text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
"Magyar Péter a bécsi útjáról szóló posztjában cinikusan vonta kétségbe, hogy a migráció bármilyen közbiztonsági problémákat okozna Ausztriában. Eközben képviselőtársai az Európai Parlamentben egy olyan módosító indítványt szavaztak meg, amely azzal erősítené az uniós migrációs paktumot, hogy további tízmilliárd forintnak megfelelő összeget biztosít rá" - közölte Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője szombaton Facebook-oldalán.
"Ugyanezzel a lendülettel" leszavazták azt, hogy Magyarország végre kapjon pénzügyi támogatást a határkerítésre. A tiszás képviselők utóbb megpróbálták letagadni szavazatuk lényegét , és még szövegértelmezési segítséget is ajánlottak, de a szöveg világos. A szöveg szerint "a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében további finanszírozásra van szükség a Menekültügyi és Migrációs Paktum megfelelő és gyors végrehajtásának biztosítása érdekében; ezért úgy határoz, hogy 2025-re a költségvetési tervezethez képest 25 millió euróval megerősíti a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot, tekintettel arra, hogy az pozitívan járult hozzá a menekültek azonnali támogatásához". A szövegben említett migrációs paktum lényege, hogy szétosztják az Európába érkező bevándorlókat a tagországok között. Azokat, akik ebben nem hajlandóak részt venni, súlyos pénzbüntetésre kényszerítik, ami hazánkat már sújtja is - közölte Dömötör Csaba.
Magyarország mindvégig ellenezte az egész paktumot, összhangban a 2016-os népszavazás elsöprő eredményével. A Tisza képviselői azonban nem ezt tekintik irányadónak.
Nem életszerű, hogy az egyébként kontrollmániás Magyar Péter ne tudná nagyon jól, hogy milyen javaslatokat támogatnak Brüsszelben. Az okokat másban kell keresni. Abban, hogy Manfred Weber és Ursula von der Leyen támogatásának ára van.
Jól látszik, hogy a tiszásoknak mindent meg kell majd szavazniuk, amit elvárnak tőlük, akkor is, ha az káros az országnak. "Hogy is mondták? A néppárt álláspontjára támaszkodni egyfajta kötelesség" - közölte.
Hozzátette:
nem először látunk olyat, hogy liberális EP-képviselők hetykén tagadják azt, amit Brüsszelben megszavaznak. Az MSZP-től a Momentumig komoly hagyomány halmozódott fel ebben. Nem remélhetünk nagy változást, de egy dolgot azért javaslunk: ha legközelebb videót készít, Magyar Péter, nyugodtan tűzzön fel egy Manfred Weber-kitűzőt a tiszás logó mellé. | Manfred Weber és Ursula von der Leyen támogatásának ára van | Ha legközelebb videót készít, Magyar Péter, nyugodtan tűzzön fel egy Manfred Weber-kitűzőt a tiszás logó mellé – javasolta a politikusnak közösségi oldalán Dömötör Csaba, a Fidesz Európai parlamenti képviselője. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/10/manfred-weber-es-ursula-von-der-leyen-tamogatas-ar | null | true | null | null | KEMMA |
"Hosszú mérlegelés után döntöttem úgy, hogy 2017. június 15-i hatállyal lemondok polgármesteri tisztségemről" – jelentette be a Facebookon Kunbaja fideszes polgármestere. Az ügy előzménye, hogy Franzné Lakner Éva ellen költségvetési csalás miatt március 31-én vádat emelt a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség.
A kunbajai önkormányzat 2013 februárjában szerződött a munkaügyi központtal egy kistérségi startmunka program miatt. Egy évvel később a polgármester az elszámolásnál úgy nyilatkozott, hogy a vállalt dolgok teljesültek. Ezek azonban nem volt igaz. | Lemondott Kunbaja fideszes polgármestere | Lemondott Kunbaja fideszes polgármestere - 4,9 milliós költségvetési csalással vádolják. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/06/03/lemondott_kunbaja_fideszes_polgarmestere/ | 2017-06-03 15:56:00 | true | null | null | Index |
Archívum: Mit kezdünk a Gripenekkel? | Ha már légierő, akkor inkább helikopter - véli Deák Péter biztonságpolitikai elemző. Maga nem tudja ugyan, hogy a Gripen-beszerzés mögött meghúzódott-e korrupciós szál, de abban bizonyos: a svéd vadászgépek beszerzése szakmailag megalapozatlan döntés volt. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-481156-282257 | 2008-02-13 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
A penthouse-ban kutattak a 700 milliós csalással gyanúsított SZDSZ-esnél
* spirk - [email protected]
| 2008. 11. 26., 15:28 | Frissítve: 2008. november 26., szerda 16:49
A kerületi kábeltévé tette gazdaggá az erzsébetvárosi SZDSZ-vezetőt, keddi
letartóztatását azonban a kerületi ingatlaneladások miatt rendelte el a
Központi Nyomozó Főügyészség. A gyanú szerint Gál György irányította a
háttérből a zsidó negyed házainak erősen nyomott árú eladását. Ezzel 700
milliót is nyerhettek üzlettársával, aki már három hete előzetesben van. A
strómanok és offshore cégek hálózatának politikai szálai több párthoz
elérhetnek.
A VII. kerület legnagyobb alapterületű új építésű lakásásainak egyikébe
költözött be tavaly a városrész gazdasági bizottságát vezető szabad
demokrata politikus. A Garay téri 500 négyzetméteres penthouse-hoz
(tetőtéri lakás) tartozó mélygarázsában pedig a Jaguar legújabb modellje,
egy méregzöld XF limuzin parkolt. Gál Györgyöt a Központi Nyomozó
Főügyészség kedden különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett
csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vette őrizetbe, miután lakásán
házkutatást is tartottak.
Az ötgyerekes frakcióvezető egy évtized alatt csinált jelentős anyagi
karriert az Erzsébetvárosban. Az 1200-as ladás korszak számára akkor ért
véget, amikor jó üzletet hozott össze a VII. kerületi kábeltelevíziós
társaság eladásával. A kiépített dróthálózattal és saját központtal
rendelkező vállalkozást az UPC olvasztotta magába. Az akkoriban erős
expanzióba kezdett szolgáltató cég 150 milliós vételárat fizetett a
kerületi konkurenciáért.
Gál az eladás után feladta függetlenségét, és 1998-ban az SZDSZ színeiben
listán bekerült a VII. kerületi önkormányzat képviselőtestületébe. A friss
képviselő azonnal a testület gazdasági bizottsági irányítója lett. A
befolyásos pozíciót sikeresen megőrizte három cikluson át. A képviselőség
elnyerését a helyi SZDSZ is gyors előmenetellel hálálta meg, 1999 őszén a
párt erzsébetvárosi frakcióvezetőjévé választották. A mostani ciklusban a
gazdasági bizottság mellett a szociális és a mentelmi bizottságban is
tagságot vállalt.
A cikk a hirdetés után folytatódik h i r d e t é s
A médiában az erzsébetvárosi ingatlanügyekben vált ismertté Gál neve.
Először az Óvás! Egyesület által kirobbantott Holló utcai házmentő akció
idején, 2004-ben merült fel a neve, amikor a kerületi újságban kilátásba
helyezte, hogy károkozás miatt ötmilliárdos pert indít a bontásra szánt
házakat műemlékvédelem alá helyező Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ellen.
A cikkben a helyi lakosok érdekének állította be a terveket. Azzal érvelt,
hogy a műemlékvédők csak egy papírt küldenek, de pénzt a renováláshoz már
nem. Az önkormányzat szándéka viszont az, hogy a lakók "modern, egészséges,
komfortos lakásokba" költözhettek volna, ha az általuk lakott épületek
bontása elkezdődhetne.
A zsidó negyed elpasszolt és bontásra ítélt házai körüli bizniszek miatt
már több éve megindult a nyomozás. Érdemi lépés viszont csak a hónap elején
történt, amikor az ügyészség előzetesbe helyezte a 90 százalékos
önkormányzati tulajdonban lévő Erzsébetvárosi Lakásépítő Kft. ügyvezetőjét,
a jogász Nagy Györgyöt. A 2006-os feljelentés szerint a kerületben 2002 óta
folyik az önkormányzati ingatlanvagyon kijátszása befektetői csoportoknak.
Nagy György számos ingatlanügyletben közreműködött, különböző cégeken
keresztül részese volt többek között a Király utcai bérházeladásoknak és a
Garay téri üzletközpont beruházásának is.
A főügyészség szerdai közleményében azt írta: a nyomozás eddigi adatai
szerint a gazdasági bizottság gyanúsítottként kihallgatott elnöke és a vele
együttműködő vállalkozó a VII. kerületi önkormányzatnak 700 millió forint
kárt okozott, és további mintegy 1,6 milliárd forint kár okozását
kísérelték meg. A gyanú szerint a főváros VII. kerületi önkormányzata
gazdasági bizottságának elnöke 2002-től kapcsolatban állt azzal a
vállalkozóval, aki az önkormányzat tulajdonában álló több lakóházat
forgalmi érték alatt akart megvásárolni, majd a vásárlást követően -
offshore társaságok közbeiktatásával - rövid időn belül, jelentős haszonnal
a már egyébként is érdeklődő külföldi befektetőknek értékesíteni -
olvasható a közleményben. Az ügyészek hozzáteszik: a vállalkozó
elképzelésében a bizottság elnöke is jó üzleti lehetőséget látott, ezért
azt támogatta.
Az MTI-ben kiadott közlemény szerint az ingatlanok vételárára vonatkozó
előzetes egyeztetésük alapján megállapodtak abban, hogy a vállalkozó
projektcégeket alapít, amelyek a valós forgalmi érték alatti vételáron
fogják megvásárolni a kiszemelt ingatlanokat. A vállalkozó az egyes cégekbe
a bizalmas ismerőseit strómanként helyezte el. Mint írják, a vételárról
történt egyeztetés során a gazdasági bizottság elnöke közölte a
vállalkozóval, hogy mennyit kell neki fizetnie azért, hogy az adott házat
az általa alapított projektcégnek adja el az önkormányzat.
Ezután a gazdasági bizottság elnöke felvette a kapcsolatot az ügyletbe
bevont értékbecslő cég vezetőjével, akivel megbeszélte, hogy mely ingatlant
és milyen forgalmi értékre kell felértékelnie. A valótlan tartalmú
értékbecslés felhasználásával a gazdasági bizottság elnöke az ingatlan
valós forgalmi értékét tekintve a gazdasági bizottság tagjait és a
képviselő-testületet tévedésbe ejtette - ismerteti a főügyészség.
A megalapozott gyanú szerint ezzel a módszerrel nyolc önkormányzati
lakóházat értékesítettek 2003-ban és 2004-ben - írják. A közlemény szerint
a gazdasági bizottság gyanúsítottként kihallgatott elnöke összesen 195
millió forintot kért és kapott a vállalkozótól a támogató segítségéért.
Hozzáteszik: a gazdasági bizottság elnöke a főügyészség határozatai és a
gyanúsításközlés ellen panaszt jelentett be, tagadva a bűncselekmények
elkövetését.
Az SZDSZ-es frakcióvezető letartóztatása előtt egyébként egy helyi
prominens is váratlan őszinteséggel beszélt a Király utcai ügyletekben való
részvételéről. Garabics Károly, a Fidesz VII. kerületi ügyvezető alelnöke a
kerületi tévében vallotta meg, hogy közvetítőként szerepelt az egyik
eladási manőverben. Az Index már tavaly nyáron tudósított [1] arról, hogy a
most előzetesben helyezett Nagy György Garabics Károlyt üzlettársként
mutatta be a megvásárlásra kinézett Király utca 15. lakóinak. A Kulturális
Örökségvédelmi Hivatalban tartott tervtanácsi ülésen a Király utca 25.,
27., 29. bontásáról vagy megtartásáról szóló vitában pedig egy olyan cég
tűnt fel, (Promoplan Kft.) beruházóként, amelynek tulajdonosa Kékessy
George Sándor, a Fidesz-kormány párizsi nagykövetének Kékessy Dezsőnek a
fia.
Hunvald megdöbbent
Gál előzetesbe helyezése megdöbbentette Hunvald Györgyöt. A kerület
polgármestere szerdán közleményben kommentálta a százmilliós
visszaélésekről szóló gyanúsítást: az önkormányzat és a képviselő-testület
kifejezett érdeke, hogy ez a vizsgálat a lehető legrövidebb időn belül
minden részletet feltárva lezáruljon. "Reméljük, Gál urat ez a folyamat
tisztázza a gyanú alól. Egy ilyen ügy minden szorgalmasan és keményen
dolgozó választott képviselő munkáját beárnyékolhatja." - szögezte le a
polgármester azt is hozzátéve, hogy a vizsgálat lezárultáig az Önkormányzat
további nyilatkozat megtételét nem tartja szükségesnek. | Gazdaság: Villamossal üldözik a gyorshajtókat? | Autók nélkül maradhat december 20-a után a rendőrség - négyszáz bérelt kocsi kulcsát kell ekkor leadniuk a lízingcégnek, majd fokozatosan a többiét. A szerződés ugyanis kifut. A rendőrautó-cserére ugyan kiírtak tendert, és ott a mostaninál kedvezőbb feltételek alakultak ki, még sincs eredményhirdetés. Két lehetőség maradt: a rendőrök gyalog járnak, vagy - némi közbeszerzési trükközés után - megtartják a használt és drágán bérbe vehető autókat. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/villamossal_uldozik_a_gyorshajtokat_-310484 | 2008-11-26 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A háborús események és a március 15-i ünnepségek árnyékában egy jelentős üzleti megállapodás jött létre az elmúlt napokban a magyar piacon, amellyel tovább bővült a magyar kormányfő családjának vagyona. Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltsége, a Budapest Capital Zrt. ugyanis megállapodást írt alá arról, hogy megveszi a Diófa Alapkezelőt tulajdonló Tarragona Holding Zrt.-t Jellinek Dániel üzletembertől.
A családi ezüst az elmúlt időszakban látványos gyarapodásnak indult, szállodaipari és bankpiaci befektetések (Gránit Bank) kerültek Tiborczék birtokába. Most pedig egy alapkezelővel teljesedett ki a portfólió. Érdekessége az üzletnek, hogy a csomag részeként a miniszterelnök gazdasági tanácsadójával is bővült az Tiborcz-birodalom: Nagy Márton hivatalosan tavaly ősz elején csatlakozott a cég felügyelőbizottságához. Jellinek Dániel akkoriban így nyilatkozott a változásról a privátbankár.hu oldalnak: „A szakemberek köre valóban tovább bővült, néhány hete ugyanis Nagy Márton, volt jegybanki alelnök csatlakozott a társasághoz, felügyelőbizottsági elnökként. Úgy gondolom, hogy Márton makrogazdasági és gazdaságpolitikai tapasztalata, valamint piaci szemlélete nagymértékben támogatja majd a Diófa működését.”
Nagy Márton sokáig dolgozott a Magyar Nemzeti Bankban, már Simor András elnöki ideje alatt is fontos szerepe volt a monetáris politika alakításában. Ambiciózus, becsvággyal teli szakembernek tartották, akinek hasznos meglátásai vannak. Amikor Simort Matolcsy György váltotta a jegybank élén, Nagy kitartott az intézmény mellett, és ezt szakmai karrierje megsegítésével hálálta meg Orbán Viktor kedvenc gazdaságpolitikusa. Alelnökként egy időben a monetáris politika legfőbb stratégájaként tekintettek rá a Szabadság téren, akihez olyan intézkedések voltak köthetők, mint a kedvezményes kamatozású vállalati hitelprogramok bevezetése.
Idővel azonban megromlott a viszony az elnök és beosztottja között, Nagynak szakmailag szűkössé kezdett válni a tér a jegybankban, és a Matolcsy által szabott iránnyal sem tudott maradéktalanul azonosulni. Ez a feszültség oda vezetett, hogy Nagynak távoznia kellett az MNB-ből. Tekintélyéről sokat elárul, hogy kegyvesztettként nem tűnt el a süllyesztőben, hanem Orbán Viktor maga mellé emelte tanácsadónak. Ezt követte a Diófa Alapkezelő felkérése a felügyelőbizottságba.
A helyzet tehát úgy áll, hogy a miniszterelnök veje egy olyan cégben lett tulajdonos, amelyben a miniszterelnök egyik legfontosabb tanácsadója vállalt nemrég tisztséget. Természetesen ez önmagában nem szül összeférhetetlenséget, mégis felvet kérdéseket, hogy a kormányzati döntésekre – kiemelten a pénzügyiekre – rálátó, azokban közreműködő, a beosztásánál fogva tájékozottabb kormányfői tanácsadó informális helyzetelőnybe hozhatja a versenytársakhoz képest a kormányfő vejének érdekeltségét. | Vállalkozás: Orbán veje és tanácsadója váratlanul egy közös cégben találták magukat | Tiborcz István és Nagy Márton közösen dolgozhatnak a Diófa Alapkezelő felvirágoztatásán. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220316_Orban_veje_es_tanacsadoja_varatlanul_egy_kozos_cegben_talaltak_magukat | 2022-03-16 13:17:00 | true | null | null | HVG |
Hatályon kívül helyezhetik Szegeden a november 22-i közgyűlésen azt a kiegészítő rendeletet, mely szerint idén augusztus óta a garázs- és kapubejárók előtt is fizetni kellett a parkolásért a kijelölt övezetekben.
Az előterjesztés szerint a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal felhívására, és számos szakmai egyeztetést követően javasolják a parkolási rendelet módosítását a képviselő-testületnek. A hatályon kívül helyezés indoka "a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal törvényességi felhívásában foglaltaknak való megfelelés, valamint egyéb technikai jellegű változtatások foganatosítása", azaz később előfordulhat, hogy módosítva visszavezetik a rendelkezést.
Még augusztusbn a kormányhivatal is vizsgálta, törvényes-e a bevezetett új szabály, miszerint már a kapu- és garázsbejárókban is kell fizetni a parkolásért a kijelölt övezetekben Szegeden. Ettől még nem lett több parkolóhely, hiszen a KRESZ ide vonatkozó része szerint csak az ingatlantulajdonosoknak jelent ez változást, nem bővültek a parkolóhelyek ezzel. Azért is tették fizetőssé ezeken a helyeken a parkolást, hiszen nehéz volt ellenőrizni, hogy valóban a tulajdonos parkol-e ott, vagy valaki illetéktelen.
Ragány Zoltán szegedi ügyvéd a változás miatt akkor indított egy jogi vitát, szerinte ugyanis a jogszabály nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak, hogy kiterjesszék a rendelkezéseiket az útcsatlakozásokra, így a szegedi rendeletmódosítás Alaptörvény-ellenes.
A november 22-i közgyűlésen emellett elfogadhatnak egy olyan módosítást, mely szigorítaná a sárga villogót használó járművek ingyenes parkolását. A jövőben ugyanis csak azon járművek parkolhatnának így ingyen a fizetős övezetekben, amelyek valóban közfeladatot látnak el. Egy másik változás pedig, hogy ingyen nézhetik majd meg a fizetős zónában jegy nélkül parkoló autósok az ezt bizonyító kép- és videófelvételeket. | Mégsem kell fizetni a kapubeállóban parkolásért, visszavonhatja a rendeletet a város | A hatályon kívül helyezés indoka „a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal törvényességi felhívásában foglaltaknak való megfelelés, valamint egyéb technikai jellegű változtatások foganatosítása”. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/helyi/2024-11-18/megsem-kell-fizetni-a-kapubealloban-parkolasert-visszavonhatja-a-rendeletet-a-varos/673b55e847d3c02929a74b0a | null | true | null | null | szegeder.hu |
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér régiós logisztikai központjává vált a távol-keleti csomagoknak, évente már százmilliós nagyságrendben érkeznek légi úton - derül kia 24.hu cikkéből.
A lap a NAV-tól megtudta, hogy a nem EU-országból érkező küldeményekből 2021-ben összesen mintegy 14 millió volt (ebből 1,2 millió magyar rendeltetésű, 12,9 millió ment tovább valahova máshova az EU-ban), de ez a szám 2024-re fokozatos növekedéssel elképesztő nagyságrendet öltött: az év első kilenc hónapjában összesen több mint 95 millió ilyen csomag ment át a ferihegyi reptéren, de ebből csak 11 millió jött magyar rendelőknek, a többit más országokba szállították. A csomagok nagyja az európai piacot letaroló Temutól és Sheintől jön.
A 24-nek Kam Jandu, a Budapest Airport korábbi vezérigazgatója azt mondta, 2023-ban a ferihegyi cargóban több mint 200 ezer tonnányi légiárut kezeltek, ez csaknem 50 százalékos növekedés 2019-hez képest, miközben tavaly a globális légiáru-mennyiség átlagosan a 2019-es szinten állt. "A Budapest Airport jelentős kelet-közép-európai elosztóközponttá válásának folyamata 2020-ban gyorsult fel igazán, de összességében egy hosszú folyamat, körülbelül tíz év munkájának eredménye" - írta a lapnak az állam általnemrég visszavásároltcég.
A szakemberek szerint Budapest földrajzi elhelyezkedése egy nagyon erős alap az elosztóközpont szerep kialakulásához, mert Magyarország viszonylagos közelsége miatt az árut nem kell még két órával tovább szállítani légi úton Ázsiából egy nyugat-európai repülőtérre, majd 16-24 órát szállítani közúton, hanem közvetlenül Budapestről lehet szétosztani. A lap egy másik forrása viszont úgy gondolja, "óriási lobbi állhat a mögött, hogy a távol-keleti online kereskedők Magyarországot választották" a távol-keleti webshopok, tehát beilleszthető a keleti nyitás stratégiájába.
A Temu és a Shein magyar felfutása egyébként hatalmas káoszt okoz mostanában a csomagküldő szolgáltatóknál, lebénította aPacketátés aSameday-tis a dömping, miközben a haszonkulcs is nagyon kicsi ezeken a pakkokon.
A 24 szerint a logisztikai központ jelleg, amit a távol-keleti csomagdöping is erősít, elsősorban azoknak érheti meg, akik ebben az üzletben utaznak, így például a Waberer's-nek, ami most már a miniszterelnök veje, Tiborcz István tulajdona. A céglogisztikai bázist építpéldául a Magyar Postának, ami nagy segítséget jelent majd a csomagdömping kezelésében.
Ez a cikkünkide kattintvaangol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye híréta Telex English rovatnak,Twitterünknekésangol nyelvű heti hírlevelünknekaz angolul olvasó ismerősei között! | A budapesti reptér lett az EU-ba érkező Temu- és Shein-csomagok legnagyobb elosztóközpontja | Idén szeptemberig 95 millió távol-keleti pakk ment át a reptéren. A logisztikai fejlesztési szükségletekből sokat profitálhat az ágazat, például a Tiborcz-féle Waberer's. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/15/ferihegy-budapest-airport-kinai-csomagkuldes-regios-logisztikai-kozpontja | null | true | null | null | Telex |
Egységesen 12 évre emelkedik a korrupciós bűncselekmények elévülési ideje - döntött kedden a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával a parlament.
A Jobbik kezdeményezésére benyújtott, házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt indítványt 170 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés. A módosítás a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Az ügy hátteréről, hogy a Fidesz miért állt be hirtelen teljes mellszélességgel egy ellenzéki kezdeményezés mögé, Plankó Gergő írt hétfőn cikket: | Villámgyorsan megszavazták a korrupcióellenes törvénymódosítást | A Fidesz így kifogta a szelet egy ellenzéki kezdeményezés éppen csak felhúzott vitorlácskájából. | null | 1 | https://444.hu/2017/09/19/villamgyorsan-megszavaztak-a-korrupcioellenes-torvenymodositast | 2017-09-19 12:00:00 | true | null | null | 444 |
Stumpf István, az Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere szerint hamisítvány az a tegnapi számunkban olvasható levél, amelyben ő utasította volna a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnökét: ne folytassák a Postabank konszolidációja során törvénytelenségeket feltáró vizsgálatot. Stumpf szerint lapunk etikátlan volt, amikor az írás megjelenése előtt nem kérdezte meg őt. A szóban forgó dokumentum egyébként az Indexen már szerda délután megjelent.
Arra a kérdésünkre, nem tartja-e etikátlannak azt, ami - a Kehinek tulajdonított, az interneten egy hete olvasható jelentés szerint - a Postabank konszolidációja során történt, milliárdos cégvagyonok átjátszását Fidesz-közeli magánszemélyekhez, a volt kancelláriaminiszter kijelentette: másról nem kíván nyilatkozni, és egyébként sem tudja, miről beszélünk.
- Milyen jelentésről van szó, és ki mondta egyáltalán, hogy a Kehi vizsgálatát bárki is leállította? Nem az én dolgom, hogy erről állást foglaljak. A bank vezetésének volt a feladata, hogy ezekben az ügyekben döntsön - mondta. Az egykori kancelláriaminiszter azt is hangsúlyozta: a konszolidációt vizsgálta az Állami Számvevőszék is, és alapvetően rendben lévőnek minősítette a folyamatot. Mint megírtuk: az ÁSZ vizsgálata a Kehi-jelentésben feltárt, a Postabank leánycégénél történt konkrét tranzakciókkal nem foglalkozott.
Stumpf István azt is állítja: Kehi-jelentés sem volt. Jelentésnek az nevezhető ugyanis, amelyet a kormány elfogad, ilyen pedig nem volt. Arra a kérdésre, hogy akkor szerinte mi az a dokumentum, amely a stop.hu portálon egy hete megjelent, a volt kancelláriaminiszter kijelentette: nem tudjuk, milyen státusú ez a bizonyos anyag, így beszélni sem érdemes róla. Arra a kérdésre, hogy ő olvasta-e azt korábban, a volt kancelláriaminiszter úgy fogalmazott: - Mindenféle anyagok voltak, fogalmam nincs, éppen ez micsoda.
Stumpf kommentárja: az álhírek mögött egy figyelemelterelő politikai manőver áll. (A Fidesz politikusai 2003-ban, a Kehi-jelentés körüli első botrány idején azzal vádolták a szocialistákat, hogy az állítólagos jelentéssel Princz Gábor felmentésén munkálkodnak.)
Sepsey Tamás, a Kehi volt elnöke (jelenleg az ÁSZ alelnöke) a Híradónak szintén azt mondta, hogy nem kapott olyan levelet, amelyet lapunkban közöltünk. Az ellenőrzési hatóság egykori vezetője a stop.hu-n megjelent dokumentum kapcsán az Indexnek arról beszélt: a hivatal csak olyan dokumentumért vállalja a felelősséget, amelyet az elnök a szignójával hitelesített. "Látható ezen a dokumentumon a Kehi-elnök aláírása? Nem. Akkor erről enynyit!" - nyilatkozta.
Sepsey egyébként 1999 tavaszán lapunknak még úgy nyilatkozott: a Postabank vizsgálata első félévi legfontosabb feladata a hivatalnak, és ez érinteni fogja a pénzügyi felügyelet, az ÁPV Rt., valamint a PM tevékenységét is. "Megkerülhetetlen, hogy érintsük a menedzsment, az igazgatóság és az fb felelősségének kérdését" - tette hozzá. Az ügy felgöngyölítésére a kormány június 30-i határidőt adott a szervezetnek.
A jelentés elkészültét később Auth Henrik, a jegybank jelenlegi alelnöke, aki a Postabankot a konszolidáció idején irányította, meg is erősítette. A dokumentumot dilettáns munkának minősítette, és azt mondta, arra 60 oldalas válaszjelentést is készítettek.
Az internetre felkerült anyag tanúsága szerint is lezárult a Kehi vizsgálata, elkészült a jelentés, amely további vizsgálatokat kezdeményezett a konszolidáció idején történt viszszásságok feltárására, amelyre viszont már nem került sor.
Azt senki nem erősítette meg, hogy a stop.hu dokumentuma az maga a Kehi-jelentés, avagy a fenti megszorítással élve Kehi-anyag lenne. Ugyanakkor a titkosított aktából nem először szivárognak ki részletek: a Vasárnapi Hírek 2003. május 4-i száma például egy egész oldalt szentelt az ebből való idézeteknek. Ács György, a cikk szerzője lapunknak megerősítette, hogy az állítólag nem létező dokumentum közlése miatt őt - államtitoksértés gyanúja miatt - a rendőrség kihallgatta, a dokumentum náluk lévő példányát pedig elkobozták. Mint mondta, a cikk megjelenése előtt megerősítették neki, hogy az ominózus anyag a Kehi-vizsgálat. Mégpedig úgy, hogy felkérték Princz Gábor ügyvédjét, aki az eredeti jelentést a rendőrségi iratismertetéskor megnézhette, mondjon véleményt róla. Az ügyvéd akkor azt mondta: a lapnál lévő dokumentum a Kehi titkosított anyaga, az interneten szereplő pedig Ács szerint egyezik ezzel.
A jelentés, mint arról tegnap beszámoltunk, több olyan ügyet is érint, amelyben a Fideszhez közel álló magánszemélyek jutottak értékes cégvagyonokhoz. Írásunk a Defend Kft. eladásáról, illetve arról szólt, hogyan jutott Wermer András, a Fidesz egykori kampányfőnökének cégügyeit intéző ügyvéd, Réti András összességében milliárdos vagyonú cégekhez, mindössze 10 millió forintért.
A Kehinek tulajdonítható jelentés a hűtlen kezelés gyanúját is felvetette például a Nádor Lízing Kft. eladása kapcsán. Mint megírtuk: az ügyvéd érdekeltségéhez került a Nádor Lízing Kft., amely egyebek mellett egy több mint 500 millió forint értéken nyilvántartott balatonfüredi üdülőkomplexumot birtokolt. A cég hasonló értékű Postabank-hitellel volt terhelt. A Kehi-jelentés szerint azzal, hogy a Nádor Lízinget közvetve Réti András érdekeltsége, a Sigma Rt. szerezte meg, a Workout vezetői lehetetlenné tették, hogy a cég korábbi hiteleit rendezni lehessen.
A konkrét részletekkel kapcsolatban tegnap nem hangzott el nyilatkozat, csak a Postabank-konszolidáció egésze kapcsán állította Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere: a bank nem kapott a kelleténél több állami pénzt, minden szabályosan történt. | Archívum: Postabank-ügy: se jelentés, se levél? | Nem létezik, vagy hamis az a lapunkban megjelent levél, amely a Kehi Postabank-vizsgálatát állította le, és jelentés sincs, amelyben visszaéléseket tártak fel - állítja Stumpf István volt kancelláriaminiszter. A szerinte nem létező jelentés egyébként a hűtlen kezelés gyanúját említi az egykori Postabank-üdülő eladása kapcsán. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-393743-205917 | 2006-02-10 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A román rendőrség nem találja a korrupció miatt csütörtökön három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Olosz Gergelyt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt szenátorát – írja az MTI.
Nicoleta Tolvaj Marin, a Kovászna megyei rendőrkapitányság szóvivője azt mondta, továbbra is folyamatban van az elítélt tartózkodási helye megtalálásának, illetve előállításának rendőrségi akciója. Olosz Gergely ellen országos körözést adtak ki, személyi adatait elküldték Románia valamennyi határátkelőjére.
A volt székelyföldi politikust befolyással való üzérkedésben találta vétkesnek a román legfelsőbb bíróság. Az ítélet a háromévi letöltendő börtönbüntetés mellett 384 ezer euró (123 millió forint) és 400 ezer lej (27 millió 600 ezer forint) értékű vagyonelkobzásról is rendelkezett.
A vádirat szerint 2010-ben az akkor parlamenti képviselő Oloszt négy vállalkozó lefizette, hogy előnyös szerződésekhez juttassa cégeiket, kihasználva azt, hogy a politikus korábban a román energiaár-szabályozó hatóság elnöki tisztségét töltötte be. Az ügyészek szerint Olosz Gergely összesen félmillió eurónak megfelelő jogtalan anyagi haszonban részesült különböző formában.
Olosz Gergely 2007–2008-ban a romániai energiaár-szabályozó hatóság elnöke volt, 2008 és 2012 között az RMDSZ parlamenti képviselője, 2010-től frakcióvezetője, 2012-től 2013 májusában történt lemondásáig az RMDSZ szenátora volt. A politikus 2011-ben az RMDSZ elnöki tisztségét is megpályázta, ám a választáson alulmaradt az érdekképviselet élére akkor megválasztott Kelemen Hunorral szemben. | Világ: Nem találják a román rendőrök a korrupció miatt börtönre ítélt magyar politikust | Olosz Gergely ellen országos körözést adtak ki. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20181221_Nem_talaljak_a_roman_rendorok_a_korrupcio_miatt_bortonre_itelt_magyar_politikust | 2018-12-21 14:25:00 | true | null | null | HVG |
A német ügyészség szerint G. egy Lina E. nevű nővel együtt egy olyan lipcsei csoport tagja volt, amely 2019-2020-ban titokban hosszan megfigyelt, majd megtámadott és brutálisan bántalmazott több, szélsőjobboldalinak tartott embert. A csoport meg akarta dönteni a demokratikus államrendet - szúrta ki a német Tagesspiegel cikkét a telex.hu.
Milliókba kerül, de megszüntetik az antifa-aktivista, Ilaria Salis letartóztatását
Johann G. és társai 2023 februárjában Budapesten akcióztak a kitörés napjának nevezett neonáci gyűlés idején. A rendőrségi vizsgálat szerint ennek a csoportnak a tagja volt Iliria Salis, akit tárgyalását követően magyar börtönben zártak el, majd európai parlamenti képviselővé választották, igy kiszabadult. Jelenleg Iliria Salis mentelmi ügye az EP előtt fekszik.
A rendőrség akkori tájékoztatása szerint egy magyarokból és külföldiekből álló vegyes társaság négy támadást hajtott végre a fővárosban, ezekben nyolc ember sérült meg, hárman súlyosan. Johann G. ellen ezért magyar elfogatóparancs volt érvényben, a férfit bűnszervezetben való részvétellel és súlyos testi sértéssel is gyanúsítják. | Elfogták a budapesti szélsőbalos akciózás egyik gyanúsítottját | Alkotmányellenes, szélsőbaloldali szervezetben való részvétellel gyanúsítják a német hatóságok a 31 éves Johann G. nevű férfit, akit Weimar közelében egy helyi vonaton kaptak el pénteken és vettek őrizetbe. A férfi és társai 2023 februárjában Budapesten akcióztak a kitörés napjának nevezett neonáci gyűlés idején. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/letartoztattak-szelsobalos-csoport-gyanusitott-nemetorszag/hdw99tg | null | true | null | null | Blikk |
„Arcátlanul magas fizetést, sok millió forintnyi közpénzt” tehetnek zsebre egyes állami cégek vezetői, ezért a fizetések „jelentős csökkentése” indokolt – áll két Fidesz-képviselő, Balsai István és Répássy Róbert országgyűlési határozattervezetében. A láthatóan pusztán politikai célt szolgáló múlt heti beadvány politikai eredményt hozott. Még meg se alakult a Bajnai-kabinet, a kormányfő máris bejelentette, hogy 15 százalékkal csökkentik a miniszterek fizetését (így az havi bruttó 1,1 millió forintra mérséklődik), megfelezik a külföldi napidíjukat, nem lesz pénzzel megváltható a szabadságuk, és az államtitkári kar is búcsút mondhat jövedelme egy részének. Hétfőn pedig arról beszélt a parlamentben, hogy az állami vállalati vezetők „fogadjanak el jelentős jövedelemcsökkenést” az áldozatvállalást jelezve.
A fideszes képviselők indítványa eközben a parlamenti elfekvőbe került, aligha lesz belőle országgyűlési határozat. A fideszes politikusok annak a hírnek az oldalvizén próbáltak képernyőre jutni, hogy a bíróság közzéteendőnek ítélte az állami cégek vezetőinek javadalmazási adatait, és így a Blikk megjelentetett néhány számot. Balsaiék ki is emelték például a Magyar Fejlesztési Bank és a MÁV vezérigazgatójának évi 79 milliós jövedelmét. A politikai hév azonban alkalmi vakságot okozott, kiderült ugyanis, hogy a MÁV-vezér havi alapfizetése 3,42 millió forint, vagyis évi 41 millió, a határozattervezetben szereplő 79 millió akkor jöhet ki, ha megkapja a prémiumát. De nem kapta meg 2008-ra, és a korábbi években sem jutott el jutalma a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez tartozó cégeknél szokásos felső határ 80 százalékáig, legfeljebb 48-ig. Az állami cégeknél az 50–80 százalék mondható szokásos prémiumnak, az önkormányzatok azonban időnként többet engednek, a BKV Zrt. vezérigazgatója például a havi 1,5 millió forintjára akár 150 százalékot is kaphat.
Miközben nyilvánvaló, hogy az állami cégek vagy éppen a közpénzekre ácsingózó magánvállalkozások vezetőinek illik magukon kezdeni a takarékoskodást, a túlzásba vitt kormányzati szigor – bármennyire népszerű is a választóknál – több kárral jár, mint haszonnal. Az állami cégek vezetése így is tele van politikai ejtőernyősökkel, de a fizetések leszorítása azzal járhat, hogy az igazgatóságok, felügyelőbizottságok után a napi cégmenetet is ők uralják majd. Vagy máshová nem kellők, esetleg olyanok, akik pusztán karrierépítési célból töltenek el néhány évet az állam szolgálatában. A cégvezetői fizetések (lásd táblázatunkat) megítélése persze nem egyszerű. Aligha csak azért nyereséges a Szerencsejáték Zrt., mert ilyen a vezérigazgatója, aligha csak azért veszteséges a MÁV Zrt., mert olyan a vezérigazgatója.
E jövedelmek nem kiugróak nemzetközi összehasonlításban. Nyilvánvaló, hogy értelmetlen az orosz Gazprom-vezér évi 1,7 milliárd forintnyi jövedelmét, vagy a német vasút első emberének 600 millióját felemlegetni. De az osztrák rádió és televízió elnöke 100 millió forintnyi euróhoz jut évente, az ottani állami vagyonkezelő főnöke a bónusszal együtt már 200 millió fölött jár, a Telekom-vezér pénze pedig évi majd 700 millió forint. A keleti oldalon értelemszerűen kisebbek az összegek, de például a román áramszolgáltató 130 millió forintnyi lejt utal a vezérigazgatójának – kétszer annyit, mint amit az MVM-főnök elérhet.
Az állami vállalati vezetők javadalmazásának ügye sok tekintetben párhuzamba állítható a képviselői jövedelmek sorsával. Majd húsz éve próbálja az Országgyűlés a saját tagjai pénzéről az alapdíjra (most havi 231 900 forint) utalva elhitetni a közvéleménnyel, hogy az alig több, mint a magyar átlagjövedelem, majd álcázva – pótdíjakkal, kedvezményekkel, ingyenes szolgáltatásokkal, adó- és elszámolásmentes költségtérítéssel – megtoldani, arra hivatkozva, hogy a jó politikust is meg kell fizetni (HVG, 2008. február 28.).
E bújócska legalább részben véget ér. Előbb, 2009. februártól 18 százalékos adót vetettek ki saját költségtérítésükre a képviselők, majd április 14-én a Ház elrendelte a népszavazást Seres Mária kezdeményezésére, így aligha kérdéses, hogy vége az elszámolásmentességnek. Ha lesz referendum, azért, ha nem lesz, azért. Könnyen lehet ugyanis, hogy elmarad. Az MSZP törvénytervezet benyújtását tervezi, hogy megtakaríthassa az ország a népszavazási procedúrát (amire legfeljebb 3,9 milliárd forint költhető). Nyomban felemlegették a szocialisták azt is, hogy korábban már javasolták a számlakötelezettség bevezetését. Tény, 2007-ben próbálkoztak ezzel, ám a tervezetük mást is tartalmazott: csökkentett költségtérítésre vetettek volna ki adót, ugyanakkor a bruttó havi 220 ezer forintos alapdíj megháromszorozását indítványozták. Ezt viszont a Fidesz elutasította, ezzel a terv vakvágányra futott, hiszen a képviselői jövedelmeket kétharmados törvény szabályozza.
A Seres-referendumot megelőzni kívánó MSZP-javaslatot lapzártánkig nem nyújtották be, de ha megtörténik, aligha utasítja el a Ház. Bármennyire népszavazásbarát is mostanában a Fidesz, nehéz lenne nemet mondania, hiszen naponta követeli az állami takarékosságot, és nemigen voksolnak majd a képviselői kiváltságok fenntartására. Márpedig ha átmegy a törvény, akkor elmarad a referendum, ahogy az üzleti alapú egészségbiztosítás ügyében történt. Akkor is kiírta már a népszavazást a Ház, ám az Alkotmánybíróság 7:2 arányban új eljárásra utasította, mondván, időközben eltörölte a referendumkezdeményezéssel támadott szabályokat a parlament. E menetrend szerint most nemcsak a számlanépszavazás maradna el, hanem a képviselői fizetésemelés is.
JUHÁSZ GÁBOR | Társadalom: Forintbújócska | Politikai támogatottak és hidegfejű számítók lephetik el az állami cégek vezérkarát, ha a fizetéscsökkentési kampány felpörög. | null | 1 | http://hvg.hu/hvgfriss/2009.17/200917_CSATARoZAS_AZ_ALLAMI_VEZEToI_FIZETESEKRoL_F.aspx | 2009-04-22 00:00:00 | true | null | null | HVG |
A Fővárosi Ítélőtábla keddi jogerős ítéletével helyben hagyta a Nógrád Megyei Bíróság tavaly júliusban született elsőfokú, a vádlottakat felmentő ítéletét.
Az ügyész felfüggesztett börtönbüntetést kért
Az ügyészség álláspontja szerint a vádlottak között Molnár Csaba beosztásából adódóan alakult ki kapcsolat, hivatalos személyként pedig nem fogadhatott volna el ajándékot. Az ügyész kifejtette: Molnár Csaba vádlott-társainak célja az volt, hogy megnyerjék a rendőrtisztet. Azzal is érvelt, hogy a Nógrád Megyei Bíróság megállapította: az ajándékozás jogtalan előnyszerzés volt. Mindezek alapján az ügyész próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést, valamint mellékbüntetésként pénzbüntetés kiszabását indítványozta.
Molnár Csaba utolsó szó jogán azt mondta: neki beosztásából adódóan kötelezettsége volt az ilyen jellegű kapcsolattartás és nem csak az érintett pénzváltókkal, de több más céggel is kapcsolatban állt. Mint mondta, szüksége volt rájuk, az információikra. „Biztos, hogy a rendőrnek el kell zárkóznia?” – tette fel a kérdést az egykori főnyomozó, aki szerint „sokat árt a rendőrségnek”, ha a rendőr senkivel se tarthat kapcsolatot.
Fellélegezhet Molnár Csaba (Fotó: MTI) | Jogerősen felmentették Molnár Csabát | Jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla kedden a K&H-ügy egykori főnyomozóját, Molnár Csabát a vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés és hivatali visszaélés, két társát pedig a hivatali vesztegetés vádja alól. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2007/04/24/jogerosen_felmentettek_molnar_csabat/ | 2009-03-12 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
A lehallgatásokra specializált Nemzeti Biztonsági Szolgálat (NSA) egyik volt munkatársa, a 29 éves Edward Snowden adott ki információkat a sajtónak arról, hogy az amerikai titkosszolgálatok évek óta gyűjtenek adatokat amerikaiak és külföldiek millióinak internetes és mobiltelefonos kommunikációjáról – írta vasárnap a Guardian. A brit lap szerint Snowden maga akarta, hogy nyilvánosságra hozzák a nevét.
Snowden három héttel ezelőttig egy alvállalkozó, a Booz Allen Hamilton munkatársaként segédtechnikus volt az NSA-nál. Hawaiin dolgozott, ahol mielőtt távozott volna, rengeteg dokumentumot lemásolt, majd szólt a főnökének, hogy epilepsziája kezeltetéséhez egy időre külföldre kell utaznia. Ez a külföld Hongkong volt, ahol a férfi átadta a Guardiannek és a Washington Postnak az adatgyűjtésről szóló bizonyítékokat, és ahol most is tartózkodik.
A héten hatalmas botrány tört ki az Egyesült Államokban, miután a Guardian és a Washington Post megszellőztette, hogy amerikai és külföldi állampolgárok internetes beszélgetéseibe, e-mailjeibe és dokumentumaiba olvashat bele az NSA és az FBI is egy még 2007-ben útjára indított nagyszabású megfigyelési program, a PRISM keretében. Ekkor hozták létre a lehallgatásokat titokban jóváhagyó törvényszékeket is.
Az alapot a nemzetbiztonság védelmének megerősítésére 2001-ben viharos gyorsasággal elfogadott Patriot Act vitatott 215-ös passzusa adja, amelynek meghosszabbítása ellen demokrata képviselők és szenátorok már többször felszólaltak, ám titoktartási kötelezettségük miatt nem mondhatták el, miért. Az Obama-adminisztráció és demokrata politikusok védik a programot. Az elnök szombaton azt mondta, nem lehet egyszerre százszázalékos biztonságban és a magánélet százszázalékos tiszteletben tartásával élni, de a kormánya a megfigyelések során „megfelelő egyensúlyt” talált a biztonság és a magánélethez való jog között. „Ez egy kulcsfontosságú eszköz ahhoz, hogy megvédjük az országot a terrorfenyegetésektől, hogy megtudjuk, ismert vagy feltételezett terroristák kapcsolatba léptek-e egymással vagy olyanokkal, akik erre készülnek, különösen olyanokkal, akik az Egyesült Államokban élnek" – mondta az ügy kapcsán korábban Josh Earnest fehér házi szóvivő. | Külföld: Nyilvánosság elé állt az amerikai megfigyelési botrány leleplezője | A 29 éves Edward Snowden volt az, aki információkat szivárogtatott ki a Nemzeti Biztonsági Szolgálat (NSA) és az FBI nagyszabású illegális adatgyűjtési akciójáról. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/nyilvanossag_ele_allt_az_amerikai_megfigyelesi_botrany_leleplezoje-1392419 | 2013-06-09 13:57:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Matolcsy György;selyemút;
2016-09-15 19:25:00
Matolcsy: baj van az MNB-alapítványokkal
A jegybankelnök nagyobb átláthatóságot ígér év végére a nemzeti bank által alapított, és 260 milliárd forint közpénzzel kitömött alapítványok működésével kapcsolatban.
Azt is elismerte, hogy nem mindig azzal foglalkoztak a szervezetek, amivel kellett volna. Kimondta: a jegybank vagyona közpénz, és az nem veszítette el közvagyon jellegét. Matolcsy György erről Kecskeméten, az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen beszélt. Szerinte azért támadták a jegybankot, és az alapítványait, mert „furcsa dolog Magyarországon, hogy közpénzből közjót építünk”. A jegybank ezért év végéig áttekinti az alapítványok működését és javítják az átláthatóságot, a Pallas Athéné alapítványok ezentúl negyedévente nyilvánosságra hozzák a szervezetek működésével kapcsolatos adatait. Azt ígérte, hogy év végéig az MNB-s alapítványok működési költsége a jelenlegi 30 százalékról húszra csökken, miközben a támogatásra költött összegek ezzel párhuzamosan hetvenről nyolcvan százalékra növekednek. A gazdaságról szólva elmondta, hogy Magyarországnak Kínára kell tekintenie és a Selyemút felé kell nyitnia, ez ad esélyt arra, hogy a magyar gazdaság teljesítménye kétszeresére bővüljön, és a második 100 milliárd euró is megjelenjen. A vándorgyűlésen elmondott előadásának címe is ez volt: Magyarország a Selyemúton. | Matolcsy: baj van az MNB-alapítványokkal | A jegybankelnök nagyobb átláthatóságot ígér év végére a nemzeti bank által alapított, és 260 milliárd forint közpénzzel kitömött alapítványok működésével kapcsolatban. | null | 1 | https://nepszava.hu/1106015_matolcsy-baj-van-az-mnb-alapitvanyokkal | 2016-09-15 19:49:00 | true | null | null | Népszava |
Arton Capital-rablás: Öt év után sincs gyanúsított, közben a cég profitja elapadt
Több mint öt éve nyomoz a rendőrség a letelepedési kötvény biznisz egyik főszereplője, az Arton Capital Kft. kirablása ügyében, de gyanúsítottjuk továbbra sincs. Közben a cég a kötvényprogram leállítása utáni években is jelentős nyereséget termelt, ám nyerő szériájának úgy tűnik, már vége.
„A nyomozás folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt” – válaszolta a hvg.hu-nak a rendőrség, amikor azt kérdeztük: jutottak-e valamire, van-e már gyanúsítottja annak a még 2017-ben nagy erőkkel kezdett nyomozásnak, amelynek célja, hogy felderítsék a letelepedési kötvény biznisz egyik legnagyobb haszonhúzója, az Arton Capital Hungary Kft. elleni betöréses rablást.
A bűncselekménynek tehát továbbra sincs gyanúsítottja, pedig több mint öt év telt el azóta, hogy 2017. április 8-ra virradóra ismeretlenek betörtek a Rogán Antal miniszter egyetemi évfolyamtársa, Balogh Radosztina Veselinova által vezetett és tulajdonolt kötvényforgalmazó cég belvárosi, Hajós utcai irodájába, ahonnét jelentős mennyiségű euró mellett bizalmas adatokat is ellophattak.
A betörés egyébként alig egy héttel azután történt, hogy a kormány március 31-ével leállította a 2013 óta futott, az ellenzék és a szakma részéről is hevesen bírált kötvényprogramot. Ennek lényege az volt, hogy a fideszes többségű parlamenti bizottság által kiválasztott magáncégek árulták nem EU-s állampolgároknak a kötvényt,
amivel a magyar állam tízmilliárdokat bukott, a programot bonyolító, feleslegesen közbeiktatott – nem egy esetben offshore hátterű – cégek viszont összesen mintegy 162 milliárd forintot kaszálhattak.
E cégek egyike volt az Arton Capital is, ráadásul hamar felmerült, hogy a rablás célja nem feltétlenül a pénzszerzés volt, ráadásul „belső munka” lehetett. A betörők a hátsó bejáraton jutottak be, saját kulccsal nyitották ki a biztonsági zárat, valamint kikapcsolták a riasztót, tehát ismerték a kódját. Azt is tudták, hogy hol van a falba épített rejtett széf és a központi szerver, rajta az ügyfelek adataival.
Az Arton Capitalt ért közvetlen pénzügyi veszteség 200 millió forintra tehető, mivel a cég a 2017-es üzleti beszámolójában ekkora összeget tüntetett fel a káreseményeket jelző rubrikába. Mégis, a cégtulajdonos Balogh Radosztina Veselinova a rablás ellenére jó évet záró cégből a 2017-es év után csaknem 300 millió forint osztalékot vett ki. Ez nem csoda, hiszen
a vállalkozás a 2017-es év hajrájában, az év első 3 hónapjában (vagyis mielőtt a kormány leállította volna a programot, és betörtek volna az irodába) több kötvényt adott el, mint az azt megelőző 3 évben összesen.
A sok ügyfél ellenére, akiknek fejenként 60 ezer eurót kellett fizetniük az Artonnak az ügyintézésért, a cégnek 2017-ben csupán 79 millió forint árbevétele volt, holott a jutalékból 7,2 milliárd forintnak kellett volna összejönnie. Csakhogy a bevétel nem a kft.-nél jelentkezett, mivel az a kereskedési engedélyét – így az ebből befolyó bevételt – átadta egy másik, az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy nevű cégnek.
A háború véget vethet a magyar letelepedési kötvényes mutyihoz hasonló programoknak az EU-ban
A gyanús eredetű orosz vagyonok kitiltásával és befagyasztásával párhuzamosan Brüsszelben újra foglalkoznak azzal, hogy megtiltják azt a több államban - például Magyarországon - elterjedt gyakorlatot, hogy pénzért letelepedési engedélyt vagy állampolgárságot vehetnek az EU területén kívülről érkezők. Az Európai Parlament megszavazta vonatkozó határozatát az aranyvízumokról és aranyútlevelekről, a labda most a Bizottság térfelén pattog.
Az Arton Capitallal ráadásul azután kezdett el igazán futni a szekér, hogy véget ért a kötvényprogram. A következő három évben ugyanis még a 2017-es, 295 milliós profitot is rendre megdöntötte: 2018-ban és 2019-ben 80 millió körüli értékesítésből származó árbevétel mellett 315, majd 351 milliós adózott eredményt hozott össze. 2020-ban még ezt is sikerült túlszárnyalni a 361 milliós profittal, ráadásul úgy, hogy a cég értékesítésből származó árbevétele 0 forint volt. Ez úgy fordulhat elő, hogy a cég az értékesítésen kívül egyéb bevételt is szerezhet. A nyerő széria tavaly szakadt meg, mivel
a mérlegbeszámolója szerint az Arton Capital 2021-ben ismét 0 forint árbevétel és 85 milliós egyéb bevétel, valamint 1,4 milliárdnyi „pénzügyi műveletek eredménye” mellett már csak az előző évinek a huszadát, 18 millió forint adózott eredményt tudott felmutatni.
Ezt a 18 milliót az alapítói határozat szerint az egyedüli tulajdonos Balogh Radosztina Veselinova nem vette fel osztalékként. Pedig 2020-ban és 2019-ben is felvette a profit majdnem felét, 150–150 milliót, előzőleg, 2017-ben pedig ennek a dupláját. Ahogy felvett az azt megelőző három évben is osztalékot, így a Szabad Európa számításai szerint 2014–2020 között összesen 1,45 milliárd forintot. (Ez csak a magyar cég nyeresége, az Egyesült Arab Emirátusokban működő „partnercégről” nem ismert adat.)
A közvetítő cégekkel szemben az adófizetőknek és az államnak nem volt egyértelmű siker a kötvénybiznisz. Mint arról a hvg.hu is írt annak idején, a kormány által kommunikált céllal szemben a letelepedési kötvényprogram nem játszott érdemi szerepet az államadósság finanszírozásában, de nagyjából 30 milliárd forint veszteséget okozott a magyar adófizetőknek – legalábbis erre jutott 2018-ban a Transparency International Magyarország és a Költségvetési felelősségi Intézet.
Harmincmilliárd forintot buktunk a letelepedési államkötvényeken
Érdemi hasznot nem hozott a letelepedési kötvény az országnak, sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül - állapította meg a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest.
A kormányzat szerint minden elemében sikertörténet volt a kötvényprogram, a kritikákra pedig azt válaszolták, hogy Soros György, Gyurcsány Ferenc és IMF, de a fenti két szervezet úgy vélte, hogy a program a korrupció állatorvosi lova volt, nagyon is számszerűsíthető veszteséggel – többek között az alábbiak miatt:
A devizaalapú államkötvény kibocsátására ésszerű gazdasági indok nem volt.
Az első két évet leszámítva a konstrukció veszteségeset termelt, sok milliárd forintot.
Az állam külső cégeket bízott meg az értékesítéssel, ahelyett, hogy maga végezte volna.
Az állami hatóságok helyett a törvényhozás tagjai ellenőrizték a kötvényértékesítőket.
Az értékesítés monopoljogát offshore hátterű cégek kapták – a tízmilliárdos haszonnal együtt.
Nagyvonalú schengeni mozgástér járt a vevőknek és családtagjaiknak – viszonylag olcsón.
A kötvényvásárlók nemzetbiztonsági átvilágítása hagyott kívánnivalót maga után.
A konstrukció alkalmas volt a pénzmosásra, ezt a kockázatot pedig senki nem vizsgálta.
2017. június. 27. 09:37 hvg.hu Itthon
Kiraboltak egy letelepedési kötvényeket árusító céget
Források szerint a politikai nyomás miatt zajlik a nyomozás ilyen nagy hévvel.
2021. november. 03. 14:32 hvg.hu Gazdaság
Négy és fél év után sincs gyanúsítottja a kötvénybizniszes cég, az Arton Capital kifosztásának
A 2017-es, több százmilliós rablás elkövetői utáni nyomozás több mint 4 és fél éve folyik, de gyanúsított még mindig nincs – derült ki a belügyminiszter és a legfőbb ügyész közléséből. | Itthon: Arton Capital-rablás: Öt év után sincs gyanúsított, közben a cég profitja elapadt | Több mint öt éve nyomoz a rendőrség a letelepedési kötvény biznisz egyik főszereplője, az Arton Capital Kft. kirablása ügyében, de gyanúsítottjuk továbbra sincs. Közben a cég a kötvényprogram leállítása utáni években is jelentős nyereséget termelt, ám nyerő szériájának úgy tűnik, már vége. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220805_Arton_Capitalrablas_Ot_ev_utan_sincs_gyanusitott_kozben_a_ceg_profitja_elapadt | 2022-08-05 11:40:00 | true | null | null | HVG |
Mint írták a férfi megvásárolt egy motorhibás személygépkocsit, amelyet a lakóingatlana közelében lévő közterületen kezdett el szétbontani anélkül, hogy arra engedéllyel rendelkezett volna. Állampolgári bejelentést követően a rendőrök a helyszínre érkeztek és a vádlott cselekményét leleplezték.
A vádlott által bontott gépjármű veszélyes hulladéknak minősül, amelynek a bontását a férfi a jogszabály által előírt képesítés és engedély nélkül, nem az előírásoknak megfelelően végezte.
Az ügyészség vádiratában a terhelttel szemben, tárgyalás mellőzésével közérdekű munka büntetés kiszabását indítványozta. | Engedély nélkül bontott autót | A Székesfehérvári Járási Ügyészség veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt vádat emelt azzal a férfival szemben, aki egy autót bontott szét engedély nélkül - áll az ügyészség szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/engedely-nelkul-bontott-autot | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
A nemzetközi lapok szerint a csütörtöki EU-csúcs megmutatta, Orbán gyenge, zsákutcába került, és mondhat bármit, ekkora vereséget az utóbbi években nem szenvedett, mint most. Ez a hvg360 lapszemléje.
Az uniós politika különböző terepein többféle elképzelés kering arról, hogyan lehetne Orbán Viktort rávenni arra, hogy a februári EU-csúcson ne vétózzon az Ukrajna számára folyósítandó támogatás ügyében, írja a francia lap. | Felcsúttól a brit királyi elit akadémiáig - Orbán Viktor fiának példátlan karrierje | Már nem magánügy Orbán Gáspár útkeresése, hiszen adófizetők több tízmilliós befizetéseivel támogatják. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202103__orban_gaspar__felhaztol_akaszarnyaig__kozpenzbol__hadtap | 2021-01-21 13:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Ahogy arról korábban írtunk, a jogszabályok értelmében novemberben nyugdíjkorrekció és nyugdíjprémium kifizetésére is lenne lehetőség, idén azonban egyikre sem lehet számítani az ország nem túl fényes gazdasági helyzete miatt.
Benyújtotta viszont a kormány a Parlamentnek a jövő évi költségvetés tervezetét, amivel összefüggésben a nyugdíjtörvény módosítására is javaslatot tettek.
A legfontosabb módosító rendelkezése szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben január 1-jétől így módosulnak a 13. havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések:
6/A. § (1) Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára (a jelenlegi törvényben januárjára) társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül.
(3) A tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév február (a jelenlegi törvényben január) hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások együttes összegével.
(4) A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyév februárjában (a jelenlegi törvényben első negyedévében), hivatalból, külön határozat meghozatala nélkül folyósítja.
A módosítások jelentését egyes híradások tévesen értelmezték - hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő -, mivel a módosító javaslat nem azt jelenti, hogy a 13. havi nyugdíjra való jogosultságnak már nem feltétele az, hogy az előző év legalább egy napján az érintett már nyugdíjas legyen.
Lényegében csak annyi változott, hogy az érintettnek februárban is nyugdíjasnak kell lennie. Ezt az indokolta, hogy január 1-jétől a 13. havi nyugdíjat mindig az adott év februárjában fizetik (ez eddig is így volt a gyakorlatban, de a törvény eddigi szövege általában az első negyedévi kifizetésről rendelkezett, amely elvileg akár januárra is eshetett, ezért került a korábbi feltételek közé, hogy az érintett nyugdíjasnak januárban is nyugdíjasnak kellett lennie).
A módosítás feltehetően nem szándékolt mellékhatása következtében viszont azok a nyugdíjasok, akik a tárgyév januárjában meghaltak, és így csak január 31-ig jár részükre a nyugdíj, már nem szereznek jogosultságot a tárgyévi 13. havi nyugdíjra, így a velük együttélő hozzátartozójuk, vagy ilyen hozzátartozó hiányában az örökösük nem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a januárban elhunyt nyugdíjassal közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér - ebben a sorrendben -, kérelemre felvehette a januárban elhunyt nyugdíjas tárgyévi 13. havi nyugdíját a halál napjától számított egy éven belül.
Ha nem volt az elhunyttal közös háztartásban együtt élő ilyen rokon, akkor az örökös kérhette a 13. havi nyugdíj kifizetését a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.
2025-től már csak a tárgyév februárjában (lényegében a február 12 - 28. között) elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói vagy örökösei kérhetik a 13. havi nyugdíj kifizetését, ha az még nem történt meg.
A javaslat megerősíti a 13. havi nyugdíj februári kifizetésének eddigi gyakorlatát.
Amit még érdemes kiemelni belőle, hogy törvény 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) A megállapított nyugellátásról - a kivételes nyugellátás kivételével - a megállapító határozat véglegessé válását követő 15. napot követően nem lehet lemondani. A megállapított nyugellátást nem lehet átruházni, engedményezni. Lemondás esetén a felvett nyugellátást, nyugdíjelőleget vissza kell fizetni. Lemondás esetén ‒ más ellátásra való jogosultság szempontjából ‒ a nyugellátást úgy kell tekinteni, mint amit nem állapítottak meg.
A változás a kiemelt rész, ami egy pontosító rendelkezés. A 15 napon belüli lemondás például akkor lehet indokolt, ha valaki az év végén igényli az adott évi valorizációs szorzókkal a nyugdíját, de annak összegével nincs megelégedve, így arról inkább lemond és új igénylés alapján kéri a nyugdíját ismételten megállapítani a tárgyévet követő év első napjától, a tárgyévet követő év magasabb valorizációs szorzóival.
A pontosítás szerint lemondás esetén ‒ más ellátásra való jogosultság szempontjából ‒ a nyugellátást úgy kell tekinteni, mint amit nem állapítottak meg (eddig is ez volt a gyakorlat).
Ez az eset például akkor fordulhat elő, ha egy rokkantsági ellátásban részesülő személy betölti a nyugdíjkorhatárát, így igényli az öregségi nyugdíját, de annak összege kisebb lesz, mint a rokkantsági ellátása összege. Ilyen esetben a nyugdíjmegállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül lemondhat a megállapított nyugdíjról, így megszakítás nélkül továbbra is a rokkantsági ellátását folyósítják a részére - vagyis a nyugdíjat úgy tekintik, mint amit nem állapítottak meg. (A megállapított és folyósítani kezdett nyugdíj ugyanis megszünteti a rokkantsági ellátásra való jogosultságot.)
Ezt a helyzetet egyébként inkább a rokkantsági ellátásban részesülő személy nyilatkozatával célszerű kezelni, amelyben kijelenti, hogy ha a megállapított nyugdíja összege kisebb lenne, mint a rokkantsági ellátása, akkor a nyugdíjigénylését visszavonja. (Így megspórolható a határozathozatal és a nyugdíjról való lemondás.)
A többi módosító javaslat pontosításokat és az adatvédelmi rendelkezéseknek való megfelelést szolgálja, érdemi változtatást nem tartalmaz. | Így változhat a nyugdíjtörvény januártól | A jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló salátatörvényben a nyugdíjtörvényt módosító rendelkezések is szerepelnek. A várhatóan január 1-jétől életbe lépő változásokra Farkas András nyugdíjszakértő hívta fel a figyelmet. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/gazdasag/nyugdij/nyugdij-valtozas-torveny-13-havi-nyugdij/9mxjegx | null | true | null | null | Blikk |
Az újabb elbukott közbeszerzéssel immár elérte a 100 milliós bírságot az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). Ezúttal az ápolási eszközök és újraélesztő készülékek beszerzésére kiírt pályázat miatt büntette meg a kórházfenntartót 10 millió forintra a Közbeszerzési Döntőbizottság(KBD).
Az idén eddig négy tendert buktak el: a lélegeztetőgépek után az aneszteziológiai munkaállomásokra, laborgépekre és most az ápolási eszközökre, újraélesztő készülékekre kiírt közbeszerzés is meghiúsult. Míg az első három pályázat ellen külföldi gyártók, addig az utolsó, tízmilliós bírsággal végződött tender miatt magyar cégek fordultak jogorvoslatért a közbeszerzési hatósághoz. Az ÁEEK mint az előző három büntetést, ezt a legutolsó tízmilliós bírsággal járó döntést is vitatja és bírósághoz fordul. Amíg a per nem ér véget - ez a tapasztalatok szerint - akár fél-egy év is lehet, a közbeszerzések állnak. A betegek pedig ki tudja meddig még, nem jutnak korszerű eszközökhöz.
Érthetetlennek tartja Hadházy Ákos, az LMP társelnöke, hogy miért nem reagál a Közbeszerzési Döntőbizottság sorozatos jelzéseire az egészségügyért felelős államtitkárság "immunrendszere". Egy rendes vállalatnál, ahol felelősen gazdálkodnak, ennyi bukás után legalább egy belső vizsgálatot elindítanak, ezzel szemben a humán tárcánál, mint azt a miniszter legutóbb is, mondta: semmit sem tesznek, míg a bíróság nem hoz jogerős ítéletet. Az érintettek valóban nem kockáztatnak sokat: a bírságot az egészségügyi kassza adóforintjaiból kell fizetni és a jogi eljárás többletköltségeit is az adófizetők állják. Hadházy Ákos lapunknak úgy vélte: eljött az ideje annak, hogy a tárca passzivitására, hűtlen kezelésért büntető feljelentéssel reagáljanak. Jogászaik már dolgoznak a feladaton.
A politikus hozzátette: az utóbbi nyolc év egyetlen egészségügyi reformlépése, hogy központosították a kórházak közbeszerzéseit. Azért, hogy olcsóbbá tegyék a működést, most ez is teljes kudarc. Miközben tényleg emberéletek múlhatnak azon, ha nincs lélegeztető gép. Furcsa az is, hogy az ÁEEK a hét közepén kiadott magyarázkodó közleményében azt állította: a tanácsadói szerint minden rendben van. Érthetetlen miért van szükség tanácsadóra, amikor saját belső szervezete van arra, hogy lebonyolítsa ezeket a tendereket. S pláne akkor minek a tanácsadó, ha már 100 milliós bírságot kalapoztak össze a segítségükkel?
Lapunk megkereste a kórházfenntartót, arra szeretünk volna választ kapni: indítanak-e a 100 milliós bírság okán belső vizsgálatot? Meddig blokkolja a beszerzéseket a bírósági eljárás? Ki, milyen forrásból fizeti meg ezeket a bírságokat? A közbeszerzést előkészítők szerződéseiben van-e olyan pont, melynek értelmében az adófizetőknek okozott kárért felelősek? Valamint, hogy az eljárásokban segítik-e külső jogászok az ÁEEK-et?
Kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ.
Danó Anna | Mérföldkőhöz ért a kórházfenntartó kudarcsorozata | Az újabb elbukott közbeszerzéssel immár elérte a 100 milliós bírságot az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). Ezúttal az ápolási eszközök és újraélesztő készülékek beszerzésére kiírt pályázat miatt büntette meg a kórházfenntartót 10 millió forintra a Közbeszerzési Döntőbizottság(KBD). | null | 1 | https://nepszava.hu/1144199_merfoldkohoz-ert-a-korhazfenntarto-kudarcsorozata | 2017-10-28 05:02:00 | true | null | null | Népszava |
Ismét árulják azt a New York-i luxusapartmant, amely egy bonyolult céghálón keresztül a jegybankelnök, Matolcsy György fiának baráti köréhez köthető. AMarketproof oldalaszerint a fényűző, egyedi kialakítású luxuslakást már egy hónapja árulják, és 40 millió dollárt, vagyis közel 15 milliárd forintot kérnek érte.Még a 444 tárta fel2022-ben azt a komplikált céghálót, amelyen keresztül kiderült, hogy a Manhattanban található luxusapartman ahhoz a Matolcsy Ádám-féle baráti körhöz köthető, akik látványosan és nagyon gyorsan gazdagodtak meg azóta, hogy a Fidesz hatalomba, Matolcsy György pedig a Magyar Nemzeti Bank élére került.A hirdetés leírása szerint a három hálószobás, három és fél fürdőszobás rezidenciának saját medencéje és jakuzzija van, és a teraszról látni a Central Parkot is. Hogy mennyire fényűző lakást sikerült Matolcsy Ádám baráti körének megszereznie annak idején, azon a videón látszik igazán, amelyet az egyik ingatlanos töltött fel nemrég. Ebben bemutatja a luxusapartman minden szegletét a szaunától a medencés erkélyig.Idén májusbanmár egyszer meghirdették a lakást, amelynek 40 millió forint a négyzetméterára. Ahogy akkor, úgy most is 40 millió dollárért hirdetik az ingatlant, ami 5,5 millió dollárral több, mint amennyiért 2022-ben vásárolták. Ha sikerül ennyiért eladni, az nagyjából két milliárd forint hasznot jelentene a tulajdonosoknak.Matolcsy Ádám egyébként saját bevallása szerint külföldön él két éve, és a Direkt36 bemutatta, hogyDubajban bérelt korábban luxusvillát, ahola hozzá köthető üzleti kör elkezdett drága ingatlanokat vásárolni. Hozzá hasonlóan az üzleti körben érintett Somlai Bálintnak is kifejezetten jól megy az elmúlt években, de az MNB-s megbízásokból is meggazdagodó cégei mégisuniós támogatásból vesznek elektromos autókat. | Telex: 15 milliárd forintnyi összegért árulják a Matolcsy-kör New York-i luxusapartmanját | Tavasszal ugyanennyiért hirdették a jegybankelnök fiának üzleti köréhez köthető ingatlant, amiről most egy videót is feltöltött egy ingatlanközvetítő. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/10/18/15-milliard-forintert-aruljak-a-matolcsy-kor-new-york-i-luxusapartmanjat | 2024-10-18 17:10:00 | true | null | null | Telex |
A Strabag csoporthoz tartozó Szentesi Vasútépítőt 3,4 milliárd forintra, a Swietelsky csoport tagját, a MÁVÉPCELL-t 2,1 milliárd forintra, a Colas csoport keretében működő Colas Zrt-t 1,5 milliárd forintra büntette. A felszámolás alatt álló MÁV MTM Rt.-t 178 millió forintra marasztalta el.
A Vasútépítők Kft.-vel szemben ugyanakkor - a versenyhivatalnak nyújtott feltáró, informatív együttműködésre tekintettel - teljes engedékenységet alkalmazott, elengedte a bírságot, amely egyébként a maximum, vagyis az árbevétel 10 százaléka lett volna.A GVH 12 vállalkozás esetében megszüntette az eljárást, mert a kartellban való részvételüket nem találta bizonyíthatónak.
A versenyhivatal 2007-ben indított eljárást 17 építőipari vállalkozással szemben. A rendelkezésére álló adatok alapján feltételezte ugyanis, hogy az érintettek 2004-2005-ben a MÁV és a Nemzeti Autópálya Zrt., valamint jogutódja a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. által a magyarországi vasútvonalszakaszok felújítására, átépítésére, rehabilitációjára kiírt közbeszerzési eljárások során előzetesen megállapodtak a várható győztes személyéről, valamint a támogatók alvállalkozói és pénzügyi kompenzálásáról.
A megbírságolt - továbbá az engedékenységben részesült - vállalkozások esetében bebizonyosodott a GVH feltételezése. Döntése azt jelzi: a súlyos jogsértést elkövető kartellezők különösen magas bírságokra számíthatnak. A Strabag-csoporthoz tartozó Szentesi Kft. esetében a bírság kiszabásánál figyelembe vette, hogy a vállalkozás-csoport egyéb tagjai többször is részvevői voltak hasonló jogsértő összejátszásnak. A versenyhatóság arra törekedett a bírság kiszabásakor, hogy annak összege elrettentsen a kartellezéstől.VGO
Cégek és bírságok:
Colas 1,4 milliárd
Mávépcell 2,1 milliárd
Szentesi Vasútépítő 3,4 milliárd
MÁV MTM 178 millió
MÁV Zrt. - az elmúlt évek árbevétele | Gyorshír: Hétmilliárdos bírságot szabott ki a GVH! - Világgazdaság | Rekordösszegű bírságot szabott ki az úgynevezett vasútépítő kartell kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal: összesen 7 milliárd 178 millió forint megfizetésére kötelezte a jogsértő cégeket. | null | 1 | https://www.vg.hu/vallalatok/ipar/gyorshir-hetmilliardos-birsagot-szabott-ki-a-gvh-318424 | 2010-06-09 11:52:00 | true | null | null | Világgazdaság |
"Ezt nem kommentálom, de ha megtettem volna, bölcs döntés lett volna" - válaszolta Donald Trump talányosan a Bloomberg főszerkesztőjének egyenes kérdésére, miszerint igennel vagy nemmel igazolja, beszélt-e Vlagyimir Putyinnal elnöki ciklusa lejárta után.
Az ország szempontjából jó dolog, ha barátságos vagyok az emberekkel, ha kapcsolatot vagyok képes létesíteni - idézte a New York Times a republikánus elnökjelölt érvelését, aki arra emlékeztetett, hogy az orosz elnöknek kétezer nukleáris fegyvere van, ugyanannyi, mint Amerikának.
"Ez nagyon úgy hangzik, mintha beszélt volna vele" - akadékoskodott John Micklethwait.
"Nem, nem beszélek erről" - zárta le a témát Trump.
A kérdés bizonyára fel sem merült volna, ha a Watergate-botrányt kirobbantó, kétszeres Pulitzer-díjas Bob Woodward, a Washington Post újságírója legújabb, Háború című könyvében nem tesz említést arról, hogy a volt elnök a Fehér Házból történt távozása után több magánbeszélgetést folytatott Putyinnal.
A találkozók
Trump az év elején arra kérte asszisztensét, hagyja el irodáját floridai üdülőhelyén, Mar-a-Lagóban, hogy zavartalan telefonhívást bonyolítson le az orosz elnökkel. Az asszisztens, akit Woodward nem nevez meg könyvében, azt állította. hogy főnöke és Putyin talán hét alkalommal is beszélgetett telefonon.
A koronavírus terjedésének kezdetén, 2020-ban Trump a covid tesztelésére alkalmas eszközöket küldött személyes használatra a fertőzéstől rettegő orosz elnöknek, ami magyarázatot ad arra is, miért fogadta Putyin akkoriban egy hatméteres asztalnál vendégeit, köztük a magyar miniszterelnököt.
Putyin csak arra kérte Trumpot: ne verje nagydobra az ajándékot, mert "az emberek haragját váltaná ki". A volt elnök készségesen megígérte a kérés teljesítését.
"Kitaláció" - így reagált a kötetre Trump kommunikációs igazgatója, Steven Cheung, aki szerint a könyv inkább toalettpapírnak alkalmas.
Donald Trump egyébként a Fehér Házból történő a távozása óta több külföldi vezetővel beszélt vagy személyesen tárgyalt.
Márciusban például egy órát szánt a magyar miniszterelnökre - kampánystábja szerint azért, hogy "a Magyarországot és az Egyesült Államokat érintő kérdések széles körét megvitassák, beleértve az erős és biztonságos határok kiemelkedő fontosságát".
A sokak által megkérdőjelezett "békemissziója" során júliusban Orbán Viktor újra Floridába utazott. A beszélgetésről annyi derült ki a kormánykommunikációból, hogy a republikánus elnökjelölt és a magyar miniszterelnök a békéről társalogtak, és Orbán Viktor szerint Trump "meg fogja tudni oldani".
Donald Trump a legutóbb, szeptember végén az ukrán elnökkel találkozott, és a kézfogás után mindenkit arra emlékeztetett: köztudott, hogy "nagyon jó kapcsolatokat ápol Putyin elnökkel".
"Őszintén remélem, hogy a mi kapcsolatunk még jobb lesz" - vágott közbe Volodimir Zelenszkij.
"Tudja, a tangóhoz két ember kell" - hűtötte le a kedélyeket a volt elnök, viszont fogadkozott, hogy mindkét, háborúban álló fél számára "tisztességes megállapodást" fog kiharcolni. Nem részletezte, hogyan zárná le az ukrajnai háborút, a "tisztességes" alku értelmezését pedig még túl korainak tartja.
Az árulás
Amíg elnök volt, Donald Trumpot éktelenül feldühítette, hogy a volt külügyminiszter hivatalának elhagyása után is szóba állt külföldi tisztségviselőkkel. John Kerry, Barack Obama diplomáciai vezetője hat nappal Trump beiktatása után iráni funkcionáriusokkal tárgyalt az atomalkuról, ami annyira feldúlta az elnököt, hogy Kerryt egyenesen börtönbe akarta juttatni, később pedig egyoldalúan felrúgta a megállapodást.
"Elárulta" az Egyesült Államokat - utalt az elnök a leköszönt külügyminiszterre. Politikust ennél súlyosabb vád aligha érhet.
Donald Trump az elavultnak és idejétmúltnak számító, 1799-ben elfogadott Logan-törvényre hivatkozott, amely magánszemélyeknek megtiltja, hogy beavatkozzanak a külföldi kormányokkal folyatott diplomáciai kapcsolatokba.
"Őszintén szólva, ezért vádat kell emelni ellene" - jelentette ki 2019 májusában.
Noha jogi szakértők alkotmányellenesnek tartják a szabályozást, ez nem tántorította el Trumpot attól, hogy többször is felszólítsa William Barr akkori igazságügyi minisztert, egyben főügyészt: emeljen vádat a volt külügyminiszter, John Kerry ellen.
Az igazságügyi minisztérium utasítására Geoffrey Berman, New York-i ügyész egy évig mérlegelte, vajon Kerry bíróság elé állítható-e, de később megjelent emlékiratai szerint arra a következtetésre jutott, hogy a vád megalapozatlan.
Az igazságügyi minisztérium képtelen volt beletörődni a kudarcba, és egy marylandi ügyészt, Robert Hurt bízta meg az ügy folytatásával. Hur ugyanarra a megállapításra jutott, mint New York-i kollégája.
"Amíg Trump elnök, sőt valószínű utána is, olyan ügyészt fog keresni, aki hajlandó vádat emelni Kerry ellen" - írta saját emlékirataiban John Bolton, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója.
A kettős mérce
A republikánus elnökjelölt hetekkel a választások előtt olyanért került össztűz alá, amit maga korábban bűncselekménynek nevezett.
Ezért kérte a Gazdasági Klub chicagói fórumán a Bloomberg főszerkesztője, hogy igennel vagy nemmel ismerje el, vagy cáfolja, elnöki ciklusa befejeztével folytatott-e magánbeszélgetéseket az orosz elnökkel.
Trump elutasította a válaszadást.
A legkevésbé sem szokatlan, hogy volt elnökök külföldi vezetőkkel tárgyalnak. Több volt amerikai elnök az Egyesült Államok képviseletében aktív diplomáciai szerepet vállalt ciklusa után is.
Az viszont merőben furcsa, hogy egy éppen dúló háború kellős közepén létesít kapcsolatot egy volt elnök egy ellenféllel, nevezetesen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel anélkül, hogy erről egyeztetne vagy egyáltalán tájékoztatná a Fehér Házat, vagy a State Departmentet, a külügyminisztériumot.
Donald Trump régóta Putyin csodálója annak ellenére, hogy az orosz elnök otthon elnyomja kritikusait, más országokkal szemben agresszíven viselkedik, az Egyesült Államokkal szemben pedig ellenséges.
Putyin "nagyon okos volt", amikor 2022-ben megtámadta Ukrajnát - szögezte le Trump, majd bírálta az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyt, és kijelentette: "bátorítani fogja Oroszországot", hogy "azt tegyen, amit csak akar" azokkal a NATO-szövetségesekkel, amelyek katonai költségvetése nem felel meg Trump elvárásainak.
A titokzatos találkozók
Donald Trump és Vlagyimir Putyin ötször tárgyalt személyesen. De hogy miről, mind a mai napig rejtély.
A G-20 csúcson, Hamburgban találkoztak először, 2017 júliusában. A megbeszélés után Trump felkapta a tolmács feljegyzéseit, és ráparancsolt, hogy ne beszéljen senkinek a beszélgetés tartalmáról.
Aznap este, a díszvacsorán az amerikai elnök átült az orosz mellé, és ezúttal amerikai tanúk nélkül folytatták a párbeszédet.
Donald Trump következetesen kitartott amellett, hogy a 2016-os elnökválasztási kampányban "nem játszott össze" Oroszországgal. Mind az öt hivatalos találkozója Putyinnal a fordított eset gyanúját szította. A szokatlan titkolózás még saját adminisztrációjában is találgatásokra adott okot.
"Zavarba ejtő volt, hogy az információkat saját stábja elől is eltitkolta" - mondta Bill Clinton orosz ügyekért felelős tanácsadója. Andrew Weiss az, hogy még a külügy és a Fehér Ház sem ismerte Trump és Putyin tárgyalásainak részleteit, arra utal: nem a nemzeti érdekek előmozdításáról volt szó, hanem érzékenyebb kérdésekről.
A titokzatosság keltette fel a különleges jogtanácsos, Robert Mueller figyelmét, aki vizsgálta az elnök és Oroszország kapcsolatát, de 22 hónap alatt nem bizonyítékot az összejátszásra. A képet kissé árnyalta az igazságügyi miniszter összegzése. William Barr szerint a különbizottság "nem talált elégséges bizonyítékra" a felmerült vádakra.
Mindenesetre a korábbi kormányzati veteránok nem tudnak felidézni olyan precedenst, amikor egy elnök egyedül találkozott egy ellenfélnek tartott vezetővel. A tolmácson kívül általában legalább egy magasrangú tisztségviselő is részt vesz a megbeszéléseken, amelyeknek tartalmát - az utólagos félreértések elkerülése érdekében - gondosan rögzítik.
"Mind az öt elnök, akiknek dolgoztam, republikánusok és demokraták egyaránt szóhű feljegyzéseket készíttettek már csak azért is, hogy megelőzzék a szovjet, később az orosz manipulációt" - idézte fel Victoria Nuland, karrierdiplomata.
A helsinki csúcstalálkozón, kettőjük megbeszélésén - a tolmácsok kivételével - újra mindenkit kirúgtak.
Trump hívei elismerték, hogy elnökként a hozzáállása eltért elődei gyakorlatától, de megjegyezték, hogy unortodox viselkedése nem utal semmi rosszra. Mentségére hozták fel, hogy korábban kiszivárogtak a mexikói és ausztrál elnökkel folytatott beszélgetésének leiratai, így érthetőnek tartották óvatosságát.
A profik
Miután Trump 2017-ben menesztette James Comey-t, az FBI igazgatóját, a Szövetségi Nyomozóiroda vizsgálatot indított annak kiderítésére, vajon az elnök Oroszország képviseletében járt-e el.
A Fehér Ház akkoriban tisztességtelennek minősítette a történteket, a sajtófőnök szerint pedig Trump valójában határozott volt Oroszországgal szemben.
Ennek némileg ellentmond, hogy Putyin táviratban gratulált Trumpnak megválasztásához, napokkal a választások után pedig már telefonon is beszéltek.
A hamburgi találkozójukra érzékeny pillanatban került sor: aznap került nyilvánosságra a hír, hogy a kampány csúcsán Trump fia, veje és kampányfőnöke oroszokkal találkozott a Trump Towerben, akiktől azt remélték, hogy kiteregetik a rivális elnökjelölt, Hillary Clinton szennyesét.
Ezek után vonult el Trump kétórás megbeszélésre Putyinnal, amelyet követően még a tolmács feljegyzéseit is magához vette.
Az esti díszvacsorán Trump furcsa jeleket mutogatott az asztal túloldalán ülő Putyinnak, aki mellett a first lady foglalt helyet, majd az amerikai elnök is átköltözött melléjük. Ott folytatták a beszélgetést, ahol délelőtt abbahagyták, csak tolmács részvételével.
Trump egyébként később kijelentette: háromszor is felvetette Oroszország beavatkozását a 2016-os amerikai elnökválasztásba, amit Putyin azzal utasított el:
Amikor azt kérdezték Trumptól, mi a véleménye Putyinról, aki tagadta a James Comey FBI igazgató, a John Brennan CIA igazgató és a James Clapper, a nemzeti hírszerzés igazgatója által bemutatott bizonyítékokat az orosz beavatkozásról az amerikai elnökválasztásba, az elnök a "legpolitikusabb" hírszerzési vezetőknek nevezte a CIA és a nemzeti hírszerzés főnökét, az FBI igazgatóját pedig "szivárogtatónak" - anélkül, hogy a kérdésre válaszolt volna.
Az Ukrajna iránti közöny, a Putyin iránti csodálat és kettőjük közötti titkos megbeszélések mindenesetre elgondolkodtatóak Trump esetleges második ciklusa előtt.
Ha a személyes találkozókat arányba állítjuk, akkor Trump vezet Orbánnal szemben. Az amerikai négy elnöki éve alatt ötször szorított kezet az orosz elnökkel, míg a magyar miniszterelnök 14 éves kormányzása alatt "csak" tizenháromszor folytatott személyes megbeszélést Vlagyimir Putyinnal. | Trump árulással vádolta a volt külügyminisztert, aztán ő is megtette ugyanazt | Donald Trump börtönbe akarta juttatni John Kerry volt külügyminisztert, amiért mandátuma lejárta után iráni kollégájával tárgyalt. Ő ugyanakkor távozása után többször találkozott külföldi vezetőkkel – köztük Orbán Viktorral –, és állítólag többször telefonon beszélt az orosz elnökkel. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/2024/10/28/trump-arulas-kulugyminiszter-kerry-putyin | null | true | null | null | Euronews |
Szilvásy György titokminiszter úgy fogalmazott: a testület munkája csak félsikernek tekinthető, mert a mintegy 80 ezer oldalnyi anyagnak csak a töredéke került nyilvánosságra, de a jelenlegi szabályozás ennél többet nem tesz lehetővé. Véleménye szerint többek közt éppen ezért van szükség az új titoktörvény elfogadására, mert a jogszabály teljesen átalakítaná az iratok minősítésének rendszerét, és ez alapján újra felülvizsgálnák az összes titkos dokumentumot. A miniszter szerint a politikai szándéknál erősebbek voltak a szakmai érvek, amelyek alapján az olajügyi papírok nagy részének továbbra is indokolt a titkosítása.
Az MTI összegzése szerint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) mintegy 60, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) 73, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 22, a Nemzetbiztonsági Iroda 29 oldalnyi anyagot hozott nyilvánosságra anonimizálva, vagyis a személyes adatok nélkül.
Szilvásy György júniusban hozott létre munkacsoportot, hogy a testület megvizsgálja a mintegy 80 ezer oldalnyi olajügyekkel foglalkozó anyagot, és ahol az indokolt, felülvizsgálja az iratok titkosítását.
A kormányszóvivő akkor azt hangsúlyozta: a kormány határozott szándéka, hogy az olajügyekben minden olyan információt nyilvánosságra hozzon, amit csak lehet.
A munkacsoportban képviseltette magát az ORFK, az NBH, a VPOP, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a honvédelmi tárca. Az olajszőkítés és az ezzel foglalkozó olajbizottság anyagainak ügye azzal összefüggésben került reflektorfénybe, hogy Kármán Irén újságírót tavaly júniusban Budapesten megverték. Az oknyomozó újságíró az olajszőkítési ügyek történetének feltárásával foglalkozik.
Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális tevékenysége volt, a kilencvenes években óvatos becslések szerint is több százmilliárd forintos kárt okozva a költségvetésnek. Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a hto kettős ára teremtett alkalmat. A két termék azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették, ezért színezték. (MTI) | Archívum: Befejezték az olajos akták titkosításának felülvizsgálatát | Befejezte munkáját az olajügyi anyagok titkosítását felülvizsgáló munkacsoport, újabb dokumentumokat már nem hoznak nyilvánosságra az érintett fegyveres testületek, hivatalok. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-480407-281613 | 2008-02-06 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az MNV vizsgálja a Fradi-pálya eladásáról szóló szerződést
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottsága vizsgálja a részvénytársaság korábbi vezetése által a Fradi-pálya eladásáról kötött szerződést, illetve a kontraktus létrejöttének körülményeit.
Az MNV Zrt. hétfői közleményében kitér arra is, hogy "törvényi kötelezettségének eleget téve biztosítja a transzparenciát", azaz honlapján hozzáférhetővé teszi a zrt. korábbi vezetése által 2008. április 9-én kötött, a "Fradi-pálya" elnevezésű ingatlanok értékesítéséről szóló szerződés másolatát.
A megállapodás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., a Ferencváros, a létesítményt üzemeltető Sportfolió Kht. és az angol befektető, a Kevin McCabe tulajdonában lévő Real Esplanade között jött létre. A szerződés többek között rögzíti, hogy a vételár 2.529.420.000 forint. A vevő a szerződés aláírásával "feltétlen kötelezettséget" vállalt arra, hogy a Ferencváros stadionját két éven belül legalább 1,2 milliárd forint plusz áfa értékben felújítja úgy, hogy az megfeleljen a FIFA, illetve az UEFA előírásainak. Vállalta továbbá, hogy az FTC számára 25 éves határozott időtartamra biztosítja a stadion használatát, amely használati jog ellenértéke az FTC szakosztályai által a stadionban rendezett sportesemények nettó jegyárbevételének 25 százaléka.
Az MTI-hez eljuttatott kommünikében az is olvasható, hogy az MNV Zrt. jelenlegi vezetése folyamatosan vizsgálja valamennyi, a vagyonkezelő előző vezetése által és időszakában kötött, gyanús vagy gyanúra okot adó szerződést és azok megkötésének körülményeit. A Fradi-pályára vonatkozó szerződés vizsgálatának lezárását követően az MNV tájékoztatja a nyilvánosságot a vizsgálat eredményéről és megállapításairól.
2011. január. 08. 14:24 MTI Sport
Feladta magát egy focihuligán
Önként jelentkezett a rendőrségen egy 23 éves fiatalember, akit a tavaly szeptemberi UTE-FTC labdarúgó mérkőzéssel kapcsolatban keresett a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK); ezzel tovább bővült a gyanúsítottak köre.
2011. február. 17. 10:20 Hírszerző/FH Sport
Nem lesz új tulajdonos a Fradinál
A pepsifoci.hu úgy tudja, az angol tulajdonos végül egyetlen érdeklődővel sem állapodik meg a folytatásról, így sem új pénzügyi partner, sem új tulajdonos bejelentése nem várható az FTC Zrt. csütörtöki rendkívüli közgyűlésén.
2011. január. 03. 16:59 hvg.hu Sport
21 éves argentin focistával erősít a Fradi
Argentin sajtóértesülések szerint január 3-án, hétfőn Magyarországra utazik Matías Roberto Birge, hogy csatlakozzon a Ferencváros felnőtt labdarúgócsapatához.
2010. november. 30. 19:15 MTI Sport
Kikapott a Ferencváros Pakson
Bár kétszer egyenlített, mégis vereséget szenvedett Pakson a Ferencváros a labdarúgó Monicomp Liga 16. fordulójának keddi zárómérkőzésén.
2010. december. 07. 14:51 MTI Sport
Lebontják a falat a Ferencvárosnál
Az egyetlen magyar aranylabdás, Albert Flórián idáig "egy oldalajtón" tudott bejutni a róla elnevezett stadionba.
2010. december. 17. 11:24 MTI Sport
Muszbek: elértéktelenedett a Fradi
Muszbek Mihály, a Magyar Labdarúgó Liga korábbi ügyvezetője szerint az angol tulajdonosnak, Kevin McCabe-nek hamis képet festettek a klub valódi állapotáról.
2011. február. 18. 09:52 Hírszerző/FH Sport
Szurkolók tüntetnek a Fradiért
A megmozdulást a Ferencváros Szurkolók Szövetsége és a GM95 nevű szurkolói csoport szervezi. Az este hat órakor kezdődő demonstrációra a drukkereken kívül várják a csapattal szimpatizáló politikusokat, közszereplőket, régi és jelenlegi sportolókat is.
2011. február. 10. 14:38 MTI Itthon
Kiraboltak egy bankfiókot Budapesten
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője közölte: kirabolt egy 30 év körüli férfi egy ferencvárosi bankfiókot, személyi sérülés nem történt.
2011. január. 19. 17:42 hvg.hu Sport
Negyven rendőr készül a Fradi romániai edzőmeccsére
A pepsifoci.hu értesülései szerint a közepes kockázat miatt negyven rendőr és csendőr biztosítja majd a Ferencváros - FCM Tirgu Mures pénteki barátságos mérkőzést. | Sport: Az MNV vizsgálja a Fradi-pálya eladásáról szóló szerződést | A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottsága vizsgálja a részvénytársaság korábbi vezetése által a Fradi-pálya eladásáról kötött szerződést, illetve a kontraktus létrejöttének körülményeit. | null | 1 | https://hvg.hu/sport/20110221_mnv_fradi_palya_eladas | 2011-02-21 17:13:00 | true | null | null | HVG |
Komoly sarcokat vetett ki a Kétfarkú Kutyapártban politizáló Baranyi Krisztina Ferencvárosban, miután az őt támogató új, baloldali városvezetés segítségével kiépítette minidiktatúráját - írta meg a Metropol. A portál jelezte, hogy a polgármester saját és alpolgármesterei fizetését rögtön az első testületi ülésen megemelte, ahhoz pedig, hogy legyen rá pénz, a második ülésen megsarcolták a lakosságot.
Bújtatottan szerepelt Baranyi Krisztina előterjesztésében a helyiségek bérleti díjának emelése, vélhetően azért, hogy ne verje ki a biztosítékot az éves lakossági parkolási díj drasztikus megemelése mellett. Úgy tűnik, a polgármester minidiktatúrájában a lakosság húzza a rövidebbet, de az ülésen arról is döntött a Baranyit gombnyomásra támogató új baloldali testület, hogy túladnak a közvagyon egy részén.
Döntöttek az Ecseri úti metró feletti terület rendezéséről is, eszerint marad Baranyi Krisztina tavalyi elképzelése, amelyet aránytalanul drágának, pazarlónak ítélt meg az előző testület.
Az önkormányzati helyiségek bérleti díját az egekbe emelték, ahogy az éves lakossági parkolási díj is jócskán drágult. A lajstromnak még nincs vége, hiszen a Baranyit bíráló fideszes és MSZP-DK-s ellenzék szerint telkeket akar áron alul értékesíteni, amit természetesen az őt támogató többség kérdés nélkül megszavazott.
A Baranyi-féle minidiktatúrában az új baloldali testület durván megemelte az éves lakossági parkolás díját. Az emelésről, azt írták az előterjesztésben, hogy a 2021 óta kiesett gépjárműadó-bevételt pótolja ebből majd az önkormányzat. Ugyanakkor az nem derült ki az ülésen sem, hogy a bevételt mire költik majd.
Az éves parkolási díj megemelésétől sem kevesebb autó, sem több parkolóhely nem lesz Ferencvárosban a Fidesz-KDNP szerint. Semmi másról nem szól az intézkedés a kormánypárti képviselők véleménye szerint, mint hogy az önkormányzat újabb bevételhez jusson.
Torzsa Sándor MSZP-DK-s képviselő is hibásnak ítélte meg a szemléletet, szerinte azoknak kellene megemelni a parkolási díját, akik éppenhogy nem Ferencvárosban élnek, hanem az átmenő forgalommal jönnek és mennek. Hiszen az agglomerációból érkező autók Budapest átmenő forgalmának a 60 százalékát teszik ki. A klímaválságra és zöldítésre ez az előterjesztés pedig nem ad érdemi választ.
Nonszensz, hogy a harmadik tervezett árat hozta a testület elé Baranyi Krisztina, a legújabb 1,7 milliárd forintról indul. De még ez sem végleges árnak tekinthető és az eddig történtekből kiindulva milliárdokkal kerülhet majd többe az Ecseri úti metrómegálló felszíni rendezése. Bár fontos, hogy a kerületnek ez a része is megújuljon, de nem ilyen irreális áron. Akkor, amikor még mindig több száz család vár arra, hogy a komfort nélküli bérlakásokból 21. századhoz méltó lakásokba költözhessenek, pazarlásnak és nem átgondolt koncepciónak tűnik a Baranyi-féle Ecseri út felújítási terv
- tájékoztatott Gyurákovics Andrea. A Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint a metrómegálló fölötti tér felújítása jócskán túlárazott, és nem a ferencvárosiak érdekeit szolgálja. Hiszen ez átmenő forgalmi terület, amelynek egy része a főváros tulajdonában van, másrészről több kerületet is érint.
Borítókép: Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester ( | Megsarcolja a ferencvárosi lakosokat Baranyi Krisztina | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/megsarcolja-a-ferencvarosi-lakosokat-baranyi-krisztina | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nyitókép: Facebook
Jogerősen pert vesztett egy hét éve húzódó ügyben az RTL Magyarország és az RTL Csoport öt cége (M-RTL Zrt., RTL Services Kft., R-Time Kft., CLT UFA S.A.), így kamatokkal együtt mintegy 410 millió forintot kell kifizetnie a médiavállalator beperlő Szepesi Ügyvédi Iroda részére - tudta meg a Média1 .
A bíróság megállapította, hogy a csatorna jogszerűtlenül bontotta fel a neki 1998-tól 2018-ig, vagyis mintegy 20 éven át dolgozó ügyvédi iroda szerződését közel hét évvel ezelőtt, és csábította át az ügyvédi irodánál dolgozó jogászok szinte mindegyikét, mintegy 10 főt az RTL jogi igazgatóságára. Ezzel a vállalat jelentős kárt okozott, és a Szepesi István dzsúdó olimpikon nevével fémjelzett iroda csaknem tönkrement - ismertette a portál.
A több mint 4000 millió forintos összeg jelentős része szerződésszegés és részben munkaerő-csábítás miatti kártérítés,
továbbá kamat és perköltség, azonban ehhez további jelentős tételek is kapcsolódhatnak, a végső összeg pedig a 600 millió forintot is meghaladhatja.
Az RTL Magyarországot és az RTL Csoportot a peres eljárásban képviselő ügyvédek a 2018 óta húzódó per során munkadíjként állítólag több mint 110 millió forintról mutattak be számlát, ráadásul az ügyhöz közvetett módon kapcsolódóan már korábban meg kellett fizetnie 70 ezer eurót.
Az összegek súlyosságát az is jól mutatja, hogy az M-RTL Zrt. legutóbbi, 2023-as évre vonatkozó pénzügyi beszámolójában 53,9 milliárd forint nettó árbevétel mellett 325 millió forint adózás utáni veszteséget mutatott ki. Ez azt jelenti, hogy a mostani ügyben több kiadása keletkezik a vállalatnak, mint amekkora a magyarországi tévétársaság teljes vesztesége volt tavaly - tette hozzá a Média1.
A lap megkereste az ügyben az RTL Magyarországot és az RTL Csoportot is kérdéseivel. Kiss Kata Beáta, az RTL Magyarország vállalati kommunikációs vezetője szerint "az RTL a választottbíróság ítéletével nem ért egyet, azt tévesnek tartja" .
"Előzőleg az RTL az ügyvédi megbízási szerződéseket azok rendelkezéseinek ismeretében mondta fel, egyetértésben az M-RTL Zrt. boardjával, és a felmondási okok alapján ma sem tenne másként" - közölte a vállalat kommunikációs vezetője. | Bajban az RTL, több mint félmilliárd forintjuk bánhat egy pereskedést | Sajtóértesülések szerint egy több mint hét éve húzódó jogi ügyre került pont nemrég, amely több száz millió forintot is elvihet a csatornától. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/bajban-az-rtl-tobb-mint-felmilliard-forintjuk-banhat-egy-pereskedest | null | true | null | null | Mandiner |
Helyreigazítás:
A www.feol.hu oldalon a 2024. május 28. napján "Kitálalt egy volt családtag: lopással, zsarolással vádolja Magyar Péter apját (videó)" címmel megjelent írásunkban valótlanul állítottuk és híreszteltük, hogy dr. Magyar Péter édesapja, dr. Magyar István megkárosította Molnár Miklós Lászlót és tönkretette a családját, illetve megfenyegette őt. Valótlanul állítottuk és híreszteltük továbbá, hogy Magyar Péter édesapja a Magyar-Molnár Pálinkaház Kft-be Molnár Miklós László által befektetett 80 millió forintot saját kezére játszotta és a vállalkozás tulajdonában álló ingatlanokat saját nevére íratta.
A valóság ezzel szemben az, hogy dr. Magyar Péter édesapja nem károsította meg Molnár Miklós Lászlót, illetve a családját nem tette tönkre és nem fenyegette meg őt, a Molnár Miklós László által a nevezett társaságba befektetett 80 millió forint összeget nem játszotta saját kezére, a vállalkozás tulajdonába álló ingatlanokat nem íratta saját nevére, ugyanis a vállalkozás tulajdonában nem is voltak ingatlanok. | Helyreigazítás: Kitálalt egy volt családtag: lopással, zsarolással vádolja Magyar Péter apját (videó) című cikk miatt | Fejér vármegyei hírportál | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/11/helyreigazitas-kitalalt-egy-volt-csaladtag-lopassal-zsarolassal-vadolja-magyar-peter-apjat-video-cimu-cikk-miatt | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Ismertették: a brit-indiai cégcsoport továbbra sem tartja be kötelezettségeit, sem a vasmű fejlesztésével kapcsolatos ígéreteit, illetve a termelés újraindításával kapcsolatos elvárásokat sem. A kormány - látva a vállalat utóbbi időszakban mutatott hozzáállását - már korábban megteremtette a bérek kifizetésének jogi lehetőségét, amivel gyorsított intézkedési lehetőséget biztosított a fizetések előteremtésére.
A kormány a Bérgarancia Alap adta lehetőség szerint, Mészáros Lajos kérésére, átmenetileg vállalja, hogy a Dunaferr-cégcsoport kritikus helyzete miatt finanszírozza a vállalat dolgozóinak bérét. A Dunaferr-cégcsoport - Duna Furnace Dunai Vasmű Kft., Duna Rolling Dunai Vasmű Kft., Dunaferr Labor Nonprofit Kft., - dolgozói az intézkedéseknek köszönhetően a minap megkapták a fizetéseiket - írták.
Az NGM közölte: a kormány, ahogy eddig, úgy ezek után is a dolgozók pártján áll, és mindent megtesz annak érdekében, hogy mindenki megkapja a neki járó bért. Tavaly június végéig már összesen 17,6 milliárd forint kormányzati támogatást kapott a cégcsoport, amellyel akkor sikerült megőrizni a vállalat munkahelyeit, az érintett családok megélhetését. | A Dunaferr dolgozói megkapták bérük | A Lyberty Steel acélipari vállalat többszöri felszólításra sem tett eleget törvényi kötelezettségének. A kormány a Bérgarancia Alapból rendezte a dolgozók bérét. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/hazai-gazdasag/2024/11/dunaferr-berkifizetes-lyberty-steel-bergarancia-alap | null | true | null | null | BOON |
Pitvaros - Pénzbüntetésre ítélte a Makói Járásbíróság Pitvaros jegyzőjét, polgármesterét és a korábbi képviselő-testület négy tagját, mert telefonon tartottak „ülést", és erről utólag jegyzőkönyvet hamisítottak. Azzal védekeztek, hogy ha tartják magukat a törvényes eljárásrendhez, kifutnak a határidőből, és veszélybe kerül az iskola működése. A tárgyalásra eljött a feljelentő is.
Bakos András
Zárt tárgyalást kértek, az újságíró és a hallgatóság kizárását szerették volna elérni a közokirat-hamisítással vádolt pitvarosi tisztségviselők a Makói Járásbíróság hétfői tárgyalásán, [namelink name="Lakatos Lajos Sándor"] bíró azonban elutasította kérésüket. Arra hivatkoztak, nem akarják, hogy személyes adataik nyilvánosságra kerüljenek, de nyilvánvaló volt, azt szégyellik nagyon, hogy bíróság elé kellett állniuk. Ezt azonban – mármint a tárgyalás megtartását – szintén ők kérték. Ügyükben ugyanis még tavaly decemberben végzést hozott a bíróság, fejenként 450 ezer forintos pénzbüntetést kiszabva rájuk. Az ügyészség akkor nem fellebbezett, ami azzal jár, hogy a kiszabott büntetés súlyosabb már nem lehet.
A történet kiindulópontja, hogy Pitvaros és a közeli önkormányzatok összefogtak iskoláik közös működtetésére, pénz híján, kényszerűségből. A Pitvarossal szomszédos Ambrózfalva képviselő-testülete 2011 májusában aztán úgy döntött, alsó tagozatos iskoláját kiveszi a közös intézményből, és inkább Csanádpalotával társul. Ezzel feladta a leckét a többieknek, mert a törvény szerint ilyen változást minden évben május 31-éig lehet levezényelni. A pitvarosi testületnek jóvá kellett hagynia a szomszéd szándékát, módosítania kellett az iskola alapító okiratát, a kistérségi megállapodást, és oktatási szakértői állásfoglalást kellett kérni. A jegyző, [namelink name="Sarkadi Péter"] úgy ítélte meg, hogy mindezt a hivatalos eljárásrend betartásával már lehetetlen elintézni május végéig, így viszont félő, hogy az intézmény további működéséhez nem sikerül biztosítani minden feltételt. Ezért [namelink name="Radó Tibor"] polgármesterrel közösen telefonon hívták a képviselőket, megbeszélték velük a helyzetet, és együtt döntöttek. Lényegében informális testületi ülést tartottak, amelyről utólag jegyzőkönyv is készült, ezt [namelink name="Dénes László"] képviselő és [namelink name="Anderkó Attila"] alpolgármester hitelesítette, [namelink name="Harcsás Ferenc"] és [namelink name="Bertáné Kecskeméti Katalin"] aláírta. Az ítélethirdetéskor a bíró is azt mondta, hogy nyilvánvalóan jóhiszeműen tették, ez azonban mégis hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás.
Valószínű, hogy ez nem egyedülálló eset a magyar önkormányzatiság történetében, ám másképp folytatódik egy ilyen történet ott, ahol béke van a testületen belül, és máshogyan ott, ahol árgus szemmel figyelik egymás hibáit. Radó Tibor a rendőrségi vallomásában is említette, hogy a képviselők egy része „haragszik rá". Ő és a jegyző két képviselőt, Léka Jánost és Csábi Jánosnét nem érte el, és ők utólag már nem írták alá a jegyzőkönyvet, Léka pedig jelezte, a történtek miatt feljelentést fog tenni, és kezdeményezte, hívjanak össze egy új ülést, de arra rajta kívül csak Csábiné ment el.
Léka eljött a bírósági tárgyalásra is, de nem hallgatták meg tanúként, csak az ügyész, [namelink name="Kovács Ditta"] indítványára a bíró ismertette a rendőrségen tett vallomását. A vádlottak sem kívántak többet elmondani, mint amit a nyomozás elején mondtak, így a bíró szinte végig a jegyzőkönyvekből olvasott. Annyit azért mindnyájan hozzáfűztek, hogy elismerik felelősségüket, és megbánták, amit tettek. Azt nem mondták, de nyilvánvaló volt: döntésükhöz nem fűződött anyagi érdek. Harcsás Ferenc rémálomnak nevezte az ügyet, ő mindig a legjobb tudomása szerint, tisztességgel dolgozott, nem gondolta, hogy egyszer bíróság elé citálják, és pszichikai bűnsegédnek nevezik.
Az ítélet szerint az elsőrendű vádlott, Sarkadi Péter és a másodrendű vádlott, Radó Tibor 200-200 ezer forintos pénzbüntetést köteles fizetni, Dénes László és Anderkó Attila 150-150 ezer forintot, Harcsás Ferenc és Bertáné Kecskeméti Katalin 100-100 ezret, és viselniük kell az eljárás költségét. A bíró az indoklásban megemlítette, hogy az új büntető törvénykönyv ezt a cselekményt jóval szigorúbban, 1-től 5 évig tartó szabadságvesztéssel rendeli büntetni, neki azonban az elkövetés idején hatályos büntető törvénykönyvet kellett figyelembe vennie, és azt, hogy sokkal több az enyhítő, mint a súlyosbító körülmény. Mindnyájan tudomásul vették az ítéletet. A határozat azonban egyelőre nem jogerős, mert az ügyész gondolkodási időt kért.
A pénzbüntetés azzal jár, hogy nem lesz terhelt előéletük, a tisztségviselők tehát tovább dolgozhatnak. Amióta ez az eljárás tart, Pitvaroson kétszer tartottak időközi választást. Egyszer a lemondott Radó nyerte meg újból a polgármesteri széket, majd a testület mondott le, és ezért újból választottak képviselőket is, polgármestert is. Radó ismét győzött, ellenjelöltje sem volt, képviselőként pedig Anderkó került be még az új testületbe. A korábbiak közül más nem indult újra. | DELMAGYAR - Pénzbüntetésre ítélték a pitvarosi elitet | Pitvaros - Pénzbüntetésre ítélte a Makói Járásbíróság Pitvaros jegyzőjét, polgármesterét és a korábbi képviselő-testület négy tagját, mert telefonon tartottak „ülést", és erről utólag jegyzőkönyvet hamisítottak. Azzal védekeztek, hogy ha tartják magukat a törvényes eljárásrendhez, kifutnak a határidőből, és veszélybe kerül az iskola működése. A tárgyalásra eljött a feljelentő is.
<br> | null | 1 | https://www.delmagyar.hu/mako-es-kornyeke/2013/07/penzbuntetesre-iteltek-a-pitvarosi-elitet | 2013-07-08 19:42:00 | true | null | null | délmagyar |
Németország kérésére a jövő heti tanácsülés napirendjére tűzte a magyar soros EU-tanácsi elnökség a Magyarország ellen folyó, 7. cikk szerinti eljárást. Előbb jövő kedden az úgynevezett gyermekvédelmi törvény, majd december 2-án a Klubrádió elvett frekvenciájának ügyében tart meghallgatást az Európai Bíróság.
A német kormány kérésére az általános ügyek keddi ülésének napirendjére tűzte a magyar soros EU-elnökség a Magyarországgal szemben folyó, 7. cikk szerinti eljárás áttekintését, egyfajta helyzetértékelést. A magyar kormány korábban jelezte, hogy nem áll szándékában az eljárás napirendre tűzése, kivéve, ha egy vagy több tagállam kifejezetten kéri. A német kormány kezdeményezésére így napirenden lesz, de nem meghallgatás, csak helyzetértékelés formájában.
Meghallgatás helyett helyzetértékelés
A keddi ülésen előbb az Európai Bizottság ad majd áttekintést a folyamat állásáról és a magyar dossziéról, ami után a magyar fél teheti meg az észrevételeit. A meghallgatásoktól eltérően nem lesz ugyan lehetőség konkrét kérdéseket feltenni, általános észrevételeket viszont igen. A 7. cikk szerinti eljárás 2018. szeptember 18-án indult meg Magyarország ellen az Európai Parlament kezdeményezésére a rendszerszintű jogállami problémák miatt. Hat év elteltével az eljárás megakadt az első pontnál. A továbblépéshez (vagy az eljárás megszüntetéséhez) a tanácsnak kellene szavazást tartania (négyötödös többséggel), vagy még ez előtt ajánlásokat intéznie a magyar kormányhoz. Erre azonban láthatóan nincs semmilyen készség, így az eljárás jövője bizonytalan.
A 7. cikk szerinti eljáráson túl az éves jogállamisági párbeszéd keretében négy uniós tagállam is napirenden lesz a keddi tanácsülésen: Ausztria, Hollandia, Lengyelország és Málta.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor katonájának tekintik Várhelyi Olivért az Európai Parlamentben
Bírósági meghallgatás a gyermekvédelmi törvény és a Klubrádió ügyében
A következő hetekben két, Magyarország ellen megindult kötelezettségszegési eljárás ügyében is meghallgatást tart az Európai Bíróság. Előbb november 19-én délelőtt az úgynevezett gyermekvédelmi törvény; a téma jelentőségére való tekintettel az összes (27) bíró részvételével. December 2-án pedig a Klubrádió elvett frekvenciájának ügyében indult és ugyancsak a bíróság elé került eljárás lép a meghallgatás szakaszába nagytanácsi formációban, vagyis a szokványosnál több bíró részvételével.
Mindkét kereset ügyében a főtanácsnoki indítvány lesz az eljárás következő állomása, csak ezután hozzák meg döntésüket a bírák. Bírósági források lapunknak a nyári szünet előttre becsülték az ítélet meghozatalát az Európa-szerte széles körben homofóbnak tartott magyar gyermekvédelmi törvényről. A per írásos szakasza január 18-án zárult le. Meglehetősen nagy késéssel, csak tíz hónapra rá tartják a szóbeli meghallgatást. A hosszú átfutási idő elsődleges oka forrásaink szerint az, hogy példátlan módon tizenhárom uniós tagállam és az Európai Parlament is bekapcsolódik az eljárásba beavatkozóként az Európai Bizottság oldalán, a magyar kormánnyal szemben. A csatlakozók is megtehették írásbeli észrevételeiket, ami technikailag elhúzta a folyamatot.
A kifogásolt törvényt 2021 júniusában szavazta meg a magyar parlament, mire az Európai Bizottság már 2021. július közepén kötelezettségszegési eljárást indított. A testület szerint a magyar jogszabály számos ponton sérti az uniós jogot, így az audiovizuális médiaszolgáltatásokról, az e-kereskedelemről és a szolgáltatásokról szóló irányelvet. A bizottság továbbá úgy véli, hogy "a rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és az információszabadság, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogot". A bizottság szerint a magyar törvény az EU-ról szóló szerződés 2. cikkében lefektetett uniós értékeket is sérti.
A kormányok közül Ausztria, Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia csatlakozott a keresethez.
Amikor a magyar parlament elfogadta a vitatott módosításokat, összesen húsz ország ítélte el a melegeket a pedofilokkal összemosó módosításokat több különböző nyilatkozatban és állásfoglalásban. A jogállamisági mechanizmus megsemmisítése érdekében a magyar és a lengyel kormány által indított - és végül elbukott - perben tíz kormány sorakozott fel az Európai Bizottság mögött. Ennek nem csak az a jelentősége, hogy ezek az országok elvi támogatást nyújtanak; a perben ők is kifejthetik jogi érveiket, kérdéseket tehetnek fel és észrevételeket fogalmazhatnak meg.
Ehhez kapcsolódóan: A leendő EU-s külügyi főképviselő szerint amíg csak szükséges, támogatni kell Ukrajnát
Valószínűleg jövő nyárig várni kell az ítéletre
A magyar kormánnyal folytatott sikertelen párbeszéd után az Európai Bizottság 2022. július 15-én bejelentette, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) elé utalják az ügyet, de végül csak 2022. december 19-én adták be a keresetet. Ehhez képest közel két évet kellett várni a meghallgatásra, és bírósági forrásaink szerint legalább további fél évet kell az ítélethozatalra, amelynek időpontját jövő nyárra becsülik.
A Klubrádió frekvenciájának megvonása ügyében is 2021 júniusában indult kötelezettségszegési eljárás, miután az Európai Bizottság aránytalannak, átláthatatlannak és - ami ebből következik - szabálytalannak tartotta a Médiatanács erre vonatkozó döntését. A kormánynak ebben a kérdésben sem sikerült eloszlatnia a kételyeket, így a gyermekvédelmi törvénnyel együtt ez a dosszié is az Európai Bíróságon landolt, amely december 2-án tartja a meghallgatást. | Berlin kérésére Magyarország napirendre tűzi az ellene folyó, 7. cikk szerinti eljárást | Németország kérésére a jövő heti tanácsülés napirendjére tűzte a magyar soros EU-tanácsi elnökség a Magyarország ellen folyó, 7. cikk szerinti eljárást. Előbb jövő kedden az úgynevezett gyermekvédelmi törvény, majd december 2-án a Klubrádió ügyében tart meghallgatást az Európai Bíróság. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/berlin-keresere-magyarorszag-napirendre-tuzi-az-ellene-folyo-7-cikk-szerinti-eljarast/33202186.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Ezt írta a Dunaújvárosi Hírlap ötven évvel ezelőtt, 1974. november 15-én: "Elszaporodtak a városban és a járásban az engedély nélkül ipari tevékenységet folytatók. Az ilyen, közismertebb nevén kontár tevékenységet folytatók sok helyen akadályozzák a szolgáltató szövetkezetek munkáját, illetve annak is veszteséget okoztak, vagy pedig rossz minőségű, kezdetleges felszereléssel elvégzett m unkájukkal a lakosságnak okoznak anyagi kárt. M unkájuk legtöbbször nem felel meg a szolgáltatásoktól elvárt színvonalnak. Az ilyen tevékenységet folytatók viszszaszorítására november 1 2 - én a járási és a városi tanács, a népi ellenőrzés, a rendőrség és a KIOSZ képviselőiből álló bizottság alakult. A bizottság feladattervet dolgozott ki a kontárok társadalmi összefogással való visszaszorítására.
Felmerül a kérdés, hogy hasonló intézkedésre vajon manapság is szükség lenne-e? Ennek eldöntését olvasóinkra bízzuk. | Dunaújváros retró - elszaporodtak a kontárok a városban | Elszaporodtak a városban és a járásban az engedély nélkül ipari tevékenységet folytatók. Az ilyen, közismertebb nevén kontár tevékenységet folytatók sok helyen akadályozzák a szolgáltató szövetkezetek munkáját - írta a Dunaújvárosi Hírlap ötven évvel ezelőtt. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-eletstilus/2024/11/dunaujvaros-retro-elszaporodtak-a-kontarok-a-varosban | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Miközben az eszéki labdarúgásból kényszerűségből kivonult, a horvátországi turisztikai szektorba beszállt Mészáros Lőrinc. A felcsúti milliárdos családi cége, a Talentis Group Zrt. valamivel több mint egy hónapja szerzett meg egy olyan rijekai céget, amely neve és tevékenységi köre alapján is a szálláshelyszolgáltatásban ténykedik, vagy fog ténykedni a jövőben. A vásárlás már a Mészáros-csoport nemzetköz terjeszkedési terveinek a része.
Eszéki kapcsolat
A Riva’s Hotels & Resorts d.o.o. nevet viselő cégnek ugyanakkor nem volt túl nagy múltja Mészárosék tulajdonszerzése előtt, a vállalatot csak tavaly decemberben hozták létre. Az alapító egy Euro Immobilien Group nevű helyi cég volt, amely egy nemzetközi ingatlankereső oldalt működtet. Elsősorban adriai villák, illetve apartmanok eladóit hozzák össze helyi és főleg külföldi vevőkkel, de üzleti ingatlanok közvetítésével is foglalkoznak. Utóbbi konkrétan azt jelenti, hogy az oldalon néhány millió euróért például szállodákat is hirdetnek, de ingatlanbefektetőket is keresnek projektekhez.
A Talentis azonban valószínűleg nem egy ilyenbe szállt be, és az sem valószínű, hogy Mészáros Lőrinc az ingatlankereső oldal böngészése közben talált volna rá a Riva’s Hotelsre. Különösen, hogy a felcsúti milliárdosnak lehetett közvetlen kapcsolata is az Euro Immobilien Group tulajdonosához, Denis Šikljanhoz is. Az üzletember ugyanis közösségi oldalai alapján nagy futballrajongó, és bár nem Eszék-szurkoló, de ismeri Igor Galić-ot, aki a közelmúltig az akkor még Mészáros Lőrinc tulajdonában álló NK Osijek elnökségében ült.
A vállalatot a tulajdonosváltás óta – ahogy Mészáros Lőrinc minden más horvátországi érdekeltségét – a milliárdos tolmácsból lett bizalmasa, Sakalj Ferenc vezeti. A cég Rijeka főutcájára van bejegyezve, egy minden bizonnyal elég értékes ingatlanba, amit azonban valószínűleg csak megörököltek Mészárosék. Ez ugyanis az Euro Immobilien címe is. Azaz egyáltalán nem biztos, hogy a neve alapján hotelcég Rijekában fog tevékenykedni.
Horvátországban egyébként vannak Riva nevű szállodák. Hvar szigetén egy 53 szobás négycsillagos szálloda viseli ezt a nevet, a Krk szigeten, Rijekától 35 kilométerre Malinskában meg pedig egy 49 szobás luxushotel.
Illeszkedik a célokhoz
A Mészáros-csoporttól kérdeztük, hogy az új cégüknek vannak-e ingatlanjai, ám erre a kérdésünkre nem kaptunk választ. Azt ugyanakkor elárulták, hogy a vállalattal vannak terveik, az akvizíció
„illeszkedik ahhoz a stratégiai célhoz, hogy a Mészáros-csoport nemzetközi szinten terjeszkedjen”.
Korábban pedig a terjeszkedési terveket firtató megkeresésünkre azt írták, hogy napirenden van újabb szállodák vásárlása.
Mészároséknak egyébként már most is elég erős érdekeltségeik vannak a szektorban és nem csak Magyarországon, hanem a környező országokban is. A család tőzsdei birodalmához tartozó Hunguest láncnak összesen 26 szállodája van, többségük Magyarországon, de Montenegróban, Ausztriában és Erdélyben is működtetnek hoteleket. A csoport ráadásul most kapott közel 10 milliárd forintnyi állami támogatást hét hotel felújítására.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzobánként 77 millió forint közpénzt kap három magyar szupergazdag közös szállodájaCsányi, Hernádi és Garancsi összesen 11,5 milliárdot kaptak, hogy piaci alapon nem működő hotelt építsenek az egyik legkülönlegesebb fekvésű magyar ingatlanon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz erősebbek vásárolhatják fel a megroggyant szállodákat, Mészárosék is készülnekA hitelmoratórium sok szállodás cégnek segített, de jövőre így is lehet konszolidáció a piacon. A Mészáros-csoportnál napirenden van további hotelek vásárlása.
A Talentisnek egyébként nem a Riva’s Hotels az első horvátországi leánycége, nagyjából két éve tulajdonolnak egy másik horvát vállalatot is. A Mirno More d.o.o. ugyanakkor érdemi üzleti tevékenységet beszámolói alapján nem igazán végez, fő funkciója valószínűleg – a Direkt36 korábbi információi szerint – az, hogy 2015-ben ennek a cégnek a nevére íratták Mészáros Lőrinc Ugljan szigeti luxusvilláját.*Korábban a horvát társaság egy másik Mészáros-cég, a Mészáros és Mészáros Kft. tulajdonában volt, de amikor utóbbit bevitte a tőzsdére a felcsúti milliárdos, áttették a családi holdingba.
A Mirno More tavaly összesen 6 (!) kunás, tehát mostani árfolyamon nagyjából 280 forintos bevételt ért el, miközben a ráfordítások majdnem 230 ezer kunára rúgtak, így forintban 10 milliós veszteséget könyvelt el. A vállalatnak ugyanakkor nagyjából 4,1 millió kunás, közel 200 millió forintos ingatlanvagyona van, és ez nem is változott érdemben az elmúlt években.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHorvátországi villáján mégsem osztozik másokkal Mészáros LőrincMészáros egyik cége eladta Mészáros egy másik cégének a horvát tengerparti villát is birtokló vállalatot, így az maradhat a felcsúti milliárdosnál.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBértámogatást kérnének a magyar szállodák az összeomló turizmus miattAz árak nem fognak esni, zárva tartó hotelek viszont lesznek. A szektor újabb segítséget várna, hogy meg lehessen őrizni a még megmaradt munkahelyeket. | Horvátországi szállodái lesznek Mészáros Lőrincnek | A Talentis Group Zrt. júliusban szerzett meg egy olyan rijekai céget, amely neve alapján is a szálláshelyszolgáltatásban ténykedik, vagy fog ténykedni a jövőben. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200820/horvatorszagi-szallodai-lesznek-meszaros-lorincnek/ | 2020-08-20 16:12:00 | true | null | null | G7 |
Orbán Viktor új belpolitikai főtanácsadója szolgált ékes példával arra, mennyire hasznavehetlenek a magyar vagyonnyilatkozat-szabályok. A november 20-án a kormany.hu-n közzétett államtitkári záróbevallása szerint Giró-Szász András cégérdekeltséggel nem rendelkezik, miközben akkor már majdnem három hete 70 százalékos tulajdonosa volt visszavásárolt régi elemzőcégének, a Strategopolis Kft.-nek.
Mindezt szabályosan meg is tehette, hiszen a vagyonnyilatkozati paragrafusok nem írják elő a naprakész adatokat. Bárki trükközhet azzal, hogy nyitó bevallása után egy nappal vesz egy céget, a záró előtt egy nappal pedig eladja, így a dokumentum hallgat a vállalkozásról. Giró-Szász úgy teljesíthette tehát az előírásokat, hogy a közzétett vagyonnyilatkozat érdemét tekintve mára már megtévesztő.
Az exállamtitkár ősszel alakította át cégcsoportját. Előbb októberben eladta a szállodabizniszben érdekelt Safe Port Project Kft.-ben levő tulajdonrészét, majd novemberben visszaszállt régi cégébe, amit 2014-ben hagyott ott. Leadta közben a vagyonnyilatkozatát, amiben a Safe Port már nem, a Strategopolis még nem szerepelt.
Kulcsdátumok Giró-Szász András cégügyeiben
- Szeptember 10. Megállapodik Serfőző Péterrel, hogy eladja neki a Safe Port-üzletrészét, de a adásvétel végül elmarad
- Október 9. Eladja részesedését a Safe Port-üzletrészét György Gábornak
- Október 22. Megszűnik államtitkári megbízatása, a leadott záró vagyonnyilatkozatában nem szerepel cégérdekeltség
- November 2. 70 százalékos részt szerez visszavásárlással a Strategopolisban
- November 4. A miniszterelnök belpolitikai főtanácsadója lesz
- November 20. Közzéteszik a vagyonnyilatkozatot a kormany.hu-n
A 2006-ban alapított Strategopolisban Giró-Szász gyakorlatilag teljhatalomhoz jutott, hiszen például főszabályként a taggyűlés akkor határozatképes, ha a törzstőke 70 százaléka azon képviselve van. Neki kedvez az is, hogy a két korábbi tulajdonossal, a 15-15 százalékos részesedéssel továbbra is rendelkező Várkonyi Gáspár ügyvezetővel és Molnár Róbert gazdasági igazgatóval kötött megállapodásuk szerint a 2016-2018-os évekre járó osztalékból 90 százalék jut neki „a 900 millió forint árbevételre jutó eredmény tekintetében” (az azon felüli osztalék törzsbetét-arányos lenne). Hasonló megállapodás született a cégeladásról is: ha 2017 végéig együtt eladják a Strategopolist, akkor 900 millió vételárig 90 százalék Giró-Szásznak jár (az ezen felüli részt ugyancsak törzsbetét-arányosan osztanák fel).
A Strategopolis sorra nyerte a közpénzes megbízásokat az elmúlt években, aligha kell tartaniuk Giró-Szászéknak attól, hogy ez megváltozik. A nyereség nagy részét osztalék formájában kivették a tulajdonosok: a 2014-es év eredménye után például összesen 271 millió forintot kaptak.
A Strategopolis Kft. bevételei és nyeresége (millió forint): | Itthon: A nagy vagyonnyilatkozat-trükk: Giró-Szász csendben visszavásárolta a Strategopolist | A miniszterelnöki főtanácsadó leadta „üres” vagyonnyilatkozatát, majd gyorsan visszavette tanácsadó cége, a Strategopolis Kft. 70 százalékos tulajdonrészét. A 2006-ban alapított cégben, amely jól muzsikál a közbeszerzéseken, Giró-Szász gyakorlatilag teljhatalomhoz jutott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151129_A_nagy_vagyonnyilatkozattrukk_GiroSzasz | 2015-11-29 12:33:00 | true | null | null | HVG |
Felmondták a Neo FM musor-szolgáltatási szerzodését
A Médiatanács a szerda délelotti ülésén hivatalosan is napirendjére vette a Neo FM ügyét, és a hatóság felmondta a kereskedelmi rádió musor-szolgáltatási szerzodését a csaknem 750 millió forintos tartozás miatt.
Bednárik Imre| NOL| 2012. június 20. |2 komment
Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!
KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
kolozsi | 2012. június 20. | 12:26:02
Ahogy a Nemzet Pávája mondta: két év alatt helyreállt a jogállam. A kádári.
Loksi | 2012. június 20. | 11:12:50
Mondjuk azt a kérdést valaki tényleg feltehetné végre Szalai Annamáriának,hogy létezik az, hogy az államnak megéri a Class Fm-n hirdetni, míg a kb. ugyanakkora hallgatottságú Neo FM-n meg egyáltalán nem?? Mi lehet ennek a közgazdasági oka???
Egyébként ehhez kapcsolódó témában ragyogó cikket írt a szombati Népszabadság Hétvége mellékletében Hargitai Miklór Szent Viktor esernyoje címmel, melyben azt vizsgálta, hogy az MVM-nek 2010 után hogy változott meg a hirdetési politikája. Meg kell jegyezni a mai napig nem értem, hogy egy lényegében monopolhelyzetu állami cégnek, amirol az ország lakosságának 99%-a azt sem tudja, hogy micsoda, miért kell több milliárdot reklámra költeni egy évben, azon indokon túl, hogy ki kell stafírozni a lakájmédiát. Egyébként Bolgár Úréknak és az egész Klubrádiónak innen üzenem, hogy amikor e témával foglalkoznak, akkor vizsgálják meg a 2010 elotti idoket is. Az akkori MVM-vezetés úgy találta, hogy a Népszavában (akkori példányszáma 20.000 körül), több hirdetés kell mint az akkor kb. 50 ezres Magyar Nemzetbe. Milyen érdekes ez is.
krix | 2012. június 20. | 11:12:17
Ebbol is látszik, jobb oldalon sikeresebben navigálnak a gazdaság tengerén. Nyerges például visszafelé evezéssel próbálja meg ellensúlyozni a rettenetes hátszelet...
HIRDETÉS
Horváth László, az FM1 Friends Kft. ügyvezetoje (jobbról a harmadik) a Neo FM szerkesztoségében bejelenti: csodvédelmet kérnek
MTI - Földi Imre
A Neo FM-et muködteto FM1 Zrt. hétfon kért csodvédelmet, még mielott lejárt volna a médiahatóság által a kereskedelmi rádió tartozásainak rendezésére adott határido. Az FM1 Zrt. egyik tulajdonosa, Horváth László hétfon azzal indokolta lépésüket, hogy nem tudtak részesedni az állami hirdetésekbol, csak a konkurens Class FM. Hétfon még reményét fejezte ki, hogy az NMHH végül oszig haladékot ad a tartozások rendezésére és átütemezésére. Horváth szerint azért kerültek ilyen nehéz helyzetbe, mert karanténba kerültek a hirdetési piacon.
_x0096_ Az politikai nyomásra utal, hogy két, a hallgatottsági versenyben fej fej mellett álló rádió közül versenytársunk, a Class FM éves árbevétele közel két és félszerese a Neo FM-nek, és a Neo FM-et nemcsak az állami vállalatok kerülik, de úgy tudjuk, hogy számos médiaügynökségnél is tiltólistára kerültünk _x0096_ mondta Horváth László. Az FM1 Zrt. a hatóságnak 500 millió forintos váltót ajánlott fel a tartozás fejében, és jelezték, hogy a közel 153 millió forintos, még be nem fizetett bankgarancia nem része az NMHH felé fennálló tartozásuknak. A felajánlott váltó információink szerint értékpapírcsomag, jelentos része az Econetbol Est Mediává átnevezett tozsdei cég papírjaiból áll.
Ezt a váltót azonban a médiahatóság nem fogadta el, még aznap jelezte, hogy a felajánlott váltó elfogadásának jogi és gyakorlati akadálya is van, ezért a hatóság számára az nem más, mint egy darab papír, hiszen azt a Médiatanács hatósági jogkörében eljárva a hatályos jogszabályok alapján nem tudja elfogadni. Az ígérvény elfogadása praktikus akadályokba is ütközik, hiszen ez olyan lenne, mintha valaki a gázszámláját egy darab cetlivel szeretné kiegyenlíteni, amire azt írja, hogy _x0084_váltó_x0094_.
HIRDETÉS
_x0096_ Ha az üzleti vállalkozás vezetoi által felkínált papír mögött valódi fedezet van, akkor a tulajdonosoknak lehetoségük van annak beváltására, azaz a Médiatanácsnak felajánlott papírdarabot maguk tudják készpénzzé tenni _x0096_ válaszolta a Médiatanács. A hatóság szerint egyre valószínubb, hogy az üzleti vállalkozásként muködo kereskedelmi rádió vezetése nem akar élni a Médiatanács által felajánlott mentocsomaggal, és be kívánja zárni a rádiót.
Díjtartozás miatt a médiahatóság már több kereskedelmi rádiónak is felmondta a musor-szolgáltatási szerzodését. 2011 februárjában a Roxy Rádió hallgatott el, miután 91 millió forintos díjtartozást halmozott fel. Akkor a hatóság 2010 novemberében mondta fel a rádió musor-szolgáltatási szerzodését, ami ellen a rádiót üzemelteto cég tulajdonosai fellebbeztek, de a döntés februárra jogerore emelkedett. Amennyiben a hatóság ma felmondaná a Neo FM musor-szolgáltatási szerzodését, akkor az FM1 Zrt.-nek is van lehetosége fellebbezésre. A jogi procedúra akár három hónapig is elhúzódhat, így a Neo FM akár szeptember végéig is musort sugározhat úgy, hogy mindeközben nem rendezi a tartozását.
2009-ben nagy botrányt váltott ki, hogy az akkori médiahatóság, az Országos Rádió- és Televízió Testület fideszes, kereszténydemokrata és szocialista delegáltjai a Sláger frekvenciáját a Neo FM-mel pályázó, a baloldali gazdasági körökhöz több szállal kötodo FM1 konzorciumnak, a Danubius hullámsávjának használati jogát pedig az akkor Fellegi Tamás, jelenleg Nyerges Zsolt érdekkörébe tartozó Advenio Zrt. által muködtetett Class FM-nek adták hét évre. (Ehhez a jobboldalhoz kötheto médiabirodalomhoz, az Infocenterhez tartozik a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió is.) Majtényi László, az ORTT elnöke a döntés miatt mondott le posztjáról, és már akkor közölte, hogy a pályázók ígérete, az, hogy árbevételük 50-55 százalékát befizetik az állami kasszába, teljességgel irreális és teljesíthetetlen.
Ezek után az ORTT jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idén tavasszal titokzatos módon csökkentette a Class FM és a Neo FM által az államnak fizetendo díjat. A két cég pályázati anyagában azt vállalta, hogy az elso két évben fix összegu díjat fizetnek, majd 2011. július elsejétol az elore meghatározott 200 millió forintos alapdíj felett befizetik bevételük mintegy felét.
A Neo FM-et muködteto FM1 Zrt. a legfrissebb eredménykimutatások szerint 2010-ben és 2011-ben is veszteséget produkált. 2010-ben 1,14 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 713 millió forint veszteséget termelt. Az árbevétel 2011-ben 641 millióra zsugorodott, a veszteség pedig 1,2 milliárdra nott. Ezzel szemben a Class FM-et muködteto Advenio nyereséges. 2010-ben 2,4, 2011-ben pedig 2,3 milliárd árbevételt könyvelhetett el, tavalyelott 161 millió nyeresége volt, 2011-ben pedig csaknem 54 millió.
http://nol.hu/belfold/mar_ma_felmondjak_a_neo_fm_szerzodeset_ | Belföld: Felmondták a Neo FM műsor-szolgáltatási szerződését | A Médiatanács a szerda délelőtti ülésén hivatalosan is napirendjére vette a Neo FM ügyét, és a hatóság felmondta a kereskedelmi rádió műsor-szolgáltatási szerződését a csaknem 750 millió forintos tartozás miatt. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/mar_ma_felmondjak_a_neo_fm_szerzodeset_-1314305 | 2012-06-20 14:20:08 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A jogerős tényállás szerint a vádlott 2008-ban egy 25 éve hajléktalan férfit arra vett rá, hogy a sárbogárdi ingatlanára költözzön, ahol lakhatásért és élelemért cserébe napi 12 órában az állatok gondozásával foglalkozzon. A férfi szállása egy víz és fűtés nélküli istálló volt, éheztették, és nem léphetett be a vádlott családjának házába. Amíg a vádlott távol volt, édesanyja felügyelte és irányította a sértettet, akit időnként bántalmaztak is. A kiszolgáltatott helyzete miatt a férfi minden megpróbáltatást eltűrt.
Végül 2023 augusztusában sikerült megszöknie, és egy utcai járőr figyelt fel rá, aki hajléktalanszállóra kísérte a kimerült és elhanyagolt férfit.
A Székesfehérvári Törvényszék a férfit emberkereskedelem, kényszermunka és testi sértés bűntette miatt 5 év börtönbüntetésre és közügyektől való eltiltásra ítélte, míg édesanyja 2 év, végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ügyészség súlyosabb ítéletet és fegyházban történő végrehajtást követelt, míg a vádlott és védője enyhítést kért.
A Győri Ítélőtábla döntése értelmében a férfi büntetését súlyosították, és azt fegyházban kell letöltenie. | Embertelen körülmények között tartott és dolgoztatott egy férfit | A Győri Fellebbviteli Főügyészség sikeresen indítványozta a büntetés súlyosítását abban az ügyben, amelyben a vádlott embertelen körülmények között tartott és dolgoztatott egy férfit - áll az ügyészség szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/embertelen-korulmenyek-kozott-tartott-es-dolgoztatott-egy-ferfit | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Szentkirályi Alexandra bejegyzése szerint a fővárosi lakhatási válság enyhítésének egyik legfontosabb eleme, hogy a Budapesten tanuló diákok minél nagyobb számban jussanak megfelelő számú és minőségű kollégiumi férőhelyhez.
Hangsúlyozta, hogy
Karácsony Gergely főpolgármester 2019-es lakhatási ígéreteiből nem lett semmi, sőt egy több száz fős kollégiumi épületet is "piacra dobtak", ahelyett, hogy lakhatási céllal hasznosították volna.
A kormánynak - a fővárossal ellentétben - van elképzelése arról, hogyan lehet kezelni a budapesti lakhatási válságot, a Fidesz-frakció ebben a munkában pedig partnere lesz a kormánynak - írta a politikus.
A héten ismét tárgyaltam Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel és arra tettem javaslatot, hogy a IX. kerületi rozsdaövezet helyén épüljenek új kollégiumi férőhelyek, állami támogatással jöjjön létre egy egységes budapesti diákváros
- fogalmazott Szentkirályi Alexandra. | Kollégiumfejlesztés: nyitott az új elképzelésekre a kormány | A fővárosi lakhatási válság enyhítésének egyik legfontosabb eleme, hogy a Budapesten tanuló diákok minél nagyobb számban jussanak kollégiumi férőhelyhez. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/kollegiumfejlesztes-kormany-budapest-szentkiralyi-alexandra | null | true | null | null | SZOLJON |
A "duci Leo", ahogy a sajtó elkeresztelte Leonard Glenn Francis malajziai üzletembert, már 2015-ben bűnösnek vallotta magát, és 2022-ben bíróság elé került, de akkor megszökött az ítélet elől: bokájáról leszedte a nyomkövetőt, és eltűnt.
Az Interpol körözése alapján fogták el a Simon Bolivar nemzetközi repülőtéren Venezuelában - emlékeztet a CBS, amely szerint a korrupt üzletember végcélja Kuba volt. Venezuelában letartóztatták, és egy nagyobb fogolycsere keretében került vissza az Egyesült Államokba. Joe Biden hamarosan leköszönő amerikai elnök a "duci Leóért" egy kolumbiai kereskedőt adott Venezuelának, melynek elnöke, Nicolas Maduro sok fontos pénzügyi vállalkozását rajta keresztül intézte. A kolumbiai üzletember az USA-ban pénzmosás miatt került börtönbe.
Hogy nyújt le dollármilliókat a malajziai "üzletember" a US Navytől?
A ravasz "duci Leo" hét amerikai tengerész tisztet környékezett meg változatos módszerekkel: kubai szivarok és prostituáltak voltak a csalik. Ha az amerikai tengerésztisztek beleestek a csapdába, akkor azután készpénzt, luxusutazást, spanyol szopós sertéseket és kobe marhahúst, gyógyfürdőkezeléseket, minőségi alkoholt, dizájner kézitáskákat, bőrárut, dizájnbútorokat, órákat, töltőtollakat, díszkardokat és kézzel készített hajómodelleket kaptak cserébe azért, hogy kissé túlszámlázzák a szolgáltatásait.
A rendőri vizsgálat szerint 35 millió dollárt tett ki a túlszámlázás értéke. Előfordult az is, hogy az amerikai hadihajót a kapitány egy olyan kikötőbe irányította, ahol a "duci Leó" cégének kellett fizetni a használatért.
Mindezért a bíróság 164 hónapos börtönbüntetésre ítélte a malajziai "üzletembert". A bíró ehhez még hozzácsapott 16 hónapot azért, mert a megszökött az ítélet elől 2022-ben. | "Duci Leo" követte el az amerikai haditengerészet legnagyobb korrupciós botrányát, prostituáltakkal, hajómodellekkel és díszkardokkal fizette le a tiszteket | Éveken keresztül alaposan megcsapolta a Pentagon költségvetését. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20241108_Duci-Leo-kovette-el-az-amerikai-haditengereszet-legnagyobb-korrupcios-botranyat-75-milliard-forintot-kell-visszafizetnie | null | true | null | null | HVG |
Ismét több százmillió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesül egy olyan alapítvány, ami erősen kötődik a nemrég költségvetési csalás és más bűncselekmény miatt vád alá helyezett Simonka György fideszes országgyűlési képviselőhöz – tudta meg a 24.hu. A két hete született támogatói döntés szerint a korábban több gyanús beruházásban is érintett Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány (DBMTKA) ezúttal őshonos háztáji állatok és növények bemutatására kap 450 millió forintot. A tervek szerint a majdnem félmilliárdos összegből egy turisztikai attrakció keretében mutatnának be egyebek mellett:
13 féle tyúkot,
szarvasmarhákat,
gyimesi racka juhokat,
valamint 16 őshonos gyümölcsfát, és szőlőt.
Érdekes körülmény, hogy ugyanez az alapítvány 2017-ben egy ezzel csaknem megegyező elképzelésre már elnyert háromszázmillió forint brüsszeli támogatást. Akkor Mezőhegyes volt a beruházás központja, most pedig az onnan mindössze 26 kilométerre fekvő Dombegyházon kellene egy meglehetősen hasonló projektet megvalósítani.
Csakhogy – mint arról a helyszínen meggyőződtünk – a Mezőhegyesre megálmodott turisztikai központból máig nem valósult meg semmi, noha az eredeti tervek szerint idén júliusra be kellett volna fejezni a kivitelezést.
Ez utóbbi projekt merőben hasonlít azokhoz az Európai Unió által szintén százmilliókkal támogatott, meg nem valósult szellemberuházásokhoz, amelyeknek Simonka György falujában, Pusztaottlakán kellett volna létrejönniük.
„A beruházás nullán áll”
Az említett háromszázmillió forint útját nemrég Mezőhegyesig követtük. A világhírű ménesbirtokáról ismert településen az eredeti pályázati tervek szerint őshonos állatbemutató farmot, komplex látogatóközpontot, és ajándékboltot kellett volna találnunk, ám a beruházás elemei közül egyet sem valósítottak meg annak ellenére, hogy 162 millió forintot már átutalt a DBMTKA részére a Magyar Államkincstár. Ráadásul a majdani turistaközpont helyét sem jelöli semmi a városban, azt csak némi kérdezősködés után találtuk meg a település szélén fekvő halastavak egyike mellett.
Az uniós beruházást jelző tábla egy kocsmaként üzemelő faház oldalára van kifüggesztve. Érdeklődtünk is a projekt állásáról a kocsmárosnál, aki nem tudott felelni kérdésinkre, ezért a kollégájához fordult segítségért:
Te, van itt valami állatbemutató? Egy éve vagyok itt és nem tudok róla
– érdeklődött zavart kacajjal munkatársánál.
Társa már tájékozottabb volt, és a tó melletti terület szélére, egy körülbelül száz négyzetméteres zárt kerthez irányított minket. Itt két mangalicát, néhány bárányt, és körülbelül egy féltucat tyúkot találtunk, ám a látottak nem arra utalnak, hogy erre költötték el a pályázat forrásait.
A kocsmában érdeklődésünkre megadták a pályázatban szerepkő konzorciumi partner – Az Egészségünkért Természetbarát és Egészségmegőrző Egyesület – vezetőjének elérhetőségét, akit fel is hívtunk. A férfi idegesen azt közölte, telefonon nem hajlandó válaszolni kérdéseinkre. Ugyanakkor a háromszázmilliós pályázatról szólva annyit azért elárult:
A beruházás folyamatban van, nullán áll még, amit ön látott, annak semmi köze a beruházáshoz.
Mindez azért is érdekes, mert a projektre eddig kifizetett 162 millió forintból 12 milliót számlák alapján fizetett ki az államkincstár, ami további kérdéseket vet fel a „nullán álló” beruházás tekintetében. De sajnos erre sem kaptunk választ a konzorciumi partnertől, aki hamar bontotta a vonalat.
Említésre méltó körülmény, hogy ottjártunk után nem sokkal a palyazat.gov.hu pályázati portálon átírták a beruházás megvalósítási határidejét 2020. december 31-ére, csakúgy mint két pusztaottlakai beruházás esetében.
Új pályázat a nem létező beruházás sikerén felbuzdulva
A mezőhegyesi látogatás után a frissen elnyert 450 millió forintos pályázatot is górcső alá vettük. Ennek pikantériája, hogy abban éppen a máig meg nem valósult háromszázmilliós projekt sikerére hivatkoztak. Azt írták:
Az alapítvány korábban már sikerrel pályázott hasonló témában, mely sikeren felbuzdulva új területeket is be kíván vonni a programba, erre igényli a támogatást.
Külön kiemelték azt is, hogy bár a két pályázat merőben hasonló, nincs átfedés, így kettős finanszírozás nem áll fenn, pedig a két pályázatnak címe is majdnem megegyezik. Fontos kérdés ugyan, de az nem derül ki a friss pályázatból, hogy miért van szükség két meglehetősen hasonló turisztikai központra 30 kilométeren belül.
Alapítvány: kapacitáshiány az építőiparban
Megkerestük a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány is. Érdeklődtünk a háromszázmillió és a 450 millió forintos beruházásról is. Előbbit illetően többek közt azt kérdeztük:
Milyen munkálatokat hajtottak végre az elmúlt csaknem két évben?
A kormányzati pályázati portál szerint 150 millió forint előleget kifizettek az alapítvány részére, mennyit költöttek el az összegből, és mire fordították?
Az adatok szerint 12 millió forintot nemrég számlák alapján fizetett ki az alapítványnak az államkincstár, miközben a konzorciumi partnerük szerint eddig semmi nem valósult meg a projektből. Milyen számlák alapján fizettek az alapítványnak?
A friss 450 millió forintos vissza nem térítendő támogatásról érdeklődve pedig azt kérdeztük:
Miért van szükség egy merőben hasonló projektre a Mezőhegyestől mindössze 26 kilométerre fekvő Dombegyházán is?
Azt írták, a korábbi sikeren felbuzdulva pályáztak újra. Az első pályázatból viszont semmi nem valósult meg, mit neveznek pontosan sikernek?
Mindezekre nem adott választ a DBMTKA. Helyette egy konkrétumokat többnyire mellőző levelet küldtek, amiben egyebek mellett azt írták:
Ön előtt is ismert tény kell, hogy legyen az építőiparban jelentkező kapacitáshiány valamint a költségek folyamatos növekedése, ezen okok miatt a projekt tervezése, aktualizálása folyamatos volt, azért, hogy a pályázati felhívás által támasztott feltételeknek eleget tudjunk tenni. Alapítványunk a Közreműködő Szervezettel folyamatos egyeztetést végez a sikeres és szabályos projektmegvalósítás érdekében, amelynek köszönhetően az előrehaladás hatályos Támogatási Szerződésnek megfelelően zajlik.
A válasz egyrészt azért érdekes, mert csaknem két évvel ezelőtt nyerték el az első háromszázmilliós pályázatot, és ennyi idő alatt semmilyen látszata nincs a projektnek.
Másrészt azért, mert a Békés Megyei Önkormányzat nyilvántartása szerint a beruházáshoz még tervek sem készültek, így pedig nem tűnik túl meggyőző érvnek az építőipar kapacitáshiányára hivatkozni, tervek nélkül ugyanis építkezés sincs.
Rokonok, barátok, üzlettársak, és Simonka György
A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítványt 12 évvel ezelőtt, 2007-ben alapították Pusztaottlakán, épp egy évvel azután, hogy Simonka Györgyöt polgármesterré választották a településen. 2009-ben a fideszes politikus édesanyja és felesége is kuratóriumi tagja volt az alapítványnak, majd néhány évig Simonka unokahúga vette át a DBMTKA vezetését.
Később próbálták a családtól távolabb helyezni az alapítványt, az például a HVG riportjából derült ki tavaly, hogy a százmilliós pályázati pénzeket kezelő szervezet székhelyét egy lerobbant és elhagyottnak tűnő bódéba jegyezték át Mezőkovácsházára egy időre. Ennek ellenére mégsem sem sikerült eltávolítani teljesen a DBMTKA-t a Simonkáéktól, ugyanis annak kuratóriumában ketten is ülnek olyanok, akik a kormánypárti politikus üzlettársai voltak a Magyar Termés Tész Kft.-ben és a Paprikakert TÉSZ Kft.-ben. Ez az a két társaság, amelyek tevékenysége a politikus elleni vádemelés lényeges részét képezi, az ügynek a politikus mellett további 32 vádlottja van, igaz azt nem tudni, hogy köztük vannak-e az alapítvány kuratóriumi tagja is.
A DBMTKA az elmúlt 12 évben tetemes mennyiségű támogatást kapott a mind a hazai költségvetésből mind az Európai Uniótól. Utóbbitól 2007 óta több mint egymilliárd forint áramlott az alapítványba, amelynek kétes ügyei is akadnak bőven. Az egyik esetben épp a 24.hu korábbi cikke alapján még nyomozás is indult a szervezet tevékenysége miatt. De Hadházy Ákos még az LMP politikusaként derített fényt arra, hogy a Simonkához köthető alapítvány összefüggésbe hozható azzal a Public Sector Kft.-vel is, ami több nagy projekt előkészítését intézte Mengyi Roland korrupció miatt immár első fokon három év börtönre ítélt fideszes politikus pályázataival kapcsolatban.
Tétovázó hatóságok
A Mezőhegyesen el nem készült őshonos állatok bemutatását célzó turisztikai fejlesztés az Európai Unió Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjából (TOP) kapja a vissza nem térítendő 300 millió forintos támogatást. A TOP-pályázatok megvalósulását – egyéb pályázatokhoz hasonlóan – elméletileg hatóságok ellenőrzik. Ebben az esetben a Pénzügyminisztérium az irányítóhatóság, de közreműködő szervezetként ténylegesen a Magyar Államkincstár követi a beruházásokat. Mezőhegyes pályázatait az államkincstár békéscsabai állampénztári irodái ellenőrzik. Feladatuk a támogatási kérelmek befogadása, a kedvezményezettekkel való közvetlen és intenzív kapcsolattartás, a projektek megvalósulásának nyomon követése és a kifizetési kérelmek valamint a támogatási szerződések kezelése.
Ezért megkerestük az államkincstárat a szóban forgó pályázattal kapcsolatban. Főként arról érdeklődtünk, hol tart beruházás. A kérdéseket már annak ismeretében tettük fel, hogy megbizonyosodtunk róla, a helyszínen nincs nyoma a kivitelezésnek. Az államkincstár hosszas telefonálgatás után azt közölte, hogy az irányítóhatóság, azaz a Pénzügyminisztérium fog válaszolni. Ahonnan végül 8 napnyi tétovázás mindössze annyit küldtek vissza:
Az érintett projektek részletes támogatási adatai megtalálhatóak a kormányzati pályázati portálon.
Kiemelt kép: Bieleik István / 24.hu | Hiába a vádemelés, újabb különleges beruházásra érkezik 450 millió Simonka György környezetébe | Korábban 300 milliót nyertek őshonos állatok bemutatására. Abból nem lett semmi. Most szinte ugyanerre kapnak majdnem félmilliárdot. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/09/20/vademeles-simonka-gyorgy-alapitvany-unios-penz-oshonos-allatok/ | 2019-09-20 13:59:00 | true | null | null | 24.hu |
"12 ezer kollégiumi férőhellyel épül Diákváros Budapesten!" - erről adott hírt Szentkirályi Alexandra a Facebook-oldalán. A bejelentés talán annyira nem is meglepő a brutálisan elszálló ingatlanárak mellett, a lakhatási válság ráadásul fokozottan kihat a magyar egyetemisták életére.
A Fidesz fővárosi frakcióvezetője friss posztjában úgy fogalmazott, "a budapesti lakhatási válság leginkább azoknak a fiataloknak, diákoknak okoz gondot, akik az egyetemi évek alatt nem jutnak kollégiumhoz".
A kormánypártok volt főpolgármester-jelöltje arra is kitért,
interpretálása szerint "a budapesti Fidesz-frakció javaslatával egybecsengően" döntött a kormány a Diákváros megépítéséről.
A kormány szerint a felsőoktatás rendben van, de a kollégiumoknál van még tennivaló
Az egykori kormányszóvivő bejelentését Hankó Balázs miniszter is megerősítette az MTI hasábjain. Szavai szerint a a kormány elkötelezett a kollégiumi férőhelyek bővítése és fejlesztése mellett. A kulturális és innovációs miniszter hétfőn azt közölte, hogy
a magyar fiatalok alapvetően elégedettek a felsőoktatás infrastruktúrájával, de visszajelzéseik alapján a kollégiumokkal kapcsolatban van még tennivaló.
"Készek vagyunk arra, hogy a megújult felsőoktatás következő nagy lépése a kollégiumi férőhelyek bővítése és minőségének fejlesztése legyen" - jelentette ki a miniszter.
Több éves elképzelést poroltak most le
Ahogy arról beszámoltunk, már 2022-ben kiderült, hogy sok egyetemista a kínai Fudan Egyetem budapesti campusa helyett az eredeti terv, a Diákváros felépítését szeretné a város déli végén, ugyanis enélkül túl sokan kényszerülnek közülük kollégium helyett lakás vagy szoba bérlésére, ami iszonyúan drága. A kollégiumépítési projekt ötlete eredetileg az ellenzék narratíváját képezte. | Szentkirályi Alexandra váratlanul elárulta: mégis megépül a Diákváros | Kormánypárti berkekben a jelek szerint mégsem kaszálták el végleg a fiatalok fővárosi lakhatásának könnyítését célzó ötletet. Ezt nem sokkal később a területért felelős miniszter is megerősítette. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/belfold/szentkiralyi-alexandra-diakvaros-fidesz-hanko-balazs-fiatalok-lakhatas.799393.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
- Magyar Péter gyakorlatilag azzal védekezik, amivel ő támadást hajtott végre másokkal szemben - mutatott rá lapunknak a Vogel Evelinről nyilvánosságra hozott hangfelvételről Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
Mint arról lapunk is beszámolt , a Tisza Párt elnöke vasárnap délután 16 órára hirdetett egy rendkívüli sajtótájékoztatót, amelyet úgy harangozott be közösségi oldalán, mint a magyar Watergate-botrányt, lehallgatási ügyet ígért nézőinek.
Magyar Péter bemutatott egy hangfelvételt arról, hogy volt barátnője, Vogel Evelin 30 millió forintot követel azért, hogy "ne borítson mindent".
Egy hanganyag hétfőn Magyar Péterről is kiszivárgott , amelyben Magyar Péter trágár szavak kíséretében gyalázta saját szimpatizánsait egy Vogel Evelin által készített hangfelvételen, ahol
arról beszélt, mennyire idegesítik a "büdös szájú" támogatók, utána pedig még a nyugdíjasokba, sőt a tőle segítséget kérőkbe is belerúgott.
A Tisza Párt elnöke azt állítja, a felvétel manipulálva lett, azonban Deák Dániel rámutatott: a hangfelvétel jól hallhatóan nincs megvágva. - Ilyenkor a hangtechnikusok könnyen meg tudják vizsgálni és el tudják dönteni, hogy itt egy megvágott vagy mondjuk egy mesterséges intelligencia által generált felvételről van-e szó - magyarázta, majd hozzátette: Magyar Péternek az állítása már önmagában beszédes.
- Állítása szerint egy mondatot nem ő mondott, de ha már csak egy mondatot szedünk ki belőle, akkor is elég súlyos kijelentések hangoztak el
- hangsúlyozta a vezető elemző.
Felhívta a figyelmet arra, Magyar Péternek a védekezése arról szól, hogy próbálja hitelteleníteni ezeket a hangfelvételeket, ami szerinte azonban egy gyenge lábakon álló védekezés.
- Ez sok kérdést felvet: ha például azt állítja, hogy a titkosszolgálat lehallgatja a lakását, akkor miért ott tart titkos megbeszéléseket például Karácsony Gergellyel vagy Vitézy Dáviddal?
- tette fel a kérdést Deák Dániel, majd hozzátette: Magyar Péternek ez az érvelése, védekezése inkább a kapkodásnak tudható be. Vogel Evelin és Magyar Péter pedig egymásra talált abból a szempontból, hogy mind a ketten ugyanilyen eszközzel éltek a másik ellen.
- Azért a sorsnak a különös fintora, hogy Magyar Péter most épp egy titkos hangfelvételbotrányba keveredett azok után, hogy egyébként az ő politikai pályája pont így indult, hogy ő készített titkos hangfelvételeket
- jegyezte meg.
A vezető elemző szerint ez a párkapcsolati szakítás utáni "szappanopera" Magyar Péternek a kormányzóképességét jelentős mértékben rombolja, hiszen nem egy komolyan vehető államférfi képében tűnik fel az ilyen események után, hanem sokkal inkább egy valóságshow-celeb képében, ami egy ilyen háborús időszakban nem azt mondja a választó számára, hogy neki kéne irányítani az országot.
Borítókép: Magyar Péter ( | Deák Dániel: Magyar Péter nem egy komolyan vehető államférfi | A sors különös fintora, hogy Magyar Péter most épp egy titkos hangfelvételbotrányba keveredett azok után, hogy az indította be az ő politikai karrierjét – mondta lapunknak a Vogel Evelinről nyilvánosságra hozott hangfelvételről Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ez a párkapcsolati csörte a Tisza Párt kormányzóképességét jelentős mértékben rombolja, hiszen ilyen események után nem tűnik a választók szemében egy komolyan vehető államférfinek. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/elemzo-magyar-peter-nem-egy-komolyan-veheto-allamferfi | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hidvéghi Balázs a videóban azt mondta: az első kérdés a gazdasági semlegességről, a második pedig a gazdaságpolitikáról szól általában.
"Azt látjuk, hogy egy új gazdasági hidegháborút akar most Brüsszel ránk kényszeríteni, elő akarja írni, hogy kivel kereskedhetünk és kivel nem, ez pedig káros Magyarországnak" - fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy a kormány szerint a saját utunkat kell járni és mind a nyugat, mind a kelet felé nyitva kell tartani a gazdasági kapcsolatokat, így lehet elérni az uniós átlagnál magasabb növekedést, így lehet béreket emelni és erősödni gazdaságilag.
A harmadik kérdés a kis- és középvállalkozásoknak juttatott támogatásról szól: a kormány azt gondolja, hogy szükség van tőkejuttatásra, hogy ezen cégek növekedni tudjanak, és új piacokat találjanak, és így a hazai gazdaságot erősítsék - tette hozzá.
A negyedik kérdés a multicégek megrendszabályozásáról szól, és a kormány már eddig is fellépett az erejükkel visszaélő multikkal szemben, de szerinte erre időről-időre szükség van ahhoz, hogy a magyar érdeket helyezzék az első helyre - mondta Hidvéghi Balázs, hozzátéve, hogy ez nem tetszik Brüsszelnek, mindig kritizálják ezeket lépéseket, ezért vár most megerősítést az emberektől a kormány.
Az államtitkár elmondta, az ötödik kérdés a béremelési programról szól; a kormány úgy látja, hogy ha megfelelő gazdasági növekedést tudnak elérni, akkor szükség van egy előre kiszámítható, tervezett béremelési programra, ehhez pedig megállapodás kell a munkáltatók és a munkavállalók között. A kormány segíti ezeket a tárgyalások, és azt szeretnék elérni, hogy a következő években a minimálbér havonta 400 ezer forintra, az átlagbér pedig egymillió forintra nőjön - jegyezte meg.
Hidvéghi Balázs úgy folytatta, hogy a hatodik kérdés a munkáshitellel foglakozik: a kormány szerint a munkakezdő fiataloknak egy célzott hitelre van szükségük ahhoz, hogy jobb körülmények között tudják elkezdeni a dolgozó éveket; ez hasonló lenne a diákhitelhez, csak a munkakezdő fiataloknak szól.
A hetedik és a nyolcadik kérdés a lakhatásról szól, elsősorban a fiatalok lakhatási támogatásáról, hiszen a kormány úgy látja, hogy komoly lakhatási válság alakult ki elsősorban a fővárosban, de másutt is az országban, és azt szeretnék, hogy például a cégek hozzájáruljanak az alkalmazottaik lakbéréhez, lakhatási költségeihez, cserébe ezért adókedvezményt kapnának a kormánytól; annak kapcsán is várják az emberek véleményét, hogy Szép-kártya ezentúl lakásfelújításra is felhasználható legyen-e - közölte a politikus.
Hozzáfűzte, hogy a fiatalok lakhatásának kérdésében egyrészt kollégiumok építését szeretné a kormány, másrészt azt gondolják, hogy szükség van egy kedvezményes 5 százalékos kamatozású hitelre az első lakás vásárlásához. Ebben az ügyben meg kell állapodnia a kormánynak a bankokkal, de az is fontos, hogy lássák, mit gondolnak a kérdésről az emberek - hangzott el a videóban.
Hidvéghi Balázs szerint a kilencedik kérdés a 13. havi nyugdíjjal foglalkozik; "mi büszkék vagyunk arra, hogy visszaépítettük a 13. havi nyugdíjat, miután a baloldal azt eltörölte, azonban folyamatosan támadásokat kapunk emiatt Brüsszelből, Brüsszel azt követeli, hogy szüntessük meg" - emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a kormány nem megszüntetné, hanem állandósítaná.
A videóból kiderült az is, hogy a tizedik kérdés a családi adókedvezményt érinti, amit a kormány szeretne megduplázni két lépcsőben a következő időszakban. "Mi azt gondoljuk, hogy nem a migráció, a bevándorlás támogatására van szükség - ahogy ezt Brüsszel szeretné -, hanem a magyar családok, a gyermekeket nevelő családok támogatására" - emelte ki az államtitkár.
A tizenegyedik, a zárókérdés a migráció elutasítását hozza újra napirendre, hiszen naponta egymillió eurós bírságot akar Magyarországtól Brüsszel beszedni azért, mert elutasítja az illegális migrációt és azt, hogy be kelljen fogadnia az unióba illegálisan beérkezett bevándorlókat - mondta Hidvéghi Balázs, hangsúlyozva, hogy "nem kérünk a kvótából, az elosztási rendszerből". A kormány szerint ez felháborító és továbbra is el kell utasítani az illegális bevándorlást.
"Nagyon fontos ügyekről van tehát szó, a magyar gazdaságról, az erősödésről, a növekedésről, a bérekről, és így tovább. Kérjük, hogy minél többen mondják el véleményüket" - zárta a videót a politikus. | Elindult a Nemzeti Konzultáció | Megkezdődött a nemzeti konzultációs kérdőívek kézbesítése, ezek hamarosan mindenkihez eljutnak – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a kormány Facebook-oldalán hétfőn közzétett videóüzenetében. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/elindult-a-nemzeti-konzultacio/439070 | null | true | null | null | Hírklikk |
Ha van olyan terület, amiben Magyarország tényleg egyre jobban teljesít, akkor az az európai szélsőjobb legfurcsább figuráinak idecsábítása. Sorra költöznek Budapestre Nagy-Britanniából, Franciaországból, Svédországból és még ki tudja honnan ideszalasztott, homályos hátterű „új jobboldaliak”. Ezek az emberek láthatóan aktívan keresik a kapcsolatot a magyar paramilitáris szervezetekkel, többen több szálon kapcsolódnak a Jobbikhoz is, de elismerik Orbán Viktor érdemeit is az etnikailag homogén társadalom kialakításáért folytatott harcban. És természetesen mind odavannak Putyinért.
A Narancs a közelmúltban két komoly cikket is közölt róluk. Nagy Gergely Miklós két brit újfasisztáról, James Dowsonról és Nick Griffinről, illetve az ő magyarországi bizniszeikről oknyomozott egy nagyot. B. Simon Krisztián pedig a svéd Daniel Friberggel és a francia Almássy Ferenccel beszélgetett egy jót.
Szombaton az ő hálózatépítő rendezvényüknek adott helyet a Magyarok Világszövetségének Semmelweis utcai székháza, ahol a Knights Templar International és az Identitárius Egyetemisták Szövetsége (Identitesz) konferenciázott ezzel az emlékezetes címmel:
Stop Operation Soros! – Nemzetközi konferencia a nyitott társadalom ellen
Orosz Mihály Zoltán tarkóján megcsillan a fény
A rendezvényen megjelent az oroszbarát európai széljobb három nagyágyúja:
– Nick Griffin, a holokauszttagadásért börtönbüntetésre ítélt egykori EP-képviselő
– James Dowson, a fegyverbirtoklásért, garázdaságért és rongálásért többször elítélt aktivista, számos szélsőjobboldali párt és mozgalom vezetője
– Daniel Friberg, a lopott fegyver birtoklásáért és később betörésért elítélt író és ideológus, A jobboldal visszatér című sikerkönyv szerzője
Utóbbi kettő csak a közönségben foglalt helyet, de a rendezvénynek valószínűleg kevésbé a nyilvános része volt fontos, hanem az, hogy a hasonló területen tevékenykedő, különböző országokból érkező emberek találkozzanak. Magának a konferenciának nem sok értelme volt: amikor késő délután megérkeztem a kis előadóterembe, kisszámú közönség hallgatta kis lelkesedéssel ugyanazokat a mondatokat, amiket valószínűleg amúgy is hallanak minden áldott nap.
A szünetben viszont remek zenét adtak:
Kezdéskor még nagyobb tömeg gyűlt össze, de a jelenlévők jelentős része katasztrófaturista volt, vagyis olyanok, akik röhögni jöttek. Ők, illetve az újságírók nagy része gyorsan feladta, és lelépett. A tudósításokból – például ebből meg ebből – kiderül, hogy Griffin vezérszónoki beszédében a cigánybűnözés és a Soros György vezetésével végrehajtott rasszista „zsidó terv” mellett meglepően nagy teret kapott az Auróra nevű közösségi hely és kocsma, amelyet Soros György magyarországi főhadiszállásaként írt le.
Talán ennyiből is látható, hogy ezeket az előadásokat tényleg nincs értelme elemezni, még csak gúnyosan vagy rémisztgetésként sem. A macedón Stop Operation Soros civil kezdeményezés vezetője arról beszélt, hogy Soros gyerekként zsidókat köpött be a náciknak, ma pedig ő tehet az albánok és a macedónok közti konfliktusról. Téglásy Imre, az Alfa Szövetség elnöke és a KTI magyar „priorja” a 7 millió meggyilkolt magyar magzatról adta elő szokásos mondókáját, csak most az esemény tematikájára tekintettel néha hozzátette, hogy ez is Soros ármánya. Az Identitesz budapesti vezetője a genderőrületről beszélt.
Téglásy molinója
Fellépett még az olasz Forza Nova alelnöke is. Ez a párt ugyanúgy ott volt 2015-ben a fasisztoid európai pártok szentpétervári csúcstalálkozóján (az ún. Nemzetközi Orosz Konzervatív Fórumon), mint a görög Arany Hajnal, a német Nemzeti-demokrata Párt – no meg Dowson és Griffin. Az, hogy az Identitesz, a nemzetközi identitárius franchise legismertebb magyar fiókja összeállt ezekkel a figurákkal, erős indikátora a szervezet, hm, külpolitikai vonzalmainak. (Nagy meglepetésnek persze nem nevezném, a nyugati identitáriusok egy része programszerűen dicsőíti Putyint, még ha nem is mindegyik kap pénzt az orosz titkosszolgálatoktól. Lásd ehhez az Átlátszó remek összefoglalóját!)
Előadott még a Jobbik által pénzelt Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke, és testületileg, egyendzsekiben megjelentek a Magyar Gárda folytatásának tekinthető Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjai is. (Novák Elődöt előadni is hívták, de a Jobbik kitaszított egykori üdvöskéje csak a Facebookon méltatta a találkozót.) Vagyis a rohamosan néppártosodó Jobbiknak az még lazán belefér, hogy a szatellitszervezetei összeesküvés-elméleteket kiabáló fajvédőkkel szervezkednek.
Bár az elszántság látható, de a párttá alakuló Identitesznek és szövetségeinek nem lesz könnyű dolguk a szavazatokért folytatott küzdelemben, a Fidesz ugyanis a legkedvesebb témáik mindegyikét kormányprogrammá tette: a sorosozást, az abortusz, a multikulturalizmus és a bevándorlás elleni harcot, illetve a hagyományos értékek meg az etnikai tisztaság védelmét.
A konferencia végén az egész kis csapat összeállt egy képre:
Miközben elfelé sétáltam a Semmelweis utcán, utoljára azt láttam, ahogy Griffin, Dowson és Friberg beülnek a szomszéd épületbe, a kormány kedvenc jordán családjának, a Naffáknak a teaházába. Bevándorlók egymás között. | Budapest szívében borult egymás nyakába a putyinista fajvédők európai élcsapata | Soros György az abortusszal, a homoszexualitással és migránsokkal akarja pusztulásba dönteni az európai civilizációt – hangzott el a freak show-nak is beillő konferencián. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/identitesz-konferencia-103015 | 2017-03-19 14:48:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Szilágyi László, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szóvivője a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közölt részleteket. Annyit elmondott, hogy az NNI múlt héten vette át a vizsgálat irányítását a megyei rendőr-főkapitányságtól.
A nyíregyházi, nagykállói, mátészalkai és fehérgyarmati kórházat működtető holding vezetőjét, Kiss Zoltán Tamást február 8-án vette őrizetbe a rendőrség, két nappal később pedig a bíróság elrendelte a folytatólagosan, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsított vezérigazgató harminc napra szóló előzetes letartóztatását.
A nyomozás a holding két közbeszerzési eljárását érinti: a gyanú szerint egy vezérlési-irányítási számítógépes program, illetve egy automata gyógyszerelő rendszer beszerzésekor történtek szabálytalanságok. A különösen nagy vagyoni hátrány 50 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó mértékű. | Bűnügy: Az NNI-hez került a szabolcsi egészségügyi holding vezérének ügye | Az Egészségügyi Holding Zrt. hűtlen kezeléssel gyanúsított vezérigazgatója ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) folytatja a nyomozást. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20120227_egeszsegugyi_holding_nyomozas_nni | 2012-02-27 21:56:00 | true | null | null | HVG |
Az új űrlapon már csak ikszelni kellene. A Fidesz országgyűlési képviselője – bevallása alapján – belezavarodhatott, hogy ingyen vagy több mint egymillió forintért volt eddig országgyűlési képviselő. A Parlament honlapján szombaton jelentek meg az új vagyonnyilatkozatok. Ezekből már csak az derül ki, hogy honnan és mennyi jövedelmet kapnak a képviselők, de az nem, hogy mekkora a házuk vagy a bankbetétjük. | Kifogott az új vagyonnyilatkozati rendszer Kósa Lajoson | Az új űrlapon már csak ikszelni kellene. A Fidesz országgyűlési képviselője – bevallása alapján – belezavarodhatott, hogy ingyen vagy több mint egymillió forintért volt eddig országgyűlési képviselő. A Parlament honlapján szombaton jelentek meg az új vagyonnyilatkozatok. Ezekből már csak az derül ki, hogy honnan és mennyi jövedelmet kapnak a képviselők, de az nem, hogy mekkora a házuk vagy a bankbetétjük. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/08/06/vagyonnyilatkozat-kosa-lajos | 2022-08-06 11:08:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Négy gyanúsítottja van annak a büntetőeljárásnak, amelyet jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése miatt folytat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága tavaly óta – értesült a Magyar Nemzet. Hogy ki ez a négy gyanúsított, azt a NAV bűnügyi szóvivője, Sárközi Alexandra egyelőre nem árulta el. Csupán annyit közölt: a nyomozást hamarosan befejezik, és akkor adnak majd bővebb tájékoztatást.
A büntetőügyről a lap számolt be elsőként még tavaly. A történet 2005–2006-ig, az első Gyurcsány-kormány időszakáig nyúlik vissza, amikor több MSZP– SZDSZ-es vezetésű település és kistérségi társulás valótlan tartalmú számlákkal igazolta a széles sávú internet kiépítésére felvett uniós támogatásokat, illetve az internetes hálózatokat nem vagy csak részben építette ki. A visszaélések miatt több feljelentés érkezett a hatóságokhoz, közöttük Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosé, akinek a vizsgálata több száz millió forintos visszaélést tárt fel. Budai Gyula jelentése szerint már az uniós pályázat kiírása előtt kiszivárogtak annak feltételei az akkori MSZP–SZDSZ-es kormányhoz közel álló cégekhez és egyes önkormányzatokhoz. | Elinternetezett pénzek | Hamarosan lezárulhat a nyomozás a széles sávú internet kiépítésére az első Gyurcsány-kormány idején törvénytelenül felvett uniós pénzek ügyében. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/09/elinternetezett-penzek | 2012-09-04 04:27:16 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Bilincsben vitték el a kiskunhalasi rendőrök azt a két határrendészt, akik zsarolási ügybe keveredtek másfél hete - közölte a rendőrség szerdán. A járőrök bírsággal fenyegettek egy teherautóst, aztán a gyanú szerint pénzt kértek tőle, hogy eltekintsenek a büntetéstől.
A két elfogott járőr egy vezetés közben telefonáló teherautósofőrt akart 100 ezer forintra megbírságolni, de aztán felajánlották neki, hogy 30 ezer forintért eltekintenek a feljelentéstől. A sofőrnél nem volt ennyi pénz, ezért hazament Jánoshalmára a szüleihez, hogy tőlük kérjen segítséget. Az iratait addig a két rendőr magánál tartotta.
A sofőr apja értesítette a rendőrséget a zsarolásról, így amikor az visszatért a pénzzel, a kiskunhalasi rendőrök és az ügyészség vezetője már messziről figyelték, amint átadja a kért összeget. Ekkor csaptak le a zsaroló rendőrökre halasi kollégáik, és megbilincselték őket. Zsebeikből előkerültek a sofőr okmányai, az átadott összeg és még több tízezer forint értékű euró, amellyel a két rendőr nem tudott elszámolni.
Mihályné Bornemisza Eleonóra, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: a határrendészeket a főkapitány az ellenük indult eljárás idejére felfüggesztette a munkavégzés alól, további sorsuk attól függ, hogyan zárul le a nyomozás. Addig is szabadlábon védekezhetnek.
Az ügyészség hivatalos személy által kötelezettség szegéssel elkövetett vesztegetés bűntett gyanúja miatt indított eljárást az ügyben. | Zsaroló határrendészek buktak le Bács-Kiskunban | Zsarolás és vesztegetés közben bukott le két Bács-Kiskun megyei határrendész, akiket kollégáik értek tetten másfél hete. A rendőrök a gyanú szerint 30 ezer forintot kértek egy kamionsofőrtől, hogy ne bírságolják meg 100 ezrer forintra. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/09/zsarolo-hatarrendeszek-buktak-le-bacskiskunban | 2009-09-23 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A magukat az egészségügy szakértőinek kinevezők, illetve annak kikiáltottak nyilatkozataikban továbbra sem hajlandók a tényeket figyelembe venni - hazudnak.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) 2017. november 1-jétől 27 512 egészségügyi szolgáltató - közöttük 18 554 magánszolgáltató - csatlakozott. Bármely beteget ellátó orvos - amennyiben ellátási eseményt hoz létre - hozzáfér a páciens EESZT-ben rögzített egészségügyi dokumentumaihoz, így diagnosztikai leleteihez is, akár közfinanszírozott, akár magánszolgáltató készítette azokat. Magyarországon az egészségügyi intézményekben minden feltétel adott a biztonságos betegellátáshoz - közölte a Belügyminisztérium.
Borítókép: CT- és MR-készülékkel gazdagodott a Budai Irgalmasrendi Kórház ( | A Belügyminisztérium cáfolja az álhírterjesztőket | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/a-belugyminiszterium-cafolja-az-alhirterjesztoket | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Menczer Tamás barátom meghívására ma Pátyon tartottunk fórumot a most indult nemzeti konzultációról . Olyan jól sikerült a rendezvény, hogy még Orbán Viktor is ellátogatott hozzánk
- számolt be Deutsch Tamás a közösségi oldalán .
A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője hozzátette: ha a kormányfő már ott járt a zsúfolásig telt művelődési házban, a résztvevők kérdeztek is tőle.
Az eseményről a kormányfő is bejegyzést tett közzé közösségi oldalán.
Meglepetésvendég voltam
- számolt be az eseményről Orbán Viktor.
A miniszterelnök azt kérte, hogy mindenki töltse ki a nemzeti konzultációt.
A kormányfő arról beszélt, hogy a 2026-os választási győzelemhez vezető első lépés a nemzeti konzultáció. Ha veszítünk, mindent veszítünk: "annyi" a családvédelemnek, a migránsok elleni védekezésnek, a gazdasági semlegességnek, a rezsivédelemnek
- mondta. Hozzátette, hogy a jobboldali közösségnek rá kell ébrednie arra, hogy az országnak rengeteg veszítenivalója van.
Orbán Viktor arról beszélt, óriási küzdelemben van a magyar kormány az elmúlt három évben annak érdekében, hogy "ne nyomjanak bele bennünket a háborúba", és "meg tudjuk védeni magunkat ennek a gazdasági következményeitől".
Rámutatott, hogy
csak béke hozhatja el azt a feltételrendszert, amelyben működhet az a gazdaságpolitika, amelyben a kormány hisz.
Orbán Viktor szólt arról is, most jött el az ideje annak, hogy Magyarország a gazdaságpolitikájában a saját érdekeiből kiindulva gazdasági semlegességi filozófiát vállaljon fel, amelynek a legfontosabb mércéje az, hogy mi a nemzeti gazdasági érdek.
Magyarországnak másodlagos, hogy egy gazdasági kapcsolat politikai karaktere keleti vagy nyugati, az egyetlen fontos kérdés, hogy hasznos vagy nem hasznos
- mondta a miniszterelnök.
Magyarország nem tekinthet csak az egyik vagy másik irányba, "nekünk a világon mindenkivel kereskednünk kell, együtt kell működnünk, akitől hasznot remélhetünk"
- jelentette ki a miniszterelnök.
Az országjárás hétfői állomásáról Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója is közzétett egy bejegyzést. Ebben tíz olyan tényt említett, ami a jövőre nézvést bizakodásra adhat okot, megemlítve több között azt, hogy Amerika békepárti elnököt választott, hazánk a gazdasági semlegesség útjára lépett, van gazdasági akciótervünk, valamint hogy fontos a nemzeti konzultációban való minél nagyobb részvétel.
Ha így lesz, 2025 fantasztikus év lesz! Magyarország meg tudja csinálni!
- írta Menczer Tamás.
Ma olyan ellenzékünk van, aki minden létező megszólalási lehetőséget arra használ fel, hogy saját hazája ellen áskálódjon
- mondta a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője hétfőn Pátyon, a nemzeti konzultációt népszerűsítő fórumon.
Az ellenzék - a magyar érdekekkel, a magyar polgárok nemzeti konzultációval és népszavazáson kinyilvánított akaratával szemben - a katasztrofális európai migrációs paktum mielőbbi bevezetése mellett szavazott. Nem amellett, hogy mi, magyarok végre megkapjuk azt a több mint kétmilliárd eurót, amely jár nekünk a déli határkerítés felépítéséért és működtetéséért - közölte Deutsch Tamás.
Amellett szavaztak, hogy az illegális migránsok minél nagyobb közvetlen uniós költségvetési támogatást kapjanak; minél több pénzt költsön az EU az LMBTQ-érzékenyítésére, szabad bejárása legyen a genderpropagandistáknak a magyar iskolákba és óvodákba; szüntessék meg a rezsicsökkentést
- mondta.
A Tisza Párt összes európai parlamenti képviselője - a az EP szakbizottságaiban és plenáris ülésén - legalább hat alkalommal szavazott a magyar rezsicsökkentés megszüntetése mellett - tette hozzá a politikus.
Deutsch Tamás leszögezte:
abból látszik, hogy a kormány által életre keltett nemzeti konzultáció intézménye jól működik, hogy azt politikai ellenfeleik mindig el akarják lopni.
Ma olyan helyzetben van mód és lehetőség az új, semleges gazdaságpolitika meghatározó elemeiről közös nemzeti akaratot nyilvánítani, amikor mind itthon, mind Európában számtalan támadás éri közös elképzeléseinket - tette hozzá. | Orbán Viktor benézett a telt házas fórumra | A nemzeti konzultációról tartott pátyi lakossági fórumot Deutsch Tamás, és Menczer Tamás. Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett a telt házas eseményen. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/orban-viktor-meglepett-mindenkit-benezett-a-telt-hazas-patyi-forumra | null | true | null | null | BEOL |
2012.01.20. 03:00
A hónap végén megkezdi a „tábornokügy” tárgyalását a Kaposvári Törvényszék – tudta meg a Magyar Nemzet.
A vádiratban szerepel az a 12 millió forint is, amelyet 2006 elején az egyik dandártábornok adott át Fapál Lászlónak, a Gyurcsány-kormány közigazgatási államtitkárának. A tárgyalás január 30-án és 31-én veszi kezdetét. A Magyar Nemzet érdeklődésére a Kaposvári Törvényszék szóvivője, Vadócz Attila bíró elmondta, a vádlottakat és a védőket idézte be a büntetőtanács erre a két napra.
A lap kitér rá, hogy a vádiratot eredetileg a Fővárosi Bírósághoz nyújtották be, de elfogultság miatt az ügy tavaly novemberben átkerült Somogy megyébe – a tábla ezt a fórumot jelölte ki az ítélkezésre. Vadócz Attila közölte még, hogy a múlt év őszén egy 27 és egy 48 oldal terjedelmű vádirat érkezett, a két összefüggő ügyet egyesítették.
A katonai ügyészség három dandártábornok, hat ezredes, két alezredes, egy őrnagy és négy polgári személy ellen emelt vádat. | A Fapálnak átadott 12 millió is szerepel a vádiratban | A hónap végén megkezdi a „tábornokügy” tárgyalását a Kaposvári Törvényszék – tudta meg a Magyar Nemzet. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/01/a-fapalnak-atadott-12-millio-is-szerepel-a-vadiratban | 2012-01-20 04:15:30 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hosszú órákon keresztül beszélt a napokban a nyomozóknak a Lakatos-ügyben egy olyan tanú, akit korábban már meghallgattak a nyomozásban - értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, férfi a korábbi elmondásait megerősítve újabb, fontos részleteket tárt fel a nyomozóknak. Ahogy arról már beszámoltunk, folyamatosan zajlanak a kihallgatások az ismert stylist pedofilbotrányával összefüggésben, az egyik tanúvallomásban például azt az embert is megnevezték, aki kiközvetíthette az állítólagos, gyermekprostitúcióra rábírt sértettet Lakatoshoz. Ide tartozik, hogy információink szerint a megnevezett kerítő egy bűnözői múltú család tagja, akiknek a bosszújától, úgy tudjuk, a tanú nagyon tart.
Emlékezetes, Lakatos Márkról Ábrahám Róbert műsorában állította azt egy egykori intézetis fiú, hogy évekkel ezelőtt, amikor még csak 15 éves volt, fajtalankodott vele a baloldali véleményvezér, aki ráadásul a "gyermekvédelmi" influenszertüntetés egyik arca is volt.
A fiú arról is beszélt, hogy külön ember volt arra a célra, hogy az árvaházakban felkutassanak fiatal heteroszexuális fiúkat, akik nyomoruk okán megvásárolhatók homoszexuális együttlétekre, és a kiválasztott gyerekeket a kerítő le is szállította és átadta a megrendelőinek, ami után jutalékot kapott. A fiú elmondása szerint az "átadás" előtt drogot is adtak neki, majd a lakásban olyan dolgot is meg kellett tennie Lakatos Márkkal félelemből, amit nem akart. Az állami gondozott fiú állítólag egy pár cipőt és pénzt kapott mindezekért.
A fiú videóvallomását - egy feljelentés keretében - eljuttatták múlt héten a Fővárosi Főügyészségnek. Onnan a feljelentést megküldték a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, a BRFK pedig aznap elrendelte a nyomozást , ám azt nem mondták meg, hogy milyen bűncselekmény gyanújával.
Lapunk ugyanakkor úgy tudja, hogy emberkereskedelem gyanújával rendelték el a nyomozást, de hozzátesszük, szakértők szerint még több más bűncselekmény is felmerül az ügyben, többek között a gyermekprostitúció és a szexuális visszaélés is.
A botrányba több liberális celeb is belebukhat .
Lakatos Márk egyébként többnapos hallgatás után szólalt csak meg és visszautasította az ellene felhozott állításokat. Sajtóinformációk szerint a férfi a botrány elől külföldre menekült, ezt forrásaink is megerősítették. | Bűnözők bosszújától tart a Lakatos Márk-botrány egyik koronatanúja? | Újabb tanúvallomást vettek fel a napokban a rendőrségen Lakatos Márk ügyében – tudta meg a Magyar Nemzet. A korábban egyszer már meghallgatott férfi órákon át beszélt a nyomozóknak a gyermekprostitúciós botránnyal összefüggésben, amelybe közéleti szereplők is belebukhatnak. Az ügyben már több tanút is kihallgattak, információink szerint egyikük bűnözők bosszújától tart. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/bunozok-bosszujatol-tart-a-lakatos-mark-botrany-egyik-koronatanuja | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A testület katonai beszerzéssel foglalkozó tagja Kapusy György nyugállományú mérnök ezredes, nemzetbiztonsági szakértője Buzálné Szabó Mária, pénzügyi szakértője pedig Petőfi László lesz.
A nyugállományú Kapusy György 1962 és 2001 között hivatásos katona volt, utolsó beosztása a Magyar Honvédségnél haditechnikai csoportfőnök, 2004 és 2006 között pedig a NATO fenntartási és ellátási szervezetének volt az elnöke. Az ő feladata lesz a beszerzés katonai oldalának vizsgálata.
A 2005 óta nyugdíjas Petőfi László 1968 és 2002 között a közlekedési, majd az informatikai tárcánál dolgozott különböző beosztásokban. Tőle azt várják, hogy a beszerzés költségvetési megalapozottságát vizsgálja meg.
Buzálné Szabó Mária a Miniszterelnöki Hivatal nemzetbiztonsági irodájának a tanácsadójaként, illetve vezetőjeként is dolgozott, előtte az Országgyűlés Hivatalában, illetve ügyvédként tevékenykedett.
Őszig kész a jelentés
Vadai Ágnes elismerte, hogy a korábban tervezetthez képest csúszásban vannak, de ezt azzal indokolta, hogy nehéz volt valóban független szakértőket találniuk a feladatra, valamint alapos nemzetbiztonsági vizsgálaton kellett átesniük a tagoknak. Közölte: az egy hónapos csúszás ellenére, a testület szeptember 15-ig elkészíti jelentését. Mint mondta, a bizottság tagja lesz egy jogász is, akinek nemzetbiztonsági vizsgálata még folyamatban van.
A bizottság első ülését kedden délután tartja a Honvédelmi Minisztériumban. Ezen az ülésen a testület ügyrendjével és munkatervével foglalkoznak majd. A már begyűjtött iratokat csak a HM-ben tekinthetik meg a tagok, onnan nem vihetik ki őket – tette hozzá Vadai Ágnes. Mint mondta, szeretnének személyes meghallgatásokat is tartani. Kiemelte: a szerződéskötést, valamint annak későbbi módosítását is vizsgálni fogják.
Kivizsgálják a beszerzést
Daróczi Dávid kormányszóvivő indoklása szerint a kormány saját hatáskörében kezdett vizsgálatot, hogy a beszerzés teljes folyamatát áttekintse szakértők segítségével. Nem érthető ugyanis, hogy miközben az Orbán-kormány idején 2001-ben teljes szakmai egyetértés alakult ki abban, hogy amerikai vadászgépek váltsák le a honvédség orosz gépeit, a kormány váratlanul a szakmai és a politikai szereplők meglepetésére a svéd Gripen-vadászrepülők beszerzése mellett döntött. | Megnevezték a Gripen-bizottság tagjait | Kedden délután megkezdi munkáját a kormány Gripen vadászrepülőgépek beszerzését vizsgáló bizottsága – jelentette be Vadai Ágnes elnök, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón, megnevezve a testület tagjait. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2007/08/14/megneveztek_gripen_bizottsag_tagjait/ | 2007-08-14 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
2015 február 13., 19:14
comments 27
Az előző ügyész, Alberto Nisman épp az argentin elnök, Cristina Fernández de Kirchner ellen fogalmazott letartóztatási parancsot, mikor rejtélyes körülmények között meghalt. Még nem világos, hogy megölték vagy öngyilkos lett. Halálából komoly politikai botrány kerekedett. Most egy másik ügyész folytatja a nyomozást a Buenos Aires-i Argentin-Izraeli Baráti Társaság székházánál elkövetett 1994-ben merénylet ügyében, melyben a vád szerint Fernández segíthetett elkenni az iráni hivatalok felelősségét. (Reuters)
Az új ügyész, Gerardo Pollicita a New York Times szerint nyilvánosságra is hozta a még Nisman által összeállított vádiratot, mely Cristina Fernández elnök bűnösségét támasztja alá. Éppen ezért, Pollicita úgy döntött, vádat emel az elnök, a külügyminiszter és Fernández több nagyhatalmú támogatója ellen. | Új argentin ügyész folytatja az elnök elleni eljárást | Az előző ügyész különös körülmények között halt meg, épp mielőtt elfogatóparancsot adott volna ki az elnök ellen. | null | 1 | https://444.hu/2015/02/13/uj-argentin-ugyesz-folytatja-az-elnok-elleni-eljarast/ | 2015-02-13 01:09:00 | true | null | null | 444 |
Nem lesz fizetős egészségügy – jelentette ki Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a Népszabadságnak. A lap hétfői számában megjelent interjúban ezt a rezidensszövetség azon javaslatára reagálva mondta az államtitkár, amely a hálapénz felszámolására bevezetné a fizetős orvosválasztást.
Az államtitkár kijelentette: egyelőre még nem dőlt el, hogy van-e létjogosultsága egy ilyen rendszernek. "Vélhetően a betegek fogják eldönteni, hogy elinduljon vagy sem az orvosválasztás díjazása. Egyelőre erről nincs szó" – mondta. Közölte azt is, hogy a héten találkozik a kórházszövetség vezetőivel, ahol az orvosválasztás kérdése is napirenden lesz.
Megjegyezte, hogy a kezelőorvos megválasztására most is van mód, a hatályos jogszabályokban pedig benne van, hogy ha valaki a területi kórház helyett máshol kezelteti magát, akkor elméletileg fizetnie kellene ezért.
Az államtitkár hangsúlyozta, az egészségügy akkor kérhet megalapozottan többletforrásokat, ha bizonyítani tudja a jelenleg rendelkezésre álló források átlátható, hatékony felhasználását. Utalt arra, hogy független közgazdászok szerint 80-100 milliárd forintra tehető az egészségügyben "a nem jól felhasznált" összeg. | Itthon: Új államtitkár: "nem lesz fizetős egészségügy" | Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a Népszabadságnak azt mondta: az egészségügy akkor kérhet megalapozottan többletforrásokat, ha bizonyítani tudja a jelenleg rendelkezésre álló források átlátható, hatékony felhasználását. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140714_Uj_allamtitkar_nem_lesz_fizetos_egeszsegu | 2014-07-14 15:33:00 | true | null | null | HVG |
Amikor Andrássy Gyula miniszterelnök megtudta, hogy Budapesten hamarosan új sugárút épül, gyorsan vett néhány telket ott, amerre szerinte mennie kellett a főváros új ütőerének. Később minden befolyását latba vetve azt is elintézte, hogy a nyomvonalat tényleg erre jelöljék ki, pedig nem ez lett volna Budapest számára az ideális megoldás. Miután az útban lévő telkeit az állam kisajátította, Andrássyt természetesen bőkezűen kárpótolták. A sugárút olyan szép lett, hogy el is nevezték Andrássy útnak. Cieger András „Politikai korrupció a Monarchia Magyarországán“ című könyvéből számtalan hasonlóan színes sztorit lehetne idézni, amelyekben az egykori nagyok, akiknek dicsőségét ma köztéri szobrok és utcatáblák hirdetik, mindent megtettek, hogy a közjó szolgálata helyett a saját pecsenyéjüket sütögessék.
A velünk élő történészek
A múlt, valamint annak tanulságai iránt érdeklődő magyar olvasóközönség számára remek hír, hogy a jelek szerint van egy fiatal történészgeneráció, amely a szakmai igényességből semmit nem engedve, kifejezetten olvasmányosan dolgoz fel közérdeklődésre joggal számot tartó témákat. Ilyen volt Ablonczy Balázs talán kereskedelmileg is sikeres, Trianon legendáit feldolgozó munkája, és ilyen most az 1973-as születésű Cieger András rövid, könnyen emészthető, ugyanakkor alapos, és a mai újságolvasó számára sok helyen revelációszerű erővel ható könyve.
Hiába hangzott el többször a könyv május 12-i bemutatóján, hogy az írónak nem volt szándéka bármiféle párhuzamot vonni a mai közállapotokkal, minden bizonnyal még a legszigorúbb történészprofesszorok is folyamatosan vonni fogják ezeket a párhuzamokat olvasás közben. A múlt és a jelen iránt kicsit is érdeklődő olvasó az alig 200 oldalas, és a részletekben csak ritkán (de azért néha igen) elvesző könyv forgatása közben viszont elsősorban csak tátott szájjal fog ámuldozni. Nem is azon, hogy az egykori dicsőséges államférfiak esetenként milyen gyarlók voltak, hanem hogy módszereik, valamint a teljes hatalmi rendszer működése, milyen kísértetiesen hasonlítottak a mai viszonyokra. Hogy a könyv borítójára a szintén nem feddhetetlen Széll Kálmánt ábrázoló karikatúra került, az ugyan csak véletlen, ettől viszont tökéletesen megadja az alaphangot.
Eredendő bűnök
Az ember mindig elcsodálkozik, hogy az ókori görögök már mindent feltaláltak, ami fontos, a demokráciától kezdve a színjátszáson át a legváltozatosabb szexuális praktikákig. Ugyanilyen érdekes, hogy 1867-1918 között a magyar politikusok megírták a hazai korrupció máig változatlanul érvényes kiskátéját.
Annyira mégsem meglepő ez annak fényében, hogy a dualizmus fél évszázadában alakult ki a modern Magyarország alapvető struktúrája. Ekkor született meg a sajátosan magyar demokrácia, a sajátosan magyar kapitalizmus, a sajátosan magyar parlamentarizmus intézményrendszere, a sajátosan magyar nyilvánosság, és persze a sajátosan magyar politikai korrupció is. A könyv a korrupciónak csak a politikai válfajával foglalkozik, és azon belül is a legszűkebb elitre koncentrál, így a vidéki urambátyám világról és a korabeli versenyszféra visszásságairól keveset tudunk meg. A hal azonban már akkor is a fejétől bűzlött, és nyilván ezek voltak a kor legnagyobb botrányai, úgyhogy ez a szelekció nem hagy az olvasóban hiányérzetet.
Cieger nem sorolja fel az összes piszkos ügyet – ez lehetetlen feladat is lenne –, csak néhány tipikus esetet jár alaposan körbe. Könyve végén pedig azt mutatja be, hogy az egyes korrupciós botrányok mennyire hasonló forgatókönyvek szerint zajlottak le. A kutatómunka nem volt könnyű, mivel a leghasznosabb forrásnak politikusok és újságírók naplója és magánlevelezése bizonyult. Az ezekből vett, kíméletlenül őszinte idézetek sokat dobnak a könyvön. Ahogy például Lónyay Menyhért azt bizonygatja, hogy ő csak a nemzet érdekét tartotta szem előtt, és puszta véletlen, hogy az így kijelölt vasúti nyomvonalak pont nagyon jól jöttek az ő családja birtokainak, az elvakultságban és cinizmusban bármelyik mai pártszóvivőnek becsületére válna.
Nincs újdonság isten kalapján
Akárcsak ma, a dualizmus korának politikai vezetői is egy régebbi rendszerben nőttek fel, és a feudális reflexek alapvetően kihatottak viselkedésükre. Akárcsak ma, a legjobban lopni gigantikus, infrastruktúra-fejlesztő beruházásoknál lehetett, csak akkor a Kőröshegyi völgyhidat úgy hívták, hogy gömöri vasút. Sőt, még PPP-jellegű beruházások is voltak. Akárcsak ma, az egymással szemben álló politikusok pontosan tisztában voltak egymás piszkos ügyeivel, ám a sajtóban és az ülésteremben célozgatáson a legritkább esetben léptek túl. Közben pedig, akárcsak ma, azért gondosan gyűjtögették egymásról az információmorzsákat, hogy ha szükség van rá, bármikor ki lehessen borítani a bilit.
Akárcsak ma, a dualizmus magyar sajtója is béna kacsa volt. A korrupciós ügyek soha nem oknyomozó újságírók munkájának eredményeként kerültek nyilvánosságra, hanem ha valakinek a politikai érdeke úgy kívánta, hogy érdemes volt kirobbantani a botrányt. Akárcsak ma, akkor is voltak a kormány talpát nyaló újságírók, akik megfeddték a mocsokban turkálni merő kollégáikat, és volt a sajtónak egy fiatalabb generációja is, amely nem ismert tabut, cserébe viszont ritkán jutott túl a nagyhangú demagógián. Akárcsak ma, akkor is voltak a sajtó által démonizált kiváltságos csoportok, csak nem offshore-lovagoknak és oligarcháknak hívták őket, hanem frakkos bandának. És volt persze feltüzelve törni-zúzni is képes budapesti közönség, csak ők még a Nemzeti Kaszinót ostromolták meg, amikor elszakadt a cérna.
A pártkassza a bokréta rajta
Cieger András könyvében azonban nem az egyes botrányok, de még nem is a maihoz hasonló egyes trükkök taglalása üti leginkább gyomorszájon az olvasót, hanem a politikai-gazdasági bűnözés rendszerének kísérteties hasonlósága a dualizmus és a rendszerváltás utáni Magyarország közt. Persze a demokratikus játékszabályok nyilván a világon mindenütt kedveznek egy bizonyos bűnözői gyakorlatnak, és az emberi hitványság, a kapzsiság és a hatalomvágy sem csak a magyarok sajátja, mégis a könyvből kirajzolódó kép annyira egybe vág azzal, ami nálunk ma folyik, hogy lehetetlen elhessegetni a gyanút: ez a magyar út.
A monarchia korrupciójának kiindulópontja egyértelmű: a politikusok meg akarták nyerni a választásokat. Akkor még csak a lakosság elenyészően kicsi, jóval tíz százalék alatti aránya szavazhatott, így az ő meggyőzésük még direkt módszerrel ment. A voksokra ácsingózó képviselőjelölt egyszerűen megetette-megitatta a sok legatyásodott helyi kisnemest, beígért egy új harangot a templomnak, aztán ha ellenfele kevesebbet kínált, meg is nyerte a választást.
Voltak kísérletek a vendégeltetés rendszabályozására, olyan meddő vitákkal, hogy például szivart adni ér-e a választóknak, hiszen a nikotinista számára az ugyanolyan igény, mint az evés-ivás. Voltak olyanok is, például Károlyi Mihály, aki igyekezett is betartani a papíron szigorú játékszabályokat, ám őt éppen saját miniszterelnöke, Széll Kálmán figyelmeztette, hogy igazán lehetne bőkezűbb a választóival.
A választók lekenyerezése azonban olyan sok pénzbe került, amennyit legális úton nem lehetett a kampányra fordítani, így titkos pártkasszákra volt szükség, még titkosabb eredetű befizetésekkel, hogy finanszírozni lehessen a dőzsölést. Ma már ez nem pont így megy, ám az általános választójoggal tulajdonképpen csak annyi változott, hogy a titkos pártkasszákból nem a kevés szavazó ebédjét fizetik, hanem a tömegek meggyőzésére szánt reklámkampányokat, és az ezekhez szükséges tanácsadók, stylistok és egyéb segítők hadát. Cieger könyvét elolvasva egyértelmű, hogy akárcsak ma, a dualizmus korának Magyarországát is a legjobban a szándékosan betarthatatlan pártfinanszírozási szabályok rohasztották.
Ami itt nincs lebetonozva
A pártkasszákat, és a magánszorgalomból saját magukat is gyarapító politikusok zsebét pedig 130 éve is csak úgy lehetett megtömni, ahogy ma. A magánszférának tett szívességekkel, amelyekért a jutalmazott cégek (vagy éppen nemesi címmel kitüntetett magánszemélyek) nagyon hálásak voltak. Fizetett a vasútépítő cég, ha állami megrendelést kapott, igazgatótanácsába nevezte ki a a minisztert a bank, ha jó üzletet tudott kötni a magyar állammal.
Az egészen átlátszó ügyekről, a semmiből szerzett irdatlan vagyonokról persze a sajtó is beszámolt, és a nagyközönség is tudott. Már a kiegyezés utáni első években kialakult az a kép a magyar közvéleményben és a politikusokban egyaránt, hogy a rendszert annyira áthatja a korrupció, hogy nélküle nem is lehet semmit elérni. Pedig ez akkor még nem is volt feltétlenül igaz, ám ennek a mítosznak a hatására gyorsan tényleg mindenki ezt az utat választotta. Kicsit mint a páciens, aki nem hiszi el, hogy létezik orvos, aki nem fogad el hálapénzt, és addig erőlteti a dolgot, míg tényleg senkit nem gyógyítanak meg kenőpénz nélkül.
Előbb a sánta kutyát
Cieger világosan bemutatja, hogy a Monarchiában kirobbanó korrupciós botrányok forgatókönyve mindig ugyanolyan volt, és kísértetiesen hasonlított a mai ügymenetre. Illetve akkor legalább párbajok voltak, és speciel ezt a hagyományt a mai média világában érdemes lenne visszahozni. A hajnali tisztásokon egymásra pisztolylövéseket leadó parlamenti képviselők és hírlapírók remekül mutatnának a tévében.
A párbajokban szerzett sebesüléseken kívül a korrupciós botrányokban érintett politikusoknak a legritkábban kellett komoly következményekkel számolniuk. Aki lebukott, annak a legrosszabb esetben is csak lemondania kellett, erkölcsileg vagy anyagilag megsemmisülnie szinte soha. Sok botrány főszereplője tért vissza néhány évnyi kellemes vakáció után a politikába vagy esetleg a kormányba, ízlés szerint valami kellemes nagyköveti székbe.
A rendszer mindent elkövetett azért, hogy ha valaki le is bukik, az ne rántsa magával a teljes, korrupt építményt. Egy gyors lemondással elejét lehetett venni, hogy akár az ellenzék, akár a közvélemény tovább érdeklődjön egy konkrét ügy után. Amikor már nem volt mit tenni, és fel kellett állítani egy parlamenti vizsgálóbizottságot, az olyan lassan dolgozott, annyira elveszett a részletekben, és annyira nem volt hajlandó vagy képes a politikai intézményrendszerbe kódolt bűnözéssel foglalkozni, hogy amikor évek után előállt valami megállapítással, már senki nem figyelt oda. „Nálunk a nagyon ritka leleplezések is voltaképpen még nagyobb panamákat lepleznek“ – írta Ady Endre, akinek szavait a mai újságok olvasói is megszívlelhetik.
Cieger András könyvét mindenkinek el kell olvasnia, akit érdekel, hogy milyen Magyarországon – és persze szinte mindenhol – a hatalom. Aztán az optimisták gondolhatnak arra, hogy most már jobb a helyzet, és az átalakuló nyilvánossággal, a Twitterrel, a Wikileaks-szel és a többi friss fejleménnyel pedig csak még jobb lesz. A realisták reménykedhetnek, hogy talán a mai újságírók és politikusok is írnak titkos naplókat és bizalmas magánleveleket, amelyekből a 22. század történészei majd pontosan rekonstruálhatják, hogy mi volt az UD Zrt., miért került 30 milliárdba a Margit híd felújítása, és mely rég halott politikusok segítették az olajmaffia működését az 1990-es években. A pesszmistáknak meg minden bizonnyal elég lesz annyi, hogy a magyar demokrácia különböző korszakai mindig is ilyenek voltak, és ilyenek is lesznek. Valamint hogy a velejükig rohadt rendszerekből menthetetlenül Horthyk, Szálasik és Kádárok következnek. | Így lopunk mi | Így lopunk mi - Cieger András könyvet írt a boldog békeidők korrupciós ügyeiről, és csak úgy mellékesen azt is megmutatta, hogy már 150 éve is pont ugyanaz rohadt Magyarországon, mint ma. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/05/19/igy_lopunk_mi/ | 2011-05-19 12:00:44 | true | null | null | Index |
Szakács László, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője kedden Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, a károsultakkal beszélve alig lehet találni olyat, akit a kormányzati ígéreteknek megfelelően hatmillió forintig kártalanítottak volna. A kormány azt szeretné elérni - folytatta - , a károsultak kedve elmenjen attól, hogy a jogos igényüket érvényesítsék, vagyis érjék be annyival, amit most ki tud fizetni a kormány.
Az MSZP-s politikus hangsúlyozta, a pénzügyi felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) felelőssége megkerülhetetlen. Az MNB-nek forrása is lenne, de akarata nincs a kártalanításra - tette hozzá, megjegyezve: a jegybank nemcsak Tiziano-festményeket vásárolhatna 4,5 milliárd forintért.
Arra a felvetésre, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja az alkotmánybírósági eljárás miatt nem tudott hitelhez jutni, Szakács László közölte, az eljárásnak nincs halasztó hatálya, és a tárca jobban bízhatna abban, hogy a saját maga által beterjesztett törvény kiállja az alkotmányosság próbáját. | Belföld: MSZP: A kormány a Quaestor-ügy elsunnyogására játszik | Az MSZP szerint időhúzásra, a Quaestor-károsultak kifárasztására játszik a kormány azzal, hogy csak kevesen tudták eddig teljes mértékében érvényesíteni a pénzkövetelésüket. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/mszp-a-kormany-a-quaestor-ugy-elsunnyogasara-jatszik-1552855 | 2015-07-21 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Félmillió forintos bírsággal sújtotta az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) a Kaposvári Egyetemhez tartozó Egészségügyi Centrumot, amiért összemosta az államilag finanszírozott rákszűréseket és a költségtérítéses vizsgálatokat - írja a Magyar Nemzet. A felügyelet szerint több ponton is jogszabályba ütközött a cég tevékenysége, mivel gépeivel egyszerre végzetek ingyenes, közpénzből támogatott egészségügyi ellátást, illetve fizetős ellátást, de ezeket nem különítették el.
A centrumnál a kétféle szűrés összemosása miatt azt sem lehetett nyomon követni, hogy közpénzből vagy saját pénzből fizették-e az orvosok fizetését a térítéses vizsgálatokon - mondta Holchacker Péter, az EBF elnökhelyettese a lapnak. Szintén nem egyértelmű, hogy a jól fizető magánvizsgálatokra is használt gépek fenntartását és karbantartását nem közpénzből fizették-e egész végig.
A Magyar Nemzet szerint a gépeket fizetős vizsgálatokra használó cég, a Tech'Rad akár 200 százalékos haszonhoz is juthatott azt kihasználva, hogy egyes betegek nem akarták kivárni a rákdiagnosztikai vizsgálatok várólistáját. A cég, amely az Egészségügyi Centrumtól bérelte a közpénzből fenntartott gépeket, a lap szerint kapcsolatban állt a centrum azóta lemondott vezetőjével: Bognár Péter és a Tech'Rad vezetője egy másik cégben üzlettársak voltak.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet a félmilliós bírság mellett arra is kötelezte az Egészségügyi Centrumot, hogy 30 napon belül adjon tájékoztatást a szabálytalanságok orvoslásáról. Az ügyben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is vizsgálódik, ennek azonban még nincs eredménye. | Közpénzen gazdagodhattak a kaposvári rákszűrők | Összemosta a fizetős és az államilag finanszírozott rákszűréseket a kaposvári Egészségügyi Centrum, így az intézmény gépeit bérlő cég közpénzen fizetett orvosokból és közpénzen fenntartott gépeken nyerészkedhetett - írja a Magyar Nemzet. Az ügy miatt az Egészségbiztosítási Felügyelet 500 ezer forintos büntetést szabott ki. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/09/kaposvar-egeszsegugyi-centrum-kozpenzen-fenntartott-gepekbol-gazdagodhattak-a-rakszurok | 2009-09-04 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Előzetesben marad Mesterházy, Zelenákot szabadlábra helyezték
2010. február. 10. 10:18 hvg.hu Itthon
Rabkórházba szállították Mesterházy Ernőt
A tököli rabkórházba szállították Mesterházy Ernőt, miután napokig rendkívül magas volt a vérnyomása - tudta meg a hvg.hu a BKV-ügyek miatt előzetes letartóztatásában lévő városházi tanácsadó ügyvédjétől.
2010. február. 26. 08:01 MTI Itthon
Népszava: előzetesben marad Mesterházy Ernő
Nem kerül szabadlábra, de még házi őrizetbe sem Mesterházy Ernő, a főpolgármester tanácsadója, ugyanis a Fővárosi Bíróság (FB) elutasította védőjének fellebbezését, amelyben az a február 5-én elrendelt előzetes letartóztatás megszüntetését és a kényszerintézkedés enyhítését kérte - írja pénteki számában a Népszava.
2010. március. 05. 14:37 MTI Itthon
Meghosszabbították a BKV-ügy gyanúsítottjainak előzetes letartóztatását
Három hónappal meghosszabbította a BKV-ügyben érintett Fuzik Zsolt, Zelenák Tibor és Mesterházy Ernő előzetes letartóztatását pénteken a Budai Központi Kerületi Bíróság - közölte Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
2010. március. 01. 12:00 hvg.hu Itthon
Titokzatos építmény Mesterházy Ernő nyaralója alatt - videó
Titokban, engedély nélkül építkezik a természetvédelmi övezetben található szigligeti nyaralója alatt Mesterházy Ernő, Demszky Gábor főpolgármester - BKV-ügyek miatt előzetes letartóztatásban lévő - tanácsadója - állítják szemtanúk a hvg.hu-nak. Videó.
2010. február. 08. 16:53 MTI Itthon
Demszky: Mesterházy Ernő nem érintett a BKV-s ügyekben
Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester hétfői sajtótájékoztatóján kiállt korábbi főtanácsadója, Mesterházy Ernő mellett, és azt mondta: biztos abban, hogy személyes munkatársa nem érintett a BKV-val kapcsolatos botrányos ügyekben.
2010. március. 23. 14:05 MTI Itthon
BKV-ügy: Mesterházy Ernő mindenbe beleszólhatott
Az Index szerint Mesterházy Ernő, a főpolgármester volt politikai tanácsadója Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettesi felhatalmazásával beleszólhatott a fővárosi cégek üzleti és személyi döntéseibe.
2010. február. 09. 01:30 MTI Itthon
Budapest főjegyzője szerint kriózum volt Mesterházy tanácsadói szerződése
Tiba Zsolt főjegyző annak idején nem ellenjegyezte Mesterházy Ernő szerződését, amelyet mind a mai napig kuriózumnak tart - olvasható a keddi Népszabadságban.
2010. február. 11. 06:15 Pelle János Publicisztika
A zavarodott Demszky, avagy mi történt a világváros építőjével?
Nem tehetek róla, Demszky Gábor legutóbbi városházi beszéde, és a szemmel láthatóan zavarodott, mentegetőző főpolgármester egész megjelenése az MSZMP egykori főtitkárának, majd elnökének utolsó fellépését idézte fel bennem. Döbbenten meredtem magam elé: lehet, hogy a demokratikus ellenzék egykori vezéralakjának még mandátuma lejárta előtt távoznia kell a főpolgármesteri székből, karrierje ugyanolyan dicstelen véget ér, mint ádáz ellenfelének, Kádár Jánosnak?
2010. február. 15. 08:25 MTI Itthon
Demszky úgy vállalja a felelősséget, hogy nem mond le
Demszky Gábor nem mond le a BKV-t érintő botrányok miatt - erősítette meg a főpolgármester a TV2 Napló című vasárnap esti műsorának nyilatkozva. | Itthon: Előzetesben marad Mesterházy, Zelenákot szabadlábra helyezték | Előzetes letartóztatásban marad a BKV-üggyel összefüggésben gyanúsított Mesterházy Ernő, Demszky Gábor főpolgármester volt főtanácsadója a Fővárosi Bíróság döntése értelmében. Zelenák Tibort, a BKV volt főosztályvezetőjét ugyanakkor szabadlábra helyezte a másodfokú bíróság. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20100326_mesterhazy_erno | 2010-03-26 12:45:00 | true | null | null | HVG |
Eljárást indított a Médiatanács a TV2 Tények október tizedikei adása miatt: itt ment le az a több mint kétperces blokk, amiben híranyagnak álcázva mutogatták Magyar Péter péniszét, vagyis azt, hogy a Tisza Párt vezetője hogyan igazgatta azt az Európai Parlamentben.
A közlemény szerint "a hírműsorszám vizsgált szegmense egy, az Európai Parlament üléstermében lejátszódott jelenetről adott hírt, ami túlmutatott a tényszerű, objektív tájékoztatáson". Merthogy a médiatörvény tiltja, hogy a műsorvezetők és a tudósítók a hírekhez véleményt vagy szubjektív értékelő magyarázatot fűzzenek.
Az adásban Gönczi Gábor hosszan magyarázott az ellenzéki pártvezető farkáról, miközben közeli vágóképeket mutogattak Magyar sliccéről, majd megszólalt a híradós által csak "sokat látott szakértőként" bemutatott Deák Dániel is - ezt a részletet egyébként utólag kivágták. | Eljárást indított a médiahatóság a Magyar Péter péniszét mutogató híranyag miatt | A TV2 Tények október tizedikei adásában híranyagnak álcázva több mint kétperces blokkban mutogatták a Tisza elnökének igazgatását. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/14/eljarast-inditott-a-mediahatosag-magyar-peter-penisze-miatt | null | true | null | null | 444 |
Raffai János október elsején vette át a polgármesteri tisztséget Orosházán. Hivatalba lépése után az újonnan megválasztott polgármester megfogadta, alaposan átvilágítják az összes cégnek a hátterét. Mint megtudtuk, Dr. Burai Mihály hathavi fizetésének megfelelő jutalomban, vagyis 9 millió 600 ezer forintban részesült. Ez már csak azért is különös, mert ebben az évben ezt megelőzően már 6 millió 150 ezer Ft jutalmat kifizettek neki. Így 2024-ben összesen 15 millió 800 ezer forint jutalmat tehetett zsebre, továbbá 2 millió 430 ezer megbízási díjat is kifizettek a részére. Dr. Burai Mihály 2021. augusztus 16-án lett jegyző, de 2021. december 6-án már 2,5 milliós jutalmat kapott – mesélte Híradónknak Raffai János polgármester. Híradónk megtudta, hogy a szabadságmegváltás (89 nap) címén további 6 millió 200 ezer forintnyi összeget is el kellene utalni az orosházi adófizetők pénzéből az elkövetkező napokban. Dr. Nikolics Nikoletta aljegyző asszony hathavi fizetésének megfelelő, 7 millió 200 ezer forint jutalomban egyezett meg jogviszonya megszüntetésekor Dávid Zoltánnal, Orosháza volt polgármesterével. Az idei évben előzetesen már ő is kapott 2 millió 300 ezer forint jutalmat, 2 millió 100 ezer forint megbízási díjat és 3 millió 200 ezer forint helyettesítési díjat.Dr. Burai Mihály jegyző tehát 2021 és 2024 között összesen 39 millió 247 ezer forintot, Dr. Nikolics Nikoletta aljegyző pedig 2020 és 2024 között 44 millió 900 ezer forintot kapott különféle jogcímeken a kimagasló fizetéseiken felül – értesült az ATV Híradó. Stábunk dr. Burai Mihályt is kereste az üggyel kapcsolatban, ő azonban az adásunkig nem reagált. | Botrányos kifizetések Orosházán - elképesztő összegeket tehetett el a volt jegyző és aljegyző is | Orosháza polgármestere egészen nem sokkal ezelőttig a fideszes Dávid Zoltán volt. Október elsejétől azonban Raffai János állt a város élére. Az új polgármester már a hivatalba lépése után különös számokra bukkant, ugyanis a korábbi jegyző és az aljegyző is busás kifizetésekben részesült. Az ATV Híradó riportja. | null | 1 | https://www.atv.hu/belfold/20241031/oroshaza-botrany-korrupcio-jegyzo-aljegyzo | 2024-11-04 07:53:56 | true | null | null | ATV |
Komoly költekezésekbe kezdett Rogán Antal nyár óta. Az államtitkár május végén még 616 millió forintos megtakarításról számolt be. A most közzétett vagyonnyilatkozata szerint azonban november elején
már csak 245 millió forintot tartott takarékbetétben.
Hogy mégis mire költött el 371 milliót, az nem derül ki a dokumentumból. Azt sem lehet kizárni, hogy házat vett a kabinetminiszter, az új vagyonnyilatkozati szabályok szerint ugyanis a képviselőknek nem kell beírniuk azt az ingatlant, ahol élnek. 2 millió forinttal csökkentette a tartozásait Rogán, így már csak 15,9 millióval tartozik egy meg nem nevezett magánszemélynek.
Államtitkári és képviselői fizetése mellett van még egy bevételi lába:
havi 24 milliót kapott tavaly a találmánya hasznosítási díjaként.
A Mobilsign 2017-ben jelent meg a fideszes képviselő vagyonnyilatkozatában, és évről évre tetemes összeget kapott a találmányért. 2019-ben 197 milliót, 2020-ban 157,8 milliót, majd 2021-ben 408 millió forintot hozott a szabadalmi jog a konyhára. A találmány a Hvg.hu cikke szerint egy olyan technológiát jelent, amely egy elektronikus eszközön (például táblagépen) megejtett kézi aláírás biztonságos azonosítására kíván megoldást nyújtani. A 444 cikke szerint a Mobilsign 2021-ben teljes bevétele felét átutalta Rogánnak, a feltalálónak.
Továbbra is kaszinótulajdonos a honvédelmi miniszter, és pár hónap alatt elköltött 310 milliót
Eladta a 12 éves Lexusát Szalay-Bobrovniczky Kristóf, saját tulajdonú autó nélkül maradt a honvédelmi miniszter. Azt nem tudni, mennyit kapott az autóért, ám Rogánhoz hasonlóan ő is komoly pénzeket fizethetett valamire. Június végén még bő 1,08 milliárd forintja volt forintban és devizában, november elején azonban már csak
773 millió forintot tartott a bankban, és 956 ezer forintja volt devizában.
Pár hónap alatt tehát több mint 225 millió forintot és 85 millió forintnyi devizát költött el valamire Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Kinevezése előtt azt ígérte a honvédelmi miniszter, hogy mindenben a jogszabályok szerint jár el, és megszünteti a miniszteri pozíciót és a céges érdekeltségeit érintő összeférhetetlenséget. Hamar meg is vált a csehországi repülőgyártó cégétől és a vagongyártó vállalkozásától is, de négy cégben az ősszel még biztosan megmaradt az érdekeltsége.
Százszázalékos tulajdonosa a budapesti kaszinókat üzemeltető London Capital Kft.-nek. Garancsi Istvánnal öt budapesti kaszinó üzemeltetését vették át a 2019-ben elhunyt Andy Vajna cégétől, a 19,4 milliárd forintos vásárláshoz 10,5 milliárd forintot a jegybank kedvezményes hitelprogramjából fizettek. A kaszinók koncessziója csak 2024-ig szólt volna, ám 2021 őszén a Rogán Antal felügyelete alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda 2056-ig meghosszabbította az engedélyüket úgy, hogy ehhez még pályázatot sem kellett kiírni, elég volt egy ajánlattételi eljárás.
A honvédelmi miniszter friss vagyonnyilatkozat szerint havi 5 milliónál is többet kapott a London Capital Kft.-től 2022-ben. Hogy pontosan mennyit, még nem tudni, ám
2021-ben 1,624 milliárd forintos osztalékot tudott kivenni.
Vagyonnyilatkozata szerint Szalay-Bobrovniczky nem vesz fel fizetést a szakorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó Új Clinic Zrt. tulajdonosaként, és a V4NA nevű nemzetközi hírügynökségtől sem. A V4NA Ltd.-t 2019-ben alapította, majd a Válasz Online cikke szerint előbb Habony Árpád cége vásárolta be magát, majd nem sokkal később már a New Wave Media Group Kft. lett a cég többségi tulajdonosa, és Szalay-Bobrovniczky Kristófnak csupán jelképes, 3 százalékos tulajdonrésze maradt.
Duzzad Szijjártó bankszámlája, de a szüleinek még mindig tartozik
Egy dolog örök Szijjártó Péter vagyonnyilatkozataiban: a 30 milliós tartozása a szülei felé. A frissen feltöltött nyilatkozatából az derült ki, hogy a külügyminiszter továbbra sem törlesztett egy forintot sem szüleinek.
Közel 240 ezer forinttal kevesebb megtakarítása van értékpapírokban, mint a legutóbbi vagyonnyilatkozatában,
de 14 millió forinttal több volt novemberben a bankszámláján, mint nyáron: összesen 27,5 millió forint.
Érdekesség, hogy 2020-ban még csak 222 ezer forintja volt ott, így két év alatt szépen tudott félretenni a külügyminiszter.
Korábban a Széchenyi István Egyetem fölé helyezett alapítvány kuratóriumi tagságáért – saját bevallása szerint – nem kapott pénzt, de június 1-jétől 1 és 5 millió forint közötti juttatást kap ezért a pozíciójáért is.
A pénzügyminiszter megvette a korábban bérelt gyenesdiási nyaralót
Varga Mihálynak továbbra is jó pár budai és karcagi ingatlanja van a friss vagyonnyilatkozata alapján.
Újdonság viszont a korábbi bevallásokhoz képest, hogy már nem bérli, hanem felerészben tulajdonolja azt a gyenesdiási házat, amivel tavaly bekerült a hírekbe.
A Balatontól pár száz méterre fekvő, 200 négyzetméteres, úszómedencés házról az Átlátszó írta meg először, hogy a miniszter havi 150 ezer forintért bérelte. A ház egy olyan cég tulajdonában volt, amelynek tulajdonosa számos közbeszerzést nyert el korábban más cégeivel.
A 2019-ben épült nyaralót Varga 2020-tól kezdte bérelni. A pénzügyminiszter korábban azt mondta, azért vették ki a házat, mert a járvány miatt 2020-ban bezártak a hotelek, és családjával olyan házat kerestek, ahol el tudják tölteni a szabadságukat, és így találtak rá a vagyonnyilatkozatban szereplő apartmanra. Az ingatlan értékéről, áráról nincs információ a vagyonnyilatkozatban, az Átlátszó szerint csaknem 170 milliót érhet a ház.
Navracsics Tibor még egy budakeszi házat vett
Varga kormányon belüli riválisának, Nagy Mártonnak a II. és a XII. kerületben van lakása. A gazdaságfejlesztési miniszter 90 millió forintot tart állampapírban, és több biztosítást is feltüntetett a vagyonnyilatkozatában. A miniszteri tisztsége mellett 1 és 5 millió forint közötti havi javadalmazásban részesül a Mol felügyelőbizottsági tagjaként.
Új házat vett Navracsics Tibor. A területfejlesztési miniszter 2009 óta felerészben tulajdonosa egy 138 négyzetméteres budakeszi családi háznak. Ehhez vett még egy 83 négyzetméteres házat. A balatonszemesi üdülő és a rigácsi építési telek is megvan még.
Hárommillió forintja van Navracsicsnak készpénzben, és 25 millióval tartozik a banknak. A miniszteri és képviselői munka mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanít tudományos főmunkatársként, ezért havi fél- és egymillió forint közötti összeget kap a vagyonnyilatkozata szerint.
Lázár még mindig A Földesúr a házban
Van, aki nem szakít a tradíciókkal: ilyen Lázár János is, aki a magyar Országgyűlés legnagyobb földesuraként 2022-ben újabb földeket vásárolt a portfóliójába:
3208 négyzetméternyi szőlőt-legelőt Mádon,
6 hektárnyi szántót Földeákon és
3 hektárnyi szántót Hódmezővásárhelyen.
Így a saját bevallása szerint összesen 39 ilyen-olyan ingatlan köthető hozzá. Kellett is néhány pótpapír a vagyonbevallásába, hogy legyen elég helye ezeket felsorolni.
A birtokai mellett az építési és közlekedési miniszter készpénzállománya is nőtt, a tavaszi 18 millióról 20 millióra, és a bankban továbbra is 8 millió forintja van.
Bár hétmillióval törlesztette a beruházási hitelét, a tartozásai is nőttek: valaki(k)nek plusz öt millióval, összesen 55 millióval jön.
Korábban feltüntette, hogy könyvkiadásból milliós bevétele van, de a legfrissebb nyilatkozatában ezt már meg sem említi. A miniszteri és országgyűlési képviselői tiszteletdíja mellett havi bruttó 1 és 5 millió forinti összeget kap földbérleti díjakból, valamint 1 millió forint alatt keres a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnökségi tagjaként.
Varga Juditék még 93 millióval tartoznak a banknak
Nem tudott félretenni Varga Judit igazságügyi miniszter, aki továbbra is a férjével közösen birtokolja a korábban nagy port kavart ingatlanjait Balatonhenyén és a a XII. kerületben.
A balatonhenyei ház már szerepelt Varga Judit 2020. januári vagyonnyilatkozatában is. A 2144 négyzetméteres telket 2013-ban vásárolták férjével, Magyar Péterrel fele-fele arányban. 2014-ig még két másik területet (kivett, beépítetlen terület) is vettek közösen Balatonhenyén, ami összesen közel 16 ezer négyzetméter. Az igazságügyi miniszterék 10 milliós forintos családi otthonteremtési kedvezményt igényeltek az ingatlanra, de menet közben mindketten munkát kaptak Budapesten, ezért a csoktámogatást folyósító banktól azt kérték: öt évig ne kelljen az ingatlanban élniük. Ha az ötéves moratórium leteltével sem költöznek majd a faluba, akkor Varga Juditék azt vállalták, hogy kamatokkal együtt visszafizetik a 10 milliós támogatást.
Budán egy Kútvölgyi úti társasház hat ingatlana közül ötöt és egy garázst vásároltak meg korábban a férjével közösen, a nagyjából 200 milliós vételárból 8 millió forint foglalót fizetett ki önerőből, a fennmaradó 192 millió forintot bankhitelből fedezték.
Varga friss vagyonnyilatkozata szerint
több mint 93 millió forinttal tartoznak még a banknak.
A miniszter felerészben tulajdonol egy Volvo XC60-ast, még mindig megvan a harminc évvel ezelőtt kapott mesterhegedűje és a pár éve vásárolt Yamaha pianínója.
Gulyás és Semjén tavaly sem gazdagodott meg
Gulyás Gergely vagyonnyilatkozataiban évről évre nem történnek túl nagy változások: még mindig megvan a két újbudai lakása, és továbbra sincs autója. De azért neki is csurrant pár pluszmillió a bankszámlájára: néhány hónap alatt ötmillióval megtoldotta a megtakarításait, így most már közel 13,5 milliója van a bankban a Miniszterelnökséget vezető miniszternek.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is hasonlóan szerény életet él. Továbbra is felerészben tulajdonosa két II. kerületi (egy 120 és egy 42 négyzetméteres) lakásnak, és haszonélvezője egy balatonfenyvesi üdülőnek. Nagy értékű ingósága nincs, néhány, születése óta, családi ajándékként birtokolt antik bútort leszámítva. Nyolcmillió forint készpénze van, valamint több vadászati és horgászegyesületnek is vezető tagja, amelyekért díjazásban nem részesül.
Új autó tűnt fel Csák János vagyonnyilatkozatában. A bevallása szerint 2016-ban vette a Toyota Aurist, de a korábbi, miniszteri kinevezése után leadott nyilatkozatába elfelejtette beírni.
Gazdasági érdekeltségeitől már korábban megvált, egyedül a családi cégében, az üzletvitellel és könyvkiadással is foglalkozó Mobilnet Kft.-ben maradt tulajdonos – díjazás nélkül. | Rogán 371 milliót, Szalay-Bobrovnicky 310 milliót költött el hónapok alatt, Szijjártó még mindig tartozik a szüleinek | Mindeközben havi 24 milliót kap a találmányáért Rogán Antal. Navracsics Tibor házat, Lázár János földeket vett, a honvédelmi miniszter pedig havi ötmillió forintnál is többet vesz ki a fővárosi kaszinókat üzemeltető cégéből. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/01/miniszterek-kormany-vagyonnyilatkozat-2023-rogan-antal | 2023-02-01 11:17:00 | true | null | null | Telex |
Lehet, hogy nem is a szavazók döntenek majd december 4-én arról, ki alakíthatja meg az új szlovén kormányt. Hiszen hiába jósolják hónapok óta a jobboldal visszatérését a közvéleménykutatások, az alig kétmillió főt számláló kis ország választóinak többsége nem vallott még színt. Sőt, sokan valószínűleg csak az utolsó pillanatokban döntenek arról, ki mellé teszik le a voksukat. Így szinte kizárt, hogy bármelyik párt jelentős többséggel győzhet vasárnap, sok minden múlhat tehát azon is, ki, kivel képes koalíciót kötni.
A szlovén politikai paletta összetétele ugyanis alaposan megváltozott az elmúlt alig másfél hónapban. Vannak persze ismerős arcok a kínálatban, például Borut Pahor (SD), aki előbb kisebbségbe került, majd szép lassan működésképtelenné vált szociáldemokrata kormányt vezetett idén szeptemberig. Ahhoz képest, hogy megbukott a reformokkal, és meglehetősen kínos gazdasági mutatókat hagy maga után, stabil, elkötelezett szavazóbázisának köszönhetően a harmadik helyen befutó is lehet.
Nagy riválisa – a Pahort megelőző jobboldali miniszterelnök – Janez Jansa (SDS) akár fogadhatna is a saját győzelmére, amelynek arányát azonban csökkenti néhány esemény. Jansa szerencséje, hogy ügyes taktikázással úgy maradt meg a szlovénok emlékezetében, mint aki nem kényszerített rá a társadalomra megszorításokat. Viszont épp most került bíróság elé egy kínos korrupciós váddal, amely szerint párttársaival együtt még kormányfőként törvénytelenül fogadott el közvetítői díjat páncélozott harci járművek beszerzésére, az összeget pedig még előző választási kampányára fordította.
Balszerencséjére ráadásul az egyik legbiztosabb embere, volt közigazgatási minisztere, Gregor Virant is váratlanul ringbe szállt ellene. Virant ugyanis a szlovénok nagy álmát látszik beteljesíteni, hiszen függetlennek nevezi magát és nem csupán profi politikusokból toborozta össze csapatát, az úgynevezett "civil listát". Mindent ígér, amit csak kell, így például a közkiadások illetve a középréteg terheléseinek csökkentését, vállalkozásbarát adópolitikát, a fiatalok támogatását, a politika kivonulását a gazdaságból – emellett pedig azt hangoztatja, a jövőbe néz, és nem a múltból vezeti le a jelent.
Míg Virant politikáját bizonyos liberális értékrendiség tettenérésével jobbközépre, azaz Jansától mindenképp balra sorolják be, a másik új szereplőt, Zoran Jankovicsot egyértelműen a baloldalra teszik. Nem véletlenül, hiszen a szociáldemokrata SD-ből vált ki, ám Pahoréktól kicsit jobbra tart. További előnye, hogy immár öt éve Ljubljana polgármestere, és az egyik legtehetségesebb szlovén menedzsernek nevezik.
Ez a kép árnyalódott persze a mostani kampányban, hiszen míg egyesek szerint ő volt a legnagyobb szlovén áruházlánc megmentője, mások ezt úgy kommentálták, hogy jó sokat szakított a Mercator privatizációjával. Mindenesetre olyan emblematikus politikusok sorakoztak fel mögé, mint például Milan Kucan, Szlovénia első köztársasági elnöke.
Jankovicot új pártjával a második helyre várják, így sokféle forgatókönyv főszereplője lehet. Elemzők azt sem zárják ki, hogy nagykoalíció jöhet majd létre. Ez lenne talán a legtaktikusabb megoldás, hiszen az új tisztségviselőknek azt is meg kell majd értetniük a szlovénokkal, hogy már csak illúzió az a jóléti társadalom, amihez az eurozóna válsága közepette is makacsul ragaszkodnának. | Külföld: Harácsoló menedzser vagy korrupt politikus nyer? | Meglepetések várhatók Szlovéniában a hétvégi előrehozott választásokon. A választók közül sokan ugyanis még mindig nem döntötték el, hogy kire adják le voksukat, így a helyzet akár az utolsó pillanatokban is változhat. A két nagy esélyes egyelőre a jobboldali, eddig ügyesen taktikázó Janez Jansa és a most ellene induló, egykori közigazgatási minisztere Gregor Virant lehetnek, bár erősen a nyomukban jár a menedzserszemléletéről ismert ljubljanai polgármester, Zoran Jankovics is. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/haracsolo_menedzser_vagy_korrupt_politikus_nyer_-1290194 | 2011-12-02 22:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Kicsit meglepő, de örömteli fordulat, hogy a kormány részéről is van egyfajta figyelem a lakhatás kérdésére - kezdte Karácsony a megfizethető lakhatásról szóló, hosszadalmas, szőrszálhasogató vitát, melyet csomagban tárgyalnak a Fidesz és a Podmaniczky módosítójával.
Ebben a kérdésben a főpolgármester szerint Budapest és a kormány együttműködésére van szükség, a csomagban pedig csupa olyan javaslat szerepel (felújítási munkáktól az önkormányzati bérlakások létesítésén át a lakbértámogatásig), amire szerinte nagy szüksége van a budapestieknek. Az uniós forrásból megvalósítandó, 20 milliárd forintos csomag nagy részét a Fidesz kollégiumépítésre fordítaná, ám Karácsony szerint ez állami, és nem fővárosi feladat.
A főváros már korábban jelezte, hogy az egyetért a kormány által kezdeményezett, az Airbnb-szerződéskötésekre vonatkozó kétéves moratóriummal. Ugyanakkor a főváros szerint lehetne rövidíteni a hatályba lépés idejét. Az adótétel növekedésével nem értenek egyet: a főváros az egy évnél hosszabb lakáskiadás esetében az ebből származó jövedelem adójának a felét elengedné, a legalább három évre kiadott lakás esetén pedig adómentességet javasol.
Vitézy Dávid a magántőke bevonása mellett érvelt, és szorgalmazta, hogy állítsák le a kelenföldi kollégium értékesítését. Baranyi elmondta, hogy volt már az önkormányzati támogatású magánberuházásokra próbálkozás, szolid sikerrel. Nem látja, hogy a profitorientált célok összeegyeztethetőek lennének szociális szempontokkal. A ferencvárosi polgármester a parkolóhely létesítéssel kapcsolatos szabályokat megtartaná, mert a kerületében már így is több az autó, mint a parkolóhely.
Böröcz László a fővárosi lakásügynökséget bírálta. Ezt a Fidesz egy elhibázott kísérletnek tartja, ezért megszüntetné. Elmondta, hogy ennek keretében az I. kerületben három év alatt mindössze 11 lakástulajdonossal tudtak együttműködni. Szentkirályi Alexandra hangsúlyozta, hogy a program egy kudarc, hiszen félév alatt mindössze nyolc lakást tudtak így bérbe adni, miközben 140 ezren élnek albérletben. Úgy gondolja, a főváros nem tudja jól elkölteni a lakhatási forrásokat, ezért a kerületek lakhatási programjait kellene támogatni. A fideszes frakcióvezető szerint nem csak a kormánynak, hanem a főpolgármesternek is feladata a lakhatással foglalkozni, de az elmúlt öt évben nem csinált semmit.
Kiss Ambrus elmondta, hogy 20 milliárd forint van a lakhatási projektekre, ebből 3 milliárdot szánnak a lakásügynökségre. A többi része arra szolgál, hogy a lakáspiacra forgassanak felújított, átalakított épületeket. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója elmondta, hogy eddig 26 bérlővel van megállapodásuk, és lehet, hogy lassú a program, de fontos, mert azokat a társadalmi rétegeket célozza, melyeknek nagy szüksége van erre a támogatásra. | Részletekbe menő lakhatási vita következett | Kicsit meglepő, de örömteli fordulat, hogy a kormány részéről is van egyfajta figyelem a lakhatás kérdésére – kezdte Karácsony a megfizethető lakhatásról szóló, hosszadalmas, szőrszálhasogató vitát, melyet csomagban tárgyalnak a Fidesz és a Podmaniczky módosítójával. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/10/30/reszletekbe-meno-lakhatasi-vita-kovetkezett | null | true | null | null | 24.hu |
Juhászné Lévai Katalint, akit a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség elnökeként alig egy éve köz- és magánokirat-hamisítással vádoltak meg, most a Gazdasági, Agrárfejlesztési és Versenyképességi Munkabizottság elnökének nevezik ki. Az MSZP-s országgyűlési képviselő csak mentelmi jogának köszönheti, hogy nem tudták perbe fogni 2007 szeptemberében, ám július 26-tól az egész észak-alföldi régió területfejlesztési tanácsainak, a régióban működő agrár-, kereskedelmi és iparkamaráknak a delegáltjait magába foglaló szervezet elnöke lesz. Oláh Lajos jelenlegi elnököt ugyanis államtitkárnak nevezik ki, Juhásznét pedig az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács delegálja az elnöki székbe.
Kérdésünkre Gazda László, a delegáló szervezet elnöke megerősítette, hogy a munkabizottságban a képviselő asszony veszi át az elnöki posztot. A szocialista politikus azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy 2005 májusában a Hajdú-Bihar Megyei Ügyészség először társtettesként elkövetett közokirat-hamisítással vádolta meg, amiért szabálytalanul bízott meg egy könyvvizsgáló céget a megyei pályázati pénzeket elosztó szervezetnél. Ezenkívül magánokirathamisítással is megvádolták, mert úgy bízta meg Vámosi Róbertet a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezetésével, és hosszabbította meg két ízben a szerződését, hogy tudta, a férfi két másik hasonló tevékenységi körben munkálkodó cégnél is ügyvezetői pozíciót töltött be, vagyis összeférhetetlenség állt fenn. | Bírósági tárgyalás helyett elnöki szék | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/07/birosagi-targyalas-helyett-elnoki-szek | 2008-07-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Feladat:
Az év végi őrült pénzszórás közben, december huszonharmadikán jelent meg a hír, hogy a Miniszterelnökség
600 millió forintot szán Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című sorozatának újrakiadására.
A enciklopédia 1896-tól jelent meg folyamatosan, az utolsó rész kiadását már nem érte meg a szerkesztő.
Megoldás:
A Magyar Nemzet matematikusai oldották meg először a feladványt, az alábbi eredményre jutottak: | Hatszázmilliót költene egy ingyenesen elérhető enciklopédiára a Miniszterelnökség | Tankönyvi eset az okos pénzköltésről. | null | 1 | https://444.hu/2017/01/05/hatszazmilliot-koltene-egy-ingyenesen-elerheto-enciklopediara-a-miniszterelnokseg | 2017-01-05 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Klubrádióban bejelentette, hogy
lényegében ő, Raskó György lesz az, aki megmondja, ki lehet Magyar Péter pártjának országgyűlési képviselő-jelöltje a 2026-os választáson.
Raskó György elárulta, hogy támogatja és segíti is Magyar Pétert a kiválasztásban . Úgy látja, hogy
a baloldali és liberális értelmiség nagyon hiányolja Magyar Péter mellől azt a szakértői csapatot, amely hitelessé tudná tenni a Tisza Pártot
Úgy fogalmazott, hogy szerinte olyan rátermett fiatalokat kell kiválogatni, akik állítása szerint tudják kezelni a kihívásokat amennyiben 2026-ban megnyerik a választást.
Ez az alapállás
- mondta. Hozzátette, hogy szerinte Magyar Péter a jövőben rendkívül óvatos lesz, hogy kiket nevez meg tanácsadónak, szakértőnek vagy munkatársának.
Raskó részletezte azt is, hogy ő fog ajánlani embereket Magyar Péternek.
A jelentkezők száma olyan hatalmas, és zavar is bennünket, mert a kiválasztás nem egy egyszerű dolog, ott van felelősség az embernek, hogy végül is kit ajánl.
Hozzátette, hogy a kapcsolati rendszerei segítségével ő fogja összegyűjteni ezeket a személyeket.
Mint ismert , Raskó a politikai pályáját az MDF-ben kezdte, majd a pártszakadás követően a Bokros-csomag szükségessége mellett érvelt. 2002-ben már a Medgyessy-kormány gazdasági tanácsadó testületében ügyködött, 2006-ban pedig, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején, agrárminiszterként is felmerült a neve.
A 2010-es kormányváltást követően rendszeresen bírálta az Orbán-kormány politikáját a baloldali médiában.
Majd 2017-ben már a Momentumot támogatta, pénzzel is. Egy évvel később, 2018-ban a 2010 előtti szocialista kormányok számos kulcsemberével a kormányváltás érdekében tevékenykedett. Majd végül a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mellé szegődött, hogy idén kikössön Magyar Péter mellett.
Ahogyan arról korábban az Origo beszámolt, a Világbanktól érkezve, külföldi érdekek képviselőjeként került Raskó György a rendszerváltás utáni privatizáció egyik kulcspozíciójába, ahol központi szerepet vállalt a hazai élelmiszeripar szétverésében . Közreműködésével jelentős részben külföldi kézbe került a magyar édesipar, a dohánygyárak, valamint a szeszgyártás, de a hasznot hajtó növényolajipart is privatizálták. A folyamat eredménye a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar hatalmas munkanélküliséggel párosuló leépülése lett.
Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott:
csak hogy tisztán lássunk: a Tisza Párt tanácsadója, Raskó György az, aki eladta a külföldieknek a magyar élelmiszeripart! Most pedig újra a külföldiek érdekeit képviselik! Brüsszelben olyan javaslatokat támogatnak, aminek a vége, hogy a magyar gazdák helyett az ukrán nagyvállalatok kapnák a területalapú támogatásokat!
Magyar Péter háttéremberének privatizációs és politikai múltja részletesen ITT MEGTEKINTHETŐ . | Bokros, Gyurcsány és Márki-Zay embere válogat Magyar Péternek jelölteket | Raskó György agrároligarcha nem tétlenkedik, és a baloldali Klubrádiónak rögvest elhíresztelte, hogy a Magyar Péternek nyújtandó támogatásért cserébe milyen szerepet tölthet be a botránypolitikus pártjának életében. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/10/bokros-gyurcsany-es-marki-zay-embere-valogat-magyar-peternek-jelolteket | null | true | null | null | Origo |
"A csütörtöki tenderbontás után a BKV első embere, Antal Attila egy szóval sem jelezte érintettségét az őt megbízó Fővárosi Közgyűlésnek" - olvasható a hetilap cikkében. Az írás szerint Antal Attila fia, "Antal Zsolt már akkor havi fixet kapott az (...) Alfa Busztól - logisztikai munkatársként -, amikor apja 2007. január 1-jével átült a BKV vezérigazgatói székébe".
Antal Attila, a BKV vezérigazgatója lapunknak cáfolta az állítást, s megismételte a korábban kiadott közleményt, amely szerint fia soha nem állt az Alfa Busz Kft. alkalmazásában. Leszögezte, Antal Zsolt "jelenleg sincs semmiféle jogviszonyban az Alfa Busz Kft.-vel". | Archívum: A BKV válasza a Heti Válasznak | Havi fizetést kap a BKV vezérigazgatójának fia attól a cégtől, amely a Volvóval közösen egyedüliként pályázott a közlekedési társaság használtbusz-tenderére - olvasható a Heti Válasz ma megjelenő számában. A BKV sajtóosztálya cáfol, és jogi lépéseket tesz a hetilap ellen - közölte a sajtóosztály. Az MTI úgy tudja, a Heti Válasz áll a bírósági eljárás elébe. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-480459-281664 | 2008-02-07 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Szokatlan beszéd - miniszterelnöki bocsánatkérés az összes politikus nevében. "Aki ezt a pályát választja, azért teszi, hogy a közt, és ne a saját érdekét szolgálja" - mondta Gordon Brown. Előzőleg David Cameron konzervatív vezér kényszerült hasonló bocsánatkérésre.
A parlamenti demokráciákban általában ritkán fordul elő, hogy ellenzék vagy kormányoldal tartózkodik egymás ócsárlásától. Ez történik azonban a parlamenti demokrácia egyik őshazájában, Nagy-Britanniában. Az ok a parlamenti képviselők költségelszámolása.
Azóta, hogy a Daily Telegraph című konzervatív lap a múlt héten elkezdte publikálni először a kormánypárti, majd most már a konzervatív képviselők költségelszámolását, egyre jobban dagad a botrány.
Az adatokból úgy tűnik: ha törvénybe ütközőt nem is tett a legtöbb képviselő, a puritán hagyománynak hátat fordítva ott játszotta ki a rendszert, ahol tudta. Cheryl Gillan, aki a toryk választási győzelme esetén a walesi ügyek minisztere lenne, például 1500 forintnak megfelelő összeget számolt el kutyaeledelért. Kollégája, Oliver Letwin 660 ezer forintért nyújtott be számlát, miután kicseréltetett egy szivárgó csövet a teniszpályája alatt. Andy Burnham oktatási miniszter egy 7000 forintos IKEA fürdőköpeny árát kérte vissza.
Legjobb buli az ingatlan
Ezek a költségtérítési tételek - sajtónyelven szólva - a színes sztorik. Amivel a brit képviselők valóban sok pénzt szereztek vissza, az az ingatlanköltségek manipulálása volt. Az egyik gyakori trükk az úgynevezett elsődleges és másodlagos otthon változtatása, a "flipping" volt.
A legtöbb vidéki képviselő Londonban is vett lakást, és ezzel a törlesztőrészletektől kezdve a felújításon át a bútorig sok költségből igényelhetett vissza pénzt maximum évi 8 millió forintig. Amikor azonban a családi ház szorult felújításra, akkor azt nevezte meg másodlagos otthonnak. Ráadásul, a brit törvények értelmében az első lakás eladása után nem kell adót fizetni, de a másodikért igen.
Sok képviselő úgy maximalizálta a profitját, hogy a fővárosi lakást tette meg elsődleges otthonnak, majd adta el, megúszva ezzel az adófizetést. Alistair Darling pénzügyminiszter négy év alatt négyszer váltott otthont, és közel egymillió forintnyi illetéket és ügyvédi költséget igényelt vissza lakásvásárlása után. Margaret Beckett volt külügyminiszter ingyen lakhatott Londonban, de négy év során 24 millió forintot kért fenntartási költségeiért, holott otthonát semmiféle jelzálog nem terhelte.
A botrány miatt a Daily Telegraph-ot is bírálták. Hírek szerint az újság több tízmillió forintos összegért vette meg azt a CD-t, amin a képviselői költségelszámolás található, emellett nem mindig adott kellő időben lehetőséget a képviselőknek arra, hogy megválaszolják a vádakat.
A képviselői költségeket most egy parlamenten kívüli, külső auditáló hivatal hagyja majd jóvá. Az ügy eredményeképp azonban az amúgy is jelentős mértékben apolitikus brit lakosság hite még inkább megrendülhet a demokrácia intézményeiben - figyelmeztetnek kommentátorok.
Kezdőlap Külföld Hogyan trükköznek a közpénzzel a képviselők? | Hogyan trükköznek a közpénzzel a képviselők? | Külső számviteli szerv fogja felügyelni a brit képviselők költségelszámolását az utóbbi napok egyre hangosabb botrányai nyomán. Több újság is újabb adatokat közöl arról, mire is költötték költségtérítés címén a képviselők a közpénzeket: például kertészre, lakásfelújításra, kutyaeledelre. Gordon Brown miniszterelnök minden politikus nevében bocsánatot kért. | null | 1 | https://infostart.hu/kulfold/2009/05/11/hogyan-trukkoznek-a-kozpenzzel-a-kepviselok-277070 | 2009-05-11 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Lebontja, és majdnem eredeti formájában vissza is építi a budapesti Körszállót a Tiborcz István-féle BDPST Zrt., írja az UrbFace. A kerületi védettséget élvező Szrogh György tervezte 19 szintes körtorony lebontását statikai okok mellett a térelosztó falak áthelyezésével magyarázzak. A tervek szerint a szálloda 280 szobájából 47 darab lakást alakítanak ki:
21 darab 105 nm-es két hálószobást,
13 darab 141 nm-es 3 hálószobást,
4 darab 153 nm-est,
és szintén négy darab (16. és 17. emelet) két darab azonos alapterületű (153nm és 192 nm) luxuslakást. | Lebontják és újraépítik a Körszállót | Az épületben 47 darab lakást alakítanak majd ki. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/30/lebontja-es-ujraepiti-a-korszallot-tiborcz-cege | null | true | null | null | 444 |
Kedden este Irán rakétatámadást indított Izrael ellen, országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák, Tel Aviv és Jeruzsálem felett is robbanások hallatszottak.
A Guardian tudósítója szerint a helyi idő szerint nem sokkal este fél nyolckor több tucat rakéta indult el Izrael nagyobb tengerparti városai felé. Hozzátette, ugyan lehetett hallani Jeruzsálemben, hogy több lövedéket sikerült megsemmisíteni, vannak, amelyek sértetlenek maradtak és tovább haladnak célpontjaik felé. Az izraeli média arról számol be, hogy Irán több mint 100 rakétát lőtt ki Izraelre, a legfrisseb hírek pedig már 200 lövedékről szólnak.
A Guardian hírfolyama szerint 10 perccel az első hullám után újabb rakéták tűntek fel Jeruzsálem felett, de ezek most más irányból érkeztek. Izrael a támadás miatt leállította a légi közlekedést, Irak pedig lezárta légterét. Egyelőre nem tudni, hogy az iráni rakéták közül sikerült-e valamelyiknek eltalálnia célpontját. A BBC szerint az Egyesült Államok segít Izraelnek elfogni az Iránból érkező rakéták egy részét nyilatkozta egy amerikai tisztviselő, aki ennél többet nem árult el.
A hírek szerint a Fehér Ház nemrég arra figyelmeztette Izraelt, hogy Irán rakétatámadásra készült, az illetékesek pedig felszólították a lakosságot, hogy amint meghallják a légvédelmi szirénákat, azonnal vonuljanak biztonságba. Az izraeli biztonsági kabinet egy helyi forrás szerint egy jeruzsálemi bunkerbe vonult el.
Nemrég az IRNA, vagyis az iráni állami hírügynökség most megerősítette, hogy a hadsereg ballisztikus rakétákat indított Izrael felé. Egy másik helyi hírügynökség az Forradalmi Gárdára hivatkozva azt állítja, a támadás válasz arra, hogy az izraeliek egy pénteki légicsapásban megölték a Hezbollah vezetőjét, Haszan Naszrallahot.
Irán ENSZ-képviselete is kommentálta a támadást. "Irán törvényes, racionális és legitim válasza a cionista rezsim terrorcselekményeire - amelyek iráni állampolgárok és érdekek elleni támadással és az Iráni Iszlám Köztársaság nemzeti szuverenitásának megsértésével jártak - megfelelően végrehajtásra került" - írták közleményükben. Hozzátették, ha Izrael válaszlépésekre szánja magát, súlyos megtorlás következik.
Nem sokkal ezen nyilatkozat közzététele után a BBC azt írta, úgy tűnik, egyelőre Irán nem indít több rakétát, az izraeli hatóságok azt üzenték a lakosságnak, hogy elhagyhatják az óvóhelyeket, a légteret is újramegnyitották.
Mindeközben fegyveresek járókelőkre nyitottak tüzet Tel-Aviv Jaffa kerületében kedden este. Az izraeli rendőrség első hivatalos közlései szerint a feltételezett terrortámadásban négyen életüket vesztették és heten megsebesültek. A hatóságok szerint a két támadót "semlegesítették" - írja az MTI.
A televízióban is közölt megfigyelőkamerás felvételek szerint a két fegyveres egy villamosmegállóban kezdett el lövöldözni. Eli Bin, az MDA helyi mentőszolgálat vezetője szerint legkevesebb hét ember sebesült meg két helyszínen. Az izraeli sajtó ugyanakkor már nyolc halálos áldozatról számolt be. | Világ: Egyelőre véget ért az iráni rakétatámadás, az izraeliek elhagyhatják az óvóhelyeket | Országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/vilag/20241001_izrael-iran-raketatamadas | null | true | null | null | HVG |
Különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás gyanúja miatt elrendelte a Pécsi Járásbíróság egy Baranya megyei közös önkormányzat alkalmazottjának letartóztatását. A nő helyhatóságok számláiról négy éven át többször is a sajátjára utalt összegeket, így több mint 90 millió forint kárt okozott.A Pécsi Törvényszék hétfői közleményében azt írta: a pénzügyi ügyintézőként dolgozó nő kizárólagosan rendelkezhetett az önkormányzati hivatal bankszámlája, valamint a közös önkormányzat által igazgatott további kilenc község banki folyószámlája felett.Az ügyintéző 2020 és 2024 között heti rendszerességgel - közleményként hóközi átutalás, fizetéselőleg, cafeteria, jutalom jogcímeket megjelölve - indított utalásokat a saját nevén lévő bankszámlára.A nő - hogy ne vegyék észre tettét - a pénzintézetek által az önkormányzati hivatal központi e-mail címére megküldött bankszámlakivonatokat a levelezőrendszerből törölte, feletteseinek pedig olyan papíralapú tranzakciós listákat adott, amelyeken a saját magának utalt összegek nem szerepeltek. A gyanúsított összesen több mint 93 millió forintot utalt át magának.A nőt azzal is gyanúsítják, hogy egy polgármester folyószámlájának terhére 2023 végén 53 millió forintot utalt a közös önkormányzati hivatal számlájára, ami a jogosulatlan átutalások kompenzálására szolgálhatott. Ezzel a nő a pénzügyi műveletek könyvelésére rendszeresített úgynevezett ASP rendszert is manipulálta.Az ügyész a bíróság határozatát tudomásul vette, a gyanúsított és védője enyhébb kényszerintézkedésért jelentett be fellebbezést, így a végzés nem végleges. | Sikkasztás miatt tartóztattak le egy baranyai önkormányzati dolgozót | A gyanúsított nő heti rendszereséggel utalt magának pénzt, összesen több mint 93 millió forintot. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/sikkasztas-miatt-tartoztattak-le-egy-baranyai-onkormanyzati-dolgozot-272223 | 2024-11-04 19:44:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A politikus 1992-es dolgozata ugyanis több oldalon keresztül egyezik egykori konzulense, Molnár Attila Károly későbbi cikkeivel.
A Semjén-szakdolgozat és a Molnár-cikkek közti egyezések azt jelzik, súlyos tudományetikai vétség történt – emlékeztet a 12 egyetemi tanár. „Bárki is követte el ezt a vétséget – a szakdolgozó, a konzulens vagy mindketten együtt –, az ügy sérti az oktatás és a tudományos kutatás erkölcsi alapjait" – írták.
Hozzáteszik: a vád, hogy az ELTE Társadalomtudományi Karának (TáTK) oktatóinak útmutatása alapján jött létre a szövegazonosság, besároz sok ezer tisztességesen készült szakdolgozatot és a kar becsületét. Az ügyet tehát nem mondhatják lezártnak, amíg a két fél nem tisztázza a felelősség kérdését. A tisztázásig nem tekintik szakmailag érvényes munkának a szakdolgozatot.
A szakember szerint ugyan a professzorok jogilag nem mondhatják ki az érvénytelenséget, de így jelezték szakmai aggályukat.
– Ideje lenne meghallgatni az ELTE-n Semjént, amit eddig a vizsgálóbizottság hibásan elmulasztott. A két fél szembesítése is hasznos lenne – tette hozzá a Blikknek Bazsa György professzor, az akkreditációs bizottság egykori elnöke.
Semjén Zsoltnak az ügyhöz az újabb fejlemények ellenére sincs hozzáfűznivalója.
– A miniszterelnök-helyettes szombaton kifejtette álláspontját, korábbi nyilatkozatának megfelelően az ügyet lezártnak tekinti – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda szóvivője.
A szakdolgozat és a diploma sorsáról egy eljárás lefolytatása végén az egyetemi szenátus dönthet. Ez történt Schmitt Pál volt államfő esetében is, amikor a SOTE visszavonta doktori címét, mert az egykori köztársasági elnök munkája nagy részét másolta.
K. B. Gy. | Professzorok támadják Semjén diplomáját | Budapest — Szakmailag érvénytelennek tartják az ELTE professzorai Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes diplomamunkáját. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/professzorok-tamadjak-semjen-diplomajat-2124187 | 2012-12-11 18:44:00 | true | null | null | Blikk |
Ismét megpróbálkozik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség azzal a végül kudarcba fulladt tanácsadói pályázattal, amely miatt az év elején kemény bírálatok érték. A korábbi eljárást kétmilliárdos keretösszegű díjazással nyerte el egy olyan konzorcium, amelynek részese volt az ügynökség egyik elnökhelyettesének korábbi üzlettársa is, de a szerződést végül nem kötötték meg.
Tanácsadói szolgáltatás beszerzésére írt ki pályázatot az uniós támogatások elosztását felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ, amelynek felhívása a Közbeszerzési Értesítő hétfői számában jelent meg. A dokumentumból kiderül, hogy az NFÜ "műszaki-szakmai, közbeszerzési és jogi szakértői" tanácsadásra tart igényt, és a nyertes pályázónak előreláthatóan évi 1800-2300 közbeszerzési eljárás ellenőrzésében kell majd részt vennie.
A pályázati kiírás szövege gyakorlatilag szó szerint megegyezik azzal a felhíváséval, amelyet az NFÜ tavaly év végén tett közzé. Abban az eljárásban még februárban eredményt is hirdettek, és a győztes egy konzorcium lett, amelynek két ügyvédi iroda volt a tagja. Végül az NFÜ mégsem kötött szerződést a nyertessel - mint arról a HVG beszámolt áprilisban -, de mivel az ügynökség nyilvánosan nem indokolta a döntését, így nem tudni, mennyire játszott benne szerepet az, hogy az értékes tanácsadói megbízás bírálatok kereszttüzébe került.
Két ellenzéki párt, a Jobbik és az LMP támadta keményen a közbeszerzési eljárást: előbbi párt vizsgálóbizottság felállítását javasolta, utóbbi pedig az illetékes minisztérium vezetőinek tett fel kérdéseket a parlamentben. A megbízás részben azzal váltotta ki a bírálatokat, hogy a tanácsadások átlagos díjazásához képest szokatlanul nagy összegről, kétmilliárd forintról szólt, másrészt azzal, hogy karácsony előtt egy nappal, tavaly december 23-án tették közzé a felhívást, a leadási határidő pedig január közepén volt.
Támadások érték az NFÜ-t azért is, mert - mint arra az [origo] cikke rámutatott - a nyertes konzorcium vezetője egy olyan ügyvédnek, Pacsika Istvánnak az irodája lett, aki korábban üzlettársa volt az ügynökség egyik elnökhelyettesének, Homolya Róbertnek. Februárban mindketten azt állították az [origo]-nak, hogy kettejük kapcsolatának nem volt szerepe a közbeszerzési eljárásban, és az NFÜ alaptalannak nevezte a többi kritikát is. A szokatlanul nagy összegű díjazást azzal magyarázták, hogy négy évre szól a megbízás, és a kétmilliárd csak keretösszeg, amelyet nem feltétlenül fognak kifizetni. A pályázat karácsony előtti kiírását pedig azzal indokolták, hogy egy jogszabályi hiányosság miatt nem tudtak hamarabb lépni, és nem tudtak tovább várni, mert "kényszerhelyzet volt".
A mostani újabb pályázaton szűk három hét áll rendelkezésre a jelentkezőknek, az ajánlatok leadási határideje ugyanis augusztus elseje. Az NFÜ a közbeszerzési dokumentum szerint várhatóan tíz nappal később hirdet majd eredményt. Az ajánlatból nem derül ki, hogy mennyi időre szól majd a megbízás, de a feladatok leírása egyezik a tavalyi pályázat tartalmával.
Megkerestük Pacsika Istvánt, aki arról nem kívánt beszélni, hogy tervezi-e az indulást a mostani pályázaton is, a szerződés aláírásának lefújásáról pedig csak annyit mondott, hogy "szakmai okokból" történt. Eljuttattuk kérdéseinket az NFÜ-nek is, de későbbre ígértek választ. | Újra nekifut a viharos tanácsadói közbeszerzésnek az NFÜ | Ismét megpróbálkozik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség azzal a végül kudarcba fulladt tanácsadói pályázattal, amely miatt az év elején kemény bírálatok érték. A korábbi eljárást kétmilliárdos keretösszegű díjazással nyerte el egy olyan konzorcium, amelynek részese volt az ügynökség egyik elnökhelyettesének korábbi üzlettársa is, de a szerződést végül nem kötötték meg. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/07/nfu-tanacsadoi-megbizas-ujabb-palyazat | 2011-07-12 16:03:00 | true | null | null | Origo |
Jórészt a kormány új kedvenc autópálya-építője valósíthatja meg azt a nagyjából 30 kilométeres útszakaszt, amit négy éve a kormány régi kedvenc autópálya-építője félbehagyott. Az M4-es gyorsforgalmi út Abony és Törökszentmiklós közötti részére kiírt tenderen a napokban hirdettek eredményt, az erről szóló dokumentum pedig hétfőn került fel a közbeszerzési adatbázisba.
Az összegzésből pedig kiderül, hogy a szakasz, amely azért lett autópálya helyett gyorsforgalmi út, hogy spóroljanak rajta, még nemzetközi összevetésben is méregdrágán épül meg. A kettébontott közbeszerzés első részét a Colas-Duna Aszfalt kettős nyerte meg közel 68 milliárdos ajánlattal 18,6 kilométernyi autóútra, míg a második 8,5 kilométeres részt egyedül építheti a kormányközeli vállalkozó Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt 57,5 milliárdért.
Előbbi 3,7, utóbbi több mint 6,7 milliárd forintos költséget jelent kilométerenként,
ami még akkor is döbbenetesen sok, ha figyelembe vesszük, hogy a második szakaszon egy híd is épül. Az út előéletét ismerve pedig különösen durvának tűnik a túlárazás.
A Simicska-Orbán háború legdrágább áldozata
Az M4-esnek ugyanis nagyjából ez volt az a szakasza, ami áldozatul esett a Simicska-Orbán háborúnak. Az Abony és Fegyvernek közötti 28 kilométerre az első tendert még akkor írták ki, amikor a kormányfő és az egykori Fidesz-pénztárnok jó kapcsolatot ápoltak. A három részre bontott beruházáson 2013-ban egy rakat építőipari cég osztozott: nyertek munkát a nagy nemzetközi építők, mint a Strabag, a Colas vagy éppen a Swietelsky, de a legzsírosabb falat, a híd építése Simicska Lajos Közgépének jutott. Ez a tender második része volt, és az akkori állapot szerint a Közgép és a vele együtt dolgozó A-Híd 32,6 milliárdért építette volna meg a rájuk jutó mindössze 2,3 kilométeres szakaszt.
Ezzel együtt a teljes projektre kilométerenként majdnem 4 milliárdos költség jutott, amivel annyira túlárazták, hogy az már az Európai Uniónak is feltűnt, így a kormány hiába várt támogatást a projektre, az Európai Bizottság ehhez nem járult hozzá. Ennek ellenére a Fideszben eleinte még védték a fejlesztést, és születtek különböző magyarázatok arra, hogy miként kerülhet ilyen eszméletlen sokba egy út az Alföldön.
Végül a túlárazott projekt sorsát a Simicska-Orbán háború pecsételte meg. Bár a szakasz félbehagyásában vélhetően más tényezők – például az uniós támogatás elmaradása, illetve egy pedzegetett EU-s vizsgálat – is szerepet játszottak, az M4-es torzói így is a nagy összeveszés szimbólumává váltak. Vélhetően azért, mert
a kormány véletlenül pont azokban a hetekben fedezett fel kartellgyanút a tender körül, amikor Simicska Lajos telefonos ámokfutását rendezte. Becslések szerint 70 százalékos készültségnél.
Mindenesetre a beruházás félbeszakadt, a Közgép nem kapott több állami megbízást, helyét pedig a közbeszerzéseken a Mészáros Lőrinccel baráti kapcsolatban álló Szíjj László tulajdonolta Duna Aszfalt vette át.
A nagy pénznyelő
Az M4-es félbehagyott szakasza azonban ezután is csak emésztette a pénzt. A Közgép ugyanis megtámadta a kormány döntését, és peren kívül meg is állapodott az állammal, hogy a már elvégzett munkáért és a helyszínre szállított anyagokért – többi, a munkaterületről lezavart céggel együtt – 45 milliárd forintot kap*ez nettó 32,83 milliárd, a számításainkban ez az összeg szerepel. Közben újabb közbeszerzéseket írtak ki a torzók őrzésére és a munkaterület karbantartására újabb tízmilliókért.
Az amúgy is túlárazott projekt így már olyan drága volt, hogy az érintettek úgy döntöttek: nem autópályát, hanem csak gyorsforgalmi utat építenek, hátha azzal sikerül spórolni. Nos, nem sikerült.
A mostani közbeszerzés kilométerre vetítve csak egy hajszállal lett olcsóbb, mint öt éve az autópálya. Úgy, hogy a munka egy része kész van, és a torzókból – ha már egy vagyont elköltöttek a megóvásukra – valamit biztosan lehet használni. Ez még úgy is igaz, hogy az akkori és a mostani szakasz nincs teljesen átfedésben. Bár közel ugyanolyan hosszúak, a megadott kilométerszelvények szerint a mostani fejlesztés hat kilométerrel előrébb indul és héttel előbb ér véget.
A teljes költség pedig majdnem másfélszer annyi lesz, mint amennyibe az eredetileg is iszonyatosan drága autópálya került volna.
Az akkori ajánlatok szerint ugyanis a szűk 30 kilométer tervezéssel és kivitelezéssel 114 milliárdért készült volna el, most viszont az egyéb kiegészítő tevékenységek, a Simicskáéknak fizetett kártérítés és maga a fejlesztés majdnem 160 milliárd forintot emészthet fel.
Ha pedig mindent figyelembe veszünk, valószínűleg ez lesz minden idők legdrágább autóútja. A szakasz teljes költsége 163 milliárd forintra rúg, ami kilométerenként 6 milliárd forintot jelent. Az Alföldön ennyi pénzből három, de inkább négy kilométernyi autópálya is elkészülhetne. Ehelyett nekünk lesz egy kilométer autóutunk.
Ez az összeg még a kőröshegyi völgyhidat magában foglaló M7-es szakasz valamivel 5 milliárd forint feletti kilométer-áránál is magasabb. (Igaz, azóta túlárazás nélkül is emelkedtek az építőipari költségek.)
Az M4-esen egyébként eddig négy szakasz hét tenderén hirdettek eredményt. Az összesen 119 kilométernyi út 322 milliárd forintból épül meg, a projekt nagy nyertese pedig természetesen a Duna Aszfalt, amely egy 14 kilométeres szakasztól eltekintve mindenhol részt vesz a munkákban.
Ahhoz, hogy az M4-esen a fővárostól az országhatárig el lehessen autózni, az eddig kihirdetettek mellett még három, összesen szűk 110 kilométernyi szakasznak kellene megépülnie. Ezek a becslések szerint még nagyjából ugyanannyi pénzt emészthetnek fel, mint amennyi eddig elment az útra.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyetlen alföldi úton majdnem 200 milliárdnyi megbízást kapott a Duna AszfaltA most kiosztott részen kilométerenként ötmilliárd forintért szeli át az alföldi síkságot Mészáros Lőrinc üzlettársának cége. | Hiába ért véget, tovább égeti a közpénzeket az Orbán-Simicska háború | Brutális drágán épített volna autópályát az Alföldön Simicska Lajos, de elvették tőle a projektet. Most a kormány új kedvence másfélszer annyiért épít autóutat. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190320/hiaba-ert-veget-tovabb-egeti-a-kozpenzeket-az-orban-simicska-haboru/ | 2019-03-20 15:19:00 | true | null | null | G7 |
Gazdaság: A multik tíz év alatt 11 ezermilliárd forint extrahasznot vittek ki? | Újra napirendre került a privatizációs szerződések felülvizsgálata. Az átvizsgálásba eddig minden kormány belekezdett, eredményt azonban nem hoztak ezek az ellenőrzések, csupán az aktuális kabinet holdudvarához tartozó tanácsadó cégek jártak jól – szakértők szerint nem lesz ez másként most sem. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20110107-privatizacios_tereles-938061 | 2011-01-07 09:37:59 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Tömeges tüntetéshez vezetett a Nigériát sújtó extrém megélhetési válság. Augusztusban 20 embert lelőttek, és százakat tartóztattak le a demonstrációkon - írja a CNN. Most 76 tüntető ellen emeltek vádat 10 bűncselekmény miatt, a listán hazaárulás, vagyonrongálás és közrendzavarás is szerepel, amelyekért akár halálbüntetést is kiszabhatnak. A vádirat szerint 29-en kiskorúak, 14-17 közöttiek.
Egy ország, amelynek kötelessége a gyermekei nevelése, úgy dönt, hogy megbünteti ezeket a gyermekeket. Ezek a gyerekek 90 napja vannak fogva tartásban, élelem nélkül
- közölte Marshal Abubakar, néhány fiú ügyvédje, utalva arra is, hogy kimerültségében 4 vádlott még azelőtt összeesett, hogy vallomást tehetett volna.
(Friss híreink)
Nigéria Afrika egyik legnagyobb nyersolajtermelője, mégis a világ egyik legszegényebb országa, közben Afrika politikusai a világ legjobban fizetett köztisztviselői közé tartoznak. A több mint 210 millió lakosságú országban mindennapos az éhezés, a kormánynak nehézséget okoz a munkahelyteremtés. Az inflációs ráta is 28 éves csúcson van, a helyi naira pedig rekordalacsonyan áll a dollárral szemben.
A halálbüntetést az 1970-es években vezették be Nigériában, de 2016 óta nem volt kivégzés az országban. Akintayo Balogun, egy Abujában élő magánjogász szerint a gyermekjogi törvény nem teszi lehetővé, hogy egy gyermeket büntetőeljárás alá vonjanak és halálra ítéljenek. | Halálra ítélhetik a megélhetési válság ellen tüntető gyerekeket | Halálbüntetés várhat 29 gyerekre Nigériában, mert részt vettek az országot sújtó, rekordszintű megélhetési válság elleni tiltakozásban. Kimerültségében négy fiatal még azelőtt összeesett, hogy vallomást tehetett volna. Többek között hazaárulással is vádolják a fiatalok számára jobb lehetőségeket és munkahelyeket követelő tüntetőket. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/itelet-halal-tuntetes-gyerek/n8n3qhn | null | true | null | null | Blikk |
A Közbeszerzések Tanácsának éves beszámolóit összegezve kiderül, hogy 2000 és 2009 között lefolytatott közbeszerzések értéke legalább 11 349,3 milliárd forint volt. Hogy pontosan mennyi, azt nem tudni, a magyar közbeszerzések rendszere ugyanis a tíz év alatt számtalanszor változott – volt olyan év, amikor nyolcszor írták át a közbeszerzési törvényt –, így egyebek mellett eltérő volt az egyes években az úgynevezett egyszerűsített eljárások szabályozása és így az azokról szóló statisztikák készítésének a gyakorlata.
A bizonytalanságot növeli az is, hogy a Magyar Közbeszerzési Hírbörze (MKH) Kft. által készített éves jelentések a Tanács beszámolóiban szereplő adatoktól némileg eltérő számokat tartalmaznak, bár a nagyságrend azonos. Náluk a 2000-2009 közötti időszakban eredményesen lefolytatott közbeszerzések értéke 11 517 milliárd forint, vagyis van egy szűk 170 milliárd forintos különbség. (És eltér az eredményesen lefolytatott tenderek száma is, az MKH adatai szerint valamivel több mint 40 000, a KT beszámolóit összesítve csaknem 42 000).
Miután már ezekben az egzaktnak gondolt adatokban is van némi bizonytalanság, érthető, hogy azt végképp csak nagyon megközelítőleg lehet megmondani, milyen mértékű korrupció sújtja a közbeszerzéseket. A szakértők becslései nagyon eltérőek, amikor arról van szó, hogy a tenderek mekkora hányadát érintik a kenőpénzek, de első hallásra roppant magasnak tűnő számokról beszél mindenki.
Tipikusan tetten érhető
"A korrupciós irodalomban felsorolnak olyan területeket, ahol tipikusan tetten érhető a kenőpénz. Ilyen [...] terület a közbeszerzés, főleg akkor, ha úgynevezett inhomogén, vagyis mással össze nem hasonlítható árú terméket vagy szolgáltatást kell beszerezni [...] elősegíti a korrupciót, hogy bonyolult legyen egy beszerzés tárgya" – mondta a tavasszal lapunknak adott interjúban Tóth István János korrupciókutató.
Olyan becslésre viszont nem vállalkozott, hogy akár az eljárások számában, akár a tenderek értékében mekkora lehetett a mutyizások aránya. "A korrupció pontszerűen alakul, akkora szórások vannak az egyes esetek között, hogy az átlagolásnak nincs sok értelme. Olyan ez, mint az átlagcsapadék: ha Zalában 100 milliméter esik, a Homokhátság meg kiszárad, akkor mondhatjuk ugyan, hogy az átlagos eső 50 milliméter, de ennek sok értelme nincs" – fogalmazta meg kérdésünkre fenntartásait. Tóth István János szerint ezért nincs is értelme átlagot számolni, "senki nem tud semmit, nincsen megbízható, statisztikailag elemezhető adatbázis, ami alapján ilyen kutatást el lehetne kezdeni".
Kétharmad? Kilenctized?
Hatalmas szórások tényleg vannak, már a becslésekben is. A GKI Gazdaságkutató tavaly csinált egy átfogó felmérést (pdf) a Közbeszerzések Tanácsának megbízásából. Abban idézik a Freedom House egy korábbi, 2006-os becslését, ami szerint a közbeszerzések kilencven százalékában jelenik meg a korrupció.
Saját felmérésük szerint ennél alacsonyabb, de így is nyomasztóan magas a kenőpénzes ügyletek aránya: „a korrupció a hazai közbeszerzési eljárásoknak időszakonként és eljárástípusonként változóan mintegy kétharmadát-háromnegyedét, 65-75 százalékát befolyásolja”. Hasonló értékekről, 65-70 százalékról beszélt Alexa Noémi, a Transparency International vezetője idén szeptemberben (egy 2008 eleji állásfoglalásában (pdf) még a TI is hivatkozott a 90 százalékos arányra).
Ha a különböző becslésekben szereplő értékek közül a legalacsonyabb számmal, a 65 százalékkal kalkulálunk, akkor is azt kapjuk, hogy tíz év alatt – a Közbeszerzések Tanácsának adataiból kiindulva – mintegy 7377 milliárd forintnyi tenderben voltak csúszópénzes beavatkozások (a 75 százalék körüli érték nagyjából 8500 milliárd forintot jelentene tíz év alatt).
Százmilliárdos károk
Ez persze nem azt jelenti, hogy a megvesztegetésekkel érintett tenderek valóban ennyi kárt okoztak volna az országnak, hiszen a nyertes ajánlattevők végül elvégezték a munkát, legfeljebb nem az optimális feltételek szerint. A szakértői becslések persze arról is eltérnek, mekkora kárt okoz a közbeszerzési korrupció.
A Magyar Rádió egy júliusi műsorában évi 400 milliárd forintról beszéltek, míg a Tranparency úgy számol, hogy a korrupciós szlengben alkotmányos költségnek is nevezett összegek 20-25 százalékkal drágítják meg a közbeszerzéseket. Ez utóbbi számból úgy kalkulálhatunk, hogy az elmúlt tíz évben valahol 1890 és 2270 milliárd forint között lehetett a közbeszerzési korrupció okozta kár.
Vagyis évente átlagosan 190-230 milliárd forint került ki a közbeszerzések rendszeréből kenőpénzek formájában. Persze éves átlagot sem lehet számolni, hiszen amíg 2003-ban 558,4 milliárd forint volt a közbeszerzések értéke, addig három évvel később már csaknem 1700 miliárd, tavaly pedig több mint 1800 milliárd forint (szintén az egyszerűsített eljárások teljes köre nélkül).
Nyíltan is, meg nem is
A szakértők szerint az úgynevezett nyílt eljárások és ezek értéke – vagyis az ilyen eljárások után szétosztott pénz mennyisége – árulkodó jele lehet annak, hogy a közbeszerzés egész rendszerében mennyire elterjedt a korrupció (a közbeszerzések csak egy része úgynevezett nyílt eljárás, amin bárki részt vehet; vannak ezenkívül olyan tárgyalásos, meghívásos tenderek, ahol az ajánlatkérő választja ki, kik versenyezhetnek a megbízásért)k, k. Nos, a magyar mutatók, akár a KT-ét nézzük, akár a Közbeszerzési Hírbörze Kft.-ét – a két adatsor egyébként nagyjából megegyezik –, eléggé lehangolóak.
Az elmúlt tíz évben a közbeszerzések mintegy kétharmada folyt le úgynevezett nyílt eljárással, a KT szerint 63,4 százalék, az MKH szerint 64,7 százalék volt ez az arány. A mutató ráadásul romlott a 2000-es évek második felében: 2002-ben még a nyolcvan százalékot is elérte, 2006-tól viszont már az ötven százalékot is alig haladta meg.
Még rosszabbul alakul a nyílt eljárások értékének aránya. A Közbeszerzések Tanácsának adatai szerint csak alig több mint minden második forintot fizettek ki ilyen eljárások nyomán (52,7 százalék), az MKH adatainak összesítése még rosszabb, mindössze 45 százalékos arányról árulkodik.
Túl koncentrált
A közbeszerzési piac koncentráltságe sem tesz jót az átláthatóságnak, mondják a szakértők. Ezért is érdekes, hogy az MKH elemzései szerint volt olyan év, amikor a tíz legnagyobb győztes vitte el a megbízások értékének 51,7 százalékát – és csak egyszer volt ez az arány 16 százalék alatt –, miközben a győztes ajánlattevők száma megközelítette a 2500-at.
Esetenként még nagyobb a koncentráltság az ajánlatkérői oldalon. Többször előfordult, hogy a három legnagyobb pályázatkiíró osztotta el a közbeszerzési pénzek legalább harminc százalékát, miközben 2000 óta sosem volt kilencszáz alatt a közbeszerzők száma. Sőt, volt olyan év is, amikor a három legnagyobb tendereinek értéke meghaladta a 44 százalékot is, tehát lényegében minden második forintot ők költöttek el. | Így mutyiztunk el 2000 milliárd forintot | Így mutyiztunk el 2000 milliárd forintot - A korrupció 20-25 százalékkal növelhette az elmúlt tíz év több mint 11 000 milliárd forintnyi közbeszerzéseinek az árait. Bár három tenderből kettő nyílt volt, csak a pénzek felét osztották szét ilyeneken. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2010/12/09/igy_mutyiztunk_el_2000_milliard_forintot/ | 2010-12-09 16:40:00 | true | null | null | Index |
A Le Monde információi szerint a Gazprombank lehet a vevő, mert az orosz óriás banki leányvállalata, a Kreml gázágazata, már 2023 szeptemberében átvette a bevásárlóközpontokat az Ingka Grouptól (Ikea), ahol az Auchan néhány orosz üzlete található.
Ezt a leányvállalatot csak korlátozott szankciók érintik, miközben nagyon közel áll a hatalomhoz.
Az Oroszországtól elszakadni kívánó nyugati vállalati csoportok egyik nehézsége, hogy olyan vevőt találjanak, akit a Kreml támogat, mert ha nem, akkor úgy járhatnak, mint a Danone és a Carlsberg, hogy a hatóságok elkobozzák vagyonukat. A kap kereste az Auchant, de egyelőre nem válaszolt a kérdésekre.
Az Auchan 2002 óta működik Oroszországban és Franciaország után itt rendelkezik a legtöbb üzlettel.
A márka június 30-án 94 hipermarketet (az összesen 494-ből) és 137 szupermarketet (771-ből) üzemeltetett úgy, hogy forgalmának alig 10 százalékát produkálta, és közel 25 ezer alkalmazottat foglalkoztatott.
A 2022-es, teljes körű orosz-ukrán háború kitörése után az Auchan végül nem hagyta el Oroszországot, mert a vállalat számára a legfontosabb az volt, hogy munkát adjon az addigi alkalmazottaknak és biztosítsák az élelmiszerellátást Oroszországban és Ukrajnában.
Október 24-én a francia La Lettre arról számolt be, hogy az Auchan vevőt talált orosz üzletére, és a tárgyalások utolsó szakaszában jár. | Lehet, hogy bekebelezi a Gazprombank az Auchant | Több mint két és fél évvel Oroszország ukrajnai inváziója után az Auchan csoport közel áll ahhoz, hogy elhagyja Oroszországot. Az áruházlánc eladja orosz leányvállalatát, ám eddig nem nevezte meg a vevőt. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/oroszorszag-auchan-eladas-gazprombank.798527.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A köztulajdonú cégek vezetőinek jövedelmei a következő körben már nemcsak egyes újságírókat, de a teljes közvéleményt megrendítették. A pénzügyi talpon maradásért küzdő Budapesti Közlekedési Vállalat menedzsmentjével kapcsolatban naponta derültek ki az átlagfizetés tíz-hússzorosát kitevő alapbérek, tálcán kínált hatalmas prémiumok, csak kegydíjként értelmezhető végkielégítések. A kirobbant botrány nyomán 96 emberre kiterjedő belső vizsgálati anyagból kiderült, hogy a cégnél öt év alatt másfél milliárd forintot költöttek a végkielégítésekre.
Vidéki önkormányzatok cégeinél, az állami nagyvállalatoknál sem ismeretlen jelenség, hogy megmagyarázhatatlan bőkezűséggel bánnak az elbocsátott vezetőkkel. A MÁV például a 2005 óta elküldött hét felső vezetőnek átlagosan tízmilliós lelépési pénzt fizetett, és majdnem kétszer enynyit a felmondási idő megváltására - természetesen a jogszabályoknak megfelelően.
Bajnai Gordon kormányfő augusztus végén pofátlanságnak nevezte a végkielégítési ügyeket, és kilátásba helyezte, hogy a BKV és más önkormányzati cég addig nem kap állami garanciát, hitelt, amíg rendet nem tesz háza táján. Ehhez az első lépés a tények ismerete. A kormány tegnap hatályba lépett rendeletben írta elő, hogy nyilvánosságra kell hozni az állami és önkormányzati vállalatok vezetőinek fizetését, jutalmait, valamint a jogviszony megszüntetése esetén járó juttatásaikat. A közzététel határideje kedd éjfél volt, a listák tehát nem hiánytalanok, de már így is gazdagok. (S. G.) | Belföld: Botránysorozat kellett a tisztánlátáshoz | A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő idén tavasszal csak azt követően tette közzé negyven állami cég vezetőinek fizetését, hogy azt több sajtóorgánum bírósági úton követelte mondván, közérdekű adatokról van szó. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20090916-botranysorozat_kellett_a_tisztanlatashoz-349533 | 2009-09-16 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió betegséggel küzdő, rászoruló emberek számára nyújt ellátást. A szenvedélybetegséggel és mentális problémákkal küzdő embertársaink számára hozták létre ezt a helyet, az Új Esély Központot, ahol szenvedélybetegséggel és pszichiátriai betegekkel foglalkoznak.
Bekapcsolódtak a helyi rendszerbe
Önkormányzatunk a kezdetektől fogva támogatta a baptista misszió kezdeményezést, Barta Endre humán alpolgármester szerint városvezetésünk is kiemelt feladatának tekinti, hogy a szociálisan rászorulók részére, önálló életvitelük fenntartásához minden támogatást megkapjanak:
- Épp a napokban volt a szociális munka napja, látogatásomnak lehetett volna ez is az apropója, de sokkal inkább az volt, hogy kíváncsi voltam az itt elvégzett munkára, a gondolataikra, tapasztalataikra. Jó látni ezt a közeget, ahová jó belépni, akik ide érkeznek, pozitív légkörrel találkoznak. Én hallom más intézményektől, hogy a misszió munkatársai milyen jól bekapcsolódtak a városi vérkeringésbe, nem konkurenciát látnak egymásban, hanem támogató partnereket. És ennek a rendszernek a betegek a nyertesei, ráadásul itt egy összetett, komplex munka kíséri végig az ellátottakat. Én hálás vagyok ezért a tevékenységért.
Önként lehet jelentkezni
A szenvedélybetegséggel és mentális problémákkal küzdők számára hozták létre ezt a helyet, az Új Esély Központot, ahol jelenleg is 90 ellátottal foglalkoznak, gondoskodnak róluk. Vászon Mónika nappali ellátásszervező szerint a szervezet engedélye egyébként száz főre szól, ötven fő pszichiátriai betegre és ötven fő szenvedélybetegre:
- Ellátottjaink számára különböző szolgáltatásokat biztosítunk. Ezek közé sorolnám a tematikus csoportfoglalkozásokat, e mellett jogi kérdésekben, adminisztrációs ügyekben segítünk, klienseink akár online formában tudnak konzultálni pszichológussal. Képzéseket tartunk sokfajta témában, igénybe lehet venni nálunk háztartáspótló segítségnyújtást, azaz moshatnak, fürödhetnek nálunk, vagy internetet használhatnak. Vannak olyan betegségek, amikből nem lehet teljesen kigyógyulni, éppen ezért igyekszünk komoly hangsúlyt fektetni a prevencióra. Fontos feladatunk ellátottjaink visszaintegrálása a társadalomba.
Az Új Esély Központ szolgáltatásait önkéntesen lehet igénybe venni, náluk minden önkéntes alapon működik. Nyilván az is, hogy ki hányszor érkezik, persze elmondják mindenkinek, hogy számára mi lenne a legjobb a gyógyulása érdekében.
Amilyen irányba halad a világ, nagy a valószínűsége, hogy a szenvedélybetegekkel és pszichiátriai problémákkal küzdő emberekkel foglalkozó Új Esély Központnak lesz dolga a jövőben is. | Új Esély Központ: helyük lett a helyi szociális rendszerben | Áprilisban nyitotta meg hivatalosan is kapuit a volt Bánki iskolában a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió, ahol nappali szociális központot üzemeltetnek. | [
""
] | 0 | https://dunaujvaros.com/hirek/202411/uj_esely_kozpont_helyuk_lett_a_helyi_szocialis_rendszerben | null | true | null | null | Dunaújváros Online |
A három évet előzetes letartóztatásban töltő, jelenleg házi őrizetben lévő egykori VII. kerületi szabad demokrata gazdasági bizottsági elnököt sok száz milliós kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel, csalással, valamint hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel vádolja az ügyészség az ingatlanpanama, fiktív önkormányzati szerződések, jogosulatlan lakáskiutalások és telefonhasználat miatt.
Az ügyvéd egyedül a Gál felesége és szeretője részére biztosított telefonhasználat ügyében jelezte, hogy védence elismeri felelősségét, és megtéríti az okozott kárt. Bárándy Péter védőbeszédében főként az ingatlanpanamával foglalkozva azt emelte ki, hogy az ügyészséggel együttműködő, terhelő tanúk szavahihetetlenek, vallomásaik ellentétben állnak a többi bizonyítékkal. | Bűnügy: Hunvald-ügy: felmentést kért Gál György védője | Felmentést kért a vádpontok túlnyomó többsége, így a milliárdos erzsébetvárosi önkormányzati ingatlanpanama vonatkozásában is a Hunvald-ügy elsőrendű vádlottjának, Gál Györgynek az ügyvédje, Bárándy Péter kedden a Fővárosi Törvényszéken. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20120131_gal_gyorgy_felmentes | 2012-01-31 11:37:00 | true | null | null | HVG |
Bármely televíziós kvízműsorban a legkönnyebben megválaszolható kérdés lehetne a következő: létezhet-e olyan előterjesztés az Európai Parlamentben, amit ne szavaznának meg a Tisza Párt képviselői? Fogadásunk van rá, hogy a politikailag tájékozottabb játékosok túlnyomó többsége rögtön rávágná: nincs. A felnőtt, intellektuálisan naprakész állampolgárok ugyanis értesültek arról, hogy Magyar Péter és EP-képviselőnek álcázott kiszolgáló csapata minden elébük kerülő, felülről jövő baloldali mainstream-előterjesztést a legkisebb habozás, skrupulus nélkül megszavazott. Na tessék! És süssék rájuk még egyszer igaztalanul azt a bélyeget, hogy nincs programjuk. Meg hogy nem törődnek azzal, mik a magyar célok. Hát itt áll előttünk teljes pompájában a program, ami úgy foglalható össze: Magyarország tökéletes alávetése és a brüsszeli politbüró maximális kiszolgálása. Dehogy is a Tisza árad itt, hanem a maradéktalan szervilizmus.
Hogy stílszerűen A walesi bárdokat idézzük: "sürgő csoport, száz szolga hord, hogy nézni is tereh", mi mindenhez adták hozzájárulásukat ezek az EP-ben trónoló magyar állampolgárságú személyek. Mindenekelőtt támogatták a migrációs paktum gyors bevezetését. Ezzel persze megszüntetnék azt a számukra tarthatatlan állapotot, hogy hazánkban a migránsok előfordulási arányában, emiatt a bűnözésben, terrorizmusban, nők elleni erőszakban vészesen alulteljesítünk a fejlett európai országokhoz képest. Igennel voksoltak továbbá a nekünk jogszerűen járó uniós pénzek visszatartására, amit a jogállamiság sérüléseire hivatkozva nem hajlandók folyósítani. De nem szavazták meg a Patrióták Európáért képviselőcsoport azon módosító indítványát sem, ami éppen az uniós pénzek hazahozatalát célozta. Eszerint az is csak amolyan kiszámítható, előre tervezhető tiszás lódítás volt, hogy ők majd bőröndben cipelik hazáig a Brüsszel által blokkolt pénzeket. Nem szavazták meg ezenkívül a patrióták nemzeti szuverenitást védő, woke- és eltörléskultúra-ellenes javaslatait sem. Igaz, cserébe egy nagy igent nyomtak az LMBTQ-propaganda hatékonyabb támogatására, beleértve az álcivil piócamozgalmaknak az eddigieknél is intenzívebb felkarolását.
Hát kell ennél nagyobb bizonyság Isten előtt, hogy a tiszások valóban foglalkoznak a magyar érdekekkel? Bizony foglalkoznak: mindig ügyelnek arra, hogy elárulják. A szemlélőnek könnyen olyan benyomása támadhat, elnézve stréber szavazógépes buzgalmukat, hogy ha a tatárjárás vagy a törökdúlás újbóli magyarországi alkalmazásáról kellett volna dönteniük, akkor is áldásukat adták volna az újabb inváziókra. Mondani sem kell: az ország érdekeire, az európai uniós integráció és jogállamiság fokozottabb elmélyítésére történő hivatkozással.
Ezért aztán a magunk részéről a leghatározottabban visszautasítjuk a Tisza-szekta és vezérük, Bólogató Péter védelmében, hogy holmi kényszer, esetleg Manfred Weber néppárti elnök zsarolásának hatására szavaznának saját hazájuk ellen ezek a politikusnak csak módjával nevezhető egyének. Nem. Magyar Péterék meggyőződésből, önként és dalolva, minden kényszer nélkül voksolnak így, mert a behódolást, a haszonleső opportunizmust tekintik mindenben irányadónak. Ennélfogva az sem egészen stimmel, hogy ők hazaárulók lennének. Miért biztos, hogy Magyarországot a hazájuknak tartják? Mi van, ha a mamelukpártban valami más területi vagy virtuális egységet, szerveződést tekintenek hazának a "Brüsszel, Brüsszel, über alles!" szlogen jegyében? Így az EU-ban a Tisza Pártból engedelmesen doromboló Cicapárt lesz. Sötét lelkük rajta, de akkor ne csodálkozzanak, ha egyre apad a részvétel a gyűléseiken. | Tisza Pártból Cicapárt | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/ahelyzet/2024/10/tisza-partbol-cicapart | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Noha az állami után az egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézményekben dolgozók kifogástalan életvitelének ellenőrzése is megkezdődött az Orbán- kormány intézkedése nyomán,
- tudtuk meg. Pedig az utóbbi időben több nyilvánosságra került ügyben is papokat vádoltak vagy gyanúsítottak meg azzal, hogy a pedofil bűncselekményeket vagy egyéb szexuális visszaéléseket követtek el, fiatalkorúakkal akár intézményi keretek között nemi kapcsolatot létesítettek. Ezek miatt felfüggesztések, büntetőeljárások, lemondások, vizsgálatok is vannak.
Kifogástalan életvitel: egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézményekben is megkezdődött a dolgozók átvilágítása
Perintfalvi Rita, a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesülete elnöke, az "Amire nincs bocsánat" című, az egyházi szexuális visszaéléseket bemutató könyv írója lapunknak úgy fogalmazott: nem szerencsés, hogy maguk az egyházak, vagy éppen a politikai hatalom mindig talál valamilyen kiskaput az egyházi személyek ellenőrzése, felelősségre vonása esetében. Emlékeztetett arra, hogy tavasszal azt is sokan kritizálták, hogy a gyónási titokra hivatkozva a pedofil bűncselekmények is titokban maradhatnak és így az egyház csak részben tud eleget tenni a gyermekvédelmi törvény által előírt jelentési kötelezettségnek. Ebben - szavai szerint - azóta sem történt változás. Most pedig a gyerekekkel kapcsolatban álló papok kimaradnak a pedofíliát kiszűrni hivatott ellenőrzésből. Ez szavai szerint ismét csak a kivételezést erősíti, függetlenül attól, hogy maga a törvény hasznos-e vagy nem. Példaként említette az Sz. atyaként elhíresült görögkatolikus papot, aki hitoktatóként egyházi óvodákban, iskolákban tevékenykedett, és két gyermekvédelmi intézmény lelki vezetője is volt. Így állami gondoskodásban élő kislányokkal is kapcsolatba került és a gyanú szerint bejárt a szobájukba is. Sz. atyát többrendbeli szexuális erőszakkal és kényszerítéssel vádolják.
- mondta. Van, aki azt mesélte, hogy minden vasárnap templomba járt, egyházközségi képviselőtestületi tag volt, de a gyerekbántalmazások miatt erre már képtelen. Mások azt írták neki, a lábukat sem tudják betenni a templomba, és a bűncselekményeknek passzív támogatói sem lesznek. Akadnak, akiknek az nem tetszik, ahogy eltussolják ezeket az eseteket. Perintfalvi Rita az egyházi személyek, vezetők kiállását hiányolja, egy-egy kivételtől eltekintve még mindig nem történt meg az elhatárolódás - mondta. Szerinte fontos és szükséges stratégia lenne, ha radikálisan elítélnék a gyermekbántalmazókat, kivetnék maguk közül a pedofilokat, és szigorúan állást foglalnának az ügyek felderítése és a további hasonló esetek megelőzése mellett.
Megjegyezte azt is, hogy egyházi személyekkel kapcsolatban különösen nehezen kerül felszínre egy-egy eset, mert a spirituális hatalom miatt sokan azt vallják, a papok Isten nevében cselekednek, emiatt rosszat nem kérnek és tesznek. Az így gondolkodó szülők inkább hisznek az egyházi személynek, mint akár a saját gyereküknek. A kegyelmi botrány, és a sorozatosan felszínre kerülő papi pedofil-gyanús ügyek érzékelhető áttörést hoztak ugyan, de az egyházak megítélésének jót tenne, ha ezek nem kivételt képeznének. Ha ezen nem változtatnak, erősödhet az egyházak ellen fordulás - jelentette ki Perintfalvi Rita. | Magyar papok kontroll nélkül | Nem szerencsés, hogy a lelkészek ellenőrzésére mindig vannak kiskapuk – mondta lapunknak Perintfalvi Rita teológus azzal kapcsolatban, hogy az egyházi személyekre nem vonatkozik a gyermekvédelmi vizsgálat. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256856_magyarorszag-egyhaz-pap-lelkesz-eletvitel-ellenorzes-kivetelezes | null | true | null | null | Népszava |
A Zuschlag Jánoshoz köthető egyik egyesület bankszámlájáról 2004-ben egymillió forintot utaltak egy az Ifjúsági és Sportminisztériumban dolgozó alkalmazott bankszámlájára.
A kihallgatott tanú, aki Prácser László kilencedrendű vádlotthoz tartozó egyesületeknél és alapítványoknál dolgozik ma is, elmondta: azért kellett egy pályázaton támogatott rendezvény megtartásához kölcsönt kérni, mert a minisztériumtól a pénzt későn kapták meg. Azonban a per keddi tárgyalási napján nem sikerült tisztázni, hogy a kölcsönadott pénzt, miért egy Zuschlag Jánoshoz köthető szervezet "adta vissza" az ISM-ben dolgozó Tóth Lászlónak.
A tanú szerint, a Prácser Lászlóhoz köthető Fiatal Lokálpatrióták Társasága Egyesület az ISM pályázatán 6,7 millió forintot nyert, amit tévedésből a Zuschlag Jánoshoz köthető XXI. Századi Kulturális Egyesület számlájára utaltak. Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésére a tanú hangsúlyozta: amikor a minisztériumban reklamált a téves utalás miatt, azt mondták neki, hogy nem tudnak semmit sem tenni, próbálják egymás között lerendezni az ügyet. A tanú vallomása szerint ezután jelentkezett nála telefonon Zuschlag János segítője, Lados István másodrendű vádlott, akivel egy közterületen találkozott és készpénzben átvette tőle a tévesen utalt pénzt, amiből az egymillió forint hiányzott. Ezt az összeget kérte "kölcsön" a tanú, amit Zuschlagék visszafizettek a "kölcsönt adó" Tóth Lászlónak. A tanácsvezető bíró kérdésére, mely szerint jól emlékezik, amikor azt állítja, hogy Budapest egyik közterületén vett át és számolt meg több millió forint, a tanú megerősítette a korábban elmondottakat, de semmilyen részletre nem emlékezett.
Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt, 2007. szeptember 21-étől előzetes letartóztatásban van.
Zuschlag János a tanú vallomására reagálva elmondta: a tévesen kapott pénzt Lados István közvetítésével jutatták el készpénzben a pályázat tényleges nyertesének. Lados István másodrendű vádlott határozottan állította: nem vett részt a pénzátadásban, erről nem tud. Lados védője felsorolta azoknak a nevét, akiknek a számlájára a XXI. Századi Egyesület számlájára "tévedésből" érkezett pénz után rövid időn belül átutaltak különböző összegeket. A nevek között több vádlott is szerepelt.
Katus Ferenc harmadrendű vádlott kijelentette: ő utalta át a XXI. Századi Kulturális Egyesület számlájáról Tóth László nevére és bankszámlájára a pénzt, de erről nem tud többet, miként a közel hatmillió forint átadásáról sem hallott.
A vádirat szerint Prácser László kilencedrendű vádlott tudott arról, hogy Zuschlag János és társai a pályázati tevékenységet, egy hosszabb idő óta összehangoltan működő csoport keretein belül végezték. A vádhatóság szerint Prácser László segített a pályázatok elkészítésében, amiért az elsőrendű vádlottól anyagi ellenszolgáltatásban részesült.
Német Zsolt ügyész indítványozta: a bíróság kérje meg a minisztériumtól az érintett pályázat minden dokumentumát, mert a tanú és a vádlottak egymásnak ellentétes dolgokat állítanak. A tanúvallomás és a vádlottak egymásnak ellentmondó állításai alapján felmerült annak a gyanúja, hogy a minisztérium teljesen azonos pályázatra mindkét szervezetnek átutalt 6,7 millió forintot, de annak felhasználásáról csak a Prácserhez köthető szervezet számolt el. A szervezetek "könyvelésében" nem jelenik meg a másik szervezetnek átutalt, vagy attól kapott pénz.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó per csütörtökön Jánosi György és Gyurcsány Ferenc tanúkihallgatásával folytatódik.
Címkék: bíróság, per, bírósági tárgyalás, Zuschlag János, Zuschlag-ügy, Zuschlag-per | Zuschlag-ügy: az egyik egyesület egymilliót utalt egy minisztériumi alkalmazottnak | A Zuschlag Jánoshoz köthető egyik egyesület bankszámlájáról 2004-ben egymillió forintot utaltak egy az Ifjúsági és Sportminisztériumban dolgozó alkalmazott bankszámlájára. | null | 1 | https://www.vaol.hu/belfold/2009/11/zuschlag-ugy-az-egyik-egyesulet-egymilliot-utalt-egy-miniszteriumi-alkalmazottnak | 2009-11-10 14:30:00 | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Hosszú bujkálás után újra megmutatta magát az amerikai lehallgatási botrányt kirobbantó férfi, Edward Snowden, aki a moszkvai Seremetyevo reptéren nemzetközi jogvédő szervezetek képviselőivel találkozott. A férfi hollétéről hetek óta csak találgatott a média, mert azóta nem állt a nyilvánosság elé, hogy egy hongkongi interjúban kirobbantotta az amerikai adatgyűjtésről, világméretű telefonos lehallgatásokról és internetes megfigyelésekről szóló botrányt. Most viszont meglepő bejelentéssel állt elő, és le is fényképezték.
Snowden a reptérre hívott emberi jogi szervezetekkel közölte, hogy elfogadja az orosz menekültstátuszt. Korábban számtalan országba adott be menedékkérelmet, és ezek közül Oroszország, Venezuela, Bolívia, Nicaragua és Ecuador jelezte, hogy befogadnák. A venezuelai ígéretet hivatalos formában is megkapta már, az oroszhoz viszont feltételek is jártak: Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy csak azzal a feltétellel hajlandó elfogadni Snowden menedékkérelmét, hogy a férfi "nem árt többet az Egyesült Államoknak".Ezt sokan úgy értelmezék, hogy Snowdennek abba kellene hagynia a szivárogtatást.
A férfi a feltételre válaszul korábban visszavonta az orosz menedékkérelmét, de úgy tűnik, most meggondolta magát. Azért döntött így, mert belátta, hogy utazási okmányok híján nem tud továbbutazni a moszkvai reptérről, patthelyzetbe került. A Snowdennel tárgyaló egyik aktivista szerint azonban a férfi nem akar végleg Oroszországban letelepedni, csak megpróbál kikecmeregni a csapdából, amelybe azután került, hogy az amerikai hatóságok érvénytelenítették az útlevelét, és Moszkvában ragadt. Később a jelek szerint továbbutazna Dél-Amerikába.
Snowden ugyanakkor azt is jelezte, hogy sajátosan értelmezi Vlagyimir Putyin feltételét. A Snowdennel tárgyaló aktivisták egyike szerint azt mondta: „Semmilyen cselekedetem, amit tettem, vagy tenni tervezek, nem irányult arra, hogy az Egyesült Államoknak ártsak”. Ebben a megközelítésben tehát ő úgy értelmezi, hogy tovább szivárogtathat az oroszok védelme alatt is, hiszen azzal nem árt, hanem használ az országának.
Ellepték a repteret a kamerák
Snowden és az emberi jogi szervezetek találkozóját péntek délután hatalmas médiaérdeklődés követte. Miközben a repteret elárasztották az újságírók, Snowden a tranzitváró egyik elzárt részében a Human Rights Watch, az Amnesty International és a Transparency International képviselőivel találkozott. A Human Rights Watch által közzétett kép tanúsága szerint a találkozón a WikiLeaks egyik képviselője is ott volt. Később a Guardian megírta, hogy jelen volt egy ügyvéd, egy orosz parlamenti képviselő, és az orosz emberi jogi ombudsman is.
Nem sokkal négy előtt, miközben Snowden és a jogvédők zárt ajtó mögötti egyeztetése folyamatban volt, a Human Rights Watch, Tanya Loksina munkatársa folyamatosan jelentette a benti fejleményeket a New York Timesnak. A jelentések szerint Snowden belátta, hogy legalábbis átmenetileg az orosz menedékkérelem az egyetlen esélye. Nemzetközi szervezetekhez nem fordulhat, mert azok előtt személyesen kellene megjelennie, ő viszont egyelpre még a tranzitvárót sem tudná elhagyni.
A sajtóval is beszélni akar
A találkozó célja a brit Guardian szerint az volt, hogy megbeszéljék, mi legyen Snowden következő lépése. A férfi korábban emailben hívta meg a résztvevőket, akik közül a Human Rights Watch közzé is tette a meghívót. A Reuters szintén kapott korábban egy emailt Snowdentől, amelyben a szivárogtató jelezte: a találkozóra nem fogják beengedni a médiát, de később a sajtóval is beszélni fog. A találkozó a Guardian jelentése szerint délután 4 óra körül ért véget.
A Russia Today angol nyelvű orosz hírtelevízió kora délután élő képet sugároz a reptérről. A felvételen az látszik, hogy a tolongó újságírók egy zárt ajtó előtt várakoznak a reptéren.
A Russia Today orosz hírtelevízió kamerája élő képet ad a reptérről | Előbújt reptéri barlangjából az amerikai szivárogtató | Orosz menekültstátuszért folyamodik az amerikai lehallgatási botrány kulcsfigurája. Edward Snowden péntek délután Moszkvában emberi jogi szervezeteknek azt mondta, hogy elfogadja az orosz feltételeket, de csak azért, hogy később tovább tudjon utazni Dél-Amerikába. A férfi patthelyzetben volt, csak orosz segítséggel tudna továbbmenni. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/20130712-ismet-nyilvanossag-ele-allt-edward-snowden-az-amerikai-szivarogtato.html | 2013-07-12 15:13:00 | true | null | null | Origo |
A KT 459 millió forintos személyi juttatásait nullára, és az intézmény beruházási kiadásait is nullára csökkenté a javaslat.
Varga indoklása
„A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány költségvetési támogatása az elmúlt évek során drasztikusan lecsökkent. A szervezet tanulmányi ösztöndíj programja a magyarországi romák integrációjának egyik legsikeresebb intézménye, az előző szocialista kormányzat azonban a kiutalható ösztöndíjak nagy részét elvonta, és a támogatásból részesülhet ő diákok körét is leszűkítette. Ennek következtében 2009-ben a támogatásra javasolt több mint 13 ezer roma gyermek ösztöndíjára a 2009-es források kevésnek bizonyultak, és 2010-re a helyzet tovább romlott. A javaslat ezért többletforrást csoportosít át annak érdekében, hogy a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány ösztöndíj programja minél több roma diák számára adja meg az esélyt, hogy tanulmányaikat folytatni tudják .
Az ösztöndíj program a Költségvetési Tanács működési kiadásainak csökkentéséből és a Tanács szerepének átalakításából finanszírozható. A Fidesz választási programjában a hivatalok számának csökkentését ígérte . A Költségvetési Tanács működésére majdnem 1 milliárd forintot költöttek el évente .
A Költségvetési Tanács felállítását sem a Fidesz sem pedig a KDNP nem szavazta meg 2008-ban, hiszen szinte azonos feladatokat végez, mint az MNB, vagy az ÁSZ, és eredetileg 1,8 milliárd forintot szántak a működésére . Ugyanakkor feladata ellátásához szükséges bármilyen információt és adatot kérhet attól a szervtől, amely azt kezeli, illetve amely az adat előállítására a 2008 . évi LXXV . törvény szerint „ésszerű erőfeszítéssel képes”.
A költségvetési átcsoportosítás mellett szükséges és időszerű a Költségvetési Tanács feladataink átgondolása, és ezzel összhangban 2008 . évi LXXV. törvény módosítása.”
Varga korábban is nyújtott be egy indítványt, mely szerint az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásából csípne le 100 milliót, és ezzel az összeggel a Magyarországi Cigányokért Közalapítványt támogatná.
A Költségvetési Tanács kritikával illette a költségvetést és a kormány gazdaságpolitikáját is:
A KT szerint hiába helyezte kilátásba a kormány a további karcsúsítását, valamint a dologi költségek visszafogását, ezeken a sorokon valójában alig vagy egyáltalán nem csökkennek a kiadási összegek. A dologi kiadások például a 2010-es büdzséhez képest még nőnek is, mintegy 140 milliárd forinttal.
A foglalkoztatás bővülése nem valószínű, hogy bekövetkezik. A Költségvetési Tanács számításai szerint a kormány által várt 400 ezer munkahely helyett csak százezer jön létre - többek közt ezt mutatja Szlovákia példája. És ha ez nem következik be, akkor a kormány rákényszerülhet arra, hogy a nyugdíjpénztári vagyonból fedezze a költségvetési lyukakat.
A KT figyelmeztetett: a törvényjavaslat nem mutatja be részletesen azt, hogy a makrogazdasági folyamtok feltételezéseiből hogyan vezethetők le a költségvetési tervszámok. A „külső költségvetési tételek” a törvényjavaslat szerint 125 milliárddal kedvezőbbek annál, mint amit a KT makrogazdasági előrejelzése tartalmaz.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint már két év múlva 5 százalékkal bővülhet a gazdaság, ám a KT 3,3 százalékos növekedést jósol erre az évre. Az NGM a következő évekre is hasonlóan optimista, így a KT és a kormány prognózisa között körülbelül két százalékpontos eltérés rajzolódik ki.
Az ösztöndíj program a Költségvetési Tanács működési kiadásainak csökkentéséből és a Tanács szerepének átalakításából finanszírozható. A Fidesz választási programjában a hivatalok számának csökkentését ígérte . A Költségvetési Tanács működésére majdnem 1 milliárd forintot költöttek el évente .
A Költségvetési Tanács felállítását sem a Fidesz sem pedig a KDNP nem szavazta meg 2008-ban, hiszen szinte azonos feladatokat végez, mint az MNB, vagy az ÁSZ, és eredetileg 1,8 milliárd forintot szántak a működésére . Ugyanakkor feladata ellátásához szükséges bármilyen információt és adatot kérhet attól a szervtől, amely azt kezeli, illetve amely az adat előállítására a 2008 . évi LXXV . törvény szerint „ésszerű erőfeszítéssel képes”.
A költségvetési átcsoportosítás mellett szükséges és időszerű a Költségvetési Tanács feladataink átgondolása, és ezzel összhangban 2008 . évi LXXV. törvény módosítása.” --> | Volt alapítványának adná a Költségvetési Tanácstól elvett pénzt a képviselő - Világgazdaság | A Költségvetési Tanács 835,5 milliójából 10 millió forint maradna a jövő évi költségvetésben Varga József, fideszes politikus javaslata nyomán. A pénzt egy korábban általa irányított szervezet kapná. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2010/11/volt-alapitvanyanak-adna-a-koltsegvetesi-tanacstol-elvett-penzt-a-kepviselo | 2010-11-19 20:24:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Csalódott a Fidesz és a KDNP, mert nem a Magyar Katolikus Rádió nyerte "az utolsó" szabad fővárosi frekvenciát – pedig ez volt a "nem titkolt cél". Ezért perelnek, de azt mondják, kormányra kerülve úgyis visszacsinálják. Valóban ez volt az utolsó frekvencia? És valóban a katolikus rádiót akarták "elhallgattatni", vagy a célpontban inkább a Klubrádió megmentése állt?
Az utolsó szabad fővárosi rádiófrekvencia (92,9 MHz) sorsa dőlt el közvetlenül a parlamenti választások második fordulója előtt: az ORTT a Klubrádió pályázatát nyilvánította nyertesnek, a második helyezett a Magyar Katolikus Rádió lett. A szavazásban a fideszes Szalai Annamária nem vett részt, a KDNP-s Tirts Tamás pedig külföldön tartózkodott. A Klubrádiót Ladvánszky Gyögy (MSZP), Gyuricza Péter (MSZP) és Tímár János (SZDSZ) szavazatával nyilvánították győztesnek.
Szalai Annamária lapunknak azt mondta, azért nem vett részt a szavazásban, mivel szerinte "törvénysértő eljárás zajlott". Az ORTT ügyrendjét megsértve játszotta át "a főváros utolsó szabad frekvenciáját" a Klubrádiónak, amelynek így már két frekvenciája is van. Érvelése szerint az MSZP, illetve az SZDSZ delegáltjának immáron "nulla a legitimációja". A frekvenciapályázatot szerinte már azért sem szabadott volna napirendre tűzni, mert az ORTT megbízásából Kínában tárgyaló KDNP-s tag, Tirts Tamás az ügyrendben szereplő lehetőséggel élve kérte, hogy a frekvenciáról a jelenlétében döntsenek.
"A pályázat kiírásakor az ORTT nem titkolt célja az volt, hogy a Magyar Katolikus Rádió, amely a jelenlegi, elavult technológiát képviselő középhullámú sávon befejezi az adást, ezen a jogosultságon (tehát a 92,9-esen – A szerk.) folytathassa tevékenységét. Ebbe a kakukkfészekbe ült bele a Klubrádió." A döntés tehát Szalai Annamária értelmezése szerint közvetve azt is jelenti, hogy "a választások előtti üléseik egyikén elhallgattatják a Magyar Katolikus Rádiót". Mindezekre tekintettel, Szalai Annamária a döntés viszszavonását kéri az ORTT-től (erről a jövő szerdai ülésükön dönthetnek legkorábban).
A Fidesz és a KDNP delegáltjai közleményben szólították fel az ORTT-t, hogy ne kössön szerződést a Klubrádióval. Timár János (SZDSZ) viszont azzal érvelt, a pályázati felhívásban szerepelt, hogy 60 napon belül el kell bírálni a pályázatokat, a testület már így is késésben volt.
Gyuricza Péter MSZP-delegált lapunknak azt mondta, nem tudja értelmezni az illegitimitásukról szóló állítást, mivel mandátumuk 2012-ig szól. A KDNP pedig szerinte nem fordulhat bírósághoz –ezt legfeljebb a pályázók tehetnék meg. A Tirts távollétére vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta, hogy ő maga lemondta saját kínai útját a döntésre váró ügyek mennyisége és súlya miatt. – De ha a KDNP által jelölt tag számára fontosabb, hogy ilyenkor Kínában legyen, akkor viselje annak következményét – fogalmazott. Gyuricza tagadta, hogy a Magyar Katolikus Rádiót akarnák elhallgattatni, hiszen érvényes jogosultsága van középhullámon.
Arra, hogy miért kell két budapesti hullámsáv a Klubrádiónak, Gyuricza Péter azt felelte: pályázatában a Klubrádió vállalta, hogy ha elnyeri a 92,9-es frekvenciát, akkor azonnal megszünteti az összeférhetetlenséget (azaz a a sugárzást a 95,3-as, kereskedelmi frekvencián).
Nem lesz tehát két frekvenciája a Klubrádiónak sem, sőt a 95,3-ast ebben az esetben szintén megpályáztatják. Ezzel kapcsolatban Gyuricza megjegyezte, hogy összesen öt fővárosi frekvencia vár pályáztatásra (köztük a 95,3-as is), nem igaz tehát, hogy a 92,9-es lett volna az utolsó szabad fővárosi frekvencia, ám a Fidesz–KDNP megakadályozta, hogy kiírhassák a pályázatokat. Ráadásul ha a Klubrádió történetesen megnyeri a 95,3-ast, akkor a 92,9-es frekvencia automatikusan a második helyezettre – a katolikus rádióra – száll. Ugyanakkor nem láttak garanciát arra, hogy a Klubrádiót engedné nyerni a Fidesz. Magyarul: ha valaminek a megszűnése fenyeget, az nem a katolikus rádióé, hanem a Klubrádióé.
A Budapestet és 30 km-es körzetét lefedő körzeti frekvenciát –amelyet korábban a Radio Deejay használt – immár évek óta pályáztatják, ám mindeddig sikertelenül. Három évvel ezelőtt a médiahatóság eredménytelennek nyilvánította a versenyt, majd a 2008-as frekvenciamoratórium miatt halasztódott a pályázat. Végül tavaly decemberben döntött az ORTT az új pályáztatásról, de úgy, hogy a már meglévő, vételi lehetőségeiket javítani kívánó adókat is beengedték a versenybe, egyértelműen azért, hogy a Magyar Katolikus Rádió is indulhasson. Ezt a célt tükrözte a pályázati felhívás is.
A jelek szerint az MSZP-s ORTT-tagok, miután hiába próbáltak megegyezni a halogatásra játszó jobboldali kollégáikkal a két rádiónak adandó frekvenciákról, az utolsó pillanatban saját kezükbe vették a döntést: olyan helyzetet igyekeztek teremteni, amelyben az új kormány nem fojthatjameg a Klubrádiót. Kérdés, nem ébredtek-e túl későn.
Arató: Szabályosan nyertünk
Szabályos, korrekt pályázaton nyertünk – nyilatkozta lapunknak az ORTT-döntéssel kapcsolatos kritikákra reagálva Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója. Ha valahol történt törvénysértés, akkor az a 95,3-as frekvencia meg nem hirdetése volt, amit már tavaly novemberben meg kellett volna tenni. Erre máig nem került sor, a múlt év végén ugyanakkor meghirdették a 92,9-es frekvenciát. Mivel egy bizonytalan pályázatra nem lehet tervet alapozni, úgy ítéltük meg, hogy meg kell pályáznunk a 92,9-es sávot. Komoly pályázatot készítettünk, ezt honorálta az ORTT azzal, hogy győztesnek hirdetett – hangsúlyozta a rádió elnöke. | Belföld: A Fidesz a Klubrádió ellen? | Csalódott a Fidesz és a KDNP, mert nem a Magyar Katolikus Rádió nyerte „az utolsó” szabad fővárosi frekvenciát – pedig ez volt a „nem titkolt cél”. Ezért perelnek, de azt mondják, kormányra kerülve úgyis visszacsinálják. Valóban ez volt az utolsó frekvencia? És valóban a katolikus rádiót akarták „elhallgattatni”, vagy a célpontban inkább a Klubrádió megmentése állt? | [
"2010-04-22",
"frekvenciák",
"médiahatóság",
"rádió"
] | 0 | http://nol.hu/belfold/20100422-a_fidesz_a_klubradio_ellen_-633521 | 2010-04-22 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Ahogyan arról már beszámoltunk, először az Index szerette volna kikérni a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA) Antall József Elhallgatott interjúját. A közszolgálati médiaközpont azonban nem adta ki ezt az eléggé közszolgálati jellegű videót az évfordulón.
Majd később egy közleményt is kiadott az évi közel 80 milliárdnyi adóforintból működő MTVA, amiért a portál jogtalanul használt egy YouTube-felvételt, amit később le is tiltottak, annak rendje és módja szerint:
„Az MTVA ma reggel sajnálattal tapasztalta, hogy az index.hu jogtalanul, engedély nélkül, szerzői jogait tudatosan megsértve használta a közmédia felvételeit, amikor Antall József néhai miniszterelnök ún. “Elhallgatott” interjújának teljes felvételét sugározta. A sugárzáshoz az MTVA nem járult hozzá, így az oldal azt törvénytelenül használta. Az ügy azért is felháborító, mert az index.hu saját szerzői jogi védelemről szóló nyilatkozatának is ellentmond, és maga olyan gyakorlatot folytat az illegális sugárzással, amivel szemben minden műsorszolgáltatónak kötelessége fellépni. A jogosulatlan felhasználás büntető és polgári jogi következményeket von maga után. Az MTVA felszólítja az index.hu-t a jogsértés beszüntetésére. Az MTVA vizsgálja a jogosulatlan használat miatti jogi lépések megtételét, és elvárja az Index bocsánatkérésének közzétételét.”
Háromezer forint másodpercenként
De nemcsak az Index, a Hír24 is szeretett volna felvételeket kérni az MTVA-tól, kiderült, aranyárban mérik az archív műsorokat. Mi Boross Péter bejelentését szerettük volna felhasználni az évfordulóra, 10-15 másodpercről lett volna szó, nincs fenn a videómegosztókon. Az MTVA őrzi a jelenetet, amikor megszakadt a Kacsamesék és a későbbi miniszterelnök bejelentette, elhunyt Antall József.
Az MTVA válaszolt, kaptunk egy árlistát az 1997. január 1. előtt készült (tehát archív) műsorokról:
„Visszatérve a mi archívumi felvételeinkre, szeretném tájékoztatni a technikai díjainkról:
Megtekintés: 5.000Ft+Áfa
Átírás: 12.000Ft+Áfa
FTP transfer (vagyis az átküldés díja): 4.500Ft+Áfa
A 24 órán belüli teljesítés miatt 100% felárat számítunk a fenti díjakra”
A felhasználás díja pedig, ami egy adást és egy ismétlést foglal magába 3000 forint + Áfa másodpercenként, ez tizenöt másodperccel számolva negyvenötezer (45.000) forint plusz Áfa, összesen 61.665 forint kerekítve.
Nem kértük.
Szélmalomharc az internettel
Visszatérve az „Elhallgatott” Antall-interjúra (ami immár kétszeresen elhallgatott), az MTVA letiltotta a YouTube-ról, de léteznek más videómegosztók is…
Az ominózus felvételen Berkes Zsuzsa bemondó beszél, 1993. december 17-én, Antall József temetésének a napján. Csak egyetlen gondolatot emelünk ki:
„De valami furcsa politikai szándék közéjük állt. A felvétel ma is jóval több, mint valamiféle történelmi kuriózum. Érvényessége máig hatol, és talán utólag is segíthet bennünket a megértésben, eligazodásban.”
E gondolat mentén haladva úgy gondoltuk, nem fosztanánk meg olvasóinkat a videótól, ám attól ódzkodtunk, hogy a nagyrabecsült MTVA engedélye nélkül “sugározzuk” ezt a történelmileg fontos felvételt. Ehelyett inkább szeretnénk arra a szélmalomharcra rávilagítani, amit – szerény véleményünk szerint – teljesen feleslegesen folytat a szeretve tisztelt magyar közmédia az úgynevezett INTERNET ellen.
A felvételt ugyanis a pánikszerű tiltások ellenére most is több helyen meg lehet tekinteni.
Például itt. | Hiába küzd az MTVA - nem tudják eltitkolni az Antall-interjút | A rendszerváltás óta másodszor is letiltotta a köztévé a húsz éve elhunyt miniszterelnök interjúját. Az internet korában ez azonban már nem olyan egyszerű. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/13/hiaba-kuzd-az-mtva-nem-tudjak-eltitkolni-az-antall-interjut/ | 2013-12-13 11:41:00 | true | null | null | 24.hu |
A Fidesznek még egyetlen plakátja sincs az utcán, de az őt támogató CÖF már teleszórta az országot. Az nem egyértelmű, hogy van-e együttműködés a párt és a civil szervezet között, de az valószínűleg soha nem fog kiderülni, honnan volt pénz a kampányra.
Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon együtt tették tönkre az országot - harsogták tele az országot 2012 őszén a Civil Összefogás Fórum (CÖF) nevű szervezet plakátjai. A CÖF-öt 2009-ben alapították, és először akkor kaptak országos figyelmet, amikor 2012 elején békemenetet szerveztek Orbán Viktor támogatására. A szervezet a választásokhoz közeledve rövid időn belül másodszor tett közzé a baloldal egyes politikusait támadó hirdetéseket.
Bár a többi párt közelében is előfordulnak a politikájukat támogató civil szervezetek, ezek egyike sem kezdett még olyan látványos kampányba, mint a CÖF. A szervezet ezeket az akciókat nem tartja a kampány részének, hanem társadalmi ismeretterjesztésnek nevezi, és ahogy korábban a békemenetekről és a Gyurcsányt, illetve Bajnait támadó plakátkampányról, az újabb akciókról is azt állítják, hogy azokat tagjaik inspirálták, kezdeményezték.
Közben ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a üzeneteik egyeznek a Fidesz mondanivalójával. A kormánypárt kampányának lehetséges irányairól szóló korábbi cikkünkben több fideszes forrás utalt vissza a CÖF 2012-es akciójára azzal a megjegyzéssel, hogy a mondanivalót - "együtt tették tönkre az országot" - már korábban megfogalmazták, “most csak újra elő kell venni, vagy egyszerűen csak rámutatni, hogy tessék, megmondtuk”. Vagyis háttérbeszélgetésekben a politikusok úgy emlegették a CÖF hirdetéseit, mintha a saját kampányuk lett volna. “Nyugodtan beszélhetnek is róla így, mert ez egy olyan hathatós kampány volt a civilek részéről, ami a Fidesz malmára hajtotta a vizet” - mondta erre Csizmadia László, a CÖF elnöke most az Origónak.
Kiszervezett kampány
A kormánypártoknak hajthat hasznot a szervezet legújabb, a baloldali vezetőket egy bohóc társaságában bűnözőként feltüntető plakátja is. Megkérdeztük Csizmadia Lászlót, a CÖF elnökét arról, hogy megjelenés előtt egyeztették-e ezeket a plakátokat a Fidesszel, mire ő azt mondta, hogy “pártszinten” nem volt egyeztetés, de a bohócos koncepciót készen kapták valakitől. Amikor később ennek részleteiről érdeklődtünk, akkor már azt mondta, hogy semmilyen szinten nincs kapcsolatuk a kormánypártokkal. A Fidesztől azt a választ kaptuk, hogy a párt sem erre a plakátkampányra, sem más célra nem adott támogatást a CÖF-nek, de azokra a kérdéseinkre nem válaszoltak, hogy egyeztettek-e az üzenetről a civil szervezettel, vagy együttműködtek-e a plakátok, képek (úgynevezett kreatívok) gyártásában, vagy a médiafelületek bérlésben.
A párt és a civil szervezet közötti kapcsolatnak, támogatásnak azért lenne jelentősége, mert Magyarországon törvény szabályozza és korlátozza a kampányköltéseket. A korábbinál sok szempontból engedékenyebb kampányfinanszírozási törvény - amelyet a kormánypártok javaslatára és támogatásával fogadtak el tavaly - jelöltenként maximum ötmillió forintot enged költeni a pártoknak, jelölő szervezeteknek a kampányban. A korábbi választásoknál még egymillió forint volt ez a korlát, amit a kampányt monitorozó civil szervezetek szerint a nagy pártok mindig túlléptek. Az idei kampányra az állam ad támogatást a jelölteknek és a pártoknak, a pénzzel pedig tételesen el kell számolniuk az Állami Számvevőszéknél.
A kampányfinanszírozási törvény azonban csak a jelölteknek, pártoknak írja ezt elő, nem foglalkozik a mások által megrendelt hirdetésekkel, így nem vesz tudomást például a CÖF-jelenségről sem - mondta az Origónak Ligeti Miklós, a kampányfinanszírozás átláthatóvá tételéért évek óta küzdő Transparency International Magyarország jogi vezetője. “A CÖF kampánya jó példa arra, aminek a veszélyére már tavaly is felhívtuk a figyelmet: a kampány kiszervezhetővé válik. Nehéz lenne azt mondani a CÖF plakátjaira, hogy ez nem politikai kampány, ennek ellenére soha nem fogjuk megtudni, hogy mennyiért és kinek a pénzéből készültek”.
Ez pedig Ligeti szerint több szempontból is problémás: egyrészt nem lehet kizárni, hogy valamilyen módon közpénzeket használtak fel hozzá, másrészt az ismeretlen finanszírozás korrupciós nyomás alá helyezheti azt a pártot, amelynek az érdekeit szolgálja. “Lekötelezettje lesz azoknak, akik támogatják a kampányt, felmerülhet, hogy ha hatalomra kerül, akkor visszacsorgat nekik valamit ebből megrendelések, közbeszerzések, támogatások formájában, azaz az adófizetők pénzéből stafírozzák ki azokat, akik támogatták” - mondta.
Az ügyet némiképp árnyalja, hogy az újságokban, internetes oldalakon közzétett hirdetéseknél politikai hirdetésként számolják el azt is, hogy ha civil szervezet tesz közzé politikai üzenetet, mondta korábban az Origónak a Nemzeti Választási Bizottság. Ez azonban csak egy kis szelete a kampánynak, és egyelőre nem világos az sem, hogyan történik mindez a gyakorlatban, melyik párthoz írnak például egy kormányellenes vagy Fidesz-ellenes üzenetet.
Obama meggondolta magát
A civil szervezetek által szervezett politikai kampány Magyarországon még szokatlan, de az Egyesült Államokban már a negyvenes évek óta létező, megszokott jelenség. Az első PAC-et, azaz politikai akcióbizottságot az után hozták létre, hogy megtiltották a cégeknek és szakszervezeteknek, hogy közvetlenül költsenek politikai kampányokra. De a PAC-ek működését is korlátozták, megszabták például, hogy mennyit költhetnek egy jelölt támogatására, vagy mennyi pénzt fogadhatnak el egy-egy szervezettől. Az elvileg független, de általában egyik vagy másik párthoz kötődő, vagy egy adott jelöltet támogató "super PAC"-ek jelentősége különösen azok után nőtt meg, hogy 2010-ben egy legfelsőbb bírósági döntés lehetővé tette, hogy korlátlanul fogadjanak el pénzt magánszemélyektől, cégektől és szakszervezetektől is.
A döntést sokan vitatták, többek között Barack Obama is azt mondta róla 2010-es évértékelő beszédében, hogy a döntés “hatalmas győzelem a nagy olajcégeknek, a Wall Street-i bankoknak, az egészségbiztosítóknak és más befolyásos érdekcsoportoknak”. Obama érvelése az volt, hogy a korlátlan adományok eltorzítják az erőviszonyokat, és indokolatlanul nagy befolyáshoz jutnak a gazdagok és hatalmasok az átlagemberekhez képest.
Nem meglepő, hogy ezek után Obama és környezete nem támogatta és szorgalmazta a super PAC-ek létrehozását és támogatását, az viszont igen, hogy később, amikor látták, hogy a republikánus oldal mennyi támogatáshoz jut így, meggondolták magukat, és az egyik super PAC támogatására szólították fel a szavazóikat.
Nem kell részletezni
A korrupció esélyének csökkentésére az Egyesült Államokban a super PAC-eket kötelezik arra, hogy nyilvánosságra hozzák, hogy kitől fogadtak támogatásokat, és mennyit költöttek a kampányra. A CÖF bohócos kampányának költségeit firtató kérdésünkre Csizmadia László csak annyit válaszolt: “nyilvánvaló, hogy üzleti titkokat nem fogok elárulni”, és hozzátette, hogy majd a törvényes időben, a törvényes módon elszámolnak mindennel.
Míg a kampányfinanszírozásról szóló törvény a pártoknak és a jelölteknek előírja, hogy a választások után 15 nappal el kell számolniuk a kampányra fordított pénzzel, a CÖF-nek és a mögötte álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak (CÖKA) a törvény szerint csak a jövő év május végéig kell majd beszámolnia idei gazdálkodásáról. Arra semmi nem kötelezi őket, hogy ezt nagyon részletezzék, tehát például nem kell név szerint megnevezni a támogatókat.
A 2012-es beszámolójukból még az sem derül ki világosan, hogy mennyit költöttek az “Együtt tették tönkre az országot” kampányra, csak az, hogy összesen 21,5 millió forintot fordítottak “ismeretterjesztő anyagokra, szórólapokra”. Csizmadia akkor is azt állította, hogy a kampányt magántámogatásokból finanszírozták, de a beszámolójuk szerint magánszemélyektől csak 4,97 millió forint adományt kaptak, ami biztosan nem elég egy országos plakátkampányra. A beszámoló szerint abban az évben “alapítványoktól, közhasznú szervezetektől” volt 40 millió forint támogatásuk, de nem derül ki, hogy azt kiktől kapták. A Fidesz pártalapítványának, a Polgári Magyarországért Alapítványnak a beszámolója viszont elárulja, hogy ők adtak támogatást a CÖF-nek, amit Csizmadia is elismert, de azt mondta, hogy azt a pénzt elkülönítve kezelték, és nem fordítottak belőle a kampányaikra.
A CÖKA az előző évben, 2011-ben még alig kétmillió forint bevételből gazdálkodott, és az akkor leadott beszámolójuk még jóval beszédesebb, mint a 2012-es: név szerint szerepelnek benne például azok a magánszemélyek, akik adományokkal támogatták az alapítványt: jellemzően 1-5 vagy 10 ezer forintokat utaltak, az alapító Csizmadia László és egy “Csizmadiáné” nevű adományozó viszont többször is 300-700 ezer forintos adománnyal támogatta a szervezetet. “Az volt az érdekünk, hogy az alapítványunk túléljen addig, amíg jobban meg nem ismernek minket. Az adományokat adózott jövedelemből tettem, a NAV bármikor ellenőrizheti, végigkövethető. Ugye nem probléma, hogy pár százezer forinttal támogattam egy olyan alapítványt, egy olyan célt, ami fontos nekem? Akkor még egyedül voltam, de most már egyre többen vannak így” - mondta Csizmadia.
A CÖF kampányán kívül az MSZP és a Jobbik is elindította már országos kampányát, a Fidesznek viszont egyelőre nem látni a hirdetéseit. Ezekre egy ideig még várni is kell, a párttól azt a választ kaptuk, hogy csak február 15-én indítják el a kampányukat.
Kövessen minket Facebookon is! | Fekete lyuk tátong a Fidesz kampánya mellett | A Fidesznek még egyetlen plakátja sincs az utcán, de az őt támogató CÖF már teleszórta az országot. Az nem egyértelmű, hogy van-e együttműködés a párt és a civil szervezet között, de az valószínűleg soha nem fog kiderülni, honnan volt pénz a kampányra. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20140124-civil-szervezetek-a-valasztasi-kampanyban-a-cof-kampanya.html | 2014-01-27 17:47:00 | true | null | null | Origo |
2020.06.19. 10:00
A vissza nem térítendő támogatások után csaknem egymilliárd forint hitelt is kapott, hogy kilábaljon a járvány okozta válságból.
Kajakkal közlekedni Budapesten? – a „katasztrófaturista" Földes András árvízi filmje
2024.01.10. 18:301 perc | hvg360 - Csak úgy záporoznak a milliárdok Tiborcz István pécsi barátjára | A vissza nem térítendő támogatások után csaknem egymilliárd forint hitelt is kapott, hogy kilábaljon a járvány okozta válságból. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202025_hotel_palatinus_zaporoznak_amilliardok | 2020-06-19 12:53:00 | true | null | null | HVG360 |
2010.06.10. 22:00
Máig nem csillapodik a vita vasúti szakmai berkekben, hogy valóban kiemelkedő árat kapott-e a MÁV két esztendeje az áruszállító leányvállalatáért, vagy eltékozolták a stratégiai fontosságú céget. Szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a Cargót alaposan kistafírozták: olyan értékes vagyonelemeket kapott hozományba, mint a BILK Kombiterminál Zrt. vagy a Tiszavas vasútijármű-javító és -gyártó üzemegység.
Mikor 2008 januárjában pecsét került a MÁV Cargo adásvételi szerződésére, a szocialista–szabad demokrata kormányzat azt hangsúlyozta, hogy kiemelkedően magas árat sikerült kapni a leányvállalatért. Tény, hogy a kétfordulós pályázat első körében a legtöbb pályázó 50-60 milliárd forintos vételárban gondolkodott. Ennél lényegesen magasabb összeget a végső körben csak a második helyezett szlovák állami vasút, és a későbbi nyertes Rail Cargo Austria (RCA) kínált.
Akkoriban arról kevés szó esett, hogy a MÁV Cargo megvásárlója egy sor cég többségi tulajdonrészét is megszerezte. Ezek a cégek: a Mávtranssped Kft., fuvarozó operátor, a MÁV Tiszavas Kft. járműjavító üzem, amely vagongyártást is folytat, a Kombiterminál Kft., amely ma is a kelet– nyugati kombinált árufuvarozás fordítókorongjaként üzemel, a MÁV Raktár Kft., a Logisztár Kft., a Kombiwest Kft., a Transfer-R Kft. Bilk-Log Rt., amelyek a kombinált fuvarozáshoz kapcsolódó szolgáltatást végeznek, valamint az aradi Konténer Terminál Kürtös résztulajdona. A Rail Cargo Ausztria a tulajdonba vétel után átrendezte a cégeket. A BILK Kombiterminál Zrt., a MÁV Kombiterminál Kft., – új neve: Rail Service Hungaria Kft. –, a Mávtranssped Kft., illetve a MÁV Tiszavas Kft. alkotják az új portfóliót.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen értéket képviselnek a fenti cégek. Van olyan szakember, aki azt állítja, a BILK Kombiterminál önmagában sokszor tízmilliárd forintot ér, a cégportfólió értéke pedig megközelíti a 102,5 milliárdos vételi öszszeget. Akadt olyan szakértő, aki szerint a felsorolt cégek értéke csak nagyjából a fele lehet a fenti összegnek. Ez azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az osztrák állami cég öt év alatt 43,5 milliárd forintos fejlesztésre vállalt kötelezettséget. Ezt a pénzt azonban az RCA csak papíron fordítja a magyar leányvállalatra, az ebből a célból vásárolt mozdonyait az anyacégnél használják. Vagyis a vételár csaknem felét így spórolják meg az osztrákok.
Tévedésnek minősítette egyik hozzászólónk a MÁV Cargo cégportfóliója árának fenti értékelését. Szerinte a felsorolt üzletrészek ára legfeljebb 10-15 milliárd forint lehet. Ezzel szemben a magyar állam az osztráknak a GYSEV egyes vonalainak villamosításával, illetve a magyar vontatóállomány háttérbe szorulásával fizet a MÁV Cargo indokoltnál magasabb vételáráért.
Abban minden szakértőnk egyetértett, hogy a MÁV hosszú távon nem járt jól a Cargo eladásával. A vételárat felélték, a cég hitelállományát nem sikerült csökkenteni, a MÁV mozdonyparkját kezelő Trakció pedig sok vontatási feladattól esett el. | Mégis olcsón adtuk a MÁV Cargót? | Máig nem csillapodik a vita vasúti szakmai berkekben, hogy valóban kiemelkedő árat kapott-e a MÁV két esztendeje az áruszállító leányvállalatáért, vagy eltékozolták a stratégiai fontosságú céget. Szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a Cargót alaposan kistafírozták: olyan értékes vagyonelemeket kapott hozományba, mint a BILK Kombiterminál Zrt. vagy a Tiszavas vasútijármű-javító és -gyártó üzemegység. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/06/megis-olcson-adtuk-a-mav-cargot | 2010-06-01 01:26:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Sokan felhúzták a szemöldöküket a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM), amikor nemrég Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár megvált eddigi kabinetvezetőjétől, Tombor Bálinttól, akinek házon belül rögtön találtak egy új pozíciót, hogy az Eximbank kötött segélyhiteleivel foglalkozhasson.
A minisztériumnál rákérdeztünk az értesülésünkre, a következő választ kaptuk:
A Külgazdasági és Külügyminisztérium Eximbankot felügyelő államtitkára Szabó László, így a hatékonyabb munkavégzés érdekében a jövőben az Eximbank kötött segélyhiteleit is Szabó államtitkár úr felügyeli. Tombor Bálint Mikola István munkatársaként foglalkozott eddig a segélyhitelekkel, a jövőben ugyanezt a munkát végzi Szabó László felügyelete mellett.
A válaszból kiderül, Tombor eddig valamilyen oknál fogva úgy foglalkozhatott az Eximbank kötött segélyhiteleivel Mikola István beosztottjaként, hogy az Eximbankot közben még csak nem is Mikola, hanem egy másik államtitkár felügyelte; most pedig Mikola hiába vált meg Tombortól, a távozó kabinetfőnök nem csak új pozíciót kapott, de megtarthatta korábbi feladatát is.
Hogy az eximbankos segélyhitelek vajon miért kötődnek ennyire szorosan a nyilvánosságban szinte ismeretlen Tombor személyéhez, arra a volt kabinetfőnök előélete sem feltétlenül ad egyértelmű magyarázatot. Egy 2008-as életrajz szerint ugyanis Tombor Bálint 1996-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetemen gyógyszerészként végzett, majd hazai és külföldi egyetemeken folytatott gyógyszerészeti kutatásokat, illetve különböző gyógyszeripari, gyógyszerkutató és gyógyszerfejlesztő cégeknél dolgozott.
Az életrajz ugyanakkor megemlíti, hogy Tombor a szabadidejében a vitorlázás mellett gazdasági diplomáciát is tanult – utóbbihoz láthatóan volt érzéke.
Magánhitelezés itt
A gyógyszerész múlttal rendelkező Tombor Bálintot minisztériumi forrásaink saját jogán egyáltalán nem tartják fajsúlyos figurának, és mostani pozícióváltása és a portfóliója sem önmagáért érdekes. Hanem azért, mert ő a testvére annak a Tombor Andrásnak, akiről Habony Árpád az ellene indult NAV-vagyonosodási vizsgálat során azt állította, többek közt az ő 20 milliós magánhiteléből élt az utóbbi években. A luxusfogyasztásait nem igazán leplező tanácsadó másik nagy hitelezője Andy Vajna.
Tombor András és Habony neve azóta egyre több, egészen más témájú cikkünkben is már rendre együtt bukkan fel: legutóbb akkor, amikor arról írtunk, hogy a metrópótló buszok méregdrága kiszervezésének ügyében a várható befutó mögött „Tombor András jobboldali vállalkozót és Habony Árpádot sejtik sokan″, vagy amikor a Fővárosi Közbeszerzési Kft. által leuralt 300 milliárdos közbeszerzési keretről szóló cikkünkben azt fejtegettük, hogy „Tombor András volt miniszterelnöki tanácsadó és Habony Árpád kettőséről lehet tudni, hogy sokat forgolódnak a főváros körül."
Tombor Andrást korábban már a keleti nyitás külpolitikájának fontos oroszbarát figurái között is megemlítettük, mint akinek a Miniszterelnökség és a főváros közt volt informális összekötő szerepe. Az egyik konkrét ügy pedig, melyben forrásaink emlegették a nevét, a hármas metró szerelvényeinek felújítása, amit végül az orosz Metrowagonmash nyert meg.
Belföldi hitelezés ott
A dolog ott lesz még érdekesebb, hogy maga az Eximbank, melynek kötött segélyhitelezési programja Tombor Bálinthoz tartozik, szintén több szálon kötődik a Rogán–Habony érdekkörhöz. Az Eximbank egyik vezérigazgató-helyettese – ezt a pozíciót bármiféle banki múlt nélkül kaphatta meg – az a Puskás András, aki Rogán Antal belvárosi regnálása alatt (2006-14) végig alpolgármesterként szolgált, egyébként pedig mindketten a Pasa Park lakóparkban laknak.
Az ő kinevezése nem váltott ki nagyobb médiavisszhangot, nem úgy az Exim belföldi hitelezése gyakorlata. Ugyanis az Eximbank adott tavaly 21 millió eurónyi, azaz 6,72 milliárd forintnyi „versenyképességet javító belföldi befektetési hitelt" a szintén a Rogán–Habony-körhöz sorolt Andy Vajna filmügyi kormánybiztosnak a TV2 megvásárlására, majd pedig idén tavasszal még 1,3 milliárdot a TV2 Média Csoport Kft. működtetésére.
A Figyelő idén januári cikke (Exim újratöltve) még több érdekes szálat megemlít: „a bank több belvárosi szállodaügyletben is felbukkant, és a vitatott kockázati tőkés pályázatban is úgy tűnt, hogy annak a Gubicza Ágostonnak lehet esélye befutni, aki Rogán Antal első feleségének a férje, s így a miniszter első gyermekét neveli". Az Eximbank tavaly írt ki pályázatot egy 16 milliárd forintos tőkealapra, a sajtóban pedig várható befutónként azt a GB&Partnerst kezdték el emlegetni, melynek több áttéttel, de Gubicza a tulajdonosa. Gubicza felesége az a Sonnevend Alexandra, aki korábban Rogán Antal felesége volt, és akitől 2003-ban született a fideszes politikusnak fia.
Nemzetközi hitelezés amott
A kötött segélyhitel lényege, hogy a fogadó ország – jellemzően egy harmadik világbeli, afrikai vagy ázsiai fejlődő ország – kap egy olyan kedvezményes kölcsönt, amiért cserébe árukat és szolgáltatásokat kell vásárolnia az adományozó országtól. Ezt a hitelfajtát nemzetközileg szabályozzák, a megállapodást pedig két kormány köti egymással. Magyarország esetében az Eximbank nyújta a hitelt, a Mehib Zrt. a kötött segélyhitelek biztosítója, a segélyhitelezési program működtetője pedig a külgazdasági ügyekért felelős miniszter. És ahogy megtudtuk, a külügyminisztériumon belül Tombor Bálint foglalkozott, és foglalkozik ezzel a programmal.
Nem kevés pénzről van szó. A minisztérium tájékoztatása szerint 2015-16-ban három országnak ajánlott fel Magyarország kötött segélyhitelt, amiről alá is írták a kormányközi megállapodásokat:
Vietnam: 60 millió euró egy onkológiai kórház felépítésére a dél-vietnámi Can Tho-ban, a megállapodást Hanoiban írták alá 2016. január 12-én.
Mongólia: 25 millió dollár az 1960-70-es években magyar vállalatok által kialakított Songino-i Biokombinát Állami Vállalat rekonstrukciójára, a megállapodást Ulánbátorban írták alá 2016. január 25-én.
Laosz: 30 millió dollár egy több elemből álló új élelmiszer-biztonsági rendszer kiépítésére, a megállapodást Budapesten írták alá 2016. február 22-én.
Hogy milyen cégek vehetnek részt a sok tízmillió eurós és dolláros projektekben, arról a KKM szerint a támogatott ország hatásköre dönteni, azonban „a kötött segélyhitel folyósításáról szóló kormányközi megállapodások alapján a támogatott beruházásokat magyar cégek, magyar export révén fogják megvalósítani."
A minisztérium arra a kérdésünkre viszont nem válaszolt, hogy pontosan milyen minőségben folytatja kabinetfőnöki megbízatásának megszűnése után Tombor a munkáját – akit egyébként a minisztérium pluszban még politikai tanácsadóként is foglalkoztatott. Eredeti értesülésünk arról szólt, Tombor miniszteri biztosként felügyeli majd az Exim kötött segélyhitelezését, erre azonban nem kaptunk megerősítést. Ugyanakkor Tombor nemrég Kambodzsában bukkant fel helyi beszámolók szerint – a minisztérium erről azt írta, Tombor politikai főtanácsadóként tárgyalt ott július 1-5. között, kiutazásának célja pedig Szijjártó Péter 2016 januári látogatásának utókövetése és a Kambodzsával kialakítandó együttműködés irányainak egyeztetése volt. | Habony hitelezőjének testvére felügyeli az Eximbank segélyhiteleit | Habony hitelezőjének testvére felügyeli az Eximbank segélyhiteleit - Arról a bankról van szó, ami a Habony-Vajna-kör médiavásárlását hitelezte, és ahol Rogán Antal volt alpolgármestere az egyik bankvezér. Követni is nehéz a családi összefonódásokat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/07/25/habony_hitelezojenek_testvere_felugyeli_az_eximbank_segelyhiteleit/ | 2016-07-26 23:00:00 | true | null | null | Index |
Tizenegy év fegyházra ítélték a kamubróker F. Attilát, akinek társaival több mint kétmilliárd forint kártérítést is meg kell fizetnie a Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint - írja az MTI.
A vádirat szerint F. Attila 2010 végétől adta ki magát sikeres, jó kapcsolati hálóval rendelkező brókernek, hogy kiemelkedő hozamú és ugyanakkor kockázatmentes befektetési lehetőséget kínáljon. Összehangoltan működő, piramisszerű bűnszervezetet hozott létre, melynek kizárólagos célja az volt, hogy megszerezze a velük szóba álló emberek pénzét.
A vád csaknem háromszáz rendbeli, különösen nagy kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás volt. A vádlottak tagadták a vádakat, F. Attila azzal védekezett, hogy az összegyűjtött pénzt nem sikerült befektetni, illetve továbbadta egy meg nem nevezett személynek. Társai pedig arra hivatkoztak, hogy a befektetésre kapott pénzt továbbadták a szervezetben felettük állóknak és így ők maguk is az ügy áldozataivá váltak.
Az elsőfokú ítélet szerint a 28 vádlott közül F. Attila mellett ugyancsak a bűnszervezet tagja volt még 12 ember, ők szintén letöltendő büntetést kaptak. Négy vádlott kapott részlegesen felfüggesztett büntetést, tucatnyi vádlottat pedig bizonyítottság hiányában felmentett.
Az ügyben kiszabható büntetés a bűnszervezet miatt akár 20 év is lehetett volna, a törvényszék azonban figyelemmel volt arra, hogy a sértettek nem voltak körültekintők, amikor a pénzüket irreális, közgazdaságilag nem igazolható hozamok ígéretével befektették.
Az elsőfokú ítélet szerint az ügyben 8,5 milliárdos kár bizonyított. Az elítélt vádlottaknak az elsőfokú döntés szerint több mint 2 milliárd forint, 95 ezer dollár, illetve 860 ezer euró kártérítést kell kifizetniük a sértetteknek. F. Attila marad előzetes letartóztatásban. | 11 év fegyházat kapott a 8,5 milliárdot összelapátoló álbróker | 11 év fegyházat kapott a 8,5 milliárdot összelapátoló álbróker - Emellett társaival 2 milliárd forint kárt kell visszafizetniük. Az ügyben 28 embert vádoltak meg. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/06/26/11_ev_fegyhazat_kapott_a_8.5_milliardot_osszelapatolo_albroker/ | 2017-06-27 13:45:54 | true | null | null | Index |
Fantomintézetbe ölt Orbán 1,3 milliárdot Kövér kedvéért
Alig ad életjeleket magáról az az intézet, melyet 1,3 milliárd forinttal indított el a kormány, tavaly pedig úgy kapott 100 milliót, hogy még csak papíron létezett. Több órás telefonálás után sem találtuk meg az irodáját, a kormányzati kommunikáció szerint viszont a Miniszterelnökségen székelnek. A kutatóintézet vezetője Kövér László régi barátja, aki havi 997 ezret kap a posztja után.
„Szerepel a névjegyzékben az intézet, de nincs szám hozzárendelve” – közölte a hvg.hu-val a Miniszterelnökség telefonközpontosa, amikor arra kértük, kapcsolja a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet (NSKI). Viszont megadta az intézmény elnökhelyettese, Fráter Olivér mobilszámát, ám amikor tárcsáztuk, akkor egy gépi hang közölte: „a szám átmenetileg ki van kapcsolva a forgalomból”. Kicsengett viszont az elnök, Szász Jenő telefonja – melyen decemberben még elértük –, ám senki nem vette fel, sms-ünkre nem reagált.
A hvg.hu csütörtökön több órás keresgélés után sem tudta kideríteni, hogy lelhető fel a NSKI. A tudakozó szerint nincs is hivatalos elérhetőségük. Mivel a miniszterelnök által személyesen jegyzett, februárban kiadott alapító okirat szerint az intézet székhelye a Kossuth tér 1-3. szám alá van bejegyezve, ezért hívtuk a címen lévő Országházat is, de ott nem is halottak az NSKI-ről, sem a két vezetőjéről. Társadalomkutatói körökből azt az információt kaptuk, hogy Fráternek állítólag irodája van a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat kezelő alap Magyarság Háza nevű épületében, de ott sem tudták kapcsolni az elnökhelyettest, azt mondták, nem dolgozik ott.
Pedig a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet a kormány egyik legfontosabb háttérintézménye, alapító okirata szerint „a miniszterelnök irányítása alatt működő központi hivatal”, alkalmazottai „fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek”, akiknek a legmagasabb fokú titkosszolgálati átvilágításon kell átesniük. Az NSKI-t létrehozó december 11-i kormányrendelet szerint az intézet létszáma 100 fő, a kormány pedig tavaly az utolsó pillanatban úgy módosította a 2013-as költségvetést, hogy 1,2 milliárd forintot különített el a hivatal számára az idei évre.
Köd előttem, köd utánam
Nem az iroda fellelhetetlensége az egyetlen furcsaság. Szász Jenőt és Fráter Olivért a kormányfő egy 2013. február 12-i miniszterelnöki határozattal nevezte ki, de visszamenőleges hatállyal, egy nappal korábbi időponttól. Ugyanakkor egy december 18-i kormányhatározattal még a 2012-es költségvetés terhére elkülönítettek 100 millió forintot a hivatalra a Miniszterelnökség előirányzatából – azaz 6 munkanap maradt arra, hogy esetleg még abban az évben elköltsék a pénzt.
Tavaly decemberben viszont az intézet lényegében csak papíron létezett: az alapító okirat ugyanis február 11-én kelt. A 100 millió forint 2012-es elkülönítésekor pedig még az elnök sem volt kinevezve, márpedig hivatalosan ő gyakorolja az alkalmazottak felett is a munkáltatói jogokat, tehát februári kinevezéséig nem vehetett fel embereket sem. Szász Jenő kinevezése egyébként elhúzódott: két hónappal az intézetet létrehozó decemberi rendelet után született a kinevező határozat, miközben 2012 októbere óta lehetett tudni, hogy rá szabták a feladatot – akkor kérte fel Orbán Viktor a feladatra.
Információink szerint három hónappal az alapítás után még mindig keresik az intézethez az embereket. A hvg.hu-nak egy erdélyi szociológus és egy magyarországi kisebbségkutató is azt mondta, a Magyar Tudományos Akadémián, a pécsi egyetemen, a romániai Sapientia Egyetemen kerestek meg kutatókat, de többen visszautasították a felkérést. Az egyik szakember azt mondta, az akadémiai világban fenntartással kezelik a NSKI-t, egyfelől azért, mert Szász és Fráter is politikus volt korábban, másrészt a rendszerváltás óta kialakult egy Kárpát-medencei kutatói hálózat, folynak a kutatások, így nem értik, miért van szükség újabb, milliárdos összeget kezelő intézetre.
Államtitkári díjazás
Mivel a 2012-re elkülönített 100 millió forinttal – a kormányhatározat szerint – június 30-ig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár felé kell elszámolnia az intézetnek, megkerestük a Kormányzati Információs Központot (KIK): hol lelhető fel a hivatal, hol tart az NSKI szervezése, hányan dolgoznak ott?
A kormányzati kommunikációtól kapott válasz szerint az intézetnek valóban a Miniszterelnökségen van a székhelye, amíg „végleges székhelyét el nem tudja foglalni” – de hogy ez hol lesz, azt nem tudtuk meg. Meg nem erősített értesülések szerint jelenleg a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky úton keresnek irodahelyiséget a hivatalnak. A KIK szerint Szász Jenő államtitkári fizetést kap, ami havi bruttó 997 ezer forintot jelent.
Az NSKI-ban jelenleg 25-en dolgoznak, a kincstár folyamatosan, havi bontásban utalja a költségvetési támogatást, de várhatóan az intézetet is érinteni fogják a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett zárolások – közölték. A kormányzati kommunikáció szerint egyelőre a Székelyudvarhelyre tervezett fiókot sem nyitották meg. Igaz, mint korábban megírtuk, míg a kulturális intézetek, sőt a konzulátusok létrehozásánál rendszerint rutin az adott ország jóváhagyásának megszerzése, egy központi hivatal esetében – mint amilyen az NSKI – a szomszédos állam akár indoklás nélkül is megtagadhatja, hogy területén egy másik állam ilyet nyisson.
Halovány életjelek
A határon túli kisebbségek kutatásával foglalkozó szakemberek azért is tartanak a Nemzetstratégiai Kutatóintézettől, mert annak az alapító okirat szerint egyik feladata és célja „a nemzetstratégiai műhelyek, nemzeti kutatások és kiemelt trendkutatások koordinációja”, azaz ráhatása lehet a már folyó munkákra is. Nemcsak a Külügyi Intézeten belül, az MTA Kisebbségkutató Intézetében, illetve a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetben folynak évek óta hasonló, államilag finanszírozott kutatások, hanem a kormány 2011-ben már létrehozott egy, az NSKI-hoz hasonló intézményt, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet is. Sőt, az utóbbi jelenleg is szervezi a július 8-ra tervezett nyári egyetemét.
A Szász Jenő vezette, 1,2 milliárdból gazdálkodó intézet viszont hónapok óta alig ad életjelet magáról. Konkrétan: április 25-én jelent meg a Csabai Mérleg című lapban, hogy Molnár György fogja kialakítani a hivatal Kárpát-medencei hálózatfejlesztési tevékenységét. Molnár vezette a kormány felnőttképzési háttérintézetének békéscsabai központját, és a lapnak azt nyilatkozta, a Kárpát-medencei hálózat központja Békéscsabán lesz.
Az MTI hírarchívumában Szász Jenő neve egy április 13-i hírben tűnt fel, amikor az NSKI elnökeként köszöntötte az új szerbiai református püspököt. Előtte februárban robbantott ki egy vitát a határon túli politikusok között, amikor a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán a kutatóintézet nevében felvetette, hogy a nem egy tömbben élő kisebbségi magyarok esetében el kéne gondolkodni a „kontrollált visszavonulás”, a „területfeladás” lehetőségén. Bár később ő cáfolta, hogy erre gondolt volna, mondatait a határon túli politikusok azért bírálták, mert szerintük hiba lenne áttelepíteni Magyarországra a kisebbségben élőket.
Orbán–Kövér vita a háttérben
A Fidesz vezető politikusai egyhangúan állítják, Szász kinevezése és az intézet létrehozása egy Orbán és Kövér László házelnök közötti egyezség része.
Szász évek óta jó viszonyt ápol Kövérrel, egymás gyerekeit keresztelték. A kutatóintézet vezetője korábban az erdélyi Magyar Polgári Pártot (MPP) irányította, amely 2004 óta van jelen a romániai politika színterén és deklaráltan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellensúlyozására hozták létre. A Fidesz, illetve a vezető kormánypárton belül Kövér volt a szervezet fő támogatója.
Szász 1996 és 2008 között Székelyudvarhely független polgármestere volt, aki nagyon jó kapcsolatot ápolt Traian Basescu román államfővel. Az MPP azonban így sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mind a 2008-as, mind a 2012-es önkormányzati választásokon rosszul szerepelt: míg tavaly nyáron az RMDSZ jelöltjeire 393 ezren szavaztak, az MPP jelöltjeire csak 39 ezren. Több ilyen sikertelen választás után tavaly nyáron a párt nagyon rossz állapotba került, sokan az elnököt bírálták az eredmények elmaradásáért, ő viszont a miniszterelnöki felkérésig ragaszkodott a posztjához. Úgy tudjuk, a székelyudvarhelyi fiók létrehozásán Orbán Balázs dolgozik, annak a romániai magyar pártnak az ügyvezetője, melynek Szász Jenő korábban az elnöke volt.
Látva a párt sikertelenségét, Orbán már 2010-ben úgy döntött, hogy Szász helyett a Tőkés László nevével fémjelzett, frissen alapított Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) kell támogatni. Egy magas rangú, a Fidesz elnökségében zajló munkára rálátó forrás szerint Kövér ezt sérelmezte, végül Szászt az NSKI létrehozásával akarták kiemelni az erdélyi közéletből. Ám ez sem sikerült maradéktalanul: az intézet elnöke december elején felszólította ez erdélyi magyarokat, hogy az RMDSZ-re szavazzanak a romániai választásokon, mert az EMNP nem fog bejutni a parlamentbe. Tőkés februárban vágott vissza, amikor azt mondta, jó ha az intézetet létrehozó Orbán is tudja, hogy a határon túliak körében az NSKI, különösen az elnök megítélése nem kedvező.
A titkosszolgálatok szakértője
Szintén Kövérhez köthető az elnökhelyettes, Fráter Olivér is. Ő akkor vált országosan ismerté, amikor az Országgyűlés Hivatalának megbízottjaként szervezte Nyirő József hamvainak hazaszállítását Székelyudvarhelyre.
A történész végzettségű Fráter egyébként a Fidesz egyik meghatározó nemzetbiztonsági szakértője. Sokáig a volt titokminiszter, Demeter Ervin – aki a poszton egyébként Kövér Lászlót váltotta – mellett dolgozott. Részt vett a 2006-ban megnyílt hódmezővásárhelyi Emlékpont létrehozásában, ennek keretében pedig szerepet vállalt az állampárti szigorúan titkos tisztek listájának összeállításában.
Tavaly novemberben jelen volt Laborc Sándor volt nemzetbiztonsági főigazgató meghallgatásán, amikor a Portik Tamással való találkozókról kérdezték. A jegyzőkönyv szerint a Miniszterelnökség nemzetbiztonsági Irodájának főosztályvezetőjeként volt jelen.
2012. december. 14. 14:33 Zubor Zalán Itthon
Még idén százmilliót kap Orbántól Kövér cimborája
Bár még pártelnöki címéről is lemondott Szász Jenő, hogy az újonnan alapított Nemzetstratégiai Kutatóintézetet vezethesse, egyelőre alig tudni valamit arról, milyen céllal, milyen tagokkal működik majd a szervezet, ahogy azt sem, mire költik majd az év hátralévő két hetében a 100 millió forintos kezdőtőkéjüket. Az intézmény miatt Romániával is konfliktus alakulhat ki, mert az közhatalmat gyakorló magyar szervként működtetne irodát Székelyudvarhelyen.
2012. december. 11. 18:16 hvg.hu Itthon
Orbán még idén 100 milliót dob nemzetstratégiai intézetének
Orbán Viktor határozatban rendelkezik arról, hogy a januárban induló Nemzetstratégiai Intézet még idén elkölthet százmillió forintot, jövőre pedig száz új munkatárssal kezdheti meg tevékenységét. | Itthon: Fantomintézetbe ölt Orbán 1,3 milliárdot Kövér kedvéért | Alig ad életjeleket magáról az az intézet, melyet 1,3 milliárd forinttal indított el a kormány, tavaly pedig úgy kapott 100 milliót, hogy még csak papíron létezett. Több órás telefonálás után sem találtuk meg az irodáját, a kormányzati kommunikáció szerint viszont a Miniszterelnökségen székelnek. A kutatóintézet vezetője Kövér László régi barátja, aki havi 997 ezret kap a posztja után. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20130524_Szasz_Jeno_kutato_intezet | 2013-05-24 13:31:00 | true | null | null | HVG |
Rodri érdemelte ki idén az Aranylabdát. A spanyol középpályás igazán eredményes időszakot tudhat a háta mögött. A Manchester City és a válogatott kulcsjátékosa az elmúlt bő másfél év alatt megnyerte a Bajnokok Ligáját, elnyert két Premier League-címet, megnyerte az FA-kupát, az UEFA-szuperkupát, a klubvilágbajnokságot, a Nemzetek Ligáját és a 2024-es Eb-t. Aligha kell biztatni bárkit is, hogy emelje meg a kalapját, ha számba veszi a sikereket.
A 28 éves játékos a hétfői díjátadón mankóval kényszerült megjelenni. A legutóbbi szezonban 63 alkalommal játszott a Cityben és Spanyolország színeiben, mielőtt szeptemberben elszakadt az elülső keresztszalagja. A nagy meccsterhelés következményének is betudhatjuk a sérülést. Nem csoda, hogy állandóan játszatják, hiszen Európa öt legjobb bajnokságában a 2019-2020-as szezon elejétől Rodri vezet a passzok tekintetében. A legtöbb sikeres átadást az ellenfél térfelén is ő mondhatja magáénak, miként a labdaszerzésben is ő hozta a legjobb számokat - nem rossz egy védekező középpályástól.
Statisztikáit elnézve elégedetten szotyizhat minden szurkoló, aki Rodri sikeréért szorít.
Kulcsszereplőként igazán szép alakítást nyújt: öt évvel ezelőtti bemutatkozása óta a Manchester City a meccsek 21 százalékát veszítette el nélküle, de ha a csapatban volt, csak 11 százalékos volt a vereséghányad.
A City vezetőedzője, Pep Guardiola valószínűleg sokat imádkozik Rodri mielőbbi felépüléséért. Amikor Angliába került a spanyol, eleinte nem játszott valami fényesen, de a második évétől kezdve szárnyal. Cipeli azt a terhet, ami posztjával jár. Mint mondja, ő az játékos a pályán, akinek a legnagyobb felelősség nyomja a vállát. Ha nem megy a csapatnak, az az ő hibája. Ezt vallja.
Középpályásként a Premier League-ben Fernandinhóval emlegetik egy lapon, meg más olyan nagyságokkal, mint Roy Keane, Patrick Vieira, Claude Makelele. Csakhogy Rodri az ellenfél térfelén több passzal véteti észre magát, mint az említettek, és kevesebbet szabálytalankodik. Ráadásul ő szerezte a City történetének egyik legnagyobb gólját - az egyetlen gólt az Inter elleni Bajnokok Ligája-döntőben. Rodrit a 2024-es Európa-bajnokság legjobb játékosának választották, jelentős szerepe volt az Eb-trófea megszerzésében.
Amikor a City májusban elveszítette az FA-kupa döntőjét a Manchester United ellen, az volt az első alkalom, hogy Rodri 75 meccses veretlenségi sorozata megszakadt.
Egy szezonon belül négy trófea, egyetlen elvesztett meccs. Nem olyan rossz ez, hogy ne érne Aranylabdát. | Kulcs a sikerhez | Heves vármegyei hírportál | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/sportjegyzet/2024/10/kulcs-a-sikerhez-rodri-sportjegyzet | null | true | null | null | HEOL |
A 24.hu másik kérdése az antikorrupciós szobákra vonatkozott, mivel Szentkirályi Alexandra fővárosi antikorrupciós szoba létrehozására tett javaslatot, amit (a minisztériumokra kiterjesztve) Jámbor András ellenzéki képviselő a parlamentben is beterjesztett, sikertelenül. "Miért nem támogatja a Fidesz az antikorrupciós szobát?" - tette fel kollégánk a kérdést.
Gulyás itt is kitért a válasz elől: elmondása szerint mindent támogat, ami a korrupció ellen hat, de egyelőre nem olvasta a javaslatot, ezért nem tud véleményt mondani. | Gulyás nem olvasta az antikorrupciós szobáról szóló javaslatot | A 24.hu másik kérdése az antikorrupciós szobákra vonatkozott, mivel Szentkirályi Alexandra fővárosi antikorrupciós szoba létrehozására tett javaslatot, amit (a minisztériumokra kiterjesztve) Jámbor András ellenzéki képviselő a parlamentben is beterjesztett, sikertelenül. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/10/30/gulyas-nem-olvasta-az-antikorrupcios-szobarol-szolo-javaslatot | null | true | null | null | 24.hu |
Változásra van szükség az építőiparban, mert súlyos pénzügyi, morális és szakmai válság sújtja - mondta egy bajai rendezvényen Koósz Mátyás, a Magyar Mérnök Együttműködés Egyesület elnöke.
Állítása szerint a szakma belső világát háttéralkuk, és korrupciógyanús ügyletek szövik át, miközben az ágazat vezetői nem képesek a szakmai társadalom védelmére, következetes érdekérvényesítésének felvállalására.
Az egyesület elnöke az augusztus 31-től szeptember 2-ig tartó bajai Nyári Szabadegyetem megnyitóján azt mondta, az egyesület küldetésével összhangban azért hívták össze a bajai tanácskozást, hogy felhívják az építőipart sújtó gondokra a figyelmet.
Véleménye szerint az építőipar jelenlegi helyzete nem egyedül a 2008-as gazdasági világválság következménye, sokkal inkább egy olyan folyamatról van szó, amelyben megkülönböztetett felelősség terheli az elmúlt 20 év ágazati vezetőit.
Az építőipari ágazatot jellemző káosz egyértelmű jele az egységes fogalmi rendszer hiánya, ami a szerződéses feltételrendszerek, a költségkalkuláció, a munkaköri leírás, az általános szakmai iránynormák és szabványértelmezések eltérő, önkényes értelmezésében nyilvánul meg - mondta Koósz Mátyás.
Koósz Mátyás leszögezte: a háromnapos rendezvénnyel útjára szeretnék indítani a szabadegyetemen megjelent mérnökhallgatókkal összefogva a magyar építőipari stratégia megalkotását.
Szabó Zsolt, a Magyar Fejlesztési Bank főmunkatársa előadásában emlékeztetett arra, hogy a 2007-2008-ban indult gazdasági világválság utolsó szakaszához ért. Az építőipari cégek körében végzett reprezentatív felmérésük szerint az ágazat 2011 őszétől optimistább a jövő tekintetében.
Elmondta, hogy a nyelvtudás hiánya, valamint a külföldi pályázati lehetőségek hiányos ismeretén kívül is több oka van annak, hogy az építőipari ágazatok kiszorulóban vannak a külföldi piacokról, így többségük számára csak a hazai piac maradt a főbb értékesítési terület. | Korrupció akadályozza az építőipar talpra állását | Az építőipari szervezetek nem képesek a szakmai társadalom megvédésére, az iparágat háttéralkuk és korrupció szövik át - állította egy mérnök egyesület vezetője. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20120831-korrupcio-akadalyozza-az-epitoipar-talpra-allasat.html | 2012-08-31 16:15:00 | true | null | null | Origo |
N. N. M.
A képviselői irodaház 116-os irodájában ugyanis Zuschlag szobatársa volt Arató, aki – Lados szerint – mindenről tudott. Ennek ellenére nem vádlott, „csupán” tanú lesz majd a perben.
[caption id="" align="alignleft" width="100"] Zuschlag és az ügy
[/caption]Csütörtökön Lados elmondta dr. Fodor Endre bírónak, hogy Arató nehezményezte a fiktív pályázatok benyújtását és a számlahamisításokat. Arra kérte őket, hogy hétfőn és kedden, amikor ő a képviselői irodaházban tartózkodik, ne folytassák a hamisítást.
Nem csak Aratóra tett azonban terhelő vallomást Lados, a vádlott, aki most már egy személyben a per koronatanúja is. (Ő az egyetlen ugyanis, aki minden részletre kiterjedő beismerő vallomást tett az ügyészségen, és egyelőre ezt teszi most a bíróságon. A kihallgatását jövő hétfőn, majd szerdán folytatják).
[caption id="" align="alignleft" width="150"] Lados, aki vall
[/caption]Terhelő vallomást tett Lados Aratón kívül Baja Ferencre, valamint Kemecsei Árpádra – ő volt Baráth Etele kampányfőnöke – és Komlódi Gáborra, aki pedig Csiha Judit kampányfőnökeként dolgozott.
Lados szerint Baja azt mondta egy zártkörű alapítványi tájékoztatón, hogy minden parlamenti pártnak meg van a saját „kamu” alapítványa, és azokon keresztül kapják a pénzt a kampánycélokra. Ezért minden választási körzetből egy-egy civil szervezet pályázzon, nyerni fognak, a pénzt pedig „visszaforgatják” a 2006-os választási kampányba. Nem lesz ellenőrzés, nem lesz lebukás csak nagyon sok pénz. [caption id="" align="alignright" width="100"] Arató Gergely, aki cáfol
[/caption]A Csihát és Baráthot segítő pénztámogatást azután Lados Komlódi Gábornak, valamint Kemecseinek adta át.
Végül Szilvásy György titokminiszterről is vallott Lados: állítása szerint tőle tudott arról Zuschlag, hogy az ügyészség lehallgattatja a telefonját. Csakhogy akkor már késő volt, Zuschlaghoz későn jutott el az információ. Amit így kommentált akkor Ladosnak Zuschlag: „Ez a féreg Szilvásy későn szólt…!”
Arató Gergely Lados állításaira sajtóközleményben reagált
„A Képviselői Irodaházban Lados István állítása szerint zajló tevékenységről nem volt tudomásom. Ezért ebben az ügyben beszélgetést nem folytathattam vele. Pályázatok írására utasítást nem adtam. Az ügyben az ügyészség tanúként meghallgatott, ekkor tisztáztam a felmerült kérdéseket. A szükséges jogi lépéseket megteszem" - olvasható a szocialista képviselő közleményében.
A Fidesz szintén közleményt adott ki, amelyben Cser-Palkovics András arra szólítja fel Arató Gergelyt sürgősen adjon választ a súlyos vádakra.
"Amennyiben nem tudja tisztázni magát, akkor Gyurcsány Ferencnek azonnal fel kell mentenie államtitkárát!" - írta a helyettes szóvivő közleményében.
A Fidesz szintén közleményt adott ki, amelyben Cser-Palkovics András arra szólítja fel Arató Gergelyt sürgősen adjon választ a súlyos vádakra.
"Amennyiben nem tudja tisztázni magát, akkor Gyurcsány Ferencnek azonnal fel kell mentenie államtitkárát!" - írta a helyettes szóvivő közleményében.
Zuschlag és az ügy Arató Gergely, aki cáfol Lados, aki vall --> | BAON - Zuschlag-per: „Ez a féreg Szilvásy későn szólt!” | Igazi politikai „bombák” robbantak csütörtökön a Zuschlag-perben. Terhelő vallomást tett Zuschlag egykori titkára, Lados István egyebek között Arató Gergelyre, az Oktatási és Kulturális Minisztérium jelenlegi államtitkára, Szilvásy György „titokminiszterre” és Baja Ferenc államtitkárra. | null | 1 | https://www.baon.hu/kek-hirek-bulvar-bacs-kiskun/2008/10/zuschlag-per-ez-a-fereg-szilvasy-keson-szolt | 2008-10-16 00:00:00 | true | null | null | bács-kiskun online |
Így próbálja a hatalom megvesztegetni a Tisza Párt munkatársait. Mindent megpróbálnak, mert rettegnek, hogy elveszítik a hatalmat" - így kezdi csütörtök esti Facebook-posztját Magyar Péter. A bejegyzéséhez egy videót is csatolt, amelyben állítása szerint a Tisza Párt munkatársa meséli el saját történetét.
A felvételen egy kitakart arcú ember beszél arról, hogy októberben egy szombati napon ismeretlen számról hívták fel, majd miután felvette a telefont, a vonal másik végén lévő ismeretlen közölte vele, tudja, hogy ő a Tisza-szimpatizáns Facebook csoport adminisztrátora. Ezután azt mondta, 168 órája van kitalálni, hogy elfogad havi 500 ezer forintot annak fejében, hogy bizonyos embereket moderátoroknak beszervezzen a közössségi oldal egyes csoportjaiba. Ezután az ismeretlen hívó letette a telefont. A hívás után nem lehetett lenyomozni, hogy ki és honnan telefonált, amikor megpróbált képernyőfotót készíteni az ismeretlen hívószámáról, akkor eltűnt a képernyőjéről ez a hívás. Érdeklődött a szolgáltatójánál, és kiderült, hogy még a cellainformációt is törölték.
Magyar Péter vasárnap rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a lakását, az autóját és az irodáját is "betechnikázták", Signal-fiókját egy hónapja feltörték, és nem fér hozzá az üzeneteihez. Rogán Antal kabinetminisztert pedig azzal vádolta, hogy titkosszolgálati eszközök illegális használatával és megfigyelésekre adott utasításokat. Ugyanekkor bejelentette, hogy volt barátnője, Vogel Evelin 11 órányi, titokban rögzített hangfelvételt adott át a kormánypártnak, itt Kubatov Gábor pártigazgatót nevesítette. Azt is mondta, hogy a politikussal jó kapcsolatban álló Vertán György is segíti a nőt, hiszen az ő lakásában él. Vertán György ezt elismerte. | Videót tett közzé Magyar Péter arról, szerinte hogyan próbálják megvesztegetni a tiszásokat | Egy ismeretlen havi félmillió forintot ajánlott egy tiszás Facebook-csoport moderátorának bizonyos szolgálatért cserébe. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/videot-tett-kozze-magyar-peter-arrol-szerinte-hogyan-probaljak-megvesztegetni-a-tiszasokat-169521 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Csaknem húszmillió forintnyi szabálytalanságot tárt fel a civil szervezetek elszámolásainak ellenőrzésekor az Állami Számvevőszék - közölte Horváth Balázs, a szervezet felügyeleti vezetője. A számvevők a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) elmúlt három évének tevékenységét vizsgálták, harminc olyan civil szervezetet ellenőriztek, amelyek az adott időszakban szakmai és működési támogatást is kaptak. Eddig több mint 11 millió forint szabálytalanul felhasznált és elszámolt támogatás visszafizetésére kötelezték az alapkezelőt és a támogatókat. A számvevőszék jelzése nyomán a Magyarok Közösségépítő Egyesületének elnöke ellen az ügyészség nyomozást rendelt el pénzkezelési szabálytalanságok miatt - tette hozzá Horváth.
Az ÁSZ megállapítása szerint az NCA szabályozási és intézményi rendszere, támogatásának elosztása és felhasználásának kontrollja nem biztosította a társadalmi és civil kapcsolatok eredményes fejlődését, és nem járult hozzá a közfeladatok hatékonyabb ellátásához. Az NCA szervezete széttagolt, működését a felelősség hozzárendelése nélküli feladatmegosztás és koordinációs hiányosságok jellemezték. A jelentés kifogásolta azt is, hogy az NCA testületeinek - háromévenkénti - személyi változásaikor nem készült hivatalos átadás-átvétel.
A működési támogatások értéke sokszorosan meghaladta a szakmai feladatokra igényelt összegekét. A szabálytalanságok nagyrészt abból álltak, hogy nem dokumentálták a támogatási célok teljesítését, az elszámolás nem felelt meg a jogszabályoknak, vagy a felhasználás végül eltért a támogatási szerződésben foglaltaktól.
Elek János, az ÁSZ főigazgatója csütörtökön elmondta, hogy Magyarországon jelenleg csaknem 50 ezer társadalmi szervezet működik, amelyek évente 500 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kapnak. Közlése szerint az NCA-n keresztül jut el az állami támogatások 21 százaléka a civilszervezetekhez. | Milliós szabálytalanságok a civilszervezeteknél | Nem biztosította a társadalmi és civil kapcsolatok eredményes fejlődését, és nem járult hozzá a közfeladatok hatékonyabb ellátásához működése során a Nemzeti Civil Alapprogram - állapította meg vizsgálatában az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Eddig több mint 11 millió forint szabálytalanul felhasznált és elszámolt támogatás visszafizetésére kötelezték az alapkezelőt és a támogatókat. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/12/asz-millios-szabalytalansagok-a-civil-szervezeteknel | 2011-12-15 15:47:00 | true | null | null | Origo |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.