text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Zárt ajtók mögött hallgatták meg tegnap az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottságában az Altus-üggyel összefüggésben Walter Deffaát, az Európai Bizottság (EB) regionális politikai főigazgatóját.
Deffaa a meghallgatásra érkezve kategorikusan elutasította, hogy nyilatkozzon az újságíróknak. A főigazgatót egyébként nem a bizottság egésze, csak az úgynevezett koordinátorok hallgatták meg, akik a bizottságok szintjén mintegy frakcióvezetőként tevékenykednek.
A bizottság elnöke, a német Ingeborg Grässle elmondta: nem rendkívüli eset, hogy zárt ajtók mögött hallgatják meg Deffaát, ez bevett gyakorlat, ha konkrét cégekről esik szó. A kereszténydemokrata politikus szerint elsősorban azt kell tisztázni, hogy lehet-e az Altus konkrét ügyében politikai összeférhetetlenségről beszélni, illetve elvi síkon hol kell meghúzni az összeférhetetlenség határait.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő, aki helyettes koordinátorként a néppárt képviseletében bent volt a meghallgatáson, elmondta: eltér az Európai Bizottság és az EP jogértelmezése. Az EP a jelenleginél is szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat szeretne, míg a főigazgató arra az álláspontra helyezkedett, hogy ebben az ügyben nem merül fel a politikai összeférhetetlenség kérdése. Deutsch tudatta: Deffaa azzal érvelt, hogy nincs olyan konkrét uniós szabály, amely kizárná, hogy politikus, közszereplő tulajdonában álló cég uniós közbeszerzésen megbízást kaphasson, valamint az Altus vezette konzorcium által elnyert megbízás pusztán tények rögzítésére vonatkozik, értékelési feladatot nem tartalmaz.
A Demokratikus Koalíció közleményében azt írta: az EP bizottságának koordinátorai az uniós pályázat részleteinek megismerése után úgy ítélték meg, hogy Gyurcsány Ferenc cége törvényesen, minden szabályt betartva, nyílt nemzetközi tenderen nyerte el az uniós megbízatást. A párt szerint az a döntés született, hogy semmiféle vizsgálatra nincs szükség az Altus pályázata körül, a jövőben ezért az EP egyetlen testülete sem fogja tárgyalni a Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló Altus uniós megbízását.
Emlékezetes: az EB 1,5 milliárd forint értékű megbízási szerződést kötött a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök érdekeltségében álló Altusszal, hogy egy konzorcium élén a közösség által biztosított fejlesztési pénzek felhasználása kapcsán vizsgálódjon. A Fidesz szerint mivel a DK elnöke a cégből származó bevételét pártjának a támogatására is fordítja, az uniós bizottságnak a megbízással kapcsolatos döntése felveti a közvetett pártfinanszírozás lehetőségét.
– A kormány az Altus-üggyel kapcsolatos iratok nyilvánosságát kéri és tiltakozik a zárt bizottsági meghallgatások ellen – jelentette ki csütörtökön még napközben, a Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter furcsának minősítette, hogy az EB rendszeresen számon kéri a transzparenciát Magyarországon, most viszont titkolózik. A kormány még az iratbetekintés lehetőségét sem kapta meg – mondta. A tárcavezető értékelése szerint Gyurcsány Ferenc cégének támogatása beavatkozás a magyar belpolitikába, és ez ellentétes az EU alapokmányaival. A Miniszterelnökség korábban a Magyar Időket arról tájékoztatta, hogy információi alapján több olyan konzorciumi partnere is van az Altus Zrt.-nek, amelyek kapcsán felmerül különböző visszaélések gyanúja. | Gyurcsány Ferenc pártjára állt Brüsszel | Magyar Idők | Deffaa a meghallgatásra érkezve kategorikusan elutasította, hogy nyilatkozzon az újságíróknak. A főigazgatót egyébként nem a bizottság egésze, csak az úgynevezett koordinátorok hallgatták meg, akik a bizottságok szintjén mintegy frakcióvezetőként tevékenykednek. A bizottság elnöke, a német Ingeborg Grässle elmondta: nem rendkívüli eset, hogy zárt ajtók mögött hallgatják meg Deffaát, ez bevett gyakorlat, ha konkrét cégekről esik … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/gyurcsany-melle-allt-brusszel-56995/ | 2015-10-16 11:51:42 | true | null | null | Magyar Idők |
Egyszerre vicces jogtörténeti eset, de persze egyszerre nagyon szomorú történet is az, ami Dunaújváros körül, a Liberty Steel indiai hátterű csoport és a kormány között történik. Sokatírtunkarról, hogy a kormány egy ideig igyekezett úgy kommunikálni, hogy jó befektetőt talált az egykori Dunaferr további üzemeltetésére, sikerült megmentenie a dunaújvárosi céget, a dolgozókat. Mindez természetesen egyelőre igaz is, de a kormány annyira "törököt fogott" az indiaiakkal, hogy egyre szürreálisabb intézkedésekre kényszerül.
November 4-én Orbán Viktor kormányfő aláírt egy rendeletet, amely rapid intézkedés a kihirdetése napján 23 órakor már hatályba is lépett. AMagyar Közlönybenmegjelent kormányrendelet-módosítást elsőként a24.huértelmezte.
Szögezzük le, bármennyire is szürreális a történet, a kormány azon célja, hogy a dunaújvárosi dolgozók bért kapjanak és a pénzt véletlenül se használja másra a tulajdonos, nagyon is indokolt, de a rendelet tényleg vicces.
Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy bár a rendeletben nincs nevesítve Dunaújváros, vagy a Liberty, de egy olyan irgum-burgum rendelet született, ami arról szól, hogy teljesen kézivezérléssel a kormány lépésről lépésre meghatározza, hogy ő, mármint az állam, hogy tud segíteni a dolgozóknak bért fizetni, de még minden elképzelhető módon túl is megfenyegeti a Libertyt, hogy nehogy másra használja, vagy eltegye az állam pénzét.
Akit a megoldás érdekel, tényleg érdemes elolvasni egy ilyen rendeletet, mi most a rendelet 3. paragrafusának 12-ik pontját ideidézzük, ebben arról van szó, hogy a csődtörvényt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
"az adós együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti, ha az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására a bérfedezetet határidőre nem biztosítja, vagy a (korábban leírt feltételű) bankszámla megnyitásában és a munkabérek arról történő folyósításában nem működik együtt az ideiglenes vagyonfelügyelővel."
Nagyon mókás, hogy a szabályozásban, amikor a jogalkotó arra gondol, hogy ez a szabály a Libertyre vonatkozik, az jogi nyelven így szól:
E rendeletet azokban az eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben a vagyonfelügyelő és az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése, valamint a Bérgarancia Alapból történő támogatás-lehívás veszélyhelyzeti szabályairól szóló 291/2024. (X. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 314/2024. (XI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésének napján az ideiglenes vagyonfelügyelőt már kirendelték."
Vélhetően széles e hazában nincs még egy olyan cég, mint a két érintett dunaújvárosi acélcég, ahol ez már fennáll.
Miért volt szükség erre az egészre? Vélhetően arról van szó, hogy ki kellene fizetni november elején az esedékes béreket, a pontos menetrendet nem ismerjük, de ha a héten, vagyis november 7-ig utalni kellene a béreket, fedezet kellene.
Ezt is kezeli a jogszabály, amely arról ír, hogy amennyiben 3 nappal a fizetési határidő előtt (ehhez kellhetett a november 4-én 11-kor hatályba lépő rendelet) nem mutatja be az adós, hogy van pénze, akkor jönnek a további lépések. A vagyonfelügyelő kezdeményezi a Bérgaranciához fordulást, a Libertyre már nem bíznak pénzt, hiszen a sok adósság miatt esedékes lehetne valamilyen inkasszó. Mindenesetre az állam annyira félhetett, hogy a Liberty nem együttműködö, és még - sokadszorra - megfeji valahogy az államot, hogy egy súlyos törvényszegést kilátásba helyező fenyegetést is beleírt a rendeletbe az együtt nem működés esetére.
Az állami pénzt, a dunaújvárosi dolgozók bérét igenis meg kell védeni, de azért ez a magyaros fejetlenség, az állam ilyen kiszolgáltatottsága nagyon szomorú történet.
Valahogy nincs előttünk, hogy Joe Biden amerikai elnök este 10-kor olyan 11-től már hatályos szövetségi rendeleteket ír alá, hogy amikor a japán Nippon Steel megveszi az amerikai US Steelt, akkor az elnök úr egy országos jogszabályban irányítja, hogy eközben az acélipari dolgozók hogyan kaphatnak fizetést.
A rendelet amolyan igazi magyar narancs, kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de legalább a miénk. | Orbán Viktor kézivezérléssel és furcsa rendelettel segít a Dunaferr-dolgozóknak | Olyan mértékű lehet már a bizalomhiány a kormány és az indiai Liberty Steel csoport között, hogy a hatalom egy célzott irgum-burgum rendelettel dörrent rá a cégre. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/05/orban-viktor-acel-liberty-dunaferr-dunaujvaros | null | true | null | null | Telex |
Október 24-én, kedd reggel folytatódott
Elsőként T. László vádlottat hallgatták ki a bíróságon, Babicsek Bernát szülei pedig már a kezdés előtt elsírták magukat.
T. László vallomásában elmondta, hogy rengeteg hazugság ömlik rá a tragédia óta, amit felháborítónak talál. Kitért arra, hogy a munkája során 2-3 hónapig úgynevezett páros szolgálatot teljesített, egy oktató járőr társaságában. T. Lászlót ezután alkalmasnak találták arra, hogy önállóan is dolgozhasson. A telephely Solymáron volt. A vádlott kitért arra is, hogy háromféle riasztás van, amik között fontossági sorrend van, valamint azt is, hogy nincs neki előírva, hogy bemenjen az ingatlanba, de ő mindig becsenget a kapucsengőn.
- Kétszer is becsöngettem a kaputelefonon, bementem az ingatlanra. Arra viszont van szabály, hogy az én testi épségemet veszélyezteti valami, vagy akadály van. Sár volt, ezért a másik irányból kerültem meg a házat. Láttam egy piros autót, majd hallottam, hogy valaki bent horkol. Felnéztem, láttam, hogy a kéményből jön a füst. Ilyenkor az ember mire gondol? Ez azt jelenti számomra, hogy alszik bent valaki, megy a fűtés és ott van a kocsija. Ilyenkor én nem megyek tovább. Jeleztem a diszpécsernek, aki a főnököm, hogy mi a helyzet. Itt szabotázsriasztás volt, szó nem volt arról, hogy valaki veszélyben van. A diszpécser elengedett, eljöttem. Később hallottam a kollégámtól, hogy mi történt. Engem akkor nem vádolt senki, és most, három évvel később itt állok. Nem értem, hazugság hazugság hátán.
- méltatlankodott T. László.
A tanúk meghallgatására szinte napra pontosan négy hónappal az előkészítő ülés után került sor, amin a Bors szintén részt vett. Ahogy arról már beszámoltunk, a gyászoló család úgy véli, a tragédia megelőzhető lett volna, mert a fiuk házában riasztórendszer működött. A központba érkezett is jelzés, egy járőr kiment a helyszínre, de a színész édesanyja, Márta néni szerint a felvételekből egyértelműen kiderült, a járőr csak öt méterre közelítette meg a házat. Úgy gondolja, ha közelebb ment volna, érzékelte volna a füstöt, ugyanis a lakás koromfeketére égett. A Budakörnyéki Járásbíróságon kedden újabb tárgyalás volt az ügyben, a járőr felelősségét vizsgálták.
Az előkészítő ülésen elhangzottak értelmében a helyszínre vezényelt járőr összesen 2 percet és 55 másodpercet töltött a helyszínen azon a tragikus decemberi éjszakán.
Ez idő alatt pedig - a vád szerint - be sem ment az ingatlanba, és végig sem járta azt a területet, amit kellett volna. Azt viszont észlelte, hogy a szellőzőből füst áramlik ki, valaki pedig horkol az épületben. Ám ő ezt a személyt nem azonosította, a füst okát pedig nem derítette ki. A katasztrófavédelmi szerveket sem értesítette. | Babicsek Bernát halála: ezt mondta a vádlott | Október 24-én folytatódott a tragédiával kapcsolatos tárgyalássorozat. Babicsek Bernát édesanyja már a kezdés előtt elsírta magát. | [
""
] | 0 | https://www.borsonline.hu/celeb/2024/10/babicsek-bernat-halala | null | true | null | null | Bors |
Az ügyészség előzetesben tartaná Hunvaldot
Erzsébetváros polgármestere júniusig börtönben maradhat, a nyomozati határidő június 3-án jár le.
Hunvald György a nénik Jézus Krisztusa
Több tuccat hetven körüli pásztorlányka tüntetett istenként tisztelt, letartóztatott polgármesteréért.
Hunvald György jó és emberséges vezető volt
Szolidaritási akciót szerveztek a letartóztatott polgármesterért. Az önkormányzat dolgozói útmutatást várnak, hogyan viszonyuljanak ehhez a dologhoz.
Előzetesbe helyezték Hunvaldot
Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság csütörtökön Hunvald Györgyöt, a VII. kerület szocialista polgármesterét.
Hunvald György előzetes letartóztatását indítványozzák
Ha a bíróság elfogadja az indítványt, a polgármester nem szabadul a héten.
Három hónappal, június 12-ig meghosszabbították Hunvald György erzsébetvárosi polgármester előzetes letartóztatását, a politikus egyébként csütörtökön szabadulhatott volna.
A Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság nyomozati bírója elfogadta az ügyészség indítványát a hosszabbításról. A bíróság döntése nem jogerős, a politikus és védője még fellebbezhet ellene. | Hunvald György előzetesben marad | Hunvald György előzetesben marad - A bíróság döntése nem jogerős. | null | 1 | https://index.hu/belfold/hirek/2009/03/11/hunvald_gyorgy_elozetesben_marad/ | 2009-03-11 00:00:00 | true | null | null | Index |
hoszni mubarak
egyiptom
igazságszolgáltatás
Mubarak és két fia jövő héten bíróság elé áll
Mubarakot az intenzíven ápolják
A 82 éves volt egyiptomi elnök kihallgatása alatt kapott szívinfarktust, kórházba került.
Először szólalt fel távozása óta Mubarak
A volt egyiptomi elnök tagadta, hogy külföldi számlái volnának, szerinte egyszerűen egy igazságtalan kampány áldozata lett.
Tüntetőkre támadt a hadsereg Kairóban
A 300 fegyveres a tömeg mellé állt tisztekre vadászott. Két ember meghalt, 15 megsebesült.
Őrizetbe vették a volt egyiptomi belügyminisztert
Habíb el-Adli ellen korrupció gyanúja miatt folyik vizsgálat, de sokan őt vádolják a tüntetőkkel szembeni brutális rendőri fellépés miatt is.
Hoszni Mubarak volt egyiptomi államfőnek és két fiának április 19-én kell megjelennie egy kairói bíróság előtt – jelentette az állami televízió szerda este. Mindhármukat szerdán vették őrizetbe. Az államügyész a kormány ellen tüntetők meggyilkolásával, közpénzek elsikkasztásával és hatalommal való visszaéléssel vádolja a volt egyiptomi elnököt. | Mubarak és két fia jövő héten bíróság elé áll | Mubarak és két fia jövő héten bíróság elé áll - A volt egyiptomi államfőt gyilkossággal, sikkasztással és hatalommal való visszaéléssel vádolják. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2011/04/13/mubarak_es_ket_fia_jovo_heten_birosag_ele_all/ | 2011-04-13 22:53:34 | true | null | null | Index |
A Le Monde információi szerint a Gazprombank lehet a vevő, mert az orosz óriás banki leányvállalata, a Kreml gázágazata, már 2023 szeptemberében átvette a bevásárlóközpontokat az Ingka Grouptól (Ikea), ahol az Auchan néhány orosz üzlete található.
Ezt a leányvállalatot csak korlátozott szankciók érintik, miközben nagyon közel áll a hatalomhoz.
Az Oroszországtól elszakadni kívánó nyugati vállalati csoportok egyik nehézsége, hogy olyan vevőt találjanak, akit a Kreml támogat, mert ha nem, akkor úgy járhatnak, mint a Danone és a Carlsberg, hogy a hatóságok elkobozzák vagyonukat. A kap kereste az Auchant, de egyelőre nem válaszolt a kérdésekre.
Az Auchan 2002 óta működik Oroszországban és Franciaország után itt rendelkezik a legtöbb üzlettel.
A márka június 30-án 94 hipermarketet (az összesen 494-ből) és 137 szupermarketet (771-ből) üzemeltetett úgy, hogy forgalmának alig 10 százalékát produkálta, és közel 25 ezer alkalmazottat foglalkoztatott.
A 2022-es, teljes körű orosz-ukrán háború kitörése után az Auchan végül nem hagyta el Oroszországot, mert a vállalat számára a legfontosabb az volt, hogy munkát adjon az addigi alkalmazottaknak és biztosítsák az élelmiszerellátást Oroszországban és Ukrajnában.
Október 24-én a francia La Lettre arról számolt be, hogy az Auchan vevőt talált orosz üzletére, és a tárgyalások utolsó szakaszában jár. | Lehet, hogy bekebelezi a Gazprombank az Auchant | Több mint két és fél évvel Oroszország ukrajnai inváziója után az Auchan csoport közel áll ahhoz, hogy elhagyja Oroszországot. Az áruházlánc eladja orosz leányvállalatát, ám eddig nem nevezte meg a vevőt. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/oroszorszag-auchan-eladas-gazprombank.798527.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Volt már szó elejtett félmondatokban Rogán Antal magán-titkosszolgálatain át Kubatov Gábor válásáról. Most pedig tévézni fogunk. | Nem egyenes úton jutunk el az ügyig | Volt már szó elejtett félmondatokban Rogán Antal magán-titkosszolgálatain át Kubatov Gábor válásáról. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/10/nem-egyenes-uton-jutunk-el-az-ugyig | null | true | null | null | 24.hu |
A Mezőfalva Nagyközség Önkéntes Tűzoltó Egyesület évszázados múltra tekinthet vissza. Az 1909. június 29-én kapott alapszabálya szerint már szervezetten működött. A múlt század 70-es, 80-as években élénk közösségi élet szerveződött az egyesület köré. A kor viszonyaihoz képest komoly felszereléssel, szertárral, tanácsi és MGTSZ támogatással rendelkezett. Kaltenecker Miklóssal, a Mezőfalvi Önkéntes Tűzoltó Egyesület vezetőjével beszélgetett a közelmúltban társlapunk, a feol.hu.
A teljes cikk itt olvasható | Több mint száz éve segítenek, önzetlenül | A rendszerváltás után számos civil szervezet sorsa bizonytalanná vált, és sajnos nem volt ez másként a mezőfalvi önkéntes tűzoltó egyesülettel sem. Az egyesület szétesése után szertáruk az önkormányzat tulajdonába került, és az egykoron gondosan összegyűjtött eszközeik elvesztek, elkallódtak az idők során. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/tobb-mint-szaz-eve-segitenek-onzetlenul | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
"Minden kollégánk nevében visszautasítjuk Magyar Péter becsmérlő szavait, és felhívjuk a figyelmét arra, hogy bármennyire nem tetszik is egyes politikusoknak, a sajtó szerepe megkerülhetetlen a társadalom egészséges működésében, a sajtószabadság veszélyeztetése pedig igen messze áll a tisztességes politizálástól" - írta a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a Hír TV munkatársát ért atrocitásra reagálva. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben úgy fogalmaztak, felháborítónak tartják, hogy az egyik ellenzéki párt vezetője minősíthetetlen stílusban beszélt a sajtó munkatársairól, egyszerre tiporva lábbal a sajtószabadságot és a munkájukat végző újságírók becsületét.
"Szövetségünk mindig is kiállt azon munkatársak mellett, akiket méltatlan támadás vagy fenyegetés ért politikusok részéről. Felemeltük a szavunkat, amikor egyes baloldali politikusok szerkesztőségeket próbáltak meg ellehetetleníteni, és nem hallgattunk akkor sem, amikor egy ellenzéki pártvezető listázta és eltiltotta volna hivatásuk gyakorlásától azokat az újságírókat, akik neki nem tetsző nézeteket vallottak. Nem hallgatunk most sem" - hangsúlyozta a szervezet.
Mint fogalmaztak, aggasztó, ha valaki mindenkit propagandistának nevez, amennyiben nem azt kérdezi, amit ő elvár, azt pedig határozottan visszautasítják, hogy valaki obszcén szavakkal minősítse a teljes magyar sajtót, amiért kérdezni mer vagy hírt ad szervezete és az ő viselt dolgairól. "Szolidaritást vállalunk minden alaptalanul megsértett munkatársunkkal és biztosíthatunk minden, a sajtó elhallgattatására készülő politikust, hogy mi aztán valóban nem félünk" - szögezték le.
Mint megírtuk, Magyar Péter azután, hogy egy hangfelvételen kritikán aluli megjegyzéseket tett több médiumra is, köztük a Hír TV-re, amelynek munkatársait belökné a Dunába, a csatorna egyik munkatársát egy biztonsági őrrel dobatta ki az ajtón, mert pár kérdést szeretett volna feltenni a Tisza Párt elnökének.
Magyar Péter hozzáállását a újságírókhoz mutatja az az októberi megjegyzése, miszerint "a 2026-os országgyűlési választás után megteremtjük a kiegyensúlyozott médiakörnyezetet, propaganda nélkül, amit az első nap fogunk megszüntetni".
- Innen is javaslom a propagandistáknak, hogy legkésőbb 2026 márciusában kezdjék el nézegetni az álláshirdetéseket, és a helyükben az utóbbi pár évet kitörölném az önéletrajzomból, és inkább azt mondanám, hogy családi okokból otthon tartózkodtak, vagy nem tudom - fogalmazott Magyar, aki még hazugságra is megpróbált rávenni számára nem kívánatos újságírókat. Magyar Péter volt az is, aki tavasszal az M1 egyik női munkatársát alázta meg nyilvánosan ahelyett, hogy a feltett kérdésre válaszolt volna.
De nem Magyar Péter az egyetlen a pártban, aki így bánik az újságírókkal. A Tisza Párt alelnöke, Radnai Márk fizikai bántalmazást is kilátásba helyezett egy újságíróval szemben, az újdonsült politikus kártékony csótányhoz hasonlította és ujjtöréssel fenyegette meg Koltai Tamást színikritikust, aki kemény kritikát írt az egyik előadásáról.
Az újságírók vegzálása egyébként nem Magyar Péter saját "találmánya". Emlékezetes, a Momentum elnökeként Fekete-Győr András az Origó főmunkatársát inzultálta a munkahelyén, de a jogerősen elítélt Fekete-Győr András volt az is, aki 2021-ben arról beszélt, ő a jobboldali újságírókat eltiltaná a foglalkozásuktól, eltiltaná a hivatásuk gyakorlásától.
A Demokratikus Koalíciótól sem áll távol az erőszak, az idén februárban jogerősen elítélt Varju László országgyűlési képviselő 2018-ban a politikustársaival együtt randalírozott és betört az MTVA épületbe, összetűzésbe kerülve az ottani biztonsági szolgálattal. A képviselő egy biztonsági őrnek nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott, így Varjut testi sértésben is bűnösnek találta a bíróság.
Emlékezetesen agresszív és erőszakos fellépés volt az is, amikor Veres János korábbi pénzügyminiszter még 2006-ban lefejelte a Hír TV kameráját, miközben egy önkormányzati egyeztető fórumról távozott. Veres később szóban is megerősítette, nem véletlenül fejelte le a televízió munkaeszközét. Mint mondta, az egyeztetésen volt olyan televíziós társaság, amelyiknek nem szeret nyilatkozni.
Gyurcsány Ferenc több Facebook-posztjában és a tavalyi évadnyitó beszédében is félelemkeltően szólalt meg, a sajtó munkatársait fenyegette. | Nem Magyar Péter az első baloldali politikus, aki nekiesett a sajtónak | Visszautasítja a Magyar Nemzeti Médiaszövetség Magyar Péter újságírókra tett kijelentéseit, a szervezet pedig kiáll a Tisza elnöke által kidobatott Hír TV-s munkatárs mellett. Nem Magyar az első, aki így bánik az újságírókkal, ez a baloldalra régen is jellemző volt. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/nem-magyar-peter-az-elso-baloldali-politikus-aki-nekiesett-a-sajtonak | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A határozattal a törvényszék szigorította a Mezei János ellen alkalmazott kényszerintézkedést. A polgármester korábban bírósági felügyelet alatt állt, ami a hatóságok előtti időközönkénti megjelenés kötelezettségét jelenti. A most elrendelt házi őrizet harminc napra szól, és megtámadható a táblabíróságon.
Gyergyószentmiklós polgármestere ellen a székelyföldi város önkormányzata és Budapest 5. kerületének az önkormányzata által közösen létrehozott Monturist Kft. ügyvezetőjének a feljelentése alapján vizsgálódik az ügyészség. | Házi őrizetben Gyergyószentmiklós polgármestere | A hivatali visszaélés és zsarolás gyanúja miatt felfüggesztett Mezei Jánost házi őrizetbe helyezte a Maros Megyei Törvényszék. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2015/03/12/hazi-orizetben-gyergyoszentmiklos-polgarmestere/ | 2015-03-12 14:12:34 | true | null | null | 24.hu |
2022. november 10-én reggel 6 órakor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói csöngettek az egyik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel édesapjának ajtaján. A 72 éves férfit az utóbbi évek egyik legnagyobb számlagyár-botrányával összefüggésben keresték zuglói otthonában. A 24.hu értesülése szerint a nyomozók a Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó, ám öt éven át apja ügyvezetése alatt működő Mall Management Kft. könyvelési iratait keresték. A cég ugyanis a gyanú szerint több mint 53 millió forint fiktív számlát fogadott be egy olyan társaságtól, amely része volt a BKV és a CBA volt informatikai vezetője, Fuzik Zsolt nevével összeforrt számlagyárnak.
Habár Jellinek apja jelezte, nincs tudomása a könyvelési dokumentumok hollétéről, a NAV-osok átkutatták a zuglói lakást, annak padlását és tárolóját, átvizsgáltak egy számítógépet és egy telefont, valamint két gépjárművet. A kutatás során bizonyítási eszköz nem került elő. Ugyanakkor néhány órával később
Jellinek apját gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt.
Az említett Mall Management Kft.-t 2021 októbere óta személyesen Jellinek Dániel vezeti, aki Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor kormányfő vejével kötött üzleteiről is ismert, sőt a G7 nyárközepi cikke szerint egyik cégének szinte teljes – 27 milliárd forintnyi – osztaléka egy Tiborcz üzleti köréhez tartozó vállalkozóhoz vándorolt.
A milliárdos üzletember nevében megkeresésünkre az Indotek Csoport válaszolt, melynek vezérigazgatója és többségi tulajdonosa is Jellinek Dániel. Azt írták, hogy a hatósági eljárásban a cégcsoport két cége, a Mall Management Kft. és az In-Management Kft. is érintett. Mindkét társaság egy-egy szoftverbeszerzéssel kapcsolatos szerződése miatt került képbe. Úgy tudjuk, Jellinek apja mellett az utóbbi társaság ügyvezetője is gyanúsított lett, a két cég együtt több mint százmillió forint értékben fogadott be fiktív számlákat a Wind-Ip 21 Kft.-től.
Az Indotek Csoport közölte, hogy a szoftverbeszerzéssel kapcsolatos anomáliákat egy belső vizsgálat eredményeként már hónapokkal a Wind-Ip 21 Kft.-vel kapcsolatos hírek megjelenése, illetve a NAV megkeresése előtt észlelték.
A vizsgálat nyomán a Wind-Ip 21 Kft. által kiállított számlákat a könyvelési rendszerünkből töröltük, a kapcsolódó, levont adókat kamataival megfizettük, így sem az államot, sem a költségvetést nem érte kár
Megjegyezték azt is, hogy a vállalatcsoport több ezer főt foglalkoztat, évente pedig több tízezer szerződést, bizonylatot és számlát dolgoznak fel a rendszerükben. Az egyes cégek ügyvezetői nem ismerhetnek minden operatív kérdést, ügyet teljes mélységében, így Jellinek Tibornak (a milliárdos vállalkozó apjának) sem volt a Wind-Ip 21 Kft.-vel kapcsolatos ügyletről közvetlen tudomása. Hozzátették, hogy bár az ügyvezető gyanúsított az eljárásban, tekintettel arra, hogy az adót annak kamataival együtt az eljárás megkezdése előtt önellenőrzéssel megfizették, bíznak az eljárás megszüntetésében.
A számlagyárra – amelynek része volt az említett Wind-Ip 21 Kft. is – 2021 nyarán csaptak le a nyolcvan helyszínen rajta ütő hatóságok. A gyanú szerint a több mint harminc cégből álló számlagyár 19 milliárd forint áfát tüntetett el takarításról és informatikai szolgáltatásról kiállított fiktív számlákkal. A nagyszabású akcióban a költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 3,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat, ingatlanokat, továbbá nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is lefoglalt. A számlagyár tagja volt az a társaság is, amelyikről megírtuk, hogy azután kapott 288 millió forint vissza nem térítendő támogatást a Szijjártó Péter vezette külügyminisztériumtól, hogy 165 embert elbocsátott. A történteket a külügy azóta sem tisztázta.
A hatóságok vizsgálata érintette többek között a T-Systems Magyarország Zrt., a Vodafone-t megvásárló kormányközeli 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt. és a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft. központját is. A számlagyáros ügyben központi szerepe volt a Sys IT Services Kft.-nek, az előzetes letartóztatásban tartott gyanúsítottak többsége e cég körül mozgott. Itt kapcsolódott az ügyhöz a börtönviselt Fuzik Zsolt is, aki korábban az Axel Springernél, majd a BKV-nál, végül a tettek elkövetése idején a CBA-nál volt informatikai vezető.
A bűnügynek politikai vetületei is bőven akadnak, amelyekről a 444.hu írt több cikkben, a számlagyár nyomozati iratai alapján. Kiderült, hogy Pintér Sándor belügyminiszter köréig is elvezetnek a szálak, ugyanis egy nappal azelőtt, hogy a hatóságok lecsaptak a számlagyár tagjaira, Pintér bizalmasa, Tasnádi László cége lett a tulajdonosa annak a vállalkozásnak, amelyik a BKV informatikai rendszerét működteti. A nyomozók mégis inkább a baloldali szereplőkkel foglalkoztak, azokkal is elsősorban a 2022-es országgyűlési választási kampányban. Fuzik ugyanis vádalku keretében több MSZP-s politikust is feldobott, akiket állítása szerint különféle üzletek kapcsán kent meg. Fürcht Pál Zsolt, a főügyészség vezetője megerősítette, hogy Fuzik kitálalt, és átment a hazugságvizsgálaton is. Vallomását hitelesnek tartja. | Reggel 6-kor volt házkutatás az egyik leggazdagabb magyar apjánál, azonnal meg is gyanúsították | A Jellinek Dániel milliárdos üzletember érdekeltségében álló Indotek Csoport két vállalata is fiktív számlákat fogadott be a Fuzik Zsolt-féle számlagyártól. Az egyik céget Jellinek 72 éves apja vezette, aki gyanúsított lett. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/08/22/jellinek-daniel-apja-hazkutatas-gyanusitott-fiktiv-szamla-szamlagyar-fuzik-zsolt-indotek-nav-nyomozas/ | 2023-08-22 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Hárommillió forintot is megkereshet egy állami erdőgazdaság vezetője, amióta a kormány szeptember közepén módosította az állami cégek vezetőinek bérezéséről szóló szabályokat.
Korábban többször is írtunk arról, hogy szeptemberben a kormány felemelte a fizetési plafonokat az állami cégeknél, amelynek következtében a közt szolgálni hivatott menedzserek több mint versenyképes béreket kapnak. Ennek kapcsán kíváncsiak voltunk arra, hogyan változott az állami erdészetek vezetőinek fizetése. A 22 erdészet közül hatnál próbáltuk megtudakolni, hogy a szabályozás változása előtt és jelenleg mennyi a vezérek fizetése: a Bakonyerdőt, az Egererdőt, a Mecsekerdőt, a Sefagot, a Vergát és a Zalaerdőt kérdeztük.
Bár mindössze két számot kérdeztünk a cégektől, konkrét választ egytől sem kaptunk. A Zalaerdő titkársága a Földművelésügyi Minisztériumhoz irányított bennünket, amely viszont annyit közölt, hogy a cégek a tájékoztatást a szabályoknak megfelelően közzétették honlapjukon.
A Mecsekerdő internetes oldalán e tárgyban információt nem találtunk. A vonatkozó linken ugyanis nem a cégvezetés bérezéséről szóló dokumentum, hanem egy beszállítói szerződéseket összesítő irat található 2013-ból, így továbbra sem tudjuk, Keszi László vezérigazgató tevékenységét milyen fizetéssel honorálja a társaság.
Barkóczi István a somogyi...
Varga György / MTI
Megtaláltuk viszont az Állami Számvevőszék 2015-ös jelentését, benne olyan megállapításokkal, hogy a cég által kezelt vagyonról vezetett nyilvántartás nem felelt meg a jogszabályokban foglaltaknak, mert tételesen nem tartalmazta a vagyonkezelt eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, valamint az értékben bekövetkezett egyéb változásokat. Ezért a nyilvántartás nem biztosította az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.
A Bakonyerdő Zrt. honlapján az összes vezető fizetése számszerűsítve van, kivéve Varga László vezérigazgatóét. Az ő rubrikájában a „kormányhatározat szerint" kiírás szerepel. Akárcsak a Sefag Zrt. vezérének, Barkóczi Istvánnak az esetében.
Mivel a kormányrendelet mérlegfőösszeg, létszám és egyéb céges adatok alapján csak sávokat határoz meg arról, mekkora fizetést kaphat az állami cégvezér, mondhatjuk: a dél-dunántúli Sefag elrejti a nyilvánosság elől, mennyit keres a vezérigazgató.
...Varga László a bakonyi erdők ura
Varga György / MTI
A cég egyik tavaly nyári dokumentumában még 1,018 millió forint bruttó bér szerepel, így a kérdés csak az, mennyivel nőtt a vezér fizetése a kormányhatározat alapján. Ebben Schumacher István, a Verga első emberének a fizetése orientálhat bennünket, aki bruttó 2,75 millió forintot keres, nem jogosult prémiumra, ám felmondási ideje (menesztése esetén ennyi ideig kapja a fizetését) 365 nap, így végkielégítésként is értelmezhető összegként 33 millió forintot kaphat.
A veszprémi erdészet vezetője a júliusi lista szerint bruttó 900 ezer forintot keresett. Hogy Rosta Gyula mennyit vitt haza a Zalaerdőtől a szeptemberi kormányrendelet-módosítás előtt, azt nem tudjuk, azt viszont igen, hogy jelenleg bruttó hárommillió forintot. Jár neki még 20 százalék prémium, és felmondás esetén három hónapig kap fizetést. Hogy egy közös vadászaton az Egererdő vezérigazgatója, Jung László szégyenkezik-e az előbb említett kollégái előtt, azt nem tudni. Mindenesetre a cég közzététele szerint mindössze 1,05 milliót keres, három hónapos felmondási idő mellett.
A bérek mértéke és azok palástolásának szándéka csak azért pikáns, mert októberben még arról írtunk, hogy egy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által készült feljegyzés élesen bírálta pont ezen erdészetek gazdálkodását. Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó feladatok teljes kiszervezéséről, 406 milliós, a szerződés betartásáért fizetett díjprémiumról, az alvállalkozóknak megvásárolt, majd veszteséggel bérbe adott gépekről szólt a jelentés. A hat erdőgazdaság ugyan tiltakozott az állítások miatt, mondván, a Kehi-anyagot nem ismerik, de az idézett konkrétumokat senki nem cáfolta. | Még emelték is az állami cégvezérek fizetését a hatalmas botrány után | Bőkezűek vezéreikkel az állami erdőgazdaságok. Amióta a kormány lehetőséget adott rá, akár bruttó hárommillió forintot is meg lehet keresni itt vezérigazgatóként. S bár törvény kötelezi a társaságokat az információ közzétételére, a jogszabálynak ehhez a passzusához már nem igazán tartják magukat. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/elvadult-allami-fizetesek-1585083 | 2016-01-18 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A 14. számú választókörzetet november 11-i lakossági fórumán Békési Ferencné önkormányzati képviselő várja mindazokat, akik szeretnék feltenni a Köfém lakótelepet, Ráchegyet, Búrtelepet és Székesfehérvár-Börgönd városrészt érintő kérdéseiket. A fórum 17:00 órakor kezdődik a Köfém Művelődési Házban.
Az eseményen részt vesz Cser-Palkovics András polgármester, Bozai István városgondnok, Nagy Zsolt, a Közlekedési Iroda vezetője, Nagypál Róbert, a Közterület-felügyelet vezetője, valamint Milus Gábor r. ezredes, városi rendőrkapitány és Steigerwald Tibor, a Depónia Nonprofit Kft. ügyvezetője. | Lakossági fórumot tart a 14. választókörzetben Békési Ferencné | A 14. számú választókörzetet – a Köfém lakótelepet, Ráchegyet, Búrtelepet és Székesfehérvár-Börgönd városrészt – érintő aktuális kérdések kerülnek napirendre azon a lakossági fórumon, amelyet Békési Ferencné önkormányzati képviselő tart november 11-én, hétfőn 17 órától a Köfém Művelődési Házban. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/lakossagi-forumot-tart-a-14-valasztokorzetben-bekesi-ferencne | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Nem csalódtak, akik kifejezetten Tölgyessy Péter miatt mentek el az A38 hajóra a Transparency International (TI) rendezvényére. A politikai elemző, neves értelmiségi – szokásához híven – szellemes, nagyívű elemzésben rajzolta fel a korrupció magyarországi történetét – I. Ferenc József magyar királytól Orbán Viktor miniszterelnökig.
Végkövetkeztetése az volt, hogy hosszú történelmi előzmények után Orbán Viktor államosította a korrupciót Magyarországon. Nem véletlen, hogy a versenyképességi rangsorokon hatalmasat zuhantunk lefelé.
Korrupció, történelem, közigazgatás
Tölgyessy Péter azzal kezdte előadását, hogy a magyar nép legalább 200 éve vágyik a nyugatos, polgári berendezkedésre. A kiszámítható közigazgatásra, a világos szabályokra, az egyéni boldogulás esélyére. Bár néha felcsillan a remény, egy idő után, valahogy mindig félremegy a vágyunk, hogy nyugati életszínvonalon éljünk.
Most is ez zajlik, Magyarország 2010 óta hihetetlen gyorsan távolodik a Nyugattól, mondta.
Szerinte Magyarország Ferenc József (1830-1916) idején volt legközelebb a nyugatias értékekhez. Uralkodását jól működő, hatékony közigazgatás jellemezte. A klasszikus korrupció ekkor még idegen volt az állam működésében. Az is előfordult, hogy egy miniszterelnök belebukott az illegális pártfinanszírozás gyanújába (ő Lukács László volt, 1912-ben – a szerző).
Az első világháború után viszont valami félrement. Trianon traumáját mély igazságtalanságként élték át az emberek. A társadalom bűnösöket keresett, de mindig másban találta meg. Innentől divat lett felosztani önmagunkat “jókra” és “rosszakra”. Elkezdődött az a folyamat, hogy a sikertelenségünkért mindig a külföld a hibás, soha sem magunk.
A társadalmi igazságtalanságot pedig úgy lehet helyreállítani, hogy elvesszük a “rosszak” vagyonát és odaadjuk a “jóknak”, bárkit is jelöljenek ezek a kategóriák.
A közigazgatás azonban még tartotta magát. A Horthy-rendszerben nem volt szokás, hogy politikusok a tisztségük útján szerezzenek hatalmas vagyonokat.
Szovjetek
Tölgyessy szerint a Szovjetunióval egyszerűen pechünk volt. Beleestünk a szovjet zónába, és ez sajnos évtizedekre visszavetette az országot. A bolsevik közigazgatás nyíltan lemondott a szakszerűségről, helyette a pártos közigazgatást vezette be.
Innentől kezdve a politika konkrét eredményeket várt el a hivatalnokoktól. Aki levágta a disznóját, menjen börtönbe. Aki üzemi balesetet okozott, az szabotőr, a nép ellensége, így akár ki is lehet végezni.
Az ország viszont védekezni kezdett, a maga módján. Megkerülte a szabályokat, “ügyeskedni” kezdett, mert ez volt az egyetlen út a túlélésre.
De hiába jött az 56-os forradalom és szabadságharc, a lázadáson túl továbbra is a korrupció, a szabálykerülés jelentette az egyetlen esélyt a megélhetésre. A Kádár-rendszer kiegyezett a társadalommal, és a társadalom elfogadta azt, mert nem volt más választása.
A kiskapuk országa
Kádár János a rendszere lényegévé tette a korrupciót. A puha diktatúra kifejlett formájában azokat a vállalatvezetőket jutalmazta leginkább, akik sikeres “kijáróemberek” voltak a saját területükön. Miközben egyáltalán nem volt mérhető piaci teljesítmény, vagy az egyáltalán nem számított, mondta.
Hozzátette: nagyon fontos, hogy a kisembernek is megengedték a próbálkozást. A hetvenes-nyolcvanas évek a fusik, a gmk-k, a másodállások korszaka volt, így a korrupció az élhető részévé vált a gulyáskommunizmusnak. A kiskapuk rendszere tette élhetővé az országot. Természetesen ez így gazdaságilag fenntarthatatlan volt, így szükségszerűen bukott a rendszer.
A rendszerváltás kudarca
A rendszerváltás azonban nem hozta el a Kánaánt. Az emberek óriási csalódásként élték meg, hogy a gazdasági kulcspozíciókban ugyanazok az emberek ülnek, mint a rendszerváltás előtt. A társadalom egy része ezért ismét visszahúzódott és a kiskapukat kezdte keresni, mert azt látta, hogy csak így lehet boldogulnia.
Bár az Antall-kormány tudatosan törekedett az intakt közigazgatás felépítésére, és ennek próbálta is megteremteni az anyagi feltételeit, ez nagyon csekély eredménnyel járt. Az első Orbán-kormány idején (1998-2002) a demokrácia egyre rosszabbul kezdett működni. Az ország újra felvette a két világháború közötti arcát, a társadalom ismét élesen kettészakadt a “jókra” és a “rosszakra”.
A korrupció ebben a harcban hősi tetté vált, a győzelem eszközévé. Már csak az számított, hogy le kell győzni a másik oldalt.
Az elmúlt hat év
Tölgyessy idézett egy 2009-es felmérést, amely szerint a magyar társadalom óriásit csalódott a Nyugatban. Még az ukránoknál és az oroszoknál is nagyobb mértékben. Szerinte a 2010-ben hatalomra került Fidesz erre játszott rá, amikor új rendszerváltást hirdetett. Természetesen ezt nem mindig nyíltan tette, hiszen az EU részeként akkor sem, és most sem mehet szembe nyíltan az európai értékekkel (legfeljebb csak “házi használatra”, az országhatáron belül).
Orbán azt üzente a népnek, hogy nem mi vagyunk az okai a sikertelenségünknek, hanem a külföld, amely elnyom minket. És Magyarország akkor lesz sikeres, ha “mi” újraosztjuk a javakat.
Ezt az “újraosztást” látjuk azóta is, mondta Tölgyessy. Bár vannak olyan szektorok, amelyek nem lophatók a kormány által (autóipar, szolgáltatóközpontok), de amit lehet, azt “újraosztanak” (bankok, kereskedelem, energetika, turizmus). A hívek szerint végre elérkezett az igazság pillanata, a kritikusok szerint inkább a világvége. Ami ennél fontosabb, hogy a társadalomban tovább él a gyakorlat, hogy a szabálykerülés válik a normává.
Csak a lúzerek nem lopnak, csak a vesztesek nem kerülik meg a szabályokat. Ez ma az általános vélekedés a magyarok körében, mondta.
Államosított korrupció
Tölgyessy szerint, amíg a Kádár-rendszernek és az Orbán-rendszernek is része a korrupciós gyakorlat, előbbi nem tűrte a tőkefelhalmozást. Most viszont már 2-3 év alatt lehet hatalmas vagyonokat szerezni, illetve ugyanúgy elvehetik bárkinek a vagyonát. Bár neveket nem mondott, Mészáros Lőrincre, illetve Simicska Lajosra gondolt.
Az mondta, hogy:
Ami most zajlik, az államosított korrupció. Ebben már egybefolyik a közigazgatás és a hatalmi-politikai tényező. ‘Együttműködnek’ – ahogy Orbán mondja.
Sajnos már a magyarok sem hisznek abban, hogy önerőből, tiszta viszonyok között lehet boldogulni. Hisznek viszont az állami rezsicsökkentésben.
Mi a kiút?
Tölgyessy szerint van kiút a korrupcióból. Ferenc József idején mindenben jobbak voltunk, mint Finnország. A finnek azonban az oktatással, a tudásalapú társadalom létrehozásával, lényegében korrupciómentes övezetté tették az országukat.
Magyarországon is fenn kellene tartani a mítoszt, a vágyat, hogy a mi országunk is korrupciómentes lehet. Egy új, polgári vízióra volna szükség , fogalmazott.
Talán egyszer nekünk is megadatik, hogy úgy éljünk, mint a finnek, zárta előadását. | Tölgyessy: Orbán Viktor államosította a korrupciót Magyarországon | Az Orbán-kormány arra bátorítja a népet, hogy a saját sikertelenségünkért mindig másokat okoljunk, miközben nagyüzemben nyúlja le a gazdaságot. | null | 1 | https://24.hu/fn/penzugy/2016/12/09/tolgyessy-orban-viktor-allamositotta-a-korrupciot-magyarorszagon/ | 2016-12-09 09:06:06 | true | null | null | 24.hu |
L. M. L.
Mint azt megírtuk, egy hónapja, egy éjszakai kommandós akció keretében gyűjtötték be a településszerte ismert „szocpolozókat”. Azokat, akik ezeket az ügyleteket, afféle szervezőkként, kezdeményezték és lebonyolították.
Nevükhöz akkor több mint 90 esetet — fiktív ingatlanadás-vétel megszervezését és lebonyolítását — kapcsolta a nyomozóhatóság. Megírtuk azt is, hogy a letartóztatott „kilencek” között van egy alpolgármester és egy önkormányzati képviselő, a település polgármesterének több családtagja, valamint a Tiszabőről elszármazott neves hegedűművész testvére is. Nem sokkal később a rendőrök még további két személyt is letartóztattak — köztük egy újabb képviselőt — így jelenleg 11 tagú az előzetesben lévő „szocpolos csapat”. Hatósági forrásból tudjuk, hogy a tizenegy tiszabői közül hármat a váci börtönben tartanak fogva.
Miután az eddigi 90-100 esetnél lényegesen több került a rendőrség látókörébe, várható, hogy a tiszabői különítmény még bővül. | Rács mögött maradnak a csaló képviselők | Három hónappal meghosszabbította a bíróság annak a kilenc tiszabői férfinek az előzetes letartóztatását, akiket a lakáshoz jutási — szociálpolitikai — támogatáshoz kapcsolódó csalás gyanújával tartóztatott le egy hónappal ezelőtt a rendőrség. | null | 1 | https://www.szoljon.hu/kek-hirek-jasz-nagykun-szolnok/2011/03/racs-mogott-maradnak-a-csalo-kepviselok | 2011-03-25 10:55:00 | true | null | null | SZOLJON |
A szektorban már azt is tudni vélik, hogy Nemzeti Kommunikációs Ügynökség néven hozzák alapítják majd meg az új szereplőt.
E pénzeket a rendszerváltás óta különböző magán médiaügynökségek kezelték, bár a második Orbán-kormány óta a legtöbb állami pénzt egyetlen egy ügynökség, az IMG oszthatott szét a médiacégek között.
Az ügynökség létrehozása azt is jelentené, hogy médiaügynökségek elveszítenék a kormányzati és az állami cégek hirdetési megrendeléseit, és kiszorulnának az állami hirdetések szétosztásából. Ez az egész médiát érzékenyen érinti, az állami pénzek kisebb-nagyobb mértékben, de szinte mindenütt megjelentek, ugyanakkor bármiféle átrendezés leginkább a jobboldali Magyar Nemzet-HírTV-Lánchíd Rádió csoportnak lehet a legváratlanabb - véli a portál.
Az Index úgy tudja, hogy a csata már elkezdődött, az, hogy szeptemberig az állami cégeknek minden beszerzésről a fejlesztési minisztériummal is egyeztetniük kell, a reklámköltéseket is érinti, júliusban szinte teljesen el is tűntek az állami reklámok. Értesülései szerint a Heti Választól és a Magyar Nemzettől is olyan üzleti terveket kértek be a tulajdonosok, amelyekben azt vizsgálták, hogy fenntarthatóak lennének-e ezek a kiadványok hosszú távon állami támogatás nélkül. Több jobboldali lapnál, így a Magyar Nemzetnél és a Heti Válasznál is egyértelműen kiderült, hogy az állami pénzek nélkül a jelenleginél lényegesen nehezebb helyzet állhat elő a lapok a működésében.
Az állami ügynökség létrehozása persze nem a csapok teljes elzárását jelenti: lehet, hogy kicsit másképpen, az is lehet, hogy kevesebb, de több tízmilliárdos állami költés borítékolható, és részben szükségszerű is. Ennek a pénznek pedig valahol meg jelennie.
Mi az a médiaügynökség?
Egy reklámkampány elkészítésénél a reklámok hatékony elhelyezéséhez is szakemberek kellenek. A médiaügynökség választja ki, hogy egy adott reklám, mely médiumokban jelenjen meg. A médiatulajdonosokkal tartják a kapcsolatot, kialkudják a hirdetési árakat, megrendelik a hirdetési helyeket, és ellenőrzik a számlákat. A médiavásárlás mellett az ügynökség másik feladata a hatékonyságmérés: a reklámok hatékony elhelyezése, hogy hol mikor hogyan és mennyiért érheti el egy reklám el a fogyasztót. Az egyszerre több márkát, hirdetőt képviselő médiaügynökségek év elején keretszerződést kötnek a médiacégekkel, így mivel sokkal több pénzt hoznak, mint egy hirdető, jelentős árengedményeket tudnak kiharcolni az ügyfeleiknek.
Az Együtt-PM nem örül az ötletnek
Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy ne hozzon létre az állami reklámbüdzsé elosztásáért felelős korrupciós központot, hanem tisztességes pályáztatás útján ossza el a piaci szereplők között a pénz - adott ki közlmeényt a hír nyomán az Együtt-PM Szövetség.
Az ellenzéki párt szerint egy ilyen lépés a teljes szektor államosítása lenne, mivel az utóbbi 25 évben ezt a pénzt - jól-rosszul - magáncégek kezelték. Az Együtt-PM Szövetség szerint, az állami kommunikációs ügynökség létrehozása kettős célt szolgál: teljes ellenőrzés alatt tartani a sajtót, és kistafírozni a baráti cégeket. A pártszövetség ellenzi az ügynökség létrehozását, mert "az csakis a maradék médiaszabadság lebontását, és a fideszes haverok anyagi érdekeit szolgálja". | Minden állami hirdetés egy kézbe kerül? | A kormányzat a nagyobb állami szerepvállalás jelszava alatt létrehozna egy 100 százalékban állami tulajdonú céget, amely átvenné és kezelné a teljes, évente mintegy 40 milliárd forintot kitevő állami reklámbüdzsét - értesült az Index. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/minden_allami_hirdetes_egy_kezbe_kerul.585021.html | 2014-08-08 16:34:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
– Személyes ügyként fogja fel az intézet és a szak megszüntetését?
– Ha nem is kizárólag, de a döntés meghozatalakor bizonyára ez is komoly súllyal esett a latba. Amikor kiléptem a kormányból, a „főnök”, Orbán Viktor – mint visszahallottam, okulva a „napraforgó blogos” MTI-s lejárató kampány kudarcán – megmondta, hogy ne közvetlenül engem támadjanak, mert az visszaüthet, hanem a környezetemet rombolják le. Aki dékánként megszüntette a KTI-t, az gyorsan meg is kapta érte a júdáspénzt: néhány hónap múlva a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke lett, helyettes államtitkári rangban. Általában fiatal, feltörekvő, karriervezérelt embereket szemelnek ki ilyen feladatokra, akiknek nincsenek erkölcsi gátlásaik, ha tudják, hogy a végén ott várja őket a jutalomfalat.
– Továbbra is dolgozik a földügyeken, most épp az állami parcellák eladásáról gyűjti az anyagot. Honnan szerzi az információkat?
– Van egy kis csapatom, akik önzetlenül és lelkesen segítenek a gyűjtésben. Az információk általában fellelhetők a nyilvános adatbázisokban, de a döntéshozók igyekeznek különböző és nehezen kezelhető adatbázisokban közreadni őket, szóval komoly kutatómunka kell az összefüggések feltárásához. Ebben persze bennem emberükre találtak, hisz kutató alkatként van némi rutinom az ilyen feladatok megoldásában. A földeladásokkal kapcsolatos eredményhirdetmények is – erre már az európai játékszabályok is köteleznek – fent vannak az NFA honlapján. Nos, ezeket az anyagokat szisztematikus munkával össze kell rendezni. Kapok persze híreket vidékről, helyből is. Sok kapcsolatom megmaradt, bár
a hangadókat igyekeznek megfélemlítéssel, esetleg némi konccal – például odavetett földdarabokkal – elhallgattatni.
Sokat segít az országos és a helyi média is, hisz föld-témában egyre több a tényfeltáró cikk és internetes információ.
– Tudja már, hogy a földek bérlői közül hányan váltak tulajdonosokká?
– Teljes képem még nincs erről, most dolgozom fel a földbérletekkel kapcsolatos utolsó adatokat, majd ezután következnek az állami földárverések eredményei. Látszik azonban, hogy a korábban általam is felvetett „haveri" szálak a földliciteknél erősödnek. Jó példa erre Fejér megye, és
Orbán Viktor barátja, a „kérges tenyerű” Mészáros Lőrinc „földműves”, aki a megyében bérbe adott állami földterületek 11 százalékát bérli.
Most saját jogán és családtagjai – felesége, fia, lányai és üzlettárs testvére – révén vásárolt „kis-közepes családi birtokuk” földalapjának megerősítéséhez Alcsútdobozon és Etyeken 28 birtoktestet 1424 hektár összterülettel 1 milliárd 938 millió forint összértékben. Mintegy hatvan százalékban olyan földeket, amelyekre már korábban húszéves bérleti jogot szerzett. Az általa megvásárolt föld a megyében eddig dobra vert 17 064 hektár állami terület több mint 8 százaléka.
– Miért jobb földtulajdonosnak lenni, mint bérlőnek?
– A tulajdonost nem kötik azok a feltételek és vállalások, amelyeket az állam a bérleti szerződésnél megszabott.
Nem kell például állatokat tartani. Milyen érdekes, ugye?
Mindjárt jobban megértjük a bihari gazdákat, akik azt panaszolták, hogy az új földesurak nem is akarnak saját állatállományt, hanem másokét „vennék a nevükre”. Ezek a „csókos” bérlők vélhetően mindenkinél hamarabb tudták, hogy a bérelt föld nemsokára a sajátjuk lesz. A törvény pedig elővételi jogot biztosít számukra, így nem kell nagyon tartaniuk a versenytársaktól. Ráadásul nem kell saját pénzt betenni, a „közösből” is meg lehet venni a földet, rendkívül kedvező kamatozású hitelre. Vásárláskor csak tíz százalék önrészt kell letenniük, míg a „külső” nyertes húsz százalék befizetése után kaphat hitelt a banktól. Az eddigi bérleti díj mehet a törlesztőrészletbe, kockázat gyakorlatilag nincs, szépen gyarapszik a magánvagyon, amit a földárak emelkedésével, komoly haszonnal piacra lehet majd dobni.
– A licitek eddig elég simán zajlottak, eltekintve néhány erőtlen ellenzéki demonstrációtól. De egyetlen komoly oligarcha se szállt ringbe a másik ellen, senki nem tornázta fel a versenytársak előtt az árakat.
– Ez nekem azt sugallja, hogy – amint Fejér megye földbérleti pályázatainak „magas szintű előkészítésénél” történt – egymás között le vannak osztva a területek, és
egyik nagykutya se piszkál bele a másik territóriumába. Bár egyes jelek azt mutatják, hogy a Simicska–Nyerges-érdekeltségek által bérelt állami földek esetében elindult a bandaháború.
De a legnagyobb mogulok, akiknek az államtól bérelt hatalmas területeit nem is adják el, azok azt hiszem a nagy bizniszt, a mintagazdasági és integrátori státust „zsugázták le” maguknak. Az ezekre vonatkozó kormányrendelet kiválasztási kritériumai számomra teljesen világosan mutatnak, rájuk lettek szabva. De vajon milyen minták lesznek ezek a több tízezer hektáros gigabirtokok a kis és közepes családi gazdaságok számára?
– Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke, fideszes országgyűlési képviselő tavaly decemberben kezdeményezte, hogy a hosszabb távra kötött bérleti szerződések esetén az új földtulajdonosok megemelhessék a bérleti díjakat.
– Egészen addig nem tartották alacsonynak a földbérleti díjakat az urak, amíg azt nekik kellett fizetniük az államnak. Addig senkit se zavart, hogy 580 forintot kell fizetni aranykoronánként, amíg ezt a haverok fizették a közös kasszába. Most, hogy tulajdonosok lettek, s földjeiket esetleg más bérli még évekig, mindjárt arcpirítóan alacsonynak tartják ezt az összeget.
– Nem érzi, hogy egyfajta Don Quijote-ként vívja szélmalomharcát? Mire számít, mit tud elérni egy újabb jelentéssel?
– Most semmit. De szentül hiszem, hogy a világban a jó és a rossz is végső soron összeadódik.
Van, hogy nem látszik semmi, aztán egyszer csak leszakad az ég.
A célom elsősorban az, hogy az utókornak tényszerűen rögzítsem a történéseket. Ez alapján tudom majd feketén-fehéren kimutatni például azt, amit most még csak sejtek, hogy zömében a földbérleti pályázatok nyertesei licitáltak a földekre, s váltak tulajdonossá. A korábbi jelentésekben ott vannak a földbérleti pályázatok anomáliái, az aránytalanságok, az igazságtalanságok: akit száz év múlva érdekelni fog, hogyan történt az ország kifosztása, az én munkáim alapján tán világosabban látja majd az összefüggéseket.
– Ön már évekkel ezelőtt jelezte, lesz majd egy törvény, amely a haveri bérlőket segíti nagyobb földterületekhez. Akkor mindenki hevesen tiltakozott, s lám, mégis törvénnyé lett az állami földek kiárusítása. Érez elégtételt?
– Nem öröm, hogy igazam lett. Az pedig egyenesen fáj, hogy nem tudom elhárítani a rosszat, amelyet előre látok. | Elkezdődött a bandaháború az állami földek miatt | A haveri bérlők haveri földtulajdonossá váltak, s még csak saját pénzt sem kell betenniük a vásárlásba: a korábbi bérleti díj fedezi az olcsó állami hitel törlesztőrészletét – nyilatkozta a Népszabadságnak Ángyán József volt fideszes földművelésügyi államtitkár. Nem vigasztalja, hogy évekkel előre megjósolta: ez történik majd mindannyiunk közös tulajdonával. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/nem-orom-hogy-igazam-lett-1586437 | 2016-01-26 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Miskolc - Úgy tudjuk, fogadási csalással kapcsolatban hallgatják ki a Diósgyőri VTK csapatkapitányát.
Információink szerint fogadási csalás gyanújával a keddi edzés előtt őrizetbe vette a Központi Nyomozó Főügyészség a Diósgyőr egyik játékosát, Lippai Ákost. Úgy tudjuk, a bundabotrány kapcsán már több diósgyőri mérkőzés is felmerült, és ez ügyben az elmúlt év végén a nyomozóhatóság már meghallgatta a csapatkapitányt.
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője nem kívánta kommentálni a hírt, mint elmondta, vannak olyan nyomozati cselekmények, amelyeket még melegében végre kell hajtani, ezért a nyomozó főügyészség az ügyben csak az esti órákban ad tájékoztatást.
Budapest, Miskolc - Az MLSZ feljelentése nyomán vesztegetés bűntette miatt ismeretlen tettes ellen 2009. decemberében a Nemzeti Nyomozó Iroda előtt indult és a Fővárosi Főügyészség által felügyelt bűntető ügyet – a közélet tisztasága elleni bűncselekményekhez kapcsolódó hatásköri szabályok 2011. áprilisában történt módosítására és az ezzel összefüggő szervezeti változásokra is figyelemmel – 2011. májusában a Legfőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vonta és a további eljárás folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget jelölte ki. A Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Irodával szoros együttműködésben folytatja.
Budapest, Miskolc - Lippai Ákos ügyében a Magyar Labdarúgó Szövetség fegyelmi eljárást indít majd.
Miskolc-Diósgyőr - Az ügyvezetés által meghatározott nyilatkozat stop miatt senki sem kommentálta a kedd délutáni edzés után a DVTK csapatkapitányának őrizetbevételét.
Budapest, Miskolc - Február 14-én - honlapján - az alábbiakról adott tájékoztatást a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Miskolc-Diósgyőr - A Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai a DVTK edzéséről vitték el Lippai Ákost, az NB I-es együttes középpályását.
iskolc-Diósgyőr - Dudás Hunort, a DVTK ügyvezeztőjét kérdeztük, hogy terveznek-e valamilyen lépést a délutáni történések, Lippai Ákos főügyészségi őrizetbevétele ügyében.
Miskolc-Diósgyőr - A DVTK NB I-es labdarúgócsapatának kedden délután 15 órakor kezdődő edzése előtt sárga mellényes emberek lepték el a klubház öltözőfolyósóját, mint kiderült a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai érkeztek meg Diósgyőrbe.
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! | Előállították Lippai Ákost, a DVTK csapatkapitányát | Miskolc - Úgy tudjuk, fogadási csalással kapcsolatban hallgatják ki a Diósgyőri VTK csapatkapitányát. | null | 1 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2012/02/eloallitottak-lippai-akost-a-dvtk-csapatkapitanyat | 2012-02-21 15:47:00 | true | null | null | BOON |
A Legyen Ön is milliomos! csütörtöki adása több izgalmat is tartogatott, amelyet Palik László testközelből nézhetett végig, hiszen ő az új évad műsorvezetője. Az öt év után visszatérő kvízjátékban részt vett Farkasházi Réka és ritkán látott fia is, akik a furfangos észjárásuknak köszönhetően 5 millió forinttal lettek gazdagabbak. Az idei szériában Péter Szabó Szilvia és Völgyesi Gabi is szerencsét próbáltak, ám már a 20 ezres kérdésnél elhasználtak egy segítséget a háromból, így sejteni lehetett, hogy később még bajba kerülhetnek.
Péter Szabó Szilvi állítja, nincs miből rendeznie tartozását
Tudja rendezni a tartozását?
A két énekesnő az egymilliós kérdésig is eljutott, ám akkor úgy döntöttek, megállnak, mivel nem volt több segítségük, ráadásul rossz választ is jelöltek volna meg a következő kérdésnél. Vagyis jó döntést hoztak, hiszen egymillió forint ütötte a markukat. | Péter Szabó Szilvia milliót nyert: törlesztheti a tartozását? | A bíróság 2023 februárjában másodfokon is úgy döntött, hogy Péter Szabó Szilviának ki kell fizetnie a 25 millió forintos összeget Vona Károlynak, ám az énekesnő ebből a mai napig semmit nem törlesztett. Szilvia akkor és most is azzal védekezett, hogy nincs semmiféle vagyona és ingósága, ezért nem sikerült megállapodniuk a volt fénytechnikussal. A legyen Ön is milliomos!-ban Völgyesi Gabival nyeremény ütötte a markukat... | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/peter-szabo-szilvia-legyen-on-is-milliomos-tartozas/7sjqrw7 | null | true | null | null | Blikk |
Az egyenruhások Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egyik mellékútján egy magyar személyautót tereltek ki ellenőrzésre. A távolból még nem látszott, hogy a tetején "T" betű szerepel, és tulajdonképpen egy tanuló autóról van szó. A jármű közeledtével azonban már nem a betűre figyeltek leginkább, hanem a hátsó ülésen plafonig pakolt zsákokra. A kocsi átvizsgálásakor felmerült a gyanú, hogy a sofőr nemcsak gépjárművezető szakoktatóként ténykedik, hanem az illegális dohánypiacon is szerepet vállalt. A fekete fóliacsomagolásból ugyanis 160 kilogramm vágott fogyasztási dohány került elő. A 44 éves férfi azt mondta, hogy a "feketepiaci terméket" a környéken vásárolta továbbértékesítési céllal - tájékoztatta szerkesztőségünket Juhászné Prantner Etelka pénzügyőr százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Igazgatósága sajtóreferense.
A pénzügyőrök a több mint huszonegymillió forint értékű dohányt lefoglalták, jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás miatt indítottak eljárást.
Felhívjuk a figyelmet, hogy dohánytermék csak a NAV által nyilvántartásba vett, regisztrációra kötelezettek között értékesíthető és adható közvetlenül. A dohánylevél "napszámos" munkavégzés ellenértékeként sem adható át az idényjellegű munkát végző munkavállalónak.
Figyelem! Dohánytermék Magyarországon kizárólag dohányboltokban értékesíthető. | Megbukott az oktató | Százhatvan kilogramm vágott fogyasztási dohányt találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy tanuló vezető autóban. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/megbukott-az-oktato | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Az első Magyar Nemzet-szöveg a Nemzetbiztonsági Hivatal lehallgatási jegyzőkönyvének másolata, amely szerint Kulcsár Attila beszélt egy emberrel, aki azt mondta, szólt egy másiknak, hogy szóljon "Gyurcsányinak", mert baj van. A második dokumentum egy rendőrségi kihallgatási jegyzőkönyv - persze a tanú anyja neve, lakása, minden kíméletlenül beidézve, ahogy ez már-már szokás -, ami azonban mást tartalmaz, mint amit a Magyar Nemzet felvezetése ígér. A szerint Gyurcsány cége a Kulcsár-botrány kipattanása után hozamostul kapta vissza a pénzét a K & H-tól. Meglehet, így van, de a közölt dokumentumban erről nincs szó. Ígérik viszont, hogy az ügyet folytatják, tehát még előkerülhet az állítás bizonyítéka. Igaz, az idézett vallomásban, amelyet Gyurcsány egyik cégének vezetője tett, ez is szerepel: "Annyira nem történt semmi mozgás a számlánkon, hogy nem is volt szükség kapcsolattartóra." Mármint a bankkal.
A Fidesz-frakció feltehetően nem azért tanácskozott tegnap, hogy e hiányosság jelentőségét bemérje. Számukra a feladott képlet világos volt. A Magyar Nemzet percre pontosan időzítve lehetővé tette, hogy Gyurcsány Ferenc nevét Kulcsár Attiláéval egy egyenletbe foglalják. Az eredmény érdektelen. Az összhatás a fontos. A miniszterelnök-választást egy súlyos bűncselekmény társrendezvényévé próbálták silányítani. Büntetőeljárás ez - politikai ellenfelek ellen, akiket ellenségként próbáltak megalázni.
Eközben Kulcsár Attila csomagját már készíthetik. Az ügyészség - a Magyar Nemzethez került információk alapján mondhatóan - a bőbeszédű tanácsadó kiengedését javasolta. Igaz, Kulcsár egyszer már szökött, tetejében húszmilliárd elsikkasztásával gyanúsítják, viszont tény, csak az bíz majd rá pénzt, akitől Zalatnay nem fogadja el. Bűnismétlés tehát valószínűtlen. Hadd menjen, ahogy a magyar kriminológia egyik legnagyobb összegre elkövetett bűnügyének - egy kivételével - minden gyanúsítottja mehetett. Egy olyan országban, ahol ez év januárjában több mint kétezren ültek előzetes letartóztatásban. Igaz, legfeljebb ha beszélőn szólalhatnak meg, nem újságban. | Archívum: Nemzeti beszélő | Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a miniszterelnök-választás előtt két órával tegnap szünetet kért a Parlamentben, mondván olyan információk birtokába jutott, amelyekről képviselőcsoportjának tanácskoznia kell. Az információról már délelőtt tudott szerkesztőségünk, mert a Parlamentben elterjedt, hogy a Magyar Nemzet internetes kiadása épp időben, tehát kora délután Gyurcsány Ferencet kompromittáló dokumentumokat tesz ki a honlapjára. Ezek aztán időben meg is érkeztek. Áder így még épp jókor gondolkodóba eshetett. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-334646-152395 | 2004-09-30 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az MDF parlamenti vizsgálóbizottsággal nézetne utána a Figyelő cikke szerint gyanús fővárosi parkolóbizinisznek, miközben az érintett cég, a Centrum Kft. perre készül emiatt. A parkolási cég főnöke állítja, hogy az utcán beszedett milliárdokról el tudnak számolni: a rendszer fenntartása nem olcsó, sokba kerül az ellenőrök oktatása, és előfordult, hogy egy megvert munkatársuk plasztikai műtétét is nekik kellett kifizetniük. A cégvezető a politikai kötődésekben sem lát kivetnivalót.
Már a parlamentig is eljutott annak a fővárosi parkolócégnek az ügye, amellyel kapcsolatban hűtlen kezelést, politikai összefonódásokat és előnytelen önkormányzati szerződéseket emlegetve riportot közölt a Figyelő április végén. Az MDF a cikkre hivatkozva parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolta, mivel a parkolócég és a kerületi önkormányzatok közötti szerződésben az MSZP és a Fidesz közötti, "többmilliárdos kárt okozó gyanús alkukat" sejt.
Az érintett cég, a hét fővárosi kerület parkolási rendszerét üzemeltető Centrum Parkoló Kft. tavaly mintegy 3 milliárd forint bevétellel zárt. A Figyelő információi szerint ebből a pénzből egy még 2000-ben kötött szerződés alapján az önkormányzatok csupán mintegy 27%-ot kaptak, a többi pedig a magáncégnél maradt. Az üzletet még érdekesebbé teszi, hogy a parkolási cég tulajdonosa Kupper András fővárosi fideszes képviselő azonos nevű nagybátyja, de a kft.-ben 2000 előtt volt érdekeltsége egy Somlyódy Csaba MSZP-s képviselő által részben tulajdonolt cégnek is.
A Centrum vezérigazgatója Fürst György, aki kinevezése előtt Terézváros szocialista alpolgármestere volt, és évekig töltötte be a hét érintett kerület által létrehozott Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának (FÖPT) elnöki tisztét is. Ez a társulás kötött szerződést még 2000-ben a Centrum Parkoló Kft.-vel. Bár hűtlen kezelés gyanújával az ügyben egyszer indult már ügyészségi vizsgálat, a nyomozást 2003-ban bűncselekmény hiányában lezárták. Most a Centrum Parkoló Kft. a Figyelő beperlésére készül, mivel Fürst György vezérigazgató szerint a lap által közölt adatok nem helytállóak: ő állítja, hogy a kft. 2005-ben csak mintegy 30-50 milliós, 2006-ban pedig körülbelül 100 milliós nyereséget könyvelt el.
Minden pénzt elköltenek
Kérdés, hogy mi történik a bevétel többi részével, ha a cégnek hivatalosan csak 100 millió a nyeresége. Fürst az [origo]-nak azt mondta, hogy bár bevételüknek csak mintegy 30 százalékát juttatják vissza tisztán az önkormányzatokhoz, mivel - más parkolási cégekkel ellentétben - a Centrum Parkoló Kft. saját tőkéből építette ki a parkolóórákat, ezek költsége is beleszámít a végelszámolásba. A 2-3 milliárd forintért vásárolt szerkezetek értéke hozzáadódik az önkormányzati részhez, ugyanis a kft. 10 éves szerződésének végén az automaták önkormányzati tulajdonba kerülnek - magyarázta a vezérigazgató. Ha ezt a költséget 10 évre leosztjuk, már 40 százaléknál tart az önkormányzati részesedés, miközben az V. kerületben dolgozó parkolási cég csak 32 százalékot ad át - tette hozzá.
A cégnek - 100 milliós haszonnal számolva - még így is legalább 1,7 milliárd forintról kell számot adnia évente: Fürst György állítása szerint ezt mind elemészti a rendszer fenntartása. Mint elmondta, az ő nyereségességüket az rontja, hogy csak mellékutcák tartoznak hozzájuk, ahol sokkal rosszabb a parkolóhelyek kihasználtsága, mint a főutakon, miközben az üzemi költségek ugyanakkorák.
A vezérigazgató szerint Budapesten például a rossz fizetési morál miatt nagyon sokat kell költeni az ellenőrzésre: "Londonban egy év alatt 5000 autót írnak fel, Svájcban két éve nem fogtak nem fizető parkolót, Budapesten viszont évente 1,5 millió fizetés nélkül parkoló autót találunk" - magyarázta. A cég ezért háromlépcsős ellenőrzést folytat, saját ellenőreit GPS-nyomkövetővel figyeli a hatékonyság érdekben, és még az ellenőrök ellenőreit is ellenőrzi, ami - mint Fürst fogalmazott - költséges üzem.
50 órás cetlifelismerő tanfolyam
Nagy problémát jelent az is, hogy a parkolási ellenőr munkakör "nem nagyon közkedvelt szakma", ezért folyamatos kicserélődéssel kell számolni - folytatta a vezérigazgató. A Centrum Parkoló Kft.-nek jelenleg 161 alkalmazottja van, de a gyors fluktuáció miatt egy évben akár 1000 ember is megfordul az ellenőri egyenruhában. Persze csak miután végigülték az 50 órás, kötelezően előírt képzést.
Hogy mit tanítanak egy parkolási ellenőrnek 50 órán át? Fürst szerint nagyon sok mindent. Hiszen meg kell ismerni "kerületenként 8-10 féle ingyenes parkolási engedélyt, kártyát és matricát", és fel kell tudni ismerni a mozgássérült-igazolványt is. Ezen kívül tanítanak az ellenőrnek némi KRESZ-t, meg azt is, hogy hogyan használja a nála lévő technikai eszközt és a digitális fényképezőgépet - sorolta a vezérigazgató, aki szerint "nem sok az az 50 óra".
Kénsavas beöntés és plasztikai műtét
161 alkalmazottból persze még mindig nem lehet leírni milliárdos kiadásokat, de a parkolási cég vezetője további magyarázatokat is hozott a nagy költségekre. A példák között szerepel még a parkolójegyek nyomtatásához szükséges papírszalag kihelyezése, a parkolóautomaták műszaki karbantartása és szervizelése, és az is, hogy - mivel nincsenek hálózatra kötve - az automaták akkumulátorait rendszeresen, egyesével kell feltölteni.
A hibaelhárítással kapcsolatban Fürst arról is beszélt, hogy volt már automata, amit habbal nyomtak tele, vagy éppen kénsavat csepegtettek bele injekcióstűvel. De a Centrum Parkoló Kft. költségeit növelte az is, amikor az egyik ellenőrüket úgy megverték, hogy szilánkosan eltört az állkapcsa. Ebben az esetben például több százezres plasztikai műtétre is szükség volt, amit szintén a cég vállalt magára - példálózott a vezérigazgató. Szerinte ezekből a költségekből összeáll az elköltött több mint másfél milliárd forint.
"Minden cégben van egy rokon"
Fürts György az állítólagos politikai összefonódásokat is igyekezett megmagyarázni: ő például - állítása szerint - azért kerülhetett szocialista alpolgármesteri székből a parkolási cég élére, mert az önkormányzatnál régóta foglalkozott parkolással, és hozzá hasonló jó szakembert nehéz találni. Szerinte teljesen rendjén van az is, hogy a Centrum Kupper András nagybátyjának cége, mivel ebből a fideszes politikus semmit nem profitálhatott. Kupper maga is azt állította az [origo] kérdésére, hogy nem volt köze nagybátyja cégének szerződéseihez.
A céget szabályos pályázattal, a kerületi közgyűlések jóváhagyásával választotta ki a FÖPT - tette hozzá Fürst, és ezt állította az egykori terézvárosi alpolgármester mellett Erzsébetváros polgármesteri hivatala is az [origo]-nak. A Centrum vezérigazgatója szerint azért sem érdemes fővárosi politikusok, Kupper András vagy Somlyódy Csaba érintettségétől tartani, mert se a cégnek, se a kerületi társulásnak nem volt soha szerződése a fővárossal. "Egyszerűen arról van szó, hogy ez egy pici ország, itt minden cégben van valakinek rokona" - magyarázta a Kupper-rokonságot.
Visnovitz Péter | Plasztikai műtéttel is magyarázzák a parkolóbizniszt | Az MDF parlamenti vizsgálóbizottsággal nézetne utána a Figyelő cikke szerint gyanús fővárosi parkolóbizinisznek, miközben az érintett cég, a Centrum Kft. perre készül emiatt. A parkolási cég főnöke állítja, hogy az utcán beszedett milliárdokról el tudnak számolni: a rendszer fenntartása nem olcsó, sokba kerül az ellenőrök oktatása, és előfordult, hogy egy megvert munkatársuk plasztikai műtétét is nekik kellett kifizetniük. A cégvezető a politikai kötődésekben sem lát kivetnivalót. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2007/05/20070509parkolo | 2007-05-10 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A kormány egy a parlament előtt lévőtörvényjavaslattaltovább szűkíti a Nemzeti Földügyi Központ által eladott állami földek adatainak eddigi korlátos nyilvánosságát, azaz a továbbiakban nem lehet majd megtudni, hogy milyen kiméretben, milyen feltételekkel és kihez kerül közös nemzeti földvagyonunk - mondta a Szabad Európának adottinterjújábanÁngyán József volt földügyi államtitkár.Ángyán szerint intézményesített földrablás zajlik Magyarországon aFöldet a gazdáknak!nevű állami földprivatizációs program keretein belül, most pedig, egy Semjén Zsolt által benyújtott agrár témájú salátatörvénnyel (melyről először az Átlátszóírt) azt is ellehetetlenítenék, hogy ezt valaki hozzá hasonlóan dokumentálja. A tervezetbe rejtett egyik javaslat úgy módosítja az NFA-törvényt, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására vonatkozó szerződések adatainak nyilvánosságra hozatali kötelezettségét is eltörli.Vagyis amint ezt elfogadják, nemcsak hogy utólag eltüntetheti, de nem is kell majd közzétennie az Agrárminisztériumnak a Nemzeti Földügyi Központ szerződéseit.A 2010-es Fidesz-kormányban még szerepet vállaló, majd még a ciklus közben kritikái miatt távozó Ángyán úgy értékelte a földprogramot, hogy abban "egy olyan korrupt, legújabb kori feudális, hűbéribirtok-adományozó, klientúraépítő, jutalmazó/büntető rendszer körvonalazódik, amelyben az állam a gazdálkodó családok, helyi közösségek helyett a nemzeti tőke erősítése jelszóval politikaközeli üzleti, rokoni, baráti körökkel és/vagy nagybirtokos zöldbárókkal, továbbá a spekuláns tőkével, hazai és külföldi oligarcháival köt szövetséget, alakít ki stratégiai partnerséget."Ángyán arról is beszélt a lapnak, hogy nagy léptékű birtokkoncentráció zajlik az országban. "2010 óta a gazdaságok száma az akkori 351 ezerről 2023-ra 196 ezerre, vagyis 13 év alatt 155 ezerrel csökkent, azaz ennyi - a kormány által állítólag kiemelten kezelt - kis családi gazdaság, gazdálkodó család ment tönkre, adta fel a gazdálkodást, és területeik az elárverezett állami földek zömével együtt az egyébként is kedvezményezett nagyobbakhoz kerültek" - mondta. | Ángyán szerint új szintre lép az "intézményesített földrablás", ha nem kell majd közzétenni a szerződéseket a privatizált földekről | Egy salátatörvénybe rejtett módosító megszüntetné, hogy az Agrárminisztériumnak kötelező legyen közzétennie a szerződéseket. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/13/agrar-torvanymodositas-elrejtene-a-foldeladasokat-angyan-jozsef-interju | 2024-11-13 10:41:27 | true | null | null | Telex |
MVSC-Miskolc sportszervezete: 18.000 forint
Nagybarca sportszervezete 15.000 forint
Tokaj sportszervezete 12.500 forint
Kenézlő sportszervezete 17.500 forint | Hatvanháromezer forintból megúszták | Az MLSZ vármegyei igazgatóságának fegyelmi bizottsága a sárga és piros lapok után kiosztotta szokásos pénzbüntetéseit: | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-sport/2024/11/hatvanharomezer-forintbol-megusztak | null | true | null | null | BOON |
Van egy történetem a kilencvenes évek közepéről.
Igen?
Tétmeccs dúl az akasztói stadionban, győzni kell a hazaiaknak, döntetlen az állás, kilencvenedik perc, mindjárt vége, amikor egy stadleres csatár látványosan földobja magát a tizenhatoson kívül, de estében még behengeredik a büntetőterületen belülre, mire a játékvezető határozottan a tizenegyes pontra mutat. „A bírónak nincs videója!” – így plagizálja a korabeli tévés sportműsor rovatcímét valaki a VIP-szektorban. „Most majd vehet magának” – szól oda neki csöndesen a csapat és a stadion tulajdonosa, Stadler József.
Jó kis történet.
Így zajlott a valóságban is?
Hát én erre már nem emlékszem. Megmondom őszintén.
Rengeteg pénzt tolt a Stadlerbe.
Toltam.
Vett olykor bírót?
Sose. Mindig sportszerűen mentünk ki, oszt hol így ítélkeztek, hol úgy.
Mesélik, bőkezűen jutalmazta a játékosait.
A mester azt mondta, ha mindegyik időben ki van fizetve, sokkalta könnyebb rendet tartani. Nem is maradtam el soha fizetéssel, prémiummal. Miután odamentem segíteni a csapatot, négy éven keresztül megnyertük a bajnokságot, feljutottunk egészen az NB1-ig, és ott is volt négy szezonunk a megszűnésig.
Egy pesti klubvezetőtől hallottam, aki annak idején meccselt Akasztón, hogy mérkőzések után a klubházban professzionális nők gyúrták le a hazai labdarúgókat. Így volt?
Hát nem foghattam minden táncos lánynak a kezit, hogy ki megy el vele. De ilyeneket én nem szerveztem, nem haragítottam volna magamra az asszonyokat, ha még lett volna rá mód, akkor se. Hiszen mindegyiknek menyasszonya volt, felesége, gyerekök. Visszacsapott volna.
Állítólag kupleráj üzemelt a klubházban.
Áh.
Rosszindulatú rágalom?
Igen, abban van azért egy rakás rosszindulat.
De nem csak az?
Nemigen. Hotel és étterem azért volt a klubházban. És bár is.
Ez mind eltartotta magát azon a kis településen?
Nem az volt a cél, hogy eltartsa. Elsősorban a csapatnak épült, ott kajáltak a játékosok meg az alkalmazottak. Mert én minden dolgozónak adtam ám reggelit, ebédet, ha tovább maradt, vacsorát.
Szerették is Akasztón.
Mindenkinek jó volt. Mindenkinek. Sok munkahely, stadion, NB1-es futballcsapat. Most meg semmi sincs.
Kár, hogy jogerős bírósági ítéletek sora mondja ki, hogy a stadionra, a csapatra, a sok munkahelyre áfacsalásból, állami támogatás jogosulatlan igénybe vételéből és hasonló bétékás paragrafusokból volt fedezet.
Kitalálmány mind. Úgyhogy ezt nem írom alá. Hetvenezer vagon árut küldtem ki évente! Most, lehet, összesen nem megy keletre az országból tízezer se. Nem csaltunk egyetlen forintot sem. Nem kellett csalni. Jól megéltünk anélkül is.
Van még egy sztorim. 1993. november tizenötödikén az orosz Szergej Anatolevics Vexler Budapesten megalakította a Vex Kft.-t. A cégtől ön azon nyomban bő egymilliárd forintért, egész pontosan 820.483.600 forint plusz 205.120.900 forint áfáért huszonkét darab olajfestményt vásárolt, majd a magyar államtól visszaigényelte az áfát. Pár héttel később adóellenőrök jelentek meg önnél, mondván, vetnének egy pillantást az alkotásokra, ám erre nem volt lehetőségük, ugyanis időközben a Vex Kft. féláron visszavásárolta a festményeket, majd azon nyomban beszüntette működését.
Látták a képet az apehosok! Amikor visszautalták az áfát, megnézték.
Tényleg?
Persze.
A sajtó nem ezt írta.
Mert valamelyik kitalálta.
Miért adta vissza és miért olyan hamar a képeket az orosznak?
Eleve úgy szólt a megállapodás, hogy ha egy határidőn belül visszaadom a képeket, akkor visszavásárolják. Kellett nekik a pénz egy rövid idővallumra, merthogy valahol úton volt nekik egy nagyobb összeg.
Önnek miért érte meg az oda-vissza cserebere?
Mert ezeknek szállítottam száz kamionszámra meg vagonszámra az árut. Kisegítettük egymást.
Miért féláron adta vissza a képeket?
Ugyanannyiért adtam vissza.
Mást lehetett olvasni.
Lehet.
A certifikát szerint a huszonkét festmény egyike Leonardo nevű művész alkotása, a címe pedig: Az utolsó vacsora. Csakhogy az igazi Leonardo da Vinci valódi Utolsó vacsorája a milánói Santa Maria delle Grazie refektóriumának falán látható. Hiszen arra festették fel bő ötszáz évvel ezelőtt, így Bács-Kiskunba szállítása lehetetlen feladat. A botrány kirobbanása után ön bejelentette, hogy az orosz kép természetesen nem azonos a freskóval, és az alkotó is csupán névrokona a reneszánsz mesternek.
Egy fordítási hiba a balhé oka. Az orosz nyelvű adásvételi papíron szereplő Utolsó vacsora címe pontos magyar fordításban: Táncmulatság.
A táncmulatság szót fordították utolsó vacsorának?
Azt.
És tényleg Leonardo a festő neve?
Már nem is tudom, ki volt festőként feltüntetve. Annyira régen történt.
Mind a huszonkét vászon ismeretlen szerző sehol sem jegyzett alkotása. Miért tett le mégis bő egymilliárd forintot értük?
Mert azok a képek értékesek voltak. Utána még keresték is az oroszok.
Keresték?
Mert múzeumokból vagy honnét nyúlták le valamelyiket.
Volt köztük lopott?
Volt. De a lényeg, hogy mind jegyzett kép! Különben nem tudtam volna visszavásárlási megállapodást is kötni az eladókkal.
Hacsak nem eleve kamu az egész.
Nem kamu.
Ön választotta a festményeket?
Megnézettem szakértővel.
Kivel?
Azt már nem tudom. De olyan, aki direkt festményekkel foglalkozik.
Volt kedvenc képe? Emlékszik bármelyikre az utolsó táncmulatságon kívül?
Nem nézegettem én azokat! Megjöttek, és egy klimatizált szobába kellett elhelyezni mindet.
Hol állt az a klimatizált szoba?
Volt egy vendégházam. A stadionnál. Őrizték a rendőrök, látták is a képeket.
Kortárs festmények voltak?
Mmm.
Vagy mondjuk reneszánsz?
Ááá, ennyire nem értek én a képekhöz. Szakértőre bíztam, nézzen utána, érik-e azt a pénzt, vagy nem érik. Nehogy behúzzanak a csőbe. Nem akartam, hogy aztán a nyakamon maradjon a kép.
Nem fordult meg a fejében, hogy megtart párat, és az otthonát díszíti velük? Esetleg egy galéria a klubházban?
Volt gondolat, csak akkor már nem nagyon fizetgetett nekem az APEH.
Önnek az APEH?
Ami kiment rengeteg áru, az áfáját ki kellett fizetnem, de nem utalták vissza sem azt, sem az exporttámogatást, sem a szubvenciót. Ezért úgy voltam vele, vigyék csak az oroszok a képeket.
Egymilliárd azért az akkori Stadler Józsefnek is lóvé volt.
Hát hogy a fenébe ne.
Végül befizette a képek után visszaigényelt áfát?
Hát ez természetes! Ilyennel nem viccelünk.
Utóbb azért viccet csinált belőle. Miután szabadult, saját márkás Stadler-bort dobott piacra, aminek címkéjéről a Leonardo freskó-Jézusa nézett le a tizenkét apostollal. Sőt, házi festőjével, Simák Dórával elkészíttette az olasz Utolsó vacsora másolatát.
Hogy legyen meg valójában is. Annyit nyaggattak vele.
Simák Dóra a Stadler-család tagjairól is számos művet alkotott. Hogyhogy?
Ráért a hölgy, mondta, szeretne egy kis pénzt keresni, azt’ festettem vele.
A rendszerváltás körüli években hamar meggazdagodtak az olyan talpraesett emberek, mint ön.
Voltak.
Ki privatizációból, ki áfából, ki olajszőkítésből.
Na, én ezekből mind kimaradtam. Az olajozásba is direkt nem mentem bele, egyetlen tartállyal se vettem, inkább külön benzinkutat vásároltam tankolni a kamionjaimat.
Miért maradt ki?
Mert nem akartam problémát. Mégis mindig én vagyok a fekete bárány, mégis engem csuknak be. Érdekes. Ismerek olyat, aki végig olajozott, és a haja szála sem görbült… Pedig ott voltak a könnyű pénzek.
Milyen könnyű pénzek?
Hát a jóisten tudja már.
A privatizációba miért nem nyúlt bele?
Az izsáki pezsgőgyárat fillérekért megkaphattam volna, de azt mondtam, köszönöm, nem. Aztán eladták másnak, aki becsődöltette. Később jöttem rá, hogy azért lettem közellenség, mert a megrendeléseimmel én tartottam életben rengeteg konzervgyárat, sörgyárakat, mindent, amiket így nem tudtak privatizálni. De aztán, hogy engem bezártak, sorra dőltek ezek a gyárak, el is adták mindet.
Miért nem barátkozott politikusokkal? Azokkal, akikkel azok barátkoztak, akik ön után megvásárolták a privatizálásba csődölő cégeket.
Meg se kerestek. Mindig is körön kívül voltam.
Egyetlen politikus sem javasolta, hogy találjanak ki valami közös okosságot?
Nem volt ilyen.
Fura.
Jó, megkerestek éngem is… De csak a sok pénzt hordták el.
Mire?
Hát a választásokra.
Kik?
Hagyjuk. Jobb nem menni a politika közelibe.
Amikor bajba került, fölhívta a korábban kampánypénzért kopogtatókat, hogy most önnek kéne segítség?
Dehogy hívtam. Lehet, pont az ő kezük volt benne. Sosem tudni. Nem kértem én soha senkitől segítséget.
Sok éve hallottam önt a Corvinuson, egy szemináriumi órára hívták meg beszélgetni hallgatókkal. Eleinte mosolyogtak önön, de tíz perc múltán már tátott szájjal hallgatták a történeteit, a végén pedig respektet besöpörve, szeretve köszönt el.
Hát.
Ott, az egyetemen osztotta rendesen a politikát és a politikusokat. Akkor még bátrabb volt.
Lehet. De ma már látszik, nem kell csináljak semmit, akkor is bent vagyok. Mintha örökös papírom volna ide… Pedig nemigen pofáztam én sose, oszt mégis komoly problémák vannak. Én csak dolgozni akartam.
A rendszerváltás idején hatalmas állami árukészleteket, komplett konzervgyári raktárakat vásárolt föl és tolt ki az oroszokhoz. Még a Munkásőrség teljes vegyvédelmi felszerelése is az öné lett. Hogy csinálta?
Voltak közvetítők.
Szóltak, hogy Józsi bátyám, van itt hatszáznegyvenkétezer gázálarc a hozzávaló szimatszatyorral, érdekel?
Így. Gázálarcból volt is annyi! Két kamionnal.
Kit kellett megkenni?
Senkit se. Teljesen tiszta üzlet. Örültek, hogy elment.
Mit lehet kezdeni kétkamionnyi lezsírozott, húsz-harmincéves gázálarccal?
Új áru volt, egyszeri, nem mindennapos, vitték, mint a cukrot. Meg eleve olyan volt a kapcsolatrendszerem, akármit kínáltam, mindenre volt kovács.
Kovács?
Aki, ha az egyiknek nem kellett, szólt a barátjának. Nagy ország. Egész Vlagyivosztokig mentünk.
Maffia?
Föl voltak osztva a területek. Volt, ahová én se szállíthattam. Például Alma Atába. Ott még ahhoz is engedély kellett a maffiától, hogy keresztülengedjék az árut. Volt irodám Ungváron, onnét vezényelték a kinti vagonokat, kamionokat. Meg ott adtak fegyveres őröket a kocsik továbbkíséréséhez. Jó piac volt. Korlátlan mennyiséget el lehetett adni. Főleg az olyanokból, mint az erősített csemege.
Az egy savanyúság?
Bor.
Erősített?
Tizenhét maligáns.
Azt hogy érték el?
Volt rá engedély a magyar államtól.
Élelmiszeriparilag kérdem.
Ja. Tiszta szesszel. Azzal is lehet. Meg különböző dolgokkal. Tettek hozzá cukrot. Az kellett az oroszoknak.
Ön volt az egyetlen magyar nagykapu az oroszok felé?
Kijelenthetem.
Minek köszönhette?
A korrektségnek. Mert ott aztán, amit megbeszéltünk, kellett tartani.
Hibázni?
Azt nem lehetett.
Mert?
Jött volna a hidegvas. Ha nem becsületes a pali, nem érdemes próbálkozni, mert úgyis kinyírják, vagy valami történik vele, baleset. Tűntek el többen, próbálkozott ott rengeteg emberke.
Annak idején azt nyilatkozta, hogy napi harmincmillió forintot keres.
Dolgoztam is sokat, mentek a vagonok meg a kamionok.
Jól tudom, hogy szegény családba született?
Annyira azért nem voltunk szegények.
De aztán, a legenda szerint, már kölökként egy felnőtt bérének háromszorosát kereste. Az hogy volt?
Hatévesen elvállaltam a tanyavilág állatainak őrzését, marhákat, lovakat.
„Úgy-ahogy elvégeztem a nyolc általánost.” Erről beszélt pár éve.
Becsülettel elvégeztem! Nem voltam rossz tanuló. Csak azért nem mentem tovább, mert anyám nagyon beteg lett, volt hét nagyműtétje, segíteni kellett a rengeteg jószággal és a földekkel. Én maradtam otthon, a legidősebb gyerek, a testvéreimet küldtem iskolába.
Mi lett belőlük?
A húgom Németországban van, az öcsém Pesten rádió-tévé szerelő.
Mikor kezdett kereskedni?
Tizenöt lehettem, amikor már birkabőröket vásároltam fel tanyákon. Elsőre motorral, aztán hogy tizennyolc lettem, vettek apámék egy Polski Fiatot.
Kis Polski?
Ezerötszázas! 1507-es volt a sorszáma. Akkor még kevés bácsinak volt ilyen járműve. Azzal dolgoztam, nagy tételnél pedig teherautót fogadtam. Messzemenőkig megálltam a helyem ott is, szépen kerestem.
Ön még az üres sörösüvegből is kicsavarta a lét. Tán 1991-ben, hírét véve, hogy palackhiány miatt a gyártók hamarosan két forintról hat forintra emelik a sörösüveg betétdíját, felvásárlásba kezdett. Úgy tudni, csak ezzel az ötletével hatvanmilliót kaszált.
Több volt az hatvanmilliónál.
Honnan szerezte az infót?
Véletlen folytán.
Ötszáz vagon sört akartam venni oroszoknak és belföldre is, de azt mondták a gyárban, hogy annyit nem tudnak adni, mert kevés az üveg. Kérdeztem, miért, mondták, mi van. Én meg elkezdtem gyűjteni.
Az üreset vagy a telit?
Az üreset meg a telit is. Volt nap, hogy száz kamion sört vettem. Kiskőrösön kibéreltem a Zöldértet, oda raktároztam be a telit, az üres meg kazlakban ki a prérire. Utoljára már kihordtam a sört is a szabadba. Még föl sem ment az ára, de én már úgy adtam vissza a gyárnak, hogy hat forintot fizetnek az üvegért.
Végül is ön gerjesztette az országos hiányt.
Végül is én.
Tisztára Soros György. Csak ő fonttal spekulált, nem Kőbányaival és Kinizsivel.
Ő okosabb volt, mint én. Meg tőle nem vették el, amit szerzett.
Mi kellett ahhoz, hogy szerezni tudjon?
Nyitott szemmel jártam. És érdekeltté tettem még a gépkocsivezetőket is. Szerettem teljesítményre dolgoztatni.
És kápéban fizetett. Amikor letelt az első börtönbüntetése, ruhaboltot nyitott Solton, meglátogattuk a bőrkabátok között, hát olyan pénzgurigával rodolfózott, alig fért el a két tenyerében. Nem volt egy utalós típus.
Egyszerűbb, ha mindjárt le van rendezve. Szerettek is a cégek, hiszen drága volt a hitel, negyven százalék, nálam meg rögtön ki lettek fizetve.
Az olajfestményeket is ezresekért vásárolta?
Akkor már volt ötezres.
Abból mennyi kellett az egymilliárdhoz? Fél köbméter?
Annyi azért nincsen, de nem kevés.
Mennyi idő egymilliárdot leszámolni ötezresekben?
Kötegölve volt, úgy egyszerű. Volt egy ilyen bőrtáskám, abba hatvanmillió fért.
Hatvan? Abból kellett tizenhét.
Tartottam a cégemnél pénztárt és valutapénztárt is, mindent. Többször volt bent egymilliárd feletti összeg, az apehosok nem akarták elhinni, aztán amikor bevezettem őket, csak álltak és bámultak.
Miben vitték el a pénzt az oroszok? Zsákban?
Elvitték. Jöttek két vagy három autóval.
Mentek önhöz mások is autóval. Csecsenek.
Olyan is volt. Elraboltak. Váltságdíjért. Kilencvennégyben. A tippadó egy magyar pali, korábban üzleteltem vele. Az ő feladata volt elcsalni otthonról. Kecskemétre hívott, de nem értem rá, épp két vagy három orosz partnerrel tárgyaltam nagymennyiségű árura. De este kilenc órakor, hogy besötétedett, megint telefonált, azt mondta, itt van Akasztón. A kocsmába csalt, és onnan rögtön elraboltak.
Csomagtartó?
Hátsó ülés.
És tényleg kicsöngetett százmillió forint váltságdíjat?
Százmilliót, igen.
Hogyan? Telefonált az asszonynak, hogy vegyen ki a komódból?
Akkor nem volt éppen otthon, kifogyott, ezért a bankból ki lett hozva, Pécsről, így lettek kifizetve.
Még szerencse, hogy életben hagyták.
Szerencse. Mondjuk agyonra vertek, a nyakamat most is alig tudom mozgatni, recseg-ropog. Kínoztak sokáig.
A megfélemlítés.
Utólag két emberrablót elkaptak a rendőrök.
El.
A pénz meglett?
A fele. A másik felét addigra elvitte a bérgyilkos.
Az orosz barátai miért nem segítettek?
Próbáltak. Csak ők sem tudták, ki áll a háttérben.
Az miért van, hogy miután lehúzott három évet a börtönben, másodjára is ugyanolyan a bűncselekményekkel, „különös visszaesőként” bukott be?
Valakinek még mindig elég nagy szálka lehetek a szemében.
Az adóhatóság szerint az ön Stadler Kft.-je ebben a második időszakban kilencmilliárd forint köztartozást halmozott fel, és további félszáz hitelezőnek tartozott, kereskedelmi partnereknek, szolgáltatóknak, banknak, van, akinek százmilliókkal.
Kitalálmányok ezek.
Azok?
Azok. Sajnos.
Nincs túl jó bőrben.
Nem vagyok.
Pár hónapja kimenőt kapott a börtönből, hogy a szülőfalujában megválthassa a sírhelyét.
Meg is váltottam. Lebetegedtem, negyvennégy kilóra lefogytam, a főorvos asszony kiengedett haza. Mert úgy volt az életem, hogy bármelyik pillanatban földobhatom a tutyit. Nem tudni, meddig bírom.
Mit csinál egész nap?
Fekszem. A tévét nézem esetleg. Sajnos nem fickándozok.
Valamikor könyvtáros volt itt, Nagyfán.
Voltam.
Olvasott is?
Belenézegettem.
Kedvence?
Nincs. Annyira nem szeretem az olvasást.
Pénzt szeret olvasni.
Haha. Azt hát! Igazság szerint azt sem kellett olvasni, hiszen, ahogy mondtam, kötegekben hordtam a pénzt, ki sem szabadott bontani. Persze sosem jött ki kerek számra, ezért egy pakkot mindig meg kellett bontani, na, azt olvastam.
Emlékszik még, mennyi egy pakk ötezres?
Ötmillió. Tíz kötegben.
Miket csinált még itt?
Kertészetben voltam. Meg karbantartani a kórtermeket. Meg ahová az iskolások jártak. Meg különböző helyiségeket.
Az élet császára karbantart? Hogy vitte át a lelke?
Nem vártam el sosem, hogy velem itt kivételezzenek. Ugyanolyan elbírálás alá estem, mint az egyszerű gyilkos. Itt egyforma mindenki.
Respektálják, hogy odakint milliárdokat mozgatott?
Én ezekkel nem dicsekszem. Mind a múlté.
Nem is tudják, ki maga?
Hogyne tudnák!
Van rabtársa, aki járt Stadler-meccsre?
Van.
Tényleg, mi lesz a stadionnal?
Nem tudom.
Hatszázmillióból épült.
Több volt az azért. De nem tudom.
Állnak még a lelátók?
Állnak. És állni is fognak sokáig. Négyméteresek a falak. Abban minden anyag benne van. Az atomerőmű tervezője csinálta. Elég lett volna fele fal.
De?
De én azt mondtam, jól legyen megcsinálva, az meg beleadott mindent.
Háromezer-ötszáz fős településre huszonegyezres stadiont. Minek?
Olyan húszezer körül volt az állóhelyekkel.
Másutt, szintén az első osztályban, megelégednek háromezer-ötszáz fős arénával.
Nem is férnek el benne mindig.
Akasztón volt telt ház?
Hogyne lett volna. Fradi-meccsen. Meg ilyen tizenezer is nagyon sokszor. Tizenhét, tizennyolc.
A stadion tulajdonjoga már másé, csak a név maradt: Stadler. És üres, rohad.
Úgy.
Mennyit ér? Egy időben kétmillió dollárt kért érte, aztán végül ötmillió forintért vitte valaki.
Nem tudom. Nem akarok foglalkozni vele.
Mosolyog.
Nem tudom, hogy volt.
Lesz még Stadler FC?
Nem lesz. Örülök, hogy én élek.
Februárban, ha kikerül, miből él majd? Van tartalék?
Nincsen. De nem is kell. Annyit keresek, amennyi nekem kell. Majd lesz valami.
Csak elásott pár milliót a kert végiben.
Hát azt lehet keresni… Olyan sokáig kéne ásni, eldobnák az ásót.
Tényleg nem tárazott be a nehéz napokra? Csak két köteget. Pár pakkot. Néhány táskányit.
Nem. Sose voltam ilyen.
Mert nem dugdostam. Amit én mondtam, mindig fedte a valóságot. Sosem voltam hasbeszélő… Majd dolgozok valamit.
Nehezen képzelem, hogy beáll portásnak.
Attól talán többet tudok még.
Tán kiadhatna ismét egy könyvet. Hány kötete jelent is meg?
Öt.
Olvastam valamelyikben, hogy „több száz nőm volt, de lehet, hogy több ezer”. Hogy jön ki a több ezer?
Hát…
Emlékszik erre a mondatára?
Nem is tudom.
Ön írta ezeket, vagy profi költötte és építette a Stadler-sztorit?
Valakivel beszélgettem, az írta meg… Kicsit el volt túlozva ez a nődolog. Sok nő volt tényleg, de azért nem ezer.
Zsivány volt? Szoknyabolond?
Szerettem őket.
Nem illetlen a kérdés?
Nem. Miért lenne az?
Mivel hódította meg a nőket?
Mindig jobban éltem egy kicsit, mint az átlag.
És az elég a csajoknak?
Gondolom én.
Három gyereke van, ugye?
Három.
Hány évesek?
A leány harminchárom, a középső fiú harminc, a kisebb huszonkettő.
A kicsit még láttam kisiskolásként a stadionnál. Ugye Milán a neve?
Stadler Milán. Annak mi a története, hogy a gyerek, akinek eleve egy futballcsapat a vezetékneve, keresztnévnek is egy futballcsapat nevét kapja?
Így jött.
Mintha totózna az ember: Stadler-Milán, egy-három, kettes. Az ön ötlete volt?
Közösen az asszonnyal.
Mi van Milánnal? Focista lett?
Jóban van a gyerekeivel?
Jóba’! Jóba’. Dolgozgatnak.
Kereskednek ők is?
Hát. Is-is.
Az mit jelent?
Annyira nem vállalkoznak.
Tanultak?
Leérettségiztek meg minden.
Mentek tovább aztán?
Mentek.
Mit végeztek?
A jóisten tudja, hogy mit. De tanultak.
Mit melóznak?
A Zolika diszkózik. A leány, az meg ilyen kertépítéssel foglalkozik.
És Milán?
Az még tanul.
Bejönnek néha látogatni?
Persze, voltak a múlt hónapban is.
Olyankor mi a téma?
Hogy mennyi van még vissza. Az a főtéma. Számolom. Jaj, nagyon sok ez. | Stadler József: Csak a sok pénzt hordták el a politikusok | Van egy történetem a kilencvenes évek közepéről. Igen? Tétmeccs dúl az akasztói stadionban, győzni kell a hazaiaknak, döntetlen az állás, | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2015/10/26/stadler-jozsef-csak-a-sok-penzt-hordtak-el-a-politikusok/ | 2015-10-26 15:39:19 | true | null | null | 24.hu |
Menczer Tamás hozzátette, ez nem meglepő,
hiszen aki a feleségét és a családját elárulja, a hazájával is megteszi ugyanezt. Magyar Péter a földig hajolt Brüsszel és Weber előtt, és a mentelmi jogáért cserébe mindent végrehajt.
Nem kérünk a brüsszeli birodalomból, és nem kérünk a Brüsszel által irányított politikusokból sem. Megvédjük a családunkat, és megvédjük a hazánkat!
- hangoztatta Menczer Tamás.
Azt is hozzátette,
Magyar Péter Brüsszel embere!
A Weber-Magyar párostól meg kell védenünk Magyarországot
- írta a politikus. | Menczer Tamás: a Weber-Magyar paktum világos | A Weber–Magyar paktum világos, Manfred Weber elmondta, hogy le akarja váltani a szuverenista Orbán-kormányt, Brüsszel emberének pedig Magyar Pétert választotta – írta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója szerdán a Facebook-oldalán. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/menczer-tamas-a-weber-magyar-paktum-vilagos | null | true | null | null | SZOLJON |
2023. január 19. – 07:28
5920
Dokumentumok bizonyítják, hogy kormányközeli üzletemberek tulajdonába tartozik számos olyan, óriási vagyonokat rejtő magántőkealap, amelyek tulajdonosai eddig titokban maradtak – derítette ki a Direkt36 egy állami nyilvántartásból nyert adatokkal.
Ezekből többek között a következő információkat tudtuk meg:
Kiderült, hogy a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc még annál is több magántőkealapban érdekelt, mint ahánnyal eddig a sajtóban összekötötték.
Száraz István, aki a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, az idén létrejövő magyar szuperbank, a Magyar Bankholding csaknem 11 százalékának végső tulajdonosa.
Két magántőkealap is egy Hornung Áron nevű pécsi ingatlankereskedőé, aki a milliárdos befektetővel, Jellinek Dániellel is üzletelt, és több szálon köthető Tiborcz István üzlettársához, Hamar Endréhez. Hornung neve korábban nem került elő a hírekben, pedig tavaly csupán egy cégéből 13,5 milliárd forint osztalékot vett ki.
A magyar autópálya-koncessziót 35 évre – hat másik magántőkealappal konzorciumban – elnyerő magántőkealap a milliárdos Szíjj Lászlóé, Mészáros Lőrinc üzlettársáé.
A magántőkealapokra vonatkozó speciális szabályok a rejtőzködés lehetőségét nyújtják a befektetők számára. Míg a hagyományos cégek – kft.-k, bt.-k, részvénytársaságok stb. – esetében bárki néhány perces online kereséssel hivatalos információkat szerezhet a tulajdonosi hátterükről és pénzügyeikről, a magántőkealapoknál nem ez a helyzet.
Ez egy olyan befektetési forma, amelybe befektetők zárt köre beteheti és gyarapíthatja a pénzét úgy, hogy a cégnyilvánossági szabályok nem vonatkoznak rá. A pénz felett ugyanis egy alapkezelő cég rendelkezik a befektetők nevében. Az alapkezelő cég adatai nyilvánosak, de azt nem lehet kideríteni, hogy kinek a pénze van az általuk kezelt magántőkealapban.
Magántőkealapok a világ számos országában léteznek, elsősorban befektetési célból. Magyarországon azonban néhány éve a kormányközeli elit meglátta a titkosságukban rejlő lehetőségeket és elkezdte őket úgy használni, mint másutt az offshore cégeket szokás – arra, hogy teljes titokban gyarapíthassa a segítségükkel a vagyonát.
Ennek köszönhetően a magántőkealapok gombamód szaporodtak Magyarországon, és sok százmilliárd forintot érő vagyon vándorolt hozzájuk. Kormányközeli milliárdosokhoz köthető alapkezelő cégek sora épített egyre nagyobb portfóliót. Az alapokba pakolt pénzből szinte minden gazdasági szektorba fektettek: magántőkealapok birtokolják például a 35 éves magyar autópálya-koncessziót, hotelláncokat, Budapest fényűző palotáinak tucatjait, éttermeket, bankokat, iparvállalatokat, hulladékkezelőket és sok mást. Értékes állami ingatlanok és cégek is vándoroltak így magántőkealapokba, vagyis végső soron ismeretlen magánszemélyek vagyonát gyarapították. A G7 gazdasági lap tavalyi becslése szerint a teljes anonimitást biztosító séma annyira elterjedt a nagybefektetők között, hogy már 2021-ben is az összes magyarországi vállalat nyereségének 3,5 százaléka landolt magántőkealapoknál.
A Direkt36 most a működő magántőkealapok mintegy ötödének, összesen 26-nak a tényleges tulajdonosát megtalálta egy olyan állami adatbázisban, amelyet az adóhatóság kezel. Ez az EU-s előírásra létrehozott, némi pénzért jelenleg még bárki által hozzáférhető tényleges tulajdonosi nyilvántartás.
Nem egyértelmű, hogy a magántőkealapok végső tulajdonosainak szerepelniük kellene-e a NAV által működtetett nyilvántartásban. Az erre vonatkozó jogszabályok ellentmondanak egymásnak, és annak is többféle meghatározása van, hogy kit kell tekinteni végső tulajdonosnak.
Amikor a Direkt36 útmutatást kért erről a NAV-tól, akkor azt válaszolták: kérdéseinkkel forduljunk a Miniszterelnöki Kabinetirodához. Azt nem részletezték, hogy a Rogán Antal vezette apparátusnak mi köze van az elvileg teljesen az üzleti világhoz tartozó magántőkealapokról szóló témához. A kabinetiroda ugyanakkor megkeresésünkre azt felelte: „határozottan cáfoljuk még a felvetést is, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodának bármilyen illetékessége lenne a magyar magántőkealapok tulajdonosi nyilvántartásával kapcsolatban”. Ezután újra a NAV-hoz fordultunk, amely másodszor a Gazdaságfejlesztési Minisztérium megkeresését javasolta.
Cikkünkhöz az összes érintett alapkezelő és tényleges tulajdonos reakcióját kértük, választ azonban a legtöbb helyről nem kaptunk. Két alapkezelő – a Quartz és az Opus Global – annyit válaszolt, hogy a tulajdonosokról és a befektetésekről nem adhatnak ki információt. Hornung Áron többek között azt írta, hogy pontatlanul fogalmazunk vele kapcsolatban, viszont azt nem kívánta részletezni, hogy mely állításainkat vitatja. A NAV adatbázisa szerint Hornung alapjait kezelő Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealapkezelő Zrt. szerint banki adminisztrációs hiba miatt rossz adatok szerepeltek az adatbázisban, de azt nem mondták meg, hogy tudomásuk szerint kik az alapok valódi tulajdonosai. (Frissítés: A 4iG kommunikációs vezetője cikkünk megjelenése után jelezte, hogy két magántőkealapot az adatbázis – vélhetően szintén banki adminisztrációs hiba miatt – tévesen köt Mészáros Lőrinchez, azok valójában Jászai Gellért, a 4iG vezetőjének tulajdonában vannak.)
Fő találatok
A Direkt36 kutatásai alapján az összesen 119 magántőkealapból – amelyeket a Magyar Nemzeti Bank tart nyilván – 37 közölt érdemi információt a tényleges tulajdonosáról a NAV rendszerében, ebből azonban 11 csak olyan személyeket jelölt meg, akik az alapkezelő vezetőiként döntéseket hozhatnak az alap pénzének befektetéséről, részesedéssel viszont nem rendelkeznek. 26 alkalommal viszont olyanokat jelöltek meg, akiknek valóban tulajdonrészük van. Az érdekeltségük mértéke változó, 39 és 100 százalék között mozog.
A tulajdonrésszel rendelkezők közül 17 magántőkealap tulajdonosa egyértelműen kormányközeli, de további öt is könnyen köthető kormányközeli üzleti körökhöz. Közismert milliárdosok sorát találjuk köztük: Száraz István, Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Hernádi Zsolt, Jászai Gellért. Mészáros Lőrinc neve bukkan fel messze a legtöbbször: kilenc magántőkealapban is 100 százalékos érdekeltsége van, további kettő pedig céges ügyvédjéhez, Kertész József Tamáshoz tartozik.
Ezek derültek ki az alapokról:
Mészáros Lőrinc magántőkealapjai valójában annál is kiterjedtebbek, mint az eddig a sajtóban megjelent gyűjtésekből kiderült. A Manhattan és a Repro I magántőkealapokat eddig az alapkezelő cég miatt Jászai Gellérthez kötötte a sajtó, a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból ugyanakkor az derül ki, hogy 100 százalékban Mészáros Lőrinc tulajdonában vannak. Jelenleg egy normafai ingatlan köthető biztosan a Repro I-hez, a Manhattan pedig a Jászai Gellért által vezetett 4iG informatikai óriáscég részvényeinek 1,6 százalékát birtokolja. (Frissítés: Cikkünk megjelenése után a 4iG kommunikációs vezetője jelezte, hogy a két magántőkealap valójában évek óta Jászai Gellért tulajdonában van, csak a NAV nyilvántartása elavult adatokat tartalmaz. Az adatok frissítéséért, a tényleges tulajdonosok azonosításáért a számlavezető bankok a felelősek.)
Az Eirene és a Metis magántőkealapokról, amelyek a Magyar Bankholding, az idén létrejövő magyar szuperbank részvényeinek csaknem 15 százalékát birtokolják, eddig is lehetett tudni, hogy az Opus Global nevű alapkezelőn keresztül Mészáros Lőrinchez sorolhatók, azonban a tényleges tulajdonosi nyilvántartás alapján most már hivatalosan is lehet állítani, hogy a részvénycsomag végső soron Orbán Viktor barátjáé.
Szintén biztossá vált, hogy az óriási Konzum PE magántőkealap is végső soron Mészáros Lőrinc 100 százalékos tulajdona. A magyar sajtó, köztük például az Átlátszó és a Válasz Online részletesen követi az alap befektetéseit, amely többek között a Mészáros-birodalom zászlóshajója, az Opus Global Nyrt. legnagyobb tulajdonosa. Ezenkívül hozzá tartozik több nagy élelmiszeripari és egy ásványvizes cég, a Hunguest Hotels szállodalánc és a Balatontourist kempinghálózat, valamint több patinás Andrássy úti ingatlan.
Szintén Mészároséi a tényleges tulajdonosi nyilvántartás szerint a Global Alfa, a Status Next, a Status Food és a Status Property nevű magántőkealapok. Ezekhez tartozik – többek között – érdekeltség a Gallicoop pulykafeldolgozó cégben, egy karcagi PET-feldolgozó üzemben, a pesti Ferenciek teréhez közeli egykori tiszti kaszinó palotájában, amely az MKB Bank székháza volt, illetve a Ganz Kft. nevű transzformátorgyártóban. Ez utóbbi cégbe a Prime Property nevű magántőkealap is bevásárolta magát tavaly év elején. Ez – a Prime Finance nevű magántőkealaphoz hasonlóan – nem Mészáros Lőrinc, hanem egyik bizalmi embere, a cégeinek jogi ügyeit vivő Kertész József Tamás ügyvédé 100 százalékban a tényleges tulajdonosi nyilvántartás szerint. Kertész a 4iG-nek is dolgozik, valamint a KESMA nevű kormánypárti médiaalapítvány alapítói jogainak gyakorlója.
Száraz István, aki Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fiának baráti körébe tartozik, végső soron az idén létrejövő szuperbank, a Magyar Bankholding 10,8 százalékának tulajdonosa. Ezt eddig nem lehetett tudni, csak azt, hogy közvetve – két luxemburgi társaságon (mindkettőt Blue Robinnak hívják) és két további magyar cégen keresztül az Uncia Magántőkealap a végső tulajdonos. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásból azonban kiderül, hogy ebben az alapban 100 százalékban Száraz István pénze van.
Száraz neve azonban nemcsak az Uncia mögött bukkan fel a NAV nyilvántartásában tényleges tulajdonosként, hanem egy másik, a Quartz Alapkezelő által kezelt magántőkealapban is 100 százalékban az ő érdekeltsége van. A Quartz – amely korábban Száraz cégéé volt, és most éppen egy magántőkealap tulajdonában van – egy sor befektetési alapot kezel, és így sokmilliárdnyi vagyon felett rendelkezik. Száraz pénze van tehát a Felis Magántőkealapban is. A Felist a Válasz Online korábban megtalálta számos cég mögött: ilyen a Culinaris nevű prémium delikátbolt-hálózat, a pesti bulinegyed Black Swan koktélbárja, valamint az állami turisztikai pénzekkel is megtámogatott Pine Weekendhouse Balatonkenesén. Szintén a Felis Magántőkealap volt korábban a tulajdonos a Várkert Bazár közelében levő Lánchíd 19 Design Hotelt birtokló cég esetében. Ugyanez a helyzet a Budai Várnegyed egyik legexkluzívabb telkével az Ostrom utcánál. Egy Vörösmarty téri nagy iroda is hozzá sorolható.
Eddig a sajtóban nem szereplő név bukkan fel 92, illetve 93 százalékos tulajdonosként a korábban a Dürer Kert ingatlanját birtokló Közép-Európai I. és Közép-Európai II. nevű magántőkealapok mögött. Ezeket az alapokat Tiborcz István üzlettársához és barátjához, Szécsényi Bálinthoz is lehet kötni, mert az azokat kezelő céget ő vezeti. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásban megjelölt tulajdonos azonban nem Szécsényi Bálint, hanem egy bizonyos Hornung Áron, aki kapcsolódik Tiborcz István üzleti köreihez. A pécsi férfi ingatlankereskedőként dolgozik a városban a Duna House nevű ingatlanközvetítő irodavezetőjeként. Közben azonban milliárdos vagyonok felett is rendelkezik vagy rendelkezett a cégein keresztül. Ő alapított például egy PLZ-Asset nevű céget, amely megvette a Pécs Plazát, és amelybe 2020-ban bevásárolta magát az ország egyik leggazdagabb emberének, az ingatlanbefektető Jellinek Dánielnek az egyik ingatlanalapja. Ugyanez történt az egyik pécsi irodaházat birtokló PLZ Office nevű céggel, amelyet szintén Hornung hozott létre, és azóta Jellinekhez vándorolt. Óriási hasznot hozott Hornungnak a 2017-ben alakult, ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó Fagales Zrt., amelynek vezetője és egyedüli részvényese is Hornung, és amelynek tavaly már közel 10 milliárd forint volt az adózott eredménye. Hornung 13,5 milliárd forintos osztalék kifizetést hagyott jóvá magának a nyilvános cégiratok szerint. Hornungnak ez az üzleti bravúrja annak ellenére maradt észrevétlen a hazai sajtóban, hogy a Fagales Zrt. felkerült a HVG top 500 céget felsoroló listájára 2022-ben mint a legnagyobb nyereségű baranyai cég. Hornung ezenkívül ismeri Hamar Endrét is, aki Tiborcz István egykori pécsi iskolatársa, egyben üzlettársa. Hamar és Hornung nem csupán ismerősök a Facebookon, hanem 2010-ből származó fotókon egy asztalnál ülnek egy szórakozóhelyen. (Az alapokat kezelő Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealapkezelő Zrt. cikkünk megjelenése előtt nem sokkal azt közölte, hogy nem Hornung a magántőkealap tényleges tulajdonosa, csupán banki adminisztrációs hiba történt, és így került Hornung neve a NAV adatbázisába, de azt – jogszabályokra hivatkozva – továbbra sem árulta el, hogy ki a valódi tulajdonos. Hornung Áron megkeresésünkre azt válaszolta, családja és ő közel 20 éve foglalkoznak ingatlanbefektetésekkel, állításainkat pedig több ponton valótlannak és pontatlannak nevezte. Azt azonban nem akarta megjelölni, hogy pontosan mely állításokat vitatja. Későbbre ígért választ a kérdéseinkre Tiborcz István kommunikációs munkatársa, Hamar Endre ügyvédi irodája pedig nem kívánt reagálni. Jellinek Dániel azt mondta a Direkt36-nak, hogy Hornung Áron Baranya megyében ismert ingatlanos, akinek a Pécs Plázát sikerült jól menedzselt projektté változtatnia, ezért is döntött úgy Jellinek cégcsoportja, az Indotek Group, hogy megvásárolja tőle a bevásárlóközpontot.)
Szabadics Zoltán Zala megyei nagyvállalkozó a Közép-Európai VI. Magántőkealap 100 százalékos tulajdonosa a NAV nyilvántartása szerint. Szabadics apja, Szabadics József alapította a család építőipari cégcsoportját, amelyek közül többen is vezető tisztségeket visel Zoltán. Emellett ő a Bahart nevű, a Turisztikai Ügynökséghez tartozó balatoni hajózási cég igazgatósági elnöke, és kitüntetést is kapott Áder János korábbi köztársasági elnöktől. Egyik cége az állami Kisfaludy-programból 1,7 milliárd forint támogatást kapott. Az alapot kezelő Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealapkezelő Zrt. cikkünk megjelenése előtt nem sokkal azt közölte, hogy nem Szabadics a magántőkealap tényleges tulajdonosa, csupán banki adminisztrációs hiba történt, de azt – jogszabályokra hivatkozva – továbbra sem árulta el, hogy ki a valódi tulajdonos.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója – mint az a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból kiderül – a Solva magántőkealapnak nemcsak kezelője egy cégen keresztül, hanem 100 százalékos tulajdonosa is. Az alap korábban egy esztergomi céget és a két esztergomi hotelt is vásárolt.
A közismert kormányközeli üzletemberek közül egy magántőkealap tulajdonosaként Szíjj László, Mészáros Lőrinc milliárdos üzlettársa is megjelenik a NAV adatbázisában. A Themis Magántőkealapot nemcsak az ő cége kezeli, hanem a milliárdos a benne lévő pénz tényleges tulajdonosa is. Ez az alap nyerte el (konzorciumban hét további magántőkealappal) 35 évre a magyar autópályák üzemeltetési jogát.
Alább láthatók azok a tényleges tulajdonosok, akik kormányközeli üzletemberek vagy hozzájuk köthető személyek:
Magántőkealap neveTényleges tulajdonos(ok)Érdekeltség mértéke (%)EIRENEMészáros Lőrinc78EKHOMészáros Lőrinc100FelisSzáraz István Péter100Global AlfaMészáros Lőrinc100iG TECHJászai Gellért Zoltán100Konzum PEMészáros Lőrinc100Közép-Európai I.Hornung Áron93Közép-Európai II.Hornung Áron92KÖZÉP-EURÓPAI VI.Szabadics Zoltán100ManhattanMészáros Lőrinc*100METISMészáros Lőrinc100PRIME FINANCEDr. Kertész József Tamás100PRIME PROPERTYDr. Kertész József Tamás100REPRO I.Mészáros Lőrinc*100SolvaHernádi Zsolt Tamás80STATUS FOODMészáros Lőrinc100STATUS NEXTMészáros Lőrinc100STATUS PROPERTYMészáros Lőrinc100THEMISSzíjj László100UNCIASzáraz István Péter100
(A többi beazonosított tulajdonos esetében nem találtunk egyértelmű közéleti vagy politikai kötődést, így az ő nevüket nem közöljük.)
(*Jászai Gellért cége, a 4iG cikkünk megjelenése után jelezte, hogy e magántőkealapok valódi tulajdonosa jelenleg Jászai Gellért.)
Mit keresnek a tényleges tulajdonosok között a magántőkealapok?
Alapvetően az alig másfél éve felállított rendszer fiatalságának és a szabályozás bonyolultságának köszönhető, hogy valószínűleg véletlenül megjelentek a magántőkealapok tényleges tulajdonosai is a NAV nyilvántartásában.
A tényleges tulajdonosi nyilvántartás felállításáról szóló 2021-es törvény nem nevesíti a magántőkealapokat, így rájuk elvileg nem vonatkozik a szabály, vagyis továbbra is titokban tarthatják, hogy kik a fő befektetőik. Ugyanakkor bankszámlájuk van, és egy másik jogszabály, a pénzmosás elleni törvény azt írja elő a számlavezető bankoknak, hogy a jogi személyek tényleges tulajdonosairól vezessenek nyilvántartást. Így fordulhat elő, hogy a magántőkealapok egy részének tényleges tulajdonosa felbukkan a NAV nyilvántartásában annak ellenére, hogy hivatalosan nem kellene ott lennie.
Mivel a törvény és az adatbázis friss, a szabályozás komplex, így a bankok többféle megoldást választottak arra, hogy bejelentsék-e az alapok tulajdonosait, illetve hogy kit is kell tényleges tulajdonosnak tekinteni. Az MNB honlapján elérhető egy útmutató arról, hogy bonyolult esetekben – „összetett tulajdonosi szerkezetek” esetén – hogyan kell megállapítani a tényleges tulajdonost. És bár ez részletes és a strómanok azonosításától az offshore cégekig sok mindenre kitér, kifejezetten a magántőkealapok esetét nem részletezi.
Pedig az esetükben egyáltalán nem egyértelmű, hogy ki a tényleges tulajdonos: a befektetési jegyek nagy részét (a törvény szerint legalább 25 százalékát) birtokló személy? Vagy az alapkezelő cég vezetője? A magántőkealapok esetében ugyanis azok, akik ténylegesen beletették az alapba a pénzüket, hivatalosan nem hozhatnak döntéseket arról, hogy azt hogyan fektetik be, mert erről a magántőkealapot kezelő cég vezetése dönt. Ezeknek a vezetőknek azonban nincs saját részesedésük, a keletkező haszon tehát mindig a befektetőké.
A magyar gyakorlatban azonban feltehetően nagyon gyakori a személyes összefonódás az alapkezelő és az alap tulajdonosai között. Ezt mutatják a Direkt36 által letöltött dokumentumok is, amelyekből alapvetően az derül ki, hogy a magántőkalapokban részesedéssel rendelkező embereknek befolyása van az alapkezelő cégekre is, esetleg egyenesen tulajdonosai annak.
Az EU kitalálta, a bíróság elkaszálta
Az Európai Unió a pénzmosás elleni küzdelem részeként már 2015-ben előírta a tagállamoknak, hogy kezdjenek központi nyilvántartást vezetni a náluk bejegyzett cégek és más jogi entitások tényleges tulajdonosairól. Egy ilyen adatbázis a tényfeltáró újságírók és a korrupcióellenes szervezetek álma, hiszen megnehezíti az offshore cégek mögé rejtőző tulajdonosok dolgát és a vagyonok eltitkolását. Ugyanakkor a magánvagyonukat titokban gyarapítani próbáló befektetők ennek nyilván nem örültek.
A tagállamok húzódoztak, a 2017-es határidőig csupán néhányan hozták létre az adatbázist. Közben azonban az EU – részben az offshore-titkok sorát leleplező Panama Papers cikksorozatok hatására – még inkább a transzparencia felé fordult, és egy 2018-as irányelvében már azt is előírta, hogy a tényleges tulajdonosok személyét bárki számára megismerhetővé kell tenni. Vagyis ennek értelmében nemcsak a hatóságoknak, hanem az egyszerű állampolgároknak is joguk van megismerni a tényleges tulajdonosok személyét.
Ennek szellemében jöttek létre ezután a tényleges tulajdonosi nyilvántartások Európa-szerte, köztük az utolsók között végül 2021-ben Magyarországon is. A nyilvántartást a NAV kezeli, és az adatokat havonta frissítve a bankoknak kell bejelenteniük a rendszerbe. Azért a bankokat bízták meg ezzel, mert a cégek, szövetkezetek, leányvállalatok, különféle társulások, ügyvédi irodák, nyugdíjpénztárak és egy sor egyéb jogi személy számláit ők kezelik. A számlanyitáskor és később, az adatok változása esetén a bankoknak kötelező nyilatkozatot kérniük ügyfeleiktől arról, hogy ki a tényleges tulajdonosuk, és ezt továbbítják a NAV felé. Az adatbázishoz alapvetően a hatóságok férhetnek hozzá, de az EU-s szabályok értelmében a tényleges tulajdonos személyét bárki lekérdezheti, ha fizet 1500 forintot darabonként.
A 2021-ben működésbe lépett magyar rendszer azonban lehet, hogy már nem sokáig lesz velünk. Az EU-ban ugyanis perek sora indult az adatok nyilvánossága ellen, és végül tavaly november végén az Európai Unió Bírósága, a Curia úgy döntött, hogy nincs rendben az, hogy bárki megismerheti a tényleges tulajdonosok személyét.
Csupán néhány órával az ítélet megszületése után Luxemburg már le is kapcsolta a maga nyilvántartását, és másnap követte a példát Hollandia. A következő napokban Ausztria, Belgium, Málta és Németország is megszüntette a nyílt hozzáférést. A magyar rendszer egyelőre elérhető.
A cikk elkészítésében közreműködött Szőke Dániel.
A cégadatok megismeréséhez részben az Opten céginformációs szolgáltatását használtuk.
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!
Partnereinktől | Óriási vagyonokat rejtettek el kormányközeli körök, de most egy hivatalos adatbázis leleplezte őket | Mészáros Lőrinc az eddig tudottnál is több alapban érdekelt, Száraz István ott van a Magyar Bankholdingban, és feltűnik egy pécsi ingatlankereskedő is. Dokumentumok bizonyítják, hogy kormányközeli üzletemberek tulajdonába tartozik számos olyan magántőkealap, amelyek tulajdonosai eddig titokban maradtak – derítette ki a Direkt36 egy állami nyilvántartásból nyert adatokkal. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2023/01/19/oriasi-vagyonokat-rejtettek-el-kormanykozeli-korok-de-most-egy-hivatalos-adatbazis-leleplezte-oket | 2023-01-19 14:26:00 | true | null | null | Telex |
Több, egymástól független forrásunk is megerősítette, hogy az SZDSZ budapesti elnöke, Lakos Imre képviselővé választása után megajándékozta parlamenti frakciótársait egy-egy valamennyi budapesti fürdőbe érvényes bérlettel. Lakos érdemben nem kívánt nyilatkozni, de tagadta az ajándékozást.
Az SZDSZ budapesti elnöke, Lakos Imre fürdőbérlettel lepte meg a szabad demokrata frakció tagjait. Lakos, amíg parlamenti mandátumot nem szerzett, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Részvénytársaság felügyelőbizottságának tagja volt. A parlamenti képviselőség összeférhetetlen az fb-tagsággal, ezért a a liberálisok budapesti elnöke lemondott róla. Lakos egyébként a XI. kerület alpolgármestere is.
Az ajándék bérlet - ami Lakos céges búcsúajándéka lehetett - egész évre szól, és az összes budapesti fürdőbe érvényes. Ilyet használnak a fürdős cég ellenőrei is. Budapest összes fürdőjében érvényes bérlet egyébként nem létezik, civil fürdővendég ilyet nem vásárolhat.
Egyfürdős bérlet 200 ezer fölött
A társaság ügyfélszolgálatának tájékoztatása szerint csupán egy-egy fürdő látogatására jogosító éves bérletek vásárolhatók. A Gellért fürdőbe 245 ezer forintért lehet bérletet venni, a Rudasba 230 ezerért.
Lakos Imre az Index megkeresésére azt mondta, hogy nem pontosan így történt az ügy, de érdemben nem kíván erről nyilatkozni, illetve hogy nincs ilyen ügy, és ezért nem is kíván vele foglalkozni. Lakos nyilatkozata után megkérdeztünk több szabad demokrata politikust, hogy kaptak-e bérletet tartalmazó borítékot. A képviselők egy része megerősítette értesülésünket.
Megpróbáltuk megkérdezni a főváros fürdőtársaságának vezérigazgatójáttól, hogy ki kaphat ilyen, hivatalosan nem is létező VIP-bérletet, de Horváth Gábor egyelőre elérhetetlennek bizonyult. | Fürdőbérletet kaptak az SZDSZ-esek Lakostól | Fürdőbérletet kaptak az SZDSZ-esek Lakostól | null | 1 | https://index.hu/belfold/lakos070207/ | 2007-02-08 00:00:00 | true | null | null | Index |
A Fővárosi Bíróság szeptember közepén végrehajtást rendelt el az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-nél (EUF) – derül ki az Opten adatbázisából. Íme:
A végrehajtást a Transparency Magyarország indította, mivel a jogerős bírósági ítélet ellenére sem árult el semmit egy közérdekűnek számító szerződés ügyében az EUF Zrt. Ligeti Miklós jogi igazgatótól megtudtuk: közérdekű adattal történő visszaélés miatt már rendőrségi nyomozás is folyik.
De miről is van szó?
Az egész ügy valójában egy tavalyi Narancs-sztorira megy vissza: 2016-ban kezdtünk el azzal foglalkozni, hogy kiderítsük, mennyi állami pénz folyhat a Habony Árpád által tulajdonolt médiaportfólióba (tagok: Lokál, lokal.hu, 888.hu). Először arra jutottunk, hogy közel egymilliárd forintról van szó alig egy év alatt, majd pár hónap múlva máris 1,5 milliárdnál tartottunk. Nagyon sok állami tulajdonú cég (például MVM, Szerencsejáték) pontosan közölte kérdésünkre az adatokat, amikor a Modern Media Group kiadványaiban elköltött összegekről érdeklődtünk.
Azt viszont nem tudtuk kideríteni, hogy pontosan mennyi közpénz érkezik az Erzsébet-utalvány hirdetései után, ugyanis a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) folyton lepattintotta a Magyar Narancsot. Bonyolította a helyzetet, hogy az Erzsébet-utalvány tulajdonosaként ismert Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány többször azt közölte a Magyar Narancs adatigényléseire, hogy nem vásárolt hirdetési felületet az MMG-nél. Mint utóbb kiderült: valóban nem az alapítvány vásárolt, hanem annak a cége.
Mivel több alkalommal sem kaptunk választ, lapunk a Transparency International Magyarországgal (TI) együttműködve a bíróságon próbálta meg kideríteni, mennyiért jelent meg „erzsébetes hirdetés” a Habony-médiában. A TI a közérdekű adatok kiadása érdekében fordult a bírósághoz, kérve a törvényszéket, hogy kötelezze az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-t (EUF) a pontos összeg közlésére. A pert egyébként azért kellett megindítani, mert az EUF első körben a TI-nek sem volt hajlandó kiadni az adatokat.
Az ügyben egy éve elsőfokú, idén januárban pedig jogerős ítélet is született. Utóbbihangsúlyozta azt az elsőfokú bíróság által is kimondott alapvetést, hogy az MNÜA által alapított gazdasági társaság tőkéje nem veszti el közpénzjellegét attól, hogy az MNÜA az alapítással a rendelkezésére álló közpénzből juttatott neki forrást.
Jön a rendőrség
Az ítélet külön érdekessége volt, hogy az elsőfokú döntést helyben hagyó másodfokú tanács egy korábbi ítéletében még épphogy úgy gondolta, hogy a zrt. nem kötelezhető adatkiadásra – csakhogy épp e mostani döntésében már revideálta ezt a nézetét. A bíróság hangsúlyozta, hogy a korábbi ítélettől kezdve eltelt időben kissé megváltozott a közérdekű adatkiadás gyakorlata, mind az alaptörvény és annak értelmezése kapcsán kimunkált alkotmánybírósági döntésekre figyelemmel, mind pedig a rendes bíróságok gyakorlatát tekintve. Az emögött meghúzódó indok az információszabadság kiemelt fontossága, amely a közpénzfelhasználás ellenőrzését teszi lehetővé többek között – hangzott el.
Ám hiába múltak a hetek, hónapok, a jogerős ítélet ellenére az EUF Zrt. nem adta ki a kért adatokat. Az ügyben feljelentés is született közérdekű adattal való visszaélés miatt, mivel az EUF a folyamatos halasztási kérelmei ellenére sem állt elő a kért információkkal. Ezért a TI május 11-én feljelentést tett a rendőrségen. Beadványukban a Btk. 220. paragrafusára hivatkoztak, amely szerint közérdekű adattal történő visszaélést valósít meg az, aki jogerős bírósági ítélet ellenére sem tesz eleget közlési kötelezettségének.
Ez a nyomozás jelenleg is folyamatban van. | Már a rendőrség nyomoz, annyira titkolják, hogy mennyi közpénz ment Habony Árpádhoz | Nem adják ki a jogerősen kiperelt adatokat. A Transparency végrehajtást kért. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/vegrehajtast-kert-a-transparency-magyarorszag-a-honapok-ota-titkolt-habony-milliok-miatt-106713 | 2017-09-28 15:15:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kodela első fokon felfüggesztett börtönt kapott
Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2008. június 21.
Adócsalás miatt egy év - három év próbaidőre felfüggesztett -
börtönbüntetésre és 2,4 millió forint pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi
Bíróság első fokon Kodela Lászlót, a Miniszterelnöki Hivatal volt
humánpolitikai helyettes államtitkárát, az állami tulajdonban lévő Magyar
Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. elnök-vezérigazgatóját.
A bíróság ugyanakkor a hivatali befolyással üzérkedés vádja alól
felmentette, s előzetesen mentesítette a büntetőjogi hátrányok alól. Kodela
László a Kulcsár-ügy kapcsán került bíróság elé. A vádlott és védője
felmentés érdekében fellebbezett. Az ítélet nem jogerős. | 404 | null | 1 | http://nol.hu/cikk/496436/ | 2008-06-21 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Nyolc, korábban az LMP-frakcióban ülő, jelenleg független képviselő mentelmi jogának felfüggesztése ügyében a bíróság az Országgyűléshez fordult a Közgép telephelyén tavaly nyáron tartott demonstrációval kapcsolatban - közölte kedden Futó Barnabás ügyvéd, a Közgép jogi képviselője.
Tavaly július 11-én a Közgép Haraszti úti telephelyének bejáratánál LMP-s politikusok a kerítéshez láncolták magukat, és többi között "Itt tűnik el a pénzed", "Mutyigyár", "A Közgép mindent visz", "Innen irányítják az országot" feliratú táblákkal demonstráltak.
Jávor Benedek, az LMP akkori frakcióvezetője azt mondta, akciójukkal arra akarták felhívni a figyelmet, hogy "ma egy szűk oligarchacsoport irányítja az országot, Simicska Lajos tulajdonos és Nyerges Zsolt elnök pedig átvette az irányítást a gazdasági élet felett".
A tiltakozókat a rendőrség gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése miatt 100 ezer forint pénzbírsággal sújtotta. A Közgép azonban nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt feljelentést tett - mondta Futó Barnabás. 26 ember ellen magánvádas büntetőper indult, közülük nyolc esetében a mentelmi jog felfüggesztésére van szükség.
Karácsony Gergely, Jávor Benedek, Szél Bernadett, Vágó Gábor, Dorosz Dávid, Scheiring Gábor, Szabó Rebeka és Szilágyi László - azóta már - független képviselők mentelmi jogáról a parlament illetékes bizottságának javaslata alapján a plenáris ülés dönt majd. (A felsoroltak közül Szél Bernadett és Vágó Gábor továbbra is az LMP tagja, a többiek kiléptek a pártból, és megalakították a Párbeszéd Magyarországért pártot.) | Kikérik a parlamenttől a Közgép előtt tüntetőket | Volt LMP-s képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kéri a bíróság az Országgyűléstől. A ma már független képviselőket a Közgép jelentette fel rágalmazás miatt. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/5/kikerik-a-parlamenttol-a-kozgep-elott-tunteto-volt-lmp-kepviseloket | 2013-05-07 15:37:00 | true | null | null | Origo |
A Fidesz-frakció Facebook-oldalán ezentúl rendszeres tájékoztatást adnak a fontos politikai ügyekről, az új törvényekről, arról, hogy miért szavazták meg őket és mit várhatnak tőlük az emberek - közölte bejegyzésében Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
Elmagyarázzuk a döntések hátterét és válaszokat adunk a politikai ellenfeleink rosszabbnál rosszabb ötleteire. Lerántjuk a leplet a hamis állításaikról, a kínos ügyeikről és a legújabb agymenéseikről
- közölte a politikus.
Hozzátette: itt fogják helyreigazítani a liberális propagandasajtót és itt fogják cáfolni a számtalan csúsztatást, amit a munkájukról közölnek.
Keleten háború, Európában gazdasági problémák, új amerikai elnök, uniós feszültségek, de nekünk a magyarok az elsők
- mondta Kocsis Máté. | Fidesz-frakció: új irány a közösségi médiában | A Fidesz-frakció közösségi oldalán ezentúl rendszeres tájékoztatást adnak a fontos politikai ügyekről, az új törvényekről. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/fidesz-frakcio-a-kozossegi-mediaban-video | null | true | null | null | HEOL |
Az intézmény ezzel Jávor Benedek LMP-s politikus előző napi sajtótájékoztatójára, az ott elhangzottakra reagált.
A parlament fenntartható fejlődés bizottságának elnöke sajtótájékoztatóján az SZTE napkollektorok felszerelésére kiírt pályázatának a megsemmisítését kérte a Közbeszerzési Döntőbizottságtól (KDB), mivel az LMP szerint a nyertes cég “kormányzati befolyással és a KDB asszisztálásával” szerezte meg a beruházást.
Jávor Benedek azt mondta, hogy a pályázatot a Közgép Zrt. és így “fideszes üzleti körök” tulajdonában álló E-OS Innovatív Zrt. nyerte meg, amely ugyan az utolsó pillanatban jelentkezett a pályázatra, de megtámadta az addigi eredményt, ennek hatására a KDB sorra kizárta az eljárásból a többi pályázót. Végül az E-OS 620 millió forintnyi összeggel nyerte meg a pályázatot, az eredetileg nyertes KÉSZ 570 millió forintos ajánlatával szemben.
Jávor Benedek szerint ez a 10 százalékos különbség a korrupciós felár, ráadásul az Európai Unió vélhetően megsemmisíti majd a pályázatot, és vissza kell majd fizetni a teljes összeget, emellett pedig ez a pályázat is azt bizonyítja, hogy már a megújuló energiaszektort is “átitatja” a korrupció.
Az egyetem közlése szerint a közbeszerzési eljárásban három cég – KÉSZ Zrt., Villszer 2008 Kft., E-OS Zrt. – ajánlatát találták érvényesnek, s ezek közül az összességében legelőnyösebbet, egyben a legalacsonyabb ellenértéket kérő ajánlatot hirdették ki nyertesnek.
A Szegedi Tudományegyetem döntését azonban az E-OS Zrt. a KDB előtt megtámadta. A bizottság az egyetem döntését felülbírálta, és határozatában a három érvényes ajánlatból kettőnek az érvénytelenségét mondta ki.
Mint írták, ebben a helyzetben az SZTE jogilag két utat választhatott: vagy egy teljesen új közbeszerzési eljárást kezdeményez, vagy a pályázatot úgy valósítja meg, hogy a döntőbizottsági határozat szerinti egyetlen érvényes ajánlattevővel köt szerződést.
Hozzátették: új közbeszerzési eljárás lefolytatását a pályázat által megszabott időkeret nem tette lehetővé, ezért az egyetem – a pályázati forrás felhasználásának érdekében – a KDB határozatának megfelelően a második körben az egyetlen érvényes ajánlattevőt hirdette ki nyertesnek. A megkötött szerződést az SZTE ellenjegyzésre megküldte az illetékes közreműködő szervezetnek – tartalmazza a közlemény. | SZTE: a napkollektorok felszerelésére kiírt pályázaton nem volt idő új közbeszerzésre | Szegedi Tudományegyetem (SZTE) napkollektorok felszerelésére kiírt pályázatán új közbeszerzési eljárásra már nem lett volna lehetőség a megszabott időkeretben, ezért a második körben az egyetlen érvényes ajánlattevőt hirdették ki nyertesnek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/12/08/szte-a-napkollektorok-felszerelesere-kiirt-palyazaton-nem-volt-ido-uj-kozbeszerzesre/ | 2011-12-08 20:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az elmúlt egy évben visszatérően foglalkoztunk az MVM különös informatikai beszerzésével. A történet röviden: a cégcsoport nagy titokban, egy svájci cégen (MVM International AG) keresztül megrendelt majd 5 milliárd forintért egy központi termelésmonitorozó (KTM) vagy angolul Scada-rendszert. A megrendelést egy lepukkant révkomáromi lakótelepre frissen bejegyzett, panamai hátterű cég (Scadex) kapta, minden szempontból világított az ügy zavarossága, az érintettek összefonódása.
A korábban egymással jó viszonyt ápoló Szivek Norbert (MNV) és Seszták Miklós (NFM) viszonya a folyamat végén megromlott, Szivek egy idő után már inkább az ügy kivizsgálását, feltárását segítette.
Feljelentés nem lesz
Az ügyben az MVM új vezetésének kezdeményezésére átfogó belső (jogi és üzleti) vizsgálat is indult, de mint azt legutóbb megírtuk, sem az MVM, sem a céget felügyelő tárca nélküli miniszter (Bártfai-Mager Andrea) nem adott választ arra a kérdésünkre, hogy mi lett a vizsgálat eredménye. Legutóbbi cikkünk megjelenése után azonban többen is úgy érezték, hogy legalább bizonyos részleteket megosztanak velünk a vizsgálatról.
Egy mondatban összefoglalva az itt következő cikkünkben részletesen is bemutatott következményeket: végül
Bár a legtöbb céges, illetve politikai érintettről is azt hallottuk, hogy teljesen kizárt, hogy a Fidesz regnálása alatt bármilyen pozícióba juthatnának Magyarországon vagy például Svájcban, meglepő módon olyan érintett is akadt, Zsuga János személyében, akit a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) még busásan meg is jutalmazott.
Új szereplők
Röviden visszatekintve a vizsgálat indulópontjára, amikor a KPMG rendkívül alapos feltáró munkája után nyilvánvalóvá vált, hogy az informatikai beszerzés kivizsgálása nélkül a KPMG nem fogadhatja el az éves beszámolót, Magyarországon éppen a 2018-as parlamenti választások után jártunk.
Az MVM környezetében is minden megváltozott, a céget már nem Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Szivek Norbert, az MNV vezérigazgatója felügyelte, hanem egy személyben Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszter. Nem sokkal később Zsuga János MVM-vezérigazgató és Csiba Péter elnök is távozott, Kóbor György került a cég élére.
Amikor a választások után előbb a miniszter, majd később az új MVM-vezetés számára is megérkezett a KTM-ügy felderítése mint feladat, senki nem volt könnyű helyzetben. Az új emberek a svájci MVM International és a szlovákiai Scadex szerződéseiről szinte semmilyen dokumentációt nem találtak a cégben, kezdetben leginkább még a sajtócikkekből lehetett felvenni a fonalat arról, hogy mi is történhetett.
Ne induljunk el a román úton!
Ebben a helyzetben az érintettek azzal szembesültek, hogy az ő szempontjukból csak szuboptimális megoldást lehetett választani, hiszen úgy érezték, mérlegelniük kellett, hogy Magyarországon a politikai elit részéről határozott ellenszenv kísérte a román utat, vagyis azt, hogy a politikai vezetők és az állami cégvezetők korrupciós ügyeit kőkeményen kivizsgálta egy különleges ügyészség.
Ugyanakkor a belső vizsgálatok részletesen feltárták, hogy mi történt:
nagyon elrejtve,
rossz konstrukcióban,
különös háttér-összefonódásokkal született egy zavaros szerződés.
A vezetés sem gondolhatta, hogy a megrendelés rendben volt, de a jelek szerint mégis inkább arra fordították az energiáikat, hogy mentsék, ami menthető, pénzt takarítsanak meg az állami cégnek, és a megrendelt, de eredeti formájában értelmetlen informatikai rendszernek értelmes feladatot találjanak.
Akár rendben is lehetett volna
A feljelentés – legalábbis forrásaink szerint – nem vezetett volna biztos eredményre, mert ha egy egyedi, testre szabott informatikai rendszernél a megrendelő és a szállító egyöntetűen azt állítja, hogy a szerződés piaci alapon történt, nehéz külső értékbecslésekre alapozva bebizonyítani, hogy hanyag vagy hűtlen kezelés történt.
Ráadásul a külső szakértő (úgy tudjuk, hogy az EY) által megadott intervallumos értékbecslés alapján egy ilyen Scada-rendszer értéke akár valóban ekkora, vagyis többmilliárdos érték is lehetett volna. (Ez a logika természetesen bevallottan a gombhoz varrt kabát esete, vagyis a vizsgálat látta a zavaros körülményeket, de közben az értékbecslés megállapította, hogy akár valóban érhetett volna ennyit is egy ilyen rendszer).
Az MVM vezetése ekkor inkább arra összpontosított, hogy a beszállítóval ne legyen semmilyen további kapcsolata, megszerezze a rendszer forráskódjait, és azt saját fejlesztéssel átalakítsa valamilyen értelmes feladatra, valamint a vételárból minél többet visszatartson. Ekkor született az a döntés, hogy a rendszer átkerül a központból a gázturbinás erőműveket üzemeltető céghez (GTER), és ptt kap új tartalmakat.
Volt jó oldala
Mint hallottuk, a csúnya botránynak volt annyi „társadalmi haszna”, hogy a hangos balhé után az MVM valóban megtisztulhatott, a társaság transzparens működésre állt át, és le lehetett zárni a kéréseket, a hasonló „eltérített” ügyeket azzal, hogy lám, mi lett a KTM-ből is. Fontos tisztulási lépés történt ekkor egy másik fertőzött területen, a naperőművek körül például.
Pontos összegeket ugyan nem hallottunk arra, hogy a 4 és 5 milliárd forint feletti vételárból mennyit tudott visszatartani az MVM, de arra azért utalt egy forrásunk, hogy szabad szemmel is látható összeget. Állítólag az eredeti formájában nem sok mindenre használható KTM-rendszerbe eleinte éppen a pénzügyi tárgyalások miatt nem is kötötték be a fotovoltaikus erőműveket, hogy ezáltal az MVM ne sugározza azt, hogy az szerintük működőképes.
Maradtak érintettek
Mi korábban azt írtuk, hogy minden érintett távozott az MVM-csoportból, de cikkünk után többen jelezték, hogy ez valóban majdnem így van, de azért nem teljesen. Ketten is megemlítették, hogy Mogyorósy Tamás, az MVM-csoport termelési igazgatója közvetlen kapcsolatban maradhatott a rendszerrel, ő ugyanis annak az MVM GTER-nek az fb-elnöke, amelyik megkaphatja a KTM működtetését.
Meglepő módon (és ezt legutóbb tévesen írtuk) a zürichi MVM International igazgatója, Szarapka Lehel is a helyén van. Mint hallottuk, ő svájci rezidens, és így szükség van rá a svájci cég működtetéséhez. Környezete meg van róla győződve, hogy a jóhiszemű informatikus teljesen naiv volt, semmit nem tudott arról, hogy mi készülődik, miket kell aláírnia, vakon megbízott a főnökei által kapott utasításokban. Kérdés persze, hogy így mennyire alkalmas egy milliárdos beszerzést intéző cég igazgatói posztjára, de azt hallottuk, hogy Szarapka nemtelen érintettségét nem gyanítja, nem feltételezi senki.
A gyanú árnyékában
Az átvilágítás szakmai jellegű maradt, ugyanakkor az új vezetők meglepő következményekről is értesültek. Több érintett döntéshozó hirtelen fektetett nagy értékű ingatlanba, hazai és külföldi szállodába, hazai lakóparkba, ám a vezetők erről is azt gondolták, hogy a vásárlók céges tisztségei, egyéb vállalkozásokban meglevő tulajdonai alapján transzparens úton is megkereshették rá a forrást.
Meglepő eredményt hozott ugyanakkor a panamai szál is. Korábbi cikkeinkben említettük, hogy a szlovák beszállító (Scadex) egy áttétellel egy panamai entitás (a Bearberry) tulajdonában állt.
Az MVM területén a magyar X_Prompt munkatársai vonultak fel és dolgoztak a Scada-projekten. A szlovák Scadex és a magyar X_Prompt között a kapocs Fürlinger Gyula cégvezető.
Ma már az X_Prompt a szlovák Constructline tulajdonában áll (kézbesítési megbízott Fürlinger Dóra), amely áttételesen a panamai érdekeltség tulajdona, de a Bearberry korábban közvetlenül is birtokolta a magyar céget, ahogyan a végső haszonhúzók máskor Marshall-szigeteki, vagy svájci entitások mögött bújtak meg.
Japán ház
Végül meglepő információra hívták fel olvasóink a figyelmünket Zsuga János volt MVM-vezérigazgató kapcsán is. Mint jelezték, a magyar állam a mai napig nem engedte el a volt vezérigazgató kezét. A Népszava írt arról korábban, hogy az új kereskedőházi modellben a Külgazdasági és Külügyminisztérium úgynevezett partnerirodákat választ ki.
A lap szerint egy 1,1 milliárd forintos pályázaton már ki is választották a japán partnerirodát üzemeltető vállalkozót is. A győztes a japán székhelyű, Tokióban bejegyzett Garyu Trading International lett, amely egyedül indult a tenderen. Ez a cég próbál majd piacot teremteni a magyar kis- és középvállalkozásoknak, elsősorban Japánban, de Japán mellett Kambodzsában, Laoszban, Mianmarban, Thaiföldön, Vietnámban, Fülöp-szigeteken és Dél-Koreában.
A cég aktivitásairól nem sokat tudni, tevékenysége szerint feldolgozott élelmiszerek, víztisztító berendezések Magyarország és Japán közötti kereskedelmével és kereskedelmi konzultációval foglalkozik, egy menő irodaházba van bejelentve, és a cég honlapja megnevez hat japán partnert is, bár ezek japánul értő kollégánk szerint inkább kisebb ábécéknek, büféknek tűnnek.
De miért éppen Zsuga?
De vajon mi lehet a kapcsolata a siófoki energetikai szakembernek Japánnal? Zsuga János a siófoki Budoka karateklub tagja, 4 danos mester, aki az oldal tanulsága szerint Japánban, japán mesterek előtt tett danvizsgát. Vélhetően a sportágból ered a Garyu cégnév is, amely egy másik karateklub oldala szerint nyugvó sárkányt jelent. Mint az oldal írja:
„A japán filozófia szerint a háttérben maradó befolyásos embereket (szürke eminenciásokat) hívják Garyunak. A sárkány rettentően erős, de a nyugvó sárkány nem mutatja a hatalmát amíg nem feltétlenül szükséges. Hozzá hasonlóan az igazi karatéka sem kérkedik, nem fitogtatja képességeit.”
Siófokon mindenesetre nagy respektje volt és részben maradt is Zsuga Jánosnak. Ahogy hallottuk, az FGSZ-t sokáig vezető menedzsert nagyon becsülték, mert végigküzdötte magát a vállalati ranglétrán, ahogy alapvetően a centralizált, egyszemélyes vezetési stílusát is inkább kedvelték, az ugyan nem modern, vagy „felelősségdelegáló” megoldás, de a munkatársaknak sok szempontból kényelmesebb. Amikor a cégvezető távozott Siófokról, még egy emléktáblát is kapott a hálás kollektívától, ezt azóta szép csendben levetették az utódok. De a városban még mindig tartja magát a híresztelés, hogy Zsuga János hamarosan látványosan visszatér a magyar gazdasági vérkeringésbe.
Jövőkép
Visszatérve a KTM-projektre, az MVM vezetése tudja, hogy örökre nem lehet hallgatni a KTM-ügy belső vizsgálatáról. A kommunikáció még nincsen kész, de valami olyasmi várható, hogy „több, érdemi szabálytalanságot is feltárt a vizsgálat, amely megalapozta az MVM anyagi igényeit, de a rendszer értékes és tudjuk is használni.”
A legfontosabb persze az, hogy a részben feltárt, részben eltussolt ügy után merre halad tovább az MVM. Forrásaink szerint az ugyan kellemetlen üzenet, hogy a politika által nehezen kontrollált végeken sok minden megtörténhet érdemi következmény nélkül, de a cég most az új menedzsment nem csak mondja, valóban igyekszik nagyobb transzparenciára.
A jövőben a rezsicsökkentés limitálta magyarországi mozgástér mellett a hazai karbonsemleges energiatermelés (napprogram), a külföldi terjeszkedés, a felkészülés az egyébként nem az MVM-hez tartozó Paks 2 kezelésére, illetve végső célként a tőzsdei bevezetés lebeg a társaság vezetése előtt. | Lezárult az MVM belső vizsgálata, feljelentés aligha lesz, de a cég megfogott némi pénzt | Lezárult az MVM belső vizsgálata, feljelentés aligha lesz, de a cég megfogott némi pénzt - Szabálytalanságok sorát állapította meg az MVM belső vizsgálata a különös IT-beszerzés kapcsán, de érdemi következménye nem lett az ügynek. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/07/05/lezarult_az_mvm_belso_vizsgalata_feljelentes_aligha_lesz_de_a_ceg_megfogott_nemi_penzt/ | 2019-07-04 23:22:00 | true | null | null | Index |
A moszkvai újság azt írja, hogy az üzem a kárpátaljai Feketeardón működhet, ahol orosz értesülések szerint harci járműveket vagy lövedékeket gyárthatnak.
A cikk szerzője úgy véli, hogy
az Európai Unió (EU) közelsége sem tartaná vissza az oroszokat egy esetleges támadástól, ami a közeli magyar lakosság biztonságát is veszélyeztetheti.
Az Index összefoglalója szerint a Rheinmetall vezetője, Armin Papperger a TSZN ukrán hírügynökségnek adott interjújában azzal dicsekedett a napokban, hogy
megkezdte működését a Rheinmetall első ukrajnai védelmi üzeme, ahol év végéig elindítják a Lynx típusú gyalogsági harcjárművek gyártását, és további három fegyvergyárat építenek Ukrajnában.
A szakértők véleménye megoszlik az üzem valódi céljáról és létezéséről.
Egyesek szerint a bejelentés inkább PR-húzás, míg mások valós lehetőségként tekintenek rá, hogy ott hadiipari termékeket gyártanak.
Az orosz katonai szakértők az üzem létezését és földalatti kialakítását is valószínűnek tartják, amely fokozhatja az orosz légicsapások kockázatát a térségben.
Az elmúlt évtizedekben Feketeardón többségbe kerültek az ukránok, azonban a falu lakosságának 25 százaléka még mindig magyar nemzetiségű. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy Feketeardó közvetlen közelében még mindig számos színmagyar település helyezkedik el.
Az orosz lap részletesen ismertette, hogy
helyi lakosok különleges építési munkákról számoltak be: nehézgépek, útzárak, szigorú beléptetési rendszer,
valamint gyanúsan sok német állampolgár megjelenése támasztja alá az üzem építését.
A lap szerint a térség stratégiai helyzete - a magyar és román határ közelsége - növeli a komplexum biztonságát és "láthatatlanságát" az oroszok számára, bár ezt ők nem tartják valódi akadálynak. | Német hadiüzem miatt kerülhetnek veszélybe a kárpátaljai magyarok? | Egy orosz lap szerint a Rheinmetall német hadipari vállalat titkos gyárat hozhatott létre a magyar határtól mindössze 12 kilométerre. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/kulfold/nemet-hadiuzem-letrehozas-karpatalja-magyarok.798651.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Borkai Zsolt győri polgármester hétfőn kijavította parlamenti vagyonnyilatkozatát, és most már beleírta, hogy városvezetőként havi bruttó 591 ezer 350 forintot keres.
A Népszabadság a hétvégén hozta nyilvánosságra, hogy Borkai nem vallotta be győri polgármesteri fizetését a vagyonnyilatkozatában. Lapunk munkatársa a január 31-i hatállyal beadott legújabb vagyonnyilatkozatokat áttekintve bukkant rá arra, hogy Borkai hiányosan töltötte ki bevallását.
A képviselők jogállásáról szóló törvény kötelezi a honatyákat arra, hogy minden évben egyszer részletes vagyonnyilatkozatot tegyenek. E dokumentumban nem csak az ingó és ingatlan vagyonukról, megtakarításaikról, tartozásaikról, érdekeltségeikről, kapott ajándékokról kell beszámolniuk, hanem minden, a képviselői fizetésen kívüli adóköteles jövedelmükről is. Ilyen a polgármesteri fizetés, a megyei közgyűlési tagságért kapott illetmény, lakás bérbeadásából származó jövedelem, gazdasági érdekeltségből fakadó fizetés vagy osztalék, könyvkiadásból, tanításból származó tiszteletdíj.
Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatában az szerepel, hogy fele részben tulajdonosa egy győri 640 négyzetméteres építési teleknek, amelyet még 1989-ben vásárolt. Ezen kívül szintén fele részben tulajdonosa egy 1993-ban szerzett győri családi háznak, valamint 2010-ben megörökölte egy szintén a városban lévő társasházi lakás egyhatod részét. Egy 2007-ben vásárolt Citroen C3-as személygépkocsi van a tulajdonában, négymillió forint készpénzzel rendelkezik, és tízmillió forinttal tartozik egy pénzintézetnek. A lólengés szöuli olimpia bajnoka az egyéb közlendők rovatba írta be: 199 ezer forint olimpiai járadékot kap. A polgármesteri fizetése azonban sehol nem szerepelt.
Borkai Zsolt péntek este győri tudósítónknak azt mondta, tévedés történt, sajnálja, hétfőn az lesz az első dolga, hogy kijavítja a vagyonnyilatkozatát. Meg is tette. | Belföld: Borkai észrevette, hogy kap fizetést | Borkai kijavította vagyonnyilatkozatát, 591 ezret keres polgármesterként. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/borkai_eszrevette__hogy_kap_fizetest-1297824 | 2012-02-06 12:49:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Bár évek óta a fővárostól alig 22 kilométerre lévő Érden lakik, ennek ellenére a Budapesttől 236 kilométerre fekvő Nyíregyházán van az állandó lakcíme, és ezután igényelt és kapott költségtérítést éveken át Tóbiás József – ezt maga az MSZP elnöke ismerte el lapunk tegnapi megkeresésére. Azt, hogy konkrétan mennyi költségtérítéshez jutott ennek köszönhetően, Tóbiás József nem tudta megmondani, az Országgyűlés sajtóosztályától pedig lapzártánkig nem kaptuk meg a kért adatokat. Az MSZP elnöke az állandó lakcíme és a valódi lakóhelye közti eltérést „emberi, családi okokkal” magyarázta. Mindez azért is különös, mivel a Tóbiás család 2003 óta bérlőként, 2009-től pedig tulajdonosként lakik az érdi házban, tehát lett volna idejük bejelentkezni.
Nem mellékes, hogy az érdi ház a korrupciós bűncselekményekkel vádolt Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettesé volt, aki a lapunk birtokában lévő tulajdoni lap tanúsága szerint 2009. december 17-én adta el a házat Tóbiás Józsefnek és feleségének. Mint arról 2010 márciusában beszámoltunk, Hagyó Miklós azért adta el érdi házát a Tóbiás családnak, mert állítása szerint a forint árfolyamromlása miatt nem tudta fizetni a lakás törlesztőrészleteit.
Fennmaradó hitelállománya így 15 millió forinttal csökkent. Hagyó Miklós 2010 márciusában két XII. kerületi ingatlant (ezek közül az egyik egy száz négyzetméteres lakás, amelynek értéke hetvenmillió forint körül lehetett) haszonélvezeti joga megtartásával elajándékozott a lányának. Így akkoriban felvetődött annak a gyanúja, hogy Hagyó ingatlanügyletei összefügghetnek a közelgő választási vereséggel és a mentelmi joga megszűnése miatti esetleges felelősségre vonással. Hagyót egyébként 2010-ben, közvetlenül az új Országgyűlés megalakulása után őrizetbe is vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték.
Tóbiás Józsefnek a parlamenti honlapon lévő vagyonnyilatkozataiból még egy furcsaságra bukkantunk. A 2013-as nyilatkozatban még szerepel egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, dombrádi száz négyzetméteres családi ház, amelyet 2008-ban öröklés útján szerzett. Ám az idei vagyonnyilatkozatából ez a tétel már kimaradt. Az MSZP elnöke ezt azzal magyarázta, hogy az idei választások idején eladta az ingatlant. Kérdésünkre közölte: az ebből befolyt 2,5 millió forintot a vagyonnyilatkozat készpénz rovatában tüntette fel. Az mindenesetre különös, hogy az 1072 négyzetméteres belterületi ingatlant, rajta a száz négyzetméteres házzal mindössze ennyiért sikerült eladnia a szocialista vezetőnek. | Tóbiás-trükk a költségtérítéssel | Az MSZP elnöke papíron Nyíregyházán, a valóságban Érden lakik. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2014/07/tobias-trukk-a-koltsegteritessel | 2014-07-30 09:13:20 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A tanulmány elkészítésének feladata a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-é.
A fejlesztési miniszternek 2020. január 31-ig kell jelentést terjesztenie a kormány elé a feladat végrehajtásáról, illetve 2020 március 15-ig előterjesztést a beruházás megvalósításáról, a kivitelezéshez és az üzemeltetéshez kapcsolódó feladatokról, a költségekről, forrásigényről és az építés ütemezéséről.
(Képünk illusztráció.) | Gazdaság: 1,5 milliárdból(!) vizsgálják, hogy épüljön-e Budapest-Varsó gyorsvasút | Budapest-Varsó nagysebességű vasútvonal részletes megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről döntött a kormány. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20180328_15_milliardbol_vizsgaljak_hogy_epuljone_BudapestVarso_gyorsvasut | 2018-03-28 00:04:00 | true | null | null | HVG |
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója rámutatott: "Itt mindenki mindenkit lehallgat. Magyar Péter lehallgatta a feleségét. Az új asszony lehallgatta Magyar Pétert. Magyar Péterék lehallgatták az új asszonyt. Hát mi ez? Hát ez kész elmebaj."
"Most gondoljanak bele! Tehát először is, milyen emberek ezek? Egy. Kettő, ez az ember bejelentkezett az ország vezetésére. Na, tudják, mikor fogja Magyar Péter vezetni az országot? Én egyszer ezt már mondtam, azóta is fenntartom. Belőle akkor lesz miniszterelnök, amikor belőlem római pápa. De én református vagyok, ez is egy kicsit nehezíti. Egyébként sem jelentkeztek, hogy római pápának hívnának" - fejtette ki Menczer.
A kormánypárti politikus szerint le fogják győzni Magyar Pétert is, ahogyan legyőzték az eddigi ellenfeleiket is, és úgy fog eltűnni, úgy fog kipukkadni, mintha soha itt sem lett volna. | Menczer: elembaj, ami a Tisza Pártban megy | Menczer Tamás arról beszélt Facebook-videójában, hogy elmebaj, ami a Tisza Pártban történik, hogy a tagok felveszik az egymással folytatott beszélgetéseket. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/elmebaj-tisza-part-menczer-tamas | null | true | null | null | BEOL |
Brit költségtérítési botrány: lemond az alsóház elnöke
Lemond a brit parlament alsóházának elnöke a képviselői költségtérítések ügyében kirobbant súlyos belpolitikai botrány miatt.
Michael Martin, aki harminc éve képviselő, és 2000 óta látja el ezt a tisztséget, nem hivatalos médiaértesülések szerint kedd délután jelenti be hivatalosan távozását. A lemondás az előzetes értesülések szerint nem azonnali hatályú lesz; Martin várhatóan a nyári törvénykezési szünet júliusi kezdetével távozik.
Az utóbbi évtizedek legmélyebb brit belpolitikai válságát a The Daily Telegraph, a legnagyobb brit jobboldali napilap robbantotta ki. A lap május eleje óta riportsorozatban tárja fel, hogy az alsóházi képviselők - kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt - gyakran milyen megdöbbentő címeken vettek fel költségtérítéseket az elmúlt években. A hivatalos képviselői elszámolások között szerepelt egyebek mellett helikopter-leszállóhely kialakítása, vagy nem létező lakáshitel visszaigénylése.
A legnagyobb összegeket - esetenként több tízezer fontot - azonban a képviselői lakásként bejelentett ingatlanok felújítási, bútorozási, felszerelési költségei után számolták el a parlament tagjai. Egyes esetekben kiderült, hogy vidéki nyaralókról, illetve hozzátartozók lakásáról van szó, és előfordult, hogy a közköltségen renovált ingatlant a felújítás után a képviselő több százezer fontért eladta. A brit honatyák alapjövedelme egyébként évi 60-70 ezer font (19-22 millió forint), amit kiegészít a költségvisszatérítés és a bizottsági tagságért járó extra juttatás.
Az utóbbi fél évszázad legsúlyosabb recessziójának hatásaitól rettegő brit lakosság körében hatalmas felháborodást keltett az ügy, amely egyes jogi szakértői vélemények szerint felveti a csalás, illetve a hivatali visszaélés gyanúját.
Michael Martin már hétfőn példátlan nyilatkozatban kért elnézést a történtekért, elismerve: a törvényhozás tagjai "nagyon csúnyán cserben hagyták" a brit választópolgárokat, és "rettenetes mértékben csorbult" a brit parlament tekintélye. Több képviselő ugyanakkor a házelnököt is felelősnek tartja a kialakult helyzetért, és ellene bizalmatlansági indítványt terjesztettek be.
A távozó házelnök pozícióját gyengítette, hogy őt is vádak érték megkérdőjelezhető visszatérítési igények miatt. Már tavaly februárban felrótták neki, hogy több mint négyezer fontot (1,3 millió forintot) igényelt vissza felesége taxiszámlái után, és a hivatalos utazásai során összegyűlt légi törzsutaspontjaiból vásárolt rokonainak első osztályú repülőjegyeket.
Több mint háromszáz éve most fordul elő első ízben, hogy a londoni alsóház elnöke idő előtt távozni kényszerül; ilyesmi legutóbb 1695-ben történt. A tisztség a maihoz többé-kevésbé hasonló formájában 1377 óta létezik. | Világ: Brit költségtérítési botrány: lemond az alsóház elnöke | Lemond a brit parlament alsóházának elnöke a képviselői költségtérítések ügyében kirobbant súlyos belpolitikai botrány miatt. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20090519_brit_koltsegteritesi_botrany | 2009-05-19 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Az Európa Tanács független jogászokból álló tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság – nem utolsósorban a bírói pártatlanság garantálása érdekében – emiatt tiltakozott, és módosították is a jogszabályt. Így 2013 óta minderre nincs lehetőség. Később ezt a fajta ügyáthelyezést az Alkotmánybíróság (AB) is alaptörvény-ellenesnek minősítette.
Kende szerint azonban találtak egy kiskaput:
Handó Tünde tavaly szeptemberi határozatával Vatai István hadbíró alezredest, a Debreceni Törvényszék katonai bíráját 2014. október 1-jétől idén szeptemberig a Fővárosi Törvényszékre rendelte ki. Erre a bírák jogállásáról szóló törvény szerint például „a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása” érdekében van lehetőség. Ha sok a munka Budapesten, segítség gyanánt hozhatnak vidékről is embert. Azért katonai bíró tárgyalja az ügyet, mert a Vizoviczki-perben több rendőrtisztet is megvádoltak. Így azonban az OBH elnöke maga jelölte ki azt a bírót, akinek a Vizoviczki-perben ítélkeznie kell.
A perben érintett vádlottak és védőik a kirendelésről csak akkor szereztek tudomást, amikor tavaly novemberben megkapták az első tárgyalásra szóló idézést,
mégpedig Debrecenbe, vagyis nem Budapestre, ahová a hadbírót „kirendelték”, hanem az ő eredeti szolgálati helyére.
Ügyfelének debreceni idézéséből Kende Péter ügyvéd azt a következtetést vonta le, hogy a bírói hivatal elnöke „kicselezte” a jogszabályt, s az ügyet mégis csak áthelyezte egy másik bírósághoz. Szerinte nincs jelentősége annak, hogy a bíró formailag a Fővárosi Törvényszék nevében folytatja le az eljárást, ha egyszer ezt Debrecenben teszi.
A bíró kirendelése ebben az esetben ugyanolyan következményekkel jár, mint a megtiltott ügyáthelyezés – véli Kende.
A vádlottakat elvonják törvényes bírájuktól, akik még azt sem tudhatják, hogy hol lesz a tárgyalás.
Emellett megnehezítik a védelem jogának gyakorlását. Ez esetben az érintettek a fővárosban vagy az agglomerációban élnek, és ezért 230 kilométert kell utazniuk, ha a bíróságra kell menniük – az OBH elnökének döntése ellen jogorvoslati lehetőség sincs – sorolja kifogásait az ügyvéd. Hangsúlyozza: mindez sérti a jogállamiság, a jogbiztonság alkotmányos követelményét.
Az országban öt törvényszéken mindössze 14 hadbíró dolgozik:
a fővárosban, Debrecenben, Győrött, Kaposvárott és Szegeden, míg másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla jár el – tájékoztatott Kende beadványa kapcsán az OBH. Ez az alacsony létszám gondot okoz abban az esetben, ha adott ügyből a katonai bírák közül egy vagy több ki van zárva, például azért, mert valamelyik vádlott esetében nyomozási bíróként járt el.
Mivel ilyen esetek gyakran előfordulnak – közölte az OBH –, bevett gyakorlat, hogy katonai bírákat rendelnek ki az egyes bíróságok között. Az idei év első negyedében ötöt, vagyis a katonai bírák több mint harmadát rendelték ki eredeti beosztásuk mellett másik törvényszékre vagy az ítélőtáblára. Így a debreceni bíró 2012 júniusa óta a Szegedi Törvényszéken is eljár. Ezzel a megoldással a hivatal szerint elkerülhető, hogy egy katonai tanács kizárása esetén külön-külön kelljen dönteni más bíróság kijelöléséről, ami több hónapos késedelmet jelenthet.
Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a kirendelés adott időtartamra szól, nem meghatározott ügyek elbírálására. Kiemelték: a kirendelt bíró feletti szakmai-igazgatási felügyeletet a kirendelés helye szerinti bíróság elnöke látja el, s az ügyeket is a szokásos ügyelosztási rend alapján szignálják rá.
A tárgyalásokat rendszerint a kirendelés helye szerinti bíróságon kell megtartani, de ettől eltérően is rendelkezhetnek – vagyis mehet Debrecenbe egy budapesti ügy.
Az OBH közölte: a tárgyaláskitűzési gyakorlatot a kirendelés helye szerinti bíróság elnökénél lehet kifogásolni. Egy panasz viszont Kende szerint nem érdemi jogorvoslat, de a hivatal magyarázata azt sem indokolja, hogy bárkit elvonjanak a törvényes bírájától, amivel ráadásul jelentős többletterhet hárítanak a peres felekre. | Tilosban intézik Vizoviczki ügyét | Az Alkotmánybíróság ugyan kimondta, hogy pereket nem lehet az illetékes bíróságoktól elvenni, vidékre vagy éppen Budapestre áthelyezni, mégis Debrecenben folyik a Fővárosi Törvényszékhez tartozó Vizoviczki-per. Emiatt az egyik vádlott ügyvédje az Alkotmánybírósághoz fordult. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/hiaba-tilos-athelyezik-az-ugyeket--1534637 | 2015-05-18 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A HU-rizont programban 12 milliárd forintból 30 pályázat valósul meg - mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter, Hankó Balázs. Eredetileg 8 milliárd forintos kerettel tervezték a programot, ám olyan nagy volt az érdeklődés a miniszter szerint, hogy meg kellett emelni ezt az összeget. 112 pályázat érkezett be, ebből 30 nyertest hirdettek.
Az Európai Bizottság tavaly januárjában jelentette be, hogy kizárja az alapítványi modellre váltó magyar egyetemeket az Erasmus és Horizon programjaiból, mert az uniós szabályokkal összeférhetetlennek tartja a kuratóriumok működését. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter akkor még azt mondta, hogy lemond, ha miatta nem sikerül márciusig megegyezni az Erasmus-pénzekről, szeptember elején pedig már abban bízott, hogy ősz végére születhet megállapodás. Nem született, november végén a kormány három hónap türelmi időt kért a Bizottságtól, december végén pedig bejelentette a Pannónia Programot az Erasmusból kieső modellváltó egyetemeknek. A HU-rizont programot idén januárban jelentette be a kormány. | 12 milliárd a HU-rizontnak | Ez az a kutatói program, amit a kormány a Horizontból kizárt modellváltó egyetemeknek talált ki. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/16/nyolc-helyett-12-milliardot-kolt-a-kormany-horizontbol-kizart-modellvalto-egyetemeknek-letrehozott-hu-rizont-kutatasi-programjara | null | true | null | null | 444 |
Volt valaha egy fiatalember, aki nagyon örült egy ügynökügynek. Mert azt olvassák. Éppen egy állambiztonsági vállalatról írt akkoriban, úgy hívták, Interedition, és az a Siklósi Norbert alapította, akit 90 előtt médiacárként ismertek a sajtóban. Siklósi elvtárs akkoriban nyíltan kérkedett szovjet kapcsolataival, ezért sokan a KGB emberének tartották. Említett cégük, az Interediton a rendszerváltoztatás hajnalán mások mellett Bartis Ferenc író memoárját is kiadta. Azt hiszem, sok Magyar Nemzet-olvasónak máig megvan, a címe: Rácsok között Romániában. Cikkem címét abból a recenzióból kölcsönöztem, amely éppen ezt a könyvet mutatta be. Még 1989-ben, a Határszél nevű újságban. A szerző Tarczy Péter volt, a címe A megsemmisítés anatómiája. Ezt még használni fogom.
Szóval pár évvel ezelőtt az a fiatalember megírta az Interedition és a Bartis-könyv történetét, felhíva a figyelmet arra a tényre, hogy az író előbb a Securitate, majd áttelepülése után a kádári állambiztonság besúgója volt. Egy újabb besározott nemzeti ikon, a nyolcvanas évek második felének elismert értelmiségije, akinek lakásán a fél akkori ellenállás összegyűlt. Lebuktatója elégedett lehetett, egy olyan "kettős ügynök" történetét írta meg, aki valóban sok kárt okozhatott. De ez az újságíró mégsem fordított kellő figyelmet arra, hogy beleérezze magát Bartis helyzetébe, és arra sem, hogy az érdemeit is hosszan sorolja. Mert kétségtelenül voltak.
Nem nagy meglepetés: az a fiatalember én voltam. Ma már máshogy írnám meg a cikket.
Most, pár napja éppen az ő gyönyörű versét szavalták Budakeszin, azon a megemlékezésen, ahová engem is meghívtak. "Széttépve és összetörten / Győzelmektől meggyötörten / Már magzatként bajba ölten / Vándor bölcsőtemetőkben - / És mégis élünk". Majd jött az utolsó strófa: "Magyar, szavad világ értse: / Anyanyelvünk létünk vére; / Anyánk szíve tetemére / Átok zúdult: vége, vége... - És mégis élünk!"
Maga Bartis Ferenc is elmondta a költeményét. Egészen pontosan 1956. november 1-jén, a halottak napján, Kolozsvárott, a híres Házsongárdi temetőben. Hét évet kapott érte. "A Securitate kegyetlen kínzásokkal próbálta elhallgattatni" - olvasom. "Rugdossák, bikacsökkel verik, villamosszekrénybe állítják, fülébe szöget vernek, körmeit letépik - az egészséges Románia nevében."
Ha minden igaz, nem a fogságban, hanem később szervezte be a Securitate. Hogyan? Valamikor meg akarom írni. Most ez a vers zúg a fejemben, "Már magzatként bajba ölten / Vándor bölcsőtemetőkben -". Micsoda bátorság kellett ahhoz, hogy ezt a román diktatúrában elmondja. S a végkövetkeztetés: végül csak összemocskolták őt is a kommunisták. Kétszeresen.
"Miért nem Mészöly vagy Nádas apja besúgó, sokkal pontosabban le tudnák írni az egészet" - fakadt ki Esterházy Péter a Javított kiadásban, miután kiderült, hogy az ő édesapja is ügynök volt. Nádas Lászlóval kapcsolatban - hogy miért nem ő volt a tégla - könnyen válaszolhatok: Nádas Péter édesapja a kommunista diktatúra hű elvtársa volt. Őt ugyan nem kellett beszervezni. Nem véletlen, hogy éppen a nemesi származású, történelmi családból származó Esterházy Mátyást "ütötték be".
Más íróinknak más családi sors jutott. Vámos Miklós apja sem volt ügynök, ő Rajk László titkáraként dolgozott. Vámos Tibornak hívták, ahogyan a fiát is, ő is ezen a néven énekelt még a szélsőbaloldali Gerillában. Például ezt: "Ki a Tisza vizét itta, / Benzint ereszt abba vissza. / Hadd higgyék a falujában, / Hogy hentereg valutában. / Minél inkább hazafiak, / Annál jobbak az anyagiak, / Boston, Melbourne, Aranypart, Aki magyar, velünk tart."
Szimpatikus kis propagandaszöveg, nem igaz? A későbbi SZDSZ-politikus, a maoistaként induló Haraszti Miklós írta. Elvileg az ő szülei sem voltak ügynökök. Elvtársak voltak. Mind. Vámos Tibor aztán nevet változtatott - vélelmezem, hogy azért is, mert igenis szégyellte ezeket a dalokat -, már Vámos Miklósként lett sikeres író, ahogyan a nála azért magasabb polcra helyezett Nádas Péter is befutott. Családi hátterét ismerve - nem elvéve írói képességeit - ez azért papírforma volt akkoriban. De milyen tragédiák árán?
Említettem, hogy Nádas apja sem volt besúgó, ellenben volt szolgálati fegyvere - testvére az ÁVH-nak dolgozott -, azzal végzett önmagával, és búcsúlevele szerint eredetileg a két fiát is meg akarta ölni.
Csak aztán meggondolta magát. "Állt az alvó öcsém felett a pisztolyával és nem volt képes lelőni." Ezt írta aztán Nádas a záradékban: "Ha velem kezdi, talán sikerül neki". Kegyetlen lehetett így felnőni. Nem csoda, hogy sokat küzdött a családi múlttal, pár éve adta ki azt a regényét, amelyből megismerhettük a hátterét. Ha nem így történik, talán a kutya nem tudná, hogy ő is a "rezsim gyermeke" volt. Árvája.
És Spiró? Őt kifejezetten kedvelem íróként, de szélmalomharcot neki sem kellett vívnia. Nem a sz...rból "jött", ahogyan szerinte a "mélymagyarok", egy megbízható elvtárs gyermeke volt ő is. Apja, Spiró Miklós egy nagyvállalatnál volt illetékes elvtárs, hosszú gyászcikkben búcsúztatták, ahol felsorolták szocialista érdemeit. De ezt megírom majd A sajtó megszállásában.
Maga Spiró is tudta, honnan jött, hová tartozik. Amikor az ügynök-kritikus Molnár Gál Péter (MGP) lebukott, ő volt szinte az egyetlen ismert értelmiségi, aki megvédte őt. A szövege újraolvasva meglehetősen furcsa. "Kevesen mertek nyilvánosan kiállni mellette" - írta a 168 órás Sándor Zsuzsa sajnálkozva MGP lebukásáról, jó példaként említve Spirót. Aztán maga is elárulta a tett lehetséges motivációját: évtizedekkel azelőtt éppen MGP ajánlotta be Spirót Marton Endrének, hogy ösztöndíjas drámaíróként szerződtesse a Nemzeti Színházhoz, ahol aztán Major Tamás segédrendezője lett. Annak az MSZMP KB-tag Majornak, aki meg MGP mögött állt. Miért? Gondolom, nem jelentett hátrányt, hogy éppen az ügynök édesanyja volt Major gépírónője a Nemzetiben, akkor, amikor a kommunisták ’45-ben átvették az uralmat és nekiláttak a tisztogatásnak.
Kommunisták, dünnyöghetjük, és a vége mégis az lett, hogy Esterházy Mátyást hurcolták meg igazán. Holtában. Amíg MGP a visszataszító coming outban magát mentegette, Esterházy Mátyásról író fia írt fontos, de kegyetlen, és főleg elhamarkodott művet. Apjuk valóban jelentett, de hogyan, milyen körülmények között? Ötvenhat után kapták el, miután visszatérhetett az internálásból. Kegyetlenül megverték, gyerekeivel fenyegették. Ekkoriban beszélt Major Kádárék előtt az "osztályharcos humanizmusról", miszerint a kommunistákkal azért legyenek kíméletesek. És a többiek? Le voltak sz...rva. "Mélymagyarok".
Az Esterházy család ellenség volt és maradt. Esterházy Mátyás édesapja, a korábbi miniszterelnök - és sokakhoz hasonlóan náci- és kommunistaellenes - Esterházy Móric elhagyta a hazáját. Két gyermeke meghalt, lánya - Esterházy Mátyás harmadik testvére - vele ment Ausztriába. Miután megjárta Kistarcsát. Mondvacsinált okból. Az állambiztonság szerint őt is beszervezték a rabságban, de azt Esterházy Péter is tudta, hogy ez semmit sem jelentett.
"Ugyanis 1956 előtt a hatóság ügynöke volt" - írta az író nagynénjéről az egyik tartótiszt. E. P. így folytatta: "Jaj. Nem, nem, nem. [...] Majdnem megállt a szívem, úgy megrettentem. Pedig tudván tudtam, mert a nagynéném mesélte, hogy Kistarcsán, mert oda volt internálva, semmiért, aláírattak vele egy papírt, amit alá is írt, és ezt mint lényegtelen és szükségszerű dolgot említette. [...] Lám, a mondat ütésében elfelejtettem, hogy ezt én már tudom, azt, hogy ez hazugság. Milyen ocsmány egy rendszer!"
Az utolsó mondat a lényeg. A rezsim volt aljas, és beszivárgott a bőrünk alá. A menekvés - mint a megmérgezett föld vagy víz esetében - jórészt lehetetlen volt. Mindenkit máshogy tett tönkre.
Áldozat lett Nádas Péter és Esterházy Péter is. Másképp. A mi feladatunk, hogy emlékezzünk azokra, akik felépítették, majd ötvenhat novembere után átprogramozták a diktatúrát. Majd mosták a kezüket, és azt mondták az apánkra, anyánkra: besúgó! És ő nem vághatott vissza, hogy "rohadj meg, te szemét, te szerveztél be!".
Nem szólhatott vissza. Hallgatott, hogy aztán belehaljon ebbe a hallgatásba.
A szerző újságíró, a Századvég vezető kutatója | A megsemmisítés anatómiája | A Kádár-rendszerben a legaljasabb módokon szervezték be az írókat. A hatalom szinte minden jelentős író-családot évtizedekig sakkban tartott és megzsarolt. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/11/a-megsemmisites-anatomiaja | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Kósa Lajos akcióban: Simicska soha nem nyert közbeszerzést | Kósa Lajos kizártnak tartja, hogy Orbán Viktor jelentett volna a pártállami állambiztonságnak. Szerinte nem valószínű, hogy Orbán perelné Simicskát, és azt a meghökkentő kijelentést tette, hogy Simicska Lajos korábban „egyetlenegy közbeszerzési pályázaton sem nyert”.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150309-kosa | 2015-03-09 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
A titkosított platformokat használó bűnszervezetek ellen folytatott eljárásokban az utolsó nyomozati cselekmények zajlanak. Az elkövetők azonosítása megtörtént, továbbá eljárás alá vonták őket. A balkáni drogkartell magyar vezetőjét, a 32 éves V.Tamást még augusztus közepén fogták el spanyol rendőrök Tenerifén, miután a KR NNI célkörözési fejvadászai azonosították a tartózkodási helyét. Hazaszállítása a napokban történt meg. A gép, amivel érkezett, november 6-án éjszaka landolt Ferihegyen. A 2021 óta szökésben lévő férfit Spanyolországból a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) a Készenléti Rendőrséggel (KR) közösen hozta haza. Budapestre érkezését követően a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe szállították, ahol megkezdte a kábítószer-kereskedelem miatt korábban jogerősen kiszabott nyolc év szabadságvesztése letöltését - számol be a police.hu.
A KR NNI győri nyomozói a férfit - még a börtönbe történő befogadása előtt - gyanúsítottként hallgatták ki két másik, szintén drogkereskedelemmel kapcsolatos ügyben. A nyomozók információ szerint ugyanis V. Tamás 2019- 2021 között tagja volt annak a bűnszervezetnek, amit a jelenleg is szökésben lévő Nikolic Andrija vezetett. A bűnbanda a drogüzletek lebonyolítása során azt a Sky ECC felületet használta, amit az EUROPOL és az EUROJUST 2021 márciusában tört fel. Az ott fellelt adatok alapján V. Tamás 3 év alatt legalább 13 kg kokaint, 40 liter amfetamint, 10 000 darab ecstasy tablettát, valamint 82 kilogramm marihuánát vásárolt felső kapcsolatától, majd a kábítószert különböző vevőknek továbbértékesítette. A díler hetente többször szerzett be drogot a beszállítójától, amiért alkalmanként általában 6-8 millió forintot fizetett.
Hosszú időre rács mögé kerülhet
A nyomozók azt is kiderítettek, hogy V. Tamás - miután jogerősen nyolc év szabadságvesztésre ítélte a bíróság 2021-ben, ám ő a hatóságok elől külföldre szökött - az ANOM-ügy fő gyanúsítottjának, K. Péternek lett a társa, és ő felelt a kábítószerek Magyarországra szállításáért. A gyanú szerint 2021 tavaszán legalább három alkalommal cserélt úgy gazdát kábítószer, hogy az üzlet mögött V. Tamás állt. Halásztelken 20 kg marihuána, míg Budapesten 21 kg marihuána és 40 liter amfetaminolaj. | Hazahozták Teneriféről a balkáni drogkartell magyar vezetőjét! | V. Tamást korábban már jogerősen 8 évre elítélték, míg a 2019-2021 közötti drogügyletei miatt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Győri Osztálya folytat vele szemben eljárást. A hatóságok elől több mint három évig bujkáló férfit a reptérről egyből a börtönbe vitték. Az ANOM- és a Sky ECC-ügy egyik fő gyanúsítottjáról van szó. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/drogkartell-magyar-vezeto-szabadsagvesztes-tenerife/pnzsnhx | null | true | null | null | Blikk |
Ismét csökkenhet az állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmények száma, újra napirendre került ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetem modellváltása. A Telex információ szerint már két kormányülésen is téma lehetett a BME privatizálása, amely a több modellváltó egyetemmel ellentétben nem egy alapítvány, hanem egy cég fenntartásába kerülhet.
A lap emlékeztet: a kormány évek óta szeretné a BME-t is kiterelni az állami fenntartásból, az egyetem eddigi vezetése viszont ennek ellenállt. Az egyetem nyáron megválasztott új rektora, Charaf Hassan jelezte megválasztása után, hogy amíg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába szervezett intézmények ki vannak zárva a Horizon 2020 és Erasmus programokból, addig ez a modell a BME számára szóba sem jöhet.
A portál úgy tudja, a rektor ezért egy alternatív megoldással állt a kormány elé, mégpedig azzal, hogy egy cég legyen az egyetem fenntartója. A vállalat finanszírozását a terv szerint olyan nagy, részben állami vagy az államhoz közeli vállalatok adhatnák részvényesként vagy más formában, amelyeknek stratégiai érdeke a mérnökképzés fenntartása és fejlesztése. A lap értesülései szerint a BME modellváltásában a Mol is szerepet kapna, a fenntartó részvénytársaság részvényeseként, de az MVM neve is felmerült.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfó után a lapnak megerősítette, hogy a Mollal vannak ilyen tárgyalások, de az MVM-ről elmondása szerint ő sem tud. A Telex forrásai szerint az is elhangzott a kormány részéről a tárgyalásokon, hogy közel háromszorosára nőhet a BME finanszírozása, ha már 2025-ben lezajlik a modellváltás.
"S.O.S. Süllyedünk!" - Segélykiáltást hallatott a BME"Ha a piramisnak nincs meg az alapja, és csak a csúcsára, az iparközeli innovációra koncentrálunk, akkor egy idő után nem működik az egész"A polgármestereket is kiraknák az alapítványi egyetemek vezetésébőlErasmus-ügy: az Orbán-kormány nem szólt a törvénymódosításról az Európai Bizottságnak | Újra napirenden a BME modellváltása, de nem alapítványi fenntartásba kerülne | Az egyetem a több modellváltó egyetemmel ellentétben nem egy alapítvány, hanem egy cég fenntartásába kerülhet, ebben a konstrukcióban pedig a Mol is szerepet kapna. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257868_bme-modellvaltas-mol-kormany | null | true | null | null | Népszava |
Sikkasztás miatt három év szigorított börtönre ítélték Kairóban Hoszni Mubarak volt elnököt és két fiát. Ennek ellenére rövidesen mindhárman szabadlábra kerülhetnek, ha a bíróság figyelembe veszi az eddig fogságban eltöltött idejüket.
A vád szerint Mubarak és két fia 4,5 milliárd forintnyi pénzt sikkasztott el az elnökségi költségvetésből. Ezt a pénzt az elnöki paloták karbantartására szánták, a törvényszék azonban bizonyítottnak látta, hogy saját ingatlanjaikra fordították. A bíró az elsikkasztott pénznél valamivel nagyobb összeget rótt ki büntetésként.
Mubarakot egyébként az összes többi, ellene folyó perben felmentették, abban is, melyben bűnrészességét vizsgálták több száz tüntető halálában. A demonstrálók a tekintélyelvű Mubarak három évtizedes uralmának véget vető 2011-es felkelés során vesztették életüket.
Négy évvel a Mubarak-rezsimet megdöntő forradalom után az egyiptomiak meglepő közömbösséggel viszonyultak az ex-diktátor peréhez – tudósít az MTI. | Sikkasztás miatt börtön az egyiptomi exdiktátornak | Négy éve erőszakba torkollt tüntetések vetettek véget Mubarak 30 éves uralmának. Ma már senkit nem érdekelt a pere. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2015/05/09/sikkasztas-miatt-borton-az-egyiptomi-exdiktatornak/ | 2015-05-09 18:53:00 | true | null | null | 24.hu |
Gyanúsítottként hallgatták ki Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselőt hétfőn – értesült a 24.hu. A „Voldemort” néven elhíresült politikusnak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérletével és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt kell felelnie. Az információt Mengyi ügyvédje, Futó Barnabás megerősítette szerkesztőségünknek.
A képviselő 9 óra előtt néhány perccel érkezett meg az ügyészségre, kihallgatása órákig tartott, 1 óra után hagyhatta el az épületet.
Mint ismert, a 168 Óra írt arról augusztus elején nyomozati iratok és lehallgatási jegyzőkönyvekre hivatkozva, hogy a fideszes Mengyi Roland állítólag kenőpénzt kért vállalkozóktól a nyertes uniós pályázatokért. A hetilap akkori információi szerint a “a szokásos” 50 helyett csak 10 százalékot tarthatott volna meg a megítélt támogatásból egy szociális szövetkezetekből álló hálózat, amelynek kiadást jelentett az is, hogy előre kért ötmilliót „alkotmányos költségként” egy fideszes képviselő, akit a vallomások szerint Voldemort Nagyúrnak kellett szólítani.
Mengyi Roland közleményben reagált a cikkre. Azt írta, az ügyben semmilyen módon nem vett részt, a gyanúsítottként vallomást tevők visszaéltek a nevével és a pozíciójával. Úgy fogalmazott, “lelkiismeretem tiszta, készséggel állok minden vizsgálat elé”. Hozzátette, amennyiben “a nyomozás érdeke úgy kívánja, és az ügyészség ezt kezdeményezi”, kéri mentelmi joga felfüggesztését.
Kezdetben a NAV nyomozói figyelték a fideszes országgyűlési képviselőt, amikor vélhetően átvette a kenőpénzt, de az ügy – mivel felmerült a politikus büntetőjogi felelőssége – átkerült a Központi Nyomozó Főügyészségre. | Gyanúsított lett Mengyi "Voldemort" Rolandból | Órákig tartott a kihallgatása. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2016/10/10/gyanusitott-lett-mengyi-voldemort-rolandbol/ | 2016-10-10 16:45:00 | true | null | null | 24.hu |
Bűncselekmény hiányában felmentette a Sukoró-per két fővádlottját, Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot a hűtlen kezelés bűntettének kísérlete alól a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két volt vezetője. A Sukoró-ügy lényege, hogy még 2008. július 30-án Joav Blum izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely King’s City névvel kaszinóvárost akart építeni a Velencei-tó partjára, Sukoró területén.
A megállapodás szerint az állam tulajdonában lévő sukorói telkeket cserélték volna el Joav Blum ingatlanjaival. Ha az üzlet megvalósul, akkor a vád szerint kár érte volna a magyar államot. A Szolnoki Törvényszék mindezekért tavaly szeptemberben első fokon négy év börtönre ítélte különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját. Császy Zsolt egykori értékesítési igazgató három év hat hónap börtönt kapott bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérletéért. Emellett mindkettőjüket négy évre a közügyek gyakorlásától is eltiltották. A bíróság kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt bűnösnek mondta ki az ötödrendű vádlottat, V. Bálint ügyvédet is. A törvényszék ugyanakkor felmentette Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt is. Az ügyész már a tárgyaláson bejelentette, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség pedig májusi közleményében tudatta, hogy Tátrai Miklós és Császy Zsolt esetében a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és az értékbecslőt érintő felmentő rendelkezésekkel szemben – a tényállás megalapozatlansága miatt – az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
Az ügyészség súlyosabb büntetést, a védelem hatályon kívül helyezést kért
A Szegedi Ítélőtáblán az ügyészség képviselője perbeszédében azt mondta, az ügyben első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék megalapozott tényállás alapján, helyesen állapította meg az MNV Zrt. korábbi vezetőinek bűnösségét, amikor négy év, illetve három és fél év börtönbüntetést szabott ki rájuk. Hozzátette: ezek a büntetések azonban aránytalanul enyhék ahhoz, hogy másokat visszatartsanak hasonló bűncselekmények elkövetésétől. A fellebbviteli ügyész ezért azt javasolta, az ítélőtábla a két vádlott szabadságvesztésének hosszát növelje a középmértékhez – hét és fél, illetve nyolc évhez – közelítő időtartamra. Tátrai Miklós védője, Dezső Antal ugyanakkor 120 oldalas fellebbezését ismertetve, illetve kiegészítve kifejtette, a telekcseréről – gazdaságpolitikai szempontok alapján – a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntött. Az elsőfokú ítélet a folyamatból kiragadva csak a csereügyletet vizsgálta, semmilyen formában nem vette figyelembe, hogy ez egy nagyszabású turisztikai beruházás alapját jelentette volna. Hozzátette, a vádlottaknak nem volt érdekük megtéveszteni az állam képviselőit, hiszen a kormány valamennyi vezetője egyetértett a beruházás szükségességével. Az ügyvéd megkérdőjelezte a Szegedi Ítélőtábla illetékességét. Dezső Antal közölte, az ügyészi fellebbezés is olyan sok eljárásjogi szabálysértést tárt fel az elsőfokú eljárásban, hogy önmagukban azok is megalapoznák a hatályon kívül helyezést. Szabó M. Attila, Császy Zsolt ügyvédje hangsúlyozta a Szolnoki Törvényszék eljárásjogi hibáit, amelyeket álláspontja szerint csak új eljárásban lehetne orvosolni.
Gyurcsány szerepét is vizsgálták
A bűnügyben Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök felelőssége is felvetődött és a telekcserével összefüggésben, hivatali visszaélés bűntette miatt 2011. október 3-án gyanúsítottként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészségen. De vádlott nem lett a bukott miniszterelnökből, mert az ügyészség 2012 júliusában megszüntette ellene az eljárást azzal a magyarázattal, hogy „nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a telekcseréről hozott döntésben”. | Felmentette a bíróság a Sukoró-per fővádlottjait | Bűncselekmény hiányában felmentette a Sukoró-per két fővádlottját, Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot a hűtlen kezelés bűntettének kísérlete alól a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két volt vezetője. A Sukoró-ügy lényege, hogy még 2008. július 30-án Joav Blum izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Blum egy befektetőcsoportot képviselt, […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/felmentette-birosag-sukoro-per-fovadlottjait/ | 2016-10-26 10:40:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Gál Kinga hangsúlyozta:
a leköszönő európai bizottság egyik legnagyobb hibája az uniós migrációs paktum áterőltetése volt. A paktum régi, rossz megoldásokat erőltet, nem a megoldás része, hanem maga a probléma
- jelentette ki.
A tömeges illegális migráció veszélyt jelent az európai emberekre, tönkreteszi Európát és a schengeni szabad mozgást - hívta fel a figyelmet.
Gyökeres változásra van szükség - jelentette ki a fideszes politikus. Ki kell mondani:
a külső határvédelem elsőbbséget élvez, a menedékjog iránti kérelmeket Európán kívül kell elbírálni, együttműködéseket kell kialakítani a migráció származási és tranzitországaival, és az uniós maradásra jogosulatlanok hatékony visszaküldésére van szükség
- tette hozzá.
Magyarország volt az első tagállam, amelyik már 2015-ben felhívta a figyelmet a tömeges illegális migráció veszélyére és tarthatatlanságára - emlékeztetett.
Azóta mondjuk és adunk javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet a külső határokat megerősíteni és ellenőrizni, valamint megállítani az illegális bevándorlást. Ezt nem csak mondjuk, hanem hatékonyan meg is valósítottuk
- fogalmazott.
Elfogadhatatlannak és botrányosnak nevezte, hogy noha egyre több tagállam vezetője követel szigorúbb fellépést a migrációval szemben és szigorúbb ellenőrzést az uniós határokon, az Európai Bizottság "durva büntetéssel sújtja" Magyarországot, amiért megvédi az uniós határokat. Elfogadhatatlan az is, hogy Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettest és közlekedési minisztert, a Liga párt vezetőjét, korábbi belügyminisztert hat év börtönbüntetéssel fenyegetik - mondta.
Az Európai Unió és a brüsszeli bürokrácia migrációhoz való képmutató hozzáállása szétveri az európai együttműködést. Biztosítani kell a tagállamoknak, hogy a hibás migrációs politikából kimaradjanak - tette hozzá Gál Kinga.
Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a sajtótájékoztatón emlékeztetett: az Európai Parlament plenáris ülése szerdán döntött a 2025-ös uniós költségvetésével kapcsolatos álláspontjáról.
Mi egy olyan uniós költségvetést kívántunk kialakítani, ami első helyen a békét szolgálja, az illegális migráció megállítását és a nemzeti szuverenitás megerősítését
- fogalmazott.
A fideszes politikus kiemelte: a Patrióták módosító javaslatai hatékony eszközt biztosítottak volna az unió számára az illegális migráció megállítására, a külső határvédelemre, azon belül a műszaki határvédelmi eszközök beszerzésére, határkerítések építésére és fenntartására.
A Patrióták azt is javasolták, hogy az EU növelje az Erasmus és a Horizont programokra fordítható összegeket, valamint azt, hogy ne fordítson jelentős forrásokat olyan propagandaeszközökre, amely nem más célt szolgálnak, mint "genderideológiai őrület", a woke ideológiai túlzásainak, valamint a tagállamok szuverenitását korlátozó akciók támogatását.
Ha mindezt elfogadta volna az Európai Parlament, egészen más időszámítás kezdődhetett volna az Európai Unió életében - hívta fel a figyelmet.
Kiemelte továbbá:
a Patrióták frakciójának egésze támogatta azt a módosító javaslatot, hogy a Magyarországgal szembeni nyílt politikai zsarolás okán eddig visszatartott uniós fejlesztési pénzeket azonnal fizesse ki az Európai Bizottság, ahogy azt is, hogy a Magyarországnak jog szerint járó pénzeket se más programokra, se más országok támogatására ne lehessen fordítani.
A jövő éves uniós költségvetés az illegális migráció megállítása helyett továbbra is a migráció ösztönzője, a nemzeti szuverenitás korlátozója maradt - mondta. A Patrióták frakciója ezért nemmel szavazott a 2025-ös uniós költségvetésre -- tájékoztatott.
Az Európai Parlament költségvetési javaslatával kapcsolatos vitájában a Patrióták álláspontja világos: a békét, az illegális migráció megállítását, a szuverenitást erősítő uniós költségvetésre van szükség - tette hozzá Deutsch Tamás. | Gál Kinga: a rossz uniós migrációs paktumot ki kell hajítani | A rossz uniós migrációs paktumot nem végrehajtani kell, hanem ki kell hajítani, és le kell állítani a migráció megállítása miatt kirótt, Magyarországot sújtó büntetéseket – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) delegációjának elnöke, a Patrióták Európáért frakció első alelnöke Strasbourgban, a Patrióták nemzetközi sajtótájékoztatóján szerdán. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/10/gal-kinga-patriotak-unios-migracios-paktum-europai-parlament | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
2012. február 3-án az operaház honlapján az Üvegzseb menüpontban a "2009. évi szöveges beszámoló" az utolsó dokumentum. Alatta az olvasható: "Feltöltés folyamatban."
"Tekintettel arra, hogy az intézmény belső működési folyamatainak jelenlegi és jövőbeni felülvizsgálata körében a vonatkozó dokumentumokat aktualizálni szükséges, ezért ezek rendezése jelenleg is folyamatban van. Ennek megfelelően az említett dokumentumok feltöltése - a törvény által előírt tartalommal -, szintén folyamatos" - válaszolta az Opera, amikor december elején a szerződésekről érdeklődtünk. Azt javasolták, várjuk meg a felülvizsgálatot, és a majdan kikerülő anyagok között vizsgálódjunk. Az eltelt lassan két hónapban azonban nem került új információ a honlapra - vagyis jól döntöttünk, amikor türelmetlenségünkben mégiscsak kikértük a szerződéseket.
Tanácsok kánonban
A felkért tanácsadók a decemberi írásunkban (lásd: Rejtélyes tanácsadók, Magyar Narancs, 2011. december 8.) említett Batta Andráson és Káel Csabán kívül (akik az Opera melletti két legnagyobb zenei intézmény, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - ismertebb nevén a Zeneakadémia - és a Művészetek Palotája - Müpa - vezetői), a Müpa egy másik vezetője, Bátor Tamás koprodukciós igazgató és Zsoldos Dávid, a Fidelio Media Kft. többségi tulajdonosa, illetve a cégeik. Mind a négyen feladatul kapták az Ókovács kijelölte opera-előadások megtekintését és értékelését egy előre gyártott formanyomtatvány kitöltésével. A két vezetőtársnak, Battának és Káelnek egyéb feladata nem is volt, az ő havi jövedelemkiegészítésük ezért mindössze 250 ezer forint. Forrásaink szerint az aktuális repertoárral kapcsolatos konzultációra az utóbbi tíz évben is kértek fel belső embereket vagy külső szakértőket akár külön díjazás nélkül is. Bátort és Zsoldost Battáék tiszteletdíjának kétszereséért, egyenként havi félmillió forintért szerződtették. Zsoldos Dávid - illetve a LibraInvest Bt., melynek ő a beltagja, családtagjai a kültagjai - művészi hozzájárulása mellett PR- és marketing-tanácsadóként is bedolgozik. Elsőre nem világos, hogy "a részvétel a hazai és nemzetközi szakmai és médiakapcsolatok kiépítésében és ápolásában, új együttműködések kialakítása és a meglévők ápolása, ill. optimalizálása" miért igényel vállalkozót, ha az Operának van marketing- és kommunikációs igazgatója, hazai és nemzetközi sajtóreferense. Zsoldos művészeti típusú feladatai közt az előadások értékelésén túl szerepel "az intézmény számára perspektívát jelentő új művészi utak, elképzelések előterjesztése", "javaslattétel az előadások művészi színvonalának emelése érdekében szükséges intézkedésekre", valamint "a világ vezető operai-komolyzenei orgánumainak követése, azokról havi szintű beszámoló készítése". Kérdésünkre, hogy a ház művészeti vezetése nem tájékozódik-e magától is, netán az összefoglalók olvasásánál elmélyültebben is a vezető orgánumokból, Ókovács azt felelte: "A művészeti vezetők lehetőségeikhez mérten maguk is követik" ezeket, "ugyanakkor rendkívül komoly segítséget jelent, ha ezt nem csupán a legkülönbözőbb orgánumokat egyenként átböngészve, hanem összefoglaló formájában speciálisan az adott trendekre koncentrálva tehetik meg, melyeket ezek a beszámolók rögzítenek".
A trendeket rögzítő beszámolók az angol és német nyelvű napi- és zenei sajtóból a linkek megadásával kimásolt, egymás után sorjázó idézetek, bemutatók beharangozói, tudósítás olasz zenei intézmények költségvetésének csökkenéséről, továbbá és elsősorban operakritikákból vett szemelvények. Ezekbe csak betekinthettünk, ugyanis az Opera érvelése szerint ezek a ház tulajdonát képezik, ezért fénymásolásuk nem engedélyezett. További kérdéseinkre az operaház vezetője hozzátette: Zsoldos megbízását "az a szándékunk indokolta, mely szerint hangsúlyosabbá szeretnénk tenni az operaház megjelenéseit. Feladatomnak tartom, hogy minden lehetséges segítséget biztosítsak ahhoz, hogy a Magyar Állami Operaház aktivitásait, produkcióit, művészeit a leghatékonyabban és legeredményesebben tudjuk kommunikálni. A megbízás olyan szerteágazó feladatokat fed le, melyek egy státuszban nem vonhatók össze. Azért nem bérezéssel és nem állandó alkalmazottként történő feladatellátással oldjuk meg ezt, mert a tanácsadás egy része átmeneti időszakra szólt. Szintén ez a magyarázata annak, hogy a perspektívát jelentő művészi utak, elképzelések előterjesztésére - többek között - tanácsadás keretében kerül sor."
Tavaly - még Horváth Ádám miniszteri biztos idején - az operaház 24 millió forint értékben Zsoldos másik cégével, a Fidelio Media Kft.-vel is szerződött - akkor egy közbeszerzési eljárás megnyerését követően - kommunikációs feladatok elvégzésére (a Magyar Állami Operaház hirdetéseinek megjelentetése belföldi és külföldi nyomtatott és elektronikus médiában, valamint közterületen, kapcsolódó kommunikációs, adminisztratív feladatok ellátása). Ez a keretszerződés éppen úgy december 31-ig szól, mint a tanácsadói megbízás, tehát akár párhuzamosan is futhattak.
Hozzáadott értékek
Ugyanabban a hónapban (2011. május) egy hirdetési felületek bérbevételéről és hirdetési szolgáltatásokról szóló szerződést is kötött az operaház a Simicska-birodalomhoz tartozó Mahir Cityposter Kft.-vel bő 13 millió forintért egy "hirdetmény közzététele nélküli" közbeszerzési eljárás eredményeként. (A Fidelio Media és a Mahir Cityposter szerződései különben megtalálhatók a honlapon a "közbeszerzési információk" között).
Bátor Tamást külföldi vendégénekesek felkérésére, a fő-zeneigazgató és a főigazgató/kormánybiztos iránymutatása alapján szerződéseik előkészítésére, a szerződéskötéshez szükséges információk beszerzésére kérték fel. Ez nem kis részben megegyezik Bátornak a Müpában végzett munkájával. Bátor megbízatása tavaly augusztus végén járt le a Miskolci Operafesztivál igazgatói posztján, október elsején kezdett a Müpában, és még ugyanebben a hónapban aláírta szerződését az Operával is. Azokkal az ügyekkel, melyekkel Bátor Tamást megbízták, házon belül "többek között, de nem kizárólag - a művészeti titkárság foglalkozik", ahogy maga Ókovács Szilveszter fogalmazott lapunknak. Általában is úgy látja viszont, hogy "a tanácsadás nem munkaköröket fed le vagy vált ki", hanem olyan "hozzáadott értéket képvisel", amelynek eredményét a következő évadban láthatjuk, és ez Bátor munkájára is érvényes. Továbbá: míg Batta András az Operaház tanácsadója, addig Ókovács Szilveszter, amint azt korábban megírtuk, idén márciustól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gazdasági tanácsának tagja, április 28-tól elnöke. (Kikértük a Zeneakadémia külső szerződéseit is, türelmünket kérték - azt viszont biztosan tudjuk, hogy a Müpa nem foglalkoztatja sem Ókovácsot, sem az Opera más vezetőjét.)
Battát egy olyan cégen, a VitalCo Kft.-n keresztül bízták meg, amelynek az opten.hu adatai szerint nem tulajdonosa vagy résztulajdonosa és nem is vezető alkalmazottja, a zenei szaktanácsadás pedig nem is vág a kft. profiljába, tevékenységi körei között egy sem szerepel, amelyhez illene az operaházi megbízás. Igaz, a VitalCo csak arra szerződött, hogy "biztosítsa Batta András személyes közreműködését" a vállalt feladatok ellátásában. Arra a kérdésre, hogy milyen, esetleg nem vezetői beosztásban dolgozik a főleg "információtechnológiai szolgáltatások" nyújtásával és "egyéb gazdasági szolgáltatásokkal" foglalkozó cégnél a Zeneakadémia vezetője, illetve hogy amennyiben nem áll fenn munkaviszony közte és a cég közt, hogyan tudják "biztosítani" bármiféle közreműködését akármiben, Ókovács Szilveszter nem kívánt válaszolni. Szerinte ezt a másik szerződő féltől kell megkérdezni. Megkérdeztük Battát is az ügyről, de lapzártáig nem kaptunk választ.
Eredetileg mindegyik kontraktus december 31-ig szólt, és Káel szerződését a többiekével szemben nem is tervezi az operaház meghosszabbítani, tehát megbízásának teljes összege 750 ezer forintra rúgott, Bátor megbízási díja pedig havi 450 ezer forintra csökkent. (A Müpa vezérigazgatója az esettől függetlenül törekszik egyébként arra, hogy lehetőség szerint független művészeti intézményvezetőként tekintsenek rá. Nem hajlandó feladni szoros kapcsolatait a politikailag látványosan nem szeretett Budapesti Fesztiválzenekarral, és kortárs irodalmi programokat szervez az egyre agresszívabb hivatalos kultúrpolitika elvárásai ellenére.) A Bátor és Zsoldos munkájának elvégzését igazoló teljesítési beszámolókhoz nem férhettünk hozzá, mivel azok az operaház álláspontja szerint üzleti titkokat tartalmaznak. (Battának és Káelnek az értékelésen kívül nem volt feladata, így beszámolniuk sem kellett.)
A szerződések mellett az operaház színes belső életébe nyújthat némi betekintést a ház dolgozóinak egyik kedvenc története az október 5-6-i kétnapos, a Mátrában zajló "csapatépítő tréningről". Az operaház tájékoztatása szerint közel félmillió forintért 15 ember, jórészt a megújult vezetőség számára szervezték, és Ókovács szerint épp a "vezetőgárda szinte teljes kicserélődése" tette szükségessé az eseményt. "Az irányadó stratégiai megbeszéléseket, a mélyebb folyamatelemzéseket, az ügyek részletes feltárását fontosnak tartom időről időre koncentráltan biztosítani" - nyomatékosította. Mivel többek között a kormánybiztos lapunknak adott interjújából is tudható (lásd: "Csakis válságmenedzsment", Magyar Narancs, 2011. december 1.), hogy a kinevezését követő időszakban az operaháznak gondjai voltak a folyó kifizetések pontos teljesítésével, fölmerül a kérdés: e mélyebb folyamatelemzéseket nem lehetett volna-e néhány értekezlet keretein belül letudni? | Kettős szereposztások | Augusztusi kinevezése óta négy külső tanácsadói szerződést kötött Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház kormánybiztosa. Mára - hosszú harc és a törvényes határidő sokszoros túllépése után - sikerült azt is megtudnunk, hogy mennyiért. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kettos-szereposztasok-78666 | 2012-02-09 18:04:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A sávolyi Moto GP-pálya építését támogató állami kezdeményezések újabb dominója dőlt el: lapunk értesülései szerint mégsem épül meg az eredetileg tervezett módon, közpénzből a Balatonringet a 7-es főúttal összekötő út. A kivitelező kiválasztására az állami sztrádaberuházó, a NIF Zrt. március elején írt ki közbeszerzési eljárást, ám lapunk értesülései szerint az ajánlati felhívást napokon belül visszavonják.
Forrásaink szerint az állami útépítő cégnél – ahogyan több más állami társaságnál is – már korábban szívesen kihátráltak volna az ügyből a projekt támogatásának jogi aggályai és várható következményei miatt. Úgy tudjuk, a NIF eleve csak egy minisztériumi elvárás, egy decemberi keltezésű levél nyomán írta ki a közbeszerzési eljárást a múlt héten.
Lapunk értesülését megerősített Fazakas Orsolya, a NIF kommunikációs igazgatója. Mint elmondta, már eldöntötték, hogy az ajánlatkérési felhívást visszavonják, ez a visszavonás a jövő héten jelenik meg. Megjegyezte azt is: cégüknek a közlekedési tárca 2009. december 3-i keltezésű levele rendelte el az útépítési tender kiírását. A minisztériumi levélben 2010. június 26-i dátum szerepelt befejezésre elvárt határidőként.
A most még érvényes tenderfelhívás szerint az állami költségvetés terhére megvalósuló beruházás két részből állna. Egyfelől át kellene építeni nagyjából hétszáz méteren az M7-es autópálya sávolyi csomópontjának összekötő ágát, hogy az közvetlenül csatlakozhasson a 7-es főúthoz. A második feladat egy 250 méter hosszú földút átépítése aszfaltburkolatú műúttá.
A pályázati felhívás szerint a munkával idén június 15-re kellene elkészülni, ami útépítéssel foglalkozó szakemberek szerint szinte lehetetlen elvárás, ahogyan az egyik szakértő fogalmazott, "ez egy nagyon szigorú, nagyon nehezen betartható határidő". Az eredményhirdetést ugyanis április 29-re, a szerződéskötést május 19-re tervezték, ami akkor is szinte tarthatatlan határidő lett volna, ha nem lenne bekódolva a rendszerbe az, hogy a közbeszerzési eljárás eredményét – mint az elmúlt időben számos más út- vagy vasútépítési tenderét – megtámadják.
Maga a NIF is úgy érzi, hogy csak nagyon feszített tempóban épülhetett volna meg az út a minisztériumi elvárások szerint kiírt tender alapján. Az állami útépítő cégnél ráadásul úgy látták, hogy a beruházás finanszírozása sem biztosított. Ez a projekt ugyanis várhatóan nem kerül be a kormány ügyrendjébe március 31-ig – márpedig ez előfeltétele lett volna annak, hogy áprilisban eredményt hirdethessenek. Ezért a NIF élt azzal a közbeszerzési törvényben foglalt jogával, hogy az ajánlattételi határidőig visszavonja a tenderfelhívást – mondta Fazakas Orsolya. | Mégsem épít utat az állam a Balatonringhez | Mégsem épít utat az állam a Balatonringhez - A minisztériumi utasításra elindított tendert visszavonták a teljesíthetetlen feltételek miatt. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2010/03/12/megsem_epit_utat_az_allam_a_balatonringhez/ | 2010-03-12 12:19:26 | true | null | null | Index |
Szerdán a munkálatok előzetes bejelentése nélkül kihelyezte a XII. kerületi Felhő és Gyöngyvirág utca sarkára az Elmű alvállalkozója azt a nagy teljesítményű transzformátorállomást, amely miatt júliusban heves tiltakozás indult a környéken. A szomszédos házak lakói elfoglalták a munkagödröt, a cég szerint a tiltakozók a kábeleket is megrongálták. Ezután az áramszolgáltató átmenetileg meghátrált.
Az építkezés kezdetén az alvállalkozó szórólapokon azt közölte a környék lakóival, hogy a beruházást a Rogán–Bessenyei-villa tulajdonosának kérésére indították. A lakók azt kifogásolták, hogy a transzformátort nem a villa telkén belül állítják fel, hanem a szomszédos házak elé tervezik elhelyezni.
Az Elmű többször cáfolta, hogy a transzformátor Rogán Antal propagandaminiszter korábbi lakóhelyének ellátására szolgál, mondván, egy ilyen méretű trafóállomás többtucatnyi családi házas ügyfél ellátását szolgálja, így a szóban forgó berendezés is „több új lakossági és intézményi ügyfél kiszolgálását fogja szolgálni, kiváltva a környék jelenleg túlterhelt hálózati infrastruktúráját több utcában”.
A lakók azonban megszerezték a munkálatok dokumentációját, és erre hivatkozva állítják, hogy a tervekben és a munkálatok önkormányzati engedélyeiben is a Felhő utca 20. szám alatti villa szerepel, konkrétan így:
létesítmény megnevezése: a Felhő utca 20. ingatlan villamosenergia ellátása. | Hiába a tiltakozás, kihelyezték a Rogán-Bessenyi-villa transzformátorát | Júliusban a tiltakozás miatt leállították a munkát, de szerdán váratlanul mégis kitették a berendezést. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/08/13/felho-utca-rogan-bessenyi-villa-transzformator/ | 2020-08-13 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Van egy nagyon találó, az amerikai politikában sokszor előkerülő kifejezés arra, amit Orbán Balázs miniszterelnöki tanácsadó csinált, amikor az ukrajnai háborút kommentálva azt mondta, 1956 tapasztalata alapján nem tanácsos védekezni az orosz agresszióval szemben. "Saying the quiet part loud", vagyis "hangosan kimondani, amit csak magunkban mondunk." Akkor használják, amikor egy közszereplő óvatlanságból kimondja azt a kellemetlen igazságot, ami a jól felépített politikai lózungok mögött húzódik, és valahol mindenki sejti, a politikusok talán még be is ismerik maguknak, de nem mondanák ki nyíltan.
Ez az igazság nem is az, hogy a kormány Magyarországot érő orosz agresszió esetén elkövetné a hazaárulás tényállását. Hanem az, hogy a tanulság, ami 1956-ból (is) levont a magyar politizáló közösség, valóban kritikus Ukrajna védekező háborújának megítélése szempontjából.
Mohács óta ugyanaz a történet
A magyar történelmi emlékezet - a távoli múltat leszámítva - tragédiák és igazságtalanságok sorozataként látja a múltat. Mohács óta ugyanaz a történet ismétlődik.
Szereplői: a kis kelet-közép-európai (azaz geopolitikailag sérülékeny) ország, vagyis mi; egy agresszor nagyhatalom; és a cinikus, megbízhatatlan nyugat, aki segíthetne nekünk, de inkább félrenéz.
Mohácsnál a török birodalom agressziója legyűri a magyarokat, és hiába védtük előtte sokáig a keresztény Európát, nem segítettek. 1849-ben a magyar szabadságharcot - az európai polgári forradalmak közül utolsóként - végül elfojtotta a Habsburg és orosz birodalmi túlerő. Hiába próbáltunk kiugrani a hitleri szövetségből, a nyugati szövetségesek nem vonultak be az Adria felől (ahogy azt Horthyék remélték), és érvényesült a nagyhatalmi logika, és jött a szovjet megszállás. A legutóbbi példa pedig 1956, ahol a szovjet birodalom vérbe fojtotta a forradalmat, a nyugat cserben hagyta a felkelőket.
A magyar történelmi tapasztalat és emlékezet alapján a világ úgy működik, hogy a kis népet a nagyhatalom eltapossa, kedvére tehet vele, amit akar, az ez ellen küzdeni próbáló hősök legfeljebb erkölcsi győzelmet arathatnak.
Miért haragszunk Ukrajnára, és nem Oroszországra?
A magyar kormány hivatalos narratívája, hogy ők az ukránok további fölösleges szenvedését próbálják megakadályozni, ezért szeretnének minél hamarabb "béket bármi áron". Ennek a narratívának a hamisságát bizonyítja, hogy az Orbán-kormány két és fél év alatt semmiféle javaslattal nem állt elő, hogyan is kellene rendezni Oroszország és Ukrajna konfliktusát (nem úgy, mint a közvetítői szerepre valóban pályázó, saját béketervet bemutató Kína és Brazília). Az is sokat mondó, hogy az állítólag Ukrajna szenvedése ellen tenni akaró kormányoldal hangadói rendre leplezetlen örömmel reagálnak az orosz hadsereg által okozott pusztításra, újabb bombázásokra, az ukrán hadsereg veszteségeire (mikor az elesettek akár kárpátaljai magyarok is lehetnek). Mindez azt mutatja, hogy az ukrán honvédelem iránti ellenszenv mögött valami mélyebb ok húzódik.
Amikor Ukrajna felé megindultak a orosz tankok, a magyar történelmi tapasztalat és emlékezet alapján mindenki egy újabb 1956-ra számított.
A birodalmi túlerő hamar legyűri a kis ország ellenállását, az ellenállók hősi halált halnak, vagy a megtorlásnak esnek áldozatul, miközben a képmutató nyugat ismét cinikusan félrenéz - ahogy az a dolgok rendje.
Ha ez a forgatókönyv valósul meg, most valószínűleg a kormányoldalon is sokkal nagyobb szimpátiával tekintenének az ukrán népre (emlékezhetünk rá, hogy a háború első napjaiban, amikor még úgy hihettük, tényleg az ’56-os forgatókönyv következik, széles társadalmi konszenzus és összefogás alakult ki a menekültek megsegítésére).
Ehelyett azonban a jól ismert szereplők nem voltak hajlandó eljátszani a rájuk osztott szerepeket. A nagyhatalmi agresszor csapatai elakadtak az kis kelet-közép-európai ország ellenállásán, a nyugat pedig nem nézett félre, hanem elkezdett nekik fegyvereket küldeni, amelyek ráadásul még hatékonyabbá és tették az ellenállást, ami azóta is folyik
Az Orbán-kormány az elmúlt 2,5 évben többször megpróbálta elérni a nyugati fegyverszállítmányok leállítását. Ezzel valójában azt akarta kikényszeríteni, hogy a jól ismert történet mégis megvalósulhasson, a világ rendje helyreálljon.
A magyar kormánypárti közbeszédben a harag a háború miatt kizárólag Ukrajnára és a nyugatra irányul, hiszen ez a két szereplő, aki Orbánék minden erőfeszítése ellenére sem játsszák el a rájuk osztott szerepet.
Oroszország ezzel szemben pontosan azt teszi a megszállt területeken, amire az agresszor nagyhatalomtól számíthatunk - velük szemben tehát sokkal elnézőbbek.
1956 tanulsága
Az ’56-os felkelőket (valamint a ’48-asokat, a török háborúk hőseit stb.) azért tekintjük nemzeti hősöknek, mert védekeztek a túlerőben levő agresszor ellen egy igazságos ügy, a nemzeti szuverenitás érdekében. Ezzel feszültségben áll az, hogy a kormány narratívája szerint az ukrán honvédők gyilkos gazemberek, amiért ugyanezt teszik.
Ezt a kognitív disszonanciát valahogy fel kell oldani, ennek az egyik módja az, hogy ’56 történetét értelmezzük át. Erre tett is egy esetlen kísérletet Orbán Viktor, amikor azt mondta, hogy ’56-ban a szabadságharcosok azért harcoltak az oroszokkal, mert tűzszünetet és béketárgyalásokat akartak elérni.
A kormány szempontjából a legjobb az lenne, ha teljesen újra tudnák írni ’56 történetét, valahogy úgy, ahogy azt a mai Oroszországban tették.
Eszerint 1956 volt az első "színes forradalom", amit az amerikai titkosszolgálatok robbantottak ki, vagyis a "testvéri" szovjet beavatkozás legalábbis elnézhető, a történet igazi hőse pedig Kádár János. Csakhogy ehhez már késő (vagy még nagyon sokáig tartana, amíg megragad), különösen azután, hogy még az Alaptörvénybe is beírták, "mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki."
A másik megoldás, hogy elutasítunk bármiféle párhuzamot ’56 és 2022 között. Gondoljuk azt, hogy Oroszország nem is agresszor, hanem jogosan indított háborút. A magyar kormányhoz kötődő médiában lényegében ez a narratíva az uralkodó. "Fasiszta puccs 2014-ben", "a nyugat betolakodott Oroszország érdekszférájába", "ukrán állam nincs is, az mindig is orosz terület volt" - az orosz casus bellik elfogadása. A baj, hogy ezeket egy kormánytag nyilvánosan sosem mondhatja el, mert akkor Magyarország még csak nem is Belorusszal, hanem Észak-Koreával és Iránnal kerülne egy platformra.
Vagyis az előző feszültség feloldása érdekében csak alkottunk egy újabbat, ami elvezetett Orbán Balázs elszólásához.
Orbán Balázs nyilatkozata azért problémás, mert ha van párhuzam ’56 és 2022 között, az magyar szempontból nagyon kellemetlen kérdéseket vet fel. Ha Ukrajna ellen tud állni a nagyhatalmi agressziónak, amihez kap nyugati segítséget, akkor igaz-e az, amit saját történelmi sorsunkról eddig gondoltunk? Nekünk miért nem sikerült feltartóztatni az agresszort és megszerezni a nyugati támogatást? A klasszikus ’56-os narratívában a nyugat szerepe negatív, mert elutasította a segítségnyújtást a harchoz - de most nem ugyanezt teszi a magyar vezetés?
Orbán Balázs ezekre a kérdésekre azt a választ adta, hogy mi ’56-ban tulajdonképpen még jól is jártunk azzal, hogy nem kaptunk segítséget a Nyugattól, mert legalább nem húzódott el a szabadságharc, így kevesebben haltak meg.
Ezzel Nagy Imre helyett egyértelműen Kádár János örökségét vállalta fel, neki adott igazat. Ebben egyébként csak a főnökét követte, Orbán Viktor két éve szintén Nagy Imréhez hasonlította Volodimir Zelenszkijt, negatív előjellel.
Egyéneknél tanult tehetetlenségnek hívjuk azt az apátiát, ami mögött sokszor a gyermekkori bántalmazás áll. Nem működik-e vajon ugyanez a mechanizmus közösségek szintjén is? A fenti történelmi tapasztalatok alapján valószínűleg nem Orbán Balázs az egyetlen, aki azt a következtetést vonta le, hogy az ellenállók helyett a kollaboránsok példáját érdemes követni.
Oroszország nyíltan vállalt külpolitikai célja az úgynevezett szabályalapú (wilsoni) világrend felváltása az erőalapú reálpolitikával és nagyhatalmi érdekszférákkal. Ezt a váltást, amit többpólusú rendként is emlegetnek, magyar vezetők is üdvözlik, pedig e logika szerint Magyarország sem lenne többé szuverén állam, csak egy kártya valamelyik nagyhatalom kezében. Az a történet, amit ’56-ról, ’48-ról, Mohácsról és a többi eseményről elmondunk, valójában pont erről nagyhatalmi reálpolitikáról szól, és ha van tanulsága, az az, hogy nekünk éppen az ellenkezőjéért kéne dolgoznunk. | Orbán Balázs, Ukrajna és a magyar történelmi emlékezet | Nem szabad kimondani, hogy van párhuzam az 1956-os Magyarország és a mai Ukrajna között, mert ha van, az alapvetően megkérdőjelezi azt, amit eddig magunkról és | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/09/30/orban-balazs-ukrajna-es-a-magyar-tortenelmi-emlekezet | null | true | null | null | atlatszo.hu |
Számos pályázat megvalósítása van folyamatban a tiszazugi városban. A kunszentmártoni beruházások többsége még az év első felében megkezdődött. Dr. Szabó Péter polgármester kiemelte, a piacot készre jelentette a vállalkozó.
- Október 19-én megindult a műszaki átadás átvétel folyamata, a hibalista alapján 30 napja van kijavítani a vállalkozónak a problémákat, várhatóan november 19-re átadható a terület - vázolta a jelenlegi helyzetet. Hozzátette, a keddi, a csütörtöki és a szombati piac a megegyezés szerint működött.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kivitelező vállalta , hogy a munkálatokat eszerint időzíti.
- Adódtak apróbb problémák, nem volt könnyű dolga a vállalkozónak - fogalmazott dr. Szabó Péter, aki megemlítette az egykori tüdőgondozó épületének helyzetét is.
- Korábban egy energetikai korszerűsítés már megvalósult, most komplett belső felújításon volt a sor - fejtette ki a Szociális Alapellátási Központról, melynek elkészültét türelmetlenül várják a lakosok .
A város vezetője arról is tájékoztatott, hogy TOP Plusz pályázatból költhetnek a volt Körös szálló külső homlokzati felújítására.
A nyertes kivitelezővel a szerződést már aláírták, átvették a munkaterületet, ahol a tervek szerint március végéig dolgoznak majd.
- Kiírható a közbeszerzés a gyalogátkelőhelyek kialakítása és a járdák megújuló burkolata kapcsán. Ebben folytatjuk az előző képviselő-testület munkáját - nyilatkozta.
A Bartók Béla terem melletti önkormányzati tulajdonú épületet elbontják , a helyén idővel parkolót alakítanak ki, ahogy az általános iskolánál tervezett két gyalogátkelőhelyet is megvalósítják.
- Az általános iskolai főzőkonyha felújítására nyertünk 366 millió forintot. A terveket felülvizsgáltatjuk és átdolgozzuk ahhoz, hogy működőképes legyen. Ezzel kapcsolatban az iskolával közösen még azt is ki kell találni, hogy a munkálatok közel 6 hónapja alatt, a felső tagozat hol és hogyan étkezik majd - szólt a tervekről is dr. Szabó Péter. | A kunszentmártoni beruházások folytatódnak | A jelenleg zajló kunszentmártoni beruházások egyebek mellett a főzőkonyhát, volt Körös Szállót vagy éppen az egykori tüdőgondozó épületét érintik. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/kunszentmartoni-beruhazasok-piac-tudogondozo | null | true | null | null | SZOLJON |
Az első nyilvános információ augusztus 8-án jelent meg. Attól kezdve minden politikai sajtóorgánum foglalkozik az üggyel. Az első-közlő stop! internetes újság Homoki János felé terelte az ügyet, ám hamar kiderült, hogy ha van is korrupció, az a miniszterhez köthető. Forrásként minden cikkben a titkosszolgálatokat nevezték meg. Mivel a titkosszolgálatok nem adhatnak ki információkat, nem volt váratlan, hogy helyreigazítást kérnek. Hivatalosan a stop!-ot keresték meg, amelynek főszerkesztője pontosított, hogy a forrás nem alkalmazott a titkosszolgálatoknál. Helyesbítés azonban nem jelent meg.
A sajtóper mellett párhuzamosan hamarosan megindulnak az eljárások személyhez fűződő jogok megsértése miatt is.
A stop! Internetes lap vezetői nem kommentálják a feljelentést. | Homoki feljelentette a stop!-ot a MiG-ügy miatt | Nagy nyilvánosság előtt jelentős érdeksérelmet okozó bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt hétfőn büntető-feljelentést tett Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára a stop! internetes újságot kiadó Telnet Magyarország Rt. ellen. Megindították a Telnet Magyarország Rt. ellen a sajtópert is, amelynek tárgyalására a napokban kerül sor a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20010827homoki1.html | 2001-08-27 17:02:00 | true | null | null | Origo |
Lendvai Ildikó közölte: Deutsch Tamás még sportminiszterként írt, a csütörtöki sajtóban megjelent levelének tartalma és dátuma is igen érdekes, és megjelenésével fény derült egy ellentmondásra.
A Népszabadság csütörtöki számában tette közzé azt a levelet, amelyet Deutsch Tamás 2002 április 24-én, még sportminiszterként írt a Mobilitás Nemzetközi Igazgatóság illetékesének, és amelyben közölte: egyes pályázatok esetében módosította a szakmai előterjesztést; ügyészségi tanúkihallgatásán viszont azt állította, “soha nem fordult elő, hogy a szakmai javaslattól eltérő döntést hoztam volna”.
(A fideszes politikust a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 2008. január 18-án hallgatta meg tanúként az MSZP-s Zuschlag János és társai ellen folyamatban lévő büntetőeljárás kapcsán.)
Valótlant állítani
Lendvai Ildikó szerint a levél tartalma azért érdekes, mert bár a fideszes politikusnak joga volt felülbírálni a szakmai testület döntését, ahhoz azonban senkinek nincs joga, hogy az ügyészség előtt valótlant állítson, és azt mondja nyilvános tanúvallomásában, hogy soha ilyet nem tett.
Érdekes a levél dátuma is – folytatta a pártelnök. Kiemelte: a levél 2002 április 24-én íródott, akkor, amikor Deutsch Tamás már ügyvezető miniszter volt, tehát leköszönő kormány tagjaként, elvesztett választás után vezette még a tárcát.
Ez azért érdekes, mert a most regnáló kormány bármely intézkedését megkérdőjelezi a Fidesz, hogy milyen alapon tesz bármit hónapokkal a választás előtt – mutatott rá, azzal, hogy ezek szerint “az elvesztett választás után a fideszes miniszterek még beleszólogattak a pénzek odaítélésébe”.
Letagadja
Arra a kérdésre, hogy az MSZP miért most vette elő ezt az ügyet, Lendvai Ildikó azt válaszolta: azért, mert most jelent meg sajtóban a levél. Kiemelte: az, hogy Deutsch Tamás szakmai ok megnevezése nélkül bírált felül még annak idején egy döntést, legfeljebb nem elegáns, “az a bajunk, hogy ezt letagadja az ügyészségen”.
Ha egy tanúvallomásban ellentmondás mutatkozik, akkor a bíróság dolga ezt tisztázni – szögezte le Lendvai Ildikó. Aláhúzta: a szocialista politikusokat ismételten meghallgatja az ügyészség után a bíróság is, ez ellen nincs kifogásuk, oda is mennek; az MSZP érdeklődve várja, hogy egyforma-e az ügyészségi elbírálás a szocialista és a fideszes politikusok között a Zuschlag-ügy kapcsán. | Egyenlő elbírálást szeretne Lendvai Ildikó | Az MSZP érdeklődve várja, hogy egyforma-e az ügyészségi elbírálás a szocialista és a fideszes politikusok között a Zuschlag-ügy kapcsán - mondta Lendvai Ildikó pártelnök. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2009/11/12/egyenlo_elbiralast_szere/ | 2009-11-12 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Közmeghallgatásra várják a településen élőket Tiszasülyön. Mutatjuk, mikor és hol számolnak be az illetékesek a fontos kérdésekről.
November 6-án szerdán délután öt órakor tart közmeghallgatást a tiszasülyi önkormányzat. Az eseményre a Kiséri úti Nyugdíjas Klubban várják az érdeklődőket, akik kérdezhetnek és javaslatokat is tehetnek a településvezetés felé. Az eszmecsere előtt Nagy Richárd polgármester számol be az elmúlt évben végzett munkáról. A közmeghallgatásra meghívást kapott Pócs János, a térség országgyűlési képviselője is. | Közmeghallgatást tartanak Tiszasülyön | November 6-án szerdán délután öt órakor tart közmeghallgatást a tiszasülyi önkormányzat. Az eseményre meghívást kapott Pócs János országgyűlési képviselő is. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/kozmeghallgatas-tiszasuly | null | true | null | null | SZOLJON |
Közzétette azon vállalkozások és magánszemélyek nevét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal , amelyeknek az elmúlt fél évben 100 millió forint fölötti adó- és járulékhiánya volt. A most már szűkebb listán - nem tartalmazza például a felszámolás alatt álló társas vállalkozások neveit, de a magánszemélyek lajstroma is sokkal rövidebb, mint korábban - két Heves megyei adózó található. A cégek között a verpeléti Vara-Fég Kft.-t említi az adóhatóság, míg a magánszemélyek között az erdőtelki Burai Róbertet. | Százmillióval tartoznak az adóhatóságnak | Heves vármegyéből egy cég és egy személy szerepel a listákon. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-gazdasag/2024/10/szazmillioval-tartoznak-az-adohatosagnak | null | true | null | null | HEOL |
Újra akcióba lendültek a tűzifacsalók. Ezúttal a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. (Nefag) nevében kibocsátott szállítólevelek alapján próbáltak előre utalással pénzt szerezni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei próbavásárlással buktatták le őket.
- A szolnoki székhelyű Nefag Zrt-nél jelezte több vásárló, hogy a cég nevében kiállított szállítólevelekkel igyekeznek a megrendelt tűzifáért előre utalást kérni - számolt be a Nébih. Ahogy a hivatal honlapján olvasható: a megküldött Facebook profilt és a szállítóleveleket összevetve az erdőgazdaság által adott információkkal, gyorsan nyilvánvalóvá vált a hatóság számára, hogy újra képzett csalók állnak a háttérben .
- A tűzifacsalók a Facebook-on Kató Tamás profilnév alatt hirdetnek, a következő telefonszámmal: 30/071-5176. A telefonos próbavásárlás során a kedves női hang jelezte, hogy a hirdetés szerint van eladó tűzifájuk és rendelkeznek EUTR technikai azonosító számmal. Amikor az ellenőr kérte, hogy ezt legyen szíves megadni, közölte: nem adhatja meg, mert akkor azt ellophatja, felhasználhatja rossz célokra valaki. Miután az ellenőr azonosította magát és jelezte, hogy az EUTR azonosító nyilvánosan kereshető adat, a csaló azonnal bontotta a vonalat - számolt be az esetről a Nébih.
Mint kiderül: a szállítóleveleken a Nefag Zrt. valós adatai szerepeltek (cím, adószám, cégjegyzékszám), tehát azokkal visszaéltek a csalók. Azonban a bankszámlaszám már nem az állami erdőgazdaságé volt, hanem Bakos Sándor Roland neve volt feltüntetve.
A Nébih ezúton is figyelmezteti a lakosságot: senki ne rendeljen a 06-30/071-5176-os telefonszámon, valamint ne utaljon a 12100011-11260435 és a 10700048-75412465-51100005 számlaszámokra.
A csalásokhoz és jogszerűtlen hirdetésekhez használt adatokat, valamint telefonszámokat a Nébih kereshető formában közzéteszi. A listában érdemes először ellenőrizni a tűzifahirdetésekben megadott telefonszámokat.
A tűzifavásárlás 15 pontos ellenőrzőlistája az alábbi oldalon olvasható . Ott az is kiderül , hogy a telefonon történő tűzifarendelés során mely kérdéseket érdemes tisztázni. | A Nefag nevével éltek vissza tűzifacsalók | Tűzifacsalók a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. (Nefag) nevében kibocsátott szállítólevelek alapján próbáltak előre utalással pénzt szerezni. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/tuzifacsalok-nefag-nebih | null | true | null | null | SZOLJON |
A Mediafax hírügynökség jelentése szerint a másodfokon ítélkező öttagú bírói testület befolyással való üzérkedésben találta vétkesnek a korábbi kollégát. A korrupcióellenes ügyészség által összeállított vádirat szerint a bíró 2009-ben 200 ezer euró (közel 58 millió forint) csúszópénzt fogadott el egy üzletembertől, akinek azt ígérte, közbenjár a számára kedvező ítélet kieszközléséért.
Az üzletembert korábban első fokon három év börtönbüntetésre ítélték adócsalásért. Az ügye a közbenjárás ellenére sem alakult számára kedvezően, ezért feljelentést tett a bíró ellen, aki 2012-ben további 110 ezer eurót kért tőle. Maria Davidot 2012 februárjában csúszópénz elfogadásakor tetten érték a nyomozók. A bíró előzetes letartóztatásban várta, hogy egykori kollégái ítélkezzenek fölötte. | Négy évet kapott egy volt román főbíró | A romániai Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte egy korrupcióval vádolt korábbi tagját, Maria David bírót. Kétszázezer euró csúszópénzt fogadott el. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/20130213-negy-evet-kapott-egy-volt-romaniai-fobiro.html | 2013-02-13 19:19:00 | true | null | null | Origo |
Nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség az EMIR-ügyben, amely miatt közel 18 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetése fenyeget, és amelyben Lázár János tett feljelentést – írja az ügyészség sajtóközleményében. A gyanú szerint 2003 és 2008 között visszaélések történtek az egységes monitoring és informatikai rendszer (EMIR) fejlesztése és üzemeltetése közben: a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői a feljelentés szerint 17 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak.
A Fővárosi Főügyészség a feljelentés alapján különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el, amit a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya folytat majd le. A Fővárosi Főügyészség a nyomozást fokozott ügyészi felügyelet alá vonta, a határidő 2017. július 23., de indokolt esetben ez meghosszabbítható.
Az ügy lényege, hogy a projekt harmadik fázisában hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzéssel jutott megbízáshoz a korábban a kifejlesztéssel és üzemeltetéssel is megbízott Welt 2000 Kft., majd a magyar szervek a rendszer tulajdonjogát fokozatosat át is adták ennek a cégnek. Az EMIR-rendszer egyébként nem is működik már, a 2014-2020 közötti uniós ciklusra egy másik rendszert fejlesztettek ki az EU Strukturális és Kohéziós Alapjának magyarországi felhasználásának monitorozására. | Lázár feljelentett, a rendőrség nyomoz az EMIR-ügyben | Lázár feljelentett, a rendőrség nyomoz az EMIR-ügyben - 2010 előtti visszaéléseket vizsgálnak, amelyek miatt lehet, hogy vissza kell fizetni 18 milliárdot az EU-nak. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/05/23/lazar_feljelentett_a_rendorseg_nyomoz_emir-ugyben/ | 2017-05-24 10:47:00 | true | null | null | Index |
Az Elios Zrt. nyerte a sárvári önkormányzat által kiírt közbeszerzést: a hirdetmény szerint Orbán Viktor vejének a cége nettó 279 millió forintot kap uniós forrásokból közvilágítás korszerűsítésére.
A sárvári önkormányzat tenderen az Elios mellett az U Light Kft. indult – csakúgy mint Cegléden –, de az értesítőből az ő ajánlatuk értéke ezúttal sem derült ki.
Megy a szekér | Orbán veje Sárváron is korszerűsíti a közvilágítást | Tiborcz István cége korszerűsítheti a közvilágítást Sárváron, derült ki a közbeszerzési értesítőből. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/05/elios-kozbeszerzes-sarvar-kozvilagitas-tiborcz-istvan | 2015-05-21 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A 2023 márciusában indított eljárás egyetlen tárgyalási napot ért meg, akkor a bíróság felhívására alkotmánybírósági beadványt készítettek, amit tavaly decemberben be is adtak Orosvári ügyvédei: dr. Monostori Róbert, dr. Csurgó Katalin és dr. Szepesházi Péter, akik ingyen képviselik Zsoltot. Ha az Alkotmánybíróság (Ab) megvizsgálja az egész folyamatot és elismeri a sérelmeket, megteheti, hogy megsemmisíti azt a jogszabályi rendelkezést, ami miatt többszázezer embernek sérültek az alapvető jogai. Emellett kötelezheti a jogalkotót arra, hogy az átmeneti időszakban - amíg törvényt módosítanak - magasabb összegű támogatásban részesüljenek az érintettek, köztük Orosvári Zsolt. Így tehát visszamenőleg is a 2021-es új szabályokat kellene alkalmazni annál a rengeteg embernél, akik még a régi szabályok alapján kapják az ellátásukat. Közben pedig el kellene indítani a közigazgatási eljárásokat, hogy megállapíthassák az új rokkantsági összegüket. A veszprémi bírák azonban nem fordultak az Alkotmánybírósághoz, hanem elutasították a beadványt.
Orosvári Zsolt két kiemelt panasszal támadta az államot: az emberi méltóság és a szociális biztonsághoz való jog, illetve a 2020 utáni és a korábbi rokkantellátások közötti indokolatlan különbségtétel miatt. Akiket ugyanis 2020 előtt rokkantosítottak, jelentős anyagi hátrányt szenvednek. Abban az évben ugyanis a strasbourgi bíróság ítéletben kötelezte a magyar államot, hogy rendezze a rokkantak helyzetét. Két év múlva a parlament csendben módosította a törvényt. Attól kezdve az utolsó évben kapott havi átlagjövedelmüket veszik figyelembe a rokkantsági ellátások összegének megállapításánál. Orosvári Zsolt és mintegy 200 ezer sorstársa azonban a módosításban meghatározott összeg alsó határánál is kevesebbet kap. A perben azt kérték, hogy Zsolt legalább a rokkantsági ellátás alapjául szolgáló, úgynevezett alapösszeget kapja meg rokkant-ellátásként.
A veszprémi bírák elutasítása után szeptember 19-én felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be Orosvári ügyvédei. A Kúria online információs rendszerében azonban október 25-én arra figyeltek fel: a felülvizsgálat engedélyezésének megtagadása.
"Tudjuk, hogy a hatalom jóváhagyása nélkül nem lehetnének kúriai bírók és vélhetőleg elesnének jelenős pénzektől. Biztos, hogy nem azt nézegetik az újságokban, hol olcsóbb a parizer. Bele sem tudják képzelni magukat azoknak a helyzetébe, akik hónap végén már csak zsíros kenyeret tudnak enni. Azt is tudjuk, ha vállalták volna a rokkantak közti diszkrimináció ügyét, akkor akár a hatalommal is szembekerülhettek volna, és már nem mehetnének jövőre síelni. De, amíg ők 1-1,2 milliót kapnak havonta, addig én egy egész évben kapok annyit rokkantsági ellátásként, ahogyan a többi diszkriminált rokkantellátásban részesülő 200 ezer sorstársam is" - magyarázta Orosvári Zsolt.
A két lányát egyedül nevelő sárbogárdi apuka 2018 óta igyekezett több társadalmi problémára rávilágítani a saját eszközeivel, lehetőségeivel. Jótékony akciójával ágyakat és klímaberendezéseket szerzett kórházakba, az elmúlt időszakban elérte azt is, hogy megszüntessék a sárbogárdi veszélyes akkumulátor hulladék-lerakatot.
Most ő és ügyvédei is az indoklásra várnak, mert szerintük egyértelmű bizonyítékokat csatoltak be arról, hogy diszkrimináció történt. "Valószínű, hogy nem azt írják majd az indoklásban, hogy fentről azt mondták, nem foglalkozhatunk az üggyel, mert túl nagy teher lenne az egyébként is döglődő költségvetés számára. De még egy látszat tárgyalást sem vállaltak a Kúrián. Az öröm az ürömben talán az, hogy ha már a veszprémi bírák nem, mi most beadhatjuk panaszunkat az Alkotmánybíróságnak. Úgy gondolom, hogy nemcsak a veszprémi bírók, hanem a Kúria bírái is féltik az állásukat. Az, hogy megtagadták a vizsgálatot, egyértelműen bizonyítja, hogy nincs jogállam ma Magyarországon. Pedig még olyan bizonyítékot is becsatoltunk, ahol egy tavaly előtt rokkantellátást kapott férfinek ugyanannyi ledolgozott év után, csaknem azonos jövedelmi viszonyokkal, ugyanabban a kategóriában, mint én, 224 ezer forintot állapítottak meg, míg én 93 700 forintot kapok" - fejtette ki Orosvári Zsolt, majd megjegyezte: nem mellékesen 16 évvel ezelőtt, az akkori járulékok miatt többet fizetett be az államnak, mint amennyit most fizetnek ugyanakkora bevétel után. | Orosvári Zsolt: a Kúria bírái is féltik az állásukat | „Olyan kúriai bírók döntenek a 60-90 ezer forintos rokkantsági ellátásból tengődők sorsa felett, akiknek a havi nettó fizetése 1-1,2 millió forint” – hívta fel a figyelmet egy jelentős anomáliára Orosvári Zsolt. A sárbogárdi férfi 200 ezer sorstársát is képviseli abban az állammal szemben indított perben, amelyben azt kifogásolják, hogy jóval kevesebb rokkantsági ellátást ad neki (nekik) a kormány, mint amennyi a törvényben elő van írva. A felülvizsgálati kérelemben fehéren-feketén bebizonyítottuk a diszkriminációt, de a Kúria megtagadta, hogy foglalkozzon az ügyünkkel – mondta el a Hírklikknek Orosvári Zsolt. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/orosvari-zsolt-a-kuria-birai-is-feltik-az-allasukat/438988 | null | true | null | null | Hírklikk |
Kiadhatja Svédországnak a szexuális erőszakkal vádolt Julian Assange-t Nagy-Britannia, miután a WikiLeaks alapítójának fellebbezését elutasította a londoni fellebbviteli bíróság. Assange-t még ebben a hónapban kiadhatják Svédországnak.
Az ausztrál férfit a Wikileaks két női önkéntes munkatársa erőszakkal, illetve szexuális zaklatással vádolja. Svédország Assange kihallgatását tervezi.
A bíróság szerint nem lehet aránytalannak nevezni a svéd hatóságok döntését, amellyel európai elfogatóparancsot adtak ki Assange ellen, hiszen "nem egyszerű zaklatásról, hanem komoly szexuális bűncselekményről" van szó. Az aktivista kiadatását először februárban rendelték el. Az ausztrál férfi érvelése szerint az ellene felhozott állítólagos törvénysértések az angol vagy walesi törvények szerint nem adtak volna okot vádemelésre.
Az aktivista tagadta az ellene felhozott vádakat, amelyek mögött szerinte politikai érdek húzódik. A nyilvánosságért és átláthatóságért küzdő WikiLeaks alapítója magára haragította az Egyesült Államokat, amikor több tízezer dokumentumot és diplomáciai táviratot tett közzé, amely a többi között érintette az iraki és az afganisztáni háborút is.
Assange ügyvédei azt mondták, a legfelsőbb bírósághoz fordulnak. Erre két hetük van, és ha a testület nekik ad igazat, védencük a jövőre esedékes tárgyalásig feltételes szabadlábon maradhat. Assange 2010 decembere óta házi őrizetben van Norfolkban, és naponta jelentkeznie kell a helyi rendőrségen. | Kiadhatják Svédországnak a nemi erőszakkal gyanúsított WikiLeaks-alapítót | Elutasította a londoni fellebviteli bíróság Julian Assange fellebezését, így a szexuális erőszakkal vádolt WikiLeaks-alapítót kiadhatják Svédországnak. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2011/11/kiadhatjak-svedorszagnak-a-nemi-eroszakkal-gyanusitott-wikileaksalapitot | 2011-11-02 11:04:00 | true | null | null | Origo |
Több mint félmilliárd forintot fizetett külföldi munkatársainak az Orbán-kormány egyik fő nemzetközi ideológiai műhelye, a Danube Institute az elmúlt három évben – közpénzből. Az Átlátszó a szervezet mögött álló Batthyány Lajos Alapítványtól (BLA) kikért szerződések alapján írja ezt, amelyekből kiderül, hogy a vendégkutatói és beszélői kifizetései az elmúlt három évben látványosan növekedtek: 2022-ben erre még 76,76 millió, tavaly már 179 millió, idén pedig 284,6 millió forint ment el.A cikk szerint a Danube Institute külföldi partnerei konferenciákon való részvételért is kaptak pénzt – ezek közül kiemelkednek a Heritage Foundationnel közösen szervezett geopolitikai csúcsok.A legnagyobb összegű díjazás több mint 36,6 millió forint volt, ugyanakkor az az általános, hogy a felszólalók 200-400 ezer forintot kapnak.A The Heritage Foundationról korábban megírtuk, hogy ez az amerikai republikánus tábor egyik legbefolyásosabb think tankje, harcosan trumpista közösség, mi több, mára a volt elnök egyik stratégiagyártó központja.Bár a BLA a neveket kitakarva mutatta meg a szerződéseket, a részletekből több esetben kiderült, hogy ki a külföldi partner. Így volt azonosítható például Rod Dreher Magyarországon élő amerikai újságíró, aki két éve havi bruttó 5666 dolláros (2 millió forint) fizetésért dolgozott, a frissebb szerződésen 8750 dolláros (3,2 millió forint) fizetés szerepel.Akadt idén olyan külföldi vendégkutató is, akinek a havi 4500 dolláros fizetésért legalább havonta két, minimum 650 szavas cikket kellett készítenie amerikai és európai médiumok számára. A cikkek között volt olyan, amelyben a szerző Robert Fico szlovák miniszterelnököt és az oroszbarát grúz kormányt védte. | Félmilliárdnál is több közpénzből népszerűsítették a magyar kormányt külföldön a Danube Institute-on keresztül | A szervezet három év alatt 540 millió forintot költött vendégkutatók munkájának finanszírozására és konferenciaszervezésre. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20241024_kozpenz-danube-institute-batthyany-lajos-alapitvany-vendegkutatok-konferenciak | 2024-10-24 11:14:00 | true | null | null | HVG |
Kocsis Balázs amiatt kényszerül jövő nyárig vezekelni, mert a játék hevében konfliktusa támadt a játékvezetővel, akit meglökdösött. Nem a Csorvás-Tótkomlós találkozó volt a legzavarosabb egyébként a hétvégi felhozatalból. A gádorosi csapattól például három áldozatot követelt a Mezőmegyer II. elleni bravúros döntetlen , akik összesen tíz meccses eltiltást kaptak.
A 23 éves komlósi játékos 2025. június 2. napjáig minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől eltiltott a grémium. A kihagyás hosszúságát tekintve, mögötte a listán két gádorosi és egy kunágotai spíler áll. A kispadról a sporira rontó Jámborcsik Eriket (Gádoros) 5, klubtársát, Varga Norbert Tamást és a kunágotai Sóstai Gábort 4-4- bajnoki meccsről tiltották el. Számukra ezzel véget is ért az idei esztendő. Folytatva a sort, a piros lapot kapók közül Gazsi Balázs (Mezőhegyes), Urbán Ákos (Békés) és Mazán Pál (Csorvás U19) 3-3, míg Rozsi István (Magyarbánhegyes) és Magony Gergő (Kaszaper) 1-1 bajnoki találkozóról fog hiányozni.
A két sárga lappal kiállított játékosok, név szerint Kovács Zoltán (Battonya), Szabó Ferenc (Gádoros), Perecse Zsombor Balázs (Jamina SE), Samu Dávid (Csorvás), Csomós Dávid (Elek) és Kecskés Erik Attila (Végegyháza) határozat hozatala nélkül kénytelenek kihagyni a legközelebbi bajnoki mérkőzést.
A FEB a klubok esetében a Mezőkovácsházi TE-t írásbeli figyelmeztetésben részesítette, amiért nem biztosította a pályavonalak kellő láthatóságát.
Játékosai túlzott színes lap halmozása miatt a Gádorosi LSE 25 000, a Battonyai TK, a Gyomaendrődi FC, a Szeghalmi FC és a Tótkomlósi TC 15 000, a Sarkadkeresztúri SE 12 500, a Kaszaper FC 12 000 forint pénzbüntetést fizet.
A Csabai AK-ra ezen a héten is 15 000 forint pénzbüntetést szabtak ki a digitális jegyzőkönyvkészítés feltételeinek biztosítása ismételt elmulasztása miatt. | A komlósi labdarúgó nyárig nem játszhat | Szokásos keddi ülésén számos piros lapos labdarúgót büntetett hosszú eltiltással az MLSZ területi igazgatóság fegyelmi bizottsága (FEB). | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-sport/2024/11/kocsis-balazs-nyarig-nem-jatszhat | null | true | null | null | BEOL |
Újabb fideszes politikus bukott le, amikor kiderült, hogy Szabó Zsolt országgyűlési képviselőként és hatvani polgármesterként is költségtérítést vett fel, ami törvénytelen – mondta Török Zsolt, az MSZP szóvivője szerdán sajtótájékoztatón.
A kormánypárti politikusról a Blikk írta meg, hogy önkormányzati tisztsége után költségtérítést, parlamenti képviselőként pedig teljes összegű választókerületi pótlékot vett kézhez. A szocialista Török Zsolt ezt jogtalannak, tisztességtelennek és pofátlannak nevezte. Tudomásuk szerint a fideszes képviselő 500-600 ezer forinthoz jutott törvénytelenül, amiért a szóvivő lemondásra szólította fel.
Hozzátette, ugyanígy várják Zsiga Marcell és Papcsák Ferenc lemondását. Előbbit korábban 150 ezer forintra büntette a Fidesz etikai bizottsága, amiért Miskolc alpolgármestereként hónapokig két helyről, az Országgyűléstől és a polgármesteri hivataltól is felvett költségtérítést. Papcsák Ferenc ügyében várhatóan szerdán ül össze az etikai bizottság; a képviselő adminisztrációs hibával indokolta, hogy egy ideig a XIV. kerületi önkormányzattól és a parlamenttől is költségtérítést kapott, amit azóta visszafizetett.
Török Zsolt ugyanakkor kifejtette: véleményük szerint a korábbi elszámoltatási kormánybiztosnak arra is válaszolnia kellene az etikai bizottság előtt, hogy saját pénzén vesz-e részt a Kisalföldi, a Nógrád Megyei, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány munkájában. “Kap-e ezért költségtérítést, juttatást? Milyen módon jut el a vállalkozásfejlesztési alapítványok ülésére: saját autóval, saját maga által vásárolt benzinnel, vagy szolgálati autóval, amit a zuglói önkormányzat biztosít neki?” – tette fel a kérdést a szóvivő.
Török Zsolt és Komjáthi Imre, az MSZP edelényi szervezetének elnöke a sajtótájékoztatón egyaránt arról beszélt, hogy miközben a fideszes politikus egyre jobban élnek, a “közemberek” a megszorítások miatt egyre nehezebben. | Az MSZP lemondatná a fideszes Szabó Zsoltot | Lemondásra szólítja fel Szabó Zsoltot az MSZP, mert a fideszes politikus képviselőként és polgármesterként is vett fel költségtérítést. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/03/16/mszp_lemondatna_fideszes/ | 2011-03-16 12:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vasárnap közleményben tudatta az MTI-vel: Szabó Máté szerint a dohánytermékek kiskereskedelmének állami monopóliumba vétele megfelel az alapjog-korlátozás Ab által alkalmazott kritériumainak. A fiatalkorúak védelme a dohányzás egészségi ártalmai ellen ugyanis olyan alkotmányos érdek, amely szükségessé teheti a tulajdonjog korlátozását.
Szabó Máté jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy az Ab több esetben is kimondta, a vállalkozáshoz való jog nem korlátozhatatlan. Meghatározott vállalkozás gyakorlásához senkinek sincsen alanyi joga, ha az mások alapjogait súlyosan és aránytalanul sérti. Ezért az ombudsman nem tartotta indokoltnak, hogy a trafikpályázat ügyében az Alkotmánybírósághoz forduljon.
A közlemény szerint az ombudsman megállapította azt is, hogy nem sérti az alaptörvényt a pályázatnak azon része sem, ami a koncessziós pályázatok elbírálásával szemben kizárja a jogorvoslatot. Szabó Máté szerint ugyanakkor a pályázat és pályázati eljárás több szempontból sértette a tisztességes eljáráshoz való jogot. Ezek közzé sorolta, hogy az eljárásban nem volt kellően egyértelmű és világos az üzleti terv értékelési szempontrendszere. Ez így alkalmas lehetett arra, hogy az egyes pályázatokról való döntéseket ne világos és mindenki számára egyértelmű alapon hozzák meg.
Az eljárás ideje alatt bekövetkezett jelentős jogszabályi változás – amely a forgalmazható termékek körét kibővítette – a pályázati határidő módosításával nagymértékű bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot eredményezett. Nem hozhattak megalapozott döntést sem a pályázók, sem pedig a pályázatot éppen a forgalmazható termékek eredetileg igen szűk köre miatt be nem nyújtók – írták.
Az ombudsman a visszásságok felszámolására több garanciális biztosítékot és differenciáltabb jogszabályi háttér kialakítását javasolja. Szabó Máté felkérte Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztert, tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben a pályázati kiírásokban pontosan határozzák meg a bírálati szempontokat és az azokra adható pontszámokat. Fokozottan ügyeljenek arra, hogy a jogszabályokat a pályázatok elbírálása előtt csak különösen indokolt esetben és kizárólag akkor változtassák meg, ha azzal egyidejűleg a pályázat benyújtásának határidejét ésszerű mértékben meghosszabbítják.
Az ombudsman jelentésében kitért arra, hogy a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődését figyelembe véve az sem tekinthető aránytalan korlátozásnak, hogy a gyermekek egyáltalán nem mehetnek be a dohányboltokba. Az ombudsman szerint a gyermekek ezen jogai a szülők önkorlátozását is megkövetelik, azaz hogy a szülő a gyermek jelenlétében ne menjen be a trafikba, különösen úgy nem, hogy közben a gyermeket az üzlethelyiségen kívül hagyja. | Trafikügy: nem fordul az Ab-hez az ombudsman | Szabó Máté nem találta alaptörvény-ellenesnek a megfogalmazott kritikákat, de javaslatokat tett a visszásságok felszámolására. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2013/08/trafikugy-nem-fordul-az-ab-hez-az-ombudsman | 2013-08-11 11:10:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Tizenhat képviselő bukik, többségük azonban akár több százezer forinttal is többet kereshet a januártól életbe lépett új javadalmazási rendszer alapján - derül ki az Országgyűlés Hivatalának adataiból. A képviselők akkor juthatnak hozzá a pénzhez, ha munkájuk sok költséggel jár, és ezt számlákkal tudják igazolni, de az [origo]-nak nyilatkozó képviselők többsége azt mondta, nem fog élni ezzel a lehetőséggel. Az MSZP-s ötletgazda, Göndör István szerint nem kell attól tartani, hogy simlisek kaszálnak az új rendszerrel, mert őket elcsípheti az APEH.
Százezrekkel nőhet a legtöbb országgyűlési képviselő fizetése a január 1-jétől bevezetett új költségtérítési rendszer miatt - derül ki az Országgyűlés Hivatalának adataiból. A képviselők most nem kapnak kézhez ennyivel több pénzt, de a teljes összeghez hozzájuthatnak, ha szorgosan gyűjtik a számlákat év közben.
A képviselők fizetése a képviselői alapdíjból (bruttó 231,9 ezer forint) és a képviselőnek járó pótlékokból adódik össze. Képviselők pótlékot kapnak az országgyűlés különböző testületeiben vállalt tisztségeikért (például a frakcióvezetésért, bizottsági tagságokért), ha nincs budapesti lakcímük, jár nekik lakhatási támogatás, ezek összege nem változott tavalyhoz képest. Ezt egészíti ki január óta az úgynevezett választókerületi pótlék, ami a korábbi költségtérítést váltja ki.
Átlagosan havi 165 ezer plusz
A korábbiakhoz képest két lényeges változás van január 1-jétől: a választókerületi pótlék összege a képviselők többségénél jóval magasabb, mint amennyi a költségtérítés volt, de szemben a költségtérítéssel, a pótléknak igazolás nélkül csak 10 százaléka vehető fel adómentesen. Az új rendszerben viszont a képviselőknek lehetőségük van arra, hogy különböző költségeiket elszámolják. Ha számlával tudják igazolni, hogy valamilyen, képviselői munkájukkal összefüggő kiadásuk volt, akkor a pénzt visszaigényelhetik az APEH-től 2010-ről szóló adóbevallásukban. A visszaigényelhető összeg felső határa a képviselő fizetése után befizetett adó.
Az [origo] számításai szerint a képviselők bruttó jövedelme átlagosan 165 ezer forinttal nő. Bár a képviselők elenyésző kisebbsége veszít az új rendszerrel, 339 képviselő sokkal többet is kereshet idén, mint tavaly.
"Én azzal természetesen nem foglalkozom, aki ügyeskedik a számlákkal" - jelentette ki az [origo]-nak a képviselői fizetések rendszerét átalakító törvényt benyújtó MSZP-s Göndör István. Szerinte a képviselők többsége nem fog jobban járni az új rendszerrel, mint a korábbival. Azt tartja reálisnak, hogy a képviselők jövedelmük 20 százalékát tudják majd elszámolni. Ezzel szerinte még mindig csak ugyanannyit fognak keresni nettóban, mint tavaly.
Aki simlis, kaszálhat
Göndör szerint még nincs kiforrott iránymutatás arról, mit számolhatnak el a képviselők költségként, "ezt majd még el kell dönteni". Úgy tudja, hogy sokan gyűjtögetik a számlákat. Ő maga lakbéréről, internetdíjról, benzin- és rezsiköltségéről, rendezvényekre adott támogatásairól teszi félre a számlákat.
A képviselők fizetését módosító törvény indoklása szerint a jogszabály egyik célja, hogy "úgy módosuljon a képviselők javadalmazásának rendszere, hogy a nettó jövedelemben jelentős eltérés ne történjék". Göndör szerint ez teljesül. Elképzelhető, hogy egy képviselő minden jövedelmét elszámolja, és így az eddigi jövedelmének több mint dupláját teszi zsebre, de szerinte ez irreális. "Ha simlis lennék, és a jövedelmem 50 százalékát elszámolnám, hatalmas lenne a bérnövekedésem. De aztán fizethetném a hatalmas büntetést is, ha az APEH-nél kiderül, hogy nincs elég számlám" - mondta.
Az új rendszerrel a legtöbbet a szocialista Gúr Nándor, Szabó Lajos és Szakács László, valamint a fideszes Bánki Erik nyerhet, ők akár havi 324 660 forinttal is többet kereshetnek, mint tavaly. Nem járt rosszul a korábbi pénzügyminiszter, Veres János sem, aki 301 470 forinttal kereshet többet, mint tavaly, ha sok költsége lesz, és arról számlát is tud hozni. Szili Katalin, az országgyűlés korábbi elnöke decemberi fizetéséhez képest 293 353 forinttal kaphat többet. A költségtérítés rendszerének átalakítását kidolgozó MSZP-s Göndör István szintén az élmezőnyben van, az ő fizetése 289 875 forinttal nőhet.
Tizenhat képviselő mindenképpen rosszul jár
Huszonhét olyan képviselő van, akiknek nem változhat a fizetése (ők a kormány tagjai, akiknek a törvény szerint egyáltalán nem jár semmilyen pótlék), 16 képviselő viszont biztos, hogy bukik az új rendszerrel: ők papíron bruttó néhány tízezer forintot vesztettek. Ikvai-Szabó Imre SZDSZ-es főpolgármester-helyettes közel 68 ezer forintot veszít. Ikvai-Szabó erről annyit mondott az [origo]-nak: "istenem, nem érdekel, nem tartok rá igényt".
Az [origo]-nak nyilatkozó képviselők szerint a többség nem fog élni a lehetőséggel, nem gyűjtenek számlákat, így viszont nem is nyernek az új rendszerrel. Azt mondták, mindenki tízezrekkel kevesebb pénzt kapott januárban, mint tavaly decemberben.
A képviselőknek 2010-ről szóló adóbevallásukban kell majd feltüntetniük költségeiket. Az APEH az [origo]-val azt közölte, hogy a bevalláshoz nem kell csatolni a költségszámlákat. Az esetleges visszaélések az APEH véletlenszerű ellenőrzései során derülhetnek ki. | Még többet kereshetnek a képviselők, ha számlát hoznak | Tizenhat képviselő bukik, többségük azonban akár több százezer forinttal is többet kereshet a januártól életbe lépett új javadalmazási rendszer alapján - derül ki az Országgyűlés Hivatalának adataiból. A képviselők akkor juthatnak hozzá a pénzhez, ha munkájuk sok költséggel jár, és ezt számlákkal tudják igazolni, de az [origo]-nak nyilatkozó képviselők többsége azt mondta, nem fog élni ezzel a lehetőséggel. Az MSZP-s ötletgazda, Göndör István szerint nem kell attól tartani, hogy simlisek kaszálnak az új rendszerrel, mert őket elcsípheti az APEH. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/02/kepviseloi-koltsegteritesszazezres-brutto-beremelest-netto-csokkenest-az-uj-rendszerben | 2010-02-16 19:46:00 | true | null | null | Origo |
H. Tibor a tizenötödik gyanúsítottja a Zuschlag János nevével fémjelzett korrupciós eljárásnak, amely különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt indult a volt szocialista politikus és társai ellen.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyész-helyettese az InfoRádióban elmondta: a férfi, aki szabadlábon védekezik, nem tett vallomást, a gyanúsítás ellen azonban panaszt emelt.
Elmondta azt is: elképzelhető, hogy az eredeti tervekkel ellentétben nem tudják március 19-ig lezárni a nyomozást, hanem egy-két héttel meghosszabbítják azt.
Zuschlag Jánost, az MSZP volt országgyűlési képviselőjét, a kiskunhalasi szervezet korábbi elnökét, az MSZP megyei szervezetének volt ügyvezető elnökét - társaival együtt - a megyei főügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsítja társadalmi szervezetek költségvetési támogatásainak szabálytalanul felhasználása miatt.
A nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, melynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt.
Kezdőlap Belföld Újabb gyanúsítottja van a Zuschlag-ügynek | Újabb gyanúsítottja van a Zuschlag-ügynek | Bűnpártolással gyanúsít az ügyészség egy kiskunhalasi férfit a Zuschlag-üggyel összefüggésben. A gyanúsítottak száma így tizenötre emelkedett. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2008/03/06/ujabb-gyanusitottja-van-a-zuschlag-ugynek-185213 | 2008-03-06 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Nyilvános a NAV-vizsgálat eredménye | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvánosságra hozza annak a vizsgálatnak a dokumentumait, amelyet Horváth András tavaly novemberi állításainak elhangzása után végeztek el. A NAV szerdán, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a vizsgálat megállapította, az adóhivatal volt munkatársa alaptalanul állította, hogy a NAV nem lép fel az adócsalókkal szemben, és azt, hogy az általa feltárt adócsalások ügyében nem intézkedett a hivatal. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20141126-ezermilliardos-csalas-a-nav-nyilvanossagra-hozza-a-vizsgalat-dokumentumait | 2014-11-26 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
"Gazdaságtalan felújítani a nyomorult állapotú, százötven éves belvárosi lakóházakat, inkább megszabadulunk tőlük." Így foglalható össze a kerületi önkormányzatok szokványos, a házak bontása melletti érvelése. Mindegy, hogy világörökségi területen fekvő vagy műemléki védelmet nem élvező épületekről van szó. A főváros VII. kerületében, Erzsébetvárosban ezt a gyakorlatot egy képviselő-testületi határozat könnyítette meg: egymilliárd forint alatti ingatlanüzleteknél szükségtelen pályázatot kiírni (lásd korábbi cikkünket: Lesz mit aprítani, Magyar Narancs, 2004. július 30.). Újabban pedig úgy hirdetik meg az ingatlanokat, hogy a pályázatot egy-két napig lehet csak kivenni - ha van pár száz milliód, futás a hivatalba. De nagyvonalú a VI. kerület, a Terézváros is barátaival, a befektetőkkel. Korábban 200 millió fölött kellett (volna) pályáztatni, mára ezt levitték 20 millióra; ám több esetben ezt a szabályt sem tartották be.
Azt, hogy a VI. és a VII. kerület sajátosan értelmezi a ráruházott jogokat, gondatlanul bánik a rábízott értékekkel, sőt össze is játszik egy-egy ingatlaneladás érdekében, a Király utca 40. alatti ház immár egy hónapja tartó botránya is megmutatta. Ezt és a mögötte lévő, Vasvári Pál utcai ingatlant telekösszevonással értékesítette a terézvárosi önkormányzat. Mindkettő a világörökségi területhez tartozó, de egyedileg nem védett épület (illetve az utóbbi már csak volt). A vevő a mindkét kerületben számos ingatlanfejlesztéssel jelen lévő Autóker Holding Rt., amely 600 ezer forintos négyzetméteráron, Király Residence néven hirdeti a tervezett, kilencvenlakásos építmény lakásait.
Ki köhög a végén?
Arra, hogy a Király utca 40.-et jogellenesen bontják, először az "vás! Egyesület és más civil szervezetek tüntetése hívta fel a figyelmet. A bontási szándékot egy közelben lakó állampolgár nyomozta ki, amikor tavaly decemberben ripsz-ropsz eltakarították a Vasvári Pál utcai házat. Ekkor az is kiderült, hogy ennek a háznak a bontásáról még a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) védési osztálya sem tudott, sőt ők éppen a műemlékké nyilvánításán fáradoztak. A Király u. 40. bontásának jogellenességét az "vás! óvása nyomán hamarosan határozatban erősítette meg a Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészség. Ekkor már Demszky Gábor főpolgármester és Bozóki András kulturális miniszter is tiltakozott, de a nyílt leveleknek semmi következményük nem volt.
Történt ugyanis, hogy Erzsébetváros 2004 őszén bontási engedélyt adott ki a szomszéd kerület ezen ingatlanára, ám elmulasztotta kikérni hozzá a szakhatóság (a KÖH) hozzájárulását. Ezt két okból is meg kellett volna tennie: egyrészt a ház a szomszédos műemlék épület, a Király u. 38. műemléki környezete. Másrészt a telek határos azzal a területtel, amit a KÖH 2004 nyarán ideiglenes műemléki területi védelem alá vont, s már emiatt is megkerülhetetlen lett volna a műemléki hivatal. Mindemellett az ingatlan a világörökség részét képező Andrássy út "rávezető zónájában" található, s ezért a kulturális miniszter rendelete alapján 2005 márciusa óta műemléki jelentőségű területnek számít - jóllehet ez már a 2004 novemberében kiadott bontási engedélyt követően lépett életbe.
A műemléki hivatal szerepe elvben egyszerű. A KÖH elsőfokú építésügyi hatóság az egyedi műemlékek esetében (azaz építési vagy bontási engedélyt csak ő adhat ki), de szakhatósági hozzájárulását a műemléki területen fekvő ingatlanok esetében is meg kell kérni. A KÖH-nek akkor is van egy ász a kezében, ha nem védett, de műemléki szempontból értékesnek tűnő épületet veszélyeztet bontás: elrendeli az ideiglenes védelmet, s ekkor a hozzájárulása nélkül semmilyen építésügyi eljárás nem indulhat. Az ideiglenes védettség a műemléki vizsgálat lezárásáig tart, vagyis addig, amíg a Kulturális Minisztérium vagy műemlékké nyilvánítja a házat, vagy nem. Amióta az "vás! a Holló utca 11. kapcsán a közfigyelmet a régi pesti zsidónegyedben zajló bontásokra irányította, a hivatal sok esetben élt ezzel az eszközzel. A VII. kerületben 2004 nyara óta 54 ház lett műemlék, és jelenleg hét áll ideiglenes védelem alatt. De zavaros helyzetek így is akadnak: egy nappal a műemléki védelem hatálybalépése előtt adtak ki bontási engedélyt az Akácfa utca 47.-re és 49.-re, mert a KÖH ezekre a házakra ideiglenes védelem kimondása nélkül indította el a műemlékké nyilvánítás folyamatát.
A Király u. 40. lapzártánkig nem kapott ideiglenes védelmet. A műemléki szakértők korábban vizsgálták ugyan a házat, de nem tartották érdemesnek a műemléki státusra. Az épület legrégebbi, klasszicista része Hild József tervei alapján épült meg 1844-ben, itt volt Gundel első vendéglője. A földszinti íves nyílások jellegzetesen Hild keze nyomát tükrözték, amíg néhányat ezek közül el nem takart a sarki üzlet portálja. A mai állapotában bárminek, csak szépnek nem mondható ház a 20-as évekbeli ráépítések és fazonírozások során alakult át. Most mindebből semmit sem látni, az épületet szemeteszsákra emlékeztető fekete nejlon borítja. Mégis, ebben a háztól házig tartó küzdelemben az ideiglenes védelem lenne az egyetlen eszköz arra, hogy a történeti belváros már így is széttrancsírozott szövetéből egy épülettel több maradjon meg. (A további húsz veszélyeztetett ház listáját lásd keretes írásunkban.) Mi több, a város megmenekülne egy újabb igénytelen, túlzsúfolt és környezetétől teljesen idegen ingatlanfejlesztési tettől, mint amilyen a szintén az Autóker Holding ál-tal kőhajításnyival odébb megvalósított Király udvar lett.
Rontom-bontom
Az ügyészség tehát jogszerűtlennek ítélte a bontási határozatot, de ekkorra Fürst György VI. kerületi alpolgármester már úgy gondolta, a Király u. 40. állapota veszélyezteti a járókelők testi épségét. Az életveszély ügyében a Közigazgatási Hivatal a XIII. kerületet jelölte ki eljáró hatóságként, amely egy statikai szakvéleményre hivatkozva elrendelte bizonyos állagmegóvási munkák elvégzését, de tiltotta az épület bontását. Az állagmegóvás az önmagukban álló kémények és az utca felé eső főpárkány bontását, valamint a födémen felhalmozódott törmelék eltávolítását jelentette. Annak ellenére, hogy a XIII. kerület, a KÖH és a Közigazgatási Hivatal munkatársai is a helyszínen "ellenőrizték" az életveszély-elhárítási munkát, ismét az "vás!-ra volt szükség ahhoz, hogy kiderüljön: az épületet "túlbontják". A szemközti házból készített felvételeken ugyanis látszott, hogy a bontással már a födém alá jutottak - és nem nehéz kikövetkeztetni, hogy ha a törmeléket az eggyel alatta lévő emeletre borítják, akkor az életveszély szélsebesen ki fog terjedni arra is. Emiatt három magánszemély a műemléki környezet rongálásának gyanújával ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségnél.
Marinov Péter, az "vás! elnöke a múlt héten nemzetközi sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet arra, hogy ebben a helyzetben a műemléki hivatal még mindig lépéselőnyben van, hiszen egyrészt a már-már rutinszerű, ideiglenes védettséget elrendelő akcióval megállíthatná a bontást. Másrészt pedig - Marinov szerint - az épített környezet alakításáról és védelméről (étv.) szóló törvény alapján még az életveszélyes állapot felmerülése esetén is a KÖH az illetékes építésügyi szakhatóság. Amennyiben ez így van, az életveszélyesség elhárítására kötelező határozat ugyanúgy törvényellenes, mint ahogyan a bontási engedély is az volt. Hogy törvény szerint valóban be kellett-e vonni a műemléki hivatalt az életveszélyesség kivizsgálásába, azt már az ügyészség dönti el, mert a civil szervezet március 2-án ebben a kérdésben is óvást nyújtott be. (Varga Kálmánt, a KÖH elnökét megkérdeztük erről, de ő tévedésnek tartja az "vás! álláspontját.)
A VII. kerület most - majd' másfél éves késéssel - megküldte véleményezésre a KÖH-nek a bontási engedélyhez szükséges dokumentumokat. A KÖH harminc napig halogathatja a döntést. A hivatal ezt a laufot annak ellenére használja ki, hogy 2005 tavasza óta műemléki jelentőségű a terület, tehát mi sem lenne egyszerűbb, mint erre hivatkozva megtagadni a hozzájárulást. Varga Kálmán elmondta a Narancsnak, hogy megvárja, mit lép a XIII. kerület, mert most rajta a sor, hogy megállapítsa, a ház állapota az életveszély elhárítását követően is életveszélyes-e. Mert ha erre hivatkozva bontást rendelne el (ami megjósolható), a KÖH-nek vissza kell vonnia a bontást elutasító szakhatósági véleményét. Ez pedig - az elnök szerint - rontaná a hivatal tekintélyét. Annak ellenére szólnak így az érvek, hogy Varga Kálmán szerint "az általunk ismert fotók megengedik a feltételezést, hogy az életveszély elhárításánál több bontási munka folyik a Király u. 40.-ben".
Jön a Farkas!
A Király u. 40. lebontásának tervét legkevesebb kilenc éve szövögeti a szocialista vezetésű terézvárosi önkormányzat. 1997 márciusában Borsány György MSZP-s polgármester Kékesi Tiborral, a vagyongazdálkodási bizottság szocialista elnökével helyszíni szemlét tartott a házban. Velük volt Fürst György is, aki a Baloldali Ifjúsági Társulásból (BIT) rajtolt a helyi politikába, és akkoriban a két kerületi potentát mellett dolgozott pénz- és ingatlanügyi szakértőként. A látogatás összekapcsolódott a Király utca 40. állapotfelmérésével, amire az önkormányzat egy külső céget kért fel. A szakértőnek arra is választ kellett adnia, hogy a felújítás vagy egy új építése éri meg jobban. Az utóbbit mintegy ötmillióval saccolta olcsóbbra.
Röviddel a '98-as helyhatósági választások előtt az önkormányzat már ott tartott, hogy kiköltözteti a bérlőket, a lebonyolítást pedig rábízta a tulajdonában lévő Terézvárosi Beruházásszervezési és Szolgáltató Kft.-re, melynek ügyvezetője a mostani polgármester, Verók István volt. Ám az év októberében a jobboldal jelöltjét, Farkas Györgyöt (Fidesz-MDF-FKGP-MKDSZ) választották polgármesternek, aki másfél éven belül megszüntette a kft.-t, és beolvasztotta az 1996-ban alapított Terézvárosi Vagyonkezelő (TV) Rt.-be. Verók az átmenet idejére az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója lett. Mivel egyes szocialista politikusokat a jobboldali vezetés nem akart a vagyongazdálkodási ügyek közelébe engedni, az MSZP-sek a ciklus közepéig nem képviseltették magukat a vagyonkezelő rt.-ben sem. Kékesi csak a konszolidáció után lett ismét a TV Rt. igazgatósági tagja, Fürst György pedig fb-tag.
Farkas idején, 2000-ben született meg Terézváros új városrendezési és építési szabályzata (Tekrész), amely a K40-et a "rehabilitációs szabályozást igénylő városközponti területhez" sorolta. A kerületi szabályozási terv (kszt) a Király u. 40. alatt lévő épület bontására is lehetőséget adott. Az önkormányzat a környék "rehabilitációjára" a Revital Ingatlanfejlesztési Rt.-t kérte fel, melynek felügyelőbizottságában 1995 után több fideszes képviselő is megfordult. A kerület a Széchenyi-terv keretében pályázott városrekonstrukciós támogatásra - a remélt több mint 230 milliót a Medgyessy-kormány már nem ítélte oda. A Király u. 40. bontása fél évvel az MSZP-SZDSZ terézvárosi visszatérése után került megint terítékre, ezúttal már a Szépkorúak Háza-projekt leple alatt.
2003 februárjában egy egyszemélyes, ingatlanforgalmazással foglalkozó társaság, a Valfort House Kft. azzal az ajánlattal kereste meg az önkormányzatot, hogy telekegyesítéssel meg-veszi a Király u. 40.-et (1886 nm) és a szomszédos Vasvári Pál u. 4.-et (586 nm) a rajtuk lévő épületekkel. A házakat elbontja, a bérlőket és a nyugdíjasklubot ideiglenesen elhelyezi, az új épületbe pedig beköltözteti a Szépkorúak Házát (1000 nm). A konstrukció lényege: a megállapított vételárat (275 millió Ft) a vevő nem fizeti meg, hanem az önkormányzat részére ugyanazon az értéken rendezi be az idősek otthonát.
Kiszúrják a szemüket
Az ötlet briliáns volt, hiszen - jószerével önkormányzati hitelre - a cég kitűnő, hatalmas önkormányzati telekhez jutott volna. Az együttműködési szerződéstervezet mégsem ment át a szociálliberális többségű képviselő-testület március 6-i ülésén. De nem a konstrukció, hanem a nyertes személye okozhatott zavart. Legalábbis erre utal, hogy majdnem ugyanezekkel a feltételekkel a tulajdonosi grémium nyílt pályázatot írt ki.
Az egyetlen eltérést talán csak azért érdemes megemlíteni, mert illusztrálja, hogy "Terézváros érdeke" milyen "véletleneken" múlhat. Az eredeti beterjesztésben ugyanis az állt, hogy "a vevő vállalja a Király u. 40. alatt lakó 10 bérlő ideiglenes elhelyezését legkésőbb a használatbavételi engedély megadását követő 6 hónapig, s erre az önkormányzat szempontjából maximum 90 milliós lakáskeretet biztosít". Ezt lehetett volna úgy is magyarítani, hogy a beruházó fedezi a költségeket a fenti összegig. Az ellen-zéki filológusok ezt így is értették. Ehelyett a pályázatban a vevőnek többek között arról kellett nyilatkoznia, hogy egyetért-e azzal, ha az eladó maximum csak 90 milliót ad a bérlők hat hónapos elhelyezésére.
A kiírás a Népszabadság 2003. március 17-i számában jelent meg. A rövid határidő ellenére - beadás: március 26. - öt pályázat érkezett. Az ajánlatok elbírálására a közgyűlés ötfős munkacsoportot hozott létre, melyben minden frakció képviselte magát (MSZP, SZDSZ, Fidesz, Polgári Frakció); a koalíciós többséget Verók István polgármester szavatolta. A munkacsoport a Gropius Építő és Kereskedelmi Rt. pályázatát szavazta meg győztesnek, de mire az állásfoglalás a közgyűlés elé került, változott a menetrend. A határozati javaslatban a polgármester kipontozva hagyta, kivel szerződjék az önkormányzat. A vitában aztán kiderült, hogy a befutó a Constrattic Épületfejlesztő és Forgalmazó Kft. lesz, amit a koalíció ugyanolyan zökkenőmentesen megszavazott, mint delegáltjai két héttel korábban a Gropius Rt.-t. A Constrattic Kft.-vel 2003 augusztusában szerződött az önkormányzat.
Forrásaink egybehangzóan állítják, hogy a frakcióegyeztetésen elsőnek söpörték le a Constrattic Kft.-t az asztalról. A céget Cipruson jegyezték be, hárommilliós tőkével, az ajánlathoz nem csatoltak se mérlegadatokat, se referenciákat, és "csak később derült ki róla, hogy milyen kóser". Úgy tudjuk, Kékesi Tibor, a vagyongazdálkodási bizottság elnöke a Gropius Rt.-t favorizálta, és ennek megfelelően szavaztak a koalíciós társak is. Egy fideszes önkormányzati képviselő szerint megdöbbentő volt látni, "mennyire nem számít, milyen javaslatot terjesztett be a munkacsoport, meg az sem, mit akart Kékesi".
Szemet szúr
Az Állami Számvevőszék Terézváros gazdálkodását áttekintő jelentése (2005. február) külön foglalkozott a Szépkorúak Háza-projekt pályázati kiírásával. Leszögezte, hogy a nyertest nem kizárólag a pályázat értékelési szempontjai alapján jelölte ki a képviselő-testület. Az egyik pályázó, a Budapest Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Rt., amely pénzügyileg mindenképp a legjobb ajánlatot adta (a telkekért valamivel többet kínált, az idősek otthonáért kevesebbet kért, és késedelem esetén magasabb kötbért fizetett volna, mint a többiek), ugyanezzel az indokkal perelte be az önkormányzatot. Bár a BIF Rt.-nek nem sikerült elérnie, hogy a pályázati kiírást a bíróság érvénytelenítse, és ebből következően a Constrattic Kft.-vel kötött szerződést is semmisnek nyilvánítsák, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának tavaly októberi ítélete kimondta, hogy az önkormányzat jogsértést követett el. Csakhogy a tisztességtelen piaci magatartás szankciói sorában az ilyen körülmények közt létrejött szerződés semmisségének megállapítása nem szerepel. Az ítélet visszatérő vicces eleme, hogy az ún. egyéb szempontok nem derültek ki. Terézváros önkormányzata nem tudta hitelt érdemlően megindokolni, hogy miért épp a Constrattic Kft.-re esett a választása.
A nyertes cég a beérkezett ajánlata alapján legfeljebb két dologgal tűnt ki. Megígérte, hogy "minimum száz darab idősek apartmanját" épít, és amíg el nem készül, a nyugdíjasklubot saját ingatlana területén fogadja be. A referenciaként megadott címről (Holló utca 6.) utóbb kiderült, hogy "probléma van vele", ezért az önkormányzat a nyugdíjasotthon részére végül egy bezárt óvodát nyitott meg a Paulay Ede utcában. A 2003. augusztusi szerződéskötésre nyilvánossá vált, hogy ki áll a Constrattic Kft. mögött, miután a cégben felbukkant tulajdonosként az ország egyik legnagyobb ingatlanbefektetője, az Autóker Holding Rt.
A nagy étvágyú Autóker
Az amerikai-izraeli tulajdonban lévő Autóker Holding Rt. sorra építi lakóparkjait, társasházait a pesti belvárosban. A több tucat projektcéget összefogó holdingot a 36 éves, közgazdász végzettségű Ehud Amir elnök-vezérigazgató irányítja. A VI. kerületben az önkormányzattal, illetve a vagyongazdálkodásért felelős alpolgármesterrel, Fürst Györggyel a cégcsoport egyik igazgatója, Arie Yom Tov tartja a kapcsolatot.
A holding beruházásai közé tartozik Erzsébetvárosban a Gozsdu udvar, a XIII. kerületben a Marina-part, a Kleopátra-ház és a Római-kert. Terézvárosban eddig már befejeződött a Heléna-ház, a Király udvar és a Léda-ház építése. A lakások szinte a tervasztalról keltek el. Az Autóker Holding szerezte meg a Paulay Ede u. 33. sz. ingatlant, amennyiben rá tudta beszélni a fővárost, hogy adja el neki a házban lévő résztulajdonát - Demszky bizonyíthat, hogy miképp kell óvni a műemléki környezetet.
A cég két Kodály köröndi ingatlan födémcseréjéhez kötődő ügyletben is részt vesz. Az akkor még fideszes vezetésű önkormányzat eredetileg a Király u. 20. hasznosítására alakult Király 20-Alfa 1 Kft.-vel egyezett meg arról, hogy átadja a társaságnak a Rózsa u. 91-93. alatti telkeket. A cégnek az ott építendő házban kellett elhelyeznie a Kodály köröndi OTP-ház felső emeleti lakóit. Ám 2002 után a társaságnak nem haladtak az ügyei az önkormányzatnál, míg idén nyáron be nem vonta az Autókert a projektbe. Ehhez a beruházáshoz tartozik az Andrássy 83-85. és 87-89. (Kodály körönd) és a Rózsa utcai páros telek túlsó fele is.
A terézvárosi önkormányzat nemcsak a Szépkorúak Házával kapcsolatban viselkedett jogilag vitathatóan, hanem egy azzal párhuzamosan futó ingatlanügyletben is, amely a Szinyei Merse u. 13. és a Szondi u. 51-53. ingatlancsoportot érintette. Ezen a telken épül jelenleg az Autóker beruházásában a "Ház a Szinyei Merse utcában". Az ingatlanegyüttest 2003 márciusában - gyakorlatilag a Király utcai projekttel egy időben - nyílt liciten hirdette meg az önkormányzat. A győztes cég utóbb elállt a szerződéstől, így Terézváros a második helyezett Constrattic Kft.-vel kötött szerződést. Csakhogy 2002 márciusában az akkor még fideszes vezetésű kerület egyszer már talált vevőt az ingatlanokra - egy érdekes konstrukcióban. A Hunyadi téri vásárcsarnokhoz kapcsolódó mélygarázs felépítésére kerestek befektetőt, akinek a kiírásban egyúttal az ingatlanegyüttes megvételét is felajánlották. Csak egyetlen pályázat érkezett: a Terézváros 2002 Ingatlanfejlesztő Kft. bruttó 645 millió Ft-os ajánlata, amit a képviselő-testület határozatban el is fogadott. A testület és a befektetők között megindultak a tárgyalások - bár szerződéskötés nem történt. A szocialista vezetésű önkormányzat viszont 2003 júniusában leszerződött a Constrattic Kft.-vel, amely 251 milliót fizetett az épületekért. A Terézváros 2002 Kft. pert indított, és a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete 2005 novemberében megállapította, hogy a megállapodás a kerülettel aláírt szerződés nélkül is hatályos. Az ítéletet megalapozó önkormányzati határozatokat a születésük után két és fél, három évvel, jóval a Constrattic Kft.-vel kötött megállapodás után helyezte hatályon kívül a képviselő-testület, amely arról is csak utólag értesült, hogy a kerületi vezetés az Autóker Holding egyik projektcégével szerződött le. A Constrattic Kft. azóta felvette a Ház a Szinyei Merse Utcában Kft. nevet. A testület pedig peren kívül próbál megegyezni a Terézváros 2002 Kft.-vel: 60 milliót fizetne azért, hogy a társaság elálljon a pertől. Pusztulásra ítéltek
Az elmúlt öt évben 47, a régi pesti zsidónegyedben található házat adott el a VII. kerületi önkormányzat, többségüket anélkül, hogy elővásárlási jogával bárki élhetett volna (összehasonlításként: az önkormányzati házak közül három homlokzatát restauráltatták az utóbbi időben). A bontási hullámot a Madách sétány kialakítása indította el, de a Kazinczy utcai házakra kimondott műemléki védelem elvágta a sétány útját (erről bővebben lásd cikkünket: Ízlések és ficamok, Magyar Narancs, 2005. május 12.). A decemberben elfogadott szabályozási terv a területen megmaradó egyemeletes klasszicista lakóházakra három emelet ráépítését engedi. A kerületnek jelenleg húsz házzal kapcsolatban van bontási szándéka, ezek: Dob utca 14., 18., 27.; Kazinczy utca 41., 50. (transzformátorépület); Kisdiófa utca 16. (a volt Mumus); Csányi utca 5. (a volt Tetthely); Klauzál utca 7., 9., 15., 19., 21.; Klauzál utca 8., 10.; Akácfa utca 47., 49., 51., 61. (Akácos udvar); Kertész utca 6., 8. (Két Kertész utcai házat a napokban tüntettek el.) Az épületek közül három műemléki védelemben, egy pedig ideiglenes védelemben részesült a közelmúltban. Többségük klasszicista vagy romantikus lakóház. Soha sincs dádá
A Szépkorúak Házával összefüggő határozatok miatt a házon belül a jegyző is közbeavatkozhatott volna. Mivel a jegyzők egzisztenciálisan függnek a képviselő-testülettől, illetve a polgármestertől, lényeges kérdésekben nemigen fogalmaznak meg a munkáltatójukkal ellentétes véleményt. Ebből a szempontból szerencsésebb lenne, ha a jegyzőt a Belügy- vagy az Igazságügyi Minisztérium, netán a Közigazgatási Hivatal nevezné ki. A testületi előterjesztéseket az illetékes önkormányzati referenseken keresztül egyébként az utóbbi is megismeri. Mégis, az ÁSZ-jelentésig a Közigazgatási Hivatalnál sem fedeztek fel semmiféle visszásságot.
S mi történne akkor, ha éberebb lenne az ellenőrző hatóság?
Az ÁSZ megállapította, hogy Terézváros vagyonrendelete nem felel meg a törvényi előírásoknak, mert lehetőséget ad arra, hogy bizonyos esetekben az előírt értékhatár fölött is eltekintsen a versenyeztetéstől. A határt, amely egyedi vagyon esetén 200 millió, együttes vagyontömeg esetén pedig 300 millió forint volt, eleve indokolatlanul magasnak nevezte. Az ÁSZ részletes értékelésével Verók István a válaszában nagyrészt egyetértett, észrevételt pedig egyáltalán nem kívánt tenni. Az értékhatárt végül 2005 májusában 20 millióra vitték le, ám most is adnak el pályáztatás nélkül ingatlanokat.
Ahogy a BIF Rt. keresetéből kiderült, az eredeti állapot visszaállítására minimális az esély, amikor egy ingatlant a piaci versenyt sértő módon értékesítenek. Ha ez mégis megtörténne, az önkormányzat belerokkanna abba a kártérítési perbe, amit a befektető a nyakába akaszt. A beruházó joggal mondaná, hogy megtévesztették, (éveken át) a bolondját járatták vele, miközben az eljárásban érdekelt közigazgatási szervekről derül ki sorra, hogy nem végezték megfelelően a munkájukat.
A lakók perképes szereplői lehetnének a történetnek, de gyakran elriasztja őket a tapasztalat, hogy a hatalommal nem érdemes szembeszállni, vagy egyszerűen nem merik megreszkírozni a több százezres perilletéket.
A belvárosi házak feletti hatósági huzavona azért is tarthat itt, mert a kétszintű önkormányzati rendszer nem teszi lehetővé, hogy a fővárosi önkormányzat felülírja a kerületek ingatlan-tranzakcióit. Igaz, a múlt héten Demszky Gábor főpolgármester kezdeményezte a Budapesti Építési Keretszabályzat módosítását, ami lehetővé tenné, hogy a főváros változtatási tilalmat rendeljen el bizonyos háztömbökre, anélkül, hogy a tulajdonosok kártérítést követelhetnének. Ez a lehetőség az új építési törvény március 1-jei életbelépése óta áll fenn - kétséges azonban, hogy a szocialista képviselők megszavazzák a szocialista polgármesterek játékterét leszűkítő módosítást. | Háztól házig harc - Terézvárosi ingatlanügyek | Törvénybe ütköző építésügyi eljárások, elherdált önkormányzati ingatlanvagyon, porrá zúzott épített örökség, szabódó szakhatóságok. A Király utca 40. esete ismét bebizonyította, hogy nálunk nem a törvény diktál. Jobb helyeken ennél kevesebbe is belebukik egy önkormányzat: esetünkben egy szocialistának kellene ezt tennie. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/haztol_hazig_harc_-_terezvarosi_ingatlanugyek-65237 | 2006-03-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A bécsi repülőtér bővítési munkálatai során 1991 óta elkövetett visszaélések miatt tett feljelentést az alsó-ausztriai rendőrség. A másfél éves nyomozás után 18 személy ellen született meg a vádirat. A feljelentettek között vannak öt építkezési vállalat emberei és a repülőtér több volt vezető tisztségviselője.
Az elkövetők19,6 millió schilling kárt okoztak hűtlen kezeléssel, csalással és csalásban való részvétellel.
(németül) | Törvénytelenségekre derült fény a bécsi reptér bővítési munkálataival kapcsolatban<br/> | Az osztrák rendőrség szerint sorozatos visszaélések történtek a bécsi repülőtér bővítésekor. A feljelentettek között van a repülőtér több volt vezetője. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/1999/11/19991119torvenytelensegekre | 1999-11-19 16:38:00 | true | null | null | Origo |
Menczer Tamás barátom meghívására ma Pátyon tartottunk fórumot a most indult nemzeti konzultációról . Olyan jól sikerült a rendezvény, hogy még Orbán Viktor is ellátogatott hozzánk
- számolt be Deutsch Tamás a közösségi oldalán .
A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője hozzátette: ha a kormányfő már ott járt a zsúfolásig telt művelődési házban, a résztvevők kérdeztek is tőle.
Az eseményről a kormányfő is bejegyzést tett közzé közösségi oldalán.
Meglepetésvendég voltam
- számolt be az eseményről Orbán Viktor.
A miniszterelnök azt kérte, hogy mindenki töltse ki a nemzeti konzultációt.
A kormányfő arról beszélt, hogy a 2026-os választási győzelemhez vezető első lépés a nemzeti konzultáció. Ha veszítünk, mindent veszítünk: "annyi" a családvédelemnek, a migránsok elleni védekezésnek, a gazdasági semlegességnek, a rezsivédelemnek
- mondta. Hozzátette, hogy a jobboldali közösségnek rá kell ébrednie arra, hogy az országnak rengeteg veszítenivalója van.
Orbán Viktor arról beszélt, óriási küzdelemben van a magyar kormány az elmúlt három évben annak érdekében, hogy "ne nyomjanak bele bennünket a háborúba", és "meg tudjuk védeni magunkat ennek a gazdasági következményeitől".
Rámutatott, hogy
csak béke hozhatja el azt a feltételrendszert, amelyben működhet az a gazdaságpolitika, amelyben a kormány hisz.
Orbán Viktor szólt arról is, most jött el az ideje annak, hogy Magyarország a gazdaságpolitikájában a saját érdekeiből kiindulva gazdasági semlegességi filozófiát vállaljon fel, amelynek a legfontosabb mércéje az, hogy mi a nemzeti gazdasági érdek.
Magyarországnak másodlagos, hogy egy gazdasági kapcsolat politikai karaktere keleti vagy nyugati, az egyetlen fontos kérdés, hogy hasznos vagy nem hasznos
- mondta a miniszterelnök.
Magyarország nem tekinthet csak az egyik vagy másik irányba, "nekünk a világon mindenkivel kereskednünk kell, együtt kell működnünk, akitől hasznot remélhetünk"
- jelentette ki a miniszterelnök.
Az országjárás hétfői állomásáról Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója is közzétett egy bejegyzést. Ebben tíz olyan tényt említett, ami a jövőre nézvést bizakodásra adhat okot, megemlítve több között azt, hogy Amerika békepárti elnököt választott, hazánk a gazdasági semlegesség útjára lépett, van gazdasági akciótervünk, valamint hogy fontos a nemzeti konzultációban való minél nagyobb részvétel.
Ha így lesz, 2025 fantasztikus év lesz! Magyarország meg tudja csinálni!
- írta Menczer Tamás.
Ma olyan ellenzékünk van, aki minden létező megszólalási lehetőséget arra használ fel, hogy saját hazája ellen áskálódjon
- mondta a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője hétfőn Pátyon, a nemzeti konzultációt népszerűsítő fórumon.
Az ellenzék - a magyar érdekekkel, a magyar polgárok nemzeti konzultációval és népszavazáson kinyilvánított akaratával szemben - a katasztrofális európai migrációs paktum mielőbbi bevezetése mellett szavazott. Nem amellett, hogy mi, magyarok végre megkapjuk azt a több mint kétmilliárd eurót, amely jár nekünk a déli határkerítés felépítéséért és működtetéséért - közölte Deutsch Tamás.
Amellett szavaztak, hogy az illegális migránsok minél nagyobb közvetlen uniós költségvetési támogatást kapjanak; minél több pénzt költsön az EU az LMBTQ-érzékenyítésére, szabad bejárása legyen a genderpropagandistáknak a magyar iskolákba és óvodákba; szüntessék meg a rezsicsökkentést
- mondta.
A Tisza Párt összes európai parlamenti képviselője - a az EP szakbizottságaiban és plenáris ülésén - legalább hat alkalommal szavazott a magyar rezsicsökkentés megszüntetése mellett - tette hozzá a politikus.
Deutsch Tamás leszögezte:
abból látszik, hogy a kormány által életre keltett nemzeti konzultáció intézménye jól működik, hogy azt politikai ellenfeleik mindig el akarják lopni.
Ma olyan helyzetben van mód és lehetőség az új, semleges gazdaságpolitika meghatározó elemeiről közös nemzeti akaratot nyilvánítani, amikor mind itthon, mind Európában számtalan támadás éri közös elképzeléseinket - tette hozzá. | Orbán Viktor benézett a telt házas fórumra | A nemzeti konzultációról tartott pátyi lakossági fórumot Deutsch Tamás, és Menczer Tamás. Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett a telt házas eseményen. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/orban-viktor-meglepett-mindenkit-benezett-a-telt-hazas-patyi-forumra | null | true | null | null | KEMMA |
A járőrök Nagylaknál tereltek ki rutinellenőrzésre egy bolgár kamiont, amely a bemutatott okmányok alapján több címzett részére is szállított árut. Egy raklapnyi terméket azonban nem tudtak beazonosítani a pénzügyőrök, ezért felbontották a csomagokat, melyekben luxusmárkák védjegyeivel ellátott pulóverek és melegítő voltak.
A 702 darab ruhanemű értéke több mint ötvenmillió forint. | Erre a fináncok se számítottak, nem akármilyen portékára bukkantak | Egy félreterelt bolgár kamion akadt fenn az ellenőrzésen. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/belfold/nav-kamion-bolgar-luxusmarkak-hamisitas.799808.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Magyar Péter hosszan beszélt arról, hogy szerinte Rogán Antal magán titkosszolgálatot is üzemeltet. Beszélt arról, hogy nagyon sok ismerősét, munkatársát igyekezték megkörnyékezni, egyúttal megemlítette azt is, hogy a Karmelitában új mesterségesintelligencia-rendszert használnak, amely anyagok kreálására is alkalmas.
Magyar azt közölte, azért beszél most minderről, mert szerinte a propaganda hamarosan publikál egy honlapon olyan róla készült anyagokat, amelyeket a lejáratására készítettek. Sőt szerinte ehhez kapcsolódó Youtube-csatorna és Facebook-oldal is indul, amelyekre szerinte pedofil botrányokról kapcsolatos anyagokat is feltöltenek majd.
Magyar említette Lakatos Márkot, Varnus Xavért, valamint Alföldi Róbertet, akikről anyagok kerülhetnek fel a csatornára. | Magyar: mesterséges intelligencia, lejárató anyagok, új honlap, Alföldi Róbert | Magyar Péter hosszan beszélt arról, hogy szerinte Rogán Antal magán titkosszolgálatot is üzemeltet. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/10/magyar-mesterseges-intelligencia-lejarato-anyagok-uj-honlap-alfoldi-robert | null | true | null | null | 24.hu |
Az állatvédők és a hatóságok összehangolt Vas vármegyei akciójáról az osztrák portál is többször beszámolt a napokban. A Pfotenzukunft állatvédő szervezet képviseletében Miskolczi Tamara nyilatkozott nekik. A lap tegnap arról írt: grazi állatorvos által aláírt egészségügyi papírokat találtak a csöngei szaporítótelepen. Azt, hogy az állatorvos tisztában volt-e azzal, hogy ügyfele magyarországi gazdaságában milyen állapotok uralkodnak, jelenleg is vizsgálják a hatóságok.
Miskolczi Tamara szerint évek óta tenyészti és értékesíti kutyáit az osztrák nő Ausztriában és Németországban - erről még szerdán írt a lap.
Épp ott voltam, amikor a rendőrök bementek a házba. Mrs. M. úgy tett, mintha aludna, pedig az összes kutya őrülten ugat, és az ingatlan tele volt emberekkel, ez hihetetlen
- mondta szerdán a Krone Zeitungnak az állatvédő.
A lap egy másik cikkében arról is beszámolt: 1500 euró körül mozog egy ausztrál juhász kutya kölyökkutyájának ára, aminek papírjaiból nem derül ki a magyarországi "sötét múlt". Egy stájer állatorvos bélyegzője az okmányokon, és az ausztriai átadás során feltehetően a gazdik nem is sejtették, hogy új kedvencük és alomtársai, valamint szüleik mit éltek át mintegy 50 kilométerre az osztrák-magyar határtól. Az üzemeltető felkutatása folyamatban van, és az osztrák hatóságokat is értesítették.
Az MTI pénteken 12 óra 15 perckor közzétett cikkében már arról írt: a jelenleg ismeretlen helyen tartózkodó osztrák nővel szemben állatkínzás bűntette miatt indítottak eljárást, a Celldömölki Rendőrkapitányság állatkínzás gyanúja miatt nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene.
A témában írt cikkeinket itt olvashatja. | Csöngei ügy: Osztrák állatorvos adhatta a papírokat | Csöngei szaporítótelep osztrák tulajdonosa ellen már nemzetközi az elfogató parancs | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/grazi-allatorvos-adhatta-a-papirokat-nemetkozive-duzzadt-a-csongei-ugy | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Mint mondta, "a lelki tartalmat kívánták visszacsempészni" azzal, hogy kihelyezték az új táblákat a barátlakások felé vezető ösvényen.
Tihany kiemelt célpontja a vallásturizmusnak és jó példája a keleti és nyugati kereszténység együttműködésének - tette hozzá.
A beruházás részeként 3,5 millió forintból új imádságos táblákat állítottak fel az út mentén, padokat és a bakonybéli bencés közösség által készített feszületet helyeztek el a barlanglakás belsejében.
A Tihanyi Bencés Apátságot 1055-ben megalapító I. András király feleségével, Anasztázia kijevi hercegnővel együtt bizánci szertartású papok is érkeztek annak hazájából Magyarországra. Egy csoportjuk a tihanyi bazalttufába vájt barlangokban telepedett le, ahol a nyugati keresztény bencés szerzetesekkel együtt éltek - áll a helyszínen átadott tájékoztató füzetben, amely szintén a projekt részeként készült.
A szerzetesek a békéért imádkoztak, a hely pedig máig olyan lelki útravalót kínál, melyet "érdemes hazavinni" - hangsúlyozta Nacsa Lőrinc.
Mihályi Norbert Jeromos, a Tihanyi Bencés Apátság perjele beszédet mond a tihanyi barátlakások felé vezető úton, az imádságos táblák kihelyezése alkalmából tartott rendezvényen 2024. október 28-án. Mellette Nacsa Lőrinc (KDNP) országgyűlési képviselő, vallásturizmusért felelős miniszteri biztos és Kontrát Károly fideszes országgyűlési képviselő. MTI/Katona Tibor
Mihályi Norbert Jeromos, a Tihanyi Bencés Apátság perjele az emelte ki, hogy a barátlakások közel ezer éve megszentelt helyként léteznek, ahol a 13. századig éltek szerzetesek.
Kontrát Károly, a térség fideszes országgyűlési képviselője a fizikai és lelki menedék jelentőségét hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a lelki béke megteremtése egyre többeknek fontos | Új imádságos táblákat avatott a KDNP-s miniszteri biztos Tihanyban | Imádságos táblákat helyeztek el a tihanyi barátlakások felé vezető úton. A vallásturisztikai célpontok üzenetet hordoznak, gondolatokat ébresztenek – fogalmazott Nacsa Lőrinc (KDNP) országgyűlési képviselő, vallásturizmusért felelős miniszteri biztos. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/uj-imadsagos-tablakat-avatott-a-kdnp-s-miniszteri-biztos-tihanyban/439095 | null | true | null | null | Hírklikk |
Több alkalommal is meghosszabbították korábban a vádemelés előkészítését a Sukoró-ügyben, az illetékes főügyész lapunknak ezt mindannyiszor a bizonyítékok szükséges és külön-külön értékelésével, illetve a „végintézkedések elkészítésével” indokolta. Azzal kapcsolatban, hogy végül mind a kilenc gyanúsított ellen vádat emelnek-e majd, vagy egyes személyek esetében esetleg (ahogyan azt korábban sejteni lehetett) megszüntethetik az eljárást, Keresztes Imre lapunknak pár hete még azt mondta: „amíg még nincs döntés, bármi elképzelhető.”
A Népszabadság korábban beszámolt már arról, hogy több forrásunk szerint a Központi Nyomozó Főügyészség a volt kormányfő Gyurcsány Ferenc esetében – annak megalapozatlansága miatt – egyszer már a gyanúsítás ejtését javasolta a tavaszi időszakban, a legfőbb ügyészség azonban mindenképpen vádemelést szorgalmazott. Ezt a híresztelést akkor a vádhatóság illetékesei a leghatározottabban cáfolták.
„Az ügyben hozott mostani határozatok tartalmát először az érintetteknek és jogi képviselőiknek kell megismernie, ezért szorítkoztunk egyelőre csak a tények közlésére” – fogalmazott lapunknak Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. A vádhatóság irányítója a Népszabadságnak azon kérdésére, miszerint nem érzi-e blamázsnak a volt kormányfő meggyanúsítását, majd az ellene indult eljárás megszüntetését, Keresztes azt válaszolta: „egyáltalán nem kellemetlen, de a kérdést sem nagyon értem”. A főügyész lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta: helyénvaló, ha a törvény előtti egyenlőség alapján járnak el; ebben az ügyben is szerinte fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nem Gyurcsány Ferenc az egyetlen, akivel kapcsolatban bizonyítottság hiányában szüntették meg az eljárást. „Azt gondolom, ez rendjén van!” – tette hozzá a főügyész.
Keresztes Imre lapunk azon kérdésére, hogy lesz-e, lehet-e következménye az ügyészi szervezeten belül az ügynek és eredmény(telenség)ének, a vádhatósági vezető azt mondta: az eset nem példa nélküli, hiszen a vádemelés nem azonos bizonyítottsági szint a gyanúsítással. „Ha figyelik az eljárásokat, nem egy ügyben fordul elő, hogy van a gyanú, ami alapján megindul egy eljárás, és van a megalapozott gyanú, amely alapján már meg lehet szólítani valakit; és végül a vádemelés, a megfelelő bizonyítékok alapján. Éppen azt tekintjük törvényesnek, hogy a megalapozott gyanú alapján ne lehessen vádat is emelni. Hiszen van a védekezés, amelyet előterjesztenek és amelyet ellenőrizni kell. Ha pedig a bűncselekmény nem bizonyítható, akkor az a helyes, ha az eljárást megszüntetik” – fogalmazott Keresztes Imre.
A főügyész elmondta még, hogy a határozatokkal szemben panaszt lehet tenni – ezt bizonyos érintettek azért kérhetik például, hogy ne bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányában szüntessék meg az eljárást –, ezeket a panaszokat pedig a felsőbb vádhatósági szerv, vagyis a Legfőbb Ügyészség bírálhatja majd el. | Belföld: A főügyész a Gyurcsány elleni eljárásról: egyáltalán nem kellemetlen | Nem érzi kellemetlen blamázsnak a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, hogy a meggyanúsítás után megszüntették az eljárást Gyurcsány Ferenc ellen. Keresztes Imre főügyész a törvény előtti egyenlőségre és a törvényességre hivatkozott. Azt gondolom, ez rendjén van - tette hozzá lapunknak. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/fougyesz_a_gyurcsany_elleni_eljaras_megszunteteserol___egyaltalan_nem_kellemetlen_-1319803 | 2012-07-20 18:18:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
V. Fehér József
2009.02.12. 23:00
Békéscsaba fideszes vezetői szerint fél áron kótyavetyélték el szocialista elődeik a városban található egykori Dugonics laktanya területét, ráadásul az ingatlant kezelő vállalkozás – amelynek létrehozásánál Tóth Károly MSZP-s képviselő is segédkezett – több tíz millió forintos tartozást halmozott fel, amelynek kifizetése az önkormányzatra hárulhat. Az országos rendőrfőkapitány nyomozást rendelt el a történtek miatt.
Nyomozást rendelt el az országos rendőrfőkapitány a békéscsabai Jamina Innovációs Kft.-vel szemben, amelynek lefolytatására a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot jelölte ki. A társaságot még a megyeszékhely előző, balliberális többségű önkormányzata idején alapították, s a körülötte bábáskodók között bizottsági elnökként jelent meg Tóth Károly szocialista országgyűlési képviselő. A jelenlegi, fideszes városvezetés hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt tett büntetőfeljelentést ismeretlen tettes ellen, ugyanis – állításuk szerint – a volt Dugonics laktanyát megszerző korlátolt felelősségű társaság jelentős vagyonvesztést okozott a városnak.
Az egykori több mint tízhektáros honvédelmi objektum, amely bezárása után Békéscsaba tulajdonába került, a különböző értékesítések során összesen 60 millió forintért jutott magánkézbe. A feljelentés szerint a vagyonkezeléssel megbízott akkori tagok a piaci ár feléért értékesítették a területet. A tizenöt részre felosztott vagyonból a cég tizenkettőt igen hamar továbbadott. A mostani önkormányzat legfőbb gondja az, hogy a vételárból 17 millió forintot a mai napig nem kapott meg. Feltűnő, hogy a bevételből 25 millió forintot a kft. azelőtt kölcsönadott, hogy ténylegesen tulajdonos lett volna. A feljelentők szerint a vagyonkezeléssel megbízottak kötelességüket megszegték, így összességében 50 milliós vagyoni hátrányt okoztak.
A cselekmények büntetőjogi megítélése során az elfogultság gyanúja azért merülhetett fel, mert a történet szereplői befolyásos balliberális politikusok.
Pancsira Zsolt, a Jamina Innovációs Kft. ügyvezetője az események során mindvégig igyekezett kapcsolatot tartani a tulajdonosokkal, így az önkormányzattal is. Sajtónyilatkozatából kihámozható: szerinte a bajok legfőbb okozója, hogy a jobboldali városvezetés nem óhajtja az eltervezett beruházásokat megvalósítani. Ő szívesen beszélne elgondolásaikról, ám erre szerinte a helyi hatalmat immáron két esztendeje gyakorlók nem kíváncsiak. Mint mondja, az sem segített a cégen, hogy majdnem egy évig ügyvezető nélkül léteztek. Inkubátorház is lehetne a volt Dugonics laktanya helyén, de önkormányzati partnerség nélkül már a pályázat benyújtásának sincs sok értelme.
– Tudtommal 35 millió forintos jelzálogot jegyeztek be a társaság maradék ingatlanára, s közel a végrehajtás – nyilatkozta lapunknak Vantara Gyula polgármester. – Követel tőlük az adóhatóság, a víz- és a gázművek, komoly kintlevőségeik vannak, és nálunk sem egyenlítették még ki a tartozást. Vajon a jelzálogjogosultaktól felvett 35 milliót mire használták? Nem vigasz, hogy országos központjuk ellen hamarosan felszámolás indul.
A fideszes polgármester elmondta, hogy nem áll szándékukban fizetési halasztást adni az ügyvezetőnek. Vantara Gyula csak akkor hajlandó tárgyalni, ha az említett adósságot rendezik feléjük. Hogy a cég kintlevőségei nem jönnek be, s gazdasági helyzetük ellehetetlenül, az előzmények ismeretében nem hat a meglepetés erejével. Megtudtuk azt is, hogy a nevében innovációs alakulat tevékenységi körét már eleve hibásan határozták meg, ezért később ötszörös illetéket fizettek. A társaság az idők során papíron 160 milliós forintos árbevételt produkált, ám ez különös módon nem csökkentette a tartozásait. Nem hétköznapi gyakorlat az sem, ahogy a kft. már az adásvételi szerződés hivatalos dátuma előtt kölcsönszerződést kötött az egyik vásárlóval.
A lapunk birtokába jutott információ szerint Tóth Károly országgyűlési és önkormányzati képviselő (MSZP) – Pancsira Zsolt aláírásával – egy ajánlatot vitt a feljelentést jegyző ügyvédhez. Az ajánlat lényege az volt, hogy a tartozás a város felé természetben is elképzelhető lenne. Az ügyvéd jelezte a politikusnak, hogy képviselőként nem ildomos olyasmit támogatni, ami hátrányos településének. Az ügyvéd kérte, hogy a város ne vásároljon meg olyan területet kétszeres áron, amelyet egy évvel korábban fele áron adott el. A város érdeke az „innovációs” érdekeltségben még egyáltalán meglévő vagyon visszaszerzése, különös tekintettel arra, hogy az – indokolatlanul – ár alatt került privát kézbe.
A cég ügyeiről nehéz új információkhoz jutni, mintha már nem is léteznének. Ennek ellenére megjósolható, hogy ez lesz a közelgő választási kampányok egyik legkényesebb témája a térségben. | Felszívódott békéscsabai vagyon | Békéscsaba fideszes vezetői szerint fél áron kótyavetyélték el szocialista elődeik a városban található egykori Dugonics laktanya területét, ráadásul az ingatlant kezelő vállalkozás – amelynek létrehozásánál Tóth Károly MSZP-s képviselő is segédkezett – több tíz millió forintos tartozást halmozott fel, amelynek kifizetése az önkormányzatra hárulhat. Az országos rendőrfőkapitány nyomozást rendelt el a történtek miatt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/02/felszivodott-bekescsabai-vagyon | 2009-02-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2017 óta több mint ezermilliárd forint értékben ígért el vagy fizetett ki a magyar állam támogatásokat akkumulátoripari beruházásokra. Az ágazat Magyarországra telepítése azonban nemcsak ezért költséges, hanem azért is, mert a nagyobb gyárak működéséhez komoly infrastruktúra-fejlesztésekre is szükség van, amelyeket szintén a magyar állam fizet.Péntekenjelent meg egy nagyobb cikkünk arról, hogy kik lehetnek az akkugyártás hazai felpörgetésének legnagyobb nyertesei. Ehhez megpróbáltuk összegyűjteni, milyen, az akkumulátoriparhoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztéseket jelentettek be az elmúlt években, mennyibe kerültek, és kik nyerték az azokra kiírt közbeszerzéseket.Számos, már bejelentett beruházásnál még nem hirdették ki a közbeszerzések győzteseit, akadt azonban tizenhárom olyan, amelyekről már minden adat elérhető. A víziközmű-, közút- és vasútfejlesztések között ilyen projektek vannak:A tizenhárom beruházás összértéke 260 milliárd forint, azokat egyetlen kivétellel önállóan vagy egy konzorcium részeként a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft. vagy V-Híd kivitelezheti.Az erről szóló teljes cikkünketitt lehet elolvasni. | 12 állami beruházás, 251 milliárd forint, egyetlen nyertes. Ki lehet az? | Több százmilliárd forintot költ az állam az akkugyáraknak szükséges infrastruktúra kiépítésére, megpróbáltuk összegyűjteni, kik nyernek az ezekre kiírt közbeszerzéseken. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/10/20/akkumulatorgyartas-akkugyar-meszaros-lorinc-infrastruktura-vizikozmu-vasut | 2024-10-20 09:27:24 | true | null | null | Telex |
Az Alexandra könyváruház hálózat tulajdonosa saját központi e-mail címéről küldött körüzenetet a könyvesboltok dolgozóinak, melyben azzal vádolta meg őket, hogy miattuk ment csődbe a vállalkozás. Emiatt kell most felelnie.
A Rainbow Üzletlánc Kft. üzemeltette azokat a boltokat, amelyek dolgozói most bíróság elé állították Matyi Dezsőt.
Azt állítják, hogy Matyi Dezső központi e-mail címéről olyan kör-e-mailt küldött az Alexandra könyvesboltosoknak,
mely a feljelentő társaság társadalmi megbecsülésének megsértésére, csorbítására alkalmas valótlan kifejezéseket tartalmazott" - olvasható a Fővárosi Törvényszék közleményében.
A feljelentés szerint ez „az üzenetüzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csődbűncselekménnyel és egyéb bűncselekményekkel” vádolja meg őket, ezért rágalmazás miatt feljelentették Matyi Dezsőt. | Rágalmazással vádolják Matyi Dezsőt | Az Alexandra könyváruház hálózat tulajdonosa saját központi e-mail címéről küldött körüzenetet a könyvesboltok dolgozóinak, melyben azzal vádolta meg őket, hogy miattuk ment csődbe a vállalkozás. Emiatt kell most felelnie. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2017/11/hamarosan-elerkezik-az-alexandra-konyvaruhaz-tulajdonosanak-targyalasa-azzal-ragalmazta | 2017-11-24 14:38:00 | true | null | null | Origo |
A Lezsák által vezetett szervezet ifjúsági tagozatának egyik elnökségi tagja bemásolta egy dokumentumba a Digitális Jólét Programról megjelent híreket. 100 oldalból legalább 90 oldalt ezek tesznek ki a Bosnyák Dániel által leadott „tanulmányban”.
Novemberben kiderítettük, hogy az Országgyűlés fideszes alelnöke az elmúlt három évben 24 tanulmányt rendelt különböző témákban összesen 5,4 millió forintért. A közpénzből fizetett dolgozatok között megtalálható Földi László eszmefuttatása a migrációról, és Lezsákhoz kötődő emberek változatos művei.
Zarándokturizmusról, Kiskunfélegyháza pártidentitásáról, és a Homokhátság vízutánpótlásáról is rendelt tanulmányokat Lezsák
A kaszárnyák kifosztását, fegyveres önvédelmet indítványoz Földi László az Országgyűlés alelnökének készült tanulmányában
A fentiekhez hasonlóan közadatigénylésben kértük ki az Országgyűlés Hivatalától “A Digitális-jólét program alkalmazásának lehetőségei a gyakorlatban” című tanulmányt is.
Bosnyák Dániel 200.000 forintot kapott a 100 oldalas műért (oldalanként 2.000 Ft), ami önmagában – és pláne a tanulmányírás területén – nem kirívó összeg, de másolásért kicsit soknak tűnik. Ugyanis a 100 oldalból nagyjából 90-et MTI-hírekből és a kormany.hu-n megjelent tudósításokból ollózta össze a szerző.
Nem csak idézgetett egy kicsit innen-onnan, hanem teljes egészében és szó szerint átvette a hivatalos híreket. Bosnyák olyan buzgósággal nyomogatta a CtrlC+CtrlV-t, hogy még a cikkek eredeti megjelenési időpontját is bemásolta a Lezsáknak írt “tanulmányba”.
Bosnyák Dániel nem akarta eltitkolni, hogy nem minden oldal a saját munkája: rögtön a dolgozata elején közli, hogy “Az írásomban összegyűjtöttem és egy dokumentumba foglaltam az összes cikket és hírt kép és videó nélkül, amely a DJP (Digitális Jólét Program – a szerk.) honlapján megjelent egészen 2017. augusztus 18-ig. Ezek közé a cikkek közé kelve írom meg gondolataimat és javaslataimat sokszor mint egy fajta (sic!) reakció vagy mint kiegészítése esetleg értelmezése az adott cikknek.”
Bosnyák pár cikk közé valóban írt néhány sort, de legtöbbször megszakítás nélkül követik egymást a bemásolt hírek arról, hogy éppen hol mit mondott és csinált a DJP felelőse, Deutsch Tamás, és egyéb illetékesek.
Bosnyák Dániel saját mondatai bevezetővel, összegzéssel és nagy jóindulattal sem tesznek ki 10 oldalnál többet a 100-ból. Legalább 90 oldal kopipészt a 200 ezer forintos tanulmányban, amit Lezsák a köz pénzéből rendelt.
A dolgozatot író Bosnyák Dániel a Lezsák által vezetett Nemzeti Fórum ifjúsági tagozatának, az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért (IKoN) elnökségi tagja.
A „tanulmány” itt olvasható. | A kormány honlapján megjelent hírekből összeollózott tanulmányt vett Lezsák Sándor 200 ezer forintért | A Lezsák által vezetett szervezet ifjúsági tagozatának egyik elnökségi tagja bemásolta egy dokumentumba a Digitális Jólét Programról megjelent híreket. 1 | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/03/19/a-kormany-honlapjan-megjelent-hirekbol-osszeollozott-tanulmanyt-vett-lezsak-sandor-200-ezer-forintert/ | 2018-03-19 14:29:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Világrendetlenség - ezzel a címmel jelent meg Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója legújabb könyve, melyet a Terror Házában mutattak be csütörtökön. Schmidt Mária az esszékötetről korábban, a Mandinernek adott nagyinterjújában is beszélt, hangsúlyozva, mielőtt egy új rend kialakulna, mindig a rendetlenség az úr, erre utal a cím.
"Sajnos a Nyugaton eluralkodott az a gondolkodás, amely szerint nem számítanak a gyökereink, a kultúránk és a keresztény értékrend. Ez otthontalanná teszi az embert, elidegenedetté. Mert ha az ember sehol nincs otthon, akkor idegenül mozog, nem érzi a felelősséget a saját és közössége jövője iránt" - hangoztatta .
Laudációjában Giró-Szász András történész, politológus elöljáróban úgy fogalmazott: "egész testtartásom a vitára alapul, a kötet mondandójával és a logikájával azonban teljes mértékben egyetértek". Milyen Európa és a világ, miért ilyen, milyenek vagyunk benne magyarok, s mit tehetünk a jövőnk érdekében? - egyebek mellett e kérdésekre keresi a választ szerinte a szerző, illetve arra, mit tehetünk a járványok és a háborúk korában,
milyen szerepet játszik az Egyesült Államok, Kína vagy a zsákutcás Európai Unió?
Szerinte a kötet címe jól jellemzi mindennapjainkat, illetve a minket körbevevő világot. Szólt arról is: a mások által a mi sorsunkat elrontó helyzetben vagyunk, a világ az érdekeink ellen van, de a hírek, a történések tálalása alakítja ki a nézőpontunkat. A probléma az, hogy a világban a széles nyilvánosságot alakítók nem a valós problémákról szólnak, akik pedig az igazságot akarják bemutatni, szalonképtelennek nyilvánítják, megpróbálják idiótának, barbárnak és szélsőségesnek bélyegezni. Ezt gépezetük segítségével általános nézetté teszik: megtévesztik a társadalmat.
Hangsúlyozta: a mai woke-ok, szinte a nácikat és a kommunistákat másolva száműzik Istent és a hitet a mindennapjainkból, támadják a társadalmat integráló hagyományos intézményeket, a családot, a kollektív emlékezetünket. Mindez szerinte kulturális identitásválságot generál, helyére a pénzt és a fogyasztást helyezi ez az irányzat.
A kötet szerinte választ ad arra, mi hozza össze a kereszténységet és a keresztény civilizációt, az angolszászok sajátos, brit proxy-szimbózisát, a kínaiak nyugodt, szívélyes, de kíméletlen birodalom-tudatát, a szolgaiság, a leplezett érdekek és a németek mélyrepülése miatti európai vergődést, s mindezek között
a magyar válasszal él, ami ebben a viharban a felszínen tarthat minket.
Giró-Szász szerint a hatalomra jutott újpogányok, az egyetemek, a nyilvánosság és a tudomány elfoglalásával nemzedékeket tévesztettek meg. A világ azonban változóban: a magyar kormány feladata, hogy felkészítse az országot az új korszak kihívásaira, új válaszokat találjon, s merjen nemet mondani a meghaladott, érdekeinket nem szolgáló elképzelésekre. Leszögezte: nekünk a nemzetállami lét az egyetlen reményünk a túlélésre Európában!
Az esszékötet szerzőjével Szabó László kommunikációs szakember moderálásával Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor, az intézet stratégiai igazgatója beszélgetett az esemény keretében.
Schmidt Mária mindenekelőtt aláhúzta: "Nem az a szándékom, hogy provokáljak, de kérdéseket fogalmazok meg, hogy másokat is kétkedésre késztessek. Arra, hogy ne fogadjuk el az egyszerű választ, amit le akarnak nyomni a torkunkon!
Ma a világban a fősodor számára kellemetlen kérdésekre azonnal a megbélyegzés és a ledorongolás jön, ami az emberek nagy részét visszatartja attól, hogy meg merje kérdezni a nyilvánvalót."
A főigazgató utalt egyebek mellett a Covid-körüli kérdőjelekre, majd megjegyezte: abban a világban, ahol nem lehet, nem merünk kérdéseket feltenni, ott nincs szabadság.
Kifejtette: "Leltárkészítési szándék van bennem, miben vagyunk, mivel nézünk szemben. A kereszténységről olyan könnyedén mond le a nyugati világ, de mi vagyunk, lennénk nélküle? Mire tudunk támaszkodni, ha ez nincsen? Felelőtlenség lebontani egy kerítést, amiről nem tudjuk, miért épült. Nagyon úgy néz ki, nem tudunk semmit a helyére állítani, a hitetlenség pedig végül is a nihilizmusba torkollik bele, nihilista emberek nem gondoskodnak a jövőjükről, ez egyre inkább jellemző a nyugati országokra."
Békés Márton később rámutatott, idézve a szerzőt:
mégis, a kereszténység győzelmére fogadok".
Schmidt egy felvetésre kitért arra is, reméli, azok is elolvassák a könyvet, akik mást gondolnak a világról. Schmidt Mária szerint probléma, hogy egyre inkább hiányoznak a viták. Ugyanakkor bátorság is kell, "sunnyogásból nem lehet megvédeni a várat". Továbbra is van egy elit Magyarországon, ami a másik oldalt, nevezetesen a jobboldalt nem tartják vitaképesnek, nem ismerik el a teljesítményét, fejtegette.
Békés Márton úgy véli, ez a kötet a jelenben lévő, mégis hihetetlenül távlatos válaszkísérlet a jövőre vonatkozóan. Továbbra is korszakhatáron vagyunk szerinte, sőt, ez határkorszak, az ugyanakkor kérdéses, meddig tart. Mindazonáltal a történész felvetette, talán már nem csak romokon, hanem új vetésen is járunk.
Utalt arra is, ma a világban eluralkodott elitmeggyőződés miatt egyfajta kérdéstilalom van a minket érintő fontos ügyek terén, amiből egyre több vetődik fel, az energia, a járvány, az orosz-ukrán háború kapcsán. Utóbbi nyomán, utalva a minket érintő kritikákra, "ma mi, magyarok vagyunk azok a »hülyék«, akik a szemünknek hiszünk, s azt el is mondjuk". Korjellemző, hogy ez ma provokációnak számíthat.
Békés szóba hozta azt is,
a jobboldali erőknek falanxba kell rendeződniük, egymást is támogatva, akár megdicsérve. Nyugaton ebből a szempontból tragikus a helyzet.
G. Fodor Gábor szerint ez a könyv a Nyugat végéről szól, kendőzetlen egyenesség és nyersességgel.
Csak a gyerekek, a részegek és a magyarok mondhatják ki az igazságot a világ állásáról.
A császár tényleg meztelen" - fogalmazott. Nehéz olvasmány, igénybe veszi az olvasót, vitára késztet.
Nyugatról gyereksorban akarnak tartani bennünket, akik nem szólhatnak bele a nagyok dolgában, szerinte így ez a könyv afféle rendteremtési kísérlet, arra vonatkozóan, hogyan lehetne ránézni egy rendezett világra. "Intellektuális szuverenitási harc folyik. Itt, Európa ezen a felén is gondolkodó emberek élnek, akik képesek válaszokat adni az életünket érintő kérdésekre. Ez a könyv méltóságot, érveket adó fegyver ebben a küzdelemben" - fogalmazott.
Megjegyezte azt is, aligha fordítják majd le a kötetet németre vagy más nyugati nyelvre, nem baj: majd lefordítják kínaira. A szerzőt idézve G. Fodor Gábor hangsúlyozta: a nacionalizmus jog a partikularizmushoz. Az univerzalizmus helye például a kereszténységben, a szeretetet tanító hitben van, a politika ezzel szemben a partikularizmusokról szól. Vagyis arról kellene szólnia.
A teljes rendezvény itt megtekinthető: | Schmidt Mária a Nyugatról: A hitetlenség a nihilizmusba vezet | Világrendetlenség címmel jelent meg a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötete, amit csütörtökön mutattak be. Erős mondatokból nem volt hiány. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/schmidt-maria-a-nyugatrol-a-hitetlenseg-a-nihilizmusba-vezet | null | true | null | null | Mandiner |
Már meghozott támogatási döntést vont vissza a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az egyik észak-magyarországi uniós pályázatnál, majd az értékelésekbe utólag belenyúlva átrendezte a nyertesek körét - derül ki az [origo] birtokába jutott dokumentumokból.
Az ÉMOP-2.1.1/E-12 jelű pályázatot az egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztésére írták ki, tehát olyan projektekhez lehetett belőle pénzt igényelni, amelyek egészségügyi szolgáltatásai potenciálisan vonzhatják a külföldi és hazai pácienseket. A keret hárommilliárd forint volt.
A pályázatokat Észak-Magyarországon lebonyolító regionális fejlesztési ügynökség, a Norda 2012. december 7-én készült el a pályázatok értékelése alapján összeállított támogatási javaslatával. Az NFÜ irányító hatósága (IH) három nappal később jóváhagyta a javaslatot, január elején pedig felhívta a Nordát, hogy rögzítse a döntést a rendszerben. Pár napra rá azonban azt az utasítást küldte, hogy az értékeléseken elvégzett minőségbiztosítás nyomán több pontszám megváltozott, emiatt a már véglegesített adatokat át kell írni.
Mindez abból a felterjesztő levélből derül ki, amelyet a Norda az IH-nak küldött január 15-én. Ebben a regionális ügynökség vezetője kifogásolta, hogy a változtatási kérelem a döntés után született, és eltért az eljárási szabályoktól. A minőségbiztosítás bevett gyakorlat ugyan, de az eredménye miatti módosításra a projektkiválasztási útmutató szerint csak úgy van lehetőség, ha a minőségbiztosítás eredményét, az indoklással együtt, még a döntés előtt 10 nappal közlik a regionális ügynökséggel, és azzal együttműködve módosítják az előterjesztést. Szignifikáns eltérés esetén ráadásul nemcsak a hibásnak találtat, hanem az összes pályázatot újra kell értékelni - áll a levélben.
Egy árulkodó screenshot
A fent leírtakat támasztja alá az az általunk megismert, január 15-ei belső e-mail, amelyben az NFÜ egy menedzsere a minőségbiztosított pályázatok értékelésének cseréjére és a jóváhagyott döntések visszavonására kérte a Norda divízióvezetőjét. A válaszban a divízióvezető kifogásolta, hogy egy héttel korábban még jóváhagyták a javaslatot, egyúttal jelezte, hogy hiába vonják vissza és javítják az értékeléseket, a pályázók a tájékoztatási felületen már láthatják az eredeti eredményt.
A jelek szerint az NFÜ menedzserét ez a lehetőség nem nyugtalanította, pedig az aggály megalapozott volt: a pályázók nemcsak láthatták a később visszavont és átírt pontszámokat, hanem legalább egyikük rögzítette is a számítógépe képernyőjén látható értékelést. A screenshotot lementette, és amikor később azzal szembesült, hogy az értékelés helyére új verzió került fel, melyben a saját projektjének a pontszáma csaknem 30 ponttal (37 százalékkal) csökkent, akkor magyarázatot kért. A Nordának írt, szintén a birtokunkba került levélhez az érintett cég vezetője csatolta a képernyőmentést is.
Átnyúltak az ügynökség feje felett
A Nordánál január 22-én készült egy feljegyzés arról, hogy a hivatalos felterjesztő levélre egészen addig nem érkezett válasz az NFÜ irányító hatóságától. Egyebek mellett azt rögzítették e feljegyzésben, hogy 16-án az IH egyik osztályvezetője a Norda tájékoztatása nélkül, saját kezűleg elvégezte az értékelések és a döntések módosítását a rendszerben. A feljegyzés elkészülte után néhány héttel a Norda vezetőjét indoklás nélkül felmentette az NFÜ.
A történtek elkönyvelhetők lennének akár egyszerű eljárási szabálytalanságként is - bár az sem lebecsülendő jelentőségű, mert az általunk megkérdezett, EU-s támogatási ügyekben járatos szakemberek szerint egy ilyen bőven elegendő ahhoz, hogy egy későbbi uniós ellenőrzésen megbukjon az egész pályázat, és az államnak vissza kelljen fizetnie a teljes támogatási összeget. Az efféle ellenőrzések nagyon szigorúak, már csak azon jól felfogott uniós érdekből is, hogy a visszacsorgó pénzek a közös kasszát gyarapítják - jegyezte meg az egyik, neve elhallgatását kérő forrás.
A számolás sem stimmel
Több jel utal ugyanakkor arra, hogy az utólagos minőségbiztosítás éppen hogy hibákat hagyott maga után rendszerben - mintha egyes cégek lepontozása lett volna a cél. Két vesztes pályázó is arra panaszkodott a Nordának, illetve az NFÜ-nek írt levelében, hogy a pályázata értékelésében számszaki tévedés csökkentette a neki jogosan járó pontszámot. Az egyik a képernyőmentést elvégző pályázó esete, akinél az új értékelésben egyszerűen nem vették figyelembe a megteremteni vállalt munkahelyek számát, nulla pontot adtak erre a szempontra. A másik esetben pedig a két értékelő pontszámának átlagolása helyett az alacsonyabb pontszámot írták be - ez utóbbi projekt emiatt esett ki a támogatást elnyerő első négyből.
Nehéz elképzelni, hogy egy többszörös ellenőrzés beépítésével kialakított rendszerben ilyen gyermeteg hibák véletlenül előfordulhassanak. Ráadásul az előbbi esetben éppen az állítólagos minőségbiztosítás során rontották el a korábban jól számolt pontszámot, ami legalábbis megkérdőjelezi, hogy valóban az első értékelés minőségével lett volna gondja az NFÜ-nek.
Változtatás nem történt. Akkor sem
Az NFÜ az eljárás szabályosságát firtató kérdéseinkre tagadta, hogy bármi rendellenes történt volna. "A támogató döntés a Közreműködő Szervezet előterjesztése és a minőségbiztosítás alapján, azok feldolgozása után született, változtatás a döntésben nem történt" - áll a válaszban. A sajtóosztály ugyanezt ezt ismételte meg a változtatást igazoló dokumentumokat megemlítő újabb érdeklődésünkre is.
Arra a felvetésre, hogy hogyan jelenhetett meg a végső értékelés a pályázók tájékoztatására szolgáló felületen, ha valóban nem született még meg a döntés, a következő választ kaptuk: "A pályázók a saját projektjeikkel kapcsolatos minden releváns adatot, információt elérnek és megtekinthetnek saját EMIR rendszer felületükön keresztül. A számukra aggályosnak tartott döntésekkel szemben pedig kifogás benyújtására van lehetőségük." A kifogásokról, mivel kivizsgálásuk folyamatban van, jelenleg nem adható tájékoztatás - áll a válaszban.
Kizárólagos megbízás nemzetgazdasági érdekből
Egy NFÜ-közeli forrás szerint a regionális ügynökségek korábban olyan tájékoztatást kaptak, hogy nemzetgazdasági szempontból indokolt, hogy az értékeléseket egyetlen külsős cég végezze, ez pedig a BDO Magyarország. Azóta a nemzetközi tanácsadó cég magyarországi leányvállalata végzi az újonnan kiírt pályázatok értékelését, és a korábban kiírtak minőségbiztosítását.
A kizárólagos megbízást firtató kérdésünkre az NFÜ annyit válaszolt, hogy az értékelést végző alvállalkozókkal a regionális ügynökségek szerződnek. Forrásunk szerint ez ugyan igaz, de csak azzal a céggel köthetnek szerződést, amelyet az NFÜ jóváhagy - az előírás pedig az, hogy a BDO-val kell szerződniük. Megismételt kérdésünkre, melyben a konkrét nemzetgazdasági érdeket is tudakoltuk, az NFÜ ismét nem válaszolt érdemben, csak annyit írt, hogy "az értékelők kijelölését az IH vezetője végzi".
A BDO-t is megkerestük, a cég nem akart nyilatkozni a kérdésről. Az NFÜ honlapján a szerződések között egy olyat találni, amelyet a szervezet a BDO Magyarországgal kötött, eszerint a turisztikai fejlesztések pályázataival kapcsolatos tanácsadási tevékenységért a cégnek 28,8 millió forint jár a 2011 májusa és 2012 augusztusa közötti időszakra. | Kihirdették a nyerteseket, de leszóltak a központból | Az eljárási szabályokat felrúgva utánanyúlt egy már lezárt pályázatnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, és átírta a pontszámokat. A vesztes pályázók nyilvánvalóan téves pontszámítási módszerekre panaszkodnak. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20130222-unios-palyazatok-bundagyanu-az-nfu-eljarasaban.html | 2013-02-26 07:05:00 | true | null | null | Origo |
A Magyar Közlönyből derül ki, hogy a kormány módosította és már hatályba is léptette a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló korábbi rendeletét.
Az újabb rendelet sem nevesíti a céget, de egyértelmű, hogy ismét a Liberty Steel megregulázása a cél: a kormány saját korábbi rendeletét egészítette ki
- írja a rendeletet kiszúró 24.hu.
A döntés előzménye, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a minap felszólította az acélipari vállalatot, fizesse ki a Dunai Vasmű dolgozóit, tegyen eleget törvényi kötelezettségének. A szaktárca jelezte, az indiai-brit cégcsoport tavaly június végéig jelentős kormányzati támogatást kapott, ám
a Liberty nem tartotta be a Dunai Vasmű fejlesztéséről szóló ígéreteit, a termelés újraindításával kapcsolatos kötelezettségeit, hitegette a közvéleményt.
A kormány újabb döntése értelmében felszámolhatják a Liberty-cégeket;
ha nem tudja rendezni a tartozásait és a munkavállalók kifizetését, akkor a Fővárosi Törvényszék felszámolási eljárást indíthat;
a cég ideiglenes vagyonfelügyelője köteles jelezni, ha a cég nem képes eleget tenni pénzügyi kötelezettségeinek, és a bíróság az eljárásról dönthet (a döntés végrehajtása gyors és nincs fellebbezési lehetőség);
a munkavállalók bérét a Bérgarancia Alap kifizetheti, amíg a cég nem rendezi a helyzetét. | Felszámolják a Libertyt, ha nem fizeti ki a dolgozókat | A kormány ismét úgy módosította a dunaújvárosi Vasmű tulajdonosát érintő rendeletet, hogy nem nevezte meg a céget. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/dunai-vasmu-liberty-rendelet-felszamolas.799563.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Miután közpénz felhasználásáról van szó, közérdekű adat, hogy a kormány a kvótaellenes népszavazás jelenleg is zajló kampányában pontosan mire költ, és mennyit. Az erről szóló adatokat részletesen ki kell adni, ha valaki kéri – mondta lapunknak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.
A kormány viszont továbbra is titkolja a tájékoztatás részletes költségeit, noha erre többször is rákérdeztünk. Csak annyit lehet tudni, hogy több mint 3 milliárdos keretösszeg áll rendelkezésre, ebből viszont más kampányokat is fedeztek, például az adócsökkentés vagy az otthonteremtés ügyében is ebből a pénzből tájékoztatták az embereket. Vagyis nemhogy a részleteket nem tudni, még azt sem, hogy a népszavazás kampányára összesen mennyi pénz ment el eddig. A március elejétől augusztus 10-ig, azaz holnapig szóló vállalkozási szerződést Rogán Antal miniszter Pasa parki szomszédjának érdekeltségébe tartozó két céggel, a Network 360 Reklámügynökség Kft.-vel és az Affiliate Network Kft.-vel kötötték. (Csetényi Csaba érdekeltségei az utóbbi években több milliárd forint állami megbízást kaptak). A Miniszterelnöki Kabinetiroda honlapján a szerződés ugyan szerepel, de a hárommilliárdos keretösszegnél mindössze annyit írnak, hogy „a Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátása”.
Nehezen hihető ugyanakkor, hogy a hónapok óta dübörgő kampányt fedezni lehetne mindössze 3 milliárd forintból, amit ráadásul csak részben költenek erre. Az ország tele van a kvótaellenes népszavazás plakátjaival, ahogy az elektronikus és a nyomtatott sajtóban is egymást érik az ezzel kapcsolatos reklámok. Lapunk az ügyben kereste a Miniszterelnöki Kabinetirodát, ahonnan egyelőre nem érkezett válasz, még júliusban viszont azt közölték, hogy „mivel a kényszerbetelepítés elleni népszavazásról indított kormányzati kampány folyamatosan zajlik, ezért a végleges költségekről a tájékoztató akció végeztével, a teljesítési igazolások aláírását követően tudunk információt adni”.
Péterfalvi Attila viszont arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy ilyen esetekben a pontos összegekről már menet közben is tájékoztatni kell, és ezt nem lehet az utólagos elszámolásra hivatkozva megtagadni. Az ügyben kerestük Csetényi Csaba érdekeltségeit is, hogy megtudjuk, mire költöttek és mennyit, de onnan sem kaptunk választ. Mivel a kampány a népszavazás napján, azaz október 2-án este 7-kor ér véget, elképzelhető, hogy az ígért elszámolásra majdnem két hónapot várni kell.
Korábban Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője azt mondta, hogy augusztustól az eddigi hárommilliárdon túl újabb keret nyílik meg a népszavazási kampány céljára. Ezzel viszont a jelek szerint megvárják az eddigi szerződés szerdai lejártát. Érdekesség, hogy mivel a hivatalos kampányrajt csak szombaton lesz (az a népszavazást megelőző 50. nap), így a mostani kormányzati kampány valójában nem is számít kampánynak. Ez azt jelenti, hogy még a választási szerveknek sincs semmilyen beleszólásuk abba, hogy mi történik kampány címszó alatt. | Plusz negyvenmillió Csetényiéknek | Péterfalvi Attila szerint részletesen közölni kellene, hogy mire és mennyit költenek a kampányban. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2016/08/plusz-negyvenmillio-csetenyieknek | 2016-08-09 12:31:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"Magyar Péter a bécsi útjáról szóló posztjában cinikusan vonta kétségbe, hogy a migráció bármilyen közbiztonsági problémákat okozna Ausztriában. Eközben képviselőtársai az Európai Parlamentben egy olyan módosító indítványt szavaztak meg, amely azzal erősítené az uniós migrációs paktumot, hogy további tízmilliárd forintnak megfelelő összeget biztosít rá" - közölte Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője szombaton Facebook-oldalán.
"Ugyanezzel a lendülettel" leszavazták azt, hogy Magyarország végre kapjon pénzügyi támogatást a határkerítésre. A tiszás képviselők utóbb megpróbálták letagadni szavazatuk lényegét , és még szövegértelmezési segítséget is ajánlottak, de a szöveg világos. A szöveg szerint "a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében további finanszírozásra van szükség a Menekültügyi és Migrációs Paktum megfelelő és gyors végrehajtásának biztosítása érdekében; ezért úgy határoz, hogy 2025-re a költségvetési tervezethez képest 25 millió euróval megerősíti a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot, tekintettel arra, hogy az pozitívan járult hozzá a menekültek azonnali támogatásához". A szövegben említett migrációs paktum lényege, hogy szétosztják az Európába érkező bevándorlókat a tagországok között. Azokat, akik ebben nem hajlandóak részt venni, súlyos pénzbüntetésre kényszerítik, ami hazánkat már sújtja is - közölte Dömötör Csaba.
Magyarország mindvégig ellenezte az egész paktumot, összhangban a 2016-os népszavazás elsöprő eredményével. A Tisza képviselői azonban nem ezt tekintik irányadónak.
Nem életszerű, hogy az egyébként kontrollmániás Magyar Péter ne tudná nagyon jól, hogy milyen javaslatokat támogatnak Brüsszelben. Az okokat másban kell keresni. Abban, hogy Manfred Weber és Ursula von der Leyen támogatásának ára van.
Jól látszik, hogy a tiszásoknak mindent meg kell majd szavazniuk, amit elvárnak tőlük, akkor is, ha az káros az országnak. "Hogy is mondták? A néppárt álláspontjára támaszkodni egyfajta kötelesség" - közölte.
Hozzátette:
nem először látunk olyat, hogy liberális EP-képviselők hetykén tagadják azt, amit Brüsszelben megszavaznak. Az MSZP-től a Momentumig komoly hagyomány halmozódott fel ebben. Nem remélhetünk nagy változást, de egy dolgot azért javaslunk: ha legközelebb videót készít, Magyar Péter, nyugodtan tűzzön fel egy Manfred Weber-kitűzőt a tiszás logó mellé. | Manfred Weber és Ursula von der Leyen támogatásának ára van | Ha legközelebb videót készít, Magyar Péter, nyugodtan tűzzön fel egy Manfred Weber-kitűzőt a tiszás logó mellé – javasolta a politikusnak közösségi oldalán Dömötör Csaba, a Fidesz Európai parlamenti képviselője. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/10/manfred-weber-es-ursula-von-der-leyen-tamogatas-ar | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Elmondta, hogy a térségi iroda két szakemberrel működik majd, és hogy a vésztőivel az észak-békési térséget fednék le. Kiemelte, miszerint az iroda a település javára válik, hiszen emeli a kulturális élet színvonalát. | Térségi irodát nyitnak Vésztőn | Három térségi irodát kíván nyitni egy intézmény a jövőben, ezek egyike Vésztőn, a művelődési központban kap helyet – ismertette Karakas Anikó polgármester a képviselő-testület nemrég tartott ülésén, hogy ezzel kapcsolatban folytatott tárgyalásokat az elmúlt időszakban. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kultura/2024/11/nemzeti-muvelodesi-intezet-veszto | null | true | null | null | BEOL |
A névtelenül nyilatkozó források után szerdán Josef Pühringer felső-ausztriai miniszterelnök nyilvánosan is hangot adott a párton belüli elégedetlenségnek. A befolyásos konzervatív politikus az Ö1 rádiónak nyilatkozva azt mondta, az alacsony rangú tisztségviselők számára "arculcsapás" Ernst Strasser és Hella Ranner botránya, s hogy a történtek felett "nem lehet minden további nélkül napirendre térni".
Az ÖVP egy másik neves politikusa, Günther Platter tiroli tartományi kormányfő ugyanaznap védelmébe vette az ÖVP-t. "Tiszta párt vagyunk" - mondta. Cáfolta a sajtóban a Josef Pröll pártelnök-pénzügyminiszter távozásáról megjelent találgatásokat.
Strasser - az ÖVP európai parlamenti delegációvezetője, volt belügyminiszter - azután mondott le, hogy a The Sunday Times című brit lap magukat lobbistáknak kiadó újságírói filmre vették, amint beleegyezett, hogy pénzért közreműködik egy uniós jogszabály módosításában. A felvételen a volt belügyminiszter, EP-képviselő "lobbistának" mondta magát, s hozzátette, hogy ügyfeleitől fejenként százezer euró tiszteletdíjat kap. A pártlistán utána következő, így EP-mandátumának lehetséges átvevőjeként szóba került Hubert Pirker azért került nyomás alá, mert kiderült, hogy egy lobbicéget vezet. Strasser után valamivel több mint egy héttel, kedden Hella Ranner ÖVP-s képviselőnő mondott le, mert a Kurier című osztrák lap azt írta, az EP-ben kapott költségtérítésének egy részét cége adósságának törlesztésére fordította. Ranner tagadja, hogy jogszerűtlenül járt volna el, értesülések szerint a pártvezetés "erőteljes nyomására" adta vissza mandátumát.
Az ÖVP gondjait tetézte, hogy az EP-botrányok kipattanásakor az alkancellár tisztségét is betöltő Pröllt éppen tüdőembóliával kórházban ápolták. A jelenleg is lábadozó miniszter kórházba vonulása óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és a bulvársajtó már arról cikkezett, elképzelhető, hogy Pröll egészségügyi okokból lemond. Pühringer kijelentette, "beszélni szeretne a pártvezetéssel" Pröll felépülése után. Az önkéntes munkát végzők és a tiszteletbeli tagok "felháborodottak és dühösek" amiatt, hogy a fizetett tisztségviselőknél "ilyesmik fordulnak elő" - mondta. | Világ: Korrupciós belviszály robbant ki a kisebbik osztrák kormánypártban | Az Osztrák Néppártban egymás után két európai parlamenti képviselő is lemondásra kényszerült visszaélés gyanúja miatt. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20110330_korrupcio_botrany_ovp | 2011-03-30 12:51:00 | true | null | null | HVG |
Három hete sincs, hogy elfogadták a reklámadó bevezetéséről szóló törvényt, de máris módosítanák. Az adóelkerülés megakadályozása érdekében ugyanis a módosítás csak annak a vállalatnak engedélyezi, hogy a reklámadó alapját a korábbi évek elhatárolt veszteségével csökkentse, amelyik tavaly veszteséges volt vagy nullás eredményt ért el. Új előírás továbbá, hogy a reklámozónak nyilatkoznia kellene arról, adókötelezettség terheli és eleget tesz az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének, sőt akkor is adminisztrálni kell, ha valakinek nincs fizetési kötelezettsége. Ha a reklám közreadója ezt nem teszi meg, az adófizetés a reklám megrendelőjét terheli: havi 25 ezer forintos limit felett 20 százalék a kulcs.
Az RTL szerint a módosítás korlátozza a szabad versenyt, a piacgazdaságot és a sajtószabadságot. Úgy vélik, a törvényalkotó szándéka egyértelműen az, hogy ellehetetlenítse a csatornát.
– Szinte tudni lehetett, hogy ha az eredetileg elfogadott törvényt nem sikerül úgy megfogalmazni, hogy ezt a célt elérje, azt azon nyomban módosítani fogják és még inkább az RTL-re szabják.
Mindez egyértelmű beismerése mindannak, amit mi hetek óta mondunk és a kormányzat hetek óta tagad: ennek a törvénynek semmi köze az arányos közteherviseléshez, a kereskedelmi televíziók műsoraihoz – fogalmaztak, hozzátéve: a törvény célja szerintük az, hogy ne maradjon olyan jelentős médium az országban, amelyet a hatalom nem tud befolyásolni.
– Az eredeti törvényjavaslathoz hasonlóan a most benyújtott módosító javaslat is meglepetésként érte a szakmát, hiszen az indítványt nem előzte meg semmilyen konzultáció – ezt Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója mondta lapunknak. Szerinte a jogszabály új verziója a korábbinál is nagyobb iparági összefogást vonhat maga után, hiszen a reklámok közreadói mellett immár a hirdetőket is bevonja az adófizetői körbe. Hangsúlyozta: noha a már elfogadott törvény alapján sokat lehetett hallani arról, hogy a TV2 megússza a közterhet, valójában szó sincs erről. – Szeretném leszögezni, hogy a reklámadó minden korábbi híreszteléssel ellentétben a TV2-t is érinti, ránk is vonatkozik. Az adóalap csökkentésére vonatkozó lehetőség ugyanis csak annyiban könnyít a helyzetünkön, hogy az idei évben nem kellene reklámadót fizetnünk, mivel az utóbbi években olyan mértékű elhatárolt veszteséget halmoztunk fel. A továbbiakban viszont minket is érintene a közteher, méghozzá nem is kismértékben: jövőre már a 40 százalékos adóval sújtott sávba eshetünk, ami azt jelenti, hogy elérhetjük a hárommilliárdos szintet – mondta Simon Zsolt.
Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a módosítással olyan kört is bevonnának az adózók körébe, ami nem biztos, hogy tényleg jogalkotói szándék volt. – Fizetnie kell például a kis- és középvállalkozói körnek, ha havi 25 ezer forint felett hirdetnek mondjuk a Google vagy a Facebook felületein. Problematikus ugyanakkor az is, ha olyan itthon adózó felületen hirdet valaki, ami nem is kifejezetten médium. Például ha egy álláshirdetésekkel foglalkozó honlapon munkaerőt keresek, és a hirdetésemben szerepel a cégem logója, nyilatkozni kell az adókötelezettség meglétéről, szerepeltetni kell a bevallásban. Nem elég, hogy eleve fizetek a hirdetésért, még plusz adminisztrációs feladatok is a nyakamba szakadnak – mondta az elnök.
Hozzátette: sok cég nem is fogja tudni, hogy bevallási kötelezettsége van. Szerinte aggályos az önreklám kérdése is, hiszen ezentúl a sarki fűszeres saját boltja elé kitett táblája is a törvény hatálya alá eshet, ha ki van világítva, rajta a cégnév vagy logó. Ugyanez vonatkozik a benzinkutak, a posta cégtábláira, amelyeknek működtetési, gyártási költségei szintén az adóalap részei. – Ha egyértelmű kormányzati szándék a reklámadó bevezetése, akkor érdemes lenne bevonniuk a szakmát, hogy legalább helyesen fogalmazzák meg a törvényszöveget, mert nem vagyok biztos benne, hogy valóban azt akarják, ami a leírtakból következik – mondta Urbán, hozzátéve: a reklámszövetség minden eszközt megragad, hogy eljuttassa a kormányhoz az aggályait és a javaslatait, de a kormány részéről nincs fogadókészség.
A Fidesz szerint az a cél, hogy bezárjanak minden kiskaput az adóelkerülők előtt, és a nyereséges multinacionális médiacégek ne tudjanak fiktív veszteségekre hivatkozva kibújni az adózás alól. A kormánypárt hangsúlyozta: a közteherviselés elve mindenkire vonatozik, ahogy a munkavállalóknak személyi jövedelemadót, úgy a jövőben a reklámpiac szereplőinek reklámadót kell fizetniük. – A módosítás értelmében, ha a reklám közzétevője nem rendelkezik olyan nyilatkozattal, amelyben kijelenti, hogy eleget tett a reklámadó-fizetési kötelezettségének – vagyis nem fizette be az adót –, akkor azt a megrendelőnek kell rendeznie – írták.
Az Együtt–PM szerint a reklámadó módosításának célja a szabad sajtó elhallgattatása, és a Fidesz közeli oligarchák helyzetbe hozása. A Liberálisok úgy vélik, a módosító javaslat a kormánytól független média meggyengítését célozza azzal, hogy lényegében kétszeresére emeli az RTL-csoport befizetéseit. Az MSZP-s Burány Sándor úgy fogalmazott: egyszerűbb lenne, ha a kormány benyújtana egy olyan törvénymódosítást, ami arról szól, hogy a kabinetnek nem tetsző csatornákat, híradós műsorokat különadóval sújtja, és személyesen Orbán Viktor fogja elengedni ezeket az adókat, ha jó útra térnek a tévétársaságok. Schiffer András (LMP) szerint a jogszabály a „személyre szabott fideszes jogalkotás újabb mintapéldája”, aminek civilizált országokban nem volna szabad előfordulnia.
Ismeretes, az új közterhet a reklámbevételek félmilliárd forintot meghaladó része után kell fizetni sávosan: félmilliárd és ötmilliárd forint között az adókulcs egy százalék, öt- és tízmilliárd között tíz százalék, tíz- és tizenötmilliárd között húsz százalék, tizenöt és húszmilliárd között már harminc. Húszmilliárd felett az árbevétel negyven százalékát viszi el az állam.
A mostani módosítás egyebek között azt is tartalmazza: nő az adóalap, ha az adóalany kiszervezi a reklámfelület értékesítését egy ügynökségnek. Emellett pontosítják a nettó árbevétel fogalmát is, hogy ne csak a magyar számviteli és a szja-törvény hatálya alá tartozó közzétevők esetében legyen egyértelmű az adóalap. A javaslatot már pénteken elfogadhatja az Országgyűlés, ha kivételes eljárásban tárgyalják.
A reklámadó június 11-ei elfogadása előtt a Magyar Reklámszövetség kezdeményezésére lapok sora jelent meg üres oldallal a reklámadó tervezett bevezetése elleni tiltakozásképp. Televíziócsatornák – köztük az RTL Klub – elsötétítéssel, rádiók a tiltakozás szövegének beolvasásával demonstráltak. A csatlakozó netes médiumok szintén egy tiltakozó szöveget helyeztek el oldalukon, köztük az MNO is. Szakmai szervezetek tízszázalékos létszámcsökkentést sem tartanak kizártnak a sajtóban a reklámadó bevezetése miatt. | Toldozzák-foldozzák a reklámadót | A TV2 ismét komoly iparági összefogásra számít, az RTL szerint egyértelműen rájuk szabták a törvényt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2014/07/toldozzak-foldozzak-a-reklamadot | 2014-07-01 12:03:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az utasoknak összeségében jól jön a Malév csőd? Örülhetnek, hogy olcsóbbak lesznek a jegyek, vagy inkább bosszankodhatnak, hogy sok célpontra nem fognak tudni Budapestről repülni?
A fő irányvonalak le lesznek fedve, szerintem még jobban is, mint korábban. A nagyobb versenyhelyzet miatt kedvezőbben fognak alakulni a jegyárak, a magyar utasok szempontjából várhatóan csak olyan kevésbé fontos útvonalak esnek ki, mint a balkáni régió. Innét vagy ide ugyanis döntően átszálló utasok vittek. De az is elképzelhető, hogy más nemzeti légitársaság indít járatot. Szabadon lehet repülni azon országok körében, akik csatlakoztak a Nyitott Égbolt szerződéshez. Egyébként pedig az adott országok közötti kétoldalú légügyi megállapodások szabályozzák a repülési jogokat.
A Ryanair nagy lendülettel próbálja kiszorítani a Wizz Air-t. Mi lehet a Wizz Air (WA) versenyelőnye itthon?
Természetesnek tekinthető, hogy egy ilyen helyzetre nagyon sok légitársaság reagál. Órákon belül több széket jelentettek be, mint ahány szék eltűnt a Malév kiesésével. Nagyon úgy tűnik, hogy ez az átmenet lényegesen kedvezőbben alakul, mint amire bárki számított volna. Mi nyolc éve vagyunk jelen Magyarországon és azóta folyamatosan növekszünk. Hosszú távon köteleztük el magunkat, a fejlődésünk töretlen, és nem jövünk-megyünk aszerint, hogy a szél hogyan fúj. Úgy gondolom, hogy jobban értjük a piac igényeit, a régió fogyasztóit, jobban tudunk igazodni ezekhez. Nyolc országban 15 bázissal vagyunk jelen, ahol versenyben vagyunk többek között a Ryanairrel is, mindenhol mi vagyunk a vezető diszkont légitársaság, ahol már megalapozott üzletünk van. A történelmünk, az elkötelezettségünk miatt, amiatt hogy ezt a céget magyarok alapították és a menedzsment döntő része a mai napig magyar, Magyarország számunkra sokkal több, mint egy piac.
Tegnap a Ryanair-vezér azt mondta, hogy senki ne hagyatkozzon a veszteséges WA-ra, mert be fognak csődölni, pénzügyi adatai ráadásul nem is nyilvánosak. Mit lehet tudni ezekről a mutatókról?
A WA egy privát cég, nem vagyunk kötelesek a pénzügyi adatainkat nyilvánosan értékelni. Ezek egyébként publikusak, beszámolási kötelezettségünk nekünk is van. Mi azonban azt az álláspontot alakítottuk ki, hogy amíg privát cég vagyunk, addig ezeket az adatokat nem kommunikáljuk és nem is véleményezzük. A cég nem veszteséges, a pénzügyi teljesítményünk kifejezetten erős, úgy látjuk, hogy a lehetőségeink megvalósíthatók lesznek. A cég a saját pénzéből tudja a növekedését finanszírozni.
Tavaly közel 25 százalékkal nőtt a bevételünk, az utasforgalom 15 százalékkal nőtt, az idén is két számjegyű növekedést várunk mindkét téren. A cég a megtermelt jövedelmet még mindig befekteti, ezért tudunk a piacnál lényegesebben gyorsabban nőni. Ha megnézi a légiközlekedés mai fejlődését, akkor stagnálás látható, illetve bizonyos időszakokban csökkenés, mi növekszünk.
A Ryanair tegnap bejelentette, hogy megállapodtak az állammal? Miről szokás ilyenkor megállapodni?
Különböző marketingtevékenységekre, új utak nyitására rendelkezésre állnak bizonyos pénzügyi alapok, de hogy pontosan miről állapodtak meg, azt ők tudnák megmondani. Mi úgy gondoljuk, hogy igazán nem szükséges az, hogy az állam jelentős összegekkel támogassa ezt az átmeneti időszakot. A piac önszabályozó mechanizmusai elrendezik ezt a kérdést, semmi szükség arra, hogy az állam komoly forrásokat mozgósítson a kialakult helyzet kapcsán.
Elképzelhető, hogy más fapados is beállít a Ryanair után?
Nem szeretnék spekulálni. A piac organikus és dinamikus, tehát bármi megtörténhet, de úgy tűnik, hogy aki be akart lépni, az már megtette az első lépéseket.
Sokat támadják amiatt, hogy volt Malév-vezérként feljelentette a céget.
Mi nem jelentettünk fel senkit. Olyan versenytorzító praktikákat láttunk, ami miatt úgy gondoltunk, hogy élünk a törvény adta jogunkkal és egy Európai Bizottsági vizsgálatot kezdeményezünk. Ezek után a folyamatok maguktól mentek előre. A cégünknek az a szerepe, hogy biztosítsa, hogy a piacon mindenkinek egyenlő feltételei legyenek, ne legyen diszkrimináció. Minden szereplő a törvény szellemében kell cselekedjen.
A legújabb front Önök ellen, hogy Oszkó Péter az igazgatóság tagja lett.
Oszkó 2011 áprilisában lett megválasztva a WA Holding Zrt. igazgatóságába. Ez egy klasszikus holding vállalat a WA csoportban. Jogilag ez különálló jogi entitás, amit a vállalat menedzsmentje irányít. Oszkó kinevezése szakmai háttere, tapasztalatai és pénzügyi ismeretei alapján történt, a munkájával elégedettek vagyunk. Erről mást nem szeretnék mondani.
De miniszterként elég jól kellett ismerje a visszaállamosított Malév helyzetét. Ő ugyan azt mondta, hogy ezek soha nem kerültek szóba az üléseken. Ezek szerint direkt kérték, hogy ne hasznosítsa az információit?
Egy rendes igazgatóság úgy működik, hogy aki bármilyen kérdésben személyesen érintett, akkor annak a témának a tárgyalásán nem vesz részt. Ahol bármilyen érdekkonfliktus lehet, az érintett nincs is ott. Ehhez az elvhez tartottuk és tartjuk magunkat, más tagok esetén is. Az objektivitás érdekében mindig így járunk el.
Tehát kiküldték, amikor szóba jött a Malév?
Ez az igazgatóság soha nem tárgyalta a Malév kérdését.
Mennyi az esélye a Malév újraéledésének? Mennyi pénz kellene hozzá?
Ennek a kérdésnek a megítélése nem rám tartozik, akik úgy gondolják, hogy ez egy jó üzlet, azok biztosan tudják, hogy miért gondolják így. Egy dolgot viszont érdemes mindenkinek figyelembe venni. A piac nagyon gyorsan reagál az újonnan kialakuló helyzetekre. Múlt hét pénteken reggel a Malév bejelentette a megállását, délután kettőre már több mint hárommillió új széket jelentettek be éves szinten. Gyakorlatilag nyolc óra alatt több kapacitás jött be a piacra, mint amennyi kiesett.
De mi az az összeg ami alatt meg sem érdemes próbálkozni egy új Malévval?
100 millió eurós nagyságrendről beszélünk egy új légitársaság megalakításánál. Azok a költségszintek, amelyek kritikusak egy légitársaság üzemeltetésével kapcsolatban, például az üzemanyag, azok jelentősen megemelkedtek az utóbbi tíz évben. 2003 körül 30 dollár volt az olaj hordónkénti ára, most 110-120 dollár magasságában van. A belépés korlátai megemelkedtek. Ráadásul ma már sokkal nagyobb a verseny a légiközlekedési piacon, mint volt tíz évvel ezelőtt. Egy új légitársaság megalakításához legalább három hónapra van szükség, de inkább egy hat hónapos időintervallumról lehet beszélni onnantól, hogy a pénzügyi források rendelkezésre állnak.
Hány Malév dolgozót vesz át a cégük?
Ezt nehezen tudnám megsaccolni. Amit érdemes tudni, hogy nálunk lényegesen több magyar pilóta repül, mint ahányat Budapesten állomásoztatunk. Az újabb felvételeknél is ez az irányelv érvényesülni fog, ami százas nagyságrendű munkavállaló felvételét jelenti. | Az utasok jól is járhatnak a Malév-csőddel | Az utasok jól is járhatnak a Malév-csőddel - Már nagyobb a kínálat, mint két hete, és még a jegyek is lehetnek olcsóbbak. Váradi József, a Wizz Air vezetője szerint Oszkó nem beszélt az igazgatósági üléseken a Malévról. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/02/10/varadi/ | 2012-02-10 10:26:00 | true | null | null | Index |
Belföld: Hagyó Miklós ragaszkodna a parlamenti székhez | Visszalépésre kérte az MSZP budapesti vezetése a „körülötte kialakult helyzet” miatt Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest. Hivatalos megállapodás egyelőre nincs, de az ügyet a pártvezetés a héten lezárná. A Népszabadság úgy tudja: Hagyó kész visszalépni a XII. kerületben való egyéni indulástól, a Fővárosi Közgyűlésben betöltött mandátumát is kész visszaadni, de a parlamenti mandátumot jelentő területi listás helyéhez egyelőre ragaszkodik. Az MSZP viszont mindent elvenne tőle. Hagyó szerdáig dönt. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20100202-az_mszp_visszalepesre_keri_hagyo_miklost-530901 | 2010-02-02 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
"A magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból és háború következményeiből származnak... nekünk ez a háború a zsebünk szempontjából, a gazdaságunk, a jövedelmünk, az életszínvonalunk szempontjából egy istencsapása". A többi között ezt mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban a szokásos péntek reggeli - interjúnak csúfolt, de valójában szózatot jelentő - szeánsz keretében.
Hivatkozott ő sok mindenre, a háború sok hatására, egyebek között az energiaárak emelkedésére, az inflációra, de mint mindig, óriási hurráoptimizmussal tekintett a jövőbe, mint állította: "2025-ben valóban történnek majd olyan dolgok Magyarországon, amelyek korábban még sosem, és amelyekre nem indokolatlan a fantasztikus kifejezés használata sem".
Vajon hogyan látja mindezt egy, a gazdasághoz valóban értő szakértő: Inotai András közgazdászprofesszor?
"Az teljesen természetes, hogy amikor 14 év óta csak hatalompolitikát folytat egy kormány, mellőzve minden szakpolitikai tevékenységet, akkor egy idő után tarthatatlanná válik a helyzet, és ilyenkor el kell kezdeni keresni bűnösöket" - szögezte le a Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetője, aki szerint a magyar kormánynak sem gazdasági, sem költségvetési politikája nincs, s persze oktatási, egészségügyi, környezetvédelmi, sőt, szociálpolitikája sincs, mi több, még külpolitikája sem.
Orbánnak ez a kijelentése is csak a hatalompolitikai játszmájának a része - folytatta -, mégpedig egy olyan ország részéről, amely Európai Unió társadalmi termékének mindösszesen az 1,2 százalékát adja. A professzor megjegyezte: a megnevezett bűnös lehet a háború, lehet Brüsszel, Soros, és/vagy akár a magyar szuverenitás ellen fellépő összes akárki. Egy a lényeg, hogy sosem a kormány, hanem mindig más a hibás. "A baj az, hogy a teljesen elhülyített nép egy része el is hiszi ezt, azt vallva, hogy hiszen mi magyarok nagyok vagyunk, sikeresek vagyunk, az egész világ minket akar elnyomni, mert félnek tőlünk" - tette hozzá.
Ráadásul a háború költségeiből Magyarország nagyrészt kimaradt, nem kellett alkalmaznia - vagy csak lazán - az uniós szankciókat, és semmi - vagy csak minimális - anyagi támogatást ad(t)unk Ukrajnának. Vagyis a megtermelt magyar pénzből egy fillér nem ment a megsegítésükre, miközben az Európai Unió többi országa, beleértve a korábbi nagy barát Lengyelországot is, hatalmas összegeket költött erre a célra. Nem beszélve az oda menekült és ott is maradt - a lengyel példánál maradva 1,5 millió - ukrán nemzeti költségvetési támogatásáról.
Szemben a magyar kormány döntésével a többi uniós tagország temérdek pénzt költött Ukrajna támogatására, s alkalmazta a számukra is húsba vágó szankciókat - mindezt morális okokból is, azért, mert Ukrajna az orosz háborús agresszió áldozata. És mégis, Magyarországon kívül egyetlen uniós ország sem hivatkozik a gazdasági teljesítménye kapcsán a háborúra. Orbánnak inkább arra kellene megadnia a választ, hogy miért sínylette meg a magyar gazdaság jobban a háborút és következményeit, mint a többiek - hívta fel a figyelmet Inotai.
Miután pedig egyáltalán nem - vagy legfeljebb minimális mértékben - vettünk részt Ukrajna megsegítésében, s a Brüsszelből erre kapott pénzek ellenére, szinte semmit nem adtunk nekik, a szankciókból pedig javarészt kimaradtunk, akkor hogyan lehet Orbán szerint emiatt gödörben a magyar gazdaság - tette fel a költői kérdést a professzor. Aki külön kiemelte, hogy Magyarország továbbra is jóval olcsóbban kapta az orosz olajat, az persze más kérdés - jegyezte meg -, hogy a MOL utána a sokkal magasabb világpiaci áron értékesítette az unióban és másutt is, bezsebelve a különbözetet. Emellett óriási mennyiségben kapjuk a földgázt Oroszországból, csak éppen a világpiaci árnál magasabban, "amiért köszönet jár Szijjártó elvtársnak".
Most pedig Orbán békeköltségvetésről beszél, amit az tett szerinte lehetővé, hogy Donald Trump megnyerte a választást - idézte fel Inotai András, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Trump megválasztása nem vetett véget a háborúnak, sőt, akár még eszkalálni is fogja a tényleges hatalomra kerülése előtt, illetve, ha utána el is jönne a béke, az januártól számítva legkevesebb fél évbe telne.
"Akkor pedig milyen az a magyar békeköltségvetés, amelyik a következő év első felének háborús kiadásait nem veszi figyelembe?" - tette fel az újabb költői kérdést a professzor.
Végezetül még kitért arra is, hogy "ha Orbán igazat mond, és tényleg a háború miatt vannak a problémák a magyar gazdaságban, akkor kérdem én: ennyit érne az Orbán-féle szuverenitás?".
Mint ugyanis megjegyezte: a miniszterelnök szerint Magyarország szuverén ország, ám egy szuverén országra úgy kellene hatnia a háborúnak, mint ahogy az eső érinti az esőkabátot viselő embert, ő egyszerűen csak lesöpri az cseppeket a kabátjáról, és annyi. | Nem a háború, hanem a 14 éve tartó orbáni uralom okozza a gazdaság bajait | „Ha Orbán igazat mond, és tényleg a háború miatt vannak a problémák a magyar gazdaságban, akkor kérdem én: ennyit érne az Orbán-féle szuverenitás? Merthogy a miniszterelnök szerint Magyarország szuverén ország, s egy szuverén országra úgy kellene hatnia a háborúnak, mint az eső egy esőkabátot viselő emberre, aki lesöpri a cseppeket a kabátjáról.” Így reagált Inotai András a miniszterelnök péntek reggeli kijelentésére, miszerint a magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból adódnak. A közgazdász professzor, a Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetője emlékeztetett rá, hogy – a többi uniós országgal ellentétben – Magyarország szinte teljesen kimaradt a háború költségeiből, az itt megtermelt pénzből nem segítünk Ukrajnának, javarészt kimaradunk szankciók alkalmazásából, eközben továbbra is jóval olcsóbban kaptuk az orosz olajat, mint a többiek, s bár óriási mennyiségű földgázt importálunk Oroszországból, csak éppen a világpiaci árnál magasabban – „amiért köszönet jár Szijjártó elvtársnak”. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/nem-a-haboru-hanem-a-14-eve-tarto-orbani-uralom-okozza-a-gazdasag-bajait/439905 | null | true | null | null | Hírklikk |
Egy kedves olvasónk megosztott velünk néhány, az MVM által kitakart részt a jelentésekből. Ezekből az derül ki, hogy finoman szólva sem jár el jóhiszeműen az MVM, amikor üzleti titokra hivatkozva megtagadja a közérdekű adatok kiadását.
1. ábra – kitakart verzió (MVM-től)
1. ábra – kitakarás nélkül (leak)
Az első két dokumentumrészből világosan kiderül, hogy vannak olyan zűrös ügyek, amelyeknek a létéről sem akarja informálni a közvéleményt az állami tulajdonban álló vállalat. Mi más oka lehetne annak, hogy még a jelentés tartalomjegyzékéből is kitörölték az EPIC-kel és az Espalande Kft.-vel kötött szerződésekre való utalásokat.
2. ábra – kitakart verzió (MVM-től)
2. ábra – kitakarás nélkül (leak)
Ugyancsak nehezen magyarázható üzleti titokkal, hogy teljes egészében kitörölte az MVM az LMP-s perben ki nem kért belső jelentésekre való utalást. Nem tudunk szabadulni attól az érzéstől, hogy ezeket a részeket csak azért takarta ki az MVM, hogy nehogy a nyilvánosság tudomást szerezhessen arról: további belső jelentések is boncolgatják a jogsértéseket.
3. ábra – kitakart verzió (MVM-től)
3. ábra – kitakarás nélkül (leak)
Az pedig végképp megmagyarázhatatlan, hogy az MVM korábbi vezérigazgatójának, a BKV jelenlegi főnökének, Kocsis Istvánnak a személyes felelősségére való utalás miért minősülne egy állami tulajdonú cégnél üzleti titoknak.
4. ábra – kitakart verzió (MVM-től)
4. ábra – kitakarás nélkül (leak)
Mivel feltételezzük, hogy a többi kitakart rész mögött sem olyan információk állnak, amelyek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. § (3) bekezdése szerint egy állami tulajdonú társaságnál jogszerűen üzleti titoknak minősülnének (az üzleti titok „nyilvánosságra hozatal[a] azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.”), a mai napon keresetet adtunk be a Fővárosi Bírósághoz annak érdekében, hogy az MVM ne titkolhassa tovább a közpénzek jogszerűtlen felhasználására utaló információit.
>>> Az adatigénylésünk megtagadása (PDF) | Pereljük az MVM-et, és megint szivárogtatunk | Az atlatszo.hu indulásakor beszámoltunk arról, hogy az LMP által indított per nyomán milyen hiányosan adta ki az MVM a korábbi évek gyanús ügyleteiről készült b | null | 1 | https://atlatszo.hu/2011/07/22/pereljuk-az-mvm-et-es-megint-szivarogtatunk/ | 2011-07-22 12:33:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Figyelmet, párbeszédet, beleszólást szeretnénk a most kezdődő kormányzati munkába a korrupció témájának megvitatásával - mondta a konferenciát megnyitó beszédében Sólyom László köztársasági elnök, aki az általa életre hívott Bölcsek Tanácsa javaslatai alapján "frontális támadást" javasolt a társadalomban "mélyen gyökerező" korrupció ellen.
"Elhatározás kérdése, hogy valóban elkötelezi-e magát a kormányzat amellett, hogy kímélet nélkül nekimegy-e a korrupciónak" - jelentette ki.
A Szárny és teher című, a Bölcsek Tanácsa tagjai által összeállított, az oktatás javításáról és a korrupció visszaszorításával foglalkozó könyvről szóló, az ELTE Állam és Jogtudományi karán tartott tanácskozáson az államfő a kötetet ismertetve arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerzők tízéves programot vázoltak fel annak érdekében, hogy Szlovénia 2009-es szintjére csökkenjen a korrupció Magyarországon.
Sólyom László egyetértően szólt a május 14-én megalakult új Országgyűlés szimbolikus értékű törvényeiről, és hangsúlyozta, hogy a korrupció területén "hasonló huszárroham szükséges, példákat kell statuálni". Szerinte ezen a téren "a pártatlanság lesz a vízválasztó, hogy új korszak van-e".
Úgy vélte, hogy a közgondolkodást kell megváltoztatni, "azt kellene tudatosítani, hogy jobb lenne, ha nem lenne korrupció". Szerinte a szükséges sok apró változás "el fogja érni a kritikus tömeget", amely csökkenteni fogja a korrupciót Magyarországon. | Itthon: Sólyom László: a korrupció visszafogása csak társadalmi összefogással lehetséges | A korrupció visszafogása csak kiterjedt társadalmi összefogással lehetséges - jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön a korrupcióról szóló budapesti konferencián. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20100603_solyom_laszlo_korrupcio_felsamolasa | 2010-06-03 11:19:58 | true | null | null | HVG |
Mint ismert, az 5. számú választókörzetbe több utca, így a Segesvári, Kolozsvári, Alvinci utca, Alvinci köz, Lippai utca, Lippai köz, Udvarhelyi utca, Udvarhelyi köz, a Homosor felső része, illetve a Csiki utca és a Dési utca is átkerült Mészáros Attila önkormányzati képviselőhöz. Az alpolgármester mellett Cser-Palkovics András polgármester, Brájer Éva az érintett utcák korábbi önkormányzati képviselője és a város szakemberei is részt vettek és válaszoltak is a felmerülő kérdésekre a lakossági fórumon .
Mészáros Attila köszöntőjében elmondta, hogy az érintett utcákból sokan fordultak már hozzá ezidáig is kérésekkel, amelynek egy része már elindult a megoldás útján. Példaként említette Segesvári utca közepén lévő járda-problémát, ami miatt megáll a víz, árajánlatot várnak a kivitelezésre. Szintén megoldódik az Udvarhelyi utcában lévő közvilágítási probléma. Mészáros Attila kiemelte, igyekszik ugyanolyan lendülettel képviselni az itt élők érdekeit, ahogy tette azt Brájer Éva képviselő asszony is. Utóbbi kiemelte, természetesen nagyon fáj a szíve az itt élőkért, de képviselőtársával eddig és ezután is szorosan fognak együtt dolgozni. Említette azt is, hogy az elmúlt évek bevett gyakorlatához hasonlóan felmatricázott zsákokat kapnak a Segesvári utcában élők ahhoz, hogy a közterületen lévő fák lombjait össze tudják gyűjteni és elszállíttatni.
A fórumon a legvitatottabb kérdések közé tartozott az Udvarhelyi utca, melynek közlekedésével, parkolásával, a megnövekedett átmenő forgalmával, valamint csapadékvíz elvezetésével fogalmaztak meg aggályokat az ott élők. Mészáros Attila reagálásában hangsúlyozta, alapvető gond, hogy egy szűk utcáról van szó, ahol mindkét oldalon parkolnak, így az egyirányúsítás nem jelent megoldást. Hasonlóan vélekedett a csapadékvíz-elvezetésről is. Mint mondta a Városgondnokság szakemberei tudnak a problémáról, a megoldás viszont magánterületet érint, így ez egy faramuci helyzet. Kiemelte, a következő hetekben pontosítják a kollégákkal a felmerült problémákat és ütemezetten keresik rá a megoldásokat.
Cser-Palkovics András polgármester a megnövekedett forgalomra reagálva több előkészített és kivitelezésre váró beruházást ismertetett a fórumon. Kiemelte, az Auchan körforgalom bővítését és a Bakony utcai kikötést is. Előbbivel kapcsolatban elmondta a tervek készen állnak, az engedélyeztetés is rendben van, az államon múlik, hogy mikor kezdődhet meg. A Bakony utca tervei szintén elkészültek, a beruházás uniós pályázat keretében valósul majd meg. A városnak 2025 március 31-ig be kell nyújtani a pályázatot a címkézett forrásra. Cser-Palkovics András kiemelte, bizakodóak lehetünk, hogy a következő években a Bakony utcai kikötés az elkerülőre való rákötéssel, valamint az ezekhez tartozó le és felhajtóval meg tudnak valósulni.
A fórumon az is kiderült, hogy folytatódhat a Batthyány utca felújítása a harmadik szakasszal. A tervek itt is elkészültek. Ehhez viszont a Budapest - Balaton kerékpárút belső fehérvári szakaszának megépítése kulcsfontosságú, hiszen ehhez igazítják majd a gyalogátkelőhelyeket és a parkolókat is. | Lakossági fórumot tartott Mészáros Attila | Az 5. számú választókörzetbe átkerült Belső-Maroshegy lakóinak szerveztek lakossági fórumot. Bemutatkozott az új önkormányzati képviselő, Mészáros Attila is. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/lakossagi-forum-meszaros-attila-tancsics | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
A közelmúltban hatalmas vihart kavart Ferencváros klasszicista-romantikus utcaképének elpusztítása: az önkormányzat egy 160 éves házat fosztott meg a védettségtől, hogy azt egy befektető lebonthassa, s a helyére jellegtelen társasházat építsen. Most szólunk: nem ez volt az utolsó bontás a kerületben! Tavaly decemberben az önkormányzat több épületet fosztott meg a védettségtől, a tervek szerint földig rombolnák azokat és az üres telkeket értékesítenék.
Középső-Ferencváros, vagyis a Nagykörúttól kifelé kezdődő terület a városrehabilitáció mintája volt. Ügyesen nyitottak egybe szűk bérházudvarokat és alakítottak ki gyönyörű belső kerteket, miközben a szükséges bontások és foghíjbeépítések mellett rengeteg házat mentettek meg a pusztulástól.
A fejlesztési lendület azóta alábbhagyott, jött a válság és a rehabilitációra költhető uniós támogatás is elfogyott. A városrész most igen tarka képet mutat, legalábbis a Kerekerdő-park szomszédságában futó utcákon. A néhány újépítésű ház között van jó néhány helyreállított régi, jó pár lepukkant állapotú régi, és rengeteg üres telek.
Az ember azt gondolná, hogy építkezni a sok üres telekre érdemes, de nem!
Ferencvárosi önkormányzata úgy döntött, inkább lebontja a kerület védett házait, az üres telkeket eladja, s aztán majd azokra építkezik valaki. Pusztulásra van ítélve a Balázs Béla utca 26 és a 28, a Márton utca 37, és a Sobieski János u. 7-9 is.
A döntés több szempontból is érthetetlen.
Miért nem az üres telkeken épülnek új házak? Korábban ezek közül több is önkormányzati tulajdonban volt, de úgy értékesítették azokat, hogy nem kötelezték a vásárlót az építésre. Ők pedig kivárnak.
Mi értelme van a védettségnek, ha ennyire könnyű eltávolítani? Ki ellen működik a védelem? A városrészben amúgy több, tényleg értéktelen régi épület van, amelyekért senkinek nem fájna a szíve.
Miért fontos most az önkormányzatnak ez a bontás/értékesítés? Információink szerint nincs szorult helyzetben az önkormányzat, senki sem kötelezi, hogy lépjen.
Miért nem mentik meg inkább a házakat?
A kérdéseket nem költőinek szántam, elküldtem az önkormányzatnak is, egyelőre semmiféle választ nem kaptam rá.
A legfontosabb persze az utolsó: miért nem mentik meg inkább az épületeket. Aki ezt azzal söpörné félre, hogy nem képviselnek értéket ezek a kis épületek, annak jusson eszébe, hogy nem véletlenül voltak védettek tavaly decemberig.
Aki pedig azzal jönne, hogy ezeket nem lehet, vagy nem érdemes megmenteni, azok nézzenek kicsit körül. Itt van több olyan lakóház is, amelyik hasonló állapotban volt nem is olyan rég, de maga az önkormányzat mentette meg és újította fel.
Teljesen érthetetlen, hogy miután az önkormányzat bebizonyította, hogy képes felújítani és hasznosítani a régi épületeket, a kerület épített örökségének egy részét egyszerűen elpusztítja.
A bontandó házakról és a sikeres felújítási példákról további képeket találtok a galériában. | Urbanista - Újabb védelemre érdemes házakat bonthatnak le Ferencvárosban | Újabb védelemre érdemes házakat bonthatnak le Ferencvárosban - Több, korábban védett házat bonthatnak le Ferencvárosban, miközben rengeteg az üres telek. | null | 1 | https://index.hu/urbanista/2016/05/09/ujabb_vedelemre_erdemes_hazakat_bonthatnak_le_ferencvarosban/ | 2016-05-09 00:00:00 | true | null | null | Index |
„Csatlakozzunk, itt az ideje a morális megtisztulásnak! A rezidensek még nem tettek le semmit az asztalra, mire kapnának dupla bért? Könnyen utasít vissza olyan valaki hálapénzt, aki eddig még soha nem kapott!” – ilyen véleményeket fogalmaztak meg lapunknak orvosok a rezidensszövetség zöld keresztes mozgalmának hírére. A fiatal orvosok „ötletét”, vagyis azt, hogy a hálapénzt visszautasító doktorokat dupla bérrel jutalmaznák, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is élesen bírálta. Egy friss felmérés ennél jóval árnyaltabb eredményt tükröz.
Elvben novembertől találkozhatnának a betegek a köpenyükön zöld keresztet viselő orvosokkal, akik így fejezik majd ki, hogy köszönik, de a kezelésért cserébe nem kérnek borítékot. A még igencsak távlatos tervek szerint a zöld keresztes mozgalomba bárki beléphetne, aki szerződésben vállalja, hogy semmilyen körülmények közt nem fogad el hálapénzt. Cserébe az egészségpolitika megduplázná a zöld keresztet viselők fizetését. A Magyar Rezidens Szövetség kalkulációja szerint a tapasztaltabb orvosok esetében ez havonta nettó 350 ezer forintos bért jelenthetne.
E kezdeményezés heves vitákat váltott ki az orvostársadalomban, alig van olyan kórház, rendelő, ahol ne lenne napi beszédtéma a mozgalom. A Magyar Orvosi Kamara elnöke több fórumon és nyilatkozatban is szóvá tette nemtetszését. Éger István szervezete nevében egyebek mellett azért utasította el a javaslatot, mert álláspontja szerint súlyos bérfeszültséget okozna, ha egy pályakezdő fizetése több lehetne, mint egy javakorabeli orvosé. Az elnök a zöld keresztes mozgalom helyett az orvosi életpályamodell bevezetését szorgalmazza. Véleménye szerint ugyanis a bérrendszert egyben kell kezelni.
– Saját tévedésével és nem a mi javaslatunkkal harcol az orvosi kamara elnöke – mondta lapunknak Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség vezetője. Szervezete ugyanis nemcsak a kezdő orvosokra, hanem a már az évtized óta pályán lévőkre is kiterjesztené a zöld keresztes mozgalmat. „Mi mindig is arról beszéltünk, hogy valamennyi orvos előtt nyissuk meg a lehetőséget. Ha minden orvos kitűzi, akkor mindenki megkapja a dupla fizetést, aki vállalja a szerződést.”
Papp Magor közölte: tisztában vannak azzal is, hogy mindehhez pénz kell, ezt most ők néhány tízmilliárd forintra becsülik. Ekkora átcsoportosítható összeg nincs a 2011-es költségvetésben, de a tárca szakállamtitkársága keres forrást e célra. Abban az esetben, ha a szakminisztérium saját keretből akarja elindítani a mozgalmat, akkor azt csak lépcsőzetesen teheti, mert egyszerre ennyi pénze nincs. Így került szóba, hogy 2011 novemberétől csak a rezidensképzésbe belépő fiatal orvosokkal indítanák a programot, de szorgalmazzák, hogy a kormány 2012-től emelje a legfontosabb teendői közé az egészségügyi bérek rendezését. Ha ugyanis ez nem történik meg, nem lesz, aki gyógyítson Magyarországon. Az orvosi egyetemek idei végzős évfolyamai „felszívódtak”, nincsenek ott az ellátórendszerben, és ha ez 2011-ben is így történik, akkor az már súlyos ellátási gondot okozhat.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol a zöld keresztes mozgalommal kapcsolatban megfogalmazott aggályokról, Papp Magor azt válaszolta: nem látja az aggályok okát. A zöld kereszt kitűzése csupán lehetőség azok számára, akik az eddigiektől eltérő morállal akarnak gyógyítani. A jelvényt viselők nem haragszanak majd azokra, akik nem tűzik ki, és továbbra is más elvek mentén akarnak dolgozni. A betegek meg most is tudják, kik azok az orvosok, akiknél nem is érdemes „próbálkozni” a borítékkal.
A szövetség elnöke megjegyezte: tanulmányuk azt mutatja, az orvosok körülbelül kétharmada akar amozgalomba belépni, mert vagy jobban jár majd, vagy hasonló, de kiszámítható jövedelemhez juthat, mint a hálapénzzel. Hozzátette: viszonylag szűk az a réteg, amely most a jövedelmének kétszeresénél több hálapénzt kapna. A már elkészült hatástanulmányból kiderül, hogy például a gyermekgyógyászok 90 százaléka azonnal kitűzné a zöld keresztet, a hálapénzes szakmák közül pedig a szülészek voltak a legelutasítóbbak a mozgalommal szemben. De közülük is akadt támogató, főként azok, akiknek magánpraxisuk is van. | Belföld: Nincs hálapénz: a gyerekorvosok kitűznék, a nőgyógyászok inkább nem | Bár Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a közelmúltban több nyilatkozatában is ellenezte a rezidensszövetség kezdeményezését – hogy tudniillik, aki zöld keresztet viselve jelzi a betegeknek, hogynem fogad el hálapénzt, kapjon dupla fizetést –, egy felmérés szerint az orvosok többsége kész lenne kitűzni a „no paraszolvencia” jelét. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20110107-a_gyerekgyogyaszok_kituznek__a_nogyogyaszok_inkabb_nem-937761 | 2011-01-07 09:19:56 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.