text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) három épületének élőerős őrzésére kiírt közbeszerzési eljárást az ESG Holding Zrt. nyerte el,
a szerződés nettó értéke 205 millió forint
– olvasható az uniós közbeszerzési értesítő pénteki számában. A cég az OBH Budapest, Tóth Lőrinc utca 6., Balatonszemes, Ady Endre utca 22. és Balatonszemes, Ady Endre utca 38. alatti ingatlanokkal kapcsolatos fegyver nélküli, személy- és vagyonvédelmi, továbbá recepciós feladatok ellátására kapott megbízást. Összesen 69 804 órányi őrzés-védelmet kell ellátniuk, emellett az OBH-nak 20 százalék, azaz 13 960 óra opció lehívására is lehetőség van.
A cégbírósági iratok arról tanúskodnak, az ESG Holding Zrt. többségi (60 százalékos) tulajdonosa az a BLK Corporation Kft., melyben 50 százalékos tulajdonrésszel bír Pintér Sándor belügyminiszter korábbi államtitkára, Tasnádi László, míg szintén 50 százalékban tulajdonos a kizárólag Tasnádi tulajdonolta Védelem Csoport Kft.
Érdekesség, hogy ez utóbbi kft.-ben 2019-2020-ban ügyvezető volt Balajti László, aki a Bajnai-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatalt, majd a 2010-es kormányváltás után ennek utódszervezetét, az Alkotmányvédelmi Hivatalt vezette, 2020 áprilisa után pedig Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter kabinetfőnöke lett. A Védelem Csoport Kft. székhelye ugyanabban a zuglói, Angol utcai irodaházban található, ahol Tasnádi többi vállalkozása is található, így például a botrányos hátterű, azóta végelszámolás alatt álló Svizraa-Hungary Kft. is. Ennek hátteréről az alábbi cikkeinkben olvashatnak:
|
Pintér Sándor korábbi államtitkárának cége 205 milliós közbeszerzést nyert
|
A belügyminiszter korábbi államtitkárának, Tasnádi Lászlónak vállalkozása védheti az Országos Bírósági Hivatal három épületét is.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/pinter-sandor-korabbi-allamtitkaranak-cege-205-millios-kozbeszerzest-nyert.html
|
2022-09-23 12:12:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a feltételezett külföldi pénzek kapcsán a közérdekű bejelentéseiről elhíresült Tényi István tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen. Ők a dokumentumot a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) küldték meg, tőlük pedig a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) kerültek az iratok. Az ügyben feljelentéskiegészítést rendeltek el, majd az ORFK hétfőn arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda sikkasztás és pénzmosás gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Ismert, Márki-Zay Péter, az ellenzék egykori közös miniszterelnök-jelöltje a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében augusztus végén számolt be arról, hogy még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból.
Azt is elárulta, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sokan adták össze. A Magyar Nemzet által korábban közzétett videóinterjúban Márki-Zay már azt magyarázta, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett” pártként. Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket.
Amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány
– hangsúlyozta Márki-Zay, aki úgy gondolja, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt. Később kiderült, milliárdos támogatásról van szó. A politikus azt is megerősítette, hogy a szóban forgó összegekből a Bajnai Gordon volt kormányfő nevével fémjelzett DatAdat cégcsoporthoz is áramlott pénz.
A DatAdat választási kampányban kirobbant, „sajátos” adatkezelési ügyével összefüggésben egyébként a rendőrség szintén nyomozást indított.
|
Pénzmosás és sikkasztás miatt nyomoz a rendőrség Márki-Zay Péterék amerikai pénze ügyében
|
Nyomozást indított a rendőrség a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett milliárdos külföldi támogatás ügyében – értesült a Magyar Nemzet. Azt, hogy amerikai pénzek érkeztek Márki-Zay Péter mozgalmához, maga az ellenzék korábbi kormányfőjelöltje ismerte el a sajtóban. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) sikkasztás és pénzmosás gyanújával rendelt el nyomozást.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/penzmosas-es-sikkasztas-miatt-nyomoz-a-rendorseg-marki-zay-peterek-amerikai-penze-ugyeben
|
2022-09-26 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Három nappal a Műegyetem előtti ellenzéki nagygyűlés után, március 18-án elnökségi ülést tartott Márki-Zay Péter mozgalma. A Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) operatív vezetője, Vékás Sándor – a birtokunkba került jegyzőkönyv szerint – arról tájékoztatta a vezetőséget, hogy keretszerződést kötöttek a bécsi székhelyű Datadat GmbH-val kommunikációs kampány- és rendezvényszervezés, kommunikációs tanácsadás, adatbázis-építés, illetve közösségi média alapú kampányszervezés ellátása tárgyában.
Vékás érdeklődésünkre a szerződés végösszegét nem tudta megmondani, de bőven százmilliós nagyságrendről beszélt.
Mindent csinált a Datadat, több száz számláról beszélünk, rengeteg megbízást kaptak
– mondta a 24.hu-nak.
A Datadat-csoport kulcsfontosságú szereplő volt az ellenzéki kampányban, ezt Márki-Zay Péter is megerősítette. Szigetvári Viktor például – aki az említett bécsi cég társtulajdonosa – ott ült a reggeli vezetői értekezleteken. Márki-Zay szerint természetes, hogy a Datadat az ellenzéki kampány szerves része lett, hiszen a cég szinte az összes párttal dolgozott már együtt 2022 előtt. (Szigetvári nem kívánt a kampánnyal kapcsolatban nyilatkozni.)
A Datadat – ezt már a kampánycsapat egyik tagja mondja – egyfajta ügynökségként működött az ellenzéki kampányon belül. „Hozzájuk fordultunk, ha kellett egy videó, Facebook-kampány, ők pedig megcsinálták, legyártották, leszállították.” A Datadat dolgozott egyes jelölteknek is, de arra is akadt példa, hogy a miniszterelnök-jelölt ebédjét ők fizették ki – igaz, ez már a Datadat magyar „része” volt, amelynek tulajdonosa, cégén keresztül, Bajnai Gordon korábbi kormányfő is.
Amerikai tulajdonos a demokraták közeléből
A Datadatot rendre magyar szereplőkkel hozzák összefüggésben, de a bécsi cégnek (amely az ellenzéki kampányra szerződött) két vállalkozás a tulajdonosa. A kisebbségi (az AVSF GmbH) a volt Együtt-elnök Szigetvári Viktoré és Ficsor Ádámé, aki korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetfőnöke, a Bajnai-kormányban pedig a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter volt. A többségi tulajdonrész pedig a Higher Ground Labs Fund III LP-é, amely az amerikai Demokrata Párthoz köthető.
A Higher Ground Ground Labs egy olyan, 2017-ben az Egyesült Államokban alakult progresszív szervezet, amelyet azzal a kifejezett céllal hoztak létre Donald Trump elnökké választása után, hogy a Szilícium-völgyből ihletett digitális tudástárral és technológiákkal felrázza a sokkolt Demokrata Pártot annak érdekében, hogy a demokrata értékrendű választók minél nagyobb számba menjenek el választani.
Ezért hoznak létre online platformokat, és folytatnak netes kampányokat, illetve más tevékenységeket. A szervezet vezetői Betsy Hoover, Andrew McLaughlin és Shomik Dutta, akik Barack Obama korábbi amerikai elnök közvetlen közelében dolgoztak mind a 2008-as, mind a 2012-es elnökválasztási kampányban. Azt, hogy ki biztosította számára az induláskor az egymillió dolláros alapot, a szervezet nem árulta el, írta korábban a Vox.
A 24.hu megpróbálta kideríteni, kik lehetnek a big datára specializálódott szervezet mögött álló cég végső tulajdonosai, akik a kampány meghatározói lettek az ellenzéki oldalon, ám falakba ütköztünk. A Higher Ground Labs Fund III LP fő részvényese ugyanis egy olyan, az offshore-paradicsomnak számító Delaware államban bejegyzett cég, amelynek adatai nem nyilvánosak, miután az itt bejegyzett kft.-knél nem kell leadni éves jelentést, és nem kell megadni a tényleges tulajdonosok vagy a céget irányító személyek nevét és elérhetőségét sem. A Higher Ground Labs Fund III LP egyik kapcsolattartója a korábban említett Shomik Dutta, akinek honlapján az olvasható, hogy indulása óta a Higher Lab összesen 15 millió dollárt invesztált különböző startupokba, amelyek a demokraták kampányát támogatták. Ugyanakkor láthatóan tevékenységük ma már nem korlátozódik az amerikai kontinensre.
Rejtély, hogy kik adták a pénzt
Az ellenzéki kampány amerikai vonulatáról szóló történet időben és térben is meglehetősen szerteágazó. Kezdjük a pénzzel! A tengerentúli szál ugyanis nemcsak a kampányban volt fontos az ellenzéki oldalon, de a források előteremtésénél is.
A kampány sarokköveiről Márki-Zay Péter a következőket mondta a 24.hu-nak:
az ellenzéki kampány összköltsége 3,5 milliárd forint körül mozgott,
ebből a hat párt 1–1,2 milliárd forintot fedezett összesen. Ez az összeg volt az, amit a közös lista, illetve az egyéni jelöltek után kaptak a szervezetek állami támogatásként.
A Mindenki Magyarországa a fennmaradó összeget biztosította, azaz mintegy 2,2–2,4 milliárd forintot.
Az utóbbi tétel több forrásból jött össze, nagyobb és egészen kis mikroadományok is érkeztek.
És volt az MMM-nek küldött 1,8 milliárd forint, ami az Action for Democracy (AFD) nevű, az idén februárban alakult szervezettől érkezett.
Ez a szervezet egyelőre nem szerepel az amerikai állami adatbázisban, amit a lassú átfutással indokoltak, és nyilvántartási számukat, valamint a chicagói címüket elküldték a 24.hu-nak. Az AFD kulcsfontosságú a történetben, és bár nyilatkozatukban cáfolták, hogy az ellenzék kampányát finanszírozták volna, a fenti számokból látszik: ezen összeg nélkül Márki-Zayék nem tudtak volna ilyen kampányt finanszírozni, lévén hogy az MMM első éves költségvetése összesen 2,5 milliárd forint volt – ebből tett ki az AFD-től érkezett összeg 1,8 milliárdot.
De más ponton is kérdéseket vet fel az AFD védekezése, miszerint nem volt közük az ellenzék kampányához. A szervezet magyar vezetője, Korányi Dávid korábban elismerte, hogy a magyarországi választás inspirálta a szervezet megalakítását, a működésük kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy a „demokratikus erőket próbáljuk erősíteni csatatérállamok, köztük Magyarország választásain”. Azaz márciusban még kifejezetten a választásokra fókuszáló szervezetként határozta meg az AFD-t annak ügyvezetője.
Azt viszont nem tudni, hogy a részben az április 3-ai választás előtt, részben utána küldött összegek honnan származnak, azaz kik adományoztak az AFD-nek, a szervezet csak azt árulta el, hogy külföldön élő magyar állampolgároktól van a pénz.
De hogy a hazai ellenzék szempontjából egyre meghatározóbb amerikai szálat megértsük, 2018-ra kell visszaugranunk.
A tengerentúli kapcsolat
A történet ugyanis úgy kezdődik, hogy Orbán Viktor harmadik kétharmados sikere után több ismert vagy kevésbé ismert korábbi baloldali politikus, illetve háttérember fejében megfogalmazódott az igény, hogy fel kellene frissíteni a hazai ellenzéket mind szellemi, mind technológiai, mind anyagi értelemben – enélkül ugyanis Orbán leválthatatlan.
Ehhez a körhöz sorolja több ellenzéki forrásunk a Datadat-csoport tulajdonosait, így Bajnai Gordont, Ficsor Ádámot, az Együtt 2018-as megsemmisülése után a politika első vonalából távozó (korábban az MSZP kampányain, valamint Gyurcsány és Bajnai mellett is dolgozó) Szigetvári Viktort, illetve Dessewffy Tibor szociológust, a Demos Alapítvány volt vezetőjét. Bajnai egyébként az EBIT Consulting nevű cégén keresztül évek óta tulajdonos a Datadat Professional, a Datadat Research, illetve a Datadat HR nevű magyarországi cégekben.
Forrásaink szerint Bajnainak komoly üzleti és politikai kapcsolati tőkéje van Nyugaton, és ezt képes mozgósítani annak érdekében, hogy – mint egy ellenzéki politikus fogalmazott lapunknak – „Magyarországon jó irányba menjenek a dolgok”. A Bajnai-féle Haza és Haladás Alapítvány anno egy demokratákhoz köthető agytröszt, a Center for American Progress (CAP) 100 millió forintos támogatását is élvezte. A tengerentúli kapcsolat most cégszerűen a bécsi Datadatban realizálódott.
A volt miniszterelnök ugyanakkor határozottan cáfolta a 24.hu-nak, hogy afféle nemzetközi „pénzfelhajtói” szerepet töltött volna be az ellenzéki kampányban.
Nem foglalkozom forrásteremtéssel, forrásközvetítéssel politikai pártok, szereplők számára sem bel-, sem külföldön. Megtakarításaimból nyilvános mikrofinanszírozási csatornákon keresztül – összességében néhány millió forintnyi – személyes adománnyal támogattam egyes ellenzéki jelöltek kampányát
– közölte lapunkkal, önkritikusan megjegyezve, hogy „az eredmények ismeretében e támogatások hatásfoka meglehetősen alacsonynak mondható”. Annyit még hozzátett, hogy az általa „hitelesnek gondolt ellenzéki szereplőket az elmúlt években azzal segítettem, hogy a kampányra, kormányzásra, különösen a kül- és gazdaságpolitikára vonatkozó véleményemet – ha megkérdezték – elmondtam.”
A Datadatról tudni lehet, hogy már a 2019-es önkormányzati választás előtt aktív volt, a DK-val különösen jó volt a viszony, a Gyurcsány-féle chatbot – írta meg az Átlátszó – például az ő munkájuk volt. A 24.hu arról értesült, hogy a cég Karácsony Gergely 2019-es kampányát is segítette, és éppen ez a győzelem csillantotta fel annak reményét többekben, hogy a Párbeszéd politikusa alkalmas arra, hogy ne csak Budapesten verje meg a Fideszt, de országosan is. (Érdeklődésünkre a Datadat azt írta: a partnerek védelmének elve miatt nem válaszolnak arra a kérdésünkre, hogy kikkel dolgoztak együtt a 2021-es előválasztáson és korábban az önkormányzati választáson.)
Összedőlt a Karácsony-projekt, de jött a Karácsony-tanácsadó
Karácsony azonban húzódozott a kihívói szereptől, az előválasztás előtt többször is világossá tette, hogy a háta közepére sem kívánja a miniszterelnök-jelölti szerepet. Környezetében – állítják forrásaink – azonban kapacitálták, hogy álljon bele, mert neki van a legtöbb esélye megverni Orbánt.
Nem tudni, végül mi győzte meg a főpolgármestert, mindenesetre a Karácsony-projekt az előválasztás első fordulója után csúnyán összecsuklott. Részben a főpolgármester kampányának hibái miatt, részben pedig azért, mert Karácsony nem bírta cérnával, ahogy Márki-Zay Péter húzta-halasztotta saját, beígért visszalépését. És talán azért sem, mert – ahogy egy forrásunk fogalmazott – „végül csak kiderült, hogy Gergő nem igazán akarja ezt az egészet, nem volt benne a lelke.” Arról, hogy Karácsony nagy terve, hogy dőlt dugába az előválasztáson, itt írtunk:
A Karácsony-kampány ennek ellenére nem szenvedett hiányt, már ami az anyagiakat illeti. Fedezete egy hirtelen alapított, ma már inaktív szervezet közel negyedmilliárdos adománygyűjtése lett. (Erről és más kérdéses pénzügyi részletekről keretes írásunkban olvashat.) Miután Karácsony végül visszalépett Márki-Zay javára, Hódmezővásárhely polgármestere úgy érzékelte, hogy az ő oldalán jelent meg az addig a főpolgármestert toló támogatás a második fordulóra. Miután pedig legyőzte Dobrev Klárát, és ezzel ő lett az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zaynál megjelent Korányi Dávid, Karácsony városházi tanácsadója (aki korábban Bajnai Gordon tanácsadója is volt), és amerikai forrásgyűjtést ígért az MMM számára. Erre a segítségre pedig nagy szükség volt.
Pénzt ígértek, de nem kértek cserébe semmit?
Tavaly ősz végén hosszú hetekre leállt az ellenzék kampánya, amely december végéig a szervezési feladatokra koncentrált: építették, szervezték a kampánycsapatot, központi irodát kerestek, írták a programot, és belül egymásnak is feszültek. (Az ezekről a folyamatokról szóló januári cikkünkből derült ki, hogy a Datadat is beszállt az ellenzéki kampányba.)
A kampánystáb cegyik meghatározó szereplője azt mondta: „elképesztően el voltunk csúszva az anyagiak megteremtésével. Tudtuk, hogy a pártok pénze nem lesz elég, mert a pártos kasszából csak egy fapados kampány jönne ki.” Tavaly ősz végén megpróbálták bevonni az ellenzéki kampány finanszírozásába a magyar Forbes gazdaglistájának nem fideszes tagjait, de ez az elképzelés gyorsan csődöt mondott. „Voltak jelentkezők, akik amerikai pénzeket ígértek, de ebből sem lett semmi” – mondta a központi kampánycsapat egyik tagja.
Ekkor jött Karácsony tanácsadója. Több forrásunk szerint még 2021-ben, de Márki-Zay szerint csak 2022-ben tűnt fel Korányi Dávid, aki amerikai támogatással kecsegtetett. Korányinak nem kellett bemutatkoznia, hiszen a Városházán Karácsony Gergely tanácsadója, figyelemreméltó nemzetközi karrierrel a háta mögött. A különböző think tankekben és egy ENSZ-szervezetben betöltött funkciója mellett eddig kevesebb figyelmet kapott, hogy a Financial Times közölt egy Korányiról szóló cikket, amelyben egy olyan, általa kitalált „valóságjátékot” mutattak be, melyben például politikusok bőrébe bújva kellett konfliktusokat kezelni és krízishelyzeteket megoldani. A Google által is megtámogatott Korányi-féle Newsgamer nevű játék célja az, hogy a játékosok jobban megértsék, milyen komplex és kihívással teli a politikusok munkája. (Kerestük Korányi Dávidot, de egyelőre nem kívánt nyialtkozni a témában.)
Korányi nehezen összeszámolható tisztsége közül az egyik egy olyan uniós think tank (European Council on Foreign Relation) magyar részlegében van, amelynek Soros György és a fia is tagja Dobrev Klára és az Orbán-kormány korábbi washingtoni nagykövete, Szemerkényi Réka mellett, és épp Bajnai Gordon a vezetője.
Az alapvetően New Yorkban élő Korányi információnk szerint azzal kereste meg Márki-Zayt, hogy adománygyűjtéssel támogatná mozgalmát egy amerikai szervezet. Miután a miniszterelnök-jelölt jelezte nyitottságát, Korányi megígérte, hogy összehozza az éppen alakuló szervezet vezetőivel, így Márki-Zay bemutatkozhat és beszélhet mozgalmáról. Ez az esemény egy online-konferenciabeszélgetés lett végül, itt ismertette Márki-Zay Péter a céljaikat, nyugatias értékrendjüket, a magyarországi korrupciós helyzetet, a médiaviszonyokat, a jogállami állapotokat. Kati Marton magyar származású amerikai újságíró és író, az ABC News, illetve a Human Right Watch korábbi munkatársa, több holokauszt témájú könyv szerzője, valamint Anne Applebaum történész-újságíró, a lengyel EP-képviselő, Radoslav Sikorski felesége, a Washington Post rendszeres szerzője is ott volt ezen az eseményen Márki-Zay szerint, kérdeztek is. Kati Marton pár napja ugyanakkor a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, hogy nem ismeri Márki-Zayt.
Márki-Zay azt hangsúlyozta a 24.hu-nak:
Sem akkor, sem később semmilyen kérés nem hangzott el az alapítvány részéről a mozgalom felé.
A volt miniszterelnök-jelölt ezentúl úgy emlékszik, hogy sem kérés, sem ígéret nem hangzott el arra vonatkozóan, hogy mennyi pénzt kell összegyűjtsenek Korányiék. Az alapítvány vezetőségében az említetteken túl ott ül több világhírű szerző, például Francis Fukuyama filozófus-író, Timothy Snyder történész, továbbá a brit Munkáspárt korábbi politikusa, David Miliband is.
A CÖF-párhuzam
Már folyt az országgyűlési választási kampány, amikor az Action for Democracy és a Mindenki Magyarországa Mozgalom megkötötte az adománygyűjtésre vonatkozó szerződést (a dokumentum szerint június 30-ig kalapozott a szervezet). A célok igen elnagyoltan kerültek bele a szerződésbe: e szerint az AFD egyik célja a civil szerveződések támogatása, különös figyelemmel a „jogállamiság, a demokrácia, az euroatlanti elkötelezettség értékeinek népszerűsítésére.” Ennél több konkrétum nemigen szerepel a dokumentumban, de Márki-Zay arról is beszélt, hogy a korrupció- és a háborúellenességet is erősen pártolták az Egyesült Államokból.
A 24.hu információja szerint több kört is futott a két szervezet, hogy miképp lehetne szerződésbe foglalni a támogatást, és ez nem kevés időt vett igénybe. Ahogy Márki-Zay mondta, „elég sok jogász dolgozott azon, hogy minden törvényes legyen, azt pedig semmi nem tiltja, hogy a szervezetünk külföldről fogadjon el pénzt.” A politikus azt is kifejtette, hogyha a Békemenet szervezőjeként ismertté vált Civil Összefogás Fórum elhelyezhetett politikai témájú plakátokat, akkor ezt egy másik társadalmi szervezet is megteheti.
Csakhogy az MMM plakátoknál jóval többet tett bele az ellenzéki kampányba, ráadásul vezetője a hat párt közös miniszterelnök-jelöltje volt.
Egy kampány, két kampány
Mindez azt jelenti, hogy a munkák és a tevékenységek jó részét tulajdonképpen kipakolták egy olyan szervezetbe, amelyik nem esik a párttörvény hatálya alá. A jelenlegi magyar törvények abból indulnak ki, hogy pártok fizetik a kampányt, a rájuk vonatkozó szabályozás pedig elég szigorú. Részletesen és szigorúan körbeírja, hogy kitől és mennyi adományt fogadhatnak el: külföldről például ez tilos, de hazai cégtől is. Ugyanakkor magánszemély adományozhat, ám ha ennek összege meghaladja az 500 ezer forintot, akkor nyilvánosságra kell hozni az illető nevét. Ennek érdekességeiről a Mi Hazánk kapcsán írtunk:
Ugyanakkor a civil szervezetekre vonatkozó szabályozás meglehetősen tág, ráadásul őket nem is érinti olyan szigorú ellenőrzés, mint az állami támogatásban részesülő politikai szervezeteket, sőt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azokat a pártokat sem ellenőrzi automatikusan, amelyek nem kapnak állami pénzt, még ha feltűnően nagyvonalú adományozók jelennek is meg náluk, akikről semmi sem deríthető ki a nevükön túl.
Azaz: a törvény nem tiltja a „kreatív” finanszírozási megoldásokat, ám a megoldás felvet a törvény szövegén túli erkölcsi dilemmákat. Az ellenzéki stáb nagyon is tisztában volt ezzel, amint egy baloldali szereplő mondta lapunknak,
Éppen ezért lett kulcskérdés, hogy milyen kiadást hogyan címkéznek fel. A papírozásnál arra különösen figyeltek – mondta forrásunk –, hogy olyan kampányeszköz finanszírozására ne menjen pénz az MMM oldaláról, amin pártlogó van, mert az könnyen szankcionálható, de a kampány során bevetett SMS-kampányok, Facebook-hirdetések, pártlogó nélküli óriásplakát-kampányok mehettek Márki-Zayék kasszájából, ahogy az ellenzéki kampányközpont bérlése is, valamint a Datadathoz kapcsolódó költések.
Nem akadályozta meg a Fidesz történelmi sikerét
Forrásaink közül most többen súlyos hibának tartják Márki-Zay nyár végi „önbevallását”, de információnk szerint még az AFD tanácsadói körében is van feszültség emiatt: semmi kényszer nem volt egy ennyire a szürke zónában mozgó megoldás konkrét részleteit feltárni a mozgalom teljes pénzügyi elszámolásának publikálásával. Márki-Zay ugyanakkor nagy eredménynek tekinti, hogy nyilvánosak lettek az ellenzéki kampány ezen részletei, amelyek bizonyítják, hogy nem fekete kasszából finanszírozták azt. Szerinte az „elmúlt 32 évben ilyen egyik oldalon sem történt még Magyarországon, és az is mérföldkő, hogy magyar mikroadományokból is több száz millió jött össze.”
Az ellenzéki pártok egyik képviselője most attól tart, hogy ha emiatt meg is büntetnek valakit, akkor az nem az Márki-Zay mozgalma lesz. A Jobbik korábbi plakátos esete ugyanis megmutatta, hogy az állam egy magáncég „kedvezménye” miatt is kiszabhat jelentős büntetést – akkor Simicska Lajos vállalkozásai biztosítottak olcsó hirdetési felületeket a Jobbiknak.
Ezzel együtt a Fidesz-KDNP az amerikai tőkeinjekció és jelenlét ellenére is története legnagyobb választási sikerét aratta április 3-án, hiszen ennyien még sose szavaztak rá – igaz, egy becslés szerint a kormánypárt tízszer többet költött a kampányra, mint az ellenzék.
A cikk elkészítésében közreműködött D. Kovács Ildikó.
|
Amerikai pénz és az ellenzék: kampányt még nem papíroztak le Magyarországon úgy, mint most
|
Csaknem kétmilliárd forint érkezett 2022 első felében Márki-Zay Péter mozgalmához az Egyesült Államokból. Ez az összeg eltörpül a Fidesz „államosított” kampányának számaihoz képest, ám újdonság a magyar politikában. Eddig ugyanis senkinek nem volt „papírja” arról, hogy kampányának felét „kiskapusan”, de külföldről finanszírozták – ezt ráadásul épp a közös miniszterelnök-jelölt hozta nyilvánosságra.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2022/09/26/ellenzek-amerikai-penz-kampany-tamogatas-marki-zay-peter-mmm-kampany-karacsony-gergely-datadat-koranyi-david/
|
2022-09-26 23:22:00
| true | null | null |
24.hu
|
Azt kérdeztük a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítványtól, hogy a kuratóriumi tagokat mekkora havi díjazás illeti meg, és részükre az alapítás óta mekkora összeget fizettek ki eddig. A kérdés azért vált aktuálissá, mert Varga Judit korábban nem vett fel innen tiszteletdíjat, ám az augusztusi jövedelemnyilatkozatában az igazságügyi miniszter már beikszelte az 1 millió forint feletti jövedelemsávot.
Az alapítvány válaszából kiderül, hogy Varga Judit kuratóriumi elnökként
1,4 millió forint juttatásban részesül,
és eddig kéthavi tiszteletdíjat, azaz 2,8 millió forintot fizettek ki neki.
A kuratóriumi tagok 1,2 millió forintot kapnak a munkájukért, köztük Veres Pál, Miskolc polgármestere, aki egyedüli ellenzéki politikusként került be a harmincnégy vagyonkezelő alapítvány egyikének kuratóriumába. (Szili Katalin egykori szocialista házelnököt nem számoljuk ebbe a körbe, mivel ő évek óta Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadójaként kapja a fizetését). Veres Pál Varga Judithoz hasonlóan korábban nem vette fel a tiszteletdíját, de nyáron ő is úgy döntött, hogy kéri a juttatást. A miskolci polgármester is kéthavi pénzt kapott, így neki eddig összesen 2,4 millió forintot utaltak át. A többi három tag 20 millió forint fölötti összeget vett már fel: Fükő László és Kovács Erika 26,6 millió forintot, az elhunyt korábbi fideszes polgármester, Kriza Ákos helyébe lépő Marie-Theres Thiell, az Elmü-Émász igazgatóságának elnöke pedig 21,6 millió forintot kapott az alapítványtól. Utóbbi ráadásul még 169 600 forintos költségtérítést is igényelt.
Egy másik kormánytag, Varga Mihály pénzügyminiszter is Varga Judithoz hasonlóan a nyáron úgy döntött, hogy felveszi a kuratóriumi elnöki tiszteletdíjat a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványtól, de hiába kértük ki tőlük a pontos adatokat szeptember elején, nem válaszoltak, ahogy februári adatigénylésünkkor is csak a határidő hosszabbításáról tájékoztattak érdemi válasz helyett. Ugyanakkor, ahogy megírtuk, Csepreghy Nándor építésügyi miniszterhelyettes elárulta a 24.hu-nak, hogy nettó kétmillió forintot vesz fel a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványtól, amelynek kuratóriumába a nyáron választották be.
|
Havi 1,4 millió forintot kap kuratóriumi elnökként Varga Judit
|
A vagyonkezelő alapítványok szabályozását is érintő európai bizottsági javaslatcsomag a Varga Judit igazságügyi miniszter által vezetett alapítványra is jótékony hatással volt: 15 napon belül hiánytalanul eleget tett a 24.hu adatigénylésének, holott februárban válaszra sem méltatott bennünket.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2022/09/26/varga-judit-vagyonkezelo-alapitvany-havi-14-millio-forintot-kap-miskolci-egyetem/
|
2022-09-26 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Budapest;BKV;Metrowagonmash;orosz metró;
2022-09-27 06:30:00
Indul a nagy üléscsere a szinte új orosz metrókocsikban
Alig néhány évesek a szerelvények, de már több mint ezer ülés helyett kell újat beszerelni. A cechet a sokat hangoztatott garancia ellenére a BKV állja – tudta meg lapunk.
Vállalkozót keres a BKV a hármas metróvonalra néhány éve gyakorlatilag újonnan gyártott – hivatalosan korszerűsített – orosz metrókocsik üléseinek javítására, illetve cseréjére. Nem egyszeri megoldásként, hanem „keretszerződés keretében – szolgáltatás megrendelésként”. Vagyis nem csupán alkalomszerűen jelentkező problémáról, hanem visszatérő konstrukciós hibáról van szó.
A kiírás kicsit megtévesztő: a tervezett mennyiségnél ugyan 1060 darab szerepel 24 hónapra, ám a magyarázó részben már az áll, hogy „ a megadott mennyiségek a korábbi felhasználási tapasztalatok alapján, 12 hónapra kerültek meghatározásra, ún. tapasztalati mennyiségek”. Ez annyit jelent,
Az ajánlattevőnek arra is kötelezettséget kell vállalnia, hogy a jótállás keretében felmerült hiba esetén legfeljebb 2 munkanapon belül garanciális hibaszemlét tart és a lehető leghamarabb elvégzi a javítást. Ha ezt a szerelvényeket gyártó orosz Metrowagonmashtól (MWM) is megkövetelték volna, illetve be is tartatnák, akkor erre a szerződésre vélhetőleg nem is lenne szükség, hiszen az MWM garancia keretében javítaná a megnyekkenő üléseket.
A még ideálisabb az lett volna, ha az orosz cég eleve megfelelő minőségben gyártja le a metrókocsikat a felújításért kért 219,2 millió eurós (akkori áron mintegy 69 milliárd forintos) árért. De nem így történt. A leszállított kocsikat már az elején hetekig kellett „ébresztgetni”, mire megkezdhették a próbajáratot. Azután az ajtók nyíltak ki véletlenszerűen, mire egy időre ki is kellett vonni a járműveket a forgalomból. Akkor az MWM bocsánatot kért a budapestiektől a hibákért, a BKV-nak pedig mindent megígért, de ezekből nem sokat váltott valóra. Tarlós István főpolgármesterként hol arról beszélt, hogy az ajtóhibát egy orvul elhelyezett fakocka okozta, máskor a média-huhogókat . A városvezetői székben őt váltó Karácsony Gergely végre elrendelte az M3-as vonalon futó orosz metrókocsik beszerzésének átfogó vizsgálatát. A 2020-ban elkészült jelentést azonban hónapokig nem publikálta a BKV, amelynek menedzsmentje a mai napig hangoztatja, hogy az MWM mindenben együttműködő és az orosz metrókocsiknak nincs több hibájuk, mint például az Alstom szerelvényeknek.
Azokról mindenesetre nem készült részletes – műszaki, gazdasági és jogi kérdéseket külön-külön tárgyaló – jelentés, amelyben egészen durva megállapítások szerepeltek. A szakértők szerint a kocsik élettartamának végére akár 36 százalékkal nőhet az üzemeltetési költség. S akkor még nem beszéltünk az utólagos klimatizálás áráról, illetve arról, hogy a karbantartás költsége irreálisan megemelkedhet, ha az orosz gyártó nem tudja vagy akarja teljesíteni a garanciális kötelezettségét.
A metrókocsi falai mentén, hosszában elhelyezett üvegszálas műanyagból készült, kivehető betétes, félkemény utasülések elvileg vandálbiztosnak készültek, de olyan gyengécskére sikerültek, hogy a normál terhelést sem bírják. Már a leszállítást követő évben megjelentek az első repedések az ülések vázain, ami a szakértők szerint „a szerkezet megerősítésének igényére felhívó, figyelmeztető jel”. A BKV már két évvel a jelentés megrendelése előtt elismerte a hibát, de hangsúlyozták, hogy a gyártó az ülések „átalakított tartószerkezetén jelentkező hibát garanciális eljárás keretében javítja, szükség esetén azt cseréli.” (Az átrozsdásodott padlólemezek cseréjét is megígérték, de az is leállt.)
A jelentés azt is megállapította, hogy az MWM általi első javítások nem vezettek eredményre, mivel a repedések a javítás után ismételten megjelentek. Az MWM erre az ülés gyártójának továbbította a garanciális probléma megoldásának feladatát. Vélhetőleg azóta is törik a fejüket. Miközben a budapesti metrón a „szúrós ülőlapok balesetveszélyesek lehetnek az utasokra nézve”.
A jelentés írói szerint a hiba elsősorban kiterjedtsége miatt jelent olyan tényezőt, amellyel – megoldás hiányában – előbb-utóbb a napi üzemeltetés során is számolni kell. A törések utolsó fázisában az ülések és velük együtt a felújított szerelvények is használhatatlanokká válnak, a javításukhoz a forgalomból ismét ki kell vonni a szerelvényeket, és emiatt csökken a járműveknek a gyártó által vállalt rendelkezésre állási ideje, ez pedig kötbérfizetést von maga után. A BKV ezt is hozzácsaphatja ahhoz a 14 milliárd forintra rúgó kötbérszámlához, amelynek behajtása érdekében pert indított az orosz cég ellen, de lassan négy éve azt se sikerült elérni, hogy az együttműködőnek mondott partner átvegye a per iratait, nemhogy kifizesse a követelést összegét.
|
Indul a nagy üléscsere a szinte új orosz metrókocsikban
|
Alig néhány évesek a szerelvények, de már több mint ezer ülés helyett kell újat beszerelni. A cechet a sokat hangoztatott garancia ellenére a BKV állja – tudta meg lapunk.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3170481_bkv-orosz-metrokocsik-ulescsere-metrowagonmash
|
2022-09-27 00:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
A PiS-kormány egykori szóvivjének, Adam Hofmannak a tanácsadó cége megkérdőjelezhető módszerekkel segítette a magyar állami olajtársaság piacszerzését Lengyelországban – erről szól a lengyel Onet anyaga.
A MOL 417 töltőállomást vásárolt Lengyelországban – írta a 444 januárban. Ezzel az üzlettel a társaság a tizedik ország kiskereskedelmi piacára lépett be, Lengyelországban rögtön a harmadik helyre lépett elő a szektorban. Összességében pedig 1943-ról 2390-re növelte az általa üzemeltetett kutak számát.
Ezek a benzinkutak a korábbi Lotos nevű lengyel olajcég tulajdonai voltak. Az üzletet a nyáron hagyta jóvá az Európai Bizottság úgy, hogy előbb egy másik lengyel cég, a PKN Orlen felvásárolta a Lotost teljes egészében, a MOL pedig a Lukoil néven üzemelő Normbenz nevű céget, a deal végén pedig átadták ezt egymásnak, tehát a lengyel PKN Orlen beléphetett a magyar piacra, a MOL pedig a lengyelre.
A Lotos esetében a a MOL a vételi megállapodás szerinti 610 millió dollárt (árfolyamtól függően 200-250 milliárd forint) fizetett, amely készpénz ellenértékből, valamint pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségből állt. Ennek az óriásüzletnek a kulisszái mögé vezet az Onet oknyomozása.
Az újság megszerzett egy szerződést, amelyet a MOL kötött az R4S nevű lobbista céggel. A megállapodás egy klasszikus tanácsadói munkára szól: a lengyel lobbisták vállalják, hogy képbe hozzák a lengyel energiapiac aktuális folyamataról a MOL embereit és összekötik őket a fontos szereplőkkel. (Az angol nyelvű szerződés vonatkozó oldala szerepel az eredeti cikkben.)
Csakhogy az R4S tulajdonosa a PiS korábbi szóvivője, Adam Hofman, aki ma is nagy befolyással bír a lengyel kormánypárt környékén. Az irányításában pedig részt vesz Michal Wiórkiewicz, aki Jarosław Kaczyński főtanácsadója volt akkor, amikor a pártelnök még miniszterelnökként vezette az országot.
Az R4S-t a 2019-es lengyel választások előtt alapították és a korábban nem létező vállalkozás csakhamar 1,2 millió zlotyit keresett kizárólag állami megrendelésekkel. Nem sokkal a MOL–Lotos deal előtt csatlakozott a céghez Igor Janke, korábbi ismert újságíró, a PiS és Orbán Viktor híresen nagy barátja. 2020 októberében Budapestre is eljött, amikor az R4S megnyitotta budapesti irodáját.
Ráadásul a lengyel olajipari óriást, a PKN Orlent az a Daniel Obajtek vezette a tárgyalások idején, aki szoros kapcsolatban áll Adam Hofmannal, az R4S tulajdonosával.
Az Onet nyomozása szerint tehát lengyel kormányközeli köröknek fizetett a MOL a piacszerzésért cserébe. A pontos összeget nem tudják, úgy sejtik, nem az az egyetlen szerződés, amit a magyar fél a PiS-hez közel álló emberekkel köthetett. Forrásaik szerint akár dollármilliós összegről is szó lehet.
|
Lengyel kormánypárti politikusokat fizethetett le a MOL a piacszerzés érdekében a helyi sajtó szerint
|
A PiS-kormány egykori szóvivjének, Adam Hofmannak a tanácsadó cége megkérdőjelezhető módszerekkel segítette a magyar állami olajtársaság piacszerzését Lengyelországban – erről szól a lengyel Onet anyaga.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/09/26/lengyel-kormanyparti-koroket-fizethetett-le-a-mol-a-piacszerzes-erdekeben-a-helyi-sajto-szerint
|
2022-09-26 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2022.09.27. 05:50 2022.09.27. 11:42
Felülvizsgálati kérelmet adhat be a vesztegetésért és államtitoksértésért jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt Galambos Lajos és védője. Gyurcsány egykori elhárítófőnöke az elmarasztaló ítélet írásba foglalását várja; az irat ismeretében dönti el, él-e az utolsó jogorvoslati lehetőségével. A jogerős ítélet miatt Galambost a tábornoki rendfokozatától is megfosztották.
Galambos Lajosnak még mindig van lehetősége jogi eszközzel fellépni a jogerős ítélet ellen. Tőle és védőjétől tudjuk, hogy szóba kerülhet az ítélet felülvizsgálatának az indítványozása.
Gyurcsány volt elhárítófőnökét vesztegetés elfogadása és államtitoksértés miatt a Kúria jogerősen négy év letöltendő szabadságvesztésre ítélte szeptember 13-án. A jogerős ítélet következtében elvesztette nyugalmazott vezérőrnagyi rangját is, mivel a közügyektől való eltiltás mellékbüntetés ezzel a jogkövetkezménnyel is jár.
Börtönbe kell mennie Gyurcsány volt elhárítófőnökének
A baloldali titkosszolgálat egyfajta kifizetőhelyeként működött az Egymásért Egy-másért Alapítvány.
Az ítélet rendelkező részének kihirdetése után Molnár Lajos, Galambos védője azt mondta a Magyar Nemzetnek:
tanulmányozni fogja az írásba foglalt ítéletet, és nagy valószínűséggel felülvizsgálati eljárást kezdeményez. A Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója, Galambos Lajos úgy vélekedett, hogy maga is a felülvizsgálatot tartja a következő lépésnek. Már csak azért is, mert nem tartja magát bűnösnek.
Az ügy végig zárt ajtók mögött zajlott, mivel számos minősített adat, körülmény is felmerülhetett, vagy éppen államtitkot jelentő bizonyítékok is lehettek. Egyelőre nem tudhatunk meg bővebbet az eljárásról, mint amit a sajtó – azóta sem cáfolva – korábban megírt.
Eszerint a Gyurcsány-féle titkosszolgálatokat alapjaiban rázta meg a 2007–2008-ban kirobbant korrupciós ügy. A vesztegetés ugyanis nyílt titok volt az NBH berkeiben, de vádat csak a kormányváltás után emeltek a résztvevők ellen.
A botrányos Egymásért Egy-másért Alapítvány egyik kulcsfiguráját, Jakubinyi Róbertet és az NBH korábban kémkedéssel is vádolt, majd abban az ügyben felmentett volt főigazgatóját, Galambos Lajost, valamint az NBH volt műveleti osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt még 2013-ban folytatólagosan elkövetett, hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg az ügyészség.
Sajtóhírek szerint Jakubinyi százmilliós összeggel vesztegette meg az NBH-sokat azért, hogy büntetőjogi védelmet biztosítsanak számára. Hogy így történt-e vagy sem, a közvélemény nem tudhatja, mint ahogy a várható jogi lépések részleteiről sem fogunk értesülni, mivel azok nyilvánvalóan az ítéleti tényállásra épülnek majd. Az pedig, hogy mi volt Galambos Lajos államtitoksértése, végképp tisztázatlan a nyilvánosság előtt, hiszen még sajtóhírek sem szóltak, illetve szólhattak róla.
Gyurcsány: Becstelenek a mai magyar vezetők
Orbán Viktor miniszterelnök beszédére reagált a baloldali ellenzék napirend előtt az Országgyűlésben.
Hazánkban a jogerős ítélet ellen kétféle módon lehet jogi eszközzel fellépni. Az egyik a perújítási eljárás, amikor új bizonyíték megnevezésére van szükség. Ilyen volt a Prisztás-féle gyilkosság, amikor Jozef Rohác magára vállalta a jogerősen elítélt gyilkos helyett az emberölést, és új körülményeket nevezett meg beadványában. Igaz, a perújítást végül alaptalannak találta a bíróság.
A Molnár Lajos ügyvéd és védence, Galambos Lajos említette felülvizsgálati eljárás ettől eltérő.
Az eljárás során a bíróságok által az alapügyben elkövetett anyagi vagy eljárásjogi szabálysértése alapozza meg az új eljárást. Például ha az ítéletből kitűnik, hogy az a büntetőeljárásról szóló törvény vagy a Btk. megsértésével, vagy azzal ellentétesen született, vagy ha kiderül, hogy az eljárás során bármelyik szinten az ügyből valamilyen okból kizárt bíró ítélt.
Borítókép: Az utolsó jogorvoslati lehetőségre készül Galambos Lajos (Fotó: Havran Zoltán)
Galambos Lajos vezérőrnagy
jogerős ítélet
kúria
vesztegetés
államtitoksértés
felülvizsgálati indítvány
|
Gyurcsány elhárítófőnöke menekülne a börtön elől
|
Felülvizsgálati kérelmet adhat be a vesztegetésért és államtitoksértésért jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt Galambos Lajos és védője. Gyurcsány egykori elhárítófőnöke az elmarasztaló ítélet írásba foglalását várja; az irat ismeretében dönti el, él-e az utolsó jogorvoslati lehetőségével. A jogerős ítélet miatt Galambost a tábornoki rendfokozatától is megfosztották.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/gyurcsany-elharitofonoke-menekulne-a-borton-elol
|
2022-09-27 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Botrányt botrányra halmozott a Bajnai Gordon bukott baloldali kormányfő által létrehozott Datadat nevezetű cég a 2022-es választási kampányban. A cég ellen több vizsgálat és nyomozás is zajlik. A Datadatról az is kiderült, hogy még Márki-Zay vacsoráját is ők fizették egy kampányesemény után. A cég teljes mértékben baloldali ügyfélkörrel dolgozik, céljuk a választások befolyásolása.
A baloldal példátlan kampányfinanszírozási botránya kapcsán ismét előkerült a Bajnai Gordon és Ficsor Ádám által szervezett Datadat nevű cég is. A Datadatról tudni lehet, hogy már a 2019-es önkormányzati választás előtt aktív volt, a DK-val különösen jó volt a viszonyuk, a Gyurcsány-féle chatbot például az ő munkájuk volt. A cég Karácsony Gergely 2019-es kampányát is segítette, és éppen ez a győzelem csillantotta fel annak reményét a baloldalon többekben, hogy a bukott zuglói polgármester mégis csak alkalmas arra, hogy ne csak Budapesten verje meg a Fideszt, de országosan is. Végül kiderült, hogy nem alkalmas, így Márki-Zay lett a nyerőnek gondolt ember.
Később Márki-Zay és a Datadat tevékenysége annyira összefonódott, hogy idén március 17-én a cég fizette a baloldal bukott kormányfőjelöltjének a vacsoráját Vecsésen.
A Datadat tevékenységének lényege, hogy „profilozzák" a választókat, nyilvánvalóan azok tudta és egyértelmű beleegyezése nélkül. A volt titokminiszter, Ficsor Ádám erről a következőket mondta: "És amit csinálunk, hogy egyfajta CRM-et építünk erre, ahol mi látjuk, kit mi érdekel, mik a témák ott. Ez az úgynevezett CRM egy olyan ügyfélkapcsolat-kezelési rendszer, amelybe – Patrick Frank, a DatAdat tájékoztatási igazgatója elmondása szerint – ha berakják az embereket, kategorizálni tudják őket, és belehelyezni különböző profilú csoportokba, amelyek segítségével aztán különböző targetáló és hirdető eszközökkel megszólítják őket. Ahogy Patrick Frank egy beszélgetésben fogalmazott: Minél többet kell tanulni az emberről, hogy aztán át tudd fordítani.
Több nyomozás zajlik a Datadat ellen
Jelenleg a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda személyes adattal visszaélés miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen – tájékoztatta korábban a Mediaworks Hírcentrumát az Országos Rendőr-főkapitányság, miután arról érdeklődtek, hogy folyik-e büntetőeljárás a választási kampányban milliószámra kiküldött sms-ek, illetve tömeges telefonhívások miatt. Az NNI a nyomozás tényén túl nem kívánt további részleteket elárulni.
Mint köztudott, a rendőrségen kívül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is vizsgálódik az ügyben. Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke korábban közölte, számos panaszbeadvány érkezett hozzájuk, megjegyezve, hogy ő maga is kapott ilyen sms-t, amelyet szintén iktatott.Hangsúlyozta, a vizsgálat akár több hónapot is igénybe vehet.
Az még a választások előtt a sajtó tudomására jutott, hogy a szolgáltatók és a hatóságok közös vizsgálata megállapította, hogy a kampányt egy közbeiktatott cégen keresztül a DatAdat osztrák leánycége rendelte, és a művelethez szükséges hatalmas adatbázist is ez a vállalkozás biztosította.
Az is egyértelműen kiderült, hogy az illegális úton beszerzett adathalmaz Facebook-profilokból – ezen belül is főként a Messenger alkalmazásból – letöltött, nevekkel összekapcsolt telefonszámokból, illetve banki és kereskedelmi adatbázisokból kinyert elérhetőségekből áll.
Szakértők szerint olyan műveletről beszélhetünk, amely során nem válogattak a célszemélyek között, itt a mennyiség, a minél nagyobb számú választópolgár elérése volt az elsődleges szempont. Szerintük a DatAdat által végrehajtott precíziós akciók már jóval a kampány előtt elkezdődtek.
Márki-Zay segédcsapata
Több belső hangfelvétel nyilvánosságra kerülésével számos részlet derült ki a DatAdat működéséről.A cégcsoport vezetői és munkatársai maguk beszéltek arról, hogy tucatnyi országban befolyásolták a politikai folyamatokat, és itthon is az adathalász cégcsoport dönthette el az ellenzéki előválasztást is Márki-Zay Péter javára. A csoport külföldi szakemberei Ausztriából dolgoztak a baloldal kampányán, egyebek mellett facebookos álprofilokat kreáltak és bérkommentelőket alkalmaztak azért, hogy felerősítsék a baloldal számára fontos tartalmakat a közösségi médiában.
A DatAdathoz hasonló vállalatok által alkalmazott úgynevezett chatbotok a felhasználók számára érzékelhetetlen módon gyűjtik az adatokat, és egyebek mellett például kvíznek vagy más játékos feladványnak álcázzák valódi tevékenységüket. A kvízkérdésekre adott válaszokból – és más interakciókból – képesek feltérképezni a Facebook-felhasználók politikai preferenciáit, és a meggyőzhető bizonytalan szavazókat is kiszűrhetik.
Minél több az adat, az algoritmusok annál pontosabban tudják meghatározni, kinél milyen politikai üzenet megy át. Ráadásul a kinyert adatok elemzésével olyan profil készíthető a felhasználóról, amely alapján könnyen kideríthető, hogy az illető milyen bőrszínű, milyen szexuális irányultságú, illetve, hogy milyen a politikai szimpátiája.
Azonban az adathalászat és a profilozás sem csodafegyver, amit az is mutat, hogy a magyar baloldal történelmi vereséget szenvedett a DatAdat sms-dömpinggel megtámogatott kampánytevékenysége ellenére.
Európában az elmúlt években jelentősen szigorítottak az adatvédelmi szabályokon. Ezeket Bajnai és a hozzá köthető DatAdat könnyedén megkerülhette, mivel a csoport egyes cégei Észtországban vannak bejegyezve, ahol a többi balti államhoz hasonlóan lényegesen lazábban kezelik az adatvédelmi szabályok betartatását.
Csak a baloldalnak dolgoznak
A Datadat egyébként kizárólag baloldali ügyfélkörnek kínálja a szolgáltatásait. Mint Ficsor Ádám mondta: „Mi csak a progresszívekkel dolgozunk". Szóval, általában nem hirdetjük a szolgáltatásainkat – mondta.
A DatAdat tehát egyértelműen titkolni igyekezett a tevékenységét. Nemcsak a magyar választók adatainak kezelését intézik valamiért Észtországban hazánk helyett, hanem a magyarországi kampányban végzett munkájuk javát is inkább Ausztriából csinálták.
A DatAdatnál nem is titkolják, hogy az amerikai baloldalhoz kötődnek, és a demokraták érdekeit képviselik. Erről Ari Rabin Havt, a Datad.at vezető tanácsadója a következőket mondta egy beszélgetésen:
Hadd mondjak erre egy példát. Magyarországon voltunk, csináltunk néhány dolgot, és rájöttünk, hogy kell valaki, aki rendelkezik területtel. Szóval, Ádám (Ficsor Ádám, a DatAdat tulajdonosa, Bajnai Gordon volt titkosszolgálati minisztere – a szerk.) látta ezt, és én felhívtam, ugye, és az egyik legjobb amerikai terepmunkás 48 órán belül egy Magyarországra tartó gépen volt, hogy felállítson egy programot a terepen.
|
Bajnai adathalász cége is benne van a baloldal külföldi finanszírozásában
|
A cég ellen több vizsgálat és nyomozás is zajlik. A Datadatról az is kiderült, hogy még Márki-Zay vacsoráját is ők fizették egy kampányesemény után. A cég teljes mértékben baloldali ügyfélkörrel dolgozik, céljuk a választások befolyásolása.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2022/09/bajnai-gordon-datadat
|
2022-09-28 16:21:23
| true | null | null |
Origo
|
Úgy tűnik, máris hat az európai uniós pénzék lehívásáért a kormány által vállalt közbeszerzési szigor. A Rogán Antal miniszter vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda által felügyelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal ugyanis azt közölte az uniós közbeszerzési közlönyben, hogy jogsértés miatt eredményteleníti az egyik, a nemzeti kastélyprogram népszerűsítésére kiírt eljárásának eredményét.
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram 2022. évi marketingkommunikációs tevékenysége a következő helyszínekre terjedt volna ki: Eger, Sümeg, Sopron, Komlódtótfalu, Szécsény-Benczúrfalva, Szigetvár, Nagyvázsony, Tiszadob, Sárospatak. A nettó keretösszeg 138,6 millió forint volt, amelynek a 70 százalékára vállalt lehívási kötelezettséget az ajánlatkérő. A beszerzést európai uniós forrás bevonásával finanszírozták volna (GINOP-projektek keretében).
Túlárazottak voltak az ajánlatok
A súlyos jogszabályszegést a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárság Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya állapította meg a gazdasági operatív programokat irányító hatóság jelzése alapján, szeptember 5-én. A hivatkozott jogsértés a következő: a közbeszerzési törvény előírja, hogy az értékeléskor az ajánlatkérőnek - mint a közpénzek felhasználójának - a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia.
A főosztály az irányító hatóság jelzése alapján mindkét ajánlatban túlárazottnak minősített tételeket talált, ezek a rendezvényszervezésre vonatkoztak. E körben kifejezetten nevesítésre került a Brightly Kommunikációs Ügynökség Kft. és a Carat Hungary 21 Média Kft. közös ajánlattevők egyik részajánlata, valamint a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. közös ajánlattevők egységára, amely nagymértékű eltérés mutatottak a piaci ártól - derül ki a közbeszerzési eljárás összegzéséből.
A közbeszerzésen csak ezek a cégek tettek ajánlatot.
|
A Miniszterelnökség túlárazás miatt megsemmisítette a Nemzeti Kommunikációs Hivatal közbeszerzését
|
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal eredménytelennek minősítette a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram kommunikációjára kiírt közbeszerzését azért, mert az eljárást ellenőrző miniszterelnökségi főosztály súlyos jogsértést - túlárazást - tárt fel az eljárással kapcsolatban. Drágán dolgoztak volna a New Land és a Brightly kommunikációs ügynökségek, a számlát pedig uniós forrással finanszírozták volna.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/kozbeszerzes-jogsertes-miniszterelnokseg-tender-palyaza-kommunikacio.760535.html
|
2022-09-28 17:02:06
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A feljelentés az úgynevezett Malom-ügy peréhez köhető.
Mint azt a Narancs.hu számos alkalommal megírta, tavaly a jászberényi önkormányzat feljelentette a Malom-projektet kivitelező EcoSaving Kft.-t. Az előző, fideszes városvezetés által elkezdett, a Malom Kulturális Központ hasznosításával kapcsolatos beruházás jelenleg áll, mivel a Budai Lóránt vezette, jelenlegi önkormányzat kiszállt belőle, és feljelentést tett a kivitelező ellen. Jászberény közel 300 millió forintot szerezne így vissza, amire még a Szabó Tamás fideszes polgármester szerződött az addig elvégzett munkák kifizetésére. Az ügy bíróságra került.
A per azonban váratlan fordulatot hozott Szabó Tamásra és jegyzőjére, Gottdiener Lajosra nézve. A bírósági jegyzőkönyv tanúsága szerint ugyanis olyan dolgokat állítottak, ami miatt a mostani városvezetés feljelentette őket hivatali visszaélés gyanúja miatt. Mindketten tanúként voltak beidézve a bíróságra. Előbb Szabó azt nyilatkozta a jegyzőkönyv szerint, hogy a Malom-projektre két pályázat érkezett be. Ezek a felperes önkormányzat szerint szóról szóra megegyeztek, de Szabó erről úgy vélekedett a bíróság előtt, hogy "két pályázat érkezett a közbeszerzési eljárásra, hogy a pályázók az eljárás során hogyan jártak el, arról konkrét tudomásom nincs, feltételezem, úgy, ahogy szoktak”. Vagyis az, hogy a két pályázat lényegében megegyezett, fel sem tűnt a polgármesternek. Pedig ha feltűnt volna, máris jeleznie kellett volna azt a helyzetet, hogy a pályázatokat szabálytalanul nyújtották be, és a pályázók között vélhetően összejátszás történt. Gottdiener Lajos még rosszabbul járt a bíróság előtt. A jogvégzett szakember maga állította, hogy nem kísérte figyelemmel sem a közbeszerzési eljárást, sem a szerződéskötést, sem a támogatási szerződést, sem a pályázati anyagokat nem látta. A jegyzőkönyv tanúsága szerint azt nyilatkozta, nem tudta eldönteni, hogy az EcoSaving Kft. ügyvezetőjétől érkezett email melléklete mi volt, és meg sem nyitotta levelezőrendszerében azt, aminek az aláírattatását azonnal, nyomatékosan intéztette. Holott az aláírás egyértelműen kedvezőtlen helyzetbe hozta az önkormányzatot: fizetnie kellett közel 300 milliót.
A mostani városvezetés hivatali visszaélés ezért a feljelentést megtette a megyei rendőr-főkapitányságon Szabó és Gottdiener ellen.
(Címlapképünkön: a jászberényi Fidesz erős emberei, Tamás Zoltán frakcióvezető (b) és Szabó Tamás (j) volt polgármester)
|
Feljelentették Jászberény korábbi, fideszes polgármesterét
|
Hivatali visszaélés miatt feljelentést tett a jászberényi városvezetés a korábbi fideszes polgármester és jegyzője ellen.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/feljelentettek-jaszbereny-korabbi-fideszes-polgarmesteret-252556#
|
2022-09-26 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Április végén lemondott az 1300 lelkes dunakanyari község polgármestere, Hutter Jánosné. Döntését megromlott egészségi állapotával és felépülése elhúzódásával indokolta. Október 2-án ezért időközi polgármester-választást tartanak, de Zebegény nem most került először ilyen helyzetbe: 2009-ben a képviselő-testület több tagja távozott, majd 2013-ban volt egy időközi választás, tavaly pedig a koronavírus-járvány kellős közepén szinte az összes önkormányzati képviselő felállt. „Olyan szintű a széthúzás, hogy ez már a falu kárára megy. De nagyon nem jó az sem, hogy a politikai pártok nyomulnak” – mondja elkeseredetten egyik forrásunk. (Zebegény hivatalosan község, de mindenki következetesen faluként hivatkozik rá.)
A hétvégi időközi választáson négy jelölt indul, akik az önkormányzati lap, a Zebegény legfrissebb számának választási mellékletében ismertették röviden szándékaikat. Bíró Gyula szerint a „jelenlegi képviselő-testületben meglévő túlsúly, kiszámíthatatlan eredményeket hozhat”, „nagyon fontos a szolidaritás, nemcsak a gyűlölet, s az értelmetlen belharc”, továbbá „felül kell vizsgálni az értelmetlen beruházási programokat, és ha szükséges, el kell halasztani, le kell róla mondani”. Faludiné Kmetty Éva (korábbi önkormányzati képviselő, a kulturális, idegenforgalmi és sportbizottság volt elnöke) így indokolta az indulását: „Megengedhetetlen, hogy háttéralkuk mentén, a lakosság kizárásával történjenek dolgok a faluban.” Krebsz Gábor (korábbi alpolgármester, tavaly ő is lemondott a posztjáról) azt ígéri, hogy „a korrupciót, a mutyizást, a közvagyon ellopását, a zsebre dolgozást sokkal következetesebben fogom számon kérni és felszámolni, mint az elmúlt 33 évben bármikor. … Különösen fontosnak tartom, hogy az önkormányzat teljes működése transzparenssé váljon és nyilvánosságra kerüljön.” Drámai hangot ütött meg Parádi Katalin, aki szerint „falunkra évek óta sötét fellegként telepedik a korrupció és a hataloméhség. Kisemberek nagy egója teszi lehetetlenné a békét, amire mindannyian vágyunk. (…) A transzparencia és az őszinteség, amit oly buzgón ígértek a jelenlegi képviselők a mandátum felvételekor, ismét lefüggönyözött, füstös szobák mélyére költözött. Eltávolítom a jelenlegi, álláspontom szerint illegitim polgármestert”. Megjegyzendő, hogy jelenleg nincs polgármestere Zebegénynek, a községet Ferenczy Ernő irányítja alpolgármesterként.
Amiben majdnem mindenki egyetért: a település életét a sok pénz ígérete bolygatta fel.
|
„Ha ez így megy tovább, akkor vége Zebegénynek”. Belharcok és korrupció a Dunakanyar szívében
|
Időközi polgármester-választás lesz október 2-án Zebegényben, és a Dunakanyar egyik legszebb településén folyamatos korrupciógyanú fűti az indulatokat. Egy bebukott 900 millió forintos támogatás és egy kellemetlen peres ügy mellett a kormánypártok erőszakos nyomulása rontja a helyzetet.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/ha-ez-igy-megy-tovabb-akkor-vege-zebegenynek-252617
|
2022-09-28 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
2022.09.29. 05:50 2022.09.29. 09:28
Miközben létszámleépítésekkel spórolnának meg százmillió forintot Hódmezővásárhelyen, Márki-Zay Péter polgármester a saját tanácsadójának ad 257 millió forintos megbízást a városháza felújítására.
Meglehetősen szomorú képet festett Hódmezővásárhely jövőbeni pénzügyi helyzetéről a város közgyűlésének legutolsó ülésén Márki-Zay Péter polgármester – erről írt a Promenad24.hu.
A baloldal volt miniszterelnök-jelöltje arról beszélt, hogy a megemelkedett rezsiszámlák miatt 2023-ra 2,3 milliárd forint többletköltséggel számolnak, emiatt bezárások és leépítések jöhetnek az önkormányzati cégeknél, intézményeknél.
Márki-Zay azzal igyekezett nyugtatni a kedélyeket, hogy a vezetőség folyamatosan dolgozik a legoptimálisabb megoldásokon. A polgármester ugyanakkor elmondta, hogy az elbocsátásokkal és a többi takarékossági lépéssel – így például intézménybezárással és a strand bizonyos medencéinek leengedésével – körülbelül százmillió forintot tudnak majd megspórolni, arról viszont egyelőre nincs elképzelésük, hogy a maradék 2,2 milliárdos hiányt hogyan tüntetik el.
Szociálisan érzéketlen Márki-Zay
Az az állítás sem igaz, hogy az alapvető élelmiszerek árának rögzítése emeli az inflációt, sőt az ellenkezőjét várják az elemzők.
Miközben a városháza, az önkormányzati cégek, intézmények dolgozói azon aggódhatnak, hogy elsöpri-e őket a leépítési hullám, kiderült, hogy az önkormányzat, önerőből 257 millió forintot fordít a városháza homlokzatának felújítására.
Ráadásul Márki-Zay a saját városstratégiai tanácsadójának adja a megbízást.
A pályázat nyertese a legkedvezőbb ajánlattal ugyanis Kendi Imre cége, a Z-Door Zrt. lett. A Promenad24.hu azt írta, hogy a férfi a polgármester közismert támogatója és barátja, aki Hódmezővásárhelyen a Jobbik 2014-es önkormányzati választási listavezetőjeként vált ismertté, később pedig Márki-Zay Péter mellett tűnt fel.
Amellett, hogy Kendi városstratégiai tanácsokkal segíti a hódmezővásárhelyi polgármestert, a férfit az önkormányzati cég, a HVSZ Zrt. felügyelőbizottsági tagjának is megválasztották áprilisban, a pozíciót azóta is betölti.
Cseri Tamás hódmezővásárhelyi fideszes frakcióvezető közölte: elfogadhatatlannak tartja, hogy a válság kellős közepén Márki-Zay Péter a városháza csinosítgatására költsön, és még a városi dolgozók elbocsátása árán is a saját haverjai zsebét tömje.
– Bár a polgármester szóban a korrupció ellen küzd, az valójában teljesen átszövi a városvezetői munkáját – mondta Cseri Tamás.
Márki-Zay: Gyenge állam kell
Márki-Zay Péter továbbra is azt állítja, hogy hátrányokkal jár a minimálbér emelése. Jelezte azt is, hogy ő az állam szerepét visszaszorítaná.
Borítókép: hivatali dolgozókat küldhetnek el (Fotó: Délmagyarország/Török János)
Márki-Zay Péter
vaádaskodás
Hódmezővásárhely
elbocsátás
felújítás
|
Haveri cégnek ad zsíros megbízást Márki-Zay Péter
|
Miközben létszámleépítésekkel spórolnának meg százmillió forintot Hódmezővásárhelyen, Márki-Zay Péter polgármester a saját tanácsadójának ad 257 millió forintos megbízást a városháza felújítására.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/haveri-cegnek-ad-zsiros-megbizast-marki-zay-peter
|
2022-09-29 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Pénteken nyújtotta be a kormány az EU-nak azt a javaslatcsomagot, amelyből kiderült, hogy létrehoznak egy „Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot”, ami Navracsics Tibor munkaszervezésében fog működni, és az EU-s források felhasználását ellenőrzi majd. A K-Monitor elemzése szerint az új intézmény felállása üdvözlendő, önmagában azonban nem csodafegyver a korrupció ellen, és a költségvetése megvágásával könnyen el is lehet lehetetleníteni a munkáját.
Az Integritás Hatóság (amit Hadházy Ákos a maszturbáláshoz hasonlított) a kormány tervei szerint az a teljesen új korrupcióellenes intézmény lenne, ami a kormány szándékai szerint megelőzné, ellenőrizné a csalásokat, összeférhetetlenségi és korrupciós ügyeket. Ezeket viszont csak az Európai Unió által támogatott projektek esetében tehetné meg a javaslat szerint.
Az Integritás Hatóság és a civileket is magában foglaló Korrupcióellenes Munkacsoport november közepére jöhet létre. A K-Monitor részletes elemzésben mutatta be a két szervezet feladatait, előnyeit és hiányosságait is.
Az Integritás Hatóság nem egyenlő az Európai Ügyészséghez csatlakozással, de közelít hozzá
A hatóság olyan autonóm államigazgatási szerv lesz, mint például a Gazdasági Versenyhivatal, azt, hogy a kormánytól függetlenül működik, elvileg a saját költségvetése is biztosítja majd. Nyomozati hatásköre nem lesz, és vádat sem emelhet majd a visszaélések esetén.
Pozitívuma viszont, hogy felléphet a közigazgatási bíróság előtt, ha az állami szervek nem lépnek időben az uniós pénze védelme érdekében. Szintén pozitív fejlemény a K-Monitor szerint, hogy visszaélés gyanúja esetén a Hatóság elrendelheti az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzési eljárás legfeljebb két hónapra történő felfüggesztését.
A törvényjavaslat szerint a Hatóság köteles lesz bejelenteni – többek között – az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), illetve az Európai Ügyészségnek, ha csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy bármely más jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli.
A K-Monitor szerint viszont tisztázásra vár még, hogy pontosan mit jelent az, hogy a hatóság feladata lesz a nyilvános vagyonnyilatkozatok ellenőrzése is, ezzel kapcsolatban ugyanis a javaslat nem tartalmaz konkrétumokat.
A Korrupcióellenes Munkacsoport fő fegyvere a nyilvánosság
Az Integritás Hatóság mellett Korrupcióellenes Munkacsoportot is életre hívna a kormány. A 21 fős csoport egyik felét állami szervek delegáltjai, másik felét pedig civilek adják, évi kétszer ülésezik majd, ahol javaslatokat tehet, elemzéseket készíthet, illetve évi egyszer nyilvános jelentést ad ki.
A jelentést a kormány köteles lesz honlapján közzétenni, és megindokolni, ha nem fogadja el a csoport által javasolt intézkedéseket.
A munkacsoport civil tagjait pályázati úton fogják kiválasztani, a javaslat szerint tag olyan személy lehet, aki bizonyíthatóan független a Kormánytól, a hatóságoktól, a politikai pártoktól és az üzleti érdekektől. A civil tagjelöltek listájáról a Hatóság Igazgatóságának lesz joga kiválasztani, hogy kik fogják a civil szférát képviselni a munkacsoportban.
Üdvözlendő, de nem csodafegyver
A K-Monitor elemzésében arra jut, „egyelőre beláthatatlan, hogy sikerül-e a kapkodva lebonyolított pályázatokkal szakmailag autonóm, politikailag független és feddhetetlen emberekkel feltölteni az új intézményeket, köztük olyanokkal, akik az Unióval szemben a magyar nyilvánosság felé is meg tudják jeleníteni a korrupcióellenes küzdelmet”.
Az elemzés szerint kardinális kérdés a finanszírozás is, a kormányzat ugyanis a költségvetésén keresztül könnyen ellehetetlenítheti a számára kellemetlen intézmény munkáját.
„Hasonló történt itthon a Költségvetési Tanács esetén, amely saját szakértői stáb híján ma nem tud önálló elemzéseket folytatni” – idézi fel a K-Monitor.
A szervezet szerint üdvözlendő, hogy az információszabadság területén felszámolják a veszélyhelyzeti szabályokat, valamint megszüntetik az adatigénylés munkateherrel kapcsolatos költségeinek az adatigénylőre terhelését. Azt azonban nem látják garantáltnak, hogy a javaslatok miként változtatnának azon a gyakorlaton, hogy egyes adatgazdák szándékosan, különféle kifogásokkal nem tesznek eleget adatigényléseknek. A valódi megoldás a szervezet szerint az iratkezelés digitalizálása és minél szélesebb körben azok automatikus közzététele lenne.
Ami hiányzik a K-Monitor szerint:
|
A K-Monitor szerint nem jelentenek csodafegyvert az uniónak vállalt törvényjavaslatok
|
Pénteken nyújtotta be a kormány az EU-nak azt a javaslatcsomagot, amelyből kiderült, hogy létrehoznak egy „Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot”, ami Navracsics Tibor munkaszervezésében fog működni, és az EU-s források felhasználását ellenőrzi majd. A K-Monitor elemzése szerint az új intézmény felállása üdvözlendő, önmagában azonban nem csodafegyver a korrupció ellen, és a költségvetése megvágásával könnyen el is lehet lehetetleníteni a munkáját.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/09/25/k-monitor-integritas-hatosag-korrupcioellenes-munkacsoport-elemzes
|
2022-09-25 11:49:00
| true | null | null |
Telex
|
2017. október 11-én rutinszerűnek tűnő ügyekben szavazott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága: arról, hogy a bizottság által felügyelt magyar titkosszolgálatok közbeszerzési eljárás nélkül, a verseny és a nyilvánosság kizárásával szerezhessenek be bizonyos eszközöket. A képviselőknek az ülés zárt részében három ilyen kérelemről is dönteniük kellett.
Utolsóként egy olyan technológia megvásárlását kellett jóváhagyniuk, mely a mobiltelefonok feltörésével az azokon tárolt összes adathoz hozzá tud férni. A képviselők elé tárt rövid leírás nem tartalmazta a technológia pontos megnevezését, az viszont teljesen egyértelműen kiderült belőle, hogy egy rendkívül fejlett kémszoftverről van szó. Ezt az eszközt a titkosszolgálati megfigyeléseket technikailag lebonyolító Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akarta beszerezni.
A képviselők ezen a bizottsági szavazáson ugyanúgy jártak el, ahogy korábban szinte mindig. Ha ugyanis a szakszolgálat meggyőzően érvelt egy-egy új technikai eszköz mellett, akkor jellemzően mindig megkapták még az ellenzék támogatását is. Kormánypárti és ellenzéki képviselők ezúttal is egyhangúlag, kérdés nélkül szavazták meg a kémszoftver közbeszerzés alóli mentesítését, számolt be a Direkt36-nak három, az ülésről konkrét információkkal rendelkező forrás is.
Ez volt az a Pegasus nevű izraeli kémszoftver, melyről több mint három és fél évvel később a Direkt36 egy nemzetközi oknyomozócsapat tagjaként kiderítette, hogy azt magyar újságírók, médiatulajdonosok, ügyvédek, ellenzéki politikusok és kormánytisztviselők megfigyelésére is használták. A Pegasus a mobiltelefonon lévő összes adathoz hozzáfér, sőt képes azt lehallgató eszközzé változtatni a mikrofon és a kamera távoli bekapcsolásával.
A kémszoftver beszerzésének részleteit ismerő források beszámolója szerint az NBSZ nem közvetlenül vásárolta meg a Pegasust az azt kifejlesztő izraeli NSO Grouptól. Az eladó az NSO egyik luxemburgi bejegyzésű vállalata volt (az adóoptimalizálás miatt is népszerű államban legalább kilenc, az NSO-hoz kapcsolódó cég van jelen), míg a vevő egy magyar közvetítőcég, a Communication Technologies Kft. Ez egy olyan cég, amelynek tulajdonosai között 2019-ben Pintér Sándor belügyminiszter régi bizalmasa, Tasnádi László is megjelent. A cég az elmúlt években több más állami megbízást is elnyert, és éves szinten két-hárommilliárdos bevételt, illetve több százmilliós nyereséget termelt.
A források elmondása szerint a Pegasus megvásárlása kb. nettó hatmillió eurós összegbe került – akkori árfolyamon ez kb. bruttó 2,5-3 milliárd forint közti összeget jelentett. Az NBSZ a közbeszerzés alóli mentesítési kérelemben azzal érvelt, hogy a piacon elérhető hasonló képességű eszközre ez volt a legolcsóbb ajánlat. Hogy később még milyen esetleges egyéb kiadásokkal járt a Pegasus működtetése, arról a források nem árultak el részleteket.
A Pegasus megvásárlását akkor támogató ellenzéki nemzetbiztonsági bizottsági tagok közül csak az MSZP-s Molnár Zsolt reagált megkeresésünkre. Ő azt mondta, hogy konkrét beszerzéseket nem kommentálhat, de a bizottság régi tagjaként és volt elnökeként általánosságban azt meg tudja erősíteni, hogy „a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakmailag megalapozott, korrekt előterjesztéseket szokott benyújtani, ami nem mondható el minden állami szervről. Tapasztalatom szerint a szakszolgálat beszerzéseivel kapcsolatban az ellenzéki képviselők részéről is mindig megvolt a bizalom.”
Megkerestük a történet minden érintettjét – köztük a kormányt, a Communication Technologies Kft.-t vezetőjét, Tasnádi Lászlót és az NSO Groupot –, de nem érkezett reakció senkitől sem. Arról nincs információnk, hogy a közvetítőcég a kémszoftver importálását követően a Pegasus működtetésében is részt vett-e, és ha igen, ennek során milyen adatokhoz férhetett hozzá, például tudott-e a célpontok kilétéről.
Egy sokoldalú vállalkozó
A Pegasus beszerzésében közreműködő Communication Technologies tulajdonos-ügyvezetője ekkor Neuman Péter volt (tulajdonrésszel rendelkezett még egy vele azonos címen élő nő). Egy volt magas rangú magyar titkosszolga a Direkt36-nak elmondta, hogy a férfi régóta ismert szereplő a biztonsági eszközök kereskedelmének szűk piacán. A forrás állítása szerint Neuman számos olyan állami eszközbeszerzésben vett részt, melyeknek részletei titkosak.
Linkedin-profilja szerint Neuman 2013-ban az amerikai belbiztonsági minisztérium kiberbiztonsági képzésén is részt vett, emellett tudományfilozófiával és mesterséges intelligenciával is aktívan foglalkozik, és rendszeresen publikál. Közösségi médiás profiljai, illetve a cégadatbázisban szereplő lakcíme alapján jelenleg az Egyesült Királyságban él.
Neuman ugyanakkor magyarországi évei alatt aktív volt más területeken, például a politikában és a médiában is. Egy egykori fideszes képviselő például elmondta, még a nyolcvanas évekből ismeri, amikor együtt buliztak, míg egy másik egykori fideszes pedig a kilencvenes években egy kampányban dolgozott vele együtt. Neuman ismerősei között számos ismert egykori baloldali és liberális politikust találni, a Facebookon ismerőse többek között Demszky Gábor vagy éppen Lendvai Ildikó is. Egy ellenzéki politikai tanácsadó a Direkt36-nak úgy emlékezett vissza, hogy ő még Medgyessy Péter 2002-es kampányának egyik miniszerelnök-jelölti kommunikációs tréningjéről ismeri Neumant (a férfi még pár éve is tanított tárgyalás- és előadástechnikai ismereteket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen).
Neuman már az MSZP–SZDSZ-kormányzás idején is jutott állami megbízásokhoz. 2007-ben az érdekeltségébe tartozó Pesti Csoport Kft. az e-sztrádadíjjal kapcsolatos 42 milliós kommunikációs tender egyik nyertese volt. Neuman 2008–2009-ben szintén a Pesti Csoport nevében nyilatkozott, amikor a cég megpróbált negyedik mobilszolgáltatóként belépni a piacra.
A 2010-es évek közepén Neumannal többen már úgy találkoztak, mint a Köves Slomó rabbi által vezetett, az Orbán-kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) körüli médiaérdekeltségek egyik tanácsadó-vezetőjével. Miután az EMIH-hez kötődő Brit Média Kft. lett a Telegráf Kiadó Kft.-n keresztül a 168 Óra hetilap kiadója, 2018–2019-ben másfél évig Neuman volt a Telegráf ügyvezetője. „Slomóék küldöttje volt a lapnál, aki ott volt több olyan megbeszélésen is, ahol véleményezte a 168 Órát. Ezek inkább ötletelések voltak, a tartalomba nem szólt bele” – emlékezett vissza egy akkori munkatársa.
Egy másik volt 168 órás kollégája szerint Neuman bizonyos megnyilvánulásai utaltak arra, hogy vannak nemzetbiztonsági kapcsolatai. 2018 tavaszán például a 168 Óra konferenciát szervezett „Budapest, az élhető város” címmel, Neuman pedig egyszer csak felvetette, hogy meg kellene hívni előadónak egy barátját, egy volt titkosszolgálati vezetőt, aki korábban a magyar kibervédelmet is felügyelte.
„Nem értettük, hogy miért ragaszkodik hozzá ennyire, ráadásul alig kapcsolódott a konferencia témájához” – emlékezett vissza a 168 Óra egyik akkori munkatársa.
Neuman egyik ismerőse pedig azt idézte fel, hogy a Pegasus-megfigyelések tavaly nyári leleplezése után a férfi több beszélgetést is kezdeményezett a kémszoftverről szóló cikkekről, és azt ismételgette, hogy a tényfeltáró írásoknak szerinte Izrael-ellenes felhangjuk van. Neuman a Pegasus-megfigyelésekről szóló írásokat a forrás visszaemlékezése szerint felszínesnek minősítette, például azt bizonygatta, hogy logikátlan azt gondolni, hogy a Moszad (az izraeli hírszerzés) hozzáférne a kémszoftverrel gyűjtött információkhoz, mert ebben az esetben senki nem vásárolná meg a Pegasust. Az ismerős szerint az is világos volt, hogy Neuman szakértője a témának, elkezdte ugyanis sorolni, hogy milyen német, olasz és angol cégek gyártanak hasonló kémszoftvereket.
Neuman Péter neve a nyilvánosságban akkor szerepelt legutóbb, amikor 2019-ben az Est Média megvásárlásában és felélesztésében vett részt egy Nun Tav Technologies Zrt. nevű vállalkozáson keresztül. Csakhogy kiderült, hogy az azóta Delta Technologies Nyrt.-re átkeresztelt Est Média részvényeiből valaki éppen egy nappal azelőtt vásárolt be olcsón, hogy az Est Média bejelentette, megveszi az állami informatikai tendereken addig jól teljesítő Delta Systems Kft.-t. A bejelentés után a részvények ára természetesen rögtön megugrott.
A bennfentes részvénykereskedelem gyanúját felvető részvényvásárlás miatt vizsgálat indult, és a Magyar Nemzeti Bank 2022 júniusában bejelentette, hogy a gyanú megalapozott volt, és 58 millió forintos bírsággal sújt egy meg nem nevezett magánszemélyt. Az MNB szerint ez az illető a birtokában lévő „többletinformációk révén a valós értékéhez képest töredékáron jutott hozzá a részvényekhez”. A magánszemélyt a 24.hu cikke N. Péterként azonosította be. (Neumant megkérdeztük arról, hogy ő-e az érintett, de nem reagált erre a kérdésünkre sem.)
Felbukkan Pintér Sándor volt III/II-es bizalmasa
A Pegasus-beszerzés bizottsági engedélyezését követő hónapokban, 2017 végén megjelent a Communication Technologiesben egy régi-új tulajdonos, Hetényi László először 10, majd 33 százalékos tulajdonrésszel. Ő Neumant már régebbről is ismerte, ugyanis a cégben már 2003-ban is volt egy rövid ideig tulajdonrésze.
Hetényiről korábban a HVG írta meg, hogy az elmúlt évtizedekben inkább médiavállalkozóként tűnt fel, önéletrajza szerint például ő volt az Economist és a Wall Street Journal kizárólagos magyarországi képviselője. A lap szerint azonban Hetényi belügyes háttérből jön, a Rendőrtiszti Főiskolán végzett, majd 1979 és 1988 között a Belügyminisztérium hivatásos tisztje volt.
A kémszoftver beszerzésének nemzetbiztonsági bizottsági engedélyezése után két évvel, 2019 végén bukkant fel harmadik, szintén 33 százalékos tulajdonosként egy másik régi belügyes: Tasnádi László egykori rendészeti államtitkár, Pintér Sándor belügyminiszter bizalmasa is, aki Neuman és Hetényi mellé az Est Média/Delta Technologies megvásárlása után is betársult.)
Tasnádi László jelenleg Pintér Sándor egykori őrző-védő cégbirodalmának, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nek az igazgatósági elnöke, de 2010 és 2016 között először a belügyminiszter kabinetfőnöke, majd rendészeti államtitkára volt, és többek között a titkosszolgálatokat felügyelte. Politikai pályafutása azután bicsaklott meg, hogy 1989 előtti állambiztonsági karrierjének részletei 2014-ben nyilvánosságra kerültek, majd 2016-ban Lázár János nyilvános bírálata után le is mondott.
Tasnádi a kommunista pártállam titkosszolgálatainál kezdte pályáját. Először a hírszerzésnek dolgozott terrorelhárítási területen, majd a III/II-es főcsoportfőnökséghez és a BRFK-hoz ment át. A HVG írta meg róla, hogy Nagy Imre 1989-es újratemetése és Orbán Viktor akkor elmondott beszéde alatt Tasnádi éppen a BRFK III/II-es operatív tisztjeként beépített ügynököktől – köztük egy volt ÁVH-stól – várt jelentéseket az ottani történésekről.
Tasnádi ezekre az állításokra úgy reagált, nem mond le, mert nem tartja elítélendőnek akkori tevékenységét. „Hírszerzési tevékenységet végeztem, de senkiről nem jelentettem. Becsülettel végeztem a munkámat” – nyilatkozta Tasnádi a HVG-nek, a kémelhárítói munkára pedig azt mondta, hogy „az is egy szakma”. Azt is hozzátette, hogy 1989 előtti állambiztonsági múltja mindenki számára ismert volt már a kinevezésekor.
Miután azonban éppen 2016-ban, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján léptette elő Tasnádit altábornaggyá Áder János köztársasági elnök, a téma ismét előkerült. Az akkor a Miniszterelnökséget vezető Lázár János – akinek számos konfliktusa volt Pintér Sándorral – egy ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre úgy reagált, hogy Tasnádi előléptetése a forradalom évfordulóján „kínos és kellemetlen. Több mint furcsa.” Lázár még azt is hozzátette az Orbán-kormányra utalva, hogy „mindenki érezte, hogy ez így nincs rendjén”, sőt még Orbán Viktorral is beszélt a kérdésről.
Tasnádi a kritika után nem sokkal benyújtotta lemondását, és távozott a privát szférába – azonban korábbi szakmájától és kapcsolatrendszerétől nem került messze. Több olyan cégben is szerepet vállalt ugyanis, amelyek biztonsági területen tevékenykednek.
Jó biznisz a kémszoftver-kereskedelem
Bár a Pegasust kifejlesztő NSO Group azt is állítja, hogy ők kizárólag állami szereplőknek és intézményeknek adják el kémszoftverüket, a titkosszolgálatok világában előfordul, hogy az ügyleteket közvetítőcégek beiktatásával bonyolítják le. Ezek a cégek jellemzően vagy fedőcégek – maguk a szolgálatok hozzák őket létre, hogy a nyilvánosság felé álcázzák tevékenységüket és üzleteiket –, vagy pedig egykori titkosszolgák érdekeltségébe tartozó, szoros állami-politikai kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások, melyek komoly profitot hoznak tulajdonosaiknak.
A Communication Technologies nyíltan hirdeti magáról, hogy miféle eszközökkel kereskedik:
„A XXI. századi háborúkat részben vagy egészben már a kibertérben vívják, de az informatikai biztonság kérdése a mindennapokban is rendkívüli fontossággal bír. A kiberfenyegetés elleni védelem, illetve a különböző kiberfegyverek cégünk portfoliójának fontos részei. Folyamatosan követjük a legújabb és hatékonyabb megoldásokat, melyeket ügyfeleinknek is elérhetővé teszünk” – olvasható a cég honlapján a „kiberhírszerzés” címszó alatt.
A Communication Technologies Kft.-nek 2018-ig nem volt a biztonságtechnikai piacon kiemelkedőnek számító bevétele. A cég éppen a Pegasus-ügylet után lett látványosan sikeres, a vállalat nettó árbevétele ugyanis a 2017-es 150 millió forintról 2018-ban hirtelen 3,5 milliárdra ugrott fel.
A Direkt36-nak a beszerzésről részleteket eláruló források arról nem beszéltek, hogy a közvetítőcég mekkora haszonra tehetett szert. A Communication Technologies cégbeszámolójából annyi derül ki, hogy az akkori tulajdonosok – Neuman és a vele egy címen élő nő 90 százalék, Hetényi pedig 10 százalékos részesedéssel rendelkeztek ekkoriban – arra az évre 123 millió forintot vettek ki osztalékként az azóta is rekordnak számító 3,5 milliárdos forgalom után (a megelőző években nem volt osztalékfizetés).
Az utóbbi néhány évben – amikor a Pegasust is importáló cégben már Neuman mellett Hetényi és Tasnádi is 33-33 százalékos részesedéssel bírt –, már évi 2-2,5 milliárdos árbevételekhez több százmilliós osztalékfizetések párosulnak. Legutóbb, 2021-ben például 734 milliót vihettek haza a tulajdonosok, akik ma már az Est Média-ügyletben is felbukkanó Nun Tav Technologies Zrt.-n keresztül birtokolják a Communication Technologiest.
Hogy a Pegasuson mennyit tud egy közvetítőcég keresni, ahhoz összehasonlítási alapot nyújthat Lengyelország esete, ahol a Pegasus kémszoftver használata során szintén súlyos visszaélésekre derült fény. A lengyelek ráadásul a magyarországi beszerzéshez hasonló összegért (33,4 millió złoty, kb. 7 millió euró) vásárolták meg a kémszoftvert. A beszerzéssel a lengyelek is egy közvetítőcéget bíztak meg. Nyilvánosságra került dokumentumok és lengyel lapok oknyomozása szerint a Matic nevű, volt lengyel kommunista titkosszolgákhoz kötődő közvetítőcég az üzleten 8 millió złotyt (kb. 1,7 millió euró) keresett, vagyis a Pegasus közel 25 százalékos profitot hozott a cégnek.
A Communication Technologies profitja azonban közel sem csak a Pegasusból származik, a kémszoftver beszerzése után ugyanis a cég elnyert több más komoly megbízást is rendvédelmi szervektől. 2018 májusában például egy nettó 1,4 milliárdos tendert nyertek el az ORFK-tól meghívásos pályázaton elektronikus házi őrizeti rendszer leszállítására, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától egy nettó közel 2 milliárdos értékű közbeszerzést tárgyalásos eljárásban. Később a Készenléti Rendőrségnek is ők szállíthattak kriminalisztikai-bűnügyi nyomrögzítő eszközöket, majd nemrég a Rogán Antal alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség 204 milliárdos keretszerződéskötésébe is befértek.
A cég a honlapján többes számban ír például a portfóliójába tartozó kiberfegyverekről, és mint „élvonalbeli biztonság-technológiai és kriminalisztikai megoldások szállítója” hirdeti magát. Honlapjukon azt írják, hogy kiterjedt nemzetközi partneri hálózatuk segítségével „a legfejlettebb rendszerek bő választékát és kapcsolódó szolgáltatásokat – rendszer integráció és tanácsadás – kínálunk kormányzati ügyfeleinknek és a versenyszféra szereplőinek egyaránt”.
Kevesen tudták, hogy Pegasusnak hívják
Egy, a Pegasus kémszoftver működéséről részleteket ismerő volt titkosszolga szerint az NBSZ először 50 eszközre szerzett kvótát, azaz egyszerre ennyi mobiltelefont tudtak megfigyelni a Pegasusszal. A forrás szerint később a kvóta további pár tucattal tovább nőtt, azt viszont nem árulta el, hogy ez minek (pl. újabb szerződés vagy szerződésmódosítás) volt köszönhető.
A Pegasus beszerzésének körülményeit ismerő források szerint a kémszoftvert az NBSZ ugyanúgy használta, ahogy az általa működtetett megfigyelésre és információgyűjtésre alkalmas többi technológiát. Ha valamelyik nemzetbiztonsági vagy rendvédelmi szervnek egy nyomozás során titkos megfigyelésre van szüksége, és arra engedélyt is kap az igazságügyminisztertől vagy egy bírótól, akkor a megfigyelést az NBSZ végzi el, majd az így gyűjtött információkat továbbítja a megrendelő szervnek.
A Direkt36 korábban egy kémszoftverekkel is foglalkozó szakszolgálatos tiszt telefonszámát is beazonosította abban a kiszivárgott adatbázisban, mely az NSO Group kliensei által Pegasus-megfigyelésre kiválasztott célpontokat tartalmazza. Egy volt titkosszolga most megerősítette, hogy ez az NBSZ-es tiszt a kémszoftver egyik működtetője volt, és csupán tesztelés miatt kerülhetett bele a saját telefonszáma is a kiszivárgott célpontadatbázisba.
A források szerint az NBSZ használta a Pegasust az összes polgári nemzetbiztonsági szolgálat (Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), Információs Hivatal (IH), Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), Terrorelhárítási Központ (TEK), valamint a rendőrség akcióiban is. Arról azonban egyik forrás sem hallott, hogy a szakszolgálat a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) számára is alkalmazta volna az izraeli kémszoftvert.
Egy volt titkosszolga szerint az NBSZ a szigorú kvótalimit és a rendkívül magas költségek, valamint az eszköz példátlan hatékonysága miatt a Pegasust csak kiemelt ügyekben és kizárólag legfelsőbb szintű, miniszteri vagy főigazgatói jóváhagyással vethette be. A nemzetbiztonsági szervek főigazgatói a Pegasus beszerzése utáni időszakban Szabó Hedvig (NBSZ), Hajdu János (TEK), Bolcsik Zoltán (NVSZ), valamint Kiss Zoltán, majd Bárdos Szabolcs (AH), illetve Pásztor István (IH) voltak.
Az IH-t 2018 közepe és 2020 között vezető Czukor József kémfőnök-diplomata esetleges szerepéről pedig már korábban is írtunk. Az akkor Orbán Viktor külpolitikai és nemzetbiztonsági főtanácsadójaként rendkívül bizalmi pozícióban lévő Czukor ugyanis éppen a kémszoftver rendes üzemszerű magyarországi használatának megkezdésekor, 2018 februárjában utazott Izraelbe, ahol magával Benjámin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnökkel is találkozott. (Czukorról már tavaly megkérdeztük a kormányt, ám erre a kérdésünkre sem kaptunk választ.)
A miniszterelnök és a belügyminiszter belső körén, a titkosszolgálati vezetőkön és a Pegasusszal dolgozó NBSZ-es informatikusokon és feletteseiken kívül azonban rendkívül kevesen értesülhettek csak arról, hogy Magyarország rendelkezik mobiltelefonok teljes körű feltörésére alkalmas technológiával. Arról pedig még kevesebben, hogy ez konkrétan a Pegasus.
A kémszoftveres megfigyelésekre tavaly nyáron első kormányzati szereplőként reagáltatott – és mindent tagadó – Szijjártó Péter külügyminiszter több forrás állítása szerint például nem hazudott, hanem ő valóban nem volt tisztában a Pegasus létezésével. A külügyminiszter ráadásul később arról is beszélt, hogy ő először azt hitte, hogy az NSO a Nemzeti Sport Online-t jelenti.
Több egykori nemzetbiztonsági, illetve rendvédelmi tiszt elmondása szerint még a titkosszolgálatok állományában is kevesen tudtak az izraeli kémszoftver meglétéről. Azt viszont már szélesebb körben is sejtették, hogy lett egy ilyen jellegű eszköze a szakszolgálatnak.
Egy volt kémelhárító tiszt például elmondta, ő közvetve jött rá, hogy a magyar állam már az úgynevezett végpontok közötti titkosítási üzenetküldő applikációkon folyó kommunikációt is tudja monitorozni – amit a végpontok, azaz a telefonok feltörésével lehet csak megoldani. A volt kémelhárító ugyanis 2018–2019 körül sorra kapta az értesítéseket telefonján, hogy még aktív kollégái regisztrálták magukat Signalra, Viberre és más hasonló, a végpontok között titkosított üzenetküldőkre. Ebből azért tudott következtetést levonni, mert a titkosszolgák számára biztonsági okokból csak olyan üzenetküldő applikációk használata engedélyezett, amit az NBSZ fel is tud törni.
A titkolózásnak más, egészen banális okai is voltak. Egy volt rendvédelmi tiszt elmondása szerint már csak azért is bizalmasan kezelték a kémszoftver létezését és alkalmazását, „mert különben mindenki a Pegasust kérte volna a saját műveletéhez”. A mobiltelefonon keresztül gyakorlatilag minden információhoz hozzáférő kémszoftver ugyanis rengeteg munkát meg tud spórolni egy-egy titkos nyomozást vezető műveleti tisztnek. Még ha az NBSZ be is vetette a Pegasust egy-egy ügyben, a megrendelő szolgálatnál a nyomozás ügygazdájának nem feltétlenül kötötték az orrára, hogy a kért megfigyelést milyen technológiával végezték el.
A lelepleződés után is használhatták a Pegasust, és nem csak azt
Bár tavaly ősszel elterjedt a hír, hogy a botrány hatására Izrael korlátozta a Pegasus és a hozzá hasonló eszközök exportját, és többek közt Magyarország sem férhet már hozzá a kémszoftverhez, ez így biztosan nem igaz. Valójában annyi történt, hogy Izraelben azoknak az országoknak a listáját szűkítették le, melyeknek az izraeli védelmi minisztérium automatikusan megadja az exportengedélyt. Hogy pontosan milyen országok kerültek le erről a listáról, azt nem tudni. De még ha köztük is szerepel Magyarország, ez akkor sem jelent teljes tiltást, főleg nem visszamenő hatályút.
Az EU-s tagállamokat érintő megfigyelési botrányok hatására az Európai Parlamentben felállított Pegasus-vizsgálóbizottság a nyáron az NSO Group egyik vezetőjét is meghallgatta. Az NSO-t képviselő, a compliance részleget vezető Chaim Gelfand beszámolója nem utalt arra, hogy a szemükben Magyarország különösebben problémás országnak számítana. Az izraeli cég képviselője arról beszélt, hogy az egyes országokhoz emberi jogi, jogállami szempontok alapján egy pontszámot társítanak, és hogy bizonyos pontszám alatti országok nem kaphatják meg a Pegasust, mert nagy a kockázata, hogy visszaélnek vele.
A Gelfand által ismertetett pontrendszer szerint Belgiumnak 80, Spanyolországnak 75, Lengyelországnak és Magyarországnak kb. 64-65, Szaúd-Arábiának pedig 30 körüli pontja van. Elmondása szerint a minimum határt korábban 20 pont körül húzták meg, de a
„20-as ponthatárt azóta megemeltük, tehát szigorúbbak lettünk. Nem működünk együtt olyan országokkal, amelyek 20 pont körüli értéket szereznek.”
Miután a Direkt36 feltárta a magyarországi Pegasus-megfigyeléseket és magyar ellenzéki képviselők vizsgálódni kezdtek, zárt ajtók mögött többen is kérdéseket tettek fel titkosszolgálati vezetőknek. Az egyik képviselő ezt követően a Direkt36-nak arról számolt be, hogy arra a kérdésére, hogy használják-e továbbra is a Pegasust, az egyik polgári titkosszolgálat vezetője többször is megkerülte az egyenes válaszadást.
A képviselő a titkosszolgálati vezető válaszából ugyanakkor azt szűrte le, hogy hiába lepleződött le az eszköz és a vele végzett megfigyelések, bizonyos esetekben a Pegasust a tavaly nyári tényfeltáró cikkek után ismét használták. Ezek a képviselő értelmezése szerint olyan műveletek, ahol a célszemély nagy valószínűséggel nem tudja észlelni a Pegasus-megfigyelést, mert nem fogja felfedezni saját telefonján a kémszoftver nyomait. (Utóbbira például az iMazing nevű ingyenes program is képes, de csak iPhone-okat tud megvizsgálni.)
Egy volt magyar titkosszolga viszont jóval határozottabban állította a Direkt36-nak, hogy még aktív kollégáitól származó információi szerint a Pegasus használatát egy időre ugyan felfüggesztették, de később ismét alkalmazták titkos megfigyelések során.
– mondta a volt titkosszolga. Tudomása szerint ráadásul a magyar államnak nincs is másik, a Pegasushoz hasonló fejlettségű mobiltelefonos kémszoftvere.
Az NSO eközben az Európai Parlament Pegasus-vizsgálóbizottságának azt állította, hogy 14 uniós tagállam állami szerveinek adták el a kémszoftverüket, közülük kettővel azonban később megszakították az együttműködést. Az NSO állítása szerint ezt akkor teszik meg, ha belső vizsgálatuk során megállapítják, hogy valamelyik kliensük valóban visszaélt a kémszoftverükkel.
Az izraeli cég a két érintett EU-tagállamot nem nevezte meg, és azt sem tudni, hogy a Pegasus-hozzáférésüket vajon mikor függesztették fel. Bár az AP hírügynökség tudósítása szerint a vizsgálódó EP-képviselők Magyarországra és Lengyelországra gyanakszanak, erre egyelőre nincs semmilyen konkrét bizonyítékuk. Ráadásul a Pegasus kémszoftverrel visszaélő EU-s tagállamok között harmadikként Spanyolország is ott szerepel.
A Pegasus azonban csak egyetlen eszköz a sok közül, a Communication Technologies segítségével pedig a magyar állam más jellegű megfigyelési technológiákhoz is hozzájutott. Amikor a cég idén tavasszal a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjában 2 milliárd forint értékben kötvényeket bocsátott ki, nyilvánosságra kellett hozniuk egy olyan információs dokumentumot is, mely felsorolja, hogy miféle külföldi technológiákkal kereskednek.
Az NSO Groupról ebben sem írnak – mivel a beszerzés nem volt nyilvános, ezért ezt nem is tehetik meg –, azonban számos más, jórészt izraeli céget sorolnak fel beszállítójukként. Például a tel-avivi Attenti Groupot, melytől a magyar cég elektronikus megfigyelő rendszert (elektronikus nyomkövetőket) vásárolt, vagy a Petah Tikva-i Cellebrite-ot, mely „kriminalisztikai mobiltelefon adatmentő eszközöket fejleszt”.
A dokumentum két másik olyan tel-avivi központú beszállítót (Corsight AI Ltd. és Viisights Solution Ltd.) is megemlít, amelyek mesterséges intelligenciára támaszkodó videós megfigyelő rendszereket fejlesztenek. A Corsight rendszere „arcfelismerés segítségével azonosítja a személyeket és rendeli őket előre meghatározott adatbázisokhoz”, míg a Viisights terméke
„a felhasználásától függően képes bizonyos viselkedéseket vagy eseményeket – így például verekedés, gépjárműbaleset, balesetet szenvedő személy – felismerni”.
Izraeli mellett amerikai beszállítói is akadnak a cégnek. Ilyen például a Cobwebs, melynek mesterségesintelligencia-alapú megoldásai „képesek a webes felületek különböző mélységeiben található közösségi média adatokat, valamint nyitott (open) web, mély (deep) web és a sötét (dark) web adatokat összegyűjteni és azokat elemezni”.
A kötvénykibocsátáskor nyilvánosságra hozott dokumentum – egyéb részletek nélkül – azt állítja, hogy a cég „árbevételének növekvő része származik állami megrendelésekből”. Mivel az éves beszámolókból kiderül, hogy a cég bevételei szinte kizárólag magyarországi értékesítésből származnak, így az is kikövetkeztethető, hogy a fenti izraeli és amerikai megfigyelési és információfeldolgozási technológiákból jórészt a magyar állam különböző szervei vásárolhattak.
|
Feltárulnak a Pegasus kémszoftver beszerzésének rejtélyei
|
2017. október 11-én rutinszerűnek tűnő ügyekben szavazott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága: arról, hogy a bizottság által felügyelt magyar titkosszolgálatok közbeszerzési eljárás nélkül, a verseny és a nyilvánosság kizárásával szerezhessenek be bizonyos eszközöket. A képviselőknek az ülés zárt részében három ilyen kérelemről is dönteniük kellett.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2022/09/28/feltarulnak-a-pegasus-kemszoftver-beszerzesenek-rejtelyei
|
2022-09-28 11:53:00
| true | null | null |
Telex
|
Orbán Viktor miniszterelnök és családja tavaly nyáron megszakította horvátországi üdülését, hogy Rómában részt vehessenek egy politikai eseményen. Orbánékat a Magyar Honvédség egyik Dassault Falcon 7X típusú luxusrepülője szállította Brac szigetéről az olasz fővárosba, majd vissza Zadarba. A K-monitor az út költségeinek kiderítése céljából beperelte az ügyben elvileg illetékes Külügyminisztériumot, de a tárca azzal érvelt a bíróságon, hogy az útiköltség tekintetében nem ők az adatkezelők – az viszont nem derült ki, hogy akkor mégis kicsoda. Az Átlátszó birtokába került keretmegállapodás szerint a miniszterelnökségi delegációk szállításának módjáról a Miniszterelnökség tavaly állapodott meg a Honvédelmi Minisztériummal. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a repülőutak adatai “honvédelmi és nemzetbiztonsági okból” 30 évig titkosak.
Tavaly augusztus végén Orbán Viktor a Fidesz-elnökeként Novák Katalin és más fideszesek társaságában részt vett a Katolikus Törvényhozók Nemzetközi Hálózata nevű szervezet találkozóján, ahol Georgia Meloni olasz ellenzéki politikussal tárgyalt. Az út kapcsán a 24.hu írt arról, hogy a Horvátországban nyaraló Orbán családot valószínűleg a honvédség 607-es lajstromjelű Falconja vette fel Brac szigetén, majd a római esemény után Zadarban tette ki őket.
A római kiruccanás kapcsán a K-Monitor adatigényléssel fordult a Külügyminisztériumhoz (KKM), mert a szabályok szerint ez a tárca illetékes a kormány külföldi utazásai ügyében. A korrupcióellenes szervezet azt szerette volna megtudni, hogy kik voltak az Orbán Viktorral Rómába utazó delegáció tagjai, mennyi volt az útiköltség, a szállásköltség és a napidíj, valamint mekkora összeget fizetett Orbán a családtagjai (felesége és fia) utaztatása miatt.
Mivel nem kapott választ, a K-Monitor beperelte a Külügyminisztériumot, és nemrégiben megszületett az elsőfokú, nem jogerős ítélet. Eszerint a KKM-nek ki kell adnia, hogy mennyit fizetett be a miniszterelnök a felesége és a fia honvédségi repülős utazására, de a teljes útiköltség nem tudható, mert a külügy szerint nem ők az illetékesek. Az viszont nem derült ki a bíróságon, hogy akkor vajon kicsoda.
Keretmegállapodás a Miniszterelnökség és a HM között
Az Átlátszóhoz eljutott egy keretmegállapodás, amelyet a Miniszterelnökség (ME) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) kötött 2021 július elején, alig másfél hónappal az Orbán család római útja előtt. A szerződés nem konkrét utakra vonatkozik, hanem azt rögzíti, hogy miként zajlik egy honvédségi repülővel való utazás megrendelése és kifizetése a Miniszterelnökség részéről egy miniszterelnökségi hivatalos delegáció esetén.
A szerződés szerint a ME a tervezett utazás előtt a HM-nek úgynevezett Útindító felkérő levelet küld, ami legalább az alábbi 5 dolgot tartalmazza:
a tervezett fel- és leszálló repülőteret,
a tervezett indulási és érkezési időt,
a szállítandó delegáció létszámát,
a delegáció fedélzeti ellátásával kapcsolatos igényeket,
a szállítandó poggyászok és személyi felszerelések várható méretét és mennyiségét.
Amennyiben a honvédségnek van szabad kapacitása (itt nem csak a repülőgép, hanem a honvédek repülési és pihenőideje is számít) teljesíteni a felkérést, akkor a HM küld egy árajánlatot az útra. Ha ezt a ME elfogadja, beindulnak a fogaskerekek és elkezdődik a repülés leszervezése.
Ennek része például az, hogy a honvédség állományába nem tartozó személyek – vagyis a politikusok és családtagjaik, plusz a stábjuk és egyéb kísérők, gyakorlatilag a teljes delegáció – adatait 8 nappal az út előtt elküldi a Miniszterelnökség a HM-nek, mert külön engedélyre van szükség ahhoz, hogy civilek katonai repülőn utazhassanak.
A ME az utaslista mellett az ültetési javaslatát is elküldi a Honvédelmi Minisztériumnak, a végleges ülésrendről viszont az adott repülő parancsnoka dönt a súlypontra vonatkozó számítások és paraméterek, valamint repülésbiztonsági szempontok alapján.
Évente számolják el egymással a költségeket
Az Átlátszó birtokába került megállapodás azt is tartalmazza, hogy a miniszterelnökségi delegációk katonai repülővel való utazásai miatt felmerült költségeket évente számolják el egymással a tárcák. Az irat szerint a Honvédelmi Minisztérium és a Miniszterelnökség minden évben köt emiatt egy költségvetési megállapodást, és legkésőbb június 30-ig rendezik egymással az előző évi költségeket egy összesítés alapján.
A HM azonban nem csak évente egyszer, hanem minden egyes megrendelt és megvalósult út után küld a ME-nek egy részletes költségösszesítőt, amely tételesen tartalmazza az alábbiakat:
a repülőgép hajtóanyag-norma szerinti költsége,
a személyzet napidíja és ellátási költsége,
több napos út esetén a személyzet külföldi tartózkodásának költsége,
a delegáció fedélzeti ellátásának költsége,
légtérhasználati díjak,
repülőtéri kiszolgálási díjak,
fedélzeti internethasználati költségek,
egyéb, nem tervezett kiadások.
A szerződés külön kitér arra, hogy nagyon sokba kerül a levegőben az internethasználat, ezért annak díját „tájékoztató jelleggel” elhelyezték a repülőgépeken. Mivel azonban a (meg nem nevezett) internetszolgáltató 2021. január 1. óta egyben, a tárgyévet követően számlázza ki az előző évi összeget a HM részére, az elszámolására is akkor, utólag kerül sor. Magyarul a miniszterelnökségi delegációk tavalyi repülős internetezésének költségei idén derülnek ki, és idén fizeti ki a HM, az ideit pedig majd jövőre.
30 évig titkosak, de az interneten követhetőek az útvonalak
A Magyar Honvédség 2018 februárjában vásárolt két darab Airbus A319 típusú repülőgépet (lajstromjelük 604 és 605), amelyeket hivatalosan katonai csapatszállítónak vettek. 2018 nyarán beszereztek két Dassault Falcon 7X típusú, szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépet (lajstromjelük 606 és 607) is, amit a honvédség „többcélú szállító- és futárgéptípusnak” nevez.
A honvédség 2018-ban vásárolt repülőgépeit ugyan hivatalosan nem kormánygépnek vették, Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen használja őket a kezdetektől. Miután a sajtóban (az Átlátszón is) több újságcikk jelent meg arról, hogy Orbán Viktor utazgat a honvédségi gépekkel, eltüntették őket a közismert repülőgépfigyelő oldalakról. Az állami cenzúrát elutasító ADS-B Exchange azonban továbbra is közzéteszi a repülők mozgását jelző, önkéntesek által egyszerű vevőkészülékekkel gyűjtött transzponder-adatokat.
Ezek alapján 2019 decemberében megírtuk, hogy a honvédségi gépek számos egzotikus helyen jártak beszerzésük óta, cikkünk után pedig kiderült, hogy „honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból” 30 évig titkos, hova kit vittek a repülők és miért. Ezt a most birtokunkba került megállapodás is tartalmazza.
Szijjártó Péter és Novák Katalin is használja a honvédségi repülőket
Idén augusztus elején Orbán Viktor és stábja a 607-es honvédségi Falcon fedélzetén utazott ki Amerikába, ahol találkozott Donald Trump korábbi amerikai elnökkel, és beszédet mondott a konzervatívnak nevezett, szélsőjobboldali CPAC színpadán.
Az amerikai út inkább magánkiruccanás volt, mint hivatalos program, hiszen a miniszterelnök nem hazánk ügyeit intézte az USA hivatalban lévő elnökével vagy más vezetővel, hanem barátaival és az ő támogatóival találkozott, mégis a magyar adófizetők állták az út körülbelül 57 millió forintos költségét. Ráadásul az amerikai út után a 607-es Horvátországba ment, ahol aztán szinte egyből felbukkant a már nyaraló miniszterelnök is. Persze ez lehet véletlen egybeesés is, de az előzmények ismeretében kicsi rá az esély.
Orbánon kívül Szijjártó Péter külügyminiszter is rendszeresen repked a HM gépeivel, de más kormánytagok is utaznak velük időnként. Idén áprilisban például Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ment az egyik repülővel Madeira szigetére szentmisére, nemrég pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter utazott ki Moszkvába tárgyalni egy HM-repülő fedélzetén.
Az idén kinevezett köztársasági elnök, az erősen fideszes kötődésű Novák Katalin is gyakran használja a honvédségi repülőket. Kinevezését követő első külföldi útjára a 604-es lajstromjelű Airbus fedélzetén utazott férjével Prágába a cseh köztársasági elnök meghívására.
Július közepén az Orbán és Szijjártó által is kedvelt 607-es Falconnal repült Jair Bolsonaro brazil elnökhöz, nemrég pedig Bukarestbe is az egyik honvédségi géppel ment. A hivatalos utak mellett augusztus végén a Vatikánba, pápai magánaudenciára is a HM egyik repülője, a 605-ös Airbus vitte Novákot és kíséretét.
Mivel a honvédségi repülőgépek útjainak részleteit 30 évre titkosította a kormány, csak 2050 környékén derülhet ki, hogy melyik repülő mikor, hova, kiket vitt és miért. Azonban a birtokunkba került megállapodás alapján kikérjük a költségösszesítő iratokat, hogy hátha legalább azt elárulják, hogy mennyi közpénzbe került egy-egy repülőút.
Ahogy már sokszor leírtuk: az más országokban is bevett gyakorlat, hogy az állami vezetőket a honvédség által üzemeltetett kormánygépekkel szállítják. Nálunk azonban egyrészt hivatalosan nem ismerik el a gépek protokoll-használatát, másrészt nem közölnek információkat a költségekről, ráadásul erős a gyanú, hogy nem csak hivatalos utakra használják a politikusok a légierő repülőit. Ilyen magánhasználat lehet Orbán Viktor horvátországi és amerikai útja, vagy Novák Katalin vatikáni látogatása, amely saját bevallása szerint is magánaudencia volt, nem hivatalos program köztársasági elnökként.
Címlapkép: Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Novák Katalin, Orbán Balázs és Németh Zsolt honvédségi repülőkkel (fotók: a politikusok Facebook-oldala, montázs: Átlátszó)
|
Itt a szerződés, melynek keretében Orbán Viktor különjáratnak használhatja a katonai repülőgépeket
|
Orbán Viktor miniszterelnök és családja tavaly nyáron megszakította horvátországi üdülését, hogy Rómában részt vehessenek egy politikai eseményen. Orbánékat a Magyar Honvédség egyik Dassault Falcon 7X típusú luxusrepülője szállította Brac szigetéről az olasz fővárosba, majd vissza Zadarba. A K-monitor az út költségeinek kiderítése céljából beperelte az ügyben elvileg illetékes Külügyminisztériumot, de a tárca azzal érvelt a bíróságon, hogy az útiköltség tekintetében nem ők az adatkezelők – az viszont nem derült ki, hogy akkor mégis kicsoda. Az Átlátszó birtokába került keretmegállapodás szerint a miniszterelnökségi delegációk szállításának módjáról a Miniszterelnökség tavaly állapodott meg a Honvédelmi Minisztériummal. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a repülőutak adatai “honvédelmi és nemzetbiztonsági okból” 30 évig titkosak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/21/itt-a-szerzodes-melynek-kereteben-orban-viktor-kulonjaratnak-hasznalhatja-a-katonai-repulogepeket/
|
2022-09-21 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Egyszerre bukkant fel Orbán Viktor és a „nemzeti tőkésosztályhoz” köthető OE-LEM lajstromjelű magánrepülőgép Párizsban a hétvégén. A miniszterelnök a Facebookon közzétett fotók alapján a francia szélsőjobboldal vezetőjével, Marine Le Pennel tárgyalt, arról azonban csak az AFP képei árulkodnak, hogy egyúttal a Bajnokok Ligája döntőjén is részt vett. Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy mikor és mivel utazott külföldi útjára Orbán Viktor, de megkeresésünkre nem reagáltak.
„Itthon nem verték nagydobra, hogy a magyar miniszterelnök hódol a hobbijának, és a helyszínen nézi meg a Bajnokok Ligája-döntőjét, de az AFP lefotózta a párizsi Stade de France VIP páholyában Orbán Viktort” – írta meg szombat este a 444.hu.
A francia hírügynökség képein jól látszik, ahogy a Real Madrid-Liverpool meccsen (amit egyébként a spanyol csapat nyert 1-0-ra) Nicolas Sarkozy volt francia elnök mellett áll. Orbán Viktor Facebook-oldalán erről nem, csak a francia szélsőjobboldal vezetőjével, Marine Le Pennel való találkozásáról számolt be pénteken.
Egy nappal később az OE-LEM lajtstromjelű luxusrepülőgép is elindult Budapestről Párizsba, ahova délelőtt meg is érkezett. A magánrepülő vasárnap jött vissza Budapestre. Mindezt az Átlátszó repülőgép- és jacht-követő Twitter applikációja, a NERtravel is jelezte.
Hogy pontosan kit/kiket vitt és hozott az osztrák bejegyzésű privát jet, melynek fedélzetén korábban már Mészáros Lőrincet, Szíjj Lászlót és magát a miniszterelnököt is lefotózták, nem tudjuk. Mindenesetre érdeklődtünk a Miniszterelnökségen, hogy mikor és hogyan utazott Orbán Viktor Párizsba a hétvégén. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.
Hadházy Ákos Facebook-bejegyzése szerint az egyik honvédségi Dassault Falcon repülőgép csütörtök délután szállt le a Le Bourget reptéren, de fél óra tartózkodás után már jött is vissza, tehát valószínűleg csak kitette utasát.
Havasi Bertalan sajtófőnök vasárnap közleményt juttatott el az MTI-nek, amely szerint Orbán Viktor miniszterelnök szombat este az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) meghívására vett részt a Bajnokok Ligája döntőjén, majd a francia fővárosból Brüsszelbe utazik tovább. Hozzátette: „Brüsszelben hétfőn és kedden tartják az Európai Tanács rendkívüli ülését, amelyen az állam- és kormányfők többek között az elhúzódó ukrajnai háborúról, az azzal járó súlyos gazdasági válságról, illetve az energiaellátás biztonságáról tárgyalnak” – idézte a közleményt a Magyar Hang.
Nem ez lenne az első
Ha odafelé nem is, a visszaúton akár ismét megtapasztalhatta az OE-LEM kényelmét a miniszterelnök, aki egyszer már biztosan ült a repülőn, méghozzá 2018-ban, amikor Bulgáriába utazott a Ludogorec-Videoton BL-meccsre.
A Bombardier Global 6000 típusú luxus magánrepülőgép az osztrák léginyilvántartásban szerepel OE-LEM lajtsromszámmal. Tulajdonosa nem ismert, az üzembentartója pedig az International Jet Management GmbH, egy erre szakosodott osztrák cég. A gép azonban szinte állandóan a budapesti repülőtéren parkol, és Szíjj Lászlótól kezdve Mészáros Lőrincig mindenki utazott már rajta. A magánrepülő új ára 60 millió amerikai dollár, vagyis körülbelül 17 milliárd forint volt 2018-ban.
Akkor a bolgár Standart írta meg, hogy Orbán magángéppel érkezett Várnába, ahol a Ludogorec otthonához, Razgradhoz legközelebbi repülőtér található. A bolgár csapat honlapján rövid hír és képgaléria számolt be arról, hogy a klub vezetősége köszöntötte a stadionban a magyar miniszterelnököt, akit egy Ludogorec-logós tasakba tett ajándékkal is megleptek.
A meccs után a gép visszaindult, és nem sokkal éjfél előtt ért vissza Ferihegyre, ahol lefotóztuk, ahogy Orbán Viktor kiszáll a magánrepülőből a Ludogorec menedzsmentjétől kapott ajándéktasakkal a kezében.
Az eset nagy port kavart, többen és többféle módon próbálták megtudni, hogyan került Obán a 17 milliárd forintos luxusrepülőre. Orbán sajtófőnöke először azt mondta, hogy a luxusrepülést a Vidi tulajdonosától, Garancsi Istvántól kapta ajándékba a miniszterelnök, majd Orbán Viktor azt válaszolta egy ezzel kapcsolatos parlamenti kérdésre, hogy
„30 éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!”
A gépnek azonban nem a Ludogorec-Videoton meccs volt az egyetlen focival kapcsolatos útja. 2018. június 21-én Nyizsnyij Novgorodba ment, ahol akkor Argentína játszott Horvátországgal a világbajnokság D-csoportjának második fordulójában. Július 15-én pedig Moszkvába utazott a luxusrepülő, ahol épp a vb-döntő zajlott. A sajtóban akkor megjelent, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a helyszínen nézte a mérkőzést, és még Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott aznap.
Az RTL-Klub híradója is beszámolt a repülőútról
|
Orbán Viktor miniszterelnök és a NER luxusrepülője is Párizsban járt a BL-döntő napján
|
Egyszerre bukkant fel Orbán Viktor és a „nemzeti tőkésosztályhoz” köthető OE-LEM lajstromjelű magánrepülőgép Párizsban a hétvégén. A miniszterelnök a Facebookon közzétett fotók alapján a francia szélsőjobboldal vezetőjével, Marine Le Pennel tárgyalt, arról azonban csak az AFP képei árulkodnak, hogy egyúttal a Bajnokok Ligája döntőjén is részt vett. Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy mikor és mivel utazott külföldi útjára Orbán Viktor, de megkeresésünkre nem reagáltak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/05/31/orban-viktor-miniszterelnok-es-a-ner-luxusrepuloje-is-parizsban-jart-a-bl-donto-napjan/
|
2022-05-31 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cége 1 milliárd forintért négy állatszobrot rendelt még 2020-ban Szőke Gábor Miklóstól, a kormány egyik kedvenc szobrászától. Két alkotást azonban még mindig nem állítottak fel, mert néhány probléma adódott a helyükkel. A 200 milliós Csodaszarvas talapzata ugyan elkészült, de a szikláról ugró állat kilógott volna a telekhatárról. A közel 200 milliós medve és a bika súlyát az alatta lévő mélygarázs födéme nem bírta volna el, így azt meg kellett erősíteni. A közbeszerzési értesítő szerint a blamák miatt összességében 19,5 millió forinttal drágultak a költségek. Az MNB-Ingatlan Kft. arról tájékoztatta lapunkat, hogy a csúszás miatt 10,5 millió forint extra tárolási díjat fizettek ki a szobrász cégének. A hibák javítását és a szobrok parkoltatását az adófizetők állták.
Szeptember elején a 444 szúrta ki, hogy a Fidesz egyik kedvenc szobrásza, Szőke Gábor Miklós közzétette az „égig érő”, arany bevonatú csodaszarvas látványtervét. Az alkotást Budapesten, a Széll Kálmán térnél lévő volt Postapalota (ma már Buda Palota) udvarán állítják majd fel. A Széll Kálmán teret díszítő épület jelenleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában áll, itt működik jelenleg a pénzmúzeum. Az ingatlanfelújítást elég sok titkolózás övezi, vizsgálati jelentésekből derült ki, hogy a beruházás mindennel együtt közel 50 milliárd forintba kerül.
„A magyarok lélekvezető állatát egy bronz szikla tetejére képzeltem el, hogy szarvasteste, amelyet többezer hajlított «aranyszőr lemezből» alkottam meg, egybefonódjon az éggel, és éjszaka csillagképként ragyogjon” – írta Facebook-oldalán a művész.
A „lélekvezető” szarvast természetesen az adófizetők fizetik, mint ahogy az MNB-Ingatlan Kft. által vett festményeket, és a 2020-ban rendelt másik három szobrot is. A közbeszerzési értesítő szerint a négy szobor eredeti költsége 6,5 millió forint híján eléri az 1 milliárd forintot:
a Csodaszarvas 199,5 millió forintba,
az Arany dinamikája 127 millió forintba,
az Oroszlán szoborcsoport 470 millió forintba,
a Medve és Bika harcát ábrázoló szobor 197 millió forintba került.
A Csodaszarvas és az Arany dinamikája a Krisztina körút 6. szám alatt lévő Buda Palotát, a másik kettő pedig a kicsit arrébb lévő, Krisztina körút 55. szám alatti, MNB számára felújított ingatlant díszíti. Az oroszlánok már az aulában lógnak, a medve és a bika az épület előtt kap majd helyet. Az arany dinamikája című szobor a palota Széll Kálmán tér felőli alagút bejáratánál látható.
A közbeszerzési értesítőben több szerződésmódosítást találtunk, amik arról tanúskodnak, hogy a helyszínek kivitelezésénél banális hibákat vétettek. A bakik miatt összességében 19,5 millió forinttal drágultak a költségek.
Két szobrot még mindig nem állítottak fel: a műhelyben lévő szarvas darabjait szeptember elején a HírTv stábjának mutatta meg a szobrász, miközben a háttérben a medve és a bika látszódott. Az eredeti szerződések szerint már tavaly át kellett volna adni a helyszíneken a szobrokat. Az utóbbi időben a szobrász más kormányszimpatizáns lapnak is nyilatkozott, de mindenhol elfelejtette megemlíteni a felmerült problémákat.
A Csodaszarvas kilógott a telekhatárról
Az eredeti szerződés szerint a csodaszarvas szobrot legkésőbb 2021.11.20-ig kellett volna a helyszínen átadni. Ezt a dátumot először 2022 júniusára tolták, amit szintén nem tudtak tartani, így az átadás október végére csúszott. A problémát az okozza, hogy a szobor megépítéséhez a 11 méteres magassága miatt (a bronz szikla 6,5 méter, a rajta álló csodaszarvas 4,5 méter magas) építési engedély kell.
Az ugró szarvas teste a művészi koncepció szerint azonban már kilógna a telekről, időközben pedig rájöttek, hogy ez nem lesz okés a hatóságoknak. Mindezt feketén-fehéren leírják a szerződésmódosítás során a közbeszerzési értesítőben:
„A Csodaszarvas műalkotás tárgyában a Felek rögzítik, hogy a szobor talapzata elkészült, azonban a művészi koncepció szerint a műtárgy a telekhatárról kilógna. A műalkotás továbbá 6 méternél magasabb és ebből következően önálló építési engedély kötelezettség alá esik. A Felek rögzítik, hogy az építési engedély megszerzésére irányuló eljárás akkor kezdhető meg, amennyiben a műalkotás nem lóg ki a telekhatárról, ezért a Megrendelői feladat körébe eső talapzat átépítése szükséges.”
A látványtervek alapján beazonosítható, hogy a szobor a Várfok utca és a Vérmező út sarkán lesz, a villamosalagút mellett. Az ugró szarvas teste viszont már kilógott volna az utcára, ami már nem az MNB-telek része, hanem közterület.
A medve és a bika súlyát nem bírta volna el az alatta lévő mélygarázs födéme
„A szobor mérete és súlya okán a park alatti mélygarázs födémszerkezet megerősítése és bizonyos mértékű átalakítása vált szükségessé, azonban ezek a munkálatok még nem kezdődtek meg. A felek rögzítik azt is, hogy fent jelzett statikai probléma megoldását szintén szolgálni hivatott szobor alapzatának a teherelosztási pillére is megrendelésre került, annak kivitelezése azonban még folyamatban van” – írják az értesítőben a medvés-bikás szoborral kapcsolatban.
Megkerestük az MNB ingatlanos cégét, hogy mely szobroknál kellett plusz tárolási költséget fizetni. A válaszukból kiderült, hogy a csodaszarvas plusz 9 és fél hónapot állt a szobrász műhelyében, akinek a cége ezért nettó 4 millió 750 ezer forintot kapott. Tájékoztatásuk szerint a szobor felállítása folyamatban van.
Az MNB cége azt írta lapunknak, hogy a Medve-Bika harca csoport miatt szintén 9,5 hónapra eső tárolási díj megfizetése történt, ami – pont, mint a csodaszarvasnál – mindösszesen 4 millió 750 ezer forint volt, és ennek a szobornak a felállítása is folyamatban van.
Az Arany dinamikája szobrot a közműhelyzet akadályozta
„A Buda Palota épületének felújításával összefüggésben az építtető a Csaba utcai átjáró kivitelezését is elvégzi. A kivitelezési munkákat ütemterv szerint 2020.05.18-án kellett volna megkezdeni. A közműfeltárások során kiderült, hogy a közművek nem a Széll Kálmán tér megvalósulási tervei szerinti nyomvonalakon helyezkednek el, és új kábelek is elhelyezésre kerültek. A Várfok utcai közműhelyzet miatt a Várfok utca teljes lezárására és a kiviteli tervek módosítására volt szükség” – olvasható az értesítőben.
Az Arany dinamikája szobor esetében két hónapra 1 millió forintot fizettek a tárolásért. A szobor tavaly ősszel került a helyére, és végül Robogásra keresztelték el.
Az Oroszlán szoborcsoporthoz nem volt áram
„A műtárgy megvilágítását és villámvédelmi bekötését a Vállalkozó nem tudta teljesíteni (…) A kivitelezőnél – nyilatkozata szerint – a kiállások kivitelezése azért maradt el, mert tavasszal a covid járvány okozta megbetegedések miatt a koordinációt szervező – és egyúttal a projektben érintett – szakemberek nem tudták a szükséges feladataikat elvégezni, így a munkakoordináció időben eltolódott, ami a tárgyi szobor elektromos bekötési kiállásainak a kiépítését is érintette” – szerepel az értesítőben.
Az MNB tájékoztatása szerint egyedül az Oroszlán szoborcsoportnál nem kellett fizetni a tárolásért, és azt már tavaly nyáron felállították.
Összesen tehát 10,5 millió forint extra tárolási díjat fizettek ki a szobrász cégének.
Verseny már nincs, csak megbízás
Szőke Gábor Miklós cégét, az általa 50%-ban birtokolt Dante Birodalom Kft.-t az elmúlt években több milliárd forint értékű állami megbízásokkal látták el. A fenti négy szobor ugyan megjelent a közbeszerzési értesítőben, azonban nem volt semmilyen verseny, ugyanis a szerződés „célja egyedi művészeti alkotás ajánlatkérő általi megszerzése” volt, ezért „kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg”.
A Dante Birodalom Kft. 2021-ben kiugróan jó évet zárt. A cég nettó árbevétele 1,12 milliárd forint volt, ami közel négyszerese a 2020-as 285 milliónak. Az adózott eredmény 2021-ben 479 millió forint volt, így a cég megötszörözte a nyereségét 2020-hoz képest, amikor „csak” 94,7 milliónyi hasznot termelt.
Titkolták, de kiderítettük: 300 millió forintért készült el hat állatszobor a vadászati kiállításra | atlatszo.hu
Tavaly ősszel rendezték meg az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítást, amire összesen hat állatszobrot készített Szőke Gábor Miklós kormánykedvenc szobrász. Mivel nem lehetett tudni, hogy mennyibe kerültek a szobrok az adófizetőknek, úgy döntöttünk tavaly október elején, hogy megpróbáljuk kideríteni az összeget. A vadászati kiállítást szervező, Egy a Természettel Nonprofit Kft.
Szőke Gábor Miklós neve onnan lehet ismerős, hogy ő alkotta meg a tavalyi Vadászati Világkiállítás 10 tonna hullajtott agancsból készült híres kapuját és egyéb állatszobrokat is. Ezeknek árát nem verték nagy dobra, hónapokba telt, mire kiderítettük, hogy a kiállításra készült hat állatszobor összesen 300 millió forintba került az adófizetőknek.
Magyarországon számos sportlétesítmény előtt is állnak szobrai Szőke Gábor Miklósnak, a legismertebb talán a Groupama Aréna előtt szárnyaló Fradi Sas.
|
Kilógott a 200 milliós csodaszarvas az MNB telkéről, a medve meg túl nehéz volt
|
A Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cége 1 milliárd forintért négy állatszobrot rendelt még 2020-ban Szőke Gábor Miklóstól, a kormány egyik kedvenc szobrászától. Két alkotást azonban még mindig nem állítottak fel, mert néhány probléma adódott a helyükkel. A 200 milliós Csodaszarvas talapzata ugyan elkészült, de a szikláról ugró állat kilógott volna a telekhatárról. A közel 200 milliós medve és a bika súlyát az alatta lévő mélygarázs födéme nem bírta volna el, így azt meg kellett erősíteni. A közbeszerzési értesítő szerint a blamák miatt összességében 19,5 millió forinttal drágultak a költségek. Az MNB-Ingatlan Kft. arról tájékoztatta lapunkat, hogy a csúszás miatt 10,5 millió forint extra tárolási díjat fizettek ki a szobrász cégének. A hibák javítását és a szobrok parkoltatását az adófizetők állták.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/26/kilogott-a-200-millios-csodaszarvas-az-mnb-telkerol-a-medve-meg-tul-nehez-volt/
|
2022-09-28 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Belevághat Tiborcz üzlettársa Zugló központjának átépítésébe
Megkapta az építési engedélyt a kormányfő vejének üzlettársa által tervezett iroda- és lakáskomplexum első épülete. A kormány által kiemelt beruházásnak nyilvánított fejlesztés várhatóan a rozsdaövezeti besorolást is megkapja. Eközben azonban a Bosnyák tér önkormányzat által tervezett megújítása csúszni fog.
Indulhat az új zuglói városnegyed építése – adta hírül hétfőn az Építészfórum a fővárosi kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának hirdetménye alapján.
A Bosnyák tér mögött, a Csömöri út-Rákos-patak Bosnyák utca-Mosztár utca által határolt területen megvalósuló Zugló City Centre névre keresztelt beruházásban elsőként egy 162 lakásos, nyolcemeletes és két felszín alatti szinttel rendelkező, két üzletet is magába foglaló lakóépület épülhet fel.
A beruházás még idén elindul, és várhatóan 2024-ig fel is húzzák az épületet, amely azonban csak az első üteme lesz a Zaha Hadid Architects építésziroda és a LAND Italia által jegyzett, fejlesztésnek. A beruházás keretében közel ezer lakás és egy sor irodaház épülhet fel 2029-ig az egykori Csömöri úti edzőpálya helyén.
Bemutatták, hogyan újul meg a Bosnyák tér - fotó
Egy hatalmas, több ezer négyzetméteres új főteret alakítanak ki Zuglóban a Bosnyák téren. Az építkezés a jövő év elején kezdődik, és a tervek szerint 2029-ben fejeződik be.
A fejlesztést a Bayer Construct vállalatcsoport hajtja végre, amely a hazai milliárdosok tavalyi listáján 57. helyen álló Balázs Attila érdekeltsége. Balázs 2020-ban nagy szívességet tett Tiborcz István miniszterelnöki vejnek és Mészáros Lőrinc miniszterelnöki földinek. A fejlesztést korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány, a Népszava szerint azonban a beruházó emellett még a helyszín rozsdaövezeti akcióterületté minősítését is kezdeményezte. Ennek köszönhetően akár még a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa is visszaigényelhető lehet, ami jelentős versenyelőnnyel kecsegtet.
A rozsdaövezetes kedvezmények nagy népszerűségnek örvendenek a kormánnyal jó viszont ápoló milliárdosok körében:
Kormánybarát milliárdosok repültek rá a rozsdaövezeti kedvezményekre
Több a kormánnyal szívélyes kapcsolatot ápoló fejlesztő nagyberuházása is megkapta a rozsdaövezeti besorolást.
A Népszava a beruházással kapcsolatban megkereste Horváth Csaba zuglói polgármestert, akinek válaszaiból kiderült, hogy ők csak véleményezni tudják majd a rozsdaövezeti besorolást, illetve hogy az önkormányzat elhalasztja zuglói városközpont a Bayer Construct-féle lakás- és irodakomplexummal párhuzamosan (és mellette) tervezett fejlesztését (a Bosnyák tér átépítését, a piac, az önkormányzat és a kerületi szakrendelők egy közös épületbe költöztetését), aminek egy részét a magánberuházóval remélték megépíttetni. A központ megújítása a polgármester szerint így várhatóan 2025-26-ra csúszik, így úgy tűnik haladékot kapnak a piacosok is, akik nem voltak elragadtatva a tervektől, amikor tavaly év végén megkérdeztük őket:
Mi lesz Budapest utolsó klasszikus piacának sorsa?
Jövőre indul Zuglóban a Bosnyák téri piac és környékének átépítése. Az önkormányzat tervei alapján az évtizedek óta változatlan formában fennálló csarnok helyén egy modern piacépület létesül, üvegtetős eladótérrel, önkormányzati irodákkal szakrendelőkkel, mélygarázzsal, előtte főtérrel.
2022. március. 02. 16:36 hvg.hu Ingatlan
Konzultált és szondázott Zugló: többségi támogatást mértek a Bosnyák tér átalakításához
A tavaly ősszel ismertetett tervek értelmében teljesen átépítenék a Bosnyák téri piacot, egy új városközpontot alakítva ki, egy épületbe költöztetve a piaccsarnokot, a szakrendelőket és a hivatalt. Az újabb felméréseik is azt mutatják, hogy a helyiek többsége támogatja a projektet.
2022. március. 17. 18:20 hvg.hu Itthon
Horváth Csaba: Nem volt döntési hatásköröm a zuglói parkolással kapcsolatban
A zuglói polgármester nyilvánosságra hozta a vallomását. Ebben azt állítja, hogy a rá terhelő vallomást tett Fuzik Zsolt hamisan tanúskodott, és neki semmi köze nem volt a kerületi parkolási rendszerhez, nem követett el bűncselekményt. Reagált a gazdagodását ért vádakra és a pálmafa gate-re is.
|
Belevághat Tiborcz üzlettársa Zugló központjának átépítésébe
|
Megkapta az építési engedélyt a kormányfő vejének üzlettársa által tervezett iroda- és lakáskomplexum első épülete. A kormány által kiemelt beruházásnak nyilvánított fejlesztés várhatóan a rozsdaövezeti besorolást is megkapja. Eközben azonban a Bosnyák tér önkormányzat által tervezett megújítása csúszni fog.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20220426_zuglo_varoskozpont_bayer_construct_balazs_attila_ner
|
2022-04-26 13:21:00
| true | null | null |
HVG
|
A HVG 45. születésnapja alkalmából négyrészes videósorozatban mesélnek a lap alapítói és jelenlegi munkatársai kulisszatitkokról, politikusokról, botrányos címlapokról és letiltott plakátokról. A második epizódban az egyik alapító, majd a kiadót 35 évig igazgató Szauer Péter, Tóta W. Árpád publicista, Tálas Andrea, a Szellem rovat vezetője, valamint a HVG Könyvek és HVG konferenciák első embere, Budaházy Árpád anekdotáznak az MSZMP agit-prop osztályával vívott csörtéktől az Obama-könyvek kiadásának meglepő követelményrendszeréig.
Már az is jellemző, hogy a nevét sohasem írják úgy, ahogy kell. A saját nevét vetik hátra, ha kiírják egyáltalán. A férfiak között sem volt nála elismertebb tudós. Két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Csak a francia Akadémia rekesztette ki magából. A Curie házaspáron belül is Marie volt az éltudós. Nevet adott a radioaktivitásnak, forradalmasította a tudományt, alaposan kitágította az orvostudomány, az életmentés, az energiatermelés, de persze a hadászat lehetőségeit is. Kilencven évvel ezelőtt, 1934. július 4-én belehalt a sugárfertőzésbe, miként egy emberöltővel később szintén Nobel-díjas leánya és veje Irene és Frédéric Joliot-Curie is.
|
Értékes budapesti ingatlan jár körbe a NER-elitben
|
Tiborcz István volt Andrássy úti hotelének társtulajdonosa lett Rogán Antal ügyvéd ismerőse. Fintha-Nagy Ádám pesti belvárosi ingatlanbefektetőként lett ismert, korábban is üzletelt Tiborcz köreivel.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202239_bpa116_alice_masik_keroje
|
2022-09-29 10:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
2022.10.03. 06:30 2022.10.04. 11:46
A DadAdat és holdudvara mára teljesen átszőtte a külföldről finanszírozott magyarországi baloldalt. A cégcsoportnak számos külföldi vállalkozása van, a bécsiben például az amerikai Demokrata Párt emberei a többségi tulajdonosok. A cégháló működésében részt vesz a Gyurcsány-kormány hátországa, továbbá Bajnai Gordon és egykori titkosszolgálati minisztere is. A vállalat adatvédelmi aggályokat is felvető választási machinációi miatt a magyar hatóságok jelenleg is nyomoznak. A DatAdat nem kizárólag egy hatalomszerzési eszköz, hanem néhányak számára egy jól jövedelmező biznisz is. Az eddig megjelent írások alapján megpróbáltuk összefoglalni, hogy mit lehet tudni a dollárbaloldal vegykonyhájáról.
Először is érdemes bemutatni, hogy a DatAdat-csoport feje, Bajnai Gordon ki is valójában. Túl azon, hogy egy volt kormányfőről és egy sikeres üzletemberről van szó, érdemes felidézni, hogy mit is mondott róla régi harcostársa, Gansperger Gyula.
Minden összeáll, mint a tejbegríz
„Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött – én azt gondolom – külföldi erők és finanszírozók állnak. (…) Ugye kik ezek az erők? Ugye egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon. Most a szónak nem a rossz értelmében véve. Nem. Ő az a miniszter, volt miniszter, aki kapcsolatot tart ezekkel az emberekkel. Nyilván nem (…) a 007-es ügynökkel, hanem ezek mind elnökök, nem tudom micsodák, tehát megvan ennek a rendszere. (…) Minden ennek a tábornak, akármit is mond a Gyurcsány meg a többi, minden külföldről jön. Tehát ez nem állt volna össze, mint a tejbegríz."
Gansperger Gyula tehát így jellemezte Bajnai Gordont a Városháza eladásával összefüggésben zajló tárgyalások során. És ehhez nincs is mit hozzátenni.
A DatAdat-cégcsoport fő magyarországi vállalatát, a DatAdat Professional Korlátolt Felelősségű Társaságot egyébként 2016. december 22-én jegyezték be. A baloldali 24.hu az elmúlt napokban a következőképpen számolt be az alapítás körülményeiről: „A történet ugyanis úgy kezdődik, hogy Orbán Viktor harmadik kétharmados sikere után több ismert vagy kevésbé ismert korábbi baloldali politikus, illetve háttérember fejében megfogalmazódott az igény, hogy fel kellene frissíteni a hazai ellenzéket mind szellemi, mind technológiai, mind anyagi értelemben – enélkül ugyanis Orbán leválthatatlan. Ehhez a körhöz sorolja több ellenzéki forrásunk a DatAdat-csoport tulajdonosait (…) Forrásaink szerint Bajnainak komoly üzleti és politikai kapcsolati tőkéje van Nyugaton, és ezt képes mozgósítani annak érdekében, hogy – mint egy ellenzéki politikus fogalmazott lapunknak – „Magyarországon jó irányba menjenek a dolgok”.
A 24.hu beszámolója, már ami Bajnai Gordont illeti, nem áll távol Gansperger Gyula jellemzésétől.
Mint arról már számos alkalommal beszámoltunk, a cégnek, mármint a DatAdat-nak kezdettől fogva tagja Ficsor Ádám, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetfőnöke, majd Bajnai Gordon titkosszolgálati minisztere volt. Szintén alapító Dessewffy Tibor, a Gyurcsány-kormány agytrösztjének tartott Demos korábbi vezetője, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója. Dessewffy egyetemi kutatómunkája teljesen beleillik a vállalkozás profiljába (adatbázisépítés, a választók profilozása), mivel ő az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának a vezetője.
Nem sokkal az alapítás után csatlakozott a céghez az Ebit Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság, Bajnai Gordon volt kormányfő vállalkozása. Bajnai 2018-ban az Európai Beruházási Banknál leadott érdekeltségi nyilatkozatában közvetett tulajdonaként (10 százalékos tulajdonrész) tüntette fel a DatAdatot.
Végül, de nem utolsósorban: 2020-ban csatlakozott a vállalkozáshoz tagként az ügyvezetői feladatokat is ellátó Szigetvári Viktor, aki Bajnai politikustársa, ezt megelőzően pedig kabinetfőnöke, még korábban Gyurcsány Ferenc bizalmasa volt. Szigetvári közösségi oldalán büszkélkedett el azzal, hogy a DatAdatnál dolgozik, méghozzá menedzser partneri minőségben.
Ficsor 2017-ben úgy mutatta be a céget, hogy „adatvezérelt vállalati átalakulásokat támogatnak magyar és nemzetközi ügyfelek számára”. A DatAdat bemutatkozása: „a vállalkozás 2016-ban alakult társadalomtudósok, matematikusok és informatikusok közös projektjeként. A cég fő profiljába tartozik többek között az adatalapú marketing tanácsadás, kutatás, és adatszolgáltatás. Különböző webalkalmazások fejlesztése, és modellek, IT adatszolgáltató rendszerek kiépítése, multinacionális piaci szereplők részére”.
Külföldi szálak
A DatAdat valójában egy cégcsoport, idetartoznak a DatAdat Professional Kft. leányvállalatai: a DatAdat HR Kft. és a Datalyze Research Kft., valamint az észtországi bejegyzésű DatAdat ÖÜ, amelynek az észt cégnyilvántartásban elérhető adatok szerint Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor, Bajnai Gordon egykori kabinetfőnöke az ügyvezetői. Van egy bécsi DatAdat cég is.
Az észtországi bejegyzésű cég egy számítógépes programozással foglalkozó vállalat, amely rögtön 2019 második negyedévében közel négyszázezer, harmadik negyedévében pedig 340 ezer eurós, azaz fél év alatt máris több százmilliós forgalmat bonyolított le. A balti országban történő cégalapítást magyarázhatja, hogy Észtország a társasági adózás, de különösen a technológiai társaságok szempontjából valóságos adóparadicsomnak számít.
Kiemelt szerepe lehet emellett egy másik észtországi, adatbiznisszel foglalkozó cégnek, amelyet Szigetvári Viktor a közösségi médiaoldalán alapítóként jegyez, ez pedig a Datapraxis. A vállalkozásban ugyanis megjelent egy harmadik ember is, méghozzá a Soros-hálózat egy régi kulcsszereplője.
Paul Hilder az ezredfordulón társalapítója volt a Soros-pénzből építeni kezdett, a spekuláns által terjesztett nyílt társadalom elképzelésre utaló „Opendemocracy.net" elnevezésű internetes felületnek. Ezt követően – az előző helyhez hasonlóan – újabb négy évig volt kampányigazgató a szintén a milliárdoshoz köthető Avaaz.org nevű platformnál, amely 2018-ban a magyar választásokba is beavatkozott az ellenzék oldalán, tömeges, célzott internetes hirdetésekkel. A Datapraxis honlapja alapján elsősorban az a cég célja, hogy masszív adatgyűjtéssel, úgynevezett választói törzsek meghatározásával, üzenetek tesztelésével, kutatásokkal, végül pedig a választók célzott megszólításával segítsék az ügyfeleiket.
Az amerikai balliberális hátország befolyása
A DatAdat mindemellett egy ideje tudhatóan együttműködik a Ben Horowitz vállalkozásának tulajdonában álló Nationbuilder nevű amerikai közösségi kampányfejlesztő vállalkozással. Horowitz vállalkozását (Andreessen Horowitz) személyesen látogatta meg Barack Obama volt amerikai elnök. A DatAdat és a Nationbuilder egy Facebook Messengerre épített, politikai kampányokra fejlesztett botprogramban működnek közre. Egy ilyen programot egyébként Gyurcsány Ferenc is elkezdett használni, saját bevallása szerint több százezer embert értek el vele az európai parlamenti választási kampányban.
Nemrég a 24. hu írta meg, hogy a bécsi DatAdatnak, amely információik szerint a baloldal 2022-es kampányára szerződött, két vállalkozás a tulajdonosa. A kisebbségi (az AVSF GmbH) a volt Együtt-elnök Szigetvári Viktoré és Ficsor Ádámé, a többségi tulajdonrész pedig a Higher Ground Labs Fund III LP-é. Utóbbi szervezet a 24.hu szerint az amerikai Demokrata Párthoz köthető, és „azzal a kifejezett céllal hozták létre Donald Trump elnökké választása után, hogy a Szilícium-völgyből ihletett digitális tudástárral és technológiákkal felrázza a sokkolt Demokrata Pártot annak érdekében, hogy a demokrata értékrendű választók minél nagyobb számba menjenek el választani”. A Higher Ground Labs Fund III LP vezetői szintén Barack Obama korábbi amerikai elnök mellett dolgoztak elnökválasztási kampányai idején. Az amerikai anyacég fő részvényese pedig egy olyan, az offshore-paradicsomnak számító Delaware államban bejegyzett cég, amelynek tulajdonosi és irányítói köre nem nyilvános.
Egy, az Index birtokába került videófelvételen a DatAdat tájékoztatási igazgatója azt mondta:
Nagyon komoly hálózatunk volt a Demokrata Pártban, hogy valamilyen szintű befolyással bírjunk, amikor szakembereket kell bevonnunk a kampányok különböző részei során.
Ficsor Ádám pedig ugyanezen írás alapján úgy fogalmazott:„mi csak a progresszívekkel dolgozunk”. Ezek után pedig az sem meglepő, hogy az Index összefoglalója szerint a DatAdat operatív stábjában hemzsegnek az amerikai kampányszakemberek, akik jórészt az ottani Demokrata Párt balszárnyához köthetők, és többen közülük Soros Györgyhöz is kapcsolódnak.
Propagandaterjesztés minden felületen
A DatAdat szolgáltatásainak haszonélvezői szintén a Gyurcsány–Bajnai-féle baloldali világhoz tartoznak. Így például Dobrev Klára internetes oldalán korábban megtalálható információk szerint a politikussal való internetes kapcsolattartás esetén „adatfeldolgozóként a DatAdat Professional Kft. működik közre, biztosítja az adatok tárolásához szükséges szervereket, amelyek az EGT területén belül találhatók”.
További adalék, hogy a liberális Átlátszó.hu egy korábban megjelent cikkében több portált is felsorolt, amelyek a DatAdathoz küldhették az adataikat: a Böcskei Balázshoz köthető Idea Intézet, a Gulyás Márton-féle Partizán egyik oldala, valamint a Gyurcsány Ferenc ügyvédjét, Czeglédy Csabát soraiban tudó Éljen Szombathely Egyesület is fel volt tüntetve az írásban. A DatAdatra való hivatkozás Kálmán Olga, Varju László és Oláh Lajos honlapjain is feltűnt.
Mindemellett pedig a 24.hu arról számolt be, hogy a DatAdat Karácsony Gergely 2019-es kampányát is segítette, sőt, az Index szerint 12 helyen dolgoztak a 2019-es önkormányzati kampányban a balliberális pártoknak.
Szintén a liberális portál két éve az Ezalényeg lejáratóoldal kapcsán azt írta, a „híroldalnak álcázott propagandakiadvány"”központi irányítás alatt, több tízmilliós keretből szórhatta az újságcikknek öltöztetett, célcsoportokra szegmentált, gondosan célzott ellenzéki üzeneteket a 2019-es önkormányzati kampány számos színterén.
A lap több, egymástól független forrásból úgy értesült, hogy az „EzaLényeg-hadművelet” legfontosabb részfeladatát, a facebookos hirdetések célcsoportjainak kialakítását és a hirdetések célzását a DatAdat cégcsoport végezte. A 2022. áprilisi választást követően Gulyás Márton, a szintén külföldről finanszírozott Partizán videócsatorna kapcsán is bevallotta, hogy együttműködtek a DatAdattal.
Manipulált előválasztás
A fenti előzmények után az nem meglepő, hogy a 2021-es előválasztásban is nyakig benne volt a DatAdat-hálózat. A sok DK-s megbízás után az azonban némileg meglepő lehet, hogy inkább Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter oldalán kapcsolódtak be a küzdelmekbe. Legalábbis az Index 2022. márciusában megjelent cikke szerint egy birtokukba került felvételből kiderült, hogy az ellenzéki előválasztás végeredményét is tudta befolyásolni a Bajnai–Ficsor-érdekkör.
Az ellenzéki pártok kitalálták ezt az utat, az előválasztást, aminek a kiépítésében mi támogattuk őket
– mondta Ficsor Ádám, aki a beszélgetésben azt is megerősítette, hogy jelenleg Márki-Zay Péternek dolgoznak.
Az Indexnek egy, az ellenzéki előválasztás körülményeit és a datadatos körnek az ellenzékkel való viszonyát jól ismerő forrása azt is elárulta, hogy Bajnai Gordon kérésére lett a leszállóágba került Karácsony Gergely helyett Márki-Zay Péter Dobrev Klára ellenfele a második fordulóban, akit – az előválasztáson résztvevő, elkötelezett ellenzéki szavazók adatait jól ismerő és online célzottan megszólítani képes – datadatos csapat segített győzelemhez.
Maga Márki-Zay Péter egyébként korábban arról beszélt, hogy az előválasztás időszakában a cég dolgozott a DK-nak és Karácsony Gergelyéknek is, a 24.hu-nak pedig nemrég azt mondta, természetes, hogy a DatAdat az ellenzéki kampány szerves része lett, hiszen a cég szinte az összes párttal dolgozott már együtt 2022 előtt.
Több száz számla, rengeteg megbízás
Szintén a baloldali portál hozta nyilvánosságra, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom nevében egy „keretszerződést kötöttek a bécsi székhelyű DatAdat GmbH-val kommunikációs kampány- és rendezvényszervezés, kommunikációs tanácsadás, adatbázis-építés, illetve közösségi média alapú kampányszervezés ellátása tárgyában”, méghozzá „bőven százmilliós nagyságrendben”, ugyanis: „mindent csinált a DatAdat, több száz számláról beszélünk, rengeteg megbízást kaptak”.
Azt még a kampányban mutatta be az Index, hogy egy vecsési étteremben még Márki-Zay csapatának számláját is ez a cég fizette. Mindemellett videókat, kreatív anyagokat gyártottak, adatbázist kezeltek, mikroadományokat gyűjtöttek, sms-kampányokat hajtottak végre, Facebook-hirdetéseket fizettek, óriásplakátokat helyeztettek ki, és ők bérelték a baloldali kampányközpont épületét is. A baloldali portál úgy értesült egy forrásától, hogy a papírozásnál arra különösen figyeltek, hogy olyan kampányeszköz finanszírozása ne menjen pénz az MMM oldaláról, amin pártlogó van, mert az könnyen szankcionálható.
Lopott adatbázis, sms-özön, büntetőeljárás
A DatAdat a 2022-es kampányban hozzávetőleg egymillió választót érhetett el telefonhívásokkal, sms-ekkel. Felmerült a gyanú, hogy az akciót lopott adatbázisok felhasználásával hajtották végre, hiszen olyan kormánypárti szimpatizánsok is kaptak hívásokat Márki-Zayéktól, akik bizonyosan nem adták meg elérhetőségeiket nekik.
Nem csoda, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz az ügyben számos panaszbeadvány érkezett.
Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke a Magyar Nemzetnek adott korábbi interjúban beszélt arról, hogy feljelentése nyomán személyes adattal való visszaélés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda. A DatAdattal kapcsolatban az ORFK 2022 augusztusában azt a tájékoztatást adta, hogy a büntetőeljárás folyamatban van a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál. A nyomozás érdekeire tekintettel azonban egyelőre nem állt módjukban bővebb tájékoztatást adni a Magyar Nemzet kérdésére.
Tizennyolcszoros bevétel
Nagyot ment tavaly Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc harcostársának cége, az Ebit Consulting Kft., amely tíz éve tartó, viszonylag feltűnésmentes működése után hirtelen 18-szorosára növelte az adózott eredményét: a 2020-as 32 millióval szemben a 2021-es üzleti évben több mint 589 millió forintot könyvelhetett el – derítette ki az Adatradar nevű portál.
Borítókép: Bajnai Gordon (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
DatAdat
guruló dollárok
Gansperger Gyula
|
A DatAdat és a dollárbaloldal
|
A DadAdat és holdudvara mára teljesen átszőtte a külföldről finanszírozott magyarországi baloldalt. A cégcsoportnak számos külföldi vállalkozása van, a bécsiben például az amerikai Demokrata Párt emberei a többségi tulajdonosok. A cégháló működésében részt vesz a Gyurcsány-kormány hátországa, továbbá Bajnai Gordon és egykori titkosszolgálati minisztere is. A vállalat adatvédelmi aggályokat is felvető választási machinációi miatt a magyar hatóságok jelenleg is nyomoznak. A DatAdat nem kizárólag egy hatalomszerzési eszköz, hanem néhányak számára egy jól jövedelmező biznisz is. Az eddig megjelent írások alapján megpróbáltuk összefoglalni, hogy mit lehet tudni a dollárbaloldal vegykonyhájáról.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/a-datadat-es-a-dollarbaloldal
|
2022-10-03 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A győri közgyűlés kedden szavazta meg, hogy kisajátíthatnak 400 hektár szántóföldet Győrszentiván közvetlen szomszédságában, hogy azokat ipari területté minősíthessék. Ezzel Győr legnagyobb ipari park fejlesztése veszi kezdetét.
A terület „jelentősen zavaró hatású” besorolást, úgynevezett Gipz minősítést kapna. A helyiek úgy sejtik akkumulátorgyár épülne, annak készítik elő a helyet, hivatalosan azonban senki nem mond nekik semmit.
A Győrhöz tartozó falu lakosai azonban sem akkumulátorgyárat, sem több ipart nem szeretnének a település határába. Ezért augusztus óta majdnem 6000 aláírást gyűjtöttek, hogy megmaradjanak a termőföldjeik. Szentiván második legjobb mezőgazdasági területeit készülnek lebetonozni, a legértékesebbeken már az Audi gyárépületei vannak.
Hétfőn a rossz idő ellenére több százan demonstráltak a városháza előtt az ipari park bővítése ellen, másnap pedig már ezren gyűltek össze a helyi művelődésiházban egy parázs hangulatú lakossági fórumon, hogy választ kapjanak a kérdéseikre.
|
Nem kérnek a gyanús ipari parkból a dühös győrszentivániak
|
A településen mindenki arról beszél, hogy akkumulátorgyárat telepítenek a házaik mellé, de hivatalosan senki nem mond nekik semmit. Az erről tartott fórumon is csak annyi derült ki, hogy nincs semmiről információ, illetve, hogy a jegyző szerint a jegyző nem hazudik, bármilyen hihetetlen is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220924_Nem_kernek_a_gyorszentivaniak_a_falu_melletti_ipari_parkbol_de_hangjuk_nem_er_el_a_donteshozokig__videoriport
|
2022-09-24 20:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Magyarországon is látszanak a nyomai annak az orosz oligarchának, aki az amerikai külügyminisztérium vizsgálati anyaga szerint egy társával együtt 2014 óta a világ kéttucatnyi országában legalább háromszázmillió dollárt fordított külföldiek befolyásolására.hirdetésKritikus pillanatban volt lehetősége találkozni Orbán Viktorral annak az orosz oligarchának, aki az amerikai külügyminisztérium közlése szerint az elmúlt években pénzzel próbált rávenni külföldi politikusokat, hogy az orosz érdekeknek megfelelően cselekedjenek. 2009. november 16-án egy energetikai konferenciát tartottak Budapesten, amelyen a közelgő választásra készülő Orbán Viktor a Fidesz elnökeként szólalt fel.13 év után visszatekintve legalábbis megmosolyogtató kijelentést tett: a Fidesz már készíti Magyarország energiastratégiáját, amelynek az a célja, hogy 20 éven belül megszüntessék az ország energiafüggőségét. Mellékesen pedig ostorozta az Európai Uniót, amiért az nem képes fellépni azért, hogy a tagállamok sokféle forrásból szerezzék be az energiát. Hogyan jutott el Orbán Viktor néhány éven belül oda, hogy kiszolgáltassa Magyarországot az orosz érdekeknek?hirdetésA fordulat jóval hamarabb következett be Orbán gondolkozásában, mint azt 2009 őszén bárki gondolhatta volna. A konferencia után öt nappal, 2009. november 21-én történt meg a magyar politikus és az akkor éppen a kormányfői posztot betöltő Vlagyimir Putyin között az a találkozó, amely valószínűleg meghatározó változást hozott kettejük kapcsolatában. Ehhez egy lépcsőfok lehetett a konferencia. Azon ugyanis magyar és amerikai előadók mellett részt vett Alekszander Babakov, az orosz duma képviselője is, akinek az elmúlt évtizedben meghatározó szerepe volt abban, hogy a világ legkülönbözőbb országaiban felduzzasszák a Putyinnal szimpatizáló oroszbarátok táborát.Babakov és a Putyin séfjeként elhíresült Jevgenyij Prigozsin az a két orosz oligarcha, akiket az amerikai külügyminisztérium a napokban név szerint is megemlített mint a Nyugatot destabilizáló orosz befolyásolási akciók irányítóit. Márpedig Babakov nyomai egyértelműen kimutathatók Magyarországon is. A 2009-es nemzetközi energiafórumot nem először rendezte meg a Constellation Energy Institute Budapesten. Az intézmény mögött nem valamilyen külföldi szervezőt kell keresni, hanem egy akkor a harmincas évei közepén járó nőt, aki néhány hónap múlva a 2010-ben hivatalba lépő második Orbán-kormány energiabiztonsági nagykövete lett a külügyminisztérium kötelékében.Alekszander Babakov orosz politikusWikipediaOrbán Anita megsüvegelendő karriert járt be. Nemcsak a rangos egyetemek vagy a 2008-ban külföldön publikált könyve, a Hatalom, energia és az új orosz imperializmus alapján ítélve, hanem azért is, mert rövid időn belül igen magas menedzseri pozíciókba jutott amerikai és nyugat-európai energetikai vállalatoknál. A Penn America Energy tanácsadó testületének a mai napig tagja; a pennsylvaniai cég arra készül, hogy a következő évtizedben cseppfolyós földgázt szállítson Európába. Magyar szemszögből azonban még fontosabb pozíció a Vodafone Magyarország igazgatósági tagsága, amelyet Orbán Anita 2021 elejétől tölt be, hiszen az idén az Orbán-kormány a 4iG-vel közösen vételi ajánlatot tett a Vodafone-ra. A nemzetközileg is jegyzett menedzser, aki egykor olyan konferenciát tudott összehozni, amely találkozási pontot jelenthetett Babakov és Orbán számára, jelenleg a 12. legbefolyásosabb magyar nő a Forbes listáján.Orbán Anita, a Vodafone vezérigazgató-helyetteseVodafone MagyarországMás kérdés, hogy habár nyilatkozata szerint nemcsak a magyar kormányfőt, hanem Európa más vezetőit is közvetlenül fel tudja hívni, mintha Orbán Viktor nem fogadta volna meg az orosz imperializmus veszélyeivel kapcsolatos gondolatait. A konferencia után néhány hónappal ugyanis – ahogy azt a Direkt36 oknyomozó újságírói feltárták – Orbán akkori gazdasági háttéremberei, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt már a KGB-utód FSZB egyik magas rangú vezetőjével tárgyaltak Szentpéterváron. Így Babakov hamarosan szélesre nyitott ajtókat döngethetett Magyarországon.Babakov amúgy maga is érdekelt volt az energiaiparban. Persze csak akkor helyes a múlt idő használata, ha elfogadjuk azt az állítását, hogy a cégein immár túladott, és jelenleg az orosz törvényhozás egyik legszegényebb képviselője. AED International nevű vállalatát 2011-ben átadta lányának, az Ukrajnában jelentős villamosenergia-hálózatot birtokló V. S. Energy International pedig lett üzletemberek, valamint Babakov üzlettársának felesége kezében van. Babakov és Prigozsin egyébként évek óta amerikai szankciók hatálya alatt áll, Prigozsint pedig az FBI is körözi 250 ezer dolláros vérdíjjal. Az amerikai legfőbb ügyész áprilisi vádirata szerint Babakov és két társa pénzt nem kímélve ügyködött azon, hogy amerikai és európai politikusokat lefizetve befolyásolják a közvéleményt, támogassák a számukra kedvező politikai erőket, és érvényesítsék Oroszország külpolitikáját.Bár bizonyítékokkal az amerikaiak még nem szolgáltak, nyilvános információkból is egyértelmű, hogy Babakovnak Magyarországra is jutott ideje. 2010. június 5-én, tehát hat nappal a második Orbán-kormány beiktatása után Oroszországban megalakult az Orosz–Magyar Baráti Társaság, amelynek elnöke Jurij Poljakov, egyik tagja pedig maga Babakov lett.Az ideológia – leginkább az eurázsiai összetartozás gondolata és persze az orosz nagyhatalmi szerep – hamarosan táptalajra talált Magyarországon, sőt az is kirajzolódott, kik azok az ismert figurák, akik Babakovékat Magyarországról segítik. Nehéz lenne jobb példát hozni a befolyásoló ügynökök munkájának eredményére. Lezsák Sándornak, a magyar parlament fideszes alelnökének a lakiteleki Népfőiskolája volt az egyik felkarolója ennek az eszmekörnek.A Keleti Nyitás Kollégiumának rendezvényein jelen volt Poljakov is, a Lityeraturnaja Gazeta egykor ellenzéki, ma viszont már Putyin-barát főszerkesztője, akinek magyarul is jelennek meg művei. A kollégium meghívott előadói és a résztvevők között pedig felbukkant Kiss Szilárd, a moszkvai nagykövetség egykori mezőgazdasági attaséja, aki orosz feleségével valóságos vízumgyárat működtetett kétes orosz személyeknek.A magyar bíróság utóbb mégis felmentette, és a kormányban még csak nem is tagadták, hogy az attasé az FSZB beszervezettje volt. A lakiteleki rendezvényeken feltűnt Keskeny Ernő volt moszkvai nagykövet is, akivel Kiss a 2009-es Orbán–Putyin-találkozót szervezte, és a kulturális élet olyan Fidesz-barát influencerei is megjelentek, mint Cseke Péter színigazgató, aki Kecskeméten színpadra állította Poljakov egyik darabját.
|
Orbánt már a 2010-es választások előtt megkörnyékezték Putyin emberei
|
Magyarországon is látszanak a nyomai annak az orosz oligarchának, aki az amerikai külügyminisztérium vizsgálati anyaga szerint egy társával együtt 2014 óta a világ kéttucatnyi országában legalább háromszázmillió dollárt fordított külföldiek befolyásolására.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202238_lefizettee_putyin_orbant
|
2022-09-23 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Két év után nem újdonság, hogy az orosz-ukrán háború túlterjeszkedik a hadviselésen és a politikán. Pozsonyi szerzőnk cikkéből megtudhatják, milyen hatást gyakorolt a konfliktus a szlovák jégkorongbajnokságra, a sportpolitikára, és összességében a megosztott szlovákiai közéletre.
|
A pekingi vezetés legfelsőbb köreiből felügyelhetik a kínaiak magyarországi beruházásait
|
Az Intelligence Online hírszerzési szaklap a leendő debreceni akkumulátorgyárat hozza példának arra, hogy jól illik a Kínai Kommunista Párt geopolitikai stratégiájába, amelynek a döntéseit a lap forrásai szerint Szijjártó Péter külügyminiszter és kínai kollégája telefonbeszélgetései alapján hozzák meg.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202238_ki_tud_kinaiul
|
2022-09-23 07:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
Harmadára csökkent az állami reklámköltés a tavaszi parlamenti választás után, de az eloszlása semmivel sem lett demokratikusabb: több mint 80 százaléka kormányközeli médiumokhoz került.hirdetésBeigazolódott a HVG május eleji előrejelzése: a költségvetés gyászos állapota, illetve a parlamenti választási kampány vége miatt meredeken csökkent az állami reklámköltés. A médiacégek önbevallását összegző Kantar Media adatai szerint 2022. április–júliusban a listaáron számolt (tehát a kiadói kedvezményekkel nem csökkentett) állami reklámkiadások 13,9 milliárd forintot tettek ki az előző év azonos időszakának 41,1 milliárdjával szemben. A 2022 első három hónapjára eső kampányhajrában viszont az állam majdnem kétszer annyit (47,5 milliárd forintot) költött, mint egy évvel korábban ugyanezekben a hónapokban. Mivel listaárról van szó, a valódi összeg ennél jóval alacsonyabb: az állami hirdetéseket kezelő, Balásy Gyula tulajdonában lévő New Land Media idén tavasszal – médiatípustól függően – 40–56 százalékos kedvezmény kiharcolását vállalta a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiírt, 75 milliárd forint keretösszegű tenderen. És ez még nem is számít magasnak, hiszen a kereskedelmi hirdetők legalább kétharmados, de nemritkán akár 90 százalékos diszkontot is kapnak a médiavállalatoktól. Persze a relatíve alacsony kedvezménynek is oka van: az összeg több mint 80 százaléka a kormánypárti sajtóban csapódik le, amelynek az állami reklámpénz jelenti az elsődleges bevételi forrását.hirdetés az összeg több mint 80 százaléka a kormánypárti sajtóban csapódik le, amelynek az állami reklámpénz jelenti az elsődleges bevételi forrását.Ezekben az összegekben azonban nem szerepelnek a Mediaworks online felületein megjelenő állami hirdetések. Méghozzá azért nem, mert a több száz Fidesz-közeli médiumot tömörítő Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány hirdetéseit kezelő Salesworks az idei évtől egyszerűen nem árulja el, hogy az interneten mennyi állami reklámbevételre tesz szert, pontosabban azt is piaciként tünteti fel. A cég 2022. tavaszi–nyári listaáras online reklámbevétele 5,6 milliárd forint, míg tavaly ugyanekkor 8,2 milliárd volt, utóbbihoz az állam 5,5 milliárddal járult hozzá. Az iparági szakemberek az állami költés összesített csökkenését is figyelembe véve úgy számolnak, hogy a Salesworksnél elköltött reklámközpénzek nagyjából 3-3,5 milliárd forintot tesznek ki, amivel az állam teljes ráfordítása listaáron 17-18 milliárd forint körül alakul. A tisztánlátás hiánya nehezíti a médiapiaci viszonyok feltérképezését, a KESMA-t lényegében menedzselő Mediaworks pedig úgy tehet, mintha szépen csökkenne a közpénzfüggősége, miközben a valóságban továbbra is az állam a kormánypropaganda egyik első számú finanszírozója.hvg.huA költekezésben kifejezett önmérsékletet tanúsított például a Miniszterelnökség ahhoz képest, hogy a korábbi években nem sajnálta az állami forintokat, és sok kereskedelmi hirdetőt maga mögé utasítva a reklámpiac egyik legnagyobb szereplőjévé vált. A Gulyás Gergely vezette tárca 2021 áprilisa és júniusa között még 17,8 milliárd forintot szórt el listaáron, az idei választások óta viszont mindössze 2,4 milliárd forinttal támogatta meg a kormányzati üzenetek terjedését – ami főként a „Magyarország nem hagyja magát!” kampányban testesült meg. Jelentősen visszaesett a Magyar Turisztikai Ügynökség aktivitása is: míg 2021 szóban forgó időszakában 4 milliárd forintot költött, az idén a választások óta mindössze 840 milliót. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság reklámbüdzséje a nyolcadára apadt, és a Szerencsejáték Zrt. is visszafogta magát: hirdetési volumene a tavalyi év kétharmadára csökkent. Vagyis – néhány kivételtől, például az MVM-től eltekintve – az összes állami intézmény és vállalat reklámköltése drasztikusan visszaesett.A kereskedelmi hirdetők láthatóbbak voltak április és június között, mint 2021 azonos időszakában, és az általuk megvásárolt felület nőtt a legfontosabb kormányközeli médiacégeknél is. Viszont hogy a piaci alapon begyűjtött hirdetések listaáras értéke 29 százalékot nőtt, nem jelenti automatikusan azt, hogy ezzel a valódi bevétel is megugrott. Annyi alternatív bevételi forrást biztos nem jelentettek a fideszes sajtó számára, ami kompenzálná, hogy a kormány nem hajlandó a megszokott őrületes mennyiségű pénzt belerakni a működésükbe. És mivel Rogán Antal rájött, hogy sokkal kifizetődőbb online véleményvezérekre költeni az adófizetők pénzét, a legnagyobb pénznyelőkre előbb-utóbb áramvonalasítás vár.
|
Választási kampány nélkül kevesebb jut propagandára, de az a „megfelelő” helyekre
|
Harmadára csökkent az állami reklámköltés a tavaszi parlamenti választás után, de az eloszlása semmivel sem lett demokratikusabb: több mint 80 százaléka kormányközeli médiumokhoz került.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202238__reklamkoltes__lecsavart_kampany__fogyo_kozpenz__kiszarado_penznyelok
|
2022-09-23 17:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Miniszterelnökség „szabálytalansági eljárást” indított a lélegeztetőgép-biznisz egyik szereplője, az OTT-ONE Nyrt. ellen – közölte még kedden a Budapesti Értéktőzsde. Az eljárást azért indítják, mert a tárca szerint nem valósult meg egy ginopos pályázat. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő arról posztolt csütörtökön, hogy egy 300 milliós, speciális gép beszerzésére kapott uniós támogatást a cég.
A koronavírus-járvány kitörése után az OTT-ONE-tól az állam nagy tételben vásárolt akkor hiánycikknek számító maszkokat és lélegeztetőgépeket. A cég bevétele abban az évben megközelítette a 12 milliárd forintot. Azonban a cégnél egymást követték az ügyek: azt a hvg.hu, illetve a hvg360 írta meg még 2020 nyarán, hogy az OTT-ONE egy felügyelőbizottsági tagja tulajdonosa annak a cégnek, amely több mint 6 milliárd forintért üzembe helyezhette a kínai lélegeztetőgépeket. Miután ezt megírtuk, a cég elnök-vezérigazgatója azt közölte, hogy a sajtóból értesült az összeférhetetlenségből, és visszahívják a szóban forgó felügyelőbizottsági tagot.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bennfentes kereskedés miatt 2020 őszén 5 millió forintra bírságolta a vállalatot, valamint egy részvényesét 10 millióra, 2021 áprilisában pedig felfüggesztette a cég részvényeinek tőzsdei kereskedését, ami a BÉT honlapja szerint jelenleg is ebben a státuszban van. Idén januárban szintén büntetést szabott ki az MNB a cégre, tiltott piaci manipuláció, valamint a rendkívüli tájékoztatottsági kötelezettség szabályának megsértése és a bennfentes információ haladéktalan nyilvános közzétételének elmaradása miatt 111 millió forintra.
A jegybank indoklása szerint az OTT-ONE hiányosan, lényegi információkat elhallgatva tette közzé azt az információt, hogy a könyvvizsgálója rendkívüli felmondással visszaadta a megbízását. Azért is bírságolt az MNB, hogy sem a 2020-as, sem a 2021. első félévi beszámolót nem tették közzé.
|
Eljárást indított a Miniszterelnökség a lélegeztetőgép-biznisz egyik szereplője ellen
|
Egy 300 millió forintos uniós támogatást fognak vizsgálni az OTT-ONE Nyrt.-nél.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/kkv/20220929_miniszterelnokseg_eljaras_lelegeztetogep_biznisz_palyazat?utm_medium=Social&utm_source=Facebook#Echobox=1664457172
|
2022-09-29 13:16:00
| true | null | null |
HVG
|
Augusztus végén távozott az M1 Híradójának legismertebb arca, Németh Balázs a közmédiától, azonban nem kellett sokat várni arra sem, hogy bejelentse hivatalosan is következő munkahelyét: a 2023-as atlétikai világbajnokság szervezéséért felelős Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója lett.
Szeptember 14-én kérdeztünk rá az MTVA-nál arra, hogy mennyi pénzt kapott Németh Balázs távozásakor végkielégítésként, vagy más jogcímen, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyit keresett a műsorvezető az utóbbi egy évben. A közmédia pedig a 15 napos törvényi határidőt betartva, nem húzva az időt, teljesítette is közérdekű adatigénylésünket. Ebből pedig kiderült:
a törvény által előírt juttatásokon túl Németh Balázs, az M1 Híradójának korábbi műsorvezetője távozásakor négyhavi távolléti díjban – bruttó 8 014 000 forint – részesült".
Az MTVA válasza pedig részletesen közölte azt is, mennyit keresett a közmédia celebje az utóbbi egy évben. 2021 szeptemberében, októberében és novemberében egységesen bruttó 1 863 500 forint volt a juttatása, decemberben viszont egy picit többet vihetett haza: ekkor 1 886 057 forintot keresett. Januárban ismét 1 863 500 forintot keresett, azonban 2022 februárjától azonban kétmillió fölé ugrott a bére:
februárban 2 003 500 forintot,
márciusban 2 143 500 forintot,
áprilisban 4 007 000 forintot,
májusban 2 003 500 forintot,
júniusban 2 003 500 forintot,
júliusban 2 003 500 forintot,
augusztusban pedig szintén 2 003 500 forintot keresett.
Valamennyit még szeptemberre is kapott: a közmédia ekkor még 91 068 forintot utalt át neki.
Közérdekű adatigényléssel fordultunk a Budapest 2023 Nonprofit Zrt.-hez is, ugyanis szeretnénk megismerni Németh Balázs jelenlegi fizetését, valamint esetleges bónuszait is, azonban adatigénylésünkre egyelőre – hiába küldtük el már szeptember 14-én arra az e-mail-címre, amit az Opten cégbázisban kapcsolattartásra megadtak – nem válaszoltak.
|
Bruttó nyolcmilliós lelépési pénzt fizetett Németh Balázsnak a közmédia
|
A közmédia celebjének fizetése februártól átlépte a kétmilliót, áprilisban pedig négymillió forintnál is többet vihetett haza.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20220930_nemeth_balazs_kozmedia_fizetes
|
2022-09-30 14:54:00
| true | null | null |
HVG
|
A Heti Válasz szerint Kuncze felügyelőbizottsági tagsága a bolgár OPT-leányban aligha lehet más, mint a politikusi tevékenysége utólagos honorálása. A lap ezt semmilyen ténnyel nem támasztotta alá, viszont szép gyűjtésben mutatta be, milyen más szakembereknek nyújt megélhetést a Csányi Sándor vezette birodalom. Azt nem különösebben részletezték, hogy az érintettek mit csinálnak a cégeknél, csak elvannak, netán érdemi munkát végeznek?
A kormánypárti hetilap állítása szerint Kuncze megélhetése részben abból származik, hogy 2011 óta felügyelőbizottsági tag az OTP bolgár leányvállalataként jegyzett DSK Bankban. Kuncze szerint a hír igaz, a többi következtetés hülyeség, igaz, a volt belügyminiszternek ezt nem a Heti Válasz cikkében volt módja nyilatkozni, hanem az Index megkeresésére kommentálta a cikket. Kuncze állása egyébként aligha lehetett titok, elvégre a bankok ilyen pozíciói nyilvánosak.
A Heti Válasz azt is felidézi, hogy Suchman Tamás szocialista politikus, volt MSZP-s miniszter felügyelőbizottsági tag a Merkantil Banknál és az OTP Életjáradék Zrt.-nél, mindkét helyen havi 300 ezret keres és egyéb juttatásokat is kap. Leírják, hogy Medgyessy Péter 2006-tól a Mol-csoporttól kap fizetést, mint a Mol Petrolkémia Zrt. fb-tagja. Kóka Jánosról megemlítik, hogy az általa vezetett Cellum-csoport részben az állami Eximbank tőkebefektetési alapjainak, részben az OTP tulajdonában van. A cikk elmulasztja felidézni, hogy a cég élenjár a mobil fizetési fejlesztésekben, s egy magyar innovációt értékesít szerte a világban.
A cikk nem tett említést arról, hogy a jelenlegi adminisztráció, netán a korábbi Orbán-kormányok befolyásos emberei találtak-e megélhetést a bankcsoportnál.
|
Kuncze Gábor titokzatos állásáról cikkezik a Heti Válasz
|
A Heti Válasz arról közölt összeállítást, hogy az OTP előszeretettel karolja fel a korábbi kormányzatok befolyásos tagjait. Most Kuncze Gáborról írták, hogy felügyelőbizottsági-tag a bolgár OTP-leányban. A jelenség persze nem új, régóta Csányi Sándor gyakorlata
| null | 1 |
http://nol.hu/gazdasag/kuncze-gabor-titokzatos-allasarol-cikkezik-a-heti-valasz-1567759
|
2015-10-18 19:16:00
| true | null | null |
NOL (Népszabadság)
|
Az október 11-i tárgyaláson újra meghallgathatják a könyvszakértőt, mivel a védelem álláspontja szerint a szakértő számszaki hibákat vétett, így szakvéleménye használhatatlan. A vita lényege, hogy a vádbeli időszakban volt-e a politikusnak bármilyen bevétele a képviselői, állami vezetői juttatásán túl. A szakértő szerint nem volt, így a külföldön parkoltatott teljes összeg tisztázatlan eredetű, a vádlott és védője ezzel ellentétes állásponton van. A látszólag számháborúnak tűnő eljárás a költségvetési csalás pontos összegének megállapítása miatt szükséges.
Nagy István ügyvéd, Simon Gábor védője a Magyar Nemzetnek elmondta: álláspontja szerint a vádat képviselő ügyészség nem tudja megmondani, bizonyítani, hogy a vádlotton számon kért összegek mikor keletkeztek.
Az ügyvéd szerint csak akkor volna bizonyítható a költségvetési csalás, ha a vádhatóság pontosan meg tudná határozni, hogy dátumszerűen mikor keletkeztek a külföldi bankszámlákon talált összegek, mert csak így mondható meg, kellett-e adózni utánuk vagy sem.
Az ügyvéd úgy véli, hogy kizárólag akkor van esély az ügy elsőfokú befejezéséhez, ha a szakértő számukra is elfogadható választ ad, ellenkező esetben új szakértőt kívánnak kirendeltetni, aminek következtében biztosan átcsúszik az ítélet jövő évre, amikor már kilencéves lesz az ügy.
A 2014-es választások előtt derült ki, hogy Simon Gábor 2008 és 2012 között képviselői vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, valamint az államtitkári tisztségéért kapott bevételeit tüntette fel, miközben Svájcban, majd Ausztriában nyitott bankszámláin nagy összegű devizát helyezett el.
A vádirat lényege szerint Simon Gábor 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A 267 millió forintról Simon azt mondta, azok vállalkozások bevételei, amelyek után nem kell adózni. Ennek ellenére a büntetőeljárás kezdetekor szja és ekho címén befizette az államkincstárba a vádban szereplő 128 millió forintot.
Welsz Tamás szelleme
A szocialista politikus 2014 eleji meggyanúsítása a Központi Nyomozó Főügyészségen tovább bővült a politikai kalandorként ismert Welsz Tamás 2014. márciusi, furcsa öngyilkossága után. Welsz egy rendőrautó hátsó ülésén lett rosszul, azt mondta a rendőröknek, hogy afrikai kígyómérget vett be, majd egy budai mentőállomáson az életét vesztette. Néhai Welsz Tamás hagyatékából mások mellett Simon Gáborra nézve is terhelő dokumentumok kerültek elő. Eszerint Simon édesanyja – Derdák – nevére, Gabriel Derdák néven kiállított hamisított bissau-guineai diplomata-útlevél került elő, amivel Simon vádlott-társa negyvenmillió forintos számlát nyitott egy budapesti pénzintézetben.
Ezért felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is megvádolták a baloldali vezető politikust. Simon vádlott-társa ellen indult büntetőeljárás egyébként már véget ért, a bíróság megrovásban részesítette a férfit, aki részletes – Simonra kedvezőtlen – beismerő vallomást tett.
A volt baloldali politikust nyolcrendbeli hamis magánokirat felhasználásával is terheli a vádirat. Ez utóbbiból három a politikus valótlan tartalmú vagyonnyilatkozata miatt történt, Simon ugyanis a svájci és az osztrák számlákon heverő, több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, ugyanakkor a külföldi bankokban sajátjaként nyilatkozott róla.
|
Nyolc év után sincs ítélet Simon Gábor perében
|
Nyolc éve kezdődött Simon Gábor, az MSZP akkori elnökhelyettesének büntetőügye, ami – ha minden jól megy – jövőre zárulhat elsőfokú ítélettel. Már a harmadik bíró tárgyalja az ügyet a Fővárosi Törvényszéken.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/nyolc-ev-utan-sincs-itelet-simon-gabor-pereben
|
2022-10-04 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
2022.09.29. 05:00
2022.09.29. 06:48
Az uniós pénzekre ácsingózó kormány által beígért antikorrupciós intézmény tagságáért aligha tolonganak majd a szakértők. Jellemző az is: törvény még nincs, pályázat viszont már igen.
|
Jogállamisági fordulópont, vagy kamu és sóhivatal lesz a kormány korrupcióellenes intézménye?
|
Az uniós pénzekre ácsingózó kormány által beígért antikorrupciós intézmény tagságáért aligha tolonganak majd a szakértők. Jellemző az is: törvény még nincs, pályázat viszont már igen.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20220929_Jogallamisagi_fordulopont_vagy_sohivatal_a_kormany_igert_korrupcioellenes_intezmenye
|
2022-09-29 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A csengeri örökösnő körüli botrány egy emlékezetes pillanata volt, amikor kiderült, hogy 800 millió forintot ajándékozott volna Kósa Lajos édesanyjának. A Partizán birtokába került újabb dokumentum alapján ez aprópénznek számít, ugyanis Pólus Mária további, 25 millió eurót (kb. 10 milliárd forint) adományozott volna az asszonynak az elhunyt édesapja után maradt állítólagos örökségből.
Az ajándékozási szerződésen nem csak Pólus és Kósa anyjának az aláírása szerepel, hanem ügyvédi ellenjegyzés is van rajta, ami azért érdekes, mert a prominens fideszes politikus anyja azt állította, hogy nem is látta az iratot és sem az örökösnővel, sem annak ügyvédjével nem találkozott soha.
„Elvárás volt, hogy ő ebből részesüljön...Ő soha nem mondta azt, hogy neki valamire szüksége van, csak mindig addig mondta, amíg az embernek le nem esett, hogy mit akar, mi lenne a jó” – mondta Pólus Kósa Lajosról. Az örökösnő arról is beszélt a csatornának, hogy nem is az örökség révén került először kapcsolatba Kósával, hanem korábban egy peres ügyét szerette volna elintéztetni vele.
Kósa később az akkor még hatalomközeli figurának számító Spéder Zoltánnak is bemutatta és azt próbálta elérni, hogy az FHB-nál vásároljon állampapírokat az örökségéből.
Pólus azt is állítja, hogy több millió forintot adott át Kósa Lajosnak, ám ezt a politikus tagadja.
|
Újabb dokumentum bizonyítja, hogy a csengeri örökösnő milliárdokat fizetett volna Kósa Lajos anyjának
|
A Partizán a botrány kirobbanása óta most tudott először beszélni az örökösnővel.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220923_csengeri_orokosno_Kosa_Lajos_Partizan
|
2022-09-23 20:28:00
| true | null | null |
HVG
|
Öt ajánlattevő közül a Quercus Hungary Ingatlanhasznosító-kezelő Zrt. nyerte meg a Városliget Zrt. üzemeltetésében, illetve vagyonkezelésében lévő létesítményekben végzendő – az üzemeltetéshez kapcsolódó – javítási-szerelési, illetve átalakítási munkák elvégzésére kiírt 1 milliárd forintos közbeszerzést – derül ki a nyílt tender eredményéből, melyet az ajánlatkérő Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. közölt az uniós közbeszerzési közlönyben.
A nyertes feladata a létesítmények üzemelését gátló meghibásodások sürgősségi javítása, illetve a működés kapcsán felmerülő, előre nem tervezhető javítási, átalakítási feladatok elvégezése. A munkálatok ütemezését és mennyiségét előre nem lehet meghatározni, így azok sorrendjét, elvégzésük időpontjait, ütemezését a felmerülésének időpontjában közli a nyertessel az ajánlatkérő.
A listán – egyebek mellett – lakatos, asztalos, burkoló, tetőfedő és ács munkák szerepelnek. A rendelkezésre álló keretösszeg 1 milliárd forint.
A nyertessel augusztus 26-án kötött szerződést az ajánlatkérő.
Indult még a közbeszerzésen a B+N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., az ÉP-ÜZ-BAU Építőipari és Épületüzemeltetési Kft., a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt., továbbá közös ajánlattevőként az OMS24 Zrt. és a H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft. is.
|
Sok volt az ajánlat a városligeti épületek javítására
|
Öt ajánlattevő is volt a Városliget Zrt.-hez tartozó ingatlanok karbantartására, javítására. Az összesen 1 milliárd forintos tendert a Quercus Hungary nyerte meg.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/ingatlan/tarsasag-varosliget-kozbeszerzes-javitas-felujitas.760537.html
|
2022-10-01 12:37:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
15 mobilvécére írt ki közbeszerzést 2021-ben a rendőrség. Most megtudtuk, hogy a 3 évre szóló 200 milliós keretszerződésből 15 hónap alatt 30,7 millió forintot költöttek. Ez napi 69 ezer forintnak felel meg, és vécénként 4600 forintot jelent. A határon szolgáló Csongrád-Csanád megyei rendőröknek a CBA szállítja a hidegélelmet, idén augusztusban 11 959 csomagot, átlagosan 3039 forintért.
„A Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén biztosítani kell a kulturált illemhelyeket azokon a helyszíneken is, ahol nincs kiépített WC. Erre tekintettel Ajánlatkérő mobil WC-k bérlése és üzemeltetése tárgyú szolgáltatást kíván megrendelni a nyertes ajánlattevőtől, a műszaki leírás szerinti tartalommal és paraméterekkel rendelkező mobil WC-k tekintetében. Induló mennyiség 15 db mobil WC, mely mennyiség a keretmegállapodás időtartama alatt változhat” – ezekkel a paraméterekkel írt ki közbeszerzést a rendőrség 2021-ben.
A 36 hónapra szóló keretszerződés szerint 200 millió forintot költhet a rendőrség a WC-projektre. A 15 mobilvécé a röszkei határátkelőre, a Csanádpalota Autópálya határátkelőre, valamint Tiszasziget Közúti Határátkelőre kerül. A nyertes yooWC Kft. havi nettó 3 995 000 forint vállalkozási díjat kap a 15 WC után, plusz darabonként 75 000 forintot a szállításért.
A Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányságtól azt kérdeztük, a szerződéskötés óta mennyit fizettek a WC-kért. Azt írták, „2021. június 16-tól az összesített adatok szerint a 200 000 000 Ft keretösszegből 2022. augusztus 31-ig nettó 30 709 250,4 Ft-ot használt fel”.
Vagyis 441 napra fizették a 30,7 milliós összeget, azaz napi 69 ezret. Ez a 15 WC-re lebontva napi 4600 forintot jelent.
A rendőrség nem csak a WC-kre írt ki közbeszerzést. A határon szolgáló rendőrök élelmezésére tett közzé felhívást még februárban a Csongrád-Csanád Megyei és a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság. Csongrád-Csanád megyében a Lázár-testvérek CBA L és F Kft.-je lett a befutó. Az akkori kiírás szerint a napi háromszori étkezés 6440 forintra jött ki, ami 22 munkanappal számolva 141 ezer forintot jelent rendőrönként egy hónapban.
Közadatigénylésükre a rendőrség azt közölte, hogy február és augusztus között a nettó 800 milliós keretszerződésből 201 715 211 forintnyi megrendelést hívtak le. A szerződés szerint a CBA
reggeli és éjszakai ellátási csomagot 2480,
ebédet 2480,
vacsorát 1480,
konzervcsomagot 1480 forintért szállít.
A rendőrök február óta 69 105 élelmiszercsomagot kaptak, a szerződést február 15-én írták alá. Az augusztus 31-ig eltelt 197 nap alatt így átlagosan naponta mindössze 350 csomag jutott rendőröknek. Hogy ez egy rendőr/csomagot jelent-e, nem részletezték.
A Lázár-fivérek CBA-ja „etetheti” a határon szolgáló rendőröket Csongrád-Csanádban | atlatszo.hu
A határon szolgáló rendőrök élelmezésére írt ki közbeszerzést a Csongrád-Csanád Megyei és a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság. Előbbinél már született eredmény, a Lázár-testvérek CBA L és F Kft.-je lett a befutó. Napi háromszori étkezés 6440 forintra jön ki, ami 22 munkanappal számolva 141 ezer forintot jelent rendőrönként egy hónapban. Ez pedig több, mint a minimálbér nettója.
A migráció szempontjából fontos szerb-magyar határ 175 kilométer hosszú. Ebből 61 kilométer jut Csongrád-Csanád megyére, a többi Bács-Kiskun megyéhez tartozik. A szomszédos megye is közbeszerzéssel szerzi be az élelmiszercsomagokat a rendőröknek. Ide szintén a CBA L és F Kft. szállít, de jóval drágábban, mint Csongrád-Csanád megyébe.
A szerződés szerint a CBA
a reggelit és éjszakai ellátási csomagot 3900,
ebédet 3900,
vacsorát 2000,
konzervcsomagot 2000 forintért szállítja.
A Bács-Kiskun megyei rendőrség májustól rendelt élelmiszercsomagot a határon szolgáló egységeknek, augusztus 31-ig 202 231 233 forintot költöttek a nettó 700 milliós keretszerződésből. 42 754 csomagot hívtak le, így azokért átlagosan 4730 forintot fizettek. Augusztusra 12 980 csomagot rendeltek, azaz naponta 432 darabot. További részleteket itt sem árultak el.
Nyitókép: Kutyás járőr a szerb-magyar határon álló biztonsági határzár első és második kerítéssora között futó manőverúton Röszke térségében 2017. április 28-án. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
|
Mobilvécére 69 ezer, a rendőrök étkezésére napi 3000 forintot költenek a határon
|
15 mobilvécére írt ki közbeszerzést 2021-ben a rendőrség. Most megtudtuk, hogy a 3 évre szóló 200 milliós keretszerződésből 15 hónap alatt 30,7 millió forintot költöttek. Ez napi 69 ezer forintnak felel meg, és vécénként 4600 forintot jelent. A határon szolgáló Csongrád-Csanád megyei rendőröknek a CBA szállítja a hidegélelmet, idén augusztusban 11 959 csomagot, átlagosan 3039 forintért.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/10/05/mobilvecere-69-ezer-a-rendorok-etkezesere-napi-3000-forintot-koltenek-a-hataron/
|
2022-10-05 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Újabb döntést hozott a katasztrófavédelmi hatóság a Gödön folyamatosan bővülő akkumulátorgyár ügyében. Ám annak tartalmáról hiába kérdezte Balogh Csaba polgármester a hatóságot, nem kapott választ, és az ügyféli jogállásra való kérelmét is elutasították. A hatóság szerint ugyanis, mivel a gödi különleges gazdasági övezet Pest megye fennhatósága alá tartozik, a helyi önkormányzatnak nincs köze az eljáráshoz. A polgármester, aki a katasztrófavédelmi törvény szerint a város védelméért felel, a bírósághoz fordult az ügyben. Eközben hétvégén a gödi gyárban tűzeset történt, amiről rövid közleményt adott ki a katasztrófavédelem, és a polgármester is posztolt róla. A Samsung SDI képviselője és a gödi önkormányzat LMP-politikusa szerint viszont „rosszul” történt a tájékoztatás, és nem is volt tűz a gyárban.
Elutasító végzést kapott Balogh Csaba gödi polgármester arra a közadatigénylésére, amelyben a Samsung-beruházás legújabb katasztrófavédelmi eljárásának irataiba kívánt betekinteni.
A mostani katasztrófavédelmi eljárás vélhetően Samsung SDI legújabb gödi üzemének engedélyezéséhez kapcsolódik. A több üzemegységből álló beruházásnak ugyanis most épül a második, a meglévőnél kétszer nagyobb iparcsarnoka. A külföldi sajtóhírek szerint a bővítésnek köszönhetően a Samsung-gyárkomplexum termelési kapacitása a jövő év második felére évi 60 GWh-ra bővül, a gyártókapacitás pedig 70-80%-kal növelhető lesz.
A katasztrófavédelmi engedélyeknek pedig igazodniuk kell a rohamtempóban történő bővítéshez. Így 2018 és 2021 között már öt alkalommal módosult a folyamatosan bővülő, az alsógödi lakóövezetekhez is egyre közelebb kerülő veszélyes üzem katasztrófavédelmi engedélye. Érthető hát, hogy a gödi polgármester tudni szerette volna, milyen új katasztrófavédelmi eljárás indult augusztusban, és abban milyen döntés született. A kiadott hirdetmény ugyanis semmilyen konkrét információt nem tartalmaz.
A Pest Megyei Katasztrófavédelem végzése szerint azonban a polgármesternek nincs köze az éppen folyó eljárásokhoz.
A végzésben a különleges gazdasági övezetről szóló törvényre hivatkoznak, amely szerint a megyei önkormányzat látja el a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét. A gödi gyár esetében a Pest Megyei önkormányzat közgyűlése, illetve annak elnöke láthat el feladatokat az engedélyezési eljárásokban.
A polgármester ügyféli jogállásának megtagadásakor az elutasító végzés a 2016. évi CL. törvényre (Ákr-törvény) is hivatkozik: eszerint „ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti.” A katasztrófavédelmi hatóság szerint viszont a gödi önkormányzat és polgármestere „közvetlenül nem érintett” a gödi gyárnak kiadandó engedélyek ügyében.
A végzés ellen fellebbezni sem lehet, mert a Samsung-gyár építése nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás; a hatóság döntése csak közigazgatási perben támadható.
Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön | atlatszo.hu
A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben. Akár a lakosságot is megkerülhetik, amely gyakran tiltakozik a gyár bővítése ellen.
A katasztrófavédelmi törvény szerint ugyanakkor az elsőfokú polgári védelmi hatósági jogkört a polgármester gyakorolja, ő felel a polgári védelmi feladatok ellátásáért.
„Milyen ország az, ahol a katasztrófavédelem a vele együttműködő polgármestert tekinti ellenségnek, és a külföldi céget védi a helyi lakosság helyett?” – teszi fel a költői kérdést Balogh legutóbbi blogbejegyzésében. A polgármester bírósághoz fordul, ahogy tette ezt már több esetben az ügyféli jogok visszaszerzéséért a város számára. A peres eljárások azonban hosszú ideig eltarthatnak.
„Éles helyzetben, ha csak pár percig tartanak vissza egy lényeges információt, az emberek százainak halálát eredményezheti. Úgy lenne helyes, ha a kötelezettségeket az viselné, aki a jogokat is megszerezte” – figyelmeztet arra az abszurd helyzetre Balogh Csaba, hogy a felelősség veszély esetén a helyi polgármesteré, és nem a megyei közgyűlésé.
Tűzeset történt, vagy valami olyasmi
Október 2-án, a Samsung-gyárban tűzeset történt a hatóság szerint. Az eseményről szóló ellentmondó közlések viszont azt igazolják, hogy a lakosság és a polgármester nem kap elegendő információt, ha veszélyes esemény történik.
A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság „Tűz volt egy gödi üzemben” címmel adott ki az eset kapcsán egy közleményt. Ebben meg sem nevezik a Samsung-gyárat, csupán egy felső küszöbértékű veszélyes üzemet említenek, ahol egy tűzjelző berendezés működésbe lépett. „A váci és fővárosi hivatásos tűzoltóegységek kiérkezésekor tűz már nem volt, a tűzeset a lakosságot nem veszélyeztette, amiatt veszélyes anyag nem került a környezetbe” – olvasható a kiadott közleményben.
Balogh Csaba polgármester a kapott tájékoztatás alapján vasárnap reggel szintén posztolt a Facebookon az eseményről. Eszerint egy elektromos panel gyulladt ki az egyik épület felső szintjén, ahol senki sem tartózkodott.
A tűzesetről megjelent polgármesteri poszt többekben riadalmat keltett. A Samsung SDI környezetvédelmi felelőse, Frankovits György István kommentben igyekezett korrigálni a polgármester tájékoztatását, eszerint „a gyár nem gyulladt ki, tűz nem történt”; majd megosztotta a katasztrófavédelem közleményét arról, hogy tűz volt a gyárban.
A kommentelésbe és a posztolásba a gödi önkormányzat LMP-képviselője, Fülöp Zoltán is beszállt, aki a nap folyamán részletesebb tájékoztatást is kiposztolt a „rendkívüli eseményről”.
Eszerint az egyik épület tetején az elektromos kapcsolótérben túlmelegedés történt, ami kiváltotta a tűzjelző rendszer riasztását, tüzet viszont nem kellett oltani. Mint írta, „a füstnek tűnő jelenség a korszerű automata oltórendszer által képzett oltóanyag köd volt”, a nagy erőkkel kivonuló tűzoltókat pedig a felső küszöbértékű üzemben történt jelzés miatt kellett riasztani.
A Fülöp Zoltánnak adott részletesebb tájékoztatás összefügghet azzal, hogy a Samsung képviselőivel ő tartja a kapcsolatot a gödi testület döntése szerint. Mint arról korábban beszámoltunk, a gödi önkormányzatban 2020 nyarán az ellenzéki összefogás szétesett, és négy ellenzéki, valamint négy fideszes képviselő szembefordult Balogh Csaba polgármesterrel. A gödi önkormányzati belharc részeként a polgármester helyett Fülöp Zoltánt bízták meg a Samsung és a különleges gazdasági övezet ügyében folytatott tárgyalásokkal.
Belharc dúl a gödi városvezetés soraiban, a csörte egyetlen nyertese a magyar kormány | atlatszo.hu
Harc indult a gödi önkormányzaton belül Balogh Csaba polgármester támogatói és támadói közt, amelyben személyi és pártpolitikai ellentétek egyaránt szerepet játszanak. Az eldurvult csörte egyetlen nyertese a magyar kormány, amely a testületben lévő politikai káosszal is indokolja a város egy részének einstandolását, és a Samsungtól származó adóbevétel elvételét.
A helyi „zöldpolitikusnak” a Samsung-gyárral ápolt jó viszony a legfontosabb
Tárgyalási eredményekről azonban Fülöp eddig nem igazán tudott beszámolni. Politikusi Facebook-oldalán a Samsung kapcsán leginkább a gyár tevékenységét méltató posztokat tesz közzé.
A gödi kutak NMP-szennyezése kapcsán pedig nemcsak posztolt májusban a gyár érdekében (ld.: „a Samsung SDI Hungary komolyan veszi a gödi vízszennyezést, és jelentős erőfeszítést kíván tenni a szennyezés kiterjedtségének felmérésére”), de a Samsung kútvizsgálatához is toborzott helyi lakosokat. A vizsgálatok eredményét viszont mind a mai napig nem tette közzé sem ő, sem a Samsung SDI.
Akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a gödi kutak vizében | atlatszo.hu
Egy független szakértői vizsgálat olyan anyagok jelenlétét mutatta ki a gödi kutak vizében, amelyeket a Samsung-gyárban is használnak. Ugyanakkor a vízügyi hatóság nem adja ki a gödi iparterület monitoring-kútjainak vizsgálati dokumentumait arra hivatkozva, hogy ezek „döntést előkészítő”, tíz évig titkosítható adatok. Az ügyben bírósági per van folyamatban.
Fülöp Zoltán vezette azt a random meghirdetett lakossági fórumot is, ahol a kútszennyezés okáról és következményeiről szinte semmit nem lehetett megtudni. A fórum a tapasztalataink szerint leginkább arra szolgált, hogy bagatellizálja a szennyezés tényét, és lehetőséget biztosítson a Samsungot képviselő Frankovits György számára, hogy bemutassa a gyár „felelős” környezetpolitikáját. Frankovits viszont ugyanúgy nem válaszol a kútvizsgálatra lehetőséget biztosító lakosok leveleire, mint a „zöldpolitikus” Fülöp.
A fórumon májusban elhangzott ígéret beváltása pedig, miszerint a gödi önkormányzat vízvizsgálatokat fog megrendelni, még csak most jutott el odáig, hogy szeptember végén a városfejlesztési bizottság határozatot fogadott el a vizsgálatok megrendeléséről.
Nem derült ki, hogyan került mérgező oldószer a kútvízbe – lakossági fórum Gödön | atlatszo.hu
A gödi kutak szennyezéséről szóló, május 2-án megjelent cikkünk felbolygatta a kedélyeket a Duna-parti kisvárosban. Az ügyben az önkormányzat fórumot hirdetett meg, ahol választ ígértek a lakosok kérdéseire. Az eseményen azonban a hatóságok részéről senki nem jelent meg, a meghívott vegyész szakértő és a Samsung képviselői pedig nem igazán tudták eloszlatni a helyiek aggodalmait. Videóval.
|
A hatóság szerint a gödi polgármesternek nincs köze a Samsung-gyár katasztrófavédelmi eljárásaihoz
|
Újabb döntést hozott a katasztrófavédelmi hatóság a Gödön folyamatosan bővülő akkumulátorgyár ügyében. Ám annak tartalmáról hiába kérdezte Balogh Csaba polgármester a hatóságot, nem kapott választ, és az ügyféli jogállásra való kérelmét is elutasították. A hatóság szerint ugyanis, mivel a gödi különleges gazdasági övezet Pest megye fennhatósága alá tartozik, a helyi önkormányzatnak nincs köze az eljáráshoz. A polgármester, aki a katasztrófavédelmi törvény szerint a város védelméért felel, a bírósághoz fordult az ügyben. Eközben hétvégén a gödi gyárban tűzeset történt, amiről rövid közleményt adott ki a katasztrófavédelem, és a polgármester is posztolt róla. A Samsung SDI képviselője és a gödi önkormányzat LMP-politikusa szerint viszont „rosszul” történt a tájékoztatás, és nem is volt tűz a gyárban.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/10/04/a-hatosag-szerint-a-godi-polgarmesternek-nincs-koze-a-samsung-gyar-katasztrofavedelmi-eljarasaihoz/
|
2022-10-04 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
„Annyira nem zavarta a testületet, hogy a vádlottak padján ülök és a Központi Nyomozó Főügyészség összességében 1,4 milliárdos költségvetési csalással vádol, hogy egyhangúlag választottak meg nemrégiben Pusztaottlaka társadalmi megbízatású, mandátummal nem rendelkező alpolgármesterévé. Én pedig azért fogadtam el a megtisztelő és felelősségteljes felkérést, mert korábban három cikluson keresztül vezettem szülőfalumat, és háromszor választottak meg a dél-békési térség országgyűlési képviselőjének, így tudom, milyen feladat vár rám, és én segíteni akarok Pusztaottlakának” – ismerte el maga az érintett a Narancs.hu kérdésére. A volt fideszes képviselőt annak kapcsán kerestük, hogy információink szerint rövid kitérő után visszatért a közéleti pályára, amikor néhány héttel ezelőtt alpolgármester lett.
Emlékezetes: Simonka György 2020 januárjában állt a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa elé 32 társával. A vád szerint bűnszervezetben, különösen nagy értékre költségvetési csalást követettek el, amikor hazai és uniós forrásokat csapoltak meg saját hasznukra, miközben a forrásokat a Magyar termés TÉSZ Kft. és a Paprikakert TÉSZ Kft. beruházásaira vették fel.
A vád szerint 45 százalékos volt a visszaosztás, s az ezzel okozott kár nagyságrendje eléri a közel másfél milliárd forintot. Ezért Simonkát akár 10-12 évi fegyházbüntetés és 800 milliós vagyonelkobzás is fenyegetheti. Simonka a több mint két és fél évvel ezelőtt indult tárgyalássorozaton minden elemében tagadta a vádakat és egy ellene szőtt összeesküvésről beszélt, ám a tárgyaláson mindez nem látszott megingatni a vádirat legfontosabb állításait.
A súlyos vádak és a büntetőügy miatt nem indította újra a Fidesz-KDNP 2022 áprilisában az országgyűlési választáson Simonkát, aki már előzőleg lemondott választókerületi elnöki posztjáról, és nem választották meg a Fidesz-MPSZ Békés megyei választmánya elnökének sem.
„Hiába lett csak alpolgármester Simonka Pusztaottlakán, ahol ő megjelenik, ott rögvest ő lesz a főnök, és ő fújja a passzátszelet. Semmi kétség, most is ez fog történni” – mondta egy, korábban Simonka környezetébe tartozó, de névtelenséget kérő forrásunk. Azt azért érdemes megjegyezni, ez messze nem ugyanaz a „nagypálya”, ahol korábban a fideszes politikus játszott, amikor Dél-Békés ura volt. Az elmaradott, sok hátránnyal küzdő zsákfalu lakossága a hivatalos statisztika szerint alig több mint háromszáz fő, ám a valós népesség minden bizonnyal ennél is kevesebb.
„Közpénzről lévén szó, megmondja, mennyi tiszteletdíjjal jár az alpolgármesterség?” – kérdeztük Simonkától. „Ahogy három cikluson keresztül polgármesterként, úgy most sem kérek egyetlen fillért sem.
Nekem tudásommal, ismereteimmel és társadalmi, politikai kapcsolataimmal kell a község fejlődését szolgálnom”
– mondta lapunknak a volt fideszes képviselő. Néhány hónappal ezelőtt egyébként még a pusztaottlakai szafaripark pénztárosa volt.
|
Simonka György alpolgármester lett Pusztaottlakán
|
Úgy választották meg Simonka Györgyöt, hogy bűnszervezetben elkövetett milliárdos csalásért a vádlottak padján ül.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-gyorgy-alpolgarmester-lett-pusztaottlakan-252806
|
2022-10-04 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Polgármester úr! Örülök, hogy odafigyel erre a problémára. A valóságban pedig legkevésbé sem önnek kell, hogy megfeleljen az étel, hanem az önt megválasztó szavazók gyermekeinek. Tőlük kérdezzen és vonjon le megfelelő következtetést. Nekik kell ezt megenni, nem önnek” – nevét is vállalva ezt írta egy szülő a Hajrá Békéscsaba Egyesület színeiben megválasztott Szarvas Péter polgármester Facebook-oldalára. Egy másik kommentelő pedig azután üzent, hogy a békéscsabai városvezető által összehívott Közétkeztetési Tanács megtartotta első ülését: „Tisztelt Polgármester úr! Bármilyen viccesen is hangzik 2022-ben Magyarországon, Ön ebben a helyzetben a Megrendelő, a Pannon Menza Kft. a Szolgáltató. Ha a Szolgáltatóra sorozatosan panasz érkezik (…), akkor Önnek az a dolga, hogy figyelmeztesse, mikor mondja fel a szerződést rossz teljesítésre hivatkozva, kötbérrel. Jó, igen, tudjuk, kinek a cége, de ha már sikerült ilyen rohamtempóban kirúgniuk a békéscsabai céget és a helyére hozni ezt a pesti »bizniszt«, akkor sajnos néha kezelni kell a problémákat is.”
A sok száz hozzászóló egyike Pap János, Békéscsaba volt, 1990–2006 közötti szabad demokrata polgármestere, aki jelenleg egy önkormányzati cég alkalmazásában áll. „Gratulálok, hogy a p.m. kóstolja a gyerekek ebédjét! Az sem lett volna rossz, ha a szerződéskötés előtt ment volna el, vagy küldött volna valakit olyan városba, ahol ez a cég főz.”
Szarvas Péter tíz nap alatt négy bejegyzést tett közzé fotóval az Fb-oldalán (az egyik fénykép tanúsága szerint késsel, villával ette a mákos tésztát), hogy meglátogatott egy általános vagy középiskolai menzát, ahol neki nem volt kifogása a felszolgált ebéddel. Az elmúlt tanévben a városvezető egyetlen alkalommal sem érzett késztetést hasonló kiruccanásra (vagy legalábbis nem tett közzé ilyen jellegű bejegyzést). Posztjában a polgármester ugyan nem említette, de nyilván azért szállt ki menzázni, mert a tanévkezdet óta tömegével érkeznek hozzá a panaszok a gyerekek ebédjének rossz minőségéről, a gyümölcsök csaknem teljes hiányáról, a kicsi adagokról. Az egyik – rendvédelmi képzéssel is foglalkozó – helyi középiskola szeptember első felében hivatalosan is kifogásolta a közétkeztetés minőségét a budapesti központú szolgáltatónál. Levelükben azt taglalták, hogy a náluk tanuló 14–18 év közötti fiatalok olyan fizikai terhelésnek vannak kitéve és olyan korban vannak, amelyhez mérten az ebéd mennyisége és minősége elégtelen. A Pannon Menza Kft. (PM) illetékesei azt válaszolták, hogy ők mindenben teljesítik a törvényi feltételeket.
|
A falat adja a másikat. Békéscsabán sem bizonyult sikertörténetnek a közétkeztetés kiszervezése
|
Négyszer is ellátogatott helyi menzákra Békéscsaba független, de a Fideszhez közel álló polgármestere az utóbbi időben. Neki állítólag ízlett, de a Facebookon is megosztott akciója arra utal, hogy baj van. A helyi közétkeztetést nemrég kiszervezték, az új szolgáltatóra azonban sok a panasz.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-falat-adja-a-masikat-252825#
|
2022-10-05 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Tehát: „A Magyar Tudományos Akadémiához tartozó Központi Kémiai Kutató Intézet (a budapesti Rózsadombon elhelyezkedő ingatlan) megvásárlásának célja tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs és modernizációs tudásközpont létrehozása és működtetése. Többek között a tudásteremtés ösztönzése, a tudományos ismeretek és tapasztalatok megosztása a gazdaság és a hazai versenyképesség kitörési pontjait jelentő tématerületeken (bionika, robotika, egészségügy, egészségipar és egészségügyi szolgáltatások, turizmus, startup vállalkozások) interdiszciplináris kutatások, új tudományos és gazdasági ismeretek, eredmények létrehozásának ösztönzése és támogatása, a gazdaságban alkalmazható kutatás-fejlesztés ösztönzése, azok eredményeinek elterjesztése, ezáltal a kis- és közepes méretű vállalkozások versenyképességének elősegítése. Az ingatlannal az MNB egy közösségi oktatási, kutatási, tudományos és kulturális funkciókkal ellátott fejlesztést kíván megvalósítani.”
Magyarul: az MNB annak idején erősen fogadta, hogy a budai elitnegyed 2,5 hektáros területén álló, a 20. századi épített örökség egyik fontos példájaként emlegetett kutatóintézeti központ továbbra is tudományos „szentély” marad. Hiszen új gazdái ezzel tartoznak a hazának. A jegybank tehát 2015-ben megvette a Pusztaszeri úti ingatlant az Akadémiától, majd négy évig körön belül – ám a közvagyonjellegtől már megfosztva –, a Pallas Athéné alapítványhálózatnál tartotta. Ezután jött az első fordulat: 2019-ben az MNB-elnök családja körüli magántőkealapos lobbicsoportnak privatizálták az épületegyüttest. Az eset kirívó lenne, ha nem ez lett volna a bejáratott módszer a Matolcsy-univerzumban – idén májusi cikkünkben ezt házról házra bizonyítottuk.
Aztán jött a második csavar. Idén februárban a magántőkealapos körből is kikerült az ingatlan tulajdonjoga, a területet felvásárolta az MNB régiós multicége, a varsói tőzsdén jegyzett GTC. Némi leegyszerűsítéssel tehát: a jegybanktól a jegybanki alapítványokon és a jegybankelnök baráti körén át a jegybankhoz tért vissza a Pusztaszeri úti létesítmény. Hogy közben ki és mennyi „közvetítői jutalékot” tett zsebre, nem tudhatjuk, ám az tény, hogy a nemzeti bank hét éve 2,7 milliárdot fizetett érte az Akadémiának, a GTC pedig 19 millió eurós (8 milliárd forinthoz közelítő) értéken tartja nyilván a közben félig már felújított óriásbázist, melyet átszámítva körülbelül 4 milliárd forintért vett meg a közbeiktatott magántőkealapoktól. Ennél is sokkolóbb azonban, hogy a GTC dokumentumaiban már nyoma sincs a cikkünk elején emlegetett „tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs és modernizációs tudásközpontnak”, egyszerűen csak „zöld minősítésű, A osztályú irodakampuszként” beszélnek az ingatlanról. Itt pedig adja magát egy párhuzam, hisz’ nagyon hasonlót produkált az „élet” a XII. kerület Mátyás király út 44. alatti villaépülettel. Ezt eredetileg az MNB-alapítványok képzési és kutatási központjának vásárolta a jegybanki csapat, majd magántőkealapokhoz került, s végül – ahogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kiderítette – az elnök fia, Matolcsy Ádám lakta be. A magasztos közcélból így lett magáncél.
Adódik a kérdés: mi lesz a Pusztaszeri úti „irodakampusz” pontos funkciója? Mára ez sem titok, hiszen a hivatalos cégdokumentumokból kiolvasható, hogy szinte minden olyan társaság ide tette át a székhelyét az elmúlt néhány hónapban, amelyet valaha kapcsolatba hozott a sajtó a Matolcsy famíliával és baráti körükkel. A volt kémiai kutatóintézetben landolt egy Matolcsy Ádám-vállalkozás, továbbá a Ferrari-fanatikus Somlai Bálint minden fontos érdekeltsége. Például a teljes Raw-cégcsoport, amely egyfelől az MNB-ingatlanok bennfentes üzemeltetője, a Széll Kálmán téri Postapalota egyik kivitelezője, másrészt épp felújítja a jegybank központi épületét – hogy Matolcsy Györgyék 2024-ben ezzel ünnepelhessék a nagy centenáriumot –, sőt még napelemeket is telepíthet a nemzeti intézmény logisztikai központjánál. Ugyancsak a Pusztaszeri úton lelt új otthonra az Origo hírportál volt tulajdonosaként, az MNB kommunikációs főbeszállítójaként is jegyzett Száraz István több társasága, s persze a Matolcsy körüli teljes magántőke- és ingatlanalaphálózat.
Ahogy az alábbi gyűjtésünkből kiolvasható, eddig mindösszesen 43 darab Matolcsy–Somlai–Száraz-érdekeltség költözött össze a II. kerületi helyszínen, de könnyen lehet, hogy ez csak a kezdet. Merthogy bővülő portfolióról beszélünk – most nyáron két magántőkealap (Sky I., Sky II.) és egy ingatlanfejlesztő befektetési alap (Burano) csatlakozott a Pusztaszeri útiak nagy családjához. Bár az „annektált” egységek végső haszonhúzójának személye titkos, az itt következő összeállításból pontosan kiderül, hogy Matolcsy Ádám máris saját célokra használja az újonnan szerzett magántőkealapokban rejlő hatalmas vagyont, például a budai Duna-part Infoparkját (ahol három épület kivételével minden a Sky I. és a Sky II. birtokában lévő SkyGreen Buildings Kft. tulajdona). Matolcsy Ádám konkrétan úgy vett fel 35 milliárd forintnyi hitelt, hogy ezt a magántőkelalapos ingatlanállományt szolgáltatta biztosítékként a banknak.
Forrásaink többféle indokkal magyarázzák a Matolcsy-holdudvar hirtelen gazdasági „előbújását”, a Pusztaszeri úti összeköltözést. Egyesek szerint erőt kell demonstrálni, láthatóvá kell tenni a piaci befolyást, mert a NER-elitben gigantikus harcok dúlnak, és most dől el, ki marad hosszabb távon is tényező – „Gyurinak és Ádámnak ráadásul már többen megüzenték, hogy nem annyira kívánatos személyek a felvilágban”. Mások úgy látják: szó sincs testvérharcokról, egyszerűen csak annyira átment a kormány „nemzeti tőkésosztályt építünk” üzenete, hogy a Fidesz-szavazótábor immár azt is tolerálja, ha mindenki a nevére veszi, amit eddig igyekezett elrejteni. A vélemények tehát erősen szórnak, mi éppen ezért maradunk a tényeknél – lásd a fentieket és az alábbiakat.
A Pusztaszeri út 59. alá áttelepített vállalkozások
I. Matolcsy Ádám saját egysége (1 darab)
Noha a jegybankelnök 36 esztendős fiának legközvetlenebb érdekeltségei (Magyar Stratégiai Zrt., Magyar Strat-Alfa Zrt., Magyar Strat-Beta Zrt., Magyar Strat-Gamma, Zrt., Magyar Strat-Delta Zrt.) egy budai villaépületben vagy Veszprémben (Balaton Bútor Kft.-t) működnek, azért a Pusztaszeri útra is jutott egy Matolcsy Ádám-leágazás: a számviteli, kontrolling és HR-szolgáltatásokra szakosodott, tavaly 412,5 millió forintos adózott eredményt produkáló New Wave Service Kft. Az üzletember e vállalkozás nevében parkoltatta Porsche-gyűjteményét a Millenáris mélygarázsában. (Azért ott, mert a cég előző székhelye – idén júliusig – az MNB-alapítványok által megszerzett, majd a SkyGreen Buildingsnek továbbszármaztatott Millenáris Classic Irodaház volt.)
II. A Matolcsy-kör magántőke- és ingatlanalapjai, valamint az ezekre épített kft.-k, részvénytársaságok (30 darab)
Ugyancsak idén júliusban tette át székhelyét a Pusztaszeri útra a Quartz Alapkezelő Zrt. – és vele az összes Matolcsy környéki magántőkealap (Uncia, Felis, Arezzo, Bremdal, Aurum, Sky I., Sky II., Közép-Európai III.), ingatlanfejlesztő alap (Panther, Atrox, Garda, Caracal, Blue, Burano) és értékpapíralap (Neofelis). Korábbi cikkünkben már részletesen bemutattuk, hogy ezek az alapok néha közvetlenül, néha közbeiktatott cégeken keresztül elképesztő értékeket birtokolnak. (A köztes cégek közül már többet felköltöztettek a Pusztaszeri bázisra, ilyen az Uncia Alpha Kft., Qut Ingatlanforgalmazó Kft., Infit Invest Kft., Garda Alfa Kft., The Art Of Voyage Delta Kft., Solar Power Alfa Kft., Corvin Tér 13 Invest Kft., Bremdal Alfa Kft., MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt., MARK Ingatlan Zrt., GEKO Invest Zrt., OPM Capital Zrt.). E magántőke- és ingatlanalapos kategóriában talán a legfontosabb szerzemény a Mészáros Lőrinc dominálta Magyar Bankholdingban (MKB–Takarék-csoport) meglévő mintegy 23 százalékos tulajdonrész, valamint a Budapesti Metropolitan Egyetem épülete és a felsőoktatási intézmény fenntartásáért felelős cég. Ugyancsak ebben a körben kell említenünk a Várkert Bazárnál működő, a NER felvonulási területeként is ismert Felix éttermet, pontosabban: a falodának otthont adó Vízházat. De van a Matolcsy családhoz köthető magántőkealap-hálózatnak sörfőzdéje, a hazai csúcsgasztró-iparágat Párizsból behozott alapanyagokkal ellátó intézménye, koktélbárja, menő reggelizőhelye, hotelépülete és balatoni luxusvíkendháza. Övék továbbá a Budai Várnegyed egyik legexkluzívabb telke az Ostrom utcánál, egy műemlék lakóház a Batthyány tér és a Lánchíd között félúton, egy nagy irodarész a pesti belváros egykori Luxus Áruházában, s még a Marczibányi Sportcentrum is. Szintén ide sorolandó a Matolcsy Ádám „átmeneti” szállásává változtatott Mátyás király út 44. alatti villaépület. Mindemellett a magántőkealapos csapat begyűjtött két napelemes energiatermelő érdekeltséget, s van még a kiskosárban egy reorganizációs és követeléskezelő társaság és egy fejfájás-elhárításra specializálódott klinika is. Továbbá lettek újabb óriásingatlanok, amelyeket néhány hónapja gyűjtött a Matolcsy-holdudvar a Burano Ingatlanfejlesztő, a Sky I. és Sky II. magántőkealapok kezelésének átvételével. Ilyen a Buda Business Center a II. kerületi Kapás utcában, illetve a szintén a Pusztaszeri útra bejegyzett SkyGreen Buildings Kft. portfoliójába tartozó irodaegyüttesek – azaz a Millenáris Classic Irodaház, az Úri72 Irodaház a Várnegyedben, a belpesti KI20 Irodaház, a budai Infopark több irodatömbje és parkolóháza, valamint a Váci úti irodafolyosó Váci Greens „E” jelű irodaháza. Ugyancsak a Matolcsy-érdekkör tulajdona a Váci Greens „F” irodaház a pusztaszeri úti VGF Invest Kft.-n keresztül, s közben az Infopark is bővülni is látszik, miután a magántőkealapos Matolcsy-csapat fél éve megvette az Infopark H Építési Terület Kft. nevű projekttársaságot. Nem mellékesen: az utóbb említett Kapás utcai, illetve SkyGreen Buildings- és VGF-irodaépületekre – forintban számolva – összesen 135 milliárd erejéig jegyeztek be jelzálogot. A hitelező pénzintézetek természetesen a Magyar Bankholding tagjai (MKB, Takarékbank). S ebből 85 millió eurónyi (35 milliárd forintnyi) kölcsönrészt nem valamelyik magántőkealapos titkos érdekeltség vett fel, hanem nyíltan a Matolcsy Ádám vezette Magyar Strat-Alfa Zrt. – biztosítékként szolgáltatva a teljes SkyGreen-ingatlanállományt. Talán ide sem kellene írnunk, annyira magától értetődik, hogy a SkyGreen Kft. úgy egyébként az MNB kötvényprogramjának egyik nagy nyertese.
III. A Somlai Bálint nevén lévő érdekeltségek (9 darab)
Az MNB körüli szinte összes nagyobb felújítási, létesítménygazdálkodási munkát elnyerő, lassan 33 éves fiatalember a nevét viselő Somlai Invest Kft.-t közvetlenül az idei parlamenti választások után telepítette a Pusztaszeri útra. Ma már ugyanitt „laknak” a cégcsoportjába tartozó, a jegybanki pénzeket legintenzívebben szívó Raw-társaságok (Raw Development Kft., Raw Facility Management Kft.), továbbá a gép-, tárgyieszköz-, széfkölcsönzéssel, illetve földi, vízi és légi járművek lízingelésével foglalkozó Safe-érdekeltségek (Safe Depo Hungary Szolgáltató Kft., Safe Faktor Zrt., Safe Box Hungary Zrt., Safe Management Zrt.) is. Valamint két, korábban ingatlanműveletekkel foglalkozó alvócég (Klauzál8 Invest Kft., Klau10 Invest Kft.) is.
IV. A Száraz Istvánhoz kötődő cégek (3 darab)
A 37 éves mogul egyelőre nem minden társaságát vitte át most augusztusban a Pusztaszeri útra, közülük csak hármat – persze ezek sem tisztán a sajátjai, van bennük magántőkealapos tulajdonrész is. Ilyen a Culinaris nevű prémium delikátbolt-hálózatot üzemeltető két egység (Culinaris Wholesale Kft., Culinaris Retail Kft.), valamint az EQR Invest Zrt., amely a közelmúltig kistulajdonos volt a Tiborcz Istvánhoz is közel álló Equilor Alapkezelőben. Érdekesség, hogy Száraz Pusztaszeri úti EQR-jét továbbra is a kormányfő vejével gyakran együtt mutatkozó és üzletelő Equilor-főnök, Szécsényi Bálint vezeti.
Nyitókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
#Matolcsy Ádám#Matolcsy György#NER
|
Előjött a NER újabb nagyágyúja: összeköltözött az eddig bujkáló Matolcsy-klán
|
Miközben a hazai NER-csúcsgazdagok listáját hús-vér emberek vezetik – Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, Jászai Gellért, Tiborcz István –, régóta pletykálják, hogy „titokban” a Matolcsy család is megépítette a maga bivalyerős üzleti hátországát. Most minderre bizonyíték is lett: egy budai, II. kerületi főhadiszállásra majd’ minden olyan magáncég és -tőkealap összeköltözött, amely jegybanki milliárdokat és ingatlanokat szippantott magába az elmúlt években. A Válasz Online azt is kiszúrta, hogy idén nyártól a gigantikus méretű Infopark Duna-parti irodatömbjeinek többsége is ezé a kláné.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2022/10/07/elojott-a-ner-ujabb-nagyagyuja-osszekoltozott-az-eddig-bujkalo-matolcsy-klan/
|
2022-10-07 15:14:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
A Szerencsejáték Zrt. cége megint szétosztott egymilliárdot a csókosok között
Az állami lottócég milliárdos szponzorpénzeiből jutott a nyáron Tóth Gabi koncertszervező cégének, az ATV igazgatósági tagja több vállalkozásának, és kétszer is kapott pénzt Szijjártó Péter sógorának érdekeltsége. Részesült a keretből a Nemzeti Vágta szervezője, Zoób Kati divattervező cége, Havasi Balázs zongorista vállalkozása és egy KDNP-közeli társaság is.
Belehúzott a pénzosztásba a nyáron az állami lottóvállalat, a Szerencsejáték Zrt.: míg az idei év első 4 hónapjában összesen 915 millió forintot, addig a következő 4 hónapban ennél is többet, 1072 millió forintot utalt a kedvezményezetteknek a támogatásokat és szponzorációs pénzeket osztó leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.
Május: Tiborcz-menedzser, Havasi, Szijjártó sógora és a KDNP-s vonal
Ez abból a május elejétől augusztus végéig tartó, négy hónapot lefedő listából derült ki, amit a hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán a minap tett közzé a vállalat. Eszerint a legerősebb hónap a május volt, amikor 822 millió forintnyi szponzorpénzt ítéltek meg öt kedvezményezettnek.
A legtöbbet, 629,9 milliót a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kapta – ennek kuratóriumi tagja Somlyai Zoltán, aki a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a szállodamenedzsere, az övé ugyanis idén május óta BDPST Hotel Management Zrt., amely a BDPST Group szállodáit üzemeltető – amúgy veszteséges – cég. Visszatérő, mondhatjuk bérletes helye van a szponzorlistán Havasi Balázs zongorista többségi, 70 százalékos tulajdonában álló vállalkozásának, a Symphonic Concert Management Kft.-nek, amely idén, akárcsak tavaly, 150 millió forinthoz jutott az állami lottócégtől, meg még 50 millióhoz az MNB alapítványától. A Havasi-céget 2016–2018 között pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatta évente 150 millióval, egy kormányhatározatra hivatkozva.
Ehhez képest aprópénznek tűnik az a 23 millió forint, ami a Truck Race Promotion Kft.-nek jutott. A társaság a hazai autó- és motorsportélet aktív szereplője, többségi tulajdonosa pedig egy másik cégén keresztül Őry Tamás, akinek a felesége Szijjártó Sarolta, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter testvére. A sok kicsi azonban sokra megy, hiszen a Truck Race – amely a tavalyi évet amúgy 923 milliós forgalom mellett 195 milliós profittal zárta – nemrég, tavaly novemberben is kapott 20 milliót a Szerencsejáték-cégtől, öt hónappal korábban még 5 milliót, 2018 novemberében pedig ugyaninnen közel 31 milliót. Ez a cég volt az, amelyik 2019-ben oldalanként egymillió forintért írhatott tanulmányt egy közbeszerzés nyerteseként egy versenypályáról. A tulajdonos Őry Tamás ráadásul másban is utazik: 2020-ban a most a Vodafone-ra kacsintgató 4iG üzletfejlesztési igazgatója lett, bár LinkedIn-profilja szerint ez a munkája idén szeptemberben véget is ért.
Kevesebbel, 14 millióval kellett beérnie Zoób Kati divattervező cégének, a Kattiz Kft.-nek. Mindössze 5 millió forint jutott a GML Productions Kft.-nek, amely régi szereplő a listán, de korábban bőkezűbbek voltak vele. A GML ugyanis egy hónappal a megalakulása után, 2016 decemberében máris kapott 8 milliót a Szerencsejáték-cégtől, de 2020-ban és 2021-ben már 20-20 millióra érdemesítették a vállalkozást, amelynek időnként a KDNP parlamenti frakciója is fizet néhány millió közpénzt. A GML Productions amúgy a KDNP ifjúsági szervezetéből indult, ma a Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokráciáért Egyesületet vezető Gondi Mátyás Lajos vállalkozása.
Június: Tóth Gabi koncertszervezője, egy CÖF-alapító és megint Szijjártó sógora
A júniusi keret csak 105 millió forint volt, ráadásul ezt már hatfelé osztották. A teljes összeg harmada, 35 millió forint a Backstage Management Bt.-é lett, amely Tóth Gabi honlapja szerint az énekesnő koncertjeit szervező vállalkozás. Ugyancsak 35 millió forint jutott a Gerendai Károly résztulajdonában álló Lupa Strand Kft.-nek, 5 millió pedig a Polgár Judit Sakk Alapítványnak. A Békemeneteket szervező CÖF alapítójához – a Sándor-palotának havi 873 ezer forintért tanácsokat adó – Fricz Tamáshoz kötődik a lista szerint 15 millió forinthoz jutó Demokrácia és Politikai Kultúra Alapítvány, amely tavaly októberben már kapott ugyaninnen 20 milliós támogatást, és 2018 végén is utalt nekik 10 milliót a Szerencsejáték-cég.
Tízmillió forint jutott a Hungarikumokkal a világ körül címen a korábban a TV2-n futó műsort gyártó és erről szóló honlapot is működtető Salalala Kreatív Nonprofit kft.-nek, amelyet tavaly tavasszal is támogatott már 10 millióval a Szerencsejáték-cég. Bár mint fentebb említettük, az előző hónapban már kapott 23 milliót a Truck Race Promotion Kft., de Szijjártó Péter miniszter sógorának érdekeltsége a júniusi kifizetési listán is szerepel – igaz, már csak 5 millió forinttal.
Július: Deutsch testvére, Rákay volt üzlettársa, és a Nemzeti Vágta szervezője
A júliusi szponzorációs keret még soványabb, csupán 70 milliós volt, ezt kellett ötfelé osztani. De nem egyenlő arányban, hiszen több, mint a harmadát, 35 millió forintot elvitte a Sport & Event Sportügynökség Kft., amely tavaly nyáron is kapott már 25 milliót a Szerencsejáték-cégtől – ebben a vállalkozásban közvetetten, egy másik cégén keresztül résztulajdonos Deutsch Péter, az MTK ügyvezető elnöke, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő testvére, aki nemrég még a budapesti atlétikai vb-t szervező Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója is volt, ám fel kellett állnia, mert a közmédiától 8 milliós lelépési pénzzel távozó Németh Balázs hírolvasó ült a székébe.
Júliusban 15 millió jutott a Magyar Zene Háza Közhasznú Nonprofit Kft.-nek, és szintén 15 millió a Blue Point Sportegyesületnek, amelynek alapító elnöke a tévéből ismert egykori sportriporter Vécsei Mihály, aki jégpályát üzemeltet Balatonbogláron. Tízmillió forintot kapott a Nemzeti Vágtát szervező Lovas-Show Kft., és mindössze 5 milliót a Showtime Event Kft., amely egy másik cégén keresztül a TV2-nél és a HírTV-nél is megfordult szerkesztő, Pindroch Ferenc, valamint a kormánnyal szimpatizáló Nacsa Olivér humorista közös vállalkozása. Érdekesség, hogy a Showtime Event-ben 2013-2016 között tulajdonos volt az elmúlt években más cégeivel tízmilliárdos összegben kormányzati tendereket nyerő Balásy Gyula is. (Pindrochnak pedig korábban egy másik vállalkozásában, az SD&Watson Consulting Kft.-ben megfordult tulajdonostársként Rákay Philip is, aki azonban nagyon nem szereti, ha céges érdekeltségeiről kérdezi a sajtó, ilyenkor kijön a sodrából.)
Augusztus: az ATV igazgatósági tagja kétszer is, és a Debreceni Campus Fesztivál
Augusztusban 75 milliót lehetett szétosztani, és ebből három kedvezményezettnek jutott szponzorpénz, a háromból kettő ráadásul ugyanaz. A 75-ből 30 milliót kapott ugyanis a Rózsa Records Kft., és szintén 30 milliót az Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft. Előbbi cég a magyar rock egyik legtermékenyebb szereplője, Demjén Rózsi koncertjeit szervező vállalkozás, amely idén márciusban is kapott már 30 milliót, sőt már tavaly májusban is 30 milliót. A tavalyi évet 954 milliós árbevétel mellett kiemelkedő, 649 milliós profittal záró vállalkozás tulajdonosa Rózsa István, az ATV igazgatósági tagja. Ugyancsak ő a kizárólagos tulajdonosa a most augusztusban szintén 30 millióval szponzorált Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft.-nek. Az augusztusi keretből megmaradt 15 milliót pedig a Debreceni Campus Fesztivál kapta.
Se nem gyors, se nem törvénytisztelő cég
Se nem gyors, se nem törvénytisztelő cég
A Szerencsejáték Zrt. szponzorpénzeit osztó, és a beérkező támogatási kérelmek elbírálását végző leánycég, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. nem éppen arról híres, hogy önként és gyorsan hajtaná végre törvényi kötelezettségeit. Sőt: a tapasztalat az, hogy igyekszik elsunnyogni azt. Évek óta visszatérő probléma, hogy a honlapjukon kötelezően közzéteendő támogatási listát nem havonta, vagy mondjuk negyedévente frissítik és töltik fel, hanem rendszerint akkor, amikor eszükbe jut, vagy éppen a sajtó rákérdez. A hvg.hu is rendre közérdekű adatigénylésben kéri ki ezeket a támogatásokat, mivel nagyon lassan teszi ki a cég a honlapjára a listát. Mostani cikkünkhöz szeptember elsején írtunk nekik az azt megelőző 4 hónapot érintő közérdekű adatigénylést, mivel akkor a legutolsó feltöltött lista áprilisi volt. A törvényben előírt 15 napos határidő leteltekor semmilyen válasz nem érkezett az állami cégtől, de közben két “szabadon választott” hónap – a májust kihagyva június és július – felkerült a honlapra, ez alapján a napi.hu meg is írta a két hónap számait szeptember 10-én. A törvényi határidő, a 15 nap letelte után – amikor vagy válaszolnia kellett volna a cégnek, vagy jeleznie a megfelelő indokkal, hogy miért kér 15 napos hosszabbítást – szeptember 19-én levélben figyelmeztettük a Szerencsejáték Service Kft.-t a törvényi határidő betartására és a mielőbbi adatközlésre. Erre szintén nem érkezett semmilyen válasz, egészen október 3-ig, amikor is egy szeptember 30-ra (!) dátumozott e-mailben jelezték, hogy a kért adatok amúgy már fent vannak a honlapon – az ezt megelőző napokban ugyanis valóban pótlólag feltöltötték a kimaradt júniusi és az augusztusi listát.
2021. november. 03. 16:16 hvg.hu Gazdaság
Húszmilliós szponzorpénzt kapott az állami Szerencsejáték-cégtől a Rogánt és Habonyt reptető család vállalkozása
A budaörsi repteret is üzemeltető családi céget 20 millióval támogatta meg augusztusban a Szerencsejáték Nonprofit Kft., amelytől megkapta a szokásos évi 150 millióját a zongorista Havasi Balázs más állami forrásokból is bőkezűen pénzelt vállalkozása is.
2021. január. 27. 16:31 HVG Itthon
Rogán Antal és köre külön kategória lehetne a Szerencsejáték Zrt. cégének támogatási listáján
Tételesen átnéztük a Szerencsejáték Service elmúlt öt évi támogatási listáját, a kirajzolódó összkép meglehetősen tanulságos.
|
A Szerencsejáték Zrt. cége megint szétosztott egymilliárdot a csókosok között
|
Az állami lottócég milliárdos szponzorpénzeiből jutott a nyáron Tóth Gabi koncertszervező cégének, az ATV igazgatósági tagja több vállalkozásának, és kétszer is kapott pénzt Szijjártó Péter sógorának érdekeltsége. Részesült a keretből a Nemzeti Vágta szervezője, Zoób Kati divattervező cége, Havasi Balázs zongorista vállalkozása és egy KDNP-közeli társaság is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20221006_Uj_tamogatottak_es_regi_berletesek_kozt_osztott_szet_egymilliardot_a_Szerencsejatekceg
|
2022-10-06 14:00:00
| true | null | null |
HVG
|
A legnagyobb pluszösszeg a „nem állami” vagyis közhasznú alapítványba kiszervezett egyetemeknek jut: a gazdaság-újraindítási programokból 123 milliárd forintot, a Központi Maradványelszámolási Alapból pedig további 2,5 milliárdot kapnak főleg működési, kisebb részben felhalmozási kiadásokra. Az ilyen határozatokban többnyire ezek az intézmények kapnak a törvényben meghatározotthoz képest újabb pénzeket, az állami tulajdonban maradt és a megnőtt villany- és fűtésszámlákkal küzdő ELTE vagy a budapesti Műegyetem többnyire nem.
Csaknem 3 milliárd többletpénz jut a fővárosi, megyei, járási kormányhivataloknak ugyancsak a Maradványelszámolási Alapból.
68 milliárdot utaltak ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek az általa tulajdonosi joggyakorlóként felügyelt állami cégek beruházásaira a rendkívüli kormányzati intézkedésekre félretett keretből. A koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatás keretéből 1,7 milliárdot átadnak külügyi fejlesztési és kutatási programokra.
A 2022. évi iparűzési adókedvezménnyel kapcsolatos önkormányzati támogatás 27 milliárd forinttal nő. A vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése 41 milliárd, az elővárosi közösségi közlekedés (HÉV) költségtérítése 1,5 milliárd, a kórházak 300 milliót kapnak. A Bethlen Gábor Alap támogatása 1,5 milliárddal emelkedik.
Egy külön határozatban a kormány „hazánk egészségügyi biztonságának fenntartása céljából” egyetértett azzal, hogy az Országos Mentőszolgálat 33 új mentőkocsit és a hozzájuk szükséges mentéstechnikai eszközöket kapjon 2,3 milliárd forintért, de úgy, hogy a kötelezettségvállalásra idén, a kifizetésre csak 2023-ban kerülhet sor.
|
Itt az újabb több száz milliárdos költségvetési átcsoportosítás, főleg az alapítványi egyetemek javára
|
A kormány ismét átírta az elvileg törvényben rögzített állami költségvetést.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20221006_koltsegvetes_atcsoportositas_alapitvanyi_egyetemek
|
2022-10-06 10:59:00
| true | null | null |
HVG
|
A Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, Sebián-Petrovszki László közérdekű adatigénylés keretében kérte ki a tavalyi augusztus 20-i állami ünnepséggel kapcsolatos szerződéseket. Az adatszolgáltatást a rendezvényeket szervező Visit Hungary megtagadta, ám a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, majd a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletében kötelezte a céget az információk kiadására.
A DK közleményében azt írta, amint birtokukba jutnak a szerződések, nyilvánosságra hozzák, mennyibe került a magyaroknak a Szent István-napi „bóvliözön”.
|
Pert nyert a DK: nyilvánosságra kell hozni a tavalyi augusztus 20-i ünnepség szerződéseit
|
A Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt.-t kötelezték a kért információk kiadására.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20221005_Pert_nyert_a_DK_nyilvanossagra_kell_hozni_a_tavalyi_augusztus_20i_unnepseg_szerzodeseit
|
2022-10-05 15:15:00
| true | null | null |
HVG
|
Szép csendben lefejezték a Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK) vezetését, ám a hetek óta tartó botránysorozat a HVG információi szerint egyelőre (egy)házon belül maradt.
Kozma Imre atya augusztusban rúgta ki BIK gazdasági igazgatóját, Tari Zsoltot és főigazgatóját, Reiter Józsefet. Az intézmény irányítói jogkörével azonban nem ő, hanem az osztrák rendtartomány rendelkezik. A felmentések hírére a bécsi provinciális figyelmeztette az atyát a súlyos szabálysértésre, aki ennek ellenére is saját hatáskörben akarta kinevezni a BIK új főigazgatóját. A HVG forrása szerint fél órával a munkaszerződés aláírása előtt az osztrák vezetés menesztette Kozmát, a BIK pedig új megbízott vezetőt kapott a cseh Martin Macek személyében.
Sok dolgozó sérelmezi, hogy Kozma több, mint két évtizedes igazgatása alatt a beruházásokkal kapcsolatos döntéseket és információkat megtartotta magának. Pedig bőven lenne miről tájékoztatni a dolgozókat, hiszen az elmúlt években több mint 30 milliárd forint értékű beruházás kezdődött és valósult meg a kórházban.
|
Vezetőcserék és botrányok a Budai Irgalmasrendi Kórházban
|
A Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK) vezetőjét, a 82 éves Kozma Imre atyát augusztusban menesztették, helyette az osztrák rendtartomány cseh tagja, Martin Macek kapott megbízott vezetői kinevezést
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20221005_Vezetocserek_es_botranyok_a_Budai_Irgalmasrendi_Korhazban
|
2022-10-05 15:49:00
| true | null | null |
HVG
|
2022.10.05. 08:30
2022.10.06. 08:21
A vesztegetés elfogadásával meggyanúsított Völner Pál ügyvédként dolgozik, Schadl György pedig azt próbálja elérni, hogy ne vesszen el a licence.
Révész Sándor: A polgári Magyarország éji szelleme
vélemény
2024.01.17. 10:005 perc
Ők Európa legveszélyesebb bűnözői
2024.01.12. 11:309 perc
|
Trükköznek, hogy Schadl György továbbra is bevételhez jusson
|
A vesztegetés elfogadásával meggyanúsított Völner Pál ügyvédként dolgozik, Schadl György pedig azt próbálja elérni, hogy ne vesszen el a licence.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202240_schadl_es_tarsa_vegrehajto_iroda_tulelesre_jatszanak
|
2022-10-05 10:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Múlt hét végén, négy hónapos késéssel közzétette 2021-es beszámolóját a B+N Referencia Zrt. Ahogy arra a társaság állami megrendelései alapján számítani lehetett a takarítócégként induló, de ma már magát létesítményüzemeltetőként definiáló vállalat hatalmasat nőtt. A cég felfutása valószínűleg semmi máshoz nem mérhető, még Mészáros Lőrinc birodalmának zászlóshajója, és az állami kommunikációt egy személyben felügyelő Balásy Gyula csoportja sem fejlődött ilyen ütemben.
Takarítás, karbantartás, kertészkedés
A pénteken közzétett jelentés szerin a B+N Zrt. a 2021-es évet több mint 127 milliárd forintos árbevétellel zárta, ebből ráadásul bő 22 milliárd adózott nyereség soron is megmaradt. Mind a kettő hatalmas növekedés a korábbi évekhez képest: a cég öt esztendővel korábban még csak néhány milliárdos forgalmat, és 100 millió forint alatti profitot hozott.
Az előző években azonban a B+N elkezdett tarolni a közbeszerzéseken. Ráadásul nem csak a hagyományos takarítási tevékenységgel. Több mint száz állami ingatlanban végeznek már felújítási, javítási és karbantartási munkákat, valamint kártevőirtást, de nyújtanak kertészeti és parkfenntartási szolgáltatásokat is. Ennek megfelelően a vállalat már jó ideje ingatlanüzemeltetőként határozza meg saját tevékenységét.
Ám ezt a tevékenységet is nagy arányban az államnak végzik. 2020 novemberét követően volt egy olyan 12 hónapos időszak, amely alatt 480 milliárd forintnyi állami megbízást nyertek el. Ezek nagy része ugyan nem egy évre szól, de az állami megrendelések mértéke így is jól mutatja, hogy a vállalat jelentős részben ezekből él. Korábban a cégnél lapunknak azt mondták, hogy az állami és magánbevételek aránya 41-59 százalék a társaságnál. A B+N-nek valóban vannak szép számmal piaci partnerei, ám ezek között a hazai nagyvállalatok és multik leánycégei mellett megtalálhatóak kormányközeli érdekeltségek is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA takarítócég, amely egy év alatt közel 480 milliárd forintnyi állami megrendelést kapottA B+N Kft-hez képest még a kormány házi autópályaépítője sincs sehol. A cég már rég nemcsak takarít, hanem karbantart, szerel, rágcsálót is irt.
Előkerült még pár milliárd
A hatalmas állami megrendelésállomány fényében a 2021-es növekedés nem volt annyira megdöbbentő, a beszámoló azonban így is tartogatott meglepetéseket. A B+N Zrt. a hivatalos indoklás szerint azért késett ennyire sokat az éves jelentés leadásával, mert megváltoztatta beszámolási gyakorlatát, és a hazai helyett már nemzetközi sztenderdek alapján készíti el a jelentést. Emiatt persze nem feltétlenül kellett volna hónapokat csúszniuk, hiszen egy ilyen átállás megugorható egy év alatt. Nem csoda, hogy a Budapesti Értéktőzsde – amely felé a B+N-nek beszámolási kötelezettsége van – meg is büntette a társaságot (pdf).
Mindenesetre most, hogy elkészült a beszámoló, kiderült, hogy a váltás eredményeként a cég 2020-as adózott nyeresége is emelkedett: nem 5,7 milliárd forint volt, ahogy arról tavaly a magyar számviteli szabályok szerint beszámoltak, hanem több mint 12 milliárd.
Mindez azt jelenti, hogy két év alatt közel 35 milliárd forintnyi nyereséget hozott össze a B+N Zrt.
Ez pedig még NER-mértékkel mérve is rendkívül sok, különösen annak fényében, hogy a cég néhány évvel ezelőtt ennek töredékére volt csak képes.
Mészáros Lőrinc nyomában, vagy inkább előtte
A NER legnagyobb gazdasági csodájaként Mészáros Lőrinc gazdagodását és cégbirodalmának fejlődését szokták emlegetni. A felcsúti milliárdos gazdagodását megalapozó Mészáros és Mészáros Kft. (illetve most már Zrt.) felfutása azonban ma már annyira nem is tűnik kirívónak.
Korábban írtunk már róla, hogy az állami kommunikációt évek óta lényegében egy személyben végző Balásy Gyula ezzel a feladattal megbízott cégei sokkal gyorsabban nőttek hasonlóan nagyra, mint a Mészáros birodalmat megalapozó építőipari vállalatok. Az elmúlt két év teljesítményével pedig nagyjából ugyanez igaz a B+N-re is.
Már a fenti, árbevételt mutató grafikonon is jól látszik a rendkívül gyors fejlődés, ám ha a nyereséget nézzük, akkor még szembetűnőbb, hogy a takarítócég túlnőtte a Mészáros és Mészárost illetve a Balásy birodalmat is.
A tavalyi, 22 milliárd forintot meghaladó profit egészen döbbenetesen sok, még a NER által teljesen megszállt, állami milliárdokkal kitömött építőiparban is csak két cég tudott ennél magasabbat: a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László Duna Aszfaltja, illetve az Orbán Viktornak túrát szervező Garancsi István Market Zrt-je.
A B+N Referencia Zrt. vezetősége az alábbiakat reagálta cikkünkre:
„2020-ban még a magyar számvitel alapján kellett dolgoznunk. Mivel azóta cégünk vállalati kötvényt bocsátott ki, amely bevezetésre került a Budapesti Értéktőzsdére, ezért 2021-ben át kellett állnunk a nemzetközi, IFRS rendszerre. A két számvitel között számos különbség van. Az alapvető logikai különbség, hogy míg a magyar rendszer a múltat követi, az IFRS a jövőre vonatkozik. A két szabályozás összehangolása és a folyamathoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok mostanra fejeződtek be. Két nemzetközi könyvvizsgáló-tanácsadó cég, a PWC – mint könyvvizsgáló – és a KMPG mint tanácsadó is alátámasztotta ezt. Mindkettő – részletes vizsgálatok, ellenőrzések alapján – minden területen rendben találta cégünk működését.
Cégünk 2021-ben állt át az IFRS rendszerre. A 2020-as beszámoló viszont még a magyar számviteli szabályok szerint készült. Az előírások szerinti összehasonlíthatóság miatt 3 oszlopos beszámolót kellett készítenünk, amely az előző évet, tárgyévet és az előző időszakra vonatkozó eltéréseket tartalmazza. Például a magyar számviteli rendszerben a gépjárműbérlés összege költségként szerepel, míg az IFRS szerint a mérlegben kell kimutatni lízingkötelezettségként. De hasonló a helyzet, csak fordított előjellel a bérbeadás esetében is, ott a bevételből lesz lízingkövetelés.
Más változás nem volt a beszámolóban, de hangsúlyozzuk, hogy nem változásról beszélünk, hanem a számviteli politika változása miatti eltérések bemutatásáról”.
|
Két év alatt 35 milliárdnyi profitot hozott az állami megrendelésekkel kitömött takarítócég
|
A B+N Zrt. felfutása valószínűleg semmi máshoz nem mérhető, még Mészáros Lőrinc birodalmának zászlóshajója, sem fejlődött ilyen ütemben.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20221004/ket-ev-alatt-35-milliardnyi-profitot-hozott-az-allami-megrendelesekkel-kitomott-takaritoceg/
|
2022-10-04 10:20:00
| true | null | null |
G7
|
Kétmilliárd Amerikából Márki-Zay-nak és az ellenzéknek? És ez legális volt?
Márki-Zay Péter először elszólta magát, majd mozgalma költségvetését nyilvánosságra hozva próbált menekülni a külföldi kampányfinanszírozás gyanúja alól. Az ügyben a rendőrség nyomoz.
Kétmilliárd forintos támogatás, külföldről, méghozzá a választásokra. Ez bőven elég ahhoz, hogy egy heteken, hónapokon keresztül habosított botrányt tudjon gerjeszteni a kormány és médiája az ellenzék körül egy olyan időszakban, amikor amúgy bőven volna olyan téma, amely a kormány alkalmasságának kérdését veti fel inkább: soha nem látott szinten az infláció, a Magyar Nemzeti Bank pedig hiába loholt utána a sorozatos kamatdöntésekkel, látnivalóan a forint gyengülését nem sikerült megfogniuk. Adhatna témát a rezsicsökkentés kinyírása, az oktatás tragikus helyzete, ehelyett azonban Márki-Zay Pétertől és botrányán keresztül "dollárbaloldalazástól" hangos a kormányzati sajtó, a Fidelitas pedig a Városházán akciózik molinóval és szórólapokkal, „amerikai júdáspénzt” emlegetve. Így a legalapvetőbb kérdések mentén megpróbáljuk tisztázni, hol tart az aktuális Márki-Zay-gate, és mi a helyzet az ellenzéki kampány külföldi pénzeivel.
Tisztázzuk az elején: kapott, vagy nem kapott az ellenzék külföldről pénzt az országgyűlési választások kampányában?
Gyors válaszunk: igen, valóban kaptak pénzt. Először a kormánypárti Magyar Nemzet cikkezett arról, hogy az ellenzék több részletben kapott kétmilliárd forintot külföldi forrásból, ezt azonban megerősítette a Mindenki Magyarországa Mozgalom évközi pénzügyi elszámolása is. A közel kétezer oldalas elszámolás összesítéséből valóban kibogarászható ez a támogatás. Ezt az elszámolást Márki-Zayék hónapokkal azután tették közzé, hogy a kormánysajtó cikkezni kezdett a támogatásról, azonban ez csak további kérdéseket vetett fe. De haladjunk sorban!
Miért kellett a pénz?
Márki-Zay Péter a 24.hu-nak azzal indokolta a külföldi forrásbevonást, hogy felfogták: abból a pénzből, amije az ellenzéki pártoknak van (illetve volt az országgyűlési választások előtt), még a listára, illetve a jelöltekre külön-külön érkező állami támogatással együtt is csak fapados kampány jönne ki. Vagyis a párt nélküli jelöltnek és a mögötte álló mozgalomnak be kellett dobnia magát. Márki-Zay azt mondta, hogy az ellenzéki kampány összköltsége nagyjából 3,5 milliárd forintra tehető, ebből a hat párt kevesebb mint a harmadát, vagyis 1-1,2 milliárdot tudott adni a közös kasszába. A Mindenki Magyarországa Mozgalom pótolta a büdzsé további részét, vagyis 2,2-2,4 milliárd forintot.
Miből?
Márki-Zay elmondása szerint ez az összeg rengeteg forrásból állt össze: voltak nagy, illetve apró mikroadományok is. És volt a Mindenki Magyarországa 1,8 milliárd forintja, ami a Korányi Dávid-féle Action for Democray (AFD) nevű, mindössze 2022 februárjában alakult szervezettől érkezett.
De ki az a Korányi Dávid? És mi az az Action for Democracy?
Ha a bulvársajtóból nem cseng ismerősen Mihalik Enikő modell férjének neve, akkor talán a Városházáról ismerősebben csenghet. Korányi ugyanis Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadója volt, remek külföldi kapcsolatokkal rendelkezik, aki amerikai pénz ígéretével jelent meg Márki-Zay Péternél, a miniszterelnök-jelölt elmondása szerint 2022-ben. Korányi adománygyűjtés ötletével kereste meg Márki-Zayt, ráadásul – legalábbis a 24.hu így tudja – ígéretet is tett neki arra, hogy bemutatja egy induló szervezet vezetőinek. Ez volt az Action for Democracy.
De nem az Action for Democracy tagadta, hogy beavatkozott volna a magyar választásokba?
De igen. De az Action for Democracy szeptember 12-i közleményében valójában csak annyit tagadott, hogy beavatkoztak volna a választásokba. Azt sosem tagadták, hogy valóban adománygyűjtést végeztek volna, a pénzt pedig a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak adták volna.
Ez akkor bűncselekmény, nem? Hiszen egy párt külföldről kapott a választások előtt pénzt, ez illegális a magyar jogrendben!
Itt fontos tisztázni, hogy a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom nem párt. És innentől kezdve szabad a pálya, hiszen azt elvileg nem tiltják még a magyar törvények sem, hogy egy civil szervezet külföldről kapjon pénzt. (Nem mintha a kormány ne próbálkozott volna hasonlóval: 2017-ben fogadta el a fideszes többségű Országgyűlés az úgynevezett civiltörvényt, ami egészen 2021-es visszavonásáig kimondta, hogy amelyik Magyarországon bejegyzett civil szervezet 20 millió forintnál többet kap külföldről, az köteles minderről részletes jelentést írni az Állami Számvevőszéknek, valamint köteles feltüntetni, hogy ő "külföldről finanszírozott civil szervezet".)
Ha nincs itt semmi látnivaló, miért csámcsog ezen a teljes kormánymédia és influenszereik?
Azért, mert van látnivaló: „volt egy MMM-es számla. Ami a központi kampánynak a működtetését szolgálta. Természetesen ebből voltak jelöltek, akiket támogattunk”. Ezt maga Márki-Zay Péter mondta a Magyar Nemzetnek adott, májusi interjújában. A kormánymédiának pedig nem kellett túl sokat dolgoznia azon, hogy összekösse a Mindenki Magyarországa Mozgalom külföldről kapott támogatását a mozgalom központi költségvetésével, amiből – Márki-Zay által is bevallottan – jelölteket támogattak. Hogy itt van-e bármi illegális, azt viszont már a nyomozás fogja megállapítani.
Van nyomozás is?
Bizony van. Ahogy arról a hvg.hu is beszámolt, sikkasztás és pénzmosás miatt indított nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája ismeretlen tettes ellen szeptember közepén a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett milliárdos külföldi támogatás ügyében. A hatóság azonban nem hivatalból indított eljárást, hanem Tényi István, a közérdeklődésre számot tartó ügyekkel kapcsolatos feljelentéseiről ismert magánszemély bejelentése alapján. A Magyar Nemzet arról is írt, hogy csütörtökön az ügyben összeül az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is, de ezt a bizottság MSZP-s tagja, Molnár Zsolt cáfolta, azt mondta, csupán tájékoztatják a bizottságot.
Ez most komoly? Szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdések? Itt nem csak a pénzről volt szó?
Nem. Itt annál jóval többről van szó. A kormányközeli média, illetve influenszereik már márciusban elkezdték firtatni a Datadat nevű cég felelősségét az ellenzék kampányában, azonban a téma egészen addig tisztázatlan maradt, amíg a 24.hu meg nem szerezte a Mindenki Magyarországa Mozgalom március 18-i elnökségi ülésének jegyzőkönyvét. Ebből ugyanis kiderült, hogy Vékás Sándor, a mozgalom operatív vezetője aznap arról tájékoztatta az elnökséget, hogy keretszerződést kötöttek a bécsi székhelyű Datadat GmbH-val.
De mit csinál a Datadat?
Százmilliós nagyságrendben, több száz számla értékben szerződtek a mozgalommal kommunikációs-, közösségi médiás kampányok lebonyolítására, rendezvényszervezésre, valamint adatbázisépítésre. A Datadatról az Index írta meg, hogy volt, amikor Márki-Zay Péter ebédjét is ők állták, azonban munkájuk részleteiről szinte nem tudni semmit.
Oké, de miért baj ez?
A Datadatnak van magyar és van külföldi ága, a Mindenki Magyarországa Mozgalom a Bécsben bejegyzettel szerződött. A bécsinek két vállalkozás a tulajdonosa: a kisebbségi tulajdonos az AVSF GmbH, ez Szigetvári Viktor volt Együtt-politikusé és Ficsor Ádámé, Gyurcsány Ferenc volt kabinetfőnökéé. Ficsor Bajnai Gordon alatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter volt. A többségi tulajdonos pedig az amerikai Higher Ground Labs Fund III LP, ami viszont a Demokrata Párthoz kötődik erősen. A Datadat pedig Márki-Zay Péter bevallása szerint megkapta a Mindenki Magyarországa Mozgalom 50-200 ezer főből álló adatbázisát, sőt, az összes ellenzéki pártét is, ami így már egymillióra rúgott. (Érdekesség: a magyar Datadatnak cégén keresztül Bajnai Gordon volt kormányfő a tulajdonosa, aki viszont határozottan tagadja, hogy pénzfelhajtó szerepet töltött volna be a kampányban.)
Mit kért szolgáltatásaiért cserébe a Datadat? És mit az Action for Democracy?
Márki-Zay Péter állítja, hogy semmit. A Datadat esetében – Vékás László korábban idézett szavaira hagyatkozva – valószínűsíthető, hogy pénzt, százmilliós nagyságrendben, de az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ragaszkodik ahhoz, hogy az Action for Democracy nem kért semmit a támogatásért. Ezt a narratívát hivatott erősíteni az Action for Democracy szeptember 12-i közleménye is, amiben azt írták, „támogatásaink a demokratikus értékeket, a választásokon való részvételt és a választások tisztaságát célozzák. Célországainkban olyan szervezeteket támogatunk, amelyek pártoktól és választásoktól függetlenül élen járnak a demokráciáért folytatott harcban”.
Ismerős a modell… Nem a Fidesz szokta azt csinálni, hogy a kampánymunka egy részét kiszervezi „civileknek”, akiknek a költségeit nem ellenőrzi a pártokéhoz hasonló szigorral az Állami Számvevőszék?
A kormánypártnak kedves civil szervezetek, például a Civil Összefogás Fórum jellemzően degeszre van tömve pénzzel, csak ők nem külföldről és végképp nem amerikai forrásból szedik azt össze, hanem olyan állami cégektől, mint például a Szerencsejáték Zrt.-től, vagy a Magyar Fejlesztési Banktól. Ha úgy vesszük, lényegében a mi pénzünkből. És igen, kampányra is fordítják, például a Békemenetek megszervezésére, amiknek a végén jellemzően Orbán Viktor szokott a sztárfellépő lenni.
De ha kiderül, hogy az ellenzék törvénytelenül járt el, akkor Márki-Zay Péteréket a legkevésbé sem menti, hogy a Fidesz ennél is gátlástalanabbul költi a közpénz milliárdokat a saját kampányára.
2022. szeptember. 19. 16:50 hvg.hu Itthon
Márki-Zay feltette a kérdést: Kinek jó, ha Dobrev Klára van Orbán árnyékában?
A volt miniszterelnök-jelölt a Facebookon kezdett elemzésbe azok után, hogy kiderült: a DK árnyékkormányt állított fel.
2022. szeptember. 28. 14:09 hvg.hu Itthon
„Egy év múlva lesz másfél millió szavazónk” – 21 mondat a Gyurcsány-interjúból
A választások óta először adott interjút Gyurcsány Ferenc, a Partizánon közel másfél órán át kérdezte Gulyás Márton az ellenzéki összefogásról, az árnyékkormányról és a gyurcsányozásról. Összeszedtük a legfontosabb megszólalásokat.
|
Kétmilliárd Amerikából Márki-Zay-nak és az ellenzéknek? És ez legális volt?
|
Márki-Zay Péter először elszólta magát, majd mozgalma költségvetését nyilvánosságra hozva próbált menekülni a külföldi kampányfinanszírozás gyanúja alól. Az ügyben a rendőrség nyomoz.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20221008_mindenki_magyarorszaga_mozgalom_marki_zay_kampanyfinanszirozas
|
2022-10-08 07:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Miután a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata már Brüsszelnek is szemet szúrt, Varga Zs. András a testület bíráival utólag legitimáltatná kétes szabályosságú döntéseit. Az Országos Bírói Tanácsnál is bepróbálkozott, hogy a testület vizsgálja felül a vezetői kinevezések szabályosságát megkérdőjelező határozatát, de lepattant róluk. Az OBT ugyanis kedden kimondta, nem tartozik hatáskörükbe egy hűségesküvel felérő állásfoglalás kiadása.
2024 a választások éve. 50 országban több mint két milliárd ember fog szavazni idén. A pártok és a politikusok pedig, hát, olyanok, amilyenek. Litkai Gergely gyűjtésében kitér néhány fontosabb voksolásra. Megtudhatjuk, mely országok azok, ahol preventív jelleggel letartóztatták már a komplett ellenzéket. Oroszországban is nagy a tét: Putyin győz, vagy a többiek veszítenek? A gondos szakmai elemzés farvizén pedig megtudhatjuk azt is, hogy mit jelent a "droidok tikmokoznak" kifejezés, illetve miért nem lehet tanítani a Pitagorasz-tételt Indiában.
|
Pattanásig feszült a légkör a Kúrián Varga Zs. András miatt
|
Miután a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata már Brüsszelnek is szemet szúrt, Varga Zs. András a testület bíráival utólag legitimáltatná kétes szabályosságú döntéseit. Az Országos Bírói Tanácsnál is bepróbálkozott, hogy a testület vizsgálja felül a vezetői kinevezések szabályosságát megkérdőjelező határozatát, de lepattant róluk. Az OBT ugyanis kedden kimondta, nem tartozik hatáskörükbe egy hűségesküvel felérő állásfoglalás kiadása.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202240__kuriai_trukkozes__fuggetlensegi_kerdes__iteloszek__eloremenekules
|
2022-10-05 12:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az Országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását hétfőn. 136 képviselő szavazott igennel, 7 képviselő nemet nyomott, és 14-en tartózkodtak. Ez volt az első javaslat, amit a kormány az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtott be a nyáron, összesen 3000 milliárd forint a tét.
A módosítás legfontosabb pontja, hogy a jövőben bárki számára elérhető lesz az úgynevezett vádkikényszerítés intézménye a kiemelt korrupciós ügyekben. Ha az ügyészség eddig ejtett egy korrupciós ügyet, a szabályozás szerint az érintettek csak pótmagánváddal kényszeríthették ki a bírósági eljárást, és más nem is értesült a nyomozás megszüntetéséről.
A módosítás után azonban bárki kérhet jogorvoslatot korrupciós ügyekben.
K-Monitor: Nyomás alatt a bíróságok
A nyomozás megszüntetéséről szóló döntés anonimizált kivonatát egy honlapon fogják közzétenni. Aki fel szeretne lépni, a K-Monitor júliusi elemzése szerint felülbírálati indítványt nyújthat be. Ha az ügyészség nem ért egyet az indítvánnyal, bíróság dönt arról, hogy kell-e nyomozni. Ha a bíróság visszaküldi nyomozásra az ügyet, de az ügyészség továbbra sem látja értelmét, a bíróság újabb visszaküldés helyett tájékoztatja a kezdeményezőt, hogy vádindítványt nyújthat be a bíróságnak, azaz az ügyészség szerepébe léphet.
A vádindítványt a bíróság megvizsgálja, és ha megfelel a formai feltételeknek, befogadja és megküldi a vádlottnak. A K-Monitor szerint
az ügyészség szerepe azonban továbbra is döntő jelentőségű marad.
A nyomozás során a nyomozati szervek döntenek arról, hogy milyen bűncselekményként kezelnek egy esetet. Ha nem az új szabályok szerinti „közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekményként” értékelnek egy esetet, akkor nem kell közzétenni a kivonatot, és így a nyilvánosság sem értesül a nyomozás megszüntetéséről.
A kivonatot ugyanakkor közzé kell tenni, ha a feljelentő a feljelentésben kifejezetten „közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény” megvalósulására hivatkozik. Ha azonban hivatalból indul az eljárás, nincs ilyen megkötés, és az ügyészség minősítheti úgy a cselekményt, hogy nem kell kivonatot közzétenni. Akkor sem kell kivonatot közzétenni a K-Monitor elemzése szerint, ha több bűncselekmény miatt indul eljárás, és az ügyészség szerint a korrupciós cselekménynek a többi, súlyosabb bűncselekmény mellett nincs jelentősége.
Szintén nem szerez tudomást a nyilvánosság azokról az ügyekről, amiben a gyanúsított együttműködik az ügyészséggel, azaz információkat ad egy másik ügy felderítéséhez. Ha az ügyészség úgy dönt, hogy a gyanúsított elkövette a bűncselekményt, de az az elbíráláskor már nem tekinthető veszélyesnek, bírósági eljárás helyett megrovásban részesítheti az elkövetőt. Ilyen esetekben szintén úgy zárul le az eljárás, hogy nem lehet nyilvános kivonat alapján felülbírálati indítvánnyal fellépni.
Az is problémás a módosításban a K-Monitor szerint, hogy az egész országból érkező felülbírálati indítványokat egy helyen, a Fővárosi Törvényszéken bírálják el.
A törvény indoklása szerint erre azért van szükség, hogy a biztosítsák a joggyakorlat egységességét.
„Egyetlen egy bíróságra, azon belül pedig egy bírói csoportra telepíteni az összes korrupciós felülbírálati indítvány vizsgálatát, amellett, hogy aránytalan ügyterhet jelent a Törvényszéknek, megnöveli az ügyek befolyásolásának kockázatát” – írta a K-Monitor a júliusban, a törvénymódosítási javaslat benyújtása után.
A szervezet szerint azonban összességében előrelépésnek tekinthető a büntetőeljárási törvény módosítása.
„A módosítás azonban nyomást helyez a bíróságokra, valamint számos akadályt állít a közpénzek védelme érdekében fellépők előtt.”
„Időigényes, jogi szaktudást igénylő és költséges eljárásra kell készülnie annak, aki korrupcióüldözésre adja a fejét” – írták.
Rögtön el is küldhetik az Alkotmánybíróságnak
A hétfői zárószavazás előtt a kormány határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben
normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (Ab) a maga által benyújtott törvényre.
A Hvg.hu forrásai szerint ez a lépés nem érheti meglepetésként az Európai Bizottságot. Brüsszelben ragaszkodtak hozzá, hogy nyújtsák be és fogadják el a törvényt a „vádkikényszerítésről”, de azt is elfogadták, hogy a kormánynak vannak jogi aggályai, és emiatt az Alkotmánybírósághoz fordul.
A javaslat szerint az Alkotmánybíróságnak arról kellene döntenie, hogy „az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt, azaz a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével”.
A javaslatról kedden dönt az Országgyűlés, és ha elfogadják, a házelnök a hétfőn megszavazott törvényt nem a köztársasági elnöknek küldi el aláírásra, hanem az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára rögtön az AB-nak továbbítja. Ha pedig a testület alaptörvény-ellenességet állapít meg, akkor az Országgyűlés újratárgyalja a törvényt.
Az Európai Bizottság szeptemberi javaslata szerint 3000 milliárd forintnyi összeget kellene elvonni Magyarországtól az uniós pénzek felhasználása körüli visszaélések miatt, azonban
|
Megszavazták az uniós források kifizetéséhez elvárt első törvényjavaslatot
|
Az Országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását hétfőn. 136 képviselő szavazott igennel, 7 képviselő nemet nyomott, és 14-en tartózkodtak. Ez volt az első javaslat, amit a kormány az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtott be a nyáron, összesen 3000 milliárd forint a tét.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/10/03/orszaggyules-szavazas-buntetoeljarasrol-szolo-torveny-europai-bizottsag
|
2022-10-03 16:15:00
| true | null | null |
Telex
|
Elfogadta az Országgyűlés kedden azokat a további törvényjavaslatokat, amiket a kormánypártok nyújtottak be azért, hogy megegyezzenek az Európai Bizottsággal. Hétfőn már egyet megszavaztak, kedden pedig még további négyet. Nem véletlenül szavaztak futószalagon a parlamentben, összesen ugyanis 3000 milliárd forint a tét.
Korrupcióellenes intézmény, nagyobb társadalmi egyeztetés
„Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről” és „Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes törvények módosításáról” nevű módosításokkal létrehozzák az Integritás Hatóságot: ez lenne az a teljesen új korrupcióellenes intézmény, ami a kormány szándékai szerint megelőzné, ellenőrizné a csalásokat, összeférhetetlenségi és korrupciós ügyeket. Ezeket viszont csak az Európai Unió által támogatott projektek esetében teheti meg. Az Integritási Hatóság munkája november 19-én indulna el.
De szavaztak a korrupcióellenes munkacsoportról is, ami 21 tagú lesz, ebből 10 civil. A testület vezetője az Integritási Hatóság elnöke lenne. A csoportban eredetileg csak állami szervezetek vezetői vettek volna részt, azonban a Bizottsággal folytatott alkudozás után, az új tervek szerint már egyenlő arányban vennének részt benne kormányzati és nem kormányzati tagok. A munkacsoport éves jelentést készítene a kormánynak, amiben javaslatokat tennének a korrupció megelőzésére, felderítésére és szankcionálására is. Ennek legkésőbb december 1-jéig fel kell állnia.
Emellett megkönnyítik a közérdekű adatokhoz való hozzáférés lehetőségeit a veszélyhelyzet alatt. A módosítások értelmében nem számlázzák majd a közérdekű adatok kiadásának munkaerőköltségeit, és módosítják a határidőre vonatkozó előírásokat is.
„Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról” nevű törvényjavaslat megszavazásával például arról döntöttek, hogy a NAV aktívan segítheti majd az OLAF vizsgálatait. Eszerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatává válik az OLAF vizsgálatainak vagy helyszíni ellenőrzésének támogatása. A pénzügyőri intézkedésekre vonatkozó speciális szabályok lehetővé tennék, hogy az OLAF emberei a vizsgálat által érintett helyiségekbe vagy bármely más, üzleti célra használt területre bejuthassanak a pénzügyőrökkel együtt. A pénzügyőrök a helyszín biztosításával támogatnák a vizsgálat zavartalanságát, így az OLAF ellenőrei hozzáférhetnek a szükséges iratokhoz, adathordozókhoz, és védelmet kapnának a tettleges ellenszegüléssel szemben is. Ha valaki ellenszegül, arra a NAV egymillió forint közigazgatási bírságot szabhat ki, akár ismételten is.
Módosították a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál az összeférhetetlenségi szabályokat is. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a kuratóriumi tagok nem vehetnek részt olyan döntésekben, amelyek őket, hozzátartozóikat vagy baráti és politikai szimpátiák alapján hozzájuk közel álló embereket is érinthet. Emellett a közbeszerzési törvényt is módosítják úgy, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is nevesítik azok között, akik közbeszerzés kiírására kötelezettek.
„Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról” nevű törvény megszavazásával a kormány vállalta, hogy a jogszabálytervezetek kilencven százalékát társadalmi egyeztetésre bocsátja, és lecsökkenti a gyors törvényalkotást – akkor, ha ezek a Magyar Közlönyben jelennek meg. A vállalás betartását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal végzi, ami ha a vállalás megsértését állapítja meg, eljárási bírságot szabhat ki.
A hétfőn megszavazott törvényt rögtön el is küldik az Alkotmánybíróságnak
Mindezek mellett már hétfőn megszavazták a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását, aminek legfontosabb pontja, hogy a jövőben bárki számára elérhető lesz az úgynevezett vádkikényszerítés intézménye a kiemelt korrupciós ügyekben. Ha az ügyészség eddig ejtett egy korrupciós ügyet, a szabályozás szerint az érintettek csak pótmagánváddal kényszeríthették ki a bírósági eljárást, és más nem is értesült a nyomozás megszüntetéséről. A módosítás után azonban bárki kérhet jogorvoslatot korrupciós ügyekben. A K-Monitor szerint ugyanakkor az ügyészség szerepe azonban továbbra is döntő jelentőségű marad.
Ehhez kedden egy kormány által benyújtott határozati javaslatot is megszavaztak. Eszerint Kövér László házelnök a hétfőn megszavazott törvényt nem a köztársasági elnöknek küldi el aláírásra, hanem az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára rögtön az Alkotmánybíróságnak továbbítja, amelytől normakontrollt kérnek rá. Eszerint az Alkotmánybíróságnak arról kell döntenie, hogy „az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt, azaz a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével”. Ha pedig a testület alaptörvény-ellenességet állapít meg, akkor az Országgyűlés újratárgyalja a törvényt.
Tizenhét ígéret
A kormány tizenhét ígéretet tett a Bizottságnak, hogy hozzájusson a forrásokhoz, a lépések pedig még a Miniszterelnökséget is elérik. Az Európai Bizottság szerint ha a kormány november végéig teljesíti a vállalásait, akkor hozzáférhet a 3000 milliárd forintos összeghez, hiszen védve vannak a források.
|
Eleget tett a Fidesz az EU korrupcióellenes kéréseinek
|
Elfogadta az Országgyűlés kedden azokat a további törvényjavaslatokat, amiket a kormánypártok nyújtottak be azért, hogy megegyezzenek az Európai Bizottsággal. Hétfőn már egyet megszavaztak, kedden pedig még további négyet. Nem véletlenül szavaztak futószalagon a parlamentben, összesen ugyanis 3000 milliárd forint a tét.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/10/04/parlament-orszaggyules-europai-bizottsag-torvenyjavaslat-szavazas-unios-penzek
|
2022-10-04 16:19:00
| true | null | null |
Telex
|
Közérdekű adatigénylés keretében kérte ki a tavalyi augusztus 20-i állami ünnepséggel kapcsolatos szerződéseket a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, Sebián-Petrovszki László, de az ünnepségeket szervező Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. megtagadta az adatszolgáltatást.
A Fővárosi Törvényszék korábban első-, most pedig a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletben is kötelezte a céget a kért információk kiadására – közölte a DK.
A párt a közleményében azt írta, hogy amint birtokukba kerülnek a szerződések, nyilvánosságra fogják hozni, „mennyibe került a magyaroknak a Szent István-napi bóvliözön”.
|
Nyilvánosságra kell hozni a tavalyi augusztus 20-i ünnepségek szerződéseit
|
Közérdekű adatigénylés keretében kérte ki a tavalyi augusztus 20-i állami ünnepséggel kapcsolatos szerződéseket a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, Sebián-Petrovszki László, de az ünnepségeket szervező Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. megtagadta az adatszolgáltatást.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/10/05/kozerdeku-adatigenyles-per-fovarosi-itelotabla-visit-hungary-augusztus-20-allami-unnepsegek
|
2022-10-05 16:23:00
| true | null | null |
Telex
|
A 35 éves hazai autópálya-koncesszióról sokat írtunk korábban. Mint emlékezetes, a tenderen három csoport indulhatott el. A Mészáros Lőrincék köréhez sorolt Themis Magántőkealap vezette csapat mellett a lábatlani Dömper Kft., illetve az osztrák Strabag.
A Themis nyert, a Dömper második lett, és valamiért a Strabag végül nem adott be ajánlatot. Természetesen próbáltuk megkérdezni a céget arról, hogy miért nem, de a Strabag jelezte, nyilvánosan nem kommentálja a saját gazdasági, illetve stratégiai döntéseit.
Az új fejlemény: Lázár János
Most, legfrissebb fejleményként annyi változott, hogy Lázár János Építési és Beruházási Minisztériuma is feladatokat kapott. Tisztázzuk először azt, hogy pontosan mit.
A koncesszió jogi része marad Rogán Antalnál, illetve az általa felügyelt Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál, a műszaki, mérnöki, ellenőrzési részben viszont Lázár Jánosnak lesz feladata.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy a 35 éves folyamatban a koncesszor (Mészárosék) és az állam is vállalt feladatokat. Ezek végrehajtását teljesítési igazolásokkal Lázárék végzik majd. Nem teljesen új ez a leosztás, hiszen eddig alapvetően a Magyar Közútnál voltak ilyen feladatok, ez pedig már Lázár Jánosnál volt, de azt „ki kellett tisztázni” hogy a nemzeti vagyonért felelős Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, illetve a közlekedés-szervezésért felelős Palkovics László technológiai és ipari miniszternek van-e itt szerepe, vagy Lázár János Építési és Beruházási Minisztériuma (ÉBM) végzi ezt a munkát. A koncessziós szerződés szerint ugyanis a közútkezelés feladatainak egy része kimegy a koncesszorhoz, a különböző munkákat azonban ellenőrizni kell, ki kell adni a teljesítési igazolásokat, ezt fogja az ÉBM végezni.
A statútum szerint a közlekedésért a TIM felel, de a Magyar Közút az ÉBM-nél van, azért került végül inkább az ÉBM-hez a feladat, mert a műszaki, mérnöki feladatoknak inkább ennél a tárcánál lesz személyi feltétele – mondta a háttérről kormányzati forrásunk.
Ahhoz, hogy a Rogán-hatóság befogadja a Lázárék által adott igazolásokat, ahhoz tehát együtt kell működnie Lázár Jánosnak és Rogán Antalnak.
Kormányzati forrásunk szerint a most bejelentett „tisztázást” senki nem fogja kudarcként megélni, Palkovics Lászlónak és Nagy Mártonnak van most feladata elég, például az energetikában. Igaz, Rogán Antal biztosan könnyebben együttműködne Nagy Mártonnal, akit régről ismer (Rogán mint ex-MNB-s már 2010 előtt is tárgyalóképes volt monetáris kérdésekben, és amikor Simor András és Király Júlia vezette az MNB-t, volt, hogy az MNB–Fidesz-háttéregyeztetéseken Nagy Márton és Rogán Antal is részt vett), mint Lázár Jánossal, aki az építőipari szakma felé nagy átláthatóságot hirdetett (aminek jó próbája lesz az útépítés műszaki kontrollja).
Mi a különbség?
Ha már változás történt, kicsit mutassuk be, mi egyéb történt mostanában a koncesszió körül. Korábbi cikkeinkben azon is lamentáltunk, hogy az autópálya-koncessziónak nevezett valami, inkább koncesszió, közbeszerzés vagy privatizáció? Az egyes fogalmak talán ismertek, de azért pár mondattal róluk.
A koncesszió általában kaszinók üzemeltetésénél vagy egy olajmező kitermelésénél ismert fogalom. Az állam jó pénzért a magáncég rendelkezésére bocsátja a kaszinóműködtetés vagy az olajkutatás lehetőségét. A magáncég fizet, aztán az már az ő kockázata, hogy bejön-e az üzlet, amiről a koncesszió szólt. A 35 éves autópálya-koncesszióban azonban a koncesszor ugyan fizet is az államnak, de pénzt is kap.
A közbeszerzéseknél más a felállás, az állam valamit szeretne megrendelni (utat, stadiont, vécépapírt vagy kommunikációs tanácsadást), és a számára legkedvezőbb, jellemzően az adott minőség mellett a legjobb árat kínáló szállítót kiválasztja. Ebben a koncesszióban ilyen elemek is bőven vannak.
A privatizáció azt jelenti, hogy az állam (általában egy nyílt versenyben) értékesít egy céget, kiszervez egy jövedelmező feladatot, és azért magánpiaci szereplők versenyeznek. A privatizáció általában végleges tulajdonosváltás, nem pedig 35 évre szól, de azért a 35 év elég hosszú idő ahhoz, hogy hasonló jellegzetességeket az autópályás ügyletnél is azonosítsunk.
A feladat
Mindjárt rátérünk a további friss fejleményekre, de a keret értelmezéséhez még írjuk le magát a feladatot. Ismét emlékezhetünk az autópálya-koncesszió összetettségére.
Ilyen elemei vannak:
tervezés – 545 km gyorsforgalmi út,
felújítás – 538 km gyorsforgalmi út,
építés – 273 km gyorsforgalmi út bővítése, továbbá 272 km gyorsforgalmi út kiépítése,
műszaki ellenőrzés – a felújítással és építéssel érintett 1083 km gyorsforgalmi útra,
üzemeltetés, karbantartás – összességében 1662 km gyorsforgalmi útra,
finanszírozás – a beruházási és üzemeltetési program finanszírozása,
egyedi állami elrendelések teljesítése (tervezési, kivitelezési munkák, szolgáltatások).
A privatizációs elem
A koncesszor bevételei mindenesetre abból származnak, hogy több állami feladat is magánkézbe kerül. Milyen állami cégek lehetnek érintettek? A NÚSZ Zrt. volt eddig felelős az útdíj beszedéséért, a NIF Zrt. az állami útépítési beruházások tervezésének, kivitelezésének és műszaki ellenőrzésének közbeszerzéseit bonyolította, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. volt az üzemeltető.
Ezek közül már voltak átalakulások, a koncessziós csapathoz kerültek bizonyos divíziók, illetve a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium a NIF-ből olvasztott be feladatokat, embereket, a közlemények alapján nagyjából megmaradtak a munkahelyek, de ezekről azért már középtávon is nehéz biztosat mondani.
A filozófia
Az egész kiszervezésnek a hátterében – legalábbis a fideszes logika szerint – az áll, mert a nagy osztrák építőipari cégek azzal lettek sikeresek, hogy az államok garantálták ezen cégek költségeinek kifizetését és alapkapacitásainak fenntartását azzal, hogy állandó feladataikkal (autópálya-üzemeltetés vagy kötött infrastruktúra-üzemeltetés) a költségek fedezésére szükséges pénzt már megkereste.
Magyarország – szól a kormányzati narratíva – ezen most változtat. Az államnak nincs pénze fejleszteni, de a piac hitelképes, és ha az osztrákok és a franciák ekkorára tudtak nőni a régióban, akkor miért ne nőnének ekkorára más cégek is, akár magyarok?
Három „vicces” fejlemény: az áremelés
Ha pedig már feldobtuk a keretrendszert, nézzünk három meglepő fejleményt, amely azért a félelmeinket is igazolhatja. Az első az, hogy mint azt a Telexen is megírtuk, igen jelentős mértékben megdrágulnak a matricák. Nem megyünk végig a számokon, a rendszeres használók kevésbé járnak rosszul, az esetieknek nagyobb az áremelkedés, ebben a cikkben minden elolvasható.
Természetesen nem akarunk úgy tenni, mintha nem lenne infláció. Vagyis mindenféle áremelés mindenféle helyeken indokolható. De azért ha egy pillanatra a nagy tender szempontjából elgondolkodunk, ez egy igen izgalmas lépés.
Vajon az induló cégcsoportok mivel kalkuláltak? Volt, aki bízhatott abban, hogy az eredeti matekja nagyságrendi változáson megy keresztül? Az új keretrendszerben ugyanis már biztosan jövedelmezőbb az üzlet, de azért talán olyan gigászi felháborodás sem lesz, hiszen az új struktúra inkább a külföldiekre hárítja az áremelés nagy részét azzal, hogy a 10 napos és a havi matrica árát emelték brutális mértékben.
A többi induló
Említettük már, hogy az autópálya-koncessziónál fel lehetett mutatni azt, hogy volt verseny, ott motoszkált ugyanis a Dömper és a Strabag is. Természetesen annak megállapítása, hogy a mélyépítő cégek között volt-e bármilyen összejátszás, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) feladata, mi ilyet nem tudunk állítani. De azért arra emlékezhetünk, hogy amikor a gigaüzletet elvitte a Themis, a Strabagnak és a Dömpernek is csurrant-cseppent valami.
Összejátszás történhet akár az indulók között, akár a kiíró és az induló között, de ezt természetesen csak a GVH tudná kivizsgálni.
Mindenesetre korábban a Strabag és a Dömper is nyert egy-egy nagyobb melót, drága közbeszerzést (M100-as).
A két részre bontott projekt egyik felét a Strabag Építő Kft. nyerte, a másikat pedig a Dömper Kft. által vezetett konzorcium.
Az egyik szakaszra az M1-es autópályától az únyi csomópontig a Strabag adta a legjobb ajánlatot, a másodikra pedig innen indulva Esztergomig a Dömper Kft. vezette konzorcium. Az első munka 44 hónapig tartott volna, és 125 milliárd forintos volt az ár, a másik 220 milliárdos meló lett volna, és hét éven át tartott volna. Erre most mi történt?
Vadai Ágnes (DK) megkérdezte a parlamentben, hogy mely állami beruházások sorsa pecsételődött meg, mire Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium miniszterhelyettese válaszolt, és a válaszában felsorolta az M100-ast is. Ennek a dokumentumnak a 9. oldalán olvasható mindkét szakasz a „kikukázott beruházások” között.
Átadások
Végül egy adalék a privatizáció – nem privatizáció kérdéshez. Tompos Márton (Momentum) is kérdezett a sztrádakoncesszióról. Ő azt firtatta, hogy az állam milyen eszközöket adott át.
Csepreghy Nándor elmondta, hogy 2022. szeptember 1-én egy komplex jogügyletben, üzletág-átruházási megállapodás keretében a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az autópályák üzemeltetéséhez szükséges eszközöket adott át, a felsorolás kitér öt mérnökségre, eszközökre, készletekre és informatikára. Mindezért Mészárosék 17,78 milliárd forintot fizetnek. Csepreghy Nándor megjegyzi, hogy 35 év múlva az eszközök ingyenesen visszaszállnak az államra.
Kérdés sok maradt
Mindezek mellett elindultak a tárgyalások a projekt finanszírozásáról. Akkora feladatról van szó – mesélte egy hazai bankár –, amely egyedileg minden magyar bank lehetőségeit meghaladja, de még az is elképzelhető, hogy a magyar bankrendszer keretein is túlnyúlik.
Legutóbbi cikkünkben sokféle kérdést feltettünk:
Milyen megtérülési számítás előzte meg ezt az egészet?
Hogyan számolnak majd el a felek, ha később jön egy rendkívüli feladat?
Miért jó az, ha egyáltalán nem lesz verseny 35 évig ezen a területen?
Egyáltalán ki az, aki bármit tud arról mondani, hogy a 2057-ig tartó időszakban, mondjuk, a 2055-ös évben milyen utakra lesz szükség, milyen árak lesznek, mi lesz reális, mi lesz irreális?
A kérdésekre transzparens válaszok nincsenek, de, hogy azóta sem a koncesszor kárára változnak a paraméterek, az egészen biztos.
|
A nagy autópálya-koncesszió: Lázár János és Rogán Antal egymásra lesz utalva
|
Mészáros Lőrincék 35 évre elnyerték a nagy sztrádakoncessziót. A történet körül rengeteg kérdés merült fel. Ahogy megy előre az idő, kezd körvonalazódni a projekt pár eleme. Sőt, a győztesek már a banki finanszírozást is próbálják szervezni. Eközben a koncessziót felügyelő Rogán Antal mellett már Lázár János építési és beruházási miniszternek is lett feladata. Néhány furcsaságra szeretnénk rávilágítani.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2022/10/06/a-nagy-autopalya-koncesszio-az-allami-beruhazas-visszafogas-es-a-dragulo-matricak-tukreben
|
2022-10-06 16:27:00
| true | null | null |
Telex
|
„Magyarország jó példával szeretne elöl járni a közbeszerzési eljárások tisztasága és a korrupció elleni harc területén, ezért is tett vállalásokat” – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kedden Budapesten, a Nézőpont Intézet új elemzésének bemutatóján. Az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) 2016-2021-es adatait bemutatva ismertette: az elmúlt öt évben meredeken csökkent a hivatal által észrevételezett ügyek száma, amivel a magyar bűnüldöző hatóságokhoz fordult.
Szerinte radikális "kifehéredés" figyelhető meg a magyar közbeszerzési eljárásokban és a korrupciós helyzetben, amit az Európai Bizottság dokumentuma is alátámaszt, amely szerint Magyarországon van még mit javítani, de az ország nem tartozik azon tagállamok közé, ahol komoly, súlyos problémákat tapasztaltak a közbeszerzési eljárások területén.
„Magyarország ugyanakkor teljesíti a vállalásokat, ha ez a feltétele annak, hogy a magyar adófizetők hozzájussanak az őket megillető uniós forrásokhoz, és azokat transzparens, átlátható módon az ország fejlesztésére lehessen fordítani”
– tette hozzá. Mint mondta, Magyarország hat témakörben tett vállalást, ezek részben intézményi, részben jogszabályi, részben eljárási változtatásokat jelentenek. A legnagyobb újításnak az Integritási Hatóság létrehozását nevezte, ezen belül jön létre a korrupcióellenes munkacsoport, amelynek december közepéig kell megkezdenie működését.
A miniszter beszélt arról is, hogy az országgyűlési képviselők és családtagjaik esetében új vagyonnyilatkozat-tételi rendszer lép fokozatosan életbe, valamint hogy a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárást vezetnek be a büntető jogszabályok módosításával, és megerősítik az audit- és ellenőrzési mechanizmusokat.
|
Navracsics: „Magyarország szeretne jó példával elöl járni a korrupció elleni harcban”
|
Navracsics szerint radikális „kifehéredés” figyelhető meg a magyar közbeszerzési eljárásokban és a korrupciós helyzetben.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/navracsics-magyarorszag-szeretne-jo-peldaval-elol-jarni-a-korrupcio-elleni-harcban-252990#
|
2022-10-11 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Tisztelettel tájékoztatom, hogy a motivációs elismerés címén kifizetésre az idei költségvetési évben az adatkérés teljesítéséig nem került sor” – ezt a választ küldte Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ vezetője Tóth Endrének. A Momentum országgyűlési képviselője adatkérésében a tavalyi milliós jutalmak pontos összegéről érdeklődött – és szó sem volt a kérdésében az idei évről.
A tankerületi vezetők milliós jutalmairól szóló hírek már végigszáguldottak a sajtón, ezzel a Narancs.hu is többször foglalkozott. Tóth Endre korábban azt írta, még mindig nem derült ki, hogy pontosan mekkora összeget kapott Hajnal Gabriella és az egyes tankerületi igazgatók. Ugyanis hiába kérte ki ugyanis ezeket az adatokat – egyébként ezt tette az elmúlt hónapokban többször lapunk is.
|
Cinikus és kitérő választ adott a Momentum politikusának a Klebelsberg Központ vezetője
|
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ vezetője, arra válaszolt, amit nem is kérdeztek, ám ami iránt érdeklődött a képviselő, arra továbbra sem felel.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/cinikus-es-kitero-valaszt-adott-a-momentum-politikusanak-a-klebelsberg-kozpont-vezetoje-252984
|
2022-10-11 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Hogy az Európai Unió és a magyar Irányító Hatóságok olykor teljesen értelmetlen projektekre adnak pénzt, azt már másfél méteres magas „kilátók” megépítése óta tudjuk. Ám hogy az uniós polgárok adóját egy történelmileg teljesen hiteltelen és semmivel alá nem támasztott fantazmagóriájára „alapozva” osszák ki, az mindenképpen új. Így épül most Zsadányban, „Attila király fővárosában” egy „fapalotának” nevezett épületecske. A polgármester mániájától aligha függetlenül.
A már csak alig másfélezer lakosú Zsadány az elmaradott és Isten háta mögötti észak-békési térség sok hátránnyal küzdő és szegény községe, ahol autóval átsuhanni is lelkileg fájdalmas. Ám ha megállunk, és egy kis sétát teszünk, akkor még jobban mellbe vág, hogy ez a település fogy, pusztul és már hosszú ideje csak vegetál. A házak jó része lakatlan, néhány kopott és omladozik, még a főutcán lévő több ingatlan előtt is hatalmas a fű, az elhanyagoltság tapintható. Még az épülő kerékpárút is félbemaradt, mintha csak építés közben jöttek volna rá, hogy több villanyoszlop az alig két méter széles bicikliút közepén van.
Dudás Árpás egykori rendőrből lett a falu polgármestere, és egy picinyke megszakítással már vagy negyedszázada vezeti a települést. Rendszerint független színekben indul a helyhatósági választásokon, de az utóbbi két-három országgyűlési voksolás előtt a polgármesteri hivatalban gyártott levelekben – amelyeket közmunkásokkal munkaidőben vitettek ki – nagy egyértelműséggel fejtette ki minden helybélinek: miért szabad csak és kizárólag a Fideszre és térségi képviselőjére, Kovács Józsefre szavazni.
Zsadány első embere ugyanakkor most nem emiatt érdekes, hanem amiatt, hogy több mint húsz évvel ezelőtt megtalálta magában a „helytörténészt”, és olvasmányai, majd minden előképzettség nélküli „kutatásai” nyomán számára egyértelművé vált:
Attila, hun király fővárosa egykor sehol máshol nem volt, mint Zsadányban.
A polgármestert a legkevésbé sem zavarja, hogy zavaros teóriáját minden, a témában megszólaló régész és történész megcáfolta, elvetette vagy megmosolyogta, Dudás ugyanis állítása szerint az V. században élt Priszkosz rétor bizánci diplomata és történetíró munkájából kikövetkeztette, hogy szerinte a követ Attilához vezető útja a mai Zsadányban érhetett véget, azaz ide jött. A polgármester mindezt az utazással töltött napok számával és az egy nap alatt teljesített út hosszával „bizonyítja”, és úgy látja, hogy a leírásban említett folyó nem is a Tisza, hanem a Sebes-Körös lehetett.
Forrás: Dudás Árpád/Facebook
Amikor korábban arról kérdeztük, hogy Priszkosz rétort eredetiben olvasta-e, és „kutatásai” közben konzultált-e régészekkel és történészekkel, alkalmazott-e forráskritikát és a kutatásmódszertan eszközeit mennyire vetette be, akkor kiderült, hogy a több mint száz idevágó könyv tanulmányozása és az ebből levont saját következtetések jelentik számára a „történelmi” alapot. Ezekből pedig a maga számára azt a következtetést vonta le, hogy „Attila király fővárosa” nem más volt egykor, mint mai szülőfaluja, Zsadány.
A szakma elismert tudósai, köztük Bálint Csanád Széchenyi-díjas magyar régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a korszak egyik elismert kutatója és Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régészeti Tárának munkatársa korábban a Narancsnak elmondták, hogy Attila nem király, hanem fejedelem volt, s minthogy egy nomád társadalom élén állt, az életmódjuknak és a hatalomgyakorlásnak is lényeges eleme volt a mozgékonyság. Az uralkodói központ és az azt követő „udvar” – a birodalom irányításában részt vevő szűk elit, nagy létszámú testőrség, katonai kíséret és a családok, kiszolgáló népesség, állatállomány – a birodalom területén oda vonulhatott, ahol a legnagyobb szükség volt éppen az állandó jelenlétére. De ezeket is inkább szálláshelynek nevezzük, fővárosnak semmiképp.
A régészek és történészek ráadásul egyetlen értékelhető adatról sem tudnak, amely szerint Attila hun fejedelemnek bármi köze lehetne Zsadányhoz. Attila sírjáról is csak annyit állíthatunk csupán, hogy ez a Tiszántúl 30 ezer négyzetkilométeres területén valahol mélyen a föld alatt lehet.
Azt pedig korábban Medgyesi Pál, a békéscsabai Munkácsy Múzeum régésze mondta el a Narancsnak, hogy a fejedelem „fapalotájáról” érdemben és ténylegesen alig tudunk valamit. A szakértők sem ismerik a pontos méreteket és arányokat, a belső elrendezését, a díszítést, sőt még arról is polémia van, hogy pontosan milyen fából építették meg ezeket a korántsem időtálló épületeket. (Attila halála óta közel 1600 év telt el, a faépítményei elkorhadtak, nyomuk sem maradt.) Írásos és tárgyi emlék sem maradt fenn ezekről az épületekről.
„Ehhez képest ezt a zsadányi »fapalotát« valaki megtervezte. Jó lenne tudni, mi alapján és azt is, ki bólintott minderre rá”
– fejtegette a békéscsabai régész. Arról nem beszélve, hogy hasonló történelmi „megalapozottsággal” még néhány más magyar település is magáénak vallja Attilát, így Érd és Tápiószentmárton is.
Zsadányban ugyanakkor 2017 júniusában indult elindult az „Attila Palotája – gyermekbarát, információs és látogatómenedzsment” című projekt, a helyi önkormányzat ugyanis közel 90 millió forintnyi EU-s pénzt nyert erre, a beruházással 2019 májusára kellett volna elkészülni.
A projekt célja egy interaktív kiállítótér és egy turisztikai központ kialakítása volt, ahol hagyományőrző jelleggel a hunok történelmét ismertető és azt bemutató tematikus turisztikai kiállító tér létrehozása áll a projekt középpontjában. „Attila Palotája” olyan többfunkciós látogató tér „ahol hasznosan tölthetik el szabadidejüket a fiatalok, felnőttek és idősek egyaránt”. Az épületen belül egész évben nyitva tartó kiállító teret alakítanak ki, amelyben az évszaknak megfelelően változó attrakciók is helyet kapnak. „A projekt lehetőséget ad arra, hogy Zsadány és térsége is bekapcsolódjon a turisztikai vonzerővel bíró települések közé” – olvasni az erről szóló ismertetőben.
Azonban a megvalósítás kitűzött időpontjáig egy kapavágás sem történt. Ezt utóbb hol azzal magyarázta Dudás Árpád polgármester, hogy a 2019-es önkormányzati választáson nagy meglepetésre, ha rendkívül kis különbséggel is, de alulmaradt a rivális jelölttel szemben (majd egy 2020-as időközi választáson ismét ő nyert), hol azzal, hogy a projektre kiírt első és második közbeszerzés is sikertelen lett. Ami biztos, hogy már 2017 nyarán az önkormányzat számláján volt a közel 90 millió forint, majd sikerült kijárniuk az EU-s pénzeket koordináló magyar Irányító hatóságnál, hogy 2019 májusa helyett az új befejezési határidő 2021. március 31-e legyen.
Ám a munkába a meghosszabbított határidő végéig sem fogtak bele. Majd egy újabb csavarral nem csak azt érték el, hogy a közel 90 millió forinthoz kaptak még 30-at, hanem azt is, hogy a projekt legvégső határideje 2022. december 31-e lett. Ez év februárjában Dudás azt nyilatkozta a Narancs.hu-nak, hogy a képviselő-testület még nem írta ki a közbeszerzést, de elvileg teljesíthető a projekt az év végéig. Bár azt a polgármester akkor elárulta: „Kisebb esélyt lát a megvalósításra és nagyobbat arra, hogy nem lesz látógatóközpont”.
Az élet azonban rácáfolt az Attila zsadányi előtörténetében mélyen hívő településvezetőre. A harmadik nekifutásra kiírt közbeszerzési pályázat sikeres lett, amiben alighanem szerepet játszott, hogy sikerült kiegészítő támogatást szerezni a beruházáshoz. Nyílt eljárás keretében ez év június 30-án tették közzé a közbeszerzési felhívást, amelyet végül a térségben sok megbízást megszerző békéscsabai központú Kopp Export-Import Kft. nyert el. (A helyiek szerint valójában egy zsadányi cég végzi a tényleges munkát, feltehetően alvállalkozóként.)
A kivitelezés nem éppen nagy volumenére jellemző, hogy a közbeszerzés meghirdetése után már öt hónappal, november 30-ra el kell készülnie a projekttel. Mostúgy fest, ez menni fog. A helyszínen járva az építkezés félreérthetetlen jeleivel találkoztunk szeptember 30-án.
Az építkezés
Fotó: A szerző felvétele/Bod Tamás
„Attila palotája” egy alig 130 négyzetméter alapterületű épület lesz, ami egy átlagos lakóháznak felel meg, ezért is a „fapalota” helyett talán jobban illik rá a fabodega elnevezés. A „történelmi” és az „építészeti” hűséget mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nem túl nagy faépületet egy betonalapra húzzák fel.
Attila király leendő fapalotája
Fotó: A szerző felvétele/Bod Tamás
Az épület egy 10-szer 18 méteres gerendavázas kialakítású rendezvényház, amelynek fő helyisége egy 6,5 méter fesztávolságú és 14,78 méter hosszúságú látszó tetőszerkezetes rendezvény és kiállítótér lesz, amelynek összterülete nem éri el a száz négyzetmétert. Magyarán egy kicsi/közepes méretű fapavilonról van szó, amelyben egy érintőképernyős tévén lehetne többet megtudni Attiláról. Ráadásul itt videóról minden érdeklődő megnézhetné Dudás Árpád – a történész és régész szakma alapján nem alátámasztott – „előadását”. Emellett kialakítanának parkolóhelyeket, és létrehoznának egy íjászatra alkalmas területet is. Mindez két fő foglalkoztatását teszi majd lehetővé.
A leendő kiállítótér
Fotó: A szerző felvétele/Bod Tamás
Hogy ez így önmagában miért volna jelentős idegenforgalmi attrakció és mitől lendítené fel a község életét, miért is volna kitörési pont a hosszú évtizedek óta lecsúszó és hátrányos helyzetű községnek, rejtély. Dudás Árpád Attila-fantazmagóriáját hosszú ideje kétkedéssel vegyes ellenkezéssel nézik az egyre fogyatkozó helyiek. Zsadányból a fiatalabb korosztály java része már elment, de már csatlakozott hozzájuk a középgeneráció is.
„Ennyi szegény és egyik napról a másikra élő szegény ember mellett sokkal inkább a megélhetést és a boldogulást segítő programokra és beruházásokra volna itt szükség” – mondta egy névtelenséget kérő helybeli férfi a református templom közelében. „Eddig is borúsak voltak a kilátásaink, de az energia- és élelmiszerárak döbbenetes emelkedésével és a vágtató inflációval nálunk is szociális válság fenyeget” – mondja egy nyugdíja első éveiben lévő asszony és kezében körbe mutat. „Látja, itt szegénység van és reménytelenség, meg az Árpád szerint még Attila is” – jegyezte meg búcsúzóul és biciklijére szállt.
Épül Attila király fapalotája
Fotó: A szerző felvétele/Bod Tamás
|
Uniós pénzből már épül „Attila király fapalotája” a Békés megyei Zsadányban - fotók
|
Úgy tűnik, nem csak értelmetlen, hanem történelemhamisító projektekre is lehet sok EU-s pénzt nyerni – a Békés megyei Zsadányban a polgármester „kutatásai” alapján most Attila király fapalotáját fogják felépíteni.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/unios-penzbol-mar-epul-attila-kiraly-fapalotaja-a-bekes-megyei-zsadanyban-fotok-252933
|
2022-10-11 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Több mint 4 milliárd forint értékben adna el ingatlanvagyonából a belvárosi önkormányzat ugyanazzal a nagyon rövid időre, nagyon kis körben meghirdetett pályázási módszerrel, amellyel ebben a ciklusban már rengeteg irodától és üzlethelyiségtől megszabadultak – tudta meg a Telex. Az önkormányzat képviselő-testületének kormánypárti többsége most 32, összesen több mint 5600 négyzetméternyi ingatlan eladásáról döntött. Ha ez megvalósul, akkor ezzel együtt csak ebben a ciklusban 13 milliárd forint értékben szabadulnak meg ingatlanoktól.
A rendszerváltás után az V. kerületi önkormányzat páratlan ingatlanvagyonnal rendelkezett, kivételesen értékes irodák, üzlethelyiségek és raktárak sokaságát birtokolták. Az utóbbi két évtizedben viszont a fideszes önkormányzat folyamatosan, egymás után adta el ezeket az ingatlanokat, többségüket a „belvárosi módszerrel”.
Ennek lényege, hogy az önkormányzat pályázatokat ír ki az eladható ingatlanjaira, amelyek feltételeit rendkívül szűkre szabja. A most eladásra kínált ingatlanok üresen állnak, így a minimum eladási ár a teljes becsült értékük. A kiadott helyiségekre ugyanakkor van egy szabály, amely szerint aki legalább egy éve bérlő, az idén májusig 30 százalék kedvezménnyel kaphatta meg a bérelt ingatlanokat, azóta pedig 10 százalék engedménnyel juthat hozzá a bérleményhez, amelyeknek az értékbecslésben szereplő ára sokszor jóval alulmúlja a valódi piaci árat.
Október 6-án nyújtotta be Belváros-Lipótváros önkormányzatának fideszes többsége azt a javaslatot, amelyben pályázati úton adnák el a kerület 32 ingatlanát. Az összesen 11 címen található ingatlanok összesített, meghirdetett minimum ára valamivel több mint 4 milliárd forint, ebből egyedül a Sas utca 20. alatti épület pincéje, földszintje, félemelete és első emelete 1,885 milliárdot ér.
A listán nagyon jó elhelyezkedésű címek is vannak, így többek között a Városház utca 3–5., a Semmelweis utca 9., az Alkotmány utca 16. és a Bajcsy-Zsilinszky út 48. A legtöbb eladásra kínált ingatlan üzlethelyiség, iroda vagy pincében található raktár, azaz nem lakás célú ingatlan, melyek listája itt böngészhető.
A javaslatot azóta meg is szavazta a képviselő-testület kormánypárti többsége, az ellenzék módosítóit pedig a korábbiakhoz híven leszavazták arról, hogy a pályázatot hirdessék meg nagyobb körben az interneten és a sajtóban is. Kovács Alex Gábor, az ellenzéki Tiéd a Belváros-frakció vezetője Karácsony Gergelynek levelet is írt az ügyben. Felhívta a főpolgármester figyelmét arra, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak elővásárlási joga van az ingatlanokra, potenciálisan tehát megakadályozhatná a korrupciógyanús ügyek végrehajtását.
Az, hogy egy önkormányzat értékesíti ingatlanvagyonának egy részét, önmagában nem lenne probléma. A Belváros esetében azonban újra meg újra felmerül annak veszélye, hogy a vagyon végül áron alul kerülhet majd haveri cégekhez. Ezekhez hasonlóan most is a lehető legszűkebbre szabták a pályázás lehetőségét.
A pályázati kiírás csak 6 napig lesz fenn az önkormányzat honlapján, ezenkívül pedig csak a kerületi újságként működő, de magánkiadású Mai Belváros nevű lapban hirdetik meg. A „nyílt, nemzetközi” pályázatot tehát sem ingatlanportálokon, sem a szaksajtóban nem hirdetik meg.
Aki esetleg értesül a pályázatról, az 6 napon keresztül, napi négy órában válthatja ki az ingatlanokra vonatkozó befektetési tájékoztatókat, vagyis az ingatlanok adatait. Ezek a befektetési tájékoztatók darabonként 300 ezer forint + áfába kerülnek.
A pályázatot négy példányban, háromszor papíron, egyszer CD-re másolva (!) kell beadni.
Megpályázott ingatlanonként „pályázati biztosítékot” kell fizetni, amelynek összege az ingatlan minimális vételárának 10 százaléka.
Az ajánlatokról a kormánypárti többségű belvárosi képviselő-testület fog dönteni.
Végül pedig a nyertes pályázóknak a szerződéskötéstől kezdve 15 napon belül kell kifizetniük a teljes vételárat.
A részvételt tehát az előző évekhez hasonlóan a lehető legnagyobb mértékben megnehezítették, az értékbecslést megint ugyanaz a cég végezte, miközben az egész pályáztatást az előző években is minden hasonló ügyet intéző Dr. Sándor Ügyvédi Iroda végzi. A pályázatok kiírása szerint pedig az eladásokról a végső döntést a képviselő-testület úgy fogja meghozni, hogy nem garantálja a legmagasabb összeget ajánló pályázó győzelmét.
Az önkormányzat szerint kell a pénz
Ahogy a korábbi hasonló eseteknél, úgy most is megkerestük a pályázat visszásságaival kapcsolatban Szentgyörgyvölgyi Péter belvárosi polgármestert. Ő korábban nem válaszolt nekünk, de most cikkünk megjelenése után a belvárosi önkormányzattól kaptunk egy levelet, amely szerint:
„A kerületben az ingatlan értékesítésekkel kapcsolatos értékbecsléseket minden esetben igazságügyi szakértő végzi, aki a rá vonatkozó szabályok szerint eljárva adja meg ingatlanforgalmi szakértői véleményét. A pályázati feltételek meghatározása az önkormányzat vagyonrendeletének versenyeztetési szabályzata alapján történik.”
Arról, hogy miért van szükség most az ingatlanok eladására és mire költik a pénzt, azt írták:
„Az érintett ingatlanok többségében nagy alapterületű, régóta üresen álló, illetve bérbeadás útján sem hasznosítható ingatlanok, amelyek műszaki állapota elavult, korszerűsítésre szorul, több millió forintos nagyságrendben termelnek közös költséget, illetve állagmegóvással kapcsolatos kiadást, amely a jelen gazdasági környezetben a tulajdonos Önkormányzatnak is nagyon megterhelő.
Ingatlaneladásokból tudunk megvalósítani játszótér felújításokat, óvodák és iskolák felújításait és beruházásait, társasházak felújítását (például csak erre a célra a cikkben hivatkozott időszakban, tehát 2019 óta több mint 1,6 milliárd Ft-ot biztosítottunk a társasházi közösségek számára), zöldítési programokat, köztisztasági eszköz és takarítógép beszerzéseket, közbiztonsági intézkedéseket (mint például a kerületet majdnem egészében lefedő térfigyelőkamera-rendszer kiépítése és üzemeltetése), a rendőrség és tűzoltóség munkájának támogatását, a Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat beruházásait, eszközeinek fejlesztését. Valamint, a bevételt a kerület érdekében már megkezdett közterületi vagy közcélú fejlesztések és beruházások folytatására, illetve azok befejezésére használjuk fel. A bevételekből megvalósított fejlesztések így visszafordítódnak közterületek és ingatlanok értéknövelő fejlesztésébe, azok a kerület vagyonának gyarapodását is szolgálják.”
Kilencmilliárdnyi ingatlanvagyon már elment így
Nagyon hasonló módszerrel szabadult meg a Belvárosi Önkormányzat ebben a ciklusban, azaz 2019 óta több mint 9 milliárd forint (becsült értékű) ingatlanvagyontól. A Telex a kezdetektől fogva kiemelten foglalkozott ezekkel az ügyekkel, az utóbbi két évben többek között ezek történtek:
2020 novemberében, abban az évben már harmadik körrel, 2,7 milliárd forintnyi ingatlant hirdetett meg eladásra az önkormányzat;
ezt 2021 szeptemberében egy 2,1 milliárdos porfólió követte;
amit az év decemberben még 1,3 milliárd forintnyi ingatlannal fejeltek meg;
idén májusban pedig 44 címet hirdettek meg bérbeadásra, egy év után pedig potenciálisan ez a csomag is az igencsak szűkre szabott feltételeket teljesítő pályázók kezében köthet ki.
Az eddig eladott ingatlanok többsége nem lakás jellegű épületrész, tehát sokszor kiemelten értékes üzlethelyiségek és irodák, valamint gyakran a hozzájuk tartozó raktárak. Mint említettük, ezeknek a megvásárlására idén májusig a korábbi bérlőknek 30 százalék kedvezmény járt, ami miatt az ezt a lehetőséget ismerő cégek papíron kibéreltek önkormányzati helyiségeket, majd egy év leteltével kedvezményes áron vásárolták meg azokat. Ezt a kedvezményt idén májusban csökkentették 30-ról 10 százalékra.
Egy teljes ház 55 millióért
A „belvárosi módszer” állatorvosi lova talán a Gerlóczy utca 3. esete lehetne. A budapesti Városháza szomszédságában található telken egy romos állapotban lévő, 19. századi ház található. Az épület használati értéke nem sok, de a telek kiváló elhelyezkedése miatt több százmillió forintot érhet.
Az egykor sajt- és papírüzletnek is helyet adó ház papíron nyolc részre van osztva, amelyeket az önkormányzat külön-külön adott bérbe cégeknek. A bérlők viszont semmilyen gazdasági tevékenységet nem végeztek a részben bedeszkázott ablakú üzlethelyiségekben, ehelyett az egyéves minimális bérleti viszony lejárta után kedvezményes áron (szinte jelképes összegért) vásárolták meg az épület részeit.
A bérlőknek itt is járt az egyébként is nyomott, becsült árból számított 30 százalékos engedmény. Így összesen 55 millió forintért szerezték meg a 340 négyzetméteres telken álló 306 négyzetméteres házat. A tulajdonrész többsége akkor a Rogán Antalhoz több szálon is kötődő Pozsgai Péterhez került, de kisebbségi tulajdonos lett Örményi Viktor, az In-Kal Security tulajdonosa is.
Az ingatlan végül a GTHREE Property nevű céghez került, amely 2021. végén megkapta a bontási engedélyt az 1868-ban épült házra. Ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy több százmilliós vagy akár milliárdos értékű ingatlan építésébe kezdjenek a belváros közepén.
A Belváros sokmilliárdos ingatlanvagyonából az utóbbi évtizedekben számos kormányközeli szereplőnek jutott, a nagyobb halak azonban szinte mind a kerület egykori polgármesteréhez, Rogán Antalhoz kötődnek. Ilyen Shabtai Michaeli grúz üzletember is, aki idén szerezte meg a Bástya utca 18. teljes épületét, amelyet korábban egy ürömi nő és Csermely Sándor Tibor, a Magyar Lábtenisz Szövetség elnöke vásárolt meg az önkormányzattól.
De jutott a belvárosi üzlethelyiségekből a gigantikus korrupciós botrányba keveredő Schadl Györgynek is, aki néhány éve egy kiváló elhelyezkedésű, Városház utca 16. alatti földszinti üzlethelyiségért négyzetméterenként 389 ezer forintot fizetett, miközben a piaci ár most már az önkormányzat értékbecslése szerint is egymillió forint felett jár.
Nem mindenkinek tetszik
A belvárosi képviselő-testület ellenzéki frakciója 2019 óta folyamatosan igyekszik megakadályozni, hogy áron alul baráti cégekhez kerüljön az önkormányzat ingatlanvagyona. Ennek megfelelően minden bérleti és értékesítési körnél benyújtottak módosítókat arról, hogy a pályázatokat nyíltabban, az interneten és a sajtóban is hirdessék meg, de ezeket a fideszes többség rendre leszavazta.
Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros-frakció vezetője júniusban fel is töltötte az Ingatlan.com-ra az akkor kiadó 44 üzlet- és irodahelyiség egy részét, nehogy azok áron alul haveroknál kössenek ki. A képviselő a Telex kérdésére most azt nyilatkozta:
„A kormány kétségbeesetten igyekszik elhitetni Brüsszellel, hogy komolyan fellép a korrupció ellen, ám közben a kormánypárt V. kerületi fiókszervezete zavartalanul folytatja az elmúlt évek erősen kifogásolható gyakorlatát. Az ilyen pályázati kiírás azt jelenti, hogy a belvárosi fideszes többség még a látszatra sem ad. Az sem zavarja őket, hogy az elővásárlási jog kérdésében a Fővárosi Önkormányzat perre ment az V. kerülettel. Innentől kezdve joggal feltételezhető, hogy a látszatpályázat győztesei között megint ismerős kormányközeli nevekkel találkozhatunk.”
Ha a most meghirdetett, 11 címen található ingatlanokat sikerül eladni, akkor 2019 óta összesen már 13 milliárd forint értékben szabadult meg az önkormányzat ingatlantulajdonától. Beleszámítva pedig, hogy az értékbecslés a legtöbb esetben „barátságosra” sikerült, ráadásul sok vevőnek még a 30 vagy 10 százalékos kedvezmény is járt, az elveszített valódi érték inkább a 20 milliárd forinthoz állhat közelebb.
|
Négymilliárd forintnyi ingatlanvagyonától válna meg a fideszes vezetésű Belváros
|
Több mint 4 milliárd forint értékben adna el ingatlanvagyonából a belvárosi önkormányzat ugyanazzal a nagyon rövid időre, nagyon kis körben meghirdetett pályázási módszerrel, amellyel ebben a ciklusban már rengeteg irodától és üzlethelyiségtől megszabadultak – tudta meg a Telex. Az önkormányzat képviselő-testületének kormánypárti többsége most 32, összesen több mint 5600 négyzetméternyi ingatlan eladásáról döntött. Ha ez megvalósul, akkor ezzel együtt csak ebben a ciklusban 13 milliárd forint értékben szabadulnak meg ingatlanoktól.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/10/13/belvaros-v-kerulet-ingatlan-4-milliard-eladas-arusit-vagyon-korrupcio-belvarosi-modszer
|
2022-10-13 10:25:00
| true | null | null |
Telex
|
Hátrányos helyzetűek felzárkóztatására nyert 75 millió forintot Kalocsa Város Önkormányzatának Szociális Központja. A programra kapott pénz kifizetése az Átlátszónak küldött iratok szerint 2021 márciusában megkezdődött, a koordinátor önkormányzati dolgozók és a vezető kapott fizetést. A célcsoport – vagyis a romák, nehéz helyzetben élők – egy gyors közbeszerzés után idén nyáron örülhettek egy kicsit.
„Három helyszínen 15-15 roma származású gyermeket táboroztat a kalocsai Önkormányzat” – erről számolt be augusztus végén a kalocsatv.hu. A cikkből az is kiderült, az önkormányzat mindezt nem saját forrásból, hanem egy uniós pályázatból teszi. Az 5 napos programról azt írták, „Még a tavalyi évben a Kalocsai Önkormányzat pályázatot nyert a szegregált térség útjainak, épületeinek felújítására, illetve az ott élők integrációját segítő programokra. Ennek keretében kerül megrendezésre a 8-12 éves gyerekek táboroztatása.”
A pályázatot a kalocsai Szociális Központ nyerte. A honlapjuk szerint önerőmentesen 75 millió forintot költhetnek el. „Jelen projekt átfogó célja a leszakadó és leszakadással veszélyeztetett városi területeken élők közösségi és egyéni szintű társadalmi integrációja, amely során a hátrányos helyzetű emberek életlehetőségei javulnak, elérhetővé válnak a foglalkoztatást, társadalmi integrációt, közösségfejlesztést, családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást, életvezetési tanácsadást, egyéni fejlesztést és szociális munkát biztosító programok” – írják.
Ezért a táborral egyidőben „lakossági fórumot tartottak a leszakadt városrészek fejlesztésére”, „elindult a szegregált városrészek felzárkóztatása Kalocsán” és roma kulturális napok kísérték a kalocsai paprikafesztivált.
Bérekre, tévékre és mobilokra is költöttek
A négy program alig két héten belül véget ért. Pedig a pályázattal kapcsolatos kifizetések korábban elkezdődtek. Közadatigénylésünkre a város elküldte a szerződéseket. Ezekből az derül ki, hogy Filvig Géza, a város fideszes polgármestere megbízási szerződést kötött a Szociális Központ vezetőjével és több munkatársával is. A Rumi László szakmai vezetővel kötött szerződés „keresetkiegészítére való jogosultság megállapítása projektfeladat ellátása kapcsán” azt tartalmazza, hogy a vezető feladata többek között:
a koordináció, kapcsolattartás, együttműködés a két nevesített projekt menedzsmentjével és a részt vevő konzorciumi tagokkal;
havonta megbeszélést szervez az elvégzendő feladatok áttekintése céljából;
közreműködés a projekt időközi és záró beszámolók összeállításában és a projekt szakmai megvalósításában.
A Szociális Központ további 6 munkatársa is részt vesz a projektekben, ők ezért havonta bruttó 128 570 forintot kapnak fejenként. Az első szerződéseket 2021. március elsején írták alá. A megbízási szerződések többsége 2023 márciusig szól. A 75 millió keretből 19,3 millió forint ment el a munkatársak megbízási díjára.
A SysCorp Számítástechnikai Kft.-vel 2,5 millió forintért szerződtek eszközökre, többek között két darab 189 centiméteres Samsung UE75AU7102 TV-re, összesen 668 ezer forintért, vagy 3 darab Samsung Galaxy A52 128GB Dual SiM okostelefonra 407 ezer forintért.
A BKMFÜ Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési ügynökség Nkft. darabonként 1,875 millió forintért projektelőkészítő tanulmányt és közösségi beavatkozási tervet készít. Ezeket is kifizették már.
A fideszes polgármester Facebook posztjait kezelő cég alvállalkozóként bukkant fel
A pályázat közbeszerzéseit 2022. május 18-án írták ki, eredményt augusztus 3-án hirdettek. A kiírás öt programrészt tartalmaz:
roma pasztoráció
egészségnapok szervezése
táborok szervezése
társadalmi integrációt segítő programok szervezése
antidiszkriminációs és közösségfejlesztő programok.
Négy közbeszerzést a CSABAudio Kft. nyert, egyedüli indulóként. A céget 2021. október 15-én alapította Szigeti Csaba. Alvállalkozónak nevezte meg a Onecreative Marketing Professional Kft.-t. A cég nem ismeretlen Kalocsán. A 6300.hu szintén közadatigénylésből tudta meg korábban, hogy a Kft. az önkormányzatnak dolgozik, és ő posztolt többek között a fideszes polgármester Filvig Géza oldalán.
A CSABAudio Kft. a
roma pasztorációra nettó 393 700 forintot
egészségnapok szervezésére nettó 944 881 forintot
táborok szervezésére nettó 3 307 086 forintot
társadalmi integrációt segítő programok szervezésére nettó 9 606 296 forintot kapott.
Az „Antidiszkriminációs és közösségfejlesztő programok” közbeszerzést az Ex Ante Tanácsadó Kft. nyerte, nettó 7 258 000 forintos ajánlattal.
A tábor a közbeszerzés szerint teljes ellátást biztosított. Az önkormányzati TV beszámolójából tudjuk, hogy „2022 augusztus 22-26-ig három helyszínen 15-15 roma származású gyermeket táboroztat a kalocsai Önkormányzat”. A 45 gyerek 5 napos táborára 4,2 millió forint jutott, alig több mint 90 ezer forint/fő, amiben az utazás is benne volt. Messzire azért nem kellett menni: a tudósítás szerint „a kalocsai Érsekkertben természetismereti tábor, a kalocsai uszodában sporttábor, míg az önkormányzat üdülőjében Duna tábort szervez az önkormányzat megbízásából a Kalocsai Szociális Központ”.
Kártyajóslásra és csillámtetkóra is jutott a nők munkaerőpiaci helyzetének javítására szánt pénzből a Nyírségben | atlatszo.hu
A Nyírségben élő nők munkaerő-piaci helyzetének javítására, szemléletformálásra, képzésekre kapott 199 millió forint uniós és állami támogatást a Czinka Panna Roma Egyesület, azonban az összeg egy részét szabálytalanságok miatt visszakérte az eljáró hatóság. Információnk szerint többek között olyan programokra költöttek, amelyeket amúgy is megrendeztek volna az önkormányzatok, helyi civil szervezetek, és nem is kapcsolódtak a projekt célkitűzéseihez. A képzésekről pedig olyan számlákat adtak le, amelyek összege magasabb volt a megengedettnél. Nem ez az egyetlen problémás program azonban az országban: csak az EFOP keretében közel 3 milliárd forint értékben állapítottak meg szabálytalanságot 2014 és 2020 között.
Ingyen senki sem vállalja a „nem hálás” munkát
Az adatok, szerződések feldolgozása után azt kérdeztük Kalocsa Város Önkormányzata Szociális Központtól, hogy:
mi lesz a fennmaradó támogatással,
megfelelő-e a közbeszerzés, ha mindössze egyetlen induló volt,
az elindult programok kapcsán milyen a visszajelzés,
mit tapasztalnak, mennyire könnyű bevonni az érintetteket,
milyen programokat terveznek és mikor a határidőig.
A szerződött programok részletes leírását is, mint hivatkozott mellékletet, elkértük. Azt írták,
a roma pasztorizációban a „szegregált élethelyzetben élők részére lelki gondozás tinédzser és felnőtt korosztály számára. Önismeret és társismeret fejlesztése, istentiszteletek, dicsőítések.” A program indikátor száma: 50-250 fő (alkalmanként minimum 10 fő) 5 alkalommal: roma emberek számára istentisztelet tartása, közösségi imaalkalmak megszervezése, karitatív adományosztás.
Táborok szervezésében a program indikátor száma: 45-300 fő (alkalmanként minimum 15 fő).
Rumi László vezető az Átlátszó kérdéseire azt írta, a „tervezetben az szerepelt, hogy az előkészítő tanulmány, beavatkozási terv, szakemberek képzése, szupervízió, mediáció és a szakmai megvalósítás költségei (szolgáltatások, rendezvények, táborok, programok, eszközök költségei) ezek együttesen 44.235.000 forint. Mivel a közbeszerzésen alacsonyabb árral vállalták a programokat, az itt megmaradt pénzből eszközöket és tréningeket tervezünk megvalósítani. Munkatársaink (összesen 7 fő) 28.890.000 forintot kapnak az egész pályázati cikluson keresztül.”
Majd úgy folytatta, „Ön szerint mennyi a szociális szférában dolgozók bére? Ha látja, akkor értheti, hogy miért próbálunk meg nekik is segíteni, hogy plusz feladattal, plusz kereseti lehetőségük legyen. Örülünk, hogy motiválhatjuk a dolgozókat is, hogy ne hagyják el ezt a pályát, valaki vállalja el a pályázati munkát is (ingyen nem vállalja senki). Ezért mondhatom azt, hogy szerencsés, hogy valaki legalább vállalja a munkát, amely egyébként nem kimondottan hálás feladat”.
Azt is írta, „a projektmenedzsment költsége a kötött 2,5%, vagyis 1.875.000. Ez pedig végképp alulfinanszírozott.” Szerinte a közbeszerzés nyílt eljárásban került kiírásra, erre bárki beadhatta az ajánlatát, mindegy, mikor alakult. Mint látta, egy helyi vállalkozás adta be mind az öt csomagra az ajánlatát, egyre pedig egy budapesti, aki azt meg is nyerte. „Nyílt eljárásnál tud jobbat? Egyébként lokálpatriótaként örülök, hogy helyi vállalkozó indult és nyert is”– tette hozzá.
A programokról úgy látja, „nagy volt az érdeklődés, köszönhetően a neves előadóknak is. Minden programunkon biztosítunk enni és inni valót a résztvevőknek, ez is motiváló tényező, sőt van olyan program, ahol kifejezetten roma segítőket vártunk, és őket napi bejelentéssel foglalkoztatta a programszervező (táborokon való felügyelők). Ha szeretnénk, hogy nívós legyen a program, akkor adunk valamit a résztvevőknek, ezzel könnyebb elhívni őket a rendezvényekre. Ezt 16 éves szociális szakmai tapasztalatommal írom. Még számos programunk lesz, az időpontokban történhet változás, mert ez időjárás függő, és a helyi épületek rezsi költségei miatti bezárások is módosításokat kívánnak.”
|
Uniós felzárkóztatás Kalocsán: 189 centis tévére, mobilokra és bérekre is költöttek
|
Hátrányos helyzetűek felzárkóztatására nyert 75 millió forintot Kalocsa Város Önkormányzatának Szociális Központja. A programra kapott pénz kifizetése az Átlátszónak küldött iratok szerint 2021 márciusában megkezdődött, a koordinátor önkormányzati dolgozók és a vezető kapott fizetést. A célcsoport – vagyis a romák, nehéz helyzetben élők – egy gyors közbeszerzés után idén nyáron örülhettek egy kicsit.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/10/13/unios-felzarkoztatas-kalocsan-189-centis-tevere-mobilokra-es-berekre-is-koltottek/
|
2022-10-13 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Nyilvánosan elérhető Facebook-bejegyzésben szólalt meg Korányi Dávid, az Action for Democracy nevű szervezet hazai vezetője arról, hogy Márki-Zay Péter mozgalma, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból júniusban. Az ügyben a Fidesz a nemzetbiztonsági bizottságot is össze akarja hívni.
Korányi korábban Bajnai Gordonnal dolgozott, most Karácsony Gergely városdiplomáciai főtanácsadója, félig pedig az Egyesült Államokban él, a posztjában pedig arról ír, hogy most a magyar kormánypártok és a propagandamédiájuk közellenséget próbálnak faragni belőle, mert az általa alapított és vezetett Action for Democracy "olyan magyar civil szervezeteket merészelt támogatni, amelyek a demokráciáért küzdenek" – fogalmazott Korányi.
Arról ír, hogy a családja történeteiből jól ismeri a diktatúrákat, a megfélemlítést, a hazaárulózást, az ügynöközést, az idegenszívűzést, de "azt álmomban sem gondoltam volna, hogy engem egy EU és NATO tagállam kormányának uszítására, árulónak és ügynöknek nevezzenek 2022-ben, hogy ellenem folytassanak hazug lejárató hadjáratot, engem és családomat hétvégi sétáink közben otthonunk előtt lesből fotózzanak, és valószínűsíthetően azóta is megfigyeljenek".
Korányi azt írta, hogy az őt becsmérlő médiumokkal majd a bíróságon találkoznak, de szerinte a történet nem róla, és nem is Márki-Zay Péterről szól, hanem "a békaként lassan megfővő magyar demokráciáról", "a független gondolatiság elsorvasztásáról", "a civil társadalom aláásásáról, minden nem kormányzati ellenőrzés alatt álló, másképp gondolkodó szervezetet támogató stigmatizálásáról".
Úgy fogalmazott, hogy "mi nem tettünk mást, csak a magunk eszközeivel megpróbáltuk megerősíteni a magyar társadalom immunrendszerét, a civileket. Többek között azt a Nyomtass-Te-ist, amely megpróbálja áttörni a propaganda egyre vastagabb és fojtogatóbb falát a magyar vidéken. Valamint igen, azt az MMM-et, amely – emlékeztetőül – alulról építkező civil mozgalomként, a teljes magyar politikai elittel szemben – beleértve a hagyományos ellenzéki pártokat is – definiálva magát megkísérelte elmagyarázni, mit veszthetünk a demokrácia és a jogállam lebontásával, a keletre sodródással, az Ukrajna elleni orosz aggresszió mentegetésével és gyáva lapítással (miközben 1956 örököseinek hazudják magukat), a honfitársaink ellen folytatott gyűlöletkampányokkal. Méghozzá választási (és ne feledjük népszavazási) kampány időszakában. Mikor máskor kellene leginkább a demokratikus értékeket védő szervezeteket támogatnunk?"
Korányi arról írt, hogy ilyen célokra rutinszerűen adományoznak nemzetközi civil szervezetek, alapítványok pénzt, Magyarországon is, az Action for Democracy pedig stratégiai céljai, a demokrácia védelme és az autokráciák elleni harc keretében "rendszeresen szervez alulról építkező pénzgyűjtő kampányokat, ahol sok ezren adnak pénzt a helyi szervezetek megsegítésére".
Korányi arról is írt, hogy miért ne segíthetnék egymást határokon átívelve a demokrácia iránt elkötelezettek is, a poszt szerint pedig külföldön élő magyarok támogatásairól van szó:
"Mi ráadásul az MMM-et – noha erre törvényi kötelezettség nem volt – csak a diaszpórában élő számtalan magyar által összeadott pénzből támogattuk, akik különleges joggal aggódnak az ország sorsát illetően."
"Büszke vagyok arra, amit az Action for Democracy tett, tesz és tenni fog. Magyarországon, Olaszországban, Braziliában, és mindenhol máshol, ahol a demokrácia ostrom alatt áll. Remény pedig mindig van. A magyar tanárok, diákok, és szüleik épp ezekben a napokban mutatják meg, mit is jelent igazán bátornak lenni. Egyszer ennek is vége lesz" – zárta a posztját.
|
Korányi Dávid Márki-Zay külföldi támogatásáról: külföldön élő magyarok adták össze a pénzt
|
Az Action for Democracy nevű szervezet hazai vezetője Facebook-posztban reagált a vádakra.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/koranyi-david-marki-zay-kulfoldi-tamogatasarol-kulfoldon-elo-magyarok-adtak-ossze-a-penzt-253024
|
2022-10-12 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A bíróságon már két éve is szerepelt az ügy, akkor megírtuk, hogy összesen öt férfit gyanúsít az ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletével. Azóta több tárgyalás is volt.
A per előzménye röviden, hogy a Szegedtől 21 kilométerre lévő, a fürdője miatt nagy idegenforgalmú Mórahalom kisvárosban 2011–14 között szabadtéri kiállítóhelyet hoztak létre egy kéthektáros területen egy fogadóépülettel. A park a történelmi Magyarország híres épületeit mutatja be makettek formájában: templomok, várak, kastélyok és műemlékek láthatók 1:25 arányban lekicsinyítve.
A terv az volt, hogy vonzó idegenforgalmi látványosságot alakítanak ki. Ám az egész nem úgy sikerült, ahogyan kellett volna. Az akkori Nemzetgazdasági Minisztérium végül nem fogadta el az eredményt, a teljes támogatást visszakérték, és feljelentést is tettek. A vád tárgya, hogy a park építésével mintegy félmilliárd forint, pályázaton elnyert EU- és állami támogatást szereztek meg csalással a Mini Hungary Park létesítői, mert a munka nem került annyiba, mint amennyi pénzt felvettek rá.
A csütörtökön megtartott bírósági tárgyaláson a szakértői véleményeket ismertették, amelyek az egyes makettek anyagszükségletét, az épületek és a tereprendezés költségeit, valamint azok munkadíját elemezték. Bár sok irat hiányzik, utólagosan ellenőriztek számlákat, illetve szerződéseket és kifizetéseket is. Eszerint előfordult, hogy 21 milliós költséget 54 milliónak számoltak el a beruházók. Az egyik szakértő a parkot még 2019-ben vizsgálta át, egy másik elemzés pedig később készült, ami azt is jelenti, hogy időközben romlott a park és építményeinek állaga, ezt a szakértők is jelezték.
Az I. és II. rendű vádlottak, illetve védőik vitatták, hogy az építkezés végén, 2014-ben fennálló állapotokat öt évvel azután, illetve még később lehetett-e elég alaposan elemezni, és annak alapján a költségeket megbecsülni, továbbá pontatlanságokat kifogásoltak. A bíróság a makettek méretével kapcsolatos kifogásnak helyt adott, és a szakértőt pontosításra kérte fel, ám a szakértői elemzést nagyrészt megfelelőnek tartotta. A per december közepén az újabb szakértői vélemény elemzésével és iratok ismertetésével folytatódik majd.
Olcsó anyagból, de nagyon drágán?
A parkot Dlusztus Imre hozta létre, ő eredetileg költő, újságíró, a Délmagyarország című szegedi napilap egykori főszerkesztője, sportvezető, később a Hír TV egyik alapítója volt. Ő most a másodrendű vádlott. A Dlusztus cége által 2009-ben benyújtott pályázat szerint a park létesítésének összes költsége 648 millió forint lett volna, a 15 százalékos önrész mellett 550 milliót kértek a megvalósításra, vissza nem térítendő uniós és állami támogatás formájában, ami a megnyitás után ötéves üzemeltetést kötött ki. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökségtől (DARFÜ) a pályázat 2010-ben meg is kapott 263 milliót, megkezdődhetett a munka.
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szerint már az önerőt is úgy mutatták be, hogy az egyik vádlott a cégétől csak egy napra utalta át az összeget, hogy igazolják a meglétét. A vád egyik állítása, hogy az építkezés közben a támogatást a még el nem készült makettekre is lehívták, így 2014 júniusáig több mint 510 millió forintra nyújtottak be igényt, ebben a kivitelező és a műszaki ellenőr is részt vett. A perben az elsőrendű vádlott B. Sándor, aki a Szeviép Zrt. nevű – azóta már csődbe ment – építőipari nagyvállalat résztulajdonosa, illetve egyik vezetője volt.
Szegeden az utóbbi években-évtizedekben viszonylag ritkán került a napvilágra több százmilliós csalási ügy gyanúja, és az érintettek Szegeden, sőt azon túl is közismert emberek. Vannak, akik politikai küzdelmet sejtenek a csalási ügy kipattanása mögött, és sokan megdöbbentek azon, hogy Dlusztus Imre 2018-ban egy időre előzetes letartóztatásba került. A politikai háttér, hogy Dlusztus vállaltan jobboldali kötődésű, míg a Szeviépet mindkét politikai oldal a másikkal igyekezett összefüggésbe hozni, amikor a cégről nagyon kínos ügyek derültek ki, és milliárdos csődbűntettel vádolták meg a vezetőit, ami szintén bonyolult ügy.
Amikor 2014. március végén a parkot készre jelentették, az még alkalmatlan volt a látogatók fogadására, mert a makettek egy része eleve sérült volt, húsz pedig az ellenőrzéskor nem is volt a helyszínen. A céget ezért a pénz visszafizetésére kötelezték, de a 436 millió forintból alig 50 millió forint térült meg, az is végrehajtási eljárásban. A bonyolult és szövevényes, a bíróságon évek óta folyó ügyről az Átlátszó írt ismertetőt, amely az érintett cégek működésébe és vezetőik kapcsolataiba is betekintést ad.
Mivel a makettek részben faforgácslapokból álltak, nem sokáig bírták ki az időjárás viszontagságait. Már a kiállítás 2015-ös megnyitása után két évvel restaurálni kellett a híres magyar épületek kicsiny másolatait, de azt már az új tulajdonos rendelte meg.
|
Félmilliárdos csalás vagy szabályos beruházás volt a mórahalmi Mini Hungary Park megépítése?
|
A Szegedi Törvényszéken újabb tárgyalást tartottak a mórahalmi Mini Hungary Park félmilliárd forintos ügyéről. A fő kérdés, hogy valóban annyiba került-e a makettpark létrehozása, mint amennyi uniós és állami támogatást a pályázó és a kivitelező felvett rá, vagy pedig sokkal kevesebbet költöttek a beruházásra, és a vád szerinti költségvetési csalás megvalósult. A tárgyaláson a szakértői véleményeket elemezték.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/10/13/felmilliardos-csalas-vagy-szabalyos-beruhazas-volt-a-morahalmi-mini-hungary-park-megepitese
|
2022-10-13 15:22:00
| true | null | null |
Telex
|
A Magyar Nemzet információi szerint a napokban kutatást tartott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adathalászási botrányba keveredett, Bajnai Gordon korábbi kormányfőhöz és egykori titokminiszteréhez, Ficsor Ádámhoz köthető DatAdat cégcsoport magyarországi részlegénél, a DatAdat Professional Kft-nél.
Úgy tudjuk, az adónyomozók iratokat foglaltak le. A NAV információink szerint hónapok óta költségvetési csalás miatt folytat nyomozást a cégcsoporttal összefüggésben és ennek az eljárásnak a keretében történt a kutatás is.
Értesüléseink szerint a NAV a cég hirtelen bevételnövekedésére figyelt fel, ami számottevő, több mint félmilliárdos volt az elmúlt években. Lapunk úgy értesült, hogy a kutatás és a lefoglalások után derült ki, hogy egy, a cég tulajdonában álló, észt bejegyzésű társaság tulajdonrészét adták el egy Amerikában bejegyzett offshore cégnek több mint kétmillió euróért.
Az ügyet, azaz aránytalanság teszi meglehetősen gyanússá, hogy a vállalkozás két éve alig több mint hétszázezer forintért cserélt gazdát. Ekkor ugyanis Ficsor Ádám valamiért megvált üzletrészétől. Az eladás vizsgálata még folyamatban van a magyar hatóságnál.
Ismert, a DatAdat-botrány azután robbant ki, hogy kiderült, a 2022-es kampányban hozzávetőleg egymillió választót érhetett el telefonhívásokkal, sms-ekkel. Felmerült a gyanú, hogy az akciót lopott adatbázisok felhasználásával hajtották végre, hiszen olyan kormánypárti szimpatizánsok is kaptak hívásokat Márki-Zayéktól, akik bizonyosan nem adták meg elérhetőségeiket nekik.
Nem csoda, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz az ügyben számos panaszbeadvány érkezett. Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke a Magyar Nemzetnek adott korábbi interjúban beszélt arról, hogy feljelentése nyomán személyes adattal való visszaélés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda.
A DatAdattal kapcsolatban az ORFK 2022 augusztusában azt a tájékoztatást adta, hogy a büntetőeljárás folyamatban van a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál.
A DatAdat-cégcsoport fő magyarországi vállalatát, a DatAdat Professional Korlátolt Felelősségű Társaságot egyébként 2016. december 22-én jegyezték be. Mint arról már számos alkalommal a Magyar Nemzet is beszámolt, a DatAdat-nak kezdettől fogva tagja Ficsor Ádám, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetfőnöke, majd Bajnai Gordon titkosszolgálati minisztere volt.
Szintén alapító Dessewffy Tibor, a Gyurcsány-kormány agytrösztjének tartott Demos korábbi vezetője, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója. Dessewffy egyetemi kutatómunkája teljesen beleillik a vállalkozás profiljába (adatbázisépítés, a választók profilozása), mivel ő az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának a vezetője.
Nem sokkal az alapítás után csatlakozott a céghez az Ebit Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság, Bajnai Gordon volt kormányfő vállalkozása. Bajnai 2018-ban az Európai Beruházási Banknál leadott érdekeltségi nyilatkozatában közvetett tulajdonaként (10 százalékos tulajdonrész) tüntette fel a DatAdatot.
Végül, de nem utolsósorban: 2020-ban csatlakozott a vállalkozáshoz tagként az ügyvezetői feladatokat is ellátó Szigetvári Viktor, aki Bajnai politikustársa, ezt megelőzően pedig kabinetfőnöke, még korábban Gyurcsány Ferenc bizalmasa volt. Szigetvári közösségi oldalán büszkélkedett el azzal, hogy a DatAdatnál dolgozik, méghozzá menedzserpartneri minőségben.
Információink megerősítése miatt kérdéseket tettünk fel az adóhivatalnak és a DatAdat Professional Kft.-nek is. A válaszokról – ha megérkeznek – beszámolunk majd.
Borítókép: Bajnai Gordon (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
|
Kiszállt a NAV az adatlopási botrányáról elhíresült Bajnai-féle DatAdathoz
|
Házkutatást tartottak és iratokat foglaltak le az adóhatóság nyomozói az adatlopási botrányba keveredett, Bajna Gordon által fémjelzett DatAdat cégcsoport magyarországi telephelyén – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársainak megjelenése egyebek mellett annak köszönhető, hogy gyanús, félmilliárdos bevételnövekedésre tett szert a társaság. A NAV pár hónapja költségvetési csalás miatt nyomoz, de a DatAdat-ügyben a rendőrség is vizsgálódik.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/kiszallt-a-nav-az-adatlopasi-botranyarol-elhiresult-bajnai-fele-datadathoz
|
2022-10-11 18:38:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Becsületsértés miatt feljelentést tett Hadházy Ákos független képviselő ellen Schadl György, Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, aki tavaly november óta ül előzetesben, mert a gyanú szerint rendszeresen adott át kenőpénzt Völner Pálnak, az Igazságügyi Minisztérium korábbi miniszterhelyettesének.
A Hadházy Ákos áltak kiposztolt dokumentum szerint Schadl azt sérelmezte, hogy a képviselő egy interjúban azt mondta: „azt látjuk, hogy a végrehajtó kamara vezetője volt az egyik legkorruptabb végrehajtó”. Szerinte a kijelentés a végrehajtói tevékenységére vonatkozott, nem pedig a Magyar Bírósági Végrehajtói Karban betöltött elnöki tisztségére.
|
Schadl György feljelentette Hadházy Ákost, mert az egyik legkorruptabb végrehajtónak nevezte
| null | 1 |
https://444.hu/2022/10/14/schadl-gyorgy-feljelentette-hadhazy-akost-mert-az-egyik-legkorruptabb-vegrehajtonak-nevezte
|
2022-10-14 00:00:00
| true | null | null |
444
|
|
Új vagyonkezelő céget jegyeztetett be Habony Árpád, a miniszterelnök informális tanácsadója. A szentendrei székhelyű Futurum Investments Zrt. alaptőkéje 150 millió forint, vezérigazgatója Halkó Gabriella, az Andy Vajna-féle TV2 gazdasági és stratégiai igazgatójaként ismertté vált üzletasszony.
Habonynak a magyar cégadatbázisban ez az egyetlen működő cége, a Színes Tinták Kulturális Tanácsadó Bt. végelszámolás alatt áll. Valójában azonban nagyobb a holdudvara, bár eddig hiába firtatta a sajtó, honnan származnak a luxus életviteléhez szükséges jövedelmei. Ehhez most annyi adalék jött, hogy az újonnan alapított cég alaptőkéje 150 millió forint készpénzből áll, amit teljes egészében befizettek az alapításkor.
A kevés hivatalos nyom egyike, hogy Habony érdekeltségében áll a – Fidesz-szócső Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvánnyal és a honvédelmi miniszter Szalay-Bobrovniczky Kristóffal közös – V4NA „hírügynökség”, amely a kormányoldali médiát külföldi hírekkel látja el. Ezek hitelességével szemben ébresztett kétséget az Átlátszó, amely azt írta: a nemzetközi hírügynökség nem Londonban, hanem Óbudán üzemelt, és annak sem bukkantak a nyomára, hogy helyszíni tudósítóik lennének a célországokban.
|
Bekerült a Las Vegas Casino igazgatóságába, mostantól Habony Árpád vagyonkezelőjét is ő vezeti
|
Vagyonkezelő céget gründolt Habony Árpád, és úgy néz ki, 150 millió forintot be is fizetett.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/10/09/habony-arpad-vagyonkezelot-grundolt-150-milliot-befizetett-halko-gabriella-a-vezerigazgato/
|
2022-10-09 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálja a DatAdat Proffessional Kft. könyvelési anyagait, miután azok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalniuk a nyomozóknak – közölte a NAV csütörtökön az MTI-vel.
Azt írták, a gyanú szerint a DatAdat Professional Kft. 2020-ban illegális módon csökkentette fizetendő adóját, a cég valótlan tartalmú nyilatkozatot tett bevallásában, így a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozhatott.
Hozzátették: a költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárásban a NAV nyomozói szeptember 27-én megpróbálták lefoglalni a társaság könyvelési iratait, de a cég jogszabálysértő működése miatt ez nem sikerült.
A DatAdat ugyanis – a törvényi előírásokat megszegve – nem a bejegyzett székhelyén működött. A társaság vezetői telefonon sem voltak hajlandóak megmondani a társaság tényleges működési helyét. Az iratokat a NAV a DatAdat könyvelőjénél sem tudta megtekinteni, mert a megadott címen nem is volt könyvelőiroda. Végül a szükséges iratok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalnia a nyomozóknak
A NAV kiemelte: a cég szabályszerű működésének alapvető feltétele az, hogy a székhelyén elérhető legyen, illetve az iratokat az adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen őrizze.
Tudatták azt is, jelenleg még tart a nyomozás, a DatAdat lefoglalt könyvelési anyagának vizsgálata folyamatban van. A NAV összegzése szerint az eddigi vizsgálat mérlege „jogszabálysértések, a nyomozás akadályozása, valótlan nyilatkozatok és a gyanú szerint eltitkolt bevételek”.
A Datadat közleményben válaszolt a NAV közleményére. Ebben azt írják:
A NAV 2022. október 13-án közleményt adott ki, és ebben azt hazudták, hogy a Datadat jövedelmet titkolt el, csökkentette befizetendő adóját, és megtagadta az együttműködést a hatóságokkal.
Ezen közleményével a hatóság bizonyította a Datadat meggyőződését, miszerint Rogán Antal kézivezérlésében, propagandahatóságként működnek.
– írják. Szerintük ezzel szemben az igazság az, hogy:
|
A NAV közölte, hogy vizsgálja a Datadat könyvelését
|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálja a DatAdat Proffessional Kft. könyvelési anyagait, miután azok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalniuk a nyomozóknak – közölte a NAV csütörtökön az MTI-vel.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2022/10/13/datadat-konyveles-nav/
|
2022-10-13 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hogyan lehetséges, hogy a magyar bíróság közvetlenül tájékoztat egy moszkvai illetőségű – az Alkotmányvédelmi Hivatal által Oroszországba kitoloncolt – személyt egy olyan ügy részleteiről, amelyben egy NATO-szabványos lőszertöltőgépet keresnek? Abszurdnak tűnik a kérdés, hiszen nemzetbiztonsági szempontból különösen érzékeny információkról lehet szó, de ilyesmi bontakozik ki egy évek óta tartó jogvitában, amely egy kis miskolci cég megszerzéséért folyik. A Borsodi Általános Gépgyár Kft.-ről (BSGÉP) van szó, amelyről eddig annyit tudtunk, hogy holott apró hadiipari cég, nagy erők mozdultak rá. Érdeklődött a cégszerzés iránt Balajti László, a titkosszolgálatok egykori vezetője, illetve Pintér Sándor jobbkeze, Tasnádi László is tárgyalt az ügyben. Végül Mikó István lett a befutó, legalábbis ő azt állítja, hogy megvette Jurij Shabajkin üzletrészét, és ezzel beszállt a BSGÉP-be.
Lassanként tisztul a kép, miért lehetett olyan kapós a jelentéktelennek látszó vállalkozás, még a haditechnikai külkereskedelmi engedélyétől megfosztva is.
A tízezer forintos üzlet
Mikó legutóbb az ISD Dunaferrnél bukkant fel válságmenedzserként, majd a dunaújvárosi vasmű ostrománál a „zsoldosok” vezetőjeként. Korábban találkoztunk a nevével a Borkai-ügyben is, de köze volt ahhoz a történethez is, melynek nyomán két évig pereskedtünk – végül sikerrel – a Fidesz-pártigazgató Kubatov Gáborral. Azt pedig elsőként írta meg a 24.hu, hogy tavaly decemberben egy időre letartóztatásba került, egy vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt folyó nyomozás részeként. A moszkvai illetőségű Shabajkin és Mikó most pertársak abban az eljárásban, amely a BSGÉP üzlerésszerzése miatt folyik.
Shabajkin öt évvel ezelőtti kitoloncolásának idején, azaz 2017-ben elvették a BSGÉP haditechnikai külkereskedelmi engedélyét. Addig az üzletrészek 49 százaléka az orosz vállalkozóé, a többség Papp Csabáé volt, de az új helyzetben megállapodtak, hogy Shabajkin eladja neki az üzletrészét. Ugyanakkor kikötötték, hogy Shabajkin vagy az általa megnevezett személy visszavásárolhatja a tulajdonrészt 2018. december végéig. Erre a lehetőségre mozdultak rá többen. Mint korábban megírtuk, Mikó állítása szerint megállapodott Shabajkinnal, és az orosz vállalkozó üzletrészéért kifizetett 10 ezer forintot (állítólag ugyanennyiért vette át annak idején Papp a kisebbségi üzletrészt, és ez volt a visszavásárlásra megszabott összeg is).
Mikó a motivációjáról annyit mondott, hogy fantáziát látott a hadiipari üzletben, és nem rejtette véka alá, hogy az egész céget meg akarja szerezni, Papp Csabát nemkívánatosnak nevezte. Eddig azonban a 49 százalékos részesedésének a bejegyzését sem sikerült elérnie, a változásbejegyzési kérelmet az ügyvezetőnek kellett volna beadnia, az ügyvezető Papp Csaba azonban nem volt hajlandó bejegyeztetni a cégbíróságon Mikót tagnak. Mikó perre ment, hogy kikényszerítse tulajdonosként történő bejegyzését, hiszen – állítja – megvette Shabajkin kisebbségi részét. Papp Csaba ezzel szemben azt mondja, nincs szerződés, nem tudtak bemutatni olyat, ami Shabajkin részének eladását és a visszavásárlási opciót hitelt érdemlően bizonyítaná. Szerinte érvénytelen volt az üzletrészszerzés, erre hivatkozva semmisségi pert kezdeményezett a bíróságon.
A cégnyilvántartásban azóta sem látszik mozgás, nem jutottak dűlőre a vitás felek, Mikó és Papp Csaba között több fronton is megy a pereskedés, és a tárgyalásokon egyre magasabb körökbe vezető szálak sejlenek fel. Mikó a cégbírósági beadványában azt feszegette, hogy Papp nem hívott össze taggyűlést, hogy beszámoljon a BSGÉP gazdálkodásáról, „vagyonának – köztük a hadiipari eszközöknek – a hollétéről”. Azt nem fejtette ki, pontosan milyen hadiipari eszközöket hiányol a mérlegből, de „fokozott nemzetbiztonsági kockázatot” említett. Papp Csaba olvasatában ugyanakkor a cégeljárás célja valójában „az állami vagyon jogellenes megszerzése és nemzeti minősített adat megsértésének bűncselekményére irányul”. A vagyonelemek itt haditechnikai eszközöket jelentenek, az ezekre vonatkozó információk volnának a minősített adatok. Úgy tudni, a fókuszba egy lőszertöltő gépsor került, amit a BSGÉP importált, majd egy ponton felajánlotta az államnak.
Nem tudhatjuk, pontosan mi történt, de az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójának rendelkezése alapján a fővárosi kormányhivatal olyan határozatot hozott, ami után a BSGÉP úgy döntött, lemond a lőszertöltőről, és a gépsort ingyenesen felajánlja a magyar államnak. Az erről szóló, közjegyző előtt tett nyilatkozatot Lázár János akkori Miniszterelnökséget felügyelő miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter is megkapta. Úgy tudni, nem utasították vissza, sőt a honvédelmi tárcánál ügyintézőt jelöltek ki a hadieszköz átvételére. Ez nem lehetett egyszerű átadás-átvétel, legalábbis a nyilatkozatban az áll, hogy a gépsor elemei nincsenek a BSGÉP birtokában, a hatóságok által az importőrnek előírt és végrehajtott rendelkezések miatt. Ezek szerint a hatóságoknak viszont tudniuk kell a gépsor hollétéről.
A szálak Törökországból Miskolcon keresztül Balatonfűzfőre vezetnek
Az ügy Miskolctól jó messzire, egészen a balatonfűzfői lőszergyártó projektig vezet, melyet 2,5 milliárd forintos költségűre terveztek, benne 950 millió forint uniós támogatással. A közös pont a lőszergyártó gépsor, ez a lelke a balatoni projektnek, Papp Csaba, illetve a BSGÉP pedig beszállítóként kapcsolódott be a sztoriba: a borsodi cég importálta a hadieszközt. A balatonfűzfői ügyben is per folyik, mégpedig költségvetési csalás gyanúja miatt: a vádhatóság szerint fiktív ügyletre hívták le az uniós támogatást, a gépsor pedig nem érkezett meg. Más hatóságok mást állítanak, például a NAV megkapta a gépsor után az áfabefizetést, és évekkel ezelőtt a Miniszterelnökség is úgy találta, hogy minden rendben van a beruházással.
A bírósági perek anyagából azt lehet kihámozni, hogy tovább kavarodott a helyzet: a Pénzügyminisztérium szerint a lőszergyártó visszakerült a gépsort szállító országba, azaz Törökországba, a török illetékesek viszont azt közölték, hogy náluk nincs. Noha a külső szemlélő azt gondolná, mi sem egyszerűbb annál, mint eldönteni, létezik-e egyáltalán ez a gépsor, és ha igen, akkor hol található.
Végtére is egy Kalasnyikov-lőszereket gyártó, egy év alatt 25 millió töltény gyártására alkalmas gépsorról van szó, és háborús helyzetben végképp nem mindegy, kinek a kezében van ez a kapacitás.
Elrejteni sem lehet egyszerű a gyártósort, mivel szétszerelve két kamiont töltenének meg az alkatrészek.
Orosz kézben landolhat a magyar lőszertöltő
Papp Csaba a titkosszolgálatokhoz fordult amiatt, hogy a cégbíróságon kezdeményezett változásbejegyzési eljárás során vagyonelszámoltatás címén tőle minősített adatot kérnek, azaz haditechnikai eszközök, köztük a lőszertöltő hollétét tudakolják. Ám az Alkotmányvédelmi Hivatal azt válaszolta, hogy a titkosszolgálatoknak nincs teendőjük az ügyben. Időközben kitört az orosz–ukrán háború, így élesebb kérdéssé vált, hogy ki mit tud egy hadiipari cégről, illetve ki rendelkezhet a benne lévő haditechnikai eszközök felett. A titkosszolgálatok számára érdektelen BSGÉP-pel az a helyzet, hogyha a bíróság végül Papp Csabának ad igazat, és szabálytalannak ítéli a Mikó-féle üzletrészszerzést, az azt jelentené, hogy visszaállítják az eredeti állapotot, akkor pedig Jurij Shabajkin jegyzi a miskolci kft. üzletrészeinek 49 százalékát, tehát egy orosz állampolgár rendelkezhet a lőszergyártó sor felett (ha elfogadjuk a perek során kirajzolódó nézetet, miszerint a BSGÉP-nél kell keresni a gépsort, de legalábbis az oda vezető nyomokat).
Shabajkinnak egyébként a Fővárosi Törvényszék közvetlenül, postán küld dokumentumokat a magyarországi perrel kapcsolatban. Ez nem szokványos eljárás, nemcsak azért, mert a moszkvai vállalkozó alkalmasint akár haditechnikai eszközök hollétéről szerezhetne tudomást, hanem azért is, mert az iratok külföldre juttatása csak az Igazságügyi Minisztérium illetékes osztályának a közreműködésével lehetséges. Ahogy a BKV-nak az orosz Metrowagonmash-sal folytatott reménytelen kötbérperében is a tárca nemzetközi magánjogi főosztálya továbbította az illetékes orosz hatóságnak a dokumentumokat, nem közvetlenül az érintett címére küldte azokat a bíróság.
Megkérdeztük a Fővárosi Törvényszéket, hogy a polgári ügyekben keletkezett bírósági iratokat hogyan kell eljuttatnia egy orosz állampolgár oroszországi címére, megengedett-e az, hogy közvetlenül neki, postán keresztül, tértivevényes küldeményt (például idézést vagy peranyagot) küldjön.
Közvetlen kézbesítésre nincs lehetőség, mert nem vezet eredményre, az orosz posta ugyanis nem kézbesít külföldön feladott hivatalos levelet
– válaszolta Szabó József, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője, hivatkozva az 1965-ös hágai egyezmény bírósági iratok kézbesítésére vonatkozó részére. A hivatalos út ennek alapján a két ország igazságügyi minisztériumain keresztül vezet. A menet az, hogy a törvényszék jogsegélykérelemmel fordul a minisztériumhoz, a magyar igazságügyi tárca eljuttatja a dokumentumot az orosz társminisztériumhoz, innen a területileg illetékes orosz bírósághoz kerül, és ez utóbbi küldi meg a hivatalos iratot az érintett orosz állampolgár címére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bíróságok ne próbálkoznának közvetlen postai kézbesítéssel, végső kétségbeesésükben mindent megpróbálnak, hogy elérjék az érintetteket, és nincs kizárva, hogy az orosz posta mégis kézbesíti a hivatalos küldeményt – tette hozzá. A közvetlen levelezés tehát nem tilos, nincs is szankciója, csak nem tekinthető hivatalos eljárásnak, foglalta össze a szóvivő.
A Kúria nemrég a Kubatov Gábor által a 24.hu ellen kezdeményezett perben azt mondta ki, hogy a BSGÉP üzletrészeladásával, annak körülményeivel okkal foglalkozott lapunk, mert közügyről van szó. Mivel egyúttal nemzetbiztonsági kérdést is felvet a hadiipari cég esetleges orosz résztulajdonlása, illetve a lőszergyártósorra vonatkozó információ, Rogán Antal titkosszolgálatokat is felügyelő minisztertől megkérdeztük,
tud-e arról, hogy eltűnt egy NATO-szabványos, komplett Kalasnyikov-tölténytöltőgépsor, amelyet Törökországban gyártottak, és évekkel ezelőtt Magyarországra szállítottak?
Keresik-e a gépsort? Van-e információ arról, hol lehet?
Mi az oka annak, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (amely a legális és illegális fegyverekért felel) nem kíván intézkedni az ügyben?
Választ cikkünk megírásáig nem kaptunk.
|
Eltűnt egy évente 25 millió lőszer gyártására alkalmas gépsor Magyarországról
|
Nagy erők mozdultak rá egy kis hadiipari cégre, alighanem abban a reményben, hogy tízezer forintért milliárdos titok nyomára juthatnak. Egy Kalasnyikovokba való lőszergyártó sorról van szó, ami a jelek szerint egyszerűen eltűnt.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/10/07/loszer-gyartosor-eltunt-bsgep/
|
2022-10-07 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
„Mint köztudott korábban 508 millió forint támogatást kapott a CÖF-CÖKA az állami tulajdonú MVM-től »közgondolkodás javítására«. Mint a kiperelt dokumentumokból megállapítást nyert, a fenti összegből 433 millió forintot 4 darab (!) mindössze 1-2 perces videókra költött a Civil Összefogás Fórum. A kisfilmek legyártását a számlák alapján a Fideszhez ezer szállal kötődő Magno Studio Kft.-vel végezte. Még egyszer tehát, 4 kisfilm legyártására és reklámozására 433 millió forint – lényegében – közpénzt használt fel egy fideszes álcivil egyesület. Ez felvetheti a pénzmosás gyanúját? Hamarosan megtudjuk” – írja a Facebookon a Mindenki Magyarországa Mozgalom.
Márki-Zay Péterék azt is felemlítik, hogy a Szerencsejáték Zrt. adományozó cége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. 40, illetve 170 millió forinttal, a Magyar Fejlesztési Bank pedig 25 millióval támogatta a szervezetet. „Valójában csak a vak nem látja, hogy a CÖF-CÖKA közpénzeken hízott az elmúlt egy évtizedben – írják. – (...) Most amikor a kormány lejárató hadjáratot folytat a Mindenki Magyarországa Mozgalom ellen, mert itthoni és Amerikában élő honfitársainktól fogadtunk el támogatást, akkor elfelejti, hogy a Fideszhez kötődő álcivil szervezeteket magyar adófizetői forintokkal tömnek ki, amely pénzek felhasználása átláthatatlan, etikátlan és a legkevésbé sem segíti a magyar civil társadalmat.”
A Civil Összefogás Fórum szervezi a Békemeneteket, és ők futtatták a „Mini Feri”-kampányt is. Egyik alapítójuk, Fricz Tamás egy augusztusban megszellőztetett információ szerint havi 873 ezer forintért dolgozott Áder János volt köztársasági elnöknek, de olyan eredményesen, hogy a havi munkával általában kilenc nap alatt végzett.
|
Pert indít a CÖF ellen Márki-Zay Péter mozgalma
|
Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás miatt.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/pert-indit-a-cof-ellen-marki-zay-peter-mozgalma-253103
|
2022-10-14 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Mindenki Magyarországa Mozgalom feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt – áll a szervezet mai közleményében.
Mint írják, korábban 508 millió forint támogatást kapott a CÖF-CÖKA az állami tulajdonú MVM-től "közgondolkodás javítására". A kiperelt dokumentumokból megállapítást nyert, hogy a fenti összegből 433 millió forintot 4 darab (!) mindössze 1-2 perces videókra költött a Civil Összefogás Fórum. A kisfilmek legyártását a számlák alapján a Fideszhez ezer szállal kötődő Magno Studio Kft.-vel végezte.
"Most, amikor a kormány lejárató hadjáratot folytat a Mindenki Magyarországa Mozgalom ellen, mert itthoni és Amerikában élő honfitársainktól fogadtunk el támogatást, akkor elfelejti, hogy a Fideszhez kötődő álcivil szervezeteket magyar adófizetői forintokkal tömnek ki, amely pénzek felhasználása átláthatatlan, etikátlan és a legkevésbé sem segíti a magyar civil társadalmat" – zárul a mozgalom közleménye.
|
Feljelentést tettek a CÖF támogatásával kapcsolatban
|
A Mindenki Magyarországa Mozgalom feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/feljelentest-tettek-a-cof-tamogatasaval-kapcsolatban-253118
|
2022-10-15 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás miatt emelt vádat még 2019 augusztusában a Központi Nyomozó Főügyészség Simonka György akkori fideszes országgyűlési képviselő ellen. A tárgyalás 2020 januárjában nagy sajtóérdeklődés mellett indult. A tanúk elképesztő történeteket meséltek a tárgyaláson, egyebek mellett kukászsákokban Simonkának visszavitt százmilliókról szóltak a vallomások. Majd nyáron a Narancs.hu adta hírül, hogy bírócsere miatt teljesen elölről kezdik a pert.
Lapunk kérdésére még június közepén közölte Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője, hogy egy szervezeti változás miatt újrakezdik az elsőfokú tárgyalást. Ennek az az oka, hogy a tárgyalást eddig vezető bíró, Metzing Márton pályázata sikeres lett, így immár a Kúria büntetőbírájaként folytatja pályafutását, ezért új bírót jelöltek ki a tanács élére. Neki azonban el kell mélyednie az ügy részleteiben, ezért a már így is hosszú tárgyalási szünet után október közepére írták ki az újabb tárgyalási napot. Ez egyben a per újrakezdése is lesz. „Nem szerencsés, végképp nem optimális, de szakmailag és szervezetileg elkerülhetetlen ez a lépés, hiszen kollégánk távozott a Fővárosi Törvényszéktől” – mondta érdeklődésünkre a sajtószóvivő.
Egyes jogászok ezt másként látják. „Megítélésem szerint ilyen nagy súlyú, kiemelt és a közérdeklődés homlokterében álló ügy esetében a Kúriára kinevezett bírót a Simonka-per tárgyalási napjaira vissza lehetett volna rendelni a Fővárosi Törvényszékhez, ami összeférhetetlenséget sem jelentett volna. Pergazdaságossági és igazságszolgáltatási szempontból ez lett volna a helyénvaló” – mondta most a Narancs.hu-nak egy neves, az ügyre rálátó, neve elhallgatását kérő ügyvéd. A cserével ráadásul még akkor is kidobtak az ablakon több mint húsz, az ügyben megtartott tárgyalási napot, ha az október 17-i újrakezdés nyomán lehetőség lesz a gyorsításra, hiszen az eddigi vádlotti és tanúvallomások közokiratként a bíróság rendelkezésére állnak.
A büntetőeljárásól szóló törvény lehetővé teszi, hogy a büntetőperben eddig keletkezett anyagot rövidebben és a lényeget érintően olvassa fel és tekintse át a tanács az új eljárásban, így nem kell mindent felolvasni, ami az elmúlt közel 25 tárgyalási napon elhangzott. Még nyáron ezzel kapcsolatban azt mondta a Narancs.hu-nak a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője: „Elismerem, ez is napokat vesz igénybe, ahogy sok múlik a per szereplőin, a vádat képviselő ügyészségen, a vádlottakon és védőiken, hogy ők az eddigi tárgyalások mely részeit kívánják szó szerint visszahallgatni. Egyben arra is lehetőségük lesz, hogy kezdeményezzék: a per során eddig meghallgatottak közül egyeseket vagy néhányakat újra meghallgasson a bíróság.”
Nem kizárt, hogy a védelem a már meghallgatott tanúk újbóli meghallgatását kéri a büntetőtanácstól, figyelemmel arra, hogy korábban mit vallottak. Mások szerint ettől a korábbi tanúvallomások nem válnak semmissé, mert éppúgy a bíróság rendelkezésére állnak. Különösen érdekes volt annak a hódmezővásárhelyi építési vállalkozónak a 2021. novemberi vallomása, aki a lezsírozott pályázatok nyomán a beruházásokat végezte a per középpontjában álló Magyar Termés TÉSZ és Paprikakert TÉSZ Kft.-nek túlárazva. Ezért kukászsákokban hozta vissza Simonkáéknak a medgyesbodzási központjába az összességében mintegy 600 millió forintot.
Amikor óriási sajtóérdeklődés mellett 2020 januárjában elkezdődött a Simonka-per, akkor többen feltették a kérdést: lesz-e, lehet-e elsőfokon ítélet a 2022-es áprilisi országgyűlési választásig. Most nem csak azt látjuk, hogy nem lett, hanem az októberi újrakezdéssel világossá vált, hogy a 2020 elején távolinak tűnő 2022 tavaszához képest csak fél évvel később, az idén ősszel kezdődik valójában a per tárgyalása. Az ítélet meghozatalakor pedig az időmúlás nyomatékos enyhítő körülménynek számít.
Az sem mellékes, hogy érdekes ponton zárult le a per, majd kezdődik most elölről. Ugyanis az eredeti mentrend szerint most került volna sorra a két koronatanú, Kovács Zoltán és Juhász Gábor meghallgatása, akiknek a korábbi vallomásaira nem kis mértékben épül a vád. Simonka és védői szerint a két tanúnak éppúgy a vádlottak padján volna a helye, ahogy a volt országgyűlési képviselőnek és társainak.
Ahogy arról sem szabad megfeledkezni, 2020 nyarán az egyik medgyesbodzási testületi ülésen azt mondta a képviselőknek Simonka, hogy megítélése szerint: „A vádirat, az nullás!”, és le fogják söpörni a bíróság előtt.
A legtöbb tárgyalási napot figyelemmel követő újságíróként erről annyit mondhatok, hogy ennek kevés nyoma látszott a tárgyalássorozaton. Leszámítva azt, hogy Simonka folyamatosan nem értette, mit keres a vádlottak padján. A volt képviselő egy ellene szőtt összeesküvésről beszélt, az ellene valló tanúkat hazugnak nevezte, akik az állítólag beígért büntetlenség miatt vallanak úgy, ahogy.
Hogy a több tízezer oldalas nyomozati és legalább ezer oldalas tárgyalási anyagban mennyire sikerült elmélyülnie a büntetőtanácsnak, az majd a hétfőn újrainduló perben kiderül. A büntetőper vádirata bűnszervezeti alakzatban látta megvalósulni a költségvetési csalást, ahol a kárérték 1,4 milliárd forint, ezért kell felelnie Simonkának és 32 vádlott-társának. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata termelési és értékesítési szövetkezeteknél elkövetett bűncselekményektől elkülönítette a EU-s források felhasználásában feltárt szabálytalanságokat. Így ha majd egyszer lezárul ez a per, akkor feltehetően indul egy másik, gyaníthatóan még nagyobb kárértékkel, amelyben Simonka valószínűleg ismét szereplő lesz.
|
Hétfőn elölről kezdődik a Simonka-per
|
Simonka György, a volt fideszes képviselő először két és fél éve állt bíróság elé. Perének tárgyalása október 17-én kezdődik újból.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hetfon-elolrol-kezdodik-a-simonka-per-252786#
|
2022-10-15 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Hivatalosan nem kaptam értesítést, de informálisan tudok a NAV-nyomozók eljárásáról, hiszen munkatársaimat már kihallgatták. Engem még nem. Nem tanácsolhattam mást nekik, minthogy mondják el az igazat, azt, hogy nem volt semmiféle visszaélés” – mondta portálunknak Ruck Márton, aki 2005 óta elnökként vezeti a Kertészek Földje Akciócsoport Egyesületet. A szervezet központja a dinnyéjéről híres Békés megyei kisvárosban, Medgyesegyházán van. Ruck volt a település polgármestere is, az előző ciklusban pedig a Békés Megyei Közgyűlés tagja és a területfejlesztési bizottság elnöke. Ma is a kisváros Fidesz-alapszervezetének elnöke.
Az egyesület az agráriumban működő kis- és mikrovállalkozásoknak nyújt európai uniós támogatásokat, elsőrendűen a Leader-program keretében belül. Így részt vettek a 2007-2013 és az azt követő 2014-2020 közötti EU-s költségvetési ciklusok forrásainak elosztásában. Ennek keretében több mint 800 kedvezményezett nyert sikeres pályázata révén összességében több milliárdos támogatást. Az elnyert összegek 300 ezertől 20 millió forintig terjedően segítették a térségbeli őstermelőket és kisebb agrárvállalkozókat. „Ezzel az egyik legsikeresebb akciócsoport vagyunk az országban” – mondta érdeklődésünkre Ruck.
Felvettettük az elnöknek: egyes értesülések szerint az állhat a NAV-nyomozás és így a költségvetési csalás gyanújának középpontjában, hogy állítólag fizetni kellett a pályázatokért, vagy legalábbis azt a „megfelelő” pályázatíróval kellett elkészíteni, hogy az agrárvállalkozók támogatási forrásokat nyerjenek. Ezt felvetésünkre határozottan tagadta Ruck. Úgy érvelt, ez egyrészt távol áll tőlük, másrészt így kis összegű és nagy számú pályázatokról van szó, ahol ennek értelme sem volna. Megjegyezte, hogy a legkisebb támogatás 300 ezer forint, míg a legnagyobb is csupán néhány tízmilliós volt, bár ez utóbbi nagyon ritka.
Ruck Márton a Narancs.hu-nak elmondta, úgy tudja, most is egy feljelentés alapján nyomoz a NAV Dél-alföldi Igazgatósága, amire már korábban is volt példa, ám az eljárással kapcsolatban semmi további mondanivalója nem volt a Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület elnökének.
A történet megértéséhez érdemes felidézni egy korábbi epizódot a dél-békési Fidesz életéből. Ruck Márton Simonka György 2010-es színre lépése és országgyűlési képviselővé válása után támogatta a politikust, mert benne látta azt a lehetőséget, ami megváltoztathatja a térség sanyarú helyzetét. Politikai és szakmai szerepet is vállalt, így több pályázat megírásában és előkészítésében is segítette a volt fideszes parlamenti képviselőt. Azonban idővel megromlott a kapcsolatuk, amit az is jól jelez, hogy 2020 augusztusában elképesztő tartalmú nyílt levelet tett közzé Ruck Márton Simonkáról.
„A térséget járva, Fidesz tagokkal beszélgetve, megdöbbentő volt számomra az a félelem és rettegés, amit tapasztaltam. Sokak részéről hangzott el, hogy ez ügyben véleményüknek nem mernek nyilvánosan hangot adni, az egzisztenciális és fizikai fenyegetőzések miatt, amelyet Simonka György közvetít és közvetített feléjük. Elképesztő, hogy a rendszerváltás után 30 évvel, nekünk már csak a történelemből ismert Rákosi-időszak módszereivel él egy választott képviselő” – írta egyebek között akkor Ruck.
Medgyesegyháza Fidesz-szervezetének vezetője a kormánypárt alapszabályának két passzusára hivatkozva kezdeményezte Simonka György kormánypárti országgyűlési képviselő kizárását a Fideszből. Simonka sem maradt adós. A súlyos bűncselekmények miatt vádlottként a bíróság előtt álló politikus Facebook-bejegyzésében azzal fenyegette meg Ruckot, hogy a büntetőperben majd terhelő vallomást tesz rá. Ruck Márton nyílt levelére adott válaszában Simonka akkor azt írta, hogy egyetlen embert sem tudnak mutatni, akit ő megfélemlített volna. Hozzátette, hogy korábbi árulása miatt – többek között – Ruck kizárását kezdeményezte a Fideszből. Megtudtuk, egyik kizárási kísérlet sem vezetett eredményre. „Több mint kétéves történetről van szó, de az ügyben máig sem történt semmi a pártszervezet és a pártközpont részéről. Igaz, Simonkával sem ültem le tisztázó beszélgetésre, mert vele nincs miről tárgyalni” – mondta most a Narancs.hu-nak Ruck Márton.
Rossz nyelvek szerint, bár nincs rá bizonyíték, az sem elképzelhetetlen, hogy közvetett módon, de Simonka állhat a mostani feljelentés a NAV-nyomozás kezdeményezése mögött. Erről szerettük volna megkérdezni Pusztaottlaka új alpolgármesterét (most éppen ilyen tisztséget tölt be Simonka), akinek büntetőpere hamarosan újraindul a Fővárosi Törvényszéken. Ám többszöri kísérlet után sem sikerült utolérnünk a bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolt Simonka Györgyöt.
(Címlapképünkön: Ruck Márton, Simonka György és Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő)
|
Rosszindulatú feljelentés vagy pályázati ügyeskedés? – költségvetési csalás gyanúja a Viharsarokban
|
Költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága a medgyesegyházi központú, eddig több milliárd forint uniós forrást pályázati forrásként kiosztó Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület ellen, erősítette meg a Narancs.hu információját az adóhatóság.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/rosszindulatu-feljelentes-vagy-palyazati-ugyeskedes-koltsegvetesi-csalas-gyanuja-a-viharsarokban-253097#
|
2022-10-16 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. hétfőn közleményben jelentette be, hogy megindítja „a szükséges jogi eljárásokat" a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. ellen annak érdekében, hogy a fővárosiak által befizetett hulladékgazdálkodási díjakat „visszaszerezze”.
A közleményben felidézték, hogy az FKF Nonprofit Zrt., majd jogutódja, a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. – ezen belül az FKF Hulladékgazdálkodási Divízió – hulladékgazdálkodási bevétele:
2017-ben 30,56 milliárd,
2018-ban 30,91 milliárd,
2019-ben 28,41 milliárd,
2020-ban 27,99 milliárd,
2021-ben pedig 26,16 milliárd forint volt.
Tehát az elmúlt, pénzügyileg lezárt ötéves időszak elejéhez képest mára a tevékenység finanszírozása mintegy 15 százalékkal csökkent – fűzték hozzá, jelezve: az FKF bevételeinek mértékét „a Kukaholding szabályozza”. Megjegyezték, hogy ebben az időszakban a fogyasztói árindex 18,2 százalék, az FKF által beszerzett áruk és szolgáltatások árát meghatározó ipari termelői árindex 31,6 százalék volt; a forint az euróhoz képest 15,9 százalékot romlott.
„A fentiekből egyértelműen következik, hogy összességében a Kukaholding markáns forrásszűkülést okozott az elmúlt három évben, miközben az ellátandó feladat volumene változatlan maradt. Budapest területe nem lett kisebb. A Társaságunknál dolgozó, a hulladékgazdálkodási tevékenységet ellátó létszám nem csökkent.
Látható tehát, hogy az önkormányzati választásokat követően (2019) az állam évente mintegy 3-5 milliárd forinttal kevesebb finanszírozást juttat az FKF-nek.
A Budapesti Közművek kénytelen megindítani a szükséges jogi eljárásokat az NHKV (Kukaholding) ellen annak érdekében, hogy a fővárosiak által az elmúlt három évben befizetett kukadíjak, és az FKF dolgozók által a fővárosi hulladékból megtermelt egyéb (energetikai hasznosítás, zsákértékesítés, haszonanyag-értékesítés, piaci tevékenység) bevételek teljes mértékben a Társasághoz kerülhessenek” – áll a Budapesti Közművek közleményében.
|
A Budapesti Közművek eljárást indít a kukaholding ellen
|
A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. hétfőn közleményben jelentette be, hogy megindítja „a szükséges jogi eljárásokat" a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. ellen annak érdekében, hogy a fővárosiak által befizetett hulladékgazdálkodási díjakat „visszaszerezze”. Az NHKV közleményben reagált a közleményre.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-budapesti-kozmuvek-eljarast-indit-a-kukaholding-ellen-253169#
|
2022-10-17 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) hétfőn kiadott közleménye szerint a cég időben kifizeti számláit, nincs lejárt tartozása, és visszautasítja Mártha Imrének, a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának állításait.
Mint írták, az elmúlt napokban mind a fővárosi vezetés, mind a BKM menedzsmentje „számos valótlan állítást” tett az NHKV Zrt. tevékenységével és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás finanszírozásával kapcsolatban. Ezen kívül visszautasítják Mártha Imre azon kijelentéseit, amelyek szerint az NHKV „visszatartja a forrásokat, illetve tartozik számos cégnek.” A cég közleményében a BKM vezérigazgatójának HVG-nek adott nyilatkozatára reagált.
Az NHKV – mint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására kijelölt gazdasági társaság – a közszolgáltatás finanszírozására vonatkozó feladatát a jogszabályoknak megfelelően látja el, a jogszabályban rögzített fizetési kötelezettségét valamennyi közszolgáltató felé fizetési határidőn belül teljesíti. Közölték,
az NHKV-nél nincs lejárt, kifizetetlen szolgáltatásidíj-számlája a fővárosi cégnek sem.
A közszolgáltatás finanszírozásában az NHKV Zrt. az elvégzett szolgáltatás után fizet, valamint tekintettel van a hulladékmennyiség változására is. Budapest – és minden közszolgáltató – esetében a finanszírozás mérhető és ellenőrizhető mennyiségi adatokra épül. Az adatszolgáltatások alapján megvizsgálták az október 6-án elektronikus úton érkezett két, a BKM által kiállított számlát, és megállapították, hogy mindkét követelés jogalap nélküli. Ezért ezeket a követeléseket mind jogalapjában, mind összegszerűségben visszautasította az NHKV, és a számlákat visszaküldte a fővárosi cégnek.
Az NHKV szerint, ha a BKM betartotta volna az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv (OHKT) előírásait, illetve „a környezettudatosságát hirdető főváros” mint tulajdonos ténylegesen szem előtt tartaná a körforgásos gazdálkodás célkitűzéseit, akkor 2021-re akár 700 millió forinttal több szolgáltatási díjat kaphatott volna a jogszabályok alapján.
Visszautasítják Mártha Imrének azt „a rágalmazás határát súroló kijelentését” is, hogy számos cég perelhetné az NHKV-t. Hangsúlyozták, nem volt olyan per ellenük, amely a finanszírozás jogszerűségét és az elszámolás módját vitatta volna. „A BKM vezérigazgatójának kijelentései kizárólag PR-fogásnak tekinthetők, ugyanakkor rendkívül károsak, mivel rombolják a közvélemény bizalmát és az ágazatban dolgozók elhivatottságát. Újra kérjük a BKM vezetését és a tulajdonos fővárost, hogy hamis állításokkal ne vezessék félre a közvéleményt és a hulladékgazdálkodásban dolgozó munkavállalókat!” – áll a közleményben.
Október 7-én Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt, hogy az NHKV a legutóbbi önkormányzati választás, 2019 vége óta nem fizeti ki az FKF-nek és jogutódjának a budapestiek által befizetett szemétdíjat. Karácsony akkor úgy fogalmazott: „Öt forintból egyet visszatartanak”, így körülbelül 15 milliárd forinttal tartoznak Budapestnek, miközben Tarlós István (Fidesz-KDNP) korábbi főpolgármester idején a teljes összeget átutalták a fővárosnak.
|
NHKV: Nincs lejárt tartozása a nemzeti hulladékgazdálkodási társaságnak
|
A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) hétfőn kiadott közleménye szerint a cég időben kifizeti számláit, nincs lejárt tartozása, és visszautasítja Mártha Imrének, a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának állításait.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/nhkv-nincs-lejart-tartozasa-a-nemzeti-hulladekgazdalkodasi-tarsasagnak-253161
|
2022-10-17 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Ha szó szerint nem is dob ki az ablakon a Fővárosi Törvényszék eddig megtartott 25 tárgyalási napot, de hétfőn teljesen elölről kezdte a Simonka főszereplésével zajló büntetőpert. Ahogy arről elsőként beszámoltunk, ennek az az indoka, hogy a tanácsvezető bírót a Kúriára nevezték ki, így kényszerű bírócserére került sor, ennek nyomán Laczó Adrienn az új tanácsvezető bíró. Ám míg a tanács két másik tagjával beleásta magát az ügy részleteibe, addig majdnem háromnegyed év telt el a legutóbbi tárgyalási nap óta.
A tárgyalást azért nem sikerült reggel 9 órakor újrakezdeni, mert a 33 vádlott egyikének védője nem ért oda időben, ezért kényszerű szünetet rendelt el a bíróság, és csak jó kétórás késéssel tudták megkezdeni az érdemi munkát. Ez most abból áll, hogy napokon keresztül olvassa fel a tanácsvezető bíró, mi történt a 2020 januárjában elkezdődött per legalább kéttucatnyi tárgyalási napján. Mint Simonka György védőjétől, Erdei Zoltántól megtudtuk, ebből is vita lehet. Hiszen védencével együtt már korábban azt kérte, hogy a bíróság minden eddig vádlotti és tanúvallomást, valamint az erre adott észrevételeket szó szerint olvassa fel. (Ez valószínűleg magában foglalná a több mint 150 oldalas vádirat részletes ismertetését is.)
„Szűkszavú lesz az ismertetés, egyelőre két napot számok rá” – világította meg hétfőn, a tárgyalás elején Laczó Adrienn bíró. Erdei Zoltán ügyvéd szerint ez legalább két ok miatt aggályos lehet. Egyrészt indítványuknak helyt kellett volna adni, másrészt pedig a Bírósági Határozatok (BH) úgy rendelkezik ilyen ügyekben, hogy az újrakezdett büntetőtárgyalás esetén „a lényeget kell felolvasni”. Ám hogy a szűkszavú ismertetés egyben a lényeget jelenti-e vagy sem, arról megoszlanak a vélemények. Simonka védője erre megjegyezte a Narancs.hu-nak, megítélése szerint „relatív törvénysértést” követhet el ezzel az ügyben eljáró büntetőtanács.
Volt egy másik indítványa is Simonkának és ügyvédjének. Szeretnék, ha a bíróság újra meghallgatná Gál Andrást (ő tanúként vállalta nevét és arcmását a perben), a hódmezővásárhelyi Enora Kft. volt ügyvezetőjét, valamint egy másik kivitelező cég képviselőit, Sz. N.-t és Sz. R.-t. A perben kulcsszereplőnek számító Simonka és védője úgy érvelt, a három tanú „a bíróság előtt tett vallomásának metakommunikációja beszédes volt”. Amikor a tárgyalás szünetében megkérdeztem Simonkát, hogy ezen pontosan mit kell érteni, akkor azt mondta:
„Magukat mentve, egyezséget kötve az ügyészséggel, hazudtak, mint a vízfolyás.”
Aligha véletlen, hogy Simonkáék ezeknek a tanúknak az újbóli meghallgatását kérték. Ugyanis Gál András vallotta korábban azt, hogy 45 százalékos visszaosztás volt a Magyar Termés TÉSZ és a Paprikakert TÉSZ Kft.-k beruházásainál, s így összességében 600 millió forintot vitt vissza kukászsákokban Simonkának egy medgyesbodzási telephelyre. A másik két tanú pedig azt vallotta, hogy ők nagy borítékokba tették a visszajutatott pénzt. A Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa egyelőre nem döntött arról, hogy elfogadja vagy elutasítja ezt az új bizonyítási indítványt.
A hétfői tárgyalási napon az is kiderült, hogy a szerdai lesz ebben az évben az utolsó tárgyalási nap, ezt követően februárban úgy folytatódik a per, hogy májusig bezárólag minden hónapban három tárgyalási napot, azaz összességében egyelőre tizenkettőt terveznek be. A tanácsvezető bíró ehhez hozzátette: még 25 tanút nem hallgattak meg. Simonka és védője lapunknak ezzel kapcsolatban elmondta, nekik további 100 (!) tanújuk van. Amikor megkérdeztem, hogy ez mennyire komoly, akkor egybehangzóan azt mondták: „Teljesen.”
A tanúk közül kiemelkedik Simonka két korábbi munkatársa, Juhász Gábor és Kovács Zoltán, akik utóbb szembefordultak a volt kormánypárti parlamenti képviselővel, és nem kis mértékben vallomásaikra épül a vádirat – legalábbis Simonka György és védője szerint. Erdei Zoltán a Narancs.hu-nak elmondta, Juhász Gábor vallomása 800 oldal, és ezt állítólag fel akarja olvasni a tárgyaláson. „Mi nagyon készülünk erre, és annyit mondhatok, hogy csak az ő meghallgatása és az erre tett észrevételek legalább tíz tárgyalási napot vehetnek majd igénybe” – mondta kérdésünkre Erdei. Simonka korábban egyértelművé tette, hogy a vádalkut kötött Juhásznak és Kovácsnak éppúgy a vádlottak padján lenne a helye, mint sokaknak. Azt viszont nem érti, hogy ő mit keres ott, és az ügyészséget részrehajlónak találja emiatt.
A hétfői tárgyalási nap további részében a bíróság – valóban szűkszavúan – ismertette az eddigi tárgyalási napon meghallgatottak neveit és az általuk mondottakat. A tárgyalás újrakezdése kapcsán megoszlanak a vélemények, hogy ez Simonkának jó vagy rossz, sokan a történtek mögé már komplett összeesküvés-elméletet építettek fel. Annyi bizonyos, hogy minden ilyen esetben a bűncselekmény óta eltelt idő nyomatékos enyhítő körülménynek számít a majdani ítélet meghozatalakor. Mint ahogy az is tény, hogy előbb a roppant súlyos gyanúsítás, majd vádak nyomán az ügyészség részéről fel sem merült, hogy letartóztatásba helyezze Simonkát. Még akkor sem, amikor másodjára azért kellett felfüggeszteni mentelmi jogát, mert tanúk lefizetésével befolyásolni akarta az eljárást.
Ez tipikus esete más esetekben a letartóztatás elrendelésének. Így a az előző parlamenti ciklus kétharmados kormánytöbbsége nagyon is tudatosan épített a vádlottak padján ülő Simonka voksára is. Egyszer Kövér László egy fontos szavazássorozat miatt még ki is kérte a bíróságtól Simonka Györgyöt, s ennek a Fővárosi Törvényszék helyt adott.
(Címlapképünk illusztráció, a per egy korábbi tárgyalási napján készült)
|
Simonka György és ügyvédje: Száz tanúnk van
|
Kétórás késéssel kezdődött hétfő délelőtt a Fővárosi Törvényszéken az a Simonka György nevével fémjelzett büntetőper, amelyben a volt fideszes országgyűlési képviselőt és 32 vádlott-társát a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolja. Egy bírócsere miatt az egész tárgyalássorozatot újra kell kezdeni. Ez új bizonyítási indítványokra is módot adott.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-es-ugyvedje-szaz-tanunk-van-253165
|
2022-10-17 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Pámer Dávid
2022.10.18. 15:03 2022.10.18. 16:05
A Magyar Nemzet információi szerint több, Bige László milliárdos műtrágyakirály cégéhez köthető személyt is meggyanúsított a rendőrség a közelmúltban. A Bige Holding Kft.-t érintő ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt folytat nyomozást. Az ellenzéket a választások előtt jelentős összeggel támogató Bige körül nem ez az első botrány, hiszen két súlyos gazdasági ügyben már vádat emeltek ellene, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal egy éve tizenegymilliárdos bírságot szabott ki Bige László cégcsoportjára.
Három gyanúsítottat hallgatott ki a rendőrség Bige László műtrágyakirály szolnoki cégével, a Bige Holding Kft.-vel összefüggésben indult büntetőügyben – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, az érintettek Bige vállalkozásához köthető személyek és mindhárman szabadlábon védekezhetnek.
Az ügy előzménye, hogy még 2018 novemberében nagyszabású rendőri akció zajlott a szolnoki műtrágyagyár területén. A rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársai valósággal megszállták a szolnoki gyárat.
Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata (ORFK) akkor arról tájékoztatta a sajtót, hogy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt zajlik az eljárás. Információink szerint utóbbi ügyben történtek a gyanúsítások, amellyel összefüggésben kerestük a nyomozást felügyelő Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészséget is. Tőlük azt a választ kaptuk, hogy:
„a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást folytat veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének bűntette miatt. A nyomozással kapcsolatos ügyészségi feladatokat a Legfőbb Ügyészség kijelölése alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség látja el. A nyomozás vizsgálati szakban van, ugyanis már három gyanúsítottat hallgattak ki az ügyben. A nyomozás eredményes befejezéséhez fűződő érdekre tekintettel bővebb felvilágosítást nem adhatunk az ügyben.”
Ismét azonnali jogvédelmet kért Bige László
Újabb trükkel akadályozza a kartellezés miatt kiszabott tizenegymilliárdos bírság végrehajtását a baloldali oligarcha.
Noha Bige László a fenti eljárásnak egyelőre nem gyanúsítottja, két másik ügyben már vádat is emeltek ellene. Az egyik büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség 135 millió forintos vesztegetéssel vádolja a milliárdost, tavaly októberben pedig hűtlen kezelés és ugyancsak vesztegetés miatt emeltek vádat Bige László és öt munkatársa ellen, akik kétmilliárd forinttal károsíthatták meg a vállalkozó saját cégét.
A vádirat lényege szerint Bige Lászlóék rendszeresen állítottak elő az előírtnál alacsonyabb minőségű termékeket, melyek azonban felhasználhatók voltak. Ezeket aztán rendre értékesítették is, de a tényleges értéküknél jóval alacsonyabban, az önköltségi ár alatt.
Az irreálisan leértékelt terméket a vállalkozó által kijelölt cégek vehették meg, majd ezt követően azt többségében úgy értékesítették a végfelhasználóknak, mintha nem minőséghibás termékről lenne szó, tehát jóval magasabb áron a beszerzési árhoz képest.
A vád szerint Bigéék öt éven át, 2011 és 2016 között jártak el így. Ez idő alatt megállapodtak a leértékelt termékeket olcsón megvevő kereskedő cég vezetőjével, hogy az visszaoszt nekik a cégéhez került, majd magasabb áron továbbértékesített termék árából tonnánként legalább 15 ezer forintot készpénzben. A milliárdos bűntársai így több mint hétszázmillióhoz jutottak hozzá.
A vállalkozóval szemben börtönbüntetést, közügyektől való eltiltást, pénzbüntetést indítványozott az ügyészség. Emellett a vállalkozónak a vesztegetési pénzt is vissza kell fizetnie.
Lényeges körülmény az is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy éve rekordösszegű, tizenegymilliárdos bírságot szabott ki a Bigéhez köthető Nitrogénművek cégcsoportnak. A cégcsoportot azért marasztalta el a GVH, mert más piaci szereplőkkel együtt éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny korlátozására a hazai műtrágyapiacon.
A kartellezéssel drasztikusan növelték a műtrágya árát, ami súlyos károkat okozott a gazdáknak. Április 8-án a GVH végrehajtási eljárás megindítását kezdeményezte Bige László cégcsoportja ellen, miután a Kúria elutasította a vállalat első, azonnali jogvédelemre irányuló beadványát, ugyanis nem látták igazoltnak, hogy a cégek működése valóban ellehetetlenülne.
Bigéék ugyanakkor újabb azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztettek elő április 10-én, abban a Fővárosi Törvényszék lapunknak adott keddi tájékoztatása szerint a Nitrogénműveknek kedvező döntés született, ami azonban nem jogerős.
Fontos azt is megjegyezni, hogy Bige László még a választások előtti, Partizánnak adott interjúban gyakorlatilag bosszút esküdött az ellene folyó eljárások miatt, és nem is titkolta, hogy személyesen érdekelt a kormányváltásban.
Ennek érdekében jelentős pénzösszegekkel is beszállt a választási kampányba, finanszírozott a baloldalnak egy több tíz millió forintos közvélemény-kutatást, amit a Závecz Research végzett. Később, szintén tízmilliós nagyságrendben támogatta Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt kampányát.
Borítókép: Bige László (Fotó: MTI/Balázs Attila)
Végrehajtás indul Bige László műtrágyacége ellen
Be kell fizetnie a Nitrogénműveknek a 11 milliárd forintos bírságot, a Kúria nem adott halasztást.
Bige László
műtrágyakirály
nyomozás
Gazdasági Versenyhivatal (GVH)
|
Gyanúsítások Bige László holdudvarában
|
A Magyar Nemzet információi szerint több, Bige László milliárdos műtrágyakirály cégéhez köthető személyt is meggyanúsított a rendőrség a közelmúltban. A Bige Holding Kft.-t érintő ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt folytat nyomozást. Az ellenzéket a választások előtt jelentős összeggel támogató Bige körül nem ez az első botrány, hiszen két súlyos gazdasági ügyben már vádat emeltek ellene, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal egy éve tizenegymilliárdos bírságot szabott ki Bige László cégcsoportjára.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/gyanusitasok-bige-laszlo-holdudvaraban
|
2022-10-18 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Több mint két hónap vizsgálódás után a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezte, hogy Pintér Sándor belügyminiszter egykori cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. megvegye a Magyar Posta pénzszállító vállalkozását, az MPT Security Zrt.-t, amely eddig részben a magyar állam, részben a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Takarékbank tulajdonában volt.
A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa megállapítja, hogy a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt. vállalkozásnak az MPT Security Magyar Posta Takarék Biztonsági és Logisztikai Zrt. feletti közvetlen egyedüli irányítás megszerzésével megvalósuló összefonódása nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacokon
- olvasható a GVH október 5-ei határozatában. Az összefonódást még július végén jelentették be. A 444 is megírta, hogy hatalmas üzletről, egyebek mellett a postai pénzszállítás további privatizációjáról van szó, hiszen az MPT Security például a nyugdíjakat és a sárga csekkes pénzeket szállítja az országban.
|
Az állam és Mészáros Lőrinc úgy döntött, Pintér Sándor volt üzlettársainak kezébe adja a postai pénzszállítót
|
Több mint két hónap vizsgálódás után a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezte, hogy Pintér Sándor belügyminiszter egykori cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. megvegye a Magyar Posta pénzszállító vállalkozását, az MPT Security Zrt.-t, amely eddig részben a magyar állam, részben a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Takarékbank tulajdonában volt.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/10/19/az-allam-es-meszaros-lorinc-karoltve-ugy-dontott-pinter-sandor-volt-uzlettarsainak-kezebe-adja-a-postai-penzszallitot
|
2022-10-19 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Mindenki Magyarországa Mozgalom feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt.
„Korábban 508 millió forint támogatást kapott a CÖF-CÖKA az állami tulajdonú MVM-től közgondolkodás javítására. Mint a kiperelt dokumentumokból megállapítást nyert, a fenti összegből 433 millió forintot 4 darab (!) mindössze 1-2 perces videókra költött a Civil Összefogás Fórum. A kisfilmek legyártását a számlák alapján a Fideszhez ezer szállal kötődő Magno Studio Kft.-vel végezte. Még egyszer tehát, 4 kisfilm legyártására és reklámozására 433 millió forint – lényegében – közpénzt használt fel egy fideszes álcivil egyesület. Ez felvetheti a pénzmosás gyanúját? Hamarosan megtudjuk” – írják közleményükben.
Szeptember végén a rendőrség Márki-Zay mozgalmának külföldi támogatásai miatt indított nyomozást, mivel az MMM magánadományokat gyűjtött a kampányra, a befolyt összeg legnagyobb részét pedig az amerikai Action For Democracy (AFD) adta.
Az ellenzéki kampány összköltsége becslések szerint 3,5 milliárd forint körül mozgott, az MMM első éves költségvetése pedig összesen 2,5 milliárd forint volt. Utóbbiból az AFD küldött 1,8 milliárdot.
|
Márki-Zayék feljelentést tettek a CÖF-nek juttatott pénzek miatt
|
A Mindenki Magyarországa Mozgalom feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/10/15/mindenki-magyarorszaga-cof-feljelentes-marki-zay
|
2022-10-15 15:01:00
| true | null | null |
Telex
|
Lezárult a nyomozás azzal a két főorvossal és egy asszisztenssel szemben, akik a megalapozott gyanú szerint 2021 júniusa és augusztusa között 26 betegtől fogadtak el többször hálapénzt egy budapesti kórházban – írja a Police.hu. A nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya vezette a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján.
A nyomozás során a fővárosi rendőrök átkutatták az orvosi rendelőket is, ahol egy íróasztal fiókjaiban közel kétszáz üres borítékot találtak. Több borítékon is szerepelt a „köszönettel” szó és az átadó neve is.
Az egyik orvost tizennégy rendbeli, a másikat tizenkét rendbeli, az asszisztenst pedig hétrendbeli, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként, ám érdemi vallomást nem tettek. A nyomozók a szükséges eljárási lépéseket megtették, az ügy iratait átadták az illetékes ügyészségnek.
|
„Köszönettel” feliratú borítékok buktattak le két korrupt budapesti orvost és egy asszisztenst
|
Lezárult a nyomozás azzal a két főorvossal és egy asszisztenssel szemben, akik a megalapozott gyanú szerint 2021 júniusa és augusztusa között 26 betegtől fogadtak el többször hálapénzt egy budapesti kórházban – írja a Police.hu. A nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya vezette a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/10/17/halapenz-26-budapest-korhaz-nyomozas-orvos-asszisztens-boritek
|
2022-10-17 15:13:00
| true | null | null |
Telex
|
Október 10-én a Napi.hu találata alapján végigment egy sztori a magyar sajtón. A debreceni központú A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. hulladékos cég földgázt vett egy nyilvános tenderen. Ez még önmagában nem is meglepő, az viszont már igen, hogy a debreceni cég másokhoz képest olcsóbban, 798 forintos köbméterenkénti áron kapott ajánlatot az MVM Nexttől.
Volt még benne érdekesség
Volt azonban a közbeszerzésekről tájékoztató európai portálon egy másik érdekessége is ennek a konkrét tendernek. A másik induló, az aszódi Puerta Nánás Kft. volt, ami 100 ezer forint/köbméteres ajánlattal indult el a pályázaton, és lett második, azaz vesztes ajánlattevő.
Aki megnézi a dokumentáció hatodik szakaszát, jól láthatja, hogy abban a 798 forintos győztes, illetve a 100 ezer forintos vesztes ajánlat szerepel.
Mindez annyira szürreális, hogy jó sokszor ellenőriztük, de tényleg ez jelent meg. Természetesen lehet, hogy valami tévedésről van szó, vagy az ajánlat beadásánál, vagy annak közzétételénél rontott el valaki egy-két helyiértéket.
Ezt is, illetve az ajánlattétel motivációit is szerettük volna megkérdezni a Puerta Nánás Kft.-től, de cikkünk megjelenéséig még nem érkezett válasz ismételt leveleinkre. Ezek voltak a kérdéseink, amelyeket először október 12-én este küldtünk el, majd október 13-án délután ismét írtunk a cégnek, hogy várjuk a válaszukat.
Amennyire a honlapjukon látom, CBA-üzletek működtetése volt eddig a fő profiljuk. Társaságuk más ügyfél számára is foglalkozik-e földgáz-értékesítéssel?
Mi lett volna a nagy mennyiségű földgáz-értékesítésük beszerzési forrása?
Hogyan jött ki az ajánlatban olvasható 100 ezer forint/köbméteres ár? Vagy ez esetleg tévedés, elütés?
Ha tényleg 100 ezer forint volt az áruk, remélhették ezzel a pályázat megnyerését?
Ha nem, mi céljuk volt az ajánlat beadásával?
A közbeszerzési szakemberek érteni vélik
A cég tehát eddig nem válaszolt, ugyanakkor több, közbeszerzésekhez értő forrásunk beszélt az ügyről. Ők ismerik a Hajdú-Bihar megyei közbeszerzési állapotokat is, és egy egyszerre pozitív és egyszerre nagyon negatív folyamatra világítottak rá.
Magyarország hadat üzent az olyan pályázatoknak, ahol csak egyetlen induló van (ez örömteli).
Hajdú-Bihar megye ezt különösen komolyan veszi (ez is dicséretes).
Ugyanakkor sokszor érzi azt a szakma, hogy a végeredménye ennek nem a valóban nyílt versenyeztetés kialakítása lett, hanem csak formai megfelelés, azaz színház.
A Puerta Nánás esete
Természetesen a Puerta Nánás motivációit mi nem ismerhetjük, és ők eddig ezt nem kívánták felfedni. A társaság honlapján azt olvastuk, hogy
a Puerta Nánás Kft. 2011 novemberében alakult, a vállalkozás tulajdonosa 100 százalékban Sebestyén László, aki több mint 20 éves kiskereskedelmi tapasztalattal rendelkezik, ő az ügyvezető igazgató is.
A kft. bejegyzett székhelye 2170 Aszód, Pesti út 11. sz. Ezenkívül összesen négy fiókteleppel is rendelkezik a társaság. A tulajdonos 2002-ben csatlakozott a CBA-hálózat rendszeréhez, majd 2013-ban elhatározta, hogy részt vesz a CBA Príma-hálózat kialakításában. Aszódon így egy jelentős beruházás után 2014 novemberében megnyitotta a cég bázisául szolgáló mintegy 1000 négyzetméter alapterületű üzletet.
Azt is láttuk, hogy a társaság rendkívül sikeresen pályázik forrásokra, és van hajdúsági kötődése. A cég nevében található „Nánás” Hajdúnánásra utalhat.
Ugyanakkor azt furcsa, hogy a cég miképpen indulhatott el a pályázaton, ha nincsen rajta az energiahivatal azon felsorolásán, amely a földgáz-kereskedelemre jogosult 213 entitást listázza.
Versenyjogi helyzet
Ennél a földgáztendernél a sajtó első kifogása az volt, hogy a debreceni hulladékos cég másoknál valamiért olcsóbban kap gázt, vagyis nem arról van szó, hogy valaki extraprofitot realizál, és ezt segíthette egy töltelék ajánlat, amelyik még a drága ajánlatnál is drágább volt.
Nem, itt inkább az lehetett a helyzet, hogy a pályázat sikerességét, elfogadhatóságát biztosította a második ajánlat.
Vagyis amennyiben ezt a pályázatot úgy írták ki, hogy a közbeszerzést megindító hirdetmény alapján azt ellenőrizni kell vagy eredménytelenné kell nyilvánítani, ha nem érkezik legalább két ajánlat, akkor erre oda kellett figyelni.
Pedig éppen a Telex írt sokat arról, hogy a jelenlegi gázpiaci helyzetben örülhet az ajánlat kiírója, ha egyetlen ajánlat is beesik egy energiabeszerzési kiírásra.
Vagyis ebben a szegmensben most alapvetően nem lenne kötelező előírni a minimum két ajánlatot, legfeljebb akkor, ha nagyon magas a kiírónál az egyajánlatos eljárások aránya. A töltelékajánlat ugyanakkor a szakma szerint nagy kockázat. Ha ugyanis a Gazdasági Versenyhivatal megvizsgálja, hogy nem áll-e fenn a színlelt ajánlat esete, például azért, mert a
cég bolti vegyes kiskereskedelemmel foglalkozik
nincs gázkereskedői engedélye,
és még teljesen irreális ajánlati árat is adott,
akkor súlyos kockázatot fut.
És akkor az említett állami törekvés
Na és akkor az állam szándékairól és annak meghekkeléséről. Magyarország kormánya azt deklarálta, hogy
elkötelezett a hazai közbeszerzések átláthatóságának és hatékonyságának folyamatos javítása, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése és a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelése iránt.
Mint forrásaink elmesélték, ennek a célnak olykor tényleg nekifut a kormány. Az Európai Bizottság (EB) ugyanis rendre közzéteszi azt az eredménytáblát, amely 12 különböző indikátor alapján osztályozza a tagállamok közbeszerzési rendszerét. Magyarország esetében két teljesítménymutató kapott vörös, azaz legrosszabb besorolást. Az egyajánlatos közbeszerzések magas aránya, illetve a döntéshozatal/bírálat időtartama.
A szabályozási válasz
Emiatt Magyarországon valóban volt hivatalos törekvés ennek a gyakorlatnak a megváltoztatására. Magyarország kormánya a 1027/2021. (II. 5.) kormányhatározatban fejezte ki elkötelezettségét, arra, hogy az egyajánlatos közbeszerzések arányát 15 százaléknál alacsonyabbra csökkentse.
Majd február 28-án megjelent a 63/2022. (II. 28.) kormányrendelet, amely konkrétan az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szólt. A rendelet március 15-én lépett hatályba. Az intézkedéscsomagnak alapvetően két fő iránya van.
Az egyik az előzetes piaci konzultációk tömeges alkalmazása, amellyel kapcsolatban csak remélni lehet, hogy valóban segíti a többindulós közbeszerzéseket.
A másik, a közbeszerzési törvény elhíresült 75-ös paragrafusa, amely szerint kötelező eredménytelenséget okoz, ha csak egyetlen beérkező ajánlat van.
Látszateredmények
És a játék innen érdekesebb. Mikor segít és mikor kontraproduktív, ha ez alapján indít valaki közbeszerzést? Ha a verseny nő, hurrá. Ám ha a legnagyobb értékű eljárások, építések esetén
szinte minden esetben pontosan kettő darab ajánlat érkezik, akkor jó eséllyel gondolhatunk arra, hogy a szakma megoldja: se igazi verseny ne legyen, se érvénytelenség.
A Hajdú-Bihar megyei eset kapcsán egy forrásunk arról mesélt, hogy mivel minden olyan közbeszerzési eljárásnál, ahol csak egy ajánlat érkezik, a Közbeszerzési Hatóság beavatkozik, kiszáll a helyszínre, és vegzálja az adott ajánlatkérőt, hogy miért volt csak egyetlen ajánlat, ezt érdemes elkerülni.
Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentésére irányuló próbálkozás pozitív, de ha valójában csak látszatintézkedésekkel és vattaajánlatokkal próbáljuk az unió felé mutatni a versenyt és hazánk uniós forrásokra érdemességét, akkor értelmetlen.
|
Irreális összegű vesztes pályázattal látszatversenynek tűnik a gázbeszerzési tender Debrecenben
|
A debreceni gázbeszerezés nemcsak azért érdekes, mert a város más településekhez képest olcsóbban jutott fűtőanyaghoz az MVM Next cégen keresztül. Az is figyelemre méltó, hogy a látszatversenynek tűnő gázbeszerzésre kiírt tenderen összesen két cég indult, a nyertes mellett a másik vállalat az eddig CBA-élelmiszerboltok üzemeltetésével foglalkozó Puerta Nánás Kft., amelynek egyáltalán nincs is gázkereskedői engedélye, ráadásul irreálisan magas árat adott.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2022/10/17/debrecen-foldgaz-kozbeszerezes-mvm-next-puerta-nanas-kft-aksd
|
2022-10-17 15:19:00
| true | null | null |
Telex
|
Rendeletben mondja fel a kormány az évi bruttó 20 millió forintnál nagyobb szerződéseket, amiket kormányzati szervek vagy állami cégek kötöttek ügyvédi irodákkal. A döntés a szeptember 6-a előtt kötött szerződésekre vonatkozik, mert azóta csak miniszteri jóváhagyással állapodhattak meg ekkora összegről.
A döntést az orosz-ukrán háború előre nem látható gazdasági következményeivel és az államháztartás védelmével indokolják.
De nem kell megszüntetni azokat a szerződéseket, amelyeknél a szolgáltatást nem Magyarországon teljesítik, és amelyeknél "a szolgáltatást uniós értékhatárt elérő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység keretében, a közbeszerzésekről szóló törvény szabályai szerint nyújtják".
|
Rendeletben szünteti meg a kormány a 20 milliósnál nagyobb ügyvédi szerződéseket
|
A rendelet azokra a szerződésekre vonatkozik, amiket kormányzati szervek vagy állami cégek kötöttek ügyvédi irodákkal. Spórolás van.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/rendeletben-szunteti-meg-a-kormany-a-20-milliosnal-nagyobb-ugyvedi-szerzodeseket-253271
|
2022-10-20 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Zrt. nyerte el a Balaton vízminőség-védelmi iszapkotrás I/2. ütem elnevezésű közbeszerzési eljárást – tájékoztatott az Opus. Mint írják, a tenderen a felcsúti milliárdos cége adta ár-érték arányban a legjobb ajánlatot, melynek összege 1 765 107 790 forint.
A közbeszerzést még augusztus végén írta ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a feladatok az alábbiak:
A kitermelt mederanyag fogadására alkalmas NYZK 1 jelű zagykazettához tartozó zagygát (nyomvonalas vízi létesítmény) kiépítése: 872 folyóméter hosszban, 19 300 köbméter mennyiségű földmunka
Az NYZK1 jelű zagykazetta zagyterületének kialakítása: 5,36 hektár területen
Az NYZK1 jelű zagykazetta üzemeltetéséhez szükséges létesítmények kialakítása (2,5 méter széles bukó, földmedrű vízelvezető árkok 550 folyóméter hosszban, átereszek stb.)
Munkaterületre való felvonulás (csővezeték kiépítése, felvonulás úszómunkagéppel): 1 alkalom
Mederiszap eltávolítása 8,2 hektár kotrási területen hidromechanizációs kotrással 1,22 méter (0,8-1,5 méter) átlagos rétegvastagsággal: 30 000 köbméter
Zagyvíz visszavezető szivárgó, csurgalékvíz elvezető árkok kialakítása, karbantartása: 200 méter hosszban
Nyugati elevátor beálló kialakítása: 1 darab
Keleti elevátorbeálló javítása: 1 darab
Fenntartóút stabilizációja kőszórással: 1000 köbméter
A kikötő területének stabilizációja kőszórással: 260 köbméter
II. fázis: tervezetten 2023. évben teljesítendő feladatok:
Nyertes Ajánlattevő által elvégzendő főbb munkamennyiségek az alábbiak:
Mederiszap eltávolítása hidromechanizációs kotrással 1,22 méter (0,8-1,5 méter) átlagos rétegvastagsággal: 70 000 köbméter
Munkaterületről való levonulás (csővezeték elbontása, levonulás úszómunkagéppel: 1 alkalom
Egyéb ellátandó tevékenységek az I. és II. fázis vonatkozásában is:
Szakfelügyeletek biztosítása,
A munkavégzéshez szükséges engedélyek megszerzése, vizsgálatok lefolytatása
Zagytér jó állapotban tartása, zagygátak állapotának figyelemmel kísérése: 8,2 hektár területen
Az ajánlatok benyújtási határideje eredetileg szeptember 16-a volt, azonban a Közbeszerzési Értesítő korrigenduma azt egy héttel, szeptember 23-ig kitolta.
A közbesszerzési dokumentumok között fellelhető, október 14-i keltezésű összegezés tanúsága szerint Mészáros Lőrinc cégbirodalmának zászlóshajóján kívül a Szabadics Építőipari Zrt. adott be ajánlatot, az ő ajánlatuk 1 milliárd 825 millió forintról szólt.
|
Mészáros Lőrincék most balatoni iszapot fognak kotorni potom 1,8 milliárdért
|
Az Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Zrt. nyerte el a Balaton vízminőség-védelmi iszapkotrás I/2. ütem elnevezésű közbeszerzési eljárást – tájékoztatott az Opus. Mint írják, a tenderen a felcsúti milliárdos cége adta ár-érték arányban a legjobb ajánlatot, melynek összege 1 765 107 790 forint.
Mészáros Lőrincen kívül a Szabadics Építőipari Zrt. adott be ajánlatot, az ő ajánlatuk 1 milliárd 825 millió forintról szólt.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorincek-most-balatoni-iszapot-fognak-kotorni-potom-18-milliardert.html
|
2022-10-17 12:33:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A 103 éves Szombathelyi Haladás futballcsapata hetedik a tabellán, miután vasárnap 3-2-re legyűrte az MTK együttesét az NB II. 12. fordulójában. A patinás klub bajnok ugyan soha nem volt, de a huszadik század folyamán kisebb-nagyobb megszakításokkal 1936 óta rendszeresen versengett a magyar élvonalban.
Mondd el nekünk, milyen Nyugatot szeretnél!
Kitöltöm a kérdőívet
A honi futballban egy évtizede szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy olyan klubok legyenek a másodosztály ki-bejárói, mint a 2012/2013-as idény bajnoka, a Győri ETO, az MTK, a Diósgyőr, a Kecskemét, a Zalaegerszeg vagy akár a Haladás – miközben az NB I. élére korábban marginálisnak sem számító csapatok törnek.
Mikor a Haladás tizenegy kivonul…
2009. május 30-án röviddel este hét óra előtt a Szombathelyi Haladás csapata örömittas biztatás mellett futhatott ki a roskatag Rohonci úti stadion gyepére. Az akkor 90 éves klub a szezon legmagasabb nézőszámát produkálva, tizenkétezer ember előtt ünnepelte történetének legjobb eredményét, a meccs eredményétől függetlenül ugyanis biztos volt a bronzérem az NB I.-ben.
Nyolc óra után nem sokkal aztán szabályosan felrobbant a hazai szektor, miután a Kenesei Krisztián melléről Oross Márton elé pattanó labda az ősi rivális Zalaegerszeg kapujában landolt. Az NB I. 2008/2009-es szezonjának utolsó fordulójában a találat végső eufóriába lökte az amúgy sem szomorú szurkolótábort.
Aztán a meccset a 90. és 92. percben két óriási kapushiba miatt a ZTE nyerte, de a tabella állását – meg a drukkerek hangulatát – ez már nem befolyásolta. Ezernél is többen vonultak a városháza elé, ahol örömittas önkormányzati képviselők, alpolgármesterek, futballisták és rajongók borultak egymás nyakába. „Illés Béla a legnagyobb király!” – skandálta a tömeg a Haladás Kft. egyik (akkori) tulajdonosának, az MTK-ban háromszáznál is több meccsen pályára lépő legendájának.
2009. május 30-ának éjjele a felhőtlen örömé volt Szombathelyen.
A magyar sport újrahuzalozása
A következő, 2010-es év azonban nemcsak a politikatörténet, hanem a (sport- és) futballélet szempontjából is fordulópontot jelentett Magyarországon. Szombathelyen is. Orbán Viktor második kormánya kétharmados felhatalmazással a háta mögött belefogott a magyar sport újrahuzalozásába. Ami egyebek mellett korábban soha nem tapasztalt pénzmennyiség beáramlását jelentette az amatőr és profi látványsportba, és ezzel – sokáig megkérdőjelezhetetlenül első helyen – a labdarúgásba.
Noha jórészt az ennek nyomán bekövetkezett változások szolgáltak az elmúlt tizenkét év parázs, sportot érintő, de nem feltétlenül sportszakmai vitáinak alapjául, jelen cikk nem a megcsömörlött szurkoló vádirata, hanem ködoszlató szeretne lenni. Arra tesz kísérletet, hogy a Szombathelyi Haladás futballcsapatát közelebbről is megvizsgálva igazítsa el az olvasókat abban a szervezeti és pénzügyi labirintusban, amelyet a hazai klubfoci a Fidesz-kormányok ellentmondásos intézkedései által gyakorolt hatásoknak köszönhet.
Szezonvégi hajrá a végtelenbe – és tovább?
Egy 2015-ös interjúban , öt év kormányzással a háta mögött Orbán Viktor így fogalmazott: „…szeretnék az a miniszterelnök lenni Európában, aki a legtöbbet tette a hazája labdarúgásáért.” A kormányfő úgy gondolta, ebben a „versenyben” hátrányban van a 2007 és 2014 között hatalmon lévő lengyel kollégájával, Donald Tuskkal szemben, „de egy szezonvégi hajrá sokat segíthet még rajtam” – önértékelt.
A „szezonvégi hajrá” aztán minden képzeletet felülmúlt. Orbán Viktor esetében persze sosem fért kétség hozzá: szereti a labdarúgást; ahogy az sem igazán lehetett kérdéses, mennyire. A miniszterelnök harminc évnél is hosszabb politikai pályafutása alatt sokszor váltott irányt ideológiai, elvi vagy pragmatikus megfontolások kapcsán, de a foci iránti elkötelezettsége nemcsak a retorika és nyelvpolitika szintjén maradt mindig vele, hanem, amikor módja nyílt rá – jellemzően kormányon –, tettekben is.
A Fidesz 1998-as választási győzelme után minisztériumot hoztak létre a sportügynek, Deutsch Tamás pedig Orbán Viktor „nevében” könyörtelenül végrehajtotta a rendszerváltás utáni futballvilág első komoly leszámolását a Fidesszel nem túl rózsás viszonyt ápoló Kovács Attila MLSZ-elnökkel szemben. Rényi Pál Dániel Győzelmi kényszer című könyve alapján ez az időszak – pontosabban a Demján Sándor nevéhez fűződő „futballreform” kudarca – erősítette meg Orbán Viktor hitét abban, hogy „a profi foci Magyarországon nem működhet üzleti alapon” .
A 2010-es átadás-átvételt követően a kormány hamar rá is fordult a futball ügyére. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) élére a bundabotrányba bonyolódó Kisteleki István lemondását követően 2010 júliusában Csányi Sándor OTP-vezér került , akivel a szervezet 10 éves víziót dolgozott ki a magyar foci jövőjéről, „A megújulás évtizede” alcímmel.
A magyar klubok elnöki székeit, tulajdonosi köreit Fidesz-közeli üzletemberek, oligarchák, politikusok lepték el. Az olyan, korábban szinte eredménytelen kiscsapatok, mint a Kisvárda, a Mezőkövesd, a Paks és a Felcsút hirtelen felemelkedése – a Gyirmót üdítő kivételével – egytől-egyig pártemberek, a Felcsút esetében egyenesen a miniszterelnök árnyékában zajlott. De mára jóformán alig van csapat az NB I.-ben, ami így vagy úgy ne kötődne a hatalomhoz.
A központi költségvetésből a sportra fordított összegek kezdetben lassú, majd egyre ütemesebb növekedésnek indultak (2010-ben a KSH adatai szerint a költségvetés sportkiadásai 38 milliárd forintra rúgtak, 2013-ban már 71 milliárdra). 10 év alatt összesen 2300 milliárd forintot költött sportra az állam – közvetlenül.
Az MLSZ adatai szerint csak focira 2011 és 2020 között 1.127 milliárd forint ment el, ebből 722 milliárd származott a központi költségvetésből, a fennmaradó 404 milliárd forint legnagyobb része pedig tao-támogatásokból jutott az ágazatba. Csányiék 2010-es anyaga jogosan panaszkodott alulfinanszírozottságra, ám arra talán nem számítottak, mennyivel kompenzálja majd túl őket a kormány, amikor szinte korlátlan mennyiségben öntötte a pénzt bárhová, ahol futballt orrontott.
A taoizmus térhódítása
2011-ben az EU szerveivel (elsősorban az Európai Bizottsággal) folytatott hosszas jogharmonizációs huzavona után törvényben alapozták meg a magyar sportvilág messiásának szánt – aztán az átláthatóság szempontjából mumusává lett – tao-támogatások rendszerét.
A támogatási forma, amelyről a Kúria 2017-ben mondta ki, hogy közpénznek minősül, a sportfinanszírozás egyik sarokköve lett, lényege, hogy a nyereséges vállalkozások társasági adójuk maximum 70 százalékát az államkassza helyett kezdetben öt, majd hat látvány-csapatsport (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong és röplabda) szervezeteinek adhatják.
A pályázó sportszervezetnek a támogatásért sportfejlesztési programot kell készítenie, amit a focicsapatok és akadémiák esetén az MLSZ hagyhat jóvá. A cégeknek előnyös, ha élnek a lehetőséggel, mert a támogatást költségként számolhatják el, csökkentve az adóalapjukat, és a nyújtott támogatásuk összegét levonhatják az új adóalap nyomán számított társaságiadó-kötelezettségükből. Előírás, hogy az így megtakarított pénz háromnegyedét kiegészítő támogatásként oda kell adniuk a sportszervezeteknek vagy az országos szövetségnek, az egész végén viszont így is jól járnak, főleg, mióta a folyamatot a NAV közbeiktatásával lényegesen egyszerűbb végigzongorázni.
A fociba az elmúlt tizenkét év során csak úgy hömpölygött a tao-pénz, az MLSZ összesítője szerint a program 2011-es indulásától a 2021/2022-es időszakig 385 milliárd forintnyi tao-támogatást hívtak le a futballban a jóváhagyott 453 milliárd forintból.
Mindebből persze Szombathelyre is jutott. A legtöbb támogatást – 3,1 milliárd forintot, összhangban az orbáni sportpolitika alappillérét képező akadémiai rendszerbe vetett hittel – éppen Illés Béla Akadémiájának hagyta jóvá az MLSZ. Ám a Király Gábor 2016-ban Szombathelyen létrehozott utánpótlás-nevelője sem panaszkodhatott, az elmúlt 8 évben 334 millió forintra kaptak pecsétet.
A táblázat mutatja, hogy a Haladás Kft. sem maradt ki a támogatásokból és esetükben arról is rendelkezésre állnak információk, hogy a jóváhagyotthoz képest mekkora összegeket kaptak meg.
Boldogok, akik jól viselkednek, csak járnának meccsre!
A sportpolitika egyik kiemelt prioritása az infrastruktúra fejlesztése lett, 2011 és 2020 között ennek megfelelően 1286 focipálya létesült az országban az MLSZ Országos Pályaépítési Programja és a tao-milliók nyomán, 2700 meglévőt pedig renováltak.
Ugyanebben az időszakban 28 stadiont építettek és újítottak fel, összesen 336 milliárd forint költségvetési forrásból. Ennek része a 8900 férőhelyes Rohonci úti Haladás Sportkomplexum 15,6 milliárdja, és bár nem stadion, de Szombathely, és infrastrukturális fejlesztés az Illés Akadémia tőszomszédságában 6 milliárd forint állami pénzből megépített , Illéséknek aztán potom 400 ezer forintos havi bérleti díjért kiadott Nyugat-Magyarországi Utánpótlás Nevelési Centrum is. Király Gábor is továbbfejleszthette sportlétesítményét egy 4,5 milliárd forintos dotációnak köszönhetően.
Az „ajándékba kapott” stadionért Puskás Tivadar akkori fideszes polgármester szerint mindössze arra volt szükség, hogy a város „jól viselkedjen”. Hogy ez mit jelent, arról a maga idejében sokat találgattak a lapok, és bár konszenzus nem született, az „egészséges finanszírozási modell” vélhetően kevesek tipplistáján volt elöl.
A meccsek látogatottságát az új stadion átadása nem befolyásolta érdemben, és bár az átadás utáni szezonban a nézőszám nőtt, könnyen lehet, hogy a változásban több szerepe volt a meccsek visszatérésének Szombathelyre – a Sportkomplexum építése alatt ugyanis a Hali hazai meccseit Sopronban játszotta, ami a (hazai) nézőszám csökkenésével járt.
A szurkolók nem szívesen nyilatkoztak a kérdésről, egyikük azonban – névtelenséget kérve – mégis szóba állt velünk: szerinte a drukkerek mindig elmondták, jelezték a véleményüket, ha valami nem úgy alakult a csapat körül, ahogy szerették volna. Attól, hogy a rossz szereplést „belül nehezen dolgozzák fel” , kitartanak a gárda mellett.
Véleményüket a lelátóról is kifejezik például azzal, hogy nem bontják ki a drapériákat, vagy a tábor a meccs alatt nem buzdítja a csapatot. A játékosok és a szakmai vezetés tudja és érzékeli is ezeket a jelzéseket, melyeket aztán a hétköznapokban meg is szoktak beszélni.
„Illés Béla, tedd vissza a pénzt!”
2019. március 30-án, tíz évvel a bajnoki bronz után a Rohonci úton egy új stadion lelátójáról párszáz fő kiáltja dühödten, hogy „Illés Béla, tedd vissza a pénzt!”. Az NB I.-ben maradás minimális esélyét és a klub egyre reménytelenebb anyagi helyzetét megelégelő Haladás-ultrák tiltakozása ez.
Illés Béla Halmai Gáborral szállt be a klubba még 2007-ben, az önkormányzat 51 és Séllei Árpád 5 százaléka mellé, s 44 százalékos kisebbségi tulajdont szereztek Halmill Team Tanácsadó Kft. nevű cégükkel. Illést ekkortájt a város és a szurkolók is örömmel fogadták, az akkori sportért felelős alpolgármester, Czeglédy Csaba az Illés Akadémia ugyanezen évi elindulását is üdvözölte .
Azonban – meséli a jelenleg városi képviselőként dolgozó politikus – a viszony fokozatosan egyre küzdelmesebbé vált. Czeglédy szerint az Illés Akadémia megjelenésével rivalizálás indult HVSE és az új Akadémia közt, ám ezt a 2010-es évek elejéig remekül „ki tudták balanszírozni” .
Egy idő után viszont az Illés Akadémia, amely eredetileg egy egyezségnek megfelelően „alárendelte magát a Haladás érdekeinek” , fokozatosan távolodni kezdett a klubtól, mígnem mára „egyáltalán nem a Haladásról szól” – véli Czeglédy, aki szerint az ott focizó fiatalok nagy részének egyáltalán nincs célja a csapattal, nem rendelkeznek Haladás-identitással, és hiába működik a kisebb, helyi érdekeltségű utánpótlásképző, a HVSE, az egyszerűen nem képes vonzó alternatívát nyújtani az „országos lefedettségű” Illés Akadémiával szemben.
2019-ben aztán Illés Bélával kapcsolatban kezdett egyértelművé válni: valójában inkább megválna a klubtól, mintsem, hogy tovább fenntartsa. Több hónapos huzavona kezdődött a súlyos anyagi problémákkal és adósságokkal küzdő Haladás Kft. és a városvezetés között egy 150 millió forintos összegről.
A pénzt a Haladás szerette volna azonnali, egyszeri támogatásként felvenni a várostól, hogy orvosolhassa sürgető anyagi problémáit, illetve legyen esélye licenchez jutni és elindulni a következő idényben, az önkormányzat által szabott szigorú feltételrendszernek viszont nem kívánt megfelelni.
A patthelyzet feloldásaként végül Illés „visszatette a pénzt”: 210 millió forintot utalt át a Kft.-nek, amivel a város támogatása elől is elhárult az akadály. Illés csak két évvel később, 2021 végén, egy tőkeemelés után lett kistulajdonos. Az emelés után vált először láthatóvá Séllei Árpád az Illés Akadémia Alapítvány helyébe tulajdonosként lépő Haladás Marketing Kft.-je mögötti láncban Mészáros Lőrinc vejének , a Haladás VSE társadalmi elnökének, Homlok Zsoltnak a személye, a Vasútvill Kft.-n keresztül, amely a tőkeemeléshez szükséges forrást biztosította.
A hivatalos pillanat végül 2022 júliusában jött el. A Szombathelyi Haladás Labdarúgó és Sportszolgáltató Kft.-ben ekkortól Séllei Árpád mellett a Haladás Marketing Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-n keresztül 57 százalékos tulajdonrésze van Homlok Zsoltnak. A Haladásnál információink szerint jól fogadták a tulajdonviszonyok átrendeződését, hiszen a tőkeerős üzletember megjelenését gazdasági stabilitás követheti.
A korábban a Swietelsky Vasúttechnika Kft. ügyvezetői pozícióját betöltő, Szombathelyen korábban is ismert és sikeres vállalkozó 2017-ben a Mészáros-család tagja lett. Cége, a Homlok Építő Zrt. a Szombathely környéki közbeszerzések gyakori nyertese, a 2021-es évet közel tízmilliárd forintos bevétellel és 704 millió forint adózott eredménnyel zárta.
Homlok érdekeltségébe tartozik – egy brnoi cégen keresztül Svájcban elvesző tulajdonosi szállal – a tőkeemeléskor említett Vasútvillamosító Kft. is. A nevéhez köthető vállalkozások közül ez az, amely a korábbi években a legnagyobb bevételekkel működött, bár a szárnyalás 2021-es év 541 millió forintos adózott eredménye alapján lelassult. Olyannyira, hogy a Vasútvill tulajdonosa (a cseh cég, amelynek Homlok ügyvezetője) a 2021-es év eredménye után nem is fizetett osztalékot. Korábban viszont nem lehetett rá panasz, olyan év is akadt, amikor 2,3 milliárd forintot vettek ki a cégből.
Mindenesetre Czeglédy Csaba szerint a vállalkozónak érdemes volna pénzt tennie a csapatba, hiszen „csak párszázmillió forint kellene, hogy a tengelybe ideigazoljon pár jó játékost” , ami sokat segíthetne a jobb napokat is látott csapaton.
Hogy a volt alpolgármesternek van-e igaza, nem tudjuk, egy azonban biztos: a Haladáshoz Németh Szabolcs távozását követően visszatért a régi-új edző, Michal Hipp, az azóta lejátszott három meccs eredményei pedig akár biztatóak is lehetnek. A jelenlegi sportért felelős alpolgármester, László Győző nekünk lakonikusan annyit mondott, remélik, jól megy majd a csapatnak.
Így állunk
Az elmúlt 12 év tehát egészen új világot hozott a magyar labdarúgásban, így a Haladásnál is. A klubok a pénzbőség miatt egyáltalán nem működnek hatékony, s főként nem megtérülő módon, miközben ugyanemiatt a teljesítménnyel aránytalanul emelkedtek többszörösükre a játékosfizetések és árak. A klubok a támogatások nélkül életképtelenek, kitettek, a siker sok esetben a kapcsolatok függvénye.
A Ferencváros egyedüliként nevezhető állami pénz nélkül is értelmezhető gazdasági modellt követő együttesnek, ám ez az állítás is csupán az elmúlt 2-3 évre vetítve állja meg a helyét.
A rengeteg ráfordítás ellenére a nézőszámok nem növekedtek jelentősen, és bár az igazolt játékosok száma sokat emelkedett, az akadémiai rendszer nem ontja a tehetségeket. A Fradi 26 fős keretéből 19-en légiósok, a kezdőben jellemzően 2-3 magyarnak van hely. A magyar válogatott – vitathatatlanul elérve a 2010-es MLSZ-stratégia által kitűzött célt – kijutott a 2016-os és 2020-as Európa Bajnokságra is, érdemeit azonban csorbítja, hogy a torna mezőnyét 16-ról 24 csapatosra emelték.
A futballt sikerrel formálta olyanná a NER, mint a gazdaságot, a kultúrát vagy a sajtót, és bár a Haladás nem tartozik a rendszer kedvenc csapatai közé, egyesek szerint Homlok Zsolt mostani megjelenése majd segíthet ezen. (Csak maradjon a megfelelő családban.) A magyar labdarúgás 2010 utáni történetéből pedig világosan látszik, ahhoz, hogy egy csapat sikeres legyen, nem elég a stadion és a tao-támogatás, az is kell, hogy legyen egy olyan ember a vezetőségben, aki be van ágyazva a NER-be és szívügye a foci.
Források:
mlsz.hu, transfermarkt.com, magyarfutball.hu
A cégadatokat az OPTEN céginformációs adatbázis szolgáltatta.
A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.
|
Egy magyar focicsapat sikeréhez három dolog kell: pénz, pénz és egy fideszes klubelnök
|
Ha egy futballcsapat nem simul bele a NER-be, az annyit is ér. A Szombathelyi Haladás története megmutatja, hogyan rendezte át a magyar futballt a Fidesz, és hogy miért toporognak egyhelyben a hazai klubok.
| null | 1 |
https://www.nyugat.hu/cikk/egy_magyar_focicsapat_sikerehez_harom_dolog_kell
|
2022-10-23 19:24:36
| true | null | null |
nyugat.hu
|
Még tavaly tavasszal lapunk elsőként számolt be arról, hogy egy látszólag értéktelen, alvócéget vásárolt meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt. A Rézhegy Településfejlesztő Kft. alcsútdobozi önkormányzat többségi tulajdonrészét 7,8 millió forintért vásárolták meg - árulta el az mfor.hu-nak a polgármester, Tóth Erika. Emellett a kisebbségi tulajdon, a Quintas 99 Kft. része is a Talentisé lett.
Bár a Rézhegy Kft. évek óta nem termelt egy forint árbevételt sem, mégis értékes lehetett Mészáros Lőrincéknek. A cégbe ugyanis értékes ingatlanokat apportált az önkormányzat, a hivatalos dokumentumok és a fellelhető információk alapján Rézhegy ugyanis egy átalakulásra váró szőlőhegyi terület, ahol az önkormányzat 2002-ben lakópark építésébe kezdett, az alapozó munkákat el is végezték. Az ingatlan egyébként szomszédos a pár éve már Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Pannónia Golf és Country Clubbal.
Hogy az üzletrésszel az ingatlanokat is megvette a Talentis Group, azt már a Mészáros Csoport lapunknak adott tájékoztatása erősítette meg. Mint akkor írták: "A Társaság (...) üzletpolitikájához illeszkedve vásárolta meg a Réz-hegy Területfejlesztő Kft.-t, illetve a tulajdonában lévő alcsútdobozi területeket".
Akkor még az önkormányzatnak sem volt információja arról, milyen tervei vannak a vevőnek, vagyis Mészáros Lőrincéknek, de az a válaszukból kiderült, hogy az értékesítés során nem volt semmilyen feltételük az ingatlan hasznosítására vonatkozóan.
Mára viszont világossá váltak az elképzelések, melyek igazán nagyívűek és feltételezhetően jövedelmezőek is, ám nem Mészáros Lőrinc, hanem a gyerekei projektjévé avanzsált a történet.
A Rézhegy Településfejlesztő Kft. ugyanis 2022. október 6-án tulajdonost váltott: a Talentis Group Zrt. "átadta" a céget a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában álló Fejér-B.Á.L. Zrt.-nek. Ezzel párhuzamosan több kisebb változást is eszközöltek a cég adataiban.
Egyrészt a számos Mészáros-érdekeltségnek otthont adó herceghalmi székhelyről Felcsútra, a Fő utca 221. szám alá költöztették a céget. Itt székel a gyerekek több cége is, mint a Felcsút Ipari Park Kft., a Gerecse-Plusz Kft. és a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. Másrészt pedig megváltoztatták a cég nevét Rézhegy Öko Villapark Kft.-re, ami világossá teszi, mit terveznek a másfél éve megszerzett ingatlanokkal.
"Lakjon és üdüljön egyhelyen!" - hirdeti a Rézhegy Öko Villapark honlapja, ahonnan kiderül, hogy Mészáros Lőrinc gyerekei az egyenként 900-1000 négyzetméteres, domboldali telkeken összesen 57 darab különböző nagyságú, "magas minőségű, energiahatékony gépészeti rendszerrel megépülő családiházakat" építenek fel. A Fejér-B.Á.L. az építtető és az ingatlanok értékesítését is ők végzik a honlap szerint.
A területre sorházak mellett összesen nyolcféle családiház-típust álmodtak meg, melyek zömében "természetközeli" női neveket kaptak (Villa Boglárka, Villa Boróka, Villa Írisz, Villa Kamilla, Villa Viola stb.). Ezek a villák egyébként több mint 130 négyzetméteres ingatlanok terasszal, garázzsal, a sorházak sem épp kicsik. A kétszintes ingatlanok is több mint 130 négyzetméteres hasznos területűek.
A villapark honlapja szerint egyébként jellemzően saját tulajdonban álló cégek vesznek részt partnerként a projektben, vagyis:
az Euro Generál Kft.,
a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. (mint a tervek készítője),
a Fenstherm Future Zrt. nyílászárók gyártójaként,
és hasonló tevékenységgel az SZ-Plast Ablak Kft.
Rajtuk kívül partner lett:
a fa, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelemmel foglalkozó Bau-System 92 Kft.
és a dunaharaszti székhelyű Witzing Tüzépker Kft.
A Rézhegy Öko Villapark Kft. egyébként már tavaly életjeleket mutatott a pénzügyeket és a gazdálkodást illetően. 16,2 millió forintos árbevételt el tudtak könyvelni, ám a felmerült költségek ennél jóval nagyobb volument képviseltek, összesen közel 50 millió forintra rúgtak. Így végeredményben a cég kicsit több mint 38 milliós veszteséggel zárta 2021-et.
|
Öko villaparkot építenek Mészáros Lőrinc gyerekei
|
Mostanra értelmet nyert a másfél évvel ezelőtt látszólag értéktelen alvócég megvétele.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/oko-villaparkot-epitenek-meszaros-lorinc-gyerekei.html
|
2022-10-21 15:03:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Négynapos ülést tart a héten az Országgyűlés, amely hétfőn a vagyonnyilatkozatokkal és a veszélyhelyzettel kapcsolatos törvényjavaslatokat fogadhat el, írja az MTI.
Az ülés 13 órakor a napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.
A napirend elfogadása után először lefolytatják két törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatainak vitáit, majd szavaznak is a két előterjesztésről. Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításával - az Európai Bizottsággal egyeztetve a szabályokat - visszaállítják a korábbi vagyonnyilatkozati rendszert az országgyűlési képviselőknek. Ez is feltétel volt az EU felől, hogy az Európai Bizottság visszavonja javaslatát 7,5 milliárd euró, Magyarországnak járó uniós támogatás megvonásáról.
Az újnak szánt vagyonnyilatkozati rendszert nyáron vitte át a parlamenten a fideszes többség, és ebben az Országgyűlés tagjainak már nem kellett volna beszámolniuk ingatlanaikról és más vagyontárgyaikról. Elég lett feltüntetniük gazdasági és egyéb érdekeltségeiket, illetve hogy milyen sávba esik az onnan szerzett jövedelmük. Családtagjaik vagyonnyilatkozatait sem kellett volna többé leadniuk, bár ezek eddig sem voltak nyilvánosak. Érdekesség, de a jelentős lazítást Európa-párti érvekkel mentegették a fideszes képviselők.
A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvénynek a veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő módosítása alapján november 1-jétől a kormány a veszélyhelyzet harminc napon túli meghosszabbítását alkalmanként legfeljebb 180 napra kérheti az Országgyűléstől.
A képviselők döntenek Hadházy Ákos (független), Csárdi Antal (LMP) és Novák Előd (Mi Hazánk) mentelmi jogáról.
A határozathozatalokat követően két és fél órán keresztül interpellációk és azonnali kérdések hangoznak el.
A képviselők további hét előterjesztés bizottsági jelentéseit és az összegző módosító javaslatai is megvitatják, egyebek mellett a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány létrehozásáról szóló javaslatot, vagy a központi költségvetés címrendjének az Integritás Hatósággal összefüggő módosítását.
|
Hétfőn már vissza is állítja a parlament a vagyonnyilatkozati rendszert, amit nemrég változtattak meg
|
Négynapos ülést tart a héten az Országgyűlés, amely hétfőn a vagyonnyilatkozatokkal és a veszélyhelyzettel kapcsolatos törvényjavaslatokat fogadhat el, írja az MTI.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/10/24/hetfon-mar-vissza-is-allitja-a-vagyonnyilatkozati-rendszert-a-parlament-amit-nemreg-valtoztattak-meg
|
2022-10-24 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Központi Nyomozó Főügyészség közleményben tudatta, hogy megtörtént a vádemelés a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken.
Emlékeztetnek, hogy a vádirat lényege szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően, korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.
Schadl György vezetői pozíciójából, valamint a Völner Pállal fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyására hivatkozással, hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük.
A vádirat a 22 terhelt egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza.
|
Völner Pált 8, Schadl Györgyöt 10 évre zárnák börtönbe
|
A Központi Nyomozó Főügyészség közleményben tudatta, hogy megtörtént a vádemelés a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/volner-palt-8-schandl-gyorgyot-10-evre-zarnak-bortonbe-253354
|
2022-10-24 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Feljelentették alvállalkozói az Octopus Invest Kft.-t, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért járó összegeket. A kft. állítja, csak azokkal szemben tartotta vissza a pénzt, akik nem megfelelően teljesítették vagy el sem végezték a munkát. A tatabányai beruházást megrendelő Székesfehérvári Egyházmegye mossa kezeit, és kimaradna a vitából. Mindeközben Pécsett szerződést bontottak az Octopus Investtel egy másik építkezés kapcsán, a korábbi tulajdonosok pedig az elmúlt hetekben megszabadultak a cégtől. Mindkét projekt közbeszerzési eljárásánál látni lehetett, hogy kockázatos megkötni a szerződéseket, a megbízók mégis a kevésbé jó referenciával bíró cégek mellett döntöttek.
Zűrös hátterű cégek vittek el egy 5 milliárdos iskolaépítési munkát Mészáros Lőrincék elől – írtuk meg 2019 szeptemberében. A minőségjelző nem volt véletlen. Négy olyan céget bíztak meg ugyanis a tatabányai katolikus gimnázium kivitelezésével, amelyek korábban vagy nem szerepeltek jelentős közbeszerzéseken, vagy szabálytalan körülmények között lettek befutók. Külön érdekesség volt, hogy a társaságok 2018-as egész éves bevétele összesen nem volt annyi, mint az elnyert tender összege. A 4 cég a csarnótai ZIB Komplex Kft., a turai Rabel-Dekor Építőipari és Szolgáltató Kft., valamint a budapesti Valid Solution Kft. és a szintén fővárosi székhelyű Octopus Invest Szolgáltató Kft. volt.
Ami rögtön kiderült, hogy két nyertes, a Valid Solution Kft. és az Octopus Invest Szolgáltató Kft. tulajdonosi köre megegyezett: a 2009-ben és 2000-ben bejegyzett cégeket egyaránt a mogyoródi lakhelyű Németh Zsuzsa és a budapesti Németh János birtokolta. A kiíró pedig annak ellenére döntött a közösen induló cégek mellett, hogy korábban a Valid Solution Kft. (a Solution Vagyonértékelő Konzorcium részeként), és az Octopus Invest is részt vett egy gyanús tenderen.
A hvg.hu beszámolója szerint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) közbeszerzésén összesen 12 darab cég indult egyedül vagy konzorciumban, így összesen hat ajánlattevő volt. Egy utóellenőrzés során azonban kiderült, hogy a vállalkozások egy része lényegében két cégcsoporthoz tartozik, tehát kapcsolt cégek „versenyeztek” egymás ellen. Ezzel pedig sérült a közbeszerzési törvény összeférhetetlenségről szóló paragrafusa. Az egyik cégcsoport Némethné Székely Zsuzsához tartozott, aki személyes adatai alapján megegyezik Németh Zsuzsával.
És bár a 9 fős Valid Solution Kft. jól prosperált, a mindössze egy alkalmazottal bíró Octopus Invest már kevésbé. A generálkivitelezéssel, közlekedésfejlesztéssel, teljeskörű létesítmény-bontással, valamint tereprendezéssel foglalkozó kft.-nek 2015-ben 676 millió forint volt az éves nettó árbevétele, 2018-ban viszont már csak 41 millió. 2019-ben aztán javult a helyzet, 2020-ban pedig egyenesen kilőtt a cég: a forgalom 1,6 milliárdra, majd tavaly 2,9 milliárdra nőtt.
Zűrös hátterű cégek vittek el egy 5 milliárdos iskolaépítési munkát Mészáros Lőrincék elől | atlatszo.hu
Négy olyan cég építheti fel a tatabányai katolikus gimnáziumot, amelyek korábban vagy nem szerepeltek jelentős közbeszerzéseken, vagy szabálytalan körülmények között lettek befutók. Külön érdekesség, hogy a társaságok tavalyi egész éves bevétele összesen nem volt annyi, mint a most elnyert tender összege.
Az alvállalkozók feljelentést tettek
Ennek ellenére a tulajdonosok hirtelen mégis megváltak az aranytojást tojó tyúktól. Németh Zsuzsát Fekete Árpád Norbert váltotta a cég élén idén szeptemberben, a tulajdonos pedig a Sunstrike Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság és Fekete Árpád lett. A Sunstrike tulajdonosa Dr. Vig Mór, aki számos más céghez (volt) köthető – ezek közül több kényszertörlés alatt áll(t). Az Octopus Invest mogyoródi és mándoki fióktelepét megszüntették, a kft.-t pedig a budapesti Aranyeső utca 8.-ba jegyezték be, ami egy ismert cégtemető. De innen is átkerült pár nap múlva egy másik székhelyszolgáltatóhoz, a Keleti Károly utca 48.-ba.
Annak, hogy éppen most váltak meg a cégtől, köze lehet a tatabányai beruházáshoz is, amelyből közben rendőrségi ügy lett. A hozzánk eljutó információk szerint ugyanis elszámolási vita alakult ki a fővállalkozó Octopus és az alvállalkozók között, akik feljelentést tettek. Megkerestük a Komárom-Esztergom Megyei RFK-t, hogy erősítsék vagy cáfolják meg az értesülést. Érdeklődésünkre a rendőrségen elmondták,
az érintett ügyben a Tatabányai Rendőrkapitányság feljelentés-kiegészítést rendelt el.
Sikerült beszélnünk néhány alvállalkozóval, akik a következőket mondták. Ők az Octopus Invest alvállalkozójaként végezték feladataikat úgy, hogy a cég – elmondásuk szerint – saját építési kapacitással nem rendelkezett, a teljes kivitelezés rájuk hárult.
Volt, aki kapott ugyan előleget anyagbeszerzésre, de amikor fizetésre került volna sor, az Octopus a nem fizetés érdekében „rosszhiszemű eljárások széles tárházát vonultatta fel”. Így többek között nem létező hibákra, késedelemre hivatkozott, kötbért fizettetett volna velük, holott a munkák elkészültek, és így tovább. Az alvállalkozók azt is mondták, hogy az Octopus „jó hírneve megsértése miatt” 40 millió forintos sérelemdíjat jelentett be egyikük felé, akinek nagyjából pont ennyivel tartozik.
Az elmondottak alapján a fővállalkozó több százmilliós összegű tartozást halmozott fel az alvállalkozókkal szemben.
Az érintett alvállalkozók állítják, hogy az Octopus –a korábban az építkezések ellenőrzését, vezetését végző – volt személyi állományát is teljesen leépítette. (Az Opten adatai szerint a foglalkoztatottak létszáma tavasz óta 14 fővel csökkent, de a legfrissebb számok még nem elérhetőek.)
A fennálló vitás helyzet ellenére néhányan úgy értesültek, hogy a beruházó Egyházmegye kifizette a teljes összeget a fővállalkozó(k)nak. Pedig úgy tudjuk, van olyan alvállalkozó, aki a díjának kifizetéséig tulajdon-fenntartással él a beépített anyagok, berendezések tekintetében, ami komoly gondot okozhat a beruházónak, hiszen a teljesítés elmaradása miatt (az e-napló lezárása hiányában) használatbavételi engedély sem adható ki.
A beruházó Egyházmegye mossa kezeit
A honlapokon, valamint a cégnyilvántartásban szereplő elérhetőségeken megkerestük a 4 fővállalkozót, valamint a Székesfehérvári Egyházmegyét is, hogy megismerjük az ő álláspontjaikat is. A Rabel-Dekor Kft. és a ZIB Komplex Kft. cégvezetői hangsúlyozták, ők nem vontak be alvállalkozókat a munkálatokba, és így nem is tartanak/tarthatnak nyilván vitatott alvállalkozói követeléseket.
A Székesfehérvári Egyházmegyétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy csak az alap műszaki tartalom kivitelezésére kötöttek szerződést, a két opciós lehetőséggel (tornacsarnok + a volt bányakórház épületén és a tornacsarnokon kívüli ingatlanrészek kulcsrakész, vagyis rendeltetésszerű használatra és a használatbavételi engedély megszerzésére alkalmas műszaki állapotának kivitelezésével) nem éltek. Ez 978 millió és 728 millió forint kiadást jelentett volna. Így csak a volt bányakórház épületének teljes körű felújítását végezték el.
Dózsa István vagyonkezelő hangsúlyozta, a Székesfehérvári Egyházmegye kizárólag az említett gazdasági társaságokkal, vagyis az Octopus Invest Kft., Rabel-Dekor Kft., Valid Solution Kft. és ZIB Komplex Kft. gazdasági társaságokkal áll szerződéses kapcsolatban, az építési beruházással összefüggésben felmerülő jogait és kötelezettségeit is kizárólag e gazdasági társaságokkal szemben gyakorolhatja és teljesítheti.
A Székesfehérvári Egyházmegye nem áll szerződéses jogviszonyban az alvállalkozókkal, vagyis nem áll jogában eljárni,
illetve bármilyen módon állást foglalni a fővállalkozók és az alvállalkozók bármelyike között kialakult jogvita tárgyában. A Székesfehérvári Egyházmegyének továbbá nem áll módjában minősíteni sem a fővállalkozók, sem az alvállalkozók egymással szemben fennálló követeléseinek jogszerűségét, sem az abból fakadó elszámolási viták megalapozottságát.
Hozzátette, a Székesfehérvári Egyházmegye a jelen időpontig nem fizette ki a vállalkozói díj teljes összegét a fővállalkozóknak.
Az Octopus Invest Kft. és a Valid Solution Kft. nevében Fekete Árpád válaszolt levelünkre, aki szintén megerősítette, hogy nem a teljes beruházás valósult meg, mivel az opciós tételeket nem rendelte meg a beruházó.
„A projekt elszámolása jelenleg is folyamatban van a beruházóval, nincs lezárva.
Az alvállalkozói kifizetések esetében kötelező betartani a közbeszerzésekre vonatkozó elszámolási rendet, mely két lépcsőben történik, ennek megfelelően az alvállalkozókkal szerződés szerint elszámoltunk. Csak és kizárólag olyan esetekben van függőben elszámolás, ahol hibás teljesítés történt, nem szerződés szerinti a teljesítés, vagy nem valósult meg részben vagy egészben a kivitelezés az alvállalkozó részéről. Jelenleg természetes és jogi személyek felelősségre vonása több fórum előtt folyamatban van” – írta a cégvezető.
Pécsett szerződést bontottak az Octopus-szal
Hogy mi lesz a tatabányai ügy végkimenetele, még kérdéses. Az viszont biztos, hogy az Octopus Invest egy másik problémás beruházásnál is felbukkant. Pécsett – szintén Mészáros egyik cégét lekörözve – 2 másik vállalkozással együtt nyerték el a tűzoltólaktanya felújítását.
A kivitelezés első, nettó 3,3 milliárd értékű részét az Octopus mellett a Falcon Global Zrt. és a Professional Marketing Manager Kft. végezhette (volna) el. A három cég között ismét Németh Zsuzsa volt a kapocs, aki a Falcon Global igazgatóságában foglalt helyett, a két másik cégben pedig vezető tisztségviselő volt.
Megkerestük a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, hogy megtudjuk, az a projekt megfelelően halad-e, vagy esetleg jeleztek-e náluk is hasonló problémát az alvállalkozók.
Érdeklődésünkre elmondták, „az Engel János úti beruházás kivitelezőjével a katasztrófavédelem a határidők nem teljesítése miatt szerződést bontott.” Ennél több részletet viszont nem árultak el. A helyszínt felkeresve lezárt építési terület fogadott minket, ahol munkagépek és látható mozgás sem volt. Információnk szerint ez már hetek óta így van, az építkezés jó ideje áll.
Úgy tudjuk viszont, hogy a beruházás másik fele (amelyet a Merkbau Zrt. végzett Pécsett a Tüzér u. 30-ban) elkészült, hamarosan át is adják az épületet.
Mészáros cégét lekörözve nyerte el a pécsi tűzoltólaktanya felújítását három furcsa társaság | atlatszo.hu
Véget érhet a pécsi tűzoltólaktanya kálváriája: sikerült megtalálni a kivitelezőket, akik összesen 4,2 milliárd forintból végezhetik el a szükséges fejlesztéseket a baranyai megyeszékhelyen. Egy nagypályás cég mellett három kisebb felel majd a kivitelezésért. Utóbbiak maguk mögé utasították Mészáros Lőrinc ZÁÉV-ját, sőt, egyikük 1,1 milliós adózott eredménnyel a háta mögött 2,2 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el tavaly. A három cég háttere közös, és egyikük érintett volt egy gyanús tenderben, amelynek során közel négymilliárd forint uniós támogatás sorsa dőlt el.
|
Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel
|
Feljelentették alvállalkozói az Octopus Invest Kft.-t, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért járó összegeket. A kft. állítja, csak azokkal szemben tartotta vissza a pénzt, akik nem megfelelően teljesítették vagy el sem végezték a munkát. A tatabányai beruházást megrendelő Székesfehérvári Egyházmegye mossa kezeit, és kimaradna a vitából. Mindeközben Pécsett szerződést bontottak az Octopus Investtel egy másik építkezés kapcsán, a korábbi tulajdonosok pedig az elmúlt hetekben megszabadultak a cégtől. Mindkét projekt közbeszerzési eljárásánál látni lehetett, hogy kockázatos megkötni a szerződéseket, a megbízók mégis a kevésbé jó referenciával bíró cégek mellett döntöttek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/10/24/tatabanyan-feljelentettek-az-alvallalkozoi-pecsett-szerzodest-bontott-a-megrendeloje-a-tendernyertes-epitoceggel/
|
2022-10-24 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Minősített költségvetési csalás miatt emelt vádat a Győri Járási Ügyészség egy 53 éves mosonmagyaróvári férfi ellen, aki minden bizonnyal 2019 decemberétől egészen 2022 februárjáig elhunyt édesapja holttestével élt otthonában. Az 53 éves vádlott munkanélküli volt, édesanyja és testvére halála után édesapjával kettesben éltek a mosonmagyaróvári családi házban.
Az ügyészség feltételezése szerint a vádlott édesapja 83 éves korában, 2019 decemberében elhunyt. A vádlott erről nem értesítette a hatóságokat, így 2020 januárja és 2022 februárja között minden hónapban jogosulatlanul felvette édesapja nyugdíját, két év alatt közel ötmillió forintot.
A férfit más ügyben 2022 februárjában az otthonában keresték fel a rendőrök, ekkor jelezte, hogy az édesapja meghalt. Az eljárás során a rendőrök 1,7 millió forintot megtaláltak a jogosulatlanul felvett nyugdíjból, azt le is foglalták.
|
Több mint két éven át élt édesapja holttestével egy mosonmagyaróvári férfi
|
Minősített költségvetési csalás miatt emelt vádat a Győri Járási Ügyészség egy 53 éves mosonmagyaróvári férfi ellen, aki minden bizonnyal 2019 decemberétől egészen 2022 februárjáig elhunyt édesapja holttestével élt otthonában. Az 53 éves vádlott munkanélküli volt, édesanyja és testvére halála után édesapjával kettesben éltek a mosonmagyaróvári családi házban.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/10/25/tobb-mint-ket-even-at-elt-edesapja-holttestevel-egy-mosonmagyarovari-ferfi
|
2022-10-25 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.
Zsombón is épült egy záportározó, árkok is, kétszázmillióból. Az ügyben több eljárás is indult; hamis okirattal való visszaélés, költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a NAV. A mai napig nem tudni ugyanis, hogy valójában miből tervezték a megépült tározó gátját, és ennek ellenére hogyan kaphatta meg a szakhatósági engedélyeket.
2014 és 2020 között a Magyar Falu Programban részt vevő, ötezer fő alatti települések pályázhattak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás okán záportározókra és belvízelvezető rendszerek fejlesztésére. Két pályázat volt összesen 165 milliárd forint keretösszeggel. Tízezer oldalnyi iratanyag, száztíz közérdekű adatigénylés, egymásnak ellentmondó szakvélemények, mélyen hallgató hatóságok. Egy történet a magyar vidék „stadionépítési programjából”.
Akik egy gödörben eveznek
„Ez egy komédia. Ép elmével ez a történet felfoghatatlan. Itt szakhatóságok, társhatóságok, szakembereknek álcázott piti bűnözők olyan módon működnek együtt, hogy a legalapvetőbb normákat, előírásokat sem tartják be, és mindenki leigazol mindent a másiknak”
– meséli Kármán Balázs, aki a feleségével még frissen végzett egyetemistaként, a kilencvenes években költözött a Szeged melletti alvófaluba, Zsombóra. A férfi agrármérnökként végzett, és egyik alapítója a Magyar Természetfotósok Szövetségének. Fia, Kármán Kolos később a Corvinuson szerzett diplomát tájépítészként, és a környező falvakban is alkalmazták különféle projektekben. Olyan jó kapcsolata volt a zsombói polgármesterrel – a független Gyuris Zsolttal –, hogy nem csak az önkormányzat nagy beruházásában, hanem a polgármester birtokán is kapott munkát.
„2018 áprilisa után megromlott a munkakapcsolatunk, ennek ellenére egy építészirodán keresztül még bent tudtam maradni a rendezési terv elkészítésében. Így beleláttam a polgármester elképzeléseibe, pedig azok a nyilvánosság kizárásával valósulnak meg. Így láttam meg, hogyan költik el hülyeségekre az uniós pénzt, ráadásul természeti kárt is okozva”
– magyarázta a fiatal tájépítész a Szabad Európának.
Zsombón repülőteret, agrárlogisztikai központot és záportározót is akart az önkormányzat uniós pénzből. Kármán Kolos már a tervekből látta, hogy mindhárom beruházást természetvédelmileg értékes területen akarják kivitelezni. Olyan területeken, amelyek az Országos Ökológiai Hálózat magterületének részei.
„Mindhárom projekthez ragaszkodott a polgármester. Nem érdekelték az ellenérvek, csak annyit mondott, hogy azért vagytok ti megbízva, hogy megoldjátok ezt a problémát”
– emlékezett vissza a tájépítész. A három projektből kettő befuccsolt, de a záportározó terve és engedélyeztetése úgy ment át minden hatóságon, mint kés a vajon. A szakember tiltakozott, a polgármester cserébe kitette a projektből.
Az Ökológiai Hálózat és magterülete
A Páneurópai Ökológiai Hálózat lényegében az egyes országok ökológiai hálózatából tevődik össze. 1993-ban merült fel egy európai szintű ökológiai hálózat létrehozásának igénye Európai Ökológiai Hálózat néven. Két év múlva a csatlakozó országok – köztük Magyarország – aláírták a Páneurópai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégiát. 2005-ig Magyarország is teljesítette az ország területén lévő területek kijelölését. A nemzetipark-igazgatóságok szakembereinek közreműködésével készültek el az egyes igazgatóságok illetékességi területéhez tartozó regionális ökológiai hálózatok. A 2018. évi CXXXIX. törvény, amely Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szól, részletesen taglalja, hogy az Ökológiai Hálózat magterületében az adott település vagy a megyei önkormányzat úgy jelölhet ki építési övezetet, ha az sem a magterületet, sem a hálózat folyosóit, ezzel a természetes élőhelyeket nem károsítja. A vonatkozó törvény a bányászati tevékenységet is tiltja a magterületen.
Ha adnak, fogadd el
Az alig háromezer fős Zsombó 17 kilométerre fekszik Szegedtől a Duna és a Tisza között. Hiába szorult két nagy folyó közé a falu, évek óta súlyos aszállyal küzd, akárcsak az összes település a Homokhátságon, ahol már három éve nem esett elég eső. Ha esik is, a vizet gyorsan elvezetik a belvízcsatornák egyenesen a Tiszába, ahonnan ki is szalad az országból.
Az ötvenes években az állam több ezer kilométernyi csatornahálózatot épített ki, hogy elvezessék a vizet, mert hetven évvel ezelőtt a Homokhátságon élők életét nem az aszály és a szárazság, hanem a villámárvizek és a belvíz keserítette meg. De azóta minden megváltozott. A túlszabályozott folyók, a lecsapolt területek az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag annyira kiszikkasztották ezt a vidéket, hogy a Homokhátságot az ENSZ két évvel ezelőtt félsivataggá minősítette. Nyáron csak Bács-Kiskun megyében négyszázmilliárd forintra becsülték a sosem látott mértékű aszálykárt. A kukoricától a napraforgóig szinte minden elégett a földeken.
Idén, Magyarország egyik legmelegebb és legforróbb nyarán sokan emlegették a vízvisszatartás és a vízmegtartás fogalmát, miután a szárazság ezermilliárdos károkat okozott
Az Agrárminisztérium októberben kissé megkésve, de belátta, hogy sokkal többet kell áldozni a vízmegtartásra, a talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítására, ezért a tervek szerint 2023-ban már forrásokat is különítenek el erre.
Toldi Csaba a Homokhátságon vetett, de az utóbbi években nem aratott, mert nem volt mit. Fel is adta a küzdelmet a szárazsággal és a kínlódással. A szakember a Dongér–Kelőér Vize Egyesület elnöke. Az egyesület tagjai már évekkel ezelőtt – jóval az Agrárminisztérium októberi célkitűzései előtt – azt tették, amit tenniük kellett a Homokhátságon: az esőzésekkor csatornákat torlaszolnak el, és a vízzel elárasztják a földeket. Legálisan. A vizet nem tározókban, hanem a talajban tárolják. A Homokhátságon a legtöbb helyen akár hét-kilenc méter mélyen találkozni először talajvízzel, amit még a fák gyökerei sem érnek el. Az elárasztott területek felszívják a vizet, így a talajvíz szintje is közelebb kúszik a felszínhez. Toldi Csaba azt mondta a Szabad Európának: Jászszentlászlón csupán egy kisebb, úgynevezett kibővített vályogos gödröt próbálnak engedélyeztetni, de a bürokrácia egyelőre erősebb.
„Vízvisszatartás szempontjából sok kis tározónak lenne értelme. Egy csatorna tíz kilométeres szakaszán kilométerenként kellene lennie egy-egy kisebb tározónak. Ezzel sokkal többre mennénk, mint a nagyokkal. De a nagyokat sokkal könnyebb engedélyeztetni, mert uniós forrás van rá, a kis tározókra viszont nincs”
– meséli Toldi Csaba.
Bár Zsombó a félsivatag szélén fekszik, a falu vezetése mégis úgy döntött: nekik is záportározó kell. Az önkormányzat a tározó megépítését – az évek óta tartó aszályok ellenére – a csapadékvizek okozta belvízkárok megelőzésével indokolta az uniós pályázatban. A tározó a tervek alapján eredetileg 115 millióból épült volna, de már a tervezés alatt kiderült, hogy ez kevés lesz, így kétszázmillióra srófolták a végösszeget.
„Gyakorlatilag azt írják le a pályázók, hogy itt akkora gondot jelent a belvíz, hogy ha az ember olvassa Brüsszelben, azt hiheti, hogy az emberek itt valamilyen nagy pocsolya közepén fuldokolnak. A pályázatok majdnem mind szóról szóra megegyeznek, mind arról szól, mekkora károkat okoz itt a víz, és ezért kell ezeket az elvezető rendszereket kialakítani. Miközben itt már semmilyen víz nincs, amit el lehetne vezetni a sivatagban”
– mondja Kármán Kolos.
„Az unió összevissza osztja a pénzeket, ha erre van pályázat, akkor erre pályázik mindenki”
– állítja Toldi Csaba. Az utóbbi években összesen legalább 14 záportározó épült a környéken pályázati pénzből. Kapott rá pénzt Mórahalom, Zákányszék, Bordány, Balástya, Csengele, Kömpöc, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Soltvadkert, Kelebia, Kistelek, Hódmezővásárhely és Ópusztaszer is.
„Ez itt rendszerszinten megy. Nem egy polgármester találta ki, hogy ás egy gödröt egy halom pénzért. Ahol csak tudják, minden faluban megcsinálják”
– magyarázza Kármán Kolos.
Így hát Zsombó sem maradt ki a pénzosztásból. Az önkormányzat 108 millióból záportározót, 68,5 millióból pedig egy kilométer hosszú, kibetonozott árokrendszert épített. A fennmaradó összeget papíron tervezésre, a földek megszerzésére és a depónia elszállítására szánták. Az önkormányzat indoklása szerint a burkolt vízelvezető árkok azért kellettek, hogy a nagyobb mennyiségű csapadékvíz ne vesszen el útközben valahol a faluban, hanem majd minden cseppje a tározóba kerüljön.
A zsombói önkormányzat 2016 tavaszán tervezési szerződést is kötött a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt.-vel (SZVMF) a projekt megtervezésére 4,6 millióért.
Egy évre rá el is készült a vízjogi engedélyezési terv, amelyet az SZVMF Zrt. vezérigazgatója, Novák Gyula és Marosi Tamás, a cég tervezője készített. Marosi Tamás a projektben egyszerre volt tervező, a közbeszerzés bírálója, valamint az önkormányzat műszaki ellenőre. Ezután a SZVMF Zrt. azt a feladatot kapta a zsombói polgármestertől, hogy járjanak el a közműszolgáltatóknál, valamint a különböző engedélyező hatóságoknál a vízjogi létesítési engedélyeztetési és kivitelezési terv miatt. A Területi Vízgazdálkodási Tanács (TVT) Csongrád Megyei Szakmai Bizottsága is véleményezte a projekt előkészítését.
A bizottság szakembereinek egyetlen kifogásuk volt: a kibetonozott árkok.
„A korábbi földmedrű csatornák kiburkolása, zárttá történő kialakítása ellentétes a TVT korábbi ajánlásával, és helytelen válasz a projektben hivatkozott klímaváltozásra. (…) Törekedni kell a vizek helyben tartására. Ezt szolgálja a tervezett tározó” – áll a bizottság szakvéleményében.
Az új árkok kiépítésére és a tározó megépítésére is a szegedi BCST Gépszolgáltató Kft. nyerte el a közbeszerzést. Összesen 177,7 milliót kapott a cég, amelynek ügyvezetője az a Terhes István Norbert, akinek egy másik cége, a Norbo-Ép az elmúlt években a szegedi önkormányzat közbeszerzésein hasított. Építettek buszmegállókat és játszóteret is a Botka László vezette városban, a szomszédos Bordányban elvittek egy óvodaépítési tendert, valamint ők építették a bordányi Szarmata parkot is.
Szemfényvesztés
A zsombói önkormányzat 2018 nyarán kezdte el felvásárolni azokat a területeket, ahova a tervek szerint a tározót építették volna. Csakhogy azok a területek magántulajdonban voltak, ráadásul a Kiskunsági Nemzeti Park működési területén.
„Az egyik felét sikerült megvásárolniuk. Aki nem volt hajlandó eladni a földjét, attól végül közérdekre hivatkozva sajátították ki. A közérdek az volt, hogy volt létesítési engedélyük arra, hogy záportározót hozzanak létre”
– emlékezett vissza Kármán Kolos. A zsombói önkormányzat összesen négy ingatlant vásárolt meg piaci áron, tízet pedig kisajátítással szerzett meg.
„A tározó megépítésének nincs olyan eleme, ami ne lenne súlyosan problémás. Szerintünk a projekt rengeteg adata és eleme valótlan: nem alkalmas területen, nem alkalmas anyagból, nem funkcionálóan, tiltott földtípusból építették meg. Pusztán az uniós pénz elköltése az egyetlen racionális eleme. Papíron minden rendben van, mindenki mindent jóváhagyott”
– magyarázza a Szabad Európának Kármán Balázs.
Az agrármérnök-természetfotós és tájépítész fia már a projekt elejétől kezdve figyelte a záportározó engedélyezési és építési folyamatait. Éveken keresztül közérdekű adatigénylésekkel próbálták arról kérdezni a hatóságokat, hogy milyen szakértői véleményekre, adatokra hivatkozva kapott az önkormányzat engedélyt a záportározó megépítéséhez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő Ökológiai Hálózat magterületén. A két év alatt felhalmozott válaszok alapján még az is kérdéses, hogy miből tervezték és végül miből épült a záportározó töltése.
Mivel az önkormányzat az ökológiai hálózat magterületén – kiemelt természetvédelmi területen – akart építkezni, a jogszabályok szerint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának előzetes hozzájárulását is be kellett szereznie.
„2018 augusztusában értesült először az igazgatóság a településrendezési terv tervezett módosításáról szóló megkeresés révén. A későbbi vízjogi engedélyezési eljárásba nem lett bevonva a KNPI (…) ennek során nagyobb területen történő létesítés lett engedélyezve” – áll Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatójának birtokunkba jutott levelében. A KNPI-nak csak három évvel később, 2021 szeptemberében esett le a tantusz, hogy ők csak egy 1,8 hektáros területre adtak elvi engedélyt záportározó megépítésére a kiemelten védendő, összesen 12 hektárnyi területen. Azonban az önkormányzat végül egy háromhektáros gödröt ásott, pedig az engedélyt nem erre adták.
„Zsombó polgármestere a településrendezési eszközök módosításával kapcsolatos előzetes tájékoztatóanyagot 2018. június 18-án küldte meg a KNPI-nek, amiben előzetesen a záportározó létesítésével kapcsolatban a Zsombó 0142/26 hrsz.-ú ingatlan volt megjelölve” – írja levelében a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója.
Miután rájöttek a trükkre, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a védett természeti értékekre hivatkozva új eljárást akart indítani, és a vízjogi engedélyt is módosítani szerették volna. Csakhogy erről már hiába ültek le tárgyalni az önkormányzattal és a természetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatallal, azok inkább az uniós pénzt mentették, mint a területen lévő, több százmilliós értékű védett növényeket.
„Egy esetleges új vízjogi engedélyezés keretében történő új tározókijelölés, illetve a vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatása a pályázati forrásból finanszírozott projekt ütemtervének olyan mértékű felborulását eredményezné, ami a pályázati forrás igénybevételének ellehetetlenülését okozná” – írja a lapunk birtokába jutott levelében Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója.
Ezek után a zsombói természetvédők már csak azt tudták kilobbizni, hogy legalább ne szögletes legyen a záportározó.
„Nem foglalkoztak vele, mert akkor kifutottak volna az időből, hogy lenyúlják az uniós pénzt, és forrásvesztés lett volna a vége. Kompromisszumként már csak a tó alakján tudtak változtatni a nemzeti parkosok, hogy ahol lehet, kerüljék már ki a legnagyobb tömegű védett növénypopulációkat”
– meséli a Szabad Európának Kármán Balázs.
Gátat homokból? Fogd meg a söröm!
Egy víztározó kapcsán – ahogy azt a vörösiszap-katasztrófa is mutatja – elemi fontosságú, hogy a gát megfelelő anyagból legyen. Arra a kérdésre egyelőre nincs egyértelmű válasz, hogy a 2021 augusztusában megkezdett építkezés során miből tervezték és miből építették a zsombói záportározó oldalfalait. A töltés anyagáról több, egymásnak ellentmondó szakértői vélemény is készült.
„Amikor elkezdődött a gátépítés, láttuk a helyi szakemberekkel, hogy a gát rossz. Közérdekű adatigénylésben megpróbáltam kikérni az előzetes talajmechanikai vizsgálatot, mert jogszabály írja elő, hogy ilyennek lennie kell”
– magyarázza Kármán Kolos. Mivel a tájépítész mérnök kérésére rá sem hederített az önkormányzat, ezért megkereste a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, akik egyenesen a zsombói jegyzőtől kérték a talajmechanikai vizsgálatot. Csakhogy a jegyző még a NAIH-nak sem tudta megmutatni, mert olyan nem készült. Pedig enélkül nem kaphatta volna meg a vízjogi létesítési engedélyt a záportározó.
A két férfi megpróbálta az összes szakhatóságot és szakembert felkutatni, akinek köze volt az engedélyek kiadásához vagy a tervezéshez.
Vízjogi létesítési engedély és az előzetes talajmechanikai vizsgálat
Az előzetes talajmechanikai vizsgálat az adott helyszín valós talajviszonyainak felmérésére szolgál. Alapfeltétele annak, hogy elkezdődjön a tervezés, és az műszakilag megfelelően megvalósítható legyen.
Vízjogi létesítési engedély: Ahhoz, hogy egy vízi létesítmény tervezése – jelen esetben a záportározóé – egyáltalán elkezdődjön, első és legfontosabb lépésként rendelkeznie kell érvényes vízjogi létesítési engedéllyel. A hatóság csak abban az esetben adja ezt meg, ha a tervdokumentációban szereplő megoldás műszakilag megvalósítható. Ennek alátámasztására szolgál az előzetes talajmechanikai vizsgálat, amely az engedély kötelező eleme. (3. sz. melléklet a 41/2017. [XII. 29.] BM–rendelethez – B. R., K. F. ). Kérdéseinkkel még szeptember elején megkerestük Gyuris Zsoltot, Zsombó polgármesterét, Sziromi Mártát, a település jegyzőjét, a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságát, a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztályát, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, a vezető tervező Novák Gyulát, valamint a Vitéz 2002 Bt.-t is. Kérdéseinkre azóta sem kaptunk választ.
Sziromi Márta, a település jegyzője végül 2021 végén küldte meg Kármán Koloséknak az előzetes talajmechanikai vizsgálatot, ami ebben az esetben inkább utólagosnak mondható. A Vitéz 2002 Bt. által – a kivitelezés utolsó szakaszában – készített felmérés szerint a területen nagyobb részben kövér agyag található, és maga a töltés is ebből készült.
A zsombói természetvédőknek ez gyanús lett, mert szerintük azon a szikes talajon soha nem volt agyag. Nem értették, hogyan juthatott erre az eredményre a Vitéz 2002 Bt.
Ugyanis Nánási Endre talajvédelmi szakértő a területen már három évvel korábban is készített egy úgynevezett talajvédelmi tervet, és annak a vizsgálatnak az eredménye még nyomokban sem mutatott ki ott agyagot, ahol 2021 végén az önkormányzat által megbízott cég viszont igen.
„Csináltattak tavaly decemberben egy talajvizsgálati jelentést, amivel pótolni akarták az előzetes talajmechanikai vizsgálatot. A Vitéz 2002 Bt. talajvizsgálati jelentésében behazudták, hogy itt kövér agyag van. Emellé összehasonlításképp oda tudtuk tenni az előzetes, 2018-as vizsgálatot arról, miszerint ott nincs agyag. Ekkor tettem feljelentést, mivel úgy gondoltam, hogy ez egy teljesen kamu jelentés”
– magyarázza Kármán Kolos.
Az agrármérnök és a tájépítész ezek után még egy független igazságügyi szakértőt is felkért arra, hogy derítse ki, valójában milyen anyagból is készült a záportározó gátja.
Pasinszki József igazságügyi vegyész és környezetvédelmi szakértő vizsgálatában kimutatta, hogy a záportározó töltéseinek köze nincs a Vitéz 2002 Bt. által talált agyaghoz. Az igazságügyi szakértő megállapította, hogy a vizsgált föld homokos vályog, közepesen diszperzív, szikes talaj.
A szakértő vizsgálatában azt is leírja, hogy ez az anyagösszetétel a vizet nem megtartja, hanem átengedi, éppen ezért alkalmatlan gátépítésre. A gátak tömörségének meghatározásánál az irányadó szabványban is (MSZ 15290 – B. R., K. F.) gátépítésre alkalmatlan anyagként vannak feltüntetve a diszperzív és szikes talajok.
A záportározót megépítő BCST Gépszolgáltató Kft. is készíttetett egy vizsgálatot a Mélyépítő Labor Kft.-vel. Agyagot ők sem találtak a záportározó területén, viszont annál több homokot: jelentésük szerint a vizsgált anyag kétharmada iszapos homok. A záportározó ügyében készült még egy vizsgálat, amelyet a Délút Kft. Minőségvizsgáló Laboratóriumának szakértői végeztek el. Ők olyan anyagot találtak a záportározó építése közben kitermelt földdepóniában, amit előttük még soha senki. Eredményeik szerint túlnyomórészben homokos, iszapos agyagból készült a gát.
„Ez az egész totális bukás, itt nem lehetne vízépítményt, de még csak töltést sem építeni, nemhogy gátat”
– fejti ki véleményét Kármán Kolos, aki okirat-hamisítás gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.
Az előzetes talajmechanikai, földtani vizsgálat nemcsak azért fontos, hogy a tervezők megismerjék a terület adottságait, és ahhoz igazítsák a megépítendő létesítmény műszaki terveit és későbbi megvalósítását, hanem mert a vizsgálatok eredményétől függően kell megfizetni a magyar államnak járó bányajáradékot.
A zsombói önkormányzat önbevallásában a lehető legkevesebb bányajáradék befizetését állapította meg. Kármán Balázs szerint nem véletlenül mutatta ki az önkormányzat által megbízott földtani szakértő jelentése, hogy homokos, iszapos agyagból áll a kitermelt földtömeg: az ugyanis sokkal olcsóbb, mint a homok.
„Ha homoknak kellett volna titulálniuk, akkor ez legalább kétszer-háromszor akkora összegbe került volna bányajáradék formájában. Ezeket a milliókat be kell fizetni költségvetésnek, és a falunak kell állnia. Megint csak a közpénzzel játszanak”
– magyarázza az agrármérnök.
Padlógázzal forgalmi nélkül
A furcsa körülmények között felépült zsombói záportározó jelenleg olyan, mint egy autó forgalmi nélkül. A Szabad Európa birtokába került dokumentumok szerint az önkormányzat lezárta és sikeresnek minősítette a pályázatot annak ellenére, hogy a tározó vízjogi létesítési engedélye 2022 szeptember végén lejárt.
„A zsombói csapadékvíz-tározó vonatkozásában vízjogi üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem nem érkezett az igazgatóságra” – írja közérdekű adatigénylésre válaszolva Szatmári Imre, a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei igazgatója.
A záportározó megépítése közel húszezer köbméter föld megmozgatásával járt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A vízjogi engedély kikötötte, hogy a területet 2022. szeptember végéig rekultiválnia kell a zsombói önkormányzatnak. Azonban ezt a település vezetése nem csinálta meg. Még ma is dombok állnak a félsivatagos síkság kellős közepén. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága október elején felszólította az önkormányzatot, hogy szállítsa el az ott maradt kitermelt földet, és tegye rendbe a területet. Nem tudni, hogy ezt miből valósítja meg az önkormányzat, hiszen a pályázatot egyszer már sikeresnek minősítve elszámolták és lezárták.
De nemcsak ez a gond, hanem az is, hogy az önkormányzat arra hivatkozott: azért kell nekik a záportározó, hogy abba vezessék el a falu esővizét a felújított árkokon keresztül. Csakhogy a kivitelezés során nem kötötték össze az árkokat a tározóval, ezért a tervek ellenére jelenleg az árokrendszerben összegyűlt víz nem a záportározóba, hanem a Zsombó és a tározó között folyó Dorozsma-Majsai főcsatornába folyik, ami alacsonyabban fekszik, mint maga a tározó.
„Most akkor a csatorna tölti a tározót, vagy mi van? Mert ha a csatorna feltölti a tározót, és nem viszi el a vizet a Tiszába, azzal nincs baj. Viszont ha nem kötötték össze a tározót a település árokrendszerével, az gond, mert a falu csapadékvizét elviszi a csatorna. Ez így nem kerek. Ráadásul a tározó magasabban fekszik, mint a csatorna, így hiába akarnának a tározóba vizet engedni, nem fog átfolyni. Nyilván nem is úgy tervezték, hogy a csatornából töltsék fel a záportározót”
– summázza a zsombói helyzetet a Homokhátság vízrendszerét jól ismerő Toldi Csaba.
A zsombói záportározó megépítése kapcsán eddig összesen öt ügyben tettek feljelentést. Három ügyet egyesített a NAV, a másik kettőt a Szegedi Rendőrkapitányság próbálja felderíteni. Zajlik a nyomozás többek között költségvetési csalás, okirat-hamisítás gyanúja miatt. A Vitéz 2002 Bt. előzetes talajmechanikai vizsgálatának ügye okirat-hamisításnak indult az ügyészségen, de végül költségvetési csalás gyanújával a NAV-nál landolt.
A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó mentorprogramjának keretében készült.
Báthory Róbert
Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa szenior oknyomozó újságírója. Tizenhét éve dolgozik a médiában, ebből tíz évet a legnagyobb televíziók – az RTL Klub, a TV2, a Hír TV és az MTV – hír- és hírháttérműsorainál mint riporter, szerkesztő, illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth rádió és a Rádió C munkatársa volt.
Kovács Fruzsina
Kovács Fruzsina jogi tanulmányai mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Kommunikáció- és Médiatudomány szakos hallgatója, újságírás specializáción.
|
Uniós pénzeső a magyar félsivatagra: Homokhátság, a záportározó-nagyhatalom
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-videk-stadionepitesi-programja-unios-penzbol-epult-zaportarozok-a-magyar-felsivatagban/32080744.html
|
2022-10-17 00:00:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
|
A vádirat lényege szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően, korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért befolyását felhasználva többször segítette Schadlt. (cikkeinket a Schadl–Völner-ügyben itt találja)
Schadl György vezetői pozíciójából, valamint a Völner Pállal fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyása segítségével, hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük.
A vádirat a 22 vádlott egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza. A nyomozó főügyészség vádiratában indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén –
ítélje Schadl Györgyöt 10 év, míg Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
A többi terhelt tekintetében – beismerésük esetén – négy személy vonatkozásában letöltendő szabadságvesztés büntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlott esetében próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, míg egy fővel szemben pénzbüntetést tart indokoltnak az ügyészség.
|
Vádat emeltek Völner Pál ellen, 8 év börtönt kér rá az ügyészség
|
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál volt igazságügyi államtitkár – ellen a Fővárosi Törvényszéken.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20221024_Vadat_emeltek_Volner_Pal_es_Schadl_Gyorgy_ellen
|
2022-10-24 12:40:00
| true | null | null |
HVG
|
A Központi Nyomozó Főügyészség még szeptemberben adott hírt arról, hogy ötvenezer eurót fizetett egy férfi azért, hogy tiszteletbeli konzul legyen egy afrikai országban. A főügyészség akkor azt is közölte, hogy egy külföldi személyt őrizetbe vettek, majd letartóztattak emiatt.
A nyomozó ügyészek akkori közlése szerint egy magyar férfi 2020-2022. években azt ígérte több külföldi állampolgárnak, hogy részükre anyagi ellenszolgáltatásért cserébe különböző afrikai országok tisztviselőin keresztül elintézi, hogy ezen országoktól tiszteletbeli konzuli pozíciót kapjanak. Egyikük – miután az ügyintézés fejében mintegy 50 ezer eurót átutalt a férfinak – egy afrikai országtól tiszteletbeli konzuli címet is kapott, míg a másik személy által átutalt 10 ezer euró előleg nem volt elegendő az ügyintézés megindításához – közölte az ügyészség.
A magyar állampolgárságú férfi ezen felül a saját, nem Magyarországhoz köthető nemzetközi tisztségei elnyerése, illetve megtartása érdekében is adott át jogtalan előnyt egy külföldi ország magas beosztású hivatalos tisztviselőinek – közölte az ügyészség.
A hvg.hu úgy tudja, hogy a letartóztatott férfi B. János, aki formálisan még most is Burundi bécsi nagykövete, de korábban Sierra Leone budapesti tiszteletbeli konzulja is volt.
A "diplomatabiznisz" világában a képlet egyszerű: vannak a szegény országok korrupt tisztviselői. Rajtuk keresztül a fejlett világból jött üzletember pénzzel gyakorlatilag bármit el tud intézni, ettől kezdve pedig csak olyan gazdag klienseket kell felhajtania, akik szeretnének villogni azzal, hogy diplomáciai státuszba kerülnek, illetve szeretnék ennek előnyeit kihasználni. Vagy csak naivak, akik abban bíznak, hogy a diplomata-útlevél egy büntetőeljárás során kihúzhatja őket a bajból. A diplomatapapírokra vagy -pozíciókra vágyó üzletember bőkezűen segélyez egy szegény országot, esetleg egy politikai párt kampányát, a nagylelkűségét pedig meghálálják azok, akikhez végül a pénz csorog.
A sokáig Sierra Leone-i tiszteletbeli konzulként tevékenykedő B. János annak ideján a Magyarország területére kijelölt tiszteletbeli konzuli tisztviselőkkel való kapcsolattartásért felelős miniszteri biztost, Suha György közbenjárására veszítette el ezt a státuszát. Noha B. János akkor bukta a Sierra Leone-i pozíciót, nem maradt diplomáciai státusz nélkül, nem sokkal később Bécsben egy másik afrikai ország, Burundi képviseletét látta el az ENSZ bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergiai Ügynökségben, a NAÜ-ben.
|
Megtudtuk, ki az a nagykövet, akit letartóztattak, mert pénzért tiszteletbeli konzuli címet ígért
|
A jelenleg formálisan Burundi bécsi nagyköveti posztját is betöltő B. János az a férfi, akit még szeptemberben őrizetbe vettek, majd letartóztattak, amiért ötvenezer eurót fizettek neki egy afrikai tiszteletbeli konzuli címért.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20221021_Megtudtuk_ki_az_a_nagykovet_akit_letartoztattak_mert_penzert_tiszteletbeli_konzuli_cimet_igert
|
2022-10-21 13:52:00
| true | null | null |
HVG
|
Milliárdos kárt okozott árstopos élelmiszerekkel az a céghálózat, amelyre nemzetközi akcióban csapott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A szervezet azt írta, hogy a bűnszervezet a szomszédos országokból szerezte be a termékeket, majd az adófizetési kötelezettséget kikerülve, cégláncolaton átfuttatva – strómanok és bukó társaságok bevonásával – értékesítette őket tovább.
E termékek közül étolajból és kristálycukorból is nagy mennyiség került a magyar üzletekbe.
A bűnbanda több mint hatmilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek.
A hatóság az online számlázásnak, valamint az EKÁER-nek köszönhetően pontosan tudta azonosítani az elkövetőket. Az is jól látható volt, hogy az élelmiszerár-stop bevezetése után jelentősen megnőtt a céghálózat fix áras termékeinek forgalma.
A NAV nyomozói IT-szakemberek, revizorok, járőrök, valamint a MERKUR bevetési egység támogatásával csaknem ötven helyszínen kutattak, ingatlanokat, bankszámlákat zároltak, gépkocsikat és készpénzt is lefoglaltak. A nemzetközi akcióban az EUROPOL is részt vett. Horvátországban, Csehországban és Szlovákiában is nyomoztak a hatóságok.
A nyomozók 32 embert hallgattak ki, közülük hat gyanúsított letartóztatását elrendelte a Székesfehérvári Járásbíróság. A NAV bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz.
|
Hatmilliárd forint adót csalt el árstopos élelmiszerekkel egy nemzetközi bűnbanda
|
Strómanokon és bukó társaságokon keresztül adták el a beszerzett élelmiszereket, amelyekből nagy mennyiség került a hazai üzletekbe.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20221020_nav_csalas_elemiszer_arstop_elfogas
|
2022-10-20 09:49:00
| true | null | null |
HVG
|
Dézsi az 5 milliós jutalomról: „Felveszem, mert jár. Vagy vegyek mindenkinek 5 gombóc fagyit?”
Győr fideszes polgármestere szerint igenis jár neki a 35 éves jubileumi jutalom, de az 5,2 milliós összeget nem ő kérte magának, hanem a jegyző. Viszont, ha már jár, lemondani sem akar róla – mondta a hvg.hu-nak Dézsi Csaba András. „Adjam vissza, vagy vegyek belőle mindenkinek 5 gombóc fagyit?” – kérdezte. A városban eközben megszorításokat vezetett be az önkormányzat.
„Nem igaz, hogy ne lennék jogosult a 35 év munkaviszony után járó jubileumi jutalomra” – állította a hvg.hu-nak Győr fideszes polgármestere. Dézsi Csaba Andrást arról a már az önkormányzat illetékes szakbizottsága előtt fekvő előterjesztésről kérdeztük, amely 5,2 millió forint jubileumi jutalmat javasol neki kifizetni.
Csakhogy az ugytudjuk.hu cikke szerint az előterjesztésben idézett törvény alapján „nem világos, milyen alapon” járna a polgármesternek ez a pénz, és ez alapján a DK önkormányzati képviselője is „arcátlanságnak” nevezte, hogy Dézsi fel akarja venni ezt a pénzt, ráadásul akkor, amikor a városnak is spórolnia kell.
Dézsi Csaba András a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a köztisztviselői törvény alapján egyértelmű és világos jogi alapja van annak, hogy a 35 éves jubileumi bónuszt felvehesse. Az 5,2 milliós összegről egyébként úgy vélekedett: „Kellene a rossebnek az a pénz. Elég jól keresek, nem is én kértem ezt a pénzt, a jegyző nyújtja be automatikusan”.
A győri polgármester szerint nem tragédia, hogy bezárnak az uszodák, ő is a Mosoni-Dunában tanult meg úszni
Dézsi Csaba András azt az emlékét is felidézte, amikor egy almáért bement a hideg szobába.
Megkérdeztük, hogy ha saját bevallása szerint ilyen jól keres, és nincs igazán szüksége a pénzre, miért nem mond le róla, így az 5,2 millió megmaradna a város kasszájában, ahol lenne helye, hiszen a rezsi miatt Győr is nehéz pénzügyi helyzetben van. Erre a polgármester úgy válaszolt:
Ha jár, akkor jár. Maga mit tenne? Adjam vissza, vagy vegyek mindenkinek 5 gombóc fagyit?”
Arra a felvetésre, hogy a rezsiválság miatt bezárt városi uszodákat talán, ha nem is sokáig, de ebből a pénzből is lehetett volna fűteni, vagy akár más önkormányzati célra is lehetne fordítani az összeget, a polgármester megjegyezte: a 35 év munkaviszonya után ez a mostani jutalom havi mindössze 12 ezer forint, ha leosztja, márpedig „én abból élek, hogy szorgalmas vagyok”. Hozzátette: amúgy pedig
ennél én sokkal többet adakozok. Egymillió forint alatt nem adok és csak egyet kérek, hogy ne mondják el, hogy én adtam.”
Miután a polgármesterrel tisztáztuk, hogy a pénz jár neki, és fel is veszi majd, megérkezett Nagyné László Edit, Győr jegyzőjének levele, amit Dézsi Csaba András megígért, mondván: az tisztázza, hogy a jubileumi jutalom milyen jogszabály alapján jár neki. A jegyző által küldött levél rögzíti: a jutalmat nem a polgármester kérte, az a közszolgálati jogviszony alapján alanyi jogon jár, a munkáltatónak kötelező azt kifizetni.
A levél szerint egyébként a 35 év szolgálati idő úgy jön ki Dézsi Csaba Andrásnál, hogy 1987 novemberétől dolgozott a győri Petz Aladár kórházban, ami 2020 január végéig közalkalmazotti jogviszonyt keletkeztetett, Dézsi akkor lett polgármester – az előző ősszel még szexbotránya után újraválasztott, de aztán posztjáról lemondott Borkai Zsolt helyett. Azóta pedig Dézsinek közszolgálati jogviszonya van. Mivel pedig
a 35 éves jubileumi jutalom négyhavi bérrel egyenlő, Dézsi Csaba András pedig polgármesterként bruttó 1,3 milliót keres, kijön az 5,2 milliós jutalom összege.
Arra a jegyző levele is utal, hogy polgármestersége, 2020 januárja óta Dézsi Csaba András „sajátos közszolgálati jogviszonyban áll az önkormányzattal”. Annyiban biztos sajátos a helyzete, hogy mint arról a hvg.hu írt, hozzá is köthető egy személyre szabott kormánypárti törvény, a lex Dézsi, amely segített átlépni az addig hatályos összeférhetetlenségi szabályokon, így a városvezetés mellett orvosként is tovább dolgozhatott. Más kérdés, hogy a fideszes „törvénygyár” majdnem elbénázta a jogszabályt, csak az utolsó pillanatban, egy módosítóval tették visszamenőleges hatályúvá, így már vonatkozhatott Dézsire.
Íme a jegyző teljes levele:
jubileumi jutalom by HVG on Scribd
2022. október. 18. 11:47 hvg.hu Itthon
A győri polgármester szerint nem tragédia, hogy bezárnak az uszodák, ő is a Mosoni-Dunában tanult meg úszni
Dézsi Csaba András azt az emlékét is felidézte, amikor egy almáért bement a hideg szobába.
2022. szeptember. 29. 11:09 hvg.hu Vállalkozás
Élő adásban provokátorozta le Dézsi Csaba András a szentiváni ipari park miatt aggódó civilt
A győri polgármester szerint a tiltakozók túl jól szervezettek, és azt sem érti, hogyan tudtak összeszedni csaknem 6 ezer aláírást.
|
Dézsi az 5 milliós jutalomról: „Felveszem, mert jár. Vagy vegyek mindenkinek 5 gombóc fagyit?”
|
Győr fideszes polgármestere szerint igenis jár neki a 35 éves jubileumi jutalom, de az 5,2 milliós összeget nem ő kérte magának, hanem a jegyző. Viszont, ha már jár, lemondani sem akar róla – mondta a hvg.hu-nak Dézsi Csaba András. „Adjam vissza, vagy vegyek belőle mindenkinek 5 gombóc fagyit?” – kérdezte. A városban eközben megszorításokat vezetett be az önkormányzat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20221020_Jutalom_fagyi_Gyor_polgarmester
|
2022-10-20 13:38:00
| true | null | null |
HVG
|
A jövőbeli napelemes rendszerek által termelt villamos energia hálózati betáplálását felfüggesztő kormányzati döntés ellentétes az ágazat, a lakosság és az ország érdekeivel is a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) szerint.
Az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményükben azt írták: megdöbbenéssel fogadta a magyarországi napelemes szakma Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai sajtótájékoztatóján tett bejelentését, amely szerint a tervbe vett, de engedélyt még nem szerzett napelemek által termelt villamos energiát a jövőben bizonytalan ideig nem fogadja a villamosenergia-rendszer – írta a szövetség.
Ezzel a szaldós elszámolás is megszűnik, miközben arra az Európai Unió előírásai szerint a jövő év végéig még lenne lehetőség – áll a közleményben. A hálózati visszatáplálás lehetőségének megszüntetése a háztartások számára értelmetlenné teszi a napelemes beruházásokat – tették hozzá.
Az MNNSZ szerint a bejelentés ellentétes a kormány eddigi törekvéseivel, a napelemes rendszerek elterjedésének ösztönzésével.
Kitértek arra is, hogy Gulyás Gergely a szerdai sajtótájékoztatón elismerte, a betáplálás felfüggesztése a háztartásoknál lassítja a megtérülést, mert az energiafelhasználás időpontját az energia megtermeléséhez kell időzíteni, ha valaki nem ehhez időzíti, akkor akkumulátort kell vennie, ez pedig drágább beruházást is jelent.
Az MNNSZ közölte, egy akkumulátoros tároló legfeljebb a napközbeni túltermelést képes tárolni, hogy miután hazatértek, felhasználható legyen a környezetbarát módon megtermelt energia. Ráadásul az akkumulátoros tárolásnak jelentős a költségvonzata.
Példaként említették, hogy a tavaly novemberben kiírt lakossági napelem-telepítési pályázat 2,9 millió forintra taksálta egy 5 kilowattpeakes (kWp) teljesítményű, 2,2 millió forintba kerülő napelemes rendszerhez tartozó akkucsomag telepítésének költségét, az árak pedig azóta csak emelkedtek.
Az MNNSZ úgy véli, ezzel a lépéssel a kormány a napelemes rendszerek terjedésének elősegítése helyett a fejlődés ellenében lép fel és nem segíti azt sem, hogy csökkenjen Magyarország jelentős villamosenergia-importja.
|
A napelemes szakma megdöbbent a kormány bejelentésén, szerintük ellentétes az ország érdekeivel
|
A döntés „ellentétes a kormány eddigi törekvéseivel, a napelemes rendszerek elterjedésének ösztönzésével”, és a kormány a fejlődés ellen lép fel.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20221015_napelem_szakma_kormany_gulyas_gergely_felfuggesztes
|
2022-10-15 21:34:00
| true | null | null |
HVG
|
Duplán megvezette a kormány az embereket: miután megkurtította a választások előtt fixre beígért rezsicsökkentést, a környezettudatosan saját napelemek telepítésére készülőket olyan helyzetbe sodorta, hogy ne érje meg nekik a beruházás.
|
Gátlástalan átverésnek tűnik, amit a napelemek ügyében csinál a kormány
|
Duplán megvezette a kormány az embereket: miután megkurtította a választások előtt fixre beígért rezsicsökkentést, a környezettudatosan saját napelemek telepítésére készülőket olyan helyzetbe sodorta, hogy ne érje meg nekik a beruházás.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202242__napelemek_sorsa__kormanyzati_alsag__meszaros_penzt_var__sotet_idok
|
2022-10-22 08:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A fővárosi rendőrök befejezték a nyomozást azzal a két főorvossal és asszisztenssel szemben, akik a megalapozott gyanú szerint 2021 júniusa és augusztusa között több betegtől is átvettek pénzt az egyik budapesti kórházban – írja a police.hu. A budapesti kórház két főorvosa összesen 26 betegtől fogadott el többször hálapénzt, amelyből egyikük asszisztense is kapott.
Közel kétszáz üres borítékot találtak a rendőrök az orvosi rendelőkben tartott kutatás során az íróasztalfiókokban, amelyek közül számos darabon szerepelt a „köszönettel” szó, illetve az átadó neve is.
Az egyik orvost és az asszisztenst gyanúsítottként hallgatták ki, ám érdemi vallomást nem tettek. A nyomozók az iratokat átadták az illetékes ügyészségnek.
|
Lebukott a két főorvos és az ápoló, akik 26 betegtől fogadtak el többször hálapénzt
|
Közel kétszáz üres borítékot találtak a rendőrök az orvosi rendelőkben tartott kutatás során az íróasztalfiókokban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20221017_budapesti_korhaz_vesztegetes
|
2022-10-17 10:31:00
| true | null | null |
HVG
|
Ha már működne a Brüsszel kedvéért felállítandó antikorrupciós hatóság, máris lenne dolga: közpénzekből akar fejleszteni egy olyan cégcsoport, amelynek frontembere is vádlott Nagy János korábbi földügyi helyettes államtitkár vesztegetési perében.
Mennyire lesz rossz 2024? A Yale Egyetem történészprofesszora, Timothy Snyder Ukrajna miatt aggódik és Trump újraválasztásától tart. A szakértő Davosban, a Világgazdasági Fórumon nyilatkozott a Süddeutsche Zeitungnak, és azt mondta, látja a kiutat.
|
4 milliárdot nyertek a földügyi helyettes államtitkár vesztegetésével vádolt agrárvállalkozó érdekeltségei
|
Ha már működne a Brüsszel kedvéért felállítandó antikorrupciós hatóság, máris lenne dolga: közpénzekből akar fejleszteni egy olyan cégcsoport, amelynek frontembere is vádlott Nagy János korábbi földügyi helyettes államtitkár vesztegetési perében.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202241__agrarkorrupcios_vad__palyazati_penzszoras__vida_jozsef_kiszalloban__hatteremberek
|
2022-10-13 11:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Jogszabálysértésekkel, a nyomozás akadályozásával, valótlan nyilatkozatokkal és eltitkolt bevételekkel gyanúsítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bajnai a DatAdat Professional Kft-t. A vállalkozás tulajdonosa, cégén keresztül, Bajnai Gordon egykori kormányfő is.
A NAV csütörtöki közleményében azt írja, hogy a gyanú szerint a DatAdat Professional Kft. 2020-ban illegális módon csökkentette fizetendő adóját, a cég valótlan tartalmú nyilatkozatot tett bevallásában, így a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozhatott.
A NAV szerint a költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárásban nyomozóik szeptember 27-én megpróbálták lefoglalni a társaság könyvelési iratait, de ez szerintük a cég jogszabálysértő működése miatt ez nem sikerült. A DatAdat ugyanis – a törvényi előírásokat megszegve - nem a bejegyzett székhelyén működött. „A társaság vezetői telefonon sem voltak hajlandóak megmondani a társaság tényleges működési helyét. Az iratokat a NAV a DatAdat könyvelőjénél sem tudta megtekinteni, mert a megadott címen nem is volt könyvelőiroda. Végül a szükséges iratok jelentős részét a könyvelést végző egyéni vállalkozó be nem jelentett irodájából sikerült lefoglalnia a nyomozóknak” – olasható a közleményben.
Jelenleg még tart a nyomozás, a DatAdat lefoglalt könyvelési anyagának vizsgálata folyamatban van – tették hozzá.
Csütörtök este reagált a DataDat a NAV közleményére. Azt írták, hogy telefonon kereste kétszer is az ügyvezetőket az adóhatóság két hete és majd a második hívásnál azt közölték, hogy nem akarnak a DataDat irodájába elmenni és nem kívánnak elvinni onnan iratokat.
„Mindezek után másnap a Datadat jogi képviselője útján beadványt tett, kérte a hatóságokat, hogy közöljék az eljárás alá vont társasággal a megfogalmazott gyanút, valamint írásban is tájékoztatták a NAV-ot arról, hogy együtt kívánnak működni a hatóságokkal, megadták írásban is a tényleges munkavégzés helyét. A Datadat sem akkor, sem azóta semmilyen írásos tájékoztatást nem kapott a NAV-tól a nyomozásról” – írják.
A cég szerint a NAV gyanú helyett ítéletet mondva közöl megalapozatlan tényállításokat és hazugságokat róluk. Azt továbbra is tagadják, hogy a NAV nyomozói megjelentek volna az irodájukban, és szerintük a könyvelőjükről sem mondtak igazat. Azt írták, a vizsgálókkal a könyvelő együttműködött, minden kérdésre válaszolt, és minden adatot átadott a NAV ellenőrei részére azonnal. „Már csak ezért is hazugság, hogy nem kapta meg a hatóság a szükséges iratokat” – olvasható a közleményben.
A Magyar Nemzet szerdán írt arról, hogy „kiszállt a NAV az adatlopási botrányáról elhíresült Bajnai-féle DatAdathoz”, a cég azonban ezt tagadta. Azt írták a cikkre válaszul, hogy a cég és a tulajdonosai a bevételek után mindig minden adófizetési kötelezettségnek határidőre eleget tettek, mindig minden bevallást időben benyújtottak.
Azt is hozzátették, „miközben a Datadat semmiféle írásbeli tájékoztatást nem kapott mindeddig az eljárásról, addig a Rogán Antal által kézivezérelt NAV tudatos szivárogtatással terjeszt hazugságokat a cég elleni eljárásról”.
|
Eltitkolt bevételekkel gyanúsítja a NAV a Bajnai-féle DatAdatot
|
Az adóhatóság arról számolt be, hogy költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoznak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20221013_nav_bajnai_datadat
|
2022-10-13 18:05:00
| true | null | null |
HVG
|
Eldőlt, ki újíthatja fel a XVII. kerületben a Ferihegyi úti szakorvosi rendelő épületét. A Bástya Millenium Zrt. mintegy nettó 4,98 milliárdos ajánlatot tett a beruházásra kiírt nyílt tenderen, ezzel elvitte a munkát versenytársa, a Fenstherm Kontakt Kft. elől – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő csütörtöki közleményéből.
A Bástya Millenium a május 25-én aláírt szerződésben vállalta, hogy 900 munkanapon belül, összesen 4500 négyzetméteren alakítja át és újítja fel a Rákosmente Szakrendelő épületét, beleértve mintegy 1860 négyzetméternyi ráépítést. A komplexumot egy 17 férőhelyes mélygarázzsal, és egy 60 autó számára elegendő felszíni parkolóval látják el, kicserélik és bővítik a rendelő fűtési rendszerét, új felvonókat építenek be, és természetesen hőszigetelik az egész épületet.
Bástya NER-társ
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének 12. évében talán nem meglepő, ha a megbízással egy Fidesz-közeli vállalkozó járt jól. A Bástya Millenium Zrt. tulajdonosa, Urbán-Szabó Sándor ezer szállal kötődik a kormánypárthoz: 2006 és 2014 között a XIII. kerületben volt fideszes önkormányzati képviselő, és – mint a Magyar Narancs írja, – 2015-ig irányítója és tulajdonosa volt a Fradi reklámtevékenységért felelős FTC Brand Management Kft.-nek (egy ideig épp a Bástya Milleniumon keresztül). Nem mellékes, hogy Urbán-Szabó alapította a Fradi utánpótlását támogató Albert Flórián Alapítványt is, amelynek élére ő maga kérte fel Kubatov Gábort, a Fidesz országos pártigazgatóját és az FTC elnökét. Az alapítvány kuratóriumában továbbá helyet kapott Kocsis Máté, Józsefváros egykori fideszes polgármestere– a Bástya Millenium amúgy sorra nyerte a közbeszerzéseket a nyolcadik kerületben.
Feltűnik a Mészáros-család is
Furcsa körülményekre találtunk a rákosmentei pályázaton alulmaradó cég esetében is. A Fenstherm Kontakt Kft. nettó 5,028 milliárdért vállalta volna a munkát – ez csak 40 millió forinttal, vagyis alig 0,8 százalékkal volt drágább a győztesnek nyilvánított ajánlatnál. A Fenstherm Kontakt végső tulajdonosa Gelencsér Dominik, aki 2018 óta közös tulajdonú vállalkozást is tartott fent Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégével: a Fenstherm Future Zrt-ben Gelencsér egyik Kft-je kisebbségi tulajdonosnak számított, míg a többségi tulajdonos az egyértelműen Mészáros-érdekeltségnek számító Fejér-B.Á.L. Zrt. volt.
A tulajdoni viszonyok az Opten nyilvántartása szerint idén április közepén megváltoztak, az egyedüli tulajdonos pedig a Mészáros-féle cég maradt.
Érdekes egybeesés, hogy a rákosmentei tenderen győztes Bástya Millenium Zrt. a Fejér-B.Á.L.-t is az alvállalkozói között említi a közbeszerzési dokumentumok szerint.
Ahova mindig jut pénz
A Fejér-B.Á.L. Zrt. 4,5 milliárd forintért kapta meg a hátrányos helyzetű gyermekek üdültetésére létrehozott, közpénzzel alaposan megtámogatott Erzsébet-alapítvány megrendelését.
A rákosmentei építkezésre nem fordítottak információink szerint uniós forrást: az közpénzből zajlik. A kormány 2020 decemberének utolsó napján, az Egészséges Budapest Program keretéből 4,3 milliárd forintos bruttó támogatást ítélt meg a beruházásra, a XVII. kerületi fideszes önkormányzat pedig százmillió forinttal egészítette ki a keretet.
Rákosmente tavaly sem maradt ki a kormányzati pénzosztásból, mikor az Orbán-kabinet „útfelújítási támogatás” címén 8,7 milliárd forintot osztott szét, kizárólag a hat fideszes vezetésű fővárosi kerület között (Rákosmentére ebből 2,8 milliárd jutott).
Az indoklás szerint a kormány a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében adott támogatást az érintett városrészeknek, Budapest vezetése ugyanakkor egy fillérnyi kompenzációt sem kapott.
|
Ötmilliárdért építhet rendelőt Rákosmentén a volt fideszes képviselő cége
|
Eldőlt, ki újíthatja fel a XVII. kerületben a Ferihegyi úti szakorvosi rendelő épületét. A Bástya Millenium Zrt. mintegy nettó 4,98 milliárdos ajánlatot tett a beruházásra kiírt nyílt tenderen, ezzel elvitte a munkát versenytársa, a Fenstherm Kontakt Kft. elől – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő csütörtöki közleményéből.
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/otmilliardert-epithet-rendelot-rakosmenten-a-volt-fideszes-kepviselo-cege-141741
|
2022-06-09 11:38:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Év elején fizetésképtelenné vált, így felszámolás alá került a Fradihoz több szálon kapcsolódó, a közbeszerzéseken 2014-ig jól szereplő Ligetsor-Bau Kft. (a cégről lásd a Volt másik című keretes írást). A társasághoz köthető üzleti kör azonban egy új cégen keresztül tarol ismét a közbeszerzéseken, és a botrányok ellenére sorra húzza be a tendereket. A Bástya Millenium Kft. (sőt, tavaly óta már Zrt.) a 2009-es alapítás óta eltelt hat évben több mint megszázszorozta bevételeit; ez 2015-ben már meghaladta az 1,6 milliárd forintot. A cég életében a fordulópont 2012 volt, akkor nyerték el az első, rögtön százmilliós nagyságrendű munkákat. A Bástya Millenium elsősorban épületfelújításban utazik, rossz állapotú iskolából és óvodából pedig akad bőven az országban, elsősorban Heves megyében és a fővárosban. A társaság még Szabó Zsolt polgármestersége idején lett Hatvan városának kedvenc kivitelezője, de kivételezett helyzetük egy ideig megmaradt az után is, hogy Szabó országgyűlési képviselő, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára lett. A többnyire hirdetmény nélkül kiírt tendereket sokszor a becsült értéknél magasabb áron nyerte el a cég. A Bástya Millenium így kapott lehetőséget gyerekorvosi rendelő felépítésére (78 millió forint), új bölcsőde megtervezésére (38 millió forint), iskola és művelődési ház felújítására is (316 millió forint), de a cég részt vett a botrányokról elhíresült Öveges József iskolafelújítási programban is (lásd: Egy tanterem kettő árából, Magyar Narancs, 2016. február 25.).
A Bástya Millenium sikereire magyarázatot adhat a cég tulajdonosának jól ismert fideszes kötődése. Urbán Szabó Sándor 2006 és 2014 között fideszes önkormányzati képviselő volt a XIII. kerületben. Urbán Szabó irányítója és tavalyig tulajdonosa is volt az FTC Brand Management Kft.-nek (egy ideig épp a Bástya Milleniumon keresztül). A cég végzi a Fradi reklámtevékenységgel összefüggő feladatait, valamint az FTC-vel közösen birtokolja a FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft-t. Urbán Szabó emellett elnökségi tagja a Fradi kézilabda-szakosztályának is. A szakosztály társelnöke Pesti Imre, a fővárosi Fidesz egyik fontos embere, elnöke Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Józsefváros polgármestere, az egyesületet pedig Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója elnökli. Urbán Szabó alapította a Fradi utánpótlását támogató Albert Flórián Alapítványt is, amelynek élére ő maga kérte fel Kubatovot, a kuratóriumba pedig Pesti és Kocsis mellé Tarlós István főpolgármestert is beválasztották.
Bedőlő Szárazmalom
Az NFM Szabó vezette fejlesztési államtitkársága 2014 decemberében úgy döntött, hogy Hatvan 800 millió forintos uniós forráshoz jut. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretéből megítélt támogatás célja az volt, hogy a városban létrehozzanak egy, az energiatakarékosságot és a környezetbarát megoldásokat népszerűsítő központot. Szabó Zsoltnak már ekkor magyarázkodnia kellett, hiszen nem csupán a megítélt támogatás összege volt jóval magasabb a szokásos KEOP-pályázatoknál, de az is, hogy a tenderen kizárólag egyetlen város önkormányzata indulhatott. Noha a „Környezeti és energetikai nonprofit információs központ” megvalósításának első fázisára a hatvani önkormányzat csak január 27-én írta ki a pályázatot, a Bástya Milleniumnál valamiért nagyon optimisták voltak. Erre utal legalábbis, hogy már február 2-án nyitottak egy hatvani fióktelepet a Radnóti tér 2. alatt, pont abban az épületben, ahol a hatvani Fidesz irodája is megtalálható. A központ helyszínének a volt cukorgyári Szárazmalom épületét jelölték ki (amely szintén a Radnóti téren áll). Noha a felújítására kiírt közbeszerzés tavasszal még messze nem zárult le, a Bástya Millenium már áprilisban felállványozta az épületet. Az önkormányzat ugyanis úgy döntött, hogy a Szárazmalom életveszélyesnek tartott részeit sürgősen el kell távolítani – a teljes felújítás előtt pár hónappal. A kárelhárítási munkálatok elvégzésére szerződést kötöttek Urbán Szabó cégével, amely a vállalt határidőre el is végezte a munkálatokat. A Bástya Millenium július végére elbontotta az állványzatot, pedig ekkor már tudni lehetett: ők nyerték meg a Szárazmalom felújítására kiírt pályázatot. A beruházás becsült értéke 442 millió forint volt, de a Bástya Millenium ajánlata ennél mintegy 140 millió forinttal többről szólt. Az NFM ugyan nem járult hozzá a többletforrás biztosításához, a fideszes Horváth Richárd vezette hatvani önkormányzat mégis kitartott a Bástya Millenium mellett. Az amúgy is adósságokkal küzdő önkormányzat úgy döntött, hitelből biztosítja a szükséges többletforrást. Hatvan augusztus 26-án szerződést kötött a Bástya Milleniummal, amely vállalta, év végére készen lesz a Szárazmalom. Az önkormányzat ezután hetente ellenőrizte a Bástya Millenium munkáját, amely folyamatos csúszásban volt. Az önkormányzat szerint ők többször próbáltak egyeztetni a céggel, ám a Bástya Millenium nem volt erre nyitott, sőt november 19-én felfüggesztette a munkavégzést. Az NFM november 24-én rendkívüli helyszíni ellenőrzést tartott, és azt állapította meg, hogy a készültség mindössze 30 százalékos, míg az önkormányzat által felkért igazságügyi szakértő 25-30 százalékosra becsülte a készültséget – derül ki az önkormányzat egy tavaly decemberi előterjesztéséből. Decemberben aztán a minisztérium úgy döntött, nem látja megvalósíthatónak a projektet, ezért a támogatás visszafizetésére kérte az önkormányzatot. Ennek megfelelően december végén súlyos szerződésszegésre hivatkozva az önkormányzat felmondta a Bástya Milleniummal kötött megállapodást, mivel a cég az önkormányzat szerint elfogadható indoklás nélkül vonult le a munkaterületről. A város a már kifizetett 250 millió forintot és annak kamatait is követeli a cégtől. A Bástya Millenium nem ismeri el a szerződésszegést, így az ügy bíróság elé került.
A heol.hu-nak nyilatkozó Szabó Zsolt az önkormányzatot hibáztatta a kudarcért. „Azt hiszem, hogy míg a térség több mint tucatnyi települése 51 épület vonatkozásában meg tudta azt valósítani, amit a hatvani önkormányzat nem, ezért aligha okolható akár a kivitelező, akár mondjuk más, például az irányító hatóság.” A helyi önkormányzat által kiadott (és a Fidesz arculati elemeivel működő) Hatvani Hírlap szerint viszont „az önkormányzat mindent megtett annak érdekében, hogy megvalósulhasson a Szárazmalom-projekt, a Bástya Millenium lehetetlenné tette a beruházás befejezését”. Kérdéseinkkel megkerestük Urbán Szabó Sándort is, ám a cégnél úgy döntöttek, nem kívánnak nyilatkozni.
Egymás torkának
A 800 millió forintos projekt bedőlésének hátterében feltehetően a helyi fideszes belharcok állnak. Amikor a 2014-es választások után Szabó Zsolt az Országgyűlésbe került, a helyére megválasztott Horváth Richárd nem fogadta el, hogy továbbra is Szabó irányítson Hatvanban. Az újonnan megválasztott polgármester ezért eltávolította kabinetjéből a Szabóhoz köthető embereket, tavaly szeptemberben pedig a helyi Fidesz éléről le is váltották az államtitkárt. A belharc részleteiről a HVG számolt be: a már régóta esedékes tisztújítást akkorra írták ki, amikor azon Szabó Zsolt súlyos autóbalesete miatt nem tudott részt venni. A lap szerint a közgyűlés előtt Tóth Csaba, Szabó egykori kabinetfőnöke, a Heves Megyei Közgyűlés egyik alelnöke kicseréltette a zárat a helyi Fidesz-irodán, így a Szabó leváltásáról szóló döntést végül az egyik közeli általános iskolában hozták meg.
A Szárazmalom körüli balhé azonban nem törte meg a Bástya Millenium lendületét. Noha a korábban szinte hazai terepnek számító Hatvantól egy ideig biztos nem kapnak megrendelést (helyi fióktelepüket is megszüntették), bőven akad még önkormányzat, amely megbízik a Bástyában. Különösen Terézváros, ahol a cég 14 hónap alatt 25 közbeszerzést nyert el több mint másfél milliárd forint értékben (ebből 1,2 milliárdot konzorciumban), elsősorban óvodák és iskolák karbantartási munkálataira. Tavaly októberben pedig néhány nap leforgása alatt a Kocsis Máté vezette önkormányzat kilenc szerződést kötött Urbán Szabó cégével. A Fradi kézilabdaelnöke és elnökségi tagja 186 millió forintról írtak alá megállapodásokat önkormányzati tulajdonú bérházak felújítására, míg a Fővárosi Kormányhivatalnak egy kormányablakot építenek 134 millióért. A Bástya Millenium 67 közbeszerzést nyert meg összesen 4,5 milliárd forint értékben (a botrányos Szárazmalom-beruházás nélkül), ebből 53 szerződés és 3 milliárd jutott az elmúlt másfél évre. Valószínűleg idén is folytatódik a Bástya Millenium jó szériája.
Volt másik
A Ligetsor-Bau Kft. tulajdonosa Kosztolni József és Tóth József, de korábban felbukkant a cégben, illetve jogelődjében Bába Iván (a külügyminisztérium államtitkára 2014-ig), valamint Urbán Szabó Sándor, Urbán Szabó Zoltán és Urbán Szabó Andrea is. A cég 2011 és 2014 között szerepelt különösen jól a közbeszerzéseken, és a Bástya Milleniumhoz hasonlóan szintén intézményfelújítás volt a fő profilja. Ebben az időszakban igen jók voltak a cég mutatói, 2012-ben 1,2 milliárd forint volt a bevételük, több mint kétszerese az egy évvel azelőttinek. A Ligetsor egyik legnagyobb megrendelését még a fideszes Papcsák Ferenc vezette Zuglóban nyerte el, a 750 millió forintba kerülő bölcsőde- és óvodafelújítási program azonban botrányba fulladt. Mivel az önkormányzatnak nem volt pénze kifizetni a teljes összeget, ezért a finanszírozásba bevontak egy faktoráló céget (Cre-Viza Zrt.). Noha a szerződés kikötötte, hogy az önkormányzat a kifizetéseket a Cre-Viza számlájára utalja, több nagy tétel is közvetlenül a Ligetsorhoz került. Közben a Ligetsor nem fizette ki a munkát ténylegesen elvégző cégeket, ráadásul a közbeszerzési törvényt megsértve a munkát az alvállalkozók alvállalkozói végezték el. Ekkor már annyira megromlott a cég és Papcsák viszonya, hogy a polgármester nyíltan szerződésszegőnek nevezte a Ligetsort.
A százmillió forintot meghaladó tartozásról a Ligetsor nem akart tárgyalni az alvállalkozókkal. A velük való kapcsolattartást a pár hónappal korábban alakult Nelson Securityre bízta, végül a munkát valóban elvégző vállalatok pénzüknek csak töredékét kapták meg (lásd: Repedések a Papcsák-bástyán, Magyar Narancs, 2012. november 29.). A Nelson Security egyik tulajdonosát Urbán Szabó Gábornak hívják, a másikat pedig Fölgye Pálnak, aki a Fradi Security egyik vezetője. A Ligetsor ekkoriban szponzora is volt az FTC kézilabdacsapatának, a Fradi Security emberei pedig az utóbbi években többször is segítettek a Fidesznek, ha izomerőre volt szükség. 2013-ban a céghez köthető emberek rakták ki a tüntetőket a Fidesz Lendvay utcai székházának udvaráról, és ők álltak be idén év elején a választási irodánál Nyakó István elé, hogy a szocialista politikus ne tudja leadni a vasárnapi boltzár eltörléséről szóló népszavazási kezdeményezését.
|
A Bástya Millenium tündöklése A Fradi erős oszlopa
|
Hasít a közbeszerzéseken a Bástya Millenium Zrt., amelyet semmilyen botrány nem állít meg; mindig akad egy baráti önkormányzat, amelytől megrendelésre számíthat. A milliárdos bevételek mögött Kocsis Máté és Kubatov Gábor személye is felsejlik.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/riport/a-fradi-eros-oszlopa-100492
|
2016-09-18 11:41:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Október 5-én különös összefonodás-bejelentést iktattak a Gazdasági Versenyhivatalnál. A dokumentáció szerint a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt.-t mindenestül felvásárolta egy Comino Invest nevű kft., amely tüstént tőkeemelésről is döntött – s a pénz biztosítására a Mathias Corvinus Collegium Alapítványt jelölte ki. (A MCC nevű tehetséggondozó fenntartója valójában egy „KEKVA”, azaz közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány, a Mol- és Richter-részesedésekkel megtámasztott Fidesz-mélyállam egyik tartóoszlopa. Amely próbál piaci pozíciókat is szerezni – például a Libri-Bookline-csoportban és másutt.) A lényeg, hogy a most zajló folyamat végére a Perfekt Zrt. tulajdonosi szerkezete átalakul: a tömeges felnőttoktatással foglalkozó vállalat háromnegyede lesz az MCC-é, 25 százalék pedig marad a Comino Investnél.
Eddig a szikár tények, melyek ugyan a HVG céghíradójában is megjelentek, mégsem vetettek semekkora hullámokat. Pedig a néhány mondatos versenyhivatali bejelentés valójában egy újabb stratégiai iparág „annektálását” jelenti. Hogy kik a szereplők? Egyrészt a Perfekt nem szimpla gazdasági társaság, hanem a legjobban meggyökeresedett magyar cégek egyike. Jogelődjét bő 70 éve, az „ántivilágban” hozták létre a Pénzügyminisztérium képzési igényeire; elsősorban számviteli ismereteket oktattak itt a tanácsrendszer és az állami vállalatok szakemberei számára. Később a Horn-időszakban – Medgyessy Péter pénzügyminisztersége alatt – Gyurcsány Ferencnek és az akkori SZDSZ gazdasági énjeinek privatizálták. A szociálliberális háttérvilág emblematikus Perfektje egyébként fennállásának legnagyobb pályázatát az első Orbán-kormány idején nyerte el az államtól (okmányirodai munkatársak képzésére), majd a mai DK-elnök 2002-ben eladta vállalatát a tőle és az örökös Fidesz-belügyminiszter Pintér Sándortól egyenlő közelségre lévő Erdős Ákosnak. Tőle aztán a Sanoma-csoport vásárolta meg a neves céget (egy nagyobb csomag részeként), a finnek kivonulása után pedig – 2014-re – az ősperfektes Jókai Istvánhoz és régi menedzsertársához került „vissza” a társaság.
Ahhoz a Jókaihoz, akit a Fidesz korábban következetesen Gyurcsány Ferenc emberének bélyegzett, ennek ellenére most mégis bizniszt kínált neki: az MCC tőle vette meg a Perfekt Zrt. – a már említett Comino Invest közbeiktatásával. Utóbbi kft.-cske a napokban új vezérigazgatót is hozott a Perfekthez Jókai István helyett – konkrétan egy vadászfegyver-kereskedés ügyvezetőjét (lásd alább).
Lapunk természetesen az érdekelteket is megkérdezte a tranzakció részleteiről. A kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs által elnökölt MCC-től például azt tudakoltuk: mi szüksége van egy „elitképző” intézménynek egy tömegoktató vállalkozásra, mennyi pénzt fektetnek a Perfekt feltőkésítésébe, illetve miért kellett bevonni a vásárlási folyamatba az ismeretlen Comino Investet? A részletgazdag kérdésekre igen általános választ kaptunk, de nagy szó, hogy legalább kaptunk. Ezt itt: „A hazai felnőttképzés fejlesztése kiemelten fontos a Mathias Corvinus Collegium számára, előmozdítva ezzel azt, hogy a tehetséggondozás minél szélesebb körben legyen elérhető. E cél elérését támogatja a Perfekt Zrt.-t érintően létrejött stratégiai döntés. A Perfekt Zrt. több évtizedes gyakorlattal rendelkezik a felnőttképzés, főleg a pénzügyi-, gazdasági- és társadalombiztosítási képzések, ipari képzések, valamint a szakkönyvkiadás területén. Az MCC és a társaság közös célja, hogy minél több résztvevő számára, minél szélesebb körű és magas színvonalú szakmai oktatást biztosítsanak a felnőttképzés területén.” A vételárról nem nyilatkoztak, alighanem üzleti titok.
Nyilvánvalóan a Perfekt-vásárlásba beékelt Comino Invest Kft. ügyvezetőjét, Hall Krisztiánt is „megszórtuk” néhány kérdéssel a hivatalos elérhetőségein, ám ő semmilyen formában nem reagált. Pedig nem akármilyen figuráról van szó: ahogy a cikkünk végén lévő gyűjtésből kiolvasható, Hall mára a NER üzletfelhajtójaként rendszeresítette magát – Orbán Balázsékon kívül aktívan segít Tiborcz Istvánnak, illetve dolgozott Garancsi Istvánnak, a Habony Árpád–Tombor András-féle csapatnak, Rogán Antal grúz-izraeli barátainak és ő a főhőse az állami MFB Csoport egyik reklámanyagának. Ennél is érdekesebb, hogy a PR-megjelenésekben „újgenerációs befektetőként” emlegetett Hall Krisztián 2008 óta egy tranzakciós tanácsadással foglalkozó stáb, a Saxum-csoport tagja – s ez a kör korábban azzal tette magát ismertté, hogy a Kóka János gazdasági miniszter és SZDSZ-elnök családja körüli bizniszeket olajozza. (Még Heti Válasz-korunkban írtunk meg, hogy a Saxum-klub – különösen a társaság főalakja, Kóbor Miklós – miként vett részt a Kókát és rokonságát érintő ügyekben, például az úgynevezett Dataplex-botrányban.)
A kérdések kérdése mindezek után a következő: miért kell ennyire az MCC-nek az egyébként nem túl jó bőrben lévő Perfekt Zrt., hogy nagy tempóban, profi szakemberrel felvértezve igyekszik maga alá rántani? A vállalati mérlegek szerint a részvénytársaság a Gyurcsány-időszakban még 162 főt foglalkoztatott, a Sanoma-érában volt év, amikor 3,3 milliárd forintos árbevételre tett szert, 2017-re azonban a forgalom nem érte el az egymilliárdot, az adózott eredmény pedig potom 200 ezer forintra rúgott. Ráadásul a piaci környezet is egyre kevésbé piaci: a kormányzat lényegében beszántotta az úgynevezett okj-s oktatási formákat, tavalytól ilyen típusú tanfolyamokat már nem lehet indítani – és vizsgákat is csak 2022. december 31-ig szervezhet a Perfekt. A jövőben a felnőttképzők csak tanúsítványt állíthatnak ki, a szakképesítést igazoló bizonyítványokat akkreditált vizsgaközpontokban lehet majd megszerezni. A 2020–22-es időszak tehát a kapuzárás, az utolsó roham „pillanata” a régebbi magánszereplőknél – amely újra magasabb árbevételt és eredményt jelent, de már csak másodpercekig.
Az MCC képében megjelenő Nemzeti Együttműködés Rendszere tehát egy végstádiumú Perfektet ment most meg – miután a kormányzat „letisztította” előtte a piacot. S természetesen minden iparági szereplő azt várja, hogy a jogszabályalkotók innentől kezdve a volt Gyurcsány-céghez terelik majd a felnőttképzési szolgáltatásokra vágyó/kényszerített embertömegeket.
A NER üzletfelhajtója – avagy milyen bizniszeket segített Hall Krisztián?
1. A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány Perfekt-felvásárlása. Ahogy cikkünkben írtuk, első lépésben Hall Krisztián cége, a Comino Invest Vagyonkezelő Kft. vásárolta fel Gyurcsány Ferenc és az egykori SZDSZ-holdudvar korábbi Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt.-jét. Hall október közepével kinevezte vezérigazgatónak a vadászfegyver-kereskedő Blaser Group magyarországi irányítóját, Szentesi Pétert, illetve kijelölte a Perfektben való tőkeemelésre az MCC Alapítványt. Ennek következtében a kormánypárti elitképző iskolát fenntartó alapítványnak 75 százalékos többsége lesz a Perfekt Zrt.-ben, a vállalat negyede pedig marad a Comino Investnél.
2. Tiborcz-szerepvállalás a Kopaszi Gát-projektben. Nem sokkal a tavaszi parlamenti választások után jött a hír, hogy a miniszterelnök vejének tulajdonába került Diófa Alapkezelő Zrt. – pontosabban a cég által menedzselt Főnix Magántőkealap – közvetett egyedüli negatív irányítást szerzett a Kopaszi-projektben a DAM Invest Kft.-n keresztül. Vagyis Tiborcz István „betársult” Garancsi István és Hernádi Zsolt mellé a budai Duna-part legnagyobb ingatlanberuházásába, ahol önálló döntéshozatalra ugyan nem képes, de a döntések blokkolására igen. A Főnix-tulajdonú DAM Invest vezetője pedig nem más, mint Hall Krisztián.
3. Garancsi-részesedés a Kopaszi Gát-projektben. Hall Krisztián nem Tiborcz révén került közel a Kopaszi-fejlesztéshez; 2017-től idén márciusig ő vezérigazgatta a miniszterelnök barátjaként jegyzett Garancsi István Sinus Investment Zrt.-jét – amely a kezdetektől meghatározó tulajdonos az újbudai óriásprojektben.
4. Kicsinyke szelet a MET-bizniszből. Garancsi Istvánon kívül még többen szerepeltek a híres-hírhedt MET energiakereskedőt egykor birtokló offshore céghálóban. Az Átlátszó mások mellett a fent említett Kóbor Miklóst és Hall Krisztiánt is azonosította a kiterjedt – és változó összetételű – tulajdonosi körben.
5. A Brands.hu megszerzése. Az online divat outletet működtető Brands.hu Kft. eleinte Garancsi István tőkealapjához tartozott – és a társaságot 2015-ben a mai TV2-elnök, Vaszily Miklós ügyvezette. Ma már ez a cég is a Comino Invest, azaz Hall Krisztián tulajdona.
6. Társulás az állami Magyar Fejlesztési Bank magántőkealapjával. Az MFB Csoport alapkezelője idén májusban PR-cikket közölt a Portfolión Hall Krisztián „tranzakciós szakemberről” és „újgenerációs befektetőről”, aki az állami forrás mellé társulva felvásárolta az ipari késeket gyártó Vág-Tech Kft.-t, valamint a gravírozásra, vizuális kommunikációs termékekre szakosodott Gravoform Kft.-t. Utóbbit Winkler Gyula, Bajnai Gordon egykori miniszterelnöki tanácsadója alapította, majd megfordult Kóbor Miklós kezei között is – hogy a végén aztán Hall Krisztiánnál landoljon.
7. Cégeladás a Strabag-lobbista Aczél Zoltánnak. Hall Krisztián családja tulajdonolta 2014-ig azt a Contrain Kft.-t, amely tavaly óta Strabag Vízépítő Kft. néven a nagy osztrák építővállalat egyik magyar leágazása. Ugyanez a cég közben neves Strabag-lobbista Aczél Zoltáné is volt, aki – mint megírtuk – régen az MSZP–SZDSZ-kettőssel, újabban a NER-rel találja meg nagyon a „hangot”.
8. Erőműszerzés a Habony–Tombor-csapattal. Ahogy arról korábban már cikkeztünk, az elmúlt években Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó és az őt hitelező Tombor András köreihez került Budapest legjelentősebb energiaelőállítója, a főváros távhőigényének közel 60 százalékát biztosító Budapesti Erőmű Zrt. Pontosabban: a társaságot az a CHP Energia Zrt. vásárolta fel az állami Eximbank kölcsöne segítségével, amelybe egy máltai cégen keresztül szállt be a Habony–Tombor-érdekcsoport (a Veolia nevű francia óriásvállalat mellé). Lássunk csodát, a CHP-ben 2018 és 2020 között Hall Krisztián is igazgatósági tag volt.
9. Közösködés Rogán Antal grúz-izraeli barátaival. Öt éve robbant a hír, hogy a miniszterelnöki kabinetfőnök letelepedésikötvény-bizniszben érintett – ma már a sajtópiacon is mozgó – barátai szeretnének belépni a gyorskölcsönök szegmensébe a MikroCredit Zrt.-vel. A jegybank azóta visszavonta a Provident kihívójaként emlegetett részvénytársaság tevékenységi engedélyeit, tény viszont, hogy Hall Krisztián 2020-ig a MikroCreditben is szerepet vállalt; konkrétan a vállalkozás felügyelőbizottsági tagjaként.
#Mathias Corvinus Collegium
|
Orbánék megveszik Gyurcsány volt cégét – újra „pártszerű” vállalat lesz a Perfekt
|
A Mathias Corinvus Collegium nevű elitgondozót fenntartó alapítvány megveszi a tömegképzésre szakosodott Perfekt Zrt.-t. Ez a tény első közelítésben annyit jelent, hogy a NER újabb stratégiai iparág, a felnőttoktatás bekebelezését készíti elő – miután állami eszközökkel már letarolta maga előtt a piacot. A történet igazi pikantériája, hogy a Perfekt egykor Gyurcsány Ferenc kulcsvállalata volt, sőt a Fidesz a cég mostani eladóját is az exkormányfő embereként azonosította. További „mellékzöngeként” Kóka János-szálat is találtunk a sztoriban: az üzletet egy olyan figura hajtotta fel az Orbán Balázs-féle MCC-nek, aki a volt SZDSZ-miniszter családi holdudvarával épült össze – hogy aztán állandó segítője legyen a Tiborcz–Garancsi–Habony–Rogán-érdekköröknek.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2022/10/26/perfekt-zrt-felnottkepzes-mcc-hatter/
|
2022-10-26 12:41:11
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
"A Magyar Vízilabda Szövetség Elnöksége 11 igen szavazattal, 0 nem szavazattal és 0 tartózkodással megerősítette a spliti Európa-bajnokságon versenyző magyar válogatottak szállásköltségnek 70%-nak újrautalását." (kiemelés: MG)
Ez a hevenyészett szövegezésű, augusztus 25-i keltezésű határozat az egyetlen információ a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) honlapján arról, hogy a szervezetet a nyáron valakik több tízmillió forintra húzták le. A történteket annak ellenére sikerült elhallgatni, hogy az elnökség egyhangúlag döntött a hiányzó pénz pótlásáról, a szervezet pedig a rendőrséghez fordult: a BRFK a 444 kérdésére megerősítette, hogy a XIII. kerületi kapitányság a vízilabda szövetség feljelentése alapján csalás megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomoz.
|
Nyom nélkül eltűnt 50 millió forintnyi euró a vízilabdaszövetségtől
|
A történteket annak ellenére sikerült elhallgatni, hogy az elnökség egyhangúlag döntött a hiányzó pénz pótlásáról, a szervezet pedig a rendőrséghez fordult: a BRFK a 444 kérdésére megerősítette, hogy a XIII. kerületi kapitányság a vízilabda szövetség feljelentése alapján csalás megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomoz.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/10/26/nyom-nelkul-eltunt-50-millio-forintnyi-euro-a-vizilabdaszovetsegtol
|
2022-10-26 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Néhány héttel ezelőtt behívták a Szent Imre kórház szülészeti osztályának vezetőjét a rendőrségre – értesült a Szabad Európa. Sziller István osztályvezető orvost egy, a kórháznak címzett névtelen levéllel kapcsolatban kérték be tanúkihallgatásra.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság az Infotörvényre (2011. évi CXII. tv.) hivatkozva érdemben nem válaszolt megkeresésünkre, a kórház azonban megerősítette az információt. „Dr. Sziller Istvánt, az osztályt jelenleg is vezető főorvost tanúként hallgatták ki egy korábbi, álnéven írt panaszos bejelentés nyomán” – közölte a Szent Imre kórház a Szabad Európával.
A szóban forgó levélről tavaly novemberben számoltunk be. Ebben egy, a kórházban szülő nő lényegében leírja, hogy mennyiért lehet felbérelni szülésznőt. „December elején kerestem meg egy szülésznőt, akit többen is ajánlottak nekem, hogy mi a módja annak, hogy majd vele szüljek” – írta egy nő, aki 2021 tavaszán szülte meg első gyermekét a Szent Imrében.
A Szabad Európa birtokába került levél szerzője szerint a szülésznő nem vállalta el őt a tavaly januártól érvényes jogszabályok miatt. E szerint tilos hálapénzt elfogadni az egészségügyi dolgozóknak.
Ajánlott viszont más kollégákat, akik vállaltak privát szülést. Igaz, ők teljesen be voltak táblázva arra az időszakra. Végül ügyeletben szülte meg gyermekét, de elmondása szerint így is elégedett volt a kórházzal.
Hogyan függ ezzel össze a szülészeti osztály hétvégi bezárása? Kiderül korábbi cikkünkből.
A szülés előtti vizsgálatok alkalmával és a szülőszobában is rengeteg kismamával beszélgetett. Mint kiderült, olyan is volt, aki már októberben kért szülésznőt, hogy legalább egy ismerős arc legyen bent a nagy napon a szülőszobában.
A kismamák ötven–hetvenezer forintnyi hálapénzt fizetnek a szülésznőknek, akik számlát is adnak. Ezen tanácsadás és szülésfelkészítés van feltüntetve, mivel közkórházakban már nem lehet magáért a szülésért fizetni.
„Volt, aki éjjel úgy szült, hogy a szülésznőjének még két másik szülése is volt rajta kívül” – olvasható a levélben. A levélíró szerint másnap a szülésznő szolgálatban volt, fáradtan kellett ellátnia a munkáját.
Akkor a kórház főigazgatója, Bedros J. Róbert nevében egy ügyvéd válaszolt kérdéseinkre. Ebben az állt, hogy bár vizsgálat nem indult, de lapunk megkeresését követően az „intézmény főigazgatója jelentéstételre kérte fel a levélben szereplő szervezeti egység vezetőjét az üggyel kapcsolatban”.
A kórház válaszából az is kiderült, hogy a munkatársak fenntartói engedéllyel, számla kiállítása ellenében végeznek szülésre felkészítő foglalkozásokat, hálapénzt azonban nem fogadnak el.
Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a szülészorvosok döntő hányada már nem fogad el hálapénzt, miközben a kismamák továbbra is igénylik a személyes törődést. Ezt az űrt a szülésznők kezdik betölteni.
Olvassa el az erről szóló cikket is: Nem állnak le a kismamák a hálapénzzel, mert igénylik a személyes szolgáltatást
Tanácsadás címén még számlát is adnak a hálapénzről, és a szülésre is bemennek, pedig csak akkor lehetnek ott, ha aznapra szól a beosztásuk. Nyílt titok a kórházakban, hogy a munkaidejükön kívül bent tartózkodó szülésznők maszekolnak – egyébként miért lennének bent?
Egy, az intézményben dolgozó egészségügyis szerint műszakonként két szülésznő van a kórházban, szülésnél egy orvosnak és egy szülésznőnek kell bent lennie a teremben.
„Ha látok egy harmadikat vagy negyediket, ők biztos, hogy maszekolnak – mondta. Ezek a kollégák ilyenkor nem szerepelnek a jelenléti íven, értelemszerűen nem is írják alá. – Nyílt titok, hogy mi folyik a kórházban, mégsem tesz senki ellene” – tette hozzá.
A rendőrségi kihallgatást követően, egy október 14-i Facebook-posztban jelentette be a kórház, hogy november elsejétől a várandósok csak a szülés idején műszakban lévők közül választhatnak segítőt, akinek a munkaideje lejár, annak el kell hagynia az osztályt.
Ezzel a kórház lényegében megtiltotta azt a korábbi gyakorlatot, hogy a választott szülésznők beosztásukon kívül is bent lehessenek a szüléskor. Az intézet a túlterheltségre hivatkozott, mert nagyon megszaporodott az úgynevezett területen kívüli szülések száma. A rendőrségi kihallgatásról nem szóltak.
A kórház azt is megírta lapunknak, hogy a szülészeti osztályon „hálapénz elfogadásáról a hatályos jogszabályok értelmében nincs és nem is volt szó, ilyenről az osztály vezetésének nincs tudomása”.
Múlt hét kedden az RTL számolt be arról először, hogy többen felmondtak az intézmény szülészetén dolgozók közül az új szabályok miatt. Ekkor még tíz dolgozó felmondásáról szóltak a hírek.
A Népszava azonban úgy tudja, hogy az osztály dolgozóinak fele, a 28-ból 14-en távoztak, és az egyik ok a bérfeszültség lehet. Információnk szerint a felmondottak nagy része nem fogadott el hálapénzt. Éppen emiatt annyira kilátástalannak érzik a helyzetüket, hogy nem bírták tovább: inkább más munkahelyet keresnek.
|
Rendőrségi nyomozás előzte meg a felmondási hullámot a Szent Imre kórház szülészetén
|
Egy fontos részlet kimaradt arról, hogy miért tiltotta be a választott szülésznő intézményét a Szent Imre kórház, aminek következtében az egészségügyi szakdolgozók fele felmondott. A kórház azután szigorított, hogy a szülészetet vezető orvost tanúként hallgatta ki a rendőrség. Információnk szerint sokan maszekoltak a kórházban.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/rendorsegi-nyomozas-elozte-meg-a-szent-imre-korhazban-a-felmondasi-hullamot/32100429.html
|
2022-10-26 00:00:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Szeptember közepén jelentették be, hogy megvásárolta a magyarországi Veolia csoport az MVM alá tartozó Vértesi Erőmű Zrt.-től az oroszlányi erőművet. A létesítmény 2014-ben került az MVM tulajdonába, majd egy évvel később kezdték árulni a feleslegessé vált ingatlanokat.
A tervek szerint felújítást követően 2024-től két, egyenként 50 megawatt teljesítményű blokkban termelnének áramot biomassza és kisebb részben előkészített szelektált hulladék (SRF) elégetésével.
A Veolia közleménye szerint a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft. az oroszlányi létesítmény új tulajdonosa.
Az Átlátszó cikke szerint a CHP-Invest és az Újpalotai Energia Kft. a CHP Energia Zrt. tulajdonában van, az pedig két cégé. Az egyik a francia hátterű Veolia, a másik pedig a VPP Project Kft., ami (a VPP Invest Kft.-n keresztül) a máltai Apium Media Holding Ltd.-ben végződik, ami a cikk szerint egy offshore cég.
A máltai cég tulajdonosa pedig Zelles Sándor, aki a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot irányította a Gyurcsány-kormány idején, a Válaszonline szerint azonban mára összefogott Habony Árpáddal és az őt (legalábbis egykor) hitelező Tombor Andrással.
Az Átlátszó szerint az is erre utal, hogy az Apium Media Ltd. igazgatója és kézbesítési megbízottja Beni Gagel, aki Habony Árpád grúz-izraeli származású barátjának, Michael Gagelnek a testvére.
A lap közadatigénylésben kérte ki a Vértesi Erőmű Zrt-től, hogy mennyiért adták el az oroszlányi erőművet, illetve az adásvételi szerződést is kérték, azonban ezt megtagadták a vevők érdekeire hivatkozva. Az Átlátszó pert indít az adatokért.
|
Offshore cég és Habony köre is felbukkan az oroszlányi erőmű eladása körül
|
Az Átlátszó megpróbálta megtudni, mennyiért adta el a Vértesi Erőmű Zrt. az erőművet, de nem adják ki az adatokat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220929_offshore_ceg_oroszlanyi_eromu_vasarlok
|
2022-09-29 13:07:00
| true | null | null |
HVG
|
Január közepén kaptak egy levelet a Közgazdaságtudományi Intézet nyugdíjas kutatói – tudományos főmunkatársak, emeritusok, professzor emeritusok –, hogy egy hónapjuk van összepakolni és leadni a belépőjüket. Csak az maradhat, aki futó kutatást vezet. Az érintettek megalázónak érzik az eljárást, az intézmény kutatói közül több mint százan szolidaritási nyilatkozatban tiltakoznak a lépés ellen.
|
Értelmetlen költekezés a Nemzeti Sport állami felvásárlása, de Orbán örülhet
|
A miniszterelnök köztudottan a sportnapilappal kezdi a reggeleit, az viszont túlzásnak tűnik, hogy e szokás fenntartása érdekében milliárdokat kelljen kiperkálniuk az adófizetőknek.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202240__nemzeti_sport__kormanykozeli_media__allami_forrasok__mindennapos_testneveles
|
2022-10-09 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A kormánypárt jelöltjének győzelme esélyes a holnapi tajvani elnökválasztáson, ami így megerősítheti Tajpej távolságtartását Pekingtől. A Kínához való viszonyt eltérően ítéli meg a három vetélytárs, de azzal egyik sem kampányol, hogy Tajvan legyen Kína része.
Bradley Cooper sok kritikát kapott filmje, a Maestro révén holtában is népszerű téma lett Leonard Bernstein, ám ez így is csupán halvány visszfénye az amerikai komponista-karmester-zongoraművész korabeli népszerűségének.
|
Kiderült, milyen hatalmi játszma előzte meg az Irgalmasrendi Kórház vezetőváltását
|
Szép csendben lefejezték a Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK) vezetését, ám a hetek óta tartó botránysorozat egyelőre (egy)házon belül maradt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202240_irgalmatlanul
|
2022-10-11 09:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az állami bevételek növelésének szükségességével indokolja magát a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által benyújtott, az állami vagyongazdálkodás egyes szabályait módosító salátatörvény. Az indoklás szerint a hatékonyság- és bevételnövelés érdekében erősíteni, központosítani kell a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) szerepét – ebben van is ráció, az állami vagyonelemek kezelése jelenleg meglehetősen szétszórt, sok vagyonelem (például ingatlan) tulajdonosi jogait az állam nevében az MNV gyakorolja, de számtalan intézmény, szerv, miniszter kezében is vannak jogok.
A csomag kapásból az MNV tulajdonosi joggyakorlása alá rendeli a társadalombiztosítási alapok részét képező ingatlanvagyonokat. Továbbá a korábban az önkormányzatok által működtetett, 2012-ben központi irányítás alá vont egészségügyi intézmények (például kórházak) tulajdonosi jogainak gyakorlója szintén az MNV lesz.
Könnyebb lesz bérbe- és eladni ingatlanokat
A csomag továbbá több ponton és jelentősen enyhítené azokat a szabályokat, amelyek korlátozzák, hogy az állam (vagyis az adott állami vagyonelem tulajdonosi jogainak gyakorlója) milyen feltételek mellett, hogyan adhat el, illetve adhat haszonbérletbe vagyonelemeket (ingatlanokat).
A fontosabb változások:
Maximum 90 napra miniszteri engedély nélkül is hasznosításba lehet adni műemlékeket,
Maximum egy évre versenyeztetés nélkül bérletbe, hasznosításba adható állami vagyon,
Versenyeztetés nélkül hasznosításba adható 50 négyzetméternél kisebb terület,
Versenyeztetés nélkül hasznosításba adható 25 millió forint összérték alatti ingóság,
Versenyeztetés nélkül hasznosításba adható ingatlan, ha az ahhoz kapcsolódó jog (különösen: bányászati jog) gyakorlásához ez szükséges,
Versenyeztetés nélkül el lehet adni állami ingatlant a szomszédos ingatlan tulajdonosának,
Versenyeztetés nélkül el lehet adni védett természeti területben meglévő kisebbségi állami részesedést tulajdonostársnak,
Értékesíthető művelés alól kivett természeti terület a természetvédelmi kezelésért felelős szerv jóváhagyásával,
A jelenlegi 15 helyett akár 25+5 évre adható hasznosításba állami vagyonelem.
Utóbbit a módosításcsomag azzal indokolja, hogy ha a bérlők saját beruházásokat hajtanának végre egy állami ingatlanon, akkor a jelenlegi 15 évnél hosszabb, 20-25 éves megtérülési időkre van szükségük.
A fenti lista alapján – ha az országgyűlés megszavazza a csomagot – érdemes lesz figyelni, hogy az állam milyen természetvédelmi területeket ad el, illetve
milyen bányászati joggal is rendelkező területeket ad hasznosításba versenyeztetés nélkül.
És kinek. A bányászati jogok explicit beemelése a törvényszövegbe legalábbis furcsa. Illetve nem egészen világos: ha egy bányászati területet versenyeztetés útján nem sikerül bérbe adni (minthogy ezek szerint nem kell senkinek), akkor miért lenne ez egyszerűbb versenyeztetés nélkül.
|
Az állam 30 évre, verseny nélkül adhatna bérbe bányákat
|
Nagy Márton miniszter törvénymódosítás-csomagja jelentősen megkönnyítené az állami ingatlanok eladását és bérbeadását is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20221019_allami_vagyongazdalkodas_modositasok
|
2022-10-19 15:46:00
| true | null | null |
HVG
|
Franciaország, Izland, Japán és Olaszország mellett Magyarország is bővelkedik termálvízben, az viszont nem igaz, hogy bárhol található az országban, ha kellően mélyre lefúrnak. Baranya megye jelentős része a termálvízben kevéssé gazdag területek közé tartozik. Ennek az sem mond ellent, hogy a térség jól ellátott fürdőkkel (Szigetvár, Magyarhertelend, Siklós, Orfű és a legismertebb: Harkány).
A régióközpont és megyeszékhely Pécsnek nincs egész évben üzemeltethető élményfürdője. Ezen változtatandó, 2015. áprilisi látogatása során Orbán Viktor Pécsen bejelentette, hogy új, teljes értékű élményfürdővel és sportuszodával fog gazdagodni a város. Az előkészítő munkákra az akkori fideszes városvezetés 500 millió forintot kapott a központi költségvetésből. A tervek szerint a 2016-ban induló előkészületek után 2019-re megkezdődtek volna az építési munkálatok, s 2021-ben, de legkésőbb 2022-ben megnyílt volna az aquapark.
A beruházás lebonyolítását a Páva-féle városvezetés arra a Pécsi Sport Nonprofit (PSN) Zrt.-re bízta, amelynek vezetője a korábbi neves vízilabdázó, Vári Attila volt. A 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz–KDNP Várit indította a polgármesterségért az addigra népszerűségét vesztett Páva helyett. Pávát a Fidesz legfelső vezetése egyebek mellett éppen az aquaparkprojekt késlekedése miatt ejtette – igaz, a korabeli előzetes felmérések azt mutatták, hogy a Fidesz valószínűleg Várival sem tud nyerni. Így is lett, Páva Zsolt polgármestert a független Péterffy Attila váltotta, a Fidesz pedig a városházi többségét is elveszítette.
Az aquaparknál eddig egy kapavágás sem történt, a jelenlegi városvezetés most jutott el oda az előkészítésben, hogy kiírja a tervpályázatot, immár a másodikat a projekt történetében. A tervpályázati és a közbeszerzési eljárás sokáig tart, vagyis továbbra sem tudni, mikor kezdődhet az építkezés. Mindent egybevetve kijelenthető, hogy a hét és fél évvel ezelőtti miniszterelnöki és polgármesteri együttes bejelentés egy átgondolatlan, alapok nélküli üres marketingakció volt, és a „terméket” egy akkor komolynak tűnő terv, a Modern Városok Program (MVP) keretében próbálták „eladni”.
Orbán Viktor 2015 és 2017 között 23 megyei jogú városban turnézott a Modern Városok Programmal (MVP). Sok helyütt azonban ez nem kis részben inkább ötletbörze és a helyi vágyálmok színes gyűjteménye volt – ha mindent megvalósítanak, ami annak idején elhangzott, ahhoz akkori árakon összességében 3500–4000 milliárd forintra lett volna szükség. A miniszterelnök a 2015-ös pécsi látogatásakor a déli ipari park bővítését, az M6-os és az M60-as autópályák továbbépítését, új vásárcsarnok felhúzását ígérte be, de például azt is, hogy a pécsi egyetemen a fizetős külföldi hallgatók számát 2300-ról 5 ezer fölé emelik. Végül azt is bejelentette, hogy megépítenek egy már régóta hiányzó, a „pécsieknek kijáró” élményfürdőt, sportuszodát és szabadidőközpontot is – amelyet korábban a Pécs2020 konzultáció során szavaztak meg nagy arányban a város lakói. Mindezek akkori összköltségét valamivel több mint 100 milliárd forintra becsülték.
|
Százmilliók a semmire. A soha el nem készülő pécsi aquapark tanulságos története
|
A pécsi aquapark megépítését hét és fél éve ígérte meg a miniszterelnök és az akkori polgármester, de azóta sem történt egy kapavágás sem. A 2019-ben nyertes ellenzéki városvezetés most új helyszínen és részben új tartalommal akarja megvalósítani a projektet. Van-e esély erre?
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/szazmilliok-a-semmire-253415
|
2022-10-26 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.