text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Nem válaszolt egyértelműen a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára arra a kérdésre, hogy újraindulhat-e a letelepedésikötvény-program 2018-ban. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, független országgyűlési képviselő még három héttel ezelőtt tette fel az írásbeli kérdést, miután a Magyar Nemzet megírta: egy genfi konferencián munkatársunknak több, a letelepedési programokban érdekelt ügynökség vezetője beszélt egymástól függetlenül arról, hogy a magyar letelepedési program jövőre újra fog indulni.
Az ellenzéki politikus kifejezetten konkrét és egyértelmű választ kért, ehelyett azonban lényegében panelmondatokat kapott a ma nyilvánosságra hozott dokumentum szerint. Ráadásul nem is Varga Mihály minisztertől, hanem Tállai András államtitkártól. A kormánypárti politikus mindössze annyit ismételt meg, hogy az Államadósság Kezelő Központ már megvizsgálta a programot és úgy döntött, lezárja a letelepedési kötvények értékesítését, így azok vásárlására március 31-e után benyújtott kérelmek alapján már nincs lehetőség.
Vagyis, azt nem cáfolta, hogy esetleg újraindíthatják az itthon igen sokat bírált kötvénybizniszt. | Nem válaszolnak a kötvénybiznisz újraélesztéséről szóló hírekre | Nem cáfolja egyértelműen a kormány, hogy újraindulhat a letelepedésikötvény-biznisz jövőre. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/06/nem-valaszolnak-a-kotvenybiznisz-ujraeleszteserol-szolo-hirekre | 2017-06-26 21:18:03 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Vizesedik és a bővítése sem megoldott – információink szerint ezek is az érvek között szerepeltek, miért ne az egykori Kilián laktanya körúti épülete legyen az Országos Széchényi Könyvtár új állomáshelye.
És hová fog költözni? Alighanem mégis a Kilián laktanyába – ez könyvtári forrásaink szerint gyakorlatilag el is dőlt, méghozzá úgy, hogy a főigazgató meg nem erősített hírek szerint sms-t kapott a döntésről az emberminisztériumból. Tüske László most az Átlátszó kérdésére annyit válaszolt:
„Az Országos Széchényi Könyvtár működésének kijelölt helye a jelenleg érvényben lévő kormányhatározat szerint a Budavári Palota F épülete. Az intézmény távlati jövőjét érintő tervek és elképzelések egyeztetése és előkészítése folyamatosan zajlik az illetékes minisztériumi szervekkel. Ezek során a Kilián laktanya is felmerült a nemzeti könyvtár lehetséges jövőbeni helyeként, melyet vizsgálni szükséges.”
Arról, hogy nem kis érdekellentét feszül az OSZK és a budai Vár átalakításáért felelős Nemzeti Hauszmann Terv fejesei között, már írtunk.
Egyebek mellett Tüske főigazgatónak a kollégái előtt mondott beszédét ismertetve. Akkor például az is elhangzott: „sokkal hatásosabbnak érezzük azt, ha a könyvtár elmehet innen, összepakol és átadja a területet a borászati, sörészeti, csokoládégyártó cégeknek és az őket mozgató közönségszervezőknek, mert egyébként nem lesz nyugalmunk”.
Szükségtelen beszerzések, rémisztő galádságok – kifakadt a Széchényi Könyvtár vezetője
Elismerte az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, hogy van azbeszt az épületben – persze nem nekünk, de a dolgozói előtt igen. A nemrégiben tartott értekezleten egyéb erős kijelentések is elhangoztak információink szerint.
De mi is a gond a Kilián laktanyával? Például, hogy – lévén a Nagykörút valaha Duna-mellékág volt, ez a része ráadásul alacsonyabban fekszik a város többi területénél – az épület vizesedhet, ami nem kifejezetten tesz jót a közgyűjteménynek. Az OSZK-sok szerint ráadásul az épület csak bajosan bővíthető, márpedig a Piliscsabára ígért új archívumépület továbbra sem készült el.
Amennyire azonban útjában van a nemzeti közgyűjtemény a Vár NER-es újrahasznosításának, annyira jól jönne legelészni a könyvtár informatikai beszerzésein. Szintén Tüske mondta a már idézett értekezleten tavaly, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által vezényelt beszerzésekre utalva, hogy:
„Elképesztő, hogy az erőszak olyan formáit kell legyőznünk, amire nem számítottunk”. A főigazgató elmondása szerint éjjel is „felhívták”, hogy ezt vagy azt írja alá.
Az OSZK-ban az terjed, hogy a digitális archívum kialakítása kerülhet a Mészáros-érdekeltség 4iG Nyrt.-hez, ezen megy most a huzavona.
Címlapkép: a Kilián laktanya épülete (forrás: wikimedia.org) | Győzött a vurstlilobbi, szedelőzködhet a Széchényi Könyvtár? | Akinek az MTA és a CEU-botrányok után sem egyértelmű, mennyire tartja a NER a tudományt és a kultúrát, elkezdhet figyelni az Országos Széchényi Könyvtár sorsára | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/03/06/gyozott-a-vurstlilobbi-szedelozkodhet-a-szechenyi-konyvtar/ | 2019-03-06 11:47:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Ipsos tavaly havonta végzett adatfelvételt 24 országban, annak eredménye szerint a munkanélküliség és az álláslehetőség foglalkoztatta a legtöbb embert. Ugyanakkor csak tizenegy országban említették ezt az első helyen, Magyarország mellett Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Japánban, az Egyesült Államokban, Szaúd-Arábiában, Svédországban, Spanyolországban, Lengyelországban és Törökországban.
A második legaggasztóbb témának a szegénység és a szociális egyenlőtlenség bizonyult, Oroszországban, Kínában, Belgiumban és Németországban azonban e miatt aggódtak leginkább a megkérdezettek. Magyarországon ez a probléma tavaly év elején még csak a harmadik helyen szerepelt, az év végére azonban már Magyarországon is a szegénységtől és a szociális egyenlőtlenségtől való félelem került a második helyre, megelőzve ezzel a korrupció és a politikai botrányok gondját.
A harmadik leggyakrabban említett aggodalom a felmérésben részt vevő összes ország adatai alapján a félelem a bűnözéstől és az erőszaktól, ezt követi az aggódás a korrupció és a pénzügyi, illetve politikai botrányok miatt, majd az egészségügyi ellátáshoz köthető kételyek. Magyarországon viszont – az Ipsos grafikonja szerint – a vizsgált időszak nagy részében az egészségügyi ellátás miatt jobban aggódtak az emberek, mint a bűnözés miatt. | A munkanélküliségtől félünk legjobban | A magyarok leginkább a munkanélküliségtől és a szegénységtől félnek - közölte egy több országban végzett felmérés alapján a vizsgálatot végző cég pénteken. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/01/28/munkanelkulisegtol_felunk_legjobban/ | 2011-01-28 20:00:00 | true | null | null | fn.hu |
A napokban indított országos agrárpetíciót a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Megvédjük a magyar gazdákat! El a kezekkel az agrártámogatásoktól! elnevezéssel. Az Európai Bizottság arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a gazdáktól, és kétes minőségű import élelmiszerekkel árasztaná el a piacot, veszélyeztetné az élelmezésbiztonságot. Az aláírásgyűjtésről Jakab Istvánnal, a MAGOSZ elnökével, Papp Zsolt Györggyel, a NAK elnökével és Szendrei Lászlóval, a NAK és a MAGOSZ Heves vármegyei elnökével beszélgettünk csütörtökön Gyöngyösön.
Podcast-csatornánkat az Apple-termékeiden bárhova magaddal viheted. Kövess minket ott, vagy a Spotify-on. | El a kezekkel az agrártámogatásoktól! | A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara agrárpetíciót indított Brüsszel törekvésével szemben. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/11/el-a-kezekkel-az-agrartamogatasoktol | null | true | null | null | HEOL |
A 2016-ban záruló beruházás során az ország egyik legmodernebb vasútállomása jön létre Székesfehérváron, amely tovább erősíti a város közlekedési csomóponti szerepét - mondta Cser-Palkovics András.Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta, a pályaudvar vágányhálózata a peronokkal együtt a tervek szerint az év végére készül el, melyeket az elektronikus biztosítóberendezések üzembe helyezését követően, várhatóan 2016 második negyedévében adnak át a vasúti forgalomnak.
A vágányoknál októberig a Nagykanizsa felőli részen a kitérőknél végeznek munkát, ezért Szabadbattyán felé csak egy vágány használható addig, Veszprém és Komárom irányában pedig pótlóbuszok szállítják az utasokat. A teljes vágányépítés 2016-ban fejeződik be a Budapest és Börgönd felőli oldal új kitérőinek és vágánykapcsolatainak megépítésével, az ideiglenes peronok elbontásával és a teherpályaudvari vágányok építésének befejezésével - tette hozzá.
A kommunikációs igazgató elmondta: a projekt során két forgalmas külön szintű kereszteződés is megújul. A munkálatok előreláthatólag a Hosszúsétatéri gyalogos aluljárónál október végéig, míg a Széchenyi úti közúti aluljárónál az év végéig tartanak.
2016 végére a jelenlegi 40-20-10 kilométer/órás megengedett sebesség helyett az átmenő fővágányokon 100, a megelőző vágányokon 80, míg a mellékvágányokon 40 kilométer/óra lesz a vonatok megengedett sebessége.
Az építési munkák a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a NIF Zrt. beruházásában valósulnak meg, 85 százalék európai uniós és 15 százalék hazai forrás biztosításával, csaknem nettó 25 milliárd forintból - a kivitelező az SDD Konzorcium: Subterra a.s. - Dömper Kft. - Pannon-Doprastav Kft. -, míg az új biztosítóberendezést nettó 8,5 milliárd forintból építi ki a Thales Austria GmbH és a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. A projekt bruttó összköltsége meghaladja a 40 milliárd forintot. | Hoppá! A fehérvári vasútállomást 40 milliárdból újítják fel | Mintegy negyvenmilliárd forintból újul meg a székesfehérvári vasútállomás, ahol az utasok keddtől már birtokba vehetik a megújult aluljárót - jelentette be Cser-Palkovics András, a város polgármestere a hétfőn tartott helyszíni bejáráson. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/hoppa_a_fehervari_vasutallomast_40_milliardbol_ujitjak_fel.603038.html | 2015-09-14 15:07:16 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Egyelőre nem válaszolt a kormányzat a Demokratikus Koalíció (DK) múlt pénteki felhívására, miszerint azonnal házbizottsági ülést kellene összehívni a Védelmi Beszerzési Ügynökséget (VBÜ) ért hackertámadás után - tudtuk meg. Sőt, a parlament honlapján lévő táblázatból az derül ki, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság sem tart ülést ezen a héten, holott ennek sürgős összehívását is kezdeményezte az ellenzék.
Mint arról beszámoltunk, a INC Ransom nevű nemzetközi hackercsoport feltörte a honvédelmi és rendvédelmi eszközbeszerzéseket bonyolító Védelmi Beszerzési Ügynökség szerverét. A hackerek pénzt követelnek, és a jelek szerint érzékeny katonai adatokhoz is hozzájuthattak. Egyelőre csak képernyőmentéseket tettek közzé egyes dokumentumokról, ezek például a magyar haderő különböző képességeiről szólnak, de e-mailek, munkatársak nevei és hadászati beszerzések adatai is vannak közöttük. Az egyik közzétett iratban pedig utalás volt arra, hogy 2025-re beszerzési tilalmat rendeltek el a honvédségnél, bár utóbb Gulyás Gergely miniszter és a Magyar Honvédség is cáfolta, hogy beszerzési stop lenne.
Hackerbotrány: A szaktárca azt állítja, nincs beszerzési stop a Magyar Honvédségnél
A Miniszterelnökséget vezető miniszter rögtön jelezte, a kormány nem fizet a zsarolóknak és most mérik fel, hogy mennyi és milyen érzékenységű adat kerülhetett ki illetéktelen kezekbe. Azt egyelőre nem tudni, hogy ezzek a munkával végeztek-e, de a támadás a jelenlegi adatok szerint súlyosabbnak tűnik, mint amikor orosz hackerek bő két éve feltörték a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervereit. | Hackerbotrány: nem siet a Fidesz a bizottságokkal | A honvédelmi és rendészeti bizottság sem tart ülést ezen a héten, holott ennek sürgős összehívását is kezdeményezte az ellenzék. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258367_hackerbotrany-nem-siet-a-fidesz-a-bizottsagokkal | null | true | null | null | Népszava |
Meglepő, hogy "Európa egyik szegényebb országa", amelynek jelenleg nulla a gazdasági részesedése Csádban és a Száhel-övezetben, és amelynek nincsenek hagyományos nemzeti kapcsolatai a térséggel, egyszer csak diplomáciai képviseletet nyit N’Djamenában, humanitárius központot indít és 200 millió dolláros segélyt ígér be az országnak. És nem utolsó sorban azt is tervezi, hogy katonákat küld Csádnak a fegyveres csoportok elleni fellépéshez. Ezt nem én mondom, hanem a pánarab televízió, az Al Jazeera internetes oldalán megjelent cikkében olvasható, amire a 24.hu szerkesztői figyeltek fel.
Nocsak, minő meglepetés! Szóval a külső szemlélő is felrántja a szemöldökét, vajon mit csinál a magyar kormány a Száhel-övezetben? Mivel nincs ott semmi érdekeltségünk, nyilván Orbánék valamit előkészítenek, hogy legyen. Akkor találgassunk! Pénzt adnunk, nem is keveset ennek a szegény országnak, amely egyébként a térség egyik legerősebb hadseregét tartja fenn. Ugyanezen okból nem elfogadható az a hivatalos magyarázat sem, miszerint 200 magyar katonával erősítsük meg őket, hogy hatékonyabban léphessenek fel a környék fegyveres terroristái ellen. Amire egyébként szüksége is van a csádi kormánynak, csak azt nem tudni, e katonai segélynyújtást előkészítő diplomáciai csapat mellett mit keres ott Orbán Viktor fia - aki Orbán Győző unokája - Gáspár. Mert, hogy ő még csak nem is diplomata. Tehát mit készítenek ott elő a magyar kormány emberei? Rossz nyelvek szerint ez a misszió csak - és megint - Oroszország érdekeit szolgálhatja, amolyan előörs, hogy ne tengjen túl a nyilvánosság előtt a putyini gépezet, elég, hogy az afrikai földrész több pontján, és Csád közelében is már ott lövöldöznek a Wagner-csoport afrikai egységei. Még rosszabb nyelvek szerint azonban ez nem így van, mert sokkal valószínűbb - Orbán Gáspár jelenléte talán éppen ezt a gyanút erősíti meg -, hogy itt, jó távol Magyarországtól, az Európai Uniótól, a NATO-tól a családi vagyon biztonságos kimentésének előkészítése zajlik. Mondom a rossz nyelvek szerint. Persze, mindig van rosszabb, ha már ebben a csádi magyar akcióban semmi jót nem találni. Legkevésbé azután, hogy napokkal ezelőtt Csád fővárosában, egy szállodai szobában holtan találták a frissen kinevezett magyar katonai attasét. Magyarázat annyi, hogy a holttestét hazahozzák. A csádi katonai misszió első magyar áldozatáról a kormány nem mond semmit.
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2024. október 24-ei adásában hangzott el. | Imádlak, Afrika! - Rózsa Péter jegyzete | A külső szemlélő is felrántja a szemöldökét, vajon mit csinál a magyar kormány a Száhel-övezetben? Mivel nincs ott semmi érdekeltségünk, nyilván Orbánék valamit előkészítenek, hogy legyen. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/szabadsag-klub/imadlak-afrika-147731 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A korábbi Quaestor-tüntetésről már ismerős arcok vonultak fel az őszi napsütésben a Kossuth térre. Pár hete a Miniszterelnökség előtt demonstráltak, most közelebb kerültek a képviselőkhöz, akiktől százszázalékos kártalanítást várnak, de még mindig nem közelítették meg azt a helyet, ahol a Baumag átvert ügyfelei tüntettek tíz éve.
Nekik könnyebb dolguk volt, az Országház előtti füves részen kiabálhattak a munkába siető képviselők fülébe. | Állami kártérítést követelnek a Quaestor-károsultak | Az állam készfizető kezességétől várják a Quaestor ügyfelei a kártalanításukat, ezt azonban nem valószínű, hogy megszavazza a parlament. A károsultak elszántak, tüntetnek, de reményeiket az Alkotmánybíróság ennek ellenére széttörheti. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/allami-karteritest-kovetelnek-a-quaestor-karosultak-1572881 | 2015-11-03 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ez a Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg, a kormányrendeletet Orbán Viktor miniszterelnök írta alá. A másfél milliárd eurós turisztikai beruházást egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport tervezte, de a Velencei-tó körüli terület állami telekcseréje miatt az ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz. | Belföld: Már nem kiemelt beruházás a King’s City | A kormány visszavonta a Sukoróra tervezett King’s City kaszinóváros kiemelt beruházási státuszát. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20100924-mar_nem_kiemelt_beruhazas_a_king_s_city-820681 | 2010-09-24 18:01:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Megjelent a csütörtök esti Magyar Közlönyben a ferihegyi repülőtér és Budapest közötti közúti fejlesztések előkészítéséről szóló rendelet.
A rendeletben a kormány felhívja az építési és közlekedési minisztert, hogy
gondoskodjon a közútfejlesztési projekt területszerzési és terület-előkészítési feladatainak megindításáról és ellátásáról;
indítson meg a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárást, amikor rendelkezésre állnak a kiviteli tervek;
valamint az ajánlati árak ismeretében készítsen előterjesztést a kormánynak a beruházás folytatásához szükséges kötelezettségvállalás mértékéről, valamint a kötelezettségvállaláshoz szükséges forrás ütemezett biztosításáról.
Szeptemberben derült ki a kormányhivatalok oldalára feltöltött dokumentumokból, hogy környezetvédelmi hatósági eljárás és közmeghallgatás indult a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közúti elérhetőségének javítása érdekében.
A felújítások megkezdése legkorábban 2026-ban várható, a teljes beruházás hosszúságát 3,5-5 évre becsülik, így legkorábban 2030-ban adhatják át a forgalomnak.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője Facebook-oldalán kritikát fogalmazott meg, amiért a kormány ismét a repülőtéri gyorsforgalmi út fejlesztéséről hozott döntést, miközben a vasúti bekötésről évek óta semmilyen döntés nem születik. Pedig elmondása szerint már a tervek és az engedélyek is megvannak hozzá. | Fontos döntést hozott a kormány, már Vitézy Dávid is megszólalt | A friss Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint elindul a Liszt Ferenc Repülőtér és a főváros közötti közúthálózat fejlesztése. A Podmaniczky Mozgalom vezetője a reptér vasúti bekötésének az ügyét is a Fővárosi Közgyűlés elé viszi. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/kormany-rendelet-ferihegy-fejlesztes-kozut.798509.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Orbán Áronnal kapcsolatban tegnap közölt részinformációkat Polt Péter Legfőbb Ügyész. Emlékezetes, a kormányfő testvére egy vízumügyben próbált állítólag előnyöket szerezni egy lehallgatott hangfelvétel alapján. Ezután Vadai Ágnes DK-s képviselő megkérdezte Polt Pétert, hogy vizsgálja-e az ügyészség a hangfelvétel alapján, hogy milyen nyomást próbált magyar közszolgákra gyakorolni és sikerrel járt-e vízumkérelmekkel kapcsolatos ügyekben Orbán Áron.Polt Péter az ellenzéki képviselő írásbeli kérdésére reagálva azt írta, hogy az abbanhivatkozott sajtóhír alapján egy magánszemély már feljelentést tett, amely tárgyban a Budapesti Rendőr-főkapitányság határozatot hozott. Kérdését az ugyanebben az ügyben történő értékelés végett ezért a fenti nyomozó hatósághoz továbbítottam.Mivel a legfőbb ügyészi válaszból nem derült ki, mire jutott a rendőrség, az Economx ezért a BRFK-hoz fordult tegnap, és ma meg is kapta az alábbi válaszát a mai napon:feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 381. § (1) a) pontja alapján elutasította.A Büntetőeljárásról szóló törvény hivatkozott szakasza így szól:Az ügyészség és a nyomozó hatóság a feljelentést elutasítja, ha a rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény,Tehát a rendőrség szerint nem követett el bűncselekményt Orbán Viktor testvére. | Megszólalt a rendőrség Orbán Viktor testvérének ügyéről, megdöbbentő az igazság | Az Economx érdeklődésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) elárulta, hol tart Orbán Viktor testvérének ügye, mire jutottak a nyomozók. | null | 1 | https://www.economx.hu/belfold/polt-peter-brfk-rendorseg-orban-viktor-orban-aron.798333.html | 2024-10-22 12:12:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Négy szervezet (Társaság a Szabadságjogokért, Transparency International, K-monitor, Átlátszó) azt írta, hogy láthatóan nagyobb vehemenciával nyomoz a rendőrség a NAV-ot súlyos korrupciós vádakkal illető Horváth András ellen tett feljelentés miatt, mint az egykori adóellenőr által tett közérdekű bejelentés ügyében.
A volt revizort a NAV azért jelentette fel személyes adatokkal való visszaélés miatt, mert állítólag jogsértő módon kutakodott az adóhatóság nyilvántartásában, és így több adótitkot tartalmazó adatot, iratot szerzett meg. Horváth András ezekre az adatokra és iratokra alapozta az áfacsalásról szóló korrupciós bejelentését.
A rendőrség tegnap ezeket az iratokat is lefoglalta Horváth Andrástól, ami a jogvédők szerint két szempontból is súlyos problémákat vet fel:
A személyes adatokkal való visszaélés csak akkor számít bűncselekménynek, ha azt haszonszerzés céljából vagy jelentős érdeksérelmet okozva követték el. Horváth András esetében a haszonszerzési kizárható, hiszen ő közérdekű bejelentést tett, amiből eddig az egyedüli haszna az volt, hogy a NAV kétszer is feljelentette. Jelentős érdeksérelmet pedig legfeljebb a feljelentésében szereplő áfacsalóknak okozhatott azzal, hogy a hatóságok előtt leleplezte a tetteiket.
Ha ez nem elég: a jogvédők a tisztességes eljárás védelméről szóló 2009. évi CLXIII. törvény 21. § (5) bekezdésére hivatkozik, ami szerint „bejelentővel szemben a bejelentés tartalma alapján titoksértés miatt joghátrányt nem lehet alkalmazni, kivéve, ha a bejelentés rosszhiszemű volt”. Ha a lefoglalást az indokolta, hogy Horváth András adótitkokkal élt vissza, akkor a szabály szerint nem lehetne továbbfolytatni a nyomozást, sőt, a lefoglalásra sem kerülhetett volna sor. (A tisztességes eljárás védelméről szóló, hatályban lévő törvény a közérdekű bejelentők védelmét szolgálja, de nem alkalmazzák.)
Amíg nem bizonyosodik be, hogy Horváth András valótlanságot állított a NAV-ról és az áfacsalásról, megilleti a közérdekű bejelentőknek járó védelem, azaz joga van ahhoz, hogy ne ellene nyomozzanak, hanem az ő bejelentését vizsgálják ki – írják a jogvédők, és felszólítják a rendőrséget: vizsgálja meg, hogy nem sérti-e a tisztességes eljárás védelméről szóló törvényt a személyes adattal visszaélés miatt indított nyomozás. | Törvénytelen lehet a Horváth András elleni büntetőeljárás | Jogvédők több erős érvvel támasztják ezt alá. | null | 1 | https://444.hu/2013/12/20/torvenytelen-lehet-a-horvath-andras-elleni-buntetoeljaras | 2013-12-20 19:56:00 | true | null | null | 444 |
választás;Fidesz;börtön;polgármester;Heresznye;
2017-04-05 13:07:00
Börtönbe megy a fideszes polgármester, új választás lesz Heresznyén
Hamis végrendelettel szerezte meg egy egyedülálló férfi vagyonát, ezért két év letöltendő börtönbüntetést kapott Kolics Gábor, Heresznye polgármestere. A tavaly született első fokú ítélet most emelkedett jogerőre. A faluvezető börtönbe megy, a településen időközi választást kell kiírni.
Kolics másodrendű vádlottként szerepelt abban a büntetőügyben, melyben a kaposvári ügyészség emelt vádat egy 2013-ban örökös nélkül elhunyt idős vízvári férfi hagyatékának törvényellenes megszerzése miatt – számolt be róla akkoriban a sonline.hu.
A vádirat szerint a polgármester közeli kapcsolatban állt a harmadrendű vádlottal, aki családsegítőként dolgozott és megtudta, hogy a vízvári férfi mekkora hagyatékot hagyott maga után.
Fideszesnek jár az anonimitás?
Különös az esetben, hogy a nyomozó hatóság és az ügyészség az eljárás során egyszer sem nevezte meg – még monogrammal sem - a polgármestert, sem a települést, melyet vezet. Hasonlóan diszkrét volt mindvégig az MTI is.
Ekkor megbeszélte a polgármesterrel, hogy megszerzik a vagyont. A faluvezető ezután állítólag megbeszélte az elsőrendű vádlottal, aki egy rossz körülmények között élő ismerőse volt, hogy hamis végrendeletet nyújtson be. A férfi ezt hárommillió forintért vállalta is, így a közjegyző 2014 márciusában átadta neki a közel 5 milliót érő házat, valamint 13,2 milliónyi értékpapírt. A polgármester megkapta a ház kulcsait és a beváltott értékpapírokból hétmillió forintot is. Ekkor még nem lett vége az ügynek, a férfi ugyanis rájött, hogy a bácsi két életbiztosítással is rendelkezett, így még kétmillió ütötte a markát. | Börtönbe megy a fideszes polgármester, új választás lesz Heresznyén | Hamis végrendelettel szerezte meg egy egyedülálló férfi vagyonát, ezért két év letöltendő börtönbüntetést kapott Kolics Gábor, Heresznye polgármestere. A tavaly született első fokú ítélet most emelkedett jogerőre. A faluvezető börtönbe megy, a településen időközi választást kell kiírni. | null | 1 | https://nepszava.hu/1125703_bortonbe-megy-a-fideszes-polgarmester-uj-valasztas-lesz-heresznyen | 2017-04-08 12:02:40 | true | null | null | Népszava |
A civil szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége vagy a külföldi pénzből is gazdálkodó NGO-k megbélyegzése talán hatásos fegyver lehet a kritikus hangok hiteltelenítésére. De a kormánynak ennél erősebb eszköze is van: épp most tárgyalnak Norvégiával 6,5 milliárdnyi támogatási forrás sorsáról. Ha minden az eddigiek szerint alakul, az összeg jelentős része kormánykritikus szervezetekhez kerülhet. Orbánék pontosan ezt szeretnék megakadályozni.
Ellentmondanak
Lázár János kancelláriaminisztert még januárban kérdezte a 168 óra a Norvég Civil Alap körüli 2014–2015-ös vitákról. A miniszter szerint Norvégia azóta hozzájárult, „hogy más játékszabályok szerint működjön a pénz elosztása”, elfogadták a magyar kormány álláspontját, és itthoni jóváhagyás nélkül nem jelölnek ki lebonyolítót a civil pénzek kezelésére.
Rákérdeztünk a Miniszterelnökségen, pontosan hogy kell érteni Lázár szavait. A sajtóosztályon megerősítették, hogy a magyar kormánynak vétójoga lesz a civil alap következő lebonyolítójának kiválasztásakor. A civil alap előző (2009–2014-es) ciklusát az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium menedzselte. A kormány vitatta a kiválasztásuk és a pénzosztás szabályosságát, valóságos hadjáratot indított ellenük, de egy Kehi-jelentés és a tömeges feljelentések ellenére a gyanú végül nem igazolódott.
A 2014–2021-es ciklus tárgyalásaival kapcsolatban megkerestük a norvég kormányt is. Frank Bakke-Jensen uniós ügyekért felelős miniszter szóvivője Lázárnak ellentmondva azt közölte, hogy „a civil társadalmi alap lebonyolítóit a donor országok (Norvégia mellett Izland és Liechtenstein) választják ki”. Hozzátette, hogy a civil alap kezelőjének „a kormánytól függetlennek kell lennie, releváns pályáztatási tapasztalattal és a civil szektor ismeretével kell rendelkeznie”.
Egyszer már elbuktak
Norvégia, Izland és Liechtenstein EU-tagság nélkül is hozzáférnek az unió közös piacához, ezért cserébe fejlesztési forrásokat fizetnek a közösség szegényebb országainak, így Magyarországnak is. A pénz felhasználásáról ciklusokban egyeznek meg a felek, az előző, 2009–2014-es ciklusban (ennek a megvalósítási fázisa 2016-ig tartott) Magyarország mintegy 40 milliárd forintot kapott, ebből körülbelül 4 milliárd jutott a civil társadalomnak.
A civil pénzek felhasználásáról nem a magyar kormány döntött, a norvégok közvetlenül szerződtek egy négy tagból álló, az Ökotárs Alapítvány vezette konzorciummal. A támogatók prioritásai alapján ők írták ki és bírálták el a civil pályázatokat. Lázárék először azt kifogásolták, hogy a norvégok az Ökotárs csapatát választották, holott az alap lebonyolítására mások is jelentkeztek, például a CÖF vagy a Századvég Alapítvány.
Később magában a pályáztatásban és a pénzosztásban véltek szabálytalanságokat, összeférhetetlenségeket felfedezni, ami szerintük oda vezetett, hogy a források nagy része egy „jól körülhatárolható” kormánykritikus körhöz került. A civil alap honlapján megjelent összesítésből látható, hogy olyan – nemrég újfent célkeresztbe került – szervezetek is részesedtek a pályázati pénzekből, mint a TASZ, a Transparency International magyarországi irodája vagy az átlátszó.hu-t kiadó alapítvány.
A különböző vizsgálatok, feljelentések, házkutatások azonban maximum hitelességi problémákat és némi kellemetlenséget okoztak a szervezeteknél, bűncselekményre utaló jeleket egyik eljárás sem talált. A hatósági ügyeket itt foglaltuk össze részletesen:
Egy éve vegzálja a kormány a civileket - Csak a gonoszság maradt
Mi lesz?
A norvég alapok előző ciklusának megvalósítása 2016-ban lezárult. A következő, 2014–2021-es időszakra a donor országok megkötötték a keretmegállapodást az EU-val, ez alapján Magyarországnak összesen 214,6 millió euró járna. Ennek minimum 10 százaléka, nagyjából 6,5 milliárd forint mehetne a civil programra, a fennmaradó tízmilliárdokat az állam pályáztathatja meg szintén előre kijelölt célok mentén (energiahatékonyság, kulturális örökségvédelem stb.).
A pontos menetrendről a magyar és a norvég kormánynak együttműködési megállapodást kellene kötnie, de ez a folyamat épp a civil pénzek körüli vita miatt lassan halad. A Miniszterelnökség szerint „pár hónap múlva” várható megegyezés, a norvégok kérdésünkre nem kívántak konkrét időpontot megjelölni. Több országgal, például Szlovákiával, Romániával vagy Bulgáriával már megszületett a megállapodás, és elindult a civil pénzek alapkezelőjének kiválasztása is, az ottani kormányoktól függetlenül.
A magyar–norvég vita vége egyelőre nem látszik. Bár a Miniszterelnökség nem válaszolt arra, hogy beleegyeznének-e az Ökotárs újbóli kiválasztásába, a civilek elleni felmelegített hangulatkeltés közepette ezt nehéz elképzelni. A jogszabályok mindenesetre a norvégokkal vannak, az egész pénzügyi mechanizmust szabályozó rendelet és az uniós megállapodás értelmében főszabály szerint a donor országok felelnek a civil programért, bár az együttműködési megállapodások ettől eltérhetnek.
A norvég kormány nem kommentálta azon kérdésünket, hogy a civil pénzek feletti vita befolyásolja-e a többi alap sorsát, de valószínűsíthető, hogy ha nem lesz megegyezés, akkor Magyarország nemcsak a civileknek járó 6,5 milliárd forinttól, hanem a teljes 200 millió eurós összegtől elesik. Ez érdekes jogi kérdéseket is felvetne, hiszen a norvégok vállalták az unió felé a pénz kifizetését, ám ez egy fogadó ország ellenállásán elvileg meghiúsulhat. Ráadásul az Euobserver cikke szerint a norvég alapok legfőbb kedvezményezettje, Lengyelország is beleszólást szeretne a civil pénzek elosztásába.
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója sem látja a helyzet feloldását, bár szerinte az előző ciklushoz képest még erősödtek is a civil alap kormányzatoktól való függetlenségét garantáló szabályok, és bizakodásra ad okot a szlovák, a bolgár és a román pályázati kiírás is. Azt is megjegyezte, hogy a donor országok prioritásai alapvetően nem változtak, a következő években is fontos lesz a jogvédelemmel, érdekérvényesítéssel foglalkozó, a közösségi részvételt segítő szervezetek támogatása. | Jön a norvég-magyar visszavágó a civil pénzekért | Lázár János szerint a kormánynak vétójoga lesz a Norvég Civil Alap felett, a norvégok erről hallani sem akarnak. 6,5 milliárd forint a tét. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/jon-a-norveg-magyar-visszavago-a-civil-penzekert-102628 | 2017-02-21 14:36:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A szemtanúk szerint minden úgy történt, mint az akciófilmekben. Többen látták Ivo Pukanicot és Niko Franjicot este fél hét tájban átmenni a Nacional politikai hetilap udvarán. A bomba abban a pillanatban robbant, amint beszálltak Pukanic autójába.
A rendőrségi szakértők véleménye szerint távirányítású robbanószerkezetről volt szó, amit profi elkövetők helyeztek el az autó mellett, majd kellő távolságról lesték a megfelelő pillanatot az aktiválásra… A merénylők valószínűleg követték, és megfigyelték Pukanicot, aki a felrobbantott Lexust igen ritkán használta, az előző napokban például teljesen más kocsival járt.
Abban ugyanis mindenki biztos, hogy Niko Franjic marketingvezető véletlenül halt meg, a bombát az újság főszerkesztőjének, egyszemélyben a kiadó cég elnökének, tulajdonosának szánták. Mondhatjuk persze azt is, Pukanic maga volt a Nacional.
Ki volt valójában Pukanic?
A laptulajdonos az idén töltötte be 47. életévét, politológusként végzett a zágrábi bölcsészkaron. Keveset tudni arról, hogyan ívelt fel a karrierje, egy biztos, mostanra mind a politikai életben - például Stjapan Mesic barátjának mondhatta magát -, mind pedig az alvilágban kiépített kapcsolatokat. Ő azt tartotta erről, hogy egy szókimondó lapnak szüksége van jó hírforrásokra. A Nacional valóban sokféle leleplező cikket közölt, és Pukanic jegyezte a vezércikkeket, amelyekben nem kímélt senkit.
Néha már úgy tűnt, nem elégszik meg a hírközlő, elemző szerepkörrel, maga szeretne „politikát csinálni”, büntetni, vagy épp igazságot szolgáltatni. Mondták róla azt is, hogy a titkosszolgálatokhoz is köze lehet.
Haragosa akadt tehát szép számmal - kétszer próbálták megölni az elmúlt években. Először késsel támadtak rá 2003-ban, majd az idén tavasszal rálőttek. Mindkét korábbi merényletet megúszta, utóbbinál saját pisztolyával üldözte el az elkövetőt. Hónapokig rendőrségi védelem alatt állt - plusz saját testőrei is voltak - augusztusban azonban maga kérte ennek feloldását. A felesége eközben hetekig volt címlaptéma.
Mirjana Pukanic azzal vádolta meg a férjét, hogy kábítószerezésre kényszerítette, és többször is megerőszakolta őt. Az asszonyt nem sokkal ez után a rendőrség segítségével szállították el a mentők elmegyógyintézetbe, kényszergyógykezelésre. A háziorvosa írta meg a beutalót hozzá.
Később a bíróság úgy döntött, jogtalan volt az eljárás, Mirjana elmeállapotával nincs semmi gond. Az asszony, miután kiengedték az elmeosztályról, egy „védett” lakásban rejtőzött el a férje elől. Mert bár senki nem mondta nyíltan ki, azért sejteni lehetett, hogy Pukanic mozgatta a szálakat a háttérben.
Miért éppen őt?
Az elemzők egyike sem felejti el megemlíteni, Pukanic nem csupán a köztársasági elnököt, de Hrvoje Petracot is a baráti körében tudhatta. Utóbbi - szerb, horvát, montenegrói alvilági kapcsolataival kérkedő, és a háború után látványosan meggazdagodott vállalkozó - hosszas nemzetközi körözés után két éve az egyik zágrábi börtön lakója. Petrac a vád szerint néhány évvel korábban elraboltatta barátja, Vladimir Zagorec, a jelenleg szintén előzetesben ülő 45 esztendős nyugalmazott tábornok kisfiát, és csak másfélmillió eurós váltságdíj fejében engedte szabadon.
Zagorec az 1991-95-ös horvátországi háború egyik kulcsfigurája, aki Tudjman elnök bizalmasaként fegyverbeszerzésekért volt felelős. Mivel Horvátország ENSZ-embargó alatt állt, Zagorec törvénytelen üzleteket kötött, és nagy valószínűséggel még alvilági kapcsolatokat is kiépített. A horvát lapok szerint az egyik ilyen háborús „baráti szál” volt számára Petrac is, akivel később valamin összeveszett. Nem hivatalosan Petracot gyanúsítják Ivana Hodak ügyvédlány két héttel korábbi brutális kivégzésének megrendelésével.
Ivana apja, Zvonimir Hodak, híres ügyvéd Zágrábban. Legismertebb ügyfele pedig épp Zagorec, aki 2000-től Bécsben élt, és egészen addig nem firtatták a háborús dolgait, ameddig Petrac börtönbe nem került miatta, és fel nem jelentette cserébe őt, mint „a honvédő háború aljas tolvaját”, aki menet közben ellopta a fegyverbeszerzésre szánt „állami” pénz nagyobbik részét.
Ivana Hodak apja irodájában gyakornokoskodott, és néhány hónapja együtt élt Ljubo Pavasović Visković, szintén híres zágrábi ügyvéddel - hogy teljes legyen a kör, történetesen ő védi Petracot. Ivana Hodak, akit egy ismeretlen elkövető hidegvérrel kétszer fejbelőtt, tehát a két különös múltú, és ősellenséggé vált férfi, Zagorec illetve Petrac ügyvédeit kötötte össze. Előbbi védője az apja, utóbbi ügyvédje a szerelme volt, ő maga pedig kezdő jogászként járt ki-be a két irodában.
Pukanic Nacionalja közölte egyébként a legrészletesebb összefoglalókat a Zagorec, Petrac történetről és Ivana Hodak kivégzéséről.
Mire hajt a horvát alvilág?
Ranko Ostojić, aki 2001 és 2003 között a horvát rendőrséget vezette, ma pedig az ország nemzetbiztonságát felügyeli a parlamentből, a Jutarnji List napilapban úgy fogalmazott a minap: nincs olyan, hogy horvát maffia, érdekcsoportok vannak, némelyek köztörvényes bűnözőkből állnak, másokat pedig olyan vállalkozók alkotnak, akik a főleg fegyverkereskedelemmel szerzett törvénytelen háborús vagyonokat próbálják legalizálni.
Utóbbiak a veszélyesek szerinte, hiszen igen sokat tudnak kifizetni politikai, hatósági kapcsolatokért, elindulnak helyi választásokon, azaz tekintélyük van, és az elitbe tartanak, az ország irányítására vágynak. Ami most történik Horvátországban - állítják horvát politikai elemzők - nem más, mint kísérlet az alvilágból irányított hatalomátvételre.
A horvát politikusoknak - az áhított uniós tagság szorításában - jelenleg nincs más választásuk, mint, hogy megpróbálják valhogy lecsapolni azt a mocsarat, amiben maguk is nyakig elmerültek. Az újságírók pénteken már az a kérdést is feltették a zágrábi rendőrfőnöknek: vajon megvédhető-e egy ilyen merénylettől a horvát kormányfő, illetve köztársasági elnök?
(IZOLA) | Külföld: Horvátországban 2:0-ra vezet a maffia | A rendőrség szerint minden idők egyik legmerészebb merényletét követték el csütörtökön este Horvátországban. Ivo Sanader kormányfő tőle szokatlan idegességgel kommentálta a történteket, „nem engedhetjük meg, hogy Bejrút váljon Zágráb belvárosából.” Stipe Mesic is terrorizmust emlegetett, de ha lehet, még egy fokkal indulatosabban beszélt: „vagy ők, vagy mi.” A köztársasági elnök a horvát alvilágra utalt ezzel. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/horvatorszagban_2_0-ra_vezet_a_maffia-306386 | 2008-10-24 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A hallgatási pénzek kifizetéséről szóló, üzleti iratok meghamisításának vádjával indult büntetőügyben az esküdtszék májusban minden vádpontban bűnösnek találta az akkor még elnökjelöltként bíróság elé állított Donald Trumpot . A politikus számos alkalommal hangoztatta, hogy
a pert "boszorkányüldözésnek" tartja, amelyet kizárólag politikai okokból, demokrata ellenfelei kezdeményezték ellene, a demokrata párti kerületi ügyész, Alvin Bragg vezetésével.
A büntetési tétel megállapításáról szóló tárgyalást eredetileg november 26-ra tűzte ki Juan Merchan, az ügyben eljáró bíró.
Az ügyész az eljárás felfüggesztéséről szóló levélben arra hivatkozott, hogy az "egymással versengő alkotmányos érdekek mérlegelésével figyelembe kell venni a büntetőügy fenntartásának lehetőségeit", és ennek nyomán azt kéri, hogy a vádlott elnöki mandátumának végéig minden, az eljáráshoz kötődő lépést halasszanak el.
Alvin Bragg egyben jelezte, hogy az egész büntetőügy megszüntetésével nem ért egyet.
Donald Trump stábjának szóvivője teljes és végérvényes győzelemnek nevezte az ügyészi nyilatkozatot.
Steven Cheung közleményében azt írta, hogy "a törvénytelen eljárás felfüggesztésre kerül", és hozzátette, hogy Donald Trump jogi csapata annak érdekében tesz lépéseket, hogy az ügyet a bíró "egyszer és mindenkorra ejtse. | Trump ügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész | Donald Trump New York-i büntetőügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész kedden a leendő amerikai elnök következő négyéves hivatali időszakának végéig. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/trump-buntetougy-felfuggesztes-kezdemenyezes | null | true | null | null | KEMMA |
Feldarabolhatják a Fidesz propagandatermékeit tömörítő Mediaworks-öt. A Forbes forrásai szerint a Mandiner az Orbán Balázs projektjének számító MCC-hez kerülhet, de több más médiumot is új szervezet irányíthat majd az átalakítás után.
Irányt vált a médiabirodalom. A Mediaworks több, kisebb, jobban irányítható részre szakad majd szét: lesz több, értelmiségi tartalom és új termékek, szélesebb spektrumon
- mondta egy másik Mediawörks-höz közeli forrás a lapnak.
A sajtó a kötcsei találkozóról kiszivárgó információk alapján már szeptember első felében megírta, hogy Orbán Viktor elégedetlen azzal, hogy a propagandagépezetének a 2024-es választási kampányban nem sikerült eléggé megszólítania az embereket, ezért jelentős átalakítások következhetnek.
Az éves Fidesz-piknikről az is kiszivárgott, hogy a miniszterelnök szerint Magyar Péter feltűnésével teljesen megváltozott a "belpolitikai csatatér", illetve hogy a pártelnök a nem eléggé hatásos Megafon-stílusú influenszereket, propagandatermékeket, és a monolit politikai kommunikációt is okolja a választási eredményért. Orbán arról is beszélt Kötcsén, hogy hiányolja a szakpolitikai vitákat a fideszes nyilvánosságból, a forrás által említett több "értelmiségi tartalom" erre utalhat.
A Mandiner átsorolása egészen kézenfekvő volna, az MCC-nek már most is vannak személyi összefonódásai a lappal. Szalai Zoltán egyszerre tölti be az MCC igazgatói és a Maninder.hu lapigazgatói posztját, Kohán Mátyás - az Orbán Balázs elhíresült 1956-os fejtegetését leasszisztáló kormányzati médiamunkás - a portál rovatvezető-helyettese és az MCC oktatója is.
A Mediaworks alá - egyelőre - 76 médiatermék tartozik, köztük a Mandinerrel, az Origóval, a Magyar Nemzettel, a Hír Tv-vel, a Riposttal, a Borssal, a Metropollal és az összes megyei lappal. | Orbán utasítására több részre szerelhetik szét a Fidesz-médiát | A miniszterelnök Kötcsén már beszélt arról, hogy elégedetlen a propagandagépezet teljesítményével. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kozelet/2024/10/24/fidesz-media-propaganda-feldarabolas-orban-viktor | null | true | null | null | 24.hu |
A bicskei testületbe a polgármester és a nyolc egyéni jelölt mellett listáról három ellenzéki képviselő kapott lehetőséget a város ügyeiben eljárni, döntést hozni. Mindenesetre az újra- és újraválasztás a köszönetet és a biztatást jelenti, az újaknak pedig a megelőlegezett bizalmat, hangzott el az alakuló ülésen. Bálint Istvánné polgármester negyedszer vág neki az önkormányzati vezetésnek - egy ciklusban képviselőként, egyben alpolgármesterként dolgozott, polgármesterként pedig másodszor kapott felhatalmazást. Az alakuló ülésen ismét Csörgöl Ákost kérte fel Bálint Istvánné alpolgármesternek, aki másodszor jutott egyéni választáson a testületbe, miként Börcs Antal, Csonka István és Lovasné Báder Katalin is újráznak. A legrégebben képviselők, ötödik ciklusukat kezdik meg Sulyokné Guba Judit és Bárányos József, a negyediket Németh Tibor, aki a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke is egyben. Először indult és nyert fideszes jelöltként Gyuricza Zsuzsanna. Listáról került a képviselő-testületbe Balázs Péter, a Demokratikus Koalíció jelöltje, ő újrázott, az elmúlt öt esztendőben is képviselő volt Bicskén. Első ízben kapott lehetőséget a listás szavazás eredményeként Szabó Bence, a Mi Hazánk jelöltje és Paszicsnyek János Ádám, a Kétfarkú Kutya Párt képviselője.
Az alakuló ülésen Halász Éva, a HVB elnöke adott részletes tájékoztatást az ismert választási eredményekről és adatokról, Fricz Gábor jegyző és Vandlikné Lengyel Edit aljegyző közreműködésével tették le az esküt a képviselők és a vezetők. További feladatokat kaptak a gazdálkodási, a város- és vállalkozásfejlesztési és a humánerőforrás bizottságokban, vállalásuk és a szakértelmük alapján.
Az újrázó polgármester székfoglalójában rövid visszatekintést tett a számos váratlan nehézséggel súlyosbított időszakra - világjárvány, gazdasági visszaesés, szankciók, háborús körülmények, energiaválság sújtotta közvetlenül vagy közvetve a magyar gazdaságot. Felelős gazdálkodással és szigorú pénzügyi kontroll mellett tartotta kézben a város vezetése a költségvetési irányokat, foglalta össze Bálint Istvánné az öt esztendőt. Néhány beruházást és fejlesztést címszavakban felsorolt a polgármester, amelyeket ma már természetesnek tekintenek a megvalósulás után. Elkészült a Bicske Szíve Park I. üteme, megépült a városi piac és az inkubátorház, utak, kerékpárutak, járdák, közpark, játszótér, buszmegállók valósultak meg, napelemeket telepítettek az óvodákra, a polgármesteri hivatalra, teljes energetikai felújításon esett át a művelődési központ, a tűzoltóság. Állami beruházásban elkészült az intermodális közlekedési csomópont, kivételes szépségű és műszaki-kulturális újdonság a Lajtha
Ház, s a Szent László-patak rehabilitációja is megtörtént. A református egyház jóvoltából nyitotta meg kapuit a Mandulaág Református Óvoda. Bicskén működik az átalakított menekülttábor helyén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat logisztikai központja, építőipari vállalatok települtek a városba, új munkahelyeket teremtettek. A tervekről csak körvonalakban szólt Bálint Istvánné, amelynek egyik eleme egy napirenden lévő állami beruházás, az M1-es autópálya háromsávossá szélesítése a város közelében. Prioritást élvez a Szent István út, átgondolják a parkolást, korszerűsítik a Kossuth teret, növelik a bölcsődei férőhelyeket. Nem városi feladat, de fontos cél a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és a Prelúdium Művészeti Iskola épületeinek korszerűsítése.
Bálint Istvánné ezúttal is hangsúlyozta, amint 2019-es székfoglalójában tette: mindenki polgármestere kíván lenni, pártállástól függetlenül. Személy szerint hétszáz szavazattal többet kapott, mint öt esztendővel ezelőtt, ami megerősített felhatalmazást jelent a város szolgálatára, mondta. A bizalmat köszöni és megszolgálja, képviselőtársai együttes támogatásával, a város intézményeivel közösen. Bálint Istvánné az ellenzéki képviselőktől is együttműködést kért a város érdekében, hiszen a választók voksaikkal erre hatalmazták fel őket. | Az önkormányzati testületben többen többször újráztak | A sikeres csapaton ne változtass, szokták mondani. A bicskei helyhatósági választáson Bálint Istvánné polgármester és a nyolc egyéni jelölt mind a Fidesz-KDNP színeiben kaptak bizalmat a választóktól. Többen többedszer. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/10/az-onkormanyzati-testuletben-tobben-tobbszor-ujraztak | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
- Nem az a szándékom hogy provokáljak, hanem hogy kérdéseket fogalmazzak meg és másokat is kérdések feltevésére, kétkedésre késztessek, és hogy nem fogadjuk el azt, amit le akarnak nyomni a torkunkon - jelentette ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Világrendetlenség című új könyvének bemutatóján.
A főigazgató hangsúlyozta: az egyik legnagyobb probléma, hogy megpróbálják elejét venni annak, hogy kérdezni merjünk. A fősodor számára kellemetlen kérdéseknél azonnal a megbélyegzés és ledorongolás eszközével élnek, ami az emberek nagy részét visszatartja attól, hogy meg merjék kérdezni a nyilvánvalót. Erre jó példa, amikor a Covid idején "a legképtelenebb hülyeséget" próbálták meg elfogadtatni, hogy ez a vírus nem egy laborból került ki, hanem "addig ugrált egyik állatról a másikra, míg ránk is ugrált". Aki ezt megkérdőjelezte és arról beszélt, hogy a vírus valószínűleg egy laborból jött ki, azt hülyének, alumíniumsisakosnak és összeesküvés-hívőnek bélyegezték. - Fokról fokra elveszik a szabadságunkat, mert egy olyan világban, ahol nem merünk kérdéseket feltenni, ott nincs szabadság - mutatott rá Schmidt Mária. Hozzátette,
a nyelv perverziója zajlik a szemünk előtt és árulkodó arról a szándékról, amit velünk szemben el akarnak fogadtatni.
A főigazgató szerint a nyugati világban a kereszténységről könnyen mondunk le, de kérdés, hogy mire tudunk támaszkodni, ha ez nincsen. Nagyon felelőtlen dolog lebontani egy olyan kerítést, amiről nem tudjuk, hogy milyen célt szolgál. Akik azt gondolják, hogy megvagyunk a keresztény hit nélkül, azok nem tudják, hogy ez mit ad nekünk és miről fogunk lemondani, de főleg azt nem tudják, hogy tudunk a helyébe állítani. nagyon úgy néz ki, hogy a helyébe semmit sem tud állítani. Korunk egyik legfontosabb problémája, hogy a hitetlenség nihilizmusba torkollik, a nihilisták pedig nem gondoskodnak a jövőről. Ez egyre inkább jellemzővé válik a nyugat-európai országokban - vélekedett.
Schmidt Mária szerint szintén probléma, hogy megszűnt a vita, pedig az eszmecserék nagyon hasznosak, mert a dolgok újragondolására késztetik az embert. Ehhez bátorság kell, ami nélkül semmi sincs, mert sunnyogásból nem lehet várat építeni, vagy megvédeni azt. Hangsúlyozta: a vita megszűnésének oka a másik ember semmibevétele. - Van Magyarországon egy elit, ami már egyre kevésbé elit, de egy időben eléggé jelentős pozíciókat foglalt el. Azt gondolták, hogy ők határozzák meg, ki tartozik az elitbe és ki vitaképes. Szerintük a másik politikai oldal képviselői nem vitaképesek, mert ha a régiek leülnének velük vitatkozni, akkor elismernék, hogy másoknak is van teljesítménye, erre pedig nem hajlandók. Ez egy nagyon rossz magatartás és
nem veszik észre, hogy már nem az övék azok az elit pozíciók, amelyekről azt gondolták, hogy őket igazolják
- mutatott rá.
A szerzővel folytatott beszélgetés során Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója úgy vélekedett, hogy Schmidt Mária könyve provokációnak tűnhet a nyugat szemében, mert ott a kérdésfeltevéseket már botránynak tekintik, Ennek oka, hogy kialakult egy olyan elit meggyőződés, amely szerint mi vagyunk a hülyék, ha a szemünknek hiszünk. Az igazgató szerint a könyv elején egy hitvalló keresztény nyilvánul meg, amikor azt mondja, hogy mégis a kereszténység győzelmére fogad. - Van egy keresztény, európai és magyar gondolkodó, aki végigvette annak a leltárát, hogy mit nem adunk oda, amikor nyugaton mindent kidobnak. Gazdagok vagyunk, hiszen olyan szerzőnk van, mint Schmidt Mária, aki merész és ihletet ad - fogalmazott.
Békés Márton arra is kitért, hogy a 20-25 évvel ezelőtti gonzo-újságírásnak vannak olyan "körúti maradékai", akik a "fikakultúrát" képviselik, mondván, hogy "semmi nem jó, minden sz*r, de az is nagyon", így ők semmilyen művészeti és intellektuális nagyság megértésére nem képesek. A komolyabb intellektuális teljesítményről egy ilyen típusú újságíró egy könyv elleni érvként azt hozza fel, hogy ki írta, majd az írót jól letromfolja, illetve arra kíváncsi, hogy a művet milyen pénzből nyomtatták, más nem is érdekli őket.
Érzik, hogy az ő világértelmezésük gyenge lábakon áll, ezért nem is állnak ki vitára, nekik inkább a "lefikázás" megy.
Békés Márton sajnálatosnak nevezte, hogy a sajtó baloldalinak nevezett, valójában globalista-kozmopolita része a hangadó a magyar online médiában. - Meg kell becsülnünk, hogy van Schmidt Máriánk, Terror Háza Múzeumunk és XXI. Század Intézetünk, és készülnek ilyen könyvek. Meg kell egymás vállát veregetni és közös falanxban kell fellépni a szellem és a kultúra útján is - javasolta az igazgató.
G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója szerint Schmidt Mária könyve a Nyugat végéről szól, kendőzetlen nyersességgel és egyenességgel. Úgy fogalmazott, csak a gyerekek, a részegek és a magyarok mondják ki az igazságot a világ állásáról. Schmidt Mária állításait vitapontként kell elfogadni, hiszen könyvei intellektuális élményszámba mennek, a Világrendetlenség is egy nagyon mély könyv.
A nyugati civilizáció rá akarja kényszeríteni az értékrendjét és a felfogását a másként gondolkodókra is, akik azt fogják mondani, hogy Schmidt Mária könyve az a magyar kisgyerek, aki a császárról kimondja, hogy meztelen
- fogalmazott.
Giró-Szász András történész, politológus Schmidt Mária könvvének laudációjában úgy fogalmazott: teljes egészében egyetért a mű mondanivalójával és azokkal a kiemelésekkel, amelyeket a könyv tartalmaz. A cím jól tükrözi életünket és mindennapjainkat, egy önsorsrontó, illetve a mások által a mi sorsunkat elrontó helyzetben vagyunk. A széles nyilvánosság nem a valós problémákkal, hanem álproblémákkal foglalkozik, akik pedig bemutatják a valóságot, azokat megpróbálják szélsőségesnek és barbárnak beállítani. Schmidt Mária bemutatja, hogy a mai woke-ok, a nácik és a kommunista ateisták politikáját utánozva, hogyan űzik ki Istent a mindennapjainkból.
Mindez azért történt, mert az ateista marxizmus áttette a székhelyét nyugatra, elfoglalta az egyetemeket, meghódította a nyugati értelmiséget, birtokba vette a médiájukat, és így a figyelem már nem a valós problémákra irányul, melynek a központjába a progresszió került. Képviselői harcolnak a biológiai nemek, a fehérek, a férfiak, de mindenek előtt a fehér férfiak ellen, ami identitásválságot generál. Lerombolja a nemzeti, a lokális, a munkahelyi és a családi közösségeket, helyükre csak pénzt és a "szent fogyasztást" viszi be.
Giró-Szász András kiemelte: a kormány dolga, hogy felkészítse Magyarországot az új korszak kihívásaira, merjen nemet mondani az érdekünket nem szolgáló elképzelésekre.
A nemzetállamok Európája az utolsó esély a keresztény elveken és hagyományokon alapuló Európa túlélésére. Kodályt Zoltánt idézve kijelentette: Magyarország csak úgy maradhat fenn, ha lélekben minden magyar határőr lesz, Schmidt Mária már bizonyította, hogy régóta határőr - jelentette ki a politológus.
Borítókép: Schmidt Mária bemutatta Világrendetlenség című új könyvét a Terror Háza Múzeumban ( | Schmidt Mária: Ne fogadjuk el, amit a fősodor lenyomna a torkunkon | A régi magyarországi elit nem veszi észre, hogy elvesztette a pozícióit, és nem hajlandó elismerni, hogy mások is képesek kiemelkedő teljesítményre – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Világrendetlenség című új könyvének bemutatóján. A főigazgató kiemelte: a nyugati világban megbélyegzik azokat, akik a fősodor számára kellemetlen kérdéseket fogalmaznak meg, és az is nagy gond, hogy megszűnt a vita. Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója sajnálatosnak nevezte, hogy a sajtó globalista-kozmopolita része a hangadó a magyar online médiában, akik semmilyen művészeti és intellektuális nagyság megértésére nem képesek. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/schmidt-maria-ne-fogadjuk-el-amit-a-fosodor-lenyomna-a-torkunkon | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A kartellezés a legsúlyosabb versenyjogsértés. A résztvevők rejtett tranzakcióikkal gazdasági működésük egy részét átláthatatlanná teszik, s ez a gazdasági folyamatok átláthatóságát is rontja. A közbeszerzésekhez kapcsolódó manipulációk pedig rendszerint összfonódnak a korrupcióval. A kartellek felgöngyölítése titkos-szövevényes természetükből adódóan rendkívül nehéz. Egyre hosszabb időbe telik, míg az alapos gyanúhoz elegendő információ - és bírói engedély - birtokában a GVH kartellcsoportja úgymond rajtaütésszerűen lecsaphat a szövetkezőkre. A gyorsabb feltárással viszont tetemes kár előzhető meg. A küzdelem egyik fontos eszköze az úgynevezett engedékenységi politika. Lényege, hogy a megállapodást felrúgó kartelltag aktívan segíti a versenyhatóságot az ügy leleplezésében, ennek fejében pedig teljességgel vagy részben mentesül a bírság megfizetése alól. Kedvezmény az "árulónak"?
Úgy bizony! Mert a kartellek feltárását és megszüntetését szolgáló közérdek sokkal fontosabb s nagyobb hasznot hajt a társadalom és a fogyasztó számára, mint a cég megbüntetéséhez fűződő érdek. Ám míg az engedékenység eredményesen működik nyugati határainkon túl - a világméretű vitaminkartell szervezőjét, a Hoffmann-La Roche és a BASF vállalatot például az egyik kartelltag-versenytárs dobta fel -, nálunk eddig mérsékelt sikert hozott. Magyarázható ez a sajátos hazai viszonyokkal: a kartell könnyen összehozható a kis piac, a kapcsolatok, az egymástól való függés okán, de éppen emiatt nehéz is a szakítás.
Bár a GVH következetesen alkalmazza a közleményében rögzített engedékenységi politikáját, a vállalkozások számára nagyobb garancia a kilátásba helyezett kedvezményekre, ha azokat majd a versenytörvény írja elő. És talán többen is fognak élni az "árulás" lehetőségével.
A jogsértések felderítését segítheti a készülő közbeszerzési törvénynek az a passzusa is, amely szerint a tenderek kiíróinak jelezniük kell a versenyhivatalnak, ha a pályázók között valamiféle öszszejátszást gyanítanak. Sok szakember már régóta szorgalmazza ezt a szabályt. Kétségtelen, főleg hosszabb távú pályázatoknál nehezen hihető, hogy a kiíróknak ne tűnne fel a versengők közötti esetleges szövetkezés...
Ki felel a jogsértésért? Maga a cég, illetve - 2005 ősze óta - akár ötévi börtönnel is a közbeszerzési, koncessziós kartellezés résztvevője. A jövőben pedig társasági jogi felelősséggel is tartozhat az a döntéshozó tisztségviselő, akinek a cégét kartellezés miatt jogerősen megbírságolják. Büntetése: kétéves eltiltás mindenféle vezetői poszttól.
A vállalkozások azt mondják, ez már sok. Hiszen - különösen az Európai Bizottság 2006 szeptemberében kiadott bírságközleménye óta - igen súlyos, a profitot is elvivő versenybírságra kötelezhetik őket, miközben vezetőik felett Damoklesz kardjaként lebeg a büntetőjogi felelősségre vonás. Aztán - autópályakartell-ügyben például - már itthon is elkezdődtek a kártérítési perek, ezek nyomán akár a bírságot meghaladó összegeket is kifizethetnek a jogosultaknak. Ráadásul a módosuló versenytörvény e tekintetben könnyítené a károsultak dolgát...
De nem feledhető: a kartellek legalább 10, nemegyszer - például a vitaminkartell esetén - 30-60 százalékkal is felverhetik az árakat. A GVH az elmúlt években több mint száz kartellező céget bírságolt meg, 20 milliárd forintot meghaladó értékben. Az okozott kár azonban óvatos becslések szerint 60-70 milliárd forintot tehet ki, sőt ennél is többet. Egy tavalyi konferencián elhangzott: a kartellezéssel felhajtott ár kevesebb terméket, szűkebb választékot és rosszabb minőséget indukál, dráguló közbeszerzéseket eredményez, miközben csökken a versenyképesség, visszaszorul az innováció, végső soron lassul a gazdasági növekedés. Kellenek az újabb szabályok.
A szerző a Világgazdaság munkatársa | Visszatartott kartellezők - Világgazdaság | Többfrontos támadásra számíthatnak a kartellezők: a versenytörvény és a közbeszerzési törvény módosítása is a hatékonyabb fellépést célozza. Szükség is van a szigorra: az ily módon szövetkezők több tízmilliárdos kárt okozhatnak. | null | 1 | https://www.vg.hu/velemeny/visszatartott-kartellezok-219540/ | 2008-04-24 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
A kutatások azt mutatták, hogy a területen jelentős a szénvagyon. Jó fűtőértékű, három különböző fajtát azonosítottak be. A legfelső rétegben előforduló átlagvastagsága 16,6 méter volt, s alatta is 1,8-2 méteres szánvagyont tártak fel - írja a kemma.hu.
A mányi bánya bezárása után kisebb egységet terveztek itt nyitni, s ehhez igazították az infrastruktúrát is. Végül 1987. szeptember 15-én indult el a légakna két lejtős aknával. Rendkívül körülményes volt az eljutás is ide, hiszen a mányi bánya épületeiben kellett átöltözni, s onnan még egy busz szállította a bányászokat az 1/a aknához.
Dallos István személyes élményeit osztotta meg, hiszen sokat dolgozott ebben a bányában, s a Tatabányai Múzeum Munkatársaként később vissza is jött fotókat készíteni. Ezek láthatóan a podcast mellett.
Képet láthatunk egy falézról, majd a bányászati tevékenységekről. Hallhatunk bányászati szakkifejezéseket, kiderült, hogy a lutni cső a helyi szellőztetést oldotta meg, a főte a bányajáratok tetején lévő egységekre utal, a tafanel edény tartalma a sújtólégrobbanás vagy egyéb katasztrófa kapcsán segítette a nagyobb tragédia kialakulását egy vízfüggönnyel.
Képeken látható az egyedi támos omlasztásos frontfejtés is, sok bányász, ahogy a föld alatt végzi a munkáját. A bánya fenntartójának elnevezése többször változott, végül 2004. márciusában zárták be a Mány 1/a aknát. | Mányi bánya - titkok a múltból | A mányi bánya titkai és arcai: egy 20 éve lezárt történet | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/manyi-banya-titkok-mult | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
2010. április 21., szerda 9:42
Minden jel arra mutat, hogy a fővárosi, MSZP-SZDSZ vezette koalíciónak tudomása lehetett ezekről az eseményekről, és már nem néhány ügyről, hanem ügyek százairól van szó - mondta a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője.Tarlós István szerint a korábbi gyógyfürdőbotrány és a mostani Fővárosi Közterület Fenntartóval kapcsolatos ügyek kirobbanása után már bizonyos, hogy a BKV-nál történtek nem egyedi esetek, hogy a BKV-hoz hasonlóan a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és a főpolgármester korábbi tanácsadója, Mesterházy Ernő szabta meg, kikkel kössenek szerződést és milyen közbeszerzési eljárásokat írjanak ki. Tarlós István arról is beszélt, hogy pártja a közbeszerzések területén elválasztaná a megrendelői, a végrehajtói és az ellenőrző funkciót, ez utóbbi a mindenkori ellenzéknek kellene gyakorolni.A Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője arra a kérdésre, hogyan fogja érinteni a Fidesz által tervezett önkormányzati átalakítás a fővárost, úgy válaszolt: nem tud róla, hogy kerületeket akarnának megszüntetni, de - tette hozzá - mindenről a maga idejében fognak dönteni.Lendvai Ildikó MSZP-elnök az InfoRádióban azt mondta: nem támogatják a tradicionális budapesti kerületek megszüntetésére irányuló fideszes terveket.Hangsúlyozta: kell és van mit átgondolni a budapesti kerületek és a főváros viszonyán, de az MSZP nem támogatja a kerületek megszüntetését.Lendvai Ildikó szerint szükséges a közigazgatás hatékonyabbá és rugalmasabbá tétele, a kerületek közötti együttműködés szorosabbá fűzése a fővárosban, de a kerületi jogosítványok és önkormányzatok megszüntetése nem a megfelelő út ehhez. | Tarlós: A BKV-nál történtek nem egyedi esetek | A korábbi gyógyfürdőbotrány és a mostani Fővárosi Közterület Fenntartóval kapcsolatos ügyek kirobbanása után már bizonyos, hogy a BKV-nál történtek nem egyedi esetek - mondta a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője. Eközben a szocialisták a Fidesz fővárossal kapcsolatos terveit támadták. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2010/04/21/tarlos-a-bkv-nal-tortentek-nem-egyedi-esetek-347445 | 2010-04-21 10:55:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A Fővárosi Közgyűlés elé terjesztette a Magyar Olimpiai Bizottság felkérését a z olimpia tervezésével kapcsolatban Karácsony Gergely, egyben meghívta a közgyűlés ülésére Gyulay Zsoltot, a MOB elnökét, valamint Szabó Lászlót, az MPB elnökét. A főpolgármester úgy fogalmazott: "újabb jelentős sportlétesítményekre nincs szüksége a városnak, de minden olyan lehetőséget érdemben és konstruktívan kell megvizsgálni, ami a budapesti közterületek és közlekedés megújítását, a lakhatási válság enyhítését szolgálja. Abban is egyértelmű a véleményem, hogy az olimpiarendezés feltételeinek ismeretében a budapestieket meg kell kérdezni majd arról, hogy szeretnének-e a városban olimpiát".
A MOB és az MPB azt vizsgálná meg a Fővárosi Önkormányzattal, hogy "Budapesten, Magyarországon a 21. század második harmadában, a fenntarthatóság szempontjainak maximális érvényesítése mellett megrendezhetőek-e úgy az olimpiai és paralimpiai játékok. | A közgyűlés elé viszi Karácsony az olimpia tervezésének ügyét | A főpolgármester a Magyar Olimpiai Bizottság kérését terjesztette a Fővárosi Közgyűlés elé, bár szerinte újabb jelentős sportlétesítményekre nincs szüksége a városnak. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/a-kozgyules-ele-viszi-karacsony-az-olimpia-tervezesenek-ugyet-147735 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Az üg előzménye, hogy Tóth Gábort, Budapest rendőrfőkapitányát egy névtelen, a "Bejelentők" aláírással jegyzett, az ügyészséghez is eljuttatott levélben vádolták meg azzal, hogy főkapitányként fiktív megbízási szerződésket kötött. A levél azt a kérdést veti fel, hogy egy ilyen ember irányíthat-e olyan nagy horderejű gazdasági nyomozásokat, mint pédául a BKV-ügy.
A főkapitány korábban lapunknak elmondta: néhány hete hallotta először a szóbeszédet, hogy bizonyos (közelebbről meg nem határozott) körökben a lejáratására, eltávolítására szövetkeznek. Ez nem meglepő, sokaknak jól jönne, ha menesztenének. Az elmúlt hónapokban sokaknak „ráléptünk a lábára”, sokak érdekeit sértettük - tette hozzá.
Ami a BRFK megbízási szerződéseit illeti: 2006-ban, Tóth főkapitányi kinevezésekor 48 volt, ma már csak 33. Ezek többségét orvosokkal kötötték, akik nettó 1100 és 2000 forint közötti órabérért rendelnek a BRFK-n. Szerződtek továbbá néhány takarítóval, fűtővel, és megbízási szerződést kötöttek a fővárosi polgárőrség vezetőjével. Korábban a polgárőrség két munkatársával is szerződésben álltak, de költségvetési okokból az egyikkel szerződést bontottak, a másik tiszteletdíját pedig harmadával csökkentették. | Belföld: BRFK szerződései: hűtlen kezelés miatt nyomoznak | A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettesek e | null | 1 | http://nol.hu/belfold/brfk_szerzodesei__hutlen_kezeles_miatt_nyomoznak-612631 | 2010-04-06 16:38:04 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Cinikus hangnemben beszél a hazáért folytatott küzdelméről és bárkire ráuszítható embereiről Magyar Péter azon a hangfelvételen, amelyet június 8-án, a Tisza Párt budapesti Hősök terén tartott rendezvényén rögzíthettek. A pártelnök különösen a nyugdíjasokat sértegeti a hangfelvételen.
"Evi, kimondhatjuk, rajtad kívül mindenki megbecsül ebben az országban. Ennyi. De nem baj, majd rád uszítom az embereket. Megmondom, Evelin rosszul bánik velem. Megcsalt, miközben én küzdöttem a hazáért. Majd kapsz közben ilyen halálos fenyegetéseket" - mondja a hangfelvételen Magyar Péter, aki így fenyegeti meg barátnőjét, Vogel Evelint: "Majd rád uszítom a nyugdíjaskommandómat!"
Nem ez az első eset, hogy a nyugdíjasokat sértegeti a Tisza Párt egyik szimpatizánsa. Raskó György, akit korábban Magyar Péter még "régi barátjának" nevezett, súlyos botrányba keveredett . A baloldali agrárközgazdász egy Facebook-posztban a Fideszre szavazó nyugdíjasok halálát várta, mert azzal szerinte esély nyílhat a Tisza Párt hatalomra kerülésére.
Mint arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter főtanácsadója egy Facebook-bejegyzésében, gyalázatos és sértő posztban azt írta: "milyen a tipikus Fidesz-szavazó? 65 évnél idősebb nő, maximum 8 általánost végzett, falusi, alacsony jövedelme van, illetve nyugdíja van."
Továbbá a politikus azt is számolgatta, hogy Magyar Péter pártjának kedvez a nyugdíjasok halála.
... a következő választásokig sokan, 100 ezres nagyságrendben kiesnek mint szavazók, ugyanakkor 100 ezres nagyságrendben lépnek be fiatalok mint első választók. Az idő tehát a Tiszának dolgozik.
Ezt a bejegyzését rövidesen törölte, nyilván Magyar Péter töröltette ezt vele. A diszkópolitikus utólag igyekezett mindent tagadni, de pár hete a Klubrádióban éppen Raskó György volt az, aki bejelentette, hogy ő fog segíteni megtalálni a képviselőjelölteket Brüsszel embere számára. | Magyar Péter és az emberei a nyugdíjasokat gyalázzák, halálukat kívánják | Nemcsak barátnőjét, de a rá szavazó, nyugdíjas szimpatizánsokat is gyalázta Magyar Péter azon a hangfelvételen, amelyet hétfőn juttattak el több szerkesztőségbe. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/magyar-peter-es-az-emberei-a-nyugdijasokat-gyalazzak-halalukat-kivanjak | null | true | null | null | Origo |
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Lehet Más a Politika (LMP), miután az InfoRádióból értesült arról, hogy sok önkormányzat kedvezményes áron vagy éppen ingyen biztosít ingatlanokat a parlamenti pártoknak. Schiffer András szóvivő elmondta: először az egri önkormányzat rendeletét támadták meg, de a többire is sort kerítenek. Ahol ez a kedvezményes, minden alapot nélkülöző juttatás még helyi rendelet sem tud maga mögött, vélhetően büntető feljelentést kell tenni - fűzte hozzá.
Az Alkotmánybíróság 2002-ben, a ferencvárosi önkormányzat gyakorlatát vizsgálva kimondta: sérti a párttörvényt, ha egy helyhatóság ilyen módon ad adományt egy pártnak. Schiffer András ennek kapcsán hangsúlyozta: a testület döntései túlmutatnak a vizsgált eseteken, a ferencvárosi rendeletben pedig nem volt olyan speciális kitétel, ami miatt az arról született döntést nem lehetne akár az egri, akár a kispesti gyakorlatra vonatoztatni.
A szóvivő kijelentette: az LMP osztja az Alkotmánybíróság 2002-es döntésében megfogalmazott üzenetet, amely szerint nem az önkormányzatok feladata, hogy az egyébként fontos alkotmányos funkciót betöltő pártok egzisztenciájáról gondoskodjanak.
Nincs ellenőrzés
Január 1-je óta nincs törvényességi ellenőre az önkormányzatoknak, a korábban ezt a feladatot ellátó közigazgatási hivatalok ugyanis egy alkotmánybírósági döntés értelmében nem ellenőrizhetik a helyhatóságokat. Az Ab szerint a kérdést a önkormányzati törvényben kell szabályozni, ám annak módosításához nem volt meg a kétharmados támogatás a parlamentben - mondta az InfoRádiónak az önkormányzati tárca államtitkára.
Jauernik István közölte: a minisztérium csak akkor tehet törvényességi észrevételt, ha valaki olyan önkormányzati rendeletek, határozatok miatt fordul hozzájuk, amelyek ellentétesek a párttörvénnyel.
Az Alkotmánybírósághoz a kormány fordulhatna, ehhez azonban arra lenne szükség, hogy ha a korábbi rendnek megfelelően az önkormányzatok beküldenék a képviselőtestületi üléseken készült jegyzőkönyveket, és lenne, aki megvizsgálja, hogy a meghozott rendeletek, határozatok törvényesek-e - tette hozzá az államtitkár.
Kezdőlap Belföld "Nem közérdek, hogy a pártoknak legyen pénzük" | Nem közérdek, hogy a pártoknak legyen pénzük | Az InfoRádió híradása nyomán az Alkotmánybírósághoz fordult a Lehet Más a Politika az önkormányzati ingatlanok kedvezményes bérbeadásának jogosságát kifogásolva. A párt szóvivője elmondta: a parlamenti pártok kapnak állami támogatást, a kedvezőbb anyagi helyzetük pedig nem közérdek, így nem járna nekik kedvezmény az önkormányzatoktól. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2009/05/06/nem-kozerdek-hogy-a-partoknak-legyen-penzuk-276058 | 2009-05-06 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Debreciner: Nem vehetnek részt személyesen a debreceniek az újabb akkumulátorgyár közmeghallgatásán
A BMW-nek beszállító kínai EVE Power benyújtotta a Debrecen északnyugati gazdasági övezetébe tervezett akkumulátorgyáruk környezethasználati engedély iránti kérelmét a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalhoz. Ez már a második teljes értékű akkugyár lesz a városban. A kormányhivatal közleménye szerint minden irányban több kilométer lesz az üzem hatásterülete, amelybe lakott területek is bőven beleesnek. Bár számosan vannak érintettek, ezúttal is a lakosság személyes jelenléte nélkül, "honlapon való közzététel útján" tartják meg a kötelező közmeghallgatás - olvasható a Debrecinerben.
Szegeder: Ha nem volt elég hangos a sírás, azt mondták, nem sajnálják rendesen a halottat
"A halálról nehéz azt mondani, hogy baráti, de igazából a régi világban sokkal barátibb volt, elfogadták, hogy az élet része. Ma ez nem annyira divat" - mondta Vass Rozália, a kisteleki Néprajzi Kegyeleti Témapark projektmenedzsere a Szegedernek. A tematikus park 2021-ben nyitott meg, és egyedülálló módon mutatja be a Kárpát-medencei csoportokra és a különböző tájegységek lakóira jellemző temetkezési szokásokat és sírjeleket.
Vass Rozália, a kisteleki Néprajzi Kegyeleti Témapark projektmenedzsere
Szabolcs24: Állat rengeteg van, ám állatorvosi ügyelet éjszaka nincs az egész megyében
"Szóljunk az állatainknak, hogy éjszaka lehetőleg semmi bajuk ne legyen" - hívta fel a felelős állattartók figyelmét a Szabolcs24 újságírója. Persze úgyis mindenki tudja, aki szerelmese a házikedvenceknek vagy a haszonállatokat tart, hogy a délutáni műszakot követően felesleges hívni a négylábúak doktorait az ország legkeletibb megyéjében, úgysem veszi fel senki a telefont. Ha nagy a baj, akkor Budapesten található legközelebb kórházi ügyelet.
KecsUP Hírek: Új kormányakció a belföldi turizmus élénkítésére: utazzon az ország másik felére orvosi vizsgálatért!
Egy kecskeméti nő hetek óta nem tud időpontot foglalni a szemészetre a saját településén. A történetben leírtak szerint a hölgy próbálkozott személyesen, telefonon, online, a kormány által reklámozott országos egészségvonalon keresztül is, de a válasz ugyanaz: nincs időpont. Egyáltalán nincs, semmikorra. Majd talán jövőre lesz. De a tájékoztatás szerint ne nagyon reménykedjen, mert amikor megnyitják az időpontokat, többnyire gyorsan elfogynak. Próbáljon másik városban - tanácsolták neki. A KecsUP is próbát tett, hátha nagyobb szerencsével jár.
Borsod24: Egyre több a szlovák ingatlantulajdonos Észak-Magyarországon
A határmenti településeken kicsit másképpen működik az élet, mint az ország belső részében. Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi településeiről ugyanis gyorsan elérhetőek a nagyobb szlovák városok, így megéri akár vásárolni is kimenni, bizonyos termékeket ugyanis jóval olcsóbban lehet beszerezni, mint Magyarországon. A tehetősebb szlovákok pedig arra jöttek rá, hogy az elnéptelenedő magyar települések számukra új otthonként szolgálhatnak - számol be a helyi lakásvásárlási trendekről a Borsod24. Kétrészes cikkünkben annak igyekeztünk utánajárni, mennyiben változott az EU-hoz történő csatlakozásunk óta, az elmúlt 20 évben az élet a határmenti településeken.
Szol24: A nap, amikor a Tiszafüred vezetett a Fradi ellen
A Magyar Kupa 4. fordulójában az NB III-as Tiszafüred történelmi mérkőzésre készült, hiszen hazai pályán fogadta Magyarország legsikeresebb csapatát, a Ferencvárost. A meccs természetesen telt ház mellett zajlott, sőt, plusz mobil lelátókat kellett elhelyezni a nagy érdeklődésre való tekintettel. A szurkolók közül sokan csodában reménykedtek, és ezt a Szol24 videós stábja is meg szerette volna örökíteni. Hogy végül mi történt a pályán és a lelátókon minderről hogyan vélekedtek, arról a hírportál YouTube csatornáján lehet egy összeállítást megtekinteni.
Veszprém Kukac: Tizennégy halott, harminc sebesült
Felháborodott emberek tömege mozdult meg Újvidéken a 14 halálos áldozatot követelő vasútállomási tragikus baleset miatt. Beverték a városháza ablakait, leöntötték piros festékkel a falakat, mondván vér tapad a politikai vezetés kezéhez. Az épület a Budapest-Belgrád-vasútvonal fontos pontja. Kínaiak végezték az épület rekonstrukcióját, közleményük szerint ehhez a részhez nem nyúltak, de a projektről szóló információkat titkolják. A Veszprém Kukac szerkesztője szerbiai kapcsolatai révén sok érdekes információt kutatott fel a tragédiával kapcsolatban. | Nem lehet résztvenni személyesen az újabb akkumulátorgyár közmeghallgatásán | Egy újabb, résztvevők nélküli közmeghallgatásról, a baráti hangulatú temetésekről, az éjszakai orvosi ügyelet nélküli állattartókról, és a foglalási időpontok nélküli foglalási rendszerről szólnak ezen a héten a független vidéki sajtó legérdekesebb cikkei Debrecenből, Szegedről, Nyíregyházáról és Kecskemétről. Ezen kívül is akadnak azonban különleges anyagok a kínálatban: szó esik például az észak-borsodi ingatlanokat felvásárló szlovákokról, a tiszafüredi futballcsapat nagy napjáról, és arról is, mi vezethetett oda, hogy Újvidéken tömegtragédiát okozott a vasútállomás leszakadt előteteje. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/nem-lesz-szemelyes-meghallgatas-az-ujabb-akkumulatorgyar-kozmeghallgatasan-148106 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Súr egyik meghatározó alakja, a település egykori alpolgármestere Pék Győző, elismerésben részesült, miután 34 évnyi önkormányzati munkáját lezárva átadta a stafétát az új generációnak. Az eseményen emlékplakettet vehetett át. A kitüntetést Sógorka Miklós polgármester adta át.
Pék Győző az 1990-es rendszerváltást követően vált a helyi önkormányzat egyik alapító tagjává, miután az Ácsteszér-Súr-Aka-Csáka Községi Közös Tanácsból létrejött Súr különálló képviselő-testülete. Első megválasztásától kezdve folyamatosan szolgálta a közösséget, összesen nyolc cikluson keresztül volt a testület tagja. Ebből az utolsó éveit alpolgármesterként töltötte, amely során kiemelkedő vezetői és közösségi tevékenységet végzett.
Sógorka Miklós polgármester az önkormányzat és a lakosság köszönetét,háláját kifejezve, kiemelte,hogy Pék Győző öröksége továbbra is fontos szerepet fog betölteni a település életében. | Súr polgármestere elbúcsúzott egykori képviselőjétől | Elköszönt Súr egykori alpolgármestere. A nyolc cikluson át tevékenykedő politikus, Pék Győző munkáját köszönte meg a település polgármestere Sógorka Miklós. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/polgarmestere-elbucsuzott-egykori-alpolgarmesteretol | null | true | null | null | KEMMA |
Már 28 milliárd forint kártérítést vettek fel a Quaestor-károsultak | A megkezdett kártalanítás során több mint 10 ezer Quaestor kötvény károsult mintegy 28 milliárd forintot vett fel a Befektető-védelmi Alap (Beva) megbízásából eljáró OTP fiókokban - közölte a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja és a Beva az MTI-vel csütörtökön.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150723-mar-28-milliard-forint-karteritest-vettek-fel-a-quaestor-karosultak | 2015-07-23 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Kartelleztek a bankok 2011-ben a devizahiteleket kiváltó forinthiteleknél, csak éppen nem a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által elsőre feltárt mértékben – nagyjából itt tart 2018 augusztusában, ez az egészen hosszúra nyúló versenyhivatali ügy.
Ellenséggé váltak a pénzintézetek
Az eredeti ügy erősen politikai szagú volt. A bankok a lakossági devizahitelek miatt első számú közellenséggé váltak, a kormány döntése alapján ezért a bankoknak úgynevezett végtörlesztési lehetőséget kellett adni a devizahiteles ügyfeleiknek.
A bankok finoman szólva sem örültek a helyzetnek, mert az súlyos, azonnali veszteséget jelentett nekik, és ezért megpróbáltak a devizahitelek helyett nyújtott forinthiteleken minél többet kaszálni.
A GVH ebben megállapította, hogy a végtörlesztés komoly veszteséget okozott a bankoknak, ezért ők összebeszéltek, hogy ezt a veszteséget csökkentsék. Üzleti titoknak minősülő információkat osztottak meg egymással, arról egyeztettek, hogy a devizahiteleket leváltó forinthiteleket magas kamattal nyújtsák az ügyfeleknek.
A bankok teljesen kiakadtak
A GVH határozata sok banknál kiütötte a biztosítékot. Több szakember úgy vélte, hogy az ilyenkor már-már kötelező csodálkozás, felháborodás és tagadás mellett objektív szemmel is eltúlzott volt a GVH-határozat.
Ráadásul, az első bírság körül valóban sok furcsaság volt, például
A háttérbeszélgetéseink alapján, a most megismételt eljárás végén kirótt közel 5 milliárd forintos bírság már inkább reális, inkább elfogadható a bankok számára is.
Az eredeti történet
A végtörlesztés bejelentése után a bankpiacon 2011 novemberének közepéig valóban emelkedtek a forinthitelek kamatai, november közepére 10 százalékos éves kamat felé szaladtak az árak. A bankárok erről korábban azt mondták, hogy semmilyen összehangolt magatartás nem kellett ahhoz, hogy amennyiben nőtt a kereslet a forinthitelek iránt, azt drágábban is el lehet adni.
A GVH szerint azonban az alapozta meg a vizsgálatot, hogy a McKinsey tanácsadó cég kitalált egy banki szakmai tapasztalatcserét szolgáló, 2008 óta havi rendszerességgel megrendezett, kockázatkezelőknek szóló rendezvényt, a retail risk breakfast elnevezésű eseményt, ahol a bankárok beszélgettek.
Ezt 2011 szeptemberében és októberében, vagyis a végtörlesztés idején is megrendezték (szeptember 15-én az OTP-ben, majd október 3-án az MKB-ban), ahol a lakossági kockázatkezelők beszélgettek a lakossági végtörlesztésről. Ezen a két kockázatkezelői összejövetelen, illetve személyes bankvezetői találkozókon is szóba került a végtörlesztés, illetve ebből alakult ki egyfajta összehangolt magatartás is, amit a bankok a kiváltó hitelek nyújtása során alkalmaztak.
A GVH a vizsgálatot 2011. november 23-án indította, először az OTP, az Erste, az MKB, a Raiffeisen, a CIB és az UniCredit, illetve a Fundamenta (őt később kihagyta az ügyből) ellen, majd 2012. február 13-án kiterjesztette azt a Budapest Bank, a Citibank, az FHB, a K&H, a Magyar Cetelem és a TakarékBank ellen is.
Mindent tagadtak
A bankok mindent tagadtak. Azzal érveltek, hogy ezeken a szakmai összejöveteleken a hitelintézetek negyed-, olykor ötödvonalába tartozó középvezetők beszélgettek, ezek a beszélgetések nem befolyásolták a hiteltermékek árazását.
Volt, aki úgy érvelt, hogy amennyiben két cigi elszívása közben a város főterén a Lidl és a Penny Market pénztárosa arról beszélget, hogy hülyeség ilyen olcsón adni a sütőtököt, az nem lehet kartell, mert a dohányos kasszások nincsenek abban a helyzetben, hogy megállapodjanak.
A bankárok szerint a világ legnagyobb ismert kartellügyeiben, vagyis a zürichi vitaminkartellben, illetve a globális acélkartellben szivarfüstös szobákban a piac szereplői felosztották egymás között, hogy melyik gyógyszercég, vagy acélgyártó hová szállíthat.
Fellebbezés
Mindez akkor nem hatotta meg a GVH-t, amely bírságolt. A bankok zöme azonban fellebbezett, ám, első és másodfokon a bíróság csak megerősítette a GVH véleményét.
Valami olyasmit mondott, hogy volt jogsértés, de az nem valamilyen átfogó terven alapult, hanem, amikor a kormány elhatározta, hogy a bankok pénzéből visszaad a lakosság zsebébe, akkor a bankok a számukra sokkszerű helyzetben egyeztetett módon reagáltak.
Természetesen, azt többen elismerték az Indexnek, hogy ilyen helyzetben sem beszélgethetnek a bankok arról, hogy
az olcsó forintalapú kiváltó hitellel magunkat lőnénk tökön”.
Új vizsgálat
Mivel a Kúria azt mondta, hogy volt jogsértés, de nem akkora, mint a határozatban, ráadásul a GVH túl tág árbevételt vett alapul a bírsághoz, ezért borítékolni lehetett, hogy az újabb körben is lesz bírság, de már kisebb. Így is történt.
A GVH második körben kisebb büntetéseket határozott meg, igaz a részletes vizsgálat alapján eltérő tételeket engedett el, a Budapest Banknak szinte semmit, az OTP-nek viszont a büntetés nagyobbik részét.
Ezt az 5 milliárd forintos összeget most a bankoknak be kell fizetni. Korábban is be kellett fizetni a 9,5 milliárdot, de amikor a Kúria döntése alapján a befizetett bírság jogalap nélkülivé vált,
Vége, vagy folytatódik?
Az újabb bírság ellen is lehet fellebbezni, de azt tippeljük, hogy ezzel a tétellel már megbékélnek a bankok. Igaz, ez nem egy könnyű döntési helyzet. A bankok örültek, amikor első körben visszakapták a már befizetett pénzt, de céltartalékot képeztek, mert tudták, hogy bírság nélkül nem lehet megúszni az ügyet.
Aki végül a megképzett céltartaléknál jobban jár, ott könnyű egy vezető tisztségviselőnek elengedni ezt az ügyet, hiszen az idei évben ez a bírság gyakorlatilag már nyereséget jelent (céltartalék-felszabadítást tesz lehetővé). 2011 óta zajlik a balhé, mindenki szeretné lezárni.
Csak mindig ott van a dilemma, hogy mit szólnak a részvényeseim, ha én nem fellebbezek, a többiek meg igen, és további pénzeket takarítanak majd meg maguknak?
(Borítókép: Juhász Miklós a Gazdasági Versenyhivatal elnöke beszédet mond a visegrádi országok (V4) második alkalommal megrendezett versenyjogi konferenciáján a fővárosi Várkert Bazárban 2018. február 5-én. - f otó: Koszticsák Szilárd / MTI) | Bankárok reggelije: felére olvadt a legnagyobb magyar kartellügy bírsága | Bankárok reggelije: felére olvadt a legnagyobb magyar kartellügy bírsága - Eredetileg 9,5 milliárdra büntettek 11 magyar bankot, ez most 5 milliárdra csökkent. A GVH második körös döntése szerint is egyeztettek a bankok a végtörlesztésnél, csak nem olyan csúnyán. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/08/23/bankarok_reggelije_felere_olvadt_a_legnagyobb_magyar_kartellugy_birsaga/ | 2018-08-23 14:25:34 | true | null | null | Index |
A 2022-es parlamenti választáson a Fidesz és a KDNP közös listájának 43. helyén mandátumot szerző Dömötör Csaba szeptember 30-án mondott le, mert európai parlamenti (EP-) képviselő lett.
A jogszabály szerint a listán szerzett mandátum megüresedése esetén a jelölőszervezet nevezheti meg, kinek kéri kiadni a mandátumot. A közös pártlistát állító jelölőszervezetek a pártlista 177. helyén szereplő Hegedűs Barbara Szilviát jelentették be a megüresedett mandátum betöltésére.
Mivel a bejelentés megfelelt a törvényi előírásoknak, az NVB 15 igen szavazattal meghozta határozatát, amelyben kiadta Hegedűs Barbara Szilviának az országgyűlési mandátumot.
Az NVB határozata nem jogerős, ellene három napon belül lehet jogorvoslatot kérni a Kúriától.
Hegedűs Barbara veszi át a Dömötör Csaba európai parlamenti képviselősége miatt megüresedett parlamenti mandátumot - jelentette be a közösségi oldalán Kocsis Máté.
Hegedűs Barbara házas, két gyermek édesanyja. Diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, doktori fokozatát pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Korábban veszprémi képviselőként és alpolgármestereként is dolgozott, valamint két idegen nyelven is beszél. Külügyi vezetőként tapasztalatot szerzett a nemzetközi területen, illetve a Régiók Európai Bizottságában is képviselte a helyi ügyeket Brüsszelben.
Új képviselőtársunk hétfőn esküt tesz az Országgyűlésben - emelte ki a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, és jó munkát kívánt a képviselőcsoport új tagjának. | Hétfőn teszi le az esküt a Fidesz új parlamenti képviselője | Kiadta Hegedűs Barbara Szilviának Dömötör Csaba országgyűlési képviselői mandátumát a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtökön. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/hetfon-teszi-le-az-eskut-a-fidesz-uj-parlamenti-kepviseloje | null | true | null | null | SZOLJON |
A kihallgatáson jelen volt Gabriele két védőügyvédje is. Az ügyésznek arról kell döntenie, hogy elegendő bizonyíték van-e a május 23-án őrizetbe vett komornyik bíróság elé állításához, lopás vádjával.
Vatikáni illetékesek szerint Gabrielét száz napig tarthatják előzetesben az esetleges bírósági tárgyalásig. A hétvégén a La Repubblica három újabb dokumentumot ismertetett, amely a lap szerint azt bizonyítja, hogy Gabriele csak egy a kiszivárogtatás szereplői közül, és nem is a legfontosabb. A lap szerint valójában hatalmi csatározásról van szó a háttérben.
A keddi Corriere della Sera írása pedig azt a kérdést feszegeti, hogy miután már megindult a vizsgálat a Vatikánban a kiszivárogtató után, a komornyik miért tartotta a fiókjában továbbra is dokumentumokat – ahogy a vatikáni bejelentés állította az őrizetbe vételkor. | Külföld: Kihallgatják a pápa komornyikját | Egy vatikáni ügyész megkezdte kedden a szentszéki dokumentumok ellopásával, majd az olasz sajtónak történt kiszivárogtatásával gyanúsított Paolo Gabriele, XVI.Benedek pápa komornyikja kikérdezését. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/kihallgatjak_a_papa_komornyikjat-1312436 | 2012-06-05 12:21:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A kamrában, ahol írni szoktam, beüzemeltem egy régi vaskályhát. Egy úgynevezett román kályhát. Azért román, mert Romániában gyártották, egy 23 August nevű gyárban, és ez a tény már elég volt ahhoz, hogy ráragadjon ez az elnevezés. Szigorúan véve nem igazán román kályha ez, mert az említett gyár Szatmárnémetiben működött, tehát sokkal inkább erdélyi kályha, mint román, de ne kukacoskodjunk ezen. A román kályha elnevezés őszintén szólva nekem jobban is tetszik, mint ha erdélyi kályhának hívnák. Van benne valami nyers, rusztikus íz, amely pontosan lefedi ennek a kályhának a tovább nem redukálható egyszerűségét, már-már aszketikus felépítését. Nem egy bonyolult szerkezet, és a dizájn finomítgatásával sem vesződtek túl sokat a megálmodói. A kályhát hajdan elkészítő gyár neve is beszédes, ugyanis a névben szereplő dátum Románia nemzeti ünnepére utal. 1944. augusztus 23-án állt át Románia a tengelyhatalmak oldaláról a szövetségesek oldalára. Ezt az átállást sokféleképpen lehet értelmezni, ebbe itt most nem mennék bele, elég annyi, hogy a kályha hosszú szunyókálás után - ahogy mondani szokás - pöccre indult. Azt még mindenképp el kell mondanom, hogy a típusnévvel sem pepecseltek sokat a szakértők annak idején. Nemes egyszerűséggel Super névre keresztelték. Ha az ember ránéz erre a kályhára, tényleg ez az első szó, ami az eszébe jut róla. Egyszóval sok minden sűrűsödik ebben a tömzsi, téglatest kályhában, némi túlzással akár azt is mondhatnám, hogy a közép- és kelet-európai história mély rétegeibe pillanthatunk bele, ha jobban szemügyre vesszük. | Román kályha | Ahogy belekezdett a dohogásba, különös érzések lettek úrrá rajtam. Mint Marcel Proustra a híres madeleine sütemény, úgy hatott rám a román kályha zenéje. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kultura/2024/11/roman-kalyha | null | true | null | null | Mandiner |
"Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem bolond". Ezzel a mondattal gondolt tisztelegni az 1956-os forradalmárok emléke előtt a nemzeti gyásznapon Somkuti Bálint hadtörténész, a szuverenitásvédelminek nevezett kutatóintézet munkatársa, majd a következő pillanatban elbattyogott a munkakönyvéért. A kettő között még szofisztikált egyet a Facebook-bejegyzésen, és onnantól már azt gondolta, "Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond", és még ezzel is csuklóból lebolondozta a forradalmárokat. Végül odáig jutott az okfejtésben, hogy "Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem elsősorban hős, hanem bolond", tehát körömszakadtáig védte szuverenitásának azt a nézetét, miszerint bolond, aki szembeszegül a túlerővel.
És mi még ezek után is megpróbálhatnánk méltányosak lenni, megkereshetnénk a fennköltséget abban az értelemben, hogy a túlerőt nem szabad alábecsülni, és hogy csodálatos esztelenség, isteni őrültség nekimenni a szovjethatalom tankjainak kalasnyikovokkal, de Somkuti nem szorul a védelmünkre. Ő azt gondolja, hogy "Milyen jó, hogy ’56-ban nem segítettek bennünket, mert lehet, hogy mi is úgy jártunk volna, mint az ukránok". Itt már nincs mentség. Itt már az orbán balázsi mélységekben vagyunk. Orbán politikai igazgatójának a vélekedésénél, aki úgy tartja: Zelenszkij felelőtlenül védekezik, mert emberek halnak meg, és 56-ból kiindulva ők valószínűleg megadták volna magukat az oroszoknak.
Somkuti nem tanult se a múlt század, se az elmúlt hetek történéseiből. És ez messze mutat.
Putyin a saját területét szerzi vissza, nem is Ukrajnával, hanem az USA-val vív proxyháborút, az ukránok öldösték a Donbász oroszok lakta városait, és különben is: Kárpátalja. Somkuti nem más, mint a Fidesz hangja. Tessék kihüvelyezni bármelyik propagandafej mondandóját. Ők csak Orbánt visszhangozzák. Ez az ő hazájuk. Árulják szorgosan. | Orbánuska | „Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem hős, hanem bolond”. Ezzel a mondattal gondolt tisztelegni az 1956-os forradalmárok emléke előtt a nemzeti gyásznapon Somkuti Bálint hadtörténész, a szuverenitásvédelminek nevezett kutatóintézet munkatársa, majd a következő pillanatban elbattyogott a munkakönyvéért. A kettő között még szofisztikált egyet a Facebook-bejegyzésen, és onnantól már azt gondolta, „Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond”, és még ezzel is csuklóból lebolondozta a forradalmárokat. Végül odáig jutott az okfejtésben, hogy „Aki a túlerőt nem tiszteli, az nem elsősorban hős, hanem bolond”, tehát körömszakadtáig védte szuverenitásának azt a nézetét, miszerint bolond, aki szembeszegül a túlerővel. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256553_orbanuska | null | true | null | null | Népszava |
A főbb témák között egyébként szerepelt többek között, hogy megváltoztatják a Horn Gyula sétány nevét, Szentkirályi Alexandra egy új diákváros kialakításáról beszélt, Karácsony Gergely pedig a fővárosi vagyonkezelő (BFVK), a BKV és a BKK vezetőségi tagjainak megválasztását terjesztette be.
Erről vitáztak a politikusok a Fővárosi Közgyűlésen
Bár ezekről a témákról Vitézy Dávid közösségi oldalán nem volt szó, a politikus sorra vette az előterjesztéseit, illetve megköszönte a képviselőknek a támogatást.
"Maratoni hosszúságú közgyűlés volt ma a fővárosban, ami újfent nem volt mentes heves vitáktól sem. De ahogy a napirend előtti felszólalásomban is elmondtam, nincs ma olyan testület Magyarországon, ami jobban hasonlítana egy versengő demokráciára, mint ez közgyűlés, és ennek szerintem örülni kell, még ha ez több vitával és hosszabb ülésekkel is jár. És ma is bebizonyosodott, hogy még a töredezett erőviszonyok mellett is lehet eredményeket elérni, hiszen az összes általam benyújtott javaslatot nagy többséggel megszavazta a közgyűlés.
Így elértük, hogy elvi döntés született arról, hogy hétvégén és ünnepnapok előtt éjfél után is járjon a metró, ami különösen nagy segítség a fiataloknak. Döntöttünk arról, hogy januártól a kutyák és a biciklik után nem kell plusz jegyet váltani a BKK járatain, akiknek van bérlete - ettől még nem változik azon járatok köre, ahol lehet biciklit szállítani.
És a javaslatomra lépünk abban is, hogy a köztéri kukák mellé nyugat-európai mintára kísérleti jelleggel külön tárolókat helyezünk el a visszaváltható palackoknak, megelőzve ezzel azt, hogy megbüntessék azokat, akiknek gyakorlatilag a megélhetését jelenti ezek visszaváltása.
Nagy örömömre szolgál, hogy a közgyűlés szintén ellenszavazat nélkül üzente meg a kormánynak, hogy elutasít minden HÉV járatritkítást, nemet mond a Közlekedési és a Természettudományi Múzeum elhurcolására Debrecenbe, és ragaszkodik a reptéri vasút megépítéséhez.
Ahogy ígértem, a programom mentén, konstruktívan és érdemi javaslatokkal vesz részt a Podmaniczky Mozgalom közgyűlési munkában. A mai nap is bizonyította, hogy ennek van értelme, ezért ezt a konstruktív munkát fogjuk folytatni a budapestiek érdekében." | Vitézy Dávid elégedett a mai közgyűléssel | Maratoni ülés után több témában is döntött a Fővárosi Közgyűlés, amelyet megelőzően már hétfőn egymásnak feszültek a pártok. Vitézy Dávid, aki rendszeres krónikása az ott történteknek, győzelmi posztot tett közzé, és arról számolt be, hogy minden előterjesztését elfogadták. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/vitezy-david-kozgyules-fovaros/w8tj25n | null | true | null | null | Blikk |
Bulgáriában harminc kereskedelmi bank működik, amelyeknek a 80 százaléka külföldi tulajdonú. A legnagyobbak az olasz UniCredit, a magyar OTP, a görög National Bank of Greece és az osztrák Raiffeisen.
A bolgár versenyhatóság vizsgálatot indított annak gyanújával, hogy a bolgár kereskedelmi bankok megállapodásban rögzítették a kamatokat, és felosztották a piaci részesedést. A bolgár versenyhatóság hétfői közleménye szerint razziát tartottak a bulgáriai bankszövetségnél (ABB), és dokumentumokat foglaltak le. A versenyhatóság szerint egy évig is eltarthat a vizsgálat.
A versenyhatóság arra keres választ, hogy a kereskedelmi bankok összefogtak-e a hitel- és a betétkamatok rögzítése érdekében. A közlemény arra nem tért ki, hogy a hatóság milyen időszakaszt vizsgál.
A bolgár bankszövetség cáfolta a feltevéseket, és aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a versenyhatóság a rendőrség segítségével vitt el dokumentumokat. | Kartellgyanú a bolgár bankrendszerben | A bolgár központi bank kedden visszautasította azokat a feltételezéseket, hogy a balkáni ország bankjai kartellben működtek. Egyszersmind felszólította az üggyel foglalkozó versenyhatóságot, hogy gyorsítsa meg a felmerült gyanú kivizsgálását, és állítsa helyre a bankok jó hírnevét. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2009/07/kartellgyanu-a-bolgar-bankrendszerben | 2009-07-14 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Az Építési és Közlekedési Minisztérium hét projekt vonatkozásában döntött úgy, hogy azok megvalósításában a pécsi önkormányzat mellett konzorciumi partnerként részt vesz, egy nyolcadikban pedig egy másik állami szereplő lesz a város társa a TOP Plusz programon belül. Csizmadia Péter a Fidesz-KNDP frakcióvezetője azt mondta, hogy a fejlesztések megvalósításában mérföldkő a konzorciumi megállapodás.
Szivárvány Gyermekház felújítása
2. Az egészségügyi alapellátás fejlesztése Pécsett
3. Integrált Nappali Szociális Intézmény (INSZI) egységeinek belső kialakításához kapcsolódó fejlesztések
4. A pécsi vásártér funkcióbővítő rekonstrukciója, fejlesztése
5. ÁPER laktanya, mint barnamezős ipari terület fejlesztése
6. Déli ipari park fejlesztése
7. Mecsek/Misina élményerdő kialakítás
+ 1. A "Kertváros-Belváros kerékpárút megvalósítása" esetében a Minisztérium által kijelölt Magyar Közút NZrt. lesz a konzorciumi partnere a városnak.
A projekteket korábban a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiában nevesítették, abban vázolták fel a fejlesztések céljait. A bezárt Szivárvány Gyermekház tartószerkezetének a megerősítése mellett a tervezett komplex megújítással az épületben új funkciókat alakítanák ki. A meglévő főbejáratot megszüntetnék, az árkád beépítésével egy használható méretű és osztható aula jöhetne létre.
Az egészségügyi alapellátás fejlesztése több orvosi rendelő felújítását foglalja magában, illetve akár bővítést is. Az Integrált Nappali Szociális Intézmény (INSZI) Apáca utcai és Felsőbalokány utcai egységei külső és belső infrastrukturális beavatkozásokon esnének át.
A Pécsi Vásártéren korszerűsítés, a vendéglátó egységek felújítása, a parkolási és megközelíthetőségi feltételek javítása is indokolt. A stratégiai dokumentumban az szerepel, hogy az eddigi, többségében heti nyitvatartás helyett funkcióbővítéssel olyan közösségi és gazdasági teret hoznának létre, amely szélesebb szolgáltatási palettával, hosszabb nyitvatartással működik.
A volt Áper laktanya funkcióváltásával vállalkozói parkot és inkubációs központot szeretnének létrehozni. Ehhez a meglévő épületeket, az infrastruktúra jó részét el kell bontani, új, a beruházói igényekhez illeszkedő telkeket kell kialakítani, szükséges utakat, közműveket kiépíteni. A volt laktanyából a kis- és középvállalkozói szektor számára vállalkozói parkot hoznának létre, amelyet például a városban szétszórt telephellyel rendelkező cégek vehetnének igénybe, illetve a cégek egymáshoz kapcsolódó vagy közös fejlesztéseket valósíthatnak meg. Ezek mellett át- és továbbképző központ, inkubátorház és központi képzőhely kialakítása szintén az elképzelések között szerepel.
A Déli Ipari Parkban további területek vásárlása, területelőkészítés, csarnoképítés a cél.
A Mecsek/Misina Élményerdő projekt keretében mountain bike túraútvonalak kialakítása mellett libegő létrehozása is szerepel, ami a Misina tetőre vinne fel a Niké szobortól. Az indító állomásnál park és rendezvénytér jönne létre panoráma teraszos vendéglátó egységgel. A sípályát télen-nyáron használhatóvá tennék, például mountain bike parkkal, vagy műanyag sípálya lerakásával. A TV torony fejlesztése is az elgondolások között van, ám ehhez a tulajdonos Antenna Hungáriával szükséges egyeztetni.
A Kertváros-Belváros kerékpárút fejlesztése a 2014-2020-as ciklusban elmaradt. Ennek megépítésével a város déli zónáját és vonzáskörzetét kötnék össze a Belvárossal és a kelet-nyugati kerékpáros folyosóval. | Fejlesztések: Nyolc pécsi projektbe száll be az állam | Az állam nyolc pécsi projektről nyilatkozott úgy, hogy azok megvalósítása során a beruházásban részt kíván venni. Ez háttérgaranciát is jelenthet a TOP Pluszos fejlesztések esetében. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/fejlesztesek-nyolc-pecsi-projekt | null | true | null | null | BAMA |
A Jobbikkal ellentétben a kormánypártban zéró tolerancia van a korrupcióval szemben, és a miniszterelnök azonnal átfogó vizsgálatot rendelt el Mengyi Roland ügyében.
A Fidesz szerint a Jobbik a mai napig Európa legnagyobb korrupciós botrányához falaz és a mentelmi jog mögé bújtatta Kovács Bélát. A nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciója kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt is kiemelte, hogy a Fideszben viszont zéró tolerancia van a korrupcióval szemben.
A közleményben a Jobbik alelnökének sajtótájékoztatójára reagáltak, amelyen Volner János szóvá tette, hogy Orbán Viktor kormányfő nem hívta vissza parlamenti képviselői tisztségéből a korrupciós ügybe keveredett Mengyi Rolandot.
A Fidesz-frakció azt írta: a Jobbikkal ellentétben a kormánypártban zéró tolerancia van a korrupcióval szemben, és a miniszterelnök azonnal átfogó vizsgálatot rendelt el az ügyben.
Mengyi Roland mentelmi jogáról a parlament dönthet, az eljárás már megkezdődött – tették hozzá. Helyesnek tartják, hogy a képviselő maga is kéri mentelmi jogának felfüggesztését, hogy együttműködve a nyomozóhatóságokkal tanúvallomást tehessen, mert fontos, hogy mielőbb kiderüljön az igazság. | Fidesz: a Jobbik Európa legnagyobb korrupciós botrányához falaz | Magyar Idők | A Fidesz szerint a Jobbik a mai napig Európa legnagyobb korrupciós botrányához falaz és a mentelmi jog mögé bújtatta Kovács Bélát. A nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciója kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt is kiemelte, hogy a Fideszben viszont zéró tolerancia van a korrupcióval szemben. A közleményben a Jobbik alelnökének sajtótájékoztatójára reagáltak, amelyen Volner János szóvá … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/fidesz-jobbik-europa-legnagyobb-korrupcios-botranyahoz-falaz-942757/ | 2016-08-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Idők |
Fogadási csalásra próbálták rávenni a Pécs egyik futballistáját | A Siófok-Pécsi MFC Ligakupa-mérkőzés eredményének befolyásolására próbálták rávenni a múlt héten Törtei Tamást, a PMFC labdarúgóját, aki későn szólt az esetről a klub vezetőinek, ezért felfüggesztették az edzések látogatása alól. Az egyesület közleménye szerint Törtei a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szabályzatával, valamint a PMFC házirendjével és etikai szabályaival ellentétesen cselekedett, mert nem jelezte az esetet azonnali hatállyal a klub vezetőségének, sőt, mielőtt ezt megtette volna, egyik játékostársának is beszámolt a megkeresésről. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/fogadasi-csalasra-probaltak-ravenni-a-pecs-egyik-futballistajat/8dcbf3z | 2011-10-03 13:25:00 | true | null | null | Blikk |
|
A grúz ügyészség szerdán kiadott egy közleményt, miszerint vizsgálatot indítanak a múlt szombati parlamenti választások eredményének feltételezett meghamisítása miatt. Közölték, hogy ezzel együtt csütörtökre beidézték Szalome Zurabisvili grúz államfőt, hogy tisztázza vasárnapi kijelentéseit. Zurabisvili egy sajtótájékoztatón, ellenzéki politikusok gyűrűjében állva azt mondta, hogy a kormánypárt elcsalta a választást. Az elnök szerint a grúz nép nem akar orosz befolyás alá kerülni, és attól félnek, hogy a 12 éve kormányzó Grúz Álom párt Tbiliszit még közelebb irányítja Moszkvához.
Az ügyészség szerint Zurabisvili rendelkezhet bizonyítékokkal a választások esetleges meghamisítására vonatkozóan.
Az elnök még vasárnapi sajtótájékoztatóján békés utcai demonstrációra szólította fel a grúz lakosságot, Tbilisziben pedig hatalmas tömeg vonult utcára éppen akkor, amikor Orbán Viktor és kormánydelegációja a grúz kormánypárt meghívására Tbiliszibe érkezett.
Kedden a grúz választási bizottság döntése nyomán a szavazóhelyiségek 14 százalékában megkezdték a szavazatok újraszámlálását, Orbán viszont eközben sajtótájékoztatót tartott Irakli Kobahidze grúz miniszterelnökkel.
Először gratulált Grúziának, amiért nem lett az országból "második Ukrajna", majd megismételte a Grúz Álom kampánynarratíváját, miszerint a Nyugat bele akarja vonni Grúziát Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborújába. Orbán azt mondta, hogy áttekintette a magyar választási megfigyelők jelentéseit, és hogy azok "minden szempontból pozitívak", és leszögezte, hogy Grúziában szabad és demokratikus választás
A miniszterelnök szavait megerősítette Szijjártó Péter, amikor azt mondta, hogy "a szokásos károgók és a hivatalos rettegők nem vesztegetik az időt a grúz választások kapcsán sem, tucatnyi európai uniós ország nem tudja megemészteni, hogy a demokrácia a népakaratról szól és nem Brüsszelből jelölik ki az ország kormányát". | Vizsgálatot indít a grúz ügyészség a múlt szombati parlamenti választások miatt | A grúz elnök és az ellenzék szerint a szavazatok (papíron) 53 százalékát megszerző Grúz Álom párt elcsalta a választást. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/2024/10/30/vizsgalatot-indit-a-gruz-ugyeszseg-a-mult-szombati-parlamenti-valasztasok-miatt | null | true | null | null | Euronews |
A külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az ATV Egyenes Beszéd című műsorában telefonon beszélt Krug Emíliának arról, hogy káros, hazug és képmutató folyamatok zajlanak Európában a kereszténységgel szemben.
Arról volt szó, hogy egy francia város tanácsa úgy döntött, egy 1905-ben elfogadott, az állam és az egyház szétválasztásáról szóló törvény értelmében el kell távolítani a keresztet egy helyi, II. János Pál pápát ábrázoló szoborról, és miután egy budaörsi egyházi iskola jelezte, szívesen befogadná a keresztet, a kormány felajánlotta, állja a hazaszállítás felmerülő költségeit.
Szijjártó arról beszélt, hogy a 21. századi Európában a vallásszabadság mindenkire vonatkozik, csak a keresztényekre nem. Szijjártó már a következő lépésről spekulált, hogy legközelebb vajon majd a templomtornyokról kell-e majd eltávolítani a keresztet.
Krug Emília erre megkérdezte, hogy: „Ha akkor, amikor ezekben a napokban, hetekben ennyire fontos a kereszténység védelmezése a Fidesznek, és sokakban felmerül az, hogy mondjuk amikor Ramil Səfərovot kiadtuk, aki ugye egy keresztény örmény férfit ölt meg baltával előre megfontoltan, akkor nem volt ennyire fontos a kereszténység védelme, a keresztény értékrend Magyarország számára? Mit mond azoknak, akikben ilyenkor mindig ez merül fel?”
Szijjártó erre azt mondta, nem érti a kérdező szándékát, aki „egymással abszolút egymással össze nem függő kérdéseket” kever össze, de megismételte a régi szöveget: „az említett azerbajdzsáni állampolgárnak a kiadása” nemzetközi jog alapján történt. Krug Emília közbevetette, hogy ez azzal a feltétellel történt, hogy a baltás gyilkos a hazájában majd letölti a büntetését, „miközben pontosan tudták, hogy szabadon fogják engedni, és nemzeti hősként fogják ünnepelni, ahogyan az történt is”. Szijjártó itt vett egy nagy levegőt, majd lezajlott ez a párbeszéd:
Szijjártó Péter: Ne haragudjon, szerkesztő asszony, ön olyan dolgokkal vádol minket, aminek a súlyát nem tudom pontosan, hogy érzi-e!
ATV: De ezek tények, ami történt 2012-ben.
Szijjártó Péter: Nem, nem tények, ne haragudjon! Visszautasítom, fel vagyok háborodva. Ön olyan dologgal vádolja a korábbi magyar kormányt, amely szerint előre megfontolt szándékkal egy bűnelkövető személyt úgy adott volna ki egy másik országnak, hogy az volt a szándéka, hogy őt ott engedjék szabadon.
ATV: Ja, nem azt mondtam, hogy az volt a szándéka, de egy pici külpolitikai tájékozottsággal lehetett tudni, hogy ez fog történni.
Szijjártó Péter: Ezt tetszett mondani, ezt tetszett mondani, ezt tetszett mondani, és ezt határozottan vissza kell, hogy utasítsam.
ATV: Külpolitikailag lehetett tudni, hogy ez fog történni.
Szijjártó Péter: Nem lehetett tudni...
ATV: Merthogy hősként ünnepelték azért, amit tett.
Szijjártó Péter: ... mert ez egy nemzetközi jogi kérdés. Akkoriban a magyar kormány mindent a nemzetközi jog előírásainak megfelelően hajtott végre, minden, a vonatkozó nemzetközi jogszabályokban előírt elővigyázatossági lépést megtett. A nemzetközi jogszabályok megsértése nem magyar, hanem azerbajdzsáni oldalon történt meg, amelyért akkor tiltakoztunk is. Nem pontosan értem persze, hogy ennek mi köze van ahhoz, hogy Európában a kereszténységet elképesztő módon támadják...
ATV: Az örmények a legősibb keresztény nemzet Európában, akkor nem volt olyan fontos a védelme a kereszténységnek.
Szijjártó Péter: A kereszténység védelme mindig is a rendkívül fontos kérdés, most is, éppen ezért nem fogadjuk el, hogy a 21. század Európájában a vallásszabadság mindenkire vonatkozzon, kivéve a keresztények... | Szijjártó: Nem lehetett tudni, hogy Azerbajdzsán szabadon fogja engedni a baltás gyilkost | Visszautasítja és felháborítónak tartja, hogy a „korábbi kormányt” azzal vádolják, úgy adta ki Ramil Səfərovot, hogy tudta, hősként fogják ünnepelni. Szerinte ma Európában a vallásszabadság mindenkire vonatkozik, csak a keresztényekre nem. | null | 1 | https://444.hu/2017/11/03/szijjarto-nem-lehetett-tudni-hogy-azerbajdzsan-szabadon-fogja-engedni-a-baltas-gyilkost | 2017-11-03 09:33:00 | true | null | null | 444 |
Átépítik, illetve korszerűsítik Csákvár két utcáját is. Az erről szóló sajtótájékoztatót november 20-án tartották a kisvárosban. Bár a Gyümölcs és a Bokréta utca újul meg a közeljövőben, a rossz, esősre forduló idő miatt nem a helyszínen, hanem a polgármesteri hivatalban tartották a fejlesztéssel kapcsolatos sajtótájékoztatót, melyen a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, Molnár Krisztián, és Tessely Zoltán országgyűlési képviselő elmondták a két utca jövőjét megváltoztató projekt részletes tartalmát.
A beszédekből kiderült, hogy a Gyümölcs utca 893 m hosszon az Árpád utca és a Kálvária utca között újul meg. Nem csak egy új kopóréteg kerül a régi útra, hanem megtörténik a pályaszerkezet cseréje is, új kopóréteg is kerül rá, és stabilizálják a padkákat is, 1 m szélességben és mindezt úgy, hogy teljes mértékben az utca környezetébe ágyazva, vagyis elvégzik az aknafedlapok és kapubejárók szintbe hozását is.
A Bokréta utcáról is beszéltek a csákvári hivatalban.
A Bokréta utca felújítás előtt álló 401 méteres, az országos közút és a Szilárd Gyula utca közé ékelődő szakaszán elvégzik a pályaszerkezet cseréjét, az új kopóréteg leterítését, és nem az eredeti méretet követve, hanem burkolatszélesítéssel. Ezt az utat kíséri majd egy egyoldali 6cm vastagságú térkő gyalogjárda is, és kihelyeznek egy kerékpáros közlekedésre figyelmeztető táblát is.
Azt is megtudtuk, hogy a megyei önkormányzat által koordinált pályázati forrásból immár 732 millió forintnyi fejlesztés valósul meg Csákváron. Nemrégiben az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére nyert a település 169, majd az Élhető települések pályázaton közel 282 millió forintot, és ehhez csatlakozik a felújítás előtt álló Gyümölcs és Bokréta utca pályázata, melynek összege több mint 281 ezer forint. | Két utca burkolata is megújulhat a közeljövőben | A belterületi utak fejlesztése kapcsán Csákváron járt Molnár Krisztián és Tessely Zoltán. A politikusok erre a településre is örömhírt vittek, ugyanis 1.3 km hosszú út újulhat meg a közeljövőben. Az ehhez szükséges pályázati úton elnyerhető forrást a megye biztosítja. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/ket-utca-burkolata-is-megujulhat-a-kozeljovoben | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Letöltendő szabadságvesztést indítványozott az ügyész Kulcsár Attila mellett Kerék Csabára, a Britton cégcsoport volt magyarországi vezetőjére, Garamszegi Gáborra, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesére, Bitvai Miklósra, az Állami Autópálya Kezelő volt vezérigazgatójára, Rejtő E. Tiborra, a K and H Bank volt vezérigazgatójára és Forró Tamás újságíróra.
Az ügyész többek között Kulcsár Attilára 230 milliós, Kerék Csabára 176 milliós, Bitvai Miklósra 150 milliós, Garamszegi Gáborra 58 milliós, Forró Tamásra 30 milliós, Schönthal Henrikre pedig 626 milliós vagyonelkobzást kért.
A Kulcsár-ügy a védőbeszédekkel folytatódik, amelyek várhatóan egész héten tartanak majd, ezt követi a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezése, majd pedig az elsőfokú ítélet kihirdetése a Fővárosi Bíróságon.
Kulcsár csak belebotlott
Kulcsár ügyvédje az enyhítő szakasz alkalmazását kérte és a sértettek felróható magatartását fejtegette.
A védő szerint a pénzt “odatették Kulcsár Attila lába elé, hogy belebotoljon”. Mint mondta, a sértett K and H Equities “felróható magatartása” is nagymértékben elősegítette, mi több előidézte a bűncselekmény-sorozatot, és ez Kulcsár vonatkozásában nyomatékos enyhítő körülmény, csakúgy, mint a vádlott beismerő, feltáró jellegű vallomása.
Továbbá a védő szerint a mintegy 3 milliárdos kár “rövid időn belül bőven megtérül” az eljárás során zár alá vett vagyonokból, s ez nagyrészt Kulcsárnak köszönhető.
8 milliárd
Az ügyészség Kulcsár Attilát és vádlott-társait sikkasztással, pénzmosással, okirat-hamisítással, bűnpártolással és más bűncselekményekkel vádolja. Az okozott kár meghaladja a 8 milliárd forintot.
A vád szerint Kulcsár Attila 1998 és 2003 között a K and H Equities brókercégnél jogosulatlanul használta az ügyfelek pénzét. A 2003 nyarán kipattant brókerbortrány nyomán indult büntetőeljárásban Kulcsár Attilát leszámítva szinte minden vádlott tagadja bűnösségét. | Kulcsár-ügy: börtönt és vagyonelkobzást kért az ügyész | Kétnapos vádbeszéde végén a Kulcsár-ügy vádlottjai közül tucatnyira kért börtönt, illetve összességében milliárdos vagyonelkobzást az ügyész a Fővárosi Bíróságon hétfőn. A per ezen a héten a védőbeszédekkel folytatódik. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/07/07/kulcsar_ugy_bortont_vagyonelkobzast/ | 2008-07-07 12:24:00 | true | null | null | 24.hu |
A BKV felügyelőbizottsága (fb) határozatában arra kérte a belső ellenőrzést, hogy vizsgálja ki a cég egyik korábbi vezető beosztású dolgozójának végkielégítési ügyét – tudta meg BKV-s forrásból az MTI pénteken. Az fb azt is határozatba foglalta, hogy ha a belső ellenőrzés szabálytalanságot talál vagy felmerül a bűncselekmény gyanúja, akkor tegyék meg a rendőrségen a feljelentést.
Az MTI bortokába korábban került dokumentum szerint a volt igazgató több mint 30 éve dolgozott a cégnél, 150 százalékos prémiumot kapott fizetése mellé, és 83 millió forint végkielégítéssel távozott a cégtől 2009-ben. Az igazgató határozott idejű szerződéssel dolgozott a BKV-nál, majd Kocsis István küldte el közös megegyezéssel és korengedményes nyugdíjjal. | Újabb név a BKV-ügyben | 30 évig dolgozott és 83 milliós végkielégítéssel távozott az igazgató, akit most a belső ellenőrzés vizsgál. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/03/05/ujabb_nev_bkv_ugyben/ | 2010-03-05 14:42:00 | true | null | null | fn.hu |
Szakember helyett pártpolitikust ültetnének a korrupciógyanú miatt börtönben lévő Czeglédy Gergő helyére. Ebből is látszik az óbudai fideszesek szerint, hogy a III. kerületi önkormányzat pártkifizetőhelyként működik, és az óbudai balliberális korrupció tovább burjánzik - írja a Metropol .
Óbuda új balliberális többségű testülete az egyik legjelentősebb önkormányzati cég, az Óbudai Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. élére akarja kinevezni Burghard Attilát,
aki a korrupciógyanú miatt nyár óta letartóztatásban lévő Czeglédy Gergő alpolgármestert követte a kerületi MSZP-szervezet élén. Burghard korábban az OTP Bank újpesti fiókjának volt a vezetője, ahonnan 2022-ben gyanús körülmények között távozni kényszerült.
Mindez a helyi baloldal szerint nem számít, mivel mindenképpen pártpolitikust ültetnének az intézmény élére szakember helyett. A Kiss Lászlót és Czeglédy Gergőt bíráló fideszesek szerint a politikai káder és a Kiss-Czeglédy-féle hálózat közvetlen folytatójaként tekinthető Burghard megválasztása - írták. Hozzátették: valószínűleg az újonnan a testületbe kerülő Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk szavazatain fog eldőlni a kérdés.
Amennyiben az új pártok szó nélkül beállnak az Óbudát lejárató és romlásba döntő baloldal mellé, akkor mindenki számára nyilvánvalóvá teszik, hogy semmiféle változást nem kívánnak elérni a működésképtelen önkormányzat megváltoztatásában, és hozzájárulnak, hogy a korrupciós hálózat továbbra is gátlások nélkül talicskázza ki a közpénzt a III. kerületiek zsebéből. Mindeközben a korrupciós hálózatot éveken keresztül gátlástalanul működtető baloldali pártok nem a III. kerületben élők problémáinak megoldásával, hanem a pozíciók osztogatásával és a hatalom átmentésével vannak elfoglalva
- erősítette meg a lapnak Gyepes Ádám. A fideszes képviselő meglátása szerint ugyanis a kerület egyáltalán nem működik, pláne amióta a kerületvezetés börtönben van.
- Ha a balliberális többség megszavazza az MSZP-s helycserét a kifizetőhely élén, akkor biztosak lehetünk benne, hogy semmi változás nem fog bekövetkezni az egyre nagyobb gödörbe süllyedő óbudai önkormányzat háza tájékán - jelezte a politikus.
Amióta a DK-s Kiss László polgármester börtönben van és több önkormányzati vezetőt is letartóztattak, a balliberális vezetésű önkormányzat működése akadozik.
A III. kerületben a lakosság gyakorlatilag nem tud ügyet intézni, állandó a szemét és a kosz az utcákon, az ingatlanokba jogcím nélküli, illegális lakók, csövesek és droghasználók költöznek.
Óbuda-Békásmegyer lakossága szerint a börtönből nem lehet a kerületet irányítani, többen demonstráltak is amiatt, hogy végre mondjon le Kiss László és Czeglédy Gergő, és legyen új választás, hogy haladhasson a kerületben az élet. Kiss azonban nem mondott le, ahogy alpolgármestere sem. A kerület pedig döcög, legutóbb például attól volt hangos a városrész, hogy a Római-parton élőket alig támogatták az árvízi védekezésben. Szinte semmi segítséget nem kaptak, kiszúrták a szemüket mindössze kétszáz üres zsákkal, amiért még el is kellett menniük.
A DK-s polgármesterrel közölt, megalapozott gyanú szerint Kiss László 2019 októberi polgármesterré választását követően megállapodott egy ismerősével, hogy az érdekeltségébe tartozó cégek rendszeresen megbízásokat kapnak majd az önkormányzattól, amiért cserébe neki és további - az önkormányzatnál dolgozó - hivatalos és nem hivatalos személyeknek pénzt kell visszafizetni. Annak érdekében, hogy
a vesztegetési pénz eredetét és felhasználási céljait leplezni tudják, az önkormányzat fiktív, túlárazott szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. A színlelt szerződésekben írt szolgáltatást, termékbeszerzést valójában nem a szerződő cégek, hanem más gazdasági társaságok teljesítették, a szerződésben vállalt árnál olcsóbban. Esetenként a vállalt munkát az önkormányzat alkalmazottai végezték el.
A polgármestert vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettével, valamint más bűncselekmények elkövetésével gyanúsítja a főügyészség.
Borítókép: Kiss László, a III. kerület polgármestere ( | Baloldali pártkatonára akarják bízni a III. kerület vagyonát | Az előzetes letartóztatásban lévő Kiss Lászlót bírálók szerint tovább működhet a DK-s polgármestert és Czeglédy Gergőt érintő óbudai korrupció láncolata, ha kinevezik Burghard Attilát. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/baloldali-partkatonara-akarjak-bizni-a-iii-kerulet-vagyonat | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Felmérések tanúsítják, hogy Orbán Viktor, illetve a Fidesz mostanra gyakorlatilag elveszítette a magyar fiatalság zömét. Személyes tapasztalataim is azt mutatják, hogy ebben a korosztályban valósággal ciki lett a kormánypártokra szavazni.
Különösen a kényszerű emigrációt tervezgető hazai egyetemisták nem tudják megbocsátani az Orbán-kabinetnek az értelmes jövőkép hiányát, mely az ország szisztematikus tönkretételéből adódik. Közülük jó páran elestek például az Erasmus-ösztöndíjtól amiatt, hogy a rezsim kiterjesztette csápjait a felsőoktatási intézményekre.
De tartozzon bármely társadalmi osztályba egy fiatal ember, többnyire viszolyogva szemléli, az orbáni világban miként vált az érvényesülés zálogává a szakmai teljesítmény helyett a hatalomhoz való lojalitás. És ne feledjük: nagyon sok családban van a kontárkormány által félrekezelt Covid-járványnak legalább egy halottja. Bizonyára nem rokonszenves a forradalmi hevületre hajlamos fiatalok számára 1956 eszményeinek kormányzati megtagadása, az orosz hódító új keletű piedesztálra emelése sem.
Hazánk miniszterelnöke persze határozottan érzékeli ezt a népszerűségvesztést, de most sem tagadja meg önmagát. Esze ágában sincs szakítani eddigi koncepciójával; vagyis ezután sem próbál meg élhető országot teremteni, melyben az otthonteremtés, a pályakezdés és a gyermekvállalás nem csupán elérhetetlen álom marad számos ifjú ember számára. Orbán jobb híján szimbolikus intézkedésekkel keresi a fiatalok kedvét, de olyan felelőtlenül és nemtörődöm módon, hogy ezek a sebtében előhúzott ötletek valójában többet ártanak, mint használnak.
A tinédzserek jogosítványszerzésének megkönnyítése iskolapéldája a furfangos orbáni hatalomgyakorlásnak, amely csupán a hatalmi szempontokkal törődik, a gyakorlati következményekkel ellenben jottányit sem. Orbán adminisztrációja nemrégiben belengette: ismét megalázza az időseket, ezúttal azzal, hogy az élemedett korú gépjárművezetőknek megkülönböztető jelzést rendszeresít. A tervek szerint a jövőben feltűnhetnek a járműveken az "idős a volánnál" emblémák. Ezzel a lépéssel a tekintélyelvű rendszer működtetője tudatosan azt sugallja a társadalomnak, hogy az idős sofőrök jelentenek leginkább veszélyt a közlekedés biztonságára. Holott nemcsak a személyes tapasztalat, de bármelyik statisztika tanúskodik arról: elsősorban a tizenéves gépjárművezetők hajlamosak a gyorshajtásra, a KRESZ-szabályok semmibevételére, közvetve a nemritkán halálos balesetek okozására. Ez a slendriánságra, forrófejűségre való hajlam ugyanis esetükben életkori sajátosság.
A ravasz zsarnok persze tisztában van vele, hogy hazánkban a közfelfogás a vezetői engedély birtoklását épp úgy alkotmányos alapjognak tartja, ahogyan az Egyesült Államok lakóinak zöme a fegyvertartást. Donald Trump pártjának politikusait nem is hatja meg a számos fegyveres ámokfutás a tengerentúlon. Orbán Viktornak pedig átkozottul kellenek a hazai fiatalok szavazatai: ezért nem törődik azzal, hányan és miért halnak meg évről évre a magyarországi utakon. | Egy orbáni ötlet hátulütője | Felmérések tanúsítják, hogy Orbán Viktor, illetve a Fidesz mostanra gyakorlatilag elveszítette a magyar fiatalság zömét. Személyes tapasztalataim is azt mutatják, hogy ebben a korosztályban valósággal ciki lett a kormánypártokra szavazni. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257782_egy-orbani-otlet-hatulutoje | null | true | null | null | Népszava |
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Transparency International Magyarország (TI), miután az Alkotmánybíróságnem találta alkotmányellenesneka Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) működését -írja blogján a TI.
Az SZVH november közepén adott kiegy jelentésta civil szervezetről, amiben úgy írtak a TI-ről, mint magyar állami intézményeket "stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységet végez, valamint egy globális lobbihálózat részeként szolgál nagyhatalmi érdekeket". A Transparencyszerint a jelentés"a kommunista ideológia nyugati-imperialista összeesküvés-elméleteit megszégyenítő kitalációkkal, tárgyi tévedésekkel és súlyos csúsztatásokkal terhelt."
A TI korábban azért fordult az AB-hez, mivel érvelése szerint a szuverenitásvédelmi törvény alaptörvény-ellenes. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatához ugyanis nem szükséges semmilyen konkrét bizonyíték vagy gyanú, emellett a vizsgált intézmény minden iratát köteles átadni, és semmiféle jogorvoslattal nem élhet, pedig ezekben üzleti titkai, ügyfeleinek és dolgozóinak személyes adatai, ügyvédi titkok is szerepelhetnek. A TIM szerint a jogszabály sérti a véleménynyilvánításhoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, a közhatalmat kritizáló véleménnyel szembeni retorziót tesz lehetővé.
Az Alkotmánybíróságérvelése szerintaz SZH megállapításainak nincs semmilyen - főleg nem büntetőjogi - jogkövetkezménye és nem jár szankcióval, vagyis tevékenysége nem korlátozza a TIM véleménynyilvánítási szabadságát. | A Transparency Strasbourgig viszi a Szuverenitásvédelmi Hivatal elleni ügyét | A magyar Alkotmánybíróság szerint az SZVH működése nem alkotmányellenes, és ezt a Transparency International az Emberi Jogok Európai Bíróságán vitatná meg. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/22/transparency-international-magyarorszag-strasbourg-emberi-jogok-europai-birosaga-szuverenitasvedelmi-hivatal | null | true | null | null | Telex |
A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint a sportberuházások magyar csimborasszója, a focipályákkal és stadionokkal már többször bizonyított Pharos 95 Kft. vezeti azt a konzorciumot, amely elnyerte a Bicskei Torna Club sportlétesítményének fejlesztésére kiírt pályázatot,
234 990 000 forintért.
A szerződést eredetileg 217 661 894 forintra becsülték, a Pharos partnere a konzorciumban a Best Grundbau Kft. Az összeget részben tao-támogatásokból, részben állami segítséggel teremtették elő.
A fejlesztés keretében a konzorciumnak a meglévő klubház és öltözők bővítéséről és felújításáról, 323 fős nézőtéri lelátók és új műfüves pálya építéséről, valamint a meglévő füves labdarúgó pálya felújításáról kell gondoskodnia.
Gyakorlott stadionépítők
Az Átlátszó korábban beszámolt a Pharos sportkötődéseiről: a cég tulajdonosa a ZTE futballcsapatát működtető zrt tulajdonosa is. Ráadásul a Pharos Felcsúton is otthon van a cikk szerint: nemcsak pályákat épített az akadémiának, de a cég tulajdonosa, Végh Gábor adományozta az intézménynek Puskás Ferenc egészalakos szobrát. 2010-ben a Videoton stadionjában is a Pharos végezte el a pályafelújítást.
Az Opten céginformációs adatbázisban megnéztük a cég eredményeit 2011 óta. Íme:
A Bicskei Torna Club felújítását és bővítését a szervezet elnökeként Tessely Zoltán jelentette be 2015-ben. Tessely jelenleg országgyűlési képviselő, korábban Bicske polgármestere is volt, de ahonnan ismerősebb lehet a neve, az különleges megbízatása: 2015-ben Orbán Viktor őt nevezte ki Etyek, valamint a Szent László- és Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztossá.
Ma már ez a második sportberuházás, amiről beszámolunk. Korábban arról írtunk, hogy 3,4 milliárd forintért újítják fel Hosszú Katinka kedvenc uszodáját a 2017-es budapesti vizes vb-re.
Kiemelt képünkön Tessely Zoltán látható. | Szerencsét hoz a felcsúti telephely: Bicskén fejleszt sportcentrumot a ZTE tulajdonosának cége | Lesz új műfüves pálya és a meglévőt is felújítják. Nem hiányozhat a lelátó és az öltözők bővítése sem. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2016/12/09/szerencset-hoz-a-felcsuti-telephely-bicsken-fejleszt-sportcentrumot-a-zte-tulajdonosanak-cege/ | 2016-12-09 22:44:00 | true | null | null | 24.hu |
Nyitókép: Mandiner-grafika
Szinte naponta kap újabb hangfelvételeket a sajtó, amelyeken Magyar Péter beszél a választókról, a Tisza Párt tagjairól, vagy éppen a magyar sajtót minősíti. A felvételek mindegyikére igaz, hogy a Tisza Párt elnöke mindenkiről lenézően beszél, akit csak megemlít, még azokról is, akik teljes mellszélességgel támogatják a 2026-os hatalmi törekvéseit.
Míg sokáig úgy tűnt, Magyar Péter felbukkanása és az ellenzéki szavazótábor gyors maga alá gyűrése egy igazi "one man show", az elmúlt egy hétben világossá vált, hogy a Tisza Párt korántsem egy szoros kapcsolatokon és bizalmon nyugvó szervezet, amely az emberekért dolgozik.
Sokkal inkább a bizalmatlanság és a paranoia jeleit mutatják a napvilágra került bizonyítékok.
A felvételek alapján könnyen levonható az a következtetés, hogy a bekapcsolt hangrögzítő éppen úgy a mindennapok része a párton belül, mint Magyar Péter magánéletében. A pártvezérről már felbukkanása után kiderült, számára nem ütközik erkölcsi aggályokba az sem, hogy a saját feleségével folytatott beszélgetést rögzítse és felhasználja politikai karrierje érdekében. De az is bebizonyosodott, hogy Magyar Péter környezetében életformává vált a családon belüli hangfelvétel-készítés, mivel az elmúlt egy hétben több olyan hanganyagot is megismerhetett a magyar közvélemény, ami Vogel Evelinnel, Magyar volt barátnőjével folytatott négyszemközti beszélgetéseket tartalmaz.
Ráadásul Magyar Péter a felvételek kiszivárgását megelőzően megpróbálta elejét venni a nem mindennapi hangfelvétel-harcnak és maga mutatta be azt a hangfelvételt, amelyen Vogel Evelin és Hanzel Henrik, a Tisza pénzügyeit intéző vállalkozó beszélget. Magyar úgy próbálta meg manipulálni a hangfelvételt, hogy úgy tűnjön, Vogel zsarolja és 30 millió forintot követel. Ráadásul a Tisza elnöke azt is bejelentette, hogy Rogán Antal miniszter állítólagos magán-titkosszolgálata mindent "betechnikázott" és Magyar mellett a teljes párttagság folyamatosan le van hallgatva. Erre hétfő délelőtt bizonyítékot is próbált felmutatni:
egy Kínából rendelhető, pár ezer forintos kémtollat.
Magyar Péter hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján többször elismételte, tudomása van róla, hogy "be van technikázva" az ő lakása, meg a Tisza Párt irodái és autói is. Majd bemutatott egy állítása szerint "internetkábel-csatornában" talált és kilenc napig működő, wifin működtethető "kémtollat". Az eszközzel kapcsolatban ő is megjegyezte, hogy azért ilyet nem szoktak titkosszolgálatok használni, és hogy az "komolytalan", de mégis hangsúlyosan szerepelt a sajtótájékoztatón a "kémtoll". Érdekesség, hogy a Temu oldalán alig tízezer forint egy 64 gigabájtos diktafonos toll, a 34 gigabájtos pedig csak 4863 forint, legalábbis a Black Friday alkalmából, de a termék többféle kivitelben is kapható, amit "találkozókhoz, interjúkhoz, órákhoz, koncertekhez, hangvezérelt rögzítő előadásokhoz" ajánlanak.
Másnap nyilvánosságra került a teljes beszélgetés, amelyből kiderült, Vogel Evelin fontos szerepet töltött be a Tisza Párt megalakulásában és jelenlegi működésében. A volt barátnő emellett alátámasztotta Varga Judit Magyar Péterről tett vallomását és a beszélgetés több pontján is lerántotta a leplet volt párja nárcisztikus, bántalmazó viselkedéséről és a másokat lekezelő stílusáról.
a Tisza elnöke a kiszivárgott hangfelvételeken közönséges stílusban, káromkodva szidja a nyugdíjasokat, a saját szimpatizánsait, agyhalottnak tartja munkatársait, saját magán kívül tulajdonképpen mindenkivel elégedetlen.
Az is kiderült a közel kétórás beszélgetésből, hogy Vogel Evelin nem zsarolta a Tisza Párt vezetőjét, a tömörülés szervezésében betöltött szerepének ellentételezésére kért 30 millió forintot, miután Magyar Péter kijelentette, nem szeretné a pártügyek közelében látni párját. A szakításra ezt követően került sor, Vogel pedig ígéretet kapott Magyar Pétertől és Hanzel Henriktől is arra, megkapja a pénzt. A Magyar által bemutatott felvétel úgy volt összevágva , hogy ez a nem elhanyagolható ígéret ne legyen kihangsúlyozva, mivel nem zsarolásról volt szó, hanem üzletről.
A Tisza Párt elnökének volt barátnője egyébként szeptemberben lépett a nyilvánosság elé , amikor az Indexnek egy megrázó interjúban arról beszélt, Magyar Péter egyáltalán nem az, akinek mutatja magát és nem őszinte a szimpatizánsaival sem.
A Vogel-Hanzel beszélgetés után újabb felvételt juttattak el a sajtóhoz, amelyen Vogel Evelin és Magyar Péter beszélgetése hallható, vélhetően a június 8-ai, Hősök terén tartott rendezvényen. A Tisza elnöke büdös szájú követőkről, és saját nyugdíjaskommandóról beszél és azon viccelődik, hogy meglepődnének idősebb követői, ha azt mondaná nekik, vegyenek maguknak új unokát a külföldre költözött szeretteik helyett.
Az elhangzottak alapján feltételezhető, hogy a beszélgetést a Tisza Párt június 8-i, a Hősök terén tartott rendezvényét követően rögzíthették.
A felvételen Magyar Péter először azt mondja : "F***omat írogat a Márk ahelyett, hogy jönnének" . Majd arról beszélt a Tisza Párt vezetője, hogy sokszor leizzadt aznap.
Figyelj, annyiszor leizzadtam ma b***meg, inget cseréltem az előbb. Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt mondtam, mi a f***omat csinálok itt? Büdösek az emberek, és a szájuk, bleee.
Noha Magyar Péter a felvétel megjelenését megelőzően próbálta menteni a menthetőt, a legtöbben a felvételekre adott előzetes magyarázatokat is fenntartásokkal fogadták. Magyar ugyanis azt állította, azok a felvételek, amelyeken ő hallható és a következő napokban több szerkesztőséghez is eljutnak, manipuláltak. Mégpedig úgy, hogy Rogán Antal egy egymilliárd forintos mesterséges intelligenciát állított a kormány szolgálatába, amelynek az a feladata, hogy meghamisítsa Magyar Péter szavait és olyan mondatok is szerepeljenek a hangfelvételeken, amelyeket nem mondott.
Nem kellett sokat várni a következő hangfelvétel kiszivárogtatására, ahol Magyar Péter nem a szimpatizánsairól beszélt megengedhetetlen stílusban, hanem az EP-képviselő jelöltjeiről is. A felvétel még a június 9-ei választások előtt készült. Magyar a felvételen azon bosszankodott, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak. Az illetőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott:
Leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök, és nem tud magyarul...
Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak.
Arra a kérdésre, akkor miért őket választotta, a politikus azt felelte: "mert ők voltak a legjobbak. Nem volt ilyen opciónk, egy napunk volt, hogy eldöntsük a többi közül. Épp ezt mondtam, az izé, a többieknek, hogy basszus, ennyit dolgozok, csinálok bezzeg belőlük EP-képviselőt úgy, hogy fogalmuk sem volt, hogy ez micsoda, vagy, hogyan... legjobb állás a világon, keresnek havi tízmillát" .
Legutóbb hétfőn kapta meg a legtöbb szerkesztőség azt a hanganyagot, amelyen Magyar Péter a magyar sajtóról fogalmaz meg lenéző és gyűlölködő véleményt. A hangfelvételhez a levél írója ezt tette hozzá: "Magyar Péter őszinte véleménye a sajtó munkatársairól. Nem csak az embereket és a saját munkatársait nézi le, hanem titeket is. Kedves újságírók, az agyhalottak és idióták körébe nem fértetek be, ti nemes egyszerűséggel »köcsögök« vagytok Magyar Péter szerint. A 444 és az Index szerkesztőségét egyébként is elküldte már a »kurva anyjába« , »nincsen szüksége rátok« . A Hír Tv stábját pedig egyenesen a Dunába lökné."
Vogel Evelin a hangfelvételen felhívta a Tisza Párt vezetőjének figyelmét arra, hogy nagymamája a halálos ágyán mint üzent neki. "Szelídség elvtársak, szelídség" - emlékezett rá vissza Magyar Péter, de hozzátette, hogy szerinte, ha a politikában valaki szelíd, akkor azt "megeszik". Vogel Evelin szerint Magyar Péter rock-sztárnak érzi magát, emiatt nem egy empatát látnak benne.
Nem azt akarják egy politikusból látni. A fasza ki van mindenkinek az empatákból
- reagált volt barátnője felvetésére a pártvezér . Magyar Péter elmondta, hogy szerinte
ki lehet kerülni a "kibaszott médiát". Direktbe fogok kommunikálni az emberekkel és leszarom a médiát, a sok köcsögöt ahogy van, mert leszarom őket, de tényleg.
A józannak mondhatók mellett meglepő reakciók is érkeztek Tisza Párt vezetőjének "büdös" követőkről és "alkalmatlan", "agyhalott" EP-képviselőkről szóló hangfelvételeire. A fentieken felbuzdulva némi kutatómunkára adtuk a fejünket , és szétnéztünk a felhasználók között népszerű közösségi oldalak kommentmezőiben. Ezeket böngészve kiderült, hogy
nem érdekli a valóság a TISZA-hívőket, legalábbis sokukat, és szentül hisznek a "vezetőjükben".
Kitalált, manipulált felvételeknek titulálják azokat a nyilvánosságra került hanganyagokat, amelyek többsége ezen a héten jutott el a sajtóhoz.
A politikai elemzők közül többen is felhívták a figyelmet arra, hogy Magyar Péter követőit nem a Tisza Párt elnökéhez fűződő szimpátia alapján kialakult elköteleződés fogja össze, hanem az Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz-KDNP kormánnyal szemben érzett gyűlölet. Így a legszorosabb támogatók véleménye csak egyetlen esetben változhat érdemben:
Ha bebizonyosodna, hogy Magyar Péter még mindig a Fidesz "embere", vagy továbbra is Orbán Viktor nézeteivel azonosul, akkor azonnal véget érne Magyar Péter politikai karrierje és a Tisza Párt is támogatók nélkül maradna.
Sok ellenzéki, elsősorban DK-s szavazó éppen ezért még mindig bizalmatlan és Magyar Péter népszerűségét a "rogáni-propagandagépezet" találmányának tartja. | Zavarba ejtő hangfelvételek sorozatából ismerhettük meg Magyar Péter és a Tisza Párt lesújtó mindennapjait | Nagyot fordult a világ az elmúlt egy hétben Magyar Péter és a Tisza Párt körül. Míg korábban keveset tudtunk a pártról és Magyar Péter párton belüli megítéléséről, az elmúlt időszakban kiszivárgott hangfelvételek rámutattak, a mindenki lenézésének kultúrája és az egymás folyamatos lehallgatása alapozza meg a Tisza Párt egységét. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/zavarba-ejto-hangfelvetelek-sorozatabol-ismerhettuk-meg-magyar-peter-es-a-tisza-part-lesujto-mindennapjait | null | true | null | null | Mandiner |
Nem látom, hogy összecsomagolta volna már a dobozait. Pedig a kormánypártok alkotmányterve szerint az adatvédelmi ombudsman intézménye megszűnik.
Azért nem csomagolok, mert benne van az alkotmányban, hogy lesz egy olyan független hatóság, amely az adatvédelemért felel. Jelentsen ez bármit is. Az biztos, hogy ezt az uniós szabályok szerint úgy kell létrehozni, hogy a jelenlegi intézmény függetlensége nem sérülhet. Igaz, az eredmény így sem az lesz, amit én szorgalmaztam, azt szerettem volna, hogy az alkotmány rögzítse, hogy ez egy parlamenti biztosi intézmény. De úgy tűnik, hogy nem lesz az. Bár, a sarkalatos törvényekbe még belefoglalhatják. Az is hiányozni fog, hogy adott esetben alkotmánybírósághoz fordulhat az adatvédelmi biztos. Az ombudsmannál ez szerepel, a tervezett hatóságnál viszont nem.
Ön hogyan alakítaná át a saját adatvédelmi biztosi intézményét?
Az én javaslatom régóta arra irányult, hogy az ombudsmani intézményt úgy közelítsük az európai modellhez, hogy hatósági jogköröket csatolunk hozzá. Jelen állás szerint Magyarországon most csak hatóság lesz, ami szintén nem tökéletes megoldás, mert az ilyen szerv alkalmatlan az adatnyilvánosság biztosítására vagy a minősített adatok felügyeletére. De tegyük hozzá, még mindig nem tudjuk, hogy pontosan mi is fog szerepelni a törvényben. Ami az adatvédelmi biztost illeti, az ombudsmani modellben két probléma is van: egyfelől csak korlátozottan tud kötelező erejű határozatokat hozni és nem tud bírságolni, másfelől az intézmény nem független, mivel közös a költségvetése az ombudsmanokkal és ez sérti az uniós rendelkezéseket. Az én javaslatom többek között egy információs biztos létrehozása volt, amely egyensúlyba hozná az adatvédelmet és az adatnyilvánosságot biztosító információs jogokat. S miután alapjogvédelmi garanciáról van szó, szerintem szerepelnie kellene az alkotmányban.
Hogy érzi, van súlya a szavának? Az alkotmányozók megfogadják, befogadják a javaslatait az átalakítással kapcsolatban?
Látszott, hogy megjelentek bizonyos elemek a tervezetben. Azt, hogy legyenek hatósági jogkörök is, rajtam kívül senki nem mondta. Az, hogy együtt maradjon az adatvédelem és az információszabadság, szintén az én anyagomban szerepelt, ami bekerült az alkotmányszöveg-tervezetbe. Az tény, hogy az érvek csatája azért nem látszik kialakulni.
Igaz a legenda, hogy a biztosok jószerével szóba sem állnak egymással?
Én nem vagyok haragban senkivel. Ez eltúlzott legenda. De a működés valóban nem ideális, mert van négy szakmai stáb és egy közös hivatal. Utóbbit pedig – a munkajogi megoldások miatt – a szakbiztosok nem képesek kontrollálni. Az adatvédelmi iroda egyébként nem támaszkodik a hivatal többtucatnyi emberére, mi mindent magunk csinálunk. De ebből adódnak konfliktusok. Mindezt egyébként egy egyszerű munkajogi kiigazítással törvényi szinten is kezelni lehetne.
A Népszabadság írt arról nemrég, hogy az ön hivatalát az egyéni képviselői indítványok biztosította technikával gyakran kihagyják a kormánypárti jogalkotás folyamatából. Talált már megoldást arra, hogy véleményezhesse azt, ami érinti az ön által felügyelt területet?
Tavaly negyvenhárom törvénytervezetet küldtek csak meg véleményezésre, de további mintegy húsz esetben hivatalból eljárva vizsgáltuk meg az információs jogokat érintő törvényeket, észrevételeinket és javaslatainkat az illetékes országgyűlési bizottság tudomására hoztuk. Bevezettem egyfajta jogszabálymonitoring-rendszert, így minden érintett jogszabályt ellenőrzünk. Persze jobb lenne, ha mindent maguktól is megküldenének. | Belföld: Jóri: Az intézmény függetlensége nem sérülhet | Jóri András adatvédelmi biztos egyelőre nem csomagolt össze, bár ombudsmani intézménye a tervek szerint megszűnik. Úgy véli, a hatósági átalakulás előnyös is lehet, a függetlenséget azonban meg kellene őrizni. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20110412-jori__az_intezmeny_fuggetlensege_nem_serulhet-1039141 | 2011-04-13 11:55:02 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Időzíteni sem lehetett volna jobban a Civil EU-elnökség szeptember 12-13-án tartott budapesti vízügyi konferenciáját: a rendkívüli hőséget és aszályt követő hatalmas áradás szemléletesen igazolta, hogy Magyarország különösen kitett a klímaváltozás hatásainak. A EU Víz Ellenállóképességi Stratégia megvalósításáról szóló konferencia előadásai pedig nemcsak azt mutatták meg, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a hazai vízügyi szektor, hanem azt is, hogy milyen mintaprojektek léteznek a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra.
Korábban megírtuk, hogy számos olyan téma kimaradt a magyar EU-elnökség hivatalos programjából, melyek hazánk és az Európa Unió jövője szempontjából rendkívüli fontosságúak. Ezért a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége (NTVÉSZ), valamint a Civilizáció Koalíció a magyar EU-elnökséggel párhuzamosan hét alkalomból álló rendezvény-sorozatot szervezett, melyen fontos és sürgős intézkedéseket követelő társadalmi ügyeket járnak körül.
Veszélyben Európa vízkészlete
Elsőként az európai vizek ellenálló képességét javításáról szóló konferenciára került sor. "Az éghajlatváltozás miatt Európa vízkészlete jelentős nyomás alatt áll, és az EU-nak sürgősen javítania kell ellenálló képességét, valamint fenntartható vízellátást kell biztosítania az emberek és a környezet számára" - olvasható a konferenciáról készült beszámolóban.
A konferenciára meghívott hazai és külföldi szakemberek látványos előadásokban tárták fel a problémákat, és mutatták be a lehetséges megoldásokat.
Caroline Whalley (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) előadásában szó esett arról, hogy bővíteni kell a természetalapú megoldások alkalmazását a vízvisszatartás fokozása és az intenzív esőzések lefolyásának lassítása érdekében, hogy az áradásokat mérsékeljük. Sara Johansson (Európai Környezetvédelmi Iroda) többek közt arról beszélt, hogy
Európa jelenleg a leggyorsabb ütemben felmelegedő kontinens,
s az extrém hőség, az aszály, az erdőtüzek és az áradások mértéke egyre romló tendenciát mutat; az EU törvényhozása és az adaptációs intézkedései viszont nem tudnak lépést tartani a felgyorsult folyamatokkal. Ezért a vízvédelmi célokat más jogszabályokba, például a mezőgazdasági és iparpolitikába is be kell építeni.
Helyet kell hagyni a víznek a tájban
Kun Zoltán, a Nagy Tavak elnöke a Wild Europe Foundation képviseletében hangsúlyozta az édesvízi élőhelyek helyreállításának feladatát. Kiemelte, hogy mivel Magyarországon az elmúlt évszázadokban a vizes élőhelyek 84%-a elpusztult, ezért bőven akadna terep természet helyreállítási projektekre.
Hazánkat különösen súlyosan érintik a klímaváltozásból adódó extrém vízhelyzetek:
az Alföldet az elsivatagosodás veszélyezteti, de a gyakran hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék ellenére sem sikerül a vízhiány problémáját kezelni.
A WWF Magyarország, Élő folyók program szakértője, Kajner Péter azt mutatta be, hogy a hazánkban tapasztalható vízügyi extrém helyzetekre (aszály, elsivatagosodás, árvíz) mi a közös megoldás: helyet kell hagyni a víznek a tájban. Ezt a WWF Tisza 21 programjával próbálják megvalósítani, melynek célja, hogy 2030-ig 150 ezer hektáron lehessen ártéri gazdálkodás folyni.
Simon Gergely vegyi anyag szakértő, a PAN (Pesticide Action Network) Europe munkatársa előadásában azt emelte ki, hogy az európai felszíni és felszín alatti vizek állapota még nagymértékben szennyezett. A PAN Europe 2024-es tanulmánya az ivóvizek 94%-ben mutatta ki az úgynevezett örök vegyületek jelenlétét, ami nem csak a vízi élővilágot veszélyezteti, hanem humán egészségügyi kockázatot is jelent.
Tóth Viktor (Balatoni Limnológiai Kutatóintézet) előadásából kiderült, hogy nagyon vékony jégen táncolnak a sekély tavak, köztük a Balaton is az egészséges (vagyis az embernek is megfelelő minőségű) állapot megőrzése szempontjából.
Konkrét kéréseket és követeléseket fogalmaztak meg
A konferencia szervezői szerint mind az EU-s, mind a hazai döntéshozóknak be kell látniuk, hogy egészséges ökoszisztéma nélkül nem lehet gazdasági értelemben versenyképes Európai Uniót építeni.
A konferencia résztvevői végül egy nyilatkozatban 29 pontból álló kérés- és követeléscsomagot fogalmaztak meg, melynek ezek a leglényegesebb gondolatai:
Figyelembe kell venni a tudományos eredményeket és a Kárpát-medencére vonatkozó klímaváltozási modelleket annak érdekében, hogy átalakítsák a jelenlegi, elavult vízgazdálkodási gyakorlatot, amely a vizek gyors elvezetését, sokszor pedig a patakok és csatornák túlkotrását, a vizes élőhelyek növényzetének kiirtását eredményezi.
Biztosítani kell a felszíni és felszín alatti vízkészleteket érintő projektek teljes átláthatóságának megvalósítását, és az édesvízkészleteket károsító projektek nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektként való kijelölésének megtiltását.
Fel kell gyorsítani a Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának folyamatát a vizek jó állapotba hozása érdekében. Mindehhez biztosítani kell a megfelelő költségvetési forrásokat, jogszabályi változtatásokat, továbbá a környezet- és természetvédelmi valamint vízügyi intézményi és hatósági rendszer megerősítését.
A NTVÉSZ a következő években minden félévben jelentést készít majd arról, hogy az EU és Magyarország felé megfogalmazott, összesen 29 követelés teljesítése hogyan áll.
A Civil EU elnökség következő rendezvényére október 3-án és 4-én kerül sor, témája az erdők helyzete lesz. A nemzetközi konferencia részletes programja itt olvasható.
Bodnár Zsuzsa
Címlapkép: A Civil EU-elnökség 2024. szeptember 12-13-án tartott Víz Ellenállóképesség konferenciája | Vízellátási problémák és megoldások a Civil EU-elnökség konferenciáján | A résztvevők egy 29 pontos követeléscsomagot nyújtottak be az európai és hazai döntéshozóknak. Európa a leggyorsabb ütemben felmelegedő kontinens. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/10/04/vizellatasi-problemak-es-megoldasok-a-civil-eu-elnokseg-konferenciajan | null | true | null | null | atlatszo.hu |
Figyelő Online - Albrecht Balázs
2015.02.15 12:06
A világ második legnagyobb gazdaságában Xi Jinping elnök felpörgette a hatalmas méreteket öltött korrupció elleni harcot, amely vélhetőleg közvetlen oka számos tisztségviselő öngyilkosságának. Ezt szeretné a kínai kormány is kinyomozni, amiért már meg is tette a megfelelő lépéseket. A kínai események hazánk számára is jelentős tanulsággal szolgálhatnak.
A Kínai Kommunista Párt széleskörű vizsgálatba kezdett, hogy felderítse a kormánytisztviselők között tömegesen előforduló "nem természetes" halálesetek okát. Ezek száma az utóbbi két évben drasztikusan megnőtt a pártkáderek között, mióta Xi Jinping, a Kínai Kommunista Párt elnöke nagymértékű korrupcióellenes hadjáratot indított - ezt követően csak tavaly legalább 40 tisztségviselő vetett véget (vélhetően) önkezűleg az életének, ami 30 év óta a legmagasabb szám A párt honlapján múlt héten megjelentetett kérdőívben a köztisztviselőknek információt kell beszolgáltatniuk az általuk ismert nem természetes halálesetekről. A benyújtandó kérdőívben ki kell választaniuk, hogy tudomásuk szerint milyen halálnemben hunyt el az általuk ismert személy, például baleset, gyilkosság vagy kivégzés, de legfőképpen az öngyilkosságokra koncentrálnak, amelyek 2012 decembere után történtek. Itt külön mezőben lehet megadni a vélt vagy valós okot: illegális tevékenység (azaz korrupció), munkahelyi nyomás, esetleg pszichológiai vagy családi probléma miatt. A dátum kiválasztása nem véletlen: 2012 végén tette széleskörűvé az éppen megválasztott Xi Jinping elnök korrupcióellenes politikáját és kezdte meg a kormányhivatalokban a tisztogatást. A vizsgálatok során, ami a Népköztársaság hadseregét is érinti, mára már több mint 180 000 hivatalnokot és tisztségviselőt büntettek meg vagy világítottak át."Az öngyilkosság egy jogi kiskapu, hogy a korrupt káderek megússzák a büntetést" - írja Lin Zhe, a kommunista párt akadémikusa. "A fegyelmi eljárások és más vizsgálatok a korrupt káderek ellen (...) a halálukkor befejeződnek". Ilyen esetben nem csak tisztségüket és becsületüket, de az addig a családjuk számára felhalmozott javaikat is megtarthatják. A családtagok a további vizsgálattól mentesülve megtarthatják az elhunyt által (vélhetően) csalással szerzett vagyonát, illetve a család többi részét sem vizsgálják tovább - tehát nem csak a közeli rokonságot óvja meg a nyomozás lezárása. Ezen felül a többi tisztségviselőt vagy más érintetteket is megvédi, ugyanis a vizsgálat végével nem kell attól tartaniuk, hogy az elhunyt vagyonának mozgását lekövetve visszajuthatnak hozzájuk. Emiatt a párton belüli korrupciót ellenőrző bizottságnak, a CCDI-nek (Central Commission for Discipline Inspection - Fegyelmi Vizsgálat Központi Bizottsága) a nyomozásai sokszor halálesettel végződnek. A lebukott hivatalnokoknak viszont nem csak a nyomozástól és az emiatti megaláztatottságtól kell félniük, hanem a kínvallatástól is. A vizsgálatokat végző CCDI ugyanis nem esik a kínzás elleni törvények alá, és még sokáig nem is fog, mivel "a párt még nem áll készen ennek az intézménynek az eltörlésére" - állítja Bo Zhiyue, a Szingapúri Nemzeti Egyetem kínai politikatudományi szakértője. A kikényszerített vallomások és kínzások ténye már számos alkalommal keltettek társadalmi felháborodást az évek során.Mindezek ellenére a gazdasági fordulat mellett politikai változásra is óriási szükség van az országban, hogy Kína átalakulhasson - ennek a politikai átalakulásnak a része a mostani korrupció ellenes kampány is, amely a legalacsonyabbtól a legmagasabb rétegig húzódik. December elején egy falusi hivatalnokot fogtak el, aki 132 ingatlant tulajdonolt Sanghajban, ahol a legdrágábbak az országban a négyzetméterárak Peking után - mindazonáltal magasabb rangú tisztségviselők is áldozatul estek már. Bo Xilai, a jó családból származó és ismeretségei révén gyorsan nagy karriert befutó volt tartományi vezetőt 2013-ban találták bűnösnek sikkasztás, vesztegetés, illetve hatalommal való visszaélés miatt.Tavaly decemberben volt az eddigi legnagyobb fogása a CCDI-nek: letartóztatták és perbe fogták a biztonsági szolgálatok volt fejét, Zhou Yongkangot, a legmagasabb kínai vezetőt, aki valaha korrupciós vádak elé nézett. 2007-től 2012-ig tagja volt a Politikai Állandó Bizottságnak (ami a 7 legmagasabb rangú legfelsőbb kínai vezetőt tömöríti), ahol a rendőrségért, a belbiztonságért, a bíróságért, az ügyészségért valamint a büntetés végrehajtásért felelős pozíciót töltötte be. A sors furcsa fintora, hogy pontosan azon az ülésen mondott le tisztségéről nyugdíjba vonulásával (akkor is korrupciós vádak közepette), ahol Xi Jinping-et a párt vezetőjének választották. A Zhou elleni vád többek között kenőpénz elfogadása, családtagok előnybe juttatása, állami tulajdon átjátszása különböző érdekcsoportoknak és hivatali titkok kiszivárogtatása.A Zhou elleni nyomozás abban különbözött a korábbiaktól, hogy nem csak őt, hanem egész családi és érdekcsoporti körét feltérképezték és mostanra előállították . A kapcsolati hálója hihetetlen mélyre hatolt nem csak a párton belülre, hanem az állami vállalatokba is, mint például a Kínai Nemzeti Olaj Vállalatban (China National Petroleum Corporation - CNCP), ahol Zhou karrierjét kezdte és később vezérigazgatóvá vált. Nem véletlen tehát, hogy családtagjainak nagy része a kínai olaj és gáz piacon monopolhelyzetben lévő CNCP-vel kötött beszállítói valamint egyéb szerződések révén (közös vállalatok, befektetések, stb.) 160 millió dollárral lettek gazdagabbak. Várhatóan idén Zhou Yongkang-ot és családját pont az a bírósági rendszer fogja elítélni, amelyet ő irányított korábban és hatalmával visszaélve befolyásolt. És itt merül fel egy jogos kérdés, amit egy pekingi ügyvéd tett fel a kínai twitterre, a Sina Weibora: "Ha Zhou Yongkang olyan rossz, akkor a korábban az irányítása alatt álló bíróságok és ügyészek nem rosszabbak?"A korrupt hivatalnokok tömeges jelenléte nem véletlen. Ezt támasztja alá egy, a kínai kormány által tavaly végzett felmérés , amely során megkérdeztek 3000 tisztségviselőt, hogy mennyire elégedettek a felvételi és kinevezési eljárásokkal. Az eredmény szerint a részrehajlás általános, a tisztségek nagy részét kiárusítják vagy családon belüli rokonnak, esetleg barátnak osztják ki. Magukat a kiválasztási folyamatokat a vezetők saját kezükben összpontosítva gyakorlatilag monopolizálják, így az ajánlásokat, az ellenőrzést és a több-jelölt rendszert teljesen eltorzítják. Erre reagálva Xi Jinping a párt felvételi eljárásának fejlesztését tűzte ki célul, hogy "a minőségre és nem a mennyiségre" kell koncentrálniuk.Egy pártelnöki iránymutatás vagy rendelet azonban keveset ér hosszú távon. A kritikusok szerint Kína nem volt képes implementálni a korrupció ellenes intézményeket, mint amilyen a közjavak nyilvánossá tétele, az átlátható tisztségviselői vagyonbevallások, a nyilvános közbeszerzések, a pártatlan bíróság valamint a szabad média. A nagyobbik bajt inkább az jelentheti, hogy nem is tervezik bevezetni ezeket az intézményeket, így a jövőben kevés változásra számíthatunk majd e téren. Pedig kezdésnek, tekintve mostani esetünket, hogy a "nem természetes" haláleseteket megelőzzék és a bűncselekményeket ténylegesen felderíthessék, például a teljes vagyon zárolása és a vizsgálat folytatása az egyén halála után egy ésszerű és hathatós lépés lenne.Ezek alapján a korrupció ellenes kampány inkább tűnik a mostani politikai erőviszonyok megváltoztatásának, mint tényleges, hosszú távra tervező reformnak. Ahogy Cai Lihui professzor, a Sun Yat-sen Egyetem politikai elemzője mondta : "az összes korrupt és tisztességtelen magatartás már évtizedek óta jelen van", és "ez a fékek és ellensúlyok hiánya miatt alakulhatott ki a kínai kormányban. Senki sem tudja már korlátozni a tisztségviselők és a párt hatalmát". Az ellensúlyok lebontásának (vagy Kína esetében ki nem építésének) bizony megvannak a következményei, amelyeket nekünk is észben és szem előtt kell tartanunk. Így, ha egy nem liberális demokráciához szeretnénk hasonlítani, akkor a hatalmas méretű korrupciót a rendszer természetes velejárójának kell majd tekintenünk. | A kínai korrupcióellenes harc tanulsága Magyarországnak | A korrupció ellenes kampány inkább tűnik a mostani politikai erőviszonyok megváltoztatásának, mint tényleges, hosszú távra tervező reformnak. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/415676-a-kinai-korrupcioellenes-harc-tanulsaga-magyarorszagnak | 2015-02-15 15:23:00 | true | null | null | Figyelő |
A 2011-ben elfogadott választási törvény - ellentétben a korábbi szabályozással - bevezetett egy lényeges szabályt, amely rögzíti, hogy amennyiben túlzottan megnő a különbség az egyes egyéni választókerületekben élő választópolgárok száma között, akkor
módosítani kell a beosztást.
Ez a szabály a garancia arra, hogy fenntartsa a választókerületek arányos képviseletét, amely valamennyi állampolgár számára egyenlő értékű szavazati jogot és beleszólást biztosít. 2010 előtt, a korábbi választási rendszer utolsó éveiben nagymértékű aránytalanságok keletkeztek a választókerületek népességét illetően, melyre az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet. A testület döntését az akkori baloldali többség nem vette figyelembe, így a demokrácia követelményeinek megfelelő állapotot 2011-ben, a jobboldali többségű Országgyűlés állította helyre.
A közel másfél évtizede kialakított választókerületi beosztás sokáig eleget tett a demokratikus követelményeknek, azonban
az elmúlt évek demográfiai trendjei - különösen a nagyvárosok agglomerációinak növekedése, illetve egyes vidéki térségek népességének változása - jelentős egyensúlyhiányokat eredményeztek a választókerületek között.
Az Igazságügyi Bizottság javaslata épp ezen aránytalanságok feloldására javasol megoldást: ahol a népesség növekedett, ott a választókerületek számát is növelni kívánja - például Pest vármegyében -, ahol pedig csökkent, ott a választókerületek számát is csökkentené - például Budapesten. Fejér és Csongrád-Csanád vármegyékben a választókerületi beosztás kisebb módosítását javasolják, a választókerületek számának változatlansága mellett.
Ez a módosítási szándék elősegíti, hogy a választási rendszerünk megfeleljen az Alaptörvény és a választási törvény előírásainak, valamint a demokratikus normáknak, hiszen a kiegyensúlyozott választókerületi rendszer a választások igazságosságának egyik alapfeltétele.
Megjegyzendő továbbá, hogy a javaslat aktualitását nem csak a demográfiai változások indokolják, hanem az is, hogy a 2026- ban esedékes országgyűlési választás előtti évben a törvényi szabályok szerint már nem lehet változtatni a választás alapvető szabályain, így a kiszámítható és alkotmányos jogi környezetet még idén indokolt megteremteni. Mindezek miatt az Alapjogokért Központ egyetért az Igazságügyi Bizottság javaslatával. | Alapjogokért Központ: Alkotmányos követelményeket szolgál a választókerületi rendszer arányossá tétele | Az Alapjogokért Központ a választókerületek arányosabbá tételére vonatkozó javaslatot az alkotmányos követelményekkel összhangban állónak tartja, s mint ilyet, üdvözli. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/alapjogokert-kozpont-alkotmanyos-kovetelmenyeket-szolgal-a-valasztokeruleti-rendszer-aranyossa-tetele | null | true | null | null | Origo |
A Magyar Nemzeti Bank még márciusban írt ki nyílt közbeszerzést egy kommunikációs kampányra az MNB által „Fogyasztóbarát termék”-nek minősített lakáscélú jelzáloghitelek társadalmi megismertetése érdekében.
A tender eredménye szeptember 8-án jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben: a nettó 1,5 milliárd forint keretösszegű megbízást egyetlen ajánlattevőként a New Land Media Kft. és a Frank Digital Kft. kapta. A megbízás a keretösszeg kimerüléséig vagy legkésőbb 2019 végéig szól.
A kampány keretében a nyertes cégeknek meg kell tervezniük a „Fogyasztóbarát termék” program elnevezését, logóját és arculatát, majd az összes létező hirdetési felületen (közterület, online, print, tv, rádió) és rendezvényeken népszerűsíteniük kell.
A New Land Média Kft. tulajdonosa Balásy Gyula. Ez a cég, és Balásy másik vállalkozása, a Lounge Design Kft. az utóbbi hónapokban sorra kapja a milliárdos megrendeléseket Rogán Antal propagandaminisztériumától. Tavaly november és idén március között 10 milliárd forint értékű szerződést kötött a vállalkozásokkal a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Júniusban az állami tulajdonú MFB-tól kapott 1 milliárd forint értékű megbízást a két cég, májusban pedig az ’56-os emlékévért is felelős Schmidt Mária alapítványa bízta meg Balásy cégeit az első világháborús emlékév reklámozásával félmilliárd forintért. Emellett a Rogán minisztériuma alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal közzétette, hogy az állami cégek idei 25 milliárd forintos reklámkeretéből bő 14 milliárd kerül Balásy érdekeltségeihez.
A Frank Digital Kft. tulajdonosa július 20. óta Osváth Eszter, előtte a DryCom Kft.-n keresztül Száraz István Péter volt. Ő az ügyvezetője a New Wave Media Kft.-nek, amelynek tulajdonosa sokáig a cseh Bawaco volt, június végén azonban a MNB-elnök Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám vezette Magyar Stratégiai Zrt. vette meg az Origot kiadó céget. A Frank Digital korábban kapott megbízást Schmidt Mária alapítványától, és a MOB-ot is reklámozták már. | 1,5 milliárd forintért reklámozza az MNB a "fogyasztóbarát" lakáshiteleket | A megbízást a kormány menekültellenes kampányairól ismert New Land Media Kft., és a Frank Digital Kft. nyerte, rajtuk kívül nem is volt más ajánlattevő. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/09/08/15-milliard-forintert-reklamozza-az-mnb-a-fogyasztobarat-lakashiteleket/ | 2017-09-08 11:16:39 | true | null | null | atlatszo.hu |
Úgy sodorták a század viharai, mint falevelet az őszi szél, mégis maradandót alkotott a ragyogó tehetségű Hugyecz László (szlovákul Ladislav Hudec, 1893-1958). Építésznek készült kisfiú korától, ám miközben édesapjával az Osztrák-Magyar Monarchiát járta, aligha képzelte, hogy ő tervezi majd Ázsia első felhőkarcolóját.
A besztercebányai születésű fiatalember felmenői evangélikus lelkészek, molnárok, földművesek voltak, édesapja a Hugyecz és Rosenauer építőipari cég társtulajdonosaként gazdagodott meg. A tekintélyes felvidéki polgárcsaládban természetes volt, hogy váltogatták-keverték a nyelveket: magyart, szlovákot, németet.
"Hogy vajon magyar vagy tót vagyok, én nem tudom, nem is keresem, magamat széjjel nem vághatom, mint szétvágták hazámat, mindig az maradok, ami voltam. Nem kérdezte senki tőlem a régi szentistváni Magyarországon, hogy vajon tót vagyok-e vagy magyar. Szerettem mindkettőt, hiszen anyám magyar, apám tót származású volt, és én is mind a kettő voltam" - írta.
Vállalatukban, amely a pesti millenniumi földalatti építésén is dolgozott, kilencévesen kapta első feladatát. Kitanult kőművesnek, kőfaragónak, ácsnak. Mire szépreményű éltanulóként diplomázott a műegyetemen, megépült első terve, egy Kós Károly hatását mutató kápolna. 1914. július 26-án szentelték fel, a boldog békeidők utolsó előtti napján.
A háború galíciai frontján műszaki hadnagyként súlyosan megsebesült, orosz hadifogságban túlélte a tífuszt is. Rémületes kalandok közt Szibériában megszökött, nehogy akarata ellenére a fehérek besorozzák a Csehszlovák Légióba. Hamis papírokkal Kína felé vette az útját, és 1918 őszén - mialatt ideát összeomlott a Monarchia - Sanghajba érkezett.
Ott, a rohamosan fejlődő távol-keleti kikötővárosban teljesedett ki. Műszaki rajzolóból hamar sztárépítész lett. Kapkodtak art deco terveiért, bravúros megoldásaiért. Híres munkája a Park Hotel, Ázsia első és sokáig legmagasabb felhőkarcolója, az új kínai burzsoázia 22 emeletes dicsősége (1934). Épített villát, színházat, bankot, templomot, mozit, erőművet; 31 alkotása műemlék.
Ám a japán megszállás után fellángoló polgárháborúban a kommunisták vették be a stratégiai várost, így maga is menekülni kényszerült: családjával mindenüket hátrahagyva Svájcba siettek, végül Amerikában telepedtek le.
Ötven fölött érdeklődése régészeti, történelmi, vallásfilozófiai kérdések felé fordult. Jezsuita kapcsolatai Rómában bejuttatták a Szent Péter-székesegyház alatti, a közönség elől elzárt ásatásokra, tanulmányt írt a vatikáni nekropoliszról. Egy utolsó épületet még tervezett: új családi házukat a kaliforniai Berkeley-ben, mert a régit földrengés döntötte romba.
Sanghaj hírneves építészének egyetlen Európában megvalósult terve, az első világháború előestéjén épült Szűz Mária-kápolna ma is büszkén áll a Selmecbánya melletti Vihnyefürdőn, tornya ködös őszi hajnalokon az aláereszkedő tátrai felhőket karcolja. | A vihnyefürdői felhőkarcoló | Orwell világa | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257551_a-vihnyefurdoi-felhokarcolo | null | true | null | null | Népszava |
A fideszes országgyűlési képviselő a közleményében arról is ír, hogy ha nem történik változás, beköszönt „a hétköznapi erőszak korszaka”. A politikus elpanaszolta azt is, hogy súlyos terheket jelent számára, hogy még nem kapta meg a beruházása után igényelt uniós támogatást.Tasó László képviselő a lombkoronasétányánfacebook.com/tasolaszlokepviseloKözleményt adott ki a saját honlapján március 7-én Tasó László (Fidesz) országgyűlési képviselő, amelyben reagált Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke által a Portfolio EU Források 2024 című konferenciáján elmondottakra. A hatóság vezetője itt többek között arról beszélt, hogy a Hajdú-Bihar megyei lombkoronasétányok ügye „állatorvosi ló, ahol keresték a korrupciós réseket”. Tíz hónapig vizsgálták a beruházásokat.Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a hatóság ismeretlen tettes ellen feljelentést tett költségvetési csalás, közbeszerzési és koncessziós eljárásban versenyt korlátozó megállapodás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.Súlyos terhekre panaszkodik a képviselőTasó a terjedelmes közleményében azt írja, az Integritás Hatóság jelentésének február 6-án közzétett összefoglalója a magyar hatóságok félrevezetésére és a közvélemény befolyásolására tett kísérlet. A képviselő sérelmezi, hogy az anyagot az érintettek érdemi bevonása nélkül tették közzé, és ezzel közel egy időben „baloldali-liberális hírportálok” is lehozták. „A jelentés más hatóságok vizsgálataira és a közvélemény befolyásolására tett szándékos kísérlet, amiben fiktív, konstruált tényállásokat beállítva megalapozatlanul, a személyiségi jogok diszkriminatív célzott és súlyos megsértésével bűncselekmények elkövetésével vádolt meg másokkal együtt” – sorolta.A képviselő hangsúlyozza, a lombkoronasétányt is magában foglaló Dinnyési Kirándulóhelyet a pályázati kiírás minden pontjának megfelelően valósította meg, eközben „a jövedelmet NEM termelő beruházáshoz a mai napig nem folyósították a 2021-ben megítélt és 2022 végén benyújtott kérelemben szereplő, kiutalásra jóváhagyott támogatást, ami súlyos többletkamat terhet okoz”. Állítása szerint ennek ellenére ez „a térségben és a választókerületben a családok, gyermekek, óvodás és iskolás csoportok, közösségek és természetkedvelők legkedveltebb erdei kirándulóhelye”.Feljelentést tesz?Tasó László visszautasította és koncepciós eljárásnak nevezte az Integritás Hatóság vele kapcsolatos tevékenységét, valamint levélben felszólította őket, soron kívül folytassák le a közzétett jelentés felülvizsgálatát, és távolítsák el annak összefoglalóját a hatóság honlapjáról. A politikus azt írja, a hatóság nem tett eleget a kérésének, ezért „a közvélemény és a hatóságok félrevezetésének, illetve más bűncselekmények gyanúja miatt feljelentést készítettek elő”. A szövegkörnyezetből ítélve valószínűleg elírás lehet a mondatban, és valójában azt próbálta közölni a képviselő, hogy ő maga feljelentést készített elő, de ez nem jelenthető ki biztosan. Ennek tisztázása érdekében levélben kerestük Tasót. Amennyiben válaszol, cikkünket frissítjük.Polgár Tóth TamásA politikus a közleményében azt is kritizálja, hogy a hatóság a vizsgálata során – szerinte érezhetően – mesterséges intelligenciát használhatott. „A viselkedésmintákat feldolgozó gépi programban a rosszindulat, a fikció ugyanúgy benne marad és emberi módon nem értelmezhető, hanem modellezett összefüggéseket keresve ad válaszokat” – fogalmazott.Tasó hosszasan panaszkodik a hatóságra, amely szerinte megalázza a magyar hatóságokat, és „Brüsszelnek jelent”, valamint – megint csak a politikus állítása szerint – csak a jobboldali pályázókat üldözi. „Ha valakiben kételyek voltak azzal kapcsolatban, hogy egy példát statuálni akaró fikciókra épített eljárás folyik, a Hadházy nevű dollárban fizetett aljadékkal egyeztetett módon, akkor az elnöki nyilatkozatokból meggyőződhetett róla” – sorolja. Vélhetően Hadházy Ákosra – aki már több alkalommal foglalkozott Tasóhoz köthető beruházásokkal – érti a közlemény vége felé olvasható sorait is: „a boszorkányüldözésre és a végtelenségig tolt hisztériára, amit aljas hazugságokra építve egy eltorzult küldetéstudattal rendelkező undorító spicli üvöltött a világba, a közvélemény felült”.Fizikai erőszakot vizionál TasóA nyíradonyi képviselő azt is szóba hozza, hogy számára különös, a hatóság elnöke miért vállalta el a jelenlegi tisztségét, miközben az előző állásában sokkal jobban keresett. „Fölöttébb érdekes, hogy a másik feljelentő, az unióban és Amerikában is a témáról hisztériázó, a kormányzópártokat gyalázó Magyarországnak szándékosan ártani akaró Donáth Annácska ábrándos tekintetű barinőjének Cseh Katinkának, a több milliárdos nyomozás alatt álló családi uniós csalásával kapcsolatban a hatóság nem érzett késztetést a »rések keresésére«” – írja.Az Integritás Hatóságot azzal is megvádolta Tasó, hogy „»versenytorzítónak« tűnő” pályázati feltételekkel írt ki közbeszerzést külföldi szakmai utak szervezésére, majd a közleményt azzal zárja, hogy ha nem történik változás, akkor „elszakad a cérna és beköszönt a verbális után a hétköznapi erőszak korszaka”. A képviselő bejelentette, március 7-én hozzálátott ahhoz a munkához, amely által az – általa vélelmezett – igazság majd utat tör magának. | "Undorító spicli" - Tasó László szerint koncepciós eljárást folytat ellene az Integritás Hatóság a lombkoronasétányok ügyében • Debreciner | Látjuk. Halljuk. Kimondjuk... | A fideszes országgyűlési képviselő a közleményében arról is ír, hogy ha nem történik változás, beköszönt „a hétköznapi erőszak korszaka”. A politikus elpanaszolta azt is, hogy súlyos terheket jelent számára, hogy még nem kapta meg a beruházása után igényelt uniós támogatást. | null | 1 | https://www.debreciner.hu/cikk/16214_undorito_spicli_taso_laszlo_szerint_koncepcios_az_a | 2024-03-08 20:04:00 | true | null | null | Debreciner |
Chikán Attila szerint a nemzetközi összehasonlításban fokozatosan romló magyar versenyképesség javításához az oktatás, a képzés színvonalának javítása, az innováció támogatása szükséges. A közgazdász professzor azt mondta, az okok gyökerei mélyre nyúlnak, és csak hosszú távú megoldások léteznek. Az egyetemi tanár szerint nem lehet egyetlen kormányon sem számon kérni, hogy egy ciklus alatt nem ér el gyökeres változásokat, azt azonban számon kell kérni, hogy be tart-e olyan alapkövetelményeket, mint a stabilitás, a kiszámíthatóság vagy a jogbiztonság.
Magyarország a Világgazdasági fórum 148 országot érintő globális versenyképességi rangsorában a volt szocialista országok többségéhez hasonlóan veszít pozícióiból, csupán a Bajnai-kormány idején és a második Orbán-kormány első évében javított helyzetén - mondta. Az okok között szerepelnek olyan hosszútávon ható, öröklött tényezők, mint a korrupció, a paternalista gondolkodás vagy az újraelosztás magas mértéke, szerepet játszanak a globális környezet változásai, és a gazdaságpolitikai döntések is, amelyeknél fontosabbak a rövid távú politikai célok, mint a hosszú távú gazdasági szempontok.
Fejletlen a civil társadalom
Az egyetemi tanár szerint problémát jelent a civil társadalom fejletlensége és az is, a helyzet megváltoztatásához átfogó koncepcióra, hosszú távú gondolkodásra lenne szükség, az általános érvényű gazdasági és társadalmi összefüggéseket, a reálgazdaság viszonyait pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni - hangsúlyozta Chikán Attila.
A magyar munkatermelékenység nemzetközi összehasonlításban rendkívül gyenge. Ennek oka döntően nem az egyéni teljesítmény, hanem a rossz társadalmi, intézményi struktúra. Képzettségi problémák is vannak, míg a beiskolázási adatok még megfelelőek, minőségi problémák vannak, a vállalkozásokon belüli oktatás rendkívül gyenge – közölte a szakember. A professzor ezért kulcskérdésnek tekint az oktatás, a képzés színvonalának javítását, az innováció támogatását. | Chikán Attila: Zuhan a magyar versenyképesség | Chikán Attila szerint a nemzetközi összehasonlításban fokozatosan romló magyar versenyképesség javításához az oktatás, a képzés színvonalának javítása, az innováció támogatása szükséges. A közgazdász professzor azt mondta, az okok gyökerei mélyre nyúlnak, és csak hosszú távú megoldások léteznek. Az egyetemi tanár szerint nem lehet egyetlen kormányon sem számon kérni, hogy egy ciklus alatt nem ér el gyökeres változásokat, azt azonban számon kell kérni, hogy be tart-e olyan alapkövetelményeket, mint a stabilitás, a kiszámíthatóság vagy a jogbiztonság. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20141031-chikan-attila-zuhan-a-magyar-versenykepesseg.html | 2014-10-31 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A londoni gazdasági napilap kelet-európai szerkesztője, Neil Buckley szerint az ügyben emellett geopolitikai és energiabiztonsági kérdések is szerepet játszanak. Sok elemző úgy tartja, hogy a Mol vezetője, Hernádi Zsolt ellen a horvát hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs célja a nyomásgyakorlás a Molra.
A szerző szerint Orbán Viktor miniszterelnök - aki felvettette, hogy Zágráb visszavásárolhatná a Mol INA-részesedését - maga is "nyilvánvalóan tudja", hogy az eladósodott Horvátország aligha engedheti ezt meg magának. A legvalószínűbb pályázók orosz cégek lehetnének, ám orosz tulajdonszerzés ilyen stratégiai jelentőségű vállalatokban valószínűleg mindkét ország számára elfogadhatatlan lenne. Ebben a helyzetben a Mol befektetői komoly bizonytalansággal kénytelenek szembenézni az INA-részesedés értékének fenntarthatóságával kapcsolatban - áll a cikkben. | Gazdaság: A Financial Times az INA-Mol ügyről ír | Belpolitikai tényezők állnak a Mol-INA ügy mögött, tekintettel arra, hogy az emelkedő energiaszámlák és az energiaipari infrastruktúra tulajdoni viszonyai "forró témává" váltak Közép-Európában - írta a Financial Times. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20131018_A_Financial_Times_az_INAMol_ugyrol | 2013-10-18 21:07:00 | true | null | null | HVG |
"Budapestre egy választási atombombát dobtak le, gyakorlatilag minden körzetet átrajzolnak" - fogalmazott Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjeFacebookon, miután hétfő este megkapta a választási törvény módosításának javaslatát, amelyről kedd délelőtt tárgyal a parlament igazságügyi bizottsága.
A KDNP-s Vejkey Imrehétfő délután hívta összea bizottságot. A napirenden szerepel a választási törvény módosítása is, amit még be sem nyújtott a kormány az Országgyűlésnek. A bizottság tagjai este 11 előtt nem sokkal kapták meg a 65 oldalas javaslatot, amely legfontosabb része a választókerületi beosztás teljes átalakítása. Később a Választási Földrajz részletes elemzéssel jelentkezik, de a legfontosabb pontjai röviden:
Budapesten a lakosság csökkenése miatt az eddigi 18 helyett csak 16 választókerület lesz. Nincs olyan választókerület, amelyhez ne nyúltak volna hozzá.
Pest vármegyében mindeközben jelentősen többen laknak. Ott az eddigi 12 helyett 14 választókerület lesz 2026-ban.
Térképen is mutatjuk az új választókerületi beosztást:
A törvénymódosítóban jó pár adminisztratív, technikai részlet is van a Nemzeti Választási Iroda javaslata alapján. Rendeznék azt is, hogy a jövőben mi a teendő akkor, amikor olyan végletekig szoros választási eredmény alakul ki, mint a júniusi főpolgármester-választáson. Karácsony Gergely az első számolás után a szavazatok mindössze 0,04 százalékával, 324 szavazattal előzte meg Vitézy Dávidot.
A javaslat alapján automatikusan újraszámolják a szavazatokat, ha az első és második helyezett közötti különbség
az önkormányzati választás az összes leadott szavazat 0,5 százalékánál,
az országgyűlési választáson 101 szavazatnál kisebb.
Szavazategyenlőség esetén minden esetben automatikusan újra kell számolni a szavazatokat.
A törvénymódosításban az is szerepel, hogy
a jövőben nem lesz szükség lakcímkártyára a szavazáson, elég a személyi igazolvány, az útlevél vagy a jogosítvány.
A szavazáson nem lesz kötelező borítékot adni a választóknak, és
a választási értesítőt a választópolgárok elektronikus tárhelyére is elküldi a Nemzeti Választási Iroda. | Kettővel kevesebb képviselője lesz Budapestnek, teljesen átrajzolják a választási térképet | Hétfő este kiküldték az igazságügyi bizottság tagjainak a választási törvény módosítását. Budapesten az eddigi 18 helyett 16, Pest vármegyében 12 helyett 14 egyéni országgyűlési képviselő juthat mandátumhoz 2026-ban. Jön a lex Vitézy is. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/19/valasztasi-torveny-modositasa-igazsagugyi-bizottsag | null | true | null | null | Telex |
Büszkén jelentette be a kormányzat illetékese, hogy e hét végéig a 2014-20 közötti uniós periódusban rendelkezésünkre álló valamennyi fejlesztési forrásra kiírják a pályázatokat. Egyidejűleg azzal is eldicsekedett, hogy a többi régiós országnál messze jobban állunk mind a pénzek szerződéses lekötésében, mind pedig a támogatások kifizetésében: az előbbinél a keretek felénél, az utóbbinál az ötödénél tartunk. A cél az, hogy 2018 közepéig minden, a hét év egészére szóló támogatást kifizessünk.
Első ránézésre ez gyönyörűen hangzik, mennyivel ügyesebbek és sikeresebbek vagyunk a többieknél, és a lehető leghamarabb hozzájutunk a nekünk szánt brüsszeli pénzekhez. A gond csupán az, hogy a fejlesztési támogatási rendszer lényege nem az, hogy a lehető leggyorsabban „kiseperjük a padlást” és szétosszuk az ingyenpénzt, hanem hogy azok a fejlett országokhoz való felzárkózást szolgálják. Hiába hívunk le minden eurócentet, ha azok nem oda mennek, ahová kellene, és kevéssé járulnak hozzá az ország fenntartható fejlődéséhez, az uniós átlagszinthez való közeledéshez.
Márpedig nálunk sajnos éppen ez a helyzet. A fideszes sikerpropaganda azzal büszkélkedik, hogy az előző, 2007-13 közötti támogatási ciklus kereteit teljesen kimerítettük és több mint 9000 milliárd forinthoz jutottunk. Ennek mintegy kétharmadát 2014-15-ben sikerült kifizetni, amikor évente a GDP 6 százalékának megfelelő forrás áramlott hazánkba, és közel 4, illetve 3 százalékra emelte a növekedési tempót. Tavalyra már sokkal kevesebb uniós pénz maradt, ezért is esett 2 százalék alá a bővülés mértéke.
Fotó: Shutterstock
Jól látszik, hogy a hatalmas mértékű uniós támogatás egyrészt elengedhetetlen a növekedésünkhöz, másrészt csak részben hasznosul, felhasználásának hatékonyságában sereghajtók vagyunk az EU-ban. Mutatja ezt az is, hogy hiába pörgött fel az elmúlt években a pénzlehívás, a versenyképességi rangsorban egyre lejjebb csúsztunk az unióban és a régióban, azaz pont a legfontosabb célt, a felzárkózást nem értük el, sőt lemaradtunk. Ennek fényében visszás azzal dicskedni, milyen sok pénzt szereztünk meg, mert logikusan merül fel a kérdés: hová tűntek az ezermilliárdok?
Nem igaz egyébként, hogy minden forintot lehívtunk volna az előző periódus kereteiből: Lázár szerint is 2-3 százalék még hiányzik, a legfrissebb brüsszeli adatsor viszont 94 százalékos kifizetési arányt mutat, van még persze pár hónapunk, hogy megszerezhessük. A számvevőszék szerint hiba volt, hogy a nagy igyekezetben tíz százalékkal túligényeltük a kereteket, és ezt előfinanszíroztuk, mert ezzel 900 milliárdos többletteher hárult a költségvetésre. Brüsszellel egyébként is vitája van a kormánynak, mert a nyertes pályázók nálunk túl magas, 50 százalékos előleget kapnak a magyar adófizetők pénzéből, amit aztán nem teljesítés esetén nagyon nehéz visszaszerezni. Az új ciklus emlegetett 20 százalékos kifizetési aránya sem uniós, hanem hazai forrásból történt, azaz mi előlegeztük meg.
Ha minden jól megy, 2017 közepéig kapjuk meg az elvileg 2013 végén lezárult ciklus teljes támogatási összegét. A több mint három évnyi eltolódás általános gyakorlat az EU-ban, részben a döntéshozatali folyamatok, részben a bürokratikus végrehajtás, részben pedig az utólagos ellenőrzési rendszer miatt. Ez valóban nagyon lassú, és érdemes gyorsítani rajta, amit viszont Orbánék most tesznek azzal, hogy 2018 közepéig szinte minden pénzt ki akarnak fizetni, számos problémát vet fel. A kiegyensúlyozott fejlődés szempontjából az egyenletes időbeni elosztás lenne a célszerű, figyelemmel a gazdasági folyamatok és környezet alakulására, változására. Miért kell mindenről már most dönteni? Lehet, hogy ami ma jónak látszik, három év múlva már idejét múlt, mert a körülmények megváltoznak.
A nagy kérdés az, mi lesz 2018-19 után? Mint látjuk, uniós források nélkül alig van nálunk gazdasági fejlődés. A 2020-tól kezdődő uniós ciklus fejlesztési keretei leghamarabb 2022 végén nyílnak meg, azaz lesz legalább három év, amikor alig kapunk valamit. Hogy ez mivel jár, láthattuk tavaly, amikor a beruházási tevékenység 15, az építőipar 20 százalékkal omlott be. Ez lesz három éven át? Hová fogunk zuhanni a versenyképességben, és meddig csúszunk lefelé nem csak a fejlett országokhoz, hanem a saját régiónkhoz képest is? Egy az ország jövőjéért felelősséget érző kormány ezt nem kockáztatná, hanem a forrásokat racionálisan osztaná be – Orbánék nem ezt teszik.
Sőt: idénre és jövőre ambiciózus pénzlehívási keretszámokat tűznek ki, és teljesítésük érdekében akár 200 százalékos prémiummal kecsegtetik az ügyintéző apparátust. Azaz a fizetésük háromszorosát kaphatják, ha minél gyorsabban kiosztják az uniós forrásokat! Vajon kit fog érdekelni így a hatékonyság, a pénzek ésszerű felhasználása és az alapos, transzparens döntéshozatal, valamint ellenőrzés? Éppenséggel ellenérdekeltek mindebben, mert lassíthatják a folyamatot. Még tágabb kapu nyílik tehát a visszaélések, a központilag irányított pénzelosztás és a brutális túlárazások, azaz a mértéktelen korrupció felé, amelyben közvetve az egész apparátust érdekelve teszik.
Ilyen körülmények között nincs esély arra, hogy az uniós források jobban hasznosuljanak, mint az előző években, és valóban oda kerüljenek, ahol a gazdasági fejlődéshez a leginkább hozzájárulhatnak. Csak erősödni fog az a gyakorlat, hogy a pénzek főként a hatalomhoz közelálló érdekcsoportok és vállalkozások gazdagodását, nem pedig az ország valódi érdekeit, hosszú távon fenntartható, akár főként saját forrásból is fedezhető fejlődését szolgálják. | Nem versenyfutás az uniós pénzek kiszórása | Messze megelőzünk mindenkit az uniós pályázatok gyors kiírásában és a források időarányos lekötésében. A rohamtempó erőltetése helyett azonban inkább a támogatások felhasználásának hatékonyabbá tételére és a korrupciós elemek megszüntetésére kellene törekedni. | null | 1 | https://168.hu/penz/nem-versenyfutas-az-unios-penzek-kiszorasa-3462 | 2017-03-27 15:25:15 | true | null | null | 168 óra |
Három kormánybiztost mentett fel Orbán Viktor: az elszámoltatásért felelős Budai Gyula, az Operaházat vezető Ókovács Szilveszter és az új múzeumi negyedért felelős Baán László is már csak augusztus végig dolgozik ebben a tisztségben. A Miniszterelnökségen nagy átszervezésbe kezdtek, de Budai Gyula még néhány napja is azt mondta az [origo]-nak, neki senki nem szólt, hogy mennie kell.
Augusztus 31-i hatállyal felmentett tisztségéből három kormánybiztost a kormány - derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából. Menesztették Budai Gyulát, aki az elszámoltatási és korrupciósellenes kormányzati feladatok összahangolásáért felelt, Ókovács Szilvesztert, aki kormánybiztosként vezeti az Operaházat, és Baán Lászlót, aki az új múzeumi negyedért felelt kormánybiztosként. A Magyar Közlönyben megjelent határozatokból nem derül ki, hogy a feladataikat kik veszik át, esetleg más formában folytathatják-e azokat, sem az, hogy miért döntött így a kormány.
A Kormányszóvivői Iroda este adott ki közleményt a három biztos felmentéséről, mint fogalmaztak, "áttekintették, megtárgyalták és elfogadták" a beszámolóikat. A kormányzati közlemény szerint Baán László a képzőművészeti gyűjtemények körül, Ókovács Szilveszter az Opera és az Erkel Színház körül kap majd feladatot. Budai Gyula jelenleg államtitkár a Vidékfejlesztési Minisztériumban, így ebben a pozíciójában marad meg. Az elszámoltatásról készített beszámolójáról augusztus 20. után ígért tájékoztatást a szóvivői iroda.
Ahogy pénteken megírtuk, az [origo] információi szerint csak három kormánybiztos maradhat a posztján azután, hogy a Miniszterelnökséget vezető Lázár János eldöntötte: felülvizsgálja a miniszteri és kormánybiztosok egyre áttekinthetetlenebb rendszerét. Az [origo] információi szerint a lépés egy ideje már napirenden volt a Miniszterelnökségen, és maga Orbán Viktor sürgette, noha személyesen is jó pár megbízottal gyarapította az elmúlt két évben a különböző kiemelt feladatokra felkértek listáját.
Miután a múlt héten felmentették Nyitrai Zsoltot, a nemzeti konzultáció levezényléséért felelős miniszterelnöki biztost, a kormányszóvivői iroda is bejelentette már, hogy a kormánymegbízotti, miniszterelnöki megbízotti, miniszterelnöki biztosi és kormánybiztosi rendszer "alapos felülvizsgálata miatt" várhatók még személyi változások, és szeptembertől a jelenleginél jóval kevesebb ilyen tisztség lesz. A várható változásokra vonatkozó kérdéseinkre a Miniszterelnökség a héten sem árult el ennél többet.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a napokban az [origo]-nak azt mondta: őt még senki nem értesítette, hogy hagyja abba 2010 novemberében megkezdett munkáját. "Velem még senki nem közölt semmit, úgyhogy végzem a munkám" - mondta, és hozzátette: négy hónap múlva, 2012 novemberében amúgy is lejár a megbízatása. Budai Gyula eddig elhúzódó vizsgálatokat, megszüntetett nyomozásokat és egy felmentő ítéletet tud felmutatni. Hivatala majdnem másfél ezer üggyel foglalkozott az elmúlt két évben, de ezek többsége a gyanúsításig sem jutott, és jelenleg mindössze négy ügyben zajlik bírósági eljárás, még Gyurcsány Ferencet sem sikerült a vádlottak padjára ültetnie.
Nem készült a kormánybiztosi poszt megszűnésére Baán László sem, aki a napokban az [origo]-nak azt mondta, hogy az új múzeumi negyed terveit támogatta a szakma és a minisztérium is, a kormány részéről pedig egyértelműen pozitív visszajelzés, hogy július elején elfogadták az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáról szóló előterjesztést. Eszerint a 2014-ben induló fejlesztési tervben hat múzeum öt épületet kap az 56-osok terén, gyalogosövezet lesz a Hősök tere és egyesítik a Szépművészeti Múzeumot a Nemzeti Galériával. Baán hozzátette, hogy a jövőben a múzeumi negyed részletes koncepcióját kell kidolgoznia, amelyet 2013 őszén kell a kormány asztalára tennie.
Ókovács Szilvesztert tavaly augusztusban "az Operaház főigazgatói munkakörének betöltéséig, de legfeljebb kétéves időtartamra" nevezte ki a miniszterelnök, miután a főigazgatói pályázatot 2011 júniusában elnyert Horváth Ádám két nap után lemondott megbízatásáról. A főigazgatót Réthelyi Miklós akkori nemzeti erőforrás-miniszter nevezte ki, de Orbán Viktor a kinevezés napján közölte, hogy a miniszternek nem volt felhatalmazása a lépésre. Az Opera vezetése a kormányváltás óta problémás: a kulturális államtitkár 2010-ben Harangozó Gyulát kérte fel az Operaházat vezető miniszteri biztosnak, de róla később kiderült, hogy az ő felhatalmazása sem hivatalos. Réthelyi Miklós ezután Horváth Ádámot nevezte ki miniszteri biztosnak, aki két napig állt az Opera élén. Az új főigazgatói pályázatot még nem írták ki az intézmény vezetésére.
Az [origo] összesítése szerint a három most felmentett kormánybiztossal együtt még 11-en voltak a héten pozícióban. | Menesztették Budai Gyulát | Három kormánybiztost mentett fel Orbán Viktor: az elszámoltatásért felelős Budai Gyula, az Operaházat vezető Ókovács Szilveszter és az új múzeumi negyedért felelős Baán László is már csak augusztus végig dolgozik ebben a tisztségben. A Miniszterelnökségen nagy átszervezésbe kezdtek, de Budai Gyula még néhány napja is azt mondta az [origo]-nak, neki senki nem szólt, hogy mennie kell. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/07/felmentettek-budai-gyula-baan-laszlo-es-okovacs-szilveszter-kormanybiztosokat | 2012-07-27 18:23:00 | true | null | null | Origo |
Információink szerint „feljelentette” a Budapesti Ügyvédi Kamaránál kirendelt védőjét Czibula Csaba, Erzsébetváros egykori fideszes önkormányzati képviselője, aki minden jel szerint a Hunvald-per valahanyad rendű vádlottja lett volna – már ha nem hagyja el időben az országot. De elment, s jelenleg a bűnözők számára a világ talán legbiztonságosabb országában, Mexikóban él, onnan levelezik az úgynevezett VII. kerületi ingatlanügyben eljáró Központi Nyomozó Főügyészséggel és a Fővárosi Törvényszékkel.
Kirendelt védőjével szemben állítólag az a kifogása, hogy nem tartja vele kellő intenzitással a kapcsolatot.
Czibula Csabát hivatalos személy által fontosabb ügyben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés gyanúsítottjaként hallgatták volna ki a Gál György és társai (köztük Hunvald György volt szocialista kerületi polgármester) ellen folyó nyomozás keretében a VII. kerületi ingatlaneladásokkal és egyes önkormányzati megbízási, illetve munkaszerződésekkel összefüggésben még 2009 végén, azonban közvetlenül Gál (2009) novemberi őrizetbe vétele után elhagyta az országot. Annak idején úgy hírlett, előbb a horvátországi Vir szigetén lévő nyaralójában bujkált, majd Mexikóba utazott.
A Központi Nyomozó Ügyészség tényként kezeli, hogy Czibula ma is Mexikóban él. Ott azonban nem férnek hozzá. Mexikó nem csatlakozott ugyanis egyetlen olyan nemzetközi egyezményhez sem, amelynek alapján hazánk a siker reményében kérhetné a kiadását.
Czibula a Központi Nyomozó Főügyészség szerint 2003-ban és 2004-ben nyolcmillió forint kenőpénzt vett át, részben Gál Györgytől, részben más vállalkozóktól azért, hogy a hivatali kötelességét megszegve a gazdasági bizottságban, majd később a képviselő-testületben támogassa a VII. kerületi ingatlanértékesítésekről szóló előterjesztéseket a Gál György által javasolt módon és értéken.
Czibula az ügyészségnek postázott "önkihallgatásában" azt írta, ő az ügyet borító, majd később vádalkut kötő vállalkozó őrizetbe vétele idején hónapokig Magyarországon tartózkodott, de akkor nem kereste a nyomozóhatóság. Amikor viszont már keresték, ő Mexikóban volt, ahol megnősült, ezért, valamint anyagi okok miatt akkor már nem tudott hazajönni. A formailag a rendőrségi, ügyészségi kihallgatási jegyzőkönyvekre emlékeztető levelében mindemellett azt állította, hogy ő soha sem vett át nyolcmillió forintot Nagytól. Szerinte az ő szavazatára, lévén, hogy az ingatlaneladásokról hozott döntések idején a Fidesz kisebbségben volt a kerületi képviselő testületben, nem is volt szükség.
Czibula felesége 2007-2008-ban – a volt önkormányzati képviselő emlékezete szerint – a Fidesz-frakció javaslatára az önkormányzattal kötött szerződés keretében a Fidesz-frakció segítőjeként dolgozott. Czibula szerint azonban neki semmi köze nem volt ehhez, a Fidesz javaslatára jött létre a szerződés, amelynek indokoltságát az ügyészség egyébként vizsgálná a büntetőeljárás keretében.
Czibula a Fidesz színeiben került be a testületbe, de később kilépett a pártból. A Vállalkozók Pártjának helyi elnöke volt, 2002 és 2006 között képviselőként, majd külsős tagként munkálkodott a gazdasági bizottságban, az SZDSZ delegáltjaként. Gál Györggyel nemcsak "üzleti" kapcsolat fűzte össze, hanem jó barátságban voltak, az egykori SZDSZ-es képviselő például Czibula gyermekének keresztapja.
Miután Czibula Mexikóba „menekült”, ahol a magyar hatóságok számára elérhetetlen, ügyét úgymond elkülönítették, amíg haza nem jön, vagy Mexikó nem szakít az eddigi kiadatási gyakorlatával.
A Fővárosi Törvényszék (a volt Fővárosi Bíróság) múlt pénteken fejezte be az ingatlanügy tárgyalását. Felmentette az ingatlanpanama vádja alól Hunvald György volt polgármestert, 8 és fél év börtönre ítélte ugyanakkor Gál Györgyöt, aki a kérdéses időben az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke volt, s aki a bíróság szerint bizonyítottan több tízmillió forintot kapott egy, az ügyészséggel lelepleződése után vádalkut kötött vállalkozóval azért, hogy bizonyos ingatlanokat neki tetsző áron vásárolhasson meg. | Belföld: Czibula Csaba saját ügyvédjét vádolja Mexikóból | Feljelentette kirendelt védőjét az ügyvédi kamaránál Czibula Csaba egykori fideszes VII. kerületi önkormányzati képviselő, aki az ügyészség szerint azért nem lett vádlott az erzsébetvárosi ingatlanügyben, mert még időben Mexikóba távozott. Onnan jelentette fel ügyvédjét is, és onnan írt több, formailag a kihallgatási jegyzőkönyvekre emlékeztető levelet az ügyészeknek és a bíróságnak. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/tulsagosan_laza_kapcsolattartassal_vadolja_ugyvedjet_a_mexikoban_bujkalo_czibula_csaba-1300946 | 2012-03-02 14:08:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A gimnázium fenntartója és a Palya Tamás, Törley Katalin, Ocskó Emese, Molnár Barbara és Sallai Katalin két éve pereskednek és ma várható az első fokú ítélet. A per biztosan másodfokon fog folytatódni.
Törley Katalin elmonda, bár az őket kirúgó tankerületi vezető, Marosi Beatrix csak egyszer jelent meg a bíróságon, de nagyon alaposnak érzi a bíróság munkáját. Minden fontos dokumentum bekerült az ügyiratokba és minden tanú elmondhatta a történteket. Szerették volna szembesíteni a bíróságon a tanárokat és az őket kirúgókat, de Marosi már nem a tankerület vezetője, így a szembesítés elmaradt.
Törley Katalin azt is elmondta, ők nem kérték az iskolába való visszahelyezésüket a keresetben, azt szeretnék ha a bíróság kimondaná, hogy jogtalan és diszkriminatív volt az ellenük folyó eljárás. | Ítéletet hoznak a kirúgott kölcseys tanárok ügyében | A Fővárosi Törvényszéken folytatódik annak az öt tanár ügyének tárgyalása, akiket a Belső-Pesti Tankerületi Központ 2022. szeptember 30-án bocsátotta el a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, mert a polgári engedetlenség eszközével tiltakoztak. Egyikük, Törley Katalin a bíróság épülete előtt állva a Reggeli gyorsnak azt mondta, ennek az ügynek nem a Munkaügyi Bíróságon lenne a helye, hisz alapjogi, szabadságjogi szempontból sérültek a jogaik. Az egykor tanári mozgalmat vezető francia tanárnő azt mondta, szeretné, ha a bíróság kimondaná, hogy igazuk volt. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/iteletet-hoznak-a-kirugott-kolcseys-tanarok-ugyeben-148077 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Bár 2012 óta az állami hatóságok világszerte több mint 11 milliárd dollár értékben róttak ki büntetéseket vesztegetési ügyekben, a megkérdezett döntéshozók mintegy 40 százaléka szerint a korrupció továbbra is általános gyakorlat. Az elemzés szerint a jogellenes magatartás elleni fellépés leghatékonyabb eszköze, ha a szervezet nyilvánvalóvá teszi, hogy a cég átlátható működése nem csupán a menedzsment, hanem a dolgozók felelőssége is.
Magyarországon a válaszadók kétharmada szerint a korrupció gyakori jelenség a gazdasági szférában, miközben a régióban a megkérdezettek alig fele nyilatkozott hasonlóan.
Fotó: Balaton József
A felmérés szerint a belföldi cégvezetők közel negyede tartja elfogadhatónak személyes ajándék, szolgáltatás vagy szívesség nyújtását a siker érdekében, 16 százalékuk szórakoztató programokat, négy százalékuk készpénzt is felajánlana. Magyarországon az elmúlt két évben nem változott a vesztegetéseket tapasztalók részaránya. A javulás eléréshez a legfontosabb az lenne, ha a cégek olyan támogató kultúrát építenének ki, amelyben a munkatársak nem kötelezettségből, hanem saját meggyőződésükből dolgoznának az etikai normáknak megfelelően – mondta Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere.
Magyarországon a globális 42 százalékos átlagnál valamivel több menedzser gondolja úgy, hogy a munkatársaknak is felelőssége van a feddhetetlen céges kultúra kialakításában, a választ adók 46 százaléka vélekedett így. A magyarok szerint az etikus szervezeti magatartás legnagyobb előnye az ügyfelek és a vásárlók pozitív megítélése, a büntetések elkerülése, a vállalatról kedvező kép kialakítása, valamint a nyereséges tevékenység biztosítása. Mindemellett több döntéshozó véli úgy, hogy a feddhetetlenség a tehetséges munkaerőt is vonzza, illetve megtartja. | A magyar cégvezetők kétharmada szembesül a korrupcióval | Világszerte szemléletváltásra van szükség a korrupció visszaszorításához, globálisan a cégvezetők közel 40 százaléka szerint az üzleti életben gyakori jelenség a vállalati visszaélés. Magyarországon minden 5. válaszadó úgy véli, iparágában elterjedt gyakorlat a vesztegetés, ami felülmúlja mind a régiós országok, mind a fejlődő piacok átlagát - állapítja meg az EY legfrissebb globális felmérése. | null | 1 | http://168ora.hu/itthon/a-magyar-cegvezetok-ketharmada-szembesul-a-korrupcioval-149134 | 2018-04-30 18:08:00 | true | null | null | 168 óra |
Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. (ANY) 2021. március 10-én közleményben jelentette be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, hogy 2023.03.01-ig szóló szerződést írt alá az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel (NISZ) a védettségi igazolványok szállítására vonatkozóan.
„A szerződés keretében az ANY Biztonsági Nyomda gyártja, személyesíti meg és postai szolgáltatónak történő átadásra előkészíti a védettségi igazolványokat” – olvasható a bejelentésben, és a cég a saját honlapján is beszámolt az államtól kapott megbízásáról. Arról azonban egy szó sem volt sehol, hogy mennyi közpénzt kap a cég a kártyák előállításáért.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az ANY bejelentése után nem sokkal, 2021. március 22-én írásbeli kérdésben tudakolta Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy „mekkorák a védettségi igazolványok gyártási, fejlesztési és üzemeltetési költségei”, de hiába.
Pintér nevében Kontrát Károlyi belügyi államtitkár mindössze az alábbi mondattal válaszolt a képviselőnek április elején: „A Kormány folyamatosan biztosítja a koronavírus-járvány elleni védekezés anyagi forrásait, amelyek a költségvetésben rendelkezésre állnak.”
90 nap kell egy szerződés elküldéséhez
A védettségi igazolványokról szóló 2021. február 12-i kormányrendelet szerint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) látja el az „infrastruktúra-fejlesztési és infrastruktúra-üzemeltetési, az okmánylogisztikával kapcsolatos, valamint az ezzel összefüggő adatfeldolgozói” feladatokat.
Ez annyit jelent, hogy a NISZ mondja meg az ANY-nek, hogy mi kerüljön egy adott személy kártyájára (mik az ő személyes adatai, és mikor kapott oltást, vagy volt betegként meddig tekintik védettnek, meddig jó a kártyája), és a NISZ szerepel feladóként azon a levélen, amiben a kártyát postázzák. Ez a magyarázat arra, hogy miért ez az állami cég adott megbízást a védettségi kártyák előállítására.
Április 17-én közadatigénylésben kértük ki a NISZ-től az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-vel a védettségi igazolványok előállítására (gyártás, megszemélyesítés, postai szolgáltatónak átadásra előkészítés) vonatkozóan kötött szerződést minden mellékletével együtt.
Május 10-én érkezett válasz: meghosszabbították a válaszadási határidőt 45 napra arra hivatkozva, hogy ha az Infotörvényben megszabott normál határidőben, 15 napon belül válaszolnának, az „a veszélyhelyzetre tekintettel kiadott kormányrendeletekben meghatározott intézkedésekkel összefüggésben Társaságunknál jelentkező többletfeladatok határidőben történő ellátását veszélyeztetné”.
Június 2-án jött az újabb levél: további 45 nappal meghosszabbították a válaszadást ugyanazzal az indokkal, mint májusban.
A koronavírus-járvány miatti többletfeladatok valószínűleg a védettségi igazolványokkal kapcsolatos munkát jelentik, a kártyatulajdonosok adatainak lekérdezése és egyeztetése az ANY-nyel. Ennek ellenére nagyon érdekes, hogy egy olyan állami vállalatnál, aminek az a neve, hogy Nemzeti INFOKOMMUNIKÁCIÓS Szolgáltató Zrt., problémát okoz egy darab, minden bizonnyal pdf-ben vagy más elektronikus formában rendelkezésre álló szerződés elküldése. Ha valakiről, róluk azért joggal feltételezhetnénk, hogy egy pillanat alatt megírnak egy e-mailt és tudnak hozzá mellékletet is csatolni, nem kell nekik erre 90 nap (!) és extra erőforrás. De ezek szerint sajnos mégis.
Pótlás esetén darabja 2000 forint
A védettségi igazolványokról szóló 2021. február 12-i kormányrendelet szerint, ha valaki maga igényli a kártyát, vagy elveszíti az automatikusan kapottat, ezért azt pótolni kell, akkor „3000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyből 2000 forint a védettségi igazolvány előállítási költsége”.
Ha ezt a 2000 forintos összeget beszorozzuk az oltottak ma (június 2.) bejelentett számával, vagyis 5,2 millió fővel, akkor bő 10 milliárd forintot kapunk. Ehhez jön még a betegségen átesetteknek, plusz a tévedésből kipostázott kártyák ára, amiknek darabszáma ismeretlen.
Mindössze egy április eleji adatot sikerült kiderítenünk. A fent említett kormányrendelet értelmében ugyanis önköltségre elvégzett tesztelés után igényelt kártya vagy elvesztett pótlása esetén a 3000 forint szolgáltatási díjat (amiből 2000 a kártya előállítása) Budapest Főváros Kormányhivatala (BFK) részére kell megfizetni, vagyis nem csak a NISZ érintett a témában.
Ezért április elején adatigénylést adtunk be a BFK-nak, amiben többek között azt is megkérdeztük, hogy hány darab védettségi igazolványt gyártottak le addig és hány darabot küldtek ki az állampolgároknak. A Józsefváros korábbi fideszes polgármestere, Sára Botond által vezetett hivatal sem kapkodott a válasszal: április 22-én meghosszabbították 45 nappal, és csak május 21-én válaszoltak érdemben.
A Sára Botond által szignózott levél szerint április 9-ig 2 784 066 darab védettségi igazolvány került kiállításra, melyből 2 389 843 darabot kézbesítettek. Aznap reggel az Operatív Törzs 2 689 102 fő beoltottat jelentett be. Ha ezt kivonjuk a BFK által közölt számból, akkor kijön, hogy a beoltottakon kívül 94 964 darab védettségi igazolványt állítottak ki.
Mire (nem) jó a védettségi igazolvány?
Védettségi igazolványt az kap automatikusan és „ingyenesen”, akit beoltottak Magyarországon a koronavírus ellen, vagy igazoltan átesett a fertőzésen. Az oltottak kártyájának nincs lejárati dátuma, a betegségből kigyógyultaké viszont csak 6 hónap.
Ha pedig valaki tünetmentesen volt covidos, akkor csináltathat ezt bizonyító tesztet a saját költségén, és igényelhet kártyát pénzért, de az csak 4 hónapig érvényes. A rendszer azonban eleinte akadozott: többen késve kaptak védettségi igazolványt, ami így csak pár hétig volt érvényes, de elhunytaknak is küldtek ki.
Ahogy azt például a 444 is alaposan bemutatta, nagy probléma, hogy a plasztikkártya formátumú védettségi igazolványnak nagyon megtévesztő az elnevezése, hiszen oltottak esetében a tulajdonos személyes adatain (név, útlevélszám, személyi igazolvány száma) kívül mindössze az oltás idejét tartalmazza, és ez az első adag beadásának időpontját jelenti. Pedig a Magyarországon használt összes koronavírus-vakcinából két dózisra van szükség a védettséghez, és az is csak a második oltás után két héttel alakul ki.
Az igazolványt azonban az első oltás után megkapják az érintettek, ami hamis biztonságérzetet nyújthat nekik – védettnek gondolják magukat, holott még messze nem azok. Sokan emiatt nem mennek el a második oltásra, aminek egyébként nincs is hely a védettségi kártyán. (A kormány azt fontolgatja, hogy visszavonja azok védettségi igazolványát, akik nem veszik fel a második adag vakcinát, de a részletek még nem ismertek.) A kártya tehát épp arra alkalmatlan, ami a neve: a védettség igazolására. Az már csak hab a tortán, hogy még az sem szerepel rajta, hogy milyen betegség elleni oltást kapott a tulajdonosa.
Bár a tavasszal postázni kezdett kártyák sokáig semmire sem voltak használhatók, semmilyen pluszban nem részesültek azok, akiknek volt, de ez májusban megváltozott. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis április végén bejelentette, hogy megvan a 4 millió beoltott, ezért május 1-től enyhítenek a korlátozásokon, és a védettségi igazolvánnyal rendelkezők mehetnek vendéglátóhelyre (nem csak teraszra), szállodába, szabadidős létesítményekbe (mozi, színház, állatkert, múzeum, könyvtár), sportrendezvényre és edzőterembe is.
Horvátországba külön papír is kell
Az pedig már korábban kiderült, hogy külföldi utazáshoz is szükség lesz valamiféle védettségi igazolványra. Az Európai Unió közös „vakcinaútlevele” késik, de a tervezet szerint július elejétől életbe lépő EU-s igazolványt csak azok kapják meg, akiket az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott „nyugati” vakcinákkal oltottak be. Mivel Magyarországon az Európai Unióban nem jóváhagyott keleti vakcinákkal (Sputnik V, Sinopharm) is oltanak, sok oltott honfitársunknak nem lesz ilyen EU-s igazolványa.
A magyar kormány igyekszik elébe menni az utazási problémáknak, és több országgal (például Szerbia, Törökország, Szlovénia, Grúzia, Mongólia) kötött már kölcsönös megállapodást, hogy elfogadják egymás vakcináit az állampolgárok szabad utazása érdekében. Azonban a magyar kártya nem tartalmaz elegendő információt, ezért nem mehetnek a kártyabirtokosok bárhova bárhogy.
A magyarok körében különösen népszerű Horvátországban például nem elég a védettségi kártya, mert nem tartalmazza a második oltás dátumát. A konzuli szolgálat honlapján közzétett tájékoztató szerint a horvátokhoz vinni kell a kártya mellé a papíralapú oltási igazolást is, amin rajta van a második oltás dátuma is, és csak az léphet be az országba, akinek a második dózisa óta eltelt 14 nap. Ugyanez a helyzet Görögországban és Romániában is.
A „védettségi igazolvány” mellé szükséges oltási igazolás egy írólap-nagyságú papírdarab, aminek egyik oldalán az első, másik oldalán a második oltás részletei szerepelnek magyar és angol nyelven, kézírással kitöltve. A nővér azzal nyomta a kezembe május végén, amikor mentem a második adag vakcinára, hogy
„Ezzel lehet majd utazni. Laminálja le, ha tudja.”
Erősen tragikomikus, hogy az egyelőre ismeretlen összegért, de biztos nem olcsón legyártatott plasztikkártyák külföldön nagyjából semmit sem érnek, vinni kell melléjük egy fénymásolt, kézírásos és könnyen hamisítható papírdarabot is.
Megugrott az ANY forgalma
Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom leverése után, 1851-ben alapította meg az osztrák kormány a bécsi állami nyomda leányvállalatát Temesváron. A kiegyezést követően, 1868-ban ez a nyomda átköltözött Budapestre, ahol minisztériumi nyomtatványokat állított elő. 1969-ben összevonták a Magyar Királyi Kataszteri Kőnyomda Intézettel, és az új neve Magyar Királyi Államnyomda lett, ami 1901-ben Állami Nyomda névre változott.
A rendszerváltást követően, 1993-ban privatizálták a vállalatot, ami először Állami Nyomda Rt., később Zrt., majd Nyrt. lett, 2013 óta pedig ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. néven fut, két betűvel őrizve a jogelőd emlékét. Az ANY Erdős Ákos érdekeltsége, akinek egy korábbi cége, a Láng Holding Rt. vette meg 2005-ben, az első Gyurcsány-kormány idején a Nemzeti Tankönyvkiadó 70 százalékát. Akkoriban a Fidesz emiatt sokat támadta az üzletembert, aki Amerikába költözött, és 2006-ban 18 milliárd forintos vagyonával a Manager magazin listáján a 10. leggazdagabb magyarnak számított.
Az ANY minden kormány alatt jelentős állami megrendeléseket kapott. A gyakran csak „A nyomda” néven emlegetett vállalat útlevelet, személyi igazolványt, adókártyát, jogosítványt, választási nyomtatványokat, vízumot, zárjegyet és számos egyéb biztonsági okmányt gyárt – Magyarországra és külföldre is.
A rengeteg megbízás meglátszik a cég mérlegén is: nettó árbevétele 2015-ben 12,6 milliárd, 2016-ban 15 milliárd, 2017-ben 15,9 milliárd, 2018-ban 20,5 milliárd, 2019-ben pedig 23,2 milliárd forint volt. A lendületesen növekvő forgalom viszont a nyereséget nem dobta meg különösebben: az ANY adózott eredménye ebben az 5 évben végig 1 milliárd forint körül mozgott, 2018-ban pedig egyenesen 0 lett.
2020-ban megcsappant a cég forgalma: az előző évi 23,2 milliárd után „csak” nettó 17,3 milliárd forint volt, az adózott eredmény pedig a 2019-es 1,1 milliárddal szemben „csupán” 367 millió lett. Május közepén tette közzé a cég az ezzel kapcsolatos közleményét, amelyben azt írják, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány miatt visszaestek a megrendeléseik, de ennek ellenére nem csökkentették a dolgozóik létszámát, és ez tette lehetővé, hogy a 2021-ben megnövekedett gyártási igényeket teljesíteni tudják.
A 2021-es eredmények pedig szép gyarapodást mutatnak:
„Az ANY Biztonsági Nyomda 2021. első negyedéves árbevétele 9,6 milliárd Ft, amely 38%-kal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. (…) A nettó eredmény 468 millió Ft, amely 176 millió Ft-tal, 60%-kal növekedett, az előző év hasonló időszakához képest” – áll a közleményben.
„Nemcsak túléljük a krízist, hanem megerősödve kerülünk ki a válságból – tavaly ezekkel a szavakkal kezdtük az értékelést, és ez az állítás még jobban megállja a helyét most, mint eddig bármikor. Tudomásom szerint ma egyetlen koronavírusos betegünk sincs. Az első negyedév számai méltón tükrözik munkatársaink erőfeszítéseit, kiemelkedő teljesítményüket, mely a járványhelyzetben is töretlen. 2020 első negyedévétől az export aktivitásunkat megerősítettük, a projektek száma közel duplájára növekedett. A külpiacok egyre szélesebb körben történő kiszolgálásához, valamint a védettségi igazolványok nagy példányszámban, rövid határidő mellett történő gyártásához és megszemélyesítéséhez elengedhetetlen a kimagasló szakmai és technológiai felkészültségünk” – kommentálta az első negyedéves jelentést Zsámboki Gábor, az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. vezérigazgatója.
Április végén írtunk arról egyébként, hogy az ANY négy részletben összesen 5 milliárd forint kedvezményes COVID-hitelt kapott az állami tulajdonú Eximbanktól a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére.
Mészáros Lőrinc keményítőgyára, Andrej Babis étolajos cége és a WHB is kapott kedvezményes COVID-hitelt az Eximbanktól
A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére az Európai Bizottság (EB) 2020 tavaszán rugalmas szabályokat vezetett be, hogy az uniós tagállamok könnyen tudják támogatni a nehéz helyzetbe került cégeket. Magyarországnak 350 milliárd forintos keretet hagyott jóvá az EB, amelyből kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő kamattámogatásokat adott a kormány az Eximbankon keresztül. | 90 nap kell a NISZ-nek a védettségi igazolványokról szóló szerződés elküldéséhez | Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t bízta meg a védettségi igazolványok gyártásával, azt azonban nem közö | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/06/03/90-nap-kell-a-nisz-nek-a-vedettsegi-igazolvanyokrol-szolo-szerzodes-elkuldesehez/ | 2021-06-03 04:16:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A sajtónak azt állítják, hogy az MNV nem kért garanciákat arra a vállalásra, hogy az Esplanade (a vevő) felújítja a stadiont, ám nem említik, hogy a szerződés hatályba lépétető feltételei között többek között szerepelt egy – a felújítás értékéről szóló – feltétel nélküli hitelígérvény bemutatása. Ez szerepelt a minden érintett fél által jóváhagyott pályázati kiírásban is. Vagyis a szerződés tartalmazott biztosítékot, nem is egyet, s minden szavában megfelelt a kiírásnak.
A feljelentésről szóló MNV-közlemény erről még csak említést sem tesz, ahogyan arról sem, miként valósulhat meg a Fradi-pálya eladásának esetében a hűtlen kezelés vagy a vagyoni hátrány, különösen olyan, melynek elszenvedője a magyar állam. A tranzakció során értékesítették a pályát, s a szerződés szerint a vételár több mint két és fél milliárdos részét a vevő kifizette az MNV-nek, amely feltételként szabta, hogy fizessen több mint kétmilliárdot a klubnak, és újítsa fel a stadiont, miután azt birtokba vette.
Vagyis a vevő a saját stadionját nem újította fel. Megszegte az általa is aláírt szerződést, ennek jogi következményeit viselnie kell – erre hivatkozva az MNV kérheti a bíróságon a szerződés érvénytelenítését, de minimum kérdéses, hogy az államot kár érte volna. Kár ugyanis ezzel még nem keletkezett.
Az államot ért kár meghatározásához arra is választ kell adniuk a feljelentőknek, hogy milyen állami feladat végrehajtásához szükséges elengedhetetlenül egy UEFA-előírásoknak megfelelő stadion. Ahogy az is, mit jelent azMNV közleményében az a fordulat, miszerint a szerződés nem tartalmazott az „MNV Zrt. javára semmilyen biztosítékot, amellyel érdekeltté tehette volna a vevőt a stadionfelújítás teljesítésében”.
A Fradi-pálya eladása ügyében egyébként az MNV-é a második feljelentés, ez azt követően született, hogy a vagyonkezelő felügyelőbizottsága megvizsgálta az értékesítést. Az MNV ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, ám azt megelőzően Budai Gyula személy szerint Tátrai Miklósex-vezérigazgató és Császy Zsolt volt értékesítési jogi igazgató ellen tett feljelentést. Valójában azonban az MNV feljelentése is ellenük irányul: erre utal, hogy a közleményükben azt írják: „súlyos felelősség terheli a vagyonkezelő korábbi vezetését, közöttük különösen azokat, akik a szerződést aláírták, valamint az értékesítési eljárást felügyelték”. | Gazdaság: Hol a vagyoni hátrány? Fradi-feljelentés újratöltve | Az állami vagyonért felelős cég vezetése feljelentést tett a Fradi-pálya eladása miatt, ám az erről szóló közleményük ellentmondásban van a honlapjukon elérhetővé tett adásvételi szerződés szövegével. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20110401-fradi-feljelentes_ujratoltve-1028441 | 2011-04-01 08:49:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A pénteki médiajelentések szerint Claudiu Dumbraveanu, az árhatóság alelnöke - egy hozzá közel álló cég számára megkötött szerződésért cserébe - közbenjárt azért, hogy az olasz Enel áramszolgáltató romániai leányvállalatával, az Enel Romaniával kapcsolatban hatósága több előnyös döntést is hozzon. Ezek között volt az is, hogy az szolgáltatónak ne 6, hanem csak 1,3 százalékkal kelljen csökkentenie a villamos energia árát ügyfelei számára.
A csökkentésre azt követően kötelezték a vállalatot, hogy az árhatóság kiderítette: a megújuló energia termelésével kapcsolatos, úgynevezett zöld-tanúsítványokat - amelyeknek a költségeit a szolgáltatók a fogyasztókra hárítják - az Enel Romania 2012-ben duplán számolta fel, így a villanyszámlák értéke magasabb lett.
A korrupcióellenes ügyészek szerint a vállalat ezáltal 2,5 millió euró plusz bevételre tett szert. A 6 százalékos csökkentés ezt a pluszbevételt egyenlítette volna ki, de a hatóság alelnöke 2013-ban közbenjárt azért, hogy végül csak 1,3 százalékkal kelljen csökkenteni az Enel Romania árait.
Cserében az energetikai cég szerződést kötött egy másik szolgáltatás elvégzésére a hatóság alelnökéhez közel álló céggel. A vádhatóság többek között az Enel Romania igazgatóját, Gugu Florint is őrizetbe vette.
Az Enel Romania, amely a három legnagyobb romániai áramszolgáltató egyike, tavaly 1,5 milliárd euró (több mint 450 milliárd forint) árbevételre tett szert.
Kezdőlap Külföld Korrupcióval vádolják a román árhatóság alelnökét | Korrupcióval vádolják a román árhatóság alelnökét | A román korrupcióellenes ügyészség őrizetbe vette a román energiaár-szabályozó hatóság egyik alelnökét, akit azzal gyanúsít, hogy hivatali kötelességét megszegve elérte, hogy az egyik túlszámlázáson kapott, külföldi tulajdonú áramszolgáltatónak ne kelljen érdemben csökkentenie árait. | null | 1 | https://infostart.hu/kulfold/2014/06/06/korrupcioval-vadoljak-a-roman-arhatosag-alelnoket-643318 | 2014-06-06 16:15:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A világ legnagyobb elektromos autókat gyártó vállalata, a BYD 1200-1500 milliárd forintos beruházással megépülő szegedi gyára gőzerővel épül, amely hazánk legnagyobb autógyára lesz. Az üzemben 2025 második felében készülnek el az első járművek, addigra megépülnek a gyár autópálya- és közúti csatlakozásai, elkezdődik a vasúti pálya korszerűsítése 175 milliárdos forrásból, a vasúti terminál kialakítása, folyamatosan bővítik a termeléshez szükséges ivóvíz- és szennyvízkapacitást. Az építkezés nem érinti hátrányosan a városi szennyvízkezelést, a vízbázisra nem jelent veszélyt.
Csak az autógyárban tízezren dolgoznak majd, de ezeken kívül a kiszolgáló üzemekben is rengetegen helyezkedhetnek el, de a szállásadók , a beszállítók, a kereskedelmi egységek, vendéglátósok, a szórakoztatóipar és kulturális szféra is nagyot nyerhet a fejlesztéssel. Mindez pedig komoly elszívóhatást gyakorolhat Baranyára és Pécsre is, hiszen autóval mindössze két és fél órára van, de busszal is négy óra alatt odaérünk, a Szegedi Tudományegyetem pedig eddig is erős konkurenciája volt a pécsi egyetemnek.
Csizmadia Péter, pécsi fideszes frakcióvezető szerint Székesfehérvár, Budapest után Szeged is olyan vonzerőt jelent majd a pécsiek számára, hogy komolyan tartani lehet attól, hogy a szakemberek elvándorolnak.
- Ezért lett volna fontos a pécsi ipar megerősítése, a vármegyeszékhely versenyképességének erősítése, mert fokozódhat az elvándorlás. Az elmúlt öt esztendőben az előző baloldali városvezetésnek láthatóan nem volt erre semmilyen elképzelése, pedig a huszonnegyedik órában vagyunk - mondta.
A volt MSZP-s polgármester, Botka László ugyanakkor az elmúlt években nem a kormányzat elleni támadásokkal, vagy a befektetőellenes határozatokkal hívta fel a figyelmet magára, miközben Pécsen a baloldali városvezetés elsősorban ebben igyekezett választói voksokat szerezni. Botka szerint az önkormányzat a legszorosabb együttműködésben dolgozik a BYD-gyár építésének előkészítésén a kormányzattal és a beruházás ügyében a városban teljes politikai és lakossági konszenzus van.
- A baloldali városvezetés teljesen jelentéktelen ügyekkel, birkózással, vergődéssel foglalkozott, és foglalkozik most is - tette hozzá. - Velük szemben nekünk van programtervünk, elképzelésünk, ami arról szól, hogy miként lehet Pécs újra versenyképes régióközpont az országhatárokon túl is. Ennek a munkának az ideje jött el, erre a város polgármestere és tanácsadója, volt alpolgármestere Ruzsa Csaba nem képes, mi azonban ezen dolgozunk majd.
Nemcsak a munkahelyeket illetően, hanem az egyetemi képzés kapcsán is erős elszívó hatást okozhat a BYD gyár, ha Baranya nem tud lépni. Jelenleg a pécsi egyetem egyfajta húzóerőt képvisel, de egy ekkora óriáscég nemcsak munkavállalókat keres magának, hanem a szakmai, mérnöki utánpótlást is szeretné biztosítani, és ehhez a gyakorlati képzőhely, ösztöndíj-rendszer is rendelkezésükre áll majd.
A 2023-as pályakövetési vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen megállapítása szerint a Baranya vármegyében maradt végzettek aránya az elmúlt években növekedett (2021: 34,85%, 2023: 38,31%). Ugyanakkor az is látható az adatokból, hogy Budapest a legnagyobb vonzerő, hiszen a pécsi friss diplomások 17,21 százaléka választja lakóhelyének a fővárost, miközben Budapestről a pécsi egyetemre érkezők (14 éves koruk lakóhelye szerint) aránya 5,67 százalék a teljes hallgatóságot nézve.
Mindenre is lesz pénz, csak nem itt
Rengeteg mindenre lesz forrás, csak nem Pécsen:
Átalakul Szeged közlekedése is, ezért várhatóan e tekintetben is külön fejlesztési forráshoz juthat az alföldi város
Tisza-hidat is felújítják azonnali kétmilliárdos támogatásból.
A teljes térségre elképesztő hatást gyakorol majd, hiszen többek között Budapestről is gyorsabban lehet majd vasúton megközelíteni Csongrád-Csanád vármegyét.
A szerb-magyar határon, Röszkén kínai együttműködéssel a schengeni térség legnagyobb közúti, vasúti és teherforgalmi átkelője épül meg. | BYD: Pécsnek agyelszívást okozhat a gigagyár | A kínai óriásgyár megépítésével Szeged Európa harminc legnagyobb ipari centruma közé kerül – erről az építési és közlekedési miniszter, Lázár János néhány napja beszélt. A BYD jóvoltából Szegeden 10 ezer új munkahely jöhet létre, ami erős elvándorlást okozhat Baranyából. Pécsen viszont semmilyen látható jele nincs annak, hogyan lehet meggátolni az agyelszívást. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-gazdasag/2024/11/byd-agyelszivas-brutalis | null | true | null | null | BAMA |
A korábbi tököli kántor feljelentést tett, mert szerinte egyházi bírósági határozatot hamisítottak azért, hogy a Balog Zoltán elleni eljárást rövid úton lezárják, házon belül tompítsák szerepét a kegyelmi ügyben. Mivel a minap Semjén Zsolt egy másik ügyben személyes barátjaként védte meg a püspököt, azt is közölte, hogy a református püspök egy emberöltő óta munkatársa egyházi ügyekben, ezért Vadai Ágnes azt feltélezte, mindent megbeszélnek barátként. Megkérdezte tehát az egyházpolitikáért is felelős minisztert, tudott-e erről az okirat-hamisítási ügyről.
Korábban a hvg.hu és lapunk számolt be arról, milyen furcsaságok történtek, miután egyháztagok kezdeményezték a Novák Katalin államfő lemondásához vezető kegyelmi botrányban főszereplő Balog Zoltán elmarasztalását, megfosztását tisztségeitől. A zsinati bíróság elnöksége mindössze intésben résesítette a püspököt, a feljelentő szerint úgy, hogy nem is volt hivatalos ülés és vizsgálat.
Nem volt.
Mármint tudomása erről a miniszterelnök-helyettesnek. Semjén Zsolt jelezte azt is Vadai Ágnesnek, nem érti, mi köze lenne neki,
illetve a Magyar Államnak egy kántor panaszához a református zsinati bíróságán?!?
A miniszter vissza is kérdezett:
ugye ncm gondolja, hogy az »(Ugye a jó barátok mindent mcgbcszélnek egymással!)« levélrészlete azt jelenti, hogy erről a »mindenről« referálnom kellene önnek, illetve a DK-nak?!?
A miniszter végül jelezte. hogy Vadai Ágnes kérdése ezúttal sem érintett kormányzati feladatot.
A feljelentő panasza szerint Balog Zoltán a kegyelmi ügyben több ponton megsértette a Magyar Református Egyház törvényeit. A panaszra adott nyolc oldalas határozatban a püspöknek adott intés mert az ellen nem lehet fellebbezni. | Nem volt - Semjén Zsolt ennyivel reagált az újabb Balog-ügyre | Vadai Ágnes kérdezte arról, volt-e tudomása róla, hogy a püspök kegyelmi ügye kapcsán felvetődött az okirat-hamisítás. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/10/31/semjen-zsolt-balog-zoltan-okirat-hamisitas-feljelentes | null | true | null | null | 24.hu |
A spanyol kormányzó Néppárt törvényhozási többségével kedden megakadályozta, hogy a múlt héten kirobbant titkos pártfinanszírozási ügy terítékre kerülhessen a parlament bármilyen fórumán, bizottságaiban - jelentette az El País internetes oldala.
A volt pénztárnok, Luis Bárcenas a neki tulajdonított, 1990-től 2008-ig vezetett feljegyzéseket egy olyan személy manőverének nevezte, akinek köze volt a párt pénzügyi dolgaihoz. Az El País vasárnap leközölte a 14 oldalnyi feljegyzést az adományozók neveivel és az összegekkel, illetve a támogatások kedvezményezettei - azaz a Néppárt vezető politikusai, köztük Mariano Rajoy jelenlegi kormányfő - által felvett pénzösszegekkel. A napilap ezek után kedden átadta az ügyészségnek a dokumentumokat.
A Néppárt szóvivője, Alfonso Alonso szerint "az elnök meglincselésére irányuló kampány zajlik, kísérlet a kormány destabilizálására gyanúsítgatásokkal és hazugságokkal". A szóvivő kijelentette, hogy kizárólag az ügyészség és a bíróság az a fórum, ahol az igazságot helyre lehet állítani.
A volt pénztárnoknak egyébként február 25-én kell újra a bíróság elé járulnia, ugyanis kiderült, hogy korábban 22 millió eurót halmozott fel egy svájci számlán. (Ügyvédje azt állítja, hogy ezt a pénzt Bárcenas nem törvénytelenül gyűjtötte, és nincs köze a párthoz.) Ezt a nyomozó hatóság a 2009-ben kirobbant úgynevezett Gürtel-ügyet - a galíciai Néppárt helyi vezetőinek korrupciós botrányát - követően derítette fel. A pénzmosással foglalkozó hatóság most arra a következtetésre jutott, hogy Luis Bárcenas a tulajdonában lévő Tesedul cég pénzügyi amnesztiájának eléréséhez egy másik svájci bankban, a Lombard Odierben tartott számlájáról utalt haza 1,5 millió eurót a spanyol Bankiánál lévő számlájára. Sőt, időközben a nyomozók rájöttek, hogy Bárcenas egy harmadik, Panamában vezetett bankszámlára is utalt. Bárcenas a múlt héten még arról tájékoztatta a Gürtel-ügyben továbbra is nyomozó bírót, hogy a spanyol kormány által engedélyezett pénzügyi amnesztia keretében tavaly már legalizálta a svájci bankban tartott tízmillió euróját.
Rajoy egyébként még hétfőn, Angela Merkellel tartott berlini sajtóértekezletén válaszolni kényszerült a pártfinanszírozási üggyel kapcsolatos újságírói kérdésekre. Ezúttal is azt mondta, hogy a róla és pártja más tagjairól megjelent állítások hamisak, legalábbis a lapokban megjelentek "jó része nem igaz". A spanyol jobboldali miniszterelnök ismét megerősítette, hogy nem készül lemondani, kormányának helyzete szilárd, a PP abszolút többséget élvez a törvényhozásban. | Külföld: A kormányzó párt nem enged vitát a titkos pártfinanszírozásról | A spanyol kormányzó Néppárt törvényhozási többségével kedden megakadályozta, hogy a múlt héten kirobbant titkos pártfinanszírozási ügy terítékre kerülhessen a parlament bármilyen fórumán. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/a_kormanyzo_part_nem_enged_vitat_a_titkos_partfinanszirozasrol-1364653 | 2013-02-05 22:52:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Mi a közös az ukrajnai Mezsihirja-rezidenciában, a türkmenisztáni Oguzsán-palotában és a török elnöki komplexumban? Mindegyik rengeteg pénzből épült pazar kényelmi szolgáltatásokkal és hatalmas területen - a tekintélyelvű uralom gazdagságának és hatalmának emlékművei.
Íme egy pillantás a világ leggrandiózusabb elnöki rezidenciáira, amelyekben a fényűzés és a politikai hatalom ad egymásnak randevút.
Ukrajna, Novi Petrivci: Mezsihirja-rezidencia
A Mezsihirja Viktor Janukovics kormányfői és elnöki rezidenciája volt, amíg az oroszbarát ukrán politikus el nem menekült a 2014-es majdani forradalom idején. Ma a "korrupció múzeuma"; van benne autómúzeum, golfpálya, állatkert, szökőkutak, helikopterleszálló, sőt még egy templommal is büszkélkedhet, tanúsítva az egykori ukrán vezető pazar életmódját.
Egyesült Arab Emírségek, Közel-Kelet, Abu-Dzabi: Kaszr al-Vatan
A Kaszr al-Vatan, az Egyesült Arab Emírségek elnöki palotája 2017-ben készült el, és 2019-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. A 490 millió dollárból épült, fehéren ragyogó palotában történelmi tárgyak és kéziratok kaptak helyet, és kiállították azokat a diplomáciai ajándékokat is, amelyeket az ország kapott.
Törökország, Ankara: Elnöki épületegyüttes
Az ankarai elnöki palota, amelyet Aksaraynak, Fehér palotának is neveznek, 2014-ben készült Recep Tayyip Erdoğan török elnök számára. Egykori erdők helyén épült, több mint 1100 szobája van, és hivatalosan mintegy 615 millió dollárba került, bár a kritikusok szerint a valódi ár ennél sokkal magasabb. A komplexumhoz tartozik egy körülbelül háromezer embert befogadni képes mecset és Törökország legnagyobb könyvtára több mint négymillió kötetből álló gyűjteménnyel.
Oroszország, Gelendzsik: "Putyin palotája"
A Fekete-tenger partján, Gelendzsik közelében található palotakomplexum a pletykák szerint Vlagyimir Putyin rezidenciája. Története vélhetően 2010-ig nyúlik vissza. 2021-ben az orosz ellenzék néhai vezetője, Alekszej Navalnij olyan nyomozati dokumentumokat tett közzé, amelyek szerint a palotát az orosz elnöknek építették mintegy 1,4 milliárd dollárból. E szerint a komplexumban föld alatti jégkorongstadion, színház, szőlészet és templom is helyet kapott. Repülési tilalom van érvényben felette, és az arra járó hajóknak is nagy ívben ki kell térniük. Putyin tagadja, hogy ő volna a tulajdonosa, miközben Arkagyij Rotenberg orosz oligarcha azt állítja, hogy az övé.
Oroszország, Moszkvai terület: Novo-Ogarjovo
Novo-Ogarjovo Vlagyimir Putyin Moszkva melletti állami rezidenciája. Az eredetileg az ötvenes években épült ingatlan 2000 után Putyin irányításával kiterjedt felújításon esett át. Egyes jelentések szerint a közelmúltban olyan létesítményekkel is bővítették az épületegyüttest, mint az orosz Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSZO) szabadidős komplexuma vagy helikopterleszállóhelyek, sőt még légvédelmi rendszert is kiépítettek. Valószínűnek tartják, hogy alagút köti össze az FSZO létesítményét Putyin rezidenciájával.
Tádzsikisztán, Dusanbe: Nemzet palotája
A 2008-ban elkészült Nemzet palotája Emomali Rahmon tádzsik elnök hivatalos rezidenciája. Hogy fel tudják építeni, vitatott módon le kellett bontani egy százéves zsinagógát és más épületeket is a környéken. A háromszázmillió dollárból épített palotát parkok, szökőkutak és más figyelemre méltó látnivalók veszik körül, köztük a függetlenségi emlékmű és egy zászlórúd, amely 165 méter magasra emelkedik, és valaha a világon a legmagasabb volt.
Türkmenisztán, Aşgabat: Oguzsan elnöki palota
Az Oguzsan épületegyüttes Szerdar Berdimuhammedov türkmén elnök hivatalos rezidenciája és munkahelye. Egy ősi türkmén törzsi vezetőről kapta a nevét, és a kilencvenes évek óta az ország elnökeinek otthona. 2011-ben egy új palotával és további létesítményekkel bővítették hozzávetőleg 350 millió dollár értékben. A palota mellett most állami vendégház, valamint felvonulások és egyéb állami rendezvények megtartására alkalmas tér kialakítása folyik. | Királyhoz illő: tekintélyelvű vezetők és hatalmas palotáik | Mi a közös az ukrajnai Mezsihirja-rezidenciában, a türkmenisztáni Oguzsán-palotában és a török elnöki komplexumban? Mindegyik rengeteg pénzből épült pazar kényelmi szolgáltatásokkal és hatalmas területen – a tekintélyelvű uralom gazdagságának és hatalmának emlékművei. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kiralyhoz-illo-tekintelyelvu-vezetok-es-hatalmas-palotaik/33154873.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Célba ért a magyar milliárdos: megvan az engedély a felvásárlásra | Évek óta húzódó akvizíciós ügy zárulhat le, miután minden akadály elhárult az Auchan Magyarország felvásárlása elől. Jellinek Dániel cégcsoportja tulajdonrészt szerezhet a francia hátterű élelmiszer-kiskereskedelmi áruházlánc hazai leányvállalatában, az Auchan Hungary Kft.-ben, miután a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyó hatósági bizonyítvánnyal nyugtázta az összefonódás-bejelentést. | null | 1 | https://www.economx.hu/gazdasag/celba-ert-a-magyar-milliardos-megvan-az-engedely-a-felvasarlasra.799445.html | 2024-11-12 12:54:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
|
Offshore hátterű cégekkel is szerződött a 2014-es költségvetés szerint nyolcmilliárd forintos keret elköltéséért felelős Türr István Képző és Kutató Intézet, pedig az Alaptörvény értelmében tisztázatlan tulajdonosi hátterű cégek elvileg nem részesülhetnek közpénzből.
15 millió forint értékben szerződött két offshore hátterű céggel a Türr István Képző és Kutató Intézet Képzési Intézet (TKKI), ráadásul olyan uniós finanszírozású programok keretéből, amelyeket a legszegényebb társadalmi csoportok megsegítésére indítottak. (A TKKI valósítja meg a közmunkaprogramok egy részét, többek között a sokak szerint megalázóan egyszerű tankönyveket használó téli képzést is.)
Az egyik szerződést a leghátrányosabb helyzetű csoportok képzését, fejlesztését célzó, 3,2 milliárd forintos keretből megvalósított TÁMOP-projekt kompetencia felméréseinek feldolgozására kötötte a TKKI. A 9,5 millió forintos feladattal a Pegazus Unio Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t bízták meg. A 2008-ban alapított, tököli székhelyű cég tulajdonosa a Pegazus Group Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, ennek a cégnek a tulajdonosa viszont a Glavis Holding Co. Seychelles-szigeteki offshore cég.
A Pegazus Group egy másik leánycége (a Gran Creator Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.) ugyanarra a budapesti, XX. kerületi címre van bejegyezve, ahová a TKKI másik offshore-gyanús megbízottja, a Westbook Kft. Utóbbi cég 4,5 millió forintos megbízást kapott a TKKI-tól kompetencia felmérések elvégzésére, eredmények feldolgozására és kiértékelésére a 4,6 milliárdos keretösszegű, uniós finanszírozású, úgynevezett telepprogram keretében.
A Westbook Kft. tulajdonosa a Bukinist Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, e mögött pedig az USA Delaware államában bejegyzett Bouquiniste Co. áll. Delaware állam az offshore cégalapítás egyik legkedveltebb helyszíne, az itt bejegyzett vállakozások helyi adót sem fizetnek amennyiben nem folytatnak tevékenységet az Egyesült Államok területén belül, és itt nem tartják nyilván a cégvezetők és a tulajdonosok adatait sem.
A TKKI weboldalán a megkeresésünket követően közzétették a szervezet 2013-as évre vonatkozó, 5 millió forint feletti szerződéseinek listáját: ebből kiderült, hogy még egy, 13,9 millió forint értékű (havi több, mint 4 millió forint összegű, három hónapra szóló) szakértői megbízást kapott az egyik fent említett offshore hátterű cég vezetője, Vasas Zoltán Gergely családjának a cége, a Laude Magyarország Kft. Vasas egyébként további offshore – Seychelles-szigeteki és panamai – hátterű cégek ügyvezetőjeként is szerepel a céginformációs rendszerben.
Bár a kormányzati kommunikáció folyamatosan azt ígéri, hogy „nullára szorítja le a korrupció kockázatát”, mi találtunk kiskaput a rendszerben. Ugyanis mint Csepreghy Nándor, a fejlesztési programokért felelős helyettes államtkitkár érdeklődésünkre elmondta, az NFÜ-s pályázatok kapcsán tavaly elindított szigorított, utólagos adatszolgáltatásra csak az uniós pénzekre pályázó cégeket kötelezik, míg a pályázó állami vagy önkormányzati szervezetek ez alól a kötelezettség alól mentesülnek. Csepreghy szerint az utóbbiaknak ugyanis kötelessége lenne ellenőrizni és garantálni az alvállalkozóik átláthatóságát. Ha mégis átláthatatlan tulajdonosi hátterű alvállalkozót bíz meg egy állami vagy önkormányzati szervezet, mint ahogy a TKKI tette a fenti esetekben, erre talán sosem derül fény.
Az NFÜ pályázatainak vizsgálata során – az államháztartási törvényben megfogalmazott átláthatósági követelményekkel összhangban – csak azok a cégek minősülnek átláthatatlannak, amelyekben 25 százaléknál nagyobb az ismertelen tulajdonos tulajdoni része vagy befolyása.
Az átláthatóságról nyilatkozó cégek, civil szervezetek által feltüntetett adatok egy része azonban nem ellenőrizhető egyszerűen, mivel a jelenlegi törvényi szabályozás Magyarországon nem írja elő a tényleges tulajdonosi háttér bejelentését a cégbíróságon - nyilatkozta egy szakjogász Átlátszónak. Többféle lehetőség, szóbeli vagy akár írott megállapodások léteznek arra, hogy a cégbírósági dokumentumokban feltüntetett 25 százalékos, vagy annál kisebb tulajdonosi arány valójában ennél nagyobb befolyást takarjon. | A legszegényebbek pénzéből is jut offshore hátterű cégeknek | Offshore hátterű cégekkel is szerződött a 2014-es költségvetés szerint nyolcmilliárd forintos keret elköltéséért felelős Türr István Képző és Kutató Intézet, pedig az Alaptörvény értelmében tisztázatlan tulajdonosi hátterű cégek elvileg nem részesülhetnek… | null | 1 | http://atlatszo.blog.hu/2014/02/25/a_legszegenyebbek_penzebol_is_jut_offshore_hatteru_cegeknek | 2014-02-26 09:24:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
"Arra biztatom a hazai nagyvállalatokat és a multinacionális cégeket, hogy ők is vegyék ki a részüket az építészeti örökségünk megmentéséből, hogy még szebb legyen Budapest és Magyarország!" - így reagált Tiborcz István arra, hogy hétfőn a 24.hu - a portál cikke alapján pedig lapunk is - megírta: a műemlék-felújítási adókedvezmény révén az egész cégcsoportjában rendszeresen nullára redukálták a társasági nyereségadó (tao) fizetési kötelezettséget.
A cikk szerint Orbán Viktor vejének cégcsoportja, a BDPST Group öt éve lényegében nem fizette ezt az adónemet, mert Varga Mihály pénzügyminiszter javaslatára 2017-ben bevezettek egy olyan adókedvezményt, amelyet a BDPST igen hatékonyan ki tudott használni. A módosítás megengedte, hogy a műemlék épületek és a helyi védelem alatt álló ingatlanok felújítását végző cégek a beruházási érték kétszeresével csökkenthessék az adóalapjukat, vagy ha nincs nyereségük, akkor a kedvezmény továbbadhatják a kapcsolt vállalkozásoknak. A BDPST Zrt. 2019 óta egyáltalán nem fizetett taót, és a csoport többi tagjánál is csak elvétve fordult elő, hogy kisebb összegeket utaltak ezen a címen a költségvetésbe.
A 24.hu most azt írja, Tiborcz a LinkedInre kitett bejegyzésében a portál állításait és a cikkben szereplő számadatokat sem cáfolta. Azt közölte, hogy
a BDPST Group az elmúlt években több mint 90 milliárd forintot költött műemléki épületek felújítására.
"a hatályos adózási törvények adta lehetőséggel élve az elmúlt hét év során összesen ennek az összegnek a töredékét, 2,8 milliárd forintot érvényesítette a cég társasági adókedvezményként".
a BDPST csoport és vállalatai 2023-ban több mint 15 milliárd forint adót fizettek be különböző adónemeken keresztül (jövedelmet terhelő adók és ágazatspecifikus adók formájában) a magyar költségvetésnek és az érintett önkormányzatoknak.
A portál megjegyzi, Tiborcz olyan adatokat is szerepeltetett a bejegyzésében, amelyeket nem lehet pontosan beazonosítani. A BDPST Group összetétele például az elmúlt években folyamatosan változott, és sok cég nem került be a kapcsolt vállalkozások körébe, annak ellenére sem, hogy a csoport tagjaként emlegették. A második pontban pedig vélhetően a be nem fizetett adó pontos mértékre utal - ha nem, azt könnyen cáfolja, hogy a központi cég, a BDPST Zrt. egyes években egymaga a 2,8 milliárdnál jóval nagyobb összegeket "érvényesített".
Kapóra jött Tiborcz Istvánnak a Varga-féle törvénymódosítás, a BDPST-birodalomnak adóznia nem igazán kellett a több milliárdos profit után
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke hétfőn a Facebook-oldalán Tiborcz Istvánról többek között azt írta, "nem elég, hogy 100 milliárdokat kap az apósától, de még az adófizetés alól is mentesítik. Al Capone hozzájuk képest egy kezdő óvodás volt. 2026-tól változik a világ. Tiborcz Pista, készítsd a bukszád!"
Tiborcz most erre is reagált, amikor azt írta, "Kedves Magyar Péter, neked pedig azt javaslom, hogy mielőtt posztolsz valamiről, nézz utána alaposabban a tényeknek, a valóságnak. Mindenkinek jobb lenne, ha az agresszívan vádaskodó, szenzációhajhász megnyilvánulásaid helyett végre Te is az értékteremtés mezejére lépnél."
Magyar Péter: Tiborcz Pista, készítsd a bukszád! | Tiborcz István reagált, szerinte más cégeknek is ki kellene venniük a részüket az építészeti örökségünk megmentéséből | Magyar Péternek pedig azt üzente, mindenkinek jobb lenne, ha ő is az „értékteremtés mezejére” lépne. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255764_tiborcz-istvan-bdpst-group-muemlek-felujitasi-adokedvezmeny-magyar-peter | null | true | null | null | Népszava |
Munkaterv szerint ülésezett a vármegyei közgyűlés Szolnok. Ahogy arról hírportálunkon is beszámoltunk: a közgyűlésen beszámolókat, tájékoztatókat hallgattak meg a képviselők. Bizottsági tagokat és elnököket is választottak.
- Felálltak a vármegyei közgyűlés bizottságai, megválasztottuk elnökeiket és alelnökeiket, továbbá letették esküjüket a külsős bizottsági tagok. Ágazati beszámolókat hallgattunk meg a katasztrófavédelem, az oktatás és a fogyasztóvédelem helyzetéről - számolt be Hubai Imre közösségi oldalán.
A közgyűlés elnöke közzétette: a következő öt évre az Ügyrendi Bizottság elnökének Kecze Istvánt, a Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság elnökének Fazekas Szabolcsot választotta meg a közgyűlés, a Tervezési és Monitoring Bizottságot pedig Ujvári Imre vezeti .
- Egyhangú döntéssel 2025. január 1-jétől újabb öt évig Karancsi Tamás marad a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Területfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezetője. Személyében egy rendkívül elkötelezett közgazdász szakembert ismerhettünk meg, aki a szép számú jászkunsági TOP Plusz projekt menedzselése mellett idéntől a Tisza-tó új négy évszakos attrakciója, a Kérész Központ üzemeltetését is irányítja - hangsúlyozta a közgyűlés elnöke. | Ülésezett a vármegyei közgyűlés | Munkaterv szerinti ülését tartotta meg a napokban a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei közgyűlés. Bizottsági tagokat és elnököket is választottak. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/ulesezett-a-varmegyei-kozgyules-bizottsag | null | true | null | null | SZOLJON |
Több százmillió forintnyi megrendelést kaptak a nemrég indult Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat főtanácsadójának és feleségének érdekeltségei – tudta meg a 24.hu.
Mészáros Zoltán jelenlegi vezérigazgatói főtanácsadó 2020 márciusáig vezérigazgatója volt a rendezvénysorozatot bonyolító Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-nek. A társaság pályázati nyilvántartásai szerint Mészáros és felesége érdekeltségében álló három cég összesen 753 millió forintot nyert el a programsorozat forrásaiból. Igaz, több esetben olyan rendezvények lebonyolítására, amiket korábban is a főtanácsadó és neje cégei szerveztek. 2021-ben és 2022-ben ezek közt volt a
VeszprémFeszt, amelynek megrendezésére három pályázaton 250 millió forintot kaptak.
A Rozé, Rizling és Jazz Napokra összesen 15 millió forintot nyertek el.
A BWG Balaton Wine and Gourmet Fesztiválra 200 millió forintban részesültek.
Ezenkívül 288 millió forintot kapott a Mészáros többségi tulajdonában álló veszprémi Oliva Hotel, amiről korábban az Átlátszó már beszámolt.
Mészáros Zoltán a támogatásokkal kapcsolatban lapunkkal közölte, hogy nincs összeférhetetlenség, mivel 2020 márciusa óta nem vezető tisztségviselője az EKF-et menedzselő cégnek, és az említett pályázatok elbírálásában és a döntéshozatalban sem vett részt. Hangsúlyozta azt is, hogy a legtöbb említett rendezvényt maga találta ki, és bonyolította le korábban is.
Mint írta, nincs olyan jelentős szereplője a veszprémi kulturális életnek, aki hozzá hasonlóan valamilyen szinten ne lett volna vagy ne lenne benne – akár munkaszerződéssel – az EKF előkészítésében és lebonyolításában, és projektjei ne kapnának, „nagyon is helyesen”, támogatást a programban. Hozzátette, számára is kikerülhetetlen volt az EKF-ben való részvétel.
Mészáros kérdésünkre elárulta, hogy a főtanácsadói posztján havonta nettó 560 ezer forint fizetést kap.
Nem Mészáros az egyetlen főtanácsadó, akinek érdekeltsége támogatásban részesült. 2022-ben a Can Togay János művészeti és kreatív főtanácsadó résztulajdonában álló társaság, a BuildingScape Hungary Művészeti és Kommunikációs Kft. 58 millió forintot nyert el a programsorozat forrásaiból. Céges tulajdonrészétől idén februárban vált meg a főtanácsadó, aki lapunkkal közölte, csupán 5 százaléknyi tulajdonrésze volt. Mint írta, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. döntéshozatalában nem vett részt, immáron volt cége pályázata esetében sem. Az említett BuildingScape Kft. főtulajdonosa Somogyi Zoltán érdekeltsége, aki a Political Capital elemző, kutatóintézet egyik alapítója.
Tiszta Balaton, tiszta művészet címen két pályázaton összesen 270 millió forint támogatást nyert el 2022-ben a Hybrid Cycle Kft., amely már 2021-ben is nyert 60 millió forintot. A cég főtulajdonosa az Ideona Zrt., amelynek vezetőségében ott van Tóth Gábor Szilárd volt Fidelitas-tag, aki 2015-ben kisebbségi tulajdonosként beszállt a kormányközeli Pesti Srácok akkori kiadójába. Tóth a Fidelitasból indult többek közt Ovádi Péter országgyűlési képviselővel, a Fidesz frakcióvezető-helyettesével, valamint Mihalovics Péter volt Fidelitas-alelnökkel, aki Navracsics Tibor miniszter kabinetfőnöke volt, és tavaly tavasz óta ő is igazgatósági tag az Ideona Zrt.-ben.
A milliárdos vagyonnal rendelkező és évente több százmillió forint nyereséget termelő Ideona Zrt. tulajdonosa a veszprémi Ihász Attila Zsolt. Egy 2008-as veszprémi újságcikk szerint ő is a Fidesz ifjúsági szervezetéből indulhatott, ugyanis a Vehir írása szerint egy Trianon-megemlékezésen
a Fidelitas nevében Ovádi Péter és Ihász Attila helyezték el a megemlékezés koszorúit.
Egy másik korábbi veszprémi fidelitasos vezetőnek, Szalay Zsoltnak két cége is részesült az EKF forrásaiból. A Saiko Sushi és Bár Kft. 66 millió forintot kapott egy sushi bár, az Óváros Bisztró Kft. pedig 69 milliót egy közösségi tér létrehozására. Szalayról korábban megírtuk, hogy Veszprémben a polgármesteri kabinetirodán a választókerületi referensi posztot töltötte be, illetve hogy a Fidelitas veszprémi szervezetének alelnöke volt akkor, amikor még Navracsics Tibor képviselte a térséget az Országgyűlésben.
Szalay cége, az Óváros Bisztró Kft. telephelye és az EKF programsorozatot lebonyolító Veszprém-Balaton 2023 Zrt. székhelye egyaránt Veszprémben az Óváros tér 26. alatt található. Az ingatlan a már említett Ideona Zrt. tulajdona, ahol tavaly lett igazgatósági tag Navracsics volt kabinetfőnöke, Mihalovics. Többek közt erről érdeklődve is kerestük a területfejlesztési minisztert – aki egyben az Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztos – sajtóosztályán keresztül, ám azt nem árulták el, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. esetében mik voltak a székhely kiválasztásának szempontjai. Azt viszont közölték, hogy az ingatlant havonta 1,7 millió forintért bérlik.
Navracsicsék tájékoztatása szerint egyébként nem állt fenn összeférhetetlenség sem a Mészáros Zoltán, sem a Can Togay János érdekeltségeit érintő pályázatok esetén sem, mert a főtanácsadók a döntések előkészítésében vagy meghozatalában nem vettek részt. | Főtanácsadók és volt fidelitasosok is feltűnnek az EKF-pénzek körül | Az Európa Kulturális Fővárosa projekt részeként csaknem egymilliárd forint jutott két alapítványnak, amelyeket egy kormánypárti újságíró hozott létre. Egy korábbi veszprémi fidelitasos vezető cége sushi bár létrehozására kapott támogatást. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2023/02/20/veszprem-balaton-2023-ekf-navracsics-tibor-kabinetfonok-mihalovics-peter-ovadi-peter-fidelitas-palyazat-tamogatas-meszaros-zoltan-fotanacsado-csuri-akos/ | 2023-02-20 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A rendőrség, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító ügyészi hivatal akciójában összesen 16 embert vettek őrizetbe, kilenc rendőrt és hét civilt.
A gyanúsított rendőrök a Vukovár-Szerém megyei és az Eszék-Baranya megyei rendőrség kötelékébe tartoznak. Hivatali visszaéléssel, vesztegetéssel és kenőpénz elfogadásával gyanúsítják őket – jelentette a horvát közszolgálati média Vlado Dominic rendőr-főigazgatóra hivatkozva.
Az akciót több hónapos belső rendőrségi nyomozás előzte meg. Részleteket azonban az eset hátterével kapcsolatban a hatóságok egyelőre nem közöltek.
A Vecernji List című napilap úgy tudja, hogy nem kizárt újabb gyanúsítottak őrizetbe vétele az ügyben.
Az újság emlékeztet, hogy nemrég Vukovár-Szerém megyében, a Bosznia-Hercegovinával határos zupanjai körzetben határrendészeket vett őrizetbe a rendőrség. Őket illegális határátlépéssel kapcsolatos hivatali visszaéléssel gyanúsítják. | Itthon: Korrupció miatt vittek be egy megyei rendőrfőnököt Horvátországban | Rendőröket, köztük a Vukovár-Szerém megyei rendőrfőnököt és helyettesét, valamint civileket vettek őrizetbe korrupció gyanújával csütörtökön Horvátországban. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20130801_korrupcio_rendorok_horvatorszag | 2013-08-01 11:01:00 | true | null | null | HVG |
Egyre gyorsabb lett a kórházban hagyott csecsemők örökbefogadása - tudatta a kormány, jelezve, hogy a nyáron elfogadott törvényjavaslat hatására az elmúlt hónapokban már több olyan csecsemő is családhoz került, akit szülőanyja nem akart vagy tudott megtartani.
A kormány a kórházban hagyott csecsemők örökbefogadási eljárásainak gyorsítása érdekében a nyáron törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A módosítás az inkubátorba helyezett gyermekekre vonatkozó szabályozást ülteti át az újszülöttosztályokon hagyott gyermekekre. Ennek értelmében
amennyiben hat héten belül sem az édesanya, sem más hozzátartozó nem jelentkezik a kórházban hagyott gyermekért, úgy a csecsemő lemondó nyilatkozat nélkül örökbefogadhatóvá válik, így elindulhat az örökbefogadási folyamat.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára korábban elmondta :
szeptember 30-ig 31 kórházban hagyott gyermeket nyilvánítottak örökbefogadhatónak az új jogszabály alapján, október 24-ig pedig hét gyermek örökbefogadási eljárása már lezárult.
- Tíz gyermek örökbefogadása folyamatban van, ők már az örökbefogadó szülőknél élnek, de az eljárást lezáró határozat még nem született meg - ismertette az államtitkár.
Ma Magyarországon több mint ezer örökbefogadásra várakozó szülő szeretne háromévesnél fiatalabb gyermeket örökbe fogadni. A törvénymódosítás segít abban, hogy akik nem tudnak vér szerinti családjukban felnevelkedni, azok minél gyorsabban egy szerető, gondoskodó örökbefogadó családhoz kerülhessenek - emelte ki Rétvári Bence.
Borítókép: Illusztráció ( | Életet ment a kormány intézkedése | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/eletet-ment-a-kormany-torvenyjavaslata | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Továbbra is felívelő pályán van az ország ötödik leggazdagabb emberének tartott, egy év alatt 100 milliárdos becsült vagyongyarapodást felmutató Mészáros Lőrinc. És ez nemcsak abból látszik, hogy cégével együtt megszerezte az ötödik legnagyobb hazai bank, az MKB fele fölötti befolyást.
A nagyobb forgalmú cégeinek tavalyi gazdálkodásáról szóló beszámolókat átnézve az a kép rajzolódik ki: még akkor is soha nem látott profitot fialt a birodalom, ha voltak cégek, amelyeknek a forgalma jelentősen esett. Így rekordösszeg állt a házhoz Mészároséknál.
A felcsúti polgármester egyik fő cége a feleségével fele-fele arányban tulajdonolt Mészáros és Mészáros Kft., amely az építőiparban erős. Mivel azonban az uniós projektek csak nehezen indulnak be, ez a cég megtorpant tavaly: az árbevétele a megelőző évihez képest megfeleződött, de azért így is 9,2 milliárdot tett ki. A nyereség is hasonló pályát írt le: 1,7 milliárd adózott eredményt tud felmutatni a vállalkozás, amit csaknem teljes egészében ki is vesz a cégből osztalékként a Mészáros-házaspár.
Az agrárbirodalmának központi cége, a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, húskészítmények előállításával, malomiparral foglalkozó Búzakalász 66 Felcsút Kft. sem volt sokkal jobb bőrben, árbevétele minimálisan, 1,8-ról 1,6 milliárdra, a nyeresége 285 millióról 17,5 millióra esett.
Viszont a vasútépítésekkel és -felújítással, villamosberendezések gyártásával foglalkozó R-Kord Kft. igazán nagyot kaszált. Árbevétele csaknem megháromszorozódva 17 milliárdra, a profitja megötszöröződve 3,6 milliárd forintra nőtt – utóbbit ki is vette a cég egyszemélyi tulajonosa, Mészáros Lőrinc osztalékként.
Ezzel elérünk oda, hogy a cégekben képződött nyereségből minden eddiginél több osztalék ütötte Orbán Viktor jó barátjának a markát.
Több vállalkozásánál nem fizettek osztalékot, de így is 5,2 milliárd forintot vesz ki a Mészáros-házaspár a vállalataiból. (A Mészároshoz köthető cégekből száznál is több van, azokat folyamatosan nézzük, és ha valami érdekeset látunk, külön cikkben foglalkozunk vele.)
De érdemes még említést tenni két további ágazatról, amelyben érdekelt az egykori gázszerelő.
A klímabiznisz is jól fial. Két cégével is érdekelt ebben, mindkettőben 20-20 százaléknyi tulajdonrésze van. A CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. 7,5 milliárdos, a CLH Klímaszervíz Kft. csaknem 1,7 milliárdos forgalmat tud felmutatni, a kettő profitja 50 millió forintra rúg.
A Népszabadságot tavaly ősszel bezáró Mediaworksot tulajdonló Opimus Group Nyrt. forgalma 11-ről 15 milliárdra hízott, igaz, ez csak ahhoz volt elég, hogy a megelőző évi 2,2 milliárdos veszteség apadjon 930 millióra. A lapfelvásárlásokhoz a pénzt 6,2 milliárdos kötvénykibocsátással előteremtő Opimus Press Zrt. ugyan szerény, 8 milliós nyereséget termelt, de ezt úgy, hogy a bő 100 milliós kamatfizetést az adósság után letudta a cég.
A Mészáros-féle vállalatbirodalom teljesítménye teljesen beleillik abba a nagy képbe, hogy a 2015. februári G-nap után kegyvesztett Simicska Lajos cégei már húsbavágóan érzik a miniszterelnökkel való szakítást, az új üdvöskék pedig fokozatosan nőnek egyre nagyobbra.
Mészáros Lőrinc ráadásul folyamatosan gyarapítja cégbirodalmát: az idén egyik vállalata felvásárolta a legnagyobb balatoni turisztikai vállalatot, a kempingek nagy részét birtokló Balatontouristot, feltűnt Demján Sándor borászati cégei körül, beszállt egy energiacégbe, és immáron a gabonafeldolgozásban is érdekelt. | Minden korábbinál jobb éve volt Mészáros Lőrincnek | 5,2 milliárd forintnyi osztalékot vett ki cégeiből a felcsúti polgármester és felesége, ez rekord. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/06/01/minden-korabbinal-jobb-eve-volt-meszaros-lorincnek/ | 2017-06-01 19:00:00 | true | null | null | 24.hu |
2005.08.23. 08:01
Előre és írásban kötötte ki a budapesti városháza illetékes ügyosztálya a nagy nyári útfelújításokat végző cégeknek, hogy hogyan s mely PR-cégekkel kössenek szerződéseket. Az ötvenmillió forintos kommunikációs feladatokat elnyerő társaságokból több is az SZDSZ-hez köthető.
Egy birtokunkba került dokumentum tanúsága szerint a Főpolgármesteri Hivatal közlekedési ügyosztályának alosztálya lényegében utasította az útrekonstrukciós munkákat ellátó vállalatokat, hogyan járjanak el a reklámcégekkel történő szerződéskötéseket illetően. „A szerződéskötéssel kapcsolatban a PR-cégek meg fogják önöket keresni. A szerződéseket az általunk felhasználható tartalékkeret terhére, kizárólag részemről szignáltan és a PR-cég által aláírtan szabad megkötni” – áll abban a levélben, amelyet a városháza alosztályvezetője írt az útfelújító cégek vezetőinek. Mint arról beszámoltunk, a megbízott reklámügynökségek között megtalálható a One Nation Communications és a Privy Council nevű társaság is. Mindkettő Szabados Krisztiánhoz és Somogyi Zoltánhoz, valamint a kormány közeli Klub Rádió egyik tulajdonosához, Arató Andráshoz köthető. Szabados korábban a szabad demokraták elnöki kabinetjében dolgozott, majd a párt sajtófőnöke is volt, Somogyi pedig a Political Capital elemző cég egyik vezetője. Az útfelújítások PR-jára fordított pénzt nem a rekonstrukciót végző cégek biztosítják, hanem a főváros. Júniusban ötvenmillió forintot fordítottak a reklámcégek megbízásaira. Nyáry Krisztián, a városháza kommunikációs igazgatója korábban azt mondta, hogy bárki jelentkezhetett a PR-munkára, s tagadta, hogy előírták volna, kit válasszanak a kivitelezők.
Ismert az is, hogy a 4-es metró kommunikációs pályázatának lezárult az előminősítéses szakasza, így már csak két cég van versenyben, a Sawyer Miller Group, amely korábban közbeszerzés nélkül a felszíni munkákhoz kapcsolódóan már végzett tájékoztatási feladatokat közpénzből, a másik pedig az M&H kommunikációs cég. Előbbi cég elnöke Bruck Gábor, Demszky Gábor korábbi tanácsadója, ám itt dolgozott vezető beosztásban Nyáry Krisztián is, aki jelenleg is a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. Az M&H cég ügyvezető igazgatója az a Matkó István, aki Horn Gyulának volt a személyes tanácsadója, a rendszerváltásig pedig a minisztertanács hivatalában tevékenykedett főtanácsosként.
A Fidesz fővárosi frakciója felkérte Deák Andrást, a fővárosi önkormányzat közbeszerzési bizottságának elnökét, hogy szükség esetén tegyen feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt az egyes PR-cégek megbízásai miatt. | Lezsírozott PR-szerződések, SZDSZ-hez köthető cégekkel | Előre és írásban kötötte ki a budapesti városháza illetékes ügyosztálya a nagy nyári útfelújításokat végző cégeknek, hogy hogyan s mely PR-cégekkel kössenek szerződéseket. Az ötvenmillió forintos kommunikációs feladatokat elnyerő társaságokból több is az SZDSZ-hez köthető. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/lezsirozott-pr-szerzodesek-szdsz-hez-kotheto-cegekkel | 2005-08-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A MOHUelőző cikkembenarra a kérdésemre, hogy Budapesten most összesen hány kerületben és pontosan hol folyik a biohulladék szelektív gyűjtése, azt válaszolta, hogy "a fővárosban jelenleg a XI., XX. és XXI. kerület egyes társasházi övezetei érintettek, a pontos utcalista ahonlaponmegtalálható térképes formátumban." Kiválasztottam egy olyan környéket Budapesten, amit valószínűleg mindenki ismer, és elkezdtem körbejárni a XI. kerület néhány utcáját.
A Móricz Zsigmond körtéren kezdtem a kaputelefonok nyomkodását, és ahol beengedtek, a kukák feltérképezését.
Miután a harmadik házban is sikertelenül jártam, vált egyértelművé, hogy ezen a térképen valami nagyon félrement: többnyire értetlenség fogadta a kérdésemet, hogy mik a lakók tapasztalatai a barna kukákról, a többségnek konkrétan fogalma sem volt arról, hogy miről próbálom őket faggatni.
Egy középkorú férfi volt az egyik kivétel, ő legalább értette, hogy miről beszélek. Miután beengedett a házba, azt mondta, "nem tudom, hogy mi ez a térkép, de mi nem kaptunk még olyat, ott vannak a kukák, nézze meg, csak sárga, kék, meg zöld van, barna nincs. Én egyébként Franciaországban élek, egy kisvárosban Párizstól délre, még ott is csak most kezdik el bevezetni", tette hozzá.
Sok kaputelefonálás és házakba bekéredzkedés után végre eljutottam egy közös képviselőhöz. Ő azt mondta, hogy annyit tud az egészről, hogy nemrégiben a MOHU-tól kapott egy levelet, amiben azt kérték tőle, hogy adja meg, hány gyűjtőre lenne szükségük a ház részére, és a háztartások részére. Tehát nem hogy nem indult még el náluk a szelektív gyűjtés, hanem még csak most próbálják meg beindítani.
Az idős férfi megmutatta a levelet, amit kapott, a borítékon lévő pecsétről pedig az is kiderült, hogy azt október első felében adták postára. Azt mondta, "itt a Móricz Zsigmond körtéren én nem tudok róla, hogy bármelyik házban menne már a gyűjtés. Itt sétálok a környéken minden nap, intézem az ügyeim, megyek a piacra, de én még egy barna kukát sem láttam sehol. Ez nem egy rossz dolog, de nekem, aki dolgozni fogok ezzel, még nem mondta el senki, hogy mi végre is van ez az egész.
Ez az ügy nincs előkészítve, ha ezt a levelet előkészítésnek gondolják, akkor ez egy nulla. Már évek óta az emberek tudatába kellene sulykolni, hogy erre miért van szükség. De egy plakát nincs sehol, egy reklámot nem láttam, de még a hírekben sem hallottam erről. Itt minden szarra tudnak kampányokat szervezni, a Rogánék miért nem ezzel foglalkoznak?!
Figyelje meg, majd ha szó is lesz róla egyáltalán, hát ráfogják majd az EU-ra, mert manapság az a divat, hogy mindent ráfogunk az Unióra".
A közös képviselő ezzel arra utalt, hogy ahogy a neki küldött levélben is áll, hogy az Európai Unióban 2018-ban született meg az a döntés, hogy a tagországoknak 2023. december 31-től kötelezően el kell kezdeniük a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését. A kötelezettség azonban csak arra vonatkozik, hogy a tagországoknak, így Magyarországnak is meg kell szervezniük a lakosságtól való begyűjtést, maga a gyűjtés viszont opcionális, az emberek maguk dönthetik el, hogy részt vesznek-e benne - ahogy egyébként ez a többi szelektív hulladékgyűjtéssel is van.
Az idős férfi egyébként nem elutasító az üggyel kapcsolatban, gyorsan ki is számolta nekem, hogy nekik a házban 18 kis kukára és egy 120 literes kukára lesz szükségük, ígérete szerint ezt fogja majd jelezni a válaszában a MOHU-nak. Azzal kapcsolatban viszont szkeptikus, hogy elegendő lesz-e a havi egyszeri kukamosás, "hát ez nem jó, ez kevés, ez nagyon büdös lesz". Arra a kérdésemre, hogy a többi szelektívet milyen gyakran mossák, azt feleli, hogy a MOHU sehányszor, ő bíz meg egy magáncéget, akik forró vízzel és hipóval takarítják ki a kukáikat.
Miután elbúcsúzunk, elindulok a közeli Himfy utcába, ez egy rövid zsákutca, azt gondolom, itt hátha nagyobb sikerrel járok. Viszont ahány ház udvarára benézek, egyetlen barna kukát sem látok.
Egy nyugdíjas férfi invitál be a lakásába beszélgetni, azt mondja, "egyelőre semmilyen tájékoztatást nem kaptunk erről, pedig én vagyok a háznak a számvizsgáló bizottsági elnöke, valószínűleg tudnom kellene róla. Hallottam, hogy szó van erről, de én itt a környéken a nyomát se láttam. Elég sok hírforrást nézek, még printet is olvasok, de csak arról tudok, hogy ez tervbe van véve. Egyébként kétségeim vannak arról, hogy ez mennyire fog menni, mert én vagyok itt a legrégebbi lakó, és azt tudom mondani, hogy itt a lakóknak legalább a fele albérlő, és sűrűn cserélődnek, biztos nem fogják ezt csinálni. Azzal egyébként egyetértek, hogy növeljük a szelekciós trendeket, és legyen több szerves trágya, én ifjúkoromban vegyész voltam, át tudom látni ezeknek a fontosságát", mondja.
A következő házban nagyobb szerencsém van, véletlenül épp a gondnokhoz csöngetek be. Ő is határozottan állítja, hogy itt az utcában még nem indult be a biohulladék gyűjtése.
"Még semmi sem történt, csak annyi, hogy nemrégiben kaptunk egy kétoldalas levelet, amitől én kiakadtam, mert az van benne, hogy ha olyat is belerakunk, ami nem odavaló, akkor pluszpénzt kell fizetnünk, hát milyen dolog ez?".
Az előző közös képviselőnél látott levélben valóban van egy ilyen kitétel, de számszerűen nem árulják el benne az extra díj mértékét.
A gondnok egyébként értetlenül áll a dolog előtt, mert mint mondja, ők eddig is komposztáltak a kertben, "az önkormányzattól kaptunk kerti hulladéktárolókat, ami komposzt lett belőle, kiszórtuk a kertbe a fák alá, vagy az új növények gödrébe szórtuk". Amikor megnyugtatom, hogy továbbra is komposztálhatnak a kertben és az sokkal környezetbarátabb is, és hogy az új kukába így nyugodtan tehetik csak a lejárt élelmiszereket, ételmaradékokat, azt mondja, "azért ez hasznos. Minden ilyen kezdeményezésnek örül az ember, hogy minél kevesebb hulladékot kelljen elégetni, és ami hasznosítható, azt hasznosítani lehessen. De majd meglátjuk, hogy a gyakorlatban hogy válik be".
Tovább indulok a Bartók Béla útra, ami szintén szerepel a térképen, de a harmadik ház után feladom, miután egy kihelyezett plakáton lévő számon felhívom a közös képviselőt, aki azt mondja, hogy ő a környéken egy barna kukát sem látott még soha. Amikor kérdezem, hogy legalább kaptak-e erről levelet, azt mondja, hogy ők nem kaptak se levelet, se kukát, pedig a 11. kerületben több utcában több házat is gondoznak.
Visszasétálok a körtérre, majd befordulok a Lágymányosi utcába, de már az utca elején kiábrándít egy pincehelyiségben lévő bolt eladója: "hát itt olyan nincsen, mi a társasház udvarára visszük a szemetet, ott csak kommunális, műanyag meg papírkuka van. Ezeket igénybe is vesszük, mert elég sok hulladékot termelünk, főleg papírdobozok formájában", mondja. Nem adom fel, és nagyjából minden második házban tesztből benyomok pár kaputelefont: hol szociális munkásnak érzem magam, hol biokuka-marketingesnek, de barna kukára egyre se akadok.
Az egyik ház bejáratánál egy idősebb nőbe botlok, aki végre képben van: "hallottam, hogy a 11. kerületben kezdik, az Etele téri piacnál már láttam is ilyen barna kukákat, de örültem, hogy mi még nem kaptunk", mondja. A nő körbe mutat, és el is hiszem neki, hogy egy újabb kuka már nem nagyon férne el a kapualjban, a kék, a sárga meg a három zöld gyűjtő szinte faltól falig elfoglalja a helyet.
Ő egyébként komposztál az erkélyen, "van egy ócska kosaram, abba gyűjtöm a zöldségek, gyümölcsök maradékát. Aztán amikor kb. egy év alatt összeszikkad, akkor a virágok földjébe keverem. Sok virágom van, még paradicsomot is nevelek az erkélyen. Nagy környezetvédő vagyok, sok gyerekem van, sok unokám van, miattuk csinálom. Nekem egyébként nincsen ételmaradékom, egyedül lakom, de soha semmilyen ételt nem dobok ki, mindent felhasználok, nézem a lejárati időt, de azt is tudom, hogy melyik étel jó még azután is. Ennél már csak a vízzel spórolok jobban, a mosogatóban van egy régi lábasom, ha a zöldséget, gyümölcsöt megmosom, abban a vizet felfogom, és azzal öblítem le a vécét. De ugyanígy van egy kisebb tálam a mosdóban is, hogy a szappanos vizet megmentsem, azzal szoktam felmosni. Én ezekkel a tippekkel már megfertőztem néhány embert, de ennek az ételhulladékosnak nagyon ellenállok.
Szerintem ez jó dolog, de csak úgy lenne szabad csinálni, ahogy én azt Németországban láttam, ott csak a zöldségféléket lehet beledobni. Hát ki akar szagolni ételmaradékot a házban, egy hét alatt a romlott húsnak milyen szaga van?! Én tiltakozom ellene, ez embertelen. Ki találta ki ezt az ökörséget?"
Miután megbeszéljük, hogy azért nem minden ember ilyen környezettudatos, mint ő, és az ételmaradékok általában a csatornarendszerben vagy a szemétégetőkben végzik, és annál azért jobb, ha energiát állítanak elő belőle, elgondolkodik. De azt azért hozzáteszi, hogy az lenne a legjobb, ha senki nem dobna ki semmilyen élelmiszert, "mert a Föld másik felén meg éhen halnak az emberek".
Mivel a lépésszámlálóm már 270 százaléknál tart, aznapra feladom, és csak másnap reggel indulok el a nőtől kapott tipp miatt az Etele téri piacra. Már nem is csodálkozom, amikor tíz emberből kilencnek fogalma sincs róla, hogy mi az a biohulladék, és sorra mondják, hogy ők barna kukát a környéken sosem láttak. Az az egy ember, akinek meglátom felcsillanni a szemét, irányít útba az Etele útra.
Szinte el sem hiszem, amikor megpillantom a barna kukát az egyik panelház bejárata mellett, ráadásul kettő is van belőle.
Ennyi felesleges talpalás után egy pillanatra a mennyországban érzem magam, de a pillanat azonnal elszáll ahogy kinyitom a kuka fedelét: répahéjak helyett kartonpapír, műanyag flakon, de még cigicsikk is van benne. A másikkal sem járok sokkal jobban, abban hányásszerű folyadék úszik, a közepén egy műanyag vödörrel, a kuka fedelén pedig kukacok táncolnak. Olyan gyorsan engedem el, hogy a szélén lévő trutyi a pólómra fröccsen.
Magamban elfojtva néhány káromkodást, becsöngetek a házba. Egy földszinten lakó nő invitál be, aki azt mondja, "én is mérges szoktam lenni, rendszeresen látom, hogy műanyag zacskóban van kidobva a cucc, vagy más, oda nem való szemét van benne. Én elég sokat használom, mert vegán vagyok, sok zöld maradék gyűlik össze, heti szinten egy szatyornyi. Nagyon örültem, hogy lett biokukánk, mert egy ideig a Szent Imre kórház melletti komposztálóba hordtuk, de aztán azt megszüntették. Utána az iskolánkba vittem be, de az meg a Miskolci úton van, szóval cipelnem kellett".
Ő az első lakástulajdonos két nap alatt, aki tisztában van vele, hogy a bioszemétből biogázt csinálnak, "ez szintén a környezetet védi, úgy tudom. Vannak gyerekeim, van unokám, nekem nem mindegy, hogy milyen jövőt hagyok itt nekik, ez nekem fontos", mondja.
Kifelé két nyugdíjas nőbe botlok, mindkettő használja a barna kukákat, de csak ímmel-ámmal. Az egyikük azt mondja, hogy "ha befőzök vagy ritkán valami nagyobb adagot főzök, akkor a héjakat, magokat lehozom egy nejlonzacskóban, kiürítem, a zacskót meg kidobom a műanyagos kukába. Nekem ételmaradékom sose volt, minket még így neveltek. Szóval az ötlet nagyon jó, de ezt nekünk még szokni kell. De nem értem, hogy van ez, hogy itt nálunk a soron van ilyen kuka, de én az Etele úton sehol máshol nem láttam még ilyet soha".
A másikuk egyedül él és nem sokat főz, de néha előfordult már, hogy a maradékot beledobta a barna kukába. "Utálom ezt a kukát, mert ott van az ablakom alatt, hát ablakot se tudok nyitni, olyan büdös van tőle, hogy az nem igaz", mondja.
Tovább megyek egy házzal és újra találok és kinyitok két barna kukát, most már sokkal óvatosabban. Nagyjából harmadáig megtelve zöldségmaradékot, péksüteményt, szalonnát látok, de néhol kikandikál egy-egy nejlonszatyor is azért - a fedelük viszont ezeknek is csupa kukac.
A két következő ember, akit megszólítok, nem használja a kukákat. Egy kutyasétáltató nő azt mondja, ő nem jött még bele, de szerinte "a beleöntött kaja nagyon sokáig áll a napon, és hát csak büdös van tőle, na". Kérdésemre, hogy kapott-e kisméretű kukát, azt mondja, hogy "igen, felakasztottam a fogasra, aztán ott van". Egy fiatal fiú azzal védekezik, hogy megszokásból nem használja, "ha megromlik a felvágott, dobom ki a csomagolással együtt, ami tudom, hogy nem jó, de így szoktam meg. Én kevés zöldséget, gyümölcsöt eszem, inkább vitaminokat szedek".
Ennél a háznál is találok egy fiatal lányt, aki lelkes bioszemét-szelektáló, de ő is csak a zöldség- és gyümölcshéjakat dobálja bele, "de lejárt élelmiszert semmiképp. Ha valami megromlott, azt inkább rögtön leviszem a sima kukába, hogy ne álljon otthon", mondja, és szintén a megszokás erejével indokol. De hiába lelkes, azt azért hozzáteszi, hogy szerinte a kis kuka miatt van nála mostanában olyan sok muslinca, mert előtte sosem volt. Kérdésemre, hogy rendesen rápattintja-e a fedelét, azt mondja, hogy szerinte igen, mert szaga nincsen.
Egy középkorú férfi érkezik, aki rákontráz. "Muslinca? Örüljünk, ha nem patkány!" Ő azt állítja, "nyáron másfél hónapig nem vitték el a kukákat, hiába reklamáltunk, nem is válaszoltak, így volt, megkérdezheti a közös képviselőt". Majd segít nekem felhívni a közös képviselőt, aki, miután meghallja, hogy miért jöttem, egy perc alatt ugrik fel a plafonra.
"Valóban több hónapig nem voltak kiürítve, csupa kukac, mocsok, bűz volt minden, és csak az ötödik panasztétel után voltak hajlandóak kiüríteni a kukákat". Kérdezem, hogy hogyan történhetett meg ez, mire azt feleli, "kértek minket, hogy próbaképpen vállaljuk be, hogy hogyan fog ez működni, de üzenem a MOHU-nak, hogy így sehogy, ez egy elmebaj.
Itt gyűjtögettük a moslékot hetekig, a kukák nyáron 60-70 fokban álltak a napon. Megreklamáltam, erre a válaszuk az volt, hogy nem fértek hozzá, mert nincsenek kikészítve. De hát könyörgöm, kint állnak a járdán a többi szelektív mellett, ha azokhoz hozzáfértek, ezekhez hogy nem fértek hozzá?! Aztán az volt a magyarázat, hogy nem tudnak betolatni a kukásautóval, ami szintén agyrém, mert akkor a többi hogyan tolat be. De rendben, kihúztuk egészen a Tétényi útig ezt a borzadályt, na akkor elvitték végre".
Azt mondja, hogy panaszt tett amiatt is, hogy "náluk a kukamosás azt jelenti, hogy ezt a zsíros szart kilötybölik egy kis hideg vízzel és annyi, nincs fertőtlenítve, olyan mintha mi se történt volna, gusztustalan utána is a kuka. Ha én ezt magánúton kimosatom hetente kétszer, hogy ne legyen büdös, az a társasháznak egy hónapban több százezer forintjába kerül", sorolja a panaszokat szinte levegővétel nélkül.
Amikor próbálom nyugtatni, hogy minden új dolog nehezen indul be, anno a papír-, a fém és a műanyag szelektálásával is így volt, azt mondja, ne legyenek illúzióim, az ma sem működik rendesen. "Tíz éve nem lehet elérni a lakóknál, hogy megtanulják, hogy a papír meg a műanyag nem egy kukába való, annyira kulturálatlanok az emberek, hogy az elképesztő". Szerinte a barna kukákkal sincs ez másképp, de az még büdös is, mert "a zárókapcsa olyan erős, hogy azt egy idősebb ember nem tudja kinyitni, ezért megkértek minket a lakók, hogy hagyjuk nyitva".
A közös képviselő szintén felemlegeti a belengetett büntetést, "könyörgöm, hát miért az egész házat büntetik meg, ha valamelyik hülye lakó rossz helyre dobálja a szelektívjét? Olaszországban az úgy van, hogy minden tulajdonos kap egy névre szóló, zárható műanyag zacskót és abba dobálja a bioszemetét, aztán amikor a kukások látják, hogy nem az van benne, akkor azt az egy darab lakót büntetik meg, nem az egész házat. Hát, ha nálunk majd büntetni fognak, akkor az egész ház fog szenvedni egy hülye miatt?!".
Arra a kérdésemre, hogy volt-e itt kint a MOHU-tól valaki, elmondták-e nekik, hogy miért kell külön gyűjteni a biohulladékot, azt feleli, nem. "Kaptunk egy tájékoztató plakátot, hogy mit lehet beledobni, meg mit nem, kint van a faliújságon, aztán annyi. Ide nem jött senki elmagyarázni se nekem, se a lakóknak, de egy reklámot se láttam erről, miközben minden lószart szétreklámoznak. Azt mondja meg nekem, hogy miért nincsen ez benne a tévében? Hát a MOHU-nak van pénze, az olajban van pénz, nekem senki se mondja, hogy nincsen. Miért nem reklámoznak? De mi csak csináljuk, aztán majd megint valamelyik nagyfejűnek lesz tele ettől is a zsebe. Mert az is biztos, hogy ez a gázüzem vagy micsoda, ahová viszik, az is Pénztáros Lőrincé, aki ingyen kapja a szemetet, aztán abból csinálja a milliókat. Tudjuk jól, hogy a szemét baromi nagy biznisz"
Amikor próbálom neki elmagyarázni, hogy mennyi károsanyag-kibocsátással járnak a kidobott élelmiszerek, azt mondja,
"félreértés ne essen, én nem ez ellen vagyok, a céllal maximálisan egyetértek, hanem megint ez a magyar módi, a legócskább, legolcsóbb módon próbálják ezt megcsinálni, aminek az az üzenete, hogy le van tojva magasról a lakó. A lakóknak meg mi lesz erre a válaszuk? Az, hogy nem fogják csinálni".
Majd elárulja azt is, hogy "mivel ez a kerület olyan, mint egy falu, mindenki ismer mindenkit", ezért neki elmesélte az egy másik Etele úti ház gondnoka, hogy "nekik is kivitték ezeket a barna kukákat, de betették a pincébe és nem használják, és én ezt a mi tapasztalataink után maximálisan meg tudom érteni".
Valószínűleg ezért lehet az, hogy hiába is sétálok tovább kiszellőztetni a fejem a kirohanás után, az úton már több ház előtt nem futok bele újabb barna kukákba. Ellenben az egyik ház előtt egy kidobott sütőtököt eszeget három varjú, szimbolikusan bemutatva, hogy ha mi nem is, de a természet megoldja ezt a problémát is a maga módján.
Mindezek után elég sok kérdésem volt a MOHU sajtóosztálya felé, elsősorban persze az, hogy miért kellett másfél napot trappolnom ahhoz, hogy az általuk állított, térképen jelölt gyűjtési helyeken végre egyetlen lakótelepi házsornál ráakadjak a biokukákra. A cég erre - megcáfolva korábbi állítását -, most azt a választ adta, hogy "a MOHU honlapján közzétett térképeken megjelölt utcák azon címeket jelzik, ahol a társasházak már kaptak megkeresést, valamint vannak olyan címek, akik a tartályokat átvették, így részükre a szolgáltatás elérhető, és heti kétszeri (hétfő és csütörtök) begyűjtési gyakoriságot a területi szolgáltató hétről hétre biztosítja. Budapesten jelenleg 553 darab 120 literes és 14 351 darab 5 literes konyhai zöld- és élelmiszerhulladék gyűjtésére szolgáló tartályt osztott ki a MOHU BP társasházi közös képviselők, társasházkezelők részére. Ebből 360 darab 120 literes és 9667 darab 5 literes edényt a XI. kerületben osztottunk ki, az Etele úton 51 db 120 literes és 1325 5 literest. Előfordulhat azonban, hogy a lakóközösség képviselője átvette ugyan a kukát, de a lakók nem tudnak erről, és nem használják azt, esetleg olyan helyen van, ahol a lakók nem is látják napi szinten".
Arra a kérdésemre, hogy hogyan fordulhatott elő ennél az Etele úti háznál, hogy több hétig nem vitték el a bioszemetet, a MOHU azt felelte, "a tartályok mozgatása (ürítési napon annak kikészítése az ingatlan elé, legkésőbb reggel 5 óráig jól látható, a hulladékbegyűjtő járművel jól megközelíthető helyre úgy, hogy az lehetőleg a gyalogos, kerékpáros és autós forgalmat ne akadályozza) ahogy minden kuka esetében, itt is a lakóközösség által ezzel megbízott személy feladata. A tartályok használatát (ki van-e helyezve, annak tartalma szemrevételezés alapján megfelel-e az előírt szabályoknak) a szolgáltató heti két alkalommal ellenőrzi és dokumentálja. A jelzett üggyel kapcsolatban pedig elmondhatjuk, hogy volt példa arra, hogy az ürítés azért hiúsult meg, mert nem lehetett megközelíteni a tartályt. Ebben az esetben a MOHU BP kérte, hogy a biokukát is oda helyezzék ki gyűjtési napon, ahova a kommunális tartályokat is szokták, azóta a probléma megoldódott".
Megkérdeztem azt is, hogy valóban csak hideg vízzel, fertőtlenítőszer nélkül tisztítják-e a kukákat, mire azt válaszolták, hogy "a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék gyűjtésére szolgáló tartályokat a MOHU BP négyhetente gyűjtési napon, a begyűjtést követően tisztítja díjmentesen (azaz akkor tudjuk tisztítani, ha azt megfelelően ki is helyezik). A mosást minden esetben géppel, 70 °C fokos, azaz meleg vízzel végezzük. Amennyiben kollégáink a begyűjtésnél azt tapasztalják, hogy egy tartály kiemelten szennyezett, úgy azt soron kívül is megtisztítják. Ha egy kukát nem helyeznek ki, akkor sajnos a szállítók se tudják elvégezni a tisztítást. További tisztítási lehetőségről külön felhívás keretében tájékoztatjuk az ingatlanhasználókat".
Miután a kukacos fedelű kukákról képet is küldtem a cég sajtóosztályának, jelezték, hogy "a kérdésében jelzett kuka ügyében azonnali kivizsgálást rendeltünk el, hiszen világosan látszik, hogy ott a tisztítás hosszú ideje nem történt meg, ami megengedhetetlen".
Ugyanakkor a MOHU azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy "a pilot projektbe bevont címek és a kiosztott tartályok száma folyamatosan növekszik, ma (október 28.) is 4 teherautó szállít ki új konyhai zöld- és élelmiszerhulladék gyűjtésére szolgáló tartályokat.
Az elmúlt időszak tapasztalatai nagyon fontosak, hiszen jelzik azt is, hogy a pozitív visszajelzések mellett esetleg milyen kételyek, ellenérvek merülnek fel a kukák használatával kapcsolatban, illetve rámutatnak az ezekkel kapcsolatos problémákra. Közös érdekünk, hogy ezekre a válaszokat, megoldásokat minél hamarabb megtaláljuk, és a lakóközösségekkel együtt a lehető legtöbb konyhai és élelmiszerhulladékot visszagyűjtsük". | "Üzenem a MOHU-nak, hogy ez egy elmebaj" | Másfél napig szinte hiába kerestem barna kukákat a 11. kerületben, pedig elvileg ott már működik a biohulladék szelektív gyűjtése. Mindeközben előkerült rengeteg tájékozatlan ember, néhány felbőszült közös képviselő, akik Rogánt és Pénztáros Lőrincet szidták, na meg sok száz hemzsegő kukac. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/04/biohulladek-xi-kerulet-szelektiv-hulladekgyujtes-mohu-budapest | null | true | null | null | Telex |
Még pár héttel a letartóztatása előtt is azon ügyködött Schadl György Völner Pállal, hogy a végrehajtói pályázatok beadási határideje előtt le tudjon vizsgázni négy protezsált ember. A Telex birtokába került hangfelvételek és nyomozati anyagok szerint Kubatov Gábortól, a Belügyminisztériumból és az egyik parlamenti kabinetből is megkeresték Völneréket a szakvizsga miatt. Az igazságügyi államtitkár utasítást adott, hogy írjanak ki gyorsan egy plusz időpontot. Azt is leegyeztették, hogy a négy ember biztosan bekerüljön a vizsgára, a bizottság egyik tagja pedig külön felhívta Völneréket, hogy kire kell odafigyelni. A dokumentumok szerint nem ez volt az egyetlen eset, hogy Schadlék befolyásolták a végrehajtói szakvizsgákat. Részleteiben megmutatjuk, hogy történt ez 2021 őszén.
„Szia! Zavarhatlak egy percre? Figyelj, megkerestek itt engem az egyik parlamenti kabinettől, hogy egy hölgy szeretne végrehajtói szakvizsgát tenni még a határidő előtt.” Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium volt parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese 2021 szeptemberében telefonon kereste Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét.
Azért hívta, hogy a hölgy nevét közvetlenül neki küldje-e el, vagy adja le a végrehajtói kar hivatalvezetőjének, hogy aztán eljuttassák a megfelelő helyre, Szabó Imréhez. A Szegedi Tudományegyetem jogászprofesszora, korábbi miniszteri biztos vezette ekkoriban az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiáját, amely a végrehajtói szakvizsgákat szervezte.
2021. október 17-én 35 végrehajtói álláshely pályázati határideje járt le. A pályázat előfeltétele, hogy a jelentkezőknek végrehajtói szakvizsgát kell tenniük, így szeptember végén már sokakat szoríthatott a határidő. A Jogakadémia archívuma szerint általában havonta egy-két alkalommal írtak ki vizsgát. Októberre már jóval korábban meghirdettek egy időpontot: október 21-ét, amely villámgyorsan betelt. A lehallgatott telefonbeszélgetésekben az is elhangzik, hogy sorban álltak a szegedi Jogakadémia titkárságán a jelentkezők, akik a létszámkorlát miatt lemaradtak az október 21-i vizsgáról, vagy épp bejutottak, de valójában az október 17-i pályázati határidő előtt szerették volna teljesíteni azt.
Schadl megígérte Völnernek, hogy továbbítja a nő nevét a vizsgákat szervező Szabó Imrének, ezt amúgy is ő szokta intézi. „Ne viccelj, természetes” – mondta a hálálkodó államtitkárnak a végrehajtói kar elnöke. Másnap aztán ismét telefonált Völner a szakvizsga miatt. Úgy fogalmazott,
„még egy név beúszott”, Bodnár Bence, aki a Belügyminisztérium „fontos emberének kabinetjében van”.
Bodnár életrajzát és elérhetőségét nem találtuk meg, de több dokumentum szerint is Bodnár Bencének hívták a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárát 2018 és 2019. augusztus 31. között, korábban pedig ezen a néven dolgozott Pintér Sándor miniszteri titkárságának vezetője is. Megkérdeztük a Belügyminisztérium sajtóosztályát, hogy 2021 októberében ott dolgozott-e még Bodnár, illetve elkértük az életrajzát, elérhetőségét is. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Mindig a legkisebb viszi el a balhét
De térjünk vissza 2021 októberére, amikor is vészesen közeledett a végrehajtói pályázatok határideje, és még mindig nem írták ki a plusz vizsgaidőpontot. Október 7-én Schadl csörgött rá Völnerre, miután előző nap egy bizonyos Ádám szólt neki, hogy
„Kubatov úr is jelzett valakit, aki szeretett volna szakvizsgázni, és nincs időpontja”.
Ez azt jelenti, hogy mások mellett Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, alelnöke, országgyűlési képviselője is tudhatta, hogy milyen csatornán kell jelezni az illetékeseknek a kérést. Megkerestük írásban Kubatovot, de nem reagált.
A nyomozati anyagokból nem derült ki, hogy az Ádám név itt pontosan kit takar, de az ügy további részeiben többször is feltűnik Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám. Amikor 2021 júniusában Schadl hasonló kéréssel kereste meg Szabó Imrét, a lehallgatási jegyzőkönyv szerint egyértelműen Rogán Antal kabinetfőnökére utalt. Akkor két embernek kellett vizsgaidőpontot szervezni.
„Ha megtennéd, hogy te is szólnál neki, hogy kibaszott szakvizsganapot nyisson már ki tíz percre, mert én nagyon finoman elmondtam neki, hogy neked is van javaslatod”
– mondta Schadl Völnernek, aki megígérte, hogy megkeresi Szabót. Az államtitkár azt is megjegyezte, hogy a professzornak mindig van kérése, de szerinte előbb neki kéne bizonyítania. Alig három perccel később visszahívta Völner Schadlt.
„Figyelj, én szerintem leegyszerűsítem: ráírok egyet, mint igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár, hogy szíveskedjen vizsganapot biztosítani, mert több olyan jelzést kaptam, hogy sérelmezik, hogy nem tudnak pályázni”
– vázolta a tervet. Ha kitörne a balhé, ő már azt tudja mondani, hogy írásbeli bizonyítéka van: jelezte a Jogakadémia szakmai vezetőjének, hogy szükség van még vizsgaidőpontra.
Schadl szerint tökéletes megoldást talált az államtitkár. Arról is beszélt, hogy szerinte Szabó azért nem siet új időpontot kiírni, „azért szopat most”, mert az egyik rokonának már megvan a szakvizsgája, és egy fővárosi végrehajtói helyre szeretne pályázni. Kevesebb vetélytársa lesz, ha sokan nem tudnak az október 17-i határidőig levizsgázni.
„Nekem ez tökmindegy (…), neki vizsganapot kell biztosítani” – válaszolta kissé ingerülten Völner.
„Ez olyan, mintha – volt már rá biztos példa – én azt mondanám a miniszterelnöknek, ezt akkor szavazom meg, hogy ha nekem akkor így lesz, meg úgy lesz. Ez rövidtávon egy jó technika, csak hosszútávon szerintem, majd meglátod, hogy nem lesz kifizetődő.”
„Ez így van” – helyeselt a végrehajtói kar elnöke, és abban maradtak, hogy Völner elküldi a hivatalos levelet Szabónak, Schadl pedig felhívja, hogy szóljon majd, mikor nyitják meg az időpontokat, hogy biztosan bekerüljenek, akiknek be kell. „Mondd meg, lesz róla egy papírja, hogy ő gáncsolta el itt a lelkes jelentkezőket, és akkor gyakorlatilag egy emberre tud ráégni a balhé. Mindig a legkisebb viszi el a balhét, ezt mondd meg” – zárta a beszélgetést Völner.
Ki az, aki figyelmet érdemel?
Amint letették a telefont, Schadl már hívta is Szabó Imrét, és közölte a hírt, hogy hamarosan megérkezik az államtitkár levele. „És azt mondja, hogy gyakorlatilag ezzel ő át is vette a felelősséget” – biztatta a professzort a végrehajtók vezetője.
„Azt mondja, nem tud mit csinálni, mert olyan emberek hívják fel, hogy muszáj kiírni.”
„Oké, figyelembe véve az én kérésem is. Reméljük” – szúrt közbe Szabó. A lehallgatási jegyzőkönyvekből nem derült ki, hogy konkrétan milyen kérése vagy igénye volt Szabónak, de a beszélgetés során a végrehajtói kar elnöke azt tanácsolta a professzornak, hogy a rokona adja be vidékre is a pályázatát, ne csak Budapestre, és jelölje be mindegyik helyet, amelyik szimpatikus neki.
Szabó Imre azon is problémázott egy sort, hogy két vizsgabizottságot nem lehet felállítani, egyet is alig tudnak összehozni. Az öttagú bizottságban az Igazságügyi Minisztérium, az Országos Bírói Hivatal, a végrehajtói kar és az egyetem képviselőjének is jelen kell lennie, így valóban nem lehet könnyű összeszervezni, hogy mindenki ráérjen. „Ez az egy legyen, azt kész. Mert akkor, mondom, azok a telefonok megszűnnek, amiket a Pali kapott” – vetette közbe Schadl, és azt mondta, hogy nekik csak négy hely kell, a neveket pedig elküldi sms-ben.
A Jogakadémia vezetője szerint ez rendben van, intézi, ő csak attól fél, hogy sokan hőzöngenek majd, hogy nem jutottak be időben vizsgázni. A korábban meghirdetett október 21-i időpontra jelentkezők között is volt legalább hét-nyolc ember, aki az október 17-i határidő előtt szerettek volna szakvizsgázni. Attól tartott, hogy balhé lesz, ha most hirtelen meghirdetnek egy új időpontot október 14-re.
„Csak aztán most ez ha ez kiderül. (…) Tudod, hogy nem vagyok egy félős, beszari gyerek, de tudom, hogy ezek az újsághoz mennek rögtön.”
A telefonbeszélgetésekből az is kiderült, hogy még aznap találkozott Schadl és Szabó, a megbeszélést a végrehajtói kar elnöke később Völnernek úgy írta le, hogy két óráig tartott, és a professzor „kifejtette, hogy ő megint milyen nagy szívességet tesz”. Ismét szóba került Szabó kérése, de konkrétumokat nem említettek.
„Pali, (…) szerintem a Gyuri túltolta a biciklit, hogy külön levelet írtál” – mondta másnap, október 8-án a professzor Völnernek telefonon. Szabadkozott egy sort, hogy nem volt elég embere a vizsgabizottságba, de sikerült elintéznie, és az informatikusokat is rávette, hogy töltsék fel az új időpontot. Ez megtörtént, és már bent is vannak azok, „akikről szó volt”. Sőt, megadták a lehetőséget még négy jelentkezőnek, hogy ne legyen olyan feltűnő, hogy hat nappal a vizsga előtt tettek ki új időpontot.
„Nagyon szépen köszönöm, tudod, mert itt bombáztak engem minden oldalról”
– reagált Völner, hozzátéve, hogy lesz még egy következő kör is, mert már legalább öten vannak.
Hat nappal később eljött a vizsga napja, nyolcan fértek be az utolsó pillanatban meghirdetett időpontra. Alig három órával a vizsga kezdete előtt a vizsgabizottság egyik tagja, Jeney Orsolya hívta fel Völnert és Schadlt, hogy megkérdezze: „ki az, aki figyelmet érdemel”. Völner fejből csak Bodnár nevére emlékezett, de azt mondta, Schadl biztosan tudni fogja. A végrehajtói kar elnöke még két női nevet említett.
Jeney Orsolya neve is sokak számára ismerősen csenghet. A 2010-es évek elején Répássy Róbert igazságügyi államtitkár helyettese volt, és a végrehajtói rendszer átalakításában is részt vett. Később végrehajtó lett, és máig a végrehajtói kar elnökségi tagja. A 444 cikke szerint irodája Schadl György irodaházában van.
Érvénytelenítették a végrehajtói pályázatokat
A szakvizsga október 14-én lement, és három nappal később lejárt a 35 végrehajtói álláshely pályázati határideje. A hatvannapos elbírálási időszakában azonban borult minden: Schadl Györgyöt letartóztatták, majd december 14-én felfüggesztették Völner Pál mentelmi jogát. Ugyanezen a napon az Országgyűlés egy energetikai és közlekedési tárgyú salátatörvénybe bújtatott módosítással érvénytelenítette a folyamatban lévő bírósági végrehajtói pályázatokat.
A módosítás értelmében a pályázatokat újra ki kellett írni. Aki fenntartotta a jelentkezését, csak nyilatkoznia kellett erről, az elbírálásokat azonban elölről kezdték. Időközben a végrehajtói kar felügyelete átkerült a frissen felálló Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH), és az elbírálásba már Schadlnak és Völnernek sem volt beleszólása, utóbbi lemondott az államtitkári posztjáról.
„A helyes útról való letérés esetében zéró toleranciát fogunk alkalmazni”
– jelentette ki a hatóság elnöke 2022 májusában, amikor átadta a végrehajtói kar 35 új tagjának a kinevezési dokumentumot. Kíváncsiak voltunk, hogy köztük voltak-e a cikkünkben ismertetett pártfogoltak. Hiába kértük azonban az Igazságügyi Minisztériumtól és az SZTFH-tól is, hogy küldjék el a névsort, nem kaptunk választ, és a végrehajtói névjegyzékben sem szerepel az érintettek neve.
Megkerestük Szabó Imrét, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott professzorát, a Jogakadémia korábbi vezetőjét is. Azt mondta, az Igazságügyi Minisztériumtól kell engedélyt kérnünk, hogy nyilatkozhasson. Az engedélyt nem kaptuk meg, mert Szabót nyugdíjazták, és már nem vezető állásban dolgozik.
„Nekünk a jogszabályok alapján kellett kiírni időpontokat”
– mondta Szabó Imre, amikor később telefonon vázoltuk, hogy milyen ügyben kívánunk beszélni vele. „Gőzöm sincs, hogy másfél évvel ezelőtt mi volt kiírva” – fogalmazott, és a minisztériumi sajtóosztályhoz irányított bennünket. Azt állította, neki semmi köze ehhez az egészhez, a rokona pedig „a büdös életben nem akart végrehajtó lenni”. Nem emlékszem, biztosíthatom, nem volt ilyen – válaszolta, amikor a 2021. októberi vizsga kiírásának körülményeiről kérdeztük, majd elköszönt.
Szabó Imre neve már az ügy korábban nyilvánosságra hozott részleteiben is előkerült. A 444 tavaly januári cikke szerint a Szegedi Tudományegyem oktatója intézte a vizsgákat Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak. Szabó a 444 megkeresésére azt mondta, „gőze sincs”, hogy az ügyészség miről beszél, amikor azt írták, hogy ő segített a vizsgáztatásban Schadlnak. „Biztos, hogy nem beszéltem Schadllal arról, hogy egyes emberek könnyebben menjenek át a végrehajtói szakvizsgán. Ha szóba hozta volna, elküldöm” – válaszolta akkor a a lapnak. A Szegedi Tudományegyetem a cikk megjelenése után vizsgálatot indított az ügyben, de arra jutottak, hogy tanárok nem csaltak a vizsgáztatások során.
Részletes kérdéssort küldtünk az Igazságügyi Minisztériumnak. Többek közt arra voltunk kíváncsiak, hogy Völner Pál utasíthatta-e a Jogakadémia vezetőjét, hogy írjon ki vizsgaidőpontot. Arra is rákérdeztünk, mi indokolta 2021 októberében, hogy a már meghirdetett mellett egy új végrehajtói szakvizsgát is meghirdessenek. Kíváncsiak voltunk, hogy a minisztérium alá tartozó Jogakadémia vezetője hivatalosan milyen ügyekben egyeztethet a végrehajtói kar elnökével. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Schadl Györgyöt 2021. november 12-én tartóztatta le rendőrség a Liszt Ferenc repülőtéren, feleségével épp Dubajba indultak volna. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét és 21 társát – köztük Völner Pált – korrupciós és vagyon elleni bűncselekményekkel, valamint pénzmosással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádirat szerint Schadl 2021 júliusáig legalább 83 millió forint kenőpénzt juttatott Völnernek, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.
Az ügyészség azt indítványozta, hogy – beismerés esetén – Schadl Györgyöt 10 év, míg Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra ítélje a bíróság.
Az előkészítő tárgyalás múlt pénteken kezdődött. Ha szeretne gyorsan képbe kerülni a Völner–Schadl-ügyben, érdemes ezt a cikket elolvasni, ahol összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A Schadl–Völner-ügy több részletét is bemutattunk az elmúlt hetekben a Telexen:
„Gyerekek, mutatom, mi lesz” – minisztériumi dolgozók mesélnek arról, milyen megalázóan ment a Völner–Schadl-korrupció.
„Aki nem hajlik, az törik” – egy végrehajtó elmondta, hogyan húzták őt be Schadlék a százmilliós, maffiaszerű bizniszbe.
Schadl György: Ne bassza már meg a jó ég, hogy egy Telex-cikkre reagáljon a Kúria elnöke!
Schadl György: Nem fogok olyat bevallani, amit nem csináltam, maximum szájba baszom az ügyészt!
Partnereinktől | Kubatov Gábor és egy belügyminisztériumi dolgozó neve is felbukkan a Schadl-ügy irataiban | Még pár héttel a letartóztatása előtt is azon ügyködött Schadl György Völner Pállal, hogy a végrehajtói pályázatok beadási határideje előtt le tudjon vizsgázni négy protezsált ember. Az igazságügyi államtitkár utasítást adott, hogy írjanak ki gyorsan egy plusz időpontot, és a vizsgabizottsággal is leegyeztették, kikre kell odafigyelni. Schadlék rendszeresen befolyásolták a végrehajtói szakvizsgákat. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/21/schadl-gyorgy-volner-pal-biroi-vegrehajtoi-szakvizsga-idopont-oktober | 2023-02-21 12:40:00 | true | null | null | Telex |
2009.11.04. 23:00
Csaknem ötmillió forintos megbízást kapott az idén Szetey Gábor, Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő volt személyügyi államtitkárának egykori cége a Bajnai Gordon által egykor vezetett Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól.
A Develor Tanácsadó Zrt. „vezetői kompetenciaértékelést” végezhet. Hasonló kompetenciaértékelést lehetne elvégezni a főváros gyógyfürdőinél. Itt a beléptetőrendszerek üzemeltetését úgy szerezte meg a Wallis közeli Navigátor Zrt. nevű cég, hogy a Fidesz szerint előbb súlyos közbeszerzési szabálytalanság miatt kizárták az eljárásból, majd megvásárolta azt a Vilati Zrt.-t, amely feltehetően szintén visszaéléssel nyerte el az üzletet. Eközben Bajnai Gordon kormányfő tegnap bejelentette: korrupcióellenes törvénycsomagot nyújtanak be. A szocialista kormány nem először hirdetett meg hasonló tervet.
Részletek a 2. és a 3. oldalon | Új megbízás Szetey Gábor volt cégének | Csaknem ötmillió forintos megbízást kapott az idén Szetey Gábor, Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő volt személyügyi államtitkárának egykori cége a Bajnai Gordon által egykor vezetett Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/11/uj-megbizas-szetey-gabor-volt-cegenek | 2009-10-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Matolcsy-család üzleti előkóstolóját, Száraz Istvánt, és a NER vendéglátós frontemberét, Zsidai Royt is megtaláltuk az erzsébetvárosi bulinegyed kocsmaüzemeltetői között. Arra kerestünk magyarázatot, vajon a fideszes kerületi vezetésnek miért éri meg konzerválni a háborús helyzetet a kocsmák és a kerület lakói között, miközben utóbbiak egyben a választóik is, a felkapott romkocsmák éves mérlege pedig nem mindig tükrözi a népszerűségüket.
Hetek teltek el azóta, hogy a budapesti VII. kerület önkormányzatának képviselőtestülete arról határozott: népszavazással dönthetnek a lakók a helyi kocsmák nyitva tartásáról. Még a hónap közepén kérdeztük az önkormányzattól, hogy a jegyző mikorra tervezi kiírni a szavazást, de egyelőre nem kaptunk választ.
Az Élhető Erzsébetvárosért Facebook-csoportba nemrég posztolta Oláh Lajos DK-s politikus a fővárosi kormánymegbízott állásfoglalását népszavazásügyben. E szerint a voksolás szembe menne a kereskedelmi törvény 2013-as módósításával (lex Rogán), miszerint a világörökségi városrészekben rendőrségi jóváhagyással üzemelhet vendéglátóhely 24 óra után is. Bármikor is tartják meg és bármi lesz is az eredménye a helyi népszavazásnak, György István kormánymegbízott írásba adott "szakmai álláspontja" kérdésessé teszi a végrehajtást.
A legénybúcsú-turizmus és vadhajtásai ellen tiltakozó lakók eddig is időhúzásként értékelték a népszavazás ötletét, mondván, nem csak a belső-erzsébetvárosiak, de az egész kerület szavazna, így pedig könnyen érvénytelen lesz a voksolás. A képviselőtestületben, bár a polgármestert a Fidesz adja Vattamány Zsolt személyében, a kormánypártnak nincsen többsége. A mérleg nyelve a Jobbik, amelynek képviselője, Stummer János ezúttal a Fidesz mellé állt a helyi ellenzék ellenében.
Egyebekben is mintha szerepet cseréltek volna a vitás felek. A helyi baloldal, illetve az egy szem LMP-s képviselő, Moldován László áll bele a szigorításba, míg az országszerte rendpárti Fidesz hagyja burjánozni a mulató negyedet.
A hvg.hu publicistája szerint a magyarázat abban keresendő, hogy “a saját lábán álló hercegi pár erősen a szívén viseli néhány vendéglátó ipari egység sorsát a negyedben". Ennek nem találtuk közvetlen bizonyítékát, a körzet fideszes országgyűlési képviselő-jelöltje mindenesetre Bajkai István alpolgármester lesz, aki Orbán Ráhel ügyvédjeként is ismeretes, irodája pedig jelentős kormányzati beszállító.
Jó munkafeltevésnek tűnik tehát az üzleti érdek. Ezért megnéztük néhány fontosabb kocsma ingatlantulajdonosi és üzemeltetői hátterét:
Az üzemeltetők közül a Gozsdu Udvar-beli Spílert futtató Zsidai Roy mintha kifejezetten keresné ez ügyben is a nyilvánosságot. Keresztbe foglalkoztatták egymást Orbán Ráhellel: a miniszterelnök lánya tanonckodott Zsidaiéknál, a vendéglátós pedig vendégoktatóként adhatott elő a legidősebb Orbán-lány corvinusos kurzusán. Zsidai cége most bagóért bérel várbeli ingatlanokat, amelyeket többszörös haszonnal, egy részét akár 114-szeres áron ad ki. (Igaz, cégüket terhelte a felújítás költsége.)
Kicsit volt csak nehezebb volt rábukkanni a bulinegyedben sürgölődő forrásaink által egyébként sűrűn emlegetett Száraz Istvánra. Ő az Origó kiadóját vezette egészen a közelmúltig, amikor is átadta a posztot Matolcsy Ádámnak, a jegybankelnök fiának. Matolcsy nem sokkal korábban a kiadó tulajdonjogát is megszerezte.
Száraz 90 négyzetméter alapterületű koktélbárt üzemeltet a bulinegyedben. A nemrégiben nyitott Black Swan nevű helyet az S. Plissken Kft. működteti, ami közvetve Száraz Istváné, és ő az ügyvezető is. A Black Swan biztosan nem az arcon pörgős brit középiskolások törzshelye. A környékbeliek méregdrága autókkal érkező fényes vendégseregről, zártkörű partikról beszélnek.
Száraz egyébként is otthonosan forog a Belső-Erzsébetvárosban, több cégének is székhelye a Black Swan melletti Klauzál utcai épület, és működtet vállalkozásokat a Dob utcában és a Wesselényiben is.
Kurvák, dílerek, randalírozás – állandósult a káosz a bulinegyedben from atlatszo.hu on Vimeo.
Matolcsy-közelbe vezetnek a szálak a romkocsmanegyedbeli Klauzál utca 8. számú ingatlannál is. A 723 négyzetméter alapterületű, műemlék jellegű ingatlant 2007-ben privatizálta az önkormányzattól egy ír hátterű cég. Utóbb, 2014-ben a Kulcsár-féle brókerbotrányban emlegetett, de a belvárosi fideszes ingatlanmutyikban is szerepet játszó Mudura Sándor cége, a Ramexa érintésével lett a Klauzál8 Invest Kft. tulajdona. A Klauzál8 Invest ekkor még szintén Mudura-cég volt, tavaly azonban Somlai Bálint Fülöp közvetett tulajdona lett.
Somlai a korábban Száraz-, ma már ifjabb Matolcsy-féle New Wave Media Zrt. televíziós üzletág-igazgatója. Az ingatlant április óta a Matolcsy-közeli NHB Növekedési és Hitelbank 950 millió forintos jelzáloga terheli.
Somlai az Átlátszó érdeklődésére azt válaszolta, rekonstrukció után co-working irodaházat terveznek az ingatlanba. A pincehelyiség és az utcafront hasznosítása még nem dőlt el, elképzelhető, hogy vendéglátóhelyeket nyitnak. Somlai hangsúlyozta:
"Az, hogy én a New Wave Media Televízió üzletágát vezetem (LifeTv, OzoneTv), semmilyen kapcsolatban nem áll sem a projekttel sem az NHB Bankkal. Az, hogy rájuk esett a választásom, ami a finanszírozást illeti, kizárólag azért történt, mert ők biztosították számomra a legmegfelelőbb feltételeket."
A közvetlen szomszéd, a Klauzál 10. jelenleg is Mudura Sándor érdekeltsége. Itt a Doboz nevű egység üzemel. A Dobozt üzemeltető Gold Global Trade Kft. 2013 óta arab tulajdon, jelenleg az emirátusok Adzsmán kisállamában bejegyzett Kartal Trading FZE a tulajdonosa, az arab cég egy kuvaiti születésű jordán állampolgáré.
Három jelentősebb vendéglátóhelynek, a vendéglátó körökben "fapados romkocsmának" titulált UdvarRom-nak, a Füge Udvarnak és az Extrának otthont adó ingatlan is a budapesti Pekli-fivérek érdekeltsége. Az egyik testvért, Pekli Jakust a fülkeforradalom elszámoltatási hevületében emlegette a média. A fivérek édesapja, Pekli Ferenc a Volánbusz vezérigazgatója volt az "elmúltnyolcévben", és egyebek mellett azt hánytorgatták föl neki, hogy fia cégével is üzletelt. Az esettel parlamenti vizsgálóbizottság is foglalkozott.
Pekliékkel még a Hunvald György vezette önkormányzat állapodott meg, ahogyan a Fogas Háznak otthont adó Akácfa utcai ingatlanról is. A Sabor Kft. a floridai lakcímű Georgette Avruch-é. Ő lánynevén, Schmidek Györgyiként került be a magyarországi hírekbe.
Budai Gyula elszámoltatási biztos is firtatta a Dunakeszi-alagi lóversenypálya 2005-ös privatizációjának felülvizsgálatát. Az úgynevezett téli pálya 54 hektárját az állami tulajdonú Nemzeti Lóverseny Kft. 760 millió forintért adta el Schmideknek, hogy aztán egy friss őstermelői igazolványt lobogtató lófuttató vállalkozó elővásárlási joggal lecsapja a kezéről.
Schmidekék nem sokkal az üzletkötés előtt szálltak ki abból a cégből, amelynek az önkormányzat 2003-ban eladta az ős-romkocsma, a Szimpla Kazinczy utcai ingatlanát. A telek azóta többször tulajdonost cserélt, 2014 óta az Imosoft Kft. a gazda. A cég a szegedi milliárdosként emlegetett Török Zoltáné, akinek vállalkozása nemrégiben halászta le a Régi Hungária szálló épületét a bedőlt Quaestor-csoport felszámolási árverésén.
Ha a bevallott profitot nézzük, nem is akkora üzlet
A városészt járva úgy tűnik, jobban már nem is pöröghetne a romkocsmabiznisz. Pillantást vetve ugyanakkor az üzemeltető cégek mérlegére, a helyzet nem tűnik ilyen rózsásnak.
A Szimpla működtetője – a többek tulajdonában álló, de alapvetően Zsendovits Ábel által frontolt – Szimplacity Kft., illetve a Zsidaiék-féle Gozsdu Gasztronómia Kft. 805,5, illetve 680 milliós tavalyi árbevétele 130, illetve 8,5 milliós profitra volt elég. Ők a vizsgált kocsmák közül a top termelők.
A Doboz például mindössze 83,5 milliós forgalmat bonyolított 2016-ban, s 70 milliós veszteséget produkált. Veszteséges volt a Tesla (54 millió) és az Extra (19 millió) üzemeltetője is. Utóbbié ráadásul 2015-ös adat, frissebb mérlegét nem találni az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartásában.
Az Átlátszónak nyilatkozó vendéglősök hosszasan sorolták a nehézségeiket. A kocsmaturista fiatal vendégkör árérzékenységét, illetve az önkormányzati bürokrácia aktatologatását emlegetették többen. A vendéglősökre haragvó lakók legyintenek a felvetésekre, szerintük könyvelő kérdése az egész. Miközben az a helyzet, hogy a cikkben emlegetett kocsmák egy részét körbejárva, mindenhol kaptunk nyugtát a fogyasztásunkról.
A Doboz mérlege mégsem hagyott nyugodni. Honlapjukon 1460 fő befogadására alkalmasnak mondják a helyet – nyilván egy időben, egyszerre értve. Ennél megengedőbben számoltunk: egész napra ezer vendéggel. Heti öt nap nyitva tartással kalkulálva, a 2016-os árbevételt alapul véve ez annyit tesz, hogy az átlagos fogyasztás fejenként mindössze 321 forint volt tavaly.
Bandoh Dániel ügyvezetőt kérdeztük, magyarázza el, hol ment félre a számítás. Ő jóval szomorúbb adatokat közölt, de azt kérte, azokat "marketing stratégiai szempontból illetve a konkurenciára való tekintettel" ne hozzuk nyilvánosságra.
Annyit azért olvasóink okulására leírunk, hogy az ügyvezető szerint hétköznapokon "minimális számú" vendég fordul meg egységükben, ráadásul évente pár alkalommal kis létszámú, zártkörű rendezvénynek is helyet adnak. Az általunk mondott, napi ezres látogatószámot csak különleges alkalmakkor, például szilveszterkor érik el közlése szerint. Ha viszont tizedére, napi száz főre vesszük le a becsült látogatószámot, az átlagos fogyasztás 3211 forint fejeként.
A honlapjukon közölt fotók, illetve az interneten máshol (például itt vagy itt) fellelhető felvételek alighanem mind ünnepnapokon készülhettek. Az egyébként kocsmakonkurens Száraz István által megjelentetett We love Budapest portál egyenesen "a vigalmi negyed legnagyobb szórakozóhelyének" mondja az emirátusi kézben lévő Dobozt.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | Fidesz-közeli vállalkozók is megvetették a lábukat a hetedik kerületi romkocsmabizniszben | Fidesz-közeli vállalkozók is megvetették a lábukat a hetedik kerületi romkocsmabizniszben | null | 1 | https://atlatszo.hu/2017/11/02/fidesz-kozeli-vallalkozok-is-megvetettek-a-labukat-a-hetedik-keruleti-romkocsmabizniszben/ | 2017-11-02 10:58:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A szegedi trolibusz-beszerzésekre kiírt közbeszerzés kapcsán a Szegedi Közlekedési Kft. vezetése gyanús összejátszásokra bukkant még év elején. Az SZKT a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez fordult. Az ügynökség „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűntett gyanúja miatt feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál.
A SZEGEDma.hu számolt be arról, hogy a szegedi elektromos közlekedési nagyprojekt során a forgalomba állítani tervezett 13 alacsonypadlós csuklós trolibuszok beszerzésnél egy olyan konzorcium pályázata nyert, amely a szokásos átlagárnál darabonként mintegy 70-90 millió forinttal drágábban szállít járműveket a városnak.
A tendert elnyerő társulás egyik tagját ráadásul 2010 novemberében, két nappal az ajánlattételi határidő vége előtt, 600 ezer forint tőkével hozták létre.
A Szegedi Közlekedési Kft. decemberben kinevezett ügyvezető igazgatója, Tóth István Tibor, mikor átnézte a közbeszerzési eljárás dokumentumait az induló cégek közötti gyanús összejátszásokra bukkant, ezért kartellgyanú miatt bejelentéssel élt a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzések Tanácsa és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felé.
Szerző: Szegedma.hu | Trolibusz-botrány Szegeden - Feljelentést tesz az NFÜ - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/vallalatok/kozlekedes/trolibusz-botrany-szegeden-feljelentest-tesz-az-nfu-346174 | 2011-04-14 13:16:00 | true | null | null | Világgazdaság |
"Tudom, hogy még sokan vannak, akiket szintén elárult és becsapott az Orbán-rendszer, de még hezitálnak. Tőlük azt kérem, hogy egy pillanatra álljanak meg, és gondolják át, valóban erre szavaztak annak idején. Azt szerették volna-e, hogy bugyuta milliárdosok jachtokról szórják szét az országunk közös vagyonát" - címezte szavait a bizonytalanoknak a Tisza Párt elnöke. Magyar Péter azt hangoztatta, egy Tisza-kormány esetén számukra is jobb hely lesz Magyarország.
Visszaállítjuk Magyarország nemzetközi hírnevét. Szolgáltató, működő államot hozunk létre, visszaállítjuk a kata-adózást, újra összehozzuk a v4 szövetségét, és kiterjesztjük további közép-európai országokra. Honfitársaim, egy hazaszerető Tisza-kormány alatt nem lesz 3 millió létminimum alatt élő honfitársunk. Nem hagyjuk magára a magyar vidéket, nem bezárjuk a vidéki színészeteket, hanem felújítjuk. Nem leépítjük az állami egészségügyet és oktatást, hanem fejlesztjük. Nem elüldözzük a fiatalokat, hanem hazahívjuk, hazacsábítjuk őket Nyugat-Európából. Nem Európa legmagasabb inflációja és áfakulcsa lesz itthon, hanem felelős gazdálkodás és az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalék a csökkentése - sorolta az ígéreteit. | Bugyuta milliárdosok jachtról szórják szét az ország közös vagyonát | „Tudom, hogy még sokan vannak, akiket szintén elárult és becsapott az Orbán-rendszer, de még hezitálnak. Tőlük azt kérem, hogy egy pillanatra álljanak meg, és gondolják át, valóban erre szavaztak annak idején. Azt szerették volna-e, hogy bugyuta milliárdosok jachtokról szórják szét az országunk közös vagyonát” - címezte szavait a bizonytalanoknak a Tisza Párt elnöke. Magyar Péter azt hangoztatta, egy Tisza-kormány esetén számukra is jobb hely lesz Magyarország. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255096_bugyuta-milliardosok-jachtrol-szorjak-szet-az-orszag-kozos-vagyonat | null | true | null | null | Népszava |
Nem tudunk vesztegetni Korrupció, mindig az a fránya korrupció. Újabb felmérés, és újabb meglepő eredmény: valahogy megint az jött ki, hogy nálunk még csak véletlenül sincs akkora fertőzöttség, mint gondolnánk. Magyarországon már a korrupció sem a régi? A Hírextra részletesen m
2008. szeptember 18. csütörtök 15:19 - Gedei Szilárd
Én is korrupt, te is korrupt
Ellenőrzés kívülről-belülről
De hogy jön ide a fogolydilemma?
Ezt a mostani felmérést az ilyen témákban jártas és jó nevű Ernst & Young készítette 34 ország 1186 vezetői pozícióban lévő üzletemberrel. Azt akarták vizsgálni, hogy a megkérdezettek mennyire találják korruptnak a saját cégüket és az országukat. Persze a felmérés tuti eredményei már ott elvesznek, amikor a megkérdezettek kinyitják a szájukat. Hiszen nem mindenki szereti beismerni, hogy köze van olyan rossz és csúnya fogalmakhoz, mint a korrupció.Ezzel együtt a 38 százalékos helyeslés jelzi a magyar üzleti életet behálózó vesztegetést és korrupciót. Persze ez is sok, de mivel bőven az európai átlag alatt van, az eredmény minimum egy kis hitetlenkedésre ad okot. Hát még az, hogy mindössze minden hatodik megkérdezett gondolja úgy, hogy járt már rosszul azért, mert egy másik cég korrupt módon járt el.Azaz meglepően nagy a csönd, ha vesztegetésről, vagy egyéb zsiványságokról van szó. Hiszen világszerte a válaszadók 61 százaléka érzi (esetleg tudja?) úgy, hogy az általa képviselt szektorban elterjedt jelenség a korrupció. Minden negyedik delikvens pedig úgy gondolja, hogy volt vállalatánál az elmúlt két évben valami csúnyaság, azaz korrupciós eset. Ami pedig a leggyönyörűbb: ugyanennyien elismerték, hogy bizony őket már próbálták lefizetni – kár, hogy az eredetileg londoni székhelyű cég azt már nem merte megkérdezni az alanyoktól, hogy hányan fogadták el a felkínált összeget...Kíváncsiak voltak viszont arra, hogy a vállalatvezetők szerint mi lehet a megoldás a kétség kívül fennálló problémára, és hogy a mostani korrupcióellenes intézkedéseket milyennek tartják. Az Ernst & Young magyar képviseletétől megtudtuk, hogy a meglepően jó hazai eredmények mögött több dolog is állhat. Először is az enyhén szólva hiányos szabályozási háttér okozta könnyebb boldogulás és a veszélytelenebb korrupciós gyakorlat lehetnek az okok. Aztán ott van a hazai vállalatvezetők mulyasága, akik kissé alábecsülik a probléma élességét és nagyságát. Vagy nem akarnak szembenézni vele?Mindenesetre nálunk és szerte a nagyvilágban is azon a véleményen vannak a megkérdezettek, hogy az első és legjobb megoldás az eredményes belső ellenőrzés. Csakhogy a legtöbbjük szerint nem elég képzettek ezek a belső ellenőrök (félve merem csak hozzátenni, hogy esetleg ők is korruptak...). A magyar cégekre viszont mindig is jellemző volt, hogy nem igazán hisznek az úgynevezett etikai forródrót intézményében."A belső ellenőrzés is általában csak azoknál az eseteknél hatékony, ahol a vállalatot kár éri a korrupció kapcsán. Azonban ha a cégvezetés megítélése szerint ez a vállalat érdekében áll, a belső ellenőrzés sikerének esélye még kisebb – mondta el Pados Márton, az Ernst & Young Visszaélési-kockázatkezelési Szolgáltatások menedzsere.A vezetők több mint kétharmada úgy gondolja, hogy a korrupcióellenes jogszabályok hatósági betartatása erős, és ötven százalékuk úgy látja, hogy a feltáró vizsgálatok száma növekszik. Rosszmájúan erre azt is lehetne mondani, hogy naná, hogy növekszik a korrupció ellenes harc, ha eleve egyre több, és egyre gátlástalanabb a megvesztegetés szerte a világban, de főleg nálunk."A megelőzés legalább annyira függ a felső vezetés elkötelezettségétől és példamutatásától, mint a jogszabályok meglététől, vagy azok esetleges jogkövetkezményeitől – hangsúlyozta a szakértő. Mielőtt azonban az olvasók túlságosan naivnak és a realitás talajától elrugaszkodottnak ítélnék ezt a kijelentést, álljon itt a magyarázat is."A nagyvállalati korrupció visszaszorításához az egymással versengők között megbújó "fogolydilemma" kérdésén kell túljutni. Azon vállalatok ugyanis, amelyek ellen nemzetközi, vagy hazai hatósági, illetve felügyeleti vizsgálat nem folyt, vagy amelyek szervezeti kultúrájában nincs meg a teljes korrupció ellenes szemlélet, úgy gondolkodnak: ha az én vállalatom nem veszteget, akkor csinálja helyettem a vetélytárs – fejtette ki a felmérés adatai mögött leledző fontos tanulságokat a szakember.Ez mind szép, de akkor hogyan lesz itt korrupciómentes világ, és főleg lehet-e egyáltalán? Nos, a szakmenedzser szerint igen. – Jogszabályi háttér tekintetében Magyarország immár jó úton halad az ENSZ korrupció elleni egyezményének való megfelelésben, amely irányelveiben külön fejezetben taglalja az üzleti életben fellelhető korrupció megelőzésének szükséges intézkedéseit – fejtette ki Pados. Jó úton haladunk, de azért még ne legyenek illúzióink.Önök például hinnének a magyar vállalatok vezetőségében? Valami azt súgja, hogy kicsit lódítottak a kérdőív kitöltése, vagy a telefonos válaszadás közben. De még ha személyes interjú is volt. Mindenki ismer legalább egy-két vállalatvezető fejest, aki belenéz az ember szemébe – Ugyan kérem, hogy micsoda? Korrupció? Nem is hallottam még róla...". | Nem tudunk vesztegetni | Nem tudunk vesztegetni | null | 1 | https://www.hirextra.hu/2008/09/18/nem-tudunk-vesztegetni/ | 2008-09-18 00:00:00 | true | null | null | Hírextra |
Tegnap megírtuk, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) milyen megállapításokat tett egy 2021-es vizsgálat után, amit a Diákhitel Központban folytatott le. Cikkünk megjelenését követően hirtelen beszédesek lettek az eddig hallgatag állami szervek: először a KEHI, majd a Magyar Fejlesztési Bank adott ki közleményt. Előbbi azt állítja, nyomozás folyik a DHK-nál, utóbb szerint pedig a KEHI-jelentés miatt nem hosszabbítottak szerződést annak idején Magyar Péterrel. Ezzel viszont saját korábbi közleményüknek mondanak ellent. Tegnapi cikkünkben ismertettük a tartalmát, most a visszajelzések fényében közzétesszük a teljes dokumentumot is.Előzmények: amikor év elején Magyar Péter szakított a NER-rel, azt mondta, azért távozott a Diákhitel Központ (DHK) éléről, mert túlárazott, rossz minőségű megbízásokat írattattak vele alá a NER-es Balásy Gyula cégeivel, és hogy a kormány akkoriban - megfélemlítésként - ráküldte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI).Mivel a kommunikációs megbízások túlárazásának gyanúja már korábban is felmerült a Balásy-cégek kapcsán, az Átlátszó kikérte a DHK kommunikációs szerződéseinek árlistáit (az adatper jelenleg is folyamatban van másodfokon). Hadházy Ákos független parlamenti képviselő pedig a cég kisebb, közbeszerzési hatérérték alatti szerződéseibe nézett bele. Az általa megtekintett megbízások egy részét problematikusnak találta, és ezt most (a Magyar által emlegetett) KEHI-vizsgálatot lezáró jelentés is megerősítette.A dokumentum lapunk birtokába került, annak tartalmát szerdán ismertettük. A cikkben leírtuk, hogy a KEHI szakmai észrevételeket tett az állami cég gazdálkodására és az egész működésére vonatkozóan. Emellett pedig a DHK által kötött egyes szerződésekkel kapcsolatos problémákról is beszámolt.Mint írták, bár a menedzsment elköltött közel félmilliárd forintot hirdetésekre, reklámokra és tanácsadásra, a megrendelt kutatások, elemzések és tanulmányok díjazása több esetben nem állt arányban az ellenszolgáltatással. De olyan is előfordult, hogy triviális, az interneten számos helyen ingyenesen elérhető megállapításokra jutottak, illetve olyan cégeket kértek fel ajánlattételre, amelyek teljesítési képessége eleve kétséges volt.Jogászokkal történt egyeztetés után most közzéteszük a teljes jelentést:Diákhitel Központ Zrt - KEHI 2021 by atlatszo on ScribdMivel a dokumentum elég súlyos megállapításokat tartalmaz, érdeklődtünk a KEHI-nél, hogy milyen lépéseket tettek a vizsgálat után - erre vonatkozóan ugyanis nincs információ a jelentésben. Megkérdeztük azt is, sor került-e további vizsgálatokra, és hogy történt-e felelősségre vonás. Ha igen, kivel szemben, és milyen módon. Ha nem történt semmi, miért nem? Továbbá kértük, hogy küldjék el számunka a KEHI 2021-es évre vonatkozó ellenőrzési tervét is, hogy kiderüljön: előre tervezett, vagy rendkívüli ellenőrzés eredménye volt a vizsgálat.A KEHI csak "véleményt" mondott, mégis nyomozás folyikA KEHI megkeresésünkre eddig nem válaszolt, ám a szerdai nap folyamán kiadott egy közleményt, amely szerint az erről szóló kormányrendelet alapján tanácsadói tevékenységet folytattak a Diákhitel Központ Zrt. működése és gazdálkodása tárgyában. "A tanácsadó tevékenység eredményeként a hivatal - összhangban a vonatkozó kormányrendelet előírásaival - véleményt készített és a tanácsadói tevékenységet lezárta."Azt is közölték, hogy ügyben ellenőrzési jelentés a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően nem készült, a hivatal a "vélemény" elkészítésével a jogszabályi kötelezettségeinek eleget tett. Vagyis, ahogy azt lapunk is megírta,a KEHI látszólag semmilyen lépést nem tett a gyanús beszerzési eljárások tisztázására.A Hivatal azonban azt is tudatta, hogy "a Diákhitel Központ Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban jelenleg nyomozás van folyamatban, melyben a tanácsadó tevékenységről készült vélemény és a kapcsolódó szerződések a nyomozó hatóság rendelkezésére állnak."További részleteket viszont nem árultak el. Nagy valószínűséggel azonban arra az eljárásra utalt a Hivatal, ami Tényi István volt fideszes politikus feljelentése nyomán indult még februárban. Tényi Magyar Péter első, Partizánnak adott interjúja után fordult a hatóságokhoz az abban elhangzottak miatt.A jelentésre mutogat az MFBA KEHI közlemény után a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is életjelet adott, és szintén a tegnapi nap folyamán közölte, hogy "a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálata után nem hosszabbította meg Magyar Péter vezérigazgatói megbízatását a Diákhitel Zrt.-nél.Azt írták, "a KEHI 2021 során folytatott átfogó vizsgálatot a Diákhitel Zrt.-ben, amely érintette a beszerzésekkel és szerződésekkel kapcsolatos gyakorlatot is. A Magyar Fejlesztési Bank ezt követően 2022-ben nem hosszabbította meg Magyar Péter vezérigazgatói megbízatását."Csakhogy ezt a kijelentés teljesen ellentmond az MFB korábbi, saját közleményének.Az akkori hírek szerint ugyanis "a Magyar Fejlesztési Bank csoporthoz tartozó Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója, Magyar Péter saját kezdeményezésére, közös megegyezéssel távozik a cég éléről."Sőt, az MFB még azt is hangsúlyozta közleményében, hogy "a távozó vezérigazgató rendkívül sikeres időszakot zárt le. Magyar Péter a társaságot 2018 óta vezette, irányítása alatt vezették be a jelenlegi legnépszerűbb terméket, a szabad felhasználású Diákhitel Pluszt, illetve tavaly májustól elérhetővé vált a szak- és felnőttképzési hitel is."A KEHI-jelentést egyébként 2021 augusztusában zárták le, Magyar pedig még további fél évig a DHK vezérigazgatója volt.Nyitókép: A KEHI-jelentés első oldala. | Önök kérték: teljes egészében közzétesszük a Diákhitel Központról szóló KEHI-jelentést | Tegnapi cikkünkben ismertettük a tartalmát, most a visszajelzések fényében közzétesszük a teljes dokumentumot is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/10/03/onok-kertek-teljes-egeszeben-kozzetesszuk-a-diakhitel-kozpontrol-szolo-kehi-jelentest | 2024-10-03 09:53:12 | true | null | null | atlatszo.hu |
Magyar Péter vasárnap állt elő azzal, hogy példátlan lejárató kampány készül ellene, arról is beszélt, hogy állami és magán titkosszolgálatok is folyamatosan megfigyelés alatt tartják, volt barátnőjéről Vogel Evelinről pedig a nyár végén azt hallották a Tisza Pártban, hogy "megegyezett a Fidesszel". Azóta három hangfelvétel jutott el a nyilvánosságba.
Az elsőt Magyar tette közzé még a sajtótájékoztatón, amelyen elvileg azt hallhatjuk, hogy Vogel harminc milliót kér "a hallgatásáért cserébe". Ezután hétfőn névtelen feladótól el is jutott a sajtóhoz egy felvétel, amin elvileg Vogel és Magyar beszélgetnek, a levél küldője szerint a választás előtti napra meghirdetett tüntetés után, ezen a politikus többek között arról beszél, hogy büdösek az emberek, illetve viccelődőnek tűnő hangvételben arról, hogy mivel Vogel rosszul bánik vele, majd kap halálos fenyegetéseket és Magyar ráuszítja a nyugdíjas kommandóját. Erről Magyar és pártja úgy nyilatkozott, manipulált. Majd ezek után kedd délután szintén névtelen feladó küldött a sajtónak egy, az eddigieknél sokkal hosszabb, 100 perces, az üzenet szerint ugyanannak a Hanzel Henrik válllalkozó és Vogel Evelin közötti találkozónak "az eredeti, teljes, vágatlan" hangfelvételét, amelyen Vogel 30 milliót kér. A jelek szerint mindkét fél rögzítette a beszélgetést. A 24.hu összefoglalója szerint a találkozó nagy részén Vogel panaszkodott Magyar viselkedésére, aki szerinte sokat hibázott, nem tud csapatban dolgozni és ellehetetlenítette őt a pártban. A pénzt arra hivatkozva kéri, hogy szerinte ő építette a szervezetet Magyar köré, sok embert vitt be a pártba, és elmondta, "Le vagyok nullázva, egy kanapén alszom a barátnőmnél". Magyar közben feljelentette Vogelt zsarolás kísérlete miatt. A párt a harmadik hangfelvétel utáni közleményében azt írta: "A bűncselekmény elkövetését hat tanú és a ma kiszivárogtatott újabb felvétel is bizonyítja". Vogel a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése óta csak annyit reagált, "akkor mond el mindent, ha eljön az ideje" - számolt be a lap.
Azt nem tudjuk, mennyi hangfelvétel kerül elő még, azt viszont érdemes tisztázni, mint mondanak a törvényeink arról, ha valakiről az engedélye nélkül készítenek kép- és/vagy hangfelvételt és milyen következményei lehetnek ennek a felvétel készítőjére nézve.
A kiindulópont, hogy senkiről nem szabad a megkérdezése nélkül kép- és/vagy hangfelvételt készíteni, ez alól kivétel az, ha valamilyen nyilvános közéleti szereplésről van szó, vagy tömegrendezvényen vesz részt valaki. Polgári jogi értelemben a személyiségi jog megsértése merülhet fel, így sérelemdíjat követelhet az akiről a felvétel készült - mondta Magyar György ügyvéd a Klubrádiónak. A dolog büntetőjogi oldalán felmerülhet vádként rágalmazás, becsületsértés, sőt vannak új törvényi tényállások is, amelyeket kifejezetten akkor használnak, ha valaki hamis, becsület csorbítására alkalmas felvételt készít. Ha ilyet készít valaki, azt egy évig terjedő, amennyiben ezt valaki nyilvánosságra hozza akkor őt két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény, ha pedig a felvétel súlyos joghátrányt keletkeztet, akkor három évig terjedő szabadságvesztést kockáztat az elkövető - sorolta Magyar a lehetséges következményeket. Amennyiben jogvita alakul ki arról, hogy a szóban forgó felvételek hamisak-e, igazságügyi szakértő vizsgálja meg azokat.
Felmerül a kérdés, honnan tudhatja, hogy a felvételek hitelesek, manipuláltak vagy teljesen hamisak?
A vágott felvételek felismerésére megvannak a módszerek, ezeket a törvényszékeken is tudják alkalmazni, teljesen más a helyzet viszont a mesterséges intelligenciával előállított felvételek esetében - mondta Péter Kovács Zoltán, kiberbiztonsági szakértő. A mesterséges intelligenciával készült felvételek minősége ma már jobb annál, hogy emberek meg tudják állapítani a hitelességüket, ellenőrzésükre a mesterséges intelligenciát használó rendszerek képesek. Ezek most még egészen hatékonyak, 90-95 százalékát kiszúrják a mesterséges intelligenciával készített felvételeknek, ugyanakkor sejthető, hogy ez az arány romlani fog.
Vagyis, talán a legjobb ha mi emberek bizonytalanul fogadjuk a hangfelvételeket. Ettől függetlenül ezek már a nyilvánosságban keringenek, kérdés, politikailag ki profitálhat abból ami most történik?
Rövid távon Magyar Péter jött ki jobban a helyzetből, mivel vissza tudta venni a kommunikációs irányítást - véli Horn Gábor politikai elemző, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke. Gyakorlatilag 2006 óta a Fidesz tartotta a kezében a kommunikációs mezőt, 2024 februárjában azonban kicsúszott a kezéből, Magyar pedig egészen október 23-ig nagyon ügyesen fogta azt. Trump győzelmével és az európai diplomáciai csúcsokkal a Fidesz ezt visszavette néhány napra, de ez most megint fordulni látszik - mondta Horn. Az elemző szerint a Magyar kompromittálását célzó, hétfőn nyilvánosságra hozott felvételen elhangzó mondatok egyébként sem túl tragikusak, bárki fogalmazhatna így egy magánbeszélgetésben. Más kérdés, hogy olyan világban élünk, amelyben a politikusoknak egyre inkább folyamatosan úgy kell viselkedniük, mintha kamera előtt állnának - tette hozzá Horn.
Az összeállítást a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva hallgathatják meg. | Hangfelvételkampány: meg tudjuk állapítani, mi hiteles? | Beindult a lehallgatási botrány Magyarországon, rövid időn belül több Magyar Péterrel kapcsolatos hangfelvétel is napvilágot látott. Mik lehetnek a jogi következmények egy ilyen ügyben? Hogyan lehet megállapítani a felvételek valódiságát? Árt-e ez az egész a Tisza Párt elnökének? Nemes Dávid összeállítása. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/hangfelvetelkampany-meg-tudjuk-allapitani-mi-hiteles-148175 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Brazíliában is próbálkoznak még olyan hamis kötvények, illetve dokumentációjuk értékesítésével, mint amilyen az ezermilliárdos magyar cégek mögött is feltűnt, de inkább már csak online piactereken. A világ más pontjain azonban profi pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre (LTN - letra do tesouro nacional), és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Drágakő, kripto, marha
Dél-Amerikában autóra, kriptovalutára, ingatlanra, drágakövekre vagy szarvasmarhára próbálják becserélni az olyan, papíron forintban ezermilliárdokat érő államkötényeket, amilyeneket tucatszám forgatnak Magyarországon is. A G7 még augusztus végén mutatta be azokat a cégeket, amelyekben összesen 13500 milliárd forint értékben hajtott végre tőkeemeléseket addig szinte ismeretlen tulajdonosuk. A vállalatok mögött LTN típusú brazil állampapír volt. Bár a kötvény eredetiségét kiterjedt dokumentáció igazolta, kiderítettük, hogy ezek az iratok hamisak, azaz a mesés vagyon valójában nem létezik.
Azóta feltártuk azt is, hogy nem kizárólag a kötvényes cégek tulajdonosa foglalkozik ilyen értékpapírokkal:
tucatjával próbálnak hasznosítani Magyarországon olyan, a 70-es években kibocsátott brazil LTN-eket, amelyek papíron több ezer milliárd forintot érnek.
Ezek azonban a brazil hatóságok szerint kivétel nélkül hamisak, így csak arra alkalmasak, hogy zavarosban halászó csalók pénzügyi visszaélésekre használják fel őket.
Brazíliában ennek megfelelően már nem is pörög annyira a biznisz, különösen, hogy egy súlyos bűnügyben is előkerültek ilyen papírok. Bár még mindig vannak a piacon "történelmi" LTN-ek, ezeket jellemzően amatőr módon próbálják értékesíteni tulajdonosaik. A kísérletek egyik fontos felülete például egy eredetileg mezőgazdasági termékekre szakosodott online piactér, ahol most is szép számmal hirdetnek ilyen kincstárjegyeket. Bár az oldal az elmúlt években már szélesítette a termékkört, a fő fókusz továbbra is az agrárium. Ez lehet a magyarázata annak, hogy
egyesek földet vagy marhát is hajlandóak lennének elfogadni a papírokért cserébe.
A vevők azonban ezen a felületen sem kapkodnak a kötvények után. Legalábbis erre utal, hogy több dokumentumot évek óta árulnak, és hozzászólások itt-ott vannak ugyan, ám eladni nem sikerült ezeket. Az árak is elég széles sávban szórnak. Van, aki 12 millió reált (800 millió forintot) várna a kötvényéért, de lehet kapni a legértékesebb típusból néhány tízezer reálért is. Más kérdés, hogy ez utóbbi ár is magas egy olyan kincstárjegyért, amelynek tényleges értéke nincs, és legfeljebb a polcra lehet kitenni mint történelmi hagyatékot.
Saját szleng
Miközben Brazíliában a jelek szerint nem igazán lehet már csalni ilyen kötvényekkel, nemzetközi szinten időről-időre vannak próbálkozások. Ráadásul - szemben a dél-amerikai piaccal - a világ más pontjain több esetben profi pénzügyi csalók repültek rá a fél évszázados LTN-ekre.
Néhány közülük kifejezetten hitelesen próbálja bemutatni, hogy ma is érvényes értékpapírokról van szó. A G7-nek korábban számos kötvény dokumentációját átküldő vállalkozó is több esetben hivatkozott ilyen szervezetekre.
A magukat pénzügyi tanácsadónak, vagyonkezelőnek feltüntető cégekről és emberekről azonban némi utánajárás után kiderül, hogy ismeretlenek a szakmában, és nincs mögöttük semmi.
Az egyik legalaposabb munkát a "történelmi" LTN-ekkel az OVO Technology Partners nevű cég végezte, amely saját honlapján részletes elemzésben mutatja be, hogy - szerinte - miért és milyen feltételekkel érvényesek ma is ezek a kincstárjegyek. A cég több felületen is azt állítja magáról, hogy 30-40 milliárd dollár közötti vagyont kezel, és óriási projektfinanszírozásokban van benne.
A társaság honlapján külön aloldalon foglalkozik az LTN-ekkel. Részletesen bemutatják az értékpapír eredetét, és rengeteg olyan brazil jogszabályt idéznek, amelyek állításuk szerint a kincstárjegyek beváltását szabályozzák. Az alapsztori teljesen valós: korábbi cikkeinkben mi is írtunk róla, hogy a 60-as évektől nagyon zavaros időszak jött a brazil gazdaságban hatalmas inflációval és kötvénykibocsátásokkal. Ezt írja le az OVO is bemutatójában, amelyben úgy fogalmaz, hogy a 70-es években az
LTN-ek a kormányzati finanszírozás, valamint az infláció és a monetáris politika kordában tartásának kritikus rövidtávú eszközeivé váltak.
A most forgó értékpapírok szempontjából a hangsúly a rövidtávún van. Ezeket a papírokat ugyanis - ahogy erre a G7 figyelmét több válaszában is felhívta a Brazil Államkincstár - legfeljebb egyéves lejárattal bocsátották ki.
Ezt elemzésében az OVO is elismeri. Az ellentmondást azzal oldják fel, hogy a zavaros helyzet és a sok visszaváltatlan kötvény miatt a brazil döntéshozók időről időre átértékelték a kincstárjegyeket, illetve meghosszabbították azok lejáratát.
Ez a folyamat tulajdonképpen az 70-es években kibocsátott LTN-ek alapmítosza,
mindenki, aki ilyen papírokkal foglalkozik, erre hivatkozik. A brazil kötvénykereskedőknek még saját szlengje is kialakult, mivel a vonatkozó portugál kifejezéseket nem igazán sikerült lefordítani. Az átértékelésre például magyarul is "repaktuálásként" hivatkoznak.
Az OVO a folyamat alátámasztására tucatnyi jogszabályt idéz be az elmúlt évtizedekből, köztük alkotmánymódosításokat is. A hivatkozott törvények között akad néhány olyan, amelyiknek semmi köze nincs az államkötvényekhez, több azonban valóban pénzügyi instrumentumokat és azok hasznosítását szabályozza. A rendeletek nagy része azonban ma már nem hatályos, és egyik sem igazolja azt, hogy a 70-es évek LTN-jei ma is érvényesek lennének. Ahogy nem is azok: a Brazil Államkincstár G7-nek küldött állásfoglalása szerint ugyanis "nincsenek forgalomban érvényes papíralapú kötvények, az 1970-es években kibocsátott kötvények maximális futamideje egy év volt, így minden ezekhez köthető irat vagy tanúsítvány hamis".
Atlantis Universe Money
Kérdés, hogy egy tényleg nagy, saját állítása szerint dollárban is tízmilliárdokat kezelő pénzügyi vállalat miért megy bele ilyen kétes ügyletekbe. A válasz az, hogy azért, mert nem kezel dollárban tízmilliárdokat. A cég székhelye Saint Kitts és Nevisben van a műholdkép alapján egy kőbánya vagy valami hasonló képződmény közepén. A honlapon pedig egy ponton kiderül, hogy
valóban 38 milliárdnyi vagyont kezelnek, csak nem dollárban vagy euróban, ahogy ez több helyen szerepel, hanem AUM-ben.
Az AUM vélhetően az Atlantis Universe Money kriptovaluta rövidítése, amiből egy darab nagyjából 0,00074 dollárt ér. Így a 38 milliárd AUM-es vagyon valójában mindössze 28 millió dollárnak (10 milliárd forintnak) felel meg. Ez még mindig nem kevés, ám már közel sem az a nagyságrend, ami önmagában hitelességet teremtene az OVO-nak. Különösen, hogy egy nem igazán ismert és nem is túl bizalomgerjesztő nevű kriptóban adják meg a vagyonukat. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a társaság Facebook-oldalán a legutóbbi érdemi bejegyzés tavaly ősszel született, és a vállalatnak mindössze 183 követője van.
Zavarosban halászó csalók
Véletlenül sem az OVO az egyetlen ilyen pénzügyi szolgáltató, több hasonló cég kínálatában szerepelnek a régi LTN-ek, ha nem is ilyen szépen kidolgozott, de nagyon hasonló körítéssel. Ha kissé alaposabban utánanézünk ezeknek, akkor azonban hamar kiderül, hogy valami nem kerek körülöttük. Akad köztük olyan, amelynek a honlapjával szinte megegyező URL alatt működő oldalon mutatják be, hogyan csalt ki valakitől állítólag dollármilliókat a vállalat vezetője. Utóbbi lapon azt írják: a szolgáltató
célja, hogy megszerezze a pénzt, és ha megvan, folyamatosan hozamokat ígér, de azokat soha nem teljesíti.
Egy ilyen típusú csaláshoz pedig tökéletesen alkalmasak lehetnek a kamu LTN-alapú befektetések.
A kétes hátterű pénzügyi cégek mellett előfordul, hogy egy nem is létező szolgáltató nevében emailben küldenek ajánlatokat, és egy időben fontos terepe volt az ilyen próbálkozásoknak a LinkedIn is. A közösségi oldalon még most is szép számmal elérhetőek olyan bejegyzések, amelyekben "történelmi" LTN-eket kínálnak, igaz, olyan cikk is akad, amely az ezekkel végrehajtott gyakori csalásokra hívja fel a figyelmet.
Az ajánlatokat közzétevő felhasználókban az a közös, hogy a fent bemutatottakhoz hasonló kétes pénzügyi szervezetek állnak mögöttük, már persze ha áll egyáltalán valami mögöttük. A szálak sokszor Afrikába vezetnek, de szép számmal voltak próbálkozások a világ más pontjairól is. Például Németországból, ami magyar szempontból azért érdekes, mert a hirdetést közzétevő vállalkozóról egy blogbejegyzésben azt írták:
egyszerű költségvetési csaló, akinek partnere történetesen Budapesten ténykedik.
A megnevezett ügyvédnőnek valóban több vállalkozása is volt Magyarországon, ezek azonban már nem működnek: felszámolták vagy kényszertörölték őket.
Nincs nemzetközi nyomozás
A LinedIn-es bejegyzések többsége ugyanakkor már elég régi, jellemzően 6-8 éves, ami arra utal, hogy visszaszorulóban vannak a hasonló próbálkozások. A magyarországi esetek, illetve az időről-időre feltűnő kamu befektetési cégek ugyanakkor jól mutatják, hogy teljesen nem szűntek meg a csalási kísérletek. Sőt, ahogy a két brazil kötvényes magyar cég esetében, részben sikerre is vezethetnek.
Ebben valószínűleg annak is szerepe lehet, hogy miközben Brazíliában a 2010-es években voltak büntetőügyek hasonló visszaélések miatt, a világ más pontjain nem igazán volt ez jellemző. A brazil hatóságok G7-nek küldött állásfoglalása szerint a Brazílián kívüli ügyekben nekik nincs tennivalójuk, annak az országnak a hatósága illetékes, ahol a csalási kísérlet történt.
A két vállalatnál információink szerint vizsgálódik is a NAV, a jelek szerint azonban a vizsgálatok még nem jutottak túl az országhatáron. Kérdésünkre Brazília magyarországi nagykövetségéről, illetve a Brazil Államkincstártól is azt írták, hogy velük még nem vették fel a kapcsolatot a magyar hatóságok. Az államkincstár ugyanakkor azt javasolta, hogy a
magyar hatóságok adjanak tájékoztatást a nyomozásukról, és hivatalosan kérjék a brazil kormány együttműködését a Külügyminisztériumon keresztül. Ez lehetővé teszi a közös fellépést és az ilyen csalási kísérletekben részt vevők felelősségre vonását.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy rejtélyes magyar vállalkozó papíron tizenötször gazdagabb Mészáros LőrincnélZsebből megvehetné a Molt vagy az OTP-t, ha valóban annyi pénz van a cégeiben, mint ami az ügyvéd által is ellenjegyzett iratokból látszik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHírhedt bűnbanda gyárthatta a hatezer milliárdos magyar cég brazil kötvényétElőkerült egy olyan dokumentumcsomag T. János György nevével, amelyhez hasonlóakat korábban egy kötvényhamisításban, gyémánt- és adócsalásban utazó brazil bűnbanda használt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvényeAlkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogyan kerülhet egy címeres papírra több ezer milliárd forint, ha nem is létezik a pénz?Elég sok embernek kellett félrenéznie, hogy T. János György meghekkelhesse a rendszert ezermilliárdos, brazil kötvényes cégeivel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországi nyugdíjas kezeli egy brazil gyártulajdonos kamu dollár milliárdjaitEgész iparág épült ki dél-amerikai állampapírok hamisítására, és hazánk aktív terepe lett a hasznosításukra irányuló biznisznek.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz | Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük. | [
""
] | 0 | https://g7.hu/vallalat/20241114/atlantiszi-penzt-forgato-csalok-terepe-az-ezermilliardos-magyar-cegeket-duzzaszto-biznisz | null | true | null | null | G7 |
Magyarország - Anyagiakban nem szűkölködtek az ügyészség munkatársai az elmúlt esztendőben, több milliárd forintos jutalommal hálálták meg munkájukat – tudta meg a Blikk.
Az extra pénz egész évben szépen csordogált bankszámláikra. Az év első 9 hónapjában 3,3 milliárd forint jutalmat és prémiumot kapott a mintegy 3800 ügyészségi dolgozó.
Internetes oldalukról kiderül, hogy a legtöbb jutalmat júliustól szeptember végéig osztogatták, összesen 1,6 milliárd forintot. Ez egyébként több mint fele az erre az időszakra eső szokásos fizetéseknek. Az esztendő első hat hónapjában 1,7 milliárd jutott prémiumra.
Az év végére sem maradtak jutalom nélkül az ügyészségi dolgozók: átlagosan havi fizetésük 124 százalékát tehették a karácsonyfa alá, de például a fővárosi főügyészségen 200 százalékos volt a pulykapénz.
– Valaki csak 300 ezret kapott, de tudok 700 ezer forintos év végi jutalomról is. Nem volt szabad beszélnünk róla, mert szolgálati titokká nyilvánították a prémiumot – fogalmazott az ügyészség egyik neve elhallgatását kérő munkatársa.
Megkerestük a Legfőbb Ügyészséget, mire föl van ilyen jó dolguk az ügyészeknek a válság évében, amikor máshol örülhetnek a dolgozók, ha a fizetésüket megkapják. A sajtóiroda válaszából megtudtuk, mindenki megdolgozott az év végi prémiumért.
– Az ügyészség több feladatot kapott, így 168 új fogalmazót kellett felvenni. Ők az első hónapokban teljes értékű ügyészi munkát nem tudnak végezni. Az állomány ezért jelentős többletfeladatokat látott el, ezért fizettük ki az év végi jutalmakat – magyarázta Széplaki-Nagy Gábor, a sajtóosztály munkatársa. | Milliárdos jutalom az ügyészeknek | Átlagos havi fizetésük 124 százalékát kapták csak karácsonyra | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/milliardos-jutalom-az-ugyeszeknek-2076174 | 2012-01-02 04:31:00 | true | null | null | Blikk |
Ha jól értem, a minisztériumban sem tudják a választ erre a kérdésre.
És nem is tűnik úgy, hogy ezen elgondolkodnának. Ha feltételezzük a közoktatásért felelős apparátus munkatársairól, hogy ismerik a pedagógiai intézmények működésének rendjét, tudniuk kellene, hogy ezek a dajkák, dadusok, pedagógiai segítők, logopédusok, könyvtárosok, informatikusok, vagy akár a portások mennyire nélkülözhetetlenek a rendszerben. Nélkülük gyakorlatilag nincs iskolai élet.
Ezzel már tavasszal is szembesítették a kormányzatot, mégsem történik semmi?
Már a nyáron elkezdtünk szervezkedni a NOKS-os dolgozók körében, mert végre ők is kezdik belátni, hogy a helyzetükön csak akkor tudunk segíteni, ha egységbe tömörülnek. Már folyamatban van a nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkatársak szakszervezeti tagozatának megalapítása. Szóval komolyan foglalkozunk a kérdéssel. Már a tavaszi elutasítást követően is léptünk: felbíztattuk az érintetteket, hogy az "A Hangon" keresztül írjanak levelet egyenesen a belügyminiszternek, amiben követelik a béreik felülvizsgálatát. Akkor 4500 ilyen levél elment Pintér Sándor címére.
Az eredmény?
Jelenleg 40 ezren dolgoznak ilyen beosztásban, úgy látszik ennyi kevés volt. Mostanra kiderült, hogy igaza van az államtitkárnak, ha a KSH kimutatásai szerint ma még nem tapasztalni jelentős elvándorlást ezekből a munkakörökből, akkor miért kellene emelni a béreket? Csak azt felejtik el, hogy egy 2023 tavaszán készült független tanulmány szerint 14 ezer iskolai segítő már hiányzik a rendszerből. De ilyen gyalázatos fizetésért ki fog vállalkozni erre a munkára?
Mégsincs tömeges elvándorlás. Miért? Nem tudnának másutt munkát találni?
Ma még kitartanak, de hamarosan a lábukkal fognak szavazni, ha folytatódnak az ilyen cinikus nyilatkozatok, és nem sikerül az érdekükben változást kikényszeríteni. Nem arról van szó, hogy ezek a munkatársaink ne tudnának másutt jobban fizető állást találni. Szinte mindegyiküknek legalább középiskolai végezettsége van. A könyvtárosok többsége diplomás, de ha nem könyvtáros-tanárként alkalmaznak valakit, azt az alacsonyabb bérkategóriákba sorolták be. Ugyanígy említhetném a pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztenseket, akiknek minimum középfokú, de valamelyiknek szintén felsőfokú végzettsége van. Vagy az informatikai végzettségű rendszergazdáinkat. Nem szeretnék megfeledkezni az óvodában a dajkákról, az óvoda-, illetve iskolatitkárokról, akik nélkül egyébként az intézmények adminisztratív élete gyakorlatilag egyenlő lenne a nullával. És mégis maradnak, mert van lelkiismeretük. Tudják, mekkora szükség van rájuk. Elhivatottak. Azért vállalják ezt a rosszul fizetett munkát is, mert szeretnének segíteni a gyermekek nevelésében.
A pedagógiai asszisztenseket számos iskolában a tanításba is kénytelenek bevonni...
Arról sem szívesen beszél a kormányzat, hogy az iskolákban mekkora hiány van végzett pedagógusokból. Akik ismerik a közoktatásban uralkodó állapotokat, pontosan tudják, hogy sok helyen kénytelenek beküldeni őket a szaktárgyi órákra is, mert másként a helyettesítést sem lehetne megoldani. Pedig nem ez a dolguk. Azért "vannak", hogy az iskolán kívüli programokra - fogászatra, kulturális rendezvényekre - elkísérjék a gyerekeket, segítsenek a menzán ebédeltetni, adott esetben intézzék a folyosói ügyeletet, lássák el a délutáni napköziben a gyermekfelügyeletet, és segítsenek a nehezen tanulóknak.
Külföldön is ilyen mostohán kezelik őket?
Éppen a külföldi példák alapján mondjuk, hogy a mainál sokkal több pedagógiai- és gyógypedagógiai asszisztensre lenne szükség idehaza is. Az igazán jól teljesítő nyugat-európai vagy skandináv országok iskolái abban is jobbak, hogy ott nem az adott intézmény gyermeklétszámához viszonyítják ezeket a pozíciókat, hanem az adott feladathoz mérik. Ha több gyermek van egy iskolában, adott esetben egy osztályban, az sem ritka, hogy négy-öt segítőt küldenek be. Ilyenkor mindegyiküket valamelyik problémásabb diák mellé rendelik. Ha kell, segítenek nekik már az órai munkában, amikor be kell pótoltani velük a lemaradást, de ha valamelyik elkezd rendetlenkedni, zavarja az órai munkát, kézen fogják és néhány percre kivezetik az osztályból, amíg megnyugszik, lecsillapodik. Átbeszélik vele a problémáját, aztán visszatérnek és bekapcsolódnak a munkába. Ez az a szakmai támogatás, ami tudomásunk szerint Magyarországon ritka, mint a fehér holló. Talán csak egy-két intézményben van erre kapacitás.
Meddig lehet a hazai kormányzatra szép szóval hatni? A NER a kemény fellépésből ért.
Ebben teljesen egyetértünk. Azért határoztuk el a nyár folyamán, hogy a PSZ-en belül megszervezzük a NOKS tagozatunkat, mert így könnyebben elérjük a kollégákat, és felrázzuk őket abból az apátiából, amiben most élnek, dolgoznak. Nem kell mindjárt sztrájkra gondolni, bár egyébként e téren a nevelést-oktatást közvetlen segítők alapvetően jó helyzetben vannak. Rájuk nem vonatkozik a pedagógusokat korlátozó sztrájktörvény. Nyugodtan letehetnék néhány napra a lantot, akkor rájönne az oktatási kormányzat, hogy az ő munkájuk nélkül tulajdonképpen megállna a normális élet az iskolákban. Ha szakszervezeti tagként lépnek fel, a sztrájkalapunkból ki tudjuk fizetni a kieső munkabéreket, nem érne senkit anyagi kár sem. De nem biztos, hogy mindjárt a legerősebb fegyverhez kellene nyúlnunk. Elég lenne, ha csak betartanák a törvény betűjét. A munkaköri leírásuk kimondja, hogy heti 35 órát kell közvetlenül a gyerekek között eltölteniük, ezen túl öt óra nekik is jár adminisztrációra, a tanulmányaik folytatására. Ha az iskola vezetése még kérne tőlük valami olyan szívességet, ami meghaladja a munkaidejüket, nyugodtan mondhatnák, ez ma már nem fér bele. Ha ez így történne, hamar felszínre kerülnének és láthatóvá válnának azok az állapotok, amiről mi már évek óta beszélünk: a nevelést segítők nélkül a 21. században nem működik normálisan az oktatás.
Lehet a közoktatás napján egyáltalán az itt dolgozók "jó helyzetéről" beszélni?
Arra akarjuk felhívni az illetékeseket, hogy fordítsanak végre nagyobb figyelmet az oktatásügyre, mint a nemzetgazdaság meghatározó területére. A 2025-ös költségvetés számaiból ismét az derül ki, hogy a kormányzat nem tekinti az oktatást stratégiai ágazatnak. 2010-ben még a GDP 5,8 százaléka jutott az oktatásra, jövőre már csak 4,4 százalék. Ezért követeljük, a "családbarát kormánytól", hogy például az iskolakezdési támogatás járjon automatikusan az oktatásban dolgozó minden munkavállalónak - és nem csak a pedagógusoknak -, amennyiben a köznevelésben tanuló gyermeket nevelnek. Ne a munkáltató mérlegelésén múljon, hogy kap-e valaki ilyen béren kívüli juttatást, vagy sem. Követeljük a kormánytól, hogy ennek a fedezetét építsék be a jövő évi költségvetésbe! Ez a helyzet még furcsább annak fényében, hogy erre a célra minden határon túli magyar iskolásnak 100 000 forintot juttat a magyar kormány tanévkezdéskor. Évek óta panaszoljuk, hogy végtelenül igazságtalan az a különbségtétel, ami a központi fenntartású intézmények és az egyházi, alapítványi kezelésben működő iskolák állami támogatása között jelenleg fennáll. Ezen a napon joggal szorgalmazzuk az ilyen különbségek megszüntetését, és azt is, hogy az állami iskolákban a dologi kiadásokra fordítható keretet emelje fel a kormány az egyházi és az alapítványi fenntartású iskoláknak nyújtott színvonalra. A fenntartó "személyétől" függetlenül teremtsen egyenlő esélyeket a közoktatás különböző intézményeiben tanuló gyerekeknek. | Gyalázatos a bérük, de a lelkiismeretük miatt maradnak az oktatás segítői | „Amíg ennyi pénzért is vannak, akik hajlandók betölteni a nevelést- oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkaköröket, addig minek fizessünk nekik magasabb bért?’ – hárította el a javaslatot egy korábbi megbeszélésen a közoktatásért felelős államtitkár. A téma a pedagógus-szakszervezetek képviselőivel kedden folytatott tárgyaláson is szóba került. Negyvenezer olyan iskolai munkatársról van szó, akik nélkül a szó szoros értelmében megállhatna a munka a bölcsődékben, óvodákban, az általános- és középiskolákban. „Abban igaza van az államtitkárnak, hogy a KSH kimutatásai szerint ma még nem tapasztalni jelentős elvándorlást ezekből a munkakörökből, csak azt felejti el, hogy már most is további 14 ezer segítőre volna szükség az intézményekben. Ilyen gyalázatos fizetésért ki vállalkozik erre a munkára?” – tette fel a (költői) kérdést a közoktatás mai napja alkalmából Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/gyalazatos-a-beruk-de-a-lelkiismeretuk-miatt-maradnak-az-oktatas-segitoi/530413 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Az Európai Bizottság magához ragadná az unió teljes költségvetését, és az általa megszabott reformokhoz kötné annak elosztását - derül ki a Politico cikkéből. Ezzel az újabb központosítással veszélyeztetné az Európai Unió jövőjét - reagált a javaslatra a Magyar Nemzet nek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
A tervezet 1200 milliárd eurót, vagyis 485 ezer milliárd forintot érinthet.
Az alkotmányjogász rámutatott: az EB hatalomkoncentrációs törekvése ellentétes az Európai Unióról szóló szerződés több rendelkezésével is, így azzal az alapelvvel, hogy az unió a szabadság és az egyenlőség tiszteletben tartásának értékein alapul.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint
a törekvés nagy kockázatot jelent a magyar költségvetésre, mivel így az unió nyomást tudna gyakorolni a nemzeti döntésekre. Ez politikai bosszú Magyarország ellen
- vélekedett az alkotmányjogász.
További részletekért kattintson . | Politikai bosszú: újabb zsarolás jöhet Brüsszelből | Az Európai Bizottság magához ragadná az unió teljes költségvetését, és az általa megszabott reformokhoz kötné annak elosztását. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/10/politikai-bosszu-brusszel-javaslat-koltsegvetes | null | true | null | null | HEOL |
Melyek voltak a 2023-as év legfontosabb mondatai? Ahogy közeleg az év vége, 12 idézettel elevenítjük fel azokat az eseményeket, amelyek leginkább meghatározták a Mérce szerkesztőségének hónapjait, és amelyeket a jövő év során is figyelemmel fogunk követni.
2023 nem a fenntartható tömegközlekedés éve volt, de a vasúté legalábbis biztosan nem. Mint emlékezhetünk, Lázár János februárban adta meg az alaphangot az év során várható fejleményekhez, mikor kerek perec közölte: az ország 7. legforgalmasabb, 110-es számú Mátészalka-Debrecen közötti mellékvonalán nem lesz pénz felújításra, így az elkövetkezendő években is lefuthatja a csiga a vonatot.
„Jelen gazdasági környezetben a 110-es számú vasútvonalon korszerűsítési céllal beruházást nem lehetséges végrehajtani rendelkezésre álló szabad forrás hiányában.”
Akkor még legfeljebb csak sejtettük, hogy nem ez lesz az évben az utolsó alkalom, hogy Lázár miniszter a közösségi közlekedésen, és ezzel vidékiek tömegeinek az életminőségén spórolna az államnak.
De arra azért talán kevesen számítottak, hogy a nyáron egyik hétről a másikra fogja leállítani a vasúti közlekedést tíz mellékvonalon egy kisebb műszaki hibából fakadó baleset farvizén – a kerek szám a háttérben megbúvó előzetes kutatások, elemzések és számítások komolyságát is demonstrálja.
Az akkor is elég komolyanvehetetlen módon „elképzelhető, hogy átmeneti” „módváltásnak” csúfolt vonalbezárások azóta beértek, immár a pótlóbuszok többségét is megszüntették.
Sőt, azóta bezártak egy határmenetet: az új menetrendi évben immáron nem közlekedik a Mátészalka és Nagykároly közötti vonat sem, vagyis megszűnik az Észak-Partium és Kelet-Magyarország közötti közösségi közlekedés. A vonatok ekkortól kezdve csak a magyarországi Tiborszállásig járnak, pótlás nincs. Ezzel érdemes kontrasztba állítani, mekkora csinnadrattával jelentette be Lázár miniszter a szabadkai vasút újraindítását, ahol sajnos nehéz nem arra gondolni, hogy elsősorban az ellocsolható milliárdok jelentették a politikai motivációt.
A vonalbezárások mellett szembesülhettünk az elmúlt évek vasútfejlesztési és -fenntartási sóherságának számos következményével is – miszerint hiába a csilivili mintaprojektek, mint az emeletes motorvonatok Budapest környékén, ha közben az egész rendszer hajmeresztő tempóban rohad szét a szemünk láttára. Nehéz lenne belekötni az állításba, hogy a járműállomány – a már említett új motorvonatoktól és néhány más kivételtől eltekintve – általánosságban kritikus állapotban van, lassan örülhetünk ha az InterCityn nem az elővárosi Fecske vagonokban zötykölődünk órákon át, hanem az egész éves retroprogramon jut hely a jó öreg fülkés kocsiba, miközben a minisztérium még a korábban tervezett beszerzéseket is visszamondta.
Bár a bécsi kirakatvonal évtizedes elhanyagoltság miatt szétrohadt szakaszát végül sikerült felújítani, a menetrendváltással a MÁV kénytelen volt hozzáigazítani az elméletet a gyakorlathoz: a pályák ugyanis olyan szinten vannak lepusztulva, hogy jellemzően nem az 50-60 éves mozdonyok miatt kell lassan járni a vonatoknak. Miközben pályafelújításra évi pár tízmilliárd forint jut, ami kivált a jól ismert „alkotmányos költségek” mellett aligha elegendő arra, hogy legalább a ‘80-as évek színvonalára lehessen hozni az infrastruktúrát. Idén például a 42 milliárdos keretből rögtön el is ment 35 milliárd az említett bécsi vonalra.
Az egyébként, hogy a vasútra ennyire nincs pénz, különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az autópályákba – egyébként elődeihez hasonlóan – úgy borítja bele a pénzt a NER, mintha nem lenne holnap.
Ugyanis a tárgyalóasztal mellett hiába tűnik jó ötletnek, nem kifejezetten jövőálló gondolat, hogy húzzunk ki még egy kövér csíkot Magyarország közúti térképére. Nemcsak azért, mert nincs mindenkinek autója, de azért sem, elektromobilitás ide vagy oda, ha fenntartható és hozzáférhető közlekedési rendszert akarunk építeni, annak alapja a vasút kell, hogy legyen.
Jól tudta ezt Lázár miniszter is, aki bő egy éve még azzal házalt, hogy a kötött pálya híve. Hitelesebb lenne, ha nemcsak akkor hinne ilyen bőszen, amikor projektalapon lehet ellocsolni pár tízmilliárdot a tanyasi villamosra, hanem akkor is, amikor a társadalmi érdek szolgálatában működtetni kellene a rendszert.
Igaza van Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkárnak, mikor arról beszél, hogy adóforintokat a jövőben autópályák helyett csak vasútra szabadna költeni.
Ami pedig még a napjainkig is tömegek által használt vasút lezüllésénél is hangsúlyosabb: a koncepció jól látható és teljes hiánya. Magyarország jelenlegi kormánya se lenyelni, se kiköpni nem tudja ezt a kétségkívül bonyolult, egyszersmind hatalmas tartalékokat és lehetőségeket rejtő infrastruktúrát, és ránézésre nincs is nagyon érkezése hozzá, hogy bármit kezdjen vele. Az elmúlt év egyetlen értékelhető fejlesztése a vármegye- és országbérletek bevezetése, amelyek után persze nem kompenzálták a vasúttársaságot a kieső bevételek miatt.
Átfogó koncepció helyett pénzszivattyúzásra optimalizált projekteket és kapkodást találunk, miközben épp csak aziránt nem érdeklődnek, hogy hogyan jut majd el az utas A-ból B-be, és hogy ne azért szálljon ennek érdekében vonatra, mert nincs kocsija, hanem mert kényelmes és elérhető alternatíva.
Mert ez nem csak pénzkérdés, jó példa erre a Komárom-Esztergom vagy a Székesfehérvár-Komárom vonal, ahol a csehszlovák motorvonatok hamisítatlan retro-hangulata és a pálya megkérdőjelezhető sebessége ellenére is megtöbbszöröződött az utasszám pusztán amiatt, mert épeszű menetrendet vezettek be.
Ezt igazán megtehették volna a többi, „kihasználatlan”, bezárásra ítélt vonalon is, leginkább a politikai akarat hiányzott hozzá.
Hisz ha mást nem, azt már évtizedek óta tudjuk Magyarországon, hogy ahol elment az utolsó vonat, ott nem egyszer a vidék jövőjét és reményeit is magával vitte.
Rögvest máshogy csengenek Lázár miniszter szavai, miszerint „most a vidék jön”. Ahogy a különböző szakmákat bemutató interjúsorozatunk keretében nyilatkozó vasutas epésen megjegyezte: bármelyik kollégája „komplexebb fejlesztési tervet tudna javasolni, mint Lázár János”.
Bár a miniszternek láthatóan egyébként sincsenek ez irányú ambíciói. | 2023-ban is milliárdokat locsoltunk el sztrádákra, a vasút meg csendben lerohad « Mérce | Átfogó koncepció helyett pénzszivattyúzásra alkalmas projekteket és kapkodást találunk. | null | 1 | https://merce.hu/2023/12/21/2023-nem-a-magyar-vasut-eve-volt/ | 2023-12-21 00:00:00 | true | null | null | Mérce |
A fogyasztóvédelmi hatóság újabb perben adott igazat a Líra könyvesbolt-hálózat mögött álló Líra Könyv Zrt.-nek. A Szegedi Törvényszék jogerős ítélete szerint az Esti mesék lázadó lányoknak című kötet nem öncélúan ábrázolja a nemváltást és a transzneműséget - közölte a Népszavával a kiadó. Kimondták, hogy a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal korábban jogtalanul szabott ki ötmillió forintos bírságot a könyvkereskedőre.
Az Esti mesék lázadó lányoknak című könyv egy transznemű gyermek, Coy Mathis történetét is bemutatja. A hatóság még 2023 szeptemberében tartott ellenőrzést a kecskeméti Líra Könyv- és Zeneszalonban, ahol lefóliázva forgalmaztak több könyvet. Akkor azzal indokolta a bírságot, hogy a kötet öncélúan ábrázolja a nemváltást, ezért annak forgalmazását is megtiltotta. A könyv azonban számos nőről szól, akik kiálltak a jogaikért, és Coy története ennek része.
A bíróság ítélete szerint a kötet nem öncélúan mutatja be a transzneműséget, hanem egy gyermekek számára is érthető és értelmezhető élethelyzetet ábrázol, amely illeszkedik a könyv általános üzenetéhez. A történet célja nem a nemváltás népszerűsítése, így annak bemutatása nem tekinthető öncélúnak. A bírói döntés megsemmisítette a hatósági bírságot, és kimondta, hogy a könyv szabadon forgalmazható, akár iskolák és templomok közvetlen közelében is.
A bíróság ítéletének alapja az volt, hogy az új jogszabály szerint csak azok a könyvek esnek tilalom alá, amelyek meghatározó elemként népszerűsítik a homoszexualitást vagy a nemváltást. Az Esti mesék lázadó lányoknak azonban nem ebbe a kategóriába tartozik, hiszen az egész kötet olyan nőkről szól, akik történelmileg fontos változásokat hoztak. Coy Mathis története a nemi identitás kérdését érinti, de nem ez a könyv központi üzenete.
A Líra Könyv Zrt. mindvégig vitatta a fogyasztóvédelmi bírság jogosságát, így bírósághoz fordult az ügy tisztázása érdekében. Az ítélet kimondása fontos precedenst jelentett a hasonló ügyekben, mivel megerősítette, hogy a jogszabályok szűken értelmezhetők, és nem szabad túlzó büntetéseket alkalmazni olyan esetekben, amikor a tartalom nem öncélúan ábrázolja a társadalmi kérdéseket. | Újabb pert nyert a Líra, a Szegedi Törvényszék ítélete jogerős | Kimondták, hogy a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal korábban jogtalanul szabott ki ötmillió forintos bírságot a könyvkereskedőre. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/helyi/2024-10-24/ujabb-pert-nyert-a-lira-a-szegedi-torvenyszek-itelete-jogeros/671a92b747d3c037265dd8ca | null | true | null | null | szegeder.hu |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal méltatlansági eljárást indított egy szeptember 24-én őrizetbe vett munkatársa ellen – írta a hivatal sajtóközleménye.
A fontosabb részletek:
a Nemzeti Védelmi Szolgálat közérdekű bejelentés nyomán úgynevezett megbízhatósági vizsgálatot végzett, bebizonyosodott, hogy a zalai férfi megalapozottan gyanúsítható hivatali vesztegetéssel.
A gondnoksági feladatokat ellátó dolgozónak egyébként semmilyen ráhatása nem volt olyan ügyekre, amelyek elintézését megígérte több százezres kenőpénz ellenében.
A rendőrség a férfit egy siófoki étteremben a csapdapénz átvételekor buktatta le.
A NAV továbbra is zéró toleranciát alkalmaz a hivatali visszaéléssel szemben, és mindent elkövet annak érdekében, hogy a jövőben egyetlen ilyen eset se fordulhasson elő – írta a NAV közleménye. | Csapdapénzzel buktatott egy NAV-ost a Nemzeti Védelmi Szolgálat | A férfit egy siófoki étteremben a csapdapénz átvételekor buktatták le. | null | 1 | https://24.hu/fn/penzugy/2015/09/25/csapdapenzzel-buktatott-egy-nav-ost-a-nemzeti-vedelmi-szolgalat/ | 2015-09-25 17:30:36 | true | null | null | 24.hu |
Gerstmár Ferenc szerdai budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a szolgálatoknak mindössze 30 napjuk van a vásárlók átvizsgálására. A politikus ehelyett alapos átvilágítást sürgetett a már kötvénnyel rendelkező több ezer ember esetében is.
Miközben a kabinet szerinte a menedékjogi eljárások kiüresítésével ezen kérelmek töredékét bírálja el kedvezően, addig aki fizet, az családjával együtt letelepedhet és vízum nélkül utazhat az Európai Unióban, ezért még munkahelyeket sem kell teremtenie, befektetéseket sem kell Magyarországra hoznia – sorolta kifogásait az ellenzéki párt országos elnökségének tagja.
A kormány néhány milliárdért kockáztatja az emberek biztonságát – jelentette ki Gerstmár Ferenc. Arra a sajtóhírre utalt, amely szerint elítélt bűnöző is vásárolt már kötvényt.
Az erről szóló cikket, mely a Magyar Nemzet hasábjain jelent meg kedden Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára rágalomnak minősítette. Az ellenzéki pártok inkább megszüntetnék a „kapzsi” rendszert, mely „veszélyezteti az emberek biztonságát”.
A tájékoztatón az LMP politikusa kérdésre az önkormányzati köztisztviselők és a béremelésből kiszoruló pedagógusok jövedelemnövelését is sürgette. | A kormány néhány milliárdért kockáztatja az emberek biztonságát | Az LMP azt követeli, hogy állítsák le. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2016/09/a-kormany-nehany-milliardert-kockaztatja-az-emberek-biztonsagat | 2016-09-07 21:51:48 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az ügyészség két hónappal meghosszabbította a nyomozást Kármán Irén ügyében - közölte szerdán a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szóvivője, Horváczy Emese. A határidő meghosszabbítását a rendőrség kérte, mivel a nyomozás befejezéséhez szükség van a még folyamatban levő szakértői vizsgálatok eredményére - indokolta.
Kármán Irén újságírót - aki az 1990-es évek olajszőkítési ügyeivel foglalkozott - elmondása szerint június 22-én éjszaka Pesterzsébeten ütötték le és tuszkolták be egy kocsiba. Támadói brutálisan megverték, és összekötözve a lágymányosi Duna-parton hagyták, ahol egy horgász talált rá. A rendőrség életveszélyt okozó testi sértés miatt indított nyomozást, és ötmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki, ezt viszont augusztus elején visszavonták.
A nyomozást végző NNI július elején azt közölte, hogy a nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján megállapítható: Kármán Irént nem ott, nem akkor és nem úgy bántalmazták, ahogy korábban vallomásában elmondta. Ezt a rendőrség elsősorban a támadás helyszínéhez közeli biztonsági kamerák felvételei és a szakértői jelentések alapján állította, de az újságíró azóta is kitart vallomása mellett. Az NNI azt is kilátásba helyezte, hogy eljárás indul Kármán ellen a hatóság félrevezetése miatt. | Tovább nyomoznak a Kármán-ügyben | Még nem készült el minden szakértői vizsgálat a bántalmazott újságíró, Kármán Irén ügyében, ezért az ügyészség két hónappal meghosszabbította a nyomozást. Az eljárásról a hatóság július eleje óta alig közölt új információt. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2007/8/ket-honappal-meghosszabbitottak-a-nyomozast-karman-iren-ugyeben | 2007-08-22 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A szövetségi igazgató szerint Bajnai Gordon jelenlegi, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Veres János volt pénzügyminiszter és Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt elnöke "cinkosa az ingatlanpanamának", amelyben jó minőségű, jó helyen lévő, több mint egymilliárd forint értékű állami földet rossz helyen lévő, értéktelen gyümölcsösért cseréltek el.
Budai Gyula az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem hivatalos jelentésére hivatkozott.
Elmondta, az egyik napilap értesülésének utánajárva, felhívta az ÁSZ sajtóreferensét, aki nem cáfolta a megállapításokat, miszerint alulértékelték a sukorói állami földet és felül a pilisi és albertirsai területeket; illetve, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. azt a tájékoztatást adta: a közútépítésére a Pilis térségében 6 hektár, egyébként pedig további 4 hektár, összesen 10 hektár területre lett volna szüksége az államnak. Budai Gyula emlékeztetett: összesen 182 hektár területet cseréltek el a sukorói velencei tóparti állami földterületre.
Ha a csere időpontjában a Vagyongazdálkodási Tanács kellő gondossággal járt volna el, tudnia kellett volna, hogy az államnak nincs szüksége mind a 182 hektár területre az autópálya építésénél - mondta a Magosz igazgatója.
A kormányszóvivő, az MNV Zrt. szóvivője hazudott, amikor azt mondta, hogy azért kellett elcserélni a területeket, mert az autópálya-építéséhez szükség van ennyi területre - jelentette ki Budai Gyula.
Kiemelte: az ÁSZ-jelentés tartalmazza, hogy a 182 hektárnak csak az 5,6 százalékára lett volna szükség, ezt az állam ki tudta volna sajátítani.
Budai Gyula felidézte, hogy a gazdasági tárcának, amelyhez Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tartozott, Bajnai Gordon volt a vezetője.
Nincs semmilyen gigaberuházás Sukorón, nincs milliárdos projekt és üres ígéretnek tűnik a 2500 munkahely megteremtése is, ehelyett szocialista "ingatlanpanama van", amelynek a volt és jelenlegi kormánytagok mellett az MNV Zrt. volt és jelenlegi vezetői is résztvevői - hangsúlyozta a Magosz igazgatója.
A Magyar Hírlap pénteki értesülése szerint a sukorói kaszinóprojektre az egyetlen pályázó a hatszázezer forint jegyzett tőkéjű, 2008. december 4-én bejegyzett KC Bidding Befektetési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A napilap szerint a KC Bidding Befektetési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tulajdonosa a Csehországban bejegyzett s a német határ közelében "alsó- és középosztályú" kaszinókat üzemeltető American Chance Casinos és az offshore paradicsomként ismert ciprusi Larnacán bejegyzett Vigotop.
A King's City néven ismertté vált másfél milliárd eurós, azaz több mint 400 milliárd forintos beruházásra Sukorón egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport készül, amely 2011-re gigantikus idegenforgalmi komplexumot kíván megépíteni a Velencei-tó északi partján. A hetven hektáros területen szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztatóközpont is helyet kapna.
Az ingatlan Sukoró külterületén, az M7-es autópálya és a Velencei-tó közötti részen, az evezőspályához tartozó létesítményektől nyugatra helyezkedik el. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez az egyik befektető - Joáv Blum izraeli származású magyar állampolgár - úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserére a magyar államnak a Pest megyében található, összesen 183 hektárnyi gyümölcsösét.
A helyi civil szervezetek által többször is kritizált sukorói beruházás kapcsán Bajnai Gordon már vizsgálatot kért a pénzügyminisztertől. | Belföld: Magosz: állami szintű a szocialista ingatlanpanama | A szocialisták kormányzati szintre emelték az ingatlanpanamát a sukorói földcsere ügyében - jelentette ki Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/magosz__allami_szintu_a_szocialista__ingatlanpanama_-343536 | 2009-07-31 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A román legfelső bíróság hétfőn jogerősen három év börtönre ítélt két volt minisztert korrupció miatt. A „májashurka” néven elhíresült ügyben Decebal Traian Remest befolyással történő üzérkedéssel, Ion Avram Muresant pedig megvesztegetésben való bűnrészességgel vádolták.
A vádirat szerint 2007 szeptemberében az agrártárca élére az év áprilisban kinevezett Remes 15 ezer eurót, valamint 1500 lej értékű élelmiszert (többek közt pálinkát és májashurkát) fogadott el Gheorghe Ciorba üzletembertől. Cserében megígérte, hogy előnyben részesíti Ciorba cégét különböző közbeszerzési eljárásokon. A közvetítő a miniszter egykori kollégája és barátja, Ioan Avram Muresan volt. (Az utóbbi korábban maga is vezette az agrártárcát, az 1996-2000 közötti koalíciós kormányzás alatt, amikor Remes pénzügyminiszter volt.) Remes 2007. október 11-én lemondott a mezőgazdasági miniszteri tisztségről, miután a közszolgálati televízió bemutatott egy felvételt, amelyen Muresannal a megvesztegetés részleteit beszélte meg.
Gheorghe Ciorba üzletembert másfél év börtönre ítélték megvesztegetési kísérletért. Remes röviddel az ítélet kihirdetése után, hétfőn délelőtt feladta magát a rendőrségen. Muresan jelenleg is börtönben ül, miután 2012 májusában a legfelső bíróság hét év szabadságvesztésre ítélte sikkasztásért. | Külföld: Letöltendőre ítéltek két volt román minisztert | A román legfelső bíróság hétfőn jogerősen három év börtönre ítélt két volt minisztert korrupció miatt. A „májashurka” néven elhíresült ügyben Decebal Traian Remest befolyással történő üzérkedéssel, Ion Avram Muresant pedig megvesztegetésben való bűnrészességgel vádolták. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/letoltendore_iteltek_ket_volt_roman_minisztert-1369317 | 2013-03-25 22:49:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.