text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Keller László képviselő (MSZP, a megszüntetett Népjóléti Minisztérium volt politikai államtitkára) tavaly tavasszal Gógl Árpád minisztertől, novemberben pedig Polt Péter legfőbb ügyésztől kért állásfoglalást az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) főigazgatója, Mikola István "sajátos vérátömlesztéséről". Keller szerint az OVSZ és az Euram Kft. között 1999. november 1-jén létrejött szerződés két okból is problematikus: egyrészt nem volt közbeszerzési eljárás, másrészt Mikola főigazgató és az Euram közötti kapcsolat fölveti az összeférhetetlenség gyanúját.
A szerződéskötő
A szolgálat határozott időre (2000. október 31-ig) szerződött az Eurammal tanácsadásra, tervezésre, különböző dokumentációk elkészítésére és esetenként fund raisingre, információszolgáltatásra, kreatív szaknyilatkozatokra. A kft. 7,5 millió forint plusz áfa átalánydíjért vállalta a munkát. A közbeszerzési tövény szerint a központi költségvetési szervek esetében (mint az OVSZ) nettó 7,5 millió forint a határ; e fölötti összegnél nem lehet eltekinteni a közbeszerzési eljárástól. Gógl Árpád 2000. április 15-i válaszában erre hivatkozva írta, hogy az OVSZ (illetve a szerződést aláíró Mikola István) nem sértett törvényt.
A szerződés azonban rendelkezik arról is, hogy az átalánydíj a 2000. október 31-ig elvégzett munka ellenértékét foglalja magában: ha van olyan feladat, amit a szerződés alapján és időtartama alatt kezdenek ugyan meg, de október 31. után fejeznek be, azért külön kell csengetnie az OVSZ-nek; továbbá bizonyos részkiadásokat is (belföldi/külföldi utazás, szállásköltség stb.) fedeznie kell a vérellátónak.
Polt Péter december 1-jei válaszában a szerződés ezen pontjai alapján kifejti: "Az OVSZ által vállalt ellenszolgáltatás értékébe (...) jogi álláspontom szerint be kell számítani azt a költségtérítést is, amelynek megfizetését az OVSZ (...) vállalta, bár ilyen címen kifizetés nem történt." Emiatt "az OVSZ és az Euram Kft. között létrejött szerződés jogszerűsége (...) aggályos. Nem áll azonban az ügyészség rendelkezésére olyan jogérvényesítési lehetőség, amelynek igénybevételével az esetleges jogsértés orvosolható vagy szankcionálható volna. (...) A szerződéskötés körülményeit, a résztvevők szerepét etikai vagy morális szempontból nem értékelem."
Keller László fölvetette azt is, hogy a megbízó Mikola közvetett módon kisebbségi tulajdonosa a megbízott Euramnak. Gógl Árpád válaszában ezt alaptalannak tartja, és Polt Péter is hasonlóképp foglal állást. Pro forma valóban ez a helyzet, ám a cégbírósági aktákat azért nem ártott volna fellapozni. Ez különösen a Legfőbb Ügyészség (LÜ) munkatársaira igaz, és nemcsak azért, mert az LÜ épületétől alig öt- percnyi séta a fővárosi cégbíróság, hanem főként azért, mert a cégbírósági adatok a mérvadók, nem pedig az Igazságügyi Minisztérium online cégnyilvántartása, amiből Polt munkatársai dolgoztak. Polt a levelében tudniillik rossz cégadatokat is említ: például nem igaz, hogy az Euram a MaMMa Klinika Rt. egyetlen részvényese, és a cégbírósági iratok szerint az sem igaz, hogy az rt. tag lenne az Euramban. (E hiba - különösen a Josip Tot-, Kaya Ibrahim-ügyben adott, és adataiban vitatott legfőbb ügyészi válasz tükrében - legalábbis elszomorító.) De Gógl válasza is pontatlan e téren: nem igaz, hogy az Euram Kft. és a MaMMa Klinika Rt. között nincs semmiféle összefüggés.
Amit elmulasztottak a Legfőbb Ügyészség és az Egészségügyi Minisztérium munkatársai, azt megtette lapunk.
Társak
A vérellátóval a vitatott szerződést kötő Euram Kft.-t 1993 júniusában alapította Mádai Szilvia és egy kanadai állampolgár. Mádai - aki a társaság ügyvezetője - utóbb kivásárolta társa részét.
Cégbírósági adatok szerint az Euram 1997 májusában jelenik meg először részvényesként a MaMMa Klinika Rt.-ben. A részvénytársaságot 1992 végén alapította a Mádai & Társai Kft. (90 százalék) és egy magánszemély (10 százalék). A MaMMa Rt. elnök-igazgatója Mádai Szilvia - az 1990-ben létrejött Mádai & Társai Kft. ügyvezetője és többségi tulajdonosa -, egyik felügyelőbizottsági (fb) tagja pedig Mikola István lett.
1997-től az Euram az rt. többségi tulajdonosa, míg az 1999 májusában elhatározott tőkeemelés (10-ről 20 millióra) után bejött a képbe más részvényes is, többek között a Mikola István ügyvezette Phonendoscop Kft. A rendelkezésre álló utolsó (2000. április 25-i) cégbírósági dokumentum szerint a MaMMa Klinika részvényeinek 71,4 százaléka a Mádai család kezében van: a Mádai Szilvia tulajdonában lévő Euram Kft. 42,4, a Mádai & Társai Kft. 23, Mádai Péter (Szilvia testvére) és Vadászy András (Szilvia fia) három-három százalékkal rendelkezik. A Phonendoscop Kft. - amelynek Mikola nemcsak ügyvezetője, hanem ekkor felerészben tulajdonosa is - két százalékot szerzett a MaMMa Rt.-ben.
Hétszázalékos tulajdonrészt jegyzett továbbá a Harsányi család kft.-je is, a H and P Consult. Ez a cég azért érdekes, mert a társaság jogelődje az az MT & M Bt. volt, amelyet 1992-ben együtt alapított Mádai Szilvia (mint beltag) és Mikola István (mint kültag).
Mikola István az OVSZ főigazgatójaként a Mádai Szilvia vezette Eurammal akkor kötött tehát szerződést, amikor Mikola még fb-tag volt a Mádai Szilvia irányította MaMMa Rt.-ben, amelyben Mikola cégének akkor már kisebbségi részesedése is volt.
Gyanítóan Polt Péter a fenti összefonódásokat nem kívánta "morális szempontból" értékelni (igen helyesen egyébiránt, mert erre a törvény nem is ad neki lehetőséget). Pedig Keller László a levelében csak az 1999 novemberétől 2000. október végéig tartó szerződésről érdeklődött. E szerződés lejárta előtt egy hónappal viszont (2000 szeptemberében) az OVSZ kihirdette azon nyílt eljárásának eredményét, amelynek során a vérellátó újra az Euram Kft.-t bízta meg vezetési tanácsadással. (Ekkor már ismert Keller matatása az OVSZ-Euram- ügyben, hiszen az OVSZ felügyeletét ellátó egészségügyi miniszternél a képviselő márciusban érdeklődik.) Ezúttal nem konkrét összegben határozták meg a díjazást, hanem óra-, napi és sikerdíjban; a paraméterek azonban ez esetben sem tűnnek rosszaknak (lásd keretes anyagunkat).
A második szerződés megkötésekor Mikola már nem fb-tag a MaMMában (2000 januárjában lemondott), de kisebbségi tulajdonosként ekkor még érdekelt az rt.-ben.
A támogató
Mikola István és az Euram-tulajdonos Mádai Szilvia tehát régi társak (forrásaink szerint rokonok is). Az új miniszter felügyelőbizottsági tagként segítette is a Mádai család fő vállalkozását, a MaMMa Klinika Rt.-t.
A társaságot az emlődiagnosztizálás meghonosítása érdekében alapították: a cég rendelkezett már az alapításkor is mammográfiás szűrőberendezéssel (ezt apportként bevitték az rt.-be, de később az akkor még többségi tulajdonos Mádai & Társai Kft. kiváltotta kápében). A cégnek elsőként a II. kerületi Kapás utcai rendelőintézet biztosított helyiséget a szűrésre.
A működés megkezdésének alapfeltétele az, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) engedélyezze a mammográfiás vizsgálatokat járóbeteg-ellátás formájában. Az ÁNTSZ 1994 decemberében zöld jelzést adott a vállalkozásnak. Érdekesség, hogy 1995 májusában az rt. felügyelőbizottsági tagja lett Lun Katalin fővárosi tisztiorvos. (Mikola egyébként 1995 és 1997 között a Fővárosi és Pest Megyei ÁNTSZ járványügyi osztályvezetője volt.)
Az emlőrák kiszűrését célzó vizsgálatok tényleges megindításához azonban a meglévőnél több tőkére volt szükség: a MaMMa ezért az egészségbiztosítóhoz fordult.
Az egészségbiztosítási önkormányzat - amelyben ekkor Mikola István is képviselő - kockázatkezelői kuratóriumán belül a Szűrés-gondozás Program Kuratóriuma döntött a MaMMa Rt. pályázatairól. E testületnek tagja volt a MaMMában fb-tag Mikola István is. Az rt.-t többször is támogatta az illetékes kuratórium, s a döntésben mindannyiszor részt vett Mikola is. Sőt mint egy önkormányzati jutalmazási határozatból kiderül, Mikola nemcsak a pályázatok elbírálásában ügyködött, hanem az elfogadott pályázatok követésében és ellenőrzésében is. Mindez azért érdekes, mert az Állami Számvevőszék (ÁSZ) - amely a kockázatkezelő kuratóriumok gyakorlatát anyagaiban rendre kifogásolta - egy 1995-ös részjelentésében megállapította: "Vannak olyan pályázók, akik az ellenőrzés időpontjáig tevékenységüket nem kezdték meg, az elnyert összegeket bankban elhelyezve jelentős kamatbevételhez jutottak. (Pl. a MaMMa Klinika 10 millió Ft után 978 ezer Ft-hoz.)"
A kuratóriumok pályázatelbírálási módszerét elmarasztalta az egészségbiztosító gazdálkodását vizsgáló parlamenti bizottság is: "Jól kitapintható az a tendencia, ahogy a kuratórium tagjai egymás érdekkörét tiszteletben tartva, megszavazták egymás kívánságait, és így az egészségügyi kockázatkezelés előirányzata egyfajta >>szívességbanknakA kuratóriumi tagság és a pályázó cégben való fb-tagság esetleges összeférhetetlensége a jelek szerint nem vetődött föl. Az viszont sérti a köztisztviselői törvényt, ha egy ÁNTSZ-tisztségviselő vagy az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója egyben gazdasági társaság ügyvezetője is. Mikola István 1995 és 1997 között az ÁNTSZ osztályvezetője volt, 1999-től pedig az OVSZ főigazgatója, miközben a Phonendoscop Kft. ügyvezetőségét is ellátta (utóbbit csak 2000. november 1-jén adta át Mikola Ádámnak).
(Polt Péter és Gógl Árpád Kellernek írt levelében egyaránt a közalkalmazotti törvényt vonatkoztatja Mikolára; a törvény betűje szerint a minisztérium intézményeként működő OVSZ főigazgatójára az 1992/XXIII. tv. köztisztviselői összeférhetetlenséget szabályozó 21. paragrafusa áll - legalábbis mi így értelmezzük az Írást.)
Ami az életrajzból kimaradt
A miniszteri kinevezés hírére kiadott hivatalos Mikola-életrajz egyébként egy szóval sem említi a Fidesz által megszüntetett társadalombiztosítási önkormányzatban való munkásságot. (Nincs szó arról sem, hogy Mikola 1990-ben egyéni képviselőjelöltként a Hazafias Választási Koalíció színeiben indult - ellenfele és legyőzője az MDF-es Pusztai Erzsébet volt; az új hivatalos életrajz csak azt közli, hogy Mikola 1990-ben a KDNP tagja lett, s 1994-ben e párt képviselőjelöltjeként vágott neki a választásoknak.)
Nem említi az életrajz főszerkesztői és lapkiadói tevékenységét sem. Nézzük hát ennek egy szegmensét.
A Phonendoscop Kft. jogelődjét, a hasonló nevű bt.-t Mikola másodmagával alapította. A cég 1995-ben alakult kft.-vé: Mikola István és Tarnai Julianna fele-fele részben tulajdonolták a társaságot. Mikola 2000 januárjában kivásárolta Tarnai üzletrészét, majd annak egyharmadát továbbadta Mikola Ádámnak. Tavaly november elsején Mikola Istvántól Ádám vette át az ügyvezetőséget, majd a főigazgató november 10-én eladta üzletrészét (83 százalék) Tarnai Juliannának.
A Phonendoscop Kft. a kiadója a Magyar Kórházszövetség hivatalos szaklapjának, a Mikola István főszerkesztette Kórház című lapnak. Mikola 1991 és 1996 között a Magyar Kórházszövetség elnöke volt; a szövetség - és a szerkesztőség - székhelye a XII. kerületi Fogaskerekű út 4-6. szám alatt található. Cégbírósági adatok szerint a Mádai család vállalkozásai - MaMMa Klinika Rt., Mádai & Társai Kft, Euram Kft. - ugyanide vannak bejegyezve, sőt a Mádai & Társai Kft. egyik taggyűlési jegyzőkönyve szerint 1994-ben a cég megszerezte az ingatlan nagyobb hányadát is.
Az elmúlt időszakban több olyan vitatott OVSZ-megbízás is volt, amelyekről a szerződésről lemaradó cégek határozottan állították: a szolgálat számára hátrányosabb feltételeket kínáló társaság nyert. Egy birtokunkban lévő feljegyzés szerint a Mikola István vezette Országos Vérellátó Szolgálat több olyan céggel is nagy összegű beszállítói szerződést kötött - és e cégeket a megbízásokkor a többi ajánlattévővel szemben előnyben részesítette -, amelyek rendszeres és nagy hirdetői a Mikola tulajdonában lévő Phonendoscop által kiadott Kórház című lapnak. A Narancsnak eddig egy esetet sikerült argumentálnia: a Kórházban hirdető Biotest Kft.-t az OVSZ a közbeszerzési törvényt megsértve - azt megkerülve - bízta meg. A vérellátó a beszerzési összeget "részekre bontotta" azért, hogy a szerződéses összeg ne haladja meg azt az összeghatárt, amin túl már kötelező a közbeszerzési eljárás. A jogsértést a Közbeszerzési Döntőbizottság is megállapította, és a vér- ellátót 2 millió forintra megbírságolta - amely büntetést az intézmény közpénzekből állta.
Régi-új emberek
Mikola István nyilatkozatözönnel indította miniszterségét (lásd: Belcsavarodás, Magyar Narancs, január 4.). Újabban arról is beszél, hogy az egyes fontos posztokon kikkel számol: az említett nevek - Matejka Zsuzsa, Kameniczky István - a tb-önkormányzatok idejében tevékeny részesei voltak az eseményeknek. Különösen az utóbbi, akit Mikola az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) egyik igazgatójának szán.
Az Állami Számvevőszék a tb informatikai rendszereiről készített 1999-es jelentésében azt állítja, hogy noha összességében tízmilliárd forintot költöttek a különböző fejlesztésekre, mégsem sikerült integrált társadalombiztosítási informatikai rendszert létrehozni. Az ÁSZ által vizsgált időszak egy részében Kameniczky volt a területért felelős hivatali vezető. Ténykedését nemcsak a számvevők, hanem az egészségbiztosítási önkormányzat egykori legendás alelnöke (és jó néhány Narancs-cikk "hőse"), Simsa Péter is bírálta. Egy 1996-os önkormányzati határozathoz Simsa a következő különvéleményt mellékelte: "A hivatalban (OEP) és ennek az önkormányzatnak az informatikai munkájában három éve olyan összefonódások és olyan külön érdekek tapasztalhatók, melyek eredményeként az összes informatikai tevékenység, amelyet Kameniczky vezetett, mind negatív szaldóval zárultak és folynak, kifelé olyan imázsrontók, amelyet nem tudok tudomásul venni és elfogadni. Kérem az Elnökséget arra, hogy Kameniczky úr ellen kezdeményezzünk vizsgálatot azoknak az ügyeknek a tisztázására, amelyekben szerepet vállalt. Ebben benne van a gyógyszer-ellenőrzési rendszer, az Over ügye, benne van a kártyaügy (TAJ), benne vannak azok a beszerzési ügyek, amelyeket az elnökség részéről is kritizáltunk."
Kamenicky Istvánnál ez lehet problémás, nem pedig az, hogy mondjuk tagja volt az MSZMP KB-nek, vagy hogy az MSZOSZ ajánlására került a társadalombiztosítási önkormányzatba (ezen legfeljebb azok akadnak csak fönn, akik hótkomolyan veszik a Fidesz komcsizó retorikáját). És Mikolával sem az a gond, hogy a Hazafias Népfront alelnöke volt (amit ma is bevall), vagy hogy a Népfront választási utódszervezetének volt a jelöltje (amit újabban nem emleget), hanem az, amit - egyes időszakokban egyébként kereszténydemokrata politikusként - tett-vett az egészségügyi vállalkozások világában.
Bundula István
Részlet az OVSZ és az Euram 2000. szeptemberi szerződéséből
9. Az ellenszolgáltatás összege a beszerzés tárgyának egységeire vetítve:
Vezetési tanácsadás:
- óradíj 20 000 Ft + áfa
- azonnali rendelkezésre állás keretében végzett munka óradíja 30 000 Ft + áfa
Döntés-előkészítő és megvalósíthatósági tanulmány, stratégiai tervezés, célellenőrzés:
- napidíj 100 000 Ft + áfa
Projektfelügyelet, a projekt értékétől függően:
- 1 milliárdig 2% + áfa
- 1 milliárd felett 1% + áfa
- a minimumdíj 500 000 Ft + áfa
- elért megtakarításból 20% + áfa
Marketingtevékenység:
- tervkészítés, napidíj 100 000 Ft + áfa
- megvalósulás egységre jutó licencdíj 200 Ft + áfa/donor
- az értékesítésből befolyt bevétel növekményének 3%-a + áfa (5 éven keresztül)
Fund raising:
- tervkészítés, napidíj 100 000 Ft + áfa
- bevételfüggő 3% + áfa
(Forrás: www.kozbeszerzes.hu) | Mikola István egészségügyi vállalkozásai:Önsegélyalap | Keller László képviselő (MSZP, a megszüntetett Népjóléti Minisztérium volt politikai államtitkára) tavaly tavasszal Gógl Árpád minisztertől, novemberben pedig Polt Péter legfőbb ügyésztől kért állásfoglalást az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) főigazgatója, Mikola István sajátos vérátömlesztéséről. Keller szerint az OVSZ és az Euram Kft. között 1999. november 1-jén létrejött szerződés két okból is problematikus: egyrészt nem volt közbeszerzési eljárás, másrészt Mikola főigazgató és az Euram közötti kapcsolat fölveti az összeférhetetlenség gyanúját. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/mikola_istvan_egeszsegugyi_vallalkozasaionsegelyalap-61729 | 2001-01-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
A fellebbviteli főügyészség azt szeretné elérni, hogy az enyhítő záradék mellőzésével, legalább a törvényi minimumot elérő szabadságvesztés-büntetést, vagyis 10 évet szabjanak ki Gyárfás Tamásra - jelentette ki Csiha Gábor, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője a 24.hu-nak .
Mint ismert, Gyárfás első fokon 7 év fegyházat kapott bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettében. Amivel az egykori szövetségi elnököt vádolják, az 10-20 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla már ki is tűzte a tárgyalási napokat,
amelyek során eldől, hogy súlyosabb büntetést szabnak-e ki rá. November 19-re, 21-re, 26-ra és 28-ra tűzték ki a nyilvános üléseket, és az utolsó napon határozathozatal várható.
A lap felidézte, hogy az elsőfokú ítélet szerint Gyárfásnak elmérgesedett a viszonya Fenyő Jánossal, - a Vico médiabirodalom alapítójával - ezért elhatározta, hogy megöleti. Ennek érdekében megállapodott Portik Tamással, akinek a felbujtására egy szlovák állampolgárságú férfi Budapesten, 1998. február 11-én a lelőtte a gépkocsijában várakozó, milliárdos médiavállalkozót.
A Fővárosi Törvényszék Gyárfást bűnösnek mondta ki bűnsegédként, míg a többszörösen büntetett Portikot felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettében.
Gyárfás és védője felmentésért, míg Portik és védője felmentésért, illetve a büntetés enyhítéséért fellebbeztek. Az elsőfokú ítélet után az ügyészség indítványozta Gyárfás letartóztatását, de ezt a táblabíróság nem tartotta indokoltnak és bűnügyi felügyeletbe helyezték a volt úszóelnököt, azzal, hogy nem hagyhatja el Magyarország területét - ismertette a 24.hu.
A hvg.hu összeállításában arra emlékeztet, hogy a Fenyő-gyilkosság egy lett a kilencvenes évek megoldatlan leszámolásai sorában. Majd tizenöt év sikertelen nyomozás után a rendőrség 2013-ban nevezte meg a gyilkosság lehetséges elkövetőit: az Aranykéz utcai robbantással is gyanúsított Jozef Roháčot. A szlovák férfi DNS-ét ugyanis megtalálták az elkövető által hátrahagyott sapkában. Roháčot 2017-ben el is ítélték Fenyő meggyilkolásáért. A megbízó kilétére azonban akkor még nem derült fény.
2018 áprilisában terelődött a gyanú Gyárfás Tamásra, Portikot pedig felbujtással gyanúsították meg az ügyben.
A gyanúsítás alapját azok a hangfelvételek jelentették, amelyeket az időközben az Aranykéz utcai robbantásért 13 évre ítélt Portik készített 2000-2004 között a Gyárfás Tamással folytatott beszélgetéseiről.
A vád szerint Gyárfás előbb megbízta a budapesti alvilág akkori ismert alakját, Tasnádi Pétert, hogy ölesse meg Fenyőt. Tasnádi ugyan elvállalta a feladatot, ám nem hajtotta azt végre, ugyanakkor a megbízási díjat felvette. A vád szerint Gyárfás ezután bízta meg Portikot. A vádat erősíti, hogy Tasnádi elismerte: valóban megbízta őt Gyárfás a gyilkossággal, és pénzt is adott neki - írta a lap. | Kiderült, milyen sors várhat Gyárfás Tamásra | Egy hónap múlva születhet meg a jogerős ítélet. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/kiderult-milyen-sors-varhat-gyarfas-tamasra | null | true | null | null | Mandiner |
Az Ivica Dacic tárcavezető által jegyzett közlemény szerint az akció során Belgrádban felfedtek egy call centert , amelyben több tucat foglalkoztatottat találtak. Vizsgálat indult, hogy kiderüljön, az alkalmazottak is tudtak-e a csalásokról.
A nyomozás során számos gyanúsítottat azonosítottak, köztük a szervezet ciprusi vezetőjét is, akit a rendőrség letartóztatott.
A tájékoztatás szerint eddig mintegy 120 sértettről tudnak, akik körülbelül 12 millió eurót (4,8 milliárd forint) veszítettek a csalók miatt, a német nyomozó hatóságok szerint viszont világszerte ennél sokkal több sértettről lehet szó, a csalás teljes mértéke pedig eléri a 300 millió eurót (120,8 milliárd forint). | Nemzetközi csalóhálózatot kaptak el Szerbiában | Szerb, német és ciprusi rendőri együttműködéssel sikerült felszámolni egy Szerbiában működtetett, számos ország állampolgárait célzó, online csalásokra, különösen kriptovalutába történő állítólagos befektetésekre szakosodott, nemzetközi callcenter-hálózatot - közölte a szerbiai belügyminisztérium. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2024/10/nemzetkozi-csalohalozat-szerbia | null | true | null | null | Origo |
Eldőlt: egy hónapig biztosan börtönben marad Magyar Péter szolnoki koordinátora, miután a másodfokú bíróság helybenhagyta a korábbi, letartóztatást elrendelő végzést Cs. S. és társai ügyében - derült ki az eljárást felügyelő Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a Magyar Nemzetnek adott tájékoztatásából.
Magyar Péter munkatársát és három bűntársát két hete fogták el, majd tartóztatták le, mivel az eljárás adatai szerint csempészcigivel kereskedtek.
A nyomozás tényét már a hír kirobbanásának napján megerősítette az ügyészség. Mint írták: jövedéki adózás alól elvont dohány és cigaretta megszerzése, illetve azzal való kereskedés merült fel, és az érintetteket pénzmosással gyanúsítják. Az ügynek van másik három gyanúsítottja is, ők nincsenek letartóztatva.
A teljes cikket ITT OLVASHATJA el. | Rács mögött marad Magyar Péter letartóztatott munkatársa | Az ügynek van másik három gyanúsítottja is, ők nincsenek letartóztatva. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/10/racs-mogott-marad-magyar-peter-letartoztatott-munkatarsa | null | true | null | null | HEOL |
1. Úgy tudom, dugóban a zsaruk nem veszik olyan szigorúan, ha áthajtok a záróvonalon.
2. Az a másik autó is átment rajta, úgyhogy akkor nekem is szabad.
3. Lépésben haladunk. Ugyan kit veszélyeztettem? Senkit!
4. De hát teljesen üres a leállósáv, és biztos nincs messze a következő lehajtó.
5. Hogyha ez egy forgalomtól elzárt terület, miért nincs rajta bója?
6. De amikor mentőt kell átengednem, akkor áthajthatok a záróvonalon? Ezt a hülyeséget!
7. Fontos telefonom volt, nem vettem észre, hogy itt már nem szaggatott a vonal.
8. Miért soroljak be hátrébb, mikor előrébb is mehetek?
9. Sehol egy rendőr, és valaki úgyis be fog engedni. Nem lesz gond.
10. Prémiummárkát vezetek, ezzel szabad ilyet csinálni. | A pofátlanságnak is van határa! Ezzel magyarázzák a szabálytalanságot | A Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása kimondja: „a záróvonalat járművel sem átlépni, sem érinteni nem szabad”, ennek ellenére mindennapos jelenség, főleg bedugult autópályán, ahol az útburkolati jellel a forgalom elől elzárt területre is úgy hajtanak rá, mintha ott sem lenne. A teljesség igénye nélkül a Police.hu gyűjtése alapján listáztuk a fejekben kialakult dugó változatait. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/a-pofatlansagnak-is-van-hatara-ezzel-magyarazzak-a-szabalytalansagot | null | true | null | null | BAMA |
Buda-Cash-botrány: 2015-ös ügyekre vonatkozik a gyanúsítás | Nem a felügyelet szűrőjén akadt fenn a Buda-Cash, mondta Bánáti János az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150310-banati-janos-eb | 2015-03-10 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
"Különleges esemény történt Budapesten, a rövid pályás úszó-világbajnokság sajtótájékoztatóján, ami megrázta az egész világot. A videóból minden kiderül!‼ Találkozzunk a rövid pályás úszó-világbajnokságon 2024. december 10-15. között a Duna Arénában!" - posztolt ma délután a magyar szövetség egy "ál"-sajtótájékoztatóról. Mi tagadás, ez egy meglehetősen ütős médiahekk.
Ebből kiderül, hogy a vb kabalafigurája egy Coach nevű oroszlán lesz. A vb-re belépőjegyek ITT válthatók.
A vb-n harmincnégy fős lesz a magyar válogatott, az olimpiai bajnok Kós Hubert négy számban indul: 50, 100 és 200 méter háton, valamint 100 méter pillangón. A kétszeres olimpiai bajnok Milák Kristóf kihagyja a vb-t. | Nagy leleplezéssel állt elő a Magyar Úszószövetség: Ez megrázza az egész világot! | A Magyar Úszószövetség pénteken tartja a december 10-15-i budapesti rövid pályás világbajnokság sajtótájékoztatóját, de ennek már ma elébe ment egy médiahekkel: „eltüntette” a Lánchíd egyik kőoroszlánját, amely a vb kabalafigurája lesz. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/sport/2024/11/leleplezes-magyar-uszoszovetseg-rovid-palyas-vb-duna-arena | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Annak ellenére, hogy Kósa Lajos, Debrecen polgármestere május 31-én még kemény elszántságot mutatott, s közölte, hogy az önkormányzat felmondja a villampospálya építésére között szerződést a határidőt nem teljesítő ATK-Debrecen Konzorciummal, mostanra alaposan felpuhult a városvezető álláspontja. Kiderült: a város mégsem mondja föl a szerződést, hanem továbbra is a konzorciumra bízza a 7,5 milliárd forintos beruházást. Ennek tagjai a Demján Sándor üzletember érdekeltségébe tartozó budapesti Arcadom Zrt., az ugyancsak fővárosi Tóth T. D. Kft., valamint a Miklóssy Ferenc debreceni üzletember által vezetett Keviép Kft.
Mint korábban beszámoltunk róla: Kósa Lajos szerint megállapítható, hogy a beruházás nem valósult meg a május 31-i határidőre, ezért a város bejelenti igényét a napi 10 millió forintos kötbérre – ennek a maximális, 90 napos futamidővel számított értéke 900 millió forint –, s egyúttal az önkormányzat lehívja az előlegfizetési és a teljesítési bankgaranciát is. Az előlegfizetési garancia összege 725 millió forint, a teljesítési garancia pedig 377 millió forint. Kósa május 31-én közölte azt is: a nem teljesített szerződést a város felmondja, s új tendert ír ki a beruházás kivitelezésére.
Kérdésünkre, miszerint mi történt az elmúlt két hétben, hogy megváltozott az álláspontja, Kósa Lajos azt válaszolta: nem történt semmi, a konzorciummal kötött szerződés érvényben van, így a cégcsoportnak kell befejeznie a beruházást. Közbevetésünkre, miszerint a konzorcium nem tartotta be a szerződést, Kósa Lajos azt mondta: a konzorcium nem a szerződést, hanem a határidőt nem tartotta be. Hozzátette: akkor kellett volna más megoldás után nézni, ha a konzorcium nem építi meg a pályát, de most úgy néz ki, hogy mégis folytatják a munkát, igaz, a késedelem miatt a város lehívta az előlegfizetési és teljesítési bankgarancia mintegy 1 milliárdos összegét. Arra a kérdésünkre, hogy biztosítottnak látja-e a normális munkavégzést annak tudatában, hogy a konzorciumi tagok között megromlott a viszony, a polgármester azt mondta: ez a konzorciumra tartozik, neki az számít, hogy folyik-e munkavégzés, márpedig most folyik. Kérdésünkre, miszerint mi lesz a kötbérrel, Kósa Lajos kijelentette: a városnak villamospályára van szüksége, nem kötbérre. | Belföld: Kósa Lajos visszakozott: mégis Demján cége folytatja a munkát | Bár korábban bejelentette, hogy szerződést bontanak az ATK-Debrecen Konzorciummal, most erről már szó sincs. A villamosvonalat május végén kellett volna átadni. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/kosa_lajos_visszakozott__megis_demjan_cege_folytatja_a_munkat-1313174 | 2012-06-12 16:48:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Megsemmisítette a Pest megyei Pilis 8-as számú egyéni választókerületben január 25-én tartott időközi voksolás eredményét és megismételteti a szavazást a helyi választási bizottság (hvb) – közölte az MTI. Az MSZP megyei szervezete fellebbez.
Az időközi választást azért kellett kiírni, mert az őszi önkormányzati választáson ugyanannyi szavazatot kapott az első helyen végző két jelölt - az MSZP-s Marsovszki István, illetve a Fidesz-KDNP jelöltje, Török Mária Anna -, így a választás eredménytelen lett.
A múlt vasárnapi időközi választáson öten indultak, közöttük az ősszel "döntetlenre" végzett két jelölt, valamint Darida István (független), Nagy Anna (független) és Lengyel Gábor (Pilisi Vállalkozások Egyesülete).
Mint azt Tóth László, a helyi önkormányzat jegyzője elmondta, a 36,3 százalékos részvétellel lebonyolított választáson az MSZP jelöltje 175 szavazatot kapott, míg Török Mária Anna 99-et.
Az MSZP váratlan sikeréről itt olvashatnak részletesen.
Egy zsák krumpli vagy 2000 forint
A helyi választási bizottsághoz - a választás tisztaságának megsértésére hivatkozva - a Pilisi Vállalkozások Egyesülete és egy magánszemély nyújtott be kifogást, aminek a testület csütörtökön helyt adott, egyúttal elrendelte a szavazás megismétlését február 22-én – mondta a jegyző az MTI-nek.
A hvb határozatából kiderül: az óvást benyújtók arra hivatkoztak, hogy a helyi MSZP-szervezet jelöltje és tagjai "megvették" a választók egy részének voksait – egy zsák krumplit, vagy 2 ezer forintot kínálva -, és folyamatosan szállították az embereket az urnákhoz. Kifogásukban szerepel az is, hogy Marsovszki István felajánlotta a roma nemzetiségi önkormányzatnak első havi tiszteletdíját.
A dokumentum szerint a beadványozók írásos nyilatkozatokat, valamint fénykép- és hangfelvételeket is csatoltak, és kérték a választási eljárás megsemmisítését.
Az Index helyi szocialista forrásai szerint az MSZP nem osztott krumplit, hanem
A hvb helyt adott a kifogásnak
A hvb az összes bizonyíték alapján úgy ítélte meg: az MSZP jelöltje befolyásolta a választópolgárokat a szavazatokért előnyt kínálva, ezért helyt adott a kifogásnak, megsemmisítette a voksolás eredményét, és megismételt szavazást rendelt el.
A határozat megfellebbezésére három nap áll rendelkezésre.
Az MSZP és annak jelöltje, Marsovszki István semmilyen törvénytelenséget nem követett el, "a párt fellebbezni fog a helyi választási bizottság megosztott döntése ellen" – közölte a történtekre reagálva a szocialisták Pest megyei szervezete nevében Pinczehelyi Tamás ügyvezető elnök.
Szerinte a szavazáson alulmaradt Pilisi Vállalkozások Egyesületének jelöltje - aki a Jobbik tagja - és a jelölő szervezet vezetője támadta meg az eredményt.
A Jobbik felháborodott
A Jobbik felháborítónak tartja, hogy a Pilisen lebonyolított időközi választáson ismét választási csalás gyanúja merült fel, mégpedig újra a Magyar Szocialista Párt részéről - írta a párt Pest Megyei Választmányának alelnöke.
"A baloldal Baja, Fót és Nagykáta után még mindig napi gyakorlatként próbálják alkalmazni a választók manipulálását ahelyett, hogy tisztességes programmal és hiteles politizálással javítanának megítélésükön" - fogalmazott Csanádi Gábor Ferenc a közleményben. | Krumplivád érte a pilisi MSZP-t | Krumplivád érte a pilisi MSZP-t - Megsemmisítették a pilisi időközi választás eredményét, az MSZP fellebbez. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/01/29/krumplivad_erte_a_pilisi_mszp-t/ | 2015-01-29 13:40:00 | true | null | null | Index |
Ezek alapján dr. Gellért Balázs, dr. Kőhalmi László, dr. Békés Ádám Gergely és dr. Gál István László „szakértői tanácsadás keretében támogatja az új Büntető Törvénykönyv előkészítését és kodifikációját”, amiért fejenként félmillió forintot kapnak. Dr. Gárdos Péter pedig a Polgári Törvénykönyv előkészítésére létrehozott operatív és kodifikációs szerkesztőbizottság munkáját támogatja, az ő honoráriuma 2,8 millió forint.
Arra a kérdésünkre, hogy azért van-e szükség a külsős jogászok bevonására, mert a tárcán belül nincsenek megfelelő szakemberek a törvények előkészítéséhez, a minisztérium azt válaszolta, az új Btk. szakszerű előkészítése céljából a büntetőjog területén elismert szakemberekkel kötöttek szerződést fél évre egy közigazgatási tanácsadó besorolású kormánytisztviselő egyhavi bérének megfelelő összegért. A megbízások elsődleges célja és oka az, hogy a nagy jelentőségű kódex előkészítése széles szakmai alapokon nyugodjon. A büntetőjog-tudomány képviselőinek bevonására azért került sor, mert őket nem lehet kormánytisztviselőkkel helyettesíteni.
A minisztérium szerint a Polgári Törvénykönyv új tervezetének elkészítésében munkálkodó bizottságok létszáma kb. 50 fő (professzorok, volt alkotmánybírók, ítélőtáblai elnökök, LB-bírók és kollégiumvezetők), akik díjazás nélkül látják el feladataikat. A kodifikációt egyetlen megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkatárs, dr. Gárdos Péter támogatja. A szakember 2007-ig mint az IRM köztisztviselője vett részt az előkészítésben, de később köztisztviselői jogviszonya megszűnt, és ügyvédi praxist alapított. A munkálatok újrakezdésekor, 2010 nyarán Dr. Vékás Lajos, a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság elnökének kifejezett kérésére elfogadta, hogy újra bekapcsolódjék a kodifikációba. Kormánytisztviselői státuszát nem kívánta visszaállítani, így foglalkoztatását kizárólag megbízási szerződéssel tudta megoldani a minisztérium. A tervezet szövegének gondozása teljes munkaidejét kitölti – áll a minisztérium válaszában. | Belföld: Ötmillióért írják külsős jogászok a törvényeket | Csaknem ötmillió forint tanácsadói díjat fizet ki az igazságügyi minisztérium külsős jogászoknak az új Büntető Törvénykönyv és Polgári Törvénykönyv előkészítésében való részvételért – derül ki a kormány honlapján nyilvánosságra hozott szerződésekből. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/otmillioert_irjak_kulsos_jogaszok_a_torvenyeket_-1290054 | 2011-12-02 10:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Schmitt Pál nem kíván élni törvényben biztosított lakáshasználati jogával, a volt köztársasági elnök közleményében ezt az ország mostani gazdasági helyzetével indokolta, egyben megköszönte a kormánynak a lehetőséget, hogy a hatályos törvények értelmében állami ingatlant biztosítottak volna lakhatásához.
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény értelmében a korábbi államfőket kérelmükre megfelelő lakáshasználati jog illeti meg, a lakást és annak fenntartását a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) biztosítja. A jogszabály alapján a volt köztársasági elnököket havonta a mindenkori elnöki tiszteletdíj – jelenleg másfélmillió forintos – összegének megfelelő juttatás, gépkocsihasználat és sofőr, kéttagú titkárság, valamint térítésmentes egészségügyi ellátás is megilleti.
Május 2-án, Áder János államfővé választásakor Schmitt Pál az RTL Klubnak azt mondta: még nem tudja, kér-e ingatlant. „A miniszterelnök úrral beszélek pontosan a járandóságomról. Tudom, hogy néhányan mondják, még a fizetésemről is, mindenről mondjak le. Nem tudok hirtelen mindenről lemondani. Ami jár az jár, ami nem jár, az nem jár" – nyilatkozta akkor.
A Blikk május végén egy neve elhallgatását kérő kormányzati illetékesre hivatkozva azt írta, hogy Schmitt Pál jelezte, kéri a szolgálati lakást, és a leendő villáról a KEH már egyeztetett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Az MNV Zrt. válaszában a lapnak elismerte, hogy a háttérben már egyeztettek. A Köztársasági Elnöki Hivatal áprilisi megkeresését követően az MNV Zrt. megkezdte az ingatlan felkutatását, írták a Blikknek.
Schmitt Pál plágiumbotránya után április 2-án mondott le tisztségéről, miután a Semmelweis Egyetem megfosztotta doktori címétől, az Országgyűlés pedig május 2-án Áder Jánost választotta köztársasági elnökké. | Schmitt nem kéri az állami lakást | Schmitt nem kéri az állami lakást - A volt köztársasági elnök az ország mostani gazdasági helyzetével indokolta döntését. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/06/18/schmitt_nem_keri_az_allami_lakast/ | 2012-06-18 20:55:00 | true | null | null | Index |
Sem frakcióülés, sem politikai egyezetés nem volt Szekszárdon a dohánytrafikokra pályázók listájáról – mondta a hvg.hu-nak Horváth István, Szekszárd fideszes polgármestere, a térség parlamenti képviselője.
Hadházy Ákos szekszárdi fideszes képviselő pénteken előbb név nélkül, majd a hvg.hu-nak adott, kedden megjelent interjúban azt állította, a tolnai megyeszékhelyen a polgármester a trafikpályázatok listájával érkezett a kormánypárti képviselők találkozójára, hogy véleményezzék azokat.
Hadházy szerint „nem formális frakcióülés volt, hanem egy politikai egyeztetés, amely eredendően az aláírásgyűjtésekkel foglalkozott. A frakciótagok voltak jelen, és a végén a polgármester, a választókerületi elnök szólt, hogy itt van a jelöltek listája. Kérte: nézzük meg, ki az, akit ismerünk és ki az, aki megfelelő jelölt lehet. (…) Gyakorlatilag végigmentünk ezen a listán, megnéztük, ki ismeri a neveket, arról pedig, akit ismertünk, elmondtuk a véleményünket. Hogy ezután mi történt ezzel a listával, arról én már nem tudok, de hallva és olvasva a többi helyen megjelent eredményt, látva a helyieket is, úgy gondolom, hogy ez nem volt helyes eljárás.”
Ezzel szemben a szekszárdi polgármester kedden azt mondta, választókerületi elnökként semmiféle listát nem látott, mint mondta, nem is láthatott, hiszen a pályáztatást a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. intézte. Horváth István azt mondta, „felfoghatatlan” számára, hogy Hadházy miért tesz ilyen állításokat. Kérdésünkre, hogy hazugnak tartja-e Hadházyt és szerinte mi ezzel a politikus célja, azt válaszolta, nem tudja értelmezni a helyi képviselő interjúját, nem érti a szándékait. | Itthon: Tagadja a trafikmutyit Szekszárd fideszes polgármestere | Hazugság a helyi trafikügyről kipakoló szekszárdi fideszes képviselő minden állítása – megszólalt a város polgármestere, akiről párttársa azt állította, véleményeztette a helyi Fidesz-frakcióval a pályázók listáját. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20130430_Tagadja_a_trafikmutyit_Szekszard_fideszes | 2013-04-30 11:05:41 | true | null | null | HVG |
Még márciusban kapott megbízást Niinistö az Európai Bizottság elnökétől. Niinistö tapasztalt politikus, több mint tíz éven át volt finn államfő, Ursula von der Leyen pedig arra kérte fel: tegyen előterjesztést a háborús és polgári védelmi felkészültség előmozdítására - emlékeztetett az Index által idézett Politico.
Sauli Niinistö úgy véli, hogy az EU saját hírszerző ügynöksége a tagországokat az információk megosztásával a fenyegetések, a szabotőrök és a külföldi ügynökök elleni harcban segítené.
A helyzetet maga az orosz elnök váltotta ki azzal, hogy háborút indított az unió keleti határán, ami után orosz kémek még a Bundestagba is beférkőztek. Mérlegelendő kérdés, hogy a nemzeti ügynökségek képesek-e előre jelezni és megakadályozni a rosszindulatú aktivitást és befolyást.
Niinistő, aki több mint tíz éven át Finnország államfője volt, olyan uniós szintű titkosszolgálat megalapítását javasolja, amely a stratégiai és műveleti feladatokat egyaránt el tudná látni. Ezzel egyidejűleg a kémelhárítás fokozását kezdeményezte az uniós intézményekben. Brüsszel a kémek egyik felkapott célpontja, több száz intézmény és diplomáciai képviselet található a városban.
A nyugati szövetségesek már most is megosztják a hírszerzési információkat. A Five Eyes, az Öt Szem hálózat összekapcsolja az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és az Egyesült Királyság ügynökségeit. Hasonló felépítést kezdeményez a javaslattevő az EU-n belül is.
Nemrégiben például az amerikai titkosszolgálat figyelmeztetése után csapott le a magyar terrorelhárítás fiatalokra, akik október 23-án akcióra készültek, és védett személyek ellen terveztek fegyveres támadást.
Kicsi azonban a valószínűsége, hogy az EU-n belül a közeljövőben létrejöhet egy ilyen Öt Szem hálózat. Von der Leyen szerint inkább az információk begyűjtésére és megosztására kell törekedni.
Felvetését Niinistö azzal egészítette ki, hogy az unióban "egymillió kiberbiztonsági szakértő hiányzik", ezért szerinte a civileket is be kell vonni az informatikai hadviselésbe. | Európai hírszerző ügynökség létrehozására érkezett javaslat | Azért, hogy az Európai Unió felkészülhessen a háborúra és a válságra, létre kell hozni egy „teljes értékű, uniós szintű, együttműködő titkosszolgálatot” – javasolja a volt finn elnök. A hírszerzés egyébként nemzeti hatáskörbe tartozik, így a cél inkább az információ megosztás lenne. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/europai-hirszerzo-ugynokseg-letrehozasara-erkezett-javaslat/439328 | null | true | null | null | Hírklikk |
Az innovációs miniszter Palkovics László kitüntetett figyelemmel követi a zalai tesztpálya építését. Ez pénzben is megnyilvánul, mivel drágább lesz a pálya, mint az állítólag költségtakarékossági okokból megszüntetett MTA-kutatóhálózat éves költségvetése. Orbán Viktor miniszterelnök nem csak büszkén tesztelte a tesztpályát, de azt is mondta, hogy Zalaegerszeg az állami beruházás miatt felkerült az európai autóipar térképére.
De vajon tényleg ilyen az, ahogyan a fejlesztő állam mintaprojektjének ki kell néznie? Megnéztük a projekt részleteit és a hasonló nyugat-európai eseteket, és hajmeresztő dolgokat találtunk. Félő, hogy a zalai beruházás hatékonysága leginkább a kongó stadionokéra fog hasonlítani, és az egész soha nem fog megtérülni.
Drága az aszfalt
A ZalaZone tesztpályát intelligens, a jövő járműveinek tesztelésére szánt szupermodern létesítményként mutatta be a kormánymédia. Ehhez képest az első ütemben alapvetően csak útépítés történt, összesen 32 milliárd forint értékben. Egy 2017-es kormányhatározat még 21 milliárd forintot irányozott elő erre a projektre, ehhez képest önmagában az útépítéssel sikerült a pénz másfélszeresét elkölteni.
Az aszfaltot a Duna Aszfalt és a most már Mészáros Lőrinc cégbirodalmához tartozó ZÁÉV rakta le 30,5 milliárd forintért, ezeknek a cégeknek az állami munkáinál megszokhattuk ezt az elképesztő költségemelkedést. Okos és innovatív megoldásokat viszont nem valószínű, hogy túl nagy számban vetnének be tesztpálya környékén, mivel elemzésünk szerint az eddigi szerződések alapján
az aszfaltozás-építkezés elvitte a költségek 95 százalékát.
A projekt teljes költsége várhatóan nem áll meg 45 milliárd forint alatt.
Abban van némi irónia, hogy az összesen 22 féle út építése között szerepelt a rossz út bukkanókkal és rossz út vasúti kereszteződéssel – pedig ilyen utat építeni Magyarországon finoman szóval is fölöslegesnek tűnik, az építkezés körül is találtak volna ilyet szép számban.
Csakhogy ezzel még mindig nincs vége a tesztpályához kapcsolódó útépítéseknek. A Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő M76 autóút is a tesztelés igényei szerint épül. Ebből egyelőre az autópálya és Fenékpuszta közötti 8,5 kilométeres szakasz készül, 2022-re adhatja át a magyar közbeszerzéseken hasító orosz-osztrák Strabag 38,8 milliárdos áron. Ha a szakasz kilométerenkénti 4,6 milliárdos árával számolunk, a zalai megyeszékhelyig tartó hiányzó 24 kilométer további 110 milliárdba fog kerülni.
Ezt az autópályát hétfőn és kedden a tervek szerint le fogják zárni, hogy az autógyárak tesztelhessenek rajta akár 250-es sebességgel. Ennek a helyi autósok valószínűleg nem fognak annyira örülni, hiszen heti két nap nem használhatják az autópályát. Úgy is vehetjük, hogy a 110 milliárd forint 2/7-e, 31 milliárd forint kidobott pénz, vagy legalábbis ajándék a külföldi autógyáraknak.
De nem csak a kivitelezés, hanem a tesztpálya üzemeltetése sem lesz olcsó: az egyelőre még csak 83 főt foglalkoztató cégnél az ügyvezető és a felügyelőbizottság bruttó bére már most havi 4 millió forint. A pályának vezetője már sok van, nemzetközi híre azonban nem igazán: ahhoz képest, hogy a világon egyedülállónak és innovatívnak kellene lennie, a nemzetközi hírekben finoman szólva sem ért el áttörést – néhány kisebb portál az Ericsson sajtóanyagát vette át.
Van már ilyen
Az igazi rejtély persze az, hogy miért kellett egyáltalán belevágni ebbe a projektbe, ha egyszer az államnak már most van egy hasonló pályája, amit éppen most foglal vissza a természet: a Rábaring. Az állami többségi tulajdonban lévő Rába Nyrt. kihasználatlanul álló tesztpályája Győr mellett, Écsen található, és sok szempontból erősen hasonlít a most milliárdokból épülő zalai pályára.
Ennek felújításával valószínűleg súlyos milliárdokat lehetett volna spórolni az építési költségekből. Ráadásul Győr egy valódi autóipari központ, számos ott már megtelepedett beszállítóval és saját reptérrel. Bécs és Budapest is közelebb van, sőt, az M76-oshoz hasonló gyorsforgalmi utat is építenek a közelben: a Győr és Pápa közti 83-as főutat is éppen gyorsúttá építik át.
Az Autópari Próbapálya Zala Kft. a Rábaring fejlesztésével kapcsolatos felvetésünkre annyit közölt, hogy “a más, barnamezős, korábban épült tesztpályák nem alkalmasak (sem méretükben, sem technológiájukban, sem a gazdaságos megvalósítást tekintve) a zalaegerszegi tesztpálya által megcélzott komplex szolgáltatási rendszer létrehozására. ” Ebből nem derül ki, hogy érdemben megvizsgálták-e az écsi fejlesztés lehetőséget.
A magyar államnak nem jó tehát a barnamezős beruházás, ellenben a Porschénak igen. Ők 2012-ben vették át a világ legnagyobb autóipari tesztközpontját a dél-olaszországi Nardòban. A pályát 60 millió euróból, tehát 19 milliárd forintból újítják fel, azaz a magyar állam által erre szánt összeg feléből.
A nadròi pálya története egyébként is tanulságos, eredetileg 1975-ben építették, a cél az elmaradott délolasz vidék gazdaságának felpörgetése volt. Ez egyáltalán nem jött be, a tesztelés nem vonzotta a beruházásokat. Legfeljebb a tesztekre odalátogató mérnököknek épültek hotelek, de a k+f központok csak nem akartak odatelepülni.
Külföldön se pörögnek a tesztpályák
A Porsche olaszországi tesztpályáján kívül több másik van, amivel a zalainak versenyeznie kell majd. Ilyen a német ATP és ATC, az angol MIRA, a spanyol IDIADA, a havas teszteknek helyt adó svéd Colmis és finn Test World. Megnéztük, ezek hogyan mennek üzletileg, már amelyiknél van nyilvános üzleti beszámoló.
Különösen az ATC* Aldenhoven Testing Center of RWTH-Aachen University GmbH érdekes, mert ez is a zalaihoz hasonló szolgáltatásokat kínál. Önvezető és elektromos autó tesztelésre koncentrálnak, a pálya fel van szerelve az okoseszközökhöz szükséges 5G hálózattal. Ennél csak a 2015-ös évre érhető el pénzügyi beszámoló, akkor egymillió euró, tehát mai árfolyamon 320 millió forint körül alakult az árbevétel.
Piaci alapon azonban a német autóipar központjában sem tud működni a tesztpálya. Az a helyi járás résztulajdonában áll, és 7,6 millió euró, tehát 2,4 milliárd támogatást kapott Észak-Rajna-Vesztfália tartománytól és az EU-tól a központ létrehozására. A német cég tájékoztatása szerint ez a teljes projekt 80 százalékát finanszírozta. A német ATC tesztpályát a zalai 45 milliárd töredékéből, 3 milliárd forintból hozták létre, bár feltehetően egy korábbi pályán – erről nem adtak információt. (Ez is mutatja, hogy a Rábaring átépítése mennyivel kisebb összegből megoldható lett volna.)
Ha a nagyobb és felkapottabb ATP eredményét nézzük, a 4,2 milliárd forintos árbevétel és 421 millió forintos eredmény azt jelenti, hogy 106 év profitjából térülne meg a zalai pálya. Akkor is csak úgy, ha a tőkeköltséggel, a 10-20 évente esedékes felújításokkal és az M76-os sok milliárdos többletköltségével nem számoltunk. Szóval valószínűbb, hogy sose térülne meg a beruházás.
A két észak-európai tesztpálya még ennél is kevesebb bevételt és profitot termel. A finn Test World Oy-nak például csak 26 alkalmazottja van, így önmagában túl nagy gazdasági hatása sem lehet. Ez a cég azonban igen magas, 35 százalékos profitrátával dolgozik, de ennek fő oka az egyedi, északi környezet lehet.
Az egyetlen cég, amelyik igazán nagy bevételt ért el a teszteléssel, a brit MIRA tesztpályát üzemeltető Millbrook Proving Ground volt. Ez azonban jóval több, mint egy tesztelőközpont, többek között az EuroNCAP törésteszteket is ők végzik. A spanyol Applus Services, S.A. egy nagyobb cégcsoport, aminek egy rész az autó teszteléssel és autóipari mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó IDIADA, így a cég erre a divízióra vonatkozó adatait vettük figyelembe az éves beszámolója alapján.
Még a legtöbb profitot termelő Millbrook eredményeit figyelembe véve is 23 évre lenne szükség, hogy tőkeköltség nélkül megtérüljön a beruházás. Ehhez azonban nem csak pályát kéne építeni, hanem több száz mérnököt foglalkoztatni, és be kellene törni az autóipari tesztelés magas hozzáadott értékű piacára. Elgondolkodtató, hogy a vizsgált hat cég együttesen tud egy év alatt körülbelül 5,6 milliárd forint profitot termelni.
A zalai pálya akkor sem tudna nyolc év alatt megtérülni, ha a hét vezető európai tesztpálya cég teljes profitját meg tudná szerezni a cég és nem lenne a beruházásnak tőkeköltsége.
Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy a tesztpályát fejlesztő cégnél mit gondolnak erről. Megvalósíthatósági tanulmányt nem kaptunk (nem is világos, hogy készült-e egyáltalán ilyen), néhány választ viszont igen. A tesztpályát építő állami cég szerint:
“A projekt középtávon százas nagyságrendű munkahelyet teremt közvetlenül; ezek azok a szakemberek, akik a pálya működtetésében, valamint a teszteléseket támogató műszaki és mérnöki szolgáltatások nyújtásában vesznek részt.” Meg nem erősített információink szerint a projektben, ha majd elindul, nagyjából 150 főt foglalkoztathatnak majd. Tehát egy munkahely várhatóan 300 millió forintba fog kerülni, ami elképesztően magas.
“A közvetlen tesztpálya üzemeltetői létszámnál sokkal jelentősebb az a hatás, amelynek eredményeként a tesztpálya közvetlen közelében megjelennek, betelepülnek fejlesztő cégek (pl. az AVL mérnöki cég már létrehozta a zalaegerszegi telephelyét, további szereplőkkel folynak tárgyalások), illetve az országba települnek további nagy hozzáadott értékű tevékenységekre alapuló munkahelyek (ilyen fejlesztés például, amelynek Magyarországra telepítésében a tesztpálya közrejátszott, a Continental budapesti új fejlesztőközpontja több száz új munkahellyel, vagy a Jaguar budapesti fejlesztőközpontja).” Csakhogy ezek a munkahelyek túlnyomó többségében akkor is itt lennének, ha tesztelni más országban kellene, hiszen így is sok járműipari innovatív fejlesztés a relatíve olcsó és tehetséges magyar mérnököket választja. A Knorr-Bremse is tesztpálya nélkül döntött úgy, hogy a magyar részlege fejleszti az önvezető kamionokat, erről a projektről részletesen is beszámoltunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKész a félig magyar önvezető kamion, már csak a világot kell hozzáigazítaniA technológia ma már nem kérdés, sokkal izgalmasabb, hogy megéri-e az embert leváltani egy gépre. A válasz ugyanis korántsem egyértelmű.
“Mint minden stratégiai kutatási célú infrastruktúra, így a tesztpálya projekt megtérülésénél is a teljes nemzetgazdasági hatást kell vizsgálni; e tekintetben a zalaegerszegi tesztpályának már most, az építés szakaszában is vannak mérhető eredményei. Természetesen emellett a pálya közvetlen működtetése is fenntartható kell legyen.” Semmilyen számítással nem igazolták ezt, ami megalapozhatta volna ezt az állítást. De ha csak egy betonkockát építenek minden hasznosítás nélkül, annak is vannak mérhető hatásai, hiszen az állami megrendelések ennél is bevételt eredményeznek cégeknél. | Reménytelen, hogy valaha is megtérüljön a 45 milliárdos zalai tesztpálya | Ez lenne a kormány értelmes, előremutató nagyberuházása. De elemzésünk alapján a várható előnyökhöz képest finoman szólva is aránytalan a tesztpálya költsége. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190730/remenytelen-hogy-valaha-is-megteruljon-a-45-milliardos-zalai-tesztpalya/ | 2019-07-30 13:53:00 | true | null | null | G7 |
Matt Gaetz floridai kongresszusi képviselőtkéri felDonald Trump hogy a januári beiktatását követően vegye át a legfőbb ügyészi posztot, ami az USA-ban egyben az igazságügyi minisztérium vezetését is jelenti, és az egyik legfontosabb pozíció a kormányban.
A szélsőjobboldali, Trumphoz extrém lojális politikus kinevezése elég nagy meglepetés, nem szerepelt az előzetes találgatások és pletykák szerint az esélyesek közé. Gaetz jogász végzettségű, 2017 óta a képviselőház tagja. A sógora Palmer Luckey techmilliárdos, Trump egyik bőkezű támogatója a VR-szemüvegekkel foglalkozó Oculus startup alapítója (a céget 2 milliárd dollárért adta el a Facebooknak 2014-ben).
"Matt egy tehetséges és kitartó ügyvéd, a William & Mary College of Law egyetemről, aki a Kongresszusban azzal tűnt ki, hogy az Igazságügyi Minisztériumban kétségbeejtően szükséges reformok megvalósítására összpontosított." - méltatta Trump Gaetzet saját közösségi oldalán, a Truth Socialen.
Gaetz az elmúlt években elsősorban a botrányaival került a sajtó figyelmének fókuszába, tartóztatták már leittas vezetésért, éstöbbesetbenindultellene eljárás olyan vádakkal, hogy kiskorú prostituáltaknak fizetett szexért.
A legfőbb ügyész személye azért is különlegesen fontos pont lesz az új adminisztrációban, mert Trump az összes ellene indított büntetőjogi eljárást, pert, és bírósági ítéletet úgy kommentált, hogy azok politikai indíttatásúak, és Biden fegyverként használja ellene az igazságszolgáltatást. Többször is kijelentette, hogy ő ugyanezt fogja tenni, és a politikai ellenfelei üldözésére és megsemmisítésére fogja használni az igazságügyi minisztériumot és a legfőbb ügyészt. | Igazi botrányhőst kért fel Trump a legfőbb ügyész posztjára | Ez a pozíció az amerikai kormányban az igazságügyi minisztérium vezetését is jelenti. Matt Gaetz korábban többször keveredett zavaros ügyekbe kiskorú prostituáltakkal. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/kulfold/2024/11/13/igazi-botranyhost-kert-fel-trump-a-legfobb-ugyesz-posztjara | null | true | null | null | Telex |
2008.02.18. 19:47
Nem sokkal azután, hogy lemondani kényszerült Klaus Zumwinkel, a német posta 1 millió eurós adócsalással vádolt elnöke, kiderült, a szövetségi hírszerzés tavaly 5 millió eurót fizetett egy titkos liechtensteini informátornak többnyire milliomos németekre vonatkozó bankszámlaadatokért cserébe.
Sajtóhírek szerint a megszerzett számlakivonatok, bankdokumentumok alapján a jövő héten mintegy ezer prominens német személy ellen indul vizsgálat összesen több mint 3 milliárd eurós adócsalás gyanúja miatt. | A nagy német adócsalás: 1000 fontos embert vizsgálnak | Nem sokkal azután, hogy lemondani kényszerült Klaus Zumwinkel, a német posta 1 millió eurós adócsalással vádolt elnöke, kiderült, a szövetségi hírszerzés tavaly 5 millió eurót fizetett egy titkos liechtensteini informátornak többnyire milliomos németekre vonatkozó bankszámlaadatokért cserébe. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/02/a-nagy-nemet-adocsalas-1000-fontos-embert-vizsgalnak | 2008-02-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Még mindig van elég kereslet ahhoz, hogy életben tartsák az UAZ Hunter terepjárót, mi ezt parancsnoki UAZ-ként ismerjük. Sőt, most fejlesztettek is rajta egy sort, hiszen az eddig elérhető 2,7 literes 16 szelepes 4 hengeres blokk újabb változatban is elérhető, ráadásul minimális felárat kell csak fizetni. Alaphelyzetben 112 LE/198 Nm teljesítményű és az Euro-2-es károsanyag-kibocsátási szintet tudja (az Oroszország elleni szankciók miatt butították le), mostantól újra választható az Euro-5-ös változat, ami rögtön 149 LE/235 Nm teljesítményű. Ráadásul a felár mindössze 20 000 rubel, azaz 76 000 Ft, ami elenyésző összeg az 1 510 000 rubeles, azaz 5,8 millió Ft-os vételár mellett.
A menetteljesítmény-adatokat nem közölték, de az UAZ Hunter tömege változatlanul 1845 kg, szóval az újabb motorral sokkal fürgébb lehet a terepjáró, ami az azonos motorral de modernebb karosszériával szerelt UAZ Patriot-nál mintegy 2 mázsával könnyebb. Az UAZ Hunter terepjáró választéka erősen korlátozott, van a Base Fleet felszereltség, ami 3 színnel (fekete, fehér és zöld) választható, és az Expedíciós modell, ami csak narancssárga lehet - igaz, ennél lehet választani a fényes és a matt lakkozás közül. Egyedi extrák nincsenek. | Olcsón mérik a lóerőket a parancsnoki UAZ-nál | 5,8 millió Ft-nak megfelelő rubelbe kerül az UAZ Hunter terepjáró, amelynél 76 000 Ft-ért adnak 34 extra lóerőt. A motor ugyanaz a 2,7 literes benzines mindkét esetben. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/auto/2024/11/olcson-merik-a-loeroket-a-parancsnoki-uaz-nal | null | true | null | null | Origo |
Mint már megírtuk, a vád szerint a Gáspár házaspár több mint 22 millió forint adót csalt el úgy, hogy a Győzike-show sugárzása idején az RTL Klubbal nem ők mint a produkciót teljesítő szereplők szerződtek, hanem egyik cégük, illetve később egy másik vállalkozás ügynökén keresztül bonyolították le a gázsi felvételét.
A bíróságon azonban a védelem nem fogadta el a nyomozáskor készített igazságügyi adó- és könyvszakértői véleményt, ezért új szakértőt kértek. Csakhogy a bíróság által kirendelt új szakvélemény az eredeti - a vád alapjául szolgáló - iratban foglaltnál nagyobb adóhiányt mutatott ki.
A bírósági meghallgatáson a korábban eljáró szakértő elfogadta az új véleményt, a Salgótarjáni Városi Ügyészség pedig az eredeti vádiratot módosítva, kiterjesztette a vádat. Úgy találták ugyanis, hogy Győzikéék más bűncselekményekben is bűnösek, mint amelyek miatt korábban vádat emeltek ellenük.
Gáspár Győzőt most már kétrendbeli, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntettével, valamint ezen ügyekben bűnsegédként is, továbbá kisebb kárt okozó csalás és kétrendbeli magánokirat-hamisítás vétségével vádolják. A másodrendű vádlottat, Győzike felségét is vádolják már bűnsegédként is az adócsalások bűntettében.
Az ügy harmadrendű vádlottja bűnsegédként B. Attila. A házaspár az ő cégének közvetítésével vette fel a honoráriumot a tévécsatornával kötött színlelt szerződés alapján. | Súlyosabbak a vádak Győzikéék ellen! | Az eredeti vádban szereplőnél nagyobb adóhiány mutatható ki Gáspár Győző és társai adócsalási ügyében, ezért az ügyészség kiterjesztette a vádat. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/sulyosabbak-a-vadak-gyozikeek-ellen-2082309 | 2012-03-05 15:17:00 | true | null | null | Blikk |
"Szegeden a Tisza megverte a Fideszt, ott azért rajzolhatták át a szavazókerületi határokat" - véli Bódi Mátyás, a Választási Földrajz egyik szakértője, aki a Szeretlek Magyarországnak adott interjút a kedd este megjelent választási szabálymódosítások kapcsán.
A Fidesz-kormány terve szerint teljesen átrajzolnák a budapesti választókerületeket, emellett Szeged egy része is kap egy önálló körzetet, leválasztva egy nagyobb területet a korábbi területből, azt máshova csatolva. Fontos változtatás viszont, hogy eltörölnék a lakcímkártyák szükségsességét, és ezentúl borítékot sem lenne kötelező adni a szavazáskor. Hadházy Ákos szerint ezzel tulajdonképpen megszűnik a választás titkossága Magyarországon.
Már régóta mulasztásos törvénysértésben van az Országgyűlés, azaz a választókerületek lélekszáma nem térhetne el 20 százaléknál jobban egymástól, és a népességváltozások miatt mindenképp át kellene rajzolni a választókerületeket. Bódi viszont inkább hatalmi logikát lát emögött, hiszen "ha valaki az aránytalanságot kezelni akarta volna, ami törvénysértő állapot, akkor Somogy és Tolna megyében is hozzányúlt volna a választókerületekhez".
"De az, hogy Fejér megyében miért rajzoltak át választókerületeket, vagy Csongrádban, én nem tudom hirtelen mivel indokolni. Ott tényleg inkább csak hatalmi logikát látok.
Szegeden konkrétan a Tisza Párt megverte a Fideszt,
tehát ott nyilván emiatt történik, hogy Szeged nem panellakótelepi részét, ami körülbelül a belvárosnak tekinthető, összekötik egy hatalmas homokhátsági választókerülettel" - jegyezte meg a portálnak a szakértő. Bár a választókerületek eddig is kettévágták a várost, mégsem ekkora terület tartozott a Csongrád 2-es körzethez. "Amúgy is nyert benne a Fidesz, de az inkább az akkori ellenzék szerencsétlenkedéseinek köszönhető" - véli Bódi.
Az ellenzék is azzal vádolja a kormányt, hogy a választókerületi határok átrajzolása kifejezetten a Fidesznek kedvez, és a fő ellenzéki erőt, a Tisza Pártot hátrányos helyzetbe hozza. Ennek hatásait egyelőre nehéz számszerűsíteni, ám Bódi szerint Budapesten, ahol a Fidesz gyenge pozíciókat birtokol, a két mandátum elvonása valószínűleg az ellenzék többségi helyzete miatt történik.
Az átrajzolás azonban visszafelé is elsülhet. Elemzések azt mutatják, hogy a Tisza Párt egyes politikusainak országjárása például érezhetően növelte a párt népszerűségét egyes régiókban. A választókerületek manipulációja (gerrymandering) tehát nem garancia a politikai sikerre. Az elmúlt években a Fidesz Budapesten belüli támogatottsága jelentősen csökkent, különösen a zöldövezetekben és a középosztály lakta területeken. Egy rosszul felmért átalakítás akár ellentétes hatást is kiválthat, különösen, ha a választói viselkedés váratlanul változik. | Szegeden a Tisza Párt miatt rajzolhatták át a választókörzeteket | A Fidesz-kormány terve szerint teljesen átrajzolnák a budapesti választókerületeket, emellett Szeged egy része is kap egy önálló körzetet, leválasztva egy nagyobb területet a korábbi területből, azt máshova csatolva. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/helyi/2024-11-20/szegeden-a-tisza-part-miatt-rajzolhattak-at-a-valasztokorzeteket/673e083847d3c02929a74b57 | null | true | null | null | szegeder.hu |
Noha évek óta a közpénz-takarékosság az egyik legkelendőbb szlogen a politikai kampányok tervezőinél, 2010 jelentős bevétel-emelkedést hozott a parlamenti képviselőknél. A toplista élén persze olyanok állnak, akik meg tudták toldani más jövedelemmel a Kossuth térről származó pénzüket. A dobogó legfelső fokát – mint 2009-ben is - Gyurcsány Ferenc (MSZP) foglalja el, akinek tavaly több mint 107 millió forint osztalékot hozott cége, az Altus Zrt., így, hozzácsapva szerénynek mondható politikusi bevételét, több mint havi 9 millió bruttó jövedelme volt a múlt évben. Egyetlen kihívója akadt, a hivatásos elszámoltatóból zuglói polgármesterré lett Papcsák Ferenc (Fidesz). Neki az ügyvédi irodája jövedelmezett 51,3 millió forintot tavaly. Ezzel és a kerületvezetői pénzekkel együtt így majd havi 6 millió forintot jelez a jogász-politikus 2010-es vagyonnyilatkozata.
A tavalyi adatok azt jelzik, hogy búcsút lehet mondani a 1990 óta sokszor hangoztatott tételnek, hogy törvényhozónak lenni kész anyagi ráfizetés. A mai kifizetési rendszer mellett szól az is, hogy átláthatóbb, mint a 2010 előtti. Húsz éven át ugyanis úgy próbálták a választóknak „eladni” a törvényhozókat, hogy azok szinte csak meggyőződésből szolgálják a hazát, annyira kicsi a tiszteletdíjnak nevezett fizetésük. Eközben azonban elszámolás- és adómentes költségtérítéssel pumpálták fel a képviselői bevételeket, s volt idő, amikor még szállásköltség-számlákat se kellett bemutatniuk.
A parlamenti képviselői toplista élmezőnye*
Helyezés
Név (frakció)
Havi bruttó összjövedelem
Ebből parlamenti képviselői bevétel
1.
Gyurcsány Ferenc (MSZP)
9 309 928
371 040
Papcsák Ferenc (Fidesz)
5 995 877
776 865
3.
Seszták Miklós (KDNP)
3 282 747
1 081 814
4.
Bohács Zsolt (Fidesz)
2 880 626
1 085 292
5.
Wintermantel Zsolt (Fidesz)
2 779 172
462 640
* A 2010-es vagyonnyilatkozatok és az idén januári parlamenti kifizetések alapján | Itthon: Parlamenti képviselők jövedelmi toplistája | Sohasem jövedelmezett olyan jól a parlamenti képviselőség, mint mostanában – derül ki a friss HVG összeállításából. Az élen Gyurcsány Ferenc áll, akit Papcsák Ferenc követ. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20110316_parlamenti_kepviselo_jovedelmi_toplista | 2011-03-16 15:45:00 | true | null | null | HVG |
A következő két évben fejlesztik és átalakítják a Szeged-Kecskemét-Cegléd-Budapest vasút térségét, tervezetten mintegy 600 milliárd forintból - jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter Kecskeméten.
A miniszter a Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester vezetésével zajló "ÉKM-csúcs Kecskemét" plenáris találkozót követő városházi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy szerinte az elmúlt harminc évben egyedül a Fidesz közössége tartotta fontosnak az Alföld fejlesztését, ennek eredménye lett az is, hogy Kecskemét agrárvárosból ipari várossá vált. | Lázár János bekopogott Kecskemétre, százmilliárdos terveket vázolt | A fejlesztés során közel 600 milliárd forintot tervez a kormányzat költeni rá. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/lazar-janos-kecskemet-vasutfejlesztes-alfold-budapest-cegled.799977.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Előzetesben az orgoványi takarékos | Harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte a Kecskeméti Járásbíróság G. Imrét, a felszámolás alatt álló Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet egykori ügyvezetőjét és két másik gyanúsítottat szerdán.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150114-elozetesben-az-orgovanyi-takarekos | 2015-01-14 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Úgy tartja a mondás: csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Talán ez lehet a magyarázata annak, hogy egy Simonka György fideszes országgyűlési képviselőhöz köthető cég „tévedésből” Békéscsabán épített fel egy szerelőcsarnokot, noha arra kapott uniós pályázati forrást, hogy Medgyesegyházán hajtsa végre a beruházást. A Likefest Kft. 60 millió forint brüsszeli pénzt nyert 2014-ben arra, hogy a dél-alföldi régióban, medgyesegyházi telephelyen korszerű szerelőcsarnokot építsen fel, ahol gépjárművek, kamionok, mezőgazdasági gépek javítását, karbantartását, felújítását fogja végezni. A kormányzati pályázati portálon ma is fellelhető adatok alapján a társaság külön kiemelte, hogy a fejlesztésnek munkahelyteremtés is a célja, ugyanis a szerelőcsarnokba három új alkalmazott felvételét tervezik.
Csakhogy a pénzt elnyerő cég 2015 végén – Mentor Menedzsment Kft. néven – kiadott sajtóközleményében már arról számolt be, hogy az új gépjárműszerelő csarnok nem Medgyesegyházán, hanem az attól 30 kilométerre fekvő Békéscsabán épült meg. Utóbbi tájékoztatás az addigra már nem létező Likefest Kft. honlapján jelent meg, amit szintén a kormánypárti politikushoz köthető Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány üzemeltetett.
További érdekesség, hogy a fejlesztésről készült jelentést és beszámolót a Nemzetgazdasági Minisztérium is elfogadta, tehát a tárca semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy a szóban forgó cég egészen máshol valósította meg a beruházást, mint amire a pályázatát benyújtotta. Szaporítja a kérdőjeleket a beruházás körül az is, hogy nem ismert, pontosan hol épült meg, s üzemel-e egyáltalán a szerelőcsarnok, ugyanis a Mentor Menedzsment Kft.-nek a cégadatok szerint a mai napig nincs békéscsabai telephelye.
FRISSÍTÉS: Megvan a csarnok
Békéscsabai telephellyel valóban nem rendelkezik a Mentor Menedzsment, ám egy helybéli olvasó azt gyanítja, hogy megtalálta a szóban forgó épületet. Ő futás közben vette észre a szerelőcsarnokra kísértetiesen hasonlító ingatlant az Őszi utcában, a bozótba jó mélyen elrejtett, az uniós támogatásról szóló tábla pedig megerősítette gyanúját. Szerencsére fotókat is készített, amelyek alapján egyrészt nem tűnik úgy, mintha használnák a csarnokot, másrészt most mi is megcsodálhatjuk a Simonka-féle pályázat eredményét. Már ha tényleg ez az – de a Likefest felirat azért elég árulkodó.
A telek egyébként itt található.
Utóbbi cég tulajdonosi körében egyébként Simonka György rokonai, ismerősei és üzlettársai is feltűntek, köztük a kormánypárti politikus felesége és édesanyja. Ennél még érdekesebb, hogy egy olyan személy is tulajdonosa volt a cégnek, aki Simonka üzlettársa egy másik, mára felszámolás alá került cégben, s akiről korábban megírtuk, hogy előzetes letartóztatásba helyezték a hatóságok a Simonka-üggyel összefüggésben. Ugyanis a fideszes képviselő rokonainak és cégeinek érintettségével költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozás folytat nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség. Az eljárásnak mára 14 gyanúsítottja van.
Különösen pikáns, hogy nem először fordult elő: a Simonka György családjához köthető cég más településen használt fel uniós pénzeket, mint ahol eredetileg el kellett volna költenie. Korábban az LMP társelnöke nyomozta ki, hogy egy olyan tótkomlósi telephely fejlesztésére kapott ötvenmillió forintot a szintén Simonkáékhoz tartozó Aktív Klub Kft., ami nem volt a tulajdonában. Az összeget pedig egy orosházi autómosó építésére használták fel, ami miatt Hadházy Ákos feljelentést is tett. Ugyanakkor az is figyelemre méltó: a Központi Nyomozó Főügyészségen zajló büntetőeljárás egyáltalán nem akadályozza a fideszes politikus körét abban, hogy további uniós pénzekhez jusson. Nemrég írtuk meg, hogy Pusztaottlakára – ahol korábban Simonka volt a polgármester – 1,3 milliárd forint brüsszeli támogatás érkezik az unió Terület- és településfejlesztési operatív programjának forrásaiból.
A kormánypárti képviselő egy másik üzlettársa által vezetett egyesület negyedmilliárd forintért építhet kerékpárosturista-központot a 370 fős községben. Nem elhanyagolható tényező, hogy a szóban forgó szervezetnél, a Szent György Jövőépítő és Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesületnél az elmúlt fél évben négyszer rendelt el végrehajtási eljárást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A 250 millió forintos összeg mellett további 600 millió forint érkezik a helyi vadaspark „élményközpontúvá” fejlesztésére, és további 450 millió forintból fejlesztik a község ipari parkját. | Félreolvasták a térképet Simonkáék | Medgyesegyháza helyett „véletlenül” Békéscsabán valósították meg az uniós beruházást. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2017/06/felreolvastak-a-terkepet-simonkaek | 2017-06-29 12:19:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Várkapitányság Zrt. nyilvános szerződései között szúrta ki a Menedzsment Fórum, hogy az egyik dokumentum kültéri ülőgarnitúrák beszerzéséről szól a Karmelita épületegyüttesbe: nem kevesebb mint nettó 8,7 millió forintért.Az összeghez partnerként a Pápai Asztalos Kft. van rendelve, akik már otthonosan mozognak a Budavári Palotában: ők készítették a Szent István terem famunkáit, és a Parlament 2014-ben elkészült új üléstermének felújításában is részt vettek.Képkivágat a Várkapitányság Nonprofit Zrt. 2024.május 1. és június 30. között kötött nettó 5 millió forintot elérő értékű szerződéseibőlVárkapitányság Nonprofit Zrt.A portál szerint valószínűsíthető, hogy a Karmelitába prémium minőségű darabok kerülnek: a piacon sokféle kültéri ülőgarnitúra elérhető a félmillióstól a 3,6 milliósig. Ezek alapján a 8,7 millió forintos, teraszra szánt bútor ténylegesen magas árkategóriába tartozik.A Pápai Asztalos Kft. mellett különösen jól járt Balásy Gyula, Rogán Antal kampányainak megvalósítója, akinek cégei az uniós elnökség rendezvénysorozat lebonyolításának felelőseként tűnik fel a szerződések között. A Várkapitányság Zrt. szerződései között a Lounge Event Kft. 277 millió forint értékben elnyert tendere is felbukkan. | Élet+Stílus: 8,7 milliós ülőgarnitúra kerül Orbán Viktor teraszára a Karmelitában | A többmilliós kültéri ülőalkalmatosságokat a Karmelitának már korábban is dolgozó asztalosműhely szállítja. | null | 1 | https://hvg.hu/elet/20240916_8-7-millios-ulogarnitura-Orban-Viktor-Karmelita-terasz | 2024-09-16 19:55:00 | true | null | null | HVG |
Aminiszterelnök dunaújvárosi látogatását, majd a valamivel később született, november végi kormánydöntést követően kapott parancsot az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a felmondás megfogalmazására és elküldésére. Orbán Viktor nem sokkal korábban a "rendszerváltás után jogszerűnek öltöztetett, de valójában mind erkölcsileg, mind gazdaságilag elítélendő akciók közül az egyik legszemetszúróbb" vagyonkezelői szerződésnek nevezte az Acél XXI. Kft. és az ÁPV Rt. 1996-os kontraktusát. Nem minden alap nélkül: a szerződés értelmében már annak aláírása után három hónappal körülbelül egymilliárd forintos sikerdíjszámlát nyújthatott be a cég az államnak. Az Állami Számvevőszék ezt később kritizálta, és az ÁPV Rt. előző vezetése megtagadta a kifizetést. A fideszes kormány pedig a szerződés felbontását, de legalábbis módosítását várta el az 1998 utáni ÁPV-től (lásd: Vasműbalhé, Magyar Narancs, 2000. november 23.).
December 21-én az ÁPV bő lére eresztett közleményben tudatta, hogy rendkívüli felmondási jogával élve,
azonnali hatállyal
kezdeményezi a Dunaferr vagyonkezelésére az Acél XXI. Kft.-vel kötött 1996-os megállapodás felmondását. A részletes indoklás szerint az Acél XXI. Kft. súlyosan megszegte a szerződést, mivel "nem tett eleget az abban foglalt feladattervnek; megsértette a szerződésben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat; tevékenysége eredményeként jelentős vagyonvesztés veszélye áll fenn; tevékenysége során nem érvényesítette a privatizációs törvény egyes vonatkozó előírásait; nem tartotta be a tulajdonosi szerkezete megőrzésére vonatkozó, szerződésben vállalt kötelezettségét". Az ÁPV egyúttal felszólította a Dunaferr Rt. vezetőit, hogy csak a vállalatcsoport napi működéséhez elengedhetetlen tranzakciókat hajtsák végre, ne kössenek hosszú távú szerződéseket, valamint szüntessék meg a vagyonvesztés lehetőségével fenyegető összes személyi összefonódást.
Az egyoldalú felmondást - megfelelő indoklás esetén - a vagyonkezelői megállapodás 18. pontja teszi lehetővé. Az Acél XXI. Kft. jogászai jelenleg a felmondás indoklását tanulmányozzák, majd jogszerű válaszlépési javaslatokat tesznek a vasmű vagyonkezelőjének - áll a Dunaferr elnök-vezérigazgatójának ellennyilatkozatában. Ebben Horváth István leszögezi: "A Dunaferr Rt. fél évszázados fennállásának leg- eredményesebb gazdasági évét zárja", mi több, a cég "a térség egyetlen nyereséges acélipari nagyvállalkozása". A többségi részvényes ÁPV Rt. megnyugtatására a Dunaferr Rt. első embere azt is hangsúlyozta: a társaság vezetése minden körülmények között a cégcsoport folyamatos, biztonságos és az eddigiekhez hasonlóan sikeres működését, a csaknem tízezer dolgozó foglalkoztatását tartja a legfontosabbnak.
Már ameddig teheti: az ÁPV Rt. a lehető legrövidebb időn belül rendkívüli közgyűlést akar összehívni, amelynek a fő napirendi pontja minden bizonnyal a jelenlegi vezetés szélnek eresztése lesz. Akadnak olyan hangok is, amelyek szerint Horváthék lehetséges utódai már türelmetlenül toporognak a vasmű kapujában, közöttük olyanok, akiket korábban a mostani irányítás penderített ki.
Bárki jön is a mostaniak helyére, nem lesz könnyű dolga. A Dunaferr tavaly rekordévet zárt ugyan - nyeresége meghaladta a hatmilliárd forintot -, ám ebben nagy szerepe volt a világpiaci acélárak tündöklésének. Erre viszont idén aligha lehet számítani, az elemzők az elmúlt évinél alacsonyabb árszínvonalat prognosztizálnak. A társaság majdani menedzsmentjének azok a tulajdonosi összefonódások is szerezhetnek kellemetlen perceket, amelyek a Dunaferr stratégiai fontosságú érdekeltségeit Acél XXI. Kft. közeli kezekben tartják. Jóllehet az ÁPV Rt. felszólította az érintetteket az összefonódások felszámolására, nem zárható ki, hogy a vasmű működésében komoly szerepet játszó, többek között szállítmányozással, kereskedelemmel foglalkozó cégekre kiterjedő kereszttulajdonlás a parti hátralévő részében nagy ütőerejű lapként jöhet szóba.
Többek között emiatt fogadták sokan fejcsóválva az ÁPV Rt. nyílt akcióját, az Acél XXI. Kft.-nek ugyanis sok eszköz van a kezében arra, hogy útját állja a vasmű tervezett privatizációjának. Mások szerint a lépés
a magánosítás előjátéka,
miután korábban az ÁPV Rt. arra készült, hogy a privatizációs koncepciót 2001 tavaszán a kormány elé terjessze. Szerintük az állami vagyonkezelőnek két választása volt: úgy kezd bele az eladásba, hogy fogalma sincs a vállalatcsoporton belül uralkodó viszonyokról, vagy kisebb földcsuszamlást kockáztatva, megpróbál átláthatóbb, általa is befolyásolhatóbb feltételeket teremteni. Bár az említett elnök-vezérigazgatói közleményben az áll, hogy "a vállalatot nemzetközi kapcsolatai, jó hírneve alkalmassá teszi a szakmailag és gazdaságilag mintaszerű privatizációra", nem kétséges, hogy az eddigi felállásban az Acél XXI. Kft. diktálhatta volna a tempót és a feltételeket. A "megtisztulás" után viszont más lesz a helyzet, akár állami tulajdonban marad a vasmű, akár privatizálják, akár - a legújabb módi szerint - partnert találnak neki.
Addig azonban a Dunaferr vezetése több úton-módon is kellemetlenkedhet ellenfeleinek: értesüléseink szerint ilyen lehet például annak a beszállítói szerződésnek a felmondása, amelyet a vasmű a kormányfő édesapjának a tulajdonában lévő Dolomit Kőbányászati Kft.-vel kötött néhány éve. A Dunaferr szigorú minőségi feltételeket szab ellátóinak; és erre hivatkozva a beszállítókat általában szinte bármelyik pillanatban ki lehet rúgni. | A kormány-Dunaferr-meccs hajrája: Ideghengermű | Aminiszterelnök dunaújvárosi látogatását, majd a valamivel később született, november végi kormánydöntést követően kapott parancsot az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a felmondás megfogalmazására és elküldésére. Orbán Viktor nem sokkal korábban a rendszerváltás után jogszerűnek öltöztetett, de valójában mind erkölcsileg, mind gazdaságilag elítélendő akciók közül az egyik legszemetszúróbb vagyonkezelői szerződésnek nevezte az Acél XXI. Kft. és az ÁPV Rt. 1996-os kontraktusát. Nem minden alap nélkül: a szerződés értelmében már annak aláírása után három hónappal körülbelül egymilliárd forintos sikerdíjszámlát nyújthatott be a cég az államnak. Az Állami Számvevőszék ezt később kritizálta, és az ÁPV Rt. előző vezetése megtagadta a kifizetést. A fideszes kormány pedig a szerződés felbontását, de legalábbis módosítását várta el az 1998 utáni ÁPV-től (lásd: Vasműbalhé, Magyar Narancs, 2000. november 23.). | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a_kormany-dunaferr-meccs_hajraja_ideghengermu-61728 | 2001-01-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hogy került az egész Sólyom-sztoriba?
Hurtyák Róbertet, a Sólyom másik alapítóját nagyjából öt éve ismerem, egy baráti vacsorán mutattak be minket egymásnak Békéscsabán. Utána nem volt szoros ez a kapcsolat, évekig nem is találkoztunk. Majd tavaly májusban megkeresett azzal, hogy Kardoskúton készítsünk fel egy vágóhidat arra, hogy muszlim vallási szokásoknak megfelelő „halal” típusú bárányvágásra legyen képes, a tőkehúst aztán Iránba exportálnánk. Ő többször járt már ott tárgyalni a lehetséges vevőkkel, viszont szüksége volt befektetőre, mivel a bankok elutasították. Én megvizsgáltam a projektet, és beszálltam, idén el is indulhat az üzlet.
És tudta ellenőrizni a reménybeli iráni vevőket?
Hogyne, februárban voltam Iránban Hurtyák úrral, bemutatott a partnereknek. Most a héten (az interjú november 28-án zajlott) is Iránban tárgyalt, és újabb vevőket hozott, ez a dolog működni fog. Mindenesetre a vágóhíd miatt sokat dolgoztunk együtt, és idén februárban vagy márciusban ő mutatott be Vágó Józsefnek. Ő felvázolta nekem a Sólyom-projektet, amibe én azonnal beleszerettem.
Vágó úr mutatott tanulmányokat, amik számadatokkal alátámasztva igazolták a várható utasszámot, repülési célpontokat és a többit. Én üzletembernek tartom magam, a kockázatvállalási készségem az átlagnál magasabb. Amikor ez az egész történet elindult tavasszal, akkor nekem ez egy vállalható kockázatú befektetésnek tűnt, persze nyilván akkor még nem ennyi pénzről volt szó. A fő motiváció viszont inkább az volt, hogy itt lehet egy olyan projekt, ami mögé felsorakozik az egész nemzet.
Akkor volt szó a titkos arab befektetőkről?
Képben voltak akkor már, de februártól májusig nagyon komoly befektetői tárgyalások mentek. Május 26-án Isztambulban pedig alá is írtuk ezt a befektetői megállapodást. Ez nem csupán egy szándéknyilatkozat volt, hanem egy több tíz oldalas shareholders agreement, ami részletesen tartalmazta, hogy melyik hónapban mennyit utalnak, azt mire lehet használni, hogyan lesznek tulajdonosok. Az első évre 12 millió eurót és 48 millió eurós hitelkeretet ígértek. Én addig elenyésző összeget fordítottam erre az egészre, amíg meg nem született ez a megállapodás.
Hogyan győződött meg arról, hogy ezek a befektetők valódiak?
Találkoztam velük Isztambulban és Dubajban is.
De öltönyös arabokat egyik helyen sem nehéz beszerezni. Leellenőrizte a cégeiket?
Ha arra gondolnak, akkor nem, nem kértem el az útlevelüket. De azért ha elmegyek egy tárgyalásra Magyarországon, és azt mondom, hogy Lucsik János vagyok, tőlem sem fogják elkérni a személyi igazolványomat.
Egy ilyen léptékű ügynél azért érdemes lehetett volna utánuk nézni.
Nézzék, az Ararat örmény brandynek úgy voltunk három évig a kizárólagos importőrei, hogy semmilyen érvényes szerződésünk nem volt. Az örmények nem is értették a kérdést, hogy minek az. Az örmény vagy éppen a keleti kultúrákban, az arab világban a bizalom az elsődleges szempont.
Holnapra akár mi is össze tudunk szervezni magának egy komoly üzleti tárgyalást jól öltözött és szakértőnek tűnő figurákkal.
De amíg nem írtuk alá a befektetői megállapodást, addig nem volt a dologban semmilyen kockázat. Egyszer elutaztam a gyönyörű Isztambulba, egyszer pedig Dubajba. Ott a Shangri-La hotelben szálltunk meg, a 44. emeleten lakosztályt béreltek nekünk, milyen kockázat volt benne? Semmiféle.
Ki volt ez a befektető?
Ez egy ománi turisztikai cég akik egy dubaji bankkal közösen finanszíroztak volna minket. A tárgyalás részben a szállodában, részben egy dubaji bankban volt. Ráadásul a tárgyalások is nagyon komolyan szakmaiak voltak. Olyan kérdéseket tettek fel, olyan aprólékos elemekbe mentek bele, hogy számomra tökéletesen biztos volt, hogy a tárgyalópartnereink tökéletes pénzintézeti szakemberek és tökéletes repülési szakemberek.
Bocsánat, de ön nem ért a repüléshez, honnan tudta, hogy ők igen?
Ezt azért még laikusként is éreztem. Olyanokról volt szó, hogy hány repülőgép milyen kihasználtsággal, mennyi repült órával, milyen költségekkel, engedélyekkel menjen.
Ennél azért létezik erősebb ellenőrzés.
Higgyék el, néhányszor végiggondoltam az elmúlt fél évet. Az elmúlt tíz évben én mint vezető, mint üzletember kialakítottam a saját üzleti és üzleti etikai felfogásomat. De most úgy látszik, hogy a metódusaim repedeznek. Viszont a saját bőrömből nem tudok kibújni, Müller Péter szavaival élve „inkább csalódok, ha kell, naponta százszor is, minthogy állandóan bizalmatlan legyek mindenkivel”. Ha arra kíváncsiak, hogy miben követtem el hibát, akkor én nem akarom azt mondani, hogy azzal, hogy úgy élem az életem, hogy megbízom az emberekben.
A befektetőket konkrétan ki hozta?
Hurtyák Róbert. Akkoriban ő már nemcsak Iránba járt, hanem a hússal üzletelt Ománban is és a környéken. Egyszerűen azt a megoldást választotta, hogy először szerez piacot, majd utána hozzá vágóhidat, ez így teljesen logikusnak tűnik.
És azt tudja, hogy az ötletgazda Vágó és Hurtyák honnan ismerték egymást korábbról?
Nem tudom. Ők kezdték el ezt szervezni, amikor én bejöttem a képbe, akkor már túl voltak egy-két tárgyaláson a befektetőjelöltekkel is. Vágóról egyébként sokan sok mindent elmondtak, de azért ő mégiscsak egy polgári repülési szakértő, tudja miről beszél. Vágó képviselte a szakmai oldalt, Hurtyák a befektetőit, és szükségük volt egy olyan magyar résztvevőre, aki az itthoni költségeket finanszírozza addig, amíg a légitársaság el nem indul. Ennek a várható kezdése augusztus eleje volt, minimális költségigénynek tűnt az üzlet várható mértékéhez képest. Ez vállalható kockázatnak tűnt.
De a befektető miért nem tudta finanszírozni a kezdeti költségeket, ha pár héttel később 12 millió eurót akart adni?
Ez egy nagyon jó kérdés, amire nem tudom a választ. A befektetőkkel én ugyan kétszer találkoztam, ezek érdemi tárgyalások voltak, de ezeket a megállapodásokat a Sólyom Airways nevében Vágó József volt jogosult letárgyalni és megkötni. Volt szó egymillió eurós kezdeti kölcsönről augusztus elején, de aztán ők ebből valamiért kihátráltak.
Az ománi befektetőnek minek dubaji bank?
Ennek a dubaji banknak elvileg egy ománi ember volt a tulajdonosa vagy igazgatója, aki érintett volt a turisztikai cégben is. De ha arra vonatkozik a kérdés, a bankszakember is tökéletesen képben volt az üzleti tervünkkel, nem úgy tűnt, mintha először találkoznának. Velük tárgyaltunk egyébként Isztambulban is.
És miért nem volt valami szankció arra az esetre, ha nem teljesítik a vállalásaikat? Ha egy lakást bérlek, akkor is szükségem van hasonlóra.
Őszintén szólva ezt a több tíz oldalas angol nyelvű szerződést ilyen részletesen nem ismerem, nem tudom, hogy abban milyen egyedi kikötések voltak. Olvastam, de pontosan erre a két mondatra már nem emlékszem. De nem bírósági úton kikényszeríthető befektetői megállapodást kötöttünk, hanem egy olyat, amiben tételesen napra pontosan benne volt a végrehajtási ütemezés. Mi egyébként el is kezdtük végrehajtani ezt, az első 3 millió eurós részlet feltétele a repülőgép aláírt bérleti szerződése volt, Vágó József ezt meg is kötötte napra pontosan.
Jó, akkor mennyit fizetett a hat lízingelt gépért?
A szerződés alapján egyszer gépenként 100 ezer dollárt a festésre, átszékezésre, műszaki költségekre, géptől függően 50-60 ezer dollár havi lízingdíjat, és gépenként háromhavi kauciónak megfelelő összeget. Ha ezt összeadjuk, ez jóval több, mint az a 160 millió forint, amit én betettem, de azért nem került sor minden gép kifizetésére. Hiszen nem utalt a befektető.
Mennyit fizetett ki addig?
Előtte összesen nagyjából az ügyvédek, az Avicraft megvétele, a Sólyom-logó és szlogenek az uniós levédetése 6 variációban, az informatikai rendszer és egyebek körülbelül összesen csak 20-30 millióba kerültek.
Mire kellett a beszállítói adatbázis egy nem működő cégnek?
A minősített beszállítói adatbázis arra jött létre, hogy a Sólyom Airwayst kiszolgálja. Abban a 90-120 napos időtartamban ugyanis, amíg a leadástól megkapja az ember repülési engedélyt, muszáj elkezdeni szervezni a beszerzéseket. Szóval ahhoz kellett az egész adatbázis, hogy az engedély után egy héttel már repülni tudjunk. Fontos, hogy semmi olyanért nem kértünk pénzt, ami utána nem teljesült. Nagy közbeszerzéseket bonyolító, jó nevű cégem van, bátran mondhatom, hogy az egész rendszer alapjaiban megegyezik a hazai közbeszerzési rendszerrel. Egyrészt transzparensen és valódi versenyeztetéssel akartuk kiválasztani beszállítóinkat, másrészt a közbeszerzésekhez hasonlóan előszűrni is akartuk a cégeket. A multik ugyanezt csinálják egyébként. (Az interjú után kapott információ szerint, a Sólyom Holding Kft. és Lucsik János megkezdték a beszállítói adatbázisba befizetők dokumentációs árának visszatérítését, és már több mint 4 millió forint értékben visszautalták a dokumentációk árát – a szerk.)
De mondjuk a Sólyom Holding rossz hírű partnere, a csalókkal teli Sales One Kft. hogy ment volna át a szűrésen?
Ők nem voltak részesei az adatbázisnak, nem is rendeltünk tőlük semmit. Ez egy egészen más mellékszála a Sólyom-sztorinak.
A Sales One Kft.-ről kérdezhetünk?
Arról nem szeretnék beszélni.
Mert erről nem szeretnék beszélni.
Akkor ott tartottunk, hogy elkezdett létrejönni az adatbázis, amiért beszedtek némi pénzt.
Minden pályázati dokumentációnak van egy díja a pályáztatás költségei miatt, ez is így lett átemelve. Körülbelül 10 millió forint jött ebből be.
És mi lett a sorsa?
Egyáltalán nem saját zsebre ment, én pénzt egyik Sólyom-cégnél sem vettem ki semmilyen formában. Ezt a Sólyom Holding tagi kölcsönként továbbadta az Airwaysnek, és a dolgozók augusztusi bére szeptember 10-én ebből lett kifizetve. Én utaltam el, hiszen akkor még én voltam az ügyvezetője a Sólyom számviteli szolgáltató kft.-jének is.
Mit csinált ezalatt Vágó József és Hurtyák Róbert?
Tárgyaltak az irodabérlésről, a földi kiszolgálással, a reptérrel, rengeteg háttérmunkát végeztek ők is.
Mi történt akkor, amikor megvolt a szerződés, de mégse jött a biztosnak hitt pénz?
Ez volt az első pont, ahol nekem komolyan be kellett lépnem finanszírozóként. Egy óriási válsághelyzet volt, augusztus első hetében nem utaltak az arabok, de be volt jelentve, hogy augusztus 18-án hazajön az átfestett Álmos vezér nevű gép. Azért jelentettük be, mert augusztus elejére tudtuk, hogy minden ránk eső feladattal elkészülünk. A lízingcégnek is augusztus 10-i utalást adtunk meg, akik egyébként végtelenül korrekten jártak el, hiszen addig egy vasat se láttak tőlünk. Az emberek tűkön ültek, hogy mikor látják már a repülőt, egyszerűen nem tehettük meg, hogy csalódást okozunk. El kellett döntenem, hogy mennyire hiszek ebben a dologban. Az lett a megoldás, hogy lízingcég első 100 ezer dollárját kifizettem, hogy a gép haza tudjon jönni.
Ha Hurtyák hozta a befektetőt, akkor nem vonták őt felelősségre, amiért az azonnal kihátrált?
Nem kellett itt felelősségre vonni senkit. Történt ugyanis a háttérben egy másik dolog. Amikor már itt volt a gép, akkor négy pont miatt kifogást emelt a befektető a lízingszerződésben. Mi azt mondtuk neki, hogy az új kikötései nincsenek benne a befektetői szerződésben, és új határidőként a pénz utalására megadtuk nekik augusztus 29-ét. Nem utalták, felmondtuk a szerződést. De ezt sem úgy tettük, hogy lesz, ami lesz.
Elárulná az ománi turisztikai cég nevét?
Anélkül nem, hogy Hurtyák úrtól ne kérdezzem meg, elárulhatom-e.
Amikor megjött a gép, akkor a reptéren Vágó József bemutatta nekünk Dobos Évát, akiről azt mondta, hogy ő Magyarország ománi konzulja. Ha megkérdezik, hogy utánanéztem-e, akkor azt kell mondanom, hogy máig sem tettem meg. (Ománban egyébként egy Saud Hamad Al-Taie nevű férfi a tiszteletbeli konzulunk – a szerk.) Ő elvileg azzal az üzenettel jött haza, hogy beszámolt a kinti kapcsolatainak a Sólyomról, és fogadni akar minket az Oman Air, szakmai befektetőként beszállnának akár. Ez nem is tűnt valószínűtlennek, hiszen pont abban két-három hétben sokat lehetett hallani arab légitársaságok kelet-európai felvásárlási szándékairól. Ezután Vágó József és Hurtyák Róbert ki is utaztak Ománba, ahol tárgyaltak az állami Oman Air vezetőjével és az ománi belügyminiszterrel is. Konkrét megállapodás nem született, de Vágónak és Hurtyáknak kifejezték befektetési szándékukat. Tehát rájuk számítottunk, amikor felmondtuk az eredeti megállapodást.
Dobos Éva tagadja az egészet
Az interjú megjelenése után Dobos Éva felhívott minket és azt mondta, hogy soha nem mutatták be őt Lucsik Jánosnak az ománi szultánság konzuljaként, és soha semmilyen kapcsolatban nem volt Lucsik Jánossal. Összesen kétszer találkozott vele az életben és mindössze a nevét tudta az interjú megjelenéséig.
De ekkor már jött a szeptember, augusztusi bért is kellett fizetni, nem?
De, ezt megtettük a minőségi beszállítói adatbázisból befolyt tízmillióból.
Előreszaladtunk szeptember közepéig, de mennyit fizetett ki eddig?
A lízingcég közben augusztusban még jelezte, hogy felmondja a szerződést, mivel csak egy kis részét fizettük ki a gépeknek. Ekkor megkértem Vágó Józsefet, hogy hadd tárgyaljak most én az angol lízingcéggel, hat héten keresztül egyezkedtem velük. Végül belementek, hogy ütemezetten kelljen fizetni a gépeket, ahogy flottába állítjuk őket. Ekkor kifizettem a második gépért is a 100 ezer dolláros alapdíjat és 60 ezres első havi lízingdíjat. Illetve azért, hogy hazaengedjék az Álmos vezért, elkérték a háromhavi kauciót is, tehát összesen 440 ezer dollárt (mintegy 100 millió forintot) fizettem ki addigra csak a gépekért.
Miért csak október 10-én állította le a pénzcsapot?
Kiderült, vagy így utólag helyesebb, ha úgy mondom, én úgy tudtam, hogy a befektetővel nincs aláírás, itt pedig már mindenképp úgy éreztem, hogy meg kell hoznom egy nehéz döntést. Akkor álltam oda a dolgozók elé bejelenteni, hogy nincs több pénz.
Ezt csak ön gondolta így? Az üzlettársaival beszélt erről?
Azt nem tudom megmondani, hogy kinek mi járt a fejében. Az üzlettársaimmal sok mindenről beszélgettünk akkoriban.
Még ott sem került szóba, hogy volt-e valaha tényleges befektető? Vagy hogy tényleg beszéltek-e az ománi belügyminiszterrel, aki esetleg a városban sem volt a megadott napon? Ezek a legtöbbször nem véletlenül szoktak kiderülni.
Olvastam én is ilyeneket, de ha hiszik, ha nem, annak se néztem utána, hogy az ománi belügyminiszter hol volt akkor.
És tudta, hogy Hurtyák azonnal le fog mondani, amint kiderül, hogy nincs pénz?
Én már előtte tudtam a lemondásáról, október 10-én délelőtt már az asztalomra tették a lemondását, nem indokolta. Én úgy gondolom, hogy a vágóhíd túl sok idejét vitte el.
És Vágó nem érezte felelősnek magát? Végül is Ön vitte el a balhét, amikor ő kórházba vonult.
Erről őt kell megkérdezni. De hadd mondjam el, perpillanat úgy tűnik, hogy minden, ami a Sólyom Airwaysszel történt, az fatális véletlenek sorozata.
Nem fél tovább bizniszelni velük?
Nem. Az ügyletet minősítem, nem a partnert.
Welsz Tamást már minősítette az Interpol.
Welsz nem a partnerem.
De ennek a körnek igen.
Akkor erről megint Hurtyák és Vágó urakat kell megkérdezni. Én egy hónappal később tudtam meg, hogy Hurtyák eladta a Sólyom Airwayst 3 millió forintért Welsz Tamásnak.
Hogyhogy nem tudta? Elfelejtettek szólni?
Ez egy olyan kérdés, amit majd fel fogok tenni Hurtyák Róbertnek. Egyébként október 9-én adták el, szóval amikor október 10-én bejelentettem a fizetésképtelenséget, akkor én már egy napja nem voltam semmi a cégnél, ez az amit november 10-én tudtam csak meg a sajtóból.
De ne állítsa be magát ennyire naivnak, nem kérdezte meg, hogy az mi volt, hogy október 9-én eladják a céget a tudta nélkül, 10-én gyorsan lemond az ezt végrehatjó ügyvezető, ön áll ki a dolgozók elé elmondani, hogy fizetésképtelenek, miközben a másik ügyvezető épp arra a délutánra kórházba vonul, majd egy hónap múlva a sajtóból értesül, hogy rég nincs is beleszólása semmibe?
Annyit tudok mondani, hogy higgyék el, ha valaki tisztában van a helyzet pikantériájával, akkor az én vagyok.
Azért ilyen óvatos, mert félti a vágóhidas pénzét?
Dehogy. Annak ehhez semmi köze, arra nagyságrendekkel kevesebb pénz ment.
De hogyan vehette meg a Sólyom Airwayst a Charity March, ha a Sólyom Airways a Sólyom Holding tulajdonában volt, aminek ön volt az ügyvezetője?
Úgy, hogy Hurtyák Róbert, mint ügyvezető igazgató, eladta. Amikor ő október 10-én lemondott, akkor a lemondása be lett nyújtva a cégbíróságra, hogy át lehessen vezetni a változást és őt, mint ügyvezetőt, töröljék. De a cégbíróság hiánypótlást rendelt el, de mivel a hiánypótlást nem teljesítették, az ő lemondása sem lett hatályos. Magyarul ő maradt a holding ügyvezető igazgatója. Ez számomra is november 5-én derült ki. De amikor október 9-én eladta a céget, akkor is még ügyvezető volt. Jogilag nem kérdőjelezhető meg Hurtyák úr döntése.
A Charity March vezetőjével, Welsz Tamással találkozott személyesen?
Jeleztem Hurtyák úrnak, hogy a sajtóból miről értesültem. Másnap Hurtyák összehozott nekem egy találkozót a Charity March vezetőjével, Welsz Tamással, akivel még egyszer találkoztam ugyanazon a héten. Welsz Tamás megnyugtatott, azt mondta: „János, a légitársaság repülni fog, a szükséges finanszírozási háttér megvan, és ön lesz az első, aki a pénzét meg fogja kapni.” Mondtam, hogy jó, akkor megvárom. Lehet, hogy egy külső szemlélőnek minimum naivnak vagy baleknak tűnök, de egyelőre ebben a történetben nem szenvedtem kárt. Hangsúlyozom: egyelőre. Mind a mai napig úgy tűnik, hogy a befektető mögé áll, a Sólyom Hungarian Airways repülni fog, amint a szükséges engedélyeket beszerzik, és ez egy sikeres történet lesz, némi vargabetűvel ugyan. A barátaim, ismerőseim között is vannak, akik nem értik, miért tűnik úgy, hogy ebből most kivonultam. Pedig nem vonultam ki, csak várok.
A pénzére?
Ez így nem jó kifejezés, mert önmagában a pénzem egy eszköz volt, hogy eljussunk idáig. Arra várok, hogy derüljön ki, az új befektető valóban meg akarja ezt a projektet valósítani, és beváltja-e azokat az ígéreteket, amit Vágó úrnak, Hurtyák úrnak vagy nekem tett. De ezeknek az ígéreteknek a határideje még nem járt le. Biztos, hogy lesz még egy-két fordulat, egy-két blikkfang, de azt nem tudom, hogy ezek milyen irányba fordítják majd a Sólyom történetét.
Már bocsánat, de most lesz egy elég könnyen tesztelhető határidő, a bérek kifizetése. Ha az új befektető sem fizet a hetvenvalahány alkalmazottnak bért, azért az elég érthető jelzés lesz.
Igen is, meg nem is. Először is a NAV irányába kell rendezni a tartozásokat. Ha önök azt mondják, hogy az előzmények ismeretében túlzottan optimista vagyok, akkor én ezt felvállalom.
De nemcsak az előzmények ismeretében mondjuk ezt. Hanem az alapján is, amit Welsz Tamásról tudunk. Az Interpol körözi. Mégis hogyan irányíthatná a Sólyomot, ha még egy külföldre tartó repülőre se ülhetne fel anélkül, hogy őrizetbe ne vegyék?
Nem ismerem Welsz Tamást, kétszer találkoztam vele életemben.
Ahogy nem ismerte alaposabban az állítólagos arab befektetőket sem, akiket szintén Hurtyákék mutattak be önnek.
Így van. Leültem, beszélgettem az arab befektetőkkel, de nem néztem utána annak, hogy kicsodák. Több cégem van, csináltam már mindent életemben, voltam már minden, csak akasztott ember nem. Mindezek után jött a Sólyom, ami totálisan fölforgatta az életemet. És történt egy nagyon érdekes dolog: elkezdtem egy új vállalkozást Maliban, ez a Mali Fejlesztési Holding. Fatális véletlen, hogy ez is éppen egy afrikai projekt. Amikor október 17-től 24-ig kint voltam Afrikában, majd hazajöttem, és kiderült, hogy van ez a Charity March nevű történet, és ők is Afrikában aktívak, akkor kívülről úgy tűnhetett, mintha ezt az afrikai befektetőt én intéztem volna, pedig a kettőnek semmi köze egymáshoz. Amikor Maliban voltam, október 23-án egy privát számról kaptam egy fenyegető hívást. Azt közölte a hívó, hogy ha nem szállok ki a Sólyomból, akkor tönkretesznek, lecsukatnak, lemosnak a térképről. Szó szerint ezt mondta az úriember. Amikor hazajöttem, feljelentést tettem a rendőrségen zaklatás miatt. Most jött meg a nyomozást megszüntető határozat. A rendőrség azzal érvel, hogy csak egyszer fenyegettek meg, az nem számít zaklatásnak. Nekem tíz év kemény munkám van abban, hogy idáig jutottam. Tehát tíz év vagy Sólyom? E között kell jelen pillanatban választanom. De én nagyon szeretném, hogy a Sólyom működjön. Ha kell, akkor ezért cimborálnék akár az ördöggel is.
De azzal, hogy Hurtyák Róbert az ön tudta nélkül eladta a Sólyom Airwayst a Charity Marchnak, a Sólyom Holding már nem tulajdonos. Így hiába cimborálna akár az ördöggel is, a légitársasághoz már elég kevés köze lenne.
Igaza van. De önök csak a mai helyzetet látják, azt nem, hogy holnap mi lesz.
Jó, ne vicceljünk, hát ennyi erővel holnap akár mi is a British Airways tulajdonosai lehetünk, ami nyilvánvaló hülyeség.
Hangsúlyozom: a mai helyzetet önök jól látják.
De miből gondolja, hogy ez a helyzet megváltozik?
Bízom a jó szerencsében.
Amikor az üzlettársai visszahívták önt a Sólyom Holding ügyvezetői székéből, akkor azt mivel indokolták?
Nem indokolták.
Ez a lehető legfurcsább. Hármuk közül csak ön rakott pénzt az üzletbe, a kirúgását nehéz nem hátba szúrásként értelmezni, főleg úgy, hogy Vágó és Hurtyák is tudja, mennyire szívügye önnek a Sólyom.
Önök, kívülállók számára valószínűleg ezt tényleg nem lehet másképp értelmezni. De azt ne felejtsük el, hogy én a Sólyom Holdingnak továbbra is tulajdonosa vagyok. Mivel az új befektetőt Hurtyák úr és Vágó úr hozta, azt gondolom, hogy ők azt látták szükségesnek, hogy ne én legyek az ügyvezető.
Ki fenyegethette meg?
Nem tudom.
Sejtése sincs?
Nincs. De nem tulajdonítok neki nagy jelentőséget. Ha a jövő úgy hozza, hogy még lehet szerepem a Sólyomban, akkor biztos el fogom vállalni.
Árulja már el: miért üzletel még mindig Hurtyák Róberttel? Szerintünk ez nemcsak nekünk érthetetlen, de azoknak is az lesz, akik majd ezt az interjút fogják olvasni.
Azért, mert van egy jó projekt, amit majd meg fogunk valósítani.
Feltételezzük, hogy már máskor is előfordult, hogy valaki átvágta.
Persze, de ez a vállalható kockázat határain belül van. És most nem a 160 millióról beszélek, hanem az elvről. Tudják, én utálok ezredik lenni a sorban, ezért mindig ki kell találnom valamit, ami új, innovatív, érdekes. Utálom az állóvizet. Én máshogy gondolkodom az üzlet világáról, mint mások. Ezért nem is tudok racionális magyarázatot adni, miért üzletelek mindezek után is Hurtyák úrral.
Tudja, hogy az a 160 millió forint mire ment el, amit befektetett a Sólyomba?
Igen, mindennek fillére pontosan megvolt a helye.
Hurtyák vagy Vágó kapott fizetést?
Úgy gondolom, hogy nem.
Tudja vagy csak gondolja?
Én nem utaltam nekik fizetést. A Holdingból egészen biztos nem kaptak fizetést. A Holding egyébként tagi kölcsön formájában adott pénzt a Sólyom Airwaysnek.
Tehát ezek szerint azt, hogy mire ment el pénz, ki kinek utalt, végig tisztán látta.
Nem. Szeptember 18-ig láttam át. De utána, amit adtam, 160 ezer dollárt, azt közvetlenül utaltam a lízingcégnek. Ezért gondolom, hogy ők nem vettek fel fizetést.
Maradt a Sólyom Airways számláján pénz szeptember 18-a után?
Nem gondolom, hogy maradt utána pénz, hiszen addig is én finanszíroztam a projektet. A 160 millióból addigra semmi nem maradt.
Mi a teendő, ha februárra felszámolják a Sólyom Airwayst?
Erre a kérdésre majd akkor fogok válaszolni, ha ez megtörténik. De szerintem a Sólyom repülni fog, erre fogadhatunk is akár egy üveg pezsgőben.
Rendben, fogadjunk. | Minimum naivnak vagy baleknak tűnök | Minimum naivnak vagy baleknak tűnök - A Sólyom-alapító 160 milliót ölt a cégbe, társai tudtán kívül kitették a cégből, de optimista. Azt mondja, biztos, hogy lesz még egy-két fordulat. Fogadtunk is vele. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2013/12/09/tiz_ev_vagy_solyom/ | 2013-12-09 00:50:00 | true | null | null | Index |
Az iparűzési adó is felmerült témaként a Lázár János pénteki, szegedi tárgyalása után tartott sajtótájékoztatón. Az építési és közlekedési miniszter szegedi és környékbeli gigaberuházásokról tárgyalt Botka László polgármesterrel, amelyek kivitelezése a BYD -gyár megépülése kapcsán vált sürgetővé.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter október elején jelentette be , hogy jövő januártól minden magyarországi járás garantált éves fejlesztési forráshoz jut a Versenyképes Járások Program keretéből. A program lényege, hogy az iparűzési adó 2025. évi többlete kerül a területfejlesztési alapba, amely a járások által visszapályázhatóvá válik.
Lázár János rámutatott, hogy egyelőre nem tudható pontosan, mennyivel növeli majd meg a BYD-gyár Szeged iparűzésiadó-bevételét.
Szerintem méltányos, ha a pénz egy része nemcsak Szegeden, hanem a környéken is elköltésre kerül, hiszen a környékbeli településekről, Szeged járásból érkeznek majd dolgozók, vesznek igénybe szolgáltatásokat, vagy termelnek itt adóbevételt és GDP-t. Szeged valószínűleg úgy gondolja, hogy ez nem méltányos, mert túl sokat visz el az állam. Pedig a területfejlesztési hozzájárulás visszaosztásra kerül: Szeged esetében egymilliárd forintról beszélünk, ami a járáson belül marad, és a pénz nagy részét a város visszakapja olyan fejlesztésekre, amelyek az egész közösség érdekét szolgálják
- fejtette ki Lázár János.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány célja nem az iparűzésiadó-bevételek elvétele, hanem azok olyan felhasználása, amely a város és a térség gazdasági növekedését egyaránt szolgálja.
Botka László polgármester elmondta, hogy jövőre a szegedi önkormányzat 19 milliárd forintnyi iparűzésiadó-bevétellel számol, amelyben a BYD-gyár még nincs benne. Szolidaritási adóként 5 milliárd forintot fizet a város, ehhez adódik még az említett 1 milliárd forint.
Nagy mértékben meg fogok nyugodni, ha a jogszabály valóban azt tartalmazza, hogy a járáson belül kell elkölteni ezeket a pénzeket, és nem lesz járások közötti átcsoportosítás
- jegyezte meg a polgármester. Hozzátette, hogy Szegeden csak a tömegközlekedés működtetéséhez 8 milliárd forintot kell a maradék 13 milliárdhoz hozzárakni.
Lázár János erre reagálva kijelentette, hogy "Szeged nem a legjobb példa az áldozati szerepre." Rámutatott, hogy noha a városnak 1 milliárd forinttal többet kell befizetnie a területfejlesztési alapba, a tárgyalások napján az Építési és Közlekedési Minisztérium 2 milliárd forintot biztosított a Belvárosi híd felújítására. Emellett számos, a város és a térség fejlődését előremozdító gigaberuházást jelentettek be. | DELMAGYAR - Lázár János: Szeged nem áldozat | Az iparűzési adó, azzal együtt a Versenyképes Járások Területfejesztési Program is szóba került Lázár János és Botka László találkozóján. | [
""
] | 0 | https://www.delmagyar.hu/helyi-gazdasag/2024/11/lazar-janos-szeged-iparuzesi-ado | null | true | null | null | délmagyar |
Ahogy tavaly év végén, most is megemelte a kormány a Magyar Művészeti Akadémia tagjainak havi életjáradékát. A csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint jövőre a rendes tagok havi 230 ezret, a levelező tagok pedig 160 ezer forintot kapnak.
Az MMA megalakulásakor ez az össeg havi 150, illetve 100 ezer forintról indult, de idén már 200 és 135 ezer forintra emelték. | Itthon: Megint megemelte a kormány az MMA-tagok életjáradékát | A Fekete György-féle Magyar Művészeti Akadémia tagjai jövőre több életjáradékot kapnak, mint eddig. Igaz, nem ez az első eset, hogy megemelik a járandóságot. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20141219_Megint_megemelte_a_kormany_az_MMAtagok_e | 2014-12-19 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Projektinfó
Szerzők: Hámori Péter
Földrajzi hely: Balatonboglár, Magyarország
Építészek, alkotók: Borsay Attila, Bene Péter, Pabian Zsófia, Borsay Attila Építész műterme
Terra Residence & Society
Tervezés éve: 2021-2022
Építés éve: 2021-2024
Stáblista
generál tervező: Borsay Attila Építész műterme kft.
felelős tervező: Borsay Attila
építész tervezők: Bene Péter, Pabián Zsófia
belsőépítészet: Göde András, Vass Orsolya, Kroki stúdió
statikus tervező: Pataki Bottyán
épületgépész tervező: Temesvári László, Inges Bence
épületvillamossági tervező: Sándor Dávid
gyengeáramú tervező: Kovács Péter
épületszerkezettani tervező: Handa Péter
tűzvédelmi tervező: Székács András
kertterv: Nádai Brigitta
öntözésterv: Antal Miklós
akadálymentes tervező: Bischotka Noémi
lifttervező: Makovsky Zsolt
akusztika: Kotschy András
világítás tervezés: Tóthfalusi Emese
talajmechanika: Varga Tamás
CPT vizsgálat: Lukász Károly
úttervező: Rohrer Ádám
fa vizsgálati szakértő: Dr. Szabó Krisztina
kivitelező: Peller János
építésvezető: Bodor Gábor
műszaki ellenőr: Csuta Kálmán
További adatok
↓
Folytatható-e vajon az a beruházói gyakorlat, amely alapján a Balaton parti zónáját épületekkel, burkolatokkal, alacsonyra vágott, monokultúrás pázsittal telítik? E kérdés mentén vizsgálja Hámori Péter a balatonboglári Terra Residence villapark épületegyüttesét, és azt, ahogy ez a tájhoz mint (nem csak emberi) élőhelyhez, az ökológiai környezethez viszonyul.
"A Terra alapgondolata a közösségre épül. A közös földre, mely közös értékeket hordoz és melyek mentén kapcsolódunk egymáshoz." - részlet a balatonboglári Terra Residence & Society honlapjáról
2024. augusztus 29.
Milliónyi apró, világossárga részecske kavarog tompa zúgásban az augusztus végi bronzos, esti fényekben. Megfelelően távolról nézve egy homokvihar általános, tájra simuló szfumátójának tűnik a részecskeköd, hiszen apró termetek olyan apró mozgással töltik ki a rendelkezésükre álló teret, hogy az emberi szem ezt már nem tudja egyesével érzékelni, és egy, a balatoni tájra tapadó, áttetsző fóliaként érzékeli az egész jelenséget. Ha beleállunk ebbe a halkan morajló tömegbe, akkor más összefüggéseket fedezhetünk fel. Az árvaszúnyogok megvadult tömege egy kétléptékű struktúra, az egyes egyedek önmagukban rángatóznak, végtelenített, körkörös mozdulatokat írnak le virtuális középpontok körül, lassan-lassan mégis irányult mozgást végezve a parton. Ha a teljes árvaszúnyograjt nézzük, akkor észrevehetünk egy ebből a lassú mozgásból összeálló, felhőszerű gomolygást, hasonlót ahhoz, amelyet a seregélyrajok animált képe is mutat; egy örvényszerű haladást, amely lassan, de biztosan halad a hamarosan bekövetkező megsemmisülés felé.
A vasúttól a Balaton partjáig meghúzott, az öt épület között nyílegyenesen futó promenád ettől a felhőszerű képződménytől telítődik, szinte kiszorítva bárminemű emberi jelenlétet az áthatolhatatlan ponttömeggel.
Az árvaszúnyog (Chironomus balatonicus) erősen szereti a vízparti zónákat, amelyben minden, a fejlődésükhöz szükséges tápanyag, mikroklíma adva van: szaporodásuk a vízfelszínen történik, lárvaként a víz üledékében és algatáplálékon fejlődnek, őket pedig a halak, illetve a vízparti nádasban, cserjésben és ligetes területeken megbújó madarak, kétéltűek és egyéb rovarok fogyasztják. Egy biotóp részei, egy partmenti közösségé, amelynek belső plurális szerkezete kritikusan fontos a vízi és a szárazföldi rendszerek egyensúlyához.
Ennek a közösségnek a terében helyezkedik el a Terra öt épülete és füves kertje is.
1869
A második katonai felmérés 1806-ban kezdődött I. Ferenc magyar király megbízásából, 1869-ben fejeződött be I. Ferenc József uralkodása alatt, és a térkép máig az egyik legfontosabb információs forrás a korabeli tájhasználati szokásokról és élőhelyhálózati rendszerekről. Ebből tudhatjuk, hogy 1869-ben a Terra Residence & Society villapark szárazföldi területe még nem létezett, a feltöltés előtti nyílt vízfelület és nádas zóna alakította a tájat. Kiemelten fontos esemény a déli vasúti vonal megnyitása 1861-ben, amely Budapestet kötötte össze Nagykanizsával (majd később Fiumével), megrajzolva az első táji szintű mesterséges vonalat a déli parton, a víz mozgásából kialakult magaslaton, a turzáson. A partmenti, átmeneti tér vagy ökoton lassú degradációját innentől számíthatjuk, az elmúlt százötven-kétszáz évben az emberi kontroll térnyerésének köszönhetően a vasút és a víz partvonala közötti sáv rendkívüli módon átalakult, az ember fokozatosan kiírta magát az itt élő közösségből.
Az eutrofizáció, kémiai anyagok bemosódása, elhínárosodás, iszapfelhalmozódás, partmenti talajdegradáció, az élővilág sokszínűségének csökkenése mind olyan jelenségek, amelyek specifikusan összeköthetőek a vízparti zóna elhalásával, azaz annak a fejlesztői gondolkodásnak a következményei, amelyben a szóban forgó épület is megszületett. A 2024-ben már bőven zajló ökológiai és klímaválság idején, véleményem szerint, minden diszciplínának meg kell találnia a kapcsolódási pontjait a környezeti változásokhoz, és felül kell vizsgálnia, hogy az eddigi szakmagyakorlási hagyományai hogyan viszonyulnak az új alaphelyzethez. Folytatható-e vajon az a beruházói gyakorlat, amely alapján ezt a zónát épületekkel, burkolatokkal, alacsonyra vágott, monokultúrás pázsittal telítik? Erre a kérdésre a határozott válaszom az, hogy nem, azonban egyelőre nincsen olyan építészeti vagy urbanisztikai példa Magyarországon, amely ebből a szempontból követhető lenne.
A Terra Residence & Society is elmulasztja ezeket a kapcsolódási pontokat, nem gondol semmit az őt körülvevő élőhelyről, arról a közösségről, amelynek részévé oktrojálja magát. Bár a szomszéd területről még megpróbál beömleni a telekre egy magára hagyott nádsziget, száz méterrel arrébb a vasút vonala mentén is felüti fejét egy-egy nádszál, a keresztbehúzott kerítéseken és azok beton alapozásain nem jutnak túl az amúgy gyökérzónájukban összekapcsolódni vágyó egyedek - a táj és annak zavartalan működése a kontrollált esztétikai rend és az üzemeltetési-kényelmi szempontok áldozatává válik.
2021 nyara
Az időszak, amikor az épület természeti környezeti (nem-)viszonyai, településszöveti illeszkedése, léptéke, telken belüli telepítése és a mindent összefogó építészeti karaktere megformálódik. Megszületik az a térbeli képeslap kompozíció is, amely a legerősebb nézete az épületkomplexumnak: az utcáról belépve az előkertbe, feltárul a Balaton. Ez itt egy kimerevített, tengelyes kompozíció, egyiránypontos perspektívával, emberi mű, a kép közepén a tó víztükrével. Helyünket egy nyílegyenes promenád köti össze a Balaton túlpartján felsejlő Szepezdfürdőn elhelyezett enyészponttal. A tervezői szándék szerint a képet a vasúthoz eső első két épület fogatolt lépcsőházai keretezik - ennek a két háznak néz befelé a lépcsőháza, az összes többinek a szomszéd felé, felszabadítva ezzel a belső sétány látványát a függőleges tengelyektől.
Ha függetleníteném a tervet attól a tájtól, amelyben később megépül (tehát, mintha minden normálisan és rendben lenne*), a terv és a megépült épület legnagyobb erénye a beépítési struktúrája lenne. Az öt részre osztott együttes a környezetében már kialakult épületléptékekhez igazodik, nem áll be abba az ingatlanfejlesztési sorba, amely hosszú, kígyózó tömegeket termel a vízpartra, amelyek nyomasztóan pöffeszkednek a kisvárosi településszerkezeten. A tervező elmondása szerint 2021 nyarát egy kutatás előzte meg, ahol feltérképezték, hogy a Balaton partján milyen ingatlanfejlesztési beruházások valósultak meg az elmúlt években. Az építtetővel együtt vizsgálták a megvalósult és tervezés alatt álló épületek tömegképzését, anyaghasználatát, kivitelezési minőségét, ingatlanpiaci ajánlatát. Ezekkel szembe kerültek, és a tervezés alapjául szolgáltak - ez mindenféleképpen tervezői bravúrnak tekinthető - azok a referenciajavaslatok, amelyek minőségi alapanyagokon, minőségi részletképzésen alapulnak, euroatlanti építészeti gondolkodást mutatnak.
*De az van, hogy nincs minden rendben, és a normális is új már: a boglári és a lellei és a fonyódi és a szemesi és a további partszakaszokon elindult egy olyan településszöveti kompaktizálódás, amely magyarországi középvárosoknál figyelhető meg. A negyven-hetven négyzetméteres kertes nyaralókat lassan felváltja a többszintes, belvárosi sűrűséget előidéző kondomíniumhálózat. A tervező által leírt falu analógia (ti. a középső promenádról mint egy utcáról tárulnak fel az egyes lakóegységek) még akár használható képlet is lehetne, ha és amennyiben a megfelelő helyen készül el: a vasúti vonaltól délre, vagy még inkább, egy teljes táji revíziót tekintve, ott, ahol hagyományosan kialakultak azok: a domborzati magaslatokon, teret adva ezzel egy vizes élőhelyrestaurációnak.
Ebben keresendő az épületkomplexum második legnagyobb erénye.
Az egyes épületek tömegformálása és alaprajzi elosztása nem mutat újdonságot, erősen építkezik a két-háromemeletes, újépítésű társasházak térszervezési és tartószerkezeti rendszereiből - ez a párhuzam nem véletlen, a beruházói szándék "egy olyan Balaton-parti villapark kialakítása [volt], mely nem egyszerű nyaralóként, sokkal inkább második otthonként szolgálja lakóit".
A "Terra [értsd: közös föld] gondolata", a lakóközösség és valódi társtulajdonosi barátságok kialakulásának vágya nem tűnik elvárható jövőbeli eredménynek. Az országos és nemzetközi példákból ismerve a gated communities lezárt, belső életét, a tulajdonosok sem a kerítésen kívüli világgal, sem a kerítésen belüli tulajdonostársakkal nem ápolnak kapcsolatot. Egyelőre ezt a hiányt erősíti a kutyás tulajdonosok kérésére felhúzott belső kerítések megléte, illetve a köztéri bútorok szinte teljes hiánya a közös területeken, promenádon, gyepen, vízparton - bár utóbbi mentén vannak kihelyezett padok, és a tervező elmondása szerint további három várható még, a jelenlegi elhelyezés inkább támogatja egyes személyek vagy párok távolba révedő kontemplációját, mint ismerkedést másokkal. A tájépítészeti elemek nem adnak támpontot a használóknak ahhoz, hogyan kapcsolódjanak az egymásnak egyelőre ismeretlen emberekkel. E cél teljesülésének valódi megítéléséhez azonban néhány évvel a beköltözés után lesz csak lehetőségünk; tervezői kíváncsiságomat táplálja, vajon a térhasználatot ebben az esetben is meg fogja-e határozni az építészeti forma?
2024. szeptember 6.
Négy férfi lép be a képeslapszerű kompozícióba egy héttel 2024. augusztus 29. után. Állnak egymás mellett, egy vonalban, mint egy Last of Us-beli apokaliptikus leszámolás túlélői, akik hosszú idejű bujdosás után merészkednek elő a fényre. A közösségekre épülő Terra Residence & Society földje egyelőre teljesen kihaltnak tűnik, rajtuk kívül egyetlen emberpár mozog a viszonylag nagy alapterületű burkolt, üres parkolóban. Minden mást, amit látnak, bevon egy távolról üvegszövetnek tűnő, finom, térbeli háló, amelyben ezerszámra függnek árvaszúnyog- és egyéb apró rovartetemek. Sűrű pókháló szövi be az épületeket, a redőnydobozok sarkait, az üvegkorlátokat, a függönyfalat, a lábazati részleteket, falzugokat, továbbá egy gyerek kerékpárt is, amely egy nem is olyan régen volt nyár utolsó emlékeként maradt kint a széles sétányon, most viszont egy elhagyatott villakomplexum attribútumaként áll önmagában, tetemekkel többszörösen körülszőve.
Világok harca ez itt, folyamatos térfoglalási kísérletek egyik állomása.
Vannak állapotok, amikor egy közösség tagjai túlszaporodnak, és helyet követelnek maguknak. Ilyen egy árvaszúnyog invázió, egy algavirágzás, de ilyen az ostromszerű emberi turizmus is, amelynek időnként fellángoló koncepciója a négyévszakos Balaton megteremtése. Az egész évben Balaton kampány a covid lezárások előtti off-season vendégéjszakaszám viszonylagos növekedése ellenére sem váltotta be a hozzá fűződő reményeket, egyelőre nincsen meg a szükséges átlendülés a koncepció működéséhez. Az ezt működtetni képes nagyvárosi turistaközösség, bár a nagyvárosi igényeit exportálja a tó partjához, önnönmagát, úgy látszik, esze ágában sincsen lehorgonyozni a régióban. Ezek alapján megfontolandó, hogy szükség van-e olyan komfortszint kiépítésére, amely állandó, luxus igényszintű lakhatást biztosít, és ha igen, annak a vízpart-e a megfelelő helyszíne.
A normális eloszlás görbék alapján vizsgálható jelenségek - és a populációnövekedés, túlszaporodás jelensége abszolút ilyen - jellemzői, hogy egy várható csúcspont után a biztos csökkenés kezdődik el. Bár a függvénykép egyes pontjai mindig oszcillálnak virtuális középpontok körül, akárcsak egy árvaszúnyog egyed a rajzási időszakban, makroléptékben a középpontok azonban egyértelműen kirajzolják a hanyatló tendenciákat.
A teljes emberi kontroll alá vett tájak, ahol élünk, s amelyeket a saját védelmünk, kényelmünk és terjeszkedési potenciálunk növelése érdekében építettünk, elérték azt a léptéket, ahonnan nincsen már nagyon felfelé. A visszaszorulás elkezdődött, az ahhoz való adaptáció kritikusan fontos feladata a társadalomnak. Annak a közösségnek, amelyet táplálni, építeni és egyedszámában kiterjeszteni kell. A megfontolandó kérdés az, hogy ezeknek a folyamatoknak milyen építészeti és urbánus formákat találunk. Olyanokat, amelyekkel ez az átmenet humánusabbá tehető, vagy olyanokat, amelyekkel lassan, felhőszerű gomolygással, de biztosan haladunk a hamarosan bekövetkező hanyatlás felé.
Hámori Péter
Szerk.: Hulesch Máté | Közösségi kérdések a Balaton-parton | Folytatható-e vajon az a beruházói gyakorlat, amely alapján a Balaton parti zónáját épületekkel, burkolatokkal, alacsonyra vágott, monokultúrás pázsittal telítik? E kérdés mentén vizsgálja Hámori Péter a balatonboglári Terra Residence villapark épületegyüttesét, és azt, ahogy ez a tájhoz mint (nem csak emberi) élőhelyhez, az ökológiai környezethez viszonyul. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/kozossegi-kerdesek-a-balaton-parton | null | true | null | null | építészfórum |
Túl hosszan szokott trónolni? Akkor van egy rossz hírünk (x)
Elképesztő! Ezek a betegségeink vashiányt okozhatnak (x)
Mitől lesz gyenge az immunrendszerünk? (x)
Szuper tippek, hogy elkerülje a náthát (x)
Ezt árulja el a személyiségünkről, hogy milyen pózban alszunk (x)
Minden megváltozott! Így mutatta meg Krausz Gábor
Marsi Anikó és férje boldogan, egymást ölelve jelentette be a csodás hírt: itt a következő | Nem szabadultunk meg a bundától! | Budapest — Nem hisznek a magyar futball tisztaságában olvasóink. Szombaton azt kérdeztük, vannak-e még idehaza bundameccsek, azok után, hogy itthon évek óta zajlik a manipulált mérkőzésekkel kapcsolatos per, illetve a Blikk pénteken arról adott hírt: egy „szerencsés" 13,8 millió forintnyi eurót nyert a Soroksár–Vác edzőmérkőzéssel – az ötletet pedig egy olyan internetes oldalról kapta, amely magát úgy hirdeti, „lefixált" mérkőzésekre ad tippeket. A blikk.hu-n voksolók 77 százaléka szerint futballunk továbbra is manipulációval fertőzött, 22 százalék pedig úgy véli, előfordulhatnak még bundameccsek, de kevesebb, mint korábban. Mindössze a válaszadók 1 százaléka gondolja, hogy tiszta a magyar foci... | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_sport/nem-szabadultunk-meg-a-bundatol-2329719 | 2015-02-14 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
Egyre kevesebbet tudni arról, hogy kik segítik napi szinten a kormány munkáját. Helyettesi államtitkári szint alatt csak szórványosan lehet találni információt arról, hogy kik dolgoznak a kormánynak. Arról pedig egyáltalán nem érhető el semmi, hogy a kormánynak kik adnak tanácsot és mennyiért. Ezért a K-Monitor tavaly az összes minisztériumtól kikérte, kik és milyen összegért adnak tanácsot a kormánynak. A minisztériumok először úgy tettek, mintha nem értenék az adatigénylést, majd megtagadták a tanácsadók listájának kiadását. Ezt követően a K-Monitor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, a hatóság pedig megerősítette: ki kell adni a politikai tanácsadók listáját.A döntéshozatali folyamat fontos alakítói a minisztériumba ki-bejáró, érintettekkel egyeztető, döntéseket előkészítő tanácsadók. Nehezen vitatható, hogy a személyük, pozíciójuk, szaktudásuk a köz érdeklődésére számot tart. A nevüknek és a fizetésüknek is nyilvánosnak kell lennie, mert ez közérdek- mondja Molnár Noémi.A tanácsadók személyének nyilvánossága azonban nemcsak a közpénzek felhasználásának ellenőrzése vagy összeférhetetlen helyzetek felderítése miatt lenne fontos, de az adatnak politikatudományi jelentősége is van - véli a K-Monitor. Az Orbán-kormányok ideje alatt általános tendenciává vált ugyanis, hogy a döntéselőkészítő munka kikerül a minisztériumokból háttérintézményekbe vagy magáncégekhez (például Századvég, Makronóm, globális tanácsadó cégek). A kormánynak szintén tanácsokat adó Boston Consulting Group elleni perükben éppen idén fordultak a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz, mivel sem a kormány, sem a cég nem árulta el, hogy a BCG milyen tanácsokat adott az egészségügy átalakításához.A Fővárosi Törvényszéken kezdik tárgyalni a mostani ügyet, Molnár Noémi arra számít, hogy fél éven belül lesz jogerős ítélet. | Nem mondja meg a kormány, mennyit fizetnek tanácsadóiknak, bíróságra megy a K-Monitor | Homályos adattömeget bocsátottak a K-Monitor rendelkezésére az adatigénylésük nyomán a minisztériumok, amikor arról érdeklődtek, kik és mennyiért adnak tanácsokat a kormánynak. Nem is voltak segítőkészek, mert csak hosszú huzavona után küldték meg az adathalmazt. Az adatvédelmi hatóság is azt mondja, a politikai tanácsadók listáját nyilvánosságra kellene hozni. Most a K-Monitor bírósághoz fordul. A civil szervezet jogásza, Molnár Noémi a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában azt mondta, azt kérik a bíróságtól, kötelezzék a minisztériumokat a válaszadásra. | null | 1 | https://www.klubradio.hu/adasok/nem-mondja-meg-a-kormany-mennyit-fizetnek-tanacsadoiknak-birosagra-megy-a-k-monitor-148083 | 2024-11-08 11:00:00 | true | null | null | Klubrádió online |
Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa ünnepélyes keretek között, a felcsúti Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpontban adta át az öt szervezet képviselőinek az adományokat.
Az "Együtt mozdulunk!" sportmez-adományozási programunkkal is szeretnénk minél több rászoruló gyermeket segíteni, illetve lehetőséget biztosítani azok számára, akiknek önhibájukon kívül nincs esélyük arra, hogy rendszeresen sportolhassanak.
A társadalmi felelősségvállalás jegyében továbbra is kitűzött célunk, hogy alapítványainkon keresztül támogassuk a fiatalok esélyegyenlőségének megteremtését" - hangsúlyozta ki Mészáros Lőrinc tulajdonos az eseményen mondott ünnepi beszédében.
A jótékonysági program keretében a Nagycsaládosok Országos Egyesülete 52 millió forint, a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete 29,5 millió forint, az Egyszülős Központ 45 millió forint, az ÁGOTA Alapítvány 21,5 millió forint, a Sportegyesületek Országos Szövetsége pedig 52 millió forint értékben kapott 2Rule mezeket és sportruházati termékeket.
"Megtisztelőnek tartom, hogy idén második alkalommal kap az 1084 tagegyesületet számláló SOSZ lehetőséget arra, hogy olyan színvonalas, esztétikus, szép mezeket, sportfelszereléseket juttasson el a sportoló gyerekek számára, amiben büszkén sportolhatnak. A SOSZ a tagegyesületeiben sportoló 150-160 ezer fiatalt tudja ezzel támogatni" - mondta beszédében dr. Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke.
A többi szervezet képviselői, Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány kuratóriumi elnöke; prof. dr. Sterbenz Tamás, a Testnevelési Egyetem rektora; Herbert Gábor, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, valamint Balogh Zsolt, az ÁGOTA Alapítvány önkéntes koordinátora is köszönetüket fejezték ki. Az ünnepélyes eseményt egy játékos kapura lövő verseny zárta, amelyben az adományokban részesült gyermekek közül harmincan vettek részt. A minibajnokság lebonyolítását a Puskás Akadémia három utánpótlás-válogatott labdarúgója, Bozó Mirkó kapus, Mondovics Kevin és Pál Barna mezőnyjátékosok is segítették, így a kis tehetségeknek alkalmuk nyílt a jövő példaképeivel is találkozni.
A Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója, egyben a Pro Filii Alapítvány főtitkára, Kelemen Krisztina megnyitó beszédében kiemelte, nem titkolt cél, hogy a gyerekeket motiválják.
"A mostani adományozás kettős fókuszú, amellett, hogy 2Rule Sportruházat termékeket adunk át, ösztönözni is szeretnénk a hátrányos helyzetben élő gyerekeket arra, hogy sportoljanak, hiszen adott esetben kiugrási lehetőség lehet számukra."
A Pro Filii Alapítvány 2021-es megalakulása óta, összesen mintegy 4,5 milliárd forintot - ebből pályázati keretek között közel 3 milliárdot - adományozott jótékony célokra.
A Mészáros Csoport karitatív szervezete által tavaly életre hívott "Együtt mozdulunk!" sportmez-adományozási program célja, hogy megteremtse a sporton keresztüli fejlődés és társadalmi integráció feltételeit, miközben ösztönzi a fiatalokat az egészséges életmód követésére. | Idén is sportruházati adománnyal támogatta a rászoruló gyermekeket a Pro Filii Alapítvány | Folytatódott a Pro Filii Alapítvány 2023-ban életre hívott, „Együtt mozdulunk!” elnevezésű sportmez-adományozási programja. A Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló szervezet idén ősszel is 200 millió forint értékben juttatott el 2Rule mezeket és sportruházati termékeket a Sportegyesületek Országos Szövetségén, az Egyszülős Központon, a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesületén, az ÁGOTA Alapítványon, valamint a Nagycsaládosok Országos Egyesületén keresztül rászoruló gyermekek számára. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/gazdasag/2024/11/raszorulo-gyermekek-pro-filii-alapitvany | null | true | null | null | Origo |
Farkas Imre, a Zalahús Rt. volt vezérigazgatója az MTI kérdésére elmondta: a vádak megalapozatlanok, amelyek a bírósági fórumon nem állják meg a helyüket. A Zalahúsnál lefolytatott vizsgálat során külső szakértők korábban megállapították, hogy a cég gazdasági problémáit külső körülmények okozták.
Az ügyészség vádirata szerint a vezérigazgató 1999 közepétől az rt. többségi tulajdonosa volt, így az igazgatósági üléseken meghozott döntésekben érvényesíteni tudta az akaratát.
Az érdekkörébe tartozó cégeken keresztül jelentős veszteséget halmozott fel: öt éven keresztül nem tett lépéseket az érdekeltségi körébe tartozó Zalaping-Bar tartozásának a behajtására. A szállítójárműveket a Zalahús 2001-től - az igazgató egyszemélyes társaságától - az IMI 55 Kft.-től bérelte. A kft. a különböző cégeknek 165 millió forint lízingdíjat fizetett, ezzel szemben, ugyanebben az időszakban a húsipari cég az üzemeltetési költségeken - biztosítás, üzemanyagköltség - kívül 301 millió forint bérleti díjat fizetett.
2003-ban a Zalahús készletei, pénzeszközei már nem fedezték a szállítói, hitelezői követeléseket, a cég fizetésképtelenné vált. 2005 februárjában a lejárt határidejű tartozások meghaladták az egymilliárd forintot, mindezek ellenére a volt igazgató utasítást adott az állatok felvásárlására, az áruk, szolgáltatások megrendelésére, amit azzal indokolt, hogy csak működő társaságot lehet eladni.
A felszámolást megelőzően, 2007. március 7-én Farkas Imre 100 millió forintért értékesítette a többségi részvényeit, és lemondott igazgatósági tagságáról.
A fizetésképtelenség és a cég eladása közötti időszakban a tagi hitelt, valamint az IMI-55 Kft. tartozását - mintegy kompenzációként - 66 millió forint értékben, különböző vagyontárgyak, bútorok, ingatlanok, gépkocsi és biztosítási kötvények átadásával kompenzálta a Zalahús Rt.
Farkas Imre az MTI-nek elmondta: ötvennégy éven keresztül egyhuzamban dolgozott a Zalahúsnál, több mint negyven évig volt a cég vezetője. A társaság az irányítása alatt lendült fel, és vált nemzetközileg elismert, országosan meghatározó, nagy céggé, annak ellenére, hogy soha nem kapott állami támogatást, hanem inkább a megszüntetését határozták el.
Hozzátette: "A globalizáció olyan helyzetet hozott az egész magyar élelmiszeriparra, hogy a magyar tulajdonú cégek összeborultak, az állam azt sem tudta megadni, amit beígért.". | Bíróság előtt a Zalahús volt vezetője | Mintegy kétszázötven rendbeli csalással, hűtlen kezeléssel, valamint csődbűntettel vádolja a főügyészség a Zalahús volt elnök-vezérigazgatóját - olvasható a Zala Megyei Főügyészség MTI-hez eljuttatott vádiratában. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2008/6/birosag-elott-a-zalahus-volt-vezetoje-farkas-imre | 2008-07-25 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Az előző felméréshez képest Magyarország 6 hellyel lépett előre, a két évvel korábbi vizsgálathoz viszonyítva pedig tíz hellyel ugrott feljebb a listán, a közép-kelet-európai térséget tekintve azonban továbbra is a középmezőnyhöz tartozik.
A régió éllovasa Észtország, amely a 33. helyet foglalja el, utána Csehország következik a 36. helyen, és Magyarország előtt végzett Lengyelország, Szlovénia és Litvánia is.
Nagy gond a magas adó és a korrupció
A 12 szempont alapján összeállított globális versenyképességi index (GCI) szerint Magyarország leggyengébb pontja az innováció, erőssége pedig az egészségügy és az általános iskolai oktatás.
A több mint 13 ezer gazdasági vezető megkérdezésével készült felmérés szerint a magyar üzleti élet leggyakrabban említett problémája az adók szintje, ezt követi az adózási szabályozás, majd a finanszírozás kérdése és a korrupció.
A WEF vizsgálata szerint az üzleti erkölcsöt tekintve a lista utolsó ötödéhez tartozik Magyarország, a politikusokba vetett bizalom pedig rendkívül alacsony – ebből a szempontból Magyarország a 128. a 139-es listán. További jelentős gond az államadósság – Magyarország ebben a metszetben 123. -, nagy terhet jelent az állami szabályozás és viszonylag gyenge a befektetők védelme.
Amiben jók vagyunk
Ugyanakkor a lista első harmadába tartozik Magyarország egyebek között a közlekedési és a telekommunikációs infrastruktúra minőségét, a tőkeáramlás szabadságát és az exportpiacok kiterjedtségét tekintve.
Az összetett mutató, a GCI alapján összeállított lista elején nincs jelentős változás, továbbra is Svájc az első, az egykori listavezető Egyesült Államok pedig tovább veszített versenyképességéből, a 2.-ról a 4. helyre csúszott vissza, helyet cserélve Svédországgal. Az első tízből öt ország az Európai Unió tagja, az első húszban pedig tíz uniós tag van. Európa mellett Észak-Amerika és Ázsia tartozik az élbolyba, Kanada a 10., míg Szingapúr a 3. legversenyképesebb ország, Hongkong a 11., Tajvan pedig a 13. helyen áll a WEF idei rangsorában.
A genfi központú WEF 1971 óta működik, globális versenyképességi jelentését évente állítja össze, több mint 13 ezer gazdasági vezető megkérdezése alapján. A nemzetközi szervezet leginkább a davosi Világgazdasági Fórum kapcsán ismert, a kétévente rendezett találkozón a világ legbefolyásosabb politikusai, üzletemberei és tudósok vesznek részt. | Svájc a legversenyképesebb, hazánk az 52. | Továbbra is Svájc a legversenyképesebb ország, Magyarország pedig javított, az 52. helyre került az előző évi 58. helyről a Világgazdasági Fórum (WEF) csütörtökön megjelent felmérése szerint, amelyben 139 országot rangsoroltak. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2010/09/09/svajc_legversenykepesebb/ | 2010-09-09 10:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Nem tett jót a rendőrség megítélésnek annak a négy vezető beosztású rendőrnek az ügye, akiket június elején vett őrizetbe az ügyészség V. László ügyével kapcsolatban. Két, azóta menesztett főtisztet vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel gyanúsítottak meg, két nappal később a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni főosztályának vezetőjére, valamint az NNI kiemelt ügyek osztályának felderítőjére csaptak le a nyomozók. A gyanú szerint több százezres, illetve milliós havi fizetést kaptak éveken keresztül azért, hogy megvédjék V. László szórakozóhelyeit. Pintér Sándor belügyminiszter később egy sajtótájékoztatón kijelentette: szigorításokra nincs szükség, de az ellenőrzéseket hatékonyabbá kell tenni.
A Legfőbb Ügyészség a napokban jelentetett meg honlapján egy 45 oldalas összeállítást "Bűnelkövető rendőrök és az általuk elkövetett bűncselekmények a 2007-2011-es években" címmel. A statisztikákba csak az úgynevezett regisztrált bűncselekmények kerülnek be, tehát azok, amelyek a hatóságok tudomására jutottak, és csak akkor, ha a nyomozás már be is fejeződött, néha évekkel a bűn tényleges elkövetése után. A korrupciós bűncselekményeknél nagy a látencia, de a most közzétett statisztikák mindenesetre emelkedő tendenciát mutatnak ki.
Összességében nem sok rendőrből válik bűnöző. 2011-ben 609 bűnelkövető rendőrt regisztráltak, az összes bűnelkövetőhöz mért arányuk csak 0,5 százalék. Számuk még csökkent is 2010-hez képest, amikor 843-an voltak. Tavaly 1149 bűncselekmény mögött álltak rendőrök, ez mindössze 0,26 százaléka az összes bűncselekménynek.
A korrupciós bűncselekményeknél azonban már mások az arányok: 2011-ben összesen 738 ilyet regisztráltak, és ebből 116-nak, vagyis 15,7 százaléknak rendőr volt az elkövetője. 110 esetben hivatali vesztegetésről volt szó, a maradék 6-ban befolyással üzérkedésről. A 116 több mint duplája a 2010-ben regisztrált rendőri korrupciós bűncselekmények számának, az 59-nek.
Egyes, a társadalom egészében egyébként gyakorinak számító bűncselekmények nem jellemzőek a rendőrökre. A 2011-ben regisztrált összes bűncselekmény 56,8 százaléka vagyon elleni volt, míg a rendőrök által elkövetett bűncselekményeket nézve csak 5 százalék ez az arány. A 256 175 vagyon elleni bűncselekményből mindössze 58 volt olyan, amelyet rendőr követett el. Ritkán számoltatnak el rendőröket közlekedési bűncselekmények miatt is. 2011-ben 33 ilyen eset volt, ebből 22 ittas járművezetés.
Rendőrök az elmúlt években legnagyobb számban és arányban katonai bűncselekményeket követtek el, 2011-ben például 426-ot. Hivatali visszaélés miatt 280 rendőr által elkövetett bűncselekmény ügyében nyomoztak tavaly. 2011-ben 23 hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és 5 jogellenes fogvatartás miatt nyomoztak rendőrök ellen. | Minden kétszázadik bűnöző rendőr | Minden kétszázadik bűnöző rendőr - 2011-re látványosan megugrott a rendőrök által elkövetett korrupciós bűncselekmények száma. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/07/25/bunelkoveto_rendorok_korrupcio/ | 2012-07-25 08:11:32 | true | null | null | Index |
Nem tárgyaltak az alpolgármester személyéről, a bizottságok összetételéről, és egy másfél órás, személyeskedéstől és kiabálástól sem mentes vita után nem szavazták meg a szervezeti és működési szabályzatot (szmsz) a képviselő-testület kedd késő délutáni ülésén a Békés vármegyei Orosházán. Az ülést végül határozatképtelenség miatt be kellett rekeszteni - tájékoztatott az MTI.
Szabó Ervin (Közösen Orosháza Városáért) az ülés elején kifogásolta, hogy az új polgármester, Raffai János (Válaszd Orosházát!-DK-Momentum-MSZP-Párbeszéd - Zöldek) nem egyeztetett a képviselőkkel az általa javasolni kívánt alpolgármester személyéről, ezért módosító indítványként azt kérte, hogy a városvezető helyettesének megválasztásáról, illetményéről, eskütételéről, valamint a polgármester illetményéről szóló napirendeket ne tárgyalják az ülésen.
A baloldali polgármester azonban azt állította, hogy az általa javasolt név már elhangzott a megbeszéléseken és a napirend tárgyalásakor is.
Tatár Zoltán, jegyző az önkormányzati törvényt idézve felhívta a figyelmet, hogy
vagy az alakuló vagy az azt követő testületi ülésen meg kell választani az alpolgármestert és a bizottságok tagjait, ellenkező esetben mulasztásos törvénysértést követ el az önkormányzat.
A 14 jelen lévő képviselő közül végül nyolcan megszavazták a napirendek levételét.
Nem Orosházán van az egyetlen önkormányzat, amely törvénytelenül működik. A Magyar Nemzet már beszámolt róla, hogy jelenleg a főváros is törvénytelenül működik , mivel még mindig nincs főpolgármester-helyettes. Amennyiben ez az állapot a továbbiakban is fennmarad, akkor Sára Botond főispán nevez ki valakit.
Ezt követően több mint másfél órás vita kezdődött a szervezeti és működési szabályzatról, amelynek elfogadása szintén kötelező az alakuló vagy az azt követő ülésen. A korábban jobbikos színekben politizáló Szabó Ervin egy módosító javaslatokat tartalmazó dokumentumot nyújtott be. A jegyző szerint az szmsz egy rendelet, amelyet rendelettel lehet módosítani, rendeletet pedig képviselő nem terjeszthet elő. A volt jobbikos és a Fidesz-KDNP-frakció tagjai többször kifejezték, hogy nem volt példa arra sosem, hogy módosító indítványt fel sem terjesztenek szavazásra.
A vita közben elrendelt szünetben a kormányhivatal "csatornáitól" az érkezett, hogy az eredeti szmsz-ről kell szavazni, módosító javaslatokat a következő ülésre lehet behozni. Az elindított szavazás azonban nem zajlott le, ezért újabb szünetet rendeltek el, amely után nyolc képviselő távollétében ismét nem sikerült szavazni a napirendről.
Mivel Szabó Ervin és a Fidesz-KDNP-frakció tagjai is úgy határoztak, hogy elhagyják az ülést, a polgármester határozatképtelenség miatt berekesztette azt.
Orosházán október 11-én tartották az alakuló ülést, a képviselők többsége az eskütétel után nem szavazta meg a napirendet. A június 9-i önkormányzati választás eredményeként az orosházi képviselő-testületbe hat Fidesz-KDNP-s, öt Válaszd Orosházát!-DK-Momentum-MSZP-Párbeszéd - Zöldek-, két Közösen Orosháza Városáért- és egy Mi Hazánk-színekben politizáló képviselő jutott be.
Borítókép: Illusztráció ( | Nem Budapest az egyetlen település, ahol a baloldali polgármester nem tudja biztosítani a törvényes működést | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/nem-budapest-az-egyetlen-telepules-ahol-a-baloldali-polgarmester-nem-tudja-biztositani-a-torvenyes-mukodest | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított 11 malomipari vállalkozás ellen, a gyanú szerint ugyanis a vállalkozások felosztották egymás között a hazai lisztpiacot - tájékoztatta a versenyfelügyeleti hatóság kedden az MTI-t. A GVH június 3-án előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott az Abo Holding Vagyonkezelő Zrt., a Cerbona Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zrt., az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt., a Gyermely Élelmiszeripari Zrt., a Hajdúsági Gabonaipari Zrt., a HEFELE Malomipari Kft., a Júlia-Malom Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft., valamint a Szatmári Malom Termelő és Kereskedelmi Kft. székhelyén.
A versenyhatóság ezen vállalkozásokon túl három másik cégre, a Diamant International Malom Kft.-re, a Pannonmill Malomipari Zrt.-re valamint a Sikér Malomipari Feldolgozó és Kereskedelmi Kft.-re is kiterjesztette az eljárást.
A GVH rendelkezésére álló információk szerint az eljárás alá vont magyarországi gabonafeldolgozó vállalkozások 2004-től több alkalommal, különböző helyszíneken (vidéki hotelekben, panziókban, illetve a vállalkozásoknál) folytattak tárgyalásokat, kötöttek két és több oldalú megállapodásokat a magyarországi lisztpiac felosztásról.
Egyeztettek továbbá bizonyos gabonaipari termékek - jellemezően liszt - esetében minimálárak alkalmazásáról és tervezett áremeléseik mértékéről és időpontjáról. A malmok feltételezett piacfelosztó és minimálár meghatározó magatartása feltehetően kiterjedt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által 2007-2008-ban az élelmiszerek - köztük malomipari termékek - beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárásokra is.
A rendelkezésre álló adatok szerint az érintett vállalkozások tárgyalásokat folytattak egy közös pénzügyi alap létrehozásáról is, amely a külföldi - többek között EU tagállami - gyártók pénzügyi kompenzációját szolgálta volna, azoknak a magyar piactól való távoltartása érdekében.
A GVH szerint ezen feltételezett tárgyalások alkalmasak lehettek arra, hogy a kartellben részt vevők esetében stabilizálja azok magyarországi piaci részesedését, és egyben gátolja az új szereplők piacra lépését. A vállalkozások magatartása ezért az EU-ban működő versenytársak kikapcsolásával, vagy az ezzel való fenyegetéssel hatást gyakorolhat az unión belül folyó verseny szerkezetére is.
A GVH közleményében hangsúlyozza: a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. A törvény szerint a szóban forgó eljárásokra biztosított időtartam 180 nap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal ugyanekkora időtartammal meghosszabbítható.
Nincs üzlet korrupció nélkül?
A Microsoft monopóliumát az állam is védi?
Hűség miatt büntetett a GVH
Első fokon tényleg összesúgtak az útépítők | Így őrölnek a kartellezők malmai? | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított 11 malomipari vállalkozás ellen, a gyanú szerint ugyanis a vállalkozások felosztották egymás között a hazai lisztpiacot - tájékoztatta a versenyfelügyeleti hatóság kedden az MTI-t. A GVH június 3-án előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott az Abo Holding Vagyonkezelő Zrt., a Cerbona Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zrt., az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt., a Gyermely Élelmiszeripari Zrt., a Hajdúsági Gabonaipari Zrt., a HEFELE Malomipari Kft., a Júlia-Malom Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft., valamint a Szatmári Malom Termelő és Kereskedelmi Kft. székhelyén.
A versenyhatóság ezen vállalkozásokon túl három másik cégre, a Diamant International Malom Kft.-re, a Pannonmill Malomipari Zrt.-re valamint a Sikér Malomipari Feldolgozó és Kereskedelmi Kft.-re is kiterjesztette az eljárást.
A GVH rendelkezésére álló információk szerint az eljárás alá vont magyarországi gabonafeldolgozó vállalkozások 2004-től több alkalommal, különböző helyszíneken (vidéki hotelekben, panziókban, illetve a vállalkozásoknál) folytattak tárgyalásokat, kötöttek két és több oldalú megállapodásokat a magyarországi lisztpiac felosztásról.
Egyeztettek továbbá bizonyos gabonaipari termékek - jellemezően liszt - esetében minimálárak alkalmazásáról és tervezett áremeléseik mértékéről és időpontjáról. A malmok feltételezett piacfelosztó és minimálár meghatározó magatartása feltehetően kiterjedt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által 2007-2008-ban az élelmiszerek - köztük malomipari termékek - beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárásokra is.
A rendelkezésre álló adatok szerint az érintett vállalkozások tárgyalásokat folytattak egy közös pénzügyi alap létrehozásáról is, amely a külföldi - többek között EU tagállami - gyártók pénzügyi kompenzációját szolgálta volna, azoknak a magyar piactól való távoltartása érdekében.
A GVH szerint ezen feltételezett tárgyalások alkalmasak lehettek arra, hogy a kartellben részt vevők esetében stabilizálja azok magyarországi piaci részesedését, és egyben gátolja az új szereplők piacra lépését. A vállalkozások magatartása ezért az EU-ban működő versenytársak kikapcsolásával, vagy az ezzel való fenyegetéssel hatást gyakorolhat az unión belül folyó verseny szerkezetére is.
A GVH közleményében hangsúlyozza: a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. A törvény szerint a szóban forgó eljárásokra biztosított időtartam 180 nap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal ugyanekkora időtartammal meghosszabbítható.
Nincs üzlet korrupció nélkül?
A Microsoft monopóliumát az állam is védi?
Hűség miatt büntetett a GVH
Első fokon tényleg összesúgtak az útépítőkMTI | null | 1 | https://privatbankar.hu/cikkek/migracio/igy_orolnek_a_kartellezok_malmai-198572.html | 2008-06-10 00:00:00 | true | null | null | Gazdasági Rádió |
Amerika
Pressman, go home! (David Pressman nagykövet eltakarodásának fölöttébb szükséges voltáról)
S ha már csomagolsz és takarodsz: nem tennéd meg azt a szívességet, hogy viszed magaddal a cuki kis influenszereidet is? Meg a sajtódat?
magyarnemzet.hu
Ilyen nincs - és mégis van...
nemzetisport.hu
Csütörtöki sportműsor: Dinamo Kijev-FTC az Európa-ligában, pályán az MU, a Spurs és a Chelsea is | Szilágyi Ákos barátom munkája | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/bayer-zsolt-blogja/2024/11/szilagyi-akos-baratom-munkaja | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2012.02.24. 11:28
Nyilvánosságra hozta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a Budapest Airport Zrt. privatizációja során kötött szerződések másolatait.
A vagyonkezelő pénteki közleményében kifejti: azzal, hogy a szerződéseket elérhetővé teszi hivatalos honlapján, biztosítja a transzparenciát és eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének is. A szerződések megtekinthetőek a www.mnvzrt.hu/kozerdeku_adatok/kulonos_kozzetetel címen. | Nyilvánosságra hozták a Budapest Airport Zrt. szerződéseit | Nyilvánosságra hozta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a Budapest Airport Zrt. privatizációja során kötött szerződések másolatait. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2012/02/nyilvanossagra-hoztak-a-budapest-airport-zrt-szerzodeseit | 2012-02-24 15:37:28 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Váratlanul egy főtanácsadóval és egy alpolgármesterrel lett szegényebb a Gödöllőt 34 éve irányító Gémesi György a csütörtöki képviselő-testületi ülés után.
Pedig eddig úgy tűnt, hogy Gémesi igazán irigyelt helyzetben van. Az önkormányzati választáson elsöprő sikert aratott a Gödöllői Lokálpatrióta Klub (GLK), aminek színeiben Gémesi újraindult a polgármesteri székért. Az eredmény: 10-ból 10 választókerületben a GLK-jelöltje nyert (Gémesi is hozta az egyik választókerületet), nagyon kényelmes többséget elérve ezzel, csak a kompenzációs listáról bejutott 4 másik képviselő színesíti a testületet.
Ehhez képest Gémesit láthatóan teljesen meglepve a csütörtöki testületi ülésen az alpolgármestere, Bárdy Péter vezetésével ellene fordult 8 GLK-képviselő.
Egy trükkel villámgyorsan leváltották a polgármester mindenesét, L. Péterfi Csabát. A szervezeti és működési szabályzat módosítását tárgyalták volna a testületben, amikor Bárdy a helyszínen kiosztott előterjesztésben arra tett javaslatot, hogy szüntessék meg a főtanácsadói pozíciót. Azt, amit Gémesi bizalmasa, L. Péterfi Csaba tölt be. Olyan gyorsan történt minden, hogy bár a meglepett polgármester jelezte, hogy nem támogatja a javaslatot, két percen belül már meg is szavazta azt a 14 képviselőből 12.
Ezután Gémesi a meglepetésből felocsúdva kiposztolta a saját Facebook-oldalára, hogy továbbra is ragaszkodik L. Péterfi Csabához. Ugyanakkor visszavonta a főtanácsadói poszt eltörlésével előálló Bárdy Péter alpolgármester minden hatáskörét. Arról Gémesi nem beszélt, hogy Bárdy ötletét a GLK 7 tagja is támogatta.
Később aztán a polgármester egy videót is publikált, amiben puccskísérletnek minősítette a történteket. Mint mondta, sunyinak tartja, hogy az ő megkerülésével vitték a testület elé a javaslatot, amivel korlátozzák, hogy dönthessen a munkatársairól.
Gémesi helyzetét nehezíti, hogy a város hivatalos Facebook-oldalát átvette valaki, akit a polgármester nem nevezett meg. De abból, hogy az oldalon megjelent egy Búcsú l. Péterfi Csabától kezdetű poszt, sejthető, hogy ki kezeli most az oldalt.
Gémesi és Bárdy hirtelen élessé váló konfliktusa azért is meglepő, mert sokan - állítólag a polgármester is - az alpolgármestert tartották esélyesnek, hogy átvegye majd a város irányítását. | Saját képviselői váltották le Gödöllő polgármesterének a bizalmasát | A várost 34 éves vezető Gémesi György szerint puccskísérletet hajtottak végre ellene. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/24/sajat-kepviseloi-valtottak-le-godollo-polgarmesterenek-a-bizalmasat | null | true | null | null | 444 |
A PwC a leginkább „fertőzött” tartománynak Németországon belül Hessent találta, azon belül is Frankfurtban kiugróan súlyos a helyzet a pénzmosást illetően. Az átlagos elkövetési érték viszont Észak-Rajna–Vesztfáliában és Bajorországban a legmagasabb, ezt azzal magyarázzák a kutatók, hogy az ott bejegyzett cégek átlagosan jóval nagyobbak, tehát viszonylag könnyedén nagyobb kárt is lehet okozni nekik.
Érdekesség: ha a magyarországi helyzetet nézzük, itthon nem a korrupció a leggyakoribb visszaélésfajta, hanem a lopás és a hűtlen kezelés, e kettő a vállalatok közel felét érinti. A PwC tavalyi tanulmánya szerint a cégek több mint egynegyede szenved a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekmények miatt, s csak ezután következik a korrupció és megvesztegetés. Magyarországon egyébként a társaságok közel kétharmada vált valamilyen gazdasági bűncselekmény áldozatává 2005–2007 között, ez összesen 3,9 milliárd forint veszteséget okozott számukra. Egy-egy vállalat átlagosan közel kilenc gazdasági bűntényt szenvedett el a vizsgált időszak során. A PwC 77 magyarországi piacvezető céget vizsgálva azt találta, a legsúlyosabb visszaélések elkövetőinek több mint egyharmada épp ott dolgozott, ahol a bűncselekményt kigondolta és elkövette.
A gazdasági fejlettség és a korrupció között viszonylag szoros összefüggés áll fenn – ezt állítja Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, az intézmény Korrupciós kockázatok az üzleti szektorban című, nemrég megjelent tanulmányában. Magyarország tavaly a lista 39. helyén szerepelt, 4,9-5,5-es pontszámmal. A szerző szerint főleg a pártokhoz és az önkormányzatokhoz kapcsolódó ügyletek a korrupció által erőteljesen fertőzött területek, míg az utóbbi két évben a korrupció a kis- és közepes vállalkozások körében is egyre terjed.
A Transparency Interna-tional június elején bemutatott tanulmánya szerint sem jobb a helyzet: annak alapján szinte lehetetlen korrupciómentesen működni a magyarországi üzleti életben. Az üzleti szférán belül leginkább a kis- és középvállalkozásokra jellemző úgynevezett megélhetési korrupció (feketefoglalkoztatás, adócsalás, fiktív számlázás), illetve a nagyvállalatok árfelhajtó kartellmegállapodásai a jellemzők. VG | Elönti a bűn a vállalatokat - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/08/elonti-a-bun-a-vallalatokat | 2008-08-05 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Az Európai Unió Bíróságán november 19-én tárgyalják a magyar "gyermekvédelmi" vagy homofób törvénnyel szemben benyújtott európai bizottsági keresetet. Információink szerint a bírói testület teljes ülésben jár el, azaz valamennyi tagja jelenlétében tart meghallgatást, ami csak nagy ritkán, különleges jelentőségű ügyeknél fordul elő. (Ilyen volt, amikor a magyar és a lengyel kormány az EU-s támogatások felfüggesztését előíró jogállamisági rendelet megsemmisítését kérte, majd végül elveszítette a pert). A novemberi tárgyaláson a felperes Európai Bizottság (EB) oldalán 16 tagállam és az Európai Parlament fog felsorakozni, hogy jogi képviselőjén keresztül kifejtse a brüsszeli testületet támogató álláspontját. Az ítélet várhatóan jövőre fog megszületni.
Az Országgyűlés 2021. június 15-én fogadta el a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló jogszabálycsomagot, amely július 8-án lépett hatályba. A szexuális kisebbségeket megbélyegezték, az egyik törvénymódosítás tiltja a nemi kisebbségek megjelenítését és "népszerűsítését", valamint a szexualitás öncélú ábrázolását" az iskolákban, a médiában, a reklámokban és a könyvesboltokban. A pedofíliát a homoszexualitással összemosó jogszabályok a jóváhagyását követően azonnal éreztették a hatásukat: az iskolákból gyakorlatilag kiszorították a szexuális felvilágosítást, a könyvesboltok polcain megjelentek a befóliázott könyvek, a nem engedelmeskedő kereskedőket pénzbírsággal sújtották, a médiaszolgáltatók ellen eljárásokat indítottak. Egy messzire visszhangzó tavalyi botrányban a 18 év alattiakat kitiltották a Nemzeti Múzeumban rendezett World Press Photo kiállításról, mert egy képsorozat az LMBTQ-közösséghez tartozó embereket ábrázolt.
Fóliatörvény: vesszőhiba ide vagy oda, a Kúria hatályon kívül helyezte a Lírának kedvező ítéletetMegdöbbentek L. Simon László kirúgásán a World Press Photo igazgatói, de remélik, hogy a kiállítás jövőre visszatér
Az uniós állam- és kormányfők 2021. június végén tartott brüsszeli találkozójukon össztűz alá vették Orbán Viktor miniszterelnököt a szexuális alapon diszkrimináló törvény miatt, amelyet többen közülük szégyenletesnek neveztek.
Az Európai Bizottság nem sokkal ezután kötelezettségszegési eljárást indított, mivel megítélése szerint a jogszabályi előírások sértik az uniós jogot és az EU alapvető értékeit. A magyar kormány nem volt hajlandó megfontolni és leszerelni a brüsszeli aggályokat, ezért az uniós testület 2022. decemberében az EU Bírósága elé utalta az ügyet. Ezt követően 16 uniós tagállam - Ausztria, Belgium, Görögország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovénia, majd utólag Észtország -, valamint az Európai Parlament jelentette be, hogy csatlakozik a perhez az EB oldalán.
Az Európai Parlament is csatlakozik az Orbán-kormány homofób törvénye ellen benyújtott brüsszeli keresethez
A fideszes körökben gyermekvédelminek nevezett törvény miatt Brüsszel valamivel több mint 600 millió eurót visszatart a Magyarországnak ebben a költségvetési ciklusban megítélt fejlesztési forrásokból. Az intézkedés alapja az, hogy a jogszabály több, az EU Alapjogi Kartájában rögzített jogot sért, különösen az emberi méltóság sérthetetlenségét, a véleménynyilvánítás és az információszabadság jogát, a magán- és családi élethez való jogot, valamint a megkülönböztetés-mentességhez való jogot. Az unió pénzügyi szabályai lehetővé teszik az Európai Bizottság számára, hogy befagyasszon támogatásokat, ha fennáll a veszély, hogy azokat az alapvető jogok megsértéséhez kívánják felhasználni egy tagállamban.
Ezek az intézkedések nem tartották vissza a kormányt attól, hogy egy tavaly májusi rendeletben tovább szigorítsa "a szexualitást öncélúan ábrázoló" termékek kereskedelmét és folyamatos kampánnyal gyűlöletet szítson a melegek és az érdekeiket védelmező európai intézmények ellen. | Három hét múlva indul a per az Orbán-kormány homofób törvénye ellen, az Európai Unió Bírósága teljes ülésben jár el | November 19-én indul a nagy vitát kiváltó jogszabálycsomag pere az Európai Unió Bíróságán, amely a jelek szerint különleges jelentőségű ügyként kezeli az esetet. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255574_homofob-torveny-europai-unio-birosaga-per-indulas | null | true | null | null | Népszava |
A megállapodásban kikötötték, ha a kft. ezt megelőzően mégis felmondaná a szerződést, 20 millió forint bánatpénzzel tartozna a bt.-nek, a Stadler FC részére pedig 200 millió forint kártérítést kellene fizetnie. A Stadler-vagyonra első helyen az adóhivatal tart igényt, mivel szerinte a kft. 1 milliárd 900 millió forinttal tartozik neki.
Az adóhatóság áfa, adóbírság és adópótlék címén 1 milliárd 960 millió forintot követel a Stadler Kft.-től, az akasztói vállalkozó cégétől. A fizetésképtelen társaság felszámolását 1997-ben elrendelte a bíróság. A kft. egyetlen érdemleges vagyona a stadion, ennek értékéből fedezhetnék a tartozást.
A felszámoló azonban nem kaphatta meg a sporttelepet. Stadler József ugyanis egy 1995-ös szerződéssel bérbe adta a stadion vendéglátórészlegeit lánya betéti társaságának, a Stad-Ker Bt.-nek. A megállapodást 1996-ban kétszer módosították. Ezzel az egész komplexum a bt. bérleménye lett, egyben a bérleti szerződés határozott idejűvé vált. Kimondták: 2010 előtt nem lehet felmondani.
Ha mégis megszüntetné a megállapodást a bérbeadó, vagyis a Stadler Kft., akkor 20 millió forint bánatpénzzel tartozna a bt.-nek, a Stadler FC sportegyesület részére pedig 200 millió forint kártérítést kellene fizetnie. A szerződés módosításakor ugyanis rögzítették, hogy a sportklub bérbe veheti a bt.-től a stadiont.
A kft. felszámolója 1997 után felmondta a szerződéseket, visszakérte a stadiont. Majd perelt. A Pesti Központi Kerületi Bíróság határozata szerint a kft. és a bt. 1996-os megállapodásai a jó erkölcsbe ütköznek. Céljuk az volt, hogy kivonják a vagyont a felszámolás alól, meghiúsítsák a hitelezők kifizetését.
Kovács Márta, az APEH főosztályvezető-helyettese elmondta: az adóhatóság ugyanolyan hitelező, mint bárki más, akinek valamelyik felszámolás alá kerülő cég tartozik. Legfeljebb követelése a legnagyobb összegű. A köztartozást a cég vagyonának értékéből fedezné a felszámoló, ha eljárása sikerrel jár.
Az adóhatóság - a főosztályvezető szerint - figyelemmel kíséri a hasonló pereket, eljárásokat, hogy követelése lehetőleg teljesüljön.
A Stad-Ker Bt. a napokban vette kézhez az ítéletet, és megfellebbezi azt - mondta el Feldmájer Péter ügyvéd, a cég jogi képviselője. Szerinte az ítélet több okból is megalapozatlan. Vitatják, hogy a bérleti szerződés a jó erkölcsbe ütközne, s hiányolják, hogy a bíróság nem végzett pontos elszámolást az ügyben.
A bt. ugyanis - az ügyvéd adatai szerint - 300 millió forint beruházást végzett a sporttelepen a bérlet ideje alatt. Ha a szerződés esetleg semmis lenne is, ezt vissza kellene kapnia a betéti társaságnak. Az ügyben másodfokon a Fővárosi Bíróság ítélkezik. | Az adóhivatalé lehet az akasztói stadion | Az APEH veheti birtokba az akasztói stadiont vagy kaphatja meg ellenértékét, ha jogerőssé válik az az ítélet, amelyet a napokban kézbesített a bíróság. A bírói tanács úgy döntött: a jó erkölcsbe ütközik az a szerződés, amellyel Stadler József kft.-je 2010-ig bérbe adta a stadiont lánya betéti társaságának. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2002/4/20020418azadohivatale | 2002-04-18 07:18:00 | true | null | null | Origo |
A kormány feladata, hogy biztosítsa, a közérdek mindig az egyéni érdek felett álljon, a korrupciót bűncselekményként ítélje meg, és mindent megtegyen a felszámolására - közölte Lieselore Cyrus német nagykövet. Valószínűleg nem lehet teljesen felszámolni a korrupciót, de nem válhat rutinná egy társadalomban - mondta.
Szerinte Németországban elképzelhetetlen, hogy egy köztisztviselő ajándékokat fogadjon el, és nem minden erkölcsös, amit a jog megenged. Az országban azonban nemcsak fegyelmi eljárásokat folytatnak, hanem tanácsokat is adnak, hogy miként lehet ellenállni a kísértésnek - közölte. Hozzátette, az átláthatóság a legfontosabb, hogy növekedjen az államba vetett bizalom.
Roland Galharague francia nagykövet azt mondta, minél erősebb a demokrácia, annál kisebb a korrupció veszélye. Úgy látja, ahol az ellensúlyok - például a sajtó, a civil társadalom, a független igazságszolgáltatás - jogait megkurtítják, korlátozzák, ott nagyobb lesz a korrupció valószínűsége.
A lobbizással kapcsolatban kijelentette, az nem baj, ha különböző érdekcsoportok megpróbálják érvényesíteni az érdekeiket, de az igen, ha jogszabályok szinte a semmiből bukkannak fel, a megalkotásukat nem előzi meg vita, és nem tudni, miért is születtek.
Tove Skarstein norvég nagykövet szerint a korrupció a fejlődés egyik legnagyobb akadálya, és a demokrácia próbája, hogy miként küzd meg a társadalom a korrupcióval. A korrupció akadályozza a jogállamiságot, gyengíti a demokratikus intézményrendszert, lehetetlenné teszi a tisztességes választásokat, sérti az esélyegyenlőséget, hátráltatja a gazdasági növekedést, jogsértésekhez vezethet, és a sajtószabadságot is veszélyeztetheti.
A korrupció elleni lépéseket sorolva azt mondta, elszámoltathatóvá kell tenni a hatóságokat, a közügyekben teljes nyitottságra van szükség, és fontos a média függetlensége is. A norvég nagykövet arra is kitért, hogy a norvég alap támogatásait a korrupció elleni küzdelem ösztönzésére is fordítják, olyan rendszerek kialakítására, amelyek megakadályozzák, illetve üldözik a korrupciót.
Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója azt mondta, a szervezet nemrég feltérképezte a hazai üzleti környezetet, megvizsgálta a kormány és a vállalatok közötti stratégiai megállapodások rendszerét, azt, hogy milyen előnyökkel jár a megállapodás, és milyen hátrányokat okoz, ha egy cég kimarad belőle. Hozzátette, megítélésük szerint a stratégiai megállapodások rendszere az egyedi és nem transzparens alkukat részesíti előnyben.
A lobbizás szerves része a modern gazdaságnak, de nem mindegy, miként történik az érdekérvényesítés. Magyarországon erre nincs szabályozás, a lobbizás átláthatatlan - mondta.
Az ügyvezető igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a versenyképesség és a korrupciós fertőzöttség összefügg, érdemben kell csökkenteni a korrupciót a növekedéshez, és ehhez a nyugati liberális demokráciákhoz hasonlóan vissza kell állnia a fékek és ellensúlyok rendszerének.
A korrupcióellenes világnap alkalmából a TI fesztivált is rendez az A38 hajón. A délutáni konferencián beszélgetéseket tartanak, ezek témái egyebek mellett a korrupció elleni intézkedések és a lobbizás eszközei. Később egy színdarabot is bemutatnak, ez azokból a lobbizással kapcsolatos korrupciós írásokból készült, amelyek a szervezet korábbi pályázatára érkeztek.
A korrupcióellenes világnapot minden évben december 9-én tartják az ENSZ korrupció elleni egyezményének 2005. decemberi hatálybalépésére emlékezve. A TI idén hatodik alkalommal szervezett fesztivált ezen a napon.
A TI múlt szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott, nem változott tavalyhoz képest világszinten a magyarországi korrupció mértéke a TI felmérése szerint, a vizsgált 175 országból Magyarország a 47. helyen áll. | Itthon: Nem válhat rutinná a korrupció - nagykövetek szólaltak meg | A korrupció visszaszorítására tett erőfeszítések fontosságát hangsúlyozták a Budapestre akkreditált nagykövetek a Transparency International (TI) korrupcióellenes világnapon tartott konferenciáján. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20141209_Nem_valhat_rutinna_a_korrupcio__nagykove | 2014-12-09 00:00:00 | true | null | null | HVG |
A hágai bíróság közleménye szerint az elfogatóparancsot emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények miatt adták ki, amelyeket az izraeli kormányfő és védelmi minisztere legalább 2023. október 8. és legalább 2024. május 20. között követett el.
Kiemelték: alapos okkal feltételezhető, hogy Netanjahu és Galant társelkövetőként büntetőjogi felelősséggel tartozik a következő bűncselekményekért: éheztetés háborús bűne mint a hadviselés egyik módszere, valamint olyan emberiesség elleni bűncselekmények, mint gyilkosságok, üldözés és más embertelen cselekedetek.
Alapos okkal feltételezhető, hogy az érintettek büntetőjogi felelősséget viselnek a polgári lakosság elleni támadás szándékos irányításával elkövetett háborús bűncselekményért is - írták.
Megállapítható, hogy az állítólagos emberiesség elleni bűncselekmények a gázai polgári lakosság elleni széles körű és szisztematikus támadás részét képezték - tették hozzá.
Közölték továbbá: az ügyben eljáró kamara úgy ítélte meg, alapos okkal feltételezhető, hogy Benjámin Netanjahu és Joáv Galant "szándékosan és tudatosan" fosztotta meg a gázai polgári lakosságot a túlélésükhöz nélkülözhetetlen eszközöktől, beleértve az élelmiszert, a vizet, a gyógyszereket és az orvosi felszereléseket, valamint az üzemanyagot és az áramot, legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között.
Az érintettek nem segítették elő a segítségnyújtást minden rendelkezésükre álló eszközzel, sőt, "szerepet játszottak a humanitárius segítségnyújtás akadályozásában, megsértve ezzel a nemzetközi humanitárius jogot".
Akadályozták a humanitárius szervezetek azon képességét is, hogy élelmiszerrel és más alapvető árukkal lássák el a gázai rászoruló lakosságot. Az érintettek a vádak szerint a gázai polgári lakosságot politikai és nemzeti alapon vették célba. A szándékosan civilek ellen irányuló támadások háborús bűncselekménynek minősülnek - húzták alá.
Közölték továbbá: az elfogatóparancsok a tanúk védelme és a nyomozás lefolytatásának biztosítása érdekében titkosnak minősülnek. Az illetékes kamara azonban úgy döntött, hogy közzéteszi azokat, "mivel úgy tűnik, hogy az elfogatóparancsokban tárgyalthoz hasonló cselekmények továbbra is zajlanak".
A kamara továbbá úgy véli, az áldozatok és családjaik érdeke, hogy tudomást szerezzenek az elfogatóparancsok létezéséről - írták.
Tájékoztattak arról is, hogy a határozat az ügyészség május 20-án benyújtott, elfogatóparancs kiadása iránti kérelmét követi, miután az eljáró kamara elutasította Izraelnek a kérelem megsemmisítése iránti beadványát.
Az izraeli beadványra utalva megjegyezték: nem szükséges, hogy Izrael elfogadja a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, mivel a bíróság gyakorolhatja azt a palesztin területeket, Gázát és Ciszjordániát - beleértve Kelet-Jeruzsálemet is - érintő jogköre alapján. Ezenkívül az államok nem jogosultak a bíróság joghatóságának vitatására az elfogatóparancs kibocsátása előtt - tették hozzá.
Izraeli miniszterelnök: a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése antiszemita
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök antiszemitának nevezte és visszautasította a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsát, amelyet ellene és Joáv Galant, a nemrégiben leváltott izraeli védelmi miniszter ellen adtak ki háborús bűnökkel vádolva őket.
"A Nemzetközi Büntetőbíróság antiszemita döntése egy modern Dreyfus-perrel azonos - és ez is úgy fog véget érni, mint az" - utalt a kormányfő a tizenkilencedik századi Franciaországban lezajlott eljárásra, amelyben egy zsidó katonatisztet, Alfred Dreyfust alaptalanul vádoltak meg hazaárulással.
"Izrael undorral utasítja vissza a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, ennek az elfogult és diszkriminatív politikai testületnek az ellene szóló abszurd és hamis tetteit és vádjait. Nincs igazságosabb Izrael Gázában, 2023. október 7. óta vívott háborújánál, amely azután tört ki, hogy a Hamász terrorszervezet gyilkos támadást indított, és végrehajtotta a zsidó nép ellen a holokauszt óta a legnagyobb mészárlást" - áll Netanjahu hivatalának közleményében.
"Olyan korrupt legfőbb ügyész hozta meg a döntést, aki a bőrét igyekszik menteni az ellene szóló súlyos szexuális zaklatási vádak miatt, és olyan elfogult bírák, akiket az Izrael elleni antiszemita gyűlölet hajt" - tették hozzá.
"Semmilyen Izrael-ellenes döntés nem akadályozza meg Izraelt abban, hogy megvédje állampolgárait" - tette hozzá a kormányfő hivatala.
"Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem enged a nyomásnak, nem retten vissza, és nem hátrál meg mindaddig, amíg Izrael el nem éri a hadjárat elején kitűzött összes háborús célját" - zárult a kormányfői közlemény.
Az izraeli politikai paletta legtöbb pártja, a jobboldal, a centrum és a baloldal is felsorakozott a hágai döntéssel szemben. "Elítélem a hágai bíróság döntését, Izrael védi magát a terrorszervezetekkel szemben, melyek megtámadták, gyilkolták és megerőszakolták polgárait. Ezek az elfogatóparancsok a terrorizmus megjutalmazását jelentik" - közölte a parlamenti ellenzék és az ellenzéki centrista Van Jövő párt vezetője, Jaír Lapid.
Jaír Golan, a szociáldemokrata ellenzéki Demokrata Párt elnöke szégyenteljesnek nevezte a hágai végzést. "Izraelnek joga volt és mindig is lesz megvédeni magát ellenségeinkkel szemben" - közölte a baloldali politikus. | A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu ellen | Elfogatóparancsot adtak ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Gallant nemrégiben leváltott izraeli védelmi miniszter ellen. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/a-nemzetkozi-buntetobirosag-elfogatoparancsot-adott-ki-benjamin-netanjahu-ellen/440105 | null | true | null | null | Hírklikk |
"Hol a kéz, hol a fény, ki nap lesz éj után?" - bömbölt szombat reggel Charlie és Demjén Rózsi a kiskunhalasi Petőfi utcában a radikális jobboldali tüntetők hangfalaiból. Húsz-huszonöt demonstráló küzdött elszántan az ötfokos hidegben süvítő széllel abban a hitben, hogy a halasi szocialisták nagy megújulási drámája merő színjáték csupán. A halasi szocialisták meg azt szeretnék, ha végérvényesen kiderülne ennek az ellenkezője. A Zuschlag-ügy eszkalálódása után októberben feloszlatott városi és kerületi MSZP-szervezet szombat reggel kilenckor kezdte újjáalakítani magát egy régi honvédségi épületben.
A jelen lévő tagok egyhangúlag hagyták jóvá Szekeres Imre hadügyér-pártelnökhelyettes szavazásra bocsátott javaslatait. Az egykori tiszti klub épülete előtt közben zajlott az élet: a frissen sminkelt Lendvai Ildikó türelmesen vitázott a kevéssé fantáziadús transzparensek ("Cucialista cuslágpárt", "Tolvajkormány" stb.) és a szokásos árpádsávos zászlók előtt hevesen érvelő tüntetőkkel. "Mondja csak meg a Gyurcsánynak, hogy tévedett: nem unjuk meg, és nem megyünk haza!" - üzenték a demonstrálók.
Kiskunhalason 2002 után néhány év alatt a korábbi ötszörösére duzzadt az alapszervezet létszáma, igencsak gyanús körülmények között. A taggyarapítás segítette a Terror Háza előtti kegyeletsértő hülyeségével megbukott, majd az alapítványi ügyeivel immár előzetes letartóztatásban ülő Zuschlag János karrierjét (az előzményekről lásd: Z., a hangya, Magyar Narancs, 2007. október 4.). Az egykori ötszáz tagból a múlt szombati frissítésre csupán 70 fő jött el regisztráltatni magát, átlagéletkoruk 50 körül jár; ők azok, akiknek a kezdettől elegük volt a halasi "zuschlagizmusból".
Dél körül a tüntetőkön beteljesedett a gyurcsányi jóslat, és "úgyis hazamentek". Így hát már nem zavarta kívülről beszűrődő fütty Szekeres Imrét, aki a tisztújítás előtt arról beszélt az egybegyűlteknek, hogy manapság nem hálás szocialistának lenni, továbbá a Zuschlag-sztori sem egy sikertörténet, de a folyamat és a bátor vállalás a fontos, meg az, hogy "a párt levonta a tapasztalatot", többé "ilyen" sose fordul elő, egyébként pedig az ország 457 szocialista alapszervezetének a 98 százaléka talpig becsületes.
Az újjáalakult halasi MSZP elnökének kora délután azt a Várnai Lászlót választották - ellenjelölt és -szavazat nélkül -, aki 1994 óta, amikor egyéniben győzött az országgyűlési választásokon, az egyik legnépszerűbb baloldali a városban. (Tavaly ősszel az őszödi hendikep ellenére is újraválasztották polgármesternek.) Várnai beszéde rövid, de velős. "Pár éve azt mondtuk, 'ezek' nekünk nem elvtársaink: nem vállalunk közösséget azokkal, akik csak saját érdekeikért, de nem a városért és a baloldali értékek mentén politizálnak. Akik viszont ma itt vannak, azok elismerik és követik ezeket az értékeket."
Szombaton néhány felszólaló több-kevesebb indulattal visszautalt a közelmúltra. Magától adódik a kérdés, miért kellett várni eddig a rendteremtésre, amikor a halasi szocialisták 2002 óta újra és újra kérték ezt az országos központtól. "Kellett a baloldal mostani válsága ahhoz, hogy eljöjjön az a lélektani pillanat, amikor lépni kell, és amikor a párt országos elnökségének is reagálnia kell, ha valamely alapszervezetétől ilyen jelzéseket kap" - igazította el lapunkat Szekeres Imre. Azt pedig, hogy az eddigi ötszáz helyett 70 fővel alakult újjá az alapszervezet, így kommentálta: "Akkor ez az igazság."
A halasi események kihatnak a Bács-Kiskun megyei tisztújításra is, mivel Zuschlag János erősen benne volt a megyei szintű pártépítésben is. S hogy mennyiben érzi magát felelősnek a kialakult helyzetért a megyei elnök? "Tény, hogy Zuschlag meghatározó alakja volt a megyei pártéletnek, és tény, hogy folyamatosan nőtt a párt tagsága, ahogyan másutt is. Az ügyet két éve vizsgálták, és akkor a tagság megjelent, személyivel igazolta, hogy létezik" - tért ki az érdemi válasz elől Márfai Péter. Aztán kérdezés nélkül is kijelentette: a decemberi tisztújításon nem indul. "Ideje, hogy én is megújuljak, másban is kipróbáljam magam." Az ebéd előtti folyosói beszélgetésen aztán már hallani is, hogy posztjára Vári Gyula, a 2002-ben MSZP-színekben Kecskeméten indult egykori repülő-világbajnokot emlegetik a leginkább.
Kora délután a további, immár rutinosan zajló tisztújítás nem hozott meglepetést, s utána jöhetett a pörkölt. Nagy izgalmak végül is nem voltak, a helyi szocialisták pedig - akik, mint állítják, mindeddig röstellkedve, tehetetlenül figyelték, ahogy "néhány töketlen" tönkreteszi a munkájukat - hozzákezdhetnek ledolgozni tetemes hátrányukat a helyi jobboldallal szemben. | Élet Zuschlag János után - Újra a régiek | Újjáalakult múlt szombaton a kiskunhalasi MSZP, amely korábban Zuschlag János befolyása alatt állt, s amelyet az országos vezetés az ifjúsági pénzek körül kirobbant botrány miatt oszlatott föl októberben. A helyiek egyébként már öt éve sürgették a rendteremtést. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/elet_zuschlag_janos_utan_-_ujra_a_regiek-67906 | 2007-11-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Megörült a kormány annak, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság csütörtökön a következő körbe juttatta a budapesti olimpia pályázatát (is), és két nappal később hozzá is csapott egymilliárd forintot a pályázat finanszírozásához. Idén már több mint hatmilliárdot költött az állam a pályázatra.
A Magyar Közlöny legfrissebb számában olvasható határozat szerint az újabb 1,046 milliárd forintot a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt tartalékból vonták el. Ugyanebben a határozatban 300 millió forintot juttattak a határon túli magyarok programjainak támogatására, 700 milliót pedig az Oktatási Hivatal kapott.
Egy másik határozatban az Országvédelmi Alaptól vettek el hárommilliárdot, ebből egymilliárd kerékpáros fejlesztésekre jut. | Gazdaság: Még kiszór az állam egymilliárdot az olimpiai pályázatra | Tart az év végi pénzosztás: most a Budai Vigadó, a kerékpárosok és a Budapest 2024 pályázat örülhet. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20161212_Meg_kiszor_az_allam_egymillardot_az_olimpiai_palyazatra | 2016-12-13 15:34:00 | true | null | null | HVG |
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) annak ellenére, hogy nem tartozik a 2009. évi CXXII. törvény hatálya alá, közzéteszi közvetlen felső vezetésének alapbér-kategóriáit, figyelembe véve a személyiségi jogok védelmét is – mondta az MTVA szóvivője az MTI-nek szerdán.
Cserháti Ágnes mindezt Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettesének közleményére reagálva közölte, amelyben az ellenzéki politikus felháborítónak nevezte, hogy az alap "titkolja az újonnan kinevezett közszolgálati vezetők fizetését, miközben anyagi okokra hivatkozva ezer munkavállalót akar kirúgni az állásából".
Az MTVA szóvivője hozzáfűzte: a fizetési adatokat az alap eddig azért nem hozta nyilvánosságra, mert a vezetők foglalkoztatásának alapjául szolgáló szervezeti és működési szabályzat a szakszervezetekkel való konzultáció miatt éppen módosítás alatt áll.
Cserháti Ágnes hangsúlyozta: az alap a közmédia rendszerének átalakítása során minden jogi, szervezeti és személyi döntést nyilvánosságra hoz, és a közmédiumok belső fórumain is közzéteszi. Az MTVA ezért nem tartja indokoltnak a dolgozók és a nyilvánosság riogatását.
Az LMP a többi közt arra szólította fel a Médiaszolgáltás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezetését, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat a közmédiában dolgozókat képviselő szakszervezetekkel, alkosson világos műsorkészítési koncepciót, és csak ezek után tegyen javaslatot a szükséges dolgozói létszámra.
Az ellenzéki párt közleményében azt írta: az alapnak nincs üzleti terve, szervezeti és működési szabályzata, sem műsorterve. Az LMP kifogásolta, hogy az alap az újonnan kinevezett vezetők fizetését "jogellenesen igyekszik eltitkolni", és közleményében azt írta, mivel az új vezetők aligha tudják eldönteni, kik azok a munkatársak, akikre a jövőben nem lesz szükség, "marad tehát a politikai alap" a leépítésekkor.
Az MTVA szóvivője ezzel kapcsolatban azt mondta: egyelőre nem történtek elbocsátások a közmédiában, minden erre vonatkozó megállapítás csak találgatás lehet. Az alap a hosszú távú koncepcióját január elején elkészítette és nyilvánossá is tette. A műsorstruktúra jelenleg átalakítás alatt áll, a változtatás őszre várható, a programterv pedig az ezt megelőző időben elkészül.
Cserháti Ágnes elmondta azt is: akkor lesz üzleti terve az MTVA-nak, ha pontosan láthatóvá válik, hány munkavállaló tartozik majd a szervezetébe. | Nyilvánosságra hozzák az MTVA összes vezetőjének átlagos fizetését | Az LMP korábban felháborítónak nevezte, hogy az alap titkolja az újonnan kinevezett közszolgálati vezetők fizetését. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/05/18/nyilvanossagra-hozzak-az-mtva-osszes-vezetojenek-atlagos-fizeteset/ | 2011-05-18 20:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Cs. Tibor korábbi vallomását fenntartva elmondta: 2007-ben egy hírportál oknyomozó újságírója volt, és a főnöke, M. László - az ügy tizenkettedrendű vádlottja - kért tőle segítséget egy olyan "megbízható" cég felkutatásában, amely indulna a BKV tenderein. A főszerkesztő szerint erre azért volt szükség, mert "kínos" volt, hogy ugyanaz a vállalkozás nyeri el sorra a közlekedési vállalat pályázatait.
A tanú azt mondta, ő nem akart közreműködni ebben, ezért ajánlotta a Sportlife Media Kft.-t, amelynek "rendbetételével" korábban megbízták. A két vezetőt ő ismertette össze egymással, a kapcsolatból pedig főnöke elmondása szerint üzlet lett - állította.
Közölte: azt is M. Lászlótól hallotta, hogy a Sportlife Media Kft. egy Mikulás-rendezvény szervezését nyerte el a BKV tenderén bruttó 10 millió forint körüli összegért, amelynek 30 százaléka maradt a társaságnál. A többi a tizenkettedrendű vádlott felesége, a vádirat szerint a Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes mellett kommunikációs tanácsadóként és a BKV-nál is dolgozó hatodrendű vádlott, M.-né H. Éva "láncolatán keresztül" visszajutott a közlekedési céghez.
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró jelezte: korábban két másik tanú, köztük a Sportlife Media Kft. irányítója is úgy nyilatkozott, Cs. Tibor találta a BKV honlapján a pályázatot, ő volt az ötletadó. Az egykori újságíró ennek kapcsán elmondta: a cégvezetővel és hajdani munkaadójával rossz viszonyban van, miután az előbbi feljelentése alapján fél évet házi őrizetben töltött zsarolás kísérlete miatt. S bár az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették ellene, a hírportál még ezt megelőzően, az ártatlanság vélelmét figyelmen kívül hagyva kirúgta - fogalmazott.
M. László és H. Éva az elhangzottakhoz fűzött észrevételében, cáfolva a tanú állítását, kijelentette: Cs. Tibor szerződését ebben az időszakban csak szüneteltették, cikkei még később is jelentek meg a portálon. Jogviszonyát csak ez után, plágium gyanúja miatt szüntették meg.
A tárgyaláson tanúként hallgatták meg a BÁL-NA Produkció Kft. ügyvezetőjét, B. Györgyöt is, aki elmondta: 2007 júniusában kötött szerződést a közlekedési társasággal. A megállapodás szerint nettó 500 ezer forintért a BKV dolgozóinak 30 százalék kedvezményt biztosított a gárdonyi Sport Beach belépőjének árából, valamint egy családtagjukkal ingyen részt vehettek a Retro Fesztivál 2007 című rendezvényen. Arról nincs adat, hányan használták ki a lehetőségeket.
A tanú hangsúlyozta: vállalkozása végül veszített az üzleten, amelynek a feltételei nem voltak "elrugaszkodottak az akkori gyakorlattól".
A bíró ismertette: egy független jogi szakvélemény szerint a szolgáltatás igénybevételét semmi nem indokolta, a BKV részéről biztosított reklámfelület és készpénz jóval értékesebb volt, mint a cserében nyújtott szolgáltatás, ezért a vádirat szerint a szerződés színlelt vagy palástolt.
Utolsó tanúként a Media Magnet Kft. ügyvezetőjét-társtulajdonosát hallgatta meg a törvényszék. A tárgyaláson elhangzott: a BKV-nál 2009-ben készült belső ellenőri jelentés szerint a piackutató és PR-cég 2007-ben kötött nettó 21,2 milliós szerződést a zrt.-re szabott tanulmányok elkészítésére. A nyolc elemzés azonban a vizsgálat megállapításai szerint értéktelen volt a BKV számára. Ráadásul a munka soron kívüli kifizetése, valamint a pályáztatás és szerződéskötés közötti rövid idő felveti a bűncselekmény lehetőségét.
Homonnai János ügyész részletekbe menő kérdéseire válaszolva vallomásában a tanú és észrevételében a BKV kapcsolattartójaként a projektben részt vevő kommunikációs vezérigazgató-helyettes, R. Miklós nyolcadrendű vádlott egyaránt arról beszélt: az összességében több száz oldalas tanulmánysorozat szakmaisága és használhatósága megkérdőjelezhetetlen. R. Miklós azt mondta: az anyagok segítettek a BKV-nál 2007 elején felállt új menedzsment reformelképzeléseinek előkészítésében.
A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig 1 milliárd 490 millió forintnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.
A bíróság június 18-án újabb tanúk meghallgatásával folytatja a bizonyítási eljárást. | Belföld: Hagyó-per: oknyomozó újságíró vallott | A BKV Zrt. és a vállalat pályázatain nyertes cégek közötti, hallomásból ismert visszásságokról és összefonódásokról beszélt tanúként egy hírportál korábbi oknyomozó újságírója a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen indult büntetőper csütörtöki tárgyalásán, a Kecskeméti Törvényszéken. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/hagyo-per__oknyomozo_ujsagiro_vallott-1393477 | 2013-06-13 22:38:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A kormány által összeállított kérdéssorral az emberek véleményét kérik ki annak érdekében, hogy Brüsszelben a magyarok álláspontját képviselve, erős felhatalmazással tudjanak tárgyalni és megvédeni hazánk és a nemzet érdekeit. A nemzeti konzultációt napokon belül postán kézbesítik, de online formában is kitölthető lesz - írtuk meg korábban, mára azonban a legtöbb Békés vármegyei háztartás megkapta a borítékot.
Erdős Norbert országgyűlési képviselő november 22-én számolt be arról, hogy szerdától kezdve jövő hét hétfőig bezárólag mindenkinek kézbesíteni fogják a nemzeti konzultációs ívet. Ennek kitöltése pedig óriási előnyökkel járhat az emberek számára.
- Ahogy már múlt héten is elmondtam, a válságok korát éljük. Jött a koronavírus, majd a háború, melynek legújabb fejleményei, hogy a Biden-adminisztrációnak köszönhetően nagyobb hatótávolságú rakétákat engedélyeztek Ukrajnának. Látni lehet tehát, hogy a háború frontján nehéz két hónap elé nézünk. Feszült a helyzet, de mi továbbra is a béke pártján állunk. Hiszünk abban, hogy a gazdasági semlegesség, amely egyaránt nyit nyugat és kelet felé egy célravezető út. A jövőév folyamán éppen ezért 3-6 százalékos gazdasági növekedést várunk, amely lehetővé teszi a bérek emelését, a 13. havi nyugdíj megtartását, a kis- és középvállalkozók támogatását - fogalmazott az országgyűlési képviselő.
A brüsszeli politika továbbra is háborúpárti
Erdős Norbert emellett arra is kitért, hogy Brüsszel a mai napig hátráltatja a munkát, a Tisza párt elnöke, Magyar Péter pedig azt vallja, a szuverenitás egy részéről le kell mondani. Az országgyűlési képviselő azonban hangsúlyozta, a magyar kormány nem ért ezzel egyet. - Mi önállóan politizálunk, a szuverenitást pedig meg kell tartanunk - húzta alá.
Erdős Norbert azzal a kéréssel zárta a sajtótájékoztatót, hogy minél több ember töltse ki támogatólag ezt az ívet, hogy a kormány annál nagyobb felhatalmazással tudja folytatni tárgyalásait Brüsszelben. | Hamarosan minden Békés vármegyei megkapja a konzultációs ívet | A hét folyamán, pontosan szerdától már elkezdtek megjelenni a Békés vármegyei települések lakosainak postaládáiban az első nemzeti konzultációs ívek. Erdős Norbert egy sajtótájékoztató keretében hangsúlyozta, a tét továbbra is nagy, így kéri, hogy minél több ember töltse ki támogatólag ezt az ívet, melynek köszönhetően nagyobb felhatalmazással állhatnak ki a magyar érdekek mellett Brüsszelben. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176741/hamarosan_minden_bekes_varmegyei_megkapja_a_konzultacios_ivet | null | true | null | null | Hir6 |
Közleményt adott ki a Fővárosi Főügyészség arról, hogy milliókkal próbáltak megvesztegetni egy budapesti ügyvédet. Az ügy nem új, már márciusban beszámolt róla a rendőrség, de most megtörtént a vádemelés is.
Az ügy vádlottja, J. Róbert 58 éves debreceni férfi a vád szerint arra próbálta rábírni az ügyvédet, hogy egyik védencét - akit konkrétan meg is nevezett - vegye rá fogolyszökésre annak érdekében, hogy a férfi ezután Magyarország belügyminiszterével kapcsolatos dokumentumokat vihessen ki külföldre.
A vádirat szerint a vádlott 2017. február 13-án felkeresett egy budapesti ügyvédet azzal, hogy polgári jogi kérdésben szeretne jogi tanácsot kérni.
A vádlott tisztában volt azzal, hogy az ügyvéd egy emberölés bűntettének kísérlete miatt - már bírósági szakban - folyamatban lévő bűnügy vádlottjának védője, és azzal is, hogy ez a férfi nyomkövető eszköz alkalmazásával elrendelt házi őrizetben van.
A vádlott az ügyvédnél tartott megbeszélést és tanácsadást követően, a vád szerint megkísérelte rábeszélni az ügyvédet arra, hogy vegye rá védencét – a fent említett súlyos bűnügy vádlottját – a fogolyszökésre, illetve konkrétan arra, hogy a férfi a lábán viselt nyomkövetőt távolítsa el és szökjön meg a házi őrizetből, majd Magyarország belügyminiszterével kapcsolatos dokumentumokat vigyen külföldre.
Amikor az ügyvéd a kérést egyértelműen visszautasította, a vádlott a vád szerint húszmillió forintot ajánlott neki arra az esetre, ha mégis rábírja a házi őrizetben lévő védencét a szökésre.
Az ügyvéd a vádlott jogtalan előny adására vonatkozó ajánlatát is visszautasította.
A Fővárosi Főügyészség a jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő férfival szemben bírósági eljárásban elkövetett vesztegetés bűntette miatt nyújtott be vádiratot az illetékes bíróságra. | 20 milliót ajánlottak egy budapesti ügyvédnek, hogy vegye rá szökésre a házi őrizetben lévő védencét, hogy az Pintér Sándorról szóló dokumentumokat vihessen ki külföldre | A Fővárosi Főügyészség vádat emelt a férfi ellen. | null | 1 | https://444.hu/2017/08/17/20-milliot-ajanlottak-egy-budapesti-ugyvednek-hogy-vegye-ra-szokesre-a-hazi-orizetben-levo-vedencet-hogy-az-pinter-sandorrol-szolo-dokumentumokat-vihessen-ki-kulfoldre | 2017-08-17 12:08:00 | true | null | null | 444 |
Tévesek voltak azok a várakozások, miszerint a főváros hamarosan megállapodik az Alstommal a metrókocsik elakadt leszállításáról: a szerdai franciországi Alstom-BKV-perben a cég újra összeesküvéssel vádolta meg a magyar felet. Ennek lényege: a BKV és a magyar hatóságok tudatosan nem működtek együtt az Alstommal, hogy megtorpedózzák és az oroszok kezére játsszák a 65 milliárdos bizniszt. Első fokon a BKV már decemberben elbukta a pert, döntés másodfokon jövő hónapban lehet.
A teljes városvezetés elképedéssel hallgatja az Alstom képviselőit az előző ciklusban megkötött szerződéssel kapcsolatban, üzente Tarlós István Grúziából, miután telefonon meghallgatta a francia per részleteiről Vitézy Dávidot, a BKK és Kocsis Istvánt, a BKV igazgatóját. Az elképedés részleteiről hazatérése után pénteken, sajtótájékoztatón számol be a főpolgármester.
Tarlós szerda este a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy az Alstom a perben szórta a rágalmakat a fővárosra, ezért nemcsak a megállapodás vált lehetetlenné, hanem büntetőfeljelentést is fontolgat.
A szerdai, versailles-i tárgyalás már a másodfokú eljárás az ügyben. Első fokon, 2010 decemberében Nanterre-ben már egyszer elmeszelték a BKV-t. Mint arról beszámoltunk, a tárgyaláson a franciák már akkor elpuffogtatták vádjaikat, méghozzá államügyészi segédlettel. Marie-Aimée Gaspari államügyész, akit a metrókocsikat gyártó Alstom bűncselekmény gyanújára hivatkozva idéztetett be, gyakorlatilag felszólította a bíróságot, hogy a francia cég mellett döntsön.
Az Alstom képviselői részéről röpködtek a Kádár Jánosra, leninizmusra utaló kifejezések, többször beszéltek csalásról, bűncselekményről a metrókocsi-szerződéssel kapcsolatban. Az ügyvédjük konkrét politikai összeesküvés-elmélettel állt elő, amelynek a lényege az, hogy a BKV és a magyar hatóságok tudatosan nem működtek együtt az Alstommal, hogy megtorpedózzák és az oroszok kezére játsszák a bizniszt.
A BKV október 18-án mondta fel az Alstommal azt a 2006-ban kötött szerződést, ami 22 darab 2-es metróra szánt szerelvény és 15 modernebb, automatizált, 4-es metróra szánt szerelvény legyártására és leszállítására vonatkozott. A metrókocsiknak eredetileg már 2008 májusában meg kellett volna érkezniük Budapestre, ehhez képest csak nyolc hónappal később, 2009 január végén futottak be.
Több mint egy éve folyik a tesztelésük, ami számos problémába ütközött. A szerződés felmondásának az indoka oka az volt, hogy a BKV aznap kapta kézhez a Nemzeti Közlekedési Hatóság jogerős határozatát (a határozat teljes terjedelmében letölthető tőlünk, ide kattintva olvashatja), amelyben a hatóság fékrendszerbeli hiányosságok miatt elutasította az Alstom metrószerelvényeinek végleges típusengedély iránti kérelmét. A hatósági engedély nélkül a metrószerelvények nem állíthatnak forgalomba.
A BKV októberben, a szerződés felmondásával egy időben előkészületet tett a már kifizetett 108 millió euró visszafizettetésére, valamint a jólteljesítésre vonatkozó bankgaranciák lehívására, és bejelentette a BKV kötbér- és kárigényét a szállítónak. Egyelőre hiába.
A 2006-os metrókocsi szerződéssel kapcsolatban a BRFK már nyomozást folytat. | Tarlós elképedve hallgatta az Alstom vádjait | Tarlós elképedve hallgatta az Alstom vádjait - A versailles-i tárgyaláson a metrógyártó cég újból kijátszotta az orosz kártyát, döntés júniusban. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2011/05/05/tarlos_elkepedve_hallgatta_az_alstom_vadjait/ | 2011-05-05 10:48:00 | true | null | null | Index |
2010.12.22. 23:00
Cselényi László volt Duna TV-elnök és az általa kinevezett gazdasági főigazgató az egyik legexkluzívabb fővárosi magánklinikától rendelt orvosi szolgáltatásokat.
A két vezető nemcsak saját maga osztályon felüli ellátásáról gondoskodott, de a feleségéről sem feledkezett meg. A gond csak az, hogy a magánluxus számláját a közvagyon részét képező Duna TV kasszájából fizették.
A Duna Televízió és a Dr. Rose magánklinika 2009. október 20-án kötötte meg az egyezséget, mégpedig három évre, tavaly november 1-jétől 2012. október 31-ig terjedő időtartamra. A szerződés értelmében a klinika a szerződéskötés napján jogosulttá vált arra, hogy a teljes szolgáltatási díjról egy öszszegben állítsa ki a hároméves ellátás nyolcmillió forint értékű számláját, a tévé pedig vállalta, hogy a kontó kézhezvételétől számított öt munkanapon belül fizet.
A megállapodás második számú melléklete tartalmazza a kedvezményezettek, vagyis a luxusklinika szolgáltatásait igénybe venni jogosultak körét. A lista nem túl hosszú, mindössze négy név szerepel rajta: Cselényi László volt Duna TV-elnöké és az általa kinevezett gazdasági-műszaki főigazgatóé, Szekeres Lászlóé, valamint feleségüké.
Mind a négyen a kórház VIP státusú vendégei lehetnek, akiket évente egy alkalommal megillet a „Superior menedzserszűrés” nevű csomag, személyes kapcsolattartó asszisztensük lehet, szükség esetén VIP kórházi szobát kapnak, a klinika minden szolgáltatását igénybe vehetik a nyitvatartási időn túl is, valamint 0-tól 24 óráig tartó otthoni ellátásra is számíthatnak.
A szerződés megkötése során a Duna TV-t éppen a már említett egyik kedvezményezett, Szekeres László képviselte.
A Dr. Rose magánklinika a főváros egyik legdrágább részén, a Roosevelt téri Duna-parton található, a luxusingatlan kétezer négyzetmétert foglal el. A belső terek kialakítása és a berendezés egyaránt egy ötcsillagos hotel színvonalát idézi – ezt a mondatot nem mi találtuk ki, hanem az intézet internetes honlapjáról másoltuk le. A közlendő valóságtartalmáról egyébként meggyőződhet bárki, aki megnézi www.drrose.hu oldalt.
Ókovács Szilveszter, a Duna Tv újdonsült vezérigazgatója nem örül annak, hogy a belső vizsgálat előtt a sajtó tudomást szerzett a megállapodás tartalmáról. A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva azt mondta, hogy az átadás-átvétel során nem találkozott a dokumentummal. Ókovács hozzátette: a procedúra során egyébként Szekeres László – bár erre vonatkozóan külön kérdést is kapott – nem számolt be arról, hogy a Duna Televízió az előző vezetés idején kötött-e bármilyen intézménnyel különleges egészségügyi szerződést.
A Cselényi–Szekeres-féle vezetés egyébként annak ellenére nem verte nagy dobra a megállapodást, hogy a közpénzek felhasználását és a köztulajdon használatának nyilvánosságát szabályozó üvegzsebtörvény szerint az ötmilliónál nagyobb értékű szerződéseket nyilvánossá kell tenni. | A Duna TV fizette Cselényiék luxusát | Cselényi László volt Duna TV-elnök és az általa kinevezett gazdasági főigazgató az egyik legexkluzívabb fővárosi magánklinikától rendelt orvosi szolgáltatásokat. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/12/A-Duna-TV-fizette-Cselenyiek-luxusat | 2010-12-13 08:19:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet felsorolja azokat a támogatásokat, amelyeket előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottságnak. Ebbe a körbe tartoznak - egyebek mellett - a következő támogatások:
az energiahatékonysági projektekhez nyújtott beruházási támogatás meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget ((3,6 milliárd forintot),
az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget (18 milliárd forintot),
a helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra esetén a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeg összköltséget (3,6 milliárd, illetve 7,2 milliárd forintot),
a kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén
vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 40 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel (14,6 milliárd forintot),
vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel (7,2 milliárd forintot),
vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel (5,4 milliárd forintot).
sportlétesítményekre és multifunkcionális létesítményekre nyújtott beruházási támogatás esetében meghaladja a projektenként 15 millió eurónak vagy 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg összköltséget (5,4 milliárd, illetve 18 milliárd forintot), vagy sportlétesítményekhez nyújtott működési támogatás esetében meghaladja a létesítményenként évente 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget (720 millió forintot).
A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100 százalékát,
ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50 százalékát,
kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25 százalékát,
megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50 százalékát.
Ami pedig a kultúrát illeti, támogatás – a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével
a következőkhöz nyújtható:
muzeális intézmény, levéltár, könyvtár, művészeti vagy közművelődési intézmény – ideértve a közösségi teret –, koncertterem,
tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület,
a szellemi kulturális örökség valamennyi formája (beleértve népi hagyományok, kézművesség),
művészeti vagy kulturális esemény, előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység,
zenei és irodalmi alkotások írása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása.
Mint korábban szóba került, sportlétesítmény építését 15 millió euró (5,4 milliárd forint) költségig nem kell bejelenteni az Európai Bizottságnak. A rendelet kitér arra is, hogy a támogatott sportlétesítmény, multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni (ez a passzus nyilván a közbeszerzésre utal).
A támogatott sportlétesítményhez, multifunkcionális szabadidős létesítményhez a felhasználók számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költséget legalább 30 százalékban finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket nyilvánossá teszik. A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A létesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20 százalékában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia.
Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapat használja, a hivatásos csapat esetén alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni. | Itt a rendelet a Paks II.-vel kapcsolatos közpénzek felhasználásáról | Az irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról készített rendeletet Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. A beruházás terhére kulturális rendezvények és sportcsarnok építése is támogatható. A jogszabály kiemeli: a támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/rendelet-a-paks-ii-beruhazassal-kapcsolatos-kozpenzek-felhasznalasarol.726819.html | 2021-04-12 09:31:55 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Biztosra vették
A 8 fős fonyódi képviselő-testület összetételét figyelembe véve (a polgármesterrel együtt hét fideszes, valamint egy képviselő a Helyi Összefogás Egyesület színeiben) biztosra mehettek a Magyar Közlönyben megjelent törvénymódosítás fogalmazói, amikor azt írták: a településnek a fonyódligeti ingatlant a Szeged-Csanádi egyházmegyéhez "közeli", Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány számára át kell adni, amiért cserébe más ingatlanokat kap a város. A témát először napvilágra hozó 24.hu-nak nemrég az alapítvány képviselője is az ingatlancserét biztosra véve úgy nyilatkozott: le kívánják zárni az eddig bárki által látogatható Balaton-partot a gyerekek biztonsága érdekében.
Egyhangú nem
A hír élénk civil tiltakozást váltott ki Fonyódon. Néhány hete több száz fős demonstrációt tartottak az ominózus Balaton-parti részen, aláírásgyűjtésbe is kezdtek annak érdekében, hogy a szabadstrand ne kerüljön állami tulajdonba, ne lehessen lezárni, hanem maradjon meg a köz számára, majd Németh Helga (aki egyébként polgármesternek indul a június 9-i önkormányzati választáson) 5 kérdésből álló helyi népszavazási kezdeményezést is benyújtott ugyanerről. Az öt kérdés mindegyikét elutasította a helyi választási irodát vezető jegyző, arra hivatkozva, hogy a kérdések nem egyértelműek. Németh Helga azonban nem adta fel: újabb 14 kérdést nyújtott be, melyek ezúttal már a helyi választási bizottság asztalán landoltak, s a döntésre biztosított 30 napos határidő április 20-án jár le. A civilek egyébként az aláírásgyűjtő ívükön képviselő-testületi ülés és lakossági fórum összehívását is követelték.
Ilyen előzmények után vette napirendre az ingatlancserét a fonyódi képviselő-testület csütörtökön, úgy, hogy az ülés időpontja és napirendi listája csak szerdán került nyilvánosságra. A Balaton-parti másfél kilométer ingyenes átadását három állami ingatlan fejében két szakbizottság is javasolta, ezért is volt meglepő azután a csütörtöki szavazás eredménye. (A képviselő-testület döntéséről a Népszava is beszámolt.)
"Először is ami talán soha nem fordult elő Fonyódon, ilyen fontos téma esetében bizonyosan nem: Hidvégi József polgármester nem jelent meg az ülésen, sőt, a jegyző sem - részletezte az ülésen történteket a Narancs.hu-nak csütörtök este Németh Helga. - Azok a fideszes képviselők, akik hozzászóltak a témához, remegő hangon mondták: számukra ez érzelmi kérdés, nem tudnának a választóik szemébe nézni, ha most igennel szavaznának. Vagyis még jól is jött nekünk, hogy közelednek a választások, melyen egyébként a most távolmaradó Hidvégi József polgármester már nem indul. Így, hogy egyik napról a másikra tették közzé az ülés időpontját, sokan nem tudtak eljönni, de azért voltunk jó néhányan a tiltakozó civilek közül. A szavazásnál mind a hat jelen lévő képviselő nemet mondott. Nagy győzelemnek gondoljuk ezt a döntést, annak igazolásául, hogy van keresnivalónk még a NER-rel szemben is, de bele kell állni, csinálni kell."
14 népszavazási kérdés
Németh Helga elárulta: a helyi népszavazási kezdeményezésüktől ezek után sem állnak el, kíváncsian várják a helyi választási bizottság döntését. "Azért is tartjuk fontosnak, hogy tartsuk meg a referendumot, mert azzal lehetne hosszú távra is garantálni: sem a jelenlegi testület nem gondolhatja meg magát a választások után, sem a következőknek ne juthasson eszébe a Balaton-part odadobása, az a másfél kilométer maradjon a közé!"
A civilek szószólója szerint
a szabadstrand átadása és lezárása párthovatartozás nélkül háborított fel sokakat Fonyódon, tehát a fideszes érzelműeknek sem tetszett
- a kormánypárti képviselők nyilván ezt is átgondolták. Az is a civileket segítette, hogy a Magyar Közlönyben idő előtt, már a múlt év végén megjelent az állami tulajdonba vétel ténye, még mielőtt a fonyódi testület döntést hozott volna, vagyis időben tudtak reagálni, tiltakozni. A törvénymódosítás szövege szerint egyébként az állam, miután a tulajdonába került volna a másfél kilométernyi, Erzsébet-tábor előtti partszakasz, azt átadta volna a táborokat működtető alapítványnak, azzal, hogy "az ingatlant az alapítvány határozatlan ideig nem idegenítheti el."
S ez a határozatlan idő ki tudja meddig, leginkább milyen rövid ideig tartott volna...
(Címlapképünkön: Gyerekek sárkányhajóznak a Balatonon a fonyódligeti Erzsébet-táborban. | Szembement a NER-rel a fideszes testület: Fonyód nem adja a Balaton-partot az államnak | Hiába jelent már meg így a Magyar Közlönyben, a fonyódi önkormányzat nem adja állami tulajdonba az Erzsébet-tábor előtti másfél kilométeres szabadstrandot. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szembement-a-ner-rel-a-fideszes-testulet-fonyod-nem-adja-a-balaton-partot-az-allamnak-267163 | 2024-04-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A főpolgármester kezdeményezi a Fővárosi Közgyűlés következő ülésén, hogy budapesti szintű ügydöntő népszavazást tartsanak a római-parti védműről, írja az MTI.
Tarlós István az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában elmondta: felveti a népszavazás lehetőségét a testület előtt, mert már nem szakmai vita folyik az ügyben, és a vita ma már nem kezelhető. Megjegyezte, a népszavazás kiírásáról szóló esetleges közgyűlési döntést a Kúria írhatja majd még felül.
A műsorvezető felhozta Tarlósnak felidézte annak az egyesületnek a posztját, akik közvetlenül a partra húznák a gátat. Az egyesület a Facebook-oldalán olyan bejegyzést tett közzé, amelyben az olvasható: zsidó értelmiségiek egy csoportja gettóba akarja zárni a Római-parton 70 hektáron élőket. Erre az Együtt úgy reagált, hogy ez a 30-as éveket idéző náci propaganda.
Tarlós azt mondta, amikor hallott az előbbiekről, akkor nála "betelt a pohár". Az idézett mondatot a Facebook-posztból visszataszítónak nevezte. Szerinte biztos, hogy a parton kellene a gátat megépíteni, de ha már ezt a "kártyát is bedobják", és rögtön el is kezdték "felpumpálni a dolgot", akkor legyen budapesti népszavazás. Erről majd a közgyűlés dönt szeptember 27-én. A főpolgármester megemlítette: nem tudja megállapítani, hogy "kik és milyen motivációval jöttek elő" az említett "eléggé visszataszító" mondattal.
Kicsivel több mint két hete megtagadta az Együtt és a Párbeszéd által a római-parti mobilgát megépítése ellen benyújtott népszavazási kérdés hitelesítését pénteki ülésén a Fővárosi Választási Bizottság (FVB), amely szerint a főváros törvényesen jelölte ki a védmű nyomvonalát, így e kérdésben nem tartható népszavazás.
Augusztus végén írtunk egy felmérés eredményeiről. Eszerint a fővárosiak többsége nem a part mentén szeretné inkább a Római-partra tervezett mobilgátat, hanem feljebb, a Nánási – Királyok útja mentén fejlesztené a jelenlegi gátat. Abban a kérdésben pedig, hogy kinek kellene dönteni a gát helyéről, a válaszok jóval megosztottabbak voltak. A legtöbben (38 százalék) a III. kerületi lakosság népszavazásos döntésére bízná a kérdést. A második legnépszerűbb opció (27 százalék) pártatlan szakértő zsűrit bízna meg ezzel a feladattal, míg 19 százaléka a fővárosiaknak az összes budapestit megkérdezné népszavazáson. A legkevesebben azok vannak, akik a Fővárosi Közgyűlésre bíznák a kérdést: 11 százalék hagyná a politikusok kezében az ügyet.
Egyébként 4 éve, 2013-ban egyszer már felvetett tarlós a helyi népszavazás lehetőségét a gátról. Egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy vizsgálják, melyik önkormányzatnak kell kiírni azt. Ha a fővárosinak, akkor kezdeményezni fogja a közgyűlésnél, ha a II. kerületinek, akkor majd a fideszes polgármestert kéri meg. Arról beszélt akkor, hogy nem "katasztrófaturisták összehangolt véleményére" kíváncsi, hanem a helyi lakosságéra. | Tarlós népszavazást kezdeményez a római-parti gátról | Tarlós népszavazást kezdeményez a római-parti gátról - Szerinte nem szakmai vita folyik az ügyben. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/09/11/tarlos_nepszavazast_kezdemenyez_a_romai-parti_gatrol/ | 2017-09-11 22:03:08 | true | null | null | Index |
összeegyeztethetetlen lett volna diplomata státusával.
Kapcsolatait borkereskedőként azzal alapozta meg, hogy a volt moszkvai nagykövet és külügyi főosztályvezető Keskeny Ernőnek, illetve Fazekas Sándor mostani agrárminiszternek, korábban karcagi polgármesternek segédkezett. A potentátokat diplomata rendszámot viselő Porsche terepjárójával furikázta az orosz fővárosban, miközben a lábát se tehette be a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség épületébe, ahonnan kitiltotta a később autóbalesetben elhunyt igazgató, Szűcs Pál. A fáma szerint azért, mert Kiss olyan névjegyet használt, amelyen a kirendeltség hivatalos megbízottjának tüntette fel magát.
Az üzleti életben Kiss nem volt kimagaslóan sikeres. Monte Tokaj nevű kft.-jével szemben hatszor indult végrehajtás, míg tavaly végül felszámolását is kezdeményezték. Miközben a magyar borok forgalmazása és orosz vendégek vadásztatása révén széleskörű kapcsolatrendszert épített ki, Kiss gyakran kényszerült kölcsönöket felvenni, hogy legalább részben törleszteni tudja korábbi adósságait. Legalább egy eset orosz bíróság elé került. Az interneten fellelhető jogerős ítélet szerint Kiss egymillió eurót kért kölcsön, aminek a tárgyalás előtt csak egy kisebb részét tudta visszaadni, s a 860 ezer eurós maradék adósságot a bíróság előtt sem tagadta. A 2011. áprilisi keltezésű dokumentumban szerepel, hogy a kölcsönt adó Jevgenyij Dubrovintól, Kiss 80 ezer eurót vett át, hogy elintézze az orosz üzletember ismerőseinek magyar vízumát. Az eset még Kiss diplomatává történt kinevezése előtt történt.
Moszkvai magyar körökben ismerős forrásaink szerint Kiss diplomataként is foglalkozott vízumszerzéssel, jelentős számú, az átlagos baráti vagy üzleti kapcsolatoknál jóval több orosz útlevelet vitt be a konzulátusra. Ennek a hivatalos feljegyzésekben nyoma kellett, hogy maradjon, mert a schengeni vízumok esetében a támogató személyek nevét is rögzítik. Lapunk információi szerint
a moszkvai vízumkiadási gyakorlat kapcsán 2012-13-ban hivatalos vizsgálat is folyt.
Kiss, bár cégei irányításáról lemondott, a nemzetközi jog előírásait figyelmen kívül hagyva diplomataként sem hagyott fel az üzlettel. Felesége, aki korábban az orosz mezőgazdasági tárca sörök minősítésével, engedélyezésével foglalkozó laboratóriumát vezette, üzleti alapon tokaji borklubot szervezett, amelynek rendezvényein Kiss is részt vett. Az alakuló ülést a magyar nagykövetség dísztermében tartották. A borklub címe és telefonszáma megegyezett Kiss borkereskedő cégével, és a diplomatának ebben az időben fele része volt egy vadásztatással foglalkozó cégben is. A magyar termékeket forgalmazó oroszországi Paprika üzletek elindítása is az ő nevéhez fűződik, cégének bora pedig bekerült a 2013-as szentpétervári G20 csúcstalálkozóra kiszemeltek közé.
A diplomata a beosztásához képest szokatlanul magas, „követtanácsos és meghatalmazott miniszter" rangot viselt. A cím azt jelenti, hogy a kinevezést Orbán Viktor miniszterelnöknek is alá kellett írnia. Kiss egy időben Tarsoly cégének borait is terjesztette Oroszországban. A győri vállalkozó egyben az MLSZ elnökségi tagja, míg Szijjártó Péter ebben az időben államtitkárként dolgozott Orbán Viktor mellett.
Kiss aktív szerepet játszott abban, hogy először Tarsoly cége, a Quaestor kapta meg a moszkvai magyar kereskedőház megnyitásának jogát. A vízumcentrum címe megegyezik a kereskedőházéval, amelynek szalagvágásán is megjelent Szijjártó Péter – akkor éppen a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosként. Később az állam saját ellenőrzése alá vonta a külföldi magyar kereskedőházakat, de Kiss akkor már nem volt agrárdiplomata – a tárcánál Martonyi János minisztersége alatt még érvényesültek bizonyos szakmai szempontok. Diplomáciai karrierjének kényszerű befejezése után Kiss Fazekas Sándor mellett tűnt fel, hogy az agrárminiszter megbízottjaként ott folytassa, ahol abbahagyta.
A Népszabadság 2014. május 31-i számában megírta, hogy a Kisshez köthető, félmillió forinttal alapított martfűi Winexport Kft. menedzsmentjében felbukkant az egyik legismertebb orosz milliárdos, a Magnit kiskereskedelmi láncot birtokló Szergej Galickij és több embere. Kiss bort adott el a Magnit 7500 üzletből álló hálózatának, Galickij pedig megállapodott az akkor külgazdasági államtitkár Szijjártó Péterrel, hogy 1500 embert foglalkoztató, ezer kamiont üzemeltető, gigantikus logisztikai központot létesít Magyarországon. Bár ebből egyelőre nem lett semmi, a Magnit megjelenése kétségkívül új fejezetet nyitna a régió élelmiszer-kiskereskedelmében.
A külföldi láncok ellen minden létező eszközt bevető kormány Galickij cégét meglepően kedvezően fogadta. A rokonszenv kialakulásában Kiss tevékenysége mellett az is szerepet játszhatott, hogy a nemzetközi kupaküzdelmekbe rendszeresen kijutó FC Krasznodar futballcsapat is Galickijé. A milliárdos tagsága a menedzsmentben ugyanakkor nem hozta el a várt felvirágzást, a Winexport ellen 2012-ben és 2013-ban háromszor is végrehajtás indult.
Kiss Szilárd Miklós végül azért került előzetesbe, mert a Winexport 2010 decemberében félmilliárd forintos kölcsönt vett fel az Orgoványi Takarékszövetkezettől. A hitelt nem törlesztették, ellenben Kiss 2013 nyarán megpróbálta negyedáron visszavásárolni a tartozást, és ebből a célból kenőpénzt ajánlott a nyomozóhatóság gyanúja szerint.
Önmagában már az is kínos, hogy ilyen üzleti múlt után Kiss rendszeresen feltűnik Tarsoly Csaba Szijjártó Péter által felkarolt vállalkozásai körül és kapcsolatba hozható a jelenleg Kijevben nagykövet Keskeny Ernővel vagy Fazekas Sándor agrárminiszterrel. Az azonban végképp aggasztó, hogy
a férfinak feleségén keresztül továbbra is köze lehet schengeni vízumok kiadásához.
Vajon vizsgálták-e a Kiss által jelentett nemzetbiztonsági kockázatot, miközben a moszkvai magyar kolóniában a fenti tények közkézen forogtak? Kellően alapos lehetett-e egy ilyen vizsgálat, miközben Kiss életének java részét Oroszországban töltötte? Tudtak-e kinevezésekor az ellene folyt polgári perről és arról, milyen körülmények között élt Moszkvában?
Nyilvánvaló, hogy az orosz titkosszolgálatok tudtak Kissről – hiszen évtizedekig üzletelt Moszkvában –, s a 860 ezer eurós tartozás kapcsán a férfi zsarolhatóvá vált. Az Európai Unió és Oroszország jelenlegi feszült viszonya, az orosz titkosszolgálatok és bűnszövetkezetek európai aktivitása miatt alighanem Brüsszelben is fokozott érdeklődést vált ki, hogy milyen vízumkiadási gyakorlatot folytat Magyarország Moszkvában. | Botrány Moszkvában: előzetesben a különös magyar diplomata | Egy jelenleg előzetes letartóztatásban lévő volt magyar agrárdiplomata orosz felesége a résztulajdonosa a moszkvai magyar vízumközpontnak. Kiss Szilárd Miklós kapcsolatrendszere meglepően magasra is elért. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/botrany-moszkvaban-elozetesbenkulonos-magyar-diplomata-1511323 | 2015-01-22 10:16:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
DK: Ki kell vizsgálni az V. kerületi "ingatlanpanamát"
Budapest – A Demokratikus Koalíció (DK) szerint ki kell vizsgálni a fővárosi V. kerületi "ingatlanpanamát", a párt ezzel kapcsolatban már feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen – közölte Varju László, a párt elnökségének tagja szombati budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus elmondása szerint Rogán Antal korábbi belvárosi polgármester "Portik Tamás érdekeltségi körébe tartozó cégnek adott el 54,2 millió forintért egy becslések szerint 127 milliót érő ingatlant a Károly körúton", és ebben a konkrét ügyben juttattak el feljelentést a Legfőbb Ügyészséghez. Hozzátette: folyamatosan derülnek ki az újabb ügyek, ezért azokat is meg kell vizsgálnia az önkormányzatnak is. Azt mondta, a belvárosi önkormányzat az elmúlt évek alatt több mint kétszáz ingatlant adott el áron alul, úgy, hogy néhány havi bérlet után kedvezményes áron megvehették a bérlők az épületet, épületrészt. Ezzel mintegy 4 milliárd forint kárt okoztak – közölte Varju László.
MTI | DK: Ki kell vizsgálni az V. kerületi "ingatlanpanamát" | Budapest – A Demokratikus Koalíció (DK) szerint ki kell vizsgálni a fővárosi V. kerületi "ingatlanpanamát", a párt ezzel kapcsolatban már feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen – közölte Varju László, a párt elnökségének tagja szombati budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus elmondása szerint Rogán Antal korábbi belvárosi polgármester "Portik Tamás érdekeltségi körébe tartozó cégnek adott el 54,2 millió forintért egy becslések szerint 127 milliót érő ingatlant a Károly körúton", és ebben a konkrét ügyben juttattak el feljelentést a Legfőbb Ügyészséghez. Hozzátette: folyamatosan derülnek ki az újabb ügyek, ezért azokat is meg kell vizsgálnia az önkormányzatnak is. Azt mondta, a belvárosi önkormányzat az elmúlt évek alatt több mint kétszáz ingatlant adott el áron alul, úgy, hogy néhány havi bérlet után kedvezményes áron megvehették a bérlők az épületet, épületrészt. Ezzel mintegy 4 milliárd forint kárt okoztak – közölte Varju László. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/dk-ki-kell-vizsgalni-az-v-keruleti-ingatlanpanamat-2314315 | 2014-12-20 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
Maradjanak velünk!
Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek - a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.
Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról! | Lemondott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára | Miután a Válasz Online a héten arról írt, hogy Tóth Tamás felelősségét firtatják a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyét érintő szexbotrányokban. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/lemondott-a-magyar-katolikus-puspoki-konferencia-titkara-272001 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Gulyás Márton és a Partizán újabb, négyrészes dokumentumfilmet készített a magyar rablópártokról és a voksbizniszről. Ezek a részek hamarosan láthatóak lesznek, de a 24.hu előzetesen megtekinthette őket, és ez alapján mondjuk: nem érdemes kihagyni ezt a megdöbbentő és súlyos tényfeltáró anyagot, amely főleg arccal, névvel vállalt vallomásokra támaszkodik.
Kikről van szó?
Rabló-, vagy megengedőbb nevükön kamupártoknak nevezik azokat a szervezeteket, amelyek csak azért jönnek létre, hogy az államháztartást minél jobban lehúzzák a választásra jogosult jelöltek és pártok amúgy törvényes támogatását kihasználva. Ezért cserébe csak különböző kamu-, és hamisított áligazolásokat kell „kiállítani”, és ez a minimális szűrőrendszerrel ellátott pénzszerzési lehetőség pedig lassan egy évtizede csalók és szélhámosok széles körét vonzotta. Köztük is kiemelkedő szereplők lettek Seres Mária és férje, Stekler Ottó, akiknek tevékenységével Gulyásék ezúttal az első két részben foglalkoznak, a második kettőben pedig a magyar-ukrán határmenti voksturizmusról látunk lesújtó riportot.
Előzményként érdemes felidézni, hogy a múlt nyáron vádat emeltek Seres és férje ellen. Az eljáró ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével vádolta meg 2020 júliusában a házaspárt, és velük szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozta. A vád szerint Seresék és bűntársaik összesen 117 millió forintot tulajdonítottak el a 2014-es kampányra kapott állami támogatásból. Megjegyzendő, hogy eddig csak előzetes tárgyalásokat tartottak az ügyben.
A Partizán két évvel ezelőtt már forgatott Seresék kiterjedt tevékenységéről. Seres Mária és férje, Stekler Ottó – írtuk akkor – „az elmúlt két választás során kétmilliárd forintnál is több állami támogatást tüntethetett el nyom nélkül a hozzájuk kötődő hat különböző kamupárton keresztül. Ezek a pártok semmilyen tevékenységet nem végeznek, valahogy mégis mindig össze tudták szedni az aláírásokat az induláshoz. A megfejtés Gulyásék szerint ott van, hogy Seres nem semmisítette meg a 2006-os népszavazás aláírásait, hanem azóta is azokat használja a kamupártok regisztrációjához.”
Pénzosztás hátul
A mostani új film olyan forrásokkal készített interjúkat, akik részt vettek Seresék SMS nevű kamupártjának 2014-es kampányában (jelöltként, vagy háttéremberként), és az ott tapasztaltakról számolnak be. Többek közt
zacskóból történő pénzosztásról,
az állami támogatás „okosba történő” eltankolásáról,
és főleg aláírás-hamisításról.
Mindenki egyesével bevonulhatott egy hátsó irodába, ahol sparos papírzacskóból, aki lemondott a kampánytámogatásról, az mindenki kapott 500 ezer forint készpénzt a kampányának a fedezésére
– mondja a film egyik forrása, amiből az következik, hogy Stekler Ottóék a maradék félmilliót (egy jelölt ugyanis egymilliót kap a törvény szerint) megtartották. Elhangzott az is, hogy a kampányanyagokat egy kijelölt cégtől kellett megrendelni, de a riportban megszólalók szerint erről nem kaptak számlát.
A különböző aláírás-hamisítási tevékenységről is részletesen beszámol a film. Többen beszélnek arról, hogy a Seres-párthoz köthető VIII. kerületi ingatlanban volt, hogy egytucat ember „írogatta” (azaz másolta) az induláshoz szükséges ajánlóíveket, a megszólalók közül többen elismerik, hogy ők maguk is csináltak ilyet.
Az utolsó napon, amikor le kellett adni, akkor Stekler Ottó maga is irkálta át ezeket a lapokat, hogy meglegyen annyi
– mondja egy forrás.
Elhangzik az is:
Beszéltünk is egymást közt, hogy mi ezért éveket kaphatunk, meg hogy ez mekkora hamisítás.
Erre azonban az volt a válasz, hogy nyugodjunk meg, megvannak erre az Ottó kapcsolatai, senki nem ütheti meg a bokáját.
Szövevényes cégbirodalom
A nyilatkozók elbeszéléséből az derül ki, hogy azokból az adatbázisokból dolgoztak, amelyeket korábbi választások során Seres Mária felhasznált, de az SMS párt ajánlóíveit pénzért értékesítették a párt aktivistái, vagy a párt vezetősége más pártok aktivitási számára – derül ki a Partizán friss anyagából.
Seresék körül egy szövevényes cégbirodalom is feltűnik, (ezt is részletesen bemutatja a Partizán), és beszédes az a személyi kapcsolatrendszer is, amely szintén bemutatásra kerül Steklerék kapcsán. Tomcat, Szepessy Zsolt, korábbi monoki polgármester, a kamupártok környékén szintén föltűnő Gödény György, de a volt MSZP-s képviselő Zuschlag János is megjelenik. Utóbbival kapcsolatban az a legérdekesebb mozzanat, hogy a filmben bemutatnak egy lehallgatási jegyzőkönyvet, amiben a kamupárt-ügyben újra mozgolódó, beazonosítható Zuschlag azt mondja 2018-ban:
Én ráírtam a négy évvel ezelőtti kapcsolatomra, aki a Rogán ügyvédje, de nem válaszolt.
Hogy pontosan ki volt ez a személy, az nem derül ki, a nyomozati jegyzőkönyvben azonban ez a közlés szerepel.
A Partizán az újabb rablópártos dokumentumfilmjének prológját tegnap már közzétette. | Seres Máriáék kamupártjában ipari mennyiségben hamisítottak, és zacskóból osztották a pénzt | Gulyás Mártonék friss dokumentumfilmjében Zuschlag János és Rogán Antal ügyvédje is előkerül. Rablópártok újratöltve. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/05/04/seres-maria-rablopart-hamisitas-csalas-partizan-fidesz-rogan/ | 2021-05-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
„Telektelenítette” a Legfelsőbb Bíróság a Malom Centert
Jószerivel senki sem tudja, mi lesz a sorsa a hírös város közepén álló Malom Center bevásárlóközpontnak, de az építése körüli szabálytalanságok helybenhagyását többször segítő Peredi Katalin jegyzőnőtől január 31-el közös megegyezéssel megvált a Kecskeméti városháza.
A sok helyi által a város legnagyobb korrupciós ügyének tartott óriásberuházás megvalósulásának az útját a városi jegyző mellett így-úgy egyengette a volt polgármester és más potentátok is.
2006 végén már két jogerős legfelsőbb bírósági ítélet mondta ki egybehangzóan, hogy az a földdarab, amin részben a bevásárlóközpont áll, nem építési telek, és azzá nem is minősíthető át. Így a földhivatali ilyen célú bejegyzését törölni kell, a hatóságnak pedig új eljárást kell kezdeményeznie a jogellenes helyzet rendezésére. A Legfelsőbb Bíróság (LB) szerint a földhivatalnak érzékelnie kellett volna a nyilvánvaló törvénysértés tényét, amikor a beruházók mérési hibaszázalékra hivatkozva az épület túlméretezett terveihez szükséges közterületet hozzácsapták a sajátjukhoz. A főbírák hatályon kívül helyezték a plázával kapcsolatos utolsó ítéletet is, amelyet a Csongrád Megyei Bíróságon hoztak a telekalakítás elismerésére. A bevásárlóközpont már eleve kalandos körülmények között jutott használatba vételi engedélyhez is.
Az LB ítélete szerint a Malom Centernek ma nincs építési telke. Ehhez képest az épület már áll, és vendégeket fogad. A patthelyzet feloldására nincs túl sok lehetőség. Ezek közül az egyik, hogy a bevásárló központot lebontják. Erre azonban már a beruházás egyik legbőszebb ellenzője, Horváth Zsolt, Kecskemét fideszes országgyűlési képviselője sem lát lehetőséget. „Építési engedély híján fennmaradási engedélyt kell, hogy kapjon az épület, már ha ez lehetséges, ami építésrendészeti bírság kiszabásával jár”- nyilatkozta a képviselő.
A nála radikálisabbak viszont visszacsípnének egy keveset a betonmonstrum magasságából. Szerintük a tömb tetején lévő irodaszintekre és a helikopter-leszállópályának tűnő elemre semmi szükség ebben a városban. A Petőfi Népe című lap által készített nem reprezentatív felmérés szerint, a helyiek többsége sem szereti a XXI. századi bevásárló szentélyt. Hatvanegy százalékuk úgy minősítette: hánynia kell, ha ránéz!
Az egész Malom-mizéria bő öt éve kezdődött, amikor az ipartörténeti emlékként számon tartott és védett malom telkére az OTP Bank szerette volna megépíteni regionális irodáját. A helyi védettséget élvező épületen azonban még ablakot sem lehetett cserélni, így a bank elállt az építkezéstől. Jóváhagyó önkormányzati testületi döntést igényelt volna a régi malom bontása (amely a mai napig nem született meg, noha a malmot azóta felrobbantották), így több "telekkérőt” elutasítottak. Majd Szécsi Gábor, a korábbi fideszes polgármester, ma SZDSZ-es önkormányzati képviselő 2002-ben polgármesterként közvetve hozzájárult a bontási engedély kiadásához és az építési engedély kiadásához szüksége az LB által hatályon kívül helyezett telekhatár-rendezéshez.
2003. március 7-én az ES Invest már megvette a telek több mint felét, és két hónapon belül két lépcsőben a helyi védettség feloldása nélkül megkapták a bontási engedélyt is a régi malomra. Innentől a bevásárlóközpont megnyitásáig egymást követték a szabálytalanságok, amelyeket a beruházó a bíróság előtt jóhiszeműséggel magyarázott.
Az ES Invest körül több politikai támogatót is rebesgetnek bennfentesek. Talán ez lehetett az oka annak is, hogy a kft. tulajdonosaival végig szorosan együttműködő Szécsi Gábor polgármester a beruházás végére a politikai paletta jobb oldaláról átállt a bal oldalra, és a 2006-os országgyűlési és helyhatósági választásokon, már mint az MSZP-SZDSZ közös jelöltje indult. Szécsit szerettük volna megkérdezni, de közel két hete küldött kérdéseinkre nem érkezett válasz.
Hiba lenne ugyanakkor azt gondolni, hogy a Malom Center a kezdetektől a szocialisták "vállalkozása" lett volna. Kecskemét MSZP-frakciójának vezetője, Brúszel László 2004-ben még élőláncot akart alkotni a régi Malom megtartásáért az akkor még fideszes polgármesterrel szemben, de miután Medgyessy Péter kormányfő ellátogatott Kecskemétre, a helyi szervezet is az építés mellé állt a közgyűlésben.
Érdekesség, hogy a Malom Center vezető tervezője Komjáthy Attila, a Gyurcsány Ferenchez köthető Altus Rt.-be beolvadó Aldo Kft. igazgatóságának volt az elnöke még 1994-ben. Komjáthy cége, a Mérték Építész Stúdió azóta több bevásárlóközpontot is fel tud mutatni referenciái között. Ők tervezeték Budapesten a Mamut II-t, a Pécs, a Miskolc, és Szeged Plázát, illetve hozzájuk köthető még a Csepel Pláza kiviteli terve is.
A Malom Center, úgy tűnik, mind a mai napig a kecskeméti közélet neuralgikus pontja lehet, hiszen az ügy érintettjeinek többsége egyáltalában nem reagált az e-mailben és telefonon feltett kérdéseinkre. Balogh László a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés szocialista frakcióvezetője Szécsi Gábor ex-polgármesterhez és a Malom Center tulajdonosaihoz hasonlóan válaszra sem méltatta leveleinket. Zombor Gábor jelenlegi fideszes polgármester pedig óvatosan időt kért az álláspontja kialakításához. | Itthon: "Telektelenítette" a Legfelsőbb Bíróság a Malom Centert | Jószerivel senki sem tudja, mi lesz a sorsa a hírös város közepén álló Malom Center bevásárlóközpontnak, de az építése körüli szabálytalanságok helybenhagyását többször segítő Peredi Katalin jegyzőnőtől január 31-el közös megegyezéssel megvált a Kecskeméti városháza. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20070205_malom | 2007-02-07 00:00:00 | true | null | null | HVG |
2024 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari alágak közül kettőben - az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában, valamint a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben - nőtt, tizenegyben visszaesett a termelés. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2024 augusztusához viszonyítva 0,7%-kal mérséklődött. (KSH- november 12.)
2024 júliusában az ipari termelés volumene 1,3, munkanaphatástól megtisztítva 6,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
2024 augusztusában az ipari termelés volumene 9,5, munkanaphatástól megtisztítva 4,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Jól látható az elmúlt negyedév adataiból, hogy még mindig nem látszik a fény az alagút végén, tartós és meredek zuhanásnak vagyunk szemtanúi. Felhívom a figyelmet, hogy az ipari ágazat a nemzetgazdasági szinten mért bruttó hazai termék (GDP) 23-24 százalékát teszi ki, azaz dinamikus fejlődése nélkül szinte lehetetlen értékelhető méretű gazdasági növekedés elérése. Az idei évre - a Nagy Márton miniszter által - prognosztizált 4 százalékos gazdasági gyarapodás, mostani tudásunk szerint jó, ha eléri az 1 százalékot, és ebben "vastagon" benne van az ipari pangás.
Az építőipar helyzete is aggasztó. 2024 szeptemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 2,0, az egyéb építményeké 17,0%-kal mérséklődött. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,7%-kal kisebb volt az augusztusinál. (KSH- november 14.) Minden mutató negatív! "A magyar kormány számára nagyon fontos az építőipar és az építőgazdaság, amely az alágakkal együtt a GDP közel 15 százalékát adja." (forrás: Nagy Márton)
2024 júliusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 6,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
2204. augusztusában az egy évvel korábbihoz viszonyítva 6,0, az előző hónaphoz képest 2,1%-kal csökkent az építőipari termelés volumene.
Eljött az összegzés pillanata. A magyar gazdaság két válságágazatának gyalázatos a teljesítménye, amelynek - tekintettel meghatározó súlyukra - közvetlen hatása van az ország gyarapodására. Az idei esztendő első háromnegyedéve gyakorlatilag "elszállt", a késő őszi és a decemberi hónapoktól jelentős - pozitív irányú - elmozdulás nem várható. Minden kormányzati tényező (miniszterelnök, gazdasági miniszter, pénzügyminiszter) a jövő évtől gazdasági csodát vár, amelynek nevet is adtak: Új Gazdaságpolitikai Akcióterv, és amelytől 3 % százalék feletti GDP-növekedést remélnek. (Halkan jegyzem meg, hogy erről a szégyenteljesen alacsony bázisról nem olyan nagy művészet pozitív irányba elmozdulni.) De, ha az ipar és az építőipar továbbra is a verem mélyén marad, akkor nincs gazdasági kibontakozás, nincs fejlődés, nincs gyarapodás!
Közelednek az ünnepek, ilyenkor nem illik siránkozni, sopánkodni. Bízzunk az új esztendő sikereiben, és higgyünk abban, hogy az elmúlt évek helyben járása után érdemi és érzékelhető előrelépés vár ránk. Így legyen! | Szeptember végén, november közepén | Az év 46. hetében közzétett gazdasági adatok nem sok örömre adnak okot. Míg az ország közvéleménye különféle – gyalázatos színvonalú – hangfelvételek eredetével és tartalmával foglalkozik, addig a magyar gazdaság két húzóágazata (az ipar és az építőipar) szédítő sebességgel zuhan, de ez – úgy tűnik – nem igazán tart érdeklődésre számot. Sokan beszélnek arról, hogy jövőre talán december 24. munkaszüneti nap lesz, de közszájon forog Dúró Dóra „nagyszerű” javaslata is, miszerint a hosszú házasságok résztvevőit állami pénzjutalomban kell részesíteni, de a kapott összeg csak itthon költhető el. Ezek után a népszerű, ámde jelentéktelen súlyú témakörök után – az esélytelenek nyugalmával - mégis megkísérlek komoly dolgokról szólni. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/szeptember-vegen-november-kozepen/439885 | null | true | null | null | Hírklikk |
3 880 239 205 magyar forint értékben nyert közbeszerzést a szilárdhulladék-lerakók rekultivációjára - ez az, amikor földet hordanak a szemétdombra - a Közgép és konzorciumi társai: a Bácska Mérnöki Szolgáltató Kft., a West Hungária Bau és a Westberg Kft.
Ebből a pénzből az építési munkákon túl "esetleges kiegészítő és aktualizáló tervezési munkákat" is meg kell majd valósítani a "FIDIC piros könyv szerint". Összesen harminc település 39 szemétdombjára hordanak majd földet, összesen 700 431 négyzetméternyi területen. (Via Közbeszerzés) | Nézzük, mit nyert idén a Közgép | Hahó, már 13 (tizenhárom!) nap eltelt januárból, és eddig csak egy közbeszerzést vitt el Simicska Lajos cége. Ráadásul ezt is csak konzorciumban. | null | 1 | https://444.hu/2014/01/13/nezzuk-mit-nyert-iden-a-kozgep | 2014-01-13 00:06:00 | true | null | null | 444 |
Egyre rövidebb az 1956-os forradalom és szabadságharc fideszes értelmezőinek, illetve értelmezéseinek szavatossági ideje - mindenesetre az aktuális megfejtés szerint a magyarok a mindent átszövő hazugság, a "semmi sem az, aminek mondják" rendszere miatt lázadtak fel a hatalom ellen. Ha ez a nép valóban nem viselné el tartósan a hazug vezetőket, akkor a jelenlegi rezsimnek még sokkal több reszketnivalója lenne, mint a friss Medián-felmérés eredményei nyomán. De sajnos eltűri: épp az elmúlt 14 évünk mutatja, hogy milyen sokáig.
Ha már történelmi párhuzamokat keresünk: ’56-ban azért nem folytatódhatott az addigi formájában az egypárti diktatúra, mert szűk egy évtized alatt kiderült, hogy a Szovjetunióból importált, az ország- és a rendszerhatárokon belül egyaránt az orosz hegemóniára épülő berendezkedés nem felel meg a Moszkvához képest nagyon is nyugatias Magyarországon a lakosság döntő többségének (még az elkötelezett kommunisták zömének sem). Lenne mit tanulni belőle. Ám - és ez árul el a legtöbbet az orbáni hatalomgyakorlás végletes erkölcsi zülléséből - az ’56-os tanulságok közül egyedül a becsicskulást tartják a mára nézve is érvényesnek. És ki is mondják, újra meg újra, hiába ütközik bele még a saját, vakon vezetett tömegeik alapidentitásába is. Kimondják, mert nem tehetnek mást: abból, amit korábban mondtak - hogy t. i. szabadságszerető nép vagyunk, nem engedünk a 48-ból stb. - nem következik sem a mára a kormányideológia fő elemeivé vált ukrángyalázás, sem a semmilyen gyakorlati haszonnal nem járó, ám az ország mozgásterét (hogy a választótábor is értse: a szuverenitását) egyre keményebben korlátozó Oroszország- és Kína-függés. Talán két példa is kellőképpen megvilágítja, hogy ez a külpolitikai irány mennyire nem vezet sehová. Egyrészt nemhogy Románia, de még Csehország is fontosabb külkereskedelmi partnerünk ma, mint Oroszország - ehhez képest hova jár ki a külügy- és külgazdasági miniszterünk az ukrajnai háború kitörése óta szinte kéthetente? (A harcok kezdetéig Ukrajna súlya is nagyobb volt a külkereskedelmünkben, mint a velünk amúgy nem is határos Oroszországé - mintha ez a tény sem tükröződne abban, ahogyan Orbánék a külkapcsolatainkat alakították.) Másrészt itt van a szlovák nyelvtörvény esete ami - ha a tervezetet a mostani formájában fogadják el - az ukrajnai nyelvhasználati jogok töredékét hagyja csak meg a felvidéki magyarok számára. Ugyanakkor, míg az ukrán nyelvpolitika Kárpátalja orosz rakétázását is bocsánatos bűnné teszi az Orbán-kormány szemében, a szlovák Ficónak Orbán Viktor személyesen kampányolt a helyi magyar párt ellenében - igaz, még a mostani nyelvtörvény-módosító javaslat előtt, de már a szlovákiai vezető kiterjedt magyargyűlölő praxisának ismeretében.
Mindent átszövő hazugság? Állítólag Robert Fico a barátunk, a kormányra kerülése és a kormányzása magyar érdeket szolgál. Ahogyan magyar érdek Trump megválasztása is. (Látta valaki mostanában a forintárfolyamot? És van elkötelezettebb híve Trumpnál a blokkosodásnak, a bezárkózásnak, Kína feltartóztatásának, a diszkonnektivitásnak - mindannak, amit Orbán szerint mindenáron el kellene kerülnünk?) A magyar gazdaság fényes jövő elé néz (miközben ötödik éve egy helyben toporgunk). Az elektromobilitásé a jövő. (Az Orbán Viktor személyes használatára rendelt konvojban ugyanannyi elektromos jármű van, mint a szűkebb családját kiszolgáló, Cinege utcai bázisú autóparkban: pontosan nulla.) Magyarország előre megy; ők soha nem vetemednének arra; a nyugdíjakat megvédik; a rendkívüli különadók csak átmenetiek; az Orbán-kormány az adócsökkentés kormánya; gazdasági semlegesség, ha az összes nyugati partnerünkbe belerúgunk, a keletieknek viszont minden kérését teljesítjük az első éjszaka jogáig bezárólag; megállítjuk a migrációt; aki Magyarországra jön, nem veheti el a magyarok munkáját; a magyar sajtó szabadabb, mint az európai... szükséges ehhez még bármit hozzátenni?
Most azért imádkozhatnak, hogy ki ne derüljön: véletlenül mégis igaz volt, amikor azt lódították, hogy a hazudozás okozta a Rákosi-diktatúra vesztét. | A mindent átszövő hazugság | Egyre rövidebb az 1956-os forradalom és szabadságharc fideszes értelmezőinek, illetve értelmezéseinek szavatossági ideje – mindenesetre az aktuális megfejtés szerint a magyarok a mindent átszövő hazugság, a „semmi sem az, aminek mondják” rendszere miatt lázadtak fel a hatalom ellen. Ha ez a nép valóban nem viselné el tartósan a hazug vezetőket, akkor a jelenlegi rezsimnek még sokkal több reszketnivalója lenne, mint a friss Medián-felmérés eredményei nyomán. De sajnos eltűri: épp az elmúlt 14 évünk mutatja, hogy milyen sokáig. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256803_a-mindent-atszovo-hazugsag | null | true | null | null | Népszava |
Bombát dobtak a gazdák közé Orbánék
Egymásnak estek az új földesurak és az általuk megvásárolt területeket még az árverések előtt az államtól hosszú távra kibérlő gazdák.
Nincs a szerződésen száraz pecsét, és nem világos, hogy az ügyvéd, aki aláírta, jogosult volt-e a hitelesítésre
– hangzott el egy nyilvános bírósági tárgyaláson a közelmúltban, amelyen az új földtulajdonos és a régi bérlő állt szemben egymással. A felperes, vagyis az új földtulajdonos a régi bérlő szerződésének semmissé nyilvánítását akarja elérni, ezért indított pert.
Egy járási bíróságon jártunk, és azért nem írjuk le a helyet, az időpontot és az érintettek nevét, mert a kistelepülésen élő, beperelt férfi (a régi bérlő) még attól is retteg, hogy ha nyilvánosságra hozzuk a nevét, akkor a még éppen elbírálás alatt levő pályázatai sem fognak nyerni. Egy 30 hektáros kis területről van szó, ami a 2014-ben állami bérletet nyert gazdának az életét jelenti, míg az állam által dobra vert, előtte már bérletre kiadott földet megvásárló új földesúrnak a több ezer hektárján ez csak egy darabka.
Az újabb földosztás, ahogy a gazdák maguk között nevezik a kormány "Földet a gazdáknak" programját, két körben zajlott. Az első körben, 2010-től az állami földek haszonbérletére írt ki pályázatot a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. A második körben, több esetben a már bérbe adott földeket árverésre írták ki, magyarul eladták azokat. A bérlővel együtt. Akkor azt mondták, hogy garanciákat építettek be, nem lehet csak úgy elkergetni a földet használókat. Hát, csak úgy valóban nem lehet. Azok, akik megengedhették maguknak, hogy sok pénzért vásároljanak, lényegében bérlővel együtt vették meg a földet, most azt csinálnak, amit akarnak: bérleti díjat emelnének a korábbi sokszorosára, vagy akár addig-addig vegzálják a bérlőt, amíg az feladja. Mindeközben az új tulajdonosok álláspontja az az emelésről, hogy ők csupán az állami szerződésekben megszokott nyomott díjakat igazítják a piaci bérleti díjakhoz.
Fizetési felszólítás, feljelentés, fényképezés a határban
Bontsuk le az ólat, azt mondta az új földtulajdonos nekünk
– meséli a gazdálkodó, aki a "Földet a gazdáknak" program első szakaszában több földrészlet haszonbérletét is elnyerte, majd az általa bérelt területeket az állam meghirdette árverésen, sikerrel. A gondok akkor kezdődtek, amikor az egyik új tulajdonos földmérőkkel kimérette az általa megvásárolt földet, és arra jutott, hogy a szomszédos területen álló állattartó telep egyik ólja átlóg a frissen szerzett birtokára. Felszólította tehát a bérlőjét (akit egyébként egyáltalán nem zavart az átlógó épület), hogy bontsa el az ólat. Elindult a lavina. Most az új tulajdonos újabb és újabb módszerekkel fogást keres rajtuk, a bérlők meggyőződése, hogy ki akarja őket ebrudalni a területről. Több eljárást is indított ellenük az új tulajdonos, egy sort közülük a földhasználattal kapcsolatosan, de magasabb díjat is követelt, nem egy eljárásban. És nem aprózta el.
Háromszoros bérleti díjat kért hektáronként
– folytatja a gazda, aki családjával az állami földbérleti pályázaton, még 2014-ben, három részletben összesen 131 hektár bérleti jogát nyerte el. A területet 2016 elején kezdték el művelni, mert ekkor járt le az előző bérlő szerződése. Igaz, ekkor még csak megbízással használták a földet, mert az ő húszéves szerződésük 2016 októberétől lépett hatályba.
Időközben írták ki licitre az ő területeik egy részét, és miután az új tulajdonos aláírta az adásvételi szerződését a Nemzeti Földkezelő Alappal, elkezdte őket zaklatni. Először a fizetési felszólítások jöttek, amelyek a 30 ezer forint hektáronkénti bérleti díj helyett 110 ezerről szóltak. A magasabb bérleti díjért indított eljárásokat végül a bíróság elutasította, de az új tulajdonos nem adta fel, és hogy a szerződés azonnali felmondását megalapozhassa, a föld nem megfelelő használatáért kezdte feljelentgetni őket, például, kiment a területre fényképezni a gyomot.
A gyomot fejlettségi szintje szerint gyomirtózzák, amit a naplóval is alá kell támasztani, így végül ezt a kísérletet is elbukta az új földesúr.
Régebben jóban voltunk, ma már jóformán egymáshoz sem szólunk
– mondja az elmérgesedett helyzetről a bérlő felesége. „Annak idején mi is gondolkoztunk rajta, hogy vásárolnánk földet, de nincs annyi pénzünk, és hitelt sem akartunk felvenni, nehéz lett volna a törlesztőrészleteket kigazdálkodni” – magyarázza a nő, akinek családja nem is aggódott korábban, hiszen megkötötték a haszonbérleti szerződést az NFA-val, álmukban nem jutott eszükbe, hogy a földek értékesítése után azonnal indul a harc. Az már majdnem mellékes, hogy az új tulajdonos, aki megvette alóluk az állami földet, több ezer hektáron gazdálkodik, az árverésen úgy tudott venni egy csomó földet, hogy ne lépje túl a megengedett 300 hektárt, hogy minden egyes családtagja nevére vásároltak.
Mit lehet tenni?
Ezer hektár bérelt földünk bérleti díján alkudozunk
– mondja Héjja István, az egyébként kormánypárti érzelmű csongrádi gazdálkodó, a Héjja Testvérek Kft. egyik tulajdonosa, aki azt reméli, hogy sikerül még valami emberi díjat kialkudni az új tulajdonossal. Két évvel ezelőtt sokan izzadtak a Héjja Tetvérek Kft. bérelt földjeinek árverésén, Szegeden. Több terület is a szokásos csongrádi árak többszöröséért kelt el, egy-egy földrészletért négyen-öten is emelgették az árverésen a tárcsákat, nem kis meglepetést okozva ezzel. A nem túl jó minőségű földek hektárjáért volt, hogy egészen hárommillió forintig licitáltak órákon keresztül. Még az öreg cégalapító Héjja László is elhűlt a küzdelem láttán, akkor meg is jegyezte: „Van pénz az uniós földalapú támogatásokból, mert hitelből, aminek 300 millió forint a plafonja, nem telne erre.”
Azon az árverésen egy 230 hektáros terület 560 millió forintért kelt el, de egy 42 hektáros földért is addig licitáltak négyen, hogy végül feltornázták 130 millióra az árat. Az állam jól járt, sok pénzt bezsebelhettek a csongrádi gazdákon. Héjjáék már akkor szívták a fogukat, mert biztosak voltak abban, hogy meg lesz ennek a böjtje, a vevők biztosan emelni fognak a bérleti díjon. Most érkeztünk el oda, hogy ez be is következett.
„Több új tulajdonossal egyezkedünk, a koronánként megállapított 1350 forintos díj mellett hektáronként olyan 30 ezer forintra jön ki az a bérleti díj, amivel szerződtünk a Nemzeti Földkezelő Alappal. Most mindegyik nagyjából a háromszorosát akarja. Ha a bíróságon nem tudunk megállapodni, akkor még az is elképzelhető, hogy megválunk a földjeink felétől, vagy 1000 hektártól” – latolgatja a lehetőségeket Héjja István, akiknek a területe így felére csökkenne. Héjjáék földjei az árveréseken több tulajdonoshoz kerültek, egyikük most azt mondta, hogy ők nem fognak lófejet bedobálni a kerítésen, békésen próbálják elintézni, abban bíznak, hogy sikerül bíróságon kívül megállapodni a díjakról. A Földforgalmi Törvény jelenleg ezt a helyzetet úgy szabályozza, hogy öt év után lehetne a díjakon módosítani, ha ez a 20 százalékot meghaladja, akkor, amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, perre vihetik a dolgot, ekkor szakértőt kell bevonni a vita rendezésére.
Héjja István azonban már az említett árverésen biztos volt abban, hogy a hitel árát a földdel együtt megvett bérlőkön fogják beszedni. „Hiába a kedvezményes hitel, akkor sem lehet kigazdálkodni sok százmilliós kölcsön törlesztőjét úgy, hogy még a működéshez szükséges pénz is megmaradjon” – mondja.
Ráadásul az árverések miatt még egy csavar került a történetbe:
A csatornák, utak is magántulajdonoshoz kerültek sok esetben, hogy lesz így az öntözés, majd ezekért is fizetni fogunk?
– említ egy újabb konfliktusforrást Héjja István, szerinte a későbbiekben erre is gondolni kell.
A Héjja Testvérek Kft. 20 éve működik mezőgazdasági cégként, van sertéstelepük, vágóhídjuk is. Ángyán József, a hajdani fideszes államtitkár, aki éppen az általa feltárt földmutyik miatt szakított a párttal, több dolgozatában ostorozta a társaságot azzal, hogy ez már nem családi gazdaság, hanem tőkés társaság. De van még rosszabb is, a két évvel ezelőtti árverésen licitálók között volt gépkereskedő és volt olyan gazdálkodó, aki bevallása szerint a menyének akart örömet okozni az igen drágán vásárolt földdel.
Földosztás Fidesz módra
Az első körben sokszor műkörmösök, fodrászok jutottak bérlethez, amit Ángyán József tanulmányai részletesen és szakszerűen elemeznek. Ezekből derült ki, nagyon leegyszerűsítve, hogy a pályázatokon strómanok, tehetősebb, Ángyán szerint nem családi gazdálkodók jutottak az igen kedvezményes bérleti díjú földekhez. Kishantos esetében pert is nyertek a biogazdálkodók azzal, hogy a bíróság megállapította, hogy olyanok pályáztak a bérletre, akik nem is lettek volna jogosultak, hiszen nem foglalkoztak korábban mezőgazdasággal.
A kormány eközben azt szajkózta folyamatosan, hogy kisgazdálkodók jutottak területekhez a bérleti pályázatokon. A második körben, az árveréseken a földekkel együtt a bérlőket is megvásárlók most az első körben nyertes bérlőket zavarhatják el. Ángyán József, miután a bérleti pályázatok eredményeit elemezte, most újabb sorozatában az árverések nyerteseit veszi górcső alá. Jász-Nagykun-Szolnok megyéről szólva a következőket állapította meg:
"A legnagyobb árverési nyertesek között ott találjuk pl. a megye két – a 100 leggazdagabb magyar listáján előkelő helyen szereplő – Fidesz-közeli multimilliárdos nagyvállalkozóját éppen úgy, mint Fazekas Sándor és Varga Mihály miniszterek számos patronáltját, a CITY-cégcsoport tulajdonosától, Tomajmonostora polgármesterének közvetlen rokonságán át, Fazekas Sándor unokatestvérének gyermekeiig, vagy éppen az Orbán család szűkebb baráti köréhez tartozó volt párizsi magyar nagykövet közvetlen családtagjait."
Az első körben tehát sok műkörmös is labdába rúghatott, de azért szép számmal akadtak olyan nyertesek, akik helyben élő gazdálkodók voltak. Most belőlük szorítják ki a szuszt. Azt a végén azért érdemes megjegyezni, hogy például, Raskó György, agrárközgazdász korábban többször hangsúlyozta: az alacsony bérleti díjak bezavarnak a piacgazdaságba, másfelől a tőkeszegény gazdaságok nem versenyképesek. De ez már egy másik történet. | Gazdaság: Bombát dobtak a gazdák közé Orbánék | Egymásnak estek az új földesurak és az általuk megvásárolt területeket még az árverések előtt az államtól hosszú távra kibérlő gazdák. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20180130_Bombat_dobtak_a_gazdak_koze_Orbanek | 2018-01-30 23:51:00 | true | null | null | HVG |
Feljelentést tett a Mi Vagyunk az Erdő (My sme Les) nevű természetvédelmi polgári társulás, miután egy tátracsorbai (Tatranská Štrba) csárda étlapján medvehúsból készült gulyás és medvetepertőkrém is szerepel. Az étterem alkalmazottai azt mondják, a medvehús beszerzéséhez elég jó kapcsolatokkal rendelkezik a vezetés a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) adminisztrációjánál.
Az Új Szó hozzáfűzi, a környezetvédők képviselője, Michal Haring úgy fogalmazott, megdöbbentő, hogy jó kapcsolatok ilyesmihez hozzásegítenek egy éttermet.
Közben a TANAP képviselője azt mondja, nincs tudomásuk arról, hogy az étterem medvehúst kínál, és arról sem tudnak, hogy a felhasznált medvehús a az ő vadászterületeikről származna. A Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet (SIŽP) azonban megerősítette, hogy panasz érkezett hozzájuk az ügyben, amelyet továbbítottak a megfelelő felügyelőségnek. | Téboly: medvehúsból készült ételeket találtak a népszerű csárda étlapján | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/teboly-medvehusbol-keszult-eteleket-talaltak-az-egyik-nepszeru-csarda-etlapjan | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Jóérzésű ember már képtelen nyugodtan, normális pulzussal nézni, ahogyan az V. kerületi önkormányzat gőzerővel adogatja el az ingatlanjait, természetesen áron alul. Ezt ugye már a jogi keretek betartásával is megtehetik, nem kell hozzá más, mint egy értékbecslő, aki a piaci árnál olcsóbbra taksálja az adott ingatlant. Sőt, a belvárosi önkormányzat elfogadta ezt a rendeletet is, ami lehetővé teszi, hogy ha az eladandó ingatlant egy évnél régebben bérli valaki, akkor annak
elővásárlási joga van a becsült ár 70 százalékán.
Abból is lehet tudni, hogy Magyarország nem normális ország, hogy egy normális országban egy ilyen rendelet után azonnal feloszlatnák az adott önkormányzatot, és megszállnák az önkormányzat hivatalát rosszabbik esetben a nyomozók, jobbik esetben pedig az elmeorvosi szakértők. Ez a rendelet ugyanis azt foglalja jogszabályba, hogy az önkormányzat - az emberi logikával teljesen ellentétesen - úgy játszhasson ki önkormányzati vagyont magánkezekbe, hogy azon még bukik is.
Az önkormányzat most is elemében volt: lepasszoltak egy csomó lakást. Ide kattintva meg lehet nézni, hogy melyiket kinek és mennyiért.
A Petőfi Sándor utca 3. szám alatt például kevesebb, mint 93 millióért vihet el egy 357 négyzetméteres ingatlant a Belvárosi Üzlet Ingatlanhasznosító Kft. Na, de kik állnak a cég mögött? Szinte lehetetlen kitalálni: az Opten szerint Berta Béláné mellett benne van a cégben Zuhair Awad és Sameer Hamdan is.
Ők a Buddha Bar hotelt üzemeltető cégcsoport ügyvezetői.
Ők vették meg tavaly a Párisi Udvart is 2,1 milliárdért.
De vannak még ezen kívül is remek dolgok: a Collina DM Kft. meditációs központot nyithat az Alkotmány utcában áron alul és pályázat nélkül megszerzett 840 négyzetméteres ingatlanban. Ezen az adásvételen Juhász Péter, az Együtt belvárosi képviselője szerint 60 milliót vesztett az V. kerületi önkormányzat.
Az önkormányzatnak gyakran dolgozó ügyvéd, Sándor Sz. Zsolt sem maradt az ú szélén, ügyvédi irodája a Deák téren, a Metró kijáratnál vett meg egy 237 négyzetméteres irodát 79 millióért, azaz 330 ezres négyzetméteráron. Juhász szerint ez a piaci ár fele/harmada, legalábbis arrafelé az ingatlanok négyzetméterárai a piaci ingatlanhirdetésekben sokkal-sokkal magasabbak. | A belvárosi önkormányzat a Buddha Bar hotel ügyvezetőinek is lepasszolt egy nagy ingatlant áron alul, pályázat nélkül | De az önkormányzat kedvenc ügyvédjének cége is 330 ezres négyzetméteráron húzhatott be egy Deák téri lakást. Juhász Péter szerint csak ezen 60 milliót bukott az önkormányzat. | null | 1 | https://444.hu/2015/11/02/a-belvarosi-onkormanyzat-a-buddha-bar-hotel-ugyvezetoinek-is-lepasszolt-egy-nagy-ingatlant-aron-alul-palyazat-nelkul | 2015-11-02 14:56:27 | true | null | null | 444 |
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vasárnap közleményben tudatta az MTI-vel: Szabó Máté szerint a dohánytermékek kiskereskedelmének állami monopóliumba vétele megfelel az alapjogkorlátozás Ab által alkalmazott kritériumainak. A fiatalkorúak védelme a dohányzás egészségi ártalmai ellen ugyanis olyan alkotmányos érdek, amely szükségessé teheti a tulajdonjog korlátozását.
Szabó Máté jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy az Ab több esetben is kimondta, a vállalkozáshoz való jog nem korlátozhatatlan. Meghatározott vállalkozás gyakorlásához senkinek sincsen alanyi joga, ha az mások alapjogait súlyosan és aránytalanul sérti. Ezért az ombudsman nem tartotta indokoltnak, hogy a trafikpályázat ügyében az Alkotmánybírósághoz forduljon. A közlemény szerint az ombudsman megállapította azt is, hogy nem sérti az alaptörvényt a pályázatnak azon része sem, ami a koncessziós pályázatok elbírálásával szemben kizárja a jogorvoslatot.
Szabó Máté szerint ugyanakkor a pályázat és pályázati eljárás több szempontból sértette a tisztességes eljáráshoz való jogot. Ezek közzé sorolta, hogy az eljárásban nem volt kellően egyértelmű és világos az üzleti terv értékelési szempontrendszere. Ez így alkalmas lehetett arra, hogy az egyes pályázatokról való döntéseket ne világos, és mindenki számára egyértelmű alapon hozzák meg.
Az eljárás ideje alatt bekövetkezett jelentős jogszabályi változás - amely a forgalmazható termékek körét kibővítette - a pályázati határidő módosításával nagymértékű bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot eredményezett. Nem hozhattak megalapozott döntést sem a pályázók, sem pedig a pályázatot éppen a forgalmazható termékek eredetileg igen szűk köre miatt be nem nyújtók - írták.
Az ombudsman a visszásságok felszámolására több garanciális biztosítékot és differenciáltabb jogszabályi háttér kialakítását javasolja. Szabó Máté felkérte Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztert, tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben a pályázati kiírásokban pontosan határozzák meg a bírálati szempontokat és az azokra adható pontszámokat. Fokozottan ügyeljenek arra, hogy a jogszabályokat a pályázatok elbírálás előtt csak különösen indokolt esetben és kizárólag akkor változtassák meg, ha azzal egyidejűleg a pályázat benyújtásának határidejét ésszerű mértékben meghosszabbítják.
Az ombudsman jelentésében kitért arra, hogy a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődését figyelembe véve az sem tekinthető aránytalan korlátozásnak, hogy a gyermekek egyáltalán nem mehetnek be a dohányboltokba. Az ombudsman szerint a gyermekek ezen jogai a szülők önkorlátozását is megköveteli, azaz, hogy a szülő a gyermek jelenlétében ne menjen be a trafikba, különösen úgy nem, hogy közben a gyermeket az üzlethelyiségen kívül hagyja.
A közleményben azt írták, az ügyben 22 ezer aláírással támogatott beadvánnyal fordultak az ombudsmanhoz. A jelentés a oldalon olvasható. A Trafikkárosultak Mozgalma július 12-én azért fordult az ombudsmanhoz, mert szerintük átláthatatlan volt a pályáztatás, és sérti az alapvető jogokat, hogy menet közben változtattak a feltételeken, vagyis az árrésen és az árusítható termékek körén. | Itthon: Alapvető jogot sért a trafikmutyi | Nem fordul az Alkotmánybírósághoz (Ab) a trafikpályázatok ügyében az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté ugyanakkor megállapította, hogy a trafikok koncessziós jogának elnyerésére kiírt pályázat és a pályázati eljárás több szempontból sértette a tisztességes eljáráshoz való jogot. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20130811_Alapveto_jogot_sert_a_trafikmutyi | 2013-08-11 08:35:00 | true | null | null | HVG |
Németh Lajos rendőr őrnagy, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense szerint az ügyészség a Fejér megyei rendőrfőkapitány kezdeményezésére járt el az ügyben. Az esetről a nyomozás érdekében egyelőre nem adott több információt a rendőrség. | Letartóztattak egy rendőr zászlóst Székesfehérvárott <br/> | Hivatali hatalommal való visszaélés alapos gyanújával előzetes letartóztatásba helyezték a Székesfehérvári Rendőrkapitányság állományában levő V. Rudolf, 34 éves rendőr zászlóst. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1899/12/20000207letartoztattak | 2000-02-07 18:25:00 | true | null | null | Origo |
Szerencsére mára mind gyakoribb a számonkérés, Németországban például az utóbbi években több mint 100 esetben álltak büntetőbíróság elé a jogsértők. Miközben sokan korrumpálódnak, számos cég küzd a visszaélések ellen. A Világgazdaság érdeklődésére egyebek közt elmondta, hogy az üzleti forgalom szereplői egyszerre jogsértők meg áldozatok is. A gazdaság tisztességes szereplői – nemegyszer okkal – tartanak a politikai szférától. Peter Eigen az antikorrupciós fellépés egyik legfontosabb eszközét a kormányzat, a civilek és a magánszféra – óhatatlanul ellentétekkel terhes, de annál célravezetőbb – párbeszédében, együttműködésében látja.
Marschall Miklós, a szervezet európai és közép-ázsiai regionális igazgatója azt hangsúlyozta: a korrupciós kockázatok csökkentése nélkül Magyarország versenyképessége és gazdasági mutatói nem javulnak. A szükséges – az adórendszer átalakításától a szürkegazdaság visszafehérítésén át a modernizációjáig ívelő – strukturális változások és a legfelsőbb szint példamutató elkötelezettsége nélkül nem fékezhető meg a korrupció.
A szervezet, miként korábban, ezúttal is a párt- és kampányfinanszírozás megtisztításában látja a korrupcióellenes stratégia alapját. Sürgeti a Fidesz által korábban benyújtott törvényjavaslat felfrissítését az átláthatósági és ellenőrzési intézmények (kampányszámla, hirdetések regisztrációja, az ÁSZ szerepének erősítése) beemelésével, az ésszerű kampányköltési határ bevezetésével.
A közbeszerzéseket a korrupció melegágyaként szokták aposztrofálni, nem véletlenül: a tenderek 65-75 százaléka viszszaélésekkel érintett, ezek 25 százalékkal drágítják a beszerzéseket. A számítások szerint 2008-ban 400 milliárd forint, azaz a 1,5 százaléka lett volna megspórolható korrupciómentes eljárásokkal. Szükség van új közbeszerzési törvényre és új intézményrendszerre.
Az ötödik pillér a nyilvánosság, mely a korrupció elleni fellépés legegyszerűbb és sokszor leghatékonyabb eszköze. E körben szükséges az államszervezet működésének szinte teljes átláthatóvá tétele – mondta Marschall Miklós. Elhangzott: a TI közös jogalkotási folyamatra kéri fel a leendő kormány tagjait, és kritikus, konstruktív együttműködést kínál a mielőbbi eredményesség érdekében. KK
Lehetőség
Az új kormány rendelkezik a strukturális reformok megvalósításához szükséges parlamenti többséggel, ezért a lehetőség adott a korrupció elleni hatékony fellépéshez – vélekedett a Transparency International alapítója.
Ha a politikai akarat is meglesz az átláthatóság feltételeinek megteremtéséhez, a TI szakmai javaslatokkal, sikeres példák bemutatásával segíteni fogja a kormányzatot – ígérte Peter Eigen. Pillérek - párt- és kampányfinanszírozás | Újabb front a korrupció ellen - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2010/05/ujabb-front-a-korrupcio-ellen | 2009-02-06 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Bacsa György, a MOL-csoport (amely Magyarország egyetlen orosz nyersolajat importáló finomítóját működteti) stratégiai műveletekért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy az olaj- és gázipari óriás nyitott arra, hogy diverzifikálja ellátását az EU által az orosz olajvásárlás megszüntetésére kitűzött informális 2027-es határidő előtt.
A magyarországi finomítók "2026 végére készen állhatnak arra, hogy orosz nyersolaj nélkül működjenek" - mondta.
Ehhez azonban uniós pénzre lenne szükség - hangsúlyozta Bacsa. Tekintettel a technológiai kihívásokra és a MOL finomítóinak más típusú nyersolajok feldolgozására átalakításának "500 millió dolláros" árára, Bacsa szerint az EU-nak "néhány százmillióval" kellene segítenie. A MOL-nak Szlovákiában is vannak orosz nyersolajat feldolgozó finomítói.
Jelenleg "nullát kapunk, mert ez finomítás, így nem jogosult semmilyen támogatásra az EU-tól, akkor sem, ha a beszerzésről leválasztásról van szó, még akkor sem, ha az ellátás biztonságáról van szó" - mondta. "Tehát a saját tempónkban és a saját lehetőségeinkhez mérten csináljuk".
Magyarország azon kevés uniós országok egyike, amelyek még mindig importálhatnak orosz olajat. 2022-ben megtiltották a tengeri importot, de mentességet adott a csővezetékes olajra, amely olyan országokba áramlik, köztük Magyarországba, amelyek továbbra is nagymértékben függnek a moszkvai olajtól.
(Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd) | A Mol kész lenne leválni az orosz olajról, ha kapna rá EU-s pénzt | Magyarország kész megszabadulni az orosz olajfüggőségétől, ha az Európai Unió segít finanszírozni az átállást más importőrökre – állítja az ország egyik legmagasabb rangú olaj- és gázipari vezetője a Politico szerint. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/a-mol-kesz-lenne-levalni-az-orosz-olajrol-ha-kapna-ra-eu-s-penzt-148381 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A nemzeti konzultáció kitöltésével dönthetünk a jövőnkről - közölte a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a kedden a Facebook-oldalán megosztott videóüzenetében. Menczer Tamás a videóban elmondta : a Fidesz-KDNP frakciószövetség felkérésére a kormány hétfőn elindította a nemzeti konzultációt.
A válságok korában újra szükség van arra, hogy egyetértési pontokat alakítsunk ki, megfogalmazzuk közös céljainkat. A nemzeti konzultáció kitöltésével dönthetünk a jövőnkről. Dönthetünk arról, hogy kereskedelmi háborút akarunk vagy gazdasági semlegességet és bérnövekedést. Dönthetünk a vállalkozások támogatásáról, a családi adókedvezmény megduplázásáról, a megfizethető lakhatásról és a 13. havi nyugdíj megvédéséről is
- fogalmazott a politikus.
Hozzátette, ne engedjük, hogy mások döntsenek a mi jövőnkről.
A kormánypártok nevében tisztelettel azt kérem önöktől, hogy mondják el véleményüket, töltsék ki, töltsük ki a nemzeti konzultációt, álljunk ki a kormány mellett, támogassuk a kormányt az új gazdaságpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban, álljunk ki a magyar érdek mellett. Közösen meg tudjuk csinálni, Magyarország meg tudja csinálni
- mondta Menczer Tamás.
Mint arról az Origo korábban többször beszámolt, nemzeti konzultációt indít a kormány "Magyarország meg tudja csinálni" címmel az új gazdaságpolitikáról, amelynek célja, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek és megfizethetőbb legyen a lakhatás. A 11 kérdést tartalmazó konzultációs ívek postázása 2024. október 28-ától, hétfőtől indult, a kitöltött kérdőívek visszaküldési határideje: 2024. december 20.
A gazdasági növekedés alapfeltétele, hogy Magyarország gazdasági semlegességre törekedjen, és ne csatlakozzon a Brüsszel által diktált kereskedelmi hidegháborúhoz. Az új gazdaságpolitikához új eszközök szükségesek, és erről a magyar embereknek kell döntenie, nem Brüsszelnek. A nemzeti konzultáció bevált formája a demokratikus párbeszédnek. A nemzeti kormány 2010 óta eddig 13 alkalommal kérte ki így a magyar emberek véleményét jelentős politikai, gazdasági, társadalmi, gazdasági kérdésben. A mai napig következetesen képviselt bevándorláspolitika csak az egyike az ilyen jelentős és megvitatott ügyeknek.
A nemzeti konzultációk a nemzeti szuverenitás erejét is adják, hiszen erős felhatalmazást és egyetértési pontokat adnak a kormánynak ahhoz, hogy Brüsszel és a baloldal által indított támadások közepette is következetesen a magyar emberek akaratát képviselje.
A most induló nemzeti konzultációban 11 kérdésben várjuk a magyar emberek véleményét. Íme a kérdések!
· Brüsszel kereskedelmi háborút indított a keleti országok, elsősorban Kína és Oroszország ellen. Véleményük szerint minden uniós országnak csatlakoznia kell a meghirdetett szankciós politikához és kereskedelmi büntetőintézkedésekhez, akkor is, ha ez kárt okoz az adott ország gazdaságának.
· Ezzel szemben a kormány úgy gondolja, hogy Magyarországnak gazdaságilag semlegesnek kell lennie, és nem szabad csatlakoznia a kereskedelmi háborúhoz, amit Brüsszel meghirdetett. Így lehet az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedést elérni a magyar gazdaságban.
Ön mit gondol erről?
A. Gazdasági semlegességre van szükség.
B. A kereskedelmi háború indokolt, Magyarországnak is csatlakoznia kell ehhez.
· Brüsszel azt mondja, hogy Magyarországnak az új gazdaságpolitika kialakításakor minden fontos kérdésben követnie kell az Európai Uniót, és csak a nyugati mintákat szabad másolnia a gazdaságban.
· Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint Magyarországnak a saját útját kell járnia, csak azt szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és észszerű. El kell utasítani mindent, ami árthat a magyaroknak, akkor is, ha a szövetségeseinktől érkezik.
Ön mit gondol erről?
A. Magyarországnak a saját útját kell járnia.
B. Minden kérdésben követni kell Brüsszelt, és csak a nyugati mintákat szabad átvenni a gazdaságba.
· A multinacionális cégek az egész világon egyre nagyobb extraprofitra akarnak szert tenni, egyre nagyobb szeletét akarják uralni a gazdaságnak, kiszorítva a helyi vállalkozásokat.
· Ezzel szemben a magyar kormány szerint a hazai kis- és középvállalkozásokat új eszközökkel kell támogatni. Tőkejuttatásra van szükség, minden kis- és középvállalkozás számára elérhető módon.
Ön mit gondol erről?
A. Szükség van tőkejuttatásra a magyar kis- és középvállalkozások számára.
B. Nincs szükség tőkejuttatásra, a vállalkozásoknak elegendő hitel áll rendelkezésükre.
· Brüsszel ellenzi, hogy a magyar kormány fellép az árakat egyoldalúan emelő, a gazdasági erejükkel visszaélő kereskedőkkel, multinacionális cégekkel szemben.
· Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint Magyarországnak joga van megvédeni saját állampolgárait az erejükkel visszaélő multikkal szemben.
Ön mit gondol erről?
A. Szükség van az erejükkel visszaélő multinacionális cégek megbüntetésére.
B. Magyarországnak el kell fogadnia a brüsszeli szabályokat, és nem léphet fel saját eszközökkel a multinacionális cégekkel szemben.
· Vannak, akik úgy gondolják, nincs szükség új megállapodásra a béremelési programról, a vállalatoknak saját maguknak kell dönteniük a bérekről.
· Ezzel szemben a kormány szerint új megállapodást kell kötni a munkáltatókkal és a munkavállalókkal egy többéves, a gazdasági növekedésen alapuló béremelési programról. Így előre kiszámítható módon kell elérni a négyszázezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért.
Ön mit gondol erről?
A. Szükség van új megállapodáson alapuló béremelési programra.
B. Nincs szükség új megállapodásra, a vállalatoknak saját maguknak kell dönteniük a bérekről.
· Vannak, akik azt gondolják, hogy nincs szükség újabb hitelprogramra a fiatalok számára, a Diákhitel elegendő.
· A kormány álláspontja szerint a Diákhitelhez hasonlóan a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt kell adni. A munkáshitel segíti a fiatalok életkezdését.
Ön mit gondol erről?
A. Szükség van a fiataloknak szóló munkáshitelre.
B. A Diákhitel elegendő.
· Vannak, akik szerint a dolgozók lakhatásának támogatása a cégek saját érdeke, így a kormánynak ebbe nem kell beavatkoznia.
· Ezzel szemben a kormány úgy gondolja, hogy adókedvezményt kell biztosítani a cégek számára, ha az alkalmazottaik lakbéréhez hozzájárulnak. Azt is lehetővé kell tenni, hogy a SZÉP-kártya is felhasználható legyen lakásfelújításra.
Ön mit gondol erről?
A. A kormány adókedvezménnyel támogassa, hogy a cégek hozzájárulhassanak az alkalmazottaik lakbéréhez. A SZÉP-kártya legyen felhasználható lakásfelújításra.
B. A kormány ne nyújtson a cégeknek adókedvezményt a dolgozók lakhatásának támogatására.
· Vannak, akik szerint a CSOK Plusz programon túl nincs szükség újabb, a fiatalok lakhatását segítő intézkedésekre.
· A kormány ezzel szemben úgy gondolja, hogy támogatni kell új kollégiumok építését, és az első lakást vásárló fiatalok számára kedvezményes, 5%-os kamatozású lakáshitelt kell biztosítani.
Ön mit gondol erről?
A. Szükség van új kollégiumok építésére és a fiatalok számára kedvezményes, 5%-os kamatozású lakáshitelre.
B. A CSOK Plusz elegendő támogatás.
· Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat.
· A kormány Brüsszel követelését elutasítja. A kormány szerint a következő években állandósítani kell a tizenharmadik havi nyugdíjat.
Ön mit gondol erről?
A. Szükség van a tizenharmadik havi nyugdíj állandósítására.
B. Nincs szükség a tizenharmadik havi nyugdíjra.
· Európa súlyos népesedési válságban van. Brüsszel az európai családok támogatása helyett továbbra is a migrációban látja a megoldást.
· A magyar kormány ezzel szemben a magyar családok támogatását tartja a legfontosabbnak.
· Ezért álláspontja szerint a gyermeket nevelő családok támogatását az új gazdaságpolitika mellett is folytatni és növelni kell. Szükség van a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására.
Ön mit gondol erről?
A. Szükség van a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására.
B. Inkább a migrációt kellene támogatni.
· Az Európai Bíróság döntése szerint Magyarországnak azért kell napi egymillió euró büntetést fizetnie, mert nem nyitja meg a határait a bevándorlók előtt.
· A kormány ezzel szemben úgy gondolja: hazánk megbüntetése helyett Brüsszelnek el kellene fogadnia, hogy Magyarország ne vegyen részt a központi migrációs politikában, azaz a bevándorlók kötelező befogadásában és elosztásában.
Ön mit gondol erről?
A. Felháborító a büntetés, és Magyarországnak joga van kimaradni a bevándorlók befogadásából és elosztásából.
B. Magyarországnak is el kell fogadnia a brüsszeli migrációs politikát.
Az alábbi videóban Hidvéghi Balázs parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes beszél a nemzeti konzultáció részleteiről: | Magyarország meg tudja csinálni: ezért fontos a konzultáció | Megkezdődött a nemzeti konzultációs ívek postázása, december 20-ig lehet visszaküldeni. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/10/magyarorszag-nemzeti-konzultacio-gazdasagvedelmi-aklcioterv | null | true | null | null | Origo |
Magyar Péter már a nemzeti ünnep kapcsán is ordas hazudozásba kezdett. A Tisza Párt elnöke hétfőn a kiskunmajsai ’56-os múzeum elől jelentkezett be egy Facebook-videóban, amelynek apropója, hogy 68 éve a mai napon vonultak be a szovjet csapatok hazánk területére, hogy leverjék a magyar szabadságharcot. Mindennek kapcsán a Tisza Párt elnöke azt találta mondani:
- Gondolom, nem lepődik meg senki, hogy a magát nemzetinek hazudó kormány egy fillér támogatást nem ad ennek a múzeumnak a fenntartására, sem az ifjúsági tábor fenntartására. Mind a kápolna, mind a múzeum közadakozásból, Pongrátz Gergely gyűjtésének köszönhetően jött létre - hazudta Magyar Péter .
Ehhez képest a valóság az, hogy a Kiskunmajsa-Marispusztán álló épület felújításához jelentős támogatást adott a magyar állam. Az emlékmúzeum 2015 novemberének elején nyitott meg, az ünnepélyes átadón L.. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára kiemelte: korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve a Nemzeti Kulturális Alap is támogatta a múzeumot , előbbi 18 millió, utóbbi 26 millió forinttal.
Az állam további támogatást is adott az emlékhelyhez: az állandó kiállítást a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum állította össze. Az egykori szabadságharcos, Pongrátz Gergely házában a korabeli plakátok, fegyverek és más tárgyak mellett interaktív digitális táblán lehet felidézni az '56-os forradalom eseményeit, valamit a kádári megtorlás dicstelen történéseit.
Pongrátz Gergely (1932-2005) értelmiségi családban született. Nyolc testvére volt, akik közül öt később vele együtt harcolt Budapesten, a Corvin közben. Az 1956-os forradalom kitörésének híre a hényelpusztai állami gazdaságban érte, ahonnan október 24-én Budapestre ment. Pongrátz Gergelyt a Corvin köziek november 1-jén választották meg főparancsnoknak. A szovjet csapatok támadásának november 4-én ellenálltak a Corvin köziek és még napokig kitartottak. November végén családjával, magyar katonák segítségével elhagyta az országot, és Bécsben csatlakozott a Magyar Forradalmi Tanácshoz. Ezután Amerikában telepedett le. 1956-ot követően először 1990-ben, a rendszerváltás után járt Magyarországon, és a következő évben végleg hazaköltözött. Budapesti elnöke lett az 1956-os Magyarok Világszövetségének, majd az '56-osok Szövetségének, létrehozta és vezette az 1956-os Pesti Srác Alapítványt. 2005-ben a múzeum udvarán érte a halál, temetése előtt, 2005. május 28-án a Corvin közben ravatalozták fel. | Még az ’56-os emlékhelyről is hazudik Magyar Péter | Magyar Péter szerint egy fillért sem adott az állam az 1956-os forradalom hőseinek kiskunmajsai emlékmúzeumára, ám a politikus hazudik: több mint 40 millió forintot és szakmai segítséget is kapott Pongrátz Gergely a tárlat létrehozására. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/meg-az-56-os-emlekhelyrol-is-hazudik-magyar-peter | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Belföld: Terézváros: gyanúsított a teljes MSZP- és SZDSZ-frakció | Az előző ciklus összes VI. kerületi szocialista és szabad demokrata képviselőjét gyanúsítottként hallgatják ki az Andrássy úti paloták eladása és más, aggályosnak tartott terézvárosi ingatlanügyek miatt. A gyanúsítottak között lévő Verók István (MSZP) polgármester szerint a Fidesz politikai bosszújáról van szó, úgy vélte, az ellenzéki párt nyomására lépett az ügyészség, és szerinte orvtámadás indult a demokrácia ellen. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/terezvaros__gyanusitott_a_teljes_mszp-_es_szdsz-frakcio-317222 | 2009-01-21 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Az idei karácsonyi vásár Szombathelyen november 24-én nyitja meg a kapuit, ám az árusok már most elkezdték felállítani a bódékat. Így voltak ezzel a Mézeskalács Házikó tulajai is, de arra nem számítottak, hogy már a nyitás előtt megpróbálják kifosztani a helyet. Mivel a vásár helyszínét biztonsági kamerákkal figyelik a közterület-felügyelők, így az elkövetőket gyorsan elfogták a rendőrök.
Nem ez volt az első eset | Már nyitás előtt lopni akartak a szombathelyi karácsonyi vásáron | Szombathelyen még nem nyitotta meg a kapuit az adventi vásár, ám a bűn máris felütötte a fejét. Az egyik bódét ugyanis megpróbálta kifosztani egy fiatalokból álló társaság, akik édességet szerettek volna lopni. A helyiek felháborodtak a történteken, különösen azért, mert tavaly is történt ilyesmi a Vas vármegyei városban. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/szombathely-karacsonyi-vasar-lopas/xt3keeg | null | true | null | null | Blikk |
A vád szerint 2000-ben a kőbányai vagyonkezelő Kaszab Csaba közbenjárására úgy kötött nagy értékű szerződéseket X. kerületi társasházak felújítására, hogy a kivitelezőcég vagy el sem végezte a munkákat, vagy azokat jelentősen túlszámlázta, a sokmilliós „nyereség” felét pedig Kaszabnak kellett viszszaosztaniuk. Ráadásul a vagyonkezelő annak ellenére fizette ki számos társasház felújítását, hogy az általuk benyújtott pályázatok hivatalosan nem is nyertek. Miután a belső ellenőrzés feltárta a visszásságokat, a kivitelezőcég mintegy 40 millió forintot fizetett vissza a vagyonkezelőnek, a társaság vezetője, Kálmán Ferenc pedig feljelentést tett Kaszab ellen. Ebben rámutatott: a túlszámlázások és a fiktív számlázások után hatmillió forintot adott át személyesen, mcdonald’sos zacskóban Kaszabnak, átutalással pedig további 12 milliót.
A volt alpolgármester tegnap nem tett vallomást, ugyanakkor korábban beismerte: 4,4 millió forintot kapott a jogtalan túlszámlázásokból. Az ügy másik vádlottja, H. Levente azt vallotta: Kaszab utasítására készítette elő az inkriminált szerződéseket. Tegnap tanúként hallgatták ki Andó Sándort, Kőbánya volt MSZP-s polgármesterét is, aki közölte: amint tudomásukra jutottak a visszaélések, feljelentést tettek. Jövő szerdán várhatóan elsőfokú ítéletet hoz a bíróság. | Mcdonald’sos zacskóban a kenőpénz | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/mcdonaldsos-zacskoban-a-kenopenz | 2010-04-09 02:34:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia vállalatainak - köztük a magán- és a közszférához egyaránt tartozó cégeknek - összesen 870 közép- és felsővezetőjét kérdezték ki a kutatás során, amelynek koordinátora Perényi Áron, az ausztráliai Melbourne-ben működő Swinburne egyetem tanára volt.
A korrupció témájának szentelt teljes tanulmány novemberben lát napvilágot. A WSJ ismertetéséből mindenesetre kitűnik, hogy a menedzserek nagy része mind a négy visegrádi országban úgy látja, hogy a korrupció hasznos eszköz lehet "a dolgok elintézéséhez", míg a felelősségérzet, a szabályok követése és az átláthatóság "luxusnak" számít. A négy országbeliek közül a lengyel cégvezetők válaszai tanúskodtak viszonylag leginkább etikus üzleti szemléletről.
A WSJ blogja kitért egy másik felmérésre is, amelyet idén végzett el a Transparency International nevű korrupcióelemző nemzetközi szervezet 102 országban. Eszerint az EU-tagállamok közül Magyarországon hajlamosak a legkisebb arányban - mindössze 30 százalékban - jelenteni, ha korrupciót tapasztalnak. | Vállalkozás: WSJ: cégük érdekében vesztegetnek a magyarok | A magyar vállalatvezetők sokkal inkább cégük érdekeinek szolgálatába állítható eszközként, semmint személyes anyagi előny forrásaként tekintenek a korrupcióra - írta egyik internetes blogjában a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai politikai-üzleti napilap európai kiadása, egy friss tudományos felmérés következtetéseit ismertetve. | null | 1 | http://hvg.hu/kkv/20130930_WSJ_ceguk_erdekeben_vesztegetnek_a_magyar# | 2013-09-30 22:05:00 | true | null | null | HVG |
Nyitókép: képernyőfotó
Megírtuk , minden eddiginél megdöbbentőbb hangfelvétel került elő Magyar Péterről, aki a felvételeken arról beszél, hogy szerinte ki lehet kerülni a " kibaszott médiát".
"Direktbe fogok kommunikálni az emberekkel és leszarom a médiát, a sok köcsögöt ahogy van, mert leszarom őket, de tényleg" - fogalmazott a politikus.
Exe, Vogel Evelin szerint Magyar Péter rock-sztárnak érzi magát, emiatt nem egy empatát látnak benne.
Nem azt akarják egy politikusból látni. A fasza ki van mindenkinek az empatákból"
- reagálta korábbi barátnője felvetésére a Tisza Párt elnöke.
A második felvételen Magyar Péter párttársai körében egyeztet egy eseményről, amely valószínűleg az ATV-ben történt júniusi incidense után volt, amikor a Tisza Párt elnöke felállt, s otthagyta az Egyenes Beszéd műsorvezetőjét, Rónai Egont élő adásban.
" Nem fogom beengedni az ATV-t " - jelentette ki Magyar Péter, ami nem jó ötlet a párttársai szerint. " Peti, ne csinálj ilyet...ne csinálj ilyet kérlek! Ne legyél Fidesz. Most nem az a kérdés, hogy kitartasz-e az álláspontod mellett, hanem az a kérdés, hogy miért nem vagy nagyvonalú? Miért ne jöjjenek be?" - kérlelték .
A Tisza Párt elnöke azonban hajthatatlan volt és
kijelentette, hogy a számára nem kívánatos sajtó munkatársait "belöki a Dunába".
Lapunk megkereste Deák Dánielt, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjét, hogy megkérdezzük, vajon meddig támogatja még az ellenzéki média Magyar Pétert a napokban kiszivárgott - sajtót gyalázó - botrányos mondatai után.
Ugye azt láttuk már Márki-Zay Péter esetében is, hogy hiába mond botrányosat vagy meghökkentőt az aktuális ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ennek ellenére a balliberális nyilvánosság és sajtó nagy része kitart a jelölt mellett "
- fogalmaz lapunknak az elemző, aki szerint voltak ugyan Márki-Zay Péterről is elvétve kritikus cikkek az ellenzéki sajtóban, de végig kitartottak mellette, sőt, esélyesként jelölték meg. Hozzáteszi: emlékezzünk csak vissza, még az utolsó napokban is olyan kutatásokat közöltek az ellenzéki sajtóorgánumok, amelyek fej-fej melletti állásról szóltak Márki-Zay Péter és Orbán Viktor között.
"Tehát láttunk már erre példát, hogy hiába a sok botrányos megnyilatkozás, hiába a sok felháborító politikai kommunikáció, ennek ellenére kitartanak a jelölt mellett" - hangsúlyozza lapunknak a vezető elemző.
A mostani esetben azonban az a különleges, hogy Magyar Péter - természetesen a kormánypárti médiumok mellett -
éppen azokat a sajtóorgánumokat gyalázta, akik kiálltak/kiállnak mellette.
" Köcsögöknek " nevezte őket, illetve közölte, hogy a 444 és az Index szerkesztőségét egyébként is elküldte már a " kurva anyjába ". Ezen felül az ATV-t nem engedte be egy rendezvényükre, a Hír TV stábját pedig egyenesen a " Dunába lökné".
"Igen, úgy tűnik, Magyar Péter esetében ez is rendben van, most még a sajtót is gyalázhatja. Olyanokat mondhat, hogy a Dunába lökne újságírókat, és ehhez hasonló gyalázatos megnyilatkozásokat is tehet; ennek ellenére ki fog tartani az ellenzéki nyilvánossági sajtó Magyar Péter mellett.
Ennek egyszerű az oka: gyakorlatilag ugyanonnan finanszírozzák őket"
- szögezte le Deák Dániel.
A vezető elemző emlékeztet: a korábbi külföldi financiális botrány esetében ugyanez volt a helyzet, kiderült ugyanis, hogy az ellenzéki oldalt és magát Márki-Zay Pétert is külföldről finanszírozták.
" Tehát értelemszerűen, mivel ugyanonnan finanszírozzák őket, így nem várható, hogy kihátráljanak mögüle. Hiszen az ellenzéki véleményformálóknak és sajtótermékeknek is az a kommunikációja, hogy őt látják esélyesnek Orbán Viktorral szemben, ezért bármit is mond Magyar Péter, akkor is támogatni kell " - magyarázta lapunknak az elemző. | Elemzőt kérdeztünk: meddig támogatja az ellenzéki média Magyar Pétert a botrányos mondatai után? | Mint ismert: a Tisza Párt elnöke kijelentette, hogy a számára nem kívánatos sajtó munkatársait „belöki a Dunába”. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/elemzot-kerdeztunk-meddig-tamogatja-az-ellenzeki-media-magyar-petert-a-botranyos-mondatai-utan | null | true | null | null | Mandiner |
Az LMP nem tudta összegyűjteni a szükséges aláírásokat a kiemelt beruházásokról szóló népszavazásra, amiért a párt vállalja a felelősséget - írják közleményükben.
Mint írják, "az már az elején is látszott, hogy az LMP jelen helyzetében egyedül képtelen lett volna összegyűjteni a kellő számú 200 ezer érvényes aláírást". Hozzátették, a párt minden másik pártot, érintett önkormányzatot, polgármestert és civil szervezetet megkeresett, hogy "álljanak bele ebbe a valóban nemzeti ügybe és segítsék az ajánlások gyűjtését".
Az Ungár Péter vezette párt közleménye szerint azonban egyik nagy ellenzéki párt se csatlakozott a gyűjtéshez, pedig "egy sikeres népszavazás érdemi és súlyos problémákat okozott volna a kormánypártnak.
Az LMP vállalja saját felelősségét, de vállalniuk kell azon politikai szereplőknek is, akik szavak szintjén ellenzik a kiemelt beruházásokat, de szervezeti szinten pusztán a pártpolitikai logika mentén nem voltak hajlandóak támogatni a kezdeményezést.
Az LMP nagyon sajnálja, hogy ezen erőknek a pártpolitikai logika fontosabb volt, mint az akkumulátorgyarmatosítás megakadályozása".
Az LMP-nek áprilisban engedélyezték mégis, hogy a a június 9-i választások után aláírásokat gyűjthessen egy népszavazáshoz azért, hogy a kormány a kiemelt beruházási területek kijelölésével, rendeletekkel ne engedhessen eltérést az érvényes országos és helyi építési jogszabályoktól. A Kúria tavaly novemberben egyszer már kimondta, hogy lehet erről népszavazást tartani, a kormány erre válaszul egyszerűen hatályon kívül helyezte a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, és áthelyezte az új építésügyi törvény szövegébe. Így a jóváhagyott előző kérdés értelmét vesztette, a párt viszont fogalmazott egy újat helyette. | Az LMP képtelen volt 200 ezer aláírást gyűjteni a kiemelt beruházások elleni népszavazáshoz | Az LMP vállalja saját felelősségét, de vállalniuk kell az ügyet csak szavak szintjén képviselő politikai szereplőknek is – írta a párt közleménye. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/06/lmp-nepszavazas-kiemelt-beruhazasok-alairas-ungar-peter | null | true | null | null | 24.hu |
Online fogadóórát tartott Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, ahol a helyi lakosok aggályokat fogalmaztak meg a Csitáry G. Emil uszodával kapcsolatban. A szülők szerint az uszoda sátras medencéjének levegőjének minősége komoly egészségügyi problémákat okoz a sportoló gyermekek körében. A polgármester azonnali válaszokat és megoldási ígéreteket adott.
Az egyik legégetőbb kérdés a Csitáry G. Emil uszoda sátras medencéjének levegőminősége volt, melyről több szülő is aggodalommal nyilatkozott. Egy édesanya így írta le a helyzetet: "Sportoló gyermekem napi szinten több mint egy órát tölt ebben az egészségre már károsító hatással bíró helyen. Orr-nyálkahártya és torok panaszokkal bír. Edzés után majd minden gyerek ugatva köhög a maró levegő miatt." Egy másik szülő szintén arra kérte a polgármestert, hogy tegyen hathatós lépéseket: "A sport az egészségről kellene szóljon, nem arról, hogy a sportolók fulladoznak edzések közben és után."
Cser-Palkovics András válaszában biztosította a lakosokat arról, hogy a problémát azonnal továbbította az uszoda üzemeltetőjének, a Városgondnokságnak. Elmondta: "A medencék vizét folyamatosan ellenőrizzük, rendszeresen akkreditált laborban hatósági víz vizsgálat is készül. A víz klórszintje megfelelő." Hozzátette, hogy a légkezelő berendezést átalakítják annak érdekében, hogy több friss levegőt engedjenek be a sátorba.
A lakosok másik visszatérő kérdése az uszoda nyitvatartási idejével kapcsolatos volt. Egy kérdésben a szülők azt firtatták, miért van zárva az uszoda nem egyházi ünnepeken, mint például március 15-én vagy október 23-án. Cser-Palkovics András elmagyarázta: "A korábbi tapasztalat alapján ezeken az ünnepeken nagyon kicsi volt az uszoda látogatottsága, ezért tartunk szünnapot. Emellett szeretnénk figyelemmel lenni a Városgondnokság dolgozóira is, akik szintén pihenni szeretnének ezeken az ünnepnapokon."
Egy másik kérdés az esti zárórát érintette, a lakosok ugyanis azt szeretnék, ha a nyári időszakban este 9-ig lehetne használni az uszodát. A polgármester válasza szerint a strand vizének kezelése miatt szükséges a 20 óra utáni záróra: "A fertőtlenítőként használt megemelt klórtartalom kiürüléséhez szükség van az éjszakai üzemszünetre."
Az uszoda parkolójával kapcsolatban is érkeztek kérdések, amelyek szerint a világítás nem megfelelő, és a túlzsúfoltság balesetveszélyes helyzeteket eredményezhet. Cser-Palkovics András elmondta, hogy a parkoló világításának modernizálása része az uszoda felújítási terveinek: "Minden elő van készítve a beruházáshoz. A következő évek egyik legnagyobb fejlesztéséről van szó. A beruházás költsége jelentős, keressük a pénzügyi és pályázati lehetőségeket."
Az egyik kérdező arról érdeklődött, miért nem épül élményfürdő a városban, hiszen "szinte minden nagyobb városnak van sajátja". A polgármester szerint a hasonló létesítmények fenntartása rendkívül drága, és inkább a regionális együttműködésre helyeznék a hangsúlyt: "Fehérváron ezért az uszodára fókuszálunk, aminek a felújítására már elkészültek a tervek. Ez is egy kemény összegbe fog kerülni, viszont tartalmazni fogja a szauna/wellness részleg teljes átgondolását és bővítését is." | Kérdések a Csitáry uszodáról | A szülők szerint a sátras medence levegőjének minősége komoly egészségügyi problémákat okoz. A polgármester azonnali válaszokat adott. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/uszoda-levegominoseg-szekesfehervar | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
György István főpolgármester-helyettes szerint nincs más út, fel kell bontani az Alstommal a metrókocsik gyártására kötött szerződét, miután azok nem kapták meg a hatósági engedélyt. Az új pályázat azzal a veszéllyel járhat, hogy nem lehet majd uniós támogatásból fizetni a 4-es metró szerelvényeit. György szerint más gond is, van: az Európai Bizottság újabb milliárdokat vonhat el a metrótól.
Nincs más út, mint hogy a BKV ezt a szerződést felbontsa, és új pályázatot kell kiírni - mondta György István főpolgármester-helyettes kedden, az MTV reggeli műsorában, amikor az Alstom metrókocsik sorsáról kérdezték. A 2-es metró vonalára (és később a 4-es metróra) gyártott kocsik nem kapták meg a típusengedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH), a francia gyártó fellebbezését jogerősen elutasították.
A 4-es metró szerelvényei csak akkor kaphatnának típusengedélyt, ha a 2-es vonal járművei már megkapták. György István szerint az új pályázat kitolja a határidőt, és kétségessé teszi, hogy 2015 végéig - ez a határideje a támogatás elszámolásnak az Európai Unió felé - be lehet-e fejezni a metrót. A 4-es metró részben uniós támogatásból épül, és ha nem sikerül a határidőig beszerezni az új járműveket, azok költségeit teljes egészében a fővárosnak és a magyar államnak kellene viselnie.
György idézte Tarlós István főpolgármestert, aki azt mondta: mindenképpen be szeretné fejezni a 4-es metrót, legalábbis a jelenleg épülő szakaszát. Ez alól Tarlós szerint egy eset lehet kivétel, "ha a metró saját magát állítja le". A főpolgármester-helyettes szerint "rendkívül feszített tempóban" talán meg lehet menteni az uniós támogatást, de "újabb viharfelhők vannak". A korábban, 11 szabálytalanul megkötött szerződés miatt (erről korábbi cikkünkben olvashat) a támogatásból elvont 53 milliárd forinton túl újabb szabálytalansági eljárás van folyamatban Brüsszelben, ami "újabb milliárdokat kivonhat a rendszerből". György szerint ma még nem látszik, hogy hogyan lehet megoldani a metró finanszírozását.
A BKV és az Alstom 2006. május 30-án írták alá a szerződést 37 metrószerelvényre, 65 milliárd forintba értékben. A BKV a gyártónak már átutalt ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot. A 2-es metróra szánt 22 járművet 2008 májusától kellett volna leszállítani, de az első két kocsi csak nyolc hónappal később érkezett meg Budapestre. Az Alstom azzal magyarázta a késést, hogy késve, 2007 augusztusában kapta meg az úgynevezett előzetes típusengedélyt az NKH-tól, így csak ekkor tudta elkezdeni a prototípus gyártását.
Bár a sorozatgyártást csak a végleges típusengedély birtokában szokták megkezdeni, az Alstom saját felelősségére legyártotta a 2-es metró vonalára mind a 22 járművet. A kötelező tesztelés során azonban számos probléma merült fel a szerelvénnyel kapcsolatban. A francia gyártó azért nem kapta meg a típusengedélyt, mert a szerelvények fékrendszere nem felel meg a magyar szabványnak. Az Alstom hiába kérte, hogy derogációt kapjon, a hatóság ezt nem engedélyezte. | Tarlós helyettese szerint felbontják a metrókocsik szerződését | György István főpolgármester-helyettes szerint nincs más út, fel kell bontani az Alstommal a metrókocsik gyártására kötött szerződét, miután azok nem kapták meg a hatósági engedélyt. Az új pályázat azzal a veszéllyel járhat, hogy nem lehet majd uniós támogatásból fizetni a 4-es metró szerelvényeit. György szerint más gond is, van: az Európai Bizottság újabb milliárdokat vonhat el a metrótól. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/10/gyorgy-istvan-felbontja-a-bkv-az-alstom-metrokocsik-szerzodeset | 2010-10-19 13:31:44 | true | null | null | Origo |
Heisler: Egységbe tömörültek a hűbéresek
A Mazsihisz elnöke puccskísérletről beszél
Népszabadság • Munkatársunktól • 2005. június 18.
Olyan hangulata volt, mint egy ötvenes évekbeli koncepciós eljárásnak - így
minősíti a Mazsihisz rendkívüli közgyűlését Heisler András, aki az általa
illegitimnek tartott tanácskozáson lemondott az elnöki posztról.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egy éve módosította
alapszabályát. Heisler András elnök akkor úgy nyilatkozott, hogy az új
alapszabály átláthatóvá és ellenőrizhetővé fogja tenni a szervezet
gazdálkodását. A nagy szótöbbséggel elfogadott rendelkezések meghatározták,
mekkora összegekről dönthet az apparátus, az elnök vagy az elnökség, és
mely esetekben kell a közgyűlés jóváhagyását kérni. Csökkent az ügyvezető
igazgató - jelesül Zoltai Gusztáv - és az általa irányított adminisztráció
hatásköre, viszont növekedett az elnök és a társadalmi tisztségviselők
szerepe.
A saját befolyásának korlátozásával járó változtatásokat Zoltai Gusztáv is
megszavazta: egy évvel ezelőtt tehát még úgy tűnt, mindenki elfogadja az új
szereposztást. A háttérben azonban tovább folyt a küzdelem. Végül Heisler
András húzta a rövidebbet. Az elnök továbbra is elégedetlen volt az
ügyvezető igazgató ténykedésével, és nemrégiben egy négyszemközti
beszélgetésen megkérte Zoltait, hogy vonuljon nyugdíjba. Zoltai Gusztáv
válaszul azonnal rendkívüli közgyűlést hívott össze, ahol Heisler András az
események hatására úgy döntött, megválik posztjától.
A Szombat című folyóirat internetes kiadása interjút közöl a lemondott
elnökkel. Heisler ebben nem állítja, hogy pénzek tűntek volna el a
szövetségben, de jórészt az ügyvezető igazgatót teszi felelőssé azért, hogy
"kontroll nélkül, és nem az alapszabály rendelkezései szerint folyik a
költekezés". Heisler András a Mazsihisz rendkívüli közgyűlését illegitimnek
tartja, és meggyőződése, hogy puccsot szerveztek ellene. A rendezvénynek -
állapította meg - olyan hangulata volt, mint egy ötvenes évekbeli
koncepciós eljárásnak: pontosan lehetett tudni, hogy ki fog hozzászólni, ki
nyújtja be ellene a bizalmatlansági indítványt, és ki vezeti le helyette a
közgyűlést. Heisler András szerint "ahogy valaki kritizálni meri a
hűbérurat, a hűbéresek egységbe tömörülnek, és teljes lojalitással
viszonozzák azt az anyagi, erkölcsi függőséget, ami az ügyvezetőhöz köti
őket."
A Szombat szerette volna Zoltai Gusztávot is megszólaltatni, de ő
elzárkózott a nyilatkozattól, és ugyanígy lapunk érdeklődését is
elhárította. | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/budapest/cikk/366962/ | 2005-06-18 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A kormány meggyőződése, hogy Magyarországnak nyitottnak kell maradnia mind a Nyugat, mind a Kelet felé. Nekünk érdekünk mindenkivel kereskedni, akivel ez számunkra előnyös. Így tudunk gazdasági növekedést elérni
- mondta, majd megjegyezte, ebből a stabil gazdasági növekedésből tudnak kijönni magasabb bérek, könnyebb lakhatás, támogatás a kis- és középvállalkozásoknak, valamint egy sor további intézkedés, amellyel Magyarország megerősödik.
Magyarország meg tudja csinálni címmel október 28-tól nemzeti konzultációt indított a kormány az új gazdaságpolitikáról, a tizenegy kérdést tartalmazó ívek postázása megkezdődött. Orbán Viktor miniszterelnök a konzultációval kapcsolatban úgy fogalmazott, a cél, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás. | Hidvéghi Balázs a konzultációról | A nemzeti konzultációs kérdőívek kézbesítése a fővárosban befejeződött, most van soron Pest és Fejér vármegye, majd a további vármegyék egymás után – közölte a közösségi oldalán Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A bejegyzésben felidézte azt is, hogy a konzultáció témája az új gazdaságpolitika, a gazdasági semlegesség. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/hidveghi-konzultacios-ivek-dontsunk-egyutt-video | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Másfél év után lemondott a Klik elnöke. A sajtóértesülést péntek délután a szakminisztérium is megerősítette. Marekné Pintér Aranka közös megegyezéssel távozik a közoktatást és középiskolákat is felügyelő intézmény éléről – írták. Az ellenzéki pártok egymás után reagáltak a hírre.
Kunhalmi Ágnes, az Országgyűlés kulturális bizottságának MSZP-s alelnöke szerint nem elegáns, hogy tönkreteszik a közoktatás teljes rendszerét és aztán találnak egy bűnbakot, Marekné Pintér Arankát, és az egészet ráfogják. Mint mondta, az, hogy a Klik vezetője távozik, azt bizonyítja, nem igaz az a kormányzati vélemény, hogy az iskolák államosítása és a Klik létrehozása egy igazi sikersztori. Véleménye szerint nem szabad egy központból irányítani az iskolákat, mert nem lehet megmondani, milyen oktatás kell egy kazincbarcikai vagy egy rózsadombi kisgyereknek. A Klikre nincs szükségünk – folytatta –, de ha a kormány mégis megtartja, akkor azt közelebb kell vinni a gyerekekhez, a szülőkhöz.
A Liberálisok álláspontja szerint a Klik megalkotásával, az iskolák felelőtlen államosításával, a közoktatás szétverésével az Orbán-rendszer meglopta a fiatalokat, elvette tőlük jövőjüket, a minőségi oktatás és a felelős munka esélyét. Ezt nem lehet jóvátenni azzal, hogy Marekné Pintér Aranka távozik pozíciójából. Marekné Pintér Aranka annak a rendszernek az embere, amely az elmúlt négy év során stadionnyi pénzt vont ki a felsőoktatásból, bevezette a tandíjat, röghöz kötötte a hallgatókat, portfóliót készíttet, államosította az iskolákat, káoszt teremtett a tankönyvpiacon, elbizonytalanította és pártideológia oktatására kötelezte a tanárokat – írták közleményben.
A Jobbik szerint a Klik csődjének elismerése is Marekné Pintér Aranka leváltása, ami szükséges, de nem elégséges lépés volt: az állami fenntartásba vétel nem oldotta meg a közoktatás finanszírozási problémáit, sőt néhány esetben növelte is azokat, emellett a pedagógusok munkaterheinek kiegyenlítésére sem került sor, ezért az egész rendszer átalakítására is szükség van. A Klik sorozatos botrányai is rávilágítanak arra, hogy ez a rendszer működésképtelen, és szükség van egy ésszerű konstrukció kialakítására, amely nem alázza meg az önkormányzatokat, és biztosítja az iskolák zökkenőmentes napi működését – közölte Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője.
Az Együtt-PM üdvözli Marekné Pintér Aranka lemondását, és reméli, sikerül olyan utódot találni, aki megállítja a rombolást és úrrá lesz a köznevelésben kialakult káoszon – reagált a párt nevében Szabó Szabolcs. A független képviselő emlékeztetett arra a belső használatra készült miniszteri biztosi jelentésre, amelyből kiderült: a szervezet átvilágítása során számos súlyos problémát találtak a revizorok, rávilágítva Marekné személyes felelősségére is. Ráadásul továbbra sem sikerült bevezetni a pedagógusok életpálya-modelljét, a legtapasztaltabb, a rendszert a hátukon cipelő tanárok bérhelyzete semmit sem javult, csak a terheik nőttek – folytatja. Az Együtt-PM szövetség nemcsak alkalmatlannak tartotta Marekné Pintér Arankát a Klik vezetésére, de kezdettől ellenezte a "tanárok államosítását", így az ilyen mamutszervezet kialakítását – közölte.
Az LMP szerint az alkalmatlan vezető távozása után a működésképtelen intézményt is át kéne szervezni. Marekné Pintér Aranka lemondása nem old meg semmit, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ továbbra is rendszeridegen – írta Ikotity István országgyűlési képviselő. Az oktatási intézmények államosítása bizonyítottan káoszhoz vezetett: hibás döntések sorozata, ésszerűtlen gazdálkodás, rossz vezetési gyakorlat – írta. A mamutintézmény működése és gazdálkodása átláthatatlan, tevékenysége káoszhoz vezetett a közoktatásban. Ezt támasztja az alá a napi gyakorlat: a legegyszerűbb taneszközök beszerzése is problémássá vált, akadoznak a szabadságolások, lelassult minden ügyintézés. Az LMP már korábban is a felelős vezetők távozását sürgette – írta Ikotity. | Itthon: "A Klik vezetője csak bűnbak" - nem elégszik meg Marekné fejével az ellenzék | Az ellenzéki pártok többsége üdvözli a Klik vezetőjének lemondását. Véleményük nagyjából megegyezik abban: egy személy leváltása nem fogja kijavítani az államosított, központosított oktatási rendszer hibáit. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140704_A_Klik_vezetoje_csak_bunbak__nem_elegszi | 2014-07-04 16:06:00 | true | null | null | HVG |
A szervezet kedden Berlinben közzétett éves jelentése szerint Szomália és Afganisztán a világ két legkorruptabb országa.
A korrupció ellen küzdő, nemzetközi társadalmi szervezet idei listáján 180 ország szerepel. Az összehasonlító jelentés mindenekelőtt a közszféra korrupcióját méri, és elsősorban befektetők, üzleti, illetve kockázati elemzők véleményét tükrözi.
A listát a legkevésbé korruptnak minősített Új-Zéland vezeti, majd a sorban Dánia, Szingapúr, Svédország, Svájc, Finnország, Hollandia és Ausztrália következik. A jelentés szerint Szomália és Afganisztán a világ két legkorruptabb országa, de nem sokkal marad el ebből a szempontból Mianmar, Irak, Szudán és Csád sem, majd a posztszovjet országok, Üzbegisztán és Türkmenisztán következnek Irán és Haiti társaságában. A korrupciós mutató tekintetében a tavalyihoz képest jelentősen visszaesett Ukrajna, amely Oroszországgal együtt "holtversenyben" a 146. helyen áll. Oroszország pozíciója egyébként a tavalyihoz képest alig változott.
A helyezés mellett szerepel az úgynevezett korrupciós index is, amely számos nemzetközi tekintélyű szakértő és független intézet véleményén alapul. A szóban forgó index 0 és 10 között osztályozza a korrupció mértékét az egyes országokban, 5 alatt súlyosnak, 3 alatt pedig már válságosnak minősítve a helyzetet.
Magyarország az idén is - akárcsak tavaly - 5,1-es osztályzatot kapott és ezzel közepesen korrupt országnak számít, a helyezése eggyel javult, az idén a 46. lett az országok rangsorában.
A környező országok, illetve a térség új európai uniós tagállamai közül mind a helyezést, mind az osztályzatot tekintve csak Szlovénia és Észtország előzi meg Magyarországot, míg Lengyelország, Csehország, Szlovákia, de különösen Bulgária és Románia a korrupció tekintetében mögötte "kullog". A listán Lengyelország a 49. Csehország és Litvánia egyaránt az 52. Lettország és Szlovákia az 56., Bulgária és Románia pedig a 71. helyen áll. A Magyarországot megelőző Szlovénia és Észtország a listán holtversenyben a 27. helyet tölti be.
Az Európai Unió tagállamait, továbbá Norvégiát és Svájcot összehasonlítva Magyarország a 21. helyen áll, azaz a lista alsó harmadában foglal helyet. Mögöttünk van Lengyelország, Csehország, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Olaszország, Bulgária, Görögország és Románia. Az uniós tagországok listáját Dánia és Svédország vezeti. Magyarországot ebben az összehasonlításban is Észtország és Szlovénia előzi meg.
A jelentés okokat nem elemez, az úgynevezett korrupciós észlelési index a nemzetközi üzleti közvélemény álláspontját tükrözi az adott ország korrupciós kockázatairól, és elsősorban a közszféra, nem pedig az üzleti szektor korrupciójával foglalkozik.
A tekintélyes nemzetközi szervezet szakértői jelentésükben rámutattak: a legkorruptabbnak számító országokban a különböző háborúk, illetve etnikai konfliktusok, a növekvő elszegényedés mellett a lakosságot a jogállami intézmények működésének csődje, az igazságszolgáltatás korrupciója, valamint a hatékony parlamenti ellenőrzés teljes hiánya és ezzel párhuzamosan az elharapódzó megvesztegetés is sújtja. A beszámolóból kitűnt az is, hogy az egy év óta tartó nemzetközi gazdasági, illetve pénzügyi válság szerte a világon hozzájárult a korrupció erősödéséhez.
A jelentés hangsúlyozta: mind a gazdagabb, mind a szegényebb országokban az eddiginél erőteljesebb intézkedéseket kell tenni a korrupció leküzdésére. Rámutatott arra is, hogy bár gazdagabb országokban különböző csomagtervet fogadtak el a korrupció visszaszorítására, a közpéntekkel való gazdálkodás átláthatósága még mindig nem biztosított megfelelően.
A dokumentumot a Transparency International immár hagyományosan megküldi az érintett országok kormányainak, és reméli, hogy az abban foglaltakat figyelembe is veszik. | Külföld: Új-Zéland a legkevésbé korrupt ország, Magyarország 46. | A Transparency International (TI) éves korrupciós listáját az idén a legkevésbé korruptnak minősített Új-Zéland vezeti, majd a sorban Dánia, Szingapúr és Svédország következik. Magyarország az idén egy helyet javítva a 46. helyre került a listán. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/uj-zeland_a_legkevesbe_korrupt_orszag-432451 | 2009-11-17 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Összesen legalább 2 milliárd forint állami támogatást kapott 2013 óta Leslie Mandoki, a Németországban élő rockzenész és producer.
A legnagyobb összegű támogatást egy 56-os könyvre és filmre kapta, és a kiadványhoz kapcsolódó három koncertre.
A könyv sohasem került kereskedelmi forgalomba, de most szereztünk egy példányt, és részletesen ismertetjük.
A könyv, és így a hatalmas állami támogatás legfőbb értelme az lehetett, hogy fontos emberek méltassák Orbánt és Mandokit.
Mandoki e szavakkal ajánlotta Orbánnak a könyvhöz tartozó DVD-t: "A film igazi érdeme talán az, ha Európa legfontosabb újságírója Kai Deikmann személyesen mondja el nekem kamerába, hogy Te voltál Európa felszabadításának kulcsembere."
Mandoki koncertekre is sok állami pénzt kapott, és egy játékfilmet is megpróbált finanszíroztatni a magyar kormánnyal.
Leslie Mandoki kétségkívül az Orbán-kormány kedvenc muzsikusa. A miniszterelnök rendszeresen találkozik vele, eljár a koncertjeire, és a magyar állam bőkezűen támogatja különböző ötleteit.
Orbán és Mandoki legutóbb január elején találkoztak, amikor a miniszterelnök Bajorországban tartott előadást a CSU frakcióülésén. A hivatalos programok után Mandoki fogadást adott Orbán tiszteletére, a miniszterelnökön kívül ott volt Rogán Antal miniszter és Szájer József EP-képviselő is.
Mandoki bejáratos a német politikai és gazdasági elit tagjaihoz, és Orbánék fontos közvetítőnek tartják, aki ajtókat és füleket nyit meg számukra. A kapcsolat Mandokinak is hasznos: legalább 2 milliárd forintot kapott az utóbbi öt évben különböző ötleteire a magyar államtól. A januári fogadáson is megpendítette egy résztvevő szerint, hogy egy nagy turnén gondolkozik, amihez 1 milliárd forintra volna szüksége.
Mandoki (akkor még László) 1975-ben disszidált, és előbb egy német popzenekar dobosaként (Dschinghis Khan) lett ismert, majd szólókarrierbe fogott, producer lett, illetve zenét szerzett, például német autógyárak reklámjainak, a CDU kampányának és rajzfilmeknek is. Mostanában leginkább a 70-es években csúcson lévő rockzenészekkel alakított zenekarával dolgozik, például a Toto volt énekesével, a Jethro Tull volt fuvolistájával, a Cream volt basszusgitárosával. Fellépéseiket sok esetben a magyar állam finanszírozza.
Bruttó 1,8 milliárd 1 könyvre, 1 filmre és 3 koncertre
Mandokinak a legnagyobb összeget egyben a magyar kormánytól 2016-ban kapta, amikor nettó 1,5 milliárd forintot nyert Red Rock nevű cégével a német-magyar kulturális kapcsolatok erősítésére és az 56-os forradalom 60. évfordulójának ünneplésére. A közbeszerzést Csetényi Csaba Network 360 nevű reklámügynökségével konzorciumban nyerte, ez a cég a kormányzati hirdetések egyik nagy beszállítója.
A bruttó 1,8 milliárd forintos támogatásból készült egy könyv, egy a könyv tartalmával lényegében megegyező dokumentumfilm, és Mandoki a zenekarával tartott három koncertet is: Berlinben, Párizsban és Londonban.
A könyv, és a borítója belső zsebében DVD-n terjesztett dokumentumfilm kereskedelmi forgalomba soha nem került. A magyar adófizetők most ebből a cikkből ismerhetik meg először, hogy mire ment el a pénzük, mert sikerült szereznünk egy példányt belőle. A 2017 januárjában és márciusában tartott koncerteken egyenként 2-3 ezer ember láthatta. A 40 perces filmet 2016 október 22-én egy dokumentumfilmekre specializálódott német kábeltévén egyszer leadták.
A koncerteket ezzel a videóval reklámozták Mandoki produkciós irodájának a honlapján:
A könyvet és a filmet információink szerint Mandoki németországi barátainak, illetve a szerinte fontos embereknek küldte el, egy - egy személyre szóló kísérőlevéllel együtt, illetve kaptak tőle fideszes politikusok és kormányközeli vállallkozók is. Az Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött kísérőlevele így kezdődik:
"Nagyon örülök, hogy valami egészen fantasztikus dolgot sikerült közös erővel létrehoznunk és szeretném megköszönni az eddigi jó együttműködést és támogatásod. A film igazi érdeme talán az, ha Európa legfontosabb újságírója Kai Deikmann személyesen mondja el nekem kamerába, hogy Te voltál Európa felszabadításának kulcsembere - amikor 1989 júniusában a Hősök terén a történelmi beszédedet tartottad - és ezt még a német szélsőbaloldali frakcióvezető is megerősíti, akkor elértünk egy nagyon komoly mediális hatást."
Mandoki hízelgő szavai rátapintanak arra, hogy mire lehetett jó a kiadvány a miniszterelnöknek: Orbánnak nagy szüksége lehetett akkoriban a reklámra Németországban, mert 2015 szeptemberében nagyon elromlott a viszony Budapest és Berlin között a menekültválság idején. Mandoki csupán ott lódít a levelében, amikor "nagyon komoly mediális hatást" említ. A könyvből az állammal kötött szerződés szerint 5000 példánynak kellett elkészülnie, és ennek is csak kisebb részét nyomták ki németül. A benne szereplők kaptak példányokat, de a német sajtóban nem volt visszhangja, hiszen csak ajándékba osztogatták, nem a nyilvánosság számára nyomtatták.
Eddig alig látta valaki, pedig mindannyiunk adójából készült, úgyhogy részletesen bemutatjuk most
A könyv hatalmas. Kinyitva 60 centiméter széles, a magassága pedig 30 centi. A magyar kormánnyal kötött szerződések néha fotóalbumnak nevezik, de Mandoki interjú-kötetként is hivatkozik rá hivatalos leveleiben. A címe Szabadságvágy, a szerző Leslie Mandoki, a könyvben nincs utalás arra, hogy a magyar állam finanszírozta volna.
Elvben az 56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára készült, és valóban vannak benne archív fotók és rövid történelmi összefoglalók is a forradalmi eseményekről, de van benne szó egy csomó minden másról is: Mandoki életéről, az NDK menekültek 1989-es kiengedéséről, és a 80-as évek német rockzenéjéről is. A könyv közepén van például egy fotó a Beatles zenekarról, mert a rock és a szabadságvágy összefügg. Ránézésre egy reprezentatív emlékkönyv, ami tartalmában teljesen csapongó. Nem csoda, hogy nem került boltokba, hiszen láthatóan azért készült, hogy a megszólalók fontosnak érezzék magukat attól, hogy szerepelnek benne. És leginkább talán azért is, hogy átélhessék Mandoki fontosságát. A könyvben lévő interjúkat mind Mandoki készítette, a mellé adott filmen ugyanezekből a beszélgetésekből láthatóak részletek.
Nagyon nagy. Fotó: botost/444.hu
A bevezetőben az olvasható, hogy "Leslie Mandoki a magyarországi szovjetellenes diákellenzék egyik hangadója volt", és hosszan sorolják, hogy kikkel zenélt együtt a 80-as évektől Nyugaton. Az erről szóló cikk szerzője Joel A. Katz amerikai ügyvéd, akiről egy oldalon belül kétszer sorolják fel, hogy James Brown, Justin Timberlake, Julio Iglesias és Michael Jackson ügyvédje is volt (a felsorolás mindkét alkalommal ennél hosszabb, most csak a legismertebb nevekre koncentráltunk). Katz Mandokinak is dolgozik, amikor Budapesten koncertezett utoljára a zenekara, akkor a magyar állam neki is fizetett egy szobát a Four Seasonsban, Dunára néző kilátással.
A felütés jól mutatja a könyv lényegét: 1956-ról néhány közhelyes információ keveredik a könyv szereplőinek méltatásával. A szereplők többségének semmi közük sincs 1956-hoz.
A Supertramp zenekar egykori szaxofonosa a következő oldalon arról ír, hogy Mandokit a barátjának nevezte egyszer Mihail Gorbacsov, és hogy Mandoki "hazája 1956-os forradalmának a gyermeke". Gorbacsov egyébként ebben a könyvben nevezi barátjának Mandokit, csak ez egy későbbi oldalon derül ki.
Aztán Ian Anderson, a Jethro Tull egykori frontembere-fuvolása így fogalmaz a világ dolgait 56 ürügyén összefoglaló soraiban: "Jean-Claude Juncker meg vásároljon magának kannás bort az Aldiban vagy a Lidlben!" Majd ide érkezik: "Leslie Mandoki maga az Új-Európa. Szorgalmas, felelősségteljes, megoldást kereső, segítőkész és befogadó."
Guido Knopp német történész következik, aki arról értekezik a leghosszabban, hogy a pufajkás Horn Gyula fotóztatta magát a vasfüggöny lebontásakor, pedig Németh Miklós ment el Moszkvába, hogy megkérdezze Gorbacsovot, hogy szabad-e kiengednie az NDK-sokat. Kiemeli még, hogy Németh semmi sem kért cserébe Helmut Kohl akkori nyugat-német kancellártól, mert csak az emberség szólt belőle, pedig Kohl megkérdezte, hogy mit akar cserébe.
Korbuly Dezső, az 56 óta Münchenben élő filozófus az első a könyvben, aki a forradalomról is ír valamit, ahogy ír még Trianonról, a svábokról, és mindenről, ami még eszébe jut a magyar történelemről.
Gönczöl János, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa szintén müncheni magyar, és szintén van köze 56-hoz, de egészen hihetetlen történetekre emlékszik: "az egyik rádióadónál dolgoztam akkoriban" kezdi (természetesen csak az állami rádió létezett akkoriban), és a történet szerint véletlenül ment be a Parlamentbe október 23-án, ahol szinte véletlenül Nagy Imre mellé keveredett az erkélyen, ahol Nagy beszédet mondott a tüntető tömegnek. (A valóságban aznap a Kossuth Rádió adóját tudatosan vitték át a Parlamentbe, mert a tüntető tömeg megostromolta a Bródy Sándor utcai székházat.) Gönczöl összes többi emléktöredéke is inkább példázatoknak, és nem valódi visszaemlékezéseknek tűnnek.
Aztán jön Suba A. Ferenc stuttgarti magyar fotós, ez az első igazi interjú a könyvben. Suba azzal kezdi, hogy 25 évesen négyszobás lakása volt Budapesten, mert annyira sikeres reklámfotós volt, és például Dél-Amerikába árult magyar buszokat fotózott. Ez se biztos, hogy egészen pontosan igaz, mert az Ikarus csak a 60-as évek második felében kezdte gyártani azt a típust, amiből Dél-Amerikában is vásároltak, sőt, 1955-ig egyáltalán nem exportáltak autóbuszt Magyarországról külföldre. Suba ezután elmeséli, hogy éppen csak túlélte a forradalmat, hiszen az oroszok üldözték, mert az ő fotói jelentek meg más híres nyugati fotósok nevén a nyugati lapokban, és ezért 1957 januárjában szöknie kellett. Suba valóban készített fotókat a forradalom pillanatairól, 2006-ban Stuttgartban volt belőlük egy kiállítás az ottani magyar intézetben.
Aztán jön Jan Mainka, a Budapester Zeitung főszerkesztője. Ő azzal kezdi, hogy teljesen megalapozatlanok az Orbán Viktort ért nyugati támadások. Utána Ulrich Bettermann német-svájci vállalkozó jön, akitől megtudjuk, hogy a fiát a Pető Intézetben kezelték, és ezért különösen fontos neki Magyarország.
Baranyi László színész (ő volt a nagypapa a Família Kft.-ben például) is beszél, és ő tényleg részt vett forradalmi eseményekben 56-ban. Baranyi arról beszél, hogy azért úszhatta meg a megtorlást, mert rosszul írták fel a nevét, és Bárány Lászlót kerestek Baranyi helyett.
Andrew G. Vajna sem maradhatott ki. Ő ugyan csak 12 éves volt 1956-ban, de azt el tudta mondani, hogy a Los Angeles-i nagynénjétől kapott játékok alapján mindig is Amerikába vágyott. Nemrég meg Antonio Banderas mondta neki, hogy milyen jó hely lett Magyarország.
Marc Brost német újságíró a belső cenzúra veszélyeiről szól ezután, mert szerinte sokszor félnek szembe menni a divatos dolgokkal a szerzők. Inántsy-Pap Elemér kölni pszichológus már 56 előtt Németországba emigrált, úgyhogy arról beszél, hogy az USA elárulta 1956-ban Magyarországot. Helmut Birg-et a második világháború után német kisebbségiként kitelepítették Jugoszláviából, és azért került a könyvbe, mert nyelvtanfolyamot tartott Münchenben 56-os magyar menekülteknek. El is mondja, hogy míg németül 3 szóval lehet azt mondani, hogy "szeretlek", addig magyarul ez csak egy szó, szóval nem volt egyszerű dolga.
Rosenstein Tibor, egy budapesti zsidó étterem tulajdonosa is szerepel, aki arról beszél, hogy magyar zsidóként biztonságban érzi magát Budapesten. Ő az 56-os forradalom kitörésekor osztálykirándulásra ment volna, de ez végül elmaradt. A nagyszülei el se engedték otthonról, amíg az egésznek vége nem lett.
Charlotte Knobloch a müncheni zsidó hitközség elnöke is szót kap, aki elmondja, hogy a budapesti zsidók most nagyon jól érzik magukat. (A könyvnek ezen a részén van egy kis szövegbuborék, ami bemutatja a Szimpla kertet.) A könyv megjelenése után egy évvel Knobloch támogató levelet írt Mandokinak, hogy azzal lobbizzon állami támogatásért egy játékfilmes tervéhez.
Maga Mándoki László is emlékezik, például arra, hogy általános iskolában feljelentették azokat, akik meghallgatták a Beatles koncertjét a Szabad Európa Rádióban. Hallotta, ahogy a konyhájukban diákok véreztek el 56-ban. Az apja nyakából nézte a Sztálin szobor ledöntését. Csupó Gáborral úgy menekült át egy alagúton Jugoszláviából Ausztriába, hogy denevérek és "mardosó patkányok" támadtak rájuk, és még a vonat is többször majdnem elgázolta őket. Aztán egy bűnbánó náci fogadta be. Gorbacsovval egy tévéfelvétel szünetében találkozott egyszer egy stúdióban, és az egykori szovjet pártfőtitikár elmondta neki, hogy mennyire veszélyesek voltak a rockzenészek a szovjet rendszerre. Ez a találkozás még néhányszor előkerül a könyvben, legalább utalás szinten.
A fotóbotránya miatt híressé vált Dózsa László azzal kezdi nyilatkozatát, hogy 3 éves volt, amikor Halbalek bácsi, az oroszlánszelídítő, beszervezte egy mutatványba, amiben egy Józsi nevű oroszlán tátott szájába tette a fejét. Mást is mond persze, (például, hogy ölt embert), de a jó ég tudja, hogy mi igaz belőle.
Prof. Dr. Schmidt Mária rövid értekezésében felteszi a kérdést: "Miért ne vehetne példát a kínaiaktól az Európai Unió is?"
Peter Maffay, az erdélyi származású zenész, Mandoki szomszédja és jóbarátja kisfiú volt Romániában a forrdalom idején, de tudja már, hogy a zene hidat ver a világok között.
Al Di Meola annak örül a neki szánt részben, hogy már Magyarországon is szabadság van, hiszen tudja, hogy nem volt mindig az.
Hordt Teltschik, Kohl kancellári hivatalának helyettes vezetője volt, és 1984-ben Németh Miklóssal és Horn Gyulával arról beszélgettek, hogy Kádárt le kellene váltani. És Németh elárulta Kohlnak akkor, hogy vannak szovjet atomtöltetek Magyarországon.
Kai Diekman egykori újságíró, jelenleg az Axel Springer kiadó vezetője 56 helyett 89-re emlékezik: "a napjainkban oly sokat szidott Orbán Viktor, akkor, fiatal politikusként rettenetesen sokat kockáztatott", majd ő is elmondja, hogy Kohltól Németh semmit se kért az NDK-sok kiengedéséért cserébe. Ez az az interjú, amiről Mandoki azt írta Orbánnak, hogy már csak ezért a nyilatkozatért megérte az egészet megcsinálni.
Lobenwein Norbert (Sziget Kft., Volt fesztivál) 14 éves volt, amikor kimentek az NDK-sok, és arról is beszámol, hogy könnyezett az apja, amikor 56-ról beszélt.
Györkös Péter jelenlegi berlini magyar nagykövet arról beszél, hogy a magyar külügyben ő volt az utolsó NDK-referens, és milyen izgalmas napok voltak azok.
Ezután egy összeállítás olvasható a Balatonról.
Következik a két politikai nagyágyú: Markus Söder, aki már akkor is a CSU befolyásos politikusa volt, azóta pedig bajor miniszterelnökké lépett elő, és Sigmar Gabriel szociáldemokrata politikus, aki akkoriban alkancellár és miniszter volt a német kormányban. Mindketten a magyar - német kapcsolatokat méltatják, különös tekintettel az NDK és az NSZK egyesítésére.
Pál Sárközy, a közelmúltban megvádolt volt francia elnök, Nicolas Sarkozy édesapja is szerepel a könyvben: ő azt meséli el, hogyan vett 30 szál cigiért egy rózsaszín inget 1948-ban, amikor egy magyar orvos kiszuperálta őt az idegenlégióból. Hogy 56-ról is mondjon valamit, egy félmondat erejéig megemlékezik a forradalomról is: "szörnyű volt hallani, hogy mi megy 56-ban Magyarországon".
Bodo Hombach egykori német miniszter elárulja, hogy egészen fiatalon kacérkodott a kommunizmussal, de az 56-os forradalom leverése örökre eltérítette ettől.
Hubert Burda a könyvben szereplő második német kiadóvezető, ő arra emlékezik, hogy egy céges bulin egyszer Mandoki egy dísznövény mögé bújva trombitált helyette, továbbá megosztja gondolatait az okostelefonokról, azok hatásáról a mai ifjúságra.
Ilse Aigner bajor miniszterelnök-helyettes a magyarok szabadságszeretetéről értekezik, míg Gregor Gysi, a Balpárt frakcióvezetője Merkel és Erdogan paktumát kritizálja menekültügyben. Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke szintén megállapítja, hogy a magyarok szeretik a szabadságot. Így tesz Edmund Stoiber, volt bajor miniszterelnök is.
Végül pedig Mihail Gorbacsov is küldött néhány sort, ezzel kezdi: "Leslie Mandoki régi barátom kért meg arra, mondanék valamit arról, hogy mit jelent nekem a szabadság."
A könyvhöz tartozó DVD-n a fenti interjúkból vannak részletek, illetve egy narrátor összefoglalolja a könyvben megjelenő eseményeket archív felvételekre beszélve: az 56-os forradalmat, Mandoki történetét, az NDK-sok kiengedését. "Bizalmatlanság kerítette hatalmába a társadalom lelkét" - tudjuk meg például az 50-es évekről. Közben Mandoki elgondolkodva üldögél kávézókban, átsétál a Szabadság hídon vagy éppen kongázik.
Hogy mennyibe volt ez az egész?
Nincsenek pontos kimutatásaink arról, hogy a bruttó 1,8 milliárd forintos magyar állami támogatásból mennyi ment el a könyvre, a kísérőfilmre és Mandoki zenekarának három 2016-os koncertjére.
Arról szereztünk egy kimutatást, hogy a könyvben szereplő 33 fotóért a Getty ügynökségnek nem egészen 9000 eurót, azaz 2,8 millió forintot fizettek ki. Az interjúalanyokról készült portrék is kerülhettek legalább ennyibe. A könyv fordításaira (angolul, németül és magyarul is megjelent, és az interjúk is e három nyelv valamelyikén készültek) nyelvenként 1000 euró ment el, és valamit kellett kapnia a történeti részeket összeállító társszerzőnek is. Mindenesetre nagyon nagyvonalúan 10 milliót számolva a könyvre, és ugyanennyit a DVD-re.
A könyvhöz kapcsolódó három koncert esetében irányadó lehet, hogy a produkciót már többször elhozták Budapestre is. A 2013-as MüPa-beli koncertért (ezt hasonló méretű és adottságú helyen rendezték, mint a 2016-os nyugati fellépéseket) 88 millió forintot számláztak a magyar államnak Mandokiék, ami egyébként az akkori sajtóban megjelent vélemények szerint igen nagyvonalú gázsi volt. A Queens of the Stone Age amerikai rockzenekar például 20 millió forintért lépett fel a Volt Fesztiválon ugyanabban az évben.
Ha ehhez hozzátesszük a valamivel magasabb nyugat-európai költségeket, még akkor is ki kellett hogy jöjjön a három fellépés nagyjából 300 millió forintból. Tovább árnyalja a képet, hogy az állammal kötött szerződés szerint a támogatási összegből le kell vonni a koncertek jegybevételeit. Ez egy hozzánk eljutott kimutatás szerint 44.686 euró volt a három fellépésen összesen, vagyis 14 millió forint. (A jegybevétel több mint 80 százaléka a berlini koncertből származott, a fizető nézők száma Párizsban és Londonban jóval szerényebb volt.)
A 1,5 milliárd forint állami támogatásának helye azonban még mindig nem látszik.
Azonban még ez sem volt elég a teljes költségvetéshez, hiszen 2017-ben a magyar kormány további 227 millió forintot különített el, hogy a három nyugati koncert felvételeiből egy koncertfilm is elkészüljön.
Orbán Viktor és Leslie Mandoki 2015-ben, a Várkert Bazárban. Fotó: Koszticsák Szilárd
A Mandoki cégének adott állami támogatás mértéke ahhoz képest különösen nagy, hogy a teljes magyar könyvkiadás támogatására összesen 658 millió forintot költött a magyar állam 2017-ben, vagyis Mandoki könyve és a mellé rakott koncertjei több mint kétszer annyit értek a magyar államnak, mint az összes többi könyv együttvéve Magyarországon.
Ami még nem jött össze
Mandokinak van még egy nagy terve, amire a magyar államtól szeretne támogatást szerezni: ez pedig A győzelemig és tovább című játékfilm elkészítése. Ugyan játékfilm gyártásában Mandokinak nincs tapasztalata, de többen is közbenjártak a magyar politikusok közül Andy Vajnánál, hogy az állami filmalap adjon pénzt a produkcióra, például az EMMI sportért felelős államtitkára.
A film az 1936-os berlini olimpián résztvevő magyar vízilabdacsapat történetét dolgozná fel, ahol a zsidó játékosokkal is induló magyar csapat nyerte az aranyat, és a németek lettek a másodikok. A két producer Mandoki és a fia volnának, a női főszerepet pedig Mandoki lánya kapná a filmalapnak beadott tervek szerint.
A filmre készült egy szűkebb, 975 millió forintos, és egy bátrabb, 1,6 milliárd forintos költségvetés is, de egyelőre csak a forgatókönyv fejlesztésére adtak Vajnáék 150 milliót, a nagy pénzt eddig nem ítélték oda. Annak ellenére sem, hogy Mandokiék úgy számoltak, hogy 400 milliót össze lehetne szedni TAO-ból is, jó baráti kapcsolatoknak köszönhetően. Mandoki még Orbán Viktor segítségét is kérte, és azzal érvelt neki egy levelében, hogy a miniszterelnök korábban megkérte őt, hogy találjon ki valamit a magyar - német kapcsolatok erősítése érdekében, és szerinte ez a film volna a legjobb megoldás a célra.
Ami meg összejött
Mandoki 2013-ban a MüPa-ban, 2015-ben a Várkert Bazárban, 2017-ben pedig a Budapest Parkban lépett fel zenekarával úgy, hogy a koncertek költségeit a reklámanyagoktól az ott készített hang- és filmfelvételekig, a stáb utaztatásától a gázsiig a magyar állam állta. A 2015-ös koncert ingyenes volt a közönség számára, és nettó 94 millióba került. Ebből 7,7 millió forintot költöttek el a közösségi oldalakon hirdetésekre.
Az eddigi trendet nézve 2019-ben lesz legközelebb Magyarországon Mandoki koncert, nagyjából 100 millió forintért. Mandoki ilyenkor meghív magyar zenészeket is, legutóbb péládul Bródy János és Horváth Charlie volt a vendége, és legalább tucatnyi német újságíró Budapestre utaztatása is része volt a büdzsének.
Mandoki nagy koncertfilmje a magyar állami támogatásból rendezett 2017-es nugat-európai koncertekről még nem készült el, de egy best of válogatás már látható:
A kisfilm végén Bobby Kimball mint "a koncert atyaúristene" mutatja be Mandokit a közönségnek. A megszólított csak annyit mond zavart mosollyal erre, hogy "én csak egy dobos vagyok". | Leslie Mandoki és Orbán Viktor akkora könyvet hoztak össze, hogy a világ összes könyvespolcáról lelóg | Legalább 2 milliárd forintot kapott a magyar adófizetőktől a Németországban élő zenész, most megnézhettük, hogy mire ment el ennek a kétharmada. | null | 1 | https://444.hu/2018/03/27/leslie-mandoki-es-orban-viktor-akkora-konyvet-hoztak-ossze-hogy-a-vilag-osszes-konyvespolcarol-lelog | 2018-03-27 12:59:00 | true | null | null | 444 |
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülést követő sajtótájékoztatóján sikeresnek nevezte a magyar kormány gazdasági semlegességre építő stratégiáját , amelynek a nyomán hazánk mára a keleti és a nyugati beruházások fontos találkozási pontjává vált a kontinensen.
Ha valaki eljön Magyarországra, azt látja, hogy a német autógyárak és a kínai elektromosakkumulátor-gyárak egymás mellett épülnek
- mutatott rá.
"És miért? Mert a nagy német autóipari vállalatok vállalati stratégiája az elektromobilitás tekintetében arra épül, hogy a kínaiak szállítják nekik az elektromos akkumulátort meg egyéb alkatrészeket"
- húzta alá.
"Szerintem szembemenni a valósággal nem helyes. Lehet, hogy ez valakiknek ideológiailag nem tetszik, de ez a valóság" - fogalmazott.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy
mindössze tizenkét EU-tagállam szavazott a kínai elektromos autóiparral szembeni vámok bevezetésére a huszonhét tagú közösségben, az intézkedések mégis hatályba lépnek.
"Én azt hiszem, hogy ebben az új világgazdasági-világpolitikai realitásban Európa nem áll jól, és ezért is javasoljuk azt, hogy a szankciók, vámok, korlátozások helyett a konnektivitásra törekedjünk" - közölte.
Mi, Magyarországon a gazdasági semlegesség stratégiáját valósítjuk meg, egyszerre működünk együtt a keleti és a nyugati országokkal, a keleti és a nyugati vállalatokkal is, és ez a stratégia Magyarországnak munkahelyek tíz- és százezreit, modern beruházásokat jelentett
- tette hozzá.
A miniszter végül arra is kitért, hogy a kormány szilárdan képviseli ezt az álláspontját, és ezért az utóbbi években számos vitája volt más tagállamokkal és az Európai Bizottság tagjaival is.
És ahogy elnézem az álláspontokat, ezek a viták a jövőben is fenn fognak maradni. De majd megvívjuk őket természetesen
- szögezte le. | épülnek a kínai akkumulátorgyárak | A gazdasági semlegesség stratégiája keretében Magyarországon egymás mellett épülnek meg a német autó- és a kínai akkumulátorgyárak. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/nemet-autogyar-kinai-akkumulatorgyar-magyarorszag | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
A járművek előzetes eredetiségének hatósági megállapítását támogató központi informatikai rendszert nettó 4 milliárd 950 millió forintért módosítja és négy évig üzemelteti az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. - az ajánlatkérő Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben tette közzé az eredményt.
A meglévő központi informatikai rendszert egy új, a 2009-es törvény miatt kell módosítani. A módosítandó modulok közé tartozik - egyebek mellett a központi nyilvántartás és a hatósági bizonyítvány előállítása is. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást azzal indokolta az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevőnek kizárólagos jogai vannak a rendszeren, így azt más nem módosíthatja.
A módosítás és négyévi üzemeltetés díját az ajánlatkérő eredetileg 4,9 milliárd forintra becsülte. | Ötmilliárdba kerül az eredetvizsgálati rendszer módosítása | Ötmilliárdba kerül az eredetvizsgálati rendszer módosítása - A közbeszerzésen csak az nyerhetett, akinek eddig is kizárólagos hozzáférése volt a rendszerhez. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2010/01/15/otmilliardba_kerul_az_eredetvizsgalati_rendszer_modositasa/ | 2010-01-15 00:00:00 | true | null | null | Index |
A hadsereg igyekszik átláthatóvá tenni a kisvásárlás rendszerét
Tavaly 3,3 milliárd forint értékben, mintegy 3600 alkalommal vásárolt árut, vett igénybe szolgáltatást a Magyar Honvédség központi költségvetésének terhére, kézibeszerzéssel. Arról nincs adat, hogy az alakulatok parancsnokai leosztott költségvetésükből így mennyit költöttek. A gyakran előforduló váratlan szükségletek miatt a haderő egyelőre nem nélkülözheti ezt a beszerzési formát, jóllehet mindenki tudja, hogy ez a korrupció melegágya.
A kézi beszerzés nélkül ma nem tudna létezni a honvédség, mondja Kopasz Jenő dandártábornok, a szervezet logisztikai főigazgatója. A parancsnokok számára a leadott pénz hatalmat jelent, ezért is ragaszkodnak a kézibeszerzéshez. A közbeszerzési eljárás bonyolult és időigényes, a szállító sem örül neki, mert legalább tizennégyféle igazolással köteles megbízhatóságát bizonyítani. A pályázatot több fórum vitatja meg, így zárva ki a korrupció lehetőségét.
A kézibeszerzéseket jó ideje "legendák" lengik körül, "zörög a haraszt", de amit nem lehet bizonyítani, az nem válik ténnyé, mondja a tábornok. Véletlenül derült ki például az is, hogy több alakulatnál kétféle lisztből süttették a hivatásos állománynak és a sorkatonáknak a kenyeret, de az elszámolás mind a két esetben első osztályú lisztről szólt. Csupán sejteni lehet, hogy a jól bejáratott kis csalások sokaságát rejti a kézibeszerzés metódusa, amit a főigazgató sem cáfol. Ez a hadseregnél, amely nagyüzem, évente jelentős summát tehet ki.
A Magyar Honvédség 110 alakulata éveken át külön-külön maga szerezte be az étkezési jegyeket. Tavaly, amikor egyebek között pályázattal ezt az ellátást is központosították, kiderült, minden laktanyában "lenyelte" valaki a 100 illetve 200 forintos címletű jegyek után járó néhány forintos kedvezményt. Durva számítás szerint a havi 1400 forintot érő jegyeken körülbelül 40-42 forintot lehetett "keresni", vagyis évente, emberenként 500 forintot. Ha csak 20 ezer jogosultat veszünk, a "nyereség" meghaladja a 10 milliót.
Az adatok szerint tavaly a központi költségvetés terhére 3,3 milliárd forint értékben vásárolt árut és vett igénybe szolgáltatást a Magyar Honvédség. (A hatályos kormányrendelet egyébként az első esetben 16 milliónál, a másodiknál 8 milliónál húzza meg a határt. Csak az ennél nagyobb értékű megrendelést kötelezi közbeszerzési eljárás alá vonni.) Ily módon a haderő 950 alkalommal jutott például járműalkatrészekhez, 300 alkalommal történt elektronikai, fegyverzeti, vegyvédelmi beszerzés, de ruházatot, élelmiszert és üzemanyagot is több száz alkalommal kézibeszerzéssel vásároltak. A statisztikák szerint 1700 esetben, mintegy 800 milliós értékben költöttek "egyedi apróságokra", bútorhuzatra, villanyszerelési cikkekre, szivattyúalkatrészre, épületek belső berendezéseinek pótlására és így tovább.
A tábornok elmondta, a beszerzések átláthatóvá tételének első lépéseit megtették. A ruházati beszerzést már 1997-ben központosították, az élelmezési és a környezetvédelmi beruházásokat tavaly. Központi pályáztatással országos vagy régiós ellátási hálózattal fogják a húst, a konzervet, a hűtött árut, a száraz zöldféléket, és valamennyi tartós élelmiszert is beszerezni, de ennek a részleteit még nem dolgozták ki.
A tábornok Amerikában megkérdezte egy laktanyaparancsnoktól, mennyi az alakulat éves költségvetése. Tízezer dollár - hangzott a válasz. - És ezt mire adják? - kérdezte. - Fűnyírásra. Minden mást, amire szükségem van, kapom - mondta a parancsnok.
A Magyar Honvédség napi ellátásában a váratlan, a rendkívüli beszerzések aránya 80-85 százalékos. A jól működő hadseregeknél ez az érték 15-20 százalék. A logisztikai apparátus még azt is tudja, melyik alakulatnál, mikor, hány szögre lesz szükség.
Szabó Iréne | Csalást rejthet a kézibeszerzés<br/> | A hadsereg igyekszik átláthatóvá tenni a kisvásárlás rendszerét Tavaly 3,3 milliárd forint értékben, mintegy 3600 alkalommal vásárolt árut, vett igénybe szolgáltatást a Magyar Honvédség központi költségvetésének terhére, kézibeszerzéssel. Arról nincs adat, hogy az alakulatok parancsnokai leosztott költségvetésükből így mennyit költöttek. A gyakran előforduló váratlan szükségletek miatt a haderő egyelőre nem nélkülözheti ezt a beszerzési formát, jóllehet mindenki tudja, hogy ez a korrupció melegágya. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/04/20000415csalast | 2000-04-15 12:18:00 | true | null | null | Origo |
Külső tényezőket emlegetett a társaság lehetetlen helyzete kapcsán Tarsoly Csaba Quaestor-vezér abban a levélben, amelyet a csőd napján, március 9-én küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek. A bróker egyébként félig a kormány nyakába akarta varrni a felelősséget is. Mint írta: „a kialakuló pánik, és a hatóságok felelősségét kereső közvéleményben feltehetően egyébként is felmerül az állami felelősség és helytállás kérdése".
Tarsoly egyébként azt a megoldási lehetőséget javasolta, hogy az állam, vagy annak valamilyen pénzügyi szolgáltatója nyújtson hitelt/tőkét a Quaestor csoportnak, amely ebből állapapírt jegyezne. Így a pénz visszakerülne a költségvetésbe is.
Íme a levél:
Még több a Quaestor-botrányról itt! | Nyilvános! Olvassa el, mit írt Orbánnak Tarsoly! | Egy hét után végre feltöltötték a kormany.hu -ra a levelet, amit a bróker a csőd napján küldött a miniszterelnöknek. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/nyilvanos-olvassa-el-mit-irt-orbannak-tarsoly-2342805 | 2015-03-31 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
A potenciális társaságiadó-bevétel minden korábbinál nagyobb részét, több mint 40 százalékát vitték el különböző adókedvezmények 2018-ban. Az elmaradt bevétel nagyjából fele pedig a sokat kritizált tao-rendszer keretében a látványcsapatsportokhoz áramlott. A sportszervezetek még annál is tízmilliárdokkal több pénzt kaptak, mint amivel a kormány előzetesen számolt.
A társaságiadó-bevétel összességében egyébként nem maradt el a remélttől, ez azonban csak annak köszönhető, hogy a kormányzat elég óvatosan becsülte meg a 2018-as várható bevételt. Az előirányzat mindössze szűk 370 milliárd forint volt, ami a korábbi évek 600-700 milliárd közötti összegéhez képest még úgy is alacsony, hogy időközben 9 százalékra csökkentették az adókulcsot (korábban az 500 millió forint alatti nyereség 10, az afölötti 19 százalékát kellett befizetni). A nyereséges cégek végül a profitjuk után így 380 milliárdnyi adót fizettek be az államkasszába.
Több mint 265 milliárdot viszont nem, ennyi ment el ugyanis adókedvezményekre. Ez forintban kifejezve is rendkívül sok, arányaiban pedig még úgy is kiugróan magas, hogy a kormány eddig sem mérte szűkmarkúan az adókedvezményeket.
A korábbi években a kedvezmények a potenciális bevétel harmadát-negyedét vitték el, ezúttal azonban már a 41,1 százalékát.
Pedig a terv nem ez volt: a költségvetés összeállításakor még úgy számoltak, hogy ha nő is kicsit ez a mutató, akkor is a 33-37 százalék közötti sávban marad.
A legtöbb adókedvezményt ezúttal is azokon a jogcímeken vették igénybe, mint a korábbi években. A fejlesztésekre 32,1 milliárdnyi, a különböző kutatás-fejlesztési tevékenységekre 20,6, a kulturális szervezetek támogatása után pedig 52 milliárd forintnyi kedvezmény járt. A legtöbb pénzt azonban a sport vette ki az államkasszából: a hat kiemelt látványsport (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda, röplabda) területén ténykedő klubok, vállalatok és szövetségek 128,3 milliárd forinthoz jutottak a tao-rendszer keretében. Azaz a nyereséges cégek ennyi adót utaltak a költségvetés helyett a kiszemelt sportszervezeteknek.
Ez pedig sokkal több, mint amit a kabinet várt. Konkrétan több mint a másfélszerese, az előzetes tervekben ugyanis 75-85 milliárd forintos összeg szerepelt. Mindez azt jelenti, hogy szinte teljes egészében a sport a felelős az adókedvezmények elszállásáért.
Ráadásul ez véletlenül sem először fordul elő. Amióta csak bevezették a tao-rendszert a sportban, a kormány mindig alulbecsülte az emiatt elmaradó adóbevételt. Az elmúlt hat esztendőből ötben az előzetesen megadott sáv felső értékét is jóval meghaladta a tényleges adókedvezmény mértéke. A hat évben összesen (az előre megadott sáv közepéhez viszonyítva)
165 milliárd forintot tévedett a kormány, azaz ennyivel több ment a sportszervezetekhez még annál is, mint amit a költségvetés tervezésekor becsültek.
Mindez azonban a jelek szerint egyáltalán nem zavarja a kormányt, hiszen az évek során semmit sem tett annak érdekében, hogy ennek a pénznek egy része inkább a büdzsébe folyjon be, sőt. Összesen 2011 óta majdnem 570 milliárd forintnyi nyereségadó-kedvezményt vettek igénybe a cégek arra hivatkozva, hogy ezt a pénzt sportszervezeteknek adták. Ha pedig azt is beleszámoljuk, amit a bankadón spóroltak meg a hitelintézetek a látványcsapatsportok támogatásával, akkor szinte pontosan 600 milliárdnál járunk. Két éve ugyanis utóbbiból is le lehet vonni a sportszervezeteknek utalt pénzt, amivel a kimutatás szerint bő 30 milliárd forint erejéig éltek is az ágazat szereplői.
Összehasonlításképpen, a teljes, 600 milliárdos összeg nem marad el sokkal a magyar kórházak éves működési kiadásaitól, és lényegében megegyezik azzal, amit tavaly az állam a felsőfokú oktatásra szánt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBlöff volt, hogy kevesebb közpénzt emésztenek majd fel a csapatsportokA korábban jelzett 50 helyett 125 milliárdnyi adóforinthoz juthatnak a sportszervezetek. A ma bejelentett összeg még a szakmabelieket is meglepte. | 80 helyett 128 milliárd lett, maradhat? Maradhat, mondja a kormány | Közel 130 milliárdnyi adóforintot utaltak az államkassza helyett sportszervezeteknek a nyereséges cégek. Ez a másfélszerese a tervezettnek. Hat év alatt 165 milliárdot tévedett a kormány. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20191202/80-helyett-128-milliard-lett-maradhat-maradhat-mondja-a-kormany/ | 2019-12-02 15:27:00 | true | null | null | G7 |
Végeláthatatlan vészhelyzetben élük már több mint négy éve, amit a parlament fideszes többsége ismét meghosszabbított. Háború ide vagy oda, van épp elég bajunk, ami továbbra is indokolttá teszi még a kétharmaddal einstandolt parlament kiiktatását, avagy épp a gránitszilárdságú megkerülését is.
"Sajnos olyan helyzetet élünk, hogy az lenne a természetellenes, ha a veszélyhelyzet meghosszabbítására nem kerülne sor" - jelentette be Orbán Balázs a Hír TV-n, mint akinek a fordított haladási irány a normális az autópályán, mindenki más helikopter. A Helsinki Bizottság már korábban rámutatott, a négy év alatt kiadott több mint ezer kormányrendelet jó része nem is hozható összefüggésbe a vészhelyzet elrendelésének okaival. De ezek kedvéért csak nem helyezhették átmenetileg hatályon kívül a veszélyt, ami a Fidesz-mátrix őseleme, ez alapján bármiféle virtuális valóság megkonstruálható. Például, ha a hivatkozott ok mondjuk a tömeges bevándorlás veszedelme, ha épp nem forog fenn, az csak azért lehet, mert eképpen máris sikerült elhárítani. Kápíse?
Ezúttal talán épp az anyagi csőd lehet a legfőbb mögöttes ok, mert a Fidesz-KDNP által meglehetősen óvatlanul megfogalmazott Alaptörvény előírja, a költségvetésnek az államadósság csökkentését tartalmaznia kell. Csakhogy kilóg a seggünk a gatyából, a forint zuhan, mint a nyeletlen balta, izzadnak a tudósok a KSH-ban, hogy csakis a jó adatokat válogassák ki az ocsúból. A Bibliánál eddig csak a magyar költségvetést írták át többször, és ezt is csak a hit tartja össze. Meg a reménység, hogy nem jön egy erősebb világgazdasági fuvallat, ami a lombkoronasétányokkal aláácsolt, akkugyárakkal kibalanszírozott, kacsalábon forgó oligarchákkal megpakolt magyar nemzetgazdaságot beboríthatná, mielőtt még - Orbán Viktor szerint, és bár lenne igaza - jövőre kiegyenesedik. | Ürügyfakadás | Végeláthatatlan vészhelyzetben élük már több mint négy éve, amit a parlament fideszes többsége ismét meghosszabbított. Háború ide vagy oda, van épp elég bajunk, ami továbbra is indokolttá teszi még a kétharmaddal einstandolt parlament kiiktatását, avagy épp a gránitszilárdságú megkerülését is. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256589_urugyfakadas | null | true | null | null | Népszava |
2011.05.09. 13:45
Az ügyészséghez fordul az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. új vezetése a közpénzek elherdálása miatt – jelentette be a társaság vezetése hétfőn Kazincbarcikán sajtótájékoztatón.
A menedzsment közlése szerint több mint félezer oldalt tesz ki az az átvilágítási jelentés, amely az észak-borsodi, kazincbarcikai székhelyű ÉRV Zrt. korábbi gazdálkodását vizsgálja. A tucatnyi szakértő kétszáz esetben talált valamiféle hibát vagy szabálytalanságot, az ezekkel okozott kár pedig akár a másfél milliárd forintot is elérheti, emiatt a cég az ügyészséghez fordul.
Ritter Géza, a társaság vezérigazgatója elmondta: a komplex átvilágítási folyamatot a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-vel karöltve végezték. Emlékeztetett arra, hogy tavaly október 15-i kinevezése után azonnal elrendelte az átvilágítást, amellyel egyrészt felmérhető a társaság jogi és gazdasági helyzete, másrészt megfogalmazhatóak azok a feladatok, amelyeket az új vezetésnek meg kell oldania a kormányzat által megfogalmazott új szerepnek megfelelően.
Utalt arra, hogy ő korábban a szikszói vízmű ügyvezetőjeként már szakmai kapcsolatban volt az ÉRV-vel. „Sejtettem, hogy találunk majd rendellenességeket a cég működésében, azonban a feltárt visszaélések nagyságrendje és azok változatos formái mindenkit megdöbbentettek” – tette hozzá Ritter Géza. Véleménye szerint most az a feladatuk, hogy felszámolják a visszaéléseket, és felkészüljenek arra a szerepre, amelyet a vízügyi kormányzat nekik szán. A felelősök személyének megállapítása az ügyészség dolga lesz – mutatott rá a vezérigazgató.
Szabó Iván, az átvilágítást vezető ügyvéd azt mondta: az átvilágításon 5 ügyvéd mellett külön könyvszakértő, közbeszerzési szakértő, valamint egy speciális közmű-műszaki tanácsadó cég – összesen 12 szakértő – is dolgozott. Ennek eredményeként állt össze a mintegy 600 oldalnyi átvilágítási jelentés. A vizsgálat során az átvilágítók mintegy 200 esetben találtak hibákat a cég működésében, amelyek a legkisebb adminisztrációs szabálytalanságoktól kezdve a komoly gazdasági bűncselekmények gyanúját felvető esetekig terjednek. Becslése szerint a feltárt visszaélésekkel okozott kár mértékét ma még nehéz lenne pontosan meghatározni, de valószínűleg bőven meghaladja a másfél milliárd forintot.
A dolgozónak megszorítás, a vezetőnek luxusautó
Kiemelte: az iratok tanúsága szerint az előző vezetés tevékenységét szinte teljes kontroll nélkül végezte, ez vezethetett a visszaélések lehetőségéhez. Példaként említette, hogy miközben az egész országot súlyosan érintette a gazdasági válság, és a vállalat dolgozóit egyre súlyosabb megszorítások érték, addig a cég tízmilliókat áldozott a felső vezetők luxusautóira. Ráadásul ezeket a gépkocsikat a vállalat az egyik kizárólagos beszállítójától szerezte be, jóval a piaci ár felett bérelte. Az ügyvéd említett egy megkérdőjelezhető tisztaságú pályázati projektügyet, megfogalmazása szerint gyanús körülmények merültek fel a lázbérci és a putnoki beruházások kapcsán is.
Kitért arra, hogy ezekben az ügyekben az átvilágítást követően 10-12 nagy jelentőségű esetet tárnak az ügyészség elé a felelősség megállapítása érdekében. Ezenkívül kilenc ügyben fognak polgári peres eljárást indítani amiatt, hogy a társaságot ért kárt enyhítsék. Jelezte: ehhez az MNV Zrt. állásfoglalása is szükséges lesz.
Több rendellenességet fedeztek fel egyébként a társaság ingatlangazdálkodásában is: Bánhorvátiban és Hajdúszoboszlón például nagy értékű ingatlanokat adtak el úgy, hogy előzetesen semmilyen értékbecslés nem történt. Előfordult olyan eset is, amikor egy nagy értékű ingatlant olyan gazdasági társaságnak adtak el, amelyet az adásvételi szerződés megkötésekor még meg sem alapítottak. Az új vezetés arról is beszámolt, hogy azok a munkavállalók, akiket felelősség terhel a történtekért, már nincsenek a társaságnál. A vezérigazgató az átvilágítást követően létrehozott egy munkacsoportot, amelynek feladata a feltárt hiányosságok kijavítása.
Az öt állami tulajdonban lévő víziközmű társaság közül az ÉRV-nél került sor utoljára vezetőcserére. A vállalat vezetése a sajtótájékoztatón jelezte: az új víziközműtörvény hatályba lépésével a térség vezető víziközmű-szolgáltatójává kíván válni. | A közpénzek elherdálása miatt ügyészséghez fordul az ÉRV Zrt. | Az ügyészséghez fordul az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. új vezetése a közpénzek elherdálása miatt – jelentette be a társaság vezetése hétfőn Kazincbarcikán sajtótájékoztatón. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2011/05/a-kozpenzek-elherdalasa-miatt-ugyeszseghez-fordul-az-erv-zrt | 2011-05-09 15:50:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A névsor egyre hosszabb: Mészáros Lőrinctől Tiborcz Istvánon át Schmidt Máriáig. Fent látható videós összeállításunkban összegyűjtöttük, hogy az elmúlt időszakban kik és milyen beruházásokkal telepedtek le az Andrássy útra. A NER fő gazdasági potentátjai némelykor együtt szereznek, máskor utóbb szállnak be a másik ingatlanüzletébe, de a lényeg ugyanaz: a milliárdjaikat a közös ügyletek egyre sűrűbb szövedéke tartja össze.
A 3., 8., 52.
Garancsi István, Csányi Sándor és Hernádi Zsolt triója az Andrássy út 3., 8. és 52. szám alatti bérpalotákat birtokolja. Hétfői cikkünkben beszámoltunk róla, hogy a magyar gazdaság három különösen befolyásos szereplője a 2000-es évek közepén potomáron jutott hozzá az épületekhez.
Az Andrássy 3., az egykori Saxlehner-palota jelenleg felújítás alatt áll, a túloldalon található Andrássy 8. azonban már két éve szállodaként működik. A három üzletember – élükön Garancsival, a miniszterelnök jó barátjával – milliárdos beruházással 99 szobás, négycsillagos hotellé alakíttatta át a háztömböt. Hotel lesz az 52-es számú házból is, a legújabb projekt pedig a 3000 négyzetméteres Oktogon melletti épület átalakítása lehet. A start közelségét jelzi, hogy a napokban kiköltöztették a Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtárát, és hamarosan megszűnik az épületben működő rendezvényközpont, a Hello Baby Bar is.
A 70.
Csányi Sándor háromnál se állt volna meg, további terjeszkedési terveit mutatja, hogy az OTP egyik ingatlan cége meg akarta szerezni az Andrássy 70. alatti irodaházat is. Az Inga Kettő Kft. csaknem 3 milliárd forintot ajánlott a svéd hátterű Stena Propertynek, de hoppon maradt. Az épületet, ahol korábban a Lukács Cukrászda is működött, élve a törvény adta elővásárlási jogával, végül a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség vásárolta meg, hogy oda költöztesse az új közbeszerzési főosztályát.
A 43.
Tavaly aratott Tiborcz István, a miniszterelnök veje, aki az Andrássy 43.-ban vásárolt meg egy majdnem teljes emeletet.
Az egyre nagyobb ingatlanokban utazó Tiborcz amellett, hogy megszerezte a turai kastélyt, a badacsonyi Ranolder-villát és a Pesti Vigadó melletti Mahart-házat, az Oktogon mellett alakított ki több mint 600 négyzetméteres lakásirodát. A hely eredetileg a BDPST Zrt. nevű ingatlanos cég központja lett volna, de a cég székhelyét végül áttették Garancsi, Hernádi és Csányi közös cégének, a CD Hungary Zrt.-nek gellérthegyi ingatlanába. A kapucsengőn továbbra is a BDPST neve szerepel, de a két megvásárolt lakás egy másik Tibocz-cég, a Downtown Development Kft. tulajdonába került 2017 őszén.
A 59.
A nyár eleje óta szinte naponta látni Mészáros Lőrinc Mercedes limuzinját az Andrássy 59. előtt, amely az Appeninn Holdingon keresztül került a felcsúti milliárdos érdekeltségébe. Az egykori Andrássy-palota, mai nevén Dávid-ház a Plaza House Kft. közel 2,2 milliárd forintos felvásárlásával váltott gazdát. Az ügylet finanszírozásához a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. 622 millió forint kölcsönt adott, majd maga is beköltöztette székhelyét az épületbe. Augusztusban aztán
Tiborcz István bevásárolta magát az Appeninn Holdingba, így lényegében ötödrészben a Dávid- háznak is tulajdonosa lett.
A 113.
Vannak régi tulajdonosok is a nemzet sugárútján, például a 113-as szám alatti épület még 1993-ban került az SBGK nevére. Az SBGK az Orbán családot is képviselő ügyvédi iroda, Bajkai István fideszes képviselőhöz köthető. A neves ügyvédi iroda az utóbbi években sokmilliárdos szerződéseket köthetett a Miniszterelnökséggel. (De két, csaknem 5 milliárd forintos tanácsadói megbízásból nemrég kikoptatta a Miniszterelnökség.)
A 80., 82.
A páros oldalon, az Andrássy út 80. tavasszal lezajlott tulajdonosváltásával nagy előrelépés történt egy további hotelberuházás felé. Schmitt Mária és Ungár Péter ingatlancége saját részvényeiért vette meg a házat, amelynek szomszédja, a 82-es szám alatti épület már korábban is a tulajdonuk volt. A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) bejelentette, hogy a két ingatlant közösen átalakítva egy 8000 négyzetéteres boutique hotelt hoz létre, amit egy „Budapest iránt érdeklődő szállodaláncnak” kívánnak majd bérbe adni.
Keddi hír, hogy a BIF-ben 5,7 milliárdos részesedést vásárolt a Takarékbank, amely az utóbbi időben egyre erősebb kapcsolatba került a Mészáros-birodalommal.
A 116.
Tiborczhoz vezetnek a szálak a páros oldalon is. Weiss Manfréd egykori sugárúti villáját, a 116-os szám alattit Paár Attila cége, a West Hungária Bau Vagyonkezelő Kft. vette meg még tavaly februárban. Ez ugyanaz a társaság, amelyik megtette a szívességet, hogy az európai uniós csalás elleni hivatal célkeresztjébe került Elios Zrt.-ből kivásárolta Tiborcz István érdekeltségét. De a közvilágítás-szerelésben és közbeszerzésben világbajnok Elios átvétele csak a kezdete volt a Tiborcz-Paár partnerségnek.
Az 1509 négyzetméteres Andrássy úti ingatlant 723,6 millió forintért sikerült megszereznie Paárnak az állami vagyon felett őrködő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésén. Az átalakítási munkálatok folynak, erről árulkodik a „Maradandót alkotunk” szlogennel beburkolt ingatlan.
A szélsebesen gyarapodó építőipari csoportot tulajdonló Paár Attilának sem ez az egyetlen Andrássy úti ügylete, a West Hungária Bau nyerte el a megbízást az Operaház felújítására. A beruházás értéke 15,5 milliárd forint.
A 114.
A WHB szomszédságában, a 114-es szám alatti, ugyancsak egykori Weiss Manfréd-villán egy másik, közpénzes munkákkal jól kibélelt cég dolgozik, az Andrássy úton három ingatlanban is érdekelt Garancsi István vállalata, a Market. Ezt az épületet még 2015-ben vette meg a katari állam, a korabeli sajtóhírek szerint egymilliárd forint körüli összegért. Követségnek szánták az ingatlant, de egyelőre a Market-logó borítja: „Építeni szeretünk”. | A NER főutcája lett az Andrássy, bevásároltak a főoligarchák a világörökségbe | Mindenkinek van már villája az Andrássy úton, aki számít. A NER nagyrészt bekebelezte Budapest fő sugárútját. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/13/andrassy-ut-tiborcz-meszaros-csanyi-garancsi/ | 2018-09-13 10:52:00 | true | null | null | 24.hu |
Az EU bizottság vezető közgazdászainak becslése szerint a magyar állam 2012-ben a GDP közel 15%-ának megfelelő összeget költött el közbeszerzéseken keresztül el. A CRCB számításai szerint a közbeszerzési törvények által meghatározott értékhatárok felett, 2009 és 2016 között a keretszerződésektől eltekintve 151.471 termék vásárlására került sor. Ez a szám természetesen több mint a közbeszerzési eljárások száma, mivel egy közbeszerzési eljárás során több termék megvásárlására (és ehhez kapcsolódóan több szerződés megkötésére) is sor kerülhetett. A 2009-16 között lefolytatott és eredményes közbeszerzési eljárások során (a keretszerződéseken keresztül elköltött pénzeket most figyelmen kívül hagyva) a magyar állam mintegy 14.000 milliárd forintot költött el (lásd az 1. ábrát), ami évente 680 milliárd és 2.500 milliárd forint közötti összegre rúgott.
ábra: A közbeszerzések szerződéses értéke évente, Mrd Ft, N = 138.75
Forrás: saját számítás a CRCB által létrehozott adatbázis (MaKAB) alapján. Az adatbázis a Közbeszerzési Értesítő on-line változatán elérhető, onnan letöltött információkat tartalmazza, a CRCB által javított, tisztított és rendezett formában. A CRCB a magyar és az európai állampolgárok tájékoztatása érdekében 2017. május 10-én közzétette itt az adatbázis azon részét, amely a 2009-16 közötti, magas korrupciós kockázatú közbeszerzések adatait tartalmazza termék beszerzésenként.
A magyar állam hatékonysága szempontjából nem mindegy, hogy ennek a mintegy 14.000 milliárd forintnak az elköltésére milyen korrupciós kockázatok mellett került sor, és hogyan változott a versenyerősség a közbeszerzések során. Az sem utolsó szempont, hogy mennyire érvényesült a piaci verseny. Mennyire volt igaz, hogy a magyar állam tisztán a piaci szempontokat figyelembe véve döntött a közbeszerzések sorsáról, azaz mennyire érvényesült az, hogy a vállalkozók előre tudhattak a közbeszerzésekről, tehát eldönthették, hogy érdemes-e indulniuk, vagy sem; és mennyire érvényesült az, hogy a versenyző cégek közül a legjobb piaci ajánlatot adót választotta ki a magyar állam, ezzel is szolgálva a magyar adófizetők jólétét. Ezzel szemben áll, ha a közbeszerzési eljárásokat nem piaci szempontok döntötték el: megvesztegetés, barátság, politikai kapcsolatok, a miniszterelnök rokonsága, baráti köre stb.
A CRCB régóta foglalkozik a közbeszerzési adatok statisztikai elemzésével és ezen belül a korrupciós kockázatok szerepével.
Ebben a rövid történetben hat ábrát és egy számítást fogunk ismertetni, amelyek a politikai favoritizmus egy kis szeletére világítanak rá: mennyi pénzt és milyen körülmények között nyert a közbeszerzéseken keresztül a miniszterelnök baráti köre és rokonsága (1) az elmúlt hét évben. Hogyan alakult ennek az összegnek az aránya a közbeszerzésekben belül, és milyen versenyerősség mellett került sor e közbeszerzésekre?
Az elemzés során öt magyar állampolgár által tulajdonolt (vagy résztulajdonában lévő) cégek közbeszerzési részesedését vettük figyelembe, névszerint: Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István, Simicska Lajos és Habony Árpád. Az ő cégeik által nyert közbeszerzéseket vezetékneveik kezdőbetűi után MGTSH közbeszerzéseknek hívjuk. Hozzá kell tennünk ehhez, hogy az MGTSH cégek gyakran konzorciumok tagjaként nyertek közbeszerzést: ekkor több cég együttműködve, együttesen adott be közös ajánlatot, és az együttműködő cégek egyike volt csak MGTSH cég. Az egyszerűség kedvéért ezeket az eseteket is MGTSH közbeszerzésnek hívjuk a továbbiakban.
2009 és 2016 között az MGTSH cégekkel összesen 646 szerződés megkötésére került sor, amelyen belül 99 volt keretszerződés és 547 egyszerű termék vagy szolgáltatásvásárlási szerződés. A továbbiakban most csak az utóbbiakra összpontosítunk és eltekintünk a keretszerződésektől. Az MGTSH által megnyert 547 szerződés összege 628,1 milliárd forintra rúgott 2009. január 1. és 2016. december 31. között lebonyolított közbeszerzések során, ami a teljes közbeszerzési érték 4,5%-át tette ki. Ez az arány nem tűnik soknak, de ha figyelembe vesszük, hogy itt csak öt magyar állampolgár cégei által nyert közbeszerzésekről van szó, akkor már más a helyzet.
De nem is ez a lényeg.
Hanem az, hogy hogyan alakult ez az arány az évek során? Továbbá: milyen versenyerősség mellett nyert a miniszterelnök baráti köre és családja közbeszerzéseket? Az évenkénti tendenciára vonatkozó kérdésen belül érdekes lehet még, hogy Simicska Lajos nyerési esélyeit hogyan befolyásolta a volt egyetemi szobatársával való szakítás? Feltételezhető ugyanis, hogy Simicska Lajos által tulajdonolt, tisztán piaci szempontok miatt nyertes cégek nyerési esélyeit semmiben sem változtatta ez: ezeknek a G nap előtt ugyanolyan arányban kellett nyerniük közbeszerzéseket, mint utána. A Közgép és a többi társaság piaci hatékonyságát, piaci rugalmasságát, modern szervezeti kultúráját – amely tényezők kétségtelenül lehetővé tették, hogy a magyar állam által biztosított szabad és tisztán piaci verseny mellett jól teljesítsenek a közbeszerzési piacon is — ugyanis semmiben sem változtatta meg az, hogy a cégek tulajdonosa kinek a barátja, vagy kinek az ellensége.
Érdekes lehet még, hogy a többi barát és családtag nyerési arányai hogyan alakultak az évek során: mivel mindannyian, mint egy szabad ország piacgazdaságának szereplői, az általuk tulajdonolt vállalkozások működtetői, ezért náluk is jó mércéje a piaci hatékonyságnak, a cégek modern szervezeti kultúrájának, egyszóval a tulajdonos-vállalkozó kreativitásának az, hogy cégeik mennyire sikeresen tudtak 2009-2016 között részt venni a közbeszerzési versenyben.
A harmadik kérdés pedig a versenyerősségre vonatkozik. Természetesen azt feltételezzük, hogy barátság ide vagy oda, az MGTSH cégek ugyanolyan erősségű versenyben nyertek közbeszerzést, mint a többi magyar állampolgár által tulajdonolt cég. Egy szabad és igazságos piacgazdaságban e téren semmilyen statisztikailag számottevő különbség nem lehetséges a cégek között.
Nézzük hát az adatokat!
A második ábrán láthatjuk az MGTSH cégek által nyert közbeszerzési összegek arányának alakulását az összes közbeszerzési értéken belül.
Ábra: Az MGTSH cégek részesedése az összes közbeszerzés során kifizetett összegből 2009-2016, %, N= 138.757
Forrás: CRCB saját számítás
A harmadik ábrán mutatjuk be Simicska Lajos cégei által nyert közbeszerzési összegek arányának alakulását az évente elköltött összes közbeszerzési érték százalékában.
3. Ábra: Simicska Lajos cégeinek részesedése az összes közbeszerzés során kifizetett összegből, 2009-2016, %, N= 138.757
Forrás: CRCB saját számítás
A negyedik ábrán Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István és Habony Árpád cégei (MGTH cégek) által nyert közbeszerzési összegek arányának alakulását láthatjuk az évente kifizetett összes közbeszerzési összeg százalékában. Az ötödiken ismét Simicska Lajos cégei és az MGTH cégek által nyert közbeszerzések arányait – de immár egy ábrán mutatva a két cégcsoport részesedésének alakulását.
4. Ábra: Az MGTH cégek részesedése az összes közbeszerzés során kifizetett összegből, 2009-2016, %, N= 138.757
Forrás: CRCB saját számítás
5. Ábra: Az MGTH és Simicska cégek részesedése az összes közbeszerzés során kifizetett összegből, 2009-2016, %, N= 138.757
Ezekhez az ábrákhoz mindössze annyi megjegyzést fűzünk, hogy a 3. ábrán Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó cégek által nyert közbeszerzési érték aránya már 2014-ben jelentősen csökkent a 2013-as csúcshoz képest. Vajon ez utalhat arra, hogy ha volt valami konfliktus a két barát között, akkor ennek hatása már 2014-ben megmutatkozott a nyerési esélyekben és a nyert összegekben, már a G napot megelőző évben? Másrészt érdekes, hogy a G napot követően Simicska Lajos cégei által nyert összegek (keretszerződések nélkül 2015-ben 2,7 milliárd forint, 2016-ban 2,2 milliárd forint) messze alatta maradnak a szocialista-szabaddemokrata kormány ideje alatti, azaz 2009-ben nyert összegnek (34,4 milliárd forint). Simicska Lajos cégei számára tehát a szocialista-szabaddemokrata kormány időszaka is kedvezőbb volt, mint a G nap utáni két év.
Érdekes megfigyelni még, hogy miközben Simicska cégek nyerési arányai összeomlottak 2013 után, kezdtek egyre sikeresebbek lenni az MGTH cégek: egyre nagyobb arányban nyerték a közbeszerzéseket 2014-2015-ben. Mintha a két cégcsoport váltotta volna egymást a közbeszerzési piacon – furcsa egybeesése ez a vállalkozások versenyképességében lezajlott változásoknak.
Kiinduló feltételezésünkhöz híven a Simicska cégek esetében a nyerési esélyek és a nyert összegek ilyen mértékű visszaesését vagy úgy kell értelmeznünk, hogy e cégek 2013-at követőn egyre kevésbé jelentek meg a közbeszerzési piacon, és mivel kevesebb közbeszerzésen indultak ezért kevesebben is nyertek (a). Vagy valamilyen oknál fogva e cégek piaci versenyképessége, hatékonysága sajnálatos módon jelentősen romlott a 2013-at követő években (drágák voltak vagy rossz minőségű ajánlatokat adtak) és ezért nem tudtak annyi közbeszerzést nyerni, mint korábban (b). A harmadik lehetőség az, hogy el kell vetnünk a szabad piaci versenyre vonatkozó kiinduló hipotézist (c). E feltételezések vizsgálata egy másik elemzés témája lehet – itt ezzel tovább nem foglalkozunk.
Az utolsó észrevétel az MGTH cégek részesedésének 2016-os visszaeséséhez kapcsolódik. Lehet, hogy 2016-ban sokkal kevésbé indultak mint korábban közbeszerzéseken, és ezért sokkal kevésbé nyertek (a), vagy valami oknál fogva, 2016-ban sokkal rosszabb, kevésbé versenyképes pályázatokat adtak be, mint korábban (b). Az első eshetőség azt is jelentheti, hogy e cégek 2016-ra elfordultak az állami megrendelésekért vívott versenytől és a versenyszektor felé fordultak, netán javuló versenyképességük a megnövekedett export árbevételükben öltött testet (a1). Más lehetőség, ha csak arról lenne szó, hogy 2015 után már közvetlenül nem vesznek részt közbeszerzésekben, de továbbra is fontos beszállítói maradtak az egyébként közbeszerzéseken induló és ott nyerő cégeknek (a2) (2) . Ekkor ugyanis nem történt más, mint egyszerűen kikerültek az eddigi megfigyelés homlokteréből. Ezekkel a feltételezésekkel sem foglalkozunk a továbbiakban.
A következő kérdés az, hogy azokon a közbeszerzéseken, ahol az MGTSH cégek nyertek, mekkora volt a versenyerősség, és mekkora volt azoknál a közbeszerzéseknél, amelyeknek nyertesei nem a miniszterelnök barátai és családtagjai által tulajdonolt cégek voltak. A versenyerősség mérésére olyan mutatót használunk (ICI), amelyet a versenyzők számából képeztünk az alábbiak szerint:
ICI = lg(versenyező száma) / lg10, ha a versenyzők száma 2 és 10 közé esett és
ICI = 1, ha a versenyzők száma nagyobb volt 10-nél.
Ha a közbeszerzésre csak egy ajánlat érkezett, akkor ezt nem vettük figyelembe itt az elemzés során, mivel egy ajánlat esetében nincs értelme versenyről beszélni.
A fentieknek megfelelően az ICI 0,301 és 1 között vehet fel értékeket. Az ICI = 0,301 minimális versenyerősséget jelent, amikor csak két ajánlat versenyez egymással, és az ICI=1 azt, ha legalább 10 ajánlat versenyzett a közbeszerzés során. Az ICI fenti meghatározásával minél nagyobb a versenyzők száma, annál nagyobb lesz a versenyerősség, de úgy, hogy két ajánlat és három ajánlat között nagyobb versenyerősség javulást feltételezünk, mint amikor hét ajánlat helyett nyolc ajánlat versenyez egymással; és 10, vagy annál több versenyző esetén már nincs ebben változás: a versenyerősség maximális szintű.
A 6.1.-6.2. ábrákon az versenyerősség évente számított átlagait ábrázoljuk a Fidesz kormányra kerülésének első évétől, 2010-től. A 6.1. ábrán jól látszik, hogy a közbeszerzések döntő részét adó pályázatokon a versenyerősség először csökkent 2010-2014 között, majd 2015-ben kismértékben, majd 2016-ban már erőteljesen növekedett. Az is látszódik az ábrán, hogy az egész időszak alatt a miniszterelnök barátai és családtagjai inkább gyengébb verseny mellett nyertek közbeszerzéseken, mint azok az egyszerű magyar cégek, amelyeknek tulajdonosai nem tartoztak a miniszterelnök baráti köréhez, illetve nem álltak rokoni kapcsolatban vele. A 6.2. ábráról a is látszik, hogy 2010-11-ben az MGTH cégek által nyert közbeszerzéseknél az átlagos versenyerősség még magasabb volt az egyszerű magyar vállalkozók által nyert közbeszerzések versenyerősségénél. 2012-ben és 2013-ban pedig alig maradt el az utóbbiakétól, de 2014-2015-ben jókora mértékben csökkent és gyengébb volt, mint az egyszerű cégeké, sőt 2016-ban a két vállalatcsoport (a baráti és az egyszerű cégeké) közötti olló tovább nőtt. Érdekes még, hogy a G nap nemcsak Simicska Lajos érdekeltségében lévő cégek nyerési esélyeit csökkentette (mint azt láttuk a 3. ábrán), hanem olyan módon is kedvezőtlenül hatott Simicska cégeire, hogy a G napot követően már jóval erősebb versennyel kellett szembenézniük a közbeszerzési piacon, mint előtte. Simicska cégei 2015-ben öt, 2016-ban pedig mindössze egy közbeszerzést nyertek az egyszerű magyar vállalkozók cégei által nyert közbeszerzésekre jellemző versenyerősségnél jóval erősebb verseny mellett.
6.1. Ábra: Versenyerősség éves átlagainak alakulása az MGTSH és az „egyszerű magyar cégek” által nyert közbeszerzéseknél, 2010-2016, %, N = 101.130
Forrás: CRCB saját számítás
6.2. Ábra: Versenyerősség éves átlagainak alakulása a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó és az MGTH cégek, valamint az „egyszerű magyar cégek” által nyert közbeszerzéseknél, 2010-2016, %, N = 101.130
Forrás: CRCB saját számítás
Érdemes megnézni ezek után, hogy a megfigyelt versenyerősség különbségeket nem magyarázza-e valamilyen, a vásárolt termék / szolgáltatás típusával, vagy a közbeszerzési érték nagyságával összefüggő hatás. Szóval, elképzelhető, hogy amit látunk a 6.1.-6.2. ábrákon, annak semmi köze ahhoz, hogy egy cég tulajdonosa a miniszterelnök baráti köréhez családjához tartozik-e, vagy sem. Ekkor az igazi magyarázat az, hogy az MGTSH cégek olyan termékpiacokon nyertek közbeszerzést, amelyeken valamilyen piaci hatás folytán eleve gyengébb verseny a jellemző. Másrészt az is lehet, hogy az MGTSH és az egyszerű magyar cégek közötti versenyerősség különbség a közbeszerzés értékével áll kapcsolatban. Ha például a kisebb értékű közbeszerzésekre általában is magasabb, a nagyobb értékűekre pedig alacsonyabb versenyerősség jellemző, és az MGTSH cégek inkább nagyobb értékű közbeszerzéseket nyernek, akkor az eltérő közbeszerzési értékek hatását látjuk megjelenni az 6.1.-6.2. ábrán, és ekkor hamisan következtetünk arra, hogy itt az MGTSH és az egyszerű magyar cégek által nyert közbeszerzések versenyerősség különbségeit értük tetten.
Ugyancsak érdemes figyelembe venni, hogy a közbeszerzés EU forrásból valósult-e meg, vagy sem. Azt ugyanis a CRCB korábbi elemzéseiből (itt és itt) lehet tudni, hogy a magyar állam az EU forrásokat alacsonyabb versenyerősség mellett költi el, mint a magyar adófizetői pénzből megvalósulókat. Végül kézenfekvő feltételezésnek tűnik, hogy az olyan közbeszerzéseknél, amelyek ajánlati felhívás közzétételével indulnak (nyílt közbeszerzések) sokkal nagyobb versenyerősség lehet, mint azoknál, amelyeknél nincs ajánlati felhívás. Az utóbbiak például a meghívásos eljárások, amikor egy állami intézmény, csak a vállalkozások egy szűk körét értesíti a közbeszerzésről. Ennek megfelelően e hatásokat is érdemes figyelembe venni.
Ezért a miniszterelnök barátságának és családi kötelékének hatását úgy is meg kell vizsgálni, hogy a vizsgálatnál egyszerre figyelembe vesszük a termékpiacok a közbeszerzési értékek, az EU finanszírozás, és nyílt közbeszerzések lehetséges hatásait is. Ennek érdekében két becslést végeztünk: az MGTSH cégekre, és külön csak a Simicska Lajos által tulajdonolt cégek nélküli csoportra, az MGTH cégekre.
Ezek eredményeit az 1.1.-1.2 és 2.1.-2.2 táblázatokban közöljük.
1.1.-1.2. Táblázat: A versenyerősség becslése: a miniszterelnök baráti, családi kapcsolatainak hatása a versenyerősségre, N = 86.675, 2010-16
2.1.-2.2. Táblázat: A versenyerősség becslése: a miniszterelnök baráti, családi kapcsolatainak hatása a versenyerősségre – Simicska Lajos cégei által nyert közbeszerzések nélkül, N = 86.524, 2010-16
Az MGTSH és az MGTH (a miniszterelnök barátságát és családi kapcsolatait mutató változók) hatása a versenyerősségre mindkét esetben statisztikailag szignifikáns és negatív irányú. Ez azt jelenti, hogy ahol a miniszterelnök családtagjai, barátai megjelennek és nyernek, azokon a közbeszerzéseken furcsa módon mindig gyengébb a verseny, függetlenül attól, hogy (i) melyik évben írták ki a közbeszerzést, (ii) milyen termékre, vagy szolgáltatásvásárlásra irányul, (iii) mekkora értékű, (iv) EU források finanszírozzák-e vagy sem, (v) megelőzte-e ajánlati felhívás, vagy sem. Szóval Orbán Viktor barátjának, családtagjának lenni sokat ér a nyertesek számára: ez a tény statisztikailag kimutathatóan és jelentősen csökkentette 2010-16 között a verseny erősségét a baráti cégek által nyert közbeszerzéseknél azokhoz a közbeszerzésekhez képest, amelyeket az egyszerű magyar vállalkozók cégei nyertek.
Ezek szerint nem tévedünk, ha a 6.1-6.2. ábrákon látottakat úgy értelmezzük, hogy ma Magyarországon a miniszterelnökkel baráti illetve családi kapcsolatban lévő cégtulajdonosok cégeinek gyengébb versenyre kell számítaniuk a magyar állam által lebonyolított közbeszerzéseknél, mint az egyszerű magyar vállalkozók által tulajdonolt cégeknek, vagyis azoknak, amelyek tulajdonosai a magyar miniszterelnökkel nincsenek ilyen baráti vagy családi kapcsolatban. A 6.2. ábra ezen túl arról is tudósít, hogy jaj annak, aki össze talál veszni régi jó barátjával – neki a későbbiekben az átlagosnál is erősebb versennyel kell számolnia, és az átlagosnál nehezebb feltételek mellett helyt állnia a közbeszerzési piacon.
A fenti eredmények fontos következményekkel járnak Magyarország jövőjére nézve.
A magyar cégtulajdonosok kétségtelenül tudják javítani nyerési esélyeiket, el tudják érni, hogy az átlagosnál gyengébb verseny mellett nyerhessenek meg állami megrendeléseket. Ehhez csak az kell, hogy közeli barátságba vagy rokoni kapcsolatba kerüljenek a magyar miniszterelnökkel, vagy jó kapcsolatot ápoljanak a magyar miniszterelnökkel baráti vagy családi kapcsolatban lévő cégtulajdonosokkal. Az utóbbi akkor válhat gyümölcsözővé, ha az utóbbiak konzorciumi partnereket keresnek egy közbeszerzési pályázaton való induláshoz. Arra azonban minden magyar vállalkozónak vigyáznia kell, hogy a kialakított jó viszony, barátság nehogy megszakadjon, nehogy összeveszéssel érjen véget.
Ezzel a mai történet végére is értünk, de hamarosan jön a folytatás. Legközelebb arról fogunk szólni, hogy mennyit ér a miniszterelnök barátsága, azaz mekkorára lehet becsülni azt a járadékot, amelyhez a baráti és családi cégek jutottak 2010-2016 között a közbeszerzéseken keresztül csupán a miniszterelnökkel való személyes vagy családi kapcsolat okán. Ha ezt megtudjuk, akkor ebből egyből adódik, hogy legfeljebb mennyi pénzt érdemes áldozni egy egyszerű magyar vállalkozónak arra, hogy baráti, családi kapcsolatba kerüljön a miniszterelnökkel, ha szeretne részesülni e járadékból. Ezt követően foglalkozunk azzal is, hogy konzorciumi partnerként mely cégek részesültek még abból a jóból, aminek az MGTSH cégek is részesei voltak, aztán kitérünk arra, hogy a magyar állam intézményei között melyeknél nyertek legtöbbet és legkönnyebben az MGTSH cégek. De azt a kérdést sem hagyhatjuk ki, hogy mennyire sikerült az MGTSH illetve MGTH cégeknek kicselezniük a Benford törvényt (3) és hova is fog vezetni az, ha minden egyszerű magyar vállalkozó szeretne baráti járadékhoz jutni a közbeszerzések során. Végül a történetek alapját adó közbeszerzések listáját és több fontos adatát tesszük közzé jól áttekinthető formában.
De mára ennyi elég.
(1) E baráti és rokoni kapcsolatokkal, a kapcsolatok mintázatával, sűrűségével itt sem foglalkozunk. Nemrég csodálatos képeket készítettek erről. Lásd: http://bit.ly/2raL991
(2) Erről az eshetőségről lásd a Direkt36 cikkét: http://bit.ly/2sdNC1K. | Versenyerősség és családi gazdaság | Régi blogok | Az alábbi történet a családról, a barátságról, a szabadságról és az igazságosságról szól. A történet során hat ábrát és néhány számítást mutatunk be, és a törté | null | 1 | https://crcb.atlatszo.hu/2017/05/30/versenyerosseg-es-csaladi-gazdasag/ | 2017-05-31 00:15:01 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tanúként beidézte a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost abban a büntetőügyben, amely Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója és Mezei László, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. volt ügyvezetője ellen zajlik különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. Az MTI úgy tudja, a május 17-ére kitűzött tárgyalásra idézték be tanúnak Budai Gyulát, aki Medgyasszay László volt kereszténydemokrata képviselővel közösen tett feljelentést az ügyben.
A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség a ménesbirtok volt ügyvezetőjét mint tettest, az MNV volt vezérigazgatóját mint felbujtót vádolja. A főügyészség szóvivője tavaly szeptemberben közölte, az ügyben azért indult nyomozás, mert a ménesbirtok vezetője vélhetően jogcím nélkül utalt át 365 millió forintot az állami kézben lévő és felszámolás alatt álló Bábolna Zrt.-nek.
Medgyasszay László volt KDNP-s képviselő korábban arról számolt be, hogy Mezei Lászlótól úgy értesült, az átutalásra Tátrai Miklós adott utasítást. | Belföld: Beidézték az elszámoltatási kormánybiztost | Tanúként idézte be a bíróság Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost a Bábolna-ügyben. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/beideztek_az_elszamoltato_kormanybiztost-1063551 | 2011-05-09 10:32:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Egy három évvel ezelőtti aradi bombamerénylet ügyében a rendőrség hét házkutatást tartott, miután új fejlemények merültek fel Ioan Crișan, az autójába rejtett pokolgéppel meggyilkolt üzletember halála kapcsán. A gyanú szerint egy közeli hozzátartozó, valószínűleg az áldozat lánya rendelhette meg a gyilkosságot.
A Krónika Online erdélyi híroldal most azt írja, hogy a nyomozásban részt vevő források szerint három-négy román állampolgár ellen folyik eljárás, akiket Bukarestben hallgatnak ki. Az egyik házkutatást az áldozat lányának lakásában tartották, miután a nyomozó hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy ő lehet a gyilkosság megrendelője. Az ügyészek tavaly, két évvel a gyilkosság után jelentették be, hogy megvannak a fő gyanúsítottak, és további segítséget kértek Ukrajnától, Moldovától és Szerbiától, miután a feltételezett elkövetők külföldre menekülhettek.
Az aradi üzletember, Ioan Crișan 2021. május 29-én reggel vesztette életét, amikor autója felrobbant a város Aurel Vlaicu lakónegyedében, egy bevásárlóközpont előtt. A támadás során nagy erejű robbanóanyagot használtak, amelyet több fizikai-kémiai vizsgálat is megerősített. A detonáció ereje hatalmas volt: a környéken számos autó és épület megrongálódott, az áldozatot pedig csak később tudták azonosítani, mivel teste teljesen elszenesedett.
Ioan Crișan három évtizede volt ismert üzletember Aradon. Halneveldéje a magyar-román határ közelében, Nagyiratoson működött, ahol afrikai harcsát tenyésztett. Crișan korábban Sergiu Bîlceának, a Nemzeti Liberális Párt aradi parlamenti képviselőjének apósa volt. | Saját lánya állhat egy aradi üzletember elleni pokolgépes merénylet mögött | Három év után új gyanúsítottakra bukkantak Ioan Crișan aradi üzletember meggyilkolásának ügyében. A nyomozás szerint a támadást egy közeli hozzátartozó rendelhette meg, és a feltételezett elkövetők külföldre menekültek. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/kulfold/2024-10-23/sajat-lanya-allhat-egy-aradi-uzletember-elleni-pokolgepes-merenylet-mogott/671926ac47d3c037265dd895 | null | true | null | null | szegeder.hu |
Balogh Ákos Gergely hét év után hagyja el az általa alapított mandiner.hu-t, hogy Lánczi András, a Corvinus új rektora mellett dolgozzon. Korábban Balogh volt a Fidelitas által alapított Ufi (Utolsó figyelmeztetés), majd az abból kinőtt Reakció főszerkesztője.
Balogh a média mellett a honlap-üzemeltetésben is aktív volt, egy ideig Novák Tamás dokumentumfilmessel közös cége tartotta karban az orbanviktor.hu-t, és önkormányzatok is megbízták hasonló feladatokkal. A távozó főszerkesztő 40 százalékban tulajdonosa is a Mandiner Kft.-nek, de részesedését megtartja a kiadóban.
"Mindig is érdekelt, mi lesz az egyetemmel, demonstrátorként sokáig tanítottam vállalat-gazdaságtant, és a mai napig külsős konzulens vagyok azon a tanszéken, ha valaki online médiás témában szeretne versenydolgozatot írni" - írta távozásának okairól Balogh. Kicsit sok is lett neki az újságírásból: "A hírekből elég volt egy időre, ha a Reakciót és az UFit is beleszámolom, 17 éve csinálom." | Távozik a lap éléről, és a Corvinus Egyetem kommunikációs vezetője lesz a Mandiner főszerkesztője | Balogh Ákos Gergely a Lánczi András vezetése alatt újraformálódó intézménynél folytatja. | null | 1 | https://444.hu/2016/09/01/tavozik-a-laptol-es-a-corvinus-egyetem-kommunikacios-vezetoje-lesz-a-mandiner-foszerkesztoje | 2016-09-01 16:32:55 | true | null | null | 444 |
Év Vállalkozója díjjal tüntették ki Veres Orsolyát, a szegedi Diófa vendéglő vezetőjét. Az étterem 1988 óta működik családi vállalkozásként, és Orsolya testvére, Ildikó is részt vesz a vezetésében. Orsolya szerint a díj az övé is, a nevet csak az alapján írják rá, hogy ki veszi át a kitüntetést.
A Veres család ötven éve foglalkozik vendéglátással. Veres János, a szakma elismert alakja több szegedi vendéglátóhely alapítója volt. Lánya, Orsolya azonban nem vendéglátósnak készült, kereskedelmet tanult, majd egy angliai Michelin-csillagos étteremben, felszolgálóként szeretett bele a szakmába.
"A 2010-es évek elején jöttek a gyerekek, a szüleink visszavonultak, Ildi volt a Diófában a megbízott üzletvezető, én meg elkezdtem bejárni besegíteni" - idézte fel most a Délmagyarnak. 2016-ban saját éttermet is nyitott testvérével a Széchenyi téren, Anyám Tyúkjai néven. Ez azonban nem volt sikeres vállalkozás, ami nem rajtuk múlt Orsolya szerint. Két év múlva be is zárták a helyet.
A Diófa vendéglő viszont azóta is üzemel, igaz, 2018-tól már nem a Csongrádi sugárúton, ahol még egy megállót is elneveztek róla. Az étterem Tápén, az egykori Aranylabda helyén nyitott újra.
A vendéglő azóta folyamatosan növekszik: míg kezdetben napi 100 főnek főztek, most már 400 vendéget is kiszolgálnak. A svédasztalos étkeztetést népszerűsége ellenére 2022 októberében megszüntették, mivel a hosszú távú fenntarthatósága kérdéses volt. Emellett a catering szolgáltatásuk is fejlődött, heti 2-3 kitelepüléssel. | Év Vállalkozója díjat kaptak a Diófa vendéglő vezetői | Az étterem 1988 óta működik családi vállalkozásként, igaz, 2018-tól már nem a Csongrádi sugárúton, ahol még egy megállót is elneveztek róla. Az étterem Tápén, az egykori Aranylabda helyén nyitott újra. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/helyi/2024-10-24/ev-vallalkozoja-dijat-kaptak-a-diofa-vendeglo-vezetoi/671a369b47d3c037265dd8ba | null | true | null | null | szegeder.hu |
Hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést Budai Gyula a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) korábbi elnöke, Lukács László ellen a szolgálat autóbérlése miatt, miután a kormánybiztos számításai szerint az államot akár hárommilliárd forintos kár is érheti - írja a szombati Magyar Nemzet. Budai Gyula szerint az ügyben felvetődhet Gráf József volt agrárminiszter felelőssége is, mivel a szervezet akkor az ő irányítása alá tartozott.
A kormánybiztos szerint az MGSZH autóparkjának eladásakor, illetve az új kocsik bérléséről szóló, 2009-ben kötött szerződéssel minimum 500 millió forintos kárt okoztak az államnak, de a hatéves futamidő végére a megállapítható veszteség elérheti a hárommilliárd forintot is. Budai Gyula szerint a lízingkonstrukció jóval kevesebbe került volna.
A lap felidézi, hogy Lukács László márciusban kiállt az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottságában a folyamat szabályossága mellett, és azt mondta, hogy az államot nem érte kár. Kifejtette, hogy a gépkocsik változatlan formában való működtetése és az új állomány évi tízszázalékos cseréje éves szinten 850 millió forintos költségtöbblettel járt volna. | Milliárdos autóbérlési szerződés miatt tett feljelentést Budai Gyula | Feljelentést tett az elszámoltatási kormánybiztos a mezőgazdasági szakszolgálat autóparkjának ügyében. Budai Gyula szerint a hivatalnál előnytelen autóbérlési szerződést kötöttek, amely a futamidő végére akár hárommilliárd forintos kárt is okozhat az államnak. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/04/milliardos-autoberlesi-szerzodes-miatt-tett-feljelentest-budai-gyula | 2011-04-23 11:00:00 | true | null | null | Origo |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.