text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A „deal” megvan a kormány és az RTL Klub között, de nincs rajta pecsét – mondták a Népszabadságnak a kormányoldalon. Egyik magas rangú forrásunk reálisnak nevezte, hogy a reklámadó legmagasabb kulcsát mérsékli a kormány – nem feltétlenül 2016 januárjában –, de azt is hozzátette, a kormányfő számára elvi kérdés, hogy legyenek különadók.
Ezt Orbán Viktor is megerősítette csütörtökön egy háttérbeszélgetésen, ahol közölte: a reklámadóból beszedett bevétel nem lehet kevesebb a tervezettnél. Ebből az következik, hogy ha a kulcsokat csökkentenék, akkor az adó szélesebb kört érintene.
Arra, hogy az RTL Klub mégis beszedheti-e a jövőben a kábelszolgáltatóktól a programdíjat, forrásunk igennel válaszolt.
Az RTL-csoport luxembourgi központjában lapunk érdeklődésére nem erősítették meg, hogy megszületett volna a megállapodás a kormány és az RTL között a reklámadóról. Oliver Fahlbusch, az RTL-csoport kommunikációért felelős alelnöke írásos megkeresésünkre azt közölte: tudomásuk szerint a kormány dolgozik a reklámadóról szóló törvény módosításán, s remélik, hogy ezen belül figyelembe veszik az RTL jogi aggályait, s a változtatás kedvező jelzés lesz a nemzetközi befektetőknek. Oliver Fahlbusch megerősítette korábbi álláspontját: az RTL Klub folytatja a független hírszolgáltatást. Amennyiben a két nagy kereskedelmi tévé mégis szedhet terjesztési díjat a kábelszolgáltatóktól, úgy jelentősen mérsékelhetik a reklámadó miatti veszteségeiket.
Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója tavaly februárban a Forbesnak azt mondta, legalább hat-nyolcmilliárdos pluszbevételre számít a terjesztési díjból, és abban reménykedik, ez helyrebillenti a cég mérlegét. Hasonló nagyságrendű többletbevételre számított az RTL Klub is. Információink szerint ekkora bevétellel azonban biztosan nem számolhat, hiszen egy tavalyi törvénymódosítás nyomán kormányrendelet fogja meghatározni a beszedhető díj mértékét.
Iparági források szerint korábban a két vezető kereskedelmi tévének havi egy-egy euró volt a tárgyalási ajánlata háztartásonként, ami azt jelentette volna, hogy ha ezt a kábelszolgáltatók kifizetik, akkor legalább 1000 forinttal kellett volna havonta emelniük az amúgy átlagosan két-háromezer forintos előfizetéseiket. Forrásunk szerint ennyit biztosan nem engedélyez a kormány. | Belföld: A kormány tud alkuról, az RTL még nem | A „deal” megvan a kormány és az RTL Klub között, de nincs rajta pecsét – mondták a Népszabadságnak a kormányoldalon. Egyik magas rangú forrásunk reálisnak nevezte, hogy a reklámadó legmagasabb kulcsát mérsékli a kormány – nem feltétlenül 2016 januárjában –, de azt is hozzátette, a kormányfő számára elvi kérdés, hogy legyenek különadók. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/mar-csak-a-pecset-hianyzik-1513005 | 2015-01-30 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Hatalmas baleset történt a minap Szolnokon: busz és személyautó ütközött frontálisan a Karinthy Frigyes úton. A szandaszőlősi buszbaleset során a busz egy villanyoszlopot is kidöntött, a jármű alaposan megrongálódott , a szélvédője betört az ütközéstől. E konkrét, de az ehhez hasonló esetek kapcsán is felmerül számos kérdés.
Mi lesz az összetört tömegközlekedései járművel? Mennyire viseli meg a buszvezetőt egy eféle eset?
A felvetések megválaszolásában a VOLÁNBUSZ Zrt. illetékes munkatársai voltak segítségünkre. A konkrét üggyel kapcsolatban elmondták: a hatósági vizsgálat még folyamatban van, de előzetesen kijelenthető, hogy az autóbusz mentése, javítása, pótlása kapcsán a társaságot több milliós kár érte, hiszen az autóbusz jobb első része (kb. 4-5 méter) teljesen megsemmisült , és a jármű vázszerkezete is jelentősen deformálódott.
- Hasonló helyzetekkel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy a baleset vizsgálatának lezárásáig a kárfelmérés elvégezhető, de az autóbusz javítását nem tudjuk megkezdeni. A kárfelmérés során feltárt gazdaságossági szempontok alapján hozható döntés a javításról vagy a selejtezésről - részletezte a társaság kommunikációs igazgatósága.
- Gépjárműveink a hatályos jogszabályi elvárásoknak megfelelően rendelkeznek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, ez a Volánbusz, mint tulajdonos gépjármű-üzemeltetői felelősségi körébe eső közlekedési balesetekből adódó kárigényekre nyújt fedezetet. Amennyiben a baleset bekövetkezéséért a másik fél a felelős, az ő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése fedezi a Volánbusz és utasainak kárait, kárigényeit - tették hozzá.
A járműpark megrongálódásán és az ezekkel járó anyagi károkon túl a legfontosabb kérdés, hogy a balesetek milyen hatással vannak a dolgozók fizikai- és lelkiállapotára. A társaság támogatja kollégáit az ilyen esetekben.
- Autóbusz-vezetőinket érthető módon nagyon megviselik a súlyos, esetleg végzetes kimenetelű balesetek, annak ellenére, hogy ezek túlnyomó része nem kollégáink hibájából következik be.
Buszvezető kollégáink közül ugyanis sokan több százezer, akár 1-2 millió kilométert vezettek már balesetmentesen
- mondták el a kommunikációs igazgatóságon.
Hozzátették: a balesetekben érintett autóbusz-vezetőket az eset súlyosságától, a balesetben részt vevők érintettségi fokától függően mentesíthetik a további munkavégzés alól. A munkavégzést hátrányosan befolyásoló helyzet esetén gondoskodnak a munkavállalók leváltásáról.
- A Volánbusz természetesen mindenben támogatja az érintett kollégákat, így - ha igénylik - rendkívüli szabadságra mehetnek, valamint - amennyiben orvosilag indokolt - táppénzt vehetnek igénybe. Autóbusz-vezetőinknek emellett lehetőséget biztosítunk, hogy munkalélektan-vizsgálaton vegyenek részt, amely segítséget nyújt a trauma feldolgozásában, illetve további segítséget kapjanak, ha például halálos kimenetelű közúti esemény részesei voltak - emelték ki végül a Volánbusz illetékesei. | Szandaszőlősi buszbaleset: több milliós a kár | Buszbaleset történt a hétvégén Szolnokon. Vajon mi történt azután, hogy eltakarították a szomorú eset nyomait? A szandaszőlősi buszbaleset utóéletét kutattuk. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/szandaszolosi-buszbaleset-karfelmeres | null | true | null | null | SZOLJON |
2015.11.05.
KÖRHINTA BETONACÉLBÓL
Figyelõ Online - Brückner Gergely
06:50
mailnyomtatás
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy összehangolt akció keretében olyan vállalatokra csapott le, amelyekrõl azt feltételezi, hogy körbe-körbe értékesítették egymásnak ugyanazt a betonacélt. A láncban feltûnt a tõzsdén jegyzett Masterplast Nyrt. egy leányvállalata is. A társaság vezetõi szerint a cég vétlen áldozat. A Figyelõ sok részletet megismert az ügyrõl.
Október 20-a, egy keddi nap örökre emlékezetes marad a Masterplast Nyrt. több dolgozójának is. Ekkor szállta meg 10 fegyveres adónyomozó, egészen pontosan a NAV Közép-dunántúli Regionális Bûnügyi Igazgatóságának munkatársai a társaság sárszentmihályi központját. Ugyanezen a napon vették õrizetbe otthonában Sz. Gábor 28 éves Masterplast-dolgozót, aki jelenleg az ügy elsõ számú gyanúsítottjának tûnik. Mint arról elsõként a vs.hu portál írt, a gyanú szerint egy olyan klasszikus körhintaügyletet derített fel a NAV, amelyben a Masterplast Kft. (a tõzsdei holding kereskedõcége) volt az értékesítések egyik láncszeme. A hatósági feltételezés szerint a magyar és szlovák cégek körbejárattak betonacél árut, és közben 269 millió forint áfát nem fizettek meg a költségvetésnek. Maga a Masterplast banki átutalás útján rendezte a forgalmi adót a szállítója felé, de a hatóságok úgy vélik, Sz. Gábor mégis azzal gyanúsítható, hogy felettesei tudta nélkül bûnszövetségben elkövetett költségvetési csalásban vett részt.
A NAV székesfehérvári és veszprémi nyomozói az összehangolt akcióban több helyszínen tudomásunk szerint összesen nyolc embert vettek õrizetbe, és még a rajtaütés napján, illetve másnap rengeteg kihallgatást, tanúmeghallgatást folytattak le. Nagyon leegyszerûsítve a gyanított csalás lényege az lehetett, hogy különbözõ cégek között vándorolt az áru (amely sokszor fizikailag nem is mozdult meg), a magyar vevõk bruttó árat fizettek, a szlovákok nettót, a legtöbb cég megfizette az áru forgalmi adóját, de valahol egy vállalkozás (ilyenkor szoktak hajléktalanok tulajdonában álló, ukrán vagy offshore hátterû társaságok szerepet kapni) ezt elmulasztotta. Az államot kár érte, és nehéz megállapítani, hogy hol csapódott le a csalás haszna.
KÉT KÜLÖNÖS ELEM
_x0084_Áfaügyben én ilyet még nem láttam" - mondta a Figyelõnek Réti László, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda partnere, a Masterplast jogi képviselõje. Arra utalt, már ebben a korai fázisban két közokirat is született arról, hogy ami a gyanúsítás szerint történt, az a társaság vezetõinek tudta nélkül zajlott. Az adónyomozók is ezzel kezdték a gyanúsított kihallgatását, és az ügyészi indítvány is tartalmazza ezt a kijelentést. Ráadásul a NAV nem zárolta a cég számláit, miközben a Masterplast számára betonacél termékeket értékesítõ SteelBet Zrt. számláit igen, noha e társaság vezetõjét csak bûnsegédlettel gyanúsítják. Mindebbõl Réti szintén arra következtetett, hogy a Masterplast lehetett az árut és áfát kifizetõ _x0084_balek" ebben a történetben. Kérdés ugyanakkor, hogy nem lehet-e mindez pusztán nyomozati taktika, vagyis nem így akarja-e a NAV és az ügyészség kiugrasztani a nyulat a bokorból, és Sz. Gábort a fõnökeit terhelõ vallomásra bírni. Réti László elmondta, hogy nyomozó és ügyész ilyet nem ír le taktikából, ezért vélhetõleg arra utaló biztos információjuk van, hogy a cég vezetése nem volt benne az ügyben. _x0084_Mindenki találgathat, hogy ki vitte el az áfát, a mohóság és az emberi hülyeség nem ismer határokat, de a Masterplastnál az elérhetõ nyereség és a jogellenesség kockázata ésszerûtlenül aránytalan lett volna" - így foglalható össze Réti László véleménye.
Mindez mégsem jelenti azt, hogy a Masterplast számára ne lehetne jogi következménye az ügynek. Miközben minden magánszemélyt megillet az ártatlanság vélelme, egy cég elmarasztalásához elegendõ, ha egy intézkedésre jogosult vagy megbízott munkatársa a saját zsebére dolgozik. Vagyis amennyiben a társaság egyébként vagyoni elõnyhöz jut egy olyan ügyletsorozat révén, amellyel az elkövetõk maguknak akartak jót, akkor a társaságnak objektív felelõssége van, bírságot lehet rá kiszabni, és annak bizonyos szorzatáig elrendelhetõ zárlat.
ELÕZETESBEN
Sz. Gábor tehát a gyanúsított, és a Masterplast részérõl õ van elõzetesben. A Figyelõ vele értelemszerûen a kényszerintézkedés miatt nem tudott beszélni, de környezetébõl többekkel igen, s teljesen egységesen az a kép rajzolódott ki, hogy a gyanúsítás teljesen nonszensz. Kollégái, ismerõi elmesélték, hogy Sz. Gábornak ez az elsõ munkahelye. A röplabdás-versenytáncos fiatal fiú nemrég még a veszprémi Vastag fivérekkel szerepelt együtt egy színházi produkcióban, több nyugat-dunántúli színházi társulattal is fellépett az elmúlt években. Gyakorlatilag végrehajtó volt a Masterplast beszerzési osztályán. Nem volt aláíró a cégnél, nem volt önálló döntési jogköre, nála biztosan nem csapódhatott le semmilyen nyereség, nem õ szervezte az ominózus ügyletek eladóit vagy vevõit, gyakorlatilag adminisztrált. Cikkünk zárása idején mégis csak õ, illetve N. Roland, a SteelBet Zrt. vezetõje volt elõzetesben. Õ viszonylag ismert betonos vállalkozó Székesfehérváron, már az édesapja is ezzel foglalkozott a városban. Azt tapasztaltuk, hogy N. Rolandot sikeres embernek tartják a városban, akinek például két Porsche személygépkocsija is volt, ugyanakkor a felsõfokú végzettséggel nem rendelkezõ fiatalembert _x0084_tüchtig könyvelõtípusnak" írták le ismerõi. Több betoncégben is volt képviselõ, de a SteelBet egy frissen létrehozott társasága, amelyben állítólag N. Roland a szerteágazó tevékenységeit akarta összevonni.
Varga Tamás, N. Roland ügyvédje lapunknak elmondta, meggyõzõdése, hogy egyáltalán nem történt bûncselekmény. Szerinte mindezt bizonyíthatja, ha az áruk eredeti elõállítójához fordul a NAV, mert az olasz Ferriere Nord S.p.A., vagy-is a Pittini-csoport és a szlovák Raven-cégek minden egyes acéltermék megrendelése esetében kötelesek minõségi tanúsítványt kiállítani, ezek bizonyíthatják, hogy nem ugyanaz az áru vándorolt körbe-körbe, hanem valódi kereskedelem zajlott. Az ügyvéd szerint ugyanezt bizonyíthatja, ha a NAV megkeresi az IDL Sziget Depo Kft. csepeli raktárbázisát, mert az áruk itt is megfordultak, és a raktár minden árut lefotóz, illetve csak minden szükséges okmány megléte esetén ad ki a fuvarozóknak.
Tibor Dávid, a Masterplast vezetõje is nyilatkozott a Figyelõnek. Elmondása szerint teljesen megdöbbent az ügy kirobbanásakor, a 6 százalékos nagykereskedelmi árrést leszámítva anyagi elõnye nem származott a cégnek a folyamatból. Tibor Dávidnak és N. Rolandnak, korábban nem volt érdemi üzleti kapcsolata, csupán annyi, hogy a Masterplast saját építkezéséhez már vett betont a vállalkozótól.
Tibor Dávid cégét másfél éve megkereste egy magyarul beszélõ üzletember, aki egy szlovák nagykereskedõ cég vezetõjeként mutatkozott be, és árajánlatot kért szigetelõanyagra (e termékcsaládban a Masterplastnak saját termékei vannak) és betonacélra. Utóbbival addig nem foglalkozott a Masterplast, ezért Tibor Dávid megkereste a SteelBetet, és árajánlatot kért az ominózus betonacél termékre, elõzetesen megkérve N. Rolandot, hogy hoz egy vevõt, de N. nehogy _x0084_elhappolja" az üzletet. Úgy tûnt, hogy a SteelBet is boldog. Lehetséges, hogy a társaság nem tudta volna elõfinanszírozni a szlovák vevõt, az ugyanis a 27 százalékos hazai áfa nélküli nettó árat fizette volna, amit a SteelBet ugyan késõbb visszaigényelhetett volna, de az mindig macerás. A Masterplastnak sokkal kedvezõbb volt a helyzete, mert neki komoly, több tízmilliárdos építõanyag-gyártó és -kereskedõ csoportként eleve magas forgalmiadó-fizetési kötelezettsége volt, nem kellett áfát visszaigényelnie, így õ egyszerûen csak azzal az összeggel mérsékelte a saját forgalmiadó-fizetési sorát, amit õ kifizetett a SteelBetnek.
REPUTÁCIÓ
Tibor Dávid szerint a cége vétlen áldozatként kerülhetett a feltételezett körhintaláncba, valakiknek kellhetett egy olyan tõkeerõs cég, amely meg tudja fizetni az áfás árat is. Állítása szerint a Masterplast ellenõrizte, hogy az általa eladott betonacél elhagyta az országot. Úgy tudjuk, hogy valóban voltak mozgások, az áru elment a szlová-kiai Komárnóba. Ám a gyanú alapján onnan más szlovák városokba folytatta útját, végül visszatért Székesfehérvárra, és a tényleges mozgásokhoz képest többször számlázta le a kör a kereskedelmet. A fedett nyomozók állítólag 2014 novembere és 2015 januárja között a Duna túloldaláról filmre vették, ahogy a szlovák vevõ szállítói megbízottja valóban elmegy Komárnóba, ahol daruval lepakol, majd ugyanazt a betonvasat egy másik állásban visszarakja a kamionra. Varga Tamás szerint ez nem igaz, különbözõ betonacél termékek voltak a kamionokon, és a felvételen egyáltalán nem állapítható meg, hogy ugyanaz az áru ír le ésszerûtlen utat. Azt is hallottuk, hogy a nyomozók gyanúja szerint mindössze 40-50 ezer euró járt körbe, és egyetlen 22 tonnás kamion mozgott az áruval. Állítólag Sz. Szilvia, a SteelBet egy napra õrizetbe vett munkatársa is nyilatkozott arról, hogy egy targoncás kolléga azon csodálkozott a cég telephelyén, hogy újra ugyanazzal az áruval találkozik. Varga Tamás szerint ebben nincs semmi életszerûtlen, minden társaság életében elõfordul, hogy minõségi kifogások miatt visszaérkezik az áru. Arra ugyanakkor az ügyvédnek sincs igazán magyarázata, hogy a nevezett termékek miért ilyen bonyolult magyar-szlovák cégláncokon keresztül vándoroltak.
Tibor Dávid úgy véli, a vevõk eleinte tesztelhették a vállalatát, mert csak heti egy-két kamionnyi árut vettek és vittek, majd amikor már bejáratódott az üzlet, akkor ez napi egy-két kamionnyira is felment. Tibor Dávid nem tudja, hogy volt-e körhinta, azt ki mûködtethette, nem gyanakodott a SteelBetre sem, mert a cég jogelõdje jó hírû volt, állítólag szállított betont a Fradi-stadionhoz a Market Építõnek vagy a Raab Karchernek. Az azonban felháborítja a vezérigazgatót, hogy talán egyfajta nyomásgyakorlásként a nyilvánvalóan kis hal alkalmazottját fogták le, ahogyan az is, hogy a Masterplast máris hatalmas reputációveszteséget és árfolyamesést szenvedett el, mert egy olyan ügy került be a sajtóba, amelynek õ is áldozata és nem elkövetõje.
Tibor Dávid nem is tagadja, hogy fél a hosszú eljárás okozta sebektõl. _x0084_Akkor is sokat veszítünk, ha majd pár évnyi eljárás után kiderül, hogy vétlenek voltunk. Jó évünk volt, mindig is teljesen prudensen mûködtünk, ezért is választottuk a tõzsdei megmérettetést. Az építõiparban sohasem könnyû, de ma már visszasírom a korábbi, pusztán üzleti nehézségeket" - mondta a vezérigazgató.
TÕZSDEI VONATKOZÁS
A Figyelõ megkereste a Budapesti Értéktõzsdét (BÉT) is azzal kapcsolatban, hogy tõzsdei szempontból a Masterplast hogyan kezelte a helyzetet. Azt hallottuk, hogy a kibocsátóknak mindent közzé kell tenniük, amit nem tudnak titokban tartani, és ami befolyásolja a részvény értékét. NAV-vizsgálat sok kibocsátónál zajlik, ez még önmagában nem bejelentésköteles, de ha a sajtóban erõs hangulatú cikk jelenik meg, amely nagyban befolyásolja a társaság megítélését, arra már érdemben reagálni kell, és ezt a cég megtette. Azt, hogy a korábbi idõszaki jelentésekben mennyire volt feltüntetve az üzlet, a BÉT nem vizsgálja, õ csak a formai következményeket ellenõrzi, a tõkepiaci törvény õre a felügyelet, így legfeljebb az MNB vizsgálhatja meg a tartalmi elemeket. _x0084_A nyilvános társaságok közzétételi kötelezettsége nem azt jelenti, hogy minden üzleti titkukat meg kell osztaniuk a nyilvánossággal, hanem azt, hogy biztosítaniuk kell, az ilyen információk ne szivároghassanak ki, zárt körben maradjanak. A közzétételi kötelezettség akkor áll fenn, ha ez a zártkörûség már nem biztosítható."
A MAHAGÉBEN-ESET
Réti László tapasztalatai szerint ilyen csalást jellemzõen ömlesztett, helyettesíthetõ áruval (étolaj, cukor, gabona, rönkfa, betonvas) szoktak elkövetni, sokszor ártatlan szereplõk bevonásával. Minden láncban szükség van egy tõkeerõs cégre, mert valakinek egyszer meg kell fizetnie az adót. Emlékezetes volt az az étolajjal elkövetett áfacsalás, amelyben egy Magyarországon dolgozó teljesen ártatlan román társaság finanszírozta az elkövetõket. Számára kedvezõ áron étolajat vett, befizette az áfát, de utána a láncban valakik lenyúlhatták azt. A magyar adóhatóság állítólag nem mindig követi az ilyen ügyek felderítésére vonatkozó uniós állásfoglalást. E szerint a láncban felbukkanó cégeknek nem kell bizonyítaniuk azt, hogy mindent megtettek eladóik és vevõik elõzetes ellenõrzése során, és nem tudták, hogy egy színlelt folyamatban vesznek részt, hanem a hatóságnak kell bizonyítania ennek fordítottját, vagyis azt, hogy a kereskedõ tudta, nem valós az ügylet. Az ismert precedenst a Baranya megyei Mahagében Kft. ügye jelentette. E társaság akácrönkök megvásárlására szerzõdött egy szállítójával. Késõbb kiderült, hogy a 16 számlát kiállító beszállító valójában nem is rendelkezett elegendõ fával, vagyis a Mahagében úgy élt az adólevonási jogával, hogy a szállítónak nem volt elegendõ áruja. A bíróság szerint a cég nem volt elmarasztalható az ügyben, mert nem lehetett bizonyítani, hogy õ ismerte az üzletek színlelt jellegét. | Figyelő online |Pénzpiac | Körhinta betonacélból | MASTERPLAST
<p> </p> | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/425796-425796-korhinta-betonacelbol | 2015-11-05 11:05:01 | true | null | null | Figyelő |
Pontokba szedett helyreigazítást adott ki az MTI a "napraforgoblogtól" idézett korábbi írása miatt. A múlt szombaton már közzétettek egy helyreigazítást, abban egy másik szereplőre vonatkozó állításukat korrigálták.
Helyreigazításukban azt írják: Tájékoztatjuk a kedves olvasókat, hogy a www.mti.huoldalon 2012. május 2-án megjelent hír, mely a "napraforgoblog"-ról átvett "Kinek a zsoldosa Ángyán József" című "napraforgo966" bejegyzésen alapult, összességében és részleteiben is valótlan állításokat tartalmazott. A jó hírnévhez való jog megsértésére alkalmas hír megjelentetéséért Ángyán Józseftől és az olvasóktól elnézést kérünk, és az alábbi helyreigazítást tesszük:
1. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium volt parlamenti államtitkára – amint az az őt támogató egyes szervezeteknek írt, majd nyilvánosságra került levelében szerepel – a munkáját ellehetetlenítő érdekkörök tevékenysége, az állami földbérleti ügyek, továbbá az irányításával kidolgozott Nemzeti Vidékstratégia megtorpedózása miatt ajánlotta fel a lemondását.
2. Ángyán József sem Viszló Leventével, sem Haraszthy Lászlóval nem áll sem gazdasági, sem politikai kapcsolatban.
3. Szabó Rebeka nem volt a Szent István Egyetem professzorának, Ángyán Józsefnek a tanítványa.
4. Sem Lepsényben, sem Kajászón nincsenek rokonai Ángyán Józsefnek. Korábban számára ismeretlen helyi gazdacsaládok keresték meg, és mint a VM parlamenti és társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, továbbá mint a vidék és a gazdaközösségek ügye iránt régóta elkötelezett professzor kötelességének érezte az értük való kiállást. | Belföld: Ismét helyreigazít az MTI Ángyán-ügyben | Pontokba szedett helyreigazítást adott ki az MTI a napraforgoblogtól idézett korábbi írása miatt. A múlt szombaton már közzétettek egy helyreigazítást, abban egy másik szereplőre vonatkozó állításukat korrigálták. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/ismet_helyreigazit_az_mti_angyan-ugyben-1311332 | 2012-05-27 13:12:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Herczeg Tamás országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) a békéscsabai városi közgyűlés korábbi, alakuló ülésén nem tudott jelen lenni parlamenti elfoglaltsága miatt, ezért a mostani alkalmon gratulált azoknak, akik bekerültek a grémiumba, amelyre, mint mondta, számos feladat vár a következő öt évben.
A jelenleg 29,8 milliárd forintos költségvetés helyzetével kapcsolatban egy több mint 300 oldalas anyag kerül a grémium elé: az első kilenc hónapban - a lekötött bankbetétek nélkül - a bevételek 76 százaléka, míg a kiadások 52 százaléka teljesült. Év elején azt várták, hogy helyi iparűzési adóból idén 6,1 milliárd forint folyhat be, szeptember 30-ig bejött immár több mint 6,3 milliárd forint, és várható további 110 millió forint. Azaz összességében a tervezettnél 300 millió forinttal több bevételt remélhet az önkormányzat. Szarvas Péter polgármester (Hajrá Békéscsaba) hangsúlyozta: a vártnál erősebben teljesít a gazdaság, ami örvendetes.
A város likviditási helyzete megfelelő, nem lesz probléma a költségvetéssel, helyes volt a tervezés - emelte ki dr. Juhász István tanácsnok (Hajrá Békéscsaba), míg dr. Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) arra hívta fel a figyelmet, hogy indokolt továbbra is a takarékosság, hiszen a gazdasági változások - az infláció stagnálása, a gazdaság némi visszaesése, a forint árfolyamának ingadozása - kihat a város mozgásterére is. Nagy Ferenc alpolgármester (Hajrá Békéscsaba) kiemelte, ezer embernek ad munkát az önkormányzat. Fülöp Csaba (független) szerint kulcsfontosságú, hogy óvatos volt a költségvetés tervezése, illetve, hogy tervszerű annak a végrehajtása is.
Szó volt a békéscsabai városi közgyűlés ülésén a TOP Plusz keretében tervezett beruházásokról is: módosították az úgynevezett városfejlesztési programtervet. Szarvas Péter polgármester (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy várostérségi szinten, azaz a környező településekkel együtt dolgozik a fejlesztéseken Békéscsaba. Miután Herczeg Tamás országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) bejelentette, hogy a köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztésére - diákvárosként - kap Békéscsaba 950 millió forintot; a városfejlesztési nonprofit kft. ügyvezetője, dr. Sódar Anita ismertette: a TOP Plusz keretében Békéscsaba több mint 13 milliárd forintból valósíthat meg beruházásokat.
Opauszki Zoltán tanácsnok (Fidesz-KDNP) a geotermikus projekt kapcsán megjegyezte, hogy szükség lenne az első ütem befejezésére, hogy elkezdhessék a második ütemet, amelynek eredményeként több intézményt láthatnának el megújuló energiaforrás segítségével. Szarvas Péter polgármester (Hajrá Békéscsaba) és Herczeg Tamás országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) elmondták: a tárgyalások alapján bizakodhatnak, hogy Békéscsaba hozzájut a szükséges 900 millió forinthoz, hogy befejezhessék az első ütemet. A második ütemről dr. Sódar Anita, a városfejlesztési cég ügyvezetője elmondta: a vezetékeket tovább vinnék a Gyulai úton, rákötnék a rendszerre a Munkácsy Emlékházat, a Napsugár bábszínházat, a Csabagyöngye Kulturális Központot, a Munkácsy Mihály Múzeumot és a polgármesteri hivatalt is.
Ádám Pál tanácsnok (Hajrá Békéscsaba) sorolta, hogy a TOP Plusz keretében Békéscsaba 1,2 milliárd forintot költhetne a városi óvodákra, 800 millió forintot a Lencsési úti orvosi rendelő korszerűsítésére, csaknem 500 millió forintot a Kétegyházi úti iparterület fejlesztésére. Ehhez Szarvas Péter polgármester azt fűzte hozzá, hogy lesz lehetőség kerékpárutak építésére és felújítására, közterületek fejlesztésére, csapadékvizet elvezető rendszerek kiépítésére is többek között; míg dr. Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) azt jegyezte meg, hogy a fejlesztések eredményeként Békéscsaba az eddiginél is vonzóbb várossá válhat. | Erről tárgyalt a békéscsabai városi közgyűlés | A költségvetésről és fejlesztésekről, beruházásokról is tárgyalt 2024 novemberi ülésén a békéscsabai városi közgyűlés. Közel 1 milliárd forint jut iskolákra. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/bekescsabai-varosi-kozgyules-2024-november | null | true | null | null | BEOL |
A Fővárosi Törvényszék honlapján azt írta: a Pesti Központi Kerületi Bíróság csütörtöki végzésében elrendelte T. József és öt társa előzetes letartóztatását abban a büntetőügyben, melyben a Központi Nyomozó Főügyészség jár el Vizoviczki László és társai ellen vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt.
A bíróság az előzetes letartóztatás elrendelését a bizonyítás megnehezítésének, valamint a szökésnek, elrejtőzésnek a veszélyével indokolta. A kényszerintézkedés az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítésekor hozott határozatáig, legfeljebb március 14-ig tart.
A végzés nem jogerős - olvasható a bírósági közleményben.
A Vizoviczki és társai elleni nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött tavaly februárban. Május végén fogták el az első gyanúsítottakat.
A gyanú szerint Vizoviczki Lászlónak több budapesti éjszakai szórakozóhelyben üzleti érdekeltsége volt, és azokat irányította. Neki dolgozott egy másik civil gyanúsított, V. István, akinek a feladata az volt, hogy ezek a szórakozóhelyek zavartalanul, nagy forgalommal, illegális rendőri védelem alatt működjenek, valamint a konkurens szórakozóhelyeken a rendőrök razziákat tartsanak.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerdai közleményében írta, hogy Vizoviczki László vállalkozó büntetőügyével összefüggésben újabb hat embert hallgatott ki gyanúsítottként. Mint írták, kedden négy - egyidejűleg több gazdasági társaságban is ügyvezetőként szereplő - embert, valamint a tényleges bevételek eltitkolásában aktívan közreműködő további két embert hallgattak ki gyanúsítottként, többrendbeli folytatólagosan és üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt. Az ügyvezetők a cselekményt tettesként, a közreműködők bűnsegédként követték el - tették hozzá.
A főügyészség közleménye szerint az előállított gyanúsítottak tagadták a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését.
A nyomozásban eddig 18 gyanúsítottat vont eljárás alá a főügyészség, közülük 14-en előzetes letartóztatásban vannak, míg további négy ember szabadlábon védekezik. A megalapozott gyanú szerint a bűnszervezethez köthető 16 gazdasági társaság 825,5 milliós kárt okozott áfacsalással az államnak 2010 és 2012 között. | Belföld: Vizoviczki-ügy: előzetesben a hat újabb gyanúsított | Egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte csütörtökön a bíróság azt a hat embert, akit a héten vettek őrizetbe Vizoviczki László vállalkozó büntetőügyével összefüggésben, amelyben több vezető beosztású rendőrtiszt is érintett. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/vizoviczki-ugy__elozetesben_a_hat_ujabb_gyanusitott-1366953 | 2013-02-14 23:19:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az EU legfőbb végrehajtó testülete megállapította, hogy a magyar kormány által a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel kötött 2005. évi megállapodás, valamint a magyar bányászati törvény 2008. évi módosítása olyan pénzügyi előnyt jelentett a MOL számára, amely az uniós állami támogatási szabályok értelmében nem élvezhet mentességet – közölték szerdán Brüsszelben.
A MOL közölte: még nem kapták meg a határozatot. Érdemben nyilatkozni csak akkor tudnak az ügyről, ha már megkapták a dokumentumot és megvizsgálták az abban leírtakat.
“A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a MOL a versenytársakénál alacsonyabb bányajáradékok fizetésével pénzügyi előnyhöz jutott. Ez egyértelműen diszkriminatív támogatást jelent, amely az uniós szabályok szerint nem engedhető meg” – mondta Joaquín Almunia, a bizottság alelnöke és versenypolitikai biztosa.
A brüsszeli testület tavaly januárban indított mélyreható vizsgálatot a Magyarország által a MOL javára hozott, “vélelmezett állami támogatási intézkedéssel” kapcsolatban. A magyar kormány 2005-ben megállapodást kötött a MOL-lal, amiben meghatározta, hogy a MOL-nak az általa kitermelt szénhidrogének után 2020-ig a szénhidrogénmezők többségén változatlan összegű bányajáradékot kell fizetnie.
A magyar bányászati törvény 2008 elején azután módosították, s emelték meg ezáltal a járadékokat jelentős mértékben, hogy a Mol bányajáradéka továbbra is a 2005-ös megállapodásban meghatározott alacsony szinten maradt.
Az Európai Bizottság megállapította, hogy a MOL-nak nyújtott pénzügyi előny olyan működési támogatásnak minősül, ami nem hagyható jóvá az uniós állami támogatási szabályok értelmében. A számítások szerint a MOL ily módon mintegy 30,3 milliárd forint – 112 millió euró – támogatást kapott, amit a brüsszeli bizottság határozata szerint kamatokkal megnövelve köteles visszafizetni az államnak. | 30 milliárdot vissza kell követelni a MOL-tól | Az Európai Bizottság arra utasította a magyar kormányt, hogy követeljen vissza a MOL-tól 30,3 milliárd forint - 112 millió euró - összegű támogatást. | null | 1 | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2010/06/09/30_milliardot_vissza_kell_kovetelni/ | 2010-06-09 16:17:00 | true | null | null | fn.hu |
Andy Vajna kaszinóbirodalma nemsokára a virtuális térben is megjelenhet majd, legalábbis a néhai Népszabadság értesülései szerint a szerencsejáték-törvény közelmúltbeli farigcsálása ennek próbál megágyazni.
Egy szeptember végi törvénymódosítással ugyanis még keményebben nekimentek a piac jelenlegi szereplőinek. Ezzel pedig még egyértelműbbé vált, hogy a jelentős és könnyű haszonnal kecsegetető szegmens egyrészt a mindenkori hatalom kifizetőhelyének számító Szerencsejáték Zrt., másrészt pedig a filmügyi kormánybiztosból a fideszes médiabirodalom egyik fő bábmesterévé avanzsált Andy Vajna kezébe kerül.
Nem kifejezetten új dologról van szó: a kormány már évek óta próbálja kiirtani a magyar internetről a külföldi szerencsejáték-, póker és sportfogadási oldalakat, hogy aztán a piacot az engedéllyel rendelkező szerencsejáték-szervezők kezébe adja. Akik történetesen Fidesz-közeli vállalkozók.
Ez eddig egyáltalán nem lenne kirívó ügy az elmúlt évek gazdasági beavatkozásainak fényében. Ami érdekessé teszi a dolgot, az az, hogy
ez az egész nagyon nem sikerül, és a távlati kilátások sem valami rózsásak;
a kormány láthatóan még mindig nem teljesen érti, hogyan működik az internet;
és a magyar állam egyenesen szembemegy korábbi kitűzött céljaival.
Magyar pénzt magyar zsebbe
A terv egyébként elég logikusan kezdődik. Van ugyanis egy jelentős és most már nagyjából másfél évtizede virágzó szegmense az internetnek, ahol elég sok magyar elég sok pénzt forgat, vagy legalábbis forgatott korábban: vélhetően nem sok olyan 40 év alatti ember van Magyarországon, akinek nem volt olyan ismerőse, aki a Korda György-féle pókerboom idején ne próbálta volna ki az online pókert, vagy olyan sportrajongó haverja, aki ne tenne fel néha egy kis pénzt a csapatára.
Ez a pénz azonban jellemzően külföldi oldalakon forog, homályos offshore-területeken bejegyzett szolgáltatóknál. A játékból származó jutalék, illetve a klasszikus kaszinójátékok és sportfogadás esetén a veszteség pedig ezeknek a homályos szolgáltatóknak a zsebébe vándorol, ők viszont nagy ívben tesznek a magyar államra. Más szóval a külföldi online kaszinósok elveszik a magyarok pénzét, adót meg nem fizetnek utána.
Logikus tehát, hogy a kormány megpróbálja megvédeni a magyar embereket és pénzüket az offshore kaszinócápáktól. Csakhogy ennél tovább is megy a nemzeti érdek védelmében, és a szektort a Fideszhez közel álló üzletemberek kezébe akarja adni, hogy a magyar emberek rendes magyar nemzeti kaszinóban verhessenek a havi fix seggére. Amiből aztán Vajna esetében például lehet nemzeti tévét építeni.
Ezt célozza ugyanis az a tavaly elfogadott törvénymódosítás, ami egy tollvonással kitiltott mindenkit a magyar online szerencsejáték-piacról, és az egész bizniszt néhány szereplő kezébe adta.
A legkisebb üzletet jelentő lóversenyfogadás az állami Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. kezébe került.
A sportfogadás a szintén állami Szerencsejáték Zrt.-é lett (bár a javaslat benyújtója, a fideszes Bánki Erik eredetileg ezt is Vajnáéknak szánta).
Az online kaszinózásra pedig az „offline” (vagy közelebbi amerikai „szakszóval” élve: brick and mortar) kaszinóüzemeltetési koncesszióval rendelkező társaságok kaptak engedélyt.
Ilyen koncessziója négy ember érdekeltségének van ma Magyarországon. Ők Vajna András mellett az Orbán Viktor barátjának számító oligarcha, Garancsi István, a debreceni focicsapat tulajaként is ismert Szima Gábor, valamint egy, ismerősén keresztül Seszták Miklós fejlesztési miniszter köreihez sorolt cég. Mint azt a Kisalföld megírta, az ügyvezető Kruppa Zsolt és Seszták feleségének közös cége is volt. (Vajnán kívül a többiek online kaszinós terveiről nem tudni.)
Az online szerencsejáték-szervezési engedélyt ráadásul ingyen, a rendes koncesszió mellé kapták. Viszont a magyar online kaszinókban csak magyar IP-címekről, azaz az ország területén belül tartózkodó (vagy VPN-en virtuálisan oda irányított) gépekről lehet játszani. Tehát magyarok, magyaroknál, egymás között nyomhatják a pókert, a blackjacket vagy a rulettet.
Azt pontosan nem tudni, hogy mekkora bizniszt kaptak meg az államtól, hiszen ha tudnák a hatóságok, hogy ki mennyit forgat meg a netes kaszinókban és sportfogadó irodákban, akkor már rég elszedték volna tőlük. A NAV éves szinten 10-20 milliárdra becsüli a külföldi szolgáltatók által be nem fizetett adóbevételt, tehát a piac maga ennél vélhetően jóval nagyobb. Ami egy elég jó összeg ahhoz képest, hogy Vajna budapesti kaszinói nagyságrendileg 20 milliárdos árbevételt termelnek egy évben.
Nem mi találtuk ki
A gond csak az, hogy a NAV saját bevallása szerint nem megy túl jól a dolog: bár már több száz illegális külföldi szerencsejátékos oldalt tiltottak le a hatóságok (ráadásul a sportfogadás blokkolását már 2014-ben elkezdték), a jelek szerint ezeket a különböző kiskapukon és internetes hátsó bejáratokon keresztül még mindig látogatják a magyarok.
A szeptember végi törvénymódosítás ezt úgy próbálja megakadályozni, hogy rászáll a bankokra: a pénzintézetek a továbbiakban nem írhatják jóvá azokat a nyereményeket, illetve nem dolgozhatják fel azokat a befizetéseket, amelyek nem a magyar állam által engedélyezett kaszinókból származnak, illetve oda irányulnak.
Amit olvasva kicsit déjà vu érzése lehet a témát ismerő embernek. Ugyanis az internetes szerencsejáték betiltása egyáltalán nem unortodox lépés Magyarországtól, sőt igazából e tekintetben elég nagy lemaradásban is vagyunk a fősodortól: az amerikaiak már tíz éve meglépték nagyjából ugyanezt.
A 2006-os amerikai internetes szerencsejáték elleni törvény (Unlawful Internet Gambling Enforcement Act, avagy UIGEA) ráadásul pont ott próbálta megfogni a dolgot, ahol most második próbálkozásra a magyar hatóságok próbálják érvényesíteni akaratukat, azaz az online kaszinózókat, sportfogadókat és pókereseket kiszolgáló pénzügyi közvetítőrendszerre mért csapást.
Az amerikaiaknál egyébként jellemzően más okok jöttek elő, mint itthon:
George W. Bush kormánya elsősorban arra hivatkozott, hogy az online kaszinókban az ellenőrizetlen pénzmozgásokon keresztül könnyen moshatók ki a szervezett bűnözésből származó, illetve a terrorizmus finanszírozását szolgáló összegek. Tehát a fő hivatalos ok a terrorellenes háború volt.
De persze az amerikai szociális konzervatívoknak régi toposza a szerencsejáték és az ördög közti, szerintük közvetlen kapcsolat. Tehát egy, a hatalmon lévő Republikánus Pártnak fontos választói csoportnak is a kedvére tettek.
És nemcsak nekik, hanem a republikánusok egyik legfőbb pénzügyi támogatójának, Sheldon Adelsonnak is. Adelson úr nem elsősorban a játékosok lelki tisztaságát féltette, hanem saját profitját, ő ugyanis a legnagyobb Las Vegas-i kaszinócézár, és e minőségében egyébként bírálói szerint nagyjából maga az ördög. Akinek az online kaszinók elég jelentős bevételkiesést okoztak.
Mindezek mellett pedig valós érv, hogy a szerencsejáték általában véve, de gyorsasága és könnyű elérhetősége miatt az online szerencsejáték még inkább addiktív, nyerni pedig (a póker kivételével) hosszú távon nem lehet rajta.
Az amerikaiakat követve sorra tiltották be az online szerencsejátékot a világ jó pár országában, például a németeknél is gyorsan becsukták a boltot különböző indokokkal, a franciáknál pedig engedélykötelessé tették.
Csak nem működik
Ugyanakkor hiába jött a 2006-os törvény az Egyesült Államokban, majd sok másik helyen, egy sor online kaszinó tovább működött, hiszen az internetes pénzügyi és kaszinós ökoszisztéma már akkor is jóval fejlettebb volt annál, hogy a honlapok blokkolásával és a bankok befenyítésével el lehessen tiporni. Ilyen-olyan kiskapukon keresztül egészen 2011-ig ment a biznisz, amikor is az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, azaz az FBI rászállt a tulajdonosi körre, és mindenkit bekasztliztak a renitenskedők közül.
Tehát végső soron csak a nyers erő vált be. Ám azt nehéz elképzelni, hogy mondjuk a Nemzeti Nyomozó Iroda majd jól lecsapna a magyarokat illegálisan kiszolgáló oldalak vezetőire, szemben Amerikával, Magyarországon vélhetően nem gyakran fordulnak meg halaszthatatlan üzleti ügyben ezek az emberek.
A jelenlegi magyar szabályozás viszont, ahogy az amerikai példa is mutatja, elég könnyen kijátszható marad a legelszántabbak számára. Olyannyira, hogy egy gyors Google-kereséssel mindenki bőven kaphat tanácsokat a szabályok kijátszására: akár hagyományos módszerekkel, különböző pénzügyi szolgáltatókon keresztül, akár a mélyweben, TOR-böngészővel, bitcoint használva is simán meg lehet kerülni a dolgot.
Utóbbit betiltani gyakorlatilag lehetetlen, de az előbbi módszereket sem tanácsos, hiszen az online játékosok által használt netes pénzügyi szolgáltatásokat sok mindenki más használja teljesen jogszerű tevékenységekre is, így betiltásuk vélhetően jó néhány kereskedőnek és az online térben üzletileg mozgó embernek okozna jelentős károkat. Arról nem is beszélve, hogy manapság jellemzően ebbe az irányba fejlődik a pénzügyi szolgáltatási szektor, tehát Magyarország egy elkerülhetetlen fejlődési útnak fordítana hátat.
A másik, komolyabb probléma, hogy még ha sikerülne is betartani a magyar szabályokat, azok elég abnormális gazdasági ökoszisztémát teremtenek a játéknak. Erre jó példa a francia szabályozás, ami nagyjából hasonló a magyarhoz, már attól eltekintve, hogy ott nem kormányközeli csókosoknak adnak csak licencet, hanem nagyjából bárki vásárolhat. Viszont a termekben csak franciák játszhatnak, ami üzleti szempontból nem nagyon jött be az ott működő cégeknek.
Hiszen az online kaszinó lényege pont az lenne, hogy nagyon nagy ügyfélkörhöz tud szólni, viszont mivel az ügyfelek jellemzően vesztenek, ezért a súlyos függők kivételével elég jelentős promóciókat kell futtatni be- és visszacsalogatásukra, és gondoskodni kell arról, hogy ne gyorsan verjék el a pénzüket, hanem folyamatosan bukjanak, azaz hosszabb távon, de nagyobb mínuszt hozzanak össze.
Ez pedig elég drága dolog, és egy olyan rendkívül kicsi és alacsony vásárlóerejű piacon, mint Magyarország, nincs benne túl sok potenciális bevétel. Ezért is nehezen hihetők a NAV 10-20 milliárdos számai, hiszen ennyit a külföldi turisták által erősen megtámogatott budapesti kaszinók sem tudnak összehozni.
A sportfogadás ugyan erősen fut, de aki a Tippmix helyett eddig minden akadály ellenére mégis a külföldi szolgáltatókat választotta, az nem valószínű, hogy könnyen áttérne az állami megoldásra. Már csak azért sem, mert konkrét termékeit és ajánlatait tekintve a Szerencsejáték Zrt. hatalmas lemaradásban van a külföldi konkurenciához képest.
Hogy a verseny nagy, jól mutatja, hogy már a hagyományos online kaszinók közül is többen döglődnek. Bár részben magának és menedzsmentjének is köszönheti, de például a legnagyobb internetes pókeroldal és kaszinó, a Pokerstars is elég ramaty pénzügyi helyzetben van, játékosállománya pedig folyamatosan csökken.
Amúgy meg ellentétes az állami célokkal
Ha azonban tényleg jó biznisznek bizonyul majd Vajna online kaszinója, az ironikus módon jól arcul csapja majd azokat az érveket, amiket a NAV felhozott a külföldiek betiltása és kemény megrendszabályozása mellett. Nekik ugyanis az a bajuk, hogy
az online kaszinók nem fizetnek adót;
nem járulnak hozzá a játékszenvedély-függők kezelési költségeihez;
nem vesznek részt a játékosvédelemben, azaz nem teszik lehetővé, hogy a magyar függők kitiltassák magukat a kaszinókból;
és elérhetetlenek a pénzmosás elleni hatóságok számára is.
Ezek mind jogos felvetések, csakhogy nem látszik, hogy Andy Vajna és Szima Gábor helyzetbe hozása ezekre mind választ adhatna. Főleg miután még áfamentessé is tették az egész szektort, vagyis a kormány úgy döntött, hogy kevesebb adóval is megelégszik. Nehéz látni, hogy hogyan jönne be az a 10-20 milliárd Vajnáéktól, amit a NAV hiányol. Vajna kaszinós cégeinek teljes adóterhe nagyjából 1 milliárd volt tavaly, 22 milliárdos árbevétel mellett.
Az is ellentmond a nagy nemzeti kifehérítésnek, hogy Vajnáék külföldi cégekkel szerződtek az online kaszinók üzemeltetésére, hiszen sokkal olcsóbb megvenni egy ilyen rendszert, mint lefejleszteni. Ez viszont azt jelenti, hogy azért bőven csordogál majd a pénzből külföldre is.
Másrészt a játékosok féltése azért is érdekes, mert az online szerencsejátéknak jellemzően két válfaja van. Az egyik a póker, ami bár nem nyílt rablás, emiatt nem is jó üzlet az üzemeltetőnek, egy olyan kis piacon, mint Magyarország, nem valószínű, hogy jelentősebb pénzt lehetne termelni a kártyás jutalékból.
A másik válfaja az online félkarú rabló, rulett stb., ami viszont nyílt lehúzás, a kaszinó hosszú távon kis túlzással kilopja a pénzt az emberek zsebéből. Ezt etikailag nyilván helyes államilag akadályozni, de az üzemeltetőknek meg pont ebből jönne a pénzük. A kettő együtt nem megy: vagy gazdagítjuk a nemzeti nagytőkét, vagy védjük a játékosokat.
Persze aztán ki tudja, mi lesz az egészből, hiszen már februárban is arról szóltak a hírek, hogy Vajna hamarosan megnyitja az első magyar online kaszinót, de ma még mindig ott áll a történet, hogy talán még idén összejön. És ha össze is jön, még mindig erősen kétséges, hogy ez lesz a legújabb aranytojást tojó tyúkja. | A kormány újabb piacot nyúlna le, csak nem érti az interneteket | A kormány újabb piacot nyúlna le, csak nem érti az interneteket - Mindenkit betiltottak a fenébe, hogy Andy Vajna és a Szerencsejáték Zrt. leuralhassa a nemzeti online szerencsejáték-piacot. Azonban erős érvek szólnak amellett, hogy ez mégsem fog sikerülni. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2016/10/25/a_kormany_ujabb_piacot_nyulna_le_csak_nem_erti_az_interneteket/ | 2016-10-25 16:15:17 | true | null | null | Index |
Éles szavakkal bírálta az Ügyvédkör a Szuverenitásvédelmi Hivatal legújabb jelentését, amelyben a Lánczi Tamás vezette társaság az oknyomozó portál, az Átlátszó munkáját a magyar állam elleni hírszerző tevékenységnek minősítette, ami megállapításuk szerint "sérti a magyar nemzetállami szuverenitást".
Sem az állami, sem pedig az üzleti korrupció nem védett jogi tárgya az Alaptörvénynek vagy jogrendszerünknek, ezért annak kutatása, feltárása és közlése nem sértheti az Államunk függetlenségét vagy alkotmányos rendjét. A korrupció minden formája bűncselekmény, amely kiemelten veszélyes a társadalomra és amelyet az állam büntetőhatalmának üldöznie kell. A korrupció feltárása kapcsán az Átlátszó és más médiumok kizárólag olyan közérdekű adatokat, dokumentumokat használnak és használhatnak fel a közléseikben, amelyek a nyilvánosság számára is megismerhetők, szolgálati-, állami-, üzleti- vagy magán titkokat nem tartalmazhatnak, ezért felhasználásuk törvénybe nem ütközhet
- reagált az Ügyvédkör, amely szerint egyszerűen semmi szükség a Szuverenitásvédelmi Hivatalra.
"Az Ügyvédkör a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásától kezdve azt hangsúlyozza, hogy a büntetőtörvénykönyv tartalmazza mindazon definíciókat, továbbá a nyomozóhatóságok rendelkeznek minden eszközzel, amelyekkel a nemzeti szuverenitás sérelmével kapcsolatba hozható bűncselekmények felderíthetők, vizsgálhatók és végül szankcionálhatók" - írták a 24.hu-hoz eljuttatott közleményükben. | Szétszedte a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentését az Ügyvédkör | "A korrupció feltárása és közlése nem sértheti Államunk függetlenségét vagy alkotmányos rendjét." | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/10/30/ugyvedkor-szuverenitasvedelmi-hivatal-korrupcio-hirszerzes | null | true | null | null | 24.hu |
Miközben a szocialista vezetésű kormányoktól az elmúlt nyolc évben csupán hangzatos bejelentésekre futotta a korrupció és a feketegazdaság visszaszorításának fontosságáról, megdöbbentő méreteket öltött idehaza az illegális szféra. Szakértők állítják: minden elköltött tíz forintból három feketén vagy csúszópénz formájában cserél gazdát. – Bár pontos adatok nincsenek, becsléseink szerint évente öszszesen hétezermilliárd forintot visz el a feketegazdaság és a korrupció – mondta lapunknak Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. A szakember, aki a Bölcsek Tanácsának munkájában is részt vett, összehasonlításképpen megemlítette: évente hozzávetőleg ennyi pénzt szed be az adóhivatal közteher címén a lakosságtól és a vállalkozásoktól.
A hétezermilliárdos summa nagyobb részét a feketegazdaságban forgó összegek adják, de a korrupció is hatalmas összegeket mozgat: az egy évben kifizetett csúszópénzek nagyságát a hozzáértők több száz milliárd forintra teszik.
– Csak a közbeszerzéseknél 150-200 milliárd forintnyi közpénz kerülhet egy esztendőben illetéktelenül magánszemélyek zsebébe – mondta Lőcsei Tamás. Emellett nem hanyagolhatók el azok a kenőpénzek sem, amit a rendőrség vagy az önkormányzatok munkatársainak adnak, vagy más hivatalos emberek zsebébe dugnak az ügyüket egyszerűbben elintézni kívánók. A szakértő mindezzel együtt a politikai korrupciót nevezte a legveszélyesebbnek, s a közelmúlt botrányos ügyeit hozta fel példaként. Bizonyos esetekben már a bíróság is megállapította, hogy a politikusok és a politika köreihez szorosan kapcsolódó személyek szervezetten és törvényellenesen tették rá a kezüket a közpénzekre. – Csak örülhetünk annak, hogy ilyen ügyekre fény derül, s azt is fontos, hogy az elkövetőkre kellő súlyú büntetést szabjanak ki – fogalmazott Lőcsei. A szakember szerint szemléletváltás kell, ami csak úgy érhető el, hogy a kirívó jogsértéseket feltárják és szigorúan megtorolják.
Lőcsei Tamás a megoldásokról szólva hangsúlyozta: olyan szervezeteket kell kialakítani, amelyek kizárólag a korrupció és más közpénzekkel kapcsolatos visszaélések felgöngyölítésére specializálódnak.
– A nyomozó hatóságoknál, az ügyészségen és a bíróságon is külön korrupcióellenes egységeket lenne célszerű létrehozni, s a Bölcsek Tanácsa úgy véli: a vesztegetés elleni küzdelmet koordináló szervezetre is szükség lenne – vázolta a fellépés egyik lehetséges módját Lőcsei Tamás. Elengedhetetlen ugyanis – folytatta a szakértő –, hogy ennek a területnek gazdája legyen. Az új szervezet azonban – szemben a szocialista vezetésű kormányok által megálmodott közérdekvédelmi hivatallal – nem kapna kiterjedt jogkört, csupán az lenne a feladata, hogy fogadja, továbbítsa a korrupcióról szóló bejelentéseket, összehangolja az igazságszolgáltatás munkáját, s folyamatosan ellenőrizze, véleményezze a vesztegetések ellen meghirdetett intézkedések hatásait. Nagy kérdés persze, hogy ki vezetné ezt a hivatalt. Lőcsei Tamás a Bölcsek Tanácsának véleményét közölve elmondta: olyan személyre lenne szükség, aki feddhetetlen, biztos egzisztenciális háttérrel bír, és hitelesen képviselhetné a korrupció elleni fellépést.
– Vállalatvezető vagy a társadalom által elismert más szakember tölthetné be e tisztséget – mondta Lőcsei, ám arra a kérdésre, lenne-e jelöltje, úgy fogalmazott: a megfelelő személyt a megfelelő pillanatban kell megtalálni. Megítélése szerint elérkeztünk ehhez a pillanathoz.
Jobb híján az új hivatal felállításában látja a megoldást a Transparency International (TI) ügyvezető igazgatója is. Alexa Noémi kérdésünkre kifejtette: egy új hatóság nem mindig váltja be a hozzá fűzött reményeket, ám jelenleg nem kínálkozik ennél hatásosabb lépés. A TI elképzelése szerint majdan létrehozandó hivatal nem nyomozna, nem vizsgálna, csak segítené az igazságszolgáltatás munkáját. A nemzetközi korrupcióellenes szervezet hazai vezetője ugyanakkor rámutatott, hogy az új hivatal önmagában feltehetőleg semmit nem oldana meg. Alexa Noémi fontosnak nevezte, hogy a szervezeti átalakítások előtt a döntéshozók feltárják annak okait, miért harapózott el idehaza a vesztegetés, s a rendvédelmi szervek a jelenlegi helyzetükben miért nem tudnak eredményesen fellépni a visszaélések ellen. – Ha az okokat megismerjük, a probléma könnyebben oldható meg – véli a szakember. Ezzel párhuzamosan viszont elengedhetetlen – tette hozzá –, hogy az igazságszolgáltatást megerősítsék. Az igazgató szerint pénzt, embert, infrastruktúrát kell biztosítani a bűnüldözésnek; enélkül nem várható, hogy jobbra forduljon az igencsak elkeserítő helyzet. | Elárasztja hazánkat a korrupció | Szakértők szerint idehaza egy esztendő leforgása alatt nagyjából hétezermilliárd forint cserélhet gazdát feketén – hozzávetőleg annyi, mint amennyit az adóhivatal évente közteherként beszed a lakosságtól és a cégektől. E hatalmas summának a jelentős része, több száz milliárd forint csúszópénzként vándorol a döntéshozók, hivatalos személyek zsebébe. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/elarasztja-hazankat-a-korrupcio | 2010-04-07 06:32:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"Látható, hogy az óbaloldaltól kezdve a diszkóliberálissal bezárólag mindenki megtámadta a nemzeti konzultációt. Ugye ugyanazt mondja a híres fényképész, a DK soraiból Gréczy Zsolt, mint a híres telefontolvaj, Magyar Péter , ugyanúgy támadták meg az elmúlt napokban, rögtön a konzultáció elindítása után a nemzeti konzultációt" - hangsúlyozta a közösségi oldalára feltöltött videóban Menczer Tamás.
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója szerint a baloldali ellenzék nem akarja, hogy a magyarok elmondják a véleményüket, hanem azt akarja, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk és nélkülünk. A politikus hozzátette, a kormány arra törekszik, hogy "egyetértési pontokat alakítson ki a válságok korában a legfontosabb kérdésekben". Példaként említette
a béremeléseket,
a kis- és középvállalkozások támogatását,
a munkáshitelt,
a megfizethető lakhatást és
a 13. havi nyugdíj megvédését.
Menczer Tamás végül arra kért mindenkit, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációs kérdőív kitöltésében. | Nemzeti konzultáció: megtámadta a baloldal | Gréczy Zsolt és Magyar Péter is megtámadta a most zajló nemzeti konzultációt, mert azt akarják, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk – mutatott rá a közösségi oldalára feltöltött videójában Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/nemzeti-konzultacio-obaloldal-diszkoliberalis-greczy-zsolt-magyar-peter | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Tényleg jó nekünk, magyaroknak, csak nem érezzük. Ha éreznénk, akkor nem nyavalyognánk, hanem élnénk azzal a rengeteg jóval, amit a kormányunk intézett nekünk. Élveznénk, a magas inflációt, a néhány centis hótól megbénuló vasúti közlekedést, és úgy általában az elszegényedés örömeit. Mindemellett örülnénk annak, hogy bár nekünk nem jött össze a jólét, de azért vannak olyan honfitársaink, akiknek tényleg jó Magyarországon.
Nagy Márton nem csupán nemzetgazdasági miniszterként, de más vonatkozásban is megkerülhetetlen tényező, ő az, akinek mindenre van magyarázata. 2022 júniusában például, a Széchenyi kártya megújítása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón képes volt azt mondani, hogy "az élelmiszer most azért drága, mert tavaly olcsó volt". (Ezt a mondatot érdemes lefordítani magyarra: Nem a zsemle kicsi, elvtársak, hanem a pofátok nagy!) A miniszternek egyébként az uniós átlagnál egykor háromszor magasabb, Európában éllovasnak számító inflációról is volt véleménye. Erről a következőket mondta: "Jövőre azért lesz alacsonyabb az infláció, mert most magas."
Vagyis nem fáj a fejünk, csak úgy érezzük. Meg még azt is érezzük, amit az Eurostat friss adatai is alátámasztanak, jelesül, hogy 2023-ban Magyarország lett az Európai Unió legkevesebbet fogyasztó, azaz, legszegényebb országa. Míg a magyar emberek a 27 uniós tagállam átlagának 70 százalékát költötték kiskereskedelmi fogyasztásra, ez a szám még a románoknál is 89, a bolgároknál pedig 73 százalék.
A Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben tette helyre a minden kákán sokat kereső okoskodókat. A minisztérium szerint az adatok ilyen értelmezése félrevezető, egyben "teljességgel nonszensz és szándékos hazugság".
Az is teljességgel nonszensz lehet, valamint szándékos hazugság, ami az Egyensúly Intézet 2024-es szegénységfelméréséből kiderült. E szerint "minden ötödik magyar kénytelen lemondani az orvosi kezelésről, a fűtésről vagy az étkezésről - a szülők nyolc százaléka nem tudja fedezni a gyermeke/gyermekei alapvető szükségleteit -, az emberek negyede-harmada az infláció miatt rákényszerült arra, hogy drasztikusabban meghúzza a nadrágszíjat."
Itt már nem volt elég Nagy Márton személyes varázsa és meggyőző ereje, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium is kénytelen volt bedobni magát. Közleményt adtak ki, amelyben kifejtették, "közgazdaságtani egyszeregy az az alapvetés, hogy saját döntésük alapján jövedelmüket a családok elfogyasztják vagy megtakarítják. Így a fogyasztási adatok önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, abból a szegénységre való következtetést tenni rosszindulatú csúsztatás". Mindehhez hozzátették, hogy a szomszédban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma megerősödött.
Vagyis az óvatossági motívumunk az oka, hogy nem tudjuk, mennyire jó nekünk. Így aztán csak sajnálni lehet azokat az országokat amelyeknek a polgárai azt sem tudják, mi fán terem az óvatossági motívum. Csak élnek bele a világba és kénytelenek beérni azzal, hogy náluk működik az egészségügy, pontosan járnak a vonatok és olyan kormányuk van, amelyik nem írja át sunyi módon egyik napról a másikra a választási körzeteket. | Nem a zsemle kicsi, hanem a pofánk nagy | Nagy Márton megint fején találta a szöget. A nemzetgazdasági miniszter azt találta mondani, hogy mi magyarok nem is tudjuk, mennyire jó nekünk. Nem az ujjából szopta ezt a miniszter: világlátott ember, saját megfogalmazása szerint egyetemista korában „Párizs-buzi” volt, és amikor csak lehetett, a barátnőjével a francia fővárosban töltötték az idejüket, de most már nem szívesen menne oda. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/nem-a-zsemle-kicsi-hanem-a-pofank-nagy/440165 | null | true | null | null | Hírklikk |
A mai napon fontos tárgyalások történtek, történnek Budapesten, Ausztria, Bulgária, Magyarország és Románia belügyminiszterei tárgyalnak a schengeni térség kiterjesztéséről Romániára és Bulgáriára - közölte.
Hozzátette: a mostani helyzet igazságtalan Romániával szemben, amely az elmúlt évek során rengeteg erőfeszítést tett és már jó ideje minden feltételt maradéktalanul teljesített ahhoz, hogy a schengeni térség részévé váljon.
A pénteki tárgyalásokon sikerült megállapodni abban, hogy mind a négy ország azon dolgozik, hogy január 1-jétől Románia ne csak a repülőtereken keresztül, hanem a szárazföldön is teljes jogú tagja legyen a schengeni térségnek.
Az erről szóló döntést, amelyhez az EU összes tagállamának belügyminisztere szükséges, december 12-én fogják meghozni Brüsszelben, ahol a magyar elnökség a mai budapesti tanácskozás alapján tesz előterjesztést
- mondta Orbán Viktor.
Megköszönte a Románia schengeni csatlakozásához nyújtott magyar támogatást és a határellenőrzés megszűnésének gazdasági jelentőségét hangsúlyozta Marcel Ciolacu román miniszterelnök pénteken Budapesten, miután tárgyalt Orbán Viktor magyar kormányfővel.
A román miniszterelnök a magyar kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón gratulált Orbán Viktornak a soros magyar EU-elnökség munkájához és megköszönte, hogy Románia schengeni térséghez való csatlakozását szívügyének tekintette és támogatta.
Marcel Ciolacu kiemelte: Románia már annak is érezte az előnyeit, hogy részlegesen csatlakozott a schengeni térséghez, de álláspontja szerint a gazdasági növekedés román és magyar oldalról egyaránt akkor válik még dinamikusabbá, amikor teljes tagjai lesznek a schengeni övezetnek.
Hozzátette: Románia a schengeni csatlakozással felelősséget vállal az Európai Unió külső határainak megvédésére. | Orbán Viktor fogadta a román kormányfőt | Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben arról a magyar előterjesztésről, amely Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról szól – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a Marcel Ciolacu román kormányfővel folytatott tárgyalást követően adott sajtónyilatkozatában. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/orban-viktor-marcel-ciolacu-miniszterelnok | null | true | null | null | BEOL |
A tervezési terület központi elhelyezkedése, a változó városhasználat mind abba az irányba terelt minket, hogy a tervezési területet és a rajta álló épületet ne mint szabadon álló entitás kezeljünk, hanem minél szervesebben integráljuk a városi szövetbe. Ebből született meg a központi promenád gondolata mint fő térszervező erő. Az épületgeometria és funkcionális elrendezés egy egyszerű sémát követ. A telket észak-déli irányban egy gyalogos sétánnyal tárjuk fel, amit a két végén egy-egy kiteresedés zár le. A két városi térre, valamint a közöttük húzódó gyalogos útvonalra szerveztük a Művészeti Központ funkcióit, amik jellegükből adódóan is két tömbre bomlanak.
Az előadóművészeti egységek (Filharmónia Nagyterem, Tamási Áron, M Stúdió, Bábszínház) a hátsókertekkel határolt északkeleti telekrészben kaptak helyet, míg a Könyvtár és Képtár a Kossuth Lajos út, Kőrösi Csoma Sándor út felé eső utcafronti részen helyezkedik el.
Ez a kettősség tömeg és homlokzatformálásban is megjelenik. A Könyvtár-Képtár kettős épülete ritmikus nyílásarchitektúrájával, városi léptékű tömbjével képez térfalat a forgalom felől védve a gyalogos utcát, így a színház és koncerttermek szoborszerű tömegei egy sokkal védettebb, definiáltabb térben tudnak érvényesülni.
A két nagy előadói tömb (Tamási Áron Színház és Filharmónia Nagyterem) építészeti karakterében kiemelt helyzetben van az épületben, valamint a városi szöveten belül is, amire szerettünk volna még egy csavarral ráerősíteni. Ennek érdekében mindkét esetben a nézőtér fölé helyeztük az adott egységhez kapcsolódó próbatermeket, illetve zárásként egy-egy publikus kilátóteraszt, ezzel még jobban kiemelve a tömeget a mögötte meghúzódó szervizzónából. | A Kazal Stúdió terve az Új Erdélyi Művészeti Központra | A következőkben a Kazal Stúdió Sepsiszentgyörgy Művészeti Központ új épületére készített tervét mutatjuk be, a tervezők szavával. A projekt a városi kontextusban a nyitottságot serkentő beépítéssel képzel el egy katalizátorként működő kulturális teret. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/a-kazal-studio-terve-az-uj-erdelyi-muveszeti-kozpontra | null | true | null | null | építészfórum |
A 2036-ban Budapesten tartandó olimpia rendezéséről szóló népszavazást először a fővárosi választási bizottság elutasította azt, majd később a Kúria felülvizsgálta a fővárosi választási bizottság elutasító döntését, és hitelesítette a Kúria az olimpia megrendezésével kapcsolatos fővárosi kezdeményezést, amely a helyi népszavazás kiírását indítványozta. Ezek alapján csütörtökön indulhatott volna az aláírásgyűjtés.
Panaszt nyújtottak be
Most azonban panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, így egyelőre mégsem kezdhetnek bele, az AB-nek ugyanis a most a benyújtott panaszt kell elbírálnia - számol be Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán.
"Ne legyenek kétségeink: semmiféle alkotmányjogi aggály nem merülhet fel a népszavazással szemben, a kérdés egyértelmű és világos, a nép döntése végrehajtható. Az a testület azonban, amit ma Alkotmánybíróságnak hívnak, sokszor bizonyította, hogy képes a legabszurdabb döntéseket is meghozni, ha az állampárt ezt várja tőle. A beadvány egyértelműen azért született, hogy elkaszálja a népszavazást, hogy ne lehessen megkérdezni a budapestieket, akarják-e ezt az ezermilliárdos rémálmot" - írja a képviselő, aki a népszavazás egyik kezdeményezőjeként közvetlenül ezelőtt értesült a panaszról. | Egyelőre nem indulhat aláírásgyüjtés az olimpiai népszavazáshoz | Csütörtök reggel indult volna az aláírásgyűjtés a budapesti olimpia rendezéséről szóló népszavazáshoz, azonban panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz. Emiatt pedig egyelőre mégsem kezdhetnek bele – írja Hadházy Ákos. Szerinte ugyanis „a Fidesz nem meri kikérni az emberek véleményét az olimpia ügyében”. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/olimpia-nepzsvazas-elhalasztottak/vev95n0 | null | true | null | null | Blikk |
Kifelejtette balatoni telkét legutóbbi vagyonnyilatkozatából Medgyessy Péter - derül ki a Heti Válasz csütörtökön megjelenő cikkéből. A volt miniszterelnök időközben jelezte a házelnöknek, hogy pontosítani akarja nyilatkozatát, mert nem szerepel benne a zamárdi építési telek, amelyet állítása szerint 20 millió forintos hitelből vásárolt tavaly nyáron.
A csütörtökön megjelenő Heti Válasz cikke szerint Medgyessy Péter volt miniszterelnök nem vallotta be legutolsó, idén májusban leadott záró vagyonnyilatkozatában, hogy tavaly nyár óta fele részben tulajdonosa egy zamárdi építési teleknek, amelyen a lap szerint jelenleg épül egy nyaraló. Az újság helyi ingatlanszakértők becslése alapján azt állítja, hogy csak a telek 70 milliót érhet, az épülőfélben lévő nyaralóval együtt azonban az ingatlan legmagasabb piaci értéke akár a 300 millió forintot is meghaladhatja.
Emellett a Heti Válasz megemlítette azt is: információik szerint Medgyessy Péter tanácsadó cége, az M.P. Europa Kft. 2005-ös nettó árbevétele 140 millió forint volt, melyből osztalék címén 102,6 millió forintot emelhetett ki a volt miniszterelnök, de vagyonnyilatkozatában ez az összeg nem szerepel.
A volt kormányfő érdemben nem reagált a Heti Válasz megkeresésére, és egyelőre az [origo] sem tudta elérni. Július 3-án azonban Szili Katalin házelnöknek azt írta a hetilap szerint: "Vagyonnyilatkozatomba hiba csúszott, nem tüntettem fel azt, hogy a Balaton déli partján, Zamárdiban építési telket vásároltam húszmillió forintért. Tévedésem azzal magyarázható, hogy a vásárlást kölcsönből valósítottam meg, amelyet csak ez év június 8-án fizettem ki. Kérem, 2006. május 17-ei vagyonnyilatkozatom ilyen értelmű korrekcióját tudomásul venni szíveskedjék."
Medgyessy Péter elmúlt években nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozataiból kiderül, hogy a volt kormányfő vagyonában nem volt ugrásszerű növekedés, és az sem figyelhető meg, hogy költekezett volna. A 2006-os adatok szerint értékpapírban mintegy 210 millió forintja van, emellett bankszámlán 2,5 millió forintot és 9800 dollárt tart. A korábbi években is valamivel 200 millió forint feletti megtakarítása volt értékpapírokban elhelyezve. Felesége vagyonnyilatkozata ugyanakkor nem nyilvános, így azt nem lehet tudni, hogy Csaplár Katalin mennyit takarított meg. Medgyessy a Szili Katalinnak bevallott 20 milliós hiteltartozását nem írta bele a dokumentumba.
Géczi József Alajos, a parlament mentelmi bizottságának szocialista elnöke azt mondta a hetilapnak, hogy nincs jogkövetkezménye, ha egy volt képviselő vagyonnyilatkozatában elmulasztja feltüntetni egy ingatlanát. "Ha észleli a hibát, kijavíthatja" - közölte, majd hozzátette: a legnagyobb szankció a nyilvánosság, hiszen a lebukás legalábbis kellemetlen. "Nem beszélve arról, hogy az APEH az eset nyilvánosságra kerülése után akár vizsgálatot is indíthat" - tette hozzá. | Heti Válasz: Medgyessy nem vallotta be balatoni telkét | Kifelejtette balatoni telkét legutóbbi vagyonnyilatkozatából Medgyessy Péter - derül ki a Heti Válasz csütörtökön megjelenő cikkéből. A volt miniszterelnök időközben jelezte a házelnöknek, hogy pontosítani akarja nyilatkozatát, mert nem szerepel benne a zamárdi építési telek, amelyet állítása szerint 20 millió forintos hitelből vásárolt tavaly nyáron. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2006/7/20060705medgyessy | 2006-07-05 15:45:00 | true | null | null | Origo |
Választási csalások soráról számoltak be Nyírmihálydi cigánytelepének lakói. A 2006-os választások idején az MSZP és a Fidesz is osztott pénzt és ajándékokat az embereknek szavazataikért cserébe.
A nyírmihálydi cigánysor lakóit megleptük kérdéseinkkel, és többen egymástól függetlenül ugyanúgy számoltak be a választási csalásokról. A Hír tv menedzselésében botránnyá vált Tejfel-féle áltelefonhívás ürügyén (erről még később szó lesz) látogattunk a településre, hogy megtudjuk, szokás-e pénzt vagy ajándékokat osztani kampány idején. A válaszok azt mutatják, általános jelenség, hogy a pártok rutinszerűen előre megveszik a szavazatokat. Az MSZP inkább pénzzel, a Fidesz inkább ajándékokkal.
Az MSZP pénzt osztott
A telep lakói közül többen megerősítették, hogy az MSZP kijáró emberei pénzt hoztak a legutóbbi országgyűlési választáskor. Egy-egy nagycsalád fejét, a befolyásos férfiakat keresték meg, hogy beszéljék rá a rokonságot a megfelelő döntésre. Ezért néhány százezer forintot kaptak, amiből egy részt megtarthattak maguknak, de nagyobb hányadát szét kellett osztaniuk családtagjaik között. Egy-egy szavazónak 2500-3500 forint jutott, a pénzosztást szervező családfők százezer forint körüli összeget tarthattak meg.
A garanciát a cigányeskü jelentette. Többen is megerősítették, hogy az MSZP-s pénz átvételekor nagyon súlyos esküt kellett tenniük: átkozottak lesznek gyerekeik, ha megszegik a szavukat.
A pénzosztást olyan befolyásos emberekre bízták, akik általában a helyi cigány önkormányzatoknak is tagjai, derült ki többek beszámolójából. A nyírmihálydi cigány önkormányzat elnöke, Nagy József azonban határozottan tagadta, hogy neki valaha bármelyik párt is pénzt ajánlott volna szavazatszerzésért.
A Fidesz banánnal jött
Találkoztunk olyan befolyásos emberrel is, aki arról beszélt, hogy a Fidesz és az MSZP is ígért neki pénzt, ha mozgósítja a családját (a családot ebben az esetben tágabb értelemben kell értelmezni, akár ötven választópolgárt is jelenthet). Mások a telepen azt mondták, hogy a Fidesz inkább ajándékokat vitt a legutóbbi választások előtt. Banánt, narancsot és mellényeket osztottak Nyírmihálydin. A szomszédos Nyírlugoson a cigánytelepen élők szerint a mostani népszavazási kampányban is osztott a Fidesz. Azt mondták, hogy egy zöld Opelből tisztítószereket és más ajándékokat osztottak február 28-án a párt nevében.
A cigányok egy része azt mondta, hogy mindkét párttól elfogadtak már kisebb-nagyobb összeget vagy ajándékot. Volt, aki azt mondta, hogy egyáltalán nem befolyásolták a juttatások, elfogadták amit kaptak, aztán úgy szavaztak, ahogy akartak. Mások az esküjükre vagy adott szavukra hivatkozva teljesítették az adományozók elvárásait.
Nyílt szavazás
Nyírmihálydiban az önkormányzati választás tisztaságát is erősen kétségbe vonták a helyiek. Többen, egymástól függetlenül megvádolták a polgármestert, Nyisztor Ferencet is, hogy pénzt adott a cigányoknak. Volt, aki azt állította, hogy közvetlenül a szavazóhelyiség előtt kapott pénzt. A szavazatvásárlásokról és Nyisztor választási praktikáiról már augusztusban is beszéltek a helyiek az Index kamerája előtt, amikor az ottani hepatitisjárvány miatt látogattunk a faluba: | Százezreket vittek a cigánysorra a pártok | Százezreket vittek a cigánysorra a pártok - Haljon meg a lyányom, ha nem oda húzok! A romák kamerába mondták, hogyan és mennyi pénzt adtak a pártok a választáskor, és hogy Tejfel egy Júdás. | null | 1 | https://index.hu/belfold/rommoney03/ | 2008-03-03 00:00:00 | true | null | null | Index |
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-343810 | 2004-12-08 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Új, havi 150 ezer forintos lakhatási támogatást jelentett be Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. Ez azt jelenti, hogy a munkaadók kedvező adózási szabályokkal adhatnak a 35 év alatti munkavállalóknak ekkora összeget albérleti díj támogatására, vagy lakáshitel törlesztésének segítésére. A támogatást 2025. január 1-től vehetik igénybe a fiatal munkavállalók.
Bár a miniszter és a sajtó egyaránt lakhatási támogatásként hivatkozott az intézkedésre, ez inkább a munkáltatóknak szóló, ösztönző adókedvezmény - véli a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója, Misetics Bálint. "A munkáltatók béren kívüli juttatás formájában támogathatják a 35 év alatti munkavállalók lakhatását legfeljebb havi 150 ezer forint értékű juttatással. Ez nem egy államilag finanszírozott lakhatási támogatás" - mondta a Hírklikknek a szakember. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a foglalkoztatottak mindössze 27 százaléka 35 év alatti, és a munkáltatóknak csak egy része biztosít béren kívüli juttatásokat. Ezeknek a munkáltatóknak is csak egy része használja ki a jelenleg kedvező adózási feltételek mellett adható maximumot. Egy állami finanszírozású lakbér-támogatási rendszer ezért szerinte sokkal többet jelentene.
A főtanácsadó úgy látja, messze nem kizárólag a 35 év alattiakat érinti az a probléma, hogy a jövedelmük nem elégséges ahhoz, hogy megfizessék a magánbérleti szektor lakbéreit, vagy egy lakáshitel törlesztőrészletét. "A most bejelentett adókedvezmény mértéke vélhetően elégtelen ahhoz, hogy a munkáltatók jelentős része biztosítson majd lakhatási támogatást a munkavállalóiknak, illetve, hogy a munkavállalók jelentős tömegben részesülhessenek majd ilyen támogatásban. Pozitív lépés, de önmagában nyilvánvalóan elégtelen a lakhatási válság érdemi enyhítésére" - mondta.
A Fővárosi Közgyűlés azt javasolta a kormánynak, hogy a munkáltatók adómentes béren kívüli juttatásként nyújthassanak lakbér-támogatást a lakásvagyonnal nem rendelkező munkavállalóiknak - ez nem teljesült. Misetics szerint emellett még azzal is lehetne enyhíteni a lakhatási válságon, ha csökkentenék az alacsonyabb keresetűek adóterheit.
Milliók élnek lakhatási szegénységben
A Habitat for Humanity jelentése szerint - amiről a Hírklikk is beszámolt - a Magyarországon élők több mint 30 százaléka lakhatási szegénységben él. Közülük 1 millió 670 ezer ember él túlzsúfolt ingatlanban: a négy-ötfős családok nagy része ilyen háztartásban él, a 6 fős, vagy nagyobb családok pedig szinte mind ebbe a csoportba tartoznak. Az ország harmadára igaz, hogy a bevételének legalább 30 százalékát elviszik a lakhatási költségek.
Bár a fővárosban magasabb az átlagos jövedelem, ez lakásvásárlás esetén nem sokat számít. Miközben a budapesti agglomerációban csökkennek az ingatlanárak, Budapesten elszálltak: a használt lakásoknál az átlagár megközelíti a négyzetméterenkénti 1,1 millió forintot, az új építésű ingatlanoknál pedig 1,35 millió forint. | Jól hangzik a lakhatási támogatás, de csalóka | A szociológus szerint inkább adókedvezmény, mint támogatás a kancelláriaminiszter által lakhatási támogatásnak nevezett intézkedés. Misetics Bálint utalt rá, a dolgozók alig negyede esik bele abba a korba, ahol igénybe lehet venni, és messze nem csak nekik okoz nehézséget a lakbér, vagy a lakáshitel kifizetése. Emiatt az intézkedést elégtelennek tartja a lakhatási válság érdemi kezelésére. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/jol-hangzik-a-lakhatasi-tamogatas-de-csaloka/439962 | null | true | null | null | Hírklikk |
6+1 fő: akár egy profi „börtön-kézilabda-válogatott” tagja lehetne az előzetes letartóztatásba kerülő Hunvald György erzsébetvárosi szocialista polgármester. A különféle, főleg gazdasági bűncselekmények miatt a bűnüldöző szervek vendégszeretetét élvező hat MSZP-s és egy liberális politikusból álló „sporttársakra” mintha visszaütne Proudhon rögeszméje, miszerint a magántulajdon lopás. Elmondhatjuk: a balliberális politikusok között van, akinek az esetében ez bizonyosságot nyert. Nem is egy esetben.
Kabai Károly: egy volt szocialista polgármester az elmegyógyintézetből
2007. szeptember 22-én vette őrizetbe a rendőrség Kabai Károlyt, Nyírbogát volt szocialista polgármesterét az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben. Nem igazán szaggatták az istrángot a magyar hatóságok a vállalkozó elfogása érdekében; hogy, hogy nem, de a hírTV stábja bukkant a nyomára. (A rendvédelmi miniszter nyilvános gratulációja a hatóságoknak nyújtott hatékony segítség miatt minden civilizált országban elvárható, erről eddig nem értesültünk – a szerk.) Bizonyára véletlen egybeesés, hogy e lanyha „nyomozás” célszemélye Veres János pénzügyminiszter egykori üzlettársa volt. Az adócsalás és más bűncselekmények miatt jogerősen 3 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélt nyírbogáti vállalkozó azért nem vonult be a börtönbe, mert nem bírja a bezártságot.
Weiszenberger László: kis térség, nagy foci
Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte – húzathatná az édes-bús nótát Weiszenberger László egykori kistérségi megbízott, már ha a hírTV-re gondolna, és ha az adófizetők pénzén számos jóléti szolgáltatással, így konditeremmel ellátott börtönben lehetséges volna a mulatozás. (Ki tudja, hátha az?) Mindenesetre tény: 2009. február 5-én ítélte öt év börtönbüntetésre a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Weiszenbergert, az MSZP egykori kiskunhalasi önkormányzati képviselőjét, akit hivatalos személyként, hivatali helyzettel visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettében mondott ki bűnösnek.
A Zuschlag-ügy mellékszálaként indított per vádirata szerint a vádlott a 2003-ban még működő Területpolitikai Kormányzati Hivatal kistérségi megbízottjaként együttműködött egy kiskunhalasi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetőjével és egy kunfehértói motel bérlőjével vissza nem térítendő állami támogatás megszerzésére irányuló pályázat benyújtásában. A támogatás folyósítása után Weiszenberger felhívta a motel bérlőjét, és ötmillió forintot kért tőle, azt állítva, hogy a pályázat elbírálását koordináló minisztérium egy meg nem nevezett döntéshozó munkatársának kell azt visszajuttatni a pályázat elfogadásának fejében. Az eljárás során elhangzott vallomásokból kiderült, hogy Weiszenberger 2,5 millió forintot megkapott, a másik 2,5 millió forintról pedig egy „kölcsöntartozást” elismerő bizonylatot kapott. A Weiszenberger és a két férfi között lezajlott „üzleti” megbeszélésről rejtett kamerával készített felvételt a hírTV mutatta be még 2007 őszén.
Zuschlag János: a fél kormány belebukna
Na, de lássuk a medvét: az eredetileg kihallgatásra behívott Zuschlag János szocialista politikust 2007. szeptember 19-én vette őrizetbe a kecskeméti ügyészség. Lehet, hogy nem a legreálisabban értékelte az őrizetbe vétel tényét a politikus ügyvédje, aki meglepőnek és indokolatlannak nevezte az ügyészség lépését. Zuschlagot különösen nagy értékre elkövetett csalással gyanúsították, ami kiegészült a „bűnszervezetben elkövetett” kitétellel. A bűncselekmény szálai egyértelműen elértek az akkori – és jelenlegi – kormányig; az eljárás során Gyurcsány Ferencnek is le kellett utaznia egy ízben Kecskemétre, ahol meghallgatták őt. „Természetesen” Zuschlag pályafutásának egy fontos pillanatában is felbukkant a hírTV, amikor a szocialista politikus éppen a nyilas terror zsidó áldozatain gúnyolódott. Ez év február 11-én Zuschlag részleges ténybeli beismerő vallomást tett a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. Nem tagadta: közreműködött fiktív számlák kiállításában és ugyancsak fiktív, kizárólag a Fiatal Baloldal rendezvényeinek finanszírozási hátterét megteremtő civil szervezetek létrehozásában, fenntartásában – ezen kívül ő szervezte meg a másodrendű vádlott, Lados István romániai bújtatását.
A per során korábban, 2008. december 3-án Fodor Endre tanácsvezető bíró ismertetett egy lehallgatott telefonbeszélgetést. A bíróság ezen a napon a „Zuschlag János elsőrendű vádlott és Szente Zsolt tizedrendű vádlott között folytatott és lehallgatott telefonbeszélgetések felolvasásával és lejátszásával folytatta a bizonyítási eljárást a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon”. A beszélgetésből kiderült, hogy Zuschlag egyre nyíltabban mert telefonálni, mert kijelentette: „Abból indulok ki, már-már merek bátran telefonálni, az én telefonomat úgyse hallgatják le. Már annyi durva történet van rajta, hogy a fél kormány belebukna.”
Zuschlag kijelentése kísérteties hasonlóságban áll Alfred Sirven bonmot-jával, aki azt állította a francia V. köztársaság történetének legnagyobb mérvű, „természetesen” szocialista kormányhoz kötődő gazdasági bűnügyének egyik főszereplőjeként, hogy „információi 20-szor is felrobbanthatják a köztársaságot." Sirven jó baloldali volt, részt vett az ellenállásban és a postarabló múlttal is rendelkező Sztálinhoz hasonlóan őt is elítélték rablás miatt fiatalkorában. Részt vett ugyanis Japán történelmének első nagyobb szabású bankrablásában 1952-ben. Ez alapozta-e meg ázsióját, vagy sem, de az Elf korrupciós ügyeiben érintett Roland Dumas szocialista politikus, volt külügyminiszter (és saját bevallása szerint a szabadkőműves mozgalom tagja) éppúgy kitüntette őt bizalmával, mint Christine Deviers-Joncour, Dumas szeretője, akit az üggyel kapcsolatban a sajtó a „köztársaság szajhájaként” emlegetett. Hogy megrengették volna-e a köztársaságot információi, soha nem derül ki, mert szívroham vitte el; titkai vele együtt szálltak a sírba.
Csonka Gábor: látogató az MSZP-székházban
Szintén vonakodott a börtönbe vonulástól Csonka Gábor – Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakcióvezetőjének egykori kampányfőnöke –, aki e sajátos fóbiája miatt nem kezdte meg büntetése letöltését 2007. december 19-én. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói szerda este elfogták. Csonkát vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt jogerősen három év börtönbüntetésre ítélték, amiért ötmillió forint kenőpénzt vett át az MSZP Köztársaság téri székházában.
Deme Gábor: ő beszélt, a társa lőtt
Csak látszólag kakukktojás e sorban Deme Gábor, a csepeli MSZP volt politikusa, aki az önkormányzat pénzügyi bizottságának tagjaként és a helyi MSZP-szervezet egykori elnökségi tagjaként egy kettős gyilkosság társtettese lett, s elsősorban e minőségében kérték meg őt 2009. január 8-án a rendőrök: ugyan, tartson velük. Tehát a gyilkosság társtettesi minősége eltérő tevékenységnek tűnik ugyan a fent említett úriemberek ténykedéséről, ám – messze még a pénz eltörlésének marxi-lenini horizontja, s addig is élni kell valamiből – az anyagi érdekeltség, talán feltételezhető motivációként, itt is felbukkan. Demét ugyanis pár nappal a bűntény előtt több millió forintos sikkasztás miatt elbocsátották munkahelyéről, a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolából. A gyilkosság estéjén egy adathordozóra felvett párbeszéd tanúsága szerint állítólag a már előzetesben lévő Deme felettesének ígéretet tett arra, hogy rendezi a hiányt, amely szerinte „adminisztrációs hiba” miatt keletkezett. Később Deme gyanú szerinti tettestársa, az iskola gondnoka kétszer fejbe lőtte Takács József igazgatót.
Gál György: nem ilyen jellegű a rendszer | Összeállt a "börtönválogatott": 6 MSZP-s, egy SZDSZ-es | Kabai, Weiszenberger, Csonka, Zuschlag, Deme, Gál – ha egy cellába gyűjtenék a különböző bűnügyek miatt eddig bevarrt, MSZP-s és SZDSZ-es, élvonal- és holdudvarbeli politikusokat, igen népes társaságra zárulna a zárkaajtó az előzetes letartóztatásba kerülő Hunvald György mögött. Közben az ingatlanpanamák újabb, e körökbe tartozó gyanúsítottjairól olvashatunk. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/02/osszeallt-a-bortonvalogatott-6-MSZP-s-egy-SZDSZ-es | 2009-02-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Közel két és fél éves pereskedés után megkaptuk a Pénzügyminisztériumhoz tartozó állami intézménytől a letelepedési kötvényprogrammal kapcsolatos adatokat.
Azért tartott ilyen sokáig, mert az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az első és a másodfokú bírósági ítélet után is fellebbezett, és végül a Kúriának kellett kimondania, hogy a kért adatok nyilvános információnak számítanak, azokat nem lehet eltitkolni.*2016 áprilisában indítottam közérdekű adatigénylést, amit az ÁKK elutasított, ezért a Transparency International segítségével pert indítottunk. Az első, majd a másodfokú bíróság után, idén nyáron a Kúria is úgy ítélte meg, hogy közérdekből nyilvánosak a kért adatok.
Ezekből több dolog derült ki. Egyrészt a Fidesz-közeli, egy kivételével offshore helyszínnek nevezhető országokban bejegyzett közvetítő cégek elképesztő bevételre tettek szert az Orbán-kormány tömeges bevándorlási programjának köszönhetően.
A cégek mai árfolyamon számítva 162 milliárd forintot tettek zsebre.
Ebből 102 milliárd volt a szolgáltatási díj, amit a külföldiek fizettek és 60 milliárd forint volt a kamat, amit a magyar adófizetők állnak.*A közvetítő cégeknek két bevételi forrásuk volt. Egyrészt az ügyfelek fizettek 45-60 ezer eurós szolgáltatási díjat, másrészt a kötvények kamata is náluk landolt. Ez utóbbi körülbelül 29 ezer eurót tett ki. Egy ügyfélen tehát 74-89 ezer eurót nyertek, ami mai árfolyamon 24-28 millió forint. Az első állampapír-sorozatok tegnap jártak le, a magyar állam 107,5 millió eurót, azaz 34,7 milliárd forintot utalt olyan cégek számlájára, amelyek a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Máltán és Szingapúrban vannak bejegyezve. Az offshore cégek karácsonyi ajándékához a magyar adófizetők több mint négymilliárd forinttal járultak hozzá.
A letelepedési kötvényprogramon keresztül 6543 külföldi jutott úgy élethosszig tartó magyar tartózkodási-, illetve letelepedési engedélyhez, hogy a közvetítő cégeken keresztül kötvény jegyeztetett. További 13 312 személy családegyesítés címszóval kapott magyar papírokat. Egy kötvényjegyzésen keresztül tehát átlagosan három ember jutott a schengeni övezetben is szabad mozgásra jogosító tartózkodási engedélyhez.
A program úgy működött, hogy az a külföldi, aki előbb 250 ezer, majd 2015. január 1-től 300 ezer euróért vásárolt speciális, erre a célra kibocsátott, euró alapú, ötéves futamidejű magyar állampapírt, automatikusan kapott egy tartózkodási vagy letelepedési engedélyt. Emellett az Orbán-kormány annyira liberális volt, hogy a családtagok is megkapták a papírokat, de még a nagyszülők és a felnőtt korú gyermekek is. Pedig a nemzetközi jogban csak a házastárs és a közös háztartásban élő, kiskorú gyermeket illeti meg a családegyesítés jogcíme.
A dologban volt azonban egy csavar. A külföldiek nem vehették meg közvetlenül a kötvényt, azt csak olyan közvetítő vállalkozások jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától. A világ országait felosztották egymás között, így lényegében monopolhelyzetben árulták a magyar letelepedési lehetőséget.*Cégnév, zárójelben a vállalat székhelye, a gondolatjel után a működési területe:
1. Hungary State Special Debt Fund (Székhely: Kajmán-szigetek) – Kína és Vietnam.
2. Innozone Holding Limited (Székhely: Ciprus) – Ciprus és India.
3. Arton Capital Hungary Kft. (Székhely: Magyarország) – Egyesület Arab Emirátusok, Indonézia, Szingapúr, Nigéria.
4. VolDan Investments Ltd. (Székhely: Liechtenstein) – Oroszország és más szovjet utódállamok.
5. Migrat Immigration Asia Ltd. (Székhely: Ciprus) – Malajzia, Dél-Korea, Mongólia.
6. Discus Holding Limited (Székhely: Málta) – Dél-Afrika, Kenya, Nigéria, Indonézia.
7. S&Z Program Ltd. (Székhely: Liechtenstein) – Észak-Afrika és Közel-Kelet.
8. Euro-Asia Investment Management Pte. Ltd. (Székhely: Szingapúr) – Szingapúr.
A 2013-2017 között futó programban nyolc vállalkozás kapott forgalmazási engedélyt, de a végén már csak öt működött, mert háromnak visszavonták a licencét. Ezek közül egy magyar vállalkozás volt, az Arton Capital Kft., a többi lényegében offshore cég volt.
Igaz, a magyar cégről is kiderült, hogy részben az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy nevű offshore cégén keresztül szerződik a külföldiekkel. Ezt igazolja az is, hogy az Arton Capital a magyar üzleti beszámolójában sokkal kevesebb bevételt tüntetett fel, mint amennyi árbevétele volt az ügyfélszám után.
Két fontos állami szereplője volt a történetnek. Egyrészt a kötvénykibocsátást lebonyolító adósságkezelő (ÁKK) és a külföldieket ellenőrző Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH). Ennek a két hivatalnak volt a legnagyobb rálátása a programra, és ők férhettek hozzá az adatokhoz is.
A bevándorlók ellenőrzésének alaposságát jól jellemzi, hogy eleinte csak 8, de később is csak 30 napjuk volt a magyar hatóságoknak arra, hogy átvilágítsák a külföldieket. A kormány szerint nemcsak a bevándorlási hivatal, hanem a rendőrség és a titkosszolgálatok (az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ) is ellenőrizték a jelentkezőket nemzetbiztonsági szempontból.
Ez mind elvileg 8, illetve később 30 nap alatt zajlott le. Aligha életszerű, hogy ilyen rövid idő alatt valakit alaposan át tudjanak világítani. Erre még a világ legjobb titkosszolgálatai sem képesek. Már csak a bevándorlók közel húszezres létszáma miatt sem gondolhatja senki, hogy mélyreható vizsgálatokat folytattak le a magyar hatóságok.
A bevándorlási hivatal ellenőrzési színvonalát jól jellemzi, hogy ha az általuk kezelt adatokat összevetjük az ÁKK adataival, akkor az derül ki, hogy
332 állampapír hiányzik a rendszerből.
Az adósságkezelőnél 6543 személy nevében jegyeztek le kötvényt az elmúlt négy évben, a bevándorlási hivatalnál azonban csak 6211-ről tudnak. Az ÁKK számai lehetnek a helyesek, hiszen a bevándorlási hivatal – ebből is látszik, hogy milyen laza az ellenőrzés – a közvetítő cégek önbevallása alapján jut csak adatokhoz.
Persze a BMH leellenőrizhette volna a számokat az adósságkezelőnél, de úgy látszik, hogy ez nem volt opció. Akkor sem, amikor a program véget ért, és Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő közérdekű adatigénylésben kérte ki a végleges számokat. Olyannyira slendrián a programban résztvevő külföldieket ellenőrző bevándorlási hivatal, hogy már az általa közölt adatokban is ellentmondások voltak.
A zavart részben az okozhatta, hogy amikor a kötvény árát 250 ezerről 300 ezer euróra emelték, az ÁKK az addigi egy darab 250 ezer eurós névértékű kötvény helyett az új sorozatban hat darab 50 ezres címletű állampapírt bocsátott ki. A közvetítő cégek azután jegyezték le az állampapírt, hogy a BMH jelezte: az illető jogosult a tartózkodási engedélyre.
Ez a procedúra 30 napig tartott, majd a közvetítő cégeknek 40 napjuk volt lejegyezni a kötvényt. Vagyis akinek az áremelés előtt már folyamatban volt az ügye, az még 250 ezerért jutott kötvényhez. Az új, 50 ezres címletű sorozatokból is vásárolhatott, de nem hatot, csak ötöt kellett vennie.
A cégek azonban, amikor adatot szolgáltattak a bevándorlási hivatalnak, egyszerűen azt közölték, hogy hány állampapírt vettek, de sokszor nem osztották el öttel vagy hattal. Emiatt alakult ki a 332 darabos eltérés.
Ez azonban még nem minden. Az elmúlt évek tucatnyi adatigényléséből kiderült, hogy a 2013-as és a 2014-es évben – amikor még csak a 250 ezer eurós címletű kötvény volt fogalomban – sem stimmeltek a számok. A 332-nek nagyjából a tizede valóban hiányzik a BMH-nál,
a G7 becslése szerint mintegy 30 kötvény hiányzik fizikailag is a rendszerből.
Az ÁKK szerint például a liechtensteini S&Z Program Ltd. nevű közvetítő cég 10 letelepedési kötvényt vásárolt meg, a BMH azonban 11-ről tud. Ezzel a céggel történt meg az is – legalábbis a BMH szerint -, hogy 2016-ben két személy számára jegyzett le letelepedési kötvényt. A gond az, hogy a parlamenti bizottság 2014 szeptemberében visszavonta a vállalkozás kötvényforgalmazási engedélyét, vagyis a cég már nem jegyezhetett volna le állampapírt 2016-ban. Az ÁKK adatbázisa szerint a cég nem is vásárolt kötvényt abban az évben.
Egy másik vállalkozás, a szingapúri Euro-Asia Investment az ÁKK szerint 43 személy után jegyzett le állampapírt, a BMH azonban csak 41-ről tud.
De sem a legnagyobb, kínai ügyfelekre specializálódott Hungary State Special Debt Fund, sem az Innozone Holdings, sem az Arton Capital számai nem egyeznek. Egyedül a Discus Holdings és a Migrat Immigration Asia adatai mutatnak egyezést a BMH és az ÁKK adatbázisában.
Ebből két dolog következhet:
Valakik úgy kaptak tartózkodási engedélyt, hogy nem volt mögötte kötvényjegyzés, ami törvényellenes.
A közvetítő cégek több állampapírt jegyeztek le, mint ahány külföldi volt. Az euróövezeti nulla százalékos kamatkörnyezetben igen gáláns volt a magyar eurókötvények évi két százalékos hozama, így megérte megforgatni a pénzt.
A kormány szerint a legszigorúbb ellenőrzéseket hajtották végre a letelepedési kötvényprogramban, a tények azonban mást mutatnak. Kapott letelepedési engedélyt egy korábban elítélt orosz adócsaló, a szír diktátor pénzembere, de nem akadt fent a magyar hatóságok ellenőrzésén az orosz kémelhárítás vezetőjének családtagja sem, csak hogy a legszembetűnőbb eseteket említsük.
A letelepedési kötvényprogramot eleve úgy alkották meg, hogy kormányváltás esetén se lehessen számonkérni a felelősöket. Az állami hatóságok helyett a végrehajtó hatalom ellenőrzését ellátó Országgyűlés egyik testülete, a gazdasági bizottság adta ki a közvetítő vállalkozások kötvényjegyzési engedélyeit.
A fideszes többségű bizottságban országgyűlési képviselők ülnek, akiket jogilag nem lehet felelősségre vonni azért, mert igennel vagy nemmel szavaztak a parlamentben. Ahogy a G7 megírta, még a bizottságon belül sem mentek szabályosan a dolgok, de a Transparency International feljelentése miatt indított nyomozás során a Központi Nyomozó Főügyészség nem talált bűncselekményre utaló jelet.
Az ügyészség szerint azért nem vétett a parlamenti bizottság a szabályok ellen, mert nem voltak szabályok.
Emiatt fordulhatott elő, hogy hitelre is lehetett kötvény venni, sőt harmadáron is letelepedési engedélyhez lehetett jutni.
A letelepedési programból az állam nem profitált, sőt a túl magas kamatok miatt több milliárd forintos veszteséget könyvelt el. A Transparency International tanulmánya szerint 20-30 milliárd forintot bukott az állam a projekten.
Az egész programon csak és kizárólag a Fidesz-közeli közvetítő cégek nyertek.
A személyes- vagy pártkötődés szinte kézzel fogható a bevétel 75 százalékát realizáló Hungary State Special Debt Fund esetében. A vállalkozást 2013. január 15-én alapították meg a Kajmán-szigeteken, egy hónappal azelőtt, hogy a nemzetgazdasági miniszter rendelete megjelent volna a program részleteiről.
A cég kiszervezte a kötvénymenedzselés lehetőségét a hasonló nevű Hungary State Special Debt Management*A cég 2014. január 14-én Hungary Immigration Consultingra változtatta a nevét. nevű vállalkozásnak. Ezt a céget még korábban, 2012. december 4-én, azaz három héttel azelőtt alapították Hongkongban, hogy életbe lépett volna a letelepedési programot szabályozó törvény és egy héttel azelőtt, hogy a magyar Országgyűlés szavazott volna a jogszabályról.
A nevében a Management utótagot viselő cégnek három tulajdonosa volt.*A végső tulajdonos három Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cég:
25 százalékban a Star Wealth Ltd.,
30 százalékban a Prime Ally Ltd.,
45 százalékban az Ace Deal Investments Ltd. Az egyiket, a Brit Virgin-szigeteken székhellyel rendelkező Prime Ally Ltd. nevű offshore céget egy nappal azelőtt alapítottak meg (2012. október 26-án), hogy Rogán Antal fideszes képviselő egyáltalán beterjesztette volna a letelepedési programot lehetővé tevő jogszabály-módosítási indítványát az Országgyűlésnek.
Honnan tudhatták Magyarországtól több ezer kilométerre, hogy másnap, azaz október 27-én Rogán Antal egy olyan módosítót terjeszt a parlament elé, amely a következő években több tízmilliárd forintos bevételt hoz a cégnek? Kérdéseinket elküldtük több állami szereplőnek is, de nem érkezett válasz.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA letelepedési kötvényprogrammal a kormány mindent megvalósított, ami ellen a Fidesz küzdöttBevándorlás, offshore cégek és korrupció: ezek ellen küzdött a Fidesz, a letelepedési kötvényprogramban ez mind benne van. | Fiktív kötvényekkel is üzleteltek a letelepedési programban, amely 162 milliárdot hozott a Fidesz-közeli offshore cégeknek | Elképesztő kupleráj van a bevándorlási hivatalban, ahol több mint 300 állampapírral nem tudnak elszámolni. | null | 1 | https://g7.hu/allam/20181221/fiktiv-kotvenyekkel-is-uzleteltek-a-letelepedesi-programban-amely-162-milliardot-hozott-a-fidesz-kozeli-offshore-cegeknek/ | 2018-12-21 13:30:00 | true | null | null | G7 |
A nagyobb városoktól pedig az adósságuk 40–70 százalékát vállalja át az állam. A megmentett települések vezetői értelemszerűen örülnek, a jól gazdálkodó önkormányzatok viszont zúgolódnak.
– Még nem bontottunk pezsgőt, mivel a részletszabályokat nem ismerjük, de nagyon jól jött nekünk a segítség – ismerte el a Blikknek Szegedi Ferenc, a Zala megyei Gelse polgármestere, akinek faluja az adóslista éllovasa. Az ezerfős településnek több mint egymilliárdos tartozása van, vagyis minden gelsei lakosra több mint egymilliós adósság jut.
– Egy hat évvel ezelőtti fürdőberuházás miatt adósodtunk el, de utak, járdák javítására és a kúria felújítására is kértünk kölcsönt – számolt be a polgármester.
Egy fillér adóssága sincs azonban a Hajdú-Bihar megyei Darvasnak. – Jóérzésű ember méltánytalannak tartja, hogy a rosszul gazdálkodókat támogatják – dohogott Máté János, aki szeptemberig vezette a tartozásmentes települést. – Soha nem mertünk hitelt felvenni, önerőből fejlesztettünk, pályáztunk, és közben alaposan meghúztuk a nadrágszíjat. – Nem bántam meg, így volt tisztességes – válaszolt Máté János, hogy megérte-e spórolni.
A nagy önkormányzatok közül a XIII. kerületinek a legkisebb az adóssága, ott is zokon vették az adósmentést.
– A társadalomra nézve züllesztő hatású, hogy a kormány átvállalja az eladósodott települések terheit. A felelősen gazdálkodó önkormányzatok becsapva érezhetik magukat, és azt gondolhatják, felesleges volt minden igyekezet, hiszen most még hátrányba is kerülnek polgáraik – tolmácsolta Tóth József polgármester és a XIII. kerületi képviselő-testület állásfoglalását Gellért Lajos sajtóreferens a Blikknek. Ezért a képviselők felterjesztést fogalmaztak meg a miniszterelnöknek, amelyben hasonló anyagi forrást kért a jól gazdálkodóknak is.
Ha hasonló támogatásra nem is, de némi vigaszdíjra számíthatnak a kormányzattól.
– A tartozásmentes önkormányzatok külön a számukra kiírt fejlesztési pályázatokon vehetnek részt – jelentette be a Blikknek a Belügyminisztérium, ennek részleteiről azonban egyelőre nem árultak el semmit.
Íme, a legeladósodottabb települések listája:
Zalaszentiván
1,075 millió Ft
Borsodszirák
860 ezer Ft
Esztergom
613 ezer Ft
Aba
580 ezer Ft
Pilismarót
508 ezer Ft
A táblázat mutatja, hogy az egyes városokban és településeken mennyi az egy lakosra jutó felhalmozott adósság. (Forrás: GKI-Heti Válasz) | Zúgolódnak a spórolós települések | Budapest - Az eladósodott kistelepülések már az idén megszabadulhatnak adósságaiktól! A kormány döntése értelmében ugyanis 100 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást kapnak ezek az önkormányzatok, így az összes tartozásaiktól mentesítik őket. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/zugolodnak-a-sporolos-telepulesek-2119785 | 2012-11-15 17:51:00 | true | null | null | Blikk |
Pettykó János egyetemi főtanácsos hangosan vett részt a második világháború véget előtt az antiszemita propagandában, ám maga több tucat zsidó beteg elszállítását akadályozta meg egy budapesti klinikáról. "Antiszemita-e, aki zsidózott?" - tette fel a kérdést egy újság, amely beszámolt népbírósági peréről. Végül az ítélet megadta a választ: "Aki valóban antiszemita beállítottságú, az nem ment meg saját kezdeményezése alapján és saját személyének veszélyeztetése mellett száz zsidót".
A retorikát tehát a tettek alá rendelték, és felmentették Pettykót.
Ez a (kötetben nem szereplő) történet jutott az eszembe, amikor az Antiszemita zsidómentők? c. könyvet olvastam. Bizonyos, hogy
izgalmas és tabudöntögető könyv jelent meg
a Magyar Napló kiadásában Ujváry Gábor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet általános és tudományos főigazgató-helyettesének tollából.
A könyv öt olyan jobboldali, alapvetően a zsidóságra negatívan tekintő politikus életútját járja körül, akik a német megszállás és a holokauszt alatt revideálták korábbi nézeteiket, és a zsidók mentésébe fogtak. Mint a szerző írja, az életutak segítségével be kívánja mutatni, hogy "a történelmet a jó és a rossz harcának gondoló, fekete-fehér szemléletű megközelítéssel szemben miért fontos az árnyalt látásmód az egyes korszakok és személyiségek tetteinek ábrázolásakor, értékelésekor".
A kötet öt "főszereplője": Hóman Bálint, Zsindely Ferenc, Makkai János, Mester Miklós és báró Kemény Gábor.
Az 1944-es német megszállásig hárman (Hóman, Zsindely és Makkai) kormánypárti, ketten pedig ellenzéki politikusként tevékenykedtek (Mester az Imrédy-féle Magyar Megújulás Pártjához tartozott, Kemény pedig nyilas volt). A német megszállást követően Zsindely visszavonult a politikától (naplója nemrég jelent meg, arról itt írtunk), Makkait pedig az elsők között tartóztatta le a Gestapo. Hóman a felkínált miniszteri tárcát visszautasította és éles levélben bírálta a megszállást Edmund Veesenmayer német birodalmi követ előtt, ám a Sztójay-kormányt továbbra is támogatta. Mester ismét kormánypárti lett, az 1944 májusáig a keleti fronton harcoló Kemény pedig a nyilas puccsig többé-kevésbé ellenzékben maradt.
Az öt szereplőből négyet a második világháború után háborús bűnökkel vádoltak,
a sorból egyedül Zsindely maradt ki, noha őt később kitelepítették (pontosabban "szabad elköltözésre" kötelezték). Hómant és Keményt halálra ítélték (utóbbit ki is végezték), Makkai végül megúszta az eljárást, ám őt is kitelepítették.
Ujváry legalaposabban elemzett alanya kétségkívül Hóman, akivel a szerző már sokat foglalkozott. Hóman antiszemita, németbarát, de a holokauszthoz szükséges népirtó antiszemitizmustól távol álló személynek mutatkozik meg. Egy helyütt azon filozofált, hogy egy német győzelem "százszázalékos völkisch Ungarnt jelent" , ezért úgy vélte, "szárazon kell tartani a puskaport". 1944. július 10. körül mentesítések ügyében kereste fel Sztójay miniszterelnököt, mentesíteni akarta többek között Ligeti Miklós szobrászt és a "félvér" Benedek Marcell írót, Benedek Elek fiát is. Ennek ellenére tagja lett a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének (köznyelven "nyilas parlament" ), majd Ausztriába menekült.
Az amerikai csapatok kiadták Magyarországnak, a budapesti népbíróság életfogytiglani fegyházra ítélte, az ÁVH börtönében hunyt el.
Hasonlóan érdekes életutat járt be a többi, könyvben szereplő figura is. Zsindely naplója tele van antiszemita kiszólásokkal, mégis zsidókat mentett a megszállás alatt (köztük Apró Antalnét és kisfiát). Felesége 2001-ben megkapta a Jad Vasemtől a Világ igaza díjat. Makkai János éleslátó politikus volt - 1932-ben megjósolta a szovjet-német megegyezést, a Berlin-Róma tengelyt és a német-lengyel háborút! -, viszont ő volt az első zsidótörvény kezdeményezője és a második zsidótörvény parlamenti előadója.
Később a cionistákat támogatta nem-zsidóként, és próbálta enyhíteni (sikertelenül) a munkaszolgálatosok helyzetén. (Annyiban lóg ki a sorból, hogy a német megszállás alatt szinte végig fogságban volt, vagy rejtőzködött, így "zsidómentő" effektíve nem volt).
Mester Miklós korábban világosan antiszemita volt,
a német megszállás alatt azonban a mentesítésekben járt közben, többek között olyan személyek ügyében segédkezve, mint Kőrösy Kornél, Szabolcsi Bence, Turóczi-Trostler József, Goldziher Károly, Füst Milán, Heltai Jenő vagy Sárközi György (utóbbi a nyilasuralom alatt mégis a holokauszt áldozata lett).
Kemény nyilas külügyminiszterként kormányzati szerepét használta fel zsidók segítése ügyében, ez mondjuk a bitófától nem mentette meg.
Ujváry könyve példamutató objektivitásában és széleskörű forráshasználatában.
A kötet nem mentegeti a korabeli kollaboráns magyar állam szerepét a holokausztban. Mint írja: a magyar közigazgatás letagadhatatlan, aktív szerepet játszott az 1944-es deportálásokban. Eközben nyitott arra a lehetőségre, hogy egyes, összetett és néha ingadozó, önmagukkal is vitatkozó történelmi szereplők nem írhatók le egyszerű sémák mentén, és karrierjük teljes egészét, holisztikusan kell szemlélni. Amennyiben nem vagyunk nyitottak a történelmi ellentmondások elemzésére és befogadására, úgy az olyan bonyolult és sokszínű életutakat, mint Hómané vagy Zsindelyé, nem is tudjuk értelmezni. Ujváry könyve a tisztánlátás és a megértés irányába mutat, és minden történelemkedvelő és történész polcai helye van.
Ujváry Gábor: Antiszemita zsidómentők? Hóman Bálint, Zsindely Ferenc, Makkai János, Mester Miklós és Kemény Gábor 1944-es szerepének előzményei. Bp., Veritas-Magyar Napló, 2024. 166. o. | Lehet egy antiszemita egyszerre zsidómentő is? | Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kultura/2024/10/lehet-egy-antiszemita-egyszerre-zsidomento-is | null | true | null | null | Mandiner |
Orbán Viktor pártelnök és Kubatov Gábor pártigazgató után újabb fideszes politikust vont vagyonosodási vizsgálat alá az APEH: Pesti Imre képviselőt. A politikus szerint egyértelműen politikai indíttatású a vizsgálat ellene. Lapunk megkereste a Fidesz sajtóosztályát is, hogy az elmúlt években is volt-e példa arra, hogy politikusaikat vizsgálták, ám azt a választ kaptuk, hogy erről nem vezetnek nyilvántartást.
Van egy híre, fotója, videója? Töltse fel az FN Tudósítóra!
Katona Kálmán – akit októberben keresett meg az adóhatóság – viszont a FigyelőNetnek elmondta: ha a parlamenti hangulatból indul ki, akkor azt gondolja, tudatosság áll a háttérben, ám mivel cégeit már több alkalommal vizsgálták, és a könyvelője szerint is ez rutinügy, úgy gondolja, puszta véletlenről van szó. „Adózó polgár vagyok, akit egy idő után kiszúrtak” – hangsúlyozta az MDF politikusa. Lapunknak elmondta: egy szja-ellenőrzési vizsgálat indult az ügyében októberben. „Egyszer behívtak, ám akkor egy román környezetvédelmi delegációhoz kellett mennem, így elhalasztottuk az időpontot. A napokban azonban meglesz a vizsgálat” – mondta az MDF-es politikus, hozzátéve: nem tud róla, hogy más párttársa ellen is indult volna vizsgálat. Katona Kálmán lapunknak kiemelte: teljesen nyugodt, papírjait könyvelő kezeli, és mindennel el tud számolni. „Ha minden rendben van, nagy baj nem lehet. Fel vagyok készülve, nagyon csodálkoznék, ha bármi kifogás felmerülne, de várjuk ki a végét” – fogalmazott Katona.
Katona Kálmán nem tart a vizsgálattól (Fotó: MTI) | Nem csak fideszeseket vizsgál az APEH | Az MSZP-ből az elmúlt időszakban négy, a Fideszből három, az MDF-ből egy politikust vontak vagyonosodási vizsgálat alá, az SZDSZ nem tud ilyen esetről. Pesti Imre szerint politikai indíttatású a vizsgálódás, Katona Kálmán szerint lehet, hogy véletlenről van szó, ám ő nyugodtan várja az APEH munkatársait. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2007/11/14/nem_csak_fideszeseket_vizsgal/ | 2007-11-14 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Demeter Márta LMP-s képviselő, akit mellesleg nem engedtek be a nemzetbiztonsági bizottság amúgy zárt ülésére, miután egymaga több visszásságot derített fel Ghaith Pharaonról és társairól, mint az egész ellenzék (pl.: 1., 2.) , a letelepedési kötvényekről tett fel kérdéseket írásban a kormányzatnak, minden minisztériumnak.
Hét kérdésből álltak a levelei (itt van az egyik pdf-ben), mégpedig, röviden összefoglalva, hogy a címzett helyesnek tartja-e, hogy
a kötvényprogram után az offshore cégek nem fizetnek adót
a programmal 20 ezer ember előtt nyitották meg a kaput
elítélt külföldiek is jöhettek
ellenérdekelt szolgálatok is csempészhettek be embert
a magyar embereket erről nem kérdezték
13 milliárdos veszteséget okozott a kormánynak
Rogán köre gazdagodott.
Dömötör Csaba, Rogán államtitkára válaszolt írásban, méghozzá az összes levélre egyszerre. A válasz egyfelől tökéletes, másrészt nyomorúságosan cinikus. A következőképp szól:
Összefoglalóan az alábbi tájékoztatást adom. Egy olyan reménytelen helyzetben lévő párt, mint az LMP kétségbeesett politikai akciójával nem foglalkozunk.
Demeter Márta egyébként ezt a kört már egyszer megfutotta, nyáron is hiába próbált érdeklődni.
Íme a Tökéletes Válasz képben:
Nyitókép: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára (Illyés Tibor/MTI) | Elég világosan kinyilvánította a kormány, hogy mit gondol a demokráciáról | Elég világosan kinyilvánította a kormány, hogy mit gondol a demokráciáról - Egy LMP-s feltett pár kérdést, mire írásba adta neki az államtitkár, hogy ne erőlködjön, felesleges. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/10/27/domotor_csaba_irasbeli_kerdes_valasz_nem_foglalkozunk_lmp/ | 2017-10-27 12:49:00 | true | null | null | Index |
Hétfőn olyan felvételek jelentek meg , ahol a sajtó munkatársairól mond Magyar Péter többek között olyanokat, hogy a köcsögök, sőt a Hír TV munkatársait a Dunába löketné.
Mindezek után a Tisza Párt elnöke sajtótájékoztatót tartott, a helyszínen később a Hír TV stábja azt szerette volna megtudni Magyar Pétertől, hogy mi igaz a hangfelvételeken elhangzottakból, és kiket tart pontosan köcsögöknek.
Azonban a politikus a szokásosnál is idegesebben reagált, egyből felpattant az asztaltól és kétségbeesetten kért segítséget biztonsági embereitől, hogy azonnal távolítsák el a közeléből Heiter Dávid Tamást, a Hír TV munkatársát.
Ezt követően az egyik biztonsági ember pedig szó szerint kihajította az ajtón a riportert. | Magyar Péter kidobatta a Hír TV munkatársát | Magyar Péter sajtótájékoztatót tartott, a helyszínen később a Hír TV stábja azt szerette volna megtudni tőle, hogy mi igaz a hangfelvételeken elhangzottakból. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-biztonsagi-embere-kidob-hirtv-munkatars-video | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Szocialista székházbotrányról ír a Heti Válasz
NOL • Népszabadság Online • 2007. október 10.
Szocialista székházbotrányról ír csütörtökön megjelenő számában a Heti
Válasz; az MTI-hez szerdán eljuttatott cikk szerint a Magyar Turizmus (MT)
Zrt. jogcím nélkül utal ki 200 millió forintot a Vérmező úti pártközpont
tulajdonosának. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
közleménye szerint a szerződést még 2006. december 31-i hatállyal az MT
Zrt. felmondta.
Az MSZP elköltözik VIII. kerületi, Köztársaság téri székházából, és amíg
elkészül az új, VI. kerületi, Jókai utcai épület rekonstrukciója, bérbe
vették az I. kerület, Vérmező út MBC-irodaház negyedik és ötödik emeletét.
A Heti Válasz közli, hogy 2006 végén a negyedik és ötödik emeletről
költözött ki a Magyar Turisztikai Hivatal, illetve jogutódja, az
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai
szakállamtitkársága.
A tárca eredetileg 2008. december 31-ig szerződött, ám tavaly év végén a
szakállamtitkárság mégis a Hold utcába költözött, az egykori ifjúsági és
sportminisztérium épületébe. Ezután tette át székhelyét az MSZP a Vérmező
úti átmeneti szállásra, ahol - friss bérleti szerződésük értelmében - 2008.
december 31-ig maradnak.
"Egy kvázi titkos üvegzseb-kimutatás szerint" azonban a Magyar Turizmus
Zrt. 2007. január 1-jétől 2008. december 31-ig érvényes, kétéves
időtartamra szóló szerződést kötött "az MBC irodaházban található bérlemény
bérlésére", nettó 200 millió forint értékben - olvasható a cikkben. A
hetilap szerint a megállapodás "minden ésszerűséget nélkülöz", hiszen az
idegenforgalmi részvénytársaság annak ellenére állja a 2007-2008-as időszak
200 milliós terhét, hogy már kiköltözött az épületből.
"Egyelőre nem állíthatjuk - igaz, cáfolni sem áll módunkban -, hogy az MSZP
helyett egy állami cég fizet az MBC-bérleményért, így azt sem, hogy a
közforintok terhére burkolt pártfinanszírozás folyik" - fogalmaz a Heti
Válasz, de hozzáfűzi: "az önkormányzati tárca egyik cége jogcím nélkül
pénzeli az MSZP szállásadóját".
Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI-nek azt mondta: az MSZP szerződésbe
foglalt kötelezettségeinek megfelelően fizeti a bérbeadónak a Vérmező úti
ingatlan után járó bérleti díjat. Megjegyezte: a párt két szintet, összesen
1100 négyzetméter bérel. Az MSZP szóvivője értetlenségét fejezte ki a
hetilapban megjelentekkel kapcsolatban. Úgy vélte, lehet, hogy egyfajta
megrendelést teljesítenek azzal, hogy a valóságtól és az igazságtól távol
eső ügyekbe keverik az MSZP-t.
Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek kijelentette:
a társaság 2006. december 31-e óta nem fizet bérleti díjat a korábban
bérelt irodákért. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium MTI-
hez szerdán eljuttatott közleménye szerint az MT Zrt. bérleti díjat a
korábbi bérleménye után 2007-ben nem fizetett és jelenleg sem fizet.
"Az MT Zrt. a nevezett ingatlant szerződés alapján 2002. augusztus 29-től
2006. december 31-ig bérelte. A szerződést 2006 elején a 2007. január 1-től
2008. december 31-ig terjedő időszakra meghosszabbították" - olvasható
Benkő István, az ÖTM megbízott főosztályvezetőjének közleményében.
Mint írják, az ÖTM-ben született döntés alapján - amely szerint a Magyar
Turizmus Zrt-t állami tulajdonú ingatlanban (Hold utca 1.) helyezik el - a
szerződés adta lehetőséggel élve, azt 2006. december 31-i hatállyal az MT
Zrt. 2006. szeptember 7-én felmondta. A Vérmező úti irodák átadás-
átvételére, amiről jegyzőkönyv is készült, 2006. december 27-én került sor
- olvasható a közleményben.
(MTI) | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-467382 | 2007-10-10 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Nem kis bravúrt hajtott végre a Magyar Televízió az elmúlt két évben. A szervezeti átalakítás jegyében elkezdte leépíteni a szállítási részlegét, az első körben a 72 embernek majdnem a felét elküldték. Emiatt három dolog is történt.
a szervezeti költség valóban csökkent, a 2005-ös 202 millióról 192 millióra.
A napi tevékenység biztonságos és szabályszerű ellátása rendszeresen nehézséget okoz.
A taxiköltség évi 64 millió forintról 106 millióra ugrott. (A 106 milliós taxiköltséget úgy sikerült produkálni, hogy az MTV-nek jelenleg 56 személygépkocsiija van.)
Mi következik ebből? A Magyar Televízió szerint az, hogy a létszámleépítést tovább kell folytatni, a szállítást szolgáltatásként kell megrendelni.
Az indoklás szerint az MTV igyekszik kiszervezni minden olyan tevékenységet, amely nem része az alaptevékenységnek. Ez alapján szervezték ki első lépésben a jelmezeseket és a sminkeseket, ezután a díszletgyártást és üzemeltetést. A szállítás kiszervezése az utolsó lépés az átalakításban.
Maradna 25 ember (stratégiai okok miatt szükséges gépjárművezetők, és a felügyeleti, ellenőrző tevékenységet ellátó személyek), az autók jelentős részét pedig bérelnék, karbantartással, javítással együtt.
És ha már eddig eljutott az MTV, akkor egyúttal le is cserélné 119 darabos flottája jelentős részét, mert a járműpark elöregedett, további üzelemtetése nem végezhető gazdaságosan. A személyautók jelentős része 2004-es beszerzésű, a teherautók azért jóval több, mint tízévesek. A legöregebbek a közvetítőkocsik, de ezeket most nem cserélik le, mert a berendezések átszerelése jelentős költséggel járna. A köztévé 95 új járművet bérelne, ebből négy vezetőit, 20 személyautót, 20 egyterűt, két terepjárót, kisbuszt, teherautókat, de még egy buszt is.
Ezzel amúgy összesen évi 40 millió forint megtakarításra számít az MTV, számolnak ugyanakkor azzal is, hogy a szolgáltatások megrendelésével (az eddig házon belül megoldott szervíz, sofőrök óradíja) piaci szintre árazódik.
További előnyként említi az MTV előkészítő anyaga, hogy a taxiköltség csökkenése is várható, ugyanis a személyautók száma 42+14-ről 63 darabra nőne, és minél többen rendelkeznek személygépkocsival, annál kevesebben vesznek igénybe taxiszolgáltatást. Ebbe a gondolatmenetbe valóban nehéz lenne belekötni, a számítások pedig alá is támasztják ezt: egyenesen 83 millió forintra zuhanna le az MTV taxiköltsége évente.
Az MTV kuratóriuma ma tárgyal az előterjesztésről. Nem biztos, hogy átmegy a javaslat. Egyrészt azért, mert a fideszes kurátorok szerint nincs kellően alátmasztva, hogy valóban bérlettel kellene megoldani az MTV gépjárműigényét. És egymásik érv: a márciusban lejáró mandátumú Rudi Zoltán már ne kössön hosszú távú szerződéseket, döntsön ilyen ügyekről az elnöki pályázat nyertese.
De legalább a kuratórium már nem a saját autóiról dönt. Tavaly tavaszig ugyanis a Magyar Televízió Zrt. biztosított járműveket az elvileg a működését felügyelő MTV Közalapítvány kuratórium elnökség tagjainak is, már igényt tartott erre. Ez amúgy az Állami Számvevőszék szerint törvénytelen, mert a kuratórium elnökségi tagjai az MTV Zrt-től a médiatörvény szerint ugyanis semmilyen jogcímen díjazásban nem részesülhetnek. Rudi Zoltán az elnökségi tagoknak adott autókat – amúgy az ellenzéki kurátorok érkezésekor – márciusban visszavonta. Végül több kurátor megvásárolta az addig használt autóját az MTV-től. | Százmillióért taxizik az MTV | Százmillióért taxizik az MTV - Nem kis bravúrt hajtott végre a Magyar Televízió az elmúlt két évben. | null | 1 | https://index.hu/kultur/tvostrom/2008/01/09/szazmillioert_taxizik_az_mtv/ | 2008-01-09 00:00:00 | true | null | null | Index |
Mint ismertették, a térítésmentes programon a szakember érinti a jogszabályváltozásokat, a számlázás nyomon követését, valamint a szerződéseknél felmerülő problémákat.
Az előadásra, amelyet
október 31-én, csütörtökön 14 és 16 óra között
Szarvason, a Szabadság utca 40. szám alatti Leves és Rétes Bárban
tartanak, a Békés Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara honlapján lehet regisztrálni . | Aktuális kérdésekről tartanak előadást a vállalkozóknak | A közmű-szolgáltatókkal kapcsolatos aktuális kérdésekről tart ingyenes előadást vállalkozóknak a Békés Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében dr. Bagdi László ügyvéd csütörtökön Szarvason – ismertették a kamaránál. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-gazdasag/2024/10/kozmuszolgaltatok-eloadas-kamara-szarvas | null | true | null | null | BEOL |
Bár a szabályozást sokan sokszor kritizálták, mégis a nagy hézagok közül az egyik éppen az, hogy ez nem érvényes az uniós választásokra – nyilatkozta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi vezetője, és hozzátette: nincs hivatalos válasz arra a kérdésre, hogy a törvényhozás miért feledkezett meg az európai parlamenti választási kampányok szabályozásáról.
Az országgyűlési választási kampány finanszírozására vonatkozó törvényt az Országgyűlés tavaly újraszabályozta. Ennek értelmében az egyéni képviselőjelölteknek kincstári kártyán egymillió forintos támogatást utalnak, az országos listát állító pártok pedig készpénzben vehették fel a pénzösszeget. Ez, a jelöltek számától függően 149,25 milliótól 597 millió forintig terjedt.
A törvény egyik gyenge pontja az elszámolásra vonatkozik: az egyéni képviselőjelöltek elszámolását részletesen szabályozza, ám a jóval több pénzhez jutó pártokat nem kötelezi tételes elszámolásra. Ehhez kapcsolódik egy másik vitatott passzus. E szerint az egyéni jelölteknek vissza kell fizetnük a felvett támogatást, ha nem szerzik meg a voksok két százalékát. A több százmillió forintot felvő pártokra ez a megszorítás nem vonatkozik. Pedig nagy szükség lenne rá, mert például a Fidesz nagyon drágán kampányolt – mondta Ligeti Miklós.
A korrupció ellen küzdő szervezet a képmutatás.hu weboldalon összegezte az idei kampánymonitorozás előzetes adatait – eszerint a Fidesz–KDNP egymaga 2 milliárdot költött, a CÖF-fel és a kormány támogatásával együtt meg több mint 3 milliárdot, miközben a törvényes limit egymilliárd forint lenne. A TI szakembere kiemelte: az Állami Sámvevőszék (ÁSZ) az elllenőrzés során csak formális szerepet játszik, a pénzek valódi útját azonban nem kíséri végig. Az ÁSZ cáfolja a szervezet állításait. Vizsgálatok a hónap végén várhatók, a választások jogerős eredményének megszületése után. | Átláthatatlan az EP-választások kampányfinanszírozás - Világgazdaság | Bő egy hónap van hátra az európai parlamenti választásokig, de ez a megmérettetés láthatóan kevésbé hozza lázba pártokat. Ezt jól mutatja, hogy a kampányfinanszírozási törvény nem vonatkozik az EP-választásokra. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2014/04/atlathatatlan-az-ep-valasztasok-kampanyfinanszirozas | 2014-04-16 16:34:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Az alkotás 13,5 méter hosszú, 4,5 méter magas, és körülbelül 63 négyzetméteres
A festményt a Parlamentből hozták el
A Munkácsy - Egy világsiker története című kiállítás november 27-től tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban
- A festmény 13,5 méter hosszú, 4,5 méter magas, kerekítve nagyjából 63 négyzetméter. A leemelésen és az elszállításon 30-40 fő dolgozott, a restaurátoroktól kezdve a műtárgytechnikusokon át, egészen a kiállítás szervezőiig. Mérésre nem volt alkalmunk, de a súlyát olyan 1 tonna körülire saccoltuk a kollégákkal. Ebben persze, benne van minden: a díszkeret, az úgynevezett vakkeret, amire a vászon lett felfeszítve, és persze, maga a vászon is - kezdte a Blikknek Kovácsné Gőgös Ágota, a múzeum restaurátori osztályának vezetője.
A festmény a Parlament épületének dél-nyugati sarkában lévő Munkácsy termet díszíti, 1929-ben került ide, az egykori elnöki fogadóterembe.
- A szervezést már hónapokkal korábban elkezdtük, ugyanis a festmény leemeléséhez egyedi méretű állványzatot és csörlőrendszert kellett rendelni. Természetesen a mozgatás előtt fel kellett mérni azt is, milyen állapotban van a festmény, bírja-e majd a szállítást, de szerencsére ezzel nem volt gond. Munkácsy nagyon jó minőségű alapanyagokkal dolgozott, a több rétegnyi festék mögött illesztések nélkül, egyben szőtt, erős vásznat használt. Ezek bizony kiállják az idő próbáját! - vette át a szót Országh Borbála restaurátor, a vászonkonzerválási projektcsoport vezetője.
A kép 1893-ban készült el, több mint 130 éves. Munkácsy először Párizsban mutatta be, többszöri átdolgozás után a képet 1893 decemberében fejezte be, és 1894 februárjában hozatta Budapestre.
+ 6
Röpködtek a milliók: így árverezték el Munkácsy festményét
- Maga a bontás, majd az összerakás is két-két napot vett igénybe. A szállítással egy műtárgyak mozgatására specializálódott céget bíztunk meg, olyan teherautót választottunk, ami nem csak méretben megfelelő, de a csomagtere is klimatizált. A festményhengert még pluszba hőtartó fóliába csomagoltuk, hogy minél kevesebb hőmérséklet- és páraingadozás érje az út alatt. Egyébként maga a merevítőkkel megerősített henger, amire feltekertük is kifejezetten ehhez a festményhez készült - magyarázta Ágota, akitől azt is megtudtuk, hogy egy ekkora alkotás szállítása igazi kuriózumnak számít egy múzeum életében.
- Ez volt az egyik első műtárgy, amit a kiállításhoz szállítottunk, ha jól tudom, a legmesszebbi festmény Amerikából érkezik majd egy magángyűjteményből. A Honfoglaláson kívül még két nagyobb méretű alkotást szállítunk majd hasonlóképpen, emellett közel száz kisebb méretű festmény érkezik díszkerettel együtt ládákban, illetve Munkácsy személyes tárgyait is megtekinthetik majd a látogatók.
A múzeum Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központjának szakszerű infrastruktúrája és csapata, valamint felszereltsége teszi kizárólag lehetővé az ilyen mértékű restaurálási munkák teljesítését, valamint azt, hogy a Szépművészeti Múzeumban nemzetközi szinten is elismert kiállításokat mutathatunk be. A Szépművészeti Múzeum Munkácsy - Egy világsiker története című kiállítása november 27-én nyílik. | A Szépművészetibe költözött Munkácsy óriás festménye | Bár Munkácsy Mihály Honfoglalás című festménye akkora, mint egy tágasabb albérlet, az Árpád vezért és a Kárpát-medencébe vonuló magyar sereget ábrázoló gigantikus méretű alkotást most mégis leakasztották a szögről, és a Szépművészeti Múzeumba szállították egy kiállítás kedvéért. Ez aztán nem kis meló! | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/munkacsy-estmeny-szallitas-szepmuveszeti-muzeum/ys4hc3c | null | true | null | null | Blikk |
A parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tájékoztatást kért az Alkotmányvédelmi Hivataltól a Hunguard nevű, részben offshore hátterű céggel kapcsolatban, derült ki Pintér Sándor belügyminiszter írásbeli válaszából, amelyet Tóth Bertalan szocialista képviselő kérdésére adott. A bizottság zárt ülés keretében március végén kapott információkat az AH-tól arról a magáncégről, amely lényegében egyedül végezheti a közszolgáltató cégek számlázási rendszereinek, illetve a pénzügyi szektor informatikai rendszereinek tanúsítását.
Azt viszont nem árulják el, hogy mire jutottak, kit találtak a lánc végén. Pintér válasza szerint a titkolózás oka, hogy
a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége nem a nyilvánosság előtt zajlik.
Az utóbbi időben többször írtunk arról, hogy a kormány rendelete szerint minden magyar banknak és befektetési vállalkozásnak auditálnia kell az informatikai rendszerét, korábban a közműcégeknek és távközlési cégeknek kellett elvégezniük hasonló tanúsítást. A kialakított feltételek szerint azonban az auditot lényegében egyetlen magáncég végezhette, a Hunguard, amely Rogán Antal feltalálótársához, Csik Balázsékhoz kötődik. (A Hunguard az elmúlt években már kiemelkedően jól keresett az ilyen, államilag előírt üzleteken, amelyekről itt írtunk bővebben.)
Ki van a lánc végén?
A céget Rogán feltalálótársai tavaly januárban, éppen az osztalékfizetés előtt eladták egy homályos hátterű offshore-cégnek, a máltai Javelinnek, a valódi tulajdonosairól tehát semmi információnk nincs. Ahogyan a képviselő írásbeli kérdésében felidézi: a Javelin tulajdonosa a szintén Máltán bejegyzett Kinanis Fiduciaries Ltd. és a Levantes Management Ltd. a Kinanis Fiduciaries Ltd. tulajdonosa a ciprusi Kinanis & Co., valamint a szintén ciprusi illetőségű Christos P. Kinanis. A Levantes Management Ltd . pedig a szintén ciprusi Kamaronian Investments Ltd., illetve a Notrosion Management Ltd. tulajdona.
Mindezek jó része az offshore-séma szerint lényegében ismeretlen, piaci szerep nélküli társaság, kivéve a Kinanis-cégeket, amelyek az adómérséklő cégszolgáltatásokat kínáló Kinanis-csoporthoz köthetők. Christos P. Kinanis neve szerepel a tavaly nyilvánosságra került botrányos panamai offshore-iratokban is. A ciprusi cégeknek a nyilvánosan elérhető adatai között csak az igazgatói tisztséget betöltő személyek vannak feltüntetve, vagyis a Hunguard közvetett, végső tulajdonosainak kiléte a nyilvánosság számára ismeretlen.
Nem a nyilvánosságra tartozik
Tóth kérdésében felveti, hogy a homályos hátterű magáncég nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, tekintve, hogy létfontosságú rendszereket üzemeltető és alapszolgáltatásokat nyújtó cégeknél végez vizsgálatokat. Egyúttal arra várt választ Pintértől, hogy kit találtak a nemzetbiztonsági szolgálatok a Hunguard mögött álló tulajdonosi lánc végén, ezt ugyanis szerinte Pintéréknek tudniuk kell, a Telephely Biztonsági Engedély kiadását megelőző nemzetbiztonsági vizsgálatban ezt a jogszabály szerint meg kellett nézniük.
Pintér válaszában nem cáfolja, hogy tisztában vannak a végső tulajdonosok kilétével, csak arra utal, hogy az információ ebben a formában nem tartozik a nyilvánosságra. | Pintér nem árulja el, hogy ki van a Hunguard mögött | Pintér nem árulja el, hogy ki van a Hunguard mögött - A homályos, offshore hátterű cég egyre több bizniszt szerez meg, vizsgálta a nemzetbiztonság is, de nem mondják meg, mire jutottak. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/04/28/pinter_nem_arulja_el_hogy_ki_van_a_hunguard_mogott/ | 2017-04-29 11:06:00 | true | null | null | Index |
Alig telt el néhány hónap azóta, hogy Magyar Péter bejelentette a Tisza-szigetek létrehozását, már súlyos konfliktusok feszítik a párt tömegbázisának felépítését szolgáló egyes csoportokat - értesült lapunk. A Tisza Párt helyi működésére rálátó forrásunk arról számolt be, hogy Strausz Róbert, Békés vármegyei koordinátor és a Tisza szigetek aktivistái között komoly feszültség, nézeteltérés alakult ki. Informátorunk arról beszélt, hogy nagy lelkesedéssel fogadták Magyar Péter bejelentését nyáron a Tisza szigetek szervezéséről, és sokan személyesen is tenni akartak a változásért Békés vármegyében.
- Ehhez képest óriási a csalódás, mert azt tapasztaljuk, hogy a párt helyi koordinátora nem igazi partnerként kezel minket, mindenkit elnyom, tekintélyelvűen igyekszik irányítani, nem hallgat másokra, sőt lenézi az aktivistákat
- ismertette a körülményeket a forrásunk.
Úgy tudjuk, a békési "tiszások" emiatt szerettek volna egyeztetni a pártvezetéssel, ezért Budapestre utaztak, de a fővárosban újabb arcul csapás érte őket, mivel a pártelnök helyett Makláry Márk fogadta őket a "pártvezetés" nevében.
Makláry, a párt II. kerületi csoportjának főszervezője , aki - nyilvánvalóan Magyarék utasítására - azzal küldte el a békésieket, hogy össze kell tartani, nem lehet a közösséget gyengíteni a belső viszályokkal, a vármegyei koordinátorokra tett panaszokkal. Informátorunk szavai szerint a békési "tiszások", csalódottan mentek haza Budapestről, nem gondolták volna, hogy így bánik a pártvezetés azokkal, akikre állítólag építeni akarják a Tisza bázisát.
Az is visszatetszést váltott ki a helyiekben, hogy éppen egy olyan személyt vett védelmébe velük szemben Magyar Péter, akit korábban elítélt a bíróság. Strausz Róbert 2005-ben ugyanis 8 hónap, fogházban letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott. A Szegedi Ítélőtábla jogerős végzéséről a Békés Megyei Hírlap számolt be akkoriban. A vád folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás volt.
Idén Strausz már a Tisza Párt körül tűnt fel, Gyulán szervezkedett Magyar Péter országjáró fellépése és az ahhoz kapcsolódó tüntetés körül, illetve ő állította össze a párt békés vármegyei és gyulai Facebook-csoportját. Strausz korábban még a DK háza táján is felbukkant , jóval korábban pedig azzal haknizott, hogy ő a híres zeneszerző, Johann Strauss leszármazottja, nevét is emiatt változtatta meg Kliegl Róbertről Strausz Róbertre. A koordinátor egyébként Magyar Péter gyulai turnéja után a német közmédiában panaszkodott Magyarországra.
Nem Strausz Róbert az egyetlen rovott múltú személy a Tisza Párt környékén, aki mellett kiállnak Magyarék. A napokban a Mandiner számolt be arról, hogy csoportos rablásért ítélték el korábban Magyar Péter egyik testőrét, aki az MTVA székházánál tartott tüntetésre is elkísérte a Tisza Párt elnökét. K. Z., aki az októberi demonstráción készült felvételeken jól láthatóan közvetlen közelről vigyázott Magyar Péterre, még a kétezres években vett részt egy csoportosan elkövetett rablásban, amiért több évet rács mögött kellett töltenie. A csoportosan elkövetett rablás igen súlyos bűncselekmény, amiért öttől tíz évig tartó szabadságvesztés jár.
Az sem vet jó fényt Magyar Péterékre, hogy a napokban letartóztatták a párt szolnoki, illetve Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei koordinátorát, akit három másik személlyel együtt, jövedéki adózás alól elvont dohány és cigaretta megszerzésével, illetve azzal való kereskedéssel gyanúsít a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség. A férfi egyébként szintén részt vett Magyar Péter pártjának MTVA-székház előtt tartott tüntetésén. | Bizalmi válság a békési Tisza-szigetek és a pártvezetés között | Súlyos feszültség alakult ki a Békés Vármegyében a Tisza Párt berkein belül, miután a Tisza-szigetek helyi aktivistái megelégelték, hogy a párt koordinátora semmibe veszi őket, és hatalmával visszaélve irányítja a csoportot. Információnk szerint a békési „tiszások” hiába utaztak a fővárosba, hogy egyeztessenek a pártvezetéssel, Magyar Péterék érdemben szóba sem álltak velük, csupán azt üzenték: ne bomlasszák a közösséget. Ezzel védelmükbe vették a korábban pénzhamisításért elítélt Strausz Róbertet. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/bizalmi-valsag-a-bekesi-tisza-szigetek-es-a-partvezetes-kozott | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Személyautóval közlekedő helyi férfit igazoltattak az egyenruhások október 27-én délután, Fegyverneken. A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság jelezte, a sofőrt a Szolnoki Járásbíróság eltiltotta a járművezetéstől, ezért az egyenruhások előállították a Törökszentmiklósi Rendőrkapitányságra, majd járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntett miatt kihallgatták. | Igazoltatás: nem úszta meg az eltiltott sofőr | Eltiltása ellenére ült volán mögé egy fegyverneki férfi. A rendőri ellenőrzésen azonban megbukott. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/igazoltatas-eltiltas-fegyvernek | null | true | null | null | SZOLJON |
Végre kiderült, hogy miért csak mérsékelt sikereket ért el Budai Gyula elszámoltatásügyi kormánybiztos: hát azért, mert magasról tesz a törvényekre. Összeférhetetlen óvodásként, avagy az Orbán-kormány államtitkáraként azért még szép karriert futhat be, elvégre egyre nehezebb megmondani, hogy mi is a kettő közötti különbség.
Minden bizonnyal mindegyikünk átélte azt a szédítő érzést, amikor bármit megtehetett, mert úgy tartotta kedve: ezzel a lelkesedéssel vágtuk a földhöz a nagymama kedvenc tányérját, vagy vettük el a szomszéd gyerek focilabdáját. Ezután azonban sajnos menetrendszerűen érkezett meg a rideg valóság szülői dorgálás, avagy egy saller formájában, és legkésőbb olyan tízéves korunkra már tudtuk, hogy vannak dolgok, amiket megtehetünk és vannak, amiket nem, jobb esetben a belénk nevelt erkölcsi érzék és jogtudat, rosszabb esetben a büntetéstől való félelem miatt.
Innen nézve igazán nehezen érthető, hogy az Orbán-kormány és egyben a Fidesz-KDNP apraja-nagyja miért viselkedik mégis úgy az elmúlt bő két évben, mint a legerősebb és egyben többnyire a legbutább gyerek a játszótéren, hiszen mégiscsak tiszteletre méltó, úgymond konzervatív értékrendet valló hölgyek és urak gyülekezetéről van szó. A Fidesz-KDNP persze valóban a legnagyobb gyerek a játszótéren (a legbutábban nem vagyunk biztosak, tekintve, hogy egy MSZP nevezetű is kóvályog arrafelé), gyerekszoba és józan ész hiányában pedig addig már nem jutott el, hogy előbb-utóbb jön egy még nagyobb gyerek és agyba-főbe veri.
Ebben mondjuk semmi újdonság nincs, mostanra lassan a felháborodást is unjuk, elvégre nagyon fárasztó és terméketlen dolog az Magyarországon. Az azért még így is némileg pikáns, amikor a törvényesség őre, egy volt katonai ügyész ürít oda szánt szándékkal már amúgy is igen mocskos homokra. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosról van szó, aki ezen a poszton sikert sikerre halmozott, gondoljunk csak a nemzetközi filozófus konspiráció leleplezésére, avagy Gyurcsány Ferenc nem megvádolására.
Bár Budai remek munkájáról állítólag emlékkönyv is készül – minden bizonnyal a Harcom a nekem nem annyira szimpatikus oligarchák ellen címmel –, augusztus végén mégis távozni kényszerül posztjáról. Szerencsére van másik, hiszen földművelésügyi államtitkárként immár fél éve nem számol el az elődje, Ángyán József által feltárt földosztási anomáliákkal.
Minden más téren azonban nem lehet panasz Budai munkájára, elvégre az elmúlt hónapokban egy kartellt is összehozott. Egy pillanatig se zavarjon meg minket, hogy a kormányzati szereplők dolga elvileg a kartellek szétszedése lenne, hiszen nyilvánvalóan van jó és van rossz kartell, márpedig amit Magyarországon a kormány akar, az csak jó kartell lehet.
A szándék dicséretes, hiszen valakinek a magyar dinnyetermesztőket is meg kell védenie. A fejlett országokban azonban sok esetben még az érthető szándékok megvalósítása is törvénybe ütközik; ha például egy minket megkárosító tolvajt viszonzásképpen jól megverünk, az önbíráskodásnak minősül, hiába teljesen érthető az indulatunk. A Nemzeti Együttműködés Rendszerében Budai Gyulának szerencsére nem kell szembenéznie ilyen következményekkel, ezért is ennyire bátor. Elvégre mit csinálhat vele és a kormánnyal a kartellügyeket vizsgáló Gazdasági Versenyhivatal? Megbünteti őket? Viszonzásképpen olyan pofont kapnának, hogy azonnal kirepülnek a játszótérről.
És mindez így megy egészen addig, amíg nem jön a játszótérre egy Budai Gyulánál és Orbán Viktornál erősebb gyerek, és el nem veszi a játékszereiket csak azért, mert megteheti. A játszótér rendje, hogy mindig lesz egy erősebb gyerek, a tegnap erőszakoskodóját pedig már kutyába sem veszik a többiek. Miért is vennék, hisz mindig is egy farok volt. | Nyüzsi: Kartellezgetünk? Kartellezgetünk? | Budai Gyula, aki nemrég még az elszámoltatás bajnoka, a törvénytelenségek könyörtelen üldözője volt, most bevallotta, igazából mit is gondol a törvényekről. | null | 1 | https://hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20120813_budai_kartell | 2012-08-13 16:00:00 | true | null | null | HVG |
A balesettel kapcsolatban megkerestük a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályát, amint válaszolnak megkeresésünkre, frissítjük cikkünket. | Vadat gázoltak a 6-os főúton Pécs felé | Olvasónk jelezte hírportálunknak, hogy vadgázolás történt a 6-os főúton a Homokbánya és az Áper laktanya között hétfő este. A vadat olvasónk nem tudta beazonosítani. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/vadat-gazoltak-a-6-os-fouton-pecs-fele | null | true | null | null | BAMA |
A Miniszterelnökség vezetőjét a szocialista Tóth Bertalan kérdezte arról, hogy a Századvég tulajdonosai szerepelnek-e az Amerikából kitiltottak listáján, ennek függvényében a cég alkalmas-e arra, hogy a magyar érdekekért lobbizzon az Egyesült Államokban, illetve igaz-e Mellár Tamás egykori kutatási igazgató meglátása, aki pénzmosodának nevezte a vállalkozást. Azt is megkérdezte, a kormány mikor hozza nyilvánosságra a tanácsadó által készített anyagokat.
Lázár azzal válaszolt, hogy a szocialista kormány 2006 és 2010 között 17 milliárd forintért rendelt közvélemény-kutatást, elemzéseket és kért tanácsokat, jellemzően külföldi cégektől. Ezzel szemben – jegyezte meg – a Századvég 4 milliárdért dolgozott, és nyílt közbeszerzéseken nyert.
„Ennek meg is lett az eredménye: megnyertük a választást kétharmaddal, míg önök csődbe vitték az országot. Ez a különbség a Századvég és az önök tanácsadói között” – mondta Lázár. A miniszter nem válaszolt arra, hogy a cég vezetői rajta vannak-e az amerikaiak tiltólistáján, csak azt mondta: a kormányzat és a Századvég együttműködésének nincs törvényes akadálya, és senkit sem szolgáltatnak ki más államoknak.
Megemlítette azt is: több per folyik a Századvég-elemzések nyilvánossága érdekében, de a kormány ezeket döntés-előkészítő anyagnak tekinti, ezért csak jogerős bírósági döntésre adja ki. | Belföld: Ötvenezer oldalt írt a Századvég 4 milliárdért | Összesen 3,9 milliárd forint értékű kormányzati megbízást nyert el 2010 óta a Századvég – derült ki | null | 1 | http://nol.hu/belfold/otvenezer-oldalt-irt-a-szazadveg-4-milliardert-1499025 | 2014-11-17 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ma már konszenzus van arról, hogy az Obama-adminisztráció történelmi tette az "ázsiai nyitás" (pivot to Asia) volt, azaz az USA mind diplomáciai, mind katonai kapacitásainak a Közel-Keletről a Távol-Keletre való koncentrálása. Bár a teljes kivonulás végül csak Biden alatt valósult meg - amikor az amerikai csapatok Afganisztánt is elhagyták - madártávlatból nézve az elmúlt 12-16 év ezzel együtt is a növekvő kínai-amerikai versengésről - kvázi hidegháborúról - szólt. Ennek újabban - Trump első elnöksége óta - pedig a szankciós hadviselés lett a legfőbb jellemzője. A legnagyobb kérdés, hogy a visszatérő Trump mennyire illeszkedik a sorba, és ebben a tekintetben mennyiben követi Bident majd.
Folytonosság vagy akadozottság?
Bár a Kína jelentette kihívást illető kétpárti - republikánus és demokrata - konszenzus már régóta megvan, a két fél által követett vagy követni kívánt politikák sokszor mégis eltérnek egymástól. Ezzel együtt az is tény, hogy az elmúlt években sok tekintetben egy utólagos konvergencia is megfigyelhető volt. Érdemes például visszaemlékezni, hogy a Trump első elnöksége alatt bevezetett Kína-ellenes szankciók - melyek a ZTE-t és a Huawei-t érintették - még a demokraták rosszallását vívták ki, miközben a Biden adminisztráció később tovább is bővítette az utóbbit érintő korlátozások körét.
Kezdetben viszont mind az "Obama-doktrina", mind az akkori demokraták elsősorban szabadkereskedelempártiak voltak, és Kína feltartóztatását inkább a többi kelet-ázsiai országgal kötött kereskedelmi és szövetségi megállapodások révén képzelték el. A 2010-es évek elején a kínai gazdaság kapacitásai jelentősen a mai alatt voltak, és éppen ezért a kínai kapcsolatok súlya is sokkal kisebb volt a kelet- és délkelet-ázsiai gazdaságok életében. Az első Trump adminisztráció és a kínai iparpolitikák viszont felülírták ezt.
Trump 2016-ban még tisztán egy kereskedelmi háborúról beszélt, amiben a nemzetbiztonsági szempontok meglehetősen korlátozottan jelentek meg, a kitűzött cél pedig az amerikai kereskedelmi deficit csökkentése volt. Bár a szankciók több országgal szemben is be lettek lengetve, talán pont a geopolitikai realitások miatt végül kizárólag a kínai termékekre alkalmazták azokat. A szankciók kivezetésért cserébe pedig a Kínába irányuló amerikai mezőgazdasági export növelését várták el.
A Biden és nemzetbiztonsági szakértője, Jake Sullivan által megfogalmazott új szankciós politika viszont már a "kis kert magas kerítés" elvére hivatkozott, bár a Trump által bevezett szankciók jelentős része alattuk is megmaradt. Előbbi azt jelentette, hogy a kereskedelmi egyensúlytalanságok helyett pár stratégiai iparágra kell fókuszálni, azon belül is a legfejlettebb technológiai hátteret igénylő szegmensekre. Ez továbbá kiegészült az egyéni, "cégalapú" szankciós listák helyett a földrajzi elvvel is, azaz ezekben a szegmensekben automatikusan minden kínai cég szankcionálttá vált.
Az "első áldozat" a félvezetőipar lett, ahol 2022 óta eddig példa nélküli korlátozások léptek életbe, viszont az idén elfogadott csomag már újabb iparágakat - ezek közül kiemelendő az elektromosautó- és akkumulátorgyártás illetve a napelemek - is érinteni fog (a vámoknak a jelentős része 2025 illetve ‘26-tól lép majd életbe).
A fentieket összefoglalva talán kijelenthető, hogy a demokraták Kína feltartóztatását inkább többoldalú, multilateriális alapon próbálták megközelíteni, ahol az amerikai szövetségesek szintén komoly szerepet kapnak. Ezt persze részben árnyalta az utóbbi évek félvezetőipart érintő szankciós politikája, melynek továbbra is csak részlegesen sikerül a betartatása és a meghatározó japán illetve holland szereplőkkel való együttműködés is problémákat vet fel (erről lásd alább részletesebben). Trump részéről viszont az első elnöksége alapján egy sokkal inkább ad hoc szabályozás várható, ami értelemszerűen kevesebb koordinációval is jár. Korábban például az is előfordult, hogy egyes kevésbébb ismert kínai cégek mindössze pár hónapot töltöttek a szankciós listán, és ez a fajta kapkodás a következő években sem kizárt.
Záruló olló
Biden alatt - szemben Trump első elnökségével - a szankciók kiegészültek egy aktívabb iparpolitikával is, amire legutóbb a hidegháború időszakában volt példa. Ennek zászlósprojektje az úgynevezett "IRA"-törvény volt (Inflation Reduction Act - a névvel ellentétben komoly inflációs hatással járt), aminek keretein belül az amerikai cégek jelentős adókedvezményeket kapnak, ha az otthoni gyártókapacitásaikat növelték egyes stratégiai iparágak, úgymint a chipgyártás és az elektromosautó-ipar terén.
Amerikai nemzetbiztonsági körökben konszenzus alakult ki arról, hogy míg a hidegháborús években az űripar volt a versengés fő terepe, mára ez az AI és az ezzel szorosan összefüggő félvezetőipar lett. Ahogy korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, a 2022-ben bevezett amerikai szankciók három szinten is érintik a kínai képességeket. Egyrészt, a legfejlettebb chipek nem adhatóak el kínai cégek részére, az Nvidia ezt kikerülendő például speciális, a kínai piacra fejlesztett GPU-kat dobott piacra, melynek teljesítménye viszont az Amerikában kapható modell alatt van.
Másodsorban - elkerülendő, hogy Kína saját maga fejlessze ki a legfejlettebb chipeket - a chipgyártáshoz szükséges technológiák exportja is korlátozva lett, és itt jön be a már említett koordináció kérdése Japánnal és Hollandiával (a két országban találhatóak meg a litográfia terén vezető ASML, Nikon és Canon cégek). Harmadrészt, az amerikai állampolgárok is csak engedéllyel vállalhatnak munkát külföldön a félvezetőiparban, melynek figyelmen kívül hagyása az állampolgárság elvesztésével is járhat.
Bár ezek a szankciók már lassan két éve életbe léptek, a várható hatás továbbra is kérdéses. A Huawei például tavaly a várakozásokkal szemben képes volt egy újabb okostelefonnal megjelenni, mely Kínában készített chipeket tartalmazott, illetve a Huawei által gyártott chipek is egyre inkább felveszik a versenyt az Nvidia kínai piacra szánt modelljeivel. Ennek elsődleges oka a mostani szankciós jogi környezet kuszasága, amit szintén bonyolít a külföldi cégek jelenléte. Szintén ide tartozik, hogy a már említett holland és japán vállalatok az amerikaiak által kívántnál csak kevésbé szigorú korlátozásokba voltak hajlandóak belemenni, azaz a kínai ipar akár tisztán is hozzá tud jutni olyan berendezésekhez, melyek lehetővé teszik a nem csúcskategóriás, viszont már fejlettebb, középkategóriás félvezetők gyártását. Végezetül, különböző szatellit-vállalatokkal, illetve bizonyos csempészútvonalak használatával Kína - kisebb mértékben ugyan - de még mindig be tudja szerezni a legfejlettebb chipeket.
Dömping
A fent leírtak miatt a Biden-adminisztráció részéről a mostani szabályozás további szigorítása már régóta napirenden volt, és a témát jellemző kétpárti konszenzus miatt semmi sem utal arra, hogy Trump alatt a folyamat teljesen megakadna. Ugyanakkor az új elnök beiktatása ezt mindenképp késletetheti, ráadásul az is kérdés, hogy az establishment-ellenes Trump adminisztráció mennyi pénzt hagy a szankciókat is felügyelő szövetségi hatóságoknál.
A szabályozás szigorúsága kapcsán egyébként a fő dilemma, hogy a már említett "kert" mennyire legyen kicsi. Értelemszerűn bár a félvezetőipar teljes bojkottja jogilag viszonylag egyszerűen kivitelezhető, ez viszont az amerikai cégek jelentős bevételkiesésével járna együtt. Az olyan chipgyártók, mint az Intel, Nvidia vagy éppen az AMD bevételének körülbelül 20-30%-a Kínából származik, ennek elvesztése egyszersmind az említett cégek kutatás-fejlesztési képességeinek a csökkenését is jelentenék.
Az amerikai cégek mai, globálisan domináns pozíciójukat elsősorban a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatknak köszönhetik, ami lehetővé tette számukra a méretgazdaságos termelést (adott esetben külföldön), illetve a korlátlan hozzáférést a külföldi piacokhoz. A mostani szankciós politikákkal szemben leggyakrabban felmerülő kritika, hogy a kínai vásárlók elvesztése ezt az előnyt erodálná el, miközben a kínai cégek kénytelenek lennének hazai beszállítókkal dolgozni. Fontos aláhúzni, hogy a legtöbb félvezető jelenleg Kínában kerül felhasználásra.
Az elmúlt egy év ráadásul azt mutatja, hogy a kínai vezetés egyre inkább tisztában van a nagy belső piac adta előnyökkel. Az említett amerikai cégek bevételei már most is jelentősen visszaestek, hiszen kormányzati nyomásra a nagyobb kínai cégek - ha van hazai alternatíva - akkor akár a drágább, kínai megoldáshoz nyúlnak. Ide tartozik az is, hogy lényegében az Apple termékeinek a használata állami munkahelyeken be lett tiltva, ami a rivális Huawei-t nyilvánvalóan helyzetbe hozta.
Ez a stratégia különösen a már régebbi, így szankciókkal nem sújtott chipeknél működik, ezek felhasználása viszont nagyon is széleskörű, az autóipar például döntően ezekre épít. Ebből a szempontból a EV-k körüli kereskedelmi háború is értelmet nyer, hiszen az erős autóipar (és általában bárminemű gépgyártás) a kínai chipgyártókat is magával húzhatja. A chipgyártók profitábilitása pedig elengedhetlen a kutatás-fejlesztés finanszírozásához, és így távlatilag a Kínát jellemző technológiai lemaradás behozatalához. A kínai "iparfejlesztés" ezen módszere már jól ismert, lényegében így sikerült az elektromos-autók és akkumulátorok terén is globálisan vezető pozícióba kerülni. Persze jelenleg még kínai szempontból legjobb esetben is egy 2-5 éves különbségről beszélünk a félvezetők terén.
Musk, a fekete ló
A második Trump-adminisztráció tehát várhatóan tovább fog menni a kínai chipgyártást korlátozó szankciók szigorításával, de ennek üteme még kérdéses. Ezt pedig tetézi Elon Musknak a Trump kampányában való hathatós megjelenése, és esetleges kormányzati kinevezése is.
Bár Musk eddig kifejezetten jó viszonyt ápolt a kínai vezetéssel (és kapott ezért lehetőséget Shanghajban gyár nyitására kínai cég bevonása nélkül), utóbbi részéről adekvát válasznak tűnhet a Kínában operáló külföldi cégek működésének korlátozása vagy ellehetetlenítése is. Ne feledjük, hogy az Nvidia mellett több gigavállalat - Tesla, Apple - profitabilitása is erősen függ a kínai piactól, melynek elevesztése jelentős részvényáresést okozna, és amely legrosszabb esetben egy medvepiac kezdetét is jelenthetné.
Musk jelenlegi és várható befolyásáról egyelőre csak feltételezések vannak, de komolyabb pozíció esetén átmenetileg mindenképpen tud zavart okozni, a Kínát sújtó szankciós politikákat övező kétpárti konszenzus ellenére is. És bár a kínai félvezetőipar lemaradása rövidtávon nem behozható, újabb 1-2 év "kiskapus" működés tovább segíthet csökkenteni azt. | Szankciók és kérdőjelek Trump második elnöksége alatt | Az elmúlt 12-16 év a növekvő kínai–amerikai versengésről szólt. Ennek újabban – Trump első elnöksége óta – pedig a szankciós hadviselés lett a legfőbb jellemzője. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/kelet-azsia-figyelo/szankciok-es-kerdojelek-trump-masodik-elnoksege-alatt-169555 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Menczer Tamás hozzátette, ez nem meglepő,
hiszen aki a feleségét és a családját elárulja, a hazájával is megteszi ugyanezt. Magyar Péter a földig hajolt Brüsszel és Weber előtt, és a mentelmi jogáért cserébe mindent végrehajt.
Nem kérünk a brüsszeli birodalomból, és nem kérünk a Brüsszel által irányított politikusokból sem. Megvédjük a családunkat, és megvédjük a hazánkat!
- hangoztatta Menczer Tamás.
Azt is hozzátette,
Magyar Péter Brüsszel embere!
A Weber-Magyar párostól meg kell védenünk Magyarországot
- írta a politikus. | Menczer Tamás: a Weber-Magyar paktum világos | A Weber–Magyar paktum világos, Manfred Weber elmondta, hogy le akarja váltani a szuverenista Orbán-kormányt, Brüsszel emberének pedig Magyar Pétert választotta – írta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója szerdán a Facebook-oldalán. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/10/menczer-tamas-a-weber-magyar-paktum-vilagos | null | true | null | null | HEOL |
A 75 millió eurós fejlesztéssel egy 7000 m2 alapterületű, a legmodernebb technológiákat alkalmazó üzemet hoz létre a Ceva Monoron, ahol fermentáció alapú, többkomponensű inaktivált vakcinák előállítását végzi majd állatok számára, fertőző betegségek megelőzésére.
A termékeivel 110 országban jelenlévő Ceva Animal Health (Ceva) globális állategészségügyi cégcsoport leányvállalata, az évszázados hazai gyökerekkel rendelkező Ceva-Phylaxia nem csak Magyarországon, de nemzetközi szinten is meghatározó szereplője az állategészségügyi vakcinagyártásnak, amit ezzel a beruházással tovább erősít. Éves szinten a monori telephely bevonásával immár 6 gyártóegységben, összesen több mint 80 milliárd dózis vakcinát fog előállítani itthon, többek között olyan termékeket, amelyek kizárólag itt, a magyarországi gyáregységekben készülnek, vagy itt gyártják a világon a legnagyobb mennyiségben.
Az új gyáregység a tervek szerint 2026 végén kezdi meg működését, kezdetben 60, majd 2029-re már 120 új munkahelyet teremtve, és éves szinten több mint 8 milliárd dózis oltóanyagot előállítva.
A kormány stratégiai partnereként működő vállalat fejlesztése a HIPA közreműködésének köszönhetően 8,3 milliárd forintos állami támogatással valósulhat meg.
A kedvező környezethez kedvező adózás is tartozik, hiszen Európában nálunk a legalacsonyabb a társasági adó. Franciaország az ötödik legnagyobb kereskedelmi partnerünk, az elmúlt 10 évben 39 francia beruházás érkezett Magyarországra, ez a kormány támogatásával 3700 új munkahelyet is jelent. Köszönetet szeretnék mondani a Ceva-Phylaxia Zrt-nek azért a felelősségért, amelyet a magyar emberek iránt viselnek, hiszen mégiscsak magyar emberek megélhetéséről és jövőjéről van szó
- hangsúlyozta Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára.
A Ceva vállalatcsoport hosszú távon kötelezte el magát Magyarország mellett és kiemelten fontosnak tekinti a Ceva-Phylaxiában zajló magas értékkel és eredményességgel bíró munkát. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a mai nap bejelenthettem az új gyáregység építését. Elsősorban kollégáim kimagasló szaktudásának és elhivatottságának köszönhető, hogy vállalatunk egyre meghatározóbb szerepet tölt be a hazai és nemzetközi állategészségügy területén
- mondta Dr. Szamkó Tamás, a Ceva-Phylaxia vezérigazgatója. | Ez gyors volt: újabb vakcinagyár épül Magyarországon, itt húzzák fel | A hazánkban már 1300 munkavállalót alkalmazó Ceva-Phylaxia Zrt. a mai napon egy ünnepélyes alapkőletétel alkalmával elindította Monoron legújabb hazai beruházását, egy új vakcinagyártó egység építését, amelynek keretében közel 30 milliárd forintos beruházással hosszú távon 120 új munkahelyet teremtenek. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/egeszseg/20241114/ez-gyors-volt-ujabb-vakcinagyar-epul-magyarorszagon-itt-huzzak-fel-1159282 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
A Jobbik államfőjelöltje a Magyar Televízió reggeli műsorában azt mondta, hogy ő nem hivatkozott mentelmi jogára, sőt a közterület-felügyelők helyszínre érkező egyik vezető tisztségviselője próbálta meg rábeszélni, hogy ne fizessen büntetést, hanem hivatkozzon mentelmi jogára. Ezen Morvai állítólag felháborodott (legalábbis a politikus így emlékezett vissza a történtekre), és arról kezdett beszélni, hogy pártja megszüntetné a mentelmi jogot.
A köztelevízióban megkérdezték a politikust, hogy miért EP-igazolványával igazolta magát, mire Morvai azt állította, hogy pár nappal korábban ellopták táskáját az irataival együtt. A felvetésre, hogy ezek szerint jogosítvány nélkül vezet járművet ezekben a napokban, azt felelte, hogy a jogosítványát nem lopták el. Az újságíró ezután megkérdezte, miért nem a jogosítványával igazolta magát a közterület-felügyelők előtt, amire Morvai közölte: a táskájába nyúlva az EP-igazolvány akadt a kezébe.
A Belváros-Lipótvárosi Közterület-felügyelet dolgozói által készített jelentésben ez áll: „a kerékbilincs felszerelése közben megérkezett a gépjármű tulajdonosa, Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő asszony, majd kijelentette, hogy nála nincs pénz, de képviselői mentelmi jogára hivatkozva kérte a kerékbilincs eltávolítását”. A közteresek szerint Morvai kérése miatt telefonon értesítették a cégvezetést, de a politikus ezt követően „azonnal távozni szeretett volna”. Ekkor tájékoztatták a képviselőt, hogy amennyiben mentelmi jogával él, hivatalból szabálysértési eljárást kell kezdeményezni ellene az illetékes szabálysértési hatóságon. A jegyzőkönyv szerint Morvai ekkor döntött úgy, mégis fizet. | Morvai magyarázata a kerékbilincsügyről | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/morvai-magyarazata-a-kerekbilincsugyrol | 2010-03-27 11:29:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Beregdaróc egy apró, szegény település Szabolcs megye keleti csücskében, a határ mellett. Ha az ember végigmegy a főutcán, balra fordul, és sétál kb. 300 métert, akkor már Ukrajnában van.
Beregdarócot két dolog különbözteti meg a környék hasonló falvaitól. Egyrészt itt lép be Magyarországra a Testvériség földgázvezeték, másrészt hosszú évekig milliárdos magánvállalkozások székhelye volt a település szélén található, Seszták Mikós fejlesztési miniszter elhunyt nagybátyjáról, Seszták Imréről elnevezett kompresszorállomáson, legalább is papíron.
Beregdarócra az Agrárkamara egyik százmilliós közbeszerzése után kutatva jutottunk el. Hamar kiderült, hogy a fejlesztési miniszter nagybátyjáról elnevezett ipari terület, és az oda bejelentett cégek történetei legalább olyan érdekesek, mint a szoftvervásárlási pályázat, ami után eredetileg érdeklődni kezdtünk.
Az Agrárkamarának csak a legjobb elég jó
A minket Beregdarócra vezető történet még 2014. júliusában kezdődött. Ekkor mentették fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) főigazgatóját, Zöldréti Attilát. Állítólag hibás adatokat tartalmazó levelet küldtek ki a tagságnak, legalább is ez volt a felmentés hivatalos indoka az ATV akkori beszámolója szerint.
Másfél évvel később, idén februárban viszont kiderült, hogy ennél többről lehetett szó.
A kamaránál akkoriban informatikai fejlesztések folytak, részben uniós pénzből. Többek közt új portál, ügyfélszolgálati rendszer és digitális tagnyilvántartás készült. Ez utóbbi elég húzós tétel volt, ugyanis a piacon az egyik legdrágább, SAP szoftvert választották hozzá, ami licencekkel és egyéb kiegészítő szolgáltatásokkal együtt majdnem 200 millió forintba került.
Zöldréti Attila, az akkori főigazgató állítólag pont a magas ár húzódozott a beszerzéstől, nem sokkal váratlan felmentése előtt.
A kamara pályáztatás után a szoftvert végül nettó 183 millió forintért rendelte meg egy BCS Business Consulting Services Kft. nevű cégtől 2015. márciusában. Ők adták a legkedvezőbb ajánlatot.
A fejlesztési miniszter unokatestvére
A programot szállító BCS 2010 és 2014 között nagyon szép karriert futott be. Éves árbevétele 449 millió forintról 2,19 milliárd forintra, éves nyeresége 2 millióról 336 millió forintra nőtt.
A cég ügyvezetője nekünk azt írta, hogy “tevékenységükben az állami szektor aránya csekély”. Ezzel együtt a Közbeszerzési értesítőből azért látszik, hogy az elmúlt években jó pár állami tendert elnyertek, a referenciáikat végignézve is sok államhoz kötődő szereplőt látni.
A BCS állami megbízásai azért is érdekesek, mert a cégben, több vállalkozás közbeiktatásával résztulajdona volt Seszták Tamásnak, Seszták Miklós fejlesztési miniszter unokatestvérének, és a Seszták-család más tagjainak is.
Sesztákék már 2011-ben eladták a BCS érdekeltségük egy részét, de véglegesen csak 2014. májusában szálltak ki a vállalkozásból. Ez majdnem egy évvel azelőtt történ, hogy a cég aláírt a kamarával a 183 milliós szoftverbeszerzésről. Ez mindenképpen fontos körülmény, amit onnan is lehet tudni, hogy a BCS ügyvezetője és a fejlesztési minisztérium sajtóosztálya is többször elmondta, amikor a megbízásról érdeklődtünk.
2014. áprilisában viszont még megvolt Sesztákék részesedése, a BCS pedig ekkor lett az állam egyik “hivatalos” SAP beszállítója 9 milliárd forintos keretösszegig. Ezt a “hivatalos beszállítói” státuszt szintén egy közbeszerzési pályázaton nyerték el, és ez a győzelem tette lehetővé, hogy aztán az Agrárkamarának is szállítsanak az imént említett 183 milliós beszerzésben.
De nem a céges tulajdonjog az egyetlen, ami a közbeszerzéseken jeleskedő BCS-t összekötötte a Seszták-családdal.
Üzleti tanácsadás a kompresszorállomáson
A BCS honlapján magát “informatikai és üzleti tanácsadó” cégként határozza meg. A milliárdos forgalmat bonyolító vállalkozás székhelye 13 évvel ezelőtti alapítása óta, egészen pár nappal ezelőttig:
4934 Beregdaróc, Kompresszorállomás 0128/5
az online cégbírósági adatok szerint.
A földhivatal nyilvántartásából kiderül, hogy a terület egy leányvállalaton keresztül a MOL tulajdonában van.
Amikor március végén Beregdarócon próbáltuk felvenni kapcsolatot a BCS-sel, akkor a székhelyként megadott kompresszorállomáson dolgozó embereknek fogalmuk sem volt, hogy kit keresünk.
Nem csak a kompresszorállomáson dolgozókat lepte meg a dolog. A MOL a területet üzemeltető leányvállalatához irányított, ott, a Földgázszállító Zrt.-nél (FGSZ) kérdésünkre azt adták elő, hogy nem volt tudomásuk róla, hogy a kompresszorállomás más cégeknek is székhelye. Ez egyébként a levezésünkkor már több mint 10 éve így volt.
“Az FGSZ Zrt. az erről való tudomásszerzést követően kezdeményezte, hogy a cégek intézkedjenek a székhelyük egyéb címre történő átjegyeztetésérő”
Arra sem a kompresszorállomást ténylegesen működtető FGSZ-nél, sem a BCS-nél nem válaszoltak, hogy eddig pontosan milyen jogcímen használta a területet a cég.
Azért nem ért mindenkit derült égből villámcsapásként, hogy a tanácsadó cég a falu mellett működik. A beregdaróci postán például egyből tudták, hogy kit keresünk, mikor a BCS-ről érdeklődtünk.
Ide csak a leveleik jönnek, azokat egyből Pestre kell továbbítani
- mondták ottjártunkkor.
A Seszták-birodalom központja
Ez az első nagy tábla az út jobboldalán a szomszédos Gelénesről Beregdaróc felé menet.
A kompresszorállomást 2011-ben nevezték el a 2010-ben elhunyt Seszták Imréről, aki a fejlesztési miniszter nagybátyja volt. Azért róla, mert 1977-től ő építette a Szovjetunióból érkező Testvériség földgázvezeték magyar “kapuját” Beregdarócon. A nagybácsit a magyar szénhidrogén piac egyik legnagyobb kaliberű figurájának írta le a témában járatos forrásunk, aki szinte saját majorságot alakított ki a kompresszorállomás környékén, sok időt töltött a területen, és a rendszerváltás után ott kezdte felépíteni cégbirodalmát.
Ez lehet a magyarázata annak, hogy nem csak a BCS-nek, de több más, a Seszták-családhoz köthető cégnek is a kompresszorállomáson van a székhelye vagy a telephelye.
Ebből a szempontból kicsit különös, hogy bár a BCS és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is bőszen bizonygatták, a szoftveres cégnek 2014. májusa óta tényleg-tényleg semmi köze a Seszták-családhoz,
úgy tűnik az nem volt fontos, hogy a családi cégirodalom központjából elvigyék a Sesztákéktól függetlenedett vállalkozás székhelyét.
A cég székhelyét végül majdnem 2 évvel az eladás után, 2016. április 15-én változtatták meg. Ez több mint 20 nappal azután történt, hogy először érdeklődtünk a BCS-nél, miért a Seszták-családhoz köthető beregdaróci kompresszorállomásra vannak bejegyezve, és azután, hogy a cég vezetője arról biztosított, hogy a székhelyváltoztatás már folyamatban van.
Megjöttek a fehérvári huszárok
A 1990-es évek közepétől a 2010-es évek elejéig a beregdaróci kompresszorállomás volt két másik fontos cég a HP TEAM és a TURBO TEAM székhelye is. Az egyik céget a fejlesztési miniszter nagybátyja, Seszták Imre alapította, a másik a Molból vált ki, és szintén Seszták Imréhez került.
Mindkét vállalkozás gázzal, gázipari szereléssel foglalkozott. A miniszter nagybátyja nagyon fontos szereplője volt ennek a piacnak, még Türkmenisztánban is próbáltak üzleteket kötni, és 2005-be ő adta ki magyarul a volt türkmén diktátor, Türkménbasi Rukhnama című könyvét.
A HP TEAM és a TURBO TEAM később az Olajterv nevű cégcsoporthoz került. Az Olajterv ma a legkomolyabb energetikai berendezéseket és vezetékeket gyártó cégcsoport Magyarországon, értéke becslések szerint megközelíti a százmilliárd forintot.
Egy darabig itt, az Olajtervnél volt igazgatósági tag a fejlesztési miniszter unokatestvére, Seszták Tamás. Hozzá kerültek apjának, Seszták Imrének vállalkozásai. Seszták Tamás az egyik leggazdagabb magyar, vagyonát 2013-ban 23 milliárd forintra becsülték.
Az Olajterv Simicska Lajos befolyásvesztése óta kulcsfontosságú szereplő az Orbán Viktor miniszterelnök körüli gazdasági erőtérben.
2012-ben az Olajterv egyik akkori tulajdonosának, Papp Gézának etyeki pálinkafőzdéjében énekelte együtt Orbán Viktor miniszterelnök, Seszták Miklós (akkor még csak KDNP-s parlamenti képviselő) Nemcsák Károly színházigazgató és olajos Papp a fehérvári huszárokat.
Két évvel később, 2014-ben a miniszterelnökkel éneklő Seszták Miklós fejlesztési miniszter lett, akihez az energetika szabályozása is tartozik. Az Olajterv szinte egyeduralkodóvá vált a gáz- és olajipari piacon. A már OT Industries néven futó cégcsoportba 2015-ben szállt be az OTP-s Csányi Sándor cége, a Bonitás. A cégcsoport elnök-vezérigazgatója, Polony István első nyilatkozatában arról beszélt, hogy a cég jövőjét többek közt a paksi bővítés körüli feladatokban látja. | Egy szabolcsi kompresszorállomás köti össze az agrárkamara szoftvervásárlását a paksi bővítéssel | Többek között milliárdos forgalmú üzleti tanácsadó cég székhelye volt még pár napja is egy ipari terület az ukrán határtól pár száz méterre, amit Seszták Miklós fejlesztési miniszter nagybátyjáról neveztek el. | null | 1 | https://444.hu/2016/04/22/egy-szabolcsi-kompresszorallomas-koti-ossze-az-agrarkamara-szoftvervasarlasat-a-paksi-bovitessel | 2016-04-22 18:59:21 | true | null | null | 444 |
Nagy János úgy fogalmazott, fontos, hogy a templomokból nem múzeum, könyvtár, diszkó vagy mecset lesz, ahogyan ez tőlünk nyugatabbra már-már bevett szokás, hanem Isten hajléka.
Az államtitkár közölte, a magyar állam a kereszténység felvétele óta eltelt ezer és a reformáció kezdete óta eltelt ötszáz évben hitet és eltökéltséget kapott. Hozzátette, a világ változik, amihez alkalmazkodni kell, mert több mint fél évszázada nem látott kihívások "tornyosulnak előttünk". Példaként említette a szomszédságban folyó "brutális szláv testvérháborút", az Európa nyugati városaiban újra megjelenő antiszemitizmust, valamint a "délről, idegen kultúrából érkezett bevándorlók millióit".
Nagy János hozzátette, tőlünk nyugatra alkalmazkodnak, és megpróbálnak a világot elfogadva mássá, trendivé válni. Magyarországon ezzel szemben azért kell alkalmazkodni és megújulni, hogy "ugyanazok maradhassunk, akik vagyunk még akkor is, ha ezt Európában egyre kevesebben gondolják így".
Demeter Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője megerősítette az államtitkár által elmondottakat. Kiemelte, Magyarországnak olyan kormánya van, amelynek fontos a keresztény értékrend, a hit és a templomok, valamint az azokban működő gyülekezetek.
Deák-Szinyéri József, Bánhorváti független polgármestere köszönetet mondott a templom felújításáért és azt mondta, büszke arra, hogy a település három templomából kettő már újjászületett, a harmadik felújítása pedig folyamatban van.
A Bánhorváti Református Templom 240 millió forintos állami támogatásból újult meg, amelyet az egyházmegye és az egyházkerület további 3 millió forinttal egészített ki. A teljes körű külső és belső rekonstrukció során egyebek mellett statikailag megerősítették az épületet, kicserélték a tetőszerkezetet, felújították a homlokzatot és a külső környezetet is. | Hálaadó istentiszteleten szólaltak fel a Fidesz politikusai | A magyarok még mindig olyan országban élnek, ahol a templomok megújulnak és Isten házaként újulnak meg – mondta vasárnap a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Bánhorvátiban, a református templom felújításáért tartott hálaadó istentiszteleten. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/halaado-istentiszteleten-szolaltak-fel-a-fidesz-politikusai/439943 | null | true | null | null | Hírklikk |
Az adócsalási ügyben is felfüggesztette Földesi-Szabó László mentelmi jogát az Országos Választási Bizottság (OVB) kedd esti ülésén. Földesi-Szabó Tolna megye 2. számú egyéni választókerületében indul a Magyarok Egymásért Szövetsége (MESZ) jelöltjeként, miután a helyi választási bizottság március 2-án nyilvántartásba vette.
Földesi-Szabó mentelmi jogát március 29-én függesztette fel az OVB a több mint kétmilliárdos csempészés és sikkasztás miatt indult büntetőeljárásban. Most a vám- és pénzügyőrség előtt indult adócsalási ügyben is felfüggesztették mentelmi jogát.
Az OVB kedd esti, zárt ülésén úgy döntött, hogy Földesi-Szabó László mentelmi jogát felfüggeszti, mivel a büntetőeljárás tárgyát képező cselekményre az országgyűlési képviselők 2010. évi választását megelőzően került sor és a büntetőeljárás nem áll összefüggésben a választási eljárással.
A MESZ egy másik jelöltjének, Tőzsér Józsefnek is felfüggesztette a mentelmi jogát az OVB kedd este. Tőzsér Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9. számú egyéni választókerületében indul jelöltként, mentelmi jogának felfüggesztését a Budaörsi Városi Bíróság kérte az OVB-től, mert ellene jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt büntetőeljárás folyik. Az OVB határozatai ellen jogorvoslatnak nincs helye. | Az adócsalási ügyben is felfüggesztették Földesi-Szabó László mentelmi jogát | Miután a csempészés és sikkasztás miatt indult büntetőeljárásban már felfüggesztették a választásokon induló Földesi-Szabó László mentelmi jogát, az Országos Választási Bizottság egy adócsalási ügyben is megtette ezt kedden. Földesi-Szabó pártjának egy szabolcsi jelöltje is elvesztette mentelmi jogát kedden. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/04/fefuggesztettek-foldesiszabo-laszlo-mentelmi-jogat | 2010-04-06 23:30:00 | true | null | null | Origo |
A Fővárosi Bíróság a büntetőügyben szakértői bizonyítási eljárást rendelt el, ezután Hunvaldék indítványára meghallgattak egy ingatlanszakértőt, aki az eredeti értékbecsléshez hasonló számokat hozott – úgy, hogy nem is járt az érintett ingatlanok többségében.
Az ingatlanszakértői vizsgálatot a VII. kerület Fidesz–KDNP-s vezetői újra elrendelték, és ez a vizsgálat már másfél milliárd forintos különbséget mutat az eladási ár és az előző értékbecslés adatai között. | Ezt másfél milliárd forinttal elszámolták | Majdnem ekkora összeg a Hunvald-perben szereplő erzsébetvárosi ingatlanok eladási ára és az önkormányzat által ősszel megrendelt értékbecslés eredményének a különbsége. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2011/12/ezt-masfel-milliard-forinttal-elszamoltak | 2011-12-13 05:02:17 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Elmondása szerint egyetlen egyesületnek sem volt tagja soha, és taggyűlésen sem vett részt. Ehhez képest megdöbbenve és felháborodva értesült róla korábbi ügyészségi kihallgatásakor, hogy visszaéltek a nevével, címével és aláírásával, amikor a XXI. Századi Kulturális Egyesületben tagként tüntették fel őt párttársai, azaz Zuschlagék.
Molnár Tibor egy ideig tagja volt a Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Tanácsnak (DARIT). Ez a szervezet is juttatott pénzt különböző pályázatokon a perben szereplő fiktív egyesületek közül néhánynak. Molnár Tibor Zuschlaggal szocialista rendezvényeken találkozott, de – állítása szerint – csak látásból ismerte a vádlottat. A DARIT-ba történő bekerülését sem Zuschlagnak köszönheti. Fodor Endre bíró a kecskeméti önkormányzati képviselőt ezzel összefüggésben a DARIT pályázatok módszeréről, a támogatások odaítélésének eljárásáról, annak gyakorlatáról kérdezte a tanút. Molnár Tibor elmondta, hogy a DARIT tanácselnöke az előterjesztést beterjesztette, majd vitát követően megtörtént a szavazás. A tanú a DARIT elnök személyére nem emlékezett pontosan: úgy fogalmazott, hogy talán Alter Róbert töltötte be ezt a posztot egy időben (korábban Alter volt az MSZP Bács-Kiskun megyei ügyvezető elnöke. Különös módon egy Alter vezetéknevű nő – vélhetően Alter Róbert lánya -, tagként szerepelt a fiktív, tényleges munkát nem végző XXI. Századi Kulturális Egyesület névjegyzékében).
Molnár ma a bíróságon azt állította, hogy az ő szerepe a DARIT-ban formális volt, a pályázatelosztó vitákban nem vett részt. Úgy érezte, hogy az ülések szervezetlenek, a tanács pedig nem tölti be igazán az eredeti funkcióját: kizárólag csupán a pályázati döntésekre korlátozódott a szerepe. Molnár a pályázatok mögött lobbi-tevékenységet is látott, ami számára – mivel ritkán jelent meg a DARIT üléseken - követhetetlen volt. | BAON - Bács-Kiskun vármegyei hírportál | Bács-Kiskun vármegyei hírportál | null | 1 | https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/ujabb-tanu-a-zuschlag-perben-molnar-tibor-nem-csipte-a-darit-ot-219634 | 2009-03-17 00:00:00 | true | null | null | bács-kiskun online |
„A moziról akartam írni, és végül elmeséltem egy kicsit az életem történetét”, ez az alcíme és egyben mottója a Cinema Speculation című könyvnek. | hvg360 - Tökéletes időzítéssel szállt be Mészáros Lőrinc a jégkorongba | Orbán Viktor barátja nem tud hibázni, nem csak saját pénzével gazdálkodhat a DVTK-nál. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202127_dvtk_jegesmedvek_meszarosjegkorongozik | 2021-07-10 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Helikopterek a levegőben, mesterlövészek a tetőkön, rendőrök az utakon - hatalmas biztonsági intézkedések kísérik a budapesti diplomáciai csúcstalálkozót. A delegációk közlekedése miatt ma is több helyen volt dugó a Budapesten. A konvojok útvonalán ugyanis szakaszosan leállították a forgalmat a reptér és a belváros között. A szigorúan védett állam- és kormányfők útvonalai közül azonban nem mindegyik nyilvános - a BKK-nál ilyenkor csak az utolsó pillanatban tudják elterelni a buszjáratokat. | A delegációk közlekedése miatt ma is több helyen volt dugó | Helikopterek a levegőben, mesterlövészek a tetőkön, rendőrök az utakon – hatalmas biztonsági intézkedések kísérik a budapesti diplomáciai csúcstalálkozót. A delegációk közlekedése miatt ma is több helyen volt dugó a Budapesten. A konvojok útvonalán ugyanis szakaszosan leállították a forgalmat a reptér és a belváros között. A szigorúan védett állam- és kormányfők útvonalai közül azonban nem mindegyik nyilvános – a BKK-nál ilyenkor csak az utolsó pillanatban tudják elterelni a buszjáratokat. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/hirado/2024/11/07/delegacio-dugo-budapest | null | true | null | null | Rtl.hu |
A rendőrség a vádindítványt először a szlovák parlament elé terjeszti, mert Lexa parlamenti képviselőnek számít, jóllehet mentelmi jogát a már a korábban felvonultatott okokból a törvényhozás megvonta tőle.
Lexa csak úgy lehetett a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) parlamenti képviselője, hogy a mozgalom vezetője, Vladimír Meciar személyesen az ő javára mondott le a saját mandátumáról. A mentelmi jog megvonása után Ivan Lexát vizsgálati fogságba vették, de három hónap múltán bírói döntéssel váratlanul szabadlábra helyezték. | Gazdasági visszaéléssel vádolják Ivan Lexát<br/> | A szlovák nyomozóhivatal igazgatója hétfőn bejelentette: újabb vádindítvány készül a Vladimír Meciarhoz igen közel álló volt titkosszolgálati (SIS) igazgató, Ivan Lexa ellen. A héten elkészülő vádindítvány szerint Lexa többmilliós gazdasági visszaélést követett el a SIS keretében. A politikust korábban azzal vádolták, hogy megszervezte és a titkosszolgálati erőkkel külföldre hurcoltatta a volt államfő, Michal Kovác fiát. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/1999/08/19990816gazdasagi | 1999-08-16 12:28:00 | true | null | null | Origo |
A NAV pénzügyi nyomozói által feltárt bizonyítékok szerint az alapítványi oktatási intézmény bejelentett képzésein 311 famtomdiák szerepelt.
A szabolcsi iskola – amelynek nevét az adóhatóság nem tette közzé – a megye több városában működtetett telephelyet. Az alapítvány a támogatási kvóta minél nagyobb összegének megszerzésére olyan tanulókat is bejelentett, akik valójában nem jártak az intézménybe.
A beiratkozást azzal tették vonzóvá, hogy nyereményjátékok hirdettek és a jelentkezők között televíziót sorsoltak ki, így megszerezve személyes adatokat. A nyomozók azt is megállapították, a csalást az iskola dolgozói úgy igyekeztek álcázni, hogy a nem létező diákokat osztályozták is a naplóban.
Az ügyben költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt folyik az eljárás. Harminchat gyanúsítottat hallgattak ki, köztük az iskola igazgatóját, gazdasági vezetőket, tanárokat. A NAV zárolta az alapítványi oktatási intézmény bankszámláját.
Az elkövetőket két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti a bíróság. | Itthon: Kitalált diákokat osztályoztak a naplóban, pénzt vettek fel utánuk | Nem létező diákok után vett fel támogatást egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iskola, amely jogosulatlanul több mint 30 millió forintot igényelt - közölte a NAV. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160104_Kitalalt_diakokat_osztalyoztak_a_naploban | 2016-01-04 11:19:00 | true | null | null | HVG |
Elrendelte a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség a sukorói kaszinóberuházás koncessziós szerződése miatt tett feljelentés ügyében – mondta Fazekas Géza, az ügyészség szóvivője az MTI-nek.
Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke múlt csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be: a Kehi befejezte a magyarországi kaszinóberuházások koncessziós szerződéseinek vizsgálatát, és ennek alapján a sukorói projekt ügyében büntetőfeljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen hűtlen kezelés és hivatali visszaélés bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
Gaál Szabolcs Barna akkor azt mondta: a hivatal jogi álláspontja szerint az ügyben eljáró nyomozóhatóságnak vizsgálnia kell majd korábbi miniszterek és minisztériumi dolgozók esetleges büntetőjogi felelősségét. Hozzátette: több olyan iratot tártak fel, amely szerintük megalapozza annak gyanúját, hogy Veres János és Oszkó Péter volt pénzügyminiszterek érintettek lehetnek az ügyben.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra: az ingatlanértékesítéssel kapcsolatosan már folyik egy nyomozás Sukoró ügyében, csakúgy, mint a Hajógyári-szigetre tervezett Álomsziget-projekttel összefüggésben.
A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008. júliusban történt cseréjével összefüggésben, amelynek során a gyanú szerint egy, a magyar állam és egy magánszemély tulajdonában lévő földterület cseréje következtében 1,3 milliárd forintos kár érheti az államot. | Sukoró-ügy: elrendelték a nyomozást | A kaszinóberuházás koncessziós szerződése miatt tett feljelentés ügyében hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt nyomoznak ismeretlen tettes ellen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/02/07/sukoro-ugy-elrendeltek-a-nyomozast/ | 2011-02-07 23:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Szentkirályi Alexandra bejegyzése szerint a fővárosi lakhatási válság enyhítésének egyik legfontosabb eleme, hogy a Budapesten tanuló diákok minél nagyobb számban jussanak megfelelő számú és minőségű kollégiumi férőhelyhez.
Hangsúlyozta, hogy
Karácsony Gergely főpolgármester 2019-es lakhatási ígéreteiből nem lett semmi, sőt egy több száz fős kollégiumi épületet is "piacra dobtak", ahelyett, hogy lakhatási céllal hasznosították volna.
A kormánynak - a fővárossal ellentétben - van elképzelése arról, hogyan lehet kezelni a budapesti lakhatási válságot, a Fidesz-frakció ebben a munkában pedig partnere lesz a kormánynak - írta a politikus.
A héten ismét tárgyaltam Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel és arra tettem javaslatot, hogy a IX. kerületi rozsdaövezet helyén épüljenek új kollégiumi férőhelyek, állami támogatással jöjjön létre egy egységes budapesti diákváros
- fogalmazott Szentkirályi Alexandra. | Kollégiumfejlesztés: nyitott az új elképzelésekre a kormány | A fővárosi lakhatási válság enyhítésének egyik legfontosabb eleme, hogy a Budapesten tanuló diákok minél nagyobb számban jussanak kollégiumi férőhelyhez. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/kollegiumfejlesztes-kormany-budapest-szentkiralyi-alexandra | null | true | null | null | SZOLJON |
Tocsik Márta
Fotó: Havaria
Tocsik Márta jogásznő közel egyórás beszédben, konkrét példákat említve próbálta ártatlanságát bebizonyítani. Tocsik az ügyésznek arra a vádjára helyezte a hangsúlyt, miszerint ellenszolgáltatás nélkül vette fel a sikerdíjat. A jogásznő szerint az ÁPV Rt. adatbázisa a követelésekkel előálló önkormányzatokról meglehetősen hiányos volt, így neki kellett adatokat gyűjtenie. Az előzetes terveket díjazás nélkül készítette el - tette hozzá.
Tocsik azt állította: csak akkortól kezdve vált anyagilag érdekeltté az ügyben, amikor az önkormányzatok redukált követeléseiről kezdtek el tárgyalni. A jogásznő különböző táblázatokat mutatott a bíróságnak, amelyekkel azt akarta demonstrálni, hogy az akkori bírói joggyakorlatot figyelembe véve - vagyis ha perre került volna a sor, mennyi pénzt kellett volna az önkormányzatok számára kifizetnie az ÁPV Rt.-nek - hány millió forintot sikerült megspórolnia megbízóinak. Tocsik szerint ezekből a nyereségekből ő nem minden esetben részesedett, vagy csak egy kis hányadát kapta meg.
Tocsik az ügyésznek azt az állítását is tagadta, miszerint egyedül döntött minden egyes kérdésben. Azt mondta: neki csak tanácsadó szerepe volt, a szerződéstervezeteket minden egyes esetben megbeszélte az ÁPV Rt. igazgatótanácsával, de még így is 40 esetben felülbírálták döntését.
Tocsik hozzátette: öt alkalommal külön beszámolót tartott az addig elért eredményekről, hol az igazgatótanácsnak, hol a vezetőknek, hol az ÁPV Rt. összevont értekezletén. "Többszintű ellenőrzési fórum működött fölöttem" - mondta Tocsik.
Tocsik korábbi bírói ítéletekre hivatkozva tagadta azt is, hogy olyan pénzekről tárgyalt, amelyek az önkormányzatokat nem illették meg. 1997 szeptemberében például hasonló ügyben az EGIS maximális árfolyamon per útján nyerte meg a szerinte őt megillető részvényeket, ezzel 2,8 milliárd forintot nyert. Az ÁPV Rt. esetében az idő múlásával egyre nagyobb kár érte volna a céget, mivel itt sok önkormányzat követeléséről volt szó.
A szünetben ismerősei nyugtatták Tocsikot
Fotó: Havaria
Tocsik megemlítette azt is, hogy a megbízatása alatt 9000-nél több telefonhívást bonyolított le, vagyis szerinte nem állíthatja azt az ügyészség, hogy nem végzett munkát.
Liszkai Péter, az ÁPV Rt. volt vezető jogásza továbbra is azt állította: meggyőződése, hogy Tocsik Márta megbízása jó döntés volt, és a sikerdíj nagyságát sem tartja túlzónak. Azt azonban tagadta, hogy ő beszélte rá az igazgatótanácsot Tocsik megbízására. "Azt mondtam, az igazgatótanács tagjainak kell döntenie, úgy, ahogy akarnak" - közölte.
Liszkai hozzátette: tudja, hogy ez nem mérvadó, de el akarja mondani, hogy belefáradtak már a sok pereskedésbe, és nem akarják újrakezdeni a pert.
Lascsik Attila felmentését kérte az utolsó szó jogán
Fotó: Havaria
Szokai Imre, az ÁPV Rt. elnöke az utolsó szó jogán csupán annyit mondott: nem érti az ügyészség állításait, mivel Tocsik Márta jelentős megtakarítást eredményezett a cégnek.
Spanyol József igazgatótanácsi tag és Lascsik Attila vezérigazgató csatlakoztak Szokaihoz.
Az első fokú ítéletben elmarasztalt Vitos Zoltán vállalkozó, Boldvai László MSZP-s országgyűlési képviselő és Budai György szabad demokratákkal kapcsolatban álló üzletember csak annyit mondott: ártatlanok, ezért kérik felmentésüket.
A bíróság egy hét múlva, április 12-én hirdeti ki ítéletét.
(2000. március 29.) | A Tocsik-per összes vádlottja felmentését kérte<br/> | Felmentését kérte az utolsó szó jogán a Tocsik-per összes megjelent vádlottja a Legfelsőbb Bíróságon folyó másodfokú büntetőeljárásban, szerdán. A bíróság április 12-én hirdeti ki döntését. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1899/12/20000405atocsikper | 2000-04-05 16:13:00 | true | null | null | Origo |
2010.07.30. 22:00
Mától megszüntették a munkaviszonyát Szabó János egykori rektornak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen – tudta meg lapunk. A volt intézményvezetőt ugyan még nem ítélték el, de vádemelési javaslatot tettek ellene befolyással üzérkedés gyanújával. A Fővárosi Bíróság másodfokú végzése alapján ugyanakkor nemrég megszüntették a rektor előzetes letartóztatását.
Szabó Jánost, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) rektorát február közepén tartóztatták le a saját irodájában, ahol kommandósok csaptak le rá, hogy ne használhassa szolgálati fegyverét. A tábornok ellen most lakhelyelhagyási tilalom van érvényben.
A rektor mellett egy másik gyanúsított is előzetesbe került, D. László, a DHL nemzetközi szállítmányozási cég egyik igazgatója, aki azóta szintén szabadlábon védekezhet. A híradások szerint az igazgató javaslatára Szabó azt ígérte a DHL-nek, hogy kimossa egy olyan ügyből, amely miatt kábítószerrel és fegyverrel való viszszaéléssel vádolhatják. Cserébe azt várta el, hogy az őrző-védőiket váltsák fel egy másik biztonsági céggel. A határozat ellen mindketten fellebbeztek. Szabó rövid vallomást is tett, amelyben azzal érvelt, hogy csak „jóhiszemű közbenjáró” volt, és azért figyelmeztette az egyetemmel kapcsolatban lévő DHL-t. A rektor védője viszont nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy a gyanúsított miért nem a rendőrségen tett feljelentést, ha bűncselekményekről volt tudomása.
Szabó Jánosról a lefogása után a Népszabadság azt írta, nem ez az egyetlen olyan ügy, amelyben a befolyását használhatta törvénytelen jövedelemszerzésre. Katonai forrásaink szerint Szabó rektorsága idején számtalan gyanús üzlet köttetett az egyetem kontójára is, miközben a ZMNE vezetője látszólag bezárkózott az irodájába, hogy építse tudományos és üzleti karrierjét. Az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentésében is az szerepel, hogy gazdaságilag igen kedvezőtlenül érintették a Honvédelmi Minisztérium irányítása alá tartozó Zrínyi egyetemet azok a megállapodások, amelyeket külsős cégekkel kötött az oktatási intézmény vezetése.
Hende Csaba honvédelmi miniszter pár hete a rendteremtés érdekében miniszteri biztost nevezett ki az egyetem ügyeinek felügyeletére Deák János vezérezredes személyében. A nyugállományú főtisztnek az is a feladata lehet, hogy levezényelje egy új közszolgálati egyetem létrehozását. Az új intézmény megalakítását a ZMNE a Rendőrtiszti Főiskola és a Corvinus Egyetem államigazgatási tanszék összevonásával képzelik el. | Elbocsátották a Zrínyi rektorát | Mától megszüntették a munkaviszonyát Szabó János egykori rektornak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen – tudta meg lapunk. A volt intézményvezetőt ugyan még nem ítélték el, de vádemelési javaslatot tettek ellene befolyással üzérkedés gyanújával. A Fővárosi Bíróság másodfokú végzése alapján ugyanakkor nemrég megszüntették a rektor előzetes letartóztatását. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/07/elbocsatottak-a-zrinyi-rektorat | 2010-07-21 01:21:34 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A bodrogközi település polgármestere sajtótájékoztatót tartott Sárospatakon szombat délelőtt, ahol hangsúlyozta, hogy nem segítette párttársait és családtagjait pályázatuk elnyeréséhez, sőt, a támogatás utánfinanszírozás-jellegű, és az építkezések meg sem kezdődtek. | Archívum: Cáfol a mutyizással vádolt MSZP-s képviselő | Politikai hecckampány áldozatának tartja magát Vécsi István MSZP-s képviselő, Ricse polgármestere ar | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-480826-281969 | 2008-02-09 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Pest megye legnagyobb alvó-városa az elmúlt négy évben ugrásszerű fejlődésen ment keresztül. A szocialista Döcsakovszky Béla irányítása alatt sorra jelentek meg a nagy bevásárlóközpontok, új buszpályaudvar épült, felújítottak több játszóteret, és nemrégiben rakták le egy impozáns sportcsarnok alapkövét. A regionális vízmű jelentős hányadának privatizációjával rendeződni látszik a vízellátás korszerűsítése is.
Érdes stílus
Mindezek miatt Érd polgármestere igen népszerű, s ha indul októberben, nagy valószínűséggel nyer is az ősszel megyei jogúvá átminősülő városban. A sikerek és a támogatottság ellenére a szocialisták vezetősége lecserélné Döcsakovszkyt, és értesüléseink szerint Tóbiás József korábbi pártigazgatót indí-tanák. A szocialisták - lapzártánk pillanatában még be nem jelentett, de több forrásunk által megerősített - lépése összhangban lenne a helyi ellenzék óhajával, amely Döcsakovszky távozását egy emberként követeli.
A korábbi polgármester, a jobboldali kötődésű Harmat Béla több cikluson át irányította Érdet, de nem sok mindent tett le az asztalra. 2002-ben az MSZP és az SZDSZ közös jelöltje, az ügyvéd Döcsakovszky Béla a szavazatok 51 százalékával győzött, a koalíció pártjai pedig minden egyéni mandátumot begyűjtöttek, a Fidesznek csak a kompenzációs lista garantálta öt hely jutott.
"Csakhogy a 2002-es választások után Döcsakovszky kimutatta a foga fehérjét, a döntések előkészítése során nem vette figyelem-be senki véleményét, ellentmondást nem tűrően, diktatórikus módon irányította a várost" - mondta a Narancsnak a Civil Érdek nevű szervezet egyik vezetője. Egyik konfliktus követte a másikat: öszszeütközésbe került a helyi szocialisták "nagy purifikátornak" nevezett politikusával, Ujhelyi Gyulával, aki ki is lépett az MSZP-ből. Ellenfelei folyamatosan a polgármester szemére vetik kellemetlen stílusát, rendszeresen minősíti és kommentálja a testületi üléseken felszólaló képviselők mondandóját, egyes internetes fórumok szerint olykor nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket használva.
A legsúlyosabb nézeteltérést a 17 önkormányzat alapította Érd és Térsége Vízmű Kft. (ÉTV) 26 százalékos üzletrészének eladása váltotta ki. A tavalyi - az államháztartási törvény és a vonatkozó helyi rendelet alapján kötelező - pályázatot csak hosszú unszolásra írta ki a városvezetés, az eredményt pedig az egyik vesztes cég megtámadta a Pest Megyei Bíróságon. Törökbálinton a fideszesek népszavazást kezdeményeztek az ügylet megakadályozásáért, míg az ÉTV-ben szintén részes Biatorbágy "sorozatos törvénysértésekre" hivatkozva tiltakozott a francia Veolia-csoport érdekeltségébe tartozó Fővárosi Csatornázási Művek Rt.-vel való szerződéskötés ellen. Az érdi ellenzék "korrupciót" kiáltott, és az SZDSZ-esek is hangot adtak nemtetszésüknek - igaz, ők később megszavazták az értékesítést. Döcsakovszky Béla lapunknak kifej-tette: a tranzakció körül minden törvényes, az ellenzék sem panaszkodhat, hiszen kétfordulós pályázaton választották ki a legjobb aján-latot. Szerinte az ellenzők féligazságokkal és szándékos hazugságokkal próbálják félrevezetni az érintett települések lakóit.
Hasonló hullámokat vert az új sportcsarnok építése, a többmilliárdos árat a kritikusok "gigantikus" összegnek nevezték, mondván, hogy a polgármester hatalmas adósságba kergette Érdet. Sokan furcsállották, hogy bár a városi képviselők belenézhettek utólag a szerződésbe, előtte titoktartási nyilatkozatot kellett aláírniuk. A privatizáció körüli feszültségek növekedését mutatja, hogy múlt csütörtökön a szemétszállító Érd-Kom üzletrész-értékesítéséhez Döcsakovszky már nem kapta meg a képviselő-testületi többség támogatását.
Egy héttel ezelőtt, miután a civilek bejelentették, hogy önálló polgármesterjelöltjük van Ujhelyi Gyula személyében, az SZDSZ is véglegesen szakított a polgármesterrel. A liberálisok kihátrálását Csőzik László alpolgármester, frakcióvezető vezényelte le, aki első lépésben lemondatta a helyi szervezet élén álló, Döcsakovszky jobbkezének számító (az ÉTV-privatizációban fő szerepet játszó) Bátorfi Attilát, majd bejelentette: önállóan indulnak, s személyében saját polgármesterjelöltjük van. Csőzik a csütörtöki testületi ülésen már nem is ült ki az alpolgármesteri pulpitusra, képviselőtársai között foglalt helyet.
Döcsakovszky természetesnek tartja az SZDSZ önálló indulását, hiszen az országos választásokon tíz százalék felett szerepeltek. Szerinte érthető, hogy Érden most a lehető legnagyobb városi frakció kialakítására törekszenek. Csőzik motivációit is érti: a tavaszi országgyűlési választáson visszalépett a később győztes volt sportminiszter, Jánosi György javára, ráadásul a beígért államtitkári posztot sem kapta meg, így vélhetően Érden próbál megkapaszkodni - mondta lapunknak a polgármester.
A feszültség fokozódik
Az érdi MSZP-ben többen at-tól tartanak, hogy a civilek és az SZDSZ önálló indulása megosztja a centrum és a baloldal szavazóit, s végül nevető harmadikként a Fidesz viszi el a pálmát. Ezért egy részük azt szorgalmazza, hogy Csőzik és Döcsakovszky béküljön ki, míg mások engednének az SZDSZ unszolásának, és visszavonnák a polgármester jelölését. Bár helyben a szocialisták többsége Döcsakovszkyval tart, információink szerint a megyei vezetők már lemondtak a város jelenlegi első emberéről. A pártvezetőség arra törekszik, hogy ha már a megszorítások miatt nem tudnak nagy ígéretkampányt folytatni, ősszel legalább hiteles emberekkel szálljanak ringbe. Márpedig Döcsakovszky hitelét vesztette - mondják forrásaink -, ezért jobb lenne Jánosi Györgyöt indítani, aki a parlamentben is lobbizhatna Érd fejlesztéséért. A Narancs úgy tudja, hogy Jánosi - aki a helyi taggyűlésig nem kíván az ügyről nyilatkozni - nem vállalta az indulást, s maga helyett Tóbiás Józsefet ajánlotta. A megyei és az országos vezetés nem akar a helyi szervezet ügyeibe avatkozni, de abban reménykednek, hogy az érdi tagság mégiscsak "ért a szóból". Múlt héten össze is hívták a helyi taggyűlést, ahol szóba került a jelölés kérdése, de Döcsakovszky hívei arra hivatkozva, hogy a meghívóban nem szerepelt ilyen napirendi pont, későbbre halasztották a vita lezárását. Döcsakovszky azt mondta lapunknak, hogy tud a háttérjátszmákról, de támogatottsága biztos alapokon áll. Az MSZP-ben tartanak is attól, hogy ha jelölésének esetleges visszavonása esetén Döcsakovszky függetlenként indulna, komoly fejfájást okozna a Tóbiás felépítésére készülő kampánystratégáknak. | Mindenki egy ellen - Szocialista belháború Érden | A közvélemény szemében sikeres polgármester újrázási szándéka miatt alakult ki konfliktushelyzet Érden. A háborúskodás a koalíciós pártok legfelsőbb köreit is megmozgatta, s egyre többen követelik a város első embere, Döcsakovszky Béla őszi távozását. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/mindenki_egy_ellen_-_szocialista_belhaboru_erden-65697/?orderdir=novekvo | 2006-06-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kedd délelőtt a parlament igazságügyi bizottságában a budapesti és Pest megyei választókerületek Fidesz-KDNP-nek kedvező átrajzolása mellett mellett napirendre vették az "internetes agresszió visszaszorításáról" szóló törvényjavaslatot is, aminek értelmében akár egy év börtönbüntetést kaphatna az, aki kommentben túl rosszat kíván másoknak. A kormánypárt kétharmados felhatalmazásával élve minden esély szerint még idén el is fogadhatja a kommenttörvényt és a választókerületeket átrajzoló módosításokat - már csak azért is, mert az uniós sztenderdek szerint a parlamenti választási szabályokat a választás előtti évben már nem lehet módosítani.
A Robert Fico szlovák miniszterelnök és Donald Trump frissen újraválasztott amerikai elnök elleni merényletek után többek közt a magyar kormány is azt a tanulságot szűrte le, hogy azok a sajtó és a közösségi média gyűlöletkeltésének és uszításának eredményei voltak. Gulyás Gergely kormányszóvivő Fico kapcsán azt fejtegette, hogy "a kommentvilágban általánossá vált a gyűlöletre uszítás", és közös felelősségünk fellépni ez ellen.
Helyes, gondolhatja az átlagos felhasználó, végre a Fidesz is tesz valamit az online bullying ellen - csakhogy az ártalmatlannak tűnő törvény mögött valójában potenciális visszaélések és önkényes intézkedések sora húzódhat. A javaslatot Hegyi Szabolcs, a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Programjának szakértője segít értelmezni.
Nem kéne annyit ugrálni
A mocskolódó kommentelés alapvető jogi problémája, hogy két alkotmányos jog ütközik benne: a véleménynyilvánítás szabadsága az emberi méltóság védelméhez való alapjoggal. Mivel mindkét jog egyszerre nem tud érvényesülni, a kérdés az, hogy kinek az alapjoga élvezzen elsőbbséget, a kommentelő véleménye vagy a sértett emberi méltósága. Az Alaptörvény szerint ilyen esetben helye van az alapjog korlátozásnak, tehát a véleménynyilvánítás szabadsága is korlátozható - épp a másik személy emberi méltóságának védelmében.
Az életellenes gyűlölködés természetesen már nem fér bele a véleménynyilvánítás szabadságába. A kérdés csak az, hogy az ezt garantáló törvényt tényleg súlyos problémákra alkotják-e meg - például nők szexuális bántalmazásával kapcsolatos esetekre -, vagy politikusok lelkivilágának védelmére.
A most benyújtott törvényjavaslat alapvetően kétirányú, az egyes bűncselekményeket és az értük kiszabható büntetéseket meghatározó büntető törvénykönyv, valamint a sajtó- és médiatörvények módosítását is tartalmazza. Míg utóbbi nyilván a sajtótermékekre vonatkozik majd, az előbbi gyakorlatilag mindenkit érinthet, aki internetet használ.
A javaslat szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető az, aki "nagy nyilvánosság előtt", kommentben olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt oszt meg, ami erőszakos vagy halált okozó cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki beazonosítható személlyel vagy személyekkel szemben. Rágalmazni, fenyegetni, uszítani, erőszakos magatartásra felbujtani, rémhíreket terjeszteni vagy éppen a holokausztot tagadni, önkényuralmi jelképeket használni az interneten innen és túl eddig is büntetendő volt a hazai jogszabályok szerint, de a hatályos törvények általánosan minden ilyen jellegű megnyilvánulásra vonatkoznak, nem fókuszálnak a kommentelésre.
Ez most változhat. | A kommenttörvény ebben a formában aligha javítana a közbeszéd színvonalán | A parlament igazságügyi bizottsága elé került az „internetes agresszió visszaszorításáról” szóló törvényjavaslat is, de a hasznosnak tűnő törvény mögött valójában potenciális visszaélések és önkényes intézkedések sora állhat. Nincs az a hatóság sem, ami napi több százezer kommentnek tudna hatékonyan nekimenni. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/20/a-kommenttorveny-ebben-a-formaban-aligha-javitana-a-kozbeszed-szinvonalan | null | true | null | null | 444 |
A Metrowagonmash elleni per most már valóban folyamatban van első fokon, a Fővárosi Törvényszék előtt. A felek közötti többszörös iratváltás után, a bíróság megtartotta az első tárgyalásokat - erősítette meg a Népszava információit a BKV Zrt. Mindez komoly fordulat az ügyben, hiszen a 2019-ben indított eljárásban ez az első igazán látványos előrelépés.
Az ügy, mint arról többször írtunk, még a Tarlós-korszakban indult. Az M3-as metróvonalon közlekedő orosz metrókocsikat meglehetősen gyatra minőségben újította fel - valójában: gyártotta újra - a Metrowagonmash. A BKV már a szerződés teljesítése közben kénytelen volt felhívni a gyártó figyelmét a szállítói szerződésben foglaltak be nem tartására, különös tekintettel a sorozatos csúszásra és a felmerült műszaki hibákra. Már akkor jelezték kötbérigényüket, de az orosz fél semmit nem ismert el. Végül a BKV 2019-ben indított pert, miután több frissen leszállított szerelvényt időlegesen ki kellett vonni a forgalomból.
40 milliárd forintot követel a BKV az oroszoktól
Első nekifutásra a vállalási ár, 69 milliárd forint 10 százalékát és annak kamatait követelte a Metrowagonmashtól a fővárosi cég. Azóta ez a kötbér- és a kártérítési igény jócskán kikerekedett: most már összesen 100 millió euróról (41 milliárd forintról), plusz 243 millió forintról van szó. Emellett ezen összegek kamatainak megfizetését kéri a hibás teljesítés okán a BKV. Hogy mennyi lesz a ténylegesen megítélt összeg, erősen kérdéses. Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója korábban a Telexnek azt mondta: a Metrovagonmash javaslatot tett arra, hogy esetleg alkatrészeket szállítana, illetve javításokat végezne az általuk jogosnak tartott kárigény fejében, ami szerintük nem több 400-800 millió forintnál.
A metróper eddig nagyon vontatottan haladt. Az orosz cég évekig azzal blokkolta az eljárást, hogy át sem vette a periratokat, majd tavaly, amikor végre sikerült kézbesíteni a dokumentumokat, rögvest ellenkérelmet nyújtott be. Idén nyár óta viszont több tárgyalási fordulót is tartottak.
Éveket nyerhettek az oroszok, a 3-as metró kocsijait felújító cég már 2011-ben tudhatta, hogy mit kell tennie a BKV által csak 2014 végén kiírt tender győztesének
A fővárosi cég most az ügy bonyolultságával magyarázta lapunknak a per elhúzódását. Mint írták, a BKV több jogcímen érvényesítene igényeket, egy jogcímen belül akár több részigényt is, így például a késedelmi kötbér esetében több késedelmes teljesítés miatti igényt is benyújtottak. Ezek bizonyítása pedig időigényes folyamat.
A BKV önállóan vesz részt a perben. Jogi képviseletét a László, Fekete, Bagaméry Ügyvédi Iroda látja el. A Népszava többszöri kérdésére azt is megírták, hogy mindeddig átlagosan évi nem egészen 15 millió forint díjat fizettek ki, ami nem tűnik óriási összegnek, bár az első években valójában nem sok feladata lehetett az ügyvédeknek. A már 5 éve óta húzódó eljárás ügyvédi költsége így eddig 75 millió forintra rúghat. A BKV Zrt. arról is biztosított mindenkit, hogy a felmerült ügyvédi munkadíjat be fogják vasalni az orosz cégen.
Karbantartás saját kontóra
A Metrowagonmashnak nincsenek az M3 metró szerelvényeken karbantartási feladatai - válaszolta a Népszava kérdésére a BKV. A közlekedési cég szerint az orosz fél az általuk elvégzendő garanciális javítási feladatokhoz szükséges anyagokat biztosítja. Az M3 metró biztonságos üzemeltetéséhez szükséges alkatrészkészlet a BKV Zrt. rendelkezésére áll - tették hozzá. Ezeket közbeszerzési eljárások keretében szerzik be.
Tavaly nyáron mindenesetre az Orbán-kormánynak éppen a budapesti M3-as vonal szerelvényeinek karbantartására hivatkozva sikerült elérnie, hogy a metrókocsik helyett most leginkább harci járműveket gyártó orosz vállalat mentesüljön az uniós szankciók alól. A BKV tavaly márciusban szembesült azzal, hogy hiába vállaltak 30 év garanciát az oroszok a 3-as metró szerelvényeire, ennek érvényesítését az Ukrajna elleni háború miatti szankciók ellehetetlenítenék. A Válasz online akkori értesülései szerint felmerült, hogy a BKV lehív 10 milliárd forintot egyben a Metrovagonmashtól, és ezzel felmondják a javításokról szóló szerződést, de végül nem tették.
A garancia és a karbantartás kérdése korántsem mellékes téma a felújított orosz szerelvények esetében. A kocsiszekrények szokatlan mértékű korróziójára már néhány hónappal a kocsik érkezése után felfigyeltek, az első 15 kocsi beérkezése után jelezték is az orosz gyártónak, amely az első 13 szerelvény (darabonként hat kocsival) leszállítása után közölte, hogy a gyártó megváltoztatta a technológiát, most már nem lehet gond. De lett. Az első három szerelvény padlólemezei három év alatt teljesen átlyukadtak, a rozsda elérte az oldallemezeket, a tartóoszlopokat, és megjelent a tetőn is. Ráadásul a javított kocsikon újra megjelentek a rozsdafoltok. Többek között ez derült ki a Karácsony Gergely főpolgármester által 2020-ban elrendelt átfogó vizsgálatból. A jelentés 18 sorozathibát tárt fel, így az üzemeltetés és karbantartás "nehezen prognosztizálható költségűvé" vált. A kocsik élettartamának végére akár 36 százalékkal is nőhet emiatt az üzemeltetési költség. Sz. A. | Öt év után lendületet vett a 3-as metró pere, csak az ügyvédi költség már most 75 millióra rúghat | Felgyorsult az 3-as metró vonalának kocsijait felújító orosz cég ellen 2019-ben indított eljárás, a nyár óta több tárgyalást is tartották. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256625_3-as-metro-per-lendulet-ugyvedi-koltseg-bkv-metrowagonmash | null | true | null | null | Népszava |
Telefonon kérte meg az MSZP vezetése Hagyó Miklóst, hogy függessze fel párttagságát - állítja a párt elnökségének egyik tagja. A korábban főpolgármester-helyettesként a BKV felügyeletéért is felelős Hagyóról vasárnap a BKV egykori vezérigazgató-helyettese azt állította, utasításokat adott neki gyanús BKV-s ügyekben, és pénzt is elfogadott tőle. Hagyó visszautasította Balogh állításait.
Az MSZP legfelsőbb vezetésének kérésére függesztette fel párttagságát Hagyó Miklós - állította az [origo]-nak a szocialista párt elnökségének egyik névtelenséget kérő tagja, aki szerint azért kérték meg erre Hagyót, mert úgy érezték, magától nem lépte volna meg ugyanezt. Forrásunk szerint az MSZP vezetése telefonon beszélt Hagyóval, aki ezt követően jelentette be vasárnap, hogy felfüggeszti párttagságát. Azt nem kívánta elárulni, hogy az elnökség melyik tagja hívta fel ezzel Hagyót. Kérdésünkre, hogy ez mennyiben köthető a Balogh Zsolt korábbi BKV-vezérigazgató-helyettessel készült szombati interjúhoz, forrásunk annyit mondott: az interjú csak ahhoz kellett, hogy "határozottabban kérjék" Hagyót, hogy lépjen hátra.
Egy, az MSZP vezetéséhez közeli forrásunk szerint a hétvégén semmilyen formális párttestületi ülés, tanácskozás nem volt, ahol ezzel a kérdéssel foglalkozhattak volna, így hivatalosan nem szólíthatta fel a pártvezetés Hagyót a távozásra. Ez azonban nem zárja ki, hogy informálisan gyakoroltak nyomást Hagyóra. Az [origo] megkereste Hagyó Miklóst is, de telefonján csak az üzenetrögzítő válaszolt.
A budapesti MSZP-szervezet elnöke, a Hagyó mellett korábban kiálló Burány Sándor ugyanakkor úgy tudja, a korábbi főpolgármester-helyettes önként döntött a párttagság felfüggesztése mellett. Hasonlóan fogalmazott Bárándy Gergely, az MSZP elnökségének tagja, aki szerint ilyen lépésre nem lehet senkit rákényszeríteni. A párttagságtól csak az etikai bizottság foszthat meg valakit, de ilyen eljárás Hagyó ellen nem indult - mondta Bárándy.
A BKV-ügyben gyanúsított Balogh a Magyar Nemzet szombati számában megjelent interjúban azt állította: Hagyó konkrét utasításokat adott neki, hogy mely cégekkel kell szerződést kötni, illetve összesen mintegy 70 millió forintot kellett neki átadnia, amit a BKV vezetői a társaság körüli cégektől szedtek össze. Balogh vasárnap a HírTV-nek adott nyilatkozatában is megismételte állításait.
Balogh állításaira Hagyó közleményben reagált, amelyben rágalomnak minősítette Balogh szavait, és perrel fenyegette meg a korábbi vezérigazgató-helyettest és azokat, akik megismétlik állításait. "Munkámat mindig képviselői eskümhöz híven végeztem. Tiszta lelkiismerettel állok bármely, tevékenységemet vizsgáló fórum elé" - tette hozzá. A Népszabadságnak azt is mondta: el tud számolni a vagyonával, amelyet még politikai pályafutása előtt szerzett az üzleti életben.
Hagyó a BKV-botrányban
A BKV tavaly nyáron kirobbant végkielégítési és tanácsadói botránya akkor érte el a közlekedési társaságot is felügyelő korábbi főpolgármester-helyettes személyét is, amikor idén január elején a rendőrség előállította és hűtlen kezeléssel meggyanúsította H. Évát, Hagyó korábbi szóvivőjét. H. Éva a gyanú szerint anélkül vett fel összesen 24 millió forint fizetést és prémiumot a BKV-tól, hogy valódi munkát végzett volna a cégnek. H. Éva ezt tagadja, és egy interjúban boszorkányüldözésnek minősítette a BKV-ügyben folyó eljárást.
Január végén jelentek meg először hírek - a Népszabadság írta, meg nem nevezett szocialista forrásokra hivatkozva -, hogy Hagyót az MSZP fővárosi szervezete esetleg hátrább sorolná a budapesti listán, amelyen lemondása előtt a harmadik, szinte biztosan befutó helyen szerepelt. Ezt hivatalosan nem erősítették meg, a budapesti párttanács állítólag nem is szavazott ilyen indítványról.
Január végén azonban a rendőrség őrizetbe vette Antal Attilát, a BKV korábbi vezérigazgatóját is, néhány nappal később pedig az ATV, meg nem nevezett rendőrségi forrásokra hivatkozva megszellőztette a hírt, hogy Antal és Balogh terhelő vallomást tettek Hagyóra is. Balogh ügyvédje, Bárándy György az [origo]-nak elismerte, hogy ügyfele valóban alkudozik az ügyészséggel. A Magyar Nemzetnek és a HírTV-nek adott interjúival Balogh lényegében nyilvánosságra is hozta, miket mondhatott Hagyóról a nyomozóknak.
Hittek az ártatlanságban
Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje január végén még általánosságban azt mondta: "akit igaztalanul vádolnak, megvédjük, akiről pedig kiderül, hogy hibát vétett, nem védjük meg". Másnap azonban a budapesti párttanács visszalépésre szólította fel Hagyót. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti területi szövetség alelnöke akkor azt mondta: rossz érzéssel hozták meg a döntést, mert bíznak Hagyó ártatlanságában, de a helyzet politikai értelemben "eszkalálódott" a hivatalosan nem cáfolt hírek miatt.
Hagyó egy nap gondolkozás után bejelentette, hogy teljesíti az MSZP kérését: lemondott fővárosi képviselői mandátumáról, egyéni jelöltségéről és a budapesti listán elfoglalt helyéről (ez utóbbi azt is jelenti, hogy májustól biztosan nem lesz képviselő, így mentelmi joga sem lesz). "Hagyó Miklós nehéz helyzetben hozott felelős politikai döntést" - reagált a bejelentésre Burány Sándor, az MSZP budapesti szervezetének elnöke, aki szerint Hagyó nem akarta, hogy "küzdelme az igazságáért ártson az MSZP-nek".
A szombaton megjelent Balogh-interjúval egy időben azonban a Die Presse című osztrák lapban is megjelent egy interjú Mesterházyval, aki azt mondta: "Véleményem szerint egy párt csak akkor lehet hiteles a korrupció dolgában, ha minden korrupt elemet kitaszít. És mi éppen ezt tesszük" - mondta az osztrák lapnak az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Lendvai Ildikó pártelnök is élesen fogalmazott, amikor a Balogh-interjúról kérdezték: "Aki bűnös, nem fogjuk védeni, ha valaki bűnös, annak nem lesz helye a szocialista pártban" - mondta. | Egy MSZP-s vezető szerint telefonon gyakoroltak nyomást Hagyóra | Telefonon kérte meg az MSZP vezetése Hagyó Miklóst, hogy függessze fel párttagságát - állítja a párt elnökségének egyik tagja. A korábban főpolgármester-helyettesként a BKV felügyeletéért is felelős Hagyóról vasárnap a BKV egykori vezérigazgató-helyettese azt állította, utasításokat adott neki gyanús BKV-s ügyekben, és pénzt is elfogadott tőle. Hagyó visszautasította Balogh állításait. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/03/az-mszp-vezetese-szolitotta-fel-hagyo-miklost-hogy-fuggessze-fel | 2010-03-08 14:27:00 | true | null | null | Origo |
Szalai Annamáriának, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Fidesz által delegált tagjának szerdán publikált különvéleményében az áll, hogy “Mindkét jogosultságnál – abszolút számban, forint alapon is – a legmagasabb díjajánlatot tett pályázó lett a nyertes”.
A győztes társaság az első, 2011 közepéig tartó díjidőszakra évi 700 millió forintot, későbbre – a 200 milliós minimumon felül – éves árbevétele 55 százalékát ígérte. Ez a cég árbevételi tervei alapján összesen 9,594 milliárdos befizetést jelent, míg a Danubius esetében 5,039, a Juventusnál 4,609 milliárd forintos befizetést kalkuláltak – olvasható a Fideszes politikus jegyezte dokumentumban.
A másik jogosultsággal november 18-ig rendelkező Sláger Rádió – Szalai Annamária szerint – 3,834, míg az erre a frekvenciára is pályázó Danubius e helyütt is 5,039 milliárdos ajánlatot tett, míg a végül nyertes FM1 Konzorcium adataiból 7,240 milliárd forintos befizetés várható.
Mint ismeretes, az ORTT október 28-án meghozott döntése alapján az FM1 Konzorcium nyerte el a nagyobbik, az Advenio Zrt. pedig a kisebbik vételkörzetű országos kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási jogosultságot a következő hét évre. | Jócskán ráígért az új rádióadó a többiekre | Az Advenio Zrt., amely elnyerte a Danubius rádió által jelenleg használt frekvenciát, majdnem annyi pénzt ajánlott érte, mint két vetélytársa, a Danubius és a Juventus együttvéve. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2009/11/11/jocskan_raigert_uj_radioado/ | 2009-11-11 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Alig telt el néhány hónap azóta, hogy Magyar Péter bejelentette a Tisza-szigetek létrehozását, már súlyos konfliktusok feszítik a párt tömegbázisának felépítését szolgáló egyes csoportokat - értesült a lap .
A Tisza Párt helyi működésére rálátó forrásuk arról számolt be, hogy Strausz Róbert, Békés vármegyei koordinátor és a Tisza szigetek aktivistái között komoly feszültség, nézeteltérés alakult ki. Az informátor a lapnak arról beszélt, hogy nagy lelkesedéssel fogadták Magyar Péter bejelentését nyáron a Tisza szigetek szervezéséről, és sokan személyesen is tenni akartak a változásért Békés vármegyében.
Ehhez képest óriási a csalódás, mert azt tapasztaljuk, hogy a párt helyi koordinátora nem igazi partnerként kezel minket, mindenkit elnyom, tekintélyelvűen igyekszik irányítani, nem hallgat másokra, sőt lenézi az aktivistákat
- ismertette a körülményeket a Magyar Nemzet forrása.
Úgy tudni, a békési "tiszások" emiatt szerettek volna egyeztetni a pártvezetéssel, ezért Budapestre utaztak, de a fővárosban újabb arcul csapás érte őket, mivel a pártelnök helyett Makláry Márk fogadta őket a "pártvezetés" nevében.
Makláry, a párt II. kerületi csoportjának főszervezője, aki - nyilvánvalóan Magyarék utasítására - azzal küldte el a békésieket, hogy össze kell tartani, nem lehet a közösséget gyengíteni a belső viszályokkal, a vármegyei koordinátorokra tett panaszokkal.
Az informátor szerint a békési "tiszások", csalódottan mentek haza Budapestről, nem gondolták volna, hogy így bánik a pártvezetés azokkal, akikre állítólag építeni akarják a Tisza bázisát.
Az is visszatetszést váltott ki a helyiekben, hogy éppen egy olyan személyt vett védelmébe velük szemben Magyar Péter, akit korábban elítélt a bíróság. Strausz Róbert 2005-ben ugyanis 8 hónap, fogházban letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott. A Szegedi Ítélőtábla jogerős végzéséről a Békés Megyei Hírlap számolt be akkoriban. A vád folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás volt.
A teljes cikk a részletekkel ITT érhető el . | Feszültség alakult ki a békési tagok és a Tisza Párt vezetői között | Magyar Péterék a Tisza Párt Békés vármegyei koordinátorát vették védelmükbe a békési „tiszásokkal” szemben. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/10/feszultseg-alakult-ki-a-bekesi-tagok-es-a-tisza-part-vezetoi-kozott | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Facebook-oldalán azt írta, hogy immár negyedik alkalommal volt lehetőségük gyümölcsfát osztani, köszönhetően a Körösvidék Alapítvány támogatásának, a Thököly utcai kertészet közreműködésének. Az akciót sikeresnek ítélte, ezért a jövőben is tervezik, hogy így segítik a jaminaiakat a fásítási törekvéseikben. A közösségi oldalán megosztott néhány tanácsot is, hogy miként érdemes elültetni az átadott gyümölcsfákat. | Ingyen osztottak gyümölcsfát Jaminában | Akciót hirdetett, a jelentkezők számára pedig ingyenesen osztott gyümölcsfákat a 11. számú választókerületben élőknek Opauszki Zoltán tanácsnok, jaminai önkormányzati képviselő a napokban. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/bekescsaba-jamina-opauszki-zoltan-gyumolcsfa | null | true | null | null | BEOL |
A legmagasabb magyar rektori fizetés bruttó 3 millió 487 ezer forint, amelyet a Szegedi Tudományegyetem első embere kapja; míg a legalacsonyabb 935 ezer forint.
Amerikában is van milliós fizetés, de dollárban
Egy átlagosnak mondható amerikai egyetem vezetőjének juttatási csomagja évi 400-500 ezer dollár, amely a dollár aktuális árfolyamával számolva körülbelül havi 7,5 millió forintnak felel meg. Ez a fizetés valahol a középmezőnyben helyezkedik el az Egyesült Államok felsőoktatási intézményeinél.
Az USA-ban a nyolc legjobban fizetett rektor közül három nő volt két évvel ezelőtt. Az első helyezett az Ohio State University vezetője volt, a maga 1 millió 346 ezer dolláros jövedelmével, ez átszámolva 22 millió 433 ezer forintot jelent havonta – írja az Eduline. A leginkább megfizetett rektor asszony pedig a University of Michigan első embere, ő évi 760 ezer dollárt vihetett haza. Az amerikai rektorok fizetési csomagjában benne vannak a pluszjuttatások, a nyugdíjjárulékok, valamint a ház- és gépkocsihasználat is.
Többet keresnek, mint a miniszterelnök
A brit Guardian idén márciusban jelentetett meg egy cikket arról, hogy mintegy 80 szigetországi egyetem vezetőjéről mondható el: jobban keres, mint a miniszterelnök. A lap számokkal is alátámasztotta ezt a megállapítást. Értesüléseik szerint a legjobban fizetett rektor évi 474 ezer angol fontot keres (ez körülbelül havi 13,4 millió forintnak felel meg), szemben a miniszterelnök 197 ezres éves munkadíjával (havi 5,6 millió forint).
A lap arról is beszámol, hogy a magas rektori fizetések mellett további mintegy négyezer egyetemi tisztségviselő, illetve vezető beosztásban dolgozó keres évi 100 ezer font fölött, köztük akadémiai adminisztrátorok és konzulensek is. A brit rektori csúcsfizetést egyébként a London Business School első embere kapja, míg a leghíresebbnek számító Oxford a hetedik ugyanezen a listán. | Keveset keresnek a magyar rektorok? | Az oktatási tárca alá tartozó 29 felsőoktatási intézmény rektorainak a fizetése havi szinten 56 millió forinttal terheli az államkasszát. Fontos információ azonban, hogy egy magyar rektor körülbelül tizedannyit keres, mint tőlünk nyugatabbra élő kollégái - írta az Eduline.hu. | null | 1 | https://24.hu/fn/penzugy/2010/06/29/keveset_keresnek_magyar_rektorok/ | 2010-06-29 14:30:00 | true | null | null | fn.hu |
Ezt közölte Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca államtitkára az Index főszerkesztőjének és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnökének írt nyílt levelében. Az internetes lap és a civil szervezet ugyanis pert indított azért, hogy a GKM hozza nyilvánosságra a Hankook magyarországi abroncsgyárának felépítéséről, illetve a cég állami támogatásáról kötött szerződést.
Az államtitkár levelében leszögezi, hogy "a liberális gazdasági tárca" készséggel áll a jogvitát tisztázó eljárás elé. A levélben kifejtett álláspont szerint eleget tettek a nyilvánosság törvényben rögzített követelményeknek. Az állami támogatásban részesülő beruházások és a támogatás legfontosabb paramétereit a szerződés megkötését követő 60 napon belül a GKM hivatalos lapjában, a Gazdasági Közlönyben közzé teszik.
Az államtitkár levele szerint a Hankook esetében a közlönyben nyilvánosságra hozták a kedvezményezett nevét, a támogatási program megvalósulásának helyét, a támogatás célját és a támogatás összegét. Utalt arra is, hogy az állami támogatások számításának módját az Európai Unió által jóváhagyott hatályos jogszabályok is rögzítik, így a pozitív nemzetgazdasági megtérülés kiszámításának alapelvei is nyilvánosak.
Ugyanakkor a nyilvánosság minél szélesebb körű érvényesülése mellett a tárca tiszteletben tartja az üzleti titkot, ami védi a verseny szabadságát. Korábban a tárca sajtóosztálya ezzel kapcsolatban azt írta: "a vállalattal megkötött támogatási szerződés tartalmazza a Hankook Tire Magyarország Kft. kötelezettségvállalásait, amelynek nem teljesítése a szerződés alapján szankcionált. ... A támogatási szerződés szerint a cég az abban foglalt számszerű kötelezettségvállalásokat üzleti titoknak minősítette, mivel azok nyilvánosságra hozatala jelentős üzleti hátrányt okozna a vállalat gazdálkodására és piaci helyzetére nézve." Az Index így hiába hivatkozott arra: a megállapodás időről-időre közéleti viták tárgya, tényfeltáró cikkek sora jelent meg a gumióriás magyarországi megjelenésének körülményeiről. Ezek tisztázását szolgálná a megállapodás részleteinek ismerete.
A nyílt levélben a GKM illetékese utal arra, hogy a kormány gazdaságpolitikájának kiemelt célja a nemzetközi tőkebefektetések fokozása. Magyarország az egy főre eső külföldi működőtőke-beáramlás tekintetében is vezeti a közép-európai országok rangsorát, az éves szinten 1000 milliárd forintot meghaladó ütem várhatóan idén is fenntartható lesz. A befektetők érdeklődése töretlen, a kormányzat jelenleg 63 nagyberuházásról tárgyal, amelyek mindegyikének megvalósulása esetén 16.000 új munkahely keletkezik. A szolgáltatóiparban 12 projektről tárgyalnak, ezek értéke mintegy 260 milliárd forint és 5200 álláshely megteremtését jelentheti.
A gazdasági tárca nevében Kóka János még 2005. októberében kötött szerződést a Hankook nevű koreai gumigyártó céggel arról, hogy a társaság gyárat épít Dunaújvárosban.
A dél-koreai Hankook gumiabroncs gyár 132 milliárd forint értékű dunaújvárosi beruházáshoz 15,8 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kap - mondta Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter 2005 decemberében. A miniszter hozzátette: az átképzési támogatással és a társasági adókedvezménnyel az állami támogatás összege elérheti a 20 milliárd forintot az elkövetkező 5-10 évben.
A befektető eleinte 1.500, majd később 3.000 új munkahely teremtését vállalta. Kóka János utalt arra, hogy a Hankook évente 80 milliárd forintos export árbevételt termel majd és 10 év alatt mintegy 9 milliárd forint adót fizet be a költségvetésbe.
Kóka János kiemelte, hogy az elmúlt években 40-50 milliárd forint közvetlen állami támogatás mintegy 400 milliárd forint beruházás megvalósulását segítette elő. befektetést indukált. | Archívum: A GKM a cég kérésére tartja titokban Hankook-szerződés számait | A GKM kezdeményezi, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az adatvédelmi biztos, valamint szakmai és civil szervezetek bevonásával kezdődjön nyilvános szakmai vita a közadatok nyilvánossága és az üzleti titok védelme kérdéséről. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-448127-255447 | 2007-05-28 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Mol mint stratégiai partner nem tett eleget abbéli kötelezettségének, hogy fejlessze a horvát nemzeti olajvállalat, az INA finomítóit, és felelős olyan mulasztásokért is, amelyek az INA piaci részesedésének csökkenését idézték elő - állította az INA felügyelőbizottságának egyik horvát tagja az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök elleni per pénteki tárgyalásán.
A horvát állam és a Mol által kötött részvényesi megállapodás 2009-es módosítása egyebek között előírta, hogy a magyar cég korszerűsítse a rijekai és a sisaki finomítót, de ezt elmulasztotta megtenni. A módosítás viszont nem tartalmazott büntetést arra az esetre, ha ilyen előfordulna - mondta Damir Vandjelic, akit már a Sanadert követő Jadranka Kosor kormánya delegált a felügyelőbizottságba.
Sanadert - aki a kérdéses időszakban volt miniszterelnök - azzal vádolják a perben, hogy 10 millió eurót fogadott el a Moltól, a magyar cég ezért cserébe azt várta tőle, hogy meghatározó szerephez juttassa az INA menedzsmentjében. A Mol határozottan cáfolja a gyanúsítást, illetve Sanader is ártatlanságát hangoztatja ebben az ügyben. Sanader ellen jelen pillanatban három bűnügyben folyik per Horvátországban.
Vandjelic szerint a módosított megállapodás nem tette lehetővé, hogy a felügyelőbizottság befolyást gyakoroljon a cég éves költségvetésére és befektetési tervére. A fejlesztések elmaradása volt az egyik oka annak, hogy az INA vesztett részesedéséből a térség - Bosznia, Szerbia, Albánia, Macedónia, Montenegró - piacán, az 32 százalékról 20-ra csökkent - jelentette ki a tisztségviselő.
Arra a kérdésre, hogy az elvesztett piacrészt mely cég töltötte be, Vandjelic azt válaszolta, hogy önállóan a Mol. Sanader ügyvédjének kérdésére, miszerint úgy véli-e, hogy a Mol azért vált-e az INA résztulajdonosává, hogy elsorvassza a horvát céget, Vandjelic azt válaszolta, hogy ilyen következtetést nem tud levonni. "Úgy gondolom, hogy az INA-ban résztulajdonos magyar fél a módosított részvényesi megállapodásnak megfelelően járt el, szakértőknek kellene megállapítaniuk, hogy ki felelős a kárért" - mondta.
A Vandjelicéihez hasonló állításokat tett a perben a múlt héten az igazgatótanács két horvát tagja, Ivan Kresic és Davor Mayer. Sanader ügyvédje, Cedo Prodanovic mindegyikük vallomásakor tiltakozott ezen állítások miatt. "A tanú azt állítja, hogy a Mol azért vett INA-részesedést, hogy tönkretegye (a céget)" - mondta.
A horvát bíróságon a múlt hónapban tett hivatalosan is vallomást az az üzletember, aki korábban többször is azt állította, hogy a Mol le akarta fizetni Ivo Sanader volt horvát kormányfőt. | Mulasztásokkal vádolja a Molt az INA fb-tagja | Az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök elleni per tárgyalásán az INA felügyelőbizottságának egyik horvát tagja azt állította, hogy a Mol mulasztásai miatt csökkent az INA piaci részesedése. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2012/04/mulasztasokkal-vadolja-a-molt-az-ina-fbtagja | 2012-04-21 12:31:00 | true | null | null | Origo |
Megkezdődött az egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézményekben is a kifogástalan életvitel ellenőrzése. Ez az a kötelezettség, amelyet a kormány a bicskei pedofil botrány okán írt elő, és ami miatt már sok szakember, távozott a rendszerből. És ez az a törvény, amelyről az elmúlt hetek, napok eseményei is bizonyítják, az égvilágon semmi értelme nincs.
A kegyelmi botrányt követően a miniszterelnök azt mondta, a pedofil elkövetők számára nincs kegyelem, a Belügyminisztérium államtitkára szerint aki nem írta alá az anyagi helyzetét, szórakozási szokásait firtató adatlapot, az veszélyes a gyerekekre.
Pedig nyilvánvaló: a politikai hatalom saját haszna szerint játszik a gyerekekkel.
Okiratot hamisíthattak a református egyháznál azért, hogy a Kónya Endre kegyelmét kérő Balog Zoltánt védjék. Pedofilbotrányba keveredett a Semjén Zsolttól állami kitüntetést kapó Magyar Katolikus Egyház titkára is, mert gyalázatos tetteket tussolt el. Sorra derülnek ki a kormánypárti politikusokkal jó kapcsolatot ápoló egyházi-politikai-sportszereplők gyerekbántalmazási történetei is, és már szóba sem kerül Kaleta Gábor, vagy a nevelt lányát kukkoló fideszes alpolgármester. Ezekhez a történetekhez nem kapcsolódik a kormányoldalon számonkérés, lincshangulat.
Lakatos Márk fejét viszont azonnal követelik a Fidesz megmondóemberei, pedig egyelőre annyit tudni, hogy a volt pesti srácokos Ábrahám Róbertnek egy elhomályosított arcú, korábban nevelőotthonban élő szereplő elmondja, hogy amikor 15 éves volt, kihasználta őt Lakatos. A videóban az is elhangzik, hogy erről a nevelők tudtak, mert elmesélte nekik. Lakatos Márk szerint a vád nem igaz. Tehát van egy állítás, és egy tagadás, a rendőrség nyomoz. Ha a fiú igazat mond, akkor a helyzet sokkal súlyosabb, mint az elsőre látszik. A Bolyai gyermekotthon dolgozói - akik munkájuk miatt a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai - hagyták, négy éven át elhallgatták, hogy bántalmazzák a rájuk bízott gyereket. Ha viszont szóltak az intézmény vezetőjének, akkor ő mulasztott súlyosan. A gyermekvédelmi törvény szerint ugyanis - és ez bizony már az 1997-esben is benne van - aki kiemelt veszélyeztető okra utaló körülményt észlel, és legkésőbb három munkanapon belül nem tesz eleget jelzési vagy kezdeményezési kötelezettségének, vagy nem tesz feljelentést, büntetőjogi felelősségre vonható.
Nem mellesleg a Bolyai Farkas Gyermekotthoni Központ a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz tartozik, amelyet pedig a Belügyminisztérium irányít. És itt még nincs vége. A videó nem olyan régen készült, tehát az intézmény vezetője már bőven túl volt a pedofilok kiszűrésére hivatott pszichológiai vizsgálaton, és vélhetően a dolgozókat is átvilágították már. Egyik esetben sem került szóba a történet. A kormány felelőssége tehát vitathatatlan. Ha Lakatos Márk bűnös, akkor vannak tettestársai.
Ha ártatlan, és meghurcolásának célja a politikai haszonszerzés, akkor elértünk a pokol legmélyebb bugyrába. Az áldozat már megvan, a videóban beszélő fiatalember, őt így, vagy úgy, de kihasználták. Mielőbb derüljön ki, hogy ki a bűnös, és neki nincs kegyelem. | Bűnösök | Megkezdődött az egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézményekben is a kifogástalan életvitel ellenőrzése. Ez az a kötelezettség, amelyet a kormány a bicskei pedofil botrány okán írt elő, és ami miatt már sok szakember, távozott a rendszerből. És ez az a törvény, amelyről az elmúlt hetek, napok eseményei is bizonyítják, az égvilágon semmi értelme nincs. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256387_bunosok | null | true | null | null | Népszava |
Egy hónap után távozott posztjáról az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) sajtófelelőse - erősítette meg az MTI értesülését Majtényi László, a médiahatóság elnöke hétfőn.
Elmondta, nemrég arra kérte az évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező Moldoványi Tibort, hogy válasszon: az ORTT sajtófelelőse vagy a jövő nemzedékek ombudsmanjánál kapott hasonló állását tartja meg. Az ombudsmani hivatal egyébként akár a a médiahatóságot is vizsgálhatja, így előfordulhatott volna, hogy Moldoványi ír az ORTT elleni vizsgálatról, és ő is védi meg a médiahatóságot a sajtó előtt.
"Moldoványi Tibor rövid gondolkodást követően az ombudsmani hivatal sajtófelelősi állása mellett döntött" - tette hozzá Majtényi László, jelezve, hogy egyébként jogszabály nem mondja ki, hogy összeférhetetlen volna a két állás.
Korábban azért is érték a sajtóban bírálatok a kinevezés miatt Majtényi Lászlót, mert az új sajtófelelős nem mellesleg a köztársasági elnök veje, márpedig az ORTT élére a miniszterelnökkel közösen éppen az államfő jelöl vezetőt. | Lemondott Sólyom László veje | Lemondott Sólyom László veje - A köztársasági elnök lányának férjét egy hónapja vették fel az ORTT szóvivőjének. Az ORTT elnökét pedig épp Sólyom László nevezte ki nem sokkal korábban. | null | 1 | https://index.hu/kultur/media/ortt4434/ | 2008-08-04 00:00:00 | true | null | null | Index |
Már túl van a parlamenti általános vitán az salátatörvény, amely közel 30 agrártárgyú törvényt módosít, és amely
egyik legfontosabb eleme az osztatatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása.
Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) főtitkára a vg.hu-nak elmondta:
a földeladás gyorsabb lezárását segíti, hogy a módosítás értelmében jövő év január 1-jétől nem kell majd kifüggeszteni a szerződést, ha a tulajdonostársak közötti vásárlás történik az osztatlan közös parcellán belül.
Emlékeztetett, hogy a hatályos szabályozás szerint hiába van mindenkit megelőző elővásárlási joga a tulajdonostársnak, ugyanúgy végig kell vinnie a földvásárláskor szükséges procedúrát, mint normál esetben.
A főtitkár hangsúlyozta azt is, hogy
az egyéb szabályok változatlanok maradnak, így például az érintetetteknek legalább három éve már tulajdonostársnak kell lenniük.
Fontosnak nevezte még, hogy ha a termőföld adásvételnél a vételárat az eladó előre kéri - ami sokszor így történik a gyakorlatban - és még nincs meg a hatósági jóváhagyás, hivatalosan a vevő által kifizetett teljes vételár is hivatalosan előlegnek kinősül.
Ha valaki elővásárlási jogával élve "rájelentkezik" a szerződésre, akkor a teljes összeget neki is ügyvédi letétbe kell helyeznie. Így kell igazolnia a teljesítőképességet, amellyel azt szűri ki a jogszabály, hogy ne legyenek fiktív rájelentkezések. Ezzel segítik, hogy ne kelljen a vevőnek a pénze után rohannia. | Felgyorsítja a kormány a földvásárlásokat | Osztatlan közös tulajdon esetében 2025. január 1-től nem kell kifüggeszteni a szerződést. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/agartorvenyek-parlament-osztatlan-foldtulajdon-vasarlas.799735.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
2010.02.17. 23:00
Holnap a Legfelsőbb Bíróságon (LB) kiderülhet, szándékosan vált-e pervesztessé a magyar állam abban a 150 milliárd forintos kártérítési perben, amelyet tíz évvel ezelőtt az Orbán-kormány indított a Postabank könyvvizsgáló cégei ellen.
Az egyik alperes a Deloitte Kft. Az ügyet az állam azért nem nyerhette meg, mert Veres János pénzügyminisztersége idején nem volt hajlandó beterjeszteni az előírt bizonyítékokat. A felülvizsgálati kérelemben új eljárást javasolnak. A kártérítési ügyet holnap a Legfelsőbb Bíróságon Salamonné Solymosi Ibolya gazdasági tanácsa tárgyalja. A felperes, vagyis a magyar állam tavaly szeptember 25-én felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Ítélőtábla április 24-i jogerős ítélete ellen. Ebből az ítéletből az derül ki, hogy a Veres János által irányított Pénzügyminisztérium a bíróság felhívása ellenére sem jelentette be bizonyítékait, nem kérte igazságügyi szakértő kirendelését. A tárca veszni hagyta az ügyet.
A Postabank 1997-es csődje után az Orbán-kormány 150 milliárd forintot fordított a betétesek pénzének megmentésére. Az Állami Számvevőszék vizsgálatai is azt mutatták, hogy a legnagyobb lakossági bank nem a szabályoknak megfelelően gazdálkodott.
A tőkevesztéshez a kimutatások szerint hozzájárult, hogy a pénzintézet könyvvizsgáló cégei több alkalommal jóváhagyták a Princz Gábor által irányított menedzsment mérlegeit. A 2000-ben megindított perben a Fővárosi Bíróság (FB) 2005. május 31-én a három egykori könyvvizsgáló közül csak a Deloitte felelősségét állapította meg. A polgári tanács kármegosztást alkalmazott. Úgy ítélte meg, ötven százalékban a Deloitte a felelős. Felerészben viszont – a gondatlanul gazdálkodó bankvezetők miatt – a tulajdonos, az állam viseli a veszteséget. Ezután – a Fővárosi Ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán – új eljárás következett. Az FB 2007. október 17-én három hónapot adott az államnak: jelentse be bizonyítékait, kérje igazságügyi szakértő kirendelését. A pénzügyi tárca által képviselt állam a határidő lejárta utáni napon, 2008. január 16-án a terminus hosszabbítását javasolta. Ezt elutasították. A tárca ekkor Veres János irányítása alatt állt.
A Fővárosi Ítélőtábla tavaly április 24-én jóváhagyta az FB elsőfokú ítéletét. Bizonyítottság hiányában elutasította az állam kártérítési kérelmét, s a könyvvizsgáló alpereseknek 490 milliós perköltséget ítélt meg. Ebből a Deloitte Kft.-nek csaknem 250 millió forint járt. A Postabank vezetőjét korábban hanyag kezelés vétségéért 3,6 milliós pénzbüntetésre ítélte a bíróság.
A jogerős polgári ítélet kihirdetése előtt, múlt év április 20-án Veres Jánost az az Oszkó Péter váltotta a pénzügyminiszteri székben, aki akkor a Deloitte vezetője volt. Oszkó úgy döntött, az összeférhetetlenség kizárásáért az állam törvényes képviseletét a kancelláriának adja át. Az ügy végül az igazságügyi tárcánál kötött ki. A tavaly szeptember 25-én benyújtott felülvizsgálati kérelem szerint szó sincs arról, hogy az állam ne akarta volna bizonyítani a könyvvizsgáló felelősségét, károkozását. A felperes javasolja, hogy az LB helyezze hatályon kívül a jogerős ítéletet, és ismét rendelje el az ügyben az új eljárást. | Postabank-ügy: szándékos pervesztés? | Holnap a Legfelsőbb Bíróságon (LB) kiderülhet, szándékosan vált-e pervesztessé a magyar állam abban a 150 milliárd forintos kártérítési perben, amelyet tíz évvel ezelőtt az Orbán-kormány indított a Postabank könyvvizsgáló cégei ellen. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/02/postabank-ugy-szandekos-pervesztes | 2010-02-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"Kiállunk a független újságírásért" címmel tett közzé nyílt levelet több hazai médium, a Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszóra, és a médiára vonatkozó kijelentései után.
"A Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszóra, és általában a médiára vonatkozó kijelentései a demokratikus nyilvánosság alapértékeit utasítják el. A demokratikus nyilvánosságban szerepet játszó alulírott kiadók, szerkesztőségek, újságírók, szervezetek kiállnak a támadás alatt álló Átlátszó mellett, és közös álláspontjukként rögzítik az alábbiakat.
Aki valós, közérdekű tényeket tár fel, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.
Aki közérdekű információt tesz nyilvánosan hozzáférhetővé, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.
Aki közérdekű tényeket feltáró és nyilvánosságra hozó szerkesztőségeket támogat anélkül, hogy beleszólna a tartalmi döntésekbe, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.
A sajtó a legfontosabb társadalmi feladatát látja el, amikor a hatalom működéséről szóló tényeket közöl. Demokratikus jogállamban a köz érdeklődésére számot tartó tények feltárása semmilyen mérce szerint nem lehet üldözendő: ez biztosítja a hatalom, a kormányzás működésének átláthatóságát, elszámoltathatóságát. Aki ezt tagadja, az a hatalom birtokosainak céljait, akármik is legyenek azok, az állampolgárok érdeke elé helyezi, végső soron éppen a népszuverenitás elvét kérdőjelezi meg. Valótlan tények közlése esetén ugyanakkor a magyar jog által szabályozott módon fel lehet lépni azok terjesztői ellen." -írják nyílt levelükben.
"Aki azt állítja, hogy hivatalosan közérdekűnek minősített információk nyilvánosságra hozatala rossz dolog, ugyancsak a képviseleti demokrácia alapértékét tagadja. Teljesen mindegy, hogy a közérdekből nyilvános adatok, tények milyen informatikai rendszeren érhetők el. Ha egy információ közérdekű, nyilvános, a demokrácia érvényesülése szempontjából köszönet illeti azt, aki elősegíti, hogy az állampolgárok hozzá is férjenek."
Az aláírók megjegyzik, hogy egyes médiumok, amelyek a demokrácia működése szempontjából életbevágó feladatokat látnak el, részben nemzetközi pályázatok, alapítványok által biztosított forrásokból működnek ma Magyarországon. "Ez egyfelől teljesen normális, másfelől annak tünete, hogy a kormányzat lassan másfél évtizede törekszik a számára kellemetlen tényeket feltáró és leközlő sajtó működésének ellehetetlenítésére." A közlemény szerint ugyanezek a szerkesztőségek örömmel pályáznának a tényfeltáró munkát hasonló feltételekkel és garanciákkal támogató magyar lehetőségekre is - ilyenek azonban nem léteznek.
"A Szuverenitásvédelmi Hivatal által kiadott "vizsgálati jelentés", amely sem a tudományos, sem az újságírói tényfeltáró módszertan legelemibb követelményeinek sem felel meg, a sajtó demokratikus feladatgyakorlását, a polgárok tényszerű, közérdekű tájékoztatását, az újságírást magát tekinti károsnak. Vagyis azt, ha a polgárok tájékozottak lehetnek a kormány működéséről. Ez a - jogi és médiaelméleti alapról tekintve is teljesen alátámaszthatatlan - felfogás sem a magyar alkotmányos hagyománnyal, sem a hatályos Alaptörvénnyel nem egyeztethető össze, és ezen a kormányzat propagandacéljait kiszolgáló Alkotmánybíróság a szuverenitásvédelmi törvényt helyben hagyó határozata sem változtat"
- fogalmaznak a levélben és hozzáteszik:
"E felfogás további térnyerése újabb, visszafordíthatatlan károkat okozna a magyar sajtószabadságnak és ezen keresztül a demokráciának. A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása, költségvetési forrásokból való működtetése, demokráciaellenes üzeneteinek közpénzből finanszírozott reklámozása az eleve súlyos állapotban lévő magyar demokratikus nyilvánosság rombolását szolgálja."
Az állásfoglalást a Főszerkesztők Fóruma utódszervezete, a Médiafórum Egyesület koordinálta. Az aláírók között szerepelnek a 444, a Direkt36, a Forbes, a Lakmusz, a Magyar Hang, a Magyar Narancs és a Partizán főszerkesztői, illetve vezető szerkesztői.
A Telex elítél minden olyan kísérletet, ami a függetlenül működő sajtót támadja, ahogy tettük ezt korábban is,legutóbb a megtámadott Átlátszó melletti kiállásnál. | Reakció a Szuverenitásvédelmi Hivatal Átlátszót érintő jelentésére | A több szerkesztőség közös állásfoglalását a Főszerkesztők Fóruma utódszervezete, a Médiafórum Egyesület koordinálta. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/21/szuverenitasvedelmi-hivatal-atlatszo-foszerkesztok-foruma-mediaforum-egyesulet | null | true | null | null | Telex |
Az Alstom és a BKV közötti per tárgyalására Nanterre-be utazott Kocsis István, a BKV vezérigazgatója és Klados Gusztáv, a DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetője. A 2-es és a 4-es metróvonalra szánt szerelvényeket gyártó francia cég megtámadta a vele kötött szerződés felmondását, és a döntésig a BKV biztosan nem tud hozzájutni 37 milliárd forintjához.
Csütörtökön, december 9-én tartják az első tárgyalást az Alstom és a BKV közötti perben Franciaországban. A tárgyalásra Kocsis István BKV-vezérigazgató és Klados Gusztáv, a DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetője szerdán Nanterre-be utazott. Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal szóvivője szerint a főváros részéről sem Tarlós István főpolgármester, sem más nem vesz részt a tárgyaláson.
A 2-es és a 4-es metró szerelvényeit a 2006-ban megkötött szerződés szerint az Alstom gyártotta volna, a 2-es metró vonalára már el is készült 22 szerelvény, a BKV pedig már kifizetett 30 milliárd forintot a francia cégnek. Az Alstom azonban nem tudta megszerezni a szükséges végleges típusengedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH), amely októberben jogerősen elutasította a cég utolsó fellebbezését is. A BKV emiatt október 20-án felmondta az Alstommal kötött szerződését, mivel az engedély hiányában a magyar vonalakon nem közlekedhetnek a kocsik.
A szerződés felmondásával párhuzamosan a BKV megpróbálta lehívni a felmondás esetére járó 37 milliárd forintos bankgaranciát. Mivel azonban az Alstom megtámadta a szerződés felmondását a nanterre-i bíróságon, a BKV nem tud hozzáférni a pénzhez.
Az Alstom azért perel, mert jogtalannak tartja a szerződés felmondását, és nem tartja jogosnak a BKV által követelt, az Alstom elmaradt teljesítése miatt lehívott bankgaranciák kifizetését sem. "Az Alstom eléggé természetesnek tekinti, hogy egy, a tőzsdén is jelenlévő nagyvállalat jogi eljárást kezdeményez egy olyan esetben, amikor szükségét érzi jogai megvédésének" - mondta korábban az MTI-nek Riccardo Pierobon, a francia cég szóvivője. "Mi már legyártottuk ezeket a metrószerelvényeket, a szerződés értelmében a gyártás alatt már kaptunk előleget, amelyet a BKV vissza akar kapni. Ezzel nem értünk egyet. ... Úgy ítéljük meg, hogy ezen összegek és a bankgaranciák lehívása a BKV részéről törvénybe ütköző" - fogalmazott.
A nanterre-i bíróság az ügyben olyan intézkedést hozott, amely megtiltja a bankoknak a bankgaranciák kifizetését addig, amíg a gyorsított eljárásban lefolytatott meghallgatások meg nem történnek. Ilyen meghallgatást tartanak csütörtökön, a BKV azonban az [origo] kérdésére nem akart nyilatkozni arról, hogy születhet-e most ítélet.
A perrel párhuzamosan folyamatosan tárgyalások zajlanak az Alstom, a BKV, a főváros, illetve az NKH között, hátha sikerül találni valamilyen megoldást a helyzetre (erről itt olvashat bővebben). Az Alstom szóvivője azt mondta, nem lát ellentmondást a jogi eljárás megindítása és a tárgyalások folytatása között. Ha a feleknek nem sikerül dűlőre jutniuk, a BKV nem csak a 37 milliárd forintos bangaranciát veszítheti el, hanem a 4-es metró sorsa is veszélybe kerülhet: az Európai Uniótól erre a célra kapott támogatások elszámolási határideje 2015 - ha pedig nem sikerül eddig az időpontig beszerezni az új járműveket és befejezni a metró építését, azok költségeit teljes egészében a fővárosnak és a magyar államnak kellene viselnie. Ez 181 milliárd forintot jelent.
A metrókocsik sorsának alakulását folyamatosan követheti ezen az oldalon. | Kezdődik a BKV-Alstom-per a francia bíróságon | Az Alstom és a BKV közötti per tárgyalására Nanterre-be utazott Kocsis István, a BKV vezérigazgatója és Klados Gusztáv, a DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetője. A 2-es és a 4-es metróvonalra szánt szerelvényeket gyártó francia cég megtámadta a vele kötött szerződés felmondását, és a döntésig a BKV biztosan nem tud hozzájutni 37 milliárd forintjához. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/12/nanterre-metro-kezdodik-a-per-az-alstom-es-a-bkv | 2010-12-09 11:40:00 | true | null | null | Origo |
Semmit nem tud a philadelphiai rendőrség arról a "masszív csalásról", amelyről a republikánus elnökjelölt, Donald Trump posztolt Truth Social nevű közösségi platformján - írja a CNN. E szerint a hatóságok semmilyen riasztást nem kaptak jelzést, amely rendőri fellépést kívánt volna, az egészből annyi tűnik igaznak, hogy Donald Trump már korábban is minden alap nélkül vádolta visszaélésekkel Pennsylvania állam legnagyobb városát.
Erre Larry Krasner philadelphiai körzeti ügyész is felhívta a republikánus elnök figyelmét. | Donald Trump már most masszív csalásról ír, kár, hogy rajta kívül senki nem tud róla | Semmit nem tud a philadelphiai rendőrség arról a „masszív csalásról”, amelyről a republikánus elnökjelölt, Donald Trump posztolt Truth Social nevű közösségi platformján – írja a CNN. E szerint a hatóságok semmilyen riasztást nem kaptak jelzést, amely rendőri fellépést kívánt volna, az egészből annyi tűnik igaznak, hogy Donald Trump már korábban is minden alap nélkül vádolta visszaélésekkel Pennsylvania állam legnagyobb városát. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256672_donald-trump-mar-most-massziv-csalasrol-ir-kar-hogy-rajta-kivul-senki-nem-tud-rola | null | true | null | null | Népszava |
Hódmezővásárhely pályázott a Wenckheim-kastély tulajdonjogára. Márki-Zay Péter az építési minisztérium elől jelentkezett be egy videóban, ahol egyeztetésen járt.
- Próbáljuk megmenteni a szabadkígyósi kastélyt . A pályázatunkkal kapcsolatban most egy rövid egyeztetés zajlott a minisztériumban. Szívélyes, jó hangulatú találkozón kaptunk visszajelzést arról, hogy mivel tudnánk még javítani a benyújtott anyagunkon - jelentkezett be élőben az építési minisztérium elől Márki-Zay Péter, majd arról beszélt, hogy szerinte miért előnyösebb, ha egy önkormányzat kapná meg a kastélyt, nem pedig egy magáncég.
- Egy önkormányzat, szemben egy magáncéggel, nagy tapasztalattal rendelkezik műemléképületek felújításában. A magáncégek közgyűjtemények üzemeltetésével nem foglalkoznak. Az ország egyik legnagyobb zöldterületét üzemeltetjük: füvet és bokrot nyírunk, parkosítunk, vízmegtartási szempontokat veszünk figyelembe. A magáncégekkel szemben nincs olyan szigorú nyilvánossági-, versenysemlegességi és korrupcióellenességi elvárás, mint velünk szemben - mondta a videóban.
Szerinte a végén oligarchák és politikusok kezébe kerülnek majd a kastélyok, vagyis kilopják a közvagyont. Úgy látja, idővel úgy módosítják a törvényeket, hogy nagyon is megérje "a tolvajoknak vagy magáncégeknek a kastélyok tulajdonjogának megszerzése".
Mindeközben egyre többen aggódnak amiatt, hogy Vásárhely esetleg tényleg megkapja a Wenckheim-kastélyt. A Fidesz tiltakozott ez ellen; egy közleményben azt írták, hogy ha a pályázat nyertese Vásárhely lesz, az itteni adófizetők forintjai egy évente 100 milliós veszteséget termelő kastély fenntartására és fejlesztésére mennek el a következő 30 évben . Még a Márki-Zay Péter holdudvarához tartozó képviselők közül is többen aggályukat fejezték ki.
A Vásárhelyi Patrióta nevű megmondóoldal szerint Vásárhelyen az önkormányzat saját épületei sincsenek rendben, és az emlékművek felújítása is többször botrányba fulladt, annyira méltatlan volt a kivitelezés. "Vásárhely közterületei koszosak, szemetesek, és a főtér kivételével gondozatlanok. Patkányok szaladgálnak a városban. Ha ezt a sorsot szánja Márki-Zay Péter a szabadkígyósi kastélynak is, akkor nagy bajok lesznek!" - fogalmazott a Vásárhelyi Patrióta. | DELMAGYAR - Márki-Zay Péter kastélyügyben járt a fővárosban. | Márki-Zay Péter a kastélyprivatizációt kastélylopási programnak nevezi, egyre többen félnek, mi lesz, ha Vásárhely tényleg megkapja a Wenckheim-kastélyt. | [
""
] | 0 | https://www.delmagyar.hu/helyi-gazdasag/2024/11/marki-zay-peter-kastelylopasi-program | null | true | null | null | délmagyar |
A korlátozott szabad rablás országa | Az egyre zártabbá váló gazdasági elitben 2010 után markáns változás történt: a legbefolyásosabb, leggazdagabb társadalmi réteg egyharmada lecserélődött. Ennek hátterében nem a gazdasági teljesítmény, sokkal inkább politikához való viszony játszotta a főszerepet – mondta az atv.hu-nak Kovách Imre elitkutató. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20140519-a-korlatozott-szabad-rablas-orszaga | 2014-05-19 13:58:00 | true | null | null | ATV |
|
Nem sokkal az Európa-bajnokság előtt újabb bundabotrány tört ki az olasz futballban, az egyik gyanúba keveredett válogatott focistát ki is rakták az Eb-keretből. A történelem ismétli önmagát, hiszen a 2006-os vébé előtt is bundaügy tépázta meg a olaszok hírnevét, aztán megnyerték a világbajnokságot, 1982-ben pedig egy olyan játékosuk vezette őket vb-győzelemig, akit korábban évekre elmeszeltek a totóbotrányban.
Szokatlan dologra ébredtek az olasz válogatott játékosai a covercianói edzőtáborban hétfőn reggel. Még fél hét sem volt, amikor rendőrök jelentek meg, akiknél házkutatási parancs volt. A Zenit Szankt-Petyerszburgban légióskodó balhátvéd, Domenico Criscito szobáját kutatták át, majd kihallgatták a futballistát, akinek a gyanú szerint köze lehet a teljes olasz labdarúgást behálózó fogadási csalásokhoz. A calcioscommese néven elhíresült ügyben már több mint 50 embert tartóztattak le.
A gyanús ebéd
A fogadási botrány eddig csak egyes futballistákat és klubokat ért el, a válogatottat nem, a Criscito ügye azonban nagyban befolyásolja a nemzeti csapat helyzetét is. A balhátvédet egyelőre nem vádolják semmivel, de nyomozás folyik ellene, elsősorban azért, mert a rendőrség birtokába került egy fotó, amelyen az látható, hogy a védő még 2011 májusában, a Genoa futballistájaként együtt ebédelt klubtársával, Giuseppe Scullival, két helyi ultrával és egy ismert bosnyák bűnözővel. A cremonai ügyész, Roberto di Martino kijelentette, hogy egyelőre csupán kihallgatták Criscitót, aki nyugodtan elutazhatna az Eb-re, de a szövetségi kapitány, Cesare Prandelli jobbnak látta, ha kihagyja őt a keretből.
Leonardo Bonuccit viszont kiviszi az Európa-bajnokságra, annak ellenére, hogy a Juventus védőjét szintén kapcsolatba hozták a fogadási csalásokkal, neki állítólag még a Bari futballistájaként volt tudomása arról, hogy az egyik mérkőzést megbundázták, de erről nem szólt senkinek. A szövetségi kapitány azzal érvelt, hogy a két eset teljesen különböző: míg Criscito ellen nyomozás folyik, vagyis bármikor ismét berendelhetik kihallgatásra, addig Bonucci esetében erről nincs szó. A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy Prandellinek lassan elfogynak a védői. A védelem bal oldalán alighanem Criscito lett volna az első számú jelölt, és így a keretben mindössze egyetlen vérbeli balhátvéd maradt Federico Balzaretti személyében; nagy a valószínűsége, hogy Giorgio Chiellini megy majd ki balra, középen pedig két torinói klubtársa, Bonucci és Andrea Barzagli játszhat majd.
Kihallgatás egy héttel a vébé előtt
Adja magát a párhuzam a 2006-os történésekkel, hiszen az akkori vb előtt is hasonló botrányok zavarták meg az olaszok felkészülését, de a csapat világbajnok lett, az volt az utolsó nagy sikere.
Az olasz újságírók természetesen Prandellinek is feltették az erre vonatkozó kérdést: "Azt szokták mondani, hogy a nehéz helyzetek még jobban összehozhatnak egy csapatot, és remélem, hogy most is így lesz. De szerintem az az elmélet, hogy az olaszok kihasználják a nehézségeket, nem állja meg a helyét - sokkal jobban örültünk volna a nyugalomnak" - jelentette ki.
A hat évvel ezelőtti calciopoli botrányban elsősorban nem futballistákat vádoltak a mérkőzések manipulálásával, hanem egyes klubokról derült ki, hogy befolyásolták a bíróküldést. Egy hónappal a vébé előtt lemondott az olasz szövetség elnöke, Franco Carraro, az eredetileg a világbajnokságra kijelölt játékvezető, Morgan de Santis visszalépett a tornától, de az események sokkal közvetlenebbül is érintették a csapatot. A csapatkapitányt, Fabio Cannavarót bő egy héttel a torna előtt hallgatták ki, és emiatt haza kellett utaznia Németországból, de a kapus Gianluigi Buffonnak és a szövetségi kapitány Marcello Lippinek is meg kellett jelennie a hatóság előtt. Lippi fia, Davide ugyanis a GEA World nevű játékosügynökségnél dolgozott, amelynek a fő vétkes Luciano Moggi volt a tulajdonosa, és a menedzseriroda állítólag megpróbálta befolyásolni Lippit, hogy lehetőleg minél kevesebb Juve-játékost válogasson be. A kapitány ebbe nem ment bele, a vébére öt torinóit vitt ki, és végül 13 aranyérmes játékos klubja kapott büntetést.
Rossi az Eb-ről lemaradt, majd világbajnok lett
További párhuzamokat keresve visszaemlékezhetünk 1982-re is, bár az akkori vébégyőzelem nem közvetlenül a totóbotrány után történt, hiszen az 1980-ban, a hazai rendezésű Európa-bajnokság előtt robbant ki. Akkor két válogatott is eltiltást kapott. A Lazio csatára, Bruno Giordano, illetve a Perugia támadója, Paolo Rossi minden bizonnyal ott lettek volna az Európa-bajnokságon, de így kénytelenek voltak kihagyni a tornát. Két évvel később Rossi (akinek éppen annyira csökkentették eltiltását, hogy játszhasson a vébén) már tagja volt a világbajnoki keretnek, és gólkirály lett Spanyolországban, az olaszok pedig a vezérletével megnyerték az aranyérmet.
Az 1986-as mexikói világbajnokságon viszont Olaszország már a legjobb nyolc között elvérzett, pedig akár jó ómenként is felfoghatták volna, hogy a vébé előtt újabb fogadási botrány robbant ki az országban. Igaz, a "totonero bis" néven ismert ügyben már nem voltak érintve olyan neves futballisták, mint hat évvel korábban, de azért az olasz labdarúgásra jellemző, hogy olyan játékosok is kaptak eltiltást, akik később edzőként éveken keresztül dolgoztak a sportágban. Giovanni Vavassori, Luigi Cagni és Gianni de Biasi futballistaként megtanulhatta, hogy a mérkőzések manipulálása Olaszországban egyáltalán nem ritka, így később trénerként valószínűleg már semmin sem lepődtek meg.
www.globalsoccerapp.com | A bunda az olaszok kabalája | Nem sokkal az Európa-bajnokság előtt újabb bundabotrány tört ki az olasz futballban, az egyik gyanúba keveredett válogatott focistát ki is rakták az Eb-keretből. A történelem ismétli önmagát, hiszen a 2006-os vébé előtt is bundaügy tépázta meg a olaszok hírnevét, aztán megnyerték a világbajnokságot, 1982-ben pedig egy olyan játékosuk vezette őket vb-győzelemig, akit korábban évekre elmeszeltek a totóbotrányban. | null | 1 | https://www.origo.hu/sport-eb-2012/2012/05/a-bundazas-az-olaszok-kabalaja | 2012-05-30 14:43:00 | true | null | null | Origo |
Felnőtt tartalom!
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!
Figyelem! Ez a tartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében a kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt. | Munkahelyi laptopján is tárolt gyermekpornográf felvételeket egy volt állami vezető | Gyermekpornográf felvételeket találtak egy volt állami vezetőnél | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/hazai-kek-hirek/2024/11/laptop-gyermekpornograf-felvetel-vademeles | null | true | null | null | BOON |
Négy helyett hamarosan csak egy cég üzemeltethet városnéző buszokat Budapesten (ezeket nemrég az Index is kipróbálta, élményeinkről ebben az cikkünkben olvashat). A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a cégek többsége is ki van akadva, ennek ellenére a koncesszióra mindegyik cég pályázni fog.
Az már biztos, hogy az azonos érdekeltségbe tartozó Mr. Nilsz és a Budapest Sightseeing közös pályázatot tervez beadni, de az Index értesülései szerint az is felmerült, hogy a két cég társuljon a Big Busszal.
Ebben az esetben végül két induló lenne: a Mr. Nilszből, a Budapest Sightseeingből és a Big Busból álló konzorcium indulna a Giraffe ellen. A három üzemeltető cég közül mindet megkerestük, de a Big Bust üzemeltető City Sightseeing nem akart válaszolni a kérdéseinkre.
Csak egy maradhat
A budapesti városnéző buszos piacon jelenleg négy cég működik, ebből három magyar tulajdonú, egy pedig angol:
a Giraffe Hop on Hop off, aminek a tulajdonosa az Eurama Kft. és a Budatours Kft., de a City Tour Hop On Hop Off Kft. üzemelteti,
a Budapest Sightseeing Kft.
és a Mr. Nilsz Kft., amiknek ugyanaz a cég, a Programcentrum Kft. a tulajdonosa,
és az angol Big Bus, amit a City Sightseeing Kft. üzemeltet, de az angol Big Bus Ltd. tulajdonában áll.
A húszéves megbízásból eleve kizárják azokat a társaságokat, amelyeknek az utolsó három évben a városnéző szolgáltatásból származó nettó árbevételük nem éri el az 1,2 milliárd forintot. Pályázni augusztus 22-ig lehet, a pályázatokat a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) bírálják el.
A piacot a Giraffe és a Big Bus dominálja, tőlük árbevételben a Mr. Nilsz és a Budapest Sightseeing még együtt is elmarad. A nyertesnek legalább 25 buszt kell majd kiállítania a 70 fővárosi helyszínt és 39 buszmegállót érintő útvonalon, vállalnia kell, hogy betartja az arculati előírásokat, például formaruhába öltözteti az alkalmazottait, és be kell mutatnia egy tervet azzal kapcsolatban, hogy a járműpark zaj- és károsanyag-kibocsátását milyen fejlesztésekkel fogja csökkenteni.
A koncessziós pályázat kiírásának előzménye, hogy június 8-án a fővárosi közgyűlés fideszes többsége zárt ajtók mögött szavazott meg egy helyben kiosztott előterjesztést. Ezt követően négy cégből három nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz. A levélben arra kérték Orbánt, hogy a jövőben ne egyetlen cég monopóliuma legyen a turistabuszok üzemeltetése.
A versenyhivatalnak sem jön be
De nem csak piaci szereplők vannak kiakadva: a GVH sem boldog a monopolhelyzetet előidéző szabályok miatt. A GVH elküldte az Indexnek azt a levelet, amit a szabályozás részleteiről szóló sajtóhírek nyomán július közepén írtak a Fővárosi Önkormányzatnak. Ebből az derül ki, hogy a versenyhivatal 2008-ban egyszer már eljárást indított, amiért a BKV kizárólagos szerződést kötött City Tour Hop On Hop Off-fal.
Akkor az az eljárás azért szűnt meg, mert a BKV végül felmondta a kizárólagos szerződést. A GVH most megint arra figyelmeztetett, hogy
versenyjogilag egyáltalán nem biztos, hogy rendben lesz, ha egy cég viszi majd az egész piacot.
A GVH a levélben azt tanácsolta a fővárosnak, hogy a kizárólagos üzemeltetést biztosító modell helyett inkább a szabályozott, de többszereplős piac fenntartása lenne a jó megoldás, még akkor is, ha koncessziós szerződéssel választják ki a cégeket.
Drágább lesz a városnézés
A Programcentrum Kft.-nél ki vannak akadva a pályázat kiírása miatt, a Giraffe Hop on Hop offot üzemeltető cégek szerint viszont lehetett számítani a pályázatra, így ők nincsenek felháborodva. Úgy tűnik, a két cég véleménye főleg abban tér el, hogy lehetett-e számítani arra, hogy a piacot úgy szabályozzák újra, hogy a most üzemelő cégek közül végül csak egy maradhat meg.
Opra Nikoletta, a City Tour ügyvezető igazgatója szerint a szolgáltatók mindegyike előtt ismert volt az a 2011-es törvény, ami alapján magáncég csak önkormányzati koncesszióval végezheti ilyen tevékenységet. „2012-ben a BKK elkészített egy átfogó szabályozási koncepciót. A piac koncesszióba adása csak idő kérdése volt” – mondta. Arra a kérdésre, hogy a többszereplős piac megvalósulását nem tartotta volna-e jobbnak, Opra azt mondta, így alakult a helyzet, ezért nekik ehhez kell alkalmazkodni.
Toldi Annamária, a Program Centrum Kft. társtulajdonosa ehhez képest azt mondta, az igaz, hogy ismert volt a szabályozás átalakításának a szándéka,
de azt nem lehetett előre tudni, hogy végül a koncessziót csak egy cég nyerheti.
Toldi szerint baj, hogy monopolhelyzetbe kerül egy cég a pályázatok elbírálása után, ugyanis a verseny hiánya rosszabb minőségű szolgáltatást és drágulást fog eredményezni, miközben a főváros úgy is elérhette volna a BKK által megfogalmazott célokat, ha hagyja, hogy több cég versenyezzen, de cégenként korlátozza a buszok számát.
Valamire lehetett számítani, csak nem tiszta, hogy mire
Mivel nem volt egyértelmű, hogy a városnéző buszok számíthattak-e arra, hogy a szabályozás átalakítása után négyből három cég lehúzhatja a rolót, megkérdeztük a Főpolgármesteri Hivatalt is erről. A válaszukból az konkrétan nem derül ki, hogy arra lehetett-e számítani, hogy egy cég maradhat csak meg, de annyit elárultak, hogy egy hosszabb vizsgálat előzte meg a döntést, ami alapján most a koncessziós pályázatot kiírták.
Az Opra Nikolett által emlegetett 2012-es BKK-tanulmány alapján valóban opció volt egy olyasmi koncessziós rendszer kialakítása, amit most kialakítottak, azonban a tanulmány első körben a gyorsan bevezethető, alapvető szolgáltatási feltételek meghatározó szabályozás bevezetését javasolta, amit a javaslat szerint második körben követett volna a monopolpiac kialakítása.
Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy a cégeket tényleg nem érte teljesen váratlanul a döntés, ugyanakkor azt nehezen lehetne kijelenteni, hogy egyértelműen lehetett volna arra számítani, hogy hirtelen több cég működését is ellehetetlenítik majd pár hónapon belül (a koncesszió 2017-től lesz érvényes).
Nem volt gigaüzlet
A nagy árbevételek ellenére a céges beszámolók alapján az látszik, hogy egyik cég sem tett zsebre az elmúlt években busás profitot.
A cégek a megállók használatáért évente eddig 56 millió forintot fizettek, a fővárosnak és a kerületeknek pedig nagyjából 8-10 millió forintot a közterület használatáért. A Giraffe Hop on Hop offot üzemeltető City Sightseeingen kívül a cégek ezt a költséget viszonylag szűkös pluszos működés mellett tudták kigazdálkodni. A City Sightseeingnek viszont 2012-ben és 2013-ban is nagy vesztesége volt, 2014 elejétől 2015 májusáig pedig nagyjából nullára jöttek ki.
Ennek – ahogy az ábrán is látható – az volt az oka, hogy a többi piaci szereplőnél nagyságrendekkel több pénzt költöttek fejlesztésekre. Ez akár azt is magyarázhatja, hogy miért tűnnek optimistábbnak a koncessziós pályázat esélyeit értékelve.
Baj az volt eddig is
Az új szabályozás egyébként csak részben érvényesíti a 2012-es tanulmány által a szabályozó elé tűzött célokat. A BKK tanulmánya szerint azért volt szükség a piac átalakítására, mert bár a városnéző buszok jót tesznek a főváros turizmusának, a buszok nagy mennyiségben nem tesznek jó Budapest levegőjének – amit még az is súlyosbít, hogy a buszok közül sok szörnyű műszaki állapotban van –, és az autós és biciklis közlekedést is nehezítik, mivel a forgalomnál lassabban haladnak. Az sem optimális állapot a tanulmány szerint, ha a buszsávban mennek, hiszen a BKV buszainál is lassabbak.
Ráadásul mivel a rendszerváltás előtt egy cég, az IBUSZ monopóliuma volt a városnéző buszok üzemeltetése, nem alakítottak ki olyan parkolási infrastruktúrát, ahol a többszereplős piacon kialakult buszmennyiség kényelmesen tud várakozni az utak előtt. A tanulmány szerint a buszok leggyakrabban csak az utasok le- és felszállásának idejére állnak meg, ezután pedig továbbmennek parkolási lehetőséget keresve, vagy a látnivaló megtekintésének teljes ideje alatt kihasználatlanul köröznek a környéken.
Nem a verseny, hanem a béna szabályok miatt füstölnek a buszok
A tanulmány szerint az is probléma, hogy a turistaszezonban nagyon erős verseny van a cégek között, viszont az árversenynek a turisták számára kedvező hatása mellett ennek van egy olyan következménye is, hogy a buszok fejlesztése helyett a cégek inkább marketingre költenek. A BKK anyaga azt is kifogásolta, hogy a piac szabályozatlansága miatt nem lehetett beleszólni a buszok útvonalába, ami a városkép és a környezetterhelés városon belüli megoszlása szempontjából sem optimális. Ezt a tanulmány megjelenése óta egyébként szabályozták, aminek a társaságok nem örülnek, hiszen például kitiltották őket a vár és a Parlament környékéről is, ami egy fontos megálló lenne a városnéző túrákban.
Toldi Annamária, a Program Centrum Kft. társtulajdonosa szerint az árversenynek semmi köze nincs ahhoz, hogy a buszok egy része ténylegesen rossz állapotban van. „Az elmúlt években a főváros legfeljebb 9 hónapra, 1 évre adott engedélyt a buszokat üzemeltető cégeknek. Egy cég pedig aligha fog drága buszokra költeni, ha nem lehet benne biztos, hogy pár hónap elteltével nem kell bezárnia a boltot” – mondta.
A Giraffe Hop on Hop offot üzemeltető cég ügyvezetője ehhez annyit tett még hozzá, hogy szerinte nem is a buszállomány műszaki állapotával, hanem a károsanyag-kibocsátás szintjével volt a baj: a koncessziós pályázatban a cégeknek ezért be kell mutatniuk, hogy a járműállományuknak mekkora a károsanyag-kibocsátása, és hogy milyen fejlesztéseket terveznek végrehajtani 20 év alatt.
Toldi szerint az új szabályozás azonban a többi problémán sem változtat érdemben: nem lesz központi indítóállomás, a BKV-s megállók és a buszsáv használatára vonatkozó szabályok maradnak a régiben, és arculati és idegenforgalmi elvárásokról sincs szó a pályázatban. Abban sem lesz változás, hogy milyen útvonalakon mehetnek a buszok: Toldi elmondása alapján nagyjából 70 megálló van kijelölve, amik között szabadon közlekedhetnek a buszok, és az olyan területekről, ahonnan eddig is ki voltak tiltva a cégek, ezentúl is ki lesznek tiltva. | Kinyírják az olcsó városnéző buszozást | Kinyírják az olcsó városnéző buszozást - A versenyhivatal és a cégek is ki vannak akadva azon, hogy a főváros monopolizálná a budapesti városnéző buszok piacát. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2016/08/05/hop_on_hop_off_varosnezo_busz_budapest_palyazat/ | 2016-08-05 21:36:00 | true | null | null | Index |
A Kormányzati Hatékonysági Minisztérium (DOGE) társvezetője, az Elon Musk mellékinevezett, Donald Trumphoz hűséges üzletember, Vivek Ramaswamy szerint a DOGE feladatként megszabott agresszív költségcsökkentési stratégiát a végrehajtó hatalom intézkedéseivel kell kezdeni, és ez megalapozza majd a kongresszus munkáját - erről Ramaswamy aFox Newsnaknyilatkozott.
"A végrehajtó hatalom kudarcaival foglalkozni kell, mert a piszkos kis titok jelenleg az, hogy az általunk megválasztott kormányzati vezetők nem azok, akik ténylegesen vezetik a kormányt, hanem a nem választott bürokraták a végrehajtó hatalom által létrehozott közigazgatási államban. Ezt végrehajtási intézkedésekkel fogják helyrehozni" - mondta.
"Gondoljunk csak a legfelsőbb bíróság környezetére. Az elmúlt néhány évben számos ilyen szabályozást nagymértékben alkotmányellenesnek minősítettek. Vonjuk vissza ezeket a rendeleteket, vonjuk vissza azokat a rendeleteket, és ez megadja majd a logikát ahhoz, hogy csökkentsük az adminisztráció méretét. És az a szép ebben az egészben, hogy ezt a kongresszus nélkül, végrehajtó hatalmi intézkedésekkel is el lehet érni. Szerezzünk néhány korai győzelmet, és aztán nézzük meg a szövetségi költségvetés nagyobb részeit, amelyekkel egyenként kell foglalkozni" - folytatta.
Ramaswamy szerint a kezdeti végrehajtó intézkedésekből várható átfogó változások megalapozzák majd a kongresszus számára, hogy a jövőben "érdemi lépéseket tegyen" a költségvetési csökkentések terén.
Donald Trump megválasztott elnök Ramaswamyt és Elon Muskot jelölte ki az újonnan létrehozott DOGE vezetésére, amelynek célja, hogy javaslatot tegyen a kormányzati bürokrácia lebontására és a szövetségi ügynökségek kormányon kívüli szemléletű átalakítására. Mivel a DOGE nem hivatalos kormányzati ügynökség, sem Musk, sem Ramaswamy nem számít hivatalos kabinettagnak, és nem is lesznek szövetségi alkalmazottak. Munkájuk várhatóan legkésőbb 2026. július 4-én - a Függetlenségi nyilatkozat aláírásának 250. évfordulóján - fejeződik be.
Ramaswamyrólbővebben itt írtunk. | Ramaswamy szerint a végrehajtó hatalomnál kell kezdeni a nagy amerikai költségcsökkentést | Vivek Ramaswamy, a Kormányzati Hatékonysági Minisztérium társvezetője vázolta vízióját a kormányzati bürokrácia lebontására létrehozott szervezet munkájáról. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/kulfold/2024/11/18/ramaswamy-szerint-a-vegrehajto-hatalomnal-kell-kezdeni-a-nagy-amerikai-koltsegcsokkentest | null | true | null | null | Telex |
Hiába ígérte a kormány, hogy a tranzakciós illetéket nem az emberek fizetik majd meg, a bankok mégis sorra jelentik be az áremelést. Erre is reagált Gulyás Gergely az RTL Híradó kérdésére a kormányinfón. | Áthárítják a többletköltséget | Hiába ígérte a kormány, hogy a tranzakciós illetéket nem az emberek fizetik majd meg, a bankok mégis sorra jelentik be az áremelést. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/hirado/2024/11/14/tranzakcios-illetek-bank-aremeles-gulyas-gergely-kormanyinfo | null | true | null | null | Rtl.hu |
2009.12.04. 07:55
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. lemondott vezérigazgató-helyettese szerint nagy nyomás lehetett a bíróságon, hogy elítélje őt a pákozdi földügylet miatt. Benedek Fülöp a Magyar Televízió péntek reggeli adásában kijelentette: bízik abban, hogy a bíróság másodfokon felmenti.• Lemondott Benedek Fülöp
Benedeket kedden nem jogerősen másfél év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte hivatali visszaélés miatt a Heves Megyei Bíróság. Mellékbüntetésként a bíróság 3 millió forint pénzbüntetéssel sújtotta a vádlottat. A bíróság határozata szerint Benedek 2006 elején hivatali és eljárási jogait túllépve a felügyelete alatt működő hivatalok alkalmazottainak közvetlen utasításával és törvénytelen eszközökkel segítette, hogy egy pákozdi állami földterület külföldi kézbe kerüljön. A vezérigazgató-helyettes lemondását csütörtökön fogadta el Oszkó Péter pénzügyminiszter.
Benedek a Magyar Televízióban azt mondta: „sem az ítélet, sem a lemondás kapcsán nem erre számítottam”. Lemondását indokolva azt mondta: „Ebben a beosztásban egy ilyen teherrel sem én, sem az intézmény, sem a pénzügyminiszter nem viheti tovább ezt az ügyet.” A volt vezérigazgató-helyettes kijelentette: bízik abban, hogy a bíróság bűncselekmény hiányában másodfokon felmenti.
Arra a felvetésre, miszerint hangfelvétel készült arról, ahogy „gazsulált politikusokkal”, azt mondta: a hanganyagról nem tudták bizonyítani, hogy valós. Közölte: a felvétel „összevágott, manipulált, illegális módon készült”, és a bíróság is csak részben fogadta el bizonyítékként. Mint mondta, azt ugyan nem feltételezi, hogy valamely politikai erő közvetlenül befolyásolta volna a bíróságot, de azt elképzelhetőnek tartja, hogy nagyon nagy nyomás volt a testületen, hogy prezentáljon egy ilyen ítéletet. | Benedek továbbra is tagadásban: "nem erre számított" | A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. lemondott vezérigazgató-helyettese szerint nagy nyomás lehetett a bíróságon, hogy elítélje őt a pákozdi földügylet miatt. Benedek Fülöp a Magyar Televízió péntek reggeli adásában kijelentette: bízik abban, hogy a bíróság másodfokon felmenti.• Lemondott Benedek Fülöp | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/12/benedek-tovabbra-is-tagadasban-nem-erre-szamitott | 2009-12-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Súlyos vádak merültek fel a Netflix streamingszolgáltató céggel kapcsolatban - tudta meg a Politico igazságügyi forrásból. A 2022 novemberében indított nyomozás következményeként házkutatásokat tartottak a cég irodáiban. Pénzmosással és feketemunkával vádolják a céget. Párizsban a Korrupció, valamint a Pénzügyi és Adóbűncselekmények Elleni Küzdelem Központi Hivatala (OCLCIFF) hajtotta végre a házkutatást, az Országos Pénzügyi Ügyészség tagjai kíséretében.
Eközben a Netflix amszterdami központját is megszállta a holland hatóság francia nyomozók jelenlétében. | Politico: házkutatásokat tartottak a Netflixnél | Adócsalás miatt szálltak ki nyomozók a streamingszolgáltató párizsi és amszterdami központjában. Ezeket a műveleteket az Európai Unió igazságügyi együttműködési egysége, az Eurojust koordinálta. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/politico-netflix-adocsalas-hazkutatas.799063.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
"A Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz érkezett megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy a Pécsi Rendőrkapitányság 2024. október 29-én feljelentés alapján nyomozást rendelt el nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, illetve engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve végzett hulladékgazdálkodási tevékenységgel elkövetett hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás érdekeire való tekintettel bővebb tájékoztatást nem kívánunk adni" - közölte lapunkkal a hatóság a bűnügy kapcsán . A rendőrség arra reagálva szólalt meg, hogy lapunkhoz is eljutott az a bejelentés , amely szerint a pécsi Biokom által használt önkormányzati területen megkérdőjelezhető módszerrel történt hatalmas feltöltés Tüskésréten, a Városi Csemetekert mögött.
Az állampolgári bejelentés szerint ugyanis a területre építési törmelék is került, amelyről aztán lapunk munkatársa a helyszínen meg is győződött. Ehhez képest
a vasbeton elemek,
betondarabok,
téglák mellett
veszélyes hulladéknak minősülő kátránypapírt és aszfaltot is felleltünk.
Egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy mennyi hulladék került be az egyébként természeti értékeket is képviselő nádasba, amelyet több méter magasan, több száz négyzetméternyi területen tüntettek el.
A rendőrök ismeretlen tettes ellen nyomoznak, mindenesetre a terület a Biokom Nkft. őrzése, felügyelete alatt áll, olyannyira, hogy múlt héten ottjártunkkor még a biokomos őr is kijelentette, hogy ez a cég "földdepója", az ügyfélszolgálaton is arra utaltak, hogy oda csak Biokom szállít anyagot. A területre amúgy gépjárművel nem is lehet behajtani, hiszen lezárt sorompó állja útját a behajtóknak, máshonnan pedig nem lehet megközelíteni a területet, a nyomozók sem tudtak behajtani éppen emiatt. Illetéktelenek részéről tehát kicsi lehet az esélye annak, hogy oda szemetet gépjárművel bevigyenek. A kérdés tehát az, hogy hogyan került oda ilyen mennyiségű hulladék?
A rendőrségi gyanú egyébként azt erősíti meg, hogy nem egyszeri és egyszerű hulladéklerakásról van szó, hiszen "hulladékgazdálkodási tevékenységgel" elkövetett bűntett miatt nyomoznak. Úgy tudjuk, hogy időközben a bejelentők a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-t, valamint a régiós hulladékszállítást , -kezelést végző Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-t, a Nemzeti Nyomozó Irodát, a Pécsi Tudományegyetemet, a Központi Nyomozó Főügyészséget , valamint a katasztrófavédelmet is értesítették a botrányról.
Az építési törmeléknek ugyanis a hulladéklerakóba kellett volna kerülnie, ami után megfelelő összegű lerakási díjat kellett volna megfizetni. Mivel nem lehet megbecsülni, hogy milyen mértékben helyeztek el törmeléket illegálisan a pécsi tüskésréti nádasban, így pontos összeget nem is lehet mondani. Egy tonna leadása a kökényi lerakóba 45 ezer forintba kerül, ezek alapján pedig akár több százmilliót is spórolhattak azok, akik illegálisan a nádasba hordták a törmeléket. Egyébként Kökényben nem is fogadnak veszélyes hulladékkal szennyezett anyagot, tehát olyat, amit találtunk Tüskésréten, a biokomos területen.
A jogszabályok szerint ráadásul az illegálisan lerakott hulladékot a tulajdonosnak kell eltávolítania, ez esetben ez az önkormányzat. A pécsi közgyűlésen nemrég egy jóval kisebb illegális hulladékhegy ügyét tárgyalták. Akkor kiderült, hogy 1500 tonnát kell elvitetni egy önkormányzati területről a Hársfa utcából, ez nagyjából 16 millió forintjába kerül a városnak. | Bűnügy: mit műveltek a Biokomnál? | Nem csupán arról lehet szó, hogy valakik néha letettek némi hulladékot a Biokom által kezelt területre, hanem folyamatosan végezhettek illegális hulladékgazdálkodási tevékenységet Pécs szívében. A rendőrségi gyanú ugyanis erről tanúskodik a bűnügy kapcsán. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/bunugy-biokom-ceg-korul | null | true | null | null | BAMA |
A világ legnagyobb elektromos autókat gyártó vállalata, a BYD 1200-1500 milliárd forintos beruházással megépülő szegedi gyára gőzerővel épül, amely hazánk legnagyobb autógyára lesz. Az üzemben 2025 második felében készülnek el az első járművek, addigra megépülnek a gyár autópálya- és közúti csatlakozásai, elkezdődik a vasúti pálya korszerűsítése 175 milliárdos forrásból, a vasúti terminál kialakítása, folyamatosan bővítik a termeléshez szükséges ivóvíz- és szennyvízkapacitást. Az építkezés nem érinti hátrányosan a városi szennyvízkezelést, a vízbázisra nem jelent veszélyt.
Csak az autógyárban tízezren dolgoznak majd, de ezeken kívül a kiszolgáló üzemekben is rengetegen helyezkedhetnek el, de a szállásadók , a beszállítók, a kereskedelmi egységek, vendéglátósok, a szórakoztatóipar és kulturális szféra is nagyot nyerhet a fejlesztéssel. Mindez pedig komoly elszívóhatást gyakorolhat Baranyára és Pécsre is, hiszen autóval mindössze két és fél órára van, de busszal is négy óra alatt odaérünk, a Szegedi Tudományegyetem pedig eddig is erős konkurenciája volt a pécsi egyetemnek.
Csizmadia Péter, pécsi fideszes frakcióvezető szerint Székesfehérvár, Budapest után Szeged is olyan vonzerőt jelent majd a pécsiek számára, hogy komolyan tartani lehet attól, hogy a szakemberek elvándorolnak.
- Ezért lett volna fontos a pécsi ipar megerősítése, a vármegyeszékhely versenyképességének erősítése, mert fokozódhat az elvándorlás. Az elmúlt öt esztendőben az előző baloldali városvezetésnek láthatóan nem volt erre semmilyen elképzelése, pedig a huszonnegyedik órában vagyunk - mondta.
A volt MSZP-s polgármester, Botka László ugyanakkor az elmúlt években nem a kormányzat elleni támadásokkal, vagy a befektetőellenes határozatokkal hívta fel a figyelmet magára, miközben Pécsen a baloldali városvezetés elsősorban ebben igyekezett választói voksokat szerezni. Botka szerint az önkormányzat a legszorosabb együttműködésben dolgozik a BYD-gyár építésének előkészítésén a kormányzattal és a beruházás ügyében a városban teljes politikai és lakossági konszenzus van.
- A baloldali városvezetés teljesen jelentéktelen ügyekkel, birkózással, vergődéssel foglalkozott, és foglalkozik most is - tette hozzá. - Velük szemben nekünk van programtervünk, elképzelésünk, ami arról szól, hogy miként lehet Pécs újra versenyképes régióközpont az országhatárokon túl is. Ennek a munkának az ideje jött el, erre a város polgármestere és tanácsadója, volt alpolgármestere Ruzsa Csaba nem képes, mi azonban ezen dolgozunk majd.
Nemcsak a munkahelyeket illetően, hanem az egyetemi képzés kapcsán is erős elszívó hatást okozhat a BYD gyár, ha Baranya nem tud lépni. Jelenleg a pécsi egyetem egyfajta húzóerőt képvisel, de egy ekkora óriáscég nemcsak munkavállalókat keres magának, hanem a szakmai, mérnöki utánpótlást is szeretné biztosítani, és ehhez a gyakorlati képzőhely, ösztöndíj-rendszer is rendelkezésükre áll majd.
A 2023-as pályakövetési vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen megállapítása szerint a Baranya vármegyében maradt végzettek aránya az elmúlt években növekedett (2021: 34,85%, 2023: 38,31%). Ugyanakkor az is látható az adatokból, hogy Budapest a legnagyobb vonzerő, hiszen a pécsi friss diplomások 17,21 százaléka választja lakóhelyének a fővárost, miközben Budapestről a pécsi egyetemre érkezők (14 éves koruk lakóhelye szerint) aránya 5,67 százalék a teljes hallgatóságot nézve.
Mindenre is lesz pénz, csak nem itt
Rengeteg mindenre lesz forrás, csak nem Pécsen:
Átalakul Szeged közlekedése is, ezért várhatóan e tekintetben is külön fejlesztési forráshoz juthat az alföldi város
Tisza-hidat is felújítják azonnali kétmilliárdos támogatásból.
A teljes térségre elképesztő hatást gyakorol majd, hiszen többek között Budapestről is gyorsabban lehet majd vasúton megközelíteni Csongrád-Csanád vármegyét.
A szerb-magyar határon, Röszkén kínai együttműködéssel a schengeni térség legnagyobb közúti, vasúti és teherforgalmi átkelője épül meg. | BYD: Pécsnek agyelszívást okozhat a gigagyár | A kínai óriásgyár megépítésével Szeged Európa harminc legnagyobb ipari centruma közé kerül – erről az építési és közlekedési miniszter, Lázár János néhány napja beszélt. A BYD jóvoltából Szegeden 10 ezer új munkahely jöhet létre, ami erős elvándorlást okozhat Baranyából. Pécsen viszont semmilyen látható jele nincs annak, hogyan lehet meggátolni az agyelszívást. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-gazdasag/2024/11/byd-agyelszivas-brutalis | null | true | null | null | BAMA |
Jó látni, hogy Magyar Péter azokat is megveti, akik kritikátlanul tolják a szekerét: a liberális propagandát - mutatott rá a közösségi oldalán Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté emlékeztetett: a magát függetlennek beállító, de valójában végtelenül egyoldalú és manipulatív liberális média a kezdetek óta elfogultan mutatja be Magyart. Rámutatott:
kínos ügyeit, amennyire lehet, "átkeretezik", amit máson ezerszer számon kérnének, rajta egyszer sem.
Szerinte eközben Magyar Péter állításait kritikátlanul hirdetik a címoldalakon, anélkül, hogy azok valóságtartalmát ellenőriznék.
Nem baj ez nekünk, de ezért kár magukat függetlennek nevezni, mert hamisság. Szóval egy brancs ez az egész, de most kaptak egy kis hideg zuhanyt őfelségétől, amikor köszönet helyett egy kis any#zást, k%csögözést, lesz@rást kaptak
- jegyezte meg a frakcióvezető. Élmény lehet Magyarnak dolgozni, lehet, hogy most kicsit rosszabb lesz a hangulat odabenn. Persze a közös érdek biztos hamar begyógyítja majd a sebeket - tette hozzá.
Mint arról az Origo korábban beszámolt, hétfő reggel újabb hangfelvételek kerültek elő Magyar Péterről. A botránypolitikus megint mocskolódik, a nyugdíjasok, a támogatói, a munkatársai után most az újságírókat szidja. Az alábbi felvételen volt barátnőjével, Vogel Evelinnel beszél Magyar, ahol őszintén elmondja a véleményét a sajtó munkatársairól:
M.P.: "Ez opció, ki tudod kerülni a kibaszott médiát. Én most elküldtem a kurva anyjába tegnap az ATV-t, lebasztam a mikrofonom, mondtam, ide többet nem jövök" - hangzott el Magyar Pétertől a hangfelvételen.
V. E.: Tényleg?
M.P.: "Elküldtem a 444-et a k.rva anyjába, az Indexet, és közben már több mint százezer követőm van a Youtube-on, egy olyan 300 valamennyi - nem tudom már mennyi - a Facebookon, és én direktben fogok kommunikálni az emberekkel és pont lesz.rom a médiát, a sok köcsögöt úgy, ahogy van. Hát lesz.rom őket tényleg."
V. E.: Ő... egyébként szerintem ez jó gondolat.
M. P.: "Föl kell annyira vinnem a... mindegyiket."
V. E.: Ehhez hozzáfűznék annyit, amit a nagymamád a halálos ágyán...
M. P.: "Szelídség elvtársak, szelídség."
V. E.: ...üzent neked, igen, és ez szerintem nagyon fontos, hogy...
M. P.: "Hát, de a politikában, ha szelíd vagy, akkor megesznek."
V. E.: De a kommunikációban, meg, amit mutatsz. Szóval, hogy egyre... hogyha rocksztárnak érzed magad... rocksztárnak érzed magad, hogyha ebben élsz és nem egy empatát látnak benned és azt látják, hogy... - tette hozzá Magyar beszélgetőtársa.
M. P.: "Nem azt kérnek... nem azt akarnak egy politikusban látni. A f.sza ki van mindenkinek az empatákból." | Kocsis Máté: Magyar Péter azokat is megveti, akik kritikátlanul tolják a szekerét | A magát függetlennek beállító, de valójában végtelenül egyoldalú és manipulatív liberális média a kezdetek óta elfogultan mutatja be Magyart, de most kiderült, hogy őket is megveti – így reagált Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Magyar Péter legújabb botrányos hangfelvételére. A baloldali diszkópolitikus többek között azt mondta, "elküldtem a 444-et a k.rva anyjába, az Indexet, és közben már több mint százezer követőm van a Youtube-on, egy olyan 300 valamennyi - nem tudom már mennyi - a Facebookon, és én direktben fogok kommunikálni az emberekkel és pont lesz.rom a médiát, a sok köcsögöt úgy, ahogy van." | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/kocsis-mate-magyar-peter-uj-hangfelvetel | null | true | null | null | Origo |
A hangfelvételek miatt kipattant botrányok tovább rontanak Magyar Péter helyzetén. Nem a meglévő szavazóit fogja elbizonytalanítani, hanem a Fidesz utoléréséhez nélkülözhetetlen, most még bizonytalan szavazókat eltaszítani - mutatott rá az ATV -nek a Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston Sámuel.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt , múlt hét hétfőn egy újabb, titokban készített hanganyag jutott el több szerkesztőséghez is. Ezen Magyar Péter ezúttal az újságírókat illette keresetlen szavakkal, a médiát köcsögnek nevezte, a Hír TV-sekről pedig azt mondta: belökné őket a Dunába. Ezzel a legsötétebb történelmi időket idézte meg. Azt pedig szintén egy hangfelvételből tudtuk meg, hogy agresszívan, trágár stílusban fenyegette az őt segítő hölgyet abban a gyermekotthonban, amit szerdán, országjárásának első állomásán látogatott meg.
A Nézőpont Intézet vezetője szerint Magyar Péter törzsszavazói, akik már mellette állnak - nagyjából a választáson részvételüket biztosra mondók harmada - aligha szakítanak vele a felvételek miatt, körükben működhet a teflonhatás.
Ennyi szavazója azonban Márki-Zay Péternek is volt, s tudható: ennyi szavazóval a Fidesz ellen nem nyerhető választás
- mutatott rá.
Mráz Ágoston Sámuel szerint a hangfelvételek körüli botrányok elsősorban Magyar Péter a nyilvánosság számára ismerhető személyiségjegyei miatt lehet sorsdöntő.
A várhatóan a következő másfél évben még sokszor hallható mondatok dönthetnek arról, hogy a választók bíznak-e Magyar Péterben. Egyelőre nem látszik semmi olyan kezdeményezés a Tisza Párttól, amely feledtetni tudná a pártelnök számára kellemetlen botrányt
- fogalmazott.
A szakértő elmondta, Magyarországon szinte folyamatos kampányhangulat van. "Magyar Péter egész augusztusban kampányolt például. Az őszi nemzeti konzultáció és kapcsolódó rendezvények szinte hagyományosnak tekinthetőek, újnak inkább az számít, hogy a baloldal is hasonlóan próbálkozik" - tette hozzá.
Mint korábban beszámoltunk róla, Magyar Péter országjárásba kezdett, augusztusban pedig a kórházakat használta fel politikai játszótérnek. Emlékezetes, utóbbit már Takács Péter, az egészségügyi államtitkár sem tudta szó nélkül hagyni .
Mráz Ágoston Sámuel rámutatott:
Magyar Péternek jelenleg a folyamatos kampányolás azért is szükséges, hogy elterelje a figyelmet a vállalhatatlan kijelentésekkel teli hangfelvételekről
Mint mondta, a "több puskapor" csak az egyik szempont, a hitelesség, a közösségépítés vagy a kormányzóképesség legalább ennyire fontos.
- Az azonban, hogy melyik kampány sikeresebb, csak utólag, a választási eredmény függvényében lesz majd eldönthető - vélekedett. Szerinte tény ugyanakkor, hogy az elmúlt hetekben Magyar Péter védekezni kényszerül, az árvízi védekezés sikere nem kötődik a nevéhez, a közmédia előtti és elleni tüntetés kudarc volt, s az október 23-inak sem volt felhajtóereje.
Borítókép: Magyar Péter ( | Kiderült, milyen a hatása lehet a Magyar Péterről készült hangfelvételeknek | A hangfelvételek körüli botrányok elsősorban Magyar Péter a nyilvánosságnak ismerhető személyiségjegyei miatt lehet sorsdöntő – mutatott rá a Nézőpont Intézet vezetője. Mráz Ágoston Sámuel szerint a politikusnak aggasztó lehet, hogy egyelőre nem látszik semmi olyan kezdeményezés pártjától, amely feledtetni tudná a neki kellemetlen botrányt. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/kiderult-milyen-a-hatasa-lehet-a-magyar-peterrol-keszult-hangfelveteleknek | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2006.03.08. 23:03
Deutsch-Für Tamás ismételten feljelentést tett a miniszterelnök családi cége, a Fittelina Kft. ügyében. A fideszes politikus immáron nemcsak ismeretlen tettesek, hanem Gyurcsány Ferenc, Apró Piroska és Dobrev Klára ellen tette meg feljelentését tegnap, különösen nagy összegű adó- és társadalombiztosítási csalás, valamint magánokirat-hamisítás bűncselekménye miatt. Az ügyészségnek három nap alatt el kell döntenie, hogy elrendeli-e a nyomozást.
Deutsch-Für Tamás sajtótájékoztatón számolt be arról tegnap, hogy a tudomására jutott új tények és okiratok birtokában tette meg újra feljelentését a Legfőbb Ügyészségen. A nyomozó hatóság az előző, 2005. november 1-jén személyi jövedelemadó-csalás miatt benyújtott feljelentését egyetlen indok miatt utasította el. Azt feltételezte, hogy a Fittelina Kft. a Szemlőhegy utcai ingatlanon elvégzett építkezés során úgynevezett ráépítéssel megszerezte a társasház tulajdonjogának egy részét. Ebből pedig az ügyészség szerint az következik, hogy Dobrev Klára és Apró Piroska természetbeni juttatásként nem élvezi a luxusberuházás nyújtotta javakat, így személyi jövedelemadót sem kellett fizetni az értéknövekedés után.
A fideszes politikus utánajárt a dolgoknak, és – az ügyészség helyett – kiderítette az igazságot. Beszerezte a Szemlőhegy utcai társasház mindhárom tulajdonosának – Apró Piroskának, Dobrev Klárának és a II. kerületi önkormányzatnak – egybehangzó jognyilatkozatát, amelyből egyértelműen kiderül: az ügyészi feltételezéssel ellentétben a Fittelina Kft. nem szerzett az ingatlanban tulajdonrészt.
Deutsch-Für Tamás lapunknak leszögezte: a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működése szempontjából megdöbbentőnek és felháborítónak tartja, hogy a miniszterelnököt és családtagjait érintő súlyos, köztörvényes adócsalásgyanús ügyben az ügyészség helyett állampolgároknak kell felderíteni a valóságos tényállást.
A Magyar Nemzet elsőként 2005. szeptember 21-én foglalkozott a Fittelina Ingatlanbefektetési és Hasznosító Kft.-vel, amely Dobrev Klárának és édesanyjának, Apró Piroskának 1995-ben az önkormányzattól vásárolt és társasházzá átalakított rózsadombi villájukban hajtott végre luxusberuházást. Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc családi vállalkozásként 1995-ben hozta létre a Fittelinát, amelynek ügyvezetője eleinte Dobrev, majd sportminiszteri kinevezéséig Gyurcsány volt. Az alapításkor Dobrev Klára a villában lévő 159 négyzetméteres lakásának kizárólagos bérbeadási jogát átengedte a kft.-nek 16 millió forint értéken. A házaspár megállapodott abban is, hogy a kft. a lakás funkciójának megtartása mellett a Dobrev tulajdonában álló ingatlanrészt átépítheti, felújíthatja.
A kft. belevágott a szemlőhegyi villa teljes átépítésébe: a társasházi közös tulajdonban álló telek felszíne alatt fitneszközpontot hozott létre, a rekreációs területen 30 millió forintos uszodaberuházást valósítottak meg, emellett szaunának és szoláriumnak is jutott hely. A villát lifttel szerelték fel, és a kertben öntözőrendszert alakítottak ki. A beruházásra fordított összegből egyéb lakberendezési tárgyra is futotta. Az építkezést 1997-ben fejezték be, és az 58 millió forintos beruházást felvették a cég könyvelésébe, valamint megkezdték az értékcsökkenési leírását, így több millió forinttal apasztották a társaság adóalapját.
2002 októberében Dobrev Klára eladta üzletrészét férjének, egyben megszüntették a hasznosítási szerződést is. Ezzel az 58 millió forint értékű luxusberuházással az ingatlan tulajdonosai ellenérték nélkül, természetbeni juttatásként gazdagodtak. A hasznosítási jog megszüntetésekor a kft.-nek a természetbeni juttatás után 24,7 millió forint személyi jövedelemadót és 6,1 millió forint egészségügyi hozzájárulást kellett volna fizetnie az adóhatóságnak. Ennek azonban a társaság mérlegében nincs nyoma. Emellett a kft.-nek a beruházást a könyveléséből ki kellett volna vezetnie, de ezt a Fittelina jogsértő módon nem tette meg.
2002 novemberében a Fittelina Kft. nevében eljáró Gyurcsány Ferenc lízingszerződést kötött Gyurcsány Ferenc magánszeméllyel a jogellenesen nyilvántartott eszközökre. A valótlan tartalmú lízingszerződésre feltehetően azért volt szükség, hogy ezzel palástolják a hatóságok előtt az adócsalásgyanús cselekményeiket. 2003 októberében a 24,5 millió forint veszteséget felhalmozó Fittelina Kft.-t beolvasztották Gyurcsány törvényellenes tulajdonosi meghatalmazása alapján a nyereséges Altus Rt.-be. A beolvadás következtében az Altus Rt. a Fittelina Kft. jogutódja lett. A mai napig él az a jogellenesen megkötött lízingszerződés, amelyet a Fittelina Kft. és Gyurcsány Ferenc kötött.
Deutsch-Für Tamás fideszes országgyűlési képviselő 2005. november 1-jén más egyéb bűncselekmények mellett személyijövedelemadó-csalás bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen.
Az ügyészség a Fittelina Kft. ügyében a személyi jövedelemadó-csalás tekintetében egyetlenegy indokkal tagadta meg a nyomozás elrendelését. Arra a feltételezésre – és hangsúlyozottan csak feltételezésre – hivatkozott, hogy a Fittelina Kft. a Szemlőhegy utcai ingatlanon elvégzett építkezés során úgynevezett ráépítéssel megszerezte a társasház tulajdonjogának egy részét. Az ügyészség feltételezése szerint az uszoda és egyéb bővítmények a Fittelina Kft. tulajdonába kerültek, azaz Dobrev Klára és Apró Piroska természetbeni juttatásként nem kapta meg azokat, így személyi jövedelemadót sem kellett fizetni az értéknövekedés után.
A nyomozó hatóság a ráépítés fikcióját arra alapította, hogy az ingatlan tulajdonosai, Apró Piroska és a Budapest II. kerületi önkormányzat, hozzájárultak a luxusberuházás kivitelezéséhez, és ezáltal tudomásul vették, hogy a cég ráépítéssel tulajdonjogot szerez az ingatlanban. Az ügyészség szerint Gyurcsány Ferenc ingatlan-lízingszerződést kötött a Fittelina Kft.-vel, az ügyészség ebből arra a következtetésre jutott, hogy a Fittelina Kft. a társasház tulajdonosa. Az ügyészség saját feltételezéseinek alátámasztására semmilyen nyomozati cselekményt nem végzett, az érintetteket nem hallgatta meg, bizonyítási eljárást nem folytatott le, hanem az elképzelését tényként kezelve megtagadta a nyomozást.
Deutsch-Für Tamás lapunknak elmondta, hogy az elutasító határozat után – mivel az ügyben az addig rendelkezésére álló információk, tények, dokumentumok teljes mértékben ellentétesek voltak az ügyészség feltételezésével – megpróbálta az ügyészség helyett felderíteni a valóságos helyzetet. Ennek során olyan új döntő tények, okiratok birtokába került, amelyek egyértelműen megdöntik az ügyészség ráépítési fikcióját, és alátámasztják az adócsalás bűncselekményének elkövetését. A képviselő birtokába került dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy a Fittelina Kft. nem szerezte meg ráépítéssel az ingatlan tulajdonjogát, és a társasház tulajdonosai ezzel a helyzettel tisztában voltak. Bizonyítják továbbá azt is, hogy mivel a Fittelina Kft. nem volt a társasház tulajdonosa, így a jelenlegi miniszterelnökkel sem köthetett 2002-ben ingatlan-lízingszerződést.
A Deutsch-Für Tamás által kiderített valós helyzet tehát a következő. Az ingatlan-nyilvántartásból kiderül, hogy Apró Piroska 2004-ben megvásárolta az ingatlanban meglévő önkormányzati tulajdonrészt. Aprónak az önkormányzathoz benyújtott írásbeli vételi szándéknyilatkozata azt tartalmazza, hogy 2004-ben a társasház kizárólag az ő és családtagjai tulajdonában állt, és az ingatlanon – egy magánszemély haszonélvezeti jogán kívül – más kívülálló személynek semmilyen joga nem állt fenn. Apró Piroska egy korábbi nyilatkozatában pedig kifejezetten az ingatlan-nyilvántartásnak megfelelő tulajdonviszonyok változatlanságát rögzíti.
Tényként leszögezhető, hogy Apró Piroska családtagjai körébe sem a Fittelina Kft., sem annak jogutódja, az Altus Rt. nem sorolható. Ezen társaságoknak az ingatlanon – az ügyészi fikció szerint – fennálló tulajdonjogáról, vagy bármilyen, az ingatlanra vonatkozó egyéb jogosultságáról Apró Piroska említést sem tesz az önkormányzatnak tett vételi nyilatkozatában. Az ügyészségnek az a feltételezése tehát, amely szerint a tulajdonosok megállapodtak a Fittelina Kft. tulajdonszerzésében, egész egyszerűen nem igaz, hiszen a villa fő tulajdonosának, Apró Piroskának fogalma sem volt arról, hogy az addigi tulajdonosokon kívül bárki más tulajdonos lenne az ingatlanban 2004-ben. Mindezt okiratban saját maga ismerte el.
Deutsch-Für fideszes országgyűlési képviselő Apró Piroska nyilatkozatainak ismeretében 2006-ban megkereste a II. kerületi önkormányzat gazdasági és tulajdonosi bizottságának elnökét, és tájékoztatást kért a Szemlőhegy utcai ingatlan ügyében. A bizottság elnöke 2006 februárjában tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a társasházban az önkormányzat 1995–2005 között volt tulajdonos. Az ingatlan tulajdonviszonyaiban történő bármilyen változás jóváhagyása a tulajdonosi bizottság hatáskörébe tartozott. A bizottságnak a megjelölt időszakban nem volt tudomása arról, hogy az ingatlan közös tulajdoni arányaiban változás történt volna, ilyen tárgyban a bizottság határozatot nem hozott. A tulajdonosi bizottság a társasházban meglévő önkormányzati tulajdoni hányadának eladása során megvizsgált minden lényeges jogi és ténybeli körülményt, és ennek alapján a valós tulajdonosi helyzetet rögzítve adta el a tulajdonát Apró Piroskának. Az önkormányzat abban a tudatban és azzal a szándékkal kötötte meg az adásvételi szerződést, hogy a szerződésben szereplő, az ingatlan-nyilvántartással megegyező tulajdoni viszonyok a valós tulajdoni helyzettel azonosak. A vevő, Apró Piroska az adásvételi tárgyalások során nem jelezte az önkormányzat részére azt, hogy a szerződésben rögzítettek ne felelnének meg a valóságos tulajdoni helyzetnek, azaz hogy az ingatlanban az eddigi tulajdonosokon kívül más is tulajdonos lenne. Tehát arról, hogy az ingatlanban a Fittelina Kft. tulajdonjogot szerzett volna, és ennek következtében a tulajdoni arányok megváltoztak volna, a másik tulajdonostárs, az önkormányzat sem tudott, és ahhoz nem járult hozzá.
A világhálón olvasható: Dobrev Klára 2006. február 27-i nyilvános vagyonnyilatkozata azt tartalmazza, hogy a Szemlőhegy utcai ingatlan 400 négyzetméterének 1/1 arányban tulajdonosa. A vagyonnyilatkozat szerint az ingatlanhoz Dobrev Klára 1995-ben adásvétel útján jutott hozzá. Ez az állítás ellentétes a tulajdoni lapon szereplő tényekkel. Az ingatlan-nyilvántartás szerint ugyanis Dobrev Klára a Szemlőhegy utcai ingatlanban 1995-ben mindössze egy 159 négyzetméteres lakást vásárolt meg. Eltekintve ettől az „apró” ellentmondástól, a Dobrev Klára vagyonnyilatkozatában feltüntetettek szintén azt támasztják alá, hogy a Fittelina Kft. nem szerzett az ingatlanban tulajdonjogot az 1995. évi beruházással.
A Szemlőhegy utcai társasház mindhárom tulajdonosának egybehangzó jognyilatkozata tehát azt bizonyítja, hogy az ügyészi feltételezéssel ellentétben a Fittelina Kft. nem szerzett az ingatlanban tulajdonrészt. Ebből a tényből viszont egyenesen következik, hogy Gyurcsány Ferenc az ügyészi feltételezéssel ellentétben nem köthetett saját cégével ingatlan-lízingszerződést. Ezt a miniszterelnök legfrissebb, 2006. február 27-i vagyonnyilatkozata is megerősíti, mivel a kormányfő abban nem tüntetett fel ingatlanra vonatkozó használati jogot.
Deutsch-Für Tamás a tudomására jutott új tények és okiratok birtokában ismételten feljelentést tett, immár nemcsak ismeretlen tettesek, hanem Gyurcsány Ferenc, Apró Piroska és Dobrev Klára ellen, különösen nagy összegű adó- és társadalombiztosítási csalás, valamint magánokirat-hamisítás bűncselekménye miatt. A fideszes politikus lapunknak leszögezte, hogy a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működése szempontjából megdöbbentőnek és felháborítónak tartja, hogy a miniszterelnököt és családtagjait érintő súlyos, köztörvényes adócsalásgyanús ügyben az ügyészség helyett állampolgároknak kell felderíteni a valóságos tényállást. Az ügyészség az ügy felderítése helyett olyan fikciókat, feltételezéseket gyártott, amelyek valótlanságát igen rövid időn belül okiratokkal lehetett bizonyítani. Ezek a teljesen alaptalan hatósági feltételezések kizárólag arra alkalmasak, hogy meggátolják az igazság kiderítését a miniszterelnököt érintő köztörvényes bűnügyben.
Fecseg az MSZP. Rég kidurrant Deutsch-Für Tamás lufija – így kommentálta Nyakó István MSZP-szóvivő a fideszes képviselő tegnapi bejelentését. A szocialista politikus közleményében úgy vélekedett, Deutsch-Für megszállottan vitatkozik a legfőbb ügyésszel. – Eddig minden alkalommal elutasították az általa most felhánytorgatott ügyben (is), de ő továbbra is szívósan próbálkozik. Hiába küldték ki kétszer az ajtón, ő harmadszor is be akar jutni, akár az ablak betörése árán is – írja Nyakó, hozzátéve, hogy Deutsch-Für buzgalma még tiszteletre méltó is lehetne, ha nem lenne napnál világosabb a szándéka: azért nevetteti ki magát, mert hazugságait szeretné napirenden tartani. Az MSZP azonban úgy gondolja, hogy az ország ügyeivel kell foglalkozni, programot kell írni, és azt be kell mutatni a nyilvánosság előtt, hogy az emberek felelősen tudjanak választani április 9-én. Nyakó szerint ez a Fidesznek nem megy, csupán tehetetlenségét próbálja politikai lufifújással leplezni. | Fordulat a Fittelina-botrányban | Deutsch-Für Tamás ismételten feljelentést tett a miniszterelnök családi cége, a Fittelina Kft. ügyében. A fideszes politikus immáron nemcsak ismeretlen tettesek, hanem Gyurcsány Ferenc, Apró Piroska és Dobrev Klára ellen tette meg feljelentését tegnap, különösen nagy összegű adó- és társadalombiztosítási csalás, valamint magánokirat-hamisítás bűncselekménye miatt. Az ügyészségnek három nap alatt el kell döntenie, hogy elrendeli-e a nyomozást. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/03/fordulat-a-fittelina-botranyban-2 | 2006-03-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője a kastélytörvény miatt feljelentette a magyar kormányt az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF). Két héttel a feljelentés után az OLAF el is indította a hivatalos vizsgálatot, ahogy a politikus fogalmazott: Lázár János és Orbán Viktor "kastélymutyija" ügyében. A Facebook-oldalára feltöltött videóban Molnár Csaba arról is beszélt, hogy ha ezt Polt Péter legfőbb ügyésznek kellene kivizsgálnia, nem történne semmi. Vadai Ágnes (DK) arról kérdezte a legfőbb ügyészt, kivételesen nem cáfolná-e meg párttársa feltételezését és indul-e valódi nyomozás az ügyben.
Augusztus végén kezdődött el a Lázár-féle kastélytörvény végrehajtása. Először nyolc állami tulajdonú kastély tulajdonjoga lesz átruházható. Az elmúlt években a kastélyok közül többet EU-s és állami közpénzmilliárdokból újítottak fel, csak az első nyolcra 22 milliárd ment el, amiből 13 milliárd forint uniós forrás volt.
A kormány tavaly nyáron nyújtotta be A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslatát. A jogszabályt decemberben elfogadták, de Novák Katalin államfő előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, amit a törvényt jegyző Lázár János nagyon a szívére vett.
A Sándor-palota jogászai azt mondják: úgy változtassunk, hogy ne változtassunk semmit. A törvény lényege pontosan az, hogy változtatni kell az eddigi gyakorlaton. A magántőkét nem megdönteni kell, hanem bevonni: az épített örökség megóvásába, értékes kastélyaink felújításába és fenntartható működtetésébe.
Azt is közölte: reméli, téved és az elnök jogászai csak nem olvasták a törvényt, nem értik a lényegét, mert ha rosszhiszeműen értelmezi, akkor érti döntést,
gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte. | Lázár János szívügyét az NNI is vizsgálja | Az OLAF már korábban elindította az eljárást a kastélytörvény ügyében. | [
""
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/10/29/kastelytorveny-feljelentes-nni-vizsgalat-olaf | null | true | null | null | 24.hu |
Orbán megszólalt Habony Árpáddal kapcsolatban | Orbán Viktor és Kriza Ákos polgármester fejlesztési megállapodás írt alá kedd délelőtt Miskolcon. A sajtótájékoztató után Habony Árpádról is kérdezték a miniszterelnököt.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150421-orban-megszolalt-habony-arpaddal-kapcsolatban | 2015-04-21 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Az Erzsébet téri gödör helyére tervezett kulturális központ és millenniumi park tervezésére idén áprilisban írt ki titkos elbírálású pályázatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A pályázók feladata az volt, hogy a tér alatti mélygarázsra, a konferenciaközpontra és a felszín feletti közparkra egységes építészeti koncepciót alakítsanak ki.
A nyertes Firka Építészeti Stúdió pályaművek
A pályázatra öt tervezőiroda küldött terveket, amelyek közül a kilenctagú bírálóbizottság a Firka Építészeti Stúdió pályaművét kiemelt megvételben részesítette. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy az iroda munkatársai 2,2 millió forintot kapnak, és lehetőséget arra, hogy a benyújtott pályamunkát a bírálóbizottság által ajánlott szempontok alapján tovább tervezzék. Ők készítik tehát el azt a tervet, amely alapján a kulturális tárca, várhatóan novemberben közbeszerzési pályázatot ír ki a kivitelezésre.
Nem lehetett rangsorolni a pályamunkákat
A pályázatra benyújtott öt munka közül egyik sem teljesítette maradéktalanul a kiírók igényeit, illetve nem javasolt minden részletében kellően kidolgozott megoldást. Ezért a zsűri úgy döntött, a pályázaton nem ad senkinek díjat, hanem a javaslatokból négyet a további hasznosítás reményében megvásárol - ismertette a döntés hátterét Jordán Péter az NKÖM Erzsébet téri Beruházási Irodájának vezetője.
A terveket úgy kellett elkészíteni, hogy az Erzsébet tér-Deák tér-Millenniumi park tér együttese homogén, szerkezetileg erőteljesen kapcsolódó városszerkezeti egységet alkosson. Emellett fontos szempont volt az elbírálásnál az is, hogy a millenniumi park ne váljon a Hősök tere antipólusává - közölték a zsűri tagjai.
Vesztes pályázat
A zsűri döntése alapján a kulturális tárca négy tervet vásárolt meg. A FIRKA Építész Stúdióét 2,2, a Mérték Építész Stúdióét 1,8, a Gerő-Szabó Építész Iroda és a Kévés és Építésztársai Rt. terveit 1-1 millió forintért.
Firka: jó felszíni, kidolgozatlan föld alatti megoldások
Nagyon visszafogott, tehát kevés eszközzel, jó felszíni megoldásokkal alakít ki a Deák tér - Erzsébet tér együttesbe teljesen belesimuló közteret - sorolta el Schneller István, Budapest főépítésze a Firka pályázatának erényeit. A hiányosságokról elmondta, a tervezők egyrészt túlságosan nagy felszíni zöld felületet akartak, másrészt a föld alatti terek nem voltak teljesen kidolgozottak.
A ,,nyertes" terv szerint az Erzsébet téri gödör helyét egy kétszáz férőhelyes garázs és egy kétszáz fős konferenciaközpont foglalja majd el. A parkban japán akác és platánfák fognák közre a díszburkolattal fedett sétányt, a szabadtéri színpadot és a József Attila utca felőli részen elhelyezett medencét.
A Firka a buszpályaudvar nagyobbik épületében építészeti múzeum, a József Attila utca felőli kisebbikben pedig kávézó kialakítását tervezi. Az Andrássy út lezárására a zsűri szerint önálló pályázatot kell kiírni.
A Deák tér és az Erzsébet tér környékének átépítése a Firka pályázata szerint 2,5 milliárd forintba kerül majd, ami azért külön szerencsés, mert ugyanennyi pénz áll a kormány rendelkezésére is. Egyébként Jordán Péter tájékoztatása szerint az öt pályamunka közül a győztes kivitelezése kerül a legkevesebbe.
A Firka Építész Stúdiónak a jövő év januárjáig kell elkészítenie a kivitelezési tervdokumentációt. A beruházás kivitelezőjét kétfordulós közbeszerzési pályázat során választja ki a minisztérium. Az eljárás első fordulóját november-decemberben, a második fordulót pedig 2001. január-februárjában folytatnák le.
Mi lesz a buszpályaudvarral?
A lassanként körvonalazódni látszó megoldás gyenge pontja a buszpályaudvar kérdése. A Fővárosi Önkormányzat és a kulturális tárca idén áprilisban kötött megállapodása szerint a teljes építkezésnek 2002. április 15-én kell elkészülnie, a buszpályaudvarnak pedig hat hónappal előbb, tehát a jövő év októberében el kell tűnnie a térről. A nemzetközi és belföldi forgalmat lebonyolító autóbusz-pályaudvart, a megállapodás értelmében a IX. kerületbe, a Könyves Kálmán körút-Üllői út csomópont mellé telepítenék ki. Jordán Péter szerint egyáltalán nem biztos, hogy határidőre ,,kitelepítik" a pályaudvart. Az elkészült tervek szerint az új pályaudvar 2,5-3 milliárd forintjába fog kerülni a Miniszterelnöki Hivatalnak és a közlekedési tárcának, de hogy ezt a pénzt honnan fogják előteremteni, az még rejtély - mondta el az építőmérnök.
A ,,Nemzeti Gödör" története 1997 május 30.
A Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Állam a Nemzeti Színház Erzsébet téren történő felépítése érdekében 1997 májusában ajándékozási szerződést kötöttek.
1998. június 19
Hámori József egy hírműsorban bejelentette, hogy újra kell vizsgálni a beruházás pénzügyi feltételeit.
1998 augusztus 13.
Prőhle Gergely, a NKÖM közigazgatási államtitkára cáfolja, hogy a kormány leállítja az Erzsébet téri beruházást, de a költségek csökkentését fontosnak tartja.
1998 szeptember 15.
Fiala István kormánybiztos megerősíti, hogy az új Nemzeti Színház az Erzsébet téren épül meg, csupán a közbeszerzési eljárás miatt csúszik a beruházás.
1998 október 5.
A beruházó nem folytatja az Erzsébet téri építkezést. A Főváros a sajtóból értesül az esetleges Kormányzati szándékról. A Színház Alapítvány adakozási akciót indít, hogy az új Nemzeti Színház az eredeti színháztechnikai terveknek megfelelően épüljön meg.
1998 október 7.
Az NKÖM bejelenti, hogy az önkormányzati választások miatt nem kíván nyilatkozni a Nemzeti Színház ügyében.
1998 október 12.
A Magyar Színházi Társaság felajánlja segítségét, hogy a színház a tervezett helyén és a kormány által megadott időpontban felépüljön.
1998 október 29.
A kormány leállítja az Erzsébet téri beruházást. A kormányülés jegyzőkönyve nem nyilvános.
Hámori József bejelenti, hogy a kormány az Erzsébet tér helyett a városligeti Felvonulási teret jelölte ki a felépítendő új Nemzeti Színház helyszíneként.
1998 október 30.
Hámori József sajtótájékoztatón ismerteti a kormánydöntés hátterét és bejelenti Schwajda György miniszteri biztos kinevezését.
1998 november 2.
A kormány levélben értesíti a fővárost a Nemzeti Színház építésének leállításáról.
Demszky Gábor az Erzsébet téri építkezési helyszínen tart sajtótájékoztatót .Hangsúlyozza, hogy a legolcsóbb változat az lenne, ha az eredeti helyszínen épülne meg a Nemzeti Színház
1998 november 5.
A kormány ajánlata a főváros részére az Erzsébet téri beruházás mélygarázsként és közparkként való befejezésére. 1998 november 6.
Megjelenik aKormány 1146/98. (XI. 6.) sz. határozata, amelyben úgy dönt, hogy a Nemzeti Színházat nem az Erzsébet téren, hanem a Városligetben kívánja felépíteni.
1998 november 25.
A szerződő felek az Ajándékozási Szerződés alapján folytatták tárgyalásaikat az Erzsébet téri ingatlanon megkezdett beruházás megállapodás alapján történő befejezése érdekében. A fővárosi delegációt Atkári János, a minisztériumit pedig Várhegyi Attila vezeti.
1998 december 2.
A kormány elfogadja, hogy az Erzsébet tér rendezéséről és a Nemzeti Színház építéséről egyidejűleg jöjjön létre megállapodás. 1999 január 6.
Az NKÖM sajtótájékoztatón jelenti be, hogy az Erzsébet téren kialakítandó mélygarázst magántőke bevonásával próbálják meg kivitelezni, a buszpályaudvar épületében pedig egy úgynevezett Nemzeti Szalont rendeznének be.
1999 január 11.
Baán László ismerteti a kormány Erzsébet térre vonatkozó javaslatait.
1999 január 12.
Bőhm András, a fővárosi SZDSZ frakcióvezetője nyilatkozata: a főváros az Erzsébet térrel összefüggő kérdések rendezésétől teszi függővé a Felvonulási térre vonatkozó kormányjavaslat teljesítését
1999 január 15.
A Fővárosi Önkormányzat az Erzsébet tér rendezésével kapcsolatban a tárca által elgondolt mélygarázs és a fölötte kialakítandó közpark lehetősége mellett alternatív megoldásként egy hangversenyterem kialakítását javasolja
1999 január 22.
A tárgyalás alapján a főváros bejelenti igényét az Erzsébet téri ingatlan 12 hónapon belüli visszaadására. Atkári János megküldi a január 15.-ei tárgyalások szószerinti jegyzőkönyvét
1999 március 12.
Egyeztető tárgyalások, amelynek során véglegesítik a január 15.-ei tárgyalás emlékeztetőjét
A tárgyaláson felmerül, hogy a Nemzeti Színház a Felvonulási téren épüljön föl, az Erzsébet téren konferencia központ, a közraktáraknál pedig koncertterem létesüljön állami finanszírozással. A főváros mindhárom beruházáshoz banki garanciát kér.
1999. április 9.
A meghirdetett tárgyalás időpontjában Demszky Gábor sajtótájékoztatón jelenti be, hogy lezárultak a tárgyalások a kormánnyal a Nemzeti Színház és az Erzsébet tér ügyében A Fővárosi Önkormányzat befejezettnek tekinti az Erzsébet tér rendezése, valamint a Nemzeti Színház építése ügyében a kultusztárcával folytatott tárgyalásokat, és bejelenti az Erzsébet tér tulajdonjogának visszajegyzésére irányuló igényét.
1999. április 30.
Várhegyi Attila ismerteti a tárca új terveit. Ennek értelmében a kormányzat a főváros beleegyezése nélkül is megépítené a színházat a Városligetben. Az Erzsébet téren pedig a korábban a tárca által felvetett Andrássy-szobor helyett a magyar történelem nagyjait ábrázoló gipsz-szobrokat helyeznének el.
2000. április 3.
Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere és Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere hétfőn aláírták az Erzsébet tér rendezéséről szóló dokumentumot. | Feltöltik a 'Nemzeti Gödröt' | Feltöltik a 'Nemzeti Gödröt' - Kihirdették az Erzsébet téri gödör helyére tervezett kulturális központ és millenniumi park tervpályázatának eredményét. A titkos elbírálás a Firka Építész Stúdió pályamunkáját hozta ki győztesnek a két és fél milliárdos belvárosi beruházásra. A várhatóan jövő márciusban kezdődő építkezésnek 2002. április 15-ig kellene elkészülnie. | null | 1 | https://index.hu/belfold/ngodor/ | 2000-08-11 11:41:00 | true | null | null | Index |
Tragikomikusnak nevezte a Schmitt Pál államfő kisdoktorija körül kialakult helyzetet a Jobbik elnöke szombaton Medgyesegyházán, a párt és az Új Magyar Gárda Mozgalom közös fórumán.
Vona Gábor azt mondta: ha egy hivatalban lévő köztársasági elnöknek elveszik a doktori címét, akkor le kell mondania. Ha Schmitt Pál sportember, és meg akarja védeni a doktori címét és a becsületét, akkor tegye meg. Vonuljon vissza, és írjon egy dolgozatot, forráshivatkozásokkal. Ahhoz azonban nincs joga, hogy "az egész ország becsületét tönkretegye" - jelentette ki a pártelnök. "Mit várjunk el a magyar emberek azon részétől, akiknek a törvény eddig sem jelentett semmit, ha a törvényesség legfőbb őre, az államfő fittyet hány a jóérzésre, a tisztességre, a becsületre?" - tette fel a kérdést a politikus. A fórumon részt vett az Új Magyar Gárda, illetve a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület mintegy száz tagja. A rendezvény kezdetekor ők alakzatban álltak fel, ezt a helyszínt biztosító rendőrök kifogásolták, de kisebb átrendeződés után megtarthatták a rendezvényt. | Itthon: Az ország becsületét tette tönkre - a gárdisták lelkébe is belegázolt Schmitt | Tragikomikusnak nevezte a Schmitt Pál államfő kisdoktorija körül kialakult helyzetet a Jobbik elnöke szombaton Medgyesegyházán, a párt és az Új Magyar Gárda Mozgalom közös fórumán. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120331_garda_schmitt_vona | 2012-03-31 21:24:00 | true | null | null | HVG |
2010.04.28. 22:00
Sok millió forinttal károsíthatja meg az adófizetőket az, hogy a kormányzat nem várja meg egy-egy szakállamtitkár megbízatásának automatikus, májusi megszűnését, hanem felmenti őket, s így busás végkielégítést kell fizetni nekik. A kormányszóvivő állítja: csupán egy ilyen eset történt. A Fidesz viszont azt ígéri, kivizsgálja a gyanús végkielégítéseket.
Több millió forint végkielégítést fizet a kormány az elbocsátott szakállamtitkároknak, miközben néhány héten belül a kormányváltással megbízatásuk amúgy is megszűnik – mutatott rá szombati tájékoztatóján Fónagy János. A fideszes politikus szerint a szakállamtitkárok elbocsátása ellentétes a józan ésszel, s célja, hogy végkielégítéshez juttassák a kormány felső vezetőit. Hozzátette: a kabinet még az utolsó hetekben is mélyíti az ország válságát, „talicskaszám hordja ki a milliós végkielégítéseket a pártkádereknek az emberek pénzéből”. Fónagy úgy vélte: ez azért is etikátlan, mert a szakállamtitkárokra vonatkozó speciális szabályokat a szocialista kormány alatt hozták. A politikus leszögezte, a Fidesznek demokratikus kötelezettsége elérni, hogy az adófizetőktől ellopott egyetlen forint se maradjon felderítetlenül, ezért megígérte, hogy pártja kivizsgálja a feleslegesen kifizetett végkielégítések ügyét, s ahol lehet, visszaadja az emberek pénzét.
Amint arról a Kossuth rádió beszámolt, körülbelül hétmillió forintos végkielégítést kaphat Székely Judit, a munkaügyi tárca szakállamtitkára, akit Bajnai Gordon miniszterelnök március 31-i hatállyal mentett fel tisztségéből. A lépés nemcsak azért furcsa, mert Székely Juditot március 15-én a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, hanem azért is, mert május végén, a miniszterelnök hivatali idejének lejártakor az ő (és valamennyi szakállamtitkár) megbízatása automatikusan megszűnik, s akkor végkielégítés nélkül megválhattak volna tőle. A rádió szerint nem Székely az egyetlen kormányzati tisztségviselő, aki kevéssel a kabinet mandátumának lejárta előtt távozik: az utóbbi másfél hónapban több tucat munkaviszonyt szüntettek meg felmentéssel vagy közös megegyezéssel.
Ugyanakkor Szollár Domokos kormányszóvivő lapunknak nyilatkozva cáfolta, hogy több szakállamtitkárt is felmentettek volna. Rámutatott: Székely Judit volt az egyetlen, akit március végén felmentett a miniszterelnök. Azt állította: a kormány semmilyen hasonló akcióra nem készül, sőt, a kormányváltásra tekintettel szigorú döntési moratóriumot hirdettek, amelynek értelmében március 1-jétől tilos személyi kinevezésekről dönteni a minisztériumoknál vagy a központi államigazgatási szerveknél.
Ismert, más kádereit is bebetonozná a kormányzat. A Gyurcsány-kormány egy 2007-es jogszabály-módosítással az addig határozatlan idejű vezetői kinevezéseket határozott, hat évre szólókkal váltotta fel. Így a minisztériumi főosztályvezetők, a tárcák alá tartozó hivatalvezetők többsége 2013-ig, egyesek 2016-ig maradhatnak posztjukon. A következő kabinet akkor tudná őket eltávolítani, ha bizonyítaná, hogy rosszul végezték munkájukat, különben milliós végkielégítést kénytelen fizetni. Ez több száz vezetőnél akár milliárdos tétel is lehet. | Milliókért felmentett államtitkárok? | Sok millió forinttal károsíthatja meg az adófizetőket az, hogy a kormányzat nem várja meg egy-egy szakállamtitkár megbízatásának automatikus, májusi megszűnését, hanem felmenti őket, s így busás végkielégítést kell fizetni nekik. A kormányszóvivő állítja: csupán egy ilyen eset történt. A Fidesz viszont azt ígéri, kivizsgálja a gyanús végkielégítéseket. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/milliokert-felmentett-allamtitkarok | 2010-04-19 17:02:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Vörös föld • Hogyan került magánkézbe a magyar alumíniumipar?
2010. október 11. 12:43
Magyar Nemzet
A környezeti katasztrófát okozó ajkai timföldgyár is akkor került állami tulajdonból magánkézbe, amikor 1995–1997 között lezajlott a Hungalu Rt.-hez tartozó teljes magyar alumíniumágazat privatizációja. Szinte ajándékként kapta meg a vevő a céget, csupán a környezetvédelmi feladatok átvállalását, mérnöki hivatástudattal való biztonságos üzemeltetést várt el tőle az állam. Ezt sem sikerült teljesítenie.
• Elhalasztották az egyik áldozat temetését
• Elkerülhetetlen az őrizetbe vétel?
• Marad a másodfokú készültség a Dunán
• Törvényt módosítana a kormány a hatékonyabb fellépésért
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Csiripelés Twitter-re Küldés e-mailben
Minden bizonnyal megnövelte a tragédia kockázatát a privatizációs szerződésekben vállalt környezetvédelmi kötelezettségek, illetve az ellenőrzés elhanyagolása, az illetékes környezetvédelmi hatóság dilettantizmusa vagy kirívó és érthetetlen felelőtlensége. Az 1767,8 millió forint jegyzett tőkéjű Ajkai Alumíniumipari Kft. privatizációs pályázatára 1997-ben két cég jelentkezett: a norvég Hydro Alumínium és a szlovák ZSNP által alkotott konzorcium, valamint az Inotai Alumínium Kft., amelynek tulajdonosi hátterében a gyümölcsöző politikai kapcsolatokat ápoló Tolnay Lajos cége, a Magyar Alumínium Kft. állt. Akkor már nyilvánosan hangoztatott politikai akarat volt, hogy az alumíniumipari ágazat állami tulajdonú teljes vertikumát magyar szakmai befektetőknek értékesítik, mondván, nincs rá külföldi jelentkező, illetve ha van is, az csak a piacainkat akarja. (A Székesfehérvári Könnyűfémmű többségi tulajdonát az Antall-kormány idején eladták az amerikai Alcoának.)
Nehéz helyzetben volt az alumíniumipari ágazat a privatizációt eldöntő 1995-ös kormányhatározat megszületése idején: a működőképesség fenntartása, a veszteséges gazdálkodás finanszírozása is milliárdos állami költségvállalást igényelt volna, nem beszélve az évtizedek óta felgyülemlett vörösiszap okozta környezetvédelmi gondok megoldásának kötelezettségéről. Visszaesett a kereslet a kilencvenes évek legelején (1991–1993 között) az alumínium iránt, világpiaci ára történelmi mélyponton volt, fizetésképtelenség miatt összeomlott az orosz piac, ráadásul már akkor látható volt, hogy az irtózatosan energiaigényes alumíniumkohók fűtési költsége (részben az energiaágazat éppen akkor folyó privatizációja okán) ugrásszerűen megdrágul. Ugyanakkor a Hungalu Rt. 1995. május 15-i közgyűlésére készített privatizációs koncepcióról írt jelentés szerint „1994 közepétől a világpiaci alumíniumárak jelentősen emelkedtek, és 1995 elejétől a timföldtermékek ára is kedvezően elmozdult. Ötévi csökkenés után 1995-ben várhatóan növekedésnek indul az árbevétel még reálértékben is.” Mégis a kedvezőtlen körülmények estek latba nagyobb súllyal, és az állam szabadulni akart a problémás tehertől. Ez kapóra jött két jól körülhatárolható hazai gazdasági csoportnak, hogy potom áron megszerezze szinte a teljes alumíniumágazat tulajdonjogát – a bányászattól a timföldgyártáson és a feldolgozóiparon keresztül egészen a kereskedelemig.
A Gyurcsány Ferenc nevéhez kötődő Altus 1995-ben a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyár (Motim) Rt.-ben szerzett 45 százalékos részesedést, megvehette a Balassagyarmati Fémipari Kft. 90 százalékát, majd 1996-ban a Bakonyi Bauxitbánya Kft. 18 százalékát, 1997-ben pedig a Hungaluker Kft. 40 százalékát. A Tolnay Lajos, illetve az inotai kohó volt fejlesztési igazgatója, Petrusz Béla nevével fémjelzett Magyar Alumínium Kft. 1996-ban megszerezte az Inotai Alumínium Kft. 90 százalékát, a Kőbányai Könnyűfémművet (Köbál), 1997-ben az Ajkai Alumíniumipari Kft. 90 százalékos üzletrészét, illetve a Hungaluker 60 százalékos tulajdonjogát.
Figyelemre méltó, hogy a Hungalu privatizációja előtt, 1995 májusában az ipari miniszter felmentette Ernst Ervin elnököt (aki egyébként már május 13-án benyújtotta lemondását), valamint Keresztes Péter vezérigazgatót, és elnöknek Bakonyi Árpádot nevezte ki, vezérigazgatónak pedig Szabó Pált. Utólag pontosan láthatjuk, hogy olyan embereket ültettek a Hungalu élére, akik később, a végrehajtott magánosítási tranzakciók után a privatizált cégeknél bukkantak fel tulajdonosi, cégvezetői, igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági pozícióban. Az 1995-ben elkezdett privatizáció 1997 végére be is fejeződött, 6,2 milliárd forint bevétele származott a Hungalunak az értékesítésből, ezt a pénzt azonban folyamatosan rá is költötték a privatizáció előtt álló cégek fenntartására, illetve feljavítására, valamint két cég – az Aloxid és a mostani ökológiai katasztrófát okozó Magyar Alumíniumipari Zrt.-be beolvadt Ajkai Alumíniumipari Kft. – által át nem vállalt környezetikár-elhárítási feladatokra. A privatizációs folyamat kezdetekor egyébként a Hungalu Rt.-nél tízmilliárd forintnyi környezetvédelmi kárt mutattak ki.
Három timföldgyár mellett ma is van vörösiszap-tározó, az ajkain kívül a mosonmagyaróvári közelében, amelyet sajtóhírek szerint megfelelő műszaki színvonalú védelemmel látott el a Motim, illetve az almásfüzitői mellett, amely mára kiszikkadt, és a hírek szerint folyamatban van a rekultivációja, monitoringrendszerrel is rendszeresen ellenőrzi a kárelhárítással megbízott környezetvédelmi cég. Csiha Judit privatizációért felelős tárca nélküli miniszter meglepően optimista, minden kételyt eloszlatni igyekvő jelentést tett le a kormány asztalára 1998 elején a Hungalu privatizációs feladatainak lezárásáról és a folyamatban lévő környezetikár-elhárításról. A végelszámolásra ítélt Hungaluhoz befolyt privatizációs bevétel, illetve a cég még meglévő vagyona a kormány számára készült jelentés szerint „elegendő fedezetet” jelentett 1998 elején „a környezetvédelmi ráfordítások finanszírozására”.
A privatizált cégek – Csiha miniszter asszony szerint – „időarányosan teljesítették az átvállalt környezetvédelmi feladatokat”. A korabeli dokumentum szerint a környezetvédelmi tárca megpróbált akadékoskodni, mert nem derült ki számára a kormányzatnak írt beszámolóból, hogy a Hungalu csoport pontosan milyen intézkedéseket foganatosított a környezeti károk elhárítása érdekében. Ám az akkori híradások szerint egyáltalán nem csapott nagy zajt. A környezeti károk elhárításának ellenőrzése szinte kizárólag a környezetvédelmi hatóságra hárult, amelynek tevékenysége erőteljesen függ a mindenkori politikai hatalomtól. 1997 végén, meglepő módon éppen a Hungalu cégcsoport privatizációja után, szüntették meg – takarékossági okokból – az állami vagyon privatizációjának lebonyolításáért felelős ÁPV Rt.-nél a titkárnővel együtt is csupán négyfős környezetvédelmi igazgatóságot, amelynek egyik legfontosabb feladata lett volna a privatizációs kontraktusokban vállalt környezetvédelmi feladatok teljesítésének ellenőrzése. A környezetvédelmi minisztérium szigorúságára nem nagyon számított a korabeli szaksajtó, hiszen mint arra a HVG felhívta a figyelmet már akkor, a zöld tárca „közigazgatási államtitkára és az Altus elnök-vezérigazgatója – Szilvásy György és Gyurcsány Ferenc – jó kapcsolatokat ápol egymással”. A szükséges környezetvédelmi intézkedési tervet egyébként maga a Hungalu készíttette el Bakonyi Árpád és Szabó Pál irányításával valamennyi privatizált cégre nézve, amelyet a környezetvédelmi hatóságokkal is egyeztetett.
Csiha Judit Horn-kormánynak készített beszámolója egyebek mellett azt is rögzíti, hogy „az Ajkai Alumíniumipari Kft. esetében érintett VI–X. számú vörösiszaptárlók a társaság tulajdonában maradnak, azok kárelhárítását – az érintett környezetvédelmi hatóság által már jóváhagyott részletes környezetikár-elhárítási tervben foglalt ütemezés és megoldási mód alapján – maga a társaság végzi el a Hungalu Rt. által előre banki zárolt számlára helyezett és mindig csak az elvégzett feladatoknak megfelelő pénzeszközök biztosítása mellett”. Erre a feladatra egyébiránt 500 millió forintot különített el annak idején a Hungalu. Ennek 45 százalékát a tröszt vállalta, 55 százalékát a PHARE-programból biztosították. A miniszteri jelentés szerint a Hungalunál 1998 elején rendelkezésre állt az a pénzöszszeg, amely elegendő a szükséges környezetvédelmi feladatok finanszírozásához. A Tolnay Lajos nevével fémjelzett befektetői csoport egyébként tízmillió forintért vehette meg a csaknem 1,8 milliárd forint jegyzett tőkéjű Ajkai Alumíniumipari Kft.-t, amelynek saját tőkéje a privatizáció idején a cégiratok tanúsága szerint négymilliárd forint volt. A privatizált cég több társaságban is tulajdonos volt, ami azt jelenti, hogy a vevő stafírungként még megkapta a Hungamola Mikronizált Timföldhidrát-termelő Kft.-t. és a Tial Szolgáltató Kft.-t is. E két céget később beolvasztották az anyacégbe, ily módon az Ajkai Alumíniumipari Kft.-nek 4,9 milliárdra duzzadt a saját tőkéje.
Vagyis ezért a cégvagyonért fizettek Tolnayék tízmilliót. A vevő, mint említettük, a korábban Tolnayék által privatizált Inotai Alumínium Kft. volt, amely jelentős vállalásokkal igyekezett kompenzálni a potom vételárat. Egyebek mellett minimum tíz évig vállalták a vevők az ajkai timföldgyártás folyamatos működtetését. A környezetikár-elhárítást hárommilliárd forint erejéig vállalták önerőből 2011-ig. Ennek elmaradása esetére nevetséges szankciót írt elő a Hungalu, csupán a vételár tíz százalékát, vagyis egymillió forintot kell büntetésként kifizetnie a cégnek, ha nem teljesíti a hárommilliárdos ráfordítást. Öt év alatt négymilliárd forint összegű beruházás megvalósítását is vállalták. Ennek elmaradása esetén a meg nem valósított beruházás értékének tíz százalékát kell leróniuk a privatizátoroknak, magyarán: ha ebből semmit sem realizálnak, akkor jól meg lehet büntetni őket maximum 400 millió forintra.
A társaság bauxitigényének kielégítése elsősorban a Bakonyi Bauxitbánya Kft.-ből történhet – írták elő a kontraktusban. A máshonnan beszerzett bauxitot a beszerzési érték három százalékával szankcionálja az ÁPV Rt., illetve jogutódja. Kérdés, ez a pont vajon miként teljesül, tekintve, hogy kifogyóban a magyar bauxit, és a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal Zrt.) ma már a feldolgozott bauxit egyharmadát importálja – részben saját tulajdonú – külföldi bányákból. A céget majdhogynem kötelezték a Bakonyi Bauxitbánya Kft. 18,032 százalékos üzletrészének megvásárlására. Az ajkai timföldgyár privatizációs szerződésének megkötése után három napon belül szerződést kellett kötnie az eladó Hungaluval 18 millió forintos vételáron, ellenkező esetben a fizetendő vételár ötven százalékát kötbérként kellett volna megfizetnie. Ám a szinte kényszernek tűnő bányavásárlás sokkal inkább ajándék volt a cégnek.
A társaság vállalta, hogy 1997-ben képződő nyereségét (a hiteltartozások és kamatok elengedése miatt) nem osztja fel, hanem visszaforgatja. Nagyvonalúan elengedte a Hungalu is a társaság felé fennálló hiteltartozását és ezek járulékait 2,7 milliárd forint értékben, sőt 1,6 milliárd forint banki adósságot is kifizetett a magánkézbe adott cég helyett. A cég vállalta a hatályos kollektív szerződés fenntartását két évig, valamint legalább 900 fő foglalkoztatását. A PHARE-projekt keretében végrehajtott 500 milliós környezetikár-elhárítás költségeinek önrészét, 225 millió forintot is a Hungalu állta. A privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségeket az ÁPV Rt.-nek, illetve jogutódjának, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek kell ellenőriznie. Ezt minden bizonnyal meg is tette. Büky Dorottya, az ÁPV Rt. egykori kommunikációs igazgatója 2003-ban például kérdésünkre határozottan állította, hogy „az állami vagyonkezelő szervezet az utóbbi években rendszeresen ellenőrizte a privatizációs szerződésben az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségeket, és mindent rendben talált”. Az ÁPV Rt.-t akkoriban azért zaklattuk a Hungalu Rt. által levezényelt privatizációval kapcsolatos kérdéseinkkel, mert kiderült, hogy a Medgyessy-kormány idején is ugyanolyan nagyvonalú az ÁPV Rt. Tolnayékkal, mint a Horn-kormány idején volt. 2003 júniusában kiderült ugyanis, hogy a Mal Zrt.-nek elengedtek egy 120 millió forintos tartozást, ami abból eredt, hogy a Mal értékesítette a Kőbányai Könnyűfémmű Kft.-t, amelyet, amint azt korábban említettük, 1996-ban privatizált a Tolnay-féle csoport.
A Köbal Kft. is a Hungalu Rt. tulajdonában volt, a privatizáció idején jegyzett tőkéje 898 millió forint, saját tőkéje 1,1 milliárd forint volt. A Köbal Kft. kilencvenszázalékos üzletrész-tulajdonjogát 450 millió forintért vásárolhatta meg a Mal Zrt. A vevő vállalta, hogy tíz évig működteti a társaságot, vállalta a foglalkoztatás fenntartását, azt, hogy – 1996-os árszinten – minimum 1,8 milliárd forint beruházást hajt végre a cégben 2001. december végéig, ezen túlmenően 1,4 milliárd forint költségű környezetikár-elhárítást végez, és törleszti a Hungalu felé fennálló 580 millió forintos tartozását.
A Köbal Kft. 2001. december 31-ig könyvvizsgáló által hitelesített beszámoló szerint a vállalt 1,8 milliárd forinttal szemben 1,196 milliárd forintot fordított termelési célú beruházásra. A privatizációs szerződés erre a helyzetre szankcióként az elmaradt beruházási érték tíz százalékának befizetését írta elő az eladó számára. Mivel a Hungalu időközben megszűnt, jogutódját, az ÁPV Rt.-t illette volna ez a pénz, de az állami vagyonkezelőnek nem hiányzott a 120 millió forint. 2002-ben az ÁPV Rt. igazgatósága úgy döntött, elengedi a tartozást. Deák Péter Ferenc, az ÁPV Rt. vezető jogásza jogi véleményével igyekezett elősegíteni a döntést. E szerint „nincs olyan kizáró feltétel az egész szerződéses rendszerben, ami a szankció érvényesítésének eltekintését mint lehetőséget kétségbe vonná”.
Felettébb tanulságos Tolnay Lajos 2002-ben tett nyilatkozata, amikor azzal indokolta „az évi hatmilliárd forintos forgalmú, fóliagyártó profilú cég”, a Köbal értékesítését, hogy nem jó a világpiaci konjunktúra, az alumínium áresése 25 százalékos volt, sőt az értékesítést és a nyereséges gazdálkodást „tovább nehezítette az erős forint”, hiszen jórészt hazai alapanyagokkal és hazai energiával dolgoznak, az alapanyagimport aránya csupán 12 százalékos. Tolnay tavaly azt állította, hogy az erős forint miatt önmagában is több milliárd forinttal romlott a Mal Zrt. gazdálkodásának egyensúlya. „Ez akkora hátrány, amit kigazdálkodni lehetetlen volt, ezért cégünk a korábbi évek 4-4,1 milliárd forintos nyeresége helyett az idén várhatóan 1,4 milliárddal zár” – nyilatkozta 2002-ben Tolnay. Ezt a kis, 1,4 milliárdra apadt nyereséget fejelték meg a kedvükért a 120 millió forintos adósság elengedésével.
Torkos Matild
| Vörös föld • Hogyan került magánkézbe a magyar alumíniumipar? | A környezeti katasztrófát okozó ajkai timföldgyár is akkor került állami tulajdonból magánkézbe, amikor 1995–1997 között lezajlott a Hungalu Rt.-hez tartozó teljes magyar alumíniumágazat privatizációja. Szinte ajándékként kapta meg a vevő a céget, csupán a környezetvédelmi feladatok átvállalását, mérnöki hivatástudattal való biztonságos üzemeltetést várt el tőle az állam. Ezt sem sikerült teljesítenie. • Elhalasztották az egyik áldozat temetését • Elkerülhetetlen az őrizetbe vétel?• Marad a másodfokú készültség a Dunán• Törvényt módosítana a kormány a hatékonyabb fellépésért | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/10/voros-fold-e2-80-a2-hogyan-kerult-magankezbe-a-magyar-aluminiumipar | 2010-10-11 10:59:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék néhány ponton megváltoztatta a nem jogerős határozatot korábban meghozó Budai Központi Kerületi Bíróság végzését, így például a garázdaság bűncselekményét nem állapította meg.
(A legfrissebb hírek itt)
A pénzbüntetés mértéke megegyezik az elsőfokú bíróság által megállapítottal.
A vádirat szerint Novák Előd 2019-ben festékkel rongált meg egy plakátot a XI. kerületi Budapesti Művelődési Központban.Az országgyűlési képviselő szerint a kiállított plakát a melegpropagandához kapcsolható, ő pedig - a védekezése értelmében - a véleményét nyilvánította ki tettével.
Több szivárványos zászlót is megrongált
A másik esetben a politikus 2020-ban az Újbudai Önkormányzat épületéről távolított el egy szivárványos zászlót hasonló indokkal. Novák Előd ellen egy harmadik esetben is eljárás indult, miután ugyancsak 2020-ban a budapesti Városházáról vette le a szivárványos zászlót.
Utóbbi történetben végül jogerősen figyelmeztetésben részesítették, a bíróság megállapítása szerint az ügyben "büntetés kiszabása nem volt indokolt".
A Fővárosi Törvényszék ítéletének keddi indokolásában elhangzott, hogy Novák Előd védekezése nem elfogadható, cselekményei túlmutatnak a véleménynyilvánításon, és a társadalomra veszélyesek.
A bíróság arra is kötelezte a vádlottat, hogy a szivárványos zászló, illetve a plakát helyreállításának 50, illetve 70 ezer forint körüli költségeit kamatostól fizesse meg.
Az utolsó szó jogán Novák Előd egyebek mellett elmondta, országgyűlési képviselőként többször javasolta már a Parlamentben, hogy az általa melegpropaganda-termékeknek nevezett tárgyakat ki lehessen tiltani a közösségi terekről, a közterületekről.
(MTI) | Megvan Novák Előd büntetése: ennyit kell fizetnie a politikusnak | Novák Elődöt 1,1 millió forintos pénzbüntetésre ítélte kedden a Fővárosi Törvényszék. A Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselőjét többrendbeli rongálás, egy szivárványos zászló eltávolítása, illetve egy plakát lefestése miatt ítélték most el. Erről beszélt a politikus az utolsó szó jogán. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/novak-elod-szivarvanyos-zaszlo-rongalas-buntetes/85bfv3z | null | true | null | null | Blikk |
Gyűjtögeti az 50 forintos PET-palackokat. Nem kér nejlonzacskót a zöldségesnél. Ha belefér az idejébe, otthon hagyja az autót, és gyalogol vagy tömegközlekedik a városban. Rezsicsökkentéstől függetlenül kerüli az energiapazarlást. Nem szemetel, bár nem is szed szemetet az erdőben. Aladár nem tartja magát zöldnek, de a nyilvánvalóan környezetkárosító dolgokat próbálja mellőzni az életében.
Aladár a fentiekre nem sajnál napi néhány perc odafigyelést. De - sokakhoz hasonlóan - még sosem szánt évi néhány percet sem arra, hogy megnézze: a nyugdíjpénztári megtakarítását vagy éppen a befektetési alapban tartott pénzét mennyire környezetbarát vagy éppen környezetkárosító célra használják.
A mai szabályozási követelmények miatt pedig ez már nem igényelne óriási erőfeszítést. Ugyanis az alapkezelőknek, nyugdíjpénztáraknak és a brókereknek 2021 óta a honlapjukon kell bemutatniuk, egyáltalán foglalkoznak-e a fenntarthatósággal. Ezen belül az egyik legizgalmasabb "színvallás", a káros hatásokkal kapcsolatos nyilatkozat kötelezettsége egy éve él: most nyáron láthattuk először a hazai szolgáltatóknál, hogy e téren jó vagy épp rossz irányba mennek a dolgok.
Meglepően sok. Egy angolkutatás2021-ben arra jutott: ha egy átlagos brit polgár a "hagyományos" portfólióról klímabarát nyugdíjpénztári megtakarításra váltana, az 21-szer hatásosabb lenne a kibocsátások mérséklésében, mint ha átállna megújuló energiából származó áramfogyasztásra, a repülőútjait vonatra cserélné, és még mindezt megspékelné egy vegetariánus életmóddal.
Hogy lehet ez? A "hagyományos" befektetési portfóliókban, melyek tisztán hozam-kockázati megfontolások alapján épülnek fel, még mindig megdöbbentően sok nem csupán a fosszilis energiatermeléshez kapcsolódó befektetés, de például az erdőirtásban érdekelt cégekhez, vagy éppen - hogy egy társadalmilag káros iparágat említsünk - a dohányiparba is rengeteg tőke áramlik a lakossági befektetésekből, a lakosság tudta nélkül.
A becslés persze egyszerűsít, lehet vitatkozni a módszertannal. És pláne elővehetjük, hogy "de a magyar ember és Magyarország az más". Az üzenet azonban itthon is megáll: aki nem figyel oda a befektetéseire, tudtán kívül az is finanszíroz valamit. Nem kell szivarozó kapitalistákat magunk elé képzelni: itt Aladárokról beszélünk, akik - akárcsak az éves szja-kedvezmény érdekében - fizetnek havi pár ezer- vagy tízezer forintot nyugdíjpénztárba vagy éppen egy befektetéshez kapcsolt életbiztosításba, netán tartanak egy-két befektetési alapot.
Persze minél több a befektetésünk, az azokhoz kapcsolt környezeti lábnyom annál nagyobb. Ha Aladárnak csak néhány százezer forint befektetése van, akkor nála még talán több kibocsátáscsökkenést ér a zöldáram-vonat-vegetáriánus kombó, de a kis befektetések káros hatásait sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Pár éve, ha Aladárt a befektetéseinek indirekt káros környezeti vagy társadalmi hatásai érdekelték volna, még a legjobb szándékú befektetési vagy nyugdíjpénztári szolgáltató ügyfélszolgálata is joggal lepattintotta volna, mondván, ilyen típusú adatokat egyszerűen nem gyűjt a cég.
Ma viszont Aladárnak csupán három, pár perces csekkolási lépést kellene tennie, ha a befektetéseiben is el akarja kerülni vagy legalább mérsékelni a káros környezeti vagy társadalmi hatásokat.
A szolgáltató honlapján megkeresni a fenntarthatósági közzétételeket (mert hogy kell ilyennek lennie). Ha nincs ilyen, rákérdezni az ügyfélszolgálaton, rosszabb esetben panaszt tenni, végső soron az MNB-nél.
Megkeresni a befektetések káros hatásairól szóló közleményt, amiben a szolgáltatónak színt kell vallania: foglalkozik-e ezekkel vagy sem. Ha igen, akkor éves gyakorisággal láthatjuk a számokat is: például több vagy kevesebb szén-dioxid-kibocsátás, vízszennyezés vagy éppen emberi jogsértés tapad-e a befektetésekhez, illetve például alkalmaz-e kizárási listákat a szolgáltató. (A kizárási listák jellemzően a fosszilis energiahordozókkal, erdőirtással és más, környezetileg káros tevékenységekre irányulnak, de számos társadalmi, etikai szűrés is előfordul, például emberi jogokat nem garantáló államok kötvényei, szerencsejátékban vagy vitatott fegyverek gyártásában utazó cégek kapcsán.)
Elérhető-e környezeti, társadalmi, felelős vállalatirányítást (ESG) hangsúlyosan figyelembe vevő vagy akár magát a fenntarthatóságot célul kitűző befektetési lehetőség, termék? Ha igen, akkor ezek esetében az a minimum, hogy a káros hatásokat megpróbálják figyelembe venni, kiszűrni, minimalizálni, és erről aztán az éves jelentésben tájékoztatni is kell a befektetőt.
A nagyobb alapkezelők, biztosítók közül már itthon is egyre többen foglalkoznak a káros hatásokkal - a kezelt vagyon alapján tíz legnagyobb hazai alapkezelőnek például már a fele így tesz. A "foglalkozás" is sok mindent jelenthet. Sokszor ez ma még csak az adatok gyűjtését és közlését jelenti, ráadásul az adatok minősége is kezdetleges. Ugyanakkor egy-egy témában már itthon is alakulnak a fenntarthatósághoz kapcsolódó befektetési limitek és kizárások. A három legnagyobb alapkezelő (OTP Alapkezelő, Erste Alapkezelő és MBH Befektetési Alapkezelő) közül mindnek van szénnel kapcsolatos politikája, noha ezek szigorúsága jelentősen különbözik. Van tér még fejlődésre, de minél nagyobb lesz a befektetői érdeklődés és igény, annál jobban fejlődhetnek a módszertanok.
Jó két éve vezette be az EU azt a szabályozást, hogy amikor befektetési tanácsadásban részesülünk vagy éppen portfóliókezelésre adunk megbízást, a szolgáltatónak arra is rá kell kérdeznie, van-e fenntarthatósági preferenciánk. Ha igen, megjelölhetjük, csupán a káros hatásokat kívánjuk elkerülni, vagy kifejezetten a fenntarthatóságot kívánjuk befektetéseinkkel szolgálni.
A káros hatások kiszűrése a befektetésekből valahol a fenntarthatósági "piramis" legalján helyezkedik el. Nem lesz tőle jobb a világ, de legalább rosszabb sem - hasonlóan, mint a szemetelés elkerülésekor.
Legyünk reálisak: amikor Aladár tiltólistára teszi a szénerőműveket vagy az olajcégeket (azaz olyan befektetést keres, ami kiszűri például a bevételüket valamilyen mértékben fosszilis energiahordozókra építő cégek részvényeit, kötvényeit) annak önmagában természetesen semmilyen hatása nincs.
Tehát ebből a szempontból is pontosan ugyanaz a helyzet, mint ha valaki nem kér zacskót a zöldségesnél, heti egyszer nem eszik húst, vagy éppen biciklivel kivált egy autóutat. Az egyéni vásárlói vagy befektetői döntések önmagukban jelentéktelenek. Azonban együttesen és főleg tömegesen igazi gazdaságátformáló hatást válthatnak ki.
Ezen a ponton szokott persze belépni a magyar pénzügyi-befektetési gondolkodás egyik legkárosabb mítosza, miszerint ha a befektetésekben megjelennek nem pénzügyi, etikai szempontok, az szükségszerűen hozamáldozattal jár. E kérdéskör ennél sokkal összetettebb:
a több ezer közgazdasági elemzésből, ami e témában született, legalább annyi jut arra a következtetésre, hogy a fenntarthatósági szempontokat integráló befektetések hosszú távon pénzügyi értelemben is versenyképesek a hagyományos alapokkal, mint ahány tanulmány utóbbiakat tartja jobb teljesítményűnek.
Anélkül, hogy ezt a kérdést itt kibontanánk, egy összefüggést érdemes kiemelni. Az egyik legfontosabb szempont, ami a káros hatásokat szűrő vagy kifejezetten a fenntarthatóságot támogató befektetés hozamát befolyásolni fogja, az magának a zöld átállásnak a sikeressége és üteme. Egy zöldülő világban Aladár szénerőművektől megtisztított befektetése jó eséllyel felülteljesít majd. A dolog endogén, azaz önmagára visszaható: Aladár befektetői "szavazata" ugyanis kicsiben maga is segítheti a zöld átállást - pláne ha egyre több befektető követi a példát.
Ha viszont a zöld átállás - például politikai okokból - megbukik, valószínűleg az ellenkezője lesz igaz: Aladár klímabarátabb portfóliója nagyobb eséllyel fog alulteljesíteni - ahogy láthattuk ezt egyfajta mini-esettanulmányként 2022-ben (a földgáz és olaj áremelkedések mellett) és a friss tőzsdei reakciókban Trump újraválasztásának napján is, amikor is szárnyaltak egyes fosszilis cégek tőzsdei árfolyamai. Persze egy elszabaduló klímaváltozás mellett félő, hogy az esetlegesen elmaradt hozam lenne Aladár legkisebb problémája. | Aladár nem ad több pénzt szénerőműveknek | Sokan még mindig nem szánnak évi pár percet sem arra, hogy megnézzék, környezeti szempontból ártalmas dolgokba fektetnek-e. Pedig a pénzügyeink zöldítése sokkal nagyobb hatású lehet, mint ha nem kérünk nejlonzacskót a zöldségesnél. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/nevertek/2024/11/09/aladar-nem-ad-tobb-penzt-szeneromuveknek-fenntarthato-zold-penzugyek-befektetesek-kornyezeti-hatasa | null | true | null | null | Telex |
Sűrű homályban a nádüzlet - Mire mentek milliárdok?
2009-03-18
Vizsgálják, milyen állami pénz ragadt a nagy reményekkel indult energianád-üzletben, amelynek bátonyterenyei üzeme félkészen árválkodik. A cég jelentős kártérítésre kívánja perelni az energianád-program elakasztása miatt az MVM-et, és abban reménykedik, még megvalósulhat állami támogatással a projekt.
int arról korábban hírt adtunk, szerződésszegés miatt, kártérítés címén több mint 23,75 milliárd forintra kívánja perelni a Magyar Villamos Műveket (MVM) a Nád MPS-H Kft. (Nád Kft.). Tringer Ágoston, az MVM sajtófelelőse szerint a paksi atomerőmű igazgatósága, a megújuló energia felhasználásának lehetőségét keresve 2006-ban döntött az energianád-projekt részletes vizsgálatáról, és megkezdte a szükséges előkészítő egyeztetéseket. Az előkészítés során a Nád Kft. üzletrészének megvásárlására, szakmai és üzleti értékelésére jogi és könyvvizsgálói auditok készültek, melynek eredménye nem igazolta az előzetes várakozásokat és indokolatlanul magas kockázatokat tárt fel. Energetikai oldalról a részletesebb elemzések ugyancsak indokolatlanul magas kockázatokat jeleztek, hiszen a társaság ajánlkozása csupán a teljes energetikai projekt egy elemére, a tüzelőanyagként szolgáló nyersanyag, palánta útján történő szaporítására vonatkozott. Hiányzott azonban az integrátori feladat betöltésére képes szervezet, amely alapja lehetett volna egy teljes hasznosításra vonatkozó, értékelhető javaslatnak. A részletesebb elemzéseket követően Paks elállt az energianád-alapanyagra épülő erőmű létesítésének tervétől, ebből következően az ehhez kapcsolódó előkészítő egyeztetések is abbamaradtak. Nincs az MVM birtokában olyan dokumentum, amely alátámasztaná, hogy az áramtársaság és a Nád Kft. között bármiféle kötelezettséggel járó jogviszony állna fenn - hangsúlyozta a sajtófelelős.
Energianád-palánta. Melyik kéz adta?
Kiss Gábor, a Nád Kft. ügyvezetője viszont egészen más véleményen van. Azt állítja: az MVM energianád-programban való szerepvállalására több bizonyíték is rendelkezésére áll, az energetikai program összetettségét pedig egyik szakértő sem vitatta. Hozzátette, hogy több független szervezet - az MTA, a Műszaki Egyetem, az American Appraisal minősítő intézet - szerint a magyar szabadalmú, nemesített növényen alapuló energianád-projekt jelentősége az olcsó alternatív energia-, a munkahelyteremtés és a csökkenő külföldi energiafüggőség miatt akkora, hogy a mielőbbi megvalósítása érdekében kormányzati szerepvállalásra van szükség. Erre az MVM közreműködése ígéret volt egy ideig, majd két éve, amikor az MVM, illetve az atomerőmű korábbi vezetői nem tudták megszerezni a programot, elakadt a megvalósítás - állította az ügyvezető. (Értesüléseink szerint 2007 végén Energianád Kft. néven alakult egy cég az MVM korábbi vezetőjének tanácsadója, Szász András által képviselt ciprusi Aquifex Limited részvételével, valamint a Nád Kft. tulajdonosainak egy részéből, köztük a korábbi bátonyterenyei polgármesterrel, és az egyik kutatóval, Marosvölgyi Béla professzorral.)
Kiss Gábor hangsúlyozta, az áramtársaság által felkért American Appraisal hiába ítélte már két éve jövedelmezőnek, több mint 10 milliárd forint értékűre becsülve az energianád-programot, a paksi atomerőmű egy idő után mégis felmondta az együttműködést. Kovács József, az erőmű vezérigazgatója, egyben az MVM termelési vezérigazgató-helyettese ezt jóval azelőtt megtette, hogy erről valójában megszületett volna az igazgatósági határozat - állította az ügyvezető.
Az együttműködés ideje alatt az áramtársaság vezetősége, illetve képviselői bekerültek a cég irányításába: kettős ügyvezetés jött létre és a felügyelőbizottság elnöke lett Molnár László, az MVM volt gazdasági vezérigazgató-helyettese.
Az áramtársaság korábbi vezetésének szorgalmazására szerzett a Nád Kft.-ben 33 százaléknyi tulajdoni hányadot az atomerőmű beszállító cége, a Vuje, amely részesedését később megvásárolta az Aquifex. Az ügyvezető úgy tudja, az MVM az Aquifexen keresztül kezdte el finanszírozni az energianád-programot, aminek eredményeként mintegy 500 millió forint felhasználásával félig megépült, de két éve csak amortizálódik a Nád Kft. bátonyterenyei mikroszaporító üzeme.
Energianád-palánta. Melyik kéz adta?
- Az energianád-program elakasztásáért az MVM új vezetése is felelős - állítja Kiss Gábor, sérelmezve, hogy Mártha Imre vezérigazgató az elmúlt egy év alatt nem volt hajlandó fogadni a kft. vezetését, hogy megegyezzenek és folytatódhasson a projekt megvalósítása. Az ügyvezető hozzátette, a Nád Kft. tulajdonosai nem mondtak le arról, hogy kormányzati szerepvállalással minél előbb megvalósítsák a programot, aminek érdekében kemény lobbizás folyik a háttérben.
Információink szerint az MVM-nél az ügyben zajló belső vizsgálat egyebek közt azt is kutatja, milyen felhatalmazásra, és mi célból utalt át az MVM előző vezetése több részletben összesen 6,35 millió eurót az Aquifexnek, amely a feltételezések szerint forrásként szolgálhatott a nádprojekt finanszírozására. Az MVM korábbi vezetésének ügyeivel foglalkozó, a nádprojektet is érintő, és két héten belül részeredményeket ígérő belső vizsgálatok nyomán büntetőfeljelentések is várhatók.
Szász András megkeresésünkre kifejtette, az Aquifex nem az ő cége, ő csak a külföldi magánbefektetők tulajdonában lévő társaság budapesti képviseletét látja el. Tájékoztatása szerint az Aquifex finanszírozta különféle forrásokból a Nád Kft.-t. "Mindig is potenciális befektetési lehetőséget látott az energianád- projektben, ezért vette meg a Vuje üzletrészét." - áll az indoklásban, amely további részletekkel üzleti, illetve banktitokra hivatkozva nem szolgálhat.
A magyar energianád-projekt a Miscanthus sinensis 'Giganteus' dísznövényként és energianövényként egyaránt ismert kínai nádból magyar kutatók által nemesített, szabadalommal védett Miscanthus sinensis 'Tatai' nevű növényen alapul - áll Gerzson László, a Nád Kft. műszaki vezetőjének tájékoztatójában. Nagyüzemi termeszthetőségére a program egyik értékének számító mikroszaporítási technológiát dolgoztak ki. A növény termesztése hazánkban eddig pár száz hektáron kezdődött meg, de ennél nagyobb területű referencia áll rendelkezésre Németországban, ahol hasonló energianád nagyüzemi termesztése folyik évek óta. A gyengébb minőségű talajok hasznosítására alkalmas program rövid távon több ezer-, hosszú távon és közvetve több tízezer embernek biztosíthat munkahelyet az ország legelmaradottabb térségeiben is - a tájékoztatás szerint.
Gerzson László kifejtette, a tatai energianád energiatartalma az elvégzett nagyüzemi mérések alapján 16,1 MJ/kg. Egyhektárnyi ültetvény minimális terméshozama három év elteltével 20 tonna nád, amelynek fűtőértéke 12 tonna jó minőségű szénnel, 8000 liter olajjal, vagy 8-9 ezer köbméternyi földgázzal egyenértékű. A program révén 15 év alatt kiváltható a magyar gázfelhasználás egyharmada - állítják a projekt készítői.
Belső vizsgálat a paksi Erzsébet Szálló ügyében
A Magyar Villamos Műveknél belső vizsgálat próbálja tisztázni azt is, miért kellett Pakson milliárdokért szállodát bővíteni. Sem az MVM-től (Magyar Villamos Művek), sem a tulajdonában lévő paksi atomerőműtől nem kaptunk egyelőre részletes információt arról, hogy az atomerőmű miért döntött korábban a tulajdonába került paksi Erzsébet Szálló 4,2 milliárd forintos felújítása és bővítése mellett. Az MVM szűkszavú válasza szerint az ügyben "a könyvvizsgálói észrevételek alapján is" vizsgálatra kérték fel az atomerőmű felügyelőbizottságát. Mittler István, az atomerőmű sajtófelelőse annyit közölt, hogy 2005 szeptemberében döntött a társaság igazgatósága az Erzsébet Szálló és a kapcsolódó ingatlanok megvásárlásáról, valamint mielőbbi felújításának megkezdéséről. További adatokat csak a vizsgálat lezárulta után adhatnak - tette hozzá.
Információink szerint a beruházás a régészeti feltárások miatt jó ideig húzódott, de mára csaknem teljesen elkészült. A könyvvizsgálók most a wellness- részlegnek, valamint a rendezvényeknek és konferenciáknak is otthont adni kívánó fejlesztés megfelelő szintű jóváhagyását, célszerűségét és a megtérülési esélyeit firtatják.
A magyar energianád-projekt gazdájának, a Nád MPS-H Kft.-nek a többségi tulajdonosa Sári Noémi, az ügyvezető felesége. Őt követi 33 százalékos részesedéssel a Szász András képviselte ciprusi Aquifex Limited, majd Galambos Lajosné, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatójának felesége, aki Sári Noémi rokonságába tartozik. Kisebb érdekeltsége van a cégben Gerzson László egyetemi tanárnak (ő szintén a többségi tulajdonos rokona) és Marosvölgyi Béla professzornak, a Magyar Biomassza Társaság elnökének. | Gazdaság: Sűrű homályban a nádüzlet - Mire mentek milliárdok? | Vizsgálják, milyen állami pénz ragadt a nagy reményekkel indult energianád-üzletben, amelynek bátonyterenyei üzeme félkészen árválkodik. A cég jelentős kártérítésre kívánja perelni az energianád-program elakasztása miatt az MVM-et, és abban reménykedik, még megvalósulhat állami támogatással a projekt. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/lap-20090318-20090318-55-325049 | 2009-03-18 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az egykori DAM (Diósgyőri Acélművek) 130 hektáros területe "a város szövetében zárványként helyezkedik el", az acélgyártás teljes megszűnésével legnagyobb része hasznosulatlan annak ellenére, hogy csaknem másfélszáz cég működik jelenleg is a területen. Mindez - a sok tulajdonos a volt diósgyőri kohászat területén - meg is nehezíti évtizedek óta a mindenkori városvezetés törekvéseit. Az eddigi próbálkozások nem vezettek eredményre.
A miskolci közgyűlés október 29-i rendkívüli közgyűlésén Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzata módosításának előkészítéséről tárgyalt, amely elősegítené, hogy az önkormányzat az eddigieknél hatékonyabban léphessen fel a volt kohászat sorsának rendezése érdekében. A terület ugyanis potenciális lehetőséget ad az iparfejlesztésre.
Mint Szunyogh László főépítész előterjesztésében elhangzott, a városfejlesztés szempontjából két fontos feladat van, a zárványként létező iparterületet beilleszteni a városszövetbe és a terület további hasznosulását, hasznosítását elősegíteni. Olyan úthálózatot kellene kialakítani a volt kohászat területén, amely megkönnyítené a megközelítést, az átjárhatóságot. A terület jelenleg a városon (belvároson) keresztül közelíthető meg. Mindeközben a Vargahegy legmélyebb pontja nagyon közel van a gyárterülethez. Bekötőutat lehetne építeni a vargahegyi útról a kohászat területéhez. Így a város déli elkerülő útjáról közvetlenül lehetne elérni a Vasgyárt, a teherforgalom elkerülné a belvárost. Mindezek mellett egy észak-déli "feltáróút"is terv amely a Kiss Ernő utcába torkollna be.
Szopkó Tibor (Momentum) hozzászólásában arról beszélt, hogy évtizedes adóssága van a városnak a Vasgyárral kapcsolatban, de arra lenne szükség, hogy "nagyobb ívű koncepció keretében kezeljék a volt kohászat területét". Mint mondta az elmúlt évtizedekben senki sem tudta megoldani a problémát, bár az előző városvezetés is nagy reményeket fűzött hozzá, és a Miskolci Egyetemmel együttműködve dolgozott a megoldáson. Jelezte: "Nagyobb önkormányzati szerepvállalás kell."
Tóth-Szántai József polgármester szerint: "nemcsak egy tájsebről van szó, mert sok miskolci számára seb, mert az egykori kohászat munkát, megélhetést adott nagyon sok miskolcinak. A miskolci város vezetésnek kutya kötelessége mindet megtenni a Vasgyár érdekében."
Dr. Simon Gábor, az MSZP frakcióvezetője dicsérte a városvezetést, hogy a volt DAM-terület sorsának rendezése prioritást élvez a feladataik között. Mit mondta: "Fontos tényező az egész tömb megközelítése, az autópályához kapcsolása nélkül nem fog menni az újjáélesztés."
Molnár Péter, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy minden miskolci képviselő tudja, hogy fontos a város számára a Vasgyár.
Óriási munkát vállal magára a város, ebben a feladatban fontos a teljes összefogás.
A teljes összefogás példáját mutatta most a miskolci közgyűlés , amely az előterjesztést ellenszavazat és tartózkodás nélkül, 25 igen vokssal fogadta el.
A közgyűlés további döntéseire visszatérünk.
További videós tartalmaink itt. | Diósgyőri kohászat: az új városvezetésnek is fontos | Az október 1-jén hivatalba lépett új miskolci városvezetés fő feladatának tekinti a volt DAM-terület sorsának rendezését. A feladat prioritást élvez. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/10/diosgyori-kohaszat-miskolci-kozgyules-vasgyar | null | true | null | null | BOON |
EU;VW-botrány;
2015-10-26 14:20:00
Az EU évek óta tudhatott a dízel-csalásról
Az Európai Bizottságot már több mint két éve figyelmeztette saját környezetvédelmi biztosa arra, hogy egyes autógyártó cégek kijátsszák az európai károsanyag-kibocsátási teszteket - írta belső bizottsági leiratokból idézve a Financial Times.
A londoni gazdasági napilap szerint az általa látott dokumentumokból kitűnik, hogy jóllehet Janez Potocnik akkori környezetvédelmi biztos már 2013 elején szólt, Brüsszel azonban nem lépett. A Financial Times idéz egy levelet, amelyet Potocnik 2013 februárjában küldött Antonio Tajaninak, az Európai Bizottság vállalkozásért és iparpolitikáért felelős tagjának. A levél szerint több EU-tagállamban is feltűnt, hogy milyen nagy az eltérés egyes autótípusok laboratóriumi és mindennapos utcai teljesítménye között. Az aggályokat felvető uniós tagállamok hatóságai szerint ez az elsődleges oka annak, hogy a levegőminőségi mutatók nem közelítenek az Európai Unió által előírt szintekhez - áll az akkori szlovén környezetvédelmi biztos több mint két évvel ezelőtti átiratában.
A "széles körben felmerült aggályok" szerint az autók teljesítményét úgy alakították ki, hogy a laboratóriumi tesztelés követelményeinek megfeleljenek, nem törődve azzal, hogy a károsanyag-kibocsátás e szűk mérési tartományon kívül "drámai mértékben megugrik" - írta Potocnik. A levél - amely nem említ márkaneveket - felhívja a figyelmet arra, hogy az előírások szerint az autóknak normál utcai körülmények között kell teljesíteniük az Európai Unió károsanyag-kibocsátási normáit.
Potocnik arra kérte Tajanit, hogy rövid időn belül terjesszen elő új intézkedési javaslatokat az autógyárakkal szemben. A volt környezetvédelmi biztos szerint az intézkedések között szerepelhet akár egész modellsorozatok környezetvédelmi engedélyének visszavonása, és javítások megkövetelése a gyártóktól. Janez Potocnik, aki megbízatása lejártával tavaly novemberben távozott brüsszeli posztjáról, nem kívánta kommentálni a Financial Times értesülését. Tajani, aki jelenleg az Európai Parlament alelnöke, a lapnak kijelentette: jelzi a probléma megoldása melletti elkötelezettséget, hogy a bizottság tervezi a "tényleges vezetési körülmények között" lebonyolítandó károsanyag-kibocsátási tesztek meghonosítását. | Az EU évek óta tudhatott a dízel-csalásról | Az Európai Bizottságot már több mint két éve figyelmeztette saját környezetvédelmi biztosa arra, hogy egyes autógyártó cégek kijátsszák az európai károsanyag-kibocsátási teszteket - írta belső bizottsági leiratokból idézve a Financial Times. | null | 1 | https://nepszava.hu/az-eu-evek-ota-tudhatott-a-dizel-csalasrol | 2015-10-26 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
A Blikk is beszámolt róla, hogy újra nyomoz a holland rendőrség Szabó Bernadett ügyében, akit 15 éve gyilkoltak meg Amszterdam piros lámpás negyedében. A prostituáltként dolgozó fiatal lányt 2009. február 19-én találták meg vérbe fagyva, csupán három hónappal azután, hogy életet adott a gyermekének, akinek a születése után pár nappal már újra munkába állt. A rendőrség nagyszabású nyomozásba kezdett, ami azonban elakadt.
Az amszterdami piros lámpás negyedben november 9-től egy héten keresztül különféle módszerekkel hívják fel a lakosság figyelmét az esetre, mivel meg vannak győződve arról, hogy van valaki, akinek vannak információi a gyilkosságról, hiszen a magyar lányt Amszterdam egyik legforgalmasabb negyedében ölték meg. Az egyik leginkább figyelemfelkeltő elem egy életnagyságú hologram, amely Betty kinézete alapján készült.
Mégis érkezhet információ a máig megoldatlan ügyben
A csantavéri bérgyilkosként ismertté vált Dér Csaba, akit 2019-ben fogták el a rendőrök, idehaza két emberölésért életfogytiglani büntetést kapott azzal, hogy leghamarabb negyven év múlva szabadulhat. Budapesten egy magyar vállalkozót ölt meg, míg a másik gyilkosság Hollandiában történt: egy amszterdami kávézóban végzett egy horvát maffiózóval.
Az ügyvédje azt mondja, miután az ügyfele értesült a holland rendőrség akciójáról, jelezte, hogy információja van a 15 évvel ezelőtt elkövetett gyilkosság ügyében. Ezekhez akkor jutott hozzá, amikor 2018-ban Hollandiában járt.
Vélhetően meg tudja nevezni az elkövető személyét is, illetve több egyéb más dologgal szolgálhatna a rendőrségnek. Ezeket kész a rendőrség elé tárni
- fogalmazott az RTL Híradónak Dér Csaba ügyvédje.
Az üggyel a Nemzeti Nyomozó Iroda is foglalkozik. A holland rendőrség tavaly kereste meg az NNI-t azzal, hogy újra megnyitották a gyilkosság aktáit és segítséget kértek a magyar nyomozóktól. További információkért feltérképezték az áldozat kapcsolati hálóját. A Híradó értesülései szerint az NNI már fel is vette a kapcsolatot a szegedi börtönben Dér Csabával. | Megoldódhat a Hollandiában meggyilkolt magyar prostituált ügye | Váratlan helyről érkezhet információ a 15 éve Amszterdamban meggyilkolt, 19 éves, magyar prostituált ügyében. A holland rendőrség a napokban indított egy kampányt, hogy felhívja a figyelmet Betty esetére, illetve ezzel szeretnének új információkat szerezni az elakadt nyomozáshoz. Ügyvédjének a csantavéri bérgyilkosként elhíresült Dér Csaba jelezte a szegedi börtönből, hogy ő tudna mit mondani a gyilkosságról. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/hollandia-magyar-lany-prostitualt-gyilkossag/edemr8m | null | true | null | null | Blikk |
"Megkezdődött a szavak jelentésének félremagyarázása, a cinikus relativizálás, az önigazolás és a felelősség minél szélesebb körre történő kiterjesztése. A jó és a rossz, az igazság és a hazugság közti határvonal elmosódása a nyelvi és fizikai durvaság, a nepotizmus, a tudatos szabályszegés és a cinikus önfelmentés formájában a mindennapi élet részévé vált -" írta például Navracsics Tibor a programnak a demokrácia helyreállításáról szóló fejezetében. "Magát az államot sem övezi erkölcsi megbecsülés, mert maga sem viselkedik erkölcsös módon" - olvasható ugyanitt.
"A Fidesz által kínált válasz a joguralomra, a kiszámíthatóságra, az elszámoltathatóságra, a felelősségre, az írott jogszabályok és az íratlan erkölcsi parancsok mindenkori tiszteletben tartására, a felelősségteljes politizálásra és az emberek iránt érzett felelősségtudatra épül" - jelezte Navracsics a lehetséges kiutat.
"A szabad élet legfőbb garanciája a törvényes rend, éppen ezért a mindenkori kormány alapvető feladata, hogy a kiváltságok helyett polgárainak tulajdonát, a jogbiztonságot és a törvényességet védelmezze. Mindennek kiindulópontja, hogy maga az állam is törvénytisztelő legyen. A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvető követelmény" - tette egyértelművé az elvárásokat a jelenlegi igazságügy-miniszter, azt is hozzátéve: "Vissza kell adnunk az adott szó hitelét. Felelősen, az emberek bizalmára építve csak úgy lehet kormányozni, ha az ígéretet valóságos tettek követik. Újjá kell építeni a joguralomba vetett hitet: Magyarország alkotmányos demokrácia, a működését elősegítő jogszabályok ugyanakkor csak abban az esetben érnek bármit, ha mindenkire egyaránt érvényesek." | Belföld: Nemzeti Schmitt-ügyek Kormánya | Bár a 2010-es választást megelőző hónapokban valószínűleg kevesen tudták, hogy Schmitt Pálból köztár | null | 1 | http://nol.hu/belfold/nemzeti_schmitt-ugyek_kormanya-1304232 | 2012-03-29 11:57:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Persze mondani könnyű, hogy mennyire fontos a munka, mennyire fontosak nekünk a pécsiek, mennyire fontos az, hogy normális működőképes város legyen - ezek a mondatok, kijelentések elszállnak. Választói memória meg nem sokáig tart, egyébként is ki figyel ma már oda a politikusok kijelentésére? - valahogy így gondolkozhatnak azok, akik eddig abban voltak érdekeltek csak, hogy nyilatkozatok háborújába részt vegyenek, amikor viszont valami megoldás lenne - felszólítani Pécs polgármesterét a törvények betartására -, akkor valamiért ez a munka sem annyira fontos, meg a választók se, meg úgy általában az se, hogy működjön az önkormányzat.
A legutóbbi közgyűlésen ugyanis egy egyértelműen kiderült, hogy a baloldali pártoknak és a hozzájuk csatlakozó kis szervezeteknek egyáltalán nem számít az, hogy Pécs törvénysértő állapotban van, ami a polgármester taktikázásának, időhúzásának, háttéralkuinak és a balos holdudvar életben tartásának köszönhető. Nem számít, hogy állnak az ügyek, nem számít, hogy gyakorlatilag tavasz óta lényegében egy átmeneti állapotban van az önkormányzat, az sem, alig két és fél órányi autóútra tőlünk, Szegeden pedig az ország legnagyobb beruházása készülődik. Pécs pedig a kanyarban sem lesz a következő években, mert láthatóan szövegelés helyett nem normális munkára koncentrálnak a Városházán és ez így is maradhat még hónapokig.
Nekik egyáltalán nem számít. | Pécs: szövegelés van, de még milyen! | A baloldali városvezető partnerekre talált az időhúzásban, a politikai taktikázásban. Pécs polgármesterének ugyanis azt is elnézik a baloldaliak és a kisebb szervezetek, ha éppen törvénysértő működésben tartja a várost. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/velem-en/2024/11/pecs-szovegeles-balos | null | true | null | null | BAMA |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.