text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Juhász Dániel;Doros Judit;
felsőoktatás; Tokaj-Hegyalja Egyetem;
2023-08-11 06:15:00
Falja a rektorokat is a közpénznyelő Tokaj-Hegyalja Egyetem, a vezetésében belharcok dúlnak
Belső körökből úgy tudjuk: az elmúlt hetekben legalább tízen távoztak az intézményből, és kétszer ennyien fontolgatták ezt a lépést, azzal indokolva, hogy nem értenek egyet az újonnan kinevezett rektor elképzeléseivel. Az Orbán-kormány szívéhez közeli borászképző a kirívóan alacsony ponthatáraival került felsőoktatási szégyenlistára.
Alig két éve alapították meg Sárospatakon a Tokaj-Hegyalja Egyetemet, de két rektort már elfogyasztott az intézmény, a harmadikat pedig épp most keresik. Az intézmény két komoly kormányközeli személyiségnek is szívügyévé vált: a felsőoktatási modellváltással megbízott kormánybiztos, sárospataki kuratóriumi elnök, e megbízatásáról nemrégiben lemondott Stumpf István, valamint Wáberer György üzletember, aki most tölti be ezt a posztot.
De – talán részben a családja által a térségben megszerzett szőlőbirtokok révén – Orbán Viktornak is fontos a tokaji egyetem ügye: a Szabad Európa szerint még 2020-ban kapta a megbízást Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, a Patrícius birtok irányítója, hogy hozzanak itt létre bordeaux-i és toszkán mintára felsőfokú borászati szakképzést.
Alaposan ki is stafírozták az intézményt: a korábban állami tulajdonban lévő Grand Tokaj Zrt. tulajdonjoga átkerült a Tokaj-Hegyalja Egyetem alapítványhoz. A korábbi hírek arról szóltak, hogy ezzel mintegy 75 milliárdnyi vagyon felett gazdálkodik az ország legfiatalabb egyeteme, ám forrásaink szerint ez nem likvid, mozgatható tőke, ingatlanokban, állampapírokban és kincstárjegyekben áll, s csak külön kormányzati engedéllyel lehetne belőle bármit értékesíteni. A cél az lett volna, hogy e hatalmas vagyonelem hozama tartsa majd el az egyetemet, ám ezt eddig nem sikerült megvalósítani. Az intézmény működtetésére úgy 1,5 milliárd forintnyi központi forrást kell minden évben biztosítani.
Az elsőként kinevezett rektor, a sárospataki születésű Bolvári-Takács Gábor, a Magyar Táncművészeti Egyetem korábbi megbízott rektora egy év után családi okokra hivatkozva lemondott a tisztségéről, a helyére ideiglenes megbízatással Horváth Ágnest nevezték ki, aki Stumpf Istvánhoz, az egri Századvég Iskola hajdani vezetőjeként kötődött. Az új rektori pályázatra nemcsak ő, hanem az a Fiáth Attila borakadémikus is beadta a pályázatát, aki a tokaji egyetem sikeres, nemzetközi oktatókkal elindított felsőfokú szakképző kurzusát, a Tokaj School of Wine Business-t létrehozta. Az egyetem öttagú kuratóriumából Molnár Péter, Wáberer György és Sauska Krisztián a nevét viselő borászat alapítója Horváth Ágnest támogatta, míg Stumpf István és Herbst Árpád az utóbbit. Emiatt végül kenyértörésre került sor, Stumpf lemondott kuratóriumi elnöki megbízatásáról, és vele együtt kilépett a budapesti Metropolitan Egyetemet alapító Herbst Árpád is.
Mindez júniusban történt, majd augusztus elején Wáberer György váratlanul felmentette a hivatalosan még ki sem nevezett Horváth Ágnest a posztjáról, s erről az egyetem dolgozóit egy körlevélben tájékoztatta, döntését a további elvándorlás megállításával indokolva.
Belső körökből úgy tudjuk: az elmúlt hetekben legalább tízen távoztak az intézményből, és kétszer ennyien fontolgatták ezt a lépést, azzal indokolva, hogy nem értenek egyet az újonnan kinevezett rektor elképzeléseivel.
Menesztésében vélhetően utolsó csepp volt a pohárban, hogy az egyetemen indokolatlanul alacsonyan húzták meg a ponthatárokat,
Az egyetemet létrehozásakor a térség “legnagyobb intellektuális beruházásának” nevezte az intézmény első rektora, Bolvári-Takács Gábor.
„Teljesen abszurd és komolytalan”
Az egyetemre 2022-ben mindössze 389-en adták be jelentkezésüket a tavaszi felvételi eljárásban, ami a legalacsonyabb jelentkezői szám volt az állami és a „modellváltó” egyetemek körében, közülük 141 hallgatót vettek fel. A legtöbben (19 fő) óvodapedagógus szakra kerültek be, de közülük csak 5-en kezdték el a nappali képzést, 14-en levelező formában tanulnak. A nappali képzésre 310 ponttal, a levelezőre 287 ponttal lehetett bekerülni a maximális 500 pontból. Tanító szakra 18 főt, gyógypedagógiára 12 főt, szőlész-borász mérnöki alapszakra 9 főt, szőlész-borász felsőfokú szakképzésre 12 főt vettek fel. Az alapképzések között egyébként épp a szőlész-borász mérnökihez kellett legkevesebb pont (281) tavaly, a felsőfokú szakképzések között pedig a szőlész-borász képzéshez (256 pont). A turizmus-vendéglátás alig érdekelt valakit.
Talán a korábbi alacsony érdeklődés is az egyik oka lehet annak, hogy idén jelentősen csökkentették a bejutáshoz szükséges ponthatárokat: a nappali rendszerű, állami ösztöndíjas óvodapedagógus képzésre már 184 pont is elég volt a tavalyi 310 helyett, de a szőlész-borász mérnöki alapképzéshez is 101 ponttal kellett kevesebb, mint egy éve. Az alapképzések tekintetében a nappali rendszerű, államilag finanszírozott programtervező informatikus szakon húzták meg idén a legalacsonyabb ponthatárt: az 500-ból mindössze 152 pontot kellett, míg tavaly 320. Ez országos szinten a legalacsonyabb pontszám, ami ehhez a képzéshez kellett. Összehasonlításképp: az Eötvös Loránd Tudományegyetem budapesti campusán 420 pontra, a Debreceni Egyetemen 389 pontra, de még a Nyíregyházi Egyetemen is 277 pontra volt szükség ugyanehhez a képzéshez. A tokaji egyetemre idén már 951-en jelentkeztek, közülük 499 főt vettek fel.
Olyan alacsony ponthatárokkal, mint amilyenek a tokaji egyetemen voltak, semmi értelme „egyetemi” képzéseket indítani – vélekedett az első Orbán-kormány oktatási minisztere és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke, Pálinkás József egyetemi tanár. Lapunknak azt mondta, szerinte annak, hogy a ponthatárokat ilyen alacsonyan húzták meg, egyetlen célja van: minél több hallgatót sikerüljön felvenni, akik után az egyetem állami normatívát kap. Rámutatott: például a programtervező informatikus szakra bejutáshoz szükséges 152 pont azt jelenti, hogy olyanok is bekerülhettek, akiknek semmilyen tantárgyból nincs emelt szintű érettségijük, nincs nyelvvizsgájuk, és a középszintű érettségit is elégséges-közepes szinten tették le. Pálinkás szerint „teljesen abszurd” és komolytalan, hogy egy ilyen szakon olyanok is tanulhatnak, akiknek nincs matematikából, informatikából emelt szintű érettségijük. Programtervező informatikus állami ösztöndíjas, nappali alapképzésre egyébként 49-en jelentkeztek idén a tokaji egyetemre, közülük 18-at vettek fel.
Az MTA volt elnöke azt is aggasztónak tartja, hogy pedagógiai szakokra is alacsony pontszámokkal lehetett bekerülni, szerinte a 180 pont körüli ponthatár sem sokkal jobb, mint a 152. Felidézte: ő maga 2018-ban hagyott fel az egyetemi oktatással, amikor a Debreceni Egyetemen, bár nem ennyire, de szintén alacsony ponthatárokat húztak meg a természettudományos tanári szakokhoz. Akkor például 311 pont kellett egy fizika-matek tanári szakhoz, de Pálinkás József szerint így is „olyan gyenge” volt a hallgatói felhozatal, hogy képtelen volt jó szívvel folytatni az oktatást.
Nagyon nehéz volt úgy megpróbálni oktatni őket, hogy látszott, nem is érdekli őket igazán az a terület, amit választottak, nem voltak azon az intellektuális szinten, hogy fel lehessen kelteni az érdeklődésüket - fogalmazott Pálinkás József. Juhász Dániel | Falja a rektorokat is a közpénznyelő Tokaj-Hegyalja Egyetem, a vezetésében belharcok dúlnak | Belső körökből úgy tudjuk: az elmúlt hetekben legalább tízen távoztak az intézményből, és kétszer ennyien fontolgatták ezt a lépést, azzal indokolva, hogy nem értenek egyet az újonnan kinevezett rektor elképzeléseivel. Az Orbán-kormány szívéhez közeli borászképző a kirívóan alacsony ponthatáraival került felsőoktatási szégyenlistára. | null | 1 | https://nepszava.hu/3204975_tokaj-hegyalja-egyetem-vezetes | 2023-08-11 12:48:00 | true | null | null | Népszava |
Az uniós kohéziós politika jövőjéről, a Széchenyi-terv elindításának sikeréről beszélt kedden Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, aki azt ígérte, hogy őszre elkészül az állami vagyonleltár. A miniszter szót ejtett a Mol-ügyletről is, amelyben elmondása szerint nem született háttéralku, a Malév ügyét pedig a legnehezebb megoldandó erkölcsi, pénzügyi kérdésnek nevezte.
"Kiemelkedő fontosságú volt az uniós elnökség. Három stratégiai fontosságú területet lehet kiemelni: az energiaszektort, a kohéziós ügyeket, illetve a területfejlesztést. Azt az uniós költségvetési vita dönti majd el, hogy a kohéziós alapok forrásaiból mekkora összeget lehet szektorális célokra, például közlekedésre fordítani, és mekkora rész jut területfejlesztésre"- mondta Fellegi Tamás fejlesztési miniszter kedden a fideszes Rogán Antal vezette gazdasági bizottság előtti éves meghallgatásán.
"A vita tétje Magyarország számára, hogy fennmarad-e a szolidaritáselvű, felzárkóztatásra koncentráló forráselosztás a kohéziós politikában"- tette hozzá a miniszter. Egyben közölte: jelentős mértékben egyszerűsítették a fejlesztéspolitikai intézményrendszert. "Ez egy jól működő rendszer" - mondta Fellegi és hozzátette: fontos és sikeres lépés volt a Széchenyi-terv elindítása, többek között egy-egy adott célra nagyobb összeget lehet fordítani.
A miniszter szerint "az elmúlt egy évben sikerült a ppp-szerződéseket átnyálazni". Hozzátette: egy szerződést sem találtak, amelyben kockázatmegosztás lenne az állam és a partner között. "Rendkívül túlárazott, a magántőkének jelentős hasznot hajtó szerződések köttettek korábban, ezért ezeket a megállapodásokat felül kell vizsgálni. A következő hetekben dől el, hogy melyik ppp-szerződést, hogyan fogják kiváltani, ami jelentős megtakarítást hozhat a költségevetésnek" - fogalmazott a miniszter.
Mint mondta, a sztrádaszerződések bonyolult ügyet jelentenek, első körben a partnerrel folytatott tárgyalásokon a korábbi szerződést igyekeznek módosítani. "A tárgyalásokon a kormány elsődleges szempontja, hogy a szerződések módosítása ne növelje az államadósságot" - mondta a miniszter.
Fellegi szerint szeptemberre készül el a vagyongazdálkodási irányelveket tartalmazó, ciklusokon átívelő célokat meghatározó terv és a vagyonleltár, amely pontos képet ad az állami vagyonról.
Nincs háttéralku
Fellegi a bizottság előtt azt is elmondta, bár vannak európai országok, Franciaország, Olaszország, Svájc, amelyek a jövőben az atomenergiát más forrásból próbálják meg pótolni, Magyarország nem tudja nélkülözni az atomenergiát.
"A következő időszakban döntéseket kell hozni arról, hogy pontosan milyen arányban milyen energiaforrásokra épüljön a magyarországi felhasználás, ezen belül dönteni kell a paksi erőmű esetleges bővítéséről" - mondta a miniszter és hozzátette, hogy a nyilvánosságot tájékoztatni fogják a paksi erőmű stressztesztjének eredményéről, ahogy az esetleges bővítési tender kiírásáról és eredményéről is.
Az energiaszektorról Fellegi azt is elmondta, hogy az MVM-nek a régióban is helytálló, integrált energiacéggé kell válnia. A közlekedésfejlesztésről a miniszter közölte: olyan finanszírozási rendszert kell létrehozni, amely biztosítja, hogy a közlekedési cégek hatékonyan, a veszteségek adósságok újratermelése nélkül működjenek.
"Eddig politikai döntések határozták meg a MÁV működését, többek között a finanszírozás vagy a menetrendek kialakítását" - közölte a miniszter és hozzáfűzte, "véget kell vetni a politikai indíttatású, felelőtlen gazdálkodásnak a közösségi közlekedés területén, világosan, egyértelműen a közlekedésfejlesztési célokat szem előtt tartva kell kialakítani az új rendszert". A miniszter szerint ennek megfelelően fog működni az új közlekedési holdingcég.
Volner János jobbikos képviselő a keleti piacok felé való nyitás érdekében tett lépésekre vonatkozó kérdésére Fellegi azt mondta, hogy a kínai miniszterelnök látogatása fontos lépés volt ezen a téren. Szerinte a jövőben felgyorsulhat a kínai cégek Magyarországra való betelepülése, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy 2015-re a jelenleginek több mint duplájára, 20 milliárd euróra növekedjen a két ország közötti forgalom.
Fellegi azt is elmondta, hogy a keleti nyitásba Oroszországot is bele kell venni. Fellegi a meghallgatáson közölte: bár sok pletyka azt sejteti, hogy az orosz Szurgutnyeftegaz kezében lévő Mol-részesedés megvásárlásával párhuzamosan háttéralkuk köttettek, ezekből egy szó sem igaz. "Szemmel láthatóan ezt nem hiszik el nekem, de teljes felelősségem tudatában kijelenthetem, hogy nem volt semmiféle háttéralku. Ezt nem tudom bizonyítani, mert azt nem lehet bizonyítani, ami nincs" - fogalmazott Fellegi.
Kovács Tibor szocialista képviselő Mol-ügylet részleteit firtató kérdéseire azt mondta, hogy az ellenzék kifogásokat keres. "Ha van rajtam sapka az a baj, ha nincs akkor az. Amikor még nem tudtunk egyezségre jutni az oroszokkal, az volt a probléma, miután megszületett a megállapodás, akkor pedig az" - mondta a miniszter, aki Kovács kérdésére, hogy az állam a Molban milyen döntéshozói szerepet kíván játszani azt mondta: erről a Mol közgyűlését kell megkérdezni, mert ez a testület dönthet a kérdésben.
Fellegi a másik állami cég, a Malév sorsáról azt mondta, hogy a légitársaság helyzete talán az egyik legnehezebb megoldandó erkölcsi, pénzügyi kérdés a kormány számára." Szakmai befektetők keresünk, folynak az erről szóló tárgyalások" - mondta Fellegi konkrétumok említése nélkül. Hozzátette: az elvi kérdéseket tisztáztuk, az orosz partnerek nem kívánnak részt venni a Malév jövőjében, de számos kérdés még tisztázásra vár. "Van olyan orosz partner, amelynek jogos pénzügyi követelése van, de erről még tárgyalni kell, hogy megállapodás szülessen. | Fellegi: Nem kötöttünk háttéralkut a Szurgut Mol-részvényeinek megvásárlásakor | Az uniós kohéziós politika jövőjéről, a Széchenyi-terv elindításának sikeréről beszélt kedden Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, aki azt ígérte, hogy őszre elkészül az állami vagyonleltár. A miniszter szót ejtett a Mol-ügyletről is, amelyben elmondása szerint nem született háttéralku, a Malév ügyét pedig a legnehezebb megoldandó erkölcsi, pénzügyi kérdésnek nevezte. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2011/07/allami-vagyonleltart-iger-oszre-fellegi-tamas-fejlesztesi-miniszter | 2011-07-05 13:31:00 | true | null | null | Origo |
A volt vezérigazgató, helyettese és két igazgató ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt indult büntetőeljárás.
Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója és Császi Zsolt egykori értékesítési igazgató mellett az ingatlanvagyonért és a vagyongazdálkodásért felelős vezető ellen is büntetőeljárás indult - számolt be az m1 Híradója. A gyanú szerint 2008 áprilisában előzetes értékbecslés nélkül, áron alul adták el a stadiont a skót tulajdonban lévő Esplanade Kft.-nek. Emellett nem kötöttek ki biztosítékot arra az esetre, ha a vevő nem tesz eleget vállalt kötelezettségének és nem újítja fel a stadiont.
Az NNI tájékoztatása szerint a vagyonkezelő négy korábbi vezetőjét csaknem 2,4 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt hallgatták ki.
Tátrai Miklós védőügyvédje az m1 Híradójának elmondta: "az, hogy egy szerződés nem megy teljesedésbe és ezt büntetőeljárás eszközével próbálják valamilyen módon kikényszeríteni, vagy presszionálni, ez úgy gondolom, helytelen. Ez egy polgári jogi jogügylet, amire ott van a polgári bíróság" - tette hozzá Dezső Antal.
Az m1 Híradója szerette volna megszólaltatni a Ferencváros vezetőit a stadion eladásával kapcsolatos nyomozás fejleményeiről, ám megkeresésükre eddig nem reagáltak. A MTI Hírcentrum információi szerint a nyomozás még nem ért véget, és az ügyben további gyanúsítások várhatók. | Itthon: Gyanúsítottként hallgatták ki az MNV volt vezetőit a Fradi-pálya ügyében | A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai gyanúsítottként hallgatták ki a Fradi-pálya eladása miatt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. négy korábbi vezetőjét. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20111208_fradi_palya_mnv | 2011-12-08 20:46:00 | true | null | null | HVG |
A közlemény szerint a BKV belső vizsgálata alapján újabb szerződéssel kapcsolatban merült fel a bűncselekmény gyanúja, ezért Kocsis István vezérigazgató feljelentést tett.
A közlekedési vállalat az MTI érdeklődésére azt közölte, hogy a Fehér úti BKV-ingatlan egy részének eladásával kapcsolatban vetődött fel bűncselekmény gyanúja. Mint hozzátették: 100 millió forintos kár keletkezhetett az ügylet során.
A BKV átadta a vizsgálati jelentés egy példányát, valamint egy, a szerződéseket és egyéb kapcsolódó dokumentációk másolatait tartalmazó CD-t a nyomozóhatóságnak.
A feljelentés átvételét a Budapesti Rendőr-főkapitányság pecséttel igazolta - tették hozzá.
Kezdőlap Belföld Újabb feljelentést tett a BKV vezérigazgatója | Újabb feljelentést tett a BKV vezérigazgatója | Bűncselekmény gyanúja miatt újabb feljelentést tett a BKV vezérigazgatója - közölte a vállalat | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2010/04/20/ujabb-feljelentest-tett-a-bkv-vezerigazgatoja-347412 | 2010-04-20 16:13:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A Schlecht Csaba elleni eljárás folyamán tanúkat hallgatott meg a rendőrség hétfőn. A tanúmeghallgatáson a Centum Kft. anyagi helyzetével kapcsolatban tettek fel kérdéseket. A vizsgálók arról érdeklődtek, milyen mértékű köztartozásai voltak a cégnek, amikor Schlecht Csaba átvette az irányítását - mondta el az [origo]-nak Futó Barnabás, Schlecht ügyvédje.
A vállalkozót a Centum Kft.-vel kapcsolatban tizenkétmillió forintos csődbűntettel és harmincötmillió forintos adócsalással gyanúsítják. A cég egyike volt annak a - lapértesülések szerint - 14, részben köztartozásokat felhalmozó cégnek, melyeket egy napon, 1995. július 25-én adott el Schlecht Csaba Kaya Ibrahimnak, egy Németországban élő török vendégmunkásnak. A sajtó értesülései szerint korábban e cégek tulajdonosi körébe tartoztak a Fidesz egyes vezetői, illetve hozzátartozóik.
Kaya Ibrahim ugyan azt állította, hogy nem vásárolt cégeket hazánkban, de írásszakértői vélemény szerint valószínű, hogy a vitatott cégiratokon szereplő aláírások tőle származnak. A veszteséges cégek eladási ügyében vevőként szereplő másik külföldivel - Josip Tottal - szemben megszűnt a nyomozás, mivel a rendőrség nem tudta azonosítani aláírását az iratokon szereplőével, és az útlevelével visszaélők felkutatására nem látszott esély.
Csütörtökön kihallgatják Schlecht Csabát
Schlecht Csabát jövő héten újra kihallgatják | <P>Tanúmeghallgatások Schlecht Csaba ügyében</P> | A Centum Kft. gazdasági helyzetéről kérdezték a tanúkat hétfőn, Schlecht Csaba ügyében. A vállalkozót a cég eladásával kapcsolatosan közel ötvenmillió forintos csődbűntettel és adócsalással vádolják. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/7/20010702tanukat | 2001-07-02 12:01:00 | true | null | null | Origo |
2016 végén pereltük be a Bírósági Végrehajtó Kart, mert a NAIH állásfoglalása ellenére sem adták ki a gazdálkodási adataikat. Most a bíróság kötelezte őket az Átlátszó által kért adatok kiadására. A bíróság döntése nyomán megkapott szerződéslistákból kiderül, hogy tavaly 1,45 milliárd, idén 800 millió forintot költöttek tájékoztató kampányokra, és 7,2 millió forintért írattak tanulmányt a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 2015. augusztus 31-i fordulónappal megszűnt, általános jogutódja a 2015. szeptember 1-jén megalakult Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) lett. 2016. június végén közadatigénylésben kértük ki az MBVK-tól a 2015.09.01. és 2016.06.28. között kötött, nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listáját, mert a honlapjukon semmilyen gazdálkodási adatot nem tettek közzé. Az MBVK megtagadta adatigénylésünket arra hivatkozva, hogy “a Kar közpénzekkel nem gazdálkodik, így az Ön által kért adatok nem tartoznak sem a közérdekű, sem pedig a közérdekből nyilvános adatok körébe".
Ki kell adniuk a gazdálkodási adataikat
Ezzel a válasszal nem értettünk egyet, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk. A NAIH helytállónak találta a beadványunkban foglalt érvelésünket, miszerint az MBVK a jogszabályok szerint közfeladatot ellátó szerv, így közérdekű adatokat kezel, ezért a Hatóság felszólította az MBVK-t, hogy adja ki részünkre az általunk kért szerződéslistát.
Az MBVK azonban nem tett eleget a NAIH felszólításának, nem válaszolta meg az adatigénylésünket, ezért a bírósághoz fordultunk:
Az MBVK a per megszüntetését kérte arra hivatkozva, hogy
az Átlátszó újságírója nem saját nevében, hanem az Átlátszó képviseletében adta be az adatigénylést, mert azt az átlátszós email-címéről küldte el
az Átlátszó (újságírójának jogi képviselője) az adatigénylés megtagadásától számított 30 napos határidő után nyújtotta be a bírósági keresetet
az MBVK nem lát el közfeladatot,
továbbá üzleti titokra is hivatkozott a végrehajtói szervezet.
A bíróság elsőfokú ítéletében megállapította, hogy
az Átlátszó nem késett el a perindítással
nem releváns, hogy az újságíró az átlátszós email-címéről küldte el az adatigénylést
az MBVK közfeladatot lát el, ezért a gazdálkodási adatai közérdekű adatok.
Kitért az elsőfokú ítélet arra is, hogy az MBVK az üzleti titokra hivatkozással kapcsolatban semmilyen tényt és körülményt nem igazolt, ezért a szervezet védekezésének ezt a részét sem fogadta el a bíróság, és kötelezte a Végrehajtói Kart az Átlátszó által kért adatok kiadására.
Az MBVK fellebbezett a döntés ellen, de a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
Tavaly 1,45 milliárd forintot költöttek kommunikációra
A másodfokú ítélet ellen már nincs helye fellebbezésnek, és az MBVK a döntésnek eleget téve meg is küldte részünkre a 2015. szeptember és 2016. július között kötött szerződéseinek listáját.
Tavaly ősszel a birtokunkba került három számla, amelyekből az látszott, hogy csak 2016. június elején 725 millió forintot fizetett ki az MBVK kommunikációs feladatokra két cégnek:
a kormányzati reklámkampányokat szervező, Balásy Gyula tulajdonában lévő Lounge Design Kft.-nek 300 millió forintot honlapfejlesztésre és tájékoztató füzetre
az alig fél évvel korábban, 2015 decemberében bejegyzett, Horváth László tulajdonában lévő Magno Studio Kft.-nek 425 millió forintot “Miniprogram sorozat műsorgyártás, sugárzás" címszóval
Utóbbiról nem találtunk semmit, de a Lounge Design által gyártott tájékoztató füzet valószínűleg azonos azzal az MBVK honlapján is elérhető kiadvánnyal (PDF), amelyet tavaly nyáron a lakossági postaládákba is eljuttatott a szervezet.
A másodfokú döntés után megkapott szerződéslista szerint azonban ennek a korábban tudomásunkra jutott 725 millió forintnak bő kétszeresét költötte kommunikációra 2016-ban a végrehajtói szervezet. Összesen 1,45 milliárd forintot.
nettó 850 millió forintért végezte a Magno Studio Kft. a “kommunikációs ismeretterjesztő kampányt"
nettó 60 millióért szerződtek a Lounge Design Kft.-vel honlapfejlesztésre
nettó 540 millió forintot kapott a Lounge Design a tájékoztató füzetek elkészítéséért
A Századvég Zrt. írt kommunikációs tanulmányt
Miután jogerősen megnyertük az MBVK elleni pert, és megkaptuk tőlük a 2015. szeptember eleje és 2016. június vége között kötött szerződések listáját, egy újabb adatigénylésben kikértük a 2016. június vége és 2017. szeptember közepe kötött megállapodások összesítését is. Valószínűleg tanultak a perből, mert ezt az igénylést már mindenféle ellenkezés nélkül, határidőben és rendben megválaszolták. Sőt, ezt a második szerződéslistát a honlapjukon is közzétették.
A táblázatból az látszik, hogy idén sem sajnálják reklámra a pénzt: júliusban nettó 800 millió forint értékű szerződést kötöttek a Magno Studio Kft.-vel “társadalmi felelősségvállalás körében országos tájékoztatási kampány 2017-2018" tárggyal. A leírás szerint a kampány egy “Több hónapon keresztül, országos TV csatornákon folyó több száz (1400 spot) megjelenést, kisfilmet biztosító tájékoztató program." lesz.
Hab a tortán, hogy a kommunikációs költekezéshez a Fidesz-közeli Századvég Gazdaságkutató Zrt. is hozzájárul a maga módján: az MBVK tavaly novemberben bízta meg “a Kar kommunikációs és médiaterv munkájához" a céget egy tanulmány készítésével.
A részletes leírás szerint a feladat “Az MBVK részletes médiaterv és koncepció átadás, mely tartalmazza a tevékenységi statisztikák, megvalósult kommunikációs kampány elemeinek értékelése, médiakampány kiterjesztésének elemzése, médiaterv összeállítás, kommunikációs ütemterv a lakossági tájékoztatóhoz, szakmai fórumok, workshopok tervének összeállítása, médiaszereplések, tematikus és kommunikációs felkészítő tréningek, kommunikációs terv a weboldal tematikus fejlesztésre". A munkát nettó 7,2 millió forintért vállalta a Századvég Zrt., a teljesítési határidő 2017. február 14. volt.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf, akit tavaly ősszel nevezett ki a kormány londoni nagykövetté. Szalay-Bobrovniczkynek korábban közös cége volt Habony Árpáddal, akit 2015-ben a Heti Válasznak adott interjújában bajtársának nevezett. Látták őket együtt a Four Seasons hotelben és a londoni repülőtéren is.
A cég kapott közpénzes megbízást a népszavazási kezdeményezés miatt meghiúsult budapesti olimpia kapcsán is, és a Századvég Alapítvánnyal közösen többszáz millió forintért végez közvéleménykutatási feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | Jogerősen pert nyertünk a Bírósági Végrehajtó Kar ellen, ki kellett adniuk a szerződéseiket | Jogerősen pert nyertünk a Bírósági Végrehajtó Kar ellen, ki kellett adniuk a szerződéseiket | null | 1 | https://atlatszo.hu/2017/10/05/jogerosen-pert-nyertunk-a-birosagi-vegrehajto-kar-ellen-ki-kellett-adniuk-a-szerzodeseiket/ | 2017-10-05 15:43:59 | true | null | null | atlatszo.hu |
A 150-170 kilométeres Budapest-Miskolc távolság személygépkocsival való leküzdésének időtartama 1 óra 45 perc, 2 óra helyett rendszeresen 3 órára emelkedett, de nagyobb dugó esetén 4 órás autózáson sem indokolt meglepődni.
Akinek szerencséje van, megússza, a többségnek viszont, azoknak, akik gyakran használják az M3-as autópályát, nincs esélye kimaradni az egy-másfél órás araszolásokból. A sávlezárások miatti torlódásokat a karambolok tovább növelik, lutri lett, ki mennyivel több idő alatt teljesítheti a távot.
A korábbi gyakorlatnak már vége, amikor a közlekedőket is kímélték azzal, hogy egyidejűleg csak egy-két hosszabb szakaszt zártak le a forgalom elől. A gyorsforgalmi úthálózat kezelését az Orbán-kormány elvette az autópályákat kezelő Magyar Közút Zrt.-től. A Mészáros Lőrinc és Szíjj László konzorciuma által alapított Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-re (MKIF) bízta, ami egyidőben akár hat-nyolc szakaszon tereli el a forgalmat a felújítások miatt egyik pályáról a másikra, vagy a leállósávra korlátozva. Az M3-on közlekedni kihívás lett, akár egy akadályverseny teljesítése.
Az erőltetett menetű útfelújítás fedezetére november 7-én magyarázatot is kaphattunk. A kormány ekkor több 10 milliárd forintot szórt szét a Központi Maradványelszámolási Alapból és a rendkívüli kormányzati intézkedésekre félretett keretből. Ekkor engedélyezte, hogy a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj kiadási előirányzatát legfeljebb 35,4 milliárd forinttal túllépjék. Eredetileg 9,2 milliárd forintot biztosított az állam Mészárosék társaságának azokon a szakaszokon, ahol átépítés vagy új pálya építése történik.
A Narancs.hu megkérdezte az MKIF-et, meddig folytatják még a felújításokat, jelenleg hány szakaszon terelik el a forgalmat. "Tavaly kezdtük Magyarország történetének legnagyobb gyorsforgalmi útfelújítását, a hozzánk tartozó pályákon Az állammal kötött szerződésünk alapján a 2023 és 2025 közötti három évben 538 kilométer hosszan kell a többivel megegyező műszaki szintre hoznunk a gyorsforgalmi utakat. Az idei országos munkálatok legnagyobb mértékben az M3-as autópályát érintik, a tervek szerint 1,7 millió négyzetméteren cseréljük a régi burkolatot új aszfaltra, mintegy 459 km sávhossz kilométeren, a pálya burkolatán túl várhatóan 38 híd és felüljáró is megújul." Az M3-as autópálya burkolatáról azt közölték, sok helyen 10-15-20 éves, de van olyan rész is, ahol a tönkrement, kipergett, elöregedett burkolat már 27 éves.
Az MKIF megerősítette az útfelújítási szakaszokra vonatozó összesítésünket: az M3-as autópályán jelenleg hat helyen van forgalomkorlátozással járó munkavégzés a főpályán - mintegy 41 kilométer hosszan - Budapest és Miskolc között. További két helyen pedig lassító/ gyorsító sávot vagy pihenőhelyet érint a felújítás.
Megkérdeztük, miért nem tudják kevesebb szakaszon megoldani a felújítást. Erre nem kaptunk érdemi választ. "Az adott év felújításait az előző évi burkolatállapot felmérések, az előző évi forgalmi adatok, illetve az MKIF Zrt. szerződéses feltételei alapján határozzuk meg. A mérési adatok, illetve a szerződésben leírt kötelezettségek szabják meg a terelések ütemezését is."
Az egymást érő sorozatos elterelések során törekedtek az autósok számára lélegző szakaszok kialakítására: "A Budapesthez közeli, forgalmas szakaszokon, ahol a beavatkozás jellege engedi, biztosítjuk a 2 sávot mind Budapest, mind az országhatár felé, ilyen terelés összesen 4 helyen valósul meg. Van olyan szakasz, ahol viszont a szükséges beavatkozás jellege miatt műszakilag nem megoldható a 2x2 sáv biztosítása. Ilyenkor a burkolatcsere csak a félpálya lezárásával oldható meg 2 ütemben; míg egy 2+1+1-es terelés esetében ez összesen 4 felújítási ütemet jelent. A terelések kiépítésénél különösen figyelünk arra, hogy legyenek munkavégzés nélküli, úgynevezett lélegző szakaszok."
A dugók elkerülés az MKIF szerint leginkább az autósok fegyelmezettségén, szabálykövetésén múlik:
"ha az autósok a megfelelő, táblákkal jelzett, csökkentett sebességgel érik el a terelést, és mindenki betartja a követési távolságot és sebességet, akkor a forgalom dinamikusan haladhat.
Modellszámítások szerint, egy terelésben csökkentett sebesség mellett is minimális a menetidő növekedése, és az útszakasz kapacitása sem csökken, ha a forgalom dinamikus marad. Hiszen az autók egyenletes sebesség mellett, kisebb követési távolságot tartanak. Így, ha lassabban is, de egységnyi idő alatt, legalább annyi jármű haladhat át a terelésen, mint a megengedett legnagyobb sebesség mellett, ha a forgalom dinamikus marad. Egy-egy hirtelen fékezés, harmonika hatást válthat ki, amelynek végeredménye egy erőteljes lassulást, extrém esetben a forgalom megállását is eredményezheti."
November elején a torlódások rekordszintet értek el, erre is rákérdeztünk. Mint megtudtuk ezen a hétvégén még munkavégzés sem történt, méghozzá azért, mert a bontott anyagok beszállítása jelentősen lassította volna a forgalmat. "Hogy érzékeltessük egy ilyen munka nagyságát: egy átlagos 10 km-es terelésben, ha csak a felső kopó réteget marjuk fel és terítünk helyette újat, az is sok száz kamionnyi anyag folyamatos mozgatását jelenti. Mivel ezek a teherjárművek ugyanúgy a forgalmi sávokat használják, óhatatlanul lassíthatják a forgalmat. A megnövekedett forgalomban a teherautók komoly fennakadást jelenthetnek, hiszen a munkaterültre / munkaterületről való be és kihajtást kis sebességgel tudják végrehajtani."
Az M3-as autópálya szintrehozási munkálatit 2023-ban kezdték. Több mint egymillió négyzetméteren 273 sávhossz kilométeren újult meg a pálya. Az utak mellett megújult 21 híd és felüljáró, 4 pihenő is. Idén március közepén, a húsvéti hosszú hétvége után indultak az országos felújítások és várhatóan december közepéig tartanak kilenc gyorsforgalmi úton köztük az M3-on.
"2023-2025 között intenzív felújítások zajlanak az MKIF Zrt. által kezelt autópályákon, A 3 éves felújítási időszak után is rendszeresen figyelni fogjuk az utak állapotát és ahol a mérések indokolják, további felújítások várhatóak. A 2025-ös évi munkálatok ütemezése jelenleg előkészítés alatt áll" - közölte a Mészáros Lőrinc és Szijj László konzorciuma.
Mint azt a G7 számításai alapján lapunk is megírta, évente 19,6 milliárdos profitja lehet a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek, ami 2023-ban szeptemberben vette át az állami gyorsforgalmi utak többségének üzemeltetését az állami Magyar Közút Nonprofit Zrt-től. A gazdasági portál szerint az MKIF várhatóan 35 évre 684 milliárd forint tiszta nyereséggel számolhat, úgyhogy nagyon jó üzlet ez a koncesszió.
A Narancs.hu tavaly nyáron foglalkozott azzal, hogy a NER-es milliárdosok cége által üzemeltetett M3-as autópályán helyenként emberagasságú gaz zavarja az autózást: | Mészáros és Szíjj autópályakezelője: az autósokon múlik, ne legyen dugó a felújítások alatt | A NER-es céget kérdeztük, miért változtatták akadálypályává az M3-ast, ahol egyszerre hat-nyolc szakaszon végeznek sávkorlátozásokkal járó felújítást, amivel gyakran 5 kilométeres dugókat okoznak több mint egy éve. Mészáros Lőrinc és Szíjj László konzorciuma szerint az autósokon múlik, hogy ne torlódjanak fel. A felújítások jövőre is folytatódnak, a dugók még egy évig biztos kitartanak. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/meszaros-es-szijj-autopalyakezeloje-az-autosokon-mulik-ne-legyen-dugok-a-felujitasok-alatt-272594 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Csődöt jelentett az idős betegeket kiszolgáló egészségügyi központok rendszerét működtető amerikai vállalat, a CareMax - számolt be a Bloomberg.
A tőzsdén jegyzett cég saját helyzetéről számot adva közölte, hogy vagyona 100 millió és 500 millió dollár között mozog, míg a kötelezettségei 500 millió és 1 milliárd dollár közötti összegre rúgnak.
A CareMax csődvédelmet kért a bíróságtól, miután csökkentette költségeit és megpróbálta refinanszírozni adósságait.
A vállalat azt is fontolóra vette, hogy értékesíti egyes eszközeit, emellett szerkezetátalakítást is kilátásba helyezett, ha nem kap elegendő könnyítést a hitelezőitől és a bérbeadóitól.
A vállalat részvényeinek árfolyama az elmúlt években folyamatosan csökkent. A cég 170,6 millió dolláros nettó veszteséget jelentett 2024 második negyedévében.
A CareMax klinikái elsősorban Floridában találhatók, de az egészségügyi szolgáltatónak Tennessee-ben és New Yorkban is vannak telephelyei az Egyesült Államokban.
A vállalat hónapokkal azután jelentett csődöt, hogy a Steward Health Care magánegészségügyi rendszer is csődvédelmet kért Texasban. Az idősotthonok működtetésével és szakképzett ápolással foglalkozó vállalat márciusban kérte maga ellen a csődeljárást. | Csődbe ment az idős betegeket ellátó egészségügyi hálózat | Újabb egészségügyi szolgáltató került nehéz helyzetbe. Míg nemrég egy idősotthonokat működtető alap kért csődeljárást maga ellen, most az idősek egészségügyi ellátásával foglalkozó hálózat jelentett csődöt az Egyesült Államokban. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/kulfold/csod-egeszsegugyi-szolgaltato-egyesult-allamok.799714.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A rendőr alezredes hozzátette, az ügyészség külön feladatokat írt elő a rendőrség számára, hogy eldönthető legyen, fennáll-e vagy sem bűncselekmény gyanúja. A rendőrség április 1-jéig dönthet a nyomozás elrendeléséről. Papp Judit, Pécs főjegyzője azt mondta, a rendőrség már megkereste az önkormányzatot, amely a kért iratokat átadta a nyomozóknak.
Pécs és a pécsiek érdeke, hogy minél előbb tisztázzuk a múltat, tisztázzunk minden olyan gyanús ügyet – közbeszerzést, pályáztatást –, amely valamilyen formában kárt okozott a városnak – közölte tegnap az feljelentés kapcsán a város polgármesteri kabinetirodája. | Feljelentés a pécsi főtér miatt | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/feljelentes-a-pecsi-foter-miatt | 2010-03-27 11:33:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2017 június 20., 06:35
comments 155
Hétfőn került ki az a washingtoni külügyminisztérium honlapjára az a közlemény, amely a budapesti amerikai nagykövetség múlt heti megszólalásához hasonlóan száll bele a magyar civiltörvénybe.
A közlemény szövege szerint:
„Az Amerikai Egyesült Államokat aggodalommal tölti el, hogy Magyarország parlamnentje olyan törvényt fogadott el, amely igazságtalan terhekkel sújtja a a civil társadalmat, amely a korrupció ellen küzd és a szabadságjogokat védelmezi. Azzal, hogy a külföldi támogatásban részesülő szervezeteket a magyar társadalom érdekeinek ellenlábásainak állítja be, a törvény gyengíti a magyarok képességét, hogy gondjaikat jogszerű és demokratikus módon kezeljék. Ha a törvény hatályba lép, azzal Magyarország egy újabb lépéssel távolodik el az EU és a NATO értékei melletti elkötelezettségétől.” | Az amerikai külügyminisztérium is beszólt a civiltörvény miatt | Szerintük ezzel Magyarország egy újabb lépéssel távolodik el az EU és a NATO értékeitől. | null | 1 | https://444.hu/2017/06/20/az-amerikai-kulugyminiszterium-is-beszolt-a-civiltorveny-miatt | 2017-06-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A cigaretták illegális forgalma 11,8 százalékra nőtt a tavalyi év végére Magyarországon a GfK Hungária november-decemberben elvégzett kutatása szerint, a május-június hónapban készült első tanulmányban mért csaknem 8 százalék után - közölte a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSZ) pénteken, összefogást sürgetve a feketepiac visszaszorítása érdekében.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint viszont kisebb mértékben nőtt az illegális dohánypiac. A DBMSZ közleménye szerint a GfK Hungária az Európai Unióban elfogadott módszertan alapján mérte fel a cigaretta feketepiacának arányát Magyarországon.
Az országos emelkedés régiós megoszlása a keleti és középső országrész fertőzöttségének egyértelmű növekedését mutatja. A fővárosban megduplázódott, Kelet-Magyarországon pedig több mint 50 százalékkal nőtt az illegális cigaretta-forgalom a május-júniusi időszakban mért értékekhez képest. Egyes keleti városokban 30-40 százalékot is elér a cigaretták illegális forgalma, Kisvárdán pedig 53 százalékot mértek.
A DBMSZ, amelynek tagvállalatai a BAT Pécsi Dohánygyár Kft., a Continental Dohányipari Zrt., az Imperial Tobacco Magyarország Kft., az Universal Leaf Tobacco Magyarország Zrt. és a Róna Dohányfeldolgozó Kft., valamint a Philip Morris Magyarország Kft. és a JTI Hungary Zrt. az iparág, a kiskereskedők, a kormányzat és a hatóságok összefogására szólít fel a dohánytermékek illegális kereskedelmének visszaszorítása érdekében.
Az illegális kereskedelem csak minden érintett összefogásával állítható meg, a dohányipari szereplők ezért is tulajdonítanak kiemelkedő szerepet a DBMSZ által kezdeményezett és az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott törvénymódosításnak, amely bevezeti a szárított és fermentált dohány regisztrációját, és jelentősen szigorítja az illegális kereskedelemhez kapcsolható szankciókat - idézi a közlemény Dezső Lórántot, a szövetség soros elnökét.
Az illegális dohánypiac aránya ugyan nőtt, de az adatok mélyebb elemzése árnyaltabb képet mutat - reagált a NAV.
A Magyarországon nem adózott cigaretták arányára vonatkozó mutató a 2012. évi 5,8 százalékról 2013 végére 11,8 százalékra nőtt, amelyből 11,3 százalék volt a külföldön adózott, 0,5 százalék pedig a hamis termék. A százalékok közötti duplázódás azonban nem jelenti az illegális forrású, cigarettaszálra lebontott dohányfogyasztás megduplázódását.
A legális cigarettafogyasztás 11,1 milliárd szálat tett ki 2012-ben, ennek 5,8 százaléka mintegy 650 millió szál. A 2013-as kiskereskedelmi mennyiség 9,1 milliárd szál, aminek 11,8 százaléka nem egészen 1,1 milliárd szál. A százalékok duplázódása jóval kisebb mennyiségi növekedést takar - ismertette közleményben a NAV.
A NAV egyebek mellett kiemeli azt is, hogy a GfK által közölt 11,8 százalékos, Magyarországon nem adózott arányból le kell vonni a külföldről legálisan behozott, majd belföldön elfogyasztott, így a mérésbe bekerülő cigarettát, ami szintén árnyalja az összképet.
A feketepiac jelenléte azonban nem tagadható - közölte a NAV, hozzátéve, a dohánytörvény kihirdetése óta készült arra, hogy az erőforrásait a legeredményesebben fordítsa az ellenőrzésekre.
Az illegális behozatal, illetve az illegális előállítás megakadályozása érdekében a pénzügyi nyomozók és a pénzügyőrök szorosan együttműködnek a rendőrséggel, illetve más közreműködőkkel, például a Magyar Postával és az internetszolgáltatókkal.
A NAV pénzügyőrei az illegális cigarettaforgalom megakadályozása érdekében folyamatos ellenőrzéseket végeznek nemcsak a határátkelőhelyeken, hanem belterületen, közúton, piacokon, illetve közterületeken is. Tavaly a NAV 2 millió szál cigarettával többet foglalt le, mint az előző évben, ugyanakkor az illegális vágott dohány kereskedelmének visszaszorítása érdekében a postahivatalokban is végez ellenőrzéseket - áll a közleményben. | Gazdaság: Illegális dohánypiac: a méret a lényeg? | Közösen harcolnának az illegális dohánytermékek kereskedelme ellen a dohányipar képviselői a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV). De már a feketepiac méretének és trendjeinek megítélésében sem tudnak megegyezni. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/illegalis_dohanypiac__a_meret_a_lenyeg_-1438679 | 2014-01-17 11:39:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az internetet böngészve bukkantunk rá a Jófogás nevű hirdetésekkel foglalkozó oldalon, hogy eladósorba került Szombathely egyik legendás büféje, ami közvetlenül a Parkerdő mellett található. Mivel egy évtizedek óta működő, népszerű vendéglátóegységről van szó, így alighanem minden szombathelyinek egyből beugrik a kép a helyről. Ha nem is tért be ide, kizárt, hogy ne kirándult, vagy biciklizett volna el mellette. Ráadásul az ára sem tűnik első pillantásra annyira húzósnak, 40 millió forintért már bárki megveheti. Lássunk néhány szót a hirdetésből:
- Konkurenciamentes, egyedi vendéglátóegység a Parkerdő szívében! Szombathely híres kirándulóhelyén kínálom eladásra a képeken látható, évtizedek óta működő, jól bejáratott és közkedvelt Parkerdei büfét. Az ingatlan közvetlen környezetében játszótér, szabadtéri konditerem, sportpályák, futópályák, tanösvény, sétaút, pikniktér és szalonnasütők helyezkednek el. A környéken közel 1000 kiskert használói és lakói is folyamatos látogatottsággal látják el a vendéglátóhelyet. A parkerdőbe télen-nyáron rendszeres helyijáratú autóbusz közlekedik, melynek egyik megállója a büfé bejárata előtt van. A gépjárművek részére, tágas ingyenes parkolóhely áll rendelkezésre. Az ingatlan 756 m2 körbekerített területen helyezkedik el. A kerthelyiség 162 ülőhellyel rendelkezik, melyből 120 ülőhely állandóan fedett. A klimatizált 41 m2 alapterületű büfén kívül, még 3 felépítmény helyezkedik el az ingatlan területén - olvasható a hirdetésben. További részletek ITT ! | Eladósorba került Szombathely egyik ikonikus büféje | A Parkerdő szívében található vendéglátóegység évtizedek óta működik, de most új gazdát keresnek neki. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/eladosorba-szombathely-ikonikus-bufe | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Vajna Timi barátnőjének cégéből 95 milliós nyereséget vettek ki tavaly | Óvónőképzésre szánt közpénből is jutott Sárosi Krisztina Mónika cégének. Jöcedelmező az Oktatási Hivatallal üzletelni. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/06/01/vajna-timea-baratno-sarosi-krisztina-monika/ | 2018-06-01 16:19:00 | true | null | null | 24.hu |
|
A Magasház helyén a Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központot építené fel Pécs város vezetése: az Öresund Holding vásárolná meg az épületet a spanyol tulajdonostól, a Grupo Miltontól. Az Öresund végzi jelenleg a Pécs várossal közösen alapított Sziget Garázs Kft-ben az egyik legkomolyabb pécsi beruházást, a Magasház mellett 4,3 milliárd forintból épülő 750 férőhelyes mélygarázs építését. A modell feltűnően hasonlít azokra a PPP-beruházásokra (public-private partnership, azaz a köz- és a magánszféra együttműködése az alapja), amiket tavaly év végén leállított a kormány. Akkor két autópályát, egy sportcsarnokot, harmincegy uszodát és tornatermet, az MTV új székházát, két börtönt, egyetemeket és főiskolákat érintett a döntés.
A 38 ezer négyzetméteres A-kategóriás ingatlan helyére épülő épületek a beruházás befejezésekor teljesen az önkormányzat birtokába kerülnek, majd az önkormányzat 30 évre, előre meghatározott díjért visszabérli az irodaházat, amibe önkormányzati és állami hivatalok is beköltöznek. Többen nem értik Pécsen, miért lett hirtelen sürgető a Magasház mint probléma megoldása az önkormányzat számára, főleg, ha figyelembe veszünk két tényt: a városnak nagy az adóssága, illetve az e-közigazgatás korában nem a legjobb ötlet ilyen intézményeket építeni.
A pécsiek attól tartanak, hogy a belváros elsivatagosodása tovább folytatódik a funkcióinak elvesztésével. A folyamat az Árkád üzletközpont megépítésével kezdődött, aminek következtében a kereskedelem szenvedte el az első csapást. Folytatódott az EKF fejlesztéseinek hatásával, ami a kulturális intézmények részbeni kivonulásával járt, és most a közhivatalok is eltűnnek a belváros funkciói közül. A megoldatlan parkolási helyzettel együtt ez akár a szolgáltatások kiköltözését is előidézheti.
A kísértetháznak is nevezett Magasházzal kezdeni kell valamit. Eddig két koncepció versengett: felújítani vagy lebontani. A részbeni visszabontás és a megtartott épületrész hasznosításának lehetőségével senki sem foglalkozik, nem tudni miért.
Egymilliárdos bontás
A beruházás egyes információk szerint több milliárd forint. A Magasház lebontása önmagában is óriási költséggel járna: 410 millióért vásárolnák vissza a Grupo Miltontól az épületet, amit egymilliárd forintért bontanának le.
A Grupo Milton még 2008-ban vásárolta meg egy nagy ingatlancsomag részeként a Magasházat összesen hatmilliárd forintért Pécstől, mert a városnak nagyon kellett a pénz az óriási költségvetési hiány miatt. A cégnek nyilván egyszerűbb megválni a Magasháztól, mivel az volt a legnehezebben hasznosítható épület a csomagban. A csomag része volt: 1. Siklósi úti – FEMA ingatlanok; 2. Bajcsy laktanya; 3. Magasház 4. Megyeri úti ingatlan; 5. Munkácsy utcai rendelőintézet; 6. Lánc utcai ingatlan; 7. A/1 laktanya. A Grupo Milton több tízmilliárdos fejlesztést ígért.
"A Grupo Milton az ingatlant eladta a La Torre Kft-nek, akik egyértelműen jelezték a városvezetésnek, hogy szívesen eladják az épületet, ezt szándéknyilatkozatban rögzítették is" - válaszolta kérdésünkre a városháza.
Ha nincs pénz, akkor nem kell költeni, mondja sok pécsi, és ezért nem tartják jó ötletnek a beruházást. Ráadásul 30 évig fizetni kell a bérleti díjat érte, miközben a város nem próbálja meg, illetve aligha tudja eladni a kiköltöztetett hivatalok után üresen maradt ingatlanokat, hogy bevételhez jusson. Ezt egyébként a rossz ingatlanpiaci helyzettel magyarázza a város, és nem szívesen válna meg saját vagyonától. Az igazán nagy probléma ugyanakkor, hogy a kiüresedő belvárosi ingatlanok száma tovább növekedne a hivatalok kiköltözésével.
A spanyol Grupo Milton az eredeti elképzelés szerint nem bontotta volna le az épületet, hanem átépítette volna úgy, hogy felül menő lakások, alul pedig irodák és boltok legyenek, mindezt még a pécsi Európa Kulturális Főváros-projekt végére.
Mi lesz a Magasház helyén?
A jelenlegi területet 70:30 arányban megosztja a város, hogy két épületet állítson majd a mostani 25 emeletes helyén. A nagyobbik, tehát a 70 százalékos telekarányú, a városé lesz, amely teljesen átlátható és elkülöníthető (gazdasági, gazdálkodási) helyzetet eredményez.
A tervezett központba kerülne az összes olyan önkormányzati és állami hivatal, ahol állampolgári ügyeket intéznek. Lényegében egy hatalmas ügyfélszolgálati irodát kell elképzelni. A felszabaduló intézmények hasznosítási módját részben megoldották, tudtuk meg a városházától: "Az egyetemmel közösen működtetik majd, mert a jelenlegi adóiroda az orvosi kar szomszédságában van, az okmányiroda pedig egy épületben kapott helyet a fül-orr-gége klinikával". Ezeket jelenlegi formájában távolságtartással kell kezelnünk pécsi szakértők szerint.
Kell az állam
Az óriásintézményt csak akkor tudja a város megvalósítani, majd eltartani, ha oda állami hivatalok is beköltöznek. A pécsieknek informálisan már ígéretet tett Navracsics Tibor a kormány támogatásáról, majd a hivatalos egyeztetések is megkezdődtek a város és a kormány között. A városban vitafórumot szervező LMP szerint nem szabad milliárdokat elkölteni a politika és az államigazgatás céljait szolgáló beruházásokra az adósságban úszó Pécsen.
A pécsiek közül sokan nehezményezték, hogy nem írtak ki ötlet- és tervpályázatot a Magasház hasznosítására. A városháza szerint "20 évig más sem történt, mint ötletelés, minden eredmény nélkül. Egyébként lesz tervpályázat, de csak arról, hogyan nézzen ki a majdani szolgáltatóközpont". Az egyik baj mindenképp az, hogy csak a városházán ötleteltek.
A bontást még nem tudni, hogyan oldják meg. A robbantás és a visszabontás verseng jelenleg. Előbbi költségesebb, és bár egy szakértő szerint lehet agysebészi pontossággal végezni, mégis kockázatos a sűrűn körül épített lakókörnyezet miatt. A visszabontás viszont sokkal lassabb. A pécsi Magasház vizsgálatait végző mérnöki iroda vezetője, Maros József az MTI-nek korábban azt mondta, számításai szerint a Magasház bontási munkálataihoz legfeljebb fél évre van szükség, s a bontás a törmelék elszállításával együtt akár egymilliárd forintba is kerülhet. A 25 emeletes, 80 méter magas épület 20 ezer tonnányi vasbetonból épült, ez mintegy 1500 vagonnyi törmeléket jelenthet. | Egymilliárdos bontás, sokmilliárdos építés Pécsen | Egymilliárdos bontás, sokmilliárdos építés Pécsen - 1989 óta egy 25 emeletes kísértetház Pécs megoldatlan problémája. A város robbantana, eltörölne, hogy a helyére költöztesse a hivatalait. A belváros kiürül és funkcióját veszti. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/06/14/egymilliardos_rombolas_sokmilliardos_epites_pecsen/ | 2011-06-14 17:14:00 | true | null | null | Index |
"Az elmúlt napokban a Figyelő c. hetilap nyomán társaságunkat megalapozatlan támadások érték, melyeket a leghatározottabb módon visszautasítunk. Azon feltevések, illetve utalások, melyeket az MDF, illetve az említett iromány megfogalmaz, megalapozatlanok és képtelenek. Az ezt hangoztatókkal szemben, mind polgárjogi, mind büntetőjogi úton elégtételt kívánunk venni" - olvasható a Centrum közleményben. A társaság közel tíz éves működése során, minden hatósági vizsgálat "számunkra pozitív eredménnyel zárult" - tette hozzá a cég.
Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF szóvivője elmondta: a Magyar Demokrata Fórum nem a Centrum Parkoló Kft-vel kíván vitázni, hanem azokkal a döntéshozókkal, akik ilyen előnytelen szerződést kötöttek az önkormányzatokkal. A párt az üggyel kapcsolatban nem kereste meg a céget, és a vállalkozás sem értesítette az MDF-et arról, hogy pert fontolgat ellenük - közölte a szóvivő. Az MDF nem a Centrum Kft-től vár választ arra, hogy 1999 óta miért nem jegyezték be a Fővárosi Önkormányzatok Parkolás-szervező Kft-t. Az MDF nem a Centrum Kft-től vár választ arra sem, hogy mi az önkormányzatok indoka arra, hogy az Első Mobilfizetést elszámoló Zrt-nek monopolhelyzete van" - fogalmazott Kerék-Bárczy Szabolcs.
A szóvivő szerint nem világos, hogy a Centrum Kft. mire akar pereskedni. A cég nem akadályozhatja meg egy demokráciában, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság vizsgálódhasson közterületet és sokszázezer embert érintő kérdésekben - tette hozzá.
Dávid Ibolya május 3-án sajtóértekezleten jelentette be, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Centrum Parkoló Kft. ügyében. Az ellenzéki párt a Figyelő című hetilapban megjelent írás alapján indítana vizsgálatot a parkolótársaság ügyeinek vizsgálatára. A lapban hét fővárosi kerület MSZP-s és fideszes vezetése, valamint a Centrum Parkoló Kft. közötti gazdasági, személyes és politikai összefonódásról írtak tényfeltáró riportot - mondta akkor Dávid Ibolya.
A Figyelő április végén közölt írása szerint a Centrum tulajdonosi hátterében úgy tűnik, több politikus is áll. Kupper Andrásnak (Fidesz) azonos nevű nagybátyja 75 százalék fölötti tulajdont szerzett a Centrum Parkoló Kft.-ben, de Somlyódy Csaba szocialista politikus is szerepelt a tulajdonosok között.
Az 1999-ben alapított Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása 2000-ben hirdetett nyílt pályázatot, amelyet a Centrum Parkoló Kft. nyert el tíz évre. Kezdetben a VI., VII., és a VIII. kerületben intézte a parkolási feladatokat a cég, majd 2001-ben az I., II., XI., és a XII. kerület is csatlakozott. A cég 32 ezer parkolóhely után szed díjat, nyolcszáz automatát üzemeltet - olvasható a kft. tájékoztatójában. | Archívum: Elégtételt venne a Centrum | Visszautasítja a Centrum Parkoló Kft. a Figyelő című hetilapban a társaságról megjelent cikket és a Magyar Demokrata Fórum megállapításait. A vállalkozás pert ifontolgat. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-445724-253343 | 2007-05-08 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Pécsi Ítélőtábla Makai Lajos bíró vezette büntetőtanácsa megalapozottnak találta az ügyben korábban eljáró Baranya Megyei Bíróság döntését és a vádlottat kétrendbeli hivatali vesztegetésben mondta ki bűnösnek.
A tényállás szerint a férfi 2008. december 10-én este ittasan, annak ellenére vezette a használatában lévő személyautót, hogy akkor éppen el volt tiltva a járművezetéstől, jogosítványát bevonták. Ráadásul a kocsi műszaki állapota sem volt megfelelő: egy, a jármű aljáról lelógó elektromos vezeték szikrázott, amikor érintkezett a nedves útfelülettel.
Erre lettek figyelmesek a rendőrjárőrök, s megpróbálták a sofőrt megállásra késztetni. A vádlott azonban nem állt meg, egy parkolóba hajtott, majd a kocsiból kiszállva akart elmenekülni, de elfogták.
Miután megszondáztatták, és kiderült, hogy ivott, a férfi megkérdezte, “nem lehetne-e másképp elintézni a dolgot”, s egy-egy guriga sajtot ajánlott fel a rendőröknek, ha nem járnak el vele szemben. A járőrök visszautasították az ajánlatot, s a férfit előállították a pécsi rendőrkapitányságra.
A vádlott a Pécsi Ítélőtáblán a felmentését kérte. Arra hivatkozott, hogy nem akart vesztegetni, “karácsony közeledtével mindössze ajándékkal akart kedveskedni” a rendőröknek.
A táblabíróság nem fogadta el a védekezését. Makai Lajos bíró az ítélet indoklásában jelezte, a rendőröknek semmi okuk nem volt arra, hogy egy elfogott ittas vezetőt újabb bűncselekménnyel gyanúsítsanak meg. Ráadásul az, hogy a férfi megpróbálta megvesztegetni őket, a vádlott vallomásában is szerepel.
A bíró kitért arra is, hogy a férfit többszörös visszaesőként marasztalták el: a vádlott tizenkilencszer állt már bíróság előtt különböző bűncselekmények miatt, a legutóbb ittas vezetésért nyolc hónap szabadságvesztéssel sújtották. | Nem sikerült sajttal rendőröket vesztegetni Pécsen | Több mint egy év börtönbüntetést kap az a férfi, aki egy korong sajttal próbálta megvesztegetni a pécsi rendőröket; előtte az igazoltatás elől ittasan menekült, a járművezetéstől pedig el volt tiltva, de az autója műszaki állapota sem volt megfelelő. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/03/23/nem_sikerult_sajttal_rendoroket_vesztegetni/ | 2010-03-23 12:47:00 | true | null | null | fn.hu |
Méltatlansági eljárást indított a NAV 18 záhonyi dolgozója ellen - Világgazdaság | Pénzügyőrhöz méltatlan cselekmény miatt eljárást indított 18 záhonyi dolgozója ellen a NAV a Központi Nyomozó Főügyészség információi alapján. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/jog/meltatlansagi-eljarast-inditott-a-nav-18-zahonyi-dolgozoja-ellen-455219 | 2015-08-07 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
|
167 milliárd forintos károkozást tárt fel az uniós vizsgálat a négyes metró ügyében, és ennek nagyjából a felét vissza is kell fizetni. Noha az vizsgálat szövege nem nyilvános, a kormány máris megnevezte a felelősöket, és azt állítja, a kárt kizárólag a „szocialista-liberális kormány vezetése” okozta. A korrupciógyanús ügyek jelentős része valószínűleg tényleg az MSZP–SZDSZ időszakához köthető, de a számok és a vizsgálatot végző Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) lapunknak küldött válasza arra utal, hogy
a Fidesz is sáros lehet.
Az OLAF jelentéséből már december végén idézett a brüsszeli Politico, megemlítve, hogy az komoly csalást és korrupciógyanús ügyeket tárt fel a négyes metró beruházása során. A nem nyilvános jelentés decemberben Budapestre is megérkezett, a héten a Miniszterelnökség kampányüzemmódba lendült, Csepreghy Nándor államtitkár és Lázár János miniszter egymás után nyilatkoztak az ügyben. Mivel a metróberuházás jelentős uniós támogatással valósult meg, az OLAF pedig 167 milliárd forintos csalást és korrupciót tárt fel, a kormánynak 76 milliárd forintos büntetést kell visszafizetnie – mondta Csepreghy. (Az OLAF valójában azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy 228 millió eurót kérjen vissza a kormánytól, 55 millió pedig az Európai Beruházási Banknak járna vissza a fővárostól. Ez összesen 70 + 17 milliárd forint, ezért nem érthető hogyan jött ki Lázáréknak a 76 milliárd forint. Ráadásul az OLAF nem hatóság, a hivatalos eljárás végére az összeg jelentősen változhat.)
Fotó: MTI – Balogh Zoltán
Lázár nem csupán azt állította, hogy a kárt a szocialista-liberális kormány vezetése okozta, de neveket is sorolt. Szerinte a fő felelősök Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester, valamint helyettesei, Horváth Csaba (MSZP) és Atkári János (SZDSZ), de utalt Antal Attila volt BKV-vezér, az MSZP-pénztárnok Puch László és a szintén volt szocialista Tömpe István érintettségére is. Tarlós István főpolgármester azt mondta, hogy az OLAF megállapításai egy kisebb ügy kivételével kizárólag a 2006–2009 közötti időszakra vonatkoznak.
A négyes metrót 2014 tavaszán, pont egy héttel a választások előtt adta át Orbán Viktor és Tarlós István, a csalásellenes hivatal vizsgálata a teljes építési időszakot (2006–2014) felölelte, ezért kérdéseinkkel megkerestük az OLAF-ot is. A hivatal a magyarnarancs.hu érdeklődésére azt válaszolta, hogy a vizsgálat
„a beruházás összes szakaszában komoly szabálytalanságokat – csalás és korrupció gyanúja – tárt fel”.
A hivatal álláspontja tehát cáfolja a kormány azon állítását, hogy a súlyos szabálytalanságok kizárólag a 2010 előtti időszakhoz kötődnének, és a számok is erre utalnak.
A négyes metrót eredetileg mintegy 120 milliárd forintból tervezték megvalósítani, még 1996-ban, de ezek az összegek egyre feljebb csúsztak. A kormányváltás idejére, 2010-re 370 milliárdnál tartottak – ami inflációval korrigálva is óriási növekedés –, ám a következő években egyre jobban nőtt a számláló: a végösszeg 452 milliárd forint lett. A kormány azt állítja, hogy az OLAF-jelentés összesen 57 szerződés kapcsán tárt fel szabálytalanságokat, és ebből öt szerződéshez kapcsolódik az okozott kár 96 százaléka. A legnagyobb értékű szerződéseket valóban 2006-ban kötötték, és a legnagyobb, csalásban érintett tétel valószínűleg a (2-es vonalon is futó) Alstom szerelvények beszerzéséhez kötődik. A brit korrupcióellenes hivatal (SFO) szerint az Alstom vezetői kétmilliárd forinttal vesztegették meg a magyar döntéshozókat. De 2010 után is jelentős tételek jelentek meg a négyes metró költségvetésében. Ilyen például, hogy a különböző építtetők késedelemre hivatkozva próbálták meg feljebb tornászni a korábban kialkudott összegeket, és erre több tízmilliárd forint ment el. A késedelemre vonatkozó vitákat általában választott bíróságon döntik el a felek,
Tarlós azonban maga „alkudta le”
a Swietelsky vagy a Siemens által követelt milliárdokat.
De úgy tűnik, hiába lehet érintett a négyes metró körüli szabálytalanságokban a fideszes kormányzat is, a kormány kizárólag az előző vezetésre akarja rátolni az ügyet, és ehhez az időzítés is tökéletes. A feljelentéseket már megtette a kormány, így az eljárások a jövő tavaszi választások idejére pont a megfelelő szakaszba érhetnek ahhoz, hogy legyen mit mutogatni a híradókban. | 4-es metró: az OLAF cáfolja Lázárékat | A hivatal álláspontja szerint nem igaz, hogy súlyos szabálytalanságok kizárólag 2010 előtt voltak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/4-es-metro-az-olaf-cafolja-lazarekat-102275 | 2017-01-20 10:11:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Komjáthi Imre azt írta, a jelölt személyéről még egyeztetések zajlanak, később adnak majd tájékoztatást.
Az MSZP számára "Dombóvár és környékének fejlődése, a helyi szociális igazságosság megteremtése és a mindennapi élet biztonságának növelése kiemelten fontos cél" - fogalmazott közleményében a párt elnöke.
Az időközi választást Potápi Árpád János október 17-i halála miatt kellett kiírni, aki 2022-ben a vármegye délnyugati részét lefedő, dombóvári székhelyű egyéni választókerületben a Fidesz-KDNP közös jelöltjeként szerzett mandátumot. | Az MSZP saját jelölttel indul a januári időközi választáson | Saját jelöltet indít az MSZP a január 12-i időközi országgyűlési képviselő-választáson a Tolna vármegyei kettes számú egyéni választókerületben. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/az-mszp-sajat-jelolttel-indul-a-januari-idokozi-valasztason/530194 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A vádirat szerint a valósnál magasabb összegű idegenforgalmiadó-bevételt (ifa) könyvelt el, ezzel pedig a település több állami támogatáshoz juthatott. Az ügy negyedrendű vádlottját, a település volt független polgármesterét felmentették. Az ítélet nem jogerős.
A Vas Megyei Főügyészség a vádiratban azt fogalmazta meg: a körjegyző a település két kempingüzemeltetőjével abban állapodott meg, hogy a magasabb ifabevallás fejében csökkentik a területbérleti díjaikat. Ezzel az önkormányzat a befolyt adóbevétel minden egyes forintját további két forinttal kiegészítő állami támogatáshoz juthatott hozzá, ami csaknem 13,6 millió forintot jelentett.
A körjegyző az eljárás során mindvégig tagadta, hogy létezett volna ilyen megállapodás, amit szerinte az is bizonyított, hogy az üzemeltetők többször kérték az önkormányzatnál a területbérleti díj mérséklését vagy elengedését. A településen kempinget üzemeltető másodrendű vádlott viszont azt vallotta: 2007 augusztusában a jegyző felkereste, hogy további idegenforgalmi adót fizessen be, és akkor volt szó a területhasználati díj csökkentéséről.
A bíróság megállapítása szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a jegyző elektronikus úton tett bejelentésében valótlan adatokat szolgáltatott, amivel jogtalan előnyhöz, nagyobb összegű állami támogatáshoz juttatta az önkormányzatot.
A bíró az ítélet indokolásában kifejtette: a bizonyítékokból, a könyvszakértői véleményből és a vendégkönyvből megállapítható volt, hogy 2004 és 2007 között a ténylegesen meghatározottnál magasabb idegenforgalmi adót fizettek be az önkormányzatnak. Ugyanakkor a bíróság - szakértői véleményre alapozva - úgy foglalt állást, hogy a harmadrendű vádlottként szereplő kempingüzemeltető és az önkormányzat közötti elszámolások nem voltak szabályosak, de nem volt bizonyítható, hogy ezzel csalást vagy közokirat-hamisítást követtek volna el.
A volt polgármester - aki 2010-ig volt a település független vezetője - esetében a bíróság szintén nem látta bizonyítottnak a főügyészség vádját, miszerint bűnsegédként testületi döntés nélkül járult volna hozzá az egyik üzemeltetőnél a területbérleti díj csökkentéséhez.
A település volt polgármesterét és az ügy harmadrendű vádlottját felmentették, a másodrendű vádlottat pedig bűnsegédként elkövetett csalás, magánokirat-hamisítás miatt nyolc hónap, végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Az ítélet ellen az ügyész és az elsőrendű vádlott fellebbezést jelentett be, a másodrendű vádlott három nap gondolkodási időt kért, így a határozat nem jogerős. | Itthon: Sok van a balatongyöröki volt körjegyző számláján | Hivatali visszaélés, csalás és magánokirat-hamisítás miatt egy év tíz hónap, végrehajtásában négy év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Balatongyörök volt körjegyzőjét csütörtökön a Zalaegerszegi Törvényszék. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20131024_Sok_van_a_balatongyoroki_volt_korjegyzo_s | 2013-10-24 20:14:00 | true | null | null | HVG |
A médiaértesülések szerint Irakli Kobakhidze miniszterelnök hívta meg magyar kollégáját, és a delegációban részt vesz Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is.
Négyszemközti, majd plenáris tárgyalásokra kerül sor, ezt követően Irakli Kobakhidze és Orbán Viktor közös sajtónyilatkozatot tesz
- ismertetik a programot. | Orbán Viktor Georgiában tárgyal | Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos látogatást tesz Georgiában (Grúzia) október 28-29-én - erősítette meg vasárnap az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a tbiliszi kormány tájékoztatására hivatkozó georgiai sajtóhíreket. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/orban-viktor-georgiaban-targyal | null | true | null | null | BEOL |
2009.03.15. 23:00
Borovszky Tímea, az oktatási tárca főigazgatója és kísérete tavaly nyolcnapos indiai tanulmányútra ment, amelyen állítólag a romaintegrációs programokhoz gyűjtöttek tapasztalatokat. Megkérdeztük, mit sikerült hasznosítani a tapasztalatokból, ám a Hiller-tárca olyan programokat tulajdonított a tanulmányútnak, amelyeket már jóval Borovszky elutazása előtt kidolgoztak, sőt nyilvánosságra is hoztak.
Indiában gyűjtött tapasztalatokat a magyarországi romaintegrációhoz tavaly nyáron Borovszky Tímea. Az oktatási tárca főigazgatójának több millió forintot felemésztő kiruccanását közpénzből finanszírozták, ám az út társadalmi haszna erősen kérdéses. Tavaly júniusban Borovszky helyettesével, Sárközi Gáborral és az esélyegyenlőségi főigazgatóság egyik főmunkatársával utazott Indiába, a nyolcnapos túra 2,1 millió forintjába került az adófizetőknek. A romák esélyegyenlőségéért küzdő team állítása szerint azért utazott oda, hogy az indiai társadalomból kirekesztett kaszton kívüliek, a dalitok felzárkóztatására tett kísérletekből gyűjtsön ötleteket a hazai romaprogramokhoz.
Borovszky Tímea utazása alatt interjút adott az Indo-Asian News Service-nek, s itt arról beszélt, hogy a magyarországi romák, illetve a dalitok kirekesztése nagyon hasonlít egymáshoz. Az érvelés azonban sántít, hiszen a dalitokat vallási okokból rekesztették ki, és olyan fokú diszkriminációnak vannak kitéve, ami a magyarországi romák helyzetével kevéssé összevethető, így nem valószínű, hogy a két kultúrában hasonló programokat lehetne alkalmazni az integrálásukra.
Az Origo által tavaly megkérdezett indológus és Indiában élő magyarok szerint is óriási a különbség a dalitok és a hazai romák helyzete között. A dalitokat a hinduk tisztátalannak tartják, és nem hajlandók velük együtt étkezni vagy akár egy helyiségben tartózkodni. Régebben még a földet is fel kellett söpörniük maguk után, és kolomppal kellett jelezni, ha megérkeztek egy településre. Ehhez hasonló bánásmódban nincs része a magyarországi cigányságnak.
Lássuk, milyen tapasztalatokat gyűjtöttek a hivatalnokok Indiában, és azokból mit hasznosítottak Magyarországon: Borovszky hazaérkezése után kijelentette, hogy az élményeket még át kell gondolni, meg kell beszélni, hogy mi válhat be belőlük itthon. Konkrétan azonban csak az úgynevezett book bank rendszert nevezte meg, mint Magyarországra átültethető programot. Ennek lényege, hogy a kirekesztett gyerekek nemcsak rövid időre, hanem az egész tanévre kapnak kölcsön tankönyveket, kötelező olvasmányokat. Borovszky vélhetőleg nem tud róla, hogy nálunk ingyenesen jár tankönyv a hátrányos helyzetű gyerekeknek. Ezt sok iskola kölcsönzéssel oldja meg, ilyenkor természetesen a diák a teljes tanévre megkapja a könyveket.
Az indiai tanulmányút óta kilenc hónap telt el, ezért megkerestük az oktatási tárcát, hogy megtudjuk: sikerült-e az eltelt idő alatt feldolgozni az élményeket, és ha igen, a tapasztalatokból mit ültettek át a hazai roma integrációs programokba. A minisztérium válasza szerint az indiai tapasztalatok nagyban hozzájárultak az óvodáztatási támogatás, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket integráltan oktató pedagógusokat érintő bérpótlék kidolgozásához. A válasz azt sejteti, hogy Hillerék súlyos időzavarban vannak: Borovszky Tímea ugyanis tavaly júniusban utazott Indiába, az oktatási miniszter azonban ennél négy hónappal korábban, március 4-én hirdette meg az Új tudás programot, amelyben mindkét hivatkozott programpont szerepel. A tárca honlapjára április 17-én feltett dokumentum már az óvodáztatási támogatás részleteit és az igénybevétel feltételeit is tartalmazza.
Borovszky közpénzből finanszírozott tavalyi menetrendjében egyébként párizsi és mexikóvárosi kiruccanás is szerepelt, ám a főigazgató kérdésünkre cáfolta, hogy az említett városokban is járt volna. Emlékezetes: egy hónappal ezelőtt, az oktatási tárca által előidézett súlyos pénzhiány miatt leállt a Katapult mentorprogram, amely a hátrányos helyzetű fiatalok egyetemi beilleszkedését, felzárkózását segítette. A mentorprogrammal kapcsolatos ügyeket eddig Borovszky Tímea, a tárca roma származású esélyegyenlőségi főigazgatója irányította. A program leállása után Nagy Attila, a mentorprogram igazgatója különösen nagy összegre, bűnszervezetben elkövetett csalással vádolta meg Borovszkyt. Nagy többek között azt állítja, hogy a főigazgató saját érdekeltségébe tartozó cégeknek, alapítványoknak adott több millió forintos megbízásokat a hátrányos helyzetű diákok tanulmányaira elkülönített keretből, és a teljes támogatási összeg 10-12 százalékát valódi teljesítés nélkül ezeknek igyekezett kifizetni. Borovszky ellen belső vizsgálatot, majd fegyelmi eljárást indítottak, jelenleg mindkettő folyamatban van. A főigazgató lapunknak aljas rágalomnak nevezte Nagy Attila vádjait. | Tanulmányút Indiába | Borovszky Tímea, az oktatási tárca főigazgatója és kísérete tavaly nyolcnapos indiai tanulmányútra ment, amelyen állítólag a romaintegrációs programokhoz gyűjtöttek tapasztalatokat. Megkérdeztük, mit sikerült hasznosítani a tapasztalatokból, ám a Hiller-tárca olyan programokat tulajdonított a tanulmányútnak, amelyeket már jóval Borovszky elutazása előtt kidolgoztak, sőt nyilvánosságra is hoztak. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/tanulmanyut-indiaba | 2009-03-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Itthon nem kapott nagy figyelmet, de lassan egy hónapja ünnepélyesen letették a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó eszéki futballklub új akadémiájának alapkövét. Nyáron még arról lehetett olvasni a helyi sajtóban, hogy heteken belül kezdődhet az építkezés, ezért csalódás is lehet, hogy végül csak karácsony előtt tíz nappal indították a munkát.
Persze az eszékiek így sem szomorkodhatnak, hiszen úgy kapnak egy hat-nyolcmillió eurós (2-2,5 milliárd forintos) komplexumot, hogy a nagy részét nem ők fizetik. A magyar kormány 3,3 millió euróval (nagyjából egymilliárd forinttal) járult hozzá a projekthez, és mélyen a zsebébe nyúl a focicsapat többségi tulajdonosa, hazánk leggyorsabban gazdagodó vállalkozója, Mészáros Lőrinc is. Nem csoda, hogy az alapkőletételnél Ivan Vrkić, eszéki polgármester külön köszönetet is mondott az Orbán Viktor vezette kormánynak, és felcsúti kollégájának.
Ebből a pénzből egy 15,8 hektáros területet építenek be. Kialakítanak kilenc futballpályát, felhúznak egy iskolát, és egy 3500 fős stadiont is (ez utóbbi kapacitás nagyjából akkora, mint a felcsúti Pancho Arénáé). Stadionból nem ez lesz azonban az egyetlen: a hosszabbtávú tervek között szerepel egy jóval több néző befogadására alkalmas teljesen új városi stadion építése is, ennek költségei azonban természetesen nincsenek benne a most emlegetett 6-8 millió euróban.
Bár a 2,5 milliárdos projekt eltörpül ahhoz a közel 18 milliárdhoz képest, amit az elmúlt években a felcsúti akadémia kialakítására fordítottak, illetve a nem túl távoli jövőben fognak, Mészáros Lőrinc helyi üzlettársa, Ivan Mestrovic ennek ellenére elég ambiciózus célokat fogalmazott meg. A horvát vállalkozó – aki a felcsúti polgármester helyett korábban majdnem arab befektetőket választott partneréül – arról beszélt, hogy az egyszerre 500 gyerekkel működő akadémia az egész térségben a legjobb lesz a maga nemében.
Erre egyébként nagy szükség is lenne, Eszéken ugyanis egyelőre a nem túl működőképesnek tűnő magyar modellt követik a jóval eredményesebb horváttal szemben. A csapat költségvetésének gyarapodására egészen biztosan nem lehet panasz, Mészáros Lőrinc érkezése óta az élvonalbeli együttesek közül az Osijek költségvetése nőtt a legnagyobb mértékben. A csapatot működtető cég 2016-ban 32,2 millió kunát (1,3 milliárd forintot) költhetett, szemben a két évvel korábbi 14 millióval.
Ez 130 százalékos növekedés, miközben a többi élvonalbeli csapat átlagban fele ilyen gyorsan sem bővült. Az Eszék már ezzel is horvát élvonal negyedik leggazdagabb klubjává lépett elő 2016-ra, ám akkor még nagyon komoly lemaradásban volt a dobogósokhoz képest. Az elmúlt két évben azonban igencsak felzárkóztak, már ha lehet hinni Damir Miskovicnak, a Rijeka elnökének. A tavalyi horvát bajnok első embere egy őszi interjúban arról beszélt, hogy a négy legnagyobb csapat a futó szezonban nagyjából 80 millió eurót költhet. A Dinamo 40, a Hajduk és a Rijeka 14-14, az Eszék pedig 10 millió euróból gazdálkodhat.
Mindez azt jelenti, hogy Mészáros Lőrinc horvát csapata a felcsúti polgármester érkezése óta több, mint ötszörösére növelte költségvetését. Összehasonlításképpen a Dinamo és a Hajduk kiadásai ebben az időszakban 40 százalékkal, a Rijekáéi pedig ennél is kisebb mértékben nőttek.
A tízmillió eurós költéssel már itthon is elég előkelő helyen állna az Eszék, hiszen a legutóbbi (2016-os) beszámolók szerint ennél több pénzből itthon is csak a Fradi és a Videoton gazdálkodhat. Az Osijek két éve még csak a középmezőnybe fért volna be Magyarországon, a Honvéddal álltak egy szinten.
A két ország élvonalbeli csapatainak költése egyébként hasonló képet mutat. A Dinamo ugyan a teljes mezőnyből kiemelkedik, a másik két horvát nagycsapatnál azonban a Fradi már gazdagabb, a kisebb ottani együttesek pedig több esetben még a gyengébb hazai kluboknál is kevesebbet költenek.
Ráadásul, míg Magyarországon a csapatokat működtető cégek bevételei nagyjából fedezik kiadásaikat, addig ez Horvátországban nem törvényszerű. A horvát csapatok ugyan elköltik a fenti összegeket, ennyi azonban szinte sohasem folyik be a kasszába, azaz sokszor masszív veszteséggel működnek (itthon 2016-ban kizárólag a Diósgyőr nem termelt profitot). Ebben pedig rövidtávon nem is várható változás: Damir Miskovic a már említett interjúban például arról beszélt, hogy bár a négy nagycsapat ebben a szezonban 80 milliót fog költeni, a bevételeik ennek csak a felére rúgnak majd.
Első ránézésre tehát úgy tűnhet, hogy a magyar labdarúgás üzletileg stabilabb, de ez sincs így. Míg ugyanis itthon mesterségesen, állami támogatásokkal pumpálták fel a futballcsapatok bevételeit, addig a horvát élvonalbeli együttesek veszteségesen ugyan, de legalább jórészt piaci alapon, piacról szerzett bevételekkel működnek.
A magyar csapatok előző szezonokban tapasztalható gazdagodását elsősorban a szponzori és a televíziós jogok értékesítéséből származó bevétel megugrása, illetve a tao-rendszer hajtotta. Márpedig a támogatói források emelkedésében komoly szerepet játszottak az állami vállalatok, a közvetítési jogokat nagyjából négyszeresen túlárazva vásárolja a közmédia, a tao-ról pedig már a Kúria is kimondta, hogy közpénz. Mindeközben a – tisztán piaci forrásnak tekinthető – jegyértékesítésből jellemzően a teljes bevétel 3-5 százaléka folyik csak be.
Ezzel szemben Horvátországban a belépők eladásán közel annyit keresnek a csapatok, mint amennyit a szponzoroktól és a közvetítési jogokért együttesen kapnak. A legnagyobb különbség azonban még csak nem is ez a két ország között.
A horvátok fő bevételi forrása ugyanis épp az, amiből az itthoni csapatoknak szinte egyáltalán nincs pénze, hiába küzdenek érte: a játékos transzfer. Míg a HNL együttesei a 2012/13 és a 2017/18-as hat idényben 199 millió euróval nagyobb értékben adtak el játékosokat, mint amennyiért vásároltak, itthon ugyanez a szám a 22 milliót sem éri el. Mivel a horvát bajnokság csak 10 csapatos, egy klubra vetítve még nagyobb a különbség: 20 millió euró szemben az 1,6-tal. Különösen rossz hír, hogy egyelőre az utánpótlás-nevelésre költött milliárdoknak sem látszik az eredménye, hiszen a korábbi emelkedést követően az elmúlt két idényben nemhogy nőtt volna, még csökkent is a magyar csapatok játékos eladásból származó bevétele.
Bár rövidtávon az állami támogatás sokkal jobban kiszámítható és tervezhető, hosszabb távon – legalábbis normál esetben – egész biztosan a horvát modell biztosít stabilabb megélhetést egy csapatnak. Az Eszéknek pedig ehhez tényleg nagy szüksége lenne egy jó akadémiára, egyelőre ugyanis látványosan a magyar modellt követik. Márpedig ami itthon fenntartható, az Horvátországban nem biztos, hogy az lesz. | Már egy hónapja épül a horvát Felcsút, jobb lesz, mint az eredeti | Szükség is van a fejlődésre, mert itthon valami nagyon nem működik, Mészáros Lőrinc horvát csapata pedig egyelőre a magyar modellt követi. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20180115/mar-egy-honapja-epul-a-horvat-felcsut-jobb-lesz-mint-az-eredeti/ | 2018-01-15 10:12:00 | true | null | null | G7 |
A XI. kerület korábbi polgármesterét pénzbüntetéssel is sújtották, valamint két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ügyészség azzal vádolta őt, a most hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Lakos Imrét, volt SZDSZ-es alpolgármestert és egy ügyvédet, hogy 2006-ban Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl környékén pályáztatás nélkül próbáltak magáncégnek átjátszani egy 38 hektáros telket.
Az MSZP az MTI-nek küldött közleményében arra emlékeztetett, hogy Molnár Gyulát első fokon bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság, másodfokon azonban elítélte. "A két ítélet teljesen ellentétes egymással, így az MSZP kíváncsian várja a Kúria harmadfokú ítéletét" - közölték, egyúttal kifejezve szolidaritásukat Molnár Gyulával.
A Demokratikus Koalíció (DK) "gyalázatosnak" tartja, hogy a másodfokú eljárás során szerdán nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték Molnár Gyula szocialista politikust, Újbuda korábbi polgármesterét és felfüggesztett szabadságvesztésre egykori helyettesét, a volt SZDSZ-es Lakos Imrét - közölte az ellenzéki párt az MTI-vel. A DK az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozza, hogy az első fokú eljárás során még bűncselekmény hiányában felmentették a vádlottakat.
Az ellenzéki párt véleménye szerint a szerdán meghozott ítélet "minden demokrata számára elfogadhatatlan". Folytatásként azt írják, hogy "az orbáni önkény koncepciós perekkel akar eltakarítani mindenkit, aki útjában van". Hangsúlyozzák, hogy a DK szolidaritást vállal a két politikussal.
Molnár Gyula 1994 és 2010 között parlamenti képviselő, 2002 és 2010 között polgármester volt, jelenleg a Fővárosi Közgyűlésben képviselő. A jövő évi országgyűlési választáson nem indul, de korábban kinyilvánította: újra megméretné magát a XI. kerületi polgármesteri címért. | Belföld: Molnár-ügy: az MSZP szolidáris, a DK gyalázatnak tartja az ítéletet | Közleményben fejezte ki szolidaritását az MSZP Molnár Gyulával, a párt fővárosi közgyűlési képviselőjével, akit szerdán hivatali visszaélés miatt nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt a Fővárosi Ítélőtábla. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/szolidaris_az_elitelt_molnarral_az_mszp-1423073 | 2013-10-30 14:39:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az ügyészség elutasította Kerék Csaba feljelentését
A Budapesti Nyomozó Ügyészség pénteken elutasította Kerék Csaba, a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottjának hamis vád miatt tett feljelentését - közölte a Fővárosi Főügyészség sajtóirodája.
A Népszabadság egy hete számolt be arról, hogy egy, a Fővárosi Bíróság folyosóján titokban készült hangfelvétel szerint Kulcsár Attila álbróker védője azt javasolta egy másik vádlott védőjének: gondolják végig, "hogyan segíthetné őket Attila". A hangfelvétel leirata eljutott a per másodrendű vádlottjához, Kerék Csabához (a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatójához), aki hamis vád gyanújával feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI). Az NNI hétfőn illetékesség és hatáskör hiánya miatt átküldte a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek a feljelentést. A Budapesti Nyomozó Ügyészség a hamis vád bűntette miatt Kerék Csaba által tett feljelentést pénteken elutasította - közölte az ügyészség.
Mint írták, "ha a hamis vád folytán alapügy indult, akkor annak jogerős befejezéséig a hamis vád miatt eljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Mivel jelen esetben ez a feljelentés hiányzik, így a Nyomozó Ügyészség a feljelentés elutasításáról határozott" - indokolták a döntést.
A Kulcsár-per pénteki tárgyalásán - ahol a tervek szerint ítéletet is hirdettek volna - Ruttner György ügyvéd, Kerék Csaba védője átadta a bíróságnak, illetve a feljelentett ügyvédnek a Kulcsár Attila védője ellen, hamis vád miatt augusztus 11-én a bűnüldöző hatóságoknál tett feljelentését. Mindezt az ügyész a tárgyaláson úgy minősítette: várható volt, hogy "újabb cirkusz alakul ki az ügyben", a "feljelentés egyetlen célja az időhúzás". A tárgyaláson a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezését követően augusztus 28-ra napolták el az elsőfokú ítélet kihirdetését.
Kerék Csaba feljelentésével kapcsolatban Zámbó Gyula ügyvéd, Kulcsár Attila védője korábban azt nyilatkozta: meglepő lenne, ha valóban készült volna hangfelvétel ügyvédtársával folytatott beszélgetésről. A Népszabadság múlt pénteken azt írta: a hangfelvételen állítólag Zámbó Gyula felveti, miszerint védence mondhatná azt, hogy bizonyos számokat eltúlzott, valamely adatra rosszul emlékezett.
A fél évtizede, 2003 nyarán kirobbant brókerbotrány ügyében három éve emelt vádat az ügyészség, 1998 és 2003 között elkövetett többmilliárdos sikkasztás, pénzmosás, okirat-hamisítás, bűnpártolás és más bűncselekmények miatt. A vád szerint Kulcsár Attila 1998 és 2003 között a K and H Equities brókercégnél jogosulatlanul használta az ügyfelek pénzét.
A brókerbortrány nyomán indult büntetőeljárásban Kulcsár Attilát leszámítva szinte minden vádlott tagadja bűnösségét. A vádlottak között van Rejtő E. Tibor, a K and H Bank volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Bitvai Miklós, az Állami Autópályakezelő Rt. volt vezérigazgatója és Forró Tamás újságíró. Az ügyész vádbeszédében tucatnyi vádlottra kért letöltendő szabadságvesztést és összesen több mint 2,3 milliárdos vagyonelkobzást.
2008. augusztus. 22. 08:05 hvg.hu Itthon
Megússza-e szárazon Kulcsár Attila?
Augusztus 28-ra napolták el az elsőfokú ítélet kihirdetését a Kulcsár-ügyben a Fővárosi Bíróságon. Továbbra is lehet tehát találgatni, hogy a K&H Equities egykori (ál)brókere komoly büntetést – letöltendő szabadságvesztést – kap-e, vagy megússza szárazon. A brókerbotrányként ismert ügy már öt éves, itt az ideje, hogy felelevenítsük a több milliárdos sikkasztás történetét.
2008. július. 28. 08:05 HavariaPress Itthon
Zuschlag bent, Kulcsár kint
Az előzetestől a lakhelyelhagyási tilalomig - Nem a kár összege számít - írja a Népszabadság.
2008. augusztus. 22. 10:58 MTI Itthon
Kulcsár-per: az ügyészséget támadta a bíróságon Kerék Csaba
Kulcsár Attila "bizonyítékgyárrá" változott - mondta Kerék Csaba másodrendű vádlott, aki az ügyészséget is vádolta az utolsó szó jogán a Fővárosi Bíróságon pénteken.
2008. augusztus. 22. 12:47 MTI Itthon
Kulcsár-ügy: elnapolták az ítélethirdetést
A vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezését követően augusztus 28-ra napolták el az elsőfokú ítélet kihirdetését a Kulcsár-ügyben a Fővárosi Bíróságon pénteken. | Itthon: Az ügyészség elutasította Kerék Csaba feljelentését | A Budapesti Nyomozó Ügyészség pénteken elutasította Kerék Csaba, a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottjának hamis vád miatt tett feljelentését - közölte a Fővárosi Főügyészség sajtóirodája. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20080822_kerek_csaba_kulcsar_attila | 2008-08-22 00:00:00 | true | null | null | HVG |
"Ismét győztünk! A Fővárosi Törvényszék a mai napon harmadszor is megsemmisítette a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét. A bíróság megállapította, hogy jogszabálysértő volt katonai célúvá minősíteni a beruházást. Sajnos az okozott környezeti károkat már nem lehet semmissé tenni, de az építkezést azonnal fel kell függeszteni" - írta Kreitler-Sas Máté, Újbuda környezetvédelemért felelős alpolgármestere a Facebookon.A történet, amelyről a Hírklikk többször is beszámolt (például itt, itt és itt) 2020 elejére nyúlik vissza. A környéken élő emberek egy lakossági fórumon ekkor értesültek az akkor még kivitelezőként szereplő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) vezetőitől, hogy lakóházaik, ingatlanjaik közvetlen közelében nagyszabású, több évig tartó vasúti fejlesztés készül. A hivatalos indoklás szerint az elővárosi közlekedés fejlesztése a cél, amely ellen senkinek nem lett volna kifogása, ám hamarosan az is kiderült, hogy mindez csak álca: mert bár valóban mennének elővárosi vonatok a mostani kettő helyett három, helyenként négy sínpáron, ám döntően egy jelentős, a mostaninak sokszorosára tehető teherforgalom levezénylése miatt akarják a környéken lakókra ráerőltetni a meglehetősen drága beruházást. (A Ferencváros-Kelenföld közötti mintegy öt kilométer hosszú szakasz bővítése jelen állás szerint 350 milliárd forintba, azaz, kilométerenként 70 milliárdba kerül.)A botrányba fulladt lakossági fórumot követően, megalakult a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért (POPÉK), amely Újbuda önkormányzatával közösen bíróságon támadta meg a Pest Megyei Kormányhivatal által meglehetős gyorsasággal kiadott környezetvédelmi engedélyt. A pert a civilekkel együtt az önkormányzat nyerte, a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette az építkezés környezetvédelmi engedélyét és 98 oldalon sorolta az ezzel kapcsolatos kifogásait. Többek között a hatástanulmányok (zaj, rezgések stb.) hiányosságait említették, valamint azt, hogy nem vizsgálták meg az alternatív lehetőségeket. Például a Budapestet elkerülő, tervként már évtizedek óta létező, ám eddig meg nem valósított V0 vasúti pályát, amely kiválóan alkalmas lenne a nagy fokú teherforgalom levezénylésére.A munkálatok tervezése és előkészítése ennek ellenére tovább folytatódott, a kivitelező - ekkor már Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt. nevű cége - ismét megkérte a környezetvédelmi engedélyt, amit, csakúgy, mint első alkalommal, minden különösebb nehézség nélkül meg is kaptak. Ez az engedély azonban szintén nem volt jogerős, a civilek és az újbudai önkormányzat ugyanis ismét bírósághoz fordultak, és megint nyertek.Ennek hatására tavaly augusztusban Orbán Viktor kormánya azt a döntést hozta, hogy katonai létesítménnyé nyilvánítja Déli Körvasút projektet, ami azzal járt, hogy ettől kezdve érvényes, azaz jogerős környezetvédelmi engedély nélkül is meg lehetett kezdeni a munkálatokat.A V-Híd Zrt nem is késlekedett: az idén januárban nekiállt a terep előkészítésének, ami a Hamzsabégi sétány mellett húzódó vasúti töltésen csaknem 800, a sétányon mintegy 200, több mint 50 éve ültetett fa kivágásával járt. Nem sokkal ezután a komolyabb, jelentős zajjal járó földmunkák is elkezdődtek. Elbontottak több játszóteret, sportpályákat, helyettük ma irdatlan nagy munkagépekben és több emelet magasságú betonfalakban gyönyörködhetnek a környék lakói.Február elején Lázár János minisztériuma előtt tüntettek a környéken lakók, s a demonstrációba a miniszter is belefutott. Rögtönzött találkozásuk egy megbeszéléssel folytatódott, amelyen Lázár közölte, hogy az építkezést ugyan nem tudja leállítani, de mindent elkövet, hogy a környéken lakóknak minél kevesebb kellemetlenséget kelljen elviselniük. A civilek emlékeztették Lázárt egy nem sokkal korábbi, Egerben tett kijelentésére, miszerint az ország 93 ezer négyzetkilométerén semmi sem épülhet, amit az ott élő emberek nem akarnak, ám a miniszter erre a felvetésre nem reagált. Megígérte viszont, hogy a kivágott fák helyett újakat telepítenek, méghozzá nem csemetékkel, hanem 20 éves fákkal pótolják a kivágottakat. Ezzel egyidőben megtiltotta a V-Híd Zrt. számára az éjszakai és a hétvégi munkavégzést, amit a cég először megpróbált kijátszani, ezért Lázár személyesen volt kénytelen felhívni a figyelmüket az utasítás betartására.Nagyon röviden összefoglalva, ezek a mostani helyzet előzményei. Az ügy politikai pikantériája, hogy a Déli Körvasút projekt egyik fő lobbistája a kezdetektől az a Vitézy Dávid, aki a magát zöld pártként definiáló LMP támogatásával főpolgármester-jelölt volt. Mindez azért is érdekes, mert a helyi, újbudai LMP épp ellenkező véleményt képviselt, és önkormányzati képviselőjük - ma már környezetvédelemért felelős alpolgármester - Kreitler-Sas Máté volt az, aki a legkövetkezetesebben a helyi lakosok érdekeit képviselve, a civilek mellé állt. | Építési engedély továbbra sincs, de Mészárosék gőzerővel dolgoznak a Déli Körvasúton | Október 16-án, szerdán délelőtt még javában dolgoztak a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. munkásai a Déli Körvasút építkezésén. | null | 1 | https://hirklikk.hu/kozelet/epitesi-engedely-tovabbra-sincs-de-meszarosek-gozerovel-dolgoznak-a-deli-korvasuton/438563 | 2024-10-16 16:20:00 | true | null | null | Hírklikk |
Zsiga, mint arról tegnap beszámoltunk, számításaink szerint több mint 20 millió forinttal nem tud elszámolni a tavaly októberi házvásárlása kapcsán.
A Blikk több további jelentős gazdagodást is felfedezett a vagyonnyilatkozatokat böngészve. Halász János emberi erőforrás államtitkár például egy év alatt 31 millió forint adósságát tudta le. A politikus 2011-es nyilatkozatában még 39,5 millió forint hitelt tüntetett fel, a néhány napja leadott, 2012 év végi vagyoni helyzetét tükröző dokumentumban viszont már csak 8,5 milliós tartozást írt.
Eközben egy ingatlanától sem vált meg, megtakarításai jószerivel nem változtak. Viszont bruttó 1,22 millió forintos államtitkári és képviselői fizetése gyerekek után járó adókedvezményekkel együtt nettó havi 900 ezer forintra tehető, vagyis egy év alatt csak 11 millió forint gyűlhet össze. Mivel három gyereket nevel egyedül, valószínűleg ennél kevesebbet tehet félre. Kerestük, hogy így miből törlesztett 31 milliót, de lapzártánkig nem sikerült elérni.
Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter vagyona fél év alatt – neki miniszteri kinevezésekor, év közben is nyilatkoznia kellett – összesen 6,5 millió forinttal gyarapodott.
Ez alatt fizetése 5,9 millió forint volt, vagyis többet takarított meg, mint a jövedelme.
– Tavaly 1,5 millió forintos örökséghez jutottunk feleségem révén, ami az ő vagyonnyilatkozatában szerepel. Ezen kívül a családi kasszába vegyész feleségem jövedelme is befolyik, így az 5 millió forintnyi hitelt együtt törlesztettük – közölte a Blikkel Varga.
A fideszes Wintermantel Zsolt újpesti polgármester 46 négyzetméteres lakást vet míg megtakarításaihoz nem nyúlt, hitelt nem vett fel.
– A lakást a cégemtől kapott bruttó 7,6 millió forintból, valamint a feleségem 5 milliójából vettem – magyarázta a Blikknek Wintermantel.
Zsiga Marcell családi összefogást emlegetett.
- Rendelkeztem azzal a jövedelemmel, amellyel a házat fele részben vettem, a másik fele pedig a feleségemé – állította a politikus, aki szerint a család is besegített.
Mint hétfőn megírtuk, Zsiga felesége bírósági fogalmazó, így illetménye havi bruttó 150 ezer forintra tehető, vagyis tízmilliókkal kellett segítenie a családnak. A tények kiderítésére a Blikk ezért a fideszes képviselő ellen vagyonnyilatkozati eljárást indított, az Országgyűlés mentelmi bizottságánál.
– A vagyonbevallásoknak az lenne az értelmük, hogy lehessen látni, hogy egy politikus vagyona hogyan változik a hivatali ideje alatt. Magyarországon ezt a szerepet nem töltik be, mert nem elég átláthatóak – mondta Kiszelly Zoltán politológus. | Rejtély, mitől nőtt a honatyák vagyona | Budapest — Nem Zsiga Marcell az egyetlen képviselő, aki jobban gyarapodott a vagyonbevallása szerint, mint azt jövedelme magyarázná. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/rejtely-mitol-nott-a-honatyak-vagyona-2173873 | 2013-02-11 18:55:00 | true | null | null | Blikk |
Budapest - Egy csapásra gazdag emberré tette Portik Tamás V. Lászlót, az éjszaka uraként ismert vállalkozót, akit másfél hónappal ezelőtt tartóztattak le.
Mint megírtuk, V. Lászlót – és több, magas beosztású rendőrt – azért vitték el bilincsben, mert a gyanú szerint az üzletember lefizette a rendőröket. A magasrangú zsaruk állítólag azért kaptak pénzt, hogy megkíméljék V. László szórakozóhelyeit a razziáktól. Portik Tamást egy héttel ezelőtt tartóztatták le: az olajügyek egyik főkolomposának tartott egykori Energolt-vezért most az 1998-as Aranykéz utcai robbantás megszervezésével hozzák összefüggésbe.
Portik letartóztatása után azonnal szárnyra kaptak a hírek, amik arról szóltak, hogy a két ügynek köze van egymáshoz, V. László azonban ügyvédjén keresztül tudatta, hogy nem volt kapcsolatban Portikkal.
„Sem Portik Tamás üzleti tevékenységéhez, sem pedig Portik Tamás és társai által esetlegesen elkövetett bűncselekményekhez nincs semmi közöm" – üzente V. László az előzetesből, pedig információink szerint Portiknak köszönheti, hogy az éjszaka urává tudta felküdzeni magát. Portik ugyanis az olajügyek kirobbanásakor elhagyta az országot és Amerikába menekült. Csakhogy úgy tudjuk, nem minden vagyonát vitte magával: kétmilliárd forintot hagyott itthon V. Lászlónak, aki ügyesen forgatta a pénzt és nem sokkal később már kétszer ekkora összeg felett rendelkezett.
Információink szerint a „kölcsönről" az olajszőkítést akkoriban vizsgáló olajbizottsági jelentésben is említést tesznek.
V. László vagyonát a rendőrség most külföldi bankszámlákon is keresi: letartóztatásakor több, mint 400 millió forintot találtak nála, a gyanú szerint azonban ennél nagyobb összegeket menthetett át más országokba.
B. Á. | Portik tette naggyá az éjszaka urát | Az olajos vállalkozó vagyona egy részét V. Lászlóra bízta | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/portik-tette-naggya-az-ejszaka-urat-2097771 | 2012-07-22 05:06:00 | true | null | null | Blikk |
Megtiltotta az augusztusi, riói olimpia egyik legfontosabb helyszínének számító Deodoro komplexum építkezésének további finanszírozását a brazil szövetségi bíróság.
A döntést azzal indokolták, hogy az ügyészség korrupcióra utaló nyomokat talált egy vizsgálat során. Az építkezés pénzügyi hátterét az állami Caixa bank biztosítja. A munkálatokért felelős konzorciumnak két olyan cég is tagja, amelyekkel szemben már a Petrobras állami olajtársaság botrányával összefüggésben is vizsgálódtak korrupció miatt.
A Deodoro komplexum 11 sportág küzdelmeinek – köztük az öttusának, a kosárlabdának, a szlalomkajaknak, a rögbinek és a BMX-nek – ad otthont a négy hónap múlva kezdődő olimpián. Az építkezés teljes költsége 800 millió real (61,8 milliárd forint). Hét helyszín már elkészült, a sportlövészetnek és a lovasversenyeknek otthont területek viszont még nem. | Korrupció miatt leállíthatják az egyik legfontosabb olimpiai helyszín építését - Világgazdaság | Megtiltotta a riói olimpia egyik legfontosabb helyszíne építkezésének további finanszírozását a brazil szövetségi bíróság. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2016/03/korrupcio-miatt-leallithatjak-az-egyik-legfontosabb-olimpiai-helyszin-epiteset | 2016-03-30 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Háromhetes hezitálás után kedden eredménytelennek nyilvánították a Nagykunságiak egészségért fedőnéven meghirdetett 400 milliós projektet. A kórházfejlesztési tendert a karcagi Kátai Gábor Kórház azután „kukázta le”, hogy egy jogorvoslati döntés miatt meg kellett volna változtatni a bírálati szakaszban kialakított végeredményt.
Az uniós forrásokra alapozott projektben nagy értékű CT-berendezést, rengeteg egészségügyi gépet, műszereket, informatikai egységeket és laboratóriumi eszközöket kapott volna a karcagi kórház.
Az összességében több mint egy milliárdos költségű karcagi modernizációs program részét képező tenderben az ajánlattételi szakasz végén a NovelMedix Kft. nevű 2010-es alapítású cég maradt állva egyedüliként, mert a befutó másik szereplőjét, a Philips Magyarország Kft.-t kizárták. A kizárás oka egy szoftverhez kapcsolódó igazolás ügye volt.
A Philips szerint a rajta követelt pályázati anyag a NovelMedix által beadott papírok között sem szerepelt, és a pályázati kiírás sem nevezte meg egyértelműen indulási feltételként. A cég ezért a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult, amely január 10-én közzétett határozatában elfogadta a Philips érvelését, és megsemmisítette a kizárásáról szóló döntést.
Információink szerint a potenciális versenytársat egy kormányzati alkalmazott meg is fenyegette, azt állítva, hogy retorziók érik a céget, ha továbbra is ragaszkodik a részvételhez.
Az új helyzetben át kellett volna írni a pályázat végeredményét, mert a Philipsé volt a kedvezőbb ajánlat. Az már a kizárás előtt kiderült, hogy a multicég bruttó 436 millió forintért vállalta az eszközök szállítását, a dunakeszi vállalkozás pedig közel 50 millióval drágább, bruttó 484 millió forintos ajánlatot tett.
A karcagi Kátai Kórház által kiadott pályázati összegzés egyébként nem is hivatkozik másra, kizárólag a döntőbizottság határozatára, amely „megsemmisítette az ajánlatkérő döntését”.
A nagy pénzeket mozgató egészségügyi TIOP pályázatok környékén az utóbbi időben feltűnt NovelMedix Kft. honlapja szerint „magas szintű kormányzati és önkormányzati kapcsolatokkal” rendelkezik. (Update: A http://www.novelmedix.hu-t cikkünk megjelenése után alig két órával leállították, helyén azóta egy karbantartási szünet figylemeztetés jelenik meg.)
A kft. vezetői egyébként voltak már egy furcsa eszközbeszerzési sztori érintettjei. A 2010-es országgyűlési választások előtt márciusban a HVG hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amelyen a váci Fidesz-csoport tagjai tárgyalták meg a csőd közelben lévő helyi kórház ultrahangkészülék-lízingjének sorsát. | Nem nyerhetett a drágább, ejtették a beszerzést | Nem nyerhetett a drágább, ejtették a beszerzést - Egy magas kormányzati kapcsolatokra hivatkozó cég állt nyerésre az uniós kórházpályázaton, de a konkurencia kizárása szabálytalan volt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/02/06/nem_nyerhetett_a_dragabb_ejtettek_a_beszerzest/ | 2012-02-06 10:21:00 | true | null | null | Index |
- Azt állította: az MMKA előző vezetése eltitkolta a közalapítvány sokmilliárdos adósságát. Mire alapozza ezt?
– Az új kuratórium áprilisban kezdte meg működését. A közalapítvány apparátusa és a korábbi elnökség – amelyet Grunwalsky Ferenc vezetett – arról tájékoztatott bennünket: az adósság két-hárommilliárd forint. Aztán az átadás-átvételnél úgy döntöttünk, független auditcégre bízzuk a szervezet teljes anyagi, szervezeti, jogi átvilágítását. Az eredmény mellbevágó volt. Kiderült: az MMKA tényleges adóssága – elkötelezettségeivel – majdnem nyolcmilliárd forint, ebből hat és fél milliárd csak a banki tartozás. Kizárt, hogy erről ne tudott volna az előző vezetés. Mégis hallgatott róla.
- Ön azt is mondta: már 2003-ban, a Medgyessy-kormány idején kezdődött az eladósodás. Az exminiszterelnök akkoriban hangoztatta: az állam többet fordít majd a magyar filmekre, duplájára emeli az MMKA évi ötmilliárdos támogatását.
– Amiből semmi nem lett. De az akkori kormány nem foglalta szerződésbe ígéreteit, így senki nem vette komolyan őket. Kivéve Grunwalsky Ferenc filmes kuratóriumát, amely – az állami pluszforrások reményében – már 2003 végére két és fél milliárddal túllépte költségvetési keretét.
- Megkérdezte Grunwalskyt, miért?
- Pedig ő is azt mondta egy korábbi interjúban: mindenki tudta, hogy soha nem fog megvalósulni Medgyessy ígérete az évi tízmilliárdról.
– Meglep, hogy ezt nyilatkozta Grunwalsky. Így már végképp nem találok magyarázatot az MMKA meggondolatlan költekezéseire. Másfelől: egy közalapítvány elszámolása nem a régi és az új elnök közti beszélgetésen múlik. Itt minden évben közhasznúsági jelentést kell készíteni, a kuratórium határozatait nyilvánosságra hozni. Hogy ezekben nem a valós adatok szerepelnek, azt már a mi vizsgálatunk derítette ki. Ahogyan azt is: a filmes tartozások 2005-ben már meghaladták az ötmilliárd forintot. Erről sem tájékoztatott az előző vezetés. Akkor most mit is kellene kérdeznem tőle?
- Grunwalsky néhány éve arról is beszélt: a bankok tíz-húszmilliós tételekben adnak kölcsönt a filmes produkcióknak, de ha erre nem jön az állami támogatás, a rendszer leáll. Ön akár arra is rákérdezhetne elődjénél: ha ez valóban így zajlott, hogyan halmozódhatott fel többmilliárdos tartozás?
– Az MKKA volt elnöke tévedett: az általa említett szisztémáról szó sincs a banki szerződésekben. Az eladósodás 2005-től felgyorsult, amikor az egész honi filmgyártás átállt utófinanszírozásra. Abban az évben a kulturális szférából – tartalékképzés címen – jelentős állami támogatást vontak ki. A szerződések és a törvényi szabályozás ellenére egyetlen fillért sem utaltak át a filmszakmának, az MMKA-nak, ellenben a minisztérium és a közalapítvány együtt kitalálta a banki utófinanszírozásos rendszert. Hogy a szakma ne omoljon össze, úgy határoztak: a készülő produkciókra hitelt vesznek fel, amelyet utólag fizet vissza az állam a bankoknak. Magyarán: az MMKA készpénz helyett csupán fizetési szándéknyilatkozatot adott az alkotóknak. Ők erre kértek kölcsönt a bankoktól. Persze felvethető a minisztérium felelőssége is. Mindenesetre az ügylettel a pénzintézetek jártak a legjobban.
- Merthogy?
– A bankok számára nincs jobb, mint állami garanciára kölcsönözni: ezt előbb-utóbb biztosan be tudják hajtani. Emellett kimagasló kamatokra számíthatnak: filmesek esetében ez bőven tíz százalék fölött volt. És ezek a terhek mindaddig összegződnek, amíg az állam nem egyenlíti ki a számlát.
- Miért nem tette meg ezt eddig az állam?
– Mert az MMKA közben annyi filmnek írt alá támogatást, amennyire a központi költségvetésben már nem volt fedezet. Tény az is: a szakma és az MMKA rendkívül alulfinanszírozott, s a kuratórium bizonyára jó szándékkal osztogatta a nem létező pénzeket a filmeseknek. De ez akkor is súlyos felelőtlenség volt. A bankokkal kötött szerződések szerint a hitelek kamatterheit az MMKA fizeti. Ez ma már az évi egymilliárdot is eléri. Ha pedig a szervezet fizetésképtelenné válik, a bankok pluszbüntetőadókat vethetnek ki rá, vagy a kölcsönöket felvevő filmkészítők ellen indíthatnak inkaszszót: esetleg lefoglalják a házukat, autójukat. Ez az összes rendezőt és producert fenyegeti, aki az elmúlt években MMKA-támogatással forgatott.
- Nem hivatkozhatnak arra, hogy ők állami kezességgel vágtak bele a filmekbe?
– Dehogynem! Sőt, pereket is indíthatnak az MMKA ellen. És meg is nyerhetik őket, úgy két-három év múlva. Addig azonban tart az inkasszó, s nem kezdhetnek új filmekbe. Ezért is súlyos, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma most másfél milliárdot zárolt a közalapítvány büdzséjéből, mert így végképp nem futja a kamattörlesztésre. Mindez beláthatatlan következményekhez vezethet. Emberi, szakmai tragédiákhoz.
- Felteszem: a minisztérium tisztában van azzal, milyen helyzetbe kerülhetnek filmeseink.
– Az átvilágítás eredményéről azonnal tájékoztattam a tárca vezetőit. Megállapodtunk: együtt keressük a megoldásokat. Segítőkésznek tűntek. Aztán váratlan fordulattal zároltak másfél milliárdot.
- Nem gondolja: a zárolás voltaképpen politikai „ösztönzés” is arra, hogy lemondjon az elnöki posztjáról?
– Miért gondolnám ezt?
- Amikor önt év elején megválasztotta vezetőjének az MMKA közgyűlése, Szőcs Géza a Magyar Nemzetnek kijelentette: „Kőrösi Zoltán nem a Fidesz által támogatott elnökjelölt volt a mozgókép közalapítványban.” Szőcs jelenleg kulturális államtitkárként az ön főnöke, a másfél milliárd „zárolója”.
– Mások meg azt vágták a fejemhez: a Fidesz embere vagyok. De engem kizárólag szakmai szempontok érdekelnek: a magyar film jövője a tét. Amikor kiderült, hogy a közalapítvány adóssága lényegesen több, mint hittük, kurátortársaimmal végiggondoltuk: ilyen körülmények közt van-e értelme folytatni a munkánkat. Egyikünk sem csődbiztosnak jött ide. Mégsem tehetjük meg, hogy miután feltártuk a problémákat, lelépjünk.
- De azt már tudja, hogy a politikai vezetésnek mi a szándéka a honi filmgyártással?
– Mivel Szőcs Géza csak levélben értesített a zárolásról, válaszként leírtam neki, milyen következményei lehetnek a döntésnek. Erre nem reagált.
- Sokan attól tartanak: az MMKA megszorítása valójában politikai előkészítése a szervezet felszámolásának. Jogi akadálya már nem lenne, mivel a fideszes többségű parlament nemrég megszavazta a közalapítványok megszüntethetőségéről szóló törvényt.
– Nem tartanám tragédiának, ha nem közalapítványként működnénk tovább. Ebben a szervezeti formában nem világosak a felelősségi körök, sem az: milyen szankciókat vonnak maguk után az elhibázott döntések.
- Korábban úgy fogalmazott: az MMKA egyik érdeme, hogy a tulajdonában lévő filmes cégvagyont – Mafilm és Filmlabor – nem engedte privatizálni. Ha a közalapítvány megszűnik, mi a garancia arra, hogy ezek köztulajdonban maradnak?
– A privatizálás nem függ attól, milyen jogi státusban létezünk tovább. Arról pedig nem hallottam, hogy bárki is el akarná adni a Mafilmet és a Filmlabort.
- Arról sem értesült: bizonyos fideszes üzleti körök szívesebben látnák Andy Vajnát a honi filmszakma élén?
– Valóban felröppentek ilyen hírek. Vajna bizonyos dolgokhoz remekül is ért. De – tudomásom szerint – sehol nem folytak érdemi tárgyalások arról, hogy a magyar filmszakmához tartozó rengeteg problémát átvegye.
- Csakhogy Vajna is indult – ön mellett – az MMKA elnöki posztjáért. Lehet: ő volt a Fidesz jelöltje, hiszen Orbán Viktorhoz is közel áll. Igaz, Vajna csak egy szavazatot kapott, ám azt épp Kálomista Gábor producertől, aki most leginkább lobbizik Vajna kinevezéséért. Egyáltalán: etikus lenne, ha olyan személy irányítaná a hazai filmgyártást, akinek – az etyeki filmstúdió révén – komoly üzleti érdekeltsége van benne?
– Ne keverjük össze a hazai filmkultúrát a filmiparral. Idehaza az elmúlt években több filmstúdió is megnyílt. Legutóbb Rákospalotán az amerikai Raleigh Studios filmgyártó komplexuma. Ezekben kizárólag bérmunkát végeznek főként tengerentúli megrendelőknek. Megéri nekik idejönni: húszszázalékos gyártási adókedvezményt kapnak, a magyar filmes szakemberek pedig jók és olcsók. De a bérmunkákból befolyó bevételek nem fordítódhatnak a hazai filmgyártásra, ahogy máshol sem a világban. A kettőnek annyi köze van egymáshoz, hogy nem mindegy: a befektetők egy virágzó filmkultúrájú országba jönnek-e a bérmunkát végeztetni, vagy sem.
- De miközben azzal kérkedünk, mi leszünk a világ új Hollywoodja, a saját filmgyártásunk megszűnhet. Miben bízik ön? Hátha mégis kifizeti az állam az MMKA adósságait?
– Azt remélem: mégiscsak sikerül egy modern, európai filmszervezetet létrehoznunk, amely lehetővé teszi a hazai filmművészet továbbélését. Mi több: új forrásokat és megoldásokat is kínál. | Filmszakadás | A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) idei költségvetéséből másfél milliárd forintot zárolt – spórolásként – a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma. Az MMKA elnöke szerint a megszorítás a hazai filmgyártás megszűnéséhez vezethet. Bírálta a közalapítvány korábbi vezetését is: felelőtlen gazdálkodásuk miatt is került most csődközeli helyzetbe a filmes szakma. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja. | null | 1 | https://168.hu/itthon/filmszakadas-103714 | 2010-08-18 15:06:00 | true | null | null | 168 óra |
Kivitelezői szerződést kötött a tetrecen Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. a Debrecen, Darabos utca 3–7. szám alatt tervezett 4 csillagos szálloda kiviteli tervezési és kivitelezési munkálatainak ellátására az A-Híd Építő Zrt.-vel. A beruházásra kiírt tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
Az A-Híd feladata lesz elkészíteni egy 837 m² alapterületű üres telken a 101 szobás, -2 pinceszint, földszint +7 emelet, összesen 4797 m² nettó alapterületű, 4 csillagos szállodaépület minden szakágat magában foglaló kiviteli terveit, majd ezen tervek alapján elvégezni a generálkivitelezési építési-szerelési munkálatokat.
A beruházás nettó 4 829 997 633 forintba kerül, a szerződés teljesítéséhez valószínűleg alvállalkozókat vonnak be.
A projekt érdekessége, hogy a beruházó tetrecen Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft.-t (korábbi nevén Füredi Kastély Kft.-t) ugyanúgy Apáthy Endréhez és családjához kötik, mint a közbeszerzési eljárást megnyerő A-Híd Építő Zrt.-t.
Az Apáthy családhoz vezetnek a szálak
A 24.hu írta meg tavaly májusban, hogyan szórt szét a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) tízmilliárdokat a NER bennfentes húzóemberei között pár nap alatt a Kisfaludy-program keretében. A nyertesek listáján szerepelt a Füredi Kastély Kft. is, amely március óta tetrecen Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. néven fut, és
3,6 milliárd forint állami támogatáshoz jutott egy új négycsillagos szálloda, a Smart Life Hotel Debrecen létesítéséhez.
A cég tulajdonosa 2020 februárja óta a Hattyú Projekt Kft., amelynek a cégiratok szerint többségi tulajdonosa (a Swan Project Zrt.-n keresztül) László György. A 24.hu viszont rámutatott: a háttérben az építőipari milliárdost, a Híd-csoportot összehozó Apáthy Endrét sejtik a piacon. A Füredi Kastély Kft. tulajdonosa ugyanis 2019 végéig az Apáthy érdekeltségű Recontra Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Kft. volt, míg ügyvezetőként Apáthy Endréné dolgozott a szállodaépítő cégnél. László György pedig 2014-2018 között a G-Híd ügyvezetője volt.
Az Mfor idén további szálakat is talált a két személy között: „László György például az ügyvezetője az Árgus-Security Kft.-nek, ahol Apáthy Zoltán az egyik tulajdonos, Apáthy Endre fia. A debreceni szállodát építő tetrecen Kft.-nek pedig ugyanúgy Budapest, Lövőház utca 7–9. a székhelye, mint az Apáthy-család vezércégének, az A-Group Investment Kft.-nek” – írta a lap.
Az A-Híd többségi tulajdonosa az Apáthy Endre és családja érdekeltségében lévő Erba-Lux Kft (12%), az A-Group Investment Kft (50%) és a Recontra Kft. (19%).
A cég éves forgalma az elmúlt öt évben 4,8 milliárd forintról több mint 40 milliárdra nőtt, az adózott eredménye pedig meghaladta a 188 millió forintot is.
Az A-Híd Zrt. számos uniós és állami finanszírozású beruházásban vett már részt, , és jelenleg többek között ők dolgoznak a Lánchíd felújításán, de 2020 februárjában Tatabányán is elnyertek egy útfelújítást 5 milliárd forint értékben. A cégcsoport másik tagjához, a Hídépítő Zrt.-hez pedig olyan munkák kötődnek, mint a Margit híd felújítása, a Kőröshegyi-völgyhíd és a Megyeri híd építése, valamint a 4-es metró és az új komáromi híd kivitelezése.
4,7 helyett 5,1 milliárd forintért épül a tatabányai összekötő út
Az Apáthy Endre érdekeltségébe tartozó A-Híd Zrt. nyerte a NIF és Tatabánya Önkormányzata által kiírt közbeszerzést, de a beruházás jóval…
Apáthy vállalkozásai egyébként rendszeresen együttműködnek az építőiparban ismert NER-cégekkel, így például a Híd-Támmal és a Kútház Kft.-vel. Előbbi tulajdonosa nem más, mint Mészáros Lőrinc testvére, Mészáros János. De az A-Híd Zrt. részt vett többek között a Mészáros és Mészáros Kft. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel alkotott konzorciumban is a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális fejlesztésében is nettó 6,9 milliárd forintért. A komáromi híd építését pedig nettó 27,3 milliárd forintos ajánlattal nyerték a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A debreceni Smart Life Hotel látványterve. Forrás: dehir.hu | Az Apáthy családhoz köthető cég épít egy Apáthy családhoz köthető szállodát milliárdos állami támogatással | Némi túlzással saját magának, pontosabban a saját cégeinek adott nettó 4,8 milliárdos megbízást egy, az Apáthy családhoz köthető vállalkozás. Ennek köszönhetően | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/08/18/az-apathy-csaladhoz-kotheto-ceg-epit-egy-apathy-csaladhoz-kotheto-szallodat-milliardos-allami-tamogatassal/ | 2021-08-18 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Liszkai Péter, az ÁPV Rt. egykori vezető jogásza, a Tocsik-per csalással vádolt másodrendű vádlottja pénteken a megismételt elsőfokú eljárás során a Fővárosi Bíróság előtt tett vallomásában továbbra is tagadta bűnösségét, és azt állította, hogy meggyőződése szerint a 804 millió forintos sikerdíjáról ismertté vált jogásznő alkalmazása hatékony megoldás volt.
A Tocsik-per előzménye, hogy a rendszerváltást követően a gazdasági társaságokká átalakuló állami vállalatok után a helyileg illetékes önkormányzatoknak törvény garantálta a belterületi föld ellenértékét. Arról azonban eltért az önkormányzatok és az ÁPV Rt. álláspontja, hogy az átalakuló vállalatok passzívumokkal csökkentett vagyonmérlege vagy a névérték alapján kell-e az önkormányzatok járandóságát megállapítani. A bíróságok azonban 1995 végén az utóbbi, az önkormányzatoknak kedvezőbb értelmezést fogadták el. Az ÁPV Rt. által a belterületi földek ügyében 1996 elején peren kívüli egyezségek előkészítésével megbízott Tocsik Márta pedig ezért a tevékenységéért 1996 első félévében 804 millió forintos sikerdíjat vehetett fel.
Az ügyészség Tocsik Mártát és Liszkai Pétert csalással, a privatizációs szervezet igazgatótanácsának akkori elnökét, két tagját, illetve vezérigazgatóját hanyag kezeléssel vádolja. Boldvai László szocialista országgyűlési képviselő, a párt akkori pénztárnoka, Budai György szabad demokratákhoz közel álló üzletember és Vitos Zoltán vállalkozó ellen pedig zsarolás a vád azért, mert összességében csaknem 350 millió forintot csikartak ki az ügyészség szerint a jogásznőtől 1996 első félévében.
A vádirat szerint Liszkai Péter megtévesztette az ÁPV Rt. igazgatóságát Tocsik Márta alkalmazását, illetve a belterületi földek ügyében elvégzendő munkát illetően. Ezzel szemben Liszkai Péter a pénteki tárgyaláson azt állította, hogy nem az ő ötlete volt Tocsik Márta alkalmazása, és erről nem is ő döntött. Liszkai Péter a tárgyaláson elmondta, hogy az ÁPV Rt. egy nagy szervezet volt, amelyet alapvetően vagyonkezelői feladatok ellátására hoztak létre. Ezért az rt. számtalan külső tanácsadót
alkalmazott, akik egyes ügyeket rugalmasabban tudtak megoldani, mint maga a szervezet. A belterületi földek problémája a Dunaferrel kapcsolatos 1995. novemberi legfelsőbb bírósági iránymutató döntés után vált égetővé. Ugyanakkor abban az időben a tervezetten felül mintegy 550 milliárd forint plusz bevétele is volt az ÁPV Rt.-nek - mondta a másodrendű vádlott.
Kocsis István volt vezérigazgató-helyettes akkoriban kijelentette - mondta Liszkai -, hogy a belterületi földek ügyének megoldását már nem lehet elodázni. Liszkai Péter emlékezete szerint szintén Kocsis István volt az, aki a jogásznőt mint lehetséges megoldást szóban felvetette. Liszkai Péter Tocsik Mártával 1995. december 7-én találkozott először Szokai Imre, az rt. elnöke és Lascsik Attila vezérigazgató társaságában - hangzott el a tárgyaláson. Liszkai Péter 1996 elején már azt tapasztalta, hogy Tocsik Márta jól dolgozik, és az ügy megoldása halad előre. Arra a bírói kérdésre, hogy Tocsik Mártán kívül miért nem merült fel legalább egy másik külső tanácsadó személye, Liszkai Péter nem tudott válaszolni.
A tárgyalás várhatóan december 13-án Tocsik Márta elsőrendű vádlott meghallgatásával folytatódik. | Liszkai Péter állítja: nem az ő ötlete volt Tocsik alkalmazása <br/> | Liszkai Péter, az ÁPV Rt. egykori vezető jogásza, a Tocsik-per csalással vádolt másodrendű vádlottja pénteken a megismételt elsőfokú eljárás során a Fővárosi Bíróság előtt tett vallomásában továbbra is tagadta bűnösségét, és azt állította, hogy meggyőződése szerint a 804 millió forintos sikerdíjáról ismertté vált jogásznő alkalmazása hatékony megoldás volt. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/12/20001208liszkai | 2000-12-08 15:30:00 | true | null | null | Origo |
E szerint a vasút országszerte 128 ezer ingatlan felett rendelkezik. Közülük 109 ezer épület, vagy valamiféle építmény, további 19 ezer földterület. A másik hivatalos nyilvántartás a földhivataloké. Az ottani papírok tanúsága szerint a MÁV nevével 16 ezer földingatlant tartanak nyilván. Közülük 6,5 ezer az állam, 9,5 ezer a MÁV tulajdonában van. A vasútnál a zűrzavart azzal magyarázzák, hogy a társaság 1993-as megalakulása óta nincs megoldás ingatlanjaik tulajdoni viszonyainak rendezésére. Számos ingatlan földhivatali bejegyzése évek, évtizedek óta nem történt meg. Máshol a tervezett telekalakítások befejezetlensége akadályozza, hogy a vasút rendelkezzen vagyona felett.
Márpedig, amíg ez nem változik, a MÁV aligha láthat hozzá ingatlanjai hasznosításához. Holott ingatlanvagyonának becsült bruttó értéke együttesen csaknem 580 milliárd forint. Igaz, ezek közül a vasútüzemhez szükséges mintegy 76 ezer darab, összesen 511 milliárd forint értékű ingatlan felhasználási lehetőségei korlátozottak. Más a helyzet a vasútüzemhez nem szükséges 32 ezer ingatlannal: a becslések szerint 35,5 milliárdot érő vagyonelemek egy részét visszaadhatnák tulajdonosának, az államnak, vagy értékesíthetnék. Az pedig további vizsgálatot igényel, mi lehet a sorsa a MÁV további 33,4 milliárd forintra taksált értékű 4109 egyéb – hivatali, ipari, esetleg tároló – épületének, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogosítványának. | Gazdaság: Vasutasingatlanok: kétféle nyilvántartás, eltérő adatok | Évtizedes a káosszal küzd a MÁV: a vasúttársaság valójában még azzal sincs tisztában, hogy mi az övé, és mi az, amit használ. Mindez olyan örökség, amelyen a vasút 1993-as részvénytársasággá válása óta nem változtatott senki. Kétféle nyilvántartás létezik a MÁV tulajdonában, illetve kezelésében lévő ingatlanokról. Az egyik a társaság saját számviteli nyilvántartása. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20110321-vasutasingatlanok__ketfele_nyilvantartas__eltero_adatok-1015971 | 2011-03-21 12:34:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Navalnaja néhai férjét, Alekszejt 2020-ban Novicsok idegméreggel mérgezték meg, ami miatt kórházba került.
A Putyin-ellenes aktivista idén februárban, 47 évesen halt meg egy szibériai börtönben.
Navalnaja rámutatott, hogy a technológiai vállalatok túlságosan készségesen követik az autoriter rendszerek előírásait. Elmondása szerint "a diktátorok olyan törvényeket hoztak, amelyek az állampolgári jogok lerombolását célozzák, a technológiai cégek pedig követik ezeket a törvényeket anélkül, hogy kérdéseket tennének fel".
Az aktivista szerint a vállalatok jogi képviselői azzal érvelnek, hogy ha egy országban működni akarnak, be kell tartaniuk az adott ország törvényeit, és nem látnak teret a vitára.
Különösen aggasztónak nevezte azt a gyakorlatot, amikor a kaliforniai jogászok hivatalos orosz kérésre letiltottak egy taktikai szavazási alkalmazást, annak ellenére, hogy ez egyértelműen cenzúrának minősül. Navalnaja hangsúlyozta, hogy ebben az esetben a felhasználók érdekei háttérbe szorultak a hatósági követelésekkel szemben.
Putyin utasításait követi az Apple?
A Web Summit színpadán Navalnaja konkrét példával is szolgált a technológiai cégek kifogásolható gyakorlatára.
"Az elmúlt három hónapban az Apple közel 400 VPN alkalmazást távolított el az áruházából"
- mondta, erősen utalva arra, hogy ezt az orosz állam követelésére tették, amely "szélsőséges technológiának" minősítette a VPN-eket.
"Az Apple egyszerűen teljesítette a parancsot. Senki nem kopogtatott az ajtajukon, nem fenyegették őket.
Néhány jogász a kaliforniai irodában látott egy hivatalos dokumentumot orosz állami pecséttel, és követték az utasítást.
Nem számított, hogy ez cenzúra, hogy korlátozza a szabadságot, vagy hogy illegális volt - az állami pecsét elég volt ahhoz, hogy megtörténjen" - mondta Navalnaja. Hozzátette, hogy számos ilyen példát tudna még mondani.
A diktatúrák elleni harcra szólít fel
Navalnaja szerint a technológia jobban fejlődik egy szabad világban, és nagyobb piac is áll rendelkezésre az új technológiák számára.
Végső soron az IT-szektor minden vezetőjének érdekében áll, hogy... ne legyenek diktatúrák a világon, és az érdekükben áll segíteni azokat, akik a diktatúrák ellen harcolnak - vagy legalábbis nem akadályozni őket
- fogalmazott. Az aktivista szerint a techcégek nem rosszindulatból cselekednek így, hanem inkább lustaságból vagy tudatlanságból. "Nem hiszem, hogy itt rosszindulat lenne, inkább a lustaságról van szó - és arról, hogy nem akarják megérteni, hogy a 'helyi törvények követése' kifejezés mögé, bármik is legyenek azok, nagyon könnyű elbújni" - magyarázta.
Hozzátette: "Ez kényelmes, de nem működik. A helyi törvények megkövetelhetik egy nő megkövezését azért, mert megmutatta az arcát, vagy valakit 15 év börtönre ítélhetnek csak azért, mert egy agresszív háborút bűncselekménynek nevezett."
Navalnaja ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja
A konferencián egy ukrán résztvevő kérdésére válaszolva Navalnaja határozott álláspontot fogalmazott meg az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban. "Ellenzem ezt a háborút... Nem is tudom elhinni, hogy vannak emberek, akik a színpadra jönnek és megkérdezik tőlem - annak az embernek az özvegyétől, aki a leghangosabb volt Oroszországban -, hogy támogatom-e a háborút vagy sem" - mondta.
Hangsúlyozta, hogy minden beszédében világossá teszi álláspontját:
"Szerintem ezt a háborút azonnal le kell állítani. Minden orosz csapatnak vissza kell térnie Oroszországba, és ennek nem ma kellene megtörténnie - hanem már tegnap kellett volna."
Az aktivista felszólított az Oroszországban bebörtönzött háborúellenes aktivisták támogatására is, akiket gyakran olyan apróságokért ítélnek el, mint háborúellenes kommentek lájkolása vagy a "Nem a háborúra" felirat papírra írása. "Az ő támogatásukkal közelebb hozzuk azt a napot, amikor a háború véget ér" - zárta gondolatait. | Az Apple titokban teljesíti Putyin kéréseit? | Kemény kritikát fogalmazott meg Alekszej Navalnij özvegye a nagy technológiai vállalatokkal szemben a portugáliai Web Summit konferencián. Julija Navalnaja, az Anti-Corruption Foundation tanácsadó testületének elnöke szerint a techóriások túl könnyen meghajolnak a diktatúrák akarata előtt. Navalnaja különösen az Apple VPN-alkalmazásokkal kapcsolatos döntéseit bírálta, amely szerinte az orosz cenzúra kiszolgálását jelenti. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/navalnij-putyin-apple-web-summit-cenzura.799535.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási szervének három munkatársát, akiket hivatali visszaéléssel és vesztegetéssel gyanúsítanak - közölte a Nemzeti Nyomozó Iroda csütörtökön.
A büntetőeljárás keretében a hivatalos személyeken túl még további nyolc személlyel szemben indult nyomozás. A bíróság a gyanúsítottak közül a hármat előzetes letartóztatásba helyezett, míg két terhelttel szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el, a többiek szabadlábon védekezhetnek. | Vesztegetés gyanújával előzetesben a hajdú-bihari munkaügyi hivatal három munkatársa | Hivatali visszaélés és vesztegetés gyanújával a hajdú-bihari munkaügyi hivatal három munkatársát előzetes letartóztatásba helyezte a Nemzeti Nyomozó Iroda. Az ügyben két gyanúsítottal szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el, ők nem hivatali személyek. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/07/vesztegetes-gyanujaval-elozetesben-a-hajdubihari-munkaugyi-hivatal-harom-munkatarsa | 2011-07-14 16:53:00 | true | null | null | Origo |
A Fidesz gazdasági háttéremberének köreihez tartozó forrás a kormányfő legszűkebb környezetéből kiszivárgott információkat kérdőjelezte meg, mondván, szó sincs kiegyezésről Orbán Viktor és Simicska Lajos között. Nincs tervben a Fidesz gazdasági háttéremberének érdekeltségébe tartozó médiavállalkozások – Magyar Nemzet, Hír Tv, Class FM stb. – eladása. Az érintett cégek tulajdonosi köre – a hozzájuk közel álló forrás szerint – a Népszabadság cikkét is inkább egyfajta hadüzenetnek tekintik a kormányzat és egyes üzleti körök részéről. Mivel nem eladó semmi, így a Népszava informátora kategorikusan cáfolta azt is, hogy a médiafronton bukkanna fel Habony Árpád és Andy Vajna.
Vagyis szó sincs arról, hogy a kiegyezés létrejött volna, illetve hogy erről a felek tárgyaltak volna. Szerinte annyi igaz a közelmúlt sajtóinformációiból, hogy az állami hirdetésektől megfosztott médiacégeknek racionalizálniuk kell működésüket. Az informátor szerint – a korábban felröppent hírekkel szemben – Simicskáéknak nincs közük a Népszabadság eladásához, nincs is ráhatásuk a lapra, amelyet a Vienna Capital Partners vett meg a közelmúltban. A lap ugyanakkor úgy tudja, Orbán vetette fel többször is szűk körben, hogy az ország legolvasottabb politikai napilapját meg kellene szüntetni. | Nincs béke Orbán és Simicska között | Névtelen informátorok küzdenek. Most ott tartunk, hogy a Népszava cáfolja a Népszabadságot, és mégsem eladó a Magyar Nemzet. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/09/12/nincs-beke-orban-es-simicska-kozott/ | 2014-09-12 16:21:00 | true | null | null | 24.hu |
2007.10.03. 14:10
Az elmúlt héten pénteken helyezték előzetes letartóztatásba Lados Istvánt, Zuschlag János személyi titkárát, a döntést helybenhagyta a Szegedi Városi Bíróság. Ismert, Lados főnöke szeptember 21-től van előzetesben.
A Csongrád Megyei Bíróság helybenhagyta a Szegedi Városi Bíróság Lados István – Zuschlag János személyi titkára – előzetes letartóztatásáról szóló döntését – tájékoztatta a távirati irodát Cseh Attila sajtószóvivő szerdán. A Csongrád Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a szerdán hozott végzésével az elsőfokú bíróság határozatát – annak helyes indokai alapján – helybenhagyta – közölte a megyei bíróság elnökhelyettese.
Köztudott, hogy a múlt héten pénteken a bíróság harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte Lados Istvánt, akit a Bács-Kiskun Megyei Ügyészség jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalás bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsít. A bíróság osztotta az ügyészség álláspontját, mivel Lados István 2007 februárja és szeptembere között szökésben volt, valamint 2007 februárjában a nála végzett házkutatás során megpróbált bizonyítékokat megsemmisíteni, indokolt az előzetes letartóztatás.
Zuschlag János előzetes letartoztatását a Szegedi Városi Bíróság szeptember 21-én rendelte el.
A Szegedi Városi Bíróság csütörtökön dönt a szintén gyanúsított Katus Ferenc előzetes letartóztatásáról, melyet szintén a Bács-Kiskun Megyei Ügyészség indítványozott – tudatta a bírósági szóvivő.
A Zuschlag-ügyben a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult. Még 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt vizsgálódott. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 50 millió forint pályázaton nyert pénz "rendeltetésszerű használatával" nem tudnak elszámolni. | Helybenhagyva: marad az előzetesben Zuschlag titkára | Az elmúlt héten pénteken helyezték előzetes letartóztatásba Lados Istvánt, Zuschlag János személyi titkárát, a döntést helybenhagyta a Szegedi Városi Bíróság. Ismert, Lados főnöke szeptember 21-től van előzetesben. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/10/helybenhagyva-marad-az-elozetesben-zuschlag-titkara-2 | 2007-10-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
November 10-én, vasárnap Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy állami és magán titkosszolgálatok is folyamatosan megfigyelés alatt tartják és a fideszes hattérhatalom több módon próbálja lejáratni őt és a Tisza pártot. Volt barátnőjéről többek között azt állította, nyár végén eljutott hozzájuk, hogy "mindenben megállapodott a Fidesszel", havi ötmillió forintot és egy lakást ígértek neki. Akkor Magyar Péter arról beszélt, hogy szerinte manipulált felvételekkel igyekeznek majd őt lejáratni.
"Megváltozott világban vagyunk, nem lehet tudni, ki mikor, mit vesz fel" - mondta a Reggeli gyors hétfői vendége a stúdióban, Horn Gábor politikai elemző, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Megjegyezte, "nem előzmény nélküli ez sem a világ-, sem a magyar politikában", Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárogtatása bukását vonta magával. Épp ezért Horn úgy látja, "a politikai elitnek hozzá kel szoknia ahhoz, hogy csak olyat mondhatnak a magánbeszélgetéseikben, a személyes, legszorosabb kapcsolataikban is, amit nagy nyilvánosság előtt is mondanak".
Saját példáját is kiemelte, amikor 2008-ban akkor még az SZDSZ kampányfőnökeként a vizitdíjról, kórházi napidíjról és tandíjról szóló népszavazás kapcsán egy magánbeszélgetésről készült videofelvételen azt mondta az eredményeket értékelő Gyurcsánynak: "nem ezt mondták, Feri".
Hozzátette, "kölcsönös a dolog, Magyar Péter története is úgy kezdődik, hogy közzétett egy felvételt" volt feleségével.
Összességében úgy látja, hogy a felvételekkel vissza akarják húzni Magyar Pétert, azt sugallva, hogy alkalmatlan miniszterelnöknek, ez Horn szerint nem sikerült ezzel az akcióval, nem veszített támogatottságából, talán növekedni sem fog. 2026-ban minden valószínűség szerint ő lesz Orbán Viktor kihívója. "2026-ban nem pártot, miniszterelnököt választanak." Horn úgy látja, a választók komolyan hisznek abban, hogy Magyarnak megvan az esélye a győzelemre.
Horn számára az ügy inkább szappanopera, mintsem Watergate, de azt elismerte, hogy nagyon ügyesen fogta azt meg a Tisza Párt elnöke.
Kifogásolja ugyanakkor, hogy a Tisza Pártból Magyar Péteren és Tarr Zoltánon kívül nem nagyon szólalhat meg senki, "még mindig egy one man showról van szó".
Parancsra eltagadni a problémát
A kormány struktúráját is megemlítette. Teljes abszurdumnak tartja, hogy egy kommunikációs miniszterhez, Rogán Antalhoz kerülnek a titkosszolgálatok. Ezzel Horn szerint beleillik abba a képbe, ahol a belügyminiszterhez kerül az oktatás- és az egészségügy. Utóbbi döntés mögött látja a motivációt: "Orbán azt gondolja, hogy ezeket a területeket rendbe hozni nem tudjuk, akkor odaadja annak a rendőrnek, aki legalább rendet tud teremteni, kemény mondatokat tud mondani, képes kivezényelni, vagy kirúgni pedagógusokat. Ott ez a külső erő felvonultatása adott esetben elleplezheti a problémahalmazt egy darabig, és ez működik, hiszen hol vannak már a pedagógustüntetések?"
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. | Horn: Magyar Péter története is úgy kezdődik, hogy előállt egy felvétellel | A Magyar-ügy inkább szappanopera, mintsem Watergate – véli Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke, hozzátéve, hogy nagyon ügyesen fogta azt meg a Tisza Párt elnöke. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/horn-magyar-tortenete-is-ugy-kezdodik-hogy-eloallt-egy-felvetellel-148308 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, aminek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentések számára a biztos szigorúan védett elektronikus rendszert üzemeltet. Az állampolgárok közérdekű bejelentésüket személyesen az ügyfélszolgálaton, vagy a hivatal honlapján tehetik meg. A bejelentőnek meg kell adnia a nevét és a lakcímét, de kérheti, hogy a személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára, a kapcsolattartás céljából legyenek hozzáférhetőek. | Korrupcióról érkezik a legtöbb közérdekű bejelentés | Százból negyven megalapozott. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20141105-korrupciorol-erkezik-a-legtobb-kozerdeku-bejelentes.html | 2014-11-05 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Újabb perben született Márki-Zay Péter számára kedvező ítélet, a Hódpress beszámolója alapján ezúttal nem egy buszos cég és az önkormányzat, hanem két magánszemély között zajlott jogi vita. Hódmezővásárhely polgármestere a Csongrádi Járásbíróság elől jelentkezett be kedd délelőtt, ahol elmondta, első fokon az ő javára döntött a bíróság a Tatár Zoltán által kezdeményezett rágalmazási perben. A volt jegyző viszont nem hagyja annyiban, fellebbezni fog.
Tatár Zoltán korábban azért perelte be a polgármestert, mert a hódmezővásárhelyi hivataltól való távozásával kapcsolatban Márki-Zay szerinte hamis vádakat fogalmazott meg a közvélemény előtt. A saját fiát helyezte el a hivatalban, egy adatvédelmi incidenshez volt köthető a távozása, illetve Kis Andreával együtt "disznóságokban volt érintett" - ez volt Márki-Zay azon három kijelentése, amelyre hivatkozva Tatár Zoltán pert indított.
A mai tárgyaláson a bírónő úgy látta, hogy egyrészt a kijelentéseknek valós alapja volt, másrészt közszereplőként Tatár Zoltánnak ezeket tűrnie kellett, egyik kijelentés sem érte el a rágalmazás, becsületsértés bűncselekményének határát. Márki-Zay Péter végül elmondta, nemcsak Tatár Zoltán és Kis Andrea, de "Lázár János emberei", Szél István, Markó Csaba és Bán Csaba is "folyamatosan följelentéseket tesznek", így sokat kell bíróságra járnia. | Rágalmazási pert nyert Márki-Zay Péter | Volt jegyzője azért perelte be a polgármestert, mert a hódmezővásárhelyi hivataltól való távozásával kapcsolatban szerinte hamis vádakat fogalmazott meg, de a bíróság úgy látta, ezek nem érik el a becsületsértés szintjét. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/megye/2024-11-13/ragalmazasi-pert-nyert-marki-zay-peter/6734861d47d3c02929a74a6e | null | true | null | null | szegeder.hu |
Szokatlanul nagy feltűnést keltett, amikor egy évvel ezelőtt Donald Tusk, az Európai Tanács korábbi elnöke miniszterelnöki hivatalba lépése után alig pár héttel az Európai Bizottság (EB) megszüntette a jogállamisági eljárást Lengyelország ellen. Tették ezt feltűnő hirtelenséggel, annak dacára, hogy az azt megelőző években a lengyeleket többször elmarasztalták az EU alapértékeinek állítólagos megsértése miatt (az alaptörvény 7-es cikkely szerinti eljárásban), amely az EU-s támogatások visszatartásához vezetett. Majd Donald Tusk hivatalba lépését követően számos hatalmi visszaélés történt, amellyel párhuzamosan több alkalommal változott az Európai Unió álláspontja a jogállamisági kérdésekben.
Mindezek eredményeképpen egyre többen panaszkodnak az EU szembetűnő kettős mércéjére a jogállamisági elvárások betartatása terén - ennek kibogozására vállalkozott legutóbbi szakmai rendezvényén az MCC brüsszeli think-tankje.
További érdekesség, hogy közvetlenül a Tusk-kormány hivatalba lépését megelőzően az Európai Bizottság 5,1 milliárd euró felszabadítását jelentette be a helyreállítási és ellenállóképességi alapból. Ez a döntés szintén felvetette a kritikusokban a kérdést, hogy az EU hozzáállása a következetes elvek helyett nem inkább politikai elköteleződésen nyugszik-e.
Azóta a Tusk-kormány több esetben nézett szembe belső ellentmondásaival, többek között a médiát és az igazságszolgáltatást érintő intézkedései miatt. Az elmúlt egy év ilyetén fejleményei számos, halogatást nem tűrő, súlyos kérdést vetettek fel olyan hatalmi visszaélésekről, amelyek az ellenzéki hangok elnyomására irányultak.
A szakmai vita megnyitójában Jacob Reynolds, az MCC Brüsszel szakpolitikai ügyekért felelős vezetője emlékeztetett, hogy Donald Tusk miniszterelnöksége ellentmondásos demokráciaátalakítással vette kezdetét. Ennek során Soros forgatókönyve alapján alakították át a médiát, a kulturális intézményeket és az igazságszolgáltatást. Mindent elkövettek, amivel az előző PiS-kormányt vádolták, és miközben a PiS-kormányt elítélték a reformjai miatt, Tuskékat modellként mutatták fel. A jogállamiság politikai fegyverré vált, és elveszítette maradék jelentését.
Hogyan fordítható vissza ez a pusztítás?
- tette fel a kérdést Reynolds.
Jerzy Kwasniewski, az Ordo Iuris elnöke szerint önmagában egy paradoxon az, hogy egy magyar think-tank szervez Brüsszelben egy lengyel panelbeszélgetést, amelyen szabadon beszélhetnek, miközben a lengyel kormány harminc konzervatív NGO-, civil szervezeti vezetőt tartóztatott le, köztük Michal Olszewski katolikus papot. Emlékeztetett arra is, hogy Tusk hivatalba lépése után Ursula von der Leyen gratulált a lengyelországi jogállamiság helyreállításához, és azt mondta, hogy az ország visszatért európai vezetői szerepéhez. Vera Jourova szintén megdicsérte az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítását. Kwasniewski hozzátette: a valóságban egyik törvényt sem implementálták, mert a konzervatív elnök nem engedélyezte azt.
Elmondása szerint Tusk 11 hónapos kormányzása alatt egy liberális laboratóriummá alakították a posztkonzervatív államot:
A közszolgálati tévé erőszakos megszállása (erre 1981 óta nem volt példa).
A független bíróságok megszállása, több tucat bíró eltávolításával és az államügyész jogsértő leváltása, továbbá az alkotmánybíróság döntéseinek figyelmen kívül hagyása (mindezek súlyosan sértik a hatalommegosztás elvét).
Összesen harminc konzervatív politikus otthonában tartottak házkutatást.
Anna Brylka, a Patrióták Európáért uniós képviselője rámutatott: az, hogy a jogállamiságnak nincs definíciója, az nem jogi, hanem politikai probléma, és ez lehetővé teszi, hogy felhasználhassák azt a konzervatívok, a szólásszabadság és a hagyományos értékek ellen. Az új kormány éppen azt teszi, amivel a PiS-t vádolta - fogalmazott. Hozzátette: a lengyel miniszterelnök az, aki megsérti a jogot, mégis az Európai Bizottság szemében, amikor Tusk teszi azt, akkor ez csak egy hiba . Amikor a PiS-t vádolják ugyanezzel, akkor bűntény. Az EB most nem avatkozik be, ami jogi relativizmus. Ezt az anomáliát meg kell szüntetnie a lengyeleknek, és Trump győzelme reményt ad arra, hogy a normalitás győzedelmeskedjen.
Tobiasz Bochensk, az Európai Konzervatívok és Reformisták uniós képviselője csatlakozva az előtte szólókhoz, megerősítette, hogy az EB machiavellista fegyverként használja a jogállamiságot az ellenzőivel szemben. A PiS nem sértett jogot az igazságügyi reformjával, mégis már azelőtt kriminalizálták őket, hogy megjelentek volna a reformjai. Az EB különböző jogállamisági koncepciókat alkalmaz, a kérdés továbbra is az, hogy politikai vagy jogi eszköz-e.
Lengyelország szüntelen támadás alatt állt az EU részéről 2015 és 2023 között, majd miután a PiS elvesztette a választást, Von der Leyen ellátogatott Lengyelországba, ahol hirtelen semmi jogállamisági problémát nem talált, miközben akkor még semmi más nem változott csak az ország vezetőjének személye. Az EU nem az elvek, hanem az erőszak közössége, ezért az EU reformra szorul
- összegezte országának tapasztalatait.
Borítókép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök bensőséges kapcsolatot ápol Ursula von der Leyennel ( | Tusk és lengyel kormánya a brüsszeli kettős mérce haszonélvezője | Donald Tusk miniszterelnöksége óta hirtelen megváltozott Brüsszel álláspontja a lengyelországi jogállamiságról. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/tusk-a-brusszeli-kettos-merce-haszonelvezoje | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az igazság az, hogy a beruházások a legszigorúbb hazai és európai uniós jogszabályok szerint valósulnak meg, a hatóságok minden esetben betartatják a szabályokat - írja Joó István kormánybiztos.
Ami a konkrét ügyeket illeti:
Állítás: a CATL-nek nincs még jogerős környezethasználati engedélye, de az akkumulátorgyár építése töretlenül halad előre.
Valóság: a CATL tereprendezési, mélyalapozási, építési és végleges egységes környezethasználati engedéllyel is rendelkezik.
Állítás: öt hónapig engedély nélkül működött a Samsung gödi akkugyára.
Valóság: a Samsung SDI gödi gyára a jogszabályoknak megfelelően, az azonnali jogvédelem eljárása alatt csökkentett teljesítménnyel működhetett és így is történt.
Állítás: az EVE Powernek nincs jogerős környezethasználati engedélye, de az üzem építése töretlenül halad előre.
Valóság: az EVE Power beruházása a terveknek megfelelően halad az alapozási és cölöpözési engedélyek birtokában, mindezek mellett a vállalat nemrégiben benyújtotta a kérelmet az egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében.
"De az újságírók azt is sérelmezik, hogy a vállalatok már most toborozni mernek, miközben környezethasználati engedélyük sincs?!? Nos, talán bizonyos médiumoknál nem szokás a tudatos előre tervezés, de mi kifejezetten örülünk annak, hogy a Magyarországon beruházók időben megkezdik a toborzást, és a munkatársak képzését annak érdekében, hogy a gazdasági növekedéshez hozzájáruló üzemek működése biztosított legyen."
- fogalmazta meg Joó István. | Újabb fake news, újabb támadássorozat a keleti beruházók ellen | A hatóságok minden esetben betartatják a szabályokat. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/tamadas-a-keleti-beruhazok-ellen | null | true | null | null | Origo |
Titkos kormányhatározat tette kötelezővé a Palkovics-közeli cég iratkezelő szoftverét az állami szférában
Bár az EKEIDR lincence ingyenes, több száz állami cégnek saját forrásból kell állnia a bevezetésével és fenntartásával járó költségeket.
Katus Eszter 8 percp
Megszüntetik a céget, ami luxusházat vett, adott ki, majd adott el Varga Mihálynak
A Gyenes Resort Kft.-nek mindig csak annyi bevétele volt, amennyi bérleti díjat a pénzügyminiszter családja fizetett egy évben.
Katus Eszter 3 percp
Jogi kiskapun át folyik a közpénz a politizáló és jelöltállító kormánypárti civilekhez
Nem a saját, hanem a Miniszterelnökség pénzét osztja a BGA Zrt. a Városi Civil Alap pályázatain, ezért nem vonatkoznak rá azok a jogszabályok, amik tiltják a politikai tevékenységet végző "civilek" támogatását.
Zubor Zalán 6 percp | Fábry és a többiek: első fokon nyilvánosak az MTVA műsorszerződései | Csütörtöki elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék helyt adott keresetünknek az MTVA műsorszerződéseinek megismerésére indított közérdekű adatigényléses perb | null | 1 | http://atlatszo.hu/2013/02/01/fabry-es-a-tobbiek-elso-fokon-nyilvanosak-az-mtva-musorszerzodesei/ | 2013-02-01 10:16:25 | true | null | null | atlatszo.hu |
Mezőkövesden nem spórolnak a közpénzekkel, ha fociról van szó.
A mezőkövesdi klub elnöke nem más, mint Tállai András, NAV-főnök, államtitkár. Előbb egy stadiont járt ki a városnak, amire tao-pénzekből és közvetlen kormányzati támogatásokból összesen 1,25 milliárd forintot költöttek.
Nemcsak az idén befejezett új, 5000 férőhelyes stadionra lehet büszke Mezőkövesd, hanem egy készülő 45 szobás sportszállodára is.
Az első hírek szerint 500 millió forintot szántak volna a hotelre, ennyi volt beállítva a munkákra a tavaly augusztusban kiírt közbeszerzési eljárásban is. Ehhez képest Magyarországon teljesen meglepő módon a tervezett félmilliárdos költségnek jelentősen aláígérve, mindössze 396 milliós ajánlattal vitte a munkát a Penta Industry.
De nem történt csoda Mezőkövesden sem.
Már ezt a szerződést is módosították. A pályázatot kiíró fociklub ugyanis menet közben rendelt még egy szintet a szállodára, ezzel 70 millióval, 469 millióra tornázta fel a megbízást.
De nem is az új szint berendelése a legnagyobb trükk. Hanem az, hogy ez messze nem az építkezés teljes költsége. Hétfőn jelent meg a közbeszerzési értesítőben a „Mezőkövesd, sportszálló építése III. ütem” pályázat végeredménye. Ami váratlanul 910 millió forintos szerződést hozott az első pályázatot is megnyerő Penta Industry-nek.
Vagyis a sportszálloda drágább lesz, mint a stadion.
Az egykori kemping területét 2014-ben vette meg az önkormányzattól a Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft. 60 millió forintért. A kivitelti tervre elment 20 millió. Aztán volt az első körben 469 millió forint, most pedig az új, 910 milliós szerződés.
Az összesen
1 milliárd 460 millió forint.
Az elsőre nem látszik, hogy miből finanszírozza ezt majd egy futballklub.
Igaz, ez már a stadionnál sem okozott gondot Tállainak. Tavaly az államtitkár nyilatkozata szerint is úgy bíztak meg egy céget a stadion befejezésével, hogy az addig kapott költségvetési és tao-támogatás ellenére nem volt meg a munkák teljes fedezete. A kormány nem hagyta magára Tállai klubját, pár hét múlva az addigiak mellé még 200 milliót adott a stadion befejezésére.
Szálloda az edzőközpontban
Az egykori kemping területén Tállai nyilatkozata szerint a stadion mellé „egy magas színvonalú edzőközpontot szeretnének kialakítani”, nagyméretű füves-, valamint fedett pályákkal, melyek a labdarúgás mellett más sportágakat- például kézilabda, kosárlabda- is kiszolgálhatnak. A hotelre pedig azért van szükség, mert az edzéseken túl a szállás és étkezési lehetőséget is helyben szeretnék megvalósítani. Arra számítanak, hogy más csapatok edzőtáboroznak majd Mezőkövesden.
Tállai abban bízott, hogy a társasági adórendszernek köszönhetően akár 2-3 év alatt megvalósulhat az edzőközpont, szállodával.
A NAV-vezér nem véletlenül optimista, ha arra számít, hogy a költségvetés helyett az ő klubjához is irányítják a társasági adót a vállalkozások. Orbán Viktor pénzben úszó Felcsútja mellett ugyanis a Mezőkövesd és Seszták Miklós Kisvárdája is mágnesként vonza a tao-pénzeket. Az Mfor cikke szerint a 2016/2017-es szezonban a Mezőkövesd Zsóry FC Kft. 778,8 millió forintnyi támogatást kap. Ez több mint a duplája a korábbi 2015-ös rekordnak, a 357,2 millió forintnak.
A nagy trükk: vidéki gyerekeknek épül
Nem hülyék tehát a vállalatokat, szívesen terelik a tao-pénzeket a miniszterelnök, a fejlesztési miniszter és a NAV-vezető klubjaihoz. Ebből viszont még messze nem következik, hogy ebből sportszálló legyen. A tao-pénzeket ugyanis utánpótlásnevelésre lehet felhasználni. Ezért nem meglepő, hogy a mezőkövesdiek a 2014-15-ös szezonban nem az edzőközpont szállodájára, hanem ezen a címen nyújtottak be igényt a Magyar Labdarúgó Szövetségnek:
Sportszálló, I. ütem, „vidéki gyeremekeink részére szállás lehetőség biztosítása”.
A Mezőkövesd az első körben a beruházás 86 milliós önrésze mellé 200 millió jóváhagyását kérte a Magyar Labdarúgó Szövetségtől, ezt megkapták.
A következő évben jelezték: „A 2015-2016-os Taoban folytatni kívánjuk a 2014-2015-ös szálloda építési projektet.” Ez a kör már nem a vidéki gyerekekre hivatkozott, átnevezték: a „Sportszálló, II. ütem, Sportszálló építésének befejezése ”. Öltözőépület építését tüntették fel benne. Tállaiék 350 milliós beruházást jelentettek be az MLSZ felé, a szövetség 250 milliót írt jóvá.
De még itt sincs vége, mert bár tavaly már a befejezésre kértek pénzt, az idei szezonra is azt írták:
„A 2016-2017-es Taoban folytatni, illetve befejezni kívánjuk a 2015-2016-os szálloda építési projektet.”
A honlapon lévő kérelemből nem világos, hogy erre mennyit igényeltek, de az MLSZ jóváírásban van egy 250 milliós tétel öltözőépület felújítására.
Ha ezt mind megkapta a Mezőkövesd, akkor sem éri el a 460+910 milliós szerződés értékét.
Milyen szerencse, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a fociban szintén érdekelt Seszták Miklóssal az élen) augusztus 15-én adtak Tállaiéknak 498,3 millió forintos támogatást. Nem részletezték, hogy mire, egyszerűen ennyivel intézték el:
"A Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft egyes beruházásainak, fejlesztéseinek megvalósítása."
A Penta nagy kedvenc lett Seszták körül
Az építkezéssel megbízott Penta Industry a sportberuházások nagy kedvence lett. Nemcsak a mezőkövesdi sportszállót építik 1,4 milliárdért, de a Seszták Miklós klubjának a csodastadionját is ők húzzák fel kétmilliárdért. | Egyre drágul Tállaiék sportszállodája, már többe kerül, mint a stadion | Mezőkövesden alig fejezték be az 1,2 milliárdos stadiont, azzal a lendülettel építik a hozzá kapcsolódó 45 szobás sporthotelt. Amire 1,4 milliárd költenek majd. | null | 1 | https://444.hu/2016/12/20/egyre-dragul-tallaiek-sportszallodaja-mar-tobbe-kerul-mint-a-stadion | 2016-12-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést indít a legnagyobb ételfutároknál. A vizsgálat többek között a kiszállított ételek állapotára, a kiszállítási idő betartására, az árakkal kapcsolatos problémákra, valamint a fogyasztók kompenzációjára vonatkozik - jelentette be hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A közlemény szerint az utóbbi hetekben megnövekedett az ételfutárok tevékenységével kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszok száma. A jelzett problémák valamennyi nagyobb ételkihordó céget érintik, többek között a Woltot, valamint a Foodorát is.
Jelentősebb problémaként fogalmazódott meg több esetben is, hogy az ígért kiszállítási határidőnél jelentősen később érkeznek meg az ételek, az árak feltüntetése nem egyértelmű vagy hibás, illetve, hogy a kiszállítás nem megfelelő.
A nemzetgazdasági miniszter ezekre a panaszokra tekintettel, a fogyasztók védelme érdekében rendkívüli vizsgálatot rendelt el ezeknél a vállalkozásoknál.
A kormányhivatal próbavásárlással egybekötött ellenőrzése négy területre kiemelten fókuszál:
a kiszállított ételek minőségének és állapotának megfelelősége (például kihűlt, kiborult, kifolyt, összerázódott, elázott);
a jelzett kiszállítási idő betartása (például jelentős késéssel érkezett meg);
az árakkal kapcsolatos problémák (például különböző jogcímeken történő többletdíjak felszámítása, így kiszállítási díj, szolgáltatási díj),
valamint a fogyasztó kompenzációja (például fogyasztói sérelem esetén vállalnak-e kompenzációt, illetve azt ténylegesen biztosítják-e; visszakapja-e valójában a vételárat a fogyasztó végső esetben).
A felsoroltakon túl az ellenőrzés kiterjed a cégek honlapján és általános szerződési feltételeiben található tájékoztatási kötelezettségekre. Az NGM és a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatal a magyar családok védelme érdekében határozottan fellép, jogsértés esetén pedig megteszi a szükséges intézkedéseket azért, hogy a vásárlók teljeskörűen és hatékonyan élhessenek fogyasztói jogaikkal. | Fogyasztóvédelmi ellenőrzések jönnek az ételfutároknál | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/11/fogyasztovedelmi-ellenorzesek-jonnek-az-etelfutaroknal | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Így próbálja a hatalom megvesztegetni a Tisza Párt munkatársait. Mindent megpróbálnak, mert rettegnek, hogy elveszítik a hatalmat" - így kezdi csütörtök esti Facebook-posztját Magyar Péter. A bejegyzéséhez egy videót is csatolt, amelyben állítása szerint a Tisza Párt munkatársa meséli el saját történetét.
A felvételen egy kitakart arcú ember beszél arról, hogy októberben egy szombati napon ismeretlen számról hívták fel, majd miután felvette a telefont, a vonal másik végén lévő ismeretlen közölte vele, tudja, hogy ő a Tisza-szimpatizáns Facebook csoport adminisztrátora. Ezután azt mondta, 168 órája van kitalálni, hogy elfogad havi 500 ezer forintot annak fejében, hogy bizonyos embereket moderátoroknak beszervezzen a közössségi oldal egyes csoportjaiba. Ezután az ismeretlen hívó letette a telefont. A hívás után nem lehetett lenyomozni, hogy ki és honnan telefonált, amikor megpróbált képernyőfotót készíteni az ismeretlen hívószámáról, akkor eltűnt a képernyőjéről ez a hívás. Érdeklődött a szolgáltatójánál, és kiderült, hogy még a cellainformációt is törölték.
Magyar Péter vasárnap rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a lakását, az autóját és az irodáját is "betechnikázták", Signal-fiókját egy hónapja feltörték, és nem fér hozzá az üzeneteihez. Rogán Antal kabinetminisztert pedig azzal vádolta, hogy titkosszolgálati eszközök illegális használatával és megfigyelésekre adott utasításokat. Ugyanekkor bejelentette, hogy volt barátnője, Vogel Evelin 11 órányi, titokban rögzített hangfelvételt adott át a kormánypártnak, itt Kubatov Gábor pártigazgatót nevesítette. Azt is mondta, hogy a politikussal jó kapcsolatban álló Vertán György is segíti a nőt, hiszen az ő lakásában él. Vertán György ezt elismerte. | Videót tett közzé Magyar Péter arról, szerinte hogyan próbálják megvesztegetni a tiszásokat | Egy ismeretlen havi félmillió forintot ajánlott egy tiszás Facebook-csoport moderátorának bizonyos szolgálatért cserébe. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/videot-tett-kozze-magyar-peter-arrol-szerinte-hogyan-probaljak-megvesztegetni-a-tiszasokat-169521 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Georgia. Grúzia az, bocs, de hát a szokás hatalma, ugye. Apám mindig "Kalefnak" nevezte a Moszkva teret, én pedig most már életem végéig a "Felszabra" fogok menni, ha menni fogok. És persze a "Moszkvásra". Ami rögzül fiatalon, az úgy marad. És ez nem baj.
Szóval Georgia. Ahol választások voltak vasárnap. És győztek a nemzetiek, a patrióták, a békepártiak, a szuverenisták, győztek az eddig is hatalmon lévők, győztek, akiknek nem lett volna szabad győzniük, legalábbis a "liberális", "európai" fősodor szerint.
Győzött a Georgiai Álom, pedig az Európai Rémálomnak kellett volna győznie. Ráadásul a Georgiai Álom mindjárt a voksok 54 százalékával győzött, ami 91 mandátumot jelent, az pedig 60,6 százaléka a képviselői helyeknek a parlamentben - hát mi ez, ha nem diktatúra?
A grúz ellenzék, az Európai Rémálom pártjai azonnal csalást kiáltottak, és bejelentették, nem fogadják el a választás végeredményét, helyette kimennek az utcára zavarogni. Mindig ez van, amikor a nemzetiek, a patrióták, a békepártiak, a szuverenisták győztek. Akkor mindig csalás van. Meg diktatúra. És jöhetnek a zavargások. Illetve, itt,
Európa nyugati felén az a szokás ebben az esetben, hogy az államfő nem a választáson győztes pártnak, illetve a győztes párt vezetőjének ad kormányalakítási megbízást, hanem a másodiknak, a harmadiknak vagy a huszonharmadiknak, és ilyenkor "karanténba zárják" a győztest meg összefog mindenki mindenkivel, vagyis a választói akarat és a népszuverenitás magasról le van sz...rva, és ezt nevezik liberális demokráciának.
Megmondta a "német" - pontosabban zöld, vagyis eo ipso idióta - külügyminiszter, Annalena Baerbock, hogy "soha nem érdekelt, mit mondanak, mit akarnak a választóim". Megértettük. És majd a hamarosan eljövendő nagytakarításnál is emlékezni fogunk rá, szerte Európában. De most térjünk vissza Georgiába (Grúziába). Ahol az egyik ellenzéki "politikus" (valamelyik libsi ágens fizetett ügynöke?) egyenesen "alkotmányos puccsnak" minősítette a választások eredményét. Mi más is lenne, ugye? Meg aztán, itt az a hülye nép, mindig azzal van a baj, a néppel, amely hajlamos rosszul dönteni. És
akkor most nem marad más remény, mint csinálni egy jó kis grúz Majdant, jelentős CIA-segítséggel, bár kérdés, van-e Grúziának jelentős mennyiségű és értékes ásványkincse vagy jó sok csernozjomja, ugyanis az amerikai demokráciaexport ilyesmitől függ, csak úgy a semmire nem fognak dollármilliókat fektetni egy jó kis "forradalomba", ugye, legalább egy gázipari tröszt legyen, amelynek igazgatótanácsába be tud ülni a regnáló demokratapárti amerikai elnök kretén és teljesen feleslegesen létező fia.
A CIA kockázatelemző központjában most nyilván lázas munka folyik, érdemes-e Majdant csinálni Tbilisziben is, addig marad nekünk Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nyilatkozata, abban ugyanis benne van minden lényeges tudnivaló:
Nincs új a nap alatt. Ugyanis miután a választást nem azok nyerték, akiket erre Brüsszel és a liberális mainstream kijelölt, hanem a szuverenitás-, béke- és családpárti kormányzópárt, mely nyíltan a nemzeti érdeket helyezi előtérbe, megindult a támadás, mondván a választás nem volt tisztességes, Georgiában nincs demokrácia stb. A legszánalmasabb a liberális kórusból az a litván külügyminiszter, akinek pártját a tegnapi választáson ültették kispadra a litván választópolgárok.
Erről van szó.
És akkor most a biztonság kedvéért vessünk egy pillantást arra is, vajon miért is voltak tisztességtelenek, nem szabadok a georgiai választások, s jól tesszük, ha ez ügyben a legfelkészültebbet, legmegbízhatóbbat, legtisztességesebbet idézzük, vagyis Josep Borrellt, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki nem mással, mint őfelségével, az Európai Bizottsággal adott ki közös nyilatkozatot - ó, hát ki merné ezt megkérdőjelezni?
A nyilatkozatban (libsibullában) ez áll:
Egyenlőtlen versenyfeltételek, polarizált légkörben zajló, megosztó kampány, valamint a közelmúltbeli törvénymódosítások választási folyamatra gyakorolt hatásával kapcsolatos jelentős aggodalmak
övezték a választásokat.
Azt a betyár mindenségit! Hát csoda ezek után, hogy még a Politico is neheztel? Ha pedig a Politico neheztel, akkor aztán fusson mindenki, ki merre lát, mert akkor bizony neheztelve van! De mielőtt elszaladnánk, koncentráljunk egy pillanatra erre a kitételre: "Polarizált légkörben zajló, megosztó kampány". Tudom én, már a koncentrálás is felveti a fasizmus gyanúját, de muszáj megkérdeznünk elszaladás előtt: ha a "polarizált légkörben zajló, megosztó kampány" nem szabad és tisztességtelen választásokhoz vezet, akkor mi lesz a helyzet a soron következő (és az előző) amerikai választásokkal? Csak azért kérdezem, mert az amerikai választási kampány során eddig két merényletet kíséreltek meg az egyik jelölt (Trump, ki más?) ellen, a kampány során már most mindenki polgárháborút vizionál, győzzön bárki is, továbbá most érkezett a friss hír, amely szerint - figyelj erősen! -:
"Több szavazatgyűjtő urnát is felgyújtottak az Egyesült Államok nyugati részén - írja az NBC News . Többek között Portlandben és a Washington állambeli Vancouverben is lángoló urnákhoz riasztották a hatóságokat.
Portlandi tisztviselők szerint náluk három szavazólap sérült meg, Vancouverben azonban több száz voks. A rendőrség arról számolt be, hogy valamilyen gyújtóbombák okozhatták a tüzeket, a portlandi esetben a dobozba szerelt tűzoltórendszer mentette meg a szavazólapok nagy részét. A vancouveri hatóságok azt kérik, hogy aki szombaton délelőtt 11 óra után tette be szavazólapját az urnába, vegye fel velük a kapcsolatot.
Korábban Phoenixben is volt hasonló eset, ott egy postaládát gyújtottak fel, amiben levélszavazatok voltak. Az eseteket az FBI vizsgálja."
Már önmagában a levélszavazás meg a választás napja előtt hetekkel leadható voksok intézménye is érdekes kérdéseket vet fel az amerikai választási rendszerrel kapcsolatban, na de hogy szavazóurnákat gyújtanak fel, az aztán tényleg mindennek a teteje.
Persze, persze, tudom én, nincs itt semmi látnivaló!
Az Amerikai Egyesült Államokban nincs, soha nem volt, soha nem lesz és nem is lehet semmiféle választási csalás. Aki pedig ilyesmit csak feltételezni mer, az fasiszta és náci. Az Egyesült Államokban a szavazóurnák is lángolhatnak, ott mindig minden rendben volt, van és lesz. Bezzeg ha Georgiában "polarizált légkörben zajló, megosztó kampány" folyik, akkor nem kell elfogadni a választási eredményeket, hanem ki kell menni zavarogni az utcára. Érdekes adalék ehhez, hogyha mégis az Európai Rémálom liberális pártjai győztek volna, akkor a "polarizált légkörben zajló, megosztó kampány" teljesen rendben lenne, és Josep Borrell, valamint az Európai Bizottság most a demokrácia diadalát és a szabad, tisztességes választásokat ünnepelné, s már egymás sarkára taposnának Tbilisziben.
Elengedhetetlennek tűnik a nagytakarítás.
Be kell nézzünk minden sarokba, és még a szőnyegeket is fel kell göngyölnünk. Minél előbb, annál jobb... | "Választási csalások" Georgiában | Miután a választást nem azok nyerték, akiket erre Brüsszel és a liberális mainstream kijelölt, hanem a szuverenitás-, béke- és családpárti kormányzópárt, megindult a támadás, mondván a választás nem volt tisztességes. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/poszt-trauma/2024/10/valasztasi-csalasok-georgiaban | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Európa Tanács 1999-ben hozta létre a tagországok korrupcióval szembeni törekvéseinek vizsgálatára a Korrupció Elleni Államok Csoportját (angolul Group of States against Corruption, röviden GRECO), aminek hazánkkal együtt jelenleg 49 tagja van. A tagok többsége európai ország (ideértve Törökországot is), de a szervezethez csatlakozott Oroszország és az USA is.
A GRECO szakértői rendszeresen megvizsgálják a tagországok korrupcióellenes intézkedéseit, majd egy jelentésben értékelik azokat. A jelentés sokszor ajánlásokat is tartalmaz a vizsgált tagállam jogalkotásának és gyakorlatának fejlesztésére a minél sikeresebb korrupcióellenes harc érdekében.
Svájc 2006-ban lett a GRECO tagja, és a szervezet 2008-ban jobb információmegosztást és egyéb intézkedéseket követelt az országtól a korrupció megelőzésére. Svájc akkor létrehozta a Korrupció Elleni Küzdelemért Felelős Tárcaközi Munkacsoportot (Interdepartmental Working Group on Combating Corruption, röviden IDWG), aminek idén lejár a mandátuma.
A svájci számvevőszék (Swiss Federal Audit Office, röviden SFAO) a közelmúltban értékelte az IDWG tíz évnyi munkáját, és egyáltalán nincs vele megelégedve. Az SFAO jelentése szerint fontos reformokat kell végrehajtani a korrucióellenes harcban, mert jelenleg sem a függetlenség, sem a pénzügyi és emberi erőforrások, sem az átláthatóság nem megfelelő. AZ IDWG tartott ugyan workshopokat és tett ajánlásokat, de Svájcnak a mai napig nincs korrupcióellenes stratégiája. Az SFAO szerint egy másik szervezet létrehozására van szükség, mert a munkacsoport nem volt hatékony.
Eric-Serge Jeannet, az SFAO igazgatóhelyettese azt mondta a Reutersnek, hogy “Az IDWG nem szakértő a korrupció elleni küzdelemben. A csoportnak nincs elég függetlensége, költségvetése, felhatalmazása és láthatósága a céljai eléréséhez.” Jeannet hozzátette, hogy az IDWG-nek mindössze egy nagyon egyszerű honlapja van, és a kormányzati szektoron kívül gyakorlatilag ismeretlen.
Alex Biscaro, a Transparency International (TI) helyi igazgatóhelyettese azt nyilatkozta, hogy “Lehetetlen megmondani, mekkora a korrupció a svájci állami szektorban, de sokkal több eset van, mint az emberek hiszik. A korrupcióellenes harcban egy hatékony szövetségi hivatalnak széleskörű mandátumot és szükséges erőforrásokat kell kapnia a politikusoktól. Ez az, amit eddig a kormánynak sajnos nem sikerült megtennie.”
Svájc a harmadik a TI korrupcióérzékelési rangsorában, vagyis a svájci állampolgárok – valószínűleg a magas életszínvonal miatt – alig érzik korruptnak az országot. Biscaro ezzel kapcsolatban az OCCRP-nek elmondta, hogy a TI mindig hangsúlyozza, hogy a hízelgő helyezés nem azt jelenti, hogy Svájcban nincs korrupció.
Az OCCRP két gyanús esetre is emlékeztet a közelmúltból.
Februárban kiderült, hogy az állami tulajdonú Swiss Post nyereséget szerzett a támogatott regionális közlekedési üzletágából, a PostBus-ból, és a pénzt profitorientált cégekbe helyezte. A nyereség átruházását viszont nem hozták nyilvánosságra, ezzel a PostBus 78,3 millió svájci frank (kb. 21 milliárd forint) támogatást szerezhetett jogosulatlanul a szövetségi és regionális hatóságoktól.
Márciusban pedig egy svájci lap, a Handelszeitung írta meg, hogy az állami tulajdonú RUAG fegyvergyártó cégnek köze lehet egy titkos orosz fegyverüzlethez. A szövetségi ügyészség házkutatást tartott a vállalatnál, és nyomozást indított.
Az OECD szintén márciusban publikált egy Svájcra vonatkozó jelentést, ami az ország külföldi vesztegetési ügyeivel foglalkozik. A nemzetközi gazdasági szervezet szerint Svájc a legutóbbi, 2012-es vizsgálat óta jelentős előreheladást ért el a területen. Azóta 6 embert és 5 céget ítéltek el, és 2016-ban 137 pénzmosási és megvesztegetési esetet vizsgáltak, míg 2011-ben csak 24-et. Ennek ellenére az OECD szerint Svájcnak még többet kell tennie a korrupt vállalatok elítélése, a büntetések szigorítása, és a közérdekű bejelentők védelme érdekében.
A helyi lapok egyébként júliusban három gyanús ügyről is írtak:
a Local cikke szerint az USA Igazságügyi Minisztériuma egy korrupciós nyomozásban a svájci Glencore cégcsoport nigériai, kongói és venezuelai üzleteit vizsgálta
a Swissinfo arról írt, hogy a PostBus elismerte, hogy francia és lichtensteini leányvállalataiban rejtegeti a nyereségét
az SRF pedig arról számolt be, hogy körülbelül 13 ezer svájci cég nem szerepel a kereskedelmi nyilvántartásban. Az illetékes hivatal vezetője erre annyit mondott, hogy “Nehézségeink vannak a hatályos jogszabályok végrehajtásával a gyakorlatban. Egyáltalán nem könnyű üldözni ezeket a cégeket.”
Arról viszont a svájci sajtó nem, csak a kenyai számolt be, hogy július elején a két ország elnöke megállapodott arról, hogy Svájc visszautalja a korábban befagyasztott, korrupcióból származó összegeket Kenyának. Kérdés, hogy meddig lesz meg a pénz abban az országban, ahol
90 millió dollár (kb. 25 milliárd forint) tűnt el az ifjúság képzésére szánt keretből
az elnök hazugságvizsgálóval akarja kiszűrni a korrupt politikusokat
az áramszolgáltató sikkasztással gyanúsított vezetőinek tárgyalása áramszünet miatt szakadt félbe
közpénzből fedezték 20 politikus kiutazását a focivébére “tanulmányútra”
mindent felzabál a korrupció.
Címlapkép: a PostBus egyik járműve (fotó: Wikipedia) | Svájcban is van korrupció, csak közben nem rohad szét az ország | A csokiról és titkos bankszámlákról híres alpesi ország 10 éve létrehozott egy korrupcióellenes munkacsoportot, ami a számvevőszék friss jelentése szerint néhán | null | 1 | https://vilagterkep.atlatszo.hu/2018/08/04/svajcban-is-van-korrupcio-csak-kozben-nem-rohad-szet-az-orszag/ | 2018-08-04 11:45:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A képviselők először az új szervezeti és működési szabályzathoz érkezett módosító javaslatokról szavaztak. Átment például, hogy vegyék el a főpolgármestertől a fővárosi cégek vezérigazgatóinak munkáltatói jogköreit. De - mint a Telex írja - ennek nem lesz jelentősége, ugyanis hiába a módosítások, az új szmsz-t végül nem szavazták meg.
Így se új szervezeti és működési szabályzat, se főpolgármester-helyettes nem lett az új Fővárosi Közgyűlés második ülésén.
A helyettes személyére Karácsony sem tett javaslatot. Az szmsz esetében pedig egyelőre maradt az előző ciklusban elfogadott verzió.
A diákszervezetek a napokban vitát kiváltó programját végül módosító javaslatokkal, de megszavazta a közgyűlés. A lakhatással összefüggő indítványok jelentős részét szintén megszavazták, így például Karácsonyét is, aki több pontot is megfogalmazott a fővárosi lakhatási programok kormányzati elősegítéséért. A többség jóváhagyta Vitézy Dávid lakhatással kapcsolatos előterjesztését is: ebben egy új, piaci együttműködésre is alapozó koncepciót javasolt, és azt, hogy ne adja el a főváros a kelenföldi kollégium épületét. Arról is döntöttek Szentkirályi Alexandra javaslata alapján, hogy új fővárosi rezsitámogatást dolgoznak ki, de a Fidesz frakcióvezetőjének ötletét a Fővárosi Lakásügynökség kvázi megszüntetéséről nem hagyták jóvá.
A többség elfogadta Vitézy előterjesztését arról, hogy a főváros kiálljon a HÉV-járatritkítások ellen és a vonalak mihamarabbi fejlesztése mellett. Hasonló előterjesztést nyújtott be a DK-s Szaniszló Sándor, emögött is összejött a támogató többség. Jóváhagyták, hogy a kutyák és a biciklik után ne kelljen pluszjegyet váltani a BKK járatain, és a pénteki és szombati éjszakai metróközlekedés ötletét is támogatták. Utóbbit egyelőre megvizsgálják, konkrét döntés később várható.
A XIII. kerületi Horn Gyula sétány jövőjéről is határoztak: a Fidesz javaslata alapján a jövőben a Pesti srácok sétány elnevezést viselheti majd a közterület, de ehhez előbb ki kell kérni a kerület véleményét. Megszavazták Vitézy ezzel összefüggő javaslatát arról, hogy a jövőben csak olyan emberről lehet közterületet elnevezni, aki már 25 éve meghalt, vagy még halála előtt Budapest díszpolgára lett. Ezzel kerülnék el a jövőben az ilyen közterület-elnevezési vitákat.
Egy döntés szerint a kukák mellett létrehoznának palacktartó gyűrűket is, így a rászorulók az oda helyezett visszaváltható üvegeket gyűjthetnék össze.
(Kiemelt kép: Karácsony Gergely / Facebook) | Közgyűlés: második alkalommal se tudtak megállapodni új szmsz-ről a fővárosi képviselők | Szerdán 9 órás ülést tartott a Fővárosi Közgyűlés, a képviselők csak ezután szavaztak az előterjesztésekről. A működést meghatározó szervezeti és működési szabályzatról most sem sikerült megegyezni, de döntöttek az ingyenes kutya- és kerékpárszállításról a BKK-n, a kukák mellé kihelyezett palacktartó gyűrűkről és a Horn Gyula sétány átnevezéséről is. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/kozgyules-masodik-alkalommal-se-tudtak-megallapodni-uj-szmsz-rol-a-fovarosi-kepviselok-147870 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Több, mint 4,5 milliárd forintért vett Spar üzleteket a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Apeninn Holding, legalábbis a cég közleményének címe szerint. Valójában azonban nem a boltokat vette meg a vállalat, hanem azokat az ingatlanokat, amikben az üzletek működnek, és amiket ennek megfelelően egy hosszú távú szerződés keretében a Spar Kereskedelmi Kft. bérel.
A közlemény szerint az Apeninn két Erste alaptól vásárolt 18 kereskedelmi ingatlant összesen 14,5 millió euróért, ami jelenlegi árfolyamon egy hajszállal meghaladja a 4,5 milliárd forintot. Az érintett boltok együttes alapterülete több, mint 18 ezer négyzetméter (magyarul átlagosan ezer négyzetméteres egységekről van szó), és tartozik hozzájuk 80 ezer négyzetméternyi telek, illetve 1200 parkoló is.
A vállalat azt nem árulta el, hogy pontosan mely településeken helyezkednek el az ingatlanok, értesüléseink szerint azonban két budapesti, illetve 16 vidéki egységről van szó. Utóbbiak jobbára vagy egy megyeszékhelyen, vagy a főváros vonzáskörzetében találhatóak (a listáért kattints a csillagra)*Az érintett települések: Budapest (2), Balatonboglár, Balassagyarmat, Komló, Solt, Törökszentmiklós, Szeged, Veszprém, Dunaújváros, Sárbogárd, Pécs, Tatabánya, Maglód, Hajdúböszörmény, Békéscsaba, Pilisvörösvár, Szigetszentmiklós,
Az üggyel kapcsolatban megkerestük az egyetlen olyan szereplőt, amely erősen érintett, de a tranzakcióra nem volt ráhatása. A Sparnál lapunknak ennek megfelelően azt mondták, hogy a szóban forgó bejelentés egy ingatlanpiaci tranzakciót takar, melynek keretében az ingatlanok tulajdonosi összetétele változott csupán meg, míg azok bérlője továbbra is a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. maradt. Ez a tranzakció üzleteik működését semmilyen formában nem érinti, a bérleti szerződésük változatlan formában él a továbbiakban is – tették még hozzá.
Az Appeninn Holding egyébként szinte biztos, hogy annak a csomagnak egy részét vette most meg, amit még tavaly nyáron egy azóta végelszámolás alatt álló ingatlankezelőtől vásárolt az Erste. A bank két befektetési alapja június végén állapodott meg a Trei Real Estate Hungary Kft-vel 41 olyan ingatlan átvételéről, amelyek nagy többségét hosszú távú szerződések alapján a Spar bérli. Az Erste Nyíltvégű Euro Ingatlan Befektetési Alap hármat, az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap 37 egységet szerzett meg így, a maradék egynek pedig nem teljesen egyértelmű mi lett a sorsa*A gazdasági versenyhivatalnál tett bejelentésben 41 ingatlan szerepelt, a két alap beszámolójában viszont már csak 40-ről tesznek említést..
Tulajdonképpen ennek a 40 ingatlannak a kisebbik fele kerülhetett most a Mészáros Lőrinc közeli céghez. Ezt támasztják alá a megadott számok is, hiszen az Erste nagyjából 40 ezer négyzetméternyi bérbe adott üzlethelyiséget szerzett meg tavaly (az Apeninn most 18 ezret), és a bank 4,34 millió eurós éves bérleti díjbevételi tervet kommunikált, míg az új vevő ennek kicsit kevesebb, mint a felét.
Egyedül a vételár az, ahol nem lehet összevetni az akkori tranzakciót a mostanival, ugyanis az Erste és a Trei ezt nem tették közzé. Az ingatlanforgalmazó azonban azóta nyilvánosságra hozta a tavalyi éves beszámolóját, amiből kiderült, hogy 2017-ben összesen 13,1 milliárd forint értékben adtak el tárgyi eszközöket. Mivel a januárban kezdődő végelszámolás miatt a cég lényegében lenullázta magát, ebben könnyen lehet, hogy egyéb tételek is voltak, de az biztos, hogy a társaság befektetett eszközeinek 99,7 százalékát ingatlanban tartotta. Kerestük a vállalat korábbi vezetőjét, hogy adott-e el más ingatlanokat is tavaly a Trei, de Mérnyei Péter azt mondta, nem nyilatkozhat a témában.
Az mindenesetre biztos, hogy az Erste-alapok hozamához képest a most értékesített ingatlancsomag kiemelkedően magas hasznot termel.
2014 és 2016 között az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap 2,7 és 3,3 százalék közötti, az EURO Ingatlan Befektetési Alap pedig ennél is alacsonyabb, 1,8 és 2,1 százalék közötti éves hozamot biztosított. Ezzel szemben az Appeninn tájékoztatása szerint a cég a jövőben évi 1,85 millió eurót kereshet a bérleti díjakkal, ami a 14,5 millió eurós vételár 12,73 százaléka.
A piac is úgy értékelte, hogy az Apeninn nem csinált rossz üzletet. A cég részvényárfolyama a kora délutáni bejelentést követően kilőtt, 570 forint környékéről egészen 660 forintig, és a kereskedési nap hátralévő részében is ezen a szinten maradt, ami azt jelzi, hogy senki nem akart ennyiért eladni. Az Apeninn így 15 százalékos emelkedéssel zárta a csütörtököt.
Orbán Viktor miniszterelnök egyébként már néhányszor megnevezte azokat a szektorokat, ahol nemzeti többséget szeretne látni. Ezek közül az energetikában, a bankrendszerben és a médiában át is vitte akaratát, viszont a kiskereskedelemben eddig éppen hogy csökkent a magyarul tulajdonú cégek piaci részesedése. Ennek elsősorban az az oka, hogy a CBA és a Coop nem tudja tartani a lépést a német diszkontokkal.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán kiadta, hogy magyarosítani kell a gazdaságot, így áll mostAz MKB és a TV2 sokat számított, de Baldauf László csúnyán betett a kormányzati akaratnak. | Mészáros Lőrinc a szupermarketekbe is betette a lábát | Jó áron kerültek Spar-ingatlanok a felcsúti polgármester cégcsoportjához. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20180208/meszaros-lorinc-a-szupermarketekbe-is-betette-a-labat/ | 2018-02-08 10:37:00 | true | null | null | G7 |
"Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) megkérdőjelezhetetlen és korlátozhatatlan értéknek tekinti a tudomány szabadságát. Ez tudományegyetemi működésének, valamint a nemzetközi mércével is mérhető kutatási és oktatási kiválóságának alapja. A tudomány szabadsága elválaszthatatlan részének tekinti azt is, hogy a tudományos műveket és tudományos teljesítményeket kizárólag azok minősége, és ne a szerző személye alapján ítélje meg. Az ELTE vallja azt az intézményi alapelvet is, hogy a különböző gondolkodású, vallású, politikai és ideológiai meggyőződésű egyetemi polgárok alkotnak független szakmai közösséget, amelyben nincsen helye a kirekesztésnek" - ígyreagáltaz ELTE arra, hogy
előbb kiderült, a miniszterelnök politikai igazgatójának, Orbán Balázsnak a doktori disszertációja az egyetlen idén az ELTE jogi karán, amit a Tudományági Doktori Tanács nem egyhangú döntéssel bocsátott a doktori eljárás megindítására,
majd Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének docense, a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet igazgatójakikérte magának, hogy Orbán Balázs az intézményben szerez PhD-fokozatot, miközben szerinte "a kormány mindennap beletörli a mocskos talpát" az egyetembe.
Az egyetem közleményében most ezt is írta: "Az ELTE elhatárolódik minden olyan megnyilvánulástól, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgárainak szakmai munkáját azok politikai nézetei és közéleti szerepvállalása alapján minősíti, vagy politikai alapon kérdőjelezi meg bárki jogát ahhoz, hogy egyetemünkön tanulhasson vagy kutathasson. A kutatás szabadságát és a szakmai teljesítményt politikai alapon vagy más kirekesztő szempont alapján megkérdőjelező megnyilvánulásokat elutasítja az ELTE. A szélsőséges és politikai alapon diszkrimináló megnyilvánulások, még ha azok csak egyes egyetemi polgárok egyéni álláspontját is tükrözik, súlyos károkat okoznak az egyetem közösségének és az intézménynek." | Az ELTE kiáll amellett, hogy Orbán Balázs náluk doktorizhasson | Az egyetem egyik intézetvezetője dühös posztban kérte ki magának, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója náluk akarja megszerezni a PhD-fokozatot. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/16/elte-orban-balazs-doktori-cim | null | true | null | null | Telex |
A grandiózus fogás könnyet csal az autórajongók szemébe. Vajon, mi lesz ezekkel a csodás járgányokkal? A 7,8 millió dollár (kb. 3 milliárd Ft) értékű rakományt egy komoly razzia eredményeként leplezték le, amelyet az Egyesült Királyság és Thaiföld közötti többéves együttműködés előzött meg - írja az Auto Bild. | Nagy fogás Bangkokban, luxusautókat foglalt le a hatóság | Nagy siker a hatóság részéről: 35 luxusautót foglaltak le összesen mintegy 7,8 millió dollár értékben Bangkokban. A Lamborghini-, Porsche- és BMW-modelleket most hét lakat alatt őrzik. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/ferfiaknak/auto/lamborghini-porsche-bmw-csempeszaru-auto-bild/l7824lb | null | true | null | null | Blikk |
Csehországból adták ki a magyar rendőrségnek azt az ukrán férfit, akit egy éve kerestek nemzetközi elfogatóparanccsal csalás miatt - számolt be az RTL Híradó. A férfi Hajdú-Bihar megyében összesen 50 alkalommal vert át embereket csomagküldős adathalász SMS-ekkel.
Az elkövetőt a hajdú-bihari kibernyomozók vették bűnügyi őrizetbe, a bíróság elrendelte a letartóztatását. Áldozatait úgy verte át, hogy közismert csomagszállítók nevében küldött nekik SMS-t, amely egy linket tartalmazott. A hivatkozás egy alkalmazásra mutatott, amellyel a csaló megszerezte az áldozatok bankkártya-adatait, majd készpénzt vett fel számlájukról ATM-eken keresztül. Összesen több millió forinthoz juthatott így hozzá.
A 27 éves csaló korábban egy szintén ukrán, 19 éves férfivel együtt vert át embereket, a fiatalabb bűnözőt azonban már tavaly elfogták, miközben éppen pénzt vett fel egy automatából. Ő már börtönbüntetését tölti, idősebb társa múlt péntekig szökésben volt. | Itthon: Ötven embert vert át csomagküldős adathalászattal, Csehországból adták ki Magyarországra az ukrán férfit | Több millió forintot csalt ki áldozatait a közismert csomagszállítók nevében küldött SMS-ekkel. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20241001_hajdu-bihar-csomagkuldes-adathalaszat-csalas | null | true | null | null | HVG |
Vajda Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője napirend előtt elmondta: a számok gyorsan lerántják a leplet a miniszterelnök 2025-ös fantasztikus évről szóló ígéretéről, hiszen Magyarország ismét recesszióban van, miközben 2024-re 4 százalékos GDP-növekedést terveztek be, a 385 forintos euróárfolyam helyett a napokban már lassan 410 forintnál jár az euró, fegyelmezett gazdálkodás helyett pedig már idén áprilisra összejött az egész évre tervezett eredeti hiánycél.
Bírálta a jövő évi adótörvényekbe foglalt inflációkövető adóemelésre vonatkozó javaslatot is, amellyel az üzemanyagoktól kezdve a dohánytermékeken át a cégautó adóig a kormány automatikus plusz adóemelést akar érvényesíteni. Szerinte ez azt jelenti, hogy a Fidesz - bár azt kommunikálja, hogy padlóra vitte a pénzromlást - mégis emelkedő inflációt vár, a több adóval éppen arra ösztönzi a vállalatokat, hogy árakat emeljenek, ami több áfabevételt hoz.
A magasabb áron pedig a Fidesz-kormány nyer, így lesz fantasztikus számukra a 2025-ös év, csak az a baj, hogy mindenki más veszít, minden család, amelyik megáll tankolni, a fuvarozók, akik szállítják az árukat, és a vásárlók, akik a bevásárlásnál a magasabb költségeket megfizetik - hangsúlyozta az MSZP képviselője.
Megjegyezte: a Fidesz-kormány arra is a biztos vigyázni fog, hogy a fideszes oligarchák, "Tiborczék, a vej," jövőre is újabb adókedvezményeket kapjanak.
Arra szólította fel a kormányt, hogy az inflációkövetést ne az adókra terjessze ki, hanem a támogatásokra, például a 28 500 forintos nyugdíjminimumra, a 24 250 forintos árvaellátásra vagy a családi pótlékra, ami egy gyerekre vetítve több mint 150 ezer forint lenne, ha követné az inflációt.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy reagált: 2010 óta a hangsúlyt a fogyasztási adókra helyezte a kormány, ebből kívánja a legtöbb költségvetési bevételt megteremteni, ezzel párhuzamosan csökkennek a bürokratikus terhek, a munkát terhelő adók, a személyi jövedelemadó és a társasági adó is.
Az MSZP képviselője által kritizált valorizációs mechanizmusról azt mondta: ezt a gépjárműadó, a cégautóadó, a gépjármű és pótkocsiszerzés utáni fizetendő illeték, a regisztrációs adó és a jövedéki adó esetén vezetik be. "Szó nincs arról, hogy a teljes magyar adórendszerre vonatkozik" - hangsúlyozta. Szerinte az inflációkövetésre a tételes adók elértéktelenedésének megakadályozása miatt van szükség, az új rendszer kiszámíthatóbb helyzetet teremt mind a költségvetés, mind az adózók számára. A magyar adórendszer működik, az adóbevételek befolynak az állami költségvetésbe, és az állami költségvetés a közkiadásokat ebből finanszírozni tudja - közölte. | MSZP: csak a Fidesznek és oligarcháinak lesz fantasztikus év 2025, mindenki más veszít | A jövőre tervezett inflációkövető adóemelés miatt bírálták a kormányt ellenzéki képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/mszp-csak-a-fidesznek-es-oligarchainak-lesz-fantasztikus-ev-2025-mindenki-mas-veszit/530169 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A Somogy Vármegyei Főügyészség jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat egy alföldi és egy dél-dunántúli férfival szemben, akik nagy szakértelemmel nevelték a kábítószer hatóanyagú kendernövényeket - olvasható az ügyészség lapunkhoz eljuttatott közleményében.
Mint írták, a vád szerint a negyvenes éveiben járó vádlott 2022-ben saját kábítószer fogyasztása céljából Ausztriából rendelt kendermagokat, majd azokból alföldi otthona pincéjének átalakításával termő egyedeket nevelt és szaporított.
A férfi a speciális párásítás, hőmérséklet, illetve világítás biztosításával 2024 februárjáig több mint 100 tő kendernövényt termesztett, ezáltal jelentős mennyiséget meghaladó kábítószer-hatóanyagra tett szert, amiből bőven jutott értékesítésre is.
A terhelt így került kapcsolatba a vádban szereplő fiatalabb társával, aki összességében 720 000 forintért marihuánát, illetve két tő kendernövényt vett a férfitól. A somogyi vádlott 2023 őszén egy balatoni panzió egyik szobájában alakította ki a kendernövények igényeinek megfelelő környezetet, majd további rendelt növényekkel összesen kilenc tő kendernövényt gondozott, valamint a termés kis részét ő is eladta.
Az összehangolt akciók során a rendőrség mind a növényeket, mind a termesztéshez használt eszközöket lefoglalta, a terhelteket pedig őrizetbe vette.
A főügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában mindkét kereskedővel szemben végrehajtandó szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra tett indítványt.
Borítókép: Illusztráció ( | Egy balatoni panzió szobájában termesztették a kábítószert | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/egy-balatoni-panzio-szobajaban-termesztettek-a-kabitoszert | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Fidesz kommunikációs igazgatója a videóban hangsúlyozta:
Mi minden irányba gazdasági együttműködést kívánunk folytatni, ahogyan egyébként ezt tettük is, ami azt jelenti, hogy kereskedelem, beruházás, energetika, piacok területén minden irányba nyitottak vagyunk. Nyugatra is, keletre is délre is, minden irányba.
Menczer Tamás elmondta:
"És ez jelenti a magyar gazdaság jövőbeni sikerének kulcsát, hogy hadd mondjam például azt, hogy jövőre Magyarországon azt mondjuk, hogy 3-6 százalék között lesz a gazdasági növekedés, ez így is lesz, és ennek például az egyik legfontosabb lába, hogy megnyitja a BMW a debreceni gyárát, ahol elektromos platformra fog autókat gyártani, első BMW-gyár Magyarországon, és például a legnagyobb, a világon a legnagyobb elektromos autógyártó, a kínai BYD is megnyitja Szegednél a gyárát, és ezek a beruházások, a kínai CATL, óriási akkumulátorgyár is elindul."
'26 elején elindul a Mercedesnek az új gyára, tehát keletről is és nyugatról is érkeznek óriási beruházások, világmárkák, prémium márkák , ráadásul itt adnak találkozót egymásnak Magyarországon, és ez a magyar gazdaságra óriási, vagy a magyar gazdaságnak óriási lökést fog adni, amit pedig az emberek a kormány döntésein keresztül fognak érzékelni. Munkáshitel, bérnövekedés, megfizethető lakhatás, 13. havi nyugdíj megvédése, és lehetne ezeket sorolni.
- hangzott el a videóban. | Világmárkák érkeznek hazánkba | Keletről is és nyugatról is érkeznek óriási beruházások, világmárkák, prémium márkák – mondta Menczer Tamás. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/hazai-gazdasag/2024/11/gazdasagi-semlegesseg-vilagmarkak-magyarorszag | null | true | null | null | BOON |
Az 1320 méter hosszú út belterületen a járdarésszel együtt 4,25 méter, a külterületi szakaszán pedig 3 méter széles. Az új bükfürdői kerékpárútszakaszt már használhatják a biciklisek, gyalogosok. A Bük-Bő kerékpárútból ágazik le, a fürdő régi fűtőháza előtt ér véget, a város határában. A belterületi szakasz - illeszkedve a város többi bicikliútjához - térkővel készült. Belterületen közvilágítást is kiépítettek: földkábelt húztak, lámpákat cseréltek, ez a városnak nettó 66 millió forintjába került.
Maga az útépítés a TOP Plusz pályázati csomag fele-harmada. Az összeg tekintetiében fele, hiszen a közvilágítás-kiépítéssel együtt mintegy 300 millió forintba került. Az Élhető Bük című fejlesztési csomag három elemet tartalmaz. A kerékpárút mellett elkészül még a komposztáló telep, illetve Petőfi úti, a lakótelepi park bővítése is.
Dr. Németh Sándor Bük polgármestere kiemelte, most a műszaki átadás történt meg, a tervek szerint jövőre, amikor az Élhető Bük fejlesztési program további két eleme, ünnepélyes projektzárót tartanak. Az összesen 600 millió forintos támogatást még 2022 tavaszán nyerte el a város. | Használható az új bükfürdői kerékpárútszakasz | Késő őszi biciklitúra tervezéséhez már számolhatunk a sajtoskáli út menti új kerékpárútszakaszon. Megvolt a bükfürdői a kicsit több mint 1,3 kilométeres út műszaki átadása. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/bukfurdoi-kerekparutszakasz | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
A reklámfelületek legfőbb "felkért" szereplője pedig - a közgyűlési anyag szerint - a DS Média Kft. volt akkor és az ma is. Nem csak a nevében szereplő média portfolióban, hanem a reklámtáblák kihelyezésével is nekik állt a zászló. A reklámtábla biznisz azonban csak aprópénz (lehet, hogy nem is annyira az - a szerk.) az önkormányzati - közgyűlés által ratifikált - média megbízásokhoz képest.
Újabb egymilliárd forint önkormányzati médiára öt helyett három évre
Négy évvel ezelőtt is gyakorta hivatkozott nehéz gazdasági helyzetre Dunaújváros vezetése, de egymilliárd forint azért jutott "házi médiára" (Dunaújváros Hetilap, dunaujvaros.com, DS Tv...), a DS Média Kft-vel. Az interneten fellelhető vállalkozási szerződés szerint, a dokumentumot 2020. augusztus 3-án írták alá a felek (Előtte az előző évtől is volt megbízása a DS Médiának a 2019-es választásoktól az új szerződés megkötéséig. - a szerk.). Innentől számították a 48 hónapos megbízási időt. A 2024 júniusi közgyűlésen bízták meg a rajtás önkormányzati képviselők a Bákonyi Ügyvédi Irodát azzal, hogy bonyolítsa le a médiarendszer üzemeltetésére vonatkozó új közbeszerzési eljárást. Csak erre a feladatra 22,8 millió forintot szavaztak meg! Majd 2024. augusztus 7-én megjelent a pályázati felhívás, amelyre szeptember 12-ig "várták" a pályázatokat. Meg is érkezett kettő, közülük az egyik a DS Média Kft-é. A szeptemberi - a még régi képviselőkkel felálló - önkormányzati közgyűlésre sürgősségivel vitték be a témát. A napirendben foglaltak szerint két pályázó volt. Az egyik a Hungaroplakát Reklám Kft., amely Komló egykori szocialista polgármesterének a fia, Páva Zoltán érdekeltségébe tartozik. Nem okozott azonban meglepetést, hogy a két induló közül ez a cég adta a magasabb árajánlatot, a másik pályázó ugyanis a városvezetés "házi médiája", a DS Média Kft. volt. Nos, ez a cég eddig havonta 16,5 millió forintért (+Áfa) szolgálta ki a városvezetés kommunikációs igényeit, innentől kezdve pedig közel másfélszer annyiért, már havi 23,5 millió forint (+Áfa) ellenében. Ráadásul 36 hónapra szól a megbízatás, vagyis újabb 1,07 milliárd forintot kaszálhat a város pénzéből a cég, ám ezúttal mindössze 3 év alatt.
A városi reklámfelületek kezelése is a DS Médiáé
A belterületi utak mellett elhelyezett reklámtáblák bérbeadásáról Pintér Tamás saját hatáskörében dönthetett, és dönthet is a közgyűlés által átruházott jogkörével élve. Ezek szerint - egy korábbi közgyűlési anyag szerint - összesen a mintegy 146 m2 reklámfelület bérbeadására a Varga Richárd cégét, a DS Média Kft.-t "kérte fel", bruttó 15.240 Ft/m2/hó vállalkozási díjért, ami közel 2,3 millió forint bevételt jelent(ett) havonta. Természetesen Varga Richárd cége, a DS Média Kft. is nyereséges vállalkozás, amely az elmúlt időszakban - a nyilvános cégadatok szerint - eddig szintén több tízmillió forint nyereséget realizált üzleti tevékenysége eredményeként. - írtuk még májusban.
Városmarketing, arculat és tervezés
Okkal merülhet fel a kérdés a dunaújvárosiakban, hogy ami történt és jelenleg is történik a reklámtáblákkal, az mennyiben a városmarketing része? A közterület-használat engedélyes reklámfelületeken túl elárasztották a város több pontját a belterületi útelválasztó korlátokra, valamint a zöld forgalomtechnikai oszlopokra kihelyezett reklámtáblák is. Ezekre a helyszínekre kihelyezett reklámtáblák nem szerepeltek az engedélyezett felületek között. Az, hogy hova helyeznek ki engedéllyel vagy anélkül reklámtáblákat, csak az egyik probléma, jópár közöttük balesetveszélyes is volt. Ezek nem feleltek meg a közterület-használati engedélyben megfogalmazott előírásoknak, feltételeknek sem, igaz ezekre kiadott engedéllyel sem találkoztunk, amelyek szerint "a kiállított reklámtáblák tárolószerkezeteit úgy kell telepíteni és szükség esetén karbantartani, hogy a környezetre balesetveszélyt ne jelenthessenek". "A kihelyezett korlátok, reklámtáblák minimális útszegélytől mért távolsága 70 cm kell, hogy legyen", ...ez például a Vasmű úti reklámtáblák esetében nem valósult meg. (A reklámok közzétételére és elhelyezésére vonatkozó szabályok betartását ugyanakkor az illetékes vármegyei kormányhivatal ellenőrzi. - a szerk.)
A reklámtáblák maradványai azonban mindenütt ott vannak: földből kimeredő oszlopok, rozsdamarta bilincsek, értékesítetlen reklámfelületek torzóként emlékeztetnek arra, hogy kiket is választott a város. | Reklámtábla maradványok, rozsdamarta jelen - videóval | Jó ideje véget ért már az önkormányzati választás, amelyen a Rajta Újváros! Egyesület nyert Dunaújvárosban. Soha nem látott táblaerdő, öntömjénező reklámcunami árasztotta el városunkat. Ehhez pedig Dunaújváros MJV polgármestere – a városi közgyűlés által átruházott jogkörében – nem kevés pénzzel járult hozzá. A város területeit ízléstelenül rondító reklámtáblák maradványai ma is ott vannak a közterületeken. Ennek is utánajártunk. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2024/10/reklamtabla-maradvanyok-rozsdamarta-jelen-videoval | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
2009.01.15. 14:46
Egyes kiadási területeken, köztük a korrupció elleni fellépésben még nem kielégítő a Fehéroroszországnak, Moldovának és Ukrajnának juttatott európai uniós támogatások eredményessége – állapította meg csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió számvevőszéke.
A jelentésről Brüsszelben kiadott sajtóközlemény emlékeztetett arra, hogy a 2004-es és a 2007-es bővítést követően az EU Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna közvetlen szomszédjává vált. Ezeket az országokat az Európai Bizottság jelentős összegekkel (a 2000–2005-ös időszakban összesen 166 millió euróval) támogatta. A támogatás célja kapacitásfejlesztés volt a következő területeken: határellenőrzés, a migráció és a menekültügy irányítása, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, igazságszolgáltatás és felelősségteljes kormányzás. A segítségnyújtás döntő része nemzetközi szervezeteken keresztül történt. Fehéroroszországnak emellett a bizottság a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának hiánya miatt csak korlátozott támogatást nyújtott.
A számvevőszéki ellenőrzés célja az volt, hogy megállapítsa, mennyire tekinthető eredményesnek az uniós támogatás, melyek az esetleges alacsony teljesítmény okai, illetve mennyiben tekinthető úgy, hogy a bizottság egy tanulási folyamat révén az ezen a téren folytatott további támogató tevékenységének javára tudja fordítani a tapasztalatait. Az ellenőrzött támogatási intézkedések túlnyomórészt kielégítő eredményeket mutathattak fel, különösen a határvédelem terén. A migráció és a menekültügy terén azonban általában továbbra sem kielégítő a helyzet (e területen az EU alapvető célja az, hogy segítsen a nemzetközi humanitárius szabványoknak megfelelő befogadóállomásokat biztosítani az illegális migránsoknak és a menedékkérőknek).
A szervezett bűnözés elleni küzdelem tekintetében „bár számos sikert is el lehetett könyvelni, általánosságban továbbra sem történt megfelelő előrelépés” – áll a jelentésben. Az emberkereskedelem elleni projektekben a bűncselekménnyé nyilvánítási és bűnüldözési összetevő nem kapott meghatározó szerepet. Mivel ezen a területen számos támogató száll be szívesen a projektfinanszírozásba, gyakoriak az átfedések. A kábítószer-ellenőrzést illetően a projektek a törvényi szabályozás és a rendőrségi hírszerzés terén lassan haladtak előre. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése tekintetében a legnagyobb kihívás a bűnüldözés eredményesebbé tétele.
Az igazságszolgáltatás és a felelősségteljes kormányzás tekintetében szintén vegyes eredmények születtek. Egyes projektek összességükben kielégítő eredményt hoztak, a korrupcióellenes projektek azonban mindeddig igen szerény eredményeket könyvelhettek el. A számvevők úgy ítélik meg: az eredmények korlátozott volta rendszerint olyan tényezők együttes hatásának tudható be, amelyek az Európai Bizottságot, a nemzetközi szervezeteket és a három ország különböző hatóságait egyaránt érintették. A projektek eredményeit olyan külső tényezők is csorbították, mint az ukrajnai politikai helyzet állandó bizonytalansága. „Az, hogy több finanszírozási eszköz is működött egyazon céllal, a minőségi munka rovására ment” – áll a közleményben. Az uniós támogatási tevékenységet általában nem hangolták össze kellően a többi segélyezővel, és a bizottság sem ragadott meg minden alkalmat a tanulságok levonására, tapasztalatai nem mindig hasznosultak az újonnan indított projektekben. A számvevőszék azt is jelezte, hogy az említett észrevételek alapján részletes ajánlásokat tesz, hogy segítse a brüsszeli bizottságot a támogatás eredményességének növelésében. | Nem kielégítő a korrupció elleni harc Ukrajnában | Egyes kiadási területeken, köztük a korrupció elleni fellépésben még nem kielégítő a Fehéroroszországnak, Moldovának és Ukrajnának juttatott európai uniós támogatások eredményessége – állapította meg csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió számvevőszéke. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/01/nem-kielegito-a-korrupcio-elleni-harc-ukrajnaban | 2009-01-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Még 2022 és 2023 nyarán is gondot okozott a verpelétieknek az aszályos nyár, akkoriban félő volt ugyanis, hogy előfordul, nem folyik ivóvíz, a megnyitják a csapot. Mára ez a probléma megszűnt egy közel 14 millió forintos beruházás nak köszönhetően melyet október végével zárt le az Északmagyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. A projekt részeként már 2023 tavaszán dolgoztak a verpeléti víztározó medencéken. A beruházásra azért volt szükség, mert a meglévő hálózat már nem volt képes ellátni a településeket megfelelő mennyiségű ivóvízzel, emiatt aztán a fokozottan terhelt időszakokban komoly vízhiányok léptek fel a városban. Még 2022-ben például egy éjszakai csőtörés után másnap délutánra volt csak víz Verpeléten. Az ötven-hatvan éves csőrendszer meghibásodásakor lajtos kocsikkal hordták a vizet. Volt olyan eset, hogy az óvodából is haza kellett küldeni a gyerekeket és a központi konyhán sem tudtak főzni. A nagyon meleg nyarakon - mint a tavalyi, és az idei is volt - közel ötszáz köbméter körül van a város napi fogyasztása.
A megvalósításhoz szükséges pénzügyi források előteremtése érdekében - szorosan együttműködve a térség országgyűlési képviselőivel, a Nemzeti Vízművek iránymutatásával, a korábbi NFP-vel konzorciumban - pályáztak KEHOP konstrukció keretében. A sikeres pályázat révén, a Magyar Állam koordinációjában 13,5 milliárd forint Európai Uniós forrás felhasználásával összesen több, mint 70 kilométer teljesen új regionális hálózat épült a kapcsolódó létesítményekkel (nyomásfokozók, tárolómedencék, üzemirányítási rendszer,) együtt, amellyel mintegy 30 település stabilabb vízellátása valósult meg .
- Az újítások után üzemzavar esetén is, gond nélkül ellátható tiszta vízzel Verpelét - akár is 2-3 napon keresztül is - mondta el a portálunknak Farkas Sándor polgármester, aki örömét fejezte ki a beruházás megvalósulásával kapcsolatban.
A vízellátást a térségben nehezítette Északkelet-Magyarország speciális vízrajza, a vízigények és a rendelkezésre álló készletek tér- és időbeli különbségei, a vízbiztosítási lehetőségek szűkössége, egyben sokszínűsége, a vízbázisok évtizedekkel ezelőtti jelentős mennyiségi és minőségi terhelése (ipari és mezőgazdasági szennyezés), a klímaváltozás eddigi érezhető hatásai (elhúzódó aszályok, villámárvizek, felmelegedő nyersvizek), a jövő kihívásai (növekvő és csökkenő vízigények együttes jelentkezése, energiafüggőség) megkövetelik, hogy a térségben sokszor egyedi technológiákat alkalmazzanak a szolgáltatás biztonságának fenntarthatósága érdekében. Egyébként az ÉRV tájékoztatása szerint 1960-as években itt épült az ország első regionális vízellátó rendszere, amely aztán kiegészült felszíni vízgyűjtési és tározási módszerrel, és amely azóta is folyamatosan bővül, reagálva az újabb kihívásokra. Az ÉRV Zrt. a fennálló, illetve a jövőbeli problémákat elemezve, a kockázatokat értékelve, együttműködve az érdekelt felekkel fenntarthatósági és alkalmazkodási célokat fogalmazott meg, amelyeknek egyik lényeges eleme a regionális hálózatok további bővítése. A vízmennyiségi, illetve vízminőségi problémák kezelésének, valamint az ellátás biztonságának egyik lehetséges eszköze a települések többoldalú megtáplálásának a kialakítása, továbbá távolabbi vízbázisokból való kiszolgálása. A vízminőségi és vízmennyiségi gondokkal küzdő Verpeléti térség, a Parasznya-völgyi települések, valamint Kelemér-Trizs-Meszes térsége, továbbá a Miskolc körüli és a Kazincbarcikai agglomeráció növekvő vízigény-problémáinak megoldása érdekében komplex fejlesztési elképzelést dolgozott ki az ÉRV Zrt.
A projektben nem csak Verpelét, hanem a szomszédos vármegye régióinak vízellátása is fejlődött a hálózaton. Megvalósult:
Meszes település hosszú távú üzembiztos Ivóvízellátásának érdekében szükségessé vált egy új távvezeték létesítése Szalonna Irányából Meszes településig. A fejlesztés keretében több mint 1 300 folyóméter, védőcsővel ellátott vezeték létesült, aknákkal, tűzcsapokkal.
Trizs és Ragály települések biztonságos vízellátásának fejlesztése során több mint 4 500 folyóméter ivóvízvezeték épült, védőcsővel, aknákkkal, tűzcsapokkal, valamint közel 400 méter túlfolyó, ürítóvezeték és több 25 köbméteres medence, nyomásfokozókkal.
Zubogy-Trizs rendszeren épülő medencék Parasznya és Ivóvízellátása térsége biztonságos érdekében, Sajókápolna- Sajólászlófalva-Radostyán-Parasznya-Varbó településeket érintően a fejlesztés részeként megvalósult egy kétszer 100 köbméteres tárolómedence, illetve több mint 6 700 méter ivóvízvezeték építése.
Újharangod településrész hosszú biztonságos és minőségi vízellátása céljából szükségessé vált a regionális rendszerrel az összekötés. Ennek során több mint 7 ezer méter ivóvízvezeték, valamint udvartéri vezeték épült, illetve megtörtént a 24 méter magas, 25 köbméteres acél szerkezetű víztorony felújítása.
A felújított Újharangodi víztorony Kelemér és Gömörszőlős települések biztonságos Ivóvízellátása érdekében a fejlesztés keretében megépült egy 25 köbméteres medence, nyomásfokozó és közel 6 ezer 500 méter ivóvízvezeték aknákkal, tűzcsapokkal.
A stabil szolgáltatás érdekében megépült a Szentdomonkosi medencét a Bükkszenterzsébeti medencével összekötő távvezeték, több mint 7 ezer 400 méter hosszúságban.
Megvalósult a Bükkszenterzsébeti nyomásfokozó bővítése és kiépült 13 ezer méter távvezeték Sirok-Verpelét között. A Siroki vári medence kapacitásának növelése céljából megépült egy új, 300 köbméteres medence.
A Verpeléti Vízmű területén kétszer 100 köbméteres tárolómedencével, továbbá két 250 köbméteres medencével bővült a magaslati tároló. | Ivóvízhálózat-fejlesztés zajlott majd' 14 milliárdól | Új ivóvízhálózat épült, amely az északkeleti országrész időszakos vízhiányait oldja meg. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/11/ivovizhalozat-fejlesztes-verpelet-erv | null | true | null | null | HEOL |
A polgármestert (képünkön) háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel, az alpolgármestert (a képen háttérben) négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolják. A vádhatóság magyarázatként megjegyezte, azt tekinti hivatali visszaélésnek, hogy a vádlottak jogtalan hasznot szereztek maguknak vagy másnak.
A DNA egyebek mellett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2014-es csíkszeredai építkezési engedélyét kifogásolta, amelyet állítása szerint hiányos dokumentáció alapján állított ki a polgármester. A vádhatóság kiemelte, hogy a polgármester oktatóként is tevékenykedik az egyetemen.
Ráduly Róbertet és Szőke Domokost azzal is gyanúsítják, hogy indokolatlanul hagytak jóvá közel egymillió lejt kitevő (70 millió forint) városházi kifizetéseket egy kataszteri felméréseket végző cégnek olyan munkákra, amelyeknek semmilyen végeredménye nem volt.
Szőke Domokost azzal is vádolja a hatóság, hogy egy szerződés meghamisítására utasította az egyik beosztottját. Az eredeti bérleti szerződéssel a város egy ingatlant bocsátott egy cég rendelkezésére, de kikötötte, hogy a cég nem köthet albérleti szerződéseket az ingatlan egyes részeire. A vádhatóság szerint az alpolgármester utasítására ezt a kitételt törölték a szerződésből. Az alpolgármester azzal is törvényt sértett az ügyészek szerint, hogy később a ingatlan két albérleti szerződését szintén jóváhagyta.
Az alpolgármesternek rója fel a vádhatóság, hogy befolyásával visszaélve ítélt oda egy zöldövezeti munkálatra szóló megbízást egy bukaresti cégnek, amelynek azután a városháza a szolgáltatás reális értékének százszorosát fizette ki. Mindkettőjüknek felróják, hogy magáncélokra is használták a polgármesteri hivatal gépkocsiját.
A DNA több olyan ügyben nem emelt vádat az elöljárók ellen, amelyek a vádhatóság korábbi közleményeiben szerepeltek. Kikerült például a vádpontok közül az, hogy a polgármester túlságosan olcsón vásárolta meg a város számára a szakszervezetek művelődési házát.
A csíkszeredai elöljárók pere a Hargita megyei törvényszéken kezdődik. A vádiratban az ügyészség kérte a korábban hozott kényszerintézkedések fenntartását.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott csíkszeredai elöljáróknál április 29-én tartott házkutatást a DNA, majd korrupciós bűncselekmények gyanújára hivatkozva őrizetbe vette őket. Egy nappal később a bíróság házi őrizetbe helyezte őket, és vagyonukat zárolta. Május 14-én a prefektus felfüggesztette őket tisztségükből.
Korábbi nyilatkozataikban a csíkszeredai elöljárók ártatlannak mondták magukat, Ráduly Róbert politikai leszámolásnak minősítette az eljárást. Az RMDSZ nevében Kelemen Hunor elnök közleményben nyilvánította ki szolidaritását a csíkszeredai elöljárókkal. | Vádat emeltek Csíkszereda polgármestere és alpolgármestere ellen | A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) vádat emelt Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester és Szőke Domokos alpolgármester ellen – közölte szerdán honlapján az ügyészség. | null | 1 | http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/vadat_emeltek_csikszereda_polgarmestere_es_alpolgarmestere_ellen.599231.html | 2015-06-17 13:31:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Júliusban írtunk róla, hogy komoly problémákat szült az a 800 millió forintos EU-s beruházás Szombathelyen, amelyben a város csapadékvízelvezető hálózatát szerette volna modernizálni az akkor még fideszes városvezetés:
Kizáródtak a lakók a telkeikről – így sikerült az esővíz-elvezetés uniós pénzből Szombathelyen
Az önkormányzat azt mondja, igenis szervezetek lakossági fórumot a tervekről, igaz, a városi honlap almenüjében tették közzé – nem is nagyon ment el senki. Más baj is van a csapadék-elvezetővel, ami 140 millió uniós forintba fájt.
Akkor Szombathelyen a Rumi úton voltak fennakadások. A kivételezésről nem értesítették a lakókat. Így volt, aki reggel szembesült azzal, hogy nem tud kihajtani a kocsijával, ugyanis mély árkot ásott a markoló a telke és a közút közé. De volt más probléma is: a visszaépített bejáróhidak szűkebbek lettek, mint amit korábban a lakók használtak, arról nem is beszélve, hogy a beépített hídfejek annyira magasra sikerültek, hogy nem egy autónak megtörték az elejét.
Ahogy később kiderült, a lakókat valóban nem értesítették, lakossági fórumot a városvezetés ugyan összehívott a kivitelezés megkezdése előtt egy évvel, de azon szinte senki sem vett részt. Ettől függetlenül a városvezetés kipipálta, hogy ez megvolt, kezdődött az árokásás.
Amit lehetett később korrigáltak, plusz munkával levágták a hídfejeket, aki pedig kérte, annak kiszélesítették a bejáratot. Ennek plusz költségét azonban a lakók fizették.
Csakhogy nem csak itt, hanem Szombathely Olad nevű, falusias részén is ugyanez történt. Már javában tartott a kivitelezés, amikor az elégedetlen lakók hangját hallva a városvezetés lakossági fórumot hívott össze, utólag.
A városrészben lakók ugyanazokat a panaszokat sorolták, mint korábban a Rumi útiak. Nem kaptak értesítést a munka megkezdése előtt. Volt, aki nem tudott elmenni dolgozni az árok miatt, amivel reggel szembesült. Az elvégzett munka silány. A korábban saját pénzükön elkészített bejárókat szétverték, a korábbinál szűkebbet kaptak cserébe.
Volt olyan lakó, aki azt mondta, neki a garázsa előtt eddig semmilyen árok nem volt, de most lett, és ötlete sincs, hogyan fog bejárni. Erre azt a választ kapta Illés Károly (Fidesz-KDNP) leköszönő alpolgámestertől, hogy ha eddig nem volt bejáró, akkor nem is fog kapni, így ugyanis nem jár.
Sok étvizede az utcában lakók szerint egyébként sosem volt problémájuk a csapadékvízzel, nem is értik, mire a nagy építkezés, van ahol 90 centis árkot ástak. Amibe, ha egy gyerek beleesik, ki sem tud jönni. Ez kinek a felelőssége lesz? – kérdezik.
A lakók azt is szerették volna tudni, hogy kik az alvállalkozók. Véleményük szerint ugyanis a vállalkozó emberei szakképzetlenek, megfelelő védőfelszerelés nélkül dolgoznak és, ahogy Vasban mondják, “monyák” munkát végeztek. A közbeszerzési pályázatot elnyerő A-Híd Zrt. képviselője a fórumon azt mondta, üzleti titkot képez az alvállalkozók kiléte.
Az A-Híd Zrt. Apáthy Endre üzletember érdekeltsége. Apáthyék cégcsoportja abszolút brancsbeli, az építőiparban rendszeres az együttműködés köztük és az ismertebb NER-oligarchák között. Egy elbaltázott (túlárazott) ajánlatukról, amit a fehérvári vasúti átjáróra tettek, született ez a cikkünk:
Négy éve épül, de csak 2021-ben lesz készen a fehérvári vasútállomás felüljárója
Négy esztendeje fémtorzóként meredezik a székesfehérvári sínek felett a nagyjából mindent mindennel összekötni tervezett vasúti felüljáró eddig megépült szelvénye. A semmibe futó szerkezet a 2. ütem, azaz a folytatás nélkül használhatatlan, nélküle viszont az állomásnak nincs közvetlen biztonságos kapcsolata a déli városrészhez, és egyelőre nem valósulhatnak meg lényeges városfejlesztési elképzelések sem.
Azt is írtuk, hogy az A-Híd két másik hídépítővel, a Híd-Támmal és a Kútház Kft.-vel rendszeresen nyer el közbeszerzést. A Híd-Tám tulajdonosa egyenesen a „felcsúti fenomén” öccse, Mészáros János, aki azzal, hogy 2017-ben alvállalkozóként szerepelt a tendernyertes báty mellett, segített családon belül tartani a dél-balatoni vasútfejlesztésből bejövő pályázati pénzt. 2018 nyarán mindhárman pályáztak a “Kiskörei közös közúti-vasúti Tisza híd részleges felújítási, karbantartási munkái” tárgyú kiírásra. A tendert végül – az eredetileg becsült 1,12 milliárd forintos árnál 395 millióval többért – az A-Híd vitte el.
Arról is beszámoltunk, hogy a Híd cégcsoport egy másik tagja, a G-Híd Zrt. Pócsmegyer-Surányban épített csapadékvíz-tározókat, a szombathelyihez hasonló sikerrel: a létesítményekről nyár végére kiderült, hogy a csapadékot nem vezetik sehova, valójában olyan zárt medencék, melyekből csak elpárologni tud a víz. A bűzlő, túlcsorduló árkokat végül az építő cég kitisztította és lyukakat fúrt a betonaljzatba, csakhogy ezzel éppen az a fokozottan érzékeny ivóvíz-bázis került veszélybe, melynek védelmét nyomatékosan előírta az építést engedélyező szakhatóság:
Szennyezett víztől szenvedtek a pócsmegyeriek, elfuserálták a 161 milliós vízelvezetőt
Nem tette boldogabbá a pócsmegyeriek életét az a csapadékvíz-elvezetésre szolgáló tározórendszer, aminek nyáron fejeződött be az építése. A bűzlő, túlcsorduló árkokat végül az építő cég kitisztította és lyukakat fúrt a betonaljzatba, hogy ne gyűljön fel bennük újra az esővíz.
Na, de vissza Szombathelyre.
A lakók már az október elsejei fórumon emlegették, hogy silány a munka. Ennek megerősítéséhez elég volt két napot várni az első komolyabb esőre. A csapadékvíz-elvezető árkok falai beomlottak, a bevezető hidakon bokáig lehetett gázolni a sárban, a hidfejek pedig egyszerűen kifordultak a helyükről.
Két nappal korábban a lakossági fórum azzal zárult, hogy háromtagú bizottságot állít fel a város, amelynek tagja egy városházi delegált, egy szaki a kivitelező részéről és a műszaki ellenőr. Az ígéret alapján a bizottság minden háztartásba bekopog, hogy felmérje a lakók igényeit, akik aláírásukkal hitelesítik, hogy a delegáltak nála jártak és felmérték a helyzetet.
Ezzel szemben máig nem történt semmi. Még az eső okozta károk sem kényszerítették cselekvésre a városvezetést. Így a lakók nyílt levelet intéztek a Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) leköszönő polgármesterhez.
Közben egy újabb városi utcában, a Szatmár utcában is ugyanez történt. A fővállalkozó itt is az A-Híd volt. Kerestük a céget, hogy megtudjuk, ők, hogyan látják az elvégzett munka minőségét, és mit gondolnak a lakók panaszairól, de e-mailünkre egyelőre nem válaszoltak.
Szombathelyen egyébként az ellenzék győzött, a polgármester Nemény András (Éljen Szombathely) lett, a közgyűlési többség is hozzájuk került. Érdekes viszont, hogy éppen az oladi falusias részen a lakók újraválasztották Kecskés László (Fidesz-KDNP) képviselőt.
Hogy mi lesz a csatorna ügyével, az már az új közgyűlés feladata. A lakóknak egyelőre meg kell várniuk, amíg az új városvezetés feláll, majd csak eztán reménykedhetnek, hogy visszaáll az utcájuk rendje.
Az biztos, hogy nem lesz könnyű dolga annak, aki utólag szeretne alakítani a csapadékvíz-elvezetők kialakításán, azok ugyanis engedélyes tervek alapján készültek el. Mivel az EU pénzeli az egész beruházást, így azokhoz 5 évig nem lehet hozzányúlni. Fel van tehát adva rendesen a lecke.
A cégadatokat az Opten.hu szolgáltatta. Fotó: a szerző felvétele | Éppen csak az esőt nem bírta a 800 millió forintos csapadékvíz-elvezető Szombathelyen | Morgolódnak a lakók: korábban sosem volt problémájuk az esővízzel, most azonban teljesen szétbarmolták az utcáikat a szerintük hozzá nem értő kivitelezők. A főv | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/17/eppen-csak-az-esot-nem-birta-a-800-millio-forintos-csapadekviz-elvezeto-szombathelyen/ | 2019-10-17 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Fodor Ibolya új lakásában a munkások egyebek között festenek és kőműves munkákat végeznek - közölte az RTL Klub a péntek esti Híradóban egy néző beszámolóját idézve.
Az egyik munkás a rejtett kamerával forgató csatornának elismerte, hogy a 240 órás közmunkás büntetését dolgozza le a képviselőnél. A férfinak annál a közhasznú egyesületnél kellene dolgoznia, amelynek Fodor Ibolya az elnöke - tették hozzá.
A politikus telefonon azt mondta az RTL Klubnak, közmunkások valóban dolgoznak az egyesületnél, de azt tagadta, hogy az albérletét is ők újítanák fel. | Itthon: RTL Klub: közmunkára ítélteket dolgoztat Fodor Ibolya | Közmunkára ítéltekkel újíttatja fel albérletét Fodor Ibolya pécsi képviselő - hangzott el az RTL Klub Híradójában. A politikus ezt tagadta a műsorban. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150508_RTL_Klub_kozmunkara_itelteket_dolgoztat_F | 2015-05-08 10:46:00 | true | null | null | HVG |
Projektinfó
Földrajzi hely: Budapest, Magyarország
Építészek, alkotók: Archikon, Nagy Csaba, Pólus Károly, Major Eszter, Hargitai Réka, Batta Miklós, Harmath Júlia, Várhidi Bence, Véghelyi Borbála, Objekt Tájépítész Iroda
Madárhegyi gyermekliget
URL: Archikon Architects
Tervezés éve: 2022-2023
Építés éve: 2023-2024
Bruttó szintterület: 2600 m2
Stáblista
Vezető tervezők:
Nagy Csaba, Pólus Károly
Építész tervezők:
Major Eszter, Hargitai Réka, Batta Miklós
Építész munkatársak: Harmath Júlia, Várhidi Bence, Véghelyi Borbála
Tájépítész tervezők:
Objekt Tájépítész Iroda
Pécsi Máté, Koltai Emese, Ripszám Eszter, Wang Xiao
Tartószerkezettervező: Pintér Tibor
Épületgépész tervező: Miskolczy Imre, Lakatos Béla
Elektromos tervező: Pihelevics Gábor, Csobánki Csaba
Gyengeáramú tervező: Borsányi Károly
Tűzvédelmi tervező: Fenyvesi Zsolt, Szilágyi Dorina
Konyhatechnológus: Rátonyi Árpád
MÉD:
MÉD 2024 Épületek
További adatok
↓
Az újbudai Madárhegy területére beköltöző kisgyermekes családok igényeinek kielégítésére az önkormányzat egy bölcsődét, óvodát, gyerekorvosi rendelőt és játszóteret is magába foglaló gyermekligetet létesített, melynek tervezésével az Archikon építészeit bízták meg. Az épületek nagy üvegfelületekkel nyitnak a külső környezet felé, odabent mégis kuckós hangulat van, mintha csak a természetben bújnánk meg valahol.
Az újbudai hegyvidék déli részén, egy szocialista paneles és egy mai ingatlanfejlesztői lakótelep között elterülő Madárhegy az utóbbi tíz évben épült be, elsősorban kisebb kertes társasházakkal. Az új beköltözők között sok gyermekes család van, így jelentős igény volt a gyermekintézményekre. Az Önkormányzat ezt felismerve bölcsődét, óvodát, gyerekorvosi rendelőt és nyilvános játszóteret is magába foglaló fejlesztést irányzott elő. Az építészek és tájépítészek a tervezés során szerették volna megidézni a telek eredeti ligetes hangulatát. Így született meg a "gyermekliget".
A telket az épületek tömegei funkcionális udvarokra osztják, így különítve el egymástól a különböző rendeltetésű területeket: a bölcsőde és az óvoda udvarait, a játszóteret vagy a pihenőkertet. A gyerekek tájékozódását segíti, hogy a házak kiugró emeleti tömegei formájukban és mázaskerámia-burkolatuk színében is eltérnek egymástól. Mindez gyerekszemmel is jól érzékelhető különbséget hoz létre a funkcionális egységek között.
Az épületek nagy üvegfelületeket kaptak, ezzel elősegítve az átláthatóságot és a külső környezettel való aktív kapcsolatot. Odabent mégis kuckós hangulat van, mintha csak a természetben bújnánk meg valahol. Ezt erősíti a belső térben és szerkezetben használt természetes anyagok dominanciája is: fa és kerámia burkolatok, fa nyílászárók, fabútorok, a vastag, jó hőszigetelő értékű kerámia falazatok és itt-ott előbukkanó fa fedélszerkezetek. Kis ökológiai lábnyom, innovatív megoldások, méhlegelő - egy épület is nevelhet a környezettudatosságra.
A program részét képezte egy közösségi tér létrehozása is, melyet az óvoda előcsarnokaként is szolgáló kétszintes faszerkezet jelöl ki. Az óvodai funkció a szokásos fejlesztőszobák mellett kiegészül még tankonyhával, műteremmel és sószobával is. E terek tovább növelik a gyerekek és pedagógusok komfortérzetét, és színesebbé teszik a gyerekek mindennapjait.
Archikon Architects
Szerk.: Hulesch Máté | Madárhegyi gyermekliget | Az újbudai Madárhegy területére beköltöző kisgyermekes családok igényeinek kielégítésére az önkormányzat egy bölcsődét, óvodát, gyerekorvosi rendelőt és játszóteret is magába foglaló gyermekligetet létesített, melynek tervezésével az Archikon építészeit bízták meg. Az épületek nagy üvegfelületekkel nyitnak a külső környezet felé, odabent mégis kuckós hangulat van, mintha csak a természetben bújnánk meg valahol. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/madarhegyi-gyermekliget | null | true | null | null | építészfórum |
A legenyhébb kényszerintézkedésről szóló végzés jogerős. Fuzik Zsoltot, a BKV korábbi informatikai igazgatóját, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben Szegeden fogták el és vették őrizetbe február 3-án, majd a Budai Központi Kerületi Bíróság február 5-én rendelte el előzetes letartóztatását. A volt vezetőt gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel gyanúsítják. Fuzik Zsoltot a BKKB május 12-én helyezte házi őrizetbe.
Fuzik Zsoltot a volt BKV-s jogi igazgató, Sziebert György és Rényi-Vámos Krisztina, a Budapest Airport volt jogi igazgatója elleni ügyben gyanúsították meg. A rendőrség december 4-én házkutatást tartott a BKV Akácfa utcai székházában és először egy informatikai szerződést kerestek. A feltételezés szerint a 28 millió forintos szerződésből osztottak volna vissza több millió forintot, ezt vehette át a szintén december 4-én, egy óbudai mélygarázsban vesztegetés közben tetten ért BKV-s jogi igazgató, Sziebert György.
Az üggyel összefüggésben Rényi-Vámos Krisztinát, a Budapest Airport Zrt. jogi vezetőjét és Sziebert Györgyöt letartóztatták. Mindkettejüket bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Rényi-Vámos Krisztina előzetes letartóztatását június 8-án megszüntették és házi őrizetet rendeltek el. Ugyanezen a napon a bíróság Sziebert György előzetes letartóztatását szeptember 7-ig meghosszabbította. | Megszüntették Fuzik házi őrizetét | A Budai Központi Kerületi Bíróság megszüntette Fuzik Zsolt, volt BKV-s informatikai igazgató házi őrizetét és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/07/21/megszuntettek_fuzik_hazi_orizetet/ | 2010-07-21 23:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Levelet írt Tar József István, a Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) "fővárosi főkoordinátora" azoknak a kerületi nemzetiségi önkormányzatoknak, amelyek a kormánypárti roma szervezet vezetésével működnek.
A Népszavához is eljutott e-mail tanúsága szerint
A CiKöSz elnöke érdemben csak azok érdekében tud egyeztetni, akik november 4-éig hivatalos levélben elküldik, hogy az adott nemzetiségi önkormányzatnak miben lenne szüksége segítségre - hívta fel a figyelmet a főkoordinátor. Az egyeztetéshez azonban arra az információra is szükség van - folytatódik a levél -, hogy "melyik kerület körülbelül milyen létszámot tud mozgósítani a 2026-os parlamenti választásokra". Tar József István hangsúlyozta:
A CiKöSz az a szervezet, amelyet - a kegyvesztetté vált Farkas Flórián-féle Lungo Dromot helyébe lépve - Sztojka Attila fideszes parlamenti képviselő, volt romaügyi kormánybiztos hozott létre. Sztojka, miután nemrég kinevezték a Belügyminisztérium roma kapcsolatokért felelős államtitkárává, az elnöki tisztséget átadta a már említett Szűcs Csabának. Ismeretes, hogy Szentkirályi Alexandra a júniusi önkormányzati választásokon a Fidesz főpolgármester-jelöltjeként indult, majd az utolsó pillanatban - bár korábban határozottan kizárta ezt a lehetőséget - visszalépett a szoros küzdelemben alulmaradt Vitézy Dávid javára. Szentkirályi jelenleg a Fidesz budapesti elnöke.
"A kormány részéről nagy az elvárás, hogy végre szakmai, törvényes keretek között működő partnere legyen" - Megválasztották a romák országos önkormányzatának új elnökét
A szóban forgó e-mailből nem derült ki, hogy a ciköszös romák konkrétan milyen segítséget remélhetnek a fővárosban kisebbségben lévő Fidesz politikusától. Tar József István mindenesetre javasolta, ha a kérésekhez anyagi források is párosulnak, írják le pontosan, milyen anyagi keretről lenne szó, a kérések pedig reálisak legyenek, ne teljesíthetetlenek.
A főkoordinátor kitért arra is, hogy valószínűleg még idén összehívják az összes kerületet: a találkozón "Szentkirályi Alexandra és terveink szerint az összes fővárosi körzet parlamenti jelöltje/képviselője jelen lesz". Ebből az a következtetés adódik,
Kerestük Tar József Istvánt, aki a IX. kerületi roma nemzetiségi önkormányzat elnöke, a fővárosi és az országos roma önkormányzat képviselője is. A budapesti főkoordinátor megerősítette, hogy az ismertetett e-mailt a CiKöSz vezetésével működő kerületi nemzetiségi önkormányzatoknak küldte el, de egyebekről nem kívánt nyilatkozni. Így nem sikerült megtudnunk például azt sem,
hogy hány roma mozgósításával kalkulálnak a fideszes szervezetben,
és vélekedése szerint mennyiben tekinthető jogszerűnek, ha kifejezetten kampánycélok érdekében használnak nemzetiségi önkormányzatokat.
Ahogyan arról beszámoltunk, a CiKöSz elsöprő győzelmet aratott az önkormányzati választásokkal egy időben tartott országos roma nemzetiségi választáson: a mandátumok csaknem háromnegyedét elnyerte az országos önkormányzatban. A budapesti választási adatokat végignézve elmondható, hogy lényegesen szerényebb mértékben, de a fővárosi kerületekben is a CiKöSz nyert. A 23 kerületből a CiKöSz 13-ban szerzett többséget, ezek közül 8-ban csak a CiKöSz képviselői kerültek be a testületbe.
Kétharmados többséget szereztek a fideszes romák, az ORÖ elnökhelyettese csalások sorozatáról beszélIntegritás Hatóság: Minimum 1,3 milliárd forint kárt okozott a magyar adófizetőknek az ORÖ felelőtlen gazdálkodása és az Emmi hanyagsága | Szentkirályi Alexandrával tárgyal és 2026-ra toboroz az országos roma önkormányzatot uraló kormányközeli CiKöSz | A Cigány Közösségek Szövetségéhez kötődő kerületi nemzetiségi önkormányzatok összeírják, milyen segítséget várnak, egyúttal azt is, hány embert tudnak mozgósítani – tudta meg a Népszava. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255875_2026-orszaggyulesi-valasztasok-romak-toborzas-fidesz | null | true | null | null | Népszava |
Néhány héttel azután, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal a dolgokat körültekintően megvizsgálva arra jutott, hogy a Transparency káros, stigmatizál és dezinformál, Lánczi Tamásék, a párt élcsapata most az Átlátszó vizsgálatát is befejezték. Mit ad isten, történetesen épp arra jutva, mint az előző esetben:
"Egyértelművé vált, hogy az Átlátszó - külföldi finanszírozás bevonásával - az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz".
A hivatal ezt hétfőn tette közzé az MTI-ben. Hogy a TI-vizsgálathoz hasonlóan ezúttal is a rá vonatkozó szabályokat megsértve járt-e el, azt egyelőre nem tudjuk. Amit igen: Lánczi Tamásék június végén kezdték vizsgálni a kormányzati és hatalmi korrupciók széles körét feltáró Átlátszót, és mostanra "bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja".
Szpojler: világ-összeesküvést kutattak ki Lánczi Tamásék!
Ez az állítólagos összetett nemzetközi hálózat "a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben". A hivatal szerint "egyértelművé vált az is, hogy az Átlátszó - külföldi finanszírozás bevonásával - az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz".
A hivatal szerint ennek példája "az az uniós koncepciós eljárás, amely a Judith Sargentini európai parlamenti képviselő által készített, 2018 szeptemberében elfogadott jelentésben csúcsosodott ki". A Lánczi Tamásék szerint "koholt vádakra épülő ítélet meghozatalához az Átlátszó és más - az Európai Unió által is pénzzel támogatott - politikai nyomásgyakorló csoportok részjelentései szolgáltatták az alapot".
Szpojler: visszaélésszerű nyilvánosság következik!
A jelentés őrületes csavarja most: az Átlátszó veszélyt jelent a szuverenitásra azzal, hogy közérdekű adatokat tesz közzé. "Eddig több mint 9000 dokumentumot töltött fel a hálózat amerikai központjának szerverére, és ezzel eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez". Tehát, figyelem:
magyar szerver = jó,
amerikai szerver = nem jó,
(oroszok a külügy szerverein = system error.)
A hivatal szerint "komoly kockázatot jelent, hogy a feltöltött dokumentumokban az állami és önkormányzati intézmények, magyar magánvállalkozások és magánszemélyek közötti szerződések, levelezések mellett több száz telefonszám, valamint más személyes, szenzitív információk is szerepelnek". Ezek ugyebár, ahogy korábban írtuk, közérdekű adatok.
A hivatal belekötött az Átlátszó gazdálkodásába is, mondván: a "2011 és 2016 között finanszírozásáról a nyilvánosság számára semmilyen információ sem érhető el, a 2017 és 2023 közötti tárgyévekben pedig a megismerhető adatok számos pénzügyi, elszámolási anomáliára utalnak". De Láncziék ravaszságán nem lehet kifogni: "a trükkök ellenére" is megállapították, hogy az Átlátszó főleg külföldről kap pénzt. Innen már csak egy lépés, hogy SOROS! | A Szuverenitásvédelmi Hivatal megtalálta a Haza, sőt, a Nemzet újabb ellenségét | Összetett nemzetközi hálózat, közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala, súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károk, veszélyes amerikai szerverek. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/28/a-szuverenitasvedelmi-hivatal-megtalalta-a-haza-sot-a-nemzet-ujabb-ellenseget | null | true | null | null | 444 |
2004.03.24. 06:28
Schneller Istvánnak, a főváros főépítészének az eltávolításával fenyegette meg Lakos Imre (SZDSZ), a XI. kerület alpolgármestere – állítja a szakember fia, aki a városrész fideszes önkormányzati képviselője. Az ügy szóba került a főpolgármesteri kabinet hétfői ülésén is.
Schneller Domonkos a Feneketlen-tó körüli park rendezési tervének módosítását bírálta a kerület testületi ülésén. Állítása szerint Lakos Imre ezután odament hozzá, s azt közölte vele: „Ha ki akarod rúgatni apádat, csak folytasd a szervezkedést.” Schneller Domonkos szerint ijesztő, hogy egy ilyen mondat elhangozhat, illetve hogy ehhez hasonló módon bármely párt képviselőjét meg lehet zsarolni. Hozzáfűzte azt is: édesapja köztisztviselő, ő maga pedig választott tisztviselő.
Lakos Imre, aki a Fővárosi Közgyűlésnek is tagja, illetve az SZDSZ fővárosi elnöke, a történtekről anynyit mondott: a kijelentés hivatalos formában nem hangzott el a testületi ülésen. Tiba Zsolt főjegyző az ügyről úgy nyilatkozott: nincs az a párt, amelynek vezetői bárkit eltávolíthatnának a Főpolgármesteri Hivatalból. Demszky Gábor főpolgármester a hétfői kabinetülésen úgy fogalmazott: ha ez a mondat valóban elhangzott Lakos Imre szájából, akkor inkább az SZDSZ-nek kell új fővárosi elnököt keresnie.
Gidró Kriszta | Apjával zsaroltak meg egy fideszest? | Schneller Istvánnak, a főváros főépítészének az eltávolításával fenyegette meg Lakos Imre (SZDSZ), a XI. kerület alpolgármestere – állítja a szakember fia, aki a városrész fideszes önkormányzati képviselője. Az ügy szóba került a főpolgármesteri kabinet hétfői ülésén is. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/apjaval-zsaroltak-meg-egy-fideszest | 2004-03-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Kerner kolléga még egyet kérdezett arról, hogy Alföldi Róbert neve hogyan került ide, miért beszélt erről Magyar Péter, mire a politikus azt mondta, azért említette meg meg a rendező nevét, hogy mindenki láthassa, valósak az információk, amiket ők kapnak.
Részint szerinte a miniszterelnök személyes bosszúja a kiálló influenszerek ellen az akció, részint titkosszolgálati eszközökkel készített anyagok. Egyúttal elnézést kért a művésztől, ha kellemetlenséget okozott, de szerinte ő is tudja, hogy érkeznek majd róla szóló anyagok a nyilvánosságba. | Hogyan kerül ide Alföldi Róbert neve? | Kerner kolléga még egyet kérdezett arról, hogy Alföldi Róbert neve hogyan került ide, miért beszélt erről Magyar Péter, mire a politikus azt mondta, azért említette meg meg a rendező nevét, hogy mindenki láthassa, valósak az információk, amiket ők kapnak. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/10/hogyan-kerul-ide-alfoldi-robert-neve | null | true | null | null | 24.hu |
Befogadta tegnap az Országgyűlés többsége a Fidesz által kezdeményezett vizsgálóbizottságok fölállításáról szóló kezdeményezéseket; így legalább a vita megkezdődhet az Egymásért Egy-Másért Alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) kapcsolatáról, illetve a rendőrség morális válságáról.
"Zöld utat" kaptak tehát a testületek - az idézőjel annak szól, hogy a kormányoldal a sürgősséget nem szavazta meg; föltehető, a két bizottság csak az ősszel kezdheti meg tényleges működését. Mindkettő tíz főből állna, elnökét a Fidesz adná, a szocialisták négy, a legnagyobb ellenzéki párt három, a KDNP, az MDF és az SZDSZ pedig egy-egy főt delegálna.
Információnk szerint sem a Fidesz, sem az MSZP nem számol azzal, hogy belátható időn belül megkezdődhetnek a vizsgálatok. Körülbelül egy hónap, amíg a két indítvány végigfut a parlamenti rendszeren, azután kezdődhet csak a tagdelegálás. Egyik kormánypárti informátorunk úgy fogalmazott: "tudják, hogy megy ez: elvitázgatunk, eldelegálgatunk egy darabig, úgysem lesz semmi belőle".
A parlamenti eszköztár viszonylag széles, ha vizsgálatok ellehetetlenítéséről van szó: ha a vizsgálóbizottság feladatkörében, összetételében sikerül is megállapodniuk a feleknek, és még napirendet is el tud fogadni a testület, akkor még mindig ott a határozatképtelenség, majd a végén a határozat elfogadása/el nem fogadása. De ha sikerül is határozattal lezárni egy vizsgálatot, a parlament plénuma is dönthet úgy: nem veszi napirendre - az Országgyűlés elmúlt tizenhét évében valamennyi eszközt bevetették már a pártok.
Az Egymásért-ügyben a Fidesz azt vizsgálná egyebek közt, hogy volt-e igazi együttműködés a Nemzetbiztonsági Hivatallal, vagy csak "véletlen egybeesés", hogy az alapítványnál több titkosszolga is dolgozik-dolgozott. A szocialisták eredetileg a parlament nemzetbiztonsági bizottságára bízták volna a vizsgálatot - erre sor is kerül, legalábbis ma hallgatják meg az ügyben Szilvásy György kancelláriaminisztert, illetve megkapják az üggyel kapcsolatban készült, négyoldalas titkosszolgálati vizsgálati jelentést. | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/cikk/449098/ | 2007-06-05 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2004.09.25. 17:53
Orbán Viktor volt miniszterelnök nem tartja törvénytelennek, hogy felesége cége állami támogatást kapott, mivel minden termőföldre jár támogatás.
Orbán Viktor volt miniszterelnök az RTL Klub híradójában elmondta, hogy Magyarországon minden termőföldre jár valamilyen támogatás, és ez mindenkit megillet. Ezért nem tartja törvénytelennek és erkölcstelennek, hogy a Szárhely-Dűlő Sárazsadány-Tokajhegyalja Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amelyben felesége, Lévai Anikó is résztulajdonos, állami támogatást kapott a szőlőtelepítésre. Orbán Viktor hozzátette: az ügyben adott nyilatkozata miatt beperli Nyakó Istvánt, az MSZP szóvivőjét.
A volt kormányfő felesége a Blikk című napilap szerdai számában azt mondta, hogy az összesen 48 hektáron gazdálkodó cégből az ő résztulajdona nyolc hektár, és az ő tulajdonrészét nem érintette a támogatás. A Magyar Nemzet szombati számában Lévai Anikó közölte: a társaságban jogilag még 25 százalékos tulajdonrésszel bír, azonban a tagi kölcsönök miatt a tulajdoni hányada valójában csak 2-3 százalék. | Orbán: Nem volt törvénytelen a támogatás | Orbán Viktor volt miniszterelnök nem tartja törvénytelennek, hogy felesége cége állami támogatást kapott, mivel minden termőföldre jár támogatás. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/09/orban-nem-volt-torvenytelen-a-tamogatas | 2004-09-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Zuschlag-ügy szeptemberi fejleményei először "belföldi" pártfinanszírozási botrányra utaltak, a Weiszenberger László-féle videokazetta előkerülése után viszont az ellenzék az uniós források "lefölözését" állította a középpontba. Miután Orbán Viktor elsütötte a startpisztolyt a ciklus Tocsik-ügyének szánt botránysorozatban ("lopják az uniós pénzeket!"), a Fidesz-hű sajtó megpróbált történeteket pakolni az elnöki axióma mögé több, de inkább kevesebb sikerrel. A Fidesz politikusai közül pedig leginkább Pelczné Gáll Ildikó pártalelnökre és Nógrádi Zoltánra, Mórahalom polgármesterére maradt e feladat. Ők ketten támadják a leghangosabban Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési minisztert. Amúgy mindketten részesei az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását ellenőrző parlamenti eseti bizottság munkájának - Nógrádi tagja, Pelczné pedig elnöke a grémiumnak -, és mindkettőjükre igaz, hogy rendszeresen juttatásokat kapnak európai pénzeket nyert szervezetektől.
Pelczné Gáll Ildikó az Országházban napirend előtt kérdezte Bajnaitól, hogy "az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) keretében elköltött majdnem 1000 milliárd vajon hol mutatkozik meg?" Nógrádi pedig arra emlékeztette a minisztert, hogy "számtalanszor kértük, hogy ne pártpolitikai, baráti alapon osztogassák a forrásokat, mert ezzel az országnak ártanak". Szeptember végén Nógrádi képviselő kijelentette: "Gyurcsány Ferencnek számot kell adnia arról, hogy milyen módszerekkel kerültek magánzsebbe uniós pénzek, kik kaptak ebből és mennyit." A miniszterelnök azonban számadás helyett a képviselői összeférhetetlenség kérdését emelte a vitatérbe. Ezzel az ország fontos politikai kérdései (a pártfinanszírozás, a képviselői öszszeférhetetlenség, az uniós források elosztása) egy időben kerültek terítékre, bár - a botrányok felől vizsgálva - látszólag alig van közük egymáshoz.
Összeférhetőségek
Az uniós forrásokhoz hivatalosan az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő országgyűlési eseti bizottság tagjai vannak a legközelebb. A grémiumnak 12 tagja van, fele-fele arányban kormánypárti és ellenzéki képviselők. A bizottságban alapítása, 2007 eleje óta eddig két személyi változás történt, azaz összesen 14 honanya és honatya került közeli kapcsolatba az uniós forrásokkal - a hatályos törvények szerint teljesen legálisan.
A grémium tagjairól - vagyonnyilatkozataik alapján - megállapítható, hogy rendelkeztek Országgyűlésen kívüli jövedelemforrással, érdekeltséggel. A 14 képviselő összesen 37, parlamenten kívüli funkció után jutott (eseti, időszakos vagy rendszeres) bevételhez 2006-ban. Ide értendők a cégtulajdonok (egynek számolva, ha valaki ügyvezető is), az önkormányzati képviselői helyek, polgármesteri tisztségek és így tovább. Mindegyiküknek volt ilyen jellegű bevétele, a 14 tag fejenként és átlagban 2,6 helyen volt érdekelt. A bizottság tagjai az általunk megismerhető adatok szerint összesen több mint 63 millió forinthoz jutottak a törvényalkotás mellett, azaz átlagosan 4,5 milliót kerestek tavaly a Tisztelt Ház falain kívül, tehát átlagosan havi bruttó 375 ezer forintot. A szórás nagyon nagy, a legalacsonyabb éves bevétel bruttó 1,1 millió, míg a legmagasabb megismerhető éves összeg bruttó 10,7 millió forint volt.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elektronikus monitoring információs rendszeréből (EMIR) kiderült, hogy azok a szervezetek, amelyeknél az európai forrásokat felügyelő képviselők funkciókat töltenek (vagy töltöttek) be, és amelyek indultak uniós pályázatokon, 53 esetben nyertek is uniós pályázatokon. A bizottságból nyolc képviselő állt tavaly szerződésben olyan céggel, egyetemmel, önkormányzattal, amely az I. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázati nyertesének mondhatja magát.
A legtöbb, 15 támogatott pályázattal a fideszes Nógrádi Zoltán büszkélkedhet, igaz, neki három érdekeltsége van. Mórahalom város polgármestereként összesen 1,2 milliárdos támogatásnak örvendhetett (fizetése e minőségében havonta bruttó 518 400 forint). A pénzből belvízcsatornát újítanak fel, fejlesztik az ipari parkot és növelik a bölcsődei kapacitást. Szélessávú közművet hoznak létre és e-önkormányzati informatikai rendszert, e-közigazgatási szolgáltatásokat vezetnek be a kistérségben. Utakat aszfaltoznak és építenek, fogyatékos nappali ellátó- és foglalkoztatóházat és fogyatékosokat támogató szolgálati központot létesítenek. A Móra Ferenc Általános Művelődési Központban kompetenciaalapú oktatást vezetnek be, és fejlesztik a szociális szolgáltatásokat Mórahalmon.
Nógrádinak Csongrád megyei képviselőként majdnem 120 millió forint elköltésére lehetett rálátása (bruttó 181 792 forintért havonta), melyből fejlődhet a makói, illetve a deszki kórház. A képviselő a Mórakert Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet igazgatósági tagjaként a gazda szemével - tulajdonosként és vezetőként (e forrásból származó jövedelme nem ismert) - figyelheti, amint a megítélt 38,5 millió forintból a Dél-alföldi Regionális Agrárlogisztikai Centrum technológiai fejlesztésével és felnőttképzési rendszerrel hízik a cég.
A támogatott pályázatok számát tekintve Nógrádit szorosan követi Pelczné Gáll Ildikó, a bizottság elnöke, a Fidesz alelnöke, aki civilben - egyebek mellett - a Miskolci Egyetemen tölt be intézetigazgatói állást (fizetése havi bruttó 291 600 forint). Az univerzitás 14 pályázaton nyert az NFT I. során, összesen 2,5 milliárd forintot egyebek közt K+F és kutatóhelyi fejlesztésekre, programokra, infrastruktúra-fejlesztésre, műszerbeszerzésre, "a felsőoktatás és a helyi szereplők együttműködésének erősítésére" kerámia- és vegyipari mérnöki képzésekre, átképzésekre, valamint kooperációs kutatási központ létesítésére.
Darabszámban dobogós még (hét projekt) Hock Zoltán (MDF), aki nemcsak képviselő, tanár is: a Herman Ottó Általános Iskolában (foglalkozását szünetelteti), mely intézmény majdnem 18 millió forintot nyert kompetenciaalapú oktatásra. Hock Zoltán fővárosi és újpesti képviselői posztot is betölt (havi bruttó 160, illetve 140 ezer forintos fizetéssel), márpedig e két önkormányzat együttesen 2 milliárdot valamivel meghaladó mértékben vált pályázati győztessé, a pénzt szakképzésre és buszsávok kialakítására költhetik el.
Miskolc, ahol a szocialista Szűcs Erika az alpolgármester (önkormányzati fizetése havi bruttó 530 ezer forint), hat nyertes pályázatnak örülhet. Ugyanakkor a város vezeti a támogatott projektek értéke alapján összeállított táblázatot: 4,9 milliárd forinttal támogattak miskolci fejlesztéseket (a keretből szolgáltató központhoz juthatnak a fogyatékkal élők, fejlődhet a mozgáskorlátozottak tömegközlekedése, a kórházban diagnosztikai szűrőközpontot alakíthatnak ki). Jut pénz e-közigazgatásra és szakképző központra is, valamint megújulhat a belváros.
A pályázatok összértéke alapján a második a Miskolci Egyetem (Pelczné Gáll Ildikó egyik munkahelye), a harmadik pedig Szombathely, amelyet az országgyűlési bizottságban a fideszes Ágh Péter "képvisel"; a vasi megyeszékhely önkormányzata négy pályázaton összesen csaknem 1,4 milliárd forintot nyert el szakképzésre, e-önkormányzatra és a térségi kerékpáros- és kulturális központ szolgáltatásainak fejlesztésén keresztül a turisztikai befogadóképesség javítására.
Alig tízmillióval csúszott le a dobogóról az értékalapú listán Nógrádi Zoltán, akinek az érdekeltségei összességében nem sokkal 1,4 milliárd forint alatt végeztek. Messze elmaradt tőlük a fideszes Szatmáry Kristóf, aki - amikor épp nem honatya - XVI. kerületi önkormányzati képviselő (havi bruttó 174 800 forintért). A kerület egyetlen pályázaton nyert 891 millió forintot: rekreációs központ épülhet az Erzsébet-ligetben.
A "futottak még" kategóriába sorolhatnánk a szocialista Baráth Etelét, ha nem ő lett volna az európai pénzekért felelős korábbi miniszter. Tanácsadói minőségben ő Csepel önkormányzatát erősítette (időszakos szerződéssel összesen bruttó 1,8 millió forintért), és a kerület csaknem 165 millió forintot nyert két projektjével az NFT I.-ből az önkormányzat adatvagyonának másodlagos hasznosítására, illetve sajátos nevelési igényű tanulóknak szóló programra. Egyébként a volt miniszter az egyetlen a bizottság tagjai közül, aki már az NFT II. pályázatain nyertes szervezettel is állt üzleti kapcsolatban. A Miniszterelnöki Hivatal négy pályázata összesen valamivel több mint 2,5 milliárd forintot jelent a szervezetnek, melyet az államreform koncepcionális megalapozására, intézmények szervezetfejlesztésére, közfeladatok felülvizsgálatára, illetve a Kormányzati Személyügyi Központ szervezetfejlesztésére és teljesítményértékelésére költhet el. (Baráth Etele eseti megbízással 3,4 millió forinthoz jutott tavaly a kancelláriától.)
A sort Nógrádi László (KDNP) országgyűlési képviselő zárja, aki - egyebek közt - Lenti polgármestere (fizetése e minőségében havi bruttó 485 ezer forint). Lenti és a város által vezetett kistérség négy pályázaton nyert az NFT I. keretében, összesen 107 milliót, melyből felújítanak egy bölcsődét, hagyományőrző rendezvénysorozatot szerveznek, a település ismertségének növelésére prospektusokat nyomtatnak, és információs táblarendszert alakítanak ki a városban.
Civil közeli egy százalék
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását ellenőrző parlamenti eseti bizottság azon nyolc tagja, aki fizetést húzott az NFT I. támogatott pályázóinak valamelyikétől, összesen több mint 13,4 milliárd forint sorsáról tudhatott első kézből. Tekintve, hogy az NFT I. keretében összesen több mint 1500 milliárd forint támogatást igényeltek a pályázók, kimondható, hogy az összes igény majdnem 1 százaléka - csaknem minden száz igényelt forintból egy - a grémium tagjainak valamely "másodállásánál" landolt.
Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a képviselők "maszekban" éppolyan piaci szereplők lehetnek, mint bárki más, könnyen belátható, hogy személyes anyagi érdekük fűződhetett a részvételükkel működő szervezet győzelméhez: hiszen a siker cég esetén osztalékot, tanácsadói minőségben magasabb szerződési díjat, önkormányzati pozíciónál jutalmat jelenthet.
Nem véletlen, hogy a bizottság tagjai időnként skizofrén helyzetben találják magukat. Erre nem csupán a közelmúlt vitái világítanak rá, de a bizottság ülései is. Szeptember közepén például a jegyzőkönyv szerint Vági Márton, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke számolt be a grémiumnak arról, hogy milyen változtatásokat tervez a kormány az uniós forrásokat elosztó jogszabályi környezetben: például pályázni engedné a konzorciumokat, és lehetőséget biztosítana arra, hogy a pályázatokban részt nem vállaló szereplők ingatlanán is fejlesztések történhessenek.
Az elnöklő Pelczné Gáll Ildikó először azt észrevételezte, hogy a témában készült előterjesztés "nem javított az átláthatóságon és a nyilvánosságon (...), törvényesíti a döntés befolyásolásának a lehetőségét (...), az összeférhetetlenség fennáll benne, és egyéb pontatlanságok is vannak". Majd Nógrádi Zoltán kapott szót, és felforrtak az indulatok: "Itt valaki nagyon fél a nyilvánosságtól, vagy valaki nagyon rámozdult az európai uniós források megszerzésére, és egyedi szabályozásokat követelt meg, vagy valaki nagyon meg akarja szerezni az európai uniós források következtében megvalósuló vagyont vagy vagyoni jogokat. Ez a három olvasható ki a rendeletből. (...)
Korrupciós lehetőségek tömegét tartotta meg és nyitja meg a rendelettervezet (...) amely tulajdonképpen megnyitja az ingatlanpanamát az európai uniós forrás megszerzése körül. (...) Mint a konzorciumnál. Elnök úr, tudja, mi a meggyőződésem? Hogy van néhány nagy értékű projekt, amelyre majd tisztázatlan viszonyok között alakulnak konzorciumok, hogy ezt meg lehessen szerezni, és egyedi elbírálás, egyedi eljárásrend mentén, egyedi bánásmóddal fogjuk kezelni ezeket a konzorciumokat. A konzorcium megjelenése az európai uniós források megszerzésében önmagában gyanús."
Vági Márton köztisztviselőként azzal kezdte válaszát, hogy "politikai vitába nem is mennék bele", később azonban mégis megjegyzett annyit: "Lehet, hogy nem ez a jó módszer. Tehát nem vitatkozom, de én nem szeretnék sem ingatlanpanamát, sem másmilyen szempontból befolyásolást. (...) Azt hiszem, a képviselő úr is, amikor a rendszert bírálja, értékeli, az egy státus, és amikor mint pályázó nézi meg ezt a lehetőséget, annak örvend, ha minél rugalmasabb rendszerben tudom befogadni az ön pályázatát. Bár képviselők ne pályázzanak, ez összeférhetetlenség. (Elnök: Ezt nem mondtam.) Ha a képviselő úr által támogatott és kedvelt pályázatok konzorciumi módon tudnak csak megvalósulni, akkor üdvözli, hogy én a konzorciumokkal vesződöm és behozom, azt hiszem, ebben nincs különbség közöttünk. Abban van különbség, hogy ezek a kiskapuk - amelyeket ön kiskapunak nevez - vajon valósan megtelnek-e tartalommal, és kiskapukká válnak-e. Szerintem ennek a kizárását nagyon nehéz megoldani. (...) Úgyhogy azzal nem tudok vitatkozni sem önnel, sem az elnök asszonnyal, hogy vannak kiskapuk, kiskapunak látszó felületek, de azzal vitatkoznék, hogy mi ezt szándékosan hoztuk létre, és azért, hogy a politika befolyásolni tudjon. (...) Nézzük meg, és ha van, akkor az abban részt vevőket örökre tiltsuk el ettől a játéktól! Azt gondolom, ebben abszolút támogatom önöket, illetve minden döntési javaslatommal elő fogom segíteni, hogy ez így legyen, és amennyire Bajnai miniszter úr álláspontját ismerem, ő is ezt a felfogást képviseli." (A miniszter álláspontját lapunk is szívesen megismerte volna, ám feltett kérdéseinkre nem válaszolt, ahogyan a bizottság fideszes elnöke, Pelczné Gáll Ildikó sem. - V. G.)
Skizo
A tudathasadás nem korlátozódik az eseti bizottság tagjaira. A képviselői összeférhetetlenség körüli éles vitában kiderült, a honatyák körében általános jelenségről van szó. A polgármesteri és képviselői pozíció szétválasztása ugyanis nem zárja ki a cégtulajdonok megmaradását, a rokonok lehetőséghez juttatását, és például a tanácsadói minőségben való "maszekolást" sem. A 2014-es határidő emlegetése pedig azt jelentheti, hogy vannak, akik szeretnék kedvező pozícióban tölteni az NFT II. 2013-ig tartó teljes ciklusát (a projektek befejezésének dátuma 2015). (A főállású képviselőség indító dátumaként újabban 2011 szerepel.)
Amennyiben azonban 2010 után még egy ciklusra szabad lesz a vásár, és az NFT II. keretében érkező 8 ezer milliárd forintra is érvényesül majd, hogy annak legalább 1 százaléka bizonyosan országgyűlési képviselők környezetében landol, akkor honanyáink és honatyáink jelentős része hosszú időre bebetonozza magát a tisztségében. A Zuschlag- és Weiszenberger-ügyet, azaz a korrupciós és pártfinanszírozási botrányokat, illetve az e témákhoz "csapódott" összeférhetetlenségi kérdéseket ezért érdemes továbbra is együttesen szemmel tartani, hogy ne csupán a "nyilvánvaló gazembereket" tartsuk távol az uniós forrásoktól, hanem a "civil munkahelyeiknek" bármikor segíteni kész politikusokat is.
Tűzközel
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság 2007 februárjában tartotta alakuló ülését. Elnöke Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz), alelnökei Baráth Etele (MSZP), illetve Eörsi Mátyás (SZDSZ). Tagjai Szűcs Erika (MSZP), Tóth Tiborné (MSZP), Varjú László (MSZP), Veress József (MSZP), Ágh Péter (Fidesz), Horváth Zsolt (Fidesz), Nógrádi Zoltán (Fidesz), Szatmáry Kristóf (Fidesz), Latorcai János (KDNP), Nógrádi László (KDNP), Hock Zoltán (MDF).
Ágh Péter 2007. június 18-án, Latorcai János pedig 2007. április 17-én távoztak a bizottságból, előbbi képviselő helyét Nógrádi Zoltán, utóbbiét Nógrádi László foglalta el.
Rendszerhibák
"Nem pontos az a megfogalmazás, hogy az uniós pénzeket ellopják" - mondta lapunknak Nizák Péter, a Transparency International (TI) Magyarország kurátora. A szakember szerint fontos, hogy különbséget tegyünk a lopás és a források nem hatékony felhasználása vagy bizonyos csoportérdekek szerinti "eltérítése" között. Magyarországon inkább az utóbbiról beszélhetünk.
Alexa Noémi, a szervezet ügyvezető igazgatója a támogatások jogszabályi és intézményrendszerét röviden úgy értékelte, hogy míg a pályázati mechanizmusoknál a bürokratikus túlszabályozottság a jellemző, addig a kiemelt projekteknél (ahol a kormány közvetlenül Brüsszellel állapodik meg az összegek nagysága miatt; ilyen projekt például a négyes metró) kevésbé világos a kiválasztási mechanizmus, és jobban érvényesülhetnek az ágazati lobbi-, illetve a tárcaérdekek.
Példaként Lettországot említette az ügyvezető, ahol megvizsgálták az első költségvetés kiemelt projektjeinek hatékonyságát, és kiderült, hogy az esetek egyharmadában a pályáztatás hatékonyabb módszer lett volna. Ez azért fontos, mert előfordulhat, hogy a központi kiválasztás felülírja az ésszerűséget, és a komoly lobbierővel, ám nem hatékonyan működő intézményrendszereknél reform helyett az eredetileg fejlesztésre szánt pénzeket egyszerűen felélik.
A pályázatok ugyanakkor ronthatják is a hatékony forrásfelhasználást, és gondok vannak az összeférhetetlenséggel is: ezt a TI Magyarország 2005-ben, az NFT I. keretében a strukturális alapokból érkező forrásokról végzett kutatásában tételesen kimutatta. A projektek jelentős része - az eljárásrendtől függetlenül - közbeszerzési eljárásokba torkollik, márpedig a közbeszerzési törvény és az ezzel kapcsolatos eljárási mechanizmus - mint az ügyvezető fogalmazott - "ezer sebből vérzik".
"Nagyon nagy rendszerhiba nincs, nagyon súlyos problémák ugyanakkor léteznek" - összegezte tapasztalatait Nizák Péter, aki arra is rámutatott, hogy a most kipattant ügyek körüli felfokozott érdeklődés "szerencsés fordulat is lehet: a megtisztuláshoz botrányokon keresztül vezet az út". | Uniós pályázatok és a képviselői összeférhetetlenség: Aprószentek | Több mint 13,4 milliárd forintnyi fejlesztési támogatás jutott az idén olyan pályázókhoz, amelyekben különböző jogcímeken érdekelt nyolc országgyűlési képviselő. Mit ád isten: mind tagjai az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását ellenőrző parlamenti eseti bizottságnak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/unios_palyazatok_es_a_kepviseloi_osszeferhetetlenseg_aproszentek-67776 | 2007-10-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hatvanmillió forint plusz áfába került az egységes kormányzati portál, a www.kormany.hu weboldal fejlesztése, közölte Nagy Anna kormányszóvivő.
A honlap működése tájékoztatása szerint havi hárommillió forintba kerül.
A kormány tervei szerint az egységes honlap beüzemelésével felszámolják az eddigi intézményi honlapokat, ám az egy-két hónaposra tervezett tesztüzem idején a minisztériumi honlapok és a kormányszóvivő.hu is elérhető lesz. | Hatvanmillióba került a kormany.hu | Hatvanmillióba került a kormany.hu - A tesztüzem egy-két hónapja alatt még elérhetők lesznek a minisztériumi honlapok is. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/01/18/hatvanmillioba_kerult_a_kormany.hu/ | 2011-01-18 15:49:00 | true | null | null | Index |
"A hatóság időnként nem kellő eréllyel lép fel az adócsalókkal szemben" | Ha valahol nagyon hamar lezárul, vagy éppen nagyon elhúzódik egy vizsgálat, ott érdemes körülnézni, mondta Jávor István az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20141111-javor-istvan-eb | 2014-11-12 15:47:00 | true | null | null | ATV |
|
Amint arról beszámoltunk, a feljelentés szerint Tóth Csaba politikai befolyását kihasználva elérte, hogy a Weinek Leonárd (akkor még SZDSZ-es) zuglói polgármester vezette önkormányzat jól fizető tanácsadói szerződéseket kössön Tóth Csaba közeli barátainak cégeivel 2008–2009-ben több tíz millió forint értékben. Ráadásul ezen szerződések többsége teljességgel szükségtelen volt – hangsúlyozták a feljelentők.
Például az Employers Consulting Kft. 2008 áprilisa és 2009 novembere között csaknem 15 millió forintot kapott a XIV. kerületi önkormányzattól tanácsadásért és tanulmányírásért. A cég ügyvezetője a Tóth Csaba bizalmasaként ismert Menyhárt Bizsán, aki a Vas megyei MSZP irodavezetője volt, és aki Tóthtal együtt gyanúsítottja volt az ottani fiktív tagtoborzási ügynek. Az Employers tulajdonosai között van az ugyancsak Tóth bizalmasának tartott Funtig Zoltán, akinek ügyvédi irodája nem kevesebb mint 11 millió forintot kapott a Zuglói Vagyonkezelőtől.
A Hagyó Miklós bukott főpolgármester-helyettes megbízható embereként ismert Tóth Csaba lapunknak azt állította: nem volt és nem is lehetett szerepe abban, hogy az önkormányzat az említett cégekkel szerződést kötött, miután a kerületi vezetésben semmilyen tisztséget nem tölt be, az esetleges ismeretségük pedig nem lehet kizáró oka a megbízásoknak.
Tóth Csaba a szavazatok 31,43 százalékát szerezte meg az első fordulóban Budapest 22. számú választókerületében, miközben a fideszes Kulcsár József Ferenc 43,74 százalékot kapott. | Nyomoznak Tóth Csaba ügyében | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/nyomoznak-toth-csaba-ugyeben | 2010-04-14 14:21:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Herczeg Zoltánt 2022 őszén tartóztatták le, ami után 182 napot töltött börtönben és 122-t házi őrizetben, áprilisban pedig 2 év 8 hónap letöltendő börtönbüntetést kért rá az ügyészség kábítószerbirtoklás miatt. Ő az ügy másodrendű vádlottja, az elsőszámú vádlott drogkereskedelem miatt áll a bíróság előtt, rá szintén letöltendő börtönbüntetést kértek.
A divattervező korábban elismerte, hogy barátaival fogyasztottak kábítószert, azt viszont tagadta, hogy árulta is volna a szert. A júliusi előkészítő ülésen azonban a másik vádlott, F. József azt mondta, nem ő adta el Herczegnek a drogot, hanem éppen fordítva: ő vásárolta azt Herczegtől.
November 14-én a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon tartottak egy újabb tárgyalást, ahol szembesítették a vádlottakat, hogy mindketten elmondhassák a másiknak a saját álláspontjukat.
Mindkét fél azt állította, a másiktól vette a drogot,
emiatt vita alakult ki kettejük köztük.
Herczeg Zoltán a tárgyalást követően a Blikknek nyilatkozott.
Nekem nem nehéz elmondanom az igazat. Számomra olyan könnyű volt a szemébe nézni, és elmondani a történteket, mint amennyire neki könnyű volt hazudnia. De ő egy profi szélhámos, én pedig egy balek vagyok, akinek ez az első ügye. Ha kell, hazugságvizsgálatnak is alávetem magam, illetve bármikor adok vizeletmintát is! Kíváncsi lennék, ő hajlandó lenne-e ugyanerre...
- jelentette ki a divattervező. | "Ő egy profi szélhámos, én pedig egy balek vagyok" - ezt mondta Herczeg Zoltán a bírósági szembesítése után | Összeszólalkoztak az ügy elsőrendű vádlottjával a tárgyaláson. | [
""
] | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2024/11/14/herczeg-zoltan-kabitoszerbirtoklas-targyalas-birosag-szembesites | null | true | null | null | 24.hu |
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a végrehajtási szabályok módosításának célja, hogy növelje a munkabérből vagy nyugdíjból történő letiltások esetén mentesített jövedelem összeghatárát, így biztosítva a megélhetéshez szükséges anyagi forrásokat az alacsonyabb jövedelműek számára.
A jelenlegi szabályozás szerint a végrehajtás alól mentesített összeg 60 ezer forint, ami nem nyújt megfelelő fedezetet az érintett adósok megélhetési költségeire, ezért a kormány ezt az összeget a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékára emelné, ami jelenleg 106 ezer 450 forintot jelent.
A közlemény szerint a kormány arra való tekintettel is kezdeményezi a törvény módosítását, hogy a minimálbér az elmúlt években folyamatosan emelkedett, ezáltal esedékessé vált a végrehajtás alól mentesített jövedelemrész ehhez igazodó megállapítása.
Emlékeztettek arra, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2010 óta a jövedelmek bevonó módon növekedtek Magyarországon, azaz az alsóbb társadalmi rétegek jövedelmei az átlagnál gyorsabb ütemben emelkedtek, így jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete.
Ennek eredményeként több mint egymillió fővel csökkent azok száma, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának vannak kitéve.
A közlemény megerősítette: az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok még hatékonyabb védelme érdekében a kormány kezdeményezi a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását. A kezdeményezés értelmében a jelenlegi, 60 ezer forintos mentesített összeghatárt a kormány a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékára emelné, amely jelenleg 106 ezer 450 forintot jelent. A változtatást nemcsak a munkabérből, hanem a nyugdíjakból és más járandóságokból történő letiltások esetében is alkalmazni kívánja a kormány, valamint abban az esetben is, ha a végrehajtás pénzintézet által kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegre irányul, ezzel átfogóbb védelmet nyújtva az érintett adósok számára.
Hangsúlyozták:
az új szabályozás egyik jelentős előnye, hogy a minimálbér jövőbeli emelkedése automatikusan magával vonja majd a mentesített jövedelemrész növekedését, ezáltal hosszabb távon is arányosan biztosítva a megélhetéshez szükséges fedezetet az érintettek számára.
Az NGM kitért arra is, hogy a kormányzat 2010 óta az öregségi nyugdíjak összegét közel 2,5-szeresére növelte, ezáltal megőrizte a nyugdíjak reálértékét, ráadásul visszaállította az elvett 13. havi nyugdíjat is. A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása mellett a kormány számos eszközzel támogatja a nyugdíjasok pénzügyi biztonságát, melyhez a jelenlegi törvényjavaslat is érdemben hozzájárul.
A kormány továbbá javasolja a gyermekekről való gondoskodási kötelezettség támogatása érdekében, hogy a családi adókedvezmény teljes összege mentesüljön a végrehajtás alól, ami további segítséget jelenthet a gyermeket nevelő családok számára.
A kormány 2010-hez képest több, mint három és félszer többet fordít a magyar családok támogatására, amely számos intézkedésben tükröződik, többek között a gyermekek után járó adókedvezmény, a családi otthonteremtési kedvezmény, valamint a babaváró hitel formájában - ismertette az NGM. | Újabb intézkedések védhetik az alacsony jövedelműeket | A végrehajtási szabályok módosításának célja, hogy növelje a munkabérből vagy nyugdíjból történő letiltások esetén mentesített jövedelem összeghatárát. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/vegrehajtasi-szabalyok-alacsony-jovedelmuek-vedelem | null | true | null | null | HEOL |
Ha megkérdeznénk a történelem és a politika iránt némiképp fogékony ismerőseinket, hogy szerintük vajon hasonlít-e Gyurcsány Ferenc Görgei Artúrra, a legtöbben nyilván azt hinnék, hogy viccelünk vagy meghibbantunk, netán provokáljuk őket. Pedig akad olyan honfitársunk, aki azt gondolja, sőt publikálja és nyilatkozza - legutóbb az Élet és Irodalomnak adott interjúban -, hogy Görgei és Gyurcsány személye, illetve helyzete között sok a hasonlóság. Raáb Renáta PhD-fokozatú történész, aki a tudományos pályát otthagyta, ma egy multinacionális vállalatnál HR-es, mostanában a DK-hoz közel álló Nyugati Fénynek ír véleménycikkeket. A Gyurcsány, a bűnbak című opusában azt a meghökkentő prekoncepcióját osztja meg az olvasókkal, hogy
bár másfél évszázad választja el egymástól a katonát és az üzletember-politikust, közös bennük, hogy mindkettőből bűnbak lett. Mégpedig azért, mert: "Mindkét embert a saját politikai riválisa sározta be. Tudatosan, politikai számításból, felelősségáthárításból, gerinctelenségből. Görgeit Kossuth Lajos, Gyurcsányt Orbán Viktor."
A cikkben és az interjúban is a két-két "bűnbak" és "karaktergyilkos" személy közötti hipotetikus analógiát igyekszik megkonstruálni és különböző, önkényesen kiválasztott adatokkal alátámasztani a kiugrott történész. Kiindulópontja a bűnbak mivolta, a bűnbakképzés mechanizmusa, amely, mint elárulja, régóta foglalkoztatja. Gondolatkísérlete azonban eleve téves kiindulóponton alapul. Ugyanis
azt állítja, az általa leírt bűnbakképzés folyamata "szinte hungarikumnak tekinthető". Nos, egyáltalán nem tekinthető annak!
Mivel Raáb nem említi, fontosnak tartom megjegyezni, hogy korunk egyik meghatározó gondolkodója, a francia-amerikai polihisztor René Girard (akinek evangéliumi antropológiájáról a Magyar Nemzet tavaly karácsonyi számában magam is írtam) több évtizedes interdiszciplináris vizsgálódásai során alaposan körüljárta a bűnbak fogalmát és mechanizmusát, az archaikus kultúráktól és mítoszoktól az Ó- és Újszövetségig. Mint már fél évszázada írt alapművében kifejtette, az erőszakot az emberi kultúrák kezdetén az úgynevezett bűnbakmechanizmussal tartották féken. A közösség tagjai között kibontakozott önpusztító erőszakot egy erőszakgátló béke váltotta fel, amely abból fakadt, hogy mindenki egyvalaki - a bűnbak - ellen fordult. Ezt az embert megölték vagy kitaszították, s a bűnbak feláldozásával a közösség megállította a válságot, megalapozta az új rendet és a társadalmi békét.
Bár Girard szerint némileg megváltoztunk az archaikus rítusok kora óta, de a bűnbakállítás - a kollektív, nem ritualizált indulatátvitel, egy kiválasztott áldozat megbélyegzése, kirekesztése, üldözése - a jelenkorban is élő hagyományként működik.
Raáb Renáta párhuzamba állítja a két bűnbakállítást és annak társadalmi hatását. Cikke és interjúja nagy részében is - az 1848-49-es európai, ezen belül a magyarországi történelem láthatólag jó ismerőjeként - bemutatja a Görgei-Kossuth rivalizálást, a fegyverletételt követően Kossuth árulásvádját, Görgei politikai és emberi megsemmisítését. A levezetése nagyjából rendben van, de helyenként önellentmondásba keveredik. Például
azt állítja, hogy "százhetven évig megállás nélkül gyalázták Görgei Artúrt" - eszerint egészen napjainkig! -, ám korábban azt mondja, a magyarok "Görgeit évtizedeken keresztül abuzálták, de mégiscsak a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel". A százhetven év ugye nem azonos a néhány évtizeddel.
Közismert - magam is többször megírtam -, hogy Görgeit már életében felmentették az árulási vád alól, s joggal írta róla Mikszáth 1908-ban: "Ma már senki se hiszi, hogy áruló volt". Valóban, amikor 1916 májusában a Nemzeti Múzeum előcsarnokában elbúcsúztatták a 98 éves korában elhunyt tábornokot, a megrendült tömeg élén az egész magyar kormány részt vett, élén Tisza István gróffal.
Bár az 1945 utáni marxista történetírás ismét felmelegítette a vádakat, de mint Hermann Róbert kiváló történészünk megírta, az elmúlt évtizedekben a történészek számos részkérdést tisztáztak, s a levéltári kutatások egyetlenegy Görgeivel szembeni "vádpontot" sem támasztottak alá. Azt, hogy áruló volt, ma már csak félanalfabéták és félig vagy tán egészen bolond sarlatánok állítják.
Az pedig, hogy 1849 szeptembere után több évtizedig sikerült bűnbakká tenni - nagyrészt a Kossuth által tudatosan gerjesztett vád nyomán -, már régen történelmünk szomorú epizódjai közé került.
Ezért is csúsztatás közös nevezőre hozni Görgeit és Gyurcsányt. Előbbi egyáltalán nem szorul szerecsenmosdatásra, utóbbi viszont (hogy őt magát idézzük) "mi az hogy, nagyon is!"
Alapvetően azért téves a Raáb által sulykolt hasonlóság, mert Görgei nem követte el azt, amivel Kossuth és mások vádolták, Gyurcsány azonban elkövette, amit ő maga ismert be az őszödi beszédében: "Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogy ha kormányoztunk volna. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Hazudtunk reggel, éjjel meg este..."
De ha nem ismerte volna be, akkor is közismert, hogy hazugságok és trükkök százaival, az igazságot tartalmazó közérdekű adatok eltitkolásával sikerült megnyernie - a rossz kormányzás ellenére! - a 2006-os választásokat. Aztán jöttek - a választási ígéretei ellenére! - a kíméletlen megszorítások, majd a békés tüntetők elleni példátlan rendőri brutalitások, a gazdasági válság és a pénzügyi összeomlás, majd mivel nem tudta kezelni a nagyrészt általa előidézett válságot, még a gigantikus IMF/EU-hitel segítségével sem, négy és fél év után - nem pedig hat év után, mint Raáb írja! - Gyurcsány végül elismerte a felelősségét, és kénytelen-kelletlen távozott a miniszterelnöki posztról. Mint mondta: "Ha én vagyok a változások akadálya, akkor ezt az akadályt most megszüntetem", de azért hozzátette, hogy nem kíván elmenni, nem adja fel a küzdelmet. Szemben Görgeivel, aki haláláig visszavonultan, magányosan élt.
Mindezek ismeretében az a kérdés: hol van Orbán Viktor vádaskodása, bűnbakállítása és karaktergyilkossága? Nyilvánvalóan csak Raáb képzeletében. És abbeli igyekezetében, hogy tisztára mossa az általa rajongásig szeretett Gyurcsány szennyesét.
Ezért kutyulja össze a történelmi igazságot a saját rokon-, illetve ellenszenvével, a szubjektív, elfogult politikai véleményével. Kár, mert lehet, hogy jó történész, de a politikai propaganda hitelteleníti azt is, amit a történelemről valósághűen ír. | A "bűnbakszakértő" történész baklövése | Görgei Artúr és Gyurcsány Ferenc személye, illetve helyzete között hasonlóságot látni súlyos tévedés, mert csak az előbbi volt bűnbak. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/11/a-bunbakszakerto-tortenesz-baklovese | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Tilos Rádió Csonkamagyarország című műsorában beszélgettek kedden Bodoky Tamással, az Átlátszó főszerkesztőjével és ügyvezető igazgatójával a Szuverenitásvédelmi Hivatal rövid, ám velős történetéről, a szuttyogtatás módszertanáról, az orosz ötletből megvalósított, de némileg eszköztelen hatóság lehetséges evolúciójáról, a bullyingra épülő rendszer kifutásáról, no meg arról, hogy kik támogatnak egy független médiumot és csökken-e a támogatók száma.
A műsort itt lehet meghallgatni, a beszélgetés a 42. percben kezdődik:
Előzmények | A szuverenitásvédelmi vizsgálatról faggatták Bodoky Tamást a Tilos Rádióban | A szuttyogtatás módszertanáról, az orosz ötletből megvalósított, de némileg eszköztelen hivatal lehetséges evolúciójáról, és a bullyingra épülő rendszer kifutás | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/impakt/2024/10/09/a-szuverenitasvedelmi-vizsgalatrol-faggattak-bodoky-tamast-a-tilos-radioban | null | true | null | null | atlatszo.hu |
Noha kilenc éven át nyomoztak Gattyán György és társai ellen egy 19,4 milliárd forintos adócsalási ügyben, 2021-ben mégis olyan indokokra hivatkozva szüntették meg az eljárást, amelyek már évekkel korábban ismertek voltak, de az ügyészség akkor még rendre lesöpörte azokat - derül ki az ügy egyes irataiból.A Gattyánék elleni nyomozás részletei után azután kezdtünk el kutakodni, hogy nyáron a NAV egyikegykori bűnügyi hírszerzője, Tiszolczi Lajosa Partizánnak adott egy interjút, amelyben azt állította:a magyar politika legmagasabb szintjéről sikálhatták el2021-ben Gattyán György milliárdos vállalkozó adócsalási ügyét.A Partizán-interjú nemcsak azért számított szenzációnak, mert Tiszolczi arccal-névvel beleállt, hanemGattyán György személye miatt is. Gattyán régóta az egyik leggazdagabb magyar, első és eddigi legnagyobb üzleti sikerét a LiveJasmin (ma Jasmin) szexkamerás oldal hozta meg, amelyen keresztül a felhasználók valós időben kukkolhatnak. De Gattyán nevéhez kötődik a Megoldás Mozgalom (Memo) nevű párt is, amely éppena 2022-es választás idején szállt be a politikába. A Memo az idei választásokon is elindult, és bár helyi szinten néhol ért el értékelhető eredményeket,az EP-választáson utolsó lett, a párt elnökele is mondott.A nyári partizános interjú megjelenése után a Központi Nyomozó Főügyészség (KnyF)visszautasította Tiszolczi állításait, és közölte: a volt pénzügyőr állításaival ellentétben a Gattyánék elleni nyomozást nem politikai utasítás alapján szüntette meg a NAV nyomozó szerve, hanem - az Európai Unió Bíróságának (EuB) ítéletét is alapul véve - a portugál jogsegély révén beszerzett bizonyítékok alapján. A KnyF mindehhez akkor azt is hozzátette, hogy Tiszolczi sosem volt a Gattyán-ügy nyomozója, amit viszont a volt pénzügyőr nem is állított, hiszen ő bűnügyi hírszerzőként volt érintett - erről, valamint a bűnügyi hírszerző és a nyomozó munkája közötti különbségrőlrészletesebben itt írtunk.Noha a partizános interjú után kiadott ügyészségi közlemény nem tért ki rá, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Gattyánék ügyében még 2012-ben indult eljárás.Ez azt jelenti, hogy amikor 2021 szeptemberében megszüntették a nyomozást, akkor egy kilenc éven át húzódó eljárásnak lett hirtelen vége.A kilenc évig tartó nyomozás egyik utolsó fázisa 2021 augusztusa volt, amikor a költségvetési csalás gyanúja miatt indított eljárást összevonták egy másik bűnügyi eljárással, ami hűtlen kezelés gyanúja miatt folyt ugyancsak Gattyánék ellen. Egy hónappal később viszont mindkét eljárást megszüntették.De vajon milyen folyamatok vezettek el az eljárás megszüntetéséig? Volt-e olyan, 2021 őszén újonnan keletkezett információ, ami indokolta volna, hogy a nyomozást egyik napról a másikra megszüntesse a NAV? Ebben a cikkben ennek járunk utána.Arról, hogy miért is nyomoztak Gattyánék ellen,ebben a cikkben részletesen írtunk. Azonban az időközben birtokunkba került nyomozást megszüntető határozat alapján érdemes összefoglalni, miről is volt szó.A NAV 2012 május elején kezdett el nyomozni költségvetési csalás gyanúja miatt a Gattyán érdekeltségébe tartozó WebMindLicenses Kft. (WML) 2009-2011. évre vonatkozó társasági adó fizetési kötelezettségével kapcsolatban.A nyomozók úgy vélték, hogy a WML 2009 nyarán színlelt licenszszerződést kötött a portugál Lalib Lda nevű céggel. A szerződés értelmében a Lalib megkapta a WML által birtokolt interaktív internetes kommunikációs rendszer használatának és kizárólagos hasznosításának az engedélyét. Csakhogy a nyomozók szerint a licenszszerződésben foglaltak ellenére a WML 2009 és 2012 között ténylegesen nem adta át a rendszer hasznosítási jogát a Lalib Lda-nak, hanem a Docler cégcsoport magyarországi székhelyű cégeivel (köztük a WML-lel) végeztette annak működtetését és hasznosítását.És hogy mi volt a színlelt szerződés célja? A nyomozók szerint az, hogy a WML kikerülje az adófizetést. Azaz a nyomozók szerint ezzel Gattyánék jelentős vagyoni hátrányt okoztak a magyar költségvetésnek.Az "interaktív internetes kommunikációs rendszer" alatt azt a 2001-ben bejegyzett, www.livejasmin.com domain név alatt működő oldalt értették, ami a világ leglátogatottabb szexuális tartalmat kínáló weboldalt jelentette, és amiből Gattyán György milliárdossá vált.Arról, hogy a WML és a Lalib között színlelt szerződés van, a NAV nyomozói leplezett eszközök bevetésével szereztek információt. Ilyen leplezett eszköznek számít például a telefonlehallgatás. Tehát a nyomozás azután indult csak el, hogy a nyomozók a leplezett eszközökkel beszerzett információk alapján biztosak voltak a gyanúban.A védelem az eljárás alatt végig tagadta, hogy színlelt szerződést kötöttek volna. Gattyánék azzal érveltek, hogy a WML-nek és a Lalibnak joga volt a nyomozók által színleltnek vélt szervezeti struktúra létrehozásához és működtetéséhez, ami után az adót Portugáliában meg is fizették. Szerintük ez a struktúra nem az adóelőny megszerzése miatt jött létre, hanem a kényszer szülte, mivel nem volt megfelelő pénzügyi szolgáltató Magyarországon.A nyomozók ezzel szemben úgy vélték, hogy valójában Gattyán György dönt a vállalatnál a fontosabb kérdésekben, és az ő cégei dolgoznak alvállalkozóként is a Lalibnak, a portugál társaság közbeiktatása pedig csak a kedvezőbb adózás miatt szükséges.A nyomozás eszerint haladt is, úgy tűnt, nincs, ami megállítsa. Nézzük csak, milyen lépéseket tettek a hatóságok:A bíróság 2013 január végén - 3 milliárd forint értékben - zár alá helyezte a WebMindLicenses Kft. ingatlanjait. Ekkor a NAV Bűnügyi Főigazgatósága alá tartozó Központi Nyomozó Főosztály már különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozott ismeretlen tettes ellen.2014 tavaszán ugyancsak a WML-t érintően, de már áfafizetéssel kapcsolatban is eljárás indult, a két költségvetési csalás gyanúja miatt indított eljárást aztán egy ügyben egyesítették.Emellett zajlott egy adóigazgatási eljárás is, amiben a WML-t elmarasztalták.Persze Gattyán ügyvédei sem ültek tétlenül.A WML megtámadta az adóigazgatás elmarasztaló határozatát, ezért 2014-ben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra került az ügy. A magyar bíróság az Európai Unió Bíróságához (EuB) fordult. Az EuB 2015. decemberében hozott ítéletet, ami Gattyán cége számára egyébként kedvező volt.Egy évvel később a munkaügyi bíróság is az EuB ítéletével egyező határozatot hozott, amikor új eljárás lefolytatására utasította az adóigazgatást.Bár az adóigazgatás ezt a döntést megtámadta a Kúrián, de 2017-ben a Kúria is új eljárás lefolytatására kötelezte őket.2016 decemberében a WML azt szerette volna elérni, hogy a 2013-ban zár alá vett ingatlanjaik felszabaduljanak a zár alól. Ennek érdekében ők is az időközben már ismerté vált EuB ítéletére támaszkodtak, mondván, hogy az európai bíróság is kimondta: kizárólag annak kihasználása, hogy az egyik tagállamban alacsonyabb általános hozzáadottértékadó-mérték alkalmazására nyílik lehetőség, mint a másik tagállamban, nem tekinthető olyan adóelőnynek, amely ellentétes az irányelvi célkitűzéssel.A cég emellett a munkaügyi bíróság 2016 júliusában meghozott ítéletére is hivatkozott. Ebben a munkaügyi bíróság kimondta: nem jogszabálysértő, ha az adózó olyan szerződést köt, amely révén adójogilag kedvezőbb helyzetbe kerül.Tehát Gattyán cégének védői már 2016 decemberében azt hangoztatták, hogy a WML tevékenysége jogszerű volt, nem akartak adót csalni, és szó sincs vagyonkimentésről.Ám hiába hivatkoztak Gattyánék az EuB ítéletére, a Fővárosi Főügyészség fenntartotta a vagyonzárat.A Munkaügyi Bíróság ítélete sem hatotta meg az ügyészeket. Azzal érveltek, hogy a munkaügyi bíróság nem azt mondta ki, hogy a cég jogszerűen járt el, mindössze annyi történt, hogy az ítélet nyomán új adóigazgatási eljárás indult, ami ekkor (2016 végén) még folyamatban volt.A Telex birtokába került egyik, 2017 elején íródott indítványában a főügyészségi ügyész külön kiemelte: annak eldöntésére, hogy a cég követett-e el bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészt, de a nyomozó hatóságot sem köti egy másik eljárásban hozott határozat.Ugyanebben a dokumentumban írta le az ügyész azt is, hogy bár még ellenőrzik, a cég tényleg hazaköltözik-e, de csak abból a tényből, hogy 200 vagy annál több alkalmazott már hazatért, szerintük nem következik az, hogy a társaság ne akarná a vagyont kimenekíteni.A védelem ezután még próbálta menteni a menthetőt, fellebbezett, de hiába: a Fővárosi Törvényszék az ügyészség érvelésének adott igazat. Maradt a vagyonzár és folytatódott a nyomozás is.Sőt, 2019-ben a megismételt eljárásban új adóigazgatási határozat született. Ebben ismét elmarasztalták Gattyán cégét. És ugyan még ebben az évben feloldották a vagyon zárolását, de egy évre rá újra elrendelték azt.A NAV egyébként 2019 decemberében gyanúsította meg Gattyán Györgyöt, és akkor is úgy tűnt, semmi nem állítja meg a nyomozókat. Olyannyira, hogy 2021 júniusáig újabb embereket gyanúsítottak meg.Igaz, ekkor már folyt egy másik büntetőeljárás is Gattyánék ellen. Ez az eljárás még 2015 tavaszán kezdődött hűtlen kezelés gyanúja miatt. Ennek az ügynek a lényege röviden az volt, hogy 2010 és 2014 között az il Bacio Kft. által üzemeltetettegykori budapesti luxusáruházárukészletét a többségi tulajdonos, azaz Gattyán utasításai alapján az ügyvezetők alacsony áron értékesítették, valamint a cég nevében a Docler cégcsoporton belül tartozásokat vállaltak el, ezek fedezetéül kölcsönöket vettek fel - mindezt a taggyűlés hozzájárulása nélkül.2021 augusztusában a hűtlen kezelés és a költségvetési csalás gyanúja miatt indított két eljárást egyesítették. Ehhez azonban az is kellett, hogy a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészségtől a költségvetési csalási ügy átkerüljön a fővárosi főügyészségre. Gattyánon kívül ekkor már négy gyanúsítottja volt az ügynek.És miután az ügyeket augusztusban egyesítették, váratlan fordulat történt: szeptemberben megszüntették a nyomozást.Az ügyek egyesítése azért is érdekes, mert a hivatalos protokoll ilyenkor az, hogy mindig a korábbi ügybe egyesítik a későbbit. Ebben az esetben viszont a 2012-es, 19,4 milliárdos adócsalásról szóló ügyet egyesítették egy 2015-ös, jóval kisebb horderejű üggyel.Miután Tiszolczi Lajos a Partizánnak interjút adott, a Központi Nyomozó Főügyészség emlékeztetett, hogy az Európai Unió Bírósága az adóigazgatási eljárással kapcsolatban kimondta: megfelel az Európai Unió jogának, ha egy gazdasági társaság azért köt másik uniós országban vállalkozása során ügyletet, mert ott kedvezőbb a hozzáadottérték-adó.Tehát a KnyF a partizános interjú megjelenése után azzal az érveléssel állt elő, amivel Gattyánék már hat évvel az eljárás megszüntetése előtt próbálkoztak, ám akkor még az ügyészség lesöpörte azt.Azt is megemlítette ekkor a KnyF, hogy a portugál igazságügyi hatóságok által teljesített jogsegély szerint az érintett cég valós vállalkozási tevékenységet folytatott Portugáliában, amely tevékenység után Portugáliában adózott, a kettős adóztatás tilalma alapján így Magyarországon nem volt áfafizetési kötelezettsége. "Ezen bizonyítékok alapján a nyomozó hatóság törvényesen csak az eljárás megszüntetéséről határozhatott" - írta akkor a KnyF.Csakhogy a Telex által megismert dokumentumok alapján ezek az indokok is már bőven 2021 augusztusa előtt a NAV rendelkezésére álltak.A portugál hatóságok ugyanis már az EuB 2015-ös döntése előtt megküldték azokat az információkat, amelyekre a NAV 2021 szeptemberében hivatkozott. A portugálok a Lalibbal kapcsolatban ráadásul csak a cég portugáliai tevékenységére vonatkozóan tudtak adatot szolgáltatni.A portugál bűnügyi jogsegély keretében kihallgatott alkalmazottak (marketing igazgató, adminisztrátor, mérlegképes könyvelő, kereskedelmi ügyintéző, informatikus) tanúvallomásaikban beszámoltak munkavégzésük körülményeiről. De a cég üzleti kapcsolatairól, pénzügyi műveletekről, bankszámlákról, számlák jóváhagyásáról, szerződéskötésekről egyöntetűen azt állították, hogy azokról kizárólag az ügyvezetőjük, Heliodoro Gouveira Rodrigues tud nyilatkozni.A magyar üzleti partnerek ügyvezetőit, vezető tisztségviselőit nem ismerték, és nem rendelkeztek információval a know-how alapját képező adatbázisokról.Amikor 2021-ben az egyik gyanúsított a gyanúsítás ellen panaszt tett, a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség ügyésze határozatában azzal utasította el azt, hogy a "nyomozás során ezidáig beszerzett személyi és okirati bizonyítékok" alapján igenis megáll a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja. Tudomásunk szerint a korábban meggyanúsított személyek panaszát is hasonló indokkal utasította el az ügyészség. Ez mindössze három hónappal volt az eljárás megszüntetése előtt.Mindezek alapján tényleg úgy tűnik, hogy a Gattyánék ellen kilenc éven át tartó nyomozás, ami összesen több mint 17 millió forintjába került az államnak, 2021 szeptemberében egyik pillanatról a másikra szűnt meg, szembemenve mindazzal, amit az addig az ügyön dolgozó nyomozók és az ügyészek gondoltak.Az üggyel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a NAV-nak és a KnyF-nek is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ha a nyomozás megszüntetésére felhozott indokok már évekkel az eljárás megszüntetése előtt ismertek voltak a hatóságok előtt, akkor miért csak 2021 őszén vették azokat figyelembe. A NAV nem válaszolt a megkeresésünkre. A KnyF közölte, hogy válaszadásra a Fővárosi Főügyészség az illetékes. A Fővárosi Főügyészség szerint viszont a NAV az illetékes. Tehát választ egyik szervtől sem kaptunk.És ha új bizonyítékok nem is merültek fel a nyomozás megszüntetése előtti hónapokban, a NAV-on belül azért történt egy és más, de ez már az ominózus Partizán-interjúból derült ki.2021 nyarán Varga Mihály pénzügyminiszter egy Facebook-posztbanjelentette be, hogy leváltja Sors László államtitkárt, a NAV elnökét. Nagyjából ugyanekkor mentették fel Vankó Lászlót, a NAV bűnügyi igazgatóját és helyettesét, Zámbó Pétert.Az pedig a Tiszolczi-interjúból derül ki, hogy a fejcserék után a NAV új vezetői egyre furcsább utasításokat adtak a bűnügyi hírszerzőnek, aki akkor már három éve leplezett eszközökkel támogatta a nyílt nyomozást. A Partizánnak nyilatkozó Tiszolczi szerint ekkor bekérték az összes korábbi jelentése eredeti példányát, majd megkérdezték, hogy van-e más, amit addig nem írt le.Tiszolczi állítja, hogy ekkor egy kiegészítő jelentésben leírt egy két forrás által megerősített értesülést: három rendkívül jó politikai kapcsolatokkal rendelkező külső személy, akik közül kettő széles körben ismert, közbenjárt az ügy megszüntetése érdekében. Tiszolczi a Partizánnak azt mondta: ha ez a három ember nem kapcsolódik be az ügybe, a NAV szerinte folytatta volna a nyomozást a Gattyán-ügyben.Főnökei a kiegészítő jelentés átadása után már csak szóban kommunikáltak Tiszolczival a Gattyán-ügyről, és egyedül arra voltak kíváncsiak, hogy honnan származnak az információi, kitől értesült a három személy szerepéről. Tiszolczit és a Gattyán-nyomozáson dolgozó, az ügyet átfogó módon ismerő többi kollégáját leszedték az ügyről.Tiszolczi szerint a Gattyán-ügy volt az egyik legnagyobb elkövetési értékű, egyben legkiterjedtebb nyomozás a NAV-nál, amelyben a Partizán információi szerint vádemelési javaslatra készültek.Nem sokkal később, hogy a nyomozást megszüntették, kiderült:Gattyán a frissen létrehozott pártjával, a Megoldás Mozgalommal (Memo) elindul a 2022-esválasztáson. Ez ellenzéki vélemények szerint a Fidesznek kedvezhetett, hiszen alkalmas lehetett az ellenzéki szavazótábor megbontására.Gattyán ekkoribanadott egy interjútFriderikusz Sándornak is. Friderikusz rákérdezett nála, hogy mit szól arra a felvetésre, hogy a regnáló kormány ügynöke lenne, aki a választás előtt gyengíteni akarja az ellenzéki szövetséget, esetleg néhány százalék elhappolásával bekavarni a 2022-es választás végeredményébe. Gattyán erre annyit mondott:"Ezzel az erővel bárkinek lehetek az ügynöke, de aki ismer engem, tudja: egy biztos, hogy a regnáló kormánnyal igazából én nem vagyok jó viszonyban." | Saját magával ment szembe a NAV, amikor egyik pillanatról a másikra megszüntették a Gattyánék elleni nyomozást | A milliárdos és társai ellen kilenc éven át tartó nyomozást 2021 őszén olyan indokokkal szüntették meg egyik napról a másikra, amelyekről már évekkel korábban tudni lehetett – derül ki az ügy irataiból. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/10/22/gattyan-gyorgy-nyomozas-furcsasagai | 2024-10-22 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Magyar Péter feltöltött a Facebook-oldalára egy videót csütörtök este, ami állítása szerint egy példát mutat arra, hogy a hatalom hogyan próbálja megvesztegetni a Tisza Párt munkatársait.
A felvételen egy kitakart arcú ember arról mesél, hogy októberben egy szombati napon este egy ismeretlen szám kereste, majd miután felvette, a vonal másik végén lévő ismeretlen közölte vele, tudja, hogy ő a Tisza-szimpatizáns Facebook csoport adminisztrátora. Ezután a férfi állítása szerint a hívó azt mondta neki, van 168 órája kitalálni, hogy elfogad-e havi 500 ezer forintot készpénzben azért cserébe, hogy embereket beszervezzen a csoportokba adminisztrátornak, majd letetette a telefont.
Az egész úgy kezdődött, hogy a Tisza elnöke vasárnap hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt - megelőző csapásként az ellene azóta ugyancsak hangfelvételekkel zajló lejáratókampány ellen - amin Vogel Evelin, a volt barátnője 30 millió forintot kért a párt egyik munkatársától lényegében "a hallgatásáért cserébe". Később megjelent a felvétel teljes, több mint száz perces változata is, ami Hanzel Henrik és Vogel Evelin teljes beszélgetését tartalmazza.
Vogel ellen zsarolás kísérlete miatt hétfőn tett feljelentést Magyar Péter, és kizárták a pártból. A Tisza elnöke vasárnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján azt állította, hogy Kubatov Gábor fideszes pártigazgató Vertán György és az általa vezetett Tigra Kft. közreműködésével fizeti Magyar volt feleségét, Varga Juditot és volt barátnőjét, Vogelt. Az informatikai cég vezetője hétfőn megerősítette, hogy Vogel Evelin valóban a belvárosi lakásában lakik, de pénzt nem ad neki. Varga Judit egykori igazságügyi miniszter pedig elismerte részmunkaidőben a Tigra Kft.-nek dolgozik nemzetközi üzletfejlesztési tanácsadóként. | Magyar Péter feltöltött egy videót arról, hogyan próbálják megvesztegetni a tiszásokat | A felvételen egy kitakart arcú ember mesél egy ilyen esetről. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/14/magyar-peter-tisza-vesztegetes-video | null | true | null | null | 24.hu |
Közleményük szerint az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a Nemzeti Választási Iroda elnökének javaslata alapján olyan koncepciót terjesztett elő, mely szolgálja a választási rendszer kiegyensúlyozottságát és a választójog egyenlőségét.
"Minden ellenkező állítás a baloldali rémhírterjesztés kategóriájába tartozik, mely mögött épp azok állnak, akik 2010 előtt fittyet hánytak a vonatkozó alkotmányos követelményekre"
- fogalmaztak.
Úgy folytatták, hogy a 2011-ben elfogadott választási törvény - ellentétben a korábbi szabályozással - bevezetett egy lényeges szabályt, amely rögzíti, hogy amennyiben túlzottan nő a különbség az egyes egyéni választókerületekben élő választópolgárok száma között, akkor módosítani kell a beosztást. Ez a szabály a garancia arra, hogy fenntartsa a választókerületek arányos képviseletét, amely valamennyi állampolgár számára egyenlő értékű szavazati jogot és beleszólást biztosít - fűzték hozzá.
Mint írták,
2010 előtt - a korábbi választási rendszer utolsó éveiben - nagymértékű aránytalanságok keletkeztek a választókerületek népességét illetően, amelyre az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet.
A testület döntését az akkori baloldali többség nem vette figyelembe, így a demokrácia követelményeinek megfelelő állapotot 2011-ben, a jobboldali többségű Országgyűlés állította helyre - jelezték.
A közel másfél évtizede kialakított választókerületi beosztás sokáig eleget tett a demokratikus követelményeknek, azonban az elmúlt évek demográfiai trendjei - különösen a nagyvárosok agglomerációinak növekedése, illetve egyes vidéki térségek népességének változása - jelentős egyensúlyhiányokat eredményeztek a választókerületek között.
Az igazságügyi bizottság javaslata épp ezen aránytalanságok feloldására javasol megoldást: ahol a népesség növekedett, ott a választókerületek számát is növelni kívánja - például Pest vármegyében -, ahol pedig csökkent, ott a választókerületek számát is csökkentené
- például Budapesten - közölték.
Fejér és Csongrád-Csanád vármegyében a választókerületi beosztás kisebb módosítását javasolják, a választókerületek számának változatlansága mellett, ez a módosítási szándék elősegíti, hogy "választási rendszerünk megfeleljen az Alaptörvény és a választási törvény előírásainak, valamint a demokratikus normáknak, hiszen a kiegyensúlyozott választókerületi rendszer a választások igazságosságának egyik alapfeltétele" - írták.
Megjegyezték, hogy
a javaslat aktualitását nemcsak a demográfiai változások indokolják, hanem az is, hogy a 2026-ban esedékes országgyűlési választás előtti évben a törvényi szabályok szerint már nem lehet változtatni a választás alapvető szabályain, így a kiszámítható és alkotmányos jogi környezetet még az idén indokolt megteremteni.
Mindezek miatt az Alapjogokért Központ egyetért az igazságügyi bizottság javaslatával - áll a közleményben. | Alkotmányos kereteket szolgál | Az Alapjogokért Központ a választókörzetekről adott ki közleményt. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/11/alapjogokert-kozpont-alkotmanyos-keretek | null | true | null | null | BAMA |
1 milliárd forintból teljes körűen felújítja, és butikhotellé alakítja a BDPST Group az Andrássy út 116. szám alatt található villát – írta hétfői közleményében a cég. A BDPST Group egyik tulajdonosa Orbán Viktor veje, Tiborcz István.
Ahogy arról korábban írtunk, a Nemzeti Együttműködés Rendszere nagyrészt bekebelezte Budapest fő sugárútját, az Andrássy utat, Tiborcz mellett bevásárolt ott Schmidt Mária és Mészáros Lőrinc is.
A szóban forgó épületet a Paár Attila cége, a West Hungária Bau Vagyonkezelő Kft. (WHB) vette meg még tavaly februárban 723,6 millió forintért. A WHB volt az, amely az európai uniós csalás elleni hivatal célkeresztjébe került Elios Zrt.-ből kivásárolta Tiborcz István érdekeltségét.
A közleményben a BDPST Group azt írja:
A 12 hónapig tartó teljes körű korszerűsítés során az épületet szerkezetkész állapotig visszabontják, megtartva és felújítva az eredeti homlokzatot, valamint az olyan, építészeti szempontból értékes eredeti elemeket, mint például a földszintről felvezető csavart falépcső, és onnan építik újra a mai kor elvárásainak megfelelően.
A beruházással a felsőkategóriás turistákat célozzák meg.
Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Mátyás Dániel | Tiborczék csinálnak butikhotelt az Andrássy út 116-ból | A beruházás értéke 1 milliárd forint. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2018/10/08/andrassy-ut-tiborcz-istvan-bdpst/ | 2018-10-08 22:04:00 | true | null | null | 24.hu |
Valójában az lebeg Magyar Péter szeme előtt, hogy "megkaphasson minden nőt", ahogy ezt már ki is fejtette, továbbá hogy soha, semmiért ne lehessen felelősségre vonni - mondta Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet állandó publicistája a Mandinernek .
Az újságíró szerint Magyar Péter egy pszichopata, akinek nem szabad a hatalom közelébe sem kerülnie, mert ha ez bekövetkezne, attól Isten óvja Magyarországot!
Magyar annyira politikus, mint Banga páter vagy Marosán "Buci" Gyuri volt.
Bayer Zsolt úgy fogalmazott: .
Magyar lehallgatta a feleségét, majd azzal zsarolta, ami önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy szurokban és tollban hempergetve takarítsák ki a közéletből, és azóta nem csinált mást, csak hazudott mindenben.
Továbbá abból áll a "politikája", hogy készüljenek róla megfelelő fényképek és videók, amelyeken tovább hazudozhat, legyen szó árvízvédelemről vagy strasbourgi "vitáról". Ez az alak az igazi, tőről metszett moral insanity. Erkölcsi értelemben annyira még soha nem mentünk le a gödör aljára, mint amennyire Magyar Péterrel lementünk - jelentette ki.
A publicista hangsúlyozta: Magyar most a mentelmi jogáért hajlandó bármit megtenni a brüsszeli tartótisztjeinek, és ha hatalomra kerülne, akkor ugyanígy a túlélésért tenne meg nekik mindent. Ő nem egy tudatos hazaáruló, mert ahhoz szüksége volna bátorságra.
Ez az alak egy gyáva senki,
aki ezért vállal és vállalna el mindent és bármit, valamint azért, hogy végre bebizonyítsa, ő is valaki. Rettenetes komplexusait és közülük is a legpusztítóbbat, a kisebbségi komplexusát gyógyítgatja most azzal, hogy politikust játszik - vélekedett.
A teljes interjú ITT olvasható . | Bayer Zsolt: Isten mentse meg a nemzetet attól, hogy Magyar Péter a hatalom közelébe kerüljön! | Bayer Zsolt szerint abból áll Magyar Péter „politikája”, hogy készüljenek róla megfelelő fényképek és videók, amelyeken tovább hazudozhat. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/10/bayer-zsolt-magyar-peternek-az-lebeg-a-szeme-elott-hogy-megkaphasson-minden-not | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Mint arról beszámoltunk, a színész többmilliós Honda CRV-jét dr. Zoltán Ákos mindössze 570 ezer forintért árverezte el egy 61 ezer forintos tartozás miatt. Információink szerint nem csak a végrehajtót, a színész pénzét is elnyelte a föld, Lippai ugyanis azóta sem kapta meg a kocsija után járó 509 ezer forintos hátralékot. Szerkesztőségünkbe ömlenek a megdöbbentő történetek, a végrehajtók áldozatai pedig továbbra is tehetetlenek. Közben a hírhedt végrehajtó szombaton újra akcióba lépett.
– Három évvel ezelőtt felejtettem el befizetni egy vízszámlát. Különös, hogy ezt csak most akarják behajtani rajtam, de az elmaradásomat természetesen rendezni szeretném – mesélte T. Lajos (50), akinek 25 ezer forintos tartozása a három év alatt több mint 78 ezer forintra hízott. – Ahogy megérkezett a levél, tárcsáztam a végrehajtó irodáját, és részletfizetést kértem. A hölggyel abban állapodtunk meg, hogy szerdán az irodában részletekben fizethetek, másnap mégis az ajtómon kopogtatott a végrehajtó, kezében a listával, hogy melyik értékeimnek inthetek búcsút.
Hiába fizetnek a panaszosok, a furfangos végrehajtók sokszor makacsul ragaszkodnak jussukhoz. B. Ildikót (42) majdnem egy évvel azután találta meg a végrehajtó, hogy már régen kifizette a 10 ezer forintos parkolási bírságát.
– A parkolási társaságot is felhívtam, hogy elutaltam a pénzt, szeretnének-e igazolást róla – mondta Ildikó, aki igazolni tudja, hogy rendezte tartozását. – Nem kértek. Kilenc hónappal ezután érkezett a levél: fizessek 43 ezer forintot a végrehajtónak! Két napra rá pedig rátette a kezét a két autónkra, a családi házunkra, de még a tiszai üdülőtelkünkre is.
– Csak a kamarának három levelet küldtünk, de a fülük botját sem mozgatták – panaszkodott Ildikó, aki csak kitartásának köszönhette, hogy másfél év után végül leszállt róla és családjáról a végrehajtó.
P. L. | Ki fékezi meg a balhés végrehajtót? | MAGYARORSZÁG – Nem csillapodnak a kedélyek! Hiába indított el lavinát Lippai László (51) színművész ügye a balhés végrehajtóval, dr. Zoltán Ákos és brigádja ma is teszi dolgát, mintha mi sem történt volna. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/ki-fekezi-meg-a-balhes-vegrehajtot-2123827 | 2012-12-10 04:00:00 | true | null | null | Blikk |
Arra gyanakodnak, hogy a debreceni önkormányzat vezetésével 2003 óta folytatott projekt során egyes cégek közbeszerzési eljárás nélkül kaptak meg bizonyos munkálatokat. Némely vállalkozások nyomott áron vállalták a kivitelezést, majd szerződésmódosításokkal közelítettek a valós költség felé. Az audit egyelőre 2,3 millió eurós „pénzügyi korrekciót” javasol. Lehet, hogy ezt nem fizeti ki Brüsszel.
Csőgörény – a rendszer tisztaságát ellenőrzi
Az ötvenmillió euró mintegy öt százalékáról van szó. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy ennyi közkenőpénz kerülhetett a rendszerbe, a magyar pártfinanszírozásnak a nyilvánosság számára átláthatatlan útvesztőjébe.
Ha a brüsszeli ellenőrök véleménye beigazolódik, a nyilvánosság is képet kap a mechanizmusról. A rendszerváltás óta tudott: a pártok a közpénzekből támogatott beruházásokból – ha nem is közvetlenül, de néhány könyvelői kanyar után – leveszik a magukét. A vállalkozók a költségvetésükbe már beépítik a kenőpénzt.
A mai parlamentben két párt van, amely a rendszerváltás óta ott ül az Országgyűlésben: az MSZP és a Fidesz. Világok választják el őket egymástól, de akár kormányon voltak, akár ellenzékben, máig nem tudtak – vagy nem akartak – semmit sem tenni a pártfinanszírozás átláthatóságáért. Pedig a közpénzekbőlmegvalósuló beruházásokat nem lengené körbe a korrupció gyanúja, ha végre normális törvény születne a pártok támogatásáról.
Rögzítsék, hogy milyen feltételekkel adakozhatnak pártoknak cégek, magánszemélyek, és változtassák meg például a Közbeszerzési Döntőbizottság bírságolási lehetőségét. Egy többmilliárdos közbeszerzés során elkövetett szabálytalanság miatt egy-kétmillió forintos büntetéseket szabhatnak ki. Aprópénzt, ha – mint látjuk – egyetlen beruházásból akár ötszázmilliót lehet leszakítani. | Belföld: A pártfinanszírozás debreceni modellje | Tegnapi számunkban beszámoltunk róla, hogy egy ötvenmillió eurós, azaz mintegy 22 milliárd forintos Hajdú-Bihar megyei csatornaberuházással kapcsolatban pénzügyi szabálytalanságokat vélelmez egy brüsszeli vizsgálóbizottság. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20110430-a_debreceni_modell-1055021 | 2011-04-30 22:30:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A kormány 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterve mintegy 4000 milliárd forintot mozgat meg a gazdaságban jövőre. Erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt hétfőn a Századvég vidékkonferenciáján.
A tárcavezető szerint ebből az összegből több mint 2600 milliárd jut a családoknak, 1400 milliárd pedig a vállalkozásoknak. Elmondta azt is, hogy fordulóponthoz érkezett a gazdaság, a szeptemberi mélypont után az utolsó negyedévben már 0,7 százalékos növekedést vár a kormány, ami jövőre tovább folytatódik.
A hétfőn a parlamentnek benyújatnadó 2025-ös költségvetésben jövőre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány az idei 0,7 százalék után. 2025-ben a külső konjunktúra fokozatos javulása várható, a jármű- és akkumulátorgyártás havi szinten már növekedést mutatott. (MTI) | Íme Nagy Márton 4 billió forintos ígérete | A kormányzati tervek szerint a lakosságnak 1400, a cégeknek 2600 milliárd jut 2025-ben. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ime-nagy-marton-4-billio-forintos-igerete.html | null | true | null | null | mfor.hu |
A Nemzeti Bank volt elnöke szerint a kormány a mást ért ezalatt, mint a szótár. Biztos abban, hogy jövőre élénkülni fog a magyar gazdaság, és hogy a kormány így vagy úgy, de megtalálja a választási költekezés forrását. Míg az előbbi külső tényezők eredménye lesz, az utóbbi belső kockázatot növel.
Itt tudja megnézni a videopodcastot:
A beszélgetés hangfelvételét itt tudja meghallgatni:
Öt fontos gondolat a podcastból:
(1) Simor András, az MNB korábbi elnöke szerint a gazdasági növekedés egy kormány számára mindig fontos. Hisz ezen keresztül tudják az emberek jólétét növelni, ami nagyban befolyásolja, kire szavaznak a következő választáson. Mivel 2023-24-ben nem volt gazdasági növekedés, 2026-ban pedig választások lesznek, ezért érthető, hogy a kormány mindent elkövet, hogy felpörgesse a gazdaságot. A friss negyedéves rossz GDP adatokból nem érdemes hosszútávú következtetéseket levonni, mert ez változhat. Inkább azt kell nézni, hogy 2019 vége óta az átlagos növekedés 1,2 százalék, ami összehasonlítva az EU 1 százalékával — senkit se tévesszen meg a két érték szám szerinti közelsége —, nem igazán fényes teljesítmény. Ha ilyen ütemben zárkózunk fel, az európai átlagot nagyjából száz év múlva érjük el.
(2) Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentését, miszerint 2028-ra a minimálbér 1000 euró, a bruttó átlagkereset pedig 1 millió Ft- lesz, nehéz értékelni, hiszen különböző számokat pedig könnyű bemondani. Az tény, hogy ha nincs megfelelő mértékű növekedés a gazdaságban, a cégek nem tudnak bért emelni. Simor András szerint nincs olyan, hogy gazdasági semlegesség. A semlegesség amúgy katonai fogalom, azt jelenti: nem állok egyik oldalon sem. A kormány azonban erről mást gondol, valószínűleg azt, hogy mind a két oldallal üzletel.
(3) A gazdasági növekedés szempontjából nagyon fontos lenne, hogy miként lehet hazahozni az EU-s forrásokat. Mivel folyamatosan bőszíjuk az Európa Uniót, ezzel folyamatosan csökkentjük a valószínűségét annak, hogy az EU-s források felszabaduljanak. Pedig Magyarország éves GPD-jének 3 százalékát teszi ki, ráadásul ajándékpénz.
(4) Jövőre élénkül a magyar gazdaság, állítja Simor András. Ennek oka, hogy idén az EU 1 százalékos gazdasági növekedést vár, miközben több uniós kulcs ország gazdasága már felgyorsult. Mivel Magyarország export fókuszú ország, a külső piacok erősödése segít a fejlődésben. Közben idén 10 százalékos reálbér növekedés volt, amit az emberek előbb-utóbb el fognak költeni, jó részét remélhetőleg magyar boltokban. De tegyük hozzá: az utóbbi két évben padlón volt a magyar gazdaság, ahonnan viszonylag könnyű visszapattanni.
(5) A kormány túlságosan beavatkozik abba, hogy milyen gazdasági szektorok és szereplők kapnak támogatást, illetve növekedési lehetőséget. Így az elmúlt időszakban csak az elektromos autókra és az akkumulátorra fordítottuk szinte az összes tűzerőnket és erőforrásunkat. Ez pedig olyan kockázatot jelent, amire egy országnak nincs szüksége. Simor András abban is biztos, hogy lesz pénz a 2026-os választási költekezésre, a kérdés csak az, hogy forrásokat vesz el valahonnan a kormány vagy elengedi a költségvetési hiánycélt. | Simor András: Nincs olyan, hogy gazdasági semlegesség | A Nemzeti Bank volt elnöke szerint a kormány mást ért ezalatt, mint a szótár. Biztos abban, hogy jövőre élénkülni fog a magyar gazdaság, és hogy a kormány így vagy úgy, de megtalálja a választási költekezés forrását. Míg az előbbi külső tényezők eredménye lesz, az utóbbi a belső kockázatokat növeli. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/simor-andras-nincs-olyan-hogy-gazdasagi-semlegesseg/33183204.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Bolla Tibor vezérigazgató Hadnagy Ibolya bírói tanácsa előtt néhány pontosítást, kiegészítést leszámítva fenntartotta korábbi vallomásait. Kifejtette: a vád tárgyává tett időszakban "bevett dolog volt", hogy külső tanácsadó cégek segítették a BKV munkáját. Nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a vállalat fizetett ekkoriban olyan szóbeli tanácsadói munkáért, amelyről nem készült szerződés, illetve jegyzőkönyv.
Úgy fogalmazott: erre a területre vonatkozóan nem volt kimunkált szabályozás a társaságnál, 2008 után azonban olyan szigorítást vezettek be, amelynek alapján kifizetést csak szerződéshez csatolt számla ellenében teljesítettek. Nagyobb összegek esetén azonban biztos, hogy korábban sem volt gyakorlat a szerződés nélküli szolgáltatások igénybevétele - hangsúlyozta.
Bolla Tibor a BKV szponzorációs tevékenységéről szólva kijelentette: ha az megfelelő reklámértéket képviselt, éltek olykor ilyen lehetőséggel, később viszont a gazdasági helyzetre való tekintettel ezt leépítették.
A vállalat lobbitevékenységéről azt mondta: az régebben is létezett, és jelenleg is segíti a társaság fejlesztéseihez, működéséhez szükséges források előteremtését. Arról azonban nincs tudomása - tette hozzá -, hogy e munkában külsős cég is részt vett volna.
Kérdésre válaszolva rámutatott: a BKV Zrt.-nél valószínűleg most is megvannak azok a dokumentumok, amelyekből kiolvashatók a 2007-es és a 2008-as beszerzési, illetve marketingköltségek. A külső szakértőkre fordított kiadás azóta folyamatosan csökken, és külön tételként szerepel a társaság költségvetésében - közölte.
Azzal a vádponttal kapcsolatban, amely szerint miközben H. Éva hatodrendű vádlott Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes mellett dolgozott megbízással sajtóreferensként, tényleges munkát a BKV Zrt.-nél nem végzett, a vezérigazgató jelezte, személyesen ezt nem ellenőrizte, de a szakterület vezetőjének véleményében megbízva 2009 nyarán felmondott H. Évának és közvetlen felettesének, a kilencedrendű vádlott Z. Tibornak, a közlekedési vállalat volt főosztályvezetőjének.
Hozzátette, előbbit ugyan prémium is megillette volna, de annak kifizetését erkölcsi okból nem engedélyezte. A vezérigazgató állítása szerint nem tudott arról, hogy a hatodrendű vádlott azóta mégis megkapta e járandóságot.
A bíróság ugyancsak tanúként hallgatta meg a BKV-val évekig szerződéses viszonyban álló St. Plusz Kft. korábbi kereskedelmi igazgatóját.
K.-né S. Anna azt mondta: a két cég vezetője által évről évre megújított marketingszerződések keretében az St. Plusz Kft. a BKV jelentősebb projektjeinek reklámozásában működött közre.
Kiemelte, minden megállapodás a közlekedési vállalat szövegezésében, annak igényeihez igazodva készült, konkrét PR- és reklámtémaköröket megjelölve. Ilyen volt például a Combino villamosok üzembe helyezése vagy a metróállomások felújítása. Minderre évente nettó 20 millió forint keretösszeget biztosított a zrt., és két részletben folyósította - tette hozzá.
A tanú felidézte: 2006-ban 4,55 millió forintot nem használt fel a BKV ebből a keretéből, azt átvitték a következő évre. Ám mivel 2007-ben újra csak minimális társadalmi célú hirdetést készíttetett velük a társaság, a fennmaradó pénzt tovább görgették 2008-ra. K.-né S. Anna hangsúlyozta: többszöri felhívásukra sem jelentkezett a BKV, hogy a kifizetett reklámidőket használja fel.
A bíró ennek kapcsán közölte: a két cég közötti megállapodás nem szabályozta, mi a teendő ezekkel a fennmaradt összegekkel.
Hadnagy Ibolya a tárgyalás végén kihirdette: az üggyel összefüggésben a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma egy lezárult polgári perben 12 millió forint tőke és kamatainak megfizetésére kötelezte a St. Plusz Kft.-t. Részben az ily módon megtérülő kár miatt a sértetti fél kedden kezdeményezte a Kecskeméti Törvényszéken a büntetőper harmad-, ötöd-, nyolcad-, kilenced-, tized- és tizenharmadrendű vádlottjával szembeni polgári kártérítési igény mérséklését.
A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig 1 milliárd 490 millió forintnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.
A bíróság csütörtökön további tanúk meghallgatásával folytatja a bizonyítási eljárást. | Belföld: Folytatódott a BKV vezérigazgatójának meghallgatása | A BKV Zrt. jelenlegi vezérigazgatójának, valamint a céggel korábban szerződésben álló St. Plusz Kft. egykori kereskedelmi vezetőjének tanúkénti meghallgatásával folytatódott a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen indult büntetőper kedden a Kecskeméti Törvényszéken. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/folytatodott_a_bkv_vezerigazgatojanak_meghallgatasa-1392937 | 2013-06-12 23:16:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A civil társadalomnak különösen fontos szerep jut a korrupció elleni hatékony törekvésekben. A TI segít a bizottságnak abban, hogy felszámoljuk a korrupciót, különösen a közbeszerzés kényes területén. A közbeszerzés fontos szereppel bír, mert az EU GDP-jének mintegy 19 százalékát jelenti. Becslések szerint az európai strukturális és beruházási alapok körülbelül 48 százalékát fordítják közbeszerzésre, és a legtöbb probléma az ezen alapokból származó források felhasználása terén tapasztalható.
Az integritási megállapodások kísérleti projektjei terén új, intenzívebb együttműködési szakasz veszi kezdetét, ami az eddigi, két éves közös tapasztalatokra épül. Ezeket a tapasztalatokat alkalmazni fogják a 2014 és 2020 közötti programok során. Az integritási megállapodás koncepcióját a TI dolgozta ki a kormányok, vállalkozások és a civil társadalom támogatására, hogy javítani tudja a közbeszerzésbe vetett bizalmat és annak átláthatóságát. Az integritási megállapodás jogilag kötelező erejű dokumentum az ajánlatkérő és a közbeszerzésekre pályázó vállalatok között, akiknek tartózkodniuk kell a korrupciótól, és tisztességes, átlátható és hatékony közbeszerzési folyamatot kell szavatolniuk. Egy kijelölt civil társadalmi szervezet szintén figyelemmel kíséri az említett folyamatot. A megállapodás megszegése számos szankciót von maga után: a szerződés felbontását, pénzügyi kompenzációt és a jövőbeli pályázatokból való kizárást.
Hiszünk benne, hogy az integritási megállapodások ösztönözni fogják a költséghatékonyságot és a felelősségteljes kormányzást. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szerződéseket kísérő integritási megállapodások akár 30 százalékkal is csökkenteni tudják a költségeket, ami természetesen lényeges az üzletmenet szempontjából.
A bizottság által finanszírozott új kezdeményezés célja, hogy számos, az EU által társfinanszírozott projekt esetében több tagállamban (kísérleti jelleggel) integritási megállapodásokat vezessen be. Vállalnunk kell ezt a felelősséget, és arra ösztönözzük a nemzeti és a helyi hatóságokat és vállalkozásokat, hogy tegyék ugyanezt. Ezt meg kell tenni az emberekért, hogy valóban érezzék a beruházások áldásos hatásait a munkahelyteremtés, a jólét és az életminőség növekedése terén. | Közösen a korrupció ellen - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag/2015/06/kozosen-a-korrupcio-ellen | 2015-06-12 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
A médiaértesülések szerint Irakli Kobakhidze miniszterelnök hívta meg magyar kollégáját, és a delegációban részt vesz Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is.
Négyszemközti, majd plenáris tárgyalásokra kerül sor, ezt követően Irakli Kobakhidze és Orbán Viktor közös sajtónyilatkozatot tesz
- ismertetik a programot. | Orbán Viktor Georgiában tárgyal | Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos látogatást tesz Georgiában (Grúzia) október 28-29-én - erősítette meg vasárnap az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a tbiliszi kormány tájékoztatására hivatkozó georgiai sajtóhíreket. | [
""
] | 0 | https://www.borsonline.hu/aktualis/2024/10/orban-viktor-georgiaban-targyal | null | true | null | null | Bors |
Szeptember 3-án megalakult a Prime Treasure Magántőkealap, ezzel pedig már tíz magántőkealap tartozik a Mészáros Lőrinc bejáratott jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez. A cég 75 százalékban Kertész József Tamásé, aki amellett, hogy főhivatásszerűen a felcsúti milliárdos céges ügyvédje, még a fideszes médiaholding (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány/KESMA) alapítói jogait is gyakorolja.A Primefund tehát már tíz magántőkealapot terelget a megfelelő irányba. Ezek:Prime Tech Magántőkealap,Prime Blanc Magántőkealap,Prime Deal Magántőkealap,Prime Target Magántőkealap,Prime Property Magántőkealap,Prime Multi Magántőkealap,Prime Peak Magántőkealap,Prime Real Magántőkealap,Prime TMT Magántőkealap,Prime Treasure Magántőkealap.Ezek közül hat magántőkealap idén jött létre, tehát elképesztő tempóban szaporodnak a Primefund alapjai. Az Átlátszó cikke szerint a magántőkealap egy legalább 6 évre létrehozható zárt végű, alternatív befektetési alap, amelynek célja vállalatok, vállalatrészek megszerzésének finanszírozása. Egyszerűbben fogalmazva: a magántőkealap cégeket alapít vagy vásárol, majd tőkét biztosít a részükre, így finanszírozza a működésüket, ezért cserébe pedig gyakran részesedést kér a vállalatból. A magántőkealapok többek között hotelláncokat, éttermeket, bankokat, iparvállalatokat, hulladékkezelőket, értékes állami ingatlanokat és cégeket is birtokolnak. A magántőkealapok befektetői köre teljesen rejtve marad(hat) a nyilvánosság elől, mivel az alapok a befektetők nevét nem kötelesek közzétenni.Hogy ez a 10 magántőkealap pontosan mit tulajdonol, azt még nem lehet teljes egészében tudni, de az Opten adatbázisából néhány dolog azért kideríthető. Például a Prime Treasure Magántőkealap a Prime Treasure Zrt.-t birtokolja, ez egy szintén frissen gründolt holding, amely vagyonkezeléssel foglalkozik. Azt lapunk írta meg korábban, hogy a Prime Peak Magántőkealap a Kürt Zrt.-ben lett tulajdonos. A Prime Real három ingatlanos cégben érdekelt, köztük az OAK Villaga Zrt. A felcsúti vállalkozóhoz köthető Status Property és Prime Property összesen 70 százalékos tulajdonos lett a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft.-ben. A Prime Tech Magántőkealap pedig azt a Kupon Kft.-t vette meg, amelynek fő tevékenységi köre az elektronikus szolgáltatások nyújtása mobil-, autópálya- és közműterületen. A vállalat évente mintegy 5 millió tranzakciót bonyolít, 1500 értékesítési ponton. Csak ebből a felsorolásból is látszik, hogy a Primefund 10 magántőkealapjához nagyon sokféle vállalat tartozik.A Válasz Online idén nyáron írt a NER-felépítményt "tartó" magántőkealap-hálózatról, amely ugyan nemzetközi térben használt cégformán nyugszik (private equity fund), magyar modellje a lap szerint mégis inkább a rossz emlékű offshore-ozást - tulajdonosrejtegetés, adóoptimalizálás - idézi. Mostanra a magántőkealapok száma a 170-et is elérte, az érintettek tehát egyre bátrabban nyúlnak ehhez az intézményhez.Kertész József alapvetően ügyvéd, saját ügyvédi irodájának leírása szerint "különleges szakterülete a klasszikus ügyvédi tevékenységek mellett egyes vállalati összefonódások és befolyásszerzések lefolytatása".Irodavezető Ügyvéd Úr magas szinten képviseli ügyfelei érdekeit, és törekszik arra, hogy még ellenérdekű felek szembenállása esetén is tárgyalópartnerei elégedetten álljanak fel a tárgyalóasztaltól- olvasható az életrajzában.Abban is hasonlít Mészáros Lőrinchez, hogy ő is klubtulajdonosnak mondhatja magát. Még 2021 január közepén ugyanis Kertész József lett a tulajdonosa a Lend-Ball Kft.-nek, amely pedig többségi gazdája az Eger Labdarúgó Sport Kft.-nek. Az NB III-as klub egyik szponzora éppen a Mészáros és Mészáros Kft. | NER-vagyon: Mészáros Lőrinc ügyvédje körül gombaként szaporodnak a magántőkealapok | Csak idén hat új magántőkealapot gründolt Kertész József, a felcsúti milliárdoshoz közeli ügyvéd saját társasága. Így már összesen tíz tartozik hozzá. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ner-vagyon-meszaros-lorinc-ugyvedje-korul-gombakent-szaporodnak-a-magantokealapok.html | 2024-10-16 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
Micva Mobil néven egy tarka, telematricázott kisteherautót helyezett üzembe a Köves Slomó vezette EMIH. Az általuk mozgó zsinagógának is nevezett furgon hátsórészében a hét minden napján - szombatot leszámítva - rabbikkal beszélgethetnek majd az érdeklődők. Az EMIH azt reméli, ennek segítségével visszaterelhetik közösségükbe a vallástól eltávolodott zsidókat. Főleg egyetemekhez és iskolákhoz látogatnak el, de a Duna-parti Cipők holokauszt-emlékműnél is rendszeresen felbukkannak majd. Mint a hétfői bemutatón elhangzott, úgy gondolják, a gyűlölet ellen a leghatásosabb ellenszer a zsidóság megismertetése.
A jármű felavatása egyben a magyarországi holokauszt 80. évfordulójáról szóló megemlékezés is volt, amelyen Köves Slomó rabbi, Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Oberlander Baruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője és Rák Olivér a Cteen zsidó ifjúsági szervezet vezetője mondott beszédet. Az eseményen megemlékeztek az Izrael elleni terrortámadás lassan egy éves évfordulójáról is.
Köves Slomó rabbi felhívta a figyelmet arra a minden évben elvégzett antiszemitizmus-kutatásra, mely szerint Magyarországon a szélsőséges eszméket vallók hatvankilenc százaléka négy kérdésből háromra nem tud válaszolni a zsidósággal kapcsolatban és nyolcvan százalékuk egyetlen egy zsidót sem ismer személyesen. Ezért is szeretnék a zsidóságot megismertetni az emberekkel, mert úgy gondolják, az antiszemitizmus és a gyűlölet ellen ez lehet az egyik legfontosabb ellenszer, szeretnék elvinni a fényt minél több helyre.
Az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár viszont az emlékezés fontossága mellett a kormány narratívájával összhangban a háborús pszichózist is belekeverte a beszédébe, az a mondata, hogy "nyolcvan évvel ezelőtt egész Európa háborús pszichózisban tombolt" szinte szóról szóra megegyezik napjaink kormánypropaganda üzenetével. Aztán az antiszemitizmus nyugat-európai terjedéséről beszélve azt mondta, Magyarország a béke szigete és "azért, hogy ez így is maradhasson, ellent kell állnunk a nyugati követeléseknek, melyek lényege, hogy adjuk fel azt a normalitást, etikát és társadalomképet, ami a békére épül". "Ma, amikor az abnormalitás kontinens-szerte büszkeség felvonulásokat tart, valójában a zsidóknak és nekünk, keresztényeknek kellene büszkén és együtt felvonulnunk" - tette hozzá.
A zsidókat érő atrocitásokra Köves Slomó is kitért, azt állítva, hogy Európa nagyvárosaiban a közösségük tagjai nem mernek kipában, vagy látható zsidó öltözetben mászkálni, mert az utcákon ismét sötétség uralkodik, hálásak, hogy ez Budapesten nincs így.
A beszédek alatt egyébként több arra haladó autó dudálni kezdett, hogy mit akartak üzenni vele, az nem világos, viszont egy teherkocsiból valaki azt kiabálta: "Free Palesztina".
A mozgó zsinagóga nagyszerű példa arra, hogy Isten ott van, ahová beengedik - ezt már Oberlander Baruch rabbi mondta, egyetértve Kövessel abban, hogy a zsidóság legnagyobb ellensége a tudatlanság.
Az első mozgó zsinagóga 1974-ben indult, New Yorkban, idézte fel Rák Olivér fiatal aktivista, mint mondta, az első furgon célja az volt, hogy a történelem során a vallástól eltávolodott zsidók is esélyt kaphassanak saját örökségük, őseik hagyományainak megismerésére, zsidó identitásuk megalapozására és lehetőséget arra, hogy kapcsolatot alakítsanak ki az örökkévalóval.
A megnyitó után az érdeklődők beszállhattak a Micva Mobilba, többen gyertyákat és az egy éve elrabolt izraeli túszok képeit helyezték a cipőkhöz. | Itthon: Rabbifurgont indított a Köves Slomó-féle EMIH | Mozgó zsinagógaként működő felmatricázott kisteherautó jelenik majd meg egyetemeknél és iskoláknál, hogy a vallástól eltávolodott zsidókat megszólítsák. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20241001_hetfon_felavattak_az_elso_budapesti_mozgo_zsinagogat | null | true | null | null | HVG |
Október 18-án a hat képviselő közül négyen kivonultak, hogy megakadályozzák Lichner András (független) újraválasztott polgármester eskütételét. A falu vezetője ellen jelenleg hivatali visszaélés gyanúja miatt folyik nyomozás, mert félmillió forintot utaltatott át egy ismerősének, aki ezt az összeget később visszautalta.
A rendőrségi nyomozás előtt a testület vizsgálatot indított a polgármester ellen saját célú vásárlások és tankolások miatt. Ennek végén megrovásban részesítették és 367 ezer forint visszafizetésére kötelezték. Lichner András 2010 júliusában - egészségi okokra hivatkozva - lemondott.
A hétfői, falugyűlésre emlékeztető, mintegy 150 helybéli részvételével zajló alakuló ülésen Murányi Sándor levezető elnök "Somoskőújfalu lakosságának igen jelentős része nevében" szerette volna "tisztázni az erkölcsi problémát", és kérte a polgármestert, hogy felolvashassák az ellene folytatott, általa aláírt vizsgálat jegyzőkönyvét. Megkérte arra is, hogy a település nyilvánossága előtt kérjen bocsánatot.
Lichner András azt mondta: "ha ezen múlik, és bármit elkövettem, azért mindenkitől bocsánatot kérek, de hogy mit követtem el, az egyelőre fikció. Úgyhogy majd amikor az ügy végére pont kerül, és az ügyben szereplő összes tény áll, akkor fogom engedélyezni."
Szerinte már azzal is törvényt sértett a testület, hogy a vizsgálat eredményét korábban nyilvánosságra hozták a helyi újságban.
A polgármester ezúttal letette az esküt, az öt független és egy Fidesz-KDNP-s képviselő maradt a teremben, de négyen elhagyták a helyüket, jelezve, hogy nem tudnak vele azonosulni.
A polgármesteri illetmény és juttatás jóváhagyása után a polgármester az alpolgármester személyére tett javaslatot, és mint mondta: nehéz helyzetben van, ebben a helyzetben egyetlen embert tud jelölni a képviselők közül.
Jelöltje azonban - volt felesége -, a független Gordos Andrea öt nem szavazatot kapott kettő igen ellenében. Mivel a polgármesternek több javaslata nem volt, azt mondta, a következő ülésig egyeztet a képviselőkkel.
Somoskőújfalu vezetője azt mondta: ha olyan önkormányzatok tudnak működni, ahol három-négy pártfrakció van, akkor ez is tud majd, minden konszenzus kérdése. Arra a kérdésre, hogy a testületi vizsgálat eredményét miért nevezi fikciónak, ha aláírta a jegyzőkönyvet, azt válaszolta: "ez egy másik téma, ez nem lezárt téma". | Itthon: Másodszorra sikerült letennie az esküt Somoskőújfalu polgármesterének | A Nógrád megyei Somoskőújfalu képviselői a hétfői, másodszor megtartott alakuló ülésen már nem akadályozták meg a polgármester eskütételét, azonban rögtön elutasították a polgármester első - az alpolgármester személyére tett - javaslatát. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20101025_somoskoujfalu_esku_ | 2010-10-25 19:51:34 | true | null | null | HVG |
2006.08.31. 11:28
Csapó Balázs lakossági érdekvédelmi megbízott kijelentette: Botka Lászlónak, Szeged MSZP-s polgármesterének kötelessége lett volna megtenni a feljelentést a Szegedi Testamentum Kft. gazdálkodásával kapcsolatban. Ennek elmaradásaként „fölmerül a bűnpártolás" gyanúja – hangzott el egy csütörtöki sajtótájékoztatón.
Gazdasági szabálytalanságok és bűncselekmények gyanúját tárta föl három vizsgált szegedi önkormányzati cégnél a lakossági érdekvédelmi megbízott; az egyik társaság esetében az ügyészség nyomozást rendelt el. Solymos László alpolgármester visszautasította az elhangzottakat.
„A hét vizsgált önkormányzati cég fele biztosan törvénysértő módon működik„ – mondta Csapó Balázs csütörtöki sajtótájékoztatóján a megyeszékhelyen.
A lakossági érdekvédelmi megbízott közölte, több évig tartó, szakértők bevonásával folyó vizsgálat után többek között sikkasztás, hűtlen kezelés és adócsalás gyanúja miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen az önkormányzati tulajdonban lévő Szegedi Testamentum Kft. gazdálkodásával kapcsolatban. A Szegedi Városi Ügyészség előbb részben elévülés miatt, részben bűncselekmény hiányában elutasította a nyomozás megindítását, feljelentés kiegészítését követően a Csongrád Megyei Ügyészség azonban elrendelte a nyomozást – tette hozzá.
Csapó elmondta, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.-nál és a Szegedi Városkép Kft.-nél végzett vizsgálatok szakértői szerint a cégek gazdálkodásával kapcsolatban sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés és számviteli fegyelem megsértése bűncselekmények alapos gyanúja megállapítható.
Közölte, a cégvizsgálatokról szóló jelentéseket minden alkalommal átadta Botka László polgármesternek, azonban a városvezetés az elmúlt másfél évben hivatalosan semmit nem lépett. A büntetőeljárásról szóló törvény alapján hivatalos személynek a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményekkel kapcsolatban kötelessége feljelentést tenni. Az érdekvédelmi megbízott – akit még több mint két éve a polgármester nevezett ki – szerint „Botka Lászlónak kötelessége lett volna megtenni a feljelentést”, ennek elmaradásaként „fölmerül a bűnpártolás„ gyanúja.
Hozzátette: a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.-val és a Szegedi Városkép Kft.-vel kapcsolatban nem tesz feljelentést, mert bízik benne, hogy a polgármester saját hatáskörében intézkedik.
Solymos László városüzemeltetési alpolgármester később az MTI-nek adott nyialtkozatában azt állította, hogy Csapó „választási kampányai az elmúlt 16 év során csupán vádaskodásokból és feljelentésekből álltak”. | Bűnpártolással gyanúsítják Szeged MSZP-s polgármesterét | Csapó Balázs lakossági érdekvédelmi megbízott kijelentette: Botka Lászlónak, Szeged MSZP-s polgármesterének kötelessége lett volna megtenni a feljelentést a Szegedi Testamentum Kft. gazdálkodásával kapcsolatban. Ennek elmaradásaként „fölmerül a bűnpártolás" gyanúja – hangzott el egy csütörtöki sajtótájékoztatón. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/08/bunpartolassal-gyanusitjak-szeged-mszp-s-polgarmesteret | 2006-08-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Közel egymilliárdot költöttek rá az elmúlt tíz évben, mégis a semmibe vezet az a gyöngyösi elkerülő út, ami funkcióját tekintve totálisan használhatatlan arra, amire tervezték. A PestiSrácok.hu utánajárt annak, hogy miért is nem készült el az a 6 kilométeresre tervezett gyöngyösi elkerülő út, amit még az MSZP-kormány idején kezdtek el építeni, 2004-ben.
Egymilliárdot költöttek rá, az elkészült szakasz azonban hivatalosan még mindig “mezőgazdasági feltáró út”, ráadásul 2010-ben lejártak a vonatkozó engedélyes tervek. Pedig minden olyan szépen indult, szinte meseszerűen, amúgy tipikus szocialista módon. Volt hangzatos ígéret, látványos útátadó mosolygó polgármesterrel, Gyurcsánnyal, úgy, hogy még el sem készült teljesen a beruházás, ehhez kapcsolódóan aztán persze jött az egymásra mutogatás, csúsztatás, majd felháborodás a szocialisták részéről, hogy egyébként hogyan is fordulhat elő az, hogy még mindig nem készült el egy évtized alatt az elkerülő út, ami a “lakosság életét megkönnyítené”. Számunkra egyébként tényleg nehezen értelmezhető, hogy ezt a kérdést miért nem saját pártjuknak és miért nem a beruházást megálmodó szocialista polgármesternek szegezik (aki jelenleg is Gyöngyös polgármestere), hanem a kormánynak teszik fel.
Először az MSZP kormánynál, a gazdasági tárcánál veszett nyoma az elkerülő útra szánt összegnek, majd a gazdasági válság okozta Bajnai-féle megszorításoknak esett áldozatul az a pénz, amiből befejezhették volna a kivitelezést. Az Orbán-kormány csak rendesen előkészített, szakmailag is megfelelő útberuházások támogatását vállalta fel, így a mai napig a semmibe vezet a gyöngyösi elkerülőút.
Út teherautóknak, amit csak személyautók használhatnának
A több mint tíz éve épülő, semmibe vezető út nem minősíthető az útügyi szakma szabályai szerint elkerülőnek, mert azon két teherautó egymás mellett nem férne el. Az út kiszélesítése megoldást jelentene, azonban ehhez újabb magánterületeket kellene bevonni. Nos, erre azonban teljesen felesleges újabb tetemes összeget költeni, az út alapja ugyanis alkalmatlan teherautós forgalom bonyolítására.
Pedig olyan szépen megálmodták…
Igen, Megcsináljuk! Vagy mégsem?
A beruházás összértéke mintegy 1, 2 milliárd forint, amelyből a város 340 milliót áll – nyilatkozta 2006 júliusában büszkén a szocialista Hiesz György polgármester, kiemelve, hogy a hiányzó mintegy 900 millió forint forrását már meg is találták a regionális tanács útalap-maradványában, ami aztán eltűnt.
Az MSZP kormány ideje alatt, a gazdasági tárcánál “veszett nyoma” az elkerülő útra szánt összegnek, majd a gazdasági válság okozta Bajnai-féle megszorításoknak esett áldozatul ez a pénz, az Orbán-kormány pedig csak rendesen előkészített, szakmailag is megfelelő útberuházások támogatását vállalta fel.
Az út ügyében a térség fideszes országgyűlési képviselője, Balázs József 2008-ban és 2009-ben is szót emelt, a Fidesz módosító javaslatai szerint akkor az állami irodabútor-beszerzés helyett lehetett volna elkerülő útja Gyöngyösnek.
“Lehet, hogy most hangosan siratják, de tény, hogy a térség akkori szocialista képviselői akkor kivétel nélkül nemmel szavaztak az út megépítését célzó fideszes javaslatokra.”
Az előzmények alapján mindenképpen meglepő az a politikai akció, amibe a szocialisták a nyár elején belevetették magukat. Lelkesen aláírást gyűjtöttek, amitől azt várták, hogy “előrelépés történjen az ügyben, hiszen jelentős forgalomtól szabadulhatna meg a város, ha megépítenék a maradék útszakaszt.” A szocialisták azt hangoztatják, hogy a kisajátítások és a nyomvonal kijelölése is megtörtént a beruházás kezdetekor, így az út befejezése nem csak az MSZP, hanem az egész város érdeke volna.
Keskenyebbre épült meg, nincs megfelelő felülete – tükre -, nincs meg a padkája és nincs megfelelő alap. Ha ebből elkerülő utat akarna valaki építeni, tehát egy olyan utat, amin teherforgalom is mehet, akkor most ezt az egész, egyébként tényleg szép és jó utat el kéne túrni
– ezt mondja Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője. Hozzátette: a politikának volt szerepe abban, hogy egy ilyen torzó létrejöhetett, ám a megoldás érdekében nem kellene politikai ügyet csinálni a kérdésből. A politikus leszögezte, minden új út építése, minden útfelújítás jogos igény, majd felidézte: a gyöngyösi Nyugati elkerülő utat már kétszer átadták, mégis a semmibe vezet azóta is közel egymilliárdos befektetés után.
Ez negatív csúcs, ami mindenkit bosszant”
– mondja a fideszes politikus, aki aláhúzta, hogy amióta ő képviselő, azóta az a szokás, hogy utat akkor építenek, ha megvan rá a teljes forrás. Mint ismert, 2006-ban adták át a 6 és fél méter széles „elkerülő” utat, ami azóta tényszerűen a semmibe vezet, pontosabban jó lehetőséget teremt a környékbeli szőlőültetvény-tulajdonosoknak földjeik kényelmes megközelítésére: aszfalton közlekedhetnek a traktorok. Erre egészen egy lovastanyáig van lehetőség, egy több, mint egy kilométeres szakasz hiányzik ahhoz, hogy az út becsatlakozzon a városszéli bevásárlóközpontnál.
5 km-es útszakasz, 1 milliárd forintból
A közbeszerzést 2003-ban írták ki, majd 2004. júniusában született elvi megállapodás az út megvalósításáról, két ütemben. A szerződést decemberben alá is írták, majd 2005 és 2008 között több alkalommal módosították. Az út megépítése 2002 és 2010 között visszatérő kampányígérete volt az MSZP-nek, de a befejezését nem tudták elérni. Senki sem üzemelteti, avulása a karbantartás elmaradása miatt már megindult. Az összesen öt kilométer hosszú út építése 2006-ban szakadt félbe.
Itt a pénz, hol a pénz?
Hiába az érvényes szerződés a gyöngyösi önkormányzat és az állam között, a jelek szerint ismét nincs meg a várost nyugatról elkerülő útra szánt kormánytámogatás, a félkész út befejezése így már másodszor halasztódhat el
– fakadt ki 2009-ben Hiesz György gyöngyösi polgármester a „sajátjai” felé a sajtóban. Akkor azt is elmondta: ha Gyöngyöst beperelnék az elkerülő út mellett befektetni kívánó cégek azért, mert még nincs kész az út, akkor a város “tovább adná az állam felé” a kártérítési igényt. Joggal lehetett feszült, addigra először a gazdasági tárcánál veszett nyoma az elkerülő útra szánt összegnek, később a gazdasági válság okozta megszorításoknak eshetett áldozatul a pénz, melyre akkor még mindig érvényes támogatási szerződése volt az önkormányzatnak.
Hiesz György a ciklus zárásakor a 2006 és 2010 közötti időszak kudarcai között említette az út félbemaradását. A Fidesz egyik 2009-es sajtótájékoztatóján megszellőztetett információk szerint a 2010-es költségvetés összeállításánál a térség akkori összes MSZP-s parlamenti képviselője nemmel szavazott az útépítés folytatására. Barabásné Czövek Ágnes, az Országgyűlés költségvetési bizottságának tagja úgy reagált: az elkerülő út megépítése szerintük is fontos lenne, a Fidesz indítványát azonban nem tudták támogatni.
Aztán fordult a kocka, Sós Tamás MSZP-s honatya a kormányváltás után, 2010-ben szorgalmazta a Nyugati elkerülő út befejezését. 2011-ben rákérdezett újra, akkor Fónagy János államtitkár elmondta: az elsősorban a teherforgalom elterelésére szolgáló elkerülő út második ütemének megvalósítására csak a 2017 és 2020 közötti időszakban lát esélyt. 2012-ben pedig ugyanerre a kérdésre Németh Lászlóné miniszter úgy válaszolt: 2014 előtt nincs esély.
Még mindig a nyugati elkerülő út befejezése lehet a kulcsa Gyöngyös továbbfejlődésének
– ezt a városi SZDSZ képviselője, Keresztesi József nyilatkozta 2007-ben, aki szerint jelentkeztek olyan üzleti befektetők, akik az új út környékén szeretnének beruházni. Bekapcsolódott az akkori környezetvédelmi miniszter, Fodor Gábor is a lobbizásba, aki levélben kérte az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács vezetőit az úthálózat karbantartására szolgáló útalapban maradt pénzeszközök rendkívüli átcsoportosítására. A levelet Sós Tamásnak, a Heves Megyei Közgyűlés elnökének, Dr. Szabó Györgynek, a Regionális Tanács elnökének és Asztalos Ildikó társelnöknek címezték. Fodor egyébként korábban már Kóka János közlekedési minisztertől is kért és kapott garanciát a megvalósításra. Sós Tamás, a tanács elnöke is lobbizott az útért, szerinte Fodor Gábor levele tulajdonképpen nyitott kapukat döngetett, hiszen már megvan az egyetértés a támogató szándékról.
Időközben a pénz eltűnt a minisztériumnál
Jöttek a hangzatos ígéretek, de pénz persze nem volt a befejezésre. „A kormányfő a félkész nyugati elkerülő-út kapcsán azt mondta: már megkérte az illetékes minisztert, hogy vizsgálja meg, az európai uniós források átrendezésével hogyan lehetne felgyorsítani a beruházás befejezését.” (Bajnai Gordon, miniszterelnök, MSZP, 2009 augusztus)
A gyöngyösiek demonstrálnak az út befejezéséért. Fotó: Hatvanonline
A házak falai repedeznek, szellőztetni, s aludni sem tudnak a gyöngyösiek, akik szerint tíz éve hitegetik az embereket, mégsem történik semmi.
„Nem volt olyan év, ahol ne hallottam volt polgármestertől és országgyűlési képviselőjelöltektől, 2002-től, hogy ötben megépítjük, tízben, tizenkettőben, tizennégyben, és azóta sem történt semmi.” – ezt Gulyás Zoltán, Gyöngyös díszpolgára nyilatkozta 2015 februárjában.
„2000 óta vissza lehet számolni országgyűlési képviselőkkel, gyakorlatilag mindenki megígérte, hogy tesznek lépéseket.Elmaszatolták a dolgot azzal, hogy építettek egy utat, ami gyakorlatilag nem használható semmire, kvázi kerékpárútnak, vagy személygépkocsiknak, holott mi elkerülő utat kértünk. Néha összekeveredett a politika és a közlekedésszervezés, és a pénzügyi dolgok is. Mert volt, aki megígérte, hogy megvan a pénz, nyugodtan legyünk, megoldódnak a problémák. Nem történt meg, és a mai napig úgy állunk, ahogy állunk.” (Gáspár Mihály, gyöngyösi lakos, 2016 szeptember)
A városban élők demonstrálnak, a szocialisták aláírást gyűjtenek, a fideszes képviselő pedig megpróbálja helyrehozni azt, amit az elmúlt tíz évben “elkúrtak.” Nem kicsit. Nagyon. | Egymilliárdot eltapsoltak rá, kétszer átadták, mégis a semmibe vezet a gyöngyösi elkerülő út | Közel egymilliárdot költöttek rá az elmúlt tíz évben, mégis a semmibe vezet az a gyöngyösi elkerülő út, ami funkcióját tekintve totálisan használhatatlan arra, amire tervezték. A PestiSrácok.hu utánajárt annak, hogy miért is nem készült el az a 6 kilométeresre tervezett gyöngyösi elkerülő út, amit még az MSZP-kormány idején kezdtek el építeni, 2004-ben. Egymilliárdot költöttek rá, […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/egymilliardot-eltapsoltak-ra-ketszer-atadtak-megis-semmibe-vezet-gyongyosi-elkerulo-ut/ | 2016-09-29 12:55:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Menczer Tamás barátom meghívására ma Pátyon tartottunk fórumot a most indult nemzeti konzultációról . Olyan jól sikerült a rendezvény, hogy még Orbán Viktor is ellátogatott hozzánk
- számolt be Deutsch Tamás a közösségi oldalán .
A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője hozzátette: ha a kormányfő már ott járt a zsúfolásig telt művelődési házban, a résztvevők kérdeztek is tőle.
Az eseményről a kormányfő is bejegyzést tett közzé közösségi oldalán.
Meglepetésvendég voltam
- számolt be az eseményről Orbán Viktor.
A miniszterelnök azt kérte, hogy mindenki töltse ki a nemzeti konzultációt.
A kormányfő arról beszélt, hogy a 2026-os választási győzelemhez vezető első lépés a nemzeti konzultáció. Ha veszítünk, mindent veszítünk: "annyi" a családvédelemnek, a migránsok elleni védekezésnek, a gazdasági semlegességnek, a rezsivédelemnek
- mondta. Hozzátette, hogy a jobboldali közösségnek rá kell ébrednie arra, hogy az országnak rengeteg veszítenivalója van.
Orbán Viktor arról beszélt, óriási küzdelemben van a magyar kormány az elmúlt három évben annak érdekében, hogy "ne nyomjanak bele bennünket a háborúba", és "meg tudjuk védeni magunkat ennek a gazdasági következményeitől".
Rámutatott, hogy
csak béke hozhatja el azt a feltételrendszert, amelyben működhet az a gazdaságpolitika, amelyben a kormány hisz.
Orbán Viktor szólt arról is, most jött el az ideje annak, hogy Magyarország a gazdaságpolitikájában a saját érdekeiből kiindulva gazdasági semlegességi filozófiát vállaljon fel, amelynek a legfontosabb mércéje az, hogy mi a nemzeti gazdasági érdek.
Magyarországnak másodlagos, hogy egy gazdasági kapcsolat politikai karaktere keleti vagy nyugati, az egyetlen fontos kérdés, hogy hasznos vagy nem hasznos
- mondta a miniszterelnök.
Magyarország nem tekinthet csak az egyik vagy másik irányba, "nekünk a világon mindenkivel kereskednünk kell, együtt kell működnünk, akitől hasznot remélhetünk"
- jelentette ki a miniszterelnök.
Az országjárás hétfői állomásáról Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója is közzétett egy bejegyzést. Ebben tíz olyan tényt említett, ami a jövőre nézvést bizakodásra adhat okot, megemlítve több között azt, hogy Amerika békepárti elnököt választott, hazánk a gazdasági semlegesség útjára lépett, van gazdasági akciótervünk, valamint hogy fontos a nemzeti konzultációban való minél nagyobb részvétel.
Ha így lesz, 2025 fantasztikus év lesz! Magyarország meg tudja csinálni!
- írta Menczer Tamás.
Ma olyan ellenzékünk van, aki minden létező megszólalási lehetőséget arra használ fel, hogy saját hazája ellen áskálódjon
- mondta a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője hétfőn Pátyon, a nemzeti konzultációt népszerűsítő fórumon.
Az ellenzék - a magyar érdekekkel, a magyar polgárok nemzeti konzultációval és népszavazáson kinyilvánított akaratával szemben - a katasztrofális európai migrációs paktum mielőbbi bevezetése mellett szavazott. Nem amellett, hogy mi, magyarok végre megkapjuk azt a több mint kétmilliárd eurót, amely jár nekünk a déli határkerítés felépítéséért és működtetéséért - közölte Deutsch Tamás.
Amellett szavaztak, hogy az illegális migránsok minél nagyobb közvetlen uniós költségvetési támogatást kapjanak; minél több pénzt költsön az EU az LMBTQ-érzékenyítésére, szabad bejárása legyen a genderpropagandistáknak a magyar iskolákba és óvodákba; szüntessék meg a rezsicsökkentést
- mondta.
A Tisza Párt összes európai parlamenti képviselője - a az EP szakbizottságaiban és plenáris ülésén - legalább hat alkalommal szavazott a magyar rezsicsökkentés megszüntetése mellett - tette hozzá a politikus.
Deutsch Tamás leszögezte:
abból látszik, hogy a kormány által életre keltett nemzeti konzultáció intézménye jól működik, hogy azt politikai ellenfeleik mindig el akarják lopni.
Ma olyan helyzetben van mód és lehetőség az új, semleges gazdaságpolitika meghatározó elemeiről közös nemzeti akaratot nyilvánítani, amikor mind itthon, mind Európában számtalan támadás éri közös elképzeléseinket - tette hozzá. | Orbán Viktor benézett a telt házas fórumra | A nemzeti konzultációról tartott pátyi lakossági fórumot Deutsch Tamás, és Menczer Tamás. Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett a telt házas eseményen. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/orban-viktor-meglepett-mindenkit-benezett-a-telt-hazas-patyi-forumra | null | true | null | null | HEOL |
A Magyar Televízió A Szólás Szabadság című műsorának adott interjújában Medgyessy Péter két és fél hete kijelentette, hogy miniszterelnöki minőségében több olyan SZDSZ-es "zavaros" ügyet ismer, mint amennyiről a közvéleménynek tudomása van. A műsorvezető azért kérdezte Medgyessyt , mert a távozó kormányfő néhány nappal korábban a Népszabadságban is kitért a kormányátalakítás során vele szembeszegülő kisebbik kormánypárt korrupciós ügyeire.
Ezt követően a szabad demokraták és az ellenzék is számos alkalommal arra szólította fel Medgyessy Pétert, tisztázza milyen korrupciós ügyekre gondolt. Legutóbb a parlamentben kérte felszólalásában Kuncze Gábor, a hírbe hozott szabad demokraták elnöke és a Fidesz is Gyurcsány Ferenctől, tisztázzák a vádakat. Gyurcsány a miniszterelnök helyett úgy magyarázta az ügyet, hogy megbotlott Medgyessy nyelve.
Érteni próbálta
Medgyessy Péter szerdán közleményben válaszolt az ellenzék és "saját oldala, ha úgy tetszik, a társai" kérdéseire. A miniszterelnök közleményében azt írja, hogy kedve ugyan nem volt a nyilvánosság elé lépni, de "fontosabbnak vélem kötelességemet, hogy ezekben a napokban se engedjem, hogy az országházban, az ország szempontjából kiemelten fontos törvénykezési és kormányzati munka helyett olyan álvita folyjék, amelynek ürügye egy általam mondott szó vélelmezett értelme."
A miniszterelnök a Népszabadságban megjelent, vele "készült interjúban érteni próbálta" a kisebbik kormánypárt, számára és a nyilvánosság számára váratlan reakcióját - olvasható a közleményben. Medgyessy SZDSZ-re vonatkozó állítasainak mögöttes oka, hogy "a magyar közbeszédben, a tömegkommunikáció szinte minden fórumán megjelenő ügyeket, amelyek szabaddemokrata politikusokról szóltak, (...) éppen az SZDSZ úgynevezett belső ellenzéke kritizálta legélesebben". "Koalíciós partnereimtől megelőzően is azt kértem, hogy tisztázzák ezeket a kérdéseket".
Kritikus tömeg
Medgyessy konkrétan a "Főpolgármester Úr nyilatkozatait", "az Országgyűlés liberális alelnökének etikailag megkérdőjelezhető ügyét", az Informatikai Minisztérium közbeszerzési eljárásait" említi. Ezekből "rövid idő alatt, mondhatnám kritikus tömeget elérő média hír keletkezett".
A miniszterelnök megérti a hírek miatt a vezető szabad demokrata poltikusokat, mert "magam is kitett voltam rágalmazásoknak az elmúlt években, tudomásul kellett vennem, hogy a politikai kultúránk nem véd meg a sárdobálástól". Medgyessy esküszik, hogy jogi eljárást kezdeményezett volna, ha konkrét bizonyítékok kerültek volna elé. A miniszterelnök szerint az érintettektől a tisztázást megkövetelendőnek tartotta, ennek egy része megtörtént - olvasható a közleményben.
Medgyessy szerint aki követte megnyilvánulásait, nem mondhatja róla, hogy jellemző lenne rá mások rágalmazása. A miniszterelnök szerint minden közszereplő felelőssége, hogy "ha van bűnös, derítsük ki, ha nincs, a rágalmazót leplezzük le". "Az ellenzéktől álságos, írja a kormányfő, hogy annak ellenére, hogy sokkal cifrább ügyekben, számában nem is hasonlítható módon érintett, most mégis a szemét forgatja, skandalumról beszél".
Az SZDSZ Medgyessy szerdai nyilatkozatával lezártnak tekinti az ügyet, reagált az Indexnek Horn Gábor. Az SZDSZ ügyvivője hozzátette, örültek volna ha ez a nyilatkozat két héttel ezelőtt született volna meg. Horn szerint Medgyessy nyilatkozata egyértelművé teszi, nincs arról szó, hogy az SZDSZ bármilyen korrupciós ügybe keveredtek volna, a közleményben felsoroltak egyike sem korrupciós eset. | Medgyessy Péter mégsem tud több korrupciós ügyről | Medgyessy Péter mégsem tud több korrupciós ügyről - A távozó kormányfő csak érteni próbálta az SZDSZ-t, állítja a MeH Medgyessy aláírásával kiadott nyilatkozata, és Demszkyre valamint Weklerre gondolt, amikor a zavaros SZDSZ-es ügyekről beszélt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/minreakc49/ | 2004-09-08 22:56:00 | true | null | null | Index |
A hangfelvételek miatt kipattant botrányok tovább rontanak Magyar Péter helyzetén. Nem a meglévő szavazóit fogja elbizonytalanítani, hanem a Fidesz utoléréséhez nélkülözhetetlen, most még bizonytalan szavazókat eltaszítani - mutatott rá az ATV -nek a Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston Sámuel.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt , múlt hét hétfőn egy újabb, titokban készített hanganyag jutott el több szerkesztőséghez is. Ezen Magyar Péter ezúttal az újságírókat illette keresetlen szavakkal, a médiát köcsögnek nevezte, a Hír TV-sekről pedig azt mondta: belökné őket a Dunába. Ezzel a legsötétebb történelmi időket idézte meg. Azt pedig szintén egy hangfelvételből tudtuk meg, hogy agresszívan, trágár stílusban fenyegette az őt segítő hölgyet abban a gyermekotthonban, amit szerdán, országjárásának első állomásán látogatott meg.
A Nézőpont Intézet vezetője szerint Magyar Péter törzsszavazói, akik már mellette állnak - nagyjából a választáson részvételüket biztosra mondók harmada - aligha szakítanak vele a felvételek miatt, körükben működhet a teflonhatás.
Ennyi szavazója azonban Márki-Zay Péternek is volt, s tudható: ennyi szavazóval a Fidesz ellen nem nyerhető választás
- mutatott rá.
Mráz Ágoston Sámuel szerint a hangfelvételek körüli botrányok elsősorban Magyar Péter a nyilvánosság számára ismerhető személyiségjegyei miatt lehet sorsdöntő.
A várhatóan a következő másfél évben még sokszor hallható mondatok dönthetnek arról, hogy a választók bíznak-e Magyar Péterben. Egyelőre nem látszik semmi olyan kezdeményezés a Tisza Párttól, amely feledtetni tudná a pártelnök számára kellemetlen botrányt
- fogalmazott.
A szakértő elmondta, Magyarországon szinte folyamatos kampányhangulat van. "Magyar Péter egész augusztusban kampányolt például. Az őszi nemzeti konzultáció és kapcsolódó rendezvények szinte hagyományosnak tekinthetőek, újnak inkább az számít, hogy a baloldal is hasonlóan próbálkozik" - tette hozzá.
Mint korábban beszámoltunk róla, Magyar Péter országjárásba kezdett, augusztusban pedig a kórházakat használta fel politikai játszótérnek. Emlékezetes, utóbbit már Takács Péter, az egészségügyi államtitkár sem tudta szó nélkül hagyni .
Mráz Ágoston Sámuel rámutatott:
Magyar Péternek jelenleg a folyamatos kampányolás azért is szükséges, hogy elterelje a figyelmet a vállalhatatlan kijelentésekkel teli hangfelvételekről
Mint mondta, a "több puskapor" csak az egyik szempont, a hitelesség, a közösségépítés vagy a kormányzóképesség legalább ennyire fontos.
- Az azonban, hogy melyik kampány sikeresebb, csak utólag, a választási eredmény függvényében lesz majd eldönthető - vélekedett. Szerinte tény ugyanakkor, hogy az elmúlt hetekben Magyar Péter védekezni kényszerül, az árvízi védekezés sikere nem kötődik a nevéhez, a közmédia előtti és elleni tüntetés kudarc volt, s az október 23-inak sem volt felhajtóereje.
Borítókép: Magyar Péter ( | Kiderült, milyen a hatása lehet a Magyar Péterről készült hangfelvételeknek | A hangfelvételek körüli botrányok elsősorban Magyar Péter a nyilvánosságnak ismerhető személyiségjegyei miatt lehet sorsdöntő – mutatott rá a Nézőpont Intézet vezetője. Mráz Ágoston Sámuel szerint a politikusnak aggasztó lehet, hogy egyelőre nem látszik semmi olyan kezdeményezés pártjától, amely feledtetni tudná a neki kellemetlen botrányt. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/kiderult-milyen-a-hatasa-lehet-a-magyar-peterrol-keszult-hangfelveteleknek | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.