text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Velencén sokan háborognak amiatt, mert egy cégnek meglehetősen hosszú időre, 60 évre használatba adta a gárdonyi önkormányzat a Velencei-tó egyik szabad partszakaszát – derül ki a Közérdekvédelmi Központ bejegyzéséből. A korrupció ellen küzdő Közérdekvédelmi Központot a Jávor Benedek (a Párbeszéd Európai Parlamenti képviselője) által alapított Zöld Műhely Alapítvány, illetve a Juhász Péter (az Együtt elnöke) által fémjelzett Igazmondó Alapítvány hozta létre idén nyáron.
Az egyik ellenvetés a helyiek részéről, hogy a tó egyik utolsó szabadstrandi partszakaszára építik a komplexumot, pedig alig van már szabadon megközelíthető tópart a fizetős strandok és privát partszakaszok mellett. A sportfejlesztésre pedig nincs igény a helyiek szerint, hiszen az utóbbi években uniós forrásból kiépült egy jelentős sportcélú infrastruktúra, amely bőségesen lefedi a helyi sportolási igényeket, és a fenntartása jelenleg is gondot okoz.
Az 550 négyzetméteres területet 60 évre használatba kapó, szörfoktatással foglalkozó cég, a Surf Core Kft. ügyvezetője, Varga Gábor elmondta, hogy évek óta működik az érintett szabad partszakasz egy részén a szörfiskolájuk, és azzal keresték meg az önkormányzatot, hogy létre szeretnének hozni egy “sportvárost”, a területet az önkormányzat nem adta el nekik, hanem csak bérelhetik, 8,4 millió plusz áfáért. (Kiemelt képünk csupán illusztráció.) Azért hosszú időre, 60 évre kell nekik a partszakasz, ahol egy 40-szer 10 méteres épületet húz majd fel, mert a beruházás 3-400 millió forintba fog kerülni, és idő, mire megtérül.
Varga Gábor azt ígérte, nem fogja lezárni a területet, a saját érdeke miatt sem. A szörfiskola ugyanis jóval alacsonyabb forgalomra számíthatna, ha fizetős szakaszon belül működne. A beruházás megvalósítása közben és utána is szabad marad a partszakasz az ottlakók számára, a használatba kapott területet sem fogják elkeríteni. Az önkormányzat kikötötte, hogy a tervezett épület alsó szintjét úgy kell kialakítani, hogy az épület ne akadályozza a rálátást a tóra. Ezért a tervek szerint az épület alsó szintje is átjárható lesz, ahol nyáron a szörfiskola, télen a jégkorcsolya központ mellett vendéglátó egységek és boltok kapnak majd helyet. A felső szinten egy 10 apartmanból álló szállást alakítanak ki.
A Közérdekvédelmi Központ azonban megpendíti, hogy rejtett szereplők lehetnek a háttérben.
A cég ugyanis évente alig pár millió forint forgalmat tud felmutatni, tavaly és tavalyelőtt pedig csupán 30 ezer forint adózott profitot termelt. A megállapodás egyébként lehetővé teszi az építmény eladását, magyarán rögzítették azt a lehetőséget, hogy végül más, jelenleg nem ismert befektetőnél kössön ki a sportkomplexum. A cégvezető elismerte, hogy vannak partnereik, akik befektetnének, tulajdonrészt szereznének a projektben, de a nevüket nem árulta el, a beruházáshoz pedig hitelt terveznek felvenni. | 60 évre megkapta egy szörfös cég a Velencei-tó egyik partszakaszát | A szerencsés cég tavaly és tavalyelőtt is csupán 30 ezer forintos profitot termelt, árbevétele pár millió forint, mégis belefogna egy 300-400 milliós beruházásba. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2017/09/26/60-evre-megkapta-egy-szorfos-ceg-a-velencei-to-egyik-partszakaszat/ | 2017-09-26 18:39:00 | true | null | null | 24.hu |
Stadion, sportszálló, termálvizes lórehabilitációs központ, az ország harmadik legnagyobb csúszdaparkja, látvány-szegénynegyedet is magába foglaló mozipark - csak néhány azon beruházások közül, melyek mind Kisvárdát gyarapíthatják. A sornak azonban itt még nincs vége, hiszen most egy újabb, koncepciójában nehezen érthető projekt indulhat el. Uniós pénzből Díszlet utcát szeretnének felhúzni a Nádas-tó közelében. A mozipark után nem meglepő a filmes ihletettségű elnevezés, a beruházás részleteinek ismeretében ugyanakkor egészen jól sugallja az elnevezés, hogy a földtől elrugaszkodott elképzelésről van szó.
Az utcát nettó 194 millió forintnyi uniós pénzből a városban számos más beruházást is elnyert Nyírépszer Kft. fogja kialakítani - derült ki a napokban a közbeszerzési hatóság oldalán közzétett hirdetményből. A nyertes céget eljárást megindító felhívás közzététele nélkül választották ki nyílt eljárás keretén belül, melyre 5 - a városban nem ismeretlen - céget hívtak meg. Közülük azonban csak a három eddig legaktívabb cég nyújtott be ajánlatot:
az MHM Product Kft. nettó 194,9,
az NYF-BAU Kft. nettó 195,1,
a Nyírépszer pedig nettó 193,9 milliós ajánlatot nyújtott be.
Mivel a projektre 195 millió forint uniós forrás állt rendelkezésre, utóbbi nyerte el a munkát.
Mi lesz az a Díszlet utca?
A tervek szerint természetes anyagok felhasználásával fogják kialakítani ezt az utcát, amely a régmúltban használatos természetes anyagok építészeti használatát hivatott bemutatni.
"A látogató barangolva az épített környezetben megismerheti a régi építészeti irányelveket, kapcsolatokat, arányrendszereket, illetve azokat a természetes ökológiailag tiszta anyagokat, melyeket építkezés során a régmúltban felhasználtak. Mivel ez a végpontja a tanösvénynek itt az épületeken elhelyezett tablók találhatók, amelyek az őshonos ökológia élő- és növényvilágáról nyújtanak bővebb információt."
Ebből a leírásból egy természetközeli beruházás jut eszébe olyan épületekkel, melyek az adott régióra, netán Magyarországra régen jellemzőek voltak? Mi sem voltunk ezzel másként, Kisvárdán azonban némileg másként gondolják mindezt. Ott a horganyzott lemez, az OSB lap és a megfoghatatlan stílusú homlokzat is beleillik a fenti leírásba. Bár nevében Díszlet utca, még a szakértő szemek is nehezen tudnának bármilyen tájjelleget, építészeti stílust felfedezni.
Olyan az egész, mintha egy épületre minél több és minél drágább megoldást szeretnének összezsúfolni, nem törődve az összhatással.
Egy lapunknak nyilatkozó építészmérnök szerint már az egész kiírás is problémás, hiszen semmilyen információ nincs arra vonatkozóan, mit értenek "régmúlt" alatt. "Ez lehet 10, 20 vagy akár 50 év is, de ennél fajsúlyosabb problémák, logikátlanságok is felfedezhetők a kiírásban".
A szakember szerint ha a régmúlt építészetének bemutatása a cél, akkor nehezen érthető, miért szeretnének egy ilyen környezetben részben fém vázszerkezetet használni lemezborítással. Amellett, hogy nem természetes anyagról van szó, ez a technológia ipari környezetben jelenik meg Magyarországon. Ugyanúgy a modern technológiába tartozik a LINDAB horganyzott lemez elemei, melyet a héjalásnál és a bádogozásnál használnának. A technológia 25 éve van Magyarországon és még ha az eresz- és lefolyócsatornák szürke matt színben is kerülnek felhasználásra, akkor sem a régi építészetre jellemző.
Hasonló probléma merül fel a térkövezéshez tervezett Semmelrock térkövekkel is. A szakember szerint igaz, hogy elérhető régi stílusú, hatású, mintájú térkövük, de egyrészt a drágább fajtából való, másrészt ez szintén modern technológia. Autentikusabb megoldás lenne a bazalt kocka, a "macskakő" vagy épp a tégla használata.
A drága térkövek mellett máshol is felfedezhető a pazarló tervezés. A közzétett felhívás szerint az épített szerkezetekre fognak olyan elemek, színek és hatások kerülni, melyekkel meg tudják jeleníteni a régi stílust. Holott, ha nem használnának acélvázat, meg modern anyagokat, nem jelentkezne dupla költség, hiszen ha hagyományos megoldásokkal és anyagokkal alakítanák ki az épületet, akkor már önmagában megjelenne a régi anyag és nem kellene művi hatással elérni azt.
Ami a homlokzatot illeti, nehezen ismer fel benne hagyományos stílusjegyeket, a tervek alapján joggal merül fel a kérdés, hogy melyik elem régies hangulatú. Úgy véli,
ha egy építészeti hatású díszletutcáról van szó, akkor talán Magyarországra vagy akár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére jellemző építészeti stílusnak, régies utcájának kellene megjelennie természetesen, természetes anyagok felhasználásával (vályog, paticsfal, abszolút faszerkezet és semmi acélváz, tetőfedésnek esetleg nád). Ha egy klasszikus értelemben vett díszletutcát szeretnének megjeleníteni, akkor logikusabb lenne egy egységes szerkezetű házsor, talán Kisvárda híres szülöttének lakókörnyezete. Ez így jelenlegi formájában azonban felemás, koncepciójában kiforratlan elképzelés. | Nagyon nehéz hova tenni a 200 milliós Díszlet utcát, amit Kisvárdán akarnak | Seszták Miklós városában gombamód nőnek ki a földből az újabbnál újabb szórakoztatást szolgáló beruházások. Ezúttal uniós pénzből terveznek felhúzni egy Díszlet utcát, melyet több sebből is vérzik. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/nagyon-nehez-hova-tenni-a-kisvardara-tervezett-200-millios-diszlet-utcat.html | 2018-07-30 15:41:45 | true | null | null | mfor.hu |
Parlagfű-gate: 177 ezer ember akaratát vette semmibe a kormány
Több mint 1,1 milliárd forintot ajánlottak fel az állampolgárok a személyi jövedelemadójuk 1 százalékából parlagfű-mentesítésre 2009-ben – de hiába rendelkeztek így több mint 177 ezren, a pénz nagy részét az illetékes miniszter átcsoportosította másra, főként az állami létszámleépítések miatti végkielégítésekre. De vettek belőle terepjárót, számítógépeket és egy csomó irodaszert is. A szakértők szerint elfogadhatatlan, hogy semmibe vették az adózók akaratát, és komolyan felmerül a kormány, valamint az ellenőrző szervek felelőssége.
Időről időre botrány lesz abból, ha kiderül, hogy a személyi jövedelemadónk 1 százalékára pályázó valamelyik civil szervezet végül nem arra a célra költötte a pénzt, mint amit ígért. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy az adózó honnan tudhatná, hogy valóban arra megy-e a pénze, amire szánja. Talán emiatt is döntenek sokan úgy, hogy nem élnek jogukkal, és az szja-juk 1+1 százalékáról nem rendelkeznek.
Úgy tűnik azonban, hogy az adónk 1 százalékából származó pénz egyik legmegbízhatatlanabb kezelője maga a kormány. Egy lelkes civilekből álló csoport – még a pert is bevállalva – bizonyító erejű adatokat szerzett arról, hogy az egyik évben a meghatározott célra, konkrétan parlagfű-mentesítésre több mint 177 ezer állampolgár által felajánlott 1 százalékból összegyűlt több mint 1,1 millliárd forint túlnyomó részét a Vidékfejlesztési Minisztérium egyszerűen másra költötte, illetve felélte.
A törvény alapján az adófizetőnek minden évben joga van a személyi jövedelemadójának 1 százalékát valamilyen civil szervezetnek felajánlani. Azt viszont sokan nem tudják, hogy a másik 1 százalékot nemcsak valamelyik elismert egyháznak lehet adni, hanem e helyett az Országgyűlés által meghatározott, úgynevezett kiemelt költségvetési előirányzatra is. 2011 óta ilyen kiemelt közérdekű cél a Nemzeti Tehetség Program, de korábban olyan is volt, hogy az állampolgárok rendelkezése alapján a gyermekszegénység elleni küzdelem vagy a bűnmegelőzés támogatására fordították ezt a másik 1 százalékot.
177 ezer állampolgár akarata
2009-ben ilyen kiemelt előirányzati célként az egyre súlyosabb közegészségügyi problémát jelentő parlagfű elleni harcra lehetett felajánlani az adó 1 százalékát. Ebben az adóévben egészen pontosan 177 031 adózó találta ezt fontosnak, és rendelkezett úgy, hogy erre használják fel a pénzét. A parlagfű közel kétmillió magyar életét keseríti meg, az ellene való védekezés akkoriban is a Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozott, így ennek büdzséjébe került a „sok kicsi sokra megy” elvnek köszönhetően tekintélyesre duzzadt összeg: valamivel több mint 1 milliárd 100 millió forint.
„Szerettük volna megtudni, hogy konkrétan mire ment el ez a pénz, mert a betegek szempontjából semmilyen hatását nem lehetett látni: a pollenkoncentráció nem csökkent elfogadható szintre, és mára már 2 millió körül van a betegek száma, akik több tízmilliárd forintnyi gyógyszert szednek évente” – mondta a hvg.hu-nak Kelen Andrásné, a Parlagfűpollen No Társaság vezetője. Mivel többszöri kérés ellenére sem kaptak felvilágosítást a minisztériumtól, 2013-ban közérdekű adat kiadása iránt pert indítottak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével.
„Évek óta nincs érdemi előrelépés, miközben sérül a lakosság egészséges élethez való alkotmányos joga, hiszen minden év augusztusában-szeptemberében egészségügyi vészhelyzet alakul ki a rendkívül magas parlagfűpollen-koncentráció miatt. De ha el is érte a legmagasabb riasztási szintet a pollenkoncentráció, a kormány nem tesz semmit, hiába fordultunk mindenkihez, még az államfőhöz, a miniszterelnökhöz is, mentünk el területbejárásokra, feleslegesnek bizonyult szakmai egyeztetésekre, vagy nyújtottunk be konkrét javaslatokat” – sorolja a szervezet vezetője, aki szakmáját tekintve gyógyszerész. Felháborítónak tartja, hogy a kérdés kezelésével megbízott Vidékfejlesztési Minisztérium a problémával történő érdemi szembenézés helyett úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.
Az is közérdekű, ha másra költötte
Az elszánt, addig sablonválaszokkal etetett szervezet a bíróságon végül sikerrel járt: a Vidékfejlesztési Minisztérium ellen indított perben a Fővárosi Törvényszék nekik adott igazat, és a jogerőre emelkedett elsőfokú ítéletében kötelezte a tárcát a közérdekű adatok kiadására. „Megpróbáltak ugyan arra hivatkozni, hogy ez a parlagfű ellen harcoló csoport nem bejegyzett civil szervezet, de az információs törvény szerint közérdekű adatok kiadásáért bárki perelhet. Azzal is érvelt a minisztérium, hogy ha az összes kért szerződést és számlát kiadják, akkor az már olyan tételes ellenőrzés, amire velük szemben csak a Kehi és az ÁSZ jogosult, de ebben sem adtak neki igazat” – mondta Baltay Levente, a pert lebonyolító TASZ ügyvédje.
Felperesként a parlagfű ellen harcoló civilek azt akarták megtudni: mire költötték el az adózók által összeadott 1 milliárd 100 millió forintot, a válasz elől a Vidékfejlesztési Minisztérium már a perben azzal próbált meg kibújni, hogy ebből több mint 600 milliót nem is erre költöttek, hanem például a tanyafejlesztési programra. Az ítélet indoklása szerint viszont az is közérdekű adat – vagyis a tárcának be kell számolnia róla – ha „a parlagfű elleni védekezésre szánt pénzt a minisztérium nem is konkrétan a parlagfű-mentesítésre használta fel”.
Kirúgásokra és likviditási zavarokra jobban kellett
Hogy pontosan mi lett az adózók által összeadott több mint 1 milliárddal, csak pár héttel ezelőtt derült ki. Eleget téve az ítéletnek ugyanis ekkor adta ki a hivatalos kimutatást és az ennek alapjául szolgáló szerződéseket és számlákat a most már Földművelésügyi Minisztériumra keresztelt, de továbbra is Fazekas Sándor által vezetett tárca. A hvg.hu-nak átadott anyagból egyértelmű, hogy a pénz nagyobb részét, összesen 642 millió forintot a minisztérium egyszerűen átcsoportosított másra: 542 millió forintot zárolt, 100 millió forintot pedig visszatartott „maradványként” más kiadásokra.
A zárolt több mint félmilliárdot később felszabadították, és az államháztartási törvény 2011-es módosítása alapján „más előirányzatra, illetve intézmény részére került átcsoportosításra”. A kiperelt beszámoló ezt azzal indokolja, hogy erre a tárca „igen szűk költségvetési mozgástere miatt, illetve kiemelt prioritást élvező feladatok” finanszírozása érdekében volt szükség. Hogy mik voltak ezek a kiemelt prioritások? Kerekítve 120 milliót költöttek „létszámleépítések végrehajtására” és informatikai kiadásokra, 105 milliót a tanyafejlesztési programra „összhangban a kormány” akaratával, és 70 milliót szántak génmegőrzési feladatokra is. Az allergia elleni harcra szánt adóforintokból elvett rész közel fele viszont – 247 millió forint – a tárcához tartozó költségvetési szervek és a minisztérium „olyan többletfeladataira” ment el, „amelyek elvégzése szükségszerű volt, vagy jogszabály írta elő”, de a költségvetésben nem volt erre biztosított fedezet. Vagyis a teljes összeg negyedét a minisztérium egyszerűen felélte, saját működésére költötte, ahogy fogalmaznak: enyhíteni tudták „likviditási zavaraikat”.
Terepjáró, laptop és 3 milliós Sziget-nap
Az 1 milliárdból az átcsoportosítás után „a parlagfű elleni védekezés szakmai feladataira” már csak nagyjából 483 millió forint maradt, de végül ebből is lecsíptek 20 millió forintot, amit szintén az állami létszámcsökkentés kiadásaira, vagyis az elbocsátások miatti végkielégítésekre költöttek el. Így 463 millió forintról kellett megmondaniuk, hogyan használták fel a parlagfűpollen-koncentráció csökkentésére az allergiások érdekében.
A saját összesítésük alapján ebből finanszírozták a parlagfű ellenőrzésével megbízott földhivatalok helyszíni ellenőrzéseit, a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságainak kiadásait, valamint 100 millió forintért például a gyomnövény légi felderítését. A kimutatásban olyan ködös tételek is vannak, mint „közérdekű védekezés végrehajtása” – 40 millióért –, vagy „nemzetközi együttműködést segítő egyeztetés, tapasztalatcsere”, illetve kutatásokat „értékelő anyag kiadása”.
Ha viszont megnézzük a beszámoló mellé csatolt szerződéseket és számlákat is, még kérdésesebb, vajon végül mennyit fordítottak ténylegesen a parlagfű-fertőzöttség megelőzésére és elhárítására. Ezek alapján ugyanis az 1 milliárdos adóösszegből vettek irodaszereket – a töménytelen mennyiségű radírtól kezdve a rostirónon át a fénymásolóig mindent –, számítógépeket, laptopokat és ebből finanszíroztak napi működési kiadásokat, különféle rendezvényeket, még az itt kínált édes-sós süteményt is. A XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia megrendezését is ebből támogatták egymillióval, azt egyelőre nem tudjuk, mennyiben volt ennek témája a parlagfű.
A parlagfű területi felderítésének fontosságával könnyen indokolható, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az 1 százalékokból összejött pénzből vett magának egy új Ford Ranger terepjárót, bár erre egy parlagfűszakértő forrásunk csak annyit mondott: „kár, hogy csak október végén jutott eszükbe, amikor a parlagfű már lefagyott”. Az viszont már kérdéses, mennyiben volt hasznos az allergiásoknak, hogy 3 millió forintot költöttek a 2011-es Sziget Fesztiválon való részvételre. Az egyetlen napos kitelepülés alatt – pontosabban 10 és 18 óra között – a megbízott cég „kerti jelleget” teremtve, 1,5 méteres üvegtartályok és „parlagfű totó” segítségével mutatta be a minisztérium gyomnövény elleni ádáz harcát a fiatal fesztiválozóknak. Igaz, a 3 milliós nap egyik fő programpontja az allergia „pszichés okait” feltáró szakmai beszélgetés volt, de lehet, hogy a Szigetre kilátogatók jobban örültek a közpénzből vett „összehajtható frizbinek, tasakkal”.
Az átadott anyag egyébként még nem teljes körű, legalábbis ezt írta a pernyertes szervezetnek a minisztérium még augusztus végén, ígéretet téve, hogy „a lehető legrövidebb időn belül” a többi iratot is a Parlagfűpollen No Társaság rendelkezésére bocsátják.
Kormányszintű felelősséget vet fel
„Teljesen mindegy, hogy átcsoportosításnak, zárolásnak vagy minek keresztelik el, mert látszik, mi történt: a vidékfejlesztési miniszter saját hatáskörében úgy döntött, nem érdekli, hogy az adózók milyen célra ajánlották fel ezt a pénzt, akkor is másra fogják elkölteni. És ezért gyakorlatilag nincs is jelentősége, végül mire ment el, mert már az elfogadhatatlan, hogy pántlikázott pénz „belement a lecsóba’” – mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője, miután megmutattuk neki a Földművelésügyi Minisztérium nagy harccal kiperelt beszámolóját. Különösen cinikus a vidékfejlesztési tárca „szűkös költségvetési mozgásterére” hivatkozni 2011 februárjában, amikor éppen folyamatban volt a 2700 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása.
„Ez olyan, mintha a pénzügyminiszter úgy döntene, hogy neki fontosabb az új szolgálati kocsi, ha már spórolni kell, inkább lecsípi a pénzt az európai uniós tagdíjból. Csak akkor lenne, aki Brüsszelből másnap rákérdez, hogy mégis hol a pénz” – magyarázta. „De attól sem különbözik, mint amikor kérdések merültek fel a Gyermekrák Alapítvány működésével kapcsolatban. Sőt, sokkal rosszabb, hiszen az állampolgárok pontosan megmondták, mire szánják az adójuknak ezt a részét. Ez nem kívánság, hanem utasítás. A parlament alkotott egy törvényt, amelyben megadta a jogot az állampolgároknak, hogy adójuk 1 százalékát egyházaknak, civil szervezeteknek, vagy egy állami parlagfű-mentesítési programra ajánlják fel. A kormány a végrehajtó hatalom, az a dolga, hogy a költségvetési törvényt végrehajtsa. Hogy jönnek ahhoz, hogy másra költsék?” – tette fel a kérdést Romhányi. Szerinte Fazekas Sándor legfeljebb arról dönthetett volna, hogy ha adott évben nem tudják hatékonyan felhasználni a teljes, egymilliárdos összeget – bár másfél évük lett volna a program kitalálására –, akkor a következő évben költik majd erre. De ugyanerre!
A szakember szerint amellett, hogy felmerül a miniszter politikai felelőssége, a zárolásokról és átcsoportosításokról – kormányhatározatokról lévén szó – az egész kormánynak tudnia kellett. „Miért nem tiltakozott a kormányülésen az egészségügyért felelős miniszter? Hogyan hagyhatta ezt szó nélkül a zárszámadáskor az országgyűlés? Hol volt az Állami Számvevőszék, akinek a képviselők figyelmét fel kellett volna hívnia arra, hogy a kormány már megint semmibe vette a parlament költségvetési jogait?” – tette fel a kérdéseket Romhányi Balázs. „A jelenlegi kormány előszeretettel kezdeményez társadalmi konzultációt, mondván, kikéri az emberek véleményét. Itt a több mint 177 ezer ember világosan megmondta, mit szeretne, és ezt írták felül." A Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője szerint „ezek után nem csodálkozhat a kormány az általános adómorál katasztrofális szintjén”.
Mire lett volna elég az 1 milliárd?
A közérdekű adatokat kiharcoló szervezet parlagfűszakértője, Exner Tamás szerint az 1 milliárdos összeggel óriási előrelépést lehetett volna elérni a 2 millió allergiás érdekében – már ha az adófizetők akarata szerint használták volna fel. „Más forrásból egy alkalommal biztosítottak 2 millió forint támogatást, már ebből a jóval kisebb összegből is sikerült 1700 hektár súlyosan parlagfüves területet bemérni, vagyis hatékony módszerekkel nagyjából 1200 forintból azonosítható egy hektárnyi fertőzött terület. A parlagfüves területek felderítése minden további munka alapja, ezért ennek elvégzése elengedhetetlen. Azt is hangsúlyozni kell, hogy a büntetés nem cél, hanem eszköz, ezért a legjobb megoldás: már a virágzás előtt fel kellene mérni a parlagfüves területeket, akkor a földhasználónak lenne ideje lépni, nem kellene büntetni és az allergiás sem szenvedne” – magyarázta Exner.
A szakértő szerint: a parlagfű több mint 90 százaléka valamilyen mezőgazdasági területen található, frissen felhagyott parlagon, gabonatarlón vagy napraforgóföldön. „Ettől kezdve az ágazati érdek felülírja az össztársadalmi érdeket. Vagyis kecskére bízzuk a káposztát, mert jelenleg az a parlagfű-mentesítés kizárólagos felelőse, aki valójában ellenérdekelt. A minisztérium a gazdákra hivatkozva nem lép” – magyarázta. Pedig ha a hatóságok számonkérnék a hatályos jogszabályokban előírt mentesítési kötelezettséget, akkor – a fertőzött terület kiterjedtsége miatt – milliárdok folynának be a bírságokból, fedezve akár a törvénytisztelő gazdálkodók növényvédelemre fordított költségeit. Hosszabb távon pedig javulna a jogkövető magatartás aránya – a fő célról, a pollenkoncentráció csökkentéséről nem is beszélve. | Itthon: Parlagfű-gate: 177 ezer ember akaratát vette semmibe a kormány | Több mint 1,1 milliárd forintot ajánlottak fel az állampolgárok a személyi jövedelemadójuk 1 százalékából parlagfű-mentesítésre 2009-ben – de hiába rendelkeztek így több mint 177 ezren, a pénz nagy részét az illetékes miniszter átcsoportosította másra, főként az állami létszámleépítések miatti végkielégítésekre. De vettek belőle terepjárót, számítógépeket és egy csomó irodaszert is. A szakértők szerint elfogadhatatlan, hogy semmibe vették az adózók akaratát, és komolyan felmerül a kormány, valamint az ellenőrző szervek felelőssége. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140929_Parlagfu_gate_177_ezer_ember_akaratat_vet | 2014-09-29 13:29:00 | true | null | null | HVG |
Nem tudni még, hol tárgyalják a Pécsi Tudományegyetem (PTE) gazdálkodásával összefüggő vesztegetési ügyet, három törvényszék ugyanis elfogultság miatt nem vállalná az eljárás lefolytatását.
A MR6 Régió Rádió Pécs Hajnaltól reggelig című hétfői műsorában elhangzott, hogy bár a Baranya Megyei Főügyészség a közelmúltban 27 gyanúsított ellen már vádat emelt vesztegetés és vagyon elleni bűncselekmények miatt, a Pécsi, a Kaposvári és a Zalaegerszegi Törvényszék is elfogultnak tartja magát.
Hajdu István, a Pécsi Törvényszék szóvivője azt mondta: a bíróság több okból jelentett be elfogultságot. Együttműködési megállapodásai vannak a PTE-vel, több bírája oktat a felsőoktatási intézményben, néhánynak a gyereke is ott tanul, továbbá az egyik vádlott egy ismert pécsi ügyvéd. Az MTI Hírcentrum úgy tudja, hogy a per megtartásához hasonló ok miatt nem jöhet szóba két szomszédos megye törvényszéke sem.
Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda 2010 tavaszán indított nyomozást, melynek során huszonkilenc embert gyanúsított meg azzal, hogy bűnszervezetet alkotva csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, és ezzel több mint 100 millió forint kárt okoztak. | Három bíróság is elfogultnak tartja magát a pécsi vesztegetési ügyben | Három bíróság is elfogultnak tartja magát a pécsi vesztegetési ügyben - Még nem tudni, hol lesz a tárgyalás. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/05/21/harom_birosag_is_elfogultnak_tartja_magat_a_pecsi_vesztegetesi_ugyben/ | 2012-05-21 11:24:00 | true | null | null | Index |
A számos pályázó közül a három falu tetszését 2001 februárjában a Bau-Team Építőipari és Vállalkozási Kft. ajánlata nyerte el, ám a megyében korábban jó néhány közbeszerzési megbízást nyerő szekszárdi Wiedemann Építőipari és Vállalkozási Rt.
nem törődött bele
a döntésbe, és a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult. A Wiedemann Rt. 80 millió forinttal olcsóbban dolgozott volna, és fél évvel korábbra vállalta a befejezést, mint a Bau-Team. A Fadd vezette beruházási konzorcium Wiedemannékkal szemben ekkor még arra hivatkozott, hogy szerintük jogszabálysértő a mintegy 800 milliós saját forrás hiányzó részének a minisztérium felé történő prezentálására a cég által ajánlott rövid lejáratú kölcsön. (A Wiedemann Rt. képviselője ugyanakkor idén júliusban a HVG-nek nyilatkozva előfinanszírozásnak minősítette az ajánlott tranzakciót.) A közbeszerzési döntőbizottság jogosnak találta a Wiedemann Rt. panaszát.
Az akkori gyanú szerint a Bau-Team is fiktív számlákkal segítette a beruházói önrész kipótlását, a későbbi adórendőrségi vizsgálat azonban nem talált erre utaló jeleket. Az önkormányzatok addig nagyjából egységes képviselő-testületeit azonban megosztották a fejlemények: Dunaszentgyörgyön a teljes testület, a faddiak fele és a gerjeniek többsége immár a Wiedemann Rt.-t támogatta. Molnár József (szocialista) gerjeni és Kocsner Antal (független) faddi polgármesterek a Narancsnak elmondták: a testületek megváltozott véleményének a hátterében a közbeszerzési döntőbizottság határozata mellett más is állhatott. Magyarázatul hozzátették: Wiedemann Mihály, a döntőbizottsághoz forduló vesztes vállalkozás tulajdonos-vezetője korábban megkereste őket, és a céltámogatás összegének kb. 3 százalékát, 35-35 millió forintot helyezett kilátásba, amennyiben cége kapja a megbízást. Miután ajánlatát elutasították, kijelentette: "A csatát tábornokok helyett közkatonákkal is meg lehet nyerni", amivel a polgármesterek szerint a képviselők küszöbön álló megvesztegetésére célzott.
"Nem akarunk szenteknek látszani: elgondolkoztunk az ajánlaton" - kezdte az önvizsgálatot Kocsner Antal válaszul arra a kérdésre, hogy ők ketten miként voltak képesek ellenállni a kísértésnek. "Megkerestük azokat a településeket, ahol a Wiedemann korábban hasonló megbízást nyert el, és kiderült, hogy mindenhol
volt valami gond
a minőséggel, a határidőkkel vagy az alvállalkozók kifizetésével - vette át a szót Molnár József. - És hát abban sem bíztunk, hogy valóban megkapjuk a pénzt" - ismerte el őszintén. Megjegyezte: nem tudtak volna "Mariska néni" szemébe nézni, ha náluk is visszafelé folyik a szennyvíz a csatornában - miközben 35 millió lapul a zsebükben. Újságunk kérdésére Wiedemann Mihály határozottan cáfolta, hogy valaha is találkozott volna a két polgármesterrel, illetve hogy pénzt ajánlott nekik.
Tény, hogy az utóbbi hónapokban szaporodni látszanak a felhők a Wiedemann Rt. fölött. A Tolna megyei közgyűlés a nyáron mondott fel három olyan szerződést, melyet a céggel fogyatékosotthonok újjáépítésére kötött. A vállalkozásnak hét évvel az alapkőletétel után sem sikerült még átadnia a szekszárdi kórháznak épített diagnosztikai és műtőblokkot. Korábban gondok voltak a Wiedemann-nal Szőnyben és Komáromban, aztán Szedresen és Medinán, illetve a Dunaföldváron, Dunakömlődön, Bölcskén és Madocsán zajló szennyvízberuházások kivitelezése körül. A Wiedemann Rt. soha nem szerepelt a minősített ajánlattevők, vagyis azon cégek között, amelyeket a teljesítményük alapján évről évre a beruházók figyelmébe ajánl a Közbeszerzések Tanácsa. A későbbi tendernyertes Bau-Team Kft. négy éve állandó szereplője a listának.
Hogy a települések képviselőinek véleménye valóban anyagi ráhatás vagy más okok miatt változott meg, kideríthetetlen. A szennyvízberuházás gesztoraként eljáró Fadd polgármestere úgy emlékszik, akkor győződött meg a Wiedemann cég megbízhatatlanságáról, amikor a cég képviselője állítólag elmagyarázta neki,
hogyan spórolhatnak azon,
ha gyengébb minőségű anyagokat használnak az ajánlatban szereplő első osztályúak helyett, mondván, ami a földben van, az úgysem látszik. A külső szemlélőnek kicsit életszerűtlennek tűnő beszélgetés után a polgármesterek végképp megmakacsolták magukat: 2001 nyarán előbb a faddi, majd a gerjeni képviselő-testület is megint a Bau-Teamre bólintott. Dunaszentgyörgyön csak ősszel határoztak úgy, hogy mégis csatlakoznak. A döntésükben közrejátszhatott, hogy míg az előbbi települések csatornázása vízvédelmi szempontból (a közeli Duna-holtág szennyezettsége miatt) halaszthatatlan volt, a Dunától távolabb fekvő Dunaszentgyörgy egymagában még évtizedekig várhatta volna, hogy rákerüljön a sor. A késlekedéssel azonban a szentgyörgyiek megspóroltak tízmillió forintot, mivel a Wiedemann Rt. még 2001 nyarán ismét a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult, ahol a kifogást újfent megalapozottnak találva a két renitens önkormányzatot július 30-án 10-10 millió forintos bírsággal sújtották - Fadd és Gerjen most a Fővárosi Bíróságtól vár jogorvoslatot.
Az események a nyár vége felé váratlan fordulatot vettek: Molnár és Kocsner polgármesterek úgy emlékeznek, hogy a végleges döntést követően Wiedemann Mihály adórendőrségi vizsgálattal fenyegette meg őket, és azzal, hogy az ügyészségen is el tud intézni egyet s mást. Wiedemann tagadja, hogy ilyesmivel fenyegetőzött volna. A tényleges eljárás hivatalosan Ürmösy Sándor feljelentése alapján indult; a gerjeni képviselő ma is úgy látja, a polgármester megsértette az önkormányzati és a közbeszerzési törvényeket, és a gerjenieknek a drágább kivitelező választása miatt kellett háztartásonként 70 helyett 100 ezer forint hozzájárulást fizetni. Az októberben Molnár József egyetlen ellenjelöltjeként indult Ürmösy jelenleg az ügy összes részletét feltáró könyvön dolgozik, és telefonon nem kívánt beszámolni a szerinte a polgármesterre nézve terhelő tényekről.
Az APEH Bűnügyi Igazgatósága Tolna Megyei Nyomozóhivatala munkatársainak figyelmét különösen a BM-es céltámogatás folyósításához szükséges önkormányzati önrész egy darabjának előteremtése keltette fel: a kivitelező által nyújtott kölcsön helyett ugyanis Fadd és Gerjen "úthasználati díj" szedése mellett döntött. A települések a kezelésükben lévő utakon azért szedhetnek ilyen címen pénzt, hogy az utat nem rendeltetésszerűen használókat érdekeltté tegyék a tevékenység gyors befejezésében. A csatornaépítés során a padkán kiásott földet a visszatemetésig csak az úttesten lehet tárolni, ilyenkor a csatorna építője fizet az átmenetileg használhatatlan út miatt. Az ilyen, ez esetben több tíz millióra rúgó díjat a kivitelezők eleve beépítik a költségeik közé: az építtetőknek pedig a központi támogatás elnyeréséhez szükséges önrész felmutatásakor jön jól ez az összeg. Esetünkben a 800 milliós önrészből - amellyel egyébként a pályázóknak nem kellett előre rendelkezniük - a polgármesterek közlése szerint mintegy 60 millió forintot tesz ki az útdíj. A fennmaradó összeg összetétele még nem végleges: a beruházó falvak az elkülönített állami pénzalapokból, a vízügyiből és a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatából (KAC) is remélnek támogatást - 308, illetve 80 millióra pályáztak -, a biztos forrás lakossági hozzájárulás 220, a területfejlesztési támogatás 35 millió forintot tesz ki. A hiányzó több száz millió forint mindenkor esedékes részeit az önkormányzatok a már kifizetett számlák után visszaigényelt, értelemszerűen egyre csökkenő áfaösszegek görgetésével és hitelből fedezik, valamint úgy, hogy a kivitelező "előteljesített", tehát néha hónapokig várta, hogy megkapja a benyújtott számlán szereplő összeget.
Az adónyomozóknak viszont
nem tetszett, hogy a saját forrás egésze nem előre, hanem csak menet közben, részletenként állt az önkormányzatok rendelkezésére, és jogsértőnek tekintették az úthasználati díj ilyen célú felhasználását is. Az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos jogszabályok változásakor azonban időközben nevesítették, hogy ilyen díjakat csak a 2001 decembere után elnyert közpénzeknél nem szabad saját forrásként feltüntetni, ami közvetve arra utal, hogy korábban lehetett. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége által megkeresett BM önkormányzati osztálya, valamint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem sok kivetnivalót talált az eljárásban. Az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának 2001. december 4-i ülésén a faddi eseményekkel kapcsolatban Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a céltámogatás utófinanszírozásos rendszerű, vagyis az államkincstár csak elvégzett munkákról kiállított számlák alapján fizet: nem kerülhet tehát sor jogosulatlan kifizetésre, és ezért a történtek nehezen minősíthetők társadalmilag veszélyes károkozásnak.
Molnár Józsefet és Kocsner Antalt mindennek ellenére 2001. november 16-án, alig egy héttel Wiedemann Mihály állítólagos fenyegetőzése után három napra őrizetbe vették. Az adónyomozók intézkedését a legtöbb, az ügyben megszólaló szakértő már ekkor eltúlzottnak, a két polgármester egyenesen elfogultnak tartotta. Kifogásolták, hogy a nyomozók nem voltak kíváncsiak a BM, az ÁSZ, az OTP és a Területi Államháztartási Hivatal véleményére, pedig azok szerintük mind őket igazolták volna. A Tolna megyei főügyész, dr. Magyar Pál úgy látja: bár utólag valóban túlzásnak tűnik a polgármesterek őrizetbe vétele, de az akkor péntek délután eljáró kollégája csak az asztalán lévő dokumentumok alapján dönthetett, és nem volt lehetősége tájékozódni arról, hogy a forráshiányos önkormányzatok országszerte milyen módszerekkel teremtik elő az önrészt. Mivel a pénzügyi konstrukció kiötlőjét nem sikerült őrizetbe venni, fennállt az összebeszélés veszélye, a jogszabályok értelmében pedig a törvénysértéshez szerinte kétség sem férhetett: a 19/1994-es KHVM-rendelet 6. § (4) kimondja, hogy "nem kell díjat fizetni a közút kezelője által vagy megrendelésére végzett üzemeltetéshez, fenntartáshoz és építéshez kapcsolódó, nem közlekedési célú igénybevétel esetén". A polgármesterek ezt is másként látják: szerintük e paragrafus az út üzemeltetésére és építésére vonatkozik, nem a csatornaépítésre. A péntek délutáni őrizetbe vétel és a hétvégi fogva tartás demonstratív jellegű volt, nem előzte meg semmilyen hirtelen nyomozati fejlemény. A megyei főügyész a Narancsnak úgy fogalmazott, hogy a történtek mögött nem szabad célzatosságot feltételezni, de valóban óvatosabban is eljárhattak volna: a közszereplőkre és a médiafelhajtásra tekintettel az időzítés "nem volt szerencsés". Az időpont mellett további furcsa körülmény, hogy a gerjeni polgármester november 15-én a soros áfa-visszaigénylés miatt ellenőrzésen járt az APEH-ben, ahol még mindent rendben találtak - másnap viszont ugyanazon dokumentumok alapján őrizetbe vették.
Azóta két tolnai adónyomozó, az ügyben eljáró N. Gy. és az APEH Bűnügyi Igazgatóságának egyik területi vezetője, N. A. is előzetes letartóztatásban várja, hogy a megyei ügyészségi nyomozóhivatal lezárja a csalás és okirat-hamisítás alapos gyanújával indított eljárást. Mindennek nincs köze a fadd-gerjeni ügyhöz, ahogy feltételezhetően annak sem, hogy az Alkotmánybíróság korábbi, az APEH Bűnügyi Igazgatóságának titkos információgyűjtési jogkörét megsemmisítő határozatát követően a kormány két hete úgy döntött: jelenlegi formájában megszünteti az adórendőrséget.
A szekszárdi városi ügyészség idén október 15-én
bűncselekmény hiányában lezárta
a polgármesterek ellen indított nyomozást, bár a határozat szerint történt törvénysértés. Október 20-án mindkét polgármestert meggyőző, 60 százalék feletti eredménnyel újraválasztották, a csatorna már majdnem kész, a minőséggel pedig Ürmösy Sándor is elégedett. Lekerült a napirendről a fiktív kivitelezői számlákról szóló vád is: az építési napló, a geodéták által dokumentált, megépült csatornahossz, a helyi vízmű munkatársainak jelenlétében elvégzett víztartási próba és egy extraként megrendelt belső kamerás csatornavizsgálat garantálja a minőséget, és kizárja, hogy meg nem épült műtárgy után fizettek volna. A meghurcolt polgármesterek szerint az egész hajcihő hátterében az áll, hogy magasabb döntési szinteken valakik megijedtek, amiért egy náluk "jól fekvő" vállalkozót egy önkormányzati társulás el merészelt utasítani, és ezért a többi önkormányzat megregulázása érdekében rajtuk statuáltak példát. Molnár József és Kocsner Antal most abban bíznak, hogy szakmai döntés születik, és végre kaphatnak utófinanszírozási támogatást a kac-ból, mert anélkül - reménytelenül eladósodva - hosszú ideig semmilyen fejlesztésre nem futná a két faluban. Optimizmusukat beárnyékolja, hogy a helyzet KAC-fronton sem túl kecsegtető. Az év elején a gerjeni polgármesteri hivatalban többen fültanúi voltak, amint egy Csaba névre hallgató kijáróember telefonon kilátásba helyezte, hogy segít a falunak megszerezni a KAC-támogatást. Harminc százalékért cserébe. | A fadd-gerjeni csatornaügy: Csaba vagyok. Harminc százalék | Az adónyomozók egy éve őrizetbe vettek két Tolna megyei polgármestert. Az alapos gyanú szerint a falvaikban zajló szennyvízberuházás során az elöljárók jogosulatlan gazdasági előnyre tettek szert. Az akkor a hatóság által korrupciógyanúsnak láttatott ügyben néhány hete az ügyészség bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást. Az újraválasztott és megkönnyebbült polgármesterek most új részletekről számoltak be a Narancsnak. Ezek nemcsak a közpénzből finanszírozott közműfejlesztésekben érintett gazdasági és hivatali szereplőkről festenek ijesztő képet, de a törvényesség őreiről is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a_fadd-gerjeni_csatornaugy_csaba_vagyok_harminc_szazalek-61431 | 2002-11-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Székely László alapjogi biztos állásfoglalását, amelyet július 23-i keltezéssel küldött meg Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek, a Transparency International (TI) Magyarország hozta nyilvánosságra hétfőn a honlapján.
A biztos levelében emlékeztetett: a norvég finanszírozási mechanizmus nemzetközi szerződéseken alapul, amelyeket Magyarország is kihirdetett a 2004 és 2009, majd a 2009 és 2014 közötti időszakokra vonatkozóan. Míg a 2004-2009-re vonatkozó megállapodásban a Kehit nevezték meg a mechanizmusból támogatott projektek folyamatos, valamint helyszíni ellenőrzésére, addig az új támogatási időszakra vonatkozó megállapodásban az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot jelölték ki ellenőrző hatóságnak - írta az ombudsman.
Annak a megállapításához, hogy a Kehi rendelkezik-e ellenőrzési jogkörrel az Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA)-támogatások tekintetében, nem önmagában a hivatal eljárását meghatározó magyar jogszabályokat kell figyelembe venni, hanem ehhez a magyar és a norvég kormány közötti megállapodás értelmezése is szükséges - foglalt állást Székely László.
A levélben az áll: a magyar államnak tekintettel kell lennie a norvég állam értelmezésére is. Ennek értelmében az alapjogi biztos arra kérte Lázár Jánost, hogy egyeztessen a norvég kormánnyal a szerződés értelmezéséről.
Az ombudsman hozzátette: mivel nemzetközi szerződések alkalmazásáról és értelmezéséről van szó, ő maga további eljárást nem végezhet az ügyben.
A TI Magyarország június végén fordult az alapvető jogok biztosához a Kehinek a NCTA-val kapcsolatos hatáskörének és tevékenységének vizsgálatát kérve. A korrupcióellenes civil szervezet azt is kérte az ombudsmantól, forduljon az Alkotmánybírósághoz annak megállapításáért, hogy a Kehi tevékenysége összhangban van-e az alaptörvénnyel. Beadványuk szerint a hivatal nem igazolta egyértelműen, hogy jogosult vizsgálni az NCTA-ból civil szervezeteknek juttatott támogatások felhasználását, emellett a Kehi eljárásában nincsenek meg az őket megillető eljárási garanciák.
Május elején Norvégia, Liechtenstein és Izland a Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött, mert kifogásolták, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával az állami tulajdonban lévő Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-t bízta meg. A finanszírozók ezt a megkötött egyezmények megszegésének nevezték.
A Kehi májusban indított eljárást a norvég alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára a kormány gyanúja alapján, amely szerint az alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak. A vizsgálat kiterjedt a norvég alap magyarországi pályázati programját lebonyolító konzorcium tagjaira, valamint az alap támogatását elnyerő civil szervezetekre is.
A Kehi jogkörét illetően a kormány az államháztartásról szóló törvényre hivatkozott, amely szerint a hivatal "ellenőrzési jogköre kiterjed a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - (...) felhasználásának ellenőrzésére".
Az Ökotárs Alapítvány - mint a konzorcium vezetője - a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda igazgatójára hivatkozva úgy reagált: az alap működését szabályozó, a támogató országok és Magyarország által aláírt együttműködési megállapodás és a kapcsolódó szabályzatok értelmében a magyar kormány szerveinek nincsen ellenőrzési joguk a NCTA felett. Az alapítvány - bár kifejezte tiltakozását - átadta a kért dokumentumokat.
Kezdőlap Belföld Norvég alapok - Ombudsman: egyeztetni kell a norvég állammal a Kehi ellenőrzési hatáskörét illetően | Norvég alapok - Ombudsman: egyeztetni kell a norvég állammal a Kehi ellenőrzési hatáskörét illetően | Az ombudsman szerint mivel a magyar és a norvég állam mostani időszakra vonatkozó, a norvég alapokkal kapcsolatos szerződésében nem említik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) mint ellenőrző szervet, a két kormánynak egyeztetnie kell a szerződés értelmezéséről. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2014/07/28/norveg-alapok---ombudsman-egyeztetni-kell-a-norveg-allammal-a-kehi-ellenorzesi-hataskoret-illetoen-655494 | 2014-07-28 12:08:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Varnus Xavér továbbra is tagadja a vádakat
Az orgonaművész a közösségi oldalán posztolt az üggyel kapcsolatban
Feljelenti Dúró Dórát is
Mint arról a Blikk is beszámolt, nemrégiben megjelent egy cikk Varnus Xavérról, amelyben fiatalkorú fiúk abuzálásával vádolták meg. Az orgonaművész tagadja a vádakat. Reagált is, hangsúlyozva, hogy a cikk tele van csúsztatásokkal és hamis információkkal. Az ügyben jelenleg nyomoz a rendőrség, s több tanút is kihallgattak már.
Feljelentést tesz
Az orgonaművész több fellépését is lemondták, egyiket vélhetően azért, mert Dúró Dóra nyílt levélben kérte erre a Zeneakadémiát. Varnus ezért most egy hosszú közleményt osztott meg a közösségi oldalán, amelyben leírta, hogy sosem követett el pedofíliával kapcsolatos bűncselekményt, és csupán politikai karaktergyilkosságról van szó. Mint írta, a rágalmazások miatt feljelenti az érintett embereket.
A közleményben kérte, hogy teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük azt:
"Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője nyilvános Facebook posztjában súlyosan rágalmazott, amikor 'ped:ofil ragadozónak' nevezett. A ped:ofíliát, amely súlyos bűncselekmény, mélyen elítélem, mint minden normális ember a világon. Hatvan évem alatt soha, semmiféle ped:ofil bűncselekményt nem követtem el, ennek vádjával soha nem jelentett fel engem senki, és semmiféle, ped:ofíliával kapcsolatos hatósági eljárás nem zajlott, és tudtommal nem is zajlik ellenem, sehol a világon. Dúró Dóra a Mi Hazánk propagandistájának, Füssy Angélának hazug cikke nyomán rágalmazott meg, noha Füssy a cikke megjelenése után azt nyilatkozta a Telexnek, hogy tisztában volt vele, hogy semmiféle bűncselekményt nem követtem el. Ezért Dúró Dórát, Füssy Angélát, Bánsági Andort és az ő rágalmaikat terjesztőket a mai napon feljelentettem aljas indokból, nagy nyilvánosság előtti, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásért. Remélem, Dúró Dóra nem tud majd mentelmi joga mögé bújni, és onnan folytatni rágalmazó lájk- és szavazatvadászatát.
A politikai karaktergyilkossági kísérlet most szintet lépett. Magukat újságíróknak kiadó személyek keresik meg ismerőseimet, rokonságomat, és pénzt ajánlanak, ha engem besároznak, akár kitalált történetekkel is. A Magyar Jelen ordas hazugságait tökéletes bizonyítékokkal tudom a bíróság előtt megcáfolni. Nyomatékosan megkérek tehát minden ok nélkül nyomozót, hogy a magánéletemmel kapcsolatos kérdésekkel és tisztességtelen ajánlatokkal ne zaklassák családomat és ismerőseimet. Hivatalos megkeresésre ügyvédem, Dr. Litresits András tud tájékoztatást adni, bűncselekmény hiányában magánéletem védelme pedig a minden ember veleszületett méltóságából eredő alapvető, törvény által biztosított jogom, amelynek tiszteletben tartására a sajtó munkatársait is szépen kérem.
Végezetül: a Debreceni Zsidó Hitközség a szélsőjobbos Füssy Angéla nevemet meghurcoló, minden igazolt vádat vagy bizonyítékot nélkülöző cikke nyomán lemondta novemberi, jótékonysági koncertemet. Vagyis tette mindezt annak az újnáci jellegű pártnak a nyomására, amelynek szellemi elődei a Dunába lőtték egykor a pesti zsidóságot. Nagy szomorúsággal tölt el, hogy három napja a szélsőjobb megfélemlítésének hatására a Zeneakadémia is lemondta decemberi, telt házas koncertjeimet, hatalmas anyagi és presztízsveszteséget okozva ezzel önmagának, és csalódást a zeneszerető nagyközönségnek.
Borzalmas, hogy a szélsőjobb gátlástalan nyomulása és lelki terrorja a legrosszabb vészkorszakot idézheti 2024-ben Magyarországon. Amit csinálnak, annak köze nincsen a gyermekvédelemhez, csupán az erőszakpolitika eszközei, hogy néhány tízezernyi szélsőséges gyűlöletével újra elérhessék a parlamentbe jutás küszöbét, és a magyarországi LMBTQ és zsidó kisebbséget újra rettegésbe taszítsák. Akár annak árán is, hogy visszataszító módon összemossák a ho:mosze:xualitást a pe:dofíliával, hogy köztiszteletben álló embereket hurcolnak meg alaptalan vádakkal, életművekbe és magánéletekbe rondítanak bele. Thomas Mann a 30-as években az 'Achtung, Europa!' ('Európa, vigyázz!') című kiáltványával hívta fel a figyelmet a pestisként terjedő nácizmus hatalmas veszélyére. A figyelmeztetés soha nem volt időszerűbb, mint 2024-ben: Magyarország, vigyázz" - írta a Facebookon. | Varnus Xavér feljelentést tesz a rágalmazó ügyben | Varnus Xavér ismét megszólalt az őt érintő, fiatalkorúak abuzálásával kapcsolatos ügyről. A zenész a közösségi oldalán jelentette be, hogy feljelenti az erről szóló cikket író Füssy Angélát és Dúró Dórát is. A Mi Hazánk politikusa ugyanis egy nyílt levélben kérte a Zeneakadémiát arra, mondják le Varnus fellépését. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/varnus-xaver-pedofilia-ugy-feljelentes/9sgqz04 | null | true | null | null | Blikk |
A kormány és a kormánymédia folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a Várban többmilliárd forintért kialakított új miniszterelnöki hivatal egyszerű és puritán. A fehér falak és sötét bútorok valóban ezt a hatást keltik, de az épületegyüttes szőnyegeit az Iparművészeti Múzeumból, a festményeket és szobrokat pedig a Nemzeti Galériából kölcsönözték ki Orbán Viktorék számára. Közadatigénylésben kértük ki a műtárgyak listáját, és most megmutatjuk, milyen alkotások díszítik a miniszterelnök irodáját.
A Budai Várban, közelebbről a Karmelita-kolostorban kialakított új miniszterelnöki irodának helyt adó épületegyüttes belső átalakítása 4 milliárd forintba került, a Miniszterelnökség költözésének teljes költsége pedig nagyjából 21 milliárd forintot tesz ki.
A kormány az óriási költségek ellenére is folyamatosan hangoztatja, hogy Orbán Viktor új irodája puritán. Ennek alátámasztására 2018 decemberében sajtóbejáráson mutatták meg az épületegyüttest néhány újságírónak, fotózni viszont nem engedték őket a szigorú biztonsági szabályokra hivatkozva.
A sajtóbejárás során kapott tájékoztatás alapján azonban megjelent több lapban is, hogy a fehérre festett falakkal és sötét bútorokkal valóban egyszerűséget sugárzó új miniszterelnöki iroda szőnyegeit az Iparművészeti Múzeumból (IMM), a festményeket pedig a Magyar Nemzeti Galériából (MNG) kölcsönözték ki a Karmelitába.
Múzeumi szőnyegeken taposnak Orbán új irodájában a Várban Megnézhette a sajtó a miniszterelnök új irodáját, amire több milliárd forint közpénzt költöttek, de a kormány és a propagandasajtó ennek ellenére azt hangsúlyozza, hogy egyszerű és puritán. Azt viszont még az Origo is megírta, hogy az iroda szőnyegeit, amiket a padlóra terítve, rendeltetésszerűen használnak, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből kölcsönözte ki a Miniszterelnökség.
December végén közadatigénylésben kértük ki mindkét közgyűjteménytől a miniszterelnöki irodába kölcsönadott műtárgyak listáját, de erre az IMM és az MNG is azt válaszolta, hogy nem tudják, mely kölcsönadott tárgyak kerültek a Várba.
Második adatigénylésünkben viszont a Magyar Nemzeti Galéria irányítását ellátó Szépművészeti Múzeumtól az összes 2015 és 2018 között kölcsönadott műtárgy listáját kértük, és ezzel sikerült hozzájutnunk a miniszterelnöki irodával kapcsolatos adatokhoz.
A Várgondnokság Nonprofit Kft. összesen 38 műtárgyat (34 festményt és 4 szobrot) kölcsönzött ki a Szépművészeti Múzeumból 2018. november 28-tól egészen 2023. december 31-ig. A műtárgyak tárolási helye a kölcsönzés időtartama alatt a budapesti Színház u. 5-7., vagyis a Karmelita-kolostor, az új miniszterelnöki iroda.
Az alábbi alkotásokról van szó:
festmények
Bogdány Jakab: Virágcsendélet papagájjal (olaj, vászon, 71 x 94,5 cm) Böhm Pál: Tájkép (olaj, vászon, 75,5 x 101 cm) Brodszky Sándor: Esztergom és vidéke (olaj, vászon, 132 x 216,5 cm) Czigány Dezső: Asztali csendélet almákkal (olaj, vászon, 58 x 51,3 cm) Egry József: Csónakosok (pasztell, vászon, 70 x 86 cm) Feszty Árpád: A szentkorona elrejtése 1849-ben (olaj, vászon, 36 x 60,5 cm) Greguss Imre: Vörössipkások Szolnoknál (olaj, vászon, 181 x 130 cm) Györgyi Giergl Alajos: Mária templomba menetele (olaj, vászon, 41 x 86 cm) Hegedűs László: Vérszerződés Ismeretlen festő: Balatoni táj Badacsonnyal és ménessel (Betyártanya) Ismeretlen festő: Vác látképe Ismeretlen festő: Deák Ferenc arcképe (másolat Györgyi Alajos után) Jakobey Károly: Visegrád Keleti Gusztáv: Folyóparti táj (olaj, fa, 32,5 x 54 cm) Kunwald Cézár: Tisza István (olaj, vászon, 142 x 112 cm) Kunwald Cézár: Csendélet (olaj, vászon, 102 x 89 cm) Ligeti Antal: Táj folyóval (olaj, vászon, 35 x 56 cm) Ligeti Antal: Fiume (olaj, vászon, 137 x 203 cm) Márffy Ödön: Virágcsendélet (olaj, vászon, 50 x 60 cm) Márffy Ödön: Gyümölcscsendélet (olaj, vászon, 65 x 81 cm) Márton Ferenc: Hargita (olaj, lemezpapír, 74 x 51 cm) Mednyánszky László: Erdő széle Mihalik Dániel: Kiöntött a Zagyva (olaj, fa, 23 x 32,5 cm) Réti István: Kossuth Lajos képmása (olaj, vászon, 255 x 163 cm) Rubovics Márk: A Vág torkolata a nagy Dunába (olaj, vászon, 31 x 65 cm) Schallhas Károly Fülöp: Erdős tájkép (olaj, vászon, 59 x 79,5 cm) Spányik Kornél: Mátyás király (olaj, vászon, 168 x 92,5 cm) Stetka Gyula: Kamermayer Károly arcképe (olaj, vászon, 255 x 162 cm) Szamossy László: 48-as törzstiszt (olaj, vászon, 89 x 69,5 cm) Telepy Károly: Tájkép alakokkal (olaj, vászon, 98 x 137 cm) Várady Gyula: Sümegi várrom (olaj, lemezpapír, 49,5 x 69 cm) Vaszary János: Gyümölcscsendélet / Dinnyés csendélet (olaj, vászon, 73,5 x 97,3 cm) Vidra Ferdinánd: Pannonia (olaj, vászon, 285 x 185,5 cm) Wittich Eperjesi Károly: II. Rákóczi Ferenc arcképe (olaj, vászon, 76 x 63 cm)
szobrok
Beck Ö. Fülöp: Tisza István (bronz, 64 cm) Cser Károly: Szent István Kisfaludi Strobl Zsigmond: Kardját néző huszár (bronz, 42 cm) Róna József: Az idős Kossuth Lajos (bronz, 73 cm)
A legtöbb műtárgy az alábbi galériában látható fényképen is:
Érdekes módon néhány órával azután, hogy a Szépművészeti Múzeum elküldte részünkre a Várba és egyéb közintézményekbe kiölcsönzött műtárgyak listáját, az Origon megjelent egy cikk arról, hogy nincs semmi különös a festménykölcsönzésben.
A kormányközeli lap az írásban gyakorlatilag már megelőző csapásként, az Átlátszó jelen cikke előtt, de nyilvánvalóan számítva rá, hosszan értekezik arról, hogy a múzeumi műtárgyak kikölcsönzése egész Európában bevett gyakorlat, “hiába vitatják ennek jogosságát egyes médiumok". Az Origo felsorol több közintézményt, ami a Szépművészeti Múzeumtól festményeket kölcsönzött ki, de a miniszterelnök irodájáról egy szó sincs az egész cikkben.
Az kétségtelen tény, hogy a műtárgykölcsönzés bevett gyakorlat Magyarországon: már 2014-ben beszámoltunk arról, hogy a Szépművészeti Múzeum és az irányítása alá tartozó Nemzeti Galéria festményeket ad letétbe állami intézményeknek, amelyek reprezentációs és dekorációs céllal állítják ki a képeket az épületeikben.
A Szépművészeti Múzeum által 2015-2018 között kölcsönadott műtárgyak listája innen letölthető. (XLS)
A műtárgykölcsönzési gyakorlat szerint festményeket csak a raktárból lehet kikölcsönözni, az állandó kiállításokról nem, grafikákat pedig egyáltalán nem lehet kölcsönözni. Információink szerint a Miniszterelnökség kifejezetten a történeti festészet, és néhány konkrét, az állandó kiállításokon is szereplő alkotás iránt érdeklődött, de ezeket nem kapták meg: a Szépművészeti Múzeum a kért képek hiteles reprodukcióját, vagy a festő követőjének másolatát ajánlotta fel a Karmelita díszítéséhez.
Orbán Viktor új irodájának belsejéről egyébként csupán a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közzétett, gondosan megválogatott néhány fénykép alapján lehet némi fogalma a nyilvánosságnak. A hivatalos fotók alapján az villámgyorsan kiderült, hogy a Karmelita egyik termének értékes freskóit fehérre festették a felújítás során. Az örökségvédelmi szakembereknek mindössze annyit sikerült elérniük, hogy lefestés előtt konzerválják a freskókat, tehát a későbbiekben helyreállíthatóak lesznek.
Erdélyi Katalin | 34 festményt és 4 szobrot kölcsönöztek ki a Szépművészeti Múzeumból Orbán új irodájába | 34 festményt és 4 szobrot kölcsönöztek ki a Szépművészeti Múzeumból Orbán új irodájába | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/01/23/34-festmenyt-es-4-szobrot-kolcsonoztek-ki-a-szepmuveszeti-muzeumbol-orban-uj-irodajaba/ | 2019-01-23 11:40:18 | true | null | null | atlatszo.hu |
Néhány százmillió eurónyi EU-támogatásért cserébe jövő év végéig le tudna válni a Mol az orosz olajimportról - mondta Bacsa György a Politicónak. A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója, a Mol-csoport Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés ügyvezető igazgatója aggodalmát fejezte ki, hogy meddig kap felmentést a cégcsoport az orosz olaj vásárlásának uniós tilalma alól.
"Úgy gondolom, itt most valamiféle diplomáciai alkudozás megy, hogy sikerüljön a leváláshoz valamiféle pénzforrást szerezni, elég sajátos, amikor egy üzleti alapon működő vállalat megpróbál egy európai uniós alaphoz, forrásokhoz hozzáférve valamifajta üzleti feltételnek megfelelő technológiát kialakítani" - mondta a Reggeli gyors csütörtöki adásában Holoda Attila energetikai szakértő, hozzátéve hogy a bemondott összegről nem lehet tudni, pontosan mire kellene, milyen technológiai átalakításokat fedezne. "Gondosan ügyelnek arra, hogy ez az összeg pontosan akkora legyen, mint amit korábban bemondott Szijjártó Péter, vagy Orbán Viktor, érdekes módon az infláció nem érintette ezt az igényt" - jegyezte meg.
Az Európai Unió kifejezetten az orosz energiafüggőséget csökkentő céllal programot hozott létre (RePowerEU), amelynek keretén belül, például az Adria-kőolajvezeték bővítésére is lehetne forrást szánni, és ami Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervében eredetileg szerepelt, de végül kihúzták, mondván, úgyse adnának erre pénzt. Ezzel kapcsolatban Holoda kifejtette: "a RePowerEU-programban kiosztásra kerülő pénzekhez való hozzáférésnek megvannak a feltételrendszere, aminek nem felelt meg a magyar kormány. Ilyen értelemben azt is megtehetné a MOL felsővezetése, hogy a kormányt agitálja, feleljenek meg a feltételeknek".
A Krím 2014-es orosz annektálása idején a Mol - mint értelmesen működő vállalat - megérezte, hogy probléma lehet a beszállítással, összeállított egy programot, amelynek keretében az Adria-kőolajvezetéket összekötötte, a Barátság csővezeték szlovákiai ágával, és amikor 2015-ben ez sikerült, "valahogy megállt ez a program". "Ahhoz hogy egy finomító fogadni és kezelni tudjon más típusú olajokat, két lehetőség van. Az egyik, hogy magát a technológiai folyamatot jelentősen átalakítják, hogy különféle olajokat tudjon kezelni, vagy a másik lehetőség, ha már annyira ragaszkodik a Mol az urali típusú olajhoz, ki lehet keverni", amihez keverőkörökre van szükség, amely sokkal olcsóbb, mint az átalakítás. Ez alapján Holoda úgy látja, hogy nem tudni, milyen elgondolás alapján szeretné a vállalat ezt az százmillió eurónyi EU-támogatást megkapni.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. | Holoda: Akár azt is megtehetné a Mol, hogy a kormányt győzködi, feleljen meg az uniós elvárásoknak | Valamiféle diplomáciai alkudozást sejt Holoda Attila energetikai szakértő a Mol részéről, hogy sikerüljön a orosz kőolajellátásról való leváláshoz pénzforrást szerezni. Az azonban nem világos mire szánná ezt az összeget a vállalat. Hozzátette azt is, hogy a kért százmillió eurónyi EU-támogatást egyszerűbben elérhetné, ha a kormányt meggyőzné, feleljenek meg az Európai Unió által támasztott feltételeknek. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/holoda-akar-azt-is-megtehetne-a-mol-hogy-a-kormanyt-gyozkodi-feleljen-meg-az-unios-elvarasoknak-148389 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Nem oldaná meg az Erasmus+ programmal kapcsolatos problémát, ha a miniszterek kilépnének az egyetemi alapítványokból. Már csak azért sem, mert csupán néhány aktív miniszter ül a kuratóriumokban, de mellettük államtitkárok, parlamenti képviselők, polgármesterek és egyéb kormánypárti kötődésű emberek is vannak az alapítványokban. Ők ugyanúgy a fideszes kontrollt erősítik, ám a visszahívásukat - valószínűleg épp ezért - nem emlegeti a kormány.
Az idei Erasmus-ügy ráadásul csak a jéghegy csúcsa, a magyar egyetemek nemzetközi mobilitási programjaival régóta problémák vannak. A magyar oktatási rendszer sajátosságai miatt az Erasmus-félévek gyakran elvesznek, és külföldi hallgatók is panaszkodtak arra, hogy a tanárok csak bulizási lehetőségként kezelik az ösztöndíjprogramot.
Nem kellett volna, hogy váratlanul érje a kormányt az Európai Bizottság januári bejelentése arról, hogy felfüggesztik a "modellváltó" egyetemek részvételét az Erasmus+ csereprogramban. Az egyetemek közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA) való kiszervezését a kormány azzal indokolta, hogy ezzel új forrásokat vonhatnak be, ám a Bizottság korábban jelezte, hogy az alapítványi modell akadálya lesz az EU-s források lehívásának, mivel a KEKVA-kra nem vonatkoznak a közbeszerzési és az összeférhetetlenségi szabályok.
Januárban kormánypárti politikusok arra utaltak, hogy valamilyen összeférhetetlenségi szabályt vezetnének be az egyetemi alapítványoknál, amely megtiltaná, hogy a kuratóriumokban miniszterek üljenek. Ez azonban - ahogy azt az uniós biztos is jelezte - nem oldaná meg a problémát, hiszen a kormánytagok jelenléténél súlyosabb problémák vannak a rendszerrel.
Átláthatatlanság, összeférhetetlenség
A magyar egyetemek a rendszerváltás óta az intézményes államigazgatás irányítása alatt álltak, egészen 2021-ig: ekkor indult el az állami vagyon, köztük szinte a teljes felsőoktatás kiszervezése úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak. Ez tulajdonképpen egyfajta privatizáció, hiszen az alapítványi tulajdonba került intézmények felett alig maradt ellenőrzési joga az állami intézményeknek - annak ellenére, hogy ezek nagyrészt továbbra is közpénzből működnek.
Valójában az alapítványi modell a kuratóriumoknak adott csaknem kontrollálatlan hatalmat, ezekbe a testületekbe pedig számos kormánypárti politikust juttattak be. Egyetemi alapítványban kapott helyet például Szijjártó Péter külügyminiszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, sőt még az a Navracsics Tibor is, aki területfejlesztési és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként épp az egyetemeknek járó uniós pénzekről tárgyal az EU-val.
Az alapítványi modell miatt az intézmények belső működése is átláthatatlanabbá vált. A problémát jól illusztrálja a Miskolci Egyetemet működtető alapítvány példája. Az alapítvány (UMA) élére Varga Judit igazságügyi miniszter került. Tavaly a 24.hu még sikeres közérdekű adatigénylést indított, így kiderült, hogy Varga Judit 1,4 millió forintos fizetést kap kuratóriumi elnökként. Az Átlátszó közadatigénylésére azonban az alapítvány már nem közölte, mennyit dolgozik ezért a fizetésért a miniszter. Azt írták, nem vezetnek semmilyen nyilvántartást arról, hogy mennyi munkát végeznek a kuratórium tagjai az alapítvány és az egyetem érdekében.
Semmilyen papír nincs arról, hogy Varga Judit mennyit dolgozik havi 1,4 millióért a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványnál
Varga Judit igazságügyi miniszter a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke, és ezért havi 1,4 millió forint tiszteletdíjat kap. Megpróbáltuk kideríteni, hogy mennyit dolgozik ezért a pénzért, de az alapítvány azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy nem kezelnek ilyen adatot, és nem vezetnek nyilvántartást a kuratóriumi tagok munkavégzéséről.
A modellváltást a kormánypárti politikusok és szócsövek rendre azzal indokolták, hogy az lehetőséget ad új források (például céges szponzori pénzek) bevonására a felsőoktatásba. A törvény parlamenti vitáján egyenesen úgy fogalmazott egy KDNP-s képviselő, hogy aki a kiszervezést bírálja, az a "felsőoktatásba irányuló új forrásokat támadja".
Csakhogy egy év múlva kiderült:
az alapítványi modell megnehezíti, hogy az intézmények EU-s pénzekre pályázzanak.
A fő probléma - ahogy az az Európai Bizottság tavaly júliusi jogállamisági jelentéséből is kiderült - az, hogy nem volt világos, hogy a közbeszerzési szabályok kiterjednek-e a közérdekű alapítványokra. Ugyanis a magyar közbeszerzési törvényben nem szerepeltek a frissen létrehozott KEKVA-k, mint a csalást és összeférhetetlenségeket megakadályozni hivatott előírások alanyai.
A Közbeszerzési Hatóság kezdetben azt állította, attól még a közbeszerzési törvény jogalanyai az alapítványok, hogy nincsenek benne nevesítve. Később, tavaly ősszel azonban a parlament (a jogállamisági eljárással kapcsolatos törvénymódosítások egyikeként) átírta a közbeszerzési törvényt, beleírva a vagyonkezelőket is.
Csakhogy az új törvényben továbbra sem minősítették összeférhetetlennek az alapítványi kuratóriumi tagságot és a képviselői, miniszteri vagy más állami pozíciót. Annak ellenére, hogy ezt a problémát is kifogásolta az Európai Bizottság. Ehelyett csak egy általános, ködösen megfogalmazott kitétel került be a jogszabályba, mely szerint "köteles tartózkodni az alapítvány számára vagyont juttató érdekeivel ellentétes tevékenységektől" az, aki "feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem, vagy csak korlátozottan képes." Emellett az összeférhetetlenség jelentésére is kötelezte azokat, akiknél az fennállhat.
Ez valójában senkit sem zárt ki az egyetemi alapítványokból, és nem tudni, bárki jelentette volna, hogy összeférhetetlen lenne politikai állása miatt.
A módosítás láthatóan nem hatotta meg az Európai Bizottságot. Tavaly december 15-én a Bizottság javaslatára megszavazta 2600 milliárd forintnyi EU-s forrás befagyasztását, és egyben azt is kimondták, hogy a KEKVA-k intézménye súlyos kockázatot jelent az uniós költségvetésre, ezért ezeket és az általuk fenntartott szerveket ki kell zárni a támogatások köréből. Az Európai Bizottság erre a döntésre hivatkozva elzárta az Erasmus+ és a Horizont Európa egyetemi programok forrásait is az alapítványi intézmények előtt.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz
2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel.
Kevés a miniszteri összeférhetetlenség
Az újabb uniós lépésre válaszul a magyar kormány újabb törvénymódosítást lengetett be: Navracsics Tibor a médiában úgy nyilatkozott, készül egy törvényjavaslat, amiben szerepelni fog a miniszterek összeférhetetlensége az egyetemi alapítványi kuratóriumi tagsággal, vagyis a jövőben egy miniszter nem lehet kurátor (tehát például maga Navracsics sem).
Csakhogy önmagában a miniszteri összeférhetetlenség megállapítása nem oldaná meg a problémát. Miniszteri rangú politikus csupán öt egyetemi kuratóriumban található. Varga Judit a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány elnöke; Varga Mihály az Óbudai Egyetem alapítványát vezeti és a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja; a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem alapítványának tagja Nagy István agrárminiszter és Lázár János; Szijjártó Péter a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke pedig Navracsics Tibor.
Rajtuk kívül viszont még bőven találni az egyetemi alapítványokban polgármestereket és országgyűlési képviselőket.
Utóbbi legalább annyira problémás, mint a miniszterek jelenléte. Hiszen a képviselők a parlamentben szavazhatnak is például arról, hogy az állam pénzt adjon azoknak az alapítványoknak, amelyeket ők "magánszemélyként" igazgatnak, vagy arról, hogy kiterjesszék saját hatalmukat.
Megszavazta a képviselő, hogy pénz kapjon az egyetem, ahol kuratóriumi tag
Erre volt is példa a múltban: a K-Monitor rámutatott, hogy Fazekas Sándor már az Állatorvostudományi Egyetemet fenntartó Marek József Alapítvány kurátoraként támogatta a parlamentben az egyetemmel kapcsolatos törvénymódosításokat, az alapítvány jogait kiterjesztő 2021. évi VIII. törvényt és az egyetem finanszírozásáról szóló 2021. évi CIII. Törvényt.
Az is kérdéses, hogy egy esetleges miniszteri összeférhetetlenségi eljárás valóban eltávolítaná-e a minisztereket a vagyonkezelők éléről. A kuratóriumi megbízatás ugyanis élethosszig szól, és a parlament még 2020-ban módosította az Alaptörvényt, kimondva, hogy a közérdekű vagyonkezelők kuratóriumának tagsága csak kétharmados parlamenti többséggel cserélhető le.
Egy új alapítványi törvény visszamenőlegesen nem vonná vissza a kurátorok kinevezését, ehhez vagy alkotmányt kellene módosítani, vagy sarkalatos szavazással kellene egyenként visszahívni a problémás szereplőket. Vagy esetleg önként kellene lemondaniuk a tisztségről..
Nem használják ki az egyetemek az Erasmus adta lehetőségeket
A jogi, jogállamisági aggályok mellett egyéb, rendszerszintű problémák is vannak a magyarországi Erasmus-programmal és a nemzetközi felsőoktatási mobilitással. Az Erasmus+ legfrissebb, 2021-es adatai alapján a régió országai közül tőlünk mennek ki külföldre a program keretében a legkevesebben lakosságszám-arányában.
Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke januárban a Népszavának arról beszélt: több erő is visszatartja a hallgatók jó részét attól, hogy részt tudjanak venni a csereprogramban. A szegénység és a nyelvtudás hiánya mellett a legerősebb ezek közül a kreditelismerési rendszer:
a magyar egyetemeken a külföldön elvégzett kurzusok után járó kreditek átlagosan 69 százalékát nem ismerik el.
"Aki jelentkezik egy féléves Erasmus-programra valamelyik külföldi egyetemre, az itthoni tanulmányaiban jó eséllyel csúszni fog fél évet, de az is lehet, hogy egy teljes évet" - mondta a HÖOK elnöke.
A fenti problémákra már egy pár évvel ezelőtti kutatás is rámutatott, és láthatóan azóta sem sikerült ezeket megoldani. A Tempus Közalapítvány megrendelésére készült tanulmány vegyes módszertannal készült, a kutatók felhasználták a Felsőoktatási Információs Rendszer adatait, közvélemény-kutatást végeztek magyar és külföldi diákok, oktatók között, és több hallgatóval mélyinterjút is készítettek.
A kutatás vezetője, Lannert Judit oktatásszakértő az Átlátszónak elmondta: az Erasmus-programban közel azonos számban küldenek és fogadnak is hallgatókat a magyar egyetemek, nagy viszont a különbség, ha a megszerzett krediteket nézzük.
"A magyar egyetemek a partnerintézményekhez képest rendkívül kis arányban számítanak be Erasmus-kreditet. Ahogyan egy egyetemi felső vezető interjúalany fogalmazta: "Minél provinciálisabb egy intézmény, annál több olyan zseniális oktató van ott, aki azt gondolja magáról, hogy azt senki más a világon nem tudja tanítani." Ennek oka a hazai oktatás-finanszírozás: az oktatókat a megtartott órák alapján fizetik, és ha egy egyetemi félév kiváltható külföldi kredittel, az az oktatóknak jelent bevétel-kiesést. Emiatt sok magyar hallgató szembesül azzal, hogy a külföldön elvégzett órák kreditjeit nem számítják be, így a diplomaszerzés szempontjából elvesztenek egy félévet."
Sok diák nem engedhet meg magának egy erasmusos félévet
Lannert elmondta, hogy ennek ellenére az Erasmus nagyon népszerű a magyar hallgatók körében, ám a fenti probléma sokakat eltántorít. Az online kérdőívvel elért hazai hallgatók többsége jelezte, hogy szívesen tanulna külföldön, de a mélyinterjúk során többen is említették: mivel céljuk, hogy a képzést időben befejezzék, nem engedhetnek meg maguknak egy erasmusos félévet.
Ugyanakkor a kutatás idején már tapasztalható volt bizonyos csökkenés a hazai hallgatók Erasmus-jelentkezéseinek számában, amit az egyetemek elsősorban a hallgatók bizonytalan idegennyelv-tudásának tudtak be, illetve annak, hogy a kapható ösztöndíj nem fedezi kellőképpen a kinti lét költségeit.
A kutatás szerint a kreditszámítás a másik irányba rugalmasabb, a külföldi hallgatók Magyarországon szerzett kreditjeit jellemzően beszámítják saját egyetemeik. Igaz, az oktatás minőségével kapcsolatban sok, a magyarországi Erasmus+ mobilitási programban résztvevő külföldi hallgató csalódottan nyilatkozott.
Gyakori tapasztalat volt, hogy az egyébként kiváló oktatók "komolytalan" kurzusokat tartanak, nem kérik számon az anyagot, mintha az erasmusos félévek "lazasága" közmegegyezés lenne az oktatók körében.
Ez kifejezetten az Erasmus-ösztöndíjakat érintő probléma, mivel például a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatók nem hoztak fel ilyen panaszokat.
Lannert Judit kutatásában a meginterjúvolt magyar hallgatók közül is többen úgy vélték: az Erasmus+ "inkább csak a bulizásról szól", semmint a tanulásról - ahhoz viszont sokan drágának ítélik meg a félévet. Az ösztöndíj általában nem elég a külföldi megélhetésre, ahhoz legtöbbször a család támogatására is szükség van.
"Az Erasmus+ a kreditprobléma ellenére sokat ad a magyar diákoknak a nyelvtanulás, az interperszonális skillek javítása és a kapcsolatok építésének köszönhetően. A program fejlesztésére több javaslatot is tettünk a Tempus alapítvány felé: például pár hónapos oktatói cseréket, a külföldi szakirodalom nagyobb fokú bevonását a képzésbe, nemzetközi információcserét a tananyagról, valamint szorosabb nemzetközi tudományos együttműködéseket és az oktatásban a hallgató-központú szemlélet erősítését."
Felsőoktatási Huxit fenyeget
Lannert Judit szerint az alapítványi modellváltás önmagában pozitív változás is lehetne, hiszen az államigazgatás korábban valóban nehézkessé tette az egyetemek működését. Csakhogy az új alapítványok továbbra sem garantálják az egyetemi autonómiát.
"Az Európában példátlan, hogy kormányon levő politikusok legyenek egyetemi alapítványok kuratóriumaiban. Az Erasmus+-ból való kizárás az első következménye az összeférhetetlenségi problémákra érzéketlen alapítványosodásnak, ami a lehető legrosszabbkor jött, mivel a 30 éves évfordulóra időzítve új funkciókkal bővül a program. Hosszabb távon a modellváltás következménye egy felsőoktatási Huxit lehet."
Bár a nálunk tanuló külföldi diákok ösztöndíjait nem érinti az Erasmus-források megvonása, mert a magyar egyetemek külföldi hallgatóinak többsége eddig sem Erasmus-ösztöndíjjal tanult. Lannert Judit kutatásából az is kiderült, hogy az Erasmuson kívüli nemzetközi együttműködés motorja évek óta az orvosképzés: a Magyarországon ösztöndíjjal vagy önköltséggel tanuló külföldi diákok mintegy 40 százaléka valamelyik orvosi vagy egészségtudományi karra jár.
Fontos különbség, hogy ezek a képzések nem kreditalapúak, a hallgatók ehelyett a teljes képzést jönnek elvégezni - önköltségesen, vagy a magyar állam által fizetett Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal. Utóbbi kifejezetten az EU-n kívüli országok diákjainak szól, a 2021/22 őszi félévben például Jordániából, Szíriából és Kazahsztánból érkeztek így hazánkba a legtöbben. Ezt az ösztöndíjat azonban nem támogatja az EU, hanem a magyar költségvetés fizeti.
"Az egyetemek szempontjából siker, hogy rengeteg külföldi hallgatót tudnak ide csábítani, országszinten viszont problémás. A külföldi diákok elsöprő többsége a diploma megszerzése után visszamegy hazájába, nem a magyar egészségügyben helyezkedik el. Vagyis az állam úgy finanszírozza külföldi orvosok képzését, hogy közben a magyar orvoshallgatóktól minőségi férőhelyeket vesznek el. A problémát tetézi, hogy az orvosin végzett magyar diákok között is magas a pályaelhagyók aránya, és azoké, akik külföldre mennek dolgozni" - mondta Lannert Judit.
Zubor Zalán
Címlapkép: Navracsics Tibor Brüsszelben, 2016-ban, forrás: Régiók Bizottsága (European Committee of the Regions) | Látszatmegoldásokkal próbálkozik a kormány Erasmus-ügyben, felsőoktatási Huxit fenyeget | Önmagában nem oldaná meg az Erasmus+ programmal kapcsolatos problémát, ha a miniszterek kilépnének az egyetemi alapítványokból. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/02/02/latszatmegoldasokkal-probalkozik-a-kormany-erasmus-ugyben-felsooktatasi-huxit-fenyeget/ | 2023-02-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Szabálytalan szerződést kötött Bartos Sándor fóti polgármester, amikor rábízta a város vagyonát a Hungária Értékpapírra – állítja az Origo birtokába került, a város által megrendelt független szakértői jelentés. A dokumentum szerint az összesen egymilliárd forintról szóló szerződés kifejezetten kockázatos volt, ráadásul nem volt megfelelő a portfolió utókövetése sem. A pénz valószínűleg elúszott, a helyi képviselők arra számítanak, hogy legfeljebb néhány tízmillió forintot sikerül majd visszaszerezni belőle.
„Ha nekem lenne egymilliárd forintom, biztosan sokkal körültekintőbben járnék el” – mondta Ladó Judit Mária igazságügyi szakértő, aki a fóti képviselőtestület felkérésére jelentést készített a város és a csődbe ment Hungária Értékpapír közötti szerződésről. A felkért szakértő igen elismert a szakmájában, az Origo információ szerint például Ladó Judit Mária a kirendelt igazságügyi szakértő az egyik brókerbotrányban érintett cég ügyében is. A dokumentum részleteit pénteken ismertette a fóti önkormányzat ideiglenes bizottságának ülésén.
A 73 oldalas jelentésének főbb megállapításai:
A fóti városvezetés nem a költségvetési rendeletnek megfelelően fektette be a város egymilliárd forintos vagyonát.
A választott portfólió kifejezetten kockázatos volt, miután csak a vagyon felének befektetési módját határozták meg (állampapír), a másik felét bármilyen eszközbe befektethették.
A magas kockázat miatt az is előfordulhatott volna, hogy Fót úgy is elveszíti a teljes összeget, hogy nem megy csődbe a Hungária Értékpapír. Sőt, a település még akár mínuszba is kerülhetett volna.
A szerződések megkötése után nem figyelték a portfoliókat, így amikor lejárt a szerződés, nem hosszabbították meg azt. Emiatt automatikusan határozatlan idejűvé vált, és a befektetett vagyon elveszítette hozam- és tőkevédettségét.
A szakértői jelentést azért rendelte meg a fideszes többségű fóti képviselőtestület vizsgálóbizottsága, hogy bebizonyítsák, szabálytalanul járt el a szintén kormánypárti Bartos Sándor polgármester, amikor rábízta a város vagyonát a Hungária Értékpapírra. A brókercég ugyanis a rábízott pénzt nem csak állampapírokba, hanem egyéb pénzügyi termékekbe is fektette, ami ellentétes a képviselő-testület felhatalmazásával. A bizottság azt állítja, hogy a polgármester olyan szerződést kötött, amely ezt lehetővé tette, Bartos Sándor viszont azt mondja, csalt a Hungária Értékpapír, ő csak állampapír vételére adott felhatalmazást.
A szerződést három oldalról is boncolják, a független szakértői jelentést megrendelő önkormányzati bizottság mellett ugyanis vizsgálatot folytat az ÁSZ és a nyomozóhatóság is. Az ügy ráadásul már a Fidesznek is kezd kellemetlenné válni, és - mint ahogyan arról az Origo is beszámolt – már a központból is leszóltak, hogy Bartos Sándor próbáljon meg kompromisszumot kötni. Hiába azonos pártállású ugyanis a polgármester és a képviselőtestület, úgy tűnik, már nem állnak a városvezető mögött.
Nem megfelelő szerződés
Az ügy még az előző városvezetés idején indult, Cselőtei Erzsébet akkori polgármester ugyanis 500 millió forintot bízott a Hungária Értékpapírra, majd 2014 októberében Bartos Sándor szintén ekkora összeget utalt a brókercéghez. A polgármester azt állította az Origónak, hogy az önkormányzati rendelet felhatalmazása és a könyvvizsgáló támogató javaslata alapján döntött így.
A szakértői jelentés ugyanakkor azt állapította meg, hogy a megkötött szerződés lehetővé tette azt is, hogy – a rendelet felhatalmazásával ellentétesen - ne csak állampapírba fektessék a pénzt. A szerződés csak azt kötötte ki, hogy a vagyon fele legyen állampapírban, a másik felét akármibe fektethette a portfoliókezeléssel megbízott Hungária Értékpapír. A szakértői jelentés szerint emiatt kifejezetten kockázatos volt a szerződés, miután „léteznek olyan befektetési termékek, amelyeknél nem csak a tőke kerülhet veszélybe, hanem elveszhet a ténylegesen befektetett pénz többszöröse – akár százszorosa – is”.
Márpedig ez – a jelentés szerint - valós kockázat volt. Ladó Judit Mária elmondta, hogy a Hungária Értékpapírnál bevett gyakorlat volt a forex-ügyletek kötése is. A forex-ügyletek előnye és egyben hátránya is a tőkeáttétel, azaz ha valakinek van például 100 forintja, akkor úgy kereskedhet, mintha egymilliója lenne. Ennek megfelelően a nyereség is jóval nagyobb lehet, ám ha kedvezőtlenül alakulnak az események, akkor a veszteség is óriási lehet, akár a teljes tőkét is elviheti.
Utólag nem figyeltek a vagyonra
Az első 500 millió forint kezelésének lejártakor dönteni kellett volna annak megújításról vagy megszüntetésről, ez viszont nem történt meg. Bartos Sándor polgármester korábban az Origónak azt mondta, hogy nem kapott jelzést a pénzügyi vezetőtől, akinek szólnia kellett volna. Emiatt viszont a szerződés automatikusan határozatlan idejűvé vált, és elvesztette a tőke- és a hozamvédelmét is. A szakértői jelentés szerint a szerződés lejártakor mindenképpen lépni kellett volna, és mérlegelni kellett volna, hogy vállalható-e ez a kockázat.
A jelentés szerint az önkormányzat egyértelműen portfolió-kezelésre adott megbízást, ez a befektetési típus azonban a gyorsan változó gazdasági környezet miatt amúgy is folyamatos ellenőrzést igényelt volna.
Az egyik képviselő a kockázatokat hallva keserűen meg is jegyezte: „Még szerencse, hogy csődbe ment a Hungária Értékpapír, még a mostaninál is nagyobb baj lehetett volna”.
Az Origo kereste Bartos Sándor polgármestert is, aki nem vett részt az ülésen. A városvezető azt ígérte jövő héten kommentálja az eseményeket, addig részletesen is megismeri a bizottság álláspontját. | A polgármester döntött, Fót pedig futhat az egymilliárdja után | Szabálytalan szerződést kötött Bartos Sándor fóti polgármester, amikor rábízta a város vagyonát a Hungária Értékpapírra – állítja az Origo birtokába került, a város által megrendelt független szakértői jelentés. A dokumentum szerint az összesen egymilliárd forintról szóló szerződés kifejezetten kockázatos volt, ráadásul nem volt megfelelő a portfolió utókövetése sem. A pénz valószínűleg elúszott, a helyi képviselők arra számítanak, hogy legfeljebb néhány tízmillió forintot sikerül majd visszaszerezni belőle. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/10/a-polgarmester-dontott-fot-pedig-futhat-az-egymilliardja-utan | 2015-10-16 17:47:00 | true | null | null | Origo |
A Fidesz-frakció Facebook-oldalán ezentúl rendszeres tájékoztatást adnak a fontos politikai ügyekről, az új törvényekről, arról, hogy miért szavazták meg őket, és mit várhatnak tőlük az emberek - közölte bejegyzésében Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
Elmagyarázzuk a döntések hátterét és válaszokat adunk a politikai ellenfeleink rosszabnál rosszabb ötleteire. Lerántjuk a leplet a hamis állításaikról, a kínos ügyeikről és a legújabb agymenéseikről
- közölte a politikus.
Hozzátette: itt fogják helyreigazítani a liberális propagandasajtót, és itt fogják cáfolni a számtalan csúsztatást, amit a munkájukról közölnek.
Keleten háború, Európában gazdasági problémák, új amerikai elnök, uniós feszültségek, de nekünk a magyarok az elsők
- mondta Kocsis Máté. | Fidesz-frakció: új irány a közösségi médiában | A Fidesz-frakció közösségi oldalán ezentúl rendszeres tájékoztatást adnak a fontos politikai ügyekről, az új törvényekről. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/fidesz-frakcio-a-kozossegi-mediaban-video | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
− Nemrég Kajászón a gazdák jelképesen földet foglaltak. Törvénytelennek tartják, hogy ők nem nyertek az állami földhaszonbérleti pályázaton, de mások könnyedén befutottak.
- Áttételesen hallottam róla, bár azt nem tudom pontosan, hogy a földfoglalás hogyan értelmezhető.
− A helyi gazdák így próbálták a hatalom tudtára adni, hogy nem értenek egyet a pályázat eredményével.
− Mint bárhol, Fejér megyében is azonos módon, azonos eljárásrend és bérleti szempontok szerint történt a pályázatok elbírálása. Ennek megfelelően született döntés arról, hogy kivel kötünk bérleti szerződést. Ami a jelképes földfoglalást illeti: ha valaki rámegy olyan területre, amely az állam tulajdona, és haszonbérlő jogosult használatában van, akkor a büntetőjogi és más következményeit viselnie kell.
− Miért pont Fejér megyében kezdődött a pályáztatás?
− Nincs különösebb indoka. Aszerint kezdtük a pályáztatást, hogy hol, mely területeken vannak jogilag rendezett területek. Kezdhettünk volna máshol is.
− Mégis itt kezdtek, hamar ki is osztották a földeket, és Ángyán professzor tanulmánya szerint ott történt a legtöbb gyanús eset.
− Én nem tudok gyanús esetről. Szűk körből kiragadott számokkal, statisztikákkal a pályáztatási szisztéma eredményességét és a szabályosságát nem lehet jellemezni. Eddig több mint 1200 szabályosan lefolytatott pályázat eredményét közöltük. A megpályázott területek háromnegyede magánhaszonbérlőkhöz – családi gazdálkodókhoz, őstermelőkhöz, vállalkozókhoz – került. Vissza kell utasítanom, hogy a pályázati rendszer nagyüzempárti, vagy nem a kormány által meghirdetett haszonbérlői kört preferálja. A jogi személyek közt is sokan vannak olyanok, akik családi gazdálkodók, apa, anya és két gyerek foglalkozik földműveléssel, csak úgy ítélték meg, hogy társasági keretek között gazdálkodnak tovább. Azt gondolom, a haszonbérletek körüli ügyeket túldimenzionálják. Hatvanötezer hektár állami föld aránylik az ország teljes mezőgazdasági területéhez. Ez alig több, mint egy százalék. A kárpótlást követően a termőföld kilencven százaléka magántulajdonban van Magyarországon.
− Ennek ellenére sokan úgy érzik, kijátszották őket, és a saját falujuk határában nem tudtak nyerni, mert mások – idegenek – a kapcsolataik révén befutottak. Ez nem tetszik nekik.
− Ez nem tetszés vagy nemtetszés kérdése. Minden pályázó ugyanazt a pályázati csomagot és feltételrendszert kapja kézhez. Sokan belekötöttek abba, hogy nem helyiek nyerték el a földeket. A „helyben lakó” fogalmát a termőföldről szóló törvény határozza meg. Ez sem azt mondja ki, hogy helyben lakó kizárólag az, aki az adott település belterületén lakik, hanem az, aki adott távolságra, a föld fekvése szerinti közigazgatási határ körzetén belül van. Ez húsz kilométer.
− Csakhogy a borsodi mezőségi földek esetében az egyik legnagyobb nyertes, Kanyok Attila a Fidesz korábbi tiszaújvárosi polgármesterjelöltje, a megyei közgyűlés elnökének korábbi kampányfőnöke néhány nappal a pályázati határidő lejárta előtt tette át cége székhelyét Mezőcsátra. A „székhelye” egy romos, lakatlan ház volt, rozsdás kerítéssel...
− Van egy szabályrendszer, s nekünk aszerint kell eljárnunk. Mi nem vagyunk törvényalkotók, sem nyomozó hatóság. Már meghirdettük a második s a harmadik pályázati kört: a feltételek változatlanok, van egy jóváhagyott szabályrendszer, amely a kormány részéről továbbra is fennáll. Csak az állattenyésztési megkötés szigorodott: immár a szerződés teljes időtartamára, azaz nem öt, hanem húsz évre vonatkozik. Nekünk ezt a szabályrendszert kell figyelnünk, s ez alapján fogja majd a vagyonkezelő ellenőrizni, hogy a nyertesek betartják-e az abban vállaltakat.
− Vidéken a gazdák már most azt mondják, hogy ez az ellenőrzés nem lesz túl szigorú, hisz erre nincs megfelelő létszám. Már most hallani olyan feltételezésekről, hogy „vándormarhák” indulnak majd el egyik földről a másikra, hogy az ellenőrzések idejére igazolni lehessen az állatállományt. Előfordulhat az is, hogy a csordák csak papíron léteznek.
− Az apparátusunkban jelenleg 145-en dolgoznak. Minden megyében van egy osztályunk, amely a helyi feladatokat végzi. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet közvetlenül a miniszter alá tartozik. Ez év augusztusában módosította a vidékfejlesztési miniszter a szervezetünket, és létrejött a tulajdonosi ellenőrzéseket végző osztály. A létszámunkat hamarosan bővítik, ami növeli az ellenőrzés hatékonyságát. A vidékfejlesztési tárcán belül pedig már most is léteznek ellenőrzésre létrehozott szervezetek, amelyekkel együttműködünk. Az állattartás ellenőrzésére pedig már ma is léteznek olyan azonosító jelek és nyilvántartások, amelyekkel egyedekre bontva nyomon követhető az állatok sorsa.
− Van egy törvény, mely szerint Magyarországon egyetlen gazdálkodó sem birtokolhat 1200 hektárnál nagyobb földterületet, s ebbe bele kell érteni mind a bérelt földeket, mind a saját tulajdont. Ám azt nem zárja ki, hogy rokonaival karöltve ne hágja át ezt a korlátot: ezt láttuk a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc esetében, aki feleségével és testvérével 1327 bérelt hektár fölött rendelkezik. Ráadásul „tarolt” is a pályázaton: amelyik földtagért elindult, meg is nyerte.
− Ismét utalnom kell arra a szabályrendszerre, amely alapján a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet eljár az állami földek bérbeadásakor. Mi nem írhatjuk felül az abban foglaltakat. S ebben csupán az egyenes ági rokonok – például a szülők és a gyerekek – számítanak olyan családtagoknak, akik együttesen nem birtokolhatnak 1200 hektárnál többet. Az önök által megnevezett pályázatokat is megvizsgáltuk, ellenőriztük, az összeszámítandó területek 1103 hektárt tesznek ki, azaz a szabályoknak megfelelnek.
− Az NFA háza tájára is „becsapódott” rokonsági bomba: az ön helyettesének, Nagy Jánosnak az unokaöccse egy Fejér megyei pályázaton nyert. Nem tartja ezt összeférhetetlennek?
− Újra csak azt tudom mondani: a számunkra előírt jogszabályrendszer alapján ez nem törvénysértő.
− Aha. Amikor visszavonnak már kiírt pályázatokat, akkor mi történik a háttérben?
− Számos esetben a földhaszonbérleti pályázati kiírások után jutnak tudomásunkra olyan körülmények, amelyek a pályázók számára is hátrányosak. Például jogvita terheli az adott földtagot, esetleg vízhasználati, öntözési szerződések nem tisztázottak, vagy szántóként tartanak nyilván legelőt, esetleg fordítva. Olykor az is előfordul, hogy mi hibázunk, mert nem tisztáztunk fontos jogi részleteket. Hatvanötezer hektárnyi földnél ez előfordulhat. Ilyenkor a legtisztább, ha visszavonjuk a pályázatot, orvosoljuk, rendezzük a jogi helyzetet, majd újból kiírjuk azt.
− Kabán is ez történt? Ott négy nagyobb, nem helyi gazdálkodó nyert – többségük valamilyen módon kötődik a kormánypárthoz –, ám a gazdák felháborodására visszavonták a kiírást. Később Bodó Sándor fideszes országgyűlési képviselő közleményt adott ki, amelyben örömmel tudatta, hogy mégis tizenhat helyi gazda kapta meg a földeket. Közben mi történt? Hisz nem volt új pályázati kiírás.
− Mások közleményeit nem tisztünk kommentálni. A politikai hovatartozását pedig senkinek sem firtatjuk, mi szakmai szervezetként járunk el. Tény, hogy visszavontuk a korábbi pályázatot, mert ezeket a földeket is vízjogi vita terhelte. Ha ezt tisztázzuk, új pályázatot fogunk kiírni.
− Vagyis ez nem lefutott ügy?
− Jómagam az NFA döntéseiért felelek: mi még nem írtunk ki új pályázatot ezekre a földterületekre, így nem hirdethettünk nyerteseket sem.
− A pályázati eredmények részletei miért nem nyilvánosak? Sok félreértést lehetne tisztázni, ha ezeket átláthatóvá tennék.
− Számunkra a törvény nem ír elő ilyen tájékoztatási kötelezettséget, a közérdekből nyilvános adatok körét szabályozza, s mi ez alapján adjuk közre az információkat, sem többet, sem kevesebbet. Ha két magánszemély vagy akár egy magánszemély és az állam között létrejön egy szerződés, a felek meghatározhatják, hogy abból mi a nyilvános. Esetünkben a bérleti jogviszony része egy üzleti terv – ez nem tartozik a versenytársakra.
− Csakhogy itt nem magánvagyonról, hanem közvagyonról szó, amely az államé, vagyis minden magyar állampolgárnak köze van hozzá. Mégis, ezt a fajta pályáztatási rendszert „titkok” lengik körül.
− Az állami vagyon esetében sem következik az, hogy ab ovo minden nyilvános. Elég, ha csak a földnyilvántartási rendszerre utalok: ott sem minden képezi a közhiteles nyilvántartás részét. Egy adásvétel vagy csere ténye megjelenik az adatok közt, de az arra megkötött szerződés nem.
− De nincs jogorvoslati lehetőség a rendszerben, a vesztes nem fellebbezhet...
− Miután nem vagyunk hatóság, ezért ilyen lehetőség nincs. Mi a polgári törvénykönyv jogszabályai szerint kötünk szerződést azzal, aki megnyerte a pályázatot.
− Azt miért nem lehet megtudni, hogy hányan váltották ki a pályázati anyagot?
− Miért lenne ez fontos?
− Kiderülne, mennyire „kelendő” egy terület, mekkora ott a földéhség, s hányan csalódtak végül.
− Ha százan pályáznak egy földdarabra, akkor kilencvenkilenc ember vesztesnek érzi magát. Mi általánosságokban el szoktuk mondani, hogy egy-egy területen milyen volt a pályázatok eredménye, de egyet nem tehetünk: konkrét pályázatokról nem nyilatkozhatunk. A törvény ugyanis erre nem hatalmaz fel bennünket.
− Ehhez képest volt pályázó, aki azzal dicsekedett, hogy nyert, s hozzátette, egyedüliként indult a versenyben. Ő honnan tudhatta meg, hányan voltak, ha ez az adat is titkos?
− Ezt nem tudom, tőle kellene megkérdezni. De hadd szögezzem le: mi nem felelünk azért, amit egy adott pályázó mond vagy tesz, legyen szó akár nyertes, akár vesztes indulóról. Ha ez a nyilatkozat sérti a mi érdekeinket, akkor természetesen megtesszük a megfelelő lépéseket.
− Tettek már ilyen „lépést”?
− Volt már, hogy gondolkodtunk rajta, de nem indítottunk eljárást, mert nem okozott nekünk olyan érdeksérelmet, amely ezt indokolta volna.
− Sokan – gazdák, agrárszakértők, egyetemi tanárok – megfogalmazták félelmeiket, hogy a földhaszonbérleti pályáztatás csupán az első lépcsőfoka egy új földosztásnak, s azért van ilyen tülekedés az állami földekért. A jelenlegi bérlőkből elővásárlási joggal akár tulajdonosok is lehetnek.
− A földtörvény vitája most kezdődik a parlamentben, így ma még nem tudni, hogy végül milyen feltételekkel fogadják azt el. Most annyit mondhatok: a haszonbérleti pályázati feltételekben nem szerepel elővételi jog, a mostani szabályok nem adnak lehetőséget rá, hogy az állami földek ilyen módon magántulajdonba kerüljenek. | Belföld: 'A számunkra előírt jogszabályrendszer alapján ez nem törvénysértő' | Borsodi mezőségi területek, ahol gyors lakcímváltozás révén szerezhetett földbérleti jogot egy korábban fuvarozással foglalkozó vállalkozó, a fideszes megyei önkormányzati elnök korábbi kampányfőnöke. A felcsúti polgármester, aki feleségével és testvérével együtt 1327 bérelt hektár fölött rendelkezik, s „tarolt” a pályázaton. Gyanús és vitatott földügyek, amelyek tisztázására a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetőjét, Sebestyén Róbertet kértük meg. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20121027-_nem_vagyunk_torvenyalkotok__sem_nyomozo_hatosag-1342203 | 2012-10-27 10:14:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A nők helyzete Afganisztánban elérte a gödör alját, innen már nincs lejjebb. Nem járhatnak iskolába, egy-kétféle munkát végezhetnek, utcára csak férfi hozzátartozójuk jelenlétében léphetnek, de még csak nem is dúdolászhatnak nyilvános helyen.
Igaz, az afgán nők előtte sem európai szintű jogokért harcoltak, de az amerikai megszállás segített némileg a totális patriarchátus féktelen elnyomásától távolabb tartani őket. Még egy nők jogait védő törvényt is sikeresen bevezettek, így nem lehetett büntetlenül erőszakot elkövetni a nőkön. Nem úgy mint most.
A korábbi tálib rémuralom után, a nők sajnos a mostani visszatérésüket követően sem számíthatnak semmi jóra. Személyesen tapasztaltam meg mindezt. Bár nemzetközi szervezetek próbálnak nyomást gyakorolni legalább az Afganisztánnal kapcsolatban álló országokra, eddig semmilyen eredményt nem sikerült elérni, és nem is tűnik úgy, hogy egyhamar bármi változás jöhetne.
Viszonylagos nyugalom
A tálibok (szunnita-iszlamista vallási-politikai mozgalom és pastu nacionalista katonai szervezet Afganisztánban) felsőbb vezetői időről-időre előállnak nyilatkozatokkal a megfelelő rendszer kialakításáról, de eddig csak odáig jutottak, hogy augusztussal bezárólag minden lehetséges és elképzelhető joguktól megfosztották a nőket.
Van egy nagyon jó afgán barátom, akinek legalább Pakisztánig sikerült eljutnia, iszlám vallást tanul az egyetemen. Tőle hallottam első kézből történeteket, hogyan is bánnak az asszonyokkal, nőkkel és a kislányokkal.
Közben találkoztam egy lánnyal, aki hajlandó volt beszélni a mindennapokról.
Álljon itt most a következő beszélgetés a 16 éves Madarral, a jelenről és a jövőről.
"Tudod olyan, mintha egy kalitkában, vagy börtönben élnék a saját országomban.
De én egyedül még az utcára sem léphetek ki, nem tanulhatok, és arról már álmodni sem merek, hogy valami szórakozásra legyen lehetőségünk.
Sajnos még csak emberként sem ismernek el minket, bár ez így nincs kimondva nyíltan, de ez rideg valóság.
Mi ebből a kiút? Azt nem tudom. Esélyünk sincs az országot elhagyni, hiszen még az otthonunkból sem mehetünk ki, csak férfi rokon társaságában. Kivéve az idősebb nőket, de ők is csak a piacra mehetnek vásárolni.
Így hát a napjaim itthon telnek, mivel 16 éves vagyok, iskolába már nem járhatok, de sokat olvasok és a rendszert megkerülve online folytatom a tanulmányaim, emellett angolt is önállóan tanulok.
Tudod, 2021-ben még minden más volt, a nőknek, lányoknak voltak jogaik, lehetőségeik.
Azóta, hogy a tálib rezsim van hatalmon, ahogy említettem, még a házat se igazán hagyhatjuk el, így maradt az olvasás. A tálib hatalomátvétel óta harminc könyvet olvastam el.
A barátnőimmel is csak ritkán láthatjuk egymást, és akik nem a környéken laknak, azokat már nagyon régen nem láttam, mert veszélyes lenne egy másik kerületbe átmenni. Szóval marad az internet. Ott szoktunk beszélgetni.
Ahogy említettem, egy kalitkában élünk. Most nem is látjuk, hogyan lesz jobb, de én nem adtam fel. Az, hogy tanulhatok, és talán a testvérem segítségével előbb-utóbb el tudom hagyni az országot, ami nagyon sok pénzbe kerül, de ez ad némi reményt."
Download the MP4 video.
És miközben ezt a cikket írom, 2024. október 28-án a tálibok egy újabb határozatot hoztak arról, hogy a nőknek már egymással beszélniük sem lehet. Sőt, lehetőleg a saját otthonukban sem hallathatják a hangjukat. Elfogytak a szavak.
Láthatatlanok és némák
Három éve egyre súlyosbodik az afgán nők elnyomása, a nemzetközi közösség színe előtt. Noha nyilvánosan az USA és az Európai Unió is elítélte a társadalmi és a magánélet szigorú korlátozására irányuló törvényeket, mintha kiegyeztek volna a tálib rezsimmel, amely viszonylagos nyugalmat hozott a régióba (erről eggyel korábbi cikkünkben írtunk). Igazán radikálisan szinte csak António Guterres ENSZ-főtitkár állt ki az általa "genderalapú apartheidnek" nevezett intézkedések ellen, amit a tálib rezsim "nyugati arroganciának" titulált, és kitiltotta az országból a szervezet emberi jogi jelentéstevőjét. Az idén augusztus 21-én életbe lépett, 114 oldalas rendelet értelmében az afgán nőknek nem csak a testüket és az arcukat kell teljes mértékben eltakarni, a hangjukat sem hallathatják már nyilvánosan. Láthatatlanná és némává kell válniuk. "Mintha azt mondanák nekik, szép lassan el akarunk benneteket pusztítani" - mondta erről Hamida Aman aktivista, a Begum TV alapítója a France24 híradójának.
A pici párizsi stúdióban a Franciaországban élő afgán nők - köztük a hazájukban egykor neves újságírók, szerkesztők - próbálják a lelket tartani otthon maradt nővéreikben, egy kis könnyedséget vinni az életükbe és edukálni őket, például arról, hogy a nők feladata nem lehet pusztán a háztartási munkavégzés és a gyermekszülés, és ha megvonják tőlük a tanulás lehetőségét, az is az erőszak egy formája. Márpedig 2021 óta Afganisztánban a lányokat kitiltották a középiskolákból és az egyetemekről, rengeteg képzett nő veszítette el korábbi állását, mert ezentúl otthon, a családjuk mellett a helyük. Sokan titokban, online folytatják tanulmányaikat, ebben fontos szerepet vállalnak magukra a már külföldre menekült honfitársaik. A Begum TV napközben középiskolai tananyagot sugároz perzsa és pastu nyelven, több mint 8500 videójuk a teljes nemzeti alaptantervet tartalmazza, ezek bármikor online is elérhetők. Az estékre azonban igazi kikapcsolódást kínálnak: három órán át szórakoztató műsorok mennek, köztük talkshow-k a mentális jólétről és tabuk nélkül a női egészségről, illetve indiai szappanoperák. Az afgán lakosság 80 százaléka naponta néz tévét, ez szinte az egyedüli módja annak, hogy egy kis felhőtlen szabadságot átélhessenek. | Afgán nők hazájuk börtönében | Kondor Bence világjáró szerzőnk egy hátizsákkal, benne fotós- és videósfelszereléssel járta be Ázsiát, közben hosszabb időt töltött Afganisztánban is. Nyilvánosan nem beszélgethetett nőkkel, de akadt, aki online interjúban elmesélte neki, hogyan él ma az Afganisztáni Iszlám Emirátusban, aki nőnek született. A tálib rezsim által jogfosztott afgán nők erőszakos elnyomásáról, emberi mivoltuk lassú és szisztematikus elpusztításáról szól cikksorozata második része. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256504_afganisztan-nok-tarsadalom-elnyomas-interju | null | true | null | null | Népszava |
Úgynevezett feljelentés kiegészítésére irányuló eljárást folytat a Központi Nyomozó Főügyészség a szekszárdi trafikpályázatok ügyében – derül ki abból a pénteki keltezésű, hétfőn kézbesített levélből, amelyet Keresztes Imre főügyész írt a hvg.hu szerkesztőségének, és amelyben a birtokunkba jutott hangfelvétel átadását kéri, mert az "az üggyel kapcsolatban releváns információkat tartalmazhat". (A hvg.hu természetesen teljesíti törvényes kötelezettségét – a szerk.)
A főügyész tájékoztatása szerint a legfőbb ügyész feljelentésként értékelte Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezető hozzá intézett kérdését, amelynek forrása épp a hvg.hu-n megjelent cikk volt. A büntetőeljárási törvény szerint abban az esetben, ha a feljelentés alapján nem lehet egyértelműen dönteni a nyomozás elrendeléséről, a nyomozó hatóság "adatszerző tevékenységet folytathat", amelynek határideje 15 nap.
Mint korábban – több forrástól származó információk alapján – megírtuk, a kormánypárt helyi potentátjai osztották el a dohányboltok üzemeltetésének jogát, és ezt erősítették meg az Origo forrásai is. Ebben a cikkünkben idéztük először Hadházy Ákos helyi fideszes képviselőt, aki akkor még névtelenséget kérve közölte: Szekszárdon a polgármester, a párt választókerületi elnöke a pályázók listájával érkezett a helyi fideszes képviselők találkozójára, hogy véleményezzék az indulókat. Hadházy később egy interjúban névvel vállalva is elmondta, mi történt.
Horváth István fideszes polgármester azonban először letagadta a történteket. A hvg.hu-nak azt mondta: semmiféle listát nem látott, és nem is láthatott, hiszen a pályáztatást a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. intézte. Meghazudtolták a trafikmutyiról beszélő fideszes képviselőt a helyi frakció tagjai is, akiket az ATV kérdezett meg. A helyi fideszesek szerint Hadházy hazudik, lehet, mert "régóta vannak konfliktushelyzetei", és lehet, hogy polgármester szeretne lenni. | Itthon: Trafikmutyi: a hangfelvételt kéri az ügyészség | Két hete van eldönteni a Központi Nyomozó Főügyészségnek, megindítja-e a nyomozást a szekszárdi trafikpályázatok ügyében. A főügyész egyelőre elrendelte a feljelentés kiegészítését, ehhez a hvg.hu birtokába jutott hangfelvétel átadását kéri. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20130513_trafik_nyomozo_fougyeszseg_feljelentes | 2013-05-13 10:40:22 | true | null | null | HVG |
A két ellenzéki párt az FVB-hez fordulva azt sérelmezte, hogy a város több pontjára olyan plakátokat helyeztek ki, amelyeken a "Tarlós István főpolgármester" felirat, a főváros címere és az önkormányzati választás időpontja látható. Álláspontjuk szerint Tarlós István jelöltként, a kampányban nem használhatná a főváros címerét.
Az NVB - szemben az Fővárosi Választási Bizottság hétfői ítéletével - nem tartotta érdemi vizsgálatra alkalmasnak a kifogásokat.
Az MLP kifogását azért nem, mert nem szerepelt benne a jogszabálysértés elkövetésére vagy az észlelésére vonatkozó időpont, így nem lehetett megállapítani, hogy a jogszabályban előírt háromnapos határidőn belül nyújtották-e be a kifogást.
Az NVB szerint az Együtt - A Korszakváltók Pártja nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani a vélelmezett jogsértést, mert a beadványhoz mellékelt plakátokról készült fényképek csak a címer használatát bizonyítják, de nem az engedély nélküli használatot. A testület ezért azt állapította meg, hogy "a kifogástevőnek a címerhasználat jogszerűsége tárgyában rögzített kijelentései vélelmek, illetve feltételezések voltak, melyek a jogorvoslati kérelmekben foglaltak alátámasztására nem voltak alkalmasak".
A testület tizenkét tagjából kilencen szavaztak igennel a határozatra, hárman pedig ellene.
Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, kampányvezető az ítéletre reagálva ismételten kérte a baloldal közös főpolgármester-jelöltjét és a Magyar Liberális Párt főpolgármester-jelöltjét, hogy "bár érdemi mondanivaló híján ez nyilván nehéz", de "méltóságteljesebb eszközökkel igyekezzenek kampányolni". Hozzátette azt is, hogy a bizottság döntésétől függetlenül pénteken megkezdték Tarlós István második körös plakátjainak kihelyezését.
A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) hétfői elsőfokú határozatában úgy ítélte meg, összességében jogellenes a fővárosi önkormányzat címerének használata Tarlós István, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltjének plakátjain. A testület szerint a választási plakáton nem rendeltetésszerűen használták a főváros címerét, az közhatalmi jelkép, és így egyetlen jelölt sem használhatja a választási kampányban. | Itthon: Tarlós nyert a címeres csatában | A Nemzeti Választási Bizottság szerint a Fővárosi Választási Bizottságnak érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania a Tarlós István fővárosi címeres plakátjait sérelmező kifogásokat. Az NVB pénteki, másodfokú határozatában - megváltoztatva az első fokon eljáró FVB döntését - maga utasította el érdemi vizsgálat nélkül az Együtt - A Korszakváltók Pártja és a Magyar Liberális Párt kifogásait. Pénteken megkezdték Tarlós második körös plakátjainak kihelyezését. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140926_Tarlos_nyert_a_cimeres_csataban | 2014-09-26 19:32:00 | true | null | null | HVG |
Vágó Gábor LMP-s képviselő válaszolt Deutsch Tamásnak, aki vasárnap szerencsétlen futóbolondnak, közéleti paranoiásnak nevezte az áfacsalásokról beszélő Horváth Andrást.
Mindenki zavarban lenne a helyében
A képviselő azt írja:
"Horváth András helyében mindannyian zavartan viselkednénk egy kicsit, miután évekig harcoltunk a bűnözők ellen, és a munkánkat a saját vezetőink lehetetlenítették volna el. Amikor a nyilvánosság elé lépnénk, még minket vegzálnának karhatalmi eszközökkel, és nem a bűnözőkkel szövetkezőket. Az a nyomás nem normális, amit a rendszer helyez a rendszert jobbítani akaró emberekre. A pártállam részéről putyini tempóban megy a megfélemlítés, az állampárt bagatellizálni akarja az ügyet, elhallgatással, sunnyogással, a bátor emberek lehülyézésével."
Nem egyszemélyes harc
Vágó szerint "a rendszer futószalagon termeli azokat a szakembereket, akik az igazságérzetük miatt fordulnak szembe a rendszerrel". Szerinte ez nem Horváth egyszemélyes harca, sokaknak vannak még bizonyítékai, csak a félelem visszatartja őket.
"Ha valóban egyszerű közéleti paranoiás lenne Horváth, nem ért volna meg egy érdemi vizsgálatot a bejelentése? Értem én, hogy a az elhallgatás után a kinevetés jön, majd a harc és végül győz az igazság, de miért kell neked rongy emberezni azokat, akik hisznek még a tisztességben?"
A teljes poszt: | Az állampárt bátor emberek lehülyézésével bagatellizálja a NAV-ügyet | Az LMP-s Vágó Gábor válaszolt a Horváth Andrást lefutóbolondozó Deutschnak. Szerinte mindenki zavarban lenne Horváth helyében, és ez nem az ő egyszemélyes harca. | null | 1 | https://444.hu/2013/12/23/az-allampart-bator-emberek-lehulyezesevel-bagatellizalja-a-nav-ugyet | 2013-12-23 11:47:01 | true | null | null | 444 |
Az indítvány szerint a tatabányai férfi 9 éven keresztül rendszeresen értékesített marihuánát Tatabányán 2024. október 21. előtt. Mint azt dr. Horváth Sándortól, a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség sajtószóvivőjétől megtudtuk, a nyomozó hatóság a férfi elfogásakor marihuánát, valamint 10 millió forintot meghaladó készpénzt foglalt le a férfitól.
Az elkövető közvetlenül az elfogása előtt, amikor észlelte a rendőröket, a lakása tetőtéri ablakából kidobta a mobiltelefonját, és 9 millió 600 ezer forint készpénzt, így próbálta meg a bizonyítékokat eltűntetni, megsemmisíteni. A férfi a pénzt az ablakon az ereszcsatornába dobta.
A kábítószer-kereskedelem bűntette miatt indult ügyben a Tatabányai Járási Ügyészség eredményesen indítványozta a férfi letartóztatását. Az ügyészség indítványára a Tatabányai Járásbíróság a férfi letartóztatását október 24-én rendelte el a bizonyítás megnehezítésének megakadályozása érdekében és a bűnismétlés veszélye miatt. A végzést az ügyész tudomásul vette, az elkövető és védő azonban fellebbezést jelentett be. | Ereszcsatornába dobva próbálta elrejteni a milliókat a lebukott díler | A tatabányai férfi 9 éven keresztül rendszeresen értékesített marihuánát Tatabányán. Az elfogása előtt a lakása tetőtéri ablakán keresztül próbált meg megszabadulni a terhelő bizonyítékoktól. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/ereszcsatornaba-dobva-probalta-elrejteni-a-milliokat-a-lebukott-diler | null | true | null | null | KEMMA |
Meghökkentő optimizmussal várta, majd fogadta az amerikai elnökválasztás eredményét a magyar kormány, élén Orbán Viktor kormányfővel. Még a 2025-ös költségvetés hivatalos beterjesztését, a sarokszámok nyilvánosságra hozatalát is az amerikai választások utáni hétfőre, november 11-re halasztották. Varga Mihály pénzügyminiszter - aki jövő tavasszal, Matolcsy György mandátumának lejárta után jegybankelnök lehet - kifejezetten optimista gazdasági kilátásokról beszélt. Trump megválasztásával javuló európai folyamatokat emlegetett és hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság ismét növekedési pályára állhat. Csak hát a szomorú tény az - érdemes megnézni a harmadik negyedévi tragikusan rossz "növekedési", vagy inkább csökkenési adatokat (erről lásd: Messze még az alja?, Magyar Narancs, 2024. november 7.) -, hogy jó, ha éves szinten 1 százalékos növekedést tud majd felmutatni a hazai gazdaság.
Egy kis számtan
A kormány előrejelzése szerint 2025-ben 3,4 százalékos GDP-növekedés várható, ami gyökeres javulás lenne az idei majdhogynem semmihez képest. Az inflációt 3,2 százalékra, a bruttó átlagkereset emelkedését 8,7 százalékra becsülik, miközben a kamatok csökkenésével számolnak. A tervezés megbízhatóságáról sokat elárul, hogy 2025-re 397,5 forintos átlagos euróárfolyammal kalkulálnak - a forint mostani mélyrepülésekor ez a vágyvezérelt gondolkodás kategóriája; mi több, Trump győzelme nyomán tovább romlott a forint mind az erősödő dollárral, mind az euróval szemben. Még merészebb vállalásnak tűnik, hogy a kormány a költségvetési hiányt jövőre 4 százalék alá szorítaná.
Az Egyesült Államok mindenkori gazdasági és politikai irányvonala alapvetően befolyásolja a globális gazdasági környezetet. A választási eredmények hatását értékelő gazdasági elemzők szerint a Trump beígérte szigorú, immár nemcsak Kínát, hanem Európát is sújtó vámpolitika és más, potenciálisan inflatorikus intézkedések magasabban tarthatják a nemzetközi hozamkörnyezetet, erősíthetik a dollárt. Ezek együttes következményként visszafoghatják az európai növekedést. Az Orbán-kormány láthatóan mégis abban reménykedik, hogy az új amerikai vezetéssel kialakítható szorosabb gazdasági együttműködés miatt ez talán megúszható. Továbbá hisznek abban, hogy Donald Trumpnak köszönhetően hamarabb véget érhet az orosz-ukrán háború, amitől pozitív hazai gazdasági hatásokat remélnek. Talán, mert elhiszik a saját propagandájuk alapállítását, mely szerint a magyar gazdaság minden bajáért a háború elhúzódása, az Oroszországgal szembeni "értelmetlen és hatástalan" szankciók a felelősek.
A kormány persze némi joggal bízhat az ideológiai szempontból barátinak érzett amerikai kormányzatban: emiatt akár kissé nőhet is az amerikai működőtőke-beáramlás, ám ebben is rengeteg a bizonytalanság. "Kiváló" orosz kapcsolatai miatt a Biden-adminisztráció gyakorlatilag páriaként tekintett az Orbán-kormányra. Ez esetleg megváltozik, bár a magyar Moszkvába rohangálásokat Trumpék sem fogják díjazni. | Mindent a 25-re | Az Orbán-kormány továbbra is töretlen lelkesedéssel várja az új amerikai kormányzat hivatalba lépését. Pedig ez nemigen fogja segíteni a 2025-ös magyar költségvetés kulcsfontosságú sarokszámainak teljesülését. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/mindent-a-25-re-272432 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A közlemény szövege:
"Teszi ezt annak a kormánynak a tagjaként, amelynek köszönhetően kiürül a magyar vidék, szinte teljesen megszűnik a nagy múltú magyar kertészeti, valamint a zöldség-, és gyümölcstermesztési ágazat. Az Orbán-kormány döntéseit 14 éve az határozza meg, hogy miképpen tudja előnyhöz és ingyen pénzhez juttatni a saját oligarcháit.
Miközben Orbánék hivatalosan a magyar termőföldet védik, szisztematikusan átjátszották az állami földeket a saját oligarcháknak és a legjobb minőségű földjeinkre pedig ázsiai akkumulátorgyárakat telepítettek. Eközben soha ilyen kevés családi gazdálkodó nem dolgozott a magyar agráriumban, a fiatal gazdák jelentős része sem földhöz, sem támogatáshoz nem jut és sokan külföldön kénytelenek boldogulást keresni.
Nagy István az a miniszter, akinek regnálása alatt Európa-rekorder, 62 % volt az élelmiszer infláció és eközben a magyar gazdák semmilyen támogatást nem kaptak az elszabaduló alapanyag- és energiaköltségek negatív hatását ellensúlyozandó.
Az Orbán-kormány büszkén kommunikál arról, hogy Magyarország képes lenne előállítani a hazai élelmiszer szükséglet többszörösét, eközben az alapvető tej- és hústermékek jelentős részét is importáljuk.
Ha miniszter úr ma elmegy a világ almatermesztésének egykori központjába, Szabolcsba, akkor lengyel almát talál a zöldségesnél.
Ha elmegy Battonyára, vagy más nagy múltú állattartó településre, akkor maximum házi kedvenceket talál. Nagy István hobbi méhészként és miniszterként arra sem volt képes, hogy a magyar méhészeket megvédje a beáramló, hamisított kínai méztől.
1990-ben a lengyel és a magyar agrár export megegyezett, 3,5 milliárd dollár volt. Ma a magyar 11 milliárd, a lengyel több, mint 50 milliárd dollár.
Ki is tette tönkre a magyar mezőgazdaságot, miniszter úr?
Önök a klímaváltozás közepén semmit nem tettek az öntöző csatornák karbantartásáért, tisztításáért, vagy esetleg újak építéséért, miközben az aszály éves átlagban 500 milliárd forint kárt okoz a magyar mezőgazdaságnak.
A TISZA Párt komplex falu rehabilitációs programot és agrárreformot hirdet a családi gazdaságok erősítéséért és a magyar vidék megmentéséért, továbbá elvégzi az öntöző rendszerek felújítását és elmaradt fejlesztését.
A tett az első, a szó a második, miniszter úr!" | "Orbán az oligarchákat juttatja csak előnyhöz" | A közlemény szövege: | [
""
] | 0 | https://www.hirextra.hu/2024/10/27/orban-az-oligarchakat-juttatja-csak-elonyhoz | null | true | null | null | Hírextra |
A volt köztársasági elnök hivatalvezetője pénteken ezt arra reagálva közölte az MTI-vel, hogy a Blikk azt írta, vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Schmitt Pál ellen, mert vagyonnyilatkozatában nem szerepelt lakáskiadásból származó bevétel, és értesüléseik szerint egyik házában vannak albérlők.
Kiss Norbert tájékoztatása szerint a közös tulajdonban lévő ingatlan 1/2 arányú tulajdoni hányada a lemondott köztársasági elnök felesége, Schmittné Makray Katalin tulajdonát képezi, aki az ingatlanrész hasznosításából származó bevételről az adózásra vonatkozó jogszabályoknak, az adózás rendjének, valamint vagyonbevallási kötelezettségének mindenkor eleget tett.
A Blikk pénteken azt írta, Schmitt Pál jelenleg a köztársasági elnöki rezidencián lakik a Béla király úton, és három budai családi háznak is a tulajdonosa egy belvárosi lakás mellett. Egyik budaligeti villájában a Blikk szerint egy külföldi család lakik, akiket a szomszédok a lap riporterének bérlőkként említettek. Az egyik ingatlanügynökség Blikknek készített becslése szerint hasonló ingatlanokért havonta 600 ezer és 1,2 millió forint közötti díjat is el lehet kérni.
A napilap cikkében megjegyezte, elképzelhető, hogy a bérbeadásból származó bevételek Schmitt Pál házastársa, Makray Katalin vagyonnyilatkozatában szerepelnek, de az ő vagyonnyilatkozata nem nyilvános, a volt államfőét pedig a parlament alkotmányügyi bizottsága vizsgálja. | Belföld: Kiss Norbert: Schmitt Pál nem titkolt el lakóingatlanból származó bevételt | Kiss Norbert szerint nem igaz, hogy Schmitt Pál lemondott államfő eltitkolta volna a fele részben tulajdonát képező lakóingatlanból származó bevételt. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/kiss_norbert__schmitt_pal_nem_titkolta_el_lakoingatlanbol_szarmazo_bevetelt-1306141 | 2012-04-13 12:05:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A lehető legolcsóbb repülőjegyekkel utaztak és a legolcsóbb szállásokat választották a kínai és a mexikói klímakonferenciára utazó magyar delegáció tagjai - írta hétfői közleményében a feljesztési minisztérium. A tárca azokra az MSZP-s állításokra reagált, amely szerint a delegáció tagjai luxusutazásokon vettek részt. A minisztérium konkrét költségeket azonban nem közölt.
A magyar szakértői csapat tagjai a mexikói "Cancún városától egy óra buszútra egy hermetikusan elzárt konferenciaközpontban dolgoztak, tehát közel sem luxusutazás volt ez a résztvevők számára, hanem egy szellemileg és fizikailag is egyaránt kimerítő kéthetes munka, nem is beszélve a 20 órás repülőútról" - írta hétfői közleményében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A tárca azokra a kritikákra reagált, amely szerint a kormányzati klímadelegáció tagjai az elmúlt hónapokban luxusutazásokon vettek részt.
Szabó Imre korábbi MSZP-s környezetvédelmi miniszter a múlt pénteken közleményében írta azt, hogy a Fidesz a klímapolitikai tárgyalások miatt az "elmúlt nyolc hónapban nagyobb és drágább luxusutazásokra fizette be kormányának hivatalnokait, mint bármely kabinet az elmúlt több mint húsz esztendőben". A korábbi miniszter szerint a kormány 9 fős delegációt küldött Kínába 10 millió forintért, majd 12 hivatalnokot küldött Mexikóba 18 millió forintért.
Szabó a témában a múlt hétfőn parlamenti kérdést is intézett Fellegi Tamás fejlesztési miniszterhez, akihez a kormányon belül a klímapolitika tartozik. Az ellenzéki politikus az kérdezi, miért szervez a kormány luxusutazásokat a klímapolitikával foglalkozó munkatársai számára, miért kerülnek ezek az emberek számára elérhető árnak a sokszorosába. Az MSZP-s politikus kíváncsi arra is, hogy melyik szállodában szállt meg a küldöttség.
A parlamenti kérdésre Fellegi még nem válaszolt ugyan, de az NFM hétfőn közleményben reagált Szabó állításaira. A tárca sajtóosztálya szerint a kormányzati delegációk a lehető legolcsóbb repülőjegyekkel utaztak és a legolcsóbb szálláslehetőséget választva vettek részt a mexikói és a kínai konferencián, amelyeken Magyarországnak uniós tagállamként kötelessége volt részt venni.
A tárca közleménye szerint a mexikói konferencián Magyarország 17 szakértővel képviseltette magát, miközben az uniós elnökségi feladatokat akkor ellátó Belgium 45 szakértővel volt jelen. Kínába a kormány 9 szakértőt küldött, míg az elnökséget adó Belgium 46 főt, az elnökségi trió harmadik tagja, Spanyolország pedig 13 embert. Arra azonban nem tér ki a közlemény, hogy az utazások mekkora költséget jelentettek. Mindössze azt írják: "a tárca nem feledkezhet meg munkatársai személyes biztonságáról és a hatékony munkavégzéshez szükséges fizikai és szellemi teherbíró képességeik biztosításának szükségességéről".
Szabó az elmúlt hetekben több parlamenti kérdést is intézett Fellegihez, amelyekben többek között azt kérdezte, hogy az Orbán-kormány nyolc hónapja alatt miért nem történt semmi a szén-dioxid-kvóták értékesítése ügyében. Fellegi válaszában azt írta: időre van szükség, amíg korrigálják az előző kormány azon a lépéseit, amely károkat okozott Magyarországnak. A miniszter szerint a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből hat-nyolc milliárd forint folyhat be 2012 végéig, a pénz fele már 2011-ben realizálódhat. | Olcsó repülőjegyekkel védik Fellegiék a klímautakat | A lehető legolcsóbb repülőjegyekkel utaztak és a legolcsóbb szállásokat választották a kínai és a mexikói klímakonferenciára utazó magyar delegáció tagjai - írta hétfői közleményében a feljesztési minisztérium. A tárca azokra az MSZP-s állításokra reagált, amely szerint a delegáció tagjai luxusutazásokon vettek részt. A minisztérium konkrét költségeket azonban nem közölt. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/01/a-kormany-szerint-a-legolcsobb-jegyekkel-utazott-a-klimadelegacio | 2011-01-31 19:00:00 | true | null | null | Origo |
2008.06.16. 11:41
Nem lesz gyorsított eljárás a Zuschlag-ügy kapcsán hivatali befolyással üzérkedés miatt megvádolt Weiszenberger László perében, mert a Bács-Kiskun Megyei Bíróság bírája az első tárgyaláson, hétfőn a rendes eljárás lefolytatásáról döntött.
Az ügyészség korábban azt indítványozta, hogy a bíróság nyilvános ülésen, gyorsított eljárásban hozott ítélettel állapítsa meg a vádlott bűnösségét, és szabjon ki büntetést, mivel a vádlott lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, s a bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tett. A hétfői tárgyaláson viszont a vádlott nem tett egyértelmű vallomást, ezért Fodor Endre tanácsvezető bíró úgy döntött, hogy rendes eljárást kell lefolytatni.
Weiszenberger szerepére még a Zuschlag-ügy nyomozása során derült fény, de az ő ügyében később elkülönítették a nyomozást. A kecskeméti nyomozó ügyészség végül vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt április 30-án nyújtotta be a vádiratot a szabadlábon lévő, korábban kistérségi megbízottként dolgozó vádlottal szemben.
Weiszenberger László, aki Zuschlag János képviselőtársa volt a kiskunhalasi önkormányzat képviselő-testületének MSZP-frakciójában, a 2003-ban még működő Területpolitikai Kormányzati Hivatalnál kistérségi megbízottként állt munkaviszonyban Kiskunhalas térségében. Feladatai közé tartozott a különböző pályázatok ismertetése, népszerűsítése a helyi vállalkozók és egyéb szervezetek körében.
A vádirat szerint ennek keretében a vádlott együttműködött egy kiskunhalasi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetőjével és a kunfehértói Rózsa Motel bérlőjével egy vissza nem térítendő állami támogatás megszerzésére irányuló pályázat benyújtásában. A pályázatra benyújtott terv szerint a Rózsa Motel melletti területen pihenőparkot, valamint sportpályákat készültek létrehozni. A vádlott már ekkor megemlítette a Rózsa Motel bérlőjének, hogy a pályázat sikeres elbírálása pénzbe fog kerülni.
A Weiszenberger László és a két férfi között lezajlott „üzleti” megbeszélésről rejtett kamerával készített felvételt a Hír TV mutatta be még 2007 őszén.
A pályázatot 2003. augusztus 29-én nyújtották be a Miniszterelnöki Hivatalhoz, amely alapján 17 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást kapott a projekt. A vádirat szerint a támogatás folyósítását követően Weiszenberger László vádlott a motel bérlőjét felhívta, és ötmillió forint átadását kérte tőle. A vádlott azt állította, hogy a pénzt a pályázat elbírálását koordináló minisztérium meg nem nevezett döntéshozó munkatársa részére kell visszajuttatni a pályázaton nyert összegből a pályázat elfogadásának fejében. Mivel a bérlő a kért összeget nem volt hajlandó a vádlott részére átadni, ezért később tőle már csak 2,5 millió forintot kért.
Weiszenberger arra hivatkozott, hogy a gazdasági társaság ügyvezetőjétől az összeg másik felét megkapta, de az felhívta a figyelmét, hogy az összeg másik felét a bérlőtől kell kérnie. Weiszenberger László 2002-ben az MSZP és a Sikeres Halasért szervezet közös listájáról került be a kiskunhalasi képviselő-testületbe. A botrány kirobbanása után – Zuschlag Jánossal ellentétben – azonnal lemondott képviselői mandátumáról. Nánási László megyei főügyész a Weiszenberger László elleni nyomozás befejezése után elmondta: mivel nem tárgyaláson, hanem gyorsított eljárásban, nyílt ülésen tárgyalja a bíróság az ügyet, lehetőség van az egyébként 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény büntetési tételének enyhítésére. A gyorsított eljárás lényege: a vádlott lemond a tárgyaláshoz való jogáról, beismeri a cselekményt, cserébe csökkentett büntetési tételeket alkalmazhat vele szemben a bíróság. Ennek feltétele, hogy a bűnösségre és a tényekre is kiterjedő beismerő vallomást kell tennie a vádlottnak. | Nem lesz gyorsított eljárás a Zuschlag-ügy kapcsán | Nem lesz gyorsított eljárás a Zuschlag-ügy kapcsán hivatali befolyással üzérkedés miatt megvádolt Weiszenberger László perében, mert a Bács-Kiskun Megyei Bíróság bírája az első tárgyaláson, hétfőn a rendes eljárás lefolytatásáról döntött. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/06/nem-lesz-gyorsitott-eljaras-a-zuschlag-ugy-kapcsan | 2008-06-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A jegybank által alapított Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) igazgatója Szemerey Tamás felesége, aki viszont Matolcsy György MNB-elnök unokatestvére. Korábban a jegybank és alapítványai több olyan cégben is helyeztek ki közpénzt, amelyek a Szemerey család érdekeltségébe tartoznak.
Az MNB szerint szakmai hozzáértése alapján delegálták a posztokra Szemerey Gabriellát, továbbá a jegybank azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a PADA igazgatója csütörtökön ünnepelte 33-ik házassági évfordulóját, amit munkával töltött. | Belföld: Milliós fizetést kap Matolcsy rokona az MNB-től | Három jegybanki szervezettől összesen több mint egymillió forintot keres havonta Szemerey Gabriella | null | 1 | http://nol.hu/belfold/millios-fizetest-kap-matolcsy-rokona-az-mnb-tol-1625537 | 2016-07-29 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Családi okokból kifolyólag volt szerencsém megtekinteni a Fonyód legpompásabb pontján keresztülvezető, egyben a Balatonra nyíló rendkívüli panoráma okán Panoráma sétánynak is nevezett sétány úgynevezett felújítását követő átadási ceremóniát a helyi média jóvoltából. Igazán szép és hangulatos műsor keretében történt az ünnepélyes aktus, például úgy délceg, mint daliás huszárok is megjelentek, és a nép egyszerű gyermekei, sőt valóságos gyerekek is vidám, boldog, már-már önfeledt, s egyszerre meghatott arccal fogadták, hogy folyamatosan fejlődő hazánk úgyszintén folyamatosan fejlődő településén újabb, ki tudná észben tartani, hányadik átadásra került sor. Novák Katalin köztársasági elnök személyes jelenlétével emelte az emelkedett hangulat emelkedését, köszöntő beszédében határozottan aláhúzva, hogy a műgyanta és kőzúzalék burkolatot kapott közterület "nem pusztán kövek összessége, hanem találkozóhely", hozzátéve: "Nekünk a Balaton a Riviéra."
2023 márciusát írtuk, sem Novák Katalin, sem az 536 millió forintból átformált 660 méter hosszú sétányon lokálpatrióta lelkesedéstől dagadó kebelű ünnepelő közönség soraiból egy sem sejtette, hogy a köztársasági elnök bő egy hónappal később élete, pályafutása, egyben köztársaságunk újkori történelmének egyik legfontosabb dokumentumára helyezi el a köztársasági elnöki szignót. Ám ez itt offtopic, vissza a didergető tavaszi széllel Balatont fodrozó március 23-ára, ugyanis Novák Katalin, ha saját jövőjét nem is, a sétányét látnoki képességekkel megáldott, úgymond sámáni állapotban jövendölte, miszerint - ismétlem: nem pusztán kövek összessége. Igazat szólt! Pusztán kövek összességeként a sétány ugyanis mindmáig sétányként funkcionálna, s nem, mint manapság, gépek és építőanyagok felvonulási és fémkordonokkal, műanyag szalagokkal igényesen a sétálóközönség elől elzárt munkaterületként - immáron másodszor a távoli múltba szakadó elmúlt másfél év során. | Kicsik és nagyok | Hungarikum lesz Tiborcz turai kastélyprojektje is, mint például az eleve kátyúkkal átadott országút, ahol senkit sem érhet meglepetés, ha egy-két év múltán tönkremegy az aszfalt. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/kicsik-es-nagyok-168989 | null | true | null | null | Magyar Hang |
A PostaBankot 12,12 millió dollár kifizetésére kötelezték Kedvencekhez ad
2002. szeptember 19.
A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma szerdán hozott első fokú ítéletében
arra kötelezte a Postabankot, hogy a keresetnek megfelelően kamataival
együtt fizessen ki 6,12 millió dollárt a berlini Landesbanknak, és
egyenként 2 millió dollárt a stuttgarti székhelyű Baden-Württenbergische
Banknak, az izraeli Bank Hapoalimnak valamint a CW Banknak - értesült az
MTI-Eco. A Postabank még Princz Gábor vezetése idején, 1998 májusában 12,12
millió dolláros akkreditívet, azaz fizetési igérvényt nyújtott a Nádor 95
Rt. számára, hogy a cég 50 ezer tonna acélt tudjon vásárolni a BCL Trading
GmbH-tól. A BCL az akkreditívet az acélügylet igazolására szolgáló számlák,
raktárjegyek benyújtásával lehívta a Postabanktól, majd külföldi bankoknak
eladta. Amikor a hitelintézetek 1998 őszén megpróbálták érvényesíteni a
fizetési ígérvényeket, a Postabank új vezetése vitatni kezdte az acélügylet
és a BCL által benyújtott okmányok hitelességét. A Postabank az ügylet
kapcsán büntető feljelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságon. | A PostaBankot 12,12 millió dollár kifizetésére kötelezték | A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma szerdán hozott első fokú ítéletében arra kötelezte a Postabankot, hogy a keresetnek megfelelően kamataival együtt fizessen ki 6,12 millió dollárt a berlini Landesbanknak, és egyenként 2 millió dollárt a stuttgarti székhelyű Baden-Württenbergische Banknak, az izraeli Bank Hapoalimnak valamint a CW Banknak - értesült az MTI-Eco. A Postabank még Princz Gábor vezetése idején, 1998 májusában 12,12 millió dolláro | null | 1 | https://24.hu/belfold/2002/09/19/postabankot_12_12_millio/ | 2002-09-19 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Lázár János mindig is szeretett élesen fogalmazni, mai parlamenti bizottsági meghallgatásán például a Magyar Államvasutakról mondta el a véleményét, amit minden bizonnyal sokan osztanak az országban.
Az én dolgom az a közlekedéssel, hogy bizonyos kupacból várat építsek. A hölgyek miatt is a kötelező udvariasság okán nem mondanám, hogy szarból kell várat építenem.
- fogalmazott a jelenleg közlekedési és építésügyi miniszterként dolgozó Lázár, majd így folytatta:
Ebből a rengeteg használt ócskavasból, fölújítások, szervizelések árán megpróbálunk a '25-ös turisztikai szezonra egy új struktúrát összerakni.
Ha esetleg ön is rendszeresen igénybe veszi a MÁV szolgáltatásait és nyugtalanítja, hogy jövőre fölújított és szervizelt ócskavasakkal kell majd utaznia egy Lázár János által felépített szarvár segítségével, akkor érdemes elolvasnia a miniszter bizottsági meghallgatásáról készültrészletes beszámolónkat, ami némileg árnyalja majd a képet. Ebből kiderül, hogy a kormány az elmúlt néhány évben felismerte, hogy igenis szükség van a közösségi közlekedés, azon belül is a vasút fejlesztésére. Bár a meghallgatás után készített videóinterjúnkban azt mondta, hogy továbbra is fontosabbak lesznek az útépítések.
Lázár János vitriolos szavai mellé érdemes felidézni, hogy a miniszter 2022 óta felel a MÁV működéséért. Azótaleállította az összes folyamatban lévő vasúti fejlesztést,illetve a német Siemenstől sem rendelte meg azt 115 új Vectron típusú mozdonyt, amire 2022 óta van szerződése a MÁV-startnak,hogy pontosan miért, az a mai napig nem világos. | Lázár a MÁV-ról: A szarból kell várat építenem | A miniszter a bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a közútra továbbra is többet költenek, mert az fontosabb a magyaroknak. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/zacc/2024/11/12/lazar-janos-mav-szarbol-kell-varat-epitenem | null | true | null | null | Telex |
A végső döntést követően akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi férőhelyek a Budapest IX. kerületébe tervezett diákvárosban - közölte a kulturális és innovációs miniszter Hankó Balázs szerdán a TV2 reggeli adásában. Jelenleg a költségek tervezése és becslése zajlik, a megvalósításhoz próbálnak külső forrást is bevonni.
Szentkirályi Alexandra november 11-én jelentette be Facebook-oldalán, hogy a kormány meghozta a döntést, és 12 ezer kollégiumi férőhellyel épül meg a pár évvel ezelőtt már belengetett diákváros. Jámbor András egy Facebook-bejegyzésben reagált Szentkirályi bejelentésére, aki a Diákváros-tüntetést szervező Szikra Mozgalommal és több tízezer emberrel közös sikernek tekinti a döntést. Nekik köszönhetően sikerült megakadályozni, hogy külföldi luxusegyetem helyett a magyar diákoknak épüljön szállás Budapesten, írja. Most azért fognak küzdeni, hogy a befektetők profitja helyett a magyar dolgozóknak épüljön a Diákváros. "Nem engedünk addig, amíg meg nem épül egy olyan negyed, ami nekünk, a mi gyerekünknek, a testvérünknek, az unokánknak megfizethető, ami nem az elitnek épülő luxusnegyed, amiben szociális bérlakások is vannak, ami beleillik a város látképébe!" - áll a posztban.
Hankó Balázs a TV2 interjújában arról beszélt, hogy egyre többen jelentkeznek a felsőoktatásba, immár második éve meghaladja a 100 ezret a felvettek száma, és minden második fiatal vidéki egyetemre jelentkezik. Mindezekkel együtt emelkedett a kollégiumi férőhelyek iránti igény is. Országosan valamivel több mint 46 ezer hely van, de idén is közel 120 ezren adtak be kérelmet kollégiumi elhelyezésre.
Budapesten és a vidéki egyetemi városokban is szükség van férőhelybővítésre, de a fővárosban a legsürgetőbb a helyzet, mert 17 ezer férőhelyre 57 ezer volt a jelentkezők száma. Hozzátette, hogy a budapesti diákváros megépítésére ideális hely lenne a IX. kerületi barnamezős terület, ahol minimum 12 ezer, de akár 20 ezer férőhelyet is ki tudnak alakítani.
A végső döntést követően "akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi helyek", amelyek között lesznek egy- és többágyas elhelyezést biztosítók, de olyanok is, amelyek a fiatalok életkezdését és minél hamarabbi családalapítását segítenék. Hankó Balázs ezt azzal egészítette ki, hogy jelenleg a költségek tervezése és becslése zajlik, a megvalósításhoz próbálnak külső forrást is bevonni.
A diákváros terveiről már évekkel ezelőtt szó volt. A korábbi elképzelések szerint Dél-Pest és Észak-Csepel elhagyatott, lepusztult területein, a főváros szívétől kevesebb mint 5 kilométerre hoznának létre egy fenntartható városnegyedet zöld, energiahatékony épületekkel, diákszállásokkal, lakóépületekkel, korszerű munkahelyekkel, tanulási-kutatási terek létrehozásával. A városfejlesztés a norvég Snøhetta építésziroda 2018-ban kiírt nemzetközi tervpályázaton első helyezést elérő mesterterve alapján valósulhat meg.
A program részeként 2020 decemberében a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ "Budapest Diákváros - Nagyvásártelep és környezete" elnevezéssel nyílt, nemzetközi, építészeti tervpályázatot hirdetett. A pályázat célja a műemléki védelem alatt álló Nagyvásártelep épületegyüttes (Budapest IX. kerület, Hídépítő utca és Helyi kikötő út által határolt telek) felújítási terveinek elkészítése volt, az épület új funkciójának meghatározásával, illetve Budapest Diákváros kollégiumi épületének és a kapcsolódó fejlesztéseknek a megtervezésével.
A pályázatra 23 pályamű érkezett, az I. díjat a BIVAK studio Kft. tervezőiroda nyerte. Második helyezést ért el a Deichler Jakab Építész Stúdió Kft. munkája, a harmadik díjat pedig a Studio Egret West Ltd. és a Robert Gutowski Architects Kft. koncepciója nyerte el. Megvételben részesült a Nanavízió Kft. és a Minusplus Generáltervező Kft. munkája, amely különdíjat is kapott, illetve a 4 N Építésziroda Kft., a Future Plans Hungary Kft., valamint a DVM Group Kft. terve. A díjazott pályaműveket itt mutattuk be.
2021 áprilisában felröppent a hír, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a kínai Fudan Egyetem kampusza épülhet meg a helyszínen, ám Fürjes Balázs és Vitézy Dávid sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kínai egyetem nem a Diákváros helyett épül meg, sőt, úgy helyezik el, hogy érintetlenül hagyja annak teljes területét.
Forrás: MTI | Három éven belül megépülhet a IX. kerületi Diákváros | A végső döntést követően akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi férőhelyek a Budapest IX. kerületébe tervezett diákvárosban – közölte a kulturális és innovációs miniszter Hankó Balázs szerdán a TV2 reggeli adásában. Jelenleg a költségek tervezése és becslése zajlik, a megvalósításhoz próbálnak külső forrást is bevonni. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/a-dontest-kovetoen-harom-even-belul-megepulhet-a-ix-keruleti-diakvaros | null | true | null | null | építészfórum |
Orbán Viktor megbízásából kedden tárgyalást folytatott egymással a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, valamint az építési és közlekedési miniszter - derül ki a tárca egy, lapunknak is megküldött tájékoztatásából.
Az egyeztetésen Lázár János és Grósz Andor áttekintette a zsidó hitközösségeket tömörítő szövetség részben állami támogatásból megvalósuló fejlesztéseit. A megbeszélésen döntés született arról, hogy a kormány 2,8 milliárd forinttal támogatja Közép-Európa egyetlen zsidó kórházának, a Mazsihisz Szeretetkórház felújításának befejezési munkálatait.
Grósz Andor: A magyar kormánnyal sikerült korrekt kapcsolatot kialakítani
Emellett fennállásának 150. évfordulójára megújulhat az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem. A tervezésére 650 millió forint közpénzt ad a kormány. A tervek szerint megújulhat a tanzsinagóga, a könyvtár, de a kulturális és oktatási terek is egy alapos ráncfelvarráson eshetnek át. Emellett a kabinet támogatja a Mazsihisz Síp utcai székházának felújítását is.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a kabinet támogatja azokat a beruházásokat, illetve azoknak a fejlesztéseknek az előkészítését, amelyek segítik a hazai zsidóság hitéletének fejlődését, valamint az Európában egyedülálló karitatív és kulturális missziót.
Újra bonyodalom van a Sorsok Háza körül, Schmidt Mária kikopott, az Orbán-kormány nem adja oda a kétmilliárd forintot | Lázár János bejelentette, milliárdokkal támogatja az Orbán-kormány a Mazsihisz fejlesztéseit | A többi között 2,8 milliárd forinttal támogatja Közép-Európa egyetlen zsidó kórházának, a Mazsihisz Szeretetkórház felújításának befejezési munkálatait. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255834_lazar-janos-mazsihisz-epuletfelujitas | null | true | null | null | Népszava |
Pécs korábban több mint 40 millió forintos pályázati támogatást nyert a futópálya megépítésére. Ezt az önkormányzat nagyjából ugyanennyi önerővel egészítette ki, így a teljes költségvetés meghaladja a 90 millió forintot. A pálya a málomi kutyafuttató körül épül, azonban a projekt során össze kellett hangolni a kutyatulajdonosok, a futók és a helyi lakók eltérő igényeit.
A fejlesztés kiegészült új parkolókkal, vízelvezető rendszerrel, esőbeállókkal, zuhanyzóval, kutyaitatóval, bokrosítással, WC-vel és közvilágítással, hogy minden érintett számára megfelelő legyen. Ezek a bővítések már az előző ciklusban megkapták a közgyűlés támogatását, a legutóbbi, november 19-ei ülésen pedig csak a részletekről kellett volna dönteni.
Pokorádi Gábor, a terület képviselője szerint az előterjesztés politikai játszmák áldozata lett: a fideszes képviselők vagy nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak. Az ülésen vita nem volt, és az előző heti egyeztetéseken sem mutatkozott jele annak, hogy a támogatás elutasítását terveznék.
A futópálya ugyan elkészül, és várhatóan november végén átadják, de kérdéses, hogy a lakossági igényekhez kapcsolódó kiegészítések mikor és milyen mértékben valósulhatnak meg. A jelenlegi előterjesztést csak módosított formában lehet újra közgyűlés elé vinni, így a döntés a következő ülések valamelyikére tolódhat.
A novemberi szavazás eredménye szerint 12 képviselő támogatta a projektet, 6-an ellenezték (mind fideszesek), és 6-an tartózkodtak (közülük 5-en szintén fideszesek). Egy képviselő nem volt jelen. A Mi Hazánk képviselője, Varga Tamás tartózkodott, mondván, több lakossági panaszt is kapott. Hankó Viktória, a Kutyapárt képviselője nem vett részt a szavazáson.
Barkóczi Csaba fideszes képviselő a közösségi oldalán indokolta nem szavazatát, amelyben élesen kritizálta a kutyazuhanyt és a napelemes WC-t, és arra hivatkozott, hogy választókörzetében alapvető infrastrukturális problémák - mint az utak állapota vagy a buszvárók hiánya - sokkal sürgetőbbek. Hozzátette, hogy döntésében Pokorádi stadionellenes korábbi álláspontja is szerepet játszott.
Pokorádi Gábor elmondta, hogy a napokban bejárást szervez a területen, amelyre meghívja Varga Tamást és Hankó Viktóriát is, hogy közösen találjanak megoldást a helyzetre. | Elgáncsolta a pécsi Fidesz a kertvárosi kutyafuttató fejlesztését | Pécs korábban több mint 40 millió forintos pályázati támogatást nyert a futópálya megépítésére. Ezt az önkormányzat nagyjából ugyanennyi önerővel egészítette ki, így a teljes költségvetés meghaladja a 90 millió forintot. A pálya a málomi kutyafuttató körül épül, azonban a projekt során össze kellett hangolni a kutyatulajdonosok, a futók és a helyi lakók eltérő igényeit.
A fejlesztés kiegészült új parkolókkal, vízelvezető rendszerrel, esőbeállókkal, zuhanyzóval, kutyaitatóval, bokrosítással, WC-vel és közvilágítással, hogy minden érintett számára megfelelő legyen. Ezek a bővítések már az előző ciklusban megkapták a közgyűlés támogatását, a legutóbbi, november 19-ei ülésen pedig csak a részletekről kellett volna dönteni.
Pokorádi Gábor, a terület képviselője szerint az előterjesztés politikai játszmák áldozata lett: a fideszes képviselők vagy nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak. Az ülésen vita nem volt, és az előző heti egyeztetéseken sem mutatkozott jele annak, hogy a támogatás elutasítását terveznék.
A futópálya ugyan elkészül, és várhatóan november végén átadják, de kérdéses, hogy a lakossági igényekhez kapcsolódó kiegészítések mikor és milyen mértékben valósulhatnak meg. A jelenlegi előterjesztést csak módosított formában lehet újra közgyűlés elé vinni, így a döntés a következő ülések valamelyikére tolódhat.
A novemberi szavazás eredménye szerint 12 képviselő támogatta a projektet, 6-an ellenezték (mind fideszesek), és 6-an tartózkodtak (közülük 5-en szintén fideszesek). Egy képviselő nem volt jelen. A Mi Hazánk képviselője, Varga Tamás tartózkodott, mondván, több lakossági panaszt is kapott. Hankó Viktória, a Kutyapárt képviselője nem vett részt a szavazáson.
Barkóczi Csaba fideszes képviselő a közösségi oldalán indokolta nem szavazatát, amelyben élesen kritizálta a kutyazuhanyt és a napelemes WC-t, és arra hivatkozott, hogy választókörzetében alapvető infrastrukturális problémák – mint az utak állapota vagy a buszvárók hiánya – sokkal sürgetőbbek. Hozzátette, hogy döntésében Pokorádi stadionellenes korábbi álláspontja is szerepet játszott.
Pokorádi Gábor elmondta, hogy a napokban bejárást szervez a területen, amelyre meghívja Varga Tamást és Hankó Viktóriát is, hogy közösen találjanak megoldást a helyzetre. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/regio/elgancsolta-a-pecsi-fidesz-a-kertvarosi-kutyafuttato-fejleszteset/530405 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Helyére került a Déli Körvasút új hídszerkezete a Budafoki út felett - ezt közölte Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedésért felelős államtitkára pénteken a közösségi oldalán a több százmilliárdos nagyprojektről, amelyet már párszor le kellett állítani.
Lázár János államtitkára bejegyzésében a Déli Körvasút-beruházást méltatva azt írta, az "a kötöttpályás közlekedésfejlesztés több évtizedes adóssága, összeköti az ország keleti és nyugati felét. Mérföldkő a magyar vasút történetében, hasonló jelentőségű vasútépítés 100 éve nem volt a főváros területén".
Érvelése szerint mindenki nyer vele: a személyszállítás és a teherszállítás, a vidékiek és a fővárosiak, a gazdasági szereplők és az utasok, de ami a legfontosabb: nő az ország honvédelmi és nemzetbiztonsági értelemben vett védekezőképessége - sorolta.
A politikus a videóban ismertette,
a 100 tonnás hídelemnek köszönhetően egy mérnöki szempontból különösen nehéz helyszínen is meg tudják oldani a vasúti pálya bővítését és korszerűsítését.
Bővítés, hiszen a harmadik vágánnyal érdemben növelik a vasúti kapacitást, több sínen több vonatot tudnak majd közlekedtetni. Emellett az évszázad korszerűsítésének titulálta a szerelemprojektet.
Nagy Bálint elmondása szerint úgy növekedhet ezen a szakaszon a vasúti forgalom, hogy a zaj vagy a por jóval kevesebb lesz a környéken. A nemzetgazdasági előnyökön túl ez a kormányzat legfőbb helyi érve a beruházás mellett. Ezért készek arra, hogy minden jogi vagy politikai támadástól megvédjék a beruházást - jegyezte meg.
Közölte azt is, ezen a hídelemen fog futni a harmadik vágány, amelynek köszönhetően nemcsak Budapest és vonzáskörzete között, hanem a városon belül is jobb lesz a kötöttpályás közlekedés.
Ez hatalmas előny a dél-budaiaknak, az agglomerációban és a vidéken élőknek is, akik a fővárosba közlekednek. Igazi win-win helyzet
- vetítette előre reményeit.
Az államtitkár arról is szót ejtett, az említett hídelem beemelését úgy sikerült végrehajtani, hogy a forgalmat nem kellett leállítani, nem okozott kényelmetlenséget az ott élőknek és a közlekedőknek. | Lázár államtitkára elárulta, így áll most a Déli Körvasút projektje | A miniszter szerelemprojektjének tartott, le-leállított beruházással kapcsolatban kiderült, milyen speciális nehézséget kellett áthidalni. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/belfold/lazar-janos-allamtitkar-nagy-balint-deli-korvasut-projekt.799676.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A BYD gyárának megépítésével Szeged Európa harminc legnagyobb ipari centruma közé kerül - jelentette ki Lázár János pénteken Szegeden, ahol nagy tervekről számolt be a gyár és a térség jövőjét illetően Botka Lászlóval, a város ellenzéki polgármesterével az oldalán.
Az MTI közlése szerint Lázár úgy fogalmazott, hogy Magyarország legnagyobb autógyára létesül Szegeden, sokkal gyorsabb ütemben, mint ahogy azt előzetesen tervezték. Az 1200-1500 milliárd forintos beruházás kapcsán nagy tervekről és projektekről számolt be a miniszter. Számításai szerint 2025 második felében készülnek el az első járművek a szegedi BYD-ben, de addigra
megépülnek az üzem autópálya- és közúti csatlakozásai;
elkezdődik a vasúti pálya korszerűsítése és a vasúti terminál kialakítása;
bővítik a termeléshez szükséges ivóvíz- és szennyvízkapacitást;
közvetlen négysávos kapcsolatot alakítanak ki az M43-as autópálya és az üzem között;
valamint négysávossá alakítják az 5-ös főútnak a város és az autópálya-csomópont közötti részét.
A kiviteli tervek elkészültek, a közbeszerzés is lezajlott, tette hozzá a miniszter. Az 5,5 milliárd forintos fejlesztés kivitelezője várhatóan a Colas Magyarország Zrt. lesz. Mindezek mellett Lázár ígérete szerint meghosszabbítják és kétszer kétsávosra bővítik 502-es számú főutat. Ennek a tervezése a jövő év elején zárul le.
Lázár kijelentette továbbá azt is, hogy a magyarországi autógyártók három éven belül évi egymillió vagy még annál is több új járművet fognak előállítani. Mivel ezek szállítása az uniós előírások miatt vasúton zajlik, első lépésként építenek egy vasúti terminált az M43-as autópálya várostól távolabbi oldalán.
A kormány döntött a Cegléd és Kiskunfélegyháza közötti vasúti pálya teljes korszerűsítésének soron kívüli megtervezéséről, valamint a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti pálya rekonstrukciójáról. Utóbbi költsége 175 milliárd forint lesz. A vasútfejlesztések forrását előreláthatólag az Európai Beruházási Bank 2,2 milliárd eurós hitele biztosítja majd.
Lázár ezután kitért arra is, hogy csütörtökön a magyar és a szerb kormány megállapodott arról, hogy Röszkén kínai együttműködéssel és hitelből százmilliárd forintos nagyságrendű beruházással vasúti és teherforgalmi átkelő épül .
A miniszter szavai szerint ez lesz a schengeni térség legnagyobb ilyen típusú objektuma, amint elkészül. Lázár szerint a fejlesztés elengedhetetlen a gyár működéséhez, részben azért, mert a Szegedre munkavállalás céljából ingázó vajdasági magyaroknak száma jelentősen nőni fog. A Szegedi Vízmű Zrt. elkészítette a BYD-gyár építéséhez szükséges ivóvíz- és szennyvízhálózatot. Itt szögezte le, hogy a szegedi vízbázis nincs veszélyben, és a szegedi szennyvízkezelést sem érinti hátrányosan az üzem építése. "Ahogy a termelése felfut, bővítik az üzem számára rendelkezésre álló ivóvíz- és szennyvízkapacitást. Az autógyárban tízezren dolgoznak majd, így átalakul Szeged közlekedése is" - szögezte le, majd úgy folytatta, a kormány részéről nyitott arra, hogy a szegedi trolibusz- és villamosbeszerzések utólag belekerüljenek azok közé a beruházások közé, amelyek az EU által a magyar kötöttpályás közlekedés fejlesztésére szánt 1600 milliárd forintos forrásból valósulhatnak meg.
A szegedi Belvárosi hídról is ejtett még pár szót a miniszter, mint az ország egyetlen önkormányzati tulajdonban álló Tisza-hídjáról. Ennek rekonstrukciójára 2 milliárd forint azonnali támogatást biztosít a kormányt. Az elsősorban korrózióvédelmet jelentő munkálatokat 2025 elején kell megkezdeni. A déli Tisza-híd teljes kiviteli terve a jövő év első negyedévre készül el. A híd felhajtójának tervezett nyomvonala - amely módosítására nincs műszaki lehetőség - érinti az egyetem hat épületét, köztük a hőközpontot. Ezek 8-10 milliárd forintba kerülő kiváltásáról meg kell állapodni, ha ez sikerül, a munkálatok 2026-ban kezdődhetnek el - mondta a politikus, aki a Szegedet érintő fejlesztések között említette az algyői híd négysávúsítását is. | Lázár ígérete a szegedieknek: tízezer új munkahely és minderre 1500 milliárd forint | A sok-sok beruházás között van egy röszkei vasúti átkelő is, amit a kínaiak építenek. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/15/lazar-janos-byd-szeged-igeretek-beruhazas | null | true | null | null | 24.hu |
Az ügyészség most, miután nagy csinnadratta közepette kilenc hónappal ezelőtt meggyanúsított egy volt kormányfőt, mosná kezeit. Most azt szeretnék lenyomni a közvélemény torkán, hogy Gyurcsány esetében „a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény”.
Keresztes Imre főügyész most azt szeretné elérni: fogadjuk el, hogy ez így „rendjén van”, hiszen „a vádemelés nem azonos bizonyítottsági szint a gyanúsítással”. Az ügyészség döntéséből az olvasható ki, hogy a volt kormányfőt nem találták ugyan ártatlannak a vizsgálat során, de nem sikerült bizonyítékokkal alátámasztani azt sem, hogy elkövette a hivatali visszaélés bűncselekményét. Most be kellene érnünk azzal, hogy a nemzeti vagyonkezelő két volt vezetője, a pénzügyi tárca egykori államtitkára, egy értékbecslő és egy ügyvéd vigye el a balhét a Sukoróra tervezett beruházás kormányzati szintű döntéseket – köztük jogszabályalkotást is – igénylő ügye miatt, amelyet nem lehetett nyélbe ütni a miniszterelnök akarata, egyetértése, vagy akár csak jóváhagyása nélkül.
Vajon miért nem sikerült bebizonyítani Gyurcsány kriminális szerepét az ügyben?
Ma már minden közügyeink iránt érdeklődő polgár pontosan tudja, hogy a külföldi befektetői csoport, amelyik kaszinóberuházást tervezett a Velencei-tó partjára, Gyurcsánnyal tárgyalt 2008 májusában. Ott dőlt el – a kormányfő irányításával – a beruházók kérésére, hogy az állami ingatlanok tulajdonjogát csere útján szerzik meg, hogy elkerüljék a pályáztatást és ezzel együtt a versenyt. És Gyurcsány döntött: a befektetőknek biztosított kizárólagos előnyről és a gördülékeny végrehajtásról. Ki más dönthetett volna minderről a végrehajtó hatalom feje helyett? A sarki fűszeres?
Pénteken az ügyészség csütörtököt mondott. Valakinek ezért felelnie kell, hiszen vagy alaptalanul gyanúsították meg Gyurcsányt, vagy nem vitték végig megfelelő alapossággal a vizsgálatot. Hiszen ha tanúként faggatták volna az ügyben játszott szerepéről, igazmondási kötelezettséggel lett volna köteles válaszolni a kérdésekre, míg gyanúsítottként röhögve tagadhatta meg a vallomást.
Ez most már, úgy tűnik, veszett fejsze nyele. De legalább árulják el, miféle politikai erők nyomására született ez a döntés!Legalább azt mondják meg, van-e köze a faramuci ügyészségi döntéshez annak, hogy az amerikai nagykövetség – a belügyeinkbe való beavatkozás ódiumát is vállalva – a legfőbb ügyészt és az elszámoltatási kormánybiztost abajgatta a szocialista politikusokat érintő büntetőeljárások kapcsán. | A tanú | Bizonyítottság hiányára hivatkozva az ügyészség nem emelt vádat Gyurcsány Ferenc ellen a Sukoró-ügyben. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/vezercikk/2012/07/a-tanu | 2012-07-21 00:03:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Váratlanul visszavonult a pátyi golflakópark-projektet nyíltan ellenző fideszes országgyűlési képviselő és a szomszédos Telki polgármestere. Az ügyeket továbbvivő telki alpolgármester szerint előbbi áttételes fenyegetést kapott, utóbbi pedig a "saját biztonsága és a település érdekében" burkolózik hallgatásba. Pátyon küszöbön áll a sávolyi Balatonringet is tervező spanyol beruházó győzelme, és az ombudsman tiltakozása ellenére az önkormányzat arra készül, hogy március végéig aláírja a szerződést a befektetővel.
A Pest megyei Pátyon az utolsó lépésekhez közeledik az óriás golffalu-beruházás előkészítése - ha minden az önkormányzat tervei szerint alakul, hamarosan zöld utat kap a környék jövőjét feltehetően teljesen átformáló projekt. Szerdán a testületi ülésen ügyvédet választ a pátyi önkormányzat, aki a polgármesternek segít majd szerződni a spanyol beruházóval a település külső, Telkivel határos részére tervezett golffalu megépítéséről.
Mindössze huszonöt nap telt el azóta, hogy Pátyon - több hónapos felfokozott kampány után - népszavazást tartottak, lényegében a projekt támogatásáról vagy ellenzéséről. A kérdés az volt, hogy az önkormányzat módosítsa-e a helyi szabályozási tervet úgy, hogy azzal nőhessen a beépíthető terület.
Az első, 2006-ban elfogadott tervek alapvetően a golfpályáról szóltak, mostanra azonban egy jelentősen bővített, lényegében a golfpálya köré épülő új települést tervez a beruházó - erre kellett igent vagy nemet mondaniuk a pátyiaknak. Az 5249 választóból azonban csak 2260-an (43 százalék) mentek el szavazni. Az érvénytelen szavazás miatt a képviselő-testületnek nem kell figyelembe vennie az eredményt, amely a projekt ellenzőinek a nagy többségét mutatta: 66 százalék szavazott az óriásprojekt ellen, és csak 34 százalék mellette.
Az önkormányzat golffalu-párti képviselői szerint az eredmény egy újabb érv a beruházás mellett. Porkoláb József helyi fideszes képviselő azt mondta, a szavazóképes lakosságnak csak a 28 százaléka utasította el a golffalut, míg a többiek vagy támogatták, vagy nem mentek el, mindenesetre nem tiltakoztak ellene.
Ezért az önkormányzat alig nyolc nappal a sikertelen szavazás után, február 22-én összeült, és a képviselők el is döntötték, hogy módosítják a helyi szabályozási tervet a bővített golfberuházás javára. A testület úgy határozott, hogy március 31-ig megszülethet az önkormányzat és a beruházó közötti szerződés. Tollner József, a beruházást nyíltan ellenző önkormányzati képviselő szerint annyira siettek, hogy még a szakbizottságokat sem kérdezték meg a tervezetről, Porkoláb szerint viszont nincs is feltétlenül szükség arra, hogy a bizottságok véleményét kikérjék.
Az ombudsman aggódik
Nem vették figyelembe a jövő nemzedékek biztosa, Fülöp Sándor kérését sem, aki azt üzente, a döntéssel várjanak addig, amíg elkészül a pátyi projektről szóló vizsgálata, amelyben szerinte "valószínűsíthető, hogy az egészséges környezethez való alkotmányos joggal kapcsolatos visszásságokat állapítunk meg". Porkoláb az [origo]-nak azt mondta, az ombudsman állásfoglalása - amely egy-két héten belül elkészül - nem fordíthat az események menetén, a biztosnak ugyanis nincs vétójoga az ügyben, csak a törvényességet vizsgálhatja.
Az ombudsman szerint a rendeletmódosítás "több sebből vérzik". Szerinte a projekt szemben áll a budapesti agglomerációról szóló törvénnyel, és sérti az emberek egészséges környezethez való jogát is. A vonatkozó törvény tiltja például a településhatártól 200 méteren belül történő építkezést, pedig a golffalu közvetlenül Telki határához tapadna, és előírja azt is, hogy a kijelölt terület hány százalékát lehet beépíteni - Fülöp szerint lényegesen kevesebbet, mint azt a pátyi projekt beruházója tervezi.
Az ombudsman szerint a döntés "szabad utat engedne a zöld területeket jelentősen megcsonkító, a térséget egybefüggő betondzsungellé változtató beruházásnak, ami nagyon sok ember életminőségét rontaná". A vizsgálat befejezése után várhatóan a döntés felülvizsgálatára, illetve visszavonására kéri majd az önkormányzatot, ha pedig az nem tesz eleget a kérésének, az Alkotmánybírósághoz fordul. (A Grupo Milton az [origo]-hoz a cikk megjelenése után eljuttatott levele szerint a környékből nem lesz betondzsungel, mert a projekt területének maximum 15 százaléka építhető be.)
Az ellenzők elhallgattak
A szabályozási terv módosításával az egyik legfontosabb lépést tette meg az önkormányzat a beruházás irányába. A döntéssel nagyjából egy időben két másik akadály is elhárult a projekt útjából: az ellentábor két ismert alakja, Telki polgármestere és a térség országgyűlési képviselője is váratlanul elhallgatott.
"Megvan rá az okunk" - válaszolta szűkszavúan Gulyás Dénes fideszes országgyűlési képviselő kampányfőnöke az [origo] kérdésére, hogy miért nem akar a politikus nyilatkozni Pátyról. Hozzátette, ami mondanivalója volt, azt leírta a sajtóközleményben. (A közleményben Gulyás azt írta, kezdeményezi azoknak a pátyi Fidesz-tagoknak a kizárását a pártból, akik február 22-én a helyi szabályozási terv módosítására szavaztak.) Bár Gulyás tavaly decemberben a parlamentben felszólalt a golffalu ellen, ma már nem nyilatkozik az ügyről.
Itt építenék fel a golffalut
Gulyáshoz hasonlóan váratlanul visszavonult a projekt egyik legelszántabb ellenzője, Telki polgármestere, Danóczy Balázs is. A 2006-os választási kampányban közzétett életrajza szerint aktív lokálpatrióta, közgazdász végzettségű, 38 éves politikus a 22-i szavazás után nem sokkal indoklás nélkül lemondott a polgármesteri tisztségéről. A személyes megkeresést is elhárítva kijelentette, nem beszél a lemondása hátteréről. Danóczy korábban többször nyíltan tiltakozott az ellen, hogy Telki határán egy "gigantikus méretű, többnyire tízemeletes lakóházakat magába foglaló pátyi új város" épüljön. Lemondása óta viszont hallgat.
A beruházásról a Danóczy feladatait átvevő Móczár Gábor alpolgármester sem szívesen beszélt, mondván, "mi most az önkormányzat ügyeinek vitelével vagyunk elfoglalva". Azt állította, nem tudja, miért mondott le váratlanul Danóczy, de szerinte nyilvánvaló, hogy a golffaluval kapcsolatban, mert úgy érezheti, hogy "a saját biztonsága, a saját és a település érdekében" így kellett tennie. Móczár azt mondta, nem tud arról, hogy Danóczyt megfenyegették-e, de úgy tudja, Gulyás Dénes kapott áttételes fenyegetést.
"Nekem sem mond semmit" - tárta szét a kezét kérdésünkre Tollner József pátyi képviselő, aki a helyi népszavazást is kezdeményezte, hogy megpróbálja megakadályozni a nagyszabású építkezést. Hozzátette, pár nappal a döntése előtt Danóczy még őt bátorította a további küzdelemre.
A Grupo Milton az [origo]-nak írt levelében erre úgy reagált, határozottan visszautasítják az "állítólagos fenyegetésekre utaló célozgatásokat".
Mintaprojekt vagy város a semmiből
Nehéz pontos információkhoz jutni arról, mi készül is Pátyon. A település önkormányzatának honlapján nincs közérthető tájékoztató a tervezett projektről. Bognár András polgármester eddigi nyilatkozataiban azt hangsúlyozta, a beruházó egy 18 lyukú golfpálya és az azt körülvevő étterem és szálloda mellé középiskolát, óvodát, bölcsődét, konferenciaközpontot és egy "emberi léptékű" bevásárlóudvart építene. Korábbi közleményében a beruházó, a sávolyi motorversenypálya megépítésében is érdekelt Grupo Milton ugyanezeket emelte ki, hozzátéve, hogy "mintaprojektet" készít elő, és csak alacsony épületeket emelne a területen.
(Cikkünkben korábban az szerepelt, a Grupo Milton a honlapján a pátyi beruházásról szóló összefoglalójában nem is említ golfpályát, csak egy leendő kereskedelmi, szolgáltató, könnyűipari, iroda- és logisztikai központról írnak. A cégcsoport cikkünk megjelenése után levélben jelezte, a grupomilton.hu oldalon egy teljesen más, iparterületi fejlesztésről találhatók információk, a golffalu-projektről azonban a patygolf.hu oldalon írnak bővebben. A tévedésért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük - a szerk.)
Sokakat érdekelt a február 22-i pátyi ülés, ahol zöld utat kapott a nagyprojekt
A beruházó és az önkormányzat közötti szerződés tervezetéből - amely a projektet ellenző pátyi civil szervezetek honlapjáról érhető el - nem derül ki egyértelműen, milyen és mekkora lakóépületeket építene a beruházó. Azt viszont leírja a tervezet, hogy ipari, golf- és lakóingatlan beruházás készül. Az is kiderül, hogy a beruházó vállalja több elkerülő út, autópálya-lehajtó megépítését, közműfejlesztéseket hajt végre, új közintézményeket - bölcsődét, óvodát, magán középiskolát - épít, sőt, nagy összegű közcélú adományokkal is segíti az önkormányzatot.
A környékbeli települések és több helyi civil szervezet viszont úgy látják, golfpálya címén egy új, több ezer fős város épül majd, amely gyakorlatilag Telkihez tapad. Oda lesz az eddigi jó levegő, a csend és a nyugalom, hatalmas dugók alakulnak majd ki, és az egész Zsámbéki-medence értéke csökken - mondta korábban Telki egykori polgármestere, Danóczy Balázs, aki ma már nem beszél a golffaluról. | Rejtélyes némasági fogadalmak kísérik a pátyi megaberuházást | Váratlanul visszavonult a pátyi golflakópark-projektet nyíltan ellenző fideszes országgyűlési képviselő és a szomszédos Telki polgármestere. Az ügyeket továbbvivő telki alpolgármester szerint előbbi áttételes fenyegetést kapott, utóbbi pedig a "saját biztonsága és a település érdekében" burkolózik hallgatásba. Pátyon küszöbön áll a sávolyi Balatonringet is tervező spanyol beruházó győzelme, és az ombudsman tiltakozása ellenére az önkormányzat arra készül, hogy március végéig aláírja a szerződést a befektetővel. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/03/paty-grupo-milton-elhallgattak-a-golffalu-ellenzoi | 2010-03-09 14:00:59 | true | null | null | Origo |
A szöveg értelmében „átmenetileg felfüggesztik” a köztársasági elnök, a szenátus és a parlament elnöke, valamint a miniszterelnök ellen folyamatban lévő bírósági ügyeket, ha vannak ilyenek. A törvénytervezetet július végéig kell benyújtani a szenátusba, hogy rekordidő alatt elfogadják. Ha a jogszabályt a szenátus is megszavazza, Silvio Berlusconi kormányfőnek sikerül kibújnia a jogi felelősségre vonás alól mandátuma idején.
Berlusconi ellen több eljárás is folyik korrupciós ügyekben. A kormányfő rendszerint azzal vádolja a bírákat, hogy felül kívánják bírálni a nép akaratát, és jogi eszközökkel próbálják őt megbuktatni. Az Angelino Alfano igazságügyi miniszter által benyújtott jogszabály-tervezetet a képviselők nagy többsége támogatta, a Walter Veltroni vezette ellenzéki Demokrata Párt és Antonio di Pietro volt ügyész pártja, az Értékek Olaszországa ellene szavazott, a Pierferdinando Casini vezette centristák pedig tartózkodtak. | Berlusconi megússza | Az olasz képviselőház elfogadta a legfőbb közjogi méltóságok mentelmi jogára vonatkozó törvényt: ezzel Silvio Berlusconit mandátuma idején nem vonhatják felelősségre korrupciós ügyeiben. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2008/07/10/berlusconi_megussza/ | 2008-07-10 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Több mint 120 millió forint adósságot halmozott fel az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) előző, Farkas Flórián-féle vezetése egy kimutatás szerint. Igaz, az ORÖ a többnyire állami intézményekkel, a TKKI-vel és az NMH-val közösen bonyolított, Emmi által jóváhagyott uniós projektjeiben ennél jóval nagyobb, sok százmilliós összegek is eltűnhettek, de ez a 122 millió forint pénzügyileg most akut válsághelyzetbe sodorja a legnagyobb nemzetiségi önkormányzatot. Ráadásul itt egészen részletesen megvan, hogy mikkel nem számoltak el rendesen.
Volt például egy szolnoki ingatlan, amit 2013-ban vagyonkezelésbe kapott az államtól az ORÖ, majd 3 hónap után az ingatlant visszaadták a nemzeti vagyonkezelőnek. Ez a három hónap közel tízmillió forintjába került az ORÖ-nek. A közüzemi számlákon túl, az épület három hónapos őrzése valamiért majdnem 5 millió forintba került. Szolnok az ORÖ előző elnöke, Farkas Flórián szűkebb pátriája, ide, a most miniszterelnöki megbízottként államtitkári fizetést kapó roma politikus háttérországába van bejegyezve a „Híd a munka világába Foglalkoztatási Szövetkezet” is, az az általa elnökölt szervezet, melyben pénzügyi visszaélések miatt nyomoznak, és a minisztérium 270 millió forintos szabálytalanságokat állapított meg.
Az ORÖ Farkastól megörökölt tartozásai között több olyan tétel szerepel, amelyekről nem igazán lehet tudni, hogy mi lett sorsuk. Az ORÖ 5-5 milliót kapott az Országos Roma Misszió nevű programjára (ez az egyik olyan, az elmúlt években létrehozott ORÖ intézmény, amelynek nem látni tényleges tevékenységét), illetve egy sportközpontra, de az elköltött millióknak csak egy részét sikerült elkönyvelni, számlákkal igazolni. Így az ezekre a címekre kapott tízmilliós keretből összesen majdnem hatmilliót kell visszafizetnie az önkormányzatnak.
Ezen kívül a bérköltségekre kapott 50 millió forintos állami támogatásból is vissza kell fizetniük 10 milliót. Ezeknek az összegeknek az ORÖ költségvetésében a mostani gazdasági vezetés állítása szerint nincs nyoma, nem visszakövethető, hogy ki mikor, pontosan milyen célra vette fel őket. A gyanú szerint elképzelhető, hogy ugyanazt a bérkifizetést több helyen is elszámolták, egyszer az állami támogatás, egyszer pedig EU-s programok terhére.
Egyik zsebem, másik zsebem
A Farkas Flórián alatti évek gazdálkodása azért sem könnyen rekonstruálható, mert az ORÖ-n belül nem működtek az áttekinthető gazdálkodáshoz szükséges belső mechanizmusok. Ezt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szeptemberben nyilvánosságra hozott vizsgálata is alátámasztotta. Bár az ÁSZ-jelentés úgy jelent meg, mint amely csak néhány hiányosságot állapított meg az ORÖ gazdálkodásával kapcsolatban, birtokunkba jutott a számvevőszéki jelentéstervezet véglegesítés előtti verziója, mely nagyon sok szabálytalanságot tárt fel.
Eszerint a 2011 és 2014 közötti években (tehát Farkas elnöksége alatt) a belső kontrollrendszerben alapvető hiányosságok voltak. Az ORÖ intézményei is így működtek, emellett „nem szabályozták a reprezentációs kiadások felhasználását és a gépjárművek igénybevételének rendjét”, a teljesítésigazolások, ellenjegyzések rendszere végig komoly hiányosságokkal működött, az ORÖ nem tette közzé rendesen a törvény szerint kötelező adatokat, a 2011-es költségvetési beszámolójukról például teljesen megfeledkeztek. Ilyen nagyságrendű mulasztás egy ekkora szervezetnél elég meglepő, melynek az kellett volna hogy legyen a következménye, hogy az ORÖ nem kapja meg a következő évi költségvetési pénzeket – az ORÖ azonban valamiért mégis megkapta.
Az ÁSZ-jelentés megerősíti azt, ami egyébként az ORÖ környékén köztudomású, és amiről jó néhány roma képviselő nekünk is beszámolt: Farkas Flórián gyakorlatilag egy személyben vezette a szervezetet, szűk környezetén kívül másoknak nem tette lehetővé, hogy átlássák a pénzek mozgását. Az ORÖ birtokába adott ingatlanok sorsáról – szabálytalanul – a közgyűlés felhatalmazása nélkül Farkas saját maga döntött, ahogy rengeteg más ügyről is. A Foglalkoztatási Szövetkezet (ez az az 5 milliárdos botrányos projekt, amelyben a NAV most ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást) ügyében felhatalmazást kapott, hogy ő járjon el teljes jogkörrel, és csak utólag számoljon be a dolgokról. Mint az ÁSZ is észrevételezi, Farkas ezt az utólagos kötelezettségét sem teljesítette.
Farkas „elnöki keretként” maga rendelkezett az ORÖ működési költségvetésének 10 százalékáról. Hogy ezzel a meglévő lehetőségekhez képest hatalmas összeggel és szabadsággal mihez kezdett? Az ÁSZ vizsgálata szerint háromszor szabálytalanul fizetett belőle magánszemélyeknek olyan dolgokra, amelyek „nem voltak összhangban a nemzetiségi önkormányzati feladatokkal” (a jelentésből nem derül ki, hogy kiknek és mire), legalább egyszer pedig egyik zsebéből a másikba tett át — ugyancsak szabálytalanul — pénzt: az ORÖ költségvetéséből annak a Lungo Dromnak juttatott, amelynek ő maga ez elnöke.
Az ÁSZ a számos szabálytalanság és alapvető gazdálkodási problémák, a megállapított kiemelt korrupciós kockázat ellenére csak javaslatokat fogalmazott meg, Más kérdés, hogy ezeknek mennyire van foganatja: mint a jelentések végén megállapították, a néhány évvel korábban tett 21 javaslatukból az ORÖ-nél mindössze nyolcat hasznosítottak.
Hosszú ölelés
Hegedüs István, az ORÖ elnöke szerint az összes visszaélés, az ügyek, amelyekben nyomozás folyik, a Híd a munka világába program botrányos részei, túlszámlázásai mind az előző elnök, illetve az ő embereinek, az ORÖ korábbi gazdasági- és hivatalvezetőjének sara. Ők Farkas Flórián, Dobóvári Ildikó, Bence Gáborné, illetve Kovács Anikó. Hegedüs szerint ezek a gyanús pénzköltések, a megmagyarázhatatlan kifizetések – például árvízvédelem címén közel húszmilliót fizettek ki ORÖ-képviselőknek – mind közgyűlési határozat nélkül történtek: Farkas és emberei gyakorlatilag azt csináltak, amit akartak, senkinek nem volt beleszólása, de a legtöbb dologról nem is tudott senki.
Hegedüs − aki tavaly november óta ORÖ-elnök − azt igyekszik hangsúlyozni, hogy nem szabad összemosni a régi ORÖ-t az általa vezetett ORÖ-vel. Szerinte az eredeti roma stratégia jó, a problémát az a három-négy fő jelenti, akik az ORÖ-nél ezeket a botrányos pénzügyi dolgokat kezelték, és rossz gazdának bizonyultak.
Rajtuk múlt, hogy a társadalmi megbékélést, a romák felemelkedését elősegítsék, és elcseszték.
Hegedüs lassan egy éve ORÖ-elnök, Farkas Flóriánt váltotta. Viszonyuk eleinte kifejezetten jó volt, Farkasnak és embereinek továbbra is óriási befolyása volt az önkormányzatra, egyes képviselők szerint olyannyira, hogy Hegedüs gyakorlatilag csak egy báb volt, nem igazán volt beleszólása a fontos dolgokba. Miután azonban a gyanús pénzköltések egyre inkább kiderültek, Hegedüs is arra az álláspontra jutott, hogy Farkasnak (és embereinek) el kell tűnniük a közéletből, mert csak ártanak a romáknak.
Pénzek ígérgetése a jelenlegi ORÖ-elnök kikerülésével
Most, pénteken jutott el hozzánk egy levél, amelyben az ORÖ pénzügyi bizottságának elnöke (a könnyebb érthetőség érdekében: Farkas Flórián embere) küldött levelet az ORÖ képviselőinek, amelyben amellett, hogy Hegedüsre húzza rá az ORÖ összes, az utóbbi időben napvilágot látott visszaélését, ezzel párhuzamosan azonnal aláírható munkaszerződést (programban való részvételt) ajánl minden képviselőnek, aki elmegy Albertirsára egy személyivel. Ez, ismerve az ORÖ mostani anyagi helyzetét nyilván nem ORÖ-finanszírozású program lesz.
Farkas emberei ekkor elhagyták az ORÖ-t. Az eredeti terv az volt, hogy Dobóvári Ildikóékat (amikor májusban vele interjúztunk az ORÖ-székházban, egy szinttel lejjebb éppen NAV-nyomozók foglaltak le iratokat) Farkas a Miniszterelnökségre viszi, az ő szerződésüket azonban tudomásunk szerint Lázár János már nem volt hajlandó aláírni, így ők a Foglalkoztatási Szövetkezet igazgatósági tanácsába, illetve Farkas alapítványába, az OTKA-hoz kerültek.
Farkas ezután azon kezdett el dolgozni, hogy Hegedüs megbukjon. A pénzügyi bizottságot rávette, hogy kezdeményezzék Hegedüs visszahívását, az ORÖ képviselőkel pedig személyesen találkozott, hogy meggyőzze őket: még mindig jobban megéri nekik, ha vele maradnak, azt csinálják, amit ő mond, hiszen amellett, hogy bírja a kormány támogatását, sok százezres megbízásokat is tud intézni a képviselőknek.
Ezen a találkozón Farkas már olyan szellemi vezetői szintre jutott, hogy — résztvevők beszámolója szerint — egyesével ölelte meg hosszan a képviselőket, hogy azok megnyugodjanak, hiszen az utóbbi időben hétről hétre változtak a dolgok. Az ölelésen túl havi félmilliós szerződésekre is ígéretet tett, de a konkrét szerződések reményében odautazó képviselők csalódottan mentek haza. | Farkas Flórián képviselőket energetizált | Farkas Flórián képviselőket energetizált - Hogy ne álljanak az ő visszaéléseit firtató új ORÖ-elnök mellé. A biztonság kedvéért ígért is ezt-azt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/10/16/farkas_florian_kepviseloket_energetizalt/ | 2015-10-16 11:46:00 | true | null | null | Index |
A magyarországi jogállamiság "lebontásáról" szóló könyvet mutatnak be szerdán délután három órakor az Európai Parlamentben - hívta fel a figyelmet az eseményre a Magyar Nemzet . A hazánk lejáratását célzó, évek óta zajló akciósorozat újabb epizódja önmagában nem is lenne különösebben figyelemre méltó, viszont ezúttal magyarországi politikai aktorok - köztük a kiadvány társszerkesztője, Magyar Bálint, az egykori SZDSZ meghatározó alakja - is főszerepet vállalnak, az esemény egyik szervezője pedig Magyar Péter néppárti lengyel kollégája, Michal Wawrykiewicz, aki felszólalt a Tisza Párt október 23-i rendezvényén is.
A könyvbemutatót nemcsak Magyar Péterék pártcsaládja, az Európai Néppárt már említett képviselője szervezi, hanem a liberális Renew Europe egyik képviselője, Ilhan Kyuchyuk is.
A magyar együttműködők között említik Magyar Bálint mellett a szintén volt SZDSZ-es Szent-Iványi Istvánt, aki jelenleg a Connect Europe nevű szervezet elnöke.
Michal Wawrykiewicz kapcsán a Magyar Nemzet cikke megjegyzi: a lengyel néppárti EP-képviselő szerepvállalása nem véletlen, hiszen ő az a Tineke Strik mellett dolgozó politikus, aki a Magyarországot lejárató jelentések másik szerzője, brüsszeli szaknyelven: "árnyék-jelentéstevője".
A Magyar Nemzet teljes cikke, benne a Tisza Párt részéről a néppárti politika feltétel nélküli elfogadását tanúsító esetek felidézésével IDE KATTINTVA olvasható. | Közös néppárti és liberális akció hazánk ellen Brüsszelben | A hazai jogállamiság „lebontásáról” szóló könyv bemutatóját, ahol ott lesz két volt SZDSZ-es politikus is, a Renew Europe és az Európai Néppárt együtt szervezi. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyarorszag-lejaratasa-jogallamisag-europai-neppart-renew-konyvbemutato | null | true | null | null | HEOL |
A Kossuth Rádió esti Krónika című műsora úgy értesült, hogy a főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feljelentése alapján.
A Kehi vizsgálata szerint a minisztérium egy 2009-ben kötött szerződés alapján 176 millió forintot fizetett ki egy cégnek felesleges számítógépes programokért és el nem végzett informatikai szolgáltatásokért. Az ellenőrzés feltárta: a tárca informatikusai időben figyelmeztették a döntéshozókat, hogy a minisztériumban és háttérintézményeinél lévő négyezer számítógép közül háromezer nem tudja majd futtatni a vadonatúj szoftvereket, a miniszter kabinetfőnöke mégis megkötötte a szerződést.
A környezetvédelmi minisztérium jogutódja, a vidékfejlesztési tárca az üggyel kapcsolatban már korábban tudatta, hogy 2011 áprilisában leállította a kifizetéseket, és felbontotta a szerződést az informatikai céggel. | Belföld: Nyomozás a környezetvédelmi minisztérium beszerzései miatt | Nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2009-es informatikai beszerzései miatt - tudta meg az MTI Hírcentrum. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/nyomozas_a_kornyezetvedelmi_miniszterium_beszerzesei_miatt-1363861 | 2013-02-01 21:45:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Nyitókép forrása: képernyőmentés
"Viccesen megjegyeztem: jó lenne, ha addig lenne alpolgármesterem. Nem véletlenül nem akartak alpolgármestert szavazni, de hát így jártatok fiatal demokraták. Jövő héten pedig találkozunk személyesen is" - november 6-án ezzel a kis bejelentkezéssel örvendeztette meg Kínából Szigetszentmiklós polgárait városuk ellenzéki polgármestere, Nagy János , kiről több ízben írtunk már itt a Mandineren.
Az egykoron DK-Momentum-Jobbik-MSZP-LMP-Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatását bíró, majd egyszer csupán Magyar Péter Kossuth téri kampányeseményén felszólaló városvezető magánútra ment családjával, illetve videójában azt sem győzte hangsúlyozni, hogy nem közpénzből utazott ki.
Nagy János ugyanitt arra nem tért ki, hogy mialatt Ázsiában vakációzott, addig sem oldódott meg a negyvenkétezres település működése, hiszen továbbra sincs hatályos szervezeti és működési szabályzat (szmsz), nem működnek szakbizottságok, nincs alpolgármester. (Zárójelben jegyeznénk meg: videók gyártására viszont akadt energia a Városházán, az elmúlt héten több magyarázó tartalom is megjelent a polgármester közösségi oldalán.)
De ha már a helyetteséről szót ejtett kínai bejelentkezésében, arra utalva, hogy a kormánypártok miatt nem sikerült alpolgármestert választani, ki kell rá térnünk, hogy ez bizony egy óriási tévedés -
minekután pont az ellenzéki politikus volt az, aki le-levette napirendről a helyettesről szóló döntést, így nem volt miről szavazni.
Egyébként is: a november 12-i, keddi rendkívüli képviselő-testületi ülésen sem szerepel napirenden a törvényes működéshez elengedhetetlen alpolgármester megválasztása. Több mint 20 javaslat - ezek közé tartozik az szmsz-módosítás - azonban odakerül a képviselők elé, amely szokatlan egy rendkívüli képviselő-testületi üléshez. Azon elméletileg ugyanis a rendkívüliséget igénylő pontokról lehetne tárgyalni. Ám, mint jeleztük, szakbizottságok sincsenek Szigetszentmiklóson, úgy tűnik tehát, hogy a polgármester így kívánja "működtetni" a Pest vármegyei települést.
És mi az, amiről nem beszélt még Kínában a városvezető?
Talán a legeslegfontosabb szempontról, hogy épp a kínai vakációja előtt Nagy János igénybe nem vett szabadságait kívánta megváltani. 5 millió forintról volt és lesz még szó kedden is. Állítása alapján jogszabály írja elő, hogy a képviselő-testületnek meg kell szavaznia az említett összeget. "Felelős városvezetőként (helyettes hiányában) az előre betervezett szabadságom idején is dolgoztam, és nagy valószínűséggel ez így lesz a következő 5 évben is" - írta oldalán .
Csakhogy a törvényben az úgyszintén szerepel, hogy minden év március 31-ig ki kell adni az előző évi szabadságot. Ám ez ebben az esetben elmaradt.
A kormánypártok frakcióvezetője, Vántsa Botond felhívta a figyelmet , mindenkinek be kell tartani a törvényeket (az ellenzéki polgármesternek is), és ha minden rendben lesz, akkor meg fogja kapni a neki járó pénzt, "de ahhoz az kell, hogy egy olyan, a törvényeknek megfelelő előterjesztést kapjanak a képviselők, amelyben tisztán látják a polgármester szabadságának ütemezését, mert eltérni attól csak nagyon indokolt esetben lehet. Ez a törvény tisztelt polgármester úr!" Ezért nem ment át október 30-án az ötmilliós napirendi pont,
viszont kedden ismét nekifutna a történetnek Nagy János. | Kínából üzent a Magyar Péterrel barátkozó polgármester, ezúttal ötmilliót akar | Polgármesteri szabadság megváltása címen. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/kinabol-uzent-a-magyar-peterrel-baratkozo-polgarmester-ezuttal-otmilliot-akar | null | true | null | null | Mandiner |
A Tv2 hírei 99 százalékban ábrázolják pozitívan a kormánypárti politikusokat, az RTL-nél 14 százalék az arány - állapította meg a Lakmusz. Miféle trehányság már ez? Fejfájásig agyalok: mi lehetett a Tv2-nél az az egy százalék? Egy pillanatra oldalról mutatták Orbán Viktort? Véletlenül lencsevégre kapták Rogán Antalt? Az idegenforgalomról szóló tudósításban vőként hivatkozták Tiborcz Istvánt? Elhangzott a recesszió kifejezés? Feladom, mert a múlt ködéből előviláglik, és mindent felülír a médiatörténeti emlék, amikor a Tv2 újságírói sorban odaálltak a kamera elé bemondani: Orbán Viktorra szavaznak. Azt nem mondanám, hogy itt romlottak el közös dolgaink, hisz a jelenség csupán kísérőtünete volt a romlásnak, mégis fontos mementó, mivel a propaganda suttogóból ezzel intézményesült hivatalossá.
Ülök Gajdics Ottóval, "a Mediaworks főszerkesztőjével" a stúdióban, vitázunk. Egyszerre úgy fogalmaz: "...az a politikai közösség, amelyhez én is tartozom..." Mosolygok. Megemlítem neki, hogy nem is olyan régen még hogy ki lettünk volna akadva közösen, ha egy újságíró így aposztrofálja önmagát, mire váratlanul egyetért, majd kifejti, hogy büszkén vallja magát annak, ami, ugyanis azok a független kollégák, akiket ismer, a kormány megdöntéséért dolgoznak, így ők is holmi politikai közösség tagjai. Hát nem: egy független újságíró nem a kormány megdöntésén ügyködik, csupán vizsgálja, leírja a kormány működését és annak következményeit, s ha visszásságot lát, felhívja rá a figyelmet, elmondja róla a véleményét. | Most múlik | Egy független újságíró nem a kormány megdöntésén ügyködik, csupán vizsgálja, leírja a kormány működését és annak következményeit, s ha visszásságot lát, felhívja rá a figyelmet, elmondja róla a véleményét. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/most-mulik-169654 | null | true | null | null | Magyar Hang |
A 2024. október 7-én megtartott rendkívüli közgyűlésen, zárt ülésen menesztették a Miskolc Holding Zrt. igazgatóságát és felügyelőbizottságát, és jelöltek új vezetést a cég élére.
Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere a döntést követően a boon.hu-nak elmondta: "A Miskolc Holding Zrt. és tagvállalatai nélkül nem működik a város. A korábbi átadás-átvétel folyamata Miskolc polgármesteri hivatalát és Miskolc város önkormányzatát érintette. A Miskolc Holding Zrt.-t és annak tagvállalatait nem. A társaság a város mindennapi működésének ütőere. Ha azt látjuk, tapasztaljuk, hogy nem működik a közösségi közlekedés, nincs rend a közterületeken, elhanyagoltak a parkok, szemetesek az utcák, akkor nincs rend. A miskolciak - úgy vélem - joggal várhatják, hogy a befizetett helyi adójukért, a megváltott bérleteikért cserébe minőségi szolgáltatásokat kapjanak. Ezért új irányításra van szükség. A város közgyűlése úgy döntött, hogy azonnali hatállyal menesztjük a Miskolc Holding Zrt. igazgatóságát és felügyelőbizottságát, akiktől elvárom, hogy a változás során mindenben működjenek együtt a társaság új vezetésével."
A Miskolc Holding Zrt. alapító-tulajdonosa Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata , amelynek felhatalmazásával a holdingot az igazgatóság irányítja, az operatív vezetést a holding vezérigazgatója gyakorolja. A társaság tulajdonosi érdekeknek megfelelő, jogszerű és gazdaságossági értelemben célszerű működésének ellenőrzésére, valamint a társaság alapító okiratában rögzített kérdésekben az igazgatóság döntéseinek előzetes jóváhagyására hivatott a felügyelőbizottság, amelynek tagjait a város önkormányzatának közgyűlése jelöli ki, és amely testület kizárólag a rá vonatkozó jogszabályoknak és a közgyűlésnek van alárendelve.
Tóth-Szántai József polgármester leszögezte: "Miskolcon minden az embereket kell, hogy szolgálja a jövőben. Éppen ezért az új vezetőség feladata az lesz, hogy felépítsen egy jól működő, prosperáló, lakosságbarát rendszert a Miskolc Holding Zrt.-ben." Ennek megfelelően a Miskolc Holding Zrt. menesztett vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak helyére a polgármester új tagok kinevezésére tett javaslatot. Az előterjesztést pedig a közgyűlés elfogadta.
A Miskolc Holding Zrt. igazgatósága (2024. október 7-től):
Soós Attila, az igazgatóság elnöke
Kálóczi Imre igazgatósági tag
Madaras Péter igazgatósági tag
Dr. Dienesné dr. Juhász Renáta az igazgatóság elnökhelyettese
Dr. Dimény Imre igazgatósági tag
A Miskolc Holding Zrt. felügyelőbizottsága (2024. október -7-től):
Dr. Nagy Ákos
Demkó Dóra
Sebestyén Csaba
Dr. Kovács László
Bacsóné Szamos Rita munkavállalói küldött
Csengő Péter munkavállalói küldött
A Miskolc Holding Zrt. vezérigazgatói posztját 2024. november 1-jétől Soós Attila tölti be és miután ő a Miskolc Holding Zrt. Igazgatóságának elnöke is, ezért mostantól elnök-vezérigazgatóként folytatja munkáját. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése rendkívüli ülésének október 29-i döntése alapján az eddigi vezérigazgató, Dukai Zoltán 2024. november 30-áig cégvezetőként támogatja a társaság munkáját.
Soós Attiláról
a Miskolci Egyetemen szerzett közgazdász és üzemgazdász diplomát, valamint MBA fokozatot
szakmai pályafutását a Magyar Nemzeti Banknál kezdte, majd többek között a Magyar Külkereskedelmi Banknál, a Postabanknál és a Budapest Bank Zrt.-nél töltött be fiókvezetői és igazgatói pozíciókat
2011-től kezdve a Budapest Bank Zrt.-nél, majd annak beolvadását követően az MBH Bank Nyrt.-nél vállalati régióvezetőként tevékenykedett. | Miskolc Holding Zrt.: Teljessé vált a vezetésváltás | Október elején a Miskolc Holding Zrt. igazgatósági elnökévé választották Soós Attilát. November 1-jétől ő a vezérigazgató is. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/11/miskolc-holding-cegvezeto-toth-szantai-jozsef | null | true | null | null | BOON |
Érdekesösszefüggésre jutott az Mfor, ahol észrevették, hogy május közepe óta már nem tulajdonosa Kubatov Gábor annak a soroksári 8. Általános Autójavító, Szolgáltató Kft.-nek, amit még a feleségével alapítottak 1998-ban. Ez a részlet azért is érdekes, mert nemrég Magyar Péter beszélt arról, hogy a Fidesz pártigazgatója titokban elvált a feleségétől.
Az Opten adatbázisa szerint május 17. óta kizárólag Kubatov Ágnes az autójavító cég tulajdonosa, Kubatov Gábor a rendszer szerint az FTC Zrt. elnöke és résztulajdonosa, illetve ügyvezetője a Polgárok Háza Kulturális Nonprofit Kft-nek.
A cégnek egyébként tavaly 1,8 millió forintos profitja volt a 81 milliós bevétel és a 20 millió forintnál is kevesebb saját tőke mellett.
Kubatov neve Magyar vasárnap összehívottrendkívüli sajtótájékoztatójánhangzott el legutóbb, ahol többek között azt állította, hogy a róla titokban hangfelvételeket készítő volt barátnője egy régi barátjának,Vertán Györgynek a lakásában él, illetve azt is elmondta, hogy titokban elvált a feleségétől.
Kerestük Kubatov Gábort is azzal kapcsolatban, hogy miért szállt ki a családi vállalkozásából, és meg tudja-e erősíteni Magyar Péter állításait, miszerint elvált a feleségétől. Ahogy válaszol megkeresésünkre, frissítjük a cikkünket. | Kiszállt Kubatov a családi bizniszből, amit még együtt alapítottak a feleségével | Magyar Péter vasárnap beszélt arról, hogy a Fidesz pártigazgatója titokban elvált a feleségétől. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/12/kiszallt-kubatov-a-csaladi-bizniszbol-amit-meg-egyutt-alapitottak-a-felesegevel | null | true | null | null | Telex |
Szabálytalan módon elköltött 180 millió euró (durván 54 milliárd forint) agrártámogatást kér vissza az Európai Bizottság az Európai Unió tagállamaitól, köztük Magyarországtól - jelentette be a brüsszeli testület.
A pénz csaknem harmadát, 60 millió eurót a briteknek kell visszafizetniük a közös kasszába, de Varsónak is jelentősen a zsebébe kell nyúlnia: Lengyelországnak 40 millió eurót kell visszaadnia Brüsszelnek. Mindkét ország esetében a földnyilvántartási rendszerben, az úgynevezett Meparban, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben, illetve a pénzek felhasználásának ellenőrzésében, a szankciók alkalmazásában és a helyszíni ellenőrzésekben találtak hiányosságokat.
Brüsszel ez alkalommal összesen 14 ország esetében döntött a már folyósított agrártámogatások visszafizettetéséről.
Magyarországnak, szintén a Mepar hiányosságai miatt, mintegy 5 millió eurót (másfél milliárd forintot) kell visszafizetnie az uniós kasszába. Emellett pedig Budapestnek körülbelül 3,2 millió euró (közel 1 milliárd forint) vidékfejlesztési támogatást is vissza kell adnia azért, mert Brüsszel úgy látja, hogy Magyarország nem minden esetben ellenőrizte megfelelően a támogatási feltételek teljesülését, vagy azért, mert a támogatás mértékét nem megfelelően számították ki. | Brüsszel agrárpénzeket szed vissza tőlünk | Szabálytalanul elköltött 54 milliárd forintot kér vissza az Európai Bizottság a tagállamoktól, Magyarországnak 2,5 milliárd forintot kell visszafizetnie. Az agrár-nyilvántartási rendszer és az ellenőrzés hiányosságai miatt veszítünk el uniós forrásokat. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2013/08/brusszel-agrarpenzeket-szed-vissza-tolunk | 2013-08-13 14:42:00 | true | null | null | Origo |
Várnai akcióját nem vette jó néven a polgármester: a 168 Órának adott nyilatkozatában például nehezményezte, hogy Várnai "ráadásul ki sem kérte a teljesítési igazolásokat, pedig nélkülük meg sem ítélhető az ügy". Várnai ezután kikérte, és lapunk bepillanthatott e teljesítésigazolásokba, így olvasóink is mérlegelhetik: vajon a kerület vezetése fölöslegesen, vagy épp ellenkezőleg, nagyon is indokoltan fizet ki havonta több millió forintnyi közpénzt a Papcsákhoz vagy a bizalmasához, Kovács Balázshoz kötődő személyeknek, vállalkozásoknak.
Polgári szervezőmunka
A birtokunkba került teljesítésigazolások jól kirajzolják azt az áldozatos munkát, amit például a Zugló a Nemzetért című tudományos konferenciasorozat szervezői végeztek.
A kerület vezetése megbízta Kun Miklós polgári történészt, hogy a Polgárosodás Modernkori Kutatóközpontjának megalapítását "előkészítse", illetve szervezzen történettudományi konferenciasorozatot, és "a történelmi, társadalmi fejlődés összefüggéseit vizsgálja a zuglói pártpolitikai preferenciák tükrében", bármit jelentsen is e félmondat. Érdekesség, hogy Kun és Papcsák nem először konferenciáztak egy fedél alatt. Amint arról a kunmiklos.com is beszámol, tavaly szeptember 27-én Látleletek címmel Kun olyan tudományos tanácskozást és szellemi műhelyt celebrált, melynek fellépői névsora mintegy megelőlegezte a későbbi zuglói rendezvények előadóit. (A Látleleteket a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Tanszéke, a KDNP Barankovics Alapítványa és a Konrad Adenauer Alapítvány szervezte, a fővédnök Semjén Zsolt volt.) Fellépett (például Rétvári Bence mellett) a tudomány világába villámmal átigazolt Papcsák Ferenc is. A zuglói "konferenciákon" egyébként legalább annyi politikus szerepel, mint ahány egyetemi ember: az első, decemberi eseményen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kalmár Ferenc képviselő és Szászfalvi László államtitkár szólalt fel (mind a KDNP versenyzői), februárban Kalmár; márciusban Rétvári Bence ugyancsak kereszténydemokrata államtitkár beszélt az alkotmányozásról.
Kun a "megalapítás" "előkészítésében" nem maradt magára: ketten, Kassai Ildikó és Németh Edit Linda "közreműködtek" még ebben, maradék energiájukkal pedig "elősegítették" a konferenciasorozat megszervezését. Kun ezért havi 400 ezer, Kassai Ildikó 350 ezer, Németh Edit Linda 250 ezer forint díjazásban részesült. (Az általunk ismert szerződéseik 2010 decemberétől 2011. március 31-ig szóltak.) Megalapítói, előkészítői és elősegítői teljesítésigazolásaikat október 20-tól kezdődően adták le. Ezekből, a teljesség igénye nélkül, a következő munkafolyamatok rekonstruálhatók.
A január 20-i "konferencián" Kun Miklós beszélgetett Pálinkás Józseffel, az MTA elnökével, amihez hozzászólhatott Tokody Ilona operaénekes és Kozma Gábor, a konferenciasorozatban szervezőként is közreműködő Gál Ferenc Hittudományi Főiskola rektora.
A szervezőmunka egyik első lépéseként a három megbízott négy órát töltött el a "felszólalók életrajzának áttekintésével". Kun és Kozma életrajzát talán nem kell különösebben kutatni (hisz ők szervezők voltak), tehát mindössze kettő életrajz "áttekintésével" repült el az idő. Az eredményt a szorgos kutatók csatolták beszámolójukhoz: ezek szóról szóra megegyeznek azokkal az életrajzi szövegekkel, amelyeket a Google az első oldalon dob ki Tokody és Pálinkás nevére.
Az "interneten való megjelenés kidolgozása" és az "internetes felületek kezelése" öt alkalommal számoltatik el hármuknak; amúgy egy egyszerű Facebook-profil kialakításáról van szó. Az "egyeztetés a felszólalókkal" újabb napot vett igénybe. Témaegyeztetés háromszor, témakörök elkészítése kétszer vált szükségessé. Négy ízben szerepelt a "forrásanyagok beszerzésének" feladata a beszámolókban - el sem tudjuk képzelni, hogy férhetett ennyi forrásanyag a teremben, midőn dr. Kun és dr. Pálinkás a magyar tudományról elmélkedtek.
Január 4-én ismeretlen célból ismeretlen személyeknek leveleket írtak, továbbá "szervezés", ezen túlmenően "bonyolítás" zajlott egész nap. (Ez a nagyvonalúság azért különösen vicces, mert amúgy a szervezés legapróbb fázisairól is beszámolnak, a decemberi konferencia előtt még a névtáblák készítését is feltüntették.) Gondos marketingtevékenység is folyt: a meghívók "tervezete" december 27-én készült el, ezt január 5-én ellenőrizték, egy napra rá véglegesítették. (A körültekintő munka eredményeként szerepel rajta a rendezvénysorozat, rendezvény és a résztvevők neve, valamint a helyszín és az időpont.) Másnap, pénteken hármasban kiküldték az elkészült meghívókat a fideszes VIP-listásoknak, Gyügyei Attila helyi Fidesz-képviselő "körének", a Fidesz és a KDNP frakciójának és az Új Társadalom Szalonnak, melynek kuratóriumában például Tiffán Zsolt Baranya megyei Fidesz-elnök és Harrach Péter foglalnak helyet. Aznap mással már nem is foglalkoztak. (A közpénzen rendezett eseményre egyébként más pártot vagy más politikai orientációjú civil szervezetet nem invitáltak.)
De a január eleje nem csak a 20-i rendezvény miatt volt az emberfeletti munka időszaka: e napokban dolgozták ki az éves, sőt egyik délután még a távlati terveket is. Jóllehet szerződésük ekkor még csak március 31-ig szólt: úgy tűnik, bíztak abban, hogy a kontraktust meghosszabbítják, és Zugló lakossága később sem marad értesületlen a KDNP-frakció tudományos eredményeiről. (Novemberben Kun még Hoffmann Rózsával is egyeztetett a konferenciáról a Parlament Caféban.) A három személy az egyik négyórás brainstorming után igazi revelációval rukkolt elő: áprilisban a "gazdaság" témában tartsanak kerekasztal-beszélgetést, a meghívottak legyenek Csaba László és Járai Zsigmond. Június és júliusról még csak annyit tudni, hogy "kerekasztal-beszélgetés" lesz. (Már a decemberi téma is egyfajta tudományos forradalmat előlegezett: "A történelem és a karácsony".)
Az előkészítők két héttel a januári előtt nekiláttak a februári konferencia előkészítésének is: január 12-én megtekintették a februári konferencia helyszínét, a Honvéd Kulturális Központot, noha maga a központ is részt vett a szervezésben. A szervezők még aznap "felvázolták az éves tervet" is, amelyet már hat nappal korábban is több ízben felvázoltak. A délután "levelek, szervezés, bonyolítás" jegyében telt. Másnap és még egy napon keresztül csak a sajtóval egyeztettek, ahogy az első konferencia előtt is, noha, mint rövidesen látni fogjuk, három kommunikációs cég is dolgozik külső szerződéssel Zuglónak, melyek közül kettő részt is vett a konferenciák szervezésében. Pénteken a szervezők további leveleket küldtek, szerveztek, bonyolítottak, és elkészítették teljesítési beszámolóikat is. A sok bonyolítás után pedig megtartották a január 20-i konferencia egész napos "főpróbáját".
Kassai Ildikó februári teljesítési beszámolójában olvasható az alábbi talányos sor is a "teljesítés leírása" rovatban: "Kalmár Ferenc: Gyermekek a nép ellenségei? - előadás (Szerző: Kassai Ildikó)". Az egyetlen lehetséges megfejtés szerint a szöveget, melynek felolvasására meghívták a KDNP alelnökét, Kassai Ildikó írta. De nem csak Kassai Ildikó végzett tudományos munkát. Előadott Németh Edit Linda is - történészként, noha a Google e részvételen kívül csak egy Hír Tv-ben folytatott beszélgetést, valamint Kun Miklósné Gereben Ágnes egy köszönetnyilvánítását mutatja Németh Edit Linda történészi teljesítményeként. Arra a kérdésünkre, hogy hol tudunk Németh Edit Linda történészi munkájáról tájékozódni, nem kaptunk választ az önkormányzattól.
A beszámolók szerint az esetek többségében napi hat órát dolgoztak. A Pálinkás Józseffel folytatott esti beszélgetést tehát három személy majd egy hónapon keresztül szervezte, háromnegyed állásnyi munkaidőben, egymillió forint értékben. Az akadémiai világban ezért a feladatért ennek az összegnek a töredékét szokás fizetni - ha egyáltalán bármennyit is. A "kutatóközpont" megalapításáról nem szólnak a viszszaigazolt teljesítési beszámolók.
Amin nem szabad spórolni
A profi szervezőmunka mellett a rendezvénysorozat profi marketingtevékenységet is igényel, nem vitás. Papcsák Ferenc e téren sem garasoskodott. A fent megénekelt három szervezőn kívül ugyanis még két kommunikációs cég is hozzájárult az önkormányzati tudományosság fellendítéséhez: a Peli & Perfect Kft. néven futott és a Stúdió Trend Design Kft. Az előbbi Gyügyei Lilianhoz, Papcsák volt parlamenti titkárához kapcsolódik, míg a Stúdió Trend Cseke Vanda érdekeltsége, aki az előző önkormányzati testületben fideszes képviselő volt. Az előbbi szerződése havi 300 ezer, az utóbbié 320 ezer forint/hó megbízási díjat tartalmaz.
A 2010 decemberében alakult Peli & Perfect Kft. is "közreműködött" a "kiértesítésben" - hiába, valami intéznivaló mindig akad a meghívókkal -, utóbbi a szervezésben is. Részt vett még a szervezésben, de külön feladatként a "polgármester részvételét is biztosította" a Stúdió Trend. Ez azért volt kiemelkedően fontos, mert a konferenciákon Papcsák mondta a megnyitó beszédet, és nyilván nagy blamázs lett volna, ha ő maga véletlenül elmulasztja biztosítani a saját jelenlétét.
A két kommunikációs cég mindazonáltal egyéb feladatokkal is segítette a zuglóiak választott képviselőinek, leginkább a tudós Papcsák Ferencnek a munkáját. És nem csak ők!
A Peli & Perfect és elődje dolga a "polgármester kommunikációs beszédírásában történő közreműködés"; a Stúdió Trend Kft. szintén beszámol beszédek írásáról már novembertől. Mi több, egy harmadik kisvállalkozás, a mátészalkai Siket Tiborhoz, Papcsák egykori kampányfőnökéhez kötődő Annaida Kft. is (szerződésének értéke: 410 ezer Ft/hó) "egyeztet" egy beszédíróval decemberben és januárban; még ajánlatot is kér tőle. A Sportolók Karácsonyára írott decemberi beszéd elkészítésében a volt fideszes polgármester, Rátonyi Gábor sportügyekben megbízott Békalencse Bt.-je is részt vett, mégpedig a készülő oráció szakmai megalapozásával. Az esemény organizálásában közreműködött Németh Károly külső megbízással ténykedő sportszakértő (200 ezer Ft/hó), az Omega Kreatív Bt., a Stúdió Trend Design Kft. és a Békalencse Bt. A Békalencse a szerződése szerint az önkormányzati tulajdonú sportintézmények átvilágítását is elvégzi (320 ezer Ft/hó), de ilyen munkának csak elszórt nyomai mutatkoznak a teljesítési beszámolókban.
A Stúdió Trend "napi rendszerességgel" elektronikus, írott és online sajtófigyelést végez - és saját bevallása szerint ezt teszi az Annaida Kft. is. A Zuglói Lapokba a Stúdió Trend készít karácsonyi interjút Papcsákkal, ezt az Annaida "javítja" és "kiegészíti". A honlap beköszöntőjét, amelynek munkálatai már novemberben is zajlottak, decemberben a Stúdió Trend Design és az Annaida közösen fejezik be. A beszámolók szerint a kapcsolattartás a sajtóval hol az egyik, hol a másik feladata, de novemberben mindkét cég segít az ATV A tévé ügyvédje című műsora és a Duna Tv "megkeresésére adott választ előkészíteni", januárban a Bors kérdéseit válaszolták meg közösen. (Mi is Cseke Vandának tehettük fel kérdéseinket, aztán Siket Tibor tájékoztatott arról, hogy nem adtunk elég időt számukra válaszolni. Miután megtoldottuk három munkanappal a határidőt, már senkitől sem kaptunk semmilyen választ.) Az egyik cég a polgármester, a másik a polgármesteri kabinet meghívóit nézi át és kezeli. A Zuglói Lapok ügyeit is a Stúdió Trend intézi ("tájékoztatja őket az eseményekről, cikket ír").
A Zuglói Lapokkal való kapcsolattartás mindenesetre nem lehetett ördögien nehéz, konfliktusos feladat a megbízott cégek számára. Miután az önkormányzat szerződést bontott az addigi kiadóval, és az újságot a Vagyonkezelő által alapított cégre bízta, a szerkesztőséget valósággal megszállta a Magyar Hírlap újságírógárdája. A több hónap de facto főszerkesztői tevékenysége után kinevezett főszerkesztő az a Pindroch Tamás, aki Papcsákról tavaly mintegy fél tucat írást publikált a Magyar Hírlapban (ezek főleg Papcsák elszámoltatói erényeit méltatják). A Zuglói Lapok az április 10-i időközi választás előtt a fideszes Tildy Balázsnak összehasonlíthatatlanul nagyobb terjedelmet biztosított, mint az összes többi jelöltnek. A jogsértés kedvezményezettje egyébként a Médiaszolgáltató felügyelőbizottsági tagja. A kiadó cég ügyvezetője a Magyar Hírlaptól nemrég távozó Schubauer Ferenc.
Kisebb halak
Ugyanakkor az újság "zavartalan működését elősegítő feladatok ellátásáról" jelen cikkünk egy újabb szereplője, Schild László külső megbízásos dolgozó is gondoskodik. ' az a személy például, aki "az önkormányzat honlapján az újság zökkenőmentes megjelenését biztosítja, felügyeli" (feltehetőleg feltölti a honlapra pdf formátumban). Schildet - aki havi munkájáért összesen 400 ezer forintról állít ki számlát - eredetileg Kovács Balázs alpolgármester munkájának támogatására szerződtették, de máskor is besegít a három médiavállalkozásnak: januárban például részt vett az újság "új koncepció szerinti működtetésének" feladataiban is. (Érdekesség, hogy Kovács munkáját más is "támogatta": Tildy Balázs, akit pár hete választottak a kerületben önkormányzati képviselővé. A mandátumszerzést megelőző szerződéses - 300 ezer Ft/hó - megbízása keretében például feladata volt, akárcsak Schildnek, Kovács tárgyalásainak "nyomon követése időpont-egyeztetéstől tárgyalások lebonyolításáig". Tildy decemberi ténykedése döntő részben javaslatok, tárgyalások összegzése, egy alkalommal táblázatba szerkesztése volt, valamint önkormányzati ünnepi rendezvények látogatása.) Schild László a beszámolói alapján valójában Kovács Balázs sofőrje lehetett; Kovácsnak közlekedési kihágások miatt jelenleg ugyanis nincs jogosítványa. Fuvarjai gyakran semmilyen kapcsolatban sincsenek az alpolgármester feladataival: többször viszi át Kovácsot a XVI. kerületbe, ahol kinevezése után pár hétig még önkormányzati képviselő, míg le nem mond a zuglói munkájával összeférhetetlen tisztségéről. Egyszer a Vidám Parkba is kiugranak, mert Kovács a fővárosi tulajdonú társaság felügyelőbizottságának elnöke. De Schild afféle all round srác lehet: teljesítésigazolásai szerint feladata januárban a Pálinkással folytatott beszélgetés "teljes körű szervezése, egyeztetése, kivitelezése" volt. Beszállt a hivatal mumusainak számító meghívókkal folytatott sziszifuszi küzdelembe is, és a sajtókapcsolat-tartást is "felügyelte"; az említett három cég nyilván nem győzte. Mindez és még néhány teendő Schild 65 decemberi munkaóráját emésztette fel. Januárban 11 olyan napot jelölt meg Schild, amikor dolgozott, többnyire egy-két órát. A csatolt pótlapon még megtaláljuk a Zuglói Lapok önkormányzati tulajdonba vételével kapcsolatos munkát is; ez utóbbi kissé talányos, mivel jogi feladat lehetett, arra pedig Schild nem szerződött. Nincs is rá szükség, hiszen Papcsákék négy ügyvédi irodával és egy további ügyvéddel kötöttek szerződést (erről lásd keretes anyagunkat). Az önkormányzat híreink szerint további három külső szerződés megkötésére készül a közeljövőben.
A XIV. kerületi önkormányzatnak csak cikkünkben vázolt szerződései havonta közel öt és fél millió forinttal jutalmazták a polgármester közeli munkatársait. Úgy tűnik azonban, hogy mindez nem marad következmények nélkül. Megérkezett ugyanis az ügyészségre az első büntetőfeljelentés: Papcsák Ferenc tette Várnai László és Schiffer András ellen, rágalmazásért. Láthatjuk: az, hogy a Fidesz mindenért elszámoltat, nem üres ígéret csupán.
Ügyvédek
A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda (itt volt Papcsák ügyvédbojtár) mindegyik önkormányzathoz kötődő tevékenységében részt vett egy másik megbízott ügyvéd is. A Sárhegyi és Társainak 900 ezer forintot fizet havonta Zugló a rendelettervezetek jogi szempontú véleményezéséért, valamint azért, hogy az önkormányzat gazdasági jogi jellegű tevékenységeiben közreműködjön. Dr. Mező István külső jogi szakértő a "szerződéstervezetek és egyéb okiratok véleményezése" mellett szintén a rendelet- és határozatalkotást "kíséri figyelemmel", noha ez - és indokolt esetben törvényességi észrevételt tenni - a jegyző feladata (bár az jelenleg nincsen Zuglóban), és utólag, ha szükséges, a törvényességi felügyeletet ellátó illetékes kormányhivataloké. Mező javadalmazása havi 400 ezer forint.
Az Esztári Ügyvédi Iroda megbízása - 785 ezer Ft/hó - mindössze 150 ezer forinttal marad el a közbeszerzési értékhatártól. Az iroda feladata a kerület oktatási intézményeinek helyzetfelmérése volt, valamint az eredmények alapján "racionalizálási terv kidolgozása". Szerződésük március 31-én lejárt. Az önkormányzat óvodabokrosításokat és iskolabezárásokat tervez (noha ellenzékben a kerületi Fidesz bőszen kritizált minden ilyesfajta elképzelést), a szülők tiltakozását Ferdinandy István alpolgármester azzal kívánta csitítani, hogy ha a számítások nem igazolják a bokrosítás hasznosságát, nem kerül rá sor. Ám nem világos, hogy a "racionalizálási terv" kidolgozása után hogyan hiányozhatnak még mindig a vonatkozó számok. A szülők képviselői úgy vélik, hogy a terv sokat rontana az óvodák színvonalán, mivel egy-egy vezetőnek annyi intézményt kéne felügyelnie, hogy nem alkothatna valódi képet az egyes ovikban folyó munkáról. Hozzávetőleg másfél ezer aláírást gyűjtöttek álláspontjuk mellett. | Papcsák és a zuglói közpénzek - Az elszámoltató elszámolása | A 2010 júniusa és novembere között elszámoltatási kormánybiztosként dolgozó Papcsák Ferenc Zugló polgármestereként igenis áldoz a tudományra és a művelődésre - legalábbis erre utalnak a Várnai László helyi LMP-képviselő által nyilvánosságra hozott, többmilliós értékű külső szerződések. Az összeállításunkban szereplő összegek áfa nélkül értendők. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/papcsak_es_a_zugloi_kozpenzek_-_az_elszamoltato_elszamolasa-75991 | 2011-04-28 14:38:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Joe Biden visszalépésével biztosan új szereplő áll majd a világpolitika színpadára - és egyúttal biztosan régi. A jelenlegi elnököt ugyanis vagy alelnöke, Kamala Harris váltja, vagy az előző elnök, Donald Trump tér vissza győztesen kampánykörútjáról Washingtonba. Az Átlátszó az elkövetkező hetekben adatvizualizációkkal is igyekszik feldolgozni az amerikai elnökválasztást. Ez az első, áttekintő rész.
Szűk egy hónap múlva elnököt választ Amerika. A választás több szempontból is rendkívüli. Sőt, adott esetben történelmi, mert most először lehet női elnöke az Államoknak. Pontosabban fogalmazva a lehetőség már korábban is adott volt, de Hillary Clintont éppen az a Donald Trump ütötte el a győzelemtől, aki most is versenyben van az elnökségért.
Kamala Harris esetében azt is szokás ehhez hozzátenni, hogy az első női színesbőrű elnöke lehet az USA-nak, de a fehértől eltérő bőrszín Obama óta nem számíthat csodának ezen a poszton.
Viszont, ha Trump nyer, úgy a modern Amerika történetében először térhet vissza hivatalába korábban bukott elnök. Modern alatt azt értjük, hogy amióta az Egyesült Államok szuperhatalmi státuszban van, és az elnöki tisztség viselője egyben a világpolitika egyik legmeghatározóbb szereplője. Az USA egész történetében volt rá példa, hogy egy elnök négy év megszakítással szolgált két ciklust, de csupán egyszer, és a XIX. századig kell visszamenni hozzá az időben.
1888-ban a becsületesnek és sótlannak tartott Grover Cleveland helyett - aki négy évvel korábban demokrataként meglepetésre nyert a republikánusok uralta korszakban - Benjamin Harrisont választották elnökké az elektorok. Az 1892-es választásra pártja azonban újra Clevelandet jelölte, aki az utódja/elődje politikájának is köszönhető gazdasági válságban nyert.
Létezik még egy párhuzam a 1888-as és a legutóbbi, 2020-ban tartott elnökválasztás között. Mindkétszer az lett a győztes, aki kevesebb szavazatot kapott országosan. Erre eddig ötször került sor az Államok történetében, a legutóbbi választást megelőző 20 évben kétszer is. Ám, hogy további példákat találjunk, ahhoz ismét a XIX. századig kell visszatekinteni (1888 mellett 1876-ban és 1824-ben fordult elő ilyesmi). Érdekesség, hogy mindannyiszor a republikánusoknak kedvezett az amerikai választási szisztéma.
Erről nem árt itt is elismételni, hogy az elektori szavazatot lakosságarányosan osztják szét, és ezen felül minden állam kap még plusz kettőt. Ez azt eredményezi, hogy azokban az államokban, ahol kevesebben laknak, egy szavazat sokkal többet ér, mint egy nagy államban (Wyoming-ban például 192 ezer szavazatot kell szerezni egy elektori szavazatért, míg New York-ban 690 ezret).
A választási rendszer miatt az a párt, amelyik jól teljesít a kevés lakossal rendelkező államokban, sokkal jobb eséllyel indul az elnöki posztért.
Az alábbi ábrán látható, hogy az Egyesült Államok legújabbkori történetében miként alakultak az államok szavazásai. Az animáció elindításához a lejátszás-gombra kell kattintani.
És ha már a republikánusok és a elektori szavazatok kapcsolata került szóba, ezzel ellentétes jelenségről is meg kell emlékezni. Az utolsó nyolc választásból mindössze egyetlenegyszer kapott országosan több szavazatot a jelöltjük, mint a demokratáké: 9/11 sokkját követően, 2004-ben. Ám akkor is meglehetősen szoros volt az eredmény, ifjabb Bush 2,5 százalékkal, az elektori voksok tekintetében pedig 286-251-re diadalmaskodott. Az utolsó "igazi" republikánus győzelem édesapjához kötődik, aki 8 százalékot vert demokrata ellenfelére, és 426 elektort besöpört a lehetséges 538-ból.
A republikánusok leszállóága azért is megjegyzendő, mert a második világháború után meglehetősen kiegyensúlyozottan alakultak az elnöki periódusok. Az eltérő pártok elnökei többnyire nyolcéves ciklusokban váltották egymást. A 100. életévét most betöltő és Harris mellett intenzíven kampányoló Jimmy Carter alatt fordult elő először, hogy az egyik pártnak, jelesül a demokratáknak csak négy év jutott, és az utána következő Reagan-Bush republikánus éra volt a háború óta az egyetlen, amikor az egyik párt 12 évre kibérelte az elnöki hivatalt.
A személyeket nézve már változatosabb a kép. Kennedy meggyilkolása és Nixon belebukása a Watergate-botrányba azt jelentette, hogy a demokratáknak, illetve a republikánusoknak kijutó nyolc évet két különböző politikus töltötte ki. A háborút követő évek 14 elnökéből hatan szolgáltak két teljes ciklusig, Trump lehet a következő.
Viszont, ha Harris kerül a Fehér Házba, úgy elmondható: három egymást követő ciklusban más-más állt az ország élén, amire több mint 100 éve nem volt példa. Ez mindenképpen az amerikai közélet zaklatottságára utalna, bár azt sem lehet mondani, hogy Trump megválasztása megnyugvást hozna. Ez pedig nem pusztán a volt elnök személyiségjegyei miatt van így, hanem mert tőle függetlenül is egy mélyen megosztott ország képe rajzolódik ki.
Erről árulkodnak a közvéleménykutatások is. Azóta szoros eredmények születnek a felméréseken, mióta Harris lett a Demokraták jelöltje. Az elektorok számát tekintve Harris éppen kicsivel többet tud szerezni a szükséges 270-nél, és a népi szavazásra is alig 3 százalékos különbséget mértek legutóbb. A FiveThirtyEight választási szimulációja szerint 100 esetből Harris 55-ször nyerne, 44-szer pedig Trump kerülne ki győztesként (és 1 esetben nem lenne győztese a választásnak).
Ráadásul, amit a kutatási jelentések diagramjai nem mutatnak: a pártok szavazói egyre távolabb állnak egymástól, a polarizáció az amerikai mindennapok része lett. Ha máshonnan nem is, a Trump elleni két merényletkísérletből bizton levonhatjuk ezt a következtetést, illetve abból, hogy az elnök elleni merényletek nem váltottak ki elsöprő együttérzést az ellentáborból.
Feltehetően ez november 5-e után is így marad, amelyet csak fokozhat az, ha ismételten el fog térni egymástól a népi szavazás és az elektori kollégium döntésének eredménye. Erre is van bőven esély, azaz arra, hogy a kevesebb szavazatot szerző jelölt legyen az új birtokosa az Ovális irodának.
Míg az országos kutatásokban Harris szerény előnyre tett szert, a támogató államok számában Trump vezet, és az elektori voksok döntetlenközeli eredményt mutatnak.
Az eredmény eldöntésében nagy szerepük lesz a billegő államoknak. A teljesen bizonytalan csataterekből jelenleg hét van: Arizona, Georgia, Michigan, Észak-Karolina, Nevada, Pennsylvania és Wisconsin.
Következő cikkünkben azzal foglalkozunk, hogy az egyes társadalmi csoportoknál miként alakul a jelöltek támogatottsága.
Hont András - Szabó Krisztián
Címlapkép: A 2024-es amerikai elnökválasztáson az egyes pártok által elnyerhető államok a legfrissebb közvélemény-kutatások adatai szerint. (Forrás: FiveThirtyEight) | Amerika döntés előtt - grafikonok az elnökválasztás esélyeiről | A közvélemény-kutatások hónapok óta szoros eredményeket jeleznek: Kamala Harris néhány szavazattal kaphat csak többet Donald Trumpnál. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/adat/2024/10/08/amerika-dontes-elott-grafikonok-az-elnokvalasztas-eselyeirol | null | true | null | null | atlatszo.hu |
És 2005-ben maga Fazekas Sándor akkori polgármester, jelenlegi agrárminiszter javasolta, hogy öt évvel hosszabbítsák meg a bérleti jogviszonyt, amelyet a képviselő-testület kézfelemeléssel egyhangúlag meg is szavazott – szúrta ki a korabeli jegyzőkönyvekből a Blikk. A frekventált helyen lévő ingatlan bérleti díja 2006-ban havonta négyzetméterenként a 750 forintot sem érte el, míg ugyanazon az ülésen egy másik ingatlan négyzetméterenkénti bérleti díját 50 százalékkal drágábban, 1140 forintban állapították meg.
A cég vezetőjének, Dobrai Sándornénak, vagy ahogy a városban mindenki ismerte, Marcsikának önkormányzati tisztsége is volt. A piramisjátéka miatt elhíresült és jelenleg szökésben levő asszony ugyanis nyolc éven* keresztül az önkormányzat idegenforgalmi és külkapcsolati bizottságának volt külsős tagja, amikor Fazekas Sándor volt a város polgármestere. Arra a kérdésünkre, hogy Dobrai Sándorné kapott-e tiszteletdíjat a bizottsági tisztségért, lapzártánkig nem válaszoltak, de az akkori jogszabályok szerint 30-35 ezer forint járhatott neki havonta, vagyis nyolc év alatt akár 3 millió forint díjazást* is zsebre tehetett Marcsika a Blikk számításai szerint.
*Frissítés: Cikkünk megjelenése után a karcagi önkormányzat jelezte, hogy Dobrai Sándorné csak egy cikluson keresztül, 2006-tól 2010-ig volt bizottsági tag. Így legfeljebb 1,5 millió forint díjazás illethette meg összesen.
De Marcsika és Fazekas a tárgyalóasztalnál is rendszeresen találkozhatott. 2004-ben például Szepsi és Karcag közötti idegenforgalmi együttműködésről tárgyalt Fazekas és Dobrainé a szlovákiai partnereikkel. Kerestük az egykori polgármestert, hogy mennyire ismerte Dobrainét, és mennyire volt elégedett a bizottságban végzett munkájával.
– A miniszter úr az üggyel kapcsolatban mindent elmondott, és a nyomozásra való tekintettel nem tudunk újabb információkat megosztani – válaszolt a minisztérium. Korábban Fazekas arról beszélt, hogy sajnálatosnak és felháborítónak tartja azt a szélhámosságot, amellyel a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. becsapta és kihasználta ügyfeleit, és őszinte reményét fejezte ki, hogy az ügy mihamarabb, mindenki számára megnyugtató módon fog rendeződni.
Jelenleg a rendőrség sikkasztás gyanújával nyomoz, Dobrainé pedig a férjével ismeretlen helyre menekült, amely miatt nemzetközi körözést adtak ki ellene. Karcagon azt beszélik, hogy múlt hétfőn, közvetlenül a botrány kirobbanása előtt Latin-Amerikába, valószínűleg Mexikóba utaztak.
Itt mindent megtalálsz Marcsika ügyéről! | Irodát intézett a miniszter Marcsikának | Karcag — Önkormányzati ingatlanban működött a jogosulatlan pénzügyi tevékenységével akár 20 milliárd forintos kárt okozó Kun-Mediátor Kft! | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/irodat-intezett-a-miniszter-marcsikanak-2351597 | 2015-04-24 00:08:00 | true | null | null | Blikk |
A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt indult nyomozást a megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya folytatja le, melynek során tanúkat hallgat meg, iratokat vizsgál és szükség esetén szakértőket von be az eset körülményeinek tisztázására - mondta Zsobrák Péter.
Páva Zsolt (Fidesz), Pécs polgármestere múlt kedden jelentette be: büntetőfeljelentést tesz, amiért a pécsi vagyonkezelő Pécs Holding Zrt. és a Mecsekbusz Kft. tulajdonában lévő PK Zrt. a közelmúltban városi közgyűlési felhatalmazás nélkül eladta mintegy 150 buszból álló járműparkját a PK Zrt. és egy másik cég által létrehozott társaságnak, melynek azóta bérleti díjat fizet a járművekért. | Belföld: Rendőrség vizsgálja a pécsi autóbuszok eladását | Nyomozást indított a rendőrség a baranyai megyeszékhely tömegközlekedését biztosító Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. autóbuszainak eladása ügyében - közölte a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/rendorseg_vizsgalja_a_pecsi_autobuszok_eladasat-338289 | 2009-06-22 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Narancs.hu elsőként adta hírül még szerdán, hogy Ruck Márton, a Fidesz medgyesegyházi csoportvezetője, egyben a kormánypárt dél-békési választókerületi elnökségének tagja kezdeményezte Simonka György fideszes országgyűlési képviselő kizárását a kormánypártból. A Fidesz-MPSZ alapszabályában lévő passzusokra hivatkozott, s a kizárás indokául azt nevezte meg, hogy Simonka a Fidesz „jó hírének súlyosan árt”, és mert „nem tájékoztatta a helyi szervezet elnökségét az ellene indított büntetőeljárásról.”
Csütörtök este reagált minderre Fb-oldalán Simonka György. Ebben előbb a szokásos módon sorolja, hogy Dél-Békésben mekkora fejlesztések valósultak meg, s hogy ezeket most az árulók és az ellenzékhez tartozó erők le akarják rombolni.
Simonka még januárban a bíróság előtt
Simonka: vallomást teszek!
Majd megvádolja Ruck Márton medgyesegyházi fideszes elnököt és Kraller József medgyesegyházi fideszes polgármestert, hogy „ezeken a projekteken óriási pénzeket kerestek, de nekik ez sem volt elég”. De ír arról is, hogy szerinte egykori, de tavaly nyáron vele szembefordult munkatársával együtt a Jobbik és DK-s ellenzéki összefogás zsoldosának álltak. „Az igazi céljuk ez: a pénz és a hatalom megszerzése. Én, és néhány vezető csak az útjukban állunk. Ezt nem tűrhettem szó nélkül és többedmagammal a napokban kezdeményeztük mindkettőjük Fideszből történő kizárását” – egyértelműsít Simonka.
Végül megfenyegeti Ruck Mártont. Róla ezt írja: „Az ő tevékenységével kapcsolatban én még nem tettem vallomást, majd októberben, amikor elkezdődik végre az érdemi tárgyalás, akkor fogok” – írja. Simonka a bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt ellene és 32 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken folyó büntetőperre utal.
Logikai bukfenc?
„Sokadjára üzen Nekem a Simi a Facebookon. Eddig álprofilokról tette ezt, tegnap viszont vállalta ország-világ előtt az arcát, nevét. Azt próbálta sejtetni, hogy nekem félnivalóm lehet majd az októberben kezdődő bírósági tárgyalásán, ahol ő a vádlottak padján fog ülni, és vallomást tesz! Tegyen is, helyes, mert előbb-utóbb mindenkinek számot kell adni a tetteiért, legyen az jó vagy rossz.
De akkor szerintem, derüljön ki egyszer és mindenkorra az igazság, ezért felszólítom Simonka Györgyöt, hogy vesse alá magát a vallomástételkor a poligráfos hazugság vizsgálatnak!” – olvasni Ruck Márton péntek délelőtti válaszában, amelyet közösségi oldalán tett közzé.
Ártatlan vagyok – mondta a bíróság tárgyalás előtt Simonka
Végül arra hívja fel a figyelmet, hogy „van egy kis logikai bukfenc Simonka érvelésében. Hiszen (korábban) azt nyilatkozta, hogy ő és társai, akik a vádlottak padján ülnek ártatlanok, áldozatok, és egy koncepciós per áldozatai, akkor mit is fog vallani?”
Vádirat Ruck és Kraller nélkül | Ha koncepciós per áldozata lett Simonka, miről vall a kizárását kezdeményező ellen? | Újabb állomásához érkezett a dél-békési fideszes belháború. Csütörtök esti posztjában Simonka az ő kizárást kezdeményező Ruck Márton medgyesegyházi Fidesz-csoportvezetőt fenyegette meg, hogy rá nézve terhelő vallomást tesz majd a bíróságon. Ruck áll ennek elébe, s azt kérdezi: ha vádlottak padján ülők mind ártatlanok, akkor kire, mire fog vallani Simonka? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ha-koncepcios-per-folyik-simonka-ellen-akkor-mit-vall-a-kizarasat-kezdemenyezo-ellen-132349 | 2020-08-14 05:26:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Andy Grove, eredeti nevén Gróf András István 1936-ban született Budapesten zsidó családban. A második világháború idején családjával a náci üldöztetés elől kellett bujkálnia, ezt követően megszenvedték a szovjet megszállást is, majd az 1956-os forradalom leverése után az Egyesült Államokba emigráltak, ahol új életet kezdtek.
(A szerző a Concorde részvényelemzője.)
Grove a tanulmányait a City College of New Yorkon kezdte vegyészmérnökként, és itt szerzett elsőként diplomát. Kiemelkedett szorgalmával és elhivatottságával, amely megnyitotta előtte az utat, hogy doktori fokozatot szerezzen a Kaliforniai Egyetemen, a Berkeley-n. Itt a félvezetők és anyagtudományok területére specializálódott, amely akkoriban egy új és izgalmas kutatási terület volt. Andy Grove doktori kutatásai során elmélyült a szilíciumalapú technológiákban, amelyek később meghatározó szerepet játszottak a félvezetőiparban és az ő személyes történetét is alapjában határozták meg.
A kezdetek
1963-ban tanulmányai befejezését követően csatlakozott a Fairchild Semiconductor-hoz, ami akkoriban az iparág úttörője volt. Itt ismerkedett meg a cég két alapítójával, Robert Noyce-szal és Gordon Moore-ral, akik már akkora a legkiemelkedőbb szakembereknek számítottak az iparágban. Egyébként Gordon Moore az egyik 1965-ben adott rádióinterjújában vázolta fel azt az előrejelzést, hogy egy integrált áramkörben a tranzisztorok száma minden évben duplázódni fog a következő évtizedben, amit ma "Moore-törvényként" emlegetnek.
A Fairchild volt az első cég, amely nagy mennyiségben gyártott integrált áramköröket, és Grove itt kezdte el komolyan formálni saját mérnöki és vezetői képességeit. Kezdetben a gyártási folyamatok fejlesztésére összpontosított, ahol az olt a feladata, hogy a termelés során fellépő hibákat csökkentse és javítsa a termékek minőségét.
Az integrált áramkörök gyártásában ugyanis az egyik legfontosabb teljesítménymutató a selejtarány, ami alapjában határozza meg egy gyár gazdaságosságát.
Így Andy részéről a gyártási folyamatok optimalizálása és a selejtarány minimalizálása számított a legnagyobb hozzájárulásának a cég sikerességéhez.
Egy adott ponton, ahogy az iparág elkezdett egyre jobban virágozni, a vállalat kulcsfigurái részesedést szerettek volna a vállalatban, ahogy látták, hogy egyre több félvezető iparági startup kap finanszírozást ilyen munkavállalói jutalmazással együtt kockázati tőkebefektetők részéről. A vállalatot egy keleti parti milliomos birtokolta, akinek az volt a véleménye erről az egészről, hogy ő nem hisz az ilyen "lopakodó szocializmust" megtestesítő munkavállalói részvényesi juttatásokban. Ezt követően mindenki elkezdte a kiutat keresni a cégből.
Az Intel alapítása
Miután Robert Noyce és Gordon Moore a cég két korábbi vezetője otthagyta a Fairchild Semiconductort, 1968-ban megalapították az Intelt (Integrated Electronics), Andy Groove pedig csatlakozott hozzájuk operatív vezérigazgató helyettesként (COO). Andy azonnal kulcsszerepet vállalt a vállalat működésének kialakításában, különösen a gyártási folyamatok és a vállalati struktúra megtervezésében, ahol már igen nagy tapasztalata volt.
Ahogy a Fairchildnál is, Andy Grove nagy figyelmet fordított a termelési folyamatok optimalizálására, úgy gondolta, hogy ez az iparág lelke az innováció mellett, és már a kezdetektől fogva biztosította, hogy az Intel technológiai szempontból az élvonalban maradjon.
A korai években az Intel piacvezető volt a memóriachipek piacán. Különösen nagy sikert hozott a vállalat számára a DRAM (dinamikus véletlen hozzáférésű memória) kifejlesztése, amely gyorsan népszerűvé vált a piacon.
Emellett az Intel 1971-ben bemutatta a világ első mikroprocesszorát, az Intel 4004-et, amely forradalmasította a számítástechnikát, és megalapozta a cég hírnevét.
Ezek a technológiai áttörések megalapozták az Intel vezető szerepét a félvezetőgyártásban. Az 1970-es években a vállalat folyamatosan növekedett, mind a technológiai innovációk, mind a piaci részesedés tekintetében.
Az első kihívások és a cég stratégiai átszervezése
Az 1980-as évek elején a japán vállalatok, mint például a NEC, a Toshiba és a Hitachi, gyorsan növekedtek a memóriachip-piacon, különösen a DRAM fejlesztésében. A japán cégek jelentős előnyre tettek szert azzal, hogy rendkívül hatékony, alacsony költségű gyártási technológiákat alkalmaztak, amelyek lehetővé tették számukra, hogy olcsóbban állítsák elő a chipeket, mint amerikai versenytársaik, köztük az Intel. Ezt az előnyt részben a japán kormány támogatása is segítette, amely erőteljesen támogatta a hazai elektronikai ipart, állami forrásokkal és kedvező szabályozásokkal ösztönözve a technológiai fejlesztéseket.
Az amerikai vállalatok, köztük az Intel, panaszkodtak, hogy a japán versenytársak tisztességtelen előnyökhöz jutottak a kormányzati támogatások révén. A japán oldal viszont azt állította, hogy az Egyesült Államokban ugyanez történt, csak ott a hadiipari szerződéseken keresztül, amelyek szintén jelentős bevételt biztosítottak az amerikai technológiai cégeknek, és megfinanszírozták a fejlesztéseket, amikor még nem volt fogyasztói piac a termékekre. A két ország közötti feszültség egyre nőtt, és végül az amerikai félvezetőipar nagy része visszaszorult a memóriachip-piacon. Ez a versenyhelyzet arra kényszerítette az Intelt, hogy elhagyja a DRAM-piacot.
Andy Grove még operatív vezérigazgató-helyettesként kezdeményezte az Intel számára kritikus stratégiai irányváltást, miszerint a cégnek el kell engednie a memóriachipek gyártását, és át kell helyezni a hangsúlyt a mikroprocesszorok gyártására. Grove ugyanis felismerte, hogy az Intel nem tud tovább versenyezni a japán cégekkel a DRAM-piacon. A lépés rendkívül kockázatosnak tűnt, a mikroprocesszorok gyártása terén Amerikának még mindig komoly versenyelőnye volt Japánnal szemben, és végül a japán jen erősödése is az amerikai félvezető ipar szerencséjére vált.
1980-ban az Intel elnyert egy kis összegű szerződést az IBM-mel, ahol egy új terméket akartak a piacra dobni, a személyi számítógépet.
Az IBM emellett leszerződött egy fiatal programozóval, Bill Gatesszel, hogy írjon szoftvert a számítógép operációs rendszeréhez. Mire Andy Grove 1987-ben vezérigazgató lett, az Intel teljes mértékben elkötelezte magát a mikroprocesszorok piacán, különösen az x86 architektúrával. Grove vezérigazgatóként megerősítette ezt az átállást, és kulcsfontosságú partnerségeket alakított ki, például a Microsofttal és IBM-mel, amelyek révén az Intel vezető szereplővé vált a mikroprocesszorok piacán. Az együttműködés célja az volt, hogy a Microsoft operációs rendszerei, különösen a DOS, majd később a Windows, az Intel mikroprocesszorain fussanak.
Ebből született meg a híres "Wintel" szövetség, amely az ipar egyik meghatározó erejévé vált, és biztosította ezen vállalatok már majdnem monopol helyzetét.
Abszolút dominancia
Az Intel a mikroprocesszorok irányába tett stratégiai váltását követően az x86 architektúra alapvető szerepet játszott abban, hogy a vállalat világvezetővé vált a számítástechnikai iparban. Az x86 mikroprocesszor először az IBM személyi számítógépeiben debütált, amely jelentős mérföldkő volt, hiszen az IBM PC lett az iparági szabvány, és ezzel az Intel processzorai szinte minden nagyobb számítógépgyártó termékeiben megtalálhatóak voltak. Az IBM-mel való szoros együttműködés révén az Intel biztosította, hogy az ő processzorai hajtsák meg a legnépszerűbb PC-ket, továbbá olyan más gyártókkal is hasonló szerződéseket kötött, mint a Dell vagy Compaq, megalapozva ezzel globális sikerét.
Az x86 architektúra továbbfejlesztése folyamatos volt, és ennek részeként az Intel újabb és újabb generációkat vezetett be, mint például a 386 és az 1990-es években rendkívül sikeres Pentium processzorokat. A Pentium processzor nemcsak a számítógépek teljesítményét növelte jelentősen, hanem az Intel számára lehetőséget adott arra, hogy a csúcskategóriás PC-piac meghatározó szereplőjévé váljon. Ezzel az Intel megőrizte vezető szerepét a processzorpiacon, miközben olyan már említett kulcsfontosságú technológiai partnerekkel dolgozott együtt, mint a Microsoft, amelynek Windows operációs rendszere szintén az x86 processzorokra épült. A cég dominanciáját tovább erősítette a folyamatos technológiai újítások és a piacra dobott újabb generációs chipek, amelyekkel a vállalat egyre kisebb és gyorsabb processzorokat tudott gyártani, miközben az energiahatékonyságra is nagy hangsúlyt fektetett. Az 1990-es évekre az Intel uralta a globális mikroprocesszor-piacot, és egyre inkább a személyi számítógépek elengedhetetlen részévé vált.
Vállalatérték alakulása
Andy Grove vezérigazgatói időszakában, különösen az 1990-es években, az Intel részvényárfolyama drámai növekedésen ment keresztül, ahogy az Intel a mikroprocesszorok piacának vezető szereplőjévé vált, és a Pentium processzorok bevezetése jelentős profitot hozott a vállalatnak.
Az Intel dominanciája a PC-piacon, és a technológiai ipar általános fellendülése, különösen az internet és az e-kereskedelem gyors terjedése, nagymértékben növelte a részvények értékét. Az Intel részvényei az 1990-es évek végére az egyik legjobban teljesítő papírok közé tartoztak a Nasdaq-on.
Az Intel részvényárának alakulása Andy Grove vezetése alatt
Bár a 2000-es évek elején az internetbuborék kipukkadása okozott egy visszaesést a részvényárfolyamban, Grove vezetése alatt az Intel stabil alapokra helyezte magát, ami segített a cégnek túljutni ezen a nehéz időszakon. Az ő vezetése alatt az Intel részvényárfolyama több mint hússzorosára nőtt, jelentős vagyonteremtést biztosítva befektetőinek.
A litográfiai háború és Grove szerepe az EUV berendezések fejlesztésében
Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején az Egyesült Államok és Japán között egyre élesebb verseny alakult ki a litográfiai technológiák fejlesztésében, amelyek a félvezetőgyártás kulcsfontosságú elemei a miniatűr integráltáramkörök "nyomtatásában". A japán vállalatok, mint a Nikon és a Canon, hatalmas tempóval uralták le a piacon, ami komoly kihívást jelentett az amerikai technológiai ipar számára, és végül ezen tevékenység megszűnéséhez vezetett Amerikában. Az amerikai cégek aggódtak amiatt, hogy a japán litográfiai berendezéseket gyártó vállalatok fölénye veszélyeztetheti a félvezetőipar hosszú távú fejlődését, különösen a gyártási folyamatokban.
Ebben a feszült helyzetben a holland, szintén litográfiai berendezéseket gyártó ASML vállalat egyfajta semleges félként tűnt fel, amely nem tartozott sem az amerikai, sem a japán technológiai érdekszférába. Az ASML képes volt innovatív litográfiai gépeket fejleszteni, és mivel sem az Egyesült Államok, sem Japán nem tudta teljesen uralni, kiváló lehetőséget nyújtott a fejlett technológia semleges területen való továbbfejlesztésére.
Az 1990-es évek elején úgy tűnt, hogy az akkor ismert litográfiai technológia hamarosan eléri a korlátait, és az iparág nem fogja tudni leszállítani a "Moore-törvény" által garantált technológiai fejlődést. Ám 1992-ben az ASML vezetői felkeresték Andy Grove-ot mint az Intel vezérigazgatóját, hogy 200 millió dollárt kérjenek az extrém ultraibolya litográfiai (EUV) gép fejlesztésre, ami 13,5 nm-es hullámhosszal biztosítani tudná a további fejlődést. Andy csóválta a fejét:
"Azt mondjátok, hogy költsek valami olyanra, amiről még nem is tudjuk, hogy működni fog-e egyáltalán?"
Végül azonban az Intel mérnökei és vezetői, valamint a félvezetőiparban zajló verseny meggyőzték arról, hogy az Intelnek szüksége van egy hosszú távú megoldásra a chipgyártás további fejlődése érdekében. Andy Grove előrelátása és a versenyelőny megtartásának fontossága végül arra ösztönözte őt, hogy az Intel jelentős befektetést eszközöljön az EUV fejlesztésébe, ami hosszú távon kulcsszerepet játszott a félvezetőipar innovációjában, és a mai napig meghatározó.
Csak a paranoiások maradnak életben
Andy Grove öröksége és hatása az Intelre, valamint a félvezetőiparra és a vállalati kultúrára egyaránt mélyreható és maradandó. Grove nem csupán technológiai vezetőként alkotott maradandót, hanem a modern vállalatvezetés egyik meghatározó alakjaként is. Az Intel átalakítása globális technológiai óriássá az ő elképzelései és vezetői stílusa révén vált valósággá.
A "csak a paranoiásak maradnak életben" filozófiája meghatározta a vállalat működését, és azt a hozzáállást, hogy mindig előre kell látni a lehetséges kihívásokat, és soha nem szabad elkényelmesedni a piaci sikerben.
Ez a folyamatosan éber hozzáállás tette lehetővé, hogy az Intel a legkeményebb piaci körülmények között is megőrizze dominanciáját.
Andy Grove vezetési stílusa különösen egyedi volt. Szigorú, fegyelmezett, de rendkívül eredményorientált vezetőként ismerték, aki közvetlen és gyakran kíméletlen visszajelzéseket adott a munkatársainak. Hitt abban, hogy a kemény döntések és a hibák gyors felismerése kulcsfontosságú a sikerhez. Vezetése alatt az Intel kultúrája olyan lett, hogy az alkalmazottak állandóan a fejlesztésre és a versenyelőny megszerzésére összpontosítottak. Andy Grove számára a hatékonyság és az eredmények fontosabbak voltak, mint a hagyományos hierarchikus struktúrák, ezért a "management by objectives" (célok szerinti menedzsment) módszerét is alkalmazta, hogy minden alkalmazott világosan megértse, mi a legfontosabb feladata.
Magyar gyökerei is jelentős hatással voltak rá. Bár Andy Grove Amerikában vált sikeressé, soha nem feledkezett meg arról, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenéznie fiatal korában Magyarországon. A második világháború és a kommunista rendszer alatti évek formálták ellenállóképességét és túlélési ösztönét. Identitása hozzájárult ahhoz a kemény munkához és elszántsághoz, amely egész karrierje során jellemezte őt.
Gyakran beszélt arról, hogy az élet nehézségei és a menekülés élménye tette őt olyan vezetővé, aki nem fél a kihívásokkal szembenézni, és minden helyzetben a megoldást keresi.
Öröksége az Intelben ma is él. Azok az alapelvek, amelyeket Andy Grove lefektetett - az innováció, a versenyképesség és az eredményorientáltság - továbbra is meghatározzák a cég működését. Az általa képviselt vezetési stílus, amely az őszinte visszajelzéseken, a fegyelmezetten végzett munkán és a folyamatos innováción alapult, ma is iránymutató a technológiai iparban. Andy Grove azon képessége, hogy hosszú távú stratégiai döntéseket hozzon és támogassa az új technológiákba történő befektetéseket, meghatározta az Intel sikerét és a félvezetőipar fejlődését.
Gajda Mihály, részvényelemző, Concorde Értékpapír Zrt.
Borítókép: 1997-ben a Time magazin az Intel vezérigazgatóját, Andy Grove-ot választotta az év emberének. | A Szilícium-völgy elfelejtett magyar titánja 56-ban emigrált, hatása máig meghatározó - Forbes.hu | A Gróf család az 1956-os forradalom leverése után az Egyesült Államokba emigráltak, az akkor 20 éves András egy egész iparágat változtatott meg. | [
""
] | 0 | https://forbes.hu/uzlet/a-szilikonvolgy-elfelejtett-magyar-titanja-andy-grove-portre | null | true | null | null | Forbes |
Nem tudom, elgondolkoztak-e mostanában a... kiberbiztonságról? Legtöbben aligha. Hiszen a magunkfajta hétköznapi ember legfeljebb akkor gondol ilyesmire, amikor megújítja az otthoni számítógépén a vírusvédelmi program éves előfizetését. Nem nagy ügy.
Az viszont már a szó szoros értelmében a világ botránya, ha egy ország legféltetetteb katonai- és védelmi titkait nem őrzik megfelelően. Ha van érzékeny katonai titok, akkor a hadsereg jövőre, meg a hosszabb távra tervezett beszerzései ilyenek. Amiket, pontosabban az ezekről szóló fájlokat és levelezéseket történetesen a Védelmi Beszerzési Ügynökség számítógépein és szerverein őrzik. Illetve dehogy őrzik, hiszen éppen ezeket a számítógépeket törték fel ismeretlen, de vélhetően felkészült hackerek. Mindenesetre jobban felkészültek, mint akik ezeket a gépeket üzemeltették. Ráadásul - rejtélyes okból - a beszerzési ügynökség gépeit 2019-es létrehozása óta nem a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szakértői védelmezték a hasonló támadásoktól, mint a többi állami céget.
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué. Mert ugye az tényleg nem érzékeny adat, hogy a Védelmi Beszerzési Ügynökség vajon hány 48-as méretű férfi gyakorlónadrágot, tartalék cipőfűzőt vagy hány pár téli kesztyűt rendelt jövőre a honvédeknek, a rendőröknek vagy éppen a NAV kommandósainak. Azt viszont szintén ez az ügynökség intézte, hogy jövőre a magyar Gripenekhez hány javadalmazás 27 mm-es fedélzeti Mauser-gépágyúhoz való lőszert, hány tonna kerozint rendeltek, mennyi páncéltörő gránátot akarnak beszerezni az új Leopard 2 harckocsik 120 mm-es lövegéhez, esetleg hány millió pisztolylőszert vesz jövőre a honvédség, a rendőrség és a többi fegyveres szervezet. Mik ezek, ha nem érzékeny adatok? Mert ha a Védelmi Beszerzési Ügynökség számítógépein csak a babgulyás receptjét vagy az ehető gombafajok fotóit őrizték, akkor nincs baj kibervédelmi szempontból. De - ugye - ennek a szervezetnek nem ez az alaprendeltetése. Azt már csak félve írom le, hogy ekkora botrány esetén, más, civilizált országban lemond a miniszter és fejek repkednek az ügynökségtől is.
És akkor innen jöhetnek a különféle összeesküvés elméletek. Például az oroszok így üzentek ismét az Orbán-kormánynak, hogy hackereik nem csak külügyminisztériumban, hanem a védelmi tárca számítógépein is tetszőlegesen tudnak ki-be mászkálni. Ami teljesen hitelteleníti Magyarországot, mint NATO-szövetségest. Vagy esetleg a tervezett csádi magyar missziót akarja valaki meghiúsítani a titkos beszerzések megszerzésével. Hogy esetleg "belső munka" is állhat a külső behatolás mögött? Vagy egy átvert és vesztes hadiipari beszállítónak megér pár százezer dollárt, hogy keresztbe tegyen a magyaroknak. Ezek persze mind-mind regénybe illő találgatások.
Ahogy a filmek elején szokták feliratozni: minden hasonlóság a valós személyekhez vagy eseményekhez pusztán a véletlen műve...
Hardy Mihály jegyzete az Esti gyors 2024. november 14-ei adásában hangzott el. | A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete | Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/a-pinocchio-miniszter-hardy-mihaly-jegyzete-148223 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Karácsony Gergely - a Főpolgármesteri Hivatal által eljuttatott közleményben - azt írta, hogy most éppen a budapesti egyéni választókerületek számát szeretnék csökkenteni 18-ról 16-ra, így a nemzet fővárosa a népességbeli arányához képest jóval kisebb súllyal lesz majd képviselve a parlamentben.
"Ráadásul mindezt egy sunyi bizottsági módosítással akarják lenyomni a képviselők torkán, még a rendes parlamenti vitára sem adva lehetőséget. Így állnak bosszút azért, mert a főváros legutóbb a kormány ellen szavazott. Ha így folytatják, legközelebb még nagyobb arányban fogjuk őket leszavazni" - fogalmazott Karácsony Gergely. | Karácsony szerint a választási törvény buherálásával áll bosszút a kormány a fővárosiakon | Az elmúlt bő egy évtizedben minden választás előtt „buherált valamit" a szabályokon a Fidesz, hogy saját magának kedvezzen és megpuccsolja a választási akaratot, mindezt persze társadalmi párbeszéd és az ellenzéki pártok bevonása nélkül – közölte a főpolgármester kedden az MTI-vel. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/karacsony-szerint-a-valasztasi-torveny-buheralasaval-all-bosszut-a-kormany-a-fovarosiakon/440005 | null | true | null | null | Hírklikk |
A kihallgatáson a MOL-vezér elmondta, hogy nagyon nehezen tudott közvetlen kapcsolatot kiépíteni Ivo Sanader akkori horvát kormányfővel. A MOL egy lobbistát keresett az akkor regnáló horvát kormányhoz, és Wim Van Velzen, az Európai Néppárt egykori alelnöke volt az, aki tanácsadóként mindezt el tudta érni.
Ivo Sanader
Wim Van Velzen ugyanis Sanader tanácsadójaként is ténykedett. 2004-ben sikerült az első találkozót összehozni Hernádi és Sanader között, ugyanis az akkori horvát miniszterelnök az összes korábbi megkeresést következetesen elutasította.
Az első megbeszélés meglehetősen rideg légkörben zajlott. Sanader a MOL előretörését az INA-ban kormánya mozgásterének korlátozásaként élte meg és egyáltalán nem volt nyitott a MOL többségi részesedésszerzésében az INA-ban, viszont Sanader kormányának jól jött a további INA tulajdonrész értékesítés a horvát függetlenségi háború veteránalapjának feltöltéséhez, hiszen a háborús veteránok rokkantnyugdíját és egyéb járandóságát a horvát kormánynak stratégiai szempontból is mindenképp folyamatosan ki kellett fizetnie.
Hernádi az ügyészek kérdésére azt is elmondta, hogy Sanader lemondását követően is találkoztak, utoljára 2010-ben. Ekkor már Sanader kereste a kapcsolatot, ugyanis tanácsadással kezdett foglalkozni, azonban közte és a MOL között soha sem jött létre semmilyen szerződéses kapcsolat. | Gazdaság: Hernádi: Sanader bizalmatlan volt a Mollal szemben | November 29-én hallgatta ki tanúként Budapesten a Központi Nyomozó Ügyészség Hivatala a MOL-INA-korrupciós üggyel kapcsolatban Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját – számolt be a zágrábi Jutarnji List vasárnapi számára hivatkozva a Serbia Insajd. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/hernadi__sanader_bizalmatlan_volt_a_mollal_szemben_-1292143 | 2011-12-19 11:47:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A gyanúsított állítása szerint önvédelemből szúrta meg Zsoltot, de testvére láthatta a patológiai jelentést
Noémi szerint a gyanúsított mellett lehetett egy másik tettes, aki segíthette a gyilkost
Nővére küzd az igazság kiderítéséért, és segítséget kér az amerikai ismerősöktől
A férfit, akivel véletlenül találkozott össze egy közös ismerősük lakásában, a nála kétszer nagyobb gyanúsított 15 késszúrással ölte meg - hivatalosan ennyit tudni, na meg azt, hogy a tettes állítása szerint Zsolt rátámadt, ő pedig ijedtében szúrt. Császár-Nagy Noémi azonban láthatta a patológiai jelentést, aminek alapján nem csupán arról volt szó, hogy a hatalmas termetű Yaalijah Jackson rémületében rántott kést.
Bagdy Emőke meggyilkolt fiának utolsó üzenete - Szenes Andreával beszélgetett halála előtt, ezt mondta
- Ikertestvéremnek esélye sem volt. Nem tudta megvédeni magát: az egyik kezét hátrafogták, hátrált pár lépés és elesett - mondta Noémi, aki továbbra is azért küzd, hogy a teljes igazságra fény derüljön. Úgy tudja, hogy Jacksonnak, a jelenleg egyetlen letartóztatásban lévő gyanúsítottnak volt egy tettestársa is, aki aktívan segíthette a gyilkost. A késelés után ez a férfi lophatta el Zsolt autóját a helyszínről és ez a férfi vehette ki az áldozat zsebéből a telefont, tarthatta oda vérben úszó arcához, hogy hozzáférjen a benne lévő adatokhoz és törölhesse belőle az üzenetváltásokat. Pedig ezek alapján kiderülhetett volna, hogyan került Zsolt a lakásba, ki hívta oda és milyen indokkal.
Sokkoló részletek: hat másodperc alatt végzett a gyilkosa Bagdy Emőke fiával - Fotó a helyszínről
- Még mindig várom, hogy megtudjam, mi történt abban a másfél órában, amíg ikertestvérem a helyszínen volt. Tudnunk kell, hogy azonnal meghalt-e, vagy hosszú ideig bántalmazták. Szeretném tudni, mennyi ideig tart valakit 15-ször leszúrni - keseredett el Noémi, aki más megoldást nem látván most Zsolt amerikai ismerőseinek segítségét kéri. Nekik szóló üzenetében leírta, hogy Magyarországról gyakorlatilag semmilyen hatást nem tud gyakorolni az arizonai rendőrségre, akik egyáltalán nem segítőkészek vele szemben. Így arra kéri a barátokat, hogy akár az amerikai sajtón keresztül gyakoroljanak nyomást a nyomozókra, hátha ezzel sikerült előremozdítani az ügyet.
- Már azt is tanácsolták nekem, hogy fogadjak magánnyomozót. Megbíztam egy amerikai ügyvédi irodát Zsolt ügyének képviseletével, azt szeretném, hogy a rendőrök megtalálják a másik tettest és tisztázzák, mi és hogyan történt. A gyilkosokat bíróság elé kell állítani, és el kell tudnunk mondani az esküdtszéknek, milyen jó ember volt Zsolt.
Noémi időközben megkapta az utolsó képet Zsolt telefonjából: a fotó akkor készült, amikor testvére már csak negyed órányira volt a lakástól, ahol nem sokkal később végeztek vele. | Bagdy Emőke fiának gyilkossági ügye nem halad | Csendben emlékeztek a családtagok Bagdy Emőke, a neves pszichológus fiára, akit egy évvel ezelőtt gyilkoltak meg az amerikai Phoenix városában. Mint megírtuk, a tettes gyorsan rendőrkézre került, ám az ügy azóta egy tapodtat sem haladt, legalábbis Zsolt nővére, Noémi nem kap semmiféle tájékoztatást. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/bagdy-emoke-meggyilkolt-fia-testvere/f8kw7c9 | null | true | null | null | Blikk |
Lukács László György szerint ma a szférával kapcsolatos két fő probléma, hogy nem egyszer hosszan kell várni egy beavatkozásra, valamint az, hogy emiatt arra kényszerülnek, hogy saját zsebükből fizessenek ki olyan ellátást, amelyre egyébként jogosultak volnának az állami rendszerben.
A politikus elmondta: elképzelésük alapján személyes társadalombiztosítási számlát kellene bevezetni, azok tulajdonosai pedig eldöntik, hogy igénybe veszik-e a magánellátást akkor, amikor a szükséges kezelés nem, vagy csak az átlagosnál hosszabb várakozás után érhető el el lakhelyük közelében állami intézményben.
Lukács László György hozzátette: ebben az esetben a társadalombiztosítás akkora összeget állna, amennyiért az állami egészségügyben megvizsgálják ezt a beavatkozást.
A politikus elmondta: a közeljövőben szakmai és politikai vitát kezdeményezhetnek a tb-járulék "hordozvá tételéről ".
A Jobbik egy erős állami egészségügyben hisz, de ahhoz, hogy ez az állami egészségügy erős legyen, kell segíteni - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt a támaszt a legtöbb piaci szereplőnél lehet megtalálni. | Lukács László György: személyes társadalombiztosítási számlát kellene bevezetni | A hazai egészségügy szabályozásának sürgős átalakítását kérte hétfői budapesti sajtótájékoztatóján a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakcióvezetője annak érdekében, hogy a polgárok gyorsabban és jobb minőségű ellátást kapjanak. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/lukacs-laszlo-gyorgy-szemelyes-tarsadalombiztositasi-szamlat-kellene-bevezetni/439964 | null | true | null | null | Hírklikk |
Amint arról már írtunk, ugyan nehezn indult a szerda Zürichben, a nap végére egyértelmű szavazzással választották meg ismét a vetélytárs nélkül maradó Sepp Blattert a FIFA elnökének. A svájci sportvezető, aki nyolcadikként tölti be ezt a tisztséget 1998. június 8-a óta elnököl a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségben.
Spanyolország:
El País: “Blatter könnyedén legyőzte Angliát, s a szavazatok 92 százalékát megszerezve újabb négy évig irányítja a FIFA-t.”
El Mundo: “Óriási felhajtás és rengeteg szavazat: Blatter kikerülte a korrupciós vádakat és a svájcit hatalmas többséggel újraválasztották.”
Marca: “Blatter felülkerekedett és újabb négy évig vezetheti a sportvilág legnagyobb birodalmát. Az angolok felsültek a halasztási javaslatukkal.”
As: “Blatter hatalmon maradt, de valami nagyon bűzlik a FIFA-nál.”
Sport: “Nevetséges: Blatter nyert egy olyan választást, amelyen nem volt ellenfele és amely egy pantomim-előadásra hasonlított.”
Olaszország:
La Gazzetta dello Sport: “A futball időközben olyan sport lett, amelyet tizenegy játékos játszik, s a végén mindig Blatter nyer.”
Németország:
Bild: “Blatter maradt a FIFA vezére. A korrupciós vádak ellenére hatalmas többséggel választották újra. A választást megelőző mocskos harcot Blatter komolyabb károsodás nélkül átvészelte. De hogy a FIFA végrehajtja-e a szükséges öntisztulási folyamatot, az továbbra is kérdéses.”
Express: “Blatter mocskos győzelme. A botrányelnök a világbajnokságok helyszínkijelölésének megváltoztatását tervezi. Bár a FIFA-elnök 186 szavazatot kapott az újraválasztásakor, sikerével kapcsolatban mégis keserű az ember szájíze. Blatter birodalma erősen megingott, mégsem dőlt össze.”
Mitteldeutsche Zeitung: “Legalább nem koronázták ünnepélyesen királlyá. A futball napistene, Joseph Blatter maradt a nemzetközi szövetség elnöke, ahogyan az várható volt. A világ legnagyobb sportszövetsége úgy működik, mint egy morális gödörben lévő monarchia – Blatter miatt. Ennek következtében hiányzik a bizalom a világ futballbázisából.”
Csehország:
Hospodarske Noviny: “A 17 dicső ember ellenszavazata olyan hullámot indíthat el, amely előbb, vagy utóbb a Blatter által irányított és tökéletesített rendszer összeomlásához vezethet. Németország mellett a nagy szponzorok, mint az adidas, a Visa vagy az Emirates is a svájci elnök ellenzőit támogatja. Ezek a világhírű cégek nem lesznek hajlandóak égbekiáltóan szégyenteljes történetekkel összehozni a saját nevüket. Az idő lejár: újabb négy évet Blatter elnöksége alatt – még ha ez az utolsó is – már nem engedhet meg magának a futballvilág.”
Franciaország:
Le Parisien: “FIFA-elnökválasztás: Blatter, a terveknek megfelelően!” | A focit tizenegyen játsszák és a végén mindig Blatter nyer | A nemzetközi sajtó felemásan, de többségében negatívan értékelte Joseph Blatter egyértelmű győzelmét a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) szerdai elnökválasztásán. | null | 1 | https://24.hu/sport/foci/2011/06/02/fifa-az-elnokvalasztas-nemzetkozi-sajtovisszhangja/ | 2011-06-02 13:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Hatalmas vadkan gyalogol ki a nádasból az út szélére, ahogy Szigliget külterületéhez érek. Megfordulok, hogy lefotózzam, de addigra eltűnik a sötétben. Megszoktam már a szigligeti vadvilágot, szeretem is, ilyenkor úgy érzem, hazaértem. Az évi egyhétnyi alkotói lét kezdődik el. Reggelente futok egy szigetkört. A családom is eljön hétvégére az alkotóházba. Ünneplünk. A feleségem születésnapja, az enyém is. Két éve itt mutatta fel a pozitív terhességi tesztet, és most kint szaladgál a lányunk a folyosón, már pakol a könyvtárban, felfedez. Levesz a polcról egy verseskötetet. Karig Sára: Sarkövezet. A szerző mentette a vészkorszakban többek közt Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni édesanyját. Radnótit épp nyolcvan éve lőtték agyon Abdánál. Karig Sára szovjet munkatáborba került, Vorkutában kezdett verseket írni. Nyolcvanéves volt, amikor megjelent az első és egyetlen verseskötete. Van benne egy vers Szigligeti leltár címmel. "Messze tompán kong az óra. / A falon kép: Tó, jég, ladik. / Hold süt alvó téli tóra. / És benne jégmadár lakik." | Szigligeti krimi | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kultura/2024/11/szigligeti-krimi | null | true | null | null | Mandiner |
|
Ön kezdeményezte a találkozót Budai Gyula kormánybiztossal?
Miről beszélgettek?
Azt taglaltuk, milyen lehetőségek vannak az esztergomi politikai patthelyzet feloldására.
Gyanítom, elődjéhez, a fideszes Meggyes Tamáshoz kapcsolódó visszaélésekről tájékoztatta Budait.
Jól sejti. A kormánybiztos két munkatársa is jelen volt, ígéretet tettek, átnézik ezeket az ügyeket, és hamarosan eldöntik, miben tudnak lépni. Miközben persze tudni, hogy az elszámoltatási biztos ügykörébe nem elsősorban önkormányzati esetek tartoznak.
Inkább fogalmazzunk úgy: Budai csak az előző kormányzat viselt dolgait kutatja, a saját pártjához tartozó politikusok kívül esnek hatáskörén.
Erről inkább őt kérdezze.
Mely ügyek kerültek szóba a megbeszélésükön?
Például a Szent Miklós Alap eltüntetése, amit már az Állami Számvevőszék is vizsgál. Az önkormányzat éveken át minden esztergomi újszülött számára fél-fél millió forintos kezdőtőkét helyezett letétbe, ám 2009 óta nem teljesíti ígérvényét, sőt rövid lejáratú hiteleket terhelt az egykor egymilliárdos, ma gyakorlatilag lenullázott alapra.
Budai Gyulával. Fotó: Illyés Tibor / MTI
Esztergom adóssága 25 milliárd forint, amit vélhetően képtelen kezelni a város. Önnek politikailag most érné meg bedönteni a hitelt, hiszen ha görgeti maga előtt még egy-két évig a mínuszhegyet, az elkerülhetetlennek tetsző „elszámolásnál” az ön nyakába varrják majd az egészet. A megoldás: a vagyonfelosztás. Vagyis Esztergom ingatlanvagyonának értékesítéséből fizetnék ki az adósságot. Ezt szeretné?
Két megoldás van: a vagyonfelosztás és az egyezség a hitelezőkkel – a döntést szakemberekkel és egy normális képviselő-testülettel kellene átbeszélni. A vagyonfelosztással az a baj, hogy az amúgy nem éppen megbízható kimutatások szerint nincs 24,9 milliárd forintnyi ingatlanvagyonunk. A városnak az volna a legjobb, ha megegyeznénk a hitelezőkkel.
Kevesebbet adnának vissza a bankoknak, mint amennyit felvettek Meggyesék?
Ezt szeretném.
„Adtál kölcsön százmilliót, járna vissza kamatostul százhúsz, ehelyett kapsz nyolcvanat pár hónap alatt, vagy huzakodhatunk évekig” – ilyesmi az ajánlat?
Önkormányzat nem szűnhet meg, vagyis meg kell állapodni. Akadnak pozitív példák 40, 60, esetleg 80 százalékos fizetésre.
Kizárt, hogy az állam kisegítse az önkormányzatot?
Nem látok rá esélyt.
Az állam előbb-utóbb kénytelen lesz helyt állni néhány nagy önkormányzatért. Ha ön húzza az időt, megeshet, hogy Debrecennel, Hódmezővásárhellyel és még néhány fideszes fellegvárral együtt Esztergomot is kihúzza Orbán a csávából.
Ahhoz túl sok ilyen város van. Abban inkább reménykedem, hogy a kormány át akarja alakítani az önkormányzatok gazdálkodását, szándéka átvenni az általános iskolák fenntartását, célja, hogy átcsoportosítsa az adóbevételeket.
A 25 milliárddal ettől függetlenül kezdeni kell valamit.
Megegyezésre törekszünk.
Magyarországon nagy településen nem volt példa vagyonfelosztásra.
Kisebb településeken viszont igen. Például a mi megyénkben található Neszmélyen is zajlik ilyen eljárás. Szigetváron pedig adósságrendezés keretében orvosolták a bajt, méghozzá a fürdő eladásával. A múlt héten felszámolási konferencián jártam – e téren is továbbképzem magam -, ott hallottam, hogy 2011-ben tizenegy település nyújtott be kérelmet adósságrendezésre.
Az önök fürdője négymilliárdot ér. Abból kétévnyi kamata sem jön ki a 25 milliárdnak. Megeshet, hogy elárverezik az önkormányzat épületét?
Akár az is előfordulhat.
A múlt héten a Parlamentben azt nyilatkozta az FN-nek, hogy április tizennyolcadikára hívja össze az utolsó testületi ülést. Tegnap le is zajlott a tanácskozás. Volt értelme?
Adósságrendezési eljárás keretében egyezségi javaslatot fogadott el a testület, ám sajnálatomra sem likviditási terv, sem megvalósítási terv nem került mellé, így nincs, ami garantálná a végrehajthatóságot. Ráadásul a testület nem volt hajlandó újratárgyalni azt a reorganizációs tervet, amit az én jelenlétemet mellőzve, 2011. április 12-én egy szerintem munkaértekezleten, szerintük képviselő-testületi ülésen fogadtak el. Csak ismételni tudom, amivel zártam tegnap az ülést: Esztergomban vége a jogállamiságnak.
Nem lesz több ülés?
Valószínűleg nem. Hiszen ez egy alkotmányellenesen működő testület. Ráadásul mind a testület, mind maga a polgármester a működőképessége határán lavíroz. Aranyos példa: éppen tegnap rúgták ki a személyi asszisztensemet, vagyis most tulajdonképpen nincs munkatársam, plusz a hivatalban további negyven ember leépítését tervezik. Ezzel a testülettel szinte lehetetlen az együttműködés. Természetesen, ha a vagyonfelosztás elkerülése érdekében elkerülhetetlen döntést kell meghozni, összehívom az ülést.
Másfél hete egy éjszakai zarándoklat végén levelet adott át a miniszterelnök megbízottjának. A dokumentumban ön azt kérte, hogy a T. Ház oszlassa fel az esztergomi képviselő-testületet. Van már hír arról, hogy mikor kerül Országgyűlés elé a javaslata?A törvény szerint a kormány javasolhatja a parlamentnek az önkormányzati testület feloszlatását. De előbb ki kell kérnie az Alkotmánybíróság véleményét arról, hogy valóban alkotmányellenesen működik-e a városi testület.
Mennyi időbe telik a procedúra?
Egy-másfél év. De reménykedem, hogy nekünk nem kell ennyit várni.
A kormány írt már az Alkotmánybíróságnak?
Tudtommal nem.
A Fidesz csak rosszul jöhet ki egy új választásból Esztergomban. Mi van, ha elhúzzák 2014-ig, a következő választásig az ügyet? Addig a kamatokkal 30-35 milliárdig ketyeg a 25 milliárdos tartozás.
Ahogy mondja. Politikai és gazdasági patthelyzetben vagyunk, egyetlen megoldás a mihamarabbi tárgyalás.
Ön összeveszett a képviselő-testülettel, felzarándokolt a bazilikához, bement az Országgyűlésbe. Mit tud még tenni? Orbán lába elé veti magát?
Zarándoklat Esztergomért. Fotó: Földi Imre / MTI
Amikor a múlt héten bemutattak a Parlamentben, Orbán Viktor és a köztársasági elnök éppen kivonult a teremből.
Vonult, ám amikor megütötte a fülüket a Tétényi név, megálltak, és színpadiasan meghajoltak ön felé. Orbán kétszer is.
Hát akkor minden jó. Lehet, pusztán a köztünk lévő padsorok akadályoztak meg bennünket abban, hogy érdemben tárgyaljunk Esztergom jövőjéről. De a viccet félretéve: bármikor szívesen látjuk városunkban a miniszterelnök urat, aki egyébként a díszpolgárunk is.
A múltkor ön azt mesélte, hogy útját állta Navracsics Tibornak és Kövér Lászlónak az Országgyűlésben, ám a két politikus nem tartotta magát kellően illetékesnek Esztergom ügyében. Fölöttük már csak a miniszterelnök áll. Miért nem várja meg egyszer magát Orbánt a folyosón?
Nem hiszem, hogy ez volna a megoldás.
Szóval mit tud még tenni?
Brüsszelhez lehetne fordulni, de egyelőre abban reménykedem, sikerül idehaza orvosolni a problémát.
A blogger Török Gábor szerint ön immár „az országos politikában is megkerülhetetlen tényező”. Minapi írásában az elemző keresi, kik azok, akik „hiteles, saját táborukon túlmutató vezetői lehetnének egy, a mostani kormánnyal szembeni összefogásnak”. Aztán önnél köt ki.
Olvastam. Az a helyzet, hogy nem lepődtem meg.
Hoppá! Tétényit miniszterelnöknek? Vállalná a jelöltséget? Érzi magában a lehetőséget és az erőt a feladathoz?
Ezt azért nagyképűség lenne kijelenteni. De abban biztos vagyok, hogy kívánatos a női politikusok megjelenése a közpolitikában. Hogy az én személyemben történne ez meg vagy sem, ebből a szempontból lényegtelen. Vannak pozitív példák: Angela Merkel, a szlovák miniszterelnök, számos skandináv politikus, folytathatnám a sort. Egy nő másként közelít a problémákhoz, mint egy férfi. A magyar országos politikában túlsúlyban vannak a férfiak. Arra az empatikus megközelítésre és kompromisszumkeresésre van szükség, amit most épp én képviselek. A pozitív vélemények nem a személyemnek, hanem annak a stílusnak szólnak, amit megjelenítek.
Ha jól értettem, nem zárkózik el attól, hogy kellő támogatás esetén Orbán kihívója legyen 2014-ben.
Ezt most még túlzás lenne kijelenteni. Addig még sok víz lefolyik a Dunán.
„Most még”?
Inkább úgy fogalmazok: abban hiszek, hogy egy női politikus jelenthet alternatívát Magyarországnak. | Tétényi: Nem zárkózik el a miniszterelnök-jelöltségtől | Budai Gyulánál járt Tétényi Éva. Esztergom polgármester asszonya az elődje, Meggyes Tamás viselt dolgairól tájékoztatta az elszámoltatási kormánybiztost. Interjúnkban szó esik személyes terveiről, köztük arról is, lenne-e Orbán Viktor kihívója 2014-ben. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/04/19/tetenyi_eva_nem_zarkozik_el/ | 2011-04-19 20:00:00 | true | null | null | fn.hu |
"A doktori eljárások a vonatkozó jogszabályokkal és az ELTE doktori szabályzatával összhangban folynak" - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kommunikációs osztálya Orbán Balázs doktori tanulmányai kapcsán a Telex megkeresésére. Hozzátették, Orbán Balázst 2009-ben vették fel Doktori Iskolájukba. Ismertették, a képviselők jogállása (parlamenti jog) témában, abszolutóriumát 2012-ben szerezte meg. A 2009-ben választott témának része a szabad mandátum és szuverenitás vizsgálata, tehát
a jelölt nem változtatott témát, a konzulenssel egyeztetve pontosították a disszertáció tárgyát
- olvasható az egyetem válaszában.
Amint arról már lapunk is beszámolt, az ismert ellenzéki megmondóember, Polyák Gábor, aki egyben az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője, egy Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta:
ELTE egyetemi tanáraként kikérem magamnak, hogy Orbán Balázs ebben az intézményben szerez PhD-fokozatot.
Az ügy előzménye, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójának a doktori disszertációja volt az egyetlen idén az ELTE Jogi Karán, amelyet nem egyhangú döntéssel bocsátottak a doktori eljárás megindítására, ami nagyon ritka. A Tűzfalcsoport korábban közzétett elemzése pedig rávilágított arra, hogy Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője nemrégiben egy, az ELTE vezetése által is helyretett, elfogult, szakmaiatlan személyeskedéssel járatta le magát.
A botránnyal kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is megszólalt. Freund Tamás kiállt a tudomány szabadsága mellett, és kifejezte egyetértését az ELTE állásfoglalásával. | Az ELTE szerint minden szabálynak megfelel Orbán Balázs doktori disszertációja | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/az-elte-szerint-minden-szabalynak-megfelel-orban-balazs-doktori-disszertacioja | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az elmúlt öt esztendőben nem fordult elő olyan, hogy az általános forgalmi adó (áfa) előirányzata kisebb lett az előző évre prognosztizált adatánál. Ugyanakkor az Economx megkeresésére a Pénzügyminisztérium azt közölte,
az általános forgalmi adóból származó bevételek jövőre meghaladhatják az idei évre jelenleg várható mértéket.
A tárca szerint erre utal a keresetek tartós emelkedése és a visszatérő, bővülő fogyasztás is, amelyek a gazdaság növekedését is magukban hordozzák. A forgalmi adóbevételek előirányzata tehát összhangban van a költségvetés makrogazdasági várakozásaival is - válaszolta megkeresésünkre a Pénzügyminisztérium.
Az áfából
2020-ban 4 969,7 milliárd forint volt az előirányzat (évvégén 4669 milliárd forint folyt be, a tervezett 93,9 százaléka);
2021-ben 5035,5 milliárd forint volt az előirányzat (5397,2 milliárd lett a tényleges bevétel, 107,2 százalékkal);
2022-ben 5487,1 milliárddal számoltak előzetesen (6860,3 milliárd lett az áfabevétel, ami az előirányzat 125 százaléka);
2023-ban 7985,9 milliárd forintot terveztek (aminek csak a 87,4 százaléka, 6981,9 milliárd forint realizálódott);
2024-ben ismét magasabb lett az előző évnél az előirányzat, 8574 milliárd forintot szabtak meg (szeptemberig 5433,2 milliárd forintos volt a teljesítés, ami 63,4 százalékos szintet jelent);
2025-ben 8277,2 milliárd forint az áfabevétel előirányzata, ami kisebb összeg, mint amit 2024-től vártak előzetesen.
A kormányzat természetesen nem számol a fogyasztás vagy a kiskereskedelmi forgalom visszaesésével, hiszen a tervezet 3,2 százalékos inflációval és a fogyasztás volumenének 3,9 százalékos bővülésével számol
- válaszolta az Economx felvetésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, hozzátéve:
ez alapján az áfabevételeknek nagyjából 7,2 százalékkal kell növekedniük.
A makrogazdasági elemző szerint az eltérés oka az lehet, hogy a tényszám, amihez képest a 2025-ös növekedést számítani kell, elmarad a várakozástól:
az idei költségvetés 2023. tavaszi tervezésekor 2023-ra és 2024-re jelentősebb növekedést vártak.
Mivel azonban a 2023-as adóbevételek a vártnál mintegy ezermilliárd forinttal alacsonyabban alakultak, így ez kihatott a 2024-es adatra is, itt is van tehát egy elmaradás a tervezettől.
A jövő évi költségvetési törvény tehát nem az eredeti 2024-es tervvel számol, hanem azzal, ami most várható a 2024-es év egészére
- fogalmazott.
Arra is kitért, hogy 2024. első 9 hónapjában az áfabevételek 7,3 százalékos növekedést mutattak éves alapon, így figyelembe véve az első 9 hónap 3,6 százalékos inflációját és a kiskereskedelmi forgalom 2,7 százalékos növekedését, itt a makrogazdasági folyamatok által indokolthoz képest nincs elmaradás.
Azzal együtt, hogy a teljes fogyasztás a kiskereskedelmi forgalomnál jobban nőtt, részben a szolgáltatások iránti keresletnövekedés, részben a külföldi webáruházak térnyerése miatt. Hozzátette, hogy az idei évre a kormányzat 6 százalékos inflációt várt (ennek megfelelően történt az év eleji nyugdíjemelés is), ám ezzel szemben a pénzromlás ennél kisebb lesz, 3,7-3,8 százalék, így ez okozhat némi elmaradást. A Gránit Alapkezelő munkatársa itt megemlítette azt is, hogy a bevételeken belül a növekedés jelentős részben a visszautalások csökkenéséből ered, a befizetés bőven lehetne még erősebb a mostaninál.
A fő probléma azonban 2023-ban volt. Itt az élet megcáfolta azt a korábbi vélekedést, hogy a magas infláció jó a költségvetésnek - nem volt jó, a fogyasztás mérséklődött, ez pedig elmaradást okozott az áfabevételekben, amelyek alakulása egyébként a kiskereskedelmi forgalom által indokoltnál is gyengébb volt a visszautalások alakulása miatt
- fogalmazott.
A Költségvetési Tanács véleményéből azt is megtudtuk, hogy mivel az általános forgalmi adó 2025-ös előirányzata 8277,2 milliárd forint, ez 8,1 százalékkal (összegében 617,4 milliárd forinttal) több a 2024-es várhatónál, hozzátéve, kockázatot jelent, ha a 2024-es bázis évi teljesítés és a makrogazdasági folyamatok vártnál kedvezőtlenebbül alakulnak.
Ugyanakkor, ha a jövő évi előirányzat 617,4 milliárddal több, mint az idei várható áfabevétel, akkor idén 7659,8 milliárd forint várható, és mivel az idei prognózis 8574 milliárd forint volt, akkor arra számíthatunk, hogy
az államháztartáson 914,2 milliárd forintos lyukat fog ütni az elmaradt áfabevétel.
Egy ezermilliárdos kiesés mindenképpen meglátszódik a költségvetésen
- reagált erre Regős Gábor.
A makrogazdasági elemző szerint persze ilyenkor látni kell azt is, hogy más bevételi sorokon lehet túlteljesülés. Idén például a bérek emelkedése meghaladta a vártat, ami az SZJA-bevételekre és a járulékokra gyakorol kedvező hatást. Ugyanakkor most kiemelt fontosságú a hiánycél tartása - fogalmazott.
Míg korábban a piac ezt kevésbé vette szigorúan, például a koronavírus vagy az energiaárak elszabadulása esetén, most már ez elengedhetetlen. Ilyenkor kerül sor különböző intézkedésekre: először a tartalék felhasználására, utána halasztódhatnak beruházások, kerülhetnek emelésre/kivetésre pótlólagos adók, idén például a tranzakciós illeték emelése, míg korábban az extraprofit-adók, vagy további visszavágásokra kerülhet sor kiadási oldalon, jellemzően a minisztériumoknál és háttérintézményeknél - magyarázta a közgazdász. | Megszólalt a Pénzügyminisztérium az ezermilliárddal kevesebb áfáról | Az elmúlt öt évben nem fordult elő, hogy a költségvetés kevesebb áfabevétellel számoljon annál, mint amit egy évvel korábban várt ebből az adónemből. A Pénzügyminisztérium viszont közölte a portálunkkal, a jövő évi áfabevétel mégis meghaladhatja az ideit? Van itt ellenmondás? Erről is kérdeztük a makrogazdasági elemzőt. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/belfold/afa-penzugyminiszterium-koltsegvetes-elemzo-granit.799769.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
2009.02.15. 11:20
Változatlanul lopják az uniós pénzt. Hangfelvételek bizonyítják, hogy fiktív teljesítési igazolásokat nyújtott be az egyik békési kábelszolgáltató.
Az Oros-Com közel félmilliárd forint értékben kapott elmaradott kistérségektől megbízást a széles sávú internet kiépítésére. A Hír Televízió Célpont című műsorának nyilatkozva a kivitelező konzorcium egyik vezetője is elismerte, hogy történt túlszámlázás. Például egy alig 3 millió forint értékű fejállomást papíron 12 millió forintos költségként próbáltak meg elszámolni.
A Célpont péntek esti műsora azzal foglalkozott, kinél landolt a különbözet. A műsor bemutatja: a szocialisták úgy lopják az uniós pénzt, mintha ez kötelező lenne. Az is kiderül: az állam – a szakmai szervezetek kifogásait semmibe véve – miért támogatja a párhuzamos kábelrendszerek kiépítését. | A szocialisták "úgy lopják az uniós pénzt, mintha kötelező lenne" + Videó | Változatlanul lopják az uniós pénzt. Hangfelvételek bizonyítják, hogy fiktív teljesítési igazolásokat nyújtott be az egyik békési kábelszolgáltató. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/02/a-szocialistak-ugy-lopjak-az-unios-penzt-mintha-kotelezo-lenne-video | 2009-02-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az eljárás lezárásáig Benedek Fülöp elnöki főtanácsadóval szemben semmilyen munkajogi lépést nem tervez az OTP Bank. A Csányi Sándornak, a pénzintézet elnök-vezérigazgatójának környezetéből származó információnk szerint a bankvezető a január óta náluk alkalmazásban lévő, pénteken előzetes letartóztatásba helyezett földbirtok-politikai szakembernek ebben az ügyében is az ártatlanság vélelmének jegyében jár el. Éppen úgy, mint tavaly decemberben, amikor megegyezett vele munkába lépéséről: akkor a Heves Megyei Bíróság a – máig nem jogerős – első fokú végzése szerint Benedek Fülöp a Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgató-helyetteseként hivatali hatalmával viszszaélve járt el bizonyos állami földügyletekben, és ezért másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
Ettől az ügytől függetlenül a volt politikus ellen, akit előzetes letartóztatásba helyeztek, most két olyan vádpontot talált megalapozottnak a nyomozó hatóság, amely az őt közelebbről ismerőketmeglepte. Az egyik szerint 2005 és 2007 között jogtalanul szervezett protokollvadászatokat, intézkedett a részt vevő személyek köréről és nekik esetenként adott ajándékokról is. A másik szerint fiktív tanácsadói szerződéseket kötött egy faiskolával, így fizette ki a részben saját, illetve mások számára beszerzett facsemetéket.
Korábbi – Benedek munkamódszereit ismerő – kollégái szerint szinte elképzelhetetlen, hogy a volt államtitkár ilyen szarvashibákat vétett volna. „Annyira sokan támadták, hogy aligha dobott volna fel ilyen magas labdát, ilyen könnyen visszafejthető adminisztrációjú ügyeket”, állította lapunknak egyik korábbi, közvetlen munkatársa. Bizonyos körök (főként a korábban „földvédő” kisgazda, gazdakörös, ma fideszes személyiségek és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági érdekcsoportok) már az 1997-es gazdatüntetések óta támadták Benedeket. A három kormányzati ciklusban is államtitkári, miniszteri biztosi, majd vagyonkezelői vezérigazgató-helyettesi posztokat betöltő, 63 éves szakember munkamódszerének évtizedek óta része volt az aprólékos adminisztráció, abban pedig „még a ritka pihenőnapjait, személyes kifizetéseit is percre-fillérre naplózta”, mondja egy volt munkatársa.
A házkutatások után immár a hatóság előtt is ismeretes feljegyzések egyébként a politikai paletta mindkét oldalán számos közéleti személyiségnek okozhatnak álmatlan éjszakákat. A feljegyzésekben –akár a vadászat, akár az állami földhasználat intézkedései, kedvezményezettjei között –„érdekes” nevek is felbukkanhatnak. Egyik informátorunk szerint Benedek „adatbázisa” e szempontból leginkább a Postabank-botrány nyomán nyilvánosságra került VIP-listához hasonlíthat, és csak az a kérdés, ebből a közeli napokban, hetekben mennyi kerül nyilvánosságra.
Budai Gyula fi deszes országgyűlési képviselő – aki péntek óta a polgármesterként tovább dolgozó Papcsák Ferenc utóda az elszámoltatási kormánybiztosi pozícióban – már tavaly többször próbálta az állami földterületet felügyelő Benedeket vád alá helyeztetni, ám szabálytalanságra egyszer sem akadt a nyomozó hatóság. Még a legnagyobb vihart kavart kaszinóprojekt földcseréje, Sukoró esetében sem: egyértelműen igazolódott, hogy abban Benedek közvetlenül nem vett részt. Igaz, közvetett információkkal rendelkezhetett, például magasabb beosztású kormánytisztviselők vagy akár az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc esetleges szerepéről. Többen gondolják ezért úgy a mostani letartóztatásáról, hogy éppen ilyen irányban várnak tőle új információt a nyomozók.
Az áprilisi kormányváltás után egy időre elültek a vihar hullámai Benedek körül. Sokáig úgy tűnt, új feladata is jól illeszthető az alakuló banki és kormányzati tervekbe. Még nyáron, az új földbirtok-politikai koncepció kialakításakor felmerült, hogy a hazai termőföld védelme érdekében banki tőkével kellene a gazdálkodókat segíteni, hogy területüket, gazdálkodásukat a külföldiek földvásárlására vonatkozó moratórium esetleges jövő májusi uniós feloldása után is legyen esélyük fenntartani. Erre két módszer alkalmas: vagy közvetlenül a földszerzés támogatása, vagy a hazai használók haszonbérletének megerősítése. Az első megoldást az unió szabályozása közvetlenül nem teszi lehetővé. Ez alól Magyarország tavaly még részbeni és átmeneti felmentést kapott, így a fiatal gazdák egyelőre kaphatnak kamattámogatást birtoknövelő hiteleikhez. A gazdálkodás teljes eredményének 90 százalékát adó társas vállalkozások, vagy a már most is nagyobb területet bérlő magángazdák számára azonban a legkézenfekvőbb a bérleti rend újraszabályozása lenne – módot adva ezen belül a banki tőke bevonására is.
Lényegében ezen a területen látott eleinte intenzív, majd egyre lanyhuló közös háttérmunkához az OTP és a kormányzat. Az alapötlet lényege az volt, hogy ha a kormány megfelelő jogszabálycsomag beterjesztésével lehetővé tenné a hosszú távú bérlet bejegyezhetőségét fedezetként a földhivatali tulajdonlapokra, akkor ehhez a bank hitelkonstrukciókat tudna rendelni akár több száz milliárd forint értékben is, ráadásul már az idei évtől. Hivatalos megfogalmazás szerint a bérlet így „vagyonértékű joggá” válhatna, ami akár adható-vehető is lenne. E munkában lett főtanácsadó Benedek Fülöp, és ez a tény sok, napjainkra fontos kormányzati-politikai szerepbe került volt gazdaköri vezetőt irritált. Úgy tudjuk, még az ellen is panaszt emeltek Orbánnál, hogy a bank minisztériumnak szóló első, hivatalos érdemi együttműködésre vonatkozó levelét Benedek írta alá a nyár közepén. Az sem tetszett sokaknak, hogy a Miniszterelnöki Hivatal és az OTP szakemberei között is folyamatos, bár informális egyeztetés zajlott, sőt a miniszterelnök is többször kért tájékoztatást a koncepció állapotáról. Ahogy egy gazdakörös informátorunk fogalmazott: „a velünk végrehajtandó új birtokpolitikai koncepciót az OTP-ben írják és a MeH veri rajtunk végig”.
A végül a parlament elé került földtörvény-tervezetből aztán már végképp kikerült az állami garanciájú, haszonbérletre alapozott banki fedezet bevezetése, és ezt információink szerint meglehetősen rossz néven vették a bank vezetésében. „Aki nem érti meg, hogy ez a megoldás sok száz milliárddal erősítheti meg az érdemben és valójában májustól az uniós piacra védtelenül belépő, ma tőkeszegény hazai agrárgazdaságot, az vagy nem ért a szakmájához, vagy ostoba, netán kifejezetten ártani akar”, fogalmazott egyikük. Úgy tudjuk, mindezzel együtt Csányi Sándor augusztusban levélben jelezte a minisztériumnak akár személyes közreműködési készségét, amelyre azonban érdemi válasz nem érkezett. A bank mindenesetre még szeptember végén kiadott egy közleményt változatlan együttműködési hajlandóságáról, és ebben jelezte: „a pénzintézet kiemelt projektként kezeli az agrárium területén a jelenlegi hiteltermékek korszerűsítését, új hiteltermékek kidolgozását, valamint a termőföldjelzáloghitelezés kiterjesztésével nagy jelentőséget tulajdonít a mezőgazdasági tőkebevonás mértékének növelhetőségére”. Azóta nem történt semmi érdemleges az ügyben. A pénzintézet egyik földbirtok-politikai kulcsfigurája viszont most egy időre biztosan lekerült a tábláról.
Vadászatok, kedvezmények
Több jogszabály is szigorúan szabályozza, hogy ki engedélyezhet vadászatot, ki foghat vadászfegyvert a kezébe, milyen körülmények között használhatja azt, s hogyan kell pénzügyileg-szakmailag elszámolni egy-egy vadászat után. A vadászat-vadásztatás joga elsősorban a földterület birtoklásához kötődik. Ezért az állami agrárportfólióért felelős kormányzati vezetők közül több is „kezdeményezhet” protokollvadászatot, de egy vadásztársaság vagy akár arra jogosult magánszemély is – a megfelelő szabályok betartásával – vadásztathat vendégeket a területén. Ezek tényleges költségeinek elszámolása azonban formailag gyakran „áttevődik” a tulajdonos más érdekeltségeinek körébe. Például így hívhatott meg 1999-ben magas rangú távol-keleti kormánytisztviselőt a magyar állam (konkrétan Torgyán József agrárminiszter) diplomáciai vadászatra, hogy a közben felmerült összegeket, köztük egy milliós értékű herendi porcelánkészlet beszerzését is, a Concordia nevű állami közraktározási vállalat számlájáról rendezték. (Ahogyan, támogatási szerződések révén, a Ferencváros labdarúgó-csapatának több tartozását is.) A később az ügyben vizsgálódó ügyészség első vádindítványában még a cég vezérigazgatóját, a később el is ítélt Korompai Nikolette vezérigazgatót jelölte meg „hűtlen kezeléssel”, aztán előkerült az igazolt megrendelés, és ez a tétel onnantól Szabadi Béla egykori államtitkár „lajstromát” terhelte. | Belföld: A letartóztatott Benedek egyelőre Csányi főtanácsadója marad | Egyelőre nem követi Csányi Sándor részéről munkajogi lépés birtokpolitikai főtanácsadója, Benedek Fülöp pénteki letartóztatását. Az OTP új földhitelezési konstrukciójának kialakításával megbízott vagyonkezelő vezérigazgató-helyettes, egykori agrár államtitkár iratainak rendőrségi lefoglalása – különösen, mivel a vádak között szerepel a „kedvezményes vadásztatás és ajándékok jogtalan beszerzése, átadása” is – számos közéleti szereplő számára okozhatott álmatlan éjszakát. A történtek tovább nehezíthetik a legnagyobb hazai bank és a kormány nyáron még reményteljes birtokpolitikai együttműködését. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20101109-otp-tervek_kontra_foldbirtokpolitika___hiba_a_kapcsolatban_-875141 | 2010-11-09 12:51:34 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Fideszben úri gyereknek tartják, aki varratott ingben, rajta R. A. monogramos gallérral, elegáns mandzsettagombbal járkál. Nem jó rá a konfekció. A negyvenhatos kicsi, a negyvennyolcasnak hosszú rá az ujja, negyvenhetest nem kapni. Pedig Rogán sosem mulasztja el hangsúlyozni személyiségének „paraszti jellegét”, ami Orbán pártjában a foci mellett a másik emelkedési lehetőség. És valóban: volt disznópásztor, őrzött marhát, szénát is forgatott, lovaknak mérte a zabot. Libát azonban nem hajkurászott. A libakérdés a Tarlóssal folytatott polémia során került elő, amikor a főpolgármester neki címezte a kirohanást, miszerint: ő már akkor polgármesterként dolgozott, „mikor egyesek még kantáros nadrágban rohangáltak a libapiszkos legelőn”.
Rogán a személyes támadásokat föl sem veszi. Golyóálló. Nem érnek föl hozzá a politikai imázsroncsolás városi legendái, például hogy az ambiciózus feleség, Cili sértetten szólta le a szülinapi, full extrás Mini Morrist, mert BMW X5-ös járna neki. De mondom, ezek legendák. Még akkor is, ha idővel hozzánő a politikus arculatához és jellemzi Magyarország lelkiállapotát: nem mindegy ugyanis, mit pletykálnak a népek.
Rogánról egykor úgy tartották, nehezen bulvárosítható figura. Fakó géphang, karót nyelt alak, szilikonízű frazeológia. Minden gesztusán átüt a kiszámítottság, érzelmei szinte nincsenek. Steinmann ő, a „jó tanuló”, még a politikát övező verbális agresszió is úgy jön át rajta, mintha bemagolta volna a leckét. Ahogy blazírt arccal a sajtó (és a felindult kerületiek) szemébe vágja: Belváros-Lipótváros támogatja a szobrot, a Szabadság téri „sasos-angyalost”, hisz az a belemagyarázásokkal ellentétben „minden áldozatnak emléket állít”. Azzal zsebre vágja a cetlit, és a kamerákat jeges tekintettel megkerülve határozott léptekkel távozik. Az ajtóban nénike sírdogál, alkarján tetovált auschwitzi szám. Tóni ellép mellette. Tóni kemény gyerek.
Több, lapunk által megkérdezett frakciótársa abban látja a Rogán-rejtély kulcsát, hogy „privát életében frusztrált”, zárkózott figura. A női bájak világában sem tobzódott. Ahogy egyik politikustársa rosszmájúan mondja, „hát… nem nagyon nyomultak rá a csajok”. A féktelen politikai becsvágy „a Tóninál feltehetően kompenzáció”.
A kis Rogánt a szülők és a falusi plébános egyházi iskolába szánták, ministrálni is eljáratták. A kert végében fekvő telek, ahol a szakonyfalvi templom áll, dédapja adománya. Rogán azonban makacsul ellenállt, Pannonhalmára nem volt kollégiumi pénz, sem kedv, maradt a szentgotthárdi Vörösmarty. A kis Tóni ministránsként komisz fiú volt, a fehér ruhás kóristákat szertartás közben megrugdosta, amiért az atya a sekrestyében meg is pofozta. De a Rogán-nacionálén vörös folt is éktelenkedik: a gimnáziumi KISZ-titkárság ’89-ből. Pedig a rendszerváltás már közelített, de ez csak epizód volt. Hősünk amúgy álmodozott, kiolvasta a falu kiskönyvtárát. A gimiben nyüzsgő szervezőember, társasági lény, a közgázon, a pénzügy szakon a leglelkesebb demonstrátor, Széchenyi-szakkollégistaként Orbánt, Kövért és Németh Zsoltot hallgatott.
A vasi Julien Sorel a közgáz pénzügyi szakáról akarta meghódítani Budapestet és a világot. Egy pesti srác ezt nyilván nem is érti, de „fővárosi” szeretett volna lenni. Ehhez a politika a kilencvenes években alkalmas terepnek látszott, az út – egy ’94-es MDF-es kitérő után – a Fidelitason át vezetett. Itt ismerte meg Orbán Viktort. Nem kellett kampányban törnie magát, a másik akkori üdvöskével, Gyürk Andrással együtt belépőt kapott a parlamentbe: a kényelmes országos listán ők voltak a fidelitasosok. Ezt illik meghálálni. Szerencséje is volt, a sajtó jól fogadta. Mértéktartó, lucidus figurának, a „párt eszének” kiáltotta ki. Másik domináns tulajdonságát, munkakutyaságát, szolgálatkészségét Orbánék használják ki. „Gyorsreagáló” frakcióvezető-helyettes, a plenáris ülések kalapácsembere.
A miniszterelnöki kabinet titkárának maga a kormányfő jelöli: „Orbán Viktor egyszer mellém lépett a Parlament általam nagyon nem kedvelt állóbüféjében, és elmondta, úgy döntött, nagyobb kabinetet csinál, vezessem én a belpolitikai területet. Ezzel le is térített a magamban jól kigondolt szakpolitikusi pályáról” – emlékszik vissza a Mozgó Világnak 2011-ben adott interjúban. A kitűnő segéderőt kézről kézre adják. 2000 januárjában, amikor Kövér László lesz a Fidesz elnöke, ő veszi át Rogánt bizományban, szintén kabinetfőnöki rangban.
Az informatikai és távközlési bizottság alapítása – 2001-ben – Rogán nagy találmánya. Érdekérvényesítő készségét mutatja. Ahogy az együttös Juhász Péter mondja: az még csak politikai előiskola volt. Akkor teszi igazán magasra a lécet, mikor áthajózik az önkormányzati ingatlanfejlesztés világába.
És valóban: a második orbáni felkérést a kabinetfőnöki tisztségre 2002 után Rogán – meglepetésre – nem fogadja el. Orbán is rossz passzban lehetett, a viszony hűvösödött. Rogán politikai tehetségének lényege, hogy pontosan ráérez arra, mikor engedheti meg magának, hogy nemet mondjon. Ekkor már önálló birodalmat akar. A tájékozódást a háború sújtotta belvárosi önkormányzatnál kezdi. A Cukor utcai irodán kölcsönös fúrás-faragás, botránysorozat zajlott, itt kezdenek formálódni Rogán szervezői képességei.
„Azt csináltam meg kicsiben, amiről Orbán Viktor álmodott nagyban” – mondja a már idézett beszélgetésben. A vezetést átveszi, a szervezetet stabilizálja, a 2006-os önkormányzati választást fölényesen nyeri. A vidéki fiú megérkezett Pestre, egyenesen a főváros szívébe, ahol soha nem látott nyugdíjasparadicsomot rendez be. Karácsonyfapénz, húsvéti sonka, krumpli- és tavaszi muskátliosztás. Ingyenes diákbérlet, gyermekenként harmincezer forintos iskolakezdési támogatás. A nagycsaládosoknak havi tizenötezer forintos támogatás, amit csak a Rogán által kijelölt vállalkozói körnél vásárolhatnak le. A csúcs a rogáni rezsiforradalom extra: tizennégyezer forintos fűtési támogatás a nyugdíjasoknak. Ez csakugyan szociális bomba. S bár a rendszer alapjait az előd, a szocialista Steiner Pál rakta le, Rogánnak sikerült tökélyre fejlesztenie.
Azon sem csodálkozott senki, hogy az uniós pénzekből Belváros-Lipótváros milyen vastag szeletet hasított ki. 2007 óta megújult külsőt kapott a Szent István tér, a Szabadság tér, a Veres Pálné utca, a Dorottya utca. 2010-ben uniós források felhasználásával létrehozták a Kecskeméti utca–Egyetem tér–Károlyi Mihály utca–Petőfi Sándor utca–Bécsi utca–Erzsébet tér–Október 6. utca nyomvonalon „a Belváros új főutcáját”.
MTI Fotó: Beliczay László
Rogán 2014-ben a polgármesteri poszt és a képviselőség miatti összeférhetetlenség miatt lépett vissza, de a rendszer nélküle is olajozottan működik. A City tévé nyolcvanmilliós önkormányzati támogatást kap, az ellenzék labdába sem rúghat. Rogán és köre megbuktathatatlan. És a rendszer áldozata lett a belvárosi ingatlanvagyon harminc százaléka. Juhász Péterék számításai szerint nyolcszáz ingatlant értékesítettek, több tízmilliárd forintnyi értékben.
– Én nem találkoztam helyi ingatlannal, amit jó vagy megközelítően normális áron adtak volna el – állítja Juhász.
Rogán szimultán sakkozó, képes több táblán is játszani. 2006-ban, amikor a vezér helyzete a Fidesz élén megingott, és a bosszúra csaknem ráment Áder János karrierje, a Fideszben elterjedt nézetek szerint Rogán felbecsülhetetlen szolgálatokat tett azzal, hogy Orbánnak mindent pontosan jelentett.
De ne higgyük, hogy a politika viharai nem gerjesztenek hullámokat a rogáni lélekben. A kis Rogán gyermekkori hite átmentődött a későbbi polgármesterbe is. „Hiszek Istenben – mondta a Mozgó Világban –, és néha imádkozom is. Nehéz pillanataimban be tudok ülni a templomba. (…) A hit számomra azt jelenti: keresni Istent. (…) Akkor is bemegyek, ha egyszerűen a lelkem diktálja.”
A fazonalakítást Rogán 2002 és 2004 között kezdte el. Lassan találta meg a hozzá illő populáris stílust. A modern Rogán félig celeb, közéleti piperkőc, félig pedáns, unalmas adminisztrátor. De legfőképpen kíméletlen számlavezető. A pénzt és a luxust mindkét Rogán egyaránt szereti. Olyan karakter áll előttünk, mint Woody Allen tragikus hőse, Zelig, az átalakulóművész, aki új közegbe kerülve ötpercenként változtatja nézeteit és külsejét. Egyszer hívő keresztény, máskor hűvös pénzügyi technokrata, kampányguru, informatikus. Mint tudjuk, feltaláló is. A kvótakampány milliárdokat költő, fanatikus dizájnvezére, akiről máig nem tudja senki, tulajdonképpen szavazott-e. Egyrészt Pasa parki luxusban élő családfő, aki helikopterrel utazik vidékre, másrészt az ország egyik legnagyobb privát adósa, negyvenmilliós hitelállománnyal. Egyrészt pedáns és pontos hivatalnok, másrészt szánalmas pancser, aki vagyonbevallását két nekifutásra sem képes normálisan kitölteni.
Lázár János Rogánt ma már Mengyi „Voldemort” Rolanddal és Farkas Flóriánnal egy sorban emlegeti. Sokan úgy tartják (a Fideszben és azon kívül is), hogy „szegény jó Tóni” megrogyását a mohó asszonyi kormánynak és a gátlástalan pénzügyi tombolásnak köszönheti.
Juhászt, aki a kampányban ásta bele magát a Rogán-témába, a privát pletykák hidegen hagyják, a „magyar Dallas” rémvilága nem érdekli. Szerinte a történetben a jelenség, a rendszerszerű leépülés az érdekes. Juhász egy percig sem hiszi, hogy miniszterét Orbán valaha is ejtheti. Összenőttek, a „Rogánok” a rendszer megdönthetetlen részei lettek.
Az új évezred másféle várakozásokkal indult, Rogánnak is, nekünk is: „Tíz év múlva (…) bizonyára álmaim között fog szerepelni, hogy ennek a pártnak egyik (akár első számú) vezetője lehessek.” 2011-ben már azt mondta, túllépett ezen az álmon. Ma már talán beérné a túléléssel is. De olyan ő, mint Houdini. Minden erkölcsi béklyótól meg tud szabadulni.
A leválthatatlanság diszkrét bája
– Hazudott a választóknak, az újságíróknak és a végén magát is megcáfolta – tartja Rogánról az általunk megkeresett fideszesek egy része. Rogán hívei, kedvelői (illetve azok, akik okkal félnek tőle) vagy elzárkóznak, vagy megbocsátóbban fogalmaznak. Néhányan felhozzák a családi szálakat is. A luxusfeleség, Cili, „aki szegény jó Tóni gyereket mindig hintába ülteti”, bár a miniszter szerint „rendkívül ügyes üzletasszonyról van szó”.
Rogán, miután bejelentette, nem megy el a Portik Tamással való szembesítésre, egy órán át állta az újságírói kérdéseket. Régóta nem vállalta a nyilvánosságot. Nem akarta elismerni, hogy hazudott, amikor a helikopterezést letagadta a Népszabadság újságírójának. „A jövőben fog hazudni?” – lőtték, és ő nem fogta menekülőre. Mintha parancsba kapta volna, hogy hagyja magát sokadszorra is felpofozni. Mintha odadobták volna koncként, mintha elengedték volna a kezét.
Többen nem tartják kizártnak, hogy a következmény menesztés lesz. Ha mégsem, abban azért sokan egyetértenek, hogy a „repülő show” hosszú távon kihat a karrierjére. Mert az előzmény sem sikersztori: a kvótaszavazás Rogánnak kétszeres – erkölcsi és politikai – vereség. Orbán pedig hajlamos arra, hogy a hibát a környezetében keresse.
– A nagyközönség régen megszokhatta, hogy Orbán a botrányok ellenére az embereit a helyükön hagyja. Márpedig Rogán pergőtűzben áll. Úgyhogy bármit tehet, nem fogják leváltani – mondja Kéri László.
Elemzők szerint a helikopterszindróma (a Népszabadság bezárásával kombinálva) ma már visszavonhatatlanul a Rogán-imázs része. A leváltás hónapokkal később (talán tavasszal), szinte észrevétlenül következhet be, amikor az esetet a közönség már elfelejtette. De akkor sem válnak meg végleg tőle. Új pozíció kell – lehetőleg kormányon belül –, ahová Rogán presztízsveszteség nélkül áttelepülhet. Hiszen a rendszer része, az orbáni arborétum dísze. | Elveszítette parasztgyerekjellegét - Rogán Antal színeváltozásai | 168.hu | „Szerintem negyvenéves korára alakul ki igazán az ember” – mondta írásunk hőse 2006-ban. Mivel akkor harmincnégy volt, ma negyvennégy, elmondhatja magáról, hogy politikusként, családapaként is érett férfiú. Több kapu áll nyitva előtte. Főpolgármesterként, Tarlós-utódként éppúgy bevethető, mint a NER vezető minisztereként, kampányfőnökként. De negatív forgatókönyv is elképzelhető. Az sem kizárt, hogy a kétezres évek elejének fénylő politikai tehetségeként számon tartott Rogánt (Cilivel együtt) elnyeli a bulvármocsár és a politikai süllyesztő. | null | 1 | https://168.hu/itthon/elveszitette-parasztgyerekjelleget-rogan-antal-szinevaltozasai-8134 | 2016-11-14 21:44:06 | true | null | null | 168 óra |
sukoró
telekcsere
kings city
sukoró-ügy
Az értékbecslőket is meghallgatták a Sukoró-ügyben
Az ügyben eddig kirendelt szakértők meghallgatásával folytatódott a tervezett King's City kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő sukorói telekcsere érvénytelenségének megállapítására és a szerződést megelőző állapot visszaállítására 2010-ben indított polgári peres eljárás pénteken Székesfehérváron a Fejér Megyei Bíróságon.
Az egész napos tárgyalást vezető Ébner Vilmos bíró hét szakértőt hallgatott meg – mondta el Gieszné Boda Orsolya, a megyei bíróság szóvivője.
Elsőként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. megbízásából az állam tulajdonában levő, együttesen 70 hektáros sukorói ingatlanok és a Joav Blum által birtokolt albertirsai és pilisi, összesen 183 hektárnyi földterület értékbecslését elvégző két szakértő állt tanúként a bíróság előtt.
Közülük az, aki a Joav Blum tulajdonában levő albertirsai, valamint a magyar állam tulajdonában levő sukorói csereingatlanok értékbecslését végezte, élt a tanúvallomás megtagadásának lehetőségével, mivel szakértői véleménye miatt ügyészségi eljárás folyik ellene.
Ezt a felperes – az MNV Zrt. – jogi képviselője kifogásolta, ezért a bíróság úgy határozott, hogy bekéri az ügyészségtől a szakértőre vonatkozó iratokat, és azok alapján dönt majd arról, hogy indokolt volt-e a tanúvallomás megtagadása.
Meghallgatta a bíróság azt a szakértőt is, aki az akkori pénzügyminiszter, Oszkó Péter utasítására megvizsgálta a szakértői véleményeket. Ő azonban – mint mondta – csak az értékbecslés módszertanával, számítási elveivel foglalkozott, azzal, hogy az elkészült szakértői vélemény okszerű volt-e.
Tanúvallomást tettek az ügyészség megbízásából értékbecslést készítő szakértők is.
A tárgyaláson meghallgatott szakértők mindannyian fenntartották a telkek értékére vonatkozó megállapításaikat.
A perben a végéhez közeledik a bizonyítási eljárás. A következő tárgyalás várhatóan november végén lesz.
A polgári peres eljárásban a magyar államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint felperes kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg a telekszerződés semmisségét, mert az jogszabályba ütközik, valamint a csereingatlanok között feltűnő értékaránytalanság van. | Az értékbecslőket is meghallgatták a Sukoró-ügyben | Az értékbecslőket is meghallgatták a Sukoró-ügyben - Mindannyian fenntartották a telkek értékére vonatkozó megállapításaikat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/10/21/az_ertekbecsloket_is_meghallgattak_a_sukoro-ugyben/ | 2011-10-21 17:50:00 | true | null | null | Index |
Magyarországon a korrupció intézményesült, és egyre inkább központosult hálózatként viselkedik - mondja Fazekas Mihály korrupciókutató. A Cambridge-i Egyetem kutatója úgy látja, van ugyan még egy olyan intézményi kör Magyarországon, amelyik érintetetlen a korrupciótól, de megfigyelhető egy stabilan, állandóan korrupt csoport is. Azt illetően, hogy melyik lesz a domináns magatartás a jövőben, rossz irányba haladunk. Ha nem figyelünk, Paks a korrupció melegágya lehet. | A korrupció olyan, mint a fekete lyuk | Akkor lesz neked jó, ha hallgatsz. Mert ha pofázol, akkor rád szállunk. | null | 1 | http://www.portfolio.hu/gazdasag/a_korrupcio_olyan_mint_a_fekete_lyuk.10.206545.html | 2014-11-18 15:45:00 | true | null | null | Portfolio |
A rendőrök az asszony lakhelyén talált kábítószergyanús anyagot szakértői vizsgálat alá vetik. A nőt forgalomba hozatallal, kereskedéssel elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki a VIII. Kerületi Rendőrkapitányságon - olvasható a police.hu oldalán.
Már 30 embert kaptak el
A közleményben arról írnak, a bűncselekmény még súlyosabban minősül, mert a környéken, ahol a kristályt terítette, vásárlói pedig az utcán fogyasztották, több iskola és óvoda is található. Az asszonyt a rendőrök őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását. | Blaha Lujza téren fogták el a Mami néven ismert dílert | Úgy tűnik, rossz idők járnak a józsefvárosi dílerekre. Gondos felderítőmunka eredményeként újabb feltételezett drogkereskedőt fogtak el november 9-én. A vásárlói által Mami néven ismert 63 éves asszony a Blaha Lujza téren, a Népszínház utcán valamint a Bacsó Béla utcán pakettenként ötezer forintért árulta a kristály fantázianevű új pszichoaktív anyagot. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/jozsefvarosi-drogkereskedelem-elkaptak-mamit/l130n1b | null | true | null | null | Blikk |
Számos háttérbeszélgetést folytattunk az események részeseivel, s arra kellett jutnunk: nem konteó, hanem nagyon is létező jelenség az egységesített kormányzati propagandagépezet, s ennek része lett a korábban jobb napokat látott gazdasági hetilap is.
Ma már nincs politikai ukáz a Figyelőnél: aki maradt, vagy utólag érkezett a csapatba, önként igazodik. A meghatározó tulajdonos, Schmidt Mária kormánybiztos, főideológus, múzeumigazgató is visszavett a kezdeti svungból, miután belátta, hogy úgymond impulzív stílusa a munkabéke akadálya lehet. A habonyista komisszár Lánczi Tamás főszerkesztőként remekül teljesíti az elvárásokat.
Habonyista komisszárok a szerkesztőbizottságban, fideszes miniszterek a címlapokon
Impulzív természet
Friss tulajdonosként, még a régi gárdával szemben Schmidt azzal indított, hogy vezető újságírókkal, szerkesztőkkel veszekedett emelt hangon. Meg is kezdődött az elvándorlás, holott eredetileg a távozók közül lélekben többen is bizalmat szavaztak az új tulajdonosnak („mégsem a Lőrinc, hanem egy vezető konzervatív értelmiségi”), sokaknak a példátlannak érzékelt tulajdonosi kirohanások miatt változott meg a véleményük.
Jutott a sajátos tárgyalási stílusból információink szerint delikátabb helyre is. Schmidt sarkosan adott hangot nemtetszésének például a Mol Nyrt.-nél is, amikor kiderült, az újsággal párhuzamosan az Index is dolgozott Világi Oszkár felvidéki üzletember, a Mol topvezetésének tagja portréján, ráadásul a hírportál be is előzte a hetilapot a megjelenéssel.
Márpedig elég szokatlan, ha egy kormánybiztos intéz nyomásgyakorlásként is értelmezhető szavakat egy részben állami tulajdonú stratégiai nagyvállalat emberéhez, a cég közléspolitikájával kapcsolatban.
Vannak ugyanakkor változások, amelyeket az új stábbal nem kifejezetten azonosulók is elismeréssel fogadnak: ilyen például a hetilap új dizájnja. Ezzel együtt az olvasók mintha mégsem díjaznák a változásokat. Bár a Figyelő nem auditáltatja a példányszámát, az Átlátszó pár adatnak a nyomára bukkant.
A birtokunkba került számsor szerint a legfrissebb, 20. heti lapszámból 13 ezer 250 nyomott példányt rendeltek a nyomdától a kiadósok, ami egyébként jelentős remittendára enged következtetni. A Magyar Posta Zrt. levél és hírlapüzletági igazgatóságára ebből 2721 példányt rendelt szállítani a kiadó – ez a szám jelenti az előfizetőket.
Az újság kiadói jogának értékesítéséről szóló szerződés akkor lépett hatályba, amikor megszűnt a korábbi kiadó, a Mediacity Kft. ellen indított felszámolási eljárás – hogy miért pont ekkor, annak lesz még jelentősége. A Fővárosi Bíróság 2016. december 2-i végzésével határozott a felszámolási eljárás megszüntetésének közzétételéről. Ez a 48. hét volt, a Figyelőnek ekkor még 3296 előfizetője volt a korábbi kiadó tájékoztatása szerint.
A különbség öt hónap alatt mínusz 575 előfizető, a kuncsaftok 17 százaléka. Ráadásul hírlap-kereskedelmi körökben azt beszélik, az utcán eladott példányok száma is erős csökkenést mutat. Miközben az is tudható, hogy a tulajdonos Schmidt Mária által vezetett Terror Háza Múzeumba is kell szállítani 20 példányt, a Liszt Ferenc repülőtérre pedig „várótermi példány” címen 100 darab újságot.
Az új kiadó K4A Kft. az átvételkor jelentős emelkedést, összesen 20 ezer értékesített példányt jósolt 2017 végére, legalábbis így emlékeznek most a stáb egykori tagjai. Ami piaci viszonyok között illuzórikus ugrás lenne, csak hát bármikor úgy dönthet a végtelen számú állami közhivatal, hogy előfizet a Schmidt-Lánczi-féle propagandára, az a meglepő, hogy ez még nem történt meg.
Aggodalomra azonban nincsen ok, ha veszít is árbevételt a kiadó az olvasók menekülésén, minden bizonnyal nyer az állami hirdetések özönén – a közpénzes reklámok gyarapodása legalábbis szembeötlő, még az online kiadásban is. A hirdetési svung érthető: mi mással lehetne honorálni a közelállókat, ha pénzt tolnak egy piaci körülmények között nem kifejezett aranybánya iparágba.
Egymás kezébe adták a kilincset
Márpedig a Figyelőért valóságos versenyfutás zajlott annak idején. Matolcsy György jegybankelnök rokona, Szemerey Tamás annak idején a 444-nek el is ismerte például, hogy ő lesz a vevő.
Most azt tudtuk meg, Orbán Viktor barátja, Garancsi István is felemelte a telefont párszor, hogy a volt tulajdonosokkal egyezkedjen. Ajánlata tudomásunk szerint nem a saját nevén futott: egy budai befektető cég frontolt neki, amelyben Garancsinak papíron nincsen ugyan tulajdona, de két nagyobb részvényes neve is felbukkan Garancsi-érdekeltségű cégekben. Írtunk kérdést az üzletembernek, várjuk a válaszát.
A hivatalos vevő végül mégis a korábban Szemereyvel is üzletelő Ducsai Ákos cége, az Investender volt tavaly június közepén. A vételár pedig üzleti titok, de annyi kiszivárgott, hogy a Mediacity nem bukott, annak idején ugyanis olcsóbban vette meg a lapot a Sanomától.
Ducsai már egészen közel van a tűzhöz. Az ő rokona a korábban Ducsai-Oláh Zsanettként, jelenleg csak Oláh Zsanettként szereplő üzletasszony, a toplistás közpénzégető Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója. Az Investender technikai köztes tulajdonosnak bizonyult, promt érkezett utánuk Schmidték érdekeltsége, a K4A.
A korábbi tulajdonos Mediacitynél úgy emlékeznek, a céget az egyik nagy könyvvizsgáló, az államnak is előszeretettel dolgozó auditcég kereste meg még 2015-ben, hogy volnának érdeklődők a Figyelőre. Náluk, mármint a könyvvizsgálónál tudomásunk szerint erős csapat mutatott érdeklődést: a közpénzekkel kitömött pr-cég és magazinkiadó HG-csoport embere, Kriskó Tibor, az Origót bekebelező – és Szemereytől sem távoli – Száraz István, valamint egy szakmai (Centrál-csoport) és egy pénzügyi befektető (Futureal).
Adott be ajánlatot a médiában korábban emlegetett Csorbai Hajnalka és üzlettársa is. Velük azonban, egy formális „megkaptuk, köszönjük” válaszon kívül nem is kezdtek érdemi tárgyalást az általuk megjelölt ajánlati határidő lejártáig, érdeklődésük így okafogyottá vált. Úgy tudjuk, akadt a jelöltek között olyan is, aki számottevően többet ajánlott, mint a végleges vételár volt, csakhogy mindenki gyorsan lekopott, amikor felbukkantak a politikaközeli holdudvarnokok.
Nem volt nyilvános licit
Gondot jelentett azonban, hogy időközben, 2015 szeptemberében egy „filléres”, néhány milliós tétel, és egy elmulasztott határidő miatt elrendelték a Mediacity felszámolását. Bármennyire is úgy tűnik, a procedúra nem jött rosszkor az érdeklődőknek, hiszen kiszolgáltatottabbá vált tulajdonos, a Mediacity ügyeit ismerők szerint ez éppen ellenkezőleg van. A felszámolás alatti vagyont ugyanis nyilvános liciten kéne elvileg meghirdetni.
Márpedig ennek megkerülése, a kiszemelt új tulajdonos tuti helyzetbe hozása okozhatott egy kis fejtörést.
Mit hoz a véletlen, a Mediacity felszámolójául Seszták Miklós fejlesztési miniszter jó ismerősét, Börcsök Sándort sorsolták ki, ő pedig kieszelt egy remek megoldást. Mint a cég felkent vezetője kiválasztja a vevőt, letárgyalja vele a részleteket, a szerződés azonban csak akkor lép hatályba, ha a felszámolási eljárást a bíróság megszünteti.
A lépés ellen a hitelezői választmány sem emelt kifogást tudomásunk szerint, sőt, támogatta azt. Ebben közrejátszhatott, hogy a követelések zöme már egy kézben – egy olyan faktorcégnél volt, amely, menedzsmentje révén kötődik a B3 Takarékszövetkezethez. A B3 pedig több szálon is üzletel Mészáros Lőrinccel.
Kérdeztük Börcsököt, hogy helyesen írjuk-e le a történteket, illetve arról is, hogy megfelelnek-e a valóságnak az információk amelyek szerint két kormánytaggal is kénytelen volt egyeztetni a Figyelő eladásáról – egyelőre várjuk a válaszát.
A régi kiadónál a kalandos értékesítési történet részeként értékelik azt is, hogy a Mediacity volt ügyvezetője, Bauer Éva a jelek szerint rugalmasan átzsilipelt a K4A Lapkiadóba. Miközben ez akár a dicséretes folytonosságot is mutathatná az újság életében, szemet szúr, hogy Bauer idén február 17-ig a Mediacity ügyvezetője, 28-ig pedig még az alkalmazottja volt, legkorábban a két időpont között viszont már a Schmidték-féle cég nevében intézkedett értesüléseink szerint.
A Schmidt – Száraz szövetség
Sokat elárul a rezsim médiatulajdonos-elosztójának működéséről az a történet is, amely szerint a többszörös adásvételek idején Schmidt lakásában volt egy találkozó. Amelyen nem csak a Figyelő-eladásban érintettek (Börcsök, Ducsai, Varga Miklós, a Mediacity tulajdonosa, Berecz Kristóf, a K4A ügyvezetője és Schmidt veje) vettek részt, hanem jelen volt Száraz István, a kormányszócső Orgio-Vs.hu páros tulajdonosa is.
Száraz kiadója ugyanis piaci versenytársa a Figyelőnek, legalábbis elméletben. Hogy jól emlékezett-e informátorunk, levélben kérdeztük Schmidtet és Szárazt is. Schmidt válaszolt egyelőre kettejük közül, ám nem csak erre, hanem az állítólagos Mol-os affért illető kérdésre is:
„Az otthonomban sokan megfordulnak, ilyenkor sokakkal, sokszor, sok mindenről szoktam beszélgetni. Ez azonban nem köz, hanem magánügy. Akire kérdésed valóban irányul, Száraz István, akit jól ismerek. Valóban egy konkurens média tulajdonosa, de nyilván tudod, hogy több média tulajdonosával ápolok személyes, jó viszonyt. A Figyelő megmentése az én döntésem volt, és képzeld: nem kellett hozzá egy férfi asszisztálása sem.
Mint a Figyelő tulajdonosa, kifejezett célom, hogy a lehető legtöbb tartalom nálunk jelenjen meg először, exkluzív és tartalmas keretezésben. Ezt a célomat a lapvezetés tudomására is hoztam. Arról pedig, hogy a MOL Nyrt.-ben ki, milyen telefonokat, odaszólásokat vizionál, azokat kell megkérdezni, akik abból remélnek sajtómegjelenéseket, hogy dezinformálják az újságírókat.”
Egymást is figyelik
Más frontokon mintha törékenyebb lenne a kormányközeli nagyvállalkozók közötti egység. Sőt, mintha kifejezetten szemmel tartanák egymást a nemzet nagytőkései. Az Átlátszónak például megerősítették, hogy nem túlzás azt állítani, Mészáros Lőrincnek lehet köze ahhoz a titokzatos svájci befektetőhöz, amely a nemrégiben 33 százaléknyi papírt vásárolt be a BIF-be, bár a Napi.hu cégkapcsolatos levezetése elég nyakatekertnek tűnik.
A svájci befektetéssel párhuzamosan kiszállt a cégből az egyik alapító, Nobilis Kristóf vállalkozása. Nobilis a hvg.hu-nak erős szavakkal írta le Schmidték részvényesi trükközéseit, illetve azt ezt szerinte lehetővé tevő politikai hátszelet.
A BFIN Asset Management AG nem sokkal a tranzakció előtt alakult. Éppen Schmidték nyilvános vételi ajánlatát előzték be, 4 milliárd forintot köhögve ki a magyar ingatlancég papírjaiért. A BFIN egyébként remekül járhat, a Schmidt-féle vételi ajánlat ugyanis magasabb árfolyamról szól, mint amennyiért ők vettek.
Ha igaz, hogy a svájciak hátterében Mészáros felé mutatnak a jelek, úgy fest, ismét csúcsoligarchák feszülnek egymásnak a milliárdos tőzsdei értékű BIF-ben. Ez történt akkor is, amikor megromlott a viszony a szintén BIF-tulajdonos Spéder Zoltán és Schmidték között. Spéder tulajdona mára az eredeti töredékére apadt, érkezett azonban másik nemzeti nagytőkés a BIF-be Horváth László kazah tiszteletbeli konzul személyében.
A tőzsdeparketten otthonosan forgolódók annak ellenére jó cégnek tartják a BIF-et, hogy évek óta nem fizet osztalékot a részvényeseknek. Frekventált helyen található építési telkei, irodaházai és parkolói alapozzák meg a Schmidt-Ungár család vagyonát, amit szakértők 3-4 milliárd forint értékűre taksálnak.
A cégtörténet folytatása dönti majd el, hogy a konkurens oligarchák megjelenése a páriává lett részvényes, Spéder és körei NER-ben szokásos hiénázása, vagy esetleg maga Schmidt, illetve a kormánybiztos politikai függetlenségét biztosító tetemes családi vagyon is orbánista szupervízió alá kerülhet-e.
Fantommúzeum közpénz-milliárdokból
Schmidt ellentmondásos kormánybeli megítélését – továbbá Orbán Viktor hatalomgyakorlási eszközeit – mutatja például a józsefvárosi holokauszt-emlékhelynek indult Sorsok Háza körüli huzavona is. A milliárdos beruházásból felépült szellemház fenntartója az utolsó kormányhatározat értelmében jelenleg is a Schmidt által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány (KKTTK), a hivatalos értesítők legalábbis nem mutatnak változást.
Csakhogy egy évvel ezelőtt úgy tűnt, Schmidt kiszorulhat a projektből. Az akkori helyzet aligha volt független a Schmidt és Lázár János kancelláriaminiszter közötti villongásoktól, valamint attól, hogy a történész-főigazgató-üzletasszony képtelennek mutatkozott békés megállapodás menedzselésére a kiélesedett emlékezetpolitikai vitákban.
Tudomásunk szerint a közeljövőben ismét változhat a helyzet. Úgy értesültünk, van rá esély, hogy a Sorsok Háza projekt a Lázár-féle Miniszterelnökség égisze alól a Balog Zoltán vezette emberminisztériumhoz kerüljön, s Schmidt visszanyerje tényleges befolyását az ügymenetre. Erre rákérdeztünk a kancellárián, ahol azt a kitérő választ kaptuk, hogy
„A Kormány továbbra is elkötelezett az emlékhely megnyitását illetően, és álláspontja sem változott, vagyis a Sorsok Háza csak akkor valósulhat meg és töltheti be eredményesen feladatát, ha annak koncepciójáról konszenzus jön létre a magyarországi zsidó közösség, a holokauszt-túlélők, továbbá az oktatási-kutatási szakértők között.”
A legpofátlanabb adatgazda
Eddigi tapasztalataink alapján Schmidt Mária nem nagy barátja a közpénzköltésekre vonatkozó közérdekű adatok nyilvánosságának. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKTTK) igazgatóasszonya 2014 őszén még nagy nehezen kiadta a tanácsadói és alvállalkozói listáját, de ehhez is három hónapig kellett vele leveleznünk a Kimittudon.
2016-ban viszont már nem volt ilyen együttműködő: munkatársunk közadatigénylésére azt ugyan megmondta, hogy mekkora értékben szerződtek az Appsters Kft.-vel, de ennél jóval nagyobb kiadásokat firtató megkereséseinkre nem volt hajlandó érdemben válaszolni.
A KKTTK munkaszerződéseire irányuló adatigénylésünkre egyszerűen nem reagált, az alapítvány által kötött polgár jogi szerződések listájának kiadását pedig egy piti trükkel tagadta meg. Először visszakérdezett, hogy pontosan mire is vagyunk kíváncsiak: pl. miként értjük a dátumot és a megbízási szerződést, és nettó vagy bruttó összegeket írjanak a megbízásokhoz.
Kicsit gyanús volt a dolog, mert eddig egy adatgazdának sem okozott gondot értelmezni a hasonló adatigényléseket (ettől-eddig kivel mekkora értékben mire szerződtek), de megírtuk a kért pontosítást.
Erre Schmidt Mária közölte, hogy az Infotörvény egy friss módosítása szerint az adatgazda nem köteles eleget tenni az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigénylésének. És mivel mi másodszor kérdeztünk ugyanarról, nem válaszolnak. Ez nyilván jogellenes volt, ezért a NAIH-hoz fordultunk.
A Hatóság úgy foglalt állást, hogy „a közfeladatot ellátó szerv hallgatása elfogadhatatlan”, és mivel a KKTTK nem vitatta, hogy a kért adatok nyilvánosak lennének, 2016. július 22-én kelt levelében arról tájékoztatta az atlatszo.hu-t, hogy 30 napos határidő tűzésével felszólította az adatgazdát a kért adatok közlésére. Amelyeket azóta sem kaptunk meg.
2010 óta nyeli a közpénzt az Index-alapító Nyírő András mobiltartalom-fejlesztő cége
Schmidt Mária 2015-ben lett az 1956-os emlékév lebonyolításáért felelős kormánybiztos, és a programsorozatra 14,5 milliárd forintot kapott a KKETTK. A Közbeszerzési Értesítőben ugyan nyomon követhettük, hogy ebből az összegből mennyi ment reklámra, de ennél több nem derült ki, ugyanis Schmidt nem volt hajlandó kiadni, hogy mire költötték a pénzt.
Tavaly ősszel kikértük a GerillaPress Kft.-vel kötött, a Pesti Srácok Emlékparkra vonatkozó szerződést, mert kíváncsiak voltunk, hogy mennyit kaptak erre a célra Huth Gergelyék. Schmidt Mária azonban azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy
“A Kormányhatározatban meghatározott Emlékbizottság állásfoglalása alapján az Emlékév lezárásáig nem adunk lehetőséget a részszerződésekbe, elszámolásokba való betekintésre, mert az zavarná az Emlékév lebonyolítást.”
Nagyjából ugyanezt a választ kapta az Index, a Magyar Nemzet, és mindenki, aki az ‘56-os emlékévvel kapcsolatos kiadások után érdeklődött. Balog Zoltán EMMI-miniszter, egyben az ‘56-os emlékbizottság elnöke szerint
“Ha menet közben is bele lehetne látni a részszerződésekbe és az elszámolásokba, az csak megzavarná a lebonyolítást, és nem is lenne tisztességes azokkal szemben, akik megvalósítják a programokat.”
Schmidt azt ígérte, hogy az emlékév végén, 2017 nyarán hozza majd nyilvánosságra a közérdekű adatokat. Április végén megelégeltük a titkolózást, és bepereltük a KKTTK-t az ‘56-os emlékév költéseinek kiadásáért. Néhány nappal később Schmidt Máriáék váratlanul közzétették a szerződések listáját az emlékév honlapján.
A 23 oldalas, nem kereshető (beszkennelt) pdf-ben szerepelnek a kormányzati kommunikációs kampányokat bonyolító cégek, a kormánypárti Magyar Idők, az Origo tulajdonosának, Száraz Istvánnak a vállalkozása, a KDNP pártalapítványa, és egyéb fideszes szálak is, melyekről a HVG írt részletesen. Tekintettel arra, hogy a szerződéseket határidőben nem adták ki, a benyújtott keresetünket nem vontuk vissza, az első tárgyalás éppen ezen a héten pénteken lesz a Fővárosi Törvényszéken.
Az biztos, hogy a Halszagú Magyarország induló, a Dózsa László-botrány, és a közérdekű adatok megátalkodott eltitkolása miatt sokáig fogunk emlékezni az 1956-os emlékévre, de az kétséges, hogy megérte-e erre költeni az adófizetők 14,5 milliárd forintját.
Rádi Antónia – Erdélyi Katalin | Ordítozva állította a propagandagépezet szolgálatába Schmidt Mária a Figyelőt | Előfizetői több mint 17 százalékát elvesztette a Figyelő, amióta Schmidt Mária családi cégének vállalkozása vette át a kiadást, és a hetilap a kormány sz | null | 1 | https://atlatszo.hu/2017/05/18/impulziv-eroszakos-orditozos-hatalomatvetel-igy-szerezte-meg-schmidt-maria-cege-a-figyelot/ | 2017-05-18 10:04:35 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az állami vezetők juttatásairól törvény rendelkezik, ezért a havi bruttó fizetéseket illetően sok meglepetéssel nem találkoztunk. A legtöbbet Orbán Viktor keresi, havi bruttó 1,5 millió forintért látja el feladatait, mellé éves 200 ezer forintos cafeteria-keret áll rendelkezésre - derül ki a kormany.hu-ra feltöltött dokumentumokból.
Mögötte Veresné Novák Katalin, család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár fizetése áll, bruttó 1,29 millió forint, plusz a 200 ezres cafeteria és egy 2015-ös Skoda Superb személyautót kapott használatra az államtól. Utána következnek a miniszterek bruttó 1,1 milliós fizetéssel, az államtitkárok pedig valamivel kevesebbel, 997 200 forinttal kell, hogy havi szinten beérjék.
A használt autók terén azonban jelentősebb eltérések mutatkoznak már. Többségében 2016-os és 2015-ös Skoda Superbekkel róják az utakat az állami vezetők, ám akad néhány kivétel. A honvédelmi miniszter, Simicskó István például egy - már matuzsálemi korúnak tekinhető - 2009-es Volkswagen Passatot használ, a belügyminiszter pedig még az ennél is öregebb, 12 éves Audi A8-hoz ragaszkodik. Rajta kívül egyedül még Mikola István, biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár használ Audit, egy 2011-es A6-os van nála a dokumentum szerint. 4 állami vezető a Volkswagen Multivan mellett tette le a voksát: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Rogán Antal, kabinetfőnök, és Balog Zoltán, emberi erőforrások miniszter egy 2015-ös, Szijjártó Péter, külügyminiszter pedig egy 2014-es modellt használ.
Szabó László, külgazdasági és külügyi államtitkár, valamint Magyar Levente a külügyi tárca államtitkára Mercedesszel furikázik; előbbi egy 2014-es ML350-t vezetett július 26-ig, Magyar Levente pedig egy 2010-es E350-es típust.
9 állami vezetőnek lakás is dukál
Azok a honatyák, akik vidékről felkerültek, ám a fővárosban nem rendelkeznek lakással, az állam "szolgálati lakást" biztosít nekik. A dokumentumok alapján összesen 9 honatyának van szüksége ilyen jellegű lakhatási támogatásra. A legnagyobb ingatlant Zsigó Róbert, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár használja, egy 101 négyzetméteres ingatlanban élhet. A mezőkövesdi Tállai András, NAV-elnök, az NGM államtitkára 97 négyzetméteres ingatalban lakhat, Kontrát Károly, a Belügyminisztérium állatitkára pedig 86 négyzetmétereset kapott az államtól.
Rajtuk kívül
dr. Nagy István (57 négyzetméter) és
V. Németh Zsolt (62 négyzetméter) a földművelésügyi tárca államtitkárai,
Cseresnyés Péter, az NGM államtitkára (50 négyzetméter),
Vargha Tamás, a honvédelmi tárca államtitkára (54 négyzetméter),
Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár (62 négyzetméter)
és Hoppál Péter, kultúráért felelős államtitkár (63 négyzetméter) kap lakást az államtól.
Egy kis ez és az is csurran-cseppen még
A fizetés, cafeteria, autó és esetenként a lakás mellé egyéb juttatásokban is részesülnek a kormánytagok. Idén júliusban az Igazságügyi Minisztérium osztogatott, legalábbis erre utalnak a dokumentumok. Kecsmár Krisztián, Völner Pál, Vízkelety Mariann és Trócsányi László 215 ezer forint értékben kapott ajándékutalványokat.
Igaz, nem idei történet, de Tuzson Bence, kormányzati kommunikációért felelős államtitkárnak állami pénzen sikerült frissítenie a ruhatárát is. 2016. februájában ugyanis 150 ezer, októberben pedig 300 ezer forint pénzbeni ruházati hozzájárulást vett fel a számlával igazolt kiadásainak ellentételezéseként. | Autó, lakás, ruhapénz: zsíros juttatások járnak az állami vezetőinknek | Mivel az állami vezetők fizetését törvény szabályozza, az érdekes információk az egyéb juttatásoknál rejlik. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/Auto__lakas__ruhapenz__zsiros_juttatasok_jarnak_az_allami_vezetoinknek.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct | 2017-09-13 20:18:05 | true | null | null | mfor.hu |
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a végrehajtási szabályok módosításának célja, hogy növelje a munkabérből vagy nyugdíjból történő letiltások esetén mentesített jövedelem összeghatárát, így biztosítva a megélhetéshez szükséges anyagi forrásokat az alacsonyabb jövedelműek számára.
A jelenlegi szabályozás szerint a végrehajtás alól mentesített összeg 60 ezer forint, ami nem nyújt megfelelő fedezetet az érintett adósok megélhetési költségeire, ezért a kormány ezt az összeget a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékára emelné, ami jelenleg 106 ezer 450 forintot jelent.
A közlemény szerint a kormány arra való tekintettel is kezdeményezi a törvény módosítását, hogy a minimálbér az elmúlt években folyamatosan emelkedett, ezáltal esedékessé vált a végrehajtás alól mentesített jövedelemrész ehhez igazodó megállapítása.
Emlékeztettek arra, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2010 óta a jövedelmek bevonó módon növekedtek Magyarországon, azaz az alsóbb társadalmi rétegek jövedelmei az átlagnál gyorsabb ütemben emelkedtek, így jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete.
Ennek eredményeként több mint egymillió fővel csökkent azok száma, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának vannak kitéve.
A közlemény megerősítette: az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok még hatékonyabb védelme érdekében a kormány kezdeményezi a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását. A kezdeményezés értelmében a jelenlegi, 60 ezer forintos mentesített összeghatárt a kormány a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékára emelné, amely jelenleg 106 ezer 450 forintot jelent. A változtatást nemcsak a munkabérből, hanem a nyugdíjakból és más járandóságokból történő letiltások esetében is alkalmazni kívánja a kormány, valamint abban az esetben is, ha a végrehajtás pénzintézet által kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegre irányul, ezzel átfogóbb védelmet nyújtva az érintett adósok számára.
Hangsúlyozták:
az új szabályozás egyik jelentős előnye, hogy a minimálbér jövőbeli emelkedése automatikusan magával vonja majd a mentesített jövedelemrész növekedését, ezáltal hosszabb távon is arányosan biztosítva a megélhetéshez szükséges fedezetet az érintettek számára.
Az NGM kitért arra is, hogy a kormányzat 2010 óta az öregségi nyugdíjak összegét közel 2,5-szeresére növelte, ezáltal megőrizte a nyugdíjak reálértékét, ráadásul visszaállította az elvett 13. havi nyugdíjat is. A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása mellett a kormány számos eszközzel támogatja a nyugdíjasok pénzügyi biztonságát, melyhez a jelenlegi törvényjavaslat is érdemben hozzájárul.
A kormány továbbá javasolja a gyermekekről való gondoskodási kötelezettség támogatása érdekében, hogy a családi adókedvezmény teljes összege mentesüljön a végrehajtás alól, ami további segítséget jelenthet a gyermeket nevelő családok számára.
A kormány 2010-hez képest több, mint három és félszer többet fordít a magyar családok támogatására, amely számos intézkedésben tükröződik, többek között a gyermekek után járó adókedvezmény, a családi otthonteremtési kedvezmény, valamint a babaváró hitel formájában - ismertette az NGM. | Újabb intézkedések védhetik az alacsony jövedelműeket | A végrehajtási szabályok módosításának célja, hogy növelje a munkabérből vagy nyugdíjból történő letiltások esetén mentesített jövedelem összeghatárát. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/hazai-gazdasag/2024/11/vegrehajtasi-szabalyok-alacsony-jovedelmuek-vedelem | null | true | null | null | BOON |
A legfontosabb kérdés az volt a polgármesterek számára, hogy György István államtitkár tájékoztatóján kikérik a véleményüket, vagy már készen is van a kormányzat Versenyképes Járások Programja. Megtudtuk, hogy a program terve már 99 százalékban készen van, és azon nem lesznek változtatások - válaszolta Király László, Deszk, a Szegedtől 10 kilométerre lévő, 4200 fős falu polgármestere a Telex kérdésére.
Király László szerint az új elvonás a kistelepüléseken a túlélés kárára megy, jó példa erre az általános béremelkedés. A bérek növekedése örvendetes, ha a dolgozók szempontjából nézzük, de az önkormányzatnak ijesztő, hogy egyre magasabb fizetéseket kellene adni a semmiből a munkatársaknak. A faluban nincs miből folyamatosan emelni a béreket, és attól lehet tartani, hogy a képzett dolgozók elmennek majd oda, ahol többet kereshetnek. Az önálló gazdálkodás pedig egyre beszűkül, mert az önkormányzatok saját bevételeit a kormány jórészt már korábban elvonta, miközben minden egyre drágább, ami a működéshez kell.
Elvitték a személyi jövedelemadót, elvitték a gépjárműadót, az utolsó lépcső most az iparűzési adó lehet.
Amit a fejlesztésekre a kormány jövőre el akar vonni a településektől a helyi iparűzési adóból (hipa), azt a pénzt a kisebb falvakban eddig sem fejlesztésekre, hanem a működésre voltak kénytelenek költeni - véli Király. ANavracsics-féle tervszerint a jövőben az adónemből befolyt összegnek az a része, ami nem haladja meg a 2024-es szintet, a településeknél maradna, a többit viszont újraosztanák a járásokban pályáztatással. Ennek legnagyobb vesztesei azok a települések lesznek, ahol most bővül vagy még ezután fog bővülni a gazdaság, például új üzemek épülnek.
Király László azt mondta, hogy a pályázatok egy részéről nem túl jók a tapasztalatai. AMagyar Falu Programis szépen hangzott és sokat reklámozták, de a valóságban a járás településeivel együtt Deszk önkormányzata abból csak hatmillió forintra tudott pályázni. A pénzből kátyúkat szerettek volna befoltozni a falu útjain, de aztán kiderült, hogy abból a keretből nem lehet utat javítani, hanem csak új utat építeni.
"Könyörgöm, hány méter utat építsek hatmillióból?! Azt megértem, ha nincsen pénz, de akkor ne reklámozzuk, hogy van, és lehet pályázni."
Deszknek évente 50-60 millió kellene csak ahhoz, hogy az útjaikat karban tudják tartani, de saját forrásuk nincs rá, így a szükségesnek csak a töredékét tudják erre költeni.
Közben a polgármester úgy látja, hogy az uniós pénzek hiányában pár éve szinte minden támogatás megállt, például vannak pályázatok, amiket 30 nap alatt kellene elbírálni, de fél év alatt sincs válasz.
Király László elmondta, évi 150 millió forint körül van a hipa-bevételük, ha ennek a növekményét, azt a pár milliót elviszi a kormány, azt hiába kapják majd vissza esetleg valamikor egy fejlesztési pályázaton, mert azt a pénzt már nem arra költhetik el, amire nagyon kellene.
Király úgy véli, azért így indította a kormány a Versenyképes Járások Programját, mert jól látható, hogy az EU-tól a legkedvezőbb esetben sem kapunk pénzt 2025 nyara előtt, és közelednek a választások, erősödik az ellenzék, ezért muszáj valamilyen állami pénzt a pályázatokra fordítani.
De ha úgy pályáztatnak, hogy előbb elvesznek, azután abból majd szűkített körben, kevesebbet visszaadnak, akkor az nem lehetőség, hanem elvonás - jelentette ki Deszk polgármestere. Ezt azzal indokolta, hogy az elvont milliók plusz az a pénz, amit a kormány majd hozzátesz, együttesen is kevés lesz arra, hogy mindenki kapjon belőle. A szegedi járásban 13 település van, ezek többsége szeretne különféle fejlesztéseket megvalósítani. Kizárt, hogy mindenkinek jusson - mondta Király László.
Deszkhonlapján olvasható, hogy a korábbi években sikeresen pályáztak fejlesztési támogatásokra és nagyobb beruházásokat is megvalósítottak, például 328 milliós EU-s és állami támogatással építettek saját bölcsődét. Erre azért volt szükség, mert a falu népessége évek óta növekszik, sok új ház épült, amelyekbe fiatal családok költöznek. Persze terveik is vannak, saját egészségházat szeretnének, mert a faluban jelenleg nincsen fogászati rendelő, Szegedre kell bejárni fogorvoshoz. Az egyik nyugdíjaskorú háziorvos a saját magánházában dolgozik, és ha ő nyugdíjba megy, akkor abban a praxisban is másik rendelőre lesz majd szükség, ami nincs.
Deszk új egészségháza 450 millió forintba kerülne, az építési engedélyes terveit a vármegye támogatásával már korábban elkészítették, de aztán kiderült, hogy nincs erre elég állami forrás.
Emiatt egy éve visszavonatták velük a pályázatot azzal, hogy majd 2024-ben lesz keret. Király László szerint az idén ez már nem valószínű, és nem is lehet tudni, mikorra várható állami forrás a deszki egészségügyi beruházásra.
Király azt is elmondta, hogy szerinte borzasztóan rosszul élik meg a polgármesterek, ha azt hallják, hogy ők az önkormányzati bevételüket "el-sörfesztiválozzák" meg "eldajdajozzák". Ez máshol sem így megy, és náluk biztosan nem igaz, hiszen Deszk költségvetésének mindössze 1,7-2 százalékát fordítják ilyen programokra, és például amikor tűzijátékot csinálnak, azt egy helyi cég felajánlásként mindig kifizeti. Király László emellett úgy gondolja, igenis szüksége van minden településnek kulturális és közösségi programokra. Deszkre már régóta nem hívhatnak meg 5-6 millióért fellépő sztárokat, de a falu művelődési házában folyamatosan zajlanak a kulturális események, és a helyi kisközösségek szervezésében tartanak különféle saját programokat. Ez az igazi összetartó erő egy kistelepülésen - mondta a polgármester.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy 2025-ben mennyi lesz Algyő hipa-bevétele, és hogyan alakul annak a 2024-eshez viszonyított növekmény, ami az elvonás alapja, de nem hivatalosan azt a tájékoztatást kapták, hogy 122 millió forintot kellene befizetniük - válaszolta Molnár Áron, Algyő polgármestere a Telexnek. Szerinte a kormánynál csak úgy "hasra ütve" találták ki, melyik településnek mennyit kell majd befizetnie, ami igazságtalan, és kivételezésre adhat alkalmat.
A Szegedtől 12 kilométerre fekvő, 5600 fős, növekvő népességű falu polgármestere sarcnak nevezi a Versenyképes Járások Programja pénzügyi alapját megteremtő állami elvonást. Algyő hipa-bevétele azért magas, mert a területén összesen 660 különféle cég működik, köztük a legnagyobb a Mol Zrt. egyik telepe. Ennek azonban megvan a terhe, amit az ott élőknek el kell viselni: az ipari környezetterhelés, a zaj, a nagy forgalom.
"Három kérdést tettem fel az államtitkárnak, egyikre sem kaptam választ. A felszólalásom talán kicsit feszült volt, azért, mert Algyőt hátrányosan érinti az új elvonás."
Algyő polgármestere azt kérdezte György Istvántól, hogy a következő években emelik-e majd az elvonást, vagy az állandó összeg lesz? Ez nem derült ki.
A 2025-ös év iparűzési adóját 2026 májusában kell majd a cégeknek bevallani, és 2026 végéig kell átutalni az önkormányzathoz, addig a vállalkozások csak adóelőleget fizetnek. 2025. januártól azonban már érvényes az új állami elvonás, akkortól lehet majd a pályázati programokat kidolgozni. Ezért Molnár Áron szerint előállhat az, hogy az önkormányzatnak korábban kell befizetni a pénzt az államkasszába, mint amikor azt a cégektől megkapja. Hogy ez hogyan működik majd, még nem világos.
A kormány tervei szerint 1,1 milliárdot lehet jövőre elosztani a Szegedi járásban, ahol 13 település van. A pénzt nagy részét Szeged és Algyő adja majd be a közösbe, de rajtuk kívül több más település is befizető lesz, kisebb összegekkel. Az államtitkári tájékoztatón kiderült, hogy míg a vármegyei közgyűlés elnöke szavazhat, a 2 ezerfős népesség alatti falvak polgármesterei nem szavazhatnak majd a járási pénz elosztásáról. Ezt az érintettek vitatták. Dóc, Ferencszállás, Klárafalva, Kübekháza, Tiszasziget és Újszentiván falvakban kisebb a lélekszám 2 ezernél. A járási döntéseket végül a minisztériumban bírálhatják el. Molnár Áron szerint ez nem demokratikus módszer, és kártékony is, mert a pénz elosztása viszályt szíthat a polgármesterek között.
Algyő polgármestere azt is megkérdezte, miért kell a Szegedi járásban ugyanazt a programot és ugyanúgy megvalósítani, mint például egy nógrádi járásban? Hiszen Szeged körül sokkal fejlettebbek a települések, míg Nógrádban a fejlődéstől leszakadó, elmaradott falvak vannak. Támogassa a kormány az elmaradott járásokat, a jól működőkre pedig bízza rá, hogy mit fejlesztenek, ez lenne a jobb megoldás - véli Molnár.
"Ez az egész arról szól, hogy a kormánynak pénzügyi gondjai vannak, és minden pénzt, amit csak tud, be akar szedni.
Ez egy újabb adó, de úgy szebben hangzik, hogy a Versenyképes Járások Programja" - jelentette ki Molnár Áron.
Évek óta emelik az Algyőre kirótt szolidaritási hozzájárulást, az idén 612 millió, jövőre várhatóan 700 millió felett lesz. Ez az állami elvonás már az egyharmada Algyő hipa-bevételnek, ami az idén 1,8 milliárd forint. Mivel az idei év gazdasági szempontból országszerte nem volt igazán eredményes, jövőre várhatóan nem lesz ennyi az algyői hipa-bevétel, csak kevesebb. Az új elvonással együtt már a felét elviszi az állam Algyő pénzének.
A vállalkozásbarát önkormányzati politika sok munkával és alaposan előkészített helyi fejlesztésekkel jár,Algyőnek saját ipari parkja is van. A polgármester most úgy látja, ha elviszi a pénzt az állam, akkor hiába hív az önkormányzat újabb cégeket. Miótakiderült a Versenyképes Járások Programja, Molnár Áront két cég is megkereste, hogy Algyőre jönnének, de a polgármester kérte, várjanak egy kicsit, amíg kiderülnek a részletek az új elvonásról.
Molnár utóbb úgy értesült, ha valahova új gyár települ, az új cég első évi iparűzési adójából 20 százalékot vesz el az állam, de az még nem derült ki, hogy a következő években ez hogyan alakul. Így nem lehet előre tervezni Molnár Áron szerint, aki ma polgármesterként terveket készít, az a felelőtlen.
Algyőn a magas hipa-bevétel mellett is csak évekig tartó pályázások után sikerült Európai Uniós és állami támogatással, 138 milliós önerővel, majdnem 970 millió forintból felépíteniük egy új, 60 férőhelyes bölcsődét, amely öt új munkahelyet is adott. A Bóbita Bölcsőde 2023 tavaszán nyílt meg, és azonnal megtelt, mert a lélekszám növekszik a nagyközségben, sok fiatal család építkezett ott az utóbbi évtizedekben, többen Szegedről költöztek ki, hogy saját kertes házban élhessenek. A gyerekek nőnek, ezért a mostaninál nagyobb óvoda is kellene. Molnár Áron azonban úgy véli, a növekvő állami elvonások és a közben dráguló önkormányzati kiadások miatt olyan nagyberuházást, mint a bölcsőde volt, talán már nem is tudnának saját erővel megvalósítani.
Szeged 2020-ban még 73 millióval kezdett, ám a gyorsan növekvő szolidaritási hozzájárulás címén az idei, várhatóan 19,4 milliárdos hipa-bevételéből már 4,37 milliárdot fizet be az államkasszába, jövőre pedig 5 milliárdot fog betenni - mondta Kovács Tamás gazdasági alpolgármester azönkormányzati Szeged Televízió műsorában.
Kovács Tamás is részt vett az államtitkári tájékoztatón, és szerinte a szolidaritási hozzájáruláson felül jövőre a Versenyképes Járások Programjának szegedi befizetése várhatóan 1 milliárd körül lesz. Szeged gazdasági alpolgármestere azt mondta, a Pénzügyminisztérium már most, előre megállapította ezt az összeget, de emögött nincsen megalapozott számítás, hiszen a leendő szegedi bevételről a pontos adatok majd csak 2026 májusában derülnek ki. Kovács most úgy tudja, ha végül az elszámolásnál az 1 milliárdnál kevesebb lesz a 2024-es szegedi hipa-bevételhez képest a 2025-ös növekmény, akkor a különbözet visszajár majd a városnak, ha pedig magasabb lesz, a többletet elvonja az állam. Addig azonban, amíg megtudják a pontos adatot, a szegedi 1 milliárd elméletileg ott marad az Államkincstárnál.
A Telex emailben megkérdezte Kovács Tamás gazdasági alpolgármestert, mire számítanak az önkormányzatnál a Szeged határában épülő kínai elektromosautó-gyár hipa-bevétele ügyében. Ha aBYD építése a tervek szerint halad, és jövőre elkezd termelni az új gyár, a beindulását követő évtől fizethet majd helyi iparűzési adót, nem is keveset. Ebből a bevétele növekedésére számíthat Szeged - vagy a kormány, illetve mindkettő, a kérdés, hogy milyen arányban. Ha a válasz megérkezik, cikkünket frissítjük.
Megkérdeztük a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot is, mit terveznek a BYD leendő hipa-bevételével. Közölték, hogy a KTM vezetői az elmúlt hetekben több mint 1200 településvezetővel konzultáltak a Versenyképes Járások Programról. Azt írták:
"Az országos konzultáció tapasztalatainak értékelése a napokban kezdődött, a Versenyképes Járások Program részletszabályainak kidolgozása még tart."
A Szegeden október 22-én tartott Versenyképes Járások Programja-tanácskozásról utóbbvideó jelent meg György István államtitkár Facebook-oldalán: a képeken látható, hogy az emberek beszéltek egymással, de az nem derül ki, hogy melyikük mit mondott, mert a videó hangja csak kellemes zene, semmi más.
Az önkormányzat lapja,a szeged.hu összefoglalója szerinta konzultáción kiderült: "az államtitkárnak sem tetszik, hogy elvonják az önkormányzatok mára egyetlen bevételét, az iparűzési adót, de őt senki nem kérdezte". Négy nappal később Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter bejelentette:országszerte tartottak konzultációkat, így jövőre be lehet vezetnia Versenyképes Járások Programját. | Aki ma polgármesterként terveket készít, az a felelőtlen | A kormány szerint pont a kisebbek érdekében vonnak el iparűzési adót a településektől, de a Szegedi járásban a polgármesterek egy részének nem tetszik a Versenyképes Járások Programja. „Az egész arról szól, hogy a kormánynak pénzügyi gondjai vannak, és minden pénzt, amit csak tud, be akar szedni” – mondják. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/07/helyi-iparuzesi-ado-versenykepes-jarasok-program-allami-elvonas-onkormanyzatoktol | null | true | null | null | Telex |
A jobbikos országgyűlési képviselő, Kepli Lajos szerint elképesztő, hogy Gyurcsány Ferenc – aki ellen a sukorói telekcsere ügyében milliárdos kárt okozó hivatali visszaélés miatt nyomoznak – a mentelmi jogának felfüggesztése ellenére még mindig szabadlábon van, s így lehetősége van bizonyítékok megsemmisítésére és tanúk befolyásolására is.
Kepli Lajos szerint elképesztő az is, hogy a volt miniszterelnök “mondvacsinált okokkal” utasít vissza parlamenti vizsgálóbizottsági meghívókat.
Gyurcsány Ferencet, mint a Motim Zrt. többségi tulajdonosát hívta meg szerdai ülésére a kolontári katasztrófát vizsgáló bizottság, a volt kormányfő a testület elnökének, Kepli Lajosnak írt és a Facebookon közzétett levelében ugyanakkor tudatta: soha nem volt a Motim Zrt. többségi tulajdonosa, így gondolja, hogy mégsem őt akarták meghívni az ülésre.
Kepli Lajos hangsúlyozta: természetesen Gyurcsány Ferenc döntését tudomásul veszik, még ha nem is tartják jogosnak, hiszen a volt miniszterelnök kizárólagos tulajdonában álló Altus Zrt. internetes oldala szerint a cég a Motim 49,8 százalékos tulajdonosa, vagyis döntő befolyással bír.
Hozzátette: a Jobbik szerint véget kell vetni a “maszatolásnak”, és valódi elszámolásra van szükség, ehhez pedig előrehozott választások kellenek. | Letartóztattatnák Gyurcsányt a jobbikosok | Az ellenzéki párt kezdeményezi a volt kormányfő őrizetbe vételét és előzetes letartóztatásba helyezését a hatóságoknál. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/09/20/letartoztattatnak-gyurcsanyt-a-jobbikosok/ | 2011-09-20 14:15:00 | true | null | null | fn.hu |
PRIVÁT KOPÓ bűnügyi magazin | Hűtlen kezelés miatt egy év - két évre felfüggesztett - fogházbüntetésre ítélte, nem jogerősen, a Siklósi Járásbíróság a dél-baranyai Gilvánfa Fidesz-KDNP-s polgármesterét. | null | 1 | http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=PolitikaEsBunozes&MN=PolitikaEsBunozes&AN=hutlenbogdan&LN=Hungarian | 2018-11-29 13:26:00 | true | null | null | Privátkopó |
|
Bodoky Tamás megjegyezte, az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy peres úton lehet csak elégtételt venni. Kérdés, mikor lesz ennek eredménye, de így tudják a legjobban kifejezni, mennyire nem értenek egyet, és kikérik maguknak a hivatal által megfogalmazott állításokat. Szerinte egyébként vagy a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszél ostobaságokat, vagy a titkosszolgálat inkompetens, amiért tizennégy éven át hagyott működni egy ilyen "veszélyes hírszerző központot" Magyarországon, mint az Átlátszó.
Részlet a videóinterjúból:
A főszerkesztő beszélt arról is, benne volt a levegőben, hogy célkeresztbe kerülhetnek, mivel tavaly január óta a Civil Összefogás Fórum (CÖF) több sajtótájékoztatót tartott, ahol gyakorlatilag elhangoztak azok a vádak, amelyeket most megismétel a Lánczi Tamás vezette szervezet. Azt pedig ő maga is szeretné tudni, kinek és milyen károkat okoztak működésükkel. - Azt értem, hogy korrupt politikusoknak esetleg károkat okoztunk azzal, hogy ilyen-olyan bizniszeket kinyomoztunk és nyilvánosságra hoztunk, de az Magyarországnak inkább hasznára vált, semmint kárt okozott volna - fűzte hozzá. A hivatal róluk szóló jelentését egy kémregényhez hasonlította, semmiféle jelentősége nem volt, válaszolnak-e a megkeresésre, avagy sem. Egy előre elkészített verdikthez próbáltak lefolytatni egy látszatvizsgálatot, miközben az egész írás színvonala az ötvenes évek világát idézi, az imperialista ügynökök és jugoszláv békaemberek szintjén mozog - mondta Bodoky Tamás. | Bodoky Tamás: A Szuverenitásvédemi Hivatal kémregények szintjén vádaskodik | Megfélemlítő hatása van, amikor egy állami hivatal különféle bűncselekménygyanús dolgokkal vádolja az embert vagy az általa működtetett szerkesztőséget. Mivel nem lehet fellebbezni a Szuverenitásvédelmi Hivatal döntései ellen, ezért személyiségi jogi pert indítunk – mondta el az Átlátszó főszerkesztője a Népszavának adott videóinterjújában. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258493_szuverenitasvedemi-hivatal-atlatszi-bodoky-tamas-interju | null | true | null | null | Népszava |
Az RTL Klub derítette ki nemrég, hogy Matolcsy György jegybankelnökként legtöbbször barátnőjével, Vajda Zitával utazott el külföldi útjaira. Jártak együtt többek között Párizsban, Londonban, Dublinban, Isztambulban, Baselben, Frankfurtban és Washingtonban is.
Az RTL arra volt kíváncsi, hogy még jegybanki kinevezése előtt, nemzetgazdasági miniszterként kivel járt külföldi útjain. Vajda Zita ugyanis ekkor még az NGM-ben dolgozott, csak Matolcsyval együtt váltott ő is az MNB-be.
A nemzetgazdasági minisztérium viszont nem kívánt csak úgy válaszolni erre a kérdésre, azt üzenték, csak akkor adják ki az adatokat, ha az RTL kifizeti az adatigénylésért általuk kért 30 ezer forintos összeget.
Nem ez az egyetlen eset, hogy egy állami szereplő csak pénzért akar megválaszolni közérdekű adatokkal kapcsolatos információkat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nemrég például hárommillió forintot kért azért, hogy megmondják, mire költik az ötezer forintos kamarai hozzájárulásokat, a Posta pedig az MSZP-s Tóth Bertalantól közel 70 millió forintot kért közadatokért cserébe.
Sokáig a hasonló adatigénylésekre ingyen kellett válaszolnia az állami szerveknek, de a fideszes többségű parlament 2015-ben megváltoztatta a törvényt, azóta kérhetnek pénzt adatokért cserébe információkért.
Az MNB korábban ingyen adta ki amúgy Matolcsy útjainak részleteit, ezért sem világos, miért kerülne ez pénzbe az MNG-nél. Az RTL meg is kereste ezzel kapcsolatban a minisztériumot, ahol hétfőre ígértek választ. | Pénzt kér az NGM azért, hogy megmondják, hova és kivel utazott miniszterként Matolcsy György | Azt lehet tudni, hogy MNB-elnökként Matolcsy legtöbbet barátnőjével, Vajda Zitával utazott. Az RTL azt tudná meg, hogy már miniszterként is kísérgette-e Matolcsyt a szeretője. | null | 1 | https://444.hu/2017/03/11/penzt-ker-az-ngm-azert-hogy-megmondjak-hova-es-kivel-utazott-miniszterkent-matolcsy-gyorgy | 2017-03-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az általa vezetett önkormányzatban még nem került ki a falra az Orbán-féle nyilatkozat, szerinte téved az, aki Schmitt Pált strómannak tartja, és ígéri, hogy a Fideszt támogató üzleti körökkel is vállalnak konfliktusokat. Interjú a fideszes Lázár Jánossal, a rendszerváltás utáni legnagyobb parlamenti frakció vezetőjével, aki állítja, hogy a miniszterelnökkel kölcsönösen szokták kritizálni egymást.
- Nem kellene most már felvenni valakit a Fidesz-frakcióba, aki odafigyel arra, hogy az önök által benyújtott törvényjavaslatok ne sértsék a saját politikusaik vagy barátaik érdekeit?
- Mire gondol? Inkább azzal szoktak bennünket vádolni, hogy a barátainknak gyártjuk a törvényeket.
- Voltak mostanában olyan esetek, például a Borkai-ügy...
- ...na, az egy kicsit bonyolultabb ennél.
- Miért?
- Mert célunk, a fegyveres szervek depolitizálása, érint jó néhány politikai szervezetet, köztük a Fideszt is. Miénk ma a legnagyobb párt, és sok helyi szervezet akart olyan jelölteket indítani, akik korábban a hivatásos állomány tagjai voltak, és így most sok helyen újra le kell folytatni a jelölési folyamatot. Van olyan polgármester- és képviselőjelölt, akiket érinteni fog ez a fajta összeférhetetlenség, és a frakcióban ez váltott ki némi turbulenciát.
- De a korlátozás ötről három évre csökkentése nem kifejezetten Borkai Zsolt győri polgármester miatt történt?
- Nem, ez a frakció nyomására alakult így. Több képviselőtársam jelezte, hogy túlzónak, igazságtalannak tartja az öt évre szóló korlátozást. Borkai Zsolt azt mondta a frakcióülésen, ha ez a döntés, akkor ő ezt vállalja.
- Erre az esetre rímelt ugyanakkor az is, amikor a bankadós javaslathoz nyújtottak be olyan módosítást, amely kedvezőbb helyzetbe hozott mások mellett egy olyan gazdasági társaságot is, amely több szálon önökhöz kötődik.
- Van köztük olyan is, amelyik nem éppen hozzánk kötődik. Most, amikor több európai országban napirendre kerülnek a különadók, a bankrendszer, az energiaszektor vagy éppen a telekommunikációs ágazat megadóztatása, akkor számos példa van arra, hogy a nemzeti vállalatokat megpróbálják előnyösebb helyzetbe hozni. Ez ugyanaz, mint a lex Mol. Ha az országgyűlésben el lehetett fogadni azt a törvényt, akkor ilyen szabályozásokra van lehetőség más esetben is.
- Viszont az indok ebben az esetben nem a nemzeti vállalatok megsegítése volt. Hanem az, hogy kedvezni kell azokkal a biztosítókkal, amelyek még nincsenek olyan régóta a piacon. A módosítókban pedig az szerepelt, hogy a 2007. június elseje után alakult cégek tartoznak ebbe a körbe, és csodák csodájára a többek között Járai Zsigmond által alapított CIG Pannónia Biztosító épp 2007 októberében alakult.
- Azt azért mindig hozzá kell tenni, hogy más biztosítókkal együtt tartozik ebbe a körbe, és olyan cégekről van szó, amelyek hazai vagy nemzeti érdekkörben vannak. A lex Molt a teljes parlament elfogadta, így szerintem ezután a magyar politikusoknak kellő megfontoltságot kellene tanúsítaniuk, mielőtt kritikával illetnek egy ilyen lépést.
- Igen, de a hivatalos indok itt nem a nemzeti érdekek védelme volt, hanem az, hogy ezek a cégek még újak.
- Tudomásom szerint három érintett cég van, és ezek mindegyike magyar tulajdonban van. Inkább ezt hangsúlyoznám, mint azt, hogy ezek új szereplők. Bár hozzáteszem, a kettő összefügg egymással: a multinacionális cégek korábban ki tudták alakítani a piacaikat, és a hazai gazdasági világban csak az utóbbi években indult be a biztosítási piac.
- Az interjú előtt említette, hogy a beszélgetés után Orbán Viktorral van találkozója. Ő szóba szokta hozni önnek ezeket a törvényhozási döccenőket?
- Kölcsönösen szóba hozzuk egymásnak a tapasztalt problémákat. És a mérleg inkább a frakció javára billen, mint a kormányéra (nevet).
- És miket mondott eddig?
- Egy kormányfő és egy frakcióvezető nyilván megbeszéli azokat a problémákat, amelyeket a kormány tapasztal a frakció részéről. Például ha disszonancia van a törvényhozásban. De ha én azt tapasztalom, hogy a kormány részéről valami nem jól működik, és ezt a képviselőtársaim is megerősítik, akkor azt elég határozottan fogom képviselni a miniszterelnök úrnál. Ez azonban mindig így van, a miniszterelnök és a frakcióvezető munkakapcsolatában a kritikának is helye van.
- A kérdésem arra vonatkozott, hogy ön kapott-e kritikát a törvényhozási döccenők miatt.
- Ez kölcsönös.
- Tehát akkor volt ilyen.
- Igen, de volt olyan is, amikor én fogalmaztam meg kritikát.
- De azt nem mondja meg, hogy mik voltak ezek?
- Nézze, egy kormányzáson belül szakmai viták zajlanak. Vannak szakpolitikai érdekek, vannak pénzügyi érdekek. Miközben például egy államtitkári posztot betöltő képviselő támogatja a közbeszerzési törvénynek azt a módosítását, hogy a szociális intézmények élelmiszerbeszerzése kikerüljön a közbeszerzési kötelezettség alól, addig a pénzügyi szempontokat képviselő államtitkár azt mondja, hogy ez nem lehetséges. Szerencsés, ha ezek a viták már a kormányzaton belül rendeződnek és nem kerülnek a frakció elé.
- Ezeknek a problémáknak az egyik forrása nem az, hogy dömpingszerűen nyomják a törvényeket?
- Az interjúra készülve megnéztem, és '98-ban hat törvényt hozott a parlament a rendkívüli ülésszakában, tizenegynéhányat 2002-ben és 2006-ban, most pedig a július 22-ig tartó ülésszakon 57 törvény, törvénymódosítás vagy országgyűlési határozat születik. Ilyenre még nem volt példa. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között becsúszhatnak hibák. Soha nem fogom azt állítani, hogy amit mi itt a parlamentben csinálunk, az hibátlan. Nincs nálunk a bölcsek köve. Mi egyfajta utat próbálunk járni, amellyel próbálunk a célhoz eljutni. Nincs kizárólagos megoldás!
- Nem lehetett volna ezt úgy kivédeni, hogy jobban előkészítik a törvényjavaslataikat, és például nem képviselői indítványokkal bombázzák a parlamentet?
- A parlament jóval hamarabb mint a kormány, már május 14-én felállt. Egy kormányzati struktúra beindításához sok időre van szükség, van olyan része, amely még most is átalakítás alatt áll. Ehhez képest nem volt idő a várakozásra, egy gazdasági és társadalmi értelemben csődben lévő ország esetében a törvényhozásnak lépéseket kell tennie.
- Ezt a csőd meghatározást fenntartja? Korábban voltak ebből problémák, amikor Kósa Lajos és Szijjártó Péter mondott hasonlókat.
- Nem vagyok közgazdász, a társadalmi és gazdasági csőd alatt azt értem, amit mindenki érez. Azért kapott a Fidesz kétharmadot, mert az emberek úgy találták, hogy az ország zsákutcába került. Ilyen helyzetben nem várhat a parlament, és nem ülhetünk a babérjainkon. Egyébként régen volt már olyan az országgyűlésben, hogy a képviselők maguk írták a törvényeket. Ez a kilencvenes évek elejére jellemző hangulat, ahogy az is, hogy hajnalig tartó ülések vannak.
- Lehet, de az [origo]-nak van olyan információja, hogy ezeknek a törvényeknek a nagy részét nem maguk a képviselők írták, hanem különböző ügyvédi irodák.
- Nem hiszem. Ami a frakcióból került ki, azoknál nem ez történt. Ha a médiatörvényre gondol...
- ...igen, arról lehet tudni, hogy Szalai Annamária ORTT-tag környezetében dolgozták ki.
- Nyolc éve vagyunk ellenzékben, ennek elégnek kellett lennie arra, hogy megoldásokon gondolkodjunk. Nagy baj lett volna, ha nem lettek volna kész javaslataink.
- Ehhez képest aztán, amikor benyújtották a médiatörvényeket, akkor azokból több dolgot visszavontak, átírtak.
- Egy részét elfogadta a parlament, és a köztársasági elnök aláírta, egy másik részének a vitáját ősszel folytatjuk, és vannak olyan elemek, amelyekről még ebben az ülésszakban szavazunk. Mivel képviselői indítványként jelent meg a javaslat, ezért később fontos volt az a vita, amelyet a parlament sajtóbizottságában folytattunk le, illetve fontosak voltak az ellenzéki javaslatok.
- Ön is azt mondja, hogy lépéskényszer van, és sürgősen megoldandó feladataik vannak, viszont közben mégis jut idő olyan határozat elfogadására, hogy egy politikai nyilatkozatot hol, milyen méretben, milyen nyomtatásban kell kifüggeszteni különböző intézményekben. Mennyi időt töltöttek ezzel?
- Ez egy kormányhatározat volt. Az országgyűlés arról döntött, hogy megpróbálja értelmezni azt, ami az áprilisi választáson történt, hiszen a rendszerváltás óta ez az első alkalom, hogy az emberek kétharmados felhatalmazást adtak egy pártnak, annak biztos tudatában, hogy ez a párt élni fog ezzel a felhatalmazással. Aki Orbán Viktorra szavazott, az a kétharmadra szavazott.
- Úgy emlékszem, hogy Orbán Viktor a kampányban végig azt mondta, hogy a kétharmaddal nem kell foglalkozni.
- Ő azt mondta, hogy kis győzelem, kis változás, nagy győzelem, nagy változás. Az emberek pedig a nagy változás mellett tették le a voksukat.
- Arra viszont nem emlékszem, hogy nagyon emlegették volna azt, hogy itt forradalom, és új rendszer lesz.
- Az többször elhangzott, hogy nagy bizalom, nagy változás. Egyértelmű volt, hogy csak akkor lehet igazi változást végrehajtani az országban, ha ilyen volumenű felhatalmazást adnak az emberek. Hogy indulásként az országgyűlés elfogad egy nyilatkozatot, amely megjelöl alapértékeket, azt teljesen normális dolognak tartom. Ezzel szerintem semmi probléma nincs, a kifüggesztés már lehet ízlés kérdése.
- Hódmezővásárhelyen kinn van már?
- Még nincs, mert a képviselőtestület fog ebben állást foglalni. Szeretném a képviselőtársaimmal együtt eldönteni, hogy kitesszük vagy sem.
- A nyilatkozatot olvasva egyébként úgy tűnik, mintha a saját korábbi kormányzásukról is nagyon lesújtó véleményük lenne.
- Az is benne van a húsz évben.
- Tehát akkor amit eddig mondtak arról, hogy 1998 és 2002 között sikeres kormányzás folyt, az sztornó?
- Nem gondolom azt, hogy a Fidesz akkori kormányzása hiba nélküli lett volna. Ahhoz, hogy az emberek olyan kiábrándultságba süllyedjenek, mint a rendszerváltás előtt, kellett az egész húsz év, és ebben benne van a Fidesz kormányzása is. De sokakkal együtt az a véleményem, hogy gazdasági értelemben az a négy év volt a legsikeresebb, és egy lehetőséget, egy esélyt hordozott magában.
- És ön szerint ezt a hatalmas változást végre lehet hajtani nagyrészt ugyanazokkal az emberekkel, akik akkor is kormányoztak?
- Szerintem az emberek nem egy második Orbán-kormányra szavaztak, hanem egy új Orbán-kormányra.
- Ha már változásokról van szó, önök megharagudtak Sólyom Lászlóra?
- Nem, nem haragudtunk meg rá, sőt, azt gondolom, történelmi érdemei vannak Sólyom Lászlónak.
- Akkor nem gondolják, kijárt volna neki az, hogy ne az utolsó pillanatban közöljék vele, mik a szándékaik az államfői poszttal?
- Mit ért az utolsó pillanat alatt? A jelölés előtt az emberi tisztességnek megfelelően Orbán Viktor tájékoztatta őt a döntésről.
- Ön szerint korrekt, hogy másfél hónappal a hivatali idejének lejárta, illetve pár nappal az államfőválasztás előtt közlik vele a hírt?
- Ez sokak nézeteivel vagy információival ellentétben nem volt egy lefutott kérdés. A Fidesz-elnökségen belül is folyt erről a vita, és félreértés ne essék, ez nem személyekről szólt, hanem eszményekről. Az volt a kérdés, milyen köztársasági elnökre van szükség 2010-ben, Magyarországon. Nagyra becsülöm a köztársasági elnök munkáját, amelyet fontos társadalmi kérdések - környezetvédelem, fenntartható fejlődés vagy határon túli magyarok - felvetése kapcsán végzett, de azt gondolom, hogy most egy olyan államfő kell, aki az emberek embere.
- És Sólyom László nem volt ilyen?
- Sólyom elnök úr az elmúlt húsz év legkeményebb politikai időszakában nyújtott történelmi teljesítményt, de ennek egy megosztott társadalomban rezsije is van. Sokat elárul az a felmérés, amely szerint Schmitt Pál még meg sem volt választva, de már népszerűbb volt, mint Sólyom László. Ez nem a mostani elnök érdemeiből von le, viszont az emberek kiábrándultak a politikából, és kell végre egy olyan ember, akit a magukénak érezhetnek. Akire büszkék lehetünk, aki olimpiai bajnokként egy eszményt testesít meg. A köztársasági elnök intézményének alkotmányos meghatározása is kettős: egyrészt a nemzet egységének megtestesítése, másrészt a demokratikus berendezkedés feletti őrködés. Sólyom László láthatóan az utóbbira helyezte a hangsúlyt, azért, mert a korszak is ezt kívánta meg. Most viszont úgy ítéltük meg, hogy egy olyan ember kell, aki visszaadja a hitet az országban.
- Nem visz félre az a logika, hogy a közvélemény-kutatásokra hivatkoznak? Jellemzően azok az emberek tudnak tartósan népszerűek lenni, akik nem képviselnek valamilyen karakán véleményt, nem igazán önállóak, függetlenek.
- Tévedés azt gondolni, hogy a köztársasági elnök nem független. Maga az intézmény független, és nem személytől függ az önállósága. Mádl Ferenc is küldött vissza törvényeket, és Schmitt Pál is azzal kezdte a Fidesz-frakció előtt, hogy nem kell megsértődni, ha ő visszadob jogszabályokat vagy az Alkotmánybírósághoz fordul. Aki azt gondolja, hogy Schmitt Pál a Fidesz strómanja lesz, óriásit fog tévedni.
- Az mennyire passzol az önök által is emlegetett történelmi párhuzamokhoz, hogy azt az elnököt, aki a nyolcvanas években küzdött a bős-nagymarosi vízlépcső ellen, és az Ellenzéki Kerekasztal tagja volt, lecserélik egy olyasvalakire, aki miniszterhelyettesi rangban szolgálta az akkori rendszert?
- És kétszeres olimpiai bajnok.
- Igen.
- Schmitt Pál megkapta ezt a kérdést több frakcióban is, és világosan elmondta, hogy betöltött magas tisztségeket, ami döntően azzal volt összefüggésben, hogy nyelveket beszélt. Kellett egy olyan ember a sporthivatalba a sportolók közül, aki képviselni tudja Magyarországot külföldön is. Nem gondolom tehát azt, hogy kompromittálta magát, de van egy másik válaszom is. 1990 előtt is volt élet ebben az országban. Abban, hogy azt az időszakot normális emberi gerinccel és ésszel túl lehessen élni, a sportsikerek rengeteget segítettek. Az akkori nemzeti összetartozás, a büszkeség érzésében a hatvanas-hetvenes évek olimpiai bajnokainak nagyon komoly szerepe volt. Furcsa, hogy míg a világ más részein az olimpiai bajnok sportolók nemzeti szimbólumok, addig itt az államfőjelölésről szóló vitában ez elő sem került, miközben Schmitt Pálnak ez az egyik legfontosabb értéke.
- Az alkotmányban viszont az van, hogy a köztársasági elnöknek az államszervezet demokratikus működése felett kell őrködnie. Nincs benne szó sporttapasztalatról.
- Göncz Árpád pedig író volt és SZDSZ-es ügyvivő, és mégis tudott őrködni az alkotmányosság felett. Inkább arra helyezném a hangsúlyt, hogy a mi üzenetünk az: egy sikeres embert jelöltünk, aki képes volt győzni.
- Még a választások előtt jelentették be, hogy megalakult az előző nyolc év gyanúsnak ítélt ügyeit vizsgáló bizottság, amelynek élére önt nevezték ki. Ezzel most mi a helyzet?
- Papcsák Ferenc képviselő átvette a teljes ügynek a koordinálását, és úgy látom, elég intenzíven dolgozik azon, hogy megválaszolásra kerüljön, miként kerülhetett az ország ilyen helyzetbe, és mi történt az adófizetők pénzével.
- Már sok ügy terítékre került, és a többségük olyan emberekhez kötődik, akik az előző nyolc évben tisztségeket töltöttek be. Viszont nem látni köztük olyan, szintén nagy horderejű ügyeket, mint amilyen például a sávolyi motorpálya, a pátyi golfpálya vagy az MVM offshore-ügyletei.
- Az MVM ott van, már én is külön kiemeltem korábban az offshore-ügyleteken belül. Nézze, ellenzékből, pontos információk híján nehéz megmondani, hogy hány csontváz van a szekrényben. Mi olyan ügyeket emeltünk ki, amelyekről feltételeztük, hogy hozzájárultak a társadalmi bizalom elveszítéséhez. Azért kaptunk kétharmados támogatást, mert az emberek azt mondták, hogy nem mehet tovább ez a korrupciósorozat, nem lehet az, hogy szétlopják az országot. Ha ez következmények nélkül marad, az a Fidesz számára is komoly problémákat vet fel.
- A sávolyi történetre visszatérve, azt annak ellenére is hajlandók lennének elővenni, hogy az abban érintett befektető cég vezéralakja, Kovács Bence János ismeretségben van Orbán Viktorral?
- Ez hitelességi kérdés. Világosan látni kell, hogy ha a Fidesz hatalomgyakorlása bármilyen formában is a szocialistákét követi, akkor bukásra vagyunk ítélve. Ha nem tudjuk kizökkenteni az állam működtetését abból a szocialista gyakorlatból, hogy a közérdeket felülírja a magánérdek, akkor nem tudjuk megváltoztatni az országot, és el fogjuk veszíteni a választók bizalmát. Mi azt akarjuk, hogy a köz érdeke érvényesüljön, és lehet, hogy ez olyan konfliktusokhoz fog vezetni, amelyek nem fognak tetszeni azoknak az üzleti köröknek, akik egyébként a Fideszt támogatták.
Az interjút péntek délelőtt, az IMF és a magyar kormány közötti tárgyalások összeomlása előtt készítettük. | "Az emberek nem egy második Orbán-kormányra szavaztak" - interjú Lázár János Fidesz-frakcióvezetővel | Az általa vezetett önkormányzatban még nem került ki a falra az Orbán-féle nyilatkozat, szerinte téved az, aki Schmitt Pált strómannak tartja, és ígéri, hogy a Fideszt támogató üzleti körökkel is vállalnak konfliktusokat. Interjú a fideszes Lázár Jánossal, a rendszerváltás utáni legnagyobb parlamenti frakció vezetőjével, aki állítja, hogy a miniszterelnökkel kölcsönösen szokták kritizálni egymást. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/07/lazar-janos-a-fidesz-frakciovezetoje-interju | 2010-07-19 15:08:00 | true | null | null | Origo |
A vádlottak 2011 júniusa és 2015 decembere között ügyfeleiknek rövid távú befektetési lehetőséget ajánlottak, 30 százalékos kamattal. A sértettek különböző összegeket, összesen több mint száz millió forintot adtak át a magas hozam reményében. (Lecsaptak a túlszámlázókra)
A "futamidők" lejárta után a gyanúsítottak azzal hitegették ügyfeleiket, hogy fizetni fognak, de sem a rájuk bízott pénzt, sem annak ígért kamatait nem fizették vissza a sértetteknek. | Bedőltek a harminc százalékos kamatnak | Vádemelési javaslattal zárták a kispesti rendőrök annak a férfinak és két társának az ügyét, akik magas hozamot ígértek „befektetőiknek” - írja a police.hu. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/bedoltek_a_harminc_szazalekos_kamatnak.647902.html | 2017-09-23 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Az államtitkárság közleményében hangsúlyozza: a kormány a jövőben a valós tevékenységet folytató, társadalmilag hasznos civil szervezeteket szeretné állami támogatáshoz juttatni, és ki akarja szűrni az érdemi munkát nem végző, pusztán a pályázati pénzek megsarcolására szakosodott “kalóz” szervezeteket.
A civilszervezetek működését szabályozó joganyag felülvizsgálata után várhatóan jövő év elején, legkorábban áprilisban nyújtják be az Országgyűlés elé azt a törvényjavaslatot, amely a tervek szerint 2011 júliusától szabályozná újra a civil szektor finanszírozását, valamint a civilszervezeteknek adható kedvezmények körét és mértékét – fejtik ki a tájékoztatásban. Kiemelik: a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) rendszerét a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálataira alapozva kívánják átalakítani.
A KEHI által átvilágított szervezetek az előző évben összesen 400 millió forintos állami támogatásban részesültek, de a szervezetek 20 százaléka szabálytalanul jutott hozzá ezekhez a pénzekhez. A legtöbb civil szervezet ugyanis átlagosan néhány százezer forintos támogatást kapott, míg az NCA döntnökök szervezetei 10 millió forint feletti állami juttatásokban részesültek a vizsgált időszakban – mutatnak rá a közleményben.
Az államtitkárság pénteki közleményében úgy fogalmaznak, hogy megértik az LMP-s és az MSZP-s politikusok aggodalmait, hiszen ők “szoros kapcsolatban állnak az NCA döntéshozóival”, vagyis őket anyagi szempontból hátrányosan érinti a jelenlegi kaotikus viszonyok felszámolása. Hozzáteszik: a civil szervezetek 3,6 milliárd forint állami támogatásra számíthatnak a jövő év első felében, míg az év második felében zajló “radikális átalakítás” időszakában szünetel a pályáztatás.
Az államtitkárság szerint ez az időarányos támogatás így is nagyobb lesz, mint amelyet az MSZP kormány juttatott az idén a civilszervezeteknek.
Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára kedden a parlamentben – egy LMP-s képviselő napirend előtti felszólalára reagálva – jelentette, hogy a kormány 2011-ben törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé a szektor működésével összefüggésben. Egyebek között arról beszélt, szerinte pazarlóan, magára túl sokat kötve működik a Nemzeti Civil Alapprogram. A kormány eltökélt a változtatásban – szögezte le, a célok között például a támogatás egyszerűsítését, átláthatóvá tételét, a rendszer kiszámíthatóvá tételét jelölve meg. | Átvilágítja a kormány a civileket | Alapos átvilágítást, majd komoly átalakításokat tervez a kormány a civil szférában - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkársága. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/11/12/atvilagitja_kormany_civileket/ | 2010-11-12 15:56:00 | true | null | null | fn.hu |
"A jóisten mentsen meg minket egy új eljárástól" - mondta a Kulcsár-ügy csütörtöki tárgyalásán az egyik ügyvéd. A perbeszédekben a védők többsége azt mondta, hibásnak tartják ugyan az elsőfokú bíróság ítéletét, de szerintük az ítélőtábla helyre tudja hozni azt, nem kell hét év után új eljárásra kötelezni a Fővárosi Bíróságot. Több védő is krituizálta az ügyészséget, amely miatt szerintük már azt sem lehet tudni, mi ellen kell védekezniük.
A védőbeszédekkel folytatódott csütörtökön a brókerbotrány, vagy más néven Kulcsár-ügy másodfokú büntetőpere a Fővárosi Ítélőtáblán. Az eljárásban korábban a Fellebbviteli Főügyészség és Kulcsár Attila elsőrendű, illetve Kerék Csaba másodrendű vádlott védője egyaránt az elsőfokú ítélet megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezését és új elsőfokú büntetőper, bizonyítás lefolytatását kérte a táblától.
A tárgyaláson felszólalt védők többsége azonban az eljárás másodfokon történő befejezését kérte, elsődlegesen védence felmentését, de némelyik ügyvéd akár az elsőfokú elmarasztaló ítélet jogerőre emelését is inkább elfogadhatónak tartja, mint a hét éve tartó büntetőeljárás még további évekkel történő elhúzását. "A jóisten mentsen meg minket egy új eljárástól, ha még évekig tart, abba mindannyian tönkremegyünk!" - fogalmazott az egyik védő.
Egy másik ügyvéd perbeszédében megjegyezte, hogy a rendelkezésre álló 150 ezer oldalnyi irat alapján szégyen lenne, ha a másodfokú bíróság nem tudna jogerős határozatot hozni, bár már így is egyértelmű, hogy akárhogy döntenek, ez az ügy nem fog az igazságszolgáltatás dicsőségére válni. Volt olyan védő is, aki azt kérdezte: mit lehet még remélni hét év után az eljárás megismétlésétől, születhetnek-e még egyáltalán új érdemi bizonyítékok, vallomások, van-e még ennek bármi értelme?
A csütörtökön felszólaló ügyvédek többsége megalapozatlannak tartja a Fővárosi Bíróság 2008-as elsőfokú ítéletét, de úgy vélik, védencük esetében korrigálhatók a tévedések, hiányosságok és meghozható a rendelkezésre álló iratok alapján is a jogerős döntés, nincs szükség megismételt eljárásra. Perbeszédükben a védők az elsőfokú ítélet megalapozatlanságát kritizálták, részben hiányosságai, részben pedig az indoklási kötelezettség elmulasztása miatt. Például a miatt, hogy Kulcsár magát és vádlott-társait terhelő, egyúttal meglehetősen ellentmondásos vallomásainak melyik részét, miért, milyen más bizonyítékokra támaszkodva fogadta el, vagy vetette el a bíróság, hiszen több vádlott bűnösségének kérdésében döntőnek bizonyult Kulcsár vallomása.
A legsúlyosabb védői kritikák mégsem az elsőfokú bíróságot, inkább az ügyészséget érték. Több védő sürgette, hogy a vádhatóság vonja le végre ennek az eljárásnak a szakmai tanulságait. Több védő felvetette, hogy a Fellebbviteli Főügyészség álláspontja - amely szerint történt bűncselekmény, de biztos nem az eredeti vádban szereplő sikkasztás - miatt, az a helyzet állt elő, hogy még a másodfokú eljárásban sem tisztázott: egyáltalán mi a vád, mi ellen kell védekezniük a vádlottaknak.
Az első fokon három év börtönre és 150 milliós vagyonelkobzásra ítélt Bitvai Miklósnak, az Állami Autópálya-kezelő egykori vezetőjének védője, Jován László az ügyészi nyomozást is bírálta. Kulcsár emlékezetes, ügyészek előtt tett, videón rögzített kihallgatása kapcsán ügyvéd szerint súlyos szakmai hiányosságok vethetők fel. Szerinte a nyomozati szakban az ügynek nem volt gazdája, voltak "mezei" gyanúsítottak, akiket a rendőrség hallgatott ki igen szakszerűen, és voltak kiemelt személyek, akiket az ügyészek hallgattak ki, "igen sajátosan".
A Kulcsár-ügyben az eljárás immár hét éve tart: 2003 nyarán az ügyészség azért emelt vádat, mert álláspontja szerint Kulcsár a K&H Equities munkatársaként 1998 és 2003 között jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, magánszemélyek és állami vállalatok pénzét off-shore cégeken keresztül. A Fővárosi Bíróság 2008 augusztusában hirdette ki elsőfokú ítéletét, amelyben nem jogerősen Kulcsárt nyolc év börtönre, 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte, és előzetes letartóztatásba helyezte. A 24 vádlott közül az elsőfokú bíróság nem jogerősen hetet letöltendő szabadságvesztésre ítélt, vagyonelkobzást pedig 8 vádlott esetében szabott ki, összesen mintegy 1,7 milliárd forint értékben.
A védőbeszédek elhúzódása miatt várhatóan a következő, május 6-i tárgyaláson az eredeti tervektől eltérően még nem lesz másodfokú ítélethirdetés a Fővárosi Ítélőtáblán. | A védők többsége már lezárná a hét éve tartó Kulcsár-ügyet | "A jóisten mentsen meg minket egy új eljárástól" - mondta a Kulcsár-ügy csütörtöki tárgyalásán az egyik ügyvéd. A perbeszédekben a védők többsége azt mondta, hibásnak tartják ugyan az elsőfokú bíróság ítéletét, de szerintük az ítélőtábla helyre tudja hozni azt, nem kell hét év után új eljárásra kötelezni a Fővárosi Bíróságot. Több védő is krituizálta az ügyészséget, amely miatt szerintük már azt sem lehet tudni, mi ellen kell védekezniük. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/04/a-vedok-tobbsege-ujrakezdes-helyett-jogerosen-lezarna-a-kulcsarugyet | 2010-04-29 14:39:00 | true | null | null | Origo |
A Fizettem.hu-ra érkező bejelentések számottevő részét képezik az autóvezetői vizsgával kapcsolatos korrupciós esetek. A leírásokból kitűnik, hogy jogosítványt szerezni nagyon nehéz úgy, hogy valaki nem fizet kenőpénzt a vizsgabiztosnak és az oktatónak, és sokszor az sem számít, hogy a tanulóvezetőnek milyen a tudása.
Mennyit ér meg neked, hogy átmenj?
A bejelentő vezetésoktatója a megadott 6 tanpályából mindössze háromra vitte el a tanulóvezetőt a kötelező 30 óra alatt, majd a tanfolyam végén megjegyezte, hogy szükség lenne még néhány órára, különben esélytelen a jogosítvány megszerzése. Vett 2 plusz órát, de az oktató még mindig nem volt elégedett. Végül a bejelentő a vizsga előtt rákérdezett, hogy akkor mégis mennyiért engednék át. Az oktató rábízta a döntést, a bejelentő 30 ezer forintot ajánlott fel, hogy abból 10 ezer forint legyen az oktatóé, 20 ezer pedig a vizsgabiztosé. Elsőre átment.
Fizettem is, meg nem is
A budapesti bejelentő lányát egy „olcsó” autós iskolába íratták be. Az oktatás széthúzva, nyögvenyelősen ment, ezért kerestek egy másik iskolát, ahol az egyik oktató ismerős volt. A szülők folyamatosan érdeklődtek a lány előrehaladásáról, úgy tűnt, minden rendben, mehet vizsgára. A vizsgán azonban megbukott, ezért újabb órákat vettek, de ismét megbukott. A lány megint akart órákat venni, de az oktatója azt mondta, hogy felesleges, tud vezetni, de addig nem fog átmenni a vizsgán, amíg meg nem keni az oktatót. A bejelentő mondta, hogy erről szó sem lehet, egy ideig azt is fontolgatta, hogy a rendőrséghez fordul. Végül az oktató bejelentette a lányt vizsgára, megkente a vizsgabiztost és sikerült a vizsga. A tanulóvezető szülei pedig 20 ezer forintot adtak neki, utólag, hogy ne tartozzanak a kenőpénz árával.
Tiszta lelkiismerettel
A bejelentőt a járművezetői vizsgán addig nem akarták átengedni, amíg nem ad borítékban 10 ezer forintot. Mivel elmondása szerint elvből nem járul hozzá a korrupcióhoz, addig vizsgázott, ameddig nem kapott olyan vizsgabiztost, aki kenőpénz nélkül is átengedte. Így ugyan drágább lett, de legalább tiszta maradt a lelkiismerete. A „hibátlan” vizsgával már kénytelen voltak átengedni, de azért viccesen hozzáfűzték, hogy ne vezessen forgalomban. A bejelentőnek azóta sem volt közlekedési balesete, a munkájához kellett a jogosítvány.
Terror
A forgalmi vizsgáját akarta még 2000-ben letenni a bejelentő, akinek – elmondása szerint – az oktatója „fizikai és lelki terrort” alkalmazott. A vizsga közeledtével az oktató közölte, hogy csak akkor mehet át a vizsgán a bejelentő, ha ad neki 100 ezer forintot és aláír egy papírt, hogy két évig nem vezet egyedül. Ne fizetett, be sem jelentkezett a forgalmi vizsgára. Hat évvel később lett csak jogsija, mert az oktatója elhitette vele, hogy csak akkor lesz jogosítványa, ha valakit megken. Azóta napi szinten vezet, balesete még nem volt.
Kenőpénzzel olcsóbb
Négyszer buktatták meg a bejelentőt a forgalmi vizsgán, elmondása szerint ebből kétszer jogosan, kétszer pedig olyan indokokkal, hogy „nem érezte magát biztonságban” vagy „túl közel ment egy biciklishez”. Az oktatója finoman célzott rá, hogy ha nem fizet kenőpénz, akkor csak rosszabbul jár, mert újra órákat kell vennie és újra vizsgadíjat kell fizetnie. Illetve azt is elmondta, hogy csak azért bukott meg, mert nem fizette le a vizsgabiztost. Végül 25 ezer forintot kért, ebből 10 ezer forint ment a vizsgabiztosnak és 15 ezer forintot maga az oktató tett zsebre. | Jogosítvány minden áron | A Fizettem.hu-ra érkező bejelentések számottevő részét képezik az autóvezetői vizsgával kapcsolatos korrupciós esetek. A leírásokból kitűnik, hogy jogosítványt szerezni nagyon nehéz úgy, hogy valaki nem fizet kenőpénzt a vizsgabiztosnak és az oktatónak, és sokszor az sem… | null | 1 | http://atlatszo.blog.hu/2013/12/20/jogositvany_minden_aron | 2013-12-20 11:18:54 | true | null | null | atlatszo.hu |
Emlékezetes, néhány napja Raskó György, Magyar Péter főtanácsadója egy Facebook-bejegyzésében, egy gyalázatos és sértő posztban azt írta: "milyen a tipikus Fidesz-szavazó? 65 évnél idősebb nő, maximum 8 általánost végzett, falusi, alacsony jövedelme van, illetve nyugdíja van."
Továbbá a tanácsadó azt is számolgatta, hogy Magyar Péter pártjának kedvez a nyugdíjasok halála.
... a következő választásokig sokan 100 ezres nagyságrendben kiesnek, mint szavazók, ugyanakkor 100 ezres nagyságrendben lépnek be fiatalok, mint első választók. Az idő tehát a Tiszának dolgozik."
Habár a posztot eltüntette Raskó a Facebook-oldaláról, az interneten továbbra is megtalálható. A posztot Magyar Péter nyilván letöröltette.
A botránypolitikus, Brüsszel embere egyébként megpróbálta letagadni , hogy köze lenne Raskóhoz, pedig köztudott, hogy a tanácsadója. Mint ismert, Raskó György októberben ajánlotta fel szolgálatait Magyar Péternek, új feladatát pedig éppen a baloldali Klubrádióban mondta el.
Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója úgy reagált a botrányra, hogy
Gyomorforgató, hogy nyugdíjasok halálát kívánják a Tisza Pártban!
- írta közösségi oldalán.
Ahogy arról az Origo is beszámolt, hétfőn látott napvilágot egy hangfelvétel , amelyen Magyar Péter akkori barátnőjével, Vogel Evelinnel beszélget. Magyar ekkor azon kívül, hogy saját híveit szidta, a nyugdíjasokról is lekezelően beszélt.
Nevetgélve úgy fogalmazott, hogy azt mondaná az időseknek, akiknek a gyerekei, unokái külföldön vannak, hogy
vegyenek magunknak új unokát.
De azt is mondta, hogy ha Vogel Evelin rosszul bánik vele, akkor majd
ráuszítja a "nyugdíjas kommandót".
Nyilvánvaló, hogy Magyar Péter emberei is azért gyalázzák a nyugdíjasokat, mert ő maga is lenézi őket. | Nem véletlenül várja Magyar Péter tanácsadója a nyugdíjasok halálát: Magyar Péter is gyalázza őket | Az elmúlt napokban több botrány is kirobbant Magyar Péter körül, amelyek megmutatták, milyen véleménnyel van Magyar és pártja, a Tisza Párt a nyugdíjasokról. Először Raskó György, Magyar tanácsadója kívánta Facebook-oldalán a nyugdíjasok halálát, mondván, az jó a Tisza Pártnak. Aztán a nyilvánosságra került hangfelvételből kiderült, ez azért van, mert Magyar Péter is mélységesen lenézi a nyugdíjasokat. Az emberei csak őt követik. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/nem-veletlenul-varja-magyar-peter-tanacsadoja-a-nyugdijasok-halalat-magyar-peter-is-gyalazza-oket | null | true | null | null | Origo |
Közel félmilliárd forintot sikkaszthatott a pénzintézet vezetője. Huszonegy rendbeli csalás, és 31 rendbeli magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat a kondorosi pénzintézeti vezető ellen a Békéscsabai Járási Ügyészség – áll az ugyeszseg.hu közleményében.
A kondorosi férfi húsz éven át vezette a helyi takarékszövetkezet fiókját, majd annak a 2017-es beolvadása után is ügyvezetői posztra helyezték. A közlemény azt is részletezi, hogy a férfi az interneten fogadásokat kötött, naponta több millió forint értékben, de a megromlott anyagi helyzetén ez sem segített.
2017-től kezdődően magáncélra „előleget” vett fel a szövetkezet pénztáraiból, ily módon 106 millió forintot tulajdonított el jogtalanul. A férfi magánszemélyektől is csalt ki pénzt, ezen az úton pedig 330 millió forinthoz jutott. Az összegekből korábbi sikkasztásának nyomait is próbálta eltüntetni, illetve újabb fogadásokat is kötött a pénzből.
Az ügyészség a vádiratban börtönbüntetést indítványozott, és azt is, hogy mintegy százmillió forintot adjon vissza a sértetteknek, és a vagyonát is foglalják le. | Vállalkozás: Több százmilliót sikkasztott a takarékszövetkezet egyik ügyvezetője | Szerencsejáték miatt eladósodott a takarékszövetkezeti vezető, ezért sikkaszthatta el a több százmillió forintot. A kondorosi fiókvezető húsz éven át vezette a helyi fiókot, de a harmadát takarékosság miatt megszüntető hálózatnál még az összevonások után is vezető pozíciót töltött be. Most vádat emeltek ellene. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20190313_Tbb_szzmilliot_sikkasztott_a_takarkszvetkezet_egyik_ugyvezetoje | 2019-03-13 13:10:00 | true | null | null | HVG |
Átszállították a K&H-ügy iratait az ügyészségre
Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2005. augusztus 4.
Befejeződött az iratismertetés a K & H-ügyben, az iratokat szerdán
átszállították a Fővárosi Főügyészségre. Az ügyészségnek 90 napja van, hogy
benyújtsa a vádiratot a bíróságra.
A rendőrség június 15-én jelentette be, hogy befejezte a lényeges nyomozati
cselekményeket, és megkezdik az ügyben keletkezett iratok ismertetését a
gyanúsítottakkal és védőikkel. Az ügyben 273 embert hallgattak meg
tanúként, ők döntően Kulcsár Attila ügyfelei, és a K&H Equitiesszel
kapcsolatban lévő személyek. Az ügy 26 gyanúsítottját 35 bűncselekménnyel
gyanúsították meg, három személyt magánokirat-hamisítással, tizenkettőt
sikkasztással, nyolcat pénzmosással, kettőt vesztegetéssel, egyet
orgazdasággal gyanúsítanak. A nyomozás során 55372 oldal irat keletkezett,
ezt 130 kötetbe rendezték. A bűnügyi költségjegyzék 77 tételből áll és 15
millió forintról szól, jelentős része tolmácsolási, utazási költség és a
szakértők díja.
Kulcsár Attilát, az ügy fő gyanúsítottját, a K&H Equities egykori vezető
beosztású munkatársát 20,8 milliárd forint elsikkasztásával, illetve 10,7
milliárd forint kár okozásával gyanúsítják. | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/cikk/372582/ | 2005-08-04 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Jogerősen kizárta tagjai közül a Demokratikus Koalíció (DK) Leel-Őssy Gábort - adta hírül közleményében a DK. Mint arról lapunk többször is beszámolt , Leel-Őssy Gábor, a DK egyik alapító tagja a megsemmisítő választási vereség után több ízben kemény kritikával illette Gyurcsány Ferencet.
Többször hangot adott annak, hogy szerinte Gyurcsány számára eljött a távozás ideje, ezért etikai vizsgálatot is kezdeményezett ellene. Gyurcsány ellen az eljárást megszüntették, és augusztusban a választókerületi szervezet egy sajátos körülmények között megtartott ülésen arra hivatkozva zárta ki Leel-Őssyt, hogy magatartása súlyosan sértette a párt politikáját, működési elveit, normáit.
A DK országos etikai bizottsága szeptemberben hatályon kívül helyezte a kizárásról szóló "elsőfokú" döntést, majd Gyurcsány ezután új eljárásra adott utasítást. Leel-Őssy ekkor bocsánatkérésre szólította fel a pártelnököt, azt írta:
Addig nem fogom ezt az ügyet elengedni, amíg ki nem állsz és bocsánatot nem kérsz. Nem tőlem, hanem a több száz embertől, akiket a területi igazgatód a te utasításodra végzett ki ebben a megyében.
A DK keddi közleménye szerint a párt immár "másodfokon" is döntést hozott gyulai alapító tagja eltávolításáról. "Megszületett a másodfokú, immáron jogerős döntés: a Demokratikus Koalíció kizárta Leel-Őssy Gábort a pártból" - fogalmaztak.
Borítókép: Gyurcsány Ferenc ( | Leszámolás a DK-ban: végleg kizárták a pártból a Gyurcsányt kritizáló párttagot | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/leszamolas-a-dk-ban-vegleg-kizartak-a-partbol-a-gyurcsanyt-kritizalo-alapitotagot | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Hír TV stábjának fotózásával kezdte a péntek reggelt az MSZP volt elnökhelyettese, aki fél perc elteltével telefonálva visszavonult. A 18. kerületi családi házban ezt követően órákig nem volt mozgás. A bukott szocialista politikus déli tizenkét órakor kiállt a garázsból. Ekkor már rajta volt az elmúlt napokból jól ismert sapka, de napszemüveggel nem takarta el az arcát. Ezúttal szóba állt a Hír TV tudósítójával, kérdésekre azonban nem volt hajlandó válaszolni.
– Honnan van a 240 milliója?
– Nem járulok hozzá, hogy rólam felvételt készítsenek, nem járulok hozzá, hogy a családomról felvételt készítsenek és leadják.
– De nem válaszolt a kérdésre.
– Nem járulok hozzá, hogy a családomat zaklassák. Önök zaklatják a családomat rendszeresen, bekameráznak az ablakunkon, a gyerekünket felébresztik, és magánemberként engem és a családomat folyamatosan zaklatják.
– Törvényes vagy törvénytelen úton szerezte azt a 240 milliót?
– Hagyjanak minket, magánemberként nem járulok hozzá, hogy felvételt készítsenek, sem rólam, sem a családomról; és arra kérem önöket, hogy éjszaka ne kamerázzanak be az ablakunkon. Ez magánterület.
– De ha kamera elé állna, ezt mind megúszhatná.
– Ennyi, köszönöm szépen.
Simon Gábor nem sokkal később elhagyta a házat családjával együtt. A volt politikus csütörtök óta nevezheti magánembernek magát. Az elmúlt 12 évben közszereplő volt.
Ismert, csütörtökön házkutatást tartottak az ügyészségi nyomozók Simonnál, miután az MSZP volt elnökhelyettesének csütörtök reggel megszűnt a parlamenti mandátuma és a mentelmi joga. Az ügyészségi nyomozók Simon pestszentlőrinci és budai háza mellett a szocialista párt székházában is jártak, de a volt képviselőt egyelőre nem gyanúsították meg. Simont hiába várta újságírók hada, senkinek sem nyilatkozott. Az ügyben a parlament mentelmi bizottsága is eljárást indított.
A legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte a büntetőeljárás megindítását még a múlt héten, miután kiderült, hogy Simon Gábor 2009 óta egy ausztriai bankszámlán parkoltat 240 millió forintot, amelyet a parlamenti vagyonbevallásaiban egyszer sem tüntetett fel.
„Annyit tudok megerősíteni, hogy a központi nyomozó főügyészségi kollégák több helyszínen házkutatást tartottak, és lefoglalások is voltak. Ennyi, ami tudható” – mondta a főügyészség szóvivője a Hír TV-ben.
Nemcsak a Simon vagyonnyilatkozataiban be nem vallott 240 millió forint, hanem a 2008–09-es 18. kerületi kötvénykibocsátás ügyében is nyomozást folytat az ügyészség – erősítette meg a Hír TV Magyarország élőben című műsorában a kerület országgyűlési képviselője. Kucsák László elmondta: az MSZP volt elnökhelyettese önkormányzati képviselő is volt az ügyletek idején, amelyekkel a helyhatóságot súlyos anyagi kár érte.
„Hogyha visszatekintünk a 2008-as időszakra, akkor a konkrét feljelentés – amelyet az önkormányzat beadatott annak idején a kötvénykibocsátással kapcsolatban – azt a kérdéskört is feszegette, hogy a kibocsátás kapcsán még pluszjutalékot is kaphattak, ez hatvanmilliós tétel volt. Ezt az ügyet vizsgálták, ahogy említettem, ez korábban lezáratott, de most a fejezet újra megnyílik” – mondta a politikus. | Simon zaklatásról beszél, és fotózza az újságírókat | Az MSZP volt elnökhelyettese már nem járul hozzá, hogy felvétel készüljön róla. Sőt, ő készít másokról. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2014/02/simon-zaklatasrol-beszel-es-fotozza-az-ujsagirokat | 2014-02-14 09:41:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ez idáig jó hírnek látszik. Hogy egy polgármester törődik az emberekkel, és ha másként nem megy, sajátkezűleg segít a többnyire idős és nem éppen tehetős emberek ügyes-bajos dolgainak intézésében. Mindez nagyon is rendjén való, ám egyvalami nem jó ebben: nem a polgármester dolga lenne ugyanis a flakonok visszaváltása, még csak nem is valamelyik munkatársának, vagy önkéntes segítőjének kellene bedobnia magát. A REpont rendszerének kellene úgy működni, hogy az megfeleljen a tisztességes szolgáltatás definíciójának
Ma ez nincs így, merthogy nemcsak Sorkikápolnán, hanem számos más településen is vannak gondok. Azokon a helyeken, ahol nincsenek REpont automaták, a MoHu a boltokon keresztül beszedi ugyan az ötven forintokat a vásárlóktól, de arról már nem gondoskodik, hogy azok ezt a pénzt vissza is kapják. Pedig így volna fair, így volna normális. Már csak azért is, mert a kis település lakói közül nem mindenki engedheti meg magának - egészségügyi és/vagy anyagi okokból - hogy a palackok visszaváltása miatt beutazzon Szombathelyre. Ezért kell a falubusznak havonta egy-két alkalommal, esetenként több mint ezer palackkal fordulnia.
Persze, nem ez az egyetlen gond a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (ennek a rövidítése a MoHu) szolgáltatásaival. Ahol elérhetők a REpont automaták, ott sem minden fenékig tejföl. És nem csupán a vásárlók panaszkodnak a visszaváltás nehézségeire, de a REpontoknak kényszerűen otthont adó áruházláncoknak is van bajuk a rendszerrel.
Július elejétől lépett életbe az a rendelkezés, hogy az italcsomagolásokért (ásványvizes flakonokért, sörös- és üdítős dobozokért) 50 forintos "felárat" kell fizetniük a vásárlóknak. Ezt pénzt - amennyiben az italcsomagolókat sértetlenül visszaviszik és a REpont automatákban beváltják - visszakapják. Látjuk a tévében a reklámot, ahol egy meglehetősen életvidám, mosolygós hölgy egymás után, minden nehézség nélkül hajigálja az automatába a palackokat, üvegeket. Csakhogy más a tévé és más a valóság. A való életben ugyanis korántsem annyira gördülékeny az "ügyintézés", mint azt a reklám sugallja. Gyakran hosszú a sor, van, hogy fél órát is várni kell, míg az ember a REpont automata színe elé járulhat. És még akkor sem lehetünk biztosak a győzelemben: van, hogy a gép nem ismeri fel a terméket - vagy nem elsőre, csak a sokadik kísérletre - és olyan is akad, hogy a teljesen szabályos palack visszaváltását "megtagadja".
Az áruházláncok is panaszkodnak: nem ritka, hogy a MoHu csak késve viszi el a felhalmozott italcsomagolásokat, ezért átmenetileg az áruházláncoknak kell megoldaniuk a tárolást. Az volna az életszerű és a mindenkinek elfogadható megoldás, ha a rendszert már eleve úgy állítják üzembe, hogy az a kezdetektől zökkenőmentesen működjön. Most nem ez a helyzet, s működés helyett leginkább magyarázat van. A MoHu szóvivője nemrégiben azt találta mondani, hogy "gyorsabban váltják vissza az emberek az egyszer használatos italcsomagolásokat annál, mint amire a MoHu számított."
A vásárlót azonban nem érdekli, hogy a MoHu mire számított, őt hidegen hagyja, hogy a cég szóvivője mivel magyarázkodik. A vásárló, főleg az átlagosnál is nehezebben élők, a pénzüket szeretnék viszont látni. Nem az egyébként tiszteletre méltó segítőkészséggel megáldott polgármester feladata, hogy behajtsa az emberektől előre beszedett ötvenforintokat. | A falu, ahol a polgármester a MoHu helyett is dolgozik | A kis faluban van bolt, ahol 50 (visszaváltható) forintot kell fizetni az üvegekért, műanyag flakonokért, sörös dobozokért. Bolt van, REpont viszont nincs. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/a-falu-ahol-a-polgarmester-a-mohu-helyett-is-dolgozik/530328 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A papír csomagolásokat gyártó DS Smith fenntarthatósági stratégiájának részeként zajlik magyarországi ökotanterem projektjük. A vállalat 2020-ban indította útjára a kezdeményezést, idén augusztusban a harmadik intézményt, a Füzesabonyi Teleki Blanka Általános Iskola és AMI-t segítve egy alternatív kültéri tanterem kialakításával. A kezdeményezés pénzügyi alapját a DS Smith Jótékonysági Alapítványának tízezer fontos adománya és a helyi önkormányzat biztosította, míg az építési munkálatokban több mint 100 önkéntes vett részt.
Szabó Levente, a DS Smith Packaging Hungary Kft. ügyvezetője szerint a füzesabonyi gyár kiemelt szerepet tölt be a vállalat életében. Szerették volna megmutatni, milyen fontos számukra Füzesabony, az itt élők, továbbá az itt végzett munka a DS Smith életében. A projekt segítségével szélesebb körben megismertethetik filozófiájukat, segíthetik a környezettudatos, körforgásos gazdaság szerinti szemlélet elterjedését, támogathatják a közösségeket. Ezen kívül meg is mozgatták őket, ezért is építették a projektet tudatosan az önkéntességre.
A program szakmai partnere a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési Tanszéke, amelynek hallgatóival és oktatóival a kezdetektől fogva együtt dolgoznak. Az építész hallgatók a diákokat, tanárokat és szülőket bevonva, igényeiket megismerve alkották meg terveiket, amelyek közül idén a TérTisz koncepció valósult meg.
Dankó Zsófia DLA és Sugár Péter DLA, a BME Lakóépülettervezési Tanszékének oktatói azt emelték ki, az építés kis léptékű, ugyanakkor hatalmas szabadságot adott, s a hallgatók megtapasztalhatták a megrendelővel dolgozás örömét. A megvalósult koncepció beindítja a gyermekek fantáziáját, könnyen kivitelezhető és szabadon bővíthető. A tanterem az udvar szerves részeként jött létre, szabadidő eltöltésére, játékra is alkalmas. Lehetőséget teremt megfigyelni a természeti jelenségeket, megérteni a fenntarthatóság fontosságát.
Matináné Semperger Anikó, a Füzesabonyi Teleki Blanka Általános Iskola és AMI igazgatója a DS Smith honlapjának elmondta, az iskola pedagógiai programjának kiemelt területe a környezettudatosságra való nevelés. Ökoiskolaként tevékenységüket úgy végzik, hogy közben a lehető legnagyobb mértékig megpróbálják tiszteletben tartani az élővilág érdekeit, ezt a szemléletmódot pedig átadják diákjaiknak. Az ökotanterem fizikálisan és mentálisan is többdimenziós oktatást tesz lehetővé, egyrészt a szerkezet kialakítása miatt, másrészt kiszélesíti a tapasztalati úton történő tanulás lehetőségeit.
Főoldali képünk illusztráció, forrás: DS Smith Packaging Hungary Kft. | Udvari ökotanterem Füzesabonyban | Négy év alatt a harmadik ökotantermet adta át a Füzesabonyban is gyártó DS Smith, írta honlapján a vállalat. A Teleki Blanka Iskolában elkészült projektben a BME Lakóépülettervezési Tanszék és a helyi önkormányzat is közreműködött. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/10/udvari-okotanterem-fuzesabonyban | null | true | null | null | HEOL |
Nyitókép: Magyar Péter Facebook oldala
Nem akárkik bukkannak fel Magyar Péter országjárásán a különböző beszámolók szerint.
A Telex Magyar Péter roadshow-járól szóló mézes-mázas cikkéből például kiderül, hogy a Tisza vezérét Szegiben egyebek mellett a tokaji Tisza Szigetet alapító Szegedi Tibor fogadta, aki a cikk szerint már az egy nappal korábbi, szerencsi fórumon is részt vett.
A Telex tudósítása szerint Szegedi arról beszélt, hogy változást akarnak az országban, erre pedig Magyart látja a legesélyesebbnek, akinek "szimpatikus a kiállása, a munkabírása" , és aki "előadóként tökéletes" , bár "nyilván nem tökéletes ember, lehetnek hibái, kiszólásai, amit meglovagolnak" .
A tokaji Tisza Sziget alapítóját nem is befolyásolták az elmúlt napokban nyilvánosságra került hangfelvételek, hiszen "akár elő is fordulhat egy-egy gyomorproblémával küzdő embernél a büdös száj".
De ki is a tokaji Tisza Sziget alapítója?
Szegedi Tibor MSZP-s önkormányzati képviselőként kezdte politikai pályáját Tokajban 1998-ban,
de nyolc évig tartó szünet után 2010-ben már függetlenként indult.
Közben a felesége Szegedi Tiborné is próbálkozott a szocialisták színeiben 2002-ben, de neki nem sikerült bejutnia a település testületébe.
De ha már Tokaj: Magyar Péter országjárásának elindításánál egy szélsőbaloldali marxista segédkezett , aki tavasszal indult polgármester-jelöltként a településen.
Az egykori MSZP-s Alföldi Andrea több kormányzati megbízást is vállalt a Medgyessy-Gyurcsány-korszakban, 2011-ben pedig alapítója volt a szocialisták AlterGlob nevű feminista-marxista tagozatának,
amelynek az egyik szlogenje az volt, hogy a "konzervatívok takarodjanak az MSZP soraiból".
A jelenleg a Magyar Nők Szövetségét elnöklő Alföldi szervezőként jelent meg a Tisza-vezér turnéjának november 20-i első, szerencsi állomásán, ahol hosszasan parolázott a Tisza vezérrel.
Ahogy említettük, Alföldi független jelöltként indult Tokajban a polgármesteri posztért, de csúnyán alulmaradt és csak harmadik lett.
Más markáns baloldali múlttal rendelkező politikusok is felbukkantak Magyar Tisza Szigetei körül. Emlékezhetünk, hogy
a dombóvári szervezetet nem más alapította, mint a település volt DK-s polgármestere, Szabó Lóránd.
Igaz, hogy ez a Tisza Sziget pár nap alatt el is süllyedt, miután a tagok többsége, beleértve Szabót is, kilépett, így nem volt meg a minimumlétszám.
Mindez azután történt, hogy Magyar Péter jelezte, az egykori városvezető nem felel meg a feltételeknek, amelyek szerint nem csatlakozhatnak a párthoz például olyanok, akit szándékos bűncselekmény elkövetéséért elítéltek. Szabót pedig korábban hivatali visszaélés és felbujtóként elkövetett sikkasztás miatt vonták felelősségre. | MSZP-sként megbukott szocik építik Magyar Péter Tisza Szigeteit, s éltetik a pártvezért | De felbukkan a szocik feminista–marxista tagozatának egyik alapítója is a tiszás politikus körül. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/mszp-skent-megbukott-szocik-epitik-magyar-peter-tisza-szigeteit-s-eltetik-a-partvezert | null | true | null | null | Mandiner |
2020.12.14. 12:10
A szlovák politika és üzleti világ bűnös összefonódásának legújabb jelképe a magyar miniszterelnökhöz közeli vállalkozókkal is üzletelt.
Kajakkal közlekedni Budapesten? – a „katasztrófaturista" Földes András árvízi filmje
2024.01.10. 18:301 perc
Veszélyes káosz alakulhat ki Amerikában, ha a legfelsőbb bíróság nem dönt időben Trump indulásával kapcsolatban
2024.01.07. 17:105 perc | Magyarországig érnek a szlovák korrupciós ügy szálai | A szlovák politika és üzleti világ bűnös összefonódásának legújabb jelképe a magyar miniszterelnökhöz közeli vállalkozókkal is üzletelt. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202050_emberszabasu_uzletek | 2020-12-14 13:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Semmilyen jogszabály, nemzetközi egyezmény nem biztosít nyomozó hatósági jogköröket sem a Magyar Katolikus Egyháznak, sem más egyháznak, vallási közösségnek. Parlamenti irományában Semjén Zsolt azt írta, hogy az egyházat nem tcrheli feljelentési kötelezettség a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények miatt, de semmi nem tiltja, hogy akár az egyház belső szabályaiba, a kánonjogba ütköző ügyek feltárása érdekében belső, saját maga által szabályozott eljárást folytasson le.
Vadai Ágnes (DK) azt követően fordult újra az egyházpolitikáért felelős miniszterhez, hogy kiderült, újabb pap ellen indult belső vizsgálat kiskorú elleni bűncselekmény miatt a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében. Azt ugyanakkor csak az eljárás után döntik el, akarnak-e rendőrségi feljelentést tenni. Az ellenzéki képviselő szerint ez felveti a kérdést, milyen alapon nyomoz a Magyar Katolikus Egyház, miként lehet egy belső vizsgálat szubjektív eredményétől, egyéni egyházi döntéstől függővé tenni a rendőrségi feljelentést.
Semjén Zsolt válaszában jelezte, a magyar jog kifejezetten tiltja az állami szerveknek, hogy az egyház belső szabályai alapján lefolytatott eljárásokat, határozatokat vizsgálja. Az egyházi belső eljárások, döntések nem helyettesíthetik az állami eljárásokat és döntéseket.
Az egyházon belüli vizsgálatok, eljárások és az azok eredményeként megszülető döntések nem arra hivatottak, hogy kiváltsák az állami büntető hatalom aktusait.
Semjén Zsolt megítélése szerint egyébként minden egyes feljelentés mögött egy-egy személyes döntés áll, függetlenül a feljelentőtől, hiszen az mindig egyéni döntés, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű ismeret birtokában egy bűncselekmény kapcsán lesz-e feljelentés, vagy sem.
Az egyházi eljárás éppen arra irányul, hogy a feljelentés kérdésében minél objektívebb döntés születhessexi.
A miniszter jelezte: ha egy belső egyházi jogi személy a szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot lát el, szigorúbbak a szabályok. Ebben az esetben ugyanis fennáll a gyermekvédelmi törvényben előírt jelzési kötelezettség, aminek elmulasztása fegyelmi, illetve büntetőjogi felelősséget von maga után.
Mivel Semjén Zsolt úgy ítélte meg, hogy Vadai Ágnes a Magyar Katolikus Egyház kollektív felelősségét sugalló kérdést tett fel, ezért visszakérdezett. Azt firtatta, hogy feljelentést kellett volna-e tennie a Demokratikus Koalíciónak 2019-ben Gréczy Zsolt képviselő állítólagos zaklatási ügyében, függetlenül attól, megalapozottak voltak-e az ellene megfogalmazott vádak, vagy sem.
Polt Péter legfőbb ügyész mindenesetre feljelentésként értékelte, hogy Vadai Ágnes arról kérdezte, vizsgálja-e az ügyészség, milyen szerepe volt Tóth Tamás bukott püspökkari titkárnak a Magyar Katolikus Egyházon belüli pedofil bűncselekmények eltussolásában. A képviselő erről is többször is kérdezte Semjén Zsoltot, akinek a válaszait most gunyorosan impertinens stílusúaknak minősítette. A főügyész döntése alapján a Nemzeti Nyomozó Irodának kell majd elbírálnia, indít-e nyomozást, amiért a titkár a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke, Bábel Balázs nevében jogellenesen írt egy levelet, illetve segíthette-e bűncselekmények elkövetőit, amivel közreműködhetett a bűncselekményekből származó előny biztosításában.
Bábel Balázs kalocsai érsek lapunknak ezt írta.
A bizalommal és a hatalom bármely formájával való visszaélés sajnos egyetemes jelenség. Ez azonban legcsekélyebb mértékben sem jelenthet kibúvót bármely intézményrendszer, így a katolikus egyház számára sem. A katolikus egyházjog feladata az, hogy tükröt tartson az egyházi intézményrendszer elé, és rámutasson a pontokra, amelyek továbbfejlesztésre szorulnak annak érdekében, hogy a jövőben a visszaélés egy formája se fordulhasson elő. | Szexuális bűnök: Az egyháznak nincs feljelentési kötelezettsége | A bukott püspökkari titkár ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálódik. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/13/szexualis-bunok-az-egyhaznak-nincs-feljelentesi-kotelezettsege | null | true | null | null | 24.hu |
Két részletben összesen több mint 597 ezer euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 180 millió forint – áramlott a korrupciós botrányba keveredett francia Alstomtól Medgyessy Péter egykori miniszterelnök családi cégéhez – tudta meg a Magyar Idők. Az Alstom kétes ügyeivel összefüggésben az Egyesült Királyságban és hazánkban is büntetőeljárás folyik.
A 2004-es kormányfőváltás után nem sokkal Medgyessy Péter – már mint utazó nagykövet – újrakezdte tanácsadói tevékenységét. Miniszterelnöksége kezdetén eladta a Gresham-üggyel összefüggésben sokat emlegetett Medgyessy Tanácsadó Kft.-t a társaság ügyvezetőjének, Toll Károlynak. 2004 novemberében azonban feleségével új vállalkozást alapított M. P. Európa Tanácsadó Kft. néven. A cég már első teljes évében komoly, jóval százmillió forint feletti adózás előtti eredményt produkált.
2006 augusztusában ezt a társaságot felhasználva vásárolta magát vissza a Medgyessy Tanácsadó Kft.-be, amely akkor AssistConsult néven futott. Toll Károly az Origónak 2007-ben azt mondta, az Assist üzletviteli tanácsadással foglalkozik, elsősorban vállalati fúziókhoz, működőtőke-befektetésekhez ad szakértői segítséget.
Hangsúlyozta, Medgyessy Péter kizárólag tulajdonosként van jelen a vállalkozásban, semmilyen szerepet nem vállal sem a cég napi munkájában, sem az új üzletfelek szerzésében. Medgyessy az M. P. Európáról annyit mondott, két-három nagy nemzetközi csoport az ügyfele, nevüket azonban nem árulta el.
– Ők nagyra értékelik, ha véleményt mondok a gazdaság helyzetéről, és elmondom, milyen változások várhatók a szabályozásokban – fogalmazott az Origónak. Kifejtette azt is, hogy ezért tisztességes díjazást kap, „hiszen egy volt miniszterelnök tanácsait mindenhol a világon jól megfizetik”.
Már akkor sokan a volt miniszterelnök szemére vetették, miként fér meg egymással az, hogy valaki egy kormány utazó nagykövete, miközben nemzetközi cégeknek ad tanácsokat. Medgyessy rendre csupán annyit válaszolt, kínosan ügyel arra, hogy ha követként megy valahova, akkor nem megbízásokat szerez, ha pedig üzleti ügyeket intéz, akkor nem él a politikusként kialakított kapcsolatrendszerével.
Medgyessy 2007-es nyilatkozatát igencsak érdekes megvilágításba helyezi az a tény, hogy a remek francia kapcsolatokkal rendelkező volt miniszterelnök ügyfélkörének egyik ékköve a hatalmas korrupciós botrányba keveredett Alstom.
Mint köztudott, az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala (SFO – Serious Fraud Office) eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV tisztviselőinek, ügynökeinek, hogy befolyásolják a budapesti közlekedési céget az Alstom szerelvényeinek megvásárlása érdekében.
A metrókocsik beszerzésével összefüggésben a magyar hatóságok is vizsgálódnak. A rendőrség 2011 januárjában indított büntetőeljárást, miután a Fidesz 2010-es választási győzelmét követően az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megvizsgálta a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket.
A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Az akkori, új városvezetés az elszámoltatási kormánybiztosnak is átadta a 65 milliárd forintos ügylet dokumentumait, és a metrókocsi-beszerzés ügyében Tarlós István főpolgármester Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult. A nyomozás jelenleg is tart.
Forrásaink szerint az SFO-tól 2011-ben érkezett jogsegély adatai alapján az Alstom brit leányvállalata nagy összegű, munkavégzéssel nem ellentételezett tanácsadói szerződéseket kötött üzletszerzési célországaiban. A hivatal szerint a szóban forgó megállapodásokkal korrupciót lepleztek. | Medgyessyéknél landolt az Alstom 600 ezer eurója | Magyar Idők | A 2004-es kormányfőváltás után nem sokkal Medgyessy Péter – már mint utazó nagykövet – újrakezdte tanácsadói tevékenységét. Miniszterelnöksége kezdetén eladta a Gresham-üggyel összefüggésben sokat emlegetett Medgyessy Tanácsadó Kft.-t a társaság ügyvezetőjének, Toll Károlynak. 2004 novemberében azonban feleségével új vállalkozást alapított M. P. Európa Tanácsadó Kft. néven. A cég már első teljes évében komoly, jóval százmillió … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/medgyessyeknel-landolt-az-alstom-600-ezer-euroja-614773/ | 2016-04-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Idők |
A hálózati infrastruktúra fejlesztés újabb állomása záródott le a régi telephely területének megnövelésével, és a teljes telephely megújításával a Vasút utca 81. szám alatt. A közel 200 millió forintos beruházás részeként megépült egy új bolt és raktárhelyiség összesen közel 400 négyzetméter alapterülettel.
Ennek eredményeként korszerűbb tárolástechnológiával, energiatakarékos megoldásokkal és kibővült vágási szolgáltatással javították az értékesítés színvonalát, versenyképességét.
Ezzel a fejlesztéssel a logisztikai folyamat minden elemében emelték a termékek állagmegóvásának lehetőségét. A forgalmazott vasanyagok döntő többsége fedett helyre került. Eleget tettek azon, jogos vásárlói elvárásoknak, hogy az év minden időszakában azonos minőségű anyagot biztosítsanak partnereiknek. Vásárlóiknak ettől kezdve a megvásárolt áru felületkezelése reményeik szerint olcsóbb és egyszerűbb lesz.
Megújították számítástechnikai hátterüket, mely a készletnyilvántartás és számlázás alappillére.
Esztétikus környezetben vásárló- és munkavállalóbarát, praktikus és korszerű telephelyet hoztak létre a forgalmazott árucsoportok sajátosságait szem előtt tartva úgy, hogy jelentős felületű zöldterület is létesült.
A megnövelt alapterületen újabb termék körök bevezetésével, választék szélesítésével versengenek a vásárlók kegyeiért.
A forgalmazott termékkörök: acél- és alumíniumlemezek, zártszelvények, idomacélok, csövek, színes esőcsatorna-rendszerek, Zarges-létrák, guruló állványok, kerti szerszámok, kaputechnika, festékek, hegesztéstechnika, trapéz és cserepes lemezek.
A felsoroltak jól szolgálják cégük stratégiai céljainak megvalósítását a Ferro Pont által forgalmazott termékcsoportokban, valamint a vásárlói elégedettség színvonalának emelésében. | Új Ferro Pont üzletet adták át Szarvason - galériával | A vas- és színesfémet forgalmazó Ferro Pont Üzletlánc a régi helyen, de megújult köntösben várja vásárlóit szerdától Szarvason. Az Univerzál Zrt. először saját, majd Ferro Pont Üzletlánc név alatt több mint 50 éve van jelen, és játszik meghatározó szerepet Szarvas város és környékének acél-, színesfém- és műanyag kereskedelmében. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/pr/2024/10/uj-ferro-pont-uzlet-atadas-szarvas-hirdetes | null | true | null | null | BEOL |
Vésztő Facebook-oldalán felhívták ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az egyszeri támogatást igényelni kell, a kérelmet novemberben lehet a városházán benyújtani, és mellékelni kell a magasabb összegű családi pótlékot igazoló dokumentumot is. | Pénz áll a házhoz! Lehet, hogy kérheti ezt a támogatást | Egyszeri pénzbeli támogatásra jogosultak – jövedelmi és vagyoni körülményeiktől függetlenül – azok a vésztőiek, akik magasabb összegű családi pótlékban részesülnek – ismertették a helyi önkormányzatnál. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/penz-all-a-hazhoz-lehet-hogy-kerheti-ezt-a-tamogatast | null | true | null | null | BEOL |
1. Kicsoda Simon Gábor?
A Simon-botrány tele van megválaszolatlan kérdésekkel és ellentmondásokkal. Az egyik ellentmondás maga Simon Gábor, a két lábon járó rejtély.
Egyrészt az MSZP-ben állítják, hogy amikor a Magyar Nemzet pedzegetni kezdte, hogy az egyik vezető szocialista politikusnak külföldön van eltitkolt vagyona, sok mindenkire gondoltak, de Simonra nem. Hiába volt ő a párt elnökhelyettese, politikustársai szerint nem volt valódi befolyása, csendes, visszahúzódó, konfliktuskerülő ember hírében állt. Ezért ragadt rá a Bátor Simon Gábor gúnynév is a párton belül. Nem tartották túlzottan okosnak sem. Sokak szerint ez meg is magyarázza, miért a saját nevére nyitott számlát – nem úgy, mint a dörzsöltebbek. És persze véleménye sem volt semmiről – mondják. „Pont az volt az erénye, hogy meg se kellett kérdezni a véleményét. Mert soha nem is volt fekete-fehér véleménye, mindig csak szürke. Egyrészt-másrészt. Jó lehet ez is, de fontoljuk meg azt is. Ilyen volt a Gabi" – mesélte róla az Indexnek egyik vezető MSZP-s politikus.
De lehet, hogy félreismerték. Hiszen mégiscsak szerzett valahonnan negyedmilliárd forintot, és még ha formális is volt az elnökhelyettesi pozíció, azért papíron ő volt a párt második embere. Ahogy az ő (volt) választókerülete (Pestszentlőrinc) az MSZP egyik legerősebb budapesti bástyája. Márpedig fideszes ellenfelei szerint abba a kerületbe bizony Simon vitte be azokat az ifjúszocialistákat, akik az előző, szocialista vezetésű ciklusban a legbefolyásosabb figurákká váltak és offshore hátterű cégekkel hálózták be az önkormányzatot – de erre még visszatérünk.
2. Miből lehet ennyi pénze?
„Gábor azt mondta, hogy volt régen cége, ingatlana, ezekből jött össze ez a pénz. Hogy ez a pénz akkorra kellett volna neki, amikor már nem lesz politikus″ – ezt az Indexnek az egyik vezető szocialista politikus állította, aki a botrány kirobbanása óta beszélt Simonnal. Igaz, ő sem hiszi el teljesen, amit egykori párttársa állít, merthogy szerinte „bajban lévő ember mond mindent″. Valószínűleg ez a pénz nem tiszta. Ha az lenne, Simon már rég kiállt volna a nyilvánosság elé, és megmutatta volna a papírokat, amikkel hitelt érdemlően bizonyítja a vagyon eredetét. Ez a szcenárió lett volna a legjobb nemcsak az MSZP-nek, hanem neki is.
De nem csak ezért sántít a hivatalos magyarázat, miszerint a pénz Simon politika előtti, privát életéből származik. Simon 1994 óta MSZP-tag, 2002-től van komolyabb pozíciója, az osztrák számlára azonban 2008 januárjában és 2009 áprilisában helyezett el 575 ezer eurót és majd' 163 ezer dollárt. Miért csak ekkor jutott eszébe, ha a pénz már korábbról megvolt? Logikus válasz lehetne erre, hogy azért, mert a valóságban csak ezekben az években jutott hozzá a pénzhez. Vagy pedig ekkor lett sürgős valamiért a pénzt Magyarországról eltüntetni. 2007–2009 ugyanis viharos időszak az MSZP történetében: 2007 őszén tartóztatják le a Zuschlag-ügy gyanúsítottjait, Hunvald György 2009 februárjától került előzetesbe, nem sokkal később pedig kezdődik a Hagyó-féle BKV-botrány. Ha valakinek vaj volt a füle mögött, és látta, hogy sorra dőlnek ki a párt aranyifjai, könnyen megijedhetett.
3. Saját vagy pártpénz?
Nemcsak az a kérdés, honnan van a pénz, hanem az is, kié: lehet Simon Gáboré, de kaphatta valakitől megőrzésre, ahogy az sem kizárható, hogy a párt finanszírozásához kellett. A szocialisták az utóbbi kettőt természetesen tagadják. „Ha másnak a pénzét parkoltatná, senki nem lenne olyan hülye, hogy azt mondaná neki, tedd be inkább te a saját nevedre. Ráadásul Simonban senki nem bízott meg. Kiszolgálta Gyurcsányt, Kiss Pétert, mindig beállt abba a szélárnyékba, ahová kellett, ezt mindenki tudta róla" – magyarázta egy MSZP-s forrásunk, szerinte miért nem életszerűek azok a találgatások, hogy Simon mondjuk egy bécsi érdekeltségekkel rendelkező, akkoriban vezető szocialista politikus vagyonát őrizné: „Nem lehet más pénze, mert akkor rögtön mondta volna, kié, hogy magát mentse. Ha valakinek van zsarolási potenciálja, rögtön bedobja, ha el akarják venni az egzisztenciáját, a karrierjét, a mindenét″.
Ami tény, hogy Simon az osztrák számlájára betett pénzhez – 2013. október 16-ig legalábbis – nem nyúlt, „parkoltatta" a devizát, bankbetétekbe, értékpapírokba fektette, a 2009-es kb. 213 millióról 2013 őszére 240 millióra hizlalta. A pénz öt-hat évvel ezelőtti depozitja és tavaly ősz között óriási politikai változások történtek Magyarországon. Az MSZP vezérkara, erős emberei jórészt lecserélődtek, meg hát volt egy parlamenti és egy önkormányzati választás is. Számlamozgás mégsem történt, így bár a pénz eredetének hivatalos magyarázata továbbra sem életszerű, az, hogy a százmilliókat Simon saját magának rakta félre, annak tűnik.
4. Mi történt a XVIII. kerületben?
Közleményében Simon tagadta, hogy a pénznek bármilyen köze lenne a XVIII. kerülethez, választókerületéhez, ám ez a lehetőség sem alaptalan. Az Index úgy tudja, Simon ugyanabban az osztrák bankban nyitott például számlát, amely a kerület egyik vitatott, milliárdos kötvénykibocsátását finanszírozta. A kötvénykibocsátás a helyi fideszesek szerint előnytelen volt a kerületnek, ezért az ügyben feljelentést is tettek a rendőrségen, ahol azonban megszüntették a nyomozást. Igaz, most, hogy kirobbant a Simon-ügy, a legfőbb ügyész elrendelte az ügy felülvizsgálatát.
De nemcsak a kötvénykibocsátás miatt lehet összefüggés a kerület és az eddig tisztázatlan eredetű pénz között. Volt ott más is. A kormányváltás után a kerület új vezetése közel negyven mutyigyanús ügyben tett feljelentést, a helyi fideszesek szerint több százmillió forint szivárgott így el az évek alatt. Az önkormányzat körül offshore hátterű cégek is felbukkantak: olyanok, amelyek a kerülettel több tízmillió forintos szerződéseket kötöttek, de nem tudni, kik a valódi tulajdonosai. Ilyen a washingtoni székhelyű Rododendron International LLC vagy az Aspchon Invest nevű cég. Azt viszont tudjuk, hogy ezek a cégstruktúrák azután alakultak ki, hogy a kerületi MSZP-ben megjelentek a párt fiataljai. Egyes vélemények szerint ebben a fiatalításban szerepet játszott Simon is. Ezért egyesek úgy vélik, hogy a pénz akár származhatott ezekből az ügyletekből is. Az MSZP-ben ezzel szemben azt állítják, hogy ahogy a pártban, úgy a XVIII. kerületben sem volt semmire komoly befolyása Simonnak.
5. Tényleg a volt feleség állt bosszút?
Az MSZP-ben tartja magát az az elmélet, hogy Simon volt feleségének is köze lehet a botrány kirobbanásához. „Állítólag nem is nagyon beszél a feleségével, csak a gyerek miatt szoktak találkozni, nem szépen váltak el″ – mesélte egy MSZP-s politikus, aki szerint az is elképzelhető, hogy Simon exe nem tudatosan állt bosszút, ám mivel rendszeresen szidta ismerősei előtt a politikust, akár véletlenül is tippet adhatott valakinek. Egy másik szocialista politikus viszont elég erős jelzőkkel írta le a feleséget és szerinte „ritka primitív″ viselkedését az Indexnek, Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke és kampányfőnöke pedig az ezt firtató kérdésre az Egyenes Beszédben nem kívánt válaszolni Kálmán Olgának. Úgy fogalmazott, „ezek a legfájóbb pontjai ennek a történetnek″.
Simon Gábornak az új kapcsolatából tavaly nyáron már gyereke is született, a volt feleségnek tehát a politikus pénzügyeiről már jó ideje nem lehettek naprakész információi. Nehéz azonban elképzelni, hogy ne tudott volna az osztrák számla létezéséről. Simon környezetéből egyébként kaptunk olyan információt is, miszerint az ügyészségnek közvetlenül a volt feleség adta a fülest.
6. Miért beszél össze-vissza az ügyészség?
Az egész történetben nemcsak Simon Gábor és az MSZP, de az ügyészség viselkedése is elég furcsa. A Simon-ügyet a Magyar Nemzet robbantotta ki. A lap ugyan még csak nem is utalt arra, hogy honnan szerezte meg a banki adatokat, de minden jel arra mutat, az ügyészségtől. Az ügy kipattanásakor az MSZP-ben még azt feltételezték, hogy a volt feleség súgott az újságnak, ez azonban nem életszerű: már csak azért sem, mert a Magyar Nemzet a teljes számlatörténetet ismerte, ráadásul a záróegyenleg tavaly október 16-ai, így arról a volt feleség nem tudhatott.
A helyzetet bonyolítja, hogy miután az Index elsőként megírta, hogy a bank adta ki az adatokat, mert információnk szerint a magyar hatóság kikérte, az ügyészség azt állította, hogy az osztrák bankfelügyelet adta ki azokat, méghozzá automatikusan. Ezt azonban az osztrák bankfelügyelet cáfolta a Népszabadságnak. Ekkor az ügyészség már „pontosított", és közölte: valójában a pénzmosás elleni nemzetközi hálózat, a Financial Intelligence Unit (FIU) osztrák tagszervezetétől kapta az információt a magyar FIU-szervezet, a NAV berkein belül működő Pénzmosás Elleni Információs Iroda. Ez viszont azt feltételezi, hogy egy túlbuzgó osztrák hivatalnoknak hat évvel a számlanyitás után szúrt szemet a kinti viszonylatban nem is óriási összeg és Simon neve. Ennél életszerűbb, hogy a FIU-s történet csak egy fedősztori, amivel azt a Simonhoz közel álló személyt vagy személyeket akarja védeni az ügyészség vagy a NAV, aki vagy akik felfedték a magyar hatóságoknak a számla létezését. A fedősztori azért is jöhet jól, mert adócsalás gyanúja miatt ki sem kérhette volna az ügyészség az osztrákoktól a bankadatokat anélkül, hogy Simon mentelmi jogát felfüggeszti a parlament, nyomozni ugyanis csak utána tudtak volna a törvény szerint. Így viszont hivatalosan csak egy nappal a botrány kirobbanása után indították meg a nyomozást.
7. Miért éppen most bukott ki a botrány?
Az MSZP-ben egyetértenek abban, hogy a Magyar Nemzet legálisan nem juthatott volna hozzá a Simon-sztori alapjául szolgáló, banki titoknak minősülő iratokhoz. Az ügyészség szóvivője szerint múlt hét szerdára, azaz egy nappal a botrány kirobbanása után lett elég bizonyíték, hogy adócsalás és okirat-hamisítás miatt nyomozzanak az ügyben. Pár nappal korábban, szombaton a Fidesz-közeli napilap azonban – még bármiféle konkrétum nélkül – megszellőztette a vádakat, Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig rögtön sajtótájékoztatót is tartott a néhány soros cikkről.
Az Indexnek nyilatkozó szocialista politikusok szerint az időzítés nem véletlen, a gyanús kormányzati offshore gázüzletről és a szintén botrányos paksi bővítésről akarták elterelni a sajtó és a közvélemény figyelmét. Merthogy – érvelnek a szocialisták – a Simon-ügy egyébként nagyobbat ártott volna nekik akkor, ha később pattan ki. „Miért nem lett volna jobb a választás előtt, amikor már nem tudunk jelöltet cserélni? Mert rá akartak takarni Paksra és a gázügyletre. Pedig ha a választás előtti két hétben hozzák ki, minden erről szólt volna, és már nem lehet új jelöltet állítani Simon helyére sem az amúgy biztos baloldali körzetben, ráadásul kidobunk egy csomó pénzt a plakátjaira, a szórólapokra. MSZP-s ellenfél nélkül a fideszes jelölt tolatva rákban besétálhatott volna a célba″ – magyarázta az Indexnek az egyik szocialista politikus.
Ezt az elméletet erősíti, hogy a paksi bővítésről szóló parlamenti szavazást hirtelen éppen arra a napra hozták előre, amikor Mesterházy hazaérkezett Amerikából, az MSZP vezetői pedig összeültek átbeszélni az ügyet – a Jókai utcában pedig a teljes magyar sajtó várta őket. Forrásunk szerint tehát ez a botrány „tárazva volt″, és biztos lesz még több hasonló. Egy másik szocialista forrás pedig arról mesélt, nagy most az ijedtség az MSZP-ben, mert azzal mindenki tisztában van a párton belül, hogy másnak is vannak eltitkolt külföldi számlái – akárcsak a fideszeseknek.
8. Tudott-e Simon és az MSZP arról, hogy jön a botrány?
Rejtély az is, tudott-e egyáltalán Simon Gábor arról, hogy rátaláltak a titkos számlájára. Ha ugyanis egy vagyonosodási vizsgálat indult ellene, erről tudnia kellett volna, és ehhez a mentelmi jogot sem kell felfüggeszteni. Szocialista politikusoktól úgy tudjuk, Simon nekik azt állította, őt nem értesítették, hogy kikérték volna az adatait. Korábban egy osztrák privátbankár az Indexnek azt mondta, ha egy osztrák banktól egy külföldi hatóság kikéri az adatokat, akkor arról az ügyfelet is tájékoztatják, de mint később kiderült, ez az információ téves. Az Index egyik forrása, aki még a botrány kirobbanása előtti napokban találkozott Simonnal, a politikust teljesen magabiztosnak és nyugodtnak látta. Nem úgy hétfőn, két nappal azután, hogy a Magyar Nemzet a neve említése nélkül megírta a sztorit. Ekkor ugyanis már zavartnak, idegesnek tűnt.
„Dehogy szólt!″ – ezt válaszolta az MSZP egyik vezető politikusa az Index kérdésre, hogy Simon szólt-e nekik a Magyar Nemzet első, még konkrétumok nélküli cikke után arról, hogy róla lehet szó. A pártot láthatóan felkészületlenül érte a botrány, melynek kezelését tovább hátráltatta, hogy az MSZP elnöke és több vezetője, Mesterházy Attila, Tóbiás József és Horváth Csaba is Washingtonban tartózkodtak az ügy kirobbanásakor, miközben idehaza a „rangidős tiszt″, a párt második embere maga a botrány főszereplője volt. „Molnár Zsolt tartotta a frontot, hogy legyen valami kommunikáció, amíg Attila haza nem jött″ – mondta forrásunk.
9. Miért nem kíváncsi a pénz eredetére az MSZP?
Az MSZP a korábbi, hasonló botrányokkal ellentétben most nagyon gyorsan dobta Simont. A Hagyó-ügynél, a Hunvald-sztorinál kivártak, az ártatlanság vélelmére hivatkoztak, arra, hogy megvárják az eljárás végét. Most azonnal kirúgták párttársukat és igyekeznek minél távolabb lökni maguktól. Csakhogy a szocialisták kommunikációjából is az következik, hogy a pénz eredete a nyilvánosság előtt vállalhatatlan. Azt mondják, Simon politika előtti, privát életéből van ez a pénz, de hogy pontosan miből, azt állításuk szerint ők sem tudják. Sőt nem is érdekli őket, mert „ez nem rájuk tartozik″. Simon védekezését, hogy a százmillióknak nincs köze korrupcióhoz és politikához, ellenben elhiszik – úgy, hogy állításuk szerint Simon ezt semmivel nem bizonyította nekik. Ennél gyanúsabb már nem is lehetne.
10. Hová tűnt Simon Gábor?
Egyik szocialista forrásunk szerint az MSZP vezetése arra jutott, még mindig az a legjobb, ha Simon Gábor nem szólal meg. Úgy tudjuk, múlt héten csütörtökön Simon el akart menni az MSZP Országos Választási Bizottságának ülésére, hogy bocsánatot kérjen Mesterházytól és a párt vezetésétől, de erről lebeszélték. „Hogy ott megjelenjen, az a lehetetlen kategória″ – mondta forrásunk. De nem csak a párt utasítása miatt kerüli a nyilvánosságot Simon: „Össze van törve, nagyon maga alatt van. Gabi nem egy Hunvald, aki azt mondja, majd ezt túléljük valahogy. Ő ezt nem a csibészmosolyával csinálja.″ A hallgatás fő oka mégsem ez. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy amit Simon Gáborról bizonyítékokkal is alátámasztva mondani tudna a vagyon eredetéről, az nem javítana a helyzetén.
Ezt a cikket az Index Facebook-oldalán kommentelheti. | A Simon-botrány tíz fő kérdése | A Simon-botrány tíz fő kérdése - Kié a pénz valójában? Mi az exfeleség szerepe? Miért beszél össze-vissza az ügyészség? Hiába a leleplezés Simon Gábor eltitkolt vagyonáról, sok kérdés megválaszolatlan maradt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/02/10/simon/ | 2014-02-10 12:29:53 | true | null | null | Index |
Lezárult a 2011 óta tartó nyomozás Völgyesi Zoltán volt főiskolai rektor és társai ügyében, a rendőrség az iratokat vádemelési javaslattal január 16-án továbbította a Debreceni Járási Ügyészségre. Ezzel kapcsolatban Gellén Krisztina, az ügyészség szóvivője megkeresésünkre azt mondta: a vádhatóságnak a törvény szerint harminc napja van arra, hogy eldöntse, vádat emel az ügyben vagy megszünteti az eljárást. A döntés legkésőbb február közepére megszületik.
Amint arról korábban beszámoltunk: csalás, okirat-hamisítás és sikkasztás gyanúja miatt folyt nyomozás a debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola volt rektorának, Völgyesi Zoltánnak az ügyében. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség felügyeletével folytatott rendőrségi nyomozás egy névtelen feljelentés alapján indult 2011-ben. A gyanú szerint Völgyesi Zoltán – akkor még nem rektorként, hanem a főiskola kommunikáció- és médiatudományi intézetének vezetőjeként – megemelt óradíjas szerződést kötött egy külsős egyetemi oktató betéti társaságával. Az oktatást azonban nem a külsős tanár végezte, hanem Völgyesi Zoltán, a betéti társaság közbeiktatására azért volt szükség, hogy a volt vezető a számára meghatározott óraszámon felül is tarthasson órákat, s vehessen föl értük pénzt. Ezzel a módszerrel mintegy másfél millió forintot fizettek ki a betéti társaságnak.
A nyomozás ismeretlen tettes ellen indult, az eljárás kezdetén a volt rektor azt nyilatkozta, hogy a főiskolán csalás és okirat-hamisítás nem történt, ő maga külön óradíjat sem rektorként, sem korábban intézetvezetőként nem vett fel.
A rendőrségi eljárásban Völgyesi Zoltánon kívül gyanúsított lett az említett betéti társaságnak a Debreceni Egyetemen oktató beltagja, valamint az intézmény egy másik dolgozója, Völgyesi volt munkatársa. Az ügyészségen kérdésünkre nem árulták el, hogy a rendőrség a vádemelési javaslatban csak Völgyesi ellen indítványozott-e vádemelést, vagy a másik két személlyel szemben is. Ezzel kapcsolatban Gellén Krisztina mindössze annyit közölt: jelenleg még folyik a gyanúsítás elleni panasz elbírálása az ügyészségen.
Völgyesi Zoltán 2011-ben távozott a rektori székből, ezután a főiskola integrálódott a Debreceni Református Hittudományi Egyetem szervezetébe Kölcsey Ferenc Tanítóképzési Intézet, illetve Kommunikáció- és Társadalomtudományi Intézet néven. A volt rektor az elmúlt két évben így a Debreceni Református Hittudományi Egyetem dolgozója volt, de úgy értesültünk, hogy a munkaviszonya – a büntetőügyével összefüggésben – a közelmúltban közös megegyezéssel megszűnt. Ez ügyben kerestük a hittudományi egyetem rektorát, de nem sikerült elérnünk. | Belföld: Vádemelési javaslat a volt rektor büntetőügyében | Csalás, okirat-hamisítás és sikkasztás gyanúja miatt 2011 óta folyt rendőrségi nyomozás a debreceni tanítóképző főiskola volt rektora ellen. Az ügy a napokban vádemelési javaslattal került az ügyészségre. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/vademelesi_javaslat_a_volt_rektor_buntetougyeben-1363719 | 2013-02-01 22:40:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Tavaly októberben írtuk, hogy ismét Török Márkot választotta a szegedi egyetem hallgatói önkormányzata (EHÖK) elnökké. Török olyan régóta tölti be ezt a posztot, hogy 2015-ben gyakorlatilag rá (is) szabtak egy korlátozó törvénymódosítást, ami legfeljebb négy évben szabja meg, hogy mennyit lehet valaki HÖK-elnök. Az egyetem meg is semmisítette a megválasztását, majd az egyetem 12 dékánja is felszólította őt távozásra. Török erre támadó válaszlevelet írt.
Ő egyébként úgy értelmezte a törvénymódosítást, hogy az nem visszaható, azaz csak a hatálybalépéstől kell számítani a négy évet. Emiatt bírósági ügy is lett az egészből. A helyzetről nyáron készítettünk interjút Törökkel, ez itt olvasható. Az Átlátszó most azt írja, a bíróság első fokon nem osztotta Török jogértelmezését, és úgy döntött, Török Márk nem lehet a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnöke. A bíróság szerint a 2015-ben törvénybe iktatott négyéves felső korlát vonatkozik a tizenkét éve HÖK-öző Törökre is, írják.
Hozzáteszik, a bíróság pontos érvelését nem ismerik egyelőre. A bíróság közleménye szerint: “a tárgybeli elnökválasztáson [a HÖK-nek] már figyelemmel kellett lennie arra, hogy csak olyan elnököt (tisztségviselőt) választhat meg, akivel szemben az új megbízatási feltétel [vagyis a négyéves korlát] nem jelent kizáró okot. A választásnál ezért téves jogértelmezést fogadott el.” A bíróság szerint ezért “az egyetem rektora jogszerűen határozott a jogszabálysértő aktus megsemmisítése mellett.” A törvény szerint az ügyben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság volt illetékes, írja az Átlátszó.
„Török megtámadta a rektor megsemmisítő határozatát a bíróságon, ezért az ítélet meghozataláig elnök maradhatott, mert a bírósághoz fordulásnak halasztó hatálya volt. A bíróság mostani ítélete viszont jogerős, de csak a 2015-ös választásról szól. Törököt viszont 2016-ban is elnökké választották, ami egy külön eljárásban lesz csak megsemmisíthető. A bíróság döntése nem jogerős" - írják. | A bíróság szerint sem lehet tovább HÖK-elnök a leválthatatlan Török Márk | A bíróság szerint sem lehet tovább HÖK-elnök a leválthatatlan Török Márk - A Szegedi Tudományegyetem HÖK-elnöke már tizenkét éve tölti be tisztséget. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/02/21/a_birosag_szerint_sem_lehet_tovabb_hok-elnok_a_levelthatatlan_torok_mark/ | 2017-02-21 12:09:00 | true | null | null | Index |
A Kecskeméti Városi Ügyészség vádat emelt Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke és öt társa ellen, akiket jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésével gyanúsítanak - közölte csütörtökön Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettes. Kolompár és társai egy uniós foglalkoztatási pályázat révén a közösségi költségvetésből 109,1 millió forintot, a hazai költségvetésből 36,4 millió forintot, összesen 145,5 millió forintot szereztek meg jogosulatlanul, és további 76,5 millió forintot próbáltak megszerezni.
Az Európai Bizottság és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium illetékes hatósága azért írt ki pályázatot, hogy segítse a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek elhelyezkedését. A kiírásra a Kiskunmajsai Cigány Érdekképviseleti Szervezet - ennek elnöke Kolompár Orbán -, és még két szervezet, valamint a Kolompár Orbán által képviselt Cigányság Foglalkoztatásáért Kht. nyújtott be pályázatot.
A támogatási szerződést 2006. február 14-én aláírták, ezzel egy időben át is utalták a pénz egy részét. A vádirat szerint a szervezetek úgynevezett előrehaladási jelentéssel vettek fel további 81,75 millió forintot. Még 76,5 millió forint támogatási összeg kiutalását kérték ezt követően, ezt már azonban nem teljesítette az ellenőrző szervezet, és vizsgálatot indítottak.
A felvett összegek elszámolásához olyan gazdasági eseményekről nyújtottak be bizonylatokat, amelyek nem is történtek meg.
Egy másik ügyben a Kecskeméti Városi Ügyészség 2008 decemberében már vádat emelt Kolompár Orbán és társai ellen jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt. A vád szerint a Kiskunmajsai Roma Érdekképviseleti Szervezet valótlan számlákkal igazolt - egy pályázaton elnyert támogatásból 7,2 millió forintot.
Ebben az ügyben a tárgyalás is kitűzték már, de az európai parlamenti választás miatt elhalasztotta a bíróság a pert, mert Kolompár és egy másik gyanúsított indult a választáson, így mentelmi joguk volt. Ez a per várhatóan októberben megkezdődik. | 145 millió jogtalan megszerzésével vádolják Kolompárékat | Jogosulatlanul vett fel több mint 145 millió forintot Kolompár Orbán és öt társa olyan foglalkoztatási pályázatokon, amelyeknek a célja eredetileg a hátrányos helyzetűek munkához juttatása lett volna - ez áll a csütörtökön benyújtott vádiratban. A cigány önkormányzat elnöke ellen már egy másik ügyben is vádat emeltek. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/10/vadat-emeltek-kolompar-orban-es-ot-tarsa-ellen | 2009-10-08 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Kovács István olimpiai, világ- és Európa-bajnok korábbi bokszolót választotta meg elnöknek a Magyar Ökölvívó Szakszövetség (MÖSZ) a szombati tisztújító közgyűlésén. A posztra eredetileg a korábbi elnökségi tag Kassai Lászlót is jelölte a jelölő bizottság, de ő nem kapta meg a közgyűléstől a jelölő listára való felkerüléshez szükséges szavazati többséget - 39-en támogatták, de 51 kellett volna. A korábbi olimpiai, világ-, és Európa-bajnok, profi világbajnok - 12 nem és 4 tartózkodás mellett - 84 támogató voksot kapott a jelölő listára kerüléshez, és mivel az alapszabály szerint, ha csak egy jelölt van a listán az elnöki posztra, akkor őt megválasztottnak kell tekinteni, így a korábbi olimpiai bajnokról külön már nem kellett szavazni, 2029-ig ő lett a MÖSZ elnöke.
Noha különösebb vita nem volt a közgyűlésen, ám volt egy javaslat, ami azért kiverte több embernél a biztosítékot. A teremben hemzsegtek a magyar boksz élő legendái, hiszen a 100 egyesületi képviselő mellett ott volt a két élő olimpiai bajnok, Kokó és Gedó György, a profi és amatőr világbajnok Erdei "Madár" Zsolt, Csötönyi Sándor és Kurtucz Csaba korábbi elnök, Szántó Imre mesteredző, Bedák Zsolt amatőr vb-ezüstérmes, Váradi János és Alvics Gyula Európa-bajnoki érmesek, Kótai Mihály profi világbajnok. És szinte valamennyiüknek leesett az álla, amikor Nagy Zsigmond, a levezető elnök szót adott rögtön az elején az egyik küldöttnek.
Papp László - aki a háromszoros olimpiai bajnok, mindenki Papp Lacijának a fia -, a hajdúszoboszlói Papp László Akadémia tiszteletbeli elnöke ugyanis benyújtott egy alapszabály-módosító javaslatot , amelynek lényege az volt, hogy az elnöki tisztséget csak fizetség nélkül, társadalmi elnökként lehessen betölteni. A teremben lévők ekkor összenéztek, ugyanis hirtelen mindenkinek eszébe jutott, hogy amíg Kassai László fizetés nélkül vállalta volna a pozíciót - mintegy társadalmi elnökként -, addig Kovács Kokó István nyíltan vállalta, főállású elnökként fizetésért végezné a munkáját. Mielőtt azonban bárki hozzászólhatott volna a javaslathoz, vagy akár szavazhatott volna, a levezető elnök egyszerűen lesöpörte a háromszoros olimpiai bajnok Papp László fiának javaslatát, mondván, a javaslattevő nem tudta kellőképpen megindokolta, hogy miért is kéne ezzel a kérdéssel a közgyűlésnek foglalkoznia.
Maga Kovács Kokó István kijelentette a Nemzeti Sportnak adott interjújában , hogy nem miatta nem szavazhattak erről a javaslatról a küldöttek. Ugyanakkor nem titkolta, abszolút nem értett egyet Papp Lászlóval. Úgy érzi, a javaslat pont azoktól érkezett, akik miatt néhány éve az ellenkezője bekerült az alapszabályba, azaz fizetésért dolgozik az elnök.
- Be kell látni, hogy a mai magyar sportban ez egy főállású munka, rengeteg idővel, energiával, és nem is várja el senki, hogy ezt tiszteletdíj nélkül csináljam. De nem a pénz az elsődleges, ha az lenne, maradtam volna Svájcban az IBA főtitkára. Úgy fogom fel, hogy ez egy roppant populáris kampánystratégiai elem volt, azt pedig ép ésszel senki sem gondolhatja, hogy ha valaki felelősséget visel és számon akarjuk kérni rajta a tevékenységét, azért cserébe társadalmi munkát kérhetünk - fogalmazott a felvetéssel kapcsolatban a MÖSZ frissen megválasztott elnöke. | Papp László el akarta venni Kovács Kokó István elnöki fizetését | A Magyar Ökölvívó-szakszövetség szombati tisztújító közgyűlésén eldőlt, hogy a következő öt évben az olimpiai bajnok, amatőr és profi világ- és Európa-bajnok Kovács István lesz a MÖSZ elnöke. A munkáját főállásban végzi, mindezért fizetést vesz fel havonta. Ugyanakkor kis híján ingyen kellett volna dolgoznia, ám a háromszoros olimpiai bajnok, Papp László fiának javaslatát – miszerint az elnök társadalmi munkában, tiszteletdíj nélkül végezze a munkáját – a levezető elnök még szavazásra alkalmas javaslatnak sem találta. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/sport/2024/11/okolvivas-magyar-szovetseg-elnokvalasztas-kovacs-koko-istvan-fizetes-papp-laszlo | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hivatali visszaéléssel és az 1994-95-ben – elnöki kampány előtt és közben – rendelkezésére álló közpénz elsikkasztásával vádolják Jacques Chirac volt francia köztársasági elnököt. A vizsgált ügy olyan állásokkal kapcsolatos, amelyeket állítólag jobboldali szimpatizánsoknak juttatott a párizsi városháza, amikor Chirac még párizsi főpolgármester volt. Először fordul elő az 1958 óta tartó V. francia köztársaság történetében, hogy egy volt államfőnek törvény előtt kell felelnie tetteiért.
Chirac, aki 2007 májusban, az elnöki posztról való távozásával az mentelmi jogát is elveszette, tagadja, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett volna 1977 és 1995 közötti polgármesteri megbízatása idején.
12 évi elnökség után leköszönt Chirac ellen két évvel ezelőtt indított eljárást egy párizsi vizsgálóbíró, aki az 1983 és 1998 közötti időszakra vonatkozóan 35 munkahelyet illetően vizsgálta Chirac felelősségét. A volt államfőnek és további kilenc személynek, köztük Chirac két kabinetfőnökének, végül 21 állásról kell számot adnia a bíróság előtt.
Bár 2007 óta időről időre felmerült Chirac felelősségre vonásának lehetősége, a mostani bejelentés némiképp váratlan, hiszen az ügyészség múlt hónapban a vádak ejtését kérte. Az ügyészség arra hivatkozva nem kért vádemelést, hogy az 1992 előtti feltételezett bűncselekmények elévültek, így a vizsgálóbírói eljárás nem állapíthatta volna meg azoknak büntetőjogi jellegét. A semmítőszék viszont még 2007-ben elutasította ezt az érvelést. Az ügyészségnek ugyanakkor jogában áll egy éven belül fellebbezni és visszaküldeni az ügyet a vizsgálóbíró elé.
Az egykori alkalmazottak közül korábban már többen elismerték, hogy valójában nem dolgoztak a városházán. Chirac aláírása csak egyetlen szerződésen szerepelt: a párizsi kabinet fizetett egy sofőrt egy volt prefektusnak. A közlemény szerint a 76 éves visszavonult politikus nyugodtan fogadta a hírt, és be kívánja bizonyítani a bíróság előtt, hogy a kérdéses munkahelyek közül egyik sem tekinthető úgynevezett fiktív állásnak.
Az egykori elnök két évvel ezelőtt a Le Monde című napilapban megjelent írásában elismerte, hogy az ő kérésére és engedélyével - kizárólag a párizsiak érdekében - alkalmazták azokat a személyeket, akik ellen a fiktív állások miatt már korábban sikkasztás gyanújával eljárás indult. Szerinte törvényesek és szükségesek voltak a munkakörök. Arra is emlékeztetett, hogy a párizsi önkormányzati tanács valamennyi szerződést jóváhagyta.
Az ügyben olyan ismert személyiségek is érintettek, mint például Jean de Gaulle, az egykori államfő Charles de Gaulle unokája, Hervé de Charette későbbi külügyminiszter felesége vagy az Alkotmánytanács jelenlegi elnökének, Jean-Louis Debrének egyik testvére, valamint a volt elnök választókörzetéből érkezett képviselők. Chirac ellen leköszönése után több ügyben is indult előzetes ügyészi eljárás, de csak a fiktív megbízások miatt emeltek ellene vádat. A politikai elit ellentmondásosan fogadta, hogy a népszerűségi mutatókat 76 százalékponttal vezető volt államfő bíróság elé kerül. | Külföld: Vádat emeltek Jacques Chirac ellen | Hivatali visszaélés és sikkasztás vádjával bíróság elé állnia kell Jacques Chiracnak – a hírt a volt köztársasági elnök sajtóirodája jelentette be pénteken. Először fordul elő az 1958 óta tartó V. francia köztársaság történetében, hogy egy volt államfőnek törvény előtt kell felelnie tetteiért. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/vadat_emeltek_jacques_chirac_ellen-407011 | 2009-10-30 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Felvonulási térről induló tiltakozó konvojt az Országos Taxis Szövetség és a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezete szervezte. A demonstráción arra hívták fel a sofőrök a figyelmet: a közeljövőben születik döntés a szakmát szabályozó új rendeletről, amely szerintük több ezer sofőrt lehetetlenít el. A tiltakozók konvoja a belvárosban tett egy nagy kört az Andrássy út - Oktogon - Blaha Lujza tér - Városház utca - Lánchíd - Margit híd - Felvonulási tér útvonalon. A menet jókora káoszt okozott a közlekedésben, a város több pontján kilométeres dugók alakultak ki. Emiatt pedig volt, ahol elszabadultak az indulatok.
Több helyen durván szidták a konvojban haladó taxisokat, az Andrássy úton pedig egy autós, megunva a várakozást, a rendőri tiltás ellenére is a menetben haladó autók közé hajtott, majd azokat csak centikre elkerülve, elszáguldott. Az Astoriánál még súlyosabb konfliktus alakult ki, amelynek során inzultálták munkatársunkat, Kovács Klárát. A nol.hu videoriportere az Astoriánál haladó konvojról készített felvételeket, amikor egy – alighanem a demonstráció miatt várakozásra kényszerült, ezért felbőszült – férfi és egy nő hangosan szidalmazni kezdte a tüntető taxisokat. Kollégánk erről is felvételeket készített, ám ezt nehezményezte a pár. Riporterünk nem sokkal ezután kérésükre kikapcsolta a kamerát, ennek ellenére a férfi és a nő rátámadt munkatársunkra. Előbb szidalmazták, majd arcon köpték, végül megpróbálták kiütni kezéből az időközben újra bekapcsolt kamerát. A pár „támadásának” az vetett véget, hogy munkatársunk segítségére sietett egy közelben forgató televíziós stáb. A bizonyító erejű felvételeket itt nézheti meg >>>
Mindeközben a tiltakozó menetben részt vevő taxisok körében is érzékelhető volt a feszültség – igaz, most nem a forgalom, hanem a szakmát szabályozó rendelettervezet miatt. A tiltakozók között volt Gál Attila, aki 1976 óta taxizik, de – mint azt keserűen megjegyezte – lehet, hogy már nem sokáig. – Ha elfogadják a tervezett változtatásokat, szigorításokat, akkor a taxisok jó része egyszerűen nem tudja folytatni a munkát, mert nem lesz mivel. Alighanem azok között leszek én is, aki elveszíti majd munkaeszközét – magyarázta ötéves kombi Chevroletje kormánya mögött a középkorú Gál. – A tervezett szabályok szerint ugyanis az autóm nem felel majd meg az új előírásoknak. Bár ez nem kis autó, és hibátlan állapotú, a tengelytávja két centiméterrel, a csomagtartója pedig húsz literrel kisebb, mint azt az új szabályokban előírnák – magyarázta.
„Háromezer családot fojtanak meg!”
A taxis szerint ha elfogadják az új szabályzatot, akkor le kellene cserélnie a kocsiját, hogy tovább dolgozhasson. Csakhogy nincs miből cserélni. – Még ezt az autót sem fizettem ki, hitelem van rajta. Ráadásul ahhoz, hogy az új szabályoknak megfelelő kocsit vegyek, legalább ötmillióra lenne szükség. A kocsi havi törlesztését is alig bírom, nemhogy ennyi félrerakott pénzem lenne – mondja.
Hasonló cipőben jár egy kollégája, a negyvenéves Katics Zoltán. – Nemrég múlt tízéves a kocsim, így hiába kifogástalan állapotú, az új előírások szerint ezzel jövőre már ki sem mehetek az utcára. Mint sok más kolléga, én is hitelre vettem az autót, és nincs miből fiatalabbra cserélni. Ha elfogadják az új rendeletet, akkor munkaeszköz nélkül maradok, vagyis elveszítem az állásom. Két gyerekem van, nem tudom, miből fogom etetni, iskoláztatni őket.
A tüntetők között akadtak olyanok is, akik nem az autók méret- vagy a korlimitje miatt veszíthetik el munkaeszközüket. Gyányi István – mint fogalmazott – „öt kilowatt miatt” bukhatja a kocsiját. – Valami nagyokos kitalálta, hogy legalább hatvan kilowatt teljesítményűnek kell lennie a taxinak. Az én Skodám pedig csak ötvenöt kilowattos – magyarázta az 1977 óta taxizó férfi. – Szerencsére valahogy ki tudnám cserélni a kocsit, de ez teljesen értelmetlen lenne, hiszen még ez is fiatal, jó állapotú, semmi baja. A cserével legfeljebb a szalon járna jól, én milliókat buknék...
Az új műszaki előírások mellett a rendelettervezet más részeit is indulatosan bírálták a sofőrök. Nem értik például, miért nem lehet bevezetni a fix tarifákat, amelyek kizárnák a csalás lehetőségét, ráadásul az utasok számára is kiszámíthatóbb lenne az utazás költsége. Emellett kritizálták a rendelet készítőit azért is, mert épp a valódi problémákkal nem foglalkoztak. – Alig-alig van, aki ellenőrizné a taxisokat, engem például az elmúlt húsz évben a kutya sem vizsgált meg. Emiatt ma is tele van a város hiénákkal, akik abból élnek nem is rosszul, hogy külföldieket, vidékieket húznak le. Miattuk is kevesebb a tisztességes sofőrök munkája, s miattuk olyan rossz a szakma megítélése – magyarázta az egyik sofőr.
– Az még rendben volna, hogy megpróbálják csökkenteni a fővárosi taxisok számát. Ötezer-ötszázan dolgozunk Pesten, ennyi kocsit pedig nem bír el ez a város. De ahelyett, hogy agyament szabályokkal egyik-napról a másikra szó szerint kinyírnak több száz becsületesen dolgozó sofőrt, más megoldás is lett volna. Például az, hogy kifutó rendszerben csökkentik az engedélyek számát, a változtatásokat, szigorításokat pedig fokozatosan vezetik be – egészítette ki egy kollégája.
Új cég készülődik a háttérben? | Gazdaság: A taxisok oligarchákat sejtenek az új rendelet hátterében | Ötszáz, más becslések szerint ezer taxis részvételével demonstrációt tartottak a budapesti fuvarozók hétfő délután a fővárosban a szakmát szabályozó új rendelet tervezete ellen. A sofőrök szerint emiatt háromezer sofőr veszítheti el állását, háromezer család megélhetése kerülhet veszélybe. A demonstráció komoly közlekedési fennakadásokat okozott, ami miatt atrocitások is történtek: inzultálták lapunk munkatársát. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/a_taxisok_oligarchakat_latnak_az_uj_rendelet_hattereben-1312262 | 2012-06-04 16:41:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat még 2007 márciusában megszorult, ezért el akarták adni pár nagyobb ingatlanjukat. Többek közt pénzzé akarták tenni az ITC-székház (az egykori MSZMP-székház) néven ismert nagy, 1,2-1,6 milliárdosra értékelt irodaházat, két négyhektáros kempinget és egy másik, kevésbé értékes irodaházat, a megyei pedagógiai intézetet is a diósgyőri stadion mellett.
A vevő, a Trekk Invest Kft. egyedüli pályázó volt a kisebb pedagógiai intézetre, amit 72 millió forintért így el is vittek. Övék lett a két kemping is, némi bonyodalommal. Az egyik földnél ugyanis akadtak problémák azzal, hogy a minimális vételi árat se akarták volna megadni, így érvénytelen lett volna a pályázatuk. Az árat végül a pályázat leadása után, szóban még módosíthatták.
Ebben van a pénz
Korábban is vettek már nagyobb ingatlant a megyétől, és a Trekk Invest próbálta megvenni a megye egyik legértékesebb ingatlanját, a milliárdos ITC-székházat is, csak ez nem jött össze nekik.
Nyáron ugyanis eljárás indult, mert komoly gyanú merült fel az ügyészségben, hogy Trekk Invest vezetői, Farkas Zoltán és Varga Zsolt megvesztegették a megyei önkormányzat akkori fideszes alelnökét, Gergely Zsoltot, hogy árulja el nekik előre a pályázat részleteit.
Az ügyészség azt a dealt próbálta bizonyítani, hogy 610-720 millióért, tehát nagyjából kevesebb mint féláron is elintézte volna nekik Gergely a nagy üzletet. Százmilliót kért volna ezért, de Varga Zsolték lealkudták nagyjából 30 millióra, egészen pontosan úgy, hogy Gergely egy akkor legalább 43 milliót érő családi házat megkapott volna 12 millióért.
Az eljárás azonban lassan haladt, először csak egy évre rá hallgatták csak ki gyanúsítottként Gergelyt, és csak 2009-ben emeltek vádat. Ezalatt Gergely Zsolt és a Trekk Kft. gyorsan megpróbált visszacsinálni mindent, elálltak a kedvezményes ház szerződésétől, és így már az ITC-székházat se adták el a Trekk Investnek 610 millióért.
A sokáig húzódó eljárást végül mindenki teljesen megúszta, pedig Gergelyt első körben pénzbírság mellett hat év börtönre ítélték, aztán egy második eljárásban öt évre, Farkast és Vargát két-két évre, majd a végül debreceni ítélőtábla 2014-re átminősítette a bűncselekményeket, és így már senkit nem ítéltek börtönre, minden szereplőt csak jelképes, pár százezres pénzbüntetésre ítéltek.
Közben azért ment az élet
Az is érdekes, ha megnézzük, hogy mi lett az ominózus ingatlanokkal. A lassan haladó vesztegetéses per csak az ITC-székházat érintette, így például a kisebb irodaház, a 72 millióért megvett volt pedagógiai intézet a Trekk Investé maradhatott. Bár a Google Maps 2012-es felvételéig úgy tűnik, hogy az első években csak tovább rohadt.
Pedig pont 2012 végén jött a fordulat, amikor a Trekk Invest kapott csaknem 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást uniós pénzből az épületre. Cserébe vállalták, hogy létrehozzák az ingatlanban az „Andrássy Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központot”. Ennél „induló vagy fiatal vállalkozások számára”„helyiségek és szolgáltatások széles skálájának” kialakítására vállaltak kötelezettséget.
Szép, de kevésbé jól mérhető vállalások
„Olyan cégek beköltözését támogatjuk, amelyek magas hozzáadott értéket képviselő termékeket, szolgáltatásokat állítanak elő. A kedvező működési környezeten túl személyre szabott szakmai támogatással megpróbáljuk stabilizálni a bérlő vállalkozások piaci helyzetét. Az inkubátor hatás abban áll majd, hogy egy olyan közeget kényszerít magára a beköltöző, ami kapcsolatokat, munkakultúrát, rendet, összpontosítást visz a kezdő vállalkozók tevékenységébe” – írták.
Meg azt is, hogy az Andrássy Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központot valós piaci igényekre alapozva, a városban addig hiányzó szolgáltatás életre hívása érdekében hozzák létre.
Az építkezést, úgy tűnik, végül egy évvel később, 2014-ben kezdték el, és 2016-ra sikerült is befejezni. Hogy utána aztán lényegében üresen álljon nyolc hónapig. Illetve egészen pontosan a Trekk Invest szerint márciustól már beköltözött négy cég, most pedig már 13 cég minden igényét elégítik ki, írták az Északhírnök cikkére. Mondjuk ettől még néhány hete a bejáratnál nem volt semmilyen cégnév tábla, az ablakokon nem voltak függönyök vagy redőny, az elvileg nyolc hónapja működő inkubátorház inkább nézett ki üres irodaháznak.
Az „induló, fiatal vállalkozások” közt pedig tényleg ott van például a 14 éve létező Novák Produkt nevű kisebb könyvelőiroda, a 9 éve kitartóan „magas hozzáadott értéket" szállító Gemix Plusz takarító, rovarirtó cég vagy épp a 24 éve fiatal Pro Alkusz felszámolócég. Külön szépséghiba, hogy a jelzett 13 cég jelentős része nem is jelentkezett át az ingatlanba. Ez persze nem zárja ki, hogy innovatív irodáik inkubálódhassanak ott, és a Trekk Invest és a közösség rákényszerítse a „munkakultúrát” és a „rendet” a kezdő vállalkozókra.
Ahogy persze az is igaz, hogy mondjuk az elvileg szintén ott működő Hegedűs Tímea egyéni vállalkozó kismamatornáját vagy az Enci Tánc Studió tényleges társastáncóráit nem tudtuk alaposabban ellenőrizni. Mindenesetre inkubátorháznak nehezen lehetne mondani egy ilyen felállást – ha tényleg használja egy vagy több cég, akkor is egy muzikálisabb iroda-raktár tűnik valószínűbbnek.
Emellett az önmagában is kérdéses, hogy tényleg annyira tolonganak-e a startupok Miskolc környékén, hogy megérte ennyit költeni egy újabb inkubátorházra. 2007 és 2010 közt egymilliárd uniós forint támogatással már elvileg felhúztak a környékre hetet, de persze az sincs kizárva, hogy azóta Észak-Magyarország az ország leginnovatívabb régiója lett.
Külön furcsa, hogy az elmúlt egy-két évben a NAV elkezdte visszatérően zaklatni a Trekk Investet adóvégrehajtási igényeivel, majd a tavalyra 275 milliós veszteségbe csúszó cégből idén év elején ki is szálltak a korábban elítélt tulajdonosok, Varga és Farkas.
Megkérdeztük a Trekk Investet, hogy miért zaklatja őket ilyen sűrűn a NAV, miért állt hónapokig üresen az épület, és hogyha olyan sok innovatív cég települt már oda, akkor miért nem látszik most se, hogy használnák, meddig tervezik üzemeltetni mindezt, vagy mondjuk, hogy hol lehet megnézni az irodabérleti áraikat. De nem válaszoltak semmit.
Mindezeken túl a 2007-ben az önkormányzat számára terhes ITC-székház a mai napig a megyei önkormányzat tulajdonában van. | Tombol a startupkultúra Miskolcon | Tombol a startupkultúra Miskolcon - Állami támogatással inkubátorházat csinált egy rossz hírű cég Miskolcon, az egyébként is furán megszerzett épületében. Itt épp rovarirtó céget, kismamatornát vagy tánciskolát gondolnak innovatív startupnak, legalábbis papíron. Közben pedig teljesen kihaltnak tűnik a sanyarú sorsú nagy miskolci irodaház. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2016/08/29/andrassy_vallalkozoi_inkubatorhaz_es_innovacios_kozpont_miskolc_ingatlanspekulacio/ | 2016-08-29 19:42:09 | true | null | null | Index |
A napilapot a Nemzeti Adó – és Vámhivatal úgy tájékoztatta, hogy az offshore-amnesztia eredményeként április végéig 4,4 milliárd forint tért haza, amelyből 440 millió került az államkasszához. A jogszabály rendelkezései miatt azt nem lehet tudni, hogy ezt az összeget hány üzletember hozta vissza Magyarországra.
A cikk emlékeztetett arra: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete februárban nevezte meg azt a tíz bankot, amely részt vehet az összegek fogadásában. A szabályok szerint az offshore pénzeket először ezen pénzintézetek valamelyikéhez kell utalni, majd a tíz százalékos adót a bank anonim módon küldi tovább az adóhatósághoz.
A Magyar Nemzet azt írta: lényegesen megemelkedhet az amnesztiaszabályból származó bevétel, hamarosan ugyanis további bankok is bekapcsolódnak az ügyletek lebonyolításába. Az egyik adótanácsadó cég szakértője a lapnak úgy nyilatkozott: az érintettek többsége az év vége felé hozhatja meg a döntését, őszre ugyanis kiderül, milyen adóügyi intézkedéseket vezet be a kormány, megnyújtja-e például az amnesztia időtartamát. Ha a mentességet kínáló passzusok tovább élnek, akkor az államkassza idén nem tesz szert számottevő bevételre ebből, ha viszont az év végén megszűnik, komoly pénzek térhetnek haza – olvasható a cikkben. | Újra beindulhat az offshore pénzek visszavándorlása | Ősszel felgyorsulhat az adóparadicsomi pénzek hazautalása, hamarosan ugyanis további bankok is bekapcsolódnak az ügyletek lebonyolításába. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2011/06/18/ujra-beindulhat-az-offshore-penzek-visszavandorlasa/ | 2011-06-18 10:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.