text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2010.07.07. 02:00
Az új kormány megalakulása után, leváltása előtt három nappal írta alá Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója azt a szerződést, amellyel egy legalább félmilliárd forintos budai, XII. kerületi állami ingatlant térítésmentesen átad a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnak. A MNV volt vezetője szerint a tranzakcióról egyeztetett az állami cég új vezetésével: Halasi Tiborral, az MNV igazgatósági elnökével, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárával, aki viszont nem emlékszik erre.
Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. június 12-i hatállyal felmentett vezérigazgatója, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány társelnöke és a kiemelkedően közhasznú szervezet alelnöke, Kardi Judit szerződést kötöttek egymással június 9-én, egy állami vagyonba tartozó ingatlan ingyenes alapítványi tulajdonba adásáról. Nevezettek Budapest egyik legértékesebb részén, a XII. kerületi Budakeszi úton lévő lakóházról és a hozzá tartozó udvarról állapodtak meg. A Magyar Nemzet birtokába jutott szerződés szerint a 4500 négyzetméter alapterületű ingatlan bruttó értéke 560 millió forint, azt a közalapítvány – az állami vagyonról és a 2010. évi költségvetésről szóló törvények rendelkezései értelmében – kulturális, szociális és hitéleti célra használhatja. A megállapodásnak azonban van két olyan pontja is, amelyek az ingatlan értékesítésére is lehetőséget biztosít. Amennyiben a közalapítvány kulturális, szociális és hitéleti céljait másképp nem tudja ellátni, eladhatja a budai ingatlant az MNV „egyidejű tájékoztatása mellett”. Ha az értékesítés öt éven belül történne, akkor az innen származó bevétel ötven százalékát a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnak be kellene fizetnie a központi költségvetésbe – írja szerdai számában a Magyar Nemzet, melyből további részleteket is megtudhat. | Sietős ingatlanüzlet a kormányváltás árnyékában | Az új kormány megalakulása után, leváltása előtt három nappal írta alá Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója azt a szerződést, amellyel egy legalább félmilliárd forintos budai, XII. kerületi állami ingatlant térítésmentesen átad a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnak. A MNV volt vezetője szerint a tranzakcióról egyeztetett az állami cég új vezetésével: Halasi Tiborral, az MNV igazgatósági elnökével, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárával, aki viszont nem emlékszik erre. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/07/Sietos-ingatlanuzlet-a-kormanyvaltas-arnyekaban | 2010-07-07 11:46:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
kamupártok;2018-as választás;kispártok;
2017-12-27 20:45:00
Nem riadtak vissza - Tovább szaporodnak a pártok
Nem vette el a politikai próbálkozók kedvét a kampányfinanszírozási törvény novemberi szigorítása, majdnem 400 bejegyzett vagy bejegyzésre váró politikai párt működik az országban.
Idén karácsonykor 315 bejegyzett pártot tartott nyilván az Országos Bírósági Hivatal (OBH), további 72 pedig bejegyzés alatt állt. A december 25-i adatok azt mutatják, megvalósul a szeptemberi adatok alapján megfogalmazott jóslat: a jövő tavaszi választásig a 400 párthoz közelít a lista. Némi óvatosságra ad okot azonban, hogy a nyilvántartás nem kevés helyen pontatlan. Egymás alatt mutat bejegyzés alatt állónak és már bejegyzettnek néhány tömörülést. Például nehéz eldönteni, hogy az egybeírt és külön írt változat valóban két önálló pártot takar, vagy csak a listát adatokkal feltöltő alkalmazottat zavarta meg például az Alternatív Magyar Nép Párt és az ugyancsak Alternatív Magyar Néppárt elnevezés majdnem pontos egyezése. Utóbbit 2014-ben bejegyezték, előbbi azóta várja a döntést. A lista aktualitását is megkérdőjelezi, hogy olyan párt is szerepel rajta, amely 2002 óta várja sorsát. Ilyen a Béke Ura Párt Csopak.
A 72 bejegyzésre váróként nyilvántartott tömörülésből reális jelentkezőnek azt a 46 pártot tekinthetjük, amelyek 2017-ben kezdték el a regisztrációs folyamatot. A választások előtt akarja bejegyeztetni magát például a Karácsony Gergely és Csapata Párt, vagy a Kiművelt Emberfők Sokasága Párt.
A Népszava információi szerint a bíróságok igyekeznek lassítani a politikai pártok működését szentesítő bejegyzéseket, de azért decemberben sem állt le a folyamat. A Pécsi Törvényszék például ebben a hónapban 8 egyesületet jegyzett be, köztük az Európai Cigányok Demokratikus Pártját. Kecskeméten 5 egyesület közt a Négynap Párt, Nyíregyházán a 15 között a Haza Mindenkié Párt, Szekszárdon pedig a 6 között volt az Élhetőbb,Boldog Magyarországért Párt. Az biztosnak látszik, hogy ha ebben a tempóban intézik a területileg illetékes törvényszékek a pártbejegyzéseket, akkor áprilisig már legfeljebb 15-20 pártnak van esélye, hogy hivatalosan működhessen.
Szeptemberben még csak 222 bejegyzett és 177 bejegyzésre váró pártnál tartott a számláló a Magyar Nemzet szerint. Az előző parlamenti választáson, 2014-ben is rengeteg új politikai formációval ismerkedhettek a választók, akkor viszont még „csak” 147-en próbáltak volna bejutni a parlamentbe.
Mindennek az ad jelentőséget, hogy a 2014-es parlamenti választáson két egyéni mandátumot biztosan a kamupártoknak köszönhetett a Fidesz, a rájuk leadott voksokon múlt ugyanis, hogy a legszorosabb választókerületeket is megnyerte a kormányoldal. Mint annak idején a 24.hu kiszámolta, a budapesti 15-ös választókerületben (a XVIII. kerületben) Kucsák László, a Fidesz-KDNP jelöltje az újraszámlálás után végül 60 szavazattal győzött Kunhalmi Ágnes szocialista politikus ellen, miközben az alig létező pártok több száz voksot vittek el – szinte bizonyosan nem a Fidesztől. A 12-es választókerületben, Rákospalotán pedig 277 szavazattal győzött a fideszes László Tamás az MSZP-s Móricz Eszter előtt.
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke már korábban is megerősítette lapunknak, hogy a mostani kampányra készülve sokkal több párt veteti magát nyilvántartásba, mint 2014-ben, így biztos benne, hogy rengeteg szerepel majd a szavazólapon 2018-ban. A fő probléma szerinte az, hogy állami támogatást kapnak a pártok a listaállítás után. | Nem riadtak vissza - Tovább szaporodnak a pártok | Nem vette el a politikai próbálkozók kedvét a kampányfinanszírozási törvény novemberi szigorítása, majdnem 400 bejegyzett vagy bejegyzésre váró politikai párt működik az országban. | null | 1 | https://nepszava.hu/1148950_nem-riadtak-vissza---tovabb-szaporodnak-a-partok | 2017-12-27 19:45:00 | true | null | null | Népszava |
Francesca Cavallo és Elena Favilli Esti mesék lázadó lányoknak című, magyar nyelven 2016-ban megjelent könyve az elmúlt hónapokban többször is a figyelem középpontjába került, hiszen a Móra Kiadó által kiadott kötet száz történetéből egy bizony egy transznemű fiatalról szól.
A kötetet a Líra könyvesboltok lefóliázva árusították, a hatóság azonban 2023 végén úgy érezte, ez nem elég, hiszen az egy szem kifogásolt történet véleményük szerint
öncélúan népszerűsítette a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést és a nem megváltoztatását.
Az ügyben december 6-án eljárás, majd a Líra oldaláról per indult, ami februárban a Fővárosi, majd márciusban, a Győri Törvényszéken is a cégnek adott igazat, így nem kellett kifizetniük a két vármegyei kormányhivatal által kiszabott 5-5 millió forintos büntetést.
A sorhoz most a Szegedi Törvényszék ítélete is csatlakozott, a Líra Facebook-oldalán ugyanis arról ír, hogy
a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal által kiszabott ötmillió forintos bírságról mondta ki október 24-én a bíróság, hogy azt jogtalanul rótták ki a könyvkereskedőre. Az Esti mesék lázadó lányoknak című kötetben szereplő történet nem ábrázolja öncélúan a transzneműséget és a nemváltást. Az ítélet jogerős.
A poszt hozzáteszi: a Líra által indított perek közül már csak egy, az úgynevezett "vesszőper" nem zárult le, hiszen a Kúria múlt heti ítéletével új eljárásra kötelezte a Fővárosi Törvényszéket, ami korábban szintén a könyves cég számára kedvező ítéletet hozott.
Az új eljárás várhatóan jövő év elején indul, azzal kapcsolatban a Líra mérlegeli esetleges további lépések megtételét is
- írják.
A teljes írás itt olvasható: | Újabb pert nyert a Líra, nem kell ötmilliót fizetniük egy lefóliázva árusított könyv miatt | A tavaly indult "vesszőper" még nem zárult le, az azonban már biztos, hogy a Lírának több nagy összegű büntetést sem kell kifizetnie. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kultura/2024/10/25/lira-esti-mesek-lazado-lanyoknak-otmillio-forint-buntetes-per-torvenyszek-kormanyhivatal-itelet | null | true | null | null | 24.hu |
A CET szolgáltatási szerződésének újratárgyalását célzó előterjesztést nyújt be Kovács Balázs, a fővárosi önkormányzat kiemelt fejlesztések bizottságának fideszes tagja. A javaslat egyelőre csak a beruházás műszaki ellenőrzését végző Fimüv Zrt. munkadíjára vonatkozik. A képviselő szerint ennél komolyabb gondok is vannak.
– Alapjaiban elhibázott a ferencvárosi Közraktárak közt 8,5 milliárdból felépülő multifunkcionális központ, a CET finanszírozási konstrukciója – állítja Kovács Balázs. A XVI. kerületben korábban egy uniós támogatásból megvalósuló uszodaberuházást sikeresen levezénylő képviselő szerint a főváros kockázatos útra tévedt a PPP-konstrukcióval. A köz- és a magánszféra együttműködésének nincs hazai törvényi szabályozása, a beruházások menetét egyedi szerződések szabják meg. Ezek a bonyolult jogi konstrukciók a kölcsönös érdekérvényesítés zálogai. Megalkotása éppen ezért nagy tapasztalatot és jogi leleményt igényel. Az ÁSZ PPP-beruházásokat vizsgáló jelentéseiből meglehetősen lehangoló kép rajzolódik ki.
A fővárosi önkormányzat ennek ellenére a konstrukció mellett döntött. A választást elsősorban a forráshiány és a tulajdonjog megőrzése motiválta. – A főváros vagyonvesztése kizárt, hiszen mindvégig tulajdonosa marad az ingatlannak, jelzálog sem jegyezhető be az épületegyüttesre – érvelt Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes a közelmúltban egy nyilvános vitán.
Csakhogy az MKB Bank biztosítékot kért a 28,4 millió eurós projekthitel folyósítása előtt. A fővárosi önkormányzattal, illetve a Porto Investment Hungary Kft.-vel 2008 januárjában kötött „Közvetlen megállapodásban” a felek rögzítették, hogy a szolgáltatási szerződés felmondása esetén az önkormányzat köteles megfizetni a fennálló adóságot. (Akkor is, ha bizonyíthatóan a szolgáltató – azaz a Porto – súlyos szerződésszegése miatt szűnne meg a szerződés.) Így vált a beruházási költségek 90 százalékát kitevő hitel készfizető kezesévé az önkormányzat. A megállapodás aláírása előtti közgyűlésen – Kovács szerint – az elkészült három szakvéleményből a képviselők csak kettőt ismerhettek meg, a PPP-konstrukciót a város részéről kockázatosnak minősítő elemzést nem: a főváros olyan pénzügyi modellt fogadott el, amelyben teljes mértékben magára vállalja a projekt megvalósítási kockázatát.
Az üzleti kockázat megosztása is sok kérdést vet fel. A 2007 júliusában aláírt Szolgáltatási Szerződés értelmében a létesítmény helyiségeinek bérbeadásából származó bevétel teljes egészében az önkormányzaté, cserébe viszont szolgáltatási díjat fizet. Utóbbi összegét a szerződésben szereplő rendkívül bonyolultnak tűnő képlet alapján számítják ki.
– A szolgáltatási díj a kereskedelmi üzemelés kezdőnapjától számított első nyolc évben egyenesen arányos az önkormányzati bérleti szerződésekből származó bevételeivel, így ha az önkormányzatnak a bérleti szerződésekből nem származik bevétele, akkor nem fizet szolgáltatási díjat sem – hangsúlyozza Márton Imre, a Porto Kft. ügyvezető igazgatója A ténylegesen fizetendő díj számításának alapja az úgynevezett bázisdíj, amelyet a szerződés függelékében évi 4 721 111 euróban (cirka évi 1,3 milliárd forintban) határoztak meg, de függ a Porto által nyújtott szolgáltatás minőségétől és a bérbeadás sikerétől.
Árnyalja a képet, hogy az önkormányzat a sikeres hasznosítás érdekében az üzemeltetés első évében legfeljebb 500 ezer euróval (140 millió forint), a másodikban 300 ezer euróval (84 millió forint) kipótolja a szolgáltatási díjat, ha a bérleti bevétel elmaradna a rögzített bázisdíjból kiszámított szolgáltatási díjtól. Márton Imre szerint ez a hozzájárulás csupán töredéke azoknak a költségeknek, amelyek a Portót terhelik. Ezt leszámítva a teljes üzleti kockázat a Portóra hárul az ingatlanfejlesztések legnehezebb pénzügyi időszakának számító első öt-nyolc évben. Az önkormányzat csak a 9. évtől visel némi kockázatot. A sikeres működtetés alapja a jó bérlőimix. Az ügynöki tevékenységért egyébként külön jutalék illeti meg a Portót. Tavaly a sikeres közvetítésért több tízezer euró ütötte volna a Porto markát, ha összejön az üzlet. Tiba Zsolt főjegyző azonban több jogi kifogással élt a szerződéssel és a bérlőkiválasztás általános eljárásával kapcsolatban, Demszky Gábor főpolgármester pedig a főváros érdekeivel ellentétesnek nyilvánította a kifizetést. A főváros ezt követően felmondott a bérleti konstrukciót és a szolgáltatási szerződést szövegező Polgár and Bebők ügyvédi irodának. (A hirtelen szakítás hátterében sokan a BKV, illetve a Budapest Airport vesztegetési ügyeit vélik felfedezni. Egyelőre csak annyi tudható, hogy a rendőrség házkutatást tartott az irodában.)
– A bérleti szerződés a szolgáltatási szerződés része, abban lényeges változás nem történt –állítja ezzel szemben Márton Imre, aki szerint a bizottság és a főjegyző közti vita nem is erről, hanem a fővárosi rendeletek eltérő szabályozása miatt folyt.
A Porto által benyújtott pénzügyi modellben a beruházás teljes bekerülési költségét 32 millió euróra, míg a bevételt 82,9 millióra becsülték, 2008-as áron. A főváros ennyiből kétszer felépíthette volna a létesítményt – jelenti ki Kovács Balázs.
A CET (Central European Time) kulturális központ beruházás önkormányzati felügyelete sok egyéb feladat mellett a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Mesterházy Ernő vezette Kormányzati Koordinációs Iroda tevékenységi körébe tartozott. A különösen fontosnak ítélt beruházások felügyeletére létrehozott kiemelt fejlesztések bizottságának vezetőjét szintén Mesterházy javaslata alapján nevezték ki. Valójában keveset tehettek. Kovács szerint a testület mindig csak egyetlen részletét látja az adott beruházásnak, így a folyamat egészéről legfeljebb a szerződéskötés után alkothat fogalmat.
Kas Oosterhuis az idén februárban bejelentést tett a Közraktárak kivitelezési terveinek engedély nélküli megváltoztatása miatt a Budapesti Építész Kamaránál (BÉK). A vizsgálat a bejelentő és az érintettek – építtető, a munkába később bevont építészek, statikus tervező – bevonásával megkezdődött. Idővel helyszíni szemlére is sort kerítenek. Mint Mónus János, a BÉK szakmafelügyeleti bizottságának elnöke lapunkkal tudatta: az eljárás során vizsgálják, hogy sérül-e a jó építészeti minőség a megvalósítási tervezés során, érvényesülnek-e az eredeti tervező jogai, illetve megállítható-e az esetleges építészeti romlás. Kas Oosterhuis korábban bejelentést tett a tervektől eltérő építés miatt az illetékes Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Építésügyi Hatóságánál is, ám az hatáskörén kívül eső panasznak tartva azt, nem foglalkozott a kérdéssel. Az épületet novemberben nyitnák meg.
A 2010. február 20. napján megjelent, a Kortárs Építészeti Központ Iparművészeti Múzeumban a CET építése kapcsán rendezett vitaestről beszámoló cikkünkre a beruházó és a majdani létesítményüzemeltető Porto Investment Hungary Kft. helyreigazítási kérelmet terjesztett elő, melynek az alábbiak szerint teszünk eleget: A Fővárosi Önkormányzat nem a beruházó és a hitelintézet között létrejött szerződésben, hanem egy, a szolgáltatási szerződéssel összhangban álló külön megállapodásban vállalta, hogy amennyiben a szolgáltatási szerződést felmondja, úgy a Porto helyett megfizetni vállalja a hitelből még hátralévő tőkét és kamatokat. Ennek megfelelően a beruházó és a hitelintézet között létrejött hitelszerződésbe utólag semmilyen pont vagy feltétel nem került bele.
A vita során elhangzottakkal ellentétben az önkormányzat által fizetendő szolgáltatási díj csak részben minősül előre rögzítettnek, melynek összege nagyobbrészt a bérleti szerződésekből származó bevételekkel arányos, azzal, hogy az első évben az önkormányzat 500 ezer euróig, a második évben 300 ezer euróval kipótolja a bérbeadásból származó bevétel összegét, ha az nem éri el az önkormányzat által fizetendő szolgáltatási díjat. Az első két évben tehát az önkormányzat és a Porto között megoszlik, majd a harmadik évtől a nyolcadik év végéig kizárólag a Porto vállalja az üzleti kockázatokat, mely a kilencedik évtől kezdődően ismét megoszlik a felek között.
Az önkormányzat nem a vita során többször elhangzott 15 napos határidő alatt, hanem 15 + 5 napon időtartamon belül élhet a Porto változtatási javaslataival és beszámolóival kapcsolatban az észrevételezés lehetőségével. A közöltekkel ellentétben a Porto változtatási javaslatai, beszámolói a szerződésnek megfelelően érkeznek meg az önkormányzathoz, ahol azonban időnként nem tudnak 15 napon belül jóváhagyással élni. | Belföld: Budapesti CET a hullámverésben | Mind nagyobb hullámok csapkodnak a ferencvárosi Duna parton épülő CET körül. Előterjesztés készül a szolgáltatási szerződés újratárgyalásáról, s vizsgálódik az építészkamara is. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20100319-cet_a_hullamveresben-589871 | 2010-03-19 13:51:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A kormány közvetlenebbül férhet hozzá az adózók adataihoz, ez lesz a következménye, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a Nemzetgazdasági Minisztérium újonnan létrehozandó államtitkársága irányítja - írja legfrissebb számában a HVG hetilap.
2002-ben adatvédelmi biztosi állásfoglalás született arról, hogy az adótitkokhoz milyen körök férhetnek hozzá, ezek az irányelvek nem sérülhetnek - nyilatkozta Péterfali Attila szerdán a Klubrádiónak. Ezen irányelvek alapján Péterfalvi szerint Tállai András kinevezett NAV vezető és kormánypárti politikus nem szabad, hogy politikusként ismerjen meg és kezeljen adatokat, ezt külön kell választania szakmai tevékenységétől.
Horváth András korábbi NAV munkatárs is nyilatkozott a rádiónak, szerinte a szakma még nem szólalt meg amiatt, hogy a készletnyilvántartásokat és a számlázásokat is be akarják kötni a NAV ellenőrzése alá. Megítélése szerint olyan mélységű adatokhoz férhet hozzá a NAV, amelyekhez más országokban csak bírói engedéllyel lehet hozzájutni. Horváth abban is veszélyt lát, hogy már most is meg van a lehetősége annak, hogy nem feltétlen az adózás ellenőrzésével összefüggő adatokat szerezhet meg az állam, hanem Magyarországon meg pont hogy szélesítik az adózási adatok állam által megismerhető körét és még közelebb kerül a politikához az adatvagyon.
A HVG legfrissebb számát keresse újságárusoknál! | Itthon: Tartani lehet attól, hogy adótitkok kerülnek a kormányhoz | A HVG legfrissebb számában olvasható, hogy a NAV élére frissen kinevezett Tállai András nagy adóügyi és eljárásrendi reformok végrehajtására érkzett. Azért, mert a politikusi szerepkörrel is rendelkező Tállai veszi át a NAV vezetését, nem lenne szabad, hogy politikusként kezelje az adótitkokat, véli Péterfalvi Attila, a A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának elnöke. Horváth András korábbi NAV munkatárs szerint tartani kell attól, hogy a politika felhasználhatja az adótitkokat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151014_Tartani_lehet_attol_hogy_adotitkok_keruln | 2015-10-14 16:14:15 | true | null | null | HVG |
A képviselői vagyonnyilatkozatoknak nem sok értelme van. Valóságtartalmukat nem ellenőrzi érdemben senki, igazából csak arra kell figyelni, hogy olyan dolgokat ne hagyjunk ki belőle, amikkel lebukhatunk. Egy osztrák számla százmilliókkal alapesetben nem ilyen. Egy XII. kerületi, 120 négyzetméteres társasházi ingatlan viszont igen, ezért ezt érdemes feltüntetni.
Ezt tette Simon Gábor is, akinek a 2012-es vagyonnyilatkozata alapján egyszer csak lett egy ilyen ingatlanja. A vagyonnyilatkozatban olyan apróságokat, mint hogy mennyiért és miből, nem kell hogy szerepeljenek, így maradnak a szikár tények: a kedd este a szocialista pártból kirakott képviselő 2011-ben még csak egy 97 négyzetméteres XVIII. kerületi ingatlan, egy 55 négyzetméteres balatonszemesi üdülő tulajdonosa volt, és fele tulajdonrésze volt egy 1200 négyzetméteres Sopron melletti kiskertben.
Simon amúgy a vagyonnyilatkozata alapján nem tűnt kiugróan gazdagnak a képviselők között, volt 9,1 millió forintnyi megtakarítása értékpapírban, 18,2 millió forintja számlákon. Magánszemélyeknek pedig 4,5 millió forinttal tartozott.
Ebből a pénzügyi háttérből sikerült kigazdálkodnia valahogy 2012-re Simonnak a XII. kerületi ingatlant, úgy, hogy értékpapírjai értéke csak egy millió forinttal csökkentek 2012-re, számlái pedig még kétszáz ezer forinttal gyarapodtak is. Ingatlant nem adott fel, tartozása viszont nőtt, 8 millió forintra. | És akkor Simon Gábornak egyszer csak lett egy lakása a XII. kerületben | Vagyonnyilatkozata alapján nem lehetett látni, miből terjeszkedett a szocialista politikus. | null | 1 | https://444.hu/2014/02/05/es-akkor-simon-gabornak-egyszer-csak-lett-egy-lakasa-a-xii-keruletben/ | 2014-02-05 16:15:00 | true | null | null | 444 |
2007.05.17. 22:03
Távozni kényszerült posztjáról Boi Imre, a Nemzetbiztonsági Hivatal műveleti igazgatója, akit felelősség terhel a lapunk újságíróját otthonában zaklatott nemzetbiztonsági tisztek kiküldésében. Információink szerint inog Galambos Lajos főigazgató széke is, akinek a helyét a szocialistákhoz lojálisabb Laborcz Sándor veheti át. A Fidesz szerint a kormányzati káoszt és a működési zavarokat jelzi az újságírók zaklatásáért felelős igazgató távozása.
Távozott posztjáról a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) belső szabályainak megszegése miatt az a műveleti igazgató, akit felelősség terhel a lapunk újságíróját otthonában zaklatott nemzetbiztonsági tisztek kiküldésében – adta hírül a Magyar Hírlap. A műveleti igazgatót május 1-jével váltotta le tisztségéből Galambos Lajos, az NBH főigazgatója, és azóta betegszabadságát tölti. Egyes források szerint az igazgató idén nyugdíjba vonul.
Értesüléseink szerint az említett műveleti igazgatót Boi Imrének hívják, és az információszerzésért, a biztonsági ellenőrzésekért és Szilvásy György nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter védelméért volt felelős. Vajda Péter NBH-szóvivő tegnap tagadta, hogy öszszefüggés lenne a műveleti igazgató betegszabadsága és újságírónk zaklatásának ügye között.
A távozó műveleti igazgató egyik beosztottja éppen az a Gyarmati György főosztályvezető, aki a közelmúltban két ügynököt küldött ki lapunk munkatársának lakására, amiért az újságíró két hónappal korábban egy kollégájával együtt adatokat gyűjtött Szilvásy György Lesencefalun épülő luxusvillájáról.
A titkosszolgák többek között azt firtatták, stabil-e az állása a Magyar Nemzetnél, illetve mekkora a napilap példányszáma. Később az NBH arra hivatkozott, hogy a rendőrség jelentései szerint magukat újságírónak kiadó tolvajok garázdálkodtak a környéken. A megyei rendőrfőkapitány azonban nem tudott beszámolni ilyen bűnözőkről, csak annyit erősített meg, hogy a helyi önkormányzat irodájába néhány nappal újságíróink adatgyűjtése után betörtek. A botrány kirobbanása után Szilvásy György vizsgálatot rendelt el, amely megállapította: az eljárás törvényes volt, de nélkülözte a szakszerűség követelményeit, és több ponton megsértette a hivatal belső szabályzatát. Az NBH-nál jelenleg is tart az a fegyelmi vizsgálat, amelyet a személyi felelősség tisztázására indított Galambos Lajos.
A kancellária Nemzetbiztonsági Irodája eközben vizsgálatot folytat Szilvásy György utasítására, hogy tisztázza a kapcsolatot az Egymásért Egy-Másért Alapítvány csempészettel gyanúsított vezetői és az NBH volt, illetve ma is aktív dolgozói között. Egyes vélemények szerint az alapítvánnyal kapcsolatos tényfeltáró vizsgálatot Szilvásy azért nem bízta Galambos Lajos főigazgatóra, mert ő nem feltétlenül lojális a kancelláriaminiszterhez, akinek két testvére is kapcsolatba került a csempészettel gyanúsított szervezettel. Szilvásy már február óta tervezi a főigazgató lecserélését, csak az alapos indok hiányzik hozzá. Helyét a szocialisták jelenlegi vezérkarához lojálisabb Laborcz Sándor vehetné át.
Ismert, az Egymásért Egy-másért Alapítvány 8500 tonna élelmiszert – főként konzervet – hozott be az országba adományként, majd a Herba-csoporton keresztül mégis értékesítette azt. Az alapítvány azt a látszatot keltette a vámhatóság előtt, hogy az árut a külföldi szállító ellenszolgáltatás nélkül, segélyszállítmányként engedte át az alapítványnak, így vám- és áfamentesen vámkezelték. Azonban az 1,4 milliárd forint értékű élelmiszersegélyt az alapítvány nem vette át, hanem több magyarországi üzletláncnak értékesítette, és ezzel 1,22 milliárd forint áfa és vám megfizetésétől menekült meg.
Az üggyel összefüggésben eddig hét személyt helyeztek előzetes letartóztatásba, köztük az alapítvány kuratóriumának elnökét, Földesi-Szabó Lászlót. Az Egymásért kuratóriumában a már említett Gyarmati György NBH-s főosztályvezető mellett helyet kapott Simon Ibolya, aki korábban ugyancsak az NBH-nál ténykedett. A szervezet munkatársai közé tartozik még Szilvásy Péter grafológus is, aki Szilvásy György testvére. Ő a társaság egyik programjában a tehetséges gyermekek kiválasztásában segít. Szilvásy másik testvére, István is feltűnik a történetben, aki annak a BM Központi Kórháznak a főorvos-igazgatója, amellyel Földesi-Szabó László idén február 23-án hatmillió forintos megállapodást kötött.
Haraszti–Pilhál | Alapítványi botrány: fejek hullanak a titkosszolgálatnál? | Távozni kényszerült posztjáról Boi Imre, a Nemzetbiztonsági Hivatal műveleti igazgatója, akit felelősség terhel a lapunk újságíróját otthonában zaklatott nemzetbiztonsági tisztek kiküldésében. Információink szerint inog Galambos Lajos főigazgató széke is, akinek a helyét a szocialistákhoz lojálisabb Laborcz Sándor veheti át. A Fidesz szerint a kormányzati káoszt és a működési zavarokat jelzi az újságírók zaklatásáért felelős igazgató távozása. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/alapitvanyi-botrany-fejek-hullanak-a-titkosszolgalatnal | 2007-05-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Október első napján jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam megvette a Nemzeti Sport nevű lap kiadóját. A vételárat szokás szerint sehol sem közölték, és erre vonatkozó megkeresésünket az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölt állami cég is hárította azzal, hogy ő nem tudja. Végül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől kaptunk választ: nem mondják meg, mert a szerződés üzleti titok.
Az régóta közismert, hogy Orbán Viktor miniszterelnök (egyik) kedvenc újságja a Nemzeti Sport. Többször tett közzé olyan fényképet a közösségi oldalán, amin a sportlapot olvassa különböző helyeken. Felesége pedig évekkel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy előfordult, kivasalta férjének az újságot, hogy ropogós legyen.
2014 márciusában – az országgyűlési választás előtt – a Story magazin négyoldalas cikket közölt Orbán Viktorról és családjáról. Az anyagban Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége használati utasítást adott Orbánhoz, amit a 24.hu őrzött meg az utókornak:
„Amíg éhes, ne kérj tőle semmit! Ulti közben ne zavard. Ha kikap a csapata, kezeljük a lehető legnagyobb tapintattal. Jobb arról nem is beszélni mekkora volt a szomorúság, amikor 8-1-re kikaptak a magyarok… Ha reggel nem akar felkelni, mondd azt, hogy van friss Nemzeti Sport, egyből kinyitja a szemét. Elsőnek kell olvasnia, volt rá példa, hogy kivasaltam, hogy ropogós legyen.”
A sportnapilap főszerkesztője 2016 óta Szöllősi György, aki 2006-tól 2014-ig az Orbán Viktor által alapított felcsúti fociakadémia sajtófőnöke volt. Kettejük ismeretsége tehát régi, és jó kapcsolatukra utal, hogy időnként együtt néznek meccset különböző stadionokban. Szöllősi minden bizonnyal rajong Orbánért, időnként ugyanis szerelmes leveleket idézően ír a lap a miniszterelnökről, aki egyébként politikus létére elég gyakran szerepel a sportújságban. Egyfajta kölcsönös reklámról van szó, a miniszterelnök ugyanis gyakran fotózkodik a róla szépeket író sportlappal.
Idén október első napján, péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam megvette a Nemzeti Sportot kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft.-t, és az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-t jelölte ki. „Az N.S. Médiát nyáron alapította napilapkiadásra a Nemzeti Sportot eddig megjelentető – jelenleg több mint nyolcvan lapot kiadó – Mediaworks Hungary Zrt., amelynek tulajdonosa a Fidesz-közeli KESMA médiaalapítvány.” – írta a Napi.hu az ügyletről.
A lap arról is beszámolt, hogy a Közlöny megjelenésével egyidejűleg a Nemzeti Sportügynökség MTI-közleményt adott ki. Ebben azt írták, hogy „az adásvétellel az ügynökség legfőbb célja az értékmegőrzés mellett a napilap közszolgálati feladatainak ellátása, melyre a jövőben kiemelt hangsúlyt fektet a társaság.”
A hír megjelenésekor közadatigénylésben kértük ki az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölt Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-től a Nemzeti Sportot kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. vételárát és az adásvételi szerződést.
Október közepén visszaírt a Sportügynökség, hogy ők ezeket az adatokat nem kezelik.
Ez elég furcsa volt annak fényében, hogy alájuk tartozik a cég, de sebaj, próbálkoztunk máshol. Közpénzről van szó, ezért közadatigénylést küldtünk a Pénzügyminisztériumnak, de onnan is az a válasz jött, hogy ők nem adatkezelők. Mivel a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. a Honvédelmi Minisztérium alá tartozik, ennek a tárcának is közadatigénylést adtunk be, de ők is azt válaszolták, hogy nem kezelik az általunk kért adatokat.
Mivel az állam vett valamit, ezáltal az állami vagyon gyarapodott, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (MNV) is elküldtük a Nemzeti Sport megválaszolásával kapcsolatos adatigénylésünket. Itt végre sikerrel jártunk. Illetve nem.
Az MNV azt válaszolta, hogy az adásvételi szerződés üzleti titok.
Egész pontosan azt írták, hogy „a tranzakció adásvételi szerződése üzleti titkot képez, többek között az üzletrész adásvételi szerződésben foglalt szavatosságvállalásokra tekintettel”. Hozzátették, hogy az adásvételi szerződést és az N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. üzletrészének vételárát nem nyilvános adatként kezelik. Szerintünk ezek az adatok a nyilvánosságra tartoznak, ezért bepereljük értük az MNV-t.
A 444 információi szerint egyébként 3 milliárd forintot fizethetett az állam a Nemzeti Sport kiadójáért a Mediaworks Hungary Zrt.-nek. A jövőre 120 éves sportlap példányszáma meredeken zuhan: augusztus közepén a Magyar Hang publikálta a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) adatai alapján, hogy 2018 első negyedévében még közel 32 ezer példányt, de 2022 első negyedévében már csak 19,5 ezer darabot adtak el a nyomtatott lapból. Vagyis nem egy sikeres és keresett vállalkozást lett az államé, hanem egy olyan újság, amire egyre kevesebben kíváncsiak – ám egyikük a miniszterelnök.
Címlapkép: A nyaralásból hazatért Orbán Viktor a Nemzeti Sporttal 2022. szeptember elején (fotó: Facebook) | Üzleti titok, hogy mennyiért vette meg az állam a Nemzeti Sportot | A miniszterelnök kedvenc újságja október 1-től állami tulajdonban van, de az árát nem mondják meg. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/11/03/uzleti-titok-hogy-mennyiert-vette-meg-az-allam-a-nemzeti-sportot/ | 2022-11-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Akkumulátor-hulladékkal is foglalkoznának azok a cégek, melyek a vörösiszap-katasztrófa hulladékának kezelésében is részt vesznek. A Gallavit Kft. Tatabányán, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. pedig Oroszlányban akar akkugyárakból származó veszélyes hulladékot kezelni. Mindkét vállalat annak az Envirotis Holding Zrt.-nek a tagja, amely felett 2020-ban a Mészáros-csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap szerzett egyedüli irányítást.
Tatabányán és Oroszlányban akkuhulladékok kezelésével bővítené tevékenységét két, veszélyes hulladékkal foglalkozó cég. A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal honlapján szeptember 30-án megjelent hirdetmények szerint a Gallavit Kft. és a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. kért erre engedélyt.
Nem verték nagydobra az új tevékenységet
Az engedélyezési eljárás megindítását tartalmazó két hirdetményben ugyanaz a szöveg olvasható. Eszerint a tatabányai székhelyű Gallavit Kft. és az oroszlányi Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. "hulladékhasznosítási tevékenységét egy új hulladékkezelési technológia telepítésével tervezi kiegészíteni, ami lehetővé teszi akkumulátor gyártásból származó különböző veszélyes hulladékok előkezelését."
Az eljárásokhoz 21 napig lehetett észrevételt tenni. A lényeget tartalmazó információkhoz viszont csak azok jutottak hozzá, akik a hirdetmények szövegéből kimásolták a dokumentációk linkjét, majd letöltötték a dokumentumokat - erre a procedúrára pedig vélhetően nem sokan vállalkoztak. Ráadásul a települések önkormányzata sem adott hírt az engedélyezési eljárásról, és nem tett közzé róla semmilyen információt.
"Fekete port" állítanának elő
A Gallavit Kft. számára készült felülvizsgálati dokumentum szerint a vállalat tatabányai telephelyén az alábbi új tevékenységeket végezné:
Katódfólia, illetve elektrolitmentes akkumulátor cella feldolgozása darálással és szitálással, melynek eredménye a hasznosítható, ún. "black powder" NCM por -1400 tonna/év
Katódiszap feldolgozás; vákuum szárítással oldószer (NMP) leválasztása, melynek eredményeként az oldószertartalmú víz veszélyes hulladék égetőbe, míg az NCM por termékként export értékesítésre kerül -100 tonna/év
Anódfólia kohósításra alkalmassá tétel aprítással és bálázással -1000 tonna/év
Akku-cella vizsgálat -200 tonna/év
A tevékenység során tehát a Gallavit Kft. rendkívül értékes "fekete port" (NCM port) állítana elő és értékesítene, melyből további eljárással az akkumulátorgyártás alapanyagait lehet kivonni.
A másik cég, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. pedig Oroszlányban végezne hasonló tevékenységet, kisebb kapacitással. Az engedélyezési dokumentáció - amit ugyanaz a EDiCon Kft. készített el, amely a Gallavit Kft.-ét is írta - szerint az oroszlányi telephelyen akkucella vizsgálat mellett anódfólia és anódiszap feldolgozására kerülne sor, a tervezett évi kapacitás 1350 tonna lenne. A feldolgozás során a hulladékból grafitot vonnak ki és értékesítenek.
Az engedélyezéshez készült tanulmányok szerint az új tevékenységekhez nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra,
mivel az akkuhulladék kezelése mechanikai (fizikai) művelet, s a tevékenység kapacitása nem fogja elérni a napi 10 tonna küszöbértéket. A tanulmányokban a két cég meglévő légszennyezési adatait adják meg, az akkuhulladék-feldolgozás során kibocsátandó szennyező anyagokról nem közölnek adatokat.
Mészároshoz köthető cégek szállnának be az akku-feldolgozásba
A Gallavit Kft. és a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. neve ismerős lehet korábbról. Ezek a cégek a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV Zrt.) alvállalkozóiként kapcsolódtak be a kolontári vörösiszap-katasztrófa kármentesítési munkálataiba - írtuk meg 2012-ben.
A TVK Zrt. által kezelt vörösiszap-tározók ügyével később is foglalkoztunk: a környezetvédelmi problémákról és a Greenpeace ezzel kapcsolatos vizsgálatairól 2020-ban több cikkben is beszámoltunk.
A vörösiszap szennyezőanyagaival is foglalkozó cégek 2013-tól az Envirotis Holding Zrt. tagvállalatai. Az ipari hulladékkezelő bizniszben meghatározó Envirotis Zrt. felett - amint azt hivatalosan bejelentették a Gazdasági Versenyhivatalnak - 2020 áprilisától a Mészáros-csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap szerzett egyedüli irányítást. A zrt. egyik leányvállalata, a Terra-Log Kft. 2021-ig összesen 50 milliárd értékben nyert el közbeszerzéseket, írtuk meg korábban.
Az Envirotis 2021-től indult jelentős gyarapodásnak. Abban az évben a nettó árbevétele a korábbi 5-700 millióról 4,2 milliárd forintra nőtt, 2022-ben 3,8 milliárd, tavaly pedig 3,1 milliárd forint volt. De a cégcsoport két fentebb említett vállalata sem panaszkodhat: a Gallavit Kft. a múlt évben 831 milliós árbevételt és 104 milliós nyereséget, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. pedig 1,4 milliárdos forgalom mellett 153 milliós profitot könyvelhetett el.
"Világos és átlátható folyamatok"
A holding környezetvédelmi és üzletfejlesztési igazgatója, Farkas Béla 2020-ban beszélt arról egy rádióműsorban, hogy a hazai akkumulátor-gyárakban keletkező hulladék megfelelő kezelése egyelőre nem megoldott. Elmondta azt is, hogy egy hulladéksav-feldolgozási projekten dolgoznak, az e célra létrehozott tatabányai üzemük kapcsán viszont kiderült, hogy a feldolgozandó hulladék jelentős mennyisége miatt az üzem kapacitását háromszorosára kellene bővíteni.
A minap a Népszava is megszólaltatta a témában Farkas Bélát, valamint az Envirotis Zrt. vezérigazgatóját, Czeglédi Andort. A velük készített interjúban elmondják, hogy jelenleg
Magyarországon nincsenek olyan feldolgozók, amelyek képesek lennének a gyárakból érkező, várhatóan 100-130 ezer tonnányi akkuhulladék kezelésére.
A cégvezetők részletesen beszéltek azokról a lépésekről, melyeket az iparág hazai kiépítéséhez szükségesnek tartanak. Emellett hangsúlyozták annak fontosságát is, hogy "az iparág világos és átlátható folyamatok mentén működjön és hajtson végre beruházásokat, amely lehetővé teszi a lakosság bizalmának a visszaállítását is."
A beszélgetésben viszont nem említették az oroszlányi és a tatabányai telephelyen tervezett akkuhulladék-kezelést.
Szüneteltetik az eljárást, a legjobb megoldásokat keresik
Írásban kerestük meg a Gallavit Kft.-t, valamint a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft.-t, és az alábbi kérdésekre vártunk tőlük választ:
"Az Ön által hivatkozott leányvállalataink két telephelyén az »Egységes környezethasználati engedély módosítására vonatkozó kérelem« benyújtását követően, mindkét helyszínen
az eljárás szüneteltetését kértük annak érdekében, hogy a lehetséges hulladékkezelési, monitoring, illetve biztonságtechnikai megoldások közül a legjobbakat találják meg szakembereink,
és minden szükséges konkrétumra kimerítő szakmai választ adhassunk. Jelenleg az Ön által feltett kérdések az eljárásról és a feldolgozás során keletkező anyagokról (black powder-ről) nem relevánsak."
A cég tevékenységével kapcsolatban azt is közölték, hogy "az Envirotis Zrt. több mint 40 éves hulladékfeldolgozói tapasztalattal rendelkezik. Jelenleg szakembereink azt vizsgálják, miként tudunk az akkumulátorhulladék-feldolgozás területén jelentkező kihívásokra hosszútávú, a lehető legjobb megoldásokkal választ adni."
Bodnár Zsuzsa | Beszállnának az akkuhulladék-bizniszbe a vörösiszap-kezelésben érintett, Mészároshoz köthető cégek | A Tatabányán és Oroszlányban működő vállalatok évi több ezer tonna veszélyes akkuhulladékot kezelnének. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/31/beszallnanak-az-akkuhulladek-bizniszbe-a-vorosiszap-kezelesben-erintett-meszaroshoz-kotheto-cegek | null | true | null | null | atlatszo.hu |
Előzetes vizsgálat indult Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök neuilly-sur-seine-i lakásvásárlása ügyében, közölte kedden egy francia igazságügyi illetékes, megerősítve egy francia hetilap korábbi hírét.
A vizsgálat még a nyáron indult, közölte az illetékes, aki elmondta, hogy az ügy a nanterre-i ügyész íróasztalán van, aki még nem döntött a továbbiakról.
A Le Canard Enchainé című szatirikus hetilap március 7-i számában azt állította, hogy Nicolas Sarkozy akkori belügyminiszter Párizs legelegánsabb külvárosának polgármestereként feleségével áron alul jutott luxuslakásoz 1997-ben. Sarkozy cáfolta az értesülést. | Vizsgálják Sarkozy 1997-es luxuslakás-vásárlását | Vizsgálják Sarkozy 1997-es luxuslakás-vásárlását | null | 1 | https://index.hu/kulfold/hirek/327623/ | 2007-09-19 00:00:00 | true | null | null | Index |
Budapesten állnak bíróság elé a kolumbiai drogmaffia milliárdos pénzmosási ügyének vádlottjai | A vádlottak 18 milliárd forintnyi pénz tisztára mosásában vettek részt, Magyarországon volt a központjuk. | null | 1 | https://444.hu/2018/11/12/budapesten-allnak-birosag-ele-a-kolumbiai-drogmaffia-milliardos-penzmosasi-ugyenek-vadlottjai | 2018-11-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
|
hirdetés | Feljelentés a Postabank ügyében | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/01/19990108feljelentes | 1999-01-08 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Kedden délután közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy az országosan kiosztható 11 kaszinókoncesszió közül hétnek gazdát talált. A Budapesten és Pest megyében kiosztható öt jogosultság mindegyikét a fővárosban most is működő Las Vegas Casino üzemeltetői kapták, a Kelet-Magyarországon kiadható három helyből pedig kettőt vitt az Aranybonusz 2000 nevű kft. Mindkét cég jól járhat a döntéssel, a magyar szerencsejáték-piacon ugyanis évi többmilliárdos hasznot is el lehet érni, ráadásul 2012 októbere óta az egész országban csak három kaszinóban lehet nyerőgépeken játszani, tehát a konkurencia is kicsi.
A döntésnek azonban Vajna és Szima esetében is van egy-egy érdekes részlete. A hatályos szerencsejáték-törvény szerint kétféleképpen lehet Magyarországon kaszinót nyitni, nyilvános pályázat elnyerésével vagy megbízható szerencsejáték-szervezőként. Ha egy szerencsejáték-szervező az utóbbi kategóriába esik, akkor pályázat nélkül is tehet nem nyilvános ajánlatot a nemzetgazdasági miniszternek, Varga Mihály pedig dönt, hogy ad-e koncessziót a kérelmezőnek. Most a Las Vegas Casino és az Aranybonusz is így, úgynevezett megbízható szerencsejáték-szervezőként kapott kaszinókat.
Luxemburgi átláthatóság
Csakhogy a szerencsejáték-törvény szerint – sok egyéb megkötés mellett – az a cég lehet megbízható szerencsejáték-szervező, amelynek tulajdonosi szerkezete átlátható, illetve nem volt adóhátraléka. Márpedig az öt közép-magyarországi és fővárosi koncessziót elnyerő Las Vegas Casino nem feltétlenül az átlátható tulajdonosi szerkezetéről híres.
Ki a megbízható szerencsejáték-szervező?
- Legalább 10 éven keresztül, jogszerűen folytatott Magyarországon szerencsejáték-szervezői tevékenységet
- Nem volt 500 ezer forintnál nagyobb adóhátraléka
- Sosem késett 90 napnál többet az 500 ezer forintot meghaladó adóbefizetéseivel
- Egyik bankszámláján sem volt 500 ezer forintot meghaladó azonnali beszedési megbízás.
2014. február 25. előtt szigorúbb szabályok voltak érvényben. Az 500 ezer forintnál kisebb adóbefizetésekkel sem lehetett késni, és a 90 napos késedelem helyett is csak 30 nap volt engedélyezett. Ezeken a szabályokon még az előtt lazított a parlament, hogy bárki kaszinókoncessziót kapott volna.
A Magyarországon elérhető, nyilvános cégadatok szerint a cég egy luxemburgi vállalkozás, a Las Vegas Casino S.a.r.l. tulajdona. Bár Andy Vajna kormánybiztos sosem tagadta, hogy ezen a cégen keresztül a kaszinó is az ő érdekeltségébe tartozik, sőt, tavaly az Origónak külön is elismerte ezt, tény, hogy a luxemburgi cégek tulajdonosi szerkezetéről nem kell olyan mértékben tájékoztatni a luxemburgi cégbíróságot, mint egy magyar cégénél a magyart. Elegendő, ha a cég igazgatójának adatait és a cég címét adják meg.
Vajna nem most vág bele a szerencsejáték-szervezésbe: a Las Vegas jelenleg Magyarország legjobban menő kaszinója. 2012-ben 3,9 milliárdos forgalommal 581 milliós adózott eredményt produkált, bár ennek oka az is, hogy a játszani vágyók 2012 októbere óta csak három kaszinóba mehettek, Budapesten a Las Vegasba és a Tropicanába (ebben Vajna luxemburgi cégének szintén volt üzletrésze, amit aztán 2011-ben vett meg 245 millió forintért a Szerencsejáték Zrt.), valamint a Casino Sopronba.
Kellett egy megfelelő cég
Ami a másik koncessziónyertest, Szima Gábort illeti, a szerencsejáték-törvény szerint a Dunától keletre lévő megyékben – Pest megyét és a fővárost leszámítva – összesen legfeljebb három játékkaszinó üzemeltethető, ezek közül kettő, egy debreceni és egy nyíregyházi koncesszió került most az Aranybonusz 2000 Kft. kezébe.
A kft. azonban nem Szima cégeként indult. 1997-ben alakult a Hajdú-Bihar megyei Kabán, és eredetileg nem is szerencsejáték-szervező vállalkozás volt. Az Opten szerint 1997 és 2000 között „egyéb pihenő-szórakoztató tevékenység” volt a főtevékenysége, ezt váltotta fel 2000-ben a szerencsejáték és a fogadás. A cég ügyvezetői és tulajdonosai a Kabán élő Kiss Gábor és Pálfi László voltak, egészen 2013 novemberéig.
A cég beszámolói alapján 2008-ban 39,6, 2009-ben pedig 30,4 milliós árbevételük volt, néhány százezer forintos adózott eredménnyel. A kisebb szerencsejáték-szervező cégeknél ez abban az időben átlagosnak volt mondható. A nyerőgépekre kivetett játékadó emelése után viszont megtört a lendület, 2011-ben és 2012-ben már veszteségesek voltak, költségeiket csak viszonylag nagy tartalékukból tudták kigazdálkodni.
Ez így ment 2013 novemberéig, amikor Szima Gábor, a DVSC volt tulajdonosa – úgy tudjuk, a csapat nemrég a fia birtokába került – megvette a vállalkozást, majd azon keresztül tett ajánlatot a nemzetgazdasági miniszternek kaszinókoncesszióra. Kiss Gábor és Pálfi László nem akart nyilatkozni az Origónak az adásvételről.
Szimának korábban is voltak szerencsejáték-szervező cégei, sőt, vagyonát az elmúlt 20 évben nagyrészt ebben az ágazatban alapozta meg, ezért is hozhatta nehéz helyzetbe a nyerőgépek 2012. októberi betiltása. Az üzletember az Origónak azt mondta, hogy 2012 júniusában az összes szerencsejáték-szervező cégét eladta, mert pénznyerő automaták szerveralapú üzemeltetésében kívánt részt venni, az ebben az időben hatályos jogszabályok pedig nem tették lehetővé, hogy valaki egyszerre birtokoljon szerencsejáték-szervező cégeket és automaták szerveralapú-üzemeltetésében részt vevő vállalkozásokat.
„Szerintem egyértelmű, hogy azért vettem meg az Aranybonusz 2000 Kft.-t 2013 novemberében, hogy legyen egy cég, amivel megbízható szerencsejáték-szervezőként igényelhetünk koncessziót. A szerencsejáték-szervező cégeim 2012. júniusi eladása miatt nem a volt tulajdonomban ilyen, ezért vettem egyet” – mondta az üzletember. „Szerencsejáték szervezéssel foglalkozó cégeim a mai napig működnek, egy sem került felszámolásra, bár azóta tevékenységi körük megváltozott. Az elmúlt 20 évben ezek a cégek több mint 10 milliárd forint játékadót fizettek az államkasszába” – mondta az Origónak. | Különös cégügyek az állami kaszinóbiznisz hátterében | Andy Vajna kormánybiztos öt, Szima Gábor vállalkozó, a debreceni focicsapat volt tulajdonosa két kaszinókoncessziót kap. A koncessziókat nyilvános pályázat nélkül osztotta ki a nemzetgazdasági minisztérium, erre a szerencsejáték-törvény lehetőséget ad a tárcának. A döntésnek mindkét kedvezményezettnél vannak különös részletei. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20140507-andy-vajna-es-szima-gabor-kaptak-az-elso-het-kaszinokoncessziot.html | 2014-05-08 13:44:00 | true | null | null | Origo |
Magyar Péter biztos abban, hogy lesz még néhány durvább lejárató kampány ellene. Mint mondta: "Rogán nagy fantáziával van megáldva". A miniszterelnök beszédének elemzésénél egy ponton Gyurcsány Ferencet idézte, aki korábban úgy minősítette Orbán Viktor október 23-ai beszédét: "Ez nagyon lent volt".
Magyar azt mondta, bár már most is elég mélyen van a stílusuk, lesz ez még rosszabb is. Szerinte Orbánt biztosan próbálják elzárni a valóságtól, de most nem sikerült, meglátta a friss felméréseket és szembesült azzal, hogy nem az állampárt vezeti a népszerűségi listát, úgyhogy még biztosan nem a teljes arzenált láttuk, ami a lejáratásokat illeti.
Nagyon sokat segít nekem az, ha összegyurcsányoznak, sokkal veszélyesebb lenne, ha összeorbánoznának - így reagált a Tisza Párt elnöke a Magyar Nemzet friss címlapjára.
"Régi ellenzék, új ellenzék, csak a címke változik. 1956-ban muszka vezetők, ma Brüsszel-vezetők. Ez nem összeesküvéselmélet, ez összeesküvés a gyakorlatban. A brüsszeli gazda megvakarta a kutyus fejét, a többit mindenki láthatta: csak úgy áradt a szerelem."
"Aztán lehet pakolni, és elhúzni a csíkot!" - üzente politikai ellenfeleinek Orbán, akik szerinte a törvényszerű vereség után Brüsszelbe fognak távozni.
"Nem tűrjük el, hogy újra bábállammá, Brüsszel vazallusává tegyék Magyarországot. Nem fog sikerülni nekik, mi, magyarok újra meg fogjuk csinálni" - zárta október 23-ai beszédét Orbán Viktor.
Orbán fenyegetően is értelmezhető szavaira félig viccesen úgy reagált Magyar Péter: megremegett a Bécsből hazafelé tartó vonaton a gyomra, hogy vajon átengedik-e a határon. A komoly válaszban azt mondta, hogy ez a saját tábor egyben tartását célozta, de ez a "Ron Werber-féle gyűlöletkampány" már nagyon kevés. Ha eddig senki nem hitte el, hogy lehet Döbrögiből slim fit herceg, akkor már ezután sem fogja senki elhinni.
Ezután azt ígérte, hogy 2026 után velük mindenki jobban fog járni, az ellenzéki szavazók, azok is, akik soha nem szavaztak, és még a Fidesz-szavazók is.
November 5-től indul a társadalmi eszmecsere Magyarok Hangja címen, amely szerinte nem olyan orbános nemzeti konzultáció igen-nem kérdésekkel, hanem komoly témákban lesz lehetőség hosszú, kifejtős válaszokat adni eszmét cserélni.
Az interjút a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. | "Már senki nem kíváncsi, milyen mérgeket főznek a Rogán-művek a boszorkánykonyhában" | Nagyon sokat segít nekem az, ha összegyurcsányoznak, sokkal veszélyesebb lenne, ha összeorbánoznának – így reagált a Tisza Párt elnöke a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában arra, hogy először mértek nagyobb támogatottságot a Tiszának a Fidesszel szemben. A Publicus friss felmérése szerint teljes népességben a Tisza 24, a Fidesz pedig 23 százalékon áll. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/mar-senki-nem-kivancsi-milyen-mergeket-foznek-a-rogan-muvek-a-boszorkanykonyhaban-147772 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A gyöngyösi városrendészet közterület-felügyelői az Erzsébet királyné és a Mátrai út sarkán vontak intézkedés alá két férfit, tájékoztatta portálunkat szerdán Ferenczy Dániel rendészeti igazgató. Közlése szerint az egyik nem csak a szemetest túrta fel palackok után kutatva, de még a környezetét is beszennyezte azzal, hogy a talált zsákmányból a folyadékot a járdára öntötte.
- Mivel egyikük sem tudta igazolni magát, így a kollégáink átvizsgálták a ruházatukat, melyből egy forgalmi engedély került elő. Természetesen nem az ő nevükre szólt, állításuk szerint a kukában találták. Az ügy érdekessége, hogy a forgalmi engedély egy budapesti autóhoz tartozik, melynek tulajdonosával felvettük a kapcsolatot, aki elmondta, hogy autóját nyitott állapotban találta, így értesítette a rendőrséget. A rendészek a két férfihoz rendőrt hívtak, mivel nem tudták azonosítani magukat, majd a kiérkező járőröknek átadtuk a forgalmi engedélyt - részletezte Ferenczy Dániel.
Gyöngyös biztonságosabbá tétele érekében a városrendészet és a polgárőrség rendszeresen közös bűnmegelőzési akciókat szervez , legutóbb a buszpályaudvarra és annak környékére, a Kitérőgyárra, a Nyolcvanas városrészre és más frekventált területekre koncentrálódtak a szervek. | Más forgalmiját találták a guberáló zsebében a gyöngyösi városrendészek | A forgalmi engedély egy budapesti autóhoz tartozik, tulajdonosa nyitva találta az autóját. A rejtélyes ügyben a rendőrség nyomoz tovább. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/10/mas-forgalmijat-talaltak-a-guberalo-zsebeben-a-gyongyosi-varosrendeszek | null | true | null | null | HEOL |
Gyakran szokták kérdezgetni az újságírókat, milyen hatása van egy-egy cikknek. Logikus kérdés, teljesen természetes. Az újságírók gyakran maguk is aszerint ítélik meg munkájukat, hogy milyen hatást tudnak vele elérni, hogy van-e következménye annak, amit megírtak.
Én 2016 óta nem tudok válaszolni ezekre a kérdésekre.
Akkor írtam egy cikksorozatot Vizoviczki Lászlóról, és arról, hogy a rendszerváltás utáni magyar történelem legnagyobb szórakoztatóbirodalmát kiépítő vállalkozó, a budapesti éjszaka ura hogyan tett zsebre magas rangú rendőröket, de még politikusokat is. Soha semmilyen sztori feltárásába nem fektettem annyi energiát, mint ebbe. Megszereztem és elolvastam több tízezer oldalnyi nyomozati anyagot, beszéltem vagy 80-100 forrással, átnyálaztam több száz ingatlan tulajdoni lapját, cégek tucatjainak dokumentációját néztem át a cégbíróságon, telefirkáltam 4 vagy 5 noteszt, majd egy éven keresztül csak ebben éltem.
Aztán megjelentek a cikkek, mindegyik érdekelte az embereket, sokan gratuláltak, és még többen felháborodtak. Ezekben a cikkekben nemcsak a Vizoviczki-birodalom működését mutattuk be, de feltártuk azt is, hogy
Vizoviczki nem baloldali maffiózó volt, ahogy a fideszes média próbálta beállítani, hanem az MSZP-ben és a Fideszben is nagyon jó kapcsolatai voltak;
az V. kerületi önkormányzat csak a kedvezményes ingatlanvásárlásokon keresztül több mint 100 millió forinttal támogatta a Vizoviczki-birodalom cégeit;
az önkormányzat még Rogán vezetése alatt is áron alul adott bérbe ingatlanokat Vizoviczkiéknak, pedig tudták, mi folyik az éttermekben és bárokban;
Rogán könyvvizsgálója és jegyzője is aktívan segítette Vizoviczkiékat;
Vizoviczki baloldali politikusokról adott át terhelő információkat a hatóságoknak a szabadulásért cserébe, és azzal fenyegetőzött, hogy ha nem engedik ki, a fideszes kapcsolatairól is kipakol.
Ezután pedig nem történt semmi.
Sőt, Vizoviczki azóta szabadlábon van, Rogán Antal befolyása nagyobb, mint valaha, és még a jegyzőjét sem vették elő a Vizoviczki-féle ügyekért. A botrányban gyanúba keveredett rendőrök többsége ellen megszüntették a nyomozást. Kubatov Gábor, akiről kiderült, hogy szintén kapcsolatban állt Vizoviczkivel, továbbra is a Fidesz pártigazgatója.
A Vizoviczki ellen folyó két eljárásból eddig csak az egyikben született ítélet, Vizoviczki első fokon hét évet kapott, de ennek nagyobb részét már leülte előzetesben, és különben is, másodfokon még változhat a büntetés. A másik eljárás, amiben magas rangú rendőrök és politikusok nevei is előkerülhetnek, zárt ajtók mögött zajlik Debrecenben.
Hónapokon át a világ legnagyobb igazságtalanságának éreztem, hogy miután ennyit dolgoztam, és a saját, nagyon korlátozott erőforrásaimmal is rengeteg olyan bizonyítékot túrtam elő, ami minimum gyanúként szolgálhatott volna több nyomozáshoz, a cikksorozat jogi következmények nélkül maradt. Jobban mondva annyi volt a következménye, hogy Rogán Antal már a második rész megjelenése előtt perrel fenyegetett bennünket, ha írunk az esetleges érintettségéről (egyébként írtunk róla, de nem perelt).
Aztán rájöttem, hogy végső soron, a mi dolgunk annyi, hogy a legjobb tudásunk és tehetségünk szerint feltárjuk ezeket az ügyeket. Ami utána történik, arra már nem vagyunk hatással. Hiába érezzük, hogy elmaradt a következmény, mi megtettük, amit megtehettünk.
Legalább elolvashatták sok ezren.
Ha már többet nem remélhetünk, ennyi is bőven elég.
Ötödik születésnapunk alkalmából egy hónapon át fel-felidézünk néhány mulatságos/emlékezetes/emlékezetesen mulatságos pillanatot a 444 első öt évéből, és gyűjtjük a muníciót a következő ötre. | Két éve írtunk cikksorozatot a Vizoviczki-birodalom és a Rogán-féle önkormányzat üzleteiről, azóta sem történt semmi | Vizoviczki azóta szabadlábon van, Rogán Antal befolyása pedig nagyobb, mint valaha. De nem ez a lényeg. | null | 1 | https://444.hu/2018/05/18/ket-eve-irtunk-cikksorozatot-a-vizoviczki-birodalom-es-a-rogan-fele-onkormanyzat-uzleteirol-azota-sem-tortent-semmi | 2018-05-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A hágai közlemény szerint a 44 éves török állampolgárt az amszterdami Schiphol nemzetközi repülőtéren állították elő. A gyanúsítottat a holland hatóságok hamarosan átadják Belgiumnak, ahol azzal vádolják, hogy
bűnszervezetben elkövetett embercsempészetben vett részt azáltal, hogy kis méretű csónakokat és csónakmotorokat szállott az Északi-tenger, illetve a La Manche csatorna átszeléséhez. Az eszközöket a gyanúsított Törökországból szállította a két országba.
Az előállítás a holland hatóságok mellett a belga és a brit rendőrség együttműködésével valósult meg - tették hozzá. A közlemény szerint Hollandia az Egyesült Királyságot célzó embercsempészet előkészítésének egyik központja. Hollandiából a hajókat és a szükséges felszerelést Franciaországba vagy Belgiumba szállítják, ahol a csempészek gyakran magukra hagyva indítják útnak a migránsokat a szigetország felé.
A csónakok legtöbbje veszélyes, nyílt vízi átkelésre alkalmatlan. Csak idén már több mint 50 ember halt meg az uniós és az angol partok közötti tengerszakaszon.
A brit kormány adatait ismertetve a Dutch News angol nyelvű holland hírportál azt írta, hogy az elmúlt hét napban több mint 1300 ember érkezett kis hajókon Nagy-Britanniába az európai kontinensről.
Borítókép: Csónakokkal érkeznek az illegális migránsok Európa partjaihoz ( | Elkaptak egy török állampolgárt, aki csónakokat szállíthatott embercsempészeknek | A holland rendőrség előállította azt a török állampolgárt, aki a gyanú szerint Belgiumban és Észak-Franciaországban tevékenykedő embercsempészeknek szállított csónakokat és csónakmotorokat – tájékoztatott az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust csütörtökön. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/elkaptak-egy-torok-allampolgart-aki-csonakokat-szallithatott-embercsempeszeknek | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Pedig olyan jól kitalálták. Hernádit beperli Bánhegyi Ilona, a MOL volt vezető jogtanácsosa ugyanazért, amiért a horvátok keresik. Az okosság: Bánhegyi fel van háborodva, hogy az elnök-vezérigazgató jelentős vagyoni hátrányt okozott a cégnek. Úgy gondolták, ha a pert Hernádi Magyarországon megnyeri, a felmentő ítélet kötelező lesz a horvát bíróságra nézve is.
S mit tesz isten, Hernádi itthon tényleg pert nyert, de mit nem tesz isten: a horvátokat mindez hidegen hagyja. Nehezen kecmergünk ki a sűrűsödő korrupciós ügyekből. A NAV ugyancsak korrupcióval vádolt elnök asszonya, a Legfelsőbb Helyről érkezett utasításra, rágalmazásért beperelte André Goodfriend amerikai ügyvivőt, személyén keresztül Amerikát. (Ez amúgy már krónikus: az első világháborúban a fáma szerint egy vidéki néplap írt fenyegető vezércikket ezzel a címmel: Óva intjük Angliát…)
A Legfelsőbb Hely szerint Goodfriendnek, ha férfi, vállalnia kell a pert. Szerintünk Hernádi is, ha férfi, nem hagyhatja, hogy a magyar bíróságok előtt tisztára mosott hírnevét egy Bánhegyi Ilona bemocskolja. Tehát perelnie kell, kártérítést kell követelnie az őt bírósági ítélettel igazoltan rágalmazó volt jogtanácsosa ellen. Mivel a MOL legnagyobb tulajdonosa a magyar állam, ha Hernádi nem perel, félő, hogy a Legfelsőbb Hely úgy dönt, mennie kell. (És, ha perel?) | 'Ha férfi vagy...' - megmondta ezt a MOL-vezérnek is a Legfelsőbb Hely? - Vasárnapi hírek | Erős a gyanúm, hogy Hernádi Zsolt, a MOL korrupcióval vádolt, s ez okból Magyarországra betiltott elnöke jövőre sem készül horvátországi nyaralásra. Merthogy csak nem nyugszik az a fránya zágrábi bíróság, s továbbra is úgy gondolja, hogy Hernádi olajozta meg tízmillió euróval az azóta börtönben ülő Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnököt. A per folytatódik, a nemzetközi kőrözés is érvényes. | null | 1 | https://www.vasarnapihirek.hu/szerintem/ha_ferfi_vagy__megmondta_ezt_a_molvezernek_is_a_legfelsobb_hely | 2014-12-14 00:00:00 | true | null | null | Vasárnapi Hírek |
Vállalkozás: Felvásárolhatja az Auchant Jellinek Dániel, a versenyhivatal is rábólintott | A GVH nem látta akadályát, hogy az irányítási jog Jellinek cégéhez kerüljön. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20241112_versenyhivatal-auchan-felvasarlas | 2024-11-12 15:47:00 | true | null | null | HVG |
|
Ha veszítünk, mindent veszítünk - ijesztett rá hallgatóságára Orbán Viktor egy fideszes fórumon, ahol a nemzeti konzultáció néven előállított propagandaterméket népszerűsítette. Bár a miniszterelnök egyebek között az általa vizionált "gazdasági semlegesség" megőrzésére hivatkozott, erős a gyanúnk, hogy közben egészen másra gondolt: a saját hatalmára és annak megvédésére.
Érthető az aggodalma. Olyan állapotokat teremtett az országban, hogy csakugyan mindent elveszíthet, ha pártja vereséget szenved a választáson.
Rögtön ízelítőt kaphattunk abból is - sokadjára -, hogy a Fidesz milyen eszközöket alkalmaz, amikor veszélyben érzi a hatalmát. Orbán kijelentésére rímelve a parlament igazságügyi bizottsága elé került az a vaskos javaslatcsomag, amelynek részeként a kormány a fővárosban, az agglomerációban és két megyében átrajzolja az egyéni választókerületek határait.
Az ellenzéki képviselők több tételben, csak az utolsó pillanatokban - késő este, éjszaka, vagy éppen közvetlenül az ülés előtt - kapták meg az előterjesztést. Előzetesen nem volt semmiféle egyeztetés. Az eljárás nem demokratikus és nem tisztességes. A szokásos fideszes tempó.
A kormánypárt két képviselői helyet vesz el Budapesttől, és odaadja annak a Pest megyének, ahol az ellenzék régóta nem tudott mandátumot szerezni. A fővárosban keszekusza, átláthatatlan, szétszabdalt körzetek jönnek létre. Somogyban és Tolnában, ahol a népességfogyás miatt indokolt lenne változtatni, minden marad a régiben.
A Fidesz nem először rajzolja át a körzethatárokat a saját érdekei szerint, és nem először írja felül önkényesen a választójogi rendelkezéseket. A teljesség igénye nélkül: megszüntette a kétfordulós választást, bevezette az úgynevezett győzteskompenzációt, a határon túliak számára (és csak nekik) lehetővé tette a levélszavazást, megváltoztatta az országos listaállítás szabályait, legitimálta a fiktív átjelentkezéseket.
Az önkormányzati választás rendszerét a Fidesz kétszer szabta át Budapesten. Első alkalommal azért, hogy biztosítsa a saját többségét, másodszor abban a reményben, hogy sikerül működésképtelenné tennie a fővárost. És ki tudja, mi jön még.
A kormányváltás egyik feltétele, hogy az emberek nagy része végképp megelégelje a Fidesz arcpirító túlkapásait, agyzsibbasztó propagandáját, gazdasági tehetetlenségét és mérhetetlen korrupcióját. A másik: lennie kell olyan hiteles alternatívának, amelyre szavazni lehet. Ha ez a két feltétel teljesül, akkor könnyen eljuthatunk oda, hogy bármit is barkácsol a Fidesz a választási törvényeken, nem menekülhet a bukástól. Akkor sem, ha újabb húzásként választókerületeket hoz létre a határon túli területeken, akkor sem, ha leszállítja a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt.
Tudjuk, nem csupán arra kell figyelni, hogy Orbán Viktor mit mond, hanem arra is, mit csinál. Márpedig a kormány cselekedetei arról tanúskodnak, hogy a Fidesz fél a vereségtől. Az ellenzéknek viszont - bármennyire nehezített a pálya - nem szabad félnie attól, hogy győzhet. | Félelem a vereségtől | Ha veszítünk, mindent veszítünk – ijesztett rá hallgatóságára Orbán Viktor egy fideszes fórumon, ahol a nemzeti konzultáció néven előállított propagandaterméket népszerűsítette. Bár a miniszterelnök egyebek között az általa vizionált „gazdasági semlegesség” megőrzésére hivatkozott, erős a gyanúnk, hogy közben egészen másra gondolt: a saját hatalmára és annak megvédésére. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258617_felelem-a-veresegtol | null | true | null | null | Népszava |
Az MNB összesen 111 millió forint bírságot szabott ki az OTT-ONE Nyrt.-re a tiltott a piaci manipulációra, a bennfentes információ nyilvános közzétételére, illetve a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn az MTI-t. Ez az a lélegeztetőgépeken kaszáló cég, ahol csalás gyanúja miatt mondott fel korábban a könyvvizsgáló.
A közleményben az MNB jelezte azt is, hogy feljelentést tesz a Fővárosi Főügyészségen.
A kibocsátó által nyilvánosságra hozott különböző együttműködési megállapodásokról szóló közzétételek egyes esetekben nem megalapozott, nem teljes körű vagy egyenesen valótlan információkat tartalmaztak – ismertette a jegybank.
Rámutatott: a társaság a korábbi rendkívüli tájékoztatásaival ellentétes híreket nem tette közzé; például azt, hogy egyes közzétett szerződések alapján végül ténylegesen nem végzett érdemi gazdasági tevékenységet, bevétele azokból nem származott. A korrigáló tájékoztatások elmaradásával a kibocsátó félrevezető jelzéseket adhatott a piac számára, ami piaci manipulációnak minősül – közölte az MNB.
A piacfelügyeleti bírság meghatározásánál a jegybank súlyosító körülménynek minősítette a piaci manipulációval érintett időtartam hosszát, és azt, hogy a kibocsátó közzétételeinek jelentős részénél találtak rendellenességeket.
A jegybank az OTT-ONE részvényeinek tőzsdei kereskedését tavaly április 16-tól felfüggesztette, két további határozatában pedig felügyeleti bírságot is kiszabott a 2020. évi éves és a 2021. első félévi jelentés hiánya miatt – idézték fel a közleményben. | Százmilliós bírságot szabott ki a jegybank a lélegeztetőgépeken kaszáló cégre | A közleményben az MNB jelezte azt is, hogy feljelentést tesz a Fővárosi Főügyészségen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/01/24/szazmillios-birsagot-jegybank-lelegeztetogep-ott-one/ | 2022-01-24 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
2005.04.29. 02:14
Több száz millió forintot nyert el a romák és a megváltozott munkaképességű emberek képzésére két olyan roma szervezet, amelynek vezetői korábban sem számoltak el maradéktalanul a hasonló célra folyósított támogatásaikkal. Az uniós pályázatot a munkaügyi minisztérium koordinálja.
Részletek a Magyar Nemzet mai számában | Százmilliós pénzeső a baráti roma vezetőknek | Több száz millió forintot nyert el a romák és a megváltozott munkaképességű emberek képzésére két olyan roma szervezet, amelynek vezetői korábban sem számoltak el maradéktalanul a hasonló célra folyósított támogatásaikkal. Az uniós pályázatot a munkaügyi minisztérium koordinálja. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/04/szazmillios-penzeso-a-barati-roma-vezetoknek | 2005-04-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A csengersimai közúti határátkelőhelyen ellenőriztek a rendőrök egy nemzetközi forgalomban közlekedő járműszerelvényt - írta a police.hu.
A rendőrségi portál beszámolója szerint az egyenruhások megállapították, hogy a járműszerelvény össztömege 1400 kilogrammal meghaladja a forgalmi engedélyébe bejegyzett maximális értéket. A rendőrök a 36 éves román állampolgárságú járművezetőt a túlsúly megszüntetésére és a szabályszegés elkövetése miatt 455 ezer forint összegű közigazgatási pénzbírság megfizetésére kötelezték. | A túlsúlyért félmilliós bírság jár | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/a-tulsulyert-felmillios-birsag-jar | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Oszter Sándor hivatali visszaélés miatt feljelentést tett, mert a rendőrségtől újságírókhoz került egy jegyzőkönyv, amelyben konkrét adat szerepel a színész véralkoholszintjéről – értesült a Bors Online.
Oszter februárban okozott balesetet a XII. kerületi Mom Park bevásárlóközpontnál.
A lapok Oszternél is hamarabb értesültek arról, hogy a színész véralkoholszintje 2,17 ezrelék volt a baleset idején.
Az ügyészség nyomoz Oszter feljelentése alapján, gyanúsítottja még nincs az ügynek – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. | Itthon: Hivatali visszaélés miatt nyomoznak Oszter Sándor ügyében | Oszter Sándor feljelentést tett, mert a rendőrségről kikerült a véralkohol-szintjét tartalmazó jegyzőkönyv. Az ügyészség nyomoz a feljelentés nyomán, gyanúsított még nincs. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140826_Hivatali_visszaeles_miatt_nyomoznak_Oszte | 2014-08-26 10:32:00 | true | null | null | HVG |
"Marco Rubio elnyerte méltó jutalmát, és megkapta az egész kormányban az elnök után a legfontosabb posztot, a külügyminiszterét" - mondta Simonyi a Trump-kritikusból hozzá hű támogatóvá vált floridai szenátorról, aki az alelnökjelölti pozícióért is versenyben volt, amit végül J. D. Vance kapott meg.
Marco Rubio keményvonalas Simonyi szerint: "Nagyon kemény lesz Kínával kapcsolatban, nagyon kemény az álláspontja, és egy erős amerikai külpolitikát fog folytatni, kevésbé ismeri Európát. A legfontosabb eleme, hogy az első kubai-amerikai, aki külügyminiszter lesz, egyébként Kubával kapcsolatban nagyon határozott véleménye van, és ezt az álláspontját messzemenőkig osztom. Kubában jó lenne előmozdítani a változásokat, és azt hiszem, hogy sokat fog tenni ezért."
Marco Rubio kritizálta Orbán Viktort, majd 2019 májusában ő is csatlakozott két demokrata és egy republikánus szenátorhoz, amikor egy, Donald Trump akkori elnöknek küldött levélben aggodalmukat fejezték ki a magyarországi demokrácia leépülése miatt. A levélben két konzervatív kutatóintézet értékelése alapján közölték, hogy Orbán alatt csökkent a gazdasági szabadság, a sajtószabadság, és a választási rendszer kevésbé versenyképessé vált, a bíróságok pedig egyre inkább az állam irányítása alá kerültek. Aggódtak a NATO-partner Magyarország és Moszkva "közeli kapcsolata" miatt.
Felesleges találgatni Simonyi szerint azt, hogy mi várható Magyarország és az Egyesült Államok politikájában. "Én azt gondolom - mondta -, hogy amit nagyon fontos Magyarországnak végiggondolni, hogy folytatható-e ez a kétkulacsos politika. Egyszerre vagyok Trump legjobb barátja, és ugyanakkor kokettálok reggeltől estig a kínaiakkal, a kínai politikai vezetéssel és Vlagyimir Putyinnal. Nyilvánvaló, hogy Orbán Viktornak ez egy nagyon kedvező dolog, hogy Donald Trump lett az elnök, ugyanakkor látni kell azt, hogy nagyon hamar összetűzésbe kerülhet a magyar külpolitika geostratégiai kérdésekben az Egyesült Államokkal."
Nagyon furcsa dolgok vannak a kormánytagok kijelölésénél szerinte. "Azt kell látni, hogy ezeknek a fele nagyon profi, nagyon tapasztalt politikus, mint például Susan Wiles a kabinetfőnök, vagy Elise Stefanik az ENSZ nagykövet, és aztán vannak ezek a furcsa jelölések, például Robert F. Kennedy Jr.-nak az egészségügyi posztja, vagy Matt Gaetz-nek az igazságügyi minisztériumi posztra való kinevezése. Szeretném jelezni, hogy még ezek csak kinevezések, vagy ezek találgatások egy része, és még a kongresszusi meghallgatások hátra vannak, egy része nem fog átmenni rajta."
A legfőbb ügyész posztjára például igazi botrányhőst kért fel Trump: Matt Gaetz floridai kongresszusi képviselőt. Ez a poszt az USA-ban egyben az igazságügyi minisztérium vezetését is jelenti, és az egyik legfontosabb pozíció a kormányban. "Nem egy fajsúlyos politikus, egy pojáca, nagyon sok ellensége van a Republikánus pártban, ez fogja megpecsételni a sorsát" - mondta róla Simonyi.
További részletek a teljes hangban. | Simonyi: Orbánnak döntenie kell: Trump vagy Putyin | Donald Trump megválasztott amerikai elnök sorra nevezi meg a leendő kabinetje tagjait, ezúttal az egyik legfontosabb pozíció, a külügyminiszteré lett Marco Rubio-é, aki a keményvonalas Kína-politikájáról ismert. Simonyi András, volt washingtoni nagykövet a Klubrádiónak elmondta, szerinte Orbán Viktornak végig kell gondolnia, hogy lehet-e egyszerre Trump legjobb barátja, és ugyanakkor kokettálhat-e reggeltől estig a kínaiakkal és Vlagyimir Putyinnal. Simonyi szerint nagyon furcsa dolgok vannak az amerikai kormánytagok kijelölésénél. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/nagyon-furcsa-dolgok-vannak-az-amerikai-kormanytagok-kijelolesenel-148236 | null | true | null | null | Klubrádió online |
2011 januárjában Rák Róbert és Ivan Hodúr egy összekötőn - akit az Aktualne.sk portál az egykori kapus Martin Trancíkkal azonosított - keresztül ígéretet kapott arra, hogy 12 ezer eurót kap az MTK elleni felkészülési mérkőzés manipulálásáért. A bunda lényege az volt, hogy az MTK legalább négy gólt szerezve két góllal nyerjen. A február 1-jén Budapesten játszott találkozót 6-3-ra nyerte az MTK, a nyitraiak három gólja közül kettőt Hodúr szerzett.
Hasonló eset játszódott le a prágai Bohemians 1905 mérkőzése előtt. "Hogy a fogadási csalás sikeres legyen, a meccsen legalább három gólnak kellett esnie" - tájékoztatta az Új Szó című lapot Michal Slivka rendőrségi szóvivő. A február 8-án játszott mérkőzést a Bohemians 2-1-re nyerte, a nyitrai gólszerző Hodúr volt.
Ha a gyanúsítottak bűnössége bebizonyosodik, a megvesztegető Trancík hat hónaptól három évig, míg a kenőpénzt elfogadó Rák és Hodúr háromtól nyolc évig terjedő szabadságvesztésre számíthat. Mind a négyen szabadlábon védekezhetnek.
Rák és Hodúr a korábbi ügyben is érintett, szeptemberben ugyanis a rendőrség három egykori labdarúgót és négy jelenlegi DAC-játékost gyanúsított meg több találkozó manipulálásával. A gyanúsítottak közül akkor csak Ivan Hodúr állt a sajtó elé, többször hangsúlyozta, egyszeri megingásról van szó, csak egyetlen mérkőzés eredményét befolyásolta.
A nyitraiak MTK elleni mérkőzését információnk szerint az a Mocsári Tamás vezette, akit a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2011-ben előzetes letartóztatásba helyezett. | Ez a 6-3 bundamérkőzés lehetett | A szlovák rendőrség a Nitra labdarúgócsapatából több személyt is fogadási csalással gyanúsít két 2011-es felkészülési mérkőzéssel kapcsolatban. Az egyiket február elsején éppen az MTK ellen játszották. | null | 1 | http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20131125-ket-eve-megbundaztak-az-mtknitra-edzomeccset.html | 2013-11-25 16:58:00 | true | null | null | Origo |
A tagállamoknak összesen 578,5 millió euró szabálytalanul felhasznált uniós agrártámogatást kell visszafizetniük az Európai Bizottság pénteki határozata értelmében. Magyarország azonban nyert a Brüsszelben elvégzett korrekciós ellenőrzésen.
Kétezer eurót ugyan vissza kell fizetnie a vidékfejlesztési támogatási kategóriában - az árfolyamkülönbségek miatt bekövetkezett túlzott átutalás miatt -, ugyanakkor Brüsszel visszatérít 3 millió 69 ezer eurót (mintegy 820 millió forintot) az intervenciós raktározás kategóriában, mert a magyarok helytelenül könyveltek el egyes költségeket.
A 27-ből 19 tagországnak kell kisebb vagy nagyobb összeget visszatérítenie, a legtöbbet Görögországnak. Több mint 210 millió eurót azért, mert hiányosak voltak a helyszíni ellenőrzések a területalapú támogatások kiadásait illetően. 54 millió eurót a szárított szőlő támogatási rendszere miatt, és további 50 milliót a juh-nyilvántartások vezetésével kapcsolatos állategészségügyi követelmények be nem tartása okán.
A nagyobb összegű visszatérítésre kötelezett országok sorában Romániának 41,7, Portugáliának 40,69, Hollandiának 28,94, Bulgáriának 20,2 millió eurót kell visszafizetnie, nagyrészt ellenőrzési hiányosságok miatt. | Több mint 800 millió forintot térít vissza Magyarországnak az EU | Közel hatszáz millió euró szabálytalanul felhasznált mezőgazdasági támogatást fizettet vissza a tagállamokkal az Európai Bizottság. Magyarország nyert az ellenőrzéssel; hazánknak több mint 3 millió euró (mintegy 820 millió forint) jár vissza. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2010/11/tobb-mint-800-millio-forintot-terit-vissza-magyarorszagnak-az-eu | 2010-11-05 18:00:00 | true | null | null | Origo |
2010.06.15. 19:04
Azonnali hatállyal ismét felmentett egy vesztegetés gyanújába keveredett tábornokot Hende Csaba, honvédelmi miniszter – közölte a Honvédelmi Minisztérium kedden.
A tábornok beosztásából való felmentésével egy időben Hende Csaba ismét megerősítette, hogy az új honvédelmi vezetés teljesen felszámolja a Magyar Honvédségnél a szocialista kormányzások idején kialakult korrupciós hálót.
A közleményben emlékeztettek a honvédelmi miniszter korábbi kijelentésére, miszerint a Magyar Honvédség megújulásához elengedhetetlen, hogy mindazokat eltávolítsák, akik személyükben váltak méltatlanná az egyenruhához és szégyent hoztak a Magyar Honvédség becsülettel helyt álló katonáira és civil alkalmazottaira.
A Budapesti Katonai Ügyészségre gyanúsítottként berendelt fontos beosztásban dolgozó magas rangú katonai vezető a számonkérés során beismerő vallomást tett – tették hozzá a közleményben.
Hende Csaba június elsején sajtótájékoztatón a szakmai és morális válsággal indokolta a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetésében általa kezdeményezett, személyi változásokat.
A honvédelmi miniszter bejelentette, hogy június 5-ével kezdeményezi a köztársasági elnöknél Tömböl László vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnökének felmentését; Hazuga Károly altábornagy, vezérkarfőnök-helyettest június 1-jén mentette fel, ahogy Szilvásy Istvánt, a HM Állami Egészségügyi Központ főigazgatóját is. Madarász Károly altábornagynak, a Katonai Felderítő Hivatal (KHF) főigazgatójának és Kovácsics Ferenc altábornagynak, a Magyar Honvédség Katonai Biztonsági Hivatal (MH KBH) főigazgatójának felmentését szintén június 5-i hatállyal kezdeményezte a szakminiszter a kormányfőnél.
Hende Csaba június 1-jei hatállyal felmentette beosztásából Hamar Ferencet és Tarján István dandártábornokot, a KBH főigazgató-helyetteseit. | Korrupciógyanú: újabb tábornokot mentettek fel | Azonnali hatállyal ismét felmentett egy vesztegetés gyanújába keveredett tábornokot Hende Csaba, honvédelmi miniszter – közölte a Honvédelmi Minisztérium kedden. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2010/06/korrupciogyanu-ujabb-tabornokot-mentettek-fel | 2010-06-15 22:14:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Első fokon pert nyert a Fővárosi Törvényszéken Koczka István matematikatanár, aki azért nem lehetett önkéntes Ferenc pápa budapesti látogatásán, mert biztonsági szempontból kockázatosnak minősítette a Rogán Antal vezette Nemzeti Információs Központ (NIK) - közölte a férfit segítő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
Koczka István elismert matematikatanár, aki tavaly önkéntesnek jelentkezett Ferenc pápa magyarországi látogatására. A jelentkezését először el is fogadták, azonban ezt később visszavonta a rendőrség, arra hivatkozva, hogy a Nemzeti Információs Központ egyik titkosszolgálati rendszere (a Biztonsági Háttérellenőrzést Koordináló Rendszer (BHKR)) "büntetőjogi, közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatot" lát Koczka részvételében.
Mint a TASZ írja, Koczkát hivatalosan nem tájékoztatták arról, hogy miért kapta ezt a minősítést, viszont lehetett tudni róla, hogy teljesen jogszerűen részt vett a pedagógustiltakozásokban, és petíciókat is aláírt. A pedagógus mindenesetre rákérdezett, hogy mi volt a baj vele, de a Nemzeti Információs Központ egyszerűen megtagadta a választ. A büntetlen előéletű tanár ezért indított pert a NIK ellen, hogy kiderítse: ki és miért, milyen adatok alapján nyilvánította közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatnak.
A NIK a perben nem tudta alátámasztani azt, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentene Koczkát tájékoztatni a róla kezelt információk eredetéről, ezért nem volt jogszerű a megtagadó válasza. Azzal is jogsértést követett el a szolgálat, hogy nem adott tartalmi indokolást a válaszában, így a bírósági eljárásban sem bizonyította, hogy fennáll a nemzetbiztonsági kockázat. | Pert nyert egy matektanár a Rogán-féle titkosszolgálat ellen | A pápalátogatáskor szeretett volna önkénteskedni, de nem engedték, mert biztonsági szempontból kockázatosnak minősítették. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/pert-nyert-egy-matektanar-a-rogan-fele-titkosszolgalat-ellen-169513 | null | true | null | null | Magyar Hang |
„Úgy látszik, az idő ebben a félhülye mesében különleges szerepet játszik.” Rejtő Jenő Az előretolt helyőrségének sorai csaknem kétezer cégnél és önkormányzatnál juthatott pályázatírók és döntéhozók eszébe, amikor néhány napja szembesültek egy módfelett különös európai uniós pályázat eredményével.
Több száz vállalkozás és kistelepülés maradt ugyanis hoppon egy még tavaly nyáron meghirdetett uniós pályázaton. Azt mondják, hogy azért, mert a kiírás egy olyan feltételt is tartalmazott, aminek egyetlen jelentkező sem felelhetett volna meg. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség január utolsó napján mégis eredményt hirdetett, amiből kiderült, hogy 41 önkormányzat és 17 alapítvány összesen több mint 570 millió forintot nyert el.
A sértettek szerint súlyos diszkrimináció történt, ezért magyarázatot követelnek az uniós támogatások magyarországi koordinálásáért felelős NFÜ-től és Orbán Viktor miniszterelnöknek is levelet küldenek.
Egészséges Európa
A tavaly nyári pályázat (TÁMOP-6.1.2-11/1.) célja az volt, hogy az egészséges életmód fontosságára hívja fel a lakosság figyelmét. A pályázati alap keretéből 3 milliárd forintra kizárólag a tízezer lakosúnál kisebb települések önkormányzatai, bölcsődéi és óvodái, illetve nonprofit szervezetek pályázhattak, míg 2 milliárdot vállalkozások szerezhettek meg munkahelyi egészségmegőrző programjaikra.
Az NFÜ adatai szerint az összesen ötmilliárdos keretre 2557 pályázat érkezett, ebből 698 nyertek legalább egymillió, legfeljebb tízmillió forintot.
A pályázatírásban résztvevő forrásunk, a Goodwill Consulting szerint a vállalkozásoknak szánt résszel kapcsolatban „szembetűnő visszaélés” nem volt, de az önkormányzati rész leosztása elég megdöbbentőre sikeredett.
A határidő szorításában
A pályázatra a kiírás szerint tavaly július 23-tól kezdve lehetett a jelentkezni. A feltételek között külön is szerepelt, hogy sem futárszolgálat, sem gyorspostai csomagküldés nem használható, és a dokumentumokat személyesen sem lehetett leadni. Vagyis egyetlen lehetőségként a hagyományos postai feladás maradt, és az útmutató azt is előírta, hogy a csomagoláson a postai bélyegzőnek jól láthatónak, a dátumnak jól kivehetőnek kell lennie.
A biztosítékot nem is a szigorú feltételek csapták ki, hanem az NFÜ január 31-i eredményhirdetése. Ebben a következő olvasható: „csak a benyújtási időtartam 1. napján (2012. július 23.) beérkezett pályázatok támogatására van lehetőség”, ezen belül a beérkezés sorrendjében, a keretösszeg kimerüléséig osztották a pénzt.
A Goodwill szerint kizárt, hogy azok a pályázók, akik a felsorolt pályázati feltételeket, magyarán a hagyományos postai utat betartották, a határidőn belül le tudták adni az összeállított dokumentációt. Így a pályázatnak elméletileg egyetlen nyertese se kellene legyen. Mégis van.
Egy percen múltak a milliárdok
A pályázat elbírálásában közreműködő (az NFÜ-nek bedolgozó) szervezet, az ESZA Nonprofit Kft. álláspontja szerint nem volt eleve lehetetlen a sikeres pályázás. „A Budapesten 24 órában nyitva tartó postán 2012. július 23-án 00.01-perckor benyújtott pályázatok aznap beérkeztek a közreműködőhöz” – fogalmaztak a Goodwillnek küldött levelükben.
A pályázatíró cég azonban megkereste a Posta központi ügyfélszolgálatát, ahonnan írásban azt a választ kapta, hogy „az elsőbbséggel feladott ajánlott küldemény átlagos átfutási ideje 1-3 munkanap, tehát legkorábban a feladást követő munkanapra tudjuk vállalni a kézbesítését”. Ez július 24-ét jelent, ami a benyújtás utáni nap, még a 00.01-es levélfeladás esetén is.
Tehát a Posta is azt az állítást erősíti, miszerint a pályázati kiírást egyetlen cég vagy önkormányzat sem teljesíthette volna a feltételek betartása mellett – mondják a pénzről lemaradt pályázók.
Hogyan lehettek akkor nyertesek?
A nyertes pályázatok kapcsán két kérdés is felmerül. Az egyik, hogyha gyorspostán, futárszolgálaton keresztül, vagy személyesen adták le a pályázatot, akkor a pályázati feltételek felrúgása miatt miért nem zárták ki őket a programból? Ha viszont ők is a hagyományos postai utat választották (akár elsőbbségi feladással), akkor aznap nem érkezhetett be a küldeményük a közreműködő szervezethez, így kérdéses, hogy hogyan kaphatták meg mégis a megpályázott pénzt?
Az NFÜ-adatbázisa szerint a 41 nyertes önkormányzatból 36 pályázó nyerte el a maximális 10 000 000 forintot, például Bercel, Bükkábrány, Géberjén, Makkoshotyka, Kondó, Mezőnyárád, Olaszliszka, Pálháza, Parád és Solt. A nyertesek között önkormányzati intézmények is vannak, például a sátoraljaújhelyi egyesített szociális intézmény, a mezőkövesdi önkormányzat rendelőintézete, és két tapolcai óvoda is. Még ha elvileg működne is a nonstop postán éjfél után egy perccel feladott, és aznap kézbesített pályázat rendszere – ami a postavállalat szerint ugyebár nem is működik –, akkor is kétségesnek tűnik, hogy például Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből vagy Szabolcsból, a határ közelében lévő kistelepülésekről valakik csak ezért a fővárosba utaztak volna.
Az önkormányzatok mellett a nyertesek között 17 alapítvány is van (ebből a maximálisan lehívható 10 millió forintot 16 pályázó kapta meg), például az egri Művelt Ifjúságért Alapítvány, a Telkibánya Lakosságáért Alapítvány, a debreceni "Gyermekszemmel 2000" Alapítvány és a miskolci Éden Alapítvány.
Az eredeti pályázati kiírásból az is kiderül, hogy a 3 milliárdos keretösszegből a kiíró eredetileg 300-350 pályázatot akart támogatni. Ehhez képest viszont csak 58 pályázó kapott pénzt, közülük 52-en a maximális összeget, és a többiek is alig kevesebbet. A rendelkezésre álló 3 milliárdból tehát nem egészen 580 millió forintot osztottak szét, pedig ennek a pénzek még több, mint az ötszörösét el lehetett volna kötni.
A "pályázóbarát" megoldás
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, ahol lényegében elismerték, hogy szabálytalanul jártak el. "Való igaz, a pályázati útmutatóban leírtak szerint kizáró ok lett volna a gyorspostai kézbesítés, ugyanakkor pályázóbarát módon szerettünk volna eljárni, így az első napon beérkezett és támogatható pályázatok révén biztosítottuk, hogy egyáltalán legyen olyan pályázó, aki támogatásban részesülhet."
A szabálytalanságot azzal védik, hogy a könnyített elbírálású pályázatok (amilyen ez is volt) szabályai szerint "az azonos napon beérkezett pályázatokat egy időben beérkezettnek kell tekinteni, és támogatásuk csak akkor lehetséges, ha az adott nap valamennyi, formailag megfelelő pályázatának támogatására rendelkezésre áll elegendő forrás. Tekintve, hogy a második napon beérkezett és támogatható pályázatok forrásigénye jelentősen meghaladta a rendelkezésre álló keretet, ezek a pályázatok sajnálatos módon már nem részesülhettek támogatásban".
Az tehát, hogy legyen nyertes, felülírta a szabályosságot, így pontosan azok a pályázók juthattak pénzhez, akiket eleve ki kellett volna zárni a szabálytalankodás miatt. Ha viszont őket kizárják, akkor a pályázat második napján beérkezett összes igényt be kellett volna fogadni. Ez pedig már jócskán meghaladta volna apénzügyi keretet (az NFÜ szerint második napon beérkezett pályázatok forrásigénye 7,9 milliárd forint volt), tehát az egész pályáztatás érvénytelenül zárult volna.
Így született végül ez a megoldás, hogy legalább a keretösszeg egy része elkölthető legyen. Az NFÜ most azt mondja, hogy az Irányító Hatóság javasolta a keret megemelését, így, ha lesz ilyen döntés, akkor újra lehetne pályázni.
Az eljárás (az alacsony keretösszeg, a futárposta kizárása, végül a szabálytalan elbírálás) azért is furcsa, mert a határozottan kimondott politikai cél az uniós támogatások lehívásának felpörgetése, ami ezekkel a nem túl átlátható és "pályázóbarát" módszerekkel nehezen tűnik kivitelezhetőnek. Köztudott, hogy a kifizetésekkel nem állunk jól és ezzel a kormány sem elégedett, mert félő, hogy sok uniós forrást nem tudunk lehívni. A 2007-2013-as EU-költségvetési időszak pályázatbefogadási-szakaszából már csak szűk 11 hónap van hátra, és még több ezer milliárd forint szétosztásra vár.
Orbánig mennek
A Goodwill közölte, hogy az ügy kapcsán levelet küld többek között a kormányfőnek, Lázár János államtitkárnak, a Nemzeti Fejlesztési Miniszternek, az NFÜ-elnök Petykó Zoltánnak és a pályáztatásban közreműködő ESZA Kft.-nek is.
Szerintük „azon önkormányzatok, akik a pályázati útmutatóban foglaltakat maradéktalanul betartva, szabályosan jártak el, támogatásban nem részesülhettek, és ez a tény súlyosan aggályos és diszkriminatív. Ellenkezik továbbá a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdésével, miszerint: «A lebonyolításban érintett szervezet által lefolytatott eljárásokban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani»."
A Goodwill felhívására több hoppon maradt pályázó tiltakozó akcióba kezdett, és a döntéshozatali eljárás felülvizsgálatát kéri. A tiltakozáshoz csatlakozik többek között a Rektor Oktatóközpont, a Net Humán Alapítvány, a Nők az egészségért, a Herman Ottó Természetvédő kör, továbbá Borsodivánka, Jászboldogháza és Perkupa községek önkormányzatai is. | Egy percen múlt hárommilliárd forint sorsa | Egy percen múlt hárommilliárd forint sorsa - Ha olyan kistelepülés vagy, amelynek van nonstop postája, és éjfél után egy perccel pályáztál, nyerhettél. Egy ilyen sincs, mégis nyertek 58-an. A többiek visszaélésekről beszélnek, és Orbán Viktor segítségét várják. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2013/02/05/tamop-ugy/ | 2013-02-05 17:27:49 | true | null | null | Index |
Menczer Tamás arra reagált, hogy Magyar Péter azzal kritizálta: titokban járja az országot. Magyar azt hangoztatta, hogy a Tisza Párt nem úgy tart országjárást, mint az "állampárt", a Fidesz, amely "nem mondja meg előre, hogy hova megy, sőt titkolja, és bemennek ilyen zárt helyekre, legyen az templom vagy valami Fidesz-iroda és oda meghívják a környék 30 fidelitasos vagy éppen idősebb aktivistáját".
"Láthattunk ilyet Menczer Tamásnál, soha nem jelzik előre, hogy hol vannak ezek a rendezvények, vagy ha igen, akkor előre kell regisztrálni" - mondta a Tisza Párt elnöke.
Igazad van, Peti, csak halkan mondom, hogy senki meg ne hallja. Igazad van, félek. Félek a sajtótól, attól nagyon félek, és még jobban félek tőled. Ezért most nagy félelmemben elárulom, hogy holnap, szerdán, Békéscsabán leszek. Hat órakor, de már fél órával korábban. Szabadság út 1-3. Várlak szeretettel, Peti! Ott találkozunk, beszéljünk!
- reagált a kommunikációs igazgató , aki végezetül egy jó tanáccsal is ellátta Magyar Pétert.
Még egy tanács, ne te vezess, reszkető kézzel veszélyes. Úgyse mersz eljönni, Peti. Egy gyáva, reszkető bohóc vagy, csak a nőkkel vagy bátor, a férfiaktól félsz. | Menczer Tamás helyretette Magyar Pétert | A kormánypártok kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás alaposan helyretette az őt és a Fideszt hamisan vádoló Magyar Pétert. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peter-orszagjaras | null | true | null | null | BAMA |
Márciustól fővárosi ingatlan adás-vételi szerződések típusát, tárgyát, a felek nevét, a szerődés értékét (és korábbi ingatlanbecslését), az ingatlan helyrajzi számát nyolc napon belül közzé kell tenni a főpolgármesteri hivatal honlapján, ez áll abban az ellenzéki javaslatban, amit a fővárosi közgyűlés nagy többséggel elfogadott szerda délelőtt. (A fővárosi önkormányzatnak egyébként elenyésző a lakáscélú ingatlanvagyona a kerületekhez képest.)
Az LMP-s Csárdi Antal előterjesztését csak egyetlen egy képviselő nem támogatta:
az ingatlanértékesítési botrányoktól hangos V. kerületi önkormányzat polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter tartózkodott, pedig a többi fideszes is igent nyomott.
Frissítés: Rossz gomb
Szentgyörgyvölgyi Péter közleményt küldött lapunknak, melynek lényege:
Véletlenül rossz gombbal szavazott, amely nem felelt meg a véleményének. | Belföld - Csak az V. kerület polgármestere nem szavazta meg, hogy az összes fővárosi ingatlanbiznisz legyen nyilvános | Csak az V. kerület polgármestere nem szavazta meg, hogy az összes fővárosi ingatlanbiznisz legyen nyilvános - A főváros kötelezte magát, hogy részleteiben is nyilvánosságra hozza az ingatlanértékesítési szerződéseit. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2015/01/28/meg_nyilvanosabb_ingatlanszerzodesek/ | 2015-01-28 16:12:42 | true | null | null | Index |
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának doktorija sok vitát váltott ki, Rácz András Oroszország-szakértő, aki több doktori iskolában tanított, például azt mondta, "szokatlan mértékű adminisztratív jóindulat" kell ahhoz, hogy valaki tizenkét évvel az abszolutóriuma megszerzése után disszertációt védhessen.
Orosz Ferenc biokémikus, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnökségi tagja az Esti gyorsban elmondta: ők a volt akadémiai intézethálózat kutatóival, problémáival foglalkoznak, ez pedig egyetemi ügy, ezért nincs egységes álláspontjuk róla, természetesen véleményük van, de az személyenként eltérhet. Szigorúan a saját véleményét mondja - közölte. Két kifogás vetődött fel, az egyik a formai, eljárásjogi, hogy mennyire régen szerezte meg az abszolutóriuma és mennyi, illetve milyen színvonalú publikációi vannak. Amikor az ELTE doktori tanácsa ezt az ügyet tárgyalta, voltak ellenszavazatok, nem egységesen engedték tovább, tehát előfordulhat, hogy voltak szakmai ellenérvek is, de a szakmai feltételek szigorúan az egyetemre tartoznak. Más kérdés - fogalmazott -, hogy elvárható-e tárgyilagos ítélkezés egy olyan doktori bizottságtól, amelynek a feje fölött Damoklész kardjaként lebeg az, hogy őket is alapítványosítják, addig meg "kiéheztetik", tehát ha esetleg elkaszálnák, azzal rossz pontot szereznének. Az ELTE hivatalos állásfoglalása az, és ezzel Orosz Ferenc is egyetért, hogy objektíven kell megítélni ezt a disszertációt, szerinte bizakodónak kell lenni.
A másik kifogás, a dolog etikai, politikai része sokkal bonyolultabb. Igaza lehet annak, aki Majtényi Lászlót hozta fel példának, aki a nagydoktori védésénél szakította meg a folyamatot, mondván, hogy amíg ő olyan pozícióban van, amely befolyásolhatja akár az akadémia működését, addig szünetelteti az eljárást. Orbán Balázs is dönthetett volna így, de nem tette, "ez a két ember közötti különbséget is jelzi". De ha valaki így döntött, akkor a jog és a tudomány szabadsága alapján szabad utat kell engedni ennek a védésnek - mondta Orosz Ferenc.
Műsorvezetőnk hozzátette, hogy a lényeg úgyis kiderül, mert minden doktori védés nyilvános, nem kell ahhoz az egyetem polgárának lenni, hogy valaki meghallgathassa.
Az interjút a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. | Orbán Balázs doktorija: várható-e tárgyilagos ítélkezés az ELTE-től, ha a fejük fölött lebeg az alapítványosítás? | Orbán Balázs doktori disszertációjával kapcsolatban a formai, eljárásjogi kérdések eldöntése az ELTE belügye, mondta Orosz Ferenc, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnökségi tagja az Esti gyorsban. Ugyanakkor hozzátette: más kérdés, hogy elvárható-e tárgyilagos ítélkezés egy olyan doktori bizottságtól, amelynek a feje fölött Damoklész kardjaként lebeg az, hogy őket is alapítványosítják, addig meg kiéheztetik, tehát ha esetleg elkaszálnák a miniszterelnök politikai igazgatójának doktoriját, azzal rossz pontot szereznének. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/orban-balazs-doktorija-varhato-e-targyilagos-itelkezes-az-elte-tol-ha-a-fejuk-folott-lebeg-az-alapitvanyositas-148321 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Gazdaság
Párizs sokkoló lépése: autósok ezreit tiltják ki a belvárosból!
Négy kerület érintett.
Globál
Lángol az orosz szuperfegyverek gyártósora, farkasszemet néznek egymással az ukrán és észak-koreai katonák - Háborús híreink csütörtökön
Cikkünk folyamatosan frissül.
Globál
Kiszivárgott Donald Trump béketerve: reagált Oroszország
Itt van Moszkva álláspontja.
Gazdaság
Fontos változás a rendszerhasználati díjaknál - Százezreket érinthet a döntés
Kiadta a MEKH a részletszabályokat.
Üzlet
Elbántak az amerikai tőzsdékkel
Beindultak a gyorsjelentések.
Deviza
Ezen az ábrán látszik csak igazán, mennyire bántják a forintot
Alulteljesít a hazai fizetőeszköz, nem is kicsit.
Gazdaság
Madárinfluenza: Magyarországon volt eddig a legtöbb járványkitörés
De az egész EU-ban rosszabb a helyzet, mint tavaly.
Gazdaság
Hatalmas üzletbe kezdene a MÁV, 950 milliárd forint a tét
Cél a vasúti járműflotta rendelkezésre állásának javítása.
Üzletfejlesztés német nyelvterületen
Németország: "Megcsappantak a külföldi megrendelések" - egyre borúsabb az exportőrök hangulata
Bár Németország korábban kiemelkedő exportőrnek számított, a számok az utóbbi hónapokban jelentős visszaesésről tanúskodtak - és egyelőre nincs is kilátás a javulásra. Ez alól csupán
ChikansPlanet
A húsfogyasztás dilemmája
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az élelmiszerellátás és a klímaválság közötti összefüggés. Azon belül is a nagyüzemi állattenyésztés járul hozz
Ricardo
Mi történt a kapitalizmussal?
Mi történt a kapitalizmussal? Ruchir Sharma új könyvéről címmel írásom olvasható az individualista blogon. Remélhetőleg sikerül vele árnyalni a szokásos balos narratívát. Köszönet Seres
MNB Intézet
Pénz, igazságosság és felelősség
A közgazdaságtan alapkérdése, hogy vajon mindig csak a saját érdekeinket követjük-e önző módon, és másnak csak addig segítünk, amíg abban hasznunkat látjuk. Egy érdekes kísérlet segíth
Kiszámoló
Napi ábra: a magyar GDP alakulása az elmúlt öt évben
Miután tegnap újabb gyászos magyar GDP adatok jöttek ki, gondoltam érdemes megnézni, hogyan is teljesített a magyar gazdaság az elmúlt öt év alatt. Nem győztük hallgatni a sikertörténeteket
RSM Blog
NIS2: GAP elemzés és első kiberbiztonsági auditok
Az új kibertörvény célja, hogy megerősítse az ország kiberbiztonsági védelmét, és egy hatékonyabb, átláthatóbb struktúrát hozzon létre. Az egységes szabályozás (NIS2) lehetővé teszi
Holdblog
Nem Amerika növekszik gyorsan, hanem a világ állt meg hozzá képest - a HOLD szakemberei a 444 podcastjében
\"Donald Trump még a túlfűtött amerikai gazdaságot is stimulálni akarja, a fejlődő országokra jellemző növekedést akar látni.\" A HOLD Alapkezelő szakemberei, Móricz Dániel befektetési iga
Holdblog
Az amerikai izomautó száguld, míg Európa elpöfög
A fogyasztás a gazdaság motorja, szól a jól ismert közgazdasági aforizma. A Covid utáni amerikai visszapattanásban döntő szerepet játszott a gazdaság belső felvevő piaca, amit... The post Az | Hatalmas üzletbe kezdene a MÁV, 950 milliárd forint a tét | Cél a vasúti járműflotta rendelkezésre állásának javítása. | [
""
] | 0 | https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241031/hatalmas-uzletbe-kezdene-a-mav-950-milliard-forint-a-tet-720353 | null | true | null | null | Portfolio |
Nem szűkmarkú az Orbán-kormány, ha a nagyvállalatok beruházástámogatásáról van szó. Az egyedi kormánydöntések során olyan állami dotációt adnak a cégeknek, amelyről a kisvállalkozók nem is álmodhatnak.
A Béres Gyógyszergyár Zrt. esetében a kormány jó előre kifizeti a cég kapacitásbővítése során létrejövő új munkahelyekre felvett alkalmazottak bérét. Miután ugyanis 3,1 milliárd forintos fejlesztésről döntött a Béres Gyógyszergyár, megkereste a kabinetet, amely 1,5 milliárd forintot „ajándékozott” a cégnek. Utóbbi vállalta, hogy cserébe 60 új munkahelyet hoz létre. A vállalásban az is szerepelt, hogy az új munkatársak átlagos bére bruttó 160 ezer forint lesz, azaz nettó 106 ezer forint. A nyomott bérezésből jól kivehető, hogy alacsony hozzáadott értékű termelésre adott a kormány támogatást ahelyett, hogy az innovatív ötleteket, a magyar gazdaság későbbi növekedését megalapozó beruházásokat támogatná. Ha a nemzetgazdaság nem is profitál ebből az üzletből, annál jobban járt a gyógyszergyár, hiszen – változatlan bérszínvonalat feltételezve – a számokból az derül ki, hogy a magyar adófizetők lényegében 13 évre előre kifizetik az új munkások bérét.
Bár nem tisztázott, hogy kapun kívül vagy belül van, de Csányi Sándor OTP-vezér sem panaszkodhat. Az MCS Vágóhíd Zrt. 13,9 milliárd forintos beruházást vállalt, ezért a kormány két ütemben 2,78 milliárd forintnyi támogatást adott. Lényegében a vágóhíd 569 új alkalmazottja után a kabinet 245 ezer forintos bruttó átlagbért fizet. Ebben az esetben csak szűk két évre fizeti ki a kabinet a dolgozók bérét. Egy csavar azért ebben a szerződésben is van. A vágóhíd új állásokért kapta a támogatást, azonban az Új Dunántúli Napló szeptemberi cikke szerint a Pick pécsi üzemében a mohácsi vágóhíd elindulásával párhuzamosan megszűnik a termelés. A megyei napilap úgy értesült, a korábbi tervekkel összhangban a pécsi üzem dolgozóinak felajánlották a mohácsi foglalkoztatás lehetőségét, amit többségük (90 százalék) el is fogadott. Pécsett 190-200 alkalmazott dolgozott.
Felvetődik a kérdés: a Csányi-féle Bonafarm cégcsoporthoz tartozó pécsi Pick üzem megszűnése miatt Mohácsra irányított munkavállalók esetében beszélhetünk-e új munkahelyekről? (Fontos megjegyezni, hogy Csányi Sándor korábban kiszállt a mohácsi vágóhídból, de – a Világgazdaság információi alapján – folynak a tárgyalások arról, hogy ismét a nagyvállalkozó agrárbirodalmához csatolják azt).
Közel négy évre előre kifizeti a kormány a titokzatos Tisza-TK Projekt Kft. esetében is az újonnan létrejövő 550 munkahelynél a 360 ezer forintos bruttó havi bért. A cégnél így 9,25 milliárd forintnyi közpénz landolt. A projektben három mezőgazdasági cég, a Trigo, a Bács- és a Magyarteleki Agro vesz részt. Megkerestük a cégeket, mert az nem derült ki, hogy milyen beruházást kívánnak megvalósítani mintegy 31,9 milliárd forintból. Csak annyit tudni, hogy izocukorral és keményítővel akarnak foglalkozni.
Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, egészen elképesztő folyamat zajlott le az elmúlt két évben a hazai gazdaságban, miután a kormány megduplázta a nagyvállalatoknak és a multinacionális cégeknek juttatott állami támogatások arányát, legalábbis ami a munkahelyteremtést illeti. Ezt azután sikerült megállapítani, hogy kikértük az elmúlt 12 év egyedi kormánydöntések alapján kiosztott állami támogatásainak adatait. A statisztikákból az derül ki, hogy a 2005 és 2010 között regnáló szocialista kormányok összesen 112,8 milliárd forinttal támogatták hat éven keresztül a különböző cégek által létesített 24 500 új álláshelyet.
Az Orbán-kormány azonban még nagyvonalúbb volt a nagyvállalatokkal és a multinacionális cégekkel: 2011 és 2016 között közel ugyanannyi állásért (25 ezer munkahelyért) 163,6 milliárd forintot fizetett. Míg a szocialista kabinetek átlagosan 4,6 millió forintot áldoztak egyetlen újonnan létrejövő álláshelyre, addig a Fidesz már 6,5 millió forintot fizetett ugyanannyi idő alatt. Az elmúlt két évben azonban az Orbán-kormány 9,8 millió, de tavaly már 12,2 millió forinttal jutalmazott egyetlen újonnan létrejövő állást, vagyis majdnem négyszer annyit adott, mint a multinacionális cégek és hazai nagytőkések barátjának tartott balliberális kabinetek. | Furcsán szórja a közpénzt a kormányzat | Van olyan magáncég, amely több mint tíz évre előre megkapja az új dolgozók bérét. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/01/furcsan-szorja-a-kozpenzt-a-kormanyzat | 2017-01-20 10:09:13 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Miután Hans-Joachim Eckert, a szervezet független etikai bizottságának német elnöke ismertette azt a negyvenkét oldalas dokumentumot, amely kimondja, hogy Oroszország és Katar „szabályos kereteken belül nyerte el a 2018-as, illetve a 2022-es világbajnokság rendezési jogát”, a vizsgálatot végző Michael Garcia amerikai ügyvéd ekképpen reagált: „A közlemény erősen hiányos, és tévesen tünteti fel a vizsgálat megállapításait. Mivel a nemzetközi szövetség nyilvánosságra hozott információi nem fedik a valóságot, az ügyben szeretném felvenni a kapcsolatot a FIFA fellebbviteli bizottságával.”
Miközben a FIFA azt hangoztatja, hogy „tisztázta” Oroszországot, valamint Katart a korrupciós vádak alól, megfeddte az angolokat és az ausztrálokat, akik – a vizsgálat zürichi interpretálása szerint – kétes eszközökkel igyekeztek megszerezni a négy év múlva esedékes vb rendezési jogát. Az elmarasztaltak állítólag bizalmas kapcsolatban álltak a Trinidad és Tobagó-i Jack Warnerrel, a nemzetközi szövetség korábbi alelnökével, aki a tender során „megsértette a FIFA etikai kódexét, vétett a kandidálási szabályok ellen”.
A korrupciós vizsgálatról készült teljes anyagot a futballszervezet továbbra sem teszi közzé. A kifogásolt összegzésben mindenesetre benne áll: „Gyakran nehéz megállapítani, hol húzódik a határ a lobbizás és a tisztességtelen befolyásolás között.” Azt viszont a leghatározottabban leszögezi a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség kivonatos közleménye, hogy nem indul eljárás Sepp Blatter elnök ellen, mert az elöljáróra vonatkozó „egyetlen konkrét állításról kiderült, hogy nyilván valóan nem igaz”. | Sport: Tisztázás helyett lesöpörte a korrupciós vádakat a FIFA | Rövid ideig úgy tetszett, kimászik a slamasztikából a FIFA, de könnyen lehet, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnek nagyobb morális problémái vannak, mint eddig. | null | 1 | http://nol.hu/sport/rendezetlen-rendezes-1498375 | 2014-11-14 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A gázszolgáltató a lapunkhoz eljutott beadványok alapján azt sérelmezi, hogy az eljáró bíró ítélethirdetéskor nem tudta megmondani, hogy a korábbi, vagy pedig az azóta megváltozott eljárási rend szerint kell majd újravizsgálnia a MEH-nek a tranzakciót. Ennek azért lehet jelentősége, mert a tavalyi értékesítéskor az EMFESZ ügyvezetője, Góczi István egy 2004-ben született meghatalmazás alapján adta el a céget úgy, hogy abba az akkori tulajdonos Mabofi nem egyezett bele. Márpedig a módosult eljárási rend alapján az energiahivatalnak nyilatkozatot kellene kérnie a Mabofitól, ami megkérdőjelezhetné a jóváhagyás megadását. Az EMFESZ egyébként azt várja Navracsics Tibortól, hogy amennyiben le kell folytatni a MEH-nek az új eljárását, úgy biztosítsa annak törvényességét.
Góczi István lapunk megkeresésére elmondta, a számukra negatív döntés alapot adhat arra, hogy a hivatalt is perlő Mabofi az EMFESZ ellen újabb kereseteket adjon be. Ezekben legrosszabb esetben olyan döntés is születhetne, amely néhány ponton blokkolhatná a cég működését. Az ügyvezető kijelentette: ha szükséges, fellebbeznek majd a másodfokú ítélet ellen is.
Az ítélőtáblánál jóval kedvezőbb döntést hozott ugyanakkor a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az EMFESZ ügyében. A GVH a „versenytársak által közvetített panaszok” alapján indított vizsgálatot az EMFESZ ügyfélkörének bővítése kapcsán. A beadványok szerint a szolgáltató azzal próbált meg fogyasztókat magához csábítani, hogy a közüzemi szolgáltató megszűnik, s ezért kell váltaniuk. Szintén a vizsgálat tárgyát képezte, hogy valóban elérhető-e a társaság által kínált nyolcszázalékos árkedvezmény. A GVH megállapította, hogy a fogyasztók elvileg elérhetik a reklámozott kedvezményt, az egyedi panaszok alapján pedig nem találtak elegendő bizonyítékot arra, hogy az EMFESZ jogsértően járt volna el. | Tovább bonyolódik az EMFESZ-saga | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/05/tovabb-bonyolodik-az-emfesz-saga | 2010-05-07 11:57:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
Korábban többször is eljárás indult már az ellen a férfi ellen, aki megpróbálta megzavarni a Millenárison tartott ünnepi megemlékezést, amin Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet - tudta meg a Mandiner.
Lapunk információi szerint hivatali visszaélés, zaklatás és lopás miatt is eljárás alá vonták már a hatóságok Cs.P-t, aki - a rendőrség tájékoztatása szerint - háromnegyed 12 körül megpróbálta megzavarni a Millenárison tartott ünnepi megemlékezést. A férfit, akinél egy papírvágó kést is találtak, a rendőrök kivezették a rendezvény helyszínéről, majd bevitték a II. kerületi rendőrkapitányságra, és ezúttal rendzavarás szabálysértés miatt indítanak ellene eljárást.
A férfi (nevének kezdőbetűi Cs. P.) a közösségi médiában megtalálható nyilvános profilja alapján lelkes ellenzéki, aki nemrég még Márki-Zay Péter követője lehetett, de Hadházy Ákos, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és Pankotai Lili bejegyzéseit is kedvelte.
Az 1956-os ünnepi megemlékezést megzavaró férfi szinte minden ellenzéki tüntetésen jelen van, és Magyar Péter több eseményén is részt vett már a kezdetektől. Ott volt az október 6-án az MTVA szákháza elé szervezett tüntetésen, de korábban a Tisza Párt Hősök Terén tartott júniusi kampányzáróján is is jelen volt. Sőt, egy bejegyzésben másokat is a megmozduláson való részvételre is buzdított. Ugyanígy tett Magyar Péter április 6-án a Kossuth téren tartott demonstrációja esetében is.
A férfi közösségi oldalán számos fotó bizonyítja, melyik politikai oldalt támogatja:
***
***
A millenárison megtartott 1956-os megemlékezésen hatalmas tömeg hallgatta Orbán Viktor beszédét , amelyben a miniszterelnök kifejtette, hogy a független magyar politika Brüsszel számára elfogadhatatlan. "Ezért Brüsszelben bejelentették, hogy meg fognak szabadulni Magyarország nemzeti kormányától. Azt is bejelentették, hogy egy brüsszeli bábkormányt akarnak az ország nyakába ültetni " - mondta ünnepi beszédében a miniszterelnök. | Magyar Péter követője a férfi, aki papírvágó késsel ment megzavarni Orbán Viktor ünnepi beszédét | Hivatali visszaélés, zaklatás és lopás miatt is eljárás alá vonták korábban azt a férfit, aki megpróbálta megzavarni Orbán Viktor ünnepi beszédét október 23-án a Millenárison. A férfi rendszeres résztvevője ellenzéki megmozdulásoknak. Korábban Magyar Péter számos rendezvényén is jelen volt, sőt, másokat is részvételre buzdított. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/magyar-peter-kovetoje-a-ferfi-aki-papirvago-kessel-ment-megzavarni-orban-viktor-unnepi-beszedet | null | true | null | null | Mandiner |
Hiszik vagy sem: a csődtömeg Quaestor-csoport még a Macskafogó rajzfilm 3D-változatának elkészítésébe is tolt pénzt, illetve fantáziát látott egy 120 millió dolláros költségvetésűre tervezett gigantikus filmes opuszban is. Utóbbi – amerikai-orosz-magyar koprodukcióban – a XIII. századi csúd-tavi csata hősének, a német lovagrendek ellen harcoló Sándor (Alekszandr Nyevszkij) novgorodi fejeledelemnek állított volna emléket, a mozi nagy része Magyarországon készült volna a tervek szerint.
Bár ilyen film már készült, ráadásul a filmtörténet része lett (A jégmezők lovagja; 1938, rendezte: Szergej Ejzenstein), már az előkészületekre elment 1,5 millió dollár, aminek zömét a Quaestor állta. A csőd miatt a grandiózus tervek egyelőre parkolóban vannak – mindezt Gát György producer, a jelenleg csalással vádolt Tarsoly Csaba gyerekkori barátja mondta el a rendőrségen tavaly ősszel tett tanúvallomásában.
Az Átlátszó birtokába került vallomásból egyéb közös ügyletek is kiderültek, illetve az, hogy Gátnak Tarsoly mellett Bende Györgyivel volt kapcsolata a Quaestornál. Bende a Quaestor kommunikációs igazgatója volt, még korábban – és ezt az Átlátszó írta meg annak idején – a köztévé szóvivője, illetve a Fidesz elnöki tanácsadója. Bende nem vádlott a Quaestor-ügyben.
Az Átlátszó főbb cikkei a Quaestor-ügyről és a bankbotrányokról:
„Elmondom, hogy nekem csak a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel, azon belül Tarsoly Csabával és a cég marketing vezetőjével, Bende Gyöngyivel volt kapcsolatom. Ők rendeltek meg tőlem munkákat (reklámfilmeket), amiket ők is fizettek ki” – ezt vallotta tanúként Gát.
Egy másik tanú, Buzgó József volt öttusázó, sportújságíró pedig ezt mondta:
„Mivel én a Sztársportnál voltam ügyvezető, illetve tulajdonos, a Quaestor-cégcsoporttal semmilyen módon nem kerültem kapcsolatba. A Quaestor tudomásom szerint 2009. évben szállt be a cégbe, én ekkor már sem ügyvezető, sem tulajdonos nem voltam. Bende Gyöngyi ügyvezetése idején szállt be a Quaestor a Sztársport Kft.-be”.
Persze nem állítható, hogy a Quaestor-csőd több, mint százmilliárd forintos össz-kárértékéhez képest ezek a kvázi mikrobefektetések sokat nyomtak volna a latban. Az ellenben sajátos ügymenetre utal, hogy Gát, saját elmondása szerint például megütközéssel értesült róla, hogy az általa ügyvezetett Corv-Invest Kft. „rendelkezett egy kilencven milliós kötvényállománnyal, ami a cég egyetlen könyvelésében sem szerepelt”.
Akkor rá is kérdezett az ügyészség által utóbb szintén megvádolt quaestoros Farkas Edinánál, aki azt válaszolta neki, hogy alighanem „belső trehányság” lehet a váratlan invesztíció magyarázata.
Gát egyebekben nem tett terhelő közléseket a Tarsoly-birodalomra – ahogyan a birtokunkban lévő vallomás-csomag szerint a többi tanú sem: ők inkább szűkszavúan arról számoltak be, milyen kevés ismeretük volt a Quaestorról.
Gát György Tarsoly Csabát gyerekkori barátjának nevezte, és hangsúlyozta, ha a közös befektetések: a már említett 3D-s Macskafogó, a Nyevszkij-projekt, illetve egy tervezett digitális művészeti oktatóközpont, valamint egy háromdimenziós film-elemek bérbeadására alakuló cég beindul, 3-3,5 éven belül akár 1,5 milliárdos hasznot kasszírozhattak volna. A projektekbe a Quaestor mintegy 120 millió forintot tolt.
A Quaestor amúgy kétharmados tulajdont szerzett a Gát-féle Corv-Investben, amelybe 2009-ben szállt be. A cég tulajdonosa jelenleg a Quaestoron és a produceren kívül Wolf László bankár, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese is. | Tarsoly-biznisz: Macskafogó 3D - a fideszes extanácsadó többet tudott? | Két olyan tanúvallomás is a birtokunkba került Quaestor-ügyben, ami az exfideszes elnöki tanácsadó, Bende Gyöngyi kommunikációs igazgatónak az eddig ismertnél a | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/04/28/tarsoly-biznisz-macskafogo-3d-a-fideszes-extanacsado-tobbet-tudott/ | 2016-04-28 13:09:06 | true | null | null | atlatszo.hu |
MKB Bank;
2019-01-14 19:38:43
Szíjj Lászlóé lett a Matolcsy-rokon MKB tulajdonrésze
A közbeszerzések egyik nagy kormányközeli nyertese, Szíjj László vette át a Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás cégének a közvetett MKB-s tulajdonrészét. Így Szíjj immáron a bank 48 százalékos tulajdonrészét magáénak tudó Mészáros Lőrinc-érdekeltségek után a bank második legnagyobb tulajdonosa lett, a bank 32,9 százalékos részesedésével.
Az ügylet cégjogilag ez úgy nézett ki, hogy Szemerey cége, a BanKonzult Kft. adta el Szíjjnak a BanKonzult Finance Zrt-t, vele együtt az MKB részvényei 32,9 százaléka felett rendelkező luxemburgi-szingapúri Blue Robin Investment S.C.A.-t. A közlemény hangsúlyozza: a BanKonzult Kft. közvetett részesedése az MKB Bank Zrt.-ben megszűnt. A közleményből nem derül ki, hogy mennyiért cserélt gazdát az MKB tulajdonrész illetve miért döntött a Matolcsy-rokon cége az eladás mellett.
Ahogy arról már lapunk is beszámolt: az év vége óta komoly bajok vannak Szemerey Tamás bankja, a Növekedési Hitel Bank (NHB) körül így nemrégiben felügyeleti biztost kellett kinevezni a NER egyes nagyvállalkozói vagyonszerzése körül hitelezőként komoly szerepet játszott bankhoz. Így tavaly még a 24.hu tárta fel, hogy Matolcsy György jegybankelnök fia az NHB hiteléből jutott hozzá 400 millió forintos luxusvillájához. | Szíjj Lászlóé lett a Matolcsy-rokon MKB tulajdonrésze | A közbeszerzések egyik nagy kormányközeli nyertese, Szíjj László vette át a Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás cégének a közvetett MKB-s tulajdonrészét. Így Szíjj immáron a bank 48 százalékos tulajdonrészét magáénak tudó Mészáros Lőrinc-érdekeltségek után a bank második legnagyobb tulajdonosa lett, a bank 32,9 százalékos részesedésével.
Az ügylet cégjogilag ez úgy nézett ki, hogy Szemerey cége, a BanKonzult Kft. adta el Szíjjnak a BanKonzult Finance Zrt-t, vele együtt az MKB részvényei 32,9 százaléka felett rendelkező luxemburgi-szingapúri Blue Robin Investment S.C.A.-t. A közlemény hangsúlyozza: a BanKonzult Kft. közvetett részesedése az MKB Bank Zrt.-ben megszűnt. A közleményből nem derül ki, hogy mennyiért cserélt gazdát az MKB tulajdonrész illetve miért döntött a Matolcsy-rokon cége az eladás mellett.
Ahogy arról már lapunk is beszámolt: az év vége óta komoly bajok vannak Szemerey Tamás bankja, a Növekedési Hitel Bank (NHB) körül így nemrégiben felügyeleti biztost kellett kinevezni a NER egyes nagyvállalkozói vagyonszerzése körül hitelezőként komoly szerepet játszott bankhoz. Így tavaly még a 24.hu tárta fel, hogy Matolcsy György jegybankelnök fia az NHB hiteléből jutott hozzá 400 millió forintos luxusvillájához. | null | 1 | https://nepszava.hu/3021730_szijj-laszloe-lett-a-matolcsy-rokon-mkb-tulajdonresze | 2019-01-14 19:38:00 | true | null | null | Népszava |
Gratulálok, civil akcióhősként újra sikerült a portálok címlapjára kerülni és megvédeni harminc fát! Ezt a demonstrációt porszemnek szánta a kormányzati gépezetbe, vagy az utcai harcos karakter újra-építése volt a cél?
– A Városligetben elkezdték kivágni a fákat. Elfogadhatatlan, szakmaiatlan, barbár cselekedet, mert nem igaz, hogy ezeket a fákat ki kellene irtani. A legvédtelenebbek mellé oda kell állni, mert nem akarunk olyan világot a XXI. század...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2016/12 számában. | Paks II-t soha nem fogják beindítani | <p>Mindent ki kellett iktatni, hogy az uniós támogatásra rárepülve dinasztiákat és burzsoáziát lehessen kreálni</p> | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/430783-430783-paks-ii-t-soha-nem-fogjak-beinditani | 2016-03-24 13:26:24 | true | null | null | Figyelő |
Közokirat-hamisítás miatt megrovásban részesítette a szikszói ügyészség a Fidesz kommunikációs igazgatója, Kocsis Máté édesapját. Kocsis Sándor Abaújlakon alpolgármesterként részt vett abban az akcióban, amelynek nyomán a 2010-es önkormányzati választások előtti napokban negyven választópolgárral gyarapodott a falu lakossága. Öt személyt a Kocsis család házába jelentettek be – írja az Átlátszó.hu.
Az encsi rendőrkapitányság a 2010. október 3-i helyhatósági választással összefüggésben ismeretlen tettesek ellen indított nyomozást, mert „Abaújlak községbe folyamatosan állandó lakcímre jelentkeztek be úgy, hogy az adott lakcímen nem laktak, életvitelszerűen nem tartózkodtak, így a bejelentkezésükkel közreműködtek abban, hogy a hatósági nyilvántartásba a valóságtól eltérő, valótlan adatok kerüljenek. Abaújlak községben az eredeti választói jegyzékben 81 fő választásra jogosult személy került rögzítésre, mely létszám 2010. október 2-án lezárt választási névjegyzékben 121 főre emelkedett” – olvasható az ügyészség 2012. december 12-i határozatában. A 2010-es önkormányzati választásokon a 121-ből 113 szavazó jelent meg.
A választás előtt nyolc abaújlaki ingatlanba az addig más Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, főképpen Szikszón élő lakosokat jelentettek be. Az ügyészség szerint a „legtöbb esetben az ingatlan tulajdonosai, haszonélvezeti jogosultja, mint szállásadók aláírásával ellátott bejelentkezési okiratok felhasználásával. Ezzel bűnsegédként közreműködtek abban, hogy a hivatalos hatósági nyilvántartás valótlan adatokat tartalmazott”.
Az Átlátszó.hu úgy tudja, hogy a harmincegy gyanúsított közül az egyik Kocsis Máténak, a Fidesz kommunikációs igazgatójának, Józsefváros polgármesterének édesapja volt. Ő öt személyt jelentett be az idősebb fia, Kocsis Gergely András tulajdonában lévő abaújlaki házba. A Völgy utca 16. szám alatti ház tulajdoni lapja szerint az ingatlant 1994-ben Kocsis Máté vásárolta meg, majd az 2009 januárban a testvére tulajdonába került, és akkor szerzett rajta haszonélvezeti jogot az édesapjuk.
Az ügyészségi határozatból kiderül: Kocsis Sándor a bűncselekmény elkövetését elismerte. A fiktív lakcímbejelentésekben egyébként a jelenlegi polgármester szintén közreműködött: ő 2010. szeptember 22-23-án – ugyanazokon a napokon, amikor Kocsis Sándor is – három személyt fogadott be saját otthonába.
A gyanúsítottak azzal védekeztek, nem voltak tisztában azzal, hogy bűncselekményt követnek el. Többen azt állították, hogy Abaújlakon készültek letelepedni, mások pedig valamilyen családi okra hivatkozva jelentkeztek be Abaújlakra, de folyamatosan egyikük sem tartózkodott a településen.
Már nem veszélyesek a társadalomra
Mindezek alapján az ügyészség bizonyítottnak látta, hogy fiktív lakcímbejelentések történtek. „A közokirat-hamisítás megvalósul, ha a gyanúsított olyan címre kéri tartózkodási helyének bejegyzését, amely ténylegesen nem az, és ezáltal valótlan adat kerül bejegyzésre a közhiteles nyilvántartásba” – állapította meg a vádhatóság.
A szikszói ügyészség 2010. december 12-én mégis megszüntette nyomozást, mert „a gyanúsítottak cselekménye már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb bűncselekmény kiszabása (…) is szükségtelen”. A közokirat-hamisítást elkövető személyeket ugyanakkor megrovásban részesítette.
A 2010-es választásokon a korábbi polgármester, Pollák István Zoltán győzött 76 szavazattal, vetélytársa 35 szavazatot kapott. Abaújlakon 2006-ban 93 választópolgárt tartottak számon, és akkor Pollák 63 szavazattal nyert, s az ötfős képviselő-testület tagja lett Kocsis Sándor is, aki egyúttal a település alpolgármestere lett – emlékeztet az Átlátszó.hu.
Kocsis Sándor a 2010-es választáson nem indult, viszont a Horthy Miklós Társaság alelnöki pozícióját megőrizte, csakúgy mint a történelmi vitézi rendben örökölt vitézi címét.
Az abaújlaki lakosság gyarapodását a Központi Statisztikai Hivatal adattára is rögzítette: 2010. január 1-én 111, egy évvel később már 137 fő volt a település nyilvántartott népessége, ami 2012-ben sem csökkent 131 alá. Ez arra utal, hogy a 2010-ben fiktív módon bejelentkezettek többsége elvileg ma is a település lakója.
A megyei kormányhivatal nem tud semmiről
A megyei kormányhivatalnak nincs tudomása az esetről – tudta meg az Átlatszó.hu Demeter Ervin kormánymegbízottól. „Az ügyészség az eljárás folyamán, vagy azt követően nem kereste meg hivatalunkat, az eljárás eredményéről nem értesítettek. Ügyfél bejelentéssel nem fordult a hivatalunkhoz, az említett tárgyú ügyben Abaújlak község vonatkozásában nem jártunk el és jelenleg sincs folyamatban lévő ügyünk” – közölte.
Szerinte amennyiben a lakcímbejelentéssel kapcsolatos ügyekben az ügyészség eljárt és döntést hozott, annak következményeit az érintettek viselik. A lakcímnyilvántartás vezetése a helyi jegyző feladata, és ha ő értesült az eljárásról, szükség lehet a helyi lakcímnyilvántartás aktualizálására.
A portál a lakosságszámra vetített állami normatív támogatás kapcsán is kérdéseket tett fel. Demeter szerint a támogatás folyósításának, felhasználásának szabályosságát a Magyar Államkincstárnak kell ellenőriznie. A kormánymegbízott ugyanakkor cikk szerzőjét arra kérte, amennyiben tudomása van arról, hogy pénzügyi visszaélés vagy szabálytalanság történt, vagy alapos gyanúval rendelkezik ezek tekintetében, tegyen az illetékes állami szerveknél hivatalos bejelentést.
Az Átlátszó.hu megkereste a selyebi körjegyzőséget, intézkednek-e a lakcímnyilvántartás aktualizálása érdekében. Nevelős Zita megbízott jegyző elmondta: elődje nemrégiben távozott, és az utódját pályázaton választják ki. Ha júliusban sikerül kinevezni az új körjegyzőt, azt követően körülbelül fél év múlva érdemes visszatérni az abaújlaki fiktív lakcímbejelentések ellenőrzésére - mondta.
Pollák István a portál megkeresésére nem kívánt nyilatkozni, másodszorra pedig letette a telefont. | Belföld: Fiktív bejelentésekkel manipulálta a választást Kocsis Máté édesapja | Másfélszeresére nőtt a 2010-es önkormányzati választás előtt egy Borsod megyei kistelepülés szavazásra jogosult polgárainak száma. Az ügyészség megállapította: fiktív lakcímbejelentések történtek, és ezért a Fidesz kommunikációs igazgatójának édesapját is megrovásban részesítették. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/fiktiv_bejelentesekkel_manipulalta_a_valasztast_kocsis_mate_edesapja-1394163 | 2013-06-17 09:45:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
„Én azt tapasztaltam, hogy Schadl Györgynek biztos, hogy volt olyan kapcsolatrendszere, ami szerepet tudott játszani a kinevezésekben”
Távollétében, videón keresztül hallgatták ki F. Vivient, a Schadl-Völner-ügy koronatanúját a Fővárosi Törvényszéken.
„Nem ismerem személyesen, párszor találkoztam vele, ezt nem nevezném ismeretségnek” – mondta F. Vivien Völner Pálról Tóth Erzsébet bírónő bemelegítő kérdésére kedden a Fővárosi Törvényszéjken a Schadl-Völner-ügy perének újabb fordulójában.
A nő 2011 december közepén került Schadl György, végrehajtással kapcsolatos pénzügyi kérdésekkel foglalkozott. Elmondása szerint csak sokkal később kapott olyan feladatokat, amelyek a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének privát ügyeihez kapcsolódtak. Bár F. Vivien többször jelezte, hogy ezeket nem szeretné ellátni, Schadl György ragaszkodott hozzá, hogy ő csinálja. Később F. Vivien sokszori kérésére vette fel Schadl György a negyedrendű vádlottat, az MBVK-elnök sofőrként is ügyintézőjeként ismert M. Viktort a privát ügyei intézésére.
A tanú elmondása szerint eleinte bankszámlát külön nem kezelt, ám a beérkező összegeket menedzselnie kellett - bevételi bizonylatokat, lezárásokat, előlegeket intézett. Később azonban egyre több, az iroda üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatokat is kapott.
A „Házipénztár” nevű hírhedt excel-táblázatról úgy nyilatkozott, hogy abban eleinte az iroda belső ügyeit vezették. „Tudomásom szerint Schadl György már korábban is tartott a páncélszekrényben készpénzt, ám azt akkor nem én, hanem más, korábbi munkatárs intézte, és tudomásom szerint azt nem excelben, hanem papíralapon vezették - mondta.
Arra a bírói kérdésere, hogy van-e tudomása arról, miszerint vezető politikusokkal kapcsolatban állhatott-e Schadl György akár hivatali munkáján kívül is, a tanú nemmel válaszolt. F. Vivien szerint a budaörsi iroda páncélszekrényében először csak a céges papírok voltak, illetve egy pénzkazetta, amiben mindig volt pár tízezer forint váltópénz, hogy vissza tudjanak adni az ügyintézés során.
Egy idő után F. Vivien felszólítás nélkül egy excel-táblázatot hozott létre pozitív-negatív előjellel, ha például villanykörtét kellett venni az irodához. A sajtó nagy csalódására a bíró közölte, hogy a mai napon nem fog részletesen kérdezni az excel-táblázat tartalmáról.
F. Vivien elmondása szerint később már a végrehajtói bankszámlához is volt hozzáférése. Ezen a számlán mindig volt több tízmillió forint volt egyre intenzívebb be- és kifizetéssel, idővel Schadl György rezsijét is az erről a bankszámláról vett pénzzel csekken fizették be csekken. Az én számítógépem a páncélszekrénnyel egy helyiségben volt, amelyben F. Vivien szerint Schadl György „ékszereket, mindenféle devizát” tartott. Ami bekerült a páncélba a végrehajtói bankszámláról került be.
F. Vivien beszélt arról is, hogy tudomása szerint Schadl Györgynek „jó szokása” volt” kölcsönt nyújtani. – Szerintem azért adott kölcsönt, hogy lekötelezze azt, akinek ad - mondta F. Vivien, hozzátéve, hogy ő is kapott.
– Már az előző elnökség alatt is ez egy zárt kör volt, kívülről nem lehet bekerülni” - mondta. – Én azt tapasztaltam, hogy Schadl Györgynek biztos, hogy volt olyan kapcsolatrendszere, ami szerepet tudott játszani a kinevezésekben, de hogy pontosan kin keresztül azt nem tudom - mondta F. Vivien. Arról nem is volt tudomása, hogyan lehetett kiskaput találni a végrehajtói pályázatokon. Bár voltak a pályázatok objektív szempontjai – mint például a szakmai előélet –, meghallgatásokon a személyes, szubjektíven adható pontokkal lehetett manipulálni.
Schjadl György néha megfeledkezett pár tízmillió forintról
A Schadl-Völner ügy magát ártatlannak valló hatodrendű vádlottja, Cs. Éva is kapott 20 millió forint körüli kölcsönt Schadl Györgytől irodanyitásra. „Nem tudom, hogy ki kezdeményezte a hitelt” - mondta erről F. Vivien. – Tudja-e, hogy hány alkalommal milyen jogcímen fizetett Cs. Éva Schadl Györgynek? – Nem tudom összegszerűen – felelte, de hozzáfűzte, hogy M. Péter, Cs. Éva MBVK-mál dolgozó férje is elárulta neki, hogy hogy Schadl György segített a felesége végrehajtói kinevezésében és ezért az irodája osztalékának a felét kérte.
Egy másik esetben Schadl György tőle kérdezte meg, hogy van-e olyan ismerőse, aki szívesen pályázna és megbízható, akkor F. Vivien mondta, hogy van ilyen ismerőse. Ez az ismerős Sz. Balázs volt, akiről pár szót váltottak, hogy hol dolgozik és hogy ő vállal-e felelősséget érte. F. Vivien igent mondott, Sz. Balázst pedig kinevezték.
Schadl György a segítségéért cserébe Sz. Balázs irodája osztalékának az egyharmadát kérte, és
– Schadl György a budaörsi irodában kért meg rá, vezessek egy nyilvántartást, írjak fel bizonyos összegeket és amikor az Sz. Balázs az osztaléka egyharmadát átadja, akkor azt oda vezessem be – mesélte F. Vivien, aki szerint Schadl György és Sz. Balázs között nem volt közvetlen kapcsolat, ő közvetített közöttük.
„Sajnos én is kértem ebből”
2018-ban aztán Schadl György üzent F. Viviennek, hogy szüksége van készpénzre, kell a fele osztalék Sz. Balázstól. Ekkor F. Vivien fennhangon megkérdezte Schadl Györgytől, hogy miért a felét, mire azt a választ kapta, hogy ne hülyéskedjen, sosem volt szó egyharmadról és „kell” a pénz.
Ekkor hangzott el F. Vivien szerint először Völner Pál neve F. Vivien szerint. Tóth Erzsébet bírónő nem kérdezett rá, hogy pontosan milyen szövegösszefüggésben hangzott el az államtitkár neve. F. Vivien egy Monor környéki étteremben találkozott Sz. Balázzsal és itt F. Vivien elmondta Sz. Balázsnak, hogy az osztalék fele kell. Itt ismét elhangzik Völner Pál neve. – Ha korábban 30 százalék volt, abból hogyan lett ötven? - kérdezte Sz. Balázs. F. Vivien szerint Schadl György egyszerűen elfelejthette, hogy 30 százalékban állapodtak meg.
Sz. Balázs osztalékából F. Vivien is részesült. – Sajnos én is kértem ebből. Körülbelül 40 millió forinthoz juthattam hozzá így részletekben – mesélte a koronatanú. | "Én azt tapasztaltam, hogy Schadl Györgynek biztos, hogy volt olyan kapcsolatrendszere, ami szerepet tudott játszani a kinevezésekben" | Távollétében, videón keresztül hallgatták ki F. Vivient, a Schadl-Völner-ügy koronatanúját a Fővárosi Törvényszéken. | null | 1 | https://nepszava.hu/3199051_schadl-volner-ugy-f-vivien-koronatanu-vallomas | 2023-06-20 11:40:00 | true | null | null | Népszava |
Az idei első három negyedévben 5744 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le Magyarországon, ez összesen 12 572 közbeszerzési szerződés megkötését jelentette; az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos szerződések aránya az uniós és a nemzeti eljárásrendben is folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi - jelentette a Közbeszerzési Hatóság.
A közlemény szerint a közbeszerzések összértéke 46 százalékkal emelkedett a tavalyi azonos időszakhoz képest, összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki, de a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad.
A hatóság szerződés-ellenőrzési tevékenységének eredményeként idén szeptember végéig a terven felüli ellenőrzések száma jelentősen, 38 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, emellett az ajánlatkérők által bejelentett szerződésszegések, és a szerződés-ellenőrzési eljárás lefolytatását nem igénylő, közérdekű bejelentés alapján indított vizsgálatok száma is emelkedett.
Szintén jelentősen nőtt a Közbeszerzési Döntőbizottság által elrendelt jogorvoslatok száma és a kiszabott bírságok összege az elmúlt évek azonos időszakához képest; az előbbi 50 százalékkal, az utóbbi pedig majdnem 70 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakára vonatkozó adatokat. Ezek a számok már most felülmúlják a teljes 2023-as év értékeit - jelezték.
A közbeszerzések 47 százaléka árubeszerzésre irányult az idei első három negyedévben, a szolgáltatásmegrendelések aránya 28,3, míg az építési beruházásoké 24,7 százalékot tett ki a szerződések darabszámát tekintve. Az építési beruházások értéke érte el a legmagasabb szintet, összesen 1073 milliárd forinttal, ezt szorosan követték a szolgáltatásmegrendelések, amelyek értéke 1038 milliárd forint volt. Az árubeszerzésekhez kapcsolódott a legtöbb közbeszerzési szerződés megkötése, de az értéket tekintve alulmaradtak, 715 milliárd forintot tettek ki.
A vizsgált időszakban 9814 szerződés kapcsán összesen 1186,6 milliárd forint értékben hirdettek ki kis- és közepes vállalkozást (kkv) nyertesként a hazai közbeszerzési eljárásokban. Minden 100 közbeszerzési szerződésből 78-hoz kapcsolódott nyertes kkv, és minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 42 forintot ők vittek. A nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzési szerződések száma 6,8, összértéke pedig 4,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - tájékoztatott a Közbeszerzési Hatóság.(MTI) | Papíron javult a helyzet a közbeszerzéseknél | Állítólag fokozódik a verseny. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/papiron-javult-a-helyzet-a-kozbeszerzeseknel.html | null | true | null | null | mfor.hu |
"Példátlan az a különbség, amilyen szinten a szegények, és amilyen szinten a dúsgazdagok élnek. Esetleg kérdezzék meg Mészáros Lőrincet, hogy Várkonyi Andrea 50. születésnapját hol és mennyiből ünnepelték" - mondta Magyar. Szerinte ez egy bordeaux-i kastélyban volt, és hárommilliárd forintba került.
Kerestük Magyar Pétert azzal kapcsolatban, hogy mire alapozza ezt a kijelentését. Várkonyi Andreát is megkérdeztük emailben a cégén keresztül, valóban többmilliárdos értékű születésnapot kapott a férjétől. Mivel magánügyletről van szó, Várkonyi nem is lenne köteles elárulni a választ. Cikkünk megjelenéséig mindenesetre egyikük sem válaszolt. | Magyar Péter: 3 milliárdot költött neje születésnapjára Mészáros Lőrinc | November 18-án tartott sajtótájékoztatóján Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt mondta: A miniszterelnök jóbarátja, strómanja második feleségét egy hárommilliárdos születésnappal lepte meg Bordeaux-ban. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/magyar-peter-azt-mondta-3-milliardot-koltott-meszaros-lorinc-a-felesege-szuletesnapjara-148312 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Tudja, mekkora lakást lehet havi 65 ezer forintból bérelni az V. kerületben?
A hirdetések alapján ennyi pénzért akár egy egyszobás, 30 négyzetméteres lakáshoz is hozzá lehet jutni.
De ha bérlés helyett vásárolna, ennyi pénzből akár egy felújított műemléki épület 110 négyzetméteres lakásához is hozzájuthat, amennyiben korábban bérlője volt az ingatlannak.
Szentgyörgyvölgyi Péter, a Belváros fideszes polgármesterjelöltje a birtokomba került szerződés szerint
2014. március 15-től 2039. február 15-ig havi 63 570 forintot
törleszt a Szerb utca 9. szám alatti házban megvásárolt 110 négyzetméteres lakásáért.
Arról, hogy Szentgyörgyvölgyi 25 százalékos kedvezménnyel, 19 102 500 forintért vehette meg a hivatalosan 25 470 000 forint forgalmi értékűre becsült lakást a felújított Szerb utcai házban - ahol Habony Árpád, a miniszterelnök tanácsadója is gyakran megfordul - itt írtam.
A szerződés szerint Szentgyörgyvölgyi a vételárat 25 éves futamidejű, kamatmentes részletfizetéssel is törlesztheti. A szerződés vonatkozó pontja szerint
„a Vevő tudomásul veszi, hogy a jelen szerződésben vállalt vételárrészletek megfizetésével való, 6 hónapot meghaladó késedelem esetén, amennyiben a Vevő a fizetési felszólítást követő 30 napon belül az elmaradt részleteket nem teljesíti, az Eladó jogosult egyoldalú nyilatkozatával az Adásvételi szerződéstől elállni. Ez esetben az Eladó az eredeti állapot visszaállításával a már teljesített vételárrészleteket a Vevő részére visszafizeti.”
Ez azonban az önkormányzat szerint nem jelenti azt, hogy ha nem fizeti a részleteket, ingyen lakhatna a lakásban. „A szerződés felmondása esetén az önkormányzat a szerződésben is hivatkozott jogszabály alapján, az egész időszakra vonatkozóan használati díjat számít fel, ami megegyezik a szerződéskötés előtti bérleti díj nagyságával” - írták. Arra a kérdésemre, hogy egy ilyen lakásnak mennyi a bérleti díja, nem válaszoltak.
Az önkormányzat azt is közölte, hogy a kamatmentes részletfizetés lehetőségét minden lakásvásárlónak biztosítja, és ezzel a lehetőséggel eddig közel kétezer belvárosi lakásvásárló már élt is.
Például az MSZP, az Együtt-PM és a DK két önkormányzati képviselőjelöltje, Pásztor Tibor és Kovács Alex is, akiknek a szerződését el is küldték nekem.
Ez alapján Pásztor 2008-ban a hivatalos értékbecslés alapján megállapított 14 490 000 forintos forgalmi érték 50 százalékáért, 7 246 500 forintért jutott hozzá 41 négyzetméteres Balassi Bálint utcai lakásához, aminek a törlesztőrészlete havi 24 156 forint volt.
Kovács Alex pedig egy 82 négyzetméteres lakást vett 2008 februárjában 50 százalékos áron 10 365 000 forintért, havi 34 550 forintos törlesztőrészlettel.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint jelenleg 431 olyan adásvételi szerződés van hatályban, ahol a vevő továbbra is kamatmentes részletet fizet, az elmúlt két hónapban pedig 106-an kérelmezték az önkormányzatnál lakásuk megvételét hasonló, kamatmentes részletfizetési lehetőséggel.
Cikkünk megjelenése után Juhász Péter, Szentgyörgyvölgyi ellenfele az október 12-i polgármester-választáson, a Facebookon közzétett közleményében visszalépésre szólította ellenfelét. Arra is felszólította, hogy fizessen be kb. egymillió forintot, mert bár a szerződés alapján a hivatalosan becsült árt 75 százalékáért vette meg a lakást, egy önkormányzati rendelet szerint öt éven belül felújított házban legfeljebb 80 százalékos áron vehette volna csak meg. A Szerb u. 9-et pedig öt éven belül újították fel. | Havi 65 ezerért már 110 négyzetméteres belvárosi lakása lehet! | Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármesterjelölt is ennyit fizet Szerb utcai lakásáért. A Belváros-Lipótvárosi önkormányzat szerint minden önkormányzati bérlő hasonló feltételekkel juthatott lakáshoz, pl. a szocialisták két képviselőjelöltje, Pásztor Tibor és Kovács Alex is. | null | 1 | https://444.hu/2014/10/01/havi-65-ezerert-mar-szaznegyzetmeteres-belvarosi-lakasa-lehet/ | 2014-10-01 00:30:00 | true | null | null | 444 |
A közlemény szerint az utóbbi hetekben megnövekedett az ételfutárok tevékenységével kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszok száma. A jelzett problémák valamennyi nagyobb ételkihordó céget érintik, többek között a Woltot, valamint a Foodorát is.
Jelentősebb problémaként fogalmazódott meg több esetben is, hogy az ígért kiszállítási határidőnél jelentősen később érkeznek meg az ételek, az árak feltüntetése nem egyértelmű vagy hibás, illetve, hogy a kiszállítás nem megfelelő.
A nemzetgazdasági miniszter ezekre a panaszokra tekintettel, a fogyasztók védelme érdekében rendkívüli vizsgálatot rendelt el ezeknél a vállalkozásoknál.
A kormányhivatal próbavásárlással egybekötött ellenőrzése négy területre kiemelten fókuszál: a kiszállított ételek minőségének és állapotának megfelelősége (például kihűlt, kiborult, kifolyt, összerázódott, elázott); a jelzett kiszállítási idő betartása (például jelentős késéssel érkezett meg); az árakkal kapcsolatos problémák (például különböző jogcímeken történő többletdíjak felszámítása, így kiszállítási díj, szolgáltatási díj), valamint a fogyasztó kompenzációja (például fogyasztói sérelem esetén vállalnak-e kompenzációt, illetve azt ténylegesen biztosítják-e; visszakapja-e valójában a vételárat a fogyasztó végső esetben) - sorolta a minisztérium.
A felsoroltakon túl az ellenőrzés kiterjed a cégek honlapján és általános szerződési feltételeiben található tájékoztatási kötelezettségekre.
A NGM és a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatal a magyar családok védelme érdekében határozottan fellép, jogsértés esetén pedig megteszi a szükséges intézkedéseket azért, hogy a vásárlók teljeskörűen és hatékonyan élhessenek fogyasztói jogaikkal. | Rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést rendeltek el az ételfutároknál | A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést indít a legnagyobb ételfutároknál. A vizsgálat többek között a kiszállított ételek állapotára, a kiszállítási idő betartására, az árakkal kapcsolatos problémákra, valamint a fogyasztók kompenzációjára vonatkozik – jelentette be hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176563/rendkivuli_fogyasztovedelmi_ellenorzest_rendeltek_el_az_etelfutaroknal | null | true | null | null | Hir6 |
Mint mondta, a kormányváltás előtt tömegével születtek a felelőtlen döntések. Számos, uniós forrást elnyerő beruházásról szerinte már akkor tudni lehetett, hogy a megvalósításával gondok lesznek. Közben felrótta, hogy a támogatási keret mindössze hat százalékát fizette ki az előző vezetés, miközben ők 26 százaléknál tartanak; hogy a szerződéskötések száma a jelenlegi heti 195-tel szemben 103 volt, a heti kifizetés a mostani 16,5 milliárd forinttal szemben pedig csak 5,5 milliárd. Sok más mellett azt is említette, hogy rendbe kellett tenniük a közbeszerzések területét, olyan nagyprojekteket örököltek, amelyek miatt viták vannak és voltak az Európai Unióval.
De kaptak rendesen a pályázók is, akik önhibájukból, vagy azon kívül, nem valósítják meg elég gyorsan a fejlesztéseiket. – Egy átlagos projekt élettartama eddig, az ötlettől a megvalósításig körülbelül 650 napot foglalt magába – mondta Petykó Zoltán.
– Ebben benne vannak azok is, amelyek néhány hónap alatt befejeződtek, és azok a nagyprojektek, kiemelt fejlesztések is, amelyek esetében a különböző hatósági engedélyeken, a régészeti feltárásokon át, a közbeszerzési eljárásokon keresztül egészen a gyakran önmagában is hónapokig tartó teljesítési igazolások megszerzéséig számos faktor nehezíti a pénzek kifizetését. Mint az elnök mondta: a közhiedelemmel ellentétben nem az NFÜ folyamatai, hanem rajta kívül álló eljárások, engedélyezések és egyéb szabályozások miatt nyúlnak el a pályázatok.
A ki nem fizetett számlák esetében is főképp a pályázók a hibásak az elnök levezetése szerint. Mint mondta, jelenleg 152 milliárd forint kifizetési kérelem van bent az NFÜ-nél, amely összegnek csupán a fele késik az intézményrendszer miatt, a ki nem fizetett számlák másik fele a pályázók lelkén szárad. Ennél is rosszabb a helyzet, ha azt nézzük, mennyi számlának kellene bent lennie az NFÜ-nél, ha a fejlesztések az eredeti ütemben haladnának. Mintegy 700 milliárd forint kifizetési kérelem nem érkezett még be az NFÜ-höz, azaz ennyivel késnek a pályázók. A számlaösszeg 48 százaléka az államháztartáson belülről (önkormányzatoktól, egyetemektől) jönne, 37 százaléka az 500 millió forint feletti támogatást elnyert vállalkozásoktól és nonprofit szervezetektől, 15 százalékát meg az 500 millió forintnál kevesebb uniós pénzt elnyert cégektől, nonprofit szervezetektől várják.
Petykó Zoltán úgy véli, az előbbi fejlesztések esetében baj van a projektmenedzseléssel. Kijelentette: – Nem engedhető meg, hogy egy önkormányzati projekt azért nem tud előrelépni, mert az adott önkormányzat valamelyik hivatala nem képes betartani a törvény által megszabott határidőket. Támogatni csak aktív pályázókat lehet!
Ezért indítják el hamarosan az új projektfelügyeleti rendszerüket, amikor is külső szakértők és pályázatíró cégek adnak szakmai tanácsokat a rosszul álló fejlesztésekhez. Emellett – mivel tudják, hogy az önkormányzatok pénzügyi helyzete mennyire rossz – létrehoznak egy állami önerőalapot a helyhatóságok számára, 109 milliárdos keretösszeggel. De mint Petykó mondta, 50 milliárd forinttal már ki lennének segítve. Tervezik a 30 százalékos szállítói előleg bevezetését, illetve felülvizsgálják a pályázóknak szóló előlegrendszert is. | Gazdaság: A pályázók is rovót kaptak | Hosszasan részletezte az előző kormányzat és vezetés hibáit tegnapi sajtótájékoztatóján Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke azt indokolva, miért kell ismét gyorsítaniuk az uniós támogatási rendszert. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20120509-a_palyazok_is_rovot_kaptak-1309025 | 2012-05-09 17:08:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Úgy tűnik, a kormány is érzékelte a letelepedési kötvények iránti érdeklődés lanyhulását (2016 első felében alig feleannyi kelt el, mint tavaly ugyanekkor), ezért úgy döntött, csökkenti a különleges állampapírt vásárló külföldiek bürokratikus terheit. Május 20-án jelent meg a Magyar Közlönyben az a módosítás, amely szerint a letelepedési kötvényt lejegyző külföldi automatikusan megkapja a véglegesnek tekinthető letelepedési engedélyt. Az új jogszabály július 1-jétől érvényes, de visszamenőleges hatályú, vagyis a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazható. Korábban csak tartózkodási engedélyt kaptak első körben a pénzes külföldiek, majd hat hónap elteltével igényelhették a letelepedési engedélyt, amely kvázi állampolgárságnak minősül, hisz korlátlan idejű tartózkodást tesz lehetővé hazánkban, és szabad mozgást biztosít a schengeni övezetben. A letelepedési kötvény 2012-es megalkotásakor komoly vita volt a kabinetben, ugyanis a Rogán Antal (a gazdasági bizottság akkori elnöke) által képviselt lobbi végleges engedélyt adott volna a külföldieknek, ám a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium ezt ellenezte. Végül kompromisszumként került a törvénybe a féléves türelmi idő.
Ezt a status quót borította fel a legújabb törvénymódosítás, amelynek során a kormány azt is megerősítette, hogy két százalék alá nem csökkenhet a letelepedési kötvények után járó kamat, hiába alacsonyabb a piaci ár. A kamatot ugyanis nem a befektető kapja, hanem a közvetítőcég. Ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány kendőzetlenül támogatja a többségében offshore cégeket, amelyek a kötvényüzlet valódi haszonélvezői. Más magyarázat nincs arra, hogy a piaci árnál négyszer magasabb adófizetői összegeket fizetnek ki a Kajmán-szigeteken, Cipruson, Máltán és Liechtensteinben, illetve hazánkban bejegyzett közvetítőcégeknek. (Általánosságban egy országnak ugyanis akkor éri meg állampapírt eladni, ha minél alacsonyabb kamatot kell utána fizetnie. A letelepedési kötvényhez hasonló, vagyis ötéves futamidejű, euróban kibocsátott magyar állampapírt a piacon félszázalékos kamatért veszik meg az elégedett befektetők. Emiatt érthetetlen, hogy a kormány miért fizet kétszázalékos hozamot, vagyis négyszer több adófizetői forintot.) Érdekesség, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még májusban arról beszélt, hogy a folyamatosan csökkenő állampapírhozamok miatt „alkalmas az idő arra, hogy felülvizsgálja a kormány a letelepedési államkötvény feltételeit és kamatát”. Erre reagálva Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter akkor azt mondta, hogy a kormány még az első fél évben áttekinti a letelepedési kötvény kamatszintjét.
Egyre több jel mutat arra, hogy a letelepedésikötvény-üzleten keresztül a kormány korrupciós ügyletet támogat. Számításunk szerint a közvetítővállalkozások az olcsóbb szolgáltatási díjjal számolva 84, míg a drágább árazással kalkulálva 101 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből legalább 33 milliárd forint közpénznek tekinthető.
Nem vitte túlzásba a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az egyik letelepedési kötvényeket forgalmazó cég, az Arton Capital Hungary Kft. vizsgálatát. Tényi István a Magyar Nemzetben megjelent cikk nyomán tett a múlt hónapban feljelentést költségvetési csalás gyanúja miatt a cég ellen. Ahogy lapunk beszámolt róla, jelenleg öt vállalkozásnak van forgalmazási engedélye, a cégek közül egyedül az Arton Capital van Magyarországon bejelentve, a többi vállalkozást offshore-helyszíneknek tartott országokban jegyezték be. Elvileg a magyar céget lehet csak ellenőrizni, azonban lapunk azt tapasztalta, hogy az Arton Capital legalább 50 százalékkal több kötvényt adott el, mint amennyit a cég bevallott. A cég üzleti beszámolóiból azt lehet kiolvasni, hogy tavaly 18 kötvényt adhatott el, miközben az azt megelőző évben 12 külföldivel szerződhetett. A két év alatt összesen tehát 30 letelepedési kötvényt értékesíthetett a cég.
A vállalkozás beszámolójának ellentmond, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint a cégen keresztül 2014-ben és 2015 őszéig ötven százalékkal több, 45 külföldi kapott letelepedési engedélyt. A valóságban ez a szám sokkal magasabb is lehet, hiszen a lapunk által tavaly októberben kezdeményezett közérdekűadat-igénylés nem tartalmazza az utolsó három hónapot, továbbá csak a letelepedési engedélyt kapó külföldiekre kérdeztünk rá állampolgárság alapján, a tartózkodási engedélyt megszerző befektetőkre nem.
A NAV azonban, miután meghallgatta Tényi Istvánt, a bankokat és a Bevándorlási Hivatalt, illetve az adóhatóság saját nyilvántartását is átnézték, arra a következtetésre jutott, hogy nem állapítható meg költségvetési csalás bűncselekményének gyanúja. Azonkívül, hogy a NAV megkereste a hatóságokat, semmilyen konkrétum nem derült ki a nyomozati határozatból. Az adóhatóság nyomozói mégis elutasították a feljelentést.
A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők (főként kínaiak) legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig letelepedési engedélyt kapnak. A kötvényt csak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága által kijelölt közvetítővállalkozások jegyezhetik le az adósságkezelőnél. Jelenleg öt ilyen cégnek van forgalmazási engedélye, ezek között egy magyar kft. van, a többi offshore cégek körében népszerű helyszíneken van bejegyezve. Alighanem azért választottak adóparadicsomokat a vállalkozások megalapítására, mert nehezebb vagy éppen lehetetlen a valódi tulajdonosokat megismerni, miközben kedvező adózási feltételek is párosulnak a cégalapításhoz. Az egyetlen magyar vállalkozás elvileg könnyebben ellenőrizhető, ugyanakkor itt is komoly gondok vannak a könyvelésben, mert kevesebb állampapírt vallott be a cég a tavalyi adóbevallásában, mint ahány külföldinek eladott. A közvetítőcégek ügyfelenként 45–60 ezer eurós szolgáltatási díjat is kérnek, továbbá náluk landolnak a kötvények után járó kamatok is, ami ügyfelenként további 29 ezer euró. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami a jelenlegi árfolyamon 23–27,6 millió forintos jutalék kötvényenként.
Szinte lehetetlen megítélni, hogy még kinek hoz hasznot a kötvényüzlet. Beszédes ugyanakkor, hogy Rogán Antal – jelenleg a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter – jegyzi azt a 2012-es törvénymódosító indítványt, amely lehetővé tette a letelepedésiállampapír-ügyletet. A sajtóban több hír is megjelent arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök informális főtanácsadója, Habony Árpád személyesen kötődik egyes közvetítőcégek vezetőihez. Nemrég az egyik hírportál cikkezett arról, hogy csaknem egymillió forintnak megfelelő összegbe kerülő helikopteres városnézésen vett részt tavaly Hongkongban Habony Árpád és barátnője. A 444.hu bukkant a luxusprogramra, miután véletlenül nyoma maradt az interneten a kényes információnak. További érdekesség, hogy a Habony nevére szóló foglaláshoz tartozó e-mail cím és telefonszám gazdája egy bizonyos Jonathan Chan. Ugyanígy hívják azt a hongkongi bankárt, akinek a neve szerepel a magyar letelepedési kötvényeket forgalmazó Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) egyik hivatalos dokumentumán. Sőt Rogán Antal korábban, még az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként Chant nevezte meg a Kajmán-szigetekre bejegyzett HSSDF egyik tulajdonosaként. Nem ez volt az első eset, amikor összefüggésbe hozták a főtanácsadót a letelepedésikötvény-cégekkel. A Heti Válasz korábban arról írt, hogy a HSSDF kínai vezérkara Habony Árpáddal állhat kapcsolatban, legalábbis erre utal, hogy a társaság 2013-ban Habony közreműködésével akarta megvásárolni a TV2 csatornát. Egy másik közvetítőcégnek, az Arton Capital Kft.-nek pedig ugyanaz az ügyvédje, mint aki Habony Árpád médiavállalatának megszerezte a 888.hu doménnevet, illetve Rogán Antal vezetése idején dolgozott a Fidesz frakciójának és a belvárosi önkormányzat cégeinek is. | Már azonnal jöhet a pénzes külföldi | Már fél évet sem kell várnia annak a külföldinek, aki letelepedési államkötvényt vesz. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2016/07/mar-azonnal-johet-a-penzes-kulfoldi | 2016-07-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Forma-1 versenyek rendezése elképesztően költséges Magyarországnak: csak a jogdíjára 13,6 milliárdot költött az állami tulajdonú Hungaroring Sport Zrt. tavaly. Ebből egy fillért sem tudott saját maga kigazdálkodni, az államtól 14,2 milliárd forint támogatást kapott.
Összesen 20 milliárd forintba kerül évente a mogyoródi pálya fenntartása és az ott megtartott versenyek szervezése, és a költségeknek még a harmadát sem tudja a társaság önállóan előteremteni. Mindebből az is látszik, hogy
még akkor is veszteséges lenne a Hungaroring, ha ingyen rendezhetné meg a Magyar Nagydíjat.
Ráadásul azzal is csak első ránézésre tudott spórolni, hogy – mint arról a Hungaroring Zrt. tájékoztatott minket – a jogtulajdonos Formula One Management Limited jelentős, milliárdos összegeket engedett el a jogdíjakból, mivel a koronavírus-járvány miatt nem vehetnek részt nézők a versenyeken. Pontos összeget azonban nem adott meg az állami cég.
Emellett a jogdíj éves növekedésének mértékét most leküzdötték 4 százalékra. De ezért cserébe nem 2026-ig, hanem 2027-ig marad érvényben a méregdrága szerződés. A cégnél úgy kalkulálnak, hogy az idei jogdíjcsökkentéssel és az emelési mérték visszafogásával 6 milliárd forintot spórolnak az államnak.
Ez alapján ki lehet számolni, hogy idén körülbelül 2,8 milliárdot takaríthattak meg a jogdíjon. Mivel tavaly a jegyeladásból származó bevétel 2,7 milliárd forint volt, így igazából csak a kieső jegyárbevételt engedte el a Formula One a Hungaroringnek. (A cégnél úgy tájékoztattak minket, hogy idénre 2,5 milliárd jegyárbevétellel kalkuláltak.)
Vagyis idén a tervezetthez képest nem változik érdemben a Hungaroring pénzügyi helyzete, így végső soron csak szerény mértékben jártak jobban az adófizetők, és szükség lesz arra a 14,7 milliárd forintra, amelyet a hatályos törvények és szerződések szerint az államnak utalnia kell a cég számára.
Érdemes még visszatérni a 4 százalékos drágulásra is, amelyet a Hungaroring sikernek könyvel el. Ez erősen relatív, legfeljebb ahhoz képest eredmény, hogy a magyar állam és a Hungaroring igazi lúzernek számít az F1-versenyek szervezésében. Ahogy már korábban is megírtuk, az átlagos rendezői jogdíj évről évre csökken, míg a magyar verseny rendezésére olyan hosszú távú szerződést írtak alá, ami alapján 2026-ig 5 százalékkal emelkedett volna a jogdíj összege. Az alábbi grafikonon látható, hogy míg korábban az átlagnál olcsóbb volt a magyar versenyek jogdíja, az elmúlt években ez megfordult, és egyre nyílt az olló.
Ezt sikerült tehát egy százalékponttal lejjebb alkudni, ám ezért cserébe 2027-re is el kellett köteleződni. A nemzetközi adatok mutatják, hogy itt a jogtulajdonos járt jól: idén alig kellett lemondania egy kis bevételről, cserébe összességében még növelni is tudta a szerződésállományát. Márpedig egy tőzsdei cégnél a backlognak kiemelt fontossága van a pénzügyi beszámolókban. Becslésünk szerint a Hungaroringtől így 2021-től 91 milliárd helyett már 105 milliárd bevételre számíthatnak. (Mivel a szerződés dollárban van, az árfolyam változása persze jelentősen befolyásolja a forintösszeget. Mi a mostani 295 forint/dollárral számoltunk.)
Az F1-versenyek rendezője egyébként komoly pénzügyi kihívásokkal néz szembe, egyre kevesebb olyan rendező van, amelyik hajlandó a csillagászati rendezési díjakat kifizetni. Ezért is nyitottak kelet és az autokratikusabb országok felé, ahol a pénzügyi megtérülés nem lényegi szempont.
Piaci alapon nézve a Hungaroring Zrt. gazdálkodása még inkább reménytelen, hiszen a bevételek 70 százalékát az állami támogatás teszi ki. A jegyárbevételek és televíziós jogdíjak még a költségek ötödét sem fedezik. A napokban közzétett 2019-es beszámoló adatai is azt mutatják, hogy nincsen változás a trendekben, nem sikerül a bevételeket érdemben növelni a kiadásokhoz képest.
Lenne pedig lehetőség a bevételek növelésére, mert a jegyeket egy osztrák tulajdonú vállalkozás értékesíti, és elképesztően magas jutalékot fizet ezért a Hungaroring. Az elhunyt Frank Tamás és Gerstl Péter hozták Magyarországra – még a vasfüggöny mögé – az első F1-versenyt, és azóta is így-úgy kerestek rajta. Ma már örököseik viszik az Ostermann Forma 1 Kft.-t, ami még nem adta le a tavalyi beszámolóját, de a megelőző 5 évben 2,1 milliárd forint adózott eredményt ért el a szinte kizárólag a Hungaroring Zrt.-nek dolgozó vállalkozás.
Az Ostermann Kft.-nek a Hungaroringtől megkapott jegyértékesítési jutaléka szinte teljes egészében nyereségként jelentkezett.
Idén nem jelent meg a Hungaroring Zrt. szerződött partnerei között az Ostermann Kft., ám ennek nem az az oka, hogy saját kézbe vette volna az évi több száz milliós nyereséggel kecsegtető jegyértékesítést az állami cég. Kérdésünkre elmondták, hogy a jegyértékesítési szolgáltatásra 2026-ig érvényes, hosszú távú szerződéssel rendelkeznek. Mindezt verseny és közbeszerzés nélkül, pedig ahogy korábbi cikkünkben is jeleztük, a Hungaroring Zrt.-nek is közbeszerzéseket kellene kiírni, hiszen állami támogatásból gazdálkodik alapvetően.*Az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak adott értékhatárok felett közbeszerzést kell kiírniuk, ha árut vagy szolgáltatást vesznek. Ezen belül két eset van:
– Ha kizárólag közfeladatot lát el a társaság, akkor minden esetben vonatkozik rá ez a kötelezettség. Ilyen például egy vízszolgáltató vagy egy autóbuszos cég.
– Ha részben lát el közfeladatot a vállalat, akkor kell közbeszereznie, ha állami finanszírozást vesz igénybe, és többségi állami tulajdonban van.
A Hungaroring Sport Zrt. 2017 januárja óta 100 százalékban az államé.
A cég hiába gondolja úgy, hogy piaci tevékenységet végez, hiszen teljesen egyértelműen közpénzből működik, és a magyar közbeszerzési törvény szerint az is elég, ha tevékenységében akár csak egy hangyányi közérdek felfedezhető.
A Hungaroring gyakorlata eltér a végül visszavont olimpiai pályázatot készítő Budapest 2024 Nonprofit Zrt. vagy éppen a 2017-es úszó-világbajnokságot szervező Bp2017 Nonpofit Kft. gyakorlatától. Ezek nem húzták ki magukat a közbeszerzési kötelezettség alól, márpedig mindegyik esetben ugyanarról a tevékenységről van szó: sporteseményeket szerveznek, állami forrásból.
Az állami vállalat és az Ostermann vezetésének összefonódása is igen komoly kérdéseket vethet fel. Frank Marianne 2006 és 2014 között a Hungaroing igazgatóságának tagja volt, miközben 2012 és 2014 között az Ostermann ügyvezetőjeként is dolgozott. Őt Ariane Vivien Frank-Meulenbelt 2019-ben követte az állami cég igazgatóságában, miközben az Ostermann Kft. ügyvezetői pozícióját is betölti. Ez az igazgatóság dönt a 30 millió forint feletti beszerzésekről a társaság szervezeti és működési szabályzata szerint.
Eljött azonban a cég első közbeszerzésének az ideje is: a pálya felújítására keres vállalkozót. Szerettük volna megtudni, hogy ez várhatóan mekkora beruházás, de a cégnél kérdésünkre azt válaszolták, hogy mivel az eljárás „jelenleg folyamatban van, eredménytájékoztatójának megjelenéséig annak forráskeretéről és költségéről nem adhatunk bővebb tájékoztatást”.
A cég transzparenciával kapcsolatos hozzáállását ez jól szemlélteti, hiszen egy teljesen nyilvános adatot nem akart közölni: a kormány ugyanis július 16-i rendeletében 1,6 milliárd forintos keretösszeget engedélyezett a beruházásra elkölteni.
Annyira a kormány sem lehet azonban elégedett a Gyulai Zsolt vezette cég teljesítménnyel: bár 2017-ben Szijjártó Péter azt jelentette be, hogy 35 milliárdot költenek a Hungaroring fejlesztésére, ebből egyelőre nem lett semmi. A MotoGP versenyeket sem a mogyoródi pályán rendezik majd, hanem egy új, 56 milliárdos – és szintén reménytelenül veszteségesnek ígérkező – pályát építenek Hajdúnánáson.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzúttal 12 milliárdba került a Magyar Nagydíj, és ez már tényleg sokTíz éve még ötmillió dollárral kevesebbet fizettünk az átlagos jogdíjnál, tavaly már 10 millióval többet. Ha valamikor, akkor most lehet alkudni, de ahhoz lépni kell.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépíttetiKülföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki. | Jobban járt idén a Hungaroring azzal, hogy nem voltak nézők a Forma-1-es futamon | A zárt kapus verseny után milliárdokkal kevesebbet kell fizetni, igaz, cserébe egy évvel tovább marad a nemzetközi szinten is kimagaslóan magas jogdíj. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20200728/jobban-jart-iden-a-hungaroring-azzal-hogy-nem-voltak-nezok-a-forma-1-es-futamon/ | 2020-07-28 16:20:08 | true | null | null | G7 |
Ahogy a Figyelőnek egy győri kórház orvosa elmondta: katasztrofális a helyzet az egészségügy átalakításának megkezdése óta.
Mivel a várólisták hosszúak, az emberek pedig attól félnek, hogy elveszítik a munkahelyüket, a lehető leggyorsabban szeretnék elvégeztetni magukon a beavatkozásokat, ezért egyre több hálapénzt adnak.
A lap által megkérdezett vidéki orvosok hasonlóan vélekednek, csak azért nem gondolnak a külföldi munkavállalásra, mert nem szeretnék újra végigjárni a ranglétrát.
A teljesítmény volumenkorlát 2006 nyara óta meghatározza a kórházak által az adott hónapban elvégezhető műtétek számát, ez pedig nem csak ellátási nehézségeket, de eladósodást is okoz, véli Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke. Az OEP egyrészt bizonyos területeken csökkentette a szolgáltatásokért kifizetett díjat, másrészt a növekvő kiadásokat, az energia díjat, az eszközök áfáját a biztosító nem ellentételezi. AZ MKSZ elnöke szerint figyelemre méltó, hogy a kórházak teljes adósságállományának 60 százalékát éppen a súlyponti intézmények halmozták fel.
A Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. felmérése is az egészségügy romló megítélését jelezte vissza. Eszerint minden második orvos úgy látja, a gyógyszerfelírást irányító szoftver korlátozza szakmai szabadságát. A vényfelíró szoftverrel kapcsolatban az a probléma, hogy bár a beteg kérésére az orvos felírhatja a drágább gyógyszert is, erről a tényről jegyzőkönyvet kellene írni, így az orvosok nagy része inkább nem is ajánlja fel ezt a lehetőséget. Az olcsóbb gyógyszer felírásának szabályának bevezetése óta a betegek 33 százaléka váltott gyógyszert, 18 százalékuk viszont elégedetlen a készítmény hatásával. A piackutató adatai szerint az orvosok fele továbbra is ellenzi a vizitdíjat, annak ellenére, hogy ez havi átlag 188 ezer forintot hoz nekik. | Horváthéknak nem jött be: lefizetjük az orvosokat továbbra is - Világgazdaság | Bár az Egészségügyi Minisztérium azt remélte, a vizitdíj bevezetése segít a hálapénz felszámolásában, a jelek szerint a várólisták miatt kifejezetten nőt a paraszolvencia jelenléte. | null | 1 | https://www.vg.hu/cegvilag/2008/01/horvatheknak-nem-jott-be-lefizetjuk-az-orvosokat-tovabbra-is | 2008-01-21 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
A város képviselő-testülete elé került előterjesztésben kiemelték, hogy az első számú értékelési szempont az ár, amely nem lehet kevesebb bruttó 25 millió forintnál. Ajánlatokat november 25-e 10 óráig lehet tenni. Azokat formai szempontból átnézi a gazdálkodási és ellenőrzési bizottság, végső döntést pedig az eladásról a képviselő-testület hoz a tervek szerint a legközelebbi ülésén.
A civil ház épülete fontos szerepet tölt be Füzesgyarmaton a választások idején is. Ezért annak, aki ajánlatot tesz, kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a választások, népszavazások kapcsán a voksolást megelőző két hétben, valamint annak napján ingyenesen az önkormányzat rendelkezésére bocsátja az egyik nagytermet, a mosdót, a konyhát és az épület közlekedési helyiségeit. | Most lehet licitálni a civil házra Füzesgyarmaton | Korábban döntöttek arról Füzesgyarmaton, hogy eladnák az úgynevezett civil házat, a Klapka utca 34. szám alatti épületet. Most pedig elfogadták a képviselő-testület ülésén az ajánlattételi felhívást, a város november 25-ig számít a – legalább 25 millió forintos – ajánlatokra. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/fuzesgyarmat-civil-haz-elado | null | true | null | null | BEOL |
Leépítésekre készülhet Donald Trump a Pentagonnál: a Reuters információi szerint az újonnan megválasztott amerikai elnök és csapata elkezdte összeállítani a kirúgandó tisztségviselők listáját , rajta vezérkari főnökökkel, ami példa nélküli lenne a védelmi minisztériumban.
Más források szerint nem ennyire egyértelmű, hogy valóban megvalósítható-e ilyen széles körű átrendezés.
A hírügynökség szerint a következő kormány célkeresztjébe elsősorban Mark Milley volt vezérkari főnök és emberei kerülhetnek: a republikánus elnököt elég jól ismerő újságíró, Bob Woodward múlt hónapban megjelent könyvében azt írta, Milley korábban lefasiztázta Trumpot.
A volt elnök kampánya során említette, hogy mindenkit kirúg, aki felelős volt a 2021-es afganisztáni kivonulásért, és egyébként is előszeretettel kritizálja az őt bíráló védelmi vezetőket.
Trump közben újabb három fontos posztra nevezte meg jelöltjeit: csakugyan Marco Rubio lesz az újrázó elnök külügyminisztere, a Nemzeti Hírszerzést a putyinista Tulsi Gabbard vezeti majd, a legfőbb ügyész a szexbotrányokba keveredett főügyész, Matt Gaetz lesz, a Pentagon élére Pete Hegseth volt katona, a Fox News korábbi műsorvezetője kerül.
A Trump-csapat egyelőre nem kommentálta a Reuters értesüléseit. | Főtiszteket is kirúghat Trump a Pentagonból | A második Trump-kormány célkeresztjébe elsősorban Mark Milley volt vezérkari főnök és emberei kerülhetnek, aki állítólag lefasiztázta a republikánus elnököt. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/14/e | null | true | null | null | 444 |
A BKV hozza nyilvánosságra valamennyi autóbérleti szerződését – követelte Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója három évvel ezelőtt, akkor még a BKV felügyelőbizottsági tagjaként. A biztosítékot Kocsis István nemsokkal korábban kinevezett BKV vezérigazgató vadonatúj luxus szolgálati Audija verte ki. Demszky Gábor akkori főpolgármester válaszul önmérsékletre szólította fel a cégvezetőt. A szerződések pedig felkerültek a cég honlapjára.
Most Vitézy Dávid, illetve az általa vezetett BKK igazgatói számára lízingelnek személygépkocsikat, méghozzá egy korábbi BKV szerződés alapján. A hat Skoda Superb, illetve három Skoda Octavia típusú autó a BKV 2009-ben, a Porsche Lízing és Szolgáltató kft-vel kötött bérleti és flotta üzemeltetési szerződése alapján került most a közlekedési központ vezérkarához. Az eredeti megállapodás 159 személy- és kisteherautó lehívását tette lehetővé. A kocsikért felszereltségtől és kategóriától függően nettó 73 és 163 ezer forintot fizet a cég havonta 48 hónapon át. A járművek vételára szintén kategóriától és felszereltségtől függően 3-11 millió forint lenne. A vezérigazgató egyébként a fenti lízingcsomagban nem szereplő használt Skoda Superbbel közlekedik.
Információink szerint a BKK azért nyúlt vissza a BKV korábban bírált autóbérleti szerződéséhez, mivel a korábban szabályos közbeszerzési eljárás végeredményeként létrejött konstrukciónál nem talált jobbat a piacon. Az autókat Vitézy Dávid mellett a cég hat igazgatója, illetve három főosztályvezetője használja. Míg a többi 9 főosztályvezető kocsi helyett inkább a célprémiumot választotta. Mindezt szigorúan a Fővárosi Közgyűlés által meghatározott bérpolitikai irányelvekkel összhangban. A BKK a későbbiekben már csak kis haszongépjárművek beszerzését tervezi, személyautóflottájának növelését nem. A BKK fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy "a járműhasználat elsődleges indoka a társaságunk kontrollja alá tartozó cégek, projekthelyszínek stb. földrajzi széttagoltsága, és nem elsősorban a munkába járás. Vezetőink – így a vezérigazgató is – a napi használat során részben tömegközlekedési eszközökkel járnak, azonban ez nem mindig és minden útirányon lehetséges. A BKK a hozzá rendelt intézményrendszer átalakítása során arra törekszik, hogy az ágazat szétszórtan működő cégeit egy helyszínen helyezze el, törekedve ezáltal a napi kapcsolattartással járó az utazási, közlekedési kényszer csökkentésére is, jelenleg azonban a Parking Óbudán, a BKK Közút Újbudán, a BKV Erzsébetvárosban, a Taxi Kft. Krisztinavárosban, a BKK pedig a Belvárosban működik, a társaságok között napi szinten szükséges a személyes kapcsolattartás."
Abban mindenki egyetért, hogy a főváros közösségi közlekedésének versenyképessé tételéhez többszáz új jármű vásárlására lenne szükség. De az már bizonyosan vita tárgya lenne, hogy ezt a járműbeszerzést személyautók vásárlásával kell-e megkezdeni - kommentálta a BKK autóbeszerzését Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakciójának vezetője. | Belföld: Vitézy autói | Kilenc új autót lízingel, egy használtat pedig átvett a BKV-tól a Budapesti Közlekedési Központ, amelynek vezérigazgatója két hete szigorú takarékosságra szólította fel a BKV vezetését. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/vitezy_autoi-1267811 | 2011-11-09 12:22:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Hölvényi György, az Európai Parlament képviselője a Várhelyi Olivér, Magyarország biztosjelöltje elleni támadásokat élesen bírálta a tegnap esti meghallgatást követően. Szerinte a baloldali politikai csoportok ismét a pártpolitikát és a gyűlölködést választották, nem pedig a szakmai alkalmasságot.
Várhelyi Olivér hiába adott magas színvonalú és szakmailag kifogástalan válaszokat, a baloldalt ez nem érdekelte. Azonnali jóváhagyás helyett további kérdések megválaszolását várják a magyar biztosjelölttől. Ez a gyakorlat sötét időket idéz!
- fogalmazott Hölvényi György.
A képviselő hangsúlyozza, hogy minden biztosjelöltnek partnerként kell tekintenie a tagállami kormányokra, be kell tartania az uniós alapszerződés rendelkezéseit, és tiszteletben kell tartania a nemzeti szuverenitást. Hölvényi szerint Várhelyi Olivér minden ezen feltételnek maradéktalanul megfelel, amit a tegnapi meghallgatás is alátámasztott.
Várhelyi Olivér ezeknek a feltételeknek is kimagaslóan megfelel. Lássuk meg!
- tette hozzá.
A képviselő a baloldal politikai megfontolásait bírálva arra figyelmeztetett, hogy a szakmai és jogi alapú értékelés a jövőben is elengedhetetlen az EU döntéshozatali mechanizmusaiban. "Az alapszerződés rendelkezéseinek betartása, valamint a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása alapvető elv kell legyen minden biztosjelölt számára" - zárta szavait Hölvényi György, aki úgy véli, hogy a politikai alapú támadások helyett a szakmai kompetenciát kellene előtérbe helyezni a döntéshozatal során.
Borítókép: Hölvényi György (Forrás: Facebook) | Hölvényi György: A baloldal támadása nem a szakmaiságot, hanem a pártpolitikát szolgálja | Politikai érdekek a szakmai alkalmasság előtt– ez jellemezte Várhelyi Olivér meghallgatását. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/holvenyi-gyorgy-a-baloldal-tamadasa-nem-a-szakmaisagot-hanem-a-partpolitikat-szolgalja | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A dokumentumfilm műfajának kortárs átalakulásait járta körül a CEU Határtalan Tudás és a Verzió Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál közös szervezésében megvalósult múlt pénteki előadás, amelyen különös figyelem jutott a digitális fordulat következményeinek és a szubjektivitás növekvő szerepének. Az esten Korányi Péter filmkutató, Hörcher Gábor és Tuza-Ritter Bernadett rendezők beszéltek a műfaj aktuális lehetőségeiről és formanyelvéről, közben tágabb kontextusba helyezve a dokumentumfilm jelenkori reformját.
Az előadás egyik csomópontja a dokumentumfilm-készítés demokratizálódása volt, amely a digitális technológia általános elérhetőségének köszönhető. Korányi rámutatott, hogy míg a hatvanas években a kézi kamera megjelenése jelentett forradalmi változást a műfaj történetében, - a direct cinema megszületésével - addig napjainkban a mobiltelefonok és egyéb könnyen hozzáférhető eszközök formálták át radikálisan nemcsak a filmkészítést, hanem a megörökítés és az értelmezés módját is.
A mai dokumentumfilmek nagyon performatívak - fejtette ki a kutató - gyakran tartalmazzák a direct cinemás megfigyelői analízist - ám míg a korábbi dokumentarista mozik az objektivitásra törekedtek, addig a kortárs alkotások tudatosan vállalják és tematizálják saját szubjektivitásukat.
Előtérbe került a személyesség, ami nem csupán stilisztikai változás, sokkal inkább episztemológiai állásfoglalás. Hörcher Gábor saját alkotói tapasztalatain keresztül világított rá, hogy a rendező háttere és belső motivációi hogyan válnak a film szerves részévé önreflexíven. Amikor a film tudatosan tekint saját készítésének folyamatára, új hitelesség-réteget ad az alkotásoknak, mely fontos egy olyan korban, amikor a médiatudatosság már nem csak az alkotók, hanem a szereplők és a nézők sajátja is.
Az autentikusság új formáit hozta létre a demokratizálódás technikai oldala is. Talán paradox módon, de a tökéletlen, amatőr felvételek sokszor hitelesebbnek tűnnek, mint a professzionális produkciók. Korányi Péter szerint ez részben a dezinformációs korszak következménye, ahol - ma már gyakran a dokumentumfilmekben azt a képet érezzük a leghitelesebbnek, ami nem egy tökéletes kép, amin érződik, hogy valamit töredékesen, részlegesen elkap - fogalmazta meg.
Közben a film mint mediális platform már nem egyszerűen ablak a valóságra, hanem - ahogy Korányi meghatározza - erőteljes transzformatív módszer. Ez a felismerés gyökeresen átformálja a dokumentumfilm szerepéről alkotott elképzeléseinket: már nem csupán a valóság rögzítése a cél, hanem annak értelmezése és újrakontextualizálása is.
Az alkotói beavatkozás kérdése körül kibontakozott diskurzusban, - Hörcher Gábor szavaival élve a - Hazudunk azért, hogy elmondhassuk az igazat - szemlélet mellett foglaltak állást a szakértők, hiszen a régi dokumentumfilmes dogmák - mint a teljes objektivitásra való törekvés - ma már nem kötik annyira a filmesek kezét.
Tuza-Ritter Bernadett Egy nő fogságban című filmjének kontextusában, a technikai korlátokból (csak a főszereplő arcát lehetett mutatni) adódó töredékesség egy egyedi vizuális nyelv megszületését eredményezte, mely sokkal intimebb módon hívja életre a karakter belső küzdelmeit. Ahogy a rendező fogalmazott - Nekem egy dolog a fontos, hogy az igazat meséljem el. - Ez az igazság azonban nem feltétlenül egyezik meg a felvett realitással. Olykor éppen a konstruált elemek, a kreatív megoldások teszik lehetővé annak mélyebb feltárását, a valóság átfogóbb és árnyaltabb megragadását.
A pódiumbeszélgetésből levonható a következtetés, hogy a dokumentumfilm műfaja nem egyszerűen változik, hanem alapvető átalakuláson megy keresztül. A technológiai demokratizálódás, a személyesség előtérbe kerülése és az új narratív stratégiák együttesen egy olyan új nyelv kialakulását jelzik, amely képes reflektálni korunk komplex mediális valóságára, miközben alapvető célkitűzése - az igazság feltárása és bemutatása - változatlan marad. | Hazudunk azért, hogy elmondhassuk az igazat | A mobiltelefonnal készített amatőr felvétel mára az igazság legkifejezőbb eszközévé vált, miközben a személyesség és a töredezettség a hitelesség új forrásává emelkedett. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257419_hazudunk-azert-hogy-elmondhassuk-az-igazat | null | true | null | null | Népszava |
Kanász-Nagy Máté (LMP) a Közlekedési Múzeum Debrecenbe költöztetésével kapcsolatban azzal vádolta Lázár János építési és közlekedési minisztert, hogy "bosszúhadjáratot" folytat Budapesttel szemben, ami "rengeteg pénzbe kerül majd a magyar adófizetőknek". Szerinte valójában a BMW látogatóközpontját építik meg a tervek szerint 150 milliárd forintból, és az új helyszín még Debrecen városából sem egykönnyen lesz elérhető.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés a legutóbbi ülésén Vitézy Dávid és a Podmaniczky Mozgalom kezdeményezésére ellenszavazat nélkül mondta ki, hogy nem kér sem a közlekedési, sem a természettudományi múzeum elköltöztetéséből.
A főváros helyett a vidék fejlesztésére fókuszál a kormány
Lázár János, építési és közlekedési miniszter úgy reagált, hogy Budapest általános fejlettsége az EU-s átlag 157 százalékán áll, vagyis Budapest képes arra, hogy ha szeretne, akkor új közlekedési múzeumot és új természettudományi múzeumot építsen.
Szerinte a magyar adófizetőknek ezzel szemben az az érdeke, hogy ezek a múzeumok és a különböző kulturális szolgáltatások az ország különböző pontjain legyenek elérhetőek.
"A kormány nem tervezi, hogy új közlekedési múzeumot épít Budapesten" - jelentette ki.
A miniszter szerint Vitézy Dávid, az LMP főpolgármester-jelöltje már 12 milliárd forintot "égetett el" egy budapesti közlekedési múzeum koncepciójára. Ebből mások vidéken egy kisebb múzeumot megépítenének - jegyezte meg.
A kormány a vidék fejlesztését tűzte ki célul - hangsúlyozta.
(MTI) | Lázár János szerint nem lesz új közlekedési múzeum Budapesten | Lázár János szerint a kormány nem tervezi, hogy új közlekedési múzeumot épít Budapesten, de ha a főváros szeretné, megteheti. Ezt válaszolta a hétfőn az országgyűlésen az építési és közlekedési miniszter Kanász-Nagy Máté LMP-s képviselő kérdésére. A miniszter szerint a kormány most elsősorban a vidék fejlesztésére koncentrál. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/lazar-janos-kozlekedesi-muzeum/x4vnk0j | null | true | null | null | Blikk |
Alig telt el néhány hónap azóta, hogy Magyar Péter bejelentette a Tisza-szigetek létrehozását, már súlyos konfliktusok feszítik a párt tömegbázisának felépítését szolgáló egyes csoportokat - értesült a lap .
A Tisza Párt helyi működésére rálátó forrásuk arról számolt be, hogy Strausz Róbert, Békés vármegyei koordinátor és a Tisza szigetek aktivistái között komoly feszültség, nézeteltérés alakult ki. Az informátor a lapnak arról beszélt, hogy nagy lelkesedéssel fogadták Magyar Péter bejelentését nyáron a Tisza szigetek szervezéséről, és sokan személyesen is tenni akartak a változásért Békés vármegyében.
Ehhez képest óriási a csalódás, mert azt tapasztaljuk, hogy a párt helyi koordinátora nem igazi partnerként kezel minket, mindenkit elnyom, tekintélyelvűen igyekszik irányítani, nem hallgat másokra, sőt lenézi az aktivistákat
- ismertette a körülményeket a Magyar Nemzet forrása.
Úgy tudni, a békési "tiszások" emiatt szerettek volna egyeztetni a pártvezetéssel, ezért Budapestre utaztak, de a fővárosban újabb arcul csapás érte őket, mivel a pártelnök helyett Makláry Márk fogadta őket a "pártvezetés" nevében.
Makláry, a párt II. kerületi csoportjának főszervezője, aki - nyilvánvalóan Magyarék utasítására - azzal küldte el a békésieket, hogy össze kell tartani, nem lehet a közösséget gyengíteni a belső viszályokkal, a vármegyei koordinátorokra tett panaszokkal.
Az informátor szerint a békési "tiszások", csalódottan mentek haza Budapestről, nem gondolták volna, hogy így bánik a pártvezetés azokkal, akikre állítólag építeni akarják a Tisza bázisát.
Az is visszatetszést váltott ki a helyiekben, hogy éppen egy olyan személyt vett védelmébe velük szemben Magyar Péter, akit korábban elítélt a bíróság. Strausz Róbert 2005-ben ugyanis 8 hónap, fogházban letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott. A Szegedi Ítélőtábla jogerős végzéséről a Békés Megyei Hírlap számolt be akkoriban. A vád folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás volt.
A teljes cikk a részletekkel ITT érhető el . | Feszültség alakult ki a békési tagok és a Tisza Párt vezetői között | Magyar Péterék a Tisza Párt Békés vármegyei koordinátorát vették védelmükbe a békési „tiszásokkal” szemben. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/10/feszultseg-alakult-ki-a-bekesi-tagok-es-a-tisza-part-vezetoi-kozott | null | true | null | null | HEOL |
Finoman szólva is szkeptikus a budapesti polgármesterek többsége egy esetleges fővárosi olimpiarendezéssel kapcsolatban - derült ki a Magyar Hang körkérdéséből. Azt követően fordultunk több kerületvezetőhöz is, hogy Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette: a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) felkérte a fővárost, vegyen részt egy majdani budapesti olimpia megrendezésére irányuló gondolkodásban.
A főpolgármestert valószínűleg pragmatikus szándék vezérli ebben a kérdésben - vélte Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere. Ugyan akár értelme is lehetne annak, hogy az olimpia ürügyén a kormány elvégezhet egy sor olyan fővárosi fejlesztést, amire egyébként esély sem lenne, de szerinte a város így sem bírna el egy olimpiát. Úgy vélte, "az igazi kérdés az, hogy ha a kormány egy olimpia kedvéért - ami a Fidesznek és személy szerint Orbán Viktornak nyilvánvalóan presztízskérdés - hajlandó nagyarányú városfejlesztésre, miért nem hajlandó ugyanerre az itt élő emberek kedvéért".
Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere a pártjával ért egyet: "előbb egy normális hétköznapot rendezzünk, addig szó sem lehet olimpiáról". A kerületvezető szerint "ha lesz tisztességes módon megépülő reptéri gyorsvasút, ha a 4-es metrót sikerül tovább építeni, ha össze lesz kötve a felszín alatt a Nyugati és a Déli pályaudvar, ha az elővárosi közlekedés és általában a közösségi közlekedés általános fejlesztése megvalósul, akkor érdemes újra elővenni ezt a kérdést".
A VIII. kerületet vezető Pikó András arra emlékeztetett: a múlt héten levélben küldte el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek a készülő állami lakástervvel kapcsolatos javaslatait. Ebben többek közt azt szerepel, támogassa az állam célzottan az önkormányzati lakás- és bérházfelújításokat, komfortosításokat, energetikai korszerűsítéseket. - Ezek azok a kérdések, amikkel Magyarországon, az egyre súlyosbodó lakhatási válság közepette érdemben foglalkoznia kellene a kormánynak, és nem az olimpiával. Méghozzá azonnal, és nem 2036-ban - vélte Pikó. | Áldás lenne vagy átok? Így látják a polgármesterek az esetleges olimpiarendezést | Lapunknak közel egy tucat kerület- és városvezető nyilatkozott arról, mit gondolnak. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/olimpia-polgarmester-budapest-169066 | null | true | null | null | Magyar Hang |
A Hilton kötelékében nyílt meg Debrecen új, négycsillagos belvárosi hotelje.A Hilton Garden Inn Debrecen City Centerben a kormányfő veje, Tiborcz István és az ő barátja, Hamar Endre a meghatározó tulajdonos.A Tetrecen Ingatlanforgalmazó Kft.-t eredetileg még az épület kivitelezését végző A-Híd üzleti köréből László György alapította, akihez 2020-ban csatlakoztak Tiborczék, és 2023-ban közösen megalapították a szállodai szolgáltatásokra szakosodott Tetrecen Üzemeltető Kft.-t.Az ingatlanforgalmazó 2020-ban nyert el 3,65 milliárd forint állami támogatást a Kisfaludy turisztikai program keretében, majd 2023 végén 2,1 milliárd forint hitelt vett fel Tiborcz bankjától, a Gránittól. Egy évvel ezelőtt 5,5 milliárd forintnak mondták a beruházás értékét.A hatemeletes szállodában 101 szoba van, továbbá étterem, fitneszterem, tárgyaló, a hetedik szinten pedig egy skybár, rálátással a nagytemplom tornyaira. Jóllehet Tiborczék nagy hangsúlyt szoktak helyezni a vendéglátóhelyeikre, ezúttal még a hosszú nyitó hétvégére is csak kölcsönöztek baristát, méghozzá saját turai kastélyukból. | Már Debrecenben is meg lehet szállni Tiborcz-hotelben | A Hilton kötelékében nyílt meg Debrecen új, négycsillagos belvárosi hotelje. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240822_Tiborczek-ujabb-szallodaja-debrecen-tetrecen | 2024-08-22 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Olyan vállalkozásokat vizsgáltak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrei, ahol a bérelt gépkocsik üzemeltetésének áfáját szinte teljes egészében levonták a bevallásban. Ez lehetséges, de útnyilvántartással kell bizonyítani, hogy az autót csak üzleti célra használják. Ha nincs útnyilvántartás, az üzemeltetés áfájának felét lehet levonni.
A vizsgált három cégből kettő 100, egy 90 százalékban érvényesítette az áfalevonást. A NAV-ellenőrök az autópályák kamerafelvételeit hívták segítségül, hogy ellenőrizzék a leadott útnyilvántartásokat. Hamar kiderült, hogy az autók másképp mozogtak a valóságban, mint amit a papírok állítottak.
Nehezen magyarázható volt például az az eset, amikor 2022-ben, egy nyári napon a céges autó papíron Tiszaújvárosból Sopronba közlekedett, de a kamerákon az látszott, hogy az M3-as, és az M7-es autópályán haladva elhagyta Magyarországot. Egy héttel később ugyanezen az útvonalon érkezett vissza.
Az ellenőrzés a három cég levonható adóját összesen több mint hárommillió forinttal csökkentette. A magukat lebuktató vállalkozások nem vitatták a megállapításokat, és befizették a különbözetet. | Kamerák cáfolták az útnyilvántartást | Saját magukat buktatták le azok a cégek, amelyek bérelt autóik áfájával trükköztek. Az autópályák kamerarendszerei mindent látnak, és könnyen cáfolták a céges útnyilvántartás hamis adatait. A NAV ellenőrei feltárták az eltéréseket, a cégek befizették az elmaradt áfát. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2024/10/kamerak-cafoltak-az-utnyilvantartast | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
- Hivatalosan és ünnepélyesen is megtörtént az átadás, egy nagyon fontos beruházás ért véget sikeresen - tájékoztatott Pásztor Roland polgármester azzal kapcsolatban, hogy megtörtént a kőröstetétleni civil ház átadása.
Az elmúlt hónapokban sokféle átalakításon, felújításon átesett az épület, ezek egy részét önerőből, más részét pályázati forrásból biztosították.
- A Magyar Falu Program által megvalósult beruházás nagyon fontos a település életében, két pályázati forrásból sikerült véglegesen elkészülniük a külső és belső munkálatoknak egyaránt. Bízom benne, hogy tartalmas, gazdag közösségi élet színtere lesz majd - fogalmazott a település vezetője. | Átadták a tetétleni Civil házat | Sokan várták már, hogy egy lehetőségekben gazdag térrel gazdagodjon a település. Ezt a napokban végre átadták,a beruházást javarészt pályázat biztosította. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/korostetetleni-civil-haz-atadasa | null | true | null | null | SZOLJON |
MSZP: a Fidesz vonja meg támogatását szekszárdi polgármesterjelöltjétől
Az MSZP felszólítja a Fideszt, hogy vonja meg támogatását Horváth István szekszárdi polgármesterjelöltjétől - mondta Harangozó Tamás szocialista országgyűlési képviselő szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.
A szocialista párt felszólítja Papcsák Ferenc elszámoltatásért felelős kormánybiztost arra, hogy vizsgálja ki a paksi ingatlannal kapcsolatos ügyletet - közölte. A szocialista politikus annak kapcsán tartotta sajtótájékoztatóját, hogy a Népszava pénteken arról írt: vitatható körülmények között került az állam tulajdonából magántulajdonba egy értékes paksi ingatlan, amellyel jól járhatott a szekszárdi polgármester is. A lap szerint az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, illetve csalás gyanúja miatt rendőrségi feljelentés várható.
A cikk szerint a szekszárdi székhelyű és a Tolna megyei megyeszékhelyen tucatnyi autóbuszjáratot üzemeltető Gemenc Volán Zrt. tavaly év végén adta el 180 millió forintért egy 43 ezer négyzetméteres paksi ingatlanát, az ott található berendezésekkel, műszaki eszközökkel és felszerelésekkel együtt. A napilap becslése szerint a telephely akár 450 millió forintot is érhet. A Gemenc Volán néhány nappal az eladás után szerződést kötött a pályázaton nyertes vevő céggel: az ingatlan egy részét hét éven keresztül, havi 2,5 millió forintért visszabérli. A Népszava összegzése szerint így a vételár hat év alatt garantáltan megtérül a vevőnek, az utolsó év pedig már tiszta nyereség.
A szekszárdi cég résztulajdonosa a Horváth Sport Kft., amelynek tulajdonosa Horváth István, Szekszárd fideszes polgármestere és felesége - áll a cikkben. Harangozó Tamás szerint ez az ügylet a jó erkölcstől nagyon messze áll. Véleménye szerint Horváth István megbukott mint közszereplő, mint polgármester és mint képviselő is. Közölte: pártja felszólítja Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, hogy azonnal vonja meg pártja támogatását Horváth István szekszárdi polgármesterjelölttől és indítson ellene fegyelmi vizsgálatot. | Itthon: MSZP: a Fidesz vonja meg támogatását szekszárdi polgármesterjelöltjétől | Az MSZP felszólítja a Fideszt, hogy vonja meg támogatását Horváth István szekszárdi polgármesterjelöltjétől - mondta Harangozó Tamás szocialista országgyűlési képviselő szombaton Budapesten sajtótájékoztatón. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20100911_mszp_fidesz_szakszard | 2010-09-11 12:36:00 | true | null | null | HVG |
A főpolgármester nem utasítja el az olimpiai pályázatot, "az egy létező lehetőség, lehet érvelni mellette, ellene". Ha elősegíti azokat a beruházásokat, fejlesztéseket, amikre feltétlenül szükség van, ha a város számára fontos korszerűsítések az olimpia árán tudnak megvalósulni, nem zárkózik el előle. Meg kell nézni - tette hozzá - "milyen fejlesztéseket kell olimpia nélkül is megcsinálni." Karácsony nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az épülő Diákváros, aminek létrejöttét pozitívan értékeli, akár olimpiai falu is lehet.
A főpolgármester nem akar belemenni a politikai vagdalkozásokba, a közgyűlésben arra törekszik, hogy a város érdekében minden képviselőből a legjobbat hozza ki. Elve, hogy "a széthúzás nem vezet sehova". A Fidesz ellenkezésének alapja, hogy minden rossz, ami a fővárosban történik. Jó példa erre, hogy a lakhatási válság ügyét is lesöpörték a képviselői a közgyűlésben, de úgy, hogy meg sem nézték a tervezetet. Ugyanakkor a kérdést már a kormány is elővette a napokban.
Így járhatna a főpolgármester-helyettesek beterjesztésével is, Karácsony majdnem biztos benne, hogy a jelölteket leszavazná a közgyűlés. Pedig szerinte a város érdekét szolgálná, ha városfejlesztési ügyekben politikai ellenfele, Vitézy Dávid, költségvetési kérdésekben eddigi jobbkeze, Kiss Ambrus kapna lehetőséget. Egy ilyen felállással egyszerre tudná képviselni az új vonulatot és a kontinuitást, a stabilitást a városvezetésben, de ehhez szükség lenne 17 szavazatra, amire a jelenlegi helyzetben nem számíthat. "De nem az a legnagyobb probléma, hogy nincsenek helyettesek, hanem hogy nincs pénz, ebben a költségvetési helyzetben".
Orbánnal való kapcsolatáról elmondta, szívesen egyeztetne a miniszterelnökkel fontos, közös ügyekről, de attól tart, hogy ilyen találkozó a 2026-os választásokig nem jöhet létre. Karácsony egy nyugati polgári demokráciában elképzelhetetlennek tartja, hogy a főpolgármester ne legyen beszélő viszonyban a miniszterelnökkel, mert más párthoz tartoznak. Mint mondta, az előző ciklusban egyetlen alkalommal sem találkozott vele. Elmondta, nincs még egy olyan hely Európában, ahol a főpolgármesternek ne lenne lehetősége a kapcsolatra és ne érhetné el a kormányfőt 24 órán belül. Itthon ez teljesen kizárt, neki nincs meg Orbán Viktor mobilszáma sem.
A súlyos helyzet ellenére, Karácsony optimista, bízik benne, hogy megoldja a lehetetlennek tűnő dolgokat, akkor is, ha jövőre még kevesebb pénzből kell gazdálkodnunk, mint az idén. "Ha szükséges, bíróságon szerzünk érvényt akaratunknak a budapestiek érdekében." | Karácsony Gergely: ha szükséges, bíróságon szerzünk érvényt akaratunknak a budapestiek érdekében | A kormánynak egyre újabb ötletei vannak, hogyan sarcolja meg a fővárost. A főpolgármester példaként említette, hogy Budapest nem pályázhat bizonyos plusz bevételekre, mert a kormányzat szerint a főváros „túl gazdag”. Karácsony Gergely a KlikkTV Mélyvíz című műsorában a pénztelenséget nevezte a legnagyobb problémának, nem a közgyűlés politikai csatáit. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/karacsony-gergely-ha-szukseges-birosagon-szerzunk-ervenyt-akaratunknak-a-budapestiek-erdekeben/530338 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség végrehajtó bizottságából a brazil Ricardo Teixeira, a paraguayi Nicolas Leoz és a kameruni Issa Hayatou játszotta a főszerepet a brit BBC televíziós csatorna filméjében, amely állítólag korrupt tagokat leplezett le.
A hétfő esti Panorama című műsorban elhangzott vádak szerint a három sportvezető 1989 és 1999 között vett fel nagyobb összegeket a 2001-ben csődbe ment ISL-en, a FIFA marketingügynökségén keresztül. A BBC bemutatott egy listát, amely egészen pontosan 175 titkos kifizetésről szól. A műsor szerint Teixeira - aki a 2014-es brazíliai világbajnokság szervezőbizottságának elnöke - 9,5 millió dollárral lett gazdagabb az említett időszakban, Leoz pedig körülbelül 600 ezer dollárt tett zsebre. Hayatou - aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban is tag - még 1995-ben 100 ezer svájci frankot kapott.
A BBC műsorában Jack Warnert, a FIFA alelnökét is befeketítette, mondván a nyári dél-afrikai világbajnokságra szóló jegyekkel próbált üzletelni a fekete piacon. Warner egyébként a közép-amerikai zóna, azaz a CONCACAF vezetője is. Szakértők egybehangzó véleménye szerint a BBC leleplezése alaposan rontja a 2018-as világbajnokság megrendezésére benyújtott angol pályázat esélyeit.
A tagok, valamint a FIFA nem reagált a BBC műsorában elhangzott állításokra. | Dél-amerikai és afrikai FIFA-tagokat leplezett le a BBC | Dél-amerikai és afrikai FIFA-tagokat leplezett le a BBC - Három sportvezető, köztük a 2014-es brazíliai világbajnokság szervezőbizottságának elnöke, 11 év alatt dollármilliókat kapott titkosan. | null | 1 | https://index.hu/sport/futball/hirek/2010/11/29/del-amerikai_es_afrikai_fifa-tagokat_leplezett_le_a_bbc/ | 2010-11-29 21:44:00 | true | null | null | Index |
28 éves egyetemista srác ellopott és összetörött egy 400 lóerős luxusautót a Mercedes-Benz Gyárban Kecskeméten
A fiatalember sérülés nélkül megúszta a balesetet
Az önjelölt tesztvezető lehetséges kárátérítést fizethet majd
Az eset miatt bejelentést tettek a rendőrségen, akik megkezdték a nyomozást
"Sorozatos mulasztások történhettek akkor, amikor az egyetemista gond nélkül átjutott minden biztonsági kapun és egy Mercedessel ki tudott menni a tesztpályára, amit aztán rommá zúzott" - vélekedett a Blikknek egy biztonsági szakértő, aki azért kérte neve elhallgatását, mert - mint mondta - a konkrét ügyet nem ismeri.
Balul sikerült próbaút
Múlt héten pénteken nem mindennapi esetről érkezett bejelentés a Mercedes-Benz Gyárból a rendőrségre. Mint írták, egyetemi diákok érkeztek gyárlátogatásra az egyik kecskeméti üzembe, s az egyik diák - az előre elmondott kötött program és szigorú biztonsági protokoll ellenére - elszakadt társaitól és egymaga kezdte meg az üzem felfedezését. Végül az utómunkára váró autók parkolójában kötött ki.
A rendőrség további beszámolója szerint az egyetemistának annyira megtetszett egy Mercedes-Benz CLA Shooting Brake 45S AMG típusú autó, hogy beleült, és amikor megtalálta az anyósülésen az indítókulcsot, eldöntötte, hogy megy egy kört az autóval. Kíváncsi volt arra, hogy mit tud a luxusautó, ezért az üzem belső területéről felhajtott a sorompóval lezárt tesztpályára.
A próbaút balul sült el: az egyetemista az egyik kanyarban lesodródott és árokba borult. Az autó totálkárosra tört, így 40-50 millió forint kár keletkezett. A fiatalember sérülés nélkül megúszta a balesetet. A rendőrök előállították a 28 éves férfit jármű önkényes elvétele miatt és gyanúsítottként hallgatták ki. Az már csak a gyár tájékoztatásából derült ki a hatóság számára is, hogy az önjelölt tesztvezető egy olyan járgányt nézett ki, aminek a végsebessége nincs leszabályozva, ugyanis még folyamatban van a gyártásuk.
Hogy zajlik általában egy gyárlátogatás?
"A gyárlátogatásokat szervezhetik úgy, hogy a csoportvezető nevére van leadva, hogy hány fővel érkezik vagy minden "turistának" leadják a nevét a belépéshez. Akárhogy is, az egyes cégeknek erre kialakított gyakorlatuk van, sokszor nemcsak az érdeklődők kiszolgálása miatt, hanem azért is, mert így szeretnének magukhoz dolgozókat toborozni, akiket akár ebédre is meghívnak" - mondta a Blikknek egy biztonsági szakértő, aki azért kérte neve elhallgatását, mert a konkrét ügyet nem ismeri.
"Miután bemegy a csoport az üzem kapuján, kérdés, hogy kapnak-e valamilyen, feltűnő színű kitűzőt, látogatói kártyát vagy mellényt, ami részben azt szolgálja, hogy a munkásoktól jól megkülönböztethetőek legyenek. Elvileg az őrszolgálatnak minden egyes látogatóval alá kell íratnia egy jelenléti ívet egy lehetséges üzemi balesetekre tekintettel is, majd szóban is elmondják az általános szabályokat arra vonatkozóan, hogy mit szabad tenni, kit kell követni, ha bármi van, esetleg leszakadna valaki a csoporttól, akkor kinek szóljon."
"Ezután elindulhatnak a tervezett útvonalon. Hogy onnan miként szakadhatott le az egyetemista? Elengedték vécére vagy egy adott pillanatban elhagyta a csoportot? Ezen már én is sokat gondolkodtam. Főleg, hogy miként jutott olyan kártyához, amely aztán utat nyitott neki a parkolóhoz és a tesztpályához is."
"Talán bóklászás közben talált az egyik asztalon egy kártyát a kapukhoz, és alkalom adta a lehetőséget az autó kipróbálásához. Vagy készült az akcióra, és ahhoz volt valahonnan egy dolgozói kártyája. Esetleg dolgozott már ott, és nála maradt a kártya? Akárhogy is nem lennék a biztonsági szolgálat vezetője helyében, mert a történtek miatt biztosan fejek hullanak majd" - jegyezte meg a szakértő. | Kártérítést fizethet a Mercedes-gyárban csodakocsit elkötő diák | Hatalmas tag, hős, olyan, mint egy 007-es ügynök – ezekkel a jelzőkkel illették a neten azt a 28 éves egyetemista srácot, aki november 15-én a kecskeméti Mercedes-Benz Gyárban tett látogatáskor elkötött és rommá tört egy 400 lóerős luxusautót. Egy ügyvéd szerint az önkéntes tesztsofőr szép kis kártérítést fizethet majd. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/ferfiaknak/auto/mercedes-gyar-biztonsag/68zm7e4 | null | true | null | null | Blikk |
Deésy Géza, a kazettaügy koronatanúja válaszol Torgyán Józsefnek
- Tudom, hogy bűncselekményt követtem el, de ehhez nem mérhető annak a nagyságrendje, amit föltárok - nyilatkozta a Népszavának Deésy Géza, a kazettaügy koronatanúja. Ő rögzítette azt a megbeszélést, ahol állítólag a Torgyán Attilának szánt kenőpénz célba juttatásának körülményeiről esett szó. Állítja, a felvett megbeszélés résztvevőinek többsége alátámasztja majd szavait a bíróság előtt. Deésy ma is a kisgazdapárt tagja, korábban Torgyán József rábízta a vállalkozói tagozat megszervezését és saját zsebből többször segítette ki a pártot.
- Torgyán József tegnap kiadott közleményének első pontja szerint ön nem pártatlan koronatanú, hanem az ő "politikai ellenfelei által létrehozott lejárató, hamisan vádoló csoport" vezetője. Ráadásul azt is állítja, hogy a miniszteri titkárságvezetőt megzsarolta, emellett gyanúsítja az Agrárinnovációs Kht. iratainak ellopásával, valamint "hamis banki átutalásokkal".
- Torgyán ezzel maga ismeri el, hogy az Agrárinnovációs Kht.-nál hatalmas botrányok lehettek, de nem értem, engem miért kever ebbe bele. Mi közöm a kht. banki átutalásaihoz? A zsarolási ügyről pedig annyit, hogy a miniszteri titkárság vezetője az unokahúgom, épeszű ember ugye nem képzeli, hogy a saját unokahúgomat megzsarolom. Sajnos éppen fordítva történt. Torgyán és bizalmasa, Simon László fenyegette meg többször a rokonomat, hogy ha bármilyen információt kiad, neki annyi. Ők zsaroltak, nem én. Jó, hogy mondják, mit állít Torgyán. Feljelentem a sztárügyvédet hamis vád miatt.
- Másodszor: Torgyán József azt állítja, hogy "Deésy Géza és a Népszavában megjelent hamis vád egy másik szereplője nem a kisgazdapárttal, hanem Tímár György képviselő úrral hozható kapcsolatba. És ő a nevezettel legalább nyolc éve nem is találkozott".
- Érdekes. Torgyánnal decemberben találkoztam utoljára a Parlamentben.
- Végül a kisgazda pártelnök azt állítja közleményében, hogy az önök által beadott, agroparkok létrehozására vonatkozó pályázatot ő utasította el, ami nem 100, hanem 428 millió forintba került volna.
- Az elutasításra vonatkozó döntésről nem tudok, ilyen papírt soha nem kaptunk. Ígérgetéseket viszont annál többet.
- Kezdjük elölről. Mikor ismerte meg Torgyán Józsefet?
- 1990-91-ben ismerkedtünk meg, az Antall-kormány időszaka alatt.
- Akkor lépett be a pártba?
- Igen. Akkor kaptam szervezési feladatokat.
- Milyen tisztséget töltött be?
- A vállalkozói tagozat megszervezésével bíztak meg és ezzel az országos elnökség munkájába is bekapcsolódtam. Közvetlen elnöki munkatársként dolgoztam, a Torgyán József melletti szobában a Belgrád rakparton. Naponta többször beszéltünk meg dolgokat. Sőt a szegényebb években, például amikor Kupa Mihály zárolta a párt állami támogatását, akkor én többféle módon segítettem. Ha kellett, számlákat egyenlítettem ki, fizettem a sofőrt és a titkárnőt, az autók szervizelését és egyéb kiadásokat is.
- Ezek szerint viszonyuk felhőtlen volt...
- Igazából soha nem romlott meg a kapcsolatunk. Én se kizárva, se kirúgva, se leváltva nem lettem. Magamtól vonultam hátrébb másfél év után, mert sok mindennel nem értettem egyet, de úgy gondoltam, ettől mehetnek tovább a dolgok.
- Miután hátrébb vonult, mit csinált?
- 1990-ben már kft.-m volt, mindig a magam ura voltam.
- Hogyan került kapcsolatba az Agrárinnovációs Kht.-vel?
- 1998-ban jelentkeztünk a cégtársammal egy vidékfejlesztéssel kapcsolatos miniszteri pályázatra, de kiderült, hogy soha nem fogunk célba érni. Kétmillió forint nevezési díjat kellett befizetnünk. Azt mondták később, hogy létrehozzák az Agrárinnovációs Kht.-t, ajánlották, hogy ott pályázzunk. Az FVM-ben egy-két magasabb beosztású vezető ugyanis úgy érezte, hogy nem túl korrekten jártak el velünk. Egy évet dolgoztunk, körülbelül négymillió forintot elköltöttünk az ügy érdekében, de még azt is megcsinálták velünk, hogy felhívtak bennünket telefonon, hogy gyertek, nyertetek, minden rendben. De másnap mégsem kaptuk meg a pénzt.
- A százmillió forintot, ami az első agropark létrehozására kellett volna?
- Több mint négyszázmillió volt az eredeti elképzelésben. Ennyibe került volna tíz agropark létrehozása szerte az országban.
- Milyen viszonyban volt ekkor Torgyán Józseffel?
- Egyszer-kétszer találkoztunk, de már nem nagyon akart megismerni.
- Pedig az első agroparkot Nagykállón tervezték, ami Torgyán választási körzete.
- Nem titkoltuk, hogy kedvébe akartunk járni a miniszternek azzal, hogy az ő választói területén valósítjuk meg elképzeléseinket. De mindig jött egy nálunk fontosabb valaki, egy nálunk fontosabb projekt. Hozzá kell tennem, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Balogh Gyula tudomása nélkül egy pisszenés nem történik. Miután az összes megyei vezetővel beszéltünk, de őt nem kértük fel semmilyen tisztségre, nem támogatott bennünket.
- Tehát az Agrárinnovációs Kht.-hez irányították.
- Igen, azt mondták, hogy a kht. feladata az ilyen elképzelések támogatása. Már azért tud fizetni, hogy megírjuk a tanulmányt, amit később tervvé kell fejleszteni. Komolyan vettük, dolgoztunk, mindenből a legjobbat próbáltuk kihozni. A polgármesterekkel megállapodtunk, hogy a kivitelezési munkákat helyi vállalkozókkal végeztetjük el.
- Az Agropark Kht.-nak egy Tóth Béla-érdekeltségű cég, a Poligon Holding is tulajdonosa. Tóth Béla pedig több szállal kötődik a Fideszhez. Ő hogyan került az üzletbe?
- Tóth Bélának ehhez tényleg semmi köze. A kht. egyik alapítója a Silik Kft., egy, az építőiparban érdekelt cég. Ez a vállalkozás épp egy kőbányai gyár bontásán dolgozott, ami Tóth Béla érdekeltségéhez tartozott. Innen a kapcsolat. Az Agropark Kht.-t hárman alapítottuk és a tiszta tulajdonviszonyok miatt úgy döntöttünk, elférne még egy negyedik szereplő. Egy barátom javasolta, hogy vegyük be a csapatba a Tóth Béla által jelölt céget. A cég és Tóth azonban soha nem vett részt az üzletben.
- Tóth Bélával találkozott?
- Találkoztunk, de nincs más viszony köztünk.
- Az Agropark-projektről beszéltek személyesen Torgyán Józseffel?
- Beszéltünk. A cégtársam, az Agropark Kht. igazgatója tárgyalt a miniszterrel. Én nem mentem. Nem akartam, hogy úgy tűnjön, valamilyen ráhatásom van a dolgokra, és azt szerettem volna, hogy a cégtársam is beilleszkedjen kicsit a minisztériumi környezetbe. Hát, nem sikerült.
- Mikor derült ki, hogy csak álmokat kergetnek?
- A borzasztó az volt, hogy ez egyértelműen soha nem derült ki. Valami miatt mindig csúszott az ügyünk. Szabadi Béla például nem küldte át a pénzt arra hivatkozva, hogy van egy fontosabb projekt, amit gyorsan meg kell csinálni. Ezek a fontosabb projektek mindig hétmillió forint körüliek voltak. Ezekből egy hét alatt ki lehetett fizetni akár 70 milliót is. A kht. pénze ezért mindig hullámzott. Volt olyan, hogy a hétfői értekezleten kijelentette Osváth László ügyvezető igazgató, hogy van 300 millió forint, a következő hétfőre már csak 50 maradt. A mi türelmünk egyre fogyott.
- Miben bíztak mégis?
- Volt egy fontossági sorrend, hogy mit kell először megcsinálni. Azon az első helyen álltunk hónapokig. De mindig a másodikak lettünk. Beesett a borsodi kisgazdaelnök, Dobos Ferenc. Volt valamilyen elképzelése, elénk került a sorban. Jött egy másik elnök. Annak is kellett pénz. Jöttek, Csokonyavisontát, az elhíresült kisgazda-találkozót meg kell finanszírozni. Oda is pénzt adtak. Akkor azt mondtam a kollégáimnak, úgy érzem, szórakoznak velünk. És tenni kell ez ellen valamit. Hallottam persze, hogy a minisztériumban ugyanez folyik, csak sokkal nagyobb tétben.
- Honnan tudja, mi folyt a minisztériumban?
- A földművelésügyi minisztériumban dolgozott a dr. Tímár György által vezetett tanácsadó testület. Én ott gyakran megfordultam. Onnan került ki miniszternek Ligetvári Ferenc, akivel szintén jó kapcsolatban vagyunk. Életem nagy csalódása, hogy Ligetvárit eltávolították a Környezetvédelmi Minisztérium éléről, ennél ocsmányabb dolgot nem tudok elképzelni, mert ő egy nagyon jó szakember. De voltak ott olyan személyek is, akik mikor látták rajtunk, hogy agilisek vagyunk, egy időre mellénk szegődtek. Aztán később közölték: vagy bevesszük őket is az üzletbe, és akkor nyerünk, vagy nem, és akkor elviszik a pénzt mondjuk a csonthéjas gyümölcsök termesztésére. Hát, el is ment a pénz. Ekkor végleg meguntam a sok szélhámosságot.
- De hogy kerül ebbe az ügybe Torgyán Attila, a miniszter fia?
- Ifjabb Torgyán szerepéről véletlenül értesültem. A cégtársamat keresték meg és ő annyira megijedt, hogy eleinte nem merte megmondani nekem. De egyszer valahol elszólta magát: fizetni kell Torgyán Attilának. Megkérdeztem, mikor fog történni a pénz átadása, és ő elmondta. Akkor közöltem vele, hogy rögzíteni fogom ezt a megbeszélést.
- Miért kellett volna fizetni ifjabb Torgyánnak?
- Azt mondták: ez az előrejutás záloga. A pénz fejében majd közbenjár apjánál, hogy megkapjuk a megígért állami támogatást.
- Ki mondta ezt önöknek?
- Nézzék, az Agrárinnovációs Kht.-nál nyílt beszédtéma volt, hogy a céget nem az ügyvezető igazgató, Osváth László vezeti, hanem a Torgyán Attila. Ha Osváth ellenkezett, akkor jött Szabadi Béla államtitkár vagy maga a miniszter.
- Mivel magyarázta a cégtársának azt, hogy rögzíteni akarja a megbeszélést?
- Azzal, hogy egyszer az egészet nyilvánosságra fogom hozni.
- Erre ő?
- Elsápadt. De mivel régóta ismer, tudhatta: ha eldöntök valamit, azt végig is csinálom.
- Azért az elhatározást nem követte gyors cselekvés. A megbeszélés tavaly májusban volt...
- Igen, sok idő eltelt.
- Bizony sok.
- Családos ember vagyok, négy gyerek, négy unoka. És azt is tudtam, hogy Benczéné Tóth Judit is családos ember, a Torgyán gyerek is családos ember. Jól tudom, hogy ezzel mekkora csapást lehet mérni egy családra.
- Mégis csapást mért.
- A végső lökést az adta meg, amikor az Agrárinnovációs Kht.-nál vezetőváltás történt. Jött az új ügyvezető, aki két hét alatt úgy megrémült az ottani viszonyoktól, hogy rögtön elment betegállományba és visszaadta a megbízását. A következő, akit kineveztek, Székely Péter, Torgyán Attila jó barátja.
- Ennyi lenne a végső lökés?
- Közben azért figyeltem a politikai eseményeket és láttam, hogy egyre vadabb dolgok történnek a minisztériumban. Egyre vadabbá vált Torgyán a megnyilatkozásaiban, a viselkedésében. Akkor beszélgetni kezdtem a vezetőkkel.
- Kisgazdapárti vezetőkkel?
- Igen. Totális félelem uralkodott el rajtuk, sokan csak titkos találkozókra mertek eljönni. Annyira féltek attól, hogy valami történni fog velük. Egyszerűen nevetséges volt. Az egyetlenegy ember Tímár György volt, aki utcán is mert velem beszélgetni, vagy a Képviselői Irodaházban, vele bárhol leülhettünk. A többi az mindig elsápadt, mikor meghallották, mit akarok csinálni.
- Ezek szerint több kisgazdavezetőt tájékoztatott a terveiről?
- Természetesen.
- Hogyan reagáltak?
- Megrémültek, hogy tönkreteszem a pártot. Én meg azt mondtam, hogy pont az ellenkezője történik. Mert megmondtam nekik, ha így megy tovább, akkor ebből a végén egy olyan hatalmas bukás lesz, hogy mindent elsöpör.
- Kikkel találkozott?
- Sokakkal, államtitkárokkal is. Bűnrészessé tenném őket, ha neveket sorolnék.
- Hát igen, hiszen a megbeszélés rögzítésével ön bűncselekményt követett el.
- Tudom, számolok ezzel. Ehhez a bűncselekményhez nem mérhető annak a nagyságrendje, amit föltárok.
- Egyedi esetről van szó?
- Nem.
- Mivel bizonyítja állításait és a felvétel hitelességét?
- Magukkal a személyekkel, akik ebben részt vettek. Ráadásul egyikük tudta is, hogy ezt csinálom. A másik: a felvételen elhangzó szövegek visszaigazolhatóak. A sajtóban már Osváth László, az Agrárinnovációs Kht. volt vezetője is megerősítette, hogy ő is hivatalos volt erre a megbeszélésre, a szalagon pedig más szájából elhangzik, hogy a pénzt Osváthnak kellene elvinni Torgyán Attilához. Ez egy egyszeri felvétel, se megvágva, se manipulálva nem volt. Ezt a szakértők egyértelműen be tudják majd bizonyítani az ügyészség számára.
- Ön már korábban is elmondta, hogy állításait a bíróság előtt is kész megismételni. Lesznek-e még a beszélgetés résztvevői közül mások, akik tanúskodnak majd?
- Feltételezéseim szerint Benczéné Tóth Juditot leszámítva mindenki.
- Feltételezi vagy tudja?
- A cégtársamról és a megbeszélésen részt vevő kolléganőmről biztosan állíthatom.
- Ez önnel együtt három résztvevő az ötből.
- A negyedikről, az Agrárinnovációs Kht. akkori gazdasági igazgatójáról csak feltételezem, hogy ki akarja az igazságot deríteni. Hiszen korábban mi négyszemközt nagyon sokszor értékeltük a kht. helyzetét. Akkor megegyezett a véleményünk. Az Agrárinnovációs Kht. vezetői szó szerint féltek Szabadi Bélától, aki mindenkit kirúgással fenyegetett, aki nem úgy csinálta a dolgokat, ahogy kellett.
- Beszélt ön azokkal a résztvevőkkel, akiktől szintén feltáró vallomást remél?
- Az érintetteknek elmondtam, hogy szükség lesz a tanúvallomásukra. Mindenki azt válaszolta, hogy ha ez szabályos úton történik, az igazságszolgáltatás keretei között, akkor állnak elébe.
- Torgyán József szerint szavainak nem lehet hitelt adni, mert köztörvényes bűnöző.
- Nem tagadom, sok összeütközésem volt az igazságszolgáltatással az elmúlt húsz évben. Voltak és biztosan lesznek is pereim, ahogy ismerem magam. Ezek elsősorban gazdasági dolgok.
- El is ítélték már?
- Igen, de fel is lettem mentve. Ítélet született ellenem, de jogerősen becsukva nem voltam.
- A Stadler-perről beszél?
- Nem, az előzőről. Ott is elítéltek, de nem kellett letöltenem a büntetést.
- Most akkor hányszor volt elítélve?
- Kétszer. Egyszer a hetvenes években és egyszer a nyolcvanas években. Az első az egy felfüggesztett ítélet volt, a másodiknál letöltendőt kaptam, de végül jogerősen felmentettek.
- És a Stadler-ügy? Ön a negyedrendű vádlott.
- A Stadler-ügy folyik, a kimenetelt megjósolni korai lenne.
- Első fokon letöltendő szabadságvesztésre ítélték.
- Ez igaz, de a fellebbviteli fórum megsemmisítette az egész ítéletet. A per folyamatban van, most nekem nincs miért magyarázkodnom. Én ezt vállalom, akkor is vállaltam, most is vállalom. Ha Torgyán József szerint én köztörvényes bűnöző vagyok, akkor ez a köztörvényes bűnöző segítette őt hatalomra jutni. Akkor nem voltam köztörvényes bűnöző, amikor anyagilag segítettem a kisgazdapártot és személyesen Torgyánt? Szerintem nem én vagyok köztörvényes, hanem azok, akik közpénzeket vittek el az agrártárcától. Ők a köztörvényes bűnözők.
(2001. február 1.) | "Megrémültek, hogy tönkreteszem a kisgazdapártot"<br/> | Deésy Géza, a kazettaügy koronatanúja válaszol Torgyán Józsefnek - Tudom, hogy bűncselekményt követtem el, de ehhez nem mérhető annak a nagyságrendje, amit föltárok - nyilatkozta a Népszavának Deésy Géza, a kazettaügy koronatanúja. Ő rögzítette azt a megbeszélést, ahol állítólag a Torgyán Attilának szánt kenőpénz célba juttatásának körülményeiről esett szó. Állítja, a felvett megbeszélés résztvevőinek többsége alátámasztja majd szavait a bíróság előtt. Deésy ma is a kisgazdapárt tagja, korábban Torgyán József rábízta a vállalkozói tagozat megszervezését és saját zsebből többször segítette ki a pártot. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/2/20010202megremultek | 2001-02-02 07:02:00 | true | null | null | Origo |
Egy XI. kerületi iskola uniós pályázatának ügyében tett büntetőfeljelentést tavaly noveberében az Állami Számvevőszék. A pályázat írására az önkormányzat egy céggel szerződött, a 4,5 millió forintos megbízási díjat azonban annak ellenére kifizették, hogy az iskola elbukta a több százmilliós pályázatot. A szerződést Molnár Gyula korábbi polgámester írta alá.
Molnár Gyula, a XI. kerület korábbi, MSZP-s polgármestere írta alá azt a szerződést, amely miatt még tavaly novemberben tett feljelentést az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az ÁSZ tavaly számolt be arról, hogy a XI. kerület tevékenységének ellenőrzése során egy konkrét ügyben feljelentés tettek, az ügy részletei azonban a számvevőszék múlt héten nyilvánosságra hozott jelentéséből derülnek ki.
A kerületben található Petőfi Sándor Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola felújítására és akadálymentesítésére még 2008-ban az önkormányzat adott be európai uniós pályázatot. Az ÁSZ jelentése szerint a fejlesztés 250 millió forintba került volna, ebből 225 millió forintot tett volna ki az uniós támogatás. A pályázat elkészítésére az önkormányzat szerződést kötött "egy külső szervezettel". Az ÁSZ, amikor tavaly bejelentette a feljelentést, azt közölte, hogy az Önkormányzati és Kistérségi Pályázatkezelő Kft.-ről van szó, a jelentés azonban nem említi a céget.
A pályázatot 2008 augusztusában az iskola elbukta, az önkormányzat azonban még a pályázat elbírálása előtt, 2008 áprilisában kifizette a 4 millió 560 ezer forintos megbízási díjat a cégnek. Az ÁSZ szerint a céggel megkötött szerződés ellentmondásos volt: egyrészt lehetővé tette a vállalkozói díj kifizetését a pályázat befogadása esetén - ez meg is történt -, másrészt a dokumentum kimondta azt is, hogy az önkormányzat a pénz kifizetését megtagadhatja, illetve csökkentheti, ha a kudarcért a pályázatíró cég a felelős. Mivel a pályázatot azért utasították el, mert a szakmai minimumoknak nem felelt meg, így a cég volt a felelős.
Az ÁSZ felrója az önkormányzatnak, hogy semmit nem tett annak érdekében, hogy a szerződésben foglalt garanciákat érvényesítse. A jelentés szerint a kerület vezetése azzal, hogy nem tagadta meg a vállalkozói díj kifizetését, illetve hogy a pályázat elbukása után a cégtől nem követelte vissza a pénzt, kárt okozott az önkormányzatnak. A kár összege maximum 4 millió 560 ezer forint. Az ÁSZ az [origo]-val azt közölte, hogy a XI. kerületi rendőr-kapitányságon tettek feljelentést, a kapitányság megkeresésünkre azt mondta: továbbították az ügyet a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK). A BRFK-tól szerettük volna megtudni, indult-e nyomozást az ügyben, illetve van-e annak gyanúsítottja, hétfői megkeresésünkre azonban eddig még nem reagáltak.
Molnár Gyula korábbi polgármestert, egy nappal az önkormányzati választások után, október 4-én gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség a Kopaszi-gáttal szomszédos telkek eladása miatt. Az érintet telkek eladásának körülményeit azonban nem vizsgálta az ÁSZ most elkészült jelentése, arra hivatkozva, hogy azok "nem a vizsgálat céljával voltak összefüggésben". Molnár az őszi önkormányzati választásokon maradt alul a fideszes Hoffmann Tamással szemben. | Megkárosította egy iskolai pályázat a XI. kerületet az ÁSZ szerint | Egy XI. kerületi iskola uniós pályázatának ügyében tett büntetőfeljelentést tavaly noveberében az Állami Számvevőszék. A pályázat írására az önkormányzat egy céggel szerződött, a 4,5 millió forintos megbízási díjat azonban annak ellenére kifizették, hogy az iskola elbukta a több százmilliós pályázatot. A szerződést Molnár Gyula korábbi polgámester írta alá. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/01/feljelentest-tettek-egy-xi-keruleti-unios-palyazat-miatt | 2011-01-18 20:00:00 | true | null | null | Origo |
Lényegében három nagy hazai erőművet érintett az Országgyűlés által 2008. november 10-én egyhangúlag elfogadott jogszabály, amelynek nyomán az EU nyomására megszűntek a hazai áram-nagykereskedelmet hosszú ideje torzító hosszú távú villamosenergia- és kapacitáslekötési megállapodások.
Röviden: a nagy erőművek magánosításuk után hosszú távú szerződéseket kötöttek az áram-nagykereskedő Magyar Villamos Művek Zrt.-vel, amelyek alapján a piaci árnál drágábban értékesíthették a megtermelt áramot; a kedvezményt azért kapták, mert közben befektettek az erőművekbe.
Az elfogadott jogszabály az EU elvárása szerint kompromisszumot jelentett a felek között. E szerint az erőművek visszafizetik a magas ár miatti extraprofitjukat, viszont levonhatják ebből az időközben elvégzett beruházásaik értékét (erről részletesen lásd keretes írásunkat).
A FigyelőNet által megszólaltatott, energetikai kérdésekben jártas szakértő szerint az erőművek extraprofitja és elszámolható beruházásaik értéke is 130 milliárd forint volt, így a törvényhez kapcsolódó számítások elvégzése után az erőmű-tulajdonosok nem fizettek az államnak.
Variációk a témára
Négy nappal a választások második fordulója után, április 29-én az akkor leköszönő kormány olyan szerződést kötött nagy energiacégekkel, amellyel az állam 178 milliárd forintról mondott le az adófizetők pénzéből – mondta hétfőn, napirend előtti felszólalásában – a részletek ismertetése nélkül – Orbán Viktor. A kormányfő szavait a köztelevízió kedd reggeli adásában Navracsics Tibor igazságügyi- és közigazgatási miniszter bontotta ki. Az energiaszolgáltatóknak járó garantált hozammal kapcsolatban az Európai Unió illetékes bizottsága úgy foglalt állást, hogy az indokolatlan versenyelőnyhöz juttatja a cégeket, így kötelezte őket egy ekkora összeg visszafizetésére. A Bajnai-kormány azonban négy nappal a második forduló után elengedte ezt a közel 200 milliárd forintot – mondta.
Bajnai Gordon titkársága az ügyben azt közölte a távirati irodával, hogy a Bajnai-kormány semmilyen fizetési kötelezettséget nem engedett el, mindössze az ügyben illetékes minisztérium egy jegyzőkönyvben tudomásul vette, hogy az erőművek visszafizetési kötelezettségét teljes egészében kompenzálja az általuk elvégzett és elszámolható beruházásaik értéke. | Orbán másként emlékszik | Képviselőként Orbán Viktor is megszavazta azt a törvényjavaslatot, amelynek nyomán lenullázták a nagyobb erőművek és az állam kereszttartozásait. Hétfőn a kormányfő a Parlamentben ezt az aktust interpretálta úgy, hogy a Bajnai-kormány regnálása végnapjain 176 milliárdot hagyott a nagy energetikai cégeknél. | null | 1 | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2010/10/20/orban_maskent_emlekszik/ | 2010-10-20 09:00:00 | true | null | null | fn.hu |
A miniszterelnök és Simicska Lajos emlékezetes összeveszése óta Orbán Viktorék mindent elkövetnek, hogy félreállítsák a Fidesz felemelkedésében és a párt finanszírozásában évtizedekig fontos szerepet játszó oligarchát. Ha kell, hazudnak és a közvéleményt megvezetve az EU-ra mutogatnak, mint az M4-es autópálya-építés leállításakor tették (lásd: Hazugsággal kikövezett tévút, Magyar Narancs, 2015. április 15.). Ha kell, megpróbálják évekre kizárni a Simicska-birodalom legnagyobb cégét az állami közbeszerzésekből (lásd: A Közgép elveszett kikötője, Magyar Narancs, 2015. július 30.). A „simicskátlanítás” következő állomása a jelek szerint a közterületi reklámpiacon számos közbeszerzésből felhizlalt Mahir-csoport és a Publimont Kft. kigolyózása. Ez már hónapok óta zajlik, ám a nyilvánosság előtt csak a közelmúltban vált egyértelművé, amikor a fővárosi önkormányzat szerződésbontást kezdeményezett a Mahir Cityposter Kft.-vel úgy, hogy el is távolíttatnák a közterületekről a cég 750-nél is több hirdetőoszlopát. A Simicska Lajoshoz és üzlettársához, Nyerges Zsolthoz köthető Publimont Kft. is könnyen a partvonalon kívül rekedhet, miközben az átalakulás egyik legfőbb nyertese Garancsi István, a Videoton FC tulajdonosa lehet.
Milliárdos bevételek
Ahogyan a Közgépnél, úgy a Simicskáékhoz köthető reklámcégeknél is merőben más volt a helyzet néhány éve, mint a februári „gecizés” után. E vállalkozások sorra kapták a nagy állami megrendeléseket, egyebek közt a Magyar Turizmus Zrt., a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt. vagy éppen a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kedvencei között is ott szerepeltek a korábbi pártpénztárnok érdekeltségei.
A Simicska Lajoshoz és Nyerges Zsolthoz valamilyen szálon köthető, a közterületi reklámpiacon jelen lévő cégek meglehetősen bonyolult hálót alkotnak. A 2012-ig Simicska-résztulajdonnal rendelkező B-Reklám Kft. szinte minden Mahir-cég mögött ott van valamilyen formában. A B-Reklám volt az a vállalkozás 1994-ben, amely egy bonyolult privatizációs eljárás során megvette a Magyar Állami Hirdetőt (Mahir). A cégbirodalom az évek során folyamatosan bővült, a Mahir Zrt.-hez jelenleg a Mahir Cityposteren, a Mahir Kiállítás és Rendezvény Szervező és Kivitelezőn, a Mahir Többlet Ajándéktárgy és a Mahir Keszthely Kft.-n kívül még a Heti Válasz Kiadó Kft. tartozik. A reklámpiacon közvetlenül érdekelt Magyar Hirdető Zrt. tavaly közel nettó 2 milliárd, a Mahir Cityposter 1,1 milliárd, a Mahir Kiállítás és Rendezvény Szervező és Kivitelező pedig 2,4 milliárd forintos árbevételt produkált.
Tarlós jön, oszlop balra
Fotó: Földi Imre / MTI
Simicska Lajos az egyedüli tulajdonosa a szintén különböző reklámtevékenységekkel foglalkozó Euro Publicity Kft.-nek, amelynek a tavalyi és az előtti árbevétele 550 millió forint környékén mozgott; de a fentieknél is jelentősebb piaci szerepe van a Publimont Hirdetésszervező Kft.-nek, amelynek tulajdonosai között ott van Nyerges Zsolt és egy kft.-n keresztül Simicska Lajos is. A Publimont a 2010-es kormányváltást követő évek alatt megháromszorozta teljesítményét: míg 2010-ben 2,7 milliárd, addig 2014-ben 8 milliárd forintnál is magasabb volt a nettó árbevétele.
A Simicska–Nyerges-kettőshöz köthető reklámcégek a választások idején különösen fontos szerepet játszottak a fideszes és egy darabig a kormányzati propagandában (bár ez a kettő bajosan választható el egymástól). A kampányokban döntően ezeken a vállalkozásokon keresztül volt lehetőségük a jelölteknek és a pártoknak köztéri megjelenéseket vásárolni. Az atlatszo.hu összegzése alapján a 2014-es választások előtti kampányban az egyéni országgyűlési képviselőjelöltek közül a Fidesz–KDNP politikusai elsősorban a Publimontot és valamelyik Mahir-céget bízták meg reklámtevékenységgel abból a fejenként egymillió forintból is, amit a költségvetésből kaptak a kampányukhoz.
Garancsi lehet az utód?
A Kreatív médiapiaci szaklapban közölt összegzés szerint 2010 és 2014 között több mint 60 milliárd forintot költött az állam kommunikációra, amelynek közel 41 százaléka a Simicskához és köréhez köthető médiabirodalomban – így a kültéri reklámcégek mellett a hozzá tartozó rádiókban, tévében és lapokban – jelent meg. Ezzel szemben a Világgazdaság nemrég már arról számolt be, hogy Simicska Lajosék érdekeltségeihez 77 százalékkal kevesebb állami reklámpénz áramlott 2015 első hét hónapjában. Egy évvel korábban hét hónap alatt a listaáron kalkulált 19,9 milliárd forintos állami reklámbüdzséből még 36 százalékot hasítottak ki Simicska médiacégei, az idei 13,8 milliárdos állami forrásból viszont már csak 12 százalékot. Ha csak a kültéri reklámokat nézzük, akkor társaival ennél is többet veszített Orbán Viktor egykori barátja: tavaly január és július között a közterületi reklámokra elköltött pénz háromnegyede náluk jelent meg, listaáron mintegy 3,3 milliárd forint értékben. Ezzel szemben 2015 első hét hónapjában 1,1 milliárdos volt a közterületi állami reklámköltés, és ennek már „csak” a fele érkezett Simicskáék valamely vállalkozásához.
Az utóbbi hónapokban az is kiderült, ki lehet a legnagyobb konkurense Simicskáéknak: az atlatszo.hu információi szerint az Orbán Viktorhoz jelenleg is közel álló Garancsi István bevásárolta magát a közterületi reklámpiacon jelentős múlttal rendelkező ESMA Zrt.-be. A magyar–spanyol érdekeltségű cég inkább 2012 előtt volt erős, de a piacról fokozatosan kiszorította a Mahir-csoport és a Publimont. Simicskáék 2009-ben meg is akarták vásárolni, de nem sikerült megegyezniük az akkori tulajdonosokkal – Garancsi Istvánnak nemrég viszont igen. Az ESMA-t állami megrendelésekkel a Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint egyelőre nem stafírozták ki, igaz, sokszor ügynökségeken keresztül érkezhetnek a megbízások. Simicskáék sem ugrálhatnak örömükben, idén csupán néhány kisebb értékű közbeszerzésen szerepelt sikeresen valamelyik Mahir-cég: a Magyar Állami Operaház kötött a Mahir Cityposter Kft.-vel egy 24 millió forintos szerződést, míg a Dél-balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás a Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft.-t bízta meg kommunikációs feladatokra 85,2 millió forint értékben (utóbbiról a Siófokról is kitennék Simicskáékat című keretes írásunkban további részleteket közlünk). Viszont idén már közbeszerzési eljáráson kikosarazta Simicskáékat mások mellett a Magyar Turizmus Zrt., a fővárosi önkormányzat, a Gábor Dénes Főiskola és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ is.
Pofon Lázáréktól
A fővárosi hadüzenet előtt Lázár Jánosékkal is volt egy kellemetlen köre a Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft.-nek: a nyáron a Miniszterelnökség módosította azt az 500 millió forint értékű szerződést, amelyet 2014 decemberében kötött a Miniszterelnökség a vállalkozással. Bár már tavaly év végén is sejteni lehetett, hogy nincs minden rendben Orbán Viktor és Simicska Lajos között, a Mahir-cég verseny nélkül jutott a megbízáshoz, amelyben a Miniszterelnökség „fejlesztéspolitikai kommunikációs alaptevékenységéhez kötődő rendezvényszervezési feladatokat kell ellátni részben uniós forrásokból”. Idén júliusban a megrendelő kezdeményezésére módosították a szerződést, így a 2015. december végéig tartó együttműködés során a Miniszterelnökség csak az 500 millió forintos keretösszeg 70 százalékáért rendel szolgáltatásokat, így Simicskáék buktak nettó 150 millió forintot. A hivatalos indoklás szerint a módosítás legfőbb oka az volt, hogy az Európai Bizottság a szerződés módosításának időpontjáig nem fogadta el a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Programot, amelyből az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó tájékoztatási és nyilvánossági feladatok ellátása megvalósítható.
A Miniszterelnökségnél is drasztikusabb lépésre szánta el magát a budapesti önkormányzat: szeptember végén a Fővárosi Közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy felmondják a hirdetőoszlopokra kötött szerződést a Mahir Cityposter Kft.-vel. A Fidesz által erőltetett megállapodást 2006 őszén kötötte az akkori baloldali többségű főváros, így Simicska cége 25 (!) évig üzemeltethetett volna 621 hagyományos, illetve 140 „le- és elfedő rendszerű” hirdetőoszlopot. Mindezt úgy, hogy az oszlopok 50 méteres körzetében a főváros nem engedélyez más vállalkozás számára reklámcélú tevékenységet. Budapest ezért a bevételek 15 százalékát, de minimum 45 millió forintot kapott. A megállapodás előnytelenségéről, egyebek közt arról, hogy miért is érte meg monopolhelyzethez juttatni 2006-ban a Mahir-céget, érdemes lett volna korábban is vitatkozni – a fővárosnak azonban épp most jutott eszébe, hogy a reklámcég nem teljesítette a szerződésben foglaltakat. Az ellenőrzés során egyebek közt kiderült – állítja a főváros, hogy a kft. nem telepített a korábbi megállapodásban rögzített helyekre internetes terminálokat, és a légszennyezettség-mérő oszlopokat sem oda helyezte el, ahová kellett volna; ráadásul azok nem is mértek megfelelően. A döntés bejelentése után több fórumon is előkerült, hogy központi utasításra léphetett a főváros, így ez újabb fejezet a Simicska–Orbán-háborúban. Ezt Tarlós István főpolgármester minden esetben cáfolta, azonban több mint gyanús, hogy a Mahir Cityposter kipaterolásáról nem sokkal Simicska Lajos februári kirohanása után dönthettek, és a szerződés felülvizsgálatát már májusra előkészítették. Az is meglepő, hogy a fideszes városvezetés szerint korábban nem volt idejük és energiájuk felülvizsgálni a 2006 óta érvényben lévő kontraktust. Pedig korábban is szembesülhettek a megállapodás vitatható részleteivel: 2013-ban Hanzély Ákos, a közgyűlés PM-es tagja feljelentést tett hűtlen, illetve hanyag kezelés miatt ismeretlen tettes ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályán. Hanzély ugyanis azt orrontotta, hogy a Mahir Cityposterrel és egy másik céggel kötött szerződés minimális előírásait sem tartják be a cégek, és ezeket a Fővárosi Önkormányzat nem kéri számon. A feljelentésnek végül semmilyen eredménye nem lett, és Tarlósék sem foglalkoztak az üggyel.
A Mahir Cityposternek december végéig el kell bontani a hirdetőoszlopokat, és ezen minden bizonnyal az sem változtat, hogy közleményük szerint a felmondás kézhezvétele után azonnal bírósághoz fordulnak. Ahogyan fogalmaznak: a szerződés felmondása „nyilvánvalóan jogszabályba ütközik, egyben bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját is felveti”. Úgy vélik, a Fővárosi Önkormányzat által kifogásolt, a lakosságnak ingyenes internetelérést biztosító és a légszennyezettséget kijelző, „jelenleg is kifogástalanul működő” úgynevezett kombinált hirdetőoszlopokat az önkormányzattal évekkel ezelőtt írásban egyeztetett, általuk jóváhagyott műszaki megoldással és helyszínekre telepítették. A Mahir ezenfelül azt is állítja: a Fővárosi Önkormányzat sosem kérdőjelezte meg a szerződésben meghatározott díj összegét, a szerződés alapján az önkormányzatnak biztosított egyéb többletszolgáltatások értékét, nem kezdeményezte az éves díj- és árbevétel-megosztás módosítását, mindig elfogadta az elszámolásukat, és nem akarta ellenőriztetni sem könyvvizsgálóval, sem más módon, holott erre a szerződés szerint van jogosultsága.
Hogy kinek van igaza, az a bíróságon talán kiderül, de addigra nagy valószínűséggel mások oszlopain hasít majd a fideszes propaganda. Ha pedig a bíróság esetleg Simicskáék álláspontját osztja, az esetleges kártérítést Orbánék majd kifizettetik. A mi zsebeinkből.
Siófokról is kitennék Simicskáékat
Siófokon Lengyel Róbert független polgármesternek is szúrja a szemét az a megállapodás, amelyet még a fideszes városvezetés kötött 2009-ben az Euro Publicity Kft.-vel. A Simicska-cég és az önkormányzat rendes felmondás kizárásával 15 évre írta alá azt a szerződést, amely szerint a város évi 7,2 millió forintot kap azért, hogy az Euro Publicity hasznosíthatja a közterületek hirdetési felületeit. Az éves bérleti díj 2011-től az előző naptári évre vonatkozó inflációval emelkedik.
A polgármester tájékoztatása szerint évente több tízmilliós üzletről van szó, amelyet a Simicska-cég felbukkanása előtt az önkormányzat felügyelt. „Korábban a hivatal egyetlen ügyintézője szedte be a reklámdíjakat, így a hirdetőink által befizetett teljes összeg a városé volt. Nem látom, miért is jó nekünk ez a konstrukció, amelyben a bevétel döntő része másutt landol” – hangsúlyozta Lengyel Róbert. A városvezető már elrendelt egy belső vizsgálatot azért, hogy miként lehetne a szerződésen változtatni vagy esetleg azt felbontani.
A siófoki polgármester egy másik fronton is küzd Simicska Lajossal, egy 3,1 milliárd forintos hulladékválogatón vitatkozik a Közgép által vezetett konzorcium és a Dél-balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás. (Erről bővebben a Már ezt is megcsinálják a Közgéppel: nem vettek át egy 3,1 milliárdos beruházást Simicska cégétől c. írásunkban olvashat a magyarnarancs.hu-n.) Az ügy érdekessége, hogy az új somi hulladékválogató az uniós beruházásoknál kötelező nyilvános teendőit is egy Simicska-közeli vállalkozás nyerte: a Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft. 85,2 millió forintból végzi el a „projekt megvalósítása során szemléletformálással, tájékoztatással kapcsolatos feladatokat”. A megbízáshoz egy nyílt közbeszerzési pályázat végén jutott a cég.
Mindig jó biznisz volt
A Mahir elődje a Budapest Székesfőváros Hirdető Vállalata volt, amelyet 1911-ben hozott létre a főváros vezetősége. Kezdetben a vállalat 195 hirdetőoszloppal rendelkezett, de ez a szám a második világháborúig megsokszorozódott – részletezi a HVG magyar márkák történetével foglalkozó gyűjteménye. A cég 1949 után Állami Hirdető Vállalat néven működött tovább, Magyar Hirdetőre (Mahir) 1956-ban nevezték át; tevékenysége fokozatosan bővült, így idővel reklámtervezéssel és -kutatással, reklámeszközök kivitelezésével és hirdetések terjesztésével is foglalkozott. A rendszerváltás utáni időszakra a vállalat egyre nagyobb veszteségeket könyvelt el, így aztán több sikertelen kísérlet után 1994-ben privatizálták: a befutó a Mahir megvásárlására létrehozott, köztudottan Fidesz-közeli B-Reklám Reklámszervező és Média Kft. volt. A Mahirhoz egyre több vállalkozás került, amelyek a legnagyobb bevételekhez a 2010-es kormányváltás után jutottak. | Oszlop volt | Simicska Lajos érdekeltségei a köztéri reklámpiacról is kiszorulnak: a Miniszterelnökség már a főváros szerződésbontása előtt lépett, és Siófokról is próbálják kirakni az egyik reklámvállalkozását. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/oszlop-volt-96734 | 2015-10-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ahogy arról az Origo is beszámolt, remegő hanggal és ijedt tekintettel tartott nevetséges sajtótájékoztatót Magyar Péter, aki összevissza beszélt. Vádaskodott, de bizonyítani semmit nem tudott. Már Magyar sajtótájékoztatójának eleje is kínosra sikeredett:
láthatóan nagyon ideges volt, szája és keze is remegett, még az asztalra gondosan elhelyezett mikrofont is feldöntötte.
A sajtótájékoztatón kiderült, hogy Magyar Péter embereivel lehallgatta volt barátnőjét, Vogel Evelint (azért, mert állítólag Vogel Evelin is lehallgatta őt). Majd ezután összevissza beszélt valamifajta kémfilmbe illő magán-titkosszolgálati akcióról, és hogy őt megfigyelik.
Magyar egyébként be is mutatott egy hangfelvételt, amelyen Vogel Evelin beszél a Tisza Párt egy másik tagjával. Ennek kapcsán Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott:
Vogel Evelin hangfelvételeket készített Magyar Péterékről, ez derül ki a Magyar Péter által Vogel Evelinről készített hangfelvételekből."
Emlékezetes, a Tisza Párt elnöke korábban a volt feleségéről is készített hangfelvételt, amikor Varga Judit volt igazságügyminiszter otthonukban, a saját konyhájukban beszélgetett vele.
Kész elmebaj! Egymásról készítenek hangfelvételeket! Most már kíváncsiak vagyunk, mitől fél ennyire Magyar Péter!"
- írta Facebook-oldalán az ügyre reagálva Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
Nacsa Lőrinc pedig egy képet osztott meg, amelyen négy hangfelvevő eszköz látható egy asztalra kihelyezve.
Így nézhet ki egy hétfő reggeli megbeszélés a Tisza Pártnál..."
- írta a bejegyzésben. A témáról itt gyűjtöttük össze a legjobb mémeket.
Vogel Evelin egyébként nemrég egy olyan bejegyzést tett közzé közösségi oldalán, ami arra utalt, hogy valamivel elő akar állni Magyar Péterről.
- Magyar Péter azt állította, hogy a Lakatos-ügy egy "titkosszolgálati akció". Sőt! Azt is sugallta, hogy "ezt Rogán Antal rendelte meg". Pár napja már Puzsért is azzal bízta meg, hogy ezt a suttogó propagandát terjessze - írta Ábrahám Róbert a Facebook-bejegyzésében , majd hozzátette:
Hadd tegyek pár megjegyzést. Értem, hogy magyarázkodni kényszerülnek azok az influenszer-propagandisták, akiknek az volt a dolga, hogy tömjénezzenek Magyar Péternek, de itt van pár egyszerű tény, ami ellentmond a hülyeségének".
Ábrahám Róbert ezután pontokba szedve részletezte, hogy miben téved Magyar:
Én voltam az, aki eddig határozottan visszautasítottam, hogy ezt az ügyet "pedotisza" jelzővel illessék, mert a vamzer-Péternek eddig ehhez semmi köze nem volt. (Azokhoz az ügyekhez sem, amik holnap válnak ismertté.)
Eddig a rendőrség éppen engem zaklatott, nem pedig azokat, akik ellen terhelő tanúvallomások állnak rendelkezésre.
Két nappal ezelőtt Mérő Vera segített védelmet szerezni a koronatanúnak, mert veszélybe került, és a rendőrség félrenézett.
Engem éppen leszarnak azok, akikkel próbál összemosni ez a támogatottságát féltő senkiházi.
Miközben azt állítja, hogy ez egy megrendelt akció, pénteken bontottam fel a stúdióm bérleti szerződését, ahol eddig a videókat forgattam. Mivel nem csak bevétel nélkül maradtam, de a NAV foglalási jegyzéket tett a technikai eszközökre, amivel dolgoztam.
Fogalma sincs ennek az embernek, hogy noha eddig nem volt köze az egészhez, most már ő rá is rá fog sülni, mert amik kiderülnek - többek között holnap -, azok nem titkosszolgálati akták, hanem sokak által ismert és elhallgatott történetek a szórakoztatóiparon belül.
Sokkal nagyobb áll mögöttem, mint Rogán vagy bármely más politikus. És ahogy eddig mindenki, ő is rá fog jönni.
Magyar Péter zavaros sajtótájékoztatójára reagált Alföldi Róbert is .
A leghatározottabban visszautasítom, hogy személyemet, erkölcsi és emberi hitelemet bármilyen formáció politikai célok érdekében megkérdőjelezze, gyanúsítsa és felhasználja"
- közölte Alföldi Róbert azután, hogy Magyar Péter vasárnap a Nemzeti Színház volt igazgatóját a Lakatos Márk-féle pedofilbotrány érintettjeként említette.
Alföldi közleményben reagált a vádakra, mint írta,
2024. november 10-én Magyar Péter a sajtótájékoztatóján a személyemmel kapcsolatban azt mondta, hogy az őt lejáratni célzó, hamarosan induló honlapon "az egész országot megdöbbentő pedofil bűncselekményeket is ide fogják keverni. Ide fogják feltölteni majd a Lakatos Márkkal kapcsolatos anyagokat, Varnus Xavérral kapcsolatos anyagokat és hogy eláruljak egy titkot, Alföldi Róberttel, a Nemzeti Színház egykori igazgatójával kapcsolatos dokumentumokat..."
- A személyemről a fentiekben elhangzottak semmilyen formában nem fedik a valóságot. Hazugságok - emelte ki.
A Lakatos Márk-féle pedofilbotrányt kirobbantó újságíró, Ábrahám Róbert pedig azt írta közösségi oldalán, hogy Alföldi Róbert neve egyedül a rendőrség előtt ismert.
Ott sem közvetlenül, csak mint akinek felvetődik a neve egy buli kapcsán. Bűncselekmény vele kapcsolatban fel sem vetődött. (Eddig) Magyar Péternek szivárogtat a rendőrség vagy a szolgálatok?"
- tette fel az érdekes kérdést Ábrahám Róbert. Ha Magyar Péternek nem rendőrségi szivárogtatás következtében adták ki Alföldi nevét, akkor valószínűleg csak blöffölt egyet, és jól fel is sült vele.
Ahogy megírtuk, a minap Raskó György, akit korábban Magyar Péter még "régi barátjának" nevezett, súlyos botrányba keveredett . A baloldali agrárközgazdász egy Facebook-posztban a Fideszre szavazó nyugdíjasok halálát várta, mert azzal szerinte esély nyílhat a Tisza Párt hatalomra kerülésére.
Magyar Péter főtanácsadója egy Facebook-bejegyzésében, gyalázatos és sértő posztban azt írta: "milyen a tipikus Fidesz-szavazó? 65 évnél idősebb nő, maximum 8 általánost végzett, falusi, alacsony jövedelme van, illetve nyugdíja van."
És azt számolgatta, hogy Magyar Péter pártjának kedvez a nyugdíjasok halála.
... a következő választásokig sokan, 100 ezres nagyságrendben kiesnek mint szavazók, ugyanakkor 100 ezres nagyságrendben lépnek be fiatalok mint első választók. Az idő tehát a Tiszának dolgozik.
Ezt a bejegyzését rövidesen törölte, nyilván Magyar Péter töröltette ezt vele. A diszkópolitikus utólag igyekezett mindent tagadni, de pár hete a Klubrádióban éppen Raskó György volt az, aki bejelentette, hogy ő fog segíteni megtalálni a képviselőjelölteket Brüsszel embere számára.
Ezután döntött úgy Magyar Péter, hogy egy zagyva sajtótájékoztatóval megpróbálja elterelni a figyelmet, azonban még mindig nem kértek bocsánatot. | Minden, amit Magyar Péter legújabb botránysorozatáról tudni lehet | Kínos sajtótájékoztatót tartott vasárnap Magyar Péter, amiből az derült ki, hogy retteg egy újabb hangfelvétel nyilvánosságra kerülésétől. De vajon mit titkol Magyar Péter? Mi lehet azokon a hangfelvételeken, amelyeket – állítása szerint – volt barátnője, Vogel Evelin készített? Magyar egyébként zavaros fejtegetésbe kezdett arról is, hogy őt megfigyelik, és szót ejtett a Lakatos Márk-féle pedofilbotrányról is. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/minden-amit-magyar-peter-legujabb-botranysorozatarol-tudni-lehet | null | true | null | null | Origo |
2012.05.02. 04:00
Egyházat is akart alapítani Jakubinyi Róbert, a milliárdos adócsalással és csempészettel megvádolt Egymásért Egy-Másért Alapítvány létrehozója.
Földesi-Szabó László a zárt tárgyaláson (Bővebben>>>) azt mondta, hogy Jakubinyi Róbertnek – akit Ausztriában nemrég őrizetbe vettek – nagy ívű tervei voltak. Ezek egyike volt egy egyház létrehozása. Szóba került még egy bank megvásárlása és részvétel a politikai életben. Ennek köszönhetően hozták létre alapítványi pénzekből a Magyarok Egymásért Szövetséget, amely el is indult az országgyűlési választásokon.
Földesi-Szabó elmondta, hogy Jakubinyi „szinte tartótisztként” bánt vele és Pongo Sándor másodrendű vádlottal. Például ujjlenyomatot vett tőlük, majd aláíratott egy szerződést a titoktartásról és a jelentési kötelezettségükről. Csak ezután léphettek be az alapítványba. Ezért gondolta azt, hogy ők a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) fedőcégének dolgoznak. Csak később jött rá, hogy az alapítvány arra kellett, hogy több száz millió forintot osszanak szét volt és jelenlegi titkosszolgálati vezetőknek, például Galambos Lajosnak.
Az Egymásért alapítvány volt vezetője a szervezet létrehozásakor több akkori nemzetbiztonsági vezetővel is találkozott. Azt állította, 2004 nyarán először Stefán Gézát, a Katonai Biztonsági Hivatal akkori főigazgatóját kereste meg, aki Galambos Lajoshoz irányította. Galambos, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori vezetője küldte ezt követően Nagy Lajoshoz, az NBH egykori elnökéhez és Tóth Imréhez, aki bemutatta Jakubinyi Róbertnek. Ekkor merült fel Földesi-Szabó szerint, hogy az alapítvány és az NBH között kapcsolatot kell létesíteni. Ezt követően több, a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz köthető személy is bekerült az Egymásért alapítvány kuratóriumába. Például maga Galambos Lajos és az NBH volt főosztályvezetője, Gyarmati György, akiket már ki is hallgattak az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészségen – írja a Magyar Nemzet. | Egyházat akart alapítani az alapítvány? | Egyházat is akart alapítani Jakubinyi Róbert, a milliárdos adócsalással és csempészettel megvádolt Egymásért Egy-Másért Alapítvány létrehozója. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/05/egyhazat-akart-alapitani-az-alapitvany | 2012-05-02 06:48:25 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szinte mindegyik párt jelöltjeinél talált hiányosságokat a Magyar Államkincstár az állami kampánytámogatás felhasználásával összefüggésben – írta keddi számában a Blikk a kincstár adataira hivatkozva. A lefülelt jelölteknek a felhaszált támogatás kétszeresét kell visszafizetniük; a 196 szabálytalankodót összesen 233 millió forintra büntetik, a pénzt a NAV hajtja be.
A Jobbik bukott le a legtöbbször
A lap azt írta: a parlamenti pártok közül a Jobbik jelöltjei hibáztak a legtöbbet, 22 jelöltjük esetében találták gondokat. A baloldali ellenzéki pártok, a választási szövetségben induló MSZP, Együtt-PM és Demokratikus Koalíció tömörülésnél hat szabálytalankodót találtak, a Fidesz–KDNP-nél négyet. A legtöbb gond a Magyarországi Cigány Párt jelöltjeinél volt, 61 jelöltjükből 41-nek gondja volt az elszámolásnál.
Az államkincstár tájékoztatása szerint 196 jelölt elszámolását nem tudták részben vagy egészben elfogadni, közöttük vannak azok is, akik nem adták be időben a dokumentumokat.
Ez azt jelenti, hogy minden harmadik ellenőrizhető képviselőnél találtak problémát, mivel csak azt az 598 egyéni jelöltet tudták vizsgálni, aki nem ajánlotta fel pártjának az egymillió forintos állami támogatást.
Kampányidőszakon kívüli költés, olvashatatlan számla
És hogy mik voltak a jellemző szabálytalanságok? Talátlak olvashatatlan számlákat, volt, hogy nem egyeztek a számlán és a számlaösszesítőn az összegek, máskor a felhaználást nem indokolták meg kellőképpen. Olyan is előfordult, hogy nem a jelölt írta alá a dokumentumokat, és voltak kampányidőszakon kívül kelt számlák is. | Itthon: Na, melyik parlamenti párt jelöltjei buktak le legtöbbször kampánypénzzel? | A Jobbik 22 jelöltjénél talált hiányosságokat az Államkincstár az állami kampánypénzek felhasználásában. A baloldali jelölteknél ez a szám 6, a Fidesznél 4 volt. A parlamenten kívüli pártok közül a Magyarországi Cigány Párttal volt a legtöbb gond. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140729_Na_melyik_parlamenti_part_jeloltjei_bukta | 2014-07-29 16:13:00 | true | null | null | HVG |
Holisztikus, vagyis alternatív gyógyításra adott 822 millió forint uniós támogatást az állam 2012-ben az akkor még szegedi Royal Casa Kft.-nek. A szechenyi2020.hu pályázati adatbázis szerint azért, hogy létrehozzák a Hungaromed Hotel**** és Komplementer Gyógyászati Központot Kisteleken, Szegedtől 35 km-re, természetközeli körülmények között. Ez az a szálloda, amiről megírtuk, hogy be sem fejezték, de felvették rá a teljes uniós támogatást, most pedig az állam árverésen próbálja – féláron – eladni a szellemhotelt. Egyelőre sikertelenül.
Azonos cím, ugyanazok a szereplők. És sok száz millió forint adósság, csődbűntett, ez áll a kisteleki szellemhotel felépítésére uniós támogatást elnyert cégcsoport szereplői mögött. A 822 milliós támogatást egy olyan cég nyerte el 2012-ben, amely a 2010-es megalakulása utáni két évben 3 millió forint veszteséget tudott felmutatni. Előzmények:
500 millió forintért hirdették a 822 milliós uniós támogatásból épült kisteleki wellness szállodát
A történetben egy érdekes céghálózat és annak tulajdonosai sejlenek fel. A Royal Casa Kft.-t 2010-ben alapította az akkor mindössze 26 éves Vadaszán Terézia. A céget Szegeden, a Kertész utca 77-be jegyezték be. A nő 2014-ig vezette. A vállalkozás 2011-ben 3,4 millió forint bevételt ért el, 2012-ben már negatív eredménnyel számolt, 6,5 milliós mínuszban zárta az évet. Ekkor nyerte meg a 822 milliós uniós támogatást.
Vadaszán neve több cégben is feltűnik. Szintén 2010-ben került a T.R.Z. Invest Kft-be, amit az azóta felszámolás alatt álló PROTAX ’98. Kft.-től vett át. A PROTAX ‘98. Kft.-nek offshore tulajdonosa volt, a MANELLY HOLDINGS S.A., egészen 2011. december 27-ig. A cég kézbesítési megbízottja a makói Szaveljev Ferenc. Vagyis Vadaszán és Szaveljev több mint egy éven keresztül közös cégben tevékenykedtek. De nem ez az egyetlen kapocs közöttük.
A Royal Casa székhelye 2010. április 29. – 2014. január 7. között a szegedi Kertész utca 77. volt. A céginformációs adatbázis szerint ez volt Vadaszán lakcíme is. A telek 2005-2007 között Gyenge Tamásé volt, aki később kulcsszereplő lesz a százmilliós adósságot hátrahagyó cégek sztorijában, 2007-2011 között pedig a PROTAX ’98. Kft-é – vagyis Szaveljev érdekeltségéé volt.
A cégadatokból az is kiderül, hogy Gyenge Tamás és Szaveljev Ferenc több tucat cégben volt érdekelt. Ezek többsége már csődbe ment, több százmillió forintos adósságot hagyva maguk mögött.
A PROTAX ’98. 2008-ban társult be a Kállay Projekt Kft.-be, ami utóbb úgyszintén csődbe ment. Tulajdonosa a Kész Fészek Kft.-n és a szlovák G.F.L. s.r.o-n keresztül az Lengyel Gábor, aki miatt több ember is elvesztette Szegeden és Makón a lakását, miután a vállalkozó a keretjelzálog-hitellel terhelt lakások után nem fizette be a banknak a lakások vételárát.
A történet 2011-ben indul, amikor Szegeden a Bakay Nándor utcai társasház készpénzes vevői felszólítást kaptak a Raiffeisen Bank Zrt.-től, hogy a vállalkozó keretjelzálogát fizessék ki. Ezt sokan nem vállalták, a bank perelt, amit a lakók egy kivételével el is vesztettek.
Hogy Lengyel, Szaveljev és Gyenge nem véletlenül bukkanak fel közösen, annak bizonyítéka, hogy ők hárman, valamint a már emlegetett PROTAX ‘98. Kft., 2007-ben alapított közös céget. Nem Magyarországon, hanem Szlovákiában, TRENDCAR s.r.o. néven.
Gyenge Tamás máshol is szerepel, mint tulajdonos vagy éppen ügyvezető. Lengyel Gábor több projektjében is feltűnik. Lengyel már börtönben van, csődbűntettért állították bíróság elé. Jogerősen 7 évet kapott. Hogy neki és cégtársainak pontosan milyen szerepe volt a 822 milliós szálloda építésében, valószínűleg már sosem derül ki.
A Széchenyi2020 pályázati nyilvántartása szerint az uniós támogatás teljes összegét 2015-ben fizették ki, de már egy új tulajdonosnak, aki szintén belebukott az uniós szállodafejlesztésbe. Az is jól látszik, hogy az előlegként kifizetett több mint 400 millió a Lengyel, Szaveljev, Gyenge hármas tulajdonlása idején törént 2014-ben.
A szálló egyelőre 500 millióért sem kelt el, hamarosan újra meghirdetik. Hogy egyáltalán lesz-e licitáló az épületre, még nem tudni. | Cégtemetős vállalkozóknál landolt a kisteleki szellemhotel uniós támogatása | Holisztikus, vagyis alternatív gyógyításra adott 822 millió forint uniós támogatást az állam 2012-ben az akkor még szegedi Royal Casa Kft.-nek. A szeche | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/05/25/cegtemetos-vallalkozoknal-landolt-a-kisteleki-szellemhotel-822-millios-unios-tamogatasa/ | 2018-05-25 15:19:10 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az utóbbi hetekben megnövekedett az ételfutárok tevékenységével kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszok száma. A jelzett problémák valamennyi nagyobb ételkihordó céget érintik, többek között a Woltot, valamint a Foodorát is. Jelentősebb problémaként fogalmazódott meg több esetben is, hogy az ígért kiszállítási határidőnél jelentősen később érkeznek meg az ételek, az árak feltüntetése nem egyértelmű vagy hibás, illetve, hogy a kiszállítás nem megfelelő. A nemzetgazdasági miniszter ezekre a panaszokra tekintettel, a fogyasztók védelme érdekében rendkívüli vizsgálatot rendelt el ezeknél a vállalkozásoknál - irta a tárca közleményében.
A kormányhivatal próbavásárlással egybekötött ellenőrzése négy területre kiemelten fókuszál:
a kiszállított ételek minőségének és állapotának megfelelősége (pl. kihűlt, kiborult, kifolyt, összerázódott, elázott),
a jelzett kiszállítási idő betartása (pl. jelentős késéssel érkezett meg),
az árakkal kapcsolatos problémák (pl. különböző jogcímeken történő többletdíjak felszámítása, így kiszállítási díj, szolgáltatási díj),
a fogyasztó kompenzációja (pl. fogyasztói sérelem esetén vállalnak-e kompenzációt, illetve azt ténylegesen biztosítják-e; visszakapja-e valójában a vételárat a fogyasztó végső esetben).
A fentieken túl az ellenőrzés kiterjed továbbá a cégek honlapján és általános szerződési feltételeiben található tájékoztatási kötelezettségekre.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatal a magyar családok védelme érdekében határozottan fellép, jogsértés esetén pedig megteszi a szükséges intézkedéseket azért, hogy a vásárlók teljeskörűen és hatékonyan élhessenek fogyasztói jogaikkal. | Rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést rendeltek el a futároknál | Soron kívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést indít a legnagyobb ételfutároknál a fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium. A vizsgálat többek között a kiszállított ételek állapotára, a kiszállítási idő betartására, az árakkal kapcsolatos problémákra, valamint a fogyasztók kompenzációjára vonatkozik. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/gazdasag/vasarlas/fogyasztovedelmi-ellenorzes-etelfutar/fmpmxr3 | null | true | null | null | Blikk |
Szolnok city foglya Várhegyi Attilát elmeszelték. Egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, azért mert Szolnoki polgármestersége idején kárt okozott az önkormányzatnak, és rebesgetik akiknek ez hasznára volt, azok bőkezűen támogatták a Fidesz 1994-es kampányá
2007. november 26. hétfő 17:38 - Tálos Lőrinc
"A Tisza folyóra, a Nap ragyog,
Ez Szolnok city, én itt lakok,
Nagy Babilonba, egy rab vagyok,
Én Szolnok city foglya vagyok."
(Copycon: Szolnok city)
Olcsón venni, drágán eladni
Beszélt Attilával, mégse Faludy György
m_ATULA m_AGAZIN
Annak ellenére, hogy az ügyészség furmányos módon, a szakértők utolsó pillanatban megváltozott véleményére hivatkozva a vádak jelentős részét elejtette, a fenmaradó vádpontokat meg enyhítette, illetve hogy a bíróság még így is felmentette az egyik vádpont alól, és pusztán hanyag kezelés miatt ítélte 300 ezer forintos pénzbírságra, Várhegyi Attila lemondott a kulturális tárca államtitkári posztjáról.
A bíróság az egész eljárás alatt nem talált összefüggést aközött, hogy az akkor még szolnoki polgármester Várhegyi azoknak a cégeknek adott el áron alúl telkeket, akik előbb választási kampányát támogatták. Végül is, mi ebben olyan egyértelmû, altruista cselekedet is lehetett. Különben is, miért ne vélelmezhetne a bíróság ártatlanság mellett véletlenszerûséget is?
A felmerülő kérdéseket - hogy a faszba nevezték ki egyáltalán ezt a seggfejet? Hogyan nyeri meg így a választásokat Szolnokon a Fidesz? - mellőzve, javaslom: ÜNNEPELJÜNK EGYÜTT! Vivát!
Forrás: Lemondott Várhegyi AttilaAnnak ellenére, hogy az ügyészség furmányos módon, a szakértők utolsó pillanatban megváltozott véleményére hivatkozva a vádak jelentős részét elejtette, a fenmaradó vádpontokat meg enyhítette, illetve hogy a bíróság még így is felmentette az egyik vádpont alól, és pusztán hanyag kezelés miatt ítélte 300 ezer forintos pénzbírságra, Várhegyi Attila lemondott a kulturális tárca államtitkári posztjáról.A bíróság az egész eljárás alatt nem talált összefüggést aközött, hogy az akkor még szolnoki polgármester Várhegyi azoknak a cégeknek adott el áron alúl telkeket, akik előbb választási kampányát támogatták. Végül is, mi ebben olyan egyértelmû, altruista cselekedet is lehetett. Különben is, miért ne vélelmezhetne a bíróság ártatlanság mellett véletlenszerûséget is?A felmerülő kérdéseket - hogy a faszba nevezték ki egyáltalán ezt a seggfejet? Hogyan nyeri meg így a választásokat Szolnokon a Fidesz? - mellőzve, javaslom: ÜNNEPELJÜNK EGYÜTT! Vivát!Forrás: http://matula.hu/
Damaszkuszi vasút
Reklámzseni
Várhegyi a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára volt, a vizsgált időszakban szolnoki polgármester. Az első vádpont szerint Várhegyi gyakorlatilag ingyen (közművesítésért) adott el önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat az L+L valamint a Profil Mérnöki Irodáknak. Majd azzel egy időben lemondott a város elővásárlási jogáról is. Az ingatlanokat még aznap értékesítették az új tulajdonosok, piaci áron, az OTP-nek. A Szolnoknak okozott 190 millió forintos vagyoni hátrány az az összeg, ami a két ár közötti különbözet. Annak köszönhetően, hogy a polgármesternek az említett szerződések megkötéséhez nem volt joga, könnyű volt megcsípni hűtlen kezelésért. Mivel ebben az ügyben Várhegyinek a szándékossága nem volt bizonyítható, az ügyészség a vádat hanyag kezelésre változtatta. Azaz hülyeségért panaszolták be, nem hiénázásért. A Budakörnyéki Bíróság a hanyag kezeléssel okozott kárt nem minősítette ítéletében. Tudni illik, a szocialista és szabad demokrata képviselők meghiúsították az ingatlanüzletet, ezért a város perben állt a kedvezményezett cégekkel.A második vádpontot, a vesztegetést elvetette a bíróság. Ez azért érdekes, mert a Fidesz szolnoki kampányát szervező Mahir Szolnok pont a telekspekuláns cégek részére állította ki azokat a számlákat, melyek mögött teljesítés nem állt. Pontosabban állt, de a Fidesz felé, nagyjából 1,3 millió forint értékben. Az L+L Mérnöki Iroda például 625 ezer forinttal támogatta a Fidesz kampányát. Simó József másodrendű vádlottat azért nevezték ki azelőtt a helyi Mahir cég élére, mert a Fideszben jómunkásembernek számított. Vallomása szerint a polgármester maga diktálta neki telefonba az adatokat, hogy mennyiről és kinek a nevére kéne egy számla. Várhegyi ezt tagadta, állítása szerint sem telefonon, sem élő szóban nem tett ilyet, a kampány finanszírozására maga Simó tett ajánlatot. Maga mellett hozta fel azt is, hogy az említett cégek vezetői közül többel haragban volt. A pártfinanszírozás Várhegyi-féle modellje törvénybe ütközik, mert azt a követhetőség követelménye miatt csak a pártkasszán keresztül szabad, annak megkerülésével nem. Ennek ellenére a bíróság szerint a vesztegetés "nem volt veszélyes a társadalomra".Az ilyen összegekből finanszírozott "Fidesz Mikulás" remélhetőleg valóban nem. Az indoklásban az is benne foglaltatott, hogy Várhegyi maga nem jutott pénzhez az üzleten, nem utaltak neki a Kajmán-szigeteken keresztül svájci bankszámlára, nem csúsztattak borítékot a zsebébe, és alvállalkozóként sem szegődött a kedvezményezett cégekhez, ahogy az például Kőbányán volt szokásban. Az indoklást egy picit instabilnak érezzük azon a ponton, hogy Várhegyi végeredményben saját kampányát is (köz-)pénzelte a fenti, vitatható módon. Kínos, hogy Várhegyi volt a Fidesz finanszírozásért felelős pártigazgatója, és az is maradt. A Pest Megyei Bíróság másodfokon, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében találta bűnösnek. Ki is rótt érte egy év, két évre felfüggesztett börtönt és félmillió forint pénzmellékbüntetést. Szokatlanná az teszi ezt az ítéletet, hogy olyanban is elmarasztalták Várhegyi Attilát amiben az ügyészség azt nem indítványozta és a büntetés is súlyosabb az ügyészi indítványnál. Igaz, a szándékosság megállapításában könyörtelen vaslogikával érvelt a bíróság: mégiscsak polgármester volt, többéves gyakorlattal, tudnia kellett, hogy megszegi a kötelességét.Simó Józsefet a vallomása után életveszélyesen megfenyegették és kárt tettek a tulajdonában lévő személygépkocsiban is. A rongálás ügyében a Szolnoki Rendőrkapitányság nyomozott, Simó nem kért védelmet. A a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság feljelentéskiegészítést rendelt el. Máig nem tudni, hogy a Várhegyire tett terhelő vallomás és fenyegetés között volt e összefüggés. Simó még a tárgyalás után úgy nyilatkozott, azért tett végül terhelő tanúvallomást, mert a Fidesznél rá akarták kenni az egész hóbelevancot, amire nem volt hajlandó. Válaszul a védelem, azzal próbálta erodálni a csakis és kizárólag Simó vallomására épülő vádat, hogy a tanú csak a saját bőrét menti, illetve bosszút áll, amiért kiakolbólították egy önkormányzati bizottsági helyből. Simó saját vallomása szerint a Központi Bűnüldözési Igazgatóság első kihallgatásán még sumákolt és maszatolt. A pálfordulást azután érezte remek ötletnek, hogy a KBI-től hazafelé döcögve a vonaton, telefonon számolt be Várhegyinek a fejleményekről és annak akkor tanúsított modorát, hozzáállását igen a szívére vette.Várhegyi Attila cége a PResztizs Média Kft. azóta is több Fideszes önkormányzatnak dolgozik, biztos azért, hogy a kormánypártok két börtönbe zárt szocialista politikus között ennek apropójaként előhúzhassák a cilinderből, mintegy emlékezet frissítésül. Ez a kapcsolat még akkor is ostobaságnak tűnik, ha az említett kommunikációs stratégia unalmas, és konkrétan irritáló. A másikra mutogatás csak azt a szavazópolgárt nem ingerli, akit meggyőzni már amúgy sem kell. Akkor is a szívük csücskébe rejtett pártra szavaznának, ha annak valamennyi politikusáról kiderülne, hogy szabadidejében birkákat abuzál. Várhegyi kreatívjai brainstromingolták össze, hogy a Hódmezővásárhely környékén, a kórházak között flippergolyóként cikázó mentőautóban elhalálozott beteget az "egészségügyi reform első áldozataként" kommunikálják. | Szolnok city foglya | null | 1 | https://www.hirextra.hu/2007/11/26/szolnok-city-foglya/ | 2007-11-26 00:00:00 | true | null | null | Hírextra |
|
Egy év tíz hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt első fokon különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt a Fővárosi Törvényszék egy férfit, aki ellen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlása alapján indult büntetőeljárás. A bíróság emellett 1,75 millió forint pénzbüntetést is kiszabott rá, két évre eltiltotta a cégvezetéstől és 313 millió forint erejéig vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben – derült ki a vádat képviselő Fővárosi Főügyészség közleményéből, amely azt is jelezte, fellebbeznek a nem jogerős ítélet ellen, mert szerintük a 69 éves férfira
hosszabb tartamú, végrehajtandó börtönbüntetést, valamint
373 millió forint értékű vagyonelkobzást kellene kiszabni,
cégét pedig pénzbírságra ítélni.
A vád szerint az illető a lányával – aki a későbbi ügyletek csalárd voltáról nem tudott – közös tulajdonában álló halastavat akarta fejleszteni. Ehhez azonban saját cége nem rendelkezett elegendő forrással, ezért azt találta ki, hogy a támogatási feltételeket kijátszva, pénzt fog kicsalni az Európai Halászati Alapból.
A halastavat bérbeadták a férfi cégének, majd aki a cég képviseletében 2009 júliusában támogatás iránti kérelmet nyújtott be egy központi állami hivatalhoz. A kérelemhez csatolt két másik cégtől származó árajánlatot is a tervezett rekonstrukciós munkákra, de arról nem szólt, hogy – alvállalkozói szerződés, gép bérbeadása és munkaerőkölcsönzés útján – valójában a saját vállalkozása fogja elvégezni ezeket a munkákat. Pedig ez kizáró oknak számít a pályázat elbírálása során. A módszert még egyszer, 2011-ben is alkalmazta, így 2010 és 2014 között, utófinanszírozás keretében, több ütemben
összesen több mint 373 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
Az OLAF vizsgálta a támogatásokat és igazságügyi ajánlásokkal élt a Legfőbb Ügyészség felé, amely ez alapján indított büntetőeljárást, a Fővárosi Főügyészség aztán különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt a Fővárosi Törvényszéken emelt vádat ellene. | Vállalkozás: Rács mögött látná az ügyészség a halastavas csalót, aki ellen OLAF-ajánlás nyomán emelt vádat | Saját cégével végeztette el halastava fejlesztését egy férfi, amire összesen 373 milliós támogatást nyert el. A bíróság első fokon felfüggesztett börtönre ítélte, az ügyészség viszont súlyosbításért fellebbezett. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20221228_olaf_ugyeszseg_itelet_koltsegvetesi_csalas | 2022-12-28 12:22:00 | true | null | null | HVG |
Sőt a vezetési kedv a nyári szabadságok idején sem lankad, tavaly augusztusban például 110 honatya több mint 9 millió forintért tankolt a személyre szóló benzinkártyával – derült ki az Országgyűlés havonkénti benzinkártya-nyilvántartásából, amelyet megküldtek a Blikknek.
A nyári rekorder Ágh Péter (Fidesz) 237 ezer forintot költött benzinre tavaly augusztusban, pedig ez idő alatt a parlament nem ülésezett. Egyébként harminc felett van azok száma, akiknek százezer forintnál több benzinpénzre volt szüksége a tikkasztó nyári melegben. Mindeközben például az óvónőknek a nyári időszakban még a tízezer forintos bérlettámogatásukról is le kell mondaniuk.
A honatyák a névre szóló kártyájukkal kizárólag saját maguk, és a megadott rendszámú autóba tankolhatnak az Országgyűlés keretének terhére, mégpedig azokban a hónapokban is, amikor a parlament nem ülésezik. Összesen 136 honatya kért benzinkártyát.
A Blikk megkérdezte Ágh Pétert, miként gyűlt össze annyi intéznivaló a nyár kellős közepén, hogy bő kétszázezer forintot volt kénytelen üzemanyagra költeni. – Vas megyei választókerületemhez Budapesttől több száz kilométerre 70 falu és 7 város tartozik. A településekről érkező meghívásoknak minden esetben igyekszem eleget tenni. Tagja vagyok a törvényalkotási bizottságnak, amely hetente több alkalommal is ülésezik, és emiatt fővárosi jelenlétre van szükség – válaszolta a honatya. Ám szerinte még így is az üzemanyagkártyán felül havi minimum 40-50 ezer forintnyi üzemanyagköltséget saját maga fizet, hogy minden kötelezettségének eleget tudjon tenni.
Hasonlóan nyilatkozott megkeresésünkre Legény Zsolt is. – Tudom, hogy soknak tűnik, de higgye el, a hónap vége felé már a saját pénzemből tankolom az autómat – mondta a szocialista képviselő. – Egy héten minimum kétszer jövök Budapestre, ami nagyjából 280 kilométer, egy hónapban 6-8 utazás vár rám. Amikor a parlamenti munka szünetel, attól a frakció még ülésezik, a beadványokkal is van bőven munka, ezt is csak Budapesten lehet elvégezni, s persze emellett a választási körzetemhez tartozó településeket is igyekszem felkeresni – tette hozzá.
Az abszolút tankolási csúcstartó Tilki Attila (Fidesz), ő például 2014 decemberében 291 ezer forintért tankolt, ami 360 forintos benzinárral és 8 literes átlagfogyasztással számolva mintegy tízezer kilométeres futást jelent. Tekintve, hogy a parlament szempontjából a május csonka hónap volt az ünnepek miatt, ez napi 300–350 kilométeres futást feltételez, ami egy profi sofőrnek is becsületére válna.
– Nagyon jó érveket kell felhoznia annak a képviselőnek, aki meg akarja magyarázni, miért tankol havonta 200-300 ezer forintért, ami nagyjából a választóinak a havi fizetése – vélekedett Kiszelly Zoltán politológus, aki úgy vélte, takarékosságra, valamint a hivatali utak és privát utazások szétválasztására késztetheti a honatyákat ezeknek a listáknak a nyilvánosságra kerülése.
Ők tankoltak legtöbbet augusztusban
1. Ágh Péter
(Fidesz)
237 ezer forint,
7000 km
2. Legény Zsolt (MSZP)
205 ezer forint,
6100 km
4. Tiffán Zsolt
(Fidesz)
183 ezer forint,
5400 km
Fotók: MTI
Gaál Zoltán | Nyári szünetben is ingyenbenzin jár a politikusoknak | Budapest — Nem kímélik autóikat honatyáink a benzinkártya kiosztása óta, számos parlamenti képviselő messze kétszázezer forint felett tankol egy-egy hónapban. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/nyari-szunetben-is-ingyenbenzin-jar-a-politikusoknak-2369557 | 2015-06-17 03:04:13 | true | null | null | Blikk |
A Transparency International levélben fordult a parlamenti képviselők magatartását felügyelő parlamenti ellenőrző szervhez és arra hívták a figyelmet, hogy az öt politikus elmulasztotta elszámolni egy 2023 decemberi New York-i utazás költségeit. A képviselők a New York Young Republican Club (NYYRC) rendezvényén voltak ott, amelyen Donald Trump is megjelent - számolt be a The Guardian cikke alapján a hvg.hu.Nem követtek el semmi rosszat?A The Guardian megkereste az öt EP-képviselőt, közülük négy - Gál, Schaller-Baross, Krah és Ceccardi - visszautasította a feltételezést, hogy megszegte volna a szabályokat. Azt állítják, az utazásukat kormányuk, politikai pártjuk, európai parlamenti képviselőcsoportjuk vagy saját pénzükből finanszírozták, ami teljes mértékben megfelel a szabályoknak. Vilimsky nem reagált a lap megkeresésére.Gál kiemelte, hogy a tavalyi, és az egy évvel korábbi rendezvényen való részvételének költségeit is a Fidesz állta, illetve a részvétele "semmilyen módon nem kapcsolódott" európai parlamenti képviselői feladataihoz.Schaller-Baross pedig azt mondta, hogy a 2023-as gálára a Miniszterelnökség külkapcsolataiért felelős miniszteri biztosaként kapott meghívást, továbbá az utazását, szállását és a kapcsolódó költségeket "a miniszterelnöki hivatal fedezte".Mind az öt EP-képviselőről készült kép a 2023-as NYYRC-gálán, ahol a résztvevők 699 és 1399 dollár közötti összeget fizettek, hogy meghallgathassák Donald Trumpot egy több fogásos vacsora alatt, valamint élhettek a "csúcsminőségű szeszes italokat" kínáló bár szolgáltatásaival is. | Vizsgálatot indítványoztak két fideszes EP képviselő ellen | A Transparency International öt EP-képviselő ellen szeretne vizsgálatot indíttatni, miután a szervezet szerint nem számolták el a tavalyi New York-i utazás költségeit. Köztük szerepel Gál Kinga és Schaller-Baross Ernő is. Rajtuk kívül ott van a listán még a német AfD egyik képviselője, az olasz Liga párt volt polgármestere és az osztrák Szabadság párt egyik vezető politikusa. | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/fidesz-ep-kepviselok-vizsgalat/5rdr71y | 2024-11-16 15:36:00 | true | null | null | Blikk |
Nyár közepe óta semmi nem történik a recski andezitbányában. A gépek nagy részét elvitték, termelés nem folyik, csak néhány szarvas mászkál a kiirtott növényzet helyén. A bánya nem ismerte el a felelősségét a tavalyi sárlavinák miatt, nem fizet a károsultaknak, és a beígért kormányzati segítségből sem lett semmi. A rendőrség még mindig nyomoz, a károsultak csoportos perindításra készülnek egy ügyvédi iroda bevonásával a történtek miatt.
Furcsa körülmények között nyitottak meg egy bányát a Heves vármegyei településen. Nagy Sándor polgármester még 2020-ban, a koronavírus veszélyhelyzet alatt egy személyben döntött arról, hogy egy vállalkozó tulajdonában álló területeket bányaterületté nyilvánítja. A Heves Megyei Kormányhivatal pedig 2021 decemberében öt évre adta meg a környezetvédelmi engedélyt az Andezit-Bau Bányászati Kft-nek, kitermelésre.
A Heves vármegyei falu lakói gyakorlatilag akkor szembesültek vele, hogy házaik felett bánya nyílik, amikor az első munkagépek megjelentek a helyszínen, pár száz méterre a házaktól. Bár 2020 szeptemberében tartottak ugyan egy lakossági fórumot, azonban ezt csak a hivatalban és a hivatal oldalán hozták nyilvánosságra. Nem is igen tudott róla senki, mindössze 7 lakos - a polgármester szerint 14 - jelent meg.
A bányát üzemeltető cég, az Andezit-Bau kft. 2023 nyarán Zrt.-vé alakult, a tulajdonosok közt van dr. Fiák István, Kósa Lajos jó barátja, ügyvéd, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség alelnöke, másikuk Nagy István debreceni vállalkozó, aki az utóbbi években többször is nyert közbeszerzést űtépítős cégével, a Nagymester Kft-vel, melyet Debrecen városa írt ki, utoljára a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet bekötő útjának kivitelezésére, nettó 1.553.342.394 Ft értékben.
A bányanyitás módja is nagy felháborodást okozott, ez pedig exponenciálisan nőtt, amikor özönvízszerű eső érkezett 2023 júniusában két alkalommal is, amelyeknek következményeként sárlavina ömlött a falu szélén álló házakra, vastag iszappal borítva be őket. 48 embernek kellett kiköltöznie a Hunyadi utcából, sokakat ideiglenes szállásokon helyeztek el.
A beszámolók szerint 100.000 forint gyorssegélyt kaptak az önkormányzattól, a rendőrség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indított eljárást, a Hunyadi utca lakóit pedig a helyi sportcsarnokban szállásolták el. Bár állítólag az özönvízszerű esőzésre senki nem készülhetett volna fel, a lakosok már hónapokkal korábban ettől tartva nyilatkoztak az Átlátszónak.
Dr. Fiáktól meg is kérdezte a 444.hu, hogy mi a véleménye az ügyről, de ő közölte, nem közszereplő, így nem fog nyilatkozni. Ám ettől a helyzet nem oldódott meg, a házak egy része életveszélyessé vált. A kormány úgy döntött, hogy 500 millió forintot különít el a kárrendezésre, az MR Lakásalapra bízva a feladat végrehajtását. Idén szeptember 19-én azonban ezt a kormányhatározatot visszavonták.
Az Országos Bányakapitányság vizsgálatot rendelt el, amelynek eredményeképpen megállapították, hogy a társaság nagymértékben eltért a műszaki üzemi tervben szereplő és engedélyezett bányászati tevékenységtől, ezért az Andezit-Bau-t három millió forintos bírsággal sújtották.
Sztojka Attila, akkor még romaügyi kormánybiztos, most már államtitkár, az esőzés után beszélt a Hunyadi utcaiakkal, és segítséget ígért nekik, mely szerint mindenkinek egyenként megoldják a lakhatását. Egy év alatt sem történt azonban előrelépés az ügyben, most pedig a belengetett kormányzati segítséget is visszavonták. Kerestük Sztojka Attilát az ügyben, de választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőle.
A település polgármestere, Nagy Sándor azt mondja, hogy jelenleg is folyik az ingatlanok felvásárlása a bányavállalkozó által, több család elköltözött. Más forrásból úgy értesültünk, hogy mindössze két család tudott megegyezni az ingatlanok értékesítéséről, a többiek helyzete jelenleg is bizonytalan.
Hogy a remélt iparűzési adóbevétel hogy alakult, a polgármester adótitokra hivatkozva nem árulta el nekünk. Korábban 80-100 millió forintos bevételről beszélt, ami a 450 millió forintból gazdálkodó településnek igen jól jön. A korábban vizionált munkahelyteremtés sem igen látszik, a gépesített kitermelésnek köszönhetően nincs szükség sok munkavállalóra, információink szerint 2-3 helyi lakos kapott munkát a bányában, most pedig csak az őrök dolgoznak ott, két fő.
A bánya nem ismeri el a károkozást
Információink szerint több cégnek is tartozik az Andezit-Bau alvállalkozójaként működő MJB-Gép kft. A SKUBLICS és Tsai Kft. robbantólyukakat fúrt a területen, tájékoztatásuk szerint nagyságrendileg 20 millió forinttal tartozik nekik a cég, de nem ők az egyetlenek, akik felé nagyobb elmaradás van, ám a többiek nem szerettek volna beszélni sem a tartozásról, sem arról, hogy cégük nevét nyilvánosságra hozzuk. Kerestük az egyébként útépítéssel foglalkozó céget, ahol azt a választ kaptuk, hogy inkább forduljunk az Andezit-Bauhoz az ügyben.
Ezt is megtettük, ám Nagy István, a cég ügyvezetője most sem reagált kérdéseinkre. A cég egyébként láthatóan jól prosperál, a pénzügyi beszámoló szerint 2023-ban 122 millió forint adózott eredményt realizáltak.
Megkerestük a károsultakat képviselő Magyar György és Társai Ügyvédi Irodát, kérdéseinkre dr. Balogh Szabolcs ügyvéd, az iroda munkatársa válaszolt. Elmondta, hogy alkalmuk nyílt tárgyalni és peren kívül egyeztetni az érintett recski bánya jogi képviselőjével, ezek az egyeztetések azonban eredménytelennek bizonyultak: "gyakorlatilag a bányának továbbra is az - az én véleményem szerint nehezen képviselhető - álláspontja, hogy ők kárt nem okoztak".
"Az ügyben folyamatban van egy büntetőeljárás, és abban megszületett - nagy nehezen és nagyon sokára - az igazságügyi bányászati szakértői vélemény. Az eljárt szakértő mindenben megerősítette a Bányakapitányság által folytatott közigazgatási hatósági eljárásban megállapított tényeket és körülményeket, nevezetesen, hogy a bánya a működési engedélyben foglaltakat nem tartotta be, azaz olyan üzemi területeken is elkezdte a termelést, ahol időben később kellett volna, illetve később lehetett volna bányatevékenységet folytatni, emiatt olyan helyre is lepakolta a meddőt, ahol nem lett volna szabad, illetve bányahatáron kívül is felhalmozta a meddőt. Gyakorlatilag ennek következtében az eső úgy tudta a meddőt rámosni a nagyközségre, illetve a Hunyadi utcára, hogy ez a meddő ott sem lehetett volna" - mondta a jogász.
Dr. Balogh azt is elmondta, hogy a rendőrség és a nyomozóhatóság még irányukban, mint sértetti jogi képviselők irányában is rendkívül titokzatos, illetőleg titokféltő módon jár el, nagyon körülményesen és nagyon nehezen adnak ki bármilyen információt.
"Úgy indult az eljárás, hogy kizártak bárminemű adat megismeréséből, úgyhogy amit meg tudtunk szerezni, az is nagyon korlátozott iratanyag. Annyit már tudunk, hogy a bányaszakértői vizsgálat megtörtént, a szakértői vélemény elkészült, és gyakorlatilag ugyanazt állapította meg, mint a korábbi vizsgálat. A meddő a bánya szabálytalan tevékenysége miatt és annak eredményeként volt ott, tehát innentől kezdve az okozati láncolat és összefüggés teljesen egyértelmű."
A jogi képviselő azt is nehezményezi, hogy bár az ügyvédi iroda az eljárás elején megfelelő módon jelezte a nyomozóhatóság irányában, hogy joghatályos meghatalmazással a sértettek képviseletében eljár, a nyomozóhatóság velük már nem közölte a sértetti meghallgatások időpontját és helyszínét, annak ellenére, hogyha a sértett segítővel vagy kifejezetten jogi képviselővel jár el, akkor a segítőjét, jogi képviselőjét mindig értesíteni kell.
"Azt én még megbocsátanám a nyomozó hatóságnak, hogy formális idézést nem küld, de azért az bevett gyakorlat szokott lenni, hogy az eljáró ügyintéző felveszi a telefont, és felhívja a jogi képviselőt, és legalább telefonon jelzi, hogy tisztelt jogi képviselő meghallgatjuk az ügyfelét."
Arra, hogy milyen adatokat tart vissza a nyomozóhatóság és milyen körben ügyel a titoktartásra, jó példa, hogy a tulajdonjoggal rendelkező sértetteknek a saját ingatlanaikra vonatkozó szakértői véleményeket sem akarta kiadni automatikusan.
A károsultak csoportos perindításra készülnek
"Ügyfeleinknek is elfogyott a türelme, a büntetőeljárás eredményét kíváncsian várjuk, de csoportos perek, polgári perek fognak indulni. Nem tartható álláspont, hogy a bánya kárt nem okozott, mert a rendelkezésre álló adatok és szakértői vélemények szerint sajnos úgy tűnik, hogy okozott. Az én megítélésem szerint abszurditásnak tekinthető, hogy a lakóövezethez ilyen közelségben bányát nyitnak, működését engedélyezik, majd amikor a bánya a működésével összefüggésben már kárt okoz, gyakorlatilag semmilyen tényleges és hatékony segítségre, vagy kártérítésre nem számíthatnak a károsultak, csak akkor, hogyha pert indítanak. Ez elfogadhatatlan."
Az ügyvédi iroda álláspontja szerint az is sokatmondó, hogy a bírsággal zárult, a bányakapitányság megállapításait tartalmazó közigazgatási eljárást és határozatot a bánya nem támadta meg. Az, hogy a büntetőeljárásban gyanúsításra sor fog-e kerülni, és ha igen, akkor pontosan kit, vagy kiket fog a gyanúsítás érinteni, illetőleg a későbbiekben lesz-e vádemelés, még kérdéses, de a bányászati cég büntetőjogi értelemben terhelt nem lehet, ilyen minőségben csak természetes személy vagy személyek lehetnek a büntetőeljárás alanyai.
Tehát a büntetőeljárásban meg kell nevezni egy, vagy több konkrét természetes személyt, akinek, vagy akiknek a magatartása eredményeként ez a helyzet bekövetkezett.
Magyar György ügyvéd elmondta, hogy ügyvédi irodája korábban egyetlen károsult esetében ún. próbaper koncepciójában gondolkodott, amely eredményei alapján indítottak volna újabb eljárásokat a többi károsult esetében is. Azonban az érintett károsultak élethelyzete a sárömlést követően, érdemi és hatékony segítség hiányában változatlan, életkörülményeik súlyosan hátrányosak és tarthatatlanok.
"Emiatt a károsultak elkeseredettek és mélységesen felháborodtak, így a próbapernek már nincs realitása, érzékelve a bánya makacs tagadását és ellenállását, valamint ezzel egyidejűleg a központi kormányzat kihátrálását is bármilyen rendezési kísérletből. Ügyfeleink érdekeinek érvényesítése tehát csoportos perindítást indokol."
A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy folyamatban van az ügy, de pont ezért bővebb felvilágosítással nem szolgáltak.
Zimre Zsuzsa
Címlapkép: A recski andezitbánya 2023-ban | A bánya nem fizet, csoportos perindításra készülnek a recski sárlavinák károsultjai | A recski andezitbánya nem ismerte el a felelősségét a tavalyi sárlavinák miatt, a rendőrség még nem talált felelőst, és a beígért kormányzati segítségből sem le | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/04/a-banya-nem-fizet-csoportos-perinditasra-keszulnek-a-recski-sarlavinak-karosultjai | null | true | null | null | atlatszo.hu |
Mégsem titkos tíz évre az a Nemzeti alaptantervről szóló kutatás, amely Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint a NAT társadalmi elfogadottságát bizonyítja. Az oktatási államtitkárság korábban titkolózott, most viszont az [origo]-nak elküldte a Nézőpont Intézethez tartozó Médianéző Kft. által áprilisban készített felmérést. Ebben arról kérdezték az embereket például, hogy kell-e a hazafias nevelés az iskolában, illetve helye van-e a János vitéznek a NAT-ban.
Hoffmann Rózsa tavasszal többször is hivatkozott az ellenzék és szakmai szervezetek által bírált Nemzeti alaptanterv (NAT) nagy társadalmi elfogadottságára. Az oktatási államtitkár például május végén Edelényben azt mondta: "a Nemzeti alaptantervet nagy konszenzus övezi, egy ezerfős mintán alapuló közvélemény-kutatás során a válaszadók 90 százaléka igennel felelt az azzal kapcsolatos kérdésekre".
A sajtó, egy oktatáskutató, illetve a Jobbik is hiába kérte eddig ezt a felmérést, az államtitkárság az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva nem adta ki, mert szerintük tíz évig titkosak az abban szereplő adatok. Az államtitkárság az [origo]-nak pénteken mégis elküldte a felmérést, amelyet áprilisban a Nézőpont Intézethez tartozó Médianéző Kft. készített ezerfős mintán.
A felmérésben nem szerepel az a kérdés, hogy az emberek támogatják-e a NAT-ot. A kutatók azt kérdezték az emberektől, hogy "a fontosabb tantárgyak alapismereteit minden diáknak kötelező legyen-e megtanulni". Ezzel a megkérdezettek 96 százaléka értett egyet. Emellett szerepel az a kérdés, hogy tanulniuk kell-e a fiataloknak a János vitézről és az 1848/49-es forradalomról. Ezzel a megkérdezettek 74 százaléka teljesen, 21 százaléka inkább egyetértett.
A további kérdések arra vonatkoznak, fontosnak tartják-e az emberek az erkölcsi, illetve a környezettudatos és testi-lelki nevelést, valamint kellenek-e a pénzügyi alapismeretek. A megkérdezettek 80-90 százaléka egyetértett ezekkel. A hazafias nevelés oktatásával 51 százalék értett teljesen egyet, és további 31 százalék inkább egyetértett. A "tudatos médiafogyasztás" oktatására is rákérdeztek a kutatók, itt a válaszok alapján a legnagyobb megosztottság: csupán 38 százalék értett teljesen egyet ennek szükségességével, 28 inkább egyetérett, 29 százalék viszont ellenezte ezt. A felmérésben emellett megkérdezik azt is, hogy a hasznos ismeretek oktatása vagy a felnőtt életre való nevelés az iskola feladata. 83 százalék szerint mindkettő.
Az oktatási államtitkárság közölte, hogy a kutatást a Médianéző Kft. mint fővállalkozó készítette. Az államtitkárság hozzátette, hogy "a Médianéző 2011. december 8. óta a kormányzati médiamonitor szolgáltatás keretében rendszeresen végez hasonló vizsgálatokat". | Mégis kiadták Hoffmann Rózsa titkos kutatását | Mégsem titkos tíz évre az a Nemzeti alaptantervről szóló kutatás, amely Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint a NAT társadalmi elfogadottságát bizonyítja. Az oktatási államtitkárság korábban titkolózott, most viszont az [origo]-nak elküldte a Nézőpont Intézethez tartozó Médianéző Kft. által áprilisban készített felmérést. Ebben arról kérdezték az embereket például, hogy kell-e a hazafias nevelés az iskolában, illetve helye van-e a János vitéznek a NAT-ban. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/07/megis-kiadtak-hoffmann-rozsa-titkos-kutatasat-a-nemzeti-alaptantervrol | 2012-08-01 18:00:52 | true | null | null | Origo |
Még 2024 februárjában számoltunk be arról, hogy kizárták a nyilvánosságot annak a volt bírósági ügyintézőnek a tárgyalásáról, aki azért kapott fegyelmit, mert hevesebben és udvariatlanul tiltakozott az alulfizetett bírósági ügyintézői és segédhivatali személyzet borzasztó munkakörülményei miatt.
Toplenszki Zoltán 2017 óta volt bírósági tisztviselő a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). 2023. március első napjaiban hevesen tiltakozott, amikor egy újabb, egy betegállományban lévő kollégájának szánt hatalmas aktacsomagot kellett volna átvennie, miközben - mivel kevesen vannak - a sajátjaival sem végzett. Ugyanis az iratokat nemcsak át kellett volna vennie, hanem miután átnézte azokat, a soron kívüli ügyeket is el kellett volna intéznie, felelősséget vállalva értük, akár a saját munkája "kárára" is. S mivel udvariatlanul utasította el az akták átvételét, és csoportvezetőként egy másik - ugyancsak a saját munkáival elmaradt - kollégájára is rászólt, hogy ne vegye át, mert "el fog úszni a saját ügyeivel", és különben sem az ő feladata, fegyelmi eljárást indítottak ellene.
Miután határozottan adott hangot nemtetszésének Toplenszki Zoltán, aki egyben a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) tisztviselője is volt, megrovásban részesítették. A fegyelmi határozat utolsó bekezdésében a fegyelmi tanács sérelmezte, hogy a népszerű szakszervezeti vezető ahelyett, hogy dolgozna, "a pedagógusi és kórházi viszonyokkal vetekedő gyalázatos munkakörülményekkel" foglalkozik. Ez volt a legfőbb oka annak, hogy a bírósághoz fordult a fegyelmi szankció ellen.
Azóta eltelt jó pár hónap, majd a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma 2024. szeptember 12-én ítéletében elutasította a keresetet, majd egy hónap múlva egy 14 oldalas indoklást kézbesített. "Az ítélet hosszasan fejtegeti, azt, hogy miért kellett volna szó nélkül tovább cipelniük a hátukon a bírósági rendszert, nehogy az összeomoljon" - mutatott rá dr. Szepesházi Péter, Toplenszki ügyvédje. Szerinte az ilyen munkakörülmények, a túlterheltség és a kevés fizetés feszültséget, idegességet vált ki az emberekből. "Azért is fordultunk a bírósághoz, mert a fegyelmi eljárás alkalmas a többi bírósági alkalmazott megfélemlítésére, és ha közben nem hagyta volna ott a PKKB-t Toplenszki Zoltán, akkor az ő megfélemlítésére is alkalmas lenne, miközben ő szakszervezeti tisztviselő is" - folytatta az ügyvéd.
Bíró és más fegyelmi tanácstagok írták le, az a bajuk, hogy egy szakszervezeti tisztségviselő, de akár egy munkavállaló foglalkozik a saját és mások munkakörülményeivel - idézte fel Szepesházi Péter. Majd hozzátette: az elsőfokú bíróság ítéletében azt állította, hogy az alacsony jövedelem és a rossz munkakörülmények nem jelentenek mentességet a szabályok betartása alól. "Ez valóban nem, de az, hogy fegyelmi határozatban szólítják fel arra, hogy ne küzdjön a jogaiért az igazságügyi alkalmazott, már önmagában is elégnek kellett volna lennie ahhoz, hogy Toplenszki Zoltán javára döntsön a bíróság" - vélte az ügyvéd.
Az is keresetet elutasító indoknak számít az ítélet szerint, hogy miközben kiállt önmagáért és egy másik munkatársáért, aközben Toplenszki nem jelentette ki, hogy ő egyébként szakszervezeti vezetőként mondja, amit mond. "Ezért is lett ez most már egy presztízs per, mert ügyfelem hosszú éveken keresztül a BRDSZ tisztviselője és elismert bírósági alkalmazott volt, igaz, azt kevésbé értékelték, hogy rendszeresen kiállt a munkavállalók körülményeiért. Ráadásul bárki szólhat a munkakörülményei miatt, pláne egy állami szervnél, nem kell ehhez szakszervezeti vezetőnek lennie. Tehát senkinek sem róható fel, ha szól a saját vagy mások munkakörülményei, alacsony fizetése, túlterheltsége miatt" - magyarázta az ügyvéd.
Szepesházi Péter nagyon viccesnek és egyúttal döbbenetesnek nevezte, hogy a bíróság leírta, "igazságügyi alkalmazottként Toplenszki Zoltán ne álljon ki a jogaiért, majd egy egész bírósági eljárás arról szól, hogy azt mondják, ezt nem gondoltuk komolyan és nem ezért kapta a fegyelmi büntetést. Miközben feketén-fehéren ott áll a dokumentumon, hogy ne ezzel foglalkozzon, hanem dolgozzon".
Szepesháziék most a Fővárosi Ítélőtáblától várják másodfokon, hogy nyilvános tárgyaláson eltöröljék a fegyelmi tárgyaláson kapott megrovást. Azért tekintik fontosnak, hogy nyilvános legyen az eljárás, mert az előzőt azonnal zárttá nyilvánította a bíróság, mert szerinte a bíróságok jó hírnevét sértené, ha nyilvános lett volna a tárgyalás. Nem ez a bánásmód, nem a bírák és a bírósági alkalmazottak alacsony fizetése sérti a jó hírnevet, hanem, hogy ez nyilvános tárgyaláson elhangzik. "Egy ilyen kis ügyből azért csinálnak nagy ügyet, mert kellemetlen volt a bíróságnak, hogy Toplenszki a belső gyűléseken rendszeresen szóvá tette a bírósági alkalmazottak rossz körülményeit. Ezt ráadásul a bírósági határozatban be is vallották" - jelentette ki Szepesházi Péter. | Szepesházi Péter: a bíróság a saját mundér becsületét védi | A Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma első fokon elutasította annak a volt bírósági alkalmazottnak a keresetét, aki azért fordult bírósághoz mert megrovást kapott, amiért visszautasította egy plusz aktahalom elintézését. Arra hivatkozott, hogy túlterheltségük miatt még nem végeztek a sajátjukkal, ugyanezt javasolta munkatársának is, emellett határozottabban fogalmazta meg véleményét a rossz munkakörélmények miatt. Szepesházi Péter ügyvéd a Hírklikknek elmondta, a fegyelmi határozat indoklásában a bírók felhívták Toplenszki Zoltán figyelmét arra, hogy inkább dolgozzon, mintsem a bírósági dolgozók, igazságügyi alkalmazottak jogait védje. Ezért fordultak keresetükkel a törvényszékhez a megrovás ellen, ezt utasították el azzal, hogy nem is gondolták olyan komolyan azt, amit leírtak. Fellebbeztek. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/szepeshazi-peter-a-birosag-a-sajat-munder-becsuletet-vedi/439537 | null | true | null | null | Hírklikk |
"Bocsánat uraim, de azt hiszem, itt csalnak..." - ezzel a Rejtő Jenőtől származó idézettel kezdődött az a 2004-ben kelt körlevél, amelyet az egykori Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatelbíráló bizottságának egyik tagja írt hozzá közel állóknak annak indoklásaként, miért hagyta ott az "ügyet".
A körlevelet nem mindenki törölte ki, s feladója - a Népszabadság hétfői számában megjelentek szerint - ma is vállalja annak minden sorát, a nevét azonban már nem adja a történethez. A cikk tanúsága szerint a bizottsági tag egy költségvetési szerv felkérésére vett részt a GYISM egyik szakértői bizottságának munkájában. Ennek üléséről azonban távozott, mert nem értett egyet az eljárások menetével. A Népszabadság úgy tudja, hogy a távolmaradást jegyzőkönyvbe is vették.
A lap részletesen idézi az egykori köremail szövegét, amelyben egyebek mellett ez áll: "A rendeletben foglaltakkal ellentétben, a szakértői bizottság ülése folyamán a minisztérium munkatársa telefonon tájékoztatta a bizottságot arról, hogy mely pályázatokat tart célszerűnek, és milyen összegben támogatásra javasolni". A telefonos igénylista összesen 123 millió forintra szólt. A szakértő úgy érezte, hogy mivel a szakértői bizottság függetlensége megszűnt, az ő szakmai munkája is ellehetetlenült - teszi hozzá a Népszabadság. A lap információi szerint a körlevél annak idején visszhang nélkül maradt.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség közben tanúként meghallgatta Jánosi Györgyöt, a Medgyessy-kormány első sportminiszterét is. Jánosi egy évig vezette a GyISM-et, az ügyészségi meghallgatását maga jelentette be az MTI-n keresztül. A kihallgatás részleteiről azonban nem nyilatkozott. Jánosi mellett nemrég Szilvásy György is idézést kapott a Bács megyei nyomozóktól. A titkosszolgálatokat felügyelő Szilvásy sem közölt részleteket a Zuschlag-ügyben tett vallomásából.
Az egyelőre titokban maradt vallomások nyilvánosságra hozatalát követeli a Fidesz. Répássy Róbert szerint sem Gyurcsány Ferenc, aki a múl hét közepén járt Kecskeméten, sem Szilvásy nem tisztázta magát az ügyben, ezért a Fidesz úgy véli, csak a vallomások közzététele adhat magyarázatot arra, miként működhetett egy üzletszerű pénzszerző rendszer a tudtuk nélkül.
Az ellenzéki követelésre a kormányszóvivő azt mondta, ha az ügyészség engedi, a miniszterelnök és Szilvásy György is nyilvánosságra hozza, mit mondott a Zuschlag-üggyel kapcsolatban. Szabó Ferenc viszont az Indexnek azt mondta, Daróczi Dávid téved ebben, a tanúvallomások másolatának sorsába nekik nincs beleszólásuk. A tanúk azt tesznek saját példányukkal, amit akarnak, ha úgy gondolják, közzé is tehetik, még akkor is, ha az ügyészség a nyomozás érdekeire való tekintettel inkább mást tanácsolna. A kecskeméti főügyész helyettese az Index kérdésére nem mondta meg, hogy Gyurcsány, Jánosi vagy Szilvásy elvitte-e magával a vallomása másolatát, de mint mondta, mindenki jogosult arra, hogy akár utólag is kikérje a szöveget.
Amikor az ügyészség nyomoz egy ügyben, akkor nem szokás nyilvánosságra hozni a tanúvallomásokat, hívta fel a figyelmet a kormányszóvivői iroda -, hiszen a vádlottal előre közlik, milyen bizonyítékokat gyűjtöttek össze, milyen irányba tapogatózik a vádhatóság, az akadályozhatja a munka eredményességét, illetve befolyásolhatja a később meghallgatandó tanúkat is. Épp ezért a bizonyítékokat és a vallomásokat a nyomozás lezárása után ismertetik, amikor az ügyet már a bíróság is tárgyalja. Ebben a szakaszban egyébként már a köz is hozzáférhet a vallomásokhoz.
Ennek ellenére - mondta Daróczi Dávid - Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György is készen áll arra, publikálja vallomását, legalábbis akkor, ha az ügyészség kijelenti, hogy ez nem veszélyezteti a nyomozás érdekeit. Márpedig Szabó Ferenc úgy fogalmazott, hogy ugyan a tanú nyilvánosságra hozhatja vallomását, ebbe a főügyészségnek nincs beleszólási lehetősége, de ez adott esetben sértheti a nyomozás érdekeit. | Gyurcsányék azt tesznek a vallomásukkal, amit akarnak | Gyurcsányék azt tesznek a vallomásukkal, amit akarnak - A kormányfő szerint viszont sérthetnéi a nyomozás érdekeit, ha most mutatná meg, mit vallott a Zuschlag-ügyben. | null | 1 | https://index.hu/belfold/zujanosi1001 | 2007-10-01 00:00:00 | true | null | null | Index |
A politikust és hat társát alapítványoknak nyújtott állami pénzek szabálytalan felhasználása miatt gyanúsította meg a hatóság - emlékeztetett Szabó Ferenc, hozzátéve, "természetesen felmerülhet annak a lehetősége, mint minden társas elkövetésnél, hogy valamilyen társas elkövetési alakzat: úgy mint bűnszervezet, vagy bűnszövetség, vagy csoportos elkövetés szerepel majd a vádiratban, de ehhez a nyomozást be kell fejezni". Úgy fogalmazott, hogy az eddigi nyomozás során a gyanúsítás minősítésében még nem történt módosítás.
A minősítés esetleges megváltoztatása azért lehet lényeges a későbbiekben, mert amennyiben a bűnszervezet jogi minősítés megállná a helyét a bírósági tárgyaláson, a kiszabható büntetés akár a másfélszeresére is nőhet annak, mint amire egyébként - vádemelés esetén - a vádlottakat a bíróság ítélhetné.
A pénteki Magyar Nemzetben Ocsovai Tamásnak - aki akkor volt a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterként vezette a tárcát - a Zuschlag-ügyben megjelent részletes tanúvallomásával kapcsolatban - miszerint "miniszteri utasításra döntöttek az alapítványoknak odaítélt támogatásokról" - a főügyészhelyettes elmondta, hogy csak a tanú hozhatta nyilvánosságra a jegyzőkönyvet. "Jogában áll másolatot kérni a saját vallomásáról, megfelelő illeték lerovása mellett ezt teljesíteni kell, és utána ő azt csinál vele amit akar, ha nem minősített iratról van szó" - fűzte hozzá a megyei főügyész helyettese.
Szabó Ferenc hangsúlyozta: "a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvben sem szolgálati, sem államtitok nincs benne, ezért nyugodtan nyilvánosságra hozhatta". Megerősítette, hogy csak a tanú adhatta ki a jegyzőkönyv másolatát, mivel az ügyészség a nyomozás lezárását követően sem adhat ki tanúvallomást. Csütörtökön hallgatták meg az ügyben tanúként Kecskeméten Arató Gergelyt, az oktatási minisztérium államtitkárát.
A nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, melynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot, számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt. A nyomozás során kiderült, a vizsgált egyesületek és alapítványok közel 50 millió forint pályázaton nyert pénz "rendeltetésszerű használatával" nem tudnak elszámolni.
Zuschlag János, aki korábban lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, miután a holokauszttal viccelődött, jelenleg az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnöke, a megyei közgyűlés tagja, Kiskunhalason önkormányzati képviselő, a szocialista párt kiskunhalasi szervezetének elnöke.
"A nyomozás eddigi adatai szerint Z. János egyértelműen gyanúsítható azzal, hogy utasításokat adott az érintett egyesületek és alapítványok munkatársainak" - mondta júniusban a megyei főügyész helyettese. | Archívum: Csalás miatt nyomoznak tovább a Zuschlag-ügyben | Egyelőre változatlanul különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítja az ügyészség Zuschlag Jánost, az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnökét és társait - közölte Szabó Ferenc, a megyei főügyész helyettese. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-463267-266522 | 2007-09-07 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Éles irányváltás történt ez év elején a hulladékgazdálkodásban: a kormány egy tavalyi törvénnyel saját kezébe vette az irányítást, azaz gyakorlatilag államosított egy 25 milliárd forintos iparágat, és egy lépésben a háromszorosára emelte a fizetendő díjakat.
A hulladékos szabályozások változása azt eredményezi, hogy most gyakolatilag szembemegyünk az unió gyakorlatával és irányelveivel, holott ez utóbbi betartásának elmaradásáért épp most terveznek megbüntetni minket napi 27 316 euróra (több mint 8 millió forintra). Az iparági szereplők szerint katasztrofális a helyzet, a káoszért a kormányzati szabályozást hibáztatják, amely a környezetvédelemre hivatkozva a költségvetési bevételt próbálja maximalizálni.
Nem szemét
A hulladékgazdálkodás a környezetvédelem egyik legfontosabb területe, amellyel nemcsak azért érdemes foglakozni, mert jelentős szerepe van az életminőség és a környezeti elemek minőségének védelmében, hanem azért is, mert a gazdasági hatékonyságot is jelentősen befolyásolhatja. Az újrahasznosítható hulladékok ugyanis piaci értékkel és így piaci árral rendelkező termékek. Jelenleg több úgynevezett anyagáram is önnfenntartó – azaz tisztán piaci viszonyok mellett is megérné újrahasznosítani –, és a technológiai fejlődéssel ez a kör a folyamatosan bővül.
Az újrahasznosítható hulladékokat a lehető leghatékonyabban összegyűjtik – persze úgy, hogy a begyűjtés ne legyen szennyezőbb vagy drágább, mint a beszedhető anyag –, majd ezeket típusonként egységes csomagokba rendezve elszállítják oda, ahol azt fel tudják használni nyersanyagként.
Az állam szerepe ebben a rendszerben elvileg az, hogy olyan szabályozást alkosson, amely a potenciális hulladékok gyártóit a minél inkább környezetbarát megoldásokra ösztönzi a lehető legolcsóbban (különben versenyhátrányba kerülnének a hazai cégek, és a fogyasztóknak is indokolatlanul megdrágulnának bizonyos termékek). A múlt év végéig több-kevesebb sikerrel ebbe az irányba tartott a hazai szabályozás.
A rendszerváltás után nem sokkal merült fel először itthon, hogy a gyártó felelőssége ne csak a termékei működésére vonatkozzon, hanem a feldolgozására vagy újrahasznosítására is, azaz a termék teljes élettartamára. Ha ennek a költsége beépül a termék árába, az annál jobb, hiszen így a fogyasztók is a teljes költséggel találkoznak. Így a környezetbarát termékek előnybe kerülnek, a korábban potenciálisan olcsóbb, de a szennyezés miatt a társadalom számára összességében drágább árucikkekkel szemben.
Az 1995-ös első termékdíjtörvény ezt kezelte volna, de a termékdíjból lényegében egy új adó lett. A gyártók termékenként befizettek egy összeget, az állam pedig vállalta, hogy a pénz egy részét környezetvédelemre fordítja (bizonyos kiválasztott hulladékgyűjtőktől, hasznosítóktól vett cserébe szolgáltatásokat). Érthető, hogy ez senkit nem ösztönzött a környezettudatosabb működésre, ráadásául döntően más jellegű célokra költötte a büdzsé a bevételeket.
Ez ennek ellenére 2003-ig megmaradt, de akkor, az uniós csatlakozásunk küszöbén változtatni a kellett a rendszeren. Az unióban ugyanis egyrészt a környezetvédelmi célokra beszedett adókat illik arra is költeni, másrészt a nem mindenkinek egyenlően visszaosztott hányad tiltott állami támogatásnak minősült volna. Ráadásul az újrahasznosítható hulladéknak szerte Európában működő piaca van.
Gyártói felelősség és fokozódó verseny
A 2003-as változtatással a termékdíj gyakorlatilag átalakult egy utólagos büntetéssé, amit azok fizettek, akik nem teljesítik az emlegetett gyártói felelősséggel kapcsolatos elvárásokat. A kibocsátók létrehozhattak koordináló szervezeteket, amelyek a kibocsátók által fizetetett termékdíj jellemzően feléért megszervezték az előírt hulladékmennyiségek begyűjtését és hasznosítását. A kibocsátó fizetett a koordináló szervezetnek piaci alapon, a koordináló szervezet fizetett a hulladékkezelőnek szintén, így az állam egyetlen forint hozzáadása nélkül teljesítette a hasznosítási kötelezettségeket. Ez a rendszer sem működött tökéletesen, elsősorban néhány versenytorzító szabály fennmaradása miatt, de minden korábbinál ígéretesebb irányba alakult.
Ez már lényegében az európai modell volt, az unió 27 országából 25-ben ilyen jellegű rendszer működik most is (mindezek mellett a cégek saját maguk is újrahasznosíthatták a saját hulladékaikat). A modell azért volt előnyösebb, mert a gyártók egyrészt tervezni tudtak ezzel a költséggel, akár már az új termékek kialakításától. Másrészt érdekeltek abban, hogy minél kevesebb hulladékot gyártsanak, illetve a koordináló cégeken keresztül abban is, hogy a lehető leghatékonyabban hasznosítsák ezeket. Az összegyűjtött mennyiség fokozatosan növekedett, miközben a díjak a koordinálók közti verseny hatására csökkentek, az egyik koordináló szervezet vezetője szerint 2008-2010 között mintegy 20 százalékos mértékben.
Add ide, majd apu megoldja!
Ez a rendszer 2011 végéig működött. Majd 180 fokos fordulat történt azzal, hogy a kormány rohamléptekben államosította az egész iparágat. Egyrészt a korábbi, szankciószerű termékdíjak mindenkinek kötelezően fizetendővé váltak és jelentősen, nagyjából 30 százalékkal meg is emelték őket.
Másrészt a vállalatoknak megtiltották, hogy saját maguk hasznosítsák a hulladékot, és a korábbi koordináló szervezeteket is megszüntették, a helyükre pedig létrehoztak egy nagy állami koordinálót, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget (OHÜ). A hulladéktermelő cégek összesített terhei minden tételt figyelembe véve így csaknem háromszorosára nőttek.
Néhány termékdíj tétel (gyártókra, Ft/kg) Régi Hatályos Növekedés Műanyag 28 42 50,00% Társított (kivéve italkarton) 44 50 13,64% Rétegezett italkarton 22 28 27,27% Fém 13 20 53,85% Papír, fa, textil 16 20 25,00% Üveg 6 17 183,33% Egyéb 44 50 13,64%
(Forrás: RSM-DTM)
Az OHÜ-nek lenne az a feladata, hogy megszervezze az országban a teljes hulladékkezelést. Erre azonban nincs kapacitása, ezért pályázati rendszerben hirdeti meg az elvégzendő feladatokat terméktípusonként. Ezzel az a probléma, hogy a közbeszerzési rendszer az iparági jellemzők miatt további komoly torzításokat fog vinni a rendszerbe.
A cégek eltérő kapacitásai miatt így ugyanis – mivel termékenként egyben pályáztatják meg a teljes hazai szükségletet –, össze kell állniuk az egymást jól ismerő vállalatok döntő többségének. Ami viszont azt eredményezheti, hogy nem lesz verseny, a közös induló pályázók olyan árat mondhatnak, amit nem szégyellnek, és nő a korrupció kockázata is (aki pedig kimarad az állami bizniszből, az lehúzhatja a rolót). Az OHÜ kapacitáskorlátai miatt elképzelhetetlen, hogy rengeteg kisebb pályázatot írjanak ki, vagyis gyakorlatilag egyszerre törölték el az iparági versenyt és a gyártói felelősséget is.
A hatékonyság elfogadhatatlan
A motiváció végig egyértelmű volt, nem is takargatták, hogy a kormány jelentős bevételeket akar kicsikarni ezen címszó alatt – Illés Zoltán államtitkár szerint egyenesen elfogadhatatlan volt, hogy a koordinálók a kormány által meghatározott díj töredékéért is végre tudták hajtani a feladatokat. Illés eltökéltségét jelzi, hogy eredeti tervei szerint a korábban befolyt 20-25 milliárd forint helyett első felindulásában 108 milliárd forintot szeretett volna beszedni.
„A magyarországi hulladékgazdálkodásban nincs semmiféle ésszerű gátja a koordinátorok tevékenységének, ami korlátlan árversenyhez vezetett, ez pedig tulajdonképpen elvonja a forrásokat a feladatok megoldásától, és veszélyezteti az EU által előírt teljesítést” – indokolta meglepően őszintén a fideszes Sebestyén László is a változtatást.
Pénzt, sok pénzt
Végül némi ötletelés után a Vidékfejlesztési Minisztérium megállapodott a beszedendő 60 milliárd forintban, de csak 23,5 milliárdból gondolják megoldani az ország hulladékainak kezelését. A környezetvédelmi termékdíjból befolyó maradék 36,5 milliárd forint pedig környezetvédelem helyett a központi költségvetésbe megy, hiszen ahogy Illés Zoltán felismerte, a kormánynak másra is jól jön a pénz. Jövőre 85 milliárdra emelnék az elvárt bevételt, persze ez még ugyanúgy változhat, mint az idei nekifutáskor.
A gyártók szerint az áremelkedés nehezen elkerülhető, hiszen nekik mindenképp fizetniük kell, és a drasztikusan megnövekedett terheket biztosan nem tudják majd lenyelni – így végső soron a fogyasztók fogják kifizetni ennek a speciális adónak a jó részét. A vállalatoknak emellett a termékdíj eddig egy tervezhető költség volt, és minden forintról látták, hová megy. Most egy tervezhetetlen adóvá alakult, legalábbis az eddigi tapasztalatok alapján egy bizonytalan alkudozás és a költségvetés szorításától függ majd az évenkénti mértéke.
Végrehajthatatlan adminisztrációval
Az átalakítás mellékes céljaként a kormány megjelölte az adminisztráció csökkentését is. Csakhogy épp ezzel ellentétes a gyakorlat. Eddig a hulladékoknál értékben meghatározó arányt kitevő csomagolásoknál az a csomagolást végző cég volt a felelős a hulladékért, aki befolyásolni tudja az elkészült terméket. Tehát mondjuk a kólagyártó fizetett az üdítői palackozása után.
Ez évtől a csomagolóanyag gyártója a kötelezett minden csomagolásként eladott anyaga után. Példánkban a kólagyártó helyett az üveggyár és a műanyaggyár fog fizetni. Ezzel nem csak az a baj, hogy nekik elenyésző a ráhatásuk a végső termékre, de mondjuk egy fóliagyár elképesztően nehezen fogja tudni eldönteni, hogy az eladott fóliái közül mennyit használtak utána csomagolásként, mennyit építkezésekhez, fóliasátorhoz vagy bármi egyébhez.
„Ilyen szabály sehol sincs az unióban, de nem véletlenül, mert ezzel a becsületesen működni kívánó cégek adminisztrációs terhei óriásit nőnek, de a keletkező jogbizonytalanság miatt még így sem lehetnek biztosak a dolgukban” – véli egy iparági szereplő. Ezt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is így gondolja, a környezetvédelemért is felelős Vidékfejleszési Minisztérium viszont inkább úgy értelmezi, hogy most lett csak igazán átlátható és optimális minden érintett számára a rendszer, hiszen lecsaptak a „termékek forrására”.
Persze egy, a törvényalkotást megelőző szakmai egyeztetésen a triviális hibák talán megelőzhetők lettek volna. Azonban az érdemi szakmai konzultáció elmaradt, ami nem véletlen: a termékdíjtörvény a bevett módszerrel önálló képviselői indítványként ment át. Ilyenkor nem szükséges egyeztetni az érintett csoportok képviselőivel, az ágazati szereplők pedig hiába jelezték, hogy az egész törvény millió sebből vérzik.
És még csak el sem végzik
Az új hulladékgazdálkodás nemcsak rendszerként rossz, hanem a működésével is problémák vannak. Az OHÜ-nek tavaly szeptemberben kellett volna megalakulnia és elkezdenie a pályáztatást, azonban csak idén januárban indultak el. Akkor is csupán a teljes hasznosítandó hulladék mintegy 30 százalékát kitevő lakossági hulladék hasznosítására kezdtek el szerződni, méghozzá pályázat nélkül. A döntő többséget jelentő ipari gyűjtésre az első pár pályázatot csak áprilisban jelentették be.
Az eddig megjelent pályázati kiírásban önmagában is megdöbbentő, hogy elvileg a teljes 2012-es évre lehet közbeszerzés alapján pályázni májusban visszamenőlegesen – az akár milliárdos pályázatokat egy gmail-es címre leadva –, ami nemcsak az uniós előírások, hanem a közbeszerzési szabályozás szempontjából is erősen aggályos.
Ha pedig májusban nincs kiírva egy közbeszerzés – aminek a legoptimistább átfutási ideje is három hónap –, akkor gyakorlatilag kiesik egy fél év. Valószínűsíthető, hogy idén a közelében sem leszünk a korábbi hasznosítási szinteknek, pláne az EU elvárásainak. Arról nem is beszélve, hogy várhatóan közben az iparági szereplők egy része könnyen becsődölhet egy egyéves bevételkieséstől.
Katasztrofális ez így
A cégek egy része ilyenkor is gyűjti a hulladékot, csak mivel nem kap rá támogatást, jó néhány terméknél ezt kiadós veszteséggel teszik. Év eleje óta csak a nagyobb keletkezési helyekről van visszagyűjtés, a kisebb boltok, üzemek újrahasznosítható hulladékai mennek a kukába, azaz a szeméttelepre.
„Katasztrofális a rendszer, leginkább a hozzá nem értés miatt” – értékelte az OHÜ eddigi működését egy hulladékkezelő üzem vezetője. A törvényben ráadásul egyáltalán nincs az OHÜ-re vonatkozó szankció, így ha nem csinálnak semmit, akkor minden hasznosítási kötelezettség elvileg visszaszáll a gyártókra, azaz a gyártói felelősség kötelezettségét az OHÜ formálisan sem vállalta át.
Megbecsült szakértők
A kormány mindezek ellenére különösen jó teljesítménynek ítélhette az új szabályozást, hiszen a megalkotóját, Vámosi Oszkárt először kinevezték az OHÜ vezetőjévé, majd a szabályozás kidolgozásáért nem sokkal rá úgy adtak neki Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést, hogy alig írtak ki még pályázatot, azaz nem lehetett működés közben látni a rendszert. Sőt, még most sem lehet látni.
Vámosi még az Imsys tanácsadócég ügyvezetőjeként dolgozott az új termékdíjtörvényen, ennek a cégnek a tulajdonosa, Varga József is ugyanúgy megkapta ezt az érdemkeresztet, szintén a szabályozás kidolgozásáért. Benne egyébként régi emberét üdvözölhette a kormány, hiszen amikor 2010-ben államosították a MAL Zrt.-t, Vargát is betették a milliárdos vállalat vezetésébe.
Az viszont önmagában is kevéssé tekinthető elegáns húzásnak, hogy Vámosi az OHÜ frissen beiktatott vezetőjeként első szerződései közt megbízta volt cégét, az Imsyst, hogy 7,5 millió forintért adjon tanácsot az újnak. Iparági forrásaink nem tudnak olyan tevékenységről, amit csak az Imsys tudna vállalni az országban.
Előre a múltba
Az nem újdonság, hogy a kormány a környezetvédelemre inkább bevételforrásként tekint, de arra senki nem számított, hogy az EU-s gyakorlattal szembemenve egy teljes versenyző iparágat államosítanak a költségvetés érdekében. De ebből a szempontból nincs is hiba a számításban, egy bevallottan 23,5 milliárd forintba kerülő tevékenységre 60 milliárdot szednek be, úgy, hogy jövőre már 85 milliárdot gondoltak. | Tízmilliárdok mentek a kukába | Tízmilliárdok mentek a kukába - A hulladékgazdálkodás tizenöt év alatt kiépített rendszerét egy év alatt lenullázta a kormány. Olcsó piaci szereplők helyett késve induló állami mamut, többszörösére nőtt díjak az új rendszerben, amiért már kitüntetéseket is osztottak. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/06/13/hulladekgazdalkodas/ | 2012-06-13 14:18:00 | true | null | null | Index |
Rogán Antal szerint az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló sarkalatos törvény véget vet a következmények nélküli ellenőrzés gyakorlatának, és súlyos szankcióval sújtja, ha az ellenőrzött szervezet megtagadja az együttműködést vagy semmibe veszi a számvevőszék megállapításait.
A gazdasági és informatikai bizottság fideszes elnöke hétfői parlamenti expozéjában kiemelte: a büntető törvénykönyv módosítása eredményeként szabadságvesztéssel lesz büntetendő, aki az ÁSZ ellenőrzésével kapcsolatos közreműködési kötelezettségét megszegi, illetve az is, ha a kifogások kezelésére az intézmény vezetője nem készít intézkedési tervet.
Rogán Antal elmondta, szimbolikus, hogy az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények közül az Országgyűlés az Állami Számvevőszékről szóló törvényt tárgyalja meg először. Ez azt üzeni, hogy a kormánytöbbség véget kíván vetni a közpénzek felelőtlen elköltésének, amely az elmúlt években jellemző volt – mondta. | Keményebb lesz a számvevőszéki ellenőrzés | Rogán Antal szerint nem maradhat következmények nélkül, ha valaki nem működik együtt az ÁSZ-szel. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/05/23/kemenyebb-lesz-a-szamvevoszeki-ellenorzes/ | 2011-05-23 22:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Október elején emelt vádat az ügyészség egy 2021 márciusában kezdődött sportügyben. A világbajnok sportlövőt, Sidi Pétert azzal vádolják, hogy koholt bizonyítékokkal akarta megtéveszteni a hatóságokat, és doppingolónak akarta beállítani a sportág másik kiemelkedő magyar versenyzőjét, az Európa-bajnok, olimpikon Péni Istvánt.Péni gondolatait már közöltük, most Sidi Pétert kérdeztük az esetről.
Nem szokványosan kezdődött a beszélgetés a 2010-ben a világ legjobbjának választott sportlövővel, egy lőtér helyett az ügyvédje irodájában. Kezdésnek megkérdezte, szoktam-e vadászni, majd elővett a zsebéből egy doboz lőszert. Megnéztem, megfogtam, majd zsebre vágta, és annyit mondott: ennyi ideig tart a DNS-emmel beszennyezni és hamis bizonyítékot gyártani egy feltételezett bűncselekményhez.
"Amivel vádolnak, az nem történt meg"
- kommentálta a vádemelést (a hatályos Btk. szerint egy év börtönbüntetés is kiszabható lesz rá).
"Péninek hetei voltak arra, hogy csapatával kitalálja, hogyan mosdassa ki magát és próbálja meg másra kenni a pozitív doppingeredményét. A pandémia idején nem volt semmiféle ellenőrzés, így aki akart, nyugodtan doppingolhatott. Egyébként nem akart menni erre a világkupára, csak az utolsó utáni pillanatban lett beugró" - tette hozzá.
Védője, Papp Gábor, panaszt tett korábban az ügyészségen, mert védence a nyomozati szakban a saját vallomásán kívül semmilyen nyomozati anyagot nem kapott meg. Azt sem, amit kötelező lenne átadni, például a perdöntő szakvéleményeket. Papp szerint eddig ilyen soha nem fordult elő a praxisában, és úgy látja, a gyanúsítás alaptalan és törvénytelen, a most megismert bizonyítékok egyike sem, így a szakvélemények sem támasztják alá a rendőrség állításait. Kifogásolta azt is, hogy az ügyészség nem tartotta be a törvényességi határidőt, a nyomozás lezárása és a vádemelés között nem telt el a törvényben rögzített harminc nap. Papp utalt arra is, hogy a nyomozást egyszer már lezárták, de később újrakezdték.
Sidi azt mondja, különösebben nem várja a tárgyalást, de abban bízik, hogy korrekt eljárás lesz majd valamikor, várhatóan jövőre. Készen áll rá.
Péni szavaiból kiindulva 2015 lehetett az a dátum, amikor megromlott a két sportoló kapcsolata. Korábban együtt kártyáztak a repülőn vagy a lőtér közelében, de akkortól elkezdtek eltávolodni egymástól. Az egyik konfliktus közöttük az lehetett, amikor az Európa Játékokon az utazás előtt kinyomtatott csapatkönyvben még Sidi Péter és az újdonsült Európa-bajnok csapattársa, Miskolczi Júlia szerepelt a vegyes párosban, de aztán mégsem ők indulhattak. "Abszolút éremesélyes párosként késő délután a lőállásban edzettünk a másnap reggeli vegyes versenyszámra, amikor a szövetségi kapitány üzenetet küldött, hogy nem mi fogunk versenyezni, hanem a junior Péniék. A lépés egyrészről megalázó, másrészről szakmaiatlan volt. Végül Péniék a vert mezőnyben végeztek, messze a dobogótól" - mondja Sidi.
Állítása szerint a csere okát csak később értette meg, úgy gondolja, hogy Péni és klubja, az UTE lobbija olyan erős volt, hogy "az még a józan ész határait, válogatási elveket és az erkölcsi normákat is átírja, és átírta azóta is többször".
Mondott egy másik példát is erre, a 2019-es Eb-t, ahol Péni nem jutott a legjobb három közé fekvő versenyszámban a hazai rangsorban, mégis mehetett a világversenyre. A szintén UTE-s, Szabián Norbert, aki a riói olimpián is részt vett, az összes válogatóversenyt toronymagasan nyerte, nem mehetett. "Ez az arcpirító döntés nem születhetett volna meg az MSSZ-elnök jóváhagyása nélkül. Ezzel egy olimpikont fosztottak meg pályafutásának méltó lezárásától, aki ráadásul élete formájában, toronymagasan a hazai mezőny felett állt ekkor. Ez csak két példa a szabályok többtucatnyi megcsúfolása közül, amelyek valamilyen külső befolyás miatt történtek. A mai napig kapok hívásokat hasonló visszaélések miatt."
Sidi és Péni viszonya a 2021-es indiai világkupa előtti fél évben mérgesedett el igazán. Három egymást követő országos bajnokságon volt kisebb-nagyobb botrány körülöttük. 2021 márciusában egy versenyen Sidi puskáját szabálytalannak minősítették (a bipod kifejezés ekkor került be először a hírekbe mint egy tiltott segédeszköz a sportágban), és kizárták. Szerinte emögött is a versenytársa állt, ő nem használta a stabilitást segítő bipodot, a puskájára csak egyszerű súlyt helyezett, amit nem tilt semmi. Azt mondja, az ISSF nemzetközi szövetség bírói is szabályosnak minősítették korábban, és későbbi versenyeken is. Feszült hangulatban utaztak el néhány nappal később Indiába, a világkupára.
Az egyéni versenyben eredeti, változatlan fegyverbeállítással versenyzett, ezt a verseny előtt és után is ellenőrizték és szabályosnak minősítették. Míg a csapatverseny selejtezőjében az itthon vitatott extra súly nélkül lőtt, a döntőre visszatette a fegyverére. A döntőt azonban nem rendezték meg, mert Péni a harmadik magyar versenyző, Pekler Zalán társaságában kivonult.
Sidi ragaszkodott ahhoz, hogy az alábbi beszélgetésrészlet szó szerint jelenjen meg, ez egy hangfelvétel leirata, ami Új-Delhiben, a versenypályán készült. Ő zsarolásnak nevezi ezt az esetet, és szerinte a józan ész szerint is az.
Péni István: Leveszed vagy nem veszed le? Ha nem veszed le, akkor hazamentem. Én azt látom, hogy felraksz egy olyat, ami kívülről szabálytalannak látszik, amiről nem tudom, hogy szabályos-e.
Sidi Péter: De most te vagy a zsűri?
Péni: Nem! Én felajánlottam neked ezt a dolgot.
Sidi: Te mit foglalkozol az én puskámmal? A zsűri háromszor is szabályosnak találta a puskámat!
Péni: Figyelj! Nekem ez kívülről szabálytalannak tűnik és nem akarom hogy szabálytalannak tűnjön!
Sidi: Akkor hívd ide a bírót!
Sidi meggyőződése, hogy a hazai szövetség szerette volna kizáratni őt a világkupáról a puska szabálytalanná nyilvánításával, de ezt a mesterkedésük ellenére sem tette meg a nemzetközi szövetség illetékese. Állítása szerint maga az ISSF alelnöke, Yair Davidovic, az indiai verseny főbírója hosszasan számolt be arról neki, hogy itthonról kérték, hogy zárják ki, és ő ilyet még pályafutása alatt soha nem látott. Már az sem volt hétköznapi, hogy egyáltalán elindulhattak ebben a csapatoknak kiírt versenyszámban - emiatt itthon magánokirat-hamisítás miatt indult eljárás. Péni azt állítja, hogy nem akart lőni, Sidi igen, és ezért nevezte be a csapatot. Ezt a nemzetközi szövetség levélben megküldött dokumentumokkal söpörte le az asztalról, mondván, versenyző nem, csakis a magyar szövetség tud nevezni és az is nevezte be a csapatot.
"ISSF-versenyre kizárólag az arra felhatalmazott sportági tagszövetség tud nevezni, zárt láncú rendszerben, a különleges kódok birtokában. Mindez pontosan így történt a 2021-es delhi világkupa esetében is. Én nem tudtam benevezni a csapatot, nincs ilyen jogosultságom" - mondta most is, ahogy a rendőrségi vallomásában is határozottan visszautasította a kérdést.
Sidi könnyei
A beszélgetés egy pontján szóba került Igaly Diána, ami érzékenyen érintette Sidit, elcsuklott a hangja, könnybe lábadt a szeme. Az egyik meghallgatáson felmerült a vád, hogy Igaly Diána azért nem tudott olimpiai bajnok lenni 2000-ben, Sydney-ben, mert ő zavarta a pihenésben. Ez a felvetés most is nagyon megviselte. Amikor még élt Igaly, rögtön felhívta telefonon - akkor még nem tudta, hogy volt klubtársával ez lesz az utolsó beszélgetése. "Igaly hitetlenkedve fogadta Nagy György alaptalan vádjait, amire csak annyit mondott, hogy ha igaz is lenne - de nem az -, akkor viszont köszöni nekem, mert miattam lett bronzérmes."
Sidit elmondása szerint példátlan abúzus érte Indiában, miután a csapatdöntőt nem rendezték meg Péni István és Pekler Zalán távolléte miatt.
"Jelentettem, felvételem van róla, de a szőnyeg alá söpörték. Egy edzőt team coachként akkreditált az MSSZ. Az elnök még azt is letagadta a hazai újságokban, hogy egyáltalán küldtek ki velünk csapatvezetőt, de az általuk leadott akkreditációk és a valóság is mást mutatott. Ez az »edző« a pozíciójával visszaélve, felháborító stílusban ordított felém a döntős pálya öltözőjében a többi versenyző és edző előtt. Nem kezelték ezt az ügyet, noha megígérték, hogy kezelni fogják, de a kezelés a szőnyeg alá söprést jelentette. Pár héttel később az MSSZ kiemelt versenyén, egyben Eb-válogatón ugyanez az »edző« és MSSZ-tisztségviselő, egyben a verseny fővédnöke, nekiesett az én edzőmnek és vöröslő fejjel, nyomdafestéket nem tűrően szidalmazta. Csak a szerencsének köszönhető, hogy nem fajult tettlegességig az eset. Mindezt két méterről nézte végig az MSSZ alelnöke és számos elnökségi tag is. Az esetről írásos panasszal éltünk a vezetőség felé. Egyfelől szégyenletes, hogy ez az »edző« a vezetőség tagja lehet, szégyenletes, hogy a komáromi sportbizottság elnöke a mai napig. Másfelől szomorú, hogy az MSSZ elnöke azzal az írásos válasszal söpörte szőnyeg alá az újabb abúzust, hogy ez az ügy nem rájuk tartozik."
Megkérdeztem Sidit, hogy bemenne-e újra versenytársa szobájába, ahová a kamerák felvételei alapján bement.
"Nem gondoltam volna, hogy megannyi alaptalan, hazug támadás után a jóindulatomat kihasználva csapdát állítanak. De az tény, hogy belesétáltam és erre fűzték fel azokat a hazugságokat, amiket mára már szakértők is megcáfoltak. Tőrbe csaltak, miközben tiszta a lelkiismeretem" - jelentette ki.
Az edzője, Pintér László annyit fűzött hozzá, nem is volt kérdés, hogy bemegy, edzőtáborban, de versenyen lévő sportolóknál is teljesen megszokott az, hogy átmennek egymáshoz, egymás szobájában beszélgetnek. Akár még kulccsal is, kopogás nélkül. Nem tartották életszerűtlennek, hogy a korábbi sérelmek ellenére rendezni akarták a dolgokat, mert már a riói olimpia előtt is volt hasonló megbeszélés.
Péni amiatt is panaszkodott, hogy a párizsi olimpián zavaróan közel volt hozzá Sidi, ami nem segítette őt az összetett versenyben. Erre Sidi így felelt. "Gyerekes kifogás, nevetséges érv, egyszerű hangulatkeltés. Amikor a légpuska selejtezőit rendezték, akkor nem voltam ott, de biztosan talál kifogást a leszereplésre, mint mindig. Az összetett verseny érdekelt, nyújtok szakmai segítséget néhány lövőnek, ezért voltam ott a helyszínen."
Arról is érdeklődtem, hogy van-e még esélye arra, hogy kibéküljenek, rendezzék valahogy ezt a finoman szólva is rossz kapcsolatot. Erre nagyon határozottan felelt: semmi esély. "A zsarolásnak nincs tárgyalási alapja. Amit velem tettek, az példátlan a magyar sportban. Megtisztulásra van szükség a szövetségben, ahol Péni és az elnök tettei nem maradhatnak következmények nélkül."
A 46 éves Sidi látja még magát olimpián. A Párizs előtti utolsó versenyen megpróbálta megszerezni a kvótát, de nem sikerült, viszont úgy gondolja, hogy román felesége miatt román színekben ki tudna jutni Los Angelesbe 2028-ban, vagy Brisbane-be 2032-ben. Ez lenne a hatodik olimpiája. Emlékeztetett arra, hogy világcsúccsal nyert idén Eb-t 300 méteren összetettben, vagyis nincs rossz formában. (Az olimpia programjában a 10 méteres légpuska, és az 50 méteres összetett szerepel.) Elsősorban Németországban edz és készül, mivel felmenői közt vannak németek is, gondolkodott a német útlevél megszerzésén is.
Végezetül ahogy Pénitől, tőle is megkérdeztem, szerencsésnek vagy szerencsétlennek tartja magát. "Nekem lelkileg nemcsak az elmúlt három és fél év volt totál káosz, hanem az azt megelőző évek is. Sokat beszélgettünk már erről a szerencsekérdésről az edzőmmel. Egy biztos, ha ebben a környezetben kellett volna még pár évet eltölteni, valószínűleg szívrohamot kapunk" - mondta.
A szövetség elnökét, Nagy Györgyöt kerestük, nem kívánt nyilatkozni, annyit mondott, várja, hogy a rendőrség és a bíróság lezárja az ügyeket. | Sidi Péter: Csapdát állítottak, és én belesétáltam | A világbajnok sportlövő az ügyészség szerint koholt bizonyítékokkal akarta megtéveszteni a hatóságokat, és doppingolónak beállítani riválisát. Sidi korrekt bírósági tárgyalásban reménykedik, védője szerint törvénytelen és alaptalan a gyanúsítás és vádemelés. Indulna még olimpián, de már román színekben. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/sport/2024/11/04/sidi-peter-allaspont-vademeles-korabbi-serelmek | null | true | null | null | Telex |
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Sokat agyaltam, hogy mi lehet az oka van annak, hogy Magyar Péternek annyi mindent "megbocsájt" a tábora. Miért működik a "teflon-hatás", azaz miért nem ég rá semelyik botrány? Mi az oka annak, hogy bármi kiderül, annak (egyelőre) nincs politikai következménye?
Aztán kezembe került ismét Fricz Tamás örökbecsű gondolatait tartalmazó kötete, az Egy következmények nélküli ország . Egykori tanárom és mentorom zseniálisan észrevett valami fontos dolgot a posztkommunizmus idején! Azt azonban ő sem láthatta előre, hogy hiába ér véget egyszer a posztkommunizmus, szellemiségének néhány diribdarabkája generációról generációra öröklődik majd.
Nemzedékről nemzedékre száll tovább a következménynélküliség a balliberális oldalon.
Horn Gyulát, Medgyessy Pétert, Gyurcsány Ferencet és Karácsony Gergelyt követi majd Magyar Péter és családi biznisze. Milyen furcsa egy sorminta, de van benne logika - és nem kell jóstehetségnek lenni ahhoz, hogy belássuk:
a következménynélküliség következménye a választási vereség.
Várjuk csak ki, lesz nemulass!
Titokban magnóra vette felesége szavait ? Ugyan már! Budapesti diszkóban méltatlanul viselkedett! És akkor? A hozzá egykor közel álló nők szörnyű dolgokról számolnak be ? Na, és? A Diákhitel Központról és a Volánbuszról nem is beszélve...
Azt mondta, nem veszi fel az uniós mandátumát (mert kamuállásnak tartja), aztán felvette; a mentelmi jogot támadta, most meg a sajátja mögé bújik ; folytassam még? Csupa-csupa ellentmondás és képmutató magatartás.
Amit Magyar Péter tett, annak tizedrészéért már távoznia kellett volna a jobboldalon.
És ha marad, akkor nem is lenne sehol. De nem maradt. Ma már nem csak azt teszi, hanem azt is mondja, amit a baloldal tíz éve mond. Ugyanarról ábrándozik, amiről Gyurcsány Ferenc szokott volt. Uniós ügyészség, euró bevezetése, uniós minimálbér, rezsicsökkentés megszüntetése. Taps Weber magyarellenes beszédének, ujjongás Ursula von der Leyen háborúpárti felszólalásának? Erre a Dobrev Klára-i politikára és mentalitásra még Cseh Katalin vagy Gyöngyösi Márton is képes volt egy-egy gyengébb napján!
Most meg ő lett a legerősebb ellenzéki párt vezetője, a balliberális tábor "ügyeletes zsebmessiása", a külföldről támogatott kormányellenes sajtó és a brüsszeli bürokraták reménysége?
Orbánnal szemben... hogy is van ez?
Igen, nyilván ilyen földhözragadt oka is van annak, hogy Magyar Péter jobbról balra indult el. Jellem kérdése az, hogy valaki ennyire megváltozik a személyes anyagi és hatalmi érdekei miatt. Sok mindent elért negyven éves korára, s körbenézett... majd megvilágosodott!
Magyar Péter életének egy pontján ráébredt arra, hogy a jobboldalon semmi keresnivalója sincs, ezért elindult a következmények nélküli baloldal felé.
És mostanra megérkezett.
Minden Horn Gyula mondataival kezdődött el. A kommunista diktatúra volt kiszolgálója adta meg az első jelet arra, hogy a múltat - a marxista tanítást hajszálpontosan követve - el lehet törölni. Már az a tény, hogy az állampárt utódja, azaz az MSZP kormányra kerülhetett 1994-ben és Horn Gyula lett a miniszterelnök, önmagában hordta azt a morális kérdést, hogy mit lehet kezdeni az egykori bűnökkel. Horn Gyula, aki a karhatalmista múltját firtató kérdésre pökhendin azt tudta válaszolni, hogy " Pufajkás voltam. Na, és? "
A posztkommunista időszak (1990-2010) egyik legnyomasztóbb, ugyanakkor legcélravezetőbb testtartása a következmények nélküliség elfogadása lett.
Persze, kellett ehhez az is, hogy a Nyugat hallgasson, gyakorlatilag asszisztáljon a balliberális oldalnak. Ahogy máig is megteszi Magyar Péter esetében. Sőt, ma a már nyíltan is kampányol mellette!
Horn Gyula pufajkás ügyét követte Medgyessy Péter ügynökmúltja, aztán érkezett Gyurcsány Ferenc, aki mindent megértett.
Az őszödi beszéd néven elhíresült szónoklat 2006. május 26-án, egy hónappal a parlamenti választási győzelem után, az MSZP-frakció zárt ülésén hangzott el. Akkor és ott, ilyen és ehhez hasonló beismerések hangoztak el Gyurcsány Ferenc szájából:
Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. (...) Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna.
Nem csupán a magyar parlamentáris demokrácia tekintélye sérült meg, hanem a miniszterelnök erkölcsi hitele is megsemmisült. Így megérkezett a társadalom válasza, ám - az ország és a demokrácia legnagyobb tragédiájára - a hatalom viszontválasza is. A békés tüntetők ellen vezényelt lovasroham, a szemkilövetés, a rendőrterror.
Gyurcsány pedig maradt, mert maradhatott. És a Nyugat ekkor is csendben volt, sőt! Az Európai Szocialisták elnöke, a korábbi dán miniszterelnök, Poul Nyrup Rasmussen így nyilatkozott: "Gyurcsány Ferenc a legmegfelelőbb személy a magyarországi reformok irányítására."
De nem kell ilyen messzire visszatekerni az idő vaskerekeit! Karácsony Gergely hazudozása az egyetemi karrierjéről és a nyelvvizsgájáról, ami ugyan megtépázta "hírnevét", lerombolta a kampánystáb által kreált karakterét, de szintén semmin sem változtatott. Se felelősségvállalás, se következmény.
Még csak egy rövid "bocsika" sem - hogy maradjunk a főpolgármester stílusánál.
Ahogy a 99 Mozgalom mikroadományai és az " adományládika " ügyének sem lett politikai következménye - ahogy akkor, úgy azóta sem...
Vagy itt voltak a kispesti MSZP-s ügyek ! Kránitz felfelé bukott, Gajda maradt polgármester, Lackner Csaba ugyan kilépett a szocialista pártból, de maradt az, ami. Folytatva a sort: Korózs Lajos kamuvideója, és Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester szexbotránya sem változtatott a baloldalon semmit. Ahogy minden jobbikos ügy , minden elkiáltott antiszemita és rasszista szó is következmények nélkül maradt.
Gréczy Zsolt pedig újra politizál... Ehhez a legnehezebb bármi magyarázatot fűzni.
Most meg együtt kell élnünk azzal az abszurditásba hajló helyzettel, hogy Óbuda DK-s polgármestere a börtönből hívja össze a közgyűlést, az elítélt Szarvas Koppány Bendegúzt pedig fizetett állásban tartják Józsefvárosban - mert Pikó András bizalma nem rendült meg.
Cseh Katalin trükközött a közpénzekkel és az uniós forrásokkal - milyen vizsgálat volt a párton vagy az ’oly tisztakezű és -lelkű Momentumbon belül? A bukott EP-képviselőből most csinálnak éppen parlamenti képviselőt... felfelé bukik, ahogy az a balliberális oldalon szokás!
Lelkük kollektív tudatlan részében, elméjük cinikus gondolkodásában ott van ma is a "na, és?"-kultúrája.
A baloldalon nincs következménye semmilyen morális botlásnak vagy bűnnek - ez máig így van. S úgy tűnik, hogy a baloldali szavazók is "elfogadták" ezt, és sokkal hamarabb "megbocsátják" a politikusok "hibáit", mint azt a hazai jobboldalon, vagy éppen más országokban tapasztalhatjuk.
Nos, Magyar Péter ebben is hasonult a baloldalhoz.
Magyar Péter megtapasztalta, hogy nincs következménye a tetteinek, a szavazói egyelőre mindent megbocsátanak neki, a külföldről finanszírozott kormányellenes sajtó pedig nem kéri számon. Ezért olyan bátor, ezért mer olyan messzire is elmenni, mint senki más sem azelőtt! Persze ez is a jellemtől függ.
Már csak egy dolgon gondolkodom. Vajon meddig tart e kegyelmi állapot? | Pufajkások, szemkilövetők, mentelmi jog mögé bújó "ügyeletes zsebmessiások", hahó! Nálatok tényleg soha semminek sincs következménye? | Magyar Péter átlavírozott balra – okosan tette: jobboldalon ilyen múlttal és jellemmel sehová nem jutott volna el, bezzeg a posztkommunisták körében! | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/pufajkasok-szemkilovetok-mentelmi-jog-moge-bujo-ugyeletes-zsebmessiasok-haho-nalatok-tenyleg-soha-semminek-sincs-kovetkezmenye | null | true | null | null | Mandiner |
A javaslat szerint a tisztességes eljárás követelménye már akkor sérül, ha az másnak előnyt céloz vagy eredményez, függetlenül az adott szerv ügyintézőjének szándékától, tudatosságától. A büntetés a jogtalan magatartással elért vagy elérni kívánt előny legalább kétszerese, legfeljebb háromszorosa. Ez pedig elég nagy összegre rúghat adott esetben ahhoz, hogy az érintett közigazgatási szervet a jövőre nézve elrettentse a tisztességtelen eljárástól.
A hivatal a kilétét felfedő, foglalkoztatási és hasonló jogviszonyokban álló bejelentőnek nyújt védelmet, hiszen ő az, aki információkat szolgáltathat, és ő az, aki leginkább tarthat a munkáltatói megfélemlítéstől. Személyét a hivatal nem adhatja ki, szükség esetén jogi képviseletet biztosít számára, és ha a bejelentéssel összefüggésben jövedelme csökken, anyagilag támogatja. Ha a felderítés sikeres, díjazás illeti meg. Ennek mértéke a bírság tíz százaléka. A kétkedőkkel szemben az előterjesztés hangsúlyozza, hogy sokkal erősebb érdek indokolja a visszaélések felderítését ösztönző díjazást, mint annak elvetését különböző roszszul értelmezett erkölcsi megfontolások miatt. Bírság várhat viszont arra, aki alaptalan bejelentést tesz.
Nyomós közérdek szól az úgynevezett kőkemény kartellek felderítése és szankcionálása mellett is. Ismeretes: ez igen komoly feladat, a jogsértő cégek, ahogy mondani szokás, összezárnak. A által öt éve bevezetett engedékenység – melynek révén a magát és társait feljelentő, a versenyhatósággal együttműködő kartelltag mentesülhet a bírság alól – nem igazán hatékony. Így feltételezhetően elég sok kartell működik rejtetten és zavartalanul, súlyos károkat okozva a fogyasztóknak.
A kormányzat ezért kívánja díjazni személy szerint azt, aki hozzájárul e titkos jogsértő összefonódások feltárásához. Jutalom ez esetben is csak akkor üti az érintett markát, ha a versenyfelügyeleti eljárásban megállapítják a jogsértést és megbírságolják a cégeket. Természetesen ugyanazért a segítő magatartásért többszörös díjazás nem járhat. A tervek szerint tehát, amennyiben a vállalkozás engedékenységet kér, akkor annak vezetői – akik a versenyhivatalhoz fordulnak, nyilatkoznak, felajánlják együttműködésüket – nem kaphatnak jutalmat. Az új szabályokat a versenytörvénybe építenék be.
A kormány által elfogadott előterjesztés megköveteli a közszférában alkalmazandó etikai kódexek kidolgozását 2009. december végéig. Az egységes minimumelvárások megfogalmazása az Országgyűlésre vár.
„A brutális kifejezés azt a képzetet kelti, mintha az intézkedések megoldanának minden problémát, ami korántsem igaz, hiszen ez mindössze egy, bár igen fontos lépés a sok közül. Nagy szükség van a közérdekű bejelentők védelmére és a hivatalra. Ugyanakkor erősen kételkedünk a felderítések hatékonyságában, hiszen ma is vannak erre hivatott szervek, de nincsenek példaértékű esetek, feltárások.”
„A brutális kifejezés azt a képzetet kelti, mintha az intézkedések megoldanának minden problémát, ami korántsem igaz, hiszen ez mindössze egy, bár igen fontos lépés a sok közül. Nagy szükség van a közérdekű bejelentők védelmére és a hivatalra. Ugyanakkor erősen kételkedünk a felderítések hatékonyságában, hiszen ma is vannak erre hivatott szervek, de nincsenek példaértékű esetek, feltárások.”--> | Brutális antikorrupciós tervek - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag/2009/04/brutalis-antikorrupcios-tervek | 2009-04-10 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
- Adminisztratív hibáink voltak, ezek abból adódtak, hogy nem ismertünk kellően minden jogszabályt. A hibákat igyekszünk mihamarabb kijavítani, és garantáljuk, hogy hasonlók a jövőben nem fordulnak elő - mondta lapunknak Illés Jenő, a Montessori Stúdium Alapítvány titkára. Az Oktatási Hivatal (OH) egyes állításait azonban vitatják, és élnek fellebbezési jogukkal.
Elsősorban a fejlesztőmunka nem kielégítő voltára tett megállapításokat utasítják viszsza, mondván: több, évtizedes gyakorlattal rendelkező fejlesztőpedagógus dolgozik az iskolában. Ami a tanárok nem megfelelő végzettsége miatti kifogásokat illeti, azokról Illés Jenő kijelentette: voltak ugyan a főiskolai tanulmányaik utolsó évében járó pedagógusaik, de alkalmazásukra a törvény szerinte lehetőséget biztosít.
A maximálisan kiszabható bírság összegét is fájlalja és igazságtalannak érzi az alapítvány képviselője, mondván: ne akarjon az általuk fenntartott intézményen példát statuálni az OH. Az egymilliós bírság egyébként Illés Jenő szerint összefügg azzal, hogy Gyurcsány Ferenc fia a Montessori-iskolában tanult és érettségizett. A titkár úgy véli: a hivatalok emiatt szigorúbban jártak el náluk, mint másutt tették volna.
A Montessori-botrány egyébként éppen az érettségi miatt robbant ki. Több szülő sérelmezte, hogy a hét végzős közül csak kettőnek sikerült az érettségi - az egyik a miniszterelnök fia. Illés Jenő emlékeztetett: a hivatal az érettségi körül nem talált törvénysértőt. (Az OH tíz adminisztratív, eljárásbeli szabálytalanságot említ határozatában, ám az érettségi eredmények megsemmisítését nem javasolja, így azt sem találták megalapozottnak, hogy kivételeztek volna a miniszterelnök fiával.
- A szerk.)
A tömeges bukásra azzal reagált az alapítvány titkára, hogy az évfolyamban valóban kevésbé jó tanulók voltak, de korábban egyetlen gyermek sem bukott meg az érettségi vizsgáikon. Egyébként pedig az intézmény telt házzal üzemmel, a működésük négy éve alatt az induló negyvenötről másfél száz körülire tornázták fel a diáklétszámot. - A szülők igenis bíznak bennünk, a mostani botrány hatására egyetlen család sem lépett vissza.
Természetesen a vesztegetés gyanúja, az OH ezzel kapcsolatos ügyészségi bejelentése is szóba kerül. Megtudjuk: a fenntartó és az iskola is áll az esetleges vizsgálat elé. Az ügy hátteréről az alapítványi titkár elmondja: a szülők többsége átutalással fizeti be az alapítványi támogatást az alapítvány számlájára, s megkapják a szükséges adóigazolásokat. Az a néhány család, amelyik készpénzben fizet, nyugtát kap. Illés Jenő lapunknak leszögezte: mindenki kapott elismervényt a befizetéseiről.
Ami a konkrét vesztegetési ügyet illeti, arról a következőképpen szól a intézményfenntartó verziója: június 10-én négy család kereste fel az iskola vezetőit és tanárait, és azt mondták: bármennyit hajlandók fizetni azért, hogy gyerekük érettségi bizonyítványhoz jusson. Az ajánlatot az intézmény vezetője és a tanári kar határozottan visszautasította. Az erről készült feljegyzést az iskolaigazgató eljuttatja az ügyészséghez. | Archívum: Szülők bosszúja lenne a Montessori-ügy? | Fellebbez az Oktatási Hivatal határozata ellen az egymillió forintra megbírságolt Montessori Általános Iskolát és Gimnáziumot fenntartó alapítvány. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-502485-299699 | 2008-08-06 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
„Egy forintért megmondom!” – mondta mindig Mézga Aladár szegény édesapjának, Gézának, amikor azon kívánt nyerészkedni, hogy csak ő érti Köbükit, a jövőben élő rokont. Az 1968-as rajzfilm felidézése után
pedig következzen a 2016-os valóság, amikor a posta már csak 70 millióért mondja meg.
Eddig nem adtak ki semmit
Tóth Bertalan szocialista képviselő az utóbbi hónapokban rászállt a Magyar Postára, és a 100 százalékban állami tulajdonban lévő vállalattól számos szerződést és dokumentumokat kért ki. Eddig a postának az volt a taktikája, hogy az adatokat nem adta át, arra hivatkozva, hogy ezek üzleti titkok. Tóth több ügyben is bíróságra ment, és az eddigi első fokú ítéletekben sorra győzött e perekben.
Néhány hete ismét sok szerződést kért ki Tóth a postától. A Magyar Posta most taktikát váltott, és azt írták vissza neki, hogy átnézik, hogy a kért adatok közül szerintük melyek a közérdekűek, és ezeket oda is adják, ha előbb Tóth kifizet nekik
67.763.321 forintot, és ha az általuk most megbecsült terjedelemnél a kért dokumentumok hosszabbak volnának, akkor további 1.910 forintot minden oldal után.
A dokumentumokat Tóth egyébként elektronikus formátumban kérte, az adatok tárolásához szükséges hordozható merevlemezt pedig kész a posta rendelkezésére bocsátani. A posta szerint mintegy 35.500 oldalról van szó. Tóth szerint egy egyszerű kijelöl – másol – beilleszt parancssorral az adatok átmásolhatók. A posta ennél bonyolultabb eljárásra gondol.
A fantasztikus összeg úgy jött ki, hogy a posta szerint, hogy
DVD-re és fénymásolásra el fog menni 206.821 forint.
Érdemi feladatok elvégzésére el fog menni 66.287.375 forint. Ezt úgy számolták ki, hogy szerintük a több mint 35 ezer oldal szöveget mondatonként elemezni kell, hogy tényleg kiadhatók-e, és a nem kiadható részeket ki kell takarni. Oldalanként 0,25 munkaórával számolnak (vagyis 15 perccel), és állításuk szerint az átlagos órabér a postán 5.812 forint (!) azoknak, akik ilyen fontos dokumentumokkal bíbelődhetnek, ami pedig járulékokkal terhelve 7.469 forint.
Adminisztratív feladatok elvégzésére el fog menni 1.269.125 forint szerintük. Ezt úgy számolták ki, hogy 687,5 (!) óra ennyi dokumentumot kikeresni, fénymásolni, beszkennelni és DVD-re kiírni, de itt csak 1.437 forintos órabérrel számoltak, ami járulékokkal 1.846 forint.
Így jött ki tehát a közel 70 milliós végösszeg, és az, hogy minden további oldal 1.910 forint lesz.
A szabályozatlanság diadala
2011-ben egészítette ki az infótörvényt a parlament azzal a kitétellel, hogy az egyébként nyilvános, az államnál kezelt adatokért pénzt lehet kérni. Egészen pontosan költségtérítést. Ugyanebben a törvényben szerepel az is, hogy a kormánynak rendeletet kell alkotnia arról, hogy ez a költségtérítés mennyi lehet. A rendelet azonban azóta se született meg.
2015 szeptemberében az igazságügyi tárca ugyan elkészített egy rendeletterveztet, ami egyébként elektronikus adatigénylés esetén adathordozókként 525 forintban maximalizálta volna a díjat. A rendelet szerint maximum 1100 forint/óra munkadíjat is kérhet az adatkezelő, de az elektronikus adatok másolásáért csak rendkívüli esetben engedne munkadíjat felszámolni. És legfeljebb 10 ezer forint lehetne a díj, adatkérésenként. Tóth egyébként közel 100 szerződést kért ki, így ha a rendelettervezetben meghatározott maximummal számolnának a postán, akkor sem hozhattak volna ki 1 millió forintnál nagyobb összeget. De a rendeletet végül nem hirdették ki.
Nem a posta az egyetlen állami szervezet, amelyik megpróbálta kihasználni a kormány mulasztását, vagyis azt, hogy nem rendezték a költségtérítés mértékét – noha ezt törvény írja elő a kormánynak. A közelmúltban a Szépművészeti Múzeum közölte az Átlátszóval, hogy a múzeumtól kért szerződéseket (képkölcsönzések, termek bérbe adása, stb.) 450-600 ezer forint körüli összegért tudja csak odaadni. Később az árat a múzeum levitte 420.000 forintra, majd alig egy órával később Baán László főigazgató úgy döntött, hogy kiadják a dokumentumokat ingyen.
Tóth Bertalan azt tervezi, hogy beperli a postát az adatigénylésért elkért összeg túlzott mértéke miatt. | 70 milliót kér a posta közérdekű adatokért | A Magyar Postánál Mézga Aladárabb senki se lehet. Oldalanként 1910 forintért mondják csak meg, hogy milyen szerződéseket kötöttek. | null | 1 | https://444.hu/2016/04/18/70-milliot-ker-a-posta-kozerdeku-adatokert | 2016-04-18 12:43:00 | true | null | null | 444 |
A jogállamisággal kapcsolatos eljárások az egyik legveszélyesebb kihívást jelentik az EU számára. Ahelyett, hogy megerősítették volna az unió alapvető értékeit, átpolitizálták azokat - értékelték Bóka János a Transparency International és a Connect Europe által szervezett rendezvényen.
Az "Európai uniós értékek és források védelme --Jogállamiság és átláthatóság, avagy a magyar EU-elnökség mostohagyermekei " című tanácskozáson a miniszter kiemelte: az unióban mély és kölcsönös bizalmatlanságot szítottak az intézmények között, ami rendkívül megnehezíti az őszinte együttműködést. | EU-elnökség - Bóka János: a jogállamiság tiszteletben tartása nem követhető nyomon az EU intézményeiben | A jelenlegi jelenlegi szabályozási rendszer nem teszi lehetővé annak nyomon követését, hogy az EU intézményrendszerén belül tiszteletben tartják-e a jogállamiságot. A magyar uniós elnökség egyik célja, hogy vizsgálja meg, miként lehet pótolni ezeket a hiányosságokat – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn Budapesten, egy nemzetközi konferencián. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/eu-elnokseg-boka-janos-a-jogallamisag-tiszteletben-tartasa-nem-kovetheto-nyomon-az-eu-intezmenyeiben/439369 | null | true | null | null | Hírklikk |
Részletek a Magyar Hang június 28-i (2019/26.) számában, pénteken megjelent cikkből!
Bármelyik pillanatban lezárhatják az aligai mólót, a meder részét képező parti védművet, és megkezdődhet a lakosság kiszorítása az egykori pártüdülő területéről.
Keddi ottjártunkkor is aktívan dolgoztak a munkások a jachtkikötő fejlesztésén, melynek bejáratánál már majdnem kész volt a kapu is. Maga a kikötő a parti védmű mellett létesült, hasonló hullámtörők sorakoznak végig a Balaton déli partján, csakhogy sehol máshol nem merül fel, hogy az erős politikai beágyazottsággal rendelkező bérlő vagy befektető megpróbálja kiszorítani a helyieket és az ott üdülőket. A Mészáros Lőrinchez kötődő Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. leányvállalata, az Appeninn BLT Kft. egy évvel ezelőtt vásárolta be magát a területre, azóta pedig érdekes változások történtek. A 37 hektáros vízközeli területet és a hozzátartozó 10 hektáros állami zöldfelület vagyonkezelési jogait 2007-ben vásárolta meg az államtól az izraeli kötődésű Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. A közelmúltban ennek a cégnek lett 74,99 százalékban tulajdonosa a nemzet gázszerelőjének érdekeltsége.
A balatoni település, amelytől ellopták a vízpartját | Magyar Hang
Tavaly kötött adásvételi ügyletsorral egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég vásárolta be magát az egykori MSZMP üdülőjeként ismert Club Aligába. Most, hogy új tulajdonosa lett a területnek, az üdülőtulajdonosok és a helyi lakosok ismét tele vannak kétségekkel, hogy az eddig elért eredményeket meg tudják-e őrizni.
A területet az Aligai Fürdőegyesület elnökével, Fülöp Balázzsal és alelnökével, Bukovszki Andrással jártuk be. A helyi rendezési tervben is látszik, hogy a környéket felparcellázták, öt-tizennyolc méter magas épületeket terveztek ide – valamiért azonban sürgőssé vált a tulajdonosváltás, azóta pedig a helyi civilekkel senki sem áll szóba. Fülöp és Bukovszki szerint az izraeliek képviselőivel még lehetett tárgyalni, engedtek a helyiek kéréseinek, a váltás óta azonban több sorompó is kikerült a területre, egyeztetni pedig érdemben nem tudnak. Attól tartanak, az új tulajdonosok szép lassan mindent bekebeleznek, nem törődve azzal, hogy a törvény szerint a köz elől el nem zárható területekről van szó. Az egykori pártüdülőn végighaladó út közútnak minősül, a móló vonala pedig hivatalosan kijelölt horgászhelynek, a behajtásért, belépésért mégis pénzt szednek, és előfordult az is, hogy engedéllyel rendelkező horgászokat nem engedtek le a partra.
De akármilyen bonyolult cégháló is épült ki a háttérben, a képlet egyszerű: az aligaiak nem fogadják el, hogy – Rákosi korát idézve, csak most fehér gallért viselve – elvegyék tőlük a Balatont. (A Club Aliga területe a Rákosi-érát megelőzően Aliga település központja volt. Az ingatlanokat akkoriban kártalanítás nélkül vették el a tulajdonosoktól.) Ragaszkodnak az utóbbi időben sajnos igen elhanyagolt parti sétányhoz, a mólóhoz, a parti védműhöz és a strandjukhoz. Most vasárnapra újabb lakossági fórumot szerveztek, a közösség összetart. Ígérik, akár tüntetésekkel, polgári engedetlenséggel is megakadályozzák, hogy az új elit ismét zárt „pártüdülővé” változtassa a partot és környékét. Az aligaiaknak ez az egyetlen strandterületük, innen – mint kísérőim fogalmaztak – nincs hova hátrálniuk.
Kétoldalas összeállításunkban végigvettük Mészáros Lőrinc életútját és vagyonosodásának állomásait. A vagyonleltárt keresse a Magyar Hang június 28-án megjelent 2019/26. számában!
A cikk elkészítésében közreműködött: Bodacz Péter, Facsinay Kinga, Farkas Melinda, György Zsombor, Hajdú Péter, B. Molnár László | Mészáros Lőrinc, a Bulibáró, akinek cége a Balatont is bekebelezné | Orbán Viktor barátja jól muzsikál, ő az új földesúr, a szállodamágnás, a divatmogul, aki mindig gondol a családjára. Vagyonleltár és életút. | null | 1 | https://magyarhang.org/belfold/2019/06/28/meszaros-lorinc-a-bulibaro-akinek-cege-a-balatont-is-bekebelezne/ | 2019-06-28 15:25:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Magyar Péterről bő egy hete szivárgott ki hangfelvétel, amelyen Vogel Evelinnel beszélget, és trágárkodva becsmérli a választókat. A diszkópolitikus azzal kezdi, hogy valójában semmi kedve nem volt részt venni az általa szervezett tüntetésen:
"Figyelj, annyiszor leizzadtam ma, b*szd meg, inget cseréltem az előbb. Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt mondtam, mi a f*szomat csinálok itt?" hozzátéve:
Büdösek az emberek, és a szájuk, bleee.
Itt azonban nem hagyta abba, a nyugdíjasokat is elkezdte gúnyolni. Azoknak az időseknek, akiknek külföldön él az unokájuk, például annyit üzent: "vegyél magadnak újat", majd az idősekre a "nyugdíjaskommandó" jelzőt használta. Ez jól mutatja, hogy Magyar Péter semmilyen tiszteletet nem érez azok iránt a magyarok iránt, akik a teljes életüket végigdolgozták, úgy gondolja befolyásolhatja őket és felhasználhatja az időseket saját önös céljai érdekében.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász ezzel kapcsolatban elmondta, hogy "amit részleteiben hallhatunk Magyar Pétertől az egy mizantróp, embergyűlölő politikusnak a kínos, embertelen küzdelme a pénzért és a hatalomért. Az oka annak, hogy Magyar más arcát mutatja a nyilvánosságnak, mint amit valójában gondol, egyértelműen a választók megtévesztésével történő szavazatmaximalizálás lehet, hiszen ha a valódi véleményét és politikai céljait megosztaná az emberekkel, vélelmezhetően, sokkal kevesebben támogatnák."
Gulyás Gergely pedig a Kormányinfón szögezte le, elfogadhatatlannak tartja Magyar Péter kijelentéseit.
"A magyar politikában kevés dologban volt egyetértés, de abban igen, hogy ilyen megnyilatkozások, választópolgárokkal, idős emberekkel szemben nem megengedhetőek."
A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint aki a választóiról így beszél, annak az eddigi konszenzus szerint a politikában nincs helye.
Tisztán látszik, hogy Magyar Péter olyan emberekkel veszi körül magát, vagy éppen olyanok csapódnak mellé, akik osztják véleményét a nyugdíjasokkal kapcsolatban. A Tisza Párt egyik szakértője, Raskó György egy azóta törölt közösségi média bejegyzésben például azon elmélkedett, hogy miként nyerhetne választást Magyar Péter pártja, majd azt a következtetést vonta le, mint a baloldal legutóbbi miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter.
...az idős korosztály tagjai közül a következő választásokig sokan 100 ezres nagyságrendben kiesnek mint szavazók, ugyanakkor 100 ezres nagyságrendben lépnek be fiatalok mint első választók. Az idő tehát a Tiszának dolgozik - fejtette ki.
Vagyis Raskó, aki egyébként nemcsak szakértőként segít Magyar Péter pártjának, hanem ő válogatja ki a politikusokat is, azért szurkol, hogy minél több idős ember meghaljon. Menczer Tamás erre reagálva elmondta :
Gyomorforgató, hogy Magyar Péterék az idősek halálát várják
Magyar Péter természetesen azt hazudta Facebook-oldalán, hogy Raskó sosem írt vagy mondott ilyet.
Nem csak Raskó állt be Magyar Péter mögé a választók gyalázásában. Kunetz Zsombor orvosszakértő is, aki évek óta szolgál mindenkit, aki a magyar kormányt támadja, megpróbált egyet rúgni az emberekbe. Szerinte ugyanis
Magyar Péter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon mennyire elhanyagolt a szájhigiénia. És milyen jól tette, tényleg büdös!
Magyar Péter botrányai egyébként már olyan méreteket öltöttek, hogy külföldön is ettől hangos a sajtó. A Le Figaro, az egyik legnevesebb francia lap szerint a kiszivárgott hangfelvétele alapján Brüsszel embere hideg, rosszindulatú és cinikus. | Így gyalázzák Magyar Péterék a magyar embereket | Az elmúlt hetekben kiszivárgott hangfelvételek bebizonyították, hogy míg Magyar Péter a nyilvánosság előtt csak a legszebbeket mondja saját választóiról és a magyar emberekről, addig zárt ajtók mögött folyamatosan gyalázza őket. A diszkópolitikus nem tisztel senkit, ugyanúgy támadja saját támogatóit, mint azokat az idős embereket, akik egy teljes életet végig dolgoztak. A támogatóit büdösnek és büdös szájúnak nevezi, az időseket csak nyugdíjaskommandónak csúfolja, azt üzeni nekik, hogy ha az unoka külföldön él, akkor vegyenek maguknak másikat. Nemcsak Magyar Péter, hanem a hozzá közelállók is hasonlóan gyalázatos véleményeket hangoztatnak. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/igy-gyalazzak-magyar-peterek-a-magyar-embereket | null | true | null | null | Origo |
A közlemény szerint az SZH június 25-én indított egyedi - átfogó jellegű - vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége kapcsán, és a vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben.
"Egyértelművé vált az is, hogy az Átlátszó - külföldi finanszírozás bevonásával - az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz"
- fogalmaztak.
Ennek egyik példája a hivatal szerint az az uniós koncepciós eljárás, amely a Judith Sargentini európai parlamenti képviselő által készített, 2018 szeptemberében elfogadott jelentésben csúcsosodott ki. A koholt vádakra épülő ítélet meghozatalához az Átlátszó és más - az Európai Unió által is pénzzel támogatott - politikai nyomásgyakorló csoportok részjelentései szolgáltatták az alapot.
Ezeket a részjelentéseket a magyar közvélemény azóta sem ismerhette meg, azokat a névleg transzparenciáért küzdő Átlátszó a mai napig nem hozta nyilvánosságra az SZH felszólítása ellenére sem - tették hozzá.
Hazánk szuverenitására veszélyt jelent, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezet szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal. Eddig több mint 9000 dokumentumot töltött fel a hálózat amerikai központjának szerverére, és ezzel eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez. Komoly kockázatot jelent, hogy a feltöltött dokumentumokban az állami és önkormányzati intézmények, magyar magánvállalkozások és magánszemélyek közötti szerződések, levelezések mellett több száz telefonszám, valamint más személyes, szenzitív információk is szerepelnek
- hangsúlyozták.
A vizsgálat során a hivatal megállapította, hogy az Átlátszó összetett, több szervezetet érintő finanszírozása nem átlátható, az Asimov Alapítvány, az Átlátszónet Alapítvány és az atlatszo.hu Nkft. pénzügyi elszámolásai helyenként zavarosak és ellentmondásosak, a támogatások és felhasználásuk összefüggése sok esetben nem követhető - írták.
Úgy folytatták, hogy az Átlátszó 2011 és 2016 között finanszírozásáról a nyilvánosság számára semmilyen információ sem érhető el, a 2017 és 2023 közötti tárgyévekben pedig a megismerhető adatok számos pénzügyi, elszámolási anomáliára utalnak.
Mint hozzátették, a "trükkök ellenére" a hivatal megállapította, hogy a finanszírozás döntő része külföldről, ezen belül legnagyobb mértékben a Soros Györgyhöz köthető pénzosztó szervezetektől érkezik.
Közölték azt is, hogy a vizsgálat során az Átlátszó megtagadta az együttműködést az SZH-val, a jelentéshez törvényi kötelezettsége ellenére semmilyen adatot nem szolgáltatott.
A vizsgálat eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy az Átlátszó tevékenysége káros és szuverenitási kockázatot jelent Magyarország számára - áll a közleményben. | Szuverenitásvédelmi Hivatal: az Átlátszó súlyos károkat okoz | Egyértelművé vált, hogy az Átlátszó az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/10/szuverenitasvedelmi-hivatal-atlatszo-vizsgalat | null | true | null | null | KEMMA |
Közpénzből népszerűsítenék a neten a polgármestert?
A hvg.hu birtokába került az a közpénzből készült tanulmány, amelyben a készítők arra adnak tanácsokat, miként lehetne Esztergom fideszes polgármesterét, Meggyes Tamást népszerűsíteni. Ezen kívül egy új, helyi jobboldali internetes oldal létrehozását is javasolják, elemezve feladatait. A dolgozatot a polgármester a közbeszerzési és ügyrendi bizottsággal együtt rendelte meg. Az önkormányzat szerint a tanulmány hamisítvány.
A hvg.hu birtokába került tanulmány elsősorban arról szól, hogy a Szeretgom.hu esztergomi - a dolgozat által baloldalinak tartott - internetes portál térnyerését hogyan lehetne ellensúlyozni egy hasonló, jobboldali portál létrehozásával. A tanulmányt a Strategopolis Kft. készítette, a cég vezetője Giró-Szász András politológus. A tanulmány akciótervben határozza meg „azokat a konkrét lépéseket, amelyeket a megbízónak meg kell tennie a kívánt eredmény elérése érdekében, mely végső soron Meggyes Tamás politikai támogatottságának és népszerűségének növelése az esztergomi lakosság körében”. A közpénzből – 2,5 millió forintból – megvásárolt dolgozatot a polgármester a közbeszerzési és ügyrendi bizottsággal együtt rendelte meg.
A tanulmány megemlíti az önkormányzati tulajdonban lévő, „többségében pro-polgármesteri argumentációkat” megjelenítő Hídlapot is, amely szerintük az országos sajtó által is használt referencialap, az emberek szeretik, ezért nem szükséges megújítani sem. Ahogy a helyi televíziót, az ETV-t sem kell újítgatni, a tévé „betölti kommunikációs szerepét, amennyiben az Meggyes Tamás és a település együttes, illetőleg közös érdekeinek artikulációjában érhető tetten”. A hídlap internetes verziója azonban elavult – állítják a tanulmányban.
Felfedezett webkettő
Ennél nagyobb baj a polgármesterre nézve, hogy szerintük a helyi ellenzéki portálok megerősödtek. „Az ellenzéki kontroll alatt lévő Szeretgom.hu folyamatos térnyerése következtében egy új pro-polgármesteri online felület kialakítása szintén fontosnak tűnik. (…) Azt feltételezzük, hogy a Szeretgom.hu óriási befolyással bírt olyan ügyek kiterjesztésében és kommunikálásában, mint a Szent István Gimnázium ügyében történt lakossági tüntetés, vagy a helyi népszavazás kiírásához szükséges aláírásgyűjtési akció” – írják a tanulmányban, hozzátéve: a választások előtt két évvel a jobboldalnak is fel kellene vennie a versenyt a szerintük ellenzéki oldalakkal.
Azt javasolják, hogy a Meggyeséket erősítő új jobboldali portál web2.0-ás, közösségi szolgáltatásokat nyújtó szájt legyen. Ez szerintük azért is lenne fontos, mert az általuk végzett közvéleménykutatás szerint Meggyes Tamás az alacsonyabb iskolázottságú esztergomi szavazópolgárok körében népszerű, márpedig a képzett, magasabb keresetű, iskolázott esztergomiak inkább a web2.0-ás portálokat látogatják. De fordítva is igaz ez, állítják: eszerint az iskolázottabbak azért nem támogatják Meggyest, mert az általuk olvasott, „web2-es” Szeretgom és Egominfo kritikus a polgármesterrel szemben.
Vírusmarketing a javából
Persze nem elég megcsinálni az új jobboldali portált, népszerűsíteni is kell. A Strategopolis erre is javasolt megoldásokat. „Egy Fidesz-KDNP-s képviselő a Hídlap véleményrovatában arra hivatkozik, hogy hely hiányában nem tudja részletesen tárgyalni álláspontját, de az új portálon egy bizonyos cikkben ezt a hiányosságot pótolni igyekszik” – adnak tippet a szájt „alternatív” reklámozására. De még vírusmarketingre is gondolnak, amikor azt javasolják: a „megrendelő apparátus tagjai” a portál logójával, mottójával ellátott matricákat helyezzenek el a város forgalmasabb helyein.
A tanulmányból kiderül, hogy annak készítője fórumozóként „beépült” a Szeretgom.hu fórumába, hogy a Meggyes Tamást bíráló ellenzékiek véleményét befolyásolja - a tanulmány szerint sikerrel. Szerintük a felhasználók egy része a radikális ellenzékiségében elbizonytalanítható, így felhasználókat csábíthatnának át az új, „jobboldali portálra”. Az online stratégia része lenne az is, hogy Meggyes Tamáséknak oda kellene figyelnie a jövőben, hogy az ellenzék milyen civil szerveződéseket kezdeményez, s azok domain neveit előre le kell foglalniuk. Javasolják, hogy Meggyesnek saját blogja is legyen, amellyel – hírforrássá válva - „megkerülhető az ellenséges média”. A blog „fegyver” lenne arra is, hogy Meggyes Tamás az őt ért támadásokra gyorsan reagálhasson – vélik a tanulmány készítői.
Ne kommentálhassák a blogot!
A Strategopolis arra is adott tanácsot Meggyeséknek, hogy miként tudják jobboldalinak megtartani portálukat. Mint írják, a blogok és a fórumok segítségével a jobboldalnak a Szeretgom.hu-hoz hasonlóan vitát kell generálnia. „Kezdetben természetesen többen lesznek majd az ellenzék táborából átszűrődő provokátorok, akik mindent elkövetnek, hogy ellehetetlenítsék az új szolgáltatások működését. A provokátorok és az online vitatérben mozgó ellenzékiek visszaszorítása érdekében a fórumokat magas szinten kell majd moderálni, a polgármester blogját pedig egyáltalán nem szabad kommentálhatóvá tenni. Ha hagynánk, hogy az ellenzéki megszólalók szétzilálják az új portált, akkor az eddig háttérbe szorult, ugyanakkor határozott véleménnyel rendelkező jobboldaliak újfent nem mernének kibontakozni” – olvasható a tanulmányban.
A tanulmány „lehúzza” a város hivatalos portálját, az Esztergom.hu-t, s javaslatot tesz egy új, egyedül álló portál létrehozására. Erre a portálra egy olyan imázsfilmet is javasolnak, amely „javarészt Meggyes Tamás és az önkormányzat munkáját dicsérné.” (Az Esztergom.hu 2006 végén, összesen 280 millió forintos EU-támogatással készült el.)
Az önkormányzat szerint hamisítvány
Az esztergomi önkormányzat szerint a Népszava és a hvg.hu birtokába került tanulmány hamisítvány, amely számos lényeges ponton nem egyezik az Esztergom által valóban kifizetett tanulmánnyal. "Az eredeti írás célja elsősorban a város rosszul és lassan működő, hibákkal terhelt honlapjának megújítása, illetve olyan online stratégia kidologzása volt, amelyen keresztül az önkormányzat az eddiginél még hatékonyabb párbeszédet kezdeményezhet az Esztergomiakkal" - áll az önkormányzat hivatalos nyilatkozatában. Úgy vélik, hogy a tanulmány szerintük manipulált változata vélhetően a politikai ellenzék lejárató tevékenységének része, amely azért kerülhetett éppen most a napilaphoz, mert "a Meggyes Tamást ért támadást követően a Fiatalok Esztergomért Egyesület nyilatkozatban fogalmazta meg, hogy a jövőben fokozott figyelmet szentel az interneten keresztüli megjelenésnek".
Az önkormányzat nyilatkozatban leszögezi: a tanulmány létezése nem volt titok, azonban abból egyetlen példányt sem kért el sem a helyi ellenzék, sem a Népszava, a Polgármesteri Hivatalnak pedig nincsen arról tudomása, hogy egyetlen példány is kikerült volna az épületből. "Az átírt, majd napilap által beszkennelt változat létrehozása már az új, Gyurcsány-féle titkosszolgálati módszereket feltételezi" - áll a nyilatkozatban. | Itthon: Közpénzből népszerűsítenék a neten a polgármestert? | A hvg.hu birtokába került az a közpénzből készült tanulmány, amelyben a készítők arra adnak tanácsokat, miként lehetne Esztergom fideszes polgármesterét, Meggyes Tamást népszerűsíteni. Ezen kívül egy új, helyi jobboldali internetes oldal létrehozását is javasolják, elemezve feladatait. A dolgozatot a polgármester a közbeszerzési és ügyrendi bizottsággal együtt rendelte meg. Az önkormányzat szerint a tanulmány hamisítvány. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20080424_meggyes_tamas_strategopolis_esztergom | 2008-04-24 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Ismertették: a brit-indiai cégcsoport továbbra sem tartja be kötelezettségeit, sem a vasmű fejlesztésével kapcsolatos ígéreteit, illetve a termelés újraindításával kapcsolatos elvárásokat sem. A kormány - látva a vállalat utóbbi időszakban mutatott hozzáállását - már korábban megteremtette a bérek kifizetésének jogi lehetőségét, amivel gyorsított intézkedési lehetőséget biztosított a fizetések előteremtésére.
A kormány a Bérgarancia Alap adta lehetőség szerint, Mészáros Lajos kérésére, átmenetileg vállalja, hogy a Dunaferr-cégcsoport kritikus helyzete miatt finanszírozza a vállalat dolgozóinak bérét. A Dunaferr-cégcsoport - Duna Furnace Dunai Vasmű Kft., Duna Rolling Dunai Vasmű Kft., Dunaferr Labor Nonprofit Kft., - dolgozói az intézkedéseknek köszönhetően a minap megkapták a fizetéseiket - írták.
Az NGM közölte: a kormány, ahogy eddig, úgy ezek után is a dolgozók pártján áll, és mindent megtesz annak érdekében, hogy mindenki megkapja a neki járó bért. Tavaly június végéig már összesen 17,6 milliárd forint kormányzati támogatást kapott a cégcsoport, amellyel akkor sikerült megőrizni a vállalat munkahelyeit, az érintett családok megélhetését. | A Dunaferr dolgozói megkapták bérük | A Lyberty Steel acélipari vállalat többszöri felszólításra sem tett eleget törvényi kötelezettségének. A kormány a Bérgarancia Alapból rendezte a dolgozók bérét. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/dunaferr-berkifizetes-lyberty-steel-bergarancia-alap | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
"Mert ugye Tiborcz (saját lábán álló) István soha nem vesz igénybe állami segítséget irdatlan vagyonának összeharácsolásához...Nem elég, hogy közbeszerzéseken, nemzeti és uniós forrásokból sikerült százmilliárdokat behúznia a nemzet vejének, de még az adójogszabályokat is módosította Orbán Viktor az unokái apjának a kedvéért. Az Orbán-klán tagjainak nem kell Panamáig repülniük egy jó kis adóparadicsomért, egy éjszaka alatt megteremti nekik itthon a miniszterelnök, aki ugye pénz- és nőügyekkel nem foglalkozik (részletek kommentben)" - reagálta Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebookon a hétfői hírre, miszerint Tiborcz István, Orbán Viktor veje mintegy 30 milliárd forintnyi adót úszott meg egy 2017-es törvény miatt.
"Tiborczék mintegy 30 milliárd forint adót kerültek el a 2017-es jogszabály módosításnak köszönhetően. Nem elég, hogy 100 milliárdokat kap az apósától, de még az adófizetés alól is mentesítik. Al Capone hozzájuk képest egy kezdő óvodás volt. 2026-tól változik a világ. Tiborcz Pista, készítsd a bukszád!" - írta közösségi oldalán Magyar. | Magyar Péter: Tiborcz Pista, készítsd a bukszád! | A Tisza Párt elnöke reagált arra, hogy a miniszterelnök veje mintegy 30 milliárd forint adó befizetését úszta meg az elmúlt években. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/magyar-peter-tiborcz-pista-keszitsd-a-bukszad-272053 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Nem a zsinagógát zárják le a téli időszakra, hanem az épület mögött található kiállítótér látogatási feltételeit változtatták meg - egyebek mellett erről is beszélt Márki-Zay Péter a Vásárhelyi Televízió Időben című műsorának október végi adásában.
Korábban megírtuk a Lázár János köreihez köthető Promenad24 alapján, hogy a vásárhelyi polgármester vezette közgyűlés energiatakarékossági okokra hivatkozva november elsejétől öt hónapra bezárná a vásárhelyi Zsinagógát és a Magyar Tragédia 1944 emlékhelyet. Az egyébként fideszes körökhöz közeli, Köves Slomó fémjelezte Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) emiatt sajnálatát fejezte ki akkor, és átvállalta volna a fenntartási költségeket a nyitva tartás érdekében. Ugyanakkor nekik sem a zsinagógához, sem a helyi zsidó hitközséghez nincs közük, mely a Mazsihisz tagszervezete.
Márki-Zay a minap arról beszélt, hogy az egy újabb hazugság, miszerint lakat kerül a zsinagógára, szerinte ez egyszerűen nem igaz. "Nem kerül lakat a Zsinagógára, pontosan ugyanúgy lesz nyitva, mint eddig." A polgármester hosszasan magyarázta, a változás lényege, hogy télen csak 10 fős csoportoknak elérhető az Emlékpont és a Zsinagóga, ha előre bejelentkeznek, akkor kinyitják azokat a csoportoknak.
Mint mondta, a jövőben nem állandó személyzettel tartanák fenn a zsinagógát és az emlékhelyet. Mostantól ezt úgy oldják meg, hogy a közeli könyvtárból egy telefonhívásra átmennek és kinyitják azokat az esetleges látogatóknak, akikből kevés van a polgármester szerint. Vagyis a korábbi 24 órás nyitvatartást változtatták meg 43 órásra, mert amikor a könyvtár nyitva van, akkor a Zsinagóga és az emlékhely is, fogalmazott az adásban Márki-Zay.
Állítása szerint a helyi Zsidó Hitközséggel beszéltek előzetesen az intézkedésről, és rendszeres kapcsolatban állnak velük. Azt is elmondta, hogy arra is vevők, amit az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) felvetett, vagyis a helyi Zsidó Hitközség a fenntartási költségekbe szállhatna be, de az önkormányzat a tulajdont is átadná nekik, amennyiben ők akarnák működtetni a kiállítóhelyet, mondta Márki-Zay. | Márki-Zay: Nem kerül lakat a vásárhelyi Zsinagógára, ez egy hazugság | Télen 10 fős csoportoknak elérhető az Emlékpont és a Zsinagóga, ha előre bejelentkeznek. Egyébként pedig nem állandó személyzettel tartanák nyitva a kiállítóhelyeket. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/megye/2024-11-05/marki-zay-nem-kerul-lakat-a-vasarhelyi-zsinagogara-ez-egy-hazugsag/6729ff5247d3c002f880b7cf | null | true | null | null | szegeder.hu |
„gyalázatos akusztikájú helyiségben vették fel”.
Az ügyészség a hanganyagra, illetve a Laci fedőnevű ügynök jelentésére támaszkodva állítja azt, hogy megtörtént az utalás az „öt gombócra”, illetve a máskor „misiként” emlegetett milliókra.
A lehallgatásokkal tarkított Bíbor hadművelet azonban több sebből vérzik.
Egyrészt azt kellene bizonyítani – Dávid Balázs ügyész erre vállalkozott –, hogy a felvétel hosszú szüneteiben Hiszékeny felmutatta befektetőnek álcázott partnerének az ötmilliót, másrészt nem kellett volna azt a hibát elkövetni, hogy mást írnak a jelentésekbe, mint amit előzőleg magnóra vettek. Egészen rejtélyes, de olyan is van, hogy mást vettek fel két külön magnóval ugyanarról a beszélgetésről!
Fotó: Koncz György / Népszabadság
Bonyolítja a helyzetet, hogy a koronatanú egyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat ügynöke, de ő most vírusos hasmenésre hivatkozva nem tudott eljönni a tárgyalásra.
Az, hogy Hiszékeny állítása szerint az ügy kétharmad részét titkosították 2033-ig, további kombinációkra ad lehetőséget.
– Volt idő, amikor egyszerre hatan foglalkoztak a lehallgatásommal és a megfigyelésemmel
– mondta Hiszékeny Dezső a tárgyaláson, és elnézést kért az állampolgároktól, mondván, hogy ez nem lehetett két fillér.
Azzal viszont, hogy az ellene felhozott vád – melynek szerinte minden szava hazugság – kabaréba illő, és mintha az ügyészség viccelődne, alaposan kihozta az ügyészt a sodrából.
– Kikérem magamnak – mondta Dávid Balázs –, hogy Hiszékeny Dezső tisztességtelennek nevezi az eljárást, és azt veti az ügyészség szemére, hogy adatokat hamisít. Ön folyamatosan azt szajkózza, és ebben lubickol – fordult a vádlotthoz –, hogy az ügyészség hangfelvétellel rendelkezik arról, hogy pénzt kér. Miközben a kérésnek számos formája lehetséges. Hogy az ügyészi szervezetet és az én személyemet is besározza, elfogadhatatlan.
Hiszékeny Dezsőt azonban nem lehetett megállítani.
– Az egyik felvételen az "hallható", hogy bólogatok, a másikon meg az, hogy mutogatok!
Az ügyésszel történt purparlé végén az elsőrendű vádlott arra világított rá, hogy már akkor megvolt a fedett nyomozó személye (aki azt is rögzítette, hogy a vécén lehúzza a vizet, és a párbeszédeket ugyan a szerény minőségű felvételeken nem lehetett érteni, de azt a bíró is jól hallotta, amint "Laci" felhúzza a cipzárját – R. L.), amikor még nem döntöttek a lehallgatásról.
Hiszékeny szerint a Központi Nyomozó Főügyészséget, a Nemzeti Nyomozó Irodát, a BRFK-t és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot is ráállították arra az ügyre, amelyben ő a bérlet helyett az eladást szorgalmazta.
– Miért nem vitte végig az ügyészség az ügyet? – tette fel a vádlott a hallgatóság soraiban is megfogalmazott kérdést.
– Miért nem értek tetten a pénz átvételekor? – ez sokáig visszhangzott a tárgyalóteremben.
Kalina József bíró fölháborodott még azon, hogy a másodrendű vádlott, Szabó Sándor étterem-tulajdonos, aki hosszan fecsegett a vadidegen és bezsinórozott Laci ügynökkel (Hiszékeny távollétében) a kerületi tarifákról és a "misikről", rendre kibújt eddig a vallomástétel alól.
Végül a bíró megengedte, hogy a zárónapon, január 29-én a hasmenésből kigyógyuló B. István titkos ügynök jelenlétében beszélhessen. Ekkorra egyébként Fényes Péternek, a Magyar Rádió hangtechnikai szakértőjének válaszolnia kell arra a kérdésre – merthogy erről döntött a bírói tanács –, hogy manipulálták-e a felvételeket.
Ha ez meglesz, elhangozhatnak a perbeszédek, és megszülethet a vesztegetési ügyben az ítélet. | Hiszékeny: Miért nem értek tetten a pénz átvételekor? | Hálás lehetek az ügyészségnek és a titkosszolgálatoknak a perért, mert ha ez életem legsötétebb pontja, a végén kiderülhet, hogy tisztességes vagyok – mondta a korrupcióval gyanúsított Hiszékeny Dezső a Fővárosi Törvényszék szerdai tárgyalásán. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/hiszekeny-miert-nem-ertek-tetten-a-penz-atvetelekor-korrupcio-per-1578115 | 2015-12-02 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.