudósok" és vélt szakértők állnak - vélekedett az újságíró.
Úgy folytatta: információkra hivatkozva Magyar Péter megnevezte Alföldi Róbertet, aki a csak a rendőrség előtt ismert, ott sem közvetlen bűncselekménnyel összefüggésben, hanem az egyik bulival kapcsolatosan vetődött fel a neve, Magyar pedig felelőtlenül kimondta a nevét. Ábrahám Róbert szerint itt két lehetőség van: az egyik az, miszerint Magyar Péternek szivárogtat a rendőrség, ami nagyon veszélyes és félelmetes, mert akkor a rendőrség Magyar Péterrel dolgozik együtt, aki befolyásolja a nyomozást, ám az újságíró ezt nem hiszi. Szerinte a másik opció a helytálló, vagyis Magyar Péter egyszerűen hazudik, mert kommentekből és mindenféle következtetésekből összerakott egy összeesküvés-elméletet, és azt hazudja az embereknek, hogy neki információi vannak, ami sokkal veszélyesebb.
Magyar Péter nem gondol bele, hogy felelőtlenül, a saját támogatottságát féltve kezd el vagdalkozni és hülyeségeket beszélni, ezzel nagy károkat okozva azoknak, akik a velük történt szörnyűségeket eddig azért titkolták, mert attól féltek, hogy lejáratások áldozataivá válhatnak. - Megkérem Magyar Pétert, hogy viselkedjen felelősségteljesen! Ha mindig azt hangoztatja, hogy ő az ellenzék vezető politikusa, akkor ahhoz méltóan gondoljon bele, hogy ebben az ügyben vannak áldozatok, sértettek és tanúk, és az ő biztonságukat, az ő védelmüket kell szem előtt tartani - fogalmazott Ábrahám Róbert. Hozzátette,
ő is hallott azokról a felvételekről, amelyek Magyar Péterről terjengenek, nem a Vogel Evelin-félékről, de csak hallomásból ismeri ezeket és nem foglalkozik felnőtt férfiak beleegyezéses, homoszexuális aktusával.
- Magyart Pétert arra kérem, lépjen hátra kettőt időben, Osváth Zsolt és a többiek pedig lépjenek előre kettőt, minél hamarabb - mondta az újságíró.
Ábrahám Róbert arról is beszélt, hogy Osváth Zsolt influenszer, akinek az ügyében gyermekpornográfia gyanújával továbbra is nyomoz a rendőrség , a barátaival és a saját sértettjével megpróbált összeállítani egy lejáratókampányt az újságíró ellen hamis váddal és hamis tanúval, amit a hamis tanú "kikotyogott idő előtt", így ez az ügyészség tudomására jutott.
Borítókép: Magyar Péter ( | Újabb videó: Ábrahám Róbert ezúttal Magyar Péternek üzent | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/ujabb-video-abraham-robert-ezuttal-magyar-peternek-uzent-video | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Többszöri átadásáról híresült el a mintegy hét milliárd forintnyi európai uniós támogatás felhasználásával is újjá varázsolt Várkert Bazár. Az pedig külön nevetség tárgyává tette a Világörökség részeként számon tartott műemlék felújítását, hogy a ráfordított hatalmas költségek ellenére még 2016 tavaszán sem volt tökéletes állapoban. A beruházást körbelengi a korrupció gyanúja, hiszen a munkát egyedüli pályázóként elnyert kivitelező konzorcium egyik tagja, a West Hungária Bau Kft. a miniszterelnök vejével is üzletelt.
Három évtizedig állt kihasználatlanul a budai Vár és a Duna-part összeköttetésének szánt épületegyüttes, az 1880-as években Ybl Miklós által tervezett, neoreneszánsz stílusú Várkert Bazár, amelyre romos állapota miatt bőven ráfért a rendbetétel. Az ingatlan rekonstrukcióját 2014 tavaszán, az országgyűlési választások első fordulója előtt három napos nagy rendezvénnyel ünnepelték meg.
Az ellenzék kampányeseményről beszélt és úgy vélte, hogy a kormány szavazatokat akar szerezni a régi fényében tündöklő Várbazárral, ezért az átadást is szándékosan a választáshoz igazították. Hivatalosan az időzítést Ybl Miklós születésnapjának 200. évfordulójával magyarázták, ami 2014. április 6-ára esett. Az épületegyüttest azonban az ünnepségeket követően ismét bezárták, és elkezdődtek a projekt második részének munkálatai.
Az Átlátszó interaktív EU-támogatás térképén böngészve további részleteket tudhat meg a budapesti uniós fejlesztésekről.
A kormány még 2011 októberében döntött arról, hogy a Várkert Bazár rekonstrukciójával együtt belevág a Budai Várnegyed fejlesztésébe. A terv része volt a királyi kertek új életre keltése és a Várnegyed környékén meglévő közlekedési problémák rendezése. A Várbazár épületegyüttes régi fényének visszahozására 8,9 milliárd forintot terveztek elkölteni, amiből 6,7 milliárd forintot tett ki az EU-támogatás. A Budai Vár fejlesztésére pedig 200 milliárd forintot szánt a kormány.
Az első, 2014. április 3-ai átadó után augusztus végén lehetett ismét ünnepelni. Ekkora készült el egy multifunkcionális rendezvényterem az alatta található mélygarázzsal és a reneszánsz kerttel együtt. A Várkert Bazárból a Várba való feljutás megkönnyítésére pedig mozgólépcsőt is építettek. "A két ütem, a műemléki rekonstrukció és a közlekedési fejlesztés összesen több mint 11 milliárd forintot emésztett fel uniós és kormányzati forrásból." – mondta L. Simon László ünnepi beszédében.
Nem véletlenül ő állt az emberek elé: az idén nyáron csúfosan megbukott politikus volt a Várkert Bazár felújításáért felelős kormánybiztos.
Az április 3-tól 6-ig tartó megnyitóünnepség költsége minimum 30 millió forintra rúgott. A pénz egy része az uniós projekthez rendelt kommunikációs keretből állt rendelkezésre. A Vastagbőr blog figyelt fel arra, hogy beruházás internetes oldalán nem volt elérhető információ a költségekről.
Az építési munkálatokkal azonban a második átadás időpontjára sem tudtak elkészülni, így például a Lánchíd utcában sem végeztek a teendőkkel, azokhoz még szükség volt másfél hónapra. Mint ha átok ült volna a projekten, 2015 áprilisában újra meg kellett bontani a díszburkolatot.
Hogy a projekt a kormányzat számára kiemelten fontos, jelezte az is, hogy 2015 februárjában itt értékelte Orbán Viktor miniszterelnök az előző esztendőben elért eredményeket. Körbejárta a sajtót a fotó, amelyen megörökítették, hogy a kormányfő miként bulizik a Leslie Mandoki koncerten.
Többszöri átadás, megduplázódó költségek – így újult meg a Várkert Bazár az unió pénzéből from atlatszo.hu on Vimeo.
A miniszterelnöki tánc után nagyjából egy hónappal, 2015. szeptember végén kiderült, hogy korai volt azt gondolni, hogy a Várbazár renoválása most már tényleg befejeződött. Ekkor ugyanis újabb 428,5 millió forintot kellett a pótmunkákra rászánni.
Majd két hónappal később még egy közbeszerzést írtak ki további felújítási munkálatokra. A mintegy 740 millió forintos, hirdetmény nélküli tendert ugyanaz a Swietelsky–WHB konzorcium nyerte el, amely már így is milliárdokat kaszált a Várkert Bazár felújításán. Az újabb kiírás többek között olyan munkák elvégzésére vonatkozott, mint a behatolás-jelzők és a beléptető-rendszerek telepítése, valamint a wifi-rendszer kiépítése.
Így az eredetileg csupán 9 milliárd forintra tervezett projekt költségvetése összesen mintegy 20 milliárd forintra nőtt.
A kivitelező, a Swietelsky-West Hungária Bau Kft. konzorcium az építési munkálatokat 6,5 milliárd forintért vállalta, míg a fejlesztésekkel kapcsolatos teendőkért 3,06 milliárd forintot kért. Végül az előbbi összege 8,4 milliárd, az utóbbié pedig mintegy 11 milliárd forint lett. Ez utóbbi összeg nem kevesebb, mint öt szerződésmódosítással nőtte ki magát a 3 milliárdról.
A West Hungária Bau Kft. egyébként duplán is jól járt. A céghez köthető WHB Projekt Alfa Kft. ugyanis egyedüli pályázóként elvitt egy a magyar állam által tulajdonolt és a HM vagyonkezelésében lévő, II. kerületi, 1,4 hektáros ingatlan értékesítésére kiírt pályázatot. Az ingatlan azért különösen értékes, mert ha a "turisztikai erdő" besorolásról átminősítik villaszerű beépítési övezetté, akkor az ára, amelyről annyit tudni, hogy legalább 313 millió forint volt, a sokszorosára nőhet.
A WHB Projekt Alfa a milliárdos Paár Attila érdekeltsége, mégpedig a West Hungária Bau Kft.-n keresztül. Paár Attila egyébként nem csak a Várkert Bazárban jutott munkához, hanem a Bálna építésében is tevékenykedhetett. Az üzletember azzal is jó boltot csinált, hogy a West Hungária Bau egyik leányvállalata, a WHB Befektetési Kft. révén megvásárolta Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a társaságát, a Green Investments & Solutions Kft.-t. Ez a cég a társtulajdonosa a közbeszerzéseket nyert Elios Innovatív Zrt.-nek.
Tiborcz István 2015 tavaszán döntött úgy, hogy értékesíti a vállalkozást. Elhatározását azzal indokolta, hogy a sajtóban sokat támadták az Elios által egymás után megnyert milliárdos közbeszerzések miatt. Ugyanakkor sokkal valószínűbb, hogy a megindult nyomozások és az unió csalás elleni szervezete, az OLAF által megindított vizsgálat miatt látta jobbnak a miniszterelnöki vő, hogy ha távozik az Eliosból. Sőt, az üzletember még attól a cégétől is megvált, amelynek révén a keszthelyi kikötőbe is bevásárolta magát.
A West Hungária Bau székhelye Biatorbágyon a Vendel park. Telephelyei közé idén bekerült az MVM PA Zrt. paksi üzemi területe. A cég ügyvezetője, Paár Attila, Dénes Balázs, Tóth Csaba és Mózes Zoltán, akik egyben tulajdonosok is. A cég nettó árbevétele 2015-ben 25 milliárd forint volt. 2014-ben sem lehetett okuk panaszra, akkor 20 milliárd forintot értek el. Ez is kimagasló teljesítmény lett, mert azt jelentette, hogy az előző évi árbevételt megduplázták. A cég mérleg szerinti eredményeinek tekintetében is hasonló emelkedés tapasztalható: 2013 – 225 millió, 2014 – 744 millió, míg 2015-ben 1,1 milliárd forint.
A projekt történetét végigkísérték a minőségi kifogások, a jelentős költségek ellenére 2015 májusában csak arra tellett, hogy gyurmával függesszék ki a nyitvatartást. A Várbazár még 2016 márciusában sem volt tökéletes állapotban, akkor a frissen átadott bringasávval adódtak gondok.
A beruházásra árnyékot vet az is, hogy csődbe ment a Várkert Bazár egyik milliárdos kivitelezője, a Pannon Nívó Kft. A társaság sorsa annak ellenére fordult rosszra, hogy 2010-től számos közbeszerzési eljáráson győzött. Például a lágymányosi Tüskecsarnok tenderét is elvitte, csak az a projekt 6 milliárd forintos volt. A Várbazárban a kft. 2013-ban erős- és gyengeáramú generál-kivitelezést végzett.
A Fővárosi Törvényszék idén június közepén meghozott jogerős ítélete szerint nem az az építésziroda nyerte meg a Várkert Bazár tervezésére kiírt közbeszerzést, akinek kellett volna. A projektet a Közti Zrt. kapta, azonban nem ez a társaság adta be a legkedvezőbbnek bizonyult ajánlatot, hanem a Bánáti és Hartvig Építész Iroda. A közbeszerzési eljárás során mégsem őket sorolták az első helyre az elbíráláskor.
A cikk a Transparency International Magyarország támogatásával készült, az uniós finanszírozású projektet az EU Közpénzfigyelő mobil applikáció segítségével választottuk ki. | Többszöri átadás, megduplázódó költségek - így újult meg a Várkert Bazár az unió pénzéből | Többszöri átadás, megduplázódó költségek – így újult meg a Várkert Bazár az unió pénzéből | null | 1 | https://atlatszo.hu/2016/08/29/tobbszori-atadas-megduplazodo-koltsegek-igy-ujult-meg-a-varkert-bazar-az-unio-penzebol/ | 2016-08-29 11:54:57 | true | null | null | atlatszo.hu |
Múlt hét csütörtökön a dolgozók képviselői tüntettek a tervezet elleni tiltakozásképp, miközben az érintett kutatóközpontok főigazgatói a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezetésével és a kormány képviselőivel tárgyaltak.
Az ADF és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének szervezésében tiltakozó kutatók attól tartanak, hogy amennyiben elfogadják a törvényt, az egykori akadémiai vagyont gyakorlatilag privatizálnák, a létrejövő új struktúra pedig nagyban hasonlítana az alapítványi fenntartásba vett egyetemek működéséhez, így az EU-s pályázati forrásoktól is eleshetnének. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke egy, a szervezet honlapján megjelent írásban igyekezett nyugtatni a kedélyeket, és tételesen cáfolni az aggályokat: szerinte egy átláthatóbb, a felelősségi szinteket egymástól világosan elválasztó szervezeti struktúra jön majd létre, és szó sincs a vagyon privatizálásáról, a kormány azon dolgozik, hogy megegyezzen az MTA-val a kutatóintézetek által használt ingatlanok megvásárlásáról, majd ezt követően ingyenes vagyonjuttatással a HUN-REN tulajdonába kerüljenek.
Az egyik legnagyobb kritika azért érte a törvénytervezetet, mert a 11 egykori MTA kutatóközpontot, 7 egykori MTA intézetet, és a Bay Zoltán Kutatóintézetet, valamint a HUN-REN Központot egyetlen jogi személlyé gyúrnák össze, amit a dolgozók képviselői "eszetlen és értelmetlen központosításként" értékeltek. A Népszava úgy értesült, a csütörtöki tárgyaláson a főigazgatók ígéretet kaptak, hogy ez nem fog megtörténni, vagyis a kutatóközpontokat nem vonják össze, valamilyen módon megtarthatják az önállóságukat, de a HUN-REN központ valamiféle felettes szervként működik majd fölöttük. Ez a változtatás csökkenti azt a veszélyt, hogy az EU az alapítványi fenntartású egyetemekhez hasonlóan kizárja a kutatóközpontokat a pályázati forrásokból.
"Piros lapot a kutatóhálózat szétverésére!" - Százak demonstráltak a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat épülete előtt
A tárgyaláson a főigazgatóknak sikerült elérniük, hogy a 3 nagy tudományterület 1-1 képviselője helyet kapjon majd az igazgatótanácsban, bár csak konzultációs joggal. Ígéretet kaptak arra is, hogy a kutatóhelyek átszervezéséről, megszüntetéséről, illetve a költségvetés elfogadásáról csak a tudományos IT-tagok kétharmadának támogatásával lehessen dönteni. Emellett létrejön majd egy Intézetvezetői Kollégium (IVK) a főigazgatók részvételével, akikkel a HUN-REN elnöke negyedévente tárgyalni fog.
Az ADF úgy tájékoztatta lapunkat, hogy az ezek fényében átdolgozott törvénytervezet a hét elején kapják vissza a főigazgatók "láttamozásra", és akár már kedden benyújhatják a parlament elé, vagyis szélesebb körű egyeztetésre a kutatóhálózatok dolgozóival már biztosan nem lesz idő. Az ADF képviselői úgy gondolják, a kutatóintézetek főigazgatói azért fogadták el az átalakítási tervet, mert úgy látják, csak így érkezhet pénz a mára kivéreztetett kutatóhálózatba. | Hiába a tiltakozás, rohamléptekkel alakítják át a kutatóhálózatot | A héten, akár már kedden a parlament elé kerülhet az egykori akadémiai kutatóhálózat újabb átszervezéséről szóló törvénytervezet – értesült lapunk az Akadémiai Dolgozók Fórumától. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258224_mta-kutatohalozat-atszervezes-tiltakozas-torveny-adf | null | true | null | null | Népszava |
Kiváló gondolat Lázár János részéről, hogy műemlékké nyilváníttatja a Böszörményi úti turulos emlékművet. Ha nekem kellett volna egyetlen képben összefoglalnom, mivé züllesztette az emlékezetpolitikát és ezzel párhuzamosan a kulturális örökség védelmét a Fidesz, ilyen frappáns megoldással aligha tudtam volna előállni.
Tudom, sokan már nem is emlékeznek arra a korra, amikor olyasmiken vitatkoztak a szakemberek, hogy szabad-e lefedni egy ikonikus műemlék udvarát, ha azt nyitottnak tervezte az alkotója, meg hogy egy építész halála után hány évnek kell eltelnie, míg kanonizáltnak tekinthető, így védetté nyilvánítható valamely műve. A Fidesz egyszerűen vetett véget ezeknek a szöszöléseknek: másfél évtizeddel ezelőtt megszüntette a magyar műemlékvédelmet, a fenti dilemmákon való merengést pedig rábízta arra a szervezetre, amelynek amúgy az építési engedélyek kiadása a dolga. Meg is oldódott egy csapásra minden. Azóta - csak a példa kedvéért - le lehetett bontani a Népstadiont, bele lehetett piszkálni a Citadellába, tele lehetett építeni a budai Várat egy komplett beton Potemkin-faluval.
A hegyvidéki turult, amelynek történelmi üzenete ízlésességében a Szabadság téri, sas tépte Gábriel arkangyaléval vetekszik, ugyanez a hatalommal visszaélő erőszakosság szülte. Az ikonográfiai kérdésekben verhetetlen Mitnyan polgármester megrendelte, Pokorni Zoltán törvényt módosíttatott a fennmaradása érdekében, most meg, hogy a kutyapárti városvezető egyáltalán felvetette a róla való gondolkodás szükségességét, a bontásügyi miniszter bejelenti, hogy műemlékké fogja nyílváníttatni.
Helyes is. Legyen a kegyeletsértő, a félmúlt minden terhét magába sűrítő, újsütetű szobor műemlék, és bontsák le közben a Magyar Rádió az utolsó szögig valódi nemzeti értékeket hordozó épületeit. És amilyen szerencséjük van, tán nem is értik meg soha, mit műveltek ezzel az országgal. | Bicskéig | Kiváló gondolat Lázár János részéről, hogy műemlékké nyilváníttatja a Böszörményi úti turulos emlékművet. Ha nekem kellett volna egyetlen képben összefoglalnom, mivé züllesztette az emlékezetpolitikát és ezzel párhuzamosan a kulturális örökség védelmét a Fidesz, ilyen frappáns megoldással aligha tudtam volna előállni.Tudom, sokan már nem is emlékeznek arra a korra, amikor olyasmiken vitatkoztak a szakemberek, hogy szabad-e lefedni egy ikonikus műemlék udvarát, ha azt nyitottnak tervezte az alkotója, meg hogy egy építész halála után hány évnek kell eltelnie, míg kanonizáltnak tekinthető, így védetté nyilvánítható valamely műve. A Fidesz egyszerűen vetett véget ezeknek a szöszöléseknek: másfél évtizeddel ezelőtt megszüntette a magyar műemlékvédelmet, a fenti dilemmákon való merengést pedig rábízta arra a szervezetre, amelynek amúgy az építési engedélyek kiadása a dolga. Meg is oldódott egy csapásra minden. Azóta – csak a példa kedvéért - le lehetett bontani a Népstadiont, bele lehetett piszkálni a Citadellába, tele lehetett építeni a budai Várat egy komplett beton Potemkin-faluval. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255359_bicskeig | null | true | null | null | Népszava |
Botrány Ózdon: Benedek Mihály polgármester tündöklése és bukása
Az egykori kohászvárosban sokáig támadhatatlannak tűnő szocialisták az EP-választásokon a harmadik helyre szorultak a Fidesz és a Jobbik mögött. A megrendült választói bizalmat tovább erodálhatja, hogy a helyi MSZP-szervezet úgy határozott, Benedek Mihály polgármesternek mennie kell. A terhére rótt lista szerint hamisan tüntette fel, hogy érettségizett, saját szakállára utalt ki pénzeket, és rúgta ki a visszaéléseket feltáró jegyzőt. A hvg.hu tudósítója igyekezett a botrány szálait kibogozni.
Az MSZP ózdi szervezete október 30-án rendkívüli taggyűlést tartott, amelyen egyetlen napirendi pont szerepelt, Benedek Mihály polgármester hivatalból történő eltávolítása. Az indok, hogy október 2-án állítólag újból feljelentették Benedek Mihályt az ügyészségen, a párt helyi vezetése pedig kapott egy névtelen levelet, amelyben felhívják a figyelmüket: Benedek Mihálynak nincs érettségi bizonyítványa.
Utóbbi állítás főleg annak tükrében súlyos, hogy Benedek 1994 és 2002 között parlamenti képviselő volt, majd 2002-től Ózd város polgármestere. A parlament.hu és az election.hu internetes oldalakon fellelhető önéletrajzában az olvasható, hogy középiskolai tanulmányait Kazincbarcikán végezte, a Vegyipari Technikumban 1972-ben tett érettségi vizsgát és szerzett szerves kémiai vegyésztechnikusi képesítést. Az üggyel kapcsolatban szerettük volna megkérdezni Benedek Mihályt, ám a polgármesteri hivatal titkárságán azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a polgármester úr betegszabadságon van. Boda István MSZP-elnök pedig határozottan elutasított mindenféle tájékoztatást az üggyel kapcsolatban, annak ellenére, hogy több szocialista képviselő azt állította: a rendkívüli taggyűlésen történtekről egyedül ő adhat tájékoztatást.
Benedek Mihály
© www.ozd.hu
Benedek Mihály érettségi bizonyítványa ügyében megkerestük a kazincbarcikai Irinyi János Szakközépiskola (volt Vegyipari Technikum) jelenlegi igazgatóját, Untener Jánost. Az iskola igazgatója közölte: 1972-ben Benedek Mihály nemhogy érettségizett volna ebben az iskolában, de nem is járt oda.
Az ügyben a szocialisták egyik - csak névtelenül nyilatkozó - helyi embere elmondta: „Az elmúlt hét elején kaptam egy meghívót, hogy rendkívüli taggyűlés lesz. A fél város már tudta, persze nem hivatalosan, hogy Benedek megbukott. A vezetés igyekezte lokalizálni a problémát, ám kénytelenek voltak vele foglalkozni. A taggyűlést egyértelműen azért hívták össze, hogy vonjuk meg Benedektől a bizalmat. Az egész az érettségi bizonyítványára volt kiélezve, ami nincs is, önéletrajzában az erre vonatkozó adat hamis.”
„A rendkívüli taggyűlést megelőzően a párt helyi vezetése sorozatban tartott üléseket, ahol Benedek elismerte, nincs érettségi bizonyítványa, továbbá azt is, hogy önhatalmúlag döntött különböző megbízásokról, s fizetett ki milliókat, miközben azokat az ózdi önkormányzat is el tudta volna végezni" - állította forrásunk, hozzátéve, Boda István pártelnök ezután megkérte, hogy többet ne menjen dolgozni, mire Benedek írásban lemondott mindennemű pártbeosztásáról, s megegyeztek, hogy betegállományba vonul, majd elmegy nyugdíjba.
Ezek után hívták össze a rendkívüli taggyűlést, amelyen a polgármester nem jelent meg, csupán egy levelet írt a tagságnak, hogy személyéről ne döntsenek. Boda a tagság előtt felolvasta a tényeket, amikben a helyi MSZP-vezetés elmarasztalta Benedeket, s a többség egyetértett a bizalom megvonásával.
Csiszár Miklós, Ózd volt jegyzője
© www.ozd.hu
Ózd város volt jegyzője, Csiszár Miklós 20 évig töltötte be a posztját. Benedek 2007-ben, a képviselőtestület jóváhagyásával, kezdeményezte a Polgármesteri Hivatal átvilágítását., Ám az anyag rengeteg pontatlanságot és valótlanságot tartalmazott, amelyre egy, a képviselőknek is szétosztott 70 oldalas dokumentumban hívta fel a figyelmet. A viszony megromlásához látszólag ez a körülmény vezetett.
Ezt követően, 2007 októberében közölte vele a polgármester, hogy nem kíván vele a jövőben együtt dolgozni, és vagy kétéves illetményének megfelelő összegért 2007. december 31-ig távozik a hivataltól, vagy fegyelmi eljárást kezdeményeznek ellene. Csiszár Miklós nem kívánt egyezséget kötni, így a képviselőtestület eljárást indított ellene: 2007 novemberében, rendkívüli testületi ülésen felfüggesztették állásából, azzal, hogy „túllépte hatáskörét”. Az okok között szerepelt többek között, hogy nem működött megfelelően együtt az átvilágító céggel, és, hogy a polgármester akarata ellenére elküldte a képviselőknek az átvilágítási anyaggal kapcsolatos álláspontját. És kifogásoltak két megbízási szerződést - az egyiket a volt ljegyzővel kötötte nyugdíjazása után tanácsadói munkakörre, a másikat egy adószakértővel, adóellenőrzésre. Ez utóbbinál vitatták az adószakértő szakképesítését.
Csiszár Miklós kálváriája (Oldaltörés)
2008 márciusában a polgármester javaslatára a jegyző szabadságra ment, majd újra elhelyezkedett jegyzőként, igaz, nem Ózdon. A volt kohászvárosban most mégis az ő ügyében is áll a bál. Ugyanis Ózd képviselő-testülete megítélt a volt jegyzőnek 20 millió forintot, a volt jegyző többletjuttatásainak fedezete címmel. Erről a határozatról azonban több testületi tag csak utólag értesült, így például Fazekas Zoltán fideszes városatya is azt mondta, a mai napig nem kapott választ a polgármestertől arra a kérdésre, hogy mi indokolta a többletkiadást. Ám a költségvetést önmagában nem ez rengeti meg, mondta Fazekas, hanem az idén, már eddig felhalmozódott, több mint 700 milliós hiány.
Csiszár Miklós ugyanakkor készséggel beszámolt róla, hogy miért tartja indokoltnak a neki kiutalt 20 millió forintot. A volt jegyző a hvg.hu-nak kifejtette, 2005-ben ismeretlen tettes ellen - de tartalmilag Ózd város polgármesterét érintően – kilenc ügyben büntetőeljárás indult. Ezek egy évvel később bűncselekmény hiányában lezárultak. A helyhatósági választások során Benedeket ismét polgármesterré választották, s viszonya Csiszárral - ez utóbbi elbeszélése szerint - kezdett megromlani. Többször is figyelmeztette a jegyzőt, reméli, a jövőben nem kerül sor a korábbi büntetőügyekhez hasonló ügyekre.
A Fidesz felszólít
A Fidesz ózdi szervezete azonnali teljes körű tájékoztatást vár Benedek Mihály polgármester körül kialakult helyzetről. "A képviselő testület 2009. október 29-i ülésén Kis Sándor alpolgármester azt a tájékoztatást adta, hogy Benedek Mihály polgármester betegszabadságra ment, miközben hírforrások arról számolnak be (itt nyilván cikkünkre gondolnak - a szerk.), hogy az MSZP ózdi szervezetének október 30-i rendkívüli taggyűlésén megvonták a bizalmat a polgármestertől és felszólították, hogy mondjon le minden tisztségéről, és felvetődött több ügyben büntető eljárás indítása is a Polgármester ellen.
a Fidesz Magyar Polgári Szövetség ózdi szervezete”
Ezután jött az átvilágítási ügy, Csiszár Miklóst felfüggesztették állásából, másfél évig nem kapott fizetést. 2009 márciusában Csiszár Miklóst a munkaügyi bíróság határozata visszahelyezte állásába, s elmaradt jövedelemként összességében megítélt mintegy bruttó 16 millió forintot. A jogerős másodfokú ítéletet követően munkára jelentkezett korábbi helyén, de Benedek polgármester ismételten kifejtette, hogy a jövőben nem kíván vele együtt dolgozni. Ismét felajánlotta kétéves bruttó illetményét. "Fel kellett adnom az addigi egzisztenciámat és egy másik településen kell azt újra megteremtenem; ezért nem tartom irreálisan magasnak ezt az összeget" - hangsúlyozta Csiszár Miklós.
Ebben az ügyben is kíváncsiak lettünk volna Benedek Mihály polgármester, illetve Kiss Sándor alpolgármester véleményére, ám erre sem kaptunk tőlük választ.
Ki fogja irányítani Ózdot a következő hónapokban? A neve elhallgatását kérő MSZP-tag annyit mondott: határozat született, hogy Benedek visszavonulásával a következő választásig a két alpolgármester, Kiss Sándor és Bárdos Balázs látják majd el a polgármesteri feladatokat. A közvéleményt egyelőre erről sem tájékoztatták.
A megszólaltatott MSZP-s a nyilatkozatstopot azzal indokolja, hogy „tompítani kell a feszültséget, rossz a helyzet, ha nyilatkoznának, akkor még rosszabb lenne. Hogy néznének ezek után a választóik szemébe? A párt érdekében nem nyilatkoznak.”
Fürjes Judit | Vélemény: Botrány Ózdon: Benedek Mihály polgármester tündöklése és bukása | Az egykori kohászvárosban sokáig támadhatatlannak tűnő szocialisták az EP-választásokon a harmadik helyre szorultak a Fidesz és a Jobbik mögött. A megrendült választói bizalmat tovább erodálhatja, hogy a helyi MSZP-szervezet úgy határozott, Benedek Mihály polgármesternek mennie kell. A terhére rótt lista szerint hamisan tüntette fel, hogy érettségizett, saját szakállára utalt ki pénzeket, és rúgta ki a visszaéléseket feltáró jegyzőt. A hvg.hu tudósítója igyekezett a botrány szálait kibogozni. | null | 1 | http://hvg.hu/itthon/20091103_ozd_polgarmester_bukas | 2009-11-03 00:00:00 | true | null | null | HVG |
A városháza díszterme adott helyet a Tata város csapadékvíz-elvezetésének fejlesztése III. ütem elnevezésű, TOP-PLUSZ projekt nyitó rendezvényének. A 980 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatás segítségével több újabb helyszínen is sor kerülhet a csapadékvíz-elvezetés fejlesztésére Tatán. A Széchenyi Terv Plusz programban megvalósuló beruházással a tatai rendszereket átépítik, illetve új csatornákat építenek, és alkalmassá teszik őket a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban előforduló nagy mennyiségű csapadék elvezetésére - írta meg a tata.hu.
Michl József (Fidesz-KDNP) beszédében elmondta, hogy a fejlesztéssel az érintett helyszíneken élő több száz ember számára válik élhetőbbé a település, nagyobb biztonságban lesznek az utcákban található családi házak és ingatlanok.
- A tervezett beruházás a komplex, az egész városra kiterjedő, átgondolt vízrendezési fejlesztés egyik fontos lépése. Tatán az elmúlt időszakban olyan fejlesztések is megvalósultak, melyek a víz megtartásának természetes lehetőségeit aknázzák ki - közölte Michl József hozzátéve, hogy tavaly egy több mint 1,1 milliárd forintos vízrendezési projekt nyomán 1755 méteren épült új csatorna, átépítették az Újhegyi úti vízfolyás zártszelvényént, a Nádas utcában pedig 500 négyzetméternyi felületen 11 esőkertet alakítottak ki, ezzel is mérsékelve a villámárvizek okozta károkat.
Bencsik János országgyűlési képviselő a projektnyitó rendezvényen elmondta, hogy a csapadékvíz megfelelő elvezetésének megoldására jelentős támogatás áll rendelkezésre, és ezek a beruházások valóban az élhetőséget biztosítják az itt élők számára. A képviselő emlékeztetett olyan korábbi fejlesztésekre, mint például a Május 1. úton lezajlott, a forráskárok rendezéséhez kötődő beruházás, valamint az Építők parkjának fejlesztéséhez kapcsolódó, Kertváros egy részének csapadékvizét is levezető csapadékcsatorna kiépítése.
- Az önkormányzat már hosszú ideje előre gondolkodik ebben a témában, és csak így lehet együttműködve tervezni, hasznos beruházásokat megvalósítani - fogalmazott Bencsik János.
az agostyáni városrészben a Petőfi utca, Jókai sor és a Béke utca,
a Mária utca vízelvezetés kiépítése a Judit és Ágnes utcák bekapcsolásával,
a Május 1. út 24-28. szám mögötti terület forrásvíz-elvezetése és a Bláthy Ottó utcai vége,
a Dadi út és környezete,
a Szilágyi Erzsébet utca és környezete,
az Újvilág utca. | Egymilliárd forintért fejlesztik a csatornarendszert Tatán +fotók | A város önkormányzata közel egymilliárd forintos pályázati támogatást nyert el a település csatornarendszerének fejlesztésére Tata hat területén. A projektet Michl József polgármester ismertette pénteken a városházán tartott sajtótájékoztatón, amelyről az MTI is beszámolt. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/fejlesztes-csatornarendszer-tata-top-plusz | null | true | null | null | KEMMA |
A Zágráb megyei bíróság szeptember végén rendelte el Hernádi Zsolt letartóztatását azzal a váddal, hogy a Mol megvesztegetéssel szerzett meghatározó befolyást az INA horvát olajtársaság irányításában.
A fellebbezésre az adott lehetőséget, hogy Horvátország március elején módosította a letartóztatást elrendelő végzés alapjául szolgáló joganyagot. | Tévedésekre, hibákra hivatkozik a Mol-vezér | Horvát ügyvédjén keresztül ténybeli tévedésekre és eljárásjogi hibákra hivatkozva fellebbezést nyújtott be Hernádi Zsolt, a Mol Zrt. elnök-vezérigazgatója a letartóztatását elrendelő végzés ellen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/03/14/tevedesekre-hibakra-hivatkozik-a-mol-vezer/ | 2014-03-14 14:42:00 | true | null | null | 24.hu |
„Összességében a megyei földárverési adatok azt az állami földbérleti pályázatoknál tapasztaltakkal teljes mértékben megegyező tendenciát mutatják, hogy egy szűk, kedvezményezett kör darabszámra kevesebb, ám európai, családi gazdasági léptékkel mérve nagy területeket – általában előbb bérlet, majd tulajdon formájában – szerez meg magának, míg viszonylag sokan darabszámra sok, ám igen kicsi, dirib-darab földhöz jutnak.”
Ez a végkövetkeztetése Ángyán József legfrissebb földügyi helyzetképének, amiben a Somogy megyei állami földek sorsát elemzi.
A jelentésből kiderül az is, hogy majdnem minden tizedik hektár elárverezett állami földterületet külföldi vagy külföldi származású kettős állampolgár nagybirtokosok (belgák, németek, olaszok, osztrákok) szereztek meg. Ez annak ellenére van így, hogy a kormány az egész földtörvény-hisztit azért kezdte, hogy nehezítse a külföldiek földvásárlásait.
Ángyán megtalálta Somogy megye legnagyobb birtokosait is:
egy nagy agrárcégekből álló belga családi holding,
az olasz milliárdos divatcézár, Carlo Benetton magyarországi olasz intézői, akik egy 6000 hektáros birtokot irányítanak,
a magyar államtól még a rendszerváltást követően a dél-balatoni Nagyberekből 8 ezer hektárt 99 évre, hektáronként 10 forintért bérbe kapó német Braun bankárcsoport cégének német vezetője,
és Mondok József, Izsák fideszes polgármesterének két fia.
Mondokék cége lett a Somogy megyei Karád téesze is, ami ma Karádi Mezőgazdasági Zrt. néven fut. Mondok két gyereke Karádon és a szomszédos Andocson nyert két-két birtoktestet, összesen 177 hektárt, 158 millió forintért. | Rengeteg földet húztak be Somogyban az izsáki polgármester fiai - áll az Ángyán-jelentésben | De nemcsak a Mondok-család, hanem a német Braun bankárcsoport és az olasz Benetton is jól járt. | null | 1 | https://444.hu/2017/02/15/rengeteg-foldet-huztak-be-somogyban-az-izsaki-polgarmester-fiai-all-az-angyan-jelentesben | 2017-02-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Főleg nem, hogy a Vizoviczki ellen nyomozó ügyészek nem is tudtak arról, hogy az általuk korrupcióval gyanúsított főrendőrök zsarolták volna Vizoviczkit, ahogy azt meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a Heti Válasz Online közölte. Tegnap az NNI-nél még azt mondták, belső vizsgálat indult tisztázandó, miképpen jutott a PestiSrracok.hu-hoz a kérdéses jegyzőkönyv. Egy nap kellett, hogy rájöjjenek a hamisításra, s amint rájöttek, a hír nyomban ki is szivárgott.
A Heti Válasz Online információja szerint Gulyás Imre, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztályának vezetője és Hopka Lajos, a speciális bűnszervezeti csoportok elleni osztály vezetője hamisíthatták azt a jegyzőkönyvet, amelyre hivatkozva kedden a PestiSracok.hu azt írta, hogy Radnai László, a kecskeméti maffiaperben 2007-ben 12 évre ítélt egykor illegális olajüzletekben is érdekelt vállalkozó, Portik Tamás egykori cégtársa tavaly ősszel terhelő vallomást tett Portikra.
Az internetes portál szerint „Gulyás Imre és Hopka Lajos – hamis információk gyártásával – növelte Vizoviczkiben a fenyegetettség érzését. Amellett, hogy szükség esetén valóban befolyásolták a vállalkozó ellen indított nyomozások és vizsgálatok eredményét, hamis rendőrségi jegyzőkönyveket is készítettek, melyek tervezett drograzziákról és jövőbeli nyomozati cselekményekről szóltak. Ennek a kvázi zsarolási sorozatnak a keretében került sor annak a hamis jegyzőkönyvnek az elkészítésére, amelyben állítólag megszólal és Portikékra nézve terhelő vallomást tesz a kecskeméti maffiaügy elítéltje, Radnai László”.
A lap nem tért ki rá, hogy miért növelte volna Vizoviczkiben a fenyegetettség érzését egy olyan hamis információ, mely szerint Radnai terhelő vallomást tett Portikra? A nyilvánvalóan szerecsenmosdatási céllal kiszivárogtatott információ azonban nemcsak ezt az egy kérdést veti fel.
Induljunk ki abból, hogy a hír igaz: Gulyás és Hopka (de legalábbis az egyikük) jegyzőkönyvet hamisítva azt a látszatot kelti, hogy Radnai Portik ellen vallott. Tehát nem egy valódi kihallgatás eredeti jegyzőkönyve került ki illetéktelen kezekbe. A Nemzeti Védelmi Szolgálat állítólag két éve kezdte meg azt a titkos nyomozást, melynek eredményeképpen sikerült az ügyészségnek lelepleznie Vizoviczki és a nevezett főrendőrök korrupt kapcsolatát. Miért nem derült ki e titkos nyomozás keretében, hogy egyes főrendőrök hamis jegyzőkönyvekkel manipulálva próbálták felsrófolni az őket lekorrumpáló vállalkozótól kapott fizetésüket? És vajon hány jegyzőkönyvet hamisítottak még?
Ha kiderült mindez, miért tart már több mint 24 órája a belső vizsgálat az NNI-nél arról, hogy miképpen juthatott el Radnai kihallgatási jegyzőkönyve a PestiSracok.hu-hoz? Ha pedig csak most döbbentek rá, hogy korrupt egykori kollégáik miféle manipulációkat követtek el (megjegyzem, már ez a tény is azonnal kiszivárgott), miért nem tájékoztatták még az adott ügyben eljáró Központi Nyomozó Főügyészséget? Ott ugyanis azt mondták, nem tudnak semmiféle hamis jegyzőkönyvekről, és nem is gyanúsítják zsarolással, sem okirat-hamisítással Gulyást és Hopkát.
Megjegyezzük, hogy eddig épp az NNI volt az a rendőri szervezet, amely határozottan kitartott amellett, hogy a Portik- és a Vizoviczki-ügynek semmi köze egymáshoz. Akkor mire alapozzák, hogy egy Portikra tett állítólagos (hamis) terhelő vallomással zsarolható lett volna Vizoviczki?
Nem mellékes kérdés az sem, megengedheti-e magának a rendőrség, hogy napokig válasz nélkül hagyjon egy olyan hírt, amelyből arra lehet következtetni, hogy rendőrségi jegyzőkönyvek jutottak illetéktelen kezekbe. Vajon továbbra is ugyanolyan segítőkészek lesznek a Portik és társai ellen valló volt bűnözők, ha azt látják, még mindig bármelyik kihallgatási jegyzőkönyv kikerülhet a rendőrségtől? | Nem árulás, jegyzőkönyv-hamisítás történt? De ezt sem tudták titokban tartani... | Bár a Heti Válasz Online szerda esti értesülései szerint a Vizoviczki László ellen indított nyomozás keretében letartóztatott két rendőrtiszt hamisította azt a – PestiSracok.hu honlapon tegnap közölt – jegyzőkönyvet, amely arról szól, hogy a börtönbüntetéséből nemrég szabadított Radnai László, a Conti Car egykori alapítója tett terhelő vallomást Portik Tamásra, a közlés cseppet sem nyugtatta meg azokat, akik eddig Portik ellen vallottak. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/nem_arulas__jegyzokonyv-hamisitas_tortent__de_ezt_sem_tudtak_titokban_tartani___-1322713 | 2012-08-01 11:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Papp Zsolt György csütörtökön a Megvédjük a magyar gazdákat! El a kezekkel az agrártámogatásoktól! címmel tartott miskolci sajtótájékoztatón hozzátette, ki kell állni a javaslat ellen. A gazdák érdekeit kell képviselni különösen a területalapú támogatások ügyében.
Kiemelte, ez a támogatási rendszer adja a magyar agrártámogatások gerincét és azt több mint 162 ezer magyar családi gazdálkodó, őstermelő vagy mezőgazdasági vállalkozó veszi igénybe mintegy ötszázmilliárd forint értékben.
A területalapon elosztott támogatás objektív, átlátható és sok éves tapasztalattal bíró támogatási rendszer, mely szükséges a hatékonysághoz, elengedhetetlen a versenyképességhez, a mindennapi megélhetéshez, a betakarításhoz vagy a következő esztendőre való felkészüléshez - hangsúlyozta.
Hozzáfűzte, hogy bár a támogatás területalapon nyugszik, de számos előíráshalmaznak és feltételnek kell egyszerre teljesülnie ahhoz, hogy a gazdálkodók részt vehessenek benne.
Az idén április és június között benyújtott pályázatok kifizetése október végére már elérte a 120 milliárd forintot, a gazdálkodók csaknem 80 százaléka kapta meg a támogatást előleg formájában - jegyezte meg.
Papp Zsolt György szerint a bizottság által indított stratégiai párbeszéd azt állítja, hogy a mezőgazdaság, azon belül is az állattartás a "fő bűnös" a klímaválságért, a környezetszennyezésért, de a dokumentum számokat és tényeket nem tükröz, hanem "víziókat vázol".
A párbeszéd javaslatot tesz arra, hogy akár egyszeri támogatással fogjuk vissza az állattartást, emeljük adókkal a húskészítmények árát és teremtődjön meg annak a lehetősége, hogy áttérjünk növény alapú táplálkozásra - mondta.
Az elnök úgy véli, ez már nemcsak egy gazdatársadalmat érintő ügy, hanem egy össztársadalmi, minden felelős fogyasztót érintő kérdésről van szó. Véleménye szerint az agrárpetíció aláírása a magyar érdekek és értékek közös képviseletéhez szükséges.
Egyúttal hangsúlyozta, hogy a stratégiai párbeszéd az elmúlt évek komoly tapasztalatait kérdőjelezi meg, és nemcsak a gazdák, hanem minden magyar és európai felelős élelmiszerfogyasztó érdekeiért kell közösen kiállni.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke arról beszélt, hogy a 2027-től kezdődő időszakra vonatkozó párbeszéd egyrészt a minőség és az egészség tekintetében is "komoly kockázatokat" hordoz magában,
mert átállítaná az emberek gondolkodását, táplálkozását és viszonyát az élelmiszerekhez.
Másrészt a lerombolná a versenyképességet, hiszen - mint mondta - csökkentené a műtrágya és a növényvédőszerek használatát, meghatározná milyen növényfajtákat és fajokat lehet termeszteni, milyen módon lehetne talajt művelni.
Az elnök elmondta, minimum 100-150 ezer aláírással fognak az Európai Bizottsághoz fordulni, de nemcsak a magyar gazdák érzékelik a problémákat, hanem a visegrádi országokban élők, valamint az olasz és osztrák gazdák is, így elindul egyfajta gazdaösszefogás.
Hozzátette, azt szeretnék, hogy a kezdeményezésből egy "erős" európai állampolgári összefogás legyen, az érdekek képviselete és az értékek megvédése érdekében.
Stefánné Fekete Mária, a Magosz Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Gazdasszony Tagozatának elnöke egyebek mellett arról beszélt, úgy látja, ha a területalapú támogatások megszűnnek, az a családi gazdaságok végét fogja jelenteni Magyarországon. Hozzátette, minden gazdasszonytársát és minden családanyát arra fog kérni, hogy támogassa és írja alá a petíciót. | Megvédjük a magyar gazdákat! | A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint az Európai Bizottság által indított, az elkövetkező időszak közös agrárpolitikájáról szóló stratégiai párbeszéd tartalma nem a gazdatársadalmat szolgálja. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176582/megvedjuk_a_magyar_gazdakat | null | true | null | null | Hir6 |
Az egy éve elfogott rektor az ügyészség szerint két vádlott-társa közreműködésével a DHL Magyarországnál próbált jogtalan előnyt kicsikarni oly módon, hogy valótlanul azt állította: a cég egyes munkatársai ellen drog- és fegyverkereskedelem miatt titkos nyomozás folyik, de ő az eljárást a cég számára kedvezően tudja befolyásolni.
A bűncselekményben a Fővárosi Főügyészség szerint közreműködött még a DHL egyik ügyvezető igazgatója is, akinek az volt a fő feladata, hogy figyelemmel kísérje a társaságnál a zsarolók követeléseinek teljesítését.
A kitalált történet szerint a rektor kapcsolatain keresztül tudomást szerzett róla, hogy a DHL alkalmazottai céges lehetőségeiket kihasználva fegyverekkel és kábítószerrel kereskednek.
A volt egyetemi vezető erről először e-mailben, majd az egyetemen személyesen is tájékoztatta Ziya Hakan Atillát, a DHL Kelet-Európai Régió részlegének területi igazgatóját, később pedig egy fővárosi szállodában Darren William Blackwellt, a cég biztonsági vezetőjét, illetve Robert Olaf Larsont, a DHL legfőbb biztonsági vezetőjét is.
A vádirat szerint Szabó a találkozókra egy mini-DVD-t is magával vitt, amelyet már elítélt tettestársa, Cs. István szerzett be. A filmen egy előre megrendezett jelenet volt látható, ahol a "már folyamatban lévő titkos nyomozás keretében tartanak titkosszolgálati tisztek megbeszélést".
A volt rektor a megbeszélés lejátszása után a magyar titkosszolgálati szervekkel ápolt, közelebbről nem részletezett hivatali kapcsolatára hivatkozva felajánlotta: elintézi, hogy kimaradjon a DHL neve az ügyben kirobbanni készülő médiabotrányból.
Ezért cserébe azt kérte, hogy a DHL bontson szerződést már meglévő biztonsági cégével, és helyette a tettestársa, Cs. István ismeretségi körébe tartozó, pápai székhelyű őrző-védő kft.-vel szerződjön.
"Ez az ügy több, mint kedvezőtlen volt az országnak, rontotta presztízsét" - emelte ki az ügyész a súlyosító körülményeket sorolva. | Az ügyész börtönbe zárná a nemzetvédelmi egyetem volt rektorát | Az ügyész börtönbe zárná a nemzetvédelmi egyetem volt rektorát - A súlyosbító körülmények közé sorolta, hogy az ügy rontotta az ország presztízsét. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/02/22/az_ugyesz_bortonbe_zarna_a_nemzetvedelmi_egyetem_volt_rektorat/ | 2011-02-22 15:25:43 | true | null | null | Index |
Mások tiltakozása mellett az én levelemnek is lehetett része abban, hogy Julian Nida-Rümelin és a magyar filozófiai életet régóta ismerő Jürgen Habermas a legnagyobb taglétszámú német filozófiai társaság nevében felemelte szavát a hecckampány ellen. Azóta a magyar filozófusok elleni támadások további jelentős tiltakozásokat váltottak ki. A nyugati értelmiség ugyanis érzékenyen reagál minden olyan történésre, amelynek során személyiségjogok és demokratikus intézmények forognak veszélyben. Nyílt levelemben ilyen fejleményekre utaltam. Kornai János professzor körültekintő és mértéktartó elemzésére (Számvetés, január 6.) hivatkozva megemlítettem a médiatörvényt, az alkotmánybíróság jogainak korlátozását és más, hasonló intézkedéseket, mert úgy véltem, hogy a filozófusok elleni hajsza e történések sorába illeszkedik bele. Ebben az összefüggésben hoztam szóba a Filozófiai Kutatóintézet ügyét is, az ott folyó minősítéseket és négy munkatárs novemberi elbocsátását, amiről egyébként részletes cikket tettem közzé az Élet és Irodalom 2010. december 3-i számában.
Ebben a cikkben az érintettek publikációs jegyzékének vizsgálata alapján mutattam ki, hogy a Filozófiai Kutatóintézet igazgatója önkényes és szakmailag súlyosan vitatható kritériumok alapján minősítette alkalmatlannak az elbocsátott kutatókat. Hozzátettem, hogy a Boros János szerint érvényben levő tudományos követelményrendszer a minősítések feladatát a Tudományos Tanácsra bízza, ilyen testület azonban az intézetben nem volt és ma sincs. Boros János ebben a helyzetben megbízott ugyan egy háromtagú ad hoc bizottságot, ámde egyik tagnak az általa igazgatóhelyettessé is előléptetett Demeter Tamást tette meg, aki az intézet nagy többségével igen feszült viszonyban (amint jogi szövegekben fogalmazni szokás: haragban), az intézet egyik munkatársával pedig ezenfelül még perben is állt (amit azóta jogerősen el is vesztett). Mint írtam: „Amikor ezt a jogi képtelenséget az intézet tagjai felrótták neki, az igazgató megszüntette az ad hoc bizottságot, és kijelentette: új bizottságot hoz létre, és ez új minősítéseket fog készíteni.
Ezt az ígéretét azonban nem tartotta meg: ehelyett alig két hétre rá saját felelősségére –tehát egy személyben – új minősítéseket gyártott, amelyeket csak a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Bizottságának tiltakozására és az Akadémia elnökének, Pálinkás József akadémikusnak a közbeavatkozására függesztett fel, hogy aztán néhány hónappal később váratlanul ugyanezen minősítésekre hivatkozva szakmai alkalmatlanság címén elbocsásson négy kutatót.” Ezek a lépések súlyos aggodalomra adnak okot mindazok szemében, akik nyugati mércékhez szoktak. A Filozófiai Kutatóintézetben az önkény uralkodik – állítottam és állítom ma is. Cikkemben felszólítottam az MTA elnökét, hogy vizsgálja ki a minősítések ügyét. Erre tudomásom szerint mindmáig nem került sor.
Örömmel láttam az MTI 2011. január 28-i híradásában, hogy a Filozófiai Kutatóintézet igazgatója most már elhatárolja magát a filozófusok elleni sajtókampánytól – miután világossá vált, hogy ez a kampány csak a boszorkányüldözés kezdeményezőit és támogatóit járatta és járatja le. Nehezményezi, hogy nyílt levelemben összekapcsolom egymással a két ügyet. Levelemből ebben az összefüggésben egyedül a következő mondat idézhető: „Szembeötlő, hogy a Magyar Nemzet két cikkében is a Filozófiai Kutatóintézetnek az az igazgatója nyilatkozik a filozófia ügyeinek egyedüli szakértőjeként, aki ellen a novemberi tiltakozó akció folyt, és hogy az egyik fő vádlott az a Radnóti Sándor, aki a múlt év novemberében az internetes tiltakozó akciót megindította”. Ki vitathatná ezt az állítást? A Magyar Nemzet Budai vizsgálja Hellerék gyanús kutatásait című cikkében (január 12.) Boros János mint egyedül megkérdezett szakértő nyilatkozott: „Boros kérdésünkre kijelentette: magyar viszonylatban abszurdan magasnak tűnnek azok az összegek, amelyeket a kör tagjai a kutatásokra nyertek, és a jelek szerint a projektek témája sem volt összhangban a pályázati kiírással.
Az intézet igazgatója szerint egy hároméves kutatást általában 10 millió forint körüli összeggel szoktak finanszírozni, ami csak a töredéke a Hellerék és Radnótiék által elnyert 50–90 millió forintos összegeknek. Boros felhívta a figyelmet arra is: a kutatóintézet dolgozóinak, illetve az egyetemi tanároknak munkahelyi kötelességük a kutatás, hiszen ezért kapják a fizetésüket.” A Magyar Nemzet Filozófusbotrány: nyomoznak. Hűtlen kezelés a gyanú című cikkéhez kapcsolódó online híradás tanúsága szerint (MNO, január 14.) Boros János a Filozófiai Kutatóintézetet érintő pályázatról ezt mondta: „a Budai Gyula által tett feljelentés alapjául szolgáló információk megfelelnek a valóságnak. Leszögezte, hogy a sajtóban visszhangot kapott, 70 millió forintos pályázat körüli jogi anomáliákat a múlt év első felében ő maga kezdte el feltárni az MTA elnöke által elrendelt belső ellenőrzési vizsgálat egyes megállapításai alapján. Feljelentést pedig azért nem ő nyújtott be, mert megtudta, hogy 2010 nyarán ezt egy magánszemély már megtette.” Kétségtelen tény, hogy a Magyar Nemzet más cikkeiben további szakértők is megszólaltak, így Palló Gábor és Nyíri Kristóf.
Ami a Radnóti Sándorral kapcsolatos utalást illeti, róla a Magyar Nemzet Erkölcsi mélypont a filozófiatudományban című cikke (január 10.) egyedül a következő tényt tartja érdemesnek kiemelni: „A fentebb említett, egyik gyanús pályázaton 90 milliót nyert Radnóti Sándor egyetemi tanár az elbocsátások miatt tiltakozó aláírásgyűjtést szervezett, mert szerinte tisztogatásról van szó”. Valójában maga Boros János igyekezett – körmönfont módon – kapcsolatot teremteni a Filozófiai Kutatóintézetben betöltött funkciója és a filozófusok ellen indított támadás között. Idézetként is szégyellem tollamra venni a következő szavakat, amelyek a Magyar Nemzet fentebb már idézett, január 12-i cikkének tanúsága Boros János szájából hangzottak el: „Korábban nem értettem, hogy miért folytattak ellenem lejárató kampányt annak a filozófusi körnek a tagjai, amelynek pályázataira a Magyar Nemzet a napokban rávilágított. A pályázatok elnyerési körülményeinek és a pályázati források összegének ismerete azonban magyarázatul szolgálhat erre. Az érintettek attól tarthattak, hogy igazgatóként rálátásom lesz ezekre a rendkívüli ügyekre.” Figyeljünk fel rá, hogyan teszi túl magát e nyilatkozatában a Filozófi ai Kutatóintézet igazgatója az ártatlanság vélelmén! A szövegből egyébiránt nem derül ki egész világosan, milyen fellépésre utal: vajon arra, hogy vele szemben a Filozófiai Kutatóintézet igazgatói posztjára való pályázat során több szakmai grémium is a másik jelöltet, Gábor Györgyöt támogatta, és ez ügyben az újságok lapjain is vita folyt, vagy pedig az önkényes minősítéseivel és elbocsátásaival szembeni novemberi tiltakozást tartja szem előtt.
A minősítések és elbocsátások kérdése korántsem jutott nyugvópontra. Ellenkezőleg, új jelentőségre tesz szert attól, hogy Nyíri Kristóf a Hír TV-nek adott interjújában január 29-én a szerinte létrehozandó „konzervatív elit” önjelölt filozófusaként meghirdette a „minőség-ellenőrzött filozófia” jelszavát. Jól megválasztott, furfangos jelszó! Ki ne kívánná emelni a filozófiai munka minőségének színvonalát? Minden azon múlik azonban, hogy milyen mércék szolgálnak a minőség ellenőrzésére, s mennyire körültekintő, pártatlan és filozófiai irányzatok elfogultságaitól is mentes e mércék alkalmazása. A „mérnöki stílusú, pontos” és az „esszéisztikus zsenialitásról tanúskodó” filozofálásmód sarkított szembeállítása e tekintetben nem sok jót ígér. Alighanem a következő időszak egyik kulcskérdéséről van itt szó, melynek megválaszolásától állások, egzisztenciák sokasága függhet. A Filozófiai Kutatóintézetben történtek könnyen mintaértékűvé válhatnak. Meggyőződésem, hogy a megfelelő mércék és eljárások csak széles szakmai fórumokkal való egyetértésben alakíthatók ki, nem pedig a velük való teljes szembenállásban, amint az a Filozófiai Kutatóintézetben történt. Egyetlen vezető sem minősítheti munkatársait egy személyben, és nem szolgálhatnak a minősítések alapjául olyan kritériumok, amelyeket a széles szakmai közvélemény nem fogad el. Ezért nem térhetünk napirendre a filozófiai kutatóintézetbeli minősítések és elbocsátások felett.
Végezetül még egy szót a Nyíri Kristóffal készült interjúról. Döbbenettel hallottam, hogy riporter és riportalany szerint az 1973-as filozófusper „nettó eredménye“ az volt, hogy a politikai okokból megtámadott, félreállított és meghurcolt Heller Ágnes és társainak egy része végül is „nyugati álláshoz jutott”. Úgy érzem, Magyarországon sokan nem is érzékelik már, milyen felháborító, amit tesznek, mondanak és gondolnak. Ezért csupán arra a ténymegállapításra szorítkozom, hogy nyugati egyetemek senkinek sem kínálnak katedrát azért, mert politikai üldöztetésben van része, hanem csupán azért, mert szakmai teljesítményével kiérdemelte.
A szerző egyetemi tanár, Bergische Universität Wuppertal | Belföld: Még egyszer a filozófusügyről | Magyarország az Európai Közösség tagállama és mint ilyen, a nyugati világ része. Ezért, ami Magyarországon történik, az Európára, sőt a Nyugatra is tartozik. Amikor megindult a filozófusok – otthoni kollégáim, tiszteletre méltó tudósok – elleni sajtókampány, Németországban élő, de magyar származású filozófusként nyílt levélben fordultam néhány nagyobb német filozófiai társaság elnökéhez. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20110205-meg_egyszer_a_filozofusugyrol-970251 | 2011-02-05 12:11:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Mint legutóbb, most is szokatlan időpontban, szerdán tart kormányinfót Gulyás Gergely és Vitályos Eszter. Amúgy a kormányüléseket rendszerint szerdán tartják, majd másnap, csütörtökön ismertetik egy sajtótájékoztatón az ott született döntéseket.
Sok támpont nincs, hogy pontosan milyen témákról lehet szó, ám a közelmúlt kormányzati intézkedései, illetve a miniszterek bejelentései alapján az alábbi tárgykörökben lehet számítani arra, hogy bővebb tájékoztatást kap a lakosság. | Kormányinfó jön, fontos bejelentések várhatók | Szerdán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő 13:00-kor sajtótájékoztatót, közkeletű nevén kormányinfót tart „Mit, miért tesz a kormány” címmel. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/kormanyinfo-bejelentesek-gulyas-vitalyos/kw9w8sl | null | true | null | null | Blikk |
Hétfőn hozta nyilvánosságra vagyonnyilatkozatát Giró-Szász András, amelyből kiderült, hogy november eleji államtitkári kinevezése miatt másodszor is eladta a kormányzati tanácsadással foglalkozó Strategopolis Kft.-beli részesedését, amiért 750 millió forintot fizetnek majd régi kollégái.
A nyilatkozat szerint Giró-Szász egy céges tulajdonrészt azonban továbbra is megtartott magának: egy viszonylag új cégben, a Safe Port Projekt Kft.-ben 20 százalékos tulajdonos maradt. A kft. másik tulajdonosa Serfőző Péter, Giró-Szász sógora. Az ingatlanüzemeltetési és -kezelési tevékenységre létrehozott cégről a hivatalos adatok nem sokat árulnak el, mivel csak négy hónapja alapították. A Safe Port azonban egy Bilton nevű ingatlanforgalmazó cég mellett rögtön társtulajdonos lett a Dorottya 8 Hotel Kft.-ben.
A Dorottya 8 Hotel Kft.-ről alig néhány hete írt a Napi.hu. Az újság arról számolt be, hogy felélénkült a belvárosi hotelépítési kedv, hirtelen több cég is beruházásokba kezdett, és elsőként éppen a Lánchíd és Vörösmarty tér között, a Dorottya utcában induló építkezésről emlékezett meg, ahol hamarosan egy háromcsillagos hotel kialakítása kezdődik.
„A 120 szobás szállodát hárommilliárd forintos költséggel alakítja ki egy korábbi bérházból a Dorottya 8 Hotel Kft., amelynek vezetője és résztulajdonosa Serfőző Péter. Az ingatlan korábban a Belváros-Lipótváros Ingatlanfejlesztő Zrt. portfóliójába tartozott”
– írta akkor a Napi.hu
Serfőző neve már korábban is felmerült a Dorottya utcai épülettel kapcsolatban. A Sofitel Hotel mögötti bérházat Belváros-Lipótváros önkormányzata 2010-ben nyomott ingatlanpiaci áron adta el „csomagban” hat másik értékes ingatlannal együtt 2,7 milliárd forintért.
A vevő egy Luxemburgban bejegyzett, ismeretlen tulajdonosi hátterű vállalkozás volt. Az adásvétel után a kerület nem hozta nyilvánosságra az új tulajdonos nevét, de egy idő után kiderült, hogy Serfőző igazgatja a vállalkozást.
Giró-Szász korábban nem volt hajlandó kommentálni Serfőző ingatlanüzleteit, most azonban kiderült, hogy ő is részese a milliárdos belvárosi beruházásnak. Az államtitkár kérdésünkre elismerte, a Safe Porton keresztül ő is hoteltulajdonos lesz 10 százalékos résszel. | Giró-Szász nem csak milliárdos, hoteltulajdonos is lesz | Giró-Szász nem csak milliárdos, hoteltulajdonos is lesz - A Vörösmarty tér közelében hárommilliárdos beruházással épül a 120 szobás hotel. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/11/25/giro-szasz_hoteltulajdonos_lesz/ | 2014-11-25 11:06:00 | true | null | null | Index |
Hagyóék aláírásra használták Antalt
Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatója vallomása szerint már közvetlenül a kinevezése után kiderült: nem tényleges vezetőnek szánták, hanem a balliberális városvezetés és emberei utasításait kellett végrehajtania. A Hagyó-ügy gyanúsítottja a nyomozás során feltárta azt is, hogy Demszky Gábornak is szerepe volt a BKV tönkretételében.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Miután Regőczi hivatkozott Hagyó körére, ezért én nem kérdezősködtem tovább, hanem aláírtam a szerződést – jelentette ki egyik gyanúsítotti kihallgatása alkalmával Antal Attila. A BKV Zrt. volt vezérigazgatója kifejtette: "vezérigazgatóságom elején Horváth Ivánnal és Hatvani Szabó Jánossal minden hétfő reggel találkoznom kellett Hagyó úr utasítására Hatvani úr irodájában a Vécsey utcában. Ezeken a találkozókon hosszú listákat soroltak, hogy milyen ügyeket kell elintéznem. Megmondták nekem, hogy a BKV nevében nekem kikkel kell szerződést kötni". A két férfi a volt MSZP-s főpolgármester-helyettes ügyvédje, illetve bizalmasa volt – írja a hétfői Magyar Nemzet, melyből további részleteket is megtudhat. | FBI: teljeskörű e-mail-megfigyelés? | Az FBI olyan mértékben szeretné kiterjeszteni az internet-forgalom lehallgatását, hogy az még a félig elfogadott terrorizmus-ellenes törvényen is túlmutatna - állítja az NSA volt jogi szakértője. | null | 1 | http://www.mno.hu/portal/816472 | 2011-10-17 05:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A szövetség tájékoztatása szerint két jelenlegi - Mario Cassano (Piacenza), Alessandro Zamperini (Ravenna) - és két volt futballistát - Luigi Sartor, Nicola Santoni - tiltott el öt évre. Az élvonalba most feljutott Pescara két pont levonással kezdi a Serie A 2012/2013-as kiírását, míg a másodosztályú Regginától négy, a Padovától kettő, az Empolitól pedig egy pontot vontak le. A harmadik vonalban játszó Albinoleffe 15, a Piacenza pedig 11 pont büntetést kapott.
Az egyaránt élvonalbeli Sienát és Sampdoriát 50-50 ezer euró megfizetésére kötelezték. A tavaly kirobbant botrányban jelenleg is folyik a nyomozás, idén már 37 embernek kellett meghallgatáson megjelennie a szövetségi ügyészség előtt. | Eltiltások és pontlevonások az olasz bundaügyben | Négy játékost eltiltott, több csapatot pedig pontlevonással büntetett hétfőn az Olasz Labdarúgó Szövetség a tavaly kirobbant bundabotrányban játszott szerepük miatt. | null | 1 | https://www.origo.hu/sport/sport-futball/2012/06/eltiltasok-es-pontlevonas-az-olasz-bundaugyben | 2012-06-18 14:45:00 | true | null | null | Origo |
Maglódon, a 31-es főút mellett egy 1,8 hektáros erdősávot teljesen kiirtottak. A fák eltűnése a lakóházak közvetlen közelében történt, és a helyiek állítása szerint mindez két hét leforgása alatt ment végbe.
Papp Ildikó független önkormányzati képviselő a helyzettel kapcsolatban elmondta: "Kevés információnk van arról, milyen beruházást terveznek a területre." Annyit tudnak, hogy a tervek szerint e
gy koreai cég kétszer hatezer négyzetméteres ipari parkot kíván létesíteni, ahol egy alumíniumgyártó alkatrészeket fog gyártani. Emellett 300 fő számára szálláshelyeket is terveznek kialakítani.
A lakosság egy része aggódik az egészségügyi kockázatok miatt, mások attól tartanak, hogy a város élhetetlenné válik. Többen azt állították a híradónak, hogy az önkormányzat nem kommunikál érdemben a lakókkal.
Az ipari park mellett az M0-ás autóút nagykátai bekötését is tervezik, ami további forgalomnövekedést eredményezhet a 31-es főúton.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint ezt egy fél kilométeres, a város alatt húzódó alagúttal kívánják kiküszöbölni.
Az RTL megkereste a Maglódi Önkormányzatot is az ügyben. Az októbertől hivatalban lévő új polgármester nem kívánt nyilatkozni, csak annyit közölt, hogy a terület eladásáról még 2004-ben döntött elődje, aki 22 évig vezette a várost. A beruházással kapcsolatos részletek jelenleg üzleti titoknak minősülnek.
A jelenlegi független városvezető nyitottságot mutat a lakókkal való egyeztetésre: november közepén lakossági fórumot tartanak a gyárépítésről, és ígéret szerint, amennyiben lehetséges, változtatásokat eszközölnek majd a projektekben.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images | Titokzatos gyárépítés miatt áll a bál Maglódon | Egy koreai gyártó telepszik meg a városhatárában. | [
""
] | 0 | https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241028/titokzatos-gyarepites-miatt-all-a-bal-maglodon-719451 | null | true | null | null | Portfolio |
Az előző ülésen még csak felvetette, most viszont tényleg meg is bírságolta Ádám Zoltán közgazdászt, a Corvinus volt docensét a bíró.
A munkaügyi perben legutóbb azzal hozták kellemetlen helyzetbe a bírót Ádám ügyvédei, hogy Szabó Lajos rektorhelyettes meghallgatása előtt nem sokkal adtak be 30 oldalnyi dokumentumot, most pedig 5 új tanú meghallgatását kezdeményezték.
A bíró az ülésen többször is elmondta, hogy 11 hónapja tart a tárgyalás, és már az elején kérte, hogy minden bizonyítékot és bizonyítási indítványt terjesszenek elő.
Ehhez képest az ügyvédek legutóbb Szabó Lajos egy évvel korábbi nyilatkozatait csatolták be, most pedig új embereket akarnak meghallgatni.
"Legutóbb csak úgy gondoltam, hogy igen, meg kéne bírságolni, de most már nem tudtam eltekinteni a törvény kötelező szakaszának alkalmazásától",
mondta a bíró, és 200 ezer forintos büntetést szabott ki, ami ellen Ádámék fellebbeznek.
Ádámék olyan tanúkat sorakoztatnának fel, akik igazolhatnák, hogy a véleménye miatt rúgták ki a docenst, vagy azért, mert ellenszenves volt. Az ügyvédek szerint itt - röviden összefoglalva - jogilag a hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód megsértése és a joggal való visszaélés jöhet szóba. Az "ártó szándékot", vagyis - ahogy Sziklai Tamás ügyvéd fogalmazott a 444-nek -, hogy "ki akarták csinálni Ádámot", nekik kell bebizonyítaniuk.
Tanúként idéznék be Ádám Zoltán feleségét, illetve a Corvinus több oktatóját: érdekképviseleti vezetőket, és azt a tantárgy-koordinátort, akivel Ádám a kivételezett diák miatt levelezett.
Sziklai Tamás ügyvéd a 444-nek azt mondta, az előző tárgyaláson jelezték, hogy újabb tanúkat akarnak meghallgatni, és erre vonatkozóan nem volt semmilyen megkötés. A tárgyaláson pedig azzal érvelt, új tényállítást nem tettek, a korábbiakkal összefüggésben hallgatnák meg a tanúkat.
A Corvinust képviselő ügyvédek szerint viszont a "joggal való visszaélés" behozásával egészen új nézőpontba helyeznék az eljárást, a bizonyítás logikája teljesen megváltozik. Ráadásul az eljárás is hosszabb lesz.
Merőben más a két nézőpont
Ádám Zoltán a Corvinus egyetem docenseként 2023 februárjában etikai vizsgálatot kezdeményezett, miután a meghatározó mennyiségű Mol-részvénnyel rendelkező Timur Megdetovics Rahimkulov üzletember fia (akinek a neve bő egy évig nem került nyilvánosságra,) úgy vizsgázhatott le az egyetemen, hogy nem teljesítette az összes ehhez szükséges feltételt. Az elsőfokú eljárás végén elmarasztalták a rektort és a két érintett dékánt, akiket második körben felmentettek a vádak alól.
Rögtön ez után, 2023 júniusában Szabó Lajos megbízott általános rektorhelyettes (majd megbízott rektor) szabálytalansági eljárást indított, amelyet az egyetem kancellárja, Domahidi Ákos vezetett le. Ennek során a kancellár meghallgatta Ádámot, majd bekért több levelet.
Ádám úgy gondolta, mindent átküldött (ő ezt látta a monitorján), de a kancellár két e-mailt nem kapott meg, emiatt egyre élesebb hangú levélváltás ment köztük. Végül Ádámot arra hivatkozva rúgták ki tavaly októberben azonnali hatállyal, hogy ebben a vizsgálatban nem működött közre, rossz hírét keltette az egyetem vezetésének a kollégák körében (mikor több lépésben beszámolt egy zárt Facebook-csoportban az ügyéről), és tiszteletlenül beszélt a kancellárral.
Az ügyben kulcsmomentum a két meg nem kapott e-mail: a Corvinust képviselő ügyvédek legutóbb elmondták, az egyetem IT vezetőjének véleménye szerint technikailag nem történhetett úgy, ahogy Ádám azt előadta. Ha pedig valóban nem úgy volt, akkor az "minimum szándékos gondatlanság."
Ádám ügyvédei viszont azzal érveltek, a docenst megtorlásból rúgták ki, már a szabálytalansági eljárás lezárása előtt is egy "Ádám-ellenes hangulat" volt érzékelhető az egyetem vezetői részéről.
Lassan haladnak
Az ügyben tanúként idézték be Szabó Lajost, aki a legutóbbi tárgyaláson megjelent ugyan, de akkor a bíró az újonnan beadott dokumentumok miatt - sűrű elnézéseket kérve - elhalasztotta a meghallgatását, most viszont arra hivatkozva nem volt ott, hogy őszi szünet van, illetve a Corvinus ügyvédeinek át kell gondolniuk az új helyzetet.
Ezt Ádámék vitatják, szerintük a másik oldal húzza az időt, ráadásul Szabónak törvényi kötelessége lett volna megjelenni.
A bíró gyorsítani akar az eljáráson, ezért a decemberi tárgyaláson nemcsak Szabót hallgatják meg, hanem Domahidi Ákos kancellárt és Major Klára intézetvezetőt is.
"Akkor itt maradunk délután is" - mondta a bíró arra a Corvinus-oldali közbevetésre, hogy túl sok tanút rendel be.
A Corvinus Egyetem szerint nincs összefüggés az Ádám által kezdeményezett etikai vizsgálat és a kirúgása között, az eljárást a politikai kampány részének tartják. A legutóbbi tárgyalás után már csak annyit írtak, "az ügy most a munkaügyi bíróságon van, hadd végezze a bíróság a munkáját, a döntés már az ő kezükben van." | 200 ezer forintra büntette a bíróság Ádám Zoltánt, a Corvinus kirúgott docensét | Ez még nem az ítélet, csak Ádám ügyvédjei túl sok mindent adnak be az utolsó pillanatban. Az Ádám elleni eljárást megindító rektorhelyettes közben őszi szünetre hivatkozva nem jelent meg a bíróságon. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/04/200-ezer-forintra-buntette-a-birosag-adam-zoltant-a-corvinus-kirugott-docenset | null | true | null | null | 444 |
Székesfehérváron a városháza adott otthont a KDV október 31-én tartott ülésén, melyen a leköszönő elnök Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármesterének javaslatára egyhangúan megválasztották az új elnököt: Nyikos Lászlót , Polgárdi polgármesterét.
Az új elnök beszédében úgy fogalmazott, hogy: "A KDV elnökségének útja jelképesen Polgárdiból-Polgárdiba vezetett, hiszen éppen húsz esztendeje, 2004-ben alakult meg a szervezet Polgárdi városában, a társulás projektirodája pedig azóta is a kisvárosban látja el feladatait."
Nyikos László megválasztása mellett új alelnököket is választottak. Nyikos László általános helyettese Horváth Tamás, Tác polgármestere, míg a másik elnökhelyettes Podhorszki István, kápolnásnyéki településvezető lett. Sor került továbbá az operatív tanács és a felügyelő bizottság vezető tisztségviselőinek és tagjainak megválasztására is. Az operatív tanács elnöki székét Fenyves Péter, Mór város polgármestere foglalta el, míg a felügyelő bizottság elnöki feladatait Horváth Zsolt, Dunaföldvár polgármestere látja el - írja a Polgárdi Hírek.
A Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 143 önkormányzat összefogásával a térség lakossága - mintegy 520 ezer ember - érdekében végzi munkáját valamennyi más szervezettel és szolgáltatóval együttműködve. | Nyikos László lett a KDV új elnöke | Tisztújításra került sor a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás csütörtöki ülésén. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/10/nyikos-laszlo-kdv-uj-elnok | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Dr. Beke Ernő az egyik kezdeményezője volt a Környei Horgász Egyesület 1998-as megalakításának és annak létrejöttétől megszakítás nélkül látta el az elnökhelyettesi feladatokat. Mindezért a tisztújító közgyűlésen mondtak neki köszönetet.
Többek között ez olvasható azon az elismerő oklevélen, melyet Török Mihály elnök ajándék kíséretében nyújtott át az elnökhelyettesi posztjáról leköszönő dr. Beke Ernő részére a közgyűlésen. A kornye.hu is beszámolt az eseményről. Mint írják, a tisztújítás előtt öt napirendet tárgyaltak a tagok, a fegyelmi bizottság elnökének beszámolója elmaradt, mivel - örömteli tény - fegyelmi ügyet nem kellett tárgyalniuk.
Az elnöki beszámolót Török Mihály köszönetnyilvánítással kezdte. Mint mondta a tagság által végzett társadalmi munka mellett nagyon sok segítséget kapnak a tó környezetének rendben tartásához az önkormányzattól, később azt is bejelentette, hogy elkészült az új irodájuk, amiért szintén a helyhatóságot illeti a köszönet. A Környei Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület számára a halőri tevékenységhez és a vízforgatáshoz nyújtott segítségükért, munkájukért fejezte ki köszönetét, hozzátéve, hogy egy sikeres pályázat révén hamarosan támogatással vásárolhatnak egy szivattyút, de a jövőben is számít a KPÖTE segítségére.
Az elmúlt évben kimagasló társadalmi munkát végzett Budaházi János, Bokros Gergő, Golda Ferenc, ezért az elnökség kedvezményes, 35 ezer 500 forintos tagdíjat szavazott meg a részükre.
Az is elhangzott, hogy az elmúlt évben majdnem 22 millió forintot fordítottak halvásárlásra, amely azt jelenti, hogy a beérkező tagdíjak összegét szinte teljes mértékben a halállomány gyarapítására használták fel. Az éves halfogás is szépen alakult, 249-en összesen 9 ezer 558 kilónyi halat fogtak ki Ennek nagy része (5 ezer 719) ponty, de amurt (818), harcsát (505), süllőt (495), csukát (230) is rejtett a szák. A legnagyobb, egy 64 kilós harcsa Horváth László horgára akadt, amurból egy 12 kilós példányt Süli Péter fogott ki, csukából egy 6 kilósat Bacsányi Roland, süllőből 9 kilósat Bunghardt Viktor.
A felügyelő bizottság tagjainak Dörner Istvánt, Sipos Andrást és Szabó Zsoltot, a fegyelmi bizottságénak Csáki Csabát, Cseh Lajost és Erl Zoltánt választották. Az elnöki teendőket továbbra is Török Mihály látja el, elnökhelyettes Pákozdi Ferenc, titkár Berényi Tibor, tógazda Hartman Ákos, a társadalmi munkáért felelős Bokros Gergő, Golda Ferenc és Hartmann Zoltán. | Tisztújító közgyűlés elismerés átadással | Dr. Beke Ernő neve egybeforrt az 1998-ban megalakuló Környei Horgász Egyesülettel. A több mint negyedszázados szolgálatért mondott köszönetet Török Mihály elnök a szervezet november 16-ai tisztújító közgyűlésén. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/tisztujito-kozgyules-kornye-horgaszok | null | true | null | null | KEMMA |
"Nem kérek védelmet" - kiadta Gyurcsányt a parlament
306 igen, 52 nem ellenében felfüggesztette Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát az Országgyűlés. A volt kormányfő azt mondta, koncepciós per zajlik ellene.
"Az ügyészség valótlant állít, hazudik. Amit mond, amit megküldött az Országgyűlésnek, a gyanúsításnak egyetlen egy szava nem helytálló" - mondta Gyurcsány Ferenc beszédében, mielőtt mentelmi jogáról szavaztak volna a képviselők. Gyurcsány Ferencet hivatali visszaéléssel gyanúsítaná meg az ügyészség a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben, ezért kérte mentelmi jogának felfüggesztését. A szocialista testületi tagok ellenszavazata mellett ezt javasolta az Országgyűlésnek a parlament mentelmi bizottsága is.
A volt kormányfő érintettként szólalt fel, azt mondta, ez a beruházás 2500 embernek adott volna munkát, és Magyarország érdekét szolgálta volna. Szerinte akik szembefordultak vele, azok az emberek érdekei ellen tettek. "Az ügyészség hivatali visszaéléssel gyanúsít, mert azt követően, hogy az a kormány azt mondta: ez a beruházás fontos ügy, a kormányfő jóindulatáról biztosította a befektetést. Ha ez bűn, nem egyszer, hanem több tucatszor is elkövettem ezt a bűnt. Látszólag jogi kérdéssel állunk szemben, de az ami itt zajlik, az politikai leszámolás" - mondta.
"Aki nem hiszi, annak azt tudom mondani, idézze fel Orbán Viktor megjegyzését, amit 2007-ben tett: megtanulta, amikor lehetősége van, meg kell ölni politikai ellenfelét. Hezitálás nélkül. Jobban szeretném látni Gyurcsányt holtan, mint sebesülten. De még csak megsebesíteni sem tud, csak megerősít abban, hogy egy alávaló rendszer irányít ma Magyarországon" - tette hozzá.
Szerinte senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy Orbán Viktor és főügyésze a vádlottak padjára akarja ültetni. Hozzátette: "nem azért kaptátok a pillanatnyi többséget, hogy szembemenjetek az elmúlt 20 év szabadságával".
Közölte azt is, hogy Magyarországon utoljára 50 éve volt koncepciós per. Hozzátette: hisz igazában. „Nem kérek önöktől védelmet, szavazzanak lelkiismeretük szerint” - zárta beszédét.
Az Országgyűlés végül 306 igen és 52 nem ellenében felfüggesztette Gyurcsány mentelmi jogát. Igennel szavaztak a kormánypártok, a Jobbik és az LMP képviselői, nemmel a szocialisták. Gyurcsány Ferenc maga a szavazáson nem nyomott gombot.
2011. szeptember. 12. 13:11 hvg.hu Itthon
Orbán: a kormány áldását adja a fix árfolyamú végtörlesztésre - percről percre
Hatpontos "országvédelmi akciótervet" jelentett be Orbán Viktor. Eszerint bevezetik a fix árfolyamos végtörlesztési lehetőséget, nem lehet 30 százalékos THM felett hitelt adni, központi ára lesz a szamétszállításnak, bevezetik a luxustermékek adóját. Javasolja, hogy az állam fizesse vissza az IMF-hitelt. Az Országgyűlés dönt Gyurcsány Ferenc mentelmi jogáról is. Kövesse a parlament őszi ülészakának első napját a hvg.hu-val!
2011. szeptember. 12. 19:21 Nagyítás
Az őszi ülésszak első napjának képes összefoglalója – Nagyítás-fotógaléria
Megkezdődött a munka a Parlamentben. A szakszervezetek a Munka törvénykönyvének tervezete, a Magyar Szociális Fórum szimpatizánsai pedig a devizahitelek miatt tüntettek az Országház előtt az őszi ülésszak első napján. Hatpontos "országvédelmi akciótervet" jelentett be Orbán Viktor. Eszerint bevezetik a fix árfolyamos végtörlesztési lehetőséget, nem lehet 30 százalékos THM felett hitelt adni, központi ára lesz a szemétszállításnak, bevezetik a luxustermékek adóját. Javasolja, hogy az állam fizesse vissza az IMF-hitelt. Az Országgyűlés később döntött Gyurcsány Ferenc mentelmi jogáról is. | Itthon: "Nem kérek védelmet" - kiadta Gyurcsányt a parlament | 306 igen, 52 nem ellenében felfüggesztette Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát az Országgyűlés. A volt kormányfő azt mondta, koncepciós per zajlik ellene. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20110912_gyurcsany_sukoro_parlament | 2011-09-12 22:58:00 | true | null | null | HVG |
Egy hét után távozik hivatalából a román oktatási miniszter, Ioan Mang, aki a sajtó szerint több tudományos „munkáját” is másolta.
A plágiumbotrány közvetlenül a kormány múlt heti beiktatása után robbant ki. Az ügyben a megvádolt miniszternek alárendelt Országos Etikai Bizottság lett volna hivatott eljárni, ezért Victor Ponta miniszterelnök múlt csütörtökön a Román Akadémiához fordult.
Az eredményt azonban már nem várta meg: kedden felmentette hivatalából Ioan Mangot, és a tárca élére ideiglenesen Liviu Popot, volt szakszervezeti vezetőt nevezte ki, aki a társadalmi párbeszédért is felel a kormányban.
Időközben a sajtó Mang újabb cikkéről derítette ki, hogy egy tajvani tudós kéziratának a másolata. Ezzel ötre nőtt a vélhetően plagizált Mang-cikkek száma. Az ügy azért különösen kínos Pontának, mert az oktatási tárca élére eredetileg jelölt Corina Dumitrescu ugyancsak plágiumgyanú miatt lépett vissza még a bizalmi szavazás előtt. | Külföld: Lemondott a román xerox-miniszter | Egy hét után távozik hivatalából a román oktatási miniszter, Ioan Mang, aki a sajtó szerint több tudományos „munkáját” is másolta. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/lemondott_a_roman_xerox-miniszter-1309868 | 2012-05-15 21:18:29 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A frakcióvezető szerint a szerződés fű alatt született, úgy, hogy a kötelező pályáztatást és közbeszerzést kikerülve egy egyértelműen baloldali kötődésű reklámcégnek adta el a város összes külterületi reklámfelületét, noha évek óta ez volt az önkormányzati cég egyetlen nyereséges tevékenysége - derül ki a párt közleményéből.
Vinnai emlékeztetett arra is, hogy a cég ügyvezetőjének alkalmatlanságára, párt kötődése és az általa irányított médiumok (Nyíregyházi Televízió, Nyíregyházi Napló) elfogultsága miatt már többször felhívták a városvezetés figyelmét, de az mindig csukott fülekre talált.
Vinnai kérdést intézett Csabai Lászlónéhoz (MSZP) a város polgármesteréhez, és a szocialista frakcióhoz, volt-e tudomásuk a tavaly augusztusban kötött szerződésről? Csabainé elismerte, tudott a szerződésről, de azt szerinte nem kellett a közgyűlés elé vinni; azt pedig egy későbbi vizsgálat hivatott tisztázni, hogy a félmilliárdos szerződés közbeszerzés köteles-e.
Vinnai a közgyűlés szünetében tartott rögtönzött sajtótájékoztatóján kifejtette: a Fidesz frakció véleménye szerint a szerződés nem csak gyanús körülmények között született, hanem önkormányzati rendeletet is sért, ezért arra kérte a polgármestert, azonnali hatállyal függessze fel a szerződést és a céget irányító ügyvezetőt. | A szocialisták félmilliárdos "reklám-bulija" nyíregyházán - A Fidesz a "fű alatti" szerződésről - Világgazdaság | A szabolcsi megyeszékhely hétfői önkormányzati testületi ülésén, a 'két közgyűlés között történtek' napirendi pontnál felszólalásában Dr. Vinnai Győző a Fidesz MPSZ-KDNP városi frakcióvezetője bemutatta a közgyűlésnek azt a szerződést, mely a város tulajdonában lévő Városkép Kht. és egy budapesti székhelyű reklámcég között köttetett, 10 év időtartamra, 500 millió forint értékben - közölte a Fidesz helyi szervezete. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2008/03/a-szocialistak-felmilliardos-reklam-bulija-nyiregyhazan-a-fidesz-a-fu-alatti-szerzodesrol | 2008-05-04 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Keresettel fordult a Transparency International az Európai Unió felé öt jobboldali EP-képviselő ügyében, akik a jelek szerint nem tudtak elszámolni egy tavalyi New York-i látogatás költségeivel, amikor Donald Trump is megvendégelte őket egy gálavacsorán.
A Guardian információi az érintettek között van a Fidesz két EP-képviselője is: Gál Kinga és Schaller-Baross Ernő. Az övéken kívül a lap szerint az olasz Liga politikusa, Susanna Ceccardi, az Osztrák Szabadságpártot (ÖFP) képviselő Harald Vilimsky, valamint a német szélsőjobboldali AfD politikusa, Maximilian Krah neve került elő - utóbbi volt az a politikus, akinek májusban le kellett mondania pártja EP-listájának éléről, mert olyan kijelentést tett, hogy az SS nem minden tagja volt bűnöző a náci Németországban. Ekkortájt derült ki, európai parlamenti alkalmazottja volt egy feltételezhetően kínai kém, egy orosz kémnek pedig bejárás biztosított az EP-be. Azzal is vádolják, hogy pénzt fogadott el azért, hogy oroszbarát propagandát terjesszen, emiatt a New York-i látogatása alkalmával az FBI is kihallgatta.
Gál Kinga esetében egy hasonló esemény kapcsán is felmerültek aggályok: 2023 novemberében egy "Orbán Viktor - Európa védelmezője" nevű, szintén New York-i eseményen is feltűnt, és a Transparency szerint ennek a költségeivel sem számolt el.
Ahogy a Guardian írja, az EP-képviselők kötelesek nyilatkozni arról, ha egy rendezvényen való részvételüket egy harmadik fél finanszírozza. Ez alól az olyan esetek jelentenek csak kivételt, amikor a finanszírozó a képviselő pártja vagy nemzeti kormánya. Erre hivatkozott a fideszes Gál Kinga és Schaller-Baross Ernő is, amikor az üggyel kapcsolatban kereste őket a lap. Gál a válaszában azt írta, a rendezvényen való részvételének költségeit a Fidesz állta, megjelenése pedig "semmilyen módon nem kapcsolódott" európai parlamenti képviselői feladataihoz. Schaller-Baross pedig úgy reagált, hogy a gálára a magyar kormány külügyi kapcsolatokért felelős miniszteri biztosaként kapott meghívást, utazását, szállását és a kapcsolódó költségeket a miniszterelnöki hivatal állta - tehát adófizetői pénz fedezte.
Az említett gálán a megjelenteknek 699 és 1399 dollár közötti összeget fizetniük azért, hogy a mostanra újraválasztott Trump megvendégelje őket egy többfogásos francia menüvel. És ez volt az az esemény is, ahol Trump először beszélt arról, hogy megválasztása esetén egy napig diktátori szerepbe bújna, hogy egy sor dolgot elintézhessen előre. | Két fideszes EP-képviselő állítja, adófizetői pénzen vettek részt tavaly New Yorkban Trump gálavacsoráján | Gál Kinga és Schaller-Baross Ernő állítják, a Fidesz és a miniszterelnöki hivatal állta a költségeiket. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2024/11/16/fidesz-ep-kepviselok-gal-kinga-schaller-baross-erno-donald-trump-galavacsora | null | true | null | null | 24.hu |
A geszti Tisza-kastély felújítása nettó 5 milliárd 476 millió forintba fog kerülni az adófizetőknek, ami az eredetileg becsült árnál 252 millió forinttal drágább – tették közzé a pénteki uniós közbeszerzési közlönyben.
A nyílt eljárásra három ajánlat érkezett be, a munkát a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Build It Mérnökiroda Kft. konzorciumban nyerte el. Vérre menő harcot ez az eljárás sem tartogatott. A közbeszerzésen indult ugyan még a budapesti Laterex Zrt., illetve a mosonmagyaróvári Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft. is, mindketten érvénytelen ajánlatot tettek az EKR-ben elérhető dokumentum szerint.
A közbeszerzés eredményéről áprilisban a 24.hu is beszámolt, amikor megjelent az összegzés az ajánlatok elbírálásáról, de a győztest csak most hirdették ki hivatalosan. A közbeszerzést az állami tulajdonú Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) írta ki.
A beruházás a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram részeként valósul meg, és az 5,5 milliárdos munka a geszti Tisza-kastély rekonstrukciójának az első ütemét tartalmazza. A kastély (1 500 négyzetméter) mellett a Tiszttartó házat (200 négyzetméter), valamint a kripta épületet (88 négyzetméter) is fel kell újítani. A beruházás része a parkrendezés (10,5 hektár) és a kiállítóterek létesítése is. A felújítás során helyrehozzák a vakolatot, új tetőhéjazatot építenek, restaurálják a parkettát, a beltéri faajtókat, a kőfelületeket és a mennyezeti gipszstukkókat.
A felújítás után a református egyházé lesz
1772-ben épült Geszten egy barokk stílusú kúria, ami a későbbi, most felújításra kerülő kastély magját adta. 1856-ban lett Tisza Kálmáné és 1902-ben Tisza Istváné, a második világháború után pedig a teljes berendezés megsemmisült. Az államszocializmus idején az épület egy iskolának és művelődési háznak, később könyvtárnak adott otthont – olvasható a Nemzeti Kastélyprogram honlapján, ahonnan az is kiderül, hogy az épületben egy kiállítás lesz látható, ami bemutatja majd az országnak két miniszterelnököt adó Tisza-családot, „a Tiszák és a református egyház kapcsolatát”, valamint a korabeli kastély mindennapjait is.
A második ütemben szálláshelyet és konferenciatermet terveznek kialakítani a kastély mellett. Az épület a felújítás után ingyen a református egyház kezelésébe kerül.
A Magyar Narancs írt arról nemrég, hogy jelentős késésben van a beruházás. Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter jelenleg a felújítás koordinálásáért felelős kormánybiztos. Lázár 2019-ben azt ígérte, hogy 2020-ra megújul a geszti Tisza-kastély, azonban ez máig nem valósult meg.
Az általa akkor közzétett fényképek alapján az épületre valóban ráfér a renoválás, ami után elvileg – a Lázár által közzétett tervek szerint – így fog kinézni.
Az, hogy a felújítás után a kastély ingyenesen a református egyházé legyen „oktatási, illetve továbbképzési központ céljára, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében”, 2017-es ötlet: akkor nyújtotta be Lázár János az erről szóló törvényjavaslatot.
A kormány azóta sem gondolta meg magát, egy idén júniusi kormányhatározat közel 7 milliárd forintot irányoz elő a renoválásra, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa pedig megerősítette, hogy a munkálatok befejezése után a református egyház kapja meg az ingatlant.
A WHB sokadik állami megbízása
A WHB többségi tulajdonosa Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A Forbes 2020-as összeállítása szerint 35,7 milliárdos vagyonával Paár az ország 41. leggazdagabb embere.
Az Opten adatai szerint a biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás 2018-ban 50 milliárd, az azt követő évben 61,6 milliárd, 2020-ban 77 milliárd nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 7,3 milliárd, 2019-ben 4,4 milliárd, 2020-ban 11,4 milliárd forint volt.
A WHB több milliárdos megbízást kapott már a Városligetben és a Budai Várban is, például ők felelnek a Pénzügyminisztérium épületének 54 milliárdos rekonstrukciójáért is a Garage Kft.-vel közösen, de a Dubaji Világkiállításra szánt 10,6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is érdekeltek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A geszti Tisza-kastély 2019-es állapota (fotó: Facebook / Lázár János) | A WHB 5,5 milliárd forintért újítja fel a geszti Tisza-kastélyt, ami aztán a református egyházé lesz | Nettó 5,5 milliárd forintért újíthatja fel a Békés megyében található geszti Tisza-kastélyt a West Hungária Bau (WHB) vezette konzorcium. A beruházásnak már 202 | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/07/13/a-whb-55-milliard-forintert-ujitja-fel-a-geszti-tisza-kastelyt-ami-aztan-a-reformatus-egyhaze-lesz/ | 2021-07-13 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Mindezek ellenére Tom Sheridan, a vizsgálati bizottság elnöke nem lát okot arra, hogy az ügyet rendőrségi, majd jogi útra tereljék. Szerinte egyszerűen arról van szó, hogy a NOB szabályai nem egyértelműek, nehezen lehet meghúzni a határt a tisztességes eljárás és a korrupció között.
Michael Knight, az olimpiai ügyekért felelős ausztrál miniszter üdvözölte a jelentés közzétételét, egyúttal annak a véleményének adott hangot, mely szerint a sydneyi pályázat kapcsán megállapított szabálytalanságok nem hasonlíthatók össze a Salt Lake Cityben tapasztaltakkal. | Sydney vétett a szabályok ellen | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/sport/1999/03/19990315sydney | 1999-03-15 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Kellemetlen meglepetés érhette azokat, akik szeptemberben megfordultak az élelmiszerboltokban: az egyik alapélelmiszer, a tej jelentősen drágult. A tejjel együtt pedig a tejtermékek ára is nagyot nőtt - többet kell fizetni a sajtért, a vajért, a tejfölért egyaránt.
Az árlistánkon szereplő tejtermékek egy hónap alatt 8-20 százalékkal drágultak, a legszembetűnőbb az árnövekedés a legolcsóbb termékcsoportnál, a 2,8 százalékos UHT-tejnél látszik, ahol a literre számított átlagár augusztus végéről szeptember végére 270 forintról 325 forintra ugrott fel.
(A grafikont itt nézheti meg nagyobb méretben.)
Ha az okokat keressük, nem kell a kormány nyilatkozataira és döntéseire hagyatkozni: az árakat most már tényleg a piaci folyamatok határozzák meg, elsősorban a tej felvásárlási árának emelkedése a világban - és ezt követve Magyarországon is. Bejátszhat ugyanakkor az is, hogy a reálbérek növekedése elméletileg már nagyobb vásárlóerőt tesz lehetővé, még akkor is, ha a magyar háztartások - a KSH adatai szerint - még mindig nem szívesen költekeznek.
Más kérdés, hogy a 2022-2023 fordulóján megélt Nagy inflációhoz képest még mindig nem szaladtak el annyira az árak: emlékezhetünk például arra, hogy akkor 4000 forintot is elkértek egy kiló trappistáért - most ugyan egy hónap alatt 10 százalékot ugrott az ár, de még így is átlagosan 2240 forintról beszélhetünk.
Az persze már kérdés, hogy a drágulás hol áll meg? Ha a kormány nem avatkozik közbe - és csak remélni tudjuk, hogy nem teszi -, vélhetően akkor sem ússzuk meg az árnövekedést. Ennek nem egyszerűen a világszintű drágulás a magyarázata, hanem az is, hogy ha gyorsabban nő a világpiaci ár, mint a magyar, akkor megnő a tejtermelők kiviteli kedve is. Most pedig épp ez történik, ezzel együtt pedig szűkül a hazai kínálat, ami megint csak a drágulás irányába hat, különösen, hogy a termelés nem tud lépést tartani a kereslettel. A 2022 végén tapasztalt szintektől még messze vagyunk, így a nagy kérdés az, hogy a következő hónapokban is folytatódik-e az árak emelkedés.
A drágulás azonban nem csak a tejtermékeknél szembetűnő. Miközben a répa vagy a burgonya ára tovább esett, a paradicsom olcsósága ahogy jött, úgy el is múlt a nyári meleggel együtt: most már alig találni 900 (pontosabban 899) forintnál olcsóbban egy kilót belőle.
Visszavonhatatlanul itt van tehát az ősz, és vele együtt a friss termékek drágulása, sovány vigasz, hogy a kereskedők számára egy kis reménysugár csillant fel szeptember közepén. Az Európai Bíróság ugyanis a Sparnak adott igazat egy árstopot érintő ügyben, amely miatt a kiskereskedelmi lánc magyar bírósághoz fordult.
A Spar az árstop talán legelborultabb részintézkedése miatt kért jogorvoslatot: amikor a már cikkünkben is emlegetett Nagy Infláció idején az árstopos termékek ára jelentősen elmaradt az összes többitől, az emberek őrült felvásárlásba kezdtek az olcsóbb áruból, aminek tényleg csak a bolti készlet szabott határt. A boltok ennek azzal igyekeztek gátat vetni, hogy korlátozták, ki mennyit vásárolhat az árstopos termékekből - a kormány viszont arra kötelezte a láncokat, hogy a szokásos készletük kétszeresét tegyék elérhetővé az emberek számára. Ha pedig ez nem állt rendelkezésre, a kereskedőkre súlyos büntetéseket szabtak ki - a Spar ennek a számtalan alkalommal kivetett bírságnak a jogosságát vitatta.
Az Európai Bíróság pedig, ha már egyszer megkérdezték, úgy általánosságban is kifejtette keresetlen véleményét a szabad piacot súlyosan rongáló hatósági áras rendszerrel kapcsolatban, ami így az ítélettel együtt jogalapja lehet a láncokkal szemben kiszabott összes bírság megsemmisítésére. A kormány képviseletében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter erre a tőle megszokott odaszólogatással reagált, a versenyhatóság vizsgálatot rendelt el a Spar ellen, a kormánymédia prominensei pedig a lánc bojkottálására szólítottak fel - ottjártunkkor azért álltak páran sorba a kasszák előtt.
A profithajhász árdrágító jelző annyira nem jutott eszünkbe az üzletben járva, tény azonban, hogy legolcsóbban nem itt vásárolhattunk be szeptember végén. Ezt a versenyt most is az Auchan nyerte, a második legalacsonyabb kosárértéket a Lidlben találtuk, a harmadik helyre most a Penny került.
(A grafikont itt nézheti meg nagyobb méretben.)
A mentes termékeknél a Lidl lett a legolcsóbb, a itt a második az Auchan és megint csak harmadik a Penny.
(A grafikont itt nézheti meg nagyobb méretben.)
Átlagosan a négyfős, négyfogásos ebéd hozzávalóit ebben a hónapban 7862 forintért tudtuk beszerezni, egy hónappal korábban még ez az érték 7685 forint volt.
A legszembetűnőbb árnövekedést a tejtermékeknél tapasztaltuk, de az étolaj ára is folytatta még júliusban kezdődő drágulását, most már egy liter átlagos ára a 600 forintot súrolja. | Vállalkozás: Magasabb sebességfokozatba kapcsolt a drágulás - ez a HVG szeptemberi bevásárlókosara | Nehéz lenne elfelejteni a galoppírozó tejárakat két évvel ezelőttről. Itt még nem tartunk, de láthatóan nőnek az árak. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/kkv/20241001_vasarnapi-ebed-szeptember-elelmiszerarak-inflacio-ebx | null | true | null | null | HVG |
Az ülés kezdetén a képviselők egyhangú döntéssel módosították Sárvár Város Önkormányzata és a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát. Majd megalakultak a testület munkáját segítő bizottságok, szám szerint három.
A Humánerőforrás Bizottság elnöke Strompová Viktória, elnök-helyettese Kampelné Kozlovszki Marianna lett. Tagok:
Varga Károly,
Varga Jenő,
Németh Róbert,
Klimits István,
Barasics Katalin Klára,
Németh Ernő,
Ördög Tibor,
Erős György,
Molnár Andrea.
A Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökévé Vinter Istvánt, elnök-helyettesévé Klimits Istvánt választották. Tagok:
Varga Jenő,
Varga Károly,
Toldi Tamás,
Németh Róbert,
Németh Zsolt,
Varga Dezső,
Berkovits Imre Gábor,
Barbalics Andrea,
Wieder Sándor.
A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság elnöke Németh Róbert, elnök-helyettese Vinter István. Tagok:
Varga Károly,
Kampelné Kozlovszki Marianna,
Toldi Tamás,
Gácsi Tibor,
Savanyu Gábor,
Kampel Oszkár János,
Földi Árpád,
Mórocz Zsolt,
Eiveck Péter.
A szavazás előtt Klimits István önkormányzati képviselő módosító javaslatot nyújtott be a bizottsági tagokról szóló előterjesztéshez, három külsős bizottsági tag esetében cserét kért. Ezt a Fidesz Frakció nem támogatta és az eredeti javaslatot szavazták meg.
- Bízom abban, hogy minden képviselőt és bizottsági tagot egy közös cél vezérel: szeretett városunk fejlődésének előmozdítása, a sárváriak érdekeinek képviselete! - olvasható Kondora István Facebook-posztjában. | Bizottságokat alakított a sárvári testület | Október 24-én tartotta első rendes ülését a 2024-2029-re megválasztott sárvári képviselő-testület. Az első ülésen megválasztották a munkájukat segítő bizottságok tagjait. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/10/bizottsagok-alakulasa-sarvari-kepviselo-testulet | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
2015.11.26.
ELVÉRZETT A LEX SIMICSKA
Figyelõ Online - Szirmai S. Péter
06:06
mailnyomtatás
A bérleti díjak növelését lehetõvé tevõ lex Simicska javaslat elvérzett, így nem lesz a 2013. december elõtti szerzõdésekre visszamenõleges hatályú.
Kiábrándítóan kezdõdött november 16-án az érdi, állami földárverés. Csak egyetlen licitáló jött, látott és nyert az agrarszektor.hu-ra feltöltött videó szerint. Õ veheti meg azt a 20 hektáros területet, a csaknem 81 milliós kikiáltási áron, amelyet maga bérelt az államtól. A kormányzati kommunikáció azért máris ünnepli az elsõ heti rajtot. _x0084_Sikeresek voltak a földárverések. A gazdák éltek a kormány által biztosított lehetõséggel. Kizárólag magyar állampolgárok vásároltak földet a Budapesten, Gyõr-Moson-Sopron, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád megyében tartott liciteken" - értékelte a folyamatot Fazekas Sándor földmûvelésügyi miniszter szûkebb pátriájában, Karcagon. Az elsõ héten mintegy 200 magyar gazda több mint 1800 hektár állami földet vett. A 4,8 milliárd forint állami bevétel több az elõzetesen számítottnál.
De azt a miniszter sem titkolta, hogy nem mindegyik felkínált föld kelt el. Az elsõ négy napon a 353 helyrajzi számon meghirdetett területbõl hússzal több, mint a fele, 196 árverés volt eredményes. A miniszter ez alkalommal is megerõsítette: _x0084_Nem kell attól tartani, hogy nagybirto-kok jönnek létre."
Persze, oligarchaszemmel nem is új latifundiumok kialakulása, sokkal inkább a nagybirtokok fennmaradása a tét. De egyelõre úgy tûnik, nincs nagy vész. Egy nappal a licitrajt után ugyanis nem kapta meg a kétharmados támogatást a parlamenti szavazáson Gyõrffy Balázs fideszes képviselõ, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökének _x0084_lex Simicska" néven emlegetett módosító javaslata. Legalábbis annak visszamenõleges hatálya, hogy az új tulajok valamennyi szerzõdés esetében emelhessék a díjakat.
A parlament áldásával csak a 2013. december 15-e utáni földbérleti szerzõdéseknél tudja majd az új tulajdonos a díjakat piaci szintre srófolni. Így a Simicska Lajos agrárportfóliójába tartozó Mezort-cégek által bérelt földeknél, amelyekre még 2001-ben írták alá a szerzõdést potom 50 évre, nem érvényes az áremelési lehetõség.
A lex Simicska eredetileg kinyitotta volna a kaput az elõtt, hogy a földárverésen az új, immár privát tulajdonosok kétévente felülvizsgálhassák és emeljék a bérleti díjakat. Ha a ravasz javaslat eredeti formájában ment volna át a parlamenten, akkor a Mezort-csoport társaságai által bérelt földbõl elárverezendõ 14 400 hektár után az aranykoronánkénti 580 forint helyett háromszor ekkora piaci árat kellett volna fizetni. Ez azt jelentette volna, hogy a hektáronként 11,6-12,18 ezer forint helyett évi 30-40 ezerre emelkedett volna a bérleti díj. Érthetõ, hogy a csoportban aggódtak. _x0084_Nem is tudom minõsíteni, ha egy szervezet nem a tagja érdekeit tartja szem elõtt, hanem azt, hogy ellehetetlenítse mûködését" - mondta Purgai Ferenc, a Mezort Zrt. vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek, még mielõtt megbukott a törvényjavaslat.
Ugyanakkor Simicska Lajos befektetõtársa, Nyerges Zsolt okkal tarthat attól, hogy a liciteken nem magyar állampolgárok tulajdonába kerülhetnek a Mezort-leányvállalatok által a Nyugat-Dunántúlon bérelt állami földek. A Sárvári Mezõgazdasági Zrt., a Lajta-Hanság Zrt., a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. által együtt bérelt mintegy 18 ezer állami hektár négyötödét ugyanis meghirdették a liciten.
A külföldi vásárlásnak lett is némi technikai esélye, miután uniós nyomásra a kormány a napokban kivette az inkriminált _x0084_csak magyar állampolgár" kitételt a korlátozó szabályok közül. Így már azok is vehetnek földet, akik az EU-s tagállamok állampolgárai, s Magyarországon gazdálkodnak. | Elvérzett a lex Simicska | FÖLDÁRVERÉSEK. Az első héten több mint 1800 hektár állami földet vertek dobra, de a nem baráti oligarcháknak nem kell még aggódni. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/426557-elverzett-a-lex-simicska | 2015-11-26 10:51:52 | true | null | null | Figyelő |
Amikor március 19-én parlamenti dolgozószobájában fogadott Lázár János, már több hónapja kutattam olyan bizonyítékok után, amelyek alátámaszthatják, hogy az akkori csúcsminiszternek van köze a Hódmezővásárhely melletti tanyavilágban, Batidánál felépített luxuskastélyhoz. Számos olyan emberrel beszéltem, aki vagy dolgozott a területen, vagy rálátása volt a munkálatokra, netán ismerte azt a Kulik Jenőt, akinek a nevén futott kezdetben az egész beruházás, és mindenki arról számolt be, hogy információi szerint Lázár János nem csak egyszerű telekszomszéd.
A kastéllyal kapcsolatban – vagyis a „prémiumkategóriás létesítményről”, ahogy Lázár János nevezi – kiderült, hogy az ingatlan körül a miniszter és családja az építkezés előtt nem sokkal vásárolta fel a földeket, és azt is kiszúrtam, hogy a Lázár édesanyja nevén lévő terület jelentős részét bekerítették és parkosították „Kulikék”, mi több, a kastélyt is csak úgy lehet megközelíteni, ha Lázárék birtokán is áthaladnak az oda érkezők. Légi felvételeket is készítettünk a helyszínen, amelyeken jól látszik, hogy nem egy átlagos vadászházról van szó.
Légi felvételeken mutatjuk a titokzatos luxuskastélyt, amely Lázár Jánosék földjei között épült
Persze, az egészhez semmi köze sincs a miniszternek. Szerényen csak Nagyréti Vendégháznak hívják azt az impozáns vadászkastélyt, amelyet a közelmúltban építettek a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilág szélén. A hatalmas luxusingatlanról a környéken sokan úgy tartják, hogy ahhoz köze lehet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek.
Ahogy a témában sorra írtam a cikkeket, egyre több informátorom lett, néhányan maguktól vagy közvetítőn keresztül kerestek meg, köztük voltak olyanok is, akik dokumentumokkal próbálták nekem igazolni, hogy közük volt az építkezéshez, ahol nyilvánvaló volt számukra Lázár János szerepe. Így találkoztam egy vállalkozóval, aki az épületegyüttes terveit is megmutatta, és beszéltünk egy tervezővel, akinek állítása szerint információi voltak arról, hogy kollégái személyesen Lázár Jánossal egyeztettek a tervezési folyamat során. Olyasvalakivel is találkoztam, aki az ismerőseinek mesélt arról, hogy Lázár János személyesen kereste fel és kért tőle egy olyan munkát, amelynek végül a batidai vadászkastélyban lett meg a végső helye – hogy ez tényleg így történt-e, azt természetesen nem tudtam hitelt érdemlően ellenőrizni.
Ekkor jött el az interjú napja, amelyre azt követően volt lehetőség, hogy néhány nappal korábban megkerestem Hódmezővásárhelyen Lázár János édesanyját, hogy személyesen tudjam meg tőle, nem zavarja-e, hogy vesz egy földet, amelyet azért nem tud használni, mert arra épült egy vadászkastély parkolója, mi több, el is kerítettek belőle egy jókora darabot úgy, hogy ennek a földhivatali dokumentumok között nincs semmi nyoma. Lázárné az első kérdésemet kedvesen meghallgatta, majd úgy döntött, inkább nem beszélget velem. A fiának beszámolt a találkozásról, Lázár János az egyik beosztottján keresztül nem sokkal később megkereste a Narancsot, és jelezte, inkább válaszol ő, csak ne kérdezősködjek a családtagjainál.
„Nincsenek százmillióim”
Az interjú során először arról kérdeztem Lázár Jánost, hogy komolyan gondolta vagy csak ironizált akkor, amikor a batidai vadászházra vonatkozó újságírói kérdésre februárban így reagált: két választása van, vagy beszáll a kastélyt tulajdonló cégbe, vagy azon lesz, hogy a családtagjai és ön minél előbb adják el a környező földjeiket. Így válaszolt:
„Egy politikusnak hozzá kell szoknia, hogy bármit csinál a szűkebb vagy tágabb környezetében, bármilyen gazdasági típusú lépést tesz, például földet vásárol vagy ad el, az mindig felkelti a köz érdeklődését. Ha valahol jelen vagyok, az a környezetem számára jelenthet előnyt és hátrányt is adott esetben – csupán erre gondoltam” – válaszolta.
Vagyis arra utalt, hogy nem fog céget vásárolni, vagyis tulajdonrészt. Aztán most pénteken a politikus vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy Lázár János áprilisban bevásárolta magát abba a Grosswiese Befektetési Zrt.-be, amely jelenleg a kastély tulajdonosa és üzemeltetője. Ha jóhiszemű szeretnék lenni, akkor azt mondhatnám, Lázár áprilisra rájött, neki mégis tetszik az a kastély, amely a családi birtokaik között nőtt ki a földből, amelyet az ő ingatlanjaikon keresztül lehet megközelíteni, amelyet kezdetben a Miniszterelnökségnek is bedolgozó ügyvéd, Kulik Jenő vett a nevére, és amelyről boldog-boldogtalan azt csiripelte a környéken, hogy az bizony a politikusnak épült.
Az épületek messziről
Fotó: Bankó Gábor
Ha nem szeretnék jóhiszemű lenni – és a fentiek után miért is lennék az –, akkor azt mondanám: Lázár János szemrebbenés nélkül az emberek szemébe hazudta, hogy neki semmi köze nincs az egészhez, majd amikor már kiderült, hogy semmi szerepe nem lesz az új kormányban, nem érezte kockázatosnak papíron is beszállni.
Hogy mi volt a valódi oka az időzítésnek, az minden bizonnyal sosem fog kiderülni, mindenesetre érdemes felidézni a márciusi interjú egy másik részletét, amellyel Lázár János igazolni szerette volna, hogy neki tényleg semmi köze a földjeik közötti luxushoz: „A vadászház körül lévő földek egy részén édesanyám, a gyerekeim és én együtt gazdálkodunk: a családunk. Itt szinte teljes egészében erdőgazdálkodás folyik, de a vadászház tulajdonosai azzal is megkerestek, hogy tudunk-e egy kisebb területet a rendelkezésükre bocsátani.
Nekem nincsenek százmillióim, hogy beszálljak egy ilyen beruházásba, ilyen módon azonban én is tudtam támogatni a fejlesztéseket, amelyeknek természetesen az a vadásztársaság is a nyertese lesz majd, amelynek a tagja vagyok.”
„Szerették volna, ha beszállok” – Lázár Jánost kérdeztük a földjeik között épült kastélyról
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt állítja: végig tudta, mi épül a családi földjeik között, de neki nincs köze a beruházáshoz. Lázár Jánossal még a választások előtt beszéltünk, miután a miniszter jelezte, hajlandó egy interjúra a hódmezővásárhelyi tanyavilágban, a család földjei között felépített batidai vadászkastély ügyében. | Lázár János kastélyügye megmutatja, hogy ebben az országban mit ér egy politikus (szava) | „Nekem nincsenek százmillióim, hogy beszálljak egy ilyen beruházásba.” | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/narancsblog/lazar-janos-kastelyugye-megmutatja-hogy-ebben-az-orszagban-mit-er-egy-politikus-szava-111720 | 2018-06-09 11:25:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tóth Bertalan bejegyzése szerint nekik, szocialistáknak, nagyon fontos, hogy mindig legyen, aki ad egy falat kenyeret az éhezőnek, meleget a fázónak, aki segítséget nyújt másnak a bajban. "Az emberekkel, az emberekért dolgozunk!" - fogalmazott.
A politikus beszámolója szerint kihelyezett frakcióülést tartottak Győrteleken és a helyben lakó közmunkásokkal együtt pakolták a szétosztásra váró szociális tűzifát. "Parlamenti, politikai munkánkon és az országjáráson fölül, így személyesen is segíthetünk azoknak a rászorulóknak, akiket az Orbán-kormány magukra hagyott!" - írja Tóth Bertalan.
Az MSZP elnöksége, frakciója a helyi politikusaikkal és a Societas ifjú szocialistáival már hat éve tesz eleget Halmi József polgármester meghívásának. Munkával és - ahogy Tóth Bertalan fogalmaz - szerény adományokkal járulnak egy kicsit hozzá az itt élők körülményeinek javításához. Tóth Bertalan szerint a helybéliek egyharmada szegénységben él, nagyon sokan nem tudják kifűteni a házukat, egy betegség pedig teljesen felboríthatja egy család amúgy is szűkös költségvetését.
"Mi, szocialisták, azért dolgozunk, hogy az itteniek helyzete is javuljon, országszerte jusson figyelem és segítség a rászorulóknak, és a bérből és nyugdíjból meg lehessen élni" - írja Tóth Bertalan. | Közmunkásokkal együtt pakolták a szociális tűzifát az MSZP képviselői | Az emberekkel, az emberekért dolgozunk! – írta Facebook-bejegyzésében az MSZP frakcióvezetője annak apropóján, hogy a szocialista képviselőcsoport győrteleki kihelyezett ülésén a közmunkásokkal együtt pakolták a szociális tűzifát. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/kozmunkasokkal-egyutt-pakoltak-a-szocialis-tuzifat-az-mszp-kepviseloi/530346 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója rámutatott: "Itt mindenki mindenkit lehallgat. Magyar Péter lehallgatta a feleségét. Az új asszony lehallgatta Magyar Pétert. Magyar Péterék lehallgatták az új asszonyt. Hát mi ez? Hát ez kész elmebaj."
"Most gondoljanak bele! Tehát először is, milyen emberek ezek? Egy. Kettő, ez az ember bejelentkezett az ország vezetésére. Na, tudják, mikor fogja Magyar Péter vezetni az országot? Én egyszer ezt már mondtam, azóta is fenntartom. Belőle akkor lesz miniszterelnök, amikor belőlem római pápa. De én református vagyok, ez is egy kicsit nehezíti. Egyébként sem jelentkeztek, hogy római pápának hívnának" - fejtette ki Menczer.
A kormánypárti politikus szerint le fogják győzni Magyar Pétert is, ahogyan legyőzték az eddigi ellenfeleiket is, és úgy fog eltűnni, úgy fog kipukkadni, mintha soha itt sem lett volna. | Menczer: elembaj, ami a Tisza Pártban megy | Menczer Tamás arról beszélt Facebook-videójában, hogy elmebaj, ami a Tisza Pártban történik, hogy a tagok felveszik az egymással folytatott beszélgetéseket. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/elmebaj-tisza-part-menczer-tamas | null | true | null | null | BOON |
Családi okokból kifolyólag volt szerencsém megtekinteni a Fonyód legpompásabb pontján keresztülvezető, egyben a Balatonra nyíló rendkívüli panoráma okán Panoráma sétánynak is nevezett sétány úgynevezett felújítását követő átadási ceremóniát a helyi média jóvoltából. Igazán szép és hangulatos műsor keretében történt az ünnepélyes aktus, például úgy délceg, mint daliás huszárok is megjelentek, és a nép egyszerű gyermekei, sőt valóságos gyerekek is vidám, boldog, már-már önfeledt, s egyszerre meghatott arccal fogadták, hogy folyamatosan fejlődő hazánk úgyszintén folyamatosan fejlődő településén újabb, ki tudná észben tartani, hányadik átadásra került sor. Novák Katalin köztársasági elnök személyes jelenlétével emelte az emelkedett hangulat emelkedését, köszöntő beszédében határozottan aláhúzva, hogy a műgyanta és kőzúzalék burkolatot kapott közterület "nem pusztán kövek összessége, hanem találkozóhely", hozzátéve: "Nekünk a Balaton a Riviéra."
2023 márciusát írtuk, sem Novák Katalin, sem az 536 millió forintból átformált 660 méter hosszú sétányon lokálpatrióta lelkesedéstől dagadó kebelű ünnepelő közönség soraiból egy sem sejtette, hogy a köztársasági elnök bő egy hónappal később élete, pályafutása, egyben köztársaságunk újkori történelmének egyik legfontosabb dokumentumára helyezi el a köztársasági elnöki szignót. Ám ez itt offtopic, vissza a didergető tavaszi széllel Balatont fodrozó március 23-ára, ugyanis Novák Katalin, ha saját jövőjét nem is, a sétányét látnoki képességekkel megáldott, úgymond sámáni állapotban jövendölte, miszerint - ismétlem: nem pusztán kövek összessége. Igazat szólt! Pusztán kövek összességeként a sétány ugyanis mindmáig sétányként funkcionálna, s nem, mint manapság, gépek és építőanyagok felvonulási és fémkordonokkal, műanyag szalagokkal igényesen a sétálóközönség elől elzárt munkaterületként - immáron másodszor a távoli múltba szakadó elmúlt másfél év során. | Kicsik és nagyok | Hungarikum lesz Tiborcz turai kastélyprojektje is, mint például az eleve kátyúkkal átadott országút, ahol senkit sem érhet meglepetés, ha egy-két év múltán tönkremegy az aszfalt. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/kicsik-es-nagyok-168989 | null | true | null | null | Magyar Hang |
A fideszes országgyűlési képviselő szombaton, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: minden kétséget kizáróan kiderült, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök tudott arról, hogy csak a jogszabályok megszegésével bonyolítható le az említett ügylet.
A befektetők egyik fő kérése ugyanis az volt a kormányhoz, illetve a miniszterelnökhöz, hogy a Velencei-tó partján lévő telket csere útján szerezzék meg, kizárva ezzel a nyilvános pályáztatást és a versenytársakat - fűzte hozzá.
Állításait Budai Gyula a Pénzügyminisztérium belső levelezésére, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) elektronikus iktatására, valamint Joav Blum, a Sukoróra tervezett kaszinóberuházás egyik befektetőjének jogi képviseletét ellátó Bárd Károly levelezésére alapozta, amelyeket elmondása alapján szeptember 8-án át is adtak az ügyészségnek.
Ezen dokumentumok alapján világosan látszik, hogy a telekcserére vonatkozó iratokat a Pénzügyminisztériumba adták be. Tátrai Miklós, az MNV akkori vezérigazgatója később onnan kapta az erre vonatkozó utasításokat - hangsúlyozta a kormányfő megbízottja. A politikus szerint ezt a szabálytalan eljárást egy kézzel írt, a sukorói telkek helyrajzi számát tartalmazó levél is bizonyítja, amelyet Árvai Csaba pénzügyminisztériumi főosztályvezető küldött Váry Andrásnak, az MNV igazgatójának.
Budai Gyula szerint szintén a Pénzügyminisztérium irányító szerepét támasztja alá az a levél is, amelyet Bárd Károly címzett Tátrai Miklósnak. Joav Blum ügyvédjének levelezése megdönti továbbá Bajnai Gordon volt kormányfő azon állítását is, hogy ő semmiről se tudott volna. Bárd Károly levelében úgy fogalmaz, hogy Bajnai Gordon "már kezdettől fogva ismeri a projektet" és korábban is találkozott Ronald S. Lauder üzletemberrel - fejtette ki.
A miniszterelnöki megbízott kiemelte: Árvai Csaba a vagyonkezelőhöz küldött levelében arról is ír, hogy a kaszinóberuházás befektetői szeretnék elkerülni a nyilvános versenyeztetést, vagyis cserét szeretnének. Budai Gyula szerint Gyurcsány Ferencnek tudnia kellett volna arról, hogy ez csak a jogszabályok megszegésével történhetett, de a volt kormányfő elfogadta Tátrai Miklós ellenkező tartalmú felvilágosítását a befektetőkkel tartott 2008. május 21-i találkozón. A fideszes képviselő szerint Gyurcsány Ferenc így hivatali helyzetével visszaélve döntött ebben a kérdésben, esetleges büntetőjogi felelősségének megállapítása pedig az ügyészség feladata lesz.
Matolcsy György gazdasági miniszter hétfőn a parlamentben közölte: utasítást adott a King,s City kaszinóváros kiemelt beruházási státusának visszavonására. A tárcavezető hangsúlyozta: a Velencei-tó körül kaszinó- és gyárváros sem lesz, hanem olyan fejlesztésekre lehet számítani, amelyek - hasonlóan nyugat-európai példákhoz - a vízre, a tóra valami különlegességet építenek. Megemlítette a Bodeni és a Genfi tavat, amelyek "okos, intelligens tavak". Ezt azzal indokolta, hogy a tó körül lehet pihenni, de vannak például kutatási beruházások, amelyek nem szennyezik a környezetet.
A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta nyomoz ismeretlen tettes ellen a King,s City kaszinóberuházáshoz köthető sukorói, albertirsai és pilisi ingatlanok cseréje ügyében. A nyomozás során Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök is tanúvallomást tettek. Az eljárás jelenlegi adatai szerint Császy Zsolt, az MNV akkori értékesítési igazgatója és Tátrai Miklós olyan szerződést hagyott jóvá, amelynek teljesülése esetén az államot 1 milliárd 327 millió forint vagyonvesztés éri.
Az ügyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálatot folytat. | Budai: A PM-ből irányították a sukorói telekcserét | Budai: A PM-ből irányították a sukorói telekcserét - Az elszámoltatási megbízott szerint Gyurcsány tudott arról, hogy csak jogszabálysértéssel oldható csak meg a telekcsere. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2010/09/18/budai_a_pm-bol_iranyitottak_a_sukoroi_telekcseret/ | 2010-09-18 14:00:00 | true | null | null | Index |
Az ügy most jutott odáig, hogy a két egykori felsővezető és vádlott társai bíróság elé állhatnak. A Fővárosi Törvényszék hétfőre tűzte ki az első tárgyalási napot.
A vádirat tucatnyi visszaélést hoz fel, a szabálytalanságok 2006-ban kezdődtek az ügyészség szerint. P. István és Cs. Zoltán arra utasítottak köztisztviselőket, hogy bizonyos vállalkozások esetében vonják vissza az interneten közzétett, jogerős határozatokon alapuló adatokat. Ez azt jelentette, hogy például egy munkaügyi, vagy munkavédelmi ügyben megbírságolt vállalkozás aktáiból egyszerűen eltüntették a büntetés tényét, a cég tiszta lappal működött tovább.
És hogy ez miért volt jó, az is kiderül a vádból: az eljárások lezárása után a cégek bizonyos kódokat kaptak. Volt, aki például olyat, amiből a munkaügyi szakember elsőre meg tudta mondani, hogy a céget például megbírságolták. Csakhogy ilyen vállalkozás nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban, állami támogatásoktól esik el. A munkaügyi vezetők éppen azt intézték el, hogy ez ne így legyen, vagyis a megbüntetett, szabálytalankodó cégek ugyanúgy hasznot húzhassanak az államtól, mint korábban.
A két főmunkaügyis persze nem jótékonykodásból szánta magát kötelességszegésre: a vállalkozók hivatalosan, vagy informálisan keresték meg őket és kérték, hogy mentesüljenek a hátrányos következmények alól.
A vádirat több, 2006-2008. között történt esetet sorol fel, amikor a vádlottak a kontrollereket az interneten közzétett adatok visszavonására utasították. Ezek a munkatársak azonban nem tudtak ezen intézkedések értelméről és nem is volt joguk megkérdőjelezni a főnöki utasításokat.
2008-ban azonban P. István és Cs. zoltán rájöttek, hogy a rendőrség kutakodik utánuk. Ezért valamennyi munkaügyi felügyelőségen önrevíziót rendeltek el, így próbálva elfedni, illetve visszacsinálni a korábbi szabálytalanságaik eredményét. Azonban még ekkor is volt olyan, hogy az egyik regionális munkaügyi felügyelőség vezetőjét arra utasították, hogy két cégnél tüntesse el a büntetést, eljárást mutató kódokat, vagy éppen ne hívják ki a rendőrséget egy olyan céghez, ahol többeket feketén dolgoztattak.
Egy másik vádpont szerint 2008.november 5-én az OMMF akkori vezetője arra utasította titkárnőjét, az elnöki irodában tárolt, korábban kiválogatott iratokat soron kívül semmisítse meg. Az ügyben A VI. rendű vádlottként szereplő nő ezt meg is tette.
Az ügyészség P. Istvánt 14 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével és 3 rendbeli hivatali visszaéléssel, Cs. Zoltánt 13 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirathamisítással és bűntettével és 1 rendbeli hivatali visszaélés bűntettével vádolja. Az ügy további négy vádlottját - mindannyian az OMMF akkori dolgozói - hivatali visszaélésekkel és közokirattal való visszaéléssel vádolják.
Időközben Cs. Zoltán ellen benyújtottak egy újabb vádiratot: kiderült, hogy hamis tanúzásra akarta rábírni egy munkatárását. Egy lapon kiadta neki a kérdéseket, és hogy azokra mit válaszoljon majd, de a tanú inkább a becsületes utat választotta és nem tett eleget a kérésnek. | Elképesztő visszaélések az OMMF-nél! | A botrány még 2008-ban robbant ki, mikor a Nemzeti Nyomozó Iroda őrizetbe vette P. Istvánt, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnökét és Cs. Zoltánt, a törvényességi és ellenőrzési főosztály vezetőjét. A vádirat szerint nem éppen a törvényességet ellenőrizték, sőt, mindent megtettek, nehogy véletlenül törvényesen működjenek a dolgok a rájuk bízott hivatalban. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/elkepeszto-visszaelesek-az-ommfnel-2078197 | 2012-01-23 09:48:00 | true | null | null | Blikk |
Lassacskán szivárognak le bizonyos részletek a múlt csütörtökön és pénteken Budapesten tartott nemzetközi, illetve uniós tanácskozásról. A brit Daily Mail még kis videót is beágyazott a cikkébe arról, amikor Keir Starmer Orbánhoz ment, s röviden kérdezett tőle valamit. Hogy ez az a jelenet volt-e, amiről a cikk ír, nem tudni. Mindenesetre a nemrég megválasztott munkáspárti brit kormányfő azt kérte állítólag Orbán Viktortól és az egész uniós közösségtől, hogy a Brexit előtti helyzethez visszatérve kössenek egy új egyezséget a La Manche csatornán csónakokkal érkező bevándorlók kiszűrésére, feltartóztatására és a visszafordításukra, de legfőképp az embercsempészek letartóztatására.
Az EU vezetése hajlik arra, hogy újra felnyissák a kényes kérdést, azonban Orbán Viktor kerek perec elutasította Keir Starmer javaslatát. Pedig utóbbi felajánlotta, hogy a szerb határmenti kerítés fenntartási költségeihez hozzájárulna, megosztaná hazánkkal a hírszerzés erre vonatkozó információt, akárcsak Szerbiával, Észak-Macedóniával és Koszovóval azért, hogy a Szerbibából magyar területre érkezőket megállítsa Orbán-kormánya, s ne jussanak el a La Manche csatornáig. Kovács Zoltán szóvivő újságíróknak úgy fogalmazott: ez vágyálom a britek részéről. (A toryk mondták fel a Brexittel az ún. Dublini Szerződést, amely az írek számára még mindig érvényben van.) Mint ismeretes a magyar kormányt épp az EU-s migrációs szabályok megsértése miatt büntették 200 millió EUR-ra, amit azóta sem fizetett ki, és a napi 1 millió EUR-s büntetőtételek is halmozódnak a késedelmes fizetés miatt. Amit Brüsszel természetesen levon az esetlegesen kiutalandó tételekből. Januártól szeptemberig 32 ezer illegális menekült érkezett az Egyesült Királyságba, 52-en életüket vesztették útközben.
Nemcsak az Integritás Hatóság adott ki közleményt az OLAF vezetőjével szerdán lezajlott találkozóról, hanem az OLAF is, amit az EU hivatalos honlapján is olvashatunk. Ville Itälä főigazgató és Biró Ferenc Pál elnök az EU-határokon átnyúló csalások és korrupció elleni együttműködés lehetőségét vitatták meg az uniós adófizetők pénzének megvédése érdekében. Azaz közösen folytatnak nyomozást, tartóztatnak le gyanúsítottakat és járnak el ellenük a bíróságokon nemzetközi csalások esetén. A magyar kormány által jogtalanul felhasznált uniós pénzek kivizsgálásáról a közlemény konkrétan nem fogalmaz meg semmit. Egyelőre.
A Balkan Insight a magyar vérplazma biznisz piszkos ügyeit tárja fel, megállapítva, hogy a legszegényebbek lesznek az áldozatai a gyors fellendülésnek örvendő egészségügyi szegmensnek. Sorolja a miskolci mint Magyarország ún. rozsdaövezetének az eseteit, amelyeket nemzetközi összehasonlításban kirívó példaként említ az írás. Úgy fogalmaz: a gazdasági növekedés új formája az emberi vér. Mintegy 10 magánvállalkozás, köztük a kormányhoz közelállóak, 50 plazmaközpontot üzemeltetnek, és a profittermelés új módját fedezték fel a legszegényebbekből hasznot húzva.
A WHO, az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával szembemenve Magyarországon, de például az Egyesült Államokban, Németországban, Ausztriában és Csehországban is, fizetnek a vérplazmáért az önkéntesség helyett. A cégek - hogy minél gyorsabban minél nagyobb bevételre tegyenek szert, nem ellenőrzik a donorokat, vagy legalábbis alacsony színvonalon működtetik az ellenőrzési rendszert. Míg az előírás szerint vérplazmát kéthetente ajánlott adni, addig a fizetős országokban engedélyezik a 2-3 naponta történő vérplazma-vételt. Egy miskolci srác - alapvetően romákról szól az írás, s fotókkal is bőven illusztrált - elmondta az oknyomozó újságírónak, hogy 300 alkalommal adott vérplazmát az évben, miközben 45 lenne az engedélyezett. Elég rosszul nézett ki, sápadt volt az újságíró szerint, de ő tagadta, hogy gyengélkedne. S mivel a magánvállalkozások nem osztják meg egymással a donorok nevét, sokan egyik központból a másikba mennek, hogy minél többet keressenek. Egy anyuka két éve kezdte meg az akkor még 16 éves fiával ezt a pénzkereseti lehetőséget - holott a korhatár 18 év - s két órát utaznak, hogy Miskolcon több központban is pénzt keressenek ekképp. A szakemberek szemet hunynak a jelenség felett.
Magyarországon 7500 forintot fizetnek a donoroknak, s ezenkívül sorsolásokra invitálják őket, a rendszeres vérplazma alany akár Plazma TV-t is nyerhet vagy e-scootert, e-rollert. Törvény nem szabályozza a pluszkifizetéseket. A cikk állítása szerint ez a biznisz a magyar szélsőjobbos politikai elit köreihez is köthető. S mivel kapacitás híján a vérplazma feldolgozására nincs lehetőség hazánkban, exportálják az anyagokat. Az Országos Vérellátó Szolgálat vezetője, Matusovits Andrea, Bayer Zsolt felesége - a peranyagok tanúsága és az írás szerint - versenyeztetés nélkül adta el olcsón a multiknak ezeket a vérplazmákat. A figyelmeztetések ellenére mind a mai napig nincs vérplazma adatbázis a donorokról, se az üzleti és egyéb folyamatokról. Gyakran a túlélés módja donornak lenni rozsdaövezetben élők számára, mert nincs más választásuk a magas infláció és a romló életkörülmények miatt.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. | A vérplazmabiznisz kizsákmányoltjai lettek a legszegényebb magyarok | Tíz magánvállalkozás – köztük a kormányhoz közelállóak – a profittermelés új módját fedezték fel a legszegényebbekből hasznot húzva. és az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával szembemenve – írja a Balkan Insight. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/a-verplazmabiznisz-kizsakmanyoltjai-lettek-a-legszegenyebb-magyarok-148208 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Ha nem is trükkök százait, de jó néhány kifinomult manipulatív módszert alkalmaztak egyes baloldali sajtóorgánumok a Magyar Péter őszödi beszédét leleplező hangfelvétel tálalásakor. A Telex, a 24.hu és a 444 azt emeli ki mindjárt a cikke elején, hogy a felvétel névtelen és titkosított email címről érkezett, amit a HVG is egyből a cikk felvezetője, szakszóval a leadje utáni első információként oszt meg az olvasókkal. Újságírói szakmai alapvetés, hogy a cikk elején valamilyen erős állítással kell megragadni az olvasók figyelmét, a baloldali médiumok tehát a névtelenséget tekintik figyelemfelkeltő információnak, nem a hangfelvételen elhangzó erős mondatokat, többek között azt, hogy Magyar Péter büdösnek tartja a híveit és a szájukat is, valamint, hogy az időseknek azt tanácsolná, hogy vegyenek maguknak új unokát.
A 24.hu volt a leglátványosabb abban, hogy elzárja az olvasói elől az információkat, ugyanis ők még a hangfelvételt sem ágyazták a cikkbe, így aki maga szeretett volna önálló véleményt kialakítani a botrányról a felvételt meghallgatva, az erről a hírportálról ezt nem tudta megtenni. Viszonylag röviden írnak a cikkükben arról, ami a hangfelvételen elhangzik, de azt is kritikusan teszik,
ugyanis ködösíteni próbálnak a feltételes mód használatával, mint például hogy nem világos Radnai Márk kiléte, és összehozzák Magyar híveinek "büdösözését" a nyári meleggel, azt sugallván, hogy ez nem olyan súlyos állítás, hiszen ebben az időjárásban az embereknek könnyebben lesz szaguk, mindez a cikk közepén, elrejtve a szövegtengerben.
A baloldali lap ezenfelül megfejteni véli Vogel Evelin magatartását is a "mintha adni akarná Magyar alá a lovat" kifejezéssel. Ezzel azt a rejtett üzenetet közvetíthetik az olvasóknak, hogy Vogel provokálta szegény, ártatlan, csőbe húzott Magyart. Ezután többször is viccelődésként értékelik a Tisza Párt elnökének szavait, komolytalannak beállítva súlyos és sértő mondatait. A cikknek körülbelül a második felét Magyar Péter reakciója és a vasárnapi sajtótájékoztatójának a visszaidézése teszi ki, illetve egy rövid keretes anyagban beszámolnak Hanzel Henrik állításáról is.
A feltételes mód használatával a Telex is bűvészkedett egy sort, olyannyira, hogy mindjárt a cikk második mondatában így írnak a felvételen hallható információkról.
Az uniós képviselő "büdösözését" szintén nem hangsúlyozzák, hanem a szöveg közepére száműzik, mintha ez nem lenne lényeges.
A 24.hu-hoz hasonlóan a Telex is viccelődésnek állítja be, amikor Magyar megfenyegeti Vogel Evelint az emberek és a "nyugdíjas kommandó" ráuszításával. A cikk másik felét a Telexnél is a Tisza-reagálás, valamint a vasárnapi Magyar-féle sajtótájékoztató visszaidézése teszi ki.
Bár a 444 már jobban kihangsúlyozta Magyar súlyos kijelentéseit, a címadással és a cím alatti rövid leaddel igyekeznek a felvételt hiteltelennek és Magyart áldozatnak beállítani. Címük így szól: Névtelen levélben kapta meg a sajtó az első Vogel-hangfelvételt Magyar Péterről, majd a címoldalon ezalatt az olvasható: Egy nappal azután, hogy a Tisza Párt elnöke arról beszélt, hanganyagokat fognak nyilvánosságra hozni róla.
Uj Péter lapja ezzel azt sugallja, hogy Magyar jól tudta, mi fog történni, pozitív színben beállítva a Tisza Párt elnökét, illetve a cím elején ők is a névtelenséget emelik ki, sugalmazva ezzel, hogy kétséges az anyag hitelessége, ami szintén Magyar narratíváját támasztja alá.
A 444 arra helyezte a fő hangsúlyt, hogy közölte a teljes levelet, amit a szerkesztőségek a hangfelvétel mellé kaptak, majd a beágyazott hangfelvétel alatt néhány pontban kiemelték az erős mondatokat. Amit a 24 és a Telex viccelődésnek állított be, az a 444-nél évődés. A cikk végén röviden olvasható Magyar reakciója a hangfelvételre.
Érdekes, hogy amikor a Magyar Péter által vasárnap bemutatott hangfelvételről számoltak be, akkor nem zavarta őket a hangfelvételt készítő névtelensége. A sajtótájékoztatón Magyart egy újságíró megkérdezte arról, hogy az ő felvétele vágott-e, de Magyar erről csak terelt, mondván, hogy ő csak most hallotta először és majd megkérdezi a felvétel készítőjét. A 444 ezt az epizódot nem is tartotta említésre méltónak.
A HVG már a címben is Magyar Péter véleményét hangsúlyozza, miszerint a felvétel manipulált. A cikket felvezető leadben szintén fontosnak tartják azonnal ismertetni a Tisza vezetőjének a reakcióját. A "nyugdíjas-kommandóról" szóló megjegyzést ők is tréfálkozásnak tartják, mint a Telex és a 24, és ők is ködösítenek Radnai Márk kilétéről. Szintén körülbelül a cikk felében a Tisza Párt reakciójáról írnak és felidézik Magyar vasárnapi sajtótájékoztatóját. Annak viszont külön cikkben elég nagy teret szenteltek, hogy bemutatták a Hanzel Henrik által készített felvételt, azonban itt már nem tettek semmilyen cáfolatot a felvételen elhangzó állítások mellé, a kritikus hozzáállásról ezúttal valamiért "megfeledkeztek".
Borítókép: Magyar Péter ( | Megdolgoznak a dollárokért: bagatellizálni próbálja Magyar Péter őszödi beszédét a "független sajtó" + videó | A dollármédia színe-java ismét bebizonyította, hogy mennyire független és objektív: elfogult címadásokkal és cikkekkel tettek kísérletet a Magyar Péter őszödi beszédét felfedő hanganyag bagatellizálására. A 24.hu még a videót is sajnálta beágyazni a cikkébe, a HVG egyből a felvétel egyes állításai mellé illesztette Magyar Péter reakcióját, a Telex feltételes módban beszélt a Magyar őszödi beszédében elhangzottakról, a 444 pedig a felvételt közlő névtelenségét tartotta fontosnak hangsúlyozni. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/megdolgoznak-a-dollarokert-bagatellizalni-probalja-magyar-peter-oszodi-beszedet-a-fuggetlen-sajto | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Még az októberi testületi ülés napirendjében szerepelt először a Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetségének (KEMHESZ) kérelme. Azonban akkor több képviselő kérésére elnapolták a döntést. A szerdai rendkívüli ülésen került a testület elé az immár módosító javaslatokkal kiegészített előterjesztés. Azonban végül a második alkalommal sem sikerült megegyezni az ügyben.
A KEMHESZ még 2022-ben kötött haszonbérleti szerződést 5 évre az önkormányzattal a Réti VIII-as halastavakra. A szövetség jelezte a városnak, hogy most lehetőségük lenne a halastónál lévő kis ház felújítására, azonban az ehhez szükséges pályázat feltétele alapján szeretnék a szerződésüket meghosszabbítani 2030 végéig.
Az októberi testületi ülésen a Füge képviselői úgy gondolták, hogy az eredeti feltételekkel nem fogadják el a szerződés meghosszabbítását. Többek között azt nehezményezték, hogy szerintük az egyesület nem megfelelően gondozta a Ramsari védelem alá tartozó halastó környékét és a körülötte lévő tanösvényt. Ezért arra kérték Michl József polgármestert, hogy az előterjesztést egy rendkívüli testületi ülésen tárgyalhassák, amihez módosításokat fognak benyújtani.
Az újabb találkozóra november 13-án, szerdán került sor. Michl József elmondta, hogy a Füge négy módosítási javaslatai közül hármat befogadtak, így csak az összegről kell dönteniük a képviselőknek. Így többek között belekerült a szerződésbe, hogy KEMHESZ-nek minden év elején beszámolót kell készítenie a területen végzett előző évi tevékenységéről, a város megbízottja három havonta ellenőrizheti a halastónál zajló munkát, illetve rögzítették a szövetségnek a kis házzal kapcsolatos kötelezettségeit.
Ezeken túl a Füge képviselőinek egy része azt nehezményezte, hogy a város egyáltalán bérbe adta 2022-ben a KEMHESZ-nek a területet. Ugyanis véleményük szerint korábban a terület rehabilitációra az uniótól kapott támogatás feltétele az volt, hogy nem történik halgazdálkodás a tavon. Azonban amikor lejárt a pályázatban kikötött 5 év, a város mégis pályázatot írt ki a terület Réti VIII-as halastó haszonbérletére. Véleményük szerint arról kellene inkább dönteni, hogy felbontsák-e az egyesülettel a szerződést.
Másfél órás vita után végül Michl József szavazásra szólította fel a képviselőket. Első körben arról kellett dönteniük, hogy elfogadják-e a Füge által javasolt 2 millió forintos éves haszonbérleti díjat. Mivel ezt a módosítást nem fogadta el a többség, arról szavaztak, hogy az éves díjat 550 ezer forintra emeljék. Egyébként ez az összeg arányos a Cseke-tóért fizetett haszonbérleti díjjal. Azonban itt sem született többségi döntés.
Mivel nem tudtak megegyezni a képviselők, így a KEMHESZ korábbi szerződése marad érvényben, így egyelőre nem tud pályázatot benyújtani a kis hát felújítására. Közben az önkormányzat felszólította az egyesületet, hogy teljesítsék a 2022-ben kötött szerződés vállalásait, többek között a terület karbantartási feladatait. Ezt a közeljövőben ellenőrizni is fogja a város. Dr. Horváth József, Tata jegyzője a Kemma.hu kérdésére elmondta, hogy a kötelmek teljesítése után a KEMHESZ-nek lehetősége van akár a szerződés felbontására is. | A horgászegyesület ellen döntöttek a képviselők | Második nekifutásra sem sikerült megegyezniük a tatai képviselőknek a halastó jövőjéről. A Réti VIII-as halastavat jelenleg a vármegyei horgászegyesület bérli. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/horgaszegyesulet-reti-8as-halasto-testulet-tata | null | true | null | null | KEMMA |
A lázálom vége: ezért számolják fel a Pázmányt PiliscsabánÉvekig tagadta a fenntartó egyetem, hogy megválik az ikonikus piliscsabai campustól, mégis ez lett a történet vége: év végéig teljesen kiürítik az épületeket. Hogy mi lesz a további sorsuk, egyelőre nem lehet tudni, azt viszont igen, hogy most racionális döntés született - ellentétben az alapítással. Elemzésünkben külföldi kihelyezett campusok példái nyomán bemutatjuk: a Pázmány bölcsészkarának kiköltöztetése eleve katasztrofális ötlet volt. Mégis kellett hozzá negyedszázad és sok milliárd forint elköltött közpénz, hogy ezt mindenki belássa. Az egykori dékán és ötletgazda, Maróth Miklós ma is tevékeny: az akadémiai kutatóintézeteket tömörítő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője.Lackfi János író, aki tizenhét évig tanított a Pázmány bölcsészkarán és egy időben kint is lakott családjával a campuson egy tanári lakásban, búcsúposztjában "Makovecz-féle hungaro-Disneyland"-nek nevezte az épületegyüttest, bár a "hangulatos" jelzővel valamelyest tompította ennek élét.A nyálkás, szürke decemberi időben hungaro-Disneyland nem is különösebben hangulatos, inkább egy disztópikus film díszletére emlékeztet. Pedig még nem teljes az elhagyatottság, zajlik a költözés. Az épületeken azonban már látszik az elhanyagoltság, itt-ott hullik a vakolat, rohadnak a fabetétek, a kert távolabbi zugaiban már senki nem nyírja a füvet. A dombtetőn álló étterem évek óta üres, a teraszon gyom nő a kőlapok réseiből. A Marillac Szent Lujzáról elnevezett kollégium belső udvara kihányt bútorokkal van teli, a Stephaneum előtt a teraszon egy kazal oktatási dokumentum és néhány floppylemez várja, hogy konténerbe kerüljön. Makovecz Imre főműve, a hatalmas, ferdén dülöngélő főépület, amelynek a megítélése annyira megosztotta az építészet iránt érdeklődőket és a használókat is, már zárva van. A jövőről egyelőre csak annyit lehet biztosan tudni, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megígérte: a parkon átvezető sétányt nem zárják le, mert a falu csak ezen keresztül tudja gyalogosan megközelíteni az Aldi áruházat. A 10-es főút mellett ugyanis nincs járda.Ha a január 1-től az épületegyüttest átvevő állam tényleg kezdeni akar valamit az egykori Pázmáneummal, mindent alaposan fel kell újítania, és át is kell építenie, mivel más funkcióra az egyetemi épületek nem használhatók. Persze egyetemnek se, ahogy az mostanra kiderült.Másodszor fizetnének ezzel ki súlyos milliárdokat az egykori alapító dékán, Maróth Miklós álmára, aki a rendszerváltás után kitalálta, hogy a katolikus egyetem bölcsészoktatásának a várostól távol, Piliscsabán kell zajlania. Az elképzelést támogatták az akkori egyházi vezetők, dr. Gál Ferenc, az első rektor, Csíky Gábor egyetemi főépítész, az Antall-kormány és a Makovecz Imre által vezetett Makona építészközösség, de az építkezés motorja Maróth volt. Akkoriban adott interjúkban büszkén emlegette, hogy a piliscsabai campus létrehozása és az építkezést finanszírozó állami források kilobbizása elsősorban az ő érdeme."A zajos világvárosból való kiszakadás a tanulmányok örömén túl sokkal több élményt rejt a »természet lágy ölén«. Szerintem lassan mindenki belátja, hogy ez inkább előny, mint hátrány" - foglalta össze a kiköltözés filozófiáját az Új Embernek 1997-ben. Az ingázás gyakorlati problémáját mellékesnek látta, mivel a campusnak saját vonat-, illetve buszmegállója van, a "járatok sűrűsödtek, a magyar közlekedési viszonyokkal reálisan számolva lehet megtenni a 25 km-es távolságot."A piliscsabai táborozásra nem a körülmények kényszerítették az egyetemet, hanem filozófia rejlett mögötte: az egyetem alkosson saját világot, amely védelmező burokként veszi körül a hallgatókat, akik ideális esetben a campushoz tartozó, apácarendek által fenntartott kollégiumokban töltik diákéveiket, sőt az oktatók egy része is a telek legtávolabbi zugában felépült három tanári házban él. Nyüzsgés helyett elmélyülés, nagyváros helyett természet, és díszletként az organikus építészet művelői által megálmodott különös épületcsoda a maga tornyaival, kupoláival és diadaloszlopaival. Egy hely, ahol minden épületnek ősi alapítást sejtető latin neve van: Augustineum, Catharineum, Iustineum, Abrosianum, sőt a Tanulmányi Osztály is Quaestura, a menza pedig Refectorium.Ezek a középkorias nevek azonban mind frissen épült, vagy az egykori szovjet laktanya blokkjaiból frissen átalakított házakhoz tartoztak. Az építkezés története jól nyomon követhető a házakon elhelyezett emléktáblákon:A campus zöme az 1990-es évek második felében épült, csak a főépület, az Auditorium Maximumot magában foglaló monumentális Stephaneum kivitelezése húzódott át a következő évtizedre, mivel méretei próbára tették az egyház és az egyetem lehetőségeit. Mire 2001-ben átadták, az alapítók közül már senki nem volt hivatalban, és az egyetem Gál Ferencet követő rektora, Erdő Péter egyáltalán nem lelkesedett sem Makoveczért, sem a projektért. Mégis kénytelen volt befejezni, mert már annyi pénzt költöttek rá (akkori áron 1,3 milliárdot), hogy nem maradhatott félbe.Ez általában is igaz a piliscsabai egyetemi kísérletre:hiába vált az idő múlásával nyilvánvalóvá, hogy az egész alapvetően elhibázott, a beleöntött pénz és beton mennyisége miatt senki nem vállalhatta fel, hogy a kudarcot elismerje.A Pázmány alapítása valódi rendszerváltó vállalkozás volt. A szervezkedés 1989 végén kezdődött, 1990-ben katolikus értelmiségiek (köztük Erdő Péter teológus, a jelenlegi esztergomi érsek) egyetemi alapítványt hoztak létre, és 1991-ben a régóta működő Hittudományi Akadémia keretei között bölcsészoktatást indítottak. A következő évben került sor a bölcsészkar megalapítására. Az oktatás a Ménesi úton indult el egy volt zárdaépületben, de a Piliscsabán felhagyott szovjet laktanya 19 hektáros területét az alapítvány már 1991 májusában ingyenesen megkapta a kormánytól.A Pázmány állami támogatással építkezni kezdett, és az 1994-es tanévet már Piliscsabán kezdték. Akkor még csak négy szak volt: magyar, történelem, szlovák és latin, de a következő években az épületegyüttes bővülésével együtt gyorsan gyarapodott a képzések száma is. Az 1990-es évek vége és a 2000-es évek első fele az expanzív növekedés időszaka volt a magyar felsőoktatásban. Mindenki egyetemre akart járni, és a kapuk szélesre nyitásával erre lehetőséget is kaptak a fiatalok. Az addig elitképzésnek számító felsőoktatásból tömegoktatás lett, és ahogy akkoriban mondták, a diploma lett az új érettségi.A Pázmány bölcsészkara eredetileg nem erre a modellre jött létre, hanem klasszikus műveltséget nyújtó, katolikus elitintézménynek szánták, de a tömegesedés segítette a megkapaszkodást, és el is fedte a helyszínválasztásban rejtő problémákat. A folyamatosan bővülő diáklétszám igazolta az egyetem létét, és erre hivatkozva mindig lehetett forrást szerezni a nagy építkezésekre. Bajától Gyöngyösig sok más intézmény is egyfajta Gründerzeit-, vagyis alapítási lázban égett, ami új campusokban öltött testet.A PPKE-BTK körülbelül 700 hallgatóval indult el 1994-ben, de 1998-ban már kétezer diák volt Piliscsabán, 2001-ben pedig háromezer. A növekedés látszólag igazolta a tíz évvel korábbi döntést, a kar és a campus életképesnek tűnt. A baj akkor következett be, amikor az évtized második felétől a kibővült felsőoktatási kínálat és a demográfiai hullámvölgy együttes hatása miatt a diákok már válogathattak, hogy melyik intézményt válasszák. És egyre többen meggondolták, hogy megéri-e csak azért órákat utazni minden nap, hogy szép természeti környezetben tanuljanak, vagy kiköltözni egy faluba (noha Piliscsaba 2013 óta város), ahol az egyetemen kívül nincs semmilyen szórakozási lehetőség és közösségi tér. És ahol előfordul, hogy este 10 órakor a kollégiumot fenntartó apácarend egyik tagja végigmegy a szobákon és ráoltja a lámpát felnőtt, huszonéves fiatalokra.Készítettünk egy grafikont a felvi.hu adatai alapján a kar népszerűségének alakulásáról 2001-től kezdve:A felső vonal a jelentkezők számát mutatja 2001-től kezdve máig, az alsó pedig az első helyes jelentkezőkét, ez utóbbi azért különösen fontos, mert azt mutatja, hányan voltak azok, akik igazán a Pázmány bölcsészkarán akartak tanulni, és nemcsak B vagy C opcióként kényszerültek az egyetemre. Jól látszik, hogy a kar története három szakaszra osztható. Nagyjából 2005-ig tart a lendületes bővülés időszaka, amit azonban erős visszaesés követ. Ebben a középső szakaszban 2008-tól ugyan elindul egy lassú felívelés, de 2013-ban megtörik: ez az a sorsdöntő év, amikor az akkori dékán, Botos Máté meggyőzi az egyetem vezetését, hogy muszáj elindítani a beköltözést Budapestre. A kar népszerűsége ezután gyorsan helyreáll, és azóta is stabilan magas.A statisztikát látva teljesen érthető, miért döntöttek úgy, hogy lépni kell: a Pázmány bölcsészkara az első tíz év dinamikus fejlődése után elvesztette korábbi vonzerejét, a kínlódás akkor már nyolc éve tartott, és úgy tűnt, hogy végleg beszorul a másodvonalbeli intézmények közé. Az első helyes jelentkezők alacsony száma egyben azt is jelezte, hogy a legtehetségesebb diákok szívesebben választanak más intézményeket. A Pázmányt különösen zavarhatta a később induló és sokáig jóval gyengébb, viszont a fővárosban működő versenytárs, a református Károli megerősödése.Ráadásul megváltozott a diákok életmódja, egyre jellemzőbb lett, hogy dolgoznak egyetem mellett: a munkát vállaló hallgatók aránya 2013-ban már 40 százalék körül járt. Számukra nem kényelmi kérdés volt, hanem egyszerűen megoldhatatlan akadályt jelentett a rendszeres ingázás. Fizetős szakot Piliscsabán már egyáltalán nem lehetett indítani, pedig nyilvánvaló volt, hogy Budapesten erre is lenne igény.Úgy értékelték a helyzetet, hogy a kar a campus foglya lett, és valahogy ki kell szabadítani.A fenti statisztika a konkrét jelentkezői számokat mutatja, de ugyanez a tendencia látszik, ha a karnak a felsőoktatási intézmények között elfoglalt pozícióját nézzük. A PPKE-BTK első helyes jelentkezések száma szerinti helyezése az intézményi rangsorban így festett:2001: 65. 2004: 28. 2008: 55. 2013: 32. 2016: 16. 2020: 11.Ez még jobban mutatja, hogy a 2013-ban megkezdett elköltözést Piliscsabáról mennyire visszaigazolta az élet.De miért nem működött Maróthék koncepciója?A piliscsabai campus életképességéről szóló vitában gyakran felvetődött az építészet szerepe. Miután kiderült, hogy a Pázmány részben beköltözik, a Makovecz-tanítvány Őrfi József 2014 elején arról írt, hogy az épületegyüttes funkcionális gyengeségei okozhatták a kísérlet kudarcát:"Ezek a házak használati értéküket tekintve valószínűleg nem tudnak naprakész választ adni egy mai egyetem számára. Az egymástól elszórtan telepített, külön épületek a lehető legkedvezőtlenebbek hőtechnikai szempontból. Ha sok a lehűlő felület, drága a fűtés, gazdaságtalan a működtetés. A rendszerváltás után épült házak feltehetően nincsenek túlzottan hőszigetelve."A használók rengeteget panaszkodtak az épületek különféle hibáira, amelyek részben a sajátos építészeti formákból fakadtak, mint az előadótermek rossz akusztikája, vagy az állandó beázás, részben pedig abból, hogy a tervezők mintha elhanyagolták volna a használati szempontokat a szimbolikus utalások sokasága mellett. Hiányoznak a kellemes közösségi terek, szűkösek a közlekedők, soha nem épült meg az egyetemi sportközpont, a dombon elszigetelten álló étterem 2012-ben végleg tönkrement, utána már csak egy kismenza maradt, ahova a helyi kifőzdéből hozták az ételt.Az egyetem vezetését nyomasztotta a magas, évi 250 millió körüli rezsiköltség, mivel hatalmas fölösleges tereket kellett kifűteni. A Stephaneum belső terét látva eszükbe juthatott a mondás: "Mindegy, Makovecz mit tervez, a végén úgyis templom lesz belőle."Ráadásul az olcsó anyagokból kapkodva kivitelezett, viszont részletgazdag épületek már húsz év alatt eljutottak odáig, hogy esedékes lett volna az első nagy felújítás, ahol újabb milliárdokért kellett volna megoldani a technológiai korszerűsítést és kiküszöbölni az eredeti hiányosságokat.Mégsem ez a kudarc fő oka. Ha ugyanez az épületegyüttes Lágymányoson áll, soha nem hagyják sorsára. És ha a világ legjobban funkcionáló, legtakarékosabb egyeteme épül Piliscsabán, akkor is könnyen lehet, hogy ugyanez a vége.Az egyetem ugyanis városi műfaj.A piliscsabai kísérlet védelmezői előszeretettel emlegetik a nagy parkokba ágyazott, történelmi hangulatú brit és amerikai egyetemi campusokat. Ez azonban félreértés. A legendás brit és amerikai egyetemek valóban zöld campusokban működnek, de azokat eleven egyetemi városok veszik körül.Ha kilépünk a Harvard Egyetem kapuján, ez a környezet fogad:Ez a jelentősnek igazán nem mondható Princeton városka:És talán nem fair, mert ilyen gyönyörű hely valóban kevés van a világon, de mutassuk meg, mit látnak az oxfordi diákok, ha elhagyják a campusukat:Ehhez képest a piliscsabai campus portáján kilépve ebbe az inspiráló környezetbe érkezünk:A három fotó önmagában is elég magyarázat arra, miért volt ez az ötlet reménytelenül elhibázott az elejétől fogva.A világ leghíresebb egyetemei közül tényleg több olyan van, ami nem nagyvárosban működik, de ezek a civilizált és vonzó egyetemi városok valójában Pécshez vagy Veszprémhez hasonlítanak szolgáltatásaikat és hangulatukat tekintve, nem Piliscsabához. Olyan helyek, ahol egy diák két óra között az üres idejében elmehet kávézni, pizzázni, ruhát, könyvet, telefont venni, ahol délután talál egy jó kiállítást, este egy koncertet, éjszaka egy bulit.Piliscsaba nem ilyen hely, ráadásul a Pázmáneum ténylegesen nem is Piliscsabán van.A telek, ahol a campust építették, kivételesen alkalmatlan egyetem céljára. Nemcsak az a baj vele, hogy nincs Budapesten, hanem az is, hogy elszigetelt még a községtől is. Amikor a Pázmány Piliscsabát választotta, optimista cikkek jelentek meg arról, hogy egyetemfalu születik. Az 1990-es évek elején az akkori polgármester, Kasza Péter egész községközpontot terveztetett Makoveczékkel. Az akkori nyilatkozatok szerint azt remélték, hogy a falu és az egyetem szoros szimbiózisban lesz, mivel a kollégiumokban lakó vagy magánházaknál szobát bérlő fiatalok felélénkítik a község életét, új szolgáltatások épülnek ki miattuk, az egyetemi oktatók házakat vesznek - ebben bízva álmodott piacteret, vendéglősort, fogadót, bevásárlóközpontot a faluvezető. A diákok "tudvalevőleg inkább az órákon pihennek, egyébként majd a községgel ismerkednek és élik a boldog diákéletet" - jósolta az Új Magyarország 1992-ben, az egyetemalapítás táján.Mindebből semmi nem lett, az egyetem és a falu között nem alakult ki szorosabb kapcsolat, és az első évekre még jellemző szobabérlések is megszűntek. Nem csoda. A campusról nincs kedve az embernek Piliscsaba központjába begyalogolni. A 10-es út mentén fizikailag is lehetetlen, az Egyetem utcán nem az, de 22 perc séta egy kopár, végtelen kertvárosi utcán az első kávézóig. Miért menne így a faluba bárki?A Pázmáneum telke száz évig katonai tábor volt, teljesen zárványszerű, elszigetelt hely, amelyet két oldalról erdős dombok, délről pedig a barátságtalan 10-es út határol. Az út túloldalán lévő Aldi és a benzinkút van csak a kerítésen túl elérhető közelségben.Valójában a projekten az első repedés nem sokkal az alapítás után megjelent. Az természetes, hogy a Hittudományi Kar nem költözött ki a pesti belvárosból, ahol 1805 óta működik a Papnevelde épületében. De amikor 1995-ben létrejött harmadikként az Állam- és Jogtudományi Kar, ők is Budapesten rendezkedtek be a Szentkirályi utcában, noha eredetileg az volt a terv, hogy a fokozatosan bővülő egyetem mindegyik új kara Piliscsabára kerül. Természetesen a campus még épülőfélben volt, így a jogászoknak volt kényelmes hivatkozási alapjuk: nem is fértek volna el kint.Makovecz azonban észrevette, hogy ezzel máris jelentősen csorbult az eredeti koncepció. Az építésznek az ezredfordulóra súlyosan megromlott a viszonya az egyetem Maróthot váltó vezetésével, mindenekelőtt Fröhlich Ida dékánnal és Erdő Péter rektorral, aki évekre leállította a Stephaneum építését a pénzhiány miatt, törölte az egyetemi templom tervét és egyébként is fenntartásai voltak Makovecz antropozófiai eredetű jelképvilágával szemben. Az építész 2003-ban dühös cikket írt a Magyar Demokratába, amiben többek között felrója a jogi kar dékánjának, hogy "azt a furcsa elvet vallotta, hogy az egyetem teljesen önálló karokból áll, és így minden ésszerű központosítási elképzelést csírájában elvetett." Még jobban nehezményezte, hogy az 1998-ban alapított Információs Technológiai Kar (ITK) sem volt hajlandó Csabára menni. "Az egyetem szégyenletes tárgyalássorozat után az ITK-t kivonta Piliscsabáról, és budapesti helyszínt keresve számára végképp nem kívánta a Stephaneum épületére fordítani anyagi forrásait."Az ITK végül a Práter utcában rendezkedett be. A 2002-2004-ben Balázs Mihály tervei szerint elkészült minimalista, kortárs stílusú épület mintha a piliscsabai mesevilág tagadása lenne, de ennél lényegesebb, hogy a Pázmány most már több helyszínen működött széttagoltan. Idővel maga a BTK sem maradt egységes: 2008-ban beleolvadt az esztergomi pedagógusképző főiskola, és amikor 2012-ben létrejött a régészeti tanszék, az is Esztergomba került.Mindez precedenst jelentett, amikor 2013-ban döntés született a bölcsészkar fokozatos beköltöztetéséről Budapestre. Valószínű, hogy már ekkor tudták: ez középtávon Piliscsaba felszámolását jelenti. Az egyetem vezetői nyilvánosan viszont tagadták, hogy erről van szó."A PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Budapestre történő költözésével kapcsolatosan az utóbbi időben több helyen megjelent találgatások alapvetően tévesek. A PPKE nem kívánja feladni a piliscsabai kampusz működtetését és az ott folyó képzést" - nyilatkozta Szuromi Szabolcs rektor 2013 decemberében a Népszabadságnak.Hivatalosan csak a "budapesti jelenlétet erősítették" azzal, hogy néhány nagyon népszerű szakot fővárosi képzési hellyel hirdettek meg: a pszichológiát, szociológiát, a nemzetközi tanulmányokat és a politológiát. A lehetőséget az adta, hogy 2010-ben megüresedett a Sophianum hatalmas épülete a Mikszáth téren, amit a tulajdonos Szent Szív nővérek nem tudtak hasznosítani, az egyetem viszont megvett, és elkezdett lépésről lépésre felújítani. 2014 elején már bölcsészhallgatók 35 százaléka Budapesten tanult.Attól kezdve, hogy Piliscsaba a józsefvárosi Palotanegyedben kiépülő új campusszal versengett, a sorsa meg volt pecsételve, mert minden szak be akart jönni. A tanészékvezetők pontosan tudták, hogy az általuk vezetett képzés akkor marad versenyképes és lesz vonzó a jobb minőségű diákok számára, ha bent hirdetik meg, ezért mind azért lobbiztak, hogy valahogy beférjenek a Mikszáth térre, illetve a Tárogató úton bérelt másik oktatási épületbe. Piliscsaba az elmúlt hét évben csendben fogyott el.Ha volt is eredetileg komoly szándék a campus megtartására, ezt kiölte az egyetem vezetőiből minden idők leghosszabb vasútfelújítása. A Pázmáneum bedőlését nem lehet pusztán az esztergomi vonal végtelen építési munkálataival megmagyarázni, de kétségtelen, hogy a 2012-ben elindított, és rengeteg csúszással csak 2018-ra lezárult projekt megadta a kegyelemdöfést. Pont egy olyan időszakban vált nagyon nehézkessé a campus megközelítése Budapestről az elviselhetetlenül nyűgös pótlóbuszozás miatt, amikor egyébként is csökkent a jelentkező diákok hajlandósága az ingázásra és a kiköltözésre."A budapesti képzési helyszínek megnyitásával a piliscsabai campus hallgatói létszáma az elmúlt években fokozatosan csökkent. Míg 2015 őszén csaknem ezer hallgató folytatott a campuson tanulmányokat, addig a jelenlegi költözés már csak alig több mint kétszázötven hallgatót érint" - válaszolta a Válasz Online kérdésére az egyetem kommunikációs vezetője.2018 áprilisában kormányhatározat született a Pázmány "széttagoltságának megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről", ami kimondta, hogy az állam ingyenesen átadja a Magyar Rádió egykori épületegyüttesét (Pollack Mihály tér 4-6. alatti volt Esterházy-palota, 8. és 10. alatti volt Károlyi-palota, a Bródy Sándor utca 5-7. és a Szentkirályi utca 25/A, 25/B és 27. szám alatti épületeket) a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának.Ennek ellenére a rektori hivatal még 2019 nyarán is azt mondta a Népszavának, hogy "az Egyetemnek nincs olyan terve, hogy megválik a piliscsabai campustól.", sőt azt mondták, hogy a szakok ottani meghirdetése többéves elköteleződést jelent. Közben a karaván haladt tovább, idén tavasszal az Országgyűlés elfogadta a 2020. évi XVI. törvényt, ami tényleg átadta a Rádió épületeit az egyháznak, de már azt is tartalmazta, hogy az év végével a piliscsabai campus ingatlan cserébe állami tulajdonba kerül.A költözés most már annyira sürgős lett, hogy az egyetem meg sem várta, hogy a Rádió helyén megépüljön az új campus, 2019 nyarán bejelentették, hogy bérbe veszik a Műegyetem Z épületét a BME-től.Mi történhetett? Valószínűleg csak annyi, hogy közben történt egy újabb vezetőváltás, és távoztak az egyetem éléről azok az emberek, akiket kötöttek a korábbi kijelentéseik Piliscsaba megtartásáról.Az egyetemnek új rektora és új nagykancellárja van, a piliscsabai campus egykori megalapításában egyikük sem vett részt: érzelemmentesen meghozhattak egy racionális stratégiai döntést a széttagoltság megszüntetéséről. Szerencsés a pillanat, mivel a kormány hajlandó kifizetni még egy nagyszabású egyetemi fejlesztést. A Palotanegyedben egy kivételesen jó adottságú, elegáns belvárosi épületegyüttes került a Pázmány birtokába, ahol a következő években történelmi környezetű, de modern campust építhet ki Budapest formálódó egyetemi negyede kellős közepén, egy-két perc sétára az ELTE BTK, a Károli és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár épületeitől. Új történet kezdődik, amit a lassanként málladozó, üres "kolonccá" vált Piliscsaba csak akadályozott volna.Nyitókép: A Stephaneum épületegyüttese 2020. december 10-én. | A lázálom vége: ezért számolják fel a Pázmányt Piliscsabán - Válasz Online | A lázálom vége: ezért számolják fel a Pázmányt Piliscsabán | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2020/12/15/pazmaneum-maroth-makovecz-campus-elemzes/ | 2020-12-15 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Balatontouristot megszerző BLT Group Zrt.-vel szemben az összefonódás idő előtti végrehajtásának gyanúja miatt – írja a GVH hétfői közleményében. A BLT Groupban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. is tulajdonos.
A BLT Group Zrt. irányítást szerzett a Balatontourist-csoportba tartozó több vállalkozás felett, az így létrejött összefonódás vizsgálatára a GVH versenyfelügyeleti eljárást indított, mert a bejelentési űrlap nem felelt meg a törvényi előírásoknak.
A közlemény szerint az eljárásban felmerült információk alapján feltételezhető, hogy a BLT Group Zrt. már a GVH összefonódással kapcsolatos döntése előtt megszerezte az irányítási jogokat, így megsértette a versenytörvényben szabályozott, a bejelentés-köteles összefonódásokra vonatkozó végrehajtási tilalmat. Ezt a versenytörvény 2017. január 15-e óta hatályos szabályai szerint a GVH külön versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálja meg.
Ugyanakkor a GVH az eljárást lezáró határozatában megállapította, hogy a tranzakció nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt.
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása önmagában nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. A törvény szerint az eljárás lefolytatására biztosított időtartam hat hónap, amely egy alkalommal, két hónappal hosszabbítható meg - tájékoztatott a GVH. | A GVH eljárást indított a balatoni kempingek felvásárlásának ügyében | A GVH eljárást indított a balatoni kempingek felvásárlásának ügyében - Idő előtt fonódhatott össze Mészáros Lőrincékkel a Balatontourist. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/09/25/a_gvh_eljarast_inditott_a_balatoni_kempingek_felvasarlasanak_ugyeben/ | 2017-09-25 16:10:00 | true | null | null | Index |
- Éppen rollerezni indultam a városba, útközben tűnt fel a Ferrari, meg persze a jellegzetes rendszáma, azonnal tudtam, hogy ő az! - kezdte Orosz Zsolt, annak kapcsán, hogy Jákob Zoltán Szolnokon járt.
A férfi hozzátette, a közösségi felületeken egyébként követi az ismert milliárdost, úgy véli, nagyon jó ember.
A szemfüles járókelő elárulta, Jákob Zoltán egy zártkörű előadásra érkezett a vármegyeszékhelyre.
- Aki figyelmes volt előtte elcsíphette őt a plázánál, ott osztogatott a gyerekeknek ajándékot, az egyik fiatal fiú például PS5 játékot kapott! - mondta Orosz Zsolt.
Mint a Szoljon.hu megírta, az ismert milliárdos üzletember, Jákob Zoltán a zártkörű rendezvényen azzal kapcsolatban is kérdést kapott, hogy vajon megvenné-e a szolnoki Tisza Szállót. | Jákob Zoltán Szolnokon járt egy Ferrarival | A gyönyörű autó az egyik pékség előtt parkolt, amit egy szemfüles helyi férfi azonnal ki is szúrt. A milliárdos üzletember egy előadást miatt jött Szolnokra. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-bulvar-celeb/2024/11/jakob-zoltan-szolnokon-jart | null | true | null | null | SZOLJON |
A Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda közleménye szerint nem várta meg az inkasszót, hanem határidő előtt fizetett a NAV az úgynevezett Lamborghini-ügyben.
Előzmény, hogy mint kollegánk, Kozák Dániel megírta, egy német flottakezelő cég, az A.B. Dienstleistungs GmbH végrehajtást kezdeményezett a magyar adóhatóság ellen, mert a NAV több mint két hónap elteltével sem fizette ki a cégnek a jogerős bírósági ítéletben meghatározott kártérítési összeget, amely a késedelmi kamatokkal
több mint 287 millió forintra rúg.
A perről is írtunk: a németek azért pereltek, mert hiába tiltakoztak annak idején, a NAV 2021-ben - ahelyett, hogy visszaadta volna - elárverezte az egy magyar adócsaló bandától lefoglalt, ám a német lízingcéghez tartozó luxusautókat. A járművekért 153 millió forintot kasszírozott az adóhivatal.
A NAV mulasztásai vezettek egyébként oda, hogy az adóhatóság elbukta a pert és 233 millió forint kártérítést, továbbá 54,5 millió forint kamatot kell fizetnie a felperes német cégnek, ugyanis
nem adott be ellenkérelmet,
a tárgyalásokon pedig nem jelentek meg a NAV képviselői,
így a bíróság nem tehetett mást, mint hogy helyt adott a flottakezelő követelésének. Beszámoltunk arról is, hogy hiába adott be felülvizsgálati kérelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Kúriára, hogy ne kelljen közel 300 millió forintos kártérítést fizetni az A. B. Dienstleistung GMBH nevű, német flottakezelő cégnek a lefoglalt luxusautói elárverezése miatt, a Kúria elutasította a jogerős ítélet felülvizsgálatát.
Az ügyvédi iroda közleménye szerint 2024.11.05-én utalt a NAV, tehát jóval a december 2-i határidő előtt, önként megfizetve az inkasszált összeget.
Az eset tanulsága az ügyvédi iroda szerint az, hogy a jogszabályokat meg kell tartani, a büntetőeljárásban alkalmazott lefoglalás indokoltságát folyamatosan vizsgálni kell és haladéktalanul meg kell szüntetni, ha nem indokolt. Hangsúlyozták, az eljárásban egyértelmű volt, hogy a gépjárművek nem bűncselekményből szerzett vagyonból származtak, nem álltak az elkövetők tulajdonába és így nem eshetnek vagyonelkobzás alá sem. Ennek ellenére a nyomozóhatóság lefoglalta és értékesítette azokat, ezzel kárt okozott a tulajdonosának. Meg kell szüntetni azt a jogellenes gyakorlatot, hogy a nyomozóhatóságok a házkutatások alkalmával, vagyonbiztosításjogcímen, amit látnak visznek, majd évekig mossák kezeiket, megkárosítva ezzel bérbeadókat, leasing cégeket.
Szerintük, az ügy, bár precedens értékkel nem bír [mivel azt a Kúria nem vizsgálta], mégis áttörést jelenthet, megtörhet egy félelmetes jogalkalmazást és hosszú távon megakadályozhatja a bűncselekménytől független személyek vagyona elleni kényszerintézkedések igazságtalan alkalmazását. | Lamborghini-ügy: perkált a NAV, határidő előtt | Jóval a határidő előtt perkált az adóhatóság. | [
""
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/06/lamborghini-ugy-nav-fizetett | null | true | null | null | 24.hu |
Az utóbbi hetekben több baloldali közvélemény-kutató cég hozott nyilvánosságra olyan felméréseket, amelyek azt a látszatot keltik, hogy folyamatosan csökken a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt támogatottsága közötti különbség, sőt Magyar Péter formációja már népszerűbb a kormánypártoknál. Eközben más intézetek továbbra is stabil - 7-10 százalékos - előnyt mértek a Fidesz-KDNP javára. A szokatlanul nagy, bőven a hibahatár feletti különbség az egyes felmérések eredménye között, illetve az, hogy a baloldali kötődésű cégek - köztük a 21 Kutatóközpont, a Medián, a Publicus, az Idea, a Republikon és a Závecz - koordináltan, egymást követően közzétett kutatásai egyértelmű tendenciát rajzolnak fel a Tisza Párt gyors emelkedéséről, nem lehet a véletlen műve.
Úgy tudjuk, az említett intézetek ismét rendszeresen egyeztetnek, torzított méréseiket egymáshoz igazítva, előre eltervezett ütemezésben publikálják és tévesztik meg velük a közvéleményt.
Ahhoz azonban, hogy mindenki számára világossá váljon, mi is zajlik valójában a háttérben, egészen 2022-ig kell visszamennünk. Az akkori méretes ellenzéki bukás után ugyanis a 444.hu a baloldali közvélemény-kutató cégek szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó működéséről rántotta le a leplet úgy, hogy a szóban forgó mérőcégek vezetői saját maguk mondták el, miért, hogyan verték át az embereket.
A 444-en megjelent cikkből kiderült, mi zajlott a háttérben. A 21 Kutatóközpont vezetője, Róna Dániel például arról beszélt, hogy a 2022-es választások előtt volt egy kutatói tanács nevű intézmény, amit az ellenzéki kampányközpont hozott létre. - A központi kampánystáb hívott közvélemény-kutatókat, hogy beszéljék át, mi a helyzet - idézte fel Róna, aki maga is részt vett ezeken az egyeztetéseken.
Talán akadt ennél is súlyosabb állítása, ami szó szerint így hangzott: "Igen, abban van igazság, hogy a nyilvánosság elé került kutatások egy része azt mutatta, hogy szoros a verseny. Ezek sajnos nem voltak megfelelő színvonalúak. Eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat." Róna nem sokkal később úgy fogalmazott: "Utólag ezeket elég könnyű azonosítani, de nem fogom tudni bizonyítani, hogy ezek az anyagok azzal a céllal készültek, hogy hülyítsék az embereket."
Róna Dániel a 2019-es önkormányzati választások tanulságaival is igyekezett magyarázni a felmérések manipulálását.
Hasonló "vallomást" tett a 2022-es cikkben Ember Zoltán, az azóta a piacról eltűnt, értesüléseink szerint a Mediánba betagozódott Iránytű Intézet vezető kutatója, aki felidézte: "három-négy nappal a választások előtt ott voltak előttem a -14 meg -18 pont közötti, ellenzéki lemaradást mutató, friss országos adatok. Mégis azt mondtam, hogy 6-8 százalék közötti ellenzéki mínuszra számítok, ami még nem kétharmados Fidesz-győzelem. Volt egy pszichés nyomás, és a végére magamat is meggyőztem" - magyarázta a kutató.
Hann Endre, a Mediántól szintén beszélt a közvélemény szándékos manipulációkról, hamis felmérésekről. Mint mondta, "igaz, hogy valóban voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek. Aztán bővebben is kifejtette, hogy miként is működnek a baloldali kutatóintézetek.
"Rám úgy tekintenek, hogy talán én vagyok, aki leginkább képes a pofájukba vágni a helyzetet, de igenis volt, hogy öncenzúrát gyakoroltam, illetve én is sugalmaztam olyat, hogy lehet ez a választás akár szoros is. Mert az tény, hogy igenis befolyásolnak a közvélemény-kutatások. De nem mindig lehet tudni, hogy hogyan. Lehet, hogy mozgósítanak, erősítik az erősnek látszó táborát és elbizonytalanítják a gyengébbnek látszó táborát, vagy éppen ellenkezőleg. Ez a kutatót legátolhatja. Nem tud szabadon beszélni. Felelősséget érzek, hogy ha azt mondom, hogy az egyik tábor borzasztó gyatrán áll, akkor elveszem a szavazók kedvét. De a jobboldali médiától is többször megkaptam, amikor jóra mértük a Fideszt, hogy így akarjuk kiénekelni a sajtot a szájukból."
De nézzük, mi is történt az elmúlt hetekben, milyen baloldali kutatások láttak napvilágot. Miként "vette át a Tisza Párt a vezetést". A baloldali cégek adatait szemlélve arra is érdemes figyelni, hogy az ötszázalékos parlamenti küszöbhöz viszonyítva melyik alakulat milyen támogatottságot "mért" a Demokratikus Koalíciónak. A Gyurcsány-párt "kezelése" tekintetében ugyanis világosan szétválnak a szóban forgó cégek. Ezért érdemes használni az ó- és újbaloldali megkülönböztetést, már csak azért is, mert utóbbiakat főként külföldről finanszírozzák. És akkor vegyük sorra a minden bizonnyal előre eltervezett, egymásra épülő, a közvéleményt befolyásoló méréssorozatot.
Az első kutatási eredményt a régi baloldalhoz kötődő Závecz Research hozta nyilvánosságra október 11-én. Itt még 4 százalékkal vezetett a Fidesz a biztos szavazók körében, de csökkenő különbséget mértek az előző hónaphoz képest.
Október 16-án következett a szintén óbaloldali kutató cég, az Idea Intézet. Böcskei Balázsék felmérésében még 2 százalékponttal vezetett a Fidesz a Tisza előtt - 39-37 arányban - a pártot választani tudó, biztos szavazók körében.
Ezután történt a "nagy áttörés", csupán hét nap telt el az Idea felmérésének közzétételétől, amikor október 23-án előállt friss eredményével a - fent idézett 444-es cikkben nyilatkozó - Róna Dániel vezette 21 Kutatóközpont, amely szerint a biztos pártválasztóknál már a Tisza Párt vezet .
Nem véletlen, hogy éppen ez a kutató cég "mérte" elsőként a Tisza Párt előnyét, hiszen a 21 Kutatóközpont korábbi munkatársa, projektvezetője, Seprenyi Anita ma már Magyar Péter sajtósa és asszisztense.
Itt érdemes kitérni arra is, hogy Magyar Péter már előző nap, azaz október 22-én kitett egy posztot a közösségi oldalán, amiben utalást tett arra, hogy hamarosan megjelenik egy felmérés, ami már a Tisza Pártot nevezi meg a legnépszerűbb politikai erőnek.
Ezek után joggal feltételezhető, hogy a 21 Kutatóközpont és Magyar Péter pártja között szoros kapcsolat áll fenn. A cég vezetője, Róna Dániel mindig is a baloldal szakértője volt, de figyelemre méltó, hogy mindig az éppen aktuális új baloldali ellenzéki reménységek mellett bukkan fel: Botka László, szegedi polgármesternek, korábbi MSZP- s miniszterelnök-jelöltnek, illetve Karácsonynak Gergelynek, a Momentumnak és Márki-Zay Péter bukott kormányfőjelöltnek is dolgozott.
Egy nap telt csak el, és a Pulai András nevével fémjelzett Publicus Intézet rátett egy lapáttal : az október 24-én közölt felmérésük szerint már a teljes népességben is vezetett a Tisza Párt.
Ezután ismét olyan események következtek, amelyek a kutató cégek közötti kartell-tézist erősítik. A Republikon Intézet vezetője, Horn Gábor ugyanis napokkal a felmérésük nyilvánosságra hozatala előtt, november 1-én már ismertette az eredményeiket ATV-ben, amiről aztán több baloldali portál is beszámolt .
Erre az elővágásra azért lehetett szükség, hogy november 5-én, amikor megjelent a Republikon kutatása, az ne ütközzön a Medián ugyanazon a napon közzétett felmérésével. Horn Gáborék egyébként decensebb eredményt hoztak ki , mint a 21 Kutatóközpont, vagy a Publicus: bár szerintük is nagyon szoros a küzdelem, de még 2 százalékponttal vezet a Fidesz.
A baloldali kötődésű közvélemény-kutatók eredménysorára a Medián tette fel a koronát, szintén november 5-én nyilvánosságra hozott pártpreferencia mérésével, amely szerint a választani tudó "biztos" szavazók körében 7 százalékpontos előnye van a Tisza Pártnak a Fidesz-KDNP-vel szemben.
Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a hvg.hu a főszerkesztő Gergely Márton által jegyzett véleménycikkbe ágyazva közölte a Medián kutatását. A Magyar Péterék melletti kortesbeszédnek is beillő publikáció megállapítja például, hogy "lehet nyerni a Fidesz ellenében, úgy tűnik, van értelme jelentkezni, pályázni, valamint időt, pénzt és energiát fektetni a politikába", ezért pedig arra buzdít, hogy "Magyar Péter hívására sok komoly jelölt jelentkezzen képviselőnek, akiknek helyben még van hitelük és kapcsolati tőkéjük". A Medián "földrengéssel felérő közvélemény-kutatása" miatt felvillanyozott főszerkesztő legalább fél tucat helyen értekezik a Fidesz lehetséges vereségéről, leváltásáról, vagy gyengüléséről, olyan elfogult fordulatokat szőve a cikkbe , mint "Orbán gőgös hibája", vagy a "marad a keserves tanulság, hogy a közösségért hozott áldozat értelmetlen".
Ugyanakkor Hann Endre, a Medián ügyvezetője csak egy kisebb keretben kapott felületet ahhoz, hogy kommentálja a kutatást, amelyből Gergely Márton mindössze egyetlen számot említett.
A fentiek tükrében indokolt az erős kétely az idézett közvélemény-kutatók eredménysorával kapcsolatban, hiszen a hat baloldali kutatócég lényegében azt üzente egymással egyeztetve, hogy október 11-től három hét alatt a 4 százalékos Fidesz-előnyből 7 százalékos Tisza-előny lett.
A Medián 49 százalékos tulajdonosa a CD Press Kft., Szauer Péter és fia cége, így a külföldi finanszírozás elrejthető. Szauer egyébként a baloldali hvg.hu tulajdonosa, akinek karrierje még a rendszerváltás előtt indult. A kommunista diktatúra idején több barátjával már lapot alapított, a hetvenes években.
A Tisza Párt állítólagos előretörését leglátványosabban bemutató másik kutatócég, a 21 Kutatóközpont esetében a külföldi finanszírozás nyilvánvaló, a saját honlapjuk alapján is, ahol megtalálhatóak a pályázatok .
Elég ha csak áttekintjük a támogatók névsorát, ismert globalista ngo-k, valamint liberális szervezetek, alapítványok és az Európai Bizottság is szerepel köztük. Az Európai Bizottság CERV programja által támogatott projektek mellett megtaláljuk a European Liberal Forum pályázatát, a German Marshall Fund, vagy a baloldal külföldi kampányfinanszírozási botrányában főszereplő Action for Democracy nevű szervezet támogatásait is.
(Nem véletlen csengenek ismerősen az említett szervezetek nevei. Ezeken keresztül érkeztek ugyanis külföldről, Amerikából azok a pénzek, amelyekből 2022-ben a baloldal teljes kampányát finanszírozták. A történteket a nemzetbiztonsági szolgálatok is vizsgálták. Megállapították, a választások külföldi befolyásolásával súlyosan sérült hazánk szuverenitása.)
A Republikon Intézet Alapítvány szintén jelentős külföldi pénzből gazdálkodhat. A 2023-as beszámolójuk 13. oldalán szerepel, hogy az Európai Bizottság finanszírozza a kutatásaikat.
A közvélemény-kutatók kartelljében ugyanakkor vannak árnyalatbeli különbségek, amelyek a felméréseik eredményében is láthatók.
A Závecz Research és az Idea Intézet Gyurcsány Ferenc pártjához, a Demokratikus Koalícióhoz áll közelebb, a Publicus pedig inkább az MSZP-hez köthető. Utóbbi cég a fentebb ismertetett legfrissebb kutatását, amiben 2 százalékos előnyt mért a Tisza Pártnak a Fidesszel szemben, a Népszava megbízásából készítette. A régi baloldali napilap tulajdonosa korábban az MSZP egykori pénztárnoka, Puch László volt, 2019-ben pedig a szocialistákhoz egykor közel álló nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás vette át az újságot.
Az elemzésünkben bemutatott hat közvélemény-kutató cég felmérései között - ahogyan már fent érintettük - felfedezhető némi eltérés aszerint, hogy az "óellenzékhez" köthetők, vagy az "újellenzéknek" dolgoznak-e. A különbségek a DK támogatottságának mérésében láthatóak, jellemzően a Závecz, az Idea, a Republikon és a Publicus kutatásaiban magasabbak Gyurcsány pártjának eredményei, általában a parlamenti küszöb fölött, 6-8 százalékon állnak. A 21 Kutatóközpont, vagy a Medián azonban 5 százalék alatt méri a DK támogatottságát. Ez azonban csak most tűnik különbségnek, a következő hetekben és hónapokban várhatóan az összes baloldali kutatóintézet azon fog dolgozni, hogy elhitessék a választókkal, nem érdemes a voksukat a Tisza Párton kívül másra adni.
Egyértelműen látható a céljuk: Magyar Péter baloldali gyűjtőpártjának építése érdekében törekednek az ellenzéki választók befolyásolására. A legelkötelezettebbek, a manipulációs stratégia zászlóvivői jelenleg a 21 Kutatóközpont és a Medián.
A két intézet kiváló kapcsolatának egyik példája, hogy májusban közös felmérést végeztek a HVG megbízásából a főpolgármester-jelöltek támogatottságáról. Információink szerint Róna Dániel Hann Endre régi munkatársa, Magyar Péter asszisztense pedig - ahogy már említettük - Róna kollégája volt, nem is olyan régen. | Manipulációs kerekasztalt hoztak létre a baloldali közvélemény-kutató cégek | A baloldali közvélemény-kutató cégek kerekasztalt alapítottak, s rendszeres találkozókon, politikai menetrend alapján haladva egyeztetnek – tudta meg a Magyar Nemzet. Ezek a cégek, hasonlóan a 2022-es választásokat megelőző időszakhoz, ismét összehangoltan, koordinálva dolgoznak. Lényegében ennek a politikai menetrenden alapuló ütemezett összjátéknak tudható be, hogy a szóban forgó intézetek egymáshoz igazított „méréseikkel” hirtelen a Tisza Párt vezetését mutatták ki. Az utóbbi hetek pártpreferenciára vonatkozó felmérései, amelyek már a Tisza Párt előnyét mutatják a kormányoldallal szemben, nem mások, mint ennek a manipulációs kerekasztalnak a közvéleményt befolyásoló politikai termékei. Cikkünkben részletesen felidézzük, kik, milyen pénzből, kinek az érdekében, milyen eszközökkel manipulálják hamis adatokkal, információkkal a közvéleményt. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/manipulacios-kerekasztalt-hoztak-letre-a-baloldali-kozvelemeny-kutato-cegek | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Terjedelmes, mintegy másfél órás, vágatlan hangfelvétel jutott el a szerkesztőségünkhöz, amelyből kiderül, hogy Magyar Péter pontosan azt tette, amivel a politikai ellenfeleit vádolja, vagyis manipulált, illetve hamisított. A szóban forgó hanganyag Vogel Evelin és Hanzel Henrik, a Tisza Pártot támogató vállalkozó beszélgetését tartalmazza. Ez éppen az a felvétel, amelyből a Tisza Párt elnöke egy teátrális sajtótájékoztató keretében részleteket játszott be. Az általa meghamisított hanganyaggal azt akarta bizonyítani, hogy volt barátnője megzsarolta a tiszásokat.
Fontos körülmény, hogy Magyar Péter a manipulált felvételek alapján kedden rendőrségi feljelentést tett.
A titokban rögzített, másfél órás hanganyagnak az utolsó 30 percéből nyolc vágással kreáltak egy 3 perc negyven másodperces manipulált beszélgetést. Ez gyakorlatilag úgy történt, hogy Vogel Evelin mondataiból egyes helyeken kivágtak, vagy éppen más szövegkörnyezetben elhangzott mondataiból hozzátettek szavakat. Lényegében azok a szövegrészletek tűntek el a manipulált beszélgetésből, amelyek azt bizonyítják, hogy zsarolásról szó sem volt.
A teljes hangfelvételből ugyanis az derül ki, hogy amikor Vogel és a Magyar szakítottak, akkor viszonylag normális körülmények között váltak el és a Tisza Párt elnöke megkérdezte a nőt, hogy kér-e valamit. Vogel Evelin ekkor mondta be a 30 milliós összeget, amelynek kifizetésétől a politikus nem zárkózott el. Sőt, Hanzel Henrik szavai szerint Magyar adta utasításba, hogy találjanak ki valamilyen konstrukciót az összeg átadására. A vállalkozó úgy fogalmazott, hogy "én szeretnék segíteni és fogok is", csupán az a probléma, hogy ezt a pénzt nem tudják kifizetni a párton vagy a bejegyzett egyesületen keresztül. Hanzel Henrik ezért a vállalkozásait felhasználva szeretne fizetni Vogel Evelinnek. | Saját maguk által hamisított felvétel alapján tett feljelentést Magyar Péter | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/sajat-maguk-altal-hamisitott-felvetel-alapjan-tett-feljelentest-magyar-peter | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Schmitt Pált tüntetők és ünneplős diákok várják Egerben
Az egri szocialista önkormányzati képviselők már készülnek Schmitt Pál „fogadására”, míg a Dobó István Gimnázium vezetése arra kérte a diákokat, jöjjenek ünneplőben. A plágiumbotrányba keveredett köztársasági elnök stábja az utolsó pillanatban módosított Schmitt – hétfőn még fixnek gondolt – programján.
Nem akarta megzavarni vizsgaidőszakban az egri Eszterházy Károly Főiskola hallgatóit az új alaptörvényről szóló előadásával Schmitt Pál – legalábbis ezzel indokolta az intézmény vezetése a diákoknak írt levelében azt, hogy az eredeti tervekkel ellentétben miért nem élvezhetik a köztársasági elnök társaságát. Azzal persze a Köztársaság Elnöki Hivatal korábban is tisztában lehetett, hogy januárban is tart a vizsgaidőszak, és információink szerint a főiskolán tervezték is, hogy "hallgatókat toboroznak" az eseményre.
Valószínűbb magyarázat a távolmaradásra az, hogy a köztársaság első embere a doktori disszertációját érintő plágiumbotrány kirobbanása óta inkább kerüli a nyilvánosságot. Korábbi országjárásain az elnök kifejezetten kereste az alkalmakat, hogy fiatalokkal, egyetemistákkal, középiskolásokkal találkozzon, így tett Veszprémben is. Schmitt Pál sajtóstábja hétfőn megtiltotta az újságíróknak, hogy a Sándor-palotában kérdéseket tehessenek fel neki, az 1992-ben megírt egyetemi értekezésével kapcsolatos vádakról pedig azóta kizárólag az állami rádió riporterének beszélt szerda reggel a Kossuth rádióban, ám az interjúban sem tudta érdemben cáfolni a hvg.hu állításait.
A SOTE vezetése az interjút megelőző délután közölte, hogy tényfeltáró bizottságot hoznak létre a plágiumügy kivizsgálására, Bazsa György a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke azt mondta a hvg.hu-nak, csak egyféleképpen lehet megnyugtatóan tisztázni az ügyet: „ha szakemberek összevetik egymással Schmitt Pál dolgozatát és azt a bolgár disszertációt, ami a doktori értekezés felhasznált irodalomjegyzékében is szerepel. (...) Ezt véleményem szerint ebben az ügyben nem lehet megspórolni; ha valaki a SOTE rendelkezésére bocsátja a bolgár tudományos munkát, az egyetem nem bújhat ki a vizsgálat alól” – mondta a hvg.hu-nak Bazsa György.
Az utolsó pillanatban
A köztársasági elnök csütörtöki egri látogatásának időközben megváltoztatott programja még szerda délelőtt sem volt végleges. Merthogy az eredeti program – amelyről hétfőn adott hírt a városi televízió – szerint Schmitt Pál csütörtökön a városi és megyei képviselőkkel vesz részt egy ünnepi közgyűlésen, majd innen megy előadást tartani a főiskolára (ezt a programot mondta le kedden), ezután találkozik egy helyi kézművessel, majd ellátogat a ZF Kft.-hez. Az elnök felesége, Makrai Katalin eközben a Balassi Bálint Általános Iskolában ad át sportszereket – és információink szerint szintén találkozik egy helyi kézművessel.
Az egri városházán azt közölték lapunkkal, hogy a programot megosztva szervezik a megyei közgyűléssel, és vannak még nyitott pontok. Kérdésünkre, hogy szerepel-e a programban olyan elem, hogy a vendég sétát tesz a belvárosban, vagy egri polgárokkal találkozik, azt a választ kaptuk, hogy kifejezetten ilyet senki nem tervezett egyelőre, de a helyszínek közül több közel fekszik egymáshoz, így akár át is sétálhat Schmitt Pál.
Ünneplőbe öltözve
A Köztársasági Elnöki Hivatal ugyanakkor a hvg.hu megkeresésére szerda délelőtt közölte, hogy egyelőre még nem állt össze az egri program, ám úgy tudjuk, az államfő reggel az ünnepi közgyűlésre mindenképp elmegy. A sajtó munkatársai közül információink szerint csak azok mehetnek majd be az épületbe, akik akkreditálják magukat és a reggel 9 órakor kezdődő esemény előtt másfél órával már bent lesznek. Információnk szerint az államfő az Eger melletti Demjénen ebédel, utána pedig sajtótájékoztatót tart, amelyen azonban nem lehet majd kérdezni őt.
Úgy tudjuk, Schmitt Pál „fogadására” a helyi szocialista képviselők is készülnek a közgyűlés épülete előtti téren, így az sem kizárt, hogy tüntetők várják majd az államfőt. Információnk szerint a közgyűlés után Schmitt a főiskolára megy, ahol csak az intézmény vezetőjével találkozik, majd utána a Dobó István Gimnáziumban tart "rendhagyó osztályfőnöki órát". Állítólag a gimnázium arra kérte a diákokat, hogy csütörtökön ünneplőben menjenek iskolába. Megkeresésünkre a gimnázium titkárságán elmondták: valóban szó van arról, hogy Schmitt Pál hozzájuk látogat, de még ők sem tudják, hogy biztosan így lesz-e.
A hvg.hu cikkei a plágiumbotrányról itt olvashatók.
2012. január. 16. 16:19 hvg.hu Itthon
Plágiumbotrány: Schmitt Pált nem lehetett kérdezni
A plágiumügy kirobbanása óta először állt a nyilvánosság elé Schmitt Pál. Kérdést azonban nem lehetett feltenni az államfőnek.
2012. január. 18. 07:49 hvg.hu Itthon
Megszólalt Schmitt: szerinte nem történt plagizálás
Az akkori szabályozás szerint megengedhető volt, hogy a kisdoktori dolgozathoz felhasznált szakirodalmat ne oldalanként, hanem egyben, a dolgozat végén tüntessék fel, így nem áll meg az ügyben a plágiumvád - ezt mondta Schmitt Pál szerda reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A köztársasági elnök szerdán szólalt meg először a nyilvánosság előtt azóta, hogy múlt szerdán kirobbant a plágiumügy. Elmondta: reméli, tisztázni tudja magát a vádak alól. Az ügy esetleges következményeiről nem volt szó a műsorban.
2012. január. 17. 17:11 hvg.hu Itthon
Schmitt-ügy: vizsgálóbizottságot állít fel a SOTE
Vizsgálóbizottságot hoz létre a Semmelweis Egyetem Schmitt Pál államfő kisdoktorijának "tanulmányozására" - tette közzé az egyetem.
2012. január. 17. 20:01 hvg.hu Itthon
Schmitt nem beszél az egri főiskolásokhoz, de osztályfőnökit azért tart
Eredetileg az egri Eszterházy Károly Főiskolán tartott volna az Alaptörvényről előadást a hallgatóknak Schmitt Pál, de ezt lemondta arra hivatkozva, hogy nem akarja megzavarni a vizsgaidőszakot és a felkészülést. A szintén egri Dobó Gimnázium honlapja szerint a főiskola helyett náluk tart majd rendhagyó osztályfőnöki órát az államfő.
2012. január. 17. 14:00 hvg.hu Itthon
Plágiumbotrány: "Nem bújhat ki a SOTE a vizsgálat alól"
A SOTE vizsgálatát sürgette Schmitt Pál plágiumgyanús doktorija miatt a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke. Bazsa György azt mondta a hvg.hu-nak, az egyetem ebben az ügyben nyilatkozatokra alapozva tette közzé korábbi állásfoglalását, amely szerint nincs szükség semmilyen vizsgálatra. Nikolaj Georgiev saját kutatótársának, a lapunk által megkérdezett Hristo Meranzovnak soha nem említette, hogy valaha is együtt végeztek volna tudományos tevékenységet Schmitt Pállal.
2012. január. 16. 18:23 hvg.hu Itthon
Schmitt Pál színre lépett, de hallgatott - videó
Először állt sajtónyilvánosság elé Schmitt Pál a plágiumügy kirobbanása óta, de kérdezni nem lehetett tőle. Az államfő a Sándor-palotában a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárává nevezte ki Csizmadia Norbertet. Videó. | Itthon: Schmitt Pált tüntetők és ünneplős diákok várják Egerben | Az egri szocialista önkormányzati képviselők már készülnek Schmitt Pál „fogadására”, míg a Dobó István Gimnázium vezetése arra kérte a diákokat, jöjjenek ünneplőben. A plágiumbotrányba keveredett köztársasági elnök stábja az utolsó pillanatban módosított Schmitt – hétfőn még fixnek gondolt – programján. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120118_schmitt_pal_egerben | 2012-01-18 12:16:00 | true | null | null | HVG |
A Fővárosi Főügyészség vádat emelt egy nemzetközi drogkartell megbízásából, Magyarországon kiépített bűnszervezet irányítójával, valamint 19 társával szemben, akik Kolumbiából származó, majd Nyugat-Európában értékesített kábítószerek után befolyt, összesen 46 milliárd forintnak megfelelő összegű pénz tisztára mosásában vettek részt – írja a Fővárosi Főügyészség közleménye.
Ez a bizonyos irányító egy 1980-as évektől Magyarországon élő, Budapesten letelepedett vietnámi állampolgár. 2006-ban egyeztek meg vele egy kolumbiai bűnszervezet tagjai, hogy anyagi haszon ellenében segítséget nyújt nekik a drogpénzek tisztára mosásában.
A vietnámi férfi 2007 és 2014 között egy olyan bűnszervezetet épített ki és működtetett, amelynek célja és feladata az volt, hogy a kolumbiai drogkereskedelemből származó bűnös pénzt különböző európai országokból összegyűjtsék, rejtve Magyarországra szállítsák, majd banki szolgáltatások igénybevételével tisztára mossák. Az ügy központi alakja közvetítőket, illetve rajtuk keresztül futárokat, és befizetést teljesítő személyeket vont be. Az ügynek így összesen 20 vádlottja van, a vietnámi férfi mellett 19 magyar állampolgár, akik a vád szerint az erre a célra megnyitott bankszámlákra pénzbefizetéseket teljesítettek, illetve esetenként közreműködtek a továbbutalásban is.
Ők a nagy összegű euró és dollár készpénzcsomagokat, elsősorban Hollandiából, Belgiumból, Németországból és Spanyolországból, kifejezetten rejtett szállításra kialakított személy- és tehergépjárművekben szállították Magyarországra. Itt aztán a futárok átadták a közvetítőknek, akik azt átszámolták, végül Magyarországon és Szlovákiában bankszámlákat nyitottak, amelyekre a pénzt befizették, majd onnan távol-keleti cégek számláira utalták tovább.
A Fővárosi Főügyészség velük szemben bűnszervezetben, különösen nagy értéket meghaladó értékre elkövetett pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra, amelyben valamennyi vádlottra végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt.
Többen szerepelnek az ügyben olyanok, akik egy 2017-ben lefülelt másik pénzmosási ügyben is érintettek voltak. Azt egy itt élő egyiptomi férfi és egy magyar társa irányította. | Éveken keresztül Magyarországon mosta tisztára a kolumbiai drogmaffia pénzét egy vietnámi férfi | Narcos - Budapest: Az összesen 46 milliárdos pénzmosási ügyben most vádat emelt az ügyészség. | null | 1 | https://444.hu/2023/11/29/eveken-keresztul-magyarorszagon-mosta-tisztara-a-kolumbiai-drogmaffia-penzet-egy-vietnami-ferfi | 2023-11-29 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az MNB feljelentette Róna Pétert
2014.04.23 09:56
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) büntetőfeljelentést tett Róna Péternek, a jegybank felügyelő bizottsági tagjának az ATV műsorában tett kijelentései miatt.
Az MNB honlapján olvasható közlemény szerint Róna Péter az ATV-ben azt állította, hogy az Index 2014. április 16-án megjelent "Barátoknak osztja a pénzt az MNB ellenőrizetlenül" című cikkében foglalt állítások túlnyomó része helytálló, és azt közölte, hogy a felügyelő bizottság azon a véleményen volt, hogy az MNB működése nem jogszerű, így a jegybank – többek között – törvényi felhatalmazás nélkül vásárolt hegedűt és képzőművészeti alkotásokat.
A közlemény szerint Róna Péter állításai minden ténybeli alapot nélkülöznek és azt a hamis látszatot keltik, mintha a felügyelő bizottság kifogásolta volna az MNB működésének jogszerűségét. Ezért az MNB Róna Péternek a jegybank hitelességét, törvényes működését és az iránta megnyilvánuló közbizalmat súlyosan sértő, valótlan kijelentései miatt büntető feljelentést tett - áll a közleményben.
A jegybank a múlt héten az Index hírportál említett cikke miatt szintén büntetőfeljelentést tett, ugyancsak arra hivatkozva, hogy az írás "hamis, a közbizalom megrendítésére alkalmas" állításokat tartalmaz. Az Index múlt hét szerdán MNB-s informátorra hivatkozva írta, hogy a bank százmilliárdnál is többet költ új ingatlanokra, egy Guarneri-hegedűre és egy Bruegel-festményre, vagy éppen a Design Terminál és a Zeneművészeti Egyetem támogatására.
A költségeket végső soron az adózók állják, a parlament pedig nem ellenőrizhet, ahogy a jegybank más testületei sem - írta az Index. Az MNB akkori közleménye szerint az Index cikke ellenőrizetlen jegybanki költésekről írt, a valóság ezzel szemben az, hogy a jogszabályok által meghatározott keretek között az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi az MNB gazdálkodását, emellett a jegybank felügyelőbizottsága mint folyamatos tulajdonosi ellenőrző szerv már ebben az évben is több alkalommal ellenőrizte az MNB társadalmi felelősségvállalási stratégiáját, az Értéktár programot, illetve a 2014. évi költségtervet.
A jegybank akkor közölte azt is, hogy az MNB független, önállóan gazdálkodó intézmény, amelynek tevékenységi kereteit a jegybankról szóló törvény határozza meg, így a jegybank – alapvető feladatainak veszélyeztetése nélkül - társadalmi felelősségvállalási programot valósíthat meg.
A jegybank társadalmi felelősségvállalási, illetve értékmegőrző programjának végrehajtása az adófizetőknek és a költségvetésnek nem okoz kiadást. A jegybanktörvény alapján az MNB által kiszabott bírságbevételek a jegybanki működés fedezésére nem használhatók fel, az MNB ebből társadalmi célokat támogat.
cimkék: Pénzügy, MNB | Az MNB feljelentette Róna Pétert | A Magyar Nemzeti Bank (MNB) büntetőfeljelentést tett Róna Péternek, a jegybank felügyelő bizottsági tagjának az ATV műsorában tett kijelentései miatt. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/402731-az-mnb-buntetofeljelentest-tett-rona-peter-kijelentesei-miatt | 2014-04-23 10:40:00 | true | null | null | Figyelő |
A Közbeszerzési Hatóság adatbázisába ma feltöltött tájékoztató szerint a Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonában álló Euró Generál Zrt. építhet meg egy 3 ezer négyzetméteres, teljesen új borászati üzemet, 1,7 milliárd forintért. Az Euró Generál a közbeszerzést a „Fidesz-keltetőként” ismert Bibó-szakkollégium felújítását is végző, Penta Kft.-vel közösen nyerte el.
A Mészáros-érdekeltségnek nem ez az első Tokaj környéki közpénzes beruházása. Az elsőt még augusztus végén kapták meg: ugyanazon a helyrajzi számon egy borászati beszerzési központot fognak felhúzni, 384 millió forintért. A legutóbbi tendert pedig két hete nyerték meg, összesen 683 millió forint értékben. Annak keretében szintén egy borászati üzemet építenek a Sárospatak közelében lévő Hercegkúton.
Az Euró Generál tulajdonosa
az Opus Nyrt. (korábbi nevén Opimus Nyrt.), amelyben március elején szerzett tulajdonrészt Mészáros Lőrinc.
A cégben már tavaly márciusban megjelent Csík Zoltán, a felcsúti polgármester egyik bizalmasa mint igazgatósági tag.
Mészáros Lőrinc egyébként még tavasszal személyesen vette át annak a tokaji borászatnak a testvércégét, amelyet családi vállalkozása a tavalyi év végén szerzett meg. A felcsúti polgármesteré lett ugyanis a Dereszla Sparkling, a cégei pedig a Dereszla Pincészetet, illetve a Henye Borászatot és a Tokaj Major Kft.-t is megszerezték, ezzel csinos tokaji borászbirodalma termett.
Az Átlátszó.hu még márciusban azt írta, hogy a felcsúti polgármester tokaji befektetései egyelőre inkább presztízsértékűnek tűnnek, az átvett borászcégek ugyanis szerény, pármilliós profittal működtek. A Dereszla Mészárost megelőzően a francia Sopalia Holdingé volt.
Ezzel a három fejlesztéssel viszont
Mészáros Lőrinc érdekeltsége 2,8 milliárd forint közpénzből saját pincészetei közelében hoz létre új üzemeket.
A mostani közbeszerzéseket a nemrég felállított Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács tulajdonában álló Tokaji Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. bonyolította le, amely az államilag támogatott Közösségi Infrastruktúra Alap Projekt keretében valósul majd meg. A tanács honlapján megtalálható tervek szerint
három helyszínen, zöldmezős beruházás keretében kívánnak létrehozni egy-egy korszerű borászati üzemet,
amelyek elsődleges feladata szőlőfelvásárlási, szőlőfeldolgozási és borászati technológia szolgáltatások nyújtása a termelők részére.
A kormány célja a tanács felállításával az volt, hogy figyelemmel kísérje a 2014–2020-as uniós költségvetési időszak operatív programjainak végrehajtását és előkészítse a térség területfejlesztési koncepcióját. | Csak nyerni tud a Mészáros-érdekeltség Tokaj vidékén is | A sokadik több százmilliós – uniós pénzből is megvalósuló – megbízás lett a felcsúti polgármesterhez köthető cégé. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/10/csak-nyerni-tud-a-meszaros-erdekeltseg-tokaj-videken-is | 2017-10-27 09:38:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Központi Szolgáltató Főigazgatóság (KSZF) január elején írt ki nyílt közbeszerzési eljárást a közigazgatási és oktatási intézmények szoftverlicenszeinek beszerzésére. A pályázat lényegében megismétli a 2008 januárjában közzétett tendert.
Az állami beszerzés becsült összesített értéke áfa nélkül 25 milliárd forint. A beszerzés két területre: Microsoft (MS) vagy azzal egyenértékű vagy novelles közigazgatási illetve oktatási intézményi licenckonstrukciók alkalmazásával a korábban beszerzett szoftverlicencek bővítésére, kiegészítésére, meghosszabbítására, verzió-követésére, cseréjére, valamint új szoftverlicencek beszerzésére szól. A mennyiséget a kiírás szerint a KSZF a keret-megállapodás jellegére tekintettel nem tudja pontosan megadni.
A KSZF tavaly egyesítette először az addig külön tárcákhoz tartozó és emiatt gyakorlatilag felmérhetetlen nagyságú szoftverüzleteket, amely a minisztériumok, közintézmények, iskolák számára keresett szoftvereket. A "Microsoft vagy azzal egyenértékű" kitétel miatt a pályázatot akkor előbb az MS konkurenciájának magyarországi cégei támadták meg, majd a Gazdasági Versenyhivatal fordult bírósághoz, mert álláspontja szerint ebben a formában a kiírás sértette a versenysemlegességet.
A beszerzés akkor vált nemzetközi sajtótémává, amikor Steve Ballmer budapesti látogatásakor a Microsoft ügyvezető igazgatóját tojással dobáló fiatal ember az összeg visszaszolgáltatására szólította fel a cégvezért. A Fővárosi Bíróság szeptemberi döntése szerint nem volt törvénybe ütköző a Microsoft nevének használata a KSZF tenderében.
Az újabb 25 milliárdos Microsoft-pályázat hátteréről megkérdeztük Schäffer Istvánt, de a főigazgató egyelőre nem válaszolt kérdéseinkre. | Megint kiírtak egy 25 milliárdos Mircosoft-tendert | Megint kiírtak egy 25 milliárdos Mircosoft-tendert - Pont egy évvel a bíróságon végződött tavalyi után újra kijött egy 25 milliárdos állami pályázat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/micrmegint01/ | 2009-01-16 00:00:00 | true | null | null | Index |
DK;világkiállítás;Polt Péter;
2015-10-11 16:49:00
DK: Polt Péter a Fidesz védőügyvédje
A Demokratikus Koalíció szerint a milánói világkiállítás kapcsán tett feljelentésük ügyében Polt Péter legfőbb ügyész a Fidesz védőügyvédjeként lép fel.
Varju László, a DK alelnöke elmondta, tiltakoznak az ellen, hogy Polt Péter "ügyészi feladatai teljesítése helyett sokadjára is a Fidesz védőügyvédjeként lép fel". Hozzátette: korábban feljelentést tettek a legfőbb ügyésznél a világkiállításhoz kapcsolódó "több száz millió forintos fantomkifizetések ügyében".
Mint mondta, 60 millió forintnál is többet költöttek adófizetők pénzéből olyan filmekre, amelyeket nem mutattak be. Az ügyészi vizsgálat szerint abból, hogy ezeket nem mutatták be, nemcsak arra lehet következtetni, hogy nem készültek el, hanem arra is: azok rendben elkészültek.
Varju László azt mondta: az Orbán-kormány az eredeti 2,3 milliárd forintot kiegészítve több mint 5 milliárd forintot költött el a világkiállítási projektre úgy, hogy annak jelentős részével elszámolni sem tudna. | DK: Polt Péter a Fidesz védőügyvédje | A Demokratikus Koalíció szerint a milánói világkiállítás kapcsán tett feljelentésük ügyében Polt Péter legfőbb ügyész a Fidesz védőügyvédjeként lép fel. | null | 1 | https://nepszava.hu/dk-polt-peter-a-fidesz-vedougyvedje | 2015-10-11 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
A keddi rendkívüli közgyűlésen téma volt az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem a dolgozók parkolásában kért segítséget. A képviselők érdeklődtek, hogy mi van akkor, ha nem lesz elég hely emiatt a Kertész úti parkolóházban. Vágner Ákos polgármester elmondta , az önkormányzat havonta adna kedvezményesen helyeket a parkolóházban a dolgozóknak annak függvényében, hogy mennyi áll rendelkezésre. Hozzátette, sok üres hely van a parkolóházban, így bevételnövekedést is eredményezhet az előterjesztés. Tavaszra elkészülhet az új parkolási koncepció, majd azt társadalmasítani kell. Jelenleg 40 százalékos kihasználtsággal működik a parkolóház , dr. Hadnagy József az mondta, minden, amit e fölött bevételként tudnak elkönyvelni, az jó. Domán Dániel javasolta, legyen olcsóbb a parkolóbérlet ára a házba mindenkinek, egy fél évig 7000 forint havonta, évente pedig 70 ezer forint, nézzék meg az új koncepció kidolgozásáig, hogy működik ez. A módosító javaslatot megszavazta a közgyűlés, így a nappali bérlet ára csökken.
A Dobó utca 1. ingatlanra érkezett ajánlatot is tárgyalták. Bódi Zsolt érdeklődött, hogy mi a garancia arra, hogy sikertelen licit esetén is fennmarad a vételi ajánlat, szerinte 85 millió forintot nem fizetnének az ingatlanért. A lakók és a korábbi bérlő között az okozott vitát, hogy vendéglátási tevékenységet folytatott az ingatlanban. Több képviselő jelezte, hogy nem támogatja, hogy ingatlaneladással kezdjék a ciklust.
Vágner Ákos hangsúlyozta, hogy az idei költségvetésben 700 millió forintot terveztek be ingatlaneladási bevételként, eddig 0 forint realizálódott ebből.
- Ez hiányozni fog év végén az óvodákból, az intézményekből - mondta.
Csákvári Antal hangsúlyozta, hogy az önkormányzatnak a felvizesedett, leromlott épületek felújítására nincs költségvetési forrása - még az állagmegóvásra sem. Dr. Barta Viktor ismertette, korábban a szomszédos ingatlanok tulajdonosai is meg akarták venni, de akkor is csak nyílt licites eljárásra volt lehetőség.
Dr. Hadnagy József is arról beszélt, hogy a felújítási költség 25 év alatt térül meg, a városnak 950 lakáscélú ingatlana van és több mint négyezer összesen.
Vágner Ákos hangsúlyozta, a vita arról szól, hogy két fél között próbálnak igazságot tenni. A nyílt licites eljárásból senki nincs kizárva, az ingatlan többségi tulajdonosai is megszerezhetik.
- Több mint 40 évnyi bérleti díjat kapnánk érte. Nincs 20 millió forintunk felújítani. Ez a vita terheli az önkormányzatot, egy kicsi oda nem figyeléssel pedig akár kártérítés is lehet belőle - húzta alá a polgármester. A képviselők végül megszavazták, hogy licitre bocsátják az ingatlant.
Ingatlan bérbeadásról is vitáztak, az Érsek utcai műtermeket illetve a Dobó utca 13. épületében a SINOSZ szervezetnek adnák bérbe 2 évig az ingatlant az előterjesztés szerint. Huszti Péter elégedetlen volt azzal, hogy a SINOSZ magasabb áron bérelné az ingatlant mint a művészek és szerinte 5 évre kellene bérbe adni. Csákvári Antal ismertette, a bérleti díj megfelelően alacsony (alacsonyabb mint Gyöngyösön) és a SINOSZ kiegyezik a 2 éves bérletben. A képviselők megszavazták a bérbadásokat. Döntöttek arról is, hogy jövőre is csatlakoznak a Bursa Hungarica ösztöndíj rendszerhez. Domán Dániel javasolta, hogy 15 ezerre emeljék az ösztöndíj mértékét, Vágner Ákos ezt a javaslatot nem fogadta el, mert a jövő évi költségvetés megalkotásakor térne vissza rá. A közgyűlés zárt üléssel ért véget. | Parkolóbérlet ára csökkent az egri parkolóházban | Egy belvárosi ingatlanra érkezett vételi ajánlat vitát szült a grémiumban. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/10/parkoloberlet-ara-kozgyules-ingatlanok | null | true | null | null | HEOL |
Még le sem csillapodott az SMS- rágalomhullám, tegnap Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője rendkívüli sajtótájékoztatón tudatta: Dávid Ibolya az ORTT-hez, illetve Kolosi Péterhez, az RTL Klub programigazgatójához fordul. A ma adásba kerülő Esti Showder beharangozója szerint ugyanis Fábry Sándor műsorvezető az adás során azt mondja: "Zöld erdőbe jártam, ibolyát találtam, nem akar szavazni, le kéne savazni." Az MDF szerint elfogadhatatlan, hogy a közélet odáig fajuljon a két választási forduló között, hogy valakinek a fizikai megsemmisítésével viccelődjenek - hangoztatta Herényi Károly, aki "SAV. Erős méreg! Vigyázat, életveszélyes!" feliratú műanyag kannák mellett állva beszélt.
Dávid Ibolya az ORTT-hez, illetve Kolosi Péterhez írott levelében közli: "Az említett kijelentés nyilvánvaló áthallást hordoz, annak nyilvánvaló címzettje és megszólítottja vagyok, különös tekintettel arra a politikai közhangulatra, mely a 2006-os országgyűlési választások két fordulója között az MDF által meghozott politikai döntéseket pró és kontra minősíti. A műsorvezető felszólítása súlyosan sérti személyemet, emberi méltóságomat, jó hírnevemet, és túlmegy azon a határon, amit közszereplőként eltűrni lennék köteles." Az ORTT hatósági ellenőrzést rendelt el, az RTL Klub pedig elnézést kér, ha a beharangozó Dávid Ibolyát személyében sértette volna. Ezt többet nem is sugározzák. Igaz, az RTL Klub közleménye azt is tartalmazza: a beharangozóban Fábry Sándor valójában nem Dávid Ibolyáról beszél, hanem egy régi gyerekverset költ át, amely egy erdőben talált ibolyáról szól. Mindenesetre - áll a társaság közleményében - elnézést kérnek az MDF elnökétől.
Az RTL Klub bejelentette azt is, hogy nem sugározza az Esti Showder azon beharangozóját sem, amelyben Fábry az SZDSZ kampányára utalva a következőket mondja: "Ki törődik Kovács Pistivel? Terry Black." A csatorna közleményében azt írja, hogy ezzel a "spottal sem szeretnénk megsérteni sem Kovács István, sem Terry Black, sem az SZDSZ kampányplakátján szereplő kisfiú és családjának érzékenységét".
Eközben MDF-es alapítók visszalépésre szólították föl a fórum versenyben maradt képviselőit. "Ne hagyják megtéveszteni magukat az MDF néhány mai vezetője által, ne támogassák az MDF mai vezetőinek törekvését, hogy az MSZP-SZDSZ pártkoalíció ismét hatalomra jusson. Most ez a szavazás jelenti a haza és a nemzet iránti elkötelezettség kinyilvánítását" - tartalmazza a felhívás, amelynek aláírói között szerepel Andrásfalvy Bertalan, Bíró Zoltán, Für Lajos és Lezsák Sándor, Csoóri Sándor, Makovecz Imre, Püski Sándor, Sára Sándor és Szörényi Levente.
Tegnap ismét voltak olyan MDF-es jelöltek, akik visszaléptek; Szabó Miklós Mosonmagyaróváron (3. hely, 8,6 százalék) visszalépett a második helyen álló Papp János fideszes jelölt javára. Az MDF egyik pécsi jelöltje, Füredi Péter (harmadik hely, 4,92 százalék) is visszalépett. Nem indul április 23-án Szombathelyen Radnai Endre sem. Ő a voksok 6,38 százalékát szerezte meg. Arra hívta fel választóit, hogy voksoljanak a lelkiismeretük szerint. Komáromi Lilla, az MDF paksi jelöltje (harmadik hely, 4,89 százalék) viszont nem lép vissza.
Meg nem erősített információk szerint az MDF "oszlopos képviselője", Dávid Ibolya bizalmasa, Csáky András esetén is a Fidesz mézesmadzag-taktikája működött; állítólag ceglédi polgármesteri posztot ajánlottak neki, ha visszalép. A Cegléden 9, 21 százalékkal a harmadik helyen végzett Csáky lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre.
Herényi Károly kampányfőnök lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a 48 képviselőjelöltjük közül sokan "idegileg, lelkileg nem bírják a nyomást, a telefonokat, ezért lépnek vissza". Az MDF vezetése úgy kalkulál, hogy a visszalépők száma "15 és 20 között fog megállni".
Romlottság
Az RTL Klub magyarázkodása Fábry ügyében több mint suta. Cinikusnak csak azért nem lehet nevezni, mert árad belőle a butaság. Fábry Sándor azonban nem buta ember, valaha szellemmel teli volt. A romlottság azonban áthat mindent. Tehetséget, szellemet egyaránt, mert a tehetség és a szellem is áporodottá válik, a romlottság átcsordul a kereteken, átcsordul mindenen, az elviselhetőség határán, mert ahol romlottság van, ott minden romlandó lesz, s előbb-utóbb bűzleni fog. És akkor kidobandó. Tóth Ákos
"Emberi, stílusbeli hibákat elkövettem"
"Az MDF-fel közös utat kell bejárnunk az ország érdekében. Ezt írták elő nekünk a választók árpilis 9-én" - így nyilatkozott Orbán Viktor a ma megjelenő Heti Válasznak. Szerinte Dávid Ibolya esetében az ország sorsa felől "a lényeges az, hogy rá tudom-e bírni a közös kormányzásra vagy nem". A Fidesz elnöke kiemelte, hogy nem a Fidesz tör az MDF helyére, "ellenben ők azt gondolják, hogy vissza kell állítani a történelem helyes, normális rendjét". Az MDF ezen a Fidesz szétesését és saját visszaerősödését érti - tette hozzá Orbán, aki arról is beszélt a lapnak: "ha az a kérdés, hogy hibáztam-e az MDF-fel szemben, akkor nem mondhatok nemet. Emberi, stílusbeli hibákat bizonyosan elkövettem, ahogy párttársaim is" - mondta Orbán. (Munkatársunktól)
Dávid Ibolya cáfolja a Leisztinger-kapcsolatot | Archívum: Ajánlatok és nyomás alatt | Szinte elviselhetetlen nyomás nehezedik a demokrata fórumra, különösen Dávid Ibolyára, hogy az MDF léptesse vissza képviselőjelöltjeit és működjön együtt a Fidesszel. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-401192-212943 | 2006-04-20 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Lassan befejeződnek a tereprendezési munkák is a több mint 6100 négyzetméteres székesfehérvári Szent György Egyetemi Oktató Kórház új belgyógyászati tömbjénél. A gépészeti és automatikai beüzemelések, beszabályozások rendben zajlanak, a belső terek már csak az azt használókra várnak - olvasható a Magyarépítők.hu oldalon.
A Szent György kórház a Modern Városok Program részeként újult meg , mintegy 15 milliárd forintos beruházásból. Az új épülettömb 64 kórtermében mintegy 120 ágy kapott helyet, továbbá negyven darab új parkolóhely is épült.
A kórház fejlesztése, az új tömb megépítése és az összekötő folyosó felújítása fontos nekünk fehérváriaknak, Fejér vármegyének és az egész régiónknak is - mondta el megkeresésünkre Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, hozzátéve, hogy hamarosan megkezdődik az épület műszaki átadása, átvétele, amely azonban hosszabb folyamatot jelent, így előreláthatólag a jövő év elején kerülhet majd sor az épület átadására. - Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy sikerült elérni ezt az eredményt, és továbbra is azért fogunk dolgozni, hogy a kórházunk minél magasabb színvonalon szolgálhassa a betegek érdekeit - forgalmazott a képviselő.
Hazánk egyik legmodernebb egyészségügyi épületéről van szó, amelyet most az alábbi videón is megtekinthetnek. | Hamarosan elkészül a Szent György kórház új tömbje | Mintegy 15 milliárd forintból újult meg a vármegyei kórház. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/hazank-egyik-legmodernebb-epulete-lesz-a-szent-gyorgy-korhaz-uj-epulettombje | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
2010.11.30. 10:55
Korrupciós ügyekre specializált csoport jöhet létre az ügyészségen belül – közölte Navracsics Tibor a Transparency International Magyarország keddi rendezvényén Budapesten. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter előadásában kifejtette: a jövő évi költségvetésben mind az ügyészség, mind a bíróságok büdzséje növekedni fog.
Az ügyészségnek az előző évekhez képest körülbelül hárommilliárd forinttal emelkedik majd a költségvetése, továbbá kap egy plusz egymilliárd forintos „korrupcióellenes csomagot” is, amely 55 új munkatárs felvételét teszi lehetővé, és így – reményeik szerint – az ügyészség létrehoz egy, a korrupcióval kiemelten foglalkozó csoportot – mondta Navracsics Tibor.
A bíróságok is jelentős többletre számíthatnak – folytatta –, kezdeményeznek ugyanis egy hárommilliárd forintos, úgynevezett „gyorsítócsomagot” a számukra, amely kimondottan az eljárások gyorsításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését szolgálja. A miniszterelnök-helyettes szólt arról is, hogy terveik szerint még idén benyújtják a parlamentnek az eljárási törvények módosítását szolgáló törvénycsomagot. Emellett dolgoznak egy új közbeszerzési törvényen is.
Mint fogalmazott, ma Magyarország jogalkotási szempontból átmeneti helyzetben van, az Országgyűlés „hiperaktív” törvényhozási tevékenysége a változás időszakát jelzi: mindent meg kell tenni a törvényalkotás területén is ahhoz, hogy az országot minél hamarabb át lehessen állítani a stabilitás és a tartós növekedés pályájára. Ennek a folyamatnak szerinte az egyik fordulópontja az új alkotmány elfogadása lesz, amely után az alaptörvény rendelkezéseit le kell bontani törvényekre, ez azonban időben sokkal kiszámíthatóbb törvényalkotási folyamat lesz.
Az új alaptörvénnyel kapcsolatban Navracsics Tibor leszögezte: alapintézményeken nem kívánnak változtatni, a magyar politikai rendszer alapvető berendezkedése – az igazságszolgáltatás függetlensége, a parlamentáris kormányzati rendszer – nem változik.
Terveik szerint az új alkotmányban lenne egy közpénzügyi fejezet, azaz alkotmányos szabályozás rangjára emelnék a közpénzügyekkel való bánásmódot. A tárcavezető beszédében hangsúlyozta: a versenyképesség egyik legnagyobb gátja – több más országhoz hasonlóan – Magyarországon is a korrupció, amely szerinte a demokrácia szívét támadja meg, a bizalmat. Közölte, az új kormány arra szerződött, hogy az országot ismét versenyképesebbé tegye, ebből adódóan pedig természetes, hogy a korrupcióellenes küzdelemnek kiemelt szerepet szánnak.
Álláspontja szerint a közigazgatás reformja az államigazgatás területén a működés tisztulását is jelenti majd, ugyanis ismét hierarchikussá válik az ágazat, a tiszta alá-fölérendeltség pedig jobban kiszűri a korrupciót, mint a laza egymás mellé rendeltség. A gazdasági korrupcióval kapcsolatban Navracsics Tibor azt mondta, abban reménykednek, hogy az egykulcsos adó kifehéríti a szürkegazdaságot, munkahelyeket teremt, és ezzel együtt a korrupciót is visszaszorítja.
A korrupciós ügyekben tett ügyészségi feljelentések száma 2002-ben kicsit több mint 7300 volt, 2009-ben azonban már meghaladta a 19 ezret – ismertette a miniszter, rámutatva: nehéz eldönteni, hogy a korrupció elleni harc hatékonyságát jelzi a feljelentések nagy száma vagy a korrupciós ügyek sokszorozódását.
Kérdésre szólt arról is, hogy szeretné, ha a közigazgatásban is általánossá válna az etikai kódex, amelyet az ügyfelek is olvashatnának. Hozzátette, dolgoznak a kormánytisztviselőkre vonatkozó etikai kódexen. Ugyancsak kérdésre elmondta azt is, hogy önmagában azért nem zárna ki valakit egy szakmai vagy politikai pályáról, mert „valakinek” a rokona, ám ha csak ezért került oda, az helytelen. | Álmatlan éjszakái lehetnek azoknak, akik korrupcióban utaznak | Korrupciós ügyekre specializált csoport jöhet létre az ügyészségen belül – közölte Navracsics Tibor a Transparency International Magyarország keddi rendezvényén Budapesten. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter előadásában kifejtette: a jövő évi költségvetésben mind az ügyészség, mind a bíróságok büdzséje növekedni fog. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/11/almatlan-ejszakai-lehetnek-azoknak-akik-korrupcioban-utaznak | 2010-11-30 13:25:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2010.12.20. 04:00
Egy luxus magánklinikával kötöttek nyolcmilliós szerződést Cselényi László volt Duna TV-elnök és az általa kinevezett Szekeres László műszaki és gazdasági igazgató maguk és feleségeik részére. A számlát a tévével fizettették ki – írtuk a múlt héten. A társaság egy hónapja kinevezett vezérigazgatója akkor azt ígérte, vizsgálatot indít. Ókovács Szilveszter most válaszolt lapunk kérdéseire.
Mire jutottak a belső vizsgálatnál?
– Tényleg kellemetlen eset. A rengeteg pozitív tettet végrehajtó, és eddig pozitív nullszaldóval is gazdálkodó Dunába nem Savonarolaként óhajtottam megérkezni, Columbo hadnagy képességeivel sem rendelkezem. Mégis, az elmúlt héten bárhová nyúltam, felidegesítettem magam. Ami a magánklinikát illeti, válaszként az jött: hagyománya van, hogy dunás vezetők családtagjai közpénzen gyógyulnak. Már 2004-ből szól szerződés, amely ugyan „szemérmesebb”, mert Pekár István akkori elnök házastársán és kisfián túl legalább huszonhárom tévés vezetőt is leszűret – és már itt feltűnik Szekeres főigazgató úr neje. Ehhez képest a 2009-es kötésű Dr. Rose-eset nagyságrendekkel feljebb van, és ide már csak a két úr, valamint a televízió szempontjából indifferens feleségeik kerültek át, nyolcmillió forint előre utalását követően.
– Egy tanyasi tanító is közpénzből él. Mégsem szűrik drága klinikákon…
– Egy jóléti államban még rendben is volna, hisz a köznek is haszon, ha preventíve segít a dolgozóin, az még mindig lehet olcsóbb, mint a kolléga kiesése a munkából, gyógykezelése – de nem a legdrágább magánklinikák egyikén. Ami igazán meglepett: a közpénzek iránti közömbösség, a „nekem ez jár” vérlázító nyugalma, amely sem a Duna Televízió küldetéséhez és múltjához, sem a munkatársak döntő többségének odaadásához nem méltó. Visszatérve az inkriminált szerződéshez: a harmadik felsővezető, A. Szabó Magda alelnök kimaradt a kedvezményezettek köréből, sőt beavatni is elfelejtették, miközben a két úr között foglalt helyet a ranglétrán – mi ez, ha nem mutyi?
A teljes interjút a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja. | BKV-sztori a Duna TV-nél | Egy luxus magánklinikával kötöttek nyolcmilliós szerződést Cselényi László volt Duna TV-elnök és az általa kinevezett Szekeres László műszaki és gazdasági igazgató maguk és feleségeik részére. A számlát a tévével fizettették ki – írtuk a múlt héten. A társaság egy hónapja kinevezett vezérigazgatója akkor azt ígérte, vizsgálatot indít. Ókovács Szilveszter most válaszolt lapunk kérdéseire. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/12/BKV-sztori-a-Duna-TV-nel | 2010-12-20 05:50:08 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Minden évben automatikusan emelkedne az infláció mértékével az üzemanyagok, dohánytermékek, szeszes italok és gépjárművek adója
Az adóemelés triplán érintené a szállítmányozást, sújtva a gépjárműadóval, regisztrációs adóval és üzemanyagok jövedéki adójával
A javaslat egyszerűsítené a kormány dolgát, de növelheti az inflációt
Ahogy arról korábban írtunk, automatikus adóemelést vezet be több termék esetében is a kormány. A parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint 2025-től minden évben az infláció mértékével nő a szeszes italok, dohánytermékek és üzemanyagok tételes jövedéki adója, továbbá a gépjárműadó, regisztrációs adó, 2026-tól pedig a céges autók adója.
A Kormánynak egyszerűbb lesz
- A javaslat egyszerűbbé teszi a Kormány dolgát - vélekedett Vadász Iván okleveles adószakértő az ATV műsorában -, mivel "kommunikációs zaj nélkül" történik majd az adóemelés. A KSH nyilvánosságra hozza az inflációs adatot, a NAV pedig ez alapján közzéteszi a tételes adóemelést. Nincs vitanap, nincs törvényjavaslat, csak szépen emelkednek az adók a háttérben.
A szakember szerint ugyanakkor nagyon rossz üzenete van az "adótechnikai megoldásnak", mivel növelni fogja az inflációt, és hozzájárul az Országgyűlés szerepének a további leértékeléséhez, mivel ebből a döntésből is kikapcsolja az amúgy is egyre formálisabb törvényhozást.
Hozzátette: ha már automatikus valorizálásról beszélünk, szerinte a legkisebb öregségi nyugdíjat és a családi pótlékot is növelni kellene az infláció mértékével.
"Adózási szakembert ez a javaslat nem látott"
Így vélekedett az újító adótörvényről Angyal József okleveles adószakértő az ATV egy másik műsorában. Szerinte az intézkedés ugyan kiszámíthatóbbá tenné az adóemelést, de inflációt is generálna.
Hozzátette: jelenleg is hasonló elven működik a 25 év alattiak adókedvezménye, amely minden évben az előző évi júliusi átlagkereset emelkedésével nő. De hogy egy ilyen automatizmus mekkora aránytalanságokat okozhat az adórendszerben, azt jól mutatja egy sokkoló példa: egy 25 év alatti gyermektelen pár több adókedvezményt kap, mint egy öt gyerekes család. A 25 év alattiak adókedvezménye a bevezetés évében 433 ezer forint volt, de jelenleg már 576 ezer forint. Jövőre 637 ezer, 2026-ban 700 ezer, 2028-ban pedig akár egymillió forint lehet. Ha megszüntetnék a további automatikus emelkedését, az forrást eredményezne ahhoz, hogy az eredeti ígéret szerint, 2025-ben emeljék kétszeresésre a családi adókedvezményt.
Kiemelte azt is, hogy a szállítmányozást például triplán fogja sújtani az automatikus adóemelés, a gépjárműadón, a regisztrációs adón és az üzemanyagok jövedéki adóján keresztül is. Ebből pedig az is látszik, hogy egy ilyen adóztatás hogyan gerjeszti az inflációt.
Ráadásul a törvényjavaslat szerint az érintett adók mindig a júliusban mért inflációval nőnének. Az idén 4,1 százalék volt, de jelenleg jóval alacsonyabb. A 4,1 százalékos adóemelés viszont növelheti. A szakember szerint az adóemelést nem a pénzromláshoz, hanem a gazdasági növekedéshez kellene kapcsolni. | Itt az infláció-követő adóemelés. Észre sem fogjuk venni? | Az üzemanyagokat, a dohánytermékeket, a szeszes italokat és a gépjárművekkel kapcsolatos tételes (vagyis nem százalékban, hanem forintban kifejezhető) adókat érinti a kormány új intézkedése az infláció-követő adózásról. A javaslat lényege, hogy ezek a fizetni valók minden évben automatikusan nőnének az infláció mértékével. Csakhogy szakemberek szerint ezzel több baj is van. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/inflacio-koveto-adoemeles-kormany-parlament/lmyltrp | null | true | null | null | Blikk |
Immár hatósági eljárás közben elkövetett kétrendbeli vesztegetéssel is vádolja az ügyészség Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt – derült ki kedden a Fővárosi Törvényszéken. A kormánypárti képviselőt eredeti bíróságra került büntetőügyében bűnszervezetben különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalással vádolják, ennek legújabb, keddi tárgyalási napja pedig két felvonásból állt a bíróságon.
Az ügyészség ugyanis előbb egy előkészítő ülés keretében ismertette az új, Simonkát vesztegetéssel összefüggésbe hozó vádiratot: eszerint amikor a képviselő megtudta, hogy az általa szervezett bűncselekmények miatt különböző eljárások indultak,
két embert is megpróbált befolyásolni, hogy számára kedvező vallomásokat tegyenek.
Ez a két személy T., a Paprikakert TÉSZ Kft. tisztségviselője és K. T. közbeszerzési tanácsadó volt, akik a Simonka és 32 társa ellen folyó alapügy vádlottjai – a büntetőeljárás 2017 végén, 2018 elején jutott abba a fázisban, hogy a nyomozóhatóságok házkutatásokat tartottak, iratokat foglaltak le és letartóztatták T.-t. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) szerint Simonka pénzt ajánlott T.-nek és K. T.-nek a számára kedvező vallomásért.
A vádirat szerint T. feleségét Simonka egy közvetítőn keresztül kereste meg, és felajánlotta neki segítségét, de egyben pénzt is ajánlott, amit azonban az előzetes letartóztatásban lévő férfi neje nem fogadott el. K. T. viszont igen, a vádirat szerint ő 5 millió forintot kapott a Simonkának tetsző vallomásért, úgyhogy
az ügyészség K.-t vesztegetés elfogadásával, a kormánypárti képviselőt pedig bűnszervezetben elkövetett két rendbeli vesztegetés hatósági eljárásban bűncselekménnyel is vádolja.
Az előkészítő tárgyaláson az ügyészség indítványozta, hogy egyesítsék a vesztegetési ügyet Simonka másik, folyamatban lévő alapperévvel, ezt a bíróság meg is tette.
Simonka és K. ugyanakkor tagadta az új vádakat. A képviselő ezzel kapcsolatban nem tett vallomást, de még nyáron igen – ezt most a bíró fel is olvasta –, ebben Simonka arról beszélt, hogy mentelmi joga második kikérésekor
a legfőbb ügyész, Polt Péter „félrevezette a törvényhozás mentelmi bizottságát, míg a mentelmi bizottság ezt mindenfajta ellenőrzés nélkül az országgyűlés plenáris ülése elé terjesztette”.
Mindezt akkori vallomásában „félelmetesnek” nevezte Simonka, egyben elképesztőnek azt, hogy „egy iratellenes ügyészi kezdeményezés átmegy a teljes rendszeren”. Tény, hogy kora nyáron a parlament a legfőbb ügyész kezdeményezése nyomán másodjára is felfüggesztette Simonka mentelmi jogát.
Simonka szerint a vesztegetési ügy „egyetlen bűnöző vallomására épül, aki csak magát menti”, védője, Erdei Zoltán pedig arról beszélt, hogy rossz ügyszámra hivatkoztak a mentelmi jog újbóli kikérésénél, ami súlyosan iratellenes. Az ügyvéd szerint az is szabályellenes, hogy ekkor úgy hallgatták le Simonkát, hogy nem volt meggyanúsítva, nem kért erre engedélyt a vádhatóság, s mindezt egy akkor mentelmi joggal rendelkező politikussal szemben alkalmazták. Kovács Zoltánt, az ügy egyik koronatanúját ugyanis ekkor lehallgató berendezéssel látta el az ügyészség, így szereztek számos bizonyítékot, az ügyvéd szerint jogellenesen. Simonka szerint pedig azért logikátlan azzal vádolni őt, hogy 2018-ban lefizette K. T.-t, mert a közbeszerzési szakember már 2017-ben a hatóságok kihallgatták, vagyis nem lett volna értelme utólag lefizetni.
Negyven százalékos visszaosztás
A keddi tárgyalási nap második részében Sz. Nórát, egy szegedi építési vállalkozás ügyvezetőjét, az ügy egyik vádlottját hallgatta meg a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa. A nő azt vallotta, hogy cége több munkát is végzett a Magyar Termés TÉSZ Kft. és a Paprikakert TÉSZ Kft.-nek, de a nő édesapja, Sz. Róbert, aki ugyancsak a vádlottak padján ül,
megegyezett Simonkával, hogy a megvalósítandó projekteket túlárazzák, és az így elnyert összeget 40 százalékát visszaadják Simonkának.
A visszaosztott összeget összességében „bődületesen nagynak” nevezte Sz. Nóra, de most a bíróság kérdésére nem tudta megmondani, hogy az valójában mekkora is lehetett. A megvalósított beruházások között volt a Szegedi Vadaspark kalandparkká fejlesztése, amelynek kapcsán a Szegedi Járásbíróság előtt jelenleg is külön büntetőper zajlik.
Sz. Nóra elmondta, hogy apja és ő egyeztetett Simonkával, valamint egyik emberével, Kovács Zoltánnal, hogy a visszaosztás éppen esedékes részlete mekkora összeg legyen, és mikor vigyék Medgyesbodzásra, Simonka cégeinek főhadiszállására. A nő a vallomásában azt mondta, a kezdeteknél számára nem volt világos, hogy túlárazott beruházásokról és 60-40 százalékos elosztásról van szó, erről menetközben tájékoztatta őt édesapja.
Az előző tárgyalási napon ugyanerről a metódusról beszélt G. András, a hódmezővásárhelyi ENORA Kft. ügyvezetője is, aki Simonkával szintén sok beruházásban működött együtt. Ennek a cégnek 45 százalékot kellett visszajuttatnia az országgyűlési képviselőnek.
Pénzek, nagy, fehér borítékban
Most a vádirat ismertetése után apa és lánya is beismerték bűnösségüket, és elmondásuk szerint őszinte, feltáró vallomást tettek.
A visszaosztott pénzeket minden esetben nagy fehér borítékokban vitték Simonkának, amelyet személyesen soha nem ő vett át, de mindig is egyértelmű volt, hogy hozzá kerül.
Korábbi vallomások szerint az ilyen pénzeket Simonka felesége és unokahúga vette át, most azonban bővült a kör, hiszen Sz. Nóra azt mondta, előfordult, hogy Simonka sofőrje, B. Richárd vette át a visszaosztott pénzt.
Érdekes részlettel szolgált Sz. Nóra arról is, hogy a visszaosztás nem mindig csak készpénzben és fehér borítékban történt, hanem akár úgy is, hogy követelésvásárlásban vettek részt vagy Simonka, vagy az embere, Kovács Zoltán utasítására. Ezzel pedig – ha közvetetten és saját korábbi szándékaiktól függetlenül is, de – az irányított csődbe vitt Magyar Termés TÉSZ Kft. értékes vagyonelemeinek kimentésében segédkeztek.
Korábban írtunk róla, hogy a vádirat szerint a fideszes képviselő úgy intézte az ügyeket, hogy az összeomló cégbirodalom legértékesebb elemei a saját érdekeltségi körébe kerüljenek. Amikor pedig 2017 végén és 2018 elején az ügycsoportban elkezdődtek a házkutatások és letartóztatások, akkor Simonka azt üzente Sz. Nórának és apjának, hogy
„hallgatni kell és el kell tüntetni mindent.”
Simonka: „kitalált mese”
Sz. Nóra bíróság előtt tett vallomása után Simonka tizenhárom oldalas észrevételt tett. Ennek lényege, hogy tagadja a visszaosztást, hozzátéve, hogy a bűncselekmények gyanúját egyetlen ember, Kovács Zoltán vallomására alapozza az ügyészség, aki vádalkut kötött a hatósággal és a saját bőrét menti. Kovácsot ráadásul Simonka előszeretettel nevezi Lázár János szomszédjának, a két fideszes parlamenti képviselő ugyanis híresen rossz viszonyban van egymással.
A dél-békési kormánypárti képviselő szerint a rá nézve terhelő vallomásokat tevő vádlottak és tanúk Kovács kottájából játszanak. „Ebből is látszik, hogy történetük valóságalapja csak egy kitalált mese, és egyetlen céljuk, hogy bűnösnek vallják magukat egy felfüggesztett büntetés indítványért cserébe” – olvasni Simonka írásbeli észrevételében, amelyet a Narancs.hu munkatársának is átadott.
Simonka meggyőződése, hogy az ügyészség, valamint a vádlottak egy része mindenképpen bűnösnek akarja látni, s ezért meg is tesznek mindent. A fideszes képviselő forgatókönyve szerint az ellene fordult egykori embere, Kovács Zoltán azzal hívta fel az ügyben érintett embereket: „Tanú vagy gyanúsított akarsz lenni? Ha tanú, kövesd az én példámat, intézek neked időpontot, tedd, amit mondok, tereljük Simonkára a dolgot és a továbbiakban nem kell tartanod a zaklatástól.”
A büntetőper szerdán folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. | Nagy fehér borítékban vitték Simonkának a visszaosztott 40 százalékot | Simonka György Polt Péter legfőbb ügyésznek is nekiment keddi tárgyalásán, ahol viszont újabb részletek derültek ki arról, hogyan kellett visszaosztani neki a túlárazott projektekből befolyó pénzt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nagy-feher-boritekban-vittek-simonkanak-a-visszaosztott-40-szazalekot-243746 | 2021-11-23 22:17:15 | true | null | null | Magyar Narancs |
Bajnai "Hajdú-Bét-es barátaié" az uniós források kommunikációja Bajnai Gordon önkormányzati miniszter "Hajdú-Bét-es barátai" végzik az uniós források kommunikációját - mondta Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője. Népszabadság Online | Népszabadság | 2007. október 4. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz! Emlékeztetett arra, hogy az "elhíresült" Hajdú-Bét-ügyben azt kommunikálták, hogy milyen kitűnő szerződéseket köthetnek a gazdák, a történet vége azonban az lett, hogy sok gazda és vállalkozó csődbe ment, "sokan közülük öngyilkosságba is lettek kergetve". A Fidesz felszólítja a kormányt, hogy a hárommilliárd forintot, ami 10 millió vizitdíjnak és 30 ezer diák tandíjának felel meg, ne fizesse ki, hanem olyan területen költse el, például oktatásra, kultúrára vagy a szociális szférában, ahol sokkal nagyobb szükség van rá - mondta Cser-Palkovics András. Szerinte az is probléma, hogy az uniós források kommunikációjára ennyi pénzt költ a kormány, az viszont különösen aggasztó, hogy kik azok, akik rátették a kezüket a kommunikációra. A debreceni központú Hajdú-Bét egykor Magyarország egyik legnagyobb baromfifeldolgozója volt, a víziszárnyas termékek előállításában pedig európai összehasonlításban is az egyik legjelentősebb kapacitással rendelkezett. Előbb 1998-ban, az orosz válság miatt került a cég a csőd szélére. Ekkor szállt be tulajdonosként a Wallis Rt., amely 1999-ben többségi tulajdonos lett. Ebben az időszakban - 2000-2005 között - Bajnai Gordon volt a Wallis Rt. vezérigazgatója. A Hajdú-Bét mérlegét 2001-ben ismét sikerült eredményessé tenni, a 2003-ban kialakult, legfőképp a víziszárnyas-piac szereplőit sújtó válság azonban különösen súlyosan érintette. A cég nem tudott fizetni a beszállítóknak, s önmaga ellen kért felszámolást.
HIRDETÉS (MTI)
HIRDETÉS
. | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-466646 | 2007-10-04 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Lapunk azt írta, hogy Budai Gyula egyik rokona, Gerzsánszki Lajos lett az abszolút győztes a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei földbérletpályázaton, összesen 732 hektár földterületet nyert el.
Budai Gyula miniszterelnöki megbízott az önkormányzati választás óta nem keresi a reflektorfényt
A Vidékfejlesztési Minisztérium által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a cikk szándékosan úgy fogalmaz, hogy azt sejteti az olvasókkal: mind Gerzsánszki Lajos, mind pedig a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szabálytalanul járt volna el földpályázatok ügyében. Ezért Budai Gyula pert indít lapunk ellen.
Budai Gyula szerint valótlanul állítottuk, hogy Gerzsánszki Lajos – a vidékfejlesztési tárca parlamenti államtitkárának rokona – összesen 732 hektár földterületet nyert el. "A Népszabadság összemossa a természetes és a jogi személy fogalmát. Gerzsánszki Lajos, aki már évtizedek óta foglalkozik élethivatásszerűen mezőgazdasággal – közel ezer szarvasmarhát tart –, nem nyert NFA pályázatot. Gerzsánszki Lajos cége, a 13 éve működő Karmopol-Agro Kft. nyert földterületet, valamint a Mercato Finanszírozó Kft., melyben Gerzsánszki Lajos nem tulajdonos" – írja közleményében.
Budai Gyula szerint a Népszabadság állítása másrészről azért megtévesztő és valótlan, mert Gerzsánszki Lajos nem hozzátartozója. "Gerzsánszki Lajos Budai Gyula unokaöccsének apósa, mely kapcsolat a Polgári Törvénykönyv vonatkozó 685. §-a szerint sem hozzátartozói, sem pedig rokoni kapcsolatnak nem számít" – olvasható a közleményben.
Budai Gyula kiemelte, hogy az NFA pályázati rendszerében szigorú és objektív bírálati szempontok vannak, mely pontozási rendszer lehetetlenné teszi, hogy a pályázó "rokoni" kapcsolatai, avagy párthovatartozása bármilyen szempontból is figyelembe vehető lehessen (a pályázati anyag titkos, melynek feloldását több párt és szervezet eddig hiába kezdeményezte – A Szerk.).
Az államtitkár szerint ha a fideszes politikusok ilyen tág értelemben vett "rokonai", barátai és ismerősei nem pályázhatnának termőföldekért, akkor a magyar emberek jelentős része nem foglalkozhatna mezőgazdasággal, hiszen ha úgy vesszük, mindenki "rokona" vagy ismerőse valakinek – olvasható a dokumentumban.
Egyszer már vesztett
Budai Gyula nem először kezdeményez pert lapunk ellen, ezt egy május 30-án megjelent cikkünk miatt már megtette (Ángyán Borsodban borít). A Fővárosi Törvényszék ítéletével elutasította Budai Gyula lapunk ellen benyújtott keresetét. A per során meghallgatták Ángyán József Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselőt – Budai elődjét az FVM államtitkári posztján –, aki megerősítette korábbi, Budaira vonatkozó, a per tárgyát képező állítását. Ugyancsak tanúként hallgatta meg a Fővárosi Törvényszék Szabó Rebeka LMP-s képviselőt és asszisztensét. Ők arról számoltak be, hogy Budai telefonon közölte velük, hogy ha kíváncsiak a pályázati anyagokra, akkor menjenek Egerbe, és ne utasítgassák az ő beosztottjait. | Belföld: Budai perrel fenyegeti a Népszabadságot | Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca parlamenti államtitkára személyiségi jogi pert indít a Népszabadság ellen a lap hétfői, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei földbérletpályázatok kapcsán írt cikke miatt; a volt elszámoltatási kormánybiztos ezt hétfőn közölte az MTI-vel. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/budai_gyula_perd_indit_a_nepszabadsag_ellen-1336253 | 2012-10-01 20:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A vádirat szerint a három vádlott 2019-től szociális gondozó és ápolói munkakörben dolgozott egy székesfehérvári szociális intézményben, ahol feladataik közé tartozott az intézményben elhelyezett személyek gondozása, ápolása.
A három vádlott 2020-2021-ben a demens osztályon elhelyezett betegekkel trágár, káromkodó, megalázó kifejezéssel kommunikált, őket rendszeresen megalázták. A vádirat szerint a vádlottak a demens osztályon fekvő, kiszolgáltatott helyzetben lévő, esetenként mozgásukban korlátozott fekvő betegekkel szemben durva bánásmódot alkalmaztak: a betegeket gyakran a szakmailag indokoltnál erőteljesebben ragadták meg, vagy éppen forgatásuk közben nekivágták őket az ágy rácsához. Gyakran úgy ébresztették a gondozottakat, hogy homlokukon vagy arcukon erőteljesen megütötték őket. Előfordult, hogy a vádlottak elvették az ételt a betegek elől, amennyiben azok ellenállást tanúsítottak vagy nem bizonyultak kellőképpen együttműködőnek.
A bíróság a vádlottak büntetőjogi felelősségét megállapította, velük szemben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki és végleges hatállyal eltiltotta őket a foglalkozásuk gyakorlásától. A vádlottak és védőik az ítélettel szemben fellebbezést jelentettek be, így az ítélet nem jogerős - tájékoztatott a Fejér Vármegyei Főügyészség. | Ápolónők bántalmazták a betegeket egy fehérvári szociális intézményben | A járásbíróság a napokban ítélte el azt a három ápolónőt, akik éveken át megalázták és bántalmazták a gondjaikra bízott betegeket egy székesfehérvári szociális intézményben. A három vádlott – mint szociális gondozók és ápolók – közfeladatot ellátó személynek minősülnek, így az általuk elkövetett bántalmazás 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/apolonok-bantalmaztak-a-betegeket-egy-fehervari-szocialis-intezmenyben | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Akár az is elképzelhető, hogy a több tízmilliárd forintos útdíjtenderre mindössze egyetlen céget hív meg a kormány. Legalábbis erre utal az a hétfőn megjelent, Orbán Viktor kormányfő által aláírt kormányrendelet, amely előírja: nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni az útdíjtendert. Így a 42 milliárd forintos közbeszerzés végén nem lesz nyilvános, hogy a kormány kiket hívott meg a pályázatra, kikkel tárgyalt, illetve pontosan mit tartalmaz a győztes céggel megkötött szerződés.
A megtett úttal arányos (másképpen fogalmazva használatarányos) útdíj egyfajta zöldadó lenne, amelyet a tehetforgalom fizetne. Az új rendszer kiépítésére az állami sztrádakezelő (Állami Autópálya Kezelő Zrt.) tavaly szeptemberben irt ki közbeszerzést. A nyolc pályázó közül nettó 34,89 milliárdos ajánlattal tavaly decemberben a Getronics lett a győztes.
A cég azonban januárban piaci nyomásgyakorlásra, zsarolási kísérletre hivatkozva visszalépett. A Getronics versenytársai ezt kommunikációs fogásnak minősítették, szerintük valójában az történt, hogy a cég rájött, az előírt határidőn belül, a kormány által megszabott pénzből nem lehet megvalósítani a projektet. A Getronicson kívül a többi pályázó nem vállalta volna 50 milliárdnál olcsóbban a munkát, ezért nem hirdettek ki második helyezettet a tenderen, így nem volt, aki a Getronics helyére lépjen.
75 milliárdos tét
A Getronics visszalépése komoly fájdalmat okozhat a magyar költségvetésnek: a kormány várakozásai szerint ugyanis a teherforgalom július 1-jétől fizetné az útdíjat. Ebből az egyébként is ingatag helyzetben lévő költségvetésbe az év második felében 75 milliárd forint, majd jövőre egész évben 150 milliárd folyna be. A kormányfő ezért január végén be is jelentette: az állam saját hatáskörben valósítja meg az útdíjszedési rendszert. Konkrétumokat azonban továbbra sem lehet tudni, a kormány februárban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosította a beszerzést, ennek egyes részletei pedig a hétfői rendeletből derültek ki.
Eszerint az új tendert egy 2011-es, a titkosított beszerzésekről szóló jogszabály szerint kell lebonyolítani. Ez lehetővé tesz egy úgynevezett könnyített eljárást, amelynek során a kormánynak törekednie kell arra, hogy legalább három céget hívjon meg a tenderre, de az is elegendő, ha csak egy ajánlatot kér be.
Minden a legnagyobb titokban
A jogszabály azt is szigorúan szabályozza, hogy milyen cégek jöhetnek szóba: kizárólag azok közül lehet válogatni, melyek szerepelnek az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) speciális listáján. Erre az úgynevezett „a minősített jegyzékre” azok a cégek kerülhetnek fel, amelyek titkosszolgálati átvilágításon estek át. A lista nem nyilvános.
Ráadásul a titkosított beszerzésről a kormánynak nem kötelező beszámolnia. Így kérdés, hogy a fontosabb beszállítók neve, a beruházás pontos költségei nyilvánosságra kerülnek-e. A részletek – milyen konstrukcióban építik ki a rendszert, hogyan történik az üzemeltetés – viszont titkosak maradnak.
A kormány ugyanezt az eljárást alkalmazta, amikor beruházót kerestek a fővárosi Kossuth tér felújításához. A minősített eljárást azzal magyarázták, hogy a nyilvános közbeszerzés olyan információk átadására kötelezné az országot, amelyek felfedése ellentétes az ország biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeivel. A Napi Gazdasága múlt héten arról írt, hogy 14 milliárd forintos ajánlatával a KÉSZ Zrt. nyerte meg a tendert. Szintén titkosított beruházás lett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezése. Az épületeknek ugyanis lehallgatásbiztosnak kell lennie, mert itt folyik majd a nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorelhárítás szakembereinek képzése, így indokolt, hogy a kivitelezési dokumentáció ne kapjon korlátlan nyilvánosságot.
Mi jelent kockázatot?
Az útdíj esetén viszont nem derült ki, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatok indokolják a titkosítást. A jogszabály szövegében mindössze az olvasható, hogy „az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő” beszerzésről van szó. Erről megkérdeztük a tendert felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) is, keddi megkeresésünkre egyelőre nem kaptunk választ.
Az Indexnek nyilatkozó piaci szereplők, illetve az ügyet közelről ismerő szakértők ezt azért is furcsállották, mert a tavaly szeptemberi kiírás során még nem volt szó nemzetbiztonsági kockázatról. Az akkori tenderen annak ellenére indulhatott a Synergonnal közösen a China International Telecommunication Construction Corporation, hogy Kína nem tagja a NATO-nak. Forrásaink az eljárás titkosítását azért is nehezményezték, mert a többi uniós tagállamban kivétel nélkül nyílt közbeszerzés keretében választották ki az útdíjrendszer kiépítőjét. Szerintük a titkosítás mellett egyedül az szól, hogy a kormány így gyorsabban le tudja bonyolítani a tendert.
Az ügyet ismerő kormányközeli forrás az Indexnek a Getronics alvállalkozóinak feltételezett megzsarolásával indokolta a titkosítást. Mivel az útdíjrendszer bevezetése milliárdos állami bevételekkel jár, a forrás szerint a kormány úgy érezte, a piaci magatartás a költségvetési érdekeket is veszélyeztette. A titkosítás mellett tehát azért döntött a kormány – szól a kormánypárt kommunikációjába is illeszkedő érvelés – , mert nem akarták, hogy a korábbi nyomásgyakorlás megismétlődjön.
Távolról sem egyértelmű azonban, hogy a zsarolási szálat mennyire veszi komolyan a kormány. Az ügyben eddig csak Németh Lászlóné fejlesztési miniszter szólalt meg. A miniszter egyik februári parlamenti válaszában azt írta, hogy a győztes cég visszalépése miatt az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK), illetve a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordulnak. A GVH megkeresésünkre azt írta: az ügyben érkezett hozzájuk panasz, jelenleg vizsgálják, hogy indítsanak-e eljárást. Az ORFK pedig azt közölte, nem nyomoznak a Getronics visszalépése miatt.
A kampány miatt pörgetik?
A kormányközeli forrás szerint nem valószínű, hogy egyetlen kizárólagos beszállítóra támaszkodna a kormány. Ezt azzal magyarázta, hogy a korábbi koncepciótól eltérően nem egy komplex rendszert vásárol az állam, hanem a rendszer részeit (kamerák, licencek) darabonként vásárolják meg. Szerinte a különböző cégek ennek érdekében komoly lobbiba is kezdtek, január óta 40-50 cég jelezte a kormányzatnál, hogy alkalmas lenne ilyen jellegű munka elvégzésére. A darabokból a rendszert a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. rakja össze. Az állami tulajdonban lévő NISZ a Kopint Datorg jogutódaként infokommunikációs szolgáltatásokat nyújt a kormányzati szervek, intézmények számára.
Az Indexnek piaci szereplők, az ügyet ismerő szakértők azt is problémának nevezték, hogy a kormányfő ragaszkodik a július 1-jei bevezetéséhez, holott ilyen rövid idő alatt nem lehet kiépíteni a rendszert. Orbán szavahihetősége miatt azonban politikai kérdés lett az ügyből – mondták. Szerintük azért ragaszkodik Orbán a júliusi határidőhöz, mert szeptemberben indul a választási kampány, a miniszterelnök pedig szeretné, ha a rendszer indulása miatti problémák addigra lezárulnának. A használatarányos útdíj bevezetése a legtöbb uniós országban nehézségekkel, sztrájkokkal járt, többek között a fuvarozók áremelkedése miatt, és meglódította az árakat is (egy februári számítás szerint az e-útdíj bevezetése 0,3 százalékkal növelné az inflációt).
Minden forrásunk egyetértett abban, hogy július 1-jére nem fog kiépülni a teljes 6300 kilométeres szakaszra a teljes rendszer. Arról viszont csak találgatni tudtak, hogy milyen megoldásokban gondolkodhat a kormány. Ezek között említették, hogy egyelőre csak az autópályákon fog működni a rendszer, a főutakon nem, illetve azt is elképzelhetőnek tartották, hogy a jelenlegi matricás rendszert terjesztenék ki valamilyen formában. | Zsarolással magyarázza a kormány a milliárdos titkolózást | Zsarolással magyarázza a kormány a milliárdos titkolózást - Nem lesz nyilvános, hogy az útdíj kiépítésre az állam kivel, milyen szerződéseket köt. A kormány szerint a korábbi zsarolási kísérletek miatt kell titkolózni, a piaci szereplők szerint ez kamu. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2013/03/28/zsarolassal_magyarazza_a_titkolozast_a_kormany/ | 2013-03-28 16:24:00 | true | null | null | Index |
Van egy rockzenei irányzat, amely kevéssé ismert, ám zenei gourmet-csemegékkel árasztja el a világot: a stoner rock vagy doom metal, sludge metal. A dolog lényege, hogy a hetvenes évek hard rockjából és heavy metaljából, azaz a Black Sabbath, a Led Zeppelin és a Deep Purple örökségéből kiindulva csinálnak valami hasonlót, ami néha retró, máskor meg nem, hanem új minőség születik belőle: ez a zene sűrűbb, szonikusabb, mint amiből merít. A stoner rock inkább retróhangulatú, a doom metal ünnepélyesebb és patetikusabb, a sludge metal pedig nevéhez méltón elég mocsaras-varacskos hangzású. A zene mindenesetre lassabb, súlyosabb, melankolikusabb. Mintha a hetvenes évek megaszúsodtak volna. A stoner rock első zenekarai a Sleep és a Kyuss voltak, a doom metalt többek közt a Saint Vitus, a The Obsessed, a Trouble és Candlemass neve fémjelzi. A sludge metalt nem meglepő módon főleg louisianai zenekarok művelik, amelyek szó szerint a Mississippi mocsaraiban alkotnak, ilyen a Down, a Crowbar, az Eyehategod és az Acid Bath. Az irányzatnak vannak hazai művelői is. A Magma Rise zenekar friss lemeze kiváló dallamos doom metalt kínál. A dolog nem előzmény nélküli. A Holdampf Gábor énekes-dalszerző (civilben magyartanár) vezette, négylemezes Mood zenekar a kilencvenes években a műfaj elismert képviselője volt. A zenekar 2001-ben kettévált, a sludge-osabb Stereochristra és a Holdampf-féle, lassabb Wall of Sleepre. A zenészek nem sokáig bírták egymás nélkül, a Mood, a Wall of Sleep, a Stereochrist, illetve a Neck Sprain tagjai 2009-ben létrehozták a nagyon doom metalos nevű Magma Rise-t, amely eddig hat albumot adott ki. A Neither Land nor Sea a hetedik. Fülbe csengő melódiák, kicsit borús, de dallamos muzsika; pszichedelikus-ezoterikus, lélektani szövegek jellemzik a lemezt. Tényleg olyan a Magma Rise muzsikája, mintha a lassan, de ellenállhatatlan módon ömlő magmát próbálnák zeneileg megjeleníteni - s hát az sem szárazföld, sem tenger.
(Magma Rise: Neither Land nor Sea. H-Music, 2024) | Se szárazföld, se tenger | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kultura/2024/11/se-szarazfold-se-tenger | null | true | null | null | Mandiner |
|
Különösen jelentős kárt okozó csalás és sikkasztás, illetve a számvitel rendjének megsértésének gyanújával vádemelési javaslatot nyújtott be a rendőrség a Fővárosi Főügyészségnek B. Péter törökbálinti lakos, a Lombard Kft. ügyvezetője ellen.
A nyomozás megállapításai szerint B. nyolc pénzintézet sérelmére követett el csalást, ezektől fedezetlen zálogjegyek ellenében összesen 21 milliárd forintnyi hitelt vett fel úgy, hogy azok visszafizetésére se lehetősége, se szándéka nem volt.
A pénzintézetek mellett magánszemélyeket és gazdasági társaságokat is átvert, ezektől összesen négymilliárd forintot szedett be úgy, hogy fedezetként aranytömböket ajánlott. Az aranytömbök azonban hamisak voltak, valójában rézből készültek. | 25 milliárd forintos csalással gyanúsítják a Lombard Kft. ügyvezetőjét | B. Péter törökbálinti lakos rézből faragott, aranynak látszó tömbökkel verte át magánhitelezőit, a bankokat meg fedezetlen zálogjegyekkel. | null | 1 | https://444.hu/2017/05/30/25-milliard-forintos-csalassal-gyanusitjak-a-lombard-kft-ugyvezetojet | 2017-05-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Facebook-oldalán is közzétett egy, a témával kapcsolatos bejegyezést. Azt írta, hogy több jelzést kapott az elmúlt időszakban, hogy a Szent István térre rendszeresen behajtanak illetéktelen autósok. Ezért elrendelte az ellenőrzést, amelyet a közterület-felügyelők végeznek a rendőrökkel együttműködésben, és szabtak is ki bírságot, amely 47 ezer forint.
- Azt kérem az autósoktól, hogy tartsák be a forgalmi rendet - folytatta a városvezető. Mint mondta, a főtér alapvetően sétálóövezet, oda csak engedéllyel szabad az autósoknak behajtaniuk. A jogosulatlan behajtást mind a két irányból oszlopok akadályozzák, amelyek jelenleg nem működnek, azonban elrendelték azok javítását. | Akár 47 ezer forintba is kerülhet, ha behajt a Szent István térre | Rendszeresen hajtanak be megfelelő jogosultság nélkül illetéktelen autósok a Szent István térre – jelezte Szarvas Péter polgármester a minap a városházán tartott sajtótájékoztatón. Kiemelte: a szabálytalankodók több tízezer forintos büntetésre számíthatnak. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/bekescsaba-szent-istvan-ter-auto-behajt | null | true | null | null | BEOL |
A Gellért Szálló megkezdett felújítása után a fejlesztő most egy videóval idézi meg a nagy múltú szálloda aranykorát, előrevetítve a megújulás irányát is. A műemlékvédelmi előírások szerint zajló felújítást a nemzetközi hírű Archikon Építésziroda tervezi, a belsőépítészetért pedig a londoni Alexander Waterworth Interiors stúdió felel.
Ahogy korábban írtuk, októberben indult meg a BDPST Group irányításával a Hotel Gellért műemlékvédelmi előírások mentén történő teljes körű felújítása. Az épületet a Mandarin Oriental első magyarországi egységeként tervezik újranyitni, 134 elegáns vendégszobával, köztük 34 lakosztállyal várja majd a látogatókat. A szálloda legfontosabb belső tereit - mint a Lobby, a Duna terem és a Gobelin terem - a múzeumi archívumokban fennmaradt fotók és tervek alapján állítják helyre. A Gellért megújulásáért a nemzetközi szinten is elismert budapesti építésziroda, az Archikon és a londoni Alexander Waterworth Interiors stúdió felel.
A Gellért évszázadokon át a főváros egyik ékköve volt, művészi építészetével és kivételes légkörével a társadalmi és kulturális élet központjaként szolgált. A teaser videó archív felvételein keresztül ennek a letűnt kornak a szellemét igyekeznek megeleveníteni, párhuzamot állítva a szálloda jelenlegi állapotával. A cégcsoport célja, hogy a nagyközönséget is bevonja a Gellért megújulásának történetébe, és a múlt iránti tiszteletre építve mutassa be a jövőt, amikor a hotel ismét Budapest büszkesége lesz, írják a fejlesztők.
A szálló fénykorát az 1920-as években élte. Az épület azóta számos korszak szemtanúja volt, átvészelte a háborúk viharait, sorsfordító események nehéz pillanatait, amelyek mind nyomot hagytak falain. Közel 100 évig működött ugyanakkor hotelként, még végül omladozó mennyezettel és a 60-as évekből maradt bútorokkal 2019-ben zárta be kapuit.
A fejlesztők célja a legendás épület történelmi elemeinek megőrzése és az épület aranykorának visszaállítása, valamint az értékteremtés és fenntarthatóság jegyében új, korszerű elemekkel való gazdagítása is. A fejlesztésekkel Budapest örökségének egy régi szimbólumát kívánják életre kelteni, amely méltó módon reprezentálja a várost a nemzetközi színtéren, miközben ismét a helyiek, valamint az idelátogató utazóknak kedvelt találkozópontjává válik.
Forrás: BDPST Group | Archív felvételekből készült videó a Hotel Gellért aranykoráról | A Gellért Szálló megkezdett felújítása után a fejlesztő most egy videóval idézi meg a nagy múltú szálloda aranykorát, előrevetítve a megújulás irányát is. A műemlékvédelmi előírások szerint zajló felújítást a nemzetközi hírű Archikon Építésziroda tervezi, a belsőépítészetért pedig a londoni Alexander Waterworth Interiors stúdió felel. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/archiv-felvetelekbol-keszult-video-a-hotel-gellert-aranykorarol-1 | null | true | null | null | építészfórum |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.