text
stringlengths
0
100k
title
stringlengths
3
200
description
stringlengths
0
6.64k
keywords
sequencelengths
0
35
label
int64
0
1
url
stringlengths
14
272
date
stringlengths
0
25
is_hand_annoted
bool
2 classes
score
float64
0
0.01
title_score
float64
0
0.01
newspaper
stringclasses
155 values
Őrizetben egy bűnügyi vezető Népszabadság • Munkatársunktól • 2005. június 1. Kétmillió forint kenőpénz átvétele közben a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal munkatársai hétfő este tetten érték a X. kerületi kapitányság bűnügyi vezetőjét. Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője lapunknak elmondta: a rendőrtiszt a kihallgatásán tagadta, hogy pénzért bárkinek is ígéretet tett volna egy, a kapitányságra még meg sem érkezett feljelentés "elfektetésére". Érdemi védekezést terjesztett elő arra, hogy miért is találkozott megvesztegetőjével, akinek a társaságában őrizetbe vették. Dobos Gabriella elmondta: az ügyészség indítványt tesz a rendőrtiszt előzetes letartóztatására. Azt pedig, hogy védekezése megalapozott-e, még vizsgálják. Budapest rendőrfőkapitánya a tettenérés után azonnali hatállyal visszavonta a rendőrtiszt vezetői megbízását és fegyelmit rendeltetett el vele szemben. Azt, hogy pontosan milyen bűntény elsimításáért kapta volna a kétmillió forintot a bűnügyi vezető, az ügyészség nyomozati érdekekre hivatkozva nem hozta nyilvánosságra. Az ügy érdekessége azonban, hogy a vesztegetőt állítólag még fel sem jelentették, de ő máris kapcsolatot keresett - és a jelek szerint talált is - a X. kerületi rendőrkapitányságon, hogy szükség esetén "legyen, aki elsimítsa a dolgait".
NOL.hu
Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja.
null
1
http://www.nol.hu/archivum/archiv-364386
2005-06-01 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Alig telt el néhány hónap azóta, hogy Magyar Péter bejelentette a Tisza-szigetek létrehozását, már súlyos konfliktusok feszítik a párt tömegbázisának felépítését szolgáló egyes csoportokat - értesült a lap . A Tisza Párt helyi működésére rálátó forrásuk arról számolt be, hogy Strausz Róbert, Békés vármegyei koordinátor és a Tisza szigetek aktivistái között komoly feszültség, nézeteltérés alakult ki. Az informátor a lapnak arról beszélt, hogy nagy lelkesedéssel fogadták Magyar Péter bejelentését nyáron a Tisza szigetek szervezéséről, és sokan személyesen is tenni akartak a változásért Békés vármegyében. Ehhez képest óriási a csalódás, mert azt tapasztaljuk, hogy a párt helyi koordinátora nem igazi partnerként kezel minket, mindenkit elnyom, tekintélyelvűen igyekszik irányítani, nem hallgat másokra, sőt lenézi az aktivistákat - ismertette a körülményeket a Magyar Nemzet forrása. Úgy tudni, a békési "tiszások" emiatt szerettek volna egyeztetni a pártvezetéssel, ezért Budapestre utaztak, de a fővárosban újabb arcul csapás érte őket, mivel a pártelnök helyett Makláry Márk fogadta őket a "pártvezetés" nevében. Makláry, a párt II. kerületi csoportjának főszervezője, aki - nyilvánvalóan Magyarék utasítására - azzal küldte el a békésieket, hogy össze kell tartani, nem lehet a közösséget gyengíteni a belső viszályokkal, a vármegyei koordinátorokra tett panaszokkal. Az informátor szerint a békési "tiszások", csalódottan mentek haza Budapestről, nem gondolták volna, hogy így bánik a pártvezetés azokkal, akikre állítólag építeni akarják a Tisza bázisát. Az is visszatetszést váltott ki a helyiekben, hogy éppen egy olyan személyt vett védelmébe velük szemben Magyar Péter, akit korábban elítélt a bíróság. Strausz Róbert 2005-ben ugyanis 8 hónap, fogházban letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott. A Szegedi Ítélőtábla jogerős végzéséről a Békés Megyei Hírlap számolt be akkoriban. A vád folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás volt. A teljes cikk a részletekkel ITT érhető el .
Feszültség alakult ki a békési tagok és a Tisza Párt vezetői között
Magyar Péterék a Tisza Párt Békés vármegyei koordinátorát vették védelmükbe a békési „tiszásokkal” szemben.
[ "" ]
0
https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/feszultseg-alakult-ki-a-bekesi-tagok-es-a-tisza-part-vezetoi-kozott
null
true
null
null
BOON
Az ügyészség mai sajtótájékoztatóján visszautasították azt a vádat, hogy már korábban is tudható volt a Happy End törvénysértése, mégsem tettek semmit. Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese közölte: szó sincs arról, hogy szándékosan csak a választások után foglaltak állást az ügyben. A milliárdos állami megrendeléseket kapó cég ügyében két szocialista képviselő tett feljelentést márciusban. Keller László szocialista képviselő szeptemberi levelét az ügyészség nem feljelentésként értékelte, mint mondják: sem formailag sem tartalmilag nem felelt meg a feljelentés kritériumainak. A levélben Keller kérdést tett fel az Országimázs Központ és a Happy End kapcsolatáról, az ügyészség ennek megfelelően "szakmai kérdésre szakmai választ adott" - hangsúlyozta Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese hétfői sajtótájékoztatóján. Az ügyészség helyettes vezetője kronologikus sorrendre támaszkodva arra kérte az újságírókat, tájékoztassák a nyilvánosságot, hogy addig semmit sem tehettek, ameddig nem találtak bűncselekményre utaló adatot, amikor is megérkezett (idén márciusban) a feljelentés. Előzőleg közigazgatási és magánjogi vizsgálatokat folytattak, amely során valóban észlelték, hogy - többek között - a közbeszerzési törvény megsértése miatt jogszabály ellenesek egyes szerződések az Országimázs Központ és a Happy End Kft között, ám a közbeszerzési pályázatok mellőzése nem bűncselekmény - mondta Varga. Ebben az esetben az volt a feladatuk, hogy jelezzék a Miniszterelnöki Hivatal felé a törvénytelenségeket, amit - februárban - meg is tettek, de a két szerződő fél feladata lett volna megtámadni - a semmisségre hivatkozva - a szerződést. Semmissé válik a szerződés, ha például jogszabály-ellenesen kötötték meg - mondta Varga Zs. András, a szerződések azonban szolgáltatásra vonatkoztak, így nem fordulhatott elő, hogy a semmisnek tekinthető szerződések szankcióját, azaz az eredeti állapot visszaállítását indítványozzák. Így fordulhatott elő, hogy a törvénytelenségek megállapítása ellenére nem folyt nyomozás, mondta Varga, aki hozzátette, hogy Juhász Ferenc és Keller László márciusi feljelentése után, megindult a nyomozás. Ennek keretében feljelentés-kiegészítést rendeltek el. Ekkor - a megvizsgált és teljesített szerződések ismeretében - meg is indították a nyomozást hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. A nyomozás az ügyészség fokozott felügyelete mellett folyik. Az ügyészség mindezzel visszautasítja azokat a vádakat, hogy már korábban is tudható volt a Happy End törvénysértése, mégsem tettek semmit. A Legfőbb Ügyészség jelentése az Állami Számvevőszék tavalyi jelentéséhez képest nem tartalmazott újdonságokat. Rég tudható volt a Happy End törvénysértése
Visszautasítja az ügyészség a Happy End-es vádakat
Az ügyészség mai sajtótájékoztatóján visszautasították azt a vádat, hogy már korábban is tudható volt a Happy End törvénysértése, mégsem tettek semmit. Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese közölte: szó sincs arról, hogy szándékosan csak a választások után foglaltak állást az ügyben. A milliárdos állami megrendeléseket kapó cég ügyében két szocialista képviselő tett feljelentést márciusban.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2002/6/20020603magyarazkodik
2002-06-03 13:59:00
true
null
null
Origo
A kínai hírügynökség X-bejegyzésben számolt be róla, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke Kínába utazik, Csao Ledzsi, a kínai Országos Népi Kongresszus Állandó Bizottságának elnöke hívta meg a házelnököt november 5. és 12. között. A programja még nem ismert Kövér László programjáról még nem tudni túl sokat.
Kínába utazik Kövér László
Kedden Kínába látogat Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A házelnök Csao Lö-csi, a kínai Országos Népi Kongresszus Állandó Bizottságának elnöke meghívására megy a világ másik felére. Kövér egy delegáció élén képviseli Magyarországot.
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/politika/vilagpolitika/kina-kover-laszlo-hazelnok-utazik/lzh0bwf
null
true
null
null
Blikk
A brit-indiai cégcsoport továbbra sem tartja be kötelezettségeit, sem a vasmű fejlesztésével kapcsolatos ígéreteit, illetve a termelés újraindításával kapcsolatos elvárásokat sem. A kormány látva a vállalat utóbbi időszakban mutatott hozzáállását, már korábban megteremtette a bérek kifizetésének jogi lehetőségét, amivel gyorsított intézkedési lehetőséget biztosított a fizetések előteremtésére. A kormány a Bérgarancia alap adta lehetőség szerint, Mészáros Lajos a térség országgyűlési képviselőjének kérésére átmenetileg vállalja, hogy a Dunaferr cégcsoport kritikus helyzete miatt finanszírozza a vállalat dolgozóinak bérét. A Dunaferr cégcsoport - Duna Furnace Dunai Vasmű Kft., Duna Rolling Dunai Vasmű Kft., Dunaferr Labor Nonprofit Kft., - dolgozói az intézkedéseknek köszönhetően a minap megkapták a fizetéseiket. A kormány, ahogy eddig, úgy ezek után is a dolgozók pártján áll és mindent megtesz annak érdekében, hogy mindenki megkapja a neki járó bért. Tavaly június végéig már összesen 17,6 milliárd forint kormányzati támogatást kapott a cégcsoport, mellyel akkor sikerült megőrizni a vállalat munkahelyeit, az érintett családok megélhetését.
A kormány kifizette a Dunaferr dolgozóinak bérét a tulajdonos helyett
A Liberty Steel acélipari vállalat többszöri felszólításra sem tett eleget törvényi kötelezettségének, ezért a kormány Mészáros Lajos a térség országgyűlési képviselőjének kérésére a Bérgarancia Alapból kifizette a Dunaferr cégcsoport dolgozóinak októberi bérét. Az érintett közel 3500 munkavállaló megkapta a fizetését, melyre a kormányzat mintegy 2 milliárd forintot különített el, biztosítva ezzel a családok megélhetését.
[ "" ]
0
https://www.origo.hu/itthon/2024/11/dunaferr-dolgozok-ber-kormany
null
true
null
null
Origo
TV2 Play
null
1
http://tv2.hu/musoraink/mokka/125011_civilek_a_korrupcio_ellen.html
2013-03-29 09:12:46
true
null
null
TV2
Benedek Zsolt emlékeztett: a Niedermüller Péter (MSZP-DK-Momentum-Párbeszéd- ZÖLDEK) polgármester által a képviselő-testülettel elfogadtatott büntetőadó alapján az eddigi ingyenes parkolás helyett minden helyi lakosnak minimum 38 ezer forintot kell jövő év elejétől fizetnie. Hozzátette, a polgármesternek ingyenes, dedikált parkolóhelye van a munkahelye előtt, amelyet egy olyan autóval használ, amelyet az önkormányzat, "lényegében az erzsébetvárosi polgárok biztosítanak neki majd 400 ezer forintért havonta". A frakcióvezető közölte, a polgármester és a baloldal az elmúlt öt évben "két kézzel szórta Erzsébetváros pénzét és csődbe vitte a kerületet". A polgármester vejéhez köthető cégeknek jutott 50 millió forintos megbízás, milliók mentek el "bukott baloldali politikusokból és újságírókból verbuvált" sajtóosztályra, ráadásul 50 millió forintos bírságot kapott az önkormányzat ki sem írt közbeszerzések miatt - fejtette ki. Miközben szerinte a polgármester a túl kevés parkolóhely miatt panaszkodik, megszüntetett több száz parkolót; középső- és külső Erzsébetvárosban pedig a további több százat terveznek megszüntetni - mondta. A kerület belső részén pedig - ahogy fogalmazott - "Niedermüller-labirintust" hoztak létre, ami a polgármestert is úgy "megkeverte", hogy saját maga által kihelyezett behajtani tilos táblákon hajt át, és rendszeresen parkol tilosban olyan parkolóhelyeken, ahová ő maga rakatta ki a várakozni tilos táblát - jelentette ki. Elmondta, sokan keresték meg őket a napokban. "Az erzsébetvárosiak nem akarják megfizetni a baloldal kudarcos politikájának árát". Az aláírásgyűjtés a nemkellautosbuntetoado.hu oldalon már üzemel - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy "együtt sikerülni fog". A 7. kerület képviselő-testületi ülésén kedden döntöttek a lakossági parkolási díjak emeléséről. A január 1-jén hatályba lépő intézkedés értelmében azok, akik Erzsébetvárosban élőként igényelik, hogy a kerületben parkolhassanak, az eddigi, évi körülbelül 2100 forint helyett az első autó után 36 ezer, a második után pedig 72 ezer forintot kell fizetniük.
Online aláírásgyűjtést indított az erzsébetvárosi Fidesz a parkolási díjak emelése ellen
Online aláírásgyűjtést indított vasárnap az erzsébetvárosi Fidesz a kerületi parkolási díjak emelése ellen; azt követelik, hogy azonnal vonják vissza a Niedermüller Péter polgármester által bevezetett 400 millió forintos parkolási "büntetőadót" - közölte a Fidesz-KDNP erzsébetvárosi képviselőcsoportjának frakcióvezetője a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
[ "" ]
0
https://www.origo.hu/itthon/2024/10/parkolas-fidesz-alairasgyujtes-erzsebetvaros
null
true
null
null
Origo
Vásárhelyi Mária balliberális megmondóember, a szintén balliberális újságírónak, Kóczián Péternek adott szerda este interjút, a Frisshírek.hu portálon. Az interjú végén Vásárhelyi a rendszerváltás témájáról áttérve egyszer csak kifakadt és Magyar Péter agresszivitásáról kezdett beszélni, a politikus botrányai kapcsán. Pedig Vásárhelyi a videó elején arról szólt, hogy kezdetben bizakodással figyelte Magyar Pétert. Magyar Pétert nem tartom alkalmasnak a miniszterelnöki posztra - jelentette ki Vásárhelyi Mária. Arra a kérdésre, hogy miért gondolja így, a baloldali szociológus hozzátette: a személyiségéből fakadóan. Szerinte az sem szerencsés, ha valaki több portrét tesz ki magáról a Facebookra, mint Taylor Swift. Úgy véli, hogy Magyar Péter nem lépett volna a nyilvánosság elé, ha az egzisztenciája nem omlik össze. Emlékeztetett arra is, hogy Magyar Péter egy Partizán interjúban arról beszélt, hogy a demokrácia és a jogállam nem fontos dolgok. Szerinte Magyar Péter médiafüggő és nyilvánosság-függő és saját maga provokálja ki a botrányokat. Ahogy popsztárra se bíznám szívesen az országot, úgy Magyar Péterre sem - mondta Vásárhelyi. A baloldali megmondóember Magyar Péter debütálásánál még bizakodó volt, de ma már látja, hogy Magyar Péter "rettenetesen" és "tűrhetetlenül agresszív" , szerinte "nagyon súlyos indulatkezelési problémái vannak." Vásárhelyi Mária egy hónapja az Élet és Irodalomban megjelent publicisztikájában is keményen kritizálta Magyar Pétert a sokat vitatott Diákhitel-szerződések miatt, de a különböző politikai és társadalmi kérdésekben tanúsított magatartása miatt is éles bírálatokat fogalmazott meg a politikussal szemben. A szociológus szerint a sajtó szégyene, hogy nem kérik számon Magyar Pétert a "nyilvánvalóan korrupt" Diákhitel-szerződések ügyében. Az sem tetszik neki, hogy az ellenzéki szavazók az ügyet előhozó Hadházy Ákost hibáztatják az ügyben, pedig Magyar Péter nem adott érdemi választ, csak lehazugozott mindenkit. Vásárhelyi Máriáról, az SZDSZ-es háttérből lett Gyurcsányista, majd a Partizán-interjú után Magyar Péter bizakodója, nyár óta azonban többször kritizálta Magyar Pétet. A baloldali szociológus életútja kapcsán megjegyzendő, hogy 2019 után Karácsony felügyelőbizottsági elnöknek nevezte ki József Attila Színházba. Édesapja Vásárhelyi Miklós, az SZDSZ egyik alapító tagja, 1990-1994 között a országgyűlési képviselője, majd 2001-ig a Soros Alapítvány kuratóriumának elnöke volt. Vásárhelyi Mária volt férje Dés László balliberális elköteleződésű zenész, aki rendszeresen és válogatott szidalmakkal támadja a kormányt. Borítókép: Vásárhelyi Mária (Forrás: YouTube)
Vásárhelyi Mária: Magyar Péter rettenetesen agresszív és súlyos indulatkezelési problémái vannak
Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/vasarhelyi-maria-magyar-peter-rettenetesen-agressziv-es-sulyos-indulatkezelesi-problemai-vannak
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Kedves Olvasónk! A Sorköz sorozatában a Narancs régi cikkeinek legjavát bányásszuk elő lapunk archívumából. Mit olvastunk és miért 5, 10, 20 évvel ezelőtt, és mit gondoltunk róla? Mi marad abból, amit mi írtunk (az újságba), és mi abból, amit más (az örökkévalóságnak)? Élje velünk újra a magyar írott kultúra közelmúltját! Az alábbi remek cikk a Magyar Narancs 2014. augusztus 7-i számában jelent meg. A magyar jobboldal akadályozta a demokrácia teljes kifejlődését, majd a demokráciát kezdte okolni az ország bajaiért - véli Tamás Gáspár Miklós. A filozófus szerint Orbán politikájában fordulatot jelez annak nyílt kimondása, hogy az emberi jogok politikai rezsimjével szakítani kell. Magyar Narancs: Az ATV-ben azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde minden elemében új, és jelentős fordulatot jelent a miniszterelnök politikai pályafutásában. Más elemzések viszont azt emelték ki, hogy mindez következett Orbán eddigi kormányzásából. Tamás Gáspár Miklós: Az a törekvés, hogy ezt a beszédet trivializálják és banalizálják avval, hogy nincs benne újdonság, nem más, mint gyávaság, ürügy rá, hogy ne kelljen tenni semmit. Őszintén szólva, ez belőlem ingerült megvetést vált ki. Ki mondta ki eddig Magyarországon, hogy az emberi jogok politikai rezsimjének vége? Ezt katonai diktátorok se szokták így kikiabálni. Ha ez se újdonság, akkor semmi se az. MN: Meglepte önt ez a beszéd? TGM: Megdöbbentett. Ez döntő fordulat, amelynek a bekövetkeztétől tartott ugyan az ember. Próbáltam nem annyira borúlátó lenni, hogy azt higgyem, efféle programot nyíltan meghirdethet a magyar állam vezetője. MN: Az miért számít ennyit, hogy ezt nyíltan kimondta Orbán? Például a civil szervezetek megbélyegzése hónapok óta zajlik, Lázár János nagyon is hasonló szavakat használt, mint most a miniszterelnök. TGM: De ez most az alkotmányos, szabadelvű jogállam megszüntetésének kontextusában van. A másként gondolkodót idegen ügynöknek gyalázni: a diktatúrák hagyatéka, Robespierre mondta a rémuralom idején a girondista ellenzékre, hogy "a külföld pártja". A militáns nemzetfogalomba csak a nacionalista jobboldalnak engedelmeskedő elemek férnek bele. Mivel a parlamenti ellenzék többé nem számít, Orbán Viktor a rá jellemző intelligenciával észrevette, hogy a fiatal értelmiség körében - egyelőre csak szubkulturális szintű - mozgolódás folyik, ami új baloldal magva lehet, ezért csírájában kell elfojtani. Ezen nem kell feltétlenül meglepődni, de mégiscsak új helyzet. Ha ránézett Európa térképére 1940-ben, nem talált egy demokratikus államot se, voltaképpen Skandináviában sem. Ha 1990-ben nézett rá a térképre, akkor piaci rendszerű, szabadelvű-alkotmányos, plurális, valóban parlamentáris államokat talált mindenütt. A kapitalizmus történetében oszcilláció látszik egyrészt a piaci és az etatista rendszerek, másrészt a diktatúrák és a liberális jogállamok között. Lehet, hogy el fog terjedni, amit Orbán Viktor akar és csinál, de ma az európai államok többsége mégiscsak valamiféle jogállami, szabadelvű-alkotmányos rendszernek hívja magát hivatalosan. Ezeknek a rendszereknek sok hibájuk és van, de olyan nem történt még, hogy valaki bejelentse, hogy az egésznek kampec, és innentől kezdve illiberális, azaz nem plurális, hanem diktatórikus vagy féldiktatórikus korszak kezdődik. Magyarországon a hatalmi párt is szélsőjobboldali, a pillanatnyilag legerősebb ellenzéki párt is az, a két szélsőjobboldali pártot összesen a biztos pártválasztók 70 százaléka támogatja. MN: Hogy érti, hogy nyilvánosan kijelentették, hogy szélsőjobboldaliak? TGM: Nem értem a kérdést. A sovén-etnicista diktatúrát támogató jobboldali pártokat szélsőjobboldali pártoknak szoktuk nevezni. A Fidesz szélsőjobboldali párt. MN: Fogalmilag tartja kizártnak az illiberális demokráciát? Azt Orbán sem mondta az új államról, hogy nem lesz demokrácia, csak azt mondta, hogy nem lesz liberális. TGM: A szabadság elemeit nagyrészt kiiktatták, vannak szubkulturális enklávék, de hát a Horthy-rendszerben is volt liberális sajtó, persze akkor is csak Pesten és pár nagyvárosban. Polgári társadalomban az egyenlőséget a szegényebbek fölemelésével eszközlik ki: ennek a fő eszközei a köz- és felsőoktatás, az ingyenes és általános közegészségügy, az olcsó tömegközlekedés, a szociális lakáspolitika szociális lakásépítési programokkal, az egalitárius urbanisztika, amely szembeszegül a térbeli szegregációval és leszakadással, a demokratikus-egali­tárius segélyrendszer, a szociális rendszerek fölötti szociális kontroll, a vállalati beleszólási jog és együttkormányzás az üzemekben, nagylelkű sztrájkjog. Hozzátartozik a plebiszcitárius eszközök széles körű alkalmazása, a nemek és szexuális orientációk közötti szigorú esélyegyenlőség ki­erő­sza­kolása, a gyermekvédelem, a nővédelem. Ez a modern demokrácia eszköztára, ezek a nélkülöz­hetetlen egyenlőségi elemek - ­nálunk majdnem teljesen hiányoznak. Ha még a jogállami szabályok se érvényesek, akkor nem is lehet őket legálisan kiharcolni. Azt az államot, amelyben a szabadság és egyenlőség legminimálisabb feltételei sem állnak fenn, nem nevezzük demokráciának, még illiberálisnak sem. Semmilyen demokratikus elemet nem veszek észre, ha ön ismer egyet, akkor szóljon, mert legalább jó napom lesz. MN: Általános választójog van. TGM: Az általános választójog is erőteljesen korlátozott, és nem csak a választási csalást rendszerré építő gyalázatos törvények ­miatt. Az általános választójog azt is jelenti, hogy a honpolgárok kellő információ birtokában, szabadon, méltányos választási rendszerben dönthetnek arról, ki kormányozza őket. Általános választójog a Kádár-rendszerben is volt. Fönn kell állniuk a normális pártalapítás politikai és pszichológiai feltételeinek. Hazánkban fontos véleményárnyalatoknak nincs képviseletük. Az ókorban is a demokrácia akadályának tekintették a demagógiát, amelyet itt most a médiaszabadság hanyatlása, illetve a visszataszító, hazug kommersz médiák előretörése testesít meg. Megtévesztett és passzív nép, amely még passzív véleményének a képviseletét sem találja meg - ez a választás paródiája, nem több. MN: Orbán beszédében fő ellenségként a liberalizmus jelenik meg, de már évek óta azt látjuk, hogy a liberalizmust szitokszóként lehet használni Magyarországon. TGM: Magyarországon mindent szitokszóként lehet használni, ami gondolat. Szitokszó a szocializmus, szitokszó a liberalizmus, a konzervativizmuson mindenki mosolyog. Azt, hogy a politikában lehetségesek gondolatok, elvek, érvek, nem fogadja el a közvélemény. A liberalizmusról rá­adá­sul szörnyű karikatúra van forgalomban. Liberalizmuson értik az individualista önzés csimborasszó­ját, ami összefügg a szabad­piaci frenézissel, az anya­gias­ság­gal és pénzhajhászattal, a ­sze­xuális sza­badossággal, a pedofíli­á­val, a kozmopolitizmussal, a rulettel, a fekete mágiával és bármivel, amit az emberek nem szeretnek. Ezek ostobaságok, ráadásul a szubkultúrákat és kisebbségeket védő attitűd sem a liberalizmusból, hanem az új baloldalról származik. A liberalizmusnak az a lényege, hogy semmilyen külső erő vagy autoritás ne irányíthassa kontroll nélkül az embereket, az emberi közösségek törvényes keretek között, de szabadon irányíthassák az életüket. Ezért kell a hatalom megosztása, ezért van szükség alkotmányos garanciákra, a törvény elsőbbségére, a jog uralmára. Hogy ezen belül valakinek milyen morális preferenciái vannak, az a liberalizmusból nem következik. Magam is utópikusnak gondolom azt a felfogást, hogy az állam és a piac túlhatalma felülírható puszta absztrakt jogelvekkel, hiszen a liberális kapitalizmus is kapitalizmus, nem igazán szabad társadalom, de amit Orbán Viktor mond a liberalizmusról, az azokhoz a rágalmakhoz hasonlítható, amiket Brezsnyev korában mondtak a nyugati baloldalra. Innen örökölte meg szegény Tellér Gyula barátunk, akinek például az a vesszőparipája, hogy a Frankfurti Iskola doktrínái befolyásolják az Európai Uniót és a hazai baloldalt. Én a Frankfurti Iskola egyetlen komoly követőjéről tudok Magyarországon, ő se publikál idehaza, és bármibe lefogadom, hogy Jean-Claude Juncker nem Adorno-olvasó. Ezek képzelgések, de annyiban jelentősek, hogy összehozzák az alapvető szabad­ság­eszménnyel az általánosnak mondható kulturális és morális ellenségképeket. Egyszerűen a lerombolni kívánt rendszer maradékainak rágalmazása folyik. MN: Nem lehet, hogy a közgondolkodásban egyenlőségjel került a liberalizmus és a gazdasági neoliberalizmus közé, és ezért mondhatja Orbán, hogy a 2008-as válság és a rendszerváltás utáni egyenlőtlenségek a liberalizmus következményei? TGM: Én egyetlen rövid interjúban nem tudom korrigálni a magyar népre kényszerített műveletlenséget, de azt azért megemlíteném, hogy a liberalizmus egyik variánsa a jóléti állam. A main­stream liberálisok mindenhol hívei és építői voltak a jóléti államnak. Amerikában azt is jelenti a ­liberális - szemben a konzervatívval -, hogy valaki a jóléti állam híve és a piaci fundamentalizmus ellenfele. Az SZDSZ első nemzedékéből Kis János, Solt Ottilia vagy Demszky Gábor welfare liberálisok voltak, és tudtommal maradtak. Az vitakérdés, hogy a ciklikus válságot valóban az állami kont­rollok leépítése okozta-e vagy a megszorítások, a jövedelmek és a beruházások megkurtítása, a fogyasztás zuhanása. Valószínűleg ezek hozzájárultak ahhoz, hogy nehéz volt védekezni a válság ellen, de 1929-ben sehol nem volt neokonzervatív politika, mégis lett válság. A neoliberális politika mára sem alakított ki rezsimet, amely lehetetlenné tenné a be­avatkozást, hiszen látjuk, hogy a nyugati államok végül be­avatkoztak, nincsen olyan éhezés, mint amilyen 1929-33-ban volt. A policy és a rezsim két nagyon különböző dolog. MN: Mit gondol a rendszerváltás jelentőségének leértékeléséről a tusnádfürdői beszédben? Különösen annak fényében, hogy ellenzéki oldalról is sokat hallani, hogy korszakváltásra van szükség, nem lehet visszatérni a 2010 előtti politikához... TGM: Én is azt írtam tíz évvel ezelőtt, hogy a rendszerváltás megbukott, és hát nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, olyan emberek miatt, mint Orbán Viktor. A magyar jobboldalnak és az utódpárti "baloldalnak" köszönhetjük, hogy a rendszerváltásból nem lett igazi demokrácia. 1990-ben rögtön olyan kormány került hatalomra, amely elkezdte rehabilitálni a Horthy-korszakot, és kifejezte mélységes ambivalenciáját magával a demokratikus rendszerrel szemben, amelynek jóvoltából hatalomra került. A szabadelvű jogállam, az alkotmányosság és a pluralizmus értékeit az akkori jobboldal már az első választási kampányban bírálta, nem beszélve a kampányt már akkor jellemző rasszista jellegű őrjöngésről. Én akkor képviselőjelölt voltam, pontosan emlékszem, milyen jelet írtak a homlokomra több száz plakáton. A demokratikus rendszerhez teljes egészében hű kormánya Magyarországnak sosem volt. Voltak támogatói a ’89-es elveknek - elsősorban az SZDSZ és a korai Fidesz, a kormánypártok köréből többen, például Sólyom László -, de konszenzus nem volt róluk. A tusnádfürdői beszéddel a rendszerváltás többségben lévő ellenfelei expliciten is hatalomra jutottak. Ha belegondolunk, nagyon különös, hogy a jobboldal megakadályozta a teljes demokrácia kifejlődését, most pedig azt mondja, hogy a teljes demokrácia okozta a bajokat. Ki kormányzott? Nem lehet állítani, hogy Horn Gyula, Antall József vagy Medgyessy Péter a ’89-es szellem megtestesítője lett volna, mire hatalomra került, már Orbán Viktor sem volt az. Akinek a rendszerváltás eredményei nem tetszenek, az vegye tudomásul, hogy az utóbbi 25 évben a rendszerváltás eszméivel szemben álló férfiak irányították az országot. MN: Annak van jelentősége, hogy ez a beszéd Romániában hangzott el, erős közösségelvű és nemzeti felhanggal? TGM: Ha az irredentizmus közösségelvű, akkor ez ideillő jelző, bár én nem vettem észre, hogy Horthy Miklós közösségelvű lett volna. Ez őszintétlen, mert be nem vallott irredentizmus, ilyenkor Orbán Viktor úgy viselkedik egy hétig, mint Erdély fejedelme, majd elmegy, és hátrahagyja ma­ga után a politikai trágya­dom­bot. Most is akkora fölháborodást hagyott örökül a román médiákban és közvéleményben, amelyre Észak-Erdély visszacsatolása óta nem volt példa. Az egyetlen szerencse ebben az esetben, hogy Orbán közismerten gyönge, lecsúszó, vacak országot vezet, tehát nem félnek tőle, csak fölháborodnak rajta. Ez a rituális-szimbolikus irredenta vakmerőség mások számlájára. MN: És a nacionalista retorikában az ellenzék is követni látszik Orbán Viktort... TGM: Persze, teljes kapituláció. Az egyetlen pozitívum a baloldalinak nevezett pártok viselkedésében, hogy nincs az égvilágon semmi jelentőségük, különben mérgesebb volnék. A miskolci üggyel, gondolom, megszűntek a valódi baloldali közönség illúziói, különösebben nincs mit ábrándozni ezekről a parlamenti pártokról, lehet, hogy valamilyen mértékben a kisebbik rosszat jelenthetik majd egyszer. Majd meglátjuk, kik vezetik akkor ezeket a pártokat, a jelenlegi garnitúra leszerepelt, és hozzá még gyávák is, pedig az esélytelenség bátor kiállásra is sarkallhatná őket. Persze nem Orbántól félnek, hanem a közvélemény konzervatív és etnicista fordulatától. MN: Az Együtt-PM az Európai Bizottsághoz fordult a tusnádfürdői beszéd után, és a New York Times vezércikke is EU-s szankciókat sürget. Lát esélyt arra, hogy ez hatást gyakorol a kormányzó erőkre? TGM: A dolog teljesen esélytelen, de még ha esélyes volna, akkor sem helyeselném, hogy az EU ilyesmit tegyen. Ezt a rezsimet csak a magyar nép tudja megváltoztatni. Közismert, hogy a szankciók és a bojkott a támadott politikai erővel való szolidaritásra sarkallja a közvéleményt. Nem hiszem, hogy a külföldnek gazdasági nyomással kellene helyes gondolkodásra kényszerítenie a közvéleményt. Nem szeretem a kényszert, nem szeretem az erőszakot, nem lehet szabadságot kényszerrel előidézni. Ezek rossz ötletek. A politika szubjektumának és objektumának egybe kell esnie, és jelen pillanatban a magyar állam tulajdonosa mégiscsak a magyar nép. MN: Ugyanakkor az említett ATV-s interjújában azt mondta, hogy választással aligha lehet leváltani Orbán Viktort és a Fideszt. Kétségkívül súlyosan egyenlőtlen a választási rendszer, de miért gondolja, hogy ennek elméleti esélye sincsen? TGM: Komoly többséggel persze nyerhetne az ellenzék, de mivel a politikai egyenlőség feltételei nem adottak, gyakorlatilag lehetetlen, hogy ilyen többség kialakuljon. Vannak teljesen erőtlen és a városokra korlátozódó hatású ellenzéki pártok, amelyeket nem támogatnak anyagilag, amelyeknek nincsenek szövetségesei a közigazgatásban. A polgármesterek 93 százaléka fideszes, ez a Horthy-korszak. Ez a befolyásnélküliség politikai és intellektuális gyöngeségben is megnyilvánul, nem véletlen, hogy nincs egyetlen népszerű ellenzéki vezető sem. Az egész dolog elhalt. A választási rendszer egyik fontos sajátossága, hogy kik vesznek benne részt. Jelenleg részt vesz egy gigantikus hatalmi párt és egy lendületes, fiatal mozgalmi párt az egyik oldalon; ­kiöregedett, megosztott, pénz és hatalom nélküli pártok a másik ol­dalon. Ha ez egy méltányos választási rendszer, én megeszem a kalapom. Elképzelhető, hogy egyszer formálisan választások lesznek, mert valamikor majd megdől a rendszer tüntetések és sztrájkok következtében, és méltányos választást írnak majd ki, akik megrémültek. De nem ez lesz a lényeges, elvégre az októberi forradalom után is volt választás. MN: Amennyiben a Fidesz viszonylag tartós kormányon maradására számít, milyen következményei lehetnek a tusványosi gondolatoknak magában a kormányzásban? TGM: Lényegében az történik, mint minden diktatúrában: a parlamentarizmus teljesen kiüresedik, a kormányzás és a közigazgatás közötti különbség megszűnik. Ez jellemezte a ’89 előtti rendszert, amely ráadásul magasabb színvonalú közigazgatást nyújtott, mint a mostani. Én a demokratikus ellenzék tagjaként ellensége voltam a Kádár-rendszernek, de el kell ismernem, hogy sok tekintetben a korai Kádár-rendszer volt a magyar történelem legsikeresebb időszaka, amihez képest a mostani teljes katasztrófa. Nem azért nem helyeseltük a Kádár-rendszert, mert az emberek rettene­tesen szegények voltak, hanem mert azt gondoltuk, hogy nincs szabadság. Ha ma demokrácia volna, akkor azt mondhatnánk, hogy egy kis nélkülözést vállalunk a szabadság kedvéért. De nincs szabadság. A politikával összefonódó közigazgatást, a rendeleti kormányzást diktatúrának szokás nevezni. Ez már megvalósult. Míg a Kádár-rendszer hatalmas fejlődést ért el az egyenlőség irányában, ma szélsőségesen antiegalitárius a hatalom, amelynek egyetlen korlátja a politikával összefonódott oligarchikus tőke. Azt kell mondanom, hogy az ellenzéki sajtó, amely nagyon keserűen és gúnyosan ír a kormányról, lényegében rózsaszínű szemüvegen keresztül nézi a magyar valóságot. Itt nem arról van szó, hogy ügyetlenül kormányoznak. Itt nincsen a szó politikai értelmében vett kormányzás, közigazgatás van, amelyet csak a korrupt oligarchák befolyásolnak és korlátoznak, és amelyet egy diktátor irányít. Mi a jelentéktelenségünk folytán szabadon beszélünk, de ez addig tart, ameddig nem jelenik meg a Magyar Narancs százezer példányban. Ha megjelenik százezer példányban, akkor betiltják. MN: Ön szerint a kormányt és a miniszterelnököt ezek a gazdasági érdekcsoportok irányítják, vagy van befolyása az olyan ideológiai háttérmunkának is, amit például Tellér Gyula végez? TGM: Természetesen a rendszernek van ideológiája, én is bele szoktam nézni a jobboldali politológiai lapokba, amelyek elméleti színvonala ugyan nem magas, de a szerzők tudása jelentős. Az antiegalitárius, fejlesztő diktatúra aprómunkáját végzik. Azért is alakulnak ki az oligarchikus csoportok, mert kézben tarthatók, egymás ellen kijátszhatók, szemben a személytelenebb rendszerekkel, amelyeket szabályok irányítanak. A piacot mint olyant nem lehet rángatni. Persze a magyar nép szempontjából nem az a lényeges, hogy hány oligarcha van, hanem hogy azok a beavatkozások, amelyekkel a modern ­állam korrigálni tudná az egyenlőtlenségeket, nem történnek meg. Sőt: az állam beavatkozásai egyenlőségellenesek, a rendszer kárvallottaival szemben pedig erőszakot alkalmaz, mint a közmunka és hasonló disznóságok. A rendszer sajátossága még, hogy szemben a klasszikus fasizmussal, nem mobilizál, hanem sokkal inkább demobilizál. Kezdik leépíteni a békemenetet és hasonlókat is, mint ahogy a polgári köröket is leépítették. Szemmel láthatóan a jobboldalt sem kívánják mozgósítani. MN: Sőt, Orbán beszédeiben nem is használja a jobboldali jelzőt, saját oldalát nemzetinek nevezi. TGM: Mert a jobboldali jelző implikálná azt, hogy ő "egy oldal", holott a vezér a teljes nemzetet képviseli. Az antidemokratikus jobboldal mindig ezt szokta gondolni, a Horthy-rendszer is keresztény-nemzeti kurzusnak nevezte magát. Arra valók vagyunk mi, értelmiségiek, hogy az ilyen terminológiai hülyéskedéseken átlássunk. Mint ahogy azt is az értelmiség mai munkája fogja eldönteni, hogy az idővel elkerülhetetlenül növekvő elégedetlenség milyen irányban fog artikulálódni. Az, hogy a szabadabb és egyenlőbb társadalom képe fontossá válik-e a társadalom jelentős csoportjai számára, többek között ­attól függ, mi mit csinálunk. Ez a modern történelem sajátja, 1848-at is háromnegyed évszázados munka előzte meg, a magyar nemesi liberalizmus mun­kája. Gratulálok a fiatal magyar értelmiségieknek, hogy ilyen szép nagy kihívások és kilátások állnak előttük. Mindig tartsanak maguknál személyi iratokat, tisztálkodószereket, gyógyszert, készpénzt, váltás fehérneműt.
"A Fidesz szélsőjobboldali párt" - tíz éves interjú Tamás Gáspár Miklóssal
A filozófust 2014-ben kérdeztük egy akkori tusnádfürdői beszéd után. Tamás Gáspár Miklós már akkor feltette a kérdést: „Ki mondta ki eddig Magyarországon, hogy az emberi jogok politikai rezsimjének vége? Ezt katonai diktátorok se szokták így kikiabálni.”
[ "" ]
0
https://magyarnarancs.hu/sorkoz/a-fidesz-szelsojobboldali-part-tiz-eves-interju-tamas-gaspar-miklossal-272192
null
true
null
null
Magyar Narancs
Rogán Antal és Gaál Antal korábbi MDF-es országgyűlési képviselő lánya, Cecília 2006 őszén ismerkedett meg egymással. Amikor egy évvel később összeházasodtak, az ifjú ara a vezetékneve elé odabiggyesztette a férjéét - ahogy ez számtalan esetben szokás. Az már kevésbé, ami a 2020-ban bekövetkezett válásuk után történt. No nem az, hogy Cecília még egy ideig Rogán-Gaál néven szerepelt, nemcsak a közösségi médiában, hanem a céges dokumentumokban, hiszen mondhatnánk azt is, hogy az adminisztratív malmok lassan őrölnek. Így csak 2020 augusztusában került le a Rogán előtag Gaál Cecília neve elejéről. Amiatt, hogy újra férjhez ment, Szendrei Dániel teniszezőhöz. A cégbíróság mintegy három héttel az újabb igen kimondása előtt, július 2-án jegyezte be mindkét vállalkozásnál, hogy az üzletasszony újra Gaál Cecília Ágnes néven működik tovább. S ezután jött az egyik csavar. Mint azt lapunk elsőként észrevette, a cégbíróság alig két és fél hónappal később, szeptember 14-én a Top News-nál és a Nakama & Partnersnél is azt jegyezte be, hogy a propagandaminisztertől való válása után csaknem tíz hónappal ismét Rogán-Gaál Cecília Ágnes néven fut tovább. Akkor még azt hittük, adminisztratív hiba történhetett, hiszen még ugyanaznap, vagyis szeptember 14-én a cégbíróság ismét a Gaál Cecília Ágnes nevet jegyezte be. Ám ezt követően jött a második csavar: egy héttel később, szeptember 21-én megint változás történt, Cecília vezetékneve előtt ismét megjelent a Rogán név. Ez volt a helyzet több mint négy éven át - egészen idén október 14-éig. Akkor ugyanis Orbán Viktor kabinetfőnökének exe ismét átkeresztelkedett. Ahogy a 444.hu kiszúrta, ezentúl Rogán-Szendrei Cecíliaként szerepel majd. Hogy meddig, azt nem tudni, mindenesetre ismét bebizonyosodott, ha máshol nem, az üzleti életben vagy egy közbeszerzés elnyerésében jó brand a Rogán.
A Rogán név még mindig erős brand
Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy bár leánykori nevén Gaál Cecília már régen elvált Orbán Viktor kabinetfőnökétől, újabb átkeresztelkedése után is használja híres-neves férje vezetéknevét.
[ "" ]
0
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/a-rogan-nev-meg-mindig-eros-brand-.html
null
true
null
null
mfor.hu
Az Európai Bizottság továbbra is információkat gyűjt a 2014–2020-as uniós ciklus már megismert magyarországi útépítési pályázatairól, hogy ezen a problémás területen is értékelni tudja hazánkban a forrásfelhasználás ellenőrzési és irányítási rendszerét – közölték brüsszeli forrásaink. A 2007–2013-as időszak versenykorlátozás gyanúját felvető magyar közúti projektjei kapcsán viszont a bizottság feloldja a Kohéziós Alapból történő kifizetések felfüggesztését. Ezzel tulajdonképpen megerősítette a BruxInfo értesülését, miszerint az aszfaltkeverőügy miatt 2013 végén elzárt pénzcsapot újra megnyitják. A hírportál szerint 70-80 útépítést érinthetett a befagyasztás, a brüsszeli intézkedések elvégzése után 573–700 millió euró, azaz 176–215 milliárd forint közötti összeg kifizetése indulhat meg. A botrányt egyébként az robbantotta ki, hogy az Európai Unió által finanszírozott közútfejlesztéseknél a magyar hatóságok előírták, az építkezésekre lehetőleg 50 kilométeres sugarú körön belülről szállítsák az aszfaltot, így azok a cégek kerültek lépéselőnybe, amelyeknek a közelben volt keverőtelepük. A regionális politikáért felelős sajtófőnök azt azonban cáfolta, hogy már megvan a büntetés mértéke, a végleges összeg ugyanis továbbra is egyeztetés tárgyát képezi az uniós testület és a magyar kormány között. Lapunk brüsszeli forrásai szerint a harmadik Orbán-kormánynak újabb több száz milliárd forintos brüsszeli befagyasztással kell szembenéznie, ha nem változtat érdemben a 2014–2020-as útépítési pályázatok feltételein. A magyar fél, úgy tűnik, kétszer lép ugyanabba a folyóba: ugyanúgy a keverőtelepek beruházástól mért távolsága a mérvadó, mint korábban, csak most már egy környe­zet­terhelésiérték-számítás után lyukadunk ki ugyanoda. Bodnár Zoltán, a Nemzeti Autópálya Rt. korábbi elnök-vezérigazgatója ezzel kapcsolatban kifejtette lapunknak, tiszták és világosak az útépítési beruházásokra vonatkozó európai uniós előírások, abba kellene végre hagyni ezt az átlátszó trükközést. A bírálati súlyszámokat vizsgálva érthetetlen, hogyan szerezhető meg alacsony környezetterhelés címszóval a pontszámok 20 százaléka, miközben az igazán mérvadó ár csak 50 százalékot tesz ki, a foglalkoztatási szempontok pedig a maradék 30 százalékot viszik el. A Liberálisok színeiben politizáló Bodnár szerint, ha valóban a környezetvédelem lenne a cél, a környezetterhelést nemcsak az aszfalt szállításánál mérnék, hanem a föld vagy a kő esetében is, hiszen minden más alapanyagot ugyanúgy teherautókkal visznek az építéshez. Az LMP-s Sallai R. Benedek szerint sem kérdés, hogy a közbeszerzések egyetlen célja a kormányközeli cégek állandó megrendeléshez juttatása. A politikus szerint, amint bebizonyosodik az újabb trükközés az útépítések körül, felfüggesztik ismét a forrásokat, s abba a 2018 utáni kormány is bele fog remegni. Az útépítések tétje van akkora, hogy a Miniszterelnökséget vezető Lázár János önmagában emiatt is Brüsszel felé vegye az irányt, hogy személyesen tárgyaljon. A szokásos csütörtöki kormányinfót előre is hozta tegnap délutánra a kancelláriaminiszter, aki ma az Európai Bizottság székhelyén tárgyal, holnap pedig Frankfurtba utazik. Apró szépséghiba a brüsszeli látogatás kapcsán, hogy a „magyar ügyekben” leginkább illetékes Corina Cretuval biztosan elkerülik egymást, a regionális politikáért felelős biztos ugyanis Ecuadorban tárgyal. Így Lázár legfeljebb Maros Sefcoviccsal, a bizottság energiaunióért felelős alelnökével ülhet tárgyalóasztalhoz. Mi lesz 2020 után? Nem tudom, lesznek-e uniós források 2020 után, de ennyi pénz biztosan nem érkezik majd Magyarországra – mondta Lázár János a tegnapi kormányinfón. A Miniszterelnökség feje szerint sokkal nagyobb lesz a hitelek aránya a vissza nem térítendő támogatásokkal szemben, de 2020-ig át kell alakítani a gazdaság szerkezetét. Elismerte, hogy a régiós országok jobban növekednek, a magyar teljesítmény nem elegendő egy „nagy dobbantáshoz”.
Még nem lélegezhet fel az Orbán-kormány
Folytatódik a hírhedt aszfaltügy, tovább vizsgálódik az Európai Bizottság Magyarországon.
null
1
https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2016/10/meg-nem-lelegezhet-fel-az-orban-kormany
2016-10-19 16:40:22
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
2007.08.29. 17:30 Etikai eljárást kezdeményezett a Magyar Gyógyszerész Kamara Matejka Zsuzsa ellen. A gyógyszerészek arra kíváncsiak, hogy az egészségügyi tárca kabinetfőnöke megszegte-e az etikai szabályokat azzal, hogy államigazgatási funkciója mellett több gyógyszertári vállalkozás tulajdonosa. Horváth Ágnes szakminiszter szerint az etikai eljárásnak nincs helye. Az ügyről a Magyar Nemzet számolt be először. Etikai eljárást kezdeményezett a Magyar Gyógyszerész Kamara az egészségügyi tárca kabinetfőnöke ellen – írja a Népszabadság. A testület arra kíváncsi, hogy Matejka Zsuzsa megszegte-e az etika szabályait azzal, hogy államigazgatási funkciója mellett több gyógyszertári vállalkozás tulajdonosa. A megyei kamarai elnökök közleményben ítélik el, és a munkájával összeegyeztethetetlenek tartják a kabinetfőnök piaci szerepvállalását. Felszólítják a minisztert és a miniszterelnököt: tegyék meg a szükséges lépéseket – írja a lap. Kundra Anna, a tárca szóvivője a Népszabadságnak elmondta: továbbra sem látnak tennivalót a Matejka-ügyben. A patikaalapításra általános szabályok vonatkoznak, így nem részesülhet semmilyen piaci előnyben a kabinetfőnök – tette hozzá a szóvivő. Matejka Zsuzsát ezúttal is hiába próbálta a lap megszólaltatni, nem kívánt a személye körül kialakult aggályokra reagálni. Még ki is tüntették érte Mint ismert, a Magyar Nemzet írta meg először, hogy gyógyszertári érdekeltségei vannak Matejka Zsuzsának, az egészségügyi miniszter kabinetfőnökének. Matejka korábban aktívan részt vett a patikaliberalizáció és a gyógyszer-gazdaságossági törvény kidolgozásában, ezért Horváth Ágnes a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (polgári tagozat) adta neki.
Matejka-ügy: eljárást kezdeményeztek a gyógyszerészek
Etikai eljárást kezdeményezett a Magyar Gyógyszerész Kamara Matejka Zsuzsa ellen. A gyógyszerészek arra kíváncsiak, hogy az egészségügyi tárca kabinetfőnöke megszegte-e az etikai szabályokat azzal, hogy államigazgatási funkciója mellett több gyógyszertári vállalkozás tulajdonosa. Horváth Ágnes szakminiszter szerint az etikai eljárásnak nincs helye. Az ügyről a Magyar Nemzet számolt be először.
null
1
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/08/matejka-ugy-eljarast-kezdemenyeztek-a-gyogyszereszek
2007-08-29 00:00:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Már a Főügyészségen van az Orbán elleni feljelentés
A kaposvári rendőrség hatáskör hiányában továbbította Árok Kornélnak, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja kommunikációs igazgatójának feljelentését, aki azt kezdeményezte, indítsanak eljárást Orbán Viktor miniszterelnök ellen kényszerítés és hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az MTI úgy tudja, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségre továbbították a feljelentést.
null
1
http://www.atv.hu/belfold/20141217-mar-a-fougyeszsegen-van-az-orban-elleni-feljelentes
2014-12-17 00:00:00
true
null
null
ATV
„Sajnos kötnek minket a szabályok.” Ezt válaszolta Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) egyre nagyobb nyomás alá helyezett elnöke arra a kérdésre, miért nem hozzák nyilvánosságra a korrupciógyanús 2018-as és 2022-es vb-pályázatokat vizsgáló jelentést. A svájci sportvezető ezzel nem igazán oszlatta el a szervezet feje fölött gyülekező fellegeket. Sőt! A négy év múlva esedékes tornát Oroszország, a 2022-est pedig Katar rendezheti – bár lassan hozzá kell tenni: jelen állás szerint. Egyre szélesebb diplomáciai körökben merül fel ugyanis, hogy a politikai helyzetre tekintettel az Oroszországgal szembeni szankciókat a sportrendezvényekre is ki kellene terjeszteni, ami a Financial Times elemzése szerint szélsőséges esetben a 2018-as világbajnokság bojkottját is jelentheti. Katar ellen pedig már a bejelentés pillanatától sokan tiltakoztak, mondván, nyáron a 40 fokos átlaghőmérséklet mellett embertelen mérkőzéseket rendezni. Szóba került, hogy a vb-re éppen ezért a téli hónapokban kerüljön sor, ami azonban felborítaná a teljes versenynaptárat. A katari emír, Sheikh Tamim ibn Hamad al-Thani a napokban a CNN-nek adott interjújában jelezte, nekik nem jelent problémát a stadionok, sőt akár egyes közterek légkondicionálókkal való hűtése sem, de ha nincs más megoldás, a téli rendezést is vállalják. A beszélgetésben az emír leszögezte azt is, szigorítanak az építkezések biztonsági előírásain, ugyanis szerinte sem elfogadható, hogy mára több mint 1000 – főként nepáli – vendégmunkás vesztette életét a készülő stadionokban. A megbízott független ügyvéd, Michael Garcia egyelőre eltitkolni kívánt 250 oldalas jelentése ha végül napvilágot lát, újabb szöget üthet mindkét rendezés koporsójába. Pénzügyi elemzők szerint Katart például nem is elsősorban azért érintené rosszul a pályázat érvénytelenítése, mert akkor fölöslegesen költöttek már most dollármilliárdokat a stadionokra (az nem vágja földhöz őket…), hanem mert ha beigazolódik, hogy számos FIFA-tisztségviselőt lefizettek a szavazatokért, az az egész ország megítélésének árt, a királyi család és a helyi üzletemberek már nem lesznek túlságosan kívánatos partnerek nyugati körökben. Beugróból pedig nem lenne hiány, több ország jelezte ugyanis, hogy a botrányok továbbgyűrűzése esetén szívesen átvállalná a szóban forgó világbajnokságok rendezését. Legnagyobb esélye erre az Egyesült Államoknak lehet, ahol a stadionok, legfeljebb némi átalakítással, már adottak, ráadásul az általuk rendezett 1994-es tornára mindenki jó szívvel emlékszik. Ennyire persze még korai előrerohanni, hiszen „az ártatlanság vélelme mindenkit megillet” elvhez tartanunk kell magunkat. Még ha ez egyre nehezebben is megy.
Összedől a kártyavár? - Vasárnapi hírek
„Sajnos kötnek minket a szabályok.” Ezt válaszolta Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) egyre nagyobb nyomás alá helyezett elnöke arra a kérdésre, miért nem hozzák nyilvánosságra a korrupciógyanús 2018-as és 2022-es vb-pályázatokat vizsgáló jelentést. A svájci sportvezető ezzel nem igazán oszlatta el a szervezet feje fölött gyülekező fellegeket. Sőt!
null
1
https://vasarnapihirek.hu/sport/osszedol_a_kartyavar
2014-10-02 00:00:00
true
null
null
Vasárnapi Hírek
Hivatali visszaélés miatt nyomoz a rendőrség Tordai Bence házának ügyében – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Telex kérdésére. A Párbeszéd országgyűlési képviselőjét hetek óta azzal támadja a Fidesz-közeli sajtó, hogy engedély nélkül épített 150 milliós "luxusvillát" Budapest egyik legdrágább részén, a II. kerületben. Tordai korábban részletesen válaszolt a gyanúsítgatásokra, a nyomozás nem is a személye ellen irányul. A Metropol arról írt, hogy az ellenzéki politikus egy teljesen új épületet húzott fel a 2016-ban vásárolt régi parasztház helyén, amivel szerintük megkerülte az építési szabályokat. Az Origo szerint ráadásul az új ház kicsivel még arrébb is épült fel, mint az eredeti. Tordai házáról drónfelvételeket is közölt a Metropol, ezek alapján mindenki döntse el maga, hogy mennyire illik rá a "luxusvilla" vagy a "kacsalábon forgó épület" kifejezés. Az építkezéssel kapcsolatban az ország első számú feljelentője, Tényi István tett feljelentést, amit a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) alá tartozó Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vizsgált, majd pedig átkerült a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz. Az Origo a Médiaworks-Hírcentrumra hivatkozva azt írta: azért vette át az ügyet a rendőrség, mert először "az engedélyezési feladatokkal kapcsolatban eljárt, illetve az építési tevékenységet ténylegesen végző személy(ek)" felelősségét kell vizsgálni, csak ezután lehet tisztázni, hogy Tordai esetében felmerülhet-e bűncselekmény gyanúja. A rendőrségnél arra is rákérdeztünk, hogy kiket hallgattak meg eddig az ügyben, tervezik-e például Tordai Bence meghallgatását, de a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közöltek további információkat. A kormánypárti médiaholdinghoz tartozó Metropol elvileg megszerezte a 2017-ben indult építkezés elektronikus naplóját, ami állításuk szerint azt bizonyítja, hogy valójában nem felújítás történt. Ennek alátámasztására két kiragadott mondatot idéznek a naplóból. Egyrészt, hogy "a terveken szereplő meglévő, megmaradó falak nem találhatók meg, helyette teljesen új vázkerámia lett kivitelezve", másrészt hogy "teljes bontás és gépi alapásás" történt. A "villabotrányról" beszámoló kormánypárti lapok egybehangzóan állítják, hogy mindezek alapján el kell bontani Tordaiék házát. Az MSZP-s Őrsi Gergely által vezetett II. kerületi önkormányzat szerint a jogszabályok alapján ez nem elképzelhetetlen, amennyiben bebizonyosodik, hogy szabálytalan volt az építkezés, volt is hasonlóra precedens a kerületben. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy nekik nincs hatáskörük az ügyben, mivel az építésügyi hatósági hatáskörök 2020-ban átkerültek Budapest Főváros Kormányhivatalához. Kérdésünkre a kormányhivatal azt válaszolta, hogy: "Az érintett ügyben a tényállás tisztázása folyamatban van. A kormányhivatal folyamatban lévő ügyben nem adhat tájékoztatást." Tordai Bence korábban hosszú Facebook-bejegyzésben reagált a vádakra. Ebben többek között azt írta: a "luxusvilla" egy 70 nm alapterületű, tetőtér-beépítéses, kevesebb mint 131 négyzetméter teljes nettó területű családi ház, ahol a hatfős család él. Azt is levezette, honnan volt pénze a házra. Amikor megvette, még nem került 150 millióba, a család eladta a tehermentes újlipótvárosi lakását, és – ahogy a vagyonnyilatkozatban követhető – felvett több tízmillió forint kölcsönt. Ebből és a megspórolt jövedelméből finanszírozta az építkezést. Az "engedély nélküli építkezésnek" a magyarázata pedig az, hogy 2016 óta a 300 négyzetméternél kisebb családi házak esetében csak egyszerű bejelentési kötelezettség van, ami megtörtént. Tordai arra is kitért, hogy az épület még nem kapta meg a szükséges hatósági bizonyítványt, de szerinte a Fővárosi Kormányhivatal mulasztása miatt van. Szerettünk volna további kérdéseket feltenni Tordai Bencének az építkezéssel kapcsolatban. Megkeresésünket azzal hárította a szabadságát töltő politikus, hogy posztjában minden leírt, amit akart, minden fontosabb felvetésre reflektált abban. "Építtetőként teljes körűen és valós adattartalommal töltöttem fel minden szükséges dokumentációt. A lelkiismeretem tökéletesen tiszta, a közérdek semmilyen formában nem sérült. " Hozzátette: ezentúl sem fog a Fidesz-médiában megjelenő hazugságokra reagálni, ezt az ügyet csak a bíróságon, és nem a sajtóban lehet megnyugtatóan lezárni.
Hivatali visszaélés miatt nyomoz a rendőrség Tordai Bence házának ügyében
Az ügyről beszámoló kormánypárti lapok szerint első körben nem a Párbeszéd képviselőjének felelősségét vizsgálják. Tordait azzal támadja a Fidesz-közeli sajtó, hogy engedély nélkül épített egy házat.
null
1
https://telex.hu/belfold/2022/07/29/tordai-bence-epitkezes-engedely-ii-kerulet-nyomozas-hivatali-visszaeles-kormanysajto
2022-07-29 12:49:00
true
null
null
Telex
Sikkasztás gyanúja miatt nyomoznak az MKB-val szemben Sikkasztás gyanúja miatt nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya több mint egy hónapja az MKB Bank Zrt.-vel szemben – értesült a hvg.hu. Két cikkben – január 15-én és február 8-án – foglalkoztunk több olyan üggyel, amelyben magánszemélyek és vállalkozások azt állították, hogy az MKB Bank Zrt. megkárosította őket. Egy lakópark építése amiatt állt le, hogy az azt finanszírozó bank megszüntette a hitel folyósítását. Emiatt az ingatlanoknak búcsút intő emberek közül, akiknek a bank nem akarta vagy még mindig nem akarja befizetett millióikat visszaadni, többen feljelentést tettek. A hitel folyósítását egyébként – tudomásunk szerint – azért tagadta meg az MKB, mert a cégnek köztartozása volt. A Fővárosi Főügyészségen az MKB-val szemben magánszemélyek, illetve az ügyükben eljáró ügyvédek tettek feljelentést sikkasztás gyanúja miatt – közölte a hvg.hu-val Skoda Gabriella szóvivő. Az első feljelentés még tavaly ősszel érkezett be hozzájuk. Az ügyek elbírálására és a nyomozás elrendelésére az illetékes az V. és XIII. kerületi ügyészség volt, amely az V. kerületi kapitányságnak adta ki a vizsgálat lefolytatását. A Budapesti Rendőr-főkapitányságon ehhez azt tették hozzá, hogy 2009. november 30-án sikkasztás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indult nyomozás, s azóta több sértett jelentkezett hasonló problémával az V. kerületi kapitányságon, ahol alaposnak mondták a sikkasztás gyanúját. Mivel azonban a vagyoni kár meghaladta az 500 millió forintot, az eljárást idén január végén átvette a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya. A rendőrség tájékoztatása szerint a nyomozók már több tanút meghallgattak, de emellett megkeresik majd a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, a finanszírozó bankot és a kivitelező céget is. 2010. január. 15. 12:07 hvg.hu Itthon Lakást akart venni, de egy élet munkáját vesztette el Súlyos milliókat és leendő lakásukat bukták el azok, akik egy épülő óbudai lakókertbe szerettek volna beköltözni, ám a beruházást finanszírozó bank leemelte az építtető cég számláján lévő vevői befizetéseket, majd felbontotta a beruházóval kötött hitelszerződést. A pénzintézet a beruházóra mutogat, a beruházó viszont a bankot teszi felelőssé a történtekért. Az ügyben a PSZÁF is vizsgálódik és az ügyészségen is landolt egy feljelentés.
Itthon: Sikkasztás gyanúja miatt nyomoznak az MKB-val szemben
Sikkasztás gyanúja miatt nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya több mint egy hónapja az MKB Bank Zrt.-vel szemben – értesült a hvg.hu.
null
1
http://hvg.hu/gazdasag/20100303_sikkasztas_gyanuja_nyomozas_mkb
2010-03-03 13:09:00
true
null
null
HVG
Liliane Bettencourt-nak a lánya mostanig azzal vádolta anyja barátját, François-Marie Banier fotóművészt, hogy a 89 éves asszony szellemi leépülésével visszaélve egymilliárd eurónyi (285 milliárd forintnyi) értékű vagyont csalt ki tőle ajándékok és életbiztosítás formájában. Francoise Meyers-Bettencourt korábban anyja gyámság alá helyezését is kérte. Olivier Metznernek, a Bettencourt-lány ügyvédjének a közlése szerint miután anya és lánya véget vetett a családi életüket teljesen megzavaró minden konfliktusuknak, Françoise Bettencourt-Meyers úgy döntött: nem pereskedik tovább. Cserébe a fotóművész, Liliane Bettencourt kérésének megfelelően, ígéretet tett néhány dologban – mondta az ügyvéd. A családi pernek komoly gazdasági tétje is lett volna: amennyiben nem az asszony lánya, Francoise-Meyers Bettencourt, hanem a fotós barát örökli a vagyont, a L,Oréal igazgatótanácsában az alapító Bettencourt-család elveszti a többségi tulajdont, és ebben az esetben az egyik legnagyobb francia cég felett a svájci Nestlé veheti át az irányítást. A 17 milliárd euró értékűre becsült vagyon miatt az anya és lánya között 2007 óta folyó és egyre elmérgesedő jogi csatározás júniusban fordult politikai botrányba. Az asszony elmeállapotát igazoló hangfelvételekből ugyanis az is kiderült, hogy a legjelentősebb franciaországi adózó feltehetően Nicolas Sarkozy mellett több kormánytag választási kampányát is illegális módon támogatta pénzügyileg, s a vagyona egy részét adóparadicsomokba mentette. A tranzakciókról pedig a felvételek alapján az az Eric Woerth, akkoriban a nyugdíjreformért felelős munkaügyi miniszter is tudhatott, aki 2007 és 2010 között a pénzügyi tárcát vezette, és egyben a kormánypárt pénztárnokaként az asszony adományait is kezelte. Az összeférhetetlenség gyanúját az is erősítette, hogy Woerth felesége annál a vagyonkezelői cégnél állt alkalmazásban 2007 óta, amelyik az adómegkerülésért felelőssé tehető. A felvételek kiszivárogtatását követően az államfő és minisztere is tagadott minden vádat, de Woerth először a pártpénztárnoki posztjáról köszönt le, majd a novemberi kormányátalakításkor a politikai életből is távozott. A családi viszály lezárása ugyanakkor nem jelenti az ügy politikai részének végét is, abban ugyanis még folyik a rendőrségi vizsgálat.
Lezárulhat a Bettencourt-ügy
Bettencourt-ügyben a családi viszály: Európa leggazdagabb asszonyának, a L,Oréal kozmetikai cég legnagyobb részvényesének lánya hétfőn bejelentette, hogy eláll minden pereskedéstől.
null
1
https://24.hu/kulfold/2010/12/06/lezarulhat_bettencourt_ugy/
2010-12-06 16:00:00
true
null
null
fn.hu
Nyilvános, és közérdekű adatnak minősül, ha például a miniszter vagy államtitkár a szolgálati autóját magánszemélyként megvásárolja, állapította meg Jóri András adatvédelmi biztos. Az ombudsman a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos állampolgári beadványra válaszolt. Jóri közleménye szerint az elmúlt hetekben több kérdést kapott állami, önkormányzati költségvetéssel, vagyonkezeléssel összefüggő szerződés nyilvánosságával kapcsolatban. Az ombudsman véleménye szerint általános szabály, hogy a közfeladatot ellátó szervek által kötött szerződések minden olyan adata nyilvános, amely nem esik valamely törvényi korlátozás alá, vagyis nem államtitok, szolgálati titok, üzleti titok, védendő személyes adat. Ezért a közfeladatot ellátó szervek természetes személlyel kötött szerződéseinek - így a szolgálati autó megvásárlásának is - valamennyi lényeges adata nyilvános: a szerződő fél neve, a szerződés tárgya, a vételár, a fizetés módja. A polgári törvénykönyv szerint az állami szervvel pénzügyi, üzleti kapcsolatot létesítő maga is köteles kérésre a jogviszonnyal összefüggő és közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni. Igaz, a szerződések tartalmazhatnak védendő személyes adatokat is - például lakcím, személyi igazolvány száma -, amelyek még közfeladatot ellátó személy esetén sem tekinthetők nyilvánosnak. Az adatok kiadásakor tehát ezeket az adatokat felismerhetetlenné kell tenni. Jóri arra is felhívta a figyelmet, hogy a vonatkozó törvényi rendelkezések szerint a közfeladatot ellátó szerveknek a közvagyon kezelésére és a közpénzek felhasználására vonatkozó adatokról "gyors és pontos" tájékoztatást kell adniuk. Ilyen adatnak számít az is, ha a közintézményekkel piaci szereplő vagy magánszemély köt szerződést.
Nem lehet titok, ha egy miniszter megveszi a szolgálati autóját
Nem lehet titok, ha egy miniszter megveszi a szolgálati autóját - Ha a magánszemély az állammal üzletel, nem titkolózhat.
null
1
https://index.hu/belfold/2009/05/21/nem_lehet_titok_ha_egy_miniszter_megveszi_a_szolgalati_autojat/
2009-05-21 00:00:00
true
null
null
Index
Koorupció: Magyarországon is vizsgálódhatnak a brit ügyészek
Brit ügyészek vizsgálják, hogy az Alstom francia energia- és gépipari konszern brit leánycégeinél elkövetett korrupciós ügyeknek volt-e magyar szála.
null
1
http://archive.figyelo.hu/cikkek/414981-a-brit-alstom-korrupcios-ugyeben-magyar-szal-is-felmerult
2015-01-29 16:09:00
true
null
null
Figyelő
Az már korábban kiderült, hogy önmagában a tesztpálya építésével a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt járt jól, hiszen gyorsított eljárásban elnyerte a munkákat 3,3 milliárd forintért. Az összesen 40 milliárdos beruházásból most a ZÁÉV Zrt. hasított magának egy nagyobb darabkát, hiszen az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint elnyerte a kiszolgáló épület és technikai épület tervezésére és kivitelezésére kiírt tendert. Ezért nettó 2,3 milliárd forintot fog kapni. A kiszolgáló épület a tesztpálya egyik központi épületeként szolgál majd, itt lesznek kialakítva a rendezvényekre alkalmas helyiségek és a tesztpálya irodái is. A technikai épület a pályát használók számára kínál majd munkateret, a tesztelési tevékenységek során bázisként szolgál, speciális kialakítással. Itt irodákat és különféle műhelyeket alakítanak ki. A ZÁÉV most egy közbeszerzéseknél nem ismeretlen céget utasított maga mögé, a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt.-t. A szerződést szeptember 21-én írták alá. A tesztpálya beruházásával kapcsolatban az eddig megjelent hirdetmények szerint összesen 6,2 milliárd forintot költöttek el: FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. és a brit HORIBA MIRA Ltd. 520 millióért tervezte a pályát, a Duna Aszfalt 3,3 milliárdért építi a pályát, a tesztpálya koncepció tervét 17 millióért csinálta meg az IP-Zala Konzorcium, és most a kiszolgáló épületeket a ZÁÉV csinálja 2,3 milliárdért, felmerült még egy 6 autós gépjárműbérlet is, ennek érdekében a Régió Terv Kft.-vel szerződtek 7,5 millióért. Címlapkép: kaposmost.hu
A helyi kormánykedvenc is kap egy szeletet az autós tesztpályából
Milliárdos, a zalaegerszegi járműipari tesztpályával kapcsolatban kiírt közbeszerzést sikerült megcsípnie a helyi kormánykedvenc cégnek, a ZÁÉV-nek.
null
1
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/A_helyi_kormanykedvenc_is_kap_egy_szeletet_az_autos_tesztpalyabol.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct
2017-09-29 12:18:26
true
null
null
mfor.hu
A kormány a fennálló 130 milliárd forintos kórházi adósságállomány alig harmadát fizeti ki a kórházaknak - hívja fel a figyelmet a Népszava. Ez következik Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár keddi, a Magyar Kórházszövetség szakmai konferenciáján tett kijelentéséből, miszerint az idén további 42,7 mililárd forintot kapnak a kórházak adósságrendezésre. Annak ellenére, hogy korábban 100 milliárd forintos ígéretek hangzottak el - emlékeztet a lap. A beszállítók szerint ezzel a Pénzügyminisztérium megszegte korábbi ígéretet, és a döntés több magyarországi gyártó halálos ítéletével ér fel. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ugyanis a jelenlegi adósságszint a cégek működését és ezen keresztül a betegellátást is veszélyezteti. -
Beintett Pintér Sándor a kórházaknak
A 130 milliárd forintos adósságuk alig harmadát fizeti ki a kórházaknak a kormány.
[ "" ]
0
https://mfor.hu/cikkek/egeszsegugy/beintett-pinter-sandor-a-korhazaknak.html
null
true
null
null
mfor.hu
Bárándy Gergely levélben fordul a rendőrfőkapitányhoz azt tudakolva, kinek az utasítására vonult ki több tucat készenléti rendőr az Ökotárs Alapítvány irodájához – jelentette be az országgyűlési képviselő keddi sajtótájékoztatóján. Azt is szeretné megtudni, hogy politikai megrendelésre, esetleg Orbán Viktor miniszterelnök személyes parancsára, vagy a belügyminisztériumi utasításra történt, vagy szakmai döntés volt a házkutatás, illetve választ vár arra is, melyik rendőri vezető volt felelős az akcióért. Az ellenzéki politikus szerint az a rendőri vezető, amelyik politikai indíttatású döntést hoz belép a politikai térbe, és így vállalnia kell ennek a politikai következményeit is. Márpedig a civil alapítvány rendőri rohamakor ez történt – tette hozzá. Bárándy Gergely azt mondta, "jó esélye van annak, hogy a miniszterelnök személyes parancsára történt a rendőrattak". Ezt a szocialista képviselő azzal magyarázta, hogy Orbán Viktor hétfői felszólalásában azon véleményének adott hangot, hogy ezek a civilek idegen hatalmak érdekeit szolgálják. Hozzátette, nem felel meg a jogállami normáknak, ha ebben az ügyben a rendőrséget megfélemlítésre használják a civilekkel szemben. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda szeptember 8-án hűtlen kezelés, valamint jogosulatlan pénzügyi tevékenység elkövetésének gyanúja miatt indított eljárás keretében tartott házkutatást tartott az Ökotárs Alapítvány budapesti irodájában. Orbán Viktor hétfőn a parlament úgy fogalmazott, "azt szeretnénk, ha tiszta víz kerülne a pohárba, mert zavar bennünket a kétszínűség meg a hazugság. Nem szeretjük, ha valaki szabadságot mond, de zsoldban áll, függetlenséget mond, de kitartott, civilnek mondja magát, közben meg fizetett politikai aktivista. Törvénytiszteletről beszél, de ha a saját pénzügyeiről van szó, akkor kivételes elbánást kér, mondván, hogy ez nem magyar pénz".
Itthon: Kérdőre vonná a főkapitányt az MSZP az Ökotárs-házkutatás miatt
Az Ökotárs Alapítvány elleni "rendőrattakról" kérdezi Papp Károly országos rendőrfőkapitányt a szocialista Bárándy Gergely, aki szerint jó esélye van annak, hogy a miniszterelnök személyes parancsára tartottak házkutatást a civil szervet irodájában.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20140916_A_rendorfokapitanyhoz_fordul_az_MSZP_a_ci
2014-09-16 16:32:00
true
null
null
HVG
Az Ikarus 66-os, testvérével az 55-össel együtt a legendás magyar gyártó legismertebb típusai közé tartozik. Az idehaza Farosként, vagy Bözsi-buszként is emlegetett autóbuszokkal kapcsolatban szinte minden buszrajongónak van egy-egy kedves emléke, vagy története. Ezek a buszok, amióta az eszemet tudom hozzátartoznak az Ikarus-találkozókhoz és ha lehet velük menni egy kört, akkor szinte senki sem hagyja ki. A helyközi, kétajtós Faros gyártását ugyan már több mint félévszázada, 1973-ban abbahagyták, mégis előkerült nemrég egy felújításra váró változat, ami egyszer talán újra eredeti pompájában ragyoghat. Holott nem kicsi, több mint egymillió kilométeres futásteljesítménnyel büszkélkedhet. Eszerint legalább 25-ször megkerülhette volna a Földet az Egyenlítő mentén. Ablakai, ajtajai szinte teljesen épek, de karosszériája minden bizonnyal lakatolásra szorul. Jó hír azonban, hogy a hirdetés szerint az eredeti, Csepel D-614 típusú, 145 lóerős dízelmotor még mindig működőképes, a fékek viszont már nem szolgálnak megfelelően. Ezért jelenleg 13,5 millió forintot kérnek. Nem ez az egyetlen Faros, ami eladósorba került most Magyarországon. Egy online portálra felkerült egy másik Ikarus 66-os is, amelyet 1968-ban gyártottak. A hirdetésben olvasható információk szerint azonban ennek már nincs meg a motorja, viszont nagyon kevés, alig 123 ezer kilométer futásteljesítménnyel büszkélkedhet. Vázszerkezete szinte teljesen fel van újítva. Jól láthatóan azonban az ülések és az ablakok sincsenek már meg. Ezért a példányért közel 18 millió forintot kell letennie a jövendőbeli tulajdonosnak. Érdekesség, hogy az Ikarus 66-os eredetileg városközi autóbuszként kezdte a karrierjét. Prototípusa, az A58-as 1952-ben készült el, még kétajtós változatban, de 1958-tól a gyárnak sikerült megoldania a második tengely mögé, a harmadik pneumatikus működtetésű ajtó beépítését. A fővárosban, a Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ) üzemeltetésében 1959 és 1961 között állak forgalomba a háromajtós Ikarus 66-osok. A helyközi közlekedésben csak 1963-ban jelentek meg a hazai AKÖV-öknél. Budapesten azonban a lassú utascsere miatt nem váltak be, ezért idővel azokat átadták a vidéki közlekedési vállalatoknak. Ennek ellenére ki tudja, talán egyszer valaki fog látni fantáziát abban, hogy elkészítse egy budapesti fényezésű Ikarus 66-os replikát. (A felső kép illusztráció, egy felújított drezdai Ikarus 66-ost ábrázol)
Milliókért lehet most Ikarusokat venni
Két igazi klasszikus is eladósorba került. Igaz, bőven van velük munka, de az árukon már látszik, nem akármilyen szerzeményekről van szó.
[ "" ]
0
https://www.vezess.hu/haszongepjarmu/2024/11/18/milliokert-lehet-most-ikarusokat-venni
null
true
null
null
vezess.hu
Elindult a Korrupciókutató Központ Budapest egyik fontos fejlesztése, a Közpénzkereső. Ez egy alkalmazás az átláthatóságért, ahol bárki megnézheti, hogy ki mikor mennyiért nyert végül közbeszerzést az elmúlt években. Ez azért is fontos lépés, mert a magyar hatóságok egyébként iszonyatosan megnehezítik a közbeszerzési információkhoz való hozzáférést: nehezen kezelhető formában, hibásan és inkonzisztensen teszik közre a közbeszerzési szerződések, módosítások és végleges szerzdések jelentős részét, és az még a jobbik eset, ha egyáltalán közre adják őket valahogy. Maga az adatbázis összeállítása is óriási munka volt tehát. Ennek eredményeképp gyakorlatilag lehetetlen önállló érdeklődésből megtudni, hogy mondjuk a Közgép vagy a Strabag mennyi közbeszerzést visz el össszesen évente, ezen segít most általában 2013-ig az új bétaoldal. A korrupciókutatók emellett még a legtöbb közbeszerzés mellé tettek egy 0-1 közötti korrupciós kockázati indexet, ami különböző jellemzők alapján azt mutatja, hogy mekkora veszély volt korrupcióra, az értéke 0,3 felett már nagyon magasnak számít. Ha nem a tipikus slágercégeket választjuk, hanem megnézzük például a Bell & Partners kommunikációs tanácsadó céget, akkor láthatjuk, hogy 2010-től igen sikeressé váltak a közbeszerzéseken.
Nézze meg, mennyire lehetett korrupt egy közbeszerzés
Nézze meg, mennyire lehetett korrupt egy közbeszerzés - Minden eddiginél részletesebb, könnyen kereshető közbeszerzési adatbázist tettek közzé.
null
1
https://index.hu/gazdasag/ado_es_koltsegvetes/2014/12/08/nezze_meg_mennyire_lehetett_korrupt_egy_kozbeszerzes/
2014-12-08 17:26:00
true
null
null
Index
Borítékban vittek 40 milliót Hagyónak + Videó • Hagyó felfüggesztette párttagságát, de mentelmi jogához ragaszkodik 15 millió forintot személyesen adott át Hagyó Miklósnak Balogh Zsolt – ezt maga a BKV volt megbízott vezérigazgatója mondta a Hír Televízió Kontraszt című műsorában. Balogh a televíziók közül elsőként a hírTV-nek nyilatkozott a közlekedési vállalat kézi vezérléséről és a pénzek visszaosztásáról. A korábbi vezérigazgató megismételte, hogy 70 millió forint rajta keresztül jutott el a volt szocialista főpolgármester-helyetteshez és azt is, hogy Hagyó mellett az SZDSZ-es igazgatósági elnök, Tóthfalusi György kéréseit kellett teljesítenie. Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Tekintse meg a Hír Televízió Kontraszt című műsorában elhangzott interjút! A BKV egykori megbízott vezérigazgatója a Hír Televízió Kontraszt című műsorában megismételte: Hagyó Miklós irányította a BKV-hálózatot. Úgy emlékszik, hogy a volt szocialista főpolgármester-helyettes először 2007 őszén, műszaki vezérigazgató-helyettesi kinevezése után hívatta magához a városházára. Egy rövid beszélgetés során közölték vele, hogy keményen kell dolgoznia, elvárások lesznek, és aki ezeket nem teljesíti, annak "el kell vágni a torkát". 40 millió folyt vissza Hagyónak Balogh elmondása szerint az első utasítás három hónappal a kinevezése után érkezett: engedélyeznie kellett volna a szentendrei HÉV vonalán kijelzőket gyártó cég jelentős áremelését és határidőcsúszását. Amikor erre nemet mondott, Hagyó újra raportra rendelte. "Akik a városháza folyosóján járkáltak, azt láthatták, hogy mi édes kettesben ott sétálgatunk a folyosón. Ekkor mondta Hagyó úr, hogy a szentendrei többletköltséget el kell ismerni" – mondta Balogh. Balogh végül aláírta a teljesítési igazolást, a pályázatból – úgy tudja – 40 millió folyt vissza Hagyónak. A pénzt – állítása szerint – a tartótisztjeként emlegetett Hatvani Szabó János borítékban vitte a volt főpolgármester-helyettes irodájába. 15 millió a telefonos dobozban Balogh azt mondta: ő egyszer 15 millió forintot adott át Hagyónak, egy telefonos dobozban. Ez volt a szocialista politikus által csak éves tagdíjnak nevezett összeg, amit a közlekedési vállalattal szerződésben álló informatikai cég többletfizetéséből fedezett a megbízott vezérigazgató. Balogh azt mondta: egy év alatt – csak rajta keresztül – mintegy 70 millió forint jutott a BKV-t akkor felügyelő szocialista politikushoz. Hagyó üvöltött A volt vezérigazgató egy titkos éttermi megbeszélésről is beszélt, ahol Mesterházy Ernő, Demszky Gábor főtanácsadója, valamint Tóthfalusi György, a BKV igazgatóságának SZDSZ-es elnöke is részt vett. Tóthfalusinak – állítása szerint – ingatlanokkal kapcsolatos kérései voltak. Mesterházy Ernő neve az új BKV-vezér kinevezésekor is felbukkant. Hagyó ugyanis arra kérte Baloghot 2008 nyarán, hogy megbízott vezérigazgatóként ismét pályázzon a posztra, annak ellenére, hogy nem felelt meg a kiírási feltételeknek, a papírokat Mesterházynak kellett leadnia. Balogh úgy emlékszik, talán háromszor is nemet mondott, de "annyira üvöltött Hagyó, hogy már Horváth Éva szólt rá, hogy kicsit csendesebben, mégiscsak nem otthon vagyunk". Hagyó azt mondta Baloghnak, hogy vigye át az anyagát – amivel pályáznia kell – Mesterházy Ernőnek. Párthoz is vándorolhattak a milliók A volt megbízott vezérigazgató beszámolója szerint mindenhol Hagyó Miklós embereibe ütközött, a politikus érdekeit sajtósa – a szintén gyanúsított –, Horváth Éva képviselte a tömegközlekedési vállalatnál. A pénzek útját Balogh Zsolt – ahogy fogalmazott – Hagyóig tudta követni, de nem zárja ki, hogy a milliók párthoz vagy pártokhoz is vándorolhattak. Antal hallgat Antal Attila nem emlékszik azokra a konkrét ügyekre, amelyekről Balogh Zsolt nyilatkozott a Magyar Nemzetben és a Kontrasztban. A házi őrizetben lévő volt BKV-s vezérigazgató szerint az öt hónapig megbízott vezetőként dolgozó Baloghnak kell elszámolnia a közlekedési cégnél történtekkel. Arról azonban továbbra is hallgat a csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsított Antal, hogy kapott-e politikai megrendelést a megbízási szerződések, valamint tízmilliós végkielégítések kifizetése ügyében. (hírTV)
Borítékban vittek 40 milliót Hagyónak + Videó
15 millió forintot személyesen adott át Hagyó Miklósnak Balogh Zsolt – ezt maga a BKV volt megbízott vezérigazgatója mondta a Hír Televízió Kontraszt című műsorában. Balogh a televíziók közül elsőként a hírTV-nek nyilatkozott a közlekedési vállalat kézi vezérléséről és a pénzek visszaosztásáról. A korábbi vezérigazgató megismételte, hogy 70 millió forint rajta keresztül jutott el a volt szocialista főpolgármester-helyetteshez és azt is, hogy Hagyó mellett az SZDSZ-es igazgatósági elnök, Tóthfalusi György kéréseit kellett teljesítenie. • Hagyó felfüggesztette párttagságát, de mentelmi jogához ragaszkodik
null
1
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/03/Boritekban-vittek-40-milliot-Hagyonak-Video
2010-03-07 21:56:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Az önkormányzatok állami adósságátvállalásakor nem vizsgálják, hogy egy adott település milyen célból vett fel hitelt, miért adósodott el - mondta Tállai András önkormányzati államtitkár kedden az M1 Ma reggel című műsorában. Hozzátette: a cél az, hogy az önkormányzati rendszer fizetésképes legyen, és január elsején tiszta lappal indulhasson. Orbán Viktor miniszterelnök múlt szombaton jelentette be: az állam 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át 1956 önkormányzattól úgy, hogy az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben átvállalja, míg az annál nagyobb települések esetében egyenként, az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján számolják ki az adósságátvállalást. Tállai András az M1 műsorában kedden azt hangsúlyozta: nem tesznek különbséget önkormányzat és önkormányzat között. Úgy fogalmazott, azért nem vizsgálják, hogy az önkormányzatok miért adósodtak el, mert akkor sosem érnének a végére, és a céljuk az, hogy januárban már tiszta lappal, adósság nélkül indulhassanak az önkormányzatok. Kitért arra, az előző kormányok által szabott állami feladatokból adódó működési és fejlesztési hitelek miatt adósodtak el az önkormányzatok, és tartozásuk a 2005-ös adósságukhoz képest megnégyszereződött. Közlése szerint az önkormányzatok adóssága hét éve 300 milliárd forint volt, jelenleg 1200 milliárd forint. Az önkormányzati államtitkár azt mondta: "a jövő rendszere" nem fogja megengedni, hogy egy önkormányzat eladósodjon, túlköltekezzen, mert csak nevesített feladatokra kapnak állami támogatást, s a látványberuházásokat, egyéb fejlesztéseket csak saját adóbevételeikből finanszírozhatják.
Belföld: Önkormányzatok: a kormány nem vizsgálja az eladósodás okát
Azért nem vizsgálják, hogy az önkormányzatok miért adósodtak el, mert akkor sosem érnének a végére, és a céljuk az, hogy januárban már tiszta lappal, adósság nélkül indulhassanak az önkormányzatok - közölte az államtitkár.
null
1
http://nol.hu/belfold/onkormanyzatok__a_kormany_nem_vizsgalja_az_eladosodas_okat-1342839
2012-10-30 10:58:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
2010.02.03. 14:10 Házkutatást tartottak a rendőrök a Főpolgármesteri Hivatal egyik irodájában, az egykori Kormányzati Koordinációs Központ helyiségében szerdán – közölte a hivatal sajtóirodája. A központ tulajdonképpen Mesterházy Ernőnek, Demszky főtanácsadójának volt az irodája, akit a főváros „szürke eminenciásaként” ismertek korábban. • „Eggyé vált az adathamisítási és a BKV-botrány” + Videó • Nyakó szerint nincsen „Hagyó-ügy” Az iroda közleményében egyébként azt írta, a házkutatás rövid ideig tartott, a hivatal munkatársai minden segítséget megadtak a rendőröknek. A Kormányzati Koordinációs Központ Mesterházy Ernő irodájaként funkcionált – ezt a főváros sajtóirodáján is megerősítették az MNO-nak. Mesterházy 2004-ben tűnt fel Demszky mellett, és a kegyvesztett Atkári János helyett lett a főpolgármester legfőbb bizalmasa, főtanácsadója. Az alternatív zenekarok (A. E: Bizottság, Európa Kiadó) menedzselésével induló üzletember egyre nagyobb befolyásra tett szert a fővárosban. Többen neki tulajdonítják a „régi” fővárosi SZDSZ-es politikusok félreállítását és az MSZP-vel való szövetség szorosabbra fűzését. Az sem mellékes, hogy az I. emelet 108-as szobájában, Demszky irodájától és a tanácsteremtől (I. em. 122) néhány ajtónyira működő koordinációs központot minden előzmény nélkül egy január 19-én kelt főjegyzői intézkedés szüntette meg. Ebből lehetett következtetni arra, hogy Mesterházy főtanácsadói karrierjének is vége szakadt. Lakása után Tótfalusi irodáját is „megkutatták” a rendőrök A Budapesti Rendőr-főkapitányság kora délutáni közleménye arról szól, hogy Tóthfalusi Györgyöt, a BKV volt igazgatósági elnökét felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják és házkutatást tartanak a férfi városházán lévő irodájában. A gyanú szerint Tóthfalusi „a BKV igazgatóságának egykori elnökeként a társaság veszteséges működése ellenére a BKV vagyonkezelési kötelezettséggel rendelkező vezetőit szándékosan rábírta arra, hogy megszegjék kötelezettségüket”. A rendőrség tájékoztatása alapján rajta kívül két új gyanúsítottja a van a BKV-ügynek: Mesterházy Ernő városházi főtanácsadó és egy kommunikációs cégvezető. Továbbá különböző kommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó szerződések miatt ismét gyanúsítottként hallgatták ki Horváth Évát, Zelenák Tibort és Regőczi Miklóst. A Főpolgármesteri Hivatal közölte: a főváros vezetése a sajtóból értesült arról, hogy újabb személyeket gyanúsított meg a rendőrség a BKV-ügyekkel összefüggésben, de a gyanúsítottak személyéről nem kapott tájékoztatást a hivatal. A főváros vezetése bízik az eredményes nyomozásban, és továbbra is minden segítséget megad a nyomozó hatóságnak – szögezték le.
A Főpolgármesteri Hivatal egyik irodájában kutakodott a rendőrség
Házkutatást tartottak a rendőrök a Főpolgármesteri Hivatal egyik irodájában, az egykori Kormányzati Koordinációs Központ helyiségében szerdán – közölte a hivatal sajtóirodája. A központ tulajdonképpen Mesterházy Ernőnek, Demszky főtanácsadójának volt az irodája, akit a főváros „szürke eminenciásaként” ismertek korábban. • „Eggyé vált az adathamisítási és a BKV-botrány” + Videó • Nyakó szerint nincsen „Hagyó-ügy”
null
1
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/02/a-fopolgarmesteri-hivatal-egyik-irodajaban-kutakodott-a-rendorseg
2010-02-03 00:00:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A kormánypárti politikus, mint ismeretes, mindenkinek 750 ezer forintos államtitkári fizetést adna, s emellett legfeljebb benzinkártya, mobiltelefon és a vidékieknek – nem túl nagy méretű – budapesti lakás járna. Többen viszont – a bizottsági és a frakcióban viselt tisztségek után kifizetett pénzekkel, a választókerületi pótlékkal, illetve lakhatási támogatással együtt – most jóval egymillió felett keresnek. Minél messzebb lakik valaki a fővárostól, annál többet keres, míg egy budapesti honatyának – ha nem tagja egy bizottságnak sem – be kell érnie esetleg nem egészen négyszázezer forinttal. Sokaknak megéri majd A képviselők javadalmazásáról szóló új szabályok előkészítésére létrehozott albizottság tegnapi ülése után már bizonyos, hogy – a korábbi javaslattal szemben – mégis lesz bizottsági pótdíj. A testületben az LMP-t képviselő Szilágyi Péter elmondta: az első bizottsági tagság után húsz, a kiemelt bizottságokban harminc százalék járna, további bizottsági szerepvállalásért még tíz, az eseti bizottsági tagságért öt százalék pluszt fizetnének. Vagyis: a kilencszázezer akkor is összejön, ha valaki csak egyetlen testületben dolgozik. Az LMP csak a mindenkori átlagfizetés háromszorosát adná – ez hatszázezer forint körül van –, míg ennél többet kizárólag a bizottságokban aktív képviselők kereshetnének. A szocialisták pedig még azt is megkövetelnék, hogy a nagyobb fizetésért ne csak üldögéljen a plenáris üléseken a képviselő, hanem mutasson fel valamit: az LMP is támogatná, hogy aki csak passzív „megfigyelőként” van jelen, attól vonják meg a tiszteletdíja egy részét. A képviselőknek emellett benzinkártya is járna: a budapestiek kétezer, a távolabb lakók pedig akár ötezer kilométernyi útra elegendő üzemanyagot kapnának. Az LMP álláspontja szerint a keretet legfeljebb 1600 köbcentis autó átlagos fogyasztásához kellene szabni – sőt a képviselőket a közösségi közlekedés igénybevételére kellene ösztönözni –, de a Fidesz inkább kétezres, esetleg háromezres autókban gondolkodik; egy ilyen kocsi ötezer kilométeren elfogyaszt legalább százötvenezer forintnyi benzint. Azt az elképzelést viszont talán nem vetik el, hogy a kártya használatát legalább kössék rendszámhoz, mert azzal megelőzhetők a visszaélések. A vidékiek ezentúl nem lakhatási támogatásra, hanem egy átlagos méretű, hatvan-hetven négyzetméter körüli lakásra tarthatnának igényt.
Belföld: Képviselői fizetések: összejöhet a havi kilencszázezer
Sokan jobban járnak, mások – elsősorban a fővárostól távoli megyékben élők – kevesebbet visznek majd haza, ha a parlament elfogadja Lázár János fideszes frakcióvezetőnek a képviselők juttatásaira vonatkozó javaslatait.
null
1
http://nol.hu/belfold/20111110-osszejohet_a_havi_kilencszazezer-1269001
2011-11-10 13:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Rozika jósnő látomása adta az ötletet az amatőr trafikrablóknak - állítja a magyar szerelmespár női tagja Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben A rabláshoz használt sapka / Látom, látom... Egy trafikot látok... És gazdag zsákmányt látok... Hogy a bajt hozó jóslat így hangzott-e el vagy sem, azt nem tudnánk megmondani, mindenesetre egészen bizarr magyarázattal állt elő egy pancser rablópáros női tagja. A tettesek Ausztriában próbáltak kirámolni egy dohányboltot, ám onnan végül üres kézzel távoztak. Egy magyar rablópáros próbált trafikot kirabolni Ausztriában Rablásuk meghiúsult, és pénz nélkül menekültek Magyarországra Ausztriába visszatérve elfogták őket; beismerő vallomást tettek A páros jövőre állhat bíróság elé, akár 5 éves szabadságvesztés is várhat rájuk Még nem regisztrált? Most megteheti, pénzt sem kérünk érte! Regisztrált olvasóinkat exkluzív sztorik várják! Bejelentkezem / Regisztrálok
Osztrák zsaruk fogták el a trafikrabló magyar szerelmespárt
Látom, látom... Egy trafikot látok... És gazdag zsákmányt látok... Hogy a bajt hozó jóslat így hangzott-e el vagy sem, azt nem tudnánk megmondani, mindenesetre egészen bizarr magyarázattal állt elő egy pancser rablópáros női tagja. A tettesek Ausztriában próbáltak kirámolni egy dohányboltot, ám onnan végül üres kézzel távoztak.
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/magyar-rabloparos-ausztria-trafik-josno/q6qzhd5
null
true
null
null
Blikk
Reális forgatókönyvként számolnak a Jobbikban azzal, hogy az Állami Számvevőszék által kiszabott bírság teljesen padlóra küldi a pártot. Úgy tudjuk, a Jobbik egyeztetéseket kezdeményezett a Magyar Államkincstárral egy lehetséges részletfizetésről, bár arról nincs hír, hogy ennek mi lett az eredménye. Pedig a tét nagy. Ha a pártot fel kellene számolni, akkor a Jobbik frakciója is megszűnne. Akkor hiába alapítanának újabb pártot más néven, nem alakíthatnának frakciót és a már meglévő sem futhatna az újabb párt neve alatt, tehát állami támogatást akkor sem kaphatnának. Persze ez a legrosszabb forgatókönyv, de reális, miután a Magyar Államkincstár már jelezte: nem akarnak semmilyen fizetési könnyítést adni nekik. A párt egyébként negyedévente kapott volna körülbelül 150 millió forint állami támogatást, de ez nem érkezik meg júliustól. A törvény azt írja elő, hogy ha egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor annak értékét (331 millió jelen esetben) egyrészt be kell fizetnie a költségvetésnek, másrészt ugyanennyivel csökkenti a Magyar Államkincstár a párt állami támogatását. Így áll össze a 662 milliós szankció. A 662 milliós tartozásból tehát 330 milliót a NAV követel a párttól, tehát esetleg még az adóhatóságnál reménykedhetnek részletfizetésben. A Postának emellett 60 millióval tartoznak, de mivel most egy fillér állami támogatást nem kapnak, elképzelhető, hogy nem tudnak törleszteni a Posta felé sem, így a cég felszámolási eljárást indíthat ellenük. Ha a NAV hajtja be követelését, akkor a vagyontárgyaikat is elveszíthetik. A pártban a bírság és az állami pénzcsap elzárása miatt elég erős a bizonytalanság. Leginkább azok aggódnak és azoknak van veszítenivalójuk, akik egzisztenciálisan függnek a szervezettől. Főleg a Képviselői Irodaházban a Jobbiknak dolgozó munkatársak, a „második vonal". Eddig is voltak már elbocsátások, leginkább az országgyűlési képviselők mellett dolgozó szakértőktől vált meg a párt, mert nem tudta őket fizetni. Úgy tudjuk, arra is volt példa, hogy a választás utáni tisztújítás után olyan asszisztens vesztette el az állását, akikről a „főnöke" tudta, hogy a végül alulmaradt Toroczkai Lászlóra szavazott, noha korábban az értésére adta: ha így tesz, akkor az állásával játszik. Bárhogy is alakul, az is biztosnak tűnik, hogy mert még a facebookos hirdetések finanszírozása is komoly tehertétel. A Jobbikhoz közel csak a párt sajtója van biztonságban. Bár a Jobbikhoz közeli Iránytű Intézetet pénzhiány miatt bezárták május elején, a párt holdudvarába tartozó Alfahír és N1TV működése a pénzzavar ellenére erre az évre biztosítva van. A pártalapítvány ugyanis már korábban átutalta a portál és a „tévé" működésére szánt pénzt. Sneider Tamás elnök egyébként nem gondolja, hogy olyan nagy bajban lenne a Jobbik. Ahogy azt a Hír Tv-ben kifejtette, az országgyűlési képviselőik, az önkormányzati és megyei képviselőik, a támogatóik révén a párt túl fogja élni ezt az időszakot. Tényleg nem volt B tervük Úgy tűnik, korábban a pártvezetés még csak számításba se vette, mekkora kárt okozhat az ÁSZ-bírság. Akárhány jobbikossal beszéltük, köztük magasabb pozícióban lévőkkel is, mindannyian arról meséltek, hogy soha nem látták olyan magabiztosnak Vona Gábort és Szabó Gábor pártigazgatót, mint az országgyűlési választási kampányban. Vona – ha arra nem is számított, hogy a Jobbik megnyeri a választást – tényleg hitt abban, hogy a Fidesz leszerepel. Éppen ezért arra, hogy a párt mégis hogyan fogja visszafizetni a már a kampány alatt kiszabott bírságot, semmilyen terve, ötlete nem volt Szabó Gábornak. Valószínűleg abban bízott, hogy a választás majd ezt a kérdést is eldönti, mégpedig a Jobbik javára. A párton belül abban is biztosak, hogy nem hagyják annyiban az ÁSZ döntést, és nemzetközi fórumon próbálnak majd igazságot szolgáltatni, de ha netán a strasbourgi bíróság ki is mondja majd, hogy jogtalanul jártak el a Jobbikkal szemben, az is legfeljebb csak évek múlva várható. A Jobbikon belül azt beszélik, a választások előtt talán azért volt ennyire magabiztos a pártelnök és a pártigazgató, mert abban bíztak, hogy az Orbán Viktorral háborúzó Simicska Lajosnak olyan „atombombája" van, ami eldöntheti a választást. Nem a Jobbik volt az egyetlen ellenzéki erő, ami a Simicska–Orbán-háborútól várta a NER esetleges összeomlását. Ma már látható, hogy ha volt is bármi Simicska kezében, azt nem használta fel, a legutóbbi fejlemények pedig arról árulkodnak, hogy az oligarcha feladta a csatát és kapitulált: úgy döntött, átadja a médiaérdekeltségét az Orbán Viktorral már vagy még jóban lévő barátjának, Nyerges Zsoltnak. Úgy tudni egyébként, hogy ezt megelőzően kemény ultimátumot kaphatott Orbántól. A Jobbikban egyébként már olyan összeesküvés-elméletek is kezdenek elterjedni, hogy az egész Orbán–Simicska-háború csak valamifajta színjáték volt, ami a Jobbik kicsinálására irányult. Hiszen az ÁSZ-bírságot is éppen azért kapták a nyakukba, mert Simicska olcsón adott nekik plakáthelyeket, más támogatást (a médiaszerepléseken kívül) viszont nem kapott a párt, így a Jobbik végső soron elég rossz lóra tett azzal, hogy elfogadta az oligarcha közeledését. Ezenfelül éppen most éli története legnagyobb válságát, ami szintén megnehezíti szavazótáborának egyben tartását. Miközben Vona Gábor közvetlenül a választási kudarc után lemondott, egykori szövetségese, Toroczkai László akcióba lendült, és minden erejével azon volt, hogy pártelnök legyen. Ez nem sikerült, ezért új pártot alapított Mi Hazánk néven. A szervezetnek a Jobbik már most az egyik legfőbb politikai ellenfele. Bajtársakból ellenségek Utóbb kiderült, hogy Toroczkai erre már régóta készült, és valószínűleg nemcsak ő, hanem mindazok, akiket korábban Vona – a néppártosodás útjára lépve – igyekezett hátrébb tolni. Az, hogy ez így alakulhatott, Vona Gábor „bűne" – állítják többen. Merthogy hiába tanácsolták az egykori pártelnöknek sokan azt, hogy szabaduljon meg Toroczkaitól és mindazoktól, akik ellene vannak a néppártos irányvonalnak, Vona ezt nem lépte meg. Hogy miért nem, arról mindenki legfeljebb csak találgatni tud, a pontos okokat nem ismerik. A legvalószínűbb, hogy Vona a végsőkig megpróbált egyensúlyozni a radikálisok és a mérsékeltek között. De azt, hogy pontosan hány aktív tagja van a pártnak, nem lehet tudni. Ahogy azt sem, hogy az eddig átpártolt tagok hány százalékát teszik ki még aktív jobbikosoknak, esetleg olyanokról van szó, akik már korábban otthagyták a néppártosodó Jobbikot. Több jobbikos forrásunk is azt mondta, hogy a többség kivár. Megvárják például, hogy a közvélemény-kutatásokban egyáltalán mérhető lesz-e Toroczkai új szervezete, de lélektani határ lehet az is, hogy az új párt tud-e mandátumhoz jutni az európai parlamenti, valamint az önkormányzati választáson. Sokan ugyanis szkeptikusak, annak ellenére, hogy Toroczkai ezerötszáz embert tudott mozgósítani az első ásotthalmi dzsemborijukra. Az is Toroczkaiék ellen szól, hogy egyelőre adományokból van csak pénzük, és a Jobbik – jelenleg nullás – állami támogatására ácsingóznak. Beszéltünk olyan jobbikos vezetővel, aki nem aggódott Toroczkaiék miatt, mondván: ha mentek is át fontosabb pozíciót betöltő emberek, a többségük összeférhetetlen, és már a párt augusztusi tisztújításakor össze fognak veszni a pozíciókon, de ha akkor nem, majd később. Olyan radikálisokkal is váltottunk szót, akik ugyan lelkesedtek Toroczkai mozgalmáért, a mozgalmiságért, de csalódtak, mihelyst megtudták, hogy ebből is párt lesz. Olyan jobbikosokkal is beszéltünk, akik ugyan elismerték, hogy Toroczkaival szemben nem éppen demokratikusan járt el a Jobbik a pártelnökválasztás idején, de megmosolyogták, hogy éppen Toroczkai kéri ezt számon, aki szerintük az általa gründolt szervezetekben sosem a demokratikus módszereiről volt ismert. Tény ugyanakkor, hogy Toroczkaiék „fajsúlyosabb" figurákat is át tudtak magukhoz csábítani, olyanokat, akik akár árthatnak is a Jobbiknak. Ezek között említették a Jobbik vezető informatikusát vagy éppen Szabó Gábor pártigazgató egyik jobbkezét, Árgyelán Jánost. Utóbbi feladata lesz a pártvezetés, pártszervezés, a szervezeti háló és a szervezeti rendszer kommunikációs működtetése. Az Indexnek ugyanakkor egy jobbikos vezető politikus azt mondta: olyan emberek pártoltak át Toroczkaihoz, akikkel már régóta nem tudtak együtt dolgozni, például Árgyelánt is ezek közé sorolták. Érdekes, de a legtöbb jobbikos vezető mintha örülne annak, hogy Toroczkai elszívta ezeket az embereket, úgy tűnik, a párt már amúgy is szabadult volna tőlük. Toroczkainak és a Fidesznek most ugyanaz a célja Bár Toroczkai már jóval a választások előtt arra játszott, hogy kudarc esetén megpuccsolja a vezetést, nem kellett különösebb ármánykodás ahhoz, hogy ilyen helyzetbe hozza magát a Jobbik. A Fidesznek sem kellett különösebben beavatkoznia, elég könnyen alakult ki egyfajta érdekközösség Toroczkaiék és a kormánypárt között, mivel mindketten ugyanazt akarják: a Jobbik ellehetetlenítését, de legalábbis meggyengítését. Akárcsak Toroczkainak, a Fidesznek is érdeke, hogy a régi, szélsőséges Jobbik újjáéledjen. A régi Jobbik ugyanis éppen megfelelt a Fidesznek, mondhatni, a tökéletes ellenzéket adta: A régi Jobbik által felvetett témákat élőben lehetett tesztelni. Amelyik tetszett a szavazóknak, azt a Fidesz simán lenyúlta. Ha a Nyugat bírálta Orbán Viktor lépéseit, a kormányfő mutogathatott a Jobbikra és azt mondhatta: ha nem én lennék, jönnének a nácik; De a centrális erőtér is jobban működött a régi időkben: a régi Jobbik sosem fogott volna össze baloldali, liberális pártokkal, szervezetekkel, de még a bizonytalan szavazókat sem igazán tudta megnyerni, csak a radikálisabbakat. Csakhogy radikális szavazókkal sosem erősödött volna meg a Jobbik úgy, hogy valódi veszélyt jelentsen a Fideszre. Aki tehát a régi Jobbikra épít vagy azt próbálja rekonstruálni, az Orbán által megálmodott centrális erőtérben biztonságos játékot játszik. Nem kell attól tartania, hogy a szélsőséges megnyilvánulásai miatt a kormánypárti sajtó vagy éppen a Fidesz támadni fogja, éppen ellenkezőleg: segíti abban, hogy úgy tűnjön, az új Jobbikkal szemben ez egy hiteles szervezet. Ez az oka annak, hogy a kormánypárti sajtó minden lehetőséget megragad, hogy a Jobbikra már politikai ellenségként tekintő Toroczkaiéknak teret adjon. Legutóbb Dúró Dórával közölt interjút a Magyar Idők, de egy videóban a kormánypropagandát toló Pesti Srácok főszerkesztője is kedélyesen nosztalgiázott Toroczkaival a régi szép időkről, amikor a Jobbik még szélsőjobboldali volt. (Megfigyelhető egyébként, hogy a Fidesz és a hozzá köthető sajtó két, egymással teljesen ellentétes indokkal támadja a Jobbikot már jó ideje. Vagy azt vetik a Jobbik vezetőinek szemére, hogy nácik, vagy azt, hogy sajnos már nem elég nácik, és ezáltal hiteltelenek.) Úgy tudjuk, elég nagy felháborodás volt a szervezeten belül amiatt, hogy az emberektől az ÁSZ-bírságra összegyűjtött pénzt, összesen 102 millió forintot a Jobbik a kampány alatt felélte. Ezt a lépést még Sneider Tamás mostani elnök is hibásnak tartja így utólag, és mint kiderült: Szabó Gábor pártigazgató döntése volt, hogy az adományt forgassák bele a kampányba. A Stop Soros törvény megszavazásán legfeljebb csak a Jobbik „alkalmi" vagy a baloldalról átcsábított szavazói háborodtak föl, de az elkampányolt százmillión lényegében mindenki. Sneider szerint eddig összesen négy adományozó kérte, hogy adják vissza nekik a pénzét, de ez az elnök szerint csak pár ezer forint. A helyzetet rontja, hogy továbbra sem túl jó a kommunikáció a pártvezetés és a tagok között, vannak olyan kérdések, amelyekről még a jól értesült jobbikosok köreiben is csak találgatnak. Ilyen egyébként az is, hogy vajon hány új belépője van a pártnak ténylegesen. Orbánon múlik, mi lesz a Jobbikkal? A legtöbben úgy ítélik meg, hogy a Jobbik sorsa most valójában Orbán Viktor kezében van. Azért gondolják így, mert az ÁSZ döntése mögött egyértelműen Orbánt sejtik, így az is a kormányfőn múlhat, mennyire bánik majd kesztyűs kézzel a Jobbikkal a számvevőszék. Ha Orbán úgy ítéli meg, hogy nem legyengíteni, hanem ellehetetleníteni kell a Jobbikot, akkor az államkincstárnak és/vagy a NAV-nak nem lesz más dolga, mint megtagadni mindenféle könnyítést, legyen szó részletfizetésről vagy bármi másról. Egy vezető jobbikos politikus az Indexnek arról beszélt, hogy a párt előtt álló legnagyobb kihívás messze nem Toroczkaiék szervezkedése vagy éppen az ÁSZ-bírság, sokkal inkább az, hogy a jelenlegi politikai rendszerben, ahol minden a kormánypártnak kedvez, hogyan tudna hatékony ellenzékként politizálni a Jobbik. A korrupció láthatóan senkit nem érdekel, a bevándorlástémát a Fidesz uralja, a gazdaság pedig – a forint gyengülését leszámítva – jó állapotban van. Nyitókép: Bődey János/Index
Csődbe mehet és így megszűnhet a Jobbik
Csődbe mehet és így megszűnhet a Jobbik - Ez a számukra legrosszabb forgatókönyv, de benne van a pakliban. Minden attól függ, kap-e részletfizetési lehetőséget a párt az Magyar Államkincstártól vagy sem. És nem csak ezzel az egy problémával kell megküzdeniük.
null
1
https://index.hu/belfold/2018/07/06/jobbik_toroczkai_mi_hazank_asz/
2018-07-06 15:12:00
true
null
null
Index
Magyar Narancs: Mi volt a közvetlen előzménye annak, hogy 2011-től a MET teheti zsebre azt a sokmilliárdos hasznot, amely a gázüzletek révén közvetlenül az állam vagy a Magyar Villamos Művek (MVM Zrt.) kasszájában is maradhatott volna? Tóth Bertalan: Arról nincsenek pontos információk, hogy a MET Magyarország Zrt. érdekében történtek-e az akkori módosítások, mindenesetre 2011 tavaszán a kormány átalakította a távhő-árszabályozás rendszerét, és megszüntette a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelők támogatási rendszerét. A változtatások után sok település és intézmény a korábbinál magasabb áron juthatott volna távhőhöz, ezért az állam a stratégiai gáztározóból szabadított fel a piaci árnál elvileg olcsóbban kínált gázt, hogy ne emelkedjenek a lakossági hőárak, és a rezsicsökkentés miatt nehéz helyzetbe került szolgáltatók se lehetetlenüljenek el. Ám akkor, amikor az erre vonatkozó rendelet megszületett, az adott gázévre (egy gázév júliustól júliusig tart – M. K.) a távhőszolgáltatók már lekötötték a beszerzéseik többségét, így a 200 millió köbméter felszabadított gáz töredékét, alig több mint 8 millió köbmétert vettek meg a Magyar Villamos Művek gázkereskedéssel foglalkozó leánycégétől, az MVM Partner (MVMP) Zrt.-től. Ez azért is érdekes, mert a kivett gáz pótlását és az olcsó nyugati gáz beszerzését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) úgy segítette, hogy az osztrák–magyar határon átívelő HAG-vezeték használatát elsőbbséggel, aukciós költség nélkül biztosította az MVM Partner számára. Alapesetben ahhoz, hogy valaki gázt tudjon behozni az említett vezetéken, egy kőkemény árversenyen kell jelentős összegeket fizetni, de az állam a versenyhelyzetet beszüntette. Mindezt a közérdekre hivatkozva lépték meg azzal, hogy a stratégiai tározókból kivett gázt pótolják, és így az ellátásbiztonság fennmaradjon. A helyzet érdekessége, hogy a pótlásra már minden gáz­évben 2,9 milliárd köbméter gáz behozatalát engedték meg a HAG-vezetéken keresztül, amely közel sem arányos a felszabadított mennyiséggel. Különösen akkor, ha összeadjuk, hogy 2011 és 2014 júliusa között a minden évben meghosszabbított miniszteri rendelettel összesen 585 millió köbméter gázt vettek ki a tározóból, miközben a három gázév alatt összesen 5900 millió köbméter behozatalára nyílt lehetősége az MVM Partnernek. MN: A minisztérium mivel magyarázta ezt az irreális különbséget? TB: Minden esetben az ellátásbiztonságot emelték ki, ami azért is furcsa, mert ilyen probléma nem volt. A stratégiai tározókból kivett gáz többsége is inkább a piaci szereplőkhöz – így a MET Magyarország Zrt.-hez is – került. MN: Hogyan került képbe a MET? TB: A MET akkor került képbe, amikor a kivett gáz pótlásának álcája alatt az MVM Partner Zrt.-től megkapta a lehetőséget, hogy a Nyugat-Európában olcsóbban is beszerezhető gázt ő hozza be a HAG-vezetéken, és értékesítse a magyar piacon. A három gázév alatt az MVM Partner rendelkezésére álló HAG-kapacitások mint­egy 80 százalékát adta át a MET-nek. Mindezt úgy, hogy nyilvános tender nem volt, pedig minden ­bizonnyal lettek volna olyan hazai és külföldi földgáz-kereskede­lemmel foglalkozó vállalkozások, amelyek olcsóbban juttattak volna el gázt a határig. MN: Miért nem az MVM Partner hozatta el a gázt más piaci szereplőkkel a határig, ahol saját maga ingyen átengedi és értékesíti? TB: Nyugat-Európában a gáztőzsdén még néhány éve sokkal kedvezőbb pénzért hozzá lehetett jutni a gázhoz, mint amilyen áron a két ország közötti egyezmény értelmében azt Oroszországtól vásároljuk, és amely Ukrajnán keresztül érkezik hozzánk. Azonban az MVM Partner Zrt.-nél 2011-ben azt mondták, hogy nem volt meg a szükséges portfóliójuk, szakmai hátterük ahhoz, hogy Nyugatról ők maguk beszerezzék a gázt és gondoskodjanak az ideszállításról. Ezért szerződtek le a MET Magyarország Zrt.-vel, amelynek az egyik leánycége, a MET International megvehette az olcsóbb nyugati vagy éppen a tőzsdén árult orosz gázt, és ezután azt a határon átadták az MVMP-nek. Ezután az MVMP – az államtól kapott ingyenes hozzáféréssel élve – áthozta a gázt a határon, majd az esetek többségében eladta egy nagyon alacsony profittal a MET Magyarország Zrt.-nek. Ezt megtehette 2011-től egészen ez év júliusáig, ugyanis az erre lehetőséget adó miniszteri rendeletet egészen 2015-ig minden évben meghosszabbította az aktuális nemzeti fejlesztési miniszter. MN: Ezzel mennyit keresett a MET-csoport? TB: Itt rengeteg pénzről beszélhetünk, óvatos becslések szerint is százmilliárdos tételről van szó, de az összeg ennél is magasabb lehet. Ugyanis a MET-nek nem kellett kifizetnie a határon lévő HAG-vezeték használati díját, a magyar oldalon pedig visszakapta az MVMP-től a gázt, amit aztán jelentős haszonnal továbbértékesített hazai és akár külföldi felhasználók számára. Ezen az MVMP köbméterenként csupán néhány forintot keresett, miközben a MET számára lényegesen nagyobb mozgástér állt rendelkezésre. MN: A MET által lefölözött profit maradhatott volna a magyar állam, így a magyar adófizetők zsebében? TB: Tulajdonképpen igen, mert – mint később kiderült – az MVMP egy idő után maga is szállíttatott olcsó nyugati gázt már nem a MET-csoporton keresztül. 2011 és 2014 a HAG-on behozott gáz valamivel több mint 20 szá­zalékát szerezték be így, ráadásul az esetek többségében sokkal olcsóbban, mint ahogy a MET In­ternationaltől megvásárolták. Így már az is kijelenthető, hogy az MVMP alkalmas volt arra a feladatra, amellyel kezdetben megbízta az állam, és amelyet pont azért hárított a MET-re, mert állítólag ők nem rendelkeztek a kellő szaktudással. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a MET-csoport és az MVM között elég nagy a nyomon követhető átjárás: több olyan vezető tisztségviselőről is lehet tudni, amely az MVM-től ment át a MET-hez, vagy éppen fordítva. Ennek fényében is nehéz elképzelni, hogy az MVM gázkereskedéssel foglalkozó leánycége, az MVMP alkalmatlan lett volna. Ha pedig az volt, ezt jelezni kellett volna az illetékes miniszter felé, akinek alapesetben is tisztában kellene lennie azzal, ha egy állami céget megbíz egy feladattal, az képes-e ellátni azt. MN: Kik szerepelnek a MET-csoport tulajdonosai között? TB: Sok kérdésre választ kaphatunk, ha megnézzük a tulajdonosi szerkezetet. A MET hátterében a kormányhoz közeli üzletemberek, offshore-hátterű cégek, a Mol és az oroszok is feltűnnek. Azt a céget, amelyből mára kinőtt a MET Holding, még 2007-ben a Mol alapította, amelynek a számos leányvállalattal rendelkező, svájci székhelyű holdingban máig 40 százalékos tulajdonrésze van. Korábban a Molnál dolgozott a MET-holding vezetője, Lakatos Benjámin, akinek 10 százalékos részesedése van a vállalatban. A maradék ötven százalék – ezt egyébként a 444.hu újságírója, Magyari Péter és az Átlátszó.hu kiválóan összeszedte – egy vélhetően off­shore-hátterű cégé, amely mögött ott van Garancsi István üzletember, a Videoton tulajdonosa és Orbán Viktor jó barátja, illetve az egykori Wallis-alapító, Nagy György, aki az OTP-vezér Csányi Sándoron keresztül is ápolhat jó kapcsolatokat a kormánnyal. De beszélnek egy orosz üzletemberről is. MN: Korábban egy svájci lap arról cikkezett, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek is fontos lehet a MET ügye, ezért többször is Svájcba utazhatott. TB: Azt nem hiszem, hogy a miniszterelnök személyesen intézné ezeket az ügyeket. Ha ennek bármi alapja is van, akkor megvannak azok a háttéremberek, akik ellátják ezt a feladatot. MN: Az sem jelentett gondot az MVMP és az állam számára, hogy a MET-csoport mögött off­shore cégek is állnak? TB: Úgy tűnik, nem, pedig az MVM alapító okirata is utal arra, hogy kétes hátterű cégekkel nem köthet szerződést, illetve a kormány is rendre hangsúlyozza, hogy fellép az offshore-ügyletek ellen. De ezt inkább csak mondják, és érdemben nem történik semmi értékelhető. MN: Önök kiperelték az MVM és az MVMP azon szerződéseit, amelyeket a MET Magyarország Zrt.-vel kötöttek, illetve tavaly feljelentést is tettek az ügyben. TB: Egy hosszas pereskedést követően nemrég kaptuk meg a 2011 és 2014 közötti szerződéseket. Több érdekes részletre bukkantunk, bár nem kaptunk meg elsőre minden papírt, ugyanis nem volt nyoma összesen egymilliárd köbméternyi földgáz beszerzésének. Az ezeket részletező dokumentumokat külön megkértük, valamivel július közepe után el is küldték, jelenleg még feldolgozás alatt állnak. Mindenesetre már most látjuk, hogy a vizsgált három gázévben az MVMP a saját célra megtartott HAG-kapacitásokon (ez nagyjából húsz százaléka a részére biztosított kapacitásnak) behozott gázát sokkal olcsóbban tudta a piacról beszerezni annál, mint ahogy a MET-ét segítette a magyar piacra. A szerződések alapján úgy becsüljük, hogy a három gázév alatt a magyar állam és az adófizetők kára mintegy 100-150 milliárd forint lehetett. Ennyi tűnhetett el azért, mert Orbán Viktor rendszerében törvénybe iktathatták a lopás lehetőségét. Ha az állam tényleg olcsóbb gázt akart volna, akkor megoldotta volna az MVMP a beszerzést, és nem a Fidesz–KDNP-hez közeli strómanok fölözik le a hasznot, miközben a csapból is a kormány rezsicsökkentése folyt. Ha nincs a gázüzlet átjátszása, legalább 10 százalékkal is olcsóbb lehetett volna a magyar állampolgárok havi gázszámlája. MN: Több feljelentést is tettek már az ügyben. Ezek hogy állnak? TB: Az első feljelentésünk után nem indult nyomozás bizonyíték hiányában, de most, miután megkaptuk a szerződéseket, újabb ­eljárást kezdeményeztünk külö­nösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, pénzmosás és csalás feltételezett vétsége miatt. MN: Lát rá némi esélyt, hogy lesz bármilyen eredménye a feljelentésnek? TB: A visszaélés a napnál is világosabb, és a korábbinál jóval több adat van a birtokunkban, amely ezt alá is támasztja. Igazából itt nem a MET-csoport a fő­bűnös, hiszen ők „csak” éltek azzal a lehetőséggel, amelyet felkínáltak nekik. Hogy miért, az már más kérdés. A felelősöket azok között kell keresni, akik a gázlopás jogi hátterét megteremtették és fenntartották, illetve asszisztáltak az ügyletekhez. Mindenesetre az MVM újonnan kinevezett elnöke helyében én most alaposan megvizsgálnám, hogy az elődöm idejében hogyan mentek a dolgok az állami cégnél. MN: A közelmúltban a nemzeti fejlesztési miniszter egyik önnek megküldött válaszából is újabb furcsa részletre derült fény. TB: Igen, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter egyik válaszlevelében nemrég kijelentette, hogy 2013-ban az MVMP a biztonsági készletből a „távhőszolgál­tatás versenyképességének meg­őrzése érdekében” felszabadított 200 millió köbméter gázt adta el a MET-nek úgy, hogy minden bizonnyal azt nem arra használta fel, hogy olcsón tovább is adja a hazai távhőszolgáltatóknak, hol­ott ezt a rendelet előírja. Erre elsősorban abból lehet következtetni, hogy a MET Magyarország Zrt. és az MVMP közötti szerződésben nem volt semmiféle korlátozás arról, hová adható tovább a stratégiai tározóból kivett mennyiség. De érdekes adalék ebben a kérdésben, hogy a júniusi sajtótájékoz­tatóm után a cégcsoport közleményben azt írta, hogy „a távhőszolgáltatóknak szánt kedvezményes földgáz szétosztásában a MET nem vett részt”. A miniszter állítása és a MET-közleményben olvasható sorok között érezhető némi ellentmondás. MN: Mint ahogyan a MET-csoport egyik vezetőjének nyilatkozata és az önök által kiperelt dokumentumok egyike között is. TB: Az egyik televíziós műsorban a MET részéről nyilatkozó személy valami olyasmit mondott, hogy neki nincs rálátása az MVM ügyeire. Holott akkor, amikor az első szerződéseket kötötte az MVM leányvállalata a MET-tel, ő éppen az állami cég igazgatóságában ült. MN: A kiperelt dokumentumok utalnak egy olyan ügyletre is, amely során az MVMP a mástól beszerzett olcsó gázt itthon a vételárnál is kedvezőbben adhatta el a MET-nek. TB: A 2011/2012-es gázévben az MVMP szerződést kötött egy VITOL SA nevű céggel, amely ez alapján 135 millió köbméter gázt szerzett be és szállított a határig, ahol egy köbmétert 69 forintért vásárolt meg a magyar állami cég. Ugyanebben a gázévben a MET International átlagosan 85-86 forintos köbméterenkénti áron szolgáltatott az MVMP-nek, amely sokkal drágább a VITOL árához képest. A kiperelt szerződésekből derült fény arra, hogy szintén a 2011/2012-es gázévben a MET a határon áthozott gázt már Magyarországon átlagosan 83-84 forint/köbméter áron kapta meg, tehát olcsóbban, mint ahogy azt a MET International eladta az MVMP-nek. MN: Azon kívül, hogy kormányhoz közeli személyek is szerepelnek a MET-csoport tulajdonosai között, mi lehet az oka annak, hogy a Fidesz–KDNP számára olyan fontos a cég, hogy a helyzetbe hozása során erősen megkérdőjelezhető módszereket is alkalmaznak Orbánék? TB: Egy olyan piaci átrendeződés zajlik az energiaszektorban, amelynek során az állam az általa kevésbé preferált piaci szereplőket állami eszközökkel és a tulajdonában lévő állami cégek piaci helyzetét kihasználva próbálja kipakolni. Így helyet csinálnak azoknak – legfőképp a MET-nek –, amelyek átveszik a kiszorítottak helyét. MN: Mi lehet az oka annak, hogy idén júliustól megszűnt az a rendszer, amelynek révén a HAG-vezetéket szabadon használhatta az MVMP? TB: Lényeges szempont lehetett, hogy uniós szinten is szemet szúrt a gázmutyi, mivel kötele­zett­ségszegési eljárás indult ellenünk. Brüsszelnek is átláthatatlan és egyoldalú volt a határt keresztező kapacitás felhasználása. Fontos szempont lehetett az is, hogy sokszori halasztás után végre üzembe helyezték a magyar–szlovák gázvezetéket. De azért sem tarthatta fenn tovább a szerintünk jogsértő állapotot a kormány, mert egy tavasszal elfogadott törvénymódosítás már egységesítené a szállítóvezetékekhez történő hozzáférés lehetőségeit. Viszont azt érdemes megjegyezni, hogy a törvény nem terjed ki az EU külső határait keresztező vezetékek kapacitására. Így könnyen lehet, hogy a játék, ami eddig az osztrák–magyar határon folyt, átkerül az ukrán–magyar vezetékre. Már csak azért is, mert a keletről bejövő vezeték kapacitása a négyszerese annak, mint amennyire most le van terhelve. MN: Hol állhat meg a MET terjeszkedése? TB: Nem lehet pontosan behatárolni, de a határ a csillagos ég. A MET-csoport különböző leányvállalatai már számos európai országban ott vannak, és egyre aktívabbak a magyar energiapiacon is. Megvették az ország legnagyobb teljesítményű gáztüzelésű erőművét, és a GDF Suez Energia Holding Hungary Zrt. villamosenergia-kiskereskedelemmel foglalkozó portfólióját, illetve a közelmúltban bejelentették, hogy a Telekommal közösen alapítanak egy olyan céget, amely elsősorban üzleti ügyfeleknek értékesít áramot és gázt. Továbbá hallani arról is, hogy Horvátországban megvennének egy hatalmas állami műtrágyagyárat, amely azért is került nehéz helyzetbe, mert drágán jut gázhoz. A legutóbbi fejlemények szerint pedig két hazai közbeszerzésen is nyertek: a szegedi önkormányzat és a GYSEV Zrt. tenderén összesen 670 milliós megbízást kaptak. MN: Tehát igazából nem a lakossági, hanem az üzleti energiaszektor feletti uralom a cél? TB: A MET-et nem fogjuk látni lakossági szolgáltatóként, mivel abban alig van lehetőség a gyors haszonszerzésre. Azért sincs, mert az állam fokozatosan átveszi a lakossági gázszolgáltatási üzlet­ágat, ami nehézkes, költséges és sokkal problémásabb, mint az üzleti. Az állam a valódi profitot jelentő szektort kiengedi a kezéből. A MET-nél kétségkívül kiváló szak­­emberek dolgoznak, és hogy még jobbak legyenek, a magyar állam is tolja a szekerüket. Ráadásul ez végképp értelmetlenné teszi a kormányzat államosítási intézkedéseit is, hiszen mi értelme százmilliárdokért energetikai cégeket vásárolni az államnak, ha egyébként a profitszerzés lehetőségéről önként lemond bizonyos magánvállalkozások javára. Érzékenyek a jó hírnévre A MET térnyeréséről sokáig alig tudott valamit a közvélemény. A cégcsoport ügyleteire azután derült fény, hogy valaki feltöltötte egy blogra a Magyar Villamos Művekkel kötött szerződéseik egy részét, és néhány összefoglaló dokumentumot. Ekkor ellenzéki politikusok és a média egy része is elkezdett foglalkozni a témával. A politikusok közül az LMP-s Szél Bernadett és a szocialista Tóth Bertalan volt a legkitartóbb, de beszállt a DK, illetve a Jobbik is. A Jobbik, az LMP és az MSZP is feljelentést tett az ügyben, első körben mindegyiket visszadobta a rendőrség, most az MSZP újra nekifut az eljárásnak az azóta kiperelt szerződésekben talált adatok alapján. Közben a holding magyarországi ­leánycége 2010 és 2014 között összesen 1105 milliárd forintos árbevételt produkált. A MET Magyarország Energiakereskedő Zrt. legjobb éve a 2012-es volt, akkor 274 milliárd forint volt a bevétel, de arról nincsenek adatok, hogy a cégcsoport, a svájci székhelyű MET Holding AG mekkora profitot termelt eddig. Pedig a haszon a MET Magyarországénál jóval magasabb lehet, mivel a csoport 14 kisebb vállalatból áll, és a honlapjuk szerint egyebek közt a magyar, a horvát, a román és az osztrák piacon is jelen vannak főleg a gáz- és az áramüzletágban. A MET az őket ért vádakra rendszeresen sajtóközleményekkel reagál, amelyek lényege, hogy a velük kapcsolatos állítások alaptalanok, pontatlanok és sok esetben manipulatívak, illetve az alapvető ismeretek ­hiányában sokan félreértelmezik a gáz- és energiapiacok általános folyamatait. Azt állítják, hogy ők nem ápolnak politikai kapcsolatokat, és semmilyen jogszabályokkal nem kedveznek nekik. Úgy tudjuk, korábban az Index egyik cikke után pert indítottak a portál ellen, és júliusban közölték, hogy Szél Bernadettel szemben is eljárást kezdeményeznek; szerintük az országgyűlési képviselő megsértette a jó hírnevüket.
Törvénybe iktatták a lopás lehetőségét - Tóth Bertalan (MSZP) a MET és az állam gázos ügyleteiről
Súlyos milliárdok landolnak az állam helyett a Fidesz-közeli pénzemberekhez köthető MET Magyarország Zrt.-nél. A hazai gázüzletágban is hasító cég kiperelt szerződései alapján Tóth Bertalan szocialista országgyűlési képviselő beszél az évtized gázmutyijáról.
null
1
https://magyarnarancs.hu/belpol/torvenybe-iktattak-a-lopas-lehetoseget-95824
2015-07-23 00:00:00
true
null
null
Magyar Narancs
A kormány azt tartja fontosnak, hogy minden magyar család a lehető leggyorsabban lakáshoz juthasson, ehhez pedig szükséges, hogy a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) is működjenek - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten újságíróknak. Tuzson Bence arra reagált, hogy Áder János köztársasági elnök előzőleg megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az egy hete elfogadott nok-törvényt. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár megerősítette, a kabinet tiszteletben tartja az államfő döntését, egyúttal arra kéri az Országgyűlést, hogy a lehető leggyorsabban - már a jövő héten - újra tárgyalja meg, ezt követően pedig fogadja el a jogszabályt. Szerinte egyébként a köztársasági elnök kifogásai többségében kormányrendeleti szinten is kezelhetőek. Tuzson Bence fontosnak nevezte, hogy a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) és az áfakedvezmények mellett legyen egy olyan megtakarítási forma is, amely a bankszektoron kívül működhet, és amelyhez komolyabb - 10 év alatt akár 3 millió forintos - állami támogatás párosulhat. Az államtitkár kiemelte, hogy ezek a kedvezmények együttesen érvényesíthetők, azaz - mint fogalmazott - a családi otthonteremtési program "együtt él, együtt mozog", így annak teljessége mindenkinek fontos. A nok-törvény visszaküldésével összefüggésben délután a Kormányzati Tájékoztatási Központ is közleményt adott ki, reagálva az MSZP nyilatkozatára. Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy pártja szerint már van olyan prominens fideszes politikus, Áder János köztársasági elnök, aki hajlandó felemelni a szavát az intézményesített állami lopás miatt. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében azt írta: az államfő döntését tiszteletben tartva a kormány kitart a nok létrehozása mellett, mert célja, hogy a bankrendszeren kívül is lehetővé váljon lakáscélú megtakarítás. A nokban az eddiginél akár négyszer több állami támogatáshoz és kamatmenetes törlesztéshez juthatnak a tagok a bankrendszeren kívül - hangsúlyozták. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint a szocialisták nyilatkozata annak a jele, hogy az MSZP nem támogatja ezt a célt, ahogyan nem támogatta a kormány egyetlen javaslatát sem, amely a magyar családok olcsóbb és biztonságos otthonteremtését szolgálta. Hozzátették: a szocialisták elhibázott lakáspolitikája miatt "a magyar családok támogatás nélkül maradtak, megdrágult az otthonteremtés és mélypontra süllyedt az új lakások építése".
Belföld: Áder az intézményes állami lopás ellen?
Az MSZP-s Bárándy Gergely szerint a nok kapcsán Áder János köztársasági elnök hajlandó volt felemelni szavát az intézményesített állami lopás miatt. A kormány szerint ez a nyilatkozat annak jele, hogy az MSZP nem támogatja a családok olcsóbb és biztonságos otthonteremtését.
null
1
http://nol.hu/belfold/ader-az-intezmenyes-allami-lopas-ellen-1607829
2016-03-24 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A Pécsi Közlekedési Zrt. (PK Zrt.) 49,98 százalékos részvénycsomagját két lépcsőben - tavaly ősszel és az idén tavaszszal - vette meg a Mecsekbusz Kft. A kisebbségi tulajdonos mögött egy máltai befektető, illetve egykori Ikarus-szakemberek csoportja áll. A részvényekért a vevő egymilliárd 562 millió forintot fizetett, s megkapta a menedzsment kinevezésének jogát. A PK Zrt. ötszáz alkalmazottal, 93 Mercedes és 79 Ikarus busszal oldja meg Pécs tömegközlekedését. A négymilliárd forint árbevételt elérő céget a város évi 500-600 millió forinttal támogatja. A Mecsekbusz tervbe vette a járműpark megújítását, saját telephely építését. A megnyerő tervek ellenére kevés elismerő szót lehet hallani Pécsett a PK új gazdájáról. Júniusban kiderült, hogy a zrt. az év elején 2,2 milliárd forintért eladta valamennyi buszát egy vagyonkezelő cégnek, a Busrent Kft.-nek. E kft.-ben a PK-nak 40 százalékos részesedése van, a többség a - Mecsekbusz tulajdonosi köréhez kapcsolódó - LL Bus Kft. kezében van. A PK január óta visszabérli az eladott járműparkot a Busrenttől. Az éves bérleti díj épp annyi, mint amennyiért eladták a buszokat. Ezt a pécsiek úgy értelmezték, hogy a PK egy év alatt elveszíti a teljes járművagyonát. E gyanút fokozta, hogy a közgyűlés nem tudott az üzletről. Páva Zsolt fideszes polgármester hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett. A PK Zrt. vezérigazgatója tavaly ősz óta Keczer László. Azt állítja: a PK a csőd szélén volt, amikor Pécs eladta a társaság kisebbségi részvénycsomagját. A céget egymilliárd forintos lízing terhelte, emellett a bankoknak és az adóhatóságnak 2,1 milliárddal, a beszállítóknak 120 millióval tartoztak. A PK részvényeiért kapott pénz kétharmadát a cég tartozásaira költötte a város. Az elöregedett buszok cseréjére viszont nem volt esélye a PK-nak. Az Ikarusok átlagéletkora 18 és fél év, a Mercedeseké hat év. Mivel a PK nem kapott volna hitelt buszvásárlásra, létre kellett hozni egy tartozásmentes céget - ez lett a Busrent -, amely megveszi az új járműveket, és bérbe adja a PK-nak. A Busrent azért lesz vonzó a bankoknak - véli Keczer -, mert van buszparkja és szolgáltatási szerződése a PK-val. Tíz év alatt pedig befolyik a kft. kasszájába 23 milliárd forint. A Busrent 2010 végéig új buszokat állít forgalomba, újabb egy év alatt lecseréli a Mercedeseket is - ígéri Keczer. A 7-8 milliárd forintért beszerzett flotta lízingterhét és szervizdíját a PK-tól kapott bérleti díj fedezi. A buszeladásra-visszabérlésre azért is rákényszerültek, mert a PK csak így tudott megszabadulni két hátrányos szerződésétől. Két helyi céggel ugyanis megegyeztek a buszok javításáról, ám a munkát drágán végezték. A kontraktust felmondani nem tudták, de a buszok eladásával a szerződések okafogyottá váltak. Új szervizt kerestek, s így évi 350 milliót takarítanak meg. A vezérigazgató szerint a PK rosszul gazdálkodott, s az is pazarlás, hogy a PK a Pannon Volán telephelyén bérleti díjért tárolja a buszait. Telephelyet és üzemanyagkutat akarnak építeni. A kút ára két év alatt megtérül - ígéri. A tervek tetszenek a városvezetésnek, így érthetetlen, hogy a PK kisebbségi tulajdonosa miért nem vonta be a buszok eladásába a közgyűlést. Jahn Péter, a Mecsekbusz Kft. ügyvezetője szerint erre nem volt szükség, mert a város és a PK kisebbségi tulajdonosa közti szerződés alapján akkor kell a közgyűlés beleegyezése, ha a PK által eladott tárgy egyedi értéke meghaladja a százmillió forintot. A buszok egyike sem ér ennyit. Jogászok szerint az érvelés megállhat a bíróságon, de a Mecsekbusz és az önkormányzat jó viszonyát aláássa. Nagy Csaba fideszes alpolgármester hetek óta tárgyal a PK kisebbségi gazdáival arról, hogy a buszokat megvásárló cégben a PK-nak legyen többségi részesedése. Pécs vezetői attól tartanak, a Busrent a járművek bérbeadásakor a PK Zrt. rovására gazdagodik. Ha a Busrentben a városé a döntő szó, nincs miért félni. A helyzetet átszövi a politika. Amikor Pécs eladta a PK részvényeit, a várost az MSZP irányította. Májusban, Páva Zsolt polgármesterré választása után az MSZP kisebbségbe került. A fideszes városirányítók gyanakvással szemlélik a PK korábbi gazdálkodásának és eladásának történetét. Keczer László azt mondja: céljuk, hogy a város 2-3 év múlva már csak a mostani támogatás felét áldozza a PK-ra, s a jegyek ára se növekedjen az inflációt meghaladó mértékben.
Belföld: Kinek üzlet a pécsi buszok eladása?
Ha a baranyai megyeszékhely nem adta volna el a Pécsi Közlekedési Zrt. kisebbségi részvénycsomagját, akkor a zrt. összeomlott volna - állítja a cég vezetője. Továbbra is magyarázatra szorul, hogy a PK Zrt. miért adta el a város beleegyezése nélkül a társaság valamennyi buszát.
null
1
http://nol.hu/belfold/20090929-kinek_uzlet_a_pecsi_buszok_eladasa_-362011
2009-09-29 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Mivel több mint 80 önkormányzat vezette számláját a Buda-Cash csoporthoz tartozó pénzintézeteknél, ezért a kormány lehetővé tette, hogy azokban az esetekben, amelyekben a helyhatóság egyetlen számláját zárolták, a további kincstári utalásokat már ne a Buda-Cash és csoportjának pénzintézeteihez utalja az Államkincstár, hanem az önkormányzat által választott más számlára - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön. Hozzátette, hogy az intézkedés azért vált szükségessé, mert ezen önkormányzatoknál már márciusban gondot jelenthet a bérek, illetve az önkormányzat által juttatott szociális támogatások kifizetése. Megerősítette azt is: a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium által felállított közös munkabizottság elsőként most azt méri fel, hogy milyen kár érte a Buda-Cash pénzügyi csoport tevékenységének felfüggesztését követően az államot, illetve az önkormányzatokat. Közben az érintett bankokban, takarékszövetkezetekben számlát vezető magánemberek is megrohanták a bankfiókokat. van, ahol egyesével engedik be őket, az azonban egy miskolci pénzintézetnél kiderült: 60 ezer forintnál többet senki sem kap. MTI/Blikk-összeállítás
Buda-Cash botrány - óriási a baj, települések pénze is veszélybe került
Veszélybe került több önkormányzatnál is a bérek kifizetése, ugyanis 80-nál is több helyhatóság vezette a számláját a Buda-Cash csoporthoz tartozó pénzintézeteknél. A kormány próbálja menteni a helyzetet.
null
1
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/buda-cash-botrany-oriasi-a-baj-telepulesek-penze-is-veszelybe-kerult-2333185
2015-02-26 00:00:00
true
null
null
Blikk
Hivatalosan a román kabinet azt állítja, hogy az elnöktől, akinek a felfüggesztés jogában áll, semmiféle értesítést nem kaptak, ám liberális (PNL) kormányforrásokból úgy tudni, Basescu hétfő este telefonon egyeztetett az ügyben Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel. Pacurarut kenőpénz elfogadásával vádolják, ügyében tavaly nyár óta nyomoznak a DNA ügyészei, de állítólag PNL-nyomásra emeltek hirtelen vádat ellene, mert bizonyos körök elégedetlenek tevékenységével, és így akartak elegánsan megszabadulni tőle. Az érintett miniszter kedden azt nyilatkozta, hogy ő sem kapott értesítést felfüggesztéséről.
Világ: Korrupciós vád a román munkaügyi miniszter ellen, felfüggesztették
Traian Basescu államfő aláírta Paul Pacuraru munkaügyi és szociális miniszter felfüggesztését, miután a tárcavezetőt pénteken a korrupcióellenes ügyészség (DNA), a kihallgatást követően vád alá helyezte.
null
1
https://hvg.hu/vilag/20080924_roman_munkaugyi_miniszter_korrupcio_vad
2008-09-24 00:00:00
true
null
null
HVG
Putyin hét perc 45 másodpercig indokolta a támadást, ám ez idő alatt az asztalra, maga elé helyezett keze egyáltalán nem mozdult. Ezt a Bild újságírói vették észre, akik felgyorsították a felvételt, amin így tökéletesen lehetett látni keze mozdulatlanságát, míg a teste többi része folyamatos mozgásban van. Putyinról szóló titkos dokumentumokat hoztak nyilvánosságra Putyinról szóló titkos dokumentumokat hoztak nyilvánosságra Mesterséges intelligenciával készült a felvétel? A felgyorsított felvételeken így teljesen olyan, mintha a kéz nem is az orosz elnökhöz tartozna. Az újságírókban azonban az is felmerült, lehet ez a bizonyíték arra, hogy mesterséges intelligenciával készítették a videót az elnökről. Azt is kiemelik, hogy különösképp nagyon fura Putyin kezének a mozdulatlansága, ha összehasonlítjuk a róla készült korábbi felvétekkel, amelyeken erősen gesztikulál.
Valami nem stimmel Putyin kezével
Vlagyimir Putyinnal kapcsolatban már többször felmerültek furcsaságok, amelyek mellé most egy újabb társul. Oroszország elnöke a közszolgálati televízióban leadott beszédében azt taglalta, miért mértek interkontinentális ballisztikus rakétával csapást Dnyipro ukrán városra. Többeknek azonban szemet szúrt valami a politikus testbeszédében.
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/politika/vilagpolitika/putyin-keze-furcsasag-tevebeszed/gvwqb10
null
true
null
null
Blikk
Az első megszólalásaiban már kritikus véleményt alkotott a kormánypártokról és az ellenzékről egyaránt. Míg nem sokkal korábban állami cégek különféle beosztású vezetőjeként - például a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként - ódákat zengett a magyar oktatásról és a családtámogatási rendszerről, idén tavasszal a választási kampányban már ennek az ellentétét harsogta minden hullámhosszon. A jól jövedelmező állami állások haszonélvezőjeként magasztalta a kormány intézkedéseit, majd amikor megszűntek ezek a pozíciói, egyik napról a másikra fordult, és gyalázni kezdte azt a közösséget, amelynek tagja volt - hívja fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet . Egy áprilisi interjúban a Mérce nevű szélsőbaloldali portálnak úgy fogalmazott : "Hozzám ne csatlakozzanak a NER-ből kiugrók, sosem mondtam ilyet. Sőt éppen azt mondtam, hogy sem a levitézlett ellenzéki politikusokra, sem a NER szereplőire nem vagyok kíváncsi." Amikor Magyar a NER-ből kiugrókról beszélt, nyilván éppen olyan személyeket támadott, mint saját maga, vagyis már az első politikusi megszólalása körül is komoly ellentmondások húzódtak. A volt barátnőjével, Vogel Evelinnel folytatott beszélgetéseiről készült hanganyagok tanúsága szerint Magyar Péter közönséges stílusban, káromkodva szidta a nyugdíjasokat, a saját szimpatizánsait, illetve a közvetlen munkatársait. A Magyar Nemzet felidézte, miként beszélt a saját szavazótáboráról szűk körben: "Figyelj, annyiszor leizzadtam ma b...szd meg, inget cseréltem az előbb. Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt mondtam, mi a f...szomat csinálok itt? Büdösek az emberek és a szájuk, bleee..." A Tisza Párt elnöke a hangfelvételen gúnyolódott az időseken is , "nyugdíjaskommandónak" nevezve őket, sőt még azon is viccelődött, hogy vegyenek maguknak új unokát. Egy másik hangfelvételrészben Magyar Péter már a saját munkatársait nevezte agyhalottnak, politikailag alkalmatlannak, sőt Soros-ügynöknek. A napokban az is nyilvánvalóvá vált, bírósági ítélet erősítette meg, hogy Magyar Péter légből kapott állításokkal támadta meg a Polt Péter vezette ügyészséget korábban, amikor a volt feleségével zajlott magánbeszélgetésük felvételével házalt a nyilvánosságban. A Budai Központi Kerületi Bíróság döntése egyértelművé tette Magyar Péter kijelentéseinek teljes valótlanságát, megerősítve az ügyészség törvényes működését. A magyar közéletben ritkán fordult elő eddig, hogy egy politikus - főként olyan, aki kormányzati hatalomra tör - lényegében a teljes hazai sajtót megtámadja és válogatott szidalmakkal illesse. Az újabb frontvonal megnyitására a hétfőn nyilvánosságra került újabb hangfelvétel a bizonyíték, ahol szidja a teljes médiát. Ezt követően Magyar hétfőn sajtótájékoztatót tartott , ahol ugyan az általa összeválogatott sajtótermékek voltak jelen, de így is végig agresszívan hárította a kérdéseket. Később pedig szó szerint kidobatta a Hír TV munkatársát a helyszínről egy biztonsági emberrel. Az agresszivitás egyébként sem áll távol Magyar Pétertől, hiszen már a volt feleségével, Varga Judit exigazságügyi miniszterrel szemben is éveken át alkalmazott verbális és fizikai erőszakot. Hasonló tapasztalatai voltak a politikussal folytatott párkapcsolata során Vogel Evelinnek is. Magyar volt barátnője az Indexnek adott szeptemberi interjúban idézett fel egy esetet, amikor fenyegetve érezte magát. A teljes cikk a részletekkel ITT olvasható .
Magyar Péter mindenkit szid és támad
A nemrég nyilvánosságra került hangfelvételekből kiderül, milyen ember valójában a Tisza Párt elnöke.
[ "" ]
0
https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-hangfelvetel-2
null
true
null
null
DUOL (DH-online)
Január végén derült ki, hogy a Miniszterelnökség egy rejtélyes, senki által nem ismert felvidéki szervezetnek, a Libertaténak ítélt meg 220 millió forintot a felvidéki magyarság identitásának erősítésére. A szervezet nem szerepelt a szlovák civil jegyzékekben, sőt, később kiderült, hogy a szlovák belügyminisztérium sem hallott még róluk. Végül a szlovákiai magyar sajtó tárta fel, hogy az ismeretlen szervezet mögött a csallóközcsütörtöki alpolgármester, az MKP által támogatott Németh Róbert áll elnökként, és a szervezetnek még összesen két tagja van rajta kívül, egyikük szintén az MKP tagja. Németh akkor a Paramter.SK újságírójának azt állította, hogy a 710 ezer eurós magyar támogatáshoz pályázat útján jutottak, de erről nem árult el többet. „Mindenki, aki dolgozik és pályázik, annak van esélye, hogy kapjon támogatást” - mondta akkor zavartan nevetve. Viszont a jelek szerint Németh Róbert nem egyeztette válaszait a pénz forrásával, a magyar kormánnyal. Ugyanis Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy parlamenti válaszában véletlenül egészen más történetet vázolt fel a támogatással kapcsolatban. A KDNP politikusát az LMP-s Schmuck Erzsébet kérdezte a Libertate támogatásáról, Semjén pedig részletes írásbeli választ adott, ami elérhető a parlament honlapján is. „A Libertate felvidéki polgári társulás 2016 . október végén nyújtotta be egyedi kérelemben foglalt támogatási igényét a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságához. Ebben részletesen tájékoztatást nyújtott a 2016-2017-es évben megvalósítani kívánt célkitűzéseiről. (...) Az egyedi kérelmek nem a nyílt pályázati rendszereken keresztül érkeznek, ennek megfelelően egyedi elbírálásban részesülnek . Ezekről a nemzetpolitikai támogatásokról jómagam, valamint Potápi Árpád János államtitkár úr közösen hozunk döntést. Háttérvizsgálatot követően, a meglévő információk birtokában ítéltünk meg a szervezet programjainak megvalósítására 220 millió forintot. A Libertate-val egy időben hasonló céllal más szervezét nem nyújtott be támogatási igényt. A szervezet tevékenységének újszerűségéből adódóan az elmúlt 6 évben ugyanilyen céllal más szervezet nem kapott támogatást.” Azaz szemben Németh állításaival, szó sem volt pályázatról: beadtak egy egyedi kérelmet Semjénhez, amiről Semjén egyedül (illetve egy államtitkárát bevonva) döntött, és már ment is a 220 millió forint egy Fidesz által támogatott szlovákiai magyar politikus alapítványának.
A felvidéki kamuszervezet vezetője elfelejtette megbeszélni Semjén Zsolttal, hogyan kaptak 220 millió forintot a magyar államtól
A Szlovákiában is ismeretlen szervezet támogatásáról Semjén egyedi elbírálásban döntött, szó sem volt pályázatról.
null
1
https://444.hu/2017/03/06/a-felvideki-kamuszervezet-vezetoje-elfelejtette-megbeszelni-semjen-zsolttal-hogyan-kaptak-220-millio-forintot-a-magyar-allamtol
2017-03-07 00:00:00
true
null
null
444
Az Álommeló 2023-as szériájának győztese, Keserű Balázs felmondott Balogh Leventénél. A hírt a közösségi oldalán tette közzé. Arról írt, hogy az elmúlt másfél év sok kihívást és élményt hozott, de itt az idő, hogy elhagyja a "fészket", és új kihívások után néz. Keserű Balázs azóta megszólalt, és bővebben is elmondta , pontosan mi áll döntésének hátterében. Azt nyilatkozta, közös döntés volt, hogy távozik, sokat tanult Balogh Leventétől, de most az életemben vannak olyan változások, amelyek miatt meg kellett hoznunk ezt a döntést. Tehát nem kényszer volt - mondta. Ezután pihenni szeretne, és olyan magánügyeket intézni, amelyekre az elmúlt másfél évben nem volt ideje. A terve az, hogy saját "dolgokba" kezd és nem szeretne celeb leni, de a teljesítményével ezután is szívesen szerepel majd. Keserű Balázs (@balazs.keseru) által megosztott bejegyzés
Az Álommeló győztese, Keserű Balázs kitálalt
Keserű Balázs másfél év után döntött úgy, hogy távozik Balogh Levente cégétől. Az Álommeló győztese mégsem innen megy nyugdíjba, azt is elmondta, hogy miért nem.
[ "" ]
0
https://www.bama.hu/hazai-bulvar-celeb/2024/11/alommelo-gyoztes-keseru-balazs-balogh-levente
null
true
null
null
BAMA
Választási csalás miatt vizsgálódik négy pennsylvaniai megye - írta október 29-én a The Federalist . A tagállam Lancaster, York, Monroe és Cambria megyéinek hivatalnokai jelezték, hogy tömeges csalásra utaló jeleket találtak, például olyan választási regisztrációs kérvényeket, amelyeknek ugyanaz a kézírás volt olvasható, és a dátumozásuk is azonos volt. Több ezer szavazói regisztrációról van szó, ami a mostani választásokra is árnyékot vet . Tévesen regisztrált halott és elköltözött, vagy épp nem amerikai állampolgár szavazók, törvényellenes szavazatleadás a választások napja után - két tipikus jelenség, ami ellen pereskedik az amerikai Judicial Watch. Az 1994 óta működő, jobboldali szervezet a kormányzati túlkapásokra specializálódott. Amerikában ahhoz, hogy valaki szavazni tudjon, regisztrálnia kell a megyei szavazói nyilvántartásba. Az 1993-as National Voter Registration Act (NVRA) kötelezte a tagállamokat, hogy tartsák rendben szavazói nyilvántartásaikat, és távolítsák el azokat, akiknek már nincs helyben szavazati joguk. Ez részben az elhunytakra, részben az elköltözöttekre vonatkozik, de a törvény azt is megköveteli, hogy távolítsák el a nyilvántartásból azt, aki nem válaszol a lakcíme megerősítését kérő levélre, majd nem szavaz egymást követő két szövetségi választáson. Sok tagállam és megye nem tesz eleget a törvénynek, pedig az amerikaiak nagy költözők: évente 11 százalékuk vált lakhelyet. A Judicial Watch elnöke, Tom Fitton egy X-en közzétett videóban úgy fogalmaz : "Bepereltük: - Kaliforniát, ügy lezárva, 1 200 000 nevet távolítottak el - New Yorkot, ügy lezárva, 450 000 nevet távolítottak el - Pennsylvaniát, 1 megye 69 000 nevet távolított el. Sok nevet egy megállapodás keretében távolítottak el. - Kentuckyt, 500 000 nevet távolítottak el a beleegyező rendelet után - Észak-Karolina eltávolított egy csomó nevet. Összesen körülbelül 4 000 000 nevet távolítottak el az elmúlt másfél évben. - Los Angeles megye 1 200 000 nevet távolított el, az állam többi részében még mindig káosz van." A Pew Research Center 2012-es kutatása szerint akkor 1,8 millió elhunyt maradt szavazóként regisztrálva Amerika-szerte, és 3 millióan voltak több államban regisztrálva (valószínűleg költözés miatt). Ráadásul 24 millióan érvénytelenül vagy pontatlanul voltak regisztrálva. A Government Accountability Institute (GAI) 2017-ben jelentette meg riportját , ami szerint a 2016-os választásokon több ezer olyan szavazó volt, aki több államban is szavazott. A teljes USA-ra vetítve ez szerintük 45 ezer duplán leadott szavazatot jelent. A Public Interest Legal Found (PILF) 2020-as jelentése 41 államban összesen 350 ezer elhunyt szavazót talált a nyilvántartásokban (a legrosszabbak: Michigan, Florida, New York, Texas, Kalifornia). A Judicial Watch nevű szervezet egy 2020 szeptemberi tanulmánya szerint a 3143-ból 353 olyan amerikai megye volt ekkor Amerikában, ahol több regisztrált szavazó volt nyilvántartva, mint ahány szavazó korú állampolgár lakott ott - összesítve 1,8 millióval több szavazó. Ez a megyék több mint 10 százaléka. A tanulmány szerint továbbá nyolc olyan tagállam volt 2020-ban, amiben a szavazásra jogosult polgárok 100 százalékénál is többen voltak regisztrálva. Persze azóta már eltelt pár év, és a helyzet némileg javult, mivel a Judicial Watch számos megyéből kiperelte a szavazói nyilvántartása rendbe tételét, azaz a törvény betartását. A szervezet 2024. október 23-án, alig két héttel a november 5-i választások előtt jelentette be, hogy beperli Oregon államot , mivel Oregon szavazói névjegyzékében nagy számban szerepelnek régi, inaktív regisztrációk. A tagállam 36 megyéje közül 29 nem tartotta rendben a szavazói névlistákat. A Judicial Watch azt állítja, hogy Oregonban és 35 megyéjében az összesített regisztrációs arány meghaladta a 100 százalékot; és hogy Oregonban a legmagasabb ismert inaktív regisztrációs arány az ország államai közül. Oregonban 2020-ban nagyjából 380 ezer szavazattal nyert Joe Biden. Az egyik legnépesebb amerikai megye, a 9,7 millió lakosú Los Angeles megye 2023 februárjában jelentette be, hogy a Judicial Watch-csal megkötött, 2017-es peren kívüli megállapodása értelmében eltávolított 1,207,613 tévesen regisztrált szavazót a nyilvántartásából. A Judicial Watch egész Kaliforniát és Illinois-t is beperelte hasonló okokból 2024 márciusában.  Kalifornia egyébként biztos demokrata bástya. Washingon, D. C., azaz a fővárosi kerület, ahol 70-100 százalékos szavazataránnyal nyernek a demokraták , elkerülte a pereskedést, mivel miután a Judicial Watch perrel fenyegette meg a régiót 2023 decemberében, eltávolítottak 65,544 téves regisztrációt a nyilvántartásokból, megígérték további 37,962 név eltávolítását, és jelezték, hogy 73,522 regisztráció státuszát inaktívra állították. A csalásairól elhíresült Pennsylvania 2023 áprilisában állapodott meg a szervezettel, és távolított el 178,258 téves regisztrációt, valamint kötelezte magát és öt megyéjét, hogy a következő öt évben folyamatosan tájékoztatják a Judicial Watchot a nyilvántartások rendben tartásáról. A Public Interest Legal Foundation 2020-ban perelte be Pennsylvaniát, amiért 21 ezer halott volt a szavazói nyilvántartásában, többen közülük tíz vagy akár húsz éve távoztak az élők sorából. Pennsylvania a 2020 novemberi választások után öt hónappal egyezett bele, hogy törölje az érintetteket a nyilvántartásból. Pennsylvaniában 2020-ban 80555 szavazattal nyert Biden, 2016-ban pedig 44292 szavazattal Trump, tehát pártízezer téves regisztráció is számít. Coloradóval 2023 márciusában állapodott meg a szervezet, s New York városa is kötelezte magát 441,083 téves regisztráció eltávolítására. A szervezet 2022 februárjában Észak-Karolinát és két megyéjét kényszerítette 430 ezer elavult regisztráció eltávolítására. Itt 2020-ban nagyjából 440 ezer szavazattal nyert Biden. Wisconsinban 2019-ben rendelte el a bíróság , hogy töröljenek 234 ezer elköltözött vagy elhunyt személyt a nyilvántartásból, amire a helyi demokrata főügyész, Josh Kaul azt válaszolta , hogy ez a lépés "világos veszélyt jelentene a szavazókra", mivel esetleg volna, aki nem tud élni így a szavazójogával. Itt 2020-ban 20682 szavazattal nyert Biden, 2016-ban pedig 22748 szavazattal Trump. Ohio idén törölt 155 ezer inaktív, elköltözött vagy elhunyt szavazót a listáiból , hogy betartsa a törvényt, mire beperelték emiatt, ám a Legfelsőbb Bíróság a tagállamnak adott igazat. Ohióban 2020-ban Trump nyert nagyjából félmillió szavazattal, azaz 155 ezer szavazat nem döntő, de jelentős részét teszi ki a különbségnek. Mindez nem jelenti azt, hogy az ország összes szavazói nyilvántartása rendbe lett téve, sőt; a problémás szavazói nyilvántartások többsége még mindig törvénytelen módon elavult. Nem csak a szavazói nyilvántartásokkal van probléma. Van még más is. A Judicial Watch november elsején bejelentette , hogy a fellebbviteli bíróság nekik adott igazat Mississippivel szemben, miután beperelték az államot, amiért engedélyezte, hogy a választások napja után akár öt nappal beérkezett szavazatokat is megszámolják. Illinois-t is beperelték 2022-ben, mivel ott egészen 14 nappal a választások napja utánig engedik beérkezni a szavazatokat, ha azokat a választások napjáig feladták, sőt a postai bélyegző nélkülieket is számolták. A szervezet az utolsó pillanatban vette észre , hogy Georgia állam hét megyéjében nem hajlandók betartani a georgiai választási törvényt, ami szerint "korai szavazásra" csak a választások napja előtti péntekig (esetünkben november elsejéig) van lehetőség, és bejelentették, hogy hétvégén és hétfőn is befogadják az ilyen szavazatokat. Ugyan Georgiának 254 megyéje van, de ez a hat megye - Fulton, DeKalb, Cobb, Gwinnett, Athens-Clarke, Clayton és Chatham - valójában a tagállam nagyobb városait, Atlantát és Athenst jelentik. A Judicial Watch szerint ezzel a megyék nem csak a georgiai választási törvényt sértik meg, hanem a 14. alkotmánymódosítás egyenlő védelemről szóló elvét és a szövetségi választási törvényeket is. A megyék önkényes lépéséről a The Fedaralist is írt . Georgiában 2020-ban Biden 11779 szavazattal nyert, tehát párezer szavazat is számít. Szokás azzal érvelni, hogy valójában a ténylegesen elkövetettválasztási csalások száma és aránya nagyon kicsi az Egyesült Államokban. Ám ez nem indok arra, hogy a potenciális csalási lehetőségeket és törvénytelenségeket megvédjék. Az előző, 2020-as választások után felmerült csalásgyanúkkal kapcsolatban felhozták azt a kifogást, hogy Joe Bidenre 81 millióan, Donald Trumpra 74 millióan szavaztak, és képtelenség elcsalni 7 millió szavazatot. Ez talán igaz, ám a választás nem 7 millió szavazaton múlt, mivel azt nem az össznemzeti szavazatszám dönti el, hanem az, hogy népességarányosan hány tagállamban nyer egy jelölt. Mint kiszámoltuk , Trump győzelme valójában 22 ezer szavazaton múlott 2020-ban. 2024-ben lehet, hogy még szorosabb lesz az eredmény.
Legalább négymillió hamis szavazó: így pereskedik egy szervezet a választási csalások ellen Amerikában
Csak akkor hajlandóak rendbe tenni a szavazói nyilvántartásaikat az amerikai tagállamok, ha beperlik őket. Mutatjuk az ügyeket.
[ "" ]
0
https://mandiner.hu/kulfold/2024/11/legalabb-negymillio-hamis-szavazo-igy-pereskedik-egy-szervezet-a-valasztasi-csalasok-ellen-amerikaban
null
true
null
null
Mandiner
Az Orbán-kormány által meghirdetett Széchenyi-terv egyik deklarált célja az volt, hogy viszsza nem térítendő támogatásokkal erősítse a hazai termálturizmus infrastruktúráját. A pályázók között volt a H-Build 2000 Építő- és Üdültetési Rt., amely a Mosonmagyaróvárhoz tartozó Krisztinamajorban, a magyar-osztrák határhoz közeli területen kívánt fejleszteni. Pályázatuk szerint a cég 226,9 millió forintot kért az üdülőapartmanok bővítésére és termálfürdő-beruházás elősegítésére. (A Krisztinamajor egykori uradalmi épületegyüttes volt. Korábban a Lajta-Hanság Rt.-től vásárolta meg a H-Build Rt. Néhány épületrészt felújítottak, és egy medencét is építettek, amelybe néhányszor Magyaróvárról vásároltak és lajtos kocsival szállítottak termálvizet. Később már csak sima kútvízzel töltötték fel a kis medencét.) A pályázat beadása előtt a tulajdonosi struktúrában még meghatározó szerepük volt a cégalapítóknak, Csüllög Zsigmondnak és Radnai Lászlónak. Ők a rendszerváltás óta szereplői a bűnügyi krónikáknak. A 90-es évek elején hírhedtté vált cégük, a Conti Car kapcsolatban állt az olajüzlettel foglalkozó Energollal, az autókereskedelemben is tevékenykedő Richfielddel; a Conti Car sorra kiszorította konkurenseit a legígéretesebb területekről. Ez a cég akkor ugrott fejest az olajbizniszbe, amikor Magyarországon elterjedt a mesés illegális jövedelmeket eredményező olajszőkítés. Elterjedt az olajbehozatalnál a halasztott vámfizetés gyakorlata is, ami együtt járt az importőrcégek fantomizálásával. A halasztott vám kifizetésének elmulasztásában a tiszavirág életű vállalkozások csillagászati jövedelmekre tettek szert. Az illegális olajraktárakat, a "bázisokat" fegyveres őrök védték, és a konkuráló csoportok nem egyszer összecsaptak, a helyszíneken pokolgépek is robbantak. A Conti Car helyét Sándor István alezredes a parlament olajbizottsága előtt 2000-ben így jellemezte: "... ők voltak a legerősebbek, a leggazdagabbak, nekik jutott a legtöbb pénz az olajból, ők szerették volna az úgynevezett belvárosi szórakozóhelyek túlnyomó részét, játéktermeket megszerezni. Ez volt, ahol békés úton ment, ahol megkeresték a tulajdonost és az maga társult velük, de volt, ahol ellenállásba ütköztek, és ott jöttek az úgynevezett gránátdobálások." A nyomozók Radnai és Csüllög személyével kötik össze az 1998-ban tetőző alvilági robbantási hullámot is. Csüllög és Radnai néhány hónappal a pályázat beadása előtt hirtelen megvált tulajdonrészétől. (A 2001. november 19-én feladott pályázat hivatalos beérkezési dátuma november 28.) Vélhetően sejtették, hogy névjegyük nem jó ajánlólevél. De 2000-ben bekerül a cég vezetésébe és 2003 júliusáig ott is marad Baricz Linda, Csüllög közeli üzlettársa és családi barátja. (Baricz, Csüllöggel együtt társtulajdonosa egy budapesti fotóoptikai vállalkozásnak. Csüllög, Baricz Linda édesanyjával, Szabó Erzsébettel együtt egy budapesti szakfordító iroda tulajdonosa.) Továbbá: 2001-ben bekerült a cég vezetésébe, és annak ugyancsak 2003 júliusáig tagja Dévényi Tamás, a Richfield nevű vállalkozás egykori tulajdonosa, aki már a 90-es évek robbantási és olajszőkítési ügyeinek nyomozásakor élvezte a rendőrség vendégszeretetét - együtt a Conti Car cég két vezéralakjával. Csüllög és Radnai távozásának taktikai jellegére utal, hogy a cégiratok szerint mindketten 2003 áprilisáig társtulajdonosai az Ibisz Marketing Kft.-nek, amely a H-Buildhez tartozó Easy Life üdülési jogait értékesítette. Az értékesítés maga sem volt zökkenőmentes. Feljelentések sora után került a károsultak ügye a rendőrségre, a potenciális vásárlókkal "elfelejtették" ugyanis közölni, hogy még nem készült el az épület, amelyben apartmanokat kínáltak. Az ügyfeleknek azt ígérték, hogy a szerződéstől 15 napig elállhatnak - ha ezen idő alatt meggondolják magukat, visszakapják a pénzüket. Nos, nem kapták vissza. A pályázat elbírálására gyorsan sor került. 2002. február 26-án Matolcsy György miniszter már küldte is a formalevelet: örömmel értesíti a pályázókat, hogy a fejlesztéshez 175 millió forintot biztosít. A választás második fordulója után és négy nappal az ügyvezető Orbán-kormány mandátumának lejárta előtt a Széchenyi-terv pályázatát kezelő Magyar Vállalkozásfejlesztő Kht. szerződést kötött a H-Build 2000-rel. Ehhez csatoltak egy értékbecslést, amely a H-Build tulajdonában levő ingatlan értékét 950 millió forintban állapította meg. A szerződő felek abban is megegyeztek, hogy "megbízást adnak dr. Szász I. Attila ügyvédi irodájának, dr. Szász I. Attila ügyintézésében jelen szerződés ellenjegyzésére és az ingatlan-nyilvántartásba történő benyújtásra". (Dr. Szász a Szárhegy- dűlő-Sárazsadány-Tokaj-Hegyalja Kft.-ben Orbán Viktor feleségének tulajdonostársa volt, s a Fidesz elnökének családi barátai közé tartozik.) Az aláírás napján a vállalkozásfejlesztési kht. jelzálogjogot jegyeztetett be a H-Build ingatlanára. Utóbbi cég képviselőit nem zavarta, hogy a támogatási szerződés 4. pontja szerint a kedvezményezett "felelőssége tudatában kijelenti, illetve kötelezettséget vállal arra, hogy nem áll csődeljárás vagy felszámolási eljárás, illetve végelszámolási eljárás alatt." Arról nem esett szó, hogy 2002. április 3. óta saját maga által kezdeményezett felszámolásra várt a cég. A támogatás első részlete, 87,5 millió forint tíz nap alatt meg is érkezett. Máig nincs sehol a megálmodott gyógyító létesítmény, amelynek 2003 júniusára kellett volna elkészülnie. Nem vásárolták meg a 39 millió forintra tervezett speciális gyógyászati berendezéseket sem. Azok az épületek, épülettorzók, amelyek ma állnak a majorban, 2001-ben is léteztek. A felszámolás máig nem fejeződött be, nem akadt vevő a három nyilvános árverésen. Pedig legutóbb már 230 millió forinttal mentek a 2002-es 950 milliós értékbecslés alá. Azt sem tudni, hogy hová lett az átutalt 87,5 millió. A GKM 2003. november 28-án felmondta a szerződést és felszólította a tulajdonosokat, hogy a kiutalt összeget kamatostul fizessék vissza a kincstárnak. Ez azóta sem történt meg - az állam perel.
Archívum: Fantomfürdő a Széchenyi-terv forrásaiból
A gazdasági tárca egy bejelentés nyomán vizsgálat megindítását tervezi a Széchenyi-terv keretében adott egyik támogatás ügyében - értesült lapunk. A pénzt igénybe vevő cég alapítói, Radnai László és Csüllög Zsigmond - a most folyó kecskeméti maffiaper vádlottjai.
null
1
http://nol.hu/archivum/archiv-397661-209609
2006-03-18 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Az ÁSZ felmérése szerint nagyobb a korrupció veszélye, mint tavaly. Az úgynevezett korrupciós veszélyeket növelő tényezők (kvnt) indexe átlagosan 27,7 százalékos lett az idén, míg 2012-ben 22,4, egy évvel korábban pedig 26,1 százalékos volt. A volt fideszes országgyűlési képviselő, Domokos László vezette állami szervezet ugyanakkor pozitív tendenciákat is lát a romlás mögött. A korrupciós veszély ugyanis azért lett magasabb, mert több a közbeszerzés és az uniós pályázat. A legnagyobb korrupciós veszély a felsőoktatási intézményekben van, itt az index 52 százalékos, a kormányzati szerveknél 44 százalékos. A legalacsonyabb a szint a bölcsődékben, óvodákban, általános iskolákban. Németh Erzsébet, az ÁSZ igazgatóhelyettese hangsúlyozta: a felméréssel nem a korrupciót, hanem a korrupciós veszélyeztetettséget, az objektíven meglévő kockázatot mérik, illetve azokat a tényezőket, amelyekkel ezt csökkenteni lehet.
Több közbeszerzés, több korrupció
Több közbeszerzés, több korrupció - Nőtt a korrupció veszélye, de az ÁSZ szerint emögött pozitív folyamatok állnak.
null
1
https://index.hu/gazdasag/2013/11/28/nott_a_korrupcio_veszelye/
2013-11-28 18:28:00
true
null
null
Index
A Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság nyomozói két nőt és egy fiatalkorú fiút vettek őrizetbe, és emberkereskedelem bűntett gyanúja miatt indítottak eljárást ellenük. Kiszolgáltatott helyzetben lévő nőket kényszerített prostitúcióra a gyanú szerint egy békéscsabai család három tagja. A 42 éves nő 22 éves lányával már korábban is dolgozott örömlányként, 16 éves fia pedig tudott erről. A lánya egyik barátnőjét 2021-ben vették rá arra, hogy költözzön hozzájuk. Lakhatást és ételt biztosítottak neki, és kezdetben jól bántak vele, aztán rávették arra, hogy ő is pénzért nyújtson szexuális szolgáltatást. A kapott összegeket rendszerint elvették tőle, ha pedig panaszkodott vagy nem végezte jól a "munkáját", esetenként a lakás takarítását is, akkor megverték. Két évvel később, 2023-ban a fiú megismerkedett egy nála idősebb nővel, akivel párkapcsolatot létesített. A nő is a családhoz költözött, majd alig egy hónap elteltével rávették arra, hogy prostituáltként dolgozzon nekik. Nem csupán Békés vármegyében, hanem az ország más pontján is folytatták a tevékenységüket úgy, hogy az egyik internetes oldalon hirdették magukat. Ha valamelyik lány ki akart szállni, a szolgáltatást szervező nő vagy a fiú erőszakosan lépett fel, és bántalmazta őt. Annak a nőnek, aki a fiú párjaként került a családba, 2023 végén sikerült megszöknie. Az idei év elején a fiúnak új, szintén idősebb barátnője lett. Ő is a családhoz költözött, majd prostituáltként dolgozott. A Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság nyomozói az anyát, a lányát és a 16 éves fiút emberkereskedelem bűntettével gyanúsítják, és mindhármukat őrizetbe vették. Békés vármegyéhez kötődően nem ez az első ilyen eset.
Nőket kényszerítettek prostitúcióra Békéscsabán
Kiszolgáltatott helyzetben lévő nőket kényszerített arra egy Békés vármegyében élő család három tagja, hogy prostituáltként dolgozzanak.
[ "" ]
0
https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/prostituciora-kenyszerites-emberkereskedelem
null
true
null
null
BEOL
Előrehaladott, komoly tárgyalások folynak európai befektetőkkel egy új, Budapest-központú magyar nemzeti légitársaság létrehozásáról, amelyről a részvényesi megállapodás akár már jövőre megszülethet - mondta el Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter a Malév örökségéről készült Fehér könyv bemutatóján hétfőn Budapesten. "Azt remélem, hogy lesz egy részvényesi megállapodás, a végső megállapodás pedig a bizottsági határozat publikálásakor, 2012 tavaszára várható" - mondta a miniszter. A miniszter közlése szerint szóbeli megállapodást kötött Joaquín Almuniával, az Európai Unió versenyjogi biztosával arról, hogy ameddig nem zárul le az EU versenyjogi és tiltott állami támogatással kapcsolatos vizsgálata a Malévnál, és nem jelenik meg az ezzel kapcsolatos határozat, addig a magyar légitársaságot nem adja el a magyar kormány. Fellegi Tamás kérdésre válaszolva azt mondta: nincs B-terv a Malév ügyében. Hozzátette: nem véletlen, hogy a 2012. évi költségvetési törvényjavaslatban nem szerepel a Malév, a már említett Budapest-központú nemzeti légitársaság koncepciója miatt. A miniszter az uniós vizsgálat esetleges eredményét előrevetítve azt mondta, hogy a lehetséges több tízmilliárd, vagy akár 100 milliárd forint visszafizetését a Malév nem tudná teljesíteni. Fellegi Tamás beszámolt arról is, hogy a Hainan kínai légitársasággal megakadtak a tárgyalások. A kínai cég új légitársaság alakításáról készített üzleti tervet, de ez a magyar-kínai tárgyalásokon nem volt napirenden. A Hainan Demján Sándor magyar üzletemberrel írt alá szándéknyilatkozatot többek között a légügyi együttműködésről, s ha ez megindult volna, akkor a magyar kormány azt támogatta volna - mondta a miniszter. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiadásában készült Fehér Könyv foglalkozik azzal, hogy a kormány az elmúlt másfél évben mit tett a Malév fennmaradásáért, mivel azt makrogazdaságilag egyértelműen indokoltnak tartja. Ugyanakkor részletezi azokat a lépéseket is, amelyek eredményeként a Malév a jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetbe jutott. A miniszter közölte: Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztossal együtt keresik a polgári és büntetőjogi felelősöket is. A hibák közé sorolta Fellegi Tamás a flotta meggondolatlan átalakítását, amelynek pénzügyi terhei mostanra jelentősen nőttek, mert a karbantartási tartalék hiánya 120 millió dollárra nőtt. Beszélt a Malév vagyonának "kiárusításáról", s ebből a Hyatt Regency szállodában lévő tulajdonrész, a londoni Heathrow repülőtéren meglévő résidő, és az üzemanyag üzletág eladását emelte ki. Szavai szerint a "felelőtlen" privatizáció tovább rontotta a helyzetet, mert Borisz Abramovics és magyar "strómanjai" úgy vették meg a Malévet, hogy visszaterhelték a fizetési kötelezettségeket a magyar légitársaságra. Abban sikerült viszont megállapodni a Malévot korábban finanszírozó orosz Vnyesekonombankkal, hogy a Malév és a bank közötti 112 millió eurós elszámolást külön kezelik, ez nem lesz akadálya a Malév esetleges privatizációjának.
Új magyar légitársaságról tárgyalnak
Új magyar légitársaságról tárgyalnak - Akár jövőre megszülethet a cég, ami leváltja a Malévot, így az már nem is szerepel a jövő évi büdzsében.
null
1
https://index.hu/gazdasag/magyar/2011/12/05/uj_magyar_legitarsasagrol_targyalnak/
2011-12-05 17:51:57
true
null
null
Index
A politikus már június 9-én bejelentette, hogy péti Nitrogénművek Zrt.-nek nyújtott állami hitelgarancia és kezességvállalás kapcsán folytatott vizsgálatának lezárulta után büntetőfeljelentést tesz. Az ügy lényege, hogy az állam készfizető garanciát vállalt a Nitrogénművek 50 millió eurónyi, továbbá 10 milliárd forintnyi hitelének felvételéhez. Azt, hogy az állam milyen garanciákkal rendelkezik, ha a cég csődbe megy, egy 2008. decemberi kormányhatározat rögzítette, amelyet azonban egy hónappal később úgy módosítottak, hogy a korábban felsorolt biztosítékok - így például a Nitrogénművek ingatlanvagyona és részvényei 76 százaléka - közül egy sem szerepelt benne. Budai Gyula szerint tehát a cég úgy kapott 50 millió eurót 80 százalékos bankgaranciával és 10 milliárd forint fejlesztési banki hitelt 100 százalékos állami garanciával, hogy semmilyen fedezetet nem biztosított az állam javára. Ha a vállalat gazdálkodása veszélybe kerül, ezt az összeget a magyar államnak kell megfizetnie - mutatott rá júniusi tájékoztatóján a kormánybiztos. Az ügyben felelőssége lehet a kormányhatározat előterjesztőinek, Gráf József volt agrár-, valamint Veres János volt pénzügyminiszternek, és vizsgálni kell Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő felelősségét is. Budai Gyula a feljelentésben azt írja: tudomása szerint a Központi Nyomozó Főügyészség már nyomoz az ügyben, ezért kéri, hogy a kormánybiztosi vizsgálat eredményét vegyék figyelembe a folyamatban lévő eljárásban. A péti Nitrogénművek Zrt. korábban azt közölte, hogy egyetlen forint állami támogatást sem kapott, kizárólag piaci alapú és feltételű hiteleket vett fel a Magyar Fejlesztési Banktól.
Belföld: Gyurcsány felelősségét is firtatja az elszámoltatási kormánybiztos
Újabb feljelentést tett az elszámoltatási kormánybiztos: ezúttal a péti Nitrogénművek Zrt.-nek nyújtott állami hitelgarancia és kezességvállalás ügyében fordult a Központi Nyomozó Főügyészséghez.
null
1
http://nol.hu/belfold/gyurcsany_felelosseget_is_firtatja_az_elszamoltatasi_kormanybiztos-1140251
2011-07-18 16:42:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Rendes Sándor a közleményében ismertette: Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester vizsgálóbizottságot állított fel a kialakult helyzet tisztázására és a város részéről várható intézkedések előkészítésére. A szóvivő megjegyezte, hogy a társulat intéző bizottságának elnöke, Mikó Dániel a szennyvízprogramban érintett lakosok érdekeltségi hozzájárulásával önálló jogi személyként gazdálkodott, és az információk szerint saját hatáskörében eljárva összesen 293 millió forintot fektetett Quaestor és Hungária értékpapírokba. Lehívták volna, de nem volt mit Erre akkor derült fény, amikor az önkormányzat kezdeményezte a tagok befizetésének soron következő lehívását, de a társulat azt nem teljesítette, illetve csak kis részben tudott kötelezettségének eleget tenni - tette hozzá. A polgármester által felállított vizsgálóbizottság május 26-ig készíti el jelentését, és arra építve a május 28-ai közgyűlésen intézkedési tervet készít az önkormányzat a kármentésre. A bizottság feladata lesz a felelősség tisztázása is. Jó gazda, rossz befektetéssel Mikó Dániel azt mondta: a társulat pénzügyi vezetőjével közösen a "jó gazda gondosságával" döntöttek a nagyobb kamatokat fizető Quaestor- és Hungária-értékpapírok vásárlásáról, hiszen más bankoknál a pénzre csak alig valamivel több mint egy százalékot kaptak volna. Hozzáfűzte, hogy a két pénzintézet korábban rendben teljesítette a szerződésben vállalt kamatkifizetéseket.
A nyíregyházi vízgazdálkodási társulat is vásárolt értékpapírokat
A Nyíregyháza Városi Csatornamű Építő Vízgazdálkodási Társulat is a brókerbotrány károsultjai között van, miután közel 300 millió forint értékű Quaestor- és Hungária-értékpapírokat vásárolt a tagjaitól beszedett érdekeltségi hozzájárulásokból - közölte a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely önkormányzatának sajtószóvivője.
null
1
https://www.origo.hu/gazdasag/2015/05/ertekpapir-quaestor-hungaria-zrt-nyiregyhaza
2015-05-18 00:00:00
true
null
null
Origo
Azt már régóta tudjuk róla, hogy sikeres, dúsgazdag, van egy Ferrarija, bomlanak utána a nők, és persze, hogy rengeteget adakozik. A magánéletéről azonban sokkal kevesebbet beszél, mint az üzleti dolgairól. Most bevallotta, hogy volt egy eltitkolt házassága - írja a Tények. Mint kiderült, a milliárdos első házassága nem azzal a nővel köttetett, akitől a fia, Dávid született. Jákob Zoli elárulta, hogy hétvégi apuka volt, s a fiával csak később hangolódtak egymásra, a közös munkának köszönhetően. "Most ott tart a dolog, hogy másfél éve divízióvezető lett. Úgyhogy szépen végigjárta a ranglétrát" - mesélte büszkén Dávidról az édesapja. Volt egy eltitkolt házassága Az üzletember a fia kapcsán lerántotta a leplet egy hatalmas titokról. Lékai-Kiss Ramónának ugyanis elárulta, hogy háromszor nősült, s az első feleségét még az első osztályban nézte ki magának. "Elsőtől negyedikig nem állt velem szóba" - mesélte a Titkok Ramónával című műsorban Jákob Zoltán, aki megjegyezte, hogy az udvarlás nem nagyon ment neki akkoriban, ám egyetemista korában megtört a jég kettejük között, majd feleségül vette élete első nagy szerelmét. Hét évig együtt is voltunk - vallotta be az üzletember, akitől azt is megkérdezte a TV2 műsorának házigazdája, hogy miért ért véget a románc, mire a milliárdos azt felelte: "Elfogyott a lendület..."
Jákob Zoltán eltitkolta első házasságát
Jákob Zoltán jelenleg Magyarország 36. leggazdagabb embere, a becsült vagyona közel 43 milliárd forint. A sikeres üzletemberről úgy tűnhet, sokat mutat magából a médiában, ám mégis vannak olyan múltbéli dolgai, amikről nem tud a nyilvánosság. A TV2 Titkok Ramónával című műsorában sokkolta Lékai-Kiss Ramónát, amikor bevallotta, hogy volt egy házassága, amelyről korábban még soha nem beszélt...
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/jakob-zoltan-eltitkolt-hazassag-elso-felesege/6h7fpvv
null
true
null
null
Blikk
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, Orbán Viktor nem sokkal a 12 éve hatalmon lévő, oroszbarát párt győzelmét hozó választásokat követően, hétfőn megérkezett Grúziába, ahol az ellenzék a vitatott választási eredmények miatt tüntetéseket tartott. Az EU soros elnökségét ellátó kormány vezetőjeként Orbán látogatása akkor is felvet kérdéseket, ha ő egyébként kormányfői látogatásként ír hivatkozik rá. "Mélységesen fel vagyok háborodva azon, ahogy Orbán Viktor és Szijjártó Péter beavatkozik a grúziai belpolitikába" - mondta a Megbeszéljük hétfői adásában Herman János volt NATO-nagykövet, aki az Európai Unió nagykövete is volt Tbilisziben. Miközben a grúz köztársasági elnök, és a négy legnagyobb ellenzéki párt, kéri a választási adatok, valamint a választási csalásra utaló információk alapos kivizsgálását, mert addig nem ismerik el a választási eredményt, a magyar miniszterelnök és a külügyminiszter megérkezik Grúziába és gratulálni a grúz miniszterelnöknek. Sőt, hatalmas tüntetést tartottak [amely során kifütyülték, a demonstráció helyszíne közelében feltűnő Orbánt]. "Egy olyan ország képviselői utaznak oda, akik egyébként éjjel-nappal csak arról beszélnek, hogy tiszteletben kell tartani, az egyes országok szuverenitását, nem lehet beavatkozni a belpolitikai folyamatokba. Én azt gondolom, hogy ez a látogatás az egyik legkiáltóbb, legegyértelműbb beavatkozás egy ország belügyeibe, ami csak lehet" - összegzett Herman. Hozzátette, az EU különböző illetékesei ugyan hangsúlyozták, hogy Orbán nem soros elnöki minőségében jelent meg, abban egészen biztos, a grúz lapok másnap mégis ezzel lesznek tele. Ezt a magatartást, valamint Orbán október 23-án elhangzott beszédének a NATO-ra vonatkozó részét agyrémnek nevezte. "Ha az ember komolyan veszi, amit mond, meg amit tesz abból olyan kép jön ki, amelyik igazán riasztó. Most már heti gyakorisággal vannak olyan cselekedetek, kijelentések, amelyek mind-mind azt szolgálják, hogy növekedjen a szakadék a Nyugat és Orbán közt és hogy teljes legyen az elidegenedés." A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
Herman: Orbán grúziai látogatása a legkiáltóbb beavatkozás egy ország belügyeibe
Egy olyan ország képviselői utaznak Grúziába, akik egyébként éjjel-nappal csak arról beszélnek, hogy tiszteletben kell tartani, az egyes országok szuverenitását – mondta Herman János, az Európai Unió egykori, Grúziában működő nagykövete, aki mélységesen felháborítónak tartja, különösen annak tükrében, hogy a grúz ellenzék az eredmény ellenőrzését követeli.
[ "" ]
0
https://www.klubradio.hu/adasok/herman-orban-gruziai-latogatasa-a-legkialtobb-beavatkozas-egy-orszag-belugyeibe-147817
null
true
null
null
Klubrádió online
Öt órán keresztül faggatták a nyomozók pénteken, kihallgatásának másodok napján Avigdor Lieberman izraeli külügyminisztert, akit korrupcióval, pénzmosással és csalással gyanúsítanak. A rendőrség kihallgatta a szélsőjobboldali ügyvédjét és lányát is, mivel a gyanú szerint Lieberman a lány tanácsadó cégén keresztül kapta meg a kenőpénzeket. "Ez a vizsgálat már 13 éve folyik. A mai kihallgatáson Lieberman együttműködött a nyomozókkal és válaszolt a kérdéseikre" - mondta még csütörtökön, az első kihallgatási napon az egy hete beiktatott külügyminiszter szóvivője, Irena Etinger. Lieberman maga nem nyilatkozott, miután a rendőrök figyelmeztették, az interjúiban elmondottakat is felhasználhatják ellene az eljárás során. Lieberman már többször is a rendőrség látókörébe került, mióta politikai pályára lépett. Az eljárás jelenlegi szakasza 2007 áprilisában kezdődött, amikor a nyomozók több ezer oldalnyi dokumentumot foglaltak le Lieberman irodájában és ciprusi cégeinél. A gyanú szerint Lieberman rendszeresen utalt kisebb-nagyobb összegeket ciprusi számlákra, hogy azokon keresztül mosta tisztára a kenőpénzeket. Lieberma pártja, a Jisrael Bejtenu (Izrael az Otthonunk) a harmadik helyen végzett a legutóbbi választásokon. Az arabellenes, nacionalista Lieberman már közvetlenül a beiktatása után botrányt kavart, amikor nyíltan megkérdőjelezte az annapolisi béketervet, vagyis az önálló palesztin állam létrehozását. Hivatali elődje, Cipi Livni szerint ezzel "20 perc alatt eltörölte mindazt, amit a békefolyamat évek alatt elért".
Rendőrök faggatták az izraeli külügyminisztert
Korrupcióval, pénzmosással és csalással gyanúsítja a rendőrség az Avigdor Lieberman izraeli külügyminisztert, akit néhány nappal a beiktatása után kétnapos kihallgatáson faggattak a nyomozók. A szélsőjobboldali politikus már többször is a hatóságok látókörébe került, jelenleg ciprusi cégeit és számláit vizsgálják.
null
1
https://www.origo.hu/nagyvilag/2009/04/izrael-penzmosassal-gyanusitjak-avigdor-lieberman-kulugyminisztert
2009-04-03 00:00:00
true
null
null
Origo
A 4iG hivatalosan is jelezte az észak-macedón kormány felé, hogy be akar lépni a macedón mobilpiacra. Arról, hogy a magyar neres tech-cég beadta erről a szándéknyilatkozatát, a macedón kormányülésen Alekszandar Nikoloszki közlekedési minisztere adott tájékoztatást - írja a balk.Nikoloszki néhány napja Budapesten tárgyalt Jászai Gellérttel, a 4iG Csoport elnökével. Az új macedón kormány miniszterelnök-helyettese szerint az j szereplők belépése erősítia verseny lehetőségét és segíti az árcsökkentését a telefonszolgáltatások terén.Észak-Macedóniában a májusi választásokon kiütéses győzelmet aratott a jobboldali VMRO, a Fidesz szövetségese. Az ő miniszterelnökük volt Nikola Gruevszki, akit az ellene folyó eljárások elől magyar diplomataautókkal menekítettek ki az országból, és aki azóta is Magyarországon él menekültként.A magyar kormány ezután kedvező hitelfeltételekkel 500 millió eurós kölcsönt adott Macedóniának, és sajtóinformációk szerint további hitellehetőség is terítéken van. Ez a hitelkihelyezés (miközben Magyarország Kínától fesz fel egymilliárd eurós hitelt) leginkább a magyar kormány balkáni politikai beruházásai közé sorolható, melyekkel a térségi befolyását és szövetségi rendszerét igyekszik erősíteni.Ennek korábban elsősorban a szerb Vučić, a boszniai szerb Dodik és a szlovén Jansa volt a fő kedvezményezettje, a macedóniai hatalomváltás után azonban a VMRO még szorosabb lekötelezettje lehet a magyar kormánypártnak.Az eximbankos külföldi hitelkihelyezések emellett együtt szoktak járni azzal is, hogy megpróbálják helyzetbe hozni a "kifektetni" akaró, vagyis a magyar politikai útmutatások szerint regionális terjeszkedéssel próbálkozó NER-közeli vállalatokat.Ennek egyik kiemelt cége a 4iG: ők már jelentős pozíciókat szereztek Montenegróban és Albániában is, és Észak-Macedóniába belépve tovább növelhetik a térségi jelenlétüket.
Miután Orbán kedvező hitelt adott a baráti Macedóniának, a 4iG bejelentette, hogy belépne a piacra
Jöhet a balkáni terjeszkedés, miután visszatért a hatalomba a Pesten bujkáló Gruevszki pártja, a Fidesz szövetségese.
null
1
https://444.hu/2024/08/07/miutan-orban-kedvezo-hitelt-adott-a-barati-macedonianak-a-4ig-bejelentette-hogy-belepne-a-piacra
2024-08-07 21:47:00
true
null
null
444
Már két kormányülésen is téma lehetett a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) privatizálása, amely viszont nem egy alapítvány, hanem egy cég fenntartásába kerülne - értesült a Telex egyetemi forrásokból. A lap úgy tudja, ezzel a javaslattal az egyetem nyáron megválasztott rektora, Charaf Hassan állt a kormány elé, a BME modellváltásában pedig a Mol is szerepet kapna, a fenntartó részvénytársaság részvényeseként. A csütörtöki kormányinfó után a Telex kérdésére Gulyás Gergely nem tagadta az értesülést, és meg is erősítette, hogy "a Mollal vannak ilyen tárgyalások." A kormány korábban azzal igyekezett az egyetemet a modellváltás felé billenteni, hogy majdnem háromszor annyi pénzből gazdálkodhatna 2025-ben, ha az évet már magánegyetemként kezdi el. A BME kommunikációs igazgatósága a lap érdeklődésére a következő választ küldte: "A BME nem készít előterjesztéseket a kormánynak. Annyit azonban fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi modellben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem működése és fejlesztése nehézkes, az egyetem közössége szerint szükség van egy új keretrendszerre, amely a BME versenyképességét a változó világban, az Európai Unió Erasmus és Horizon pályázati programjaiban részvétel lehetőségével biztosítja." A portál szerint a kormány már megkezdhette annak előkészítését, hogy ne csak alapítványi modellbe lehessen felsőoktatási intézményeket szervezni. A Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért (MOJ) nevű, BME-s oktatókból és kutatókból álló csoport egyik tagja ugyanis talált egy passzust a kormány október 29-én benyújtott egyik salátatörvény-javaslatában, ami erről szólhat. A hivatkozott bekezdés felsorolja, hogy felsőoktatási intézményt a magyar állam, országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaság, valamint Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, vagyonkezelő alapítvány, közalapítvány vagy vallási egyesület alapíthat.
Alapítványi helyett céges fenntartásba kerülhet a BME
A kormány már meg is kezdhette a „modellváltás” új formájának előkészítését.
[ "" ]
0
https://magyarnarancs.hu/belpol/alapitvanyi-helyett-ceges-fenntartasba-kerulhet-a-bme-272487
null
true
null
null
Magyar Narancs
A házelnök november 5. és 12. között Kínában tartózkodik Zhao Leji, a kínai Országos Népi Kongresszus Állandó Bizottságának elnöke meghívására- közölte a kínai állami tévé, a CCTV+. Kövér László egy delegáció élén képviseli Magyarországot.
Kövér László egy héten át tanulmányozhatja a kínai Népi Kongresszus működését
[ "" ]
0
https://444.hu/2024/11/03/kover-laszlo-egy-heten-at-tanulmanyozhatja-a-kinai-nepi-kongresszus-mukodeset
null
true
null
null
444
K. Krisztián az ügy nyomozati szakaszában tett vallomásaiban még számos nevet és konkrétumot említett, de ezek zömét hétfőn már csak feltételezésként vállalta, s nyilatkozatai ellentmondtak egymásnak. Mint elhangzott, 2000 végétől három éven át volt a Fiatal Baloldal budapesti szervezetének alelnöke, 2002 márciusában a Fibisz elnökségének is tagja lett. Jelenleg az oktatási minisztériumban köztisztviselőként dolgozik. A tanú elöljáróban leszögezte: számos személyes nézeteltérés miatt rossz a viszonya Zuschlag János elsőrendű és Őry András negyedrendű vádlottal. Elmondta, hogy ő politikai célú beszélgetések, jótékonysági akciók és egyéb rendezvények szervezésében vett részt, ezeket önerőből, illetve az MSZP-től kapott támogatásból finanszírozták. Akkoriban úgy tudta, a Fibisz saját tagdíjbevételein kívül párttámogatásból valósítja meg e rendezvényeket. "Arról csak később hallottam, hogy volt egy úgynevezett "B" kassza. Azaz, hogy a mozgalom civil szervezetekkel folytatott együttműködés révén is forrásokhoz jut" - közölte, hozzátéve: erre maga Zuschlag János tett olykor utalást, de konkrétumokat sohasem mondott. Kitért arra: Zuschlag elejtett megjegyzéseiből arra lehetett következtetni, hogy befolyása van az egyesületek nevében benyújtott pályázatok kedvező elbírálására. A tanú konkrét neveket nem említett, az érintett civil szervezetek közül is csak a Biztos Pont Egyesületről ejtett szót, és vallomása szerint Zuschlag János bizalmasainak pontos feladatairól, tevékenységük részleteiről sem tudott. A tárgyalás délutáni részében a bíró ismertette a K. Krisztián által 2007-ben tett tanúvallomásokat. Az elhangzottakból kitűnt: a tanú korábban teljes mértékben fiktívként emlegette és meg is nevezte a per tárgyává tett egyesületek többségét, és Zuschlag bizalmasai közül jó néhány személy pontos megbízatásáról is számot adott. A jegyzőkönyvekből kiderült: K. Krisztián szerint Zuschlag fényűző életvitele miatt annak idején többekben is felmerült a gyanú, hogy az alelnök saját céljaira is használja a pályázaton nyert egyesületi pénzeket. Sőt az a hír járta: ellenzéki politikusokat is pénzelt, hogy egy esetleges kormányváltás után is megőrizhesse pozícióit.
Hamis tanúzás a Zuschlag-perben?
Hamis tanúzás a Zuschlag-perben? - Hamis tanúzás gyanúja miatt figyelmeztette a bíró a perben az egyik tanút.
null
1
https://index.hu/bulvar/2009/06/15/hamis_tanuzas_a_zuschlag-perben/
2009-06-15 00:00:00
true
null
null
Index
Rétvári Bence (KDNP) újbudai országgyűlési képviselő korábban többször is tiltakozott amiatt, hogy a több száz négyzetméteres ingatlant öt és fél éve, csaknem háromszázmillió forintos hitelből vette meg a kerület. Molnár Gyula eddig már kétszer is „felavatta” a Hadikot, ám az ma is zárva van. Áprilisban a Hadik Kávéház Kft. nem is tagadta, hogy az üzemeltetésbe beszállt egy offshore hátterű cég, amelynek 2011-ig opciós joga van a vételre is. A polgármester még a hetekben is azt mondta, ha a kávéház május végéig nem nyílik meg, felbontja a szerződést. Ez nem történt meg. Molnár Tibor, az önkormányzati kft. ügyvezetője szerint a homlokzatfelújítás azért került többe, mert a sarki háznak gyakorlatilag három homlokzata van. A nyitásról most azt mondta, hogy az üzemeltetőnek két héten belül meg kell kapnia az egyelőre még nem jogerős engedélyeket.
Mind gyanúsabb az újbudai Hadik-ügy
Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet
null
1
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/06/mind-gyanusabb-az-ujbudai-hadik-ugy
2010-06-11 16:20:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A Tisza Párt elnöke ezúttal a saját munkatársait, az EP-képviselőjelöltjeit szapulja trágár szavak kíséretében. Az egyik felvételen - amelyet egy ismeretlen levélíró juttatott el a Magyar Nemzetnek - azon bosszankodott Magyar Péter, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak. Az illetőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott: "Leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul..." Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak. A másik felvételrészletben konkrétan Weisz Viktorról beszélt Magyar Péter a volt barátnőjének. A párt EP-képviselőjelöltjéről azt mondta a Tisza Párt elnöke, hogy "totál alkalmatlan politikusnak, de fotósnak jó lenne". Amikor Vogel Evelin megkérdezte a pártelnököt, hogy neki szimpatikus-e Weisz, Magyar úgy felelt: "Egyik se szimpi, olyan tehetségtelen mindegyik." Vogel felvetésére, hogy hozzátehettek volna valamit a kampányhoz, Magyar ingerülten úgy reagált: "De nem tudnak, mert alkalmatlan mindegyik, beszélni sem tud semelyik."
Agyhalottnak hívja kollegáit Magyar Péter (videó)
Újabb felvételen beszél megalázó stílusban kollegáiról, ezúttal az EP-képviselőiről Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke.
[ "" ]
0
https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/agyhalottak-magyar-peter-ep-kepviselo
null
true
null
null
BOON
Karácsony Gergely Budapest képviseletében részt vesz a kötelezettséggel nem járó olimpiarendezési tájékozódásban, azzal a feltétellel, hogy érdemi döntésre vagy bármiféle elköteleződésre kizárólag a közgyűlés határozatával kerülhet majd sor - írja a főpolgármester közleménye alapján az MTI. A közgyűlés elé pedig a budapestiek előzetes megkérdezése nélkül semmilyen döntési javaslatot nem fog beterjeszteni, illetve ragaszkodik ahhoz, hogy az országos népszavazás lehetősége is biztosított legyen - írja a közlemény. A Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság azzal a felkéréssel fordult hozzá és a közgyűlési frakcióvezetőkhöz, hogy a fővárosi önkormányzat kapcsolódjon be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által az érdeklődők számára felkínált tájékozódási folyamatba. Ez a folyamat kötelezettséggel nem jár, olimpiarendezési jelentkezésnek vagy pályázatnak nem minősül. A főpolgármester a tájékozódási folyamatban azt fogja képviselni, hogy Budapestnek stadionépítésre nincs szüksége, de jelentősen fejleszteni kell a közösségi közlekedést, a város zöld infrastruktúráját, út- és közműhálózatát, enyhíteni kell a lakhatási válságot a város által elfogadott stratégiai tervek és az olimpiától független szükségletek alapján. Ahhoz, hogy a budapestiek és a Fővárosi Közgyűlés is megalapozott döntést hozhasson, a tájékozódási folyamatban legkésőbb 2026. szeptember 30-ig egy részletes és nyilvános, a városfejlesztési terveket is tartalmazó megvalósíthatósági jelentést kell elkészíteni és társadalmi vitára bocsátani - olvasható a közleményben. Karácsony Gergely október 25-én egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy egy olimpiatörténelmi jelentőségű városfejlesztéseklehetőségét nyújthatja a fővárosnak. Ezért is tett javaslatot a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy foglaljon állást, hajlandó-e együttműködni a MOB-bal és a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal az ügyben. Vasárnap a főpolgármester arról beszélt, hogy ő már2019-ben felvetetteaz olimpiai együttműködést Budapest, Bécs és Pozsony között. A ZRI Závecz Research októberi közvélemény-kutatása szerinta fővárosiak 61 százaléka szeretne alapos tájékozódást és felmérést, mielőtt a főváros elköteleződne egy olimpia iránt.
Tájékozódni fog Karácsony Gergely a budapesti olimpiáról
Tervben van egy megvalósíthatósági jelentés, amit 2026. szeptember 30-ig kell elkészíteni.
[ "" ]
0
https://telex.hu/belfold/2024/11/05/tajekozodni-fog-karacsony-gergely-a-budapesti-olimpiarol
null
true
null
null
Telex
Zuschlag János meghallgatásának hetedik napján közölte, az ISZM elnökségében nem került szóba, hogy a programok finanszírozására létrehozott civil szervezetek valós tagsággal rendelkeznek vagy fiktívek. Annak, hogy valós tagság nélküli egyesületeket hoztak létre, csupán praktikus okai voltak, így az ISZM-iroda dolgozói is el tudták végezni a szükséges adminisztrációt. A vádlott azt határozottan cáfolta, hogy a pályázatokkal kapcsolatos munkáért bárkinek fizetett volna. Az iroda munkatársai zsebből-zsebbe kaptak pénzt, amely fedezete "magánszponzoroktól" folyt be - mondta. Közölte, az ISZM és a Baloldali Ifjúsági Társulás egyesülése nyomán létrejött FIB elnökségének tagjai is tisztában voltak azzal, hogy a programok megvalósítására civil szervezeteken keresztül is pályáznak. Arra az elsőrendű vádlott nem emlékezett, hogy ezt a módszert bárki is megkérdőjelezte volna. Elmondása szerint a finanszírozás másik részét adó "szponzori pénzekkel" kapcsolatban sem kapott kritikákat Zuschlag János. Megfogalmazása szerint a társadalmi szervezet más vezetői inkább a pénzköltéssel foglalkoztak, nem a források előteremtésével. A Zuschlag Jánoshoz köthető civil szervezetek pályáztak szociálisan hátrányos helyzetű diákok támogatására, "devianciamentes" roma közösségek megsegítésére és a nők esélyegyenlőségének javítására is. Az elsőrendű vádlott beszélt arról is, hogy az egyesületek számláiról azért gyakran Őri Andrásnak utaltak pénzt, mert a negyedrendű vádlott ebben az időszakban Lados Istvánnál "mobilizálhatóbb" volt. Zuschlag János úgy fogalmazott: "A számlahamisítás nem az a dolog, amit akkor jó csinálni, amikor bent vannak huszonketten." Lados István ezért sokszor hétvégén vagy este, illetve csütörtökön, pénteken dolgozott, amikor kevesebb képviselő fordult meg a Köztársaság téren - tette hozzá. A csütörtöki tárgyalási napon az egykori szocialista politikus több kérdésre azonban megtagadta a választ, nem beszélt részletesen például arról, hogy folyt-e valamilyen, a nyomozó hivatal az ügyben eljáró tagjaival kapcsolatos információgyűjtés. A kérdésre csupán annyi megjegyzést tett: "ez egy kis ország, ahol minden információ gyorsan terjed". A per a következő tárgyalási napon, hétfőn is Zuschlag János meghallgatásával folytatódik, ekkor a védők és más vádlottak tehetnek fel kérdéseket, a tanúkihallgatások pedig várhatóan március 17-én kezdődhetnek el – közölte Fodor Endre bíró.
Mozaik: Zuschlag-per: a fiktív szervezetek csak a számlázáshoz kellettek?
Az Ifjú Szocialisták Mozgalma (ISZM) és a Fiatal Baloldal (FIB) programjainak finanszírozásába bevont civil szervezetekről is beszélt a vád képviselőinek kérdéseire Zuschlag János az ellene és tizenöt társával szemben folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon csütörtökön, az egykori szocialista politikus azonban több kérdésre megtagadta a választ.
null
1
http://nol.hu/mozaik/zuschlag_ujra_hallgatasba_burkolodzott-323291
2009-03-05 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Orbán szerint a magyar nép igazságérzetével ellenkezik, hogy csak a 2010 után kapott végkielégítéseket lehet különadóval sújtani. A kérdésre, hogy az új szabályozás kiállja-e majd az alkotmányosság próbáját, a kormányfő úgy válaszolt: "meglátjuk, minden puding próbája az evés". A miniszterelnök szerint a magyar nép igazságérzetével ellenkezik, hogy csak a 2010 után kapott végkielégítéseket lehet 98 százalékos különadóval sújtani. Orbán Viktor ezt hétfő este az MTI kérdésére válaszolva mondta, amikor megérkezett a Fidesz frakcióvezető-választására, a Képviselői Irodaházba. Arra, hogy a parlamentben hétfőn elfogadott új különadó-szabályozás kiállja-e majd az alkotmányosság próbáját, a kormányfő úgy válaszolt: "meglátjuk, minden puding próbája az evés". A fideszes képviselők által kezdeményezett új szabályozás értelmében a különadó a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja. Az erről szóló törvényt azután tárgyalta meg és fogadta el a Ház, hogy az Alkotmánybíróság május 6-i határozatában megsemmisítette a hatálybalépésére visszaható hatállyal a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. (Forrás: hirado.hu)
Belföld: Orbán szerint a nép nem örül a Fidesz mai törvényének
Orbán szerint a magyar nép igazságérzetével ellenkezik, hogy csak a 2010 után kapott végkielégítéseket lehet különadóval sújtani. A kérdésre, hogy az új szabályozás kiállja-e majd az alkotmányosság próbáját, a kormányfő úgy válaszolt: meglátjuk, minden puding próbája az evés.
null
1
http://nol.hu/belfold/orban_szerint_a_nep_nem_orul_a_fidesz_mai_torvenyenek-1064271
2011-05-09 20:37:29
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Azt sem tudni, miből számolta ki a miniszter, hogy a "baloldali kormányok" 2002 és 2010 között ugyanannyit költöttek kommunikációra, mint a NER az első 8 évében. Két állítást ellenőriztünk Rogán Antal 444-nek adott interjújából.Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát irányító miniszter évek óta kerüli a független sajtót és a szélesebb nyilvánosságot, de most a 444-nek hosszú interjút adott. A miniszternek központi szerepe van a kormányzati kommunikáció alakításában, a Kabinetirodához fűződik a kormány összes ismert kommunikációs kampánya, a Soros Györgyöt, Brüsszelt, vagy az Oroszország elleni európai uniós szankciókat támadó kék plakátos kampánytól egészen az idei EP-választáshoz bevetett "STOP HÁBORÚ" kampányig. Az interjúban sok szó esett erről a feladatkörről, a 444 pedig a beszélgetés egy pontján arról kérdezte Rogánt, miért látja indokoltnak a kormány, hogy nemzetgazdasági szinten is kiemelkedő összegeket költsön pusztán kommunikációra.Ekkor két fontos tényállítást tesz Rogán a konkrét tényállításokban egyébként nem bővelkedő interjúban:Ezt a két állítást vizsgáltuk meg közelebbről, és a következőkre jutottunk.Nem tudjuk, hogy Rogán mi alapján állította, hogy a baloldali kormányok kommunikációs költései megegyeznek az Orbán-kormányok 2010 és 2018 közötti kommunikációs költéseivel, de az állítását a rendelkezésre álló részadatok biztosan nem igazolják: médiareklámokra az Orbán-kormányok 2010 és 2018 között átlagosan évente az inflációval kiigazítva is lényegesen többet költöttek, mint a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok.A második állítás éppen a Fidesz-kormányok alatt központosított kommunikációs közbeszerzési rendszer átláthatatlansága miatt nem ellenőrizhető, ezért azt mutatjuk be, miért nem lehet a NKOH 2015-2023 közötti összes tényleges költését pontosan kiszámolni.Sok, de nem ugyanannyiA baloldali kormányok és az Orbán-kormányok kommunikációs költéseit összehasonlító állítás így hangzott az interjúban:"444: Jó, ha elfogadjuk, hogy ez így van, 700 milliárd forint is rengeteg pénz, vannak olyan stratégiai ágazatok, ahol ez óriási segítség lenne.Rogán: Ezek a számok szerintem nem szokatlanok. Ugyan az első 8 évre vetettük össze, és nem néztem meg azóta, de 2010 és 2018 között, ha figyelembe vesszük a jelen értéket, akkor mi nem költöttünk többet kommunikációra, mint 2002 és 2010 között az előző, baloldal kormányok. Ugyanannyit költöttünk, mint a baloldali kormányok.444: 700 milliárd forintot költöttek a baloldali kormányok?Rogán: Nem, még egyszer mondom, ott 8 évet vetettünk össze 8 évvel. Szerintem a mi rendszerünk átláthatóbb, mert azáltal, hogy ezeket a beszerzéseket központosítottuk, ezáltal látható, hogy a kormány minden egyes szerve mennyit költ erre. Mert a minisztériumok is benne vannak. Az állami vállalatok többségének a költései is benne vannak. Világosan látható."Mivel olyan számítást, kutatást nem találtunk, ami a jelzett időszakokra nézve összeszámolta és összevetette volna az állami kommunikációs költéseket, megkérdeztük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy milyen összevetésre hivatkozik a miniszter. (Rogán többes szám első személyben beszél, tehát elképzelhető, hogy egy belső minisztériumi anyagról van szó.) Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz kérdéseinkre. Amint megkapjuk az összehasonlítás alapjául szolgáló adatokat, bemutatjuk azokat.A 2006-2018 közötti időszak állami reklámköltéseit viszont 2019-ben a Mérték Médiaelemző Műhely elemezte a londoni székhelyű, nemzetközi piackutató céghez tartozó Kantar Media adatbázisa alapján. Ez a médiumok hivatalosan közzétett listaáraiból és az értékesített reklámfelületből számítja a költéseket. Az adatbázis alapján a baloldali kormányzás utolsó 4 évét (2006-2010) össze tudjuk vetni az első és a második Orbán-kormányok 4-4 évével ebből a szempontból, ami az arányok érzékeltetésére alkalmas lehet, még úgy is, hogy a rendelkezésre álló adatbázisban nem szerepel minden egyes médium.A számítás szerintköltött listaáras formában reklámra-kommunikációra, inflációs kiigazítás nélkül.Ha az inflációval kiigazítjuk a számokat, arra jutunk, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány nagyjából akkora összeget költött, mint a második Orbán-kormány. A harmadik Orbán-kormány viszont lényegesen többet. Az adatsorból éppen az látszik, hogy az NKOH 2014-es létrehozása után, 2015-től kezdve nőttek meg számottevően az évi költések, és ez a növekedés bőven meghaladja az inflációt.A 2006 és 2010 közötti 5 év alapján számítva a baloldali kormányok éves átlagos listaáras reklámköltése mintegy 19 milliárd forint volt, 2018-as értékre igazítva külön minden évet és úgy átlagolva pedig 31,1 mililárd. Az Orbán-kormányok 8 éve (2011-2018) alapján az átlag mintegy évi 47 milliárd forint, 2018-as értékre igazítva az éveket, az inflációt kiküszöbölve az átlagos évi költés 49,6 milliárd. A különböző számú évekből történő átlagolás miatt a számítás némileg torzít, de a KSH hivatalos évi inflációs értékeiből számított kumulált inflációval számolva a 2018-as értékre történő kiigazítás után az átlagos évi költésben jelentős a különbség, több mint 60 százalék.Az adatok alapján kijelenthető: a harmadik Orbán-kormány megugrott kommunikációs költései miatt a jobboldali kormányok 2010 és 2018 között átlagosan évente sokkal többet költöttek reklámra-kommunikációra, mint a baloldali kormányok.Ahogy arra a Mérték elemzése is felhívta a figyelmet, ebből következik az is, hogy a magyar médiában megnőtt az állami hirdetéseknek való kitettség: 2018-ra már a hírmédiumok 40 százaléka volt olyan médiacég, aminél az árbevétel legalább harmada állami forrásból származott. Korábban az ilyen médiumok aránya ennek a töredéke volt.Az is egyértelmű következmény, hogy a nagy állami hirdetők, mint például a Magyar Villamos Művek, a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerencsejáték Zrt., vagy a Magyar Turisztikai Ügynökség hirdetési gyakorlata megváltozott: a baloldali kormányok évei alatt a kormányközeli érdekcsoportokhoz 6-63 százalék közötti arányban áramlottak a pénzek, míg az Orbán-kormányok alatt ugyanezek a szervek már 36-89 százalékban hirdettek kormányközeli szereplőknél.Plakátkampány a konzultáció eredményéről Hány száz milliárd?A másik vizsgált állítás az interjúban a következőképpen merült fel."Az elmúlt 9 évben, amióta ön ebben a pozícióban van, azóta 1360 milliárd forint értékben kötött szerződéseket ez a minisztérium, illetve az alatta működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal különböző kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra (...) Óriási összeg, milyen előnye származik a magyar állampolgároknak abból, hogy egy minisztérium ennyi pénzt kommunikációra költ?" - tette fel a kérdést (18:11-nél) a 444 újságírója.Rogán Antal válaszadás helyett azonban a kérdésben elhangzó állítást vonta kétségbe. "Én ezt a számot először is vitatom" - felelte. Szerinte ugyanis az újságírók "rossz struktúrában" adták össze a szerződésekben szereplő összegeket. A valódi kommunikációra és rendezvényszervezésre elköltött összeg Rogán szerint "körülbelül a fele" annak az 1360 milliárdos összegnek, amely elhangzott a 444 kérdésében.A miniszter az interjúban arról is beszél, szerinte mi okozza a számolási hibát: az újságírók "nem teljesen értik azt a rendszert", amivel a minisztérium dolgozik, és a keretközbeszerzések összegéhez még hibásan hozzáadják az adott kereten belül lehívott részösszegeket (az 50 milliós keretszerződésen belül lehívott 3 milliárdos keretből így lesz 53 milliárdos költés).A kérdésben szereplő szám a G7.hu február 19-i cikkéből származik. A lap az NKOH eddigi működése során keletkezett, a közbeszerzési adattárból letöltött szerződéseket összegezte: 8 év alatt 1360 milliárd forint értékben kötöttek szerződést kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra. Csakhogy a cikk arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeknek a szerződéseknek az összértéke nem feltétlenül egyenlő a ténylegesen utólag kifizetett összeggel, de mivel ezek követhetetlenek, a lap a különböző szerződésekben biztosított értéket számolta össze. Ennek ellenére a médiában már tényleges költésként terjedt el ez a szám, az NKOH pedig, kihasználva az adatközlési rendszerének hézagait, azóta fenntartja ezt a számháborút.A probléma gyökere az, hogy az NKOH sajátos működése miatt a költéseket jóformán lehetetlen pontosan követni. A gigaösszegű, több évre vonatkozó keretmegállapodásokból és egyedi keretszerződésekkel, illetve úgynevezett írásbeli eljárásban lehet a már lekötött összegeket lehívni. De az előre meghatározott keretösszegnél végül kevesebbet vagy többet is el lehet költeni ugyanannak a közbeszerzési eljárásnak a részeként: a kikötés annyi, hogy az összegek 70 százalék mindenképpen le kell hívni, de ezt is 10-15 százalékkal módosíthatják útközben. Ráadásul az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerből letöltött anyagokból nem lehet hatékonyan kiszűrni a duplikációkat, vagyis a keretmegállapodásokat és egyedi keretszerződéseket/szerződéseket elkülöníteni egymástól, illetve megtalálni az összetartozó, egymással átfedő keretmegállapodásokat és egyedi szerződéseket.Korábban egy konkrét példán, az óriásplakátos "a magyarok 97 százaléka nemet mondott a szankciókra" kampánynál ezt a rendszert közelebbről is megvizsgálta a Lakmusz. A különböző kerettenderek és a feladatok homályos megfogalmazása miatt a közbeszerzési és minisztériumi adatokból annyit lehetett megerősíteni, hogy a kampány egy 11,8 milliárd keretből futhatott. De az, hogy konkrétan melyik megbízás volt az és mennyibe került, nem volt kideríthető. Ezért akkor nyilvános adatigénylést adtunk be a minisztériumhoz. Ezt nem teljesítették, de betekintést engedtek a több száz oldalas médiatervekbe a Minisztériumban, így derült ki, hogy a szóban forgó kampányra legalább 5 milliárd forintot költöttek.A tényleges költések tehát - ahogy a tényleges költések éves és összesített adatsora is - a keretszerződésekből az összegeket lehívó úgynevezett "egyedi megrendelőkből" lenne egyértelműen látható. Ezeket viszont alapértelmezett módon a Minisztérium nem teszi közzé a közbeszerzési dokumentáció részeként.Így az 1360 milliárd forintos összegben lehetnek duplán, egyszer a nagy keretmegállapodás és még egyszer egy egyedi keretszerződés során számolt forintok. De ez eleve egy olyan számítás volt, ami éppen a kormányzat kommunikációs költéseinek nagyságrendjére és a rendszer átláthatatlanságára hívta fel a figyelmet.A februári cikk megjelenése után az NKOH közleményben állította, hogy a tényleges költés összege az 1360 milliárd "töredéke". Rogán a 444-nek adott interjúban ezt némileg tompította arra, hogy "a fele", és a Financial Times később megjelent cikkében is a nagyjából 700 milliárd forintnak megfelelő 1,8 milliárd eurós összeg hangzik el a minisztertől .Ezt a számháborút a tényleges költésre vonatkozó összes megrendelések alapján lehetne eldönteni, ehhez viszont nem elég transzparens az NKOH adatközlési rendszere.Pontosan a fenti problémára hivatkozva tett hasonló állítást egyébként az a szakmai munkacsoport, ami a magyar kormány EU felé tett vállalását teljesítve értékelte a magyar közbeszerzések hatékonyságát. A - Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárság 2024. Februári dokumentuma szerint - munkacsoport a 2023-as adatokat vizsgálva arra jutott: az NKOH feltűnően alacsony szerződésszámát magyarázhatja az a gyakorlat, hogy a beszerzési igényeket egyedi keretmegállapodásokból valósítják meg, de az ezek alapján létrejött egyedi szerződések, a közvetlen megrendelések száma nem ismert.Tehát a fenti okokból jelenleg nem tudjuk megmondani, hogy megfelel-e az igazságnak a miniszter azon állítása, hogy a hivatal tényleges összköltése körülbelül 620-700 milliárd forint volt. A fent leírtak alapján pedig kifejezetten átláthatónak sem lehet nevezni az NKOH központosított közbeszerzési rendszerét.Nincs transzparencia, nincs versenyA tényleges NKOH-költésekről árulkodó lehet a leggyakrabban megbízott cégek árbevételének áttekintése. Az NKOH első éveiben ezek Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégei voltak, 2018-tól azonban Balásy Gyula cégei lényegében monopolhelyzetben húzták be egymás után a megbízásokat. A 3 cégcsoport árbevételei a következőképpen alakultak 2014 és 2022 között a Céginformációs Szolgálat hivatalos cégadataiból kigyűjtött adatok alapján.Az NKOH nem kizárólag velük szerződött, és kisebb mértékben a cégeknek is lehettek máshonnan bevételeik. De csak a 3 különösen sikeresen közbeszerző kommunikációs cégcsoport a 9 év alatt több mint 500 milliárd forintos árbevételt termelt.Mindenesetre attól függetlenül, hogy ez az összeg pontosan mennyire magas, az biztosan állítható, hogyaz NKOH működésének második négy évére a költései többszörösére duzzadtak az első négyhez képest, és a hivatal rendre többet költ az előirányzottnál.Ahogy az is biztos, hogy ez az erősen központosított és csak részlegesen átlátható közbeszerzési rendszer önmagában magas korrupciós kockázatot hordoz, ráadásul nem gazdaságos. A fent említett szakmai munkacsoport is megjegyezte: az NKOH egyáltalán nem él a folyamat során a verseny újranyitásával, holott erre lenne lehetősége.A 2015-2024 között megkötött szerződések értékének háromnegyede köthető Balásy Gyula cégeihez, amelyek így lényegében egyeduralkodók ebben a hatalmas szegmensben. A G7 számítása szerint a tenderek háromnegyedét behúzó Balásy-cégcsoport 10 év alatt többszázszoros árbevételt produkált. A cégcsoport az iparági szereplők -az ügynökségi toplistákon szereplő 9 legnagyobb konkurens - átlagánál magasabb profitrátával dolgozik, a bevételeiből durván kétszer annyi marad meg nyereségként, mint ami a szegmensben szokásosnak tekinthető.____A cikkhez a közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos témákban szakmai segítséget nyújtott Zeisler Judit a Transparency International Hungary projektmenedzsere.Címlapi kép: Kristóf Balázs/444
Az átláthatóság csúcsa? Lehetetlen ellenőrizni, mennyi pénz megy el valójában kommunkációra Rogán közbeszerzési rendszerében - Lakmusz
Azt sem tudni, miből számolta ki a miniszter, hogy a "baloldali kormányok" 2006 és 2010 között ugyanannyit költöttek kommunikációra, mint a NER az első 8 évében. Két állítást ellenőriztünk Rogán Antal 444-nek adott interjújából.
null
1
https://www.lakmusz.hu/ami-ellenorizheto-az-nem-igaz-rogan-allitasai-kozul-2/
2024-06-24 09:22:47
true
null
null
Lakmusz
Az Oroszország-kutató szerint különösen az a feltűnő, hogy a paksi bővítésről szóló megállapodás gazdasági tényeinek szikár ismertetőit milyen hosszas politikai fejtegetések kísérik a magyarok eurázsiai gyökereiről, illetve arról, hogy a megállapodás példátlan politikai siker, amellyel a legkevésbé betagozódott EU-tagállamot tudta Moszkva közelebb húzni magához. – Az orosz ambíció egyértelműen a volt szovjet térség újjászervezése, azaz a vámunió, az eurázsiai gazdasági térség, majd végül az eurázsiai szövetség megteremtése – állítja Sz. Bíró Zoltán. Szerinte mindez Ukrajna nélkül geopolitikailag nem megy, vagyis az ukránok megtartása „minden pénzt megér”. Azzal, hogy Magyarországot esetleg be lehetne húzni az eurázsiai szövetségbe, kevesen számolnak komolyan, viszont az orosz energetikai cégek európai piacaként és előretolt bázisaként így is fontosak vagyunk. – Egy elhamarkodott megállapodás a paksi bővítésről most leginkább Oroszország érdekeit szolgálja: a látható változások, például a palaolaj-palagáz előretörése és a zöldenergia-forradalom miatt az orosz energiacégek már öt év múlva is csak a mostaninál lényegesen kényelmetlenebb pozícióból tudtak volna tárgyalni – szögezi le a szakértő, hangsúlyozva: nem világos ugyanakkor, hogy a megegyezésnek mi a jogi státusza. – A Roszatom honlapja szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Putyin elnök nem írt alá semmit. Született egy kétoldalú megállapodás, de azt Németh Lászlóné fejlesztési miniszter és a Roszatom vezetője szignálta – szokatlan, hogy orosz részről nem kormánytag az aláíró. Ezenkívül vannak még utalások további dokumentumokra, amelyek az Alapfeltételek címet viselik: az egyik az új blokkok megépítésének, a másik a szervizelésnek, a harmadik pedig a fűtőanyag-ellátásnak a feltételeit rögzíti. Az utóbbiakat az MVM és a Paks 2 projektcég, valamint a Roszatom egyik tagvállalatának vezetői látták el a kézjegyükkel. A megállapodásban szerepel egy menetrend is, amely szerint 2014 decemberére kell végigtárgyalni a részleteket, és eljutni a szerződéskötésig, illetve a megvalósítási stádium küszöbéig – idézte föl a szakértő. Léteznie kellene még egy ötödik kontraktusnak is, hitelszerződésről azonban az orosz sajtó sem tud. Az egyetlen támpont az orosz pénzügyminiszter nyilatkozata, amely szerint tízmilliárd eurós felső határú hitelkeretről folytak tárgyalások, a pénzt tíz év alatt lehet lehívni, és ezt követően 21 év alatt kell visszafizetni. A kamatszint sem tisztázott. Ezzel kapcsolatban Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a kamat meghatározásakor Moszkva abból fog kiindulni, hogy Oroszország hasonló hitelhez, amennyiben erre szüksége lenne, milyen áron tudna hozzájutni – foglalja össze az orosz sajtó értesüléseit a szakértő. – A Roszatom vezetőjének szavaiból ugyanakkor az derül ki, hogy számukra az igazán nagy üzletet a használt fűtőelemek kiszerelése, visszaszállítása és feldolgozása jelenti, amiből akár az is kiolvasható, hogy ez az építéssel összemérhető nagyságrendű kiadást jelent majd a magyar félnek, miközben az a beruházás költségében nem szerepel – állítja Sz. Bíró, azt is hozzátéve: a január 14-én aláírt dokumentumok leginkább valamiféle szándéknyilatkozatra emlékeztetnek, vagyis még nem szerződések. – A ma hozzáférhető információk alapján úgy tűnik, hogy inkább az oroszokat szorította az idő, ők akartak minél gyorsabban lekötött piachoz jutni. A magyar oldalt semmi sem sürgette: akár nyolc-tíz évvel később is meghozhattuk volna a döntést, bevárva az európai energiapiacon végbemenő átrendeződést. De nem ezt csináltuk, vagyis engedményt tettünk, amikor a kormány anélkül köteleződött el, hogy körültekintően felmérte volna az ország várható energiaszükségleteit, és elhagyta a korábban beígért tendereztetést. Ez azt valószínűsíti, hogy az orosz ajánlatban is lehettek további, még ismeretlen elemek, például a gázár csökkentésével kapcsolatban – véli Sz. Bíró Zoltán. Úgy gondolja azonban, hogy ennek jelentőségét és mértékét nem szabad túlbecsülni, hiszen egyrészt globális tendencia a gázárak esése, másrészt jóval kevesebb gázt vásárolunk a Gazpromtól, a 2008-as évi 8,9 milliárd köbméter helyett ma csak ötmilliárd köbméternyit. Hogy a gázárakról jó megállapodás született-e, az nemcsak az áron, hanem az átveendő mennyiség rugalmas vagy rugalmatlan kezelésén is múlik. Magyarországnak ma már nemcsak az az érdeke, hogy kedvező áron jusson gázhoz, de az is, hogy ne legyen kötelezve a felesleges mennyiség átvételére. Az sincs kizárva – jegyezte meg Sz. Bíró –, hogy a kormány csak rövid távú, a rezsicsökkentési kampányba illeszthető engedményt kapott a korábbi szerződésben szereplő, de eddig át nem vett gázmennyiségre. Egy ilyen megállapodásnak azonban súlyos kockázatai is vannak, mert ha a kedvezményt nem szerződésben rögzítették, akkor az bármikor visszavonható. Az oroszországi reakciókat, az Eurázsiaiak a Duna-parton és hasonló címekkel megjelenő írásokat a szakértő szerint nem lehet értelmezni az aktuális orosz gazdasági-politikai kontextus ismerete nélkül, az alapkérdés ugyanis az ő megközelítésében az, hogy milyen Oroszországhoz kerültünk közelebb. Valójában egy stagnáló gazdaságú, növekvő stratégiai kiszolgáltatottságú nagyhatalomról van szó, amelynek a látványos növekedési korszaka néhány éve lezárult, és még középtávon sincs reménye a prosperitás visszatérésére. A gazdasági válság a G20 tagországai közül Oroszországot sújtotta a legkeményebben: a 2007–2008-ban még hét-nyolc százalékkal bővülő gazdaság drámaian visszaesett (2009 első felében a megelőző év hasonló időszakához képest csaknem 11 százalékos volt a GDP-csökkenés), és egy rövid korrekciós szakasz után 2012 elejétől újra elkezdett látványosan lassulni. A tavalyi GDP-növekedés az előrejelzések szerint aligha lesz több 1,3 százaléknál. A 2008 nyarán kezdődő zuhanást részben megmagyarázzák a globális energiapiac fejleményei – a válság előtti 140 dolláros olajár az év végére 40 dollár közelébe esett, és a kereslet is megtorpant –, ám azóta az árak már jó ideje a 100 dollár fölötti szinten stabilizálódtak, vagyis az orosz gazdaság növekedésének 2012 eleje óta tartó folyamatos lassulása nem a kedvezőtlen energiakonjunktúrával függ össze, annak okai belső eredetűek. – Egy neves orosz közgazdászokból álló csoport megállapítása szerint a korrupciós fertőzöttség adott szintje mellett legalább évi 5,5 százalékos GDP-növekedés kell ahhoz, hogy a lakosság fejlődést érzékeljen. Nem véletlen, hogy a hivatalos kormányzati cél is a minimum ötszázalékos növekedés elérése, amit azonban immár hatodik éve nem tudnak teljesíteni – hangsúlyozta a szakértő. Szerinte ezzel függ össze, hogy a reálbéreket sem tudják a korábbi ütemben javítani. 2000 és 2008 között még évről évre csaknem tíz százalékkal nőtt a bérek és a nyugdíjak vásárlóereje, jórészt ez adta a Putyin-rendszer népszerűségének és magabiztosságának alapját. 2010-ben már „csak” 4,5 százalék volt az emelkedés, 2011-ben pedig – 1999 óta először – csökkent a reálbérszint. Tavalyelőtt az elnöki székbe visszatérő Putyin – érzékelve a hatalom iránti bizalom erózióját – újra elkezdte a reálbéreket a gazdasági növekedést meghaladó ütemben emelni. Ez a politika azonban a végtelenségig nem folytatható, hiszen az orosz tartalékok sem korlátlanok. A 2011-es duma-, majd a 2012-es elnökválasztás óta a putyini rendszer messze nem olyan stabil, mint volt korábban. Erre az új helyzetre a hatalom represszív, jogkorlátozó intézkedések sorával reagált, hogy megfélemlítse és sarokba szorítsa a születőben lévő nagyvárosi középosztály elégedetlenkedőit. Mindennek csak látszólag mondanak ellent Oroszország jól látható, az egykori szovjet területeket újra ellenőrizni akaró törekvései. Az olajkonjunktúra éveiben az állam jelentős tartalékokat halmozott fel: a jegybankban 500 milliárd dollár pihen, és 90-90 milliárd van a nemzeti jóléti alapban, illetve a tartalékalapban is. Az Ukrajnának ígért 15 milliárdot – ebből eddig hárommilliárdot fizettek ki – a jóléti alap fedezi, ami nem teljesen törvényes: nyilvánvaló, hogy a cél szentesíti a megvalósítása érdekében bevetett eszközöket.
Belföld: Orosz-magyar atomegyezség: még csak szándék?
Soha ilyen terjedelemben és ennyire irányított tálalásban nem foglalkozott még az orosz sajtó magyar miniszterelnök moszkvai látogatásával, mint most az Orbán–Putyin-találkozóval – állítja Sz. Bíró Zoltán, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
null
1
http://nol.hu/belfold/20140125-egyezseg__meg_csak_szandek_-1440277
2014-01-25 11:34:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Rogán Antal nem hagyja annyiban, hogy múlt pénteken – a Prisztás-gyilkosság miatt fegyházban ülő – Portik Tamás egy perben tanúként azt állította, hogy a 2000-es évek végén személyesen adott át az akkor az V. kerületet vezető Rogánnak tízmillió forintnyi eurót egy belvárosi ingatlan áron aluli megvétele érdekében. A Magyar Nemzet szerint Rogán rendőri feljelentést tesz hamis tanúzásért, és erre ügyvédje biztatja a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert. Magával a beadvánnyal azonban a szabályok szerint meg kell várni, amíg lezárul a per, melyben Portik megszólalt. Ezt Rogán indította Juhász Péter, az Együtt politikusa ellen, amiért az bűnözőnek nevezte. Portikot Juhász idéztette be. Rogán Antal egy németországi interjúra hivatkozva végül nem jelent meg a két hónappal korábban kijelölt szembesítésen. A bíró többször is figyelmeztette Portikot a hamis tanúzás következményeire, de ő kitartott állítása mellett. Juhász Péter két napja bejelentette, hogy a bíróság ismét megkísérli szembesíteni Rogánt és Portikot.
Rogán feljelenti Portikot
Rogán feljelenti Portikot - Szerinte Portik hamisan tanúzott, amikor azt állította, hogy 10 millió forintnyi eurót adott neki.
null
1
https://index.hu/belfold/2016/06/22/rogan_feljelenti_portikot/
2016-06-22 12:41:03
true
null
null
Index
"A magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból és háború következményeiből származnak... nekünk ez a háború a zsebünk szempontjából, a gazdaságunk, a jövedelmünk, az életszínvonalunk szempontjából egy istencsapása". A többi között ezt mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban a szokásos péntek reggeli - interjúnak csúfolt, de valójában szózatot jelentő - szeánsz keretében. Hivatkozott ő sok mindenre, a háború sok hatására, egyebek között az energiaárak emelkedésére, az inflációra, de mint mindig, óriási hurráoptimizmussal tekintett a jövőbe, mint állította: "2025-ben valóban történnek majd olyan dolgok Magyarországon, amelyek korábban még sosem, és amelyekre nem indokolatlan a fantasztikus kifejezés használata sem". Vajon hogyan látja mindezt egy, a gazdasághoz valóban értő szakértő: Inotai András közgazdászprofesszor? "Az teljesen természetes, hogy amikor 14 év óta csak hatalompolitikát folytat egy kormány, mellőzve minden szakpolitikai tevékenységet, akkor egy idő után tarthatatlanná válik a helyzet, és ilyenkor el kell kezdeni keresni bűnösöket" - szögezte le a Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetője, aki szerint a magyar kormánynak sem gazdasági, sem költségvetési politikája nincs, s persze oktatási, egészségügyi, környezetvédelmi, sőt, szociálpolitikája sincs, mi több, még külpolitikája sem. Orbánnak ez a kijelentése is csak a hatalompolitikai játszmájának a része - folytatta -, mégpedig egy olyan ország részéről, amely Európai Unió társadalmi termékének mindösszesen az 1,2 százalékát adja. A professzor megjegyezte: a megnevezett bűnös lehet a háború, lehet Brüsszel, Soros, és/vagy akár a magyar szuverenitás ellen fellépő összes akárki. Egy a lényeg, hogy sosem a kormány, hanem mindig más a hibás. "A baj az, hogy a teljesen elhülyített nép egy része el is hiszi ezt, azt vallva, hogy hiszen mi magyarok nagyok vagyunk, sikeresek vagyunk, az egész világ minket akar elnyomni, mert félnek tőlünk" - tette hozzá. Ráadásul a háború költségeiből Magyarország nagyrészt kimaradt, nem kellett alkalmaznia - vagy csak lazán - az uniós szankciókat, és semmi - vagy csak minimális - anyagi támogatást ad(t)unk Ukrajnának. Vagyis a megtermelt magyar pénzből egy fillér nem ment a megsegítésükre, miközben az Európai Unió többi országa, beleértve a korábbi nagy barát Lengyelországot is, hatalmas összegeket költött erre a célra. Nem beszélve az oda menekült és ott is maradt - a lengyel példánál maradva 1,5 millió - ukrán nemzeti költségvetési támogatásáról. Szemben a magyar kormány döntésével a többi uniós tagország temérdek pénzt költött Ukrajna támogatására, s alkalmazta a számukra is húsba vágó szankciókat - mindezt morális okokból is, azért, mert Ukrajna az orosz háborús agresszió áldozata. És mégis, Magyarországon kívül egyetlen uniós ország sem hivatkozik a gazdasági teljesítménye kapcsán a háborúra. Orbánnak inkább arra kellene megadnia a választ, hogy miért sínylette meg a magyar gazdaság jobban a háborút és következményeit, mint a többiek - hívta fel a figyelmet Inotai. Miután pedig egyáltalán nem - vagy legfeljebb minimális mértékben - vettünk részt Ukrajna megsegítésében, s a Brüsszelből erre kapott pénzek ellenére, szinte semmit nem adtunk nekik, a szankciókból pedig javarészt kimaradtunk, akkor hogyan lehet Orbán szerint emiatt gödörben a magyar gazdaság - tette fel a költői kérdést a professzor. Aki külön kiemelte, hogy Magyarország továbbra is jóval olcsóbban kapta az orosz olajat, az persze más kérdés - jegyezte meg -, hogy a MOL utána a sokkal magasabb világpiaci áron értékesítette az unióban és másutt is, bezsebelve a különbözetet. Emellett óriási mennyiségben kapjuk a földgázt Oroszországból, csak éppen a világpiaci árnál magasabban, "amiért köszönet jár Szijjártó elvtársnak". Most pedig Orbán békeköltségvetésről beszél, amit az tett szerinte lehetővé, hogy Donald Trump megnyerte a választást - idézte fel Inotai András, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Trump megválasztása nem vetett véget a háborúnak, sőt, akár még eszkalálni is fogja a tényleges hatalomra kerülése előtt, illetve, ha utána el is jönne a béke, az januártól számítva legkevesebb fél évbe telne. "Akkor pedig milyen az a magyar békeköltségvetés, amelyik a következő év első felének háborús kiadásait nem veszi figyelembe?" - tette fel az újabb költői kérdést a professzor. Végezetül még kitért arra is, hogy "ha Orbán igazat mond, és tényleg a háború miatt vannak a problémák a magyar gazdaságban, akkor kérdem én: ennyit érne az Orbán-féle szuverenitás?". Mint ugyanis megjegyezte: a miniszterelnök szerint Magyarország szuverén ország, ám egy szuverén országra úgy kellene hatnia a háborúnak, mint ahogy az eső érinti az esőkabátot viselő embert, ő egyszerűen csak lesöpri az cseppeket a kabátjáról, és annyi.
Nem a háború, hanem a 14 éve tartó orbáni uralom okozza a gazdaság bajait
„Ha Orbán igazat mond, és tényleg a háború miatt vannak a problémák a magyar gazdaságban, akkor kérdem én: ennyit érne az Orbán-féle szuverenitás? Merthogy a miniszterelnök szerint Magyarország szuverén ország, s egy szuverén országra úgy kellene hatnia a háborúnak, mint az eső egy esőkabátot viselő emberre, aki lesöpri a cseppeket a kabátjáról.” Így reagált Inotai András a miniszterelnök péntek reggeli kijelentésére, miszerint a magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból adódnak. A közgazdász professzor, a Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetője emlékeztetett rá, hogy – a többi uniós országgal ellentétben – Magyarország szinte teljesen kimaradt a háború költségeiből, az itt megtermelt pénzből nem segítünk Ukrajnának, javarészt kimaradunk szankciók alkalmazásából, eközben továbbra is jóval olcsóbban kaptuk az orosz olajat, mint a többiek, s bár óriási mennyiségű földgázt importálunk Oroszországból, csak éppen a világpiaci árnál magasabban – „amiért köszönet jár Szijjártó elvtársnak”.
[ "" ]
0
https://pecsistop.hu/kozelet/nem-a-haboru-hanem-a-14-eve-tarto-orbani-uralom-okozza-a-gazdasag-bajait/530336
null
true
null
null
Pécsi Stop
Összesen 20,2 milliárd forint jutalmat (hivatalos nevén céljuttatást) osztottak ki négy minisztériumban az uniós pénzek gyors kifizetéséért. Ezt a közigazgatásban példátlan pénzosztás lezárásának tekinthetjük, a napokban ugyanis megérkezett az utolsó válasz is közadatigényléseinkre. Eszerint az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak átkeresztelt egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban 4 781 708 570 forintot fizettek ki összesen a tárca 1148 dolgozójának. A minisztérium azt is megírta, hogy a majdnem 4,8 milliárd forintból a levonások után nettóban 3,16 milliárd forint maradt. Bruttóban mindenesetre Seszták Miklós egykori tárcájának szerencsés dolgozói fejenként átlagban csaknem 4,18 millió forintot kaptak, ami azt jelenti, hogy a rendes illetményük mellett egy évnyi, 348 ezer forint havi bruttó jövedelemnek megfelelő pluszpénzt számfejtettek nekik. Eszerint nem fizetett olyan jól a most már kormánybiztos Seszták, mint a csúcstartó Varga Mihály vagy Lázár János, jóllehet a fejlesztési tárcához tartoztak a legnagyobb falatok, azaz az infrastruktúrafejlesztés, valamint a környezet- és energiahatékonysági operatív program, ennek megfelelően Sesztákéknak írták elő a legnagyobb összegű kifizetési tervet, 2017 végére 1081 milliárd forintot. Ezzel együtt, mint korábbi cikkeinkből kiderült, a legtöbb pénzt, összesen 7,8 milliárd forintot Varga Mihály lapátolhatott szét a nemzetgazdasági tárca (ma Pénzügyminisztérium) dolgozói között, a legjobban viszont az akkoriban Lázár vezette kancellária dolgozói jártak, ott fejenként 4,6 millió forint volt a jutalom. Viszont az egykor Balog Zoltán-féle emberminisztériumban jutalmaztak meg a legtöbb embert, ott kétezer embernek jutott az apanázsból. Az egyes tárcák által kifizetett összes/egy főre eső pluszpénz (forint) Miniszterelnökség: 3,3 milliárd/4,6 millió Nemzetgazdasági Minisztérium: 7,8 milliárd/4,5 millió Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: 4,8 milliárd/4,2 millió Emberi Erőforrások Minisztériuma: 4,3 milliárd/2 millió Három tárcánál is az történt, hogy az igyekezetet az egyéves (nemzetgazdasági) átlagfizetésnél nagyobb juttatással honorálták. A fejlesztési minisztérium apparátusán belül azonban mégsem volt elégedett mindenki, leginkább azért, mert fejnehézre sikerült az elosztás a 24.hu forrása szerint. Az egyes dolgozók pluszpénze Seszták sorvezetőjétől függött, ő írta elő a juttatás feltételeit, a célfeladatokat. A legnagyobb, a közlekedési és az energiahatékonysági operatív programokban közreműködők kaphatták elméletileg a legnagyobb juttatást, 20 havi illetménynek megfelelő bónuszt. De a Seszták-szabályzat szerint ugyancsak 20 havi juttatás állapítható meg a minisztérium hierarchiájának a tetején lévőknek, a célszámok teljesítésében közvetlenül résztvevő 50 kormánytisztviselőnek. A felsorolás szerint a miniszteri titkárságról és a miniszteri kabinet tagjairól, valamint az államtitkárságokon dolgozókról van szó. Ha az előírt kifizetési maximum megvolt, akkor egy helyettes államtitkár a 20 havi illetménnyel és a 748 ezer forint havi illetményével számolva 14,96 millió bruttót is kaphatott a rendes illetményén felül. A célszámok teljesítéséhez közvetve és jelentősen hozzájáruló egyéb kormánytisztviselőknek 6-12 havi, a közvetve hozzájárulóknak 1-6 havi differenciált illetmény állapítható meg a sorvezető szerint. Áprilisban érkezett a pénzeső A 24.hu több olvasója is időzített kifizetésről számolt be, olyasmit érzékeltetve, hogy a minisztériumokban 5-6 ezren az április 8-i választást megelőzően jutottak a bónuszhoz, ami befolyásolhatta a választási kedvüket. Annyi biztos, hogy a juttatásról mindenki tudott a minisztériumokban az áprilisi kormányhatározattól fogva, a részletezett menetrendnek megfelelően a június 30-áig elért teljesítményekért még 2017-ben utalták a plusz pénzt, a fejlesztési tárca válasza szerint például október 31-én. A december végéig elért teljesítményért pedig áprilisban fizettek, a Miniszterelnökség úgy fogalmazott, hogy április 12-ig, a fejlesztési tárca pedig április 18-át jelölte meg a pluszpénz fizetésének napjaként. Nem jönnek az uniós pénzek, de kifizetésükért járt a bónusz Különös megvilágításba helyezi a 20,2 milliárd forintnyi jutalomosztást az, ha megvizsgáljuk, mit jelent a munkatervben megjelölt kifizetési célszám. Valójában a magyar költségvetésből minél gyorsabban és több előleg lehívását honorálták, ráadásul a jutalom forrásaként részben uniós pénzt jelölt meg a kormányhatározat. A perverz helyzetet mutatja a Pénzügyminisztérium jelentése, amely szerint a költségvetés elszállt, az első öt hónapban megközelítette az 1200 milliárd forintot, az éves hiányterv 90 százalékát. Az elsődleges ok pedig az, hogy Brüsszelből csak csordogálnak az eurók, a magyar költségvetésből előlegezik meg az uniós támogatásokat. A költségből megelőlegezett uniós kifizetések május végéig elérték a 993 milliárdot, miközben alig 64 milliárd forint érkezett Brüsszelből. Júniusban sem javult látványosan a helyzet: az uniós projektek kifizetései 1118,4 milliárd forintnál tartottak, miközben fél év alatt 162 milliárd forint uniós bevétel érkezett. A 24.hu úgy tudja Brüsszelben várják a bónuszfizetésről szóló számlákat, és az uniós auditorok kezdettől árgus szemekkel figyelték az uniós támogatáskifizetések felpörgetésére szolgáló konstrukciót, de a kormánytisztviselők célfeladatában extrateljesítményt eddig nem fedeztek fel.
20 milliárd jutalmat szórtak ki a választások környékén a minisztériumokban
Varga Mihály oszthatta el a legtöbb pénzt, Lázár János adta a legmagasabb összegeket és Balog Zoltán fizetett a legtöbb embernek.
null
1
https://24.hu/belfold/2018/07/11/20-milliard-jutalmat-szortak-ki-a-valasztasok-kornyeken-a-miniszteriumokban/
2018-07-11 17:55:00
true
null
null
24.hu
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közbeszerzést írt ki a Sláger és Danubius rádióállomások beruházói által, a magyar állammal szemben a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja előtt - kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények alapján - kezdeményezett választottbírósági eljárásban, a Magyar Állam képviseletére. A tendert a Washington DC-ben székhellyel rendelkező Arnold&Porter LLP ügyvédi iroda nyerte meg, nettó 584 millió 594 ezer forinttal. Ugyanez az ügyvédi iroda bruttó 1 milliárd 876 millió forintos díjazásban részesült egy másik nemzetközi ügyben, amelyben ugyancsak az előbbi választottbíróság előtt képviselte a magyar államot - ezt a Magyar Nemzet közölte 2010 márciusában. Akkor két magyar erőmű külföldi tulajdonosa indított pert az állam ellen, mert kifogásolták az alacsony hatósági áramárakat. Az ügyvédi irodát akkor a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) bízta meg, és a lap magasnak tartotta a díjazást. A tárca a nemzetközi ügyvédi díjszabásra hivatkozott, illetve a választásnál szerepet játszott az is, hogy egy norvég cég ellen már sikerrel védte az országot az iroda. A két rádió 2010 júniusában fordult az ICSID-hez, azt követően, hogy az általuk korábban használt frekvenciákat az akkori médiahatóság, az Országos Rádió és Televízió Testület 2009 októberében két másik pályázónak, a Neo FM koncepciójával induló FM 1 konzorciumnak,illetve az Advenio Zrt. által működtetett Class FM-nek ítélte oda a következő hét évre. Többen politikai befolyással való visszaélésnek nevezték a döntést, amely után a Danubius Magyarországon pert indított az ORTT és az Advenio, a Sláger pedig az ORTT és az FM 1 konzorcium ellen. A Legfelsőbb Bíróság tavaly februárban, miközben az egykori Danubius frekvenciájának pályáztatásáról kimondta, hogy jogsértő volt, a Sláger esetét az összes korábbi ítélőszéki döntést felülbírálva jogszerűnek minősítette.
Félmilliárddal és amerikaiakkal megy az állam a Sláger és a Danubius ellen
Az amerikai Arnold&Porter LLP ügyvédi iroda képviseli több mint félmilliárd forintért a magyar államot a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) előtt zajló választottbírósági eljárásban - a februárban született döntés a pénteki Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
null
1
http://nol.hu/kulfold/felmilliarddal_es_amerikaiakkal_megy_az_allam_a_slager_es_a_danubius_ellen-1313764
2012-06-15 17:08:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Cím és beharangozó a haza-, nemzet-, Isten- és igen, Európa-tagadó 444-ről: Az orosz társadalmat még mindig nem sikerült teljesen szembefordítani a Nyugattal. A propaganda szerint a »kollektív Nyugat« Oroszország megsemmisítésére tör, és azon töri a fejét, hogy miként darabolhatná fel az országot, hogy hozzájusson természeti kincseihez, de az évek óta tartó kampány csak részben járt sikerrel." Az írás szerzője Sz. Bíró Zoltán, hát igen, ki más... De ezt hagyjuk is. Tudjuk, ez az alak a »szakértő«, aki »szakért«, s így egy személyben igazolja és bizonyítja Csurka István régi tételét, miszerint a »szakértelem ócska bolsevista trükk«. No de lássuk, miről is szól Sz. Bíró Zoltán őrületesen izgalmas és "szakértő" írása! Mutatom: A nemrég publikált felmérés eredményei azt mutatják, hogy az orosz társadalom nyugattal való szembefordulása még távolról sem totális. Az ország belpolitikájáról ugyan a megkérdezettek kétharmada úgy gondolja, hogy nem kell a külvilág véleményével törődni, és a kulturális elzárkózás sem idegen a válaszadók felétől, de a gazdasági területen csak a megkérdezettek negyede támogatja a befelé fordulást, az autarchiára való törekvést. A többség (56 százalék) továbbra is úgy látja, hogy az orosz gazdaság jobban teljesít, amikor nemcsak a belső piacot veszi célba, de sokat ad el és vesz külső piacokon. Még többen állnak a külvilággal való tudományos együttműködés pártján. A válaszadók háromnegyede továbbra is fontosnak tartja a tudósok kiterjedt kapcsolattartását külföldi kollégáikkal. A megkérdezettek mindössze 13 százaléka gondolja úgy, hogy haszontalan, sőt káros az efféle kapcsolattartás. Összességében tehát felettébb ellentmondásos kép rajzolódik ki a felmérésből. Miközben a megkérdezettek kétharmada szerint nincs jelentősége annak, hogy a külvilág mit gondol az oroszországi belpolitikáról, a nagy többség még mindig fontosnak tartja a külfölddel fenntartott gazdasági és tudományos kapcsolatokat. Na most mondd, hát nem őrületesen örvendetes? Pőersze akad itt néhány nyugtalanító kérdés, amelyre a "szakértő" nem tér ki valamiért. Például arra, vajon kik is azok, akik miatt nincs gazdasági kapcsolat és kereskedelem a Nyugat és Oroszország között? Ha már egyszer "az orosz gazdaság jobban teljesít, amikor nemcsak a belső piacot veszi célba, de sokat ad el és vesz külső piacokon"? Tessék mondani, nem a Nyugat az, amelyik szankciókkal lehetetleníti el éppen a gazdasági kapcsolatokat az oroszokkal? Persze csak papíron és hangzatos szólamokban, mert ez az a Nyugat, amelyik pofázni és hazudozni remekül tud, aztán a színfalak mögött pont az ellenkezőjét csinálja annak, amit hirdet. És felettébb kíváncsi vagyok, vajon mit válaszolnának a nyugati emberek egy ilyen kérdéssorra, vajon hány százalék mondaná, hogy a nyugati gazdaság jobban teljesít, amikor nemcsak a belső piacot veszi célba, de sokat ad el és vesz külső piacokon, különösen az orosz piacokon. S főleg az érdekelne, vajon a németek hány százaléka mondaná ezt... Aztán más kérdésre is kitér Sz(akértő). Bíró Zoltán, erre: A kutatók a fentieken túl arra is kíváncsiak voltak, hogy az orosz társadalom mit gondol arról, hogy milyennek kellene lennie a kívánatos orosz külpolitikának. A relatív többség (44 százalék) azt a fajta aktív külpolitikát tartaná követendőnek és helyesnek, amelyik képes más országok döntéseit és magatartását befolyásolni. De közel ugyanennyien (39 százalék) épp az ellenkezőjét gondolják: szerintük nincs szükség különösebben aktív külpolitikára, nem kell más országok döntéseit és magatartását befolyásolni. Az aktív külpolitikát elváró válaszadók azért tartanák helyesnek ezt a fajta magatartást, mert az növelné Oroszország tekintélyét, illetve azért, mert az nagyobb esélyt adna arra, hogy az ország szövetségesekre talál. Ez a két indok a leggyakoribb magyarázata annak, hogy miért lenne helyes, ha Oroszország aktív külpolitikát folytatna. Amikor viszont a kutatók aziránt érdeklődtek, hogy miért nincs szükség aktív külpolitika révén más országok magatartásának befolyásolására, akkor ezt a legtöbben azzal indokolták, hogy »nem kell más országok ügyeibe beavatkozni, nekik kell saját problémáikat megoldaniuk«. Mások pedig azért tartották helyesebbnek a visszafogott, más országok ügyeibe be nem avatkozó külpolitikát, mert »Oroszországnak mindenekelőtt az ország belső problémáival kell foglalkoznia«. Hogy az aktív vagy passzív külpolitika miképpen releváns a Nyugattal történő szembefordulással, az nem teljesen világos, ám fölöttébb örvendetes lenne, ha egyszer megtudnánk valamit arról is, vajon az amerikaiak mit gondolnak erről a kérdésről? Mármint, hogy be kell-e avatkozniuk más országok belügyeibe... De addig is, ameddig erről megtudunk valamit, van bőven időnk, hogy belekukkantsunk Sz(akértő). Bíró Zoltán további "gondolataiba" - mutatom ezt is: Annak ellenére, hogy az orosz propagandagépezet már jó ideje óriási erőfeszítéseket tesz az orosz társadalom Nyugattal való szembefordítására, az eredmény egyelőre meglehetősen ellentmondásos. Hiába győzködik az oroszokat arról, hogy nincs helyük Európában, az orosz nem is európai nemzet, és ha az orosz történelemnek voltak is nyugatos korszakai, amikor számos újítást, intézményt és eljárást vettek át, ahogyan számos nyugati eszmét is, ennek a korszaknak egyszer és mindenkorra vége. Ez a gondolat nemcsak a napi sajtóban köszön rendszeresen vissza, de egy ideje egykor tekintélyes folyóiratok lapjain is, amikor az orosz nyugatosság alkonyáról értekezzenek. [...] szinte más sem hallani, mint hogy a »kollektív Nyugat« Oroszország megsemmisítésére tör, és nem lankadva azon töri a fejét, hogy miként darabolhatná fel az országot, így jutva hozzá természeti kincseihez [...]. Jó, jó, értjük az üzenetet, vagyis hát a "vörös farkat", amely nélkül a szakértő úr nem lehetne tagja a felkentek szektájának, de azért kicsit félve megjegyezzük, hogy ennek a "propagandának" elég nagy múltja van az orosz néplélekben és gondolkodásban. Ez a nyugatosok versus ruszofilek vita nem Putyinnal vette kezdetét arrafelé, hadd emlékeztessek csak Dosztojevszkijre, aki már a XIX. században ilyesmiket írt - nyilván Putyin propagandistája volt ő is: Ha Oroszország megerősödik, megszerzi a Keletet, Konstantinápolyt, kijut a Földközi-tengerhez, kikötői lesznek, fellendül a kereskedelme, Oroszország barbár hordaként zúdul majd Európára, és megsemmisíti a civilizációt. Hát ezt kiabálják most Angliában, Németországban. Nagyra vannak a »civilizációjukkal« (pedig éppen ez a »civilizáció« tűri el, láthatjuk, a legvadabb barbárságot). Ömlik a szájukból a szemenszedett hazugság, hiszen maguk a szónokok sem hiszik el vádaskodásaik és félelmeik egyetlen szavát sem. Ezek csak szavak, a nagy tömegek gyűlöletének felkeltésére szolgáló szavak. Nincs ma ember Európában, ha csak egy szemernyit is művelt, egy csöppet is gondolkodik, aki elhinné most azt a badarságot, hogy Oroszország gyökerestől elpusztítani kívánja a civilizációt, s hogy ezt megteheti, elég ereje van hozzá. Mert hát ne higgyenek az európaiak a mi önzetlenségünkben, rójanak föl nekünk bármilyen gonosz szándékot, rendben van, ez érthető. De az fölöttébb érthetetlen, hogy ők, ennyi történelmi példa és tapasztalat birtokában komolyan gondolnák, hogy erősebbek vagyunk az egyesült Európánál. Lehetetlen, hogy ne tudnák: Európa kétszerte erősebb lenne a még Konstantinápolyt is bíró Oroszországnál. Hogy Oroszország csak otthonában veszedelmes ellenfél, amikor saját földjét védi az idegen hódítótól, de négyszer gyöngébb, ha támadni akar. (F. M. Dosztojevszkij: A civilizáció legeslegutolsó szava; Kell-e nekünk Európa? Válogatás az író társadalompolitikai írásaiból, Kráter Műhely Egyesület, 1999.) Ugye-ugye, mennyire nincs új a nap alatt? De nézzük tovább: Igaz, az utóbbi időkben valamit kezdenek már pedzegetni. Megértették, hogy akarunk valamit, valamit, ami rettenetesen veszélyes a számukra. Megértették, hogy sokan vagyunk, nyolcvan millióan, hogy ismerünk és megértünk minden európai eszmét, és hogy ők ezzel szemben a mi orosz eszméinket nem ismerik, ha pedig megismerik is, akkor sem fogják megérteni. Mi sok-sok nyelven beszélünk, ők azonban egyedül a sajátjaikon. [...] A vége az lett, hogy most már egyenesen az ellenségeiknek tartanak bennünket, az európai civilizáció leendő kifosztóinak. Tessék, így értelmezték a mi szenvedélyes célunkat, általánosan emberivé válni akarásunkat. [...] Mindenekelőtt és mindenek fölött oroszoknak kellene lennünk. [...] Orosznak lenni egyet jelent saját nemzetünk lenézésének elvetésével. [...] Amint önmagunkká válunk, végre emberi arculatot öltünk. Ledobjuk mostani majompofánkat, szabad lények leszünk, nem pedig rabszolgák vagy lakájok. Akkor majd emberszámba vesznek, nem tekintenek majd hazátlan, nemzetközi csavargóknak, az Európa-imádat, a liberalizmus és a szocializmus semmirekellő bugrisainak. (F. M. Dosztojevszkij: Mi csupán bugrisok vagyunk Európa szemében, id. mű., 67-68. oldal) Dosztojevszkij látnok volt. De azt még ő sem látta előre, hogy alig százötven év elteltével Európa lesz a liberalizmus és a szocializmus semmirekellő bugrisa, valamint hazátlan, nemzetközi csavargó. S akkor egy apróság még a végére: Van azonban egy lényeges különbség az orosz és a külföldi kizsákmányolók között. Az orosz tudja magáról, hogy igazságtalan, tudatosan marad csirkefogó, mert dúsgazdagon akar élni. A külföldi azonban teljesen igazságosnak tartja magát, s ebben valahol logikusabb is a gondolkodása az oroszénál, merthogy úgy tartja, jog egyáltalán nem is létezik, hanem csak történelem, azaz a dolgok történelmi menete. (F. M. Dosztojevszkij: Európa legégetőbb gondja, id. mű, 70. oldal.) Hát, ebben sincs változás. Illetve annyi mégis, hogy ma jognak és jogállamiságnak hazudják a semmit, az elnyomás és kizsákmányolás "demokráciáját". S ha mindezt végiggondoltuk, jó lenne választ kapnunk arra a kérdésre, vajon a nyugati társadalmakat sikerült-e teljesen szembefordítani az oroszokkal? Merthogy a propaganda mindent megtesz annak érdekében, hogy így legyen. Csak ezt a propagandát "szabad sajtónak" kell hazudni. Éppen erről írt Dosztojevszkij: Az orosz tudja magáról, hogy igazságtalan, tudatosan marad csirkefogó, mert dúsgazdagon akar élni. A külföldi azonban teljesen igazságosnak tartja magát [...]. Ez ma a Nyugat. A liberalizmus és a szocializmus semmirekellő bugrisa, valamint hazátlan, nemzetközi csavargó. De legalább igazságosnak tartja magát.
A Nyugat és a szembefordítás
A nyugati propaganda mindent megtesz annak érdekében, hogy szembefordítsa a nyugati társadalmakat az oroszokkal. Ma jognak és jogállamiságnak hazudják a semmit, az elnyomás és kizsákmányolás „demokráciáját”.
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/10/a-nyugat-es-a-szembeforditas
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Sallai: látni kell, hogyan gazdagodnak a képviselők
Két külön jogszabályjavaslatot nyújtottunk be, az egyik arról szólt, hogy a politikusok vagyonosodását vizsgálni lehessen, nem azt mondjuk, hogy ne lehessen vagyonos egy képviselő, de legyen elszámoltatható – ezt Sallai R. Benedek mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
null
1
http://www.atv.hu/belfold/20150512-sallai-r-benedek-eb
2015-05-13 00:00:00
true
null
null
ATV
Egy múlt heti, a legnagyobb közösségi oldalra feltett videójában arról posztolt Simonka György, a dél-békési Pusztaottlaka másfél hónapja hivatalban lévő polgármestere, hogy az elmúlt időszakban több körben értesítették a falu lakóit: október végéig mindenkinek rendbe kellett (volna) tenni a portáját, a háza táját és az utcafrontot, mert november elsejei hatállyal új rendeletet fogadott el a helyi képviselő-testület "a közösségi együttélés szabályairól". A régi-új faluvezető szerint a cél az egységes utcakép, mert jelenleg sok porta rendben van ugyan a településen, de legalább ennyi elhanyagolt. A nemrégiben elfogadott önkormányzati rendelet lényege, hogy mindazokat, akiknek a portája és házuk környéke elhanyagolt, felszólítják: ne feledkezzenek meg a rendezéséről. Gyors tempót diktál Simonka, s ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy az új testület október elsejei hivatalba lépése óta már háromszor felszólította azokat a ház- és telektulajdonosokat, akiknél ilyen problémát látnak, hogy tartsák be az vadonatúj rendelkezést. Ha ez mégsem történik meg, akkor jön a bírság. "Nem a bírságolás a cél, hanem az, hogy Pusztaottlaka pár éven belül olyan képet mutasson, mint egy osztrák kisfalu, ahol rendezettek és szépek az utcák, és muskátlik lógnak a párkányokról" - fogalmazta meg célját az alig háromszáz lakosú viharsarki zsákfalu első embere. Hozzátette, hogy ennek érdekében járták be a közterület-fenntartókkal és építési hatóság embereivel a települést, és készítettek fotókat azokról az ingatlanokról és környékükről, amelyek elhanyagoltak. Videójában ezek közül rögtön be is mutatott egyet Simonka. A polgármester egyben újabb intézkedést lengetett be. E szerint az elkészített felvétellel együtt elküldik az újabb felszólítást a tulajdonosnak, hogy két héten belül rakják rendbe a portát és a ház környékét. Ha pedig ez nem történik meg, akkor jön az 50 ezer forintos bírság. Olyan környezetet szeretne kialakítani a pusztaottlakai polgármester, ahol jó élni; bár elismerte, hogy ettől ma még egy kicsit messze állnak, "de reméljük, hogy nagyon gyorsan el tudjuk érni ezt a célunkat is" - nyomatékosított Simonka György. Azoknak pedig, akik a házuk rendezését nem tudják elvégezni, esetleg a végrehajtó már elvette tőlük az ingatlanukat, vagy elhagyták a falut, vételi ajánlatot tesz az önkormányzat. Ez azokra a házakra vonatkozik, amelyeket még fel lehet újítani; az ilyen falubeli házakat a településre költöző fiatoknak adnák oda ingyenesen, szolgálati lakásként. A részletekről nem árult el semmit a polgármester a videóban. De van terv azokra a házakra is, amelyeket nem lehet felújítani! Lebontják őket és parkot építenek a helyükre. Ezátal szolgálati házak kínálata alakulhat ki, és megannyi minipark létesülhet a világ végi kis községben. A parkokat azokról a családokról vagy cégekről nevezik el, akik, amelye ebben bármilyen értékelhető segítséget nyújtanak a faluvezetésnek. "Remélem mondandóm nyitott és támogató fülekre talál, amit Pusztaottlaka minden lakója nevében köszönök" - zárta bő háromperces mondandóját a polgármester. A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, tartja a mondás. Vagyis a jóakarat még aligha biztosítéka annak, hogy a kitűzött cél vagy kitalált terv jól sül el. De kérdés az is: elegendő volna - egy riasztóan fogyó népességű, elöregedő, kicsi, semmilyen munkahelyet nem kínáló, egészen elképesztően szegény faluban, ahol óvoda, iskola, állandó háziorvos és még nagyon sok minden sincs - némi házkörüli rendtevés és muskátli a párkányra, hogy úgy nézzen ki, mint egy osztrák falu? Az osztrák falvakban a rendezettség és a település kinézete nem önmagában van. Mögötte hagyományok, polgári és paraszti igényesség, vendégszeretetre épülő turizmus, s ami legalább ilyen lényeges, magas jövedelmek, tisztes megtakarítások, kiszámítható gazdasági és társadalmi környezet, felelősségen alapuló tulajdonosi szemlélet - mindezzel együtt pedig a magyartól, de különösen a pusztaottlakaitól fényévekre lévő életnívó, ezzel együtt merőben más gondolkodás és életszemlélet áll. Az Isten háta mögötti viharsarki faluban a többségében a megalázóan alacsony nyugdíj miatt a nyomorgó idősek nem tudják kiváltani a gyógyszereiket, a boltban hitelre vásárolnak, télen saját házaikban fáznak és a hónap végén közülük már néhányan szó szerint koplalnak. Ezért olyan rossz állapotúak vagy üresek a vályog- vagy félig vályogházaik, ezért késik évek óra nemhogy a nagyobb felújítás, hanem egy egyszerű tisztasági festés is, vagy ablakcsere. Ezért dőlt meg a ház tetején a kémény, ezért potyognak a cserepek, egyenetlen a járda, s ezért a közeli erdőben összeszedett gallyakkal gyújtanak be az otthoni kályhába. Többen erő, erőforrás és anyagiak híján nem tudják rendben tartani portájukat és házuk környékét, ezért nem vásárolnak százezrekért dísztuját, japán juhart vagy leandereket, de muskátlit sem a párkányra. Nem csak szegénység van itt, de ezzel együtt a szegénységszag is mindent átjár. Ide felületkezelésként nem muskátlikat és kertrendezést kellene elsősorban önkormányzatilag elrendelni. Hanem munkahelyek, megélhetés, elérhető szolgáltatások és tisztes nyugdíj kellene, hogy senki ne szenvedjen hiányt a legalapvetőbb dolgokban. El lehetne azon is vitatkozni, hogy kinek mi a dolga. S akkor mondhatnánk, hogy a kerékpáros túraközponttól kezdve az ipari parkon át az élményparkig bezárólag annyi mindent álmodtak ide, próbált megvalósítani még országgyűlési képviselőként a most bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt a Fővárosi Törvényszéken folyó perben vádlott Simonka. És mi valósult meg ezekből? Nem megkérdőjelezve Simonka jószándékát, de önkormányzati rendeletbe foglalt elképzelése egy helyben megvalósítandó szép, rendezett osztrák faluról minden elemében fantazmagória. Ha tudja, az a baj. Ha nem, az.
Hogyan (nem) lesz az ország egyik legszegényebb községe szép, rendezett osztrák falu?
Célunk, hogy Pusztaottlaka pár éven belül egy osztrák kisfalu képét mutassa, ahol rendezettek, szépek és virágosak az utcák. Ahol jó élni fiatalnak és idősnek egyaránt – élénkült fel Simonka György fantáziája. Kérdés, ehhez egy helyi rendelet és a polgármesteri szándék elegendő-e.
[ "" ]
0
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/hogyan-nem-lesz-az-orszag-egyik-legszegenyebb-kozsege-szep-rendezett-osztrak-falu-272584
null
true
null
null
Magyar Narancs
Mikor beszélt utoljára Ángyán Józseffel? Már nagyon rég nem beszéltem vele. Másfél éve még az Ön államtitkára volt. A frakcióülésen az általa feltett kérdéseket is megválaszoltam, ahogy a miniszterelnök is. De beszélni, nem beszéltem vele. Ángyán Józsefnek annyira nem tetszett a földtörvény tartalma, hogy ki is lépett a Fidesz-frakcióból, a Jobbik pedig hazaárulóknak titulálta a kormánypártiakat. Ha négy évvel ezelőtt fogadtak volna el egy hasonló földtörvényt, a Fidesz is hazaárulással vádolta volna az MSZP–SZDSZ-kormányt? A Fidesz számára mindig fontos volt a nemzeti kincset jelentő földvagyon védelme. Ha egy ilyen törvény lett volna bármikor az Országgyűlés előtt, azt támogattuk volna. Hogy egy párt polgári-e, abban is megjelenik, hogy miként viselkedik. A rendzavarás sajnálatos volt az Országgyűlésben, hiszen egy nagyszerű pillanatnál a Jobbik megmutatta a saját kisszerűségét a tolakodással, a kiabálással. Egy parlamenti képviselőnek magatartásával, viselkedésével is példát kell mutatnia. Hogyan várjuk el az emberektől a normakövető magatartást, hogy tiszteljék a törvényeket vagy az Országgyűlést, ha vannak képviselők, akik az országgyűlési szabályokat sem tartják tiszteletben. Méltatlan volt az Országgyűléshez és a téma fontosságához is. A földtörvény miatt folyamatosan járnia kellett vidéki fórumokra. A gazdák mit vártak az új szabályoktól? Az elején még sok és sokféle hozzászólás érkezett, alkalmanként akár 70 is. Később, amikor kialakult a törvény koncepciója, akkor már csak 5-10 kérdés volt jellemző. Aki a földdel foglalkozik, el tud igazodni ebben a törvényben. Nem egy egyszerű jogszabály, de egy állattartótelep-pályázaton még nehezebb eligazodni. Nemrég voltam Jászapátiban egy rendezvényen, ünnepi volt a hangulat, mindenki gratulált. A termelők, a mezőgazdaság szereplői átlátják a jogszabályt. Van, aki számára hátrányos a törvény, például a nagy cégek növekedésének gátat szab. Így ellenvélemények is megfogalmazódtak, de a viták legnagyobb része a politikai küzdőtéren zajlik. A gazdatársadalom átlátja, megérti és támogatja. Azért nem kevesen vannak, főleg a mezőgazdasági kérdésekben analfabéta városiak között, akiknek fogalmuk sincsen, hogy miről is szólnak a földtörvény körül viták. Ön szerint mi lesz a földtörvény legközvetlenebb hatása? Először is csalódottak lesznek a zsebszerződéses külföldiek, mert nem tudják majd legalizálni a tulajdonukat. A fiókban maradnak azok a korábban elkészítettek papírok, amelyeken aláírások vannak ugyan, de a dátum hiányzik. (A zsebszerződés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adásvételt nem jelentik be, a szerződést ügyvédi letétbe helyezik, és az csak akkor lép életbe, amikor lejár a külföldiek földvásárlását tiltó moratórium – a szerk.) A földtörvény tartalmazza, hogy állami nyomtatvánnyal, egy speciális, biztonsági kellékkel ellátott okmánnyal lehet földet venni. Tehát lesznek csalódott spekulánsok. A másik, hogy megalakulnak a földbizottságok, amelyeknek állást kell foglalnia arról, hogy hozzájárulnak-e a földvételhez, vagy sem. Emiatt is lesznek majd meglepő helyzetek. Hogyan állnak fel majd a földbizottságok, kik lesznek a tagjai? Az erről szóló választási szabályokat még nem terjesztettük elő. A tagok a helyi gazdák közül kerülnek majd ki, a bizottságok taglétszáma 5–9 fő lesz. Ez garantálja majd, hogy a helyi közösség érdeke megjelenjen a földek adásvételénél. A földtörvény vitája során többször úgy fogalmazott, hogy a kis- és középbirtokok arányát a jelenlegi 50 százalékról 80 százalékra akarják növelni. Ezt hogyan tudják elérni? A haszonbérlettel megszerezhető föld határát 2500-ről levittük 1200 hektárra. Ez azt jelenti, hogy felszabadulnak területek. De ez csak akkor történik meg, ha az 5-10-20 éves bérleti szerződések lejárnak. Van, akinek 10-20 éves szerződése van, de van, akinek két év van hátra a szerződéséből. Magyarországon a földek jelentős része van haszonbérletben, vannak hosszú távúak, de az általános az 5 évre szóló szerződés, és ezek le fognak járni. Ez egy fokozatos átalakulás lesz. Ha meg is hosszabbítják a korábbi szerződést, de az érintett nem tud majd annyit bérelni, mint korábban. Jelenleg 3000-4000 hektáros haszonbérletek vannak, ezek visszamennek 1200 hektárra. Több százezer hektár szabadul fel néhány éven belül. Az átalakulás nem befolyásolja a mezőgazdasági termelés hatékonyságát? Általános gazdasági tétel, hogy a vállalkozások nagyobb területen nagyobb mennyiségben tudnak termelni. Erről valóban nagy viták folynak, van, aki azt mondja, hogy kisbirtokellenes a földtörvény, van, aki szerint pedig nagybirtokellenes. A jogszabály az agrárközéposztályt, a családi gazdaságokat támogatja. A nagyoknál is vannak hatékonysági problémák, nem biztos, hogy valaki hatékonyabban és eredményesebben tud termelni azért, mert nagyobb birtokon gazdálkodik. A francia mezőgazdaság például a középbirtokokon alapszik, mégis a világon az egyik legversenyképesebb. A korábbi években a nagybirtokosok jól lobbiztak. Az Állami Számvevőszék 2010-es jelentése (pdf) szerint például a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bólyi Mezőgazdasági Zrt.-vel a bérleti idő lejárta előtt hosszabbított szerződést az állam. Az ÁSZ szerint a 14 ezer hektáros területet úgy hirdették meg, hogy más pályázónak esélyese sem volt. Ezt a szerződést az Orbán-kormány hivatalba lépése előtt, 2009-ben kötötték meg. Igen, de az ÁSZ elég súlyos megállapításokat tett: kimondta, hogy az üzletből kizártak mindenkit, és csak a cég érdekeit vették figyelembe. Ezt nem vizsgálta utólag az Orbán-kormány? Az Állami Számvevőszék vizsgálatát miért vizsgáljuk? A földhaszonbérleti szerződéseket a Nemzeti Földalap áttekintette, és a kirívóan alacsony haszonbérleti díjakat megemeltük. Most 1250 forint/aranykorona az éves haszonbérleti díj, amit kérünk. Ez érvényes egyébként a Földet a gazdáknak programra is, amelynek keretében folyamatosan hirdetjük meg a területeket. A korábban megkötött, aláírt szerződés azonban az államot ma is köti. A korábban megkötött szerződéséknél csak arra van lehetőség, hogy a díjazáson változtassunk. A hosszú távú szerződéseknél nem találtunk olyan jogalapot, amivel ezeket meg lehetett volna támadni. Azért ebben a ciklusban is voltak vitatott haszonbérleti pályázatok: Fejér megyében például Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó cég nyert. Egyetlen pályázaton sem nyert Nyerges Zsolt cége. Csányi Sándor, Simicska Lajos érdekeltségei sem nyertek. Van egy 1200 hektáros birtokhatár, aki ezt a plafont eléri, nem tud érvényes pályázatot beadni. Ángyán József egy tavaly márciusi parlamenti bizottsági ülésen azt mondta, hogy Fejér megyében Nyerges érdekeltségébe tartozó Mezort-cégcsoport nyert. Nem nyert. Ez a cégcsoport nem nyert pályázatot. Nem találtunk birtokmaximum-túllépést, nem is pályázott ez a cégcsoport. Valótlanságot állítanak. Minden ügyet kivizsgáltattunk, amiket Ángyán József felvetett. Összesen 1800 pályázó nyert 32 ezer hektáron, és nem igaz, hogy egyes szereplők a földek 80 százalékát szerezték volna meg. Átlagban 20-30 hektár területet nyertek a pályázók. Fejér megyében volt terület, ahol csak egyetlen pályázó jelentkezett, például Mészáros Lőrinc (Felcsút polgármestere, a Puskás Akadémia elnöke – a szerk.) is egyedüli pályázó volt. (A földpályázatok részletei nem voltak nyilvánosak. Ángyán József, aki parlamenti képviselőként az iratokba betekinthetett, a jelentésében (pdf) azt írta: a Mezort Zrt. leányvállalata, a Dél-Balaton Agro Kft. a Fejér megyei Lepsényben használt egy 600 hektár termőföldet, ennek bérleti szerződése azonban 2010 októberében lejárt. Ángyán szerint ezt követően a Nemzeti Földalap háromszor is megbízási szerződést kötött a céggel annak ellenére, hogy a helyi gazdák várták a nyilvános pályázat meghirdetését – a szerk.) Vannak olyan bérleti szerződések, amelyekkel nem elégedett? Jó pár ilyen szerződést fel tudok sorolni. Nem vagyok a nagybirtok híve, ha rajtam múlna, nem lenne egy se. De azt az értéket nem lehet elvitatni a nagy mezőgazdasági cégektől sem, hogy foglalkoztatnak embereket, hogy megművelik a földet, hogy exportképes termékeket állítanak elő. Amikor arról beszélünk, hogy a magyar élelmiszer milyen jó, akkor nem lehet elmenni amellett, hogy kiváló például a trappista sajt. De ott van például a Pick szalámi, vagy más húsáruk, amelyek megjelennek az exportpiacon. A földtörvénynek nem célja, hogy leromboljon mindent egyik napról a másikra. A földtörvény megnyitja a lehetőséget, hogy fokozatosan a családi, illetve a közepes gazdaságok teret nyerjenek. De a családi gazdaságoknak is kell egy olyan méret, amiben nem csak a most benne élők, hanem a gyerekek és az unokák is perspektívát látnak, mert másképp nem fognak ott maradni. Melyek azok a szerződések, amelyekkel elégedetlen? Mondjon egy-két példát. A Balaton-Nagyberek például ilyen. A külföldieknek vannak gyakran olyan szerződéseik, amelyeket 20-25 évvel ezelőtt kötöttek. Kié ez a balatoni birtok? Egy német úriember tulajdona a cég, az alatta lévő területért egyforintos vagy hasonló, jelképes bérleti díjat fizet. Perben állunk vele. Magyar nagytőkések szerződésein nem változtatna? Nem emelek ki egyetlen céget sem, de sok olyan vállalkozás van, amely az állatállományt eladta, a kertészetet felszámolta, kizárólag növénytermesztéssel foglalkozik. Tehát 1000-2000 hektáron néhány alkalmazottal dolgozik, a faluban az embereknek nincs miből megélniük. Sok ilyet mondhatnék, de inkább nem mondok egyet se. Ha megnézzük a területalapú támogatásokat, az összeg alapján lehet arra következtetni, kik a legnagyobb birtokosok. Például Nyerges Zsolt, Csányi Sándor, Leisztinger Tamás. Mert ezeknek a cégeknek jelentős állatállományuk van. Azért magas itt az agrártámogatás összege, mert a jószágállományra van plusz támogatás. Ahol viszont nincs állatállomány, ott csak területalapú támogatás van. Amikor készült a földtörvény, a nagybirtokosok menyire hallatták hangjukat? Találkozott velük? Senkivel sem egyeztettem ebből a körből. A társadalmi vita során a legkülönbözőbb vélemények jelentek meg, kicsik és nagyok véleménye egyaránt. A fő probléma nem néhány nagybirtokossal van. Mondjon valaki tíz nagybirtokost! Senki nem tud többet mondani háromnál. Ki a negyedik? Kenyeres Sándor vagy Szaxon József Attila, akinek a cégében igazgatósági tag volt Gráf József, volt MSZP-s miniszter. Lényegesen nagyobb problémát jelentenek azok a néhány ezer hektáros, részben földhaszonbérletre, részben magántulajdonra alapozott gazdaságok, amelyeknek nincs állatállománya, nincs feldolgozókapacitása, nincs készterméke. Ez azért jelent problémát, mert ha egy gazdaság csak alapanyagot termel, akkor teljesen kiszolgáltatott lesz a világpiaci áraknak, a kereskedelemnek. Így elveszi a kereskedelem a hasznot. Ha viszont feldolgozókapacitással rendelkezik, készterméket tud előállítani – konzervet, húsárut, lekvárt, pálinkát, bort –, akkor sokkal több lehetősége lesz, piacot tud találni. Ezért fontos, hogy több lábon álljanak ezek a gazdaságok.
Nem a nagybirtokosokkal van baj
Nem a nagybirtokosokkal van baj - Hanem azokkal a középbirtokosokkal, akik a helyieknek nem adnak munkát – mondta az Indexnek az agrárminiszter. A földtörvényre büszke, megszavazták volna ellenzékben, ha az MSZP nyújt be ilyet.
null
1
https://index.hu/belfold/2013/07/16/interju_fazekas_sandorral_a_foldtorvenyrol/
2013-07-16 07:23:25
true
null
null
Index
Orosz Demokratikus Köztársaság néven kikiáltotta függetlenségét, és most az Európai Unió tagjává válna egy Moszkva szomszédjában fekvő százezer fős orosz város. Az Oroszország legnagyobb repterének is otthont adó Domogyedovó lakói azután döntöttek a szokatlan megoldás mellett, hogy megállapították, Moszkvában minden panaszuk süket fülekre talál. Független államot kiáltott ki, és európai unós tagságért folyamodik egy Moszkva melletti orosz kisváros, az Oroszország legnagyobb repülőterének otthont adó Domogyedovó. A Kommerszant című tekintélyes orosz napilap Gyengi (Pénz) című mellékletének beszámolója szerint a város lakói megelégelték a rajtuk élősködő maffiózókat és a véleményüket semmibe vevő hatóságokat, ezért Orosz Demokratikus Köztársaság néven bejelentették elszakadásukat az Orosz Föderációtól. A közel százezer lakosú város most azt kéri Vlagyimir Putyin elnöktől, hogy ismerje el függetlenségét, és engedje, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz. A városiak azután szánták el magukat a lépésre, hogy megbizonyosodtak róla, Moszkva teljesen semmibe veszi demokratikus jogaikat. Domogyedovóban egy hatalmas fizetős autópálya építése ütötte ki a biztosítékot, amelyet a városon keresztül építenek Moszkva és a Fekete-tenger partján fekvő Szocsi között. A városban 2007-ben egy népszavazáson az emberek 98 százaléka utasította el, hogy az autópálya áthaladjon a területükön, az építtetők azonban fittyet hánytak a döntésre. Felszálló gép Moszkva határában, alatta Domogyedovó panelházai A feldühödött lakosokat ezután egy civil szervezet, az Orosz Jogászok Szövetsége az Emberi Jogokért karolta fel, és az ő szakértőik javasolták, hogy az önrendelkezéshez való jogukra hivatkozva kiáltsanak ki független köztársaságot. A szervezet október elején közleményben fordult az EU-hoz, kérve a Rusz Demokratikus Köztársaság elismerését, azt állítva, hogy a domogyedovói embereknek nincs más választásuk, mint az elszakadás, mivel "idegenekké váltak a saját földjükön". A szervezet közleménye szerint a városiak azért is döntöttek az elszakadás mellett, mert otthonukban az azerbajdzsáni maffia sanyargatta őket. A jogvédők szerint a városon átvezetett sztráda projektje Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök rokonainak kezében van, a különböző maffiózók és oligarchák pedig rendre megfélemlítették és megsarcolták az autópálya ellen tiltakozó lakosokat. A beszámolók szerint néhány maffiózó különböző jogcímeken adókat is kivetett a lakosokra az utak vagy az ivóvíz használatáért, de még azért is, ha bogyókat vagy gombákat akartak szedni az erdőben. A domogyedovói reptér Moszkva legnagyobb repülőtere A jogászszervezet szerint a független Domogyedovó kikiáltása nem sérti az Orosz Föderáció egységét, mivel a város korábbi körzethatárait nem változtatja meg. Valószínűtlen ugyanakkor, hogy bármilyen nagyhatalom komolyan veszi a szeparatista törekvéseket, hiszen az EU határaitól 650 kilométerre, az orosz fővárostól központjától viszont kevesebb mint 50 kilométerre, stratégiai fontosságú helyen fekszik. Elgondolkodtató az is, hogy ha a településen átvezető sztráda ügyében nem tudtak semmit elérni, hogyan tudnának a város lakói független országot kieszközölni maguknak az orosz kormánynál. A próbálkozás ezért valószínűleg inkább csak nyomásgyakorlásra és figyelemfelkeltésre szolgál az EU-nál és főleg az orosz hatóságoknál.
EU-tag akar lenni egy maffiózóktól besokalló orosz város
Orosz Demokratikus Köztársaság néven kikiáltotta függetlenségét, és most az Európai Unió tagjává válna egy Moszkva szomszédjában fekvő százezer fős orosz város. Az Oroszország legnagyobb repterének is otthont adó Domogyedovó lakói azután döntöttek a szokatlan megoldás mellett, hogy megállapították, Moszkvában minden panaszuk süket fülekre talál.
null
1
https://www.origo.hu/nagyvilag/2012/10/eutag-akar-lenni-domogyedovo-a-maffiozoktol-besokallo-orosz-varos
2012-10-10 19:11:00
true
null
null
Origo
Paksi bővítés: lesöpörték mind a 27 ellenzéki javaslatot
A Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos törvényjavaslathoz benyújtott 27 ellenzéki módosító indítvány mindegyikét leszavazták a kormánypárti képviselők a parlament gazdasági bizottságának ülésén hétfőn Budapesten.
null
1
http://www.atv.hu/belfold/20150223-paksi-bovites-lesoportek-mind-a-27-ellenzeki-javaslatot
2015-02-23 00:00:00
true
null
null
ATV
Takarításra és mosásra "szakosodott" az a budapesti bűnözői csoport 22 tagja, akik csaknem 1 milliárd forint áfát csaltak el a hatóságok szerint, most akár 20 év börtön várhat rájuk - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága az MTI-t. x Hirdetés A bűnszervezet többszintű, bonyolult cégláncolatot tartott fenn egy kiterjedt alvállalkozói körrel. A művelet irányítói a Pest vármegyében működő hálózatba Győr-Moson-Sopron és Heves vármegyei vállalkozásokat is beszerveztek. Az alapból bukásra szánt, alsóbb szinteken található cégeket, névleges, szlovák állampolgárságú vezetők irányították, a vállalatok valódi tevékenységet nem végeztek, még csak a megfelelő technikai és személyzeti háttér sem állt rendelkezésre - emelik ki a közleményben. A szervezet magasabb szintjein a valóban dolgozó munkavállalókat névleg bejelentették, az adót és a különböző járulékokat azonban nem fizették utánunk. Nyilván valóan a valóságban a bűnszervezet semmilyen takarítást, mosást nem végzet, kamucégek valótlan szolgáltatásokról állítottak ki számlákat - emeli ki a NAV. A nem valódi bizonylatok ellenértéke a fővállalkozóknál landolt, a munkabérek kifizetése után a megmaradó összeget készpénzben szétosztották maguk között, ezzel 900 millió forintos kárt okozva a költségvetésnek. A nyomozásban több egység, így járőrök és informatikusok is részt vettek, a főgyanúsítottat pedig végül a MERKUR Speciális Taktikai Osztály kommandósai fogták el. Az adóhatóság a bűnbanda tagjait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással gyanúsítja, és az ügy iratait vádemelést javasolva továbbította a Heves Vármegyei Főügyészségnek. A nyomozók több mint 800 millió forint értékű vagyont biztosítottak a költségvetésnek okozott kár megtérülésére, valamint ingatlanokat, gépjárműveket, céges tárgyi eszközöket, köztük egy mosoda berendezését, vevőköveteléseket és számlapénzeket foglaltak le, illetve vettek zár alá, és további tízmilliók térültek meg az elkövetők önkéntes befizetéseinek eredményeként - tájékoztat a NAV.
Heves vármegyei cégek is érintettek a 900 milliós áfacsalásban
Takarításra és mosásra szakosodott az a budapesti bűnözői csoport csaknem 1 milliárd forint áfát csalt el a hatóságok szerint.
[ "" ]
0
https://gyongyosma.hu/2024/10/30/heves-varmegyei-cegek-is-erintettek-a-900-millios-afacsalasban
null
true
null
null
gyongyosma.hu
Hogy ez a bizonyítvány a hívek körében miként hat, arról nincs információm, de hogy maguk a kifejezések eleve lebecsülik a Fidesz-rajongókat, abban egészen biztos vagyok. De - visszatérve az első mondatban felvetett kérdéshez - hagyjuk is magára Menczert, hadd gyártsa blődlijeit, illetve küzdjön meg velük, ha akar Magyar Péter, illetve a Tisza-tábor. Merthogy ez az írás nem arról akar szólni, hogy a politika új szereplőjét védje, vagy őt emelje az általa vágyott magasságokba. Még csak arról sem akar szólni, hogy Magyart kell Orbán fölé emelniük a választóknak, ehhez túl keveset és túl sokat tudok a kihívóról. Azt azonban egy pillanatra sem téveszthetjük szem elől, hogy ő valóban kihívónak látszik 2024 végén, de azt is tudjuk, hogy a választásokig hátra lévő másfél év elég hosszú idő ahhoz, hogy egyfelől kiderüljön: ki is valójában Magyar Péter, másfelől ahhoz is, hogy a karaktergyilkosság, amelyben oly nagy gyakorlatot szerzett az Orbán-csapat, termékeny talajra hulljon, azaz elforduljanak a választók Magyar Pétertől is. Ebben a gyilkolászásban voltaképpen csak mellékszerepe van Menczernek, bár az sem látjuk ki a főszereplő, illetve ki vezényli a parádét. Egyelőre azt látjuk, hogy komoly csapatok dolgoznak a lejáratás különböző formáin, külső és belső, hivatásos, vagy aktuálisan megvásárolt figurák. Egy biztos: mindenkinek feladata van a dologban, akárhol is bukkan fel; a Fidesz első vonalában, vagy hátországában. Vagyis minden fronton folyik a harc, különböző hangokon, ami viszont azt tükrözi, hogy - szemben az eddig megszokott Fidesz-modellel - nincs kitalált narratíva, nincs egységes kommunikáció, nincsenek fixen megalkotott kommunikációs panelek. Rögtönzés van, és elsősorban azért, mert az elmúlt háromnegyed év nem hozott eredményt, a Tisza-tábor nőtt, és bár a Fidesz támogatottsága nem apadt látványosan, a verseny nyílttá vált. Egyre több közvélemény-kutató cég méri első helyre a Tiszát, és ez ellen csak annyit talált ki a kormányzati propaganda, hogy ezek cégek összefogtak, és együttesen hamisítják az eredményeket. Lássuk be: ez már a Tanú színvonala, ürgebőrbe varrt információ-átadás, vagyis már szó nincs legendás kommunikációs képességekről, sőt, ellenkezőleg: süllyed a színvonal, szívesen írnám, menczeresedik, de hát néhány bekezdéssel feljebb írtam, hogy ott hagyom a maga árokpartján a derék kommunikációs vezetőt. A lényeg tehát nem más, mint a kommunikáció szétesése, és az egyre gyengébb kivitelezésű megszólalások. És ebbe a sorba illeszthető Schmidt Mária is, aki a következőket adta elő: "Amikor majd arról kell dönteniük az embereknek, kié legyen a felelősség az ország sorsát illetően, s ott áll előttük egy fikahuszár meg egy ízig-vérig politikus, aki már bizonyított, aligha lesz kérdés, kit választanak többen." Ha nem lenne gusztustalan, azt írnám: ízlelgetem a kifejezést, fikahuszár, de hát az, így aztán egyszerűen csak leírom. Mondhatott volna mást is, olyat, amely beilleszthető a sorba, főként a TV2 produkciója után, szóval nevezhette volna péniszhuszárnak is, de ő egy új verzióval állt elő. Nyilvánvalóan annak érdekében, hogy karakteresebbé tegye a különbséget Orbán és Magyar között. De: akár Schmidt, akár bárki abból a világból komolyan gondolja, hogy ezek a nevetséges támadások fogják eltávolítani a híveket Magyartól, illetve ezek a kijelentések fogják még magasabbra emelni Orbánt? Tényleg ez lesz most már: fikahuszárok, meg péniszhuszárok lesznek mindazok, akiknek elegük van abból, amit ebből az országból ez a garnitúra csinált? És mi, akik nem politikai szereplők vagyunk, csak egyszerűen elegünk van ebből a hazugságból felépített várból, mindannyian a fikahuszár sereg tagjai vagyunk? Ez itt most a mi szép új világunk?
Fikahuszárok és péniszhuszárok világa
Menczer Tamás naponta szül újabb és újabb ostobaságokat, szellemesnek szánt mondatokat, valójában önmagáról állít ki bizonyítványt.
[ "" ]
0
https://hirklikk.hu/velemeny/fikahuszarok-es-peniszhuszarok-vilaga/439890
null
true
null
null
Hírklikk
Önmagában az a változtatás, hogy a gyermekétkeztetést a Krétába akarják beletetni, alapvetően logikus, üdvözlendő - mondta el a Spirit FM Több-Kevesebb című műsorában Hatolkai Máté, egy közétkeztető cégügyvezetője. Ami viszont számukra furcsa, hogy mindezt semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg a közétkeztetési szektor képviselőivel, sem pedig az önkormányzatokkal, akik jelenleg ezt a feladatot ellátják. Hatolkai szerint az a probléma, hogy nem látják azt, hogyha a Krétába bekerülnek az adatok, rendelések, a cégek hogyan jutnak ezekhez hozzá. Illetve érdekesnek tartja a törvénytervezetben, hogy a térítési díjakat is a Krétán keresztül kellene beszedni. Ennek a jogalapját sem látják, hiszen a beszedőnek - az önkormányzatnak vagy egyes intézmények esetén a fenntartónak - kell lennie, és hogy ez a pénz mikor és hogyan jut el a közétkeztetőkhöz. Ha például az önkormányzat a közétkeztető, akinek a számlát ki kell állítani, jogilag hogy fog kinézni, hogy a Krétában kerül a számla kiállításra, aminek a önkormányzatokhoz nem sok köze van? - tette fel a kérdést Hatolkai. Hogy fog az kinézni, hogy a pénzbeszedő egy másik szervezet lesz, aki adott esetben nem is a számla kiállítója? - folytatta. "Nagyon sok kérdés van előttünk" - fogalmazott. A szakember példának felhozta a hulladékgazdálkodást, ahol egy központi pénzbeszedő visszaosztja a pénzt a társaságoknak - 30, 60, 90 napra, "soha", és aki ezt nem bírta likviditással, azt "az állam nagy kegyesen megmentette azzal, hogy átvette tőle a tevékenységet", folytatta Hatolkai. "Az ember egy idő után gyanakvó", magyarázta. Mint mondta, nem tudja, hogy a térítési díj beszedés részében milyen más logikát lehetne látni, mert míg az adminisztráció része elfogadható, érthető, a pénzügyi része szerinte gyanakvásra ad okot. Azt gondolja, hogy a közétkeztetésnek az élelmiszer-alapanyaggal való ellátása lehet a vonzó - mondta. Nagyságrendileg ez éves szinten 200 milliárdos üzlet, a teljes közétkeztetés 5-600 milliárd forint közé tehető. "Ha tisztességesen csinálja az ember, nincs benne buli" - hangsúlyozta. Ha viszont képest megalkudni valaki a minőségben, akkor lehet ebből profitot csinálni - tette hozzá. A közétkeztetés rendszerét egyébként "nagyon régóta kerülgetik", minden oldalról - mondta. Attól félnek, hogyha ezt átgondolatlanul vezetik be, akkora lesz a káosz, hogy a szektor működőképességét veszélyeztetik. Beszélt arról is, hogy jó lenne, ha elkezdődnének szakmai beszélgetések az ügyben, hogy "ne legyen nagyon nagy baj". Köztudott, hogy a szülőt, a választópolgárt kevés érzékenyebb ponton lehet eltalálni, mint a gyermeke - fűzte hozzá Hatolkai.
Államosítják a közétkeztetést?
Egy friss törvénytervezet alapján a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos ügyvitel módja megváltozhat – kizárólag a Krétán keresztül lehetne a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos ügyeket intézni a módosítás alapján.
[ "" ]
0
https://pecsistop.hu/kozelet/allamositjak-a-kozetkeztetest/530343
null
true
null
null
Pécsi Stop
Sokaknak tartozik az a cég, amely szokatlanul nagy összegű, százmillió forintos támogatást adott a titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező, egy sikkasztással vádolt egykori rendőr által vezetett Magyarok Egymásért Szövetség nevű pártnak. A jelenleg felszámolás alatt álló vállalkozás ügyvezetője ugyan állítja, hogy a 2008 végi adományozáskor még jól álltak anyagilag, az [origo] kutatómunkája alapján úgy tűnik, hogy a cég már akkor is súlyos gondokkal küszködött. "Magának mennyivel tartoznak?" - ez volt az első kérdése a budapesti Alkotás utcai ház egyik lakójának, ahol az [origo] munkatársa arról érdeklődött, hol lehet megtalálni a C.C. Soft Kft. nevű cég irodáját. A cégnyilvántartásban ez a cím szerepel a kft. hivatalos székhelyeként, a lakó szerint azonban a jelenleg felszámolás alatt lévő vállalkozás már hónapokkal ezelőtt elköltözött. Azóta többen érkeztek arra hivatkozva, hogy tartozik nekik a cég - magyarázta a férfi a Déli pályaudvar közelében álló épület lépcsőházában. Az [origo] azért kereste a kft.-t, mert - mint arról egy korábbi cikkünkben beszámoltunk - ez a cég adott százmillió forintos adományt a Magyarok Egymásért Szövetsége (MESZ) nevű pártnak, amely több szálon kötődik a 2007-ben kirobbant, milliárdos csalási és sikkasztási ügyben érintett Egymásért Alapítványhoz. A párt elnöke az a Földesi-Szabó László egykori rendőrtiszt, aki a bűntetőügy kezdetekor az alapítványt is vezette. Őt a bírósági szakaszban lévő eljárásban azzal vádolja az ügyészség, hogy az alapítvány vezetőjeként egymilliárdos sikkasztást, több társával együtt pedig egymilliárdos csempészést követett el. A büntetőeljárás két és fél évvel ezelőtti nyilvánosságra kerülésekor derült ki, hogy az alapítvány több tisztviselője is kapcsolatban állt a polgári titkosszolgálati tevékenységet végző Nemzetbiztonsági Hivatallal. A kuratóriumnak korábban tagja volt Gyarmati György, az NBH akkori megbízott főosztályvezetője, valamint Simon Ibolya, a hivatal nyugdíjas jogásza, és az utóbbi két név feltűnik a MESZ-ben, illetve a környékén is. Gyarmati György tagja a párt négyfős elnökségének, Simon Ibolya pedig megbízott jogászként járt el a párt egyes ügyeiben. Ismerkedés és meggyőződés Földesi-Szabó a "párt magánéletére" hivatkozva nem mondott részleteket a támogatásról, azt azonban ő és egy állami számvevőszéki vizsgálat is megerősítette, hogy a százmillió forint befolyt a kasszába. Az adományozásról megjelent korábbi cikkünkhöz nem tudtuk elérni a C.C. Soft többségi tulajdonosát és ügyvezetőjét, Egervári Ajtonyt, azóta azonban adott egy interjút, amelyben szintén megerősítette, hogy a párttámogatások sorában különösen nagy összegűnek számító összeget cége kifizette a MESZ-nek. "Ez meggyőződés kérdése" - magyarázta az adományozást Egervári, aki szerint kialakult egy politikai űr, amelyben fontos szerep juthat a MESZ-nek, de ehhez támogatásra van szüksége. Azt mondta, az anyagi segítségről az után döntött, hogy megismerte a párt programját, a benne résztvevő személyeket, és többször beszélgetett Földesi-Szabóval. Egervári szerint egy közös ügyvéd ismerősük mutatta be őket egymásnak egy rendezvényen 2008 elején, amikor ő annyit tudott Földesi-Szabóról, hogy az általa vezetett alapítvány segítséget nyújtott egy illegálisan Törökországba vitt kisfiú hazahozatalában. Bár már hónapokkal korábban ismert volt az Egymásért Alapítvány ügyében zajló nyomozás, Egervári azt mondta, hogy az ismerkedés idején neki erről nem volt tudomása, azt pedig nem kívánta elárulni, hogy ki volt az őket egymásnak bemutató ügyvéd. Már előző cikkünkben idéztük az Állami Számvevőszék főcsoportfőnök-helyettesét, Horváth Balázst, aki szerint a cégek csak az adózott eredményükből adhatnak pénzadományt a pártoknak, és ennek alapján kérdéses, hogy a C.C. Soft miként adományozhatott százmilliós összeget a MESZ-nek. A cég 2007-es mérlege szerint ugyanis az adózott eredménye mindössze 2,7 millió forint volt, ráadásul a korábbi évekből is csak 6,7 millió forintos tartalékkal rendelkezett, és eközben közel félmilliárd forintos rövid távú, vagyis egy éven belül lejáró kötelezettség is terhelte. Egervári ugyanakkor azt állítja, annyira jól sikerült a tavalyi évük, hogy nemcsak sikerült ledolgozniuk a hatalmas összegű tartozásukat, de olyan sok nyereséget termeltek, hogy belefért a százmilliós párttámogatás kifizetése. Kérdésünkre, hogyan fizethette ki a pénzt még az éves zárás előtt, azt válaszolta, "a könyvelő azt mondta, hogy ez rendben van". "Felszálló ágban volt a cég, sok üzleti lehetőséggel, előszerződésekkel, aláírt szerződésekkel" - mondta az ügyvezető 2008-ról, hozzátéve, azt nem látták előre, hogy 2009-ben aztán több partnerük sem lesz hajlandó fizetni, illetve hogy többen is visszalépnek majd megkötött szerződésektől, és így megrendelések nélkül marad a C.C. Soft. Hajtás és kellemes hangulat Hivatalosan már a vállalkozás 2008-as gazdálkodásáról sem tudni semmit, a cégbíróságon ugyanis nem található meg a tavalyi évi mérleg, bár az előírás szerint ezt május végéig be kellett volna nyújtania a cégnek. Egervári állítja, hogy egy 2009 elején lezajlott hirtelen és kedvezőtlen fordulat okozta a cég bedőlését (és vezetett el ahhoz, hogy a bíróság október közepén elrendelte a felszámolását), az [origo] által megkérdezett jelenlegi és egykori dolgozók, illetve alvállalkozók beszámolójából ugyanakkor teljesen más kép rajzolódik ki. A céget közelről ismerők szerint a C.C. Soft már 2008-ban is problémákkal küszködött, ezért mindannyian meglepődve és hitetlenkedve fogadták a százmilliós párttámogatásról szóló hírt. A kft. egyik névtelenséget kérő munkatársa például megjegyezte, szerinte csak arról lehet szó, hogy valakik megpróbálják befeketíteni az ügyvezetőt, majd amikor közöltük vele, hogy maga Egervári is megerősítette a támogatás tényét, akkor azt válaszolta, nem érti, mi történhetett. Az egyedi informatikai fejlesztéseket végző C.C. Soft Kft. 2004 októberében alakult meg, székhelye Budapesten volt, de a tényleges munkát nagyrészt a pécsi telephelyen végezték. A bevétele már 2005-ben több mint 140 millió forint volt, a következő évre ez megduplázódott, 2007-ben pedig meghaladta a 440 millió forintot. Közben a létszám is egyre nőtt, a csúcsidőszakban elérte az ötven főt. "Kellemes hangulatú, hajtós cég volt a C.C. Soft" - mondta Bencsik István, aki ugyan csak 2008 elején csatlakozott a céghez, de már régebbről is ismerte a vállalkozást. Bencsik szerint a kft. egyik vonzereje az volt, hogy ugyan sokat kellett dolgozni, de pécsi viszonylatban jó fizetéseket adott a dolgozóinak. "Olyan volt, mint egy hullám" Az [origo] kilenc olyan emberrel beszélt, akik különböző időszakokban dolgoztak a cégnek, és ők egybehangzóan azt mondták, a pénzügyekbe ugyan nem láttak bele, de belülről úgy érzékelték, hogy a kezdeti lendületes növekedést gyors visszaesés követte, és ezt már 2008-ban érezni lehetett. "Olyan volt, mint egy hullám. Volt egy nagy felívelés, ami kábé 2007-ig tartott, majd utána jött egy teljesen ellentétes folyamat" - mondta egy névtelenséget kérő, egykori dolgozó. "Durván másfél évvel ezelőtt kezdődtek a gondok, amikor véget értek a nagy projektek. Nem voltak stabil, folyamatos megrendelések" - idézte fel egy másik korábbi munkatárs. Gondok voltak a fizetésekkel is, már 2008-ban előfordult, hogy csúszott a bérek kifizetése - mondta több, névtelenséget kérő egykori és jelenlegi dolgozó. A céges források közül a nevét egyedül vállaló Bencsik István szerint tavaly ugyan személy szerint neki még rendesen fizetett a cég, de a problémákat jelezte, hogy év végén elkezdett csökkenni a C.C. Soft létszáma. Egervári tagadja ezt, de a távozásokat a cég más egykori dolgozói is megerősítették, és az [origo] is beszélt egy olyan egykori munkatárssal, akit állítása szerint tavaly novemberben küldtek el egy kollégájával együtt. "Előfordult, hogy az alvállalkozóink telefonáltak, szeretnék megkapni a pénzüket" - idézte fel egy korábbi C.C. Soft-munkatárs, és mások is beszámoltak arról, hogy a cég partnerei időnként rajtuk keresztül próbáltak üzenni az ügyvezetőnek, hogy rendezze tartozását. Egervári azt mondta, hogy vannak adósságaik, de ezek túlnyomó többsége szerinte 2009-ben keletkezett. Ennek ellentmond, hogy több munkatárs szerint már 2008-ban is fordultak hozzájuk díjazásukat követelő alvállalkozók, és az [origo] is talált olyan céget, amelynek állítása szerint már 2007 vége óta tartozik a C.C. Soft. Akik futnak a pénzük után Az informatikai szolgáltatásokat kínáló Kiméra Kft. ügyvezetője, Trembeczki István szerint "korábban mindig fair" volt a kapcsolatuk a C.C. Softtal, egy 2007-es GVOP-pályázatos (uniós forrásokból megvalósuló, gazdasági versenyképességi program) együttműködésből azonban maradt kifizetetlen számlájuk. Trembeczki szerint 2007 decemberében adtak be egy közel 1,4 millió forintos számlát a C.C. Softnak, amelyből még abban a hónapban kifizetett 900 ezret, a maradékkal ugyanakkor azóta is adós. "Küldtem az ügyvezetőnek több e-mailt, 2008 januárjában kérdeztem tőle először, hogy mikor tudnak fizetni, mire azt válaszolta, valószínűleg a jövő héten utalják a pénzt" - idézte fel Trembeczki, aki szerint azonban a pénz nem érkezett meg, a későbbi, márciusban és júniusban elküldött levelekre pedig nem is válaszolt a C.C. Soft vezetése. Ez a közel félmillió forintos tartozás ugyanakkor elenyésző a teljes adóssághoz képest. Egervári szerint összesen 30-40 cégnek tartoznak 200 és 300 millió forintnyi összeggel. Ezen belül az APEH felé 40-45 millió forintos adósság halmozódott fel - mondta az ügyvezető, aki arról nem kívánt részleteket közölni, hogy mely cégeknek tartoznak, de megerősítette azt a más forrásból származó információnkat, hogy köztük van az ország egyik legnagyobb számítástechnikai nagykereskedője, a CHS Hungary. A tartozásukat behajtani akaró vállalatok között van egy másik informatikai szállítócég, a Nádor Rendszerház is, Egervári szerint ugyanis ennek a cégnek a beadványa nyomán indult el a C.C. Soft elleni felszámolás. A két cég az [origo] többszöri megkeresésére sem reagált, beszéltünk ugyanakkor egy informatikai vállalkozóval, Nőthig Lászlóval, aki állítása szerint még év elején adott be egy 3 millió forintos számlát a C.C. Softnak, amiből egyelőre 700 ezer forintot fizettek ki. Tartozik a cég a mobilszolgáltatójának is, több munkatárs szerint ugyanis a készülékeken már csak a bejövő hívásokat tudják fogadni, hívásokat nem lehet róluk kezdeményezni. A C.C. Soft ügyvezetője a jelenlegi borús helyzet ellenére is optimista, és szerinte a felszámolás pozitív kimenetelű lesz a cég számára. Egervári állítja, hogy a több százmilliós tartozásuk mellett van mintegy egymilliárd forintnyi kinnlevőségük is. Ennek részleteiről - például a nekik állítólag tartozó cégekről - nem kívánt beszélni, és a 2008-as mérleg hiánya miatt nem lehet hivatalos képet kapni a cég utolsó két évének gazdálkodásáról. A 2007-es beszámolóból annyi látszik, hogy akkor még több volt a cég tartozása (511 millió), mint a kintlevősége (368 millió forint). A jog és a megbánás Az egykor szépreményű informatikai vállalkozás irányítását ezekben a napokban veszi át az eljárás lebonyolítására kijelölt Tax-Audit Kft., amely az [origo]-val azt közölte, hogy egyelőre nem tudnak részleteket mondani a cég helyzetéről. Most jelentkeznek sorra azok, akiknek tartozik a C.C. Soft, és reménykednek abban, hogy a várhatóan hosszúra nyúló hitelezői listán előre kerülnek, illetve hogy sikerül annyi pénzt találni a cégben, amely fedezi a követelésüket. Az [origo] által megkérdezett, elmaradt fizetésükre váró dolgozók nem tűntek túl optimistának, pedig a magyar jogrendszer elvileg több szempontból is próbál védelmet nyújtani a bedőlő cégek áldozatainak. Bűncselekménynek számít például az, ha egy fizetőképtelenség által fenyegetett cég vagyonát valaki elrejti, eltitkolja, esetleg megrongálja, sőt, a törvényben az is szerepel, hogy tilos "az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes" módon csökkenteni a vállalkozás vagyonát. A büntető törvénykönyv szerint mindezért öt évig terjedő szabadságvesztés jár. A Magyarok Egymásért Szövetségének nyújtott százmilliós támogatásból most a tartozások jelentős részét rendezhetné a C.C. Soft. "Senki nem lát előre" - mondta erről Egervári, de kérdésünkre megjegyezte, utólag ő is azt gondolja, célszerű lett volna megtartani a százmilliót, bár "nem biztos, hogy az megmentette volna a céget". Szerinte ugyanis 2009-ben, a "választás előtti bizonytalanságok miatt" az állami intézmények lefújtak több informatikai projektet, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozott sok céget, köztük a C.C. Softot is. Az ügyvezető azt állítja, hogy ez váratlanul érte őt. Azt mondta, 2008 végén még az akkor egyre mélyülő gazdasági válság ellenére is bízott a sikeres jövőben, és ezért érezte úgy, hogy belefér a MESZ-nek adott százmillió forintos támogatás. Felvetésünkre, miszerint a külső szemlélő számára úgy tűnhet, a pártadomány egy eszköz volt a bedőlő cég pénzének kimentésére, azt válaszolta, ha valaki ezt gondolja, annak "az én vagyoni helyzetemet érdemes megnézni". Állítása szerint nehéz körülmények között él családjával együtt, az interjúból ugyanakkor kiderült az is, hogy a MESZ-nél azóta sem firtatta, mire költötték a cégétől kapott, hatalmas összegű támogatást. Ezt a párt elnöke sem volt hajlandó elárulni az [origo]-nak, Egervári pedig azt mondta: "Nem kértem számon, mire költötték. Részt vettem néhány rendezvényükön, feltehetően ezek finanszírozására használták fel az adományt."
Zuhanó cégtől kapta a százmilliót az NBH-kötődésű párt
Sokaknak tartozik az a cég, amely szokatlanul nagy összegű, százmillió forintos támogatást adott a titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező, egy sikkasztással vádolt egykori rendőr által vezetett Magyarok Egymásért Szövetség nevű pártnak. A jelenleg felszámolás alatt álló vállalkozás ügyvezetője ugyan állítja, hogy a 2008 végi adományozáskor még jól álltak anyagilag, az [origo] kutatómunkája alapján úgy tűnik, hogy a cég már akkor is súlyos gondokkal küszködött.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2009/12/magyarok-egymasert-szovetsege-es-a-cc-soft-kft-szazmillios-adomanya
2009-12-10 00:00:00
true
null
null
Origo
Mindenkinek vállalnia kell a felelősséget, aki hibázott a valenciai árvízkatasztrófa kapcsán - ezt mondta Diana Morant innovációs miniszter. A tárcavezető közölte, hogy az elmúlt órákban új információk kerültek napvilágra azzal kapcsolatban, hogy ki milyen ritmusban és felelősséggel hozta meg a döntéseket a több mint kétszáz ember halálát követelő tragédia előtt. Morant kiemelte, hogy helyi és országos szinten is történtek kommunikációs problémák és késlekedések. En estos tiempos tan duros, hay que poner en valor el trabajo de los alcaldes y alcaldesas de las zonas afectadas y de los municipios adyacentes. Gracias por vuestra respuesta desde el primer día❤️‍? ?️ @DianaMorantR en @DebatAlRojoVivo pic.twitter.com/XC5leQOuaf Elmondta, hogy a valenciai katasztrófa idején a helyi vezetők, köztük Carlos Mazón regionális elnök például egy rendezvényen vett részt és kétórás késéssel csatlakozott a válságkezelés miatt összehívott sürgősségi üléshez. Ezenkívül a szakszolgáltatók és helyi vezetők között többen nem voltak tisztában bizonyos figyelmeztető rendszerek létezésével és azok működésével. "Azt gondolom, hogy politikai felelősséget kell vállalni, mindenki hozza meg a saját döntéseit. Én tudom, mit tennék egy ilyen helyzetben. (...) Mindenki viselje a saját felelősségét a meghozott és elmaradt döntések következményeiért" - mondta a miniszter. El ministro Grande-Marlaska ha participado de manera telemática desde la @DGobiernoCV en el Comité de Crisis para el seguimiento de los efectos de la #DANA ? Desde @interiorgob se mantienen los esfuerzos para devolver la normalidad lo antes posible a todos los afectados pic.twitter.com/t9UNiGBE4i Szavaiból kiderült, hogy a miniszter többségében a konzervatív Néppárt (PP) illetékeseit tekinti a katasztrófa elsődleges felelőseinek. Különösen miután hozzátette, hogy Pedro Sánchez szocialista kormányfő három nappal a katasztrófa után már bejelentette, hogy tízezer katonát, rendőrt és csendőrt küld a helyszínre, jelezve ezzel a helyi és központi kormányzat közötti együttműködés fontosságát. Végül hozzátette, hogy a központi kormány már döntött egy 10,6 milliárd eurós támogatásról, valamint további segélyeket és egyéb válságkezelő intézkedéseket hagy jóvá jövő heti ülésén, hogy segítsen a természeti csapás következményeinek enyhítésében. A Katonai Sürgősségi Egység (UME) vezetője, Javier Marcos altábornagy a miniszter szavaira reagálva megjegyezte, hogy senki sem láthatta előre az érkező vihar nagyságát. Amikor érzékelték a helyzet súlyosságát és rendelkezésükre álltak a szükséges információk, véleménye szerint a lehető leghamarabb beavatkoztak. Javier Marcos, general jefe de la UME: "Me duele escuchar determinadas declaraciones [...] Estoy convencido de que poco a poco esa narrativa va a ir cambiando". #Canal24Horas ▶️ https://t.co/vVRqw1kiba pic.twitter.com/6oH76b8TQr Közben a mentőcsapatok pénteken folytatták az eltűntek felkutatását az árvíz által leginkább sújtott településektől húsz kilométerre fekvő Albuferában, valamint Pedralbában. Mindkét helyen találtak újabb áldozatokat, a délutáni tájékoztatás szerint két fő holtteste került elő, így a katasztrófának már 221 elhunytja van, de több mint hetven főt még mindig eltűntként tartanak nyilván, köztük gyerekeket is. Marc Casadó, Samu Omorodion y Paredes, novedades de España para los partidos contra Dinamarca y Suiza con la mirada puesta en las víctimas de la DANA https://t.co/pKoYVtRGrg pic.twitter.com/ZmgZK5hGjt A járványok megakadályozásával foglalkozó egészségügyi szakemberek azt a tájékoztatást adták, hogy két valenciai önkéntesnél felmerült a leptoszpirózis gyanúja. Mindketten a kezdetektől fogva a takarítási és romeltakarítási munkálatokban vettek részt a katasztrófa sújtotta valenciai településeken. Ez egy olyan bakteriális betegség, amelyet a fertőzött állatok vizelete vagy szövetei szennyezte víz, talaj vagy iszap érintkezésével lehet elkapni. Emellett most már súlyos gondot okoznak a szúnyogok is az elárasztott területeken, így egyre komolyabb biztonsági és elővigyázatossági intézkedésekre van szükség. Borítókép: Emberek az utcán öntik ki a házakból eltávolított sarat a kelet-spanyolországi Valencia tartományban, Massanassában 2024. november 8-án, a halálos árvizek után (
Politikai vezetők késlekedései is hozzájárulhattak a valenciai árvízi katasztrófához
Az innovációs miniszter szerint minden érintettnek felelősséget kell vállalnia a meghozott és elmaradt döntésekért a több mint kétszáz emberéletet követelő valenciai árvíz kapcsán.
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/politikai-vezetok-keslekedesei-is-hozzajarulhattak-a-valenciai-arvizi-katasztrofahoz
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
2006.05.03. 07:02 A Fővárosi Bíróság dísztermében ma megkezdődött a brókerbotrány néven elhíresült, az MSZP politikusait is érintő büntetőügy elsőfokú tárgyalása. Két hétig mindennap, majd két hét szünet után júniusban és júliusban majdnem naponta lesz tárgyalás, elsőfokú ítélet azonban csak jövő ősszel várható. A Fővárosi Bíróság legnagyobb befogadóképességű esküdtszéki termében, a Varga Zoltán vezette bírói tanács előtt ma reggel kilenckor megkezdődött a K&H Bank Rt.-nél és Equities brókercégénél elkövetett okirat-hamisítás-, sikkasztás- és pénzmosássorozat büntetőpere. Az eljárás huszonegy vádlottjához csatlakozott Schönthal Henrik üzletember is, akit április 17-én különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztással, különösen nagy értéket meghaladó, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett pénzmosással és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítással vádolt meg a Fővárosi Főügyészség. Az első tárgyalási napon az eljáró ügyész ismerteti a személyre szabott vádakat, majd a terheltek nyilatkozhatnak arról, hogy kívánnak-e vallomást tenni a bíróság előtt. Értesüléseink szerint a bank jogi osztálya belső vizsgálat nyomán Rejtő E. Tibor ellen megfogalmazott beadványt juttatott el Varga Zoltán bírónak. A dokumentumról a pénzintézet nem kívánt felvilágosítást adni. A brókerbotrány tavaly szeptemberben ismertetett vádirata szerint a vádlottak összesen 23 milliárd forintot mozgattak a sikkasztások idején, 1998–2003 között. Az okozott kár 8,3 milliárd forint lett, amelyből 6,3 milliárd forintnyi vagyont sikerült zár alá venni, így a tényleges kár kétmilliárd forintra tehető. Az ügyészség Kulcsár Attila, valamint Kerék Csaba, a Britton Kft. tulajdonosa mellett vádat emelt a K&H korábbi vezetője, Rejtő E. Tibor ellen is. A vádlottak között van továbbá Mészáros János, a Britton Kft. másik tulajdonosa, a Kartonpack Rt., a Novoprint Rt., a Thermal Hotel Visegrád vezető tisztségviselője, El Abed Hassan pénzváltó, Dudás Gábor, a Montrade Ltd. magyarországi képviseletének munkatársa, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. vezérigazgatója, Kelemen László ügyvéd, Garamszegi Gábor volt szocialista városatya, a Betonút Rt. társtulajdonosa, Forró Tamás exriporter, a Zöld Újság Rt. elnöke, Vargáné Vasadi Julianna, az ESMA Kft. gazdasági igazgatója, Országh Ágnes, a SÉD-Coop 2000 Rt. igazgatósági tagja és főkönyvelője, Váradi János, Budapest-Kőbánya önkormányzata képviselő-testületének MSZP-s tagja, a Kőbeta Rt. igazgatósági tagja, Csuka László, az Equities vezérigazgatója, Tóth Róbert, az Equities vezető üzletkötője, Vigh Szabolcs, a K&H Equities Rt.-vel állandó megbízási jogviszonyban álló ügyvéd, Pinizsi Hajnalka banki ügyintéző, Balassa Katalin, az Equities alkalmazottja, Nagy Károly, az Auto Danubia Kft. társtulajdonosa, Bende Péter vállalkozó és Szekér Gyula személyfuvarozó ellen. Baja Ferenc és Puch László szocialista képviselők ügyében a vádhatóság a közelmúltban megszüntette az eljárást. Május első két hetében mindennap, majd két hét szünet után júniusban és júliusban majdnem naponta lesz tárgyalás. Az FB október közepéig 59 tárgyalási napot tűzött ki, de szakértőink úgy vélik, elsőfokú ítéletet legkorábban 2007 őszén hozhat a bíróság. Az ügy vádlottjai és a terhükre rótt bűncselekmények (zárójelben a kiszabható szabadságvesztés mértéke) I. r. Kulcsár Attila – különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás és magánokirat-hamisítás (5–10 év) II. r. Kerék Csaba – bűnsegédként különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás és pénzmosás (5–15 év) III. r. Rejtő E. Tibor – bűnsegédként különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás (5–10 év) IV. r. Mészáros János – különösen nagy értéket meghaladó, üzletszerűen elkövetett pénzmosás (2–8 év) V. r. El Abed Hassan – különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás (0–3 év) VI. r. Dudás Gábor – különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás (0–3 év) VII. r. Bitvai Miklós – különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás (5–10 év) VIII. r. Kelemen László – orgazdaság (1–5 év) IX. r. Garamszegi Gábor – folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás (2–8 év) X. r. Forró Tamás – jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás (2–8 év) XI. r. Vargáné Vasadi Julianna – jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás (2–8 év) XII. r. Országh Ágnes – sikkasztás (0–4,5 év) XIII. r. Váradi János – hivatalos személy által üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés (2–8 év) XIV. r. Csuka László – bűnpártolás (0–1 év) XV. r. Tóth Róbert – bűnpártolás (0–2 év) XVI. r. Vigh Szabolcs – magánokirat-hamisítás és bűnpártolás (0–1,5) XVII. r. Pinizsi Hajnalka – bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás (0–1 év) XVIII. r. Balassa Katalin – bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás (0–1 év) XIX. r. Nagy Károly – bűnpártolás és magánokirat-hamisítás (0–3,5 év) XX. r. Bende Péter – különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság (2–8 év) XXI. r. Szekér Gyula – közokirat-hamisítás (0–3 év)
Brókerügy: elkezdődött az év pere – 22 vádlott vár ítéletre
A Fővárosi Bíróság dísztermében ma megkezdődött a brókerbotrány néven elhíresült, az MSZP politikusait is érintő büntetőügy elsőfokú tárgyalása. Két hétig mindennap, majd két hét szünet után júniusban és júliusban majdnem naponta lesz tárgyalás, elsőfokú ítélet azonban csak jövő ősszel várható.
null
1
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/brokerugy-elkezdodott-az-ev-pere-22-vadlott-var-iteletre
2006-05-03 00:00:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Egy Budafoki úti ingatlan eladásával kapcsolatban hivatali visszaéléssel gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészég Lakos Imrét, a XI. kerület vagyongazdálkodásáért felelős alpolgármesterét. A gyanú szerint Lakos a hivatali helyzetével visszaélve egy kft.-nek jogtalan előnyt szerzett azzal, hogy a Budafoki út és a Dombóvári út sarkán lévő épületet a törvényben előírt nyilvános versenytárgyalás nélkül szerezhették meg. Az ügyben Molnár Gyula polgármestert is gyanúsítottként idézték be mára, de ő nem ment el a kihallgatásra. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője elmondta, hogy Lakos Imrét, a XI. kerület vagyongazdálkodásáért felelő alpolgármesterét kedden hivatali visszaélés gyanújával, gyanúsítottként hallgatták ki. Dombóvári út - Budafoki út kereszteződés nagyobb térképen való megjelenítése A megalapozott gyanú lényege, hogy 2006 szeptemberében az alpolgármesteri helyzetét kihasználva visszaélést követett el, hogy egy kft.-nek jogtalan előnyt szerezzen. Egy, a XI. kerületi Budafoki út és Dombóvári utca sarkán álló ingatlan a cég a törvényben előírt nyilvános versenytárgyalás nélkül szerezhette meg az alpolgármester és a polgármester támogatásával és tevékeny közreműködésével - tájékoztatott a szóvivő a gyanúsításról. Az ügyben szereplő kft. egyébként ekkor már a kérdéses épület szomszédságában lévő ingatlanok tulajdonosa volt. Az alpolgármester panasszal élt a gyanúsítás ellen és megtagadta a vallomástételt. A Központi Nyomozó Főügyészség ugyancsak gyanúsítotti kihallgatásra idézte be Molnár Gyula polgármestert, aki azonban nem jelent meg a kihallgatáson és nem is mentette ki magát előzőleg. Egy ilyen eset következménye egyébként több mindentől függ, attól is, hogy szabályos volt-e az idézés - tette hozzá Fazekas Géza. Az ügy, amiben most az alpolgármestert meggyanúsították egy XI. kerületi képviselő feljelentése alapján indult és először a Fővárosi Főügyészséghez került, amely 2006 októberében rendelt el nyomozást. Ez a nyomozás - és a feljelentés - több, a Lágymányosi öböl környékén lévő ingatlanra vonatkozott. A most érintett Budafoki úti ingatlan esetét 2009 decemberében a Fővárosi Főügyészség elkülönítette a többitől, mert felmerült, hogy mentelmi joga van az egyik résztvevőnek. Ekkor került a központi Nyomozó Főügyészséghez az ügy, amely mostanra jutott olyan adatok birtokába, ami alapján felmerült a hivatali visszaélés gyanúja - tette hozzá a szóvivő. A hivatali visszaélés egyébként a hűtlen kezeléstől abban különbözik, hogy itt nem állítja a hatóság, hogy kár érte volna az önkormányzatot, hanem arról van szó, hogy valaki jogtalan előnyt adott valakinek a hivatali helyzetét kihasználva. Papp Gábor, Lakos Imre ügyvédje a Független Hírügynökségnek azt mondta, panasszal éltek a gyanúsítás ellen, szerinte ugyanis Lakos Imre nem is volt abban a helyzetben, hogy egy ilyen jellegű bűncselekményben közreműködjön. Minden ingatlan eladásról ugyanis bizottsági határozat született. Az ügy egyébként nem a Kopaszi-gát eladásával kapcsolatos, mint az más sajtóhírekben korábban megjelent. Az üggyel kapcsolatban Molnár Gyula polgármester közleményében azt írta: "A Lágymányosi-öböl fejlesztése során sem Molnár Gyula polgármester, sem az újbudai városvezetés nem követett el hivatali visszaélést és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést. Az önkormányzati földterületekkel törvényesen, a kerület érdekében eljárva, a képviselő-testület felhatalmazásával gazdálkodtak." A közlemény szerint magáért beszél, hogy egy több mint ezer napja tartó vizsgálat a választások előtt négy nappal jut el abba a stádiumba, hogy egy esélyes polgármester-jelöltet az ügyészségre kell hívni. Schneller Domonkos a kerületi önkormányzat épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: örül annak, hogy megtörtént a meggyanúsítás és nagyon bízik benne, hogy ez csak a kezdete valaminek, "hiszen egy megtisztulási folyamatra mindenféleképpen szükség van". A kerületi emberek azt várják, hogy a "mutyis ügyekre" végre kerüljön pont, és találják meg azokat a felelősöket, akik ezeket az ügyeket a politika szintjén elkövették, vagy akiknek a tudtával ezek megtörténhettek. Schneller Domonkos emlékeztetett, 2007 őszén tett feljelentést a Lágymányos-öböl ügyében. Az a terület, amellyel összefüggésben a keddi gyanúsítás megtörtént, egy 3,8 hektáros terület a Duna-part közvetlen közelében, a Budafoki úton. Ezt az ingatlant 2006 nyarán a XI. kerületi önkormányzat képviselő-testülete kiigényelte a kincstártól szociális és egyéb közérdekű célokra való hivatkozással, s ezért kapta meg 417 millió forintért, amely kevesebb, mint a fele a terület akkori valós értékének - fejtette ki az ügy részleteit a politikus. Ezt követően a 2006-os őszi önkormányzati választások előtt egy héttel - folytatta - az újbudai önkormányzat megkapta a területet, és azonnal "átjátszották" egy az önkormányzat százszázalékos tulajdonában álló cégébe, amely rögtön "továbbjátszotta a Leisztinger Tamással közös Öböl XI. Kft.-be". Ennek során nagyon sok jogszabályt megszegtek - mondta a fideszes politikus, hozzátéve, hogy az ügyben az önkormányzat strómanként járt el, a Leisztinger Tamás-féle cég ugyanis meghitelezte az önkormányzatnak a kincstári vételárat.
Lakost hivatali visszaéléssel gyanúsítják
Lakost hivatali visszaéléssel gyanúsítják - A gyanú szerint Újbuda alpolgármestere a hivatali helyzetével visszaélve egy kft.-nek jogtalan előnyt szerzett egy ingatlaneladásnál.
null
1
https://index.hu/belfold/budapest/2010/09/28/lakost_meggyanusitottak/
2010-09-28 15:43:00
true
null
null
Index
Emberkereskedelem, prostitúció elősegítése és gyermekpornográfia. Ezeket a bűncselekményeket is elkövethetnék a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai a megbízhatósági vizsgálatok során, ha az Országgyűlés elfogadja a rendőrségi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ez alapján a szervezet munkatársai pornográf fotókat készíthetnének gyerekekről. Az NVSZ-nél azt mondják, ez nem igaz, de a hatáskörük bővítésére szükség van, hogy hatékonyabban dolgozhassanak.
Bűncselekményeket követhetnének el a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai
Emberkereskedelem, prostitúció elősegítése és gyermekpornográfia. Ezeket a bűncselekményeket is elkövethetnék a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai a megbízhatósági vizsgálatok során, ha az Országgyűlés elfogadja a rendőrségi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ez alapján a szervezet munkatársai pornográf fotókat készíthetnének gyerekekről. Az NVSZ-nél azt mondják, ez nem igaz, de a hatáskörük bővítésére szükség van, hogy hatékonyabban dolgozhassanak.
[ "" ]
0
https://rtl.hu/hirado/2024/11/06/buncselekmenyeket-nemzeti-vedelmi-szolgalat-munkatarsai-torvenymodositas
null
true
null
null
Rtl.hu
Több száz ellenzéki aktivista vonult utcára Belgrádban vasárnap, hogy tiltakozzon a vajdasági Újvidéken történt halálos vasútállomási baleset miatt. A demonstrálók a hatóságokat hibáztatják a tragédiáért, amely szerintük a korrupció és hanyagság következménye. A pénteki baleset során az újvidéki állomás bejáratának tetőszerkezete váratlanul leomlott, ami következtében 14 ember életét vesztette, további három pedig súlyosan megsérült. A Szegeder helyszíni tudósítása az esemény utáni órákról ide kattintva olvasható. Vasárnap a belgrádi belvárosi kormányzati épületek előtt összegyűlt tüntetők transzparenseken üzentek, többek között "A vér az önök kezén van" és "A korrupció öl" feliratokkal. A demonstráció résztvevői Aleksandar Vučić elnök letartóztatását követelték, és felelősségre vonást sürgettek. "Mindannyian meg vagyunk rendülve és dühösek vagyunk... az állam közvetlen felelősséggel tartozik ezért" - mondta Djordje Dimitrijević, az egyik tüntető a Reutersnek. A szerbiai ellenzéki politikusok, aktivisták és jogvédők régóta vádolják Vučićot és pártja, a Szerb Haladó Párt vezetését korrupcióval, szervezett bűnözéssel való kapcsolatokkal, nepotizmussal és túlzott bürokráciával. Vučić és szövetségesei tagadják ezeket a vádakat. Vasárnap Miloš Vučević szerb miniszterelnök jelentette be, hogy az illetékes hatóságok vizsgálatot folytatnak a felelősség megállapítása érdekében. "Az ügyészség és a rendőrség azon dolgozik, hogy felderítse a büntetőjogi felelősséget, és a politikai felelősség sem kerülhető el" - mondta Vučević egy televíziós közvetítésben. Az újvidéki állomás felújítása 2021-ben és 2022-ben zajlott, kisebb munkálatokat pedig egészen idén júliusig végeztek rajta. A városi ügyészség vasárnap közölte, hogy 26 embert hallgattak ki az ügyben, köztük Goran Vesić közlekedési minisztert, és számos fontos dokumentumot is lefoglaltak. További 14 személy meghallgatását is elrendelték.
Tüntetés volt Belgrádban az újvidéki tragédia miatt
A szerb fővárosban több száz aktivista tüntetett, miután 14 ember vesztette életét egy újvidéki vasútállomáson bekövetkezett balesetben pénteken. A résztvevők a hatóságokat korrupcióval és hanyagsággal vádolják, amely szerintük a tragédia valódi oka.
[ "" ]
0
https://szegeder.hu/kulfold/2024-11-03/tuntetes-volt-belgradban-az-ujvideki-tragedia-miatt/6727f22747d3c002f880b7b0
null
true
null
null
szegeder.hu
"Tapogatózás, érdemi információk nélkül" - Szilvásy György volt titokminiszter szerint így számolt be neki Laborc Sándor a Portik Tamással tartott találkozójáról 2008-ban. Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója kétszer találkozott Portik Tamással, a leszámolásos bűncselekmények megrendelésével gyanúsított egykori olajvállalkozóval. Az Alkotmányvédelmi Hivatal a héten oldotta fel a titkos minősítés alól az ezekről a találkozókról készült jegyzőkönyveket, az első beszélgetésről itt olvashat, a második beszélgetés összefoglalóját pedig itt olvashatja. A jegyzőkönyvek alapján Portik Tamás felajánlotta a teljes együttműködését Laborcnak, mert mindent meg akart tenni, hogy az akkori baloldali kormányt segítse. Szerinte ugyanis a jobboldali rendőrség a céltáblájára tűzte őt. A két találkozón Portik és Laborc politikusokat, rendőröket és ügyészeket is kompromittáló dolgokról beszéltek. Portik jelezte, hogy abban is benne van, hogy csapdát állítsanak jobboldali politikusoknak. Megkerestük Laborc Sándort, aki nem kívánt nyilatkozni a beszélgetésről addig, amíg meg nem kapta a beszélgetésről készült eredeti hanganyagot. Laborc ugyanis azt mondta az [origo]-nak, hogy "kétségei vannak afelől, hogy a médiában megjelent mondatok abban a formában hangoztak el". Portik először Szilvásynak üzent Szilvásy György az [origo]-nak azt mondta, hogy titokminiszterként az ügyben egyszer kapott szóbeli tájékoztatást Laborctól, aki beszámolt a Portikkal való találkozás eredményéről. Szilvásy szerint Laborc "a szakma szabályai szerint megpróbált információkat szerezni" Portiktól, de az NBH vezetője úgy látta, hogy kevés hasznot hoznak a Portik által emlegetett információk. Szilvásy szerint képtelenség, hogy Laborc szövetkezett volna Portikkal a jobboldal ellen, hiszen 2008 és 2010 között semmilyen politikai akció nem történt a fideszes politikusok ellen. Szilvásy György azt mondta, hogy Portik egy munkatársán keresztül jelezte neki, hogy felvenné a kapcsolatot az NBH-val, ezért jelezte a hivatalnak, hogy jöjjön létre a találkozó. Szilvásy azt mondta, egyáltalán nem kérte Laborcot arra, hogy személyesen találkozzon Portikkal, de nem tiltotta semmilyen törvény vagy szabály, hogy a főigazgató maga tájékozódjon egy ügyben. Gálszécsy András, az MDF-kormány titokminisztere, a jegyzőkönyvek minősítését felülvizsgáló bizottság vezetője szerint viszont szokatlan, hogy maga a főigazgató megy el egy ilyen információszerző beszélgetésre. Gálszécsy szerint általában egy NBH-s operatív tiszt készít egy beszámolót az első találkozóról, és ezek ismeretében még eldöntheti a főigazgató, hogy személyesen is részt vesz-e az ügyben. Minél többet nyilvánosságra kellene hozni Mivel az Alkotmányvédelmi Hivatal kihúzta a neveket és a konkrét személyekre utaló adatokat a jegyzőkönyvekből, nem tudhatjuk, hogy mely politikusokról vagy közszereplőkről mondott kényes adatokat Portik. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának több tagja ugyanakkor nevek említése nélkül azt mondta, hogy főként fideszes vezető politikusok ügyeiről, illetve lépre csalásáról beszéltek Portikék. A Laborc-Portik találkozóval még biztosan foglalkozik majd a nemzetbiztonsági bizottság. Az LMP-s Mile Lajos szerint a megismert iratok alapján nincs kizárólagos bizonyíték arra, hogy a találkozó egyedi eset lett volna és az sem zárható ki, hogy ez a találkozó egy régebbi összefonódás eredményeként jött létre. Ezért egy bizottság felállítását kezdeményezi, amely a találkozó előzményei mellett azt is vizsgálná, hogy a találkozón elhangzott információkkal mit kezdett az NBH. Az MSZP rövid közleményben reagált a jegyzőkönyvekre. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, illetve Harangozó Tamás képviselő a beszélgetés teljes leiratának nyilvánosságra hozását kezdeményezi. A Jobbik felszólította a kormányt, hogy minél több adatot hozzon nyilvánosságra ezekről az ügyekről, "hogy az emberek lássák, kik vezették ezt az országot nyolc éven keresztül". A Párbeszéd Magyarországért pedig rendkívüli parlamenti ülést szeretne annak érdekében, hogy kiderüljön, "az elmúlt 23 évben hogyan fonódhatott össze egymással az alvilág és a titkosszolgálatok, valamint az alvilág és a politika". A Fidesz kommunikációs igazgatója az elmúlt húsz év egyik legsúlyosabb politikai botrányának nevezte a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti megbeszélések nyilvánosságra kerülésével kirobbant ügyet. Kocsis Máté keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte: kezdeményezte, hogy a Laborc Sándor egykori titkosszolgálati vezető tavalyi nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatásakor készült, titkosított jegyzőkönyvet szintén tegyék nyilvánossá, mert nem mindegy, hogy Laborc Sándor "saját szakállára" találkozott 2008-ban Portik Tamással, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatójával, vagy "végrehajtott egy feladatot". A nemzetbiztonsági bizottsági jegyzőkönyvből ez kiderülhet - mondta a politikus, aki szintén tagja a testületnek. Jelenleg szakértői csoport vizsgálja, milyen bűncselekmények valósulhattak meg a Portik-Laborc-találkozókon. Ha kell, ezt követően feljelentést tesznek - mondta Kocsis.
Laborc Sándor nem így emlékszik
Laborc Sándor szerint nem minden úgy hangzott el a Portik Tamással zajlott találkozóján, ahogy a médiában megjelent, ezért kikéri az eredeti hangfelvételt. A most nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója jobboldali politikusok lejáratásáról beszélgetett az olajügyekben érintett vállalkozóval.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2013/4/laborc-sandor-kikeri-a-hanganyagot-a-portik-tamassal-tortent-talalkozojarol
2013-04-23 16:21:00
true
null
null
Origo
Külföld: Negyvenmillió dollárt keres az amerikai elnökjelölt
Nyilvánosságra hozta adóbevallását a republikánusok elnökjelöltje, Mitt Romney, miután vetélytársai tegnap ismét szemére hányták egy televíziós vitában, hogy nem fizetett elég adót jövedelme után. A vitában egyébként Romney többször is agresszíven vádolta legnagyobb vetélytársát, az egykori házelnököt, Newt Gingrichet.
null
1
http://nol.hu/kulfold/leszakadt_az_eddigi_vezer-1296256
2012-01-24 13:09:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
2010.06.23. 22:00 Soronkívüli vizsgálatot kezdeményez a Volán buszbérlési ügyében az elszámoltatásért felelős kormánybiztos. Az állami cég a piaci ár másfélszereséért bérel buszokat, miközben ebből a pénzből már újakat is vásárolhatna. Negyvenötmillió forint – enynyit fizet öt évre egy Setra típusú német autóbusz használatért a Volánbusz. A harminc, alacsony komfortfokozatú jármű bérleti díja csaknem 1,4 milliárd forintjába kerül az állami cégnek, és ebben még nincs benne az üzemanyag- és szervizköltség. Bár hasonló autóbuszokat már harmincmillióért is lehet vásárolni, az állami vállalat menedzsmentje előnyösnek tartja az üzletet, annak ellenére is, hogy a használt járműveket az öt év lejártával vissza kell adni a német tulajdonosnak – tárta fel a Hír TV Célpont című műsora. Az Alba Volán Zrt. Munkástanácsának vezetője pazarlásnak tartja az ügyletet. Az állami cég szerinte az idős járművekkel duplán is rosszul járhat, hiszen ezek fenntartása és szervizelése még többe kerül a vállalatnak, mint az új buszoké. – Ennek az ügyletnek nem igazán látjuk az értelmét, hacsak nem arról van szó, hogy valakik egymás zsebébe dugdossák a pénzt. Egy teljes átvilágítással tiszta képet kaphatnánk – mondta Varga Tibor. Papcsák Ferenc, az elszámoltatásért felelős kormánybiztos azonnali vizsgálatot ígér. Az eljárás nemcsak a bérletre, hanem a járatkiszervezések körül felmerült kartellgyanúra is kiterjedne. A Volán járatainak nagy részét ugyanis három cég, a T&J, a Kontakt és a Color Tours üzemelteti; mindhárom vállalkozás mögött ugyanaz az offshore cég áll.
A Volán ügyeit is soron kívül vizsgálják
Soronkívüli vizsgálatot kezdeményez a Volán buszbérlési ügyében az elszámoltatásért felelős kormánybiztos. Az állami cég a piaci ár másfélszereséért bérel buszokat, miközben ebből a pénzből már újakat is vásárolhatna.
null
1
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/06/a-volan-ugyeit-is-soron-kivul-vizsgaljak
2010-06-14 16:48:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A csípő- vagy térdprotézis csak egy humbug, sokkal jobb és gyorsabb megoldás is létezik az évek óta fennálló csillapíthatatlan fájdalmak kezelésére - állítja egy videóban a Facebookon Csókay András világhírű idegsebész. A szakember, akit főleg a bangladeshi sziámi ikerpár szétválasztása kapcsán ismert meg az ország, látszólag az ATV Start műsorában beszél erről, és ajánlja azt a csodálatos készítményt, amely akár három nap alatt megszünteti a hosszú évtizedek során kialakult porckopásokat. (A legfrissebb hírek itt) Rögtön ezután Koncz Zsuzsa is "ajánlani kezdi" a csodakészítményt. Az énekesnő szintén egy ATV-s műsorban, az Egyenes Beszédben "mesél arról", hogy kevesen tudják róla, de bizony nemrég kerekesszékbe kényszerült, és ha nem jut hozzá ehhez a szerhez, ki tudja, mi lett volna, talán még mindig rokkant lenne. Minden csalás és ámítás Akit ez a két videó meggyőzött arról, hogy érdemes a szert kipróbálni, egy kattintással ott teremhet azon az internetes oldalon, amelyikről megrendelhető a készítmény. A weboldal "érdekes", hiszen a fejléce megegyezik az Emberi Erőforrások Minisztériuméval (EMMI). Persze gyanús lehet, hogy hogy a linkek nem működnek, az url-nek semmi köze a kormányhoz, és különben is ez a minisztérium már bő két évvel ezelőtt megszűnt. Gyanús lehet emellett az is, hogy a tévécsatorna műsoraiban ilyen direkt reklámok nem nagyon fordulnak elő, egy idegsebész pedig miért ártaná bele magát az ortopédusok munkájába. Nyilvánvaló, hogy a rendeléseket fogadó honlapot csalók hozták létre, akiknek semmi közük az EMMI-hez. A videókat szintén csalók készítették. Vannak már olyan eljárások ugyanis, hogy a mesterséges intelligencia segítségével ellopják emberek hangmintáját, hangszínét, hanglejtését. Ezzel a hanggal elmondatnak egy tetszőleges szöveget, és az egészet rádolgozzák egy videóra, amelyben az illető valami egészen másról beszél - írja le az újfajta csalás technikáját a Bank360.hu. Koncz Zsuzsa például az eredeti ATV-s videóban a Kulka Jánossal közös munkájáról, a lemezeiről és a koncertjeiről beszélgetett a műsorvezetővel. Egyetlen szó sem esett az ízületi fájdalmairól, vagy arról, hogy valaha is kerekesszékbe kényszerült volna. Gyanakodjon és vigyázzon! Tény viszont, hogy a reklám rendkívül meggyőző, és aki elhiszi, valóban nagy veszélybe kerülhet. Régebben még csupán híres emberek fotóival, hamisított cikkekkel és hírportál-oldalakkal győzködték a csalók a hiszékeny embereket. Akkor is előkerült már referenciaként Csányi Sándor, Mészáros Lőrinc, Gálvölgyi János vagy éppen Palvin Barbara is, akik a reklám szerint a mesés vagyonukat hirdetésben ajánlott applikációval szerezték. Most azonban szintet léptek a csalók, és már nemcsak hamis újságcikkekkel, hanem hamisított videókkal is támadnak. Nagyon fontos, hogy aki ilyen hirdetéssel találkozik, semmiképpen se töltsön le az adott weboldalról semmilyen programot, ne vásároljon ott semmit, és ne is adja meg az adatait. Ha megadja a bankkártyája adatait, azzal könnyen visszaélhetnek a csalók, az is megtörténhet, hogy kémprogramot, vírust telepítenek az eszközére, amelyen keresztül hozzáférhetnek az érzékeny adataihoz, akár az internetbankhoz is - figyelmeztet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.
Undorító csalás terjed a neten: beteg emberekre vadásznak
Már a mesterséges intelligencia segítségével lopják el közismert emberek hangját, hamisítanak videókat, minisztériumi honlapokat, hogy rávegyék a gyanútlan áldozatokat a vásárlásra - figyelmeztet az újfajta csalásra a Bank360.hu. Nehogy megadja nekik az adatait, mutatjuk, hogyan ismerheti fel a csalást.
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/gazdasag/bank360/csokay-andras-koncz-zsuzsa-atveres-csodaszer-facebook/j30q2xs
null
true
null
null
Blikk
kemping;Mészáros Lőrinc; 2018-07-20 10:07:26 Mészáros Lőrinc viheti a négycsillagos kaposvári kempinget Tíz évre a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist Camping Kft. üzemeltetheti a kaposvári Deseda-kempinget – döntött rendkívüli közgyűlésén a somogyi megyeszékhely képviselő-testülete. De előtte még a 2,4 milliárd forintnyi közpénzből felújítják, négycsillagossá fejlesztik a létesítményt. Orbán Viktor miniszterelnök 2015 októberében, a Modern Városok Program kaposvári állomásán tett ígértet, hogy a kormány 4 milliárd forinttal támogatja a 245 hektáros víztározó mellett fekvő Deseda-kemping fejlesztését. A 3,8 hektáros kempinget a nyolcvanas években alakították ki, és a kilencvenes évek elején a holland és a német turisták kedvelt üdülőhelyévé vált, a főszezonban egy-egy váltásnál több kilométeres lakóautó- és lakókocsisor torlódott fel a bejárat előtt. A fejlesztések elmaradása miatt aztán a kétezres években rohamos hanyatlásnak indult a hajdani Siotour-érdekeltség, és 2004-ben még az is felmerült, 250 lakásos lakópark épül a területen, ám a helyiek ellenállása miatt megbukott a terv, és a kemping tulajdonjoga a városhoz került. Az önkormányzat az elmúlt években 700 millió forintot költött a Deseda és környéke fejlesztésére, jelenleg pedig egy 600 milliós projekt keretében teljesen felújítják a kemping melletti strandot, a játszótereket, a sportpályákat, új kikötő és kilátó is épül, és a vízminőség javítása érdekében a medret is kikotorják. A kempingre végül a kormány az ígért 4 milliárd helyett csak 2,4 milliárd forintot ad. A tavaly óta a Mészáros-féle Konzum Nyrt. érdekeltségébe tartozó, a Balatonnál tíz kempinggel és üdülőfaluval rendelkező Balatontourist cége 2020-tól kapta meg a kemping üzemeltetését, melyről a csütörtök esti rendkívüli közgyűlésen döntöttek a képviselők. A határozat szerint a kft. – mely egyedüliként pályázott az tenderen – az első három naptári évben az üzemeltetéséből származó nettó árbevétel minimum 6 százalékát, de legalább 4 millió forint plusz áfát, onnantól a nettó bevétel minimum 8 százalékát, de legalább 6 millió forint plusz áfa bérleti díjat fizet. A közgyűlés egyhangúan szavazta meg az indítványt – a jobbikos és demokratikus koalíciós városatyák nem voltak jelen –, melyhez az LMP-s Felder Frigyes módosító indítványt akart benyújtani a bizottsági ülésen, hogy a cég által fizetendő minimumösszegeket emeljék a duplájára, ám mivel a pályázatot ezekkel a feltételekkel írták ki, így nem lehetett változtatni a paramétereken. Mészáros Lőrinc és Kaposvár kapcsolata amúgy nem újkeletű, a felcsúti oligarcha érdekeltségei közé sorolt ZÁÉV Zrt. hosszú évek óta nyeri el a különböző tendereket a városban, többek között a cég újította fel a vasútállomást, végezheti a színházépület kilencmilliárdos rekonstrukcióját és építheti az új sportcsarnokot is.
Mészáros Lőrinc viheti a négycsillagos kaposvári kempinget
Tíz évre a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist Camping Kft. üzemeltetheti a kaposvári Deseda-kempinget – döntött rendkívüli közgyűlésén a somogyi megyeszékhely képviselő-testülete. De előtte még a 2,4 milliárd forintnyi közpénzből felújítják, négycsillagossá fejlesztik a létesítményt.
null
1
https://nepszava.hu/3002237_meszaros-lorinc-viheti-a-negycsillagos-kaposvari-kempinget
2018-07-20 10:07:00
true
null
null
Népszava
- Olyan ügy végére értünk, amelyet kívülről fúj az egész ország, a jelentőségét az adja, hogy a fő vádlott egy volt politikus, ennek ellenére én szeretném helyén kezelni ezt az ügyet - kezdte védőbeszédét Kovács M. Gábor, Zuschlag János ügyvédje. Elmondta: a büntetőügyből kiderült, hogy mindkét politikai oldalon bevett gyakorlat volt az, hogy civil szervezetek pályázatain keresztül szerzik meg a működésükhöz hiányzó pénzeket. Ez a jogilag szabályozatlan finanszírozási rendszer már akkor is működött, amikor Zuschlag János még nem is gondolt arra, hogy politikusi pályára lép. Hangsúlyozta: Zuschlag fiatalon került a Parlamentbe, ebben a rendszerben szocializálódott, ezt ő maga is elismerte. Hozzátette: szó sincs róla, hogy ez jó és nem büntetendő, de az viszont alaptalan, hogy mindezt ő találta volna ki és minderre egy bűnszervezetet hozott volna létre, mint ahogyan azt a vád állítja. Kovács M. Gábor több mint egy órás védőbeszédében hosszan taglalta a bűnszervezet kritériumait, kiemelve: Zuschlag a pályázatok által megszerzett támogatást nem bűnös célokra, hanem közcélú rendezvényekre fordította. Az ügyvéd véleménye szerint a vádhatóság túllőtt a célon és mindent Lados István - Zuschlag országgyűlési irodavezetője, a per másodrendű vádlottja - vallomására alapoz, miközben a vallomásokból kiderül: védence hencegő és hanyag volt, mindig csúszott az időpontokkal. - Akkor kérem, hol van itt a szervezettség? - tette fel a kérdést. Indítványozta: a bíróság mentse fel védencét a bűnszervezet, illetve az üzletszerű csalás vádja alól. Bűnösségét a csalás alapesetében mondja ki és a beismerő vallomása, valamint a kár nagy részének a megtérítése miatt öt év körüli börtönbüntetést szabjon ki rá. Gömöri Tibor, a két és fél éve házi őrizetben lévő Lados István ügyvédje cáfolta azt, hogy védencének a vallomásán alapszik a vád. Elmondta: Zuschlag Jánost 2007. szeptember 19-én gyanúsította meg az ügyészség azzal, hogy bűnszervezete hozott létre. Ekkor azonban védence még szökésben volt. Szeptember 26-án adta fel magát, szakított a múltjával és egy őszinte feltáró vallomást tett. Kétségtelen: szeretett volna vádalkut kötni a hatósággal, de nem sikerült, ennek ellenére fenntartotta minden szavát és továbbra is együttműködött a nyomozókkal. Az ügyvéd egyetértett a váddal, hogy mindez bűnszervezetben történt, de Lados esetében enyhítő szakasz alkalmazását kérte a bíróságtól és az együttműködő magatartása miatt egy jelzésértékű, alacsony börtönbüntetés kiszabását indítványozta. A harmadrendű Katus Ferenc védője szerint védence nem volt tagja semmiféle bűnszervezetnek és bizonyítottság miatt a felmentését indítványozta. Mint ismert: a volt szocialista honatyát és hét társát különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett csalással vádolják, további nyolc fő csalásért és bűnpártolásért áll a bíróság előtt. Az ügyészség a fő vádlottakra hosszú, fegyházban letöltendő büntetést indítványozott. Ítélet március végén várható a másfél éve tartó perben.
Belföld: Zuschlag-per: ítélet még az első forduló előtt
- Zuschlag bűnös, de nem maffiózó! - hangsúlyozta kedden a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon védőbeszédében Kovács M. Gábor a volt szocialista honatya ügyvédje. Véleménye szerint védence politikusként olyan közegben szocializálódott, ahol ez a pályázati gyakorlat megszokott volt, ezért nincs alapja annak, hogy bűnszervezetet hozott volna létre.
null
1
http://nol.hu/belfold/_zuschlag_janos_nem_maffiozo_-551311
2010-02-17 15:41:33
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Bűnszervezetben, üzletszerűen az előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette - egyebek miatt ezért kell felelnie a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságán korábban szolgálatot teljesítő alezredesnek és tizennégy civil társának. A vád szerint a NAV-os 2011-től 2013. február végéig a nyilvántartásokból kiválasztotta azokat az ügyeket, melyek érintettjei szerinte vagyonosak voltak, és amelyekben előzetes letartóztatással is számolni lehetett. Az alezredes civil bűntársát bízta meg, hogy a kiválasztott személyekkel - akár további közvetítők útján - felvegye a kapcsolatot és közölje velük: nagyobb összeg ellenében elintézi, hogy ne induljon ellene eljárás. Ha már folyt a nyomozás, a beszerzett bizonyítékokról és tervezett nyomozási cselekményekről kínált információt, vagyis, hogy milyen lépésekre készül a hatóság. Előfordult, hogy a már előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottat környékezték meg mondván, segíteni tudnak abban, hogy minél előbb szabadlábra kerüljön. Az alezredes általában tízmillió forintot kért "szolgálataiért". Ha az illető élt az ajánlattal, a vádlott jogosulatlanul adatokat kért le a hivatalos nyilvántartásokból, és azokat - továbbá a rendelkezésére álló információkat - kiadta az érintetteknek - tájékoztatott a Fővárosi Főügyészség csütörtökön.
Milliókért árult titkos adatokat a NAV-os alezredes
Rajta kívül tizennégy ember áll bíróság elé hamarosan.
null
1
https://24.hu/sotet-oldal/2015/03/19/milliokert-arult-titkos-adatokat-a-nav-os-alezredes/
2015-03-19 18:05:08
true
null
null
24.hu
Mint arról beszámoltunk, hogy egy, korábban gumifeldolgozással foglalkozó cég üzemelt István-aknán a III-as üzem területén . A vállalkozás felszámolás alá került, miután évekig veszteségesen működött. A telken több ezer, vagy tízezer használt abroncsot tároltak, amikkel aztán évekig láthatóan senki nem foglalkozott. A napokban Környezetvédő turisták keresték meg lapunkat azzal, hogy számukra érhetetlen, hogy miként lehetséges a Mecsek közepén ekkora gumi hegyet felhalmozni. Ugyanakkor az is tény, hogy a mecseki telek az egykori Mecseki Szénbányák , majd pedig a Bányavagyon-Hasznosító Zrt. tulajdonában volt, ennek megfelelően "üzemi terület" besorolás alatt is van, vagyis ipari tevékenység is végezhető itt. A földhivatali dokumentumok szerint 2022 végén egy árverés keretében pedig somogyi cég, a Green Tyre Zrt. a vásárolta meg a területet árverés keretében. A telek körül ugyan több helyen is hiányos a kerítés, de láthatóan a közelmúltban az egyik szakaszon már elkezdték pótolni és rendbe tenni, hogy illetéktelenek ne tudjanak bejutni a telekre. A Somogy vármegyei Green Tyre Zrt. honlapja szerint ingyenesen szállítja el az ország területéről a használt abroncsokat. A vállalkozás használt gumikat feldolgozó gyára 2010-ben épült fel Marcaliban. A feldolgozás során játszótér-, sportpálya burkolatok, kohászati alapanyagot, és energiahordozót állítanak elő a hozzájuk érkező alapanyagokból - az újrahasznosítással valójában környezetvédelmi célokat teljesítenek, hiszen feldolgozás nélkül a gumik valójában hulladéklerakókat töltenének csak meg. A Baranya Vármegyei Kormányhivatal lapunk megkeresésére közölte: a hulladékgazdálkodási hatóságok 2021 márciusi felállításától kezdődően az elmúlt években hivatalból számos eljárást indított a probléma megoldása érdekében. Kötelezte a hulladék felszámolásáért felelősöket - azaz a korábban a területen tevékenykedő cégeket, illetve területtulajdonosokat - az engedélyezett tárolási kapacitást meghaladóan felhalmozott, hátrahagyott, illetve a szomszédos területeken jogellenesen elhelyezett hulladékok szabályszerű kezelésére. A hulladékgazdálkodási hatóság emellett jelentős bírságokat is kiszabott, sikerrel zárta a bírósági eljárásokat és a végrehajtása kapcsán is intézkedett. "Mindezen hatósági munka eredményeként az elmúlt két évben számottevően csökkent a terület hulladékkal való terheltsége: több mint 1000 tonna használt gumiabroncsot és más hulladékot szállítottak el a helyszínről. A hatóság továbbra is folyamatosan figyelemmel kíséri a területen zajló tevékenységeket, és a jövőben is megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket a környezeti teher teljes felszámolása érdekében. Ugyanakkor a használt gumiabroncs nem rendelkezik olyan összetevőkkel, ami alapján veszélyes hulladéknak minősülne" - közölték. Egy egyetemi tanulmány szerint az autógumikat nagyon sokféleképpen lehet újrahasznosítani. Készülhetnek belőlük táskák, pénztárcák, övek, papucsok, de akár bútorok, vagy árvízvédelmi gátak is, zajvédelmi falak is. Cementgyárak esetében pedig a magas fűtőértéküket használják ki, égetéskor viszont a környezetszennyező gázokat kell semlegesíteni, mert súlyosan egészségkárosító hatásukt van.
Gumi-ügy: újrahasznosíthatják a mecseki hegyeket
Miközben az előző tulajdonos felszámolás alá került, egy árverés keretében megszerezte egy somogyi cég az István-aknán található telket, ahol gumikból hegyeket találtak a turisták.
[ "" ]
0
https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/gumi-ugy-ujrahasznosithatjak-a-mecseki-hegyeket
null
true
null
null
BAMA
Végre megtudtuk, mennyi bevételt hozott az államnak a leteledési kötvények kibocsátása. A politikailag kényes programban meghatározott összegért vásárolt kötvényekkel nyertek letelepedési engedélyt külföldi személyek. Varga Mihály Varga Mihály most egy parlamenti írásbeli válaszban elárulta, hogy az idén márciusban lezárult értékesítési időszak során összesen 575 milliárd forint (1,8 milliárd euró) névértékben értékesítették a kötvényeket, ténylegesen 517 milliárd forint (1,7 milliárd euró) ellenérték fejében. A különbözet abból adódik, hogy a különleges jogokat biztosító papírokat diszkontáron értékesítették, a futamidő végén pedig az elszámolás névértéken történik. A most közölt számok egyébként azt sejtetik, hogy a kötvényprogram utolsó három hónapjában, tehát 2017 január és március között intenzíven folyhatott a kötvényeladás. Az Államadósság Kezelő Központ tavalyi évről szóló jelentése szerint ugyanis a letelpedési kötvények 2016 végi állománya 402 milliárd forint volt. A nemzetgazdasági miniszter szerint a program bevezetésére kettős célt szolgált: az adósságpiaci anomáliák kezelését a 2008-as válságot követő időszakban egy olyan eszközzel, amit nem lehet hirtelen kivonni, mert 5 éves futamidejű; illetve külföldi befektetők vonzását, akik vagyont, tőkét hoznak az országba.
58 milliárdos diszkonttal mentek el a letelepedési kötvények
A program során 517 milliárd forintot kaszált az államkincstár.
null
1
https://mfor.hu/cikkek/makro/60_milliardos_diszkonttal_mentek_el_a_letelepedesi_kotvenyek.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct
2017-10-18 23:26:22
true
null
null
mfor.hu
„Őszinte és hiteles visszacsatolást várunk cégünk társadalmi megítéléséről, felelősségvállalásáról és jövőbeni fenntarthatósági programjairól” – így írta körül érdeklődésünkre a British American Tobacco (BAT), mi lesz a dolga Lánczi Tamásnak a felügyelőbizottság (fb) elnökeként. Amint arról beszámoltunk: a BAT március elsejével a kormányközeli Századvég vezető elemzőjét nevezte ki a testület élére, azt a Lánczit, aki nemrég Orbán Viktor kormányfő stratégiai főtanácsadója, Habony Árpád londoni cégének ügyvezetője lett. Ugyanakkor a dohánymulti hangsúlyozta: Lánczi – és a többi új fb-tag – a BAT operatív vagy stratégiai döntéseinek meghozatalában nem vesz részt, csak „normál felügyeleti hatáskörük lesz”. Munkában a töltősor a pécsi gyárban Hogy erre a feladatra a vállalat miért éppen Lánczit látta a legalkalmasabbnak, a BAT annyit közölt: a tagok kiválasztása során „olyan elismert szakembereket kerestek, akik egészséges életmódot folytatnak, nem dohányoznak, átlátják a hazai társadalmi folyamatokat, szakértelemmel rendelkeznek a szabályozott piacok működésében, ugyanakkor nincs dohányipari előéletük”. Lánczi neve állítólag már tavaly év közepén felmerült, ám akkor még azért nem nevezték ki, mert nem járt le a korábbi tagok megbízatása.
Különös indoklás Habony emberéről
A British American Tobacco a kormányközeli Századvég vezető elemzőjét nevezte ki a cég felügyelőbizottságának élére. Mint kiderült, a feladatra a vállalat többek között azért éppen Lánczi Tamást látta a legalkalmasabbnak, mert nem dohányzik.
null
1
http://nol.hu/belfold/lanczi-nem-dohanyos-1541557
2015-06-23 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A magas költségek, az orosz befolyás és a beruházás hiányos előkészítése is aggasztotta az amerikaiak által megkérdezett szakértőket a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban - derül ki a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratokból. A táviratok szerint az Egyesült Államok Oroszországgal és Franciaországgal vívott kemény diplomáciai háborút, amely nem kezdődött jól az amerikaiaknak: megorroltak egy elmaradt paksi idegenvezetés miatt. Amerikai cégeket akartak segíteni, hogy részt vehessenek a beruházásban, megsértődtek egy elmaradt idegenvezetés miatt, és alaposan felmérték a paksi atomerőmű bővítésének negatív oldalát is az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének diplomatái a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai táviratok szerint. A táviratok közül - amelyek mind a paksi bővítésről szóló, szinte teljesen egyhangú parlamenti döntés után íródtak - több is foglalkozik a Paksi Atomerőmű tervezett bővítésével. A Washingtonba küldött jelentések részletesen beszámolnak Magyarország energetikai helyzetéről, de leginkább azzal foglalkoznak, milyen lehetőségeik vannak amerikai cégeknek az atomerőmű bővítésére kiírandó tenderen. A korábban már nyilvánosságra került, a paksi bővítésről készített amerikai jelentések komoly orosz jelenléttel számoltak, és azt állapították meg, hogy az amerikai cégek legnagyobb vetélytársai orosz cégek lesznek. Az [origo] birtokába került táviratok szerint a nagykövetség támogatását kérő amerikai cég számára stratégiai szempontok miatt fontos a paksi pályázat, a diplomaták pedig arról is részletesen beszámoltak, hogy milyen hátulütői vannak az atomerőmű bővítésének. A paksi bővítésről szóló cikkünket itt olvashatja, az atomenergia magyarországi megítéléséről pedig itt olvashat bővebben. A magas költségek miatt aggódnak a szakértők "A szkeptikusok együttese szembeszáll a támogatók kórusával" - ezzel a címmel számol be egy 2009 májusi távirat arról, hogyan kritizálják energetikával foglalkozó szakértők az atomerőmű bővítésének a tervét. A jelentés hosszan ismerteti a "kormányon kívüli" szakértők véleményét, akik a magyar atomerőmű bővítésének "az időzítését és a racionalitását is megkérdőjelezik" (a távirat a szakértők közé sorolja többek között a Magyar Energia Klub vezetőjét és a Magyar Energia Hivatal korábbi vezetőjét). A szakértők közül volt, aki a gazdasági válság miatt vonta kétségbe a bővítés megvalósíthatóságát, és volt, aki azzal érvelt, hogy az új atomreaktorok megépítése sem csökkentené Magyarország energetikai függőségét. Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal egykori vezetője az amerikaiak szerint úgy látta, hogy a magyar gazdasági helyzet miatt nem biztos, hogy a bővítési projekt tovább tud lépni a tervezési fázisnál. "Nonszensz, hogy egy ilyen projektet indítanak, a gazdasági válság kezdetén" - idézi a távirat Ámon Adát, az Energia Klub vezetőjét. Az amerikai jelentés szerint Ámon és Kaderják is azt mondta, hogy az atomerőmű bővítéséhez a magasfeszültségű vezetékhálózat fejlesztése is szükséges, sőt a bővítéssel egyenértékű teljesítményt kell elérni a hagyományos erőműveknél is, hogy ezzel biztosítsák a rendszer kiegyensúlyozottságát abban az esetben is, ha az atomreaktorokat esetleg le kellene kapcsolni. Ámon azt mondta a távirat szerint, hogy ez akár meg is duplázhatja a projekt költségét. A paksi atomerőmű bővítésének "az időzítését és a racionalitását is megkérdőjelezik" szakértők Az amerikaiak egy tanulmányból is idéztek, amelyet Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium infrastruktúráért felelős volt szakállamtitkára írt. Eszerint az atomerőmű működésének költségei jelentősen növekedni fognak a bővítést követően. Arra is hivatkozik a távirat szerint, hogy az atomenergia költségei magasabbak, mint a gáz- vagy a szénalapú energiaellátásé. Nem gyengítené az orosz függést az atomenergia Az amerikaiak szerint minden tárgyalópartnerük az aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány komoly vita nélkül kezd hozzá a bővítéshez, miközben "a közbeszédet a bővítést támogatók erős lobbija uralja, és ez megfojtja az ellenérveket". A távirat szerint Felsmann azt mondta a követség diplomatájának, hogy a parlamenti szavazás egy "egyoldalú tanulmányon alapult". Az amerikaiak azt is megjegyzik, a "koherens stratégia hiánya" abban is megnyilvánul, hogy az atomerőmű egyik vezetője képtelen volt válaszolni arra a kérdésre, hogy az új reaktorok a régiek lecserélése vagy pedig a növekvő energiaigény miatt szükségesek. Ámon Ada az amerikaiak szerint azt mondta, a bővítést pártoló erős politikai konszenzus azzal magyarázható, hogy "korrupt kapcsolat" van az erőmű tulajdonosa, a Magyar Villamos Művek (MVM) és a politikai pártok között. Szerinte Paks a pártfinanszírozás jól ismert "játszótere". Több kritikus arra is rámutatott a táviratok szerint, hogy Magyarország az egyik orosz függésből csak egy másikba esne át az atomenergiával, feltéve, ha az új reaktorokat egy orosz cég építené. A nukleáris üzemanyagot ugyanis ebben az esetben az oroszoktól szerezné be Magyarország, mint a jelenlegi energiaellátáshoz elengedhetetlen földgázt. Az amerikaiak azt is megjegyzik, hogy ez az üzemanyag nem megújuló erőforrás, a növekvő urániumfüggőség és a költségek pedig tovább rontják majd a projekt gazdaságosságát. Egyesek szerint az új reaktorok sem csökkentenék Magyarország energetikai függőségét Az atomerőmű bővítésének csak a regionális energetikai piacon van jelentősége - írja az amerikai jelentés Zarándy Tamásra, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium volt főosztályvezető-helyettesére hivatkozva. Zarándy szerint ugyanis a magyar igények nem indokolnak ekkora teljesítményemelést, de egy kibővített magyar atomerőmű, amely energiával látja el Ausztriát, Romániát és a Balkánt, már igen. A távirat szerint Zarándy azt is megjegyezte, hogy a nemzetközi fizikai összeköttetés erősítése valószínűleg könnyebb lesz, mint leküzdeni az olyan jelentős akadályokat, mint például a kereskedelmi ellenérdekek, a külföldi felügyeleti hatóságok és a történelmi sérelmek. Az amerikaiak itt megjegyzik, hogy "nem is beszélve az olyan lehetséges politikai akadályokról, mint atomenergia eladása a kifejezetten anti-nukleáris Ausztriának". Az amerikai cég az európai piac miatt érdeklődik Az amerikai diplomáciai távirat szerint - hasonlóan egy korábban nyilvánosságra került megvalósíthatósági tanulmányhoz - amerikai, orosz és francia-német reaktortípusok építése jöhetne szóba a paksi bővítésnél. Egy meg nem nevezett paksi cégvezető az amerikai távirat szerint azt mondta, az orosz gyártmány nyeri majd a tendert, mert az már bizonyított Pakson. Ezzel ellentétben az amerikai modell csak prototípus, és a magyarok nem akarnak "kísérleti alanyok" lenni. A francia modell sikere pedig azért valószínűtlen, mert felülmúlja Magyarország teljesítményszükségletét. A 2009-es távirat szerint a diplomaták beszéltek Mesterházy Attila MSZP-s frakcióvezetővel is, aki azt mondta, hogy habár az orosz cég valószínűleg előnyben lesz, reméli, hogy a potenciális amerikai beszállítók ajánlatait is megfontolják. A távirat szerint az erőmű szóvivője biztosította az amerikaiakat, hogy a meghívásos alapon működő tenderre legalább egy amerikai cég ajánlatát be fogják kérni. Az amerikai cég "erős" ellenfele akar lenni az orosz és a francia vetélytársaknak - derül ki abból a telefonbeszélgetésből, amely Gabe Pellathy, a Westinghouse nemzetközi üzletfejlesztési igazgatója és a követség között zajlott. Erről egy 2009. októberi távirat számol be. Pellathy szerint a Westinghouse-nak mindenképpen meg kell nyernie "valamilyen európai tendert", különben azt kockáztatja, hogy kiszorul a piacról Pellathy a távirat szerint azt is hozzátette, hogy a francia Areva cég, amelyet szintén a paksi tender esélyesei között emlegettek, "mindent megtesz", hogy elzárja az Egyesült Államokat az európai piactól. Az orosz esélyes Atomsztrojexport előnye pedig az, hogy jó kormányzati kapcsolatai vannak Magyarországon, Pakson sok orosz berendezés működik, és a cég felajánlhatja az erőműnek a használt üzemanyag raktározását is. Hoppon maradtak a túrázni vágyó amerikaiak Az amerikai rektort gyártó cég vezetője arra alapozta lehetséges sikerüket, hogy hivatkozhatnak egy megvalósult kínai projektre, és szerinte a berendezésük sokkal jobban összeillik a magyar elektronikai rendszerekkel. Ezek mellett azt is megemlítette, hogy a cég munkaerejének egyharmada az EU-ban dolgozik, és olyan potenciális pénzügyi partnerekkel, mint a német RWE vagy a magyar Mol, európai referenciáik is vannak. A nagykövetség szerint a cég arra készült, hogy támogatást kérjen az amerikai államtól. Az amerikaiak szerint a végső döntésben politikai szempontok is szerepet fognak játszani, az európai és orosz diplomácia pedig folyamatosan támogatja a saját "nemzeti bajnokait". Hogy mennyire nehéz terep az atomerőmű bővítésének megszerzése, arra szintén a 2009. októberi távirat utal. Egy paksi látogatás során az amerikaiak tudomására jutott, hogy a francia nagykövetség emberei már jártak ott, és körbevezették őket az erőműben is. A távirat szerint az amerikai diplomaták "elrejtették a csalódottságukat", amikor kiderült, hogy bár szívesen vették volna, a franciákkal ellentétben nekik nem ajánlanak fel hasonló túrát.
WikiLeaks: Megkérdőjelezhető döntések készítik elő a paksi bővítést
A magas költségek, az orosz befolyás és a beruházás hiányos előkészítése is aggasztotta az amerikaiak által megkérdezett szakértőket a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban - derül ki a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratokból. A táviratok szerint az Egyesült Államok Oroszországgal és Franciaországgal vívott kemény diplomáciai háborút, amely nem kezdődött jól az amerikaiaknak: megorroltak egy elmaradt paksi idegenvezetés miatt.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2011/09/wikileaks-a-paksi-atomeromu-bovitesevel-foglalkozo-amerikai-taviratok-a-projekt
2011-09-14 11:57:00
true
null
null
Origo
Az ügy előzménye: Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója feljelentést tett Horváth Klára, Bábolna szocialista polgármestere, országgyűlési képviselő ellen. Azt állította: a polgármester 85 hektár állami földet a helyi IKR-nek adott bérbe, noha a pályázaton ez a társaság ígérte a legkisebb öszszeget. Sérelmezte, hogy a tranzakció a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) hozzájárulása nélkül történt. Budai szerint előkerült egy olyan szerződés is, amely bizonyítja: Horváth Klára 20 millió forint magánkölcsönt vett fel az IKR vezérigazgatójától. A polgármester a dokumentumot hamisítványnak nevezte, s ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. Azt mondta: azért az IKR lett a győztes, mert adót fizet Bábolnának, s évente 6-7 millió forinttal támogatja is. A Központi Nyomozó Főügyészség hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt elindította az eljárást Horváth ellen, az MNV pedig az eredeti állapot visszaállítására szólította fel az önkormányzatot. A polgármester szerint erre azért került sor, mert az MNV kiderítette: 2006-ban, amikor az állam az önkormányzat vagyonkezelésébe adta a földet, elmaradt a változás földhivatali bejegyeztetése. Szerinte ezért a korábbi jegyző a felelős. A rendkívüli közgyűlés tudomásul vette az MNV Zrt. döntését. A föld viszszakerül az állam tulajdonába. Horváth közölte: áll az ügyészség vizsgálata elé, s ha kell,mentelmi jogáról is lemond. Budait pedig feljelentette jó hírnév megsértése miatt. A történtek után Budai Gyula igazolva látja korábbi gyanúját, miszerint Bábolnán az állami földet jogellenesen akarták bérbe adni.
Belföld: Bábolnán visszaáll az eredeti állapot
Egy földhivatali bejegyzés hiányában nem lép hatályba az a szerződés, amelynek alapján a bábolnai önkormányzat 85 hektár állami földet a legalacsonyabb ajánlatot tevő IKR Zrt.-nek akart bérbe adni.
null
1
http://nol.hu/belfold/20100128-babolnanvisszaall_az_eredeti_allapot-524511
2010-01-28 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A kiállítottak büntetései 2025 április 28-ig eltiltva: Tárkányi Márk (Pácin) 4 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva: Vangor Zoltán (Nyékládháza).  3 felnőtt mérkőzéstől eltiltva: Kovács István Krisztián (Rudabánya).  1 felnőtt mérkőzéstől eltiltva: Hoksz Máté (Sárospatak), Bartók Milán (Tiszakeszi).
Eltiltás: 2025 április 28-ig nem focizhat
Az MLSZ vármegyei igazgatósága fegyelmi- és versenybizottsági határozataiból:
[ "" ]
0
https://www.boon.hu/helyi-sport/2024/11/eltiltas-2025-aprilis-28-ig-nem-focizhat
null
true
null
null
BOON
Hatvankétrendbeli zsarolással gyanúsítanak egy 24 éves nőt - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerdán a police.hu oldalon. A közlemény szerint a nő internetes szexpartnerkereső oldalakon ismerkedett férfiakkal, szexuális szolgáltatást kínált, illetve intim képeket kért kuncsaftjaitól, majd megfenyegette őket, hogy nyilvánosságra hozza a beszélgetéseiket a közösségi oldalaikon talált ismerőseik előtt, ha nem fizetnek. A X. kerületi rendőrkapitányság nyomozói a 2022-ben indult eljárás során számos így megkárosított sértettet térképeztek fel az előző két évből, majd elfogatóparancsot adtak ki az elkövetéssel gyanúsítható nő ellen. A nő inkább önként jelentkezett a rendőrségen, ahol zsarolás miatt hallgatták ki, majd őrizetbe vették. A nő ellen 62 rendbeli bűncselekmény miatt folyt eljárás, melyekkel összesen 960 000 forint kárt okozott - írták. Címlapkép: Getty Images Jelentem Mégsem NEKED AJÁNLJUK
Magyar férfiak tucatjait zsarolta meg egy szexpartnerkeresőn: súlyos pénzeket csalt ki tőlük a nő
Hatvankétrendbeli zsarolással gyanúsítanak egy 24 éves nőt - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerdán a police.hu oldalon. A közlemény szerint a nő internetes szexpartnerkereső oldalakon ismerkedett férfiakkal, szexuális szolgáltatást kínált, illetve intim képeket kért kuncsaftjaitól, majd megfenyegette őket, hogy nyilvánosságra hozza a beszélgetéseiket a közösségi oldalaikon talált ismerőseik előtt, ha nem fizetnek.
[ "" ]
0
https://www.penzcentrum.hu/megtakaritas/20241120/magyar-ferfiak-tucatjait-zsarolta-meg-egy-szexpartnerkereson-sulyos-penzeket-csalt-ki-toluk-a-no-1159535
null
true
null
null
Pénzcentrum
A törvényszék végzése szerint az eljárás jogerős befejezése után folytatják a pert, amelyben öt embert vádolnak különböző bűncselekményekkel. A felfüggesztést a vádat képviselő ügyész indítványozta. A 2011. áprilisban kezdődött, mostanra a bizonyítási eljárás végéhez közeledő perben a Tolna Megyei Főügyészség elsőrendben S. Attilát, másodrendben édesapját, S. Ferencet különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással, hitelezési csalással és magánokirat-hamisítással vádolja; a vádhatóság szerint a bűncselekményeket egy gabonaügylet kapcsán követték el. További három ember ellen bűnpártolás a vád. A Pécsi Nyomozó Ügyészségen S. Ferenc tett feljelentést; a nyomozó ügyészségnek a pénteki tárgyaláson ismertetett levele szerint "a nyomozati szakaszban egy rendőrtiszt és egyes ügyvédek a nyomozás alatt kihallgatott tanúkat befolyásolták, olyan tanúkihallgatási jegyzőkönyveket készítettek, amelyek nem a valós tényeket tartalmazzák". A tanácsvezető bíró a felfüggesztést azzal indokolta, hogy a perben így olyan bizonyítékokat kellene értékelni, amelyeknek a törvényessége megkérdőjeleződhet. A másodrendű vádlottat képviselő Jován László ügyvéd azt mondta: ügyfele azért fordult a nyomozó ügyészséghez, mert a nyomozás során egy forgóeszköz-finanszírozás kapcsán két tanút hallgattak ki egy időben, de csak egy tanú írta alá a jegyzőkönyvet. Mindez az ügy bírósági tárgyalásán derült ki. S. Attila és S. Ferenc a vád szerint 2007-ben követte el a sikkasztást: az S. Attila által képviselt cég 25 ezer tonna gabona felvásárlására kötött keretszerződést a CIB Készletezési Kft.-vel, a terményvásárláshoz a CIB Bank kétmilliárd forintos hitelkeretet nyitott. A két férfi a felvásárolt terményből több ezer tonnát többnyire a bank tudta nélkül értékesített; az ügyletből a pénzintézetnek egymilliárd-húszmillió forint kára keletkezett. A két vádlott az eljárás során végig tagadta bűnösségét.
Felfüggesztettek egy egymilliárdos sikkasztási pert
Felfüggesztettek egy egymilliárdos sikkasztási pert - A kihallgatott tanúkat befolyásolta egy rendőrtiszt, hamis tanúkihallgatási jegyzőkönyv készült.
null
1
https://index.hu/belfold/2012/09/07/felfuggesztettek_egy_egymilliardos_sikkasztasi_pert/
2012-09-07 17:55:00
true
null
null
Index
A GM videója szerint a Hatvanpuszta és Bicske között, de közigazgatásilag Alcsútdoboz külterületén, a közutaktól távol fekvő ingatlanon számos egzotikus állatot tartanak. A zebrák mellett egy amerikai tenyésztésű szarvasmarhafajta, az Ankole-Watusi példányai is láthatóak a képeken. A lap szerint egyetlen zebra ára 5 és 15 ezer euró (2-6 millió forint) között mozoghat, de az ilyen vásárlásoknál az engedélyeztetési, a szállítási, illetve az állatok gondozásához kapcsolódó speciális költségek is jelentősen növelhetik a végösszeget. A GM megkereste a Talentis Group Zrt.-t, hogy milyen célból tartják az állatokat, a Mészáros-cég azonban nem válaszolt a kérdésekre. Forrás: Gulyáságyú Média
Zebrákat tartanak egy Mészáros-ingatlanon
„Szafariparkot" talált a Gulyáságyú Média (GM) a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. alcsútdobozi telephelyén.
[ "" ]
0
https://hirklikk.hu/kozelet/zebrakat-tartanak-egy-meszaros-ingatlanon/439727
null
true
null
null
Hírklikk
Múlt héten csütörtök dél körül kínai delegáció érkezett a szegedi Városházára. Hogy valami lesz, azt már két napja lehetett tudni a bejárat fölött himbálózó kínai zászlóból, de hogy kik, mikor és miért jönnek, azt - ahogy később kiderült - csak kevesekkel közölte a városvezetés. Tudomásunk szerint mindössze csak a kormánypárti Délmagyar és az önkormányzati fenntartású Szeged.hu volt jelen Botka László polgármester, Kung Tao nagykövet és a BYD képviseletében Li Hsziang találkozóján, mely során újságírók jelenlétében az autógyár építkezésének helyszínére is kilátogattak. Ilyen most történt először, a sajtót eddig nem engedték be egyszer sem a leendő BYD-gyár területére az építkezés megkezdése óta. A város egyik jelentős hírportálja, a Szegeder - ahogy az már a múltban számtalan más önkormányzati eseménynél is előfordult - nem volt a meghívottak között, de még a Magyar Távirati Iroda (MTI) sem írt a találkozóról: feltételezhetően őket sem hívták. De miért problémás ez? Azon kívül persze, hogy ez ugyanaz a gyakorlat, mint amit az a kormánypárt is végez a sajtóval, amit a szegedi önkormányzat az elmúlt években többször - és legtöbbször jogosan - kritizált. Az, hogy egy ennyire jelentős, közérdeklődésre számot tartó eseményről, mint a kínai nagykövet és a város vezetőségének találkozója, a város független sajtóját kizárták, komoly kérdéseket vet fel a városvezetés sajtószabadságról alkotott képével, etikai elveivel, de még a polgárok tiszteletével kapcsolatban is. A sajtószabadságba ugyanis beletartozik az is, hogy minden hiteles és független média számára biztosítják az egyenlő hozzáférést az ilyen jelentőségű eseményekhez. Ha csak az állami vagy az önkormányzati sajtót hívják meg, az a közéleti pluralizmus csorbítását eredményezi, és hogy csak bizonyos médiatermékek számolhatnak be valamiről, az a történések egyoldalú bemutatását segítheti elő. A BYD kapcsán érdekes mód ez történhet akkor is, ha két szemben álló politikai oldal médiája vannak jelen, hiszen a gyár idetelepülésének ügyében nagy egyetértés mutatkozik a kormány és a városvezetés között. Egy olyan kritikus médium, mint a Szegeder, kizárásával a közönség objektív és árnyalt tájékoztatása sérül. Amikor egy független médium kimarad egy ilyen fontos eseményből, a sajtószabadság gyakorlatának korlátozásáról beszélhetünk, ami ellentétes az alkotmányos és a demokratikus értékekkel is. Ha kizárnak egy sajtóterméket, az nem képes eljuttatni a saját értékrendje és objektivitása mentén készített, kritikus vagy alternatív nézőpontot képviselő tájékoztatását a közönséghez, ami különösen fontos lenne egy olyan városban, ahol a közszolgálatinak vehető önkormányzati média erősen kötődik a vezető politikai oldalhoz. Az információs versenyben a kizárt szereplő alulmarad, a véleménypluralizmus hiánya miatt pedig a polgárok veszítik el a lehetőséget, hogy különböző perspektívák alapján alakíthassák ki saját véleményüket. Az eredmény egy torzított vagy hiányos kép lesz a világról, jelen esetben egy a város fejlesztését érintő, stratégiai fontosságú eseményről. Egy városvezetés elvileg minden polgár és minden média szolgálatában áll. Ha azonban szelektálja, hogy mely szerkesztőségeknek biztosít hozzáférést a közérdeklődésre számot tartó eseményekhez, az azt az üzenetet hordozhatja a helyi közösség számára, hogy a vezetés inkább a kontrollált, "baráti" sajtót preferálja, és esetünkben nem támogatja a független, objektivitásra törekvő tájékoztatást, nem nyitott az átláthatóságra. Ez azért gáz, mert a választott tisztségviselők nemcsak a választóikat, de az általuk képviselt intézményes elveket is reprezentálják, amelyek közé az átláthatóság és az igazság tisztelete is beletartozik. Még akkor is, ha esetleg a kínai fél kérésére jártak el így. A Vélemény rovatban megjelent cikkek a szerző álláspontját tükrözik, a teljes szerkesztőségéét nem feltétlenül. Ön is kifejtené gondolataidat, hangot adna véleményének? Esetleg erre a cikkre reagálna? Közölje írását a Szegederen, írjon levelet a [email protected] emailcímünkre!
A kínai autógyár és a sajtószabadság
A független sajtó kizárása a kínai nagykövet és szegedi városvezetés csütörtöki találkozójáról komoly etikai kérdéseket vet fel a városi tájékoztatás átláthatóságáról.
[ "" ]
0
https://szegeder.hu/velemeny/2024-11-12/a-kinai-autogyar-es-a-sajtoszabadsag/672df4b447d3c002f880b822
null
true
null
null
szegeder.hu
Több mint másfél milliárd forintból újulhat meg három Békés vármegyei fürdő is, a gyomaendrődi, az orosháza-gyopárosfürdői és a békési fürdő energetikai korszerűsítésre nyert európai uniós támogatást. Toldi Balázs (független), Gyomaendrőd polgármestere közölte, a Liget Gyógyfürdő 430 millió forintot nyert el a Terület- és településfejlesztési operatív program (TOP) Plusz keretéből, amelyből kicserélik a nyílászárókat, napelemeket telepítenek, és lehetővé teszik, hogy a termálkút 62 Celsius-fokos vizét lehessen használni fűtésre gáz helyett. A több mint 12 ezer lakosú város polgármestere elmondta, a fürdőt korábban csaknem hárommilliárd forintból szerették volna korszerűsíteni és átalakítani, az a projekt egyelőre "parkolópályán" van. Akkor is terveztek energetikai korszerűsítést, így a kiviteli tervek már készen vannak. - Az orosháza-gyopárosfürdői komplexumot 727,6 millió forint TOP Plusz forrásból korszerűsíthetik - közölte Erdős Norbert (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője. Az élményfürdő tetőszerkezete valószínűleg tervezési problémák miatt korábban életveszélyessé vált, az előző önkormányzat 190 millió forint fejlesztési hitelből hárította el a hibát. Kálmán Tibor (Fidesz-KDNP), Békés polgármestere közölte, hogy a városi gyógyászati központ és gyógyfürdő TOP pluszos energetikai korszerűsítése is zöld jelzést kapott, 430 millió forintból végezhetik el a munkálatokat. Borítókép: Illusztráció (
Jönnek az uniós pénzek: három hazai fürdő is megújul
Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/jonnek-az-unios-penzek-harom-hazai-furdo-is-megujul
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Közélet Korózs Lajos: a kormány "családbarátnak" mondja magát, de a számok mást mutatnak Az MSZP elnökhelyettese szerint a kormány "családbarátnak" mondja magát, de a statisztikák mást igazolnak. Közélet Orbán Viktor Romániába költöztetné az MSZP elnökét "Aki azt érzi, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda! "Aztán ha visszajött, beszéljük meg, mit látott" - tanácsolta Orbán Viktor az MSZP-s Komjáthi Imrének a parlamentben. Közélet Az '56-os hősök nem hősök, hanem bolondok a Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatója szerint Somkuti Bálint már korábban is megnyilvánult 1956 ügyében, alig pár hete például azt mondta, "Milyen jó, hogy '56-ban nem segítettek bennünket, mert lehet, hogy mi is úgy jártunk volna, mint az ukránok".
Több mint 10 ezren kapnak árvízi jutalmat
A döntésének megfelelően nettó 200 ezer forint jutalomban részesül a kormánytól az árvíz elleni védekezésben az egyes helyszíneken közvetlenül résztvevő, illetve azt irányító állami alkalmazottak (katonák, vízügyi szakemberek, hivatásos katasztrófavédők, rendőrök, honvédelmi, b-végrehajtási és kormányhivatali alkalmazottak), valamint polgárőrök és önkéntes tűzoltók – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) hétfőn.
[ "" ]
0
https://hirklikk.hu/kozelet/tobb-mint-10-ezren-kapnak-arvizi-jutalmat/439386
null
true
null
null
Hírklikk
A vasúti járműveket gyártó és javító Dunakeszi Járműjavító Kft. közvetett tulajdonosa, a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. hétfőn jelentette be, hogy megszerezte a tulajdonostársa, a TMH International AG üzletrészét és ezzel teljes egészében magyar tulajdonba került a járműjavító, valamint irányítást szerzett az egyiptomi állami vasútnak kocsikat szállító Transmashholding Hungary Kft.-ben is. Az MTI-n megjelentetett közleményből nem derült ki, hogy valójában kik a járműjavító és -gyártó tulajdonosai, és arra sem tértek ki, hogy megvált-e a vagyonkezelő cégben lévő részesedésétől Szalay-Bobrovniczky Kristóf, akit Orbán Viktor miniszterelnök májusban honvédelmi miniszternek kért fel a kormányába, így a tisztségével összeférhetetlenné vált az üzleti tevékenysége. A cégbírósági adatokból azonban kiderül, hogy a Magyar Vagon Befektetési Zrt.-ben társtulajdonos Magyar Vagon Invest Zrt.-nek június 17-től már nem Szalay-Bobrovniczky a tulajdonosa, hanem a Solva II Magántőkealap, amelynek alapkezelője Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója többségi tulajdonában lévő Gran Private Equity Zrt. Az alapkezelő cég vezérigazgatója, Komondi Zsolt lett a Magyar Vagon Invest új vezérigazgatója is, aki Hernádi mellett kisebbségi (20 százalékos) tulajdonosa a Gran Private Equitynek is. (A magántőkelalapok befektetői a nyilvánosság előtt rejtve maradhatnak a hazai szabályok szerint, csak az alapokat kezelő cégek tulajdonosai láthatók a cégadatokban - a szerk.) A Solva II Magántőkealap nem új tulajdonos a Magyar Vagon Befektetési Zrt.-ben, hiszen abban közvetve - a Solva Industrial Zrt.-n keresztül - eddig is 50 százalékos részesedése volt. Magyar-orosz tulajdonban volt A Dunakeszi Járműjavító többségi tulajdonrészét a magyar állam 2014-ben visszavásárolta, majd 2020-ban ismét eladta új tulajdonosnak, egy magyar-orosz konzorciumnak. A vállalatnak egy kissé bonyolult a tulajdonosi szerkezete. A Dunakeszi Járműjavító többségi tulajdonosa a TMH Hungary Invest Zrt. A TMH Hungarynak két alapítója volt, a Magyar Vagon Befektetési Zrt. és az orosz metró és vasúti járműveket gyártó Transmashholding (TMH Group) leányvállalata - a kedvező adózási lehetőségekről ismert svájci Zug kantonban bejegyzett - TMH International AG. A cégbírósági adatok szerint 2022. május 27-től már csak a Magyar Vagon Befektetési Zrt. az egyedüli részvényese a TMH Hungarynak. A Magyar Vagon Befektetési Zrt.-nek pedig két tulajdonosa van, fele-fele arányban a Magyar Vagon Invest Zrt. és a Solva Industrial Zrt. (az utóbbinak a Solva II. Magántőkealap a tulajdonosa, a vezérigazgatója pedig a fent már említett, Hernádi több cégében is jelen lévő Komondi Zsolt). A Magyar Vagon Invest Zrt. volt Szalay-Bobrovniczky cége, őt június közepén váltotta tulajdonosként a Solva II Magántőkealap. Tulajdonosváltás volt a Transmashholdingnál is Az orosz Transmashholdinghoz tartozó TMH International AG magyarországi leányvállalata, a Transmashholding Hungary Kft. jelentős járműgyártási megrendelést nyert el 2018-ban az egyiptomi állami vasutaktól. Ennek finanszírozásához a magyar és orosz eximbankok nyújtanak hitelt az egyiptomi félnek. A járművek fele, 700 darab vasúti személykocsi a Dunakeszi Járműjavítóban készül. A Transmashholding Hungaryban az orosz vállalat mellett 2019 júniusa óta tulajdonos a Magyar Vagon Befektetési Zrt. is. A cégbírósági adatok szerint itt az oroszok 50 százalékos üzletrészét Tombor András idén májusban alapított Cato Investments Kft.-je vásárolta meg, május 27-i dátummal. (Az üzletember neve évekkel ezelőtt egy NAV-vizsgálat kapcsán Habony Árpád hitelezőjeként került be a hírekbe; Tombor az egyik alapítója volt a fideszes tehetséggondozóként létrehozott Mathias Corvinus Collegium előd-alapítványának, és megfordult reklámos és borászati cégekben is. Ő volt az, aki cseh vállalati közlés szerint már 2020-ban meg akarta vásárolni az Aero Vodochody katonai repülőgyártó többségét, de az túl drágának bizonyult, és végül a következő évben magyar állami kezességvállalással és állami banki hitel segítségével Szalay-Bobrovniczky cége vette meg.)
Az oroszok ki, Hernádi és Tombor beszálltak a magyar vagongyártásba
Az új honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf a cseh repülőgyártó cége után a magyar vagongyártó vállalkozásában is hátrébb lépett. A cseh vállalatnál Hernádi Zsolt Mol-vezér követte, míg a Dunakeszi Járműjavítóban egy olyan magántőkealaphoz került a részesedése, amelynek alapkezelője Hernádi egyik cége. Az orosz tulajdonos is kiszállt a Dunakeszi Járműjavítóból és az Egyiptomba vasúti kocsikat szállító Transmashholding Hungaryból, az utóbbiba Tombor András cége szállt be.
null
1
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/hernadi-szalay-bobrovniczky-tombor-dunakeszi-jarmujaviro-transmashholding-orosz.755167.html
2022-06-29 17:43:18
true
null
null
economx.hu (napi.hu)
Ángyán József;állami föld;földárverés; 2022-01-31 18:42:49 Zalában sem a falvak népe nyert állami földet: a „földművesek” tevékenységi köre több esetben is távol esik a mezőgazdaságtól A helybeli gazdálkodó családok elől a földek közel nyolcvan százalékát más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. Az állami földárverések visszásságait elemző utolsó értékelésével Ángyán József volt parlamenti államtitkár Zala megye vitatható területi licitjeit vette górcső alá. A 2016-ben elindított Földet a gazdáknak programot indokló kormányzati érvelés szerint az állami földet annak a helyben élő, magyar földművesnek kell juttatni, aki meg is műveli. Ehhez képest Zalában a helybeli gazdálkodó családok elől a földek igen jelentős részét, közel nyolcvan százalékát más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. A Népszavához eljuttatott jelentés szerint az itt meghirdetett 4148 hektárból 3420 hektár talált új gazdára, ennek több, mint felét azonban nem kis és közepes családi gazdaságok, hanem tizenhárom nyertes árverező tagja nevén mindössze tíz nagy érdekeltség szerezte meg. A húsz hektár alatti területet szerző ötvenkilenc érdekeltség eközben a területek alig több mint 11 százalékához, vagyis összességében kevesebb mint 400 hektárhoz jutott. A korábban már állami földekhez juttatott „baráti” bérlők - cégek és magánszemélyek - területeiből jobbára azokat bocsátották árverésre, amelyekre aztán részben vagy egészben maguk a bérlők tettek nyertes árajánlatot – állapította meg a jelentés. Ángyán József cáfolja azokat a kormányzati állításokat is, amelyek szerint komoly versenyben kialakult, piaci áron jutottak a nyertesek az állami földterületekhez, az itt elkelt megyei földterület közel kétharmada ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási áron került új tulajdonoshoz. A nyertes „földművesek” tevékenységi köre több esetben távol esik a mezőgazdaságtól: találni köztük ingatlanos nagyvállalkozókat, jogászt, autókereskedőt, polgármestert és önkormányzati képviselőt is. A legnagyobb nyertes, Végh Róbert, aki – sertésteleppel, takarmánykeverővel és vágóhíddal rendelkező vállalkozóként – 221 millió forintért 245 hektár földhöz jutott, őt másodikként 148 hektárral Takács Ferenc, Kisbucsa polgármestere követi, míg a bronzérmes 126 hektárral Nagy Szabolcs közgazdász, aki Ángyán József jelentése szerint több szállal kapcsolódik nyertes állami nagy projektekhez. Az elárverezett területek több mint kétharmadának árverési nyertesei zömmel nem vidéken, hanem Zalaegerszegen vagy Nagykanizsán élnek, vagyis itt sem a falvak és tanyák népéről szólt elsősorban a „Földet a gazdáknak!” program.
Zalában sem a falvak népe nyert állami földet: a "földművesek" tevékenységi köre több esetben is távol esik a mezőgazdaságtól
A helybeli gazdálkodó családok elől a földek közel nyolcvan százalékát más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg.
null
1
https://nepszava.hu/3144997_fold-arveres-gazdak-angyan
2022-01-31 00:00:00
true
null
null
Népszava