text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
“A miniszter személyéhez kötődő bizalmi jellegű tanácsadás szakpolitikai és politikai kommunikációs kérdésekben” – ez a feladata az Avian Fund Innovációs és Technológiai Tudásközpont Kft.-nek, és ezért cserébe havi nettó 1,5 millió forintot kap a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumtól. Mindez a kormány honlapjára feltöltött friss szerződéslistából derül ki, ahogy az is, hogy a céggel idén június elsejével kötötték a megbízási szerződést, amely két évre, 2024 május végéig szól.
Az elmúlt három hónapban tehát nettó 4,5 millió forintot kapott a Csák János miniszter munkáját segítő “bizalmi jellegű” politikai tanácsaiért a vállalkozás. Ez igen szép eredmény, tekintve, hogy működése első két évében 0 forint árbevétel mellett csak veszteséget termelt, míg tavaly egész évben nem volt annyi árbevétele (csak nettó 3,7 millió), mint amennyit ezzel a friss minisztériumi szerződéssel három hónap alatt megkeresett.
Érdekesség, hogy a cég tevékenységi körei között egyáltalán nem szerepel tanácsadás, ért viszont elvileg az elektromos, híradástechnikai célú közmű építéstől a piac- és közvélemény-kutatáson át az internetes kiskereskedelemig sok mindenhez. A vállalkozás ügyvezetője és egyedüli tulajdonosa a 30 éves Marencsák Kitty, akiről annyit találni az interneten, hogy a 2019-es Most van most című magyar játékfilm producere volt.
Marencsák 2021 szeptemberében lett közvetlen tulajdonosa a cégnek, amelynek székhelye jelenleg egy 464 fős népességű Nógrád megyei község, Egyházasdengeleg. A párutcás település Petőfi út 2. szám alatti ingatlanára azonban nemcsak az Avian Fund Kft. van bejelentve, hanem az a cégbírósági adatok alapján további 41 jelenleg is aktív vállalkozás székhelye, valamint 19 másik cégnek is itt volt korábban a székhelye. Egy helyi cég weboldala alapján székhelyszolgáltatás zajlik ezen a címen, Egyházasdengelegre ugyanis az iparűzési adó eltörlésével igyekeznek a település vezetői vállalkozásokat csalogatni.
A tulajdonos filmes előéletéhez kapcsolódó érdekesség, hogy a cég sokáig más néven futott: Avian Pictures Filmelőállító és Filmforgalmazó Kft.-ként, de ezen a néven filmes tevékenységnek nyomát nem találtuk, és a honlapjuk sem működik már. A vállalkozás ráadásul nemrég kis híján megszűnt, mivel a cégbírósági iratok szerint az adótörvény megsértése miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelzésére a bíróság tavaly törvényességi felügyeleti eljárásban elrendelte az akkor még Avian Pictures kényszertörlését, de októberben ezt a döntést végül visszavonták.
Marencsák Kitty egyébként, ha nem is közvetlenül, de áttételesen kezdettől befolyással bírt a vállalkozásban, hiszen annak résztulajdonosa volt egy másik, 2019-ben még kizárólagosan – most már csak 76 százalékban – általa tulajdonolt cég: ez előbb az egzotikus Nama' El'Shijas Private Equity Fund Kft. néven működött, majd a Meropé Trust Befektetési és Vagyonkezelési Kft. nevet vette fel. Ezeken kívül még két cégben van Marencsák Kittynek 76–76 százalékos érdekeltsége: a Western Capital Kft. és a Faktor Kereskedőház Kft. közül utóbbi mutat csak aktivitást, tavaly 90 milliós árbevételt ért el, de sajnos ehhez csaknem 137 milliós rövid lejáratú kötelezettség is társult.
(Nyitóképünkön Csák János miniszter)
|
Havi másfél millióért ad bizalmas politikai tanácsokat Csák Jánosnak a 30 éves filmproducer
|
Három hónapja él az alig ötszáz lelkes, Nógrád megyei Egyházasdengelegre bejegyzett Avian Fund Kft. szerződése a kulturális és innovációs tárcával, de máris megkereste vele a vállalkozás az egész tavalyi bevételét. A cégtulajdonos 30 éves filmproducer „bizalmi jellegű” tanácsokat ad Csák János miniszternek.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20220907_Bizalmas_tanacsadas_Csak_Janos_Marencsak_Kitty
|
2022-09-07 07:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Évi húszmillió forintos érték fölött a kormányzati igazgatási szervek és az állami többségi tulajdonú gazdasági társaságok csak a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter előzetes jóváhagyásával köthetnek ügyvédi szerződést.
A hétfő este megjelent kormányrendelet szerint a miniszter tíz munkanapon belül dönt a jóváhagyásról, és ezt további öt munkanapon belül közli a kérelmezővel. Ha nem válaszol időben, azt jóváhagyásnak kell tekinteni.
A jogszabály nem hagy kiskaput: ha azonos felek „egybefüggő tizenkét hónapon belül” több ilyen szerződést kötnek, az azokban szereplő összegeket egybe kell számítani. Érvényes a rendelet az olyan keretmegállapodásra vagy egységárat tartalmazó szerződésre is, amelynek alapján az igénybe vett szolgáltatások ellenértéke egy naptári évben eléri a bruttó húszmillió forintot, továbbá a már létező szerződések olyan módosítására, amellyel túllépnek az összeghatáron.
|
A kormány ellenőrizni fogja az állami szervek ügyvédi szerződéseit
|
Gulyás Gergely hagyhatja majd jóvá az állami szervek ügyvédi szerződéseit. A rendelet összefügghet azokkal a döntésekkel, amelyek a korrupció elleni fellépést és a közbeszerzések hatékonyabb ellenőrzését célozzák.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220906_ellenorzes_kormany_ugyvedi_iroda_szerzodesek
|
2022-09-06 08:18:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Európai Bizottság is értesült a Magyar Helsinki Bizottság jelentéséről, amely az Országos Bírói Tanács (OBT) júliusi határozata nyomán megállapította: Varga Zs. András kúriai elnök több bírói álláshely esetében is törvénybe ütköző módon bírálta el a bírói pályázatokat.
A közérdekű adatigénylést keretében kikért dokumentumok szerint a Kúria-elnök 2021-ben kiírt 11 pályázat közül 5 esetben nem az első helyen rangsorolt bíró kinevezését (vagy áthelyezését) kezdeményezte. Ugyanakkor az elnök egyszer sem kereste meg az OBT-t, hogy annak egyetértését kérje a rangsortól való eltéréshez. Egy pályázat esetében pedig a negyedik helyre rangsorolt pályázót nyilvánította nyertesnek, amire a törvény még az OBT egyetértésével sem ad lehetőséget.
Nem sokkal korábban a brit Observer írt arról, hogy Varga Zs. András feleségét annak ellenére nevezték ki a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium tanácselnökének, hogy jóval kevesebb szavazatot kapott, mint a másik jelölt. A Fővárosi Ítélőtábla szerint minden jogszerű volt.
Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője a testület keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Bizottság éves jogállamisági jelentéseiben 2020-ban, 2021-ben és idén is többször felvetette a bírói kinevezések és különösen a Kúria elnökének kinevezési gyakorlatát, amely az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyezteti.
„Idén pedig konkrét ajánlásunk is van Magyarország számára ebben az ügyben” – tette hozzá a szóvivő, aki szerint folyamatosan figyelemmel kísérik a magyarországi eseményeket, így a Kúria körüli híreket is.
Ennek azért van jelentősége, mert ez az ügy is befolyásolja a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárást, amelynek pedig közvetlen kapcsolata van az uniós forrásokhoz való hozzáféréssel.
|
Brüsszelben is feltűnt a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata
|
Az EU-s pénzekre is kihatással lehet, hogy a jogszabályokkal ellentétes kinevezési gyakorlatot folytat a Kúria elnöke. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a fejleményeket és évről évre felhívja erre a problémára a magyar hatóságok figyelmét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/eurologus/20220906_Brusszelben_is_feltunt_a_Kuria_elnokenek_kinevezesi_gyakorlata
|
2022-09-06 15:53:00
| true | null | null |
HVG
|
Aszófőn a polgármester felesége és az alpolgármester férje 2021 elején céget alapítottak, sikeresen pályáztak a Magyar Falu Program keretein belül 52 millió forintra, amit egy önkormányzati épület felújítására költhettek el, mindezt úgy, hogy az adott ingatlanhoz akkor még semmi közük nem volt. Az önkormányzat ugyancsak 52 millió forintért vásárolta meg az épületet, amint nyilvános pályázaton az egyetlen induló, vagyis a polgármester feleségének és az alpolgármester férjének cége kapott meg 10+5 évre – írja a Kétfarkú Kutya Párt.
Az MKKP azt írja, Aszófőn évek óta probléma, hogy megszűnt a kisbolt, emiatt találta ki a polgármester és az alpolgármester, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől megvásárol a település szélén, a Tihanyi úton egy felújítandó családi házat, hogy abban majd bolt legyen. A polgármester először ingyen szerette volna megkapni az ingatlant, végül 52 millióért vásárolta meg a település.
2021 nyarán aztán az alpolgármester férje, Tihanyi Tamás László (a Bölcsek Kamrája Kft. ügyvezetője) az állam által kiírt „Magyar Falu” program pályázatán nyert 52.028.533 forintot. Az nem derült ki, hogy melyik ingatlant jelölték meg a pályázatban, csak annyi biztos, hogy a ház akkor még nem volt az önkormányzat tulajdonában.
Az épület üzemeltetését célzó pályázat első kiírását az alpolgármester és a polgármester is támogatta, de a pályázat nem volt eredményes. Mindeközben az alpolgármester férje öt nappal a pályázat kiírása előtt kilépett a cégből, majd az eredménytelenségről hozott döntés napján újra tulajdonos lett.
A pályázat újbóli kiírását ismét támogatta a polgármester, az alpolgármester és a testület többsége is. A pályázaton végül egyedül az alpolgármester férjének a cége indult és kapta meg az ingatlan bérleti jogát 10+5 évre havi 134 ezer forint + áfa bérleti díjért(+infláció), azzal hogy az épületet fel is kell újítania. A felújításra az 52 millió forintnyi állami forráson túl az önkormányzat további 8 millió forintot elengedett a bérleti díjból.
AZ MKKP úgy tudja, hogy bár az önkormányzat szerint csak egy pályázó volt, valójában többen is szerettek volna pályázni, de ők a saját házukban alakítottak volna ki boltot, nem a Tihanyi úti ingatlanban, így a kiírás nem nekik kedvezett. A Kétfarkúakazt írják, az épület azért tudták megvenni, mert az önkormányzat eladott egy értékes központi zöldterületet, ahol azóta családi házakat épít egy helyi építési vállalkozó, az alpolgármester férje által üzemeltetett kisbolt pedig megnyitott, és zavartalanul üzemel Bölcsek Kamrája Élelmiszerüzlet néven.
Az MKKP az üggyel kapcsolatban kereste az aszófői önkormányzatot, ahonnan az alábbi válaszokat kapták:
|
Aszófőn az alpolgármester férje üzemeltetheti az önkormányzat által 52 millióért megvásárolt boltot
|
Aszófőn a polgármester felesége és az alpolgármester férje 2021 elején céget alapítottak, sikeresen pályáztak a Magyar Falu Program keretein belül 52 millió forintra, amit egy önkormányzati épület felújítására költhettek el, mindezt úgy, hogy az adott ingatlanhoz akkor még semmi közük nem volt. Az önkormányzat ugyancsak 52 millió forintért vásárolta meg az épületet, amint nyilvános pályázaton az egyetlen induló, vagyis a polgármester feleségének és az alpolgármester férjének cége kapott meg 10+5 évre – írja a Kétfarkú Kutya Párt.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/09/10/aszofon-az-alpolgarmester-ferje-uzemeltetheti-az-onkormanyzat-altal-52-millioert-megvasarolt-boltot-amit-aztan-52-millios-allami-tamogatasbol-ujitottak-fel
|
2022-09-10 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Tóth Ákos |
Olvasási idő kb. 15 perc
Vajon hogyan lesz egy átlagos magáncégből Magyarország egyik legnagyobb, legbefolyásosabb vállalata? Ennek megértéséhez érdemes elmerülni a NER bugyraiban, az állami vagyon feltételezhető átjátszásának rejtelmeiben. A különféle tranzakciók átlathatatlanok ugyan, de az állam és személyesen Orbán Viktor ahhoz is minden segítséget megadott, hogy a folyamatokat eleve ne is lehessen tisztán látni.
A Vodafone-tranzakció egyik kulcsszereplője a társaság 51 százalékos tulajdonrészét bekebelező 4iG Zrt., amely egyike a NER-ben sajátos pályaívet leíró cégeknek, elég, ha csak abból a tényből indulunk ki, hogy az informatikai fejlesztő kft.nek 2014-ben még csak 695 millió forintos árbevétele volt, 2020-ban azonban már 58 milliárd forintnál járt, miközben az értékét már több mint 400 milliárdosra becsülik – köszönhetően az államnak és néhány meglehetősen szürreális tranzakciónak.
A Mészáros Lőrinc-féle Opus Global és a Konzum Alapkezelő 2018 nyarán vásárolta fel a 4iG-t. 2019 nyarán aztán az addig Mészáros egyik vezető embereként tevékenykedő, de Orbán Viktorral egyre közelibb viszonyba kerülő Jászai Gellért többségi tulajdonosként is átvette a céget Mészárostól, miközben egy heves kormányzati erőméregetés nyomán Rogán Antal kommunikációs miniszter területévé vált az informatikai közbeszerzések felügyelete – és innentől kezdve nem volt megállás.
A helyzet megértéséhez érdemes fölidézni, hogy 2014-ben a magyar állam – nemzeti érdekekre hivatkozva – visszavásárolta az Antenna Hungária Zrt. (AH) százszázalékos részvénycsomagját a francia TDF-től – körülbelül 56 milliárd forintért. Az AH korábban Fellegi Tamás fejlesztési miniszter alá tartozott, majd a Palkovics László vezette innovációs és technológiai tárca felügyelete alá került – sokak szerint ez lehetett az oka annak, hogy 2020-ban Orbán Viktor minisztere, Palkovics volt üzlettársát és barátját, a felsőoktatási informatika fejlesztését és működtetését letaroló Fauszt Zoltánt nevezte ki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagjai közé. Kilenc hónappal később azonban, december 31-i hatállyal, felmentette ebbéli teendői alól. Kirúgásakor még annak a híre is elterjedt, hogy Palkovics benyújtotta a lemondását, de ezt később ő maga és a kormány is tagadta. Minden valószínűség szerint ebben a kilenc hónapban született meg a végső terv arról, hogy a 4iG-t a hazai piacon egyeduralkodóvá kell tenni, olyan céggé, amely nem csak az informatika, hanem a távközlés és a médiaszolgáltatás terén is megkerülhetetlen. Palkovicsék sokáig ellenezték ezt a törekvést. Keresztbe feküdtek, ahol csak tudtak, de Fauszt kiebrudalásával végképp kihúzták a lábuk alól a talajt.
Az Orbán-kormány elkezdte tehát a 4iG fölépítését, amelynek a legegyszerűbb módja a NER-ben az állami közbeszerzések rendszerének mély ismerete – Jászai Gellért, a cég főtulajdonosa nem is tagadja, hogy bevételeik jelentős része az államtól érkezik. S valóban, a 4iG minden segítséget megkapott: az MFB 100, az MNB pedig úgy 85 milliárd forint értékben finanszírozta a vállalatot kötvényjegyzéssel, s ehhez társultak a milliárdos közbeszerzések. S bár a cég folyamatosan azt kommunikálja, hogy a legfontosabb megbízásai a logisztika, az oktatás, a gyógyszeripar, az egészségügy, a járműipar és a pénzügyi szektor területéről érkeznek, ám a 4iG „befektetői prezentáció 2020” című anyagból kiderül: a bevételek 80 százaléka az államtól jön, vagyis a költségvetési intézményektől, az állami tulajdonban lévő cégektől. Az állami szervezetek munkatársai körében már-már szinte anekdotaszerű, hogy a 4iG emberei úgy járnak ki-be a minisztériumokban, a NAV-nál, az Államkincstárnál és a Digitális Kormányzati Ügynökségnél, mintha csak hazamennének, s bár nem feltétlenül kell hitelt adni az ilyen híreszteléseknek, de tény, hogy sokan azt sejtetik, hogy a 4iG vezetői jó előre ismerik az állami közbeszerzéseket, s van valamiféle beleszólásuk a beszerzési árakba is.
Ezt olvashatja még a cikkben:
Miért kellett a 4iG-nak a Digi
Mi köze Fuzik Zsoltnak és számlagyárának a 4iG-hez
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!
Bodnár: Már az is segítene a forinton, ha Nagy Márton csendben maradna
Ismét átlendültünk a 400 forintos euró világába, pedig év elejére már stabilizálódni látszott az árfolyam. Az amerikai bankcsődök azonban kedvezőtlenül hatnak az olyan kockázatosnak ítélt devizákra, amilyen a forint, állítja Bodnár Zoltán, volt jegybankalelnök, a DK árnyékkormányának tagja, aki azt is hozzáteszi, hogy az infláció nagyon lassú fékeződésére ható tényezőket semlegesítheti a márciusi árfolyamromlás. A rizikó enyhítéséért sokat tehetne a kormány azzal, ha nem vívna nyilvános harcot a Nemzeti Bankkal, és ha sikerülne végre teljesíteni az uniós pénzek lehívásának feltételeit.
Mit tesz velünk a korrupció?
Hajba Máté
A korrupció a mindennapjaink részévé vált és mindenkit érint. Mit érez mindebből egy átlag magyar?
Mogyoró Kornél: Tizenöt centivel közelebb Istenhez
Trencsényi Zoltán
Mogyoró Kornél vállalja, hogy ő igazi zenei kaméleon. Elsősorban a jazz és a világzene az, ami érdekli, de szívesen játszik kortárszenét, popot, rockot, crossovert, játszott már technopartin és színházban, gyerekzenekarban is. Azt mondja, a zene lényege nem a stílus, nem a hangok mennyisége, hanem az, hogy az előadó fel tudja-e emelni magát és a nézőket úgy, hogy tizenöt centivel közelebb kerüljenek Istenhez.
Az egyetemek sorsára jutnak a gimnáziumok?
A magyarországi gimnáziumok fele már egyházi fenntartással működik. Friss hír, hogy az Óbudai Egyetem átvenné a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumot. A tendencia egyértelmű: 13 év alatt a magyar kormány az állami oktatási intézmények jelentős részétől megszabadult.
A földek tönkre művelése áll az M1-esen történt tömegbaleset hátterében
Március 11-én rettenetes tömegbaleset volt az M1-es autópályán. Több, mint negyven jármű ütközött össze, többen megsebesültek, egy ember pedig meghalt. A látást megzavaró por a mezőgazdasági területekről érkezett. A porátfúvásra van megoldás, csak ahhoz másképp kellene bánni a talajjal.
|
Vodafone-tranzakció: Rejtély rejtély hátán
|
Vajon hogyan lesz egy átlagos magáncégből Magyarország egyik legnagyobb, legbefolyásosabb vállalata? Ennek megértéséhez érdemes elmerülni a NER bugyraiban, az állami vagyon feltételezhető átjátszásának rejtelmeiben. A különféle tranzakciók átlathatatlanok ugyan, de az állam és személyesen Orbán Viktor ahhoz is minden segítséget megadott, hogy a folyamatokat eleve ne is lehessen tisztán látni.
| null | 1 |
https://jelen.media/kozelet/vodafone-tranzakcio-rejtely-rejtely-hatan
|
2022-09-10 19:13:00
| true | null | null |
Jelen
|
Továbbra sem lehet tudni, de egyre inkább sejthető, hogy mi lesz a Hajdúnánás külterületére tervezett, nagyjából 65 milliárd forintosra saccolt MotoGP-pálya sorsa. Az eredeti elképzelés szerint 2024-ben már versenyt rendeztek volna a területen, azonban a kormány májusi döntése egyes beruházások halasztásáról átírhatja ezeket a terveket. Erre utal a pálya miniszteri biztosának, Tiba Istvánnak egy júliusi nyilatkozata is, miszerint a háború miatt kialakult helyzet „átértékeli és felülírja” a beruházást. Beszéltünk az érintett földtulajdonosokkal, akik egyre kevésbé látják valószínűnek, hogy valaha is megépül a komplexum. A pályaépítésért felelős állami cég viszont úgy nyilatkozott az Átlátszónak, hogy a földek megszerzése után születhet döntés a projekt jövőjéről.
Tavaly áprilisban foglalkoztunk először a Hajdúnánás külterületére tervezett gyorsasági motoros versenypályával, amelynek építését közel három éve, 2019 novemberében jelentették be. Mint írtuk, a komplexum felépítéséhez 500 hektár földet kell kisajátítania az államnak, a gazdákat azonban elfelejtették tájékoztatni a részletekről.
Tavaly augusztusban megírtuk, hogy Szijjártó Péter bejelentette: a Hajdúnánás külterületén épülő MotoGP pálya „jelentős felgyorsításáról döntöttek, annak érdekében, hogy 2023-ban már versenyt lehessen rendezni ezen a pályán”. Decemberben pedig egy hosszabb cikkben foglaltuk össze, hogy a pályaépítés továbbra sem halad a korábban tervezett ütemben, illetve arról is beszámoltunk, hogy milyen változások történtek a beruházás mögött álló cégek környékén.
Ennek ellenére idén nyáron már arról lehetett hallani, hogy a hivatalos kommunikációval ellentétben nem a tervek szerint haladnak a munkálatok. A HUMDA ekkor az Átlátszónak küldött válaszában kiemelte, hogy „a területrendezés már az utolsó szakaszban tart”, illetve levelükben arról is beszámoltak, hogy „a pálya nyomvonalához kapcsolódó nagy tömegű földmunkák ez év második félévben kezdődhetnek el, a magasépítési kivitelezés 2023 első negyedévben indulhat el, és várhatóan 2024 nyarán fejeződik be.” A helyiek pedig arról beszéltek, hogy ez a projekt is benne lesz a Gulyás Gergely által említett, még meg nem indult, s a kormányzati spórolás miatt halasztásra kerülő építőipari beruházások sorában.
„2024-re nem lesz ebből semmi” – még a földtulajdonosokat sem fizették ki a 65 milliárdos MotoGP-pályához | atlatszo.hu
Idén május végén a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. (HUMDA) közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját, amelyből kiderül, hogy 2020-hoz képest jelentősen rosszabb éve volt tavaly a vállalatnak. Közel kétmilliós bevételcsökkenés mellett 2,63 milliárdos veszteséget termelt a MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó-, és motorsportért felelős állami cég.
Már a pálya miniszteri biztosa is halasztást emleget
Július végén a Debreciner szúrta ki, hogy Tiba István országgyűlési képviselő a Hajdúnánási Televízió stúdiójában járt, és a műsorban többek között a MotoGP pályaépítésről is szó esett.
15 milliót kaphatott eddig a pálya miniszteri biztosa. 2021 május közepén jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy miniszteri biztost kap a Hajdúnánás határába tervezett MotoGP-pálya, Palkovics László Tiba Istvánt (aki egyébként a választókerület országgyűlési képviselője) nevezte ki a feladatra. A miniszteri biztos a beruházáshoz kapcsolódó intézkedések koordinálásával, a fejlesztések előkészítésével foglalkozik, munkájáért havi egymilliós fizetést kap. A megbízatás 2021. május 15-től 2023. április 14-ig tart, ami összesen 23 millió forintot jelent. Számításaink szerint a kinevezés óta eltelt időben 15 milliót kaphatott meg Tiba.
A képviselő/miniszteri biztos elmondta, hogy a háború miatt kialakult helyzet „átértékeli és felülírja” a beruházást. Szerinte most a legfontosabb, hogy megállapodás szülessen az érintett gazdákkal, azaz állami kézbe kerüljenek a szükséges földek, ezt követően határozhat a kormány a beruházás felfüggesztéséről.
„Nem lennék meglepve, ha ez a döntés születne, és azt hiszem, hogy akik egy picit reálisan gondolkodnak, és egyébként támogatták, örültek a MotoGP-nek, ők is azt mondanák, hogy
ebben a helyzetben nem ez a legfontosabb, és nem erre kell most költeni, hanem segíteni kell az ország működését”
– tette hozzá Tiba István.
Azt azonban kiemelte, hogy döntés még nem született erről, de „valóban van egy olyan elképzelés, hogy ezt a beruházást is fel kell függeszteni.”
Ipari park is lehet, bár az már van
Tiba arról is beszélt a műsorban, hogy mi lehet az állami tulajdonba került területek sorsa abban az esetben, ha a MotoGP jogtulajdonosa, a Dorna Sports nem járulna hozzá a 2-3 éves csúszáshoz, és inkább más helyet keres, ahol megépülhet a pálya.
A miniszteri biztos elmondása szerint ebben az esetben akár ipari parkként is lehetne hasznosítani a 600 hektáros területet (eredetileg 100-150 hektárt szántak erre a célra). Így olyan gazdasági szereplőket tudnának a városba vonzani, akik „mind a város bevételeit növelik adó terén, mind pedig foglalkoztatásban egyfajta előrelépést jelentenek.”
Nemrég viszont félmilliárd forintból épült már ipari park a városban. 2020. szeptemberben írta meg a Dehír, hogy félmilliárd forintból épül új ipari terület Hajdúnánáson, a régi vásártér területén. „Egy év múlva a 10 hektáros területen lesz a város új ipari parkja, ahová kis- és középvállalatok települnek majd” – mondta el a város polgármestere, Szólláth Tibor a park alapkőletételén.
Az ipari parkról legutóbb tavaly év végén lehetett a sajtóban olvasni, amikor Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő megírta, hogy a legfőbb ügyész tájékoztatása szerint a rendőrség nyomozást folytat, a gyanú „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban”. A képviselő értesülései szerint a helyi ipari park beruházásával függ össze az ügy, amelynek egyik érintettje Kiss Imre, a település jegyzője. Szólláth Tibor pár nappal később szintén Facebookon tette közzé válaszát. Ekkor azt írta, az önkormányzat nem kapott tájékoztatást semmilyen hatóságtól, de tudomása szerint az eljárás az Infrastrukturális fejlesztés Hajdúnánáson nevet viselő közbeszerzésre terjed ki.
Az előkészítést követően lesz döntés
Tiba István július óta semmilyen más fórumon nem nyilatkozott a MotoGP-pályaépítés esetleges halasztásáról. Augusztusban e-mailben kerestük a pálya miniszteri biztosát, illetve az Építési és Beruházási Minisztérium élén álló Lázár Jánosnak is elküldtük kérdéseinket – mivel a június közepi kormányinfón kiderült, hogy ő fog tájékoztatást adni arról, mely beruházásokat állítják le.
Többek között arra szerettünk volna választ kapni, hogy a tervek szerint halad-e a MotoGP-pálya építése, a területszerzés, de rákérdeztünk arra is, hogy mikor várható a végleges döntés a pálya sorsáról, illetve mikor kerül sor a hajdúnánási lakosság, az érintett tulajdonosok tájékoztatására. Szerettük volna megtudni azt is, hogy történtek-e már egyeztetések a MotoGP jogtulajdonosával, a Dorna Sports-al az esetleges csúszásról. Cikkünk megjelenéséig azonban egyik helyről sem érkezett válasz kérdéseinkre.
Megkerestük a pályaépítésért felelős állami vállalatot, a HUMDA Zrt.-t is. A cég arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy 90 helyrajzi számú ingatlan érintett a beruházásban: ebből 48 esetben csereföldet, 42 esetben pedig pénzbeli megváltást kértek az érintett ingatlantulajdonosok. A HUMDA azt közölte, hogy a vételi ajánlatok kiküldése még folyamatban van, de az ingatlantulajdonosok nagy része azt elfogadta, jelen pillanatban kisajátítás útján ingatlanszerzés nem történik.
Mindezek alapján úgy tűnhet, az elmúlt hónapokban nem történt sok előrelépés a beruházás előkészítésében. Májusban ugyanis, amikor legutóbb megkerestük a HUMDÁ-t, szinte szóról szóra ugyanezt a választ kaptuk.
Válaszukban arról is írtak, hogy az előkészítési munkálatok jelenlegi üteme alapján 2024-ben megrendezésre kerülhet az első MotoGP-futam, a földterületek megszerzése mellett a részletes tervezési, a régészeti és a lőszermentesítési munkák is várhatóan ősszel fejeződhetnek be.
„Az előkészítést követően, a forrásigények pontos ismeretében történhet majd meg a beruházás felülvizsgálata, születhet döntés a pálya építésének további menetéről. Mivel a lehetőségek vizsgálata szempontjából mértékadó a Dorna Sport álláspontja, tárgyalásos úton a jogtulajdonos véleményét is kikérik majd” – írta a HUMDA.
A helyiek nem támogatnák az újabb ipari park építését
A lakosok körében azonban nem aratott osztatlan sikert az ipari park ötlete a gyorsasági motoros versenypálya helyén.
„Minek már ide ipari park, ami van is, szinte semmi nem üzemel rajta illetve, inkább telephely mint ipari park” – írta az egyik kommentelő egy hajdúnánási Facebook-csoportban.
Mások pedig a jó termőföld beépítését sérelmezték. Értesüléseink szerint ugyanakkor vannak olyanok is, akik még reménykednek abban, hogy ha késéssel is, de megépül a régóta ígért pálya.
Egy választókerületi lakos megerősítette az Átlátszónak, hogy egyelőre ők is csak találgatni tudnak, ugyanis nem kaptak információkat arról, hogy mi lesz a beruházás sorsa. Annyit azonban elárult, hogy véleménye szerint „az ügyben az ellenzéki-kormánypárti megosztottság nagyon jelen van”.
Az érintett földtulajdonosok is hasonlóról számoltak be érdeklődésünkre. Megtudtuk tőlük, hogy egyelőre még nem tájékoztatták őket arról, hogy mi lesz a földek sorsa. A területek megvásárlása jelenleg is folyamatban van, sőt, több tulajdonost már ki is fizettek. Ennek ellenére nem sokan bíznak abban, hogy megvalósul a projekt:
„Mindenki úgy kalkulál, hogy nem lesz itt MotoGP-pálya. 400 hektárnyi föld van parlagon, már másfél éve” – árulta el az egyik tulajdonos.
A tulajdonos elmondása szerint ugyanis nagyjából ennyi ideje húzódik a földek megszerzése. Érhető, hogy a beruházás jövője sokakat foglalkoztat, hiszen egy esetleges csúszás számos földtulajdonost érintene. Értesüléseink szerint van, aki több száz állatát adta már el, mert azt mondták neki, hogy ősszel költöznie kell. Ez a tavalyi évben történt, a földek megszerzése pedig azóta sem fejeződött be.
A terület ipari parkként való esetleges hasznosításával kapcsolatban helyi forrásunk megjegyezte:
a már meglévő ipari parkot sem sikerült még benépesíteni, a terület egy része kihasználatlan.
Hajdúnánás honlapján valóban rendszeresen látni olyan pályázati felhívásokat, amelyek az ipari terület bérlésére vonatkoznak. Legutóbb augusztus 16-án tett közzé az önkormányzat ilyen hirdetményt, de áprilisban, decemberben, és 2021-ben is több ilyen felhívás került ki a a pályázatok közé.
|
Felfüggeszthetik a 65 milliárdos hajdúnánási gigaberuházást
|
Továbbra sem lehet tudni, de egyre inkább sejthető, hogy mi lesz a Hajdúnánás külterületére tervezett, nagyjából 65 milliárd forintosra saccolt MotoGP-pálya sorsa. Az eredeti elképzelés szerint 2024-ben már versenyt rendeztek volna a területen, azonban a kormány májusi döntése egyes beruházások halasztásáról átírhatja ezeket a terveket. Erre utal a pálya miniszteri biztosának, Tiba Istvánnak egy júliusi nyilatkozata is, miszerint a háború miatt kialakult helyzet „átértékeli és felülírja” a beruházást. Beszéltünk az érintett földtulajdonosokkal, akik egyre kevésbé látják valószínűnek, hogy valaha is megépül a komplexum. A pályaépítésért felelős állami cég viszont úgy nyilatkozott az Átlátszónak, hogy a földek megszerzése után születhet döntés a projekt jövőjéről.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/09/09/mindenki-ugy-kalkulal-hogy-nem-lesz-itt-motogp-palya-felfuggeszthetik-a-65-milliardos-hajdunanasi-gigaberuhazast/
|
2022-09-09 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Szép őszelői nap van, hétfő dél, hétágra süt a nap, mikor elindulunk Siófok kikötőmólója tövéből a nemrég felújított Rózsakert parti sétányán. A GPS szerint a sárgaköves út az Isztria sétány, amelyen kilométereken át lehet gyalogolni Kelet felé, de nem így van.
Sárgára van a tüskés vaskerítés festve, az zárja le az utat, mögötte a Hello Kitty nevű rózsaszín vízibicikli és társai. A kerítésen otromba angolsággal virít a fizetésre figyelmeztető kresztáblaszerű jel: TO PAY. Ez a nagystrand területe, elvileg szeptember 13-áig még szezon van, ki kéne pengetni 800 forintot, hogy egy kicsit odébb átjussunk az akadályon. A pénztár is zárva van azonban, kerülni csak a Petőfi sétány felé lehet.
A strand főszezonban este hétig tart nyitva, elvileg semmi akadálya nem lenne, hogy hét után, amikor az ember már nem vágyódik víz után, megnyissák a nagyközönség előtt az Isztria sétányt. Annál is inkább, mert a főpénztárnál, a Petőfi sétány felől ekkor már ingyen be lehet menni. De ilyen gesztusnak nyomát sem találtuk. Egy augusztusi estén is ott álltunk és azt láttuk, hogy a turisták értetlenül nézik a FIZETŐ / TO PAY táblát. Egyesek átmásztak a vízbe nyúló szögecses kerítés mellett. Köztük mi is, bár mi kifelé, a kihalt strandról a szabadba.
"TO PAY"
Siófokon minden választási kampányban előkerül a hosszú sétány megnyitása, ám ez valahol – többnyire a város vagyonkezelő cégén, a Balaton-Parti Kft.-n – mindig elakad. Pedig ez olyan turisztikai attrakció lenne, amely már rövid távon is kifizetődhetne: azok is látogatnák ezt a partszakaszt, akik a Petőfi sétány pikáns és szeszes nyüzsgésébe nem akarnának gyereket vinni, vagyis pontosan azt szolgálná, amit Siófok régóta szeretne elérni: a konszolidált közönség újbóli bevonzását.
Merthogy Siófokon – ahogy az 1800-as évek végén kialakulni kezdett balatoni fürdőkultúrában máshol, például Balatonföldváron, Balatonlellén is – nagy hagyománya volt a platános parti sétánynak, a korzózásnak. Siófokon a platánsor egy része megvan még, a többit elnyelte a nagystrand, a móló nyugati oldalán beépítések miatt nem lehet a part mentén elindulni, az újhelyi strand után szakaszosan vannak szabadstrandi részek Zamárdiig – egybefüggő eegyedül az Isztria sétány lehetne, de nem lett.
Az Isztria sétány másik, keleti lezárt végén négy szálloda található, a Balaton, a Lidó, a Hungária és az Európa, ezeket a hatvanas években építették a külföldi (nyugati) turisták elhelyezésére. Anno az A2 kategóriába tartoztak, a budapesti Astoriával és a Margitszigeti Nagyszállóval emlegették őket egy lapon.
A rendszerváltás előtt igyekeztek elkülöníteni a nyugati turistákat a szocialista tudatú köznéptől, ezért volt ezeknek a szállodáknak külön valutás Consumturist boltjuk és saját lezárt partszakaszuk is – ez az elkülönítés azonban időközben, az ismert történelmi események miatt okafogyottá vált és a város a parton tovább építette a sárgaköves utat, ami így e szállodák előtt is elhalad. Ráadásul a város bevezette itt a közvilágítást is, tehát tulajdonképpen közpénzen világítanak kizárólagos magánhasználatú területet.
A tip-top járdát látva különösen nem értettük, miért van a szállodák előtti terület mindkét oldalon lezárva. Egyrészt a nagystrand felől, másrészt a Táncsics Mihály utcánál, ahol a Mala Garden Hotel előtt el lehet jutni a Tátra utcáig, onnan pedig Sóstóig 5 kilométer séta.
A lezárt sétány
Megkerestük mind a négy érintett szállodát még augusztus közepén, azt szerettük volna megtudni, milyen jogcímen zárják le a közterületet, milyen esetleges megállapodásuk van a várossal, de egyiküktől sem kaptunk választ. Egy e-mailünk a foglalásokra fenntartott címről pattant vissza azzal, hogy ilyen cím nincs, a másik három hotel nem válaszolt. Telefonon is próbálkoztunk, de nem tudtak illetékes vezetőt kapcsolni. Az egyik recepcióssal beszélgettünk hosszasabban, aki elmondta, hogy ez már régen így van, az ő strandjukra csak a szállóvendégek mehetnek, és ez így van jól, mert a partszakaszt különben ellepnék a külsős részegek. (Akik ráadásul nem náluk veszik az alkoholt.)
Strandon részeg fetrengést egyébként nem tapasztaltunk a balatoni nyárban. Azt azonban igen, hogy ezek a szállodák nagy betűkkel kiírják bejáratukra a külsősökre vonatkozó strandolási tilalom tényét és némelyikük kidobóembert is alkalmaz az illetéktelen fürdőzők távoltartására.
Megkerestük a parti közterületeket kezelő Balaton-Parti Kft.-t is. A cég jelenlegi igazgatója (hat éven belül a hatodik) felemás választ adott. Azt írta: „Az érintett keleti lezárást szolgáló kerítést a Balaton-parti Kft. 2019-ben állította fel, tekintettel arra, hogy díjfizetés nélkül is használhatták a Nagystrand szolgáltatásait a Hotel vendégei, ami a Társaság számára bevétellel nem járt. Az érintett strandi területre 6747 hrsz, azaz a 816 m2-re a lezárást követően, 2019. évtől rövid távú bérleti szerződés van kötve, mely alapján Bérlő évente bérleti díjat fizet a terület használatáért. A többi 3 szálloda előtti strandszakaszra, tudomásunk szerint az Önkormányzat örökös használati jogot értékesített, erre vonatkozóan érdemi információval nem rendelkezünk.”
A sétány
Kerestük Siófok város jegyzőjét, akinek távollétében az aljegyző azt a választ adta, hogy a levelében jelzett területek, a hotelek előtti partszakasz vagyonkezelője a Balaton-parti Kft., ezért megkeresésünket továbbították a Balaton-parti Kft. ügyvezetője részére. Várkonyi Csaba kérdésünkre három hét után sem válaszolt.
A négy szálloda előtti érintett zöldterület és sétány a 4270-es helyrajzi számon szerepel az ingatlannyilvántartásban, mint közterület. Erre a sávra négy tételben „illető egyéb szolgalmi jog, területhasználati” jog került bejegyzésre az érintett szállodák részére 2005-ben illetve 2010-ben, tehát még Balázs Árpád, az előző, fideszes polgármester idején.
Arról, hogy jogszerű lehet-e közterületre „örökös használati jogot” értékesíteni úgy, hogy ez a közterület állandó lezárásával járjon, egy általunk megkérdezett jogász úgy vélekedett, hogy ez nagy valószínűséggel a közérdekbe és a jó erkölcsbe ütközik, de ezt csak a földhivatali bejegyzés alapjául szolgáló dokumentumok vagy a kötelező testületi határozatok ismeretében lehetne cizellálni.
Kerestük a vonatkozó dokumentumokat az önkormányzati határozatok között a város nyilvános felületén, de egyelőre nem jártunk sikerrel, ugyanis Siófokon nem elérhetők a testületi ülések jegyzőkönyvei. Az új honlapon 2018. februárjától lehetne csak keresni, a régi honlap pedig, amire az új honlap a régebbi jegyzőkönyvek elérhetőségével utal, egyszerűen nem tölt be.
Egyébként az Isztria sétány keleti végét lezáró négy szálloda csak szezonálisan működik, szeptember 5-én a négyből három már be is zárt, ezért végképp érthetetlen, hogy miért kell főszezonon kívül is zárva tartani az előttük húzódó sétányt. A nagystrand pedig egyszerűen megnyitható lenne a sétány felől is. Addig is, akik hosszabban szeretnének kellemesen sétálni belvárosi balatoni partszakaszon, a közelben Füredre, Zamárdiba, Földvárra mehetnek.
|
Magáncégek kerítései zárják el a parti sétányt Siófokon
|
Bár a siófoki Isztria sétány közterület, szezonon kívül is le van zárva, így a hosszabban sétálni akarók kénytelenek a Petőfi sétány nevű korhatáros felnőtt szórakoztatóipari negyeden át megkerülni az akadályt – egyesek szerint ez célzatos, az ottani vállalkozók érdekeit szolgálja. Utánajártunk volna, miért van ez így, de mi is kerítésekbe ütköztünk.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/magancegek-keritesei-zarjak-el-a-parti-setanyt-siofokon-252019
|
2022-09-09 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Április óta végelszámolás alatt áll a közvetve Tasnádi László korábbi rendészeti államtitkár tulajdonában álló Svizraa-Hungary Kft. A cégadatok szerint a tavaly decemberben alapított vállalkozás bevételt nem ért el, tavaly év végéig 105 ezer forint anyagjellegű, valamint 661 ezer forint személyi jellegű ráfordítást számolt el. Az üzlet 2022-ben sem indult be, január 1. és április 10. között, azaz a végelszámolás kezdő időpontjáig 7,3 millió forint anyagjellegű ráfordítást, valamint 3 millió forint személyi jellegű ráfordítást könyvelt el. Ez azt jelenti, hogy a végelszámolás kezdetéig a kft. saját tőkéje 9 milliós negatívba fordult. A kiadásokat a mérlegbeszámolóban fellelhető 15,4 milliós kötelezettség (kölcsön) fejében kapott pénzből fedezhették, amit alátámaszt az is, hogy az eszközoldalon olvasható december végi 17,7 milliós pénzeszközállományuk áprilisra 5,1 millióra apadt.
A cég Igazságügyi Minisztériumhoz leadott beszámolóinak kiegészítő mellékleteiből sem derül ki, milyen tevékenységet végeztek (a hivatalos cégadatok szerint logisztikával foglalkoztak volna), mindössze annyit tudunk meg, hogy 1 főt alkalmaztak. Ez azt jelenti, hogy ez az egy fő havonta bruttó körülbelül 600 ezer forintos fizetést kaphatott.
A Svizraa-Hungary Kft.-ről lapunk januárban derítette ki, Tasnádival karöltve a cég mögött álló személyek meglehetősen botrányos múlttal rendelkeznek. A kft. egyik közvetett tulajdonosa hátterében annak a Góczi Istvánnak a gyermekei állnak, aki az Emfesz-történetben fontos szerepet játszott: a férfi volt a gázüzleten nyerészkedő, majd több milliárd forintos tartozást hátrahagyó cég ügyvezetője.
Ugyancsak felbukkant Tasnádi cégében Kelemen Lajos, aki ügyvezetője volt annak az Inter-Tram Kft.-nek, melyre egy 800 milliós adócsalási ügyben NAV-razzia keretében csaptak le. A cég korábban Góczi, valamint felesége, a NAV „szégyenlistáján” is 1,44 milliárdos adóhiánnyal szerepelt Volkova Ekaterina Jurjevna tulajdonában állt.
|
Már meg is szűnik Pintér Sándor korábbi államtitkárának botrányos hátterű cége
|
Tasnádi László decemberben alapított cége mögött gyanús személyek bukkannak fel. A kft. azonban bevétel nélkül végelszámolás alá került.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-meg-is-szunik-pinter-sandor-korabbi-allamtitkaranak-botranyos-hatteru-cege.html
|
2022-09-06 00:00:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a rendőrséggel közösen indított akcióban augusztus 27-én öt embert tartóztatott le gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt, köztük Damir Skugort, az INA földgázkereskedelmi ágazatának igazgatóját.
A vádak szerint valamivel több mint egymilliárd kunával (54 milliárd forint) károsították meg a horvát olajvállalatot, kihasználva a globális válságot és a gáz árának folyamatos világpiaci növekedését.
Fasimon Sándor a közlemény szerint elmondta: teljesen megdöbbentette, amikor értesült Skugor és társai tetteiről.
Az elmúlt tíz év során az INA nagyon hosszú utat tett meg, és a csőd széléről érte el a pénzügyi stabilitást, valamint folyamatban van az ország történetének legnagyobb ipari beruházása is, a fiumei késleltetett kokszoló felépítése - hangsúlyozta.
Szavai szerint Skugor tettei aljasak. "Ez nem az INA, ez nem mi vagyunk" - hangsúlyozta az MTI szerint.
Hozzátette: "büszke vagyok az elmúlt évtizedben elért közös eredményeinkre, és annak ellenére, hogy semmi közöm nem volt Skugor bűntetteihez vagy bármilyen más jogsértéshez, felelős cégvezetőként az INA erkölcsi felelősségét nekem kell viselnem. Ezért most az a helyes, hogy felajánlom a lemondásomat".
A közlemény szerint a működés folyamatosságának biztosítása érdekében Fasimon Sándor továbbra is betölti az INA igazgatótanácsának elnöki posztját utódja kinevezéséig.
A korrupciós ügy miatt a horvát kormány az INA teljes igazgatótanácsának menesztését kérte. Ezt Davor Filipovic horvát gazdasági és energiaügyi miniszter jelentette be kedden. A tárcavezető szerda délután találkozott a Mol Nyrt. vezetőivel Zágrábban.
|
Lemond az INA igazgatótanácsának magyar elnöke
|
Annak ellenére, hogy Fasimon Sándor, az INA horvát olajipari vállalat igazgatótanácsának elnöke nem vett részt a közelmúltban nyilvánosságra került gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélésekben, felajánlotta lemondását az igazgatótanács éléről - közölte a cég szerdán.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/lemond-az-ina-igazgatotanacsanak-magyar-elnoke-.html
|
2022-09-07 16:54:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Úgy tűnik, senki nem felelős a közmédia tartalmaiért, és a Médiatörvényben megfogalmazott követelmények be nem tartását sem lehet senkin számonkérni. Még azt is titkolják, ki az a személy, aki a közszolgálati média nevében teljesen szabad kezet ad az MTVA-nak, amely a törvény szerint nem köteles megfelelni a közszolgálatiság követelményeinek.
Legalábbis erre lehet következtetni azokból a dokumentumokból, amelyeket másfél év és egy bírósági döntés után a Duna Médiaszolgáltató végül megküldött szerkesztőségünknek. A perben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselt minket.
Az kiderült például, hogy Bende Balázs Világ című műsora külső gyártásban készült, de azt már kitörölte a Duna, ki adta le a megrendeléseket.
Úgy tűnik, a közszolgálati médiaszolgáltató nem vár el semmit a műsorok gyártójától, senki nem felügyeli, hogyan hasznosul az arra elköltött 130 milliárd forint közpénz.
„Ez végtelenül abszurd. Még a közpénzek felelős elköltésére amúgy sem érzékeny NER estében is kirívó, hogy csak ennyi dokumentum szabályozza a Duna és az MTVA viszonyát” – mondta Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző kutatója, amikor megmutattuk neki a kiperelt dokumentumokat. De miről is van szó, és miért lenne fontos tudni pontosan, hogyan működik a Duna és az MTVA együttműködése?
„Kiegyensúlyozott, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás”
A Szabad Európa számos cikkben foglalkozott a közmédiánál uralkodó állapotokkal, e-mailek és munkatársak beszámolói alapján írtunk arról, milyen az élet a tévénél, hogyan érvényesül a cenzúra az MTI-nél vagy a hírügynökség fotórovatánál. Nyilvánosságra hoztunk egy hangfelvételt is arról, hogy a köztévé akkori vezető szerkesztője egyértelmű politikai elvárásokat fogalmazott meg a Híradó munkatársai felé, amikor arról beszélt, hogy „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”, és akinek ez nem tetszik, azonnal adja be a felmondását.
Hiába indultak különböző vizsgálatok és születtek feljelentések, következménye azóta sem lett sem az általunk bemutatottaknak, sem a később született tényfeltáró cikkeknek.
Pedig a Médiatörvény egyértelműen fogalmaz, amikor felsorolja, melyek a közszolgálati média feladatai. Egyebek mellett a közmédia feladata „a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás”, és „az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás”. Arról, hogyan sérülnek ezek az elvek a közmédiánál, többször is írtunk (például ebben a kétrészes cikksorozatban).
A közmédiának meg kellene felelnie a Közszolgálati kódexben leírtaknak is, amely többek között azt tartalmazza, hogy „az állami és önkormányzati szervek, állami vagy önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok a közszolgálati média tartalmát nem befolyásolhatják. Nem gyakorolhatnak nyomást a közszolgálati média munkatársaira, vezetőire, nem befolyásolhatják annak működését sem”. Arról, hogy pontosan mi ez a kódex, és hogyan nem tartja be a közszolgálati tévé, itt írtunk részletesen.
Miért nincsenek következmények?
Annak, hogy a Médiatörvénynek látszólag meg nem felelő működés eddig következmények nélkül maradt, több oka is van.
2010-es győzelmét követően a Fidesz egyik első dolga az új Médiatörvény elfogadása volt. Ebben egyebek között felosztották a közmédiát: a cégei (Magyar Televízió, Magyar Rádió, Duna Televízió, Magyar Távirati Iroda) lettek a médiaszolgáltatók, amelyek megrendelik a műsorokat az újonnan létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA), amely legyártja a műsorokat. A négy médiaszolgáltatót 2015-ben összevonták Duna Médiaszolgáltató néven, az MTVA költségvetése évről évre nőtt, de a felállás maradt: a közszolgálati Duna megrendel, az MTVA pedig elkészíti a műsorokat.
Urbán Ágnes szerint egyáltalán nem volt szükség a közmédia rendszerének megkettőzésére, azaz hogy legyen egy médiaszolgáltató – ez most a Duna –, amely csak megrendeli a műsorokat, és egy másik – az MTVA –, amely a gyakorlatban mindent megcsinál. Urbán szerint a rendszer ilyen felépítésének egyik célja épp az átláthatóság csökkentése és a felelősségi viszonyok teljes összezavarása volt.
A közmédiát ellenőrizni hivatott testületekben ráadásul kormánypárti többség van. A Médiatanács csak a Fidesz által jelölt tagokból áll, a Közszolgálati Kuratóriumban pedig többségben vannak a kormánypártok által delegált tagok. Így a fideszes tagok mindenhol blokkolni tudják az ügyek kivizsgálását.
De ha ezek a szervek vizsgálódhatnának is, érdekes kérdés volna, mire jutnának. Ahogy azt feljebb írtuk, a közszolgálati médiaszolgáltató a Duna Médiaszolgáltató Zrt. Amikor tehát a törvény a közszolgálati médiával szemben támasztott elvárásokat megfogalmazza, azok a Dunára vonatkoznak. A Médiatörvény ki is mondja, hogy a szerkesztői felelősség a Duna Médiaszolgáltatónál van, a Közszolgálati kódex betartásáért pedig a Duna vezérigazgatója felel.
A Duna tehát a médiaszolgáltató, amely csak megrendeli a műsorokat az MTVA-tól, a számlát pedig az állam állja (és nem a megrendelő Duna fizet). Ezért is lehet az, hogy az MTVA költségvetése 130 milliárd forint, a Dunáé pedig mintegy hárommilliárd. A műsorok előállítói is az MTVA alkalmazottai, nem a Dunának dolgoznak.
De hogy lehet a Dunánál a szerkesztői felelősség, ha se pénzük, se alkalmazottjuk nincs a műsorgyártásra, és a törvény szerint sem ők gyártják a műsorokat?
Valamilyen szerződésnek tehát rendeznie kellene a Duna és az MTVA közötti viszonyt. Egy ilyen megállapodásból pedig kiderülhet, hol húzódik a szerkesztői felelősség határa a két társaság között, azaz ki mondja meg, mi mehet le például a Híradóban.
Uniós kifogások
Az Európai Bizottság országjelentéseiben már évek óta kifogásolja a magyar közmédia helyzetét, megemlítve, hogy gondok vannak a szerkesztői és pénzügyi függetlenségével. A bizottság szerint erősíteni kell a Médiatanács függetlenségét, mert problémás, és szembemegy az európai normákkal az, hogy kizárólag a kormánypárt által jelölt tagokból áll. A jelentés szerint aggályos, hogy az MTVA költségvetése nem átlátható, és nincs fölötte civil ellenőrzés és felügyelet. A jelentés azt is megemlíti, hogy a közmédia részt vesz „harmadik szereplők” (például Oroszország) dezinformációjának felerősítésében.
Még 2010 után is volt ilyen keretmegállapodás
Az új Médiatörvény elfogadása után a négy közmédiacég (a Duna elődjei: a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda) keretmegállapodást kötött az újonnan létrejött MTVA-val, amelyben részletesen szabályozták a közszolgálati médiaszolgáltatók és a műsorgyártó MTVA együttműködését. Ezek a szerződések a Szabad Európa birtokában vannak, tíz-tizenkét oldalas megállapodások, de egész részletesen szabályozzák az MTVA és a médiaszolgáltatók viszonyát.
Többek között pontosítják, hogy a Médiatörvényben a köszszolgálati médiaszolgáltatót terhelő szerkesztő felelősség „a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges felelősséget jelenti”. A megállapodások külön rögzítik, hogy „a jogsértő tartalomért fennálló felelősséget a zrt. nem ruházhatja át”, kivéve ha a jogsértést az MTVA követte el, és azt a műsor jellege miatt (például mert élő közvetítésben történt) a médiaszolgáltató nem tudta megakadályozni.
A szerződések ugyanis arra is kitérnek, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók feladata többek között „az elkészült műsorok sugárzás előtti ellenőrzése, átvétele”. De az is le van írva, hogy a megrendelő jogosult „folyamatosan figyelemmel kísérni” a gyártási folyamatot, „észrevételezheti” is, részben épp azért, hogy az elkészülő műsorok megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak. Tehát ellenőrizni kellett, hogy az elkészült műsorok megfelelnek-e például a kiegyensúlyozottság törvényben előírt követelményének.
A keretmegállapodások részletesen szabályozzák, hogy a médiaszolgáltatóknak szorosan együtt kellett működniük a műsorstruktúra kialakításától kezdve a műsorok elkészítéséig minden munkafolyamatban.
Az MTVA-nak az egyes műsortípusok várható költségeiről is tájékoztatnia kellett a médiaszolgáltatónak.
Az is le van írva, melyik fázisban kik a kapcsolattartók az egyes cégek részéről.
A megállapodások talán leglényegesebb pontja az egyes műsorszámok megrendelését szabályozó rész. Itt részletezik ugyanis, hogy a megrendelő (azaz a médiaszolgáltató) mit kérhet az MTVA-tól. Ennek értelmében egy „műsormegrendelő adatlapot” kell kitölteni, amelyben a megrendelő (tehát például a Duna) részletesen meghatározhatja a műsor szinopszisát, javaslatot tehet „a főbb alkotók személyére, úgymint: rendező, operatőr/vezető operatőr, látványtervező, szerkesztő, műsorvezető”, megmondhatja, kik legyenek a „főszereplő színészek”, sőt a közszolgálati médiaszolgáltató még az „esetleges castingokon” is képviseltetheti magát.
Ezek a szerződések tehát világos feladat- és felelősségi hatásköröket határoztak meg a közmédia szereplőinek, nevesítve, hogy kinek kivel kell együttműködnie, ki kit kérhet számon. Úgy tűnik, mostanra ebből semmi nem maradt.
Szerződés nincs
Hogy megértsük a Duna és az MTVA között most fennálló viszonyt, szerettük volna megismerni a két cég együttműködését szabályozó keretmegállapodásokat, valamint egyes műsorok megrendelőlapjait. Ezért tavaly márciusban megkértük a Dunát, küldjék el nekünk a dokumentumokat. Mivel erre Dobos Menyhért, a Duna nemrégiben nyugdíjba vonult vezérigazgatója nem volt hajlandó, bírósághoz fordultunk.
A tárgyalás során a Duna azt állította, hogy egyáltalán nem létezik átfogó keretmegállapodás az MTVA-val, hiába van szó 130 milliárd forint értékű szolgáltatásmegrendelésről, és hiába voltak ilyen megállapodások 2015 előtt (ezek a keretmegállapodások vannak szerkesztőségünk birtokában). A bíróság elfogadta ezt az érvelést. A tárgyalás során az sem derült ki, hogy ha nincs semmilyen megállapodás a Duna és az MTVA között, akkor a Duna milyen alapon ad le megrendeléseket az MTVA-nak, és azokat miért éppen ilyen formában teszi.
Az első- és másodfokú bírósági döntés értelmében viszont egyes műsorok megrendelőlapjait ki kellett adnia a Dunának, el is küldtek nekünk néhány dokumentumot. Ezek lényegében teljesen üres táblázatok, néhány alapinformáción kívül (milyen jellegű műsor, milyen hosszú, melyik csatornán, mikor kerül adásba) lényegében semmi nincs benne. A szolgáltatás megrendelője nem tesz javaslatot sem a formátumra, sem a tartalomra, arra sem, hogy kik vegyenek részt a műsor elkészítésében. A gyártási költségeknek még hely sincs a táblázatban. A Duna pedig kitakarta annak a személynek a nevét és aláírását, aki a megrendelőlapokat leadta. Pedig elvileg a Duna viseli a szerkesztői felelősséget a közmédia tartalmaiért.
„Nem ezek alapján a megrendelőlapok alapján dolgoznak, az biztos. Ez alapján nem is lehet” – mondta Urbán Ágnes, amikor megmutattuk neki azokat a dokumentumokat, amelyeket megküldött nekünk a Duna.
De az kiderült például, hogy a Világ című műsor külső gyártásban készült. Hogy ennek mi a magyarázata, azt nem tudni, hiszen ez volt az a műsor, amelyben Bende Balázs az MTVA székházában kiállt egy kamera elé, és néhány híradós bevágás után elmondta, ő hogyan értelmezi a világban zajló eseményeket. Bende volt hallható az általunk nyilvánosságra hozott hangfelvételeken, de ő idén távozott a köztévétől. (A Világ új műsorvezetővel továbbra is látható az M1-en.)
Nem elég biztosíték, hogy fideszes a Médiatanács
„Így, hogy a Duna és az MTVA között nincs szerződés, és a Szabad Európának kiadott dokumentumok alapján a megrendelőlapok gyakorlatilag üresek, végképp nincs felelőse semminek. Nem lehet megmondani, hogy ki mit csinál, melyik feladatnak ki a felelőse, és ennek része, hogy nincs lepapírozva a szerződéses viszony. Úgy megy el 130 milliárd forint közpénz, hogy amögött nincs normális szerződés” – mondta Urbán Ágnes.
A mostani helyzet még a 2015 előtti helyzethez képest is visszalépés Urbán szerint. „Az is komolytalan volt, hogy tíz-tizenkét oldalas megállapodások szabályozták a közmédia működését, de ott legalább le voltak írva a kötelezettségek, felelőségi körök, voltak aláírók.”
Urbán Ágnes szerint annak ellenére is szükséges a felelősségi viszonyok ilyetén elrejtésére, hogy a Médiatanács és a Közszolgálati Kuratórium fideszes többsége jelenleg blokkolni tudja a közmédiával kapcsolatos vizsgálatokat. „Ha változna a rendszer, és utólag valaki elkezdené keresni, hogy kik a felelősek a közmédia jelenlegi állapotáért, nagyon nehéz dolga lenne. Hisz nincs szerződés, nincs leírva semmi, nincsenek felelősök.”
Váltás a Duna élén
Augusztus közepén vonult nyugdíjba a Duna Médiaszolgáltató éléről Dobos Menyhért, aki a 2015-ös összevonás óta állt a közszolgálatimédia-cég élén. Dobos Menyhért már a hetvenes évektől kezdve a Magyar Televízióban dolgozott. A rendszerváltás után a jobboldali pártok környékén találta meg a számítását, és egyre magasabb beosztásokba került a köztévénél, ahol még az MSZP-s kormányok idején is maradhatott. A 2010-es kétharmad után fokozatosan lett a kormány szolgálatába állított közmédia egyik legfontosabb embere. Utódja Lajos Tamásné Altorjai Anita lett.
Hivatalos életrajza szerint Altorjai Anita 1987-ben kezdett újságírással foglalkozni, dolgozott napilapnál, rádiónál és a Magyar Televízió műsorvezetője is volt. 1998 és 2012 között az Országgyűlés Hivatalának Sajtószolgálatát vezette, 2012-től pedig Áder János Köztársasági Elnöki Hivatalának sajtóigazgatója volt. Férje Lajos Tamás operatőr, aki 2020-ban lett az alapítványi formában kormányközelbe vont Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumának tagja.
|
Senki nem felelős a közmédiában elhangzottakért
|
Úgy tűnik, senki nem felelős a közmédia tartalmaiért, és a Médiatörvényben megfogalmazott követelmények be nem tartását sem lehet senkin számonkérni. Még azt is titkolják, ki az a személy, aki a közszolgálati média nevében teljesen szabad kezet ad az MTVA-nak, amely a törvény szerint nem köteles megfelelni a közszolgálatiság követelményeinek.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/duna-mtva-hirado-kozmedia/32022133.html
|
2022-09-12 09:41:56
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Határozottan visszautasított az Action for Democracy nevű amerikai szervezet, amely a Mindenki Magyarországa Mozgalmat (MMM) támogatta, minden olyan vádat, amely szerint ők beavatkoztak volna a magyar választásokba. A napokban ugyanis Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt beszélt arról a Magyar Hang podcastjában, hogy a külföldi szervezettől több százmillió forint támogatást kaptak a kampány alatt.
Mint korábban írtuk az Action for Democracy (AD) szervezet nem a kampányra küldött pénzt, hanem az MMM-nek. Az MMM nem mint politikai párt, hanem mint civil szervezet kampányolt az ellenzéki összefogás mellett. Ez a módszer többeket – így a Transparency Internationalt és a korrupciófigyelő K-Monitort is – emlékeztetett a Fidesz-féle szatellitszervezet, a CÖF működésére, mely ugyancsak civil szervezetként költi a (közpénz)százmilliókat kampánytevékenységre.
A Mérce kérdésére, hogy jól értik-e, hogy Márki-Zay Péter „azt állítja, a Transparency International (és egyébként a K-Monitor korrupciófigyelő szervezet) által is hozott CÖF-hasonlat csak annyiban nem állja meg a helyét, hogy az MMM nem használt fel állami pénzt, amúgy pedig megállja a helyét, Márki-Zay Péter kategorikusan kijelentette: igen."
A szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott állásfoglalásában azt írta: fontosnak tartják, hogy reagáljanak néhány, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) számára nyújtott támogatással kapcsolatban felmerült "hagymázas összeesküvés-elméletre, hazugságra és vádaskodásra".
Szervezetük stratégiáját és tevékenységét „kizárólag a demokratikus eszmék és elvek iránti elkötelezettség vezérli” - közölték.
Nemzeti kormányoktól és nemzetközi szervezettől függetlenül dolgoznak - hangsúlyozták -, sok más globális szinten működő alapítványhoz és szervezethez hasonlóan.
Egyúttal kijelentették, hogy határozottan visszautasítanak „minden olyan vádat, amely a választásokba való külföldi beavatkozással kapcsolatos”.
„Támogatásaink a demokratikus értékeket, a választásokon való részvételt és a választások tisztaságát célozzák. Célországainkban olyan szervezeteket támogatunk, amelyek pártoktól és választásoktól függetlenül élen járnak a demokráciáért folytatott harcban” - olvasható állásfoglalásukban.
A szervezet kitért arra is, hogy tanácsadó testületük tagjai személyes minőségükben adnak stratégiai jellegű és nem operatív tanácsokat. „Nem részei az Action for Democracy napi döntéshozatali és támogatási folyamatának, és nem ismerik részleteiben a célországainkban végzett támogató tevékenységünket” - közölték.
|
A Mindenki Magyarországa Mozgalmat támogató amerikai szervezet elutasítja, hogy beavatkoztak volna a magyar választásokba
|
Határozottan visszautasított az Action for Democracy nevű amerikai szervezet, amely a Mindenki Magyarországa Mozgalmat (MMM) támogatta, minden olyan vádat, amely szerint ők beavatkoztak volna a magyar választásokba. A napokban ugyanis Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt beszélt arról a Magyar Hang podcastjában, hogy a külföldi szervezettől több százmillió forint támogatást kaptak a kampány alatt.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/09/12/a-mindenki-magyarorszaga-mozgalmat-tamogato-amerikai-szervezet-elutasitja-hogy-beavatkoztak-volna-a-magyar-valasztasokba
|
2022-09-12 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Határozottan visszautasított az Action for Democracy nevű amerikai szervezet minden olyan vádat, amely szerint ők beavatkoztak volna a magyar választásokba. A kérdés azért merült fel, mert Márki-Zay Péter a Magyar Hang podcastjában beszélt nemrég arról, hogy ettől a külföldi szervezettől még júniusban is több százmillió forintot kaptak. Azóta azzal érvel, hogy mivel ők nem párt, nem is folytattak hivatalos választási kampányt.
Az állami hírügynökséghez juttatott el közleményt az Action for Democracy nevű amerikai szervezet, mert fontosnak tartották, hogy reagáljanak néhány, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) számára nyújtott támogatással kapcsolatban felmerült „hagymázas összeesküvés-elméletre, hazugságra és vádaskodásra”. Szervezetük stratégiáját és tevékenységét ugyanis – mint írták – „kizárólag a demokratikus eszmék és elvek iránti elkötelezettség vezérli”. Nemzeti kormányoktól és nemzetközi szervezettől függetlenül dolgoznak, sok más globális szinten működő alapítványhoz és szervezethez hasonlóan.
Egyúttal leszögezték, hogy határozottan visszautasítanak „minden olyan vádat, amely a választásokba való külföldi beavatkozással kapcsolatos”. – Támogatásaink a demokratikus értékeket, a választásokon való részvételt és a választások tisztaságát célozzák. Célországainkban olyan szervezeteket támogatunk, amelyek pártoktól és választásoktól függetlenül élen járnak a demokráciáért folytatott harcban – olvasható állásfoglalásukban.
Az amerikai szervezet szerepe a magyar országgyűlési választásokban nem véletlenül merült fel. Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje bő két héttel ezelőtt azt mondta a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjában, hogy a választások után hónapokkal, június közepén is kaptak „több százmilliós” támogatást az Egyesült Államokból, ennek a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit”. Mint kiderült, egy összegben érkezett a pénz és azt az Action for Democracy alapítvány utalta át az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) bankszámlájára. Ezen szervezeten keresztül egyébként korábban is kaptak már „három-négy nagyobb tételt”. Azt is kiemelte, hogy az MMM-nek nyújtott támogatás „kizárólag magyar állampolgárok adományaiból áll”.
Az MMM-nek támogatást biztosító Action for Democracy egy, az Egyesült Államokban 2022 év elején alakított NGO, amely illusztris személyeket tudhat a tanácsadó testületében. Tagja például Timothy Garton Ash, Anne Applebaum történészek és Francis Fukuyama politikatudós. A szervezet elnök-igazgatója Korányi Dávid, Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai tanácsadója. A férfi Bajnai Gordon főtanácsadója volt a politikus miniszterelnöksége idején. Lapunk megkeresésére korábban azt állították, hogy senkinek nem nyújtottak kampánytámogatást. Azt írták, hogy ők az MMM-et mint civil szervezetet támogatták, amely szerintük osztja a demokratikus értékek és elvek iránti elkötelezettséget és küzd a diszkrimináció minden formája ellen, mint amilyenek például a magyarországi LMBTQ-ellenes jogszabályok.
A történtek nyilvánosságra kerülése után a közérdekű bejelentéseiről elhíresült Tényi István feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. A jogszabályok ugyanis tiltják, hogy pártok külföldi pénzt fogadjanak el. Igaz, az MMM nem párt és nem is pártként vett részt az országgyűlési kampányban, de nehéz elválasztani tevékenységét ettől, már csak azért is, hiszen Márki-Zay Péter egyenesen miniszterelnök-jelölt volt. Mindenesetre azóta már Márki-Zay Péter is azzal érvel, hogy ők nem választási kampányt folytattak.
|
Megszólalt a Márki-Zay Péteréknek százmilliókat gyűjtő amerikai alapítvány
|
Határozottan visszautasított az Action for Democracy nevű amerikai szervezet minden olyan vádat, amely szerint ők beavatkoztak volna a magyar választásokba. A kérdés azért merült fel, mert Márki-Zay Péter a Magyar Hang podcastjában beszélt nemrég arról, hogy ettől a külföldi szervezettől még júniusban is több százmillió forintot kaptak. Azóta azzal érvel, hogy mivel ők nem párt, nem is folytattak hivatalos választási kampányt.
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/megszolalt-a-marki-zay-petereknek-szazmilliokat-gyujto-amerikai-alapitvany-145694
|
2022-09-12 20:56:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét, Agócs Jánost két hete bilincsben vitték el a rendőrök, miután tetten érték egy kecskeméti csárdánál, hogy pénzért próbálta eladni az elnöki posztját. Kitalálni se lehetne olyan jelenetet, ami ennél plasztikusabban fejezi ki a 90-es években megalkotott kisebbségi önkormányzati rendszer lehangoló valóságát. A romák hivatalos képviseleti szerve sosem kapott politikai eszközöket, így valódi alkupozícióba se kerülhetett soha a többséggel szemben. Tét nélkül a működése értelmezhetetlen önkormányzatként, az ott ennek ellenére politikai karrierrel próbálkozók pedig, ahogy az elmúlt évtizedekben rendre bebizonyosodott, többnyire alkalmatlan és gyakran emberileg is gyenge figurák.
A mostani csak a legfrissebb az ORÖ sorozatos válságai és botrányai között. A korábbi elnökök közül Kolompár Orbánt és Balogh Jánost is elítélték pénzügyi visszaélések, bűncselekmények miatt. Kolompár közel 150 millió forintot tüntetett el a társaival, Balogh bő 80 milliót akart fiktív szerződésekkel lepapírozni. Az igazi nagy ügy az 1,6 milliárdos Híd a munka világába uniós foglalkoztatási program volt, amiből lényegében semmi sem valósult meg, és az ORÖ a következmények miatt jelenleg is csődközelben van. A programért felelős fideszes-lungo dromos Farkas Flóriánt soha még csak ki sem hallgatták.
Agócs János elsősorban abban különbözik Farkas Flóriántól vagy Kolompár Orbántól, az ORÖ korábbi meghatározó vezetőitől, hogy kevésbé rafkós. Másként nemigen eshetett volna meg, hogy belesétál egy olyan nyilvánvaló csapdába, amilyet az ügyészség és volt szövetségese állított neki.
|
Az alkalmasság egész pontosan a pénzt jelentette
|
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét, Agócs Jánost két hete bilincsben vitték el a rendőrök, miután tetten érték egy kecskeméti csárdánál, hogy pénzért próbálta eladni az elnöki posztját. Kitalálni se lehetne olyan jelenetet, ami ennél plasztikusabban fejezi ki a 90-es években megalkotott kisebbségi önkormányzati rendszer lehangoló valóságát. A romák hivatalos képviseleti szerve sosem kapott politikai eszközöket, így valódi alkupozícióba se kerülhetett soha a többséggel szemben. Tét nélkül a működése értelmezhetetlen önkormányzatként, az ott ennek ellenére politikai karrierrel próbálkozók pedig, ahogy az elmúlt évtizedekben rendre bebizonyosodott, többnyire alkalmatlan és gyakran emberileg is gyenge figurák.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/09/13/az-alkalmassag-egesz-pontosan-a-penzt-jelentette
|
2022-09-13 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Az eset még 2007-2008-ban történt. Az korábban is kiderült, hogy az Egymásért, Egy-másért Alapítvány bevonásával követték el a bűncselekményt. Az büntetőperben, amely 2011-ben kezdődött, több ítélet is született, hiszen a tágyalást meg is ismételték. Ennek a végére került pont a mostani bírói döntéssel, amely immár jogerős.
A keddi ítélethirdetést megelőzte az utolsó szó jogán tartott beszéd. Ez nagyjából egy órán át zárt ajtók mögött zajlott.
A vádlottak és védőik 10 óra körül léptek ki a tárgyalóteremből, majd 11 órakor hirdették ki az elmarasztaló, ezúttal immár – oly sok év és sok ítélet után – jogerős végzést.
Mint ismert, a Gyurcsány-kormány ideje alatt 2007– 2008-ban történt a korrupciós ügy. Az ügy részletei államtitkot kpeznek, de úgy tűnik, a Jakubinyi-féle Egymásért, Egy-másért Alapítvány a polgári titkosszolgálatok kifizetőhelye lehetett.
|
Galambos Lajos négy év letöltendőt kapott: a per minden elemét államtitokká nyilvánították!
|
Hivatalos vesztegetés elfogadása és államtitoksértés bűntettének elkövetése Galambos Lajos 4, Jakubinyi Róbert pedig 3 év letoltendőt, mg az ügy harmadrendű vádlottja 2 év hat hónap letöltendőt kapott. Az ítélet jogerős. A Fővárosi ítélőtábla Katonai Tanácsa előtt ugyanis ma hirdettek ítéletet Galambos Lajos ügyében. Galambos – nem a zenész – a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója volt. A vád szerint korrupciós bűncselekményt követtek el. Az indoklást zárt ajtók mögött tartotta a bíróság, s a per szinte minden egyes eleme államtitok.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/galambos-lajos-gyurcsany-ferenc-nemzetbiztonsag-itelet/d77rx2m?sl_ps=d_1
|
2022-09-13 12:11:00
| true | null | null |
Blikk
|
Nem felhőtlenek a horvát-magyar kapcsolatok az INA felvásárlása óta. Az adok-kapok az idén a magyar miniszterelnök egy elejtett félmondatával kezdődött. Orbán Viktor azt találta mondani: hazájának nem lenne gondja az orosz olajimport embargójával, „ha nem vették volna el” a tengerét. Zágrábban nem hagyták szó nélkül megjegyzését. A horvát kormányfő később felrótta neki a diszkriminatív, kettős magyar benzinárat, ami alapján a külföldiek Magyarországon többet fizetnek az üzemanyagért. Egy gázsvindli után Andrej Plenković a magyar többségi tulajdonban álló INA vezetését menesztette volna, a horvát lapok pedig a minap arról cikkeztek: miniszterelnökük személyesen fogja megakadályozni, hogy Horvátországnak az INA utáni második koronaékszere, a Fortenova magyar, méghozzá Orbán-közeli kezekbe kerüljön.
Szlovénia után Horvátországban kongatták meg a vészharangot miután kiderült, hogy a legnagyobb munkáltató, a több mint ötvenezer embert foglalkoztató Fortenova-csoportnak az eddig az orosz Sberbank tulajdonába tartozó 43 százalékos részesedését magyar, ráadásul Orbán Viktor szűk köréhez tartozó befektetők vásárolnák meg durván fél milliárd euróért, nagyjából 200 milliárd forintért.
Andrej Plenković kormányfő személyesen fogja megakadályozni, hogy magyar kézbe kerüljön a Fortenova – ezt harangozta be néhány napja a zágrábi Nacional, amely szerint a két miniszterelnök nagy csatára készül.
A portál nem részletezte, hogy a horvát kormányfő miért és miként akadályozná meg az üzletet, a jelek szerint azonban Zágrábban behúzták a kéziféket, és első lépésben a jogászok véleményét kérik ki, hogy a szankciókkal sújtott Sberbank és a VTB képviselői – holott a cégcsoport főrészvényesei – szavazhatnak-e egyáltalán a tulajdonosváltásról.
Jóllehet a Fortenova-csoportot birtokló, de orosz tulajdonban álló holland cég alapító okiratai úgy rendelkeznek, hogy a határozatképtelenség esetén, harmadik kísérletben a jelenlevők szavazatának háromnegyedével hozható érvényes döntés, a szeptember 9-én megtartott közgyűlésen a tulajdonostársak úgy döntöttek, hogy elnapolják a határozathozatalt.
Az eredeti elképzelés szerint az orosz tulajdont első lépésben maga a cégcsoport vásárolta volna fel, majd a kiszivárgó hírek szerint durván 500 millió euróért tovább értékesítette volna a magyar Indoteknek, amely már áprilisban feltételes elővételi szerződést kötött a Sberbankkal.
Az elmúlt napokban az Indotek sorra jelentette be, hogy a tranzakcióra engedélyt kaptak az Egyesült Államok és az Európai Unió szabályozó hatóságaitól, és már csak az Egyesült Királyság jóváhagyására várnak. Zágrábban ezt nyomásgyakorlásként értelmezik abban az időszakban, amikor egy olyan forgatókönyv készül, amely teljes egészében kizárná az Indoteket az adásvételből.
A tét tárgyát képező, alig három éve létrehozott Fortenova, az Új erő az évekkel ezelőtt becsődölt Agrokor hamvain jött létre, és Horvátország legnagyobb vállalat-csoportja. Mezőgazdasági birtokai vannak, továbbá élelmiszergyárai, valamint bevásárló központokat és egy 2500 boltból álló hálózatot üzemeltet Horvátország mellett az egykori Jugoszlávia szinte teljes területén – Észak-Macedónia kivételével. Európába, Észak-Amerikába és Afrikába exportálja termékeit. Az éves bevétele tavaly elérte a 4,16 milliárd eurót, 1650 milliárd forintot.
A menekülő útvonal: feltőkésítés a magyarok nélkül
Egy ilyen méretű cégóriásnak folyamatosan pénzre van szüksége működtetéséhez. Rohamléptekkel készül egy új terv a Fortenova feltőkésítéséhez, amelyben már nem biztos, hogy szükség mutatkozik az Indotek fél milliárd eurójára. A tervek szerint az ehhez szükséges források többségét a négy horvát magánnyugdíjpénztár biztosítaná – ugyanazok az intézmények, amelyeket Magyarországon az Orbán-kormány 2010-ben beszántott, a sóval hintett be, és rátette a kezét a lakosság letétbe helyezett 3000 milliárd forintjára.
A Fortenova második legnagyobb társtulajdonosa, Pavao Vujnovac saját állítása szerint a cégcsoport részvényeinek 29 százalékával rendelkezik. A pillanatnyi elképzelések szerint szintén friss tőkével növelné befektetését, hogy megőrizze tulajdonosi hányadát. Ebben az esetben csaknem 150 millió eurót kellene a cégcsoportba ömlesztenie.
Horvát lapértesülések szerint nem kizárt, hogy a zökkenőmentes gazdálkodás érdekében a tulajdonosváltás október végéig lezárul. Ugyanakkor óvatosságra intenek, hiszen eddig is nem várt bonyodalmakkal szembesültek a Sberbank kilépése óta.
Magyar ügyeskedés
A horvát kormány le kívánja állítani a Fortenova többségi részvényesének belengetett részvényeladását – szellőztette meg üzleti és politikai forrásokra hivatkozva még a múlt hét végén a már idézett Nacional portálja, amely arra is emlékeztetett, hogy a kiszemelt vevő az egyik leggazdagabb magyar, a Jellinek Dániel tulajdonában álló Indotek befektetési alap volt.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök személyesen döntött a tranzakció meghiúsítása mellett, miután arról tájékoztatták, hogy a feltételezések szerint Jellinek ebben az ügyletben tulajdonképpen csak „a közvetlenül Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz köthető, átláthatatlan tőke” álcája.
Már a télen, Orbán moszkvai látogatása után „drámai információról” értesültek a horvát hatóságok. Jóllehet Putyin és Orbán február 1-jén hosszú asztalnál töltött hosszú, ötórás tárgyalásának homlokterében a gázszállítás és a paksi projekt állt, a lap szerint a magyar miniszterelnök arra is engedélyt kért az orosz elnöktől, hogy „valaki Magyarországról” megvásárolja a Sberbank részesedését a horvát Fortenovában.
Putyin ekkor már nyilvánvalóan eldöntötte, hogy az orosz csapatok lerohanják Ukrajnát, sőt NATO-forrásból valószínűleg Orbán is még októberben értesült Moszkva szándékairól, nehezen hihető azonban, hogy felmérték volna: a Sberbankot is szankciókkal sújtják, ami miatt le kell mondania tulajdoni hányadáról a horvát nagyvállalatban. Ugyanakkor persze az sem kizárt, hogy az orosz-magyar ügylet a háborútól függetlenül is szóba került.
Ezek után Szijjártó Péter rövid időn belül többször is Moszkvába utazott, hogy a Sberbank vezetőivel megtervezze a tranzakciót, áprilisban pedig már hivatalosan is bejelentették, hogy az Indotek át kívánja venni a Sberbank részesedését a Fortenova-csoportban. A magyar külügyminiszter viszont – legalábbis saját Facebook-oldala alapján – júliusban és augusztusban járt Moszkvában, azok előtt pedig legutóbb februárban, Orbánnal egyidejűleg.
Jellineket a horvát sajtó kezdetben független befektetőként tartotta számon. Utólag azonban felidézték, hogy Tiborcz István, Orbán veje az utóbbi években többször is felbukkant a Jellinek cégeivel kapcsolatos üzleti tranzakciókban.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt kirótt szankciók bonyolították azokat a feltételeket, amelyeket a Sberbank tulajdonában álló részvények értékesítése érdekében kellett teljesíteni. Amerikai, brit és uniós engedélyt kellett beszerezni az ügylet jóváhagyásához, a bökkenő csupán az, hogy uniós szinten nincs egységes szabályozó hatóság. Ilyenkor – helyzettől függően – a nemzeti hatóságok minősítését alkalmazzák.
„Magyarország ügyeskedni próbált” – állítja a zágrábi lap egyik forrása. Miután a vevő magyarországi, a NAV augusztus 22-én kibocsátott engedélyével próbálták érvényesíteni az Indotek vásárlási jogát. A magyar adóhivatal engedélyének fordítását a Nacional be is mutatta, és leszögezte: jóllehet a NAV „tisztában volt” azzal, hogy nem illetékes a kérdésben, támogatta, és megkísérelte lehetővé tenni a Sberbank tulajdonában álló részvények megvásárlását az Indotek részéről. Zágráb azonban az állítja, hogy miután a tranzakció horvát cég részvényeihez kapcsolódik, az értékesítést az illetékes horvát hatóságnak kell jóváhagynia.
A horvát vezetés úgy döntött: egyszerűen „figyelmen kívül” hagyja a magyar dokumentumot.
„Egy ekkora ügyletnél rengeteg olyan ellenérdekelt van, akiknek érdeke lehet hamis információkat terjeszteni” – így reagált maga Jellinek Dániel a G7 megkeresésére. A horvát lap állításait légből kapott információknak tartja.
Korábban egyébként számos magyar cikkben megjelent, hogy miután Jellinek országosan ismert vállalkozó lett, egyre szorosabb kapcsolatba került kormányközeli üzleti körökkel.
Jellinek többször üzletelt Tiborcz Istvánnal, és komoly állami támogatásokhoz is jutott – írta például a Direkt36. Ráadásul több olyan üzletnél is felmerült a neve, amelyek egybeesnek a kormány stratégiai céljaival. Az Indotek például kisebbségi tulajdonos lett az Auchan magyarországi cégeiben, egy általa vezetett konzorcium pedig vételi ajánlatot tett a ferihegyi repülőtér megvásárlására. Legutóbb azzal került a hírekbe, hogy a bíróság szerint bűnsegéd volt egy uniós pályázati csalás ügyében.
Jellinek egyébként azt is elmondta, hogy a legnagyobb falatnak számító amerikai hozzájárulást megkapták, akárcsak az EU jóváhagyását is, amelyet „jelen esetben a NAV illetékes szervének kellett kiadnia”. Mivel a Fortenova hivatalosan Hollandiában van bejegyezve, onnan is kell engedély, de Jellinek szerint az egy egyszerűsített eljárás lesz, mivel egy másik uniós tagállamtól, Magyarországtól megvan már a hozzájárulás. Így alapvetően az Egyesült Királyság engedélyét várják, és ez a hatóság előzetes jelzései alapján a következő hetekben megérkezhet.
A NAV engedélyét azonban – amint azt a horvát hatóságok a Nacional szerint már jelezték – semmibe veszik.
„Magyarokat nem szolgálunk ki”
A magyar-horvát kapcsolatokat az idén több apró, de jellemző incidens is beárnyékolta.
Vajon az Adria, vagy legalábbis egyik kikötője magyar volt? Orbán Viktor vélhetően a ma Horvátországhoz tartozó Rijekára gondolt, amikor májusban azzal érvelve utasította el az Oroszország ellen irányuló olajembargót, hogy a kikötőkkel rendelkező országok bárhonnan szállíthatnak kőolajat feldolgozásra, Magyarországnak azonban nincs tengere, mert elvették, ezért az olajszállításban vezetékre szorul. Megjegyzése után bekérették a magyar nagykövetet a horvát külügyminisztériumba.
A magyar külügyminiszter egy „Dehát mi jó barátok vagyunk!” poszttal próbálta csillapítani a kedélyeket, később pedig azt nyilatkozta, hogy durván 200 millió euróba kerülne a Rijeka mellől a magyar határig terjedő Adria gázvezeték bővítése ahhoz, hogy kielégíthesse a magyar igényeket is. Ezzel szemben az üzemeltető azt állítja, kapacitásaikkal már most is elláthatják Magyarországot és Szlovákiát, ezért a magyar megállapítás tulajdonképpen nem helytálló.
Orbán Viktor azt mondta: hazájának nem lenne gondja az orosz olajimport embargójával, „ha nem vették volna el” a tengerét – idézte a Horvát Állami Levéltár a magyar miniszterelnök nagy port kavart szavait.
„Senki sem vehette el a tengert országától, mert soha nem volt neki” – üzenték Zágrábból, és felidézték, hogy Fiume soha nem volt magyar, hanem a helyi ideiglenes hatóság, a Magyar Nemzeti Levéltár által is említett fiumei provizórium kormányozta.
„A tengerparttal és Nagy-Magyarországgal kapcsolatos kicsinyes rögeszméi repertoárjának a részét képezik” – így reagált Orbán akkor kijelentésére a horvát államfő.
„Horvátországra nem jelent veszélyt” – mondta Zoran Milanović, aki szerint Orbán harcol a hazájáért és az energiafüggetlenségért. „Azért választották meg, hogy a hazájáért harcoljon” – tette hozzá a horvát elnök.
Vele ellentétben kertelés nélkül fogalmazott a külügyminisztérium.
„Horvátország elítéli Magyarország miniszterelnökének a kijelentését. Elítélünk minden, a szomszédos országokkal szembeni területi követelést” – idézte a zágrábi Nacional a közleményt.
Horvátországban egyébként a nyaralási szezon kezdetén akadt – mint utóbb kiderült, vicces kedvű – vendéglátós, aki látszólag egészen barátságtalanul reagált a magyar miniszterelnök elejtett félmondatára.
„Magyarokat nem szolgálunk ki – nem szívesen látott vendégek a tengerpartjukon” – ezt üzente az Instagramon azóta eltávolított posztjában egy, a terasza elé kirakott táblával egy étteremtulajdonos a Pelješac-félszigeten, Trpanjban. Később azzal egészítette ki a „menüt”, hogy amennyiben a magyarok az INA-ügyletben elítélt Hernádit is magukkal hozzák, szívesen látott vendégek.
Orbán Viktor köztudottan gyakori vendég az Adrián. A zágrábi Jutarnji list felidézte, hogy 2020 nyarán a hvari szigetvilágban hajókázott, miközben honfitársainak a járvány miatt azt üzente: „Több Balaton, kevesebb Adria”.
A magyar miniszterelnök az idén is heteket töltött a horvát tengerparton, sőt egy „laza” vacsorát Zoran Milanović államfővel is elköltött.
Hogy ekkor szóba került-e a Fortenova-ügylet, nem tudni.
Az INA-botrány
Milanović utólag csak annyit árult, hogy még az INA sem került szóba; súlyosabb témák – például Oroszország – kerültek terítékre.
„Gyerekes lett volna, ha Hernádi Zsoltról kérdezem” – mondta a horvát elnök.
Ugyanezen a sajtótájékoztatón azonban maga is aggasztónak nevezte, hogy a Mol többségi tulajdonában levő INA olajvállalat üzleti modellje lehetővé tette a „szervezett rablást”.
A horvát államfő az augusztus végén kirobbant botrányra utalt, amelynek felgöngyölítése során kiderült, hogy alsóbb beosztottak az INA tulajdonába tartozó földgázt értékesítették a piacinál magasabb áron. A nyomozók 16 magán bankszámlán összesen 813 millió kunát, csaknem 43 milliárd forintot zároltak – a pénz nagy részét az egyik gyanúsított nyugdíjas apjának számláján.
Az INA teljes hattagú vezetésének menesztését követelte Davor Filipović gazdasági miniszter. Az igazgatótanácsnak három, a Mol által kinevezett magyar tagja van, a kisebbségi tulajdonos horvát állam pedig szintén három tagot delegált.
„A teljes vezetést, a horvát és a magyar tagokat egyaránt felelősségre kell vonni” – kardoskodott Andrej Plenković.
A kormányfő korábban a magyar kormányt ostorozta a kettős benzinárról hozott döntésért, amellyel összhangban a külföldiek a magyaroktól eltérően piaci árat fizetnek az üzemanyagért. Plenković egyértelműen diszkriminatívnak az EU-joggal ellentétesnek, egyszóval kötelezettségszegésnek tartja, és ezt szavai szerint közölte is Orbán Viktorral.
A horvát-magyar kapcsolatok, legalábbis gazdasági téren, azok után hidegültek el, hogy a Mol – zágrábi bírósági ítélet szerint – megvesztegetéssel vette át a horvát INA feletti irányítást.
Az egyik bizonyíték egy az Ivo Sanader és Hernádi Zsolt zágrábi vacsorájáról készített titkos felvétel volt, amelyen a Mol-vezér egy cetlit nyújtott az akkori horvát miniszterelnök – rajta állítólag a felajánlott kenőpénz összegével.
Tavaly ősszel Ivo Sanadert hat, Hernádi Zsoltot pedig két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a zágrábi Legfelsőbb Bíróság jogerős határozatában.
Az év elején Szlovéniában piros-fehér-zöld transzparensekkel tiltakoztak az ellen, hogy egy nagymúltú szlovén szállodalánc magyar kezekbe kerüljön. A névleges vevő, és az üzletet finanszírozó magyar alapkezelő egyaránt az Orbán családhoz, egészen pontosan a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető – írták a szlovén lapok.
A magyar gazdasági terjeszkedés Nagy-Magyarország szellemének feltámasztását szolgálja – állapította meg egy hónappal később, márciusban a ljubljanai Mladina hetilap.
|
A horvát miniszterelnök beváltja fenyegetését: gátolják, hogy Orbán köreihez kerüljön a Fortenova
|
Andrej Plenković a magyar többségi tulajdonban álló INA vezetését menesztette volna, a horvát lapok pedig a minap arról cikkeztek: miniszterelnökük személyesen fogja megakadályozni, hogy Horvátországnak az INA utáni második koronaékszere, a Fortenova magyar, méghozzá Orbán-közeli kezekbe kerüljön. Jellineket a horvát sajtó kezdetben független befektetőként tartotta számon. Utólag azonban felidézték, hogy Tiborcz István, Orbán veje az utóbbi években többször is felbukkant a Jellinek cégeivel kapcsolatos üzleti tranzakciókban.
| null | 1 |
https://hu.euronews.com/2022/09/12/a-horvat-miniszterelnok-bevaltja-fenyegeteset-gatoljak-hogy-orban-koreihez-keruljon-a-fort
|
2022-09-12 13:11:00
| true | null | null |
Euronews
|
"A Somló lábánál a 340 milliós "ökoturisztikai” projektből 250 milliót erre a teljesen felesleges, bizarr és töküres, 250 nm hasznos alapterületű épületre költöttek. Igaz, hogy legalább megépült (elég drágán, négyzetméterenként majdnem egymilliós áron), viszont nem használják semmire. A hivatalos adatbázis szerint itt ajándéktárgy bolt, információs központ, kerékpárkölcsönző lenne. Na ezek nicsenek. Ami van: egy kis oldalsó irodában a hegyközség tart félfogadást naponta délig...A tisztességes helyi borászok nevetnek is rajta keserűen, hogy világ legdrágább hegyközségi irodája ez...WC is van, de természetesen zárva" - írja posztjában Hadházy Ákos.
Ha valaki megfejti nekem, hogy ennek mi a fene értelme volt, küldök neki egy üveg somlói juhfark bort. Mert a turizmust nem fejleszti, az biztos. Az ökoturizmushoz pedig pláne nincsen semmi köze. Ennyi pénzből amúgy lehetett volna valóban csodákat művelni, de helyette maradt a beton, az a divat mostanában.
Kérdés, hogy a maradék százmillió hová ment el. Ja, a hegyen építettek még egy vécét…Tegnap bemutattam egy romos pincét, amelyiket eredetileg fel kellett volna újítani ugyanezen "ökoturisztikai" projekt keretében, de nem lett belőle semmi.
|
Hadházy Ákos somlói juhfarkkal díjazná, aki megfejti a történteket
|
Íme a legújabb emlékmű a "Hogyan cseszte el az ország az EU-s ezer milliárdokat" témában.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-somloi-juhfarkkal-dijazna-aki-megfejti-a-tortenteket.html
|
2022-09-13 14:47:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy volt rendőrségi vezetőt – közölte a Fővárosi Törvényszék, de az nem derült ki, hogy kiről van szó. Az ítélet szerint a II. rendű vádlott egy találmányával kereste meg régi ismerősét, az I. rendű vádlottat, akit arra kért, hogy kapcsolatai révén segítsen neki az általa kifejlesztett eszköz belügyminisztériumi bemutatását megszervezni.
Azt is elmondta, hogy ellene több büntetőeljárás is folyamatban van, egy további ügyben pedig a bíróság jogerősen pénzbüntetésre ítélte, amelynek egy részét már be is fizette. Megegyeztek abban,hogy az I. rendű vádlott segít megszervezni a találkozót és közbenjár azért, hogy a büntetőeljárások megszüntetéssel záruljanak.
Az I. rendű vádlott cserébe egy külföldi örökséghez kapcsolódó ügylet költségeinek a megszerzését kérte. "Az állított örökség megszerzéséhez szükséges összeget átvette, azonban a büntetőügyek megszüntetése, pénzbüntetés részletfizetése érdekében ténylegesen semmilyen intézkedést nem tett" - szól a bírósági közlemény.
Az I. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében mondták ki bűnösnek és 1 év – 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre, valamint 2,5 millió forint vagyonelkobzásra ítélték. A II. rendű vádlott az ítélet szerint folytatólagosan elkövetett befolyás vásárlásának bűntettében bűnös, ezért őt a bíróság 1 év börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ítélet nem jogerős, az ellen az ügyész súlyosításért, a vádlottak és védőik elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentettek be fellebbezést.
|
Felfüggesztett börtönt kapott egy volt rendőrségi vezető
|
Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy volt rendőrségi vezetőt – közölte a Fővárosi Törvényszék, de az nem derült ki, hogy kiről van szó. Az ítélet szerint a II. rendű vádlott egy találmányával kereste meg régi ismerősét, az I. rendű vádlottat, akit arra kért, hogy kapcsolatai révén segítsen neki az általa kifejlesztett eszköz belügyminisztériumi bemutatását megszervezni.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/09/13/felfuggesztett-bortont-kapott-egy-volt-rendorsegi-vezeto
|
2022-09-13 00:00:00
| true | null | null |
444
|
„Több mint fél évbe telt, de végül sikerült kiderítenünk, hogy pontosan mennyi pénz osztottak szét a Klebelsberg Központnál a tankerületi vezetők és a dolgozók között” – írta Tóth Endre, a Momentum parlamenti képviselője és oktatáspolitikusa a közösségi oldalán.
A bejegyzés szerint a szervezet a veszélyhelyzet miatti többletfeladataira hivatkozva 90 nappal húzta el az amúgy 30 napos válaszadási határidőt, majd áprilisban elküldött egy, a nyilvános költségvetésükre mutató linket, mondván az alatt ott van minden információ. A jutalmak pontos összege azonban onnan sem derült ki, ezért Tóthék július elején eljárást indítottak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál az adatok kiadását kérve.
A Klebelsberg Központ és egy tankerület nemrég megküldte a kért adatokat, amelyekből kiderül, hogy
a Klebelsberg Központ 15 vezetője összesen 34 millió forintot kapott tavaly novemberben, ami fejenként közel bruttó 2,3 millió forintos motivációs elismerést jelenthet. Emellett a központ 77 további dolgozója kapott motivációs elismerést 2021 végén. A teljes gárda jutalmazására összesen 97 millió forint jutott.
Tóth azt írta, hogy a tankerületek közül egyedül a dél-budai küldött érdemi választ. Náluk 41 fő kapott motivációs elismerést, összesen közel 20 millió forintos értékben. A 9 vezető átlagosan 727 ezer forintot vihetett haza.
(Képünkön Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke látható.)
|
Fejenként átlagosan kétmillió forintos motivációs elismerést kaptak a Klebelsberg Központ vezetői
|
A központ 15 vezetője összesen 34 millió forintot kapott, de a Dél-Budai Tankerületnél is komoly összegek mentek jutalomra.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220905_motivacios_elismeres_klebelsberg_kozpont_vezetok
|
2022-09-05 13:20:00
| true | null | null |
HVG
|
Törvénybe ütköző módon nevezett ki a Kúriára több bírót, köztük a tüntetések engedélyezéséről döntő Hajas Barnabást is Varga Zs. András, a Kúria elnöke 2021-ben, írja a Helsinki Figyelő. A törvényellenességre a kinevezési gyakorlatot vizsgáló Országos Bírói Tanács hívta fel a figyelmet 2022 júliusában, a Magyar Helsinki Bizottság ezért közérdekű adatigénylés keretében kikérte a pályázati eljárásokkal kapcsolatos összefoglalót, ebből derül ki, mi volt a jogsértés.
Bírói pályázatoknál a bírói tanács a pályázók meghallgatása után rangsort alakít ki, a Kúria-elnök pedig csak az első három helyre rangsorolt bíró valamelyikét nevezheti ki, de a második és a harmadik helyre rangsorolt bíró csak az OBT egyetértésével nevezhető ki.
Varga Zs. András viszont a Helsinki Figyelő szerint több bírói álláshely esetében is törvénybe ütköző módon bírálta el a pályázatokat: a 2021-ben kiírt 11 pályázat közül 5 esetben nem az első helyen rangsorolt bíró kinevezését (vagy áthelyezését) kezdeményezte, de egyszer sem kereste meg az OBT-t, hogy annak egyetértését kérje a rangsortól való eltéréshez. Egy pályázat esetében pedig a negyedik helyre rangsorolt pályázót nyilvánította nyertesnek, amire a törvény még az OBT egyetértésével sem ad lehetőséget.
Az egyetértési jog mellőzése önmagában súlyos jogsértés, de a Helsinki Figyelő szerint még súlyosabb, hogy Varga Zs. a pályázatok elbírálása során beépített egy előre nem látható elemet is, amely miatt egyes pályázatok eredménye nem objektív, transzparens szempontok alapján, hanem az általa önkényesen felállított szempontrendszer alapján dőlt el - ennek részleteit a cikk taglalja.
Hajas Barnabás volt igazságügyi államtitkár csak ilyen eljárásokkal kaphatott bírói kinevezést. Hajas, aki a tüntetések engedélyezéséről dönt, Varga Zs.-hez hasonlóan úgy lett bíró, hogy semmilyen ítélkezési, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezett. Viszont a Helsinki Figyelő szerint a pályázati kiírás, melyre tavaly márciusban jelentkezett, olyan volt, mintha rá szabták volna: az igazságügyi minisztériumban végzett munkája során szerepet vállalt a 2018-ban hatályba lépett gyülekezési törvény megalkotásában, az új törvény kommentárjának készítője volt.
Az OBT rangsorában viszont legalább egy bíró így is előtte állt. Ha Varga Zs. a szabályoknak megfelelő sorrendben bírálta volna el a pályázatokat, akkor Hajas - másodikként - végleg elesett volna a bírói kinevezés lehetőségétől. Varga Zs. azonban más sorrendben bírált el, és a Hajasnál előrébb rangsorolt bíróknak más pozíciót adott. Így Hajas megkaphatta ezt a szinte rá szabott beosztást. A Helsinki Figyelő szerint Varga Zs. önkényesen járt el, sem az objektivitás, se a transzparencia követelményeinek nem felelt meg. Ráadásul ahhoz, hogy Varga Zs. András a törvények szerint kinevezhesse Hajas Barnabást, az OBT-hez kellett volna fordulnia. Ehelyett az OBT-t megkerülve, önkényes elbírálási sorrendet felállítva hozott döntést.
|
Helsinki Figyelő: Önkényesen, a törvénybe ütközően nevezett ki több bírót is a Kúria elnöke.
|
A blog szerint Varga Zs. András mások mellett a tüntetések engedélyezéséről döntő Hajas Barnabást is jogsértő módon nevezte ki 2021 márciusában.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220903_Kuria_biroi_kinevezesek_Varga_Zs_Andras_Hajas_Barnabas_jogsertes_Helsinki_Figyelo
|
2022-09-03 11:57:00
| true | null | null |
HVG
|
2022.09.03. 11:30
Látszólag a hatóságok ingerküszöbét is elérte az Elf Bar-jelenség, de még ehhez is az kellett, hogy az alternatív cigi térhódítása miatt veszélybe kerüljön a kormányközeli dohánylobbi profitja.
|
A „haveri dohánymonopóliumot” is védi az állam az Elf Bar elleni fellépéssel
|
Látszólag a hatóságok ingerküszöbét is elérte az Elf Bar-jelenség, de még ehhez is az kellett, hogy az alternatív cigi térhódítása miatt veszélybe kerüljön a kormányközeli dohánylobbi profitja.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202235__dohany_es_profit__elf_bar__tehetetlenseg__sziv_surit_kipufog
|
2022-09-03 13:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Egy hónapra elrendelte pénteken a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozati bírója az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) vesztegetéssel gyanúsított elnökének letartóztatását – mondta el a hvg.hu kérdésére Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék szóvivője. A döntés egyelőre nem jogerős, de az Agócs János elleni kényszerintézkedés – amire az ügyészség tett indítványt – azonnal végrehajtható, vagyis az eddig őrizetben lévő roma vezető letartóztatásba kerül.
A döntés indoka a bűnismétlés veszélye volt, és az, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén megkísérelheti meghiúsítani a nyomozást.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség kedden vette őrizetbe Agócs Jánost, másnap pedig hivatalosan csak annyit közölt az ügyészség, hogy korrupciós bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják az ORÖ elnökét, és hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytatnak nyomozást. Csütörtökön aztán a Központi Nyomozó Főügyészség további részleteket is elárult, és közölték, hogy
Agócs János a megalapozott gyanú szerint 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét.
Az ügyészség szerint a 30 milliós összegből 18 millió forint a lemondásakor járt volna Agócsnak, a fennmaradó 12 milliót pedig decemberéig kellett volna átadni neki. Az elnök a gyanú szerint vállalta, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénzt átadót bízza meg, és közreműködik az illető elnökké választásában.
A hvg.hu az ügy további részletei iránt is érdeklődött a vádhatóságnál. Így például rákérdeztünk arra, hogy az Agócs elfogásakor készített és az ügyészség által közzétett képeken jól látszik a lefoglalt nagy mennyiségű készpénz, így elképzelhető, hogy az elfogás a pénz átadásakor történt, de vajon mi lett az ügy másik fontos szereplőjével, a vesztegetővel vagy legalábbis a pénz átadójával?
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az ügyben nyomozati alku felajánlása, illetve elfogadása történt-e, továbbá arra is, hogy a nyomozáshoz kapcsolódóan titkos információgyűjtés vagy titkos adatszerzés történt-e? Megkérdeztük azt is, hogy Agócson kívül az ügynek van-e más gyanúsítottja is, és ha igen, őt mivel gyanúsítják? A vádhatóság csak annyit válaszolt a hvg.hu-nak:
az eddigieken túlmenően további tájékoztatás “a büntetőeljárás érdekeire tekintettel nem adható".
Az ügyészség így nem válaszolt a hvg.hu azon kérdésére sem, amelyben utaltunk arra a személyre, aki információink szerint a vesztegetési pénzt átadta Agócsnak, illetve aki – ha csak látszólag is, de – belement volna, hogy “átvegye” tőle az ORÖ vezetését. Nem kaptunk választ arra a kérdésünkre sem, hogy az ügyészség Agócs “lebuktatásáért” cserébe ajánlott-e nyomozati alkut bárkinek?
Az ügy érdekessége egyébként, hogy az ORÖ elnöki posztja választott tisztség, ami nem átruházható – éppúgy, mint egy parlamenti képviselői mandátum. Így Agócs, ha ígért is olyat, hogy pénzért cserébe “átadja” a posztját másnak, biztosan nem valósíthatta volna meg. Az ORÖ elnökét választó közgyűlésnek a személyi összetételét ismerve még az is elég merész ígéret lett volna, hogy az elnök eljár a kiszemelt utód megszavazása érdekében, hiszen nem biztos, hogy tudta volna garantálni a megfelelő többséget. Szintén
érdekes kérdés, hogy mindezek ismeretében ki az, aki egy ilyen bizonytalan “ígéretre” hajlandó 30 millió forintot áldozni.
Agócs őrizetbe vétele egyébként a Blikk írása szerint meglepte a családját. A lánya így nyilatkozott a lapnak: “Derült égből villámcsapásként ért minket a hír. Soha nem gondoltuk volna, hogy ilyen helyzetbe kerül az édesapám.” Eközben a kormánypárti sajtó már “baloldali” korrupciós ügyként igyekszik tálalni az esetet, csak mert egyszer Agócs odaállt egy képre Márki-Zay Péter mellé.
(Nyitóképünkön Agócs János ORÖ-elnök a letartóztatásáról döntő bírósági ülés előtt)
|
Rács mögé kerül egy hónapra az Országos Roma Önkormányzat elnöke
|
Elrendelte a bíróság a hivatali vesztegetéssel gyanúsított Agócs János letartóztatását. Az Országos Roma Önkormányzat elnöke az ügyészség szerint 30 millió forintért árulta a pozícióját. A roma vezetőt sok készpénzzel együtt fogták el, de ő tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220902_Racs_moge_kerul_egy_honapra_az_Orszagos_Roma_Onkormanyzat_elnoke
|
2022-09-02 13:01:00
| true | null | null |
HVG
|
Még decemberben indult egy büntetőügy a Fővárosi Törvényszéken, amelyben a büntetett előéletű M. Jánost és társait befolyással üzérkedéssel vádolják. Az ügyészség szerint azért kértek pénzt, hogy közpénzes projektek megvalósítására jelentkező vállalkozókat bejuttassanak Kubatov Gáborhoz, a Fidesz pártigazgatójához, az FTC-elnökéhez, illetve a Kubatov kabinetvezetőjeként, jobbkezeként ismertté vált Kindlovits Mátéhoz.
Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott, az FTC körül mozgó M. János 2014-ben és 2015-ben több vállalkozóval is egyeztetett a Fidesz Lendvay utcai székházában és az FTC ingatlanjaiban, akiknek az ügyeik megfelelő intézését ajánlotta milliós kenőpénzekért, valamint azért cserébe, ha nagyobb összegekkel támogatják a Ferencvárost.
A vádirat szerint Kindlovits is fogadta az érintett vállalkozókat a Fidesz székházában, illetve a Groupama Aréna elnöki bokszában. A keddi tanúmeghallgatásán arról beszélt, ő egyfajta szűrő volt Kubatov Gábor előtt, meghallgatta, hogy a jelentkezők milyen szándékkal közelednek a klubhoz, mennyire vehetők komolyan. Az ügyészség szerint M. Jánosék ezeket a találkozókat arra használták, hogy a vállalkozóknak azt a látszatot erősítsék, Kubatov és Kindlovits révén érnek majd el kedvező döntéseket.
A vád szerint a vállalkozók azt remélték, Kubatovékon keresztül sok százmilliós állami megbízásokhoz juthatnak, elnyerhetik szennyezett ipari területek rekultivációs feladatait, vagy megrendelést kaphatnak elektronikus villanyóra-leolvasó rendszerükre. Az ügyészség szerint Kindlovits egy ideig nem tudott arról, hogy a vádlottak az ő és Kubatov nevére, státuszára hivatkozva kérnek pénzeket vállalkozóktól, de aztán Kindlovits tett feljelentést.
A bíróság szeretne meghallgatni egy embert, de nem találják
Kindlovits Mátét korábban összefüggésbe hozták az ellenzéki népszavazást megakadályozó kopaszokkal, legutóbb pedig épp a Telex mutatta be, hogy ő is azok közé tartozik, akiknek bejárásuk van Orbán Viktor hivatalába. Kedden tanúként hallgatta meg a bíróság, az ügyben tárgyalt események idején, tehát 2014–2015-ben Kindlovits már Kubatov kabinetvezetőjeként dolgozott.
A bíró kérdésére elmondta, hogy az elsőrendű vádlott M. Jánost Sz. Ferenc révén ismerte meg, aki a Fradi egyik híres/hírhedt szurkolói koordinátora volt akkoriban, de egy idő után megromlott a viszonya a klub vezetésével. M. János többször arra hivatkozott, hogy ő a vállalkozókat Sz. Ferenchez közvetítette tovább, egy olyan személyhez, aki nincs a vádlottak között. Sz. Ferencet egyébként szeretné meghallgatni a bíróság, de egyszerűen nem találják.
Kindlovits arról is beszélt, hogy neki azt mondták, M. János olyan embereket szeretne bemutatni neki, akik az FTC-t szeretnék támogatni. Vagy mert Fradi-szurkolók, vagy mert szponzorok lennének, reklámfelületet vásárolnának. M. János ezeket az embereket kísérte – mondta. Kindlovits szerint M. János esetében soha semmilyen támogatási kontraktus nem jött létre.
Elnök úr előtt én voltam a védőpajzs
A bíró arról is kérdezte Kindlovitsot, hogy pontosan hogyan nézett ki akkoriban a szerepköre. Mint mondta, azok közül, akik szerettek volna a Fradival támogatói vagy szponzori kapcsolatba kerülni, ő hallgatta meg azokat, „akiknek nem volt referenciája”. Azt kellett megnéznie, hogy „milyen szándékkal akarnak közeledni” az FTC felé, nem szélhámosok-e. „Elnök úr előtt én voltam a védőpajzs” – mondta. Szerinte azért is volt erre szükség, mert a Fradi korábbi vezetőinek idejében sok olyan szerződés jött létre, aminek rossz hatása volt a klubra.
Elmondta, hogy amennyiben ő olyan javaslatot tett, hogy egy érintettnek komoly szándéka van, akkor került tovább a következő tárgyalási szintre a dolog, de „M. János ügyeiben egyszer sem jutott tovább erre a szintre.” Túl nagy jelentőséget nem tulajdonított neki, mert ebben az időszakban „nagyon sok ilyen találkozó volt, akár napi 4-5-6 is.”
Kindlovits többször hangsúlyozta: csakis olyan ügyeket hajlandó támogatni, amik a magyar emberek, a nemzet érdekeit szolgálják. Soha senkinek nem szoktam feltéteket szabni, nekem az a dolgom, hogy bizonyos dolgokat becsatornázzak a megfelelő irányba – mondta.
Sosem derült ki számára, hogy M. János pontosan mivel foglalkozik, úgy fogalmazott: „Lehet, hogy hibáztam, hogy egyszer sem kértem számon, hogy az illető úriember mit keres ezeken a találkozókon.”
Tíz éve nem használ névjegykártyát, nehogy visszaéljenek vele
Kindlovits arról is beszélt a tanúmeghallgatásán, hogy azon túl, hogy mit játszott a Fradi, vagy hogy milyen az időjárás, igyekezett nem kommunikálni az elsőrendű vádlott M. Jánossal. Főként azért, mert szűkös volt az ideje, 15-20 percnél többet egy ügyre nem akart fordítani. Illetve ehhez hasonló esetek miatt tíz éve nem használ például névjegykártyát, hogy véletlenül se lehessen visszaélni az ilyen helyzetekkel.
Több eset is szemet szúrt neki. Egyszer például azzal keresték meg, hogy szeretnének bemutatni neki „egy nagy fradistát”. A Fidesz Lendvay utcai székházában találkozott is az illetővel, aki aztán az ügy egyik vádlottja lett. M. János kíséretében az illető arról beszélt a Fidesz-székházban, hogy szeretne jelentkezni a Budapesti Vegyiművek telepének rekultivációjára, amire Kindlovits mondta neki, hogy adja be a jelentkezést a pályázati kiírásra. „Nem is értettem, miért jöttek hozzám. (…) És kicsit ők is meglepődtek, mintha nem erre számítottak volna.”
Jöttek olyan hangok, hogy egyes emberek pénzt szednek vállalkozóktól Kubatovra és rá hivatkozva. Arra a feltételezésre jutott M. Jánossal és több másik vádlottal kapcsolatban is, hogy valamilyen bűncselekménysorozatot követtek el a Fidesz, az FTC és az ő neve felhasználásával. Szerinte a tudtuk nélkül az FTC épületeit is használták a találkozóik lebonyolítására. Úgy fogalmazott, beszélt Kubatov Gáborral a gyanús esetekről, és arra jutottak, elmegy a rendőrségre feljelentést tenni.
Kindlovits kifejtette a magánvéleményét a bírónak arról, hogy szerinte egy másik vádlottnak, M. Attilának nem a vádlottak között lenne a helye, hanem a tanúk között, mert ő volt az egyik kulcsfigurája M. Jánosék lebuktatásának. A vállalkozóként tevékenykedő M. Attila a legutóbbi tárgyaláson arról beszélt, gyanús lett neki M. Jánosék magatartása, ezért úgy döntött, bemegy a Duna Aszfalthoz, mert Szíjj Lászlóval akart beszélni, akivel jó kapcsolatban volt. Megkérdezte tőle, hogy szerinte rendben van-e, hogy pár alak Kubatovra hivatkozva kér pénzt tőle, hogy elnyerhessen egy megbízást. M. Attila szerint Szíjj azt mondta neki, hogy ilyen nincs, inkább „tartsa magát távol ezektől az emberektől”, és szóljon minderről Kubatovnak.
Volt egy vitatott szembesítés
A májusi tárgyaláson az is elhangzott, hogy volt egy „szembesítés” a Fradi székházában, amin részt vettek M. Jánosék és Kindlovitsék is. M. Attila ott megismételte, hogy M. Jánosék pénzt kértek tőle. Erről a találkozóról M. János és néhány vádlott azt mondja, Kindlovitsék az egyik biztonsági emberrel megverték és megfenyegették őket.
Ezen az ominózus Fradi-székházbeli 2015-ös találkozón készült egy hangfelvétel, amely az ügyészség szerint alátámaszt néhány vádat, mert M. Jánosék beismernek rajta néhány dolgot. Csakhogy több vádlott védője is azt kérte a bíróságtól, zárják ki az eljárásból a hangfelvételt, mert egyrészt felmerülhet, hogy törvénytelenül rögzítették, másrészt elképzelhető, hogy manipulatív módon lett megszerkesztve. Sőt, az egyik védő szerint felmerülhet az is, hogy az érintettek nem önszántukból nyilatkoztak a felvételeken, hanem kényszer és fenyegetés hatására (az egyik vádlott például pofozkodásról beszél a hangfelvételen).
A keddi tárgyaláson a vádlottak védői közül néhányan próbálták megtudni Kindlovitstól, hogy miért nem említette a rendőröknek a hangfelvételt, amikor első alkalommal bement a rendőrségre feljelentést tenni, és órákig ott tartózkodott. (A felvételt később foglalta le a rendőrség.) Azt mondta, nem tudhatta, hogy bevihet-e a rendőrségre egy ilyen felvételt, nem tudta, elhangzanak-e rajta személyes adatok. Nem volt vele tisztában, hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat, hiszen ez a Fradi biztonsági főnökének a hatásköre volt, aki korábban 25 évig dolgozott életvédelmi főnyomozóként.
Az ügyvédek arról is kérdezték Kindlovitsot a keddi tárgyaláson, hogy M. Jánosék hogyan jutottak be az ominózus szembesítés előtt a székházba, és azt is pedzegették, mennyire lehet könnyen kijutni onnan. De a tanú egyrészt hét-nyolc év távlatából nem emlékezett mindenre, másrészt azzal védekezett: sosem dolgozott portásként az épületben.
|
Én vagyok Kubatov előtt a védőpajzs
|
Bíróság elé kellett állnia néhány, a Fradi körül mozgó embernek, mert az ügyészség szerint pénzt kértek vállalkozóktól azért, hogy Kubatov Gáborhoz és titkárához, Kindlovits Mátéhoz bejuttassák őket. Az ügy keddi tárgyalásán Kindlovitsot tanúként hallgatta meg a bíróság.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/09/07/birosag-ferencvaros-befolyas-uzerkedes-kubatov-kindlovits-m-janos
|
2022-09-07 13:03:00
| true | null | null |
Telex
|
A Fővárosi Törvényszéken zajló büntetőügyben csütörtökön két olyan tanút hallgattak meg, akik a tárgyalt események idején is a Fradi biztonsági emberei közé tartoztak, az első tanú, B. Imre a sportklub biztonsági szolgálatának vezetője 2010 óta.
Akkoriban még Fradi Securitynek hívták a céget, ami a biztonsági feladatokat ellátta, de a tanú szerint ez az ügy 2015-ben „úgy megtépázta a hírnevüket”, hogy átalakították a vállalatot. Szégyen volt, hogy a Fradi körül ilyen történhetett – mondta B. Imre.
A bírósági ügynek van egy különös szereplője, Sz. Ferenc, aki a Fradi egyik híres/hírhedt szurkolói koordinátora volt akkoriban, rá több vádlott is hivatkozott a bíróságon, a tanúk közül is többen úgy beszéltek róla, mint az ügy egyik szereplője, de nincs ott a vádlottak között, a bíróság pedig hiába szeretné meghallgatni, egész egyszerűen nem találják, nem tudják, hol van jelenleg.
B. Imre úgy fogalmazott a tanúmeghallgatásán: Sz. Ferenc teremthette meg azt a hátteret, ami a vállalkozók felé azt a látszatot kelthette, hogy a későbbi vádlottaknak van befolyása a dolgok alakulására. (Azt a látszatot keltették a vállalkozókban, hogy le tudják ültetni őket olyan emberekkel, akikről azt feltételezték, hozzásegíthetik őket közpénzes megbízásokhoz.) A biztonsági vezető korábban a rendőrégnek tett vallomásában azt mondta: Sz. Ferenc szerepét az ügyben sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták.
A csütörtöki tárgyaláson B. Imre arról is beszélt, hogy 2015-ben részben azért vált meg a klub Sz. Ferenctől, mert ebben a befolyással üzérkedéses ügyben is lehetett valamilyen szerepe. Az ügy elsőrendű vádlottját, M. Jánost Sz. Ferenc mutatta be a klub több alkalmazottjának. Kubatov Gábor FTC-elnök jobbkeze, Kindlovits Máté is arról beszélt a tanúmeghallgatásán: az egykori hírhedt szurkolói koordinátor mutatta be neki az elsőrendű vádlottat.
A bíró leginkább arról kérdezte a klub biztonsági vezetőjét, B. Imrét, hogyan kezdték felgöngyölíteni az ügyet, miután a tudomásukra jutott, hogy valakik pénzeket kérnek vállalkozóktól a Fideszre, Kubatovra és Kindlovitsra hivatkozva. B. Imre arról beszélt, hogy „belső vizsgálatot” tartottak, amin jelen voltak azok az emberek, akiknél fennállt a gyanúja az illegális tevékenységnek – tehát a mostani bírósági ügy vádlottjai közül többen is –, illetve B. Imre mellett Sz. Ferenc és Kindlovits Máté is ott volt a „szembesítésen”.
Nem bízták rögtön a rendőrségre
A korábbi tárgyalásokon már volt szó arról, hogy ezen a Fradi székházban tartott belső vizsgálaton az egyik olyan vállalkozóval „szembesítették” a gyanús embereket, akitől a vád szerint szintén pénzt kértek az ügye megfelelő intézéséért.
Ezen a szembesítésen a biztonsági vezető szerint a gyanús személyek önkéntes nyilatkozatokat tettek arról, hogy melyik vállalkozóktól, hol, mennyi pénzt kértek. B. Imre azt mondta: „onnantól, hogy szembesítve voltak, már nem volt visszaút nekik”, de szerinte semmiféle ráhatás, nyomásgyakorlás, erőszak nem kellett ehhez. „Együttműködőek voltak, nem láttam sérülést.”
B. Imre a vádlottakat képviselő ügyvédek kérdéseire azt mondta, egy belső vizsgálat azokra terjedhet ki, akik a Fradinál dolgoznak. Az ügyvédek ezután érdeklődtek arról, hogy ha ezen a szembesítésen a szembesítettek közül kizárólag Sz. Ferenc dolgozott a Fradinak, akkor a többi emberre hogyan terjedhetett ki a belső vizsgálat. B. Imre szerint ez nem „munkaügyileg szabályozott belső vizsgálat” volt, de azt feltételezték azokról az emberekről, hogy visszaéltek a klub vezetőinek nevével, „és ki akartuk deríteni, hogy mi történt.” (…) „Lehet, hogy nem voltam teljesen kóser, de próbáltam megoldani ezt a dolgot” – mondta.
Erről a belső vizsgálatról hangfelvételt is készítettek B. Imréék, amelyen a későbbi vádlottak beismerik, hogy pénzeket kértek a vállalkozóktól. Az ügyvédek arról is érdeklődtek, hogy ha a vádlottakról van ilyen hangfelvétel, hogy lehet, hogy pont olyan felvétel nincs, amin Sz. Ferenc, tehát az egyetlen Fradi-alkalmazott beszélt volna arról, hogy neki volt-e szerepe az ügyben. A biztonsági főnök azt mondta, hét év távlatából nem emlékszik rá, hogy ez miért van így.
Az ügyvédek arról is érdeklődtek, hogy ha a vádlottak önként beszéltek mindenről, és a hangfelvételek is rövidek, akkor ezek a nem Fradi-alkalmazott emberek miért voltak a biztonsági személyzet több tagjával a klub székházában hosszú órákig. B. Imre ennyi év után nem emlékszik rá, pontosan mennyi ideig voltak ott. A vádlottak védői arról is érdeklődtek, hogy még az egész „belső vizsgálat” előtt miért nem fordultak a rendőrséghez, ha súlyos bűncselekményekre utaló dolgok derültek ki. B. Imre szerint mielőtt a rendőrséghez fordultak, „tudniuk kellett, miről van szó.”
A keddi tárgyaláson a Kubatov Gábor kabinetvezetőjeként dolgozó Kindlovits Máté arról beszélt a tanúmeghallgatásán, hogy azért sem vitte be a klubszékházbeli szembesítésen készült hangfelvételeket a rendőrségre, amikor első alkalommal elment feljelentést tenni, mert nem tudta, hogy bevihet-e a rendőrségre egy ilyen felvételt, nem tudta, elhangzanak-e rajta személyes adatok. Nem volt vele tisztában, hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat, hiszen ez a Fradi biztonsági főnöke, azaz B. Imre hatásköre volt, aki korábban 25 évig dolgozott életvédelmi rendőrnyomozóként.
Egy korábbi tárgyaláson az egyik vádlott védője arról beszélt, hogy a hangfelvételeket több okból is ki kéne zárni az eljárásból, például mert felmerülhet, hogy az érintettek nem önszántukból nyilatkoztak.
Amikor a csütörtöki tárgyaláson az ügyvédek azt pedzegették, miért nem fordultak rögtön a rendőrséghez, miért kezdték el maguk felderíteni az ügyet, akkor a korábbi rendőr B. Imre kérdőre vonta őket: „ahhoz a rendőrséghez forduljunk, akik engem háromszor hallgattak ki, mintha én lennék az ügy elsőrendű vádlottja?! (…) Dolgoztam rendőrként, tudom, hogy amíg mi nem jutunk hozzá bizonyos információkhoz, addig a rendőrség magától semmit nem csinál.”
|
Dolgoztam rendőrként, amíg mi nem jutunk hozzá infókhoz, addig a rendőrség semmit nem csinál
|
Csütörtökön tanúmeghallgatásokkal folytatódott az a büntetőügy, amelyben befolyással üzérkedéssel vádolnak a Fradi körül mozgó embereket, akik az ügyészség szerint 2014-2015-ben pénzt kértek vállalkozóktól azért, hogy Kubatov Gáborhoz és titkárához, Kindlovits Mátéhoz bejuttassák őket. Most a Fradi biztonsági főnökét hallgatta meg a bíróság, a korábban rendőrként dolgozó B. Imre arról beszélt, azért nem fordultak azonnal a rendőrséghez, amikor rájöttek, hogy néhányan visszaélhetnek a klubvezetők nevével, mert ha először ők nem jutnak hozzá megfelelő információkhoz, akkor a rendőrség szerinte semmit nem csinál.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/09/09/birosag-ferencvaros-befolyas-uzerkedes-kubatov-kindlovits-m-janos-b-imre
|
2022-09-09 13:27:00
| true | null | null |
Telex
|
Átkerül a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis Rogán Antal fennhatósága alá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – derül ki a Magyar Közlöny friss számából. A rendelet szerint a miniszter a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, Bordás Gábor útján gyakorolja hatásköreit.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Magyarország kormányának kormányzati ellenőrzési intézménye, az a feladata, hogy a kormány alá rendelt szerveknél a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgálja. Ezen belül feladata többek között
a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzése,
az európai uniós forrásból, illetve az állam nevében kötött nemzetközi szerződés alapján finanszírozott egyéb programból nyújtott támogatás felhasználásának ellenőrzése;
a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások felhasználásának ellenőrzése;
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó és állami tulajdonban álló, valamint az olyan gazdasági társaságok ellenőrzése, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik.
|
Rogán minisztériumához kerül a közpénzek felhasználását ellenőrző állami hivatal, a Kehi
|
Átkerül a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis Rogán Antal fennhatósága alá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – derül ki a Magyar Közlöny friss számából. A rendelet szerint a miniszter a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, Bordás Gábor útján gyakorolja hatásköreit.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/09/13/magyar-kozlony-kehi-miniszterelnoki-kabinetiroda-infrastrukturafejlesztes
|
2022-09-13 13:31:00
| true | null | null |
Telex
|
A Szerencsejáték Zrt.-hez beérkező támogatási és szponzorációs kérelmekről a tulajdonában lévő Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. dönt, amely utólag, néhány havonta közzéteszi - közérdekű adatként - a honlapján, hogy mely szervezeteket és milyen összeggel támogatta. A napokban a júniusi és júliusi adatokkal frissült a lista - úgy, hogy májusra vonatkozóan nem közöltek számokat. (Ez azt is jelentheti, hogy nem döntöttek új támogatásról májusban, bár az elmúlt évek közzétételeit tekintve minden hónapra jutott új szerződéskötés.)
Június-júliusban a kedvezményezettek többsége nem először kapott támogatást az állami szerencsejáték-szervező cégtől, és most is vannak köztük olyan szervezetek, illetve személyek, akik a kormánypárthoz köthetők.
Júniusban hat szervezetnek áfa nélkül 105 millió forintot ítéltek meg.
Jutott 15 millió forint támogatás Fricz Tamás és Simon János politológusok vezette szervezetnek, a Demokrácia és Politikai Kultúra (Depok) Alapítványnak. (Tavaly és tavalyelőtt 15-15 milliót, 2019-ben 10 milliót kaptak az Szrt.-től.) Az alapítvány nagyrészt központi költségvetési és szerencsejátékos támogatásokból működik, 2021-ben 41 millió, 2020-ban 52 millió forint bevétele volt, a közhasznúsági jelentése szerint tavaly a magyar jegybank PADME alapítványától is kapott 6 millió forintot.
A Depok jó 15 éve létezik, de nincs informatív honlapja, a depok.eu-n mindössze egy emléktábla avatásról láthatók fényképet, az alapítvány tevékenységéről egy szót sem írnak. Fricz a Fidesz-támogató Békemenetek egyik szervezője, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) kuratóriumának tagja. (A politológus nyáron azért került be a hírekbe, mert az rtl.hu megírta: a Közársasági Elnöki Hivatal Áder János hivatali ideje alatt, 2021 októberében nyolc hónapra szóló szerződést kötött vele, nettó 5,2 millió forint értékben, „társadalompolitikai tanácsadói tevékenységre”.)
Mivel foglalkoznak?
A Depok Alapítvány tevékenységéről az olvasható a civil szervezetek nyilvántartásában, hogy "Magyarország egész területén, országos működési hatáskörrel segíti a civil társadalom megerősítését, oktatási, képzési, tájékoztatási eszközök alkalmazása által az ország lakossága politikai kultúrájának, műveltségének az európai demokratikus értékek alapján történő fejlesztését, a politikai kulturális élet és a közélet színesítését, a közművelődés elősegítését. Az alapítvány a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja, hogy Magyarország fiatal polgárai az európai uniós csatlakozásra tekintettel megfeleljenek az új körülményeknek és kihívásoknak."
Ketten kaptak 35 milliót
A Szerencsejáték Service júniusban szponzorálási szerződést kötött 35-35 millió forint plusz áfáért a Lupa-tónál strandot üzemeltető Lupa Strand Kft.-vel és a Backstage Management Bt.-vel. Az utóbbi társaság Tóth Gabi énekes koncertszervezője, a bt. beltagja Daróczy Tihamér. Az énekes honlapján a fellépésekkel, szponzorációval foglalkozó kapcsolattartóként a Backstage Management van feltüntetve, valamint egy ötöslottós online fogadásos hirdetés is látható a weboldalon. A hvg.hu augusztusban adott hírt arról, hogy Tóth június végi, négy várost érintő erdélyi turnéjának és az arról készült kisfilmnek is az Szrt. volt a főtámogatója.
Megint csak Salalala
Ahogy tavaly, idén is nettó 10 millió forintos szponzorációs megállapodást írtak alá a Salalala Kreatív Nkft.-vel, amely a Hungarikumokkal a világkörül című - a TV2-n is látható - sorozatot gyártja és működteti az azonos nevű weboldalt. A sorozat készítőinek - akiknek „küldetése a világ országain átívelő magyar vonatkozások és hagyatékok feltérképezése” - utazásait a Nemzeti Kulturális Alap és az Agrárminisztérium is támogatja. A műsorgyártó cég 2017-es alapítója Fellegi Tamás fideszes exminiszter fia, Fellegi Áron volt, majd 15 hónap után Kurucz Dániel lett a tulajdonosa, aki műsorvezetője és producere a sorozatnak.
Nem új név a kifizetési listán az autós rendezvényeket is szervező Truck Race Promotion Kft. sem, ezúttal ötmillió forinttal. A vállalkozás tulajdonosa Őry Tamás, akinek felesége - a G7.hu tavaly őszi cikke szerint - a cégnél korábban operatív igazgatóként is dolgozó Szijjártó Sarolta, Szijjártó Péter külügyminiszter testvére. (Őry 2020 júliusa óta a 4iG Nyrt. üzletfejlesztési igazgatója is security üzletágban, miután egyik vállalkozását felvásárolta a tőzsdei tech vállalat.)
Júliusban 70 millió forint támogatást osztott ki a Szerencsejáték Service.
Ahogy tavaly, úgy most is 25 milliós szponzoráció jutott a 2017-ben alapított Sport&Event Sportügynökség Kft.-nek, amelynek egyik közvetett tulajdonosa Deutsch Péter, aki szeptember elejéig a budapesti atlétikai vb-t szervező Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója is volt (a vezetői székben az M1 hírcsatornától távozó Németh Balázs követte). Deutsch Péter a fideszes politikus, Deutsch Tamás testvére.
A Budavári palotakoncertet szervező Showtime Event Kft.-vel ismét ötmilliós szponzorálási szerződést kötöttek. (A kft. résztulajdonosai közt ott van Nacsa Olivér kormánnyal szimpatizáló humorista és közvetve Pindroch Ferenc, a HírTV-t és TV2-t megjárt műsorvezető-szerkesztő, aki 2015-ben Rákay Philip jobboldali médiaszakemberrel közösen alapította meg az SD&Watson Consulting Kft. nevű PR-kommunikációs céget, és amiből Rákay 2020 elején kiszállt. (Az SD&Watson tavaly több mint duplájára, félmilliárd forintra növelte a nettó árbevételét, és 135 milliós adózott eredménnyel zárt.)
|
Tóth Gabi koncertszervezőjével 35 millióért szerződött a Szerencsejáték Zrt.
|
Az állami Szerencsejáték Zrt. közzétette a júniusban és júliusban kötött támogatási szerződéseinek adatait a honlapján. Összesen 175 millió forintot osztottak ki tizenegy kedvezményezettnek, köztük van például a Tóth Gabi énekes fellépéseit szervező bt. nettó 35 milliós szponzorálási és Fricz Tamás politológus Depok alapítványa 15 milliós támogatási szerződéssel.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/szponzor-szerzodes-toth-gabi-fricz-nacsa-tamogatas-szerencsejatek-zrt.759506.html
|
2022-09-10 16:12:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Az a Hauberl Gergely László is felbukkant a Dunakeszi Diáknegyed nevű gigaberuházásban, aki 2016 után az Elios Zrt. igazgatósági tagja volt. Az általa vezetett cégek az elmúlt években több milliárdos eredményt értek el – derítette ki a Narancs.hu.
Mint ismert, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 35 közbeszerzést vizsgáló, 2018-ban napvilágot látott jelentése csalás és szervezett bűnözés gyanúját vetette fel azon körülmények miatt, ahogyan számos önkormányzat az akkor Tiborcz Istvánhoz (Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez) köthető Elios Innovatív Zrt.-vel szerződött uniós támogatásból megvalósuló közvilágítás modernizálására. Bár az ügyészség elrendelt nyomozást az ügyben, néhány hónap alatt a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányára hivatkozva lezárta azt.
Az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy vonja meg a magyar államtól a körülbelül 13 milliárd forintnak megfelelő támogatást. Végül a kormány nem tudta meggyőzni az EB-t, hogy az Elios-beruházások szabályszerűek voltak, ezért a szóban forgó összeget végül a magyar állam állta.
Tiborcz István 2015-ben vált meg az Eliosban lévő üzletrészétől a Paár Attila érdekeltségébe tartozó WHB Csoport tagja, a WHB Befektetési Kft. javára, Hauberl Gergely pedig 2016-ban igazgatósági tag lett az Eliosban (később az Elios Zrt. száz százalékban a WHB-hoz került, 2015-ben 21 közbeszerzést nyert el és 7,7 milliárdos rekordnyereséget termelt). Hauberl Gergely az Eliosba történő beszállását megelőzően az informatikai szektorban dolgozott, jelenlegi is ügyvezetője a Green Investments & Solutions Kft.-nek, amit korábban ugyancsak Tiborcz vezetett. Az Elios Zrt. 2021-ben végelszámolás alá került.
Hauberl Gergely ügyvezetője volt egy bizonyos Plasma Expert Kft.-nek is, amely emberi vérplazmával kereskedik; a 24.hu arról számolt be még 2020-ban, hogy a milliárdos árbevételt termelő társaság tulajdonosa egy Egyesült Arab Emírségben bejegyzett vállalat, a Golden Bay Trading FZE, és mivel a társaság szabadkereskedelmi zónában található, ezért a nyereség után nem kell adózniuk (Hauberl csak pár hónapig vezette a céget 2016-ban, a cég jelenlegi tulajdonosa a szintén az Egyesült Arab Emírségben bejegyzett Atlantis International Holding L.L.C-F.Z.).
Tuti gimi Dunakeszin
Még januárban számolt be róla elsőként a Narancs.hu, hogy a kormány rábólintott Dunakeszi Diáknegyed beruházásra. Sportcsarnokokkal, sportpályákkal és egy uszodával ellátott, 1500 diák oktatására alkalmas két középiskola fog épülni a Budapesttel határos településen. Tuzson Bence, a térség országgyűlési képviselője akkor azt mondta, ekkora középiskolai beruházás még nem volt Magyarországon.
Ez minden bizonnyal így is van; a beruházásra vonatkozó tendert a maga 37 milliárd forintos ajánlatával Paár Attila-féle WHB, valamint a Laterex Zrt. nyerte meg (Paárt Tiborcz István üzlettársaként szokták emlegetni). De elég megnézni a középiskolákról készült látványterveket, melyek leginkább az amerikai filmekben látható hiperszuper felszerelt sulikra emlékeztetnek.
Dióssi Csaba polgármester nemrég arról számolt be, hogy a létesítmény szinte mind a hét épülete már áll; van olyan, amelyiken hamarosan indul a tetőszerkezet-építés.
A beruházás presztízsét mutatja, hogy egy kormányrendeletben csak a kommunikálására 300 millió forintot különítettek el (pár hónapja közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, hogy megtudjuk, mely cégekkel kötött szerződést erre a feladatra az önkormányzat; akkori tájékoztatásuk szerint addigra még nem futott be hozzájuk az összeg, de azt ígérték, később tájékoztatást adnak a partnerekről).
Kíváncsiak voltunk, hogy milyen cégek vesznek részt a beruházásban, azaz kikkel és milyen feladatok elvégzésére kötött alvállalkozói szerződést a fővállalkozó. Hogy megtudjuk, közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a projektért felelős BMSK Zrt. beruházási ügynökségnek. Így derült ki számunkra, hogy a beruházásban részt vesz a WHB Csoport tagja, a PBM Kft. (pontosan PBM Mélyépítő Kft., a hivatalos dokumentumon tüntették fel PBM Kft.-ként), aminek ügyvezetője a fentebb említett Hauberl Gergely. Megkerestük a cégcsoportot, hogy megtudjuk, egészen pontosan milyen tevékenységet folytatott a társaság; „mélyépítési és cölöpözési munkákat végeznek/tek”, tájékoztatott a WHB, de ennél többet nem árultak el (a közérdekű adatigénylésből is nagyjából ennyi derül ki).
A WHB oldala szerint a PBM Mélyépítő Kft. 2017 óta rendszeresen dolgozik állami beruházásokon. Egyebek mellett a Magyar Zene Háza, az új Néprajzi Múzeum, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új épülete, valamint a Buda Palota projektekben is alkalmazták a társaságot. Az éves árbevétele is 2,7 - 3,5 milliárd körül mozgott. Hasonló sikeres trend mutatkozik meg a szintén a cégcsoporthoz tartozó PBE Építő Kft. tekintetében, aminek ugyancsak Hauberl az ügyvezetője.
|
Eliosos vállalkozó is felbukkant Magyarország legnagyobb középiskolai beruházásában
|
A korábbi Elios Zrt. igazgatósági tag, Hauberl Gergely vezette PBM Mélyépítő Kft. is részt vesz a Dunakeszi Diáknegyed közel 40 milliárdos beruházásában. A WHB Csoporthoz tartozó érdekeltségei az elmúlt években szép eredményt könyvelhettek el.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/eliosos-vallalkozo-is-felbukkant-magyarorszag-legnagyobb-kozepiskolai-beruhazasaban-251947
|
2022-09-12 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Érdekes poszttal jeletkezett a múlt héten Varga Zoltán dunakeszi jobbikos önkormányzati képviselő. Nem kevesebbet állított, mint hogy Homolya József, a Dunakeszi Közüzemi Kft. ügyvezetője (és korábbi fideszes önkormányzati képviselő) 18 ezer forintos bérleti díjért kapott tíz éven át önkormányzati bérlakást. A bejegyzés az alábbiakban foglalható össze.
Varga szerint egy júliusi testületi ülésen hosszabbította meg a fideszes többség Homolya József ügyvezető tisztségét a Dunakeszi Közüzemi Kft. élén.
Homolya a munkájáért 2019-ben havi 774 ezer, 2020 és 2021-ben 840 ezer forintos bruttó keresete mellé 37 500 forint cafetériát is kapott, de már 2001-ben is ügyvezetője volt a cégnek.
Varga Zoltán birtokába került lakásbérleti szerződések szerint az ügyvezető az I. kerületi, budavári önkormányzat jóvoltából 2010. január 18. napjától kezdődően egészen 2021 júliusának végéig, azaz tavaly nyárig 17 640 forintos havi bérleti díjért bérelt 70 négyzetméteres bérlakást a budai Várban.
2021-ben aztán egy peres ügy miatt cserelakást biztosított neki az I. kerületi önkormányzat, így tavaly nyártól kezdve egy 65 négyzetméteres cserelakásért már 42 101 forintot fizetett havonta. (Varga bejegyzésében hozzátette, a szerződések megengedik a bérleti díj inflációkövető indexálását, így vélhetően 2010 és 2021 között is emelkedett néhány ezer forinttal a bérleti díj a 17 640 forinthoz képest.)
Varga Zoltán a bejegyzése megírása előtt megkereste a 2019 óta ellenzéki vezetésű önkormányzat polgármesterét. Mint írja, „becsületére legyen mondva, hogy vasárnap este, családi program közben, a közvetlen telefonjáról keresett meg V. Naszályi Márta, hogy tájékoztasson a fennálló helyzetről”.
A polgármester elmondta neki, hogy mivel az első ingatlan per alatt állt, melyet a kerületi önkormányzat elveszített, a jelenlegi kerület és nem vizsgálta a lakók hátterét, hanem mindenkinek, aki a korábbi, fideszes többség által megalkotott helyi lakásrendelet szerint bérlakást bérelt a kerületben, cserelakást biztosított a perben elveszített lakások helyett.
Az önkormányzat nem vizsgálta sem a lakók hátterét, a politikai hovatartozásukat, csak azt, hogy a korábbi vezetéstől örökölt lakásrendelet alapján jogosultak-e a szociális bérlakásra, „hiszen az is hasonló támadási alapot adhatott volna, hogy valakinek, aki a Fidesztől örökölt rendelet szabályai szerint jogosult rá, pusztán azért nem biztosít cserelakást a kerület, mert mondjuk kiderül róla, hogy a dunakeszi fideszes vezetés kegyeltje az illető”.
A polgármester a telefonban elmondta, hogy a bérlakások kiadásának jogalapját felülvizsgálja a kerület vezetése, kizárólag a bérlők anyagi körülményeire figyelemmel és függetlenül a személyes politikai meggyőződésüktől, ehhez azonban először a korábbi kerületi vezetéstől „örökölt” lakásrendelet felülvizsgálatára van szükség (ez a munka már korábban elkezdődött).
Varga úgy döntött, hogy fél szemmel figyelni fogja, hogy „a korrekicó” az ellenzéki kerületvezetés alatt valóban megtörténik-e. „Az eseményekről mindenképpen be fogok számolni” – írta.
Varga Zoltán teljes bejegyzése alább olvasható, amiben egyébként látható a 17 ezres bérleti díjról szóló szerződés is.
Megkerestük V. Naszályi Mártát. A polgármester szerint 2010-ben az előző polgármester jóváhagyásával Homolya József csereszerződés révén költözött be a budavári lakásba, a bérleti jogért egy szövetkezeti lakás tulajdonjogát adta az előző bérlőnek. Ekkor az önkormányzati lakásokért igen alacsony bérleti díjat kellett fizetni, ami 2013-ban változott meg; a szociális mellé bejött a még mindig kedvező ún. költségelvű, valamint a piaci bérleti díj, azonban az élő szerződéseket nem vizsgálta felül az önkormányzat, így maradhatott Homolyának a kevesebb mint 18 ezer forintos lakbér.
V. Naszályi úgy gondolja, hogy mulasztást történt az önkormányzat részéről; a jövedelmi jogosultságot minden évben felül kellett volna vizsgálni. Sőt, Nagy Gábor Tamás korábbi kormánypárti polgármester a lakáscserét úgy engedélyezte, hogy tudta, az ingatlan bejegyzett tulajdonosa nem az önkormányzat, annak birtokba adása iránt per van folyamatban, és erről valószínűleg nem tájékoztatta a cserélőket. A kerület vezetését 2019 októberében váltották le, a per pedig 2020 elején zárult; a Magyar Tudományos Akadémia jogerősen megszerezte az ingatlant, az önkormányzatnak mintegy 30 millió forint kártérítést kellett fizetnie, a bérlőknek pedig felajánlották, hogy lakást kaphatnak. Homolya élt is a lehetőséggel, viszont ezzel együtt átkerült a költségelvű kategóriába, ezért nőtt meg a bérleti díja 42 ezer forintra.
A polgármester szerint miután kitört a koronavírus-járvány, nem voltak abban a helyzetben, hogy a jövedelmi viszonyokat felülvizsgálják, a bérleti díj emelését kormányrendelet tiltotta. Azonban ez a munka mostanra elkezdődött, és elindítottak két próbapert is. Erre azért van szükség, mert mint az elmúlt években kiderült, sokan visszaéltek a lakáscsere lehetőségével. Ezt az opciót annak idején azért találták ki, hogy a lakásmaffia ne tudja kijátszani az önkormányzati lakásokból a benne lakókat, ugyanis csak úgy bérelhet valaki egy kerületi lakást, ha a cserébe egy másik (nem feltétlenül I. kerületi) ingatlan bérleti vagy tulajdonjogát átadja.
Homolya: Nem vagyok közszereplő, nincs köze hozzá, az ügy lezárva
Megkerestük Homolya Józsefet, hogy Varga Zoltán bejegyzésében lévő állításokkal szembesítsük. A Dunakeszi Közüzemi Kft. ügyvezetője megkeresésünkre azt írta, a jobbikos képviselő bejegyzését nem olvasta, „de ebben a formában több pontatlanságot és jelentős ferdítést tartalmaz”. „Varga képviselő közszereplőként olyan privát szférát érintő dologról cikkez, melyről engem (nem közszereplő személyt) érintettként nem kérdezett, nem szólított meg, mely inkorrekt hozzáállásáról tanúskodik. Egyébként, álláspontom szerint nincs köze hozzá, foglalkozni nem kívánok vele, az ügyet – melyről nem is tudtam – részemről lezártnak tekintem” – írta Homolya.
Ugyanakkor mivel az előző városvezetés az ilyen ügyleteket nem vizsgálta, a cseréket pedig jóváhagyta, ezért előfordult, hogy a valóságban lakhatatlan (telek, faház stb.) ingatlanokra cseréltek budavári lakásokat, vagy színlelt lakáscsere történt. Ez azt jelenti, hogy az ingatlant, amire elvileg elcserélték a budavári lakás bérleti jogát, az új bérlő az üzlet megkötése után rövid idő múlva visszaszerezte (mondjuk egy hozzátartozója visszavásárolja), és így mindkét ingatlan hozzákerült (Bayer Zsolt kormánypárti publicista elhíresült cserelakás ügyében is pontosan ez történt, ő két budavári lakást is „elcserélt” egy pilisszentkereszti házra, ami a 24.hu 2020-ban megjelent cikke szerint a fia tulajdonában van).
A pereskedésekre az ilyen ügyek tisztázására lehet szükség a jövőben, amennyiben a próbaperek pozitív kimenetellel zárulnak. Ugyanakkor V. Naszály hangsúlyozta, azt nem fogják vizsgálni, hogy az illetőnek milyen a politikai hovatartozása. A polgármester pusztán azt szeretné, hogy mindenki a jövedelmi viszonyainak megfelelően béreljen lakást az I. kerületben. Homolya ügyét is felül fogják vizsgálni. Azonban megkeresésünk után konzultált hivatala jogi szakértőivel, ahonnan azt a tájékoztatást kapta, hogy visszamenőleg nem lehet vizsgálni a szociális lakbérre való jogosultságot (magyarul, ha nem is volt rá jogosult Homolya, akkor sem lehetne tőle visszamenőleg ezért pénzt beszedni).
A polgármester arról is tájékoztatott, hogy nem adhatja ki a szövetkezeti lakás címét, aminek tulajdonjogát adta Homolya még 2010-ben a budavári lakásért cserébe. Rákérdeztünk erre a Dunakeszi Közüzemi Kft. ügyvezetőjénél is; ha érkezik tőle válasz, frissítjük cikkünket.
(Címlapképünkön: Műemlék épületek sorai az Épített Világörökség részét képező Budai Várnegyed Úri utcájában, parkoló személyautók sokaságával. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
|
Tíz évig 18 ezer forintért bérelt lakást a budai Várban a Dunakeszi Közüzemi Kft. ügyvezetője
|
Homolya József szerint ő nem közszereplő, nem kíván foglalkozni az üggyel. V. Naszály Márta I. kerületi polgármester szerint mulasztás történt, a városrész előző vezetésének minden évben felül kellett volna vizsgálnia a jogosultságokat.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/tiz-evig-18-ezer-forintert-berelt-lakast-a-budai-varban-a-dunakeszi-kozuzemi-kft-ugyvezetoje-252116#
|
2022-09-13 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Ahogyan a napokban a pert kezdeményező Mosolygó Balatonföldvár Egyesület tájékoztatása nyomán megírtuk, a Pécsi Közigazgatási Bíróság hatályon kívül helyezte a Veszprém Megyei Kormányhivatal határozatát, amely engedélyezte volna a balatonföldvári Nyugati strand területére építendő, 175 vitorláshajó befogadására alkalmas kikötő létesítését. Herényi Károly egyesületi elnök elmondása szerint – aki ott volt a verdikt kihirdetésénél – a bíróság elfogadta azt az érvelésüket, hogy a kikötőlétesítés ellenkezik Balatonföldvár helyi építési szabályzatával, mivel megváltoztatja a strand funkcióját (a mólószárak 100 méteres körzetében tilos a fürdés). Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs, az ellen legfeljebb csak felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a Kúriához.
A Balatonföldvár Város Facebook-oldalon ezzel szemben az a közlemény jelent meg, miszerint az önkormányzat továbbra is támogatja az e-kikötő építését; nem igaz, hogy hatályon kívül helyezte volna a bíróság az elektromoshajó-kikötő építési engedélyét, illetve a beruházó továbbra is rendelkezik az építés megkezdéséhez szükséges engedéllyel.
Az ellentmondás tisztázása érdekében kerestük meg a kikötőépítéshez közel egymilliárd forintos állami támogatást elnyerő, balatonföldvári székhelyű Balabo Kft.-t, melynek tulajdonos-ügyvezetője, Deák Sándor arról tájékoztatott:
a pécsi bírósági döntés után egyelőre nem kezdik el a kikötő építését, csak azok után, ha minden szükséges dokumentum a rendelkezésükre áll.
„Nagyon meglepett minket a Pécsi Törvényszék döntése – fogalmazott Deák Sándor. – Az elmúlt két évben vízügyi, környezet- és természetvédelmi, valamint hajózási szakemberek alapos, körültekintő és a jogszabályi előírásokat messzemenően szem előtt tartó munkájának az eredményeképpen lezajlottak a beruházás engedélyeztetési eljárásai, és társaságunk ezek eredményeként minden szükséges engedélyt megkapott. Ezért is várjuk értetlenül, hogy milyen indokkal utasítja a bíróság új előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás lefolytatására a Veszprém Megyei Kormányhivatalt.” Deák Sándor hozzátette, az indoklás ismeretének hiányában nem tudnak további nyilatkozatot tenni. Az azonban tény, hogy a beruházás a továbbiakban is rendelkezik a megvalósításhoz szükséges jogerős építési engedélyekkel, ennek ellenére az előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás körüli kérdések tisztázásáig nem tervezik az építkezés megkezdését.
Ahogyan előző cikkünkben írtuk, megkerestük a beruházást kezdettől fogva támogató Holovits Huba balatonföldvári polgármestert is. A fideszes városvezető szabadságáról visszatérve nyilatkozott a Narancs.hu-nak. A déli parti kisvárost 2010 óta vezető polgármester előrebocsátotta: habár álláspontjuk szerint a pécsi bírósági döntés ellenére is megkezdhetné a beruházó a kikötőépítést (szemben azzal, amit a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület állít), ő is azt tartja korrektnek, ha minden eljárás rendben lezajlik, és minden, a hatóságok által előírt dokumentum rendelkezésre áll ezt megelőzően. Vagyis:
reményeik szerint az e-kikötő meg tud, meg fog épülni a Nyugati strandra.
„Arról szó sincsen, hogy a kikötő építési engedélyét semmisítette volna meg a bíróság – állította Holovits Huba. – Az általunk megkérdezett jogászok véleménye egyezik: a kikötő rendelkezik vízjogi és hajózási létesítési engedélyekkel, most csak az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány eljárási folyamatának egy lépcsőfokát semmisítette meg a bíróság. Az ítélet kihirdetésénél jelen lévő jogász szerint a bíró többször is hangsúlyozta, hogy nem tárgya a pernek az építési engedély megsemmisítése. Ezt támasztja alá az is, hogy a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület azonnali jogvédelemre vonatkozó kérését is elutasította. Ha most új eljárást kell kezdeni, akkor azt kell megtenni és végigvinni, amíg minden szükséges dokumentum nem áll a beruházó rendelkezésére.”
A balatonföldvári polgármester elmondta azt is: a szabadsága utáni első napon, hétfőn délelőtt összehívta hivatala építésügyi és jogi szakembereit, akik újból megerősítették, hogy a város építési szabályzata összhangban van a magasabb jogszabályokkal, a kikötőt tehát jogszerűen meg lehet építeni a Nyugati strandon. Felvetésünkre, miszerint a bíró állítólag mégis erre hivatkozott, a városvezető azt felelte: szerinte a bíró véleménye nem megalapozott.
Holovits Huba hozzátette azt is: politikai oldaltól függetlenül 2004 óta „él” a nyugati strandi kikötőterv, azóta szerepel az éppen regnáló képviselő-testület gazdasági programjában, továbbá a Balaton-törvény szerint is ez az egyetlen hely Balatonföldváron, amely alkalmas kikötő létesítésére.
Amikor Herényi Károlyt, a pert indító helyi civil szervezet elnökét szembesítettük a Balabo Kft. és a polgármester által elmondottakkal, így reagált: „Az megnyugtató, hogy nem akarnak újabb jogszabályt sérteni és a pécsi bírósági ítélet ellenére is elindítani a kikötő építését a Nyugati strand kellős közepére. Érdekes, hogy arra hivatkoznak: ez a friss ítélet nem az építést akadályozza meg, hanem csak az előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat része. De hiszen a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület pont annak nyomán indított pert, hogy a Veszprémi Kormányhivatal nem írta elő környezetvédelmi hatástanulmány készítését, mondván, nem feltételezhető jelentősebb környezeti hatás. Vagyis környezetvédelmi hatástanulmány nem készült az engedélyezési eljárás során. Most akkor ők maguk fognak kérni egy ilyet? De ha ez el is készül, attól még a kikötőlétesítés ellenkezni fog a város helyi építési szabályzatával.”
A szeptember 5-i döntést követően a bíróságnak 30 napja van az ítélet írásba foglalására.
(Címlapképünk forrása: Balatonföldvár Nyugati strand Facebook)
|
Egyelőre nem kezdik el a balatonföldvári e-kikötő építését
|
A balatonföldvári e-vitorláskikötő továbbra is rendelkezik az építés elkezdéséhez szükséges engedélyekkel, de csak akkor kezdik el az építését, ha az eljárás körül minden tisztázódik - állítja a beruházó.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egyelore-nem-kezdik-el-a-balatonfoldvari-e-kikoto-epiteset-252189#
|
2022-09-13 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Krím-félsziget megszállása óta az oroszok több mint 300 millió dollárt költöttek arra, hogy politikusokat és hivatalos személyeket vesztegessenek meg több mint kéttucat országban – írja a Guardian egy nemrég titkosítás alól feloldott amerikai diplomáciai táviratra hivatkozva.
A táviraton Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminiszterének aláírása szerepel, a benne szereplő információk szerint a felhasznált összeg célja az volt, hogy Moszkvának kedvező döntések szülessenek, illetve hogy általános szimpátia alakuljon ki az Orosz Föderáció irányába ezekben az országokban,. Ugyanakkor nem nevezték meg azokat a személyeket, akikhez a pénzek érkezhettek.
A Guardian szerint a Biden-adminisztráció egyik fontos feladatának tekinti, hogy a Moszkva politikai és katonai céljaihoz kapcsolódó hírszerzési jelentések kikerüljenek a titkosítás alól, miután egyértelművé vált, hogy jók voltak azok az értesülések is, miszerint Oroszország támadásra készül Ukrajna ellen.
A dokumentum szerint az oroszok különböző szervezeteken keresztül juttatták el a pénzt a politikusoknak – Európában erre a különböző tanácsadócégeket, míg Közép-Amerikában, Ázsiában a Közel-Keleten és Észak-Afrikában az állami szervezeteket használták, az viszont nem derül ki, hogy a 300 millió dolláros összeg hogyan jött ki a hírszerzésnek.
A távirat tartalmának nyilvánosságra hozatala szokatlan lépés a diplomáciában, ezeket az üzeneteket alapvetően szenzitív információként adják fel, mert megtalálhatóak benne például azok a kérdések, melyeket az Egyesült Államok nagyköveteinek fel kell tennie a fogadó országuk képviselőinek az orosz befolyással kapcsolatban, illetve javaslatokat is kell adniuk arra, hogyan lehet visszaszorítani az oroszok térnyerését – a listán szerepelnek olyan javaslatok, mint a szankciók bevezetése, beutazási korlátozások elrendelése és a tikos pénzügyi tranzakciók felfedése.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz oroszok keménykedésével itthon is egyre nagyobb a téli csődhullám esélyeMagyarországon az élelmiszeripar, a vegyipar és a gépipar szenvedheti meg leginkább, ha továbbra is kigazdálkodhatatlan szinten maradnak az energiaárak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gázjátszma legbizarrabb oldala: miközben az oroszok jégkorszakkal fenyegetik a Nyugatot, Ukrajnának dollárban fizetnek a tranzitértLogikus érvek szólnak amellett, hogy ne zárják el teljesen a gázt, mert ez az utolsó orosz adu. De vajon meddig?
|
Moszkva évek óta dollármilliókat költ vesztegetésre, hogy világszerte barátokat szerezzen
|
A diplomáciában szokatlan lépéshez folyamodott az Egyesült Államok, nyilvánosságra hozták egy távirat szövegét.
| null | 1 |
https://g7.hu/vilag/20220914/moszkva-evek-ota-dollarmilliokat-kolt-vesztegetesre-hogy-vilagszerte-baratokat-szerezzen/
|
2022-09-14 11:22:00
| true | null | null |
G7
|
A kedd esti Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is átkerül a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá. A hivatal eddig közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnök irányítása alá tartozott, de 2018-ig például Lázár János kancelláriaminiszter kiterjedt portfóliójának volt a része, tehát a választások utáni kormányalakítás egyik epizódjaként a Kehi mindig új főnököt kap.
Ha csak szigorúan a jogszabályokat nézzük, akkor titokzatos és papíron nagy kormányzati befolyással rendelkező szervezetről van szó.
A kormányzati ellenőrzés az ellenőrzött szerv szervezetétől függetlenül működő, elsősorban a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, annak megóvását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési vagy tanácsadó tevékenység - olvasható a Kehi feladatairól szóló 2011-es kormányrendeletben.
Tehát elvileg az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) hasonlóan a közpénzek felhasználását ellenőrzik, de amíg az ÁSZ az Országgyűlés alá tartozik, addig a Kehi főleg a kormány által elrendelt belső vizsgálatokat végez. A honlapja szerint a következő feladatokat látja el:
ellenőrzi a kormánydöntések végrehajtását;
az európai uniós forrásból, illetve az állam nevében kötött nemzetközi szerződés alapján finanszírozott egyéb programból nyújtott támogatások, állami pénzalapok felhasználását;
Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működését;
a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, alapítványoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások felhasználását;
a többségi állami tulajdonban álló és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó vállalatokat.
A Kehi tehát mindent lát, nincs titok előtte. Persze vannak kivételek, nem vizsgálhatják például a jegybankot, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróságot, a bíróságokat és az ügyészséget. A szervezetben ennek ellenére hatáskörileg hatalmas potenciál van, de a közvélemény számára alig ismert, hogy valójában mit is csinálnak az itt dolgozó revizorok és jogászok.
|
Orbán alig használt csodafegyvert adott Rogánnak a tényfeltáró korrupcióüldözéshez
| null | 1 |
https://444.hu/2022/09/15/orban-alig-hasznalt-csodafegyvert-adott-rogannak-a-tenyfeltaro-korrupciouldozeshez
|
2022-09-15 00:00:00
| true | null | null |
444
|
|
A miniszterelnök 14 évvel fiatalabb öccse, Orbán Áron eddig nem vállalt közéleti szerepet, a közösségi médiában azonban nyilvános posztok sorát teszi közzé évek óta. Ezekben rendszerint azt mutatja be, amint a hobbijainak hódol: például kertészkedik, pörköltet főz, barkácsol vagy kisrepülőt vezet, időnként dallamos orosz zenéket oszt meg. Vannak olyan posztjai is, amelyek az üzleti tevékenységére utalnak.
Egy tavaly őszi videójában például az látszik, hogy mintás ingben kalácsból készít vajkrémes, trappista sajtos, felvágottas szendvicset, miközben vidám sramlizene szól. A videó két szembetűnő részlete, hogy a szendvicsek Schobert Norbert Update márkájú, szénhidrátcsökkentett élelmiszereiből készülnek, és hogy a konyhapulton egy pisztoly hever, miközben Orbán egy katonai késsel keni a sajtkrémet a kalácsszeletre. (Cikkünk megjelenése után Orbán Áron Facebook-oldala és az ott korábban megosztott nyilvános posztok elérhetetlenné váltak.)
Ezzel a miniszterelnök öccse szemléletesen ötvözi a két területet, amelyen jelenleg aktív: kiemelt érdeklődését a fegyverek iránt, illetve szerepvállalását Schobert Norbert vállalkozásában.
Orbán idén tavasszal lett igazgatósági tagja a szénhidrátcsökkentett, fogyást segítő élelmiszerek piacát megcélzó Norbi Update Lowcarb Zrt.-nek. Nem ez az egyetlen kapcsolata a céghez: horvát cége, a Circles of Angels and Devils d.o.o. működteti ugyanis az Update Nivo nevű horvátországi Update-boltot Csáktornyán. Bár nincs nyoma annak, hogy a Norbi Update-nek állami megbízásai lennének, a cégnek már Orbán Áron csatlakozása előtt is voltak egyéb jellegű kötődései kormányközeli körökhöz. A cégben közel nyolc éve igazgatósági tag Ómolnár Miklós, a kormánypárti Mediaworks médiacég egyik vezetője is. Schobert pár hónapja épp az Ómolnár által főszerkesztett Ripostnak nyilatkozott arról, mennyire helyesli a kormány reakcióját az ukrajnai háborúra.
Orbán Áron a Facebookján rendszeresen reklámoz egy Global Arms Hungary nevű dunakeszi fegyverboltot is, az Update-től függetlenül. A miniszterelnök öccse nem tűnik fel a bolt mögött álló cégben, a Multi Shoot Zrt.-ben sem tulajdonosként, sem tisztviselőként, de nyilvánvalóan köze van hozzá. Előfordult, hogy közösségi médiás posztjaiban a sajátjaként hivatkozott rá, továbbá a cég egyik lőterét részben saját kezűleg építi, valamint a vállalkozás több fióktelepe is az ő földjén van.
Ennek a cégnek már több állami kötődése is van. Tavaly pályázaton nyert 9 millió forint uniós forrást vállalkozásfejlesztésre, illetve tulajdonrésze van egy biztonsági cégben, amely az elmúlt években több nagy értékű állami közbeszerzést is elnyert. Emellett az alapító-tulajdonosa, Tűzkő Nándor nőgyógyász több állami tulajdonú meddőségi centrum felügyelőbizottságának is tagja.
Orbán Áronnak korábban volt olyan céges érdekeltsége, amely részt vett állami nagyprojektekben. Sokáig tulajdonosa volt ugyanis a korábban Nehéz Kő Kft. néven, jelenleg pedig FuvarozNak Kft.-ként működő, milliárdos árbevételű cégnek, amely állami beruházásokhoz kapcsolódó projektekben is részt vett – tárta fel korábban a Direkt36 az Orbán családról szóló cikksorozatában.
Kérdéseinkkel kerestük mind Orbán Áront, mind a Norbi Update Lowcarb Zrt.-t, mind pedig Tűzkő Nándort, de egyikük sem reagált.
A fegyverek mögött
A Nógrád megyei Szécsénke külterületén, az országúttól alig néhány száz méterre egy korábban bozótos, fás területen autóval járható utat és tisztást alakítottak ki. Bár felirat nem mutatja, itt épül a Multi Shoot Zrt. lőtérkomplexuma, amelyről Orbán Áron rendszeresen tölt fel képeket és videókat. Ezek azt mutatják, ahogy alakul a terep, részben Orbán keze munkájával. A földterület Orbán Áron tulajdona, egyben a 2017-ben alapított fegyverkereskedő cég, a Multi Shoot Zrt. telephelye.
A cég évi 90 és 120 millió forint közötti nettó árbevételével nem számít jelentős vállalkozásnak. Elsősorban fegyverkereskedelemmel foglalkoznak, katalógusaik alapján fegyvereket, szárazföldi és vízi harci járműveket, sőt bombákat is kínálnak. NATO-beszállítói státuszt is szereztek, igaz, ennek a jogosítványnak Magyarországon több száz hasonló cég is birtokosa. Emellett van akkreditált oktatásuk és építőipari szolgáltatásaik is, továbbá jelenleg is épül saját tulajdonú lőtérkomplexumuk. Bár a cég tisztségviselői között hivatalosan nem szerepel a neve, a miniszterelnök testvére szorosan köthető ehhez a vállalkozáshoz.
Orbán Áron nemcsak a leendő lőtérnek otthont adó szécsénkei földterület birtokosa, hanem az ő lakcímén található a Multi Shoot fóti fióktelepe, és korábban az övé volt a cég egy másik, zámolyi fióktelepe is. A Multi Shoot koronát, szárnyakat és fegyvereket mintázó logója védjegyoltalom alatt áll, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának adatbázisa alapján ezt Orbán Áron védette le. Orbán a közösségi médiában is többször egyértelműen utalt már rá, hogy a Multi Shootot a sajátjának tekinti. Egyik 2020. áprilisi bejegyzésében például így fogalmazott: „Honvédelmi, rendőrségi eszközöket értékesítünk. Weboldalaink: www.multishoot.hu www.globalarmshungary.com”.
Mindezek ellenére a Multi Shoot alapítója és egyedüli tulajdonosa nem ő, hanem Tűzkő Nándor nőgyógyász. Tűzkő a Szent Margit Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa, aki közben több állami tulajdonú cégben is szerepet vállal. 2020-ban felügyelőbizottsági tag lett négy, állami tulajdonba került meddőségi centrumban is: az alig néhány hónappal korábban államosított Forgács Intézet Egészségügyi és Szolgálató Kft.-ben, a Dunamenti REK Reprodukciós Központ Kft.-ben (korábban Kaáli Intézet), a Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft.-ben és a Sterilitas Egészségügyi Ellátó Kft.-ben is.
Az állam 2019-ben kezdte meg több meddőségi centrum felvásárlását, majd rendeletben döntöttek arról, hogy 2022 júliusától az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, azaz a meddőségi kezelések csak állami intézményekben végezhetők. A Direkt36 kérdésére a Kaáli Intézet korábbi tulajdonosa és vezetője, dr. Kaáli Nagy Géza azt mondta, Tűzkő már 2019-ben is jelen volt az intézet megvásárlásával kapcsolatos tárgyalásokon. „Tűzkő Nándor ott volt Fábián Károly helyettes államtitkár mellett. Én akkor rákérdeztem, hogy Tűzkő milyen minőségben van jelen, és azt a választ kaptam, hogy ő a gazdasági szakértőjük.”
A meddőségi klinikákon kívül Tűzkő az MKB-Pannónia Egészségpénztár igazgatótanácsának is szakértői tagja. Ez a pénztári szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezet a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB Bank szolgáltatása.
Tűzkőnek az állami vállalatokban való szerepvállalás és a bizottsági tagság mellett más kötődései is vannak kormányközeli üzleti szereplőkhöz. 2020-ig résztulajdonos volt egy QPharma Nutrition nevű cégben, közel hét éven át Szeverényi Márk üzlettársaként. Szeverényi az egykori Mediaworks-vezérigazgató, majd gyógyszeripari miniszteri biztos Szabó László sógora, és a neve a pandémiával összefüggő állami beszerzések kapcsán lett ismert. Szeverényi volt ugyanis a vezérigazgatója a cégnek, amelynek a tulajdonában álló Fourcardinal Tanácsadó Kft.-vel 2020 áprilisában közel 50 milliárd forint értékben szerződött le a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A szerződések egy 17 milliárd forint értékű lélegeztetőgép-beszerzésről és egy 32 milliárd forintos egészségügyi védőfelszerelés-beszerzésről szóltak.
Bár a Multi Shoot Zrt. állami megrendelésben eddig nem részesült, 2021-ben a Széchenyi 2020 program keretében mintegy 9 millió forint uniós pénzt nyert vállalkozásfejlesztésre. Emellett a cég 10 százalékos résztulajdonosa egy Bank Biztonság Bizalom Zrt. nevű vállalkozásnak, amely más cégekkel együtt többször nyert el több százmilliós közbeszerzéseken őrző-védő feladatokat.
A Multi Shoot Zrt.-nek jutott 9 milliós támogatást a projekt leírása szerint képzésre és gépbeszerzésre fordítja a cég a zámolyi fióktelepén. Ezen a Zámoly határában található, nagyjából 9 ezer négyzetméteres területen ugyan jelenleg nem folynak munkák, de elhelyezkedése különleges: az Orbán-bánya közvetlen közelében, attól látótávolságra áll. A bányából kigördülő teherautók a területen található egykori benzinkút mellett porzanak el. A földet Orbán Áron vette árverésen még 2017-ben, majd a következő évben odaajándékozta édesapjának, idősebb Orbán Győzőnek. Ma viszont már nem az Orbán családé a föld: 2021 februárjában megvette tőlük egy Koller Mihály nevű felszámolóbiztos. Ennek ellenére a terület a Multi Shoot Zrt. telephelye maradt.
Koller az állami tulajdonban lévő Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-nek végez felszámolóbiztosi munkát. Ez a szervezet az állam oldaláról koordinálja a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csőd- és felszámolási eljárásait. Kollernek több folyamatban lévő ügye is van, és ő intézte például az ETO Park Kft. felszámolását, amely a 2015-ben csődbe jutott Quaestor-birodalom egyik fontos tagja volt, és több mint 8 milliárd forintnyi vagyonelemmel rendelkezett. A Direkt36 megkeresésére a felszámolóbiztos nem reagált.
Csáktornyától Turáig
Orbán Áron korábban több családi vállalkozásban is viselt tisztséget, édesapja vagy fiatalabb bátyja, az idősebb vagy az ifjabb Orbán Győző oldalán. Alapítója és sokáig tulajdonosa volt a 2004-ben Ideális Áron Bt. néven létrehozott, később Nehéz Kő Kft.-ként, jelenleg pedig FuvarozNak Kft.-ként működő cégnek. A vállalkozás 2015-re már 1,6 milliárdos árbevételt termelt, és ahogy a Direkt36 feltárta, állami beruházásokhoz kapcsolódó projektben is részt vettek. Orbán 2016-ban, NAKK Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt. néven egy másik céget is alapított, ám alig egy évvel később, 2017-ben mindkét cégből kiszállt, és 2022-ig semmilyen hazai üzleti érdekeltsége nem volt.
Ez azután változott meg, hogy két évvel ezelőtt a Hungaroringen, egy autós rendezvényen megismerkedett Schobert Norberttel. Egy, a kapcsolat részleteit ismerő, neve elhallgatását kérő forrás szerint a kocsik iránti érdeklődés hozta össze a két üzletembert, akiknek ezt követően több közös ötletük is volt az együttműködésre.
A Norbi Update Lowcarb Zrt.-ben 2022 májusában lett Orbán igazgatósági tag, de a Direkt36 kutatásai alapján már ennél korábban üzlettársak lettek egy horvát vállalaton keresztül. Orbán Áron alapító tulajdonosa ugyanis a Horvátországban, 2019-ben bejegyzett Circles of Angels and Devils d.o.o. nevű cégnek. Ez a vállalkozás van feltüntetve a Norbi Update horvát ágazatának, az Update Nivo nevű webáruháznak az oldalán eladóként és az oldal jogainak birtokosaként. A Direkt36-nak nyilatkozó forrás szerint a cég birtokolja az Update franchise-jogait. A Circles of Angels and Devils a magyar határhoz közeli Csáktornyán üzemeltet Update-boltot.
A forrás szerint a muraközi kisvárosban való boltnyitás üzletileg szokatlan döntés volt, a Norbi Update Lowcarb Zrt. általában a nagyobb városokban, forgalmas helyeken igyekszik megnyitni üzleteit. A marketingmegjelenések és a közösségi médiaposztok alapján a horvátországi kereskedés 2022 elején kezdődhetett meg. Csáktornyáról a nyitást követően a Schobert házaspár videóban jelentkezett be az Instagramon. Ebben a videóban nem említették, hogy a boltot ki fogja üzemeltetni, és Orbán Áron Facebook-oldalán sincs nyoma a horvátországi bolt megnyitásának.
A helyi cégadatok alapján a Circles of Angels and Devils egy alacsony forgalmú vállalkozás, amely 2021-ben 9 millió forintos bevétellel, veszteségesen üzemelt.
Nemcsak Orbán horvát cége, hanem a Multi Shoot is több szálon kapcsolódik a Norbi Update Lowcarbhoz, annak termékeihez és tulajdonosaihoz. A Multi Shoothoz tartozó brand, a Global Arms Hungary weboldalán a forgalmazott fegyverek és lőszerek mellett az Update termékek is széles választékban megtalálhatóak és megvásárolhatóak. A „norbis termékek” bevezetésének tervét a Global Arms már 2021 nyarán bejelentette Facebookon, és ekkor Orbán Áron is feltöltött egy Update termékeket népszerűsítő receptvideót. Ebben a majdnem háromperces, főként állóképekből összevágott kisfilmben „egybe sült őzgerinc” készül Update Lowcarb majonéz és mustár felhasználásával, és egy Norbi Update Radler is megjelenik.
Az Update-cég egyik tulajdonosának, Rubint Rékának már egy 2021. februári, tematikus fotózásához is a Global Arms Hungary biztosította a kellékül szolgáló fegyvereket és kiegészítőket, Rubint 2021 őszén tartott Alakreform táborába pedig önálló standdal is kitelepült és önvédelmi bemutatót tartott a Global Arms Hungary. Az eseményről készült zenés montázsvideóban a stand és a fegyverek is láthatóak, sőt Schobert Norbert is megjelenik, ahogyan célra tart egy távcsöves puskát. Ezt a tábort a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó turai kastélyban tartották, ahol a Schobert család – a közösségi médiába feltöltött tartalmaik alapján – azóta többször is megfordult. Megkeresésünkre a turai kastély azt közölte, bármilyen cég vagy magánszemély számára nyitott a lehetőség, hogy rendezvénye helyszínéül a kastélyt válassza, ha betartja a jogszabályokat és a kastély belső szabályzatát.
|
Orbán Áron egyszerre hirdet fogyókúrás élelmiszert és fegyvereket
|
A miniszterelnök 14 évvel fiatalabb öccse, Orbán Áron eddig nem vállalt közéleti szerepet, a közösségi médiában azonban nyilvános posztok sorát teszi közzé évek óta. Ezekben rendszerint azt mutatja be, amint a hobbijainak hódol: például kertészkedik, pörköltet főz, barkácsol vagy kisrepülőt vezet, időnként dallamos orosz zenéket oszt meg. Vannak olyan posztjai is, amelyek az üzleti tevékenységére utalnak.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2022/09/15/orban-aron-egyszerre-hirdet-fogyokuras-elelmiszert-es-fegyvereket-kozben-kormanykozeli-uzletemberek-bukkannak-fel-korulotte
|
2022-09-15 10:51:00
| true | null | null |
Telex
|
Nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emeltek vádat egy Heves megyei kistelepülés polgármestere ellen. A vádirat szerint a településvezető két projekt támogatására kötött szerződést az illetékes járási hivatallal. A megállapodások értelmében az önkormányzat 35 álláskeresőt foglalkoztathatott, amihez a hivatal 35 millió forintot meghaladó összegű támogatást nyújtott.
A polgármester mindkét projektre külön-külön közfoglalkoztatási szerződést kötött egy férfival, akit azonban nem a szerződésekben megjelölt feladatkörben alkalmazott.
Az Eger környéki kistelepülés önkormányzata a férfi közfoglalkoztatására a Kormányhivatal által nyújtott támogatásból több mint 1,5 millió forintot vett igénybe, amit a támogatási szerződésben foglaltaktól eltérően használt fel. Az Egri Járási Ügyészség pénzbüntetés kiszabását indítványozta a polgármesterrel szemben. Ezen kívül 1,5 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt az önkormányzattal szemben. (MTI)
|
Vádat emeltek a polgármester ellen, aki csalt a közfoglalkoztatási támogatással
|
Nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emeltek vádat egy Heves megyei kistelepülés polgármestere ellen. A vádirat szerint a településvezető két projekt támogatására kötött szerződést az illetékes járási hivatallal. A megállapodások értelmében az önkormányzat 35 álláskeresőt foglalkoztathatott, amihez a hivatal 35 millió forintot meghaladó összegű támogatást nyújtott.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/09/15/vadat-emeltek-a-polgarmester-ellen-aki-csalt-a-kozfoglalkoztatasi-tamogatassal
|
2022-09-15 12:40:00
| true | null | null |
444
|
Ötven ember emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetés, a precíz jogi megfogalmazás szerint „hivatalos személy által üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények” miatt.
A vádlottak között van négy vizsgabiztos és két pénztáros a Pest Megyei Kormányhivatal közlekedési hatósági feladatokat ellátó vizsgaállomásáról. A vádirat szerint ők a járművek műszaki vizsgáztatása, a vizsgaszervezés és egyéb adminisztratív feladataik ellátása során korrupciós rendszer alakítottak ki. Nem is most kezdték: a vizsgaállomás 2003-ban nyílt meg, nem sokkal ez után már így dolgoztak.
A sok kicsi sokra megy elvet követték: kezdetben 2 ezer forintot kértek azért, hogy a műszaki vizsgánál gyors és gördülékeny legyen az ügymenet, és kisebb javításokat engedélyezzenek a vizsga alatt, később ez eljárásonként 5 ezer forintra drágult, de voltak 10 ezres tételek is. Ez nem tűnik nagynak, csakhogy a vádirat szerint
összesen 55 154 olyan eljárást kezdeményeztek, amelyek során vesztegetési pénzt adtak a vizsgáztatásért.
Ráadásul ez csak az a szám, amelyet a 2009 júliusa utáni időszakról lát bizonyíthatónak az ügyészség, akkor indult el ugyanis a műszaki vizsgáztatást támogató informatikai rendszer. Majdnem napra pontosan tíz évvel ezután, 2019. július 2-án fogták el a vádlottakat, vagyis napi átlagban nagyjából 15 vizsgáztatásról van szó.
A pénztárosok és egy, a vizsgabiztosok munkáját segítő személy a vesztegetési pénzeket a vizsgaállomás különböző – kamerával nem megfigyelt – részein az ügyintézőktől átvették, a műszak végén összegyűjtötték, majd azt az elszámoláskor a vizsgabiztosokkal maguk között szétosztották.
|
55 ezer műszaki vizsgánál kért kenőpénzt a vizsgabiztosokból álló bűnbanda
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/cegauto/20220713_muszaki_vizsga_kenopenz_vizsgabiztosok
|
2022-07-13 13:51:00
| true | null | null |
HVG
|
|
Vezető beosztású hivatalos személy által hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsította meg az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) szerdán őrizetbe vett elnökét a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség.
A vádhatóság közleményében az olvasható, hogy Agócs János
a megalapozott gyanú szerint 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét”.
Az összegből 18 millió forint a lemondásakor járt volna Agócsnak, a fennmaradó 12 milliót pedig decemberéig kellett volna átadni neki.
Az elnök vállalta, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénzt átadót bízza meg és közreműködik az illető elnökké választásában.
A nyomozó ügyészség a szerdai elfogást követően elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki és kezdeményezte a letartóztatását. Erről a bíróság pénteken dönt.
A gyanúsított nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen.
Az ügyészség megjegyezte: a minősített korrupciós bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Februárban írtunk arról, hogy kiabálásba és lökdösődésbe fulladt az ORÖ jelöltállító közgyűlése, amelyen jelöltet kellett volna állítani a roma nemzetiségi lista élére. Az eseményen a két jelöltnek, a Fidesz által támogatott Farkas Félixnek és a novemberben megválasztott Agócs Jánosnak nem sikerült megállapodnia, így a cigányság parlamenti szószóló nélkül maradt a következő négy évre.
|
30 millió forintért árulta posztját az Országos Roma Önkormányzat elnöke az ügyészség szerint
|
A vádhatóság kezdeményezte a szerdán őrizetbe vett Agócs János letartóztatását.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220901_orszagos_roma_onkormanyzat_agocs_janos_korrupcio_ugyeszseg
|
2022-09-01 10:03:00
| true | null | null |
HVG
|
Megjelent a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. céges beszámolója a 2021 és 2022 áprilisa közti üzleti évről. A vállalat az egy évvel korábbihoz hasonlóan ismét veszteséges időszakot zárt, ám a bukás egy év alatt jelentősen megnőtt. Míg 2020 és 2021 tavasza között közel 1,4 milliárdos mínuszt termelt a vállalat, addig most közel 7,4 milliárd forintos lett a veszteségük.
Pedig a Vodafone Magyarország értékesítésének nettó árbevétele tavaly 284 milliárdról 288 milliárdra nőtt (a belföldi 280-ról 282-re, az export 3,9-ről 6,2-re), csak közben az egyéb bevételek jelentősen csökkentek: közel 33 milliárdról 10 milliárdra. A pénzügyi műveletek is veszteségesek lettek, a ráfordítások 9,8-ról 12,8 milliárdra nőttek, az eredményük pedig az egy évvel korábbi, 8 milliárdos ráfizetés után most 11,5 milliárdos mínusznál állt meg.
|
Hatmilliárd forinttal nőtt a magyar Vodafone vesztesége
|
Már a 2020-2021-es üzleti éve is anyagi bukóval végződött a 4iG és a magyar állam közös, új szerzeményének.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220901_Vodafone_veszteseg_minusz
|
2022-09-01 10:27:00
| true | null | null |
HVG
|
Annak ellenére, hogy Fasimon Sándor, az INA horvát olajipari vállalat igazgatótanácsának elnöke nem vett részt a közelmúltban nyilvánosságra került gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélésekben, felajánlotta lemondását az igazgatótanács éléről – közölte a cég.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a rendőrséggel közösen indított akcióban augusztus 27-én öt embert tartóztatott le gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt, köztük Damir Skugort, az INA földgázkereskedelmi ágazatának igazgatóját. A vádak szerint valamivel több mint egymilliárd kunával (54 milliárd forint) károsították meg a horvát olajvállalatot, kihasználva a globális válságot és a gáz árának folyamatos világpiaci növekedését.
Fasimon Sándor a közlemény szerint elmondta: megdöbbentette, amikor értesült Skugor és társai tetteiről.
Az elmúlt tíz év során az INA nagyon hosszú utat tett meg, és a csőd széléről érte el a pénzügyi stabilitást, valamint folyamatban van az ország történetének legnagyobb ipari beruházása is, a fiumei késleltetett kokszoló felépítése – hangsúlyozta. Szavai szerint Skugor tettei aljasak. „Ez nem az INA, ez nem mi vagyunk” – jelentette ki.
Hozzátette: „büszke vagyok az elmúlt évtizedben elért közös eredményeinkre, és annak ellenére, hogy semmi közöm nem volt Skugor bűntetteihez vagy bármilyen más jogsértéshez, felelős cégvezetőként az INA erkölcsi felelősségét nekem kell viselnem. Ezért most az a helyes, hogy felajánlom a lemondásomat.”
A közlemény szerint a működés folyamatosságának biztosítása érdekében Fasimon továbbra is betölti az INA igazgatótanácsának elnöki posztját utódja kinevezéséig.
A korrupciós ügy miatt a horvát kormány az INA teljes igazgatótanácsának menesztését kérte. Ezt Davor Filipovic horvát gazdasági és energiaügyi miniszter jelentette be kedden. A tárcavezető szerda délután találkozott a Mol Nyrt. vezetőivel Zágrábban.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a vállalatban. A cég 44,84 százaléka a horvát állam tulajdona.
|
Felajánlotta lemondását Fasimon Sándor, az INA igazgatótanácsának elnöke
|
A horvát hatóságok augusztus végén öt embert tartóztattak le gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt. A vádak szerint valamivel több mint egymilliárd kunával (54 milliárd forint) károsították meg a vállalatot.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/kkv/20220907_lemondas_ina_igazgatotanacs_fasimon_sandor
|
2022-09-07 14:30:00
| true | null | null |
HVG
|
A Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) elnökeként tér vissza a médiapiacra Liszkay Gábor, a Mediaworks volt, 2020 tavaszán távozó elnöke – közölte honlapján a KESMA.
A szűkszavú közlemény azt írja: az alapítvány kurátorainak mandátuma augusztus 31-én lejárt, és az alapítói jogok gyakorlója, megköszönve az elmúlt időszak eredményes kurátori munkáját, szeptember 1-jei hatállyal kinevezte a következő ciklus kuratóriumi tagjait. A kuratórium elnöke Liszkay Gábor lett, a tagok pedig Szánthó Miklós és Hegedűs Zoltán.
A KESMA az a fideszes médiabirodalom, amelynek „önként” felajánlotta a tulajdonjogát a kormánypropaganda többszáz terméke, köztük a HírTV, az Origo, a Magyar Nemzet, a Nemzeti Sport, a 888, és rengeteg megyei lap, de az alapítvány rendelkezik emellett nyomdákkal és reklámcéggel is. A KESMA a tulajdonosa annak a Mediaworks holdingnak is, amely a Népszabadság tulajdonosa volt akkor, amikor megszüntették a lapot. Közvetlenül ez után lett a cég vezetője Liszkay Gábor.
|
A fideszes médiabirodalom elnöke lesz Liszkay Gábor
|
Orbán Viktor bizalmasa, Liszkay annak idején azután lett a Mediaworks igazgatója, hogy megszüntették a Népszabadságot.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220901_A_fideszes_mediabirodalom_elnoke_lesz_Liszkay_Gabor
|
2022-09-01 18:10:00
| true | null | null |
HVG
|
2022 szeptember 15., 14:00
150 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a Salgótarjáni Járásbíróság arra az 57 éves salgótarjáni férfira, aki strómanokon keresztül próbálta csökkenteni a szórakozóhelyei üzemeltetési költségeit. A férfinak három vendéglátóhelye is volt Nógrád megyében, de hogy a zenegép üzemeltetése utáni jogdíjakat megússza, szórakozóhelyeket üzemeltető gazdasági társaságok alapítására más személyeket kért fel, akiknek a cégalapításon kívül egyéb szerepük nem volt, a cégek működtetésében semmilyen formában nem vettek részt.
A férfi a vendéglátóhelyek tényleges üzemeltetőjeként zenegépet, televíziót működtetett, de a jogdíjakat közel 5 éven át nem fizette be. Így összesen mintegy 1,2 millió forint vagyoni hátrányt okozott a jogdíjra jogosult Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnek, ezért a bíróság a pénzbüntetésen kívül kártérítés megfizetésére is kötelezte. A bíróság végzése még nem emelkedett jogerőre. (Bíróság.hu)
|
Strómanokon keresztül próbálta megúszni a jogdíjfizetést egy salgótarjáni kocsmáros
|
150 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a Salgótarjáni Járásbíróság arra az 57 éves salgótarjáni férfira, aki strómanokon keresztül próbálta csökkenteni a szórakozóhelyei üzemeltetési költségeit. A férfinak három vendéglátóhelye is volt Nógrád megyében, de hogy a zenegép üzemeltetése utáni jogdíjakat megússza, szórakozóhelyeket üzemeltető gazdasági társaságok alapítására más személyeket kért fel, akiknek a cégalapításon kívül egyéb szerepük nem volt, a cégek működtetésében semmilyen formában nem vettek részt.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/09/15/stromanokon-keresztul-probalta-meguszni-a-jogdijfizetest-egy-salgotarjani-kocsmaros
|
2022-09-15 16:00:00
| true | null | null |
444
|
Befolyással üzérkedés miatt tartóztattak le két férfit, egy harmadikat pedig bűnügyi felügyelet alá helyeztek, mert a gyanú szerint a legfőbb ügyészre és egy miniszterre hivatkozva próbáltak vállalkozóktól több mint százmillió forint értékben kenőpénzt szerezni.
Az ügyről szóló közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség azt írta: az év elején jogvita alakult ki egy gazdasági társaság üzletrészeinek tulajdonjogáról, és a gyanú szerint az érintetteket ismerő három férfi elhatározta, hogy az érdekellentétet kihasználva pénzt szerez a cégvezetőktől.
Egyikük júliusban úgy mutatta be társát az egyik cég tulajdonosának, mint aki bizalmi kapcsolatban van egy miniszterrel. Később már azt állította, hogy egyeztettek is a miniszterrel, és a közreműködésével megfelelő változtatásokat tudnak elérni a cégbírósági nyilvántartásban.
Az ügyintézésért 50 millió forint készpénzt és 50 millió forint értékű részvényt kértek. Azt mondták, a pénzt a miniszternek kell átadniuk, a részvények pedig az annak érdekkörébe tartozó cégekhez kerülnének. Egyikük azt is közölte a cégvezetővel, hogy ha nem teljesít, a miniszter el fogja lehetetleníteni mindkét cégtulajdonost.
Augusztusban az egyik elkövető bemutatta a vállalkozónak a harmadik társát, aki azt állította: kétmillió forintért a legfőbb ügyésznél eléri, hogy a cégvita nyomán meginduló büntetőeljárás az ő érdekeik szerint alakuljon. Az ügyészség szerint a három férfinak azonban nem volt lehetősége erre.
Nemrég, augusztus 26-án a két elkövető ötmillió forint "előleget" vett át az egyik vállalkozótól, de az ügyészek a rendőrséggel tetten érték őket. A vádhatóság lefoglalta a pénzt, a három férfit meggyanúsította, majd indítványozta letartóztatásukat. A bíróság kettejüket letartóztatta, a harmadiknál bűnügyi felügyeletet rendelt el.
|
Százmilliót kértek, hogy lefizessenek egy minisztert, de lekapcsolták őket
|
A férfiak azt állították, hogy jóban vannak egy miniszterrel és a legfőbb ügyésszel, így el tudnak intézni ezt-azt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220829_szazmillio_miniszter_korrupcio_tetteneres_ugyeszseg_letartoztatas
|
2022-08-29 15:45:00
| true | null | null |
HVG
|
Két év után nem újdonság, hogy az orosz-ukrán háború túlterjeszkedik a hadviselésen és a politikán. Pozsonyi szerzőnk cikkéből megtudhatják, milyen hatást gyakorolt a konfliktus a szlovák jégkorongbajnokságra, a sportpolitikára, és összességében a megosztott szlovákiai közéletre.
|
Célegyenesben a szántódi BalaLand ingatlankomplexum
|
A projekt kulcsfigurája Szepesi Richárd, akinek volt szerepe abban is, hogy a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonába is kerültek hotelek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202234_balaland_hotel_uzemelteto_celegyenesben
|
2022-08-27 11:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
A vádirat szerint Nagy, helyettes államtitkárként 830 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatáshoz segített volna egy mezőgazdasági vállalkozást hivatali kapcsolatai és befolyása segítségével. Nagy János viszont tagadja, hogy bűnös lenne, mert állítása szerint nem volt semmilyen hatása a pályázatokra – írja a tárgyalásról készült cikkében a Telex.
Az Agrárminisztérium 2020 decemberében menesztett helyettes államtitkára a tárgyaláson állította: nem volt befolyása a pályázatokra, nem élt vissza a hivatali helyzetével. Szerinte az sem igaz, hogy ingyen kapott tulajdonrészt egy cégben, ami azért alakult, hogy megvegyék a Heves megyei Atkáron lévő tabi majort. A közös céget, amelyről szó van B. Szilárd, Kőtelek korábbi önkormányzati képviselője, Veres Nándor, Nagykörű volt polgármestere 47,5-47,5 százalék arányban alapította, Nagy 5 százalékban volt a cég tulajdonosa.
A vállalkozó B. Szilárd és a menesztett helyettes államtitkár azért találkoztak először, mert a vállalkozó mintagazdaságot akart létrehozni. A Túzok-Föld Kft. tulajdonosának ekkor ajánlotta az atkári területet az államtitkár, amelyhez egyébként, mint mondta régóta kötődik, mert sokszor járt itt. B.-t – aki állattartó teleppel bővítette volna az agrárcéges portfólióját – érdekelte a major, így Nagy összekötötte a tulajdonossal. Az ő közbenjárásával fogadta felettese, Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár B.-t június elején. Ő tudott részletesebb tájékoztatást adni a különböző agrárpályázatokról.
Az ügyészség szerint a találkozó ellőtt állapodtak meg a felek a cégalapításról, és arról is, hogy Nagy 5 százalékos tulajdonrészt kap a segítségéért cserébe. A vállalkozó szerint azonban a helyettes államtitkár lényegében megfenyegette ezen találkozón. A vállalkozó vallomása szerint Nagy rákérdezett, neki mi lesz a haszna ebben az üzletben, amire ő a megfogalmazása szerint tartva a helyettes államtitkár befolyásától, nagy hirtelenjében ötszázalékos tulajdonrészt ajánlott neki a tabi majort megvásárolni kívánó cégben.
Nagyot is bevették a cégbe. B. és Nagy szerint ugyanakkor tévesen állítja az ügyészség, hogy a helyettes államtitkár ingyen kapta volna meg az öt százalékot. 150 ezer forintot fizetett be az alaptőkébe, amit a cége házi pénztárából vett fel.
Miután a közösen alapított cég a Taby-Agro Kft. megvette az atkári telket, az ügyészség korábbi állítása szerint B. egy másik mezőgazdasági vállalkozásával olyan beruházást tervezett itt megvalósítani, amelyhez 830 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázott volna az Agrárminisztériumnál.
Itt jött volna képbe a helyettes államtitkár segítsége és kettejük korábbi egyezsége. Az volt a terv, hogy a Taby-Agro Kft. kölcsönként biztosította volna a pályázáshoz szükséges 250 millió forintos önrészt B. Szilárd cégének. Öt év múlva pedig a kölcsön visszafizetése helyett a pályázati pénzből felépített beruházást kapták volna vissza. Az atkári telek értéke így az ügyészség szerint elérhette volna az egymilliárd forintot.
Csakhogy a rendőrség 2020 decemberében lecsapott. Egy összehangolt akcióban több helyszínen is házkutatást tartottak, Nagy minisztériumi irodáját és otthonát is átkutatták, majd házi őrizetbe vették őt és B. Szilárdot is. Miután kiderült, hogy az ügy egyik gyanúsítottja Nagy János, az agrárminiszter javaslatára Orbán Viktor azonnali hatállyal felmentette hivatalából.
|
Tulajdonrészt ajánlott társa az agrártárca vesztegetéssel vádolt helyettes államtitkárának
|
Elkezdődött Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkárának tárgyalása, aki két ügyben is érintett az ügyészség szerint.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20220914_Hirtelen_otlettol_vezerelve_ajanlott_tulajdonreszt_a_helyettes_allamtitkarnak
|
2022-09-14 19:55:00
| true | null | null |
HVG
|
A vádirat lényege szerint a hivatalos személyek, a kormányhivatal egyik osztályvezetője, valamint egy gyámügyi szakügyintéző korrupciós kapcsolatot alakított ki a hivatallal szerződéses jogviszonyban álló hivatásos gondnokokkal. A hivatásos gondnokok további korrupciós kapcsolatot építettek ki két idősotthon vezetőjével, valamint olyan személyekkel, akik az idősek ingatlan vagyonát életjáradéki szerződések vagy adásvételi szerződések megkötésével szerezték meg. Ezen bűncselekmények elkövetése során 28,5 millió forint jogtalan előny került a hivatalos és a közfeladatot ellátó személyekhez.
Az idősotthonok vezetői az idősek elhelyezésével kapcsolatban megállapított egyszeri belépési díjból az ügyben eljáró hivatalos személyeknek esetenként több millió forintot juttattak vissza annak érdekében, hogy engedélyezzék a gondnokoltak náluk történő elhelyezését, amellyel jelentős bevételhez jutottak.
A korrupciós cselekmények másodlagosan arra irányultak, hogy a hivatásos gondnokok, az idősek képviseletében adásvételi vagy életjáradéki szerződéseket kötöttek a gondnokok ismerőseivel. A gyámhivatali jóváhagyásért cserébe az ingatlant megszerző személyek szintén több millió forintot juttattak el a hivatalos személyek és az ügyben érintett hivatásos gondnokok részére. Az így kötött szerződésekkel piaci ár alatt szerezték meg az idősek ingatlanjait.
A korrupciós bűncselekményeken felül a vádlottak a sikkasztás bűncselekményét is elkövették, amikor a hivatásos gondnokok az idősek rájuk bízott ingó vagyonát összesen 13 782 326 forint értékben jogtalanul eltulajdonították, amelyhez a hivatalos személyek azzal nyújtottak segítséget, hogy határozattal hagyták jóvá az idősek vagyonával történő – azt jogellenesen és indokolatlanul csökkentő – rendelkezéseket.
|
Idősek vagyonára utazó kormánytisztviselőket vádolt meg az ügyészség
|
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények miatt 13 személlyel szemben nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszéken.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20220908_korrupcio_buncselekmeny_vagyon_elleni_buncselekmeny_ugyeszseg
|
2022-09-08 12:31:00
| true | null | null |
HVG
|
Nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emeltek vádat egy Heves megyei kistelepülés polgármestere ellen – tájékoztatta Gubala Ádám Miklós, a megyei főügyészség helyettes sajtószóvivője csütörtökön az MTI-t.
A vádirat szerint a településvezető két projekt támogatására kötött szerződést az illetékes járási hivatallal. Az ügyben érintett önkormányzat 35 közmunkást foglalkoztatott, melyhez a hivatal több mint 35 millió forint összegű támogatást nyújtott. A polgármester mindkét projekthez felvett papíron egy férfit, akit aztán nem a szerződésekben megjelölt feladatkörben, hanem a helyi múzeum létrehozásánál és kiállítási anyagának bővítésénél alkalmazott.
A főügyészség által közelebbről meg nem nevezett, Eger környéki kistelepülés önkormányzata a támogatási összegből mintegy másfél millió forintot fizetett ki a szabálytalanul foglalkoztatott közmunkásnak, amivel a vádirat szerint a polgármester vagyoni hátrányt okozott a költségvetésben.
A helyettes szóvivő jelezte: az Egri Járási Ügyészség pénzbüntetés kiszabását indítványozta a településvezetővel szemben, továbbá kérte, hogy az ügyben eljáró bíróság rendeljen el vagyonelkobzást az érintett önkormányzattal szemben a jogtalanul igénybe vett támogatás összegének erejéig.
|
Nem arra alkalmazta a polgármester a közmunkást, amire leszerződött, vádat emeltek ellene
|
A járási hivatallal két meg nem nevezett projektre kötött támogatási megállapodást egy Heves megyei település polgármestere, ám egy közmunkást, akit mindkét projekthez felvett papíron, inkább a helyi múzeumban foglalkoztatott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220915_Heves_polgarmester_tamogatas_ugyeszseg_vademeles_kozmunka
|
2022-09-15 12:09:00
| true | null | null |
HVG
|
Orbán kényes területre téved, amikor azt mondja, hogy a nemzetnek nincsenek határai, ugyanakkor több szomszédos országgal is baráti a viszonya, írja a svájci lap.
|
Alkotmánybíró lehet a korábban Orbánt is megbírságoló Patyi András
|
Alkotmánybírónak jelölheti a Fidesz a 2018-as választási kampányban Orbán Viktort is megbírságoló Patyi András kúriai alelnök. Potenciális utódjának az útja is ki van kövezve.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202237_ab_kuria_helycseres_tamadas
|
2022-09-15 10:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A napokban hatósági személyek jelentek meg Gyömrő polgármesterének otthonánál – tájékoztatta lapunkat az egyik helyi lakos. A Magyar Nemzet megtudta, hogy a politikusnál a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói jártak. Információink szerint öt társával együtt őrizetbe is vette a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága Gyenes Leventét, Gyömrő ellenzéki polgármesterét. A mai napon Gyenest és társait harminc napra nem jogerősen le is tartóztatta a Szombathelyi Járásbíróság.
Kerestük a nyomozást felügyelő Vas Megyei Főügyészséget, ők annyit mondtak, hogy hat személyt csütörtökön valóban letartóztatott a bíróság, és az ügyben bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt rendeltek el nyomozást.
Érdeklődtünk a Gyömrői Polgármesteri Hivatalnál, de ők nem tudtak az ügyben tájékoztatást adni.
|
Letartóztatták Gyömrő ellenzéki polgármesterét
|
A Magyar Nemzet információi szerint a NAV nyomozói a napokban őrizetbe vették, majd a bíróság csütörtökön le is tartóztatta Gyömrő ellenzéki polgármesterét, Gyenes Leventét és társait. Úgy tudjuk, az ügyben bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt van folyamatban eljárás.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/letartoztattak-gyomro-ellenzeki-polgarmesteret
|
2022-09-15 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A svájci vasúti cég magyarországi leányát több mint másfél évtizeden át Dunai Zoltán irányította.
A most kinevezett új vezető elsődleges feladata a cégcsoport közép- és hosszú távú értékesítési stratégiájának kidolgozása és végrehajtása, illetve a meglévő projektek támogatása lesz.
Homolya Róbertről a cég közleménye azt írja, hogy tapasztalt jogász, aki közlekedésfejlesztési területen széleskörű ismeretekkel rendelkezik: 2017-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkáraként, 2018 és 2022 között a Magyar Államvasutak Zrt. elnök-vezérigazgatójaként, illetve a hazai vasúti ágazati szereplőket összefogó Hungrail Magyar Vasúti Egyesület elnökeként tevékenykedett, nemzetközi területen pedig az Európai Vasútegylet (CER) alelnöki tisztségét töltötte be.
|
A MÁV volt vezére a Stadler Trains Magyarország ügyvezetőjeként folytatja
|
A Stadler Trains Magyarország Kft. ügyvezetője lesz Homolya Róbert, aki korábban MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója volt, 2022. június 15-ig.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/homolya-robert-mav-stadler-vezeto.759786.html
|
2022-09-16 10:08:59
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek ugyanannak a cégcsoportnak a termékei. Akárcsak a másik tengeristenről, Poszeidonról elnevezett elektronikus iratkezelő program, amit az államigazgatásban alkalmaznak. Ezeknek az informatikai rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi többmilliárd forintos bevételt hoz a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatoknak.
Fauszt 2000-től 2014-ig üzlettársa volt Palkovics Lászlónak, akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. 2016-ban Palkovics a teljes oktatásért felelős államtitkár lett, 2018 óta pedig miniszterként dolgozik a kormányban. Kettejük 14 évnyi üzleti kapcsolatát Hadházy Ákos tárta fel 2017-ben, Fauszt érdekeltségeihez pedig azóta is ömlik a közpénz.
Idén ünnepelte 25. születésnapját a felsőoktatási intézményekben használt informatikai rendszer, a Neptun. Az egységes oktatásszervezési rendszer ötlete dr. Cséfalvay Klára villamosmérnök, egyetemi docens nevéhez fűződik, aki a kilencvenes évek elején oktatott a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME). Az először csak a BME-n működő Neptunt 1997-ben más intézményekben is bevezették, ma már pedig szinte minden magyarországi egyetem használja. A Neptun fejlesztője az SDA Informatika Zrt., amely sok intézményben az üzemeltetést is végzi.
A Neptunt fejlesztő céget SDA Stúdió Kft. néven Cséfalvay alapította társaival 1995-ben, majd 2005-ben többségi tulajdont szerzett benne az RC Invest Vagyonkezelői Zrt., ami mára az egyetlen tulajdonosa. 2009-ben kivált az SDA Stúdióból az SDA Informatika Zrt., amihez azóta a Neptun tartozik, és ami szintén az RC Invest Zrt. birtokában van.
A Neptunnak eleinte volt konkurenciája, a Dexter Informatikai és Tanácsadó Kft. által fejlesztett Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR), ám azt sokkal kevesebb intézmény használta. 2015-ben a cégek megállapodtak arról, hogy az ETR beolvad a Neptunba, így azóta annak nincs versenytársa a piacon.
A Dunából került elő a korábbi többségi tulajdonos holtteste
Az RC Invest Zrt. többségi tulajdonosa Fauszt Zoltán – de csupán 2016 májusa óta. Azelőtt Farkas Mihály zongorista volt a többségi részvényes, ám ő 2015 novemberében hirtelen eltűnt, majd a Dunából került elő a holtteste.
„Az 54 éves férfi II. kerületi lakásából úgy távozott, hogy valamennyi személyes holmiját – kabátját, telefonját, cigarettáját és egyik szenvedélyéhez, a futáshoz nélkülözhetetlen futóholmiját is – hátrahagyta.” – írta akkor a Hvg.hu, ami beszámolt arról is, hogy a rendőrség eleinte öngyilkosságra gyanakodott, amit a zenész ismerősei elképzelhetetlennek tartottak a férfi jó kedélye miatt.
Akkoriban a lap azt is feltárta, hogy bár Farkas papíron milliárdos cégbirodalmat birtokolt az SDA-csoportot tulajdonló RC Invest Zrt. többségi részvényeseként, szerény körülmények között élt és megélhetési gondokkal küzdött, ami már önmagában furcsa. Az állami megrendelésekkel bőségesen ellátott vállalkozásháló a zenész eltűnése után fél évvel Fauszt Zoltáné lett, aki 2016 májusában levélben értesítette a cégbíróságot, hogy 94,76 százalékos befolyást szerzett a részvénytársaságban. Lehetséges, hogy ez egy korábban kötött opciós szerződés alapján történt, de biztosat nem tudni.
A szokatlan tulajdonosváltás nem viselte meg a cég pénzügyeit, sőt. Az RC Invest Zrt. által tulajdonolt SDA-csoport továbbra is sorozatban nyerte, és nyeri a mai napig az állami megbízásokat. Emögött sokan Fauszt Zoltán kiváló kormányzati kapcsolatait sejtik.
Újabb milliárdos megbízást nyert el a cég, amelynek a tulajdonosából eltűnt egy részvényes | atlatszo.hu
A cégcsoportnak nem lehet oka panaszra, állami megrendelésekben nem szenved hiányt. Így az egyik vállalkozás, az SDA Informatikai Zrt. beszállítója volt többek közt a NAV-nak vagy a Volánbusznak is, egy évvel ezelőtt pedig elnyerte az Emberi Erőforrások Minisztérium háttérintézményének, az Educatio Kft-nek a megbízását az egyetemeken használt Neptun szoftver fejlesztésére.
Palkovics László üzlettársa volt 14 évig
2000. november 7-én jegyezték be az Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t, amelyet öten alapítottak: Lepsényi István, Reisz Attila, Tóth László, Fauszt Zoltán és Palkovics László.
Nem, nem véletlen névegyezésről van szó. Palkovics 14 év múlva, 2014 májusában szállt ki a cégből, júniusban pedig Balog Zoltán akkori emberi erőforrások miniszter kinevezte felsőoktatási államtitkárnak. 2016-ban Palkovicsot előléptették, és a teljes oktatásért felelős államtitkár lett, 2018 májusa óta ő volt az innovációs és technológiai miniszter, a 2022. áprilisi választás után felálló új kormányban pedig Orbán Viktor miniszterelnök technológiai és ipari miniszterré nevezte ki.
Palkovics kiszállása után Fauszt lett az Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft. többségi tulajdonosa, majd 2018 végén ő is otthagyta a céget, amely Fauszt Zsófia (a nő életkora és közös lakcímük alapján feltételezhetően Zoltán lánya) többségi tulajdonába került. 2020 augusztusában kezdeményezték a vállalkozás végelszámolását, és 2021. február elején törölte is a cégbíróság. A Közbeszerzési Adatbázis és az internetes archívum szerint az Informin’ Kft. soha nem kapott állami megrendelést, azonban lényeges elem a történetben, hiszen összeköti Fausztot és Palkovicsot.
Fauszt Zoltán és Palkovics László (akkori oktatási államtitkár) 14 évnyi közös üzleti múltját Hadházy Ákos derítette ki 2017-ben, aki akkor azt is összeszedte, hogy Fauszt cégbirodalma, az SDA-csoport addigra összesen 4,8 milliárd forint értékben kapott közpénzes megbízást 2011 óta.
Korrupcióinfó: az EMMI-államtitkár volt cégtársának cége közel 5 milliárd forint értékben kapott állami megrendeléseket | atlatszo.hu
Legfeljebb anyagi nehézségei nyomaszthatták – fűzték hozzá ismerői, mondván, „inkább neki fizettek, mint ő fizetett volna”. Csakhogy Farkas ebben az időben több százmillió forintos állami megrendeléseket elnyert informatikai cégcsoport közvetett tulajdonosa volt. Az érdekeltségében álló RC Invest Zrt. révén azé az SDA-csoportté, amely évek óta tarol a köz- és felsőoktatási informatikai tendereken.
A Neptunért milliárdokat fizetnek az egyetemek
Az SDA-cégek által elnyert közpénzes megrendelések mára megsokszorozódtak: 2008 óta összesen nettó 32,3 milliárd forint értékű közbeszerzésen győzedelmeskedtek önállóan. A megrendelések jelentős részét a Neptun támogatása és fejlesztése teszi ki, ez évente több százmillió forint bevételt jelent az SDA Informatika Zrt.-nek az egyetemektől.
Az összeg persze intézményenként változik annak függvényében, hogy milyen szolgáltatásokat, hány modult rendelnek meg a Neptunhoz. A Semmelweis Egyetem például csak 3-4 évente alkalmanként 50 és 135 millió forint közötti összeget fizet a rendszer támogatásáért, és bár legutóbb már nagyjából 150 milliót költöttek erre, még ez is olcsónak mondható a többiekhez képest.
A Szent István Egyetem (2021. február óta Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) például már 2016-ban is 218 millió forintot fizetett a Neptun bevezetéséért, és még 434 milliót a rendszer négyévnyi supportjáért. 2019-ben pedig az akkor használt 16 modul támogatásáért 282 milliót fizetett az intézmény, majd 2021-ben a fentieken kívül megrendelte a Humán Erőforrás modul és a Gazdálkodási Rendszer modul bevezetését is, és összesen 571 millió forintot fizetett az SDA Informatika Zrt.-nek.
A 2018 óta zajló úgynevezett „modellváltás” során 2021-re a korábbi 38-ból csak összesen 5 állami fenntartású egyetem maradt Magyarországon. (A Neptun “szülőháza”, a BME az egyik, de valószínűleg már az sem sokáig.) Előtte az összes egyetem az állam tulajdonában volt és közvetlenül az finanszírozta közpénzből, vagyis abból vették az intézmények a Neptunt is. A modellváltás során a kormány az egyetemek többségét kiszervezte Fidesz-közeli politikusok irányításával működő, közérdekű vagyonkezelőnek nevezett alapítványokba, amelyeknek többmilliárd forintot is adott az értékes ajándékingatlanok mellé.
A közoktatásban kinyírták a versenyt
A 2010-es évek elején az általános és középiskolákban is elkezdődött az elektronikus naplók használata, és az intézmények egy darabig maguk választhatták meg, hogy melyik szoftvert vásárolják meg az érdemjegyek, hiányzások és egyebek rögzítésére.
Ez a szabadság azonban nem tartott sokáig. 2012. szeptember 1-jén az állam megalapította a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (KLIK), és alárendelte az összes, addig önkormányzati kézben lévő iskolát. A KLIK pedig hamar elkezdte az e-napló központosítását: a 2013/14-es tanévben az államosított iskolákat nyomás alá helyezték, hogy ugyanazt a rendszert használják, mégpedig a Magisztert. Annak egy évi használatáért az állam (az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Educatio Nonprofit Kft.-n keresztül) bruttó 680 millió forintot fizetett az Origo korabeli cikke szerint.
Az iskoláknak elvileg nem volt kötelező a Magisztert használniuk, de az ingyenes volt nekik, viszont ha mást választottak, azt ki kellett fizetniük. Ezzel gyakorlatilag megzsarolták az iskolákat, és sok intézmény emiatt a 2013-as karácsonyi szünetben szenvedett az átállással a korábbi szoftveréről.
„Az iskolák azért használnak különböző rendszereket, mert 2006-ban négy szoftvert akkreditált az állam: a Magisztert, a Taninformot, a Főkirt – ennek továbbfejlesztett változatát, az F2-t – és az Aromot. Ezek bevezetéséhez lehetett igénybe venni az állami informatikai normatívát, ám több tehetősebb fővárosi iskola inkább más, testre szabható szoftvert választott, mint például az e-Naplót. Ezeket a szoftvereket nem lehetett megvásárolni, csak a licencet, amit időközönként meg kellett újítani. Miután ezek fenntartásához a 2013/2014-es tanévtől már nincs normatíva, az iskolák eldönthetik: áttérnek a Magiszterre vagy előteremtik valahonnan a régi rendszerhez szükséges pénzt. ” – írta a Hvg.hu 2014. január 6-án, a Magiszter beszerzésének zavaros körülményeit részletező cikkében.
2014 januárjában a Magiszter akadozott, nem bírta a terhelést, majd augusztus végén, a 2014/15-ös tanév kezdete előtt néhány nappal leállt. Az Index korabeli cikke szerint az e-naplók rendszerét is központosítani akarta a kormány, csak közben elbénázták a közbeszerzést. „Az állam azt szerette volna, hogy a Magiszter átmenetileg ingyen szolgáltasson tovább, ám a cég erre nem volt hajlandó. Így az Educatio – a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásra hivatkozva – lekapcsolta a rendszert.” – írta az akkor még létező Népszabadság.
Jött a KRÉTA és kötelező lett
A következő tanév előtt, 2015 júliusában az Educatio Nonprofit Kft. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított, amelyben felkérte az egyetemi Neptunt működtető SDA Informatika Zrt.-t a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) fejlesztésére. Az állami cég a munka árát nettó 543 millió forintra becsülte előzetesen, de ennél jóval drágább lett: nettó 728 millió forintos szerződést kötöttek a felek 2015 végén, Farkas Mihály eltűnése előtt nem sokkal.
A KRÉTA bevezetése a közoktatásba fokozatosan történt: a 2016/2017-es tanévben az önként jelentkező iskolák tesztelhették, a 2018/2019-es tanévben viszont már minden állami fenntartású iskolában kötelező volt ezt használni.
Az új termékhez lett egy új cég is: az SDA Informatika Zrt.-ből kiválva 2016 májusában megalakult az eKréta Informatikai Zrt., amely azóta csak a közoktatásban használt szoftverrel és fejlesztéseivel foglalkozik. Ez jól hoz a konyhára: 2016-ban a KLIK nettó 221 millió forintot, majd 2017-ben, valamint 2018-ban és 2019-ben már 440 milliót fizetett a KRÉTA supportjáért.
2020-ban csak a rendszer gazdálkodási modulcsoportjának terméktámogatása került közel 272 millióba, és a LEP, egy előadás-látogatásokat naplózó modul bevezetése még 85 millió forintba. Emellett további 1,5 milliárdot fizetett a KLIK abban az évben az összes modul supportjára 2022-ig és 5 új modul bevezetésére.
Azóta pedig csak milliárdos szerződéseket kötött a KLIK az eKréta Zrt.-vel: 2021-ben távoktatási rendszert rendelt az állami szerv nettó 1,6 milliárd forintért, és idegennyelvi felkészítő modult 2,3 milliárdért. Idén a KLIK eszköznyilvántartó modul bevezetésére nettó 1,6 milliárd forint, és az összes modul terméktámogatására a 2025. január 31-ig tartó időszakra nettó 11,4 milliárd forint értékben szerződött a céggel.
Emlékezetes: 2021 tavaszán a kormány online oktatást rendelt el a koronavírus-járvány miatt, és a KRÉTA nem bírta a terhelést, rögtön az első napon lefagyott. A cég vállalta a felelősséget az összeomlásért, amit azzal indokoltak, hogy nem jól osztották el az erőforrásokat – de a rendszer később is produkált kisebb-nagyobb hibákat.
De nem csak a KLIK-től, hanem más állami szervektől is dől a közpénz az eKrétához: a cég másik nagy rendszeres megrendelője a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), ami persze nem csoda annak fényében, hogy a szakképzési törvény 128. § (9) bekezdése szerint a szakképzési intézményekben kötelező a KRÉTA használata.
Az NSZFH 2017-ben nettó 163,7 milliót fizetett a rendszer supportjáért, 2019-ben 200 milliót egy új modulért, majd 2020-ban terméktámogatásra 386 milliót, gazdálkodási és HR-modulra pedig 765 millió forintot. 2021-ben a Szakképzési Hivatal 1,3 milliárd forintért megrendelte a pályakövetési és munkaerőpiaci előrejelző modulokat, és még közel 1 milliárdot fizetett a rendszer supportjáért és az Ösztöndíj nevű modul bevezetéséért.
Poszeidon, az iratkezelő is habzsolja a közpénzt
A Neptun és a KRÉTA mellett a cégcsoportnak van egy harmadik terméke is, amivel rengeteg közpénzt zsebel be. Ez a valamiért Poszeidonnak nevezett Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR), ami a honlapja szerint csak 2013 óta létezik önállóan. Pedig a Nemzeti Közlekedési Hatóság már 2011-ben nettó 49 millió forintot fizetett a szoftver fejlesztéséért és supportjáért.
Azóta pedig szépen elterjedt a közszférában: használja többek között a MÁV és a Nemzeti Vagyonkezelő is, 2016-ban pedig 1 milliárd forintért – európai uniós támogatással – bekötötték a fővárosi és megyei kormányhivatalokba. A Poszeidon saját honlapja szerint százszor annyian használják a közszférában (államigazgatás, felsőoktatás, MÁV), mint a versenyszférában. Valószínűleg nem véletlenül.
Rengeteg közbeszerzés = sok közpénz
Kigyűjtöttük a Közbeszerzési Adatbázisból az SDA-cégek (a Neptunt üzemeltető SDA Stúdió Kft. és SDA Informatika Zrt., valamint a Poszeidont működtető SDA DMS Zrt.), továbbá az eKréta Zrt. által 2008. január 1. és 2022. július vége között elnyert tendereket. Összesítésünk szerint a cégek együttesen 196 közbeszerzésen győzedelmeskedtek mintegy 371 milliárd forint értékben.
Ebben az összegben azonban olyan több tízmilliárdos tenderek is szerepelnek, ahol valamelyik SDA-cég másokkal együtt lett befutó, tehát nem az övé a teljes összeg. A három SDA-vállalat önállóan nettó 32,3 milliárd forintnyi, az eKréta Zrt. pedig nettó 36,2 milliárd forint értékű tendert nyert önállóan az elmúlt években.
Kiterjedt cégháló, hatalmas bevételek
A KRÉTA, a NEPTUN és a POSZEIDON rendszereket üzemeltető vállalatok csak egy részét teszik ki annak a komplex céghálónak, amelynek közepében Fauszt Zoltán ül. Az RC Invest Zrt.-t 2016-ban májusában, Farkas Mihály halála után átvevő férfi az Opten adatbázisa szerint mintegy 30 cégben érdekelt.
Az SDA-csoporton és az eKréta Zrt.-n kívül érdemes még megemlíteni az E-Educatio Zrt.-t, ami szintén rendszeresen kap közpénzes megbízásokat. A közlekedési e-learning tananyagokat fejlesztő vállalat 2013-tól 4 éven át csak a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak dolgozott nettó 400 és 500 millió forint közötti összegekért. 2019 óta viszont a cég állandó megrendelője az állami tulajdonú Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft., ami 57 millió és 655 millió forint közötti összegeket fizetett neki tananyag-licenszekért.
Szintén fontos része Fauszt cégbirodalmának a Rufusz Computer Zrt., ami 2006-os megalakulása óta az állami informatikai beszerzések egyik nyertese. A vállalat 2010 előtt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, majd a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, 2020 óta pedig a Digitális Kormányzati Ügynökség által kiírt (tíz)milliárdos tendereket elnyerő konzorciumok állandó tagjának mondható.
2018 májusában a Rufusz a tulajdonos Fauszt másik fontos érdekeltségével, az eKréta Zrt.-vel közösen győzedelmeskedett a KLIK-utód Klebelsberg Központ nettó 3,7 milliárd forintos tenderén. A költségeket az Európai Unió állta a KAFFEE-projekt (Köznevelés Állami Fenntartóinak Folyamat-egységesítése és Elektronizálása) keretében. A hivatalos tájékoztatás szerint ebből a közel 4 milliárdból valósult meg a KRÉTA rendszerén belül az elektronikus ügyintézési lehetőség, ahol a szülők a beiratkozást, a hiányzások igazolását, és egyebeket intézhetnek online.
A rengeteg közpénzes megbízás persze meglátszik a Fauszt Zoltán érdekeltségében lévő cégek eredményein, melyek közül az iskolai szoftvereket üzemeltető vállalkozások hasítanak a legjobban.
A 2016-ban alapított eKréta Zrt. 2017-ben félmilliárd forint, 2018-ban 1,8 milliárd, 2019-ben 3,1 milliárd, 2020-ban 6,3 milliárd, 2021-ben pedig már nettó 12 milliárd forint árbevételt ért el, és a kezdeti néhány tízmilliós összegek után tavaly már 3,5 milliárdos profitot termelt.
A NEPTUN-t működtető SDA Informatika Zrt. nettó árbevétele az elmúlt három évben 4,5-5 milliárd forint között volt, és míg ebből 2019-ben még “csak” félmilliárd, 2020-ban már 1,3 milliárd, tavaly pedig már 1,5 milliárd forint lett a haszon.
Az e-learning tananyagokkal foglalkozó E-Educatio Zrt. árbevétele az elmúlt 5 évben nettó 1,4 és 2,7 milliárd forint között volt, amiből a haszon 2017-ben félmilliárd, tavaly pedig már 1,3 milliárd forint lett.
A POSZEIDON-rendszert üzemeltető SDA DMS szerényebben muzsikál: a cég forgalma az elmúlt két évben nettó 1,8 és 1,2 milliárd forint volt, pedig korábban 3 és majdnem 6 milliárd is volt, adózott eredménye pedig az előző évek 250 és 700 milliójával szemben tavaly csak 42 millió forint lett.
A Rufusz Computer Zrt. nettó árbevétele évek óta stabilan 4-5 milliárd forint, bár a haszna “csak” 300-400 millió körül alakul évente.
Kiváló kormányzati kapcsolatok
Az egykor jónevű, ám először fideszesített, majd idén megszüntetett gazdasági hetilap, a Figyelő 2013 elején hosszú cikkben foglalkozott Fauszt Zoltán cégbirodalmának állami megbízásaival. A lap szerint a Rufusz Computer Zrt. sikereiben szerepet játszott az, hogy a tulajdonos Fauszt Zoltán barátja, Béres László korábban informatikai feladatokat látott el az első Orbán-kormányban.
De van más kormányzati kötődés is. Az eKréta vezérigazgatója a kezdetektől Szabó Balázs, aki 2009 és 2011 között a Magyar Közút Zrt. informatikai igazgatója volt, majd 2013 szeptember közepén Balog Zoltán akkor EMMI-miniszter kinevezte a KLIK átvizsgálásáért felelős miniszteri biztossá. Megbízatása 2013.december közepéig tartott, és nem hosszabbították meg – az Index szerint azért, mert 3 hónapos munkássága alatt kendőzetlen őszinteséggel írta le, hogy az átvilágítás során milyen súlyos problémákat talált a KLIK működésében.
Maga Fauszt Zoltán sem maradt távol a kormánytól: Orbán Viktor miniszterelnök 2019. március elején nevezte ki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egyik tagjának. „A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács a kormány informatikai és hírközlési ügyekben javaslattevő, véleményező, valamint tanácsadó testülete. Az infokommunikációs szektor fejlesztései hosszú távon is növelik egy gazdaság növekedési potenciálját és javítják a foglalkoztatottak életminőségét.” – olvasható a kinevezésről szóló hivatalos beszámolóban.
Fauszt összeférhetetlenség-gyanús megbízatása bő másfél évig tartott: 2020 végén Orbán Viktor egy határozattal felmentette pozíciójából. Ennek oka nem ismert, de a kormányzattal ápolt jó viszony minden bizonnyal megmaradt, hiszen Palkovics László egykori üzlettársának cégei azóta is tarolnak az állami tendereken. Palkovics 2017-ben az RTL-nek elismerte, hogy Fauszt Zoltán a barátja (a 444 cikke szerint az egyetem óta ismerik egymást), de ennek szerinte nincs köze Fauszt cégeinek közpénzes megrendeléseihez.
|
Palkovics volt üzlettársának cégeihez dőlnek az állami megbízások
|
A magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek ugyanannak a cégcsoportnak a termékei. Akárcsak a másik tengeristenről, Poszeidonról elnevezett elektronikus iratkezelő program, amit az államigazgatásban alkalmaznak. Ezeknek az informatikai rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi többmilliárd forintos bevételt hoz a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatoknak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/01/palkovics-volt-uzlettarsanak-cegeihez-dolnek-az-allami-megbizasok-tizmilliardokat-koltunk-naluk-oktatasi-informatikara/
|
2022-09-01 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) évek óta rengeteg közpénzt kap, azonban sem a hírekben, sem a szövetség honlapján nem szerepelt az általa rendezett 2022-es Európa-Bajnokság ára. Közérdekű adatigényléssel derítettük ki, hogy közel bruttó 2 milliárd forint közpénzt adott az állam az eseményre. Az összeg nagy részét kommunikációra és rendezvényszervezésre tüntették fel, a nyertes cégek mögött pedig a reklámpiac Mészáros Lőrince, Balásy Gyula áll. A 2013-as vb-re anno 330 millió forint közpénzzel is megelégedett az MBSZ, amit Németh Szilárd fideszes politikus vezet 2015 óta.
A március 28. és április 3. között zajló Európa-bajnokságnak a budapesti BOK Csarnok adott otthont. A birkózás nagypolitikai támogatottsága Németh Szilárd fideszes politikus, gasztroblogger sikeres lobbitevékenységének is köszönhető. A Fidesz alelnöke már hét éve az MBSZ elnöke, és a birkózáshoz is van némi köze: a sportolói karrierje akkor ért véget, amikor bulizásba kezdett.
Sem a hírekben, sem a honlapjukon nem szerepelt az Eb ára
Az esemény kiadásaira az orosz-ukrán háború és az április 3-i választás árnyékában kevesebb médiafigyelem irányult. Pedig a kormány szerint a júniusban megrendezésre kerülő vizes világbajnokság után ez a második legnagyobb hazai rendezésű sportesemény. Nekünk is leginkább azért tűnt fel, mert a BOK csarnokban egymástól elválasztva, de egyszerre fogadták az ukrán menekülteket, és rendezték meg az Eb-t.
Az MBSZ honlapján ugyan szerepel egy üvegzseb menüpont, ahol közérdekű adatok találhatóak, de sem ott, sem a hírekben nem találtuk meg, hogy mennyibe került a birkózó Eb. Azt a honlapon lévő jegyzőkönyvekből bogarásztuk ki, hogy nem a szövetség kapta közvetlenül a megrendezéshez az állami támogatást, hanem a Nemzeti Sportügynökség (röviden: NSÜ). A pénzt pedig a Rogán Antal alá tartozó NKOH (Nemzeti Kommunikációs Hivatal) rendszerén keresztül költötték el. Ez az a hivatal, ami több mint ezer költségvetési szerv számára bonyolítja le a rendezvényeikhez kapcsolódó közbeszerzéseket.
A jegyzőkönyvben még az is szerepel, hogy a szurkolókat is felhoznák az EB-re, ahol ajándékokkal „kedveskednének” nekik, és az étkezésükről is gondoskodnának.
A jegyzőkönyv részlete: „A támogatást a kormánytól megkaptuk az EB-re, de az a mérlegben nem lesz megtalálható, mert a támogatás közvetlenül az NSÜ-be (Nemzeti Sportügynökségbe) érkezett, azon belül NKOH rendszeren keresztül kerül elköltésre. Ez most már minden sportágnak és minden állami pénzből gazdálkodó szervezetnek kötelező, így több az adminisztráció, de minden rendben lesz ennek ellenére is, a tárgyalásoknak köszönhetően megoldható lesz, hogy a vidéki egyesületekből, klubokból a versenyzőket, szurkolókat, érdeklődőket buszokkal felhozhassuk az EB-re, ajándékokkal kedveskedhessünk nekik, étkezésükről gondoskodhassunk. Hasonló hangulatot szeretnénk teremteni, mint a 2018-as nagysikerű világbajnokságon.”
A módszer, úgy tűnik, bevált, a rendezvényről Németh Szilárd posztolt „teltházas” videót március végén.
Bruttó 2 milliárd támogatás, nagy része kommunikációra
Az NSÜ-nek beadott közérdekű adatigénylésünkben azt kérdeztük meg, hogy mennyi közpénzt kaptak az Eb megrendezésére, és ebből mire mennyit költöttek.
Az adatigénylésünk megválaszolását először 15 nappal meghosszabbították, mert szerintük az a munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. A végül elküldött (egyértelműen nem túl sok munkaórát igénylő válaszukból) kiderült, hogy
a megrendezésre bruttó 1 947 192 430 forint közpénzt kaptak.
A rendezvényhez kapcsolódó 5 millió forint feletti szerződések között csupán a rendezvényszervezésre és kommunikációra szánt nettó 1,5 milliárd (bruttó 1,88 milliárd) forintot tüntették fel. Vagyis az állami támogatás nagy része erre a két feladatra ment el.
Balásy a reklámpiac Mészáros Lőrince
A munkával a Moonlight Event Szolgáltató Rendezvényszervező Kft.-t és a Visual Europe Zrt.-t bízták meg. Mindkét cég mögött a reklámpiac Mészáros Lőrince, Balásy Gyula áll. A közpénzzel kitömött NER-es üzletember kommunikációs cégei hosszú évek óta az állam kizárólagos partnerei, ők gyártják a fideszes propagandát hirdető kormányzati „kék plakátokat”.
Budai luxusvillába költöztek a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula reklámcégei – drónvideó | atlatszo.hu
A közpénzeső természetesen felvirágoztatta a két vállalkozást: 2018-ra a New Land Media árbevétele a 2014-eshez képest 571,5-szeres növekedést produkált (91,4 millió forintról 52,2 milliárdra emelkedett), adózott eredménye pedig 6.312-szeresére nőtt (1,3 millió forintról 8,8 milliárdra). A Lounge Design Kft.
A Moonlight Eventet a rendezvényszervezési piac egyik „csodájaként” tartják számon. A 2011-ben alakult kft. évekig nem mutatott fel semmi jelentőset. Három év alatt azonban közel ezerszeresére nőtt a árbevételük, miközben a cég tulajdonosa lett Balásy Gyula: 2017-ben az értékesítés nettó árbevétele 4,2 millió forint volt, ami 2020-ban 3,9 milliárd forintra ugrott.
A Visual Europe egy kormányzati megbízásokkal kitömött rendezvénytechnikai cég. Korábban itt írtunk részletesebben arról, hogyan került a zrt. Balásy birodalmába. A Moonlightról tavaly derült ki, hogy 950 millió forintért szervezheti a Dubaji Világkiállítás magyar rendezvényeit. A Visual Europe neve is szinte minden fontosabb állami rendezvényen felbukkant, volt közük többek között az augusztus 20-i tűzijátékhoz, a vadászati kiállításhoz és a kézilabda Eb-hez is.
Egyre drágább, de kevés a siker
A Németh Szilárd vezette birkózószövetséget jelentős közpénzzel támogatják. Ugyanis a kormány 2012 óta a kiemelt sportágaknak, köztük a birkózásnak milliárdos apanázst ad. A birkózást 2019-ben a közpénzzel kitömött, de kevésbé sikeres sportágként tartották számon. Az eredményeket többek között külföldi versenyzők honosításával igyekezték felturbózni. A BOK csarnokban megrendezett idei eseményen kilenc magyar érem született, ebből két arany. Kettőből az egyik aranyat pedig a magyar színekben játszó, honosított birkózó Iszmail Muszukajev nyerte.
Az elmúlt tíz évben két birkózó világbajnokságot rendezett Magyarország. A 24.hu írt 2018-ban arról, hogy hat év alatt hatszorosára nőtt az eseményre fordított közpénz mennyisége. A 2013-as vetélkedő megrendezésére 328,7 millió forint közpénzt kapott az MBSZ, a 2018-asra 1,8 milliárdot. 2013-ban a szövetség még a költségek 48 százalékát saját bevételeiből fedezte.
|
A birkózó Eb 2 milliárdos állami támogatást kapott, a kommunikációján Balásy Gyula cégei kaszáltak
|
A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) évek óta rengeteg közpénzt kap, azonban sem a hírekben, sem a szövetség honlapján nem szerepelt az általa rendezett 2022-es Európa-Bajnokság ára. Közérdekű adatigényléssel derítettük ki, hogy közel bruttó 2 milliárd forint közpénzt adott az állam az eseményre. Az összeg nagy részét kommunikációra és rendezvényszervezésre tüntették fel, a nyertes cégek mögött pedig a reklámpiac Mészáros Lőrince, Balásy Gyula áll. A 2013-as vb-re anno 330 millió forint közpénzzel is megelégedett az MBSZ, amit Németh Szilárd fideszes politikus vezet 2015 óta.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2022/05/10/a-birkozo-eb-2-milliardos-allami-tamogatast-kapott-a-kommunikaciojan-balasy-gyula-cegei-kaszaltak/
|
2022-05-10 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Átlátszó feketével teljesen kitakart oldalakat kapott, amikor az OLAF-tól az iskolák fejlesztését célzó Öveges-program jelentését kikérte. Kovács Gergőnek, a Kutyapárt társelnökének most még ennyit sem adtak, amikor megpróbálta elkérni a Hegyvidéki Önkormányzattól a milliárdos pénzlenyúlásokról híres, országos Öveges-program kerületi szerződéseit. A kerület vezetése az önkormányzati képviselőként dolgozó Kovácsot az illetékes tankerülethez irányította, ahonnan azt írták, nincsenek náluk a kért dokumentumok.
Az elmúlt években több cikkben is részleteztük az Átlátszón (itt, itt, itt és itt) a 2010-ben (TÁMOP-3.1.3-10/1-2) és 2011-ben (TÁMOP-3.1.3-11/1-2 ) meghirdetett Öveges-programhoz kapcsolódó visszaéléseket. A pályázatokat „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban” címmel írták ki.
A számtalan vizsgálat, adóhatósági és rendőrségi nyomozás, ügyészségi vádemelés és bírósági ítéletek ellenére a mai napig nem tudni, hová, kikhez került a közel 19 milliárdos programból hozzávetőleg bő kétmilliárd forint. Pedig annak idején, mint azt az ügyet kirobbantó Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő nyilvánosságra hozta, a Miniszterelnökség is talált szabálytalanságokat a program kapcsán.
Az Átlátszónak akkor annyit sikerült kiderítenie, hogy a magyar államnak 7,8 millió eurót kellett visszafizetnie az Öveges-program és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt.
7,8 millió eurót kellett visszafizetnie Magyarországnak az Öveges-program és más projektek szétlopása miatt az EU-nak | atlatszo.hu
Az Öveges-program miatt előírt visszafizetések összegéről a kormány titkolózása miatt eddig csak becslések jelentek meg. Most azonban egy brüsszeli forrásunktól megtudtuk, hogy az ellenőrzések során kiderült, hogy az Öveges-programon kívül az ESZA más operatív programjainál is előfordulhattak hasonló súlyos szabálytalanságok. Ezért a magyar hatóságok átalánykorrekciót hajtottak végre az Öveges-programra vonatkozóan, és további pénzügyi korrekciókat az egyes feltárt szabálytalanságokra vonatkozóan.
A program kapcsán talált szabálytalanságokat szerettük volna megismerni, ezért elkértük az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalától (OLAF) a vizsgálatuk eredményét. A jelentést meg is kaptuk, ám annak nagy részét kitakarták, így nem sok minden derül ki belőle.
Eltűntek a hegyvidéki szerződések
Kovács Gergő, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) társelnöke, aki a budapesti XII. kerületben (Hegyvidék) önkormányzati képviselő, azt szerette volna megtudni, hogy az uniós finanszírozású, Öveges-programként ismert országos iskolafejlesztési projektben kikkel szerződött a kerület.
Kovács levelére az önkormányzat azt válaszolta, hogy a programban érintett intézmények működtetését ők 2017. január 1-től átadták a Közép-Budai Tankerületi Központnak. Telefonon tették hozzá a képviselőnek azt, hogy akkor minden vonatkozó dokumentum is átkerült a tankerületi központhoz. A képviselő ezután írt a tankerületnek is, ahonnan azt a választ kapta, hogy
„A Közép-Budai Tankerületi Központ nem rendelkezik a jelzett Hegyvidéki Önkormányzat által megkötött szerződésekkel.”
A Kutyapárt társelnöke szerint azért is fontos lenne a kerületi Öveges-szerződésekre vonatkozó dokumentumok megismerése, mert már a Miniszterelnökség 2014-es vizsgálata is talált szabálytalanságokat a kerület vonatkozó szerződéseinél, amiket az Arany János Általános Iskola és Gimnázium természettudományos laborjának kialakításához kötöttek.
Már 2014-ben tudtak a szabálytalanságokról
A Miniszterelnökség vizsgálatát lezáró jelentést az Átlátszó korábbi Öveges-cikkeiben is hivatkoztuk. A jelentésben sorolt kifogások között szerepel például, hogy „a beszerzési eljárások alapján összességében megállapítható, hogy a felhívás/ajánlatkérés dokumentációja a Pályázati Útmutató előírásaival ellentétben nem határoz meg alkalmassági feltételeket (köztartozás, felszámolási eljárás, referencia, humánkapacitás igazolás stb.) az ajánlattevőre vonatkozóan, valamint nem dokumentált a beérkezett ajánlatok értékelése.”
A jelentés szerint az ajánlatok részletes feladatleírásai sem voltak szabályosak:
„Az ajánlatok részletes feladatleírásai tartalmukban eltérnek az ajánlatkérés részletes feladatleírásától. A benyújtott árajánlatok részletes feladatleírásai azonban mindhárom ajánlatot adó gazdasági társaság (Ex Ante Tanácsadó Kft., HBF Hungaricum Kft. és Grants Europe Consulting Kft.) vonatkozásában teljes egyezőséget mutatnak. Ez a jelenség kizárólag az ajánlattevők versenykorlátozó magatartásával, az ajánlat benyújtását megelőző egyeztetéssel magyarázható, Ez megalapozza a szabálytalan beszerzés gyanúját. A jelentés megállapítja továbbá, hogy három beszerzési eljárásnál nem kerültek rögzítésre az ajánlatok megküldési határidői és az ajánlatok értékelési szempontjai, ezért megalapozott a szabálytalanság gyanúja.”
Kovács Gergő után mi is megkerestük a területileg illetékes tankerület vezetését és a hegyvidéki önkormányzatot, hogy a kerület Öveges-szerződéseit megismerhessük. A XII. kerületi önkormányzat sajtófőnöke, Arató Zsolt a megkeresésünkre azt válaszolta, hogy azt a közérdekű adatigénylésekkel foglalkozó kollégájának továbbította, s hogy a kérdéseinkre a jogszabályban előírt határidőn belül válaszolnak majd.
Ez a jelenleg is érvényben lévő veszélyhelyzet miatt (amit az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel vezettek be) akár 90 napig is eltarthat. A területileg illetékes tankerület mostanáig nem válaszolt a múlt héten elküldött kérdéseinkre.
|
Se a Hegyvidéki Önkormányzatnál, se a tankerületnél nincsenek az Öveges-program szerződései
|
Az Átlátszó feketével teljesen kitakart oldalakat kapott, amikor az OLAF-tól az iskolák fejlesztését célzó Öveges-program jelentését kikérte. Kovács Gergőnek, a Kutyapárt társelnökének most még ennyit sem adtak, amikor megpróbálta elkérni a Hegyvidéki Önkormányzattól a milliárdos pénzlenyúlásokról híres, országos Öveges-program kerületi szerződéseit. A kerület vezetése az önkormányzati képviselőként dolgozó Kovácsot az illetékes tankerülethez irányította, ahonnan azt írták, nincsenek náluk a kért dokumentumok.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/14/se-a-hegyvideki-onkormanyzatnal-se-a-tankeruletnel-nincsenek-az-oveges-program-szerzodesei/
|
2022-09-14 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Bár az országban egymás után halasztják el a különböző állami beruzásokat, úgy tűnik, az évi 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának egyelőre nem kell spórolnia. Korábban közel nettó félmilliárd forintért új kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba, majd 30 millióért kerestek fizető tapsolókat, most pedig a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik 154 millió forintért. Sőt, a közpénzből működő MTVA-nak még földgázra is futja.
Közbeszerzési eljárást írt ki a budapesti, Kunigunda útja 64. alatti gyártóbázisának fejlesztésére a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). A felhívás szerint a „B” épületében, az I. emeleten alakítanák ki a Rádió 1 és a Kossuth 2 stúdiót. Ehhez építőipari és akusztikai munkákra is szükség lesz.
Először a Rádió 1 nevű stúdiót alakítják ki, amely a B111 és B112 helyiségek területén kap egy stúdiót és egy vezérlőt. Miután ezt átadták, a Kossuth 2 kerül sorra: új stúdiót, egy hírolvasó helyiséget és egy technikai helyiséget építenek a B109 és B110 helyiségek területén.
A leírásból többek között kiderül, hogy a nagy zajjal járó munkákat (pl. a fúrásokat) az üzemelő stúdiók közelsége miatt csak éjszaka, előre egyeztetett időpontban lehet végezni, és hogy az újonnan kialakítandó helyiségekben az ott tartózkodó személyek a belső hőmérsékletet saját maguknak tudják majd állítani termosztát segítségével.
A nyertes az A-Bau Építőipari Kivitelező Kft. lett, amely nettó 154 millió forintért vállalta a munkát. A kanadai tulajdonossal bíró cég alvállalkozókat is bevon a munkálatokba: a Csato-Bau Kft.-t, az Air-studio Pro Kft.-t. és Bartha Edina egyéni vállalkozót.
Ajtókra, tapsolókra és földgázra is futja
Ahogy azt nemrég megírtuk, a közpénzből működő MTVA közönség biztosítására is kiírt egy tendert a közelmúltban. A közmédia alkalmanként akár 200 „tapsolót” is kérhet a nyertes cégtől, sőt, a közönség tagjainak életkorát és nemét is meghatározhatja. A 30 millió forint értékű keretszerződés 12 hónapra szól, a megbízást a Casting Office Kft. nyerte.
Évi 30 millió forintért keres tapsoló közönséget a közmédia | atlatszo.hu
A közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közönség biztosítására írt ki tendert a közelmúltban. Az éves szinten 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédia alkalmanként akár 200 „tapsolót” is kérhet a nyertes cégtől. Az MTVA a közönség tagjainak életkorát és nemét is meghatározhatja. A keretszerződés 12 hónapra szól majd.
Pár hónappal korábban 6 db biztonságtechnikai kaput építettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba, közel nettó félmilliárd forintért. Az átalakítással érintett helyszíneken (A és B épület) a meglévő forgóvillás átengedés helyett zsilipkapus átengedésre alkalmas kapuk lettek, valamint tolószárnyas automata üvegajtókat szereltek be. A munkálatokat a TVT Vagyonvédelmi Zrt. végezte.
És miközben az önkormányzatok egymás után jelentik be, hogy a megugró energiaárak miatt akár csődbe is mehetnek, a közmédiánál földgázra is futja. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint éppen most írnak alá egy szerződést az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-vel nettó 42,49 Ft/MJ-os áron a 2022. október 1-től 2023. október 1-ig tartó időszakra.
|
154 millióból tovább épül-szépül a közmédia Kunigunda úti épülete, és még fűtés is lesz
|
Bár az országban egymás után halasztják el a különböző állami beruzásokat, úgy tűnik, az évi 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának egyelőre nem kell spórolnia. Korábban közel nettó félmilliárd forintért új kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba, majd 30 millióért kerestek fizető tapsolókat, most pedig a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik 154 millió forintért. Sőt, a közpénzből működő MTVA-nak még földgázra is futja.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/15/154-milliobol-tovabb-epul-szepul-a-kozmedia-kunigunda-uti-epulete-es-meg-futes-is-lesz/
|
2022-09-15 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Június 14-én a magyar futballválogatott Anglia ellen játszott a Nemzetek Ligájában, és fényes győzelmet aratva 4:0-ra legyőzte az angolokat Wolverhamptonban. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a helyszínen szurkolt a magyar csapatnak Csányi Sándor MLSZ-elnök és OTP-vezér társaságában. Az OTP egyik magánrepülőgépe, a Dassault Falcon 900LX típusú HA-LKZ a meccs előtt a legközelebbi repülőtéren, Birminghamben landolt.
Az OTP bitorkában lévő Air-Invest Kft. 2017-ben vásárolta meg az újonnan körülbelül 11 milliárd forintot érő Dassault Falcon 900LX típusú repülőgépet, amely a HA-LKZ lajstromjelet viseli. A drága magángép útjai többször egybeestek már Orbán Viktor külföldi látogatásaival az évek során, és legutóbb egy hete írtunk egy ilyen egyezésről. A repülési adatok szerint ugyanis nagyon valószínű, hogy a miniszterelnök a HA-LKZ fedélzetén mehetett az olasz-magyar focimeccsre.
Az UEFA Nemzetek Ligája az Európai Labdarúgó-szövetség által szervezett labdarúgótorna. Az idei, 2022/2023-as idényben Magyarország az angol, a német és az olasz csapattal került egy csoportba. A magyar válogatott június 4-én játszotta az első meccsét Anglia ellen, ami bravúrosra sikerült. A Puskás stadionban tartott mérkőzés eredménye ugyanis 1:0 lett, ezzel 60 év után először győztük le az angolokat.
Orbán a helyszínen szurkolt Csányi Sándorral
Ennél is nagyobb sikert ért a magyar csapat június 14-én, amikor 4:0-ra verte a házigazda angolokat, akik soha nem szenvedtek még el ekkora, rúgott gól nélküli vereséget hazai pályán.
Az angol-magyar meccset Wolverhamptonban, a Molineux Stadionban tartották. A külföldi hírügynökségek lefotózták a helyszínen Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki Csányi Sándorral, a Magyar Labdarúgó Szövetség és az OTP elnökével szurkolt.
Embed from Getty Images
A miniszterelnök a kedvenc újságjának nyilatkozott is a meccs után: „Nagyon ritkán fordul elő, hogy bemegyek a csapat öltözőjébe, a legutóbb jó tíz évvel ezelőtt, a hollandiai öt-hármas vereségünk után tettem ilyet. Most azonban a csapatkapitány Szalai Ádám kérésére személyesen gratuláltam a válogatott tagjainak, leírhatatlan volt a hangulat a magyar öltözőben” – mondta a Nemzeti Sportnak Orbán Viktor.
Az OTP egyik különgépével mehettek
Wolverhampton egy nagyjából 250 ezer lakosú város Angliában. Van ugyan saját repülőtere, de az csak kisgépek és helikopterek számára megfelelő. A legközelebbi nagy repülőtér Birminghamben, körülbelül 40 kilométernyi távolságra található.
A repülők mozgását figyelő internetes oldalak szerint épp a birminghami repülőtéren landolt az angol-magyar meccs előtt az OTP egyik repülőgépe. A HA-LKZ kora délután indult Budapestről, és nagyjából 2 óra múlva érkezett meg az angol nagyvárosba.
A Dassault Falcon 900LX típusú repülő fedélzetén kialakítástól függően 12–14 fő utazhat luxuskörülmények között. Hatótávolsága 8800 kilométer – ennyit tud egy tankolással megtenni –, végsebessége 1040 kilométer óránként. Üzemeltetési költsége úticéltól és a repült óráktól függően kb. 1-1,3 millió forint óránként.
Az útvonaltervező oldalak szerint a Birmingham és Wolverhampton közötti 40 kilométernyi távolság 36 perces vonatozással vagy 45 perces autózással küzdhető le. A HA-LKZ utasainak tehát bőven volt idejük odaérni a kora este kezdődő angol-magyar meccsre.
„Jövő héten is így fogok menni!”
Könnyen lehetséges, hogy az OTP-vezérrel szurkoló Orbán Viktor a HA-LKZ fedélzetén utazott a helyszínre, ugyanis az egyéb általa használt repülők – a négy honvédségi gép és a Mészáros Lőrinchez köthető osztrák magángép – nem mentek Angliába június 14-én.
Az OTP repülőinek kényelmét azonban már többször élvezte a miniszterelnök, aki az előző, HA-LKN lajstromjelű gép fedélzetén ment például 2010-ben Azerbajdzsánba, 2015-ben a párizsi terrorellenes felvonulásra, 2016-ban pedig a Bajnokok Ligája döntőjére.
2017-ben adta el az OTP tulajdonában lévő Air-Invest Kft. a HA-LKN-t és vette meg a HA-LKZ-t, ami akkor körülbelül 11 milliárd forintba kerülhetett. 2018-ban összegyűjtöttük, hogy a HA-LKZ útjai többször egybeestek Orbán Viktor külföldi látogatásaival, melyek között politikai események és focimeccsek is voltak. Egy alkalommal a miniszterelnök hivatalos Facebook-oldalán is közzétettek egy videót arról, hogy az OTP-s magánrepülővel utazott Berlinbe.
Orbán Viktor is használja, „Magyarország kormánya” jelöléssel repked a világban az OTP magánrepülőgépe | atlatszo.hu
Orbán Viktor is használja, „Magyarország kormánya” jelöléssel repked a világban az OTP magánrepülőgépe
Cikkünk után négy hónappal megszólalt az ügyben Csányi Sándor OTP-elnök, aki azt nyilatkozta, hogy Orbán mindig személyesen fizette ki az utakat. Ugyanezt mondta egy akkori Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is, aki szerint Orbán átláthatóan utazik. Ehhez képest azóta is titkolják az érintettek, hogy pontosan mennyibe kerültek Orbán magángépes útjai, és ki fizette azokat.
Maga a miniszterelnök nem csinált nagy ügyet a magángépezésből: amikor erről kérdezték a parlamentben, azt válaszolta, hogy:
„30 éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!”
Ez afféle ígéret lehetett, mert múlt héten a magyar válogatott Olaszország ellen játszott a cesenai stadionban, a magyar miniszterelnök pedig a helyszínen szurkolt Csányi Sándorral, és az OTP tulajdonában lévő HA-LKZ a Cesena melletti reptéren landolt a meccs előtt.
Orbán Viktor az OTP magángépével mehetett az olasz-magyar meccsre | atlatszo.hu
Hogy pontosan kit/kiket vitt és hozott az osztrák bejegyzésű privát jet, melynek fedélzetén korábban már Mészáros Lőrincet, Szíjj Lászlót és magát a miniszterelnököt is lefotózták, nem tudjuk. Mindenesetre érdeklődtünk a Miniszterelnökségen, hogy mikor és hogyan utazott Orbán Viktor Párizsba a hétvégén. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.
Orbán Viktor azonban nem csak az OTP repülőjével utazgat: 2018-ban lefotóztuk, ahogy a Videoton bulgáriai mérkőzése után kiszállt egy 17 milliárd forintos, Bombardier Global 6000 típusú magánrepülőből Budapesten. Az osztrák bejegyzésű, OE-LEM lajstromjelű gépet azóta használta már Mészáros Lőrinc és Szíjj László is, és bár az ausztriai szabályozás miatt a tulajdonosa nem megismerhető, az utasok alapján egyértelműen a Fidesz belső köreihez köthető.
2019-ben Orbán ezzel az osztrák magángéppel mehetett a Montenegro-Magyarország meccsre is, idén május végén pedig Párizsba, a Bajnokok Ligája döntőjére is.
Orbán Viktor miniszterelnök és a NER luxusrepülője is Párizsban járt a BL-döntő napján | atlatszo.hu
Hogy pontosan kit/kiket vitt és hozott az osztrák bejegyzésű privát jet, melynek fedélzetén korábban már Mészáros Lőrincet, Szíjj Lászlót és magát a miniszterelnököt is lefotózták, nem tudjuk. Mindenesetre érdeklődtünk a Miniszterelnökségen, hogy mikor és hogyan utazott Orbán Viktor Párizsba a hétvégén. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.
Épp tegnap emelték Orbán fizetését
Tavaly egyébként az OTP tulajdonában lévő Air-Invest Kft. vett egy vadiúj, Falcon 8X típusú repülőgépet, ami a HA-LKW lajstromot viseli, és körülbelül 17 milliárd forintba kerülhetett. Az elmúlt egy évben a HA-LKW több híres nyaralóhelyen járt az Adriától Dubajon át a Maldív-szigetekig, de járt Finnországban, Ukrajnában, Oroszországban és Kínában is.
A gyártó honlapja szerint termékeik közül a Falcon 8X rendelkezik a legtágasabb kabinnal: 13 méter hosszú, majdnem 2,5 méter széles és 1,88 méter magas. Általában 12-14 üléssel szerelik fel az utasok kényelme érdekében, de igény szerint ez a szám csökkenthető vagy akár 16-ra is növelhető. Hatótávolsága közel 12 ezer kilométer, tehát egy tankkal képes például Pekingből New Yorkba, Londonból Hongkongba vagy Sao Paolóba elrepülni. Végsebessége 0,90 mach, vagyis bő 1100 kilométer óránként.
17 milliárd forintos, Falcon 8X típusú repülőgépet vett tavaly az OTP cége | atlatszo.hu
Ahogy a videón is látható, egy új Falcon 8X listaára 58-60 millió amerikai dollár (extrák esetén több), ami a jelenlegi nagyjából 370-es árfolyammal számolva 21-22 milliárd forintot jelent. Egy évvel ezelőtt, a HA-LKW magyar lajstromba vételekor azonban még csak 300 forint körül járt a dollár-árfolyam, vagyis akkor az 58 milliárdos repülő körülbelül 17 milliárd forintba kerülhetett.
Egy Falcon 900LX típusú repülőgép (amilyen a HA-LKZ) óránkénti üzemeltetési költsége jelenleg úticéltól és a repült óráktól függően 1-1,3 millió forint a külföldi szakportálok szerint. A modernebb Falcon 8X (amilyen a HA-LKW) működtetése ennél drágább: a körülmények függvényében 1,2-1,7 millió forint körül van.
Egy-egy meccslátogatás tehát többmilliós költség, amit Orbán Viktor a vagyonnyilatkozata alapján nem tudna kifizetni, mert bevallása szerint évek óta egy forint megtakarítása sincs. Viszont épp tegnap szavazta meg a fideszes többségű parlament Orbán fizetésemelését, aki miniszterelnökként az eddigi 1,5 millió helyett havi bruttó 3,5 millió forintot fog keresni, amihez hozzájön még az 1,3 milliós képviselői alapdíj.
Címlapkép: A magyar csapat tagjai győzelmüket ünneplik a labdarúgó Nemzetek Ligája 4. fordulójában játszott Anglia – Magyarország mérkőzés után a wolverhamptoni Molineux Stadionban 2022. június 14-én. A magyar válogatott 4-0-ra győzött (forrás: MTI/Koszticsák Szilárd)
|
Az angol-magyar meccsre is az OTP különgépével mehetett Orbán Viktor
|
Június 14-én a magyar futballválogatott Anglia ellen játszott a Nemzetek Ligájában, és fényes győzelmet aratva 4:0-ra legyőzte az angolokat Wolverhamptonban. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a helyszínen szurkolt a magyar csapatnak Csányi Sándor MLSZ-elnök és OTP-vezér társaságában. Az OTP egyik magánrepülőgépe, a Dassault Falcon 900LX típusú HA-LKZ a meccs előtt a legközelebbi repülőtéren, Birminghamben landolt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/06/15/az-angol-magyar-meccsre-is-az-otp-kulongepevel-mehetett-orban-viktor/
|
2022-06-15 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Sára Botond főispán vezetésével Budapest Főváros Kormányhivatala további területekre vezeti be a Poszeidon iratkezelő rendszert. A megbízást, ki más, mint a Poszeidon atyja, az SDA DMS Zrt. nyerte, ami nettó 1,5 milliárd forintért végzi el a feladatot. A cég többségi tulajdonosa Fauszt Zoltán, aki Palkovics László TIM-miniszter régi jó barátja.
Fauszt 2000-től 2014-ig üzlettársa volt Palkovics Lászlónak, akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. 2016-ban Palkovics a teljes oktatásért felelős államtitkár lett, 2018 óta pedig miniszterként dolgozik a kormányban. 2018 májusa óta innovációs és technológiai miniszter volt, a 2022 áprilisi választás után pedig Orbán Viktor miniszterelnök technológiai és ipari miniszterré nevezte ki. Kettejük 14 évnyi üzleti kapcsolatát Hadházy Ákos tárta fel 2017-ben, Fauszt érdekeltségeihez pedig azóta is ömlik a közpénz.
Szeptember elején megjelent hosszú cikkünkben megírtuk, hogy a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatok évi többmilliárdos bevételhez jutnak a magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek, továbbá az államigazgatásban működő elektronikus iratkezelő program, a Poszeidon üzemeltetéséből.
A Közbeszerzési Adatbázis alapján készült összesítésünk szerint a cégek 2008. január 1. és 2022. július vége között együttesen 196 közbeszerzésen győzedelmeskedtek mintegy 371 milliárd forint értékben. Sok esetben konzorciumi tagok voltak, de a Neptunt és Poszeidont működtető SDA-vállalatok önállóan nettó 32,3 milliárd forintnyi, a Krétát kezelő eKréta Zrt. pedig nettó 36,2 milliárd forint értékű tendert nyert önállóan az elmúlt években.
Palkovics volt üzlettársának cégeihez dőlnek az állami megbízások, tízmilliárdokat költünk náluk oktatási informatikára | atlatszo.hu
A magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek ugyanannak a cégcsoportnak a termékei. Akárcsak a másik tengeristenről, Poszeidonról elnevezett elektronikus iratkezelő program, amit az államigazgatásban alkalmaznak. Ezeknek az informatikai rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi többmilliárd forintos bevételt hoz a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatoknak.
A görög tengeristenről elkeresztelt szoftver hosszabb neve az Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR), ami a honlapja szerint csak 2013 óta létezik önállóan. Pedig a Nemzeti Közlekedési Hatóság már 2011-ben nettó 49 millió forintot fizetett a fejlesztéséért és supportjáért.
Azóta pedig szépen elterjedt a közszférában: használja többek között a MÁV és a Nemzeti Vagyonkezelő is, 2016-ban pedig 1 milliárd forintért – európai uniós támogatással – bekötötték a fővárosi és megyei kormányhivatalokba.
Kiterjesztik a Poszeidont, jön a SZISZI is
Szintén európai uniós támogatásból, a KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00032 számú projekt keretében folytatódik a rendszer fejlesztése. Budapest Főváros Kormányhivatala május elején írt ki közbeszerzést „Szakrendszerek EKEIDR integrációja” tárggyal. A kiírás szerint az eljárás tárgya az EKEIDR2 projekt 5. ütemének megvalósítása, melynek során a Poszeidon további kiterjesztése történik meg „olyan kormányhivatali szakfeladatot ellátó területeknél, ahol még nem az EKEIDR rendszer, vagy nem teljes körűen, illetve egységesen látja el az ügyirat- és dokumentumkezelési, valamint az ezekre épülő elektronikus és hatósági ügyintézési feladatok informatikai támogatását”.
A megbízást több feladatcsoportra osztották, melyek közül az első a Szakrendszer Iratkezelői Szolgáltatás Interfész (SZISZI) rendszer megvalósítása. Ez a leírás szerint a szakigazgatási rendszerek és az EKEIDR közötti kommunikációt hivatott biztosítani. A SZISZI mellett szükséges az egyes rendszerek migrációjának támogatása, továbbá az ügyintézés supportja, valamint 30 kiválasztott közigazgatási eljáráshoz elektronikus távoktatási tananyagok fejlesztése, illetve ügyindító nyomtatványok tervezése és implementációja.
A nyílt közbeszerzésre június elejéig jelentkezhettek az ajánlattevők, és némileg meglepő módon hárman is megpályázták a munkát. A Poszeidon/EKEIDR atyja, a programot kifejlesztő és jelenleg is működtető SDA DMS Zrt. mellett indult a tenderen az ALOHA Informatika Kft. és az S&T Consulting Hungary Rendszerintegrációs és Technológiaátadási Kft. is. A két konkurens cég ajánlatát azonban el sem bírálta a kiíró, amelynek vélhetően az volt az oka, hogy az SDA DMS-nél drágább árajánlatot adtak. Az Aloha Informatikai Kft. ugyanis nettó 1,6 milliárd forintért, az S&T Consulting Kft. pedig nettó 1,53 milliárdért vállalta volna a feladatot.
A megbízást nettó 1,51 milliárd forintos ajánlattal az SDA DMS Zrt. nyerte.
A cég két tulajdonosa a Nexius Informatikai Zrt. (70%-os többségi) és az E-Storage Informatika Zrt. (kisebbségi, 30%). A Nexius egyedüli részvényese Fauszt Zoltán, és szintén övé az E-Storage többsége is egy másik cégén, az RC Invest Vagyonkezelői Zrt.-n keresztül.
Kicsit krimis szál a sztoriban, hogy Fauszt előtt Farkas Mihály zongorista volt az RC Invest többségi részvényese, ám ő 2015 novemberében hirtelen eltűnt, majd a Dunából került elő a holtteste. Fauszt Zoltán pedig 2016 májusában értesítette a cégbíróságot, hogy övé lett a vállalat. Lehetséges, hogy ez egy korábban kötött opciós szerződés alapján történt, de biztosat nem tudni.
Alpolgármesterből főispán
Budapest Főváros Kormányhivatalát Sára Botond vezeti, aki korábban a főváros VIII. kerületének fideszes alpolgármestere volt párttársa, Kocsis Máté irányítása alatt. 2018-ban Kocsist országgyűlési képviselővé választották, ezért lemondott a polgármesterségről, az emiatt kiírt időközi választást pedig Sára nyerte meg. 2019 őszén azonban az önkormányzati választáson kikapott, és az összellenzék jelöltje, Pikó András lett a polgármester.
Sára Botond ezután a fővárosi kormányhivatalt vezető kormánymegbízott lett, idén júliustól pedig már új neve van a titulusnak: főispánnak kell hívni.
Az év elején a Sára által vezetett kormányhivatal előzékenyen segített egy párttársának, a szintén fideszes Bús Balázsnak. Januárban ugyanis megírtuk, hogy Bús akkor már egy éve egyszerre a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke és önkormányzati képviselő, holott a két pozíció a törvény értelmében összeférhetetlen egymással.
Cikkünk után Bús lemondott az óbudai képviselőségről, ám a jogtalanul felvett tiszteletdíját – ami az ellenzék szerint 5,6 millió forint volt – nem fizette vissza. Az önkormányzat még vizsgálódott az ügyben, amikor a Sára Botond vezetésével működő fővárosi kormányhivatal „segítségnyújtásként” már közölte, hogy szerintük nem is kell visszaadnia Búsnak a pénzt, mert nincs ilyen a törvényben.
Címlapkép: Sára Botond letette kormánymegbízotti esküjét 2022. június 21-én, mellette Orbán Viktor és Gulyás Gergely (fotó: Sára Botond/Facebook)
|
Újabb 1,5 milliárdos állami megbízásnak örülhet Palkovics miniszter barátja
|
Sára Botond főispán vezetésével Budapest Főváros Kormányhivatala további területekre vezeti be a Poszeidon iratkezelő rendszert. A megbízást, ki más, mint a Poszeidon atyja, az SDA DMS Zrt. nyerte, ami nettó 1,5 milliárd forintért végzi el a feladatot. A cég többségi tulajdonosa Fauszt Zoltán, aki Palkovics László TIM-miniszter régi jó barátja.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/16/ujabb-15-milliardos-allami-megbizasnak-orulhet-palkovics-miniszter-baratja/
|
2022-09-16 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
„Több mint 30 ezer oldalnyi dokumentum, több mint 14 GB bizonyíték” – a momentumos Havasi Gábor elmondása szerint ennyi anyagot fésült át a főváros vizsgálóbizottsága az M3-as metrókocsik beszerzésének ügyében. Havasi a Facebookon közzétett posztjában azt írja, „az egyértelműen látszik, hogy Orbán Viktor és korábbi budapesti helytartója, Tarlós István számára a budapestiek érdekei mindvégig másodlagosak voltak, miközben az orosz lobbi kénye-kedve szerint alakította a beszerzés részleteit”.
Felhívtuk Havasit, hogy rákérdezzünk a vizsgálóbizottság következtetéseire, de azt mondta, hogy a bizottság jelentése egyelőre nincs kész – így nem is jelent még meg az erre célra fenntartott, hivatalos felületen –, „e percben is dolgozunk a véglegesítésén". Azt is elmondta, hogy a kész jelentést szeretnék minél hamarabb közzétenni, valamint a legközelebbi, szeptemberi Fővárosi Közgyűlésre már előterjesztés formájában be is vinni a vizsgálat eredményeit.
A bizottságot a főváros 2020-ban hozta létre azzal a céllal, hogy a korábbi városvezetések kínos, korrupciógyanús ügyeket felderítse. A bizottságot Havasi Gábor fővárosi politikus vezeti, az olyan ellenzéki tagok, mint Baranyi Krisztina, vagy Horváth Csaba mellett akad fideszes is benne: Tarlós István korábbi pénzügyi főpolgármester-helyettese, Bagdy Gábor.
A testület több olyan botrányt is vizsgál, ami alaposan ráégett a korábbi városvezetésekre:
ilyen a 2018-as fővárosi patkánymentesítési szerződés,
a Bálna rendezvényközpont tendereztetési eljárása,
a 2005-ös Rácfürdő-projekt (ez 2011-re ugyan elkészült, azonban a főváros és a beuházó vitája miatt sokáig nem nyitott ki),
az M3-as metró botrányán kívül pedig terítékre került több BKV-s ügy is, köztük a közlekedési társaság 2010 előtti eladósodása, a Combino villamosok beszerzése, valamint az elektronikus jegyrendszer körüli anomáliák.
Elevenítsük fel azonban röviden, mi is volt a gond az M3-as metró „felújításával”!
A BKV 2015-ben szerződött le az orosz Metrowagonmash-al arra, hogy az orosz cég a 3-as metróvonalon járó 222 szovjet gyártású metrókocsit felújítja, valamint modernizálja az alagútrendszert és az állomásokat is. Azért nem új kocsikat vettek, hanem az ősrégi szovjet metrók oroszországi felújítására szerződtek, mert az új szerelvényeket a kormány drágállotta és nem is volt hajlandó kifizetni.
A beruházás hivatalosan így 220 millió eurójába (akkori árfolyamon számolva 69 milliárd forintjába) került volna a fővárosnak, ha nem kényszerül euróalapú devizahitel felvételére. A hitelt a kormány hatvanmilliárd forintig engedélyezte, a maradék 9 milliárdot a fővárosnak kellett kiszorítania a büdzséből. A hatvanmilliárdos hitelt 15 éves futamidőre vették fel, kamatokkal együtt végül 84 milliárdra rúg majd. Ahhoz viszont, hogy ne a problémás orosz szerelvények közlekedjenek a kék metró vonalán, nagyjából 90 milliárd forintból megoldható lett volna a főváros akkori becslése szerint.
Ráadásul az is kiderült, hogy a Metrowagonmash – bár csak a szerelvények felújítására volt szerződése – valójában az általa gyártott új metrókocsikat hozott Budapestre, vagyis lényegében felújítottnak mondott, oroszok által újonnan gyártott szerelvényekért adtunk pénzt, amik ráadásul egyből elkezdtek rohadni. A régi, Magyarországon használt szerelvényeket pedig egy Moszkva melletti erdőben fotózták le, ez bizonyítja, hogy nem azokat újítják fel.
|
Fővárosi vizsgálóbizottság: Tarlós alatt az orosz lobbi alakította a 3-as metrókocsik beszerzését
|
A momentumos Havasi Gábor lapunknak arról beszélt, hogy a fővárosi jelentés az M3-as metró felújításáról már 90 százalékban kész van, hamarosan be is mutatják.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220916_budapest_m3_felujitas_vizsgalobizottsag
|
2022-09-16 04:30:00
| true | null | null |
HVG
|
Az egységes Takarékbank összerakója tavaly visszavonult, ám máig folyik az osztozkodás az ő és a felcsúti mágnás uradalma között. Ennek része a DBH alapkezelő vagy a takarékok informatikai vállalata, de várhatóan sorra kerül a TV2 is.
Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze.
|
A „nyugger” Vida József még mindig gigantikus vagyonon osztozkodik Mészáros Lőrincékkel
|
Az egységes Takarékbank összerakója tavaly visszavonult, ám máig folyik az osztozkodás az ő és a felcsúti mágnás uradalma között. Ennek része a DBH alapkezelő vagy a takarékok informatikai vállalata, de várhatóan sorra kerül a TV2 is.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202235__vida_jozsef_nyugdijban__takarekalapok__film_es_szakacskonyv__osztjak_alapokat#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_09_06&utm_content=hvg360
|
2022-09-06 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Aláírták az adásvételi szerződést a kínai Contemporary Amperex Technology és a magyar állam képviselői a debreceni telekről, amelyen a CATL akkumulátorgyára épül majd. A cég a valaha volt legnagyobb, körülbelül 3000 milliárd forint összértékű beruházást hozza Magyarországra, az ígéretük az, hogy 9 ezer új munkahelyet hoznak létre ezzel.
Azt ugyan már korábban bejelentették, hogy ilyen beruházásra készülnek, a mostani aláírás azért fontos, mert a projektnek ez az első olyan megállapodása, amely nemcsak hangzatos, hanem jogi kötőereje is van.
A terv szerint az építkezést még idén elkezdik, a 100 gigawattóra kapacitású akkumulátorgyárban 2025-ben indulhat a munka. Ez lesz a CATL második európai akkumulátorgyára a németországi üzem után. Mivel a magyarországi létesítmény közel van a vevői – például a Mercedes-Benz, a BMW, a Stellantis és a Volkswagen – néhány autógyárához, Debrecenből ezeknek az autógyártóknak szállítanak majd akkumulátorcellákat és modulokat.
Az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a projekthez állami támogatást is nyújtanak.
Ennek a részleteit viszont csak később, az Európai Bizottságnál induló notifikációs folyamat lezárását követően hozzák majd nyilvánosságra.
„Magyarország nagyon-nagyon sokat profitál a Kínai Népköztársasággal fenntartott pragmatikus, kölcsönös tiszteletre alapuló, külső befolyásoktól mentesített együttműködésből” – tette hozzá.
|
Megvették a kínaiak a debreceni telket, ahová az ország legnagyobb beruházását hozzák
|
A terv szerint még idén elkezdenék a CATL akkumulátorgyárának építését.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220905_kina_debrecen_akkumulator_gyar
|
2022-09-05 15:30:00
| true | null | null |
HVG
|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei jogosultak fegyverhasználatra, a biztonságos használathoz viszont gyakorlatozniuk kell. A lőszert a NAV-nak kell biztosítania, ezért folytattak le közbeszerzési eljárást. A nyertes Milipol Zrt. nettó 79,5 millió forintért szállíthatja le a kért 1 millió darabos mennyiséget, ha a fizetéshez szükséges forrás a NAV rendelkezésére áll majd.
Fegyverzeti alapellátás lőszer beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt. és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Mint írják, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény és a pénzügyőri intézkedések és a kényszerítőeszközök alkalmazásáról, valamint az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzésének és kísérésének eljárási szabályairól szóló rendelet szerint a pénzügyőr jogosult a jogszerű (és szakszerű) fegyverhasználatra. A biztonságos fegyverhasználathoz azonban szükséges a lőkészség elsajátítása, begyakorlása. A fegyver megfelelő használatához pedig elengedhetetlen feltétel a szituációs lőgyakorlatok, valamint az ezekhez a lőgyakorlatokhoz szükséges lőszermennyiség biztosítása.
Továbbá a NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha, valamint szolgálati fegyver viselésére és használatára jogosultak. A rendszeresített fegyverzeti és kényszerítő eszközök biztosítása, a meglévő eszközök pótlása, kiegészítése, kibővítése pedig a munkáltató feladata.
Ezért kerül sor az közbeszerzési eljárásra, amelynek tárgya 1 millió db 9 mm Luger lőszer.
A pontos részletekről a NAV azt írja, a beszerezni kívánt termék „9×19 mm-es lőszer teljes köpenyes (FMJ) ólom magvas 8g-os változat”.
A kiírásra öt cég jelentkezett: a HM ARZENÁL Elektromechanikai ZRt., az S.C. MATERIAL GROUP S.R.L., a HTI Haditechnikai Intézet Kft., a Vadász és Hajós Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Milipol Zrt. nyújtott be árajánlatot. Utóbbi lett a nyertes nettó 79,5 millió forinttal.
A Milipol Zrt. tulajdonosa a Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft., amelynek tulajdonosa a Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt., amit idén januárban jegyeztek be.
A cég a magyar állam tulajdona.
A NAV ugyanakkor azt is közli a leírásban, hogy a közbeszerzési eljárás feltételes: a szerződés hatálybalépésének feltétele a szerződés mindkét fél által történő aláírása, és a fedezet rendelkezésre állását biztosító döntés ajánlatkérő általi kézhezvétele.
A tájékoztató szerint a felek július 22-én kötöttek egymással szerződést, onnantól számítva 90 napja van az adóhivatalnak, hogy értesítse a nyertes Milipolt a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról. Ha ez nem történik meg, mert nem kap pénzt erre a NAV, akkor a szerződés nem lép életbe.
|
Egymillió darab lőszert vesz a NAV, hogy a pénzügyőrök tudjanak gyakorlatozni
|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei jogosultak fegyverhasználatra, a biztonságos használathoz viszont gyakorlatozniuk kell. A lőszert a NAV-nak kell biztosítania, ezért folytattak le közbeszerzési eljárást. A nyertes Milipol Zrt. nettó 79,5 millió forintért szállíthatja le a kért 1 millió darabos mennyiséget, ha a fizetéshez szükséges forrás a NAV rendelkezésére áll majd.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/02/egymillio-darab-loszert-vesz-a-nav-hogy-a-penzugyorok-tudjanak-gyakorlatozni/
|
2022-08-02 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Mészáros Lőrinc és Jellinek Dániel is jól jár azzal a több százmilliárd forint közpénzzel, amit az állam a poszt-Covid újraindulásra hivatkozva osztott szét.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Parti Nagy Lajosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: NERekmegőrző, kegyelmesasszony, végjáték, ellenterv, spórolj.
A szlovák miniszterelnök „cinikus pragmatikus", írja a német lap szerzője, aki hozzáteszi, nem lehet szó nélkül hagyni a szlovák jogállamisági problémákat.
|
Az állam még a Covid-pénzekből is ad Mészáros külföldi szállodaépítésére
|
Mészáros Lőrinc és Jellinek Dániel is jól jár azzal a több százmilliárd forint közpénzzel, amit az állam a poszt-Covid újraindulásra hivatkozva osztott szét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202237__krizisalapok__kozpenznyelok__meszaros_szallodaja__hizokura_kivaltsagosoknak
|
2022-09-16 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Érdekes céghálót találtunk a Csák János miniszternek havi 1,5 millióért tanácsokat adó nő körül
Nem árulja el a Csák János vezette tárca, hogy miért esett a választásuk a piacon ismeretlen Avian Fund Kft.-re, amelynek havi 1,5 millió forintot fizetnek tanácsadásért. A cégtulajdonos Marencsák Kitty férjének vállalkozásai azonban még érdekesebbek. Králik Samu Péternek az USA-ban is volt, és Szlovákiában ma is van több céges érdekeltsége, ahogyan itthon is. Ezekben a cégekben olyan személyeket találunk, mint a KISZ KB egykori titkára, egy Orbánnal fotózkodó századvéges-fidelitasos, vagy éppen egy fideszes képviselő unokaöccse.
Hiába kérdezte a Kulturális és Innovációs Minisztériumot (KIM) a hvg.hu az általunk megírt, néhány hónapja kötött furcsa szerződés részleteiről, egyelőre nem kaptunk semmi választ arra, hogy miért éppen az Avian Fund Innovációs és Technológiai Tudásközpont Kft.-vel szerződtek havi nettó 1,5 millió forintért, mégpedig Csák János miniszter „személyéhez kötődő bizalmi jellegű” tanácsadásra.
A 30 éves tulajdonos, Marencsák Kitty által vezetett cégnek működése első két évében semmilyen bevétele nem volt, csak veszteséget termelt, de a friss minisztériumi szerződéssel három hónap alatt többet keresett, mint tavaly egész évben. Tanácsadás amúgy nincs a kft. tevékenységi körei között, és a kommunikációt is csak a 2 éves szerződés hatályba lépésének napján, június 1-jén jegyezték be.
Havi másfél millióért ad bizalmas politikai tanácsokat Csák Jánosnak a 30 éves filmproducer
Három hónapja él az alig ötszáz lelkes, Nógrád megyei Egyházasdengelegre bejegyzett Avian Fund Kft. szerződése a kulturális és innovációs tárcával, de máris megkereste vele a vállalkozás az egész tavalyi bevételét. A cégtulajdonos 30 éves filmproducer „bizalmi jellegű" tanácsokat ad Csák János miniszternek.
Az Avian Fundban ugyan egy másik cégen keresztül Marencsák Kitty kezdettől résztulajdonos volt, de tavaly ősszel lett csak közvetlenül, ráadásul pár hónapig, év végéig még egy tulajdonostársa is volt, Králik Samu Péter. A 29 éves férfi valószínűleg Marencsák férje, legalábbis állandó lakcímük Tárnokon azonos, és ő a gyermeke apja is, sőt mindketten a vízivárosi Hunfalvy János Közgazdasági Technikumban tanultak – úgy tudjuk, ott ismerkedtek össze.
Králik – aki amúgy Marencsákhoz hasonlóan producere volt a 2019-es Most van most című magyar játékfilmnek – a minisztériumi szerződésben érintett Avian Fund Kft-ben tehát már nem érintett, ám így is kiterjedt, több országot lefedő, de főleg Szlovákiában aktív céghálóra bukkantunk körülötte. Magyarországon is több érdekeltsége van – mindben közösen tulajdonosok Marencsákkal.
Králik 24 százalékos, míg Marencsák 76 százalékos tulajdonrésszel bír a Meropé Trust Befektetési és Vagyonkezelési Kft.-ben – ez volt korábban a tulajdonosa az Avian Fundnak is –, ugyanígy a Western Capital Kft.-ben és a Faktor Kereskedőház Kft.-ben is. Tavaly a Meropé Trust és a Western Capital is veszteséges volt, a Faktor viszont 90 milliós árbevétel mellett néhány százezres profitot hozott – igaz, ehhez 137 milliós rövid lejáratú kötelezettség is társult.
Még érdekesebbek Králik külföldi érdekeltségei. Az Egyesült Államokban is volt cége, igaz, csak rövid ideig. Az EuroAtlantic Capital Inc. 2017 március 10-én alakult a Florida állambeli Tampában, majd 2018 szeptember 28-án meg is szűnt. A cég másfél éves tevékenységének nem találtuk nyomát, de Králik, mint az egyik társalapító, egy 2018-as budapesti coaching-konferencián tartott előadást, és ott mondta, hogy cége „kockázati tőkebefektetéssel foglalkozik”.
Az Euroatlantic Capital Inc.-ben Králik mellett volt egy másik alapító-tulajdonos is: Losonci Gergely György. Ő 2019-ben, az Európai Parlamenti választáson, 26 évesen felkerült a Fidesz listájára – igaz, csak a 21. helyre. A közgazdász Losonci 2015 óta a Fidelitas Külügyi és Uniós Kabinetjének tagja, jelenleg pedig vezető tanácsadóként dolgozik a kormányzati think tank Századvég Alapítványnál. Ő képviselte a Századvéget például augusztus elején Dallasban a CPAC konzervatív dzsemborin, ahol Orbán Viktor is beszélt – Losonci a Századvég által megosztott Facebook-posztban büszkén pózolt a kormányfővel.
A floridai vállalkozás ugyan már nem működik, ám Králiknak Európában, Magyarországon kívül máshol is vannak üzleti érdekeltségei. A hvg.hu Szlovákiában például három Králik-céget is talált. Az egyikben csak idén április 20-án jelent meg Králik. Ezt a pozsonyi vállalkozást 2019 októberében hozták létre még Panda 2019 s.r.o. néven, de Králik érkezésével átnevezték, azóta Prieskum verejnej mienky s.r.o. néven működik, ami annyit tesz: Közvélemény-kutató Kft.
A vállalkozásnak jelenleg egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője a maga 5000 eurós törzstőke-befizetésével Králik Samu Péter.
Králik magyarországi érdekeltségével, a Meropé Kft.-vel azonos nevű Merope Holding s.r.o. frissebb cég. A Pozsony egy másik részén működő vállalkozást már Králik hozta létre 2021 októberében, és ő az ügyvezető, valamint itt is 5000 eurós törzstőke-befizetéssel az egyedüli tulajdonos a kereskedelmi és marketingtevékenységtől a pénzügyi lízingen át a raktározásig sok mindent a tevékenységei közé felvett vállalkozásban. (Az alábbi képen a Merope Holding s.r.o. székhelye Pozsony külvárosában, egy panelházban.)
A harmadik szlovákiai Králik-érdekeltség talán a legizgalmasabb: a Králik & Partners Private Equity a.s. részvénytársasági formában működő magántőkealap. A céget 2022. március 18-án alapították, már jelentősebb, 30 000 eurós törzstőkével, itt Králik Samu Péter az igazgatóság elnöke. Ez ugyanarra a külvárosi címre van bejegyezve Pozsonyban, mint a Merope Holding, amely ennek a cégnek az egyedüli részvényese.
A részvénytársaságnak háromfős felügyelőbizottsága van, benne ismerős nevekkel. Az egyik fb-tag a Csák-tanácsadó Avian Fund-os Marencsák Kitty. A másik pedig Hörcsik Lajos Kálmán, aki Hörcsik Richárd fideszes országgyűlési képviselő unokaöccse. Az amúgy ügyvédként dolgozó politikusrokonról 2018-ban írt a hvg.hu, amikor kiderült, hogy hozzá köthető egy, a Borsod megyei Göncruszkán turisztikai fejlesztésre szánt uniós forrásból felújított „álvendégház”.
A harmadik fb-tag dr. Jeney-Horváth István, aki korábban a Marencsák–Králik páros magyarországi érdekeltségeiben volt vezető, a Meropé Trust Kft.-nek pedig jelenleg is ügyvezetője. Jeney-Horváth ügyvezetője a Globocom Innovációs és Vállalkozásfejlesztési Kft.-nek is, ami szintén kötődik Králikhoz: ennek a cégnek volt már a tulajdonosa Králik és az ő egykori amerikai cége is, jelenlegi tulajdonosa pedig Králik szlovák vállalkozása, a Merope Holding.
A Globocom ellen 2020–21-ben több NAV-végrehajtás is indult, és a cégiratok szerint jelenleg is folyik ellene egy. A Globocom globogroup.hu címen elérhető honlapjáról semmi nem derül ki. A Globocom korábban üzemeltetett egy luxuskozmetikai termékeket, parfümöket kínáló online webshopot, ez most „átalakítás alatt” áll. A Globocom 2020-ban nettó 116 milliós árbevétel mellett 20 milliós veszteséget termelt, a tavalyi évről pedig már le se adott mérleget.
A most 29 éves Králik Samu Pétert amúgy alig több mint 18 évesen, 2011-ben már igazgatósági taggá nevezték ki a Global Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél, ahol ebben az időben az édesanyja, Cser Erzsébet is igazgatósági tag volt, a cég többségi tulajdonosa pedig az a Notly Nemzetközi Befektetési Kft. volt, amelyben éppen a testvére, Králik Zsófia volt az ügyvezető, de néhány évvel később már az a Losonci Gergely volt a cég vezetője, akivel aztán Králik az Egyesült Államokban alapított közös céget. A Notly tulajdonosai pedig a cég fennállása alatt végig a Králik család tagjai, illetve Losonczi volt.
A Notly Kft. ma már nem működik, miután több NAV-végrehajtást követően 2018-ban kényszertörléssel megszűnt – a végelszámoló Králik volt. A még mindig működő Global Faktor egyébként a 18 éves Králik igazgatósági tagsága idején azzal került a hírekbe, hogy a cég tulajdonában álló KGF Hungary Építőipari és Hulladékhasznosító Kft. 2011-ben egymilliárd forint vissza nem térítendő EU-s támogatást kapott „Hulladékhasznosítási célú technológia fejlesztés” címén, valamint az ennek a vállalkozásnak a tulajdonában lévő Bátonyterenyei Ipari Park Kft. további 454 milliós EU-s pénzt üzemcsarnok építésre.
Ezeknek a közösségi forrásoknak a végső soron a Králik család érdekeltségi körébe vándorlását 2012-ben írásbeli kérdésében Szilágyi György jobbikos képviselő azért tartotta aggályosnak, mert a két vállalkozásban a pénzek odaítélését követően vezető tisztséget kapott egy olyan személy, akinek az édesapja a támogatások kezelésében közreműködő állami cég vezetője volt. Válaszában
Németh Lászlóné fejlesztési miniszter ebben nem látott kivetnivalót, mondván: a társaságokban betöltött vezető pozíció későbbi volt, mint a támogatási döntés.
Ha pedig már szóba került fentebb cégvezető-tulajdonosként Králik Samu Péter édesanyja, Cser Erzsébet, róla érdemes megjegyezni, hogy a 2000-es évek második felében az IC Bank Rt. egyik igazgatója volt, és a korabeli sajtóhírek szerint ő írt alá a banknál azt a hitelígérvényt, amely révén 48 millió forintos bankhitelből 2006-ban az Euro-Labor Invest Kft. vásárolta meg az ÁNTSZ laborhálózatát. A Heti Válasz évekkel későbbi, 2010-es tényfeltáró cikke szerint a vevő később már mintegy 1,5 milliárd forintos haszonnal adott túl a laborhálózaton.
A 2000-es években Cser Erzsébet volt a tulajdonosa a tokodi üveggyárnak is – emiatt 2003-ban bekerült a Magyar Hírlap 50 legbefolyásosabb üzletasszonya válogatásába is. Még korábban, a 80-as évek végén pedig azzal került be a hírekbe, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Központi Bizottságának titkára volt, majd 1990-től a KISZ-vagyont tovább kezelő közalapítvány elnöke és ifjúságpolitikai kormánybiztos lett a Németh-kormányban.
|
Érdekes céghálót találtunk a Csák János miniszternek havi 1,5 millióért tanácsokat adó nő körül
|
Nem árulja el a Csák János vezette tárca, hogy miért esett a választásuk a piacon ismeretlen Avian Fund Kft.-re, amelynek havi 1,5 millió forintot fizetnek tanácsadásért. A cégtulajdonos Marencsák Kitty férjének vállalkozásai azonban még érdekesebbek. Králik Samu Péternek az USA-ban is volt, és Szlovákiában ma is van több céges érdekeltsége, ahogyan itthon is. Ezekben a cégekben olyan személyeket találunk, mint a KISZ KB egykori titkára, egy Orbánnal fotózkodó századvéges-fidelitasos, vagy éppen egy fideszes képviselő unokaöccse.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220914_Ceghalo_Csak_Janos_tanacs_Kralik_Szlovakia
|
2022-09-14 04:30:00
| true | null | null |
HVG
|
Megadta a legfontosabb engedélyt az új paksi atomerőművi blokkok kivitelezéséhez az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) - triumfált a minap a projektért felelős kormánytag, Szijjártó Péter külügyminiszter. Ami ebben a formában igaz, ám csak annyit jelent, hogy a beruházás sínre került, az azonban nem biztos, hogy végig is mehet rajta.
Az OAH fontosnak tartotta kiemelni, hogy a létesítési engedély önmagában nem jogosítja fel a Paks II. Zrt.-t a tényleges létesítési munkák elkezdésére - kivéve lényegében a terep előkészítését -, ahhoz még ezres nagyságrendben kell lefolytatni további konkrét engedélyezési eljárásokat. A hatóság azt is leszögezte: a cég az alapozásnak ugyan saját kockázatára nekiláthat, ám a betonacél-szereléseken túl a reaktorblokkok építése csak akkor kezdődhet el, ha frissíti és beadja az úgynevezett Előzetes Biztonsági Jelentést, ami voltaképpen magának az engedélykérelemnek a legfontosabb része.
|
Épülhet is, meg nem is az új paksi atomerőmű
|
Szíjj László Fidesz-közeli üzletember Duna Aszfaltja már nekiállt gödröt ásni a területen, de a létesítési engedély birtokában sem biztos, hogy befejezheti a munkát.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20220831_Epulhet_is_meg_nem_is_az_uj_paksi_atomeromu
|
2022-08-31 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított pénzügyőrök és rendőrök ellen nyomoz a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.
A megalapozott gyanú szerint a három rendőr és a két pénzügyőr pénzt kért a nagylaki határátkelőhelyen belépő, áru- és személyfuvarozást végző külföldi sofőröktől. A rendszerint 5-50 eurós vesztegetési pénzért cserébe „megszegték az ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeiket”.
Az ügyészség négy ilyen korrupciós esetet tárt fel. Az öt gyanúsítottat a nyomozó ügyészek a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség munkatársaival együttműködve, egy több helyszínes akció keretében fogták el. A házkutatások során nagy összegű külföldi valutát foglaltak le, ami alátámasztotta a bűncselekmények gyanúját. További hasonló korrupciós esetek miatt is nyomoznak.
Az öt elfogott embert hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt hallgatták ki. Szabadlábon védekeznek.
|
A TEK csapott le a határőrökre, akik már 5 euróért hajlandóak voltak félrenézni
|
Korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított pénzügyőrök és rendőrök ellen nyomoz a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220915_tek_ugyeszseg_elfogas_korrupcio_hataratkelo
|
2022-09-15 13:21:00
| true | null | null |
HVG
|
Mészáros Lőrinc cégei úgy is képesek tendereket nyerni, hogy a közbeszerzések becsült értékénél is magasabb árakat mondanak be – derül ki a Corruption Research Center Budapest adataiból. A 2011 és 2021 között eltelt tíz év során a becsült értéküknél átlagosan 5,05 százalékkal magasabb áron vitték el a Mészáros-cégek a közbeszerzéseket, a részletesebb bontásból az is kiderült, hogy a csúcsidőszak 2017 és 2018 között volt, amikor ez 11,26 százalékkal magasabb összeget jelentett.
Ugyanezen tízéves időszak alatt a többi magyar cég átlagosan 4,14 százalékkal ígért alá a közbeszerzés becsült értékének, a 2017 és 2018 között eltelt egy év során ez a szám 3,31 százalék volt.
Mindezek ismeretében érdekes látni, hogy 2016 és 2021 között a Mészáros érdekeltségbe tartozó cégek a keretszerződéssel rendelkező közbeszerzések 27,5, a keretszerződés nélküli tenderek 32,8 százalékát nyerték el. Még eredményesebb volt Mészáros Lőrinc az EU-s pályázatok terén, ahol a keretszerződéses tenderek 30,9 az anélkülieknek pedig a 41,3 százalékát hozták el.
|
Mészáros Lőrinc cégei akkor is nyernek a közbeszerzési pályázatokon, ha övék a drágább ajánlat
|
A volt felcsúti polgármester érdekeltségeibe tartozó céghálózat a keretszerződésekkel rendelkező közbeszerzések 27,5 százalékát söpörte be 2016 és 2021 között.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220914_Meszaros_kozbeszerzes_becsult_ertek
|
2022-09-14 13:05:00
| true | null | null |
HVG
|
Az egész ügy mögött egy helyi fideszes belharc húzódhatott meg, kezdve kétes bírói döntésektől, egészen a Kúria által megsemmisített ítéletig.
Viagra-per: belső leszámolás állhat a fideszes önkormányzati képviselő elítélése mögött?
A békéscsabai viagrás-perről lapunkban már többször is olvashattak - majdnem napra pontosan 5 évvel ezelőtt, 2012. április 4-én a békési megyeszékhely vámosai lecsaptak egy állítólagos bűnszervezetre, amely a gyanú szerint hamis gyógyszerekkel kereskedett. Az ügyben később meghozott ítéletek végrehajtását 2017. július 5-én a Kúria azonnali hatállyal felfüggesztette, és az összes elítélt kiszabadulhatott a börtönből.
V. Viktor 2008-2009 fordulóján megismerkedett a nem törzskönyvezett potencianövelő gyógyszerek kereskedelmével. Egyébként ez akkoriban egyáltalán nem számított bűncselekménynek, a Büntetőtörvénykönyv csak 2013. június 1-e óta nevezi meg önálló tényállásként az egészségügyi termékek hamisítását, illetve a Magyarországon nem törzskönyvezett generikus gyógyszerek gyártását és terjesztését. V. és csapata azonban még csak nem is hamisított, csak kihasználva a rendszer hiányosságait Indiából, a gyártótól szerzett be, majd adott tovább Kamagrát. Működésükre egyébként sem volt jellemző a nagy titkolózás: a csomagokat a Magyar Posta hozta-vitte, valamint a hazai és a német vámon is keresztül mentek ezek a gyógykészítmények, minden különösebb gond nélkül - egészen 2012. április 4-ig, a lebukásukig.
A korábbi fideszes önkormányzati képviselőt, mint elsőrendű vádlottat a Gyulai Törvényszék 2016. február 19-én 3 rendbeli társtettesként áru hamis megjelölés bűntettében, engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység bűntettében, rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntettében, valamint pénzmosás elkövetése miatt - mint egy bűnszervezet tagját - hét év fegyházbüntetésre ítélte, valamint 165 millió forint erejéig vagyonelkobzást is elrendelt.
Mivel a bűnszervezet megállapítása súlyosbító tényező, így az ítélet szerint még feltételesen sem bocsájtható szabadlábra.
Rajta kívül még 5 társát ítélték el: V-né B. N. A (feleség) II. rendű vádlottat 6 év börtönre, B. N. J. (após) III. rendű vádlottat 3 év 6 hónap börtönre, B. N-né K. A. (anyós) IV. rendű vádlottat 3 év 6 hónap börtönre, Sz. R. V. rendű vádlottat 5 év börtönre, P. G. VI. rendű vádlottat 4 év börtönre ítélték, és mindannyian pénzbüntetést is kaptak.
Csepregi-Matus bírónő ítéletét a Szegedi Ítélőtábla aztán másodfokon is megerősítette, hogy aztán az ügyben később meghozott ítéletek végrehajtását 2017. július 5-én a Kúria azonnali hatállyal felfüggessze, és az összes elítélt kiszabadulhatott a börtönből. Az ügy megismételt tárgyalása első fokon 2018. február 20-án kezdődött el újra.
Eltitkolta az igazságot?! Feljelentették a Viagrás-perben első fokon eljáró bírónőt
Egyre különösebb a most már több mint félévtizede zajló ügy, s egyáltalán nem úgy tűnik, hogy a közeljövőben pont kerül a végére.Beszámoltunk róla, hogy a Kúria nemcsak felfüggesztette a korábban kiszabott sokévnyi börtönbüntetések végrehajtását, de hatályon kívül is helyezte az első és másodfokú ítéleteket, valamint új eljárás lefolytatására kötelezte a Gyulai Törvényszéket.
Tíz évvel azután, hogy 2012. április 4-én a békési megyeszékhely vámosai lecsaptak a korábbi fideszes önkormányzati képviselőre, még mindig körözik őt és feleségét a rendőrök. A helyi politikát ismerők egyébként azt feltételezik, hogy Vrbovszki Viktor körül akkor kezdett el fogyni a fideszes levegő, amikor megbuktatta a Békés megyei erős ember, a későbbi ÁSZ-elnök, Domokos László emberét.
Most itthon a börtön várja - mint toplistás bűnözőt.
Ahogy arról pedig a minap írt az Alfahír, hogy Nancy feltételezett kínai gyilkosa már nem szerepel a legkeresettebb magyarországi bűnelkövető között.
Politikai bérgyilkos? Szerető? A rendőrség sem tudja, börtönbe került-e Nancy kínai gyilkosa
"Forduljon a kínai hatósághoz" - Ezt válaszolta az Országos Rendőr-Főkapitányság (ORFK) arra a kérdésünkre, van-e információjuk arról, hogy a 19 éves magyar lány, Nancy hét évvel ezelőtti meggyilkolásával meggyanúsított kínai Yao Gaopeng Kínában megkezdte-e a börtönbüntetését, vagy esetleg még mindig szabadlábon van.
|
A legkeresettebb bűnözők közé került a korábbi békéscsabai fideszes képviselő és a felesége
|
Szabadságvesztés letöltése céljából, a toplistás körözési listán szerepelteti a rendőrség Vrbovszki Viktort és Vrbovszki B. Nagy Anitát. A házaspár ellen három-három elfogatóparancs is érvényben, az egyik mindkettő esetében európai érvényű is (2021. október 14-én adták ki ezeket).
A Békés megyei illetőségű Vrbovszki-házaspárral szemben áru hamis megjelölése miatt indítottak korábban eljárást és ítélték el őket. A sztori több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött el, az akkor még fideszes békéscsabai önkormányzati képviselő és - állítólagos - bűnszervezete "kamu Viagrákkal" kereskedett.
Az egész ügy mögött egy helyi fideszes belharc húzódhatott meg, kezdve kétes bírói döntésektől, egészen a Kúria által megsemmisített ítéletig.
| null | 1 |
https://alfahir.hu/2022/09/17/v_viktor_viagra_fidesz_bekescsaba_bekes_megye_rendorseg_top_50es_magyar_korozesi_lista
|
2022-09-17 21:12:26
| true | null | null |
alfahir.hu
|
A Covid-járvány, majd az ukrán-orosz háború következményei alaposan próbára tették az amúgy is döcögős tempóra váltó magyar gazdaságot, de akad egy vállalkozói kör, amelyik látszólag immunis a válságra. Természetesen a kormány gazdasági holdudvaráról van szó: ők továbbra is tucatszám nyerik el a közbeszerzéseket – mivel a folyamatban lévő beruházásokra nem vonatkozik a kivitelezési stop, maradtak még megnyerhető tenderek –, és
a jelek szerint a cégbirodalmak további terjeszkedését sem törte meg az elmúlt fél évben tapasztalt pénzügyi sokk, az energiaválság, és attól nem függetlenül az inflációs rém felbukkanása.
A szélesebb értelemben vett NER-közeli cégvilágnak van egy gyűjtőhelye Budán, a Pasaréti úton, ahová előszeretettel jegyeztetik be érdekeltségeiket. Az üzletemberek közt van olyan, aki a piacon alapozta meg az egzisztenciáját, mások egyértelműen a kormány legbefolyásosabb szereplőire épülő kapcsolati hálójuknak köszönhetik a szédületes tempójú meggazdagodásukat.
Az utóbbira példa Tiborcz István. Az Orbán Viktor miniszterelnök veje körüli cégvilág gombamód szaporodik, újabb és újabb területekre kiterjesztve fennhatóságát. Legújabban a pénzügyi szektorba lépése miatt került a címlapokra: egy bankkal (a Gránit bár nem elsősoros pénzintézet, de innovációra képes, így tökéletesen szolgálja Tiborczék érdekeit) és egy alapkezelővel (Diófa) gazdagodott a családi vagyon.
Mint említettük, a Pasaréti úti cégparadicsom az egyik népszerű bázisa ennek az üzleti körnek. Tiborcz több cégét is ide, a 122-124. szám alá jegyezték be, és a sor az elmúlt hónapokban a szállodaiparhoz kapcsolódó új vállalkozásokkal folytatódott. A cégcsoport turai és a tarcali szállóinak üzemeltetésére hoztak létre külön cégeket – a TRA Real Estates Üzemeltető Kft.-t és a Témadesign Üzemeltető Kft.-t – idén májusban.
Ezek a vállalkozások már nem tartoznak közvetlenül Tiborczhoz, azokat a cégbirodalom szállodaipari részlegét irányító Somlyai Zoltán vette a nevére. A Botaniq Turai Kastély, valamint az Andrássy Kúria & SPA kulcsa azonban továbbra is Tiborcz egyik cégénél marad. Nem mellékesen mindkét hotel veszteséget termelt tavaly a tulajdonosnak (erről az mfor.hu írt), amit a Covid-járvány miatti lezárásokkal lehet összefüggésbe hozni – bár a turai kastélyt eddig üzemeltető TRA Real Estates Kft. (amely tehát nem azonos a TRA Real Estates Üzemeltető Kft.-vel) nettó értékesítési árbevétele majdnem a tízszeresére emelkedett abban az időszakban, ami mégiscsak feltételez némi érdeklődést a legnehezebb napokban is a szálló szolgáltatásai iránt.
Szintén májusban került át a budai cégparadicsomba egy másik Tiborcz-érdekeltség, a Tarragona Holding Zrt. székhelye is. A Tarragona megvételével került Jellinek Dániel üzletembertől Tiborcz üzleti szférájába a befektetési piacon aktív Diófa Alapkezelő. E változások vitték közelebb az Orbán család tagját ahhoz, hogy a Kopaszi-gáton megvalósuló beruházást is a nevéhez köthesse.
Tiborcz egyértelműen a NER-korszaknak köszönheti üzleti karrierje felívelését, ugyanez azonban nem mondható el Szécsényi Bálintról, aki befektetőként már 2010 előtt megalapozta üzleti sikereit, a befektetési szolgáltatást nyújtó Equlior segítségével. Mindazonáltal azt nem lehet állítani, hogy teljesen függetlenül mozog a kurzus lovagjaitól. Ráadásul Szécsényi is használja székhelyül a Pasaréti utat: áprilisban alapított cégét, a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozó Singapore Equity Kft.-t is ide jegyezte be. Mint ahogy a Pasaréti úti lokációhoz több szálon kötődő Equlior új, júliusi alapítású vagyonkezelő vállalkozása, a Szécsényi által igazgatott EQA Eszközkezelő Zrt. is ide várja a postát.
Rajtuk kívül is több új alapítású üzleti entitás iratkozott fel az elmúlt hónapokban a Pasaréti úti cégparadicsomba, ami azt mutatja, hogy a válság közepette is születnek kecsegtető üzleti lehetőségek.
|
A válság sem rengette meg a budai cégparadicsomot
|
Miközben a legtöbb cégnél a pénzügyi vihar szelétől megcsapva a túlélés forgatókönyveit rakják össze, a kurzusba mélyen beágyazott üzleti kör a nehéz időkben is képes bővíteni a birodalmát.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/09/13/ner-tiborcz-jellinek-budai-cegparadicsom-pasaret/
|
2022-09-13 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Sorcsere történt nyáron a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál, amely egy márciusi törvénymódosítással került be a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivételezett körébe, és amelyet Áder János mégköztársasági elnökként hozott létre. Martonyi János ex-külügyminiszter helyett Áder lett a kuratórium elnöke, és bekerült a testületbe Lázár János, aki építésügyi miniszter az ötödik Orbán-kormányban, valamint Lázár helyettese, Csepreghy Nándor is, aki előzőleg az alapítvány igazgatója volt.
Korábban minden kuratóriumi tag ingyen látta el a tisztségét, de ez is megváltozott. Áder és Lázár továbbra sem vesz fel tiszteletdíjat (igaz, Lázár két másik vagyonkezelői alapítványban is szerepet vállal, összesen 1,95 millió forintért), Csepreghy viszont, amikor megkerestük azzal, hogy információink szerint a Kék Bolygónál több pénz kap, mint a bruttó 1 millió 975 ezer forintos államtitkári illetménye, elismerte ezt. (Az alapítvány nem válaszolt a kuratóriumi tagok díjazásával kapcsolatos kérdéseinkre.)
Mint Csepreghy kérdésünkre elmondta, nettó kétmillió forintot vesz fel az alapítványtól, ami hozzávetőleg bruttó 3 millió forintnak felel meg. Ez kiemelkedő díjazásnak számít még a vagyonkezelő alapítványok mércéjével is, mert a nem teljes embert kívánó munkájukért jellemzően bruttó 1–1,5 millió forint közötti összeget kapnak a kurátorok.
Korábban én voltam az alapítvány igazgatója, most kuratóriumi tagként viszem az operatív ügyeket: én gyakorlom az ott dolgozó munkatársak feletti munkáltatói jogokat, több mint tízmilliárd forintnyi vagyonért felelek. Államtitkári kinevezésem óta összeférhetetlenségi okokból nem lehetek igazgató, de kuratóriumi tag igen, és delegálás révén lényegében továbbra is ellátom az igazgatói feladatokat
– magyarázta a 24.hu-nak Csepreghy, hogy a többi taggal ellentétben miért vesz fel pénzt, és miért annyit, amennyit.
Csepreghy egyébként tavaly igazgatóként összesen 25,3 millió forintot juttatást kapott az alapítvány éves beszámolója szerint, ami bruttó 2,1 millió forintos fizetésnek felel meg, vagyis most kuratóriumi tagként ennél is többet kap.
Áder és Lázár a hírek szerint korábban is szoros kapcsolatban állt egymással, de az, hogy a volt államfő alapítványában maga mellé vette a korábbi Miniszterelnökséget vezető minisztert és helyettesét, a külvilág felé is nyilvánvalóvá teszi ezt. Ennek korábban is voltak jelei, például a Lázár János vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítvány székhelyét abba a pasaréti villába jegyezték be, melyet a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány tulajdonában álló cég, a KBKC Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft. vásárolt meg. A cég ügyvezetője az adásvétel idején Csepreghy Nándor volt, aki már a Miniszterelnökségen is Lázár jobbkezeként szolgált. A pasaréti ingatlanban működnek a Kék Bolygó által létrehozott gazdasági társaságok, és ide van bejegyezve Áder másik alapítványa, a koronavírus miatt árván maradt gyerekek megsegítésére létrehozott Regőczi Alapítvány is, amelynek kuratóriumi elnöke a volt államfő felesége, Herczegh Anita.
|
Nettó kétmillió forintot keres Áder alapítványánál Lázár helyettese
|
Az Áder János volt köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál Lázár János ugyan nem vesz fel díjazást, helyettese, Csepreghy Nándor viszont bruttó hárommillió forint körüli összegért viszi az operatív ügyeket, miközben államtitkárként is kétmilliót keres.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2022/09/15/kek-bolygo-alapitvany-csepreghy-nandor-ader-janos-fizetes/
|
2022-09-15 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nemcsak Süli János mondott le államtitkári posztjáról, a napokban sort cseréltek az új atomerőműblokkok építését menedzselő Paks II Zrt. projektcég igazgatóságában is. Ezért is terjedhetett el energiaipari körökben a hír, hogy „mindenkit kirúgtak”, aki számított a 12 milliárd eurós projekt környékén. A cégjegyzékben cikkünk írásakor még nem látszottak a változások, de a Paks II honlapján már új felállás szerepel, és e szerint a korábbi öttagú igazgatóságból senki sem maradt a testületben. Kerestük a régi igazgatóság tagjait, de senkit nem tudtunk nyilatkozatra bírni, egyikük névtelenséget kérve annyit mondott, hogy
nem magától távozott, hanem menesztették.
A honlapon most három fős igazgatóságot tüntetnek fel: Jákli Gergely az elnök, mellette a tagok Fellegi Tamás és Mendelényi Dániel. Jákli egyben a vezérigazgató, akinek a kinevezése nem okozott meglepetést, hiszen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már július elején bejelentette a vezércserét, egyébként is kipróbált ember, korábban a Szijjártó fennhatósága alá tartozó Eximbank vezetését bízták rá. Mendelényi a külügyes sportvonalhoz tartozik, néhány éve a Honvéd Futball Klub Kft.-t megvásárló cég egyik közvetett tulajaként bukkant fel, az Átlátszó pedig a Kézműves sörben és ingatlanban utazik a tenderarisztokrácia krémje című cikkében lőtte körbe NER-es üzlettársait. Fellegit viszont Orbán Viktor miniszterelnök holdudvarához sorolják, kapcsolatuk évtizedekre nyúlik vissza, Fellegi a párt bölcsőjének számító Bibó-szakkollégium tanáraként épült össze a Fidesz-alapítókkal, majd a második Orbán-kormány fejlesztési minisztereként dolgozott 2010-től másfél éven át.
Fellegi egyelőre korainak tartotta, hogy nyilatkozzon a Pakson rá váró feladatokról, még csak ezután határozzák meg az igazgatóság ülésrendjét – hárította el a 24.hu érdeklődését. Informátorunk ugyanakkor azt pendítette meg, hogy Fellegi ezúttal amerikai kapcsolatai miatt került képbe, szükség lehet még rá az erőműépítés megolajozásában.
A teljesen lecserélt Paks II igazgatóságához képest a felügyelőbizottságot kevésbé tépázták meg, ötből négy tagot meghagytak, és eddig két új név került az ellenőrző testület listájára: Semperger Imre és Vétek Attila. Előbbi a külügy jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkára, utóbbi jogi főosztályvezető a tárcánál. A miniszterelnök iskolatársa, Incze Zsolt maradt, ahogy Vitézy András, a miniszterelnökkel távoli rokonságban álló Vitézy család doyenje és Gulyás Gergely Miniszterelnökségének helyettes államtitkára, Szalay-Bobrovniczky Vince is.
Ami a jövés-menést illeti, a régi vezetőség egyik tagja szerint egyértelmű, hogy „a hirtelen beindult mozgás” az ukrajnai háború okozta energiaválsággal függ össze. A hirtelen jött áremelkedések és az ellátási gondok miatt elfogyhatott a türelem, ezért úgy gondolták, hogy meg kell erősíteni a vezetést. Az atomerőmű-építés menedzselése persze nem egyszerű játék, hiszen a hatóságokkal is komoly csatákat kellett vívni, és az orosz partnerrel sem volt könnyű az együttműködés, mindezek mellett tény, hogy jogos a kritika – ismerte el a vezető. Ezzel arra utalt, hogy Szijjártó Péter szerint nyolc éve nem történt semmi, Lázár János építésügyi miniszter pedig ősbűnnek, a legsúlyosabb kormányzati hibák egyikének nevezte, hogy Paks II még nem termel áramot.
Belekényelmesedtek a milliós fizetésekbe
Ehhez képest érdekes, hogy augusztus 20-án még nem látszott, hogy gondok lennének. Az állami ünnep alkalmából Palkovics László arany érdemkeresztet adott át a Paks II. Atomerőmű Zrt. programigazgatójának. Eck József a felelőse a többi között az erőmű létesítési programjának is. Áprilisban pedig arról írtunk, hogy rendesen megemelték a beruházást menedzselő projektcég vezető testületeinél a díjazást, majdnem 20 százalékkal növelték az igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagok apanázsát.
Süli János és a most menesztett cégvezetés Lenkei Istvánnal és Mészáros Györggyel együtt régi, évtizedes baráti kör, amely a mai napig összejár szülinapozni. Az ügyeket jól ismerő szakember a 24.hu-nak azt mondta, Lenkei osztályvezető beosztásban megbízható munkaerő, de semmiképp nem csúcsvezető. Erre a posztra olyan kemény kezű ember kellett volna, aki veri az asztalt, hogy menjenek a dolgok, és összefogja az irányítást, Lenkei pedig nem ilyen stílusú vezető.
A szakember szerint ez a társaság „belekényelmesedett” a milliós fizetésekbe, különösen hogy a havi apanázst több hónapos évvégi bónusz és teljes költségtérítéses autóhasználat is kiegészítette. „Nekik ebben a helyzetben nyilván az az érdekük, hogy az építkezés minél tovább tartson” – jegyezte meg. Mint korábban megírtuk, az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok a Paks II projektcégben magasabb díjazást kaptak, mint a működő Paksi Atomerőmű Zrt. vezető testületeinek a tagjai.
A szakember szavaiból az derült ki, hogy bőven lett volna tennivaló, olyan, amihez nem kell külön engedély, és az orosz fél nélkül is megoldható. Nem törődtek például szerinte azokkal a figyelmeztetésekkel, hogy a Duna vize már a most működő blokk hűtését sem képes ellátni. A készülő új blokk hűtését külön is meg kell majd oldani, és a szakember úgy véli, több hasonló, a kifejezetten magyar kompetenciába tartozó építkezést elvégezhették volna: építhetnék az infrastruktúrát, az üzem fenntartáshoz szükséges egységeket. Ismertek a ki és bemenő paraméterek, meg kellene tervezni a hidrogénüzemet, a vízlágyítót – mondott példákat arra, mi készülhetett volna már el az elmúlt években.
Orosz forrásunk Szijjártóhoz hasonlóan erősen fogalmazott, szerinte nem csináltak semmit a Paks II-nél menedzselés címén.
Ugyanakkor azt állítja, amíg a szankciókon nem lazítanak, nem lehet megépíteni Paks II-t. Igaz, hogy a Roszatomra nem terjesztette ki az EU eddig a szankciókat, de számos más területen embargó van, ami akadályozza az építkezést. Nem adnak vízumot az orosz mérnököknek, nem lehet beszállítani orosz acélt, a vezérlőközponthoz szükséges chipeket, szoftvereket nem szállíthatják a nyugati cégek az orosz vevőnek, orosz cég alá nem megy be magyar alvállalkozó, mert lehetetlen a pénzügyi elszámolás, jogvita esetén pedig még a pereket sem lehet intézni a szankciók miatt – mondott néhány példát arra, miért van szorult helyzetben a projekt.
Paksi forrásunk arról számolt be, hogy jól láthatóan erőteljes építkezés folyik, de hogy pontosan mi épül, azt nem tudják a helyiek. Paks II a honlapján azt közli, hogy az Országos Atomenergia Hivatal augusztus 30-án kiadta az ötös blokk reaktorépületére és az úgynevezett nukleáris sziget további hat épületére vonatkozó építési engedélyeket. „Ez a létesítési engedély megszerzését követően újabb komoly mérföldkő a beruházás életében, hiszen ezzel maradéktalanul teljesültek a projekt második fázisba lépésének engedélyezési feltételei (a társaság korábban megszerezte már az olvadékcsapdák és a reaktortartályok gyártási engedélyét is)” – szól a közlemény.
Ha elvi építési engedély van alapozásra, akkor az azt jelenti, hogy felépítheted a házadat? – kérdezett vissza orosz forrásunk, amikor azt tudakoltuk, miért nem elégedett, hiszen már a nukleáris blokk engedélyezéséről van szó. Az említett közleményben építési engedélyek szerepelnek, ugyan reaktorblokkról és nukleáris szigetről van benne szó, de az engedélyek az épületek megépítésére vonatkoznak, a beléjük kerülő nukleáris berendezések más tészta, a műszaki rendszerek gyártására, beszállítására és összeszerelésére további engedélyek kellenek. Az erőmű megépítése mintegy 6000 engedélyt igényel összesen – ezt már a 2014 és 2017 között a paksi ügyekkel kormánybiztosként, majd államtitkárként foglalkozó Aszódi Attilától tudtuk meg.
Orosz forrásunk azt mondta, ha a jelenlegi helyzetből és az eltelt nyolc év teljesítményéből indulunk ki, akkor sosem fog elkészülni a két új blokk. Aszódi ennél jobb esélyeket lát, szerinte a projektre energetikai szempontból szükség van, a szerződéses és a jogi keretrendszer adott, a kormány elkötelezett a megvalósítás mellett, ráadásul a háború különösen nagy erővel hívja fel a figyelmet a vezetékesenergia-import (földgáz és villamosenergia-import) kockázataira, így a projekt megvalósítása mellett jelentős érvek állnak – fogalmazott kérdésünkre.
Ami a szankciókat illeti, úgy véli, azok politikai döntések eredményei, és ha van politikai szándék, az ilyen akadályok elkerülhetők, illetve, ha keletkeznének akadályok, azokat el lehet hárítani. Szerinte a projekt előrehaladási sebessége nagyban függ az orosz–ukrán háború további alakulásától. Az bizonyos, hogy sok más projekt tapasztalata alapján
egy ilyen erőmű megépítése békeidőben 8–10 évbe telik. Minimum ennyi idővel itt is számolni kell.
|
Menesztették az igazgatóságot Paks II projektcégénél
|
Áprilisban megemelték a tiszteletdíjukat, most pedig menesztették a Paks II Zrt. projektcég igazgatósági tagjait. Orosz forrásunk is egyetért Szijjártó Péterrel: szerinte lényegében nem csináltak semmit. Igaz, úgy látja, amíg nem lazítanak az oroszokkal szembeni szankciókon, nem is lehet megépíteni az új blokkokat.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/09/09/paks-ii-menesztettek-az-igazgatosagot-fellegi-tamas-honved-befekteto/
|
2022-09-09 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Még augusztus első felében jelent meg a Magyar Közlönyben az az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett rendelet, amely az úgynevezett Corvinus projektet kiemelten közérdekű beruházássá, a megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította. A Corvinus projekt célja a földgázvagyon és a kondenzátum (könnyűolaj) kutatása, termelésbe állítása a 3700-4500 méter mélységben elhelyezkedő nyékpusztai földgázmezőn. Célterülete Békés megye egyik elmaradott térsége, amely Dévaványa, Ecsegfalva, Kertészsziget, Körösladány, Méhkerék, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Vésztő külterületeit érinti. A projekt az önálló településként nem létező Nyékpusztát említi, s azt, hogy a jövő év elején már földgázt termelhetnek itt.
Mindezért a főispáni címre roppant büszke egykori katasztrófavédelmi vezető, Takács Árpád a felelős. Ám a küldetés nem feltétlenül veszélytelen. Az adminisztrációs és engedélyeztetési gyorsítás és a kormányzati rásegítés ugyanis még nem oldja meg azokat a bonyolult technológiai problémákat, amelyeket az igen nagy mélységben található földgáz, de pontosabb, ha palagáz mondunk, felszínre hozatala jelent.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint az építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, és településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. Emellett a közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő – az előzetes vizsgálati eljárás és a környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint a természetvédelmi hatósági eljárás kivételével, illetve ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg – tizenöt nap. A közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő – ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg – nyolc nap.
A beruházás azonban technológiailag kérdések sorát veti fel, nem szólva arról, hogy hasonló paraméterek mellett jó néhány évvel ezelőtt a szakemberek bicskája beletört a Makó környéki gázmező kiaknázásába. Nyékpusztán is próbáltak már gázt termelni. Jó húsz évvel ezelőtt azonban nem jártak sikerrel; többen tudni vélik, hogy a nem elégséges gáznyomás hiúsította meg a beruházást. Azóta viszont a kitermelés technológiája sokat fejlődött. A gondot az jelenti, hogy itt 4 ezer méteres mélységben találhatók jókora gázmezők, de – ahogy a hvg.hu írta – a magyar geológiai sajátosságok miatt 100 méterenként akár öt fokot is nőhet a hőmérséklet. Így mire a fúrófejek leérnek a kellő mélységbe, akkor 300 fokos melegben kell dolgozni a földgázért. Ugyancsak a hírportál cikke teszi hozzá, hogy ilyen mélységű gázmezők esetén a fúrások találati aránya rossz. Adott esetben 10 próbálkozásból 8 is lyukra futhat.
Mindez olyan repesztéses földgázkitermelési technológiát igényel, ami roppant költségigényes, magyarán a felszínre hozott földgáz rendkívül drága.
Arról nem beszélve, hogy sok esetben nem sikerül megrepeszteni a kőzetrétegeket, vagy ha ez sikerül, akkor a földgázt olyan kéntartalommal sikerül csak felhozni, aminek kivonása technológiailag bonyolult, és mindennek nevezhető, de olcsónak nem. Ha ehhez még hozzávesszük a 24.hu egy korábbi cikkét, amely szerint nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy a palagázkutak környékén kimutathatóan több a leukémiás beteg gyerek, akkor nehezen érteni a környékbeli polgármesterek és térségi parlamenti képviselők lelkesedését.
Közéjük tartozik Sarkadkeresztúr polgármestere, Bakucz Péter, aki a választókerületi fideszes országgyűlési képviselő, Kovács József vazallusa. A polgármester nem kevesebbet, mint akár a térség felvirágoztatását és munkahelyek sokaságát reméli a minimum kétesélyes projekttől. Azonban sikeres földgázkitermelés esetén is kérdéses, hogy az 1500 lakost számláló, elöregedő, folyamatosan fogyó községben, ahol kevés és többségében képzetlen a munkaerő, érdemben mit profitálhat a Corvinus-projektből. (Bakucz nem éppen demokratikus meggyőződéséről híres. Egy korabeli Facebook-bejegyzésben a 2019-es októberi önkormányzati választás másnapjára helyezte kilátásba azoknak a kitelepítését a községből, akik szerinte vele szemben állnak.
Hasonlóan optimista hangot ütött meg még augusztus közepén Kovács József. Azt írta közösségi oldalán? „A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, valamint kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánította a Békés megyei Nyékpuszta nem hagyományos földgázmező további kutatását, fejlesztését célzó Corvinus projektet. Választókerületem hat települését érinti ez a hatalmas beruházás. Okány, Vésztő, Méhkerék, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom és a környező térség életében komoly gazdasági, infrastrukturális fejlődést hoz a gázmezők megnyitása. Több száz munkahelyet teremt, helyi vállalkozóknak újabb munkát. Az első kutak már jövő év elején megkezdhetik a kitermelést.” De hasonlóan optimistán nyilatkozott Herczeg Tamás békéscsabai országgyűlési képviselő, a Fidesz Békés megyei választmányának elnöke. A kormánypárt korábbi és mai politikusai egyébként az elmúlt közel másfél évtizedben egyetlen egyszer sem említették a ma „stratégiainak” mondott észak-békési gázmezőt, és nem beszéltek az ezzel összefüggő energiapolitikai lehetőségekről.
A magyar kormány óvatos duhaj a kitermelés kérdésében. A projektre létrejött Corvinus Energy Kft.-ben a denveri központú, így amerikai tulajdonban lévő Horizont General mellett a MVM CEEnergy Zrt. található. A hvg.hu értesülése szerint a cég saját tőkéjének nagyobb részét a Colarado államban székelő cég adja. Szakemberek pedig technológiai nehézségekhez kapcsolódó jelentős költségekre hívják fel a figyelmet. Egy-egy, több ezer méter mélyen lévő palagáz rétegrepesztéssel való hozzáférésére és felszínre hozatalához szükséges komplett kút kiépítése akár 5 milliárd forintba is kerülhet. Ahhoz pedig, hogy a jelenlegi másfélről 2 millió köbméterre növeljék a honi termelést, legalább 12-16 ilyen kutat kellene kiépíteni.
Bár az amerikai-magyar közös cég már tíz évvel ezelőtt szerzett koncessziót, sőt már legalább másfél-két éve dolgozik az észak-békési terepen, mégis erőltetettnek tűnik, hogy Nyékpusztán néhány hónap múlva, akár a jövő év elején már termelés folyjon.
|
Kockázatok és mellékhatások: hogy lesz termelés a nyékpusztai gázmezőn?
|
Stratégiainak és lehetséges kitörési pontnak nevezik a térség fideszes országgyűlési képviselői azokat az észak-békési gázmezőket, ahonnan nagyon mélyről, nehezen és drágán, esetleg egészségügyi kockázatokkal termelhető ki a földgáz.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kockazatok-es-mellekhatasok-hogy-lesz-termeles-a-nyekpusztai-gazmezon-252366
|
2022-09-19 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Mi köze az az Európai Uniónak a magyar jogállamisághoz?
A jelentés első két oldala jórészt jogias terminológiát használva tisztázza, hogy az Európai Unió milyen indokok alapján veszi magának a bátorságot ahhoz, hogy egy tagállam jogállami és demokratikus teljesítményét vizsgálja.
Az európai uniós szerződéseket ismerők számára nem újdonság, hogy az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) második cikke szerint az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Így az sem lehet meglepő, hogy az Európai Unió Parlamentje ezen értékek érvényesülését vizsgálhatja. Különös tekintettel arra, hogy ezen értékek tiszteletben tartását a tagállamok önként vállalták, amikor aláírták a szerződést.
A jelentés emellett hozzáteszi, hogy a felsorolt értékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye nem tagállami belügy, mivel az kihat a tagállamok közötti bizalomra, sőt magának az Uniónak a lényegére és az uniós jog által az Unió polgárainak biztosított alapvető jogokra is.
Kicsit olyasmi ez, mint a NATO Alapokmány 5. cikke, amely szerint bármelyikük ellen intézett támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek. Vagyis az Unió bármely tagállamán belül a demokrácia és a joguralom ellen indított támadást az Unió közös értékei elleni támadásnak tekinthet, amivel szemben az Európai Unió szervei jogosultak fellépni.
Ennél azonban konkrétabb indokokat is hoz a jelentés arra, hogy mivel szolgált rá a magyar kormány az újabb jelentésre. Ezek között beszédes az, amely kiemeli, hogy a magyar kormány ugyan sok kérdésben nem tartja tiszteletben az uniós jog elsőbbségét, de nem ritkán az Unió Bíróságához fordul az uniós jog sérelmére hivatkozva – nyilván, ha érdekei úgy kívánják. Nem meglepő módon sérelmezi a jelentés azt is, hogy a magyar parlament 2022 júliusában olyan határozatot fogadott el, amely az Európai Parlament hatáskörének korlátozására és arra szólított fel, hogy az európai parlamenti képviselőket ne válasszák, hanem delegálják.
És végül az indokok között megjelenik az is, hogy mit gondol a Parlament a magyar kormány magatartásáról az oroszokkal szembeni küzdelemben. Eszerint „az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedések Tanácson belüli blokkolása aláássa az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek védelmére irányuló uniós erőfeszítéseket az EU-n belül és kívül, és biztonsági problémát jelent az Európai Unió számára”.
Majd tizenkét területet vizsgál a jelentés huszonnégy oldalon keresztül. Alább ezeket foglaljuk össze, szükségszerűen töredékesen, egyes pontokat akár teljesen elhagyva, de a lényeg ismertetésére törekedve. A szövegszerű fordításhoz képest szabadabb tartalomismertetéssel akkor élünk, ha ez a magyar olvasó számára a megértést könnyíti. Négy éve a Sargentini jelentésről készítettünk hasonló összefoglalót:
Miről szól a magyarfaló Sargentini-jelentés? Elolvastuk, hogy neked ne kelljen | atlatszo.hu
Elöljáróban annyit leszögeznék, hogy ez az írás semmilyen módon nem foglalkozik a jelentés értékelésével. Sem azzal, hogy az abban foglalt megállapításokról mit gondolok én, vagy szerintem mit kellene gondolnia bárki másnak, sem azzal, hogy hogyan kellene arról szavaznia bárkinek. Az ilyen kérdések feltétele és megválaszolása nem tárgya ennek a cikknek.
I. Az alkotmányos és a választási rendszer működése
1. Az európai és a hazai bírósági ítéleteket nem hajtják végre minden esetben a magyar állami szervek.
2. A koronavírus-járvány alatt bevezetett határidő nélküli rendeleti kormányzás során olyan szabályokat hoztak, amelyeknek semmi köze nem volt a járványhoz.
3. 2020-ban és 2021-ben is úgy módosították az Alaptörvényt és számos más, alapvető fontosságú jogszabályt, hogy arról társadalmi konzultáció nem folyt.
4. Az önkormányzatok hatáskörét központosító kormányzati intézkedések korlátozzák, egyre növekvő elvonások mellett.
5. A választókerületi határok átalakítása és a győzteskompenzáció bevezetése, valamint a listaállítási szabályok módosítása – mind érdemi társadalmi konzultáció nélkül elfogadott változtatások – hátrányos helyzetbe hozzák az ellenzéket az országgyűlési választásokon.
6. Az EBESZ megállapította, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon a kormánypártok és az ellenzéki pártok nem egyenlő esélyekkel indultak, a kampányfinanszírozás továbbra is átláthatatlan, valamint a kormány és a kormánypártok kampánya összemosódott.
7. Immár több mint háromszáz törvény minősül sarkalatosnak, aminek az az eredménye, hogy azokat a választásokon szerzett, kétharmados mandátumarányt el nem érő demokratikus többséggel nem lehet módosítani. Ezeket a szabályokat is jellemzően társadalmi egyeztetés nélkül fogadták el.
8. Egyes elemző értékelések a magyarországi demokrácia helyzetének romlásáról adnak számot:
A Göteborgi Egyetem 2019. évi V-Dem demokráciaindexe szerint Magyarország az EU első autoriter tagállama lett.
A Freedom House 2020. évi „Nations in Transit” című jelentésében Magyarországot „hibrid rezsimként” azonosították, elvesztve „félig konszolidált demokrácia” státuszát.
Az Economist Intelligence Unit 2022. évi demokráciaindexében Magyarországot „hiányos demokráciaként” sorolták be, és 167 ország közül az 56. helyen áll (egy helyet visszaesve 2020-hoz képest).
A 2022. évi V-Dem demokráciaindex szerint az Unió tagjai közül Magyarország az elmúlt évtizedben a világ egyik legjobban autokratizálódó országa volt.
Így csúszott bele Magyarország a hibrid rezsimek csoportjába a Freedom House Demokrácia Indexe szerint | atlatszo.hu
A Freedom House legújabb, 2022-es jelentése szerint Magyarország továbbra is a hibrid rezsimek közé tartozik, 3,68 ponttal – ennél még Szerbia (3,79), Montenegró (3,82) és Albánia (3,75) pontszáma is magasabb.
II. Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai
9. A bírák által választott Országos Bírói Tanács nem tudja ellensúlyozni az Országos Bírói Hivatal (OBH) országgyűlési képviselők által választott elnökének hatáskörét, ezt az Európa Tanács emberi jogi biztosa is megállapította már 2019-ben, és az ezzel kapcsolatosan a Velencei Bizottság által megfogalmazott kritikáknak megfelelő korrekciók sem történtek meg az emberi jogi biztos szerint.
10. A bírói kinevezések és előléptetések kapcsán hozott diszkrecionális – azaz jogszabályban nem rendezett szempontok szerint meghozott – döntések lehetősége továbbra is adott.
11. Az Európai Bíróság döntése értelmében az uniós joggal ellentétes volt az, hogy egy magyar bíró úgynevezett előzetes döntéshozatali kérdését (amelyet az Európai Unió Bíróságának tesz fel egy tagállami bíró saját nemzeti jogának az uniós joggal való összeegyeztethetőségéről) törvénysértőnek ítélték meg, amiért fegyelmi eljárás is indult vele szemben.
12. A bírói kirendelési rendszer, az ügyelosztási rend kialakítása és a Kúria elnökének egyes hatáskörei a Velencei Bizottság 2021. évi jelentése szerint problematikusak.
13. A Kúria új elnökének kinevezését illetően a 2019. évi módosításokkal bevezetett rendszer a Velencei Bizottság szerint az igazságszolgáltatás átpolitizálódásának komoly kockázatát vetheti fel, a bírói függetlenségért felelős ENSZ raportőr a Kúria elnökének kinevezését egyenesen az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásnak minősítette, különösen annak fényében, hogy a megválasztását a bírói önigazgatási szervként működő OBT kifogásolta, amit a kormányzó politikai többség azonban figyelmen kívül hagyott.
14. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a korábbi legfelsőbb bírósági elnök, Baka András 2011-es elmozdítása tárgyában hozott, Magyarországot elmarasztaló döntését máig nem hajtották végre maradéktalanul, a bírói függetlenséget illetéktelen befolyástól megóvó intézkedéseket nem hozták meg.
15. Magyarország a World Justice Project Jogállamisági Indexén 139-ből a 69. helyet foglalja el, (két helyet esett vissza az előző évhez képest), és az utolsó (31-ből a 31.) helyet foglalja el az EU, az EFTA és az Észak-Amerika alkotta térségben.
A NER előképei – így alakult a sorsa a hibrid rezsimeknek | atlatszo.hu
Ezúttal közelebbről is megvizsgáljuk, hogy más országokban hogyan működnek a hibrid rendszerek – azaz az olyan rezsimek, amelyek hatalomgyakorlásában a demokratikus és az autokratikus elemeket egyszerre lehet felfedezni -, és arra is megkísérlünk választ adni nemzetközi példák, valamint a témában íródott tanulmányok alapján, hogy mi lehet a hatalmon lévők leváltásának a kulcsa.
III. Korrupció és összeférhetetlenség
16. Továbbra is hiányos a párt- és kampányfinanszírozás, valamint a lobbitevékenységek szabályozása, a független ellenőrzési mechanizmusok nem elégségesek a korrupció felderítésére.
17. A 2014–2020-as időszakra a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban a Bizottság súlyos hiányosságokat állapított meg az irányítási és ellenőrzési rendszer működésében.
18. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2020-as jelentésében azt javasolta a Bizottságnak, hogy két uniós Alap keretében a 2016–2020-as időszakban teljesített kifizetések 2,2%-át téríttesse vissza Magyarországgal, és az összes tagállam közül ez a legmagasabb visszafizettetési arány, amely messze meghaladja a 0,29%-os uniós átlagot.
19. 2021 novemberében a Bizottság levelet küldött Magyarországnak az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémák, a korrupció elleni eredménytelen büntetőeljárások és a közbeszerzés hiányosságai miatt, amelyek veszélyeztethetik az EU pénzügyi érdekeit.
20. Elsősorban a korrupciós aggályok miatt a Bizottság 2022. április 27-én megindította Magyarországgal szemben a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet szerinti hivatalos eljárást.
21. Az Európa Tanács tagállamainak antikorrupciós együttműködési szervezeteként működő Korrupcióellenes Országok Csoportja (GRECO) a 2020 szeptemberében elfogadott jelentésében megállapította, hogy Magyarország a korábbi antikorrupciós jelentéseiben szereplő 18 ajánlás közül még mindig csak ötöt hajtott végre kielégítően.
22. Magyarország nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködésben, illetve az uniós ügyészek közötti megerősített együttműködésben.
23. Magyarország a Transparency International 2021. évi korrupcióérzékelési indexében szereplő 180 ország közül a 73. helyen áll (egy helyet esett vissza az előző évhez képest), és a rangsorban elfoglalt helye 2012 óta folyamatosan romlik.
Magyarország az EU második legkorruptabb országa, egyre lejjebb csúszunk a Transparency International rangsorán | atlatszo.hu
Magyarország idén 43 ponttal a 73. helyen áll, így olyan országokkal van egy szinten, mint Ghána, Kuwait, Szenegál vagy a Salamon-szigetek. Beszédes adat, hogy a 2020-as eredményhez (69. hely és 44 pont) képest négy helyet és egy pontot rontottunk. A TI arra is emlékeztet, hogy hazánk egy évtizeddel ezelőtt, 2012-ben az akkor még 27 tagú EU 19.
IV. A magánélet és a személyes adatok védelme
24. Az Európai Unió Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága 2021 őszen megállapította, hogy a titkos megfigyelésre vonatkozó magyar jogi szabályozás aggodalomra ad okot.
25. A Pegasus megfigyelő szoftvert az adatok szerint az állam 300 személy, köztük újságírók, ügyvédek, aktivisták és politikusok ellen használta, amiről a kormánypárti média szinte be sem számolt.
26. A magánélet védelméhez való jog sérelmét megállapító Szabó és Vissy v Magyarország ügyben hozott strasbourgi bíróság döntés végrehajtásának ellenőrzése kapcsán az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága megállapította, hogy a magyar hatóságok 2017 óta semmit nem tettek az ítéletben feltárt jogsértések kezelése érdekében.
Amikor ez a kép készült, éppen Pegasus kémprogrammal figyeltek minket | atlatszo.hu
A fenti kép idén július 3-án készült a Dunakanyar egyik falvában, ahol mint évente szoktuk, az Átlátszó nyári összetartására jöttünk össze egy napra. Ilyenkor a szervezet legszűkebb magjánál szélesebb körben jövünk össze: például kevésbé rendszeres szerzőinket vagy a munkánkhoz valamilyen formában személyesen kapcsolódó, „külsős” vendégeket is meg szoktuk hívni.
V. A véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is
27. 2022 nyarán az Európai Bizottság megállapította a jogállamisági jelentésében, hogy
A médiahatóság függetlenségét és hatékonyságát erősíteni kell.
Az állami hirdetési pénzeknek a kormánypárti médiához történő folyamatos becsatornázása torzítja a médiapiacot.
A közmédia szerkesztői függetlenségével kapcsolatban aggályok merülnek fel.
Ezzel együtt az újságírók működését a hatóságok nem segítik, viszont közérdekű adatokhoz való hozzáférésüket veszélyhelyzetre hivatkozva megnehezítik.
28. A Klubrádió frekvenciája megvonásának ügye az Európai Unió Bírósága előtt van, mert az Európai Unió Bizottságának jogi megítélése szerint a döntés sértette az EU telekommunikációs szabályait.
29. A 470 médiumot tömörítő KESMA létrehozatalával a független és ellenzéki médiatér szűkülése mellett lehetővé vált a közpénzek becsatornázása az ellenzék és a civil szervezetek elleni propagandakampányokat folytató médiumok finanszírozásába.
30. A médiakörnyezet a médiatulajdon manipulálásával, a szabályozó szervek és korábban független vállalkozások állam általi elfoglalásával, a kormány reklámköltéseivel és az engedélyek odaítélésével a kormány javára torzítható, és ezeket a módszereket Európa más részein is utánozzák.
31. Elmarasztaló strasbourgi ítéletek sora született, amelyekben a végrehajtás ellenőrzés egytől egyig tart:
2019 októberében a Szurovecz v Magyarország ügyben az EJEB a véleménynyilvánítás szabadságának megsértését állapította meg amiatt, hogy a média nem kapott hozzáférést a menedékkérőket befogadó létesítményekhez,
2019-ben és 2021-ben arról születtek ítéletek, hogy az ellenzéki képviselők házelnök általi bírságolása sértette a szólásszabadságot,
2020 januárjában a MKKP v Magyarország 2019 októberében az EJEB megállapította, hogy a párt megbírságolása az általa fejlesztett mobil applikáció használatáért sértette a szólásszabadságot
2020 májusában a Mándli és mások v Magyarország ügyben a bíróság kimondta azt is, hogy az újságírók magyar parlamenti akkreditációjának felfüggesztése szintén nemzetközi egyezménybe ütközött.
32. 2020 júliusában az Index főszerkesztőjének kirúgását követően 70 fős szerkesztőség közösen lemondott, egyértelmű kormányzati beavatkozásra és befolyásolásra hivatkozva.
33. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa és az ENSZ különleges raportőre is a szabad politikai véleménynyilvánítás kereteinek romlását állapította meg 2021-ben, aminek okaként többek között a médiahatóság politikai elfogultságát és a médiapiacba való kormányzati beavatkozást jelölték meg.
34. Magyarország a Riporterek Határok Nélkül 2022. évi sajtószabadság-indexében szereplő 180 ország közül a 85. helyen áll, és az európai–közép-ázsiai régióra vonatkozó elemzésben az újságírókkal szemben egyre szigorúbb törvényeket alkalmazó országok között szerepel.
Romlott a magyar helyzet egy sajtószabadság-index szerint, de másutt még inkább | atlatszo.hu
Az orosz katonák a ma már nem üzemelő csernobili, és az Ukrajnában legtöbb elektromosságot szolgáltató zaporizzsjai atomerőműveket is elfoglalták, utóbbi az orosz katonai hadműveletek közben meg is sérült. Vlagyimir Putyin a háború harmadnapján „különleges harckészültségbe” állította az orosz nukleáris erőket, ami az atomfegyverek bevetésével való fenyegetőzésként értékelhető. Diagramok az atomenergia közel nyolcvan évéről.
VI. A tudományos élet szabadsága
35. Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a CEU elüldözése nemzetközi egyezményeket sértett.
36. 2018-ban a genderszakot törölték az akkreditációra és közfinanszírozásra jogosult mesterképzési programok listájáról.
37. 2019-ben hozott törvénnyel korlátozták az MTA autonómiáját.
38. Az SZFE vezetőségébe az egyetem tiltakozása ellenére neveztek ki kuratóriumi tagokat.
39. A Velencei Bizottság kifogásolta, hogy közfeladatokat ellátó közhasznú vagyonkezelő alapítványok egyetemi fenntartói státuszt kaptak, mivel az ilyen alapítványok átláthatóságának és finanszírozásának szabályozási hiányosságai, valamint a kuratóriumi tagjainak kinevezési rendje az egyetemi autonómiát sértheti.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu
A folyamatot többen nevezik a privatizáció egy formájának, ami nagyságrendileg csak a rendszerváltást követő magánosításhoz mérhető – ezt igazán az Orbán-kormány sem cáfolta, hiszen az általuk benyújtott és április 27-én elfogadott törvény bevezetőjében is célként szerepel, hogy ezek az alapítványok „a mindenkori kormányzattól” függetlenek legyenek.
VII. Vallásszabadság
40. Még mindig nem történt meg az EJEB Magyar Keresztény Mennonita Egyház és társai kontra Magyarország ügyben hozott azon ítéletének a végrehajtása, amely szerint a vallásszabadsághoz való jogra tekintettel az egyházak nyilvántartásból való törlése miatt sérül az egyesülés szabadságához való jog.
41. A 2020 decemberében elfogadott alkotmányos módosításokról szóló véleményében a Velencei Bizottság javasolta, hogy a közoktatási rendszer biztosítson objektív és pluralista tantervet és a szülők választási szabadságát az egyházi és nem egyházi iskolai osztályok között.
Gettófelújítás és iskolai szegregáció egyházi segítséggel, uniós finanszírozással Nyíradonyban – videóriport | atlatszo.hu
Az ifj. Mészáros Lőrinc, Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, és néhány további kormányközeli vállalkozó földvásárlásairól kifüggesztett adásvételi szerződések árulkodnak.
VIII. Az egyesülési szabadság
42. A civil szervezeteket szabályozó törvénymódosítás (közismert itthoni nevén a Stop Soros) európai uniós jogba ütközött, de az EUB döntését évekig nem hajtották végre.
43. A Stop Soros törvény helyébe lépő szabályozásról semmilyen egyeztetés nem folyt az érintettekkel, akiket ezt követően most már az az Állami Számvevőszék ellenőrizhet rendszeresen, amelynek pedig a feladata a közpénzek (és nem a magánadományok) elköltésének az ellenőrzése
44. A magyar kormány nem egyezett meg a közel 215 millió eurónyi Norvég Alap támogatásáról, így ezekből a civil szervezetek sem részesülnek.
45. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa 2019-ben megállapította, hogy a civil szervezetek demokratikus jogállamban szokásos tevékenységét stigmatizáló és kriminalizáló szabályozás jogsértő, kiszámíthatatlan és önkényes.
Fideszes politikusok által irányított szervezetek nyertek a Norvég Alap helyén felállított civil programon | atlatszo.hu
A Bethlen Alapítvány holnapjára július végén felkerült a támogatott civil szervezetek teljes listája, amin mintegy 700 csoport szerepel. Az alábbiakban a maximálisan elnyerhető, 15 millió forint támogatást élvező szervezetek listáját tekintjük át. Ezt az összeget 81 szervezet nyerte el a Városi Civil Alap legelső pályázatán.
IX. Az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait is
46. 2022-ben a Bizottság jogállamisági jelentésében megállapította, hogy az alapvető jogok biztosa bár új hatásköröket kapott, leminősítették a függetlenségét ért kritikák miatt és azért, mert a biztos nem látja el megfelelően a feladatát olyan sérülékeny csoportokkal kapcsolatban, mint az etnikai kisebbségek, LMBTQ emberek, jogvédők, menekültek és migránsok, vagy olyan fontos emberi jogi ügyekben, mint a médiapluralizmus vagy a bírói függetlenség. (A leminősítést Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége hozta meg (GANHRI), és azt jelenti, hogy a mi ombudsmanunknak nincs szavazati joga és nem viselhet tisztséget a Világszövetségben, csak megfigyelőként vehet részt a szövetség találkozóin, és nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában – szerz.)
47. A 2021 nyarán elfogadott (gyermekvédelmi/pedofilellenes) törvényben a szexuális irányultságnak és a nemi identitásnak a pedofíliával való összemosása elfogadhatatlan, és a szexuális kisebbségek további megkülönböztetéséhez és megbélyegzéséhez vezet.
48. 2021 decemberében a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött a magyar hatóságoknak, mivel úgy ítélte meg, hogy Magyarország korlátozta a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát azáltal, hogy tájékoztatási kötelezettséget írt elő a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérésről, ami egyben szexuális irányultságon alapú hátrányos megkülönböztetést is jelent.
49. 2021 júliusában a Bizottság eljárást indított az EUB előtt Magyarországgal szemben, amiért a 18 év alatti személyek esetében megtiltják vagy korlátozzák az úgynevezett „születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást” ábrázoló tartalmakhoz való hozzáférést.
50. 2020 májusában az Országgyűlés elutasította a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezmény (isztambuli egyezmény) ratifikálását.
51. Az EJEB 2020 júliusában megállapította a Rana kontra Magyarország ügyben, hogy a nemváltoztatás jogi elismerését tiltó magyar szabályozás nemzetközi egyezményt sért.
52. A Velencei Bizottság szerint – egyéb kritikái mellett – a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának védelmét rögzítő alaptörvény-módosítást hatályon kívül kell helyezni vagy módosítani kell, hogy az ne korlátozza a transznemű személyek jogát a nemi identitásuk jogi elismeréséhez.
53. 2022 márciusában az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a fogyatékossággal élők nem rendelkeznek önálló döntéshozatali mechanizmussal, és javasolta, hogy Magyarország hozzon intézkedéseket és csoportosítsa át költségvetési előirányzatait közösségi alapú támogató szolgáltatásokra, például személyes segítségnyújtásra, hogy a fogyatékossággal élő személyek önálló és egyenlő életet élhessenek a közösség tagjaként.
Magyarország messze elmarad az EU átlagtól a nemek közti egyenlőség tekintetében – mutatjuk mennyire! | atlatszo.hu
4 éve folyamatosan a második legrosszabbul teljesítő ország vagyunk. Magyarország 2013-ban (a mutató publikálásának kezdetekor) az 5. legrosszabbul teljesítő ország volt az EU-ban. 2017 óta viszont már csak Görögország teljesít rosszabbul nálunk a nemek közötti egyenlőség tekintetében. A 2013 és 2017 közötti négy évben Horvátország, Románia és Ciprus is megelőzött minket.
X. A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a gyűlöletbeszéddel szembeni védelem
54. A Bizottság álláspontja szerint az a 2020-ban a köznevelés törvény módosításával bevezetett szabály, amely oktatási diszkrimináció esetén a sérelemdíj megítélését megtiltja, ellentétes az etnikai megkülönböztetést tiltó uniós irányelvvel.
55. A Bizottság 2021-ében megfogalmazott hivatalos álláspontja értelmében uniós jogot sért az, hogy a magyar büntetőjog nem biztosítja, hogy a rasszista és idegengyűlölő indíttatást súlyosbító körülménynek tekintsék, vagy hogy a bíróságok az ilyen indíttatást minden elkövetett bűncselekmény esetében figyelembe vegyék.
56. Az ENSZ Faji Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottsága 2019-ben a menekültellenes kampány során elharapózó, a legmagasabb szintű közéleti szereplők közreműködésével megvalósított gyűlöletbeszédet ítélte el.
57. A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága 2020-ban jelezte többek között, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés továbbra is komoly gyakorlati akadályokba ütközik, főként a roma nők és gyermekek kárára.
58. A roma gyerekek értelmi fogyatékosként történő szisztematikus téves diagnosztizálását és ez alapján megvalósuló szegregálását megállapító Horváth és Kiss kontra Magyarország ügyben hozott EJEB döntés végrehajtása még mindig nem zárult le.
59. A Balázs v Magyarország ügyben hozott strasbourgi ítélet végrehajtása még mindig nem zárult le. Ez az ítélet a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és a megalázó bánásmód tilalmának az együttes sérelmét állapította meg rasszista motivációból elkövetett bántalmazások elégtelen nyomozása miatt.
60. Orbán Viktor kevert fajú népekről tartott beszédét parlamenti csoportok vezetői elítélték, utalva arra, hogy ez az uniós szerződésekben foglalt értékeket is érinti.
Így lett a nemzetközi ultrakatolikus hálózat magyar emberéből a kormánymédia homofób beszélő feje | atlatszo.hu
Így lett a nemzetközi ultrakatolikus hálózat magyar emberéből a kormánymédia homofób beszélő feje
XI. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
61. 2020. március 19-én az EUB – az azóta bírói kinevezésétől megfosztott Szabó Gabriella bírói kezdeményezésére (a szerző megjegyzése) – előzetes döntéshozatali eljárásban az uniós joggal ellentétesnek találta azt, hogy a magyar szabályozás szerint nem kell érdemben elbírálni a Szerbián keresztül érkező menekültek kérelmét, és azt is, hogy a bíróságoknak az ilyen döntések felülbírálatára legfeljebb 8 napjuk van.
62. A Bíróság 2020. május 14-én, a hozott ítéletében kimondta, hogy a tranzitzónákra vonatkozó magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal, többek között jogellenes fogvatartásnak minősül a menedékkérők ottani korlátlan ideig történő elhelyezése
63. A Bíróság 2020 decemberében hozott ítéletében ismételten kimondta, hogy Magyarország több uniós irányelvet is megsértett akkor, amikor i) előírta, hogy menedékkérők csak a röszkei és a tompai tranzitzónáiban nyújthatnak be nemzetközi védelem iránti kérelmet, miközben drasztikusan korlátozta azon kérelmezők számát, akik naponta beléphetnek e tranzitzónákba; ii) a röszkei és a tompai tranzitzónákban a nemzetközi védelmet kérelmezők szisztematikus fogva tartására szolgáló rendszert hozott létre; iii) lehetővé tette a területén jogellenesen tartózkodó valamennyi harmadik országbeli állampolgár kitoloncolását az uniós garanciák tiszteletben tartása nélkül; iv) az (automatikusan, lásd 61. pont) elutasított menedékkérőktől az uniós jogba ütközően tagadta meg a területen maradás jogát a menekültügyi döntés bírósági felülvizsgálatának befejeztéig.
64. 2021 januárjában az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) bejelentette, hogy az EUB előző pontban ismertetett döntése nyomán felfüggeszti magyarországi tevékenységét, mert jogsértő lenne az uniós jogot sértő magyar szabályozás végrehajtásában való közreműködés.
65. 2021 novemberében a Bizottság úgy határozott, hogy az EUB-hez fordul, mert Magyarország nem tett eleget a 64. pontban ismertetett ítéletben foglaltaknak, és kérte, hogy az EUB rendelje el pénzbírság megfizetését –először Magyarország uniós tagságának történetében – szerz.
66. 2022 júniusában a Bizottság hivatalos felszólítást küldött a magyar hatóságoknak, amiért azok nem ültették át a 2013/32/EU irányelvet a személyes meghallgatásra, az orvosi vizsgálatra, a kísérő nélküli gyermekeknek és fiataloknak nyújtott garanciákra, valamint a menekültügyi vizsgálati eljárásra vonatkozó rendelkezések tekintetében.
67. 2021. július 15-én a Bizottság eljárást indított az EUB előtt, mivel az új magyar menekültügyi eljárás (az elhíresült úgynevezett követségi rendszer, vagyis hogy csak a belgrádi vagy kijevi magyar nagykövetségen benyújtott szándéknyilatkozat jóváhagyása után lehet menedékkérelmet előterjeszteni Magyarországon – szerz.) összeegyeztethetetlen az uniós menekültügyi szabályozással.
68. 2020. november 16-án hozott ítéletében az EUB megállapította, hogy a Stop Soros néven elhíresült csomag az uniós jogba ütközik. Ennek a csomagnak egy részéről már korábban kimondta az EUB (lásd a 61. pontot), hogy ellentétes az uniós joggal, ebben az ítéletben a menekülőknek nyújtott segítséget egy évnyi szabadságvesztéssel büntető passzusról és az eljárás alá vontaknak a schengeni határ 8 kilométeres sávjából való automatikus kitiltásáról is megállapította, hogy az uniós jogba ütközik.
69. 2020. március 17-én a Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottság a 2018-as magyarországi látogatásról szóló jelentésében kiemelte, hogy a 2017-es helyszíni vizsgálatuk óta semmit sem tettek annak érdekében, hogy hatékony garanciákat vezessenek be a magyar rendőrök által a határkerítésen keresztül Szerbiába visszakényszerített személyekkel szembeni bántalmazások megakadályozására, amelyeket az ENSZ Faji Megkülönböztetés Megszüntetésének Bizottsága a 2019 júniusi észrevételei is megerősítettek.
70. Az EJEB számos döntésében megállapította, hogy Magyarország megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát azáltal, hogy egyes a menedékkérőket, köztük nőket (lásd a 63. pontot) élelemmel sem látta el a tranzitzónákban. Szintén több ügyben azt is kimondta az EJEB, hogy a sérülékeny menedékkérők, így különösen a terhes nők és a gyermekek tranzitzónás elhelyezésével a fizikai körülmények elégtelensége miatt is megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát.
71. Az EJEB a Shahzad kontra Magyarország ügyben 2021. július 8-án hozott ítéletében megállapította, hogy a kérelmezőt jogilag tiltott, ún. csoportos kiutasításnak vetették alá, mivel a hatóságok nem vizsgálták az egyéni helyzetét, nem biztosították számára a Magyarországra való belépés valódi esélyét, továbbá nem állt rendelkezésére megfelelő jogorvoslati lehetőség sem.
72. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának címzett, 2022. augusztus 12-i beadványában az Európa Tanács emberi jogi biztosa jelezte, hogy Magyarországon gyakorlatilag lehetetlenné vált a menekültügyi eljáráshoz, valamint a védelmi jogosultság és a visszaküldés érdemi és egyedi vizsgálatához való hozzáférés a kormány által 2015 óta hozott egymást követő és egymást átfedő intézkedések miatt.
Magyarország néhány tízezer ukrajnai menekültet sem képes rendesen ellátni, civilek végzik az állam segélymunkáját | atlatszo.hu
Még úgy is recseg-ropog a menekültügyi ellátórendszer, hogy a kormány által emlegetett százezrekhez (sőt, milliót meghaladó számhoz) képest a valóságban alig huszonvalahányezer háborús menekült tartózkodik Magyarországon. A réseket civilek, önkéntesek próbálják betömködni több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb probléma az, hogy nincsenek rugalmas, hozzáférhető szálláshelyek a fővárosban, de a kormányzati sóherség és koncepciótlanság az egész folyamatra rányomja a bélyegét.
XII. Gazdasági és szociális jogok
73. 2020. márciusában az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága komoly aggodalmakat vetett fel
az iskolát korán elhagyó, többségben hátrányos helyzetű diákok magas száma és az állami iskolák vallási közösségeknek való átadása miatt,
a roma és nem roma gyermekek közötti oktatási szakadék miatt,
a gyermekek, különösen az LMBTI-gyermekek iskolai zaklatása, bántalmazása és kirekesztése, valamint a gyermekek fizikai és mentális erőszaktól való védelmét nem biztosító iskolai fegyelmezési módszerek alkalmazása miatt.
74. A kormány 2022 februárjában sztrájktörvény értelmében nyújtandó „szükséges minimális szolgáltatásokat” olyan tágan értelmező rendeletet alkotott, amely ellehetetleníti a sztrájkot a közoktatásban, és amivel korlátozta azon tanárok jogait, akik 2022 márciusára sztrájkot jelentettek be.
75. Bár az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértésével kapcsolatos szabályozás megsemmisítését többször indítványozták bírák, az Alkotmánybíróság azokat elutasította, és nem vett figyelembe egyetlen olyan beadványt sem, amely nem a kormány érvelését támasztotta alá. A hajléktalanság kapcsán a magyar szociális biztonsági rendszer elsősorban arra összpontosít, hogy a társadalmi befogadás helyett jogellenessé nyilvánítsa a hajléktalanok közterületeken való tartózkodását és büntesse azt.
|
Mire alapul az EP állásfoglalása a magyarországi önkényuralomról?
|
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/09/18/mire-alapul-az-ep-allasfoglalasa-a-magyarorszagi-onkenyuralomrol-elolvastuk-hogy-neked-ne-kelljen/
|
2022-09-18 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Eredménytelen lett a magyar védelmi ipari termékek és szolgáltatások reklámozására, valamint a rendezvényszervezésre kiírt tender, miután a kiíró Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft. a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált. A megbízás időtartama 36 hónap, a keretösszeg pedig több mint félmilliárd forint lett volna. Az európai turné így egyelőre elmaradhat, pedig az állami tulajdonú cégre ráfért volna a promóció. A megbízás visszavonása annak fényében érdekes, hogy az állam éppen a honvédelmi célok teljesítése (és a rezsicsökkentés megvédése) érdekében halaszt el más beruházásokat több ezer milliárd forint értékben.
A Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság „Védelmi ipari rendezvényszervezésre” írt ki közbeszerzési eljárást július végén dinamikus beszerzési rendszer (DBR) keretében.
A felhívás szerint a feladat a magyar védelmi ipari termékek és szolgáltatások hazai és nemzetközi piacra jutásának előmozdítását célzó, valamint a védelmi ipar fejlesztésében közreműködő 100% állami tulajdonú gazdasági társaság komplex rendezvényeinek megszervezése lett volna.
Az ellátandó tevékenységek a következőkre terjedtek volna ki:
az adott rendezvény és a rendezvényhelyszín teljes körű előkészítése, adott esetben biztosítása,
a rendezvény résztvevőinek meghívásával kapcsolatos teljes körű előkészítő és lebonyolító tevékenység,
a helyszíneken a szükséges szakemberek biztosítása a rendezvény jellegéhez és nagyságához mérten,
technikai eszközök (különösen: fény- és hangtechnika, tolmács berendezés, hangrögzítés) biztosítása és üzemeltetése,
a rendezvényhez kapcsolódó szakmai valamint alternatív programok biztosítása, a rendezvényekhez kapcsolódó dekoráció biztosítása a rendezvény helyszínén,
installáció biztosítása,
rendezvényekhez kapcsolódó ajándéktárgyak biztosítása,
kulturális események szervezése,
rendezvények helyszíneire történő szállítás,
catering biztosítása.
A kft. a konkrét közbeszerzésekre vonatkozó pontos műszaki leírást és szerződéses feltételeket a DBR-ben részt vevő ajánlattevők számára, az ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg bocsátotta volna rendelkezésre.
A megbízás időtartama 36 hónap, a keretösszeg pedig nettó 600 millió forint lett volna.
Elsősorban az Európai Unió területén, de eseti jelleggel EU-n kívüli helyszíneken is tervezett „turnézni” a cég: Magyarország mellett Ausztriában, Dániában, Németországban, Csehországban, Belgiumban, Törökországban, Romániában, Norvégiában, Lengyelországban, Hollandiában, Lettországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban is.
Az egyes szerződések várható összegét nettó 50 millió forintra becsülték, és évente 2 hazai, valamint 2 külföldi rendezvénnyel számoltak. A közbeszerzési eljárás azonban eredménytelen lett, miután az „ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált”.
Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy számtalan beruházást éppen „a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében” fúj le a kormány. Lázár János építésügyi miniszter szerint már 2100 milliárd forint értékű beruházást halasztottak el, aminek nagy része közinfrastruktúra.
Főként iskolákat és utakat áldoztak be a „rezsicsökkentés megvédése és a háború” miatt | atlatszo.hu
Egymás után nyilvánítják eredménytelennek a különböző beruházásokat a közbeszerzések kiírói. Pontos lista egyelőre nincs arról, mely fejlesztések esnek áldozatul a „rezsicsökkentés megvédésének és a honvédelmi célok teljesítésének”, de a közbeszerzési értesítőt böngészve találhatunk néhány támpontot. Tapasztalataink szerint az elvonások főként az iskolákat és utakat érintik, de az Országos Onkológiai Intézet fejlesztését, és még a kormánynak különösen kedves Fertő tavi beruházást is leállították pénzszűke miatt.
Sőt, Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a „2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése”, amelynek részeként – 842 milliárd forinttal – egy honvédelmi alapot állítanak fel.
Hogy egészen pontosan mire költi a kormány ezt az összeget (és további 719,1 milliárd forintot), egyelőre nem tudni, de a tervek szerint
a légierő képességek fejlesztésére összesen 216,1 milliárdot,
a szárazföldi képességek fejlesztésére 398,5 milliárdot,
a katonai infrastruktúra fejlesztésére és működésére 120,6 milliárdot,
míg egyéb fejlesztési és működési kiadásokra 106,5 milliárdot költhet az ország jövőre.
Kormányközeli cégek is hoppon maradtak
A megbízás visszavonása több céget is rosszul érint. A Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség felhívására ugyanis bőven akadt jelentkező: a Hello Event Szolgáltató Kft., a Har Meron Hungary Kft., a PLANB Magyarország Kft., az AXIA Group Szolgáltató Zrt., a Lounge Event Kft. és a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. is érdeklődött a kiírás iránt. A korábbi tapasztalatok alapján utóbbi kettő lehetett volna a legesélyesebb. A Roxer ugyanis a borászati kormánybiztossá nemrégiben kinevezett Rókusfalvy Pál érdekeltsége, és számos állami megbízást kapott az elmúlt években.
Közpénzmilliárdok folytak az új borászati kormánybiztos cégeihez az elmúlt években | atlatszo.hu
Újabb kormánybiztossal gazdagodott az ország: a főként rádiósként ismert Rókusfalvy Pál a nemzeti bormarketingért felel a jövőben. Rókusfalvy azon túl, hogy 2003-ban belépett a Fideszbe, 2016-ban együtt kampányolt Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselővel. Cége számos állami közbeszerzést nyert, etyeki borászata pedig uniós és hazai forrásokból is kapott.
A Lounge Event Kft. mögött pedig a „reklámpiac Mészáros Lőrince”, Balásy Gyula áll, aki két másik cégével, a Moonlight Event Szolgáltató Rendezvényszervező Kft.-vel és a Visual Europe Zrt.-vel már korábban is dolgozott a Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökségnek.
Egészen pontosan idén májusban, amikor az Ügynökség megmutatta magát az IDEB 2022 nemzetközi kiállításon Pozsonyban. A ted.eu-ra feltöltött hirdetmény alapján a rendezvényszervezési és kommunikációs feladatokat Balásy ezen két cége végezte nettó 48,7 millió forintért.
A közpénzzel kitömött NER-es üzletember kommunikációs cégei hosszú évek óta az állam kizárólagos partnerei, ők gyártják többek között a fideszes propagandát hirdető kormányzati „kék plakátokat” is.
Budai luxusvillába költöztek a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula reklámcégei – drónvideó | atlatszo.hu
A kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. székhelye 2019 októbere óta egy rózsadombi ingatlan, melyet a cégek tulajdonosa, Balásy Gyula vásárolt meg. A korábban panzióként működő hatalmas villa felújítása jelenleg is tart – drónvideón mutatjuk az épületet..
Rekordbevétel után veszteség
Közpénzből finanszírozott külföldi haditechnikai turné tehát egyelőre nem lesz, pedig az Optenben található cégadatok alapján ráfért volna az állami társaságra a reklám.
A Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft. tulajdonosa a Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt., amely 100%-ban az államé. A cég a Honvédelmi Minisztérium, azon belül a Védelmi Fejlesztésekért Felelős kormánybiztos Maróth Gáspár alá tartozik.
A Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt. a magyar védelmi ipari termékek és szolgáltatások hazai és nemzetközi piacra jutásának előmozdítását célzó, valamint a védelmi ipar fejlesztésében közreműködő gazdasági társaság. Az Ügynökség munkáját nemzetközi irodák, képviseletek segítik, nemzetközi irodái révén folyamatos piackutatási tevékenységet végez, összeköti a külpiaci keresletet és a hazai kínálatot, továbbá együttműködik a kormányzati és a védelmi ipari szereplőkkel.
A kft. jelenleg 6,6 milliárdos saját tőkével rendelkezik, ugyanakkor az éves árbevétele tavaly (a 2020-as 947 millióhoz képest) mindössze 439 ezer forint volt. Az elmúlt években profitot termelő cég így tavaly veszteséges lett: -171 milliós adózott eredménnyel zárta az évet.
Érdeklődtünk Maróth Gáspárnál, valamint a tulajdonos Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt.-nél, hogy pontosan mi a feladata a Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft.-nek, és hogy miért lett veszteséges a cég. Azt is megkérdeztük, mire számíthatnak majd a látogatók a kft. rendezvényein, és milyen hatást vártak az európai turnétól.
Megkeresésünkre azonban sehonnan nem érkezett válasz.
|
600 millióért reklámozta volna magát az állami hadiipari cég, de visszavonulót fújt
|
Eredménytelen lett a magyar védelmi ipari termékek és szolgáltatások reklámozására, valamint a rendezvényszervezésre kiírt tender, miután a kiíró Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft. a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált. A megbízás időtartama 36 hónap, a keretösszeg pedig több mint félmilliárd forint lett volna. Az európai turné így egyelőre elmaradhat, pedig az állami tulajdonú cégre ráfért volna a promóció. A megbízás visszavonása annak fényében érdekes, hogy az állam éppen a honvédelmi célok teljesítése (és a rezsicsökkentés megvédése) érdekében halaszt el más beruházásokat több ezer milliárd forint értékben.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/13/600-millioert-reklamozta-volna-magat-az-allami-hadiipari-ceg-de-visszavonulot-fujt/
|
2022-09-13 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
11,5 milliárd forintos támogatást kapott a Kommentár Alapítvány a félállami Mathias Corvinus Collegium Alapítványtól. A tizenegy évre szóló támogatási összeget főleg ingatlanokra tervezik költeni. A jobboldali folyóiratot kiadó alapítvány a Fidesz egyik ideológiai műhelye, az MCC kuratóriumi elnöke pedig Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai államtitkára.
Egy jobboldali folyóirat a következő tíz évre előre megkapta a rezsirevalót, meg valamivel kicsit többet is. A Kommentár című lap kiadójának tavalyi évről szóló beszámolójában vettük észre, hogy a negyedévente megjelenő kiadvány döbbenetes, 11,5 milliárd forint összegű támogatást kapott közpénzből, amit tíz év alatt költhet el.
Ekkora összegekkel általában nem folyóiratok, hanem országok költségvetésében lehet találkozni. Ha ezt a pénzt most kiosztanánk a 140 ezer magyar pedagógus között, akkor mindannyiuk kezébe fejenként 80 ezer forint kerülne.
A Kommentár beszámolójából kiolvasható, hogy noha már az egész összeget átutalták az alapítvány bankszámlájára, a támogatás időtartama mégis 11 éves, azaz a Kommentár 2032-ig évente átlagosan kb. egymilliárdot költhet a pénzből. Tavaly 921 milliónak már a nyakára is hágtak.
A Kommentár főszerkesztője Békés Márton, akit többen az Orbán Viktor-féle rendszer egyik főideológusának tartanak. A folyóirat általában fideszes paneleket közvetít, a legutóbbi számban egy különösen eltalált anyag (Jobboldali építkezés, 2010-2022) szerzője épp azt méltatja, hogy a kormány nagyon sok közpénzt ad a Kommentárhoz hasonló ideológiai műhelyeknek.
A támogatás feladója a félállami Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), amelynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai államtitkára. A tehetséggondozó intézményt – rossz nyelvek úgy tartják, fideszes káderképzőt — működtető MCC nemrégiben speciális jogi státuszt és 501 milliárd forintnyi állami vagyont kapott, úgyhogy van miből stafíroznia a folyóiratot.
Érdekesség, hogy az MCC főigazgatója, Szalai Zoltán egyébként a Kommentár egyik szerkesztője is (a folyóirat másik szerkesztője L. Simon László fideszes politikus, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója).
Az Átlátszó kérdésére az MCC azt írta, hogy a tehetséggondozási célt a saját tevékenységén túl további „személyek és szervezetek útján valósítja meg”, közöttük a Kommentárral, amelynek „tevékenységét és legfőképp a hozzá kapcsolódó könyvek kiadását és terjesztését segíti a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány egy támogatási együttműködés keretében”.
(Itt jegyezzük meg, hogy az MCC két éve a Libri-Bookline csoport 25 százalékos pakettjének tulajdonosa, ami a Telex észrevétele szerint mára már a könyvesbolti kínálaton is meglátszik.)
A most szóban forgó 11,5 milliárd forint nagyját ugyanakkor a Kommentár nem könyvekre, hanem ingatlanokra fogja költeni. Az MCC válaszának értelmében a támogatás „jelentős részét” egy budapesti Képzési Központra fordítják.
Ez vélhetően a palotanegyedbeli, Puskin u. 4. alatti épületben fog megvalósulni, amit két éve a kormány ingyenesen adott oda az állami vagyonból az alapítványnak. Az eredetileg a millennium idejében a Magyar Tisztviselők Országos Egyesülete klubházaként felépült impozáns ingatlan felújítására aztán tervpályázatot írtak ki, az MCC-támogatásból minden bizonnyal ezt a „Tranzit Ház”-nak nevezett koncepciót valósítják meg. Az épületben irodák és közösségi, „kreatív terek” mellett 500 fős befogadóképességű előadótermet alakítanak ki, de lesz éttermi, kávézó és kocsmarész is.
A pénzből emellett „az Alapítvány budapesti irodájának létrehozására, az Alapítvány balatonszepezdi Képzési Központ befejező ütemére, kiegészítő funkciók létrehozására, a Kommentár Folyóirat budapesti rendezvényeinek helyszínét biztosító, valamint az Alapítvány vendégelőadói, kutatói és a képzésben részt vevő fiatalok részére a képzések ideje alatti szállás biztosítására szolgáló ingatlanok vásárlására” is költenek majd — írta az MCC megkeresésünkre.
Noha a lap kiadása mellett a Tranzit programsorozat működtetése is a Kommentárhoz fűződik, az alapítvány fenntartása korábban nem igényelt luxusingatlanokat és milliárdos összegeket. Kereken tíz évvel ezelőtt, 2012-ben a Kommentár például 88 millió forint elköltésével abszolválni tudta az ilyen-olyan konferenciákat és zsebfesztiválokat.
Magának a folyóiratnak a kiadása egy korabeli miniszterelnökségi támogatási irat szerint — amit az Átlátszó adatigénylő felületén, a Kimittudon keresztül kért ki egy magánszemély — ekkor mindössze 3,3 millió forintba került egy évben.
Az MCC-vel szemben a Kommentár Alapítvány egyáltalán nem reagált kérdéseinkre.
Címlapkép: A Tranzit Ház tervpályázatán győztes APM Consulting Kft. pályaműve a Puskin u. 4. alatti épületről (forrás: tranzithaz.hu)
|
Ingatlanokra költhet több mint 11 milliárd közforintot a jobboldali Kommentár folyóirat
|
11,5 milliárd forintos támogatást kapott a Kommentár Alapítvány a félállami Mathias Corvinus Collegium Alapítványtól. A tizenegy évre szóló támogatási összeget főleg ingatlanokra tervezik költeni. A jobboldali folyóiratot kiadó alapítvány a Fidesz egyik ideológiai műhelye, az MCC kuratóriumi elnöke pedig Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai államtitkára.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/07/26/ingatlanokra-kolthet-tobb-mint-11-milliard-kozforintot-a-jobboldali-kommentar-folyoirat/
|
2022-07-26 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Orbán Viktor 2020 szeptemberében nevezte ki kormánybiztossá Nemesi Pál cégvezetőt, aki 2019-ben a Fidesz támogatásával indult Botka László ellen az önkormányzati választásokon. Nemesi a FerroÉp Zrt. többségi tulajdonosa, noha tavaly decemberben változás történt a cég élén. Kinevezése óta több mint 30 milliárd forintnyi közbeszerzésen indultak, és 12,3 milliárdot meg is nyertek.
Science Park Szeged Járműipari Kompetencia Központ épül Szegeden. Az uniós közbeszerzési kiírás szerint a beszerzés tárgya és mennyisége: „az SZTE ELI Science Park Járműipari Kompetencia Központ szabadon állóan elhelyezett, részben földszint + 1 emeletes, részben földszintes oktatási és kutatási rendeltetésű épület, továbbá szabadon állóan elhelyezett, fedett, oldalról nyitott, 24 db térkő burkolatú parkolót tartalmazó építmény, 2 db buszparkoló, a mérésekhez szükséges aszfalt burkolatú gyorsító út, valamint aszfalt burkolatú hozzájáró út.
A tervezési területen kialakításra került tűzivíztározó és csapadékvíz szikkasztó is. Az épület két fő részből áll. Egyrészt a vizsgálatok végzéséhez szükséges fűtött csarnok épületrészből, mely vasbeton vázszerkezetű, szendvicspanel falú és tetőburkolatú. A csarnok épületrészében a technológiához szükséges funkciókat, illetve elektromos és gépészeti szükségleti forrásokat kell biztosítani.”
Továbbá a projekt részét képezi a Wolfgang Sandner utca meghosszabbítása, valamint a Jármű Kompetencia Központ közmű igényeit biztosító közművek kiépítése is.
A közbeszerzés eredménye szerint a kivitelező FERROÉP Fővállalkozó és Szerelőipari Zrt., aki a becsült 1,5 milliárd forint helyett 1,78 milliárd forintért vállalta a munkát. Nyolcan indultak, köztük a Keviép Kft. vagy éppen az EB Hungary Invest Kft., de őket mind kizárták.
Másfél éve kormánybiztos
A Ferroépről 2019-ben megírtuk, hogy tíz év alatt 23,2 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek, de a Fidesz támogatta polgármesterjelölt cégeiben alig nőtt a munkatársak száma.
Sok közbeszerzés, kevés munkavállaló a szegedi fideszes polgármesterjelölt építőipari cégénél | atlatszo.hu
Tíz év alatt 23,2 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek Nemesi Pál cégei, de a Fidesz támogatta polgármesterjelölt cégeiben alig nőtt a munkatársak száma. A fővállalkozó cégei vélhetően alvállalkozóknak adják tovább a munkát, akik sajtóhírek szerint a munkaerőhiány miatt leginkább ukránokat dolgoztatnak.
A fővállalkozó cégei vélhetően alvállalkozóknak adják tovább a munkát, akik sajtóhírek szerint a munkaerőhiány miatt leginkább ukránokat dolgoztatnak. Nemesi Pál 2019-ben a Fidesz támogatásával indult polgármesternek Szegeden, ahol a szavazatok 36 százalékát tudta megszerezni.
Az egykori kamarai elnökből politikussá avanzsált Nemesi Pált nem hagyták az út szélén: 2020 szeptemberében Orbán Viktor kormánybiztossá nevezte ki.
Bár a cégvezetést 2022. január elsejétől Nemesi Kata, Nemesi Pál Gábor és Nemesi András vette át, a bírósági iratok szerint 2403 törzsrészvényből 2376 az övé, ami egyben szavazatról is dönt, így továbbra is egy személyben Nemesi Pál kezében van a döntés.
17 tender, több mint 30 milliárd forint értékben
Míg 2019-es indulása előtt 10 év alatt nyertek 23,2 milliárd forintnyi közbeszerzést a Nemesihez köthető cégek, 2020-as kormánybiztosi kinevezése után felgyorsult ütemben húzták be az állami tendereket. Gyűjtésünk szerint 17 tenderen indultak, több mint 30 milliárd forint értékben.
Nemesi április 4-én arról posztolt közösségi oldalán, hogy „A Dél-Alföldön elképesztő munkát végeztek a képviselők és csapataik! Köszönjük Nektek a folyamatos munkát, a biztos parlamenti képviseletet, és azt hogy békében és biztonságban tudunk tovább dolgozni a Dél-Alföld történelmi fejlődésén!”
Ő kétségtelenül biztonságban dolgozik tovább, hiszen csak az elmúlt másfél évben 12,3 milliárd forint közbeszerzést nyert. A Science Parkon túl a FerroÉp dolgozik a Regéci vár állagmegóvási kivitelezési munkáin, a Cseszneki vár felújításának kivitelezési munkáin is. De olyan projektre is adtak ajánlatot, amire még nincs pénz, hiába nyertek, nem dolgozhatnak.
A cég bevétele az elmúlt öt évben 2,8 milliárdról 6,3 milliádra nőtt, míg az adózott eredmény 55 millióról 71 millió forintra.
Furcsa közbeszerzésen buktak, de azóta nyerő a széria
A FerroÉpről azt is megírtuk, hogy eljárás tisztaságát befolyásoló közbeszerzésben is részt vettek a fideszes kormánybiztos cégei. A mintegy 12 milliárdos szegedi geotermális távhőprojektben ugyanis úgy akartak résztvenni, hogy az ajánlatadók egymás érdekeltségei voltak.
A közbeszerzési dokumentumok szerint „ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során közvetetten, de tulajdonosi összefonódást észlelt a Geo Hőterm Kft. ajánlatkérő és a Hansa Kontakt Inv. Kft. ajánlattevő között”. Az öt részre bontott közbeszerzésre a hatóság szerint
„az öt rész mindegyikében kettő ajánlat érkezett, ezen ajánlatokat valamennyi részben ugyanaz a kettő ajánlattevő nyújtotta be.
Ajánlatkérő az ajánlatok további bírálata során az ajánlatok kapcsán is az eljárás tisztaságát érintő körülményt észlelt, figyelemmel arra, hogy a Hansa Kontakt Inv. Kft. ajánlattevő ajánlatában kapacitást biztosító szervként mutatja be a FerroÉp-SZER Épületgépész Kft.-t, mely gazdasági társaság az elektronikus úton, ingyenesen elérhető cégnyilvántartás adatai alapján a másik ajánlattevő, vagyis a FerroÉp Fővállalkozó és Szerelőipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság ajánlattevő tulajdonában van. Az előbbiekre tekintettel az ajánlattevők közötti közvetett összefonódás ténye is felmerült az eljárás során.”
Korábban kerestük Nemesi Pált azzal kapcsolatban, hogy mennyire tartja elfogadhatónak, hogy kormánybiztosként a cégei állami közbeszerzésekért indulnak, de megkeresésünkre egyszer sem reagált.
|
A fideszes kormánybiztos másfél év alatt 12,3 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert cégével
|
Orbán Viktor 2020 szeptemberében nevezte ki kormánybiztossá Nemesi Pál cégvezetőt, aki 2019-ben a Fidesz támogatásával indult Botka László ellen az önkormányzati választásokon. Nemesi a FerroÉp Zrt. többségi tulajdonosa, noha tavaly decemberben változás történt a cég élén. Kinevezése óta több mint 30 milliárd forintnyi közbeszerzésen indultak, és 12,3 milliárdot meg is nyertek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/05/11/a-fideszes-kormanybiztos-masfel-ev-alatt-123-milliard-forint-erteku-kozbeszerzest-nyert-cegevel/
|
2022-05-11 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Hatalmas versenyben Somlai Bálint cége, a Raw Development Kft. nyerte a Magyar Nemzeti Bank napelemes közbeszerzését - derül ki a keddi Közbeszerzési Értesítőből.
A feladat:
"Az MNB logisztikai központ (1239 Budapest, Európa u. 1.) parkolójában, egyedi
tartószerkezeten 301 darab és 406 darab (összesen 707 darab) napelem panel telepítése dél-keleti tájolású 10 fokos dőlésszöggel. A létesítmény kerítésén belüli zöld felületen 150 darab és 120 darab (összesen 270 darab) napelem, leütött cölöpökön álló tartószerkezeten történő elhelyezése délkeleti, illetve délnyugati tájolású 25 fokos dőlésszöggel" - derül ki a dokumentumból.
Öt cég is pályázott, de végül a Raw Development nyert 436,4 millió forintos ajánlattal. A Raw Development tulajdonosa pedig a 32 éves Somlai Bálint, Matolcsy György Ádám nevű fiának barátja és üzlettársa. Ott volt az esküvőjén is, tihanyi építkezéséről mi is írtunk. A Raw nemcsak a Postapalotát újíthatta föl, de az MNB Szabadság téri székházának felújítását is ez a cég végezheti, 55 milliárd forintért. Tavalyi árbevétele 59,8 milliárd forint volt, nyeresége pedig 12 milliárd forint.
Az MNB logisztikai központja amúgy Soroksáron van, az épületet éjjel-nappal fegyveres őrség felügyeli, mert itt tárolják az ország készpénzvagyonát.
|
Matolcsy Ádám barátja nyerte a jegybank napelemes közbeszerzését
|
Hatalmas versenyben Somlai Bálint cége, a Raw Development Kft. nyerte a Magyar Nemzeti Bank napelemes közbeszerzését - derül ki a keddi Közbeszerzési Értesítőből.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/09/20/matolcsy-adam-baratja-nyerte-a-jegybank-napelemes-kozbeszerzeset
|
2022-09-20 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A HVG bírósági perének közepén írta át a kormány a szabályokat, hogy eltitkolhassa, miről szóltak az operatív törzs ülései
Domány András – Lengyel Tibor
Az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva titkosította, ráadásul visszamenőleges hatályú rendeletében a kormány a koronavírus-járványt kezelő operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit – éppen akkor, amikor ez ügyben bírósági eljárás zajlik, amit a HVG indított az adatok nyilvánosságáért.
Október 18-án lesz a következő tárgyalás abban a perben, amit a HVG indított még a nyár elején, kérve a bíróságot, hogy kötelezze az operatív törzset a koronavírus-járvány ideje alatt tartott ülései jegyzőkönyveinek kiadására, miután a szervezet előzőleg közérdekű adatigénylésünkre ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy a dokumentumok szerinte még mindig döntés-előkészítő iratok.
Ezt a folyamatban lévő bírósági eljárást akadályozza a kormány egy friss rendeletével, amit nevezhetnénk akár Lex HVG-nek is, hiszen egyértelműen erre a konkrét esetre szabták azt, ráadásul visszamenőleges hatályú szabályt, amely hétfőn este jelent meg a Magyar Közlönyben, majd még aznap 23 órakor hatályba is lépett.
Lapunk azért fordult bírósághoz, hogy a közvélemény megismerhesse, milyen adatok, elemzések alapján, milyen szempontokat mérlegelve hozott magyarok millióit, vállalkozások százezreit, továbbá az államigazgatás és a gazdaság szereplőit érintő döntéseket, korlátozásokat a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs a testület működésének csaknem 2 éve alatt.
Pereljük az operatív törzset a ki nem adott jegyzőkönyvek miatt, amelyeket közben titkosítottak
Bírósághoz fordult a hvg.hu, kérve, hogy a Fővárosi Törvényszék kötelezze az operatív törzset a koronavírus-járvány ideje alatt tartott ülései jegyzőkönyveinek kiadására, miután a szervezet előzőleg közérdekű adatigénylésünkre ezt megtagadta. Kiderült, hogy közben az iratokat még a per kezdete előtt titkosíthatták.
Furcsa módon az ukrajnai háború miatt május végén kihirdetett háborús veszélyhelyzet adta felhatalmazásra hivatkozva változtatott a szabályokon a kormány, holott a háborúnak és az emiatti veszélyhelyzetnek nyilvánvalóan semmi köze a perben érintett, 2020. január 31-e, és 2021. november 25-e közötti 159 ülés jegyzőkönyveihez.
A kormányrendelet szerint úgy változtatták meg az eddigi szabályozást, hogy “a háborús veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet során létrehozott Operatív Törzs feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat – így különösen az Operatív Törzs döntését előkészítő jegyzetben, feljegyzésben, beszámolóban, jelentésben, jegyzőkönyvben rögzített ilyen adat – nem nyilvános”.
Tíz évre „titkosítják" az operatív törzs minden döntését és dokumentumát
Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.
Vagyis a változtatás révén már arra sem kell hivatkoznia az operatív törzsnek, hogy a HVG által kikért adatokat azért nem adja ki, mert döntés-előkészítő adatnak számítanak – éppen ezt vitatjuk egyébként a bírósági eljárásban –, hanem elég a friss kormányhatározatra mutatni, hogy az alapján bármilyen operatív törzses adat alapból nem nyilvános. Ráadásul, hogy még egyértelműbb legyen, mi ellen irányult a változtatás, a kormányrendelet rögzíti:
az ilyen iratokat közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban az ügy irataihoz nem szabad csatolni, másolat sem készülhet, továbbá az új szabály „rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell”.
A HVG minden további törvényes lehetőséget ki kíván meríteni annak érdekében, hogy a láthatóan konkrét ügyre szabott, egy folyamatban lévő bírósági eljárást blokkoló kormánydöntés ellenére a nyilvánosság megtudhassa: egy világjárvány közepén mi alapján és miként döntöttek az illetékes szervek az emberek millióinak életét befolyásoló kérdésekről.
A kormányrendelet abból a szempontból is érdekes, hogy nemcsak a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs döntéseire, hanem bármilyen veszélyhelyzet idején működő akármelyik operatív törzs minden döntésére alkalmazni kell, tehát a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva létrehozott operatív törzsére is, sőt az energia-veszélyhelyzeti operatív törzsére is.
Arról, hogy hányféle operatív törzset és milyen céllal hoztak létre az elmúlt években, itt írtunk bővebben:
Így lett Magyarország államformája operatív törzsközösség
Augusztus 20-tól és az energia-veszélyhelyzettől a pápalátogatáson és a koronavíruson át az aszályig és vadászati kiállításig az Orbán-kormány válasza egy és ugyanaz: kell egy operatív törzs, de legalábbis egy akciócsoport. Igaz, hogy egy részük teljesen haszontalan, de legalább a cselekvő kormányzat látszatát keltik, még ha tevékenységük a legritkábban transzparens.
2022. január. 13. 12:52 hvg.hu Itthon
Gulyás az operatív törzsnél titkolt adatokról: elég, ha a döntések végül ismertek
Nem változik az a gyakorlat, hogy az operatív törzs üléseinek anyagai 10 évig nem nyilvánosak, de a végleges döntések igen – jelentette ki Gulyás Gergely a kormányinfón.
2022. május. 27. 04:10 Lengyel Tibor Itthon
Pereljük az operatív törzset a ki nem adott jegyzőkönyvek miatt, amelyeket közben titkosítottak
Bírósághoz fordult a hvg.hu, kérve, hogy a Fővárosi Törvényszék kötelezze az operatív törzset a koronavírus-járvány ideje alatt tartott ülései jegyzőkönyveinek kiadására, miután a szervezet előzőleg közérdekű adatigénylésünkre ezt megtagadta. Kiderült, hogy közben az iratokat még a per kezdete előtt titkosíthatták.
|
A per közepén írta át a kormány a szabályokat, hogy eltitkolhassa, miről szóltak az operatív törzs ülései
|
Az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva titkosította, ráadásul visszamenőleges hatályú rendeletében a kormány a koronavírus-járványt kezelő operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit – éppen akkor, amikor ez ügyben bírósági eljárás zajlik, amit a HVG indított az adatok nyilvánosságáért.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220920_Operativ_torzs_birosagi_per_kormany_szabalyvaltoztatas_titkolozas
|
2022-09-20 11:05:00
| true | null | null |
HVG
|
Pereljük az operatív törzset a ki nem adott jegyzőkönyvek miatt, amelyeket közben titkosítottak
Bírósághoz fordult a hvg.hu, kérve, hogy a Fővárosi Törvényszék kötelezze az operatív törzset a koronavírus-járvány ideje alatt tartott ülései jegyzőkönyveinek kiadására, miután a szervezet előzőleg közérdekű adatigénylésünkre ezt megtagadta. Kiderült, hogy közben az iratokat még a per kezdete előtt titkosíthatták.
Megkezdődik a Fővárosi Törvényszéken az a közérdekű adat kiadása iránti per, amit a hvg.hu indított annak érdekében, hogy a közvélemény megismerhesse, milyen adatok, elemzések alapján, milyen szempontokat mérlegelve hozott magyarok millióit, vállalkozások százezreit, továbbá az államigazgatás és a gazdaság szereplőit érintő jelentős döntéseket, korlátozásokat a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs a testület működésének csaknem 2 éve alatt.
A hvg.hu 2021. november végén fordult közérdekű adatigényléssel az operatív törzshöz, amely végül 45 nappal később, január 10-én válaszolt, és mindössze annyit árult el, hogy a Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével működő, gyakran Orbán Viktor részvételével ülésezett testület a létrehozása, 2020. január 31-e, és az adaigénylés időpontja, 2021. november 25-e között összesen 159 ülést tartott. Megtagadták viszont az adatigénylésben kért lényegi információk kiadását.
Az ülésekről készült dokumentumok megismerését megtagadom, mivel azok a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adatok, és a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak”
– ezt válaszolta Lakatos Tibor rendőr dandártábornok, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője a hvg.hu adatigénylésére, melyben lapunk az operatív törzs eddigi összes üléséről készült jegyzőkönyv vagy feljegyzés, jelentés kiadását kérte. A dokumentumok kiadását megtagadó döntés indoklása az információszabadságról szóló törvény azon gumiparagrafusára hivatkozik, miszerint minden döntés-előkészítőnek minősíthető adat tíz évig nem nyilvános.
Tíz évre „titkosítják" az operatív törzs minden döntését és dokumentumát
Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.
Ugyanakkor a törvény szerint az ilyen adatok megismerését is engedélyezheti az adatkezelő szerv vezetője az ehhez „fűződő közérdek súlyának mérlegelésével”. A mérlegelés nyomán az adatok kiadását az illetékes vezető – valószínűleg az operatív törzset hivatalosan vezető Pintér Sándor belügyminiszter – csak akkor tagadhatja meg, „ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné”.
A hvg.hu ezt, az adatkiadást megtagadó döntést támadta meg a bíróságon. Jogi képviselőnk, Nehéz-Posony Kata – a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet támogatása mellett – megindított jogi eljárásban azt kérte a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott keresetben, hogy a bíróság kötelezze az alperes operatív törzset az adatigénylésben érintett, de megtagadott adatok kiadására is. A felperesi kereset szerint ugyanis:
Az adatok kiadásának megtagadásánál az adatkezelő operatív törzs nem hivatkozott olyan konkrét körülményekre, amelyek alátámasztanák az állítást, miszerint a döntéselőkészítő anyagok további jövőbeli döntés előkészítését is szolgálják, vagy azt, hogy ezek nyilvánosságra hozása a közfeladatot ellátó szerv külső befolyástól mentes munkáját, álláspontjának szabad kifejtését veszélyeztetné
Az alperes ráadásul úgy tagadta meg az adatigénylés teljesítését, hogy nem jelölte meg azt, pontosan milyen további jövőbeli döntést készítenek elő az igényelt adatok, és nem indokolta meg azt sem, hogy milyen közérdek és mekkora súllyal írta felül az igényelt adatok megismerhetőségét
Az operatív törzs az adatkiadás megtagadása során nem végezte el a törvény által előírt egyedi mérlegelést annak érdekében, hogy vizsgálja: az adatok nyilvánosságához vagy a nyilvánosság korlátozásához fűződő közérdek az erősebb
Ráadásul egy dokumentum egésze nem minősíthető döntés megalapozásául szolgáló iratnak, csak az abban szereplő egyes adatok, vagyis nem maga a dokumentum minősül döntést előkészítőnek, hanem az abban szereplő adatok
Az operatív törzs a járványügyi intézkedések döntő részében csak javaslatot tesz, nem ő a döntéshozó, azaz nem befolyásolhatja, nem veszélyeztetheti a döntés meghozatalát annak ellenőrzése, hogy az üléseken mi alapján, mennyire indokolt és észszerű javaslatokat tettek
Az operatív törzs saját hatáskörben meghozott döntéseit sem befolyásolhatja már a nyilvánosság kontrollja, hiszen csak ideiglenes intézkedésekről volt szó: azok a döntések, amelyet a kért információk megalapoztak, már megszülettek
A közérdekű adat kiadása iránti perben a felperes hvg.hu álláspontja az, hogy a nyilvánosságnak közvetlen és vitathatatlan érdeke fűződik ahhoz, hogy a világjárvánnyal összefüggésben hozott döntések indokoltságát megismerje. Ezek a döntések közvetlen hatással voltak/vannak nemcsak az egészségügyi ellátásra, hanem a munkavégzésre, az egzisztenciális ellehetetlenülésre, a társas kapcsolatok alakulására, tanulási nehézségekre, és pszichés állapotok alakulására – vagyis
az élet minden területére hatást gyakorló döntésekről van szó.
Tudnia kell a társadalomnak, hogy egy világjárvánnyal összefüggésben mely intézkedésekre pontosan milyen adatok alapján volt szükség, és azt is, hogy a döntéshozó és döntéselőkészítő testület a rá ruházott hatalommal szakmailag megalapozottan és észszerűen tette meg a javaslatait, vagy hozta meg a döntéseit – indokoljuk továbbá keresetünket a bíróság előtt.
Gulyás az operatív törzsnél titkolt adatokról: elég, ha a döntések végül ismertek
Nem változik az a gyakorlat, hogy az operatív törzs üléseinek anyagai 10 évig nem nyilvánosak, de a végleges döntések igen – jelentette ki Gulyás Gergely a kormányinfón.
A hvg.hu perindítási kérelmére válaszul az operatív törzs 2022. április 8-án ellenkérelmet nyújtott be a bírósághoz, és ebben egy eddig nem ismert elemre, nem közölt tényre hivatkozott, mint ami a szervezet szerint indokolja az adatok kiadásának megtagadását. Az ellenkérelemben ugyanis már nemcsak a kért adatok „döntéselőkészítő” jellegére hivatkoznak, hanem arra is, hogy a kért jegyzőkönyvek minősített adatok, „Bizalmas” megjelölésűek.
Minősített adatnak az számít, amit a törvény szerint 10–30 évre, a megfelelő törvényi feltételek fennállása alapján formálisan is titkosítanak – a “Bizalmas” megjelölés esetén akár 20 évre.
Az, hogy az operatív törzs az adatkiadást részben megtagadó januári válaszában a minősített adatra egyáltalán nem hivatkozott, felveti a gyanút, hogy csak később történt meg az adatok minősítése. Indokolt továbbá vizsgálni, hogy a minősítés törvényi feltételei fennállnak-e, a hvg.hu ugyanis ezt vitatja. Ezért szükséges a bírósági eljárásban az iratok minősítésének megállapítása, továbbá indokolt lehet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) bevonása egy titokfelügyeleti eljárás keretében annak vizsgálatára, jogszerű volt-e a minősítés. A május 24-ére kitűzött első bírósági tárgyalás azonban elmaradt az operatív törzs ügyvédjének halasztási kérelme miatt.
2022. január. 13. 12:52 hvg.hu Itthon
Gulyás az operatív törzsnél titkolt adatokról: elég, ha a döntések végül ismertek
Nem változik az a gyakorlat, hogy az operatív törzs üléseinek anyagai 10 évig nem nyilvánosak, de a végleges döntések igen – jelentette ki Gulyás Gergely a kormányinfón.
2022. január. 12. 13:00 Lengyel Tibor Itthon
Tíz évre „titkosítják” az operatív törzs minden döntését és dokumentumát
Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.
|
HVG perli az operatív törzset a ki nem adott titkos jegyzőkönyvek miatt
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220527_Pereljuk_az_Operativ_Torzset_jegyzokonyvek_titkositas
|
2022-05-27 04:10:00
| true | null | null |
HVG
|
|
Hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelték a nyomozást a Tóth Csaba által potom pénzért megvett, Thököly úti volt MSZP-székház ügyében – írja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán. A politikus hozzáteszi azt is, hogy Tóth 128 millió forintért szerezte meg a 9, egyenként nagyjából 100 négyzetméteres lakásból álló ingatlant, így a nyomozás megindítása nem maradhatott el.
Hadházy ezt követően felvetette, hogy kérdéses, vajon a Fidesz elengedi-e a vele együttműködő politikus, azaz Tóth kezét, akit a zuglói szocialisták nemrég azt követően választottak meg elnöküknek, hogy Tóth az ő zuglói pártirodájukat is megvette és bezárta.
A nyomozás megindításáról határozó dokumentumot Hadházy csatolta a posztjához, bár itt érdemes megemlíteni, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség nem Tóth Csaba ellen, hanem a székház megvásárlása ügyében, hűtlen kezelés miatt indított nyomozást, így ennek célkeresztjébe vélhetően nem a zuglói politikus, hanem az MSZP kerül.
Korábban Tóth Csaba a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott az ügyletről, hogy bár keresett rajta, „de igazából szar üzlet volt.” Ugyanakkor nem árt ehhez hozzátenni, hogy Tóth cége a Tigris-1993 Kft. egy év alatt megszázszorozta a nyereségét, és a két tulajdonos ki is vett belőle 200 millió forint osztalékot. A vállalkozás – melynek 86 százalékát birtokolja Tóth, a kisebb részét a felesége – a friss, 2021-es mérlegbeszámolója szerint a nettó árbevételét a 2020-as összeg 17-szeresére, 388,6 millióra növelte. Még nagyobb mértékben, 103-szorosára nőtt a profitja: a 2020-as, 1,3 milliós adózott eredmény 2021-ben már 140,4 millió forint volt.
Ehhez a felfutó szériához minden bizonnyal köze volt a székházvásárlásnak, illetve a vételárral kapcsolatban fontos lehet tudni, hogy az adásvételt a szocialisták részéről intéző alapítvány (ami nem keverendő össze a párt állami támogatást is kapó Táncsics Mihály Alapítványával) kuratóriuma a 2018-as választások után lecserélődött olyan emberekre, akik Tóth 2014-es zuglói egyéni parlamenti győzelmét követően kerültek pozícióba.
Lapunknak korábban nyilatkozott Tóth Bertalan, a szocialisták társelnöke is, aki megjegyezte, készítettek értékbecslést, és voltak is érdeklődők, de nehézséget okozott, hogy az épületet csak egyben lehetett eladni, ráadásul irodaházként volt nyilvántartva – emlékezett vissza a társelnök. Úgy folytatta: a 2018-as választás után ismét előkerült az értékesítés ügye, végül Tóth Csaba cége is bejelentkezett, és vele állapodott meg a kuratórium. Az MSZP társelnöke is megjegyezte, hogy számára rendben lévőnek tűnt az ügylet, és Tóth Csabát is megkérdezte róla, aki azt mondta neki, hogy a vásárlás után az illeték kiszabásánál a NAV sem találta aránytalannak a vételárat.
Ugyanakkor Hadházy, a választókerület Tóth utáni új, független országgyűlési képviselője mindezek dacára gyanúsnak találta az ügyletet, lévén, hogy a 142 ezer forintos négyzetméterár irreálisan alacsony, ezért még nyáron meg is tette a hűtlen kezelés miatti feljelentést.
|
Nyomozás a Tóth Csaba által megvásárolt MSZP-s pártalapítványi ingatlan ügyében
|
A zuglói parkolási ügyben gyanúsított egykori parlamenti képviselőnek busás hasznot hajtó ügylet miatt még a nyáron tett feljelentést Hadházy Ákos.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220920_Nyomozas_MSZP_Toth_Csaba_Zuglo_szekhaz_Hadhazy
|
2022-09-20 12:34:00
| true | null | null |
HVG
|
977 darab napelemet szerelhet fel hamarosan Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a cége. A friss Közbeszerzési Értesítőből kiderül: Somlai Raw Development Kft. nevű érdekeltsége megnyerte a Magyar Nemzeti Bank napelemes közbeszerzését.
A Raw Development Kft. az MNB logisztikai központjának parkolójában rakhat fel 301 és 406 darab délkeleti tájolású, tízfokos dőlésszögű napelemet, valamint a létesítmény kerítésén belül 270 darab délnyugati tájolású, 25 fokos dőlésszögű napelemet.
A tenderen öt pályázó is volt, Somlai cége 436,4 millió forintos ajánlatot tett. A 32 éves Somlai hasít az üzleti életben: cége a Postapalota felújításakor is ott volt, valamint ők újítják fel az MNB Szabadság téri székházát is, potom 54 milliárd forintért.
|
Matolcsy Ádám barátjának cége nyerte meg az MNB napelemes közbeszerzését
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220920_somlai_balint_mnb
|
2022-09-20 13:15:00
| true | null | null |
HVG
|
|
Tizenkét évet kellett várnia Orbán Viktornak arra, hogy meggyengítse Pintér Sándort, akire fideszes körökben mindig is gyanakvással tekintettek. Igaz, a fideszesek körében ma már legalább annyira gyanakodva tekintenek a háttérbe vonult, de befolyásossá vált Rogán Antalra, mint régen Pintérre. A mítoszok mindkettőjüknél működnek, a váltás politikailag ezért is tökéletes. De nem lesz feltétlenül gyors, ehhez ugyanis a titkosszolgálatok azon vezetőit is arrébb kell majd állítania Rogánnak, akik a belügyhöz, azaz végső soron Pintérhez lojálisak. De ez csak idő kérdése.
|
Hatalmas skalpot szerzett Pintér volt cége: viszik a pénzszállítást a Postától
|
A belügyi körök megkérik az árát, hogy pacifikálják a társadalmat, ebben a bizniszben még Mészárosnak és Garancsinak is hátrébb kell húzódnia.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202231_ceges_belugyek
|
2022-08-08 15:45:00
| true | null | null |
HVG360
|
Könnyen lehet, hogy Karsai Dániel már nem láthatja a változást, amit elindított, és úgy hal meg, hogy a repedés, amit a falon ütött, neki nem nyit utat. De ahogy őt elnémítja a betegség, úgy lesz hangosabb a beszéd a méltóságos halálról. Velünk marad.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal több mint száz akadémiai köztestületi tag vitatkozik a tudományos kutatástámogatási rendszerről, az új pályázati rendszerről. Beszállt a bírálók közé az MTA főtitkára és az MTA több tudományos osztálya is. Miért a nagy felháborodás, miért nem kellene éppen itt egy európai példát követni? Erről ír Sarkadi Balázs orvos-biológus akadémikus, aki korábban mind hazai zsűrikben, mind az új pályázati rendszerben referenciaként megjelölt European Research Council (ERC) pályázatbíráló zsűrijében több évig dolgozott. Vélemény.
Szinte napra pontosan egy év telt el az Árpád hídi két halálos baleset között, mindkét esetben szabályosan közlekedők életébe került az, hogy valaki nem tartotta be a szabályokat. Közlekedési szakértőket kérdeztünk arról, hogyan lehetne megelőzni a hasonló eseteket.
A HVG 45. születésnapja alkalmából 4 részes videósorozatban mesélnek a lap alapítói és jelenlegi munkatársai kulisszatitkokról, politikusokról, botrányos címlapokról és letiltott plakátokról. A negyedik epizódban a lap alapító főszerkesztője Vince Mátyás, az ugyancsak alapító, később főszerkesztő-helyettes Kocsis Györgyi, a Magyarország rovat első embere Dobszay János és legfiatalabb, "belemenős" generációt képviselő Bábel Vilmos beszélgetnek Martini Noémivel.
Számos vegyi anyagot, köztük toxikus nehézfémeket találták a kutatók különböző tamponmárkák termékeinél. A vegyületek hangzása rossz, a jó hír viszont az, hogy a mennyiségük elenyésző. Az már sokkal aggasztóbb, miért csak most, évtizedekkel elterjedésük után vizsgálták a tamponok szennyezettségét.
|
Vesztegetési ügyben érintett üzlettársai lettek Vida József exbankelnöknek
|
Vida József azt mondja, jobbkezével, Gál Miklóssal "hobbiból" vettek részesedést az új ingatlanos cégben.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202237_agro_hungary_holding_botrany_es_hobbi
|
2022-09-16 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Minősített költségvetési csalás bűntettével vádolja az ügyészség annak a bűnszervezetnek a tagjait, akik négy év alatt csaknem hárommilliárd forint áfa befizetését kerülték el. A vádirat szerint a bűnszervezet tagjai főként az Európai Unióból beszerzett termékekkel kereskedő vállalkozásoknak biztosították azt a lehetőséget, hogy ne kelljen befizetniük az őket mint első belföldi forgalomba hozókat terhelő áfát.
A bűnszervezet nemcsak egyszerű fiktív számlázást, hanem – akár többszintes fiktív céghálót, fedőraktárakat, strómanokat és a bűncselekmény leplezését szolgáló egyéb megoldásokat tartalmazó – komplett szolgáltatást is biztosított, a számlák bruttó értékének mintegy öt százaléka ellenében. A bűnszervezetnek országszerte voltak megrendelői egyéni és társas vállalkozások, például nagybani piacokon zöldség-gyümölcs kereskedők, csokoládéforgalmazók, élelmiszer- és italkereskedők.
A 37 vádlott 2013 és 2018 között csaknem hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
A vádlottak között a bűnszervezet tagjai, a működéséhez segítséget nyújtó ügyvéd és strómanok, valamint a szolgáltatást igénybe vevő kereskedők vannak.
|
Számlagyárat működtető bűnszervezet tagjai ellen emeltek vádat Szegeden
|
A 37 vádlott 2013 és 2018 között csaknem hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220920_szamlagyar_adocsalas_szeged
|
2022-09-20 09:59:00
| true | null | null |
HVG
|
A korábbi költségvetési hozzájárulás megduplázásával 13 milliárd forintra emelkedett a hitoktatás állami támogatása. Amikor az ezzel kapcsolatos kormánydöntés híre - júliusban, a rezsimegszorítások bejelentésével egy időben - megjelent, kérdéseket küldtünk az oktatási ügyekben újabban illetékes Belügyminisztériumnak. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan változott az elmúlt években a hit- és erkölcstanoktatást (vagy annak világnézetileg semleges párját: az etika tantárgyat) választók száma; a létszám növekedése indokolta az emelést, vagy a költségek elszállását akarta kompenzálni a kormány.
Miután az első körben semmilyen érdemi információt nem kaptunk, közérdekű adatigénylésként is megfogalmaztuk kérdéseinket, amelyekre - nem kis megdöbbenésünkre - az a hivatalos válasz érkezett, hogy a minisztérium nem rendelkezik a kért adatokkal.
Ami már csak azért is érdekes, mert korábban ez másként volt. Platthy Iván, aki a Németh-, az Antall- és a Horn-kormány idején is egyházügyi államtitkár volt, a HVG-nek azt mondta: akkoriban teljesen természetes volt, hogy készült ilyen nyilvántartás, hisz ez szolgált alapul a finanszírozás mértékének megállapításához. Hacsak nem arról van tehát szó, hogy ma is létezik ilyen adatbázis, de titkolják, akkor az iskolai hittancsoportokat működtető egyházak évek óta bemondás alapján kapják az államtól az e tantárgy oktatása címén számukra folyósított milliárdokat.
|
Ködösít a kormány a hitoktatásra adott állami pénzek ügyében
|
Ha valóban nincs nyilvántartás arról, hányan járnak iskolai hittanra, az ehhez kapcsolódó, az egyházaknak fizetett állami támogatásnak sincs objektív alapja.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202237__hitoktatas__azallam_titka__erkolcstelensegtan__misztikus_kodosites
|
2022-09-18 08:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
2022.09.16. 09:40
Az újonnan gründolt kormányhivatal, a védelmi igazgatás csúcsszerve is Rogán Antalhoz került. A titkosszolgálatok és a propaganda mellett már a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt is irányító miniszteren keresztül Orbán már a honvédelmi és a belügyi tárcák vezetőit is szoros kontroll alatt tarthatja.
|
A veszélyhelyzet miatt is fontos Orbánnak, hogy Rogánra bízta a védelmi igazgatást is
|
Az újonnan gründolt kormányhivatal, a védelmi igazgatás csúcsszerve is Rogán Antalhoz került. A titkosszolgálatok és a propaganda mellett már a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt is irányító miniszteren keresztül Orbán már a honvédelmi és a belügyi tárcák vezetőit is szoros kontroll alatt tarthatja.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202237__vedelmi_hivatal__terjeszkedo_rogan__miniszterek_rovid_porazon__muveleti_terulet
|
2022-09-16 11:40:00
| true | null | null |
HVG360
|
A kedd este megjelent kormányrendelet szerint szerdától már nem a miniszterelnök, hanem a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszteri rangú vezetője irányítja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, amely a kormány alá rendelt szerveknél a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgálja, és nyomon követi a kormánydöntések végrehajtását. A hivatal vezetője mostantól nem közvetlenül a miniszterelnöknek jelent, hanem Rogán Antalnak, és a kabinetfőnök nevezi ki a hivatal elnökhelyetteseit is, Orbán Viktor csak az elnök kinevezését tartotta fenn magának.
Az új kormányban egyre erősödik Rogán pozíciója. Az ő felügyelete alá kerültek a Belügy-, illetve a Külügyminisztériumtól a polgári titkosszolgálatok, a Kabinetirodába olvasztották be a miniszterelnök közvetlen munkaszervezetét jelentő Kormányirodát, és a kabinetfőnök irányítja majd az újonnan létrejövő Védelmi Igazgatási Hivatalt, amely a védelmi és biztonsági igazgatási szabályozási reform szakmai folyamatait koordinálja.
Már korábban a kabinetfőnökhöz került a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Nemzeti Koncessziós Iroda, majd a kormányzati informatika és a turizmustámogatás. A kormánytagok hatáskörét felsoroló rendelet szerint ő felel továbbá egyebek közt a vendéglátásért, az e-közigazgatásért, a mozgóképszakmáért (a miniszterelnök rajta keresztül irányítja Káel Csabát, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost), az elektronikus hírközlésért, a szerencsejáték szabályozásáért. Továbbá „a miniszterelnök útmutatása szerint” ő irányítja Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának tevékenységét.
|
Már a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt is Rogán irányítja
|
A miniszterelnök kabinetfőnökének hatalma és hatásköre tovább nő.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220913_rogan_antal_magyar_kormany_magyar_kozlony_miniszterelnoki_kabinetiroda
|
2022-09-13 21:16:00
| true | null | null |
HVG
|
olvasási idő
1 perc
megjelent
2022.09.10. 09:10
|
Mészáros Lőrincék nagy pénzt toltak be autópálya-koncessziós cégeikbe
|
A pályagondozáshoz és -építéshez kell a tőkeemelés, de a sokszorosát kapják majd az államtól 35 éven át.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202236_magyar_koncesszios_infrastruktura_betoltak_apenzt
|
2022-09-10 11:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
„Hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelték a nyomozást a Tóth Csaba által potom pénzért megvett, Thököly úti volt MSZP-székház ügyében”
– írja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán. Hozzáteszi, hogy az általa csak „zuglói gengszter-politikusnak” titulált Tóth 128 millió forintért szerezte meg a 9, egyenként nagyjából 100 négyzetméteres lakásból álló ingatlant, így a nyomozás megindítása nem maradhatott el.
Hadházy szerint ellenzéki érintett esetén persze a rendőrség mindig nagyon készséges, de a kérdés az, hogy a Fidesz ki fogja-e menteni a velük együttműködő politikust. Úgy véli, egyáltalán nem biztos, hogy Tóth kezét elengedik.
Hadházy azt is felveti, hogy „az MSZP meddig tűri ennek az embernek az ámokfutását”. Mint írja, Tóthot az általa kifejlesztett modellnek köszönhetően (a helyi szervezetbe tömegesen beléptetetett vatta tagokkal) a zuglói szocialisták nemrég egyhangúan újra megválasztották elnöküknek.
A nyomozás megindításáról határozó dokumentumot Hadházy csatolta a posztjához. Eszerint a Központi Nyomozó Főügyészség a székház megvásárlása ügyében, hűtlen kezelés miatt indított nyomozást.
„Szar üzlet volt”
„Persze, kerestem rajta, de igazából szar üzlet volt” mondta korábban Tóth Csaba volt MSZP-s zuglói képviselő a Hvg.hu-nak. Mint írtuk, a politikus a pártja alapítványától vett 900 négyzetméteres irodaházat lakásokká és társasházzá minősítette át, majd felújításuk után értékesítette azokat.
A zuglói ingatlanban évekig a Népszava szerkesztősége működött, a 2018-as választás idején pedig kampányközpont volt. Az MSZP-s József Attila Alapítvány és Tóth Csaba közti üzletet Tóth Bertalan társelnök hivatalos értékbecslés mellett rendben találta, ahogy a NAV sem emelt szót ellene. Hadházy Ákos független képviselő azonban hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett.
Megvont mentelmi jog
A volt parlamenti képviselőnek márciusban vonták meg mentelmi jogát, miután több más szocialista politikussal együtt korrupció gyanújába keveredett a zuglói parkolási botrányban. Az ügyről itt olvashatják gyorstalpalónkat.
|
Nyomoznak Tóth Csaba zuglói MSZP-elnök „szar üzletnek” nevezett ingatlanügyében
|
„Hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelték a nyomozást a Tóth Csaba által potom pénzért megvett, Thököly úti volt MSZP-székház ügyében”
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/09/20/nyomozas-indult-toth-csaba-zugloi-mszp-elnok-ingatlanugyeben
|
2022-09-20 16:19:00
| true | null | null |
Telex
|
A tavaszi országgyűlési választás után 73 párt ellen indul per, amiért két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet, vagy mert felhagytak tevékenységükkel, és vagyonukról nem rendelkeztek – közölte a Legfőbb Ügyészség az MTI-vel.
Az idei országgyűlési választások után a főügyészségek elvégezték a két egymást követő választáson jelöltet nem állító pártok kiszűrését, és kiderült, hogy 73 esetében indokolt az ügyészi perindítás.
A főügyészségek 63 párt ellen már benyújtották a keresetet. Azt indítványozzák, hogy a bíróság mondja ki: a párt működése megszűnt, de ezek a szervezetek egyesületként tovább működhetnek.
A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint további hat párt esetében az ügyészségek a szervezet megszűnésének a megállapítását kérték, mert a rendelkezésre álló adatok szerint a párt felhagyott a tevékenységével, és vagyonáról nem rendelkezett. Eredményes keresetindítás esetén ezek a szervezetek nemcsak a pártként való működés lehetőségét veszítik el, hanem jogi személyiségük is jogutód nélkül megszűnik, és törlik a nyilvántartásból.
A 2018-as országgyűlési választás után 23 párt ellen indítottak keresetet az ügyészségek, mert két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet, és hat ellen, mert felhagytak tevékenységükkel és vagyonukról nem rendelkeztek.
Legalább a Partizán által 2021 májusában Rablópártok címmel bemutatott tényfeltáró dokumentumfilm óta köztudomású tény, hogy kamupártot alapítani, vele parlamenti választásokon elindulni, az állami támogatást besöpörni, abból egy fillért sem visszafizetni elég jó üzlet.
|
73 kamupárt ellen indítanak pereket a főügyészségek
|
A tavaszi országgyűlési választás után 73 párt ellen indul, amiért két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet, vagy mert felhagytak tevékenységükkel, és vagyonukról nem rendelkeztek – közölte a Legfőbb Ügyészség az MTI-vel.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/09/22/73-kamupart-ellen-inditanak-pereket-a-fougyeszsegek
|
2022-09-22 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Tehetségekért Alapítvány fenntartásában 1991. szeptember elsejei indulással hozták létre Várpalotán a Képesség- és Tehetségekért Magán Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium elnevezésű oktatási intézményt. Az oktatási törvény akkortól lehetővé tette, hogy közoktatási intézmények alapítványi formában működhessenek. A tanítás 103 tanulóval kezdődött meg, a csúcson, 2017 szeptemberében mintegy ezren jártak oda. Az alapítók egyike Deák Istvánné 28 évig, 2019-ig vezette az iskolát úgy, hogy Veszprém megye tucatnyi településén, sőt 2015-től Budapesten, a Villányi úton is oktattak – az utóbbi helyen ekkor egy hatosztályos alapítványi gimnázium működését indították be. Az aktív közéleti tevékenységet folytató Deák Istvánné 2006-ban az MSZP színeiben nyert a várpalotai egyéni országgyűlési választókerületben, majd az új parlamentben a kulturális bizottság tagja lett. (Később sem hagyott fel a politizálással, 2018-ban a DK parlamenti képviselőjelöltje volt Veszprém megye 2-es, Balatonfüred központú választókerületében, a 2019-es helyhatósági választáson pedig a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésében szerzett mandátumot.)
Az alapítás után több mint másfél évtizeddel, 2018-ban az Orbán-kormány elvette a szakképzés lehetőségét az alapítványi iskoláktól. Ez a várpalotai intézményt is érintette: a tanulói létszám és a normatív támogatás is mintegy a felére esett vissza, miközben az oktatási intézmény fenntartási költségei drasztikusan emelkedtek. A kieső bevételek egy részét nem tudták pótolni azzal, hogy szülői hozzájárulást kérnek, ugyanis tanulóik túlnyomó része szociálisan hátrányos helyzetű családokból érkezett.
A fővárosban indított gimnázium sikeres volt, de ott a létszámnövekedés behatárolt volt. Így bár a Villányi úti gimnázium komoly bevételt termelt, a teljes alapítványi hálózat hirtelen támadt súlyos anyagi gondjait ez nem oldhatta meg. Majd következett az újabb csapás: a szakképzés megszüntetése után 2018 második felében az oktatást is irányító Emmi azt a kiegészítő támogatást is megvonta a várpalotai intézménytől, amelyet 15 évig éppen azért kaptak, mert sok tanulási és magatartási problémával küzdő, sajátos nevelési igényű (SNI) diákot oktattak.
Fenntartóváltás
Budapesti gimnáziumuk vezetőhelyettesének kapcsolatai révén az alapítvány ajánlatot kapott, miszerint egy fenntartóváltás megmentheti a várpalotai intézményt, sőt az új egyházi fenntartó a hosszabb távú, kiegyensúlyozott működést is biztosítaná. Az alapítványi és iskolavezetés így ismerkedett meg Wengerter Andrással, a békéscsabai központú Adventum Központ képviselőjével és feleségével, Wengerter Bernadett-tel, utóbbi az Adventum első számú vezetője. Az Adventum ahhoz a Közösségi Misszióhoz tartozik, amely a Magyar Pünkösdi Egyház része, és jogosult iskolát működtetni. (A Békés Megyei Főügyészség és a NAV Bűnügyi Igazgatósága az ugyancsak békéscsabai központú Közösségi Misszió és annak két ügyvezetője, valamint több társa ellen folytat büntetőeljárást bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás miatt. A kárérték meghaladja a 8 milliárd forintot. Az öt gyanúsított közül ketten közel hat hónapja előzetes letartóztatásban vannak. A részletekről lásd: És tényleg a fejükre omlik, Magyar Narancs, 2022. június 30.)
Az egyeztetéseken a várpalotai alapítvány és a békéscsabai Adventum képviselői tisztázták, hogy az oktatási intézmény a jövőben nem csupán az alapnormatívát kapná a költségvetéstől, hanem azonnal jogosult lenne a kiegészítő egyházi normatívára is, a fővárosi gimnáziumban pedig továbbra is számíthatnának a szülők anyagi hozzájárulására. Wengerter Bernadett azt is reális lehetőségnek tartotta, hogy jó kormányzati kapcsolataik révén esély nyílik a korábban elvett kiegészítő támogatás visszaszerzésére is, valamint arra, hogy újból beindíthassák a szakképzést.
|
Visszakérik az iskolapénzt
|
A nehéz helyzetben lévő várpalotai alapítványi iskola – utóbb semmisnek kimondott – jogutódlási szerződést kötött a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) intézményével, a békéscsabai központú Adventum Központtal. Azóta iskola sincs, csak 100 milliós kifizetetlen bér és számlák.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/visszakerik-az-iskolapenzt-252430
|
2022-09-21 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A 2021-ben kiírt lakossági napelemes pályázatok nyerteseinek mindössze fele kapta meg idén szeptember elejéig a támogatást, a kifizetések lassúságát a kínálat akadozása, az euró árfolyamának emelkedése és a kivitelezési díjak meredek emelkedése is fokozza – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). A szervezet szakértői szerint ezért a második pályázati fordulót át kell tervezni, kiszámíthatóbb szabályozási környezetre van szükség, a támogatott pályázókat pedig energiaközösségek létrehozására érdemes ösztönözni.
A közleményben a szövetség arról ír, hogy bár a rezsicsökkentés csökkentése óta megugrott a lakossági napelemes rendszerek iránti igény (amik hozzájárulhatnának a földgázfogyasztás csökkenéséhez is), az ugrásszerűen megnövekedő megrendeléseket a kivitelező cégek nehezen tudják lefedni. Emellett az is gond, hogy a tavaly kiírt elsőkörös pályázatok nyerteseinek még mindig csak a fele kaphatta kézhez a támogató okiratát, a pályázat beadási határideje óta eltelt nyolc hónap alatt pedig a kivitelezési költségek jelentősen megemelkedtek az euró árfolyamváltozása, a piaci kereslet növekedése és a kínálat akadozása miatt. Emiatt pedig a 100 százalékosnak hirdetett támogatási arány a valóságban akár 50 százalékosra is csökkenhet, az áremelkedés költségeit pedig saját forrásból kell majd a nyertes pályázóknak előteremteni.
A napelemes pályázatok EU-s forrásból származó részét a kormány eredetileg a Helyreállítási Alapból akarta biztosítani, de a magyar Helyreállítási tervre még nem bólintott rá az Európai Bizottság, így a kormány egyelőre állami forrásból tervezi a lakossági napelemes pályázatokat finanszírozni.
Kovács Bence, az MTVSZ közösségi energia programvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy 2024. január 1-től már nem lehet éves szaldós elszámolással a hálózatra csatlakozni újonnan telepített napelemes rendszerrel, de az új szabályok a mai napig nem ismertek, így jelenleg nehezen becsülhető meg a beruházások megtérülése is.
A természetvédők szerint a felsorolt problémák miatt át kellene tervezni a második körös pályázatot: ki kell alakítani a 2024. január 1. után életbelépő elszámolási rendszert és a helyben termelt zöld villamosenergia megosztásában közreműködő elosztóhálózat-üzemeltetőkre vonatkozó részletes szabályokat is, ezekkel ugyanis már tervezhetőbbé válna egy-egy ilyen beruházás és hatékonyabban lehetne elkölteni a közpénzeket is.
Az MTVSZ szerint ugyanakkor az újabb lakossági napelemes pályázatok meghirdetését célszerű lenne a támogatott pályázók energiaközösségbe való belépésének, szerveződésének ösztönzésével is egybekötni. Ez azt jelentené, hogy közösségek, önkormányzatok, lakossági csoportok maguk termelik meg az energiát, jellemzően napelemes rendszerekkel. A több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek mellett szól, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hasznosítása esetén is a villamosenergia-hálózat terhelése nélkül kínálnak lehetőséget a lakosság szélesebb körének bekapcsolására a megújuló alapú energiatermelésébe-, fogyasztásba- és körforgásba.
|
Napelempályázatok: még mindig nem kapta meg mindenki a pénzt, ami egyre kevesebbet is ér
|
Az áremelkedések miatt egyre többet kell beletenni majd a beruházásba, és a szabályok sem tiszták.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/gazdasag/napelempalyazatok-meg-mindig-nem-kapta-meg-mindenki-a-penzt-ami-egyre-kevesebbet-is-er-252465
|
2022-09-21 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Nem adja állami tulajdonba Nagykanizsa a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt.-t, az emelkedő energiaköltségek miatt pedig intézményi takarékossági terveket fogadott el a város közgyűlése kedden, soron kívüli ülésén.
A város közgyűlésében egyfős többséggel rendelkező Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE) frakciója nem támogatta azt a polgármesteri előterjesztést, amely lehetővé tette volna, hogy állami tulajdonba kerüljön a több mint száz településen szolgáltató víziközműcégben.
Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) és a kormánypárti frakció érvelése szerint most is veszteségesen működik a társaság, amelynek az emelkedő energiaárak miatt a jövőben még nagyobb lehet a hiánya. Az ÉVE képviselői ugyanakkor azt hangsúlyozták – és ezt végül az önkormányzati határozatban is megfogalmazták – hogy a kormány „felelőtlen döntései” miatt szenvedett el hárommilliárd forintos veszteséget a nagykanizsai vízmű.
Szintén hosszas vita alakult ki a várost az emelkedő energiaárak miatt érintő takarékossági javaslatokról. Balogh László felhívta a figyelmet arra, hogy 622 millió forintos hiányt kellene valamiképpen pótolni.
A polgármester előterjesztése egyebek mellett a városi televízió és újság, továbbá a városfejlesztő önkormányzati cég megszüntetését, valamint az önkormányzati társaságoknak szánt támogatások visszafogását és cégek összevonását tartalmazta, ezeket azonban az ÉVE frakciójának többségi szavazatával elvetették.
Elfogadták ugyanakkor, hogy szüneteltetik a kulturális intézményi szerepet betöltő Medgyaszay Ház működését, csökkentik az intézmények és a városháza energia- és egyéb költségeit, és jövő évre halasztják a Volánbusznak veszteségfinanszírozás miatt járó több mint 180 millió forint kifizetését.
Az ÉVE frakciójának javaslataként végül a többség azt is megszavazta, hogy csökkentik a városháza álláshelyeinek számát 120-ról 114-re, valamint megszüntetik a polgármesteri kabinetet, a feladatait más szervezeti egységek vennék át. A kormányoldali képviselők törvénysértőnek tartották ezt az előterjesztést, a polgármester pedig a szavazás után vétót emelt a döntés ellen.
|
Nagykanizsa nem adja az államnak víziközmű-szolgáltatóját
|
Nem adja állami tulajdonba Nagykanizsa a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt.-t, az emelkedő energiaköltségek miatt pedig intézményi takarékossági terveket fogadott el a város közgyűlése kedden, soron kívüli ülésén.
| null | 1 |
https://www.nyugat.hu/cikk/nagykanizsa_nem_adja_allam_vizikozmu
|
2022-09-20 15:52:00
| true | null | null |
nyugat.hu
|
Már reggel nyolckor sorfal állt szerdán a nyíregyházi Madách utca egyik ikerházánál. Nyíregyházán kívül Debrecenből, Miskolcról, Mezőkövesdről és Győrből érkeztek aktivisták, úgy harmincan, hogy megvédjék a jobbfélen lakókat a végrehajtástól. Elmondásuk szerint nem először vonultak ki hiteltartozás miatt nehéz helyzetbe került családok védelmére.
Ahogy arra számtani lehetett, pontban tízkor megérkezett a végrehajtó. Nem egyedül jött, rendőrök kísérték. Velük tartott egy lakatos is, aki csak 11 körül léphetett akcióba. A rendőrök felszólították a sorfalat állókat, hogy tegyék lehetővé a bejutást az ingatlanba. Egy férfi közben hivatalos papírt lobogtatott, amely szerint a ház már az ő tulajdona. A sajtóval szóba állni azonban nem akart, így csak a többiek elmondásából tudhattuk meg, hogy a férfi az ingatlanra végrehajtást kérő cég képviselője.
Az is kiderült, a házban egy házaspár lakik 10 éves kisfiával. Azt senki nem tudta megmondani, mindhárman otthon vannak-e, vagy csak a szülők.
Jóravaló, rendes családnak írták le őket, dolgoznak. 18 millió forint hitelt vettek fel, ennyit már vissza is fizettek, a bank viszont még 53 milliót követel tőlük. Ennek töredékéért vette meg a végrehajtást kérő cég
– állították az aktivisták.
Az egyébként csendes, belvárosi utca ennyi rendőrt valószínűleg soha nem látott még. Közben folyamatosan jött az erősítés, bár semmi jele nem volt, hogy a házat és lakóit békésen védők bármilyen erőszakra készülnének. Két férfit mégis kiemeltek a tömegből; sokáig egy civil autó előtt várakoztak két-két rendőrrel, majd csak kaptak bilincset is, utóbb pedig beszállították őket egy rendőrautóba, majd előállították őket.
A rendőrök próbálták benyomni a kaput, de a „védők” belülről nem engedtek, hangoskodás támadt, így az egyenruhások visszavonultak. Az aktivisták élőzték a történteket a Facebookra.
A tömegből többször elhangzott: ha a végrehajtó védelmére jöttek a rendőrök, akkor miért is álldogál egyedül az utcán. Miért akcióznak a rendőrök? A valóban magányosan álldogáló végrehajtó nyilatkozni nem akart, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetőjéhez irányított, csak az ő engedélyével nyilatkozhat. Annyit mondott csak: míg „az eljárást nem foganatosítják”, marad. A kérdésre, hogy: „Akár estig?” – igen volt a válasz.
Ekkor többen Völner Pál nevét emlegették és maffiahálózatról beszéltek.
Egy asszony azt kiáltotta a rendőröknek: „Ezek a fiatalemberek a saját fajtájuk ellen mennek? A rendőrségnek a népet kellene védenie. Ha az én gyerekem lenne valamelyikük, szégyellném.” Mások megkérdezték: „Vajon van-e még rendőr Nyíregyházán, akit nem vezényeltek a Madách utcára?” Az idő múlásával ugyanis egyenes arányban nőtt a rendőrök száma. Már többen voltak, mint a házat „védők”. Aztán egy rövid tanácskozás, és megindultak. Vagy öten átugrottak a kerítésen, amit az aktivisták már nem tudtak megakadályozni.
Ekkor lendült akcióba a lakatos, aki eddig csak csendben álldogált a tömegben, de most sietett a kocsihoz a szerszámos táskájáért, és már indította is flexet. Levágta a zárat a kiskapuról. A rendőrök kiterelték a kerítésen belül állókat, majd már belülről kezdett dolgozni a lakatos, tette fel az új zárat.
Egy pillanatra feltűnt a tulajdonos – ötvenes évei végén, hatvanas évei elején járó férfi –, majd a végrehajtóval visszament a házba. Fél egy körül megtörtént a kilakoltatás, de a rendőrök még maradtak, mert az aktivisták nem mentek el.
|
„Van-e még rendőr Nyíregyházán, akit nem vezényeltek ide?” – így zajlott egy devizahiteles család kilakoltatása
|
Harminc aktivista és több tucat rendőr nézett farkasszemet egymással szerda délelőtt Nyíregyházán, a Madách utcában, ahol egy devizahiteles család lakik. Az évekkel ezelőtt felvett 18 millió forintot ugyan visszafizették, de még 53 millióval tartozik a banknak. Ezért most mennie kell a házaspárnak és gyerekének az ikerház egyik feléből.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/vaan-e-meg-rendor-nyiregyhazan-akit-nem-vezenyeltek-ide-igy-zajlott-egy-devizahiteles-csalad-kilakoltatasa-252468
|
2022-09-21 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke „választás rendje elleni bűncselekmény” miatt feljelentést tesz a Jobbik és a párt egy korábbi alkalmazottja ellen.
Toroczkai csütörtökön egy sajtótájékoztatón azt mondta, tudomására jutott, hogy a 2019-es európai parlamenti választási kampányban a Jobbik egyik alkalmazottjának hangjával, egy nem létező közvélemény-kutató cég nevében hívtak fel tömegesen választókat azzal, hogy két párt, köztük a Mi Hazánk támogatottságát két százalékosra mérték, így a rájuk adott voks „elveszett szavazat”.
Toroczkai szerint ez „az újkori magyar demokrácia egyik legnagyobb botránya”, és hozzátette, szerinte felmerül annak gyanúja is, hogy külföldi titkosszolgálatok is beavatkoztak a magyar választásokba. A Mi Hazánk elnöke azt mondta, egy „névtelenséget kérő volt jobbikos alkalmazott” leveléből származnak a feljelentésében szereplő adatok, és ugyanez a forrás azt mondta neki, hogy 2019 elejétől a Datadat Kft. révén kapott a Jobbik „fontos címlistákat”.
Azt mondta, Varga Judit igazságügyi miniszterhez és az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordul, mert szerinte az ugyanezen forrásból kapott dokumentumok arra mutatnak, hogy a Datadatnak és a Jobbik akkori pártigazgatójának is köze lehet ahhoz a tömeges panasztételhez, amely miatt örökre törölték a több százezer követővel rendelkező Facebook-profilját. (MTI)
|
A Mi Hazánk feljelenti a Jobbikot
|
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke „választás rendje elleni bűncselekmény” miatt feljelentést tesz a Jobbik és a párt egy korábbi alkalmazottja ellen.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/09/22/a-mi-hazank-feljelenti-a-jobbikot
|
2022-09-22 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A botrány 2018-as óta kitörése először adott interjút a csengeri örökösnőként ismertté vált P. Mária (korábban Sz. Gáborné). A Partizán által készített beszélgetés előzetesében újra azt állította, hogy milliós nagyságrendben adott át készpénzt Kósa Lajos számára, amit a Kiskun-Tender Kft.-től kapott. A péntek este megjelenő interjúban arról is beszél, hogy szerinte olyasmire használták fel, amiért más embereknek kellett volna ott ülnie a bv. intézetben, nem neki.
A csengeri nő korábban azt állította, hogy egy 1300 milliárd forintos örökség vár rá Németországban, a pénz megszerzéséhez pedig több embertől is kért kölcsönöket. Az ügybe belekeveredett Kósa Lajos is, aki megígérte a nőnek, hogy segít befektetni az elképesztő összeget, amiből egyébként 4 BMW-gyár is kijött volna. Kósa valamiért nem fogott gyanút, az ügyvédje még közös céget is alapított az asszonnyal, négyszer is találkoztak Svájcban. Az ügyben előkerült egy közjegyzői dokumentum, ami Kósa anyja nevére utaltatott volna 800 millió forintot P. Máriától.
|
A csengeri örökösnő újra azt állítja, hogy milliókat adott át készpénzben Kósa Lajosnak
|
A botrány 2018-as óta kitörése először adott interjút a csengeri örökösnőként ismertté vált P. Mária (korábban Sz. Gáborné). A Partizán által készített beszélgetés előzetesében újra azt állította, hogy milliós nagyságrendben adott át készpénzt Kósa Lajos számára, amit a Kiskun-Trade Kft.-től kapott. A péntek este megjelenő interjúban arról is beszél, hogy szerinte olyasmire használták fel, amiért más embereknek kellett volna ott ülnie a bv. intézetben, nem neki.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/09/23/a-csengeri-orokosno-ujra-azt-allitja-hogy-milliokat-adott-at-keszpenzt-kosa-lajosnak
|
2022-09-23 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Új tervekkel álltak elő a hajdani pártüdülőt, a 47 hektáros Balaton-parti Club Aligát fejlesztő befektetők. Az elképzeléseket szerdán az állami hírügynökség üzleti sajtószolgálatán keresztül hozták nyilvánosságra azok után, hogy egyeztettek a balatonvilágosi önkormányzattal. A tervek között szerepel, hogy korábbi elgondolásaikkal ellentétben mégsem bontják el részlegesen az aligai magaspartot azért, hogy oda értékesítendő ingatlanokat építsenek, és lemondtak a magaspart tetejére tervezett 160 szobás luxusszálloda megépítésértől is. Rada Enikő, az Aligai Fürdőegyesület titkára azt mondta a Narancs.hu-nak: ezeket a változtatásokat üdvözlik, de továbbra is várják annak (írásos és nem pedig szóbeli) garanciáit, hogy a strandot, a közutakat és a parti sétányt a jövőben is használhatják a helybeliek, akiket még a Rákosi-érában fosztottak meg szinte a teljes Balaton-partjuktól a pártüdülő, a mai Club Aliga felépítésével.
Ahogy lapunk korábban megírta, Somogy Megyei Kormányhivatal nemrég visszavonta a Club Aliga beruházás környezetvédelmi engedélyét, miután a beruházó cég úgy nyilatkozott, hogy „a fejlesztéseket a környezeti hatásvizsgálati eljárásban vizsgáltakhoz, értékeltekhez képest jelentősen eltérő műszaki tartalommal, moderált beépítési mértékkel, és egyes létesítmények célterületen belüli átpozicionálásával kívánják megvalósítani".
A Club Aliga jelenlegi tulajdonosai - a Pro-Mot Hungária Kft., amit idén márciusban a Bayer Property Zrt. vásárolt meg - szerdán közleményt adtak ki, melyben ez áll: „Balatonvilágos Község Önkormányzatával kezdeményeztek egyeztetést az egykori Club Aliga új tulajdonosai. A kétoldalú megbeszélésen a Bayer Property Zrt. képviselői felvázoltak egy három ütemben tervezett fejlesztési koncepciót, melyben szerepel a leromlott állagú kikötő rekonstrukciója, strandfejlesztés, lakóingatlanok építése és egy főtér (Agóra) létrehozása egyaránt. (...) Az egyeztetés egyik legfontosabb üzenete, hogy a terület reorganizációja során kiemelt figyelmet kap a környezet megóvása, a funkciók megtartása és az emberközpontú fejlesztési irányok teljesítése. A fejlesztés eredményeként létrejövő újrahasznosított településrész továbbra is bejárható marad, és megtartja közfunkcióját. A lakosság részéről megfogalmazott parthoz való lejutás lehetőségét a beruházó a jövőben is biztosítja.”
Mint írták, az Aligaliget teljes, 47 hektáros területére vonatkozó beruházás értéke meghaladja a 100 milliárd forintot, melyből a fejlesztő közel 10 milliárdos, közcélú infrastrukturális fejlesztést is tervez. Átépítik és bővítik a kikőtöt, korszerűsítik a strandot, lakó- és üdülőingatlanok épülnek. Az Agórával integrálnák Aligaligetet a településhez, a tér így közösségi funkciót kapna. A közlemény ugyanakkor kitér arra is, „a képviselő-testület a területre vonatkozó kormányrendelet nyújtotta beépítési lehetőségek kapcsán kifejtette, hogy az nem összeegyeztethető a település érdekeivel. A terület tulajdonosa kinyilatkoztatta, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint meghatározott építési paraméterek tekintetében önkorlátozó módon, a beépítési maximumokat nem meríti ki.”
Mindezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a mai napig érvényben van az a 2020. augusztusi, az aligai fejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet, amely lehetetlenné teszi, hogy a fejlesztendő területen köztulajdonú sétány, part és utak legyenek. Erről az állami vagyonkezelő és az akkor még izraeli tulajdonú Pro-Mot Hungária Kft. 2007-ben megállapodott, és 2013-ban írásba foglalta a Pro-Mot és az akkori balatonvilágosi képviselő-testület. Ez pedig azért érdekes, mert a most kiadott közlemény szerint a lakosság és a nyaralók hozzáférnének a Balaton-parthoz.
Bőven maradtak tisztázatlan kérdések
„Na, de mi erre a garancia? Erre is választ szeretnénk a pénteken sorra kerülő közmeghallgatáson, melynek egyik napirendi pontja a befektetők tájékoztatója a Club Aliga-fejlesztés legújabb változatáról” – mondta a Narancs.hu-nak Bukovszki András, a fürdőegyesület alelnöke, aki egyben tagja a balatonvilágosi képviselő-testületnek is, így végighallgatta már a minap a fejlesztők tájékoztatóját, de ekkor – amint azt lapunknak elmondta – faggatni nem lehetett őket. Közben – tette hozzá Bukovszki – elkezdték a kikötő felújítását, úgy, hogy erre való hivatkozással a Club Aliga szinte egész területén „építési terület”, vagy „szállítási terület”, sőt, „magánterület” táblákat tettek ki, a lakosok (gyalogosok és autósok) mozgása emiatt igencsak korlátozottá vált ott.
Rada Enikő szerint azzal még, hogy új koncepció készült és felhagytak a magaspart „legyalulásával” és a magaspart tetejére tervezett tájcsúfító gigahotel tervével – amúgy ezek mindegyikét üdvözlik –,
a közlemény nem ad megnyugtató választ arra, hogy közterület lehet-e végre a 7 hektárnyi strand, közpark és közút.
„Közfunkciót, közcélt írnak, de ez megint csak a szokásos, korábban már megtapasztalt porhintésnek tűnik. Mi az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közterületeket akarunk, nem ígéreteket. A Club Aliga csak az utóbbi időben is néhányszor váltott már tulajdonost, írásos garanciákat kérünk!”
Azt sem értik a fürdőegyletesek, hogy milyen alapon kezdett a befektető az Aliga II-es rész (ez volt hajdan a pártelit nyaralóhelye, a tőlük kerítéssel és őrökkel elválasztott Aliga I-en a „közkáderek” üdülhettek) vízpartig felparcellázott telkeinek értékesítésébe. „Ennek a Balaton-partja is közterület kéne hogy legyen, szabadon bejárható parti sétány – közölte Rada Enikő. – Azt üzenjük tehát a leendő vásárlóknak, hogy ne dőljenek be annak, hogy telkeik a vízig érnek! Az új terveket vizsgálva nem világos számunkra az sem, hogy a kikötőfejlesztés után is megmarad-e a móló közcélú jellege sétány, horgászás céljára. De talán majd a közmeghallgatáson erre is választ kapunk.”
Nyáron még reménykedtek
„Új helyzet van, ismét alkupozícióba kerülhetünk” – bizakodott augusztus elején a fürdőegyesület fórumán Rada Enikő. Akkor arról beszélt, küzdenek a közterületekért, a strandért, a parti sétányért és a közutakért (mindez 7 hektárt jelent a 47 hektáros Club Aligából), és mindaddig kongatni fogják a vészharangot, amíg garanciát nem kapnak arra, hogy ezek nem kerülhetnek magánkézbe. Bukovszki András alelnök azzal csatlakozott hozzá: „Ha a kiemelt státuszt sikerül töröltetni a fejlesztésről, és ha így megmaradnak a közterületek, akkor jöjjön az a fejlesztés!”
Veres Lászlóné korábbi elnök, ma a fürdöegyesület tiszteletbeli elnöke ugyanezen a fórumon azt mondta: „Hét kormány és harminc év van mögöttünk, harcoltunk rengeteg eszközzel, tárgyaltunk, tüntettünk, azért, hogy a Rákosi-időszak törvénytelensége után végre biztosítsák az aligaiaknak, hogy lejuthassanak a Balaton-partjukra. Az államosítás előtt Balatonaliga fürdőtelepnek 1,5 kilométeres vízpartja volt, az a miénk, vissza akarjuk kapni. Annak senki ne dőljön be, hogy ma még beengednek bennünket a Club Aliga területére, mert ez bármikor változhat.”
|
Club Aliga: előálltak új terveikkel a befektetők, de a helyiek továbbra sem nyugodtak
|
Pénteken közmeghallgatást tartanak Balatonvilágoson a fejlesztésről, számos kérdésre vár választ az Aligai Fürdőegyesület.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/club-aliga-eloalltak-uj-terveikkel-a-befektetok-de-a-helyiek-tovabbra-sem-nyugodtak-252480#
|
2022-09-22 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A fórumra se Győr fideszes polgármestere, se a város ugyancsak kormánypárti országgyűlési képviselői, se a megyei kormányhivatalt vezető főispán, Széles Sándor nem ment el. Helyettük a győri jegyző, a megyei főépítész, a kormányhivatal igazgatója, a környezetvédelmi szakhatóság vezetője és a városrész fideszes önkormányzati képviselője próbált válaszolni a felháborodott helyiek kérdéseire. Már ha válaszadásnak lehet tekinteni, hogy az illetékes hivatalnokok lényegében semmire nem adtak érdemi feleletet. Még az sem derült ki, hogy milyen gyár települne a bővítés után az ipari parkba.
A tüntetés után, kedd délután parázs hangulatban kezdődött a Szentiváni Öko Szeglet (SZÖSZ) és a Szentivániak Szentivánért Alapítvány által a győrszentiváni Molnár Vid Bertalan Művelődési Központba szervezett lakossági fórum. A civilek képviseletében Kun Zoltán élővilág- és tájvédelmi szakértő vázolta fel prezentációval egybekötött előadásában a helyzetet. Eszerint 350-400 hektár, az átlagosnál magasabb aranykorona értékű szántóterületet akarnak jelentős mértékű zavaró hatású ipari területté nyilvánítani. Ennek rövidítése Gipz, amely azt jelenti, hogy különösen veszélyes (tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes) bűzös, nagy zajjal járó ipari tevékenység folyhat a területen, a lakóépületektől mindössze 900 méterre. Erről idén január 20-án kormányhatározattal döntöttek, ám a változást a fideszes többségű győri közgyűlésnek is el kell fogadnia. (Gipz-besorolásba tartozik egyebek között a komáromi MOL-finomító, a dorogi Richter Gedeon gyógyszergyár, az oroszlányi erőmű kecskédi pernyetározója, vagy a péti Nitrogénművek Zrt.
Hogy Győrbe mit terveznek, nem tudni pontosan. Korábban Pintér-Péntek Imre, az iparkamara megyei elnöke arról beszélt egy, a Világgazdaságnak adott interjúban, hogy „tárgyalások folynak a Volkswagen konszernnel egy akkumulátorgyár létesítéséről is Győr környékén”. Amellett
a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy közérdekű adatigénylésre adott válaszának elnevezése Győrszentiváni akkumulátorgyár volt.
Kun Zoltán előadása szerint járulékos fejlesztésekről is szó van: a vasútállomás 6-ról 12 vágányra fejlesztése, újabb kavicsbánya Gönyűn, vízvezeték építése. A jelenleg 210 hektáros ipari park 30 év alatt telt meg, a tervezett minimum 350 hektár bővítés 50 évre lenne elegendő, érzékeltette Kun a tervezett bővítés nagyságrendjét. Szerinte mindez azért probléma, mert nem vagyunk tisztában a jelenlegi környezeti állapottal, de az tudható, hogy Győrszentivánon kiugróan magas a daganatos és a légúti megbetegedések aránya.
Kovács Györgyi Beáta ottani háziorvos a fórumon arról beszélt: az elmúlt két évben 20-30 százalékkal nőttek a daganatos megbetegedések. Petrovicz Éva győrszentiváni gyermekorvos szerint 2019-ben még csak 58, 2021-ben viszont már 107 igazoltan asztmás gyerek volt az ő körzetében. Kun Zoltán jogi aggályokat is felvetett. Például szerinte törvénysértő, hogy több részre szedik az összekapcsolódó fejlesztéseket azért, hogy a környezeti hatás kisebbnek tűnjön. Emellett a koncepció ellentmond Győr tavaly elfogadott, 2030-ig szóló klímastratégiájának, amelyben az energiahatékony, alacsony kibocsátású termelő vállalatok letelepítésére helyezik a hangsúlyt.
Ezzel a prezentációval szemben az egy szem jelenlévő fideszes politikus, Sík Sándor önkormányzati képviselő, valamint Nagyné dr. László Edit győri jegyző és a kormányhivatali emberek, Németh Edina megyei főépítész, Buday Zsolt, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának vezetője, illetve Kálmán János, a megyei kormányhivatal igazgatója nemigen tudtak megnyugtató válaszokat adni, sőt. Sík Sándort ki is fütyülték, fújolták, amikor a politikus a riasztó egészségügyi adatokra úgy reagált, az utóbbi években sokan költöztek be Győrszentivánra „az Alföldről, Ózdról, ki tudja, honnan, és ki tudja, mit hoztak magukkal”. A moderátornak kellett nyugalomra inteni a lakossági fórum résztvevőit.
Ezután Sík Sándor korábbi levegőszennyezettségi mérésekből olvasott fel, hosszan (és a laikus számára nehezen érthetően) azt bizonygatva: nincs ok az aggodalomra. A hallgatóság oroszlánrészét azonban nem győzte meg, ahogy a jegyző sem, aki azt mondta: egyelőre csak az ipari park bővítéséről, a rendezési terv módosításáról van szó, tehát nem tudja megmondani, milyen tevékenység folyna az újonnan létrehozott területen.
Vagyis egyelőre hivatalosan még arról sincs információ, hogy milyen gyár települne a bővített ipari parkba.
„A jegyző nem hazudik” – próbálta csitítani a helyieket, mérsékelt sikerrel.
A fórum további részében Kun Zoltán arról faggatta a kormányhivatal embereit: nem tartják-e furcsának, hogy semmilyen egészségügyi/környezetvédelmi peremfeltételt nem jelöltek meg. De erre is csak kitérő, hárító válasz jött, mondván: a személyes benyomásaikról nem beszélhetnek. Arra sem tudtak felelni a jelen lévő meghívottak: miért az átlagnál jobb minőségű termőföldekre akarják építeni az ipari parkot. A földtulajdonosok egyike is megszólalt, elmondva: nem akarják eladni a területeket, meg akarják tartani őket. Végül annyit sikerült elérni, hogy általánosságban mind a kormányhivatal emberei, mind a Dézsi Csaba András polgármester szavait tolmácsoló jegyző, mind pedig Sík Sándor arról beszéltek: környezetszennyező, egészségkárosító beruházást nem támogatnak.
Ám a helyi civilek nem hagyatkoznának a hivatalos adatokra, illetve arra, hogy állandó levegőszennyezési mérőállomás csak a beruházás megvalósulása esetén, annak büdzséjéből létesülne. Ezért is kezdeményeznek gyűjtést, hogy a befolyó pénzből saját levegőszennyezettségi mérést rendeljenek. A közönségből felvetették: zajszintmérésre is szükség volna. Az adománygyűjtő rendezvényt szervező Szabó Andrea szerint egyelőre a levegőtisztaságot mérnék, de ha lesz igény és pénz rá, lehet szó egyéb mérésekről is.
|
Győrszennyiván, Gyárszentiván – indulatos lakossági fórum a győri ipari park bővítése miatt
|
Hétfőn a városháza előtti tüntetés, kedden pedig lakossági fórum volt Győrben, a megyeszékhely ipari parkjának Győrszentiván városrészt érintő bővítése miatt. A tiltakozás oka, hogy a hivatalosan meg nem erősített (de nem is cáfolt) hírek szerint a családi házas, kertvárosi rész közelében, termőföldek átminősítése révén akkumulátorgyár települne. Az erre reagáló transzparenseken Győrszennyivánra, Gyárszentivánra, valamint Dézsi Csaba András kormánypárti városvezető után Dézsilandra keresztelték át a városrészt.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/gyorszennyivan-gyarszentivan-indulatos-lakossagi-forum-a-gyori-ipari-park-bovitese-miatt-akkugyartol-tartanak-a-helyiek-252416
|
2022-09-21 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Két hónapja forrnak az indulatok a 12 ezer lakosú Győrszentivánban, ennek tetőzése volt egy parázs hangulatú lakossági fórum szeptember 20-án. A győrszentiváni ipari park tervezett bővítése kapcsán megrendezett eseményen körülbelül ezer lakos szeretett volna válaszokat kapni a kormány által elrendelt „jelentősen zavaró hatású” ipari beruházással kapcsolatban, ám a jelenlévő kormányhivatali és önkormányzati résztvevők semmilyen érdemleges választ nem tudtak adni a kérdéseikre. Pedig a helyiek nem akarnak sem akkumulátorgyárat, sem más veszélyes, környezetterhelő üzemet a lakóövezetük közelében. A győri polgármester szerint viszont csak „az ellenzék Győrben jól ismert, minden felelősség nélkül hazudozó fórumai és fizetett, kiképzett pártprovokátorai” uszítják az embereket az iparosítás ellen.
Két hónapja forrnak az indulatok a 12 ezer lakosú Győrszentivánban. Az egykor önálló településként létező, 1970 óta Győrhöz tartozó szentiváni városrész lakosai augusztus óta gyűjtik az aláírásokat, és tiltakoznak a győri ipari park tudtuk nélküli bővítése ellen. Az egyre terebélyesedő tiltakozás pedig látványosan megmutatkozott azon a szeptember 20-ai lakossági fórumon, amelyre a Molnár Vid Bertalan Közösségi Központban került sor.
Az augusztus elején indult lakossági megmozdulást elsősorban az a váltotta ki, hogy a 16/2022. (I. 20.) kormányrendelet nyomán kiemelt beruházási célterületté nyilvánítottak közel 400 hektár győrszentiváni területet, s emiatt a győri önkormányzat az érintett terület mezőgazdasági övezetből ipari övezetbe való átsorolásának eljárását indította el.
A döntés hideg zuhanyként érte a szentivániakat. Főként azért, mert a kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy
a kijelölt telkeken „jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület” jön létre.
A győri önkormányzat az övezeti átsorolás érdekében közzétette az eljárás partnerségi egyeztetési dokumentumát. Ez felsorolja a Győri Építési Szabályzatban (GYÉSZ) leírt „jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezet (Gipz)” jellemzőit: eszerint az ilyen besorolású övezetben „tűz-, robbanás- és fertőzésveszélyes, nagy zajjal vagy bűzös hatással járó ipari tevékenység” folytatható. Ebből azonban a szentivániak egyáltalán nem kérnek.
A polgármester szerint politikai és üzleti körök „hecckampánya” folyik
Az övezeti besorolás terve alapján a helyiekben megerősödött az a gyanú is, amit a győri Audi elektromos autógyártáshoz kapcsolódó fejlesztései alapoztak meg: az új ipari parkban akkumulátorgyárat kívánnak létesíteni. Márpedig ilyen veszélyes üzemet a győrszentivániak – akiket az iparosítás negatív környezeti hatásai már eleve sújtanak – semmiképpen sem akarnak a lakóövezet közelében.
Ezért augusztus elején a tiltakozó lakosok és civil szervezetek „Szívügyünk Szentiván” néven Facebook-oldalt és Facebook-csoportot hoztak létre, majd villámgyorsan petíciót írtak és aláírásokat gyűjtöttek a tervezett ipari beruházás ellen.
A petíció, amelyet 5585 lakos írt alá, az alábbi három pontot tartalmazta:
„Ellenzem, hogy a győri ipari park bővítése kapcsán 350 hektár termőföldet a művelés alól kivonjanak és jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezetté (Gipz) minősítsenek!
Az eddig kiépült ipari övezet és az azt kiszolgáló közlekedés is már súlyos terhelést jelent az itt élőknek. Ezért követelem levegőtisztaság-mérő állomás ide telepítését, és évenkénti zajterhelés mérését több ponton.
Ragaszkodom hozzá, hogy megmaradjanak a termőföldjeink!”
Győr polgármestere, Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) először a közösségi oldalán igyekezett a lakosságot megnyugtatni. Kijelentette, hogy bár az ipari park egy 10 milliárdos állami támogatásnak köszönhetően valóban bővülni fog, a beruházáshoz mindenképp készülni fog környezeti hatástanulmány.
A polgármester szerint egyébként is az ellenzék uszítja az embereket az iparosítás ellen, azt híresztelve, hogy „bűzbomba” lesz ezen a területen. A 5585 aláírást tartalmazó íveket mindenesetre átvette, ugyanakkor a „politikai hangulatkeltés” és a „hecckampány” ellen is „óvta” a lakosokat.
A helyiek előtt azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a győri városvezetés érdemben nem kíván foglalkozni az aggályaikkal, ezért szeptember 19-én a tiltakozó lakosok és szimpatizánsaik a győri városháza előtt tüntettek a termőföld elvétele és az ipari park létrehozása ellen. Szeptember 20-án délelőtt a képviselő-testület ennek ellenére megszavazta az érintett telkek kisajátításáról szóló polgármesteri előterjesztést.
A közgyűlésen Dézsi Csaba újra azt az „érvet” hangoztatta, hogy csupán az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai uszítják és ijesztgetik azokat a „jó szándékú” helyieket, akik szerinte alaptalanul aggódnak egy környezetkárosító beruházás miatt. A polgármester azt is tudni vélte, hogy a tiltakozók „Ne betonozzák le a termőföldeket!” szlogenje mögött nem a mezőgazdasági területek megőrzésének szándéka áll. Dézsi szerint valójában arról van szó, hogy a földtulajdonosok magasabb árat szeretnének kicsikarni az értékbecslők által megállapított összegnél.
Taps és füttyszó
A délelőtti közgyűlésen elhangzott polgármesteri kijelentések után nem csoda, hogy Dézsi Csaba nem kívánt a lakosok elé állni a délutáni fórumon. De nemcsak ő nem jelent meg hivatalos elfoglaltságra hivatkozva: Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő és Széles Sándor megyei főispán szintén kimentette magát.
A meghívottak közül Dr. Sik Sándor, a győrszentiváni településrész képviselője, Nagyné Dr. László Edit, Győr város jegyzője, dr. Kálmán János, a megyei Kormányhivatal igazgatója, dr. Buday Zsolt, a Környezetvédelmi Főosztály főosztályvezetője és Németh Edina, a megyei Kormányhivatal állami főépítésze jelent meg.
Érdemi információt azonban csak a felkért felszólalók adtak a hallgatóságnak, a megyei és városházi meghívottak lényegében egyetlen lakossági kérdésre sem válaszoltak.
Az ipari park terjeszkedésének, a termőföldek csökkenésének negatív következményeiről Kun Zoltán táj-és kertépítész mérnök, természetvédelmi szakember tartott előadást. Beszélt többek között arról, hogy a tervezett övezeti átsorolás ellentétes Győr elfogadott klímavédelmi stratégiájával, s hogy vizsgálni kellene a tervezett iparosítás és az ahhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások együttes környezeti és egészségügyi hatásait is .
A negatív egészségügyi tendenciák már jelen vannak a településrészen, derült ki Dr. Kovács Györgyi Beáta háziorvos és Dr. Petrovicz Éva gyermekorvos felszólalásából. Mint elmondták, az elmúlt 7 évben 20 százalékkal nőtt a daganatos megbetegedések aránya Győrszentivánban, a gyerekek körében pedig három év alatt 58-ról 107-re emelkedett az asztmás esetek száma.
Míg Kun Zoltán és a két doktornő felszólalását helyeslő tapsok kísérték, a meghívott hivatalnokoknak és Sik Sándor képviselőnek a lakosok kérdéseire adott válaszai élénk nem-tetszést keltettek; többször füttyszóval vagy harsány kacajjal reagáltak a jelenlévők az elhangzottakra.
Megpróbáltak a kiemelt beruházásról szóló kormányrendelet mögé bújni
„Válaszok” valójában nem is hangoztak el a feltett kérdésekre. A helyiek hiába próbálták többek közt megtudni, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás valójában mit is takar, s hogy lehet-e akkumulátorgyárra, vagy más veszélyes ipari üzemre számítani a 400 hektáros ipari park területén. A hol tárgyilagos, hol lekezelően arrogáns feleletek lényege szinte minden esetben ugyanaz volt:
a meghívottak az égvilágon semmit nem tudnak arról, milyen céllal, kiknek kíván létrehozni a kormány újabb iparterületet a győrszentiváni lakóházak közelében.
Az est folyamán egyre inkább úgy tűnt, a „süketek párbeszéde” folyik a kormányhivatal, a helyi önkormányzat képviselői és a lakosság közt. Nagyné Dr. László Edit például rendre azon csodálkozott, miért „nem értik meg” a lakosok: a kiemelt beruházás státusz miatt nem tudhatnak meg semmit. „Majd ha kiderül, milyen beruházásról van szó, akkor azt el fogom mondani önöknek” – jelentette ki a jegyző asszony, hivatkozva arra a több ezer ilyen beruházásra, melyekről szintén a helyiek megkérdezése és tudta nélkül döntött a magyar kormány.
Egyedül Vaderna Margitnak, a Szentivániak Szentivánért Alapítvány kuratóriumi tagjának sikerült egy „igen” választ kipréselnie Sik Sándorból arra kérdésre, hogy támogatja-e a helyi képviselő a termőföldek megőrzését egy akkumulátorgyár létesítésével szemben.
A győrszentiváni fórum viszont azt mutatta meg, hogy ami a hivatali apparátus tagjai szerint teljesen evidens, az elfogadhatatlan az érintett lakosok számára. Utóbbiak ugyanis nem tartják „természetesnek”, hogy eltitkolják előlük, milyen döntést hoztak a fejük felett – a tisztségviselők viszont akkor is végrehajtják a kormányrendelet utasításait, ha a rendelkezés tartalmáról fogalmuk sincs.
S hogy mennyire fontosnak érzik a helyiek, hogy irányítsák az eseményeket, kiderült a fórum végén elhangzott a bejelentésből is. Szabó Andrea, a Szentiváni Öko Szeglet (SZÖSZ) Egyesület ügyvezetője olyan levegő- és vízszennyezettség mérések lebonyolításához kérte a jelenlévők támogatását, melyeket független cégek végeznének el a városrész környezeti állapotának felmérése céljából.
Kun Zoltánt is kérdeztük, miként értékeli a fórum hasznosságát. Szerinte a lakosság rendkívüli aktivitása és tájékozottsága nyilvánvalóvá tette: az itt élők szándékával mindenképp számolni kell a győri fejlesztéseket érintő döntések meghozatalakor és a polgárok véleményét nem söpörhetik félre az eddigi módon.
Fotók és videó: Balogh Dénes
|
Tiltakoznak az akkumulátorgyár terve ellen, kifütyülték a kormánytisztviselőket a győrszentiváni polgárok
|
Két hónapja forrnak az indulatok a 12 ezer lakosú Győrszentivánban, ennek tetőzése volt egy parázs hangulatú lakossági fórum szeptember 20-án. A győrszentiváni ipari park tervezett bővítése kapcsán megrendezett eseményen körülbelül ezer lakos szeretett volna válaszokat kapni a kormány által elrendelt „jelentősen zavaró hatású” ipari beruházással kapcsolatban, ám a jelenlévő kormányhivatali és önkormányzati résztvevők semmilyen érdemleges választ nem tudtak adni a kérdéseikre. Pedig a helyiek nem akarnak sem akkumulátorgyárat, sem más veszélyes, környezetterhelő üzemet a lakóövezetük közelében. A győri polgármester szerint viszont csak „az ellenzék Győrben jól ismert, minden felelősség nélkül hazudozó fórumai és fizetett, kiképzett pártprovokátorai” uszítják az embereket az iparosítás ellen.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/09/22/tiltakoznak-az-akkumulatorgyar-terve-ellen-kifutyultek-a-kormanytisztviseloket-a-gyorszentivani-polgarok/
|
2022-09-22 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Satuba fogták a Hungaroringről elhíresült Mogyoródot a hatóságok. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya két éve nyomoz hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt egy városrész belterületbe vonása miatt. A kormányhivatal szerint pedig a községfejlesztési hozzájárulás nem felel meg a jogbiztonság követelményének, és 2021-ben törvényességi felügyeleti eljárást is indított.
A Pest megyei Mogyoród, mint bármelyik agglomerációs település, folyamatosan nő, egyre újabb és újabb lakóházak és parkok épülnek a településen. Az önkormányzat szorgalmazza a belterületbe vonást, a jegyzőkönyvek szerint újabb és újabb telkeket minősítenek át. A belterületen általában jóval magasabb a beépíthetőség százaléka, övezeti besorolástól és a Helyi Építési Szabályzattól függ, hogy, hol mennyit engedélyeznek. Bár külterületen is lehet lakhatás céljára szolgáló épületet elhelyezni, az önkormányzatok általában alig néhányat engedélyeznek.
Átminősítés esetén a testület településfejlesztési-hozzájárulást kér a tulajdonosoktól , amit alapesetben 2000 Ft/nm árban állapítottak meg. Ebből a pénzből épülnek az utak, készül el a közvilágítás – állítja az önkormányzat.
Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoznak
A kérdéses terület, a Berektető korábban külterület volt, és 2017-ben szavazták meg az átminősítést. Legalábbis ezt állítja az akkori és mostani független polgármester, Paulovics Géza. Az akkori képviselőtestület azonban ezt másként látja: ők valójában nem is a teljes terület, csak az oda vezető út átminősítését szavazták meg.
A polgármester még egy 2017-es határozat alapján, 2019-ben indította el a Berektető belterületbe vonását a földhivatalnál. Az összesen 155 938 négyzetméternyi (15,5 hektáros) terület után 311.876.000 forint településfejlesztési-hozzájárulás nem érkezett be, mert a testület nem határozta meg annak mértékét, hiszen a jegyzőkönyvek szerint nem is tudtak róla, hogy egy egész terület belterületbe vonását szavazták meg.
Az átalakítással jól járt a polgármester édesanyja is, aki rendelkezett területtel Berektetőn, de több akkori képviselővel megegyező vezetéknevű tulajdonos neve is olvasható a dokumentumokban.
A földkárpótlásként visszakapott területek után a 152 tulajdonosnak (51. oldal) elvileg 2000 ft/nm árat kellett volna kifizetniük az átalakításért, ám ez nem történt meg. Hogy történt-e hűtlen kezelés, és kinek a részéről, azt majd a vizsgálat dönti el.
Az ügyben ugyanis 2020. november 4. óta folyik nyomozás, egyelőre ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. Megkeresésünkre a Pest Megyei Rendőrkapitányság sajtóosztálya arra a kérdésünkre, hogy folyik-e nyomozás egy 2019-es 13 hektáros belterületbe vonás kapcsán a be nem szedett településfejlesztési hozzájárulások miatt, ezt válaszolta:
„A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya 2020. november 4. óta folytat nyomozást egyelőre ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A büntetőeljárásban résztvevőkről, az azzal érintettekről a rendőrség nem ad tájékoztatást. A nyomozás folyamatban van, a rendőrök minden olyan nyomozási cselekményt elvégeznek, amely a körülmények teljes körű és megnyugtató tisztázásához szükséges.”
A képviselők is jól jártak az átminősítésekkel
Az átminősítések jó bevétellel kecsegtethetnek. Az ingatlanspekulációs visszaélések visszaszorítására tett intézkedésként a belterületbe vont ingatlanokhoz kapcsolódó illeték megváltoztatása 2020. február 1-jével 1990. évi XCIII. törvény 18. § (1). lépett életbe. A törvény szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték 90 százalék, míg más ingatlanok esetében főszabályként 4 százalék.
A mogyoródi volt és jelenlegi képviselők egy részének vagy a családtagjaiknak is van földjük a településen, és előfordult, hogy ők is szavaztak a belterületbe vonásról, melyről minden esetben a testület dönt. Bár a jogszabályok egyértelműen fogalmaznak az érintettség kérdésében:
„A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.” (2011. évi CLXXXIX. törvény 49. § (1))
A testület valamiért többször is úgy gondolta, ez nem jelenthet gondot.
Az előző ciklusban Kurfis László (aki azonos neve ellenére nem egyezik meg a mostani testületben helyet foglaló Kurfis Lászlóval) például egy Gazdasági és Településfejlesztési bizottsági ülésen jelezte, hogy érintett egy átminősítésben, ám e felett szemet hunytak a képviselőtársak, és engedték szavazni. Egy ciklussal később Hutter József képviselő is jelezte érintettségét, a testület ismételten nem zárta ki a szavazásból, így a két telek (összesen 9940 m2) LKE-1-es, azaz Mogyoródon meglévő hagyományos belterületi területté lett minősítve. A hozzájárulás mértéke 1600 ft/nm volt, 12 hónapos törlesztési ciklusban.
2021. november 29-én Kamarás Zsuzsanna képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke elfelejtette bejelenteni érintettségét. Az elszaporodott összeférhetetlenségek miatt felállt egy bizottság (8:08-tól), akik megpróbálnak kidolgozni ellenőrzési lehetőséget érintettség esetén.
De nem csak a testület szavazza meg a belterületbe vonásokat, Paulovics Géza sem rest így tenni. 2021 áprilisában a polgármester a koronavírus járvány miatt saját hatáskörben döntve a 0160/35-ös telket minősítette át (116/2021-es határozat), 300/m2 árat kérve településfejlesztési-díj gyanánt. A telek tulajdonosa az akkori gazdasági tanácsadó és a polgármester barátjának, Kurucz Bélának a testvére.
Hogy a belterületbe vonás mennyire elterjedt a testületben, azt jól mutatja a képviselő-testületi ülésből kiragadott részlet, amiben arra céloznak, hogy mindenkiről kiderül valami.
A telek belterületbe vonása a képviselő-testületnek sem tetszett, mert a 2021. október 11-én megtartott ülésen több polgármesteri hatáskörben hozott határozat visszavonásáról is döntött (299/2021), illetve kezdeményezte Paulovics Géza ellen büntetőeljárás előkészítését (308/2021), hűtlen kezelés, hanyag kezelés gyanúja miatt.
Ez ellen a jegyző, dr. Fila László kifogással élt, és a Kormányhivatalhoz fordult, hogy vizsgálják meg. A kormányhivatal álláspontja szerint a képviselő-testület a veszélyhelyzet megszűnését követően korlátozás nélkül bármikor felülvizsgálhatja, megváltoztathatja a polgármester döntését.
Egyedi döntés született
Paulovics Géza teljesen máshogy látja a helyzetet. „A kormányhivatal megállapította, hogy nem hoztam az elmúlt 8 évben egyetlen törvénytelen döntést, azaz mind a magyar jogszabályoknak, és az Mötv.-nek megfelelő döntések születtek”- mondta lapunknak. Azt is megkérdeztük tőle, mit gondol a nyomozásról, vagyis két nyomozásról, mert tájékoztatása szerint a veszélyhelyzet alatt hozott egyedi döntések miatt is feljelentették.
„Olyan kárt nem lehet okozni, ami nem keletkezik. A belterületbe vonás kötelező feladat, amiért nem kérhet pénzt az önkormányzat, és nem is kér. Nem lehet se jogszabályban, sem rendeletben meghatározni az összeget. Egyedi, normatív döntést kell hozni a képviselő-testületnek, hogy ez mennyi. Akkor hol lesz a hűtlen kezelés? Ez összemosódik a településrendezési szerződéssel, amit önként szoktak felajánlani.”
Annyiban igaza van a polgármesternek, hogy kötelező feladat, olyan módon, hogy kérelemre tárgyalnia kell a testületnek, ha egy adott földterület tulajdonosa belterületbe vonási kérelmet terjeszt elő, de egyáltalán nem kötelező azt minden esetben engedélyeznie. Ha engedélyezi, az adott önkormányzat előírhatja, hogy milyen feltételek teljesülése esetén engedélyezi azt. Ennek egy eleme a településfejlesztési hozzájárulás, melynek összegét a képviselő-testület határozza meg.
A polgármester elmondása szerint nem azért fizetnek az emberek, mert belterületbe vonták az ingatlanokat, hanem azért, mert egy egyezség született. „Ön önként felajánlja nekünk; ha ön a semmit ajánlja fel, akkor is belterületbe kell vonni, nem kényszeríthetjük ki. Akkor hol lesz a hűtlen kezelés?” – tette fel a költőinek szánt kérdést.
Arra a kérdésre, hogy miért kért csak 300 forintot négyzetméterenként K. Anikótól a polgármester, azt válaszolta, hogy egyedi döntés született: van, aki 100-at és van, aki 2000 forintot fizet.
„Alig van olyan önkormányzat, amely a belterületbe vonásért bármit kérne, ez egy kötelező feladat, ingyenes.
A COVID alatt nem egy, hanem legalább 30 ilyen döntést hoztam. Ez egy jogi aktus, amitől nem lesz beépíthető a telek, csak a helyrajzi száma változik meg. A belterületbe vonást kérheti a tulajdonos, a képviselő-testület pedig eldönti, hogy megteszi-e. K. Anikó területe zöld terület, egy liget, a másik pedig egy szántóföld, ahova lakóházat nem lehet építeni.”
„Három év alatt csak kiderült volna, ha valami nem törvényes. Nem ellenem nyomoznak, hanem ismeretlen tettes ellen” – tette hozzá a polgármester.
Nem találtak mindent rendben
Ahhoz képest, hogy a polgármester szerint a Kormányhivatal mindent rendben talált, egyrészt a Kormányhivatal még 2021-ben indított törvényességi felügyeleti eljárást, másrészt 2022 júniusában a Pest Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztálya levélben értesítette a polgármestert, hogy van egy kis baj a településfejlesztési hozzájárulással.
Levelükben többek közt azt írják, hogy:
„A fentiekre való tekintettel a községfejlesztési hozzájárulás nem felel meg a jogbiztonság követelményének,
mivel a határozatokban egy olyan jogintézmény kerül megnevezésre, amelynek létrehozásáról nem rendelkezhetett volna sem a képviselő-testület, sem a polgármester.”
A levélből kiderül, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa által Köf.5.014/2017/4. számon hozott ítéletre hivatkozva kifejtik, hogy „a helyi önkormányzat községfejlesztési hozzájárulás címén nem állapíthat meg díjat a belterületbe vonás ellentételezéseként, azonban településrendezési szerződés keretei között szabályozhatja az egymással szemben támasztott követelményeket.”
A levélből az is kiderül, hogy ez a tájékoztatás nem tekinthető kötelező jogi iránymutatásnak, és nem lehet rá hivatkozni a bíróság vagy más hatóság előtt.
Nyitókép: A mogyoródi polgármesteri hivatal a Google térképén
|
Hűtlen kezelés gyanúja és törvényességi felügyeleti eljárás Mogyoródon
|
Satuba fogták a Hungaroringről elhíresült Mogyoródot a hatóságok. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya két éve nyomoz hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt egy városrész belterületbe vonása miatt. A kormányhivatal szerint pedig a községfejlesztési hozzájárulás nem felel meg a jogbiztonság követelményének, és 2021-ben törvényességi felügyeleti eljárást is indított.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/09/20/hutlen-kezeles-gyanuja-es-torvenyessegi-felugyeleti-eljaras-mogyorodon/
|
2022-09-20 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Saját Facebook-oldalán jelentette be büszkén Posta György, Tokaj független, de a Fidesszel remek kapcsolatot ápoló polgármestere, hogy elindult a megújulás útján a Hotel Tokaj, miután a tulajdonos megbízta a Bord Építész Stúdiót az épület tervezési feladataival. Szeptemberben várható az emblematikus épület bontása, 2021-ben pedig már kész is lehet az új szálloda. Az örömteli tájékoztatásból mindössze az a részlet maradt ki, hogy a Hotel Tokaj az Ináncsy-hotelbirodalom része, a felújításra pedig 349 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott költségvetési forrásból a Hotel Tokaj Kft. a kormányzati felügyelet alatt működő Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) a Kisfaludy-pályázatokon keresztül.
A cég az Ináncsy Holdingon kereszül ugyan Ináncsy Ernő tulajdonában van, a cégvezető pedig a testvére, Ináncsy Márta, de a hotelbirodalom megalapozója és központi figurája Ináncsy Miklós, akinek vagyonát tavaly 29,3 milliárd forintra becsülték, ezzel ő lett a 43. leggazdagabb magyar. Övé többek között a négycsillagos Hotel Aurum Family, a Hotel Aurum, a Park Hotel Ambrózia és az InHotel Hajdúszoboszlón, emellett kisebb szálláshelyek tulajdonosa is. Vagyis ez egy újabb példája annak, hogy a kormány olyan szállodák felújítását finanszírozza közpénzből (ezúttal 349 millió forinttal), amelyek milliárdos tulajdonosainak minden bizonnyal akadna saját forrása is a beruházásra.
Hogy még szebb legyen a történet, nem csak Ináncsy Miklós fia kapott egy kis állami segítséget a tokaji szálloda kipofozására, hanem a felesége is nyert a Kisfaludy-pályázaton. Ináncsy Miklósné ugyanis egyéni vállalkozóként 29,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az MTÜ-től a hajdúszoboszlói Angyal panzió modernizálására. Ez már el is készült január 31-re: a szoboszlói strandfürdő főbejáratával szemben található panzió felújítása során jakuzzi és szauna is épült közpénzből - derül ki a szállás honlapjáról, ahol megköszönik az Orbán-kormány támogatását. Ináncsy Miklósné persze nem csak a panzióval foglalkozik, hanem ő a négycsillagos Hotel Aurum szállodaigazgatója is. Az Ináncsy-családra amúgy gyakran mosolyog a szerencse, ha állami pályázatokról van szó. Ináncsy Ernő ugyanis a trafikpályázaton is nyert, így Hajdúszoboszlón nem csak a Hotel Ambrózia szállodaigazgatója, hanem a cigit is az ő nemzeti dohányboltjában lehet megvásárolni.
Bombaüzlet a rendszerváltáskor
De ki is Ináncsy Miklós, és miből vették meg ezt a rengeteg szállodát Tokajtól Hajdúszoboszlóig? Az alapblog.hu készített vele interjút, amiből kiderül pédául, hogy a rendszerváltáskor jókor volt jó helyen: a budapesti Közvágóhíd 14,5 hektátos területét a 90-es években nagyon jutányos áron vette meg a Budapesti Húsnagykertől, amelynek igazgatója volt, majd bombaüzleteket kötve részben értékesítette a telkeket. Az utolsó telekrészt nem is akárkinek adta el 2017-ben: a vevő Adnan Polat cége, az APD Real Estate Kft. volt. A török üzletember a Török-Magyar Kereskedelmi Kamara magyarországi elnöke, és a magyar miniszterelnökkel és családjával is szoros kapcsolatot ápol. Adnan Polat és Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak közös beruházása volt például a József nádor téri Postabank-székház, amelyet megvásárlása után jelentős haszonnal adtak el. A közvágóhídi ingatlanfejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánították, így minden bürokratikus akadályt eltakarítottak az építkezés elől. A megmaradt 1,6 hektáron pedig maga az Ináncsy család épít lakóparkot Allure residence néven, ez Budapest egyik legnagyobb lakóparkfejlesztése, több mint ötszáz lakással.
Ennek tervezője ugyanaz az építész iroda, amelyik a Hotel Tokajt is tervezi, de a Bord Építész stúdió referenciái között számos olyan projekt megtalálható, amely közel áll a kormány szívéhez: a Debrecen és az MTK stadionja, valamint például a Nemzeti Korcsolyázó Központ.
Ináncsy Miklós elmondása szerint a 2000-es években kezdtek el szállodákat venni a fia, Ináncsy Ernő javaslatára. Ma már minden családi tulajdonban van: felesége, fia és lánya, valamint az ő párjaik vezetik a cégeket. Például szintén Ináncsy Ernő tulajdonában van az Egyetem Tower Kft. nevű cég, a társaság főleg Debrecenben aktív, nekik köszönhető, hogy megérkeztek az egymillió forintos négyzetméterárak a városba. Prémiumkategóriás lakásokat építenek a város egyik legdrágább övezetében úszómedencével és jakuzzival, nem titkoltan főleg a BMW-gyár leendő dolgozóinak, illetve az egyetemváros külföldi diákjainak.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló MTÜ tehát úgy döntött, hogy az Ináncsy-család tokaji szállodáját és hajdúszoboszlói panzióját is vissza nem térítendő milliókkal támogatja az adófizetők pénzéből, pedig jelenleg a milliárdos família Budapest és Debrecen legdrágább lakásait építi, így valójában aligha szorultak rá az állami mankóra. A Kisfaludy-pályázatok persze ettől függetlenül dübörögnek tovább. Legutóbb az MTÜ-nek fel is kellett függesztenie a legalább 100 szobás hotelek felújítására kiírt 20 milliárd forint keretösszegű pályázatot: december 20-a és január 7-e között ugyanis több mint 50 pályázati anyagot regisztráltak, amelyek többszörösen kimerítették a keretet.
Szilveszterkor is dolgoztak
Nagyon résen lehettek a szállodások az ünnepi időszakban, hiszen a pályázathoz rengeteg dokumentumot kellett benyújtani és beszerezni, ami nem lehetett egyszerű az év végi időszakban. A pályázati felhívás szerint 22 dokumentumot kellett csatolni: közbeszerzési terv, üzleti terv, tételes költségbecslés, eszközlista, alaprajz, működési engedély és számos nyilatkozat is szükséges eleme volt a pályázatnak. Ellenzéki képviselők írásbeli kérdéseire válaszolva a kormány kizárta, hogy bárki előre tudta volna, hogy az MTÜ mikor írja ki a pályázatot, senki nem ismerhette előre a pályázati dokumentációkat, így mindenkinek ugyanannyi ideje és esélye volt pályázni. Ráadásul a kormány szerint nem személyeket, hanem projekteket támogatnak. Így lehetséges tehát, hogy végül már eleve milliárdos üzletembereket segítenek ahhoz hozzá az adófizetők pénzéből, hogy még gazdagabbak legyenek.
|
Milliárdosok pártján a kormány - jakuzzi épül közpénzből
|
Tokaj egyik emblematikus szállodája is vissza nem térítendő költségvetési támogatásból újulhat meg, pedig a tuljadonos család a leggazdagabb magyarok közé tartozik. Az Ináncsy famíliából a családfő felesége és fia is állami segítséget kapott, pedig a Közvágóhíd eladásából milliárdosok lettek, most pedig Budapesten és Debrecenben is luxuslakásokat építenek.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/milliardosok-partjan-a-kormany--jakuzzi-epul-kozpenzbol.html
|
2020-02-28 11:21:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Ezt az egyhangúlag elfogadott megállapodást az önkormányzati választási kampányban a Déri Tibor akkor még momentumos polgármesterjelölt által vezetett baloldal megtámadta.
Nagy István hangsúlyozta: ezután
másfél évig évig üldözték az íjászokat, majd ellehetetlenítették a központ létesítését.
Az újpesti képviselő részletezte, hogy az új kerületi vezetés többek között változtatási tilalmat rendelt el a területre helyrajzi számmal, így ellehetetlenült a beruházás megvalósítása. Mint mondta, ezt a koronavírus alatt, a képviselő-testület nevében rendelte el a polgármester.
Nagy István kiemelte, hogy Déri Tibor – szembesülve azzal, hogy így olyan károkat okoznak, amelyek milliárdos kártérítési igény alapját jelenthetik – pánikszerűen próbált a lehetetlen helyzetbe hozott íjászszövetséggel egy csereingatlan biztosításával megállapodni. Szerinte Újpest vezetése hozzájárulhatott, hogy tényleges és érvényes megállapodás nélkül a szövetség építkezni kezdjen egy önkormányzati tulajdonú területen. – Emiatt ma a Külső-Szilágyi út mellett egy közművek és közúti kapcsolat nélküli, az újpesti önkormányzat tulajdonában álló területen egy félig elkészült, a szövetség tulajdonában álló íjászcsarnok található − hangsúlyozta Nagy István.
A képviselő úgy véli, a jelenlegi állapothoz vélhetően többszörös törvénysértések vezettek, de ennek tisztázását a Déri Tibor irányította baloldali városvezetés minden módon akadályozni próbálja. Hangsúlyozta, hogy több bűncselekmény gyanúja merült fel az ügyben, többek között alapos a gyanú arra, hogy ismeretlen tettes(ek)
hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás, hűtlen kezelés, csalás bűncselekményét vagy kísérletét követték el.
A fideszes képviselő kiemelte, hogy az elkövetett szabálytalanságok és a bűncselekmények alapos gyanúját is felvető törvénytelenségek miatt a Fidesz újpesti önkormányzati frakciója a következő képviselő-testületi ülésen újból eseti vizsgálóbizottság létrehozására tesz javaslatot – az előző testületi ülésen ezt elutasította a baloldali többség – és
fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezik Déri Tibor polgármester és Czigler László alpolgármester ellen.
Nagy István szerint az ingatlancsere ügyének folyamatában vélhetőben több száz millió forintos, rosszabb esetben milliárdos kárt okoznak az önkormányzatnak. Hozzátette: az íjászközpont ügyének három éve tartó folyamata a politikai károkozás iskolapéldája.
|
Több bűncselekmény is felmerülhet az újpesti íjászközpont ügyében
|
A részletek szerint az előző önkormányzati választások előtt Újpest önkormányzata egyhangúlag (a baloldali képviselők támogatásával) úgy döntött, hogy a fővárossal együttműködésben egy kölcsönösen előnyös konstrukcióban értékesíti a Magyar Íjászszövetség egy sport- és rekreációs célokra kialakított telkét, hogy ott egy íjászközpontot építhessen.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/tobb-buncselekmeny-is-felmerulhet-az-ujpesti-ijasz-kozpont-ugyeben
|
2022-09-22 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Ahogy arról a Debreciner is beszámolt, szeptember 5-én ünnepélyes keretek között írta alá a Debrecenben épülő új, kínai akkumulátorgyárral kapcsolatos megállapodást Barcsa Lajos (Fidesz), a város egyik alpolgármestere, Csen Csün-vej, a CATL nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezérigazgatója, valamint Kocsik-Marossy Virág, az önkormányzati tulajdonú Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója.
A kormány és Debrecen vezetése eddig kevés konkrétumot hozott nyilvánosságra az üzemmel kapcsolatban, így egyelőre nem lehet tudni, a kínaiak milyen feltételekkel hoznák ide a 3 ezer milliárd forintos beruházást. Nem véletlen, hogy a gyár létesítése a helyi ellenzék egy részének heves kritikáját váltotta ki, valamint a lakosság körében is érezhetővé vált a város jövőjével kapcsolatban érzett bizonytalanság. A legnagyobb aggodalmat az akkumulátorgyár várhatóan óriási vízigénye, továbbá a gödi Samsung-gyár kapcsán szerzett rossz tapasztalatok váltották ki.
Megtagadták az adatkiadást
A tisztánlátás érdekében szeptember 7-én az Átlátszó rendszerén keresztül közérdekű adatigénylést nyújtottunk be Debrecen polgármesteri hivatalához és a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-hez. Szekeres Antal jegyző szeptember 16-án kelt válaszában azt írta, az önkormányzat nem szerződő fél, ezért nem is adatgazdája a megállapodásnak. Ez annak fényében lehet meglepő, hogy a város egyik alpolgármestere aláírta a szóban forgó dokumentumot.
Szeptember 21-én aztán Kocsik-Marossy Virág, a vagyonkezelő vezérigazgatója is válaszolt az adatkérésünkre. A cégvezető megtagadta a megállapodás szövegének kiadását. Arra hivatkozott, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény alapján nem ismerhető meg a cég üzleti tevékenységével kapcsolatos olyan adat, amelynek más általi megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a vagyonkezelő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okoz. „Tekintettel arra, hogy az Ön által igényelt adatok megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna – hiszen a versenytársainkat indokolatlan előnyhöz juttatná –, a Takarékos törvény 7/I. § (2) bekezdése alapján a kérését nem áll módunkban teljesíteni” – közölték az önkormányzati cégeket összefogó holding részéről.
Ingatlanértékesítésre vonatkozó előszerződést írtak alá
„Az első jogilag már kötőerejű dokumentum létrejött, amely gyakorlatilag végleg biztossá teszi azt, hogy a CATL Magyarország történetének valaha volt legnagyobb beruházását hozza el ide, Debrecenbe az elkövetkezendő években” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szeptember 5-i aláíráson.
A nyilvánosság elől eltitkolt szövegű megállapodásról egyelőre annyit lehet tudni, amennyit Papp László (Fidesz) polgármester a szeptember 15-i közgyűlésen Illyés János (Civil Fórum) kérdésére elárult. A városvezető szavai szerint a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. egy ingatlanértékesítésre vonatkozó előszerződést írt alá, amelyet Barcsa Lajos alpolgármester egy protokolláris jelentőségű, a közgyűlés felhatalmazását nem igénylő támogató záradékkal látott el. Az említett szeptember 15-i ülésen, tehát 10 nappal az ünnepélyes aláírást követően a testület 2 nem és 3 tartózkodás mellett, fideszes többséggel szavazta meg a polgármester előterjesztését, amely alapján egy 105 hektáros földterületet, a CATL-gyár első ütemének leendő helyszínét a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. és a Debreceni Ingatlanfejlesztő Kft. meghívásával megtartott versengő árajánlatkérés útján értékesíti a város.
|
Nem adja ki a kínaiakkal kötött megállapodás szövegét a Debreceni Vagyonkezelő
|
A holding üzleti érdekeire hivatkoznak. Eddig annyit lehet tudni, hogy egy ingatlanértékesítési előszerződésről van szó, amelynek aláírása után 10 nappal a város közgyűlése meg is szavazta a beruházási célterület értékesítését.
| null | 1 |
https://www.debreciner.hu/cikk/11302_nem_adja_ki_a_kinaiakkal_kotott_catl_debreciner
|
2022-09-21 15:02:00
| true | null | null |
Debreciner
|
Magyarországon Európai Uniós forrásból valósult meg a GINOP-5.2.1-14-2015-00001 számú, „Ifjúsági Garancia” elnevezésű pályázat, amelynek célja: munkanélküli fiataloknak segítség nyújtása a tanuláshoz, elhelyezkedéshez. Az Ifjúsági Garancia programban „2015. január 01. és 2022. december 31. között a kevésbé fejlett régiókban legalább 157 ezer fiatal részvételével 172.27 milliárd forintot használnak fel aktív munkaerőpiaci eszközöket (képzés, bértámogatás és munkaerőpiaci szolgáltatások) komplex csomagba rendező program keretében (GINOP 5.2.1.).” – állt a leírásban.
A program eredményéről készült beszámoló szerint Bács-Kiskun megyében 13.200 célcsoportba tartozó személyt tájékoztattak a projekt lehetőségeiről, illetve 7.595 fő bevonása történt meg a projektbe, akik igénybe vették a felajánlott munkaerő-piaci szolgáltatásokat. Bér jellegű támogatásokkal 5.620 személy elhelyezése valósult meg, 1.975 fiatal pedig olyan képzésben vett részt, amellyel elhelyezkedési esélyük nőtt.
Autóbérlésre is futotta
Utánajártunk a projektnek, és olyan kiadásokat találtunk, amelyek azt a kérdést vetették fel bennünk, hogy az uniós állampolgárok adója biztosan a megfelelő helyre került-e. Ezért meg is kérdeztük az illetékeseket. Erről majd később.
A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal a projekt keretében közbeszerzési pályázatot írt ki 2017. november 17-én „Személygépjárművek bérlése a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal részére” elnevezéssel. A kiírás 2 db gépjárműre vonatkozott, egy SUV és egy kombi kivitelű autóra. A beszerzés összértéke 16.200.000,- Ft + Áfa volt.
A Tormási Kft. nyerte a közbeszerzést
Mindkét kiírást a Tormási Kft. nyerte, a SUV estében 7.650.000,- Ft, míg a kombinál 8.550.000,-Ft volt a szerződés értéke. A másik pályázó a debreceni Régió Terv Kft. volt.
A kormányhivatal és a Tormási Kft. 2018. február 1-jén kötötték meg a szerződést a két gépjármű bérléséről. A szerződés időtartama 46 hónap volt (de maximum 2021. október 31-ig). A kombi bérleti díja 190.000,- Ft + Áfa/hónap, míg a SUV-é 170.000,- Ft + Áfa/hónap volt.
Érdekesség, hogy a Tormási Kft. Külső Szegedi úton lévő székhelye helyett a 1026 Budapest, Pasaréti út 52./B. szám volt megjelölve a közbeszerzési értesítőben, mint a nyertes ajánlattevő – azaz a Tormási Kft. – címe. A cégjegyzékben nem találtuk a nyomát annak, hogy a Tormási Kft-nek lenne fővárosi telephelye.
Folytatódott az autóbérlés
A bérleti szerződés lejártát követően sem maradhatott a kormányhivatal bérelt gépjárművek nélkül, ezért 2021. október végén ismét két személygépjármű bérlésére írt ki közbeszerzést a GINOP-5.2.1-14-2015. számú projekt keretében. Ebben a kiírásban a kormányhivatal két autó, egy benzines full hibrid kombi és egy benzines enyhe hibrid SUV típusú gépjármű bérlésére várt ajánlatokat. A Tormási Kft. ezen is elindult, de a nyertes a Mercarius Flottakezelő Kft. lett. A szerződés értéke 4.738.048,- Ft + Áfa volt, és a bérlési időtartama 14 hónapra, 2021. november 1-től 2022. december 31-ig szólt. A közbeszerzési dokumentumokban a gépjárművek becsült futásteljesítményének 2.500 km/hó lett feltüntetve.
Ez a bérleti szerződés a 2021. végi megkötése óta 2022 júliusában módosult, mivel a kormány extraprofitadóról szóló rendelete miatt a cégautóadó havi mértéke megnőtt, ezért a szerződéses érték a korábbi 4.738.048 forintról 4.835.248 forintra nőtt.
21 millióba került a két autó bérlése
Az uniós támogatásból megvalósult projekt keretében elszámolt személygépkocsi bérlés indokának, céljának megismerése céljából kérdésekkel fordultunk a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalhoz, hogy megtudjuk, milyen elhatározásból döntöttek úgy, hogy a projekt keretében összesen 21 millióért bérelnek éveken keresztül gépjárműveket. És ezzel miképp tudták előmozdítani a projekt során megfogalmazott célok – az ifjúsági munkanélküliség csökkentése, a fiatalok élethelyzetének javítása – megvalósulását.
Elküldtük kérdéseinket a kormányhivatalnak, a Tormási Kft-nek és a Mercarius Flottakezelő Kft-nek is, de a kérdéseinkre nem válaszoltak.
A rendelkezésre álló dokumentumokból az derül ki, hogy
a fiatal álláskeresőknek, illetve más munkanélkülieknek a megsegítése érdekében,
az Európai Unió által finanszírozott támogatásból,
közbeszerzési pályázatra kiírt beszerzés során
21 millió forintot költöttek arra, hogy személygépjárműveket béreljenek havi 170-190 ezer forintért.
Mivel nem ismerhettük meg a kormányhivatal álláspontját, nem tudhattuk meg:
hogy a bérlésre azért volt szükség, mert nem volt elegendő személygépjárműve a kormányhivatalnak,
mi indokolta a gépkocsik bérlését, pontosan kik, mire, és milyen feladatokra használták az autókat, a gépkocsik hány kilométert tettek meg a bérlési időszakban,
illetve a személygépkocsik bérlése mennyiben járul hozzá a projekt céljainak megvalósításához.
|
Munkanélküli fiatalok támogatására 21 millióért bérelt autókat a Bács megyei kormányhivatal
|
Magyarországon Európai Uniós forrásból valósult meg az, „Ifjúsági Garancia” elnevezésű pályázat (GINOP), amelynek célja az volt, hogy a munkanélküli fiataloknak segítséget nyújtsanak a tanuláshoz és az elhelyezkedéshez. A lap utánajárt a projektnek Bács-Kiskun megyében, és olyan kiadásokat talált, amelyek felvetették a kérdést, hogy az uniós állampolgárok adója biztosan megfelelő helyre került-e.
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2022/09/munkanelkuli-fiatalok-tamogatasara-21-millioert-berelt-autokat-a-bacs-megyei-kormanyhivatal/
|
2022-09-23 00:00:00
| true | null | null |
Kecsup
|
Ártatlannak vallotta magát az a holland férfi a 2015-ös pécsi buszbeszerzés miatt indított perben, aki mostantól új vádlottja a már majdnem két éve indult büntetőpernek. Erre azonban lehetett számítani, arra is, hogy idén már nem lesz ítélet a perben, de arra nem, hogy mégsem hallgatják ki azt a férfit, akit korábban többször is idéztek tanúnak, s aki beismerten mintegy 170 millió forinthoz jutott hozzá munka nélkül, a pécsiek buszvásárlásra adott pénzéből. És akinek a szerepét és “ügybe” kerülését a hatóságok semmilyen módon nem tisztázták az eddigi eljárásban. MInt többször leírtuk, ő egy emberhez köthető biztosan, akit felemlegettek a Volvo-buszok vásárlása kapcsán: Bánki Erikhez.
Nem tett lényegi tanúvallomást csütörtökön, a Kaposvári Törvényszéken az a holland férfi, aki mostantól új vádlottja annak a büntetőpernek, amely a 2015-ös pécsi buszbeszerzés, egy hollandiai Volvo-flotta megvásárlása miatt indult. És amely per lényegében arra keresi a választ, hogy miért és hogyan került akkori értéken (euróban való ügyletekről van szó) alsó hangon is mintegy 670-700 millió forinttal többe a buszok megvásárlása, mint amennyiért megvásárolhatták volna azokat.
Mint ismert ugyanis a hollandiai flottára volt egy előzetes vételi ajánlat, amely eljutott Pécsre. Az nem egészen 2,9 millárd forintról szólt, az akkori euró-forint árfolyamot figyelembe véve. És amiről úgy tudjuk, hogy az még tíz busszal, ráadásul a tíz legértékesebb busszal többről is szólt. Ehhez képest Pécsett már úgy számoltak, hogy 3,5 milliárd forint lesz a buszbeszerzés, ha kiírják közbeszerzésre, és valóban majdnem ennyibe is került végül. A teljes összeget hitelből fizette a Tüke Busz, illetve a pécsi önkormányzat, végső soron tehát a pécsiek.
A most beidézett holland férfi volt az első gyanúsítottja ennek az ügynek, Hollandiában, mert ott indult el időrendben az első eljárás, pénzmosás gyanújával. Később azonban, 2019 végén már egy magyarországi nyomozásban is gyanúsított lett a buszok leszállítását közbeszerzésen megnyerő holland férfi.
Az azonban nem ugyanaz a nyomozás volt, ami (mondjuk így) a fő nyomozás volt, ez csak később indult el a holland hatóságok noszogatására tudtunkkal, a két ügy pedig most ért össze. Ezért “csatlakozott csak be” az már bírósági szakban is két éve folyó eljárásba a holland férfi, illetve az ő ügye.
Az ő hollandiai cége volt az egyetlen indulója a pécsi buszbeszerzési eljárásnak, és meg is nyerték azt, annak ellenére, hogy minden paraméterben nem feleltek meg a buszok, illetve hogy magasabb árat mondtak a Pécsett megállapított keretnél, de aztán alkuval ezt akkor a pécsiek leszorították. (Ha valóban összejátszottak az ügy szereplői, akkor ez is lehetett persze az előre megbeszéltek alapján egy elfogadott menetrend.)
A holland cégvezető azt mondta a bíróságon, hogy nem bűnös, ártatlannak vallotta tehát magát. Tanúvallomást most nem kívánt tenni, sőt az új magyar eljárásjogi szabályokkal élve azt is jelezte, hogy a jövőben nem kíván eljönni Magyarországra a tárgyalásokra. Merthogy lehetséges már, hogy nem vesz részt, ügyvédje is képviselheti. Neki ráadásul most új ügyvédje van, pár napja, a régi, kirendelt védővel nagyon nem volt megelégedve. Ahogyan a magyar eljárással sem, nem értette, hogy miért nem fordítottak le fontos iratokat már korábban, hogy miért nem küldték el neki szabályosan a vádiratot holland nyelven (a postai kézbesítés alapján úgy tűnt, azt átvették), és hogy miért áll 2022-ben a bíróságon új vádlottként egy 2015-ös buszeladás miatt. Annyit elmondott még, hogy teljesen jogszerű volt szerinte az ügylet, ő és a másodrendű vádlott, a Pécsi Sörfőzde egykori igazgatója is nagyon sokat dolgoztak ezen az ügyön, és így a pénz, amit kerestek az megjárt nekik. A későbbiekben pedig írásban kíván tanúvallomást tenni.
A holland férfi ügyvédje, a pécsi dr. Pallos Dénes is arról beszélt a tárgyaláson, hogy a holland egy kereskedő nemzet, ahol nem ritka az akár 50-100 százalékos haszon sem, itt pedig 20%-ról van szó.
Megjegyezzük, az ügy lényege azért az, hogy nagyon sok közpénz került finoman szólva is gyanús módon, visszaosztásnak tűnő módon harmadik felekhez, az egyik pedig kifejezetten azt mondta, hogy ő bűnös pénzmosásban. Illetve hogy a vádlott holland férfi cége nem a saját buszait adta el, hanem a hollandiai Volvo buszait, csak sikerült neki valami miatt (jó információi lehettek) a közbeszerzés idejére megszerezni az értékesítési jogot, (opciós vételi ajánlattal).
Az, hogy hogyan került kapcsolatba a másodrendű vádlottal, azt tudjuk, az ismert, de azt hogy mi kötötte őt a harmadrendűhöz, egyelőre nem derült ki. Ő, a harmadrendű tanúként vissza volt idézve az elsőfokú eljárásba, de egyik idézésre sem jelent meg, mondván beteg. Őróla csak azt tudjuk, hogy Bánki Erik testvérének egyik cégében volt szerepe. Bánkit a rendőrség nem, a bíróság kihallgatta, miután az azóta elhunyt elsőrendű vádlott szerint Bánki részt vett a buszbeszerzés megszervezésében. Bánki ezt tagadta.
Ma viszont kiderült, hogy a magát első fokon bűnösnek valló harmadrendű vádlott mégsem lesz meghallgatva. A per december 8-án folytatódik, három olyan tanút hallgatnak ki, akiket már korábban is, és akik tartották a kapcsolatot a holland férfival. Az azt követő tárgyaláson pedig már a perbeszédek következnek. A volt harmadrendű vádlottat azonban már nem idézik meg újra. Talán másodfokon hallhatjuk, hiszen ő eddig mindvégig hallgatott szerepéről. Csak azt tudjuk, hogy maga szerint is bűnös.
|
Nem hallgatják ki tanúként a magát pénzmosásban bűnösnek valló, Bánki Erikhez köthető férfit a Volvo-perben
|
Ártatlannak vallotta magát az a holland férfi a 2015-ös pécsi buszbeszerzés miatt indított perben, aki mostantól új vádlottja a már majdnem két éve indult büntetőpernek. Erre azonban lehetett számítani, arra is, hogy idén már nem lesz ítélet a perben, de arra nem, hogy mégsem hallgatják ki azt a férfit, akit korábban többször is idéztek tanúnak, s aki beismerten mintegy 170 millió forinthoz jutott hozzá munka nélkül, a pécsiek buszvásárlásra adott pénzéből. És akinek a szerepét és “ügybe” kerülését a hatóságok semmilyen módon nem tisztázták az eddigi eljárásban. MInt többször leírtuk, ő egy emberhez köthető biztosan, akit felemlegettek a Volvo-buszok vásárlása kapcsán: Bánki Erikhez.
| null | 1 |
https://szabadpecs.hu/2022/09/nem-hallgatjak-ki-tanukent-a-magat-penzmosasban-bunosnek-vallo-170-millios-kamuszamlat-benyujto-banki-erikhez-kotheto-ferfit-a-volvo-perben/
|
2022-09-22 00:00:00
| true | null | null |
Szabad Pécs
|
Szédítő tervekről számolt be Facebook-oldalán a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik kedvenc szobrásza, Szőke Gábor Miklós, aki egy égig erő csodaszarvast készül építeni az egykori Postapalota - jelenleg a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában és kezelésében álló, Buda Palace néven ismert - Krisztina körúti épületének kertjében.
„Így fog kinézni a Csodaszarvas szobrom, amely az egykori Posta - ma már Buda Palotaként ismert gyönyörű szecessziós épület kertjéből emelkedik majd hamarosan az égbe. A magyarok lélekvezető állatát egy bronz szikla tetejére képzeltem el, hogy szarvasteste, amelyet többezer hajlított «aranyszőr lemezből» alkottam meg egybefonódjon az éggel és éjszaka csillagképként ragyogjon”
- írta Facebook-oldalán a művész, aki többek között a ferencvárosi Groupama Aréna oldalában magasodó sasszobor készítőjeként ismert.
Hogy ez a csodaszarvas mennyi pénzbe kerül az adófizetőknek, azt Szőke nem árulta el az oldalán, de biztos nem olcsó. A művész maga beszélt arról nemrég, hogy az ilyen minőségű munkáknak ára van.
A Magyar Nemzeti Bank két éve 667 millió forintért rendelt tőle két szobrot ugyanehhez az épülethez, de az nem teljesen világos, hogy ez a szobor közöttük van-e, változott esetleg közben a koncepció, vagy egy harmadikra is kapott megbízást.
Szőke 2020-ban egy 10 tonnás, kiterítve harminc méteres lebegő oroszlánért és egy medve és bika harcát ábrázoló szoborért kapta meg a fenti összeget.
De a művész láthatóan jó viszonyt ápol a Matolcsy-körökkel, mert például az állandó lelőhelyükként ismert Félix étterem kertjében is áll egy szobra.
A forráshiány nem lehet akadály: a Direkt36 nemrég írt arról, hogy az eredetileg tervezett árnál 70 százalékkal drágábban, plusz 13 milliárdért újítja fel a Matolcsy György vezette jegybank a Postapalotát Matolcsy Ádám haverjainak cégén keresztül.
Sem gazdaságossági számítások, sem hatásvizsgálatok nem készültek a munkához, és közbeszerzést sem kellett kiírni a projekthez, mert az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságától erre engedélyt kapott az MNB ingatlanos cége.
|
Szőke Gábor Miklós égig érő, arany bevonatú csodaszarvast épít a volt Postapalota oldalában
|
Szédítő tervekről számolt be Facebook-oldalán a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik kedvenc szobrásza, Szőke Gábor Miklós, aki egy égig erő csodaszarvast készül építeni az egykori Postapalota - jelenleg a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában és kezelésében álló, Buda Palace néven ismert - Krisztina körúti épületének kertjében.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/09/06/szoke-gabor-miklos-egig-ero-arany-bevonatu-csodaszarvast-epit-a-volt-postapalota-oldalaban
|
2022-09-06 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.