text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Sonkodi Balázs régen Lázár János tanácsadója volt, és egy időben államtitkári pozíciót is kapott. A Fidesz egészségügyi háttérpolitikusát két éve a MÁV egyik igazgatóságába ültette be Lázár havi 1 millió forintos fizetésért, január óta viszont már "csak" felügyelőbizottsági tag havi 800 ezerért. Az állami cég most ezen felül megbízta Sonkodit egy, a munkájától "élesen elkülönülő" feladattal, amelyért 5,8 millió forintot kap. De a tavaly még a MÁV-START Zrt. igazgatóságában ülő Lantos Istvánnal is aláírtak egy 22,3 milliós megállapodást - azt azonban nem árulta el a MÁV, hogy pontosan mi szerepel ezekben a szerződésekben.A MÁV Zrt. honlapján található szerződéslista szerint az Oktatás és HR menedzsment 2025 februárjában határozatlan idejű megbízási szerződést kötött Sonkodi Balázzsal a "MÁV-csoportnál egészségmegőrzési koncepció kialakítására" 5,8 millió forint értékben. Kicsit korábban, 2024 decemberében pedig az Oktatás és HR menedzsment határozatlan idejű megbízási szerződést kötött dr. Lantos Istvánnal "biztonsági kockázati felmérés elvégzésére és elemzésére" 22,3 millió forint értékben.Megkerestük a MÁV Zrt.-t, hogy megtudjuk, a listában szereplő dr. Lantos István megegyezik-e a 2024-ben még a MÁV-START Zrt. igazgatóságában ülő dr. Lantos Istvánnal, és Sonkodi Balázs a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. felügyelőbizottságában helyet kapó Sonkodi Balázzsal.Arra is rákérdeztünk, hogy ha igen, akkor pontosan hogyan kell értelmezni ezeket az egyedi megbízásokat:A meglévő feladataikon és fizetésükön/tiszteletdíjukon túl kapnak plusz munkát és plusz juttatást?Ha igen, miért van erre szükség?Pontosan mit kell csinálniuk a szerződésben foglaltak szerint?Milyen beszerzési eljárás során választották ki a két személyt az adott feladatokra?Felkértek-e másokat is, és ha igen, kiket? Ők milyen árajánlatokat adtak?A MÁV Zrt. válaszában közölte, hogy a 2025. január első napjától létrejött MÁV Személyszállítási Zrt. nem rendelkezik igazgatósággal, így annak dr. Lantos István már nem lehet tagja.Dr. Sonkodi Balázs a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. felügyelőbizottságának (fb) tagja, megbízási szerződésében rögzített feladata - a munkavállalók egészségmegőrzésével, fejlesztésével kapcsolatos programok kialakítása és működtetése, mindezek szakmai támogatása - ugyanakkor élesen elkülönül az ott végzett munkájától.A MÁV szerint mindkét esetben szabályos, értékhatár alatti szerződéskötés történt.A MÁV tehát nem cáfolta, hogy a cég egy volt és egy jelenlegi vezetője külön megbízás alapján több millió forintot kap a MÁV-tól.További részleteket azonban nem árultak el - ahogy korábban sem mindig voltak közlékenyek.Lázár régi embereSonkodi Balázs neve ismerős lehet azoknak, akik régebb óta követik a közéletet.Az orvos-menedzser végzettségű Sonkodi már az első Orbán-kormány idején is a párt egyik jelentős egészségügyi háttérpolitikusa volt, de karrierje csak Lázár János csillagának emelkedésével együtt ívelt magasabbra.Amikor 2000-es évek elején Lázár hódmezővásárhelyi polgármester volt, Sonkodi egészségügyi tanácsadóként dolgozott mellette.Amikor Lázárból 2012-ben a Miniszterelnökséget vezető államtitkár lett, vitte magával Sonkodit politikai tanácsadóként, havi bruttó 996 ezer forintért.Majd 2014-ben Lázár miniszterré nevezték ki, Sonkodiból pedig államtitkár lett, és a trafikok koncessziós jogait kezelő Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságában is helyet kapott.Akkoriban még több cégben is érdekelt volt (pl. OXIVIT Egészségügyi Szolgáltató és Ellátó Kft.), de ma már egyik társaságnak sem a tagja.A 2014-es vagyonnyilatkozata szerint Sonkodi akkoriban másfél éven belül vett 2 db száz négyzetméteres lakást és egy garázst a II. kerületben, plusz egy tihanyi üdülőt, meg 2 autót és még maradt 171 millió forint megtakarítása.Sonkodi 2017-ben lemondott államtitkári posztjáról, de nem sokáig maradt munka nélkül: Lázár János tanácsadója lett. Méghozzá jó pénzért: korábbi 998 ezer forintos fizetésének két és félszereséért, havi 2,6 millió forintért dolgozott.Aztán egy ideig csend volt a Semmelweis, később a Magyar Testnevelési ésSporttudományi Egyetem tudományos munkatársa körül, majd jöttek Lázár János építési és közlekedési miniszter átalakításai a MÁV-nál, amelynek során az egyik MÁV-cégnél, ahol eddig nem volt igazgatóság, 2023-ban egy teljesen új, öttagú testületet is felállítottak.Ennek egyik tagjaSonkodi Balázs lett 1,16 milliós juttatásért.Lázár János szerint az átalakítás során "az igazgatóságokban és a felügyelőbizottságokban a politika helyett az új piaci tudásnak adott elsőbbséget", és olyan embereket választott, akik az államigazgatási tapasztalat mellett nemzetközi cégek élén szerzett gyakorlatias tudással és piaci szemlélettel is rendelkeznek.A cégadatbázis szerint a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. igazgatósága 2024. december 31-én megszűnt, és 2025. január 1-től felügyelőbizottság van a cégnél. Sonkodi jelenleg annak tagjaként havi 800 ezer forint megbízási díjat kap - plusz még az 5,8 milliót az egészségmegőrzési koncepció kialakítására.Katus Eszter
|
Többmilliós pluszmegbízást adott a MÁV Lázár bizalmasának a havi fix fizetése mellé
|
Sonkodi Balázs egy MÁV-cég felügyelőbizottsági tagja havi 800 ezerért, emellé kap még 5,8 millió egészségmegőrzési koncepcióra kialakítására.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/05/27/tobbmillios-pluszmegbizast-adott-a-mav-lazar-bizalmasanak-a-havi-fix-fizetese-melle
|
2025-05-27 10:01:18
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Mészáros és Mészáros Zrt. a Tolna megyei Bikács és Regöly, valamint a Veszprém megyei Öskü és Pétfürdő szennyvíz-tisztításának kiépítését/fejlesztését az eredeti szerződés szerint nettó 17 milliárd forintért vállalta 2022 februárjában. Viszont azóta az orosz-ukrán háborúra hivatkozva kétszer is áremelési kérelmet nyújtott be az Építési Minisztériumnak, és közel 1,6 milliárd forinttal többet kap a munkálatokért.Baranya és Zala megyében is hasonló történt: ott az A-Híd Zrt. és a Szabadics Zrt. párosa nettó 22,2 milliárd forintos ajánlattal nyerte több település szennyvíz-elvezetési és -tisztítási feladatait 2022 februárjában, de "az orosz-ukrán háborúval összefüggésbe hozható körülmények miatt" közel 1,5 milliárd forinttal többet fizet ki neki Lázár János minisztériuma. A számlát mindkét esetben EU-s pénzből állja a kormány.2021. július közepén írt ki közbeszerzést a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) a Tolna megyei Bikács és Regöly agglomerációjának szennyvízelvezetése és -tisztítása, valamint a Veszprém megyei Öskü és Pétfürdő szennyvíztisztításának megvalósítására.Az érintett települések a két megyében a következők: Bikács (396 lakos), Györköny (974 lakos), Öskü (2150 lakos), Pálfa (1441 lakos), Pétfürdő (4301 lakos), Pusztahencse (892 lakos), Regöly (963 lakos), Szakály (1203 lakos), Szárazd (213 lakos), Vajta (784 lakos). A beruházások árát európai uniós támogatásból, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretéből fizeti a kormány.Tolna vármegye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselője, a fideszes Süli János, akihez Bikács, Györköny, Regöly, Szárazd és Szakály tartozik, 2023 június közepén jelentette be a projekt indulását.Plusz 1,5 milliárd a Mészáros-cégnekPedig már jóval korábban, 2022. február 24-én szerződést kötöttek a nyertessel, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Zrt.-vel. Az NFP eredetileg nettó 16,1 milliárdra becsülte a munkálatokat, de a három pályázó közül legolcsóbb ajánlatot adó Mészáros-cég nettó 17 milliárd 49 millió forintért vállalta a feladatot.Versenytársai ennél is többet kértek (volna): az EuroAszfalt nettó 17,9 milliárdot, a Szabadics Zrt. pedig nettó 18,7 milliárd forintot. Mostanra viszont a Mészáros és Mészáros Zrt. ajánlata is megdrágult, méghozzá jelentősen. Először 2023 végén emelkedett a céggel kötött szerződés értéke, akkor nettó 856,3 millió forinttal 17,9 milliárdra nőtt a munka ára. A napokban közzétett módosítás szerint pedig 2024 őszén még plusz 726,7 millió forint áremelést hagyott jóvá az állam a Mészáros-cégnek,így a projekt összköltsége nettó 18,6 milliárd forintra drágult.A közbeszerzési iratok szerint a Mészáros és Mészáros Zrt. először 2023-ban nettó 1,9 milliárd forint költségemelkedésről értesítette az Építési Közlekedési Minisztériumot (ÉKM, ami a 2023 elején megszüntetett NFP-től átvette a projektet). Lázár János tárcája a helyzetet megvizsgálva nettó 2 milliárdos plusz költséget állapított meg, amiből 321 milliót számolt rendes üzleti kockázatnak, és a maradék 1,7 milliárd forint felét, nettó 856,3 milliót jóváhagytak kifizetésre a Mészáros-cégnek.A következő szerződésmódosítás szerint azonban a fenti összeg csak a 2023. július 31-ig tartó időszakra szólt: a kivitelező "a kivitelezés műszaki átadás-átvételi lezárását megelőzően, 2024. augusztus 22. napján" ismét az ÉKM-hez fordult. A Mészáros és Mészáros Zrt. ezúttal nettó 1,5 milliárd forintos költségnövekményről számolt be "a 2023. augusztus 1. napjától 2024. szeptember 3. napjáig tartó teljesítési időszakra vonatkozóan". Az ÉKM ennél magasabb, nettó 1,8 milliárd forintos pluszköltséget állapított meg, amiből levontak 358 milliót rendes üzleti kockázat jogcímmel, és a maradék 1,45 milliárd felét, nettó 726,7 millió forintot hagytak jóvá áremelkedésként.Baranyában és Zalában is drágult a projektNagyon hasonló dolog történt egy másik régióban is, ugyanezekkel a főszereplőkkel. Az akkor még létező NFP 2021. július elején kiírt egy közbeszerzést Kozármisleny szennyvízelvezetése, a Bánokszentgyörgyi agglomeráció szennyvízelvezetése és tisztítása, a Gelse központú agglomeráció szennyvízelvezetése és tisztítása, valamint Surd és Liszó települések szennyvízelvezetése megtervezésére és kivitelezésére. Ezeket a beruházásokat is európai uniós támogatásból fizeti a kormány, szintén a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból (KEHOP).Ebben a projektben összesen 24 település érintett Baranya és Zala megyében: Alsórajk (326 lakos), Aranyosgadány (321 lakos), Bánokszentgyörgy (548 lakos), Bicsérd (978 lakos), Borsfa (673 lakos), Bucsuta (210 lakos), Felsőrajk (765 lakos), Gelse (975 lakos), Kerecseny (240 lakos), Kilimán (214 lakos), Kozármisleny (6750 lakos), Kökény (622 lakos), Liszó (348 lakos), Oltárc (227 lakos), Orosztony (360 lakos), Pécs (140 ezer lakos), Pölöskefő (386 lakos), Pötréte (278 lakos), Surd (535 lakos), Szalánta (1153 lakos), Pusztamagyaród (525 lakos), Szentliszló (255 lakos), Várfölde (184 lakos), Zók (249 lakos).A nyilvánosan elérhető bejegyzések alapján a kivitelezés 2023 nyarán már zajlott. A Baranya megyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerület képviselője, Nagy Csaba (Fidesz) például az év július végén számolt be arról, hogy megtekintette a munkálatokat Szalántán - de nem csak ott, hanem a körzetébe tartozó Bicsérden, Zókon és Aranyosgadányban is kiépül a csatornahálózat a projekt keretében.Bő egy évvel korábban, 2022. február közepén írta alá a kivitelezési szerződést az NFP a tender nyertesével. Az állami cég által által előzetesen becsült árat sajnos itt nem tették közzé, csak azt tudni, hogya Szabadics Zrt. és az A-Híd Zrt. párosa nettó 22,2 milliárd forintért vállalta a munkálatok elvégzését.Egyetlen ellenfelük volt, a Mészáros és Mészáros Zrt. (akkor még kft.-ként), ami nettó 23,1 milliárd forintos ajánlatot tett. Vagyis a Mészáros-cég 900 millió forinttal többet kért, ezért ezt a tendert nem ő nyerte, hanem a Szabadics és A-Híd duó. (A cikk elején taglalt Tolna és Veszprém megyei hasonló projektnél viszont ugye a Szabadics maradt alul Mészáros Lőrinc cégével szemben).A Baranya és Zala megyei szennyvizes projektek rendben haladtak a 2022-es szerződéskötés óta: a települések fideszes országgyűlési képviselői fotózkodtak a beruházásokkal és a kivitelezést végző Szabadics Zrt. embereivel, nem volt szó drágulásról. Bő három év elteltével azonban néhány napja megjelent a közbeszerzési értesítőben egy erre vonatkozó szerződésmódosítás, miszerintplusz nettó 1,47 milliárdot fizet az állam a kivitelezőknek, amivel a projekt ára 23,6 milliárd forintra nőtt.Ráadásul még tovább drágulhat, mert ez csak a 2023. november 30-ig tartó időszakra szól. A tenderdokumentumok szerint a Szabadics és A-Híd Zrt. párosa 2023 decemberében nettó 3,3 milliárd forint pluszköltségről tájékoztatta az NFP jogutódát, az Építési és Közlekedési Minisztériumot. A tárca ennél több, összesen 3,6 milliárdos költségemelkedést állapított meg, amelyből közel 649,9 milliót értékeltek rendes üzleti kockázatként. A fennmaradó közel 3 milliárd forint felét pedig kifizeti az állam a kivitelezőknek.Ők pedig időközben, 2024 őszén már újabb áremelési kérelemmel fordultak Lázár János tárcájához, de annak ügyében egyelőre még nem született döntés. Ha az ÉKM azt is jóváhagyja, akkor további áremelkedés várható a szöveg szerint: "A 2023. november 30. napja után elvégzett teljesítés után járó Vállalkozói díj növekedést, amennyiben a 2024. szeptember 02. napján kelt szerződésmódosítási igény Megrendelő által elfogadásra kerül, Felek a végszámlában számolják el egymás között és így kerül kifizetésre Vállalkozó részére."A háborút okolják a drágulásértAz indoklás a Baranya és Zala megyei munkálatok áremelkedésénél is ugyanaz, mint a Mészáros-cég Tolna és Veszprém megyei szennyvizes projektjeinél: "az orosz-ukrán háborúval összefüggésbe hozható körülmények".Egy 2023 januárjában megjelent kormányrendelet szerint ugyanis a vállalkozóknak joguk van szerződésmódosítást kezdeményezni, ha "a háborús konfliktus miatt kialakult helyzetre visszavezethetően" a rendeletben meghatározott »rendes üzleti kockázat« mértékénél nagyobb költségnövekményük keletkezett. Az állam ezután a plusz költségek rendes üzleti kockázattal csökkentett összegének maximum felét kifizeti a kivitelezőknek.A rendelet szerint "a rendes üzleti kockázat körébe tartozónak minősül azon költségnövekmény, amelynek mértéke nem haladja meg a szerződés teljesítése során felhasznált,a Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán háború okozta áremelkedéssel érintett építőanyagokés beépítésre kerülő építőipari termékek, az azok beépítésével kapcsolatos költségek és díjak piaci áremelkedésének azon együttes mértékét, amellyel az ajánlattevő a szerződéses összeg egésze tekintetében a szerződés megkötésekor számolhatott."Legutóbb a bicskei vasútállomás felújítása emelkedett így 11 milliárd forintra. A kivitelező ott is egy Mészáros-cég volt, de számos más állami nagyberuházás is drágult a közelmúltban ezzel az indokkal.9 éve választották ki a nyerteseketA két tender előzménye egy botrányos keretszerződés, amivel a Fidesz-kormány évekre előre eldöntötte, hogy kik végezhetnek ilyen munkálatokat európai uniós támogatásból több százmillió forint összértékben.Az akkor még nagyban működő Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) 2016-ban írt ki hat regionális, egyenként 70 milliárd forint keretösszegű tendert a 2020-ig a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében megvalósítandó szennyvízelvezetési és -tisztítási, hulladékgazdálkodási és ivóvízminőség-javító beruházások kivitelezésére. Az összesen420 milliárd forintos gigatenderen a Mészáros és Mészáros Kft. (ma már zrt.) az észak-magyarországi régióban, valamint az észak- és közép-dunántúli térségben is a szerencsés kiválasztottak közé került.A Szabadics Zrt. a nyugat- és dél-dunántúli, valamint az észak- és közép-dunántúli régióban járt sikerrel, az A-Híd Zrt. pedig a közép- és kelet-magyarországi, a nyugat- és dél-dunántúli, illetve a délkelet-magyarországi térségben is befutó lett. A régiónkénti 70 milliárdos keretösszeget 2020-ban 105 milliárdra emelte a kormány, majd az NFP-t 2023. január elejével megszüntette, azóta az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz tartoznak a projektek.Erdélyi Katalin
|
Dunántúli kistelepülések szennyvizes munkái is a háborúra hivatkozva drágultak
|
Összesen 3 milliárd forinttal. Mészáros Lőrinc cége kétszer is áremelési kérelmet nyújtott be, az ÉKM mindkettőt jóváhagyta. A számlát az EU állja.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/05/28/dunantuli-kistelepulesek-szennyvizes-munkai-is-a-haborura-hivatkozva-dragultak
|
2025-05-28 10:51:10
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Magyarország leggazdagabb embere ötödik éve Mészáros Lőrinc. A 100 leggazdagabb magyar 2025-ös kiadványában Mészáros toronymagasan, 1422 milliárd forinttal vezeti a mezőnyt. Az elmúlt évben akkora vagyongyarapodásra tett szert, hogy minden 6. percben egy átlagos munkavállalló éves fizetésével lett gazdagabb. Vagyona 602 milliárddal hagyja le az őt követő Csányi Sándorét, aki előtte volt hosszú évekig a leggazdagabb honfitársunk. A cikk interaktív verzióját nézd meg az Átlón.Mészáros Lőrinc tavalyi vagyonosodása a több mint 400 vállalkozásának volt köszönhető, amelyek jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek mezőgazdasági, élelmiszeripari, turisztikai, energetikai, pénzügyi, szolgáltatói, építőipari és befektetési szektorokban.2025. május 22-én jelent meg huszonnegyedik alkalommal a Szakonyi Péter által szerkesztett gazdagösszesítés. A lista 2002-ben még a Magyar Hírlap hasábjain jelent meg, később pedig a Manager Magazin, a Napi Gazdaság és a napi.hu weboldala közölte. 2019-től kezdődően a Perche Kft. gondozásában jelenik meg évente, A 100 leggazdagabb magyar című kiadványban.Mészáros Lőrinc idén ötödik alkalommal áll a lista élén, becsült vagyona 1422 milliárd forintra rúg.Orbán Viktor miniszterelnök barátja 2021-ben nyerte el először a Magyarország leggazdagabb embere címet, akkor harmadekkora vagyonnal rendelkezett. Tavaly óta 432 milliárd forinttal lett gazdagabb, amellyel önmagában a lista hatodik helyét foglalná el idén.Az őt követő Csányi Sándor 2020-ig állt az első helyen, aki 820 milliárd forintos vagyonával idén is a második helyezést érte el. Tavaly óta a becslés szerint mintegy 120 milliárd forinttal növekedett a vagyona. A dobogó harmadik fokára negyedik éve Felcsuti Zsolt került, 526 milliárd forintos becsült vagyonnal.A 100 leggazdagabb magyar összvagyona idén lépte át első alkalommal a 10 ezer milliárd forintot. A gazdaglista kiadásának 24 éve alatt mindössze két alkalommal látszódik visszaesés az összvagyonban, mindkettő globális válsághelyzetekhez köthető: az egyik a 2008-as gazdasági világválsághoz, a másik pedig a 2020-ban kirobbanó koronavírus-világjárványhoz. Ezeket leszámítva viszont a vagyonnövekedés üteme megrendíthetetlen volt. Sőt, 2015 után a vagyonosodás mértéke felgyorsult, a járványt követő években pedig az évenkénti növekedés látványosan megugrott.Tetten érhető ez a fajta exponenciális növekedés az idei tíz leggazdagabb magyar vagyonváltozásán is. Ugyan Mészáros Lőrinc 2014-es listára kerülése óta mást se produkált mint exponenciális vagyongyarapítást, a további kilenc listavezetőnél is láthatjuk a hirtelen felívelést az elmúlt években a vagyont illetően.A vagyonosodás felgyorsulását az alábbi ábra még jobban szemlélteti: 2020 után a "tölcsér szája" elkezdett egyre inkább kiszélesedni, a három leggazdagabb részesedése pedig egyre nagyobbá vált a teljes listán belül.Idén a teljes gazdaglista összvagyonának 13 százaléka már Mészáros Lőrincnél összpontosul,Csányi Sándor részesedése 7,5 százalék, Felcsuti Zsolté pedig 4,7 százalék. Vagyis a leggazdagabb három kezében van a 100 leggazdagabb összvagyonának egynegyede.De a legnagyobb sikereket gazdagodás terén idén nem csak ők érték el. Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója, Mészáros Lőrinc egykori jobbkeze, tavalyhoz képest szinte megkétszerezte vagyonát, 138 milliárd forintról 264 milliárd forintra (ami a 8. helyre teszi őt a listán). Őt Orbán Viktor veje, Tiborcz István követi 88 százalékos vagyonnövekedéssel, ami így 188 milliárd forint lett idén (ez a 11. helyre volt elég). A kiadvány szerint Tiborcz vagyonának jelentős része a Waberer’s Csoportban és a Gránit Bankban lévő érdekeltségeiből származik, összesen 140 milliárd forint.Emelletta tíz legnagyobb vagyonnövekedési rangsor tizedik fokára felkerült Balásy Gyula is(aki évekig csak B.-ként volt feltüntetve a listában), ő az idei 79 milliárdos vagyonával a 34. helyet foglalja el a gazdaglistán. 2018-tól kezdődően Balásy két cége (a New Land Media és a Lounge Design) monopolhelyzetbe került az állami kommunikációs piacon, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) által kiírt keretszerződéseken ezen két cég visszatérő nyertesként van jelen. Az elmúlt három évben 336 milliárd forint értékben nyertek Balásy-cégek NKOH-tendereket, ami a Hivatal megbízásainak 74 százalékát jelenti.Mészáros Lőrinc pedig a számszerű vagyonnövekedés első helyezettje volt idén, 432 milliárd forinttal lett gazdagabb tavalyhoz képest. Ezt a folyamatosan bővülő, már 400-nál is több, megannyi szektorba tartozó vállalkozásainak köszönheti, melyek többsége nyereséggel zárta a tavalyi évet. Miközben az építőipari szektor 2024-ben visszaesett - az előző év azonos időszakához mérve 2024. június óta lejtmenet van az építőiparban, 2025 első két hónapjában 7 százalékkal volt alacsonyabb a termelés volumene a 2024 első két hónapjához képest -, Mészáros ezen cégeit ez láthatóan nem érintette.Ezen a szektoron belül egyik kiemelkedő cége, a V-Híd Építő Zrt. a Transparency International Magyarország kutatása szerint 2021 és 2023 között a második legnagyobb értékben nyert el közbeszerzéseket, összesen 461 milliárd forint értékben. De ha a Mészáros által elnyert összes tendert nézzük ugyanezen időszakból, akkor itt is ő áll a dobogó élén:14 cége 1080 milliárd forint értékben nyerte el a közbeszerzések 8,6 százalékát.Kis-Szölgyémi Ferenc (44. leggazdagabb) három cége 836 milliárd forinttal volt a második (az ő tulajdonában álló B+N Referencia Zrt. a cégek rangsorában viszont az első volt), Szíjj László (6. leggazdagabb) a harmadik 758 milliárdnyi elnyert tenderrel, Balásy Gyula pedig a negyedik 335,9 milliárd összértékű elnyert közbeszerzéssel.A 100 leggazdagabb magyar kiadvány leírja, hogy Mészáros flottakezelésben már benne van a top 5-ben a magyar piacon. A flottakezelő közbeszerzéseket már 2023-ban is extra rövid határidőkkel nyerte el a Mészáros M1 Autókereskedő Kft., amivel a Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. vagy a Mercarius Flottakezelő Kft. nem tudta felvenni a versenyt. De idén márciusban előfordult az is, hogy pont a rövid vállalt határidő miatt nem Mészáros nyerte a flottatendert. A versenytársakkal való vélhető összejátszás miatt nyomozást indított az NNI a Mészáros-cégeket is érintő tendereknél. Ez persze csak Mészáros egy cégének a példája, de hasonló túlárazásokat, drágulásokat, összejátszásokat találhatnánk más cégének más közbeszerzéseit vizsgálva is.Az elmúlt években szép számmal jelentek meg a listán olyan üzletemberek, akiknek valamilyen kötődésük van a jelenlegi kormányhoz és az általa kiépített Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez (NER). Ők inkább a lista első felében helyezkednek el: például Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor barátja, aki vagyonosodását az állami közbeszerzések sorozatos elnyerésének köszönhette.Vagy Szíjj László, aki szintén állami építőipari tenderek visszatérő nyertese, és néhány éve az ő jachtján nyaralt Szijjártó Péter külügyminiszter, de Mészáros Lőrinc is. Ott van még Jellinek Dániel, aki ingatlanfejlesztésből jutott a lista hetedik fokára, az elmúlt években kötött üzletei miatt Tiborcz Istvánnal, Orbán vejével hozták kapcsolatba, de tagja a Budapesti Gazdasági Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának is.Pár éve a Szabad Európa egytől tízig terjedő skálán határozta meg, hogy a leggazdagabb magyarok mennyire vannak szoros kapcsolatban az Orbán-kormánnyal vagy a NER-rel. Ezt a csoportosítást felhasználva és a néhány azóta új listataggal kibővítve látható, hogy az idei listán 20 olyan üzletember található akik nagyon közel állnak a jelenlegi rendszerhez, összvagyonuk (4194 Mrd Ft) közel fele a teljes lista vagyonának. Többen vannak viszont, akik teljesen távol állnak a NER-től (38 fő), ők az összvagyon egyötödét birtokolják.A 100 leggazdagabb magyar lista 2002-es indulásakor a listán szereplők összvagyona 630,4 milliárd forint volt. A mai mezőnyből néhányan már akkor is jelen voltak: például Csányi Sándor vagyona akkoriban 15 milliárd forintot tett ki. Az elmúlt 24 évben jelen lévő gazdagok (18 fő) részesedése összesen 209 milliárd forint volt a 2002-es összvagyonból, míg a többi, később háttérbe szoruló gazdasági szereplő 421,4 milliárd forinttal volt jelen. Felcsuti Zsolt és Mészáros Lőrinc neve ekkor még egyáltalán nem szerepelt a leggazdagabbak között.A leggazdagabbak vagyona 2020 körül kezdett el ütemesebben nőni. 2002 óta a nominális összvagyonuk 17,48-szorosára nőtt. Legnagyobb ütemben (azok közül, akik 2002 óta a listán szerepelnek) Csányi Sándor vagyona nőtt, közel 55-szörösére.Mészáros Lőrinc 2014-ben 7,7 milliárddal lépett a mezőnybe, idén a vagyona ennek 184-szerese. Ehhez képest a bruttó átlagfizetés 2002 óta csak 5,56-szorosára nőtt.Sokkal kisebb összeg is és sokkal lassabb ütemben nőtt a havi kereset, mint a milliárdosok vagyona. A középosztály és a felső egy százalék közötti olló szája egyre nyílik.Ez az osztályok közötti távolság azon is tetten érhető, hogy milyen a vagyoni koncentráció hazánkban. Az adatok rávilágítanak a lakosság leggazdagabb szegmense és a társadalom többi része közötti tartós és növekvő szakadékra Magyarországon. A regionális trendeket idősorosan megnézve az derül ki, hogy hazánkban 2017 óta a leggazdagabbaknál jelentős, 33 százalékos a vagyoni koncentráció, azonban ez a trend már 2014-ben elindult.Mészáros Lőrinc pedig továbbra is kiemelkedő szereplő Magyarországon, és a korábbi évek trendjét figyelve jövőre újból a lista élén lesz. Nem kizárt, hogy a kétezer milliárd forintos határt is át fogja lépni.Zárásként néhány számítás: Mészáros vagyona elég lenne263 ezer átlagosan kereső magyar egy évnyi fizetésének fedezésére (máshogyan megközelítve: ahhoz, hogy a mai átlagfizetéssel számolva valaki megkeresse Mészáros vagyonát, ahhoz 263 ezer évre lenne szüksége);315 ezer átlagos árú használt személygépkocsi megvásárlására, vagy20 431 darab 58 négyzetméteres lakásra az országos átlagáron számolva.A teljes, interaktív cikk az Átlón olvasható:
|
Amíg elolvasod ezt a cikket, Mészáros Lőrinc megkeresi az egész éves fizetésedet
|
Ötödik éve a miniszterelnök barátja a leggazdagabb magyar. Becsült vagyona 1422 milliárd forint, amiért egy átlagembernek 263 ezer évig kellene dolgoznia.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/05/28/amig-elolvasod-ezt-a-cikket-meszaros-lorinc-megkeresi-az-egesz-eves-fizetesedet
|
2025-05-28 14:46:20
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Április végén írtuk meg, hogy a Fidesz törvénymódosítással reagált a külügyminiszter magánrepülőgépes hivatali útjait és azok költségeit feltáró cikkeinkre. A tavaly év végén módosított jogszabály segítségével Szijjártó - Rogán Antal véleményének kikérését követően - megtagadhatja a védett személyek külföldi utazásaival kapcsolatos adatok kiadását. A minisztérium szerint ebbe a körbe tartozik a repülőgépbérlések költségadata is, ám a Fővárosi Törvényszék egy általunk indított adatperben nem tartotta jogszerűnek a külügy jogszabályi hivatkozását, és elsőfokú ítéletében az adatok kiadására szólította fel a minisztériumot. Bár a külügy fellebbezett a döntés ellen, az ítélet másnapjától nem béreltek magánrepülőgépet Szijjártó hivatali útjaihoz, és a miniszter azóta csak honvédségi repülőgépekkel repül külföldre.Az immár több mint két hónapja tartó "önmérséklet" hátterében - a költségadatok eltitkolására tett jelentős kormányzati erőfeszítésekből kiindulva - az állhat, hogy az Átlátszó által feltárt és nyilvánosságra hozott magánrepülőgépes hivatali utak módja, gyakorisága, luxusa és magas költsége negatívan befolyásolhatta a kormány és Szijjártó Péter megítélését.Ezért, a minden témát gondosan lekutató és monitorozó hatalom a közelgő országgyűlési választás előtt úgy tűnik, nem csak törvényt módosított a korábbi költségadatok eltitkolása érdekében, hanem a jelek szerint a továbbiakban nem kíván hasonló témát szolgáltatni a sajtó számára.A magángépes hivatali utak felfüggesztésének okairól, illetve arról, hogy azoknak van-e köze az elsőfokú bírósági ítélethez, természetesen megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályát is, de az általunk megadott 48 órás időkeretben nem reagáltak a megkeresésünkre.Zsinórban 36 út honvédségi gépekkelSzijjártó Péter március 21-én - a fentebb említett bírósági ítélet közzétételének másnapján - a tőle megszokott lendülettel és intenzitással folytatta diplomáciai tevékenységét, illetve külföldi hivatali utazásait.Az ezt követő, jelen cikkünk megjelenéséig tartó - kevéssel több, mint két hónapos - időszakban a miniszter repülőgéppel megtett külföldi útjai között volt Ankara, Moszkva, kétszer Belgrád, Brüsszel, három alkalommal Luxemburg, London, Kairó, kétszer Antalya, Linköping, Iszlámábád, Ammán, Bern, Varsó, Jereván és Jeruzsálem is.Szijjártó hivatalos közösségi oldalainak bejegyzéseit követve azonban egy alapvető változást fedeztünk fel a korábbi utakról készült beszámolókhoz képest. A külügyminiszter kommunikációs csapata a múltban sokszor nem szerepeltette az utazáshoz használt légijárművet a reptéren készült fotókon. Ez arról árulkodott, hogy a minisztert épp nem honvédségi, hanem bérelt magánrepülőgép szállítja.Az elmúlt két hónapban azonban az ilyen jellegű - repülőgép nélküli - reptéri fotók már nem jelentek meg Szijjártó Facebook- és egyéb oldalain, hanema külügyminiszter összes utazásának képein a honvédségi repülőgépek szerepeltek.Tanulva a miniszteri jachtozás idején a minisztériumban telefonáló Szijjártó fotóját posztoló kommunikációs csapat alternatív valóságábrázolásából, mint mindig, most is leellenőriztük azt, amit a képeken láttunk.A repülőgépek útvonalait rögzítő ADS-B Exchange nevű honlap adatai alapján azonban kétséget kizárólag megállapítható: Szijjártó az adatper elsőfokú ítéletének közzétételét követően, azaz 2025. március 20. óta nem vett igénybe magánrepülőgépet a hivatali útjaihoz, és azóta mind a 36 repülőútját honvédségi repülőgéppel tette meg.A teljes honvédségi flottát használja SzijjártóA négy, diplomáciai feladatokra is gyakran "bevetésre" kerülő honvédségi repülőgép közül Szijjártó többnyire a 606-os és 607-es jelzésű Dessault Falcon 7X futárgépeket használta a múltban, melyek a nagy hatótávolságú business jetek osztályába tartoznak.A külügyér eddig csak ritkábban, elsősorban a nagyobb delegációkat igénylő, külföldi diplomáciai találkozók alkalmával - vagy a futárgépek katonai elfoglaltságai miatt - utazott a honvédség 604-es vagy a 605-ös lajstromjelzésű Airbus A319-112-eseivel, melyek akár 140 utas szállítására is alkalmasak.Ezeken a repülőgépeken kevesebb a kényelmes, nagyobb sortávolságú (nagyobb lábhelyű) ülés, mint a futárgépeken, és csak az első pár sor 2-2-es beosztású, azaz első osztálynak megfelelő komfortfokozatú. Mögöttük a többi üléssor 3-3-as tagolású, vagyis 6-an ülhetnek egy sorban, akárcsak egy hasonló méretű utasszállító repülőgépen.Korábbi szokásaitól eltérve a külügyminiszter a legutóbbi 36 útjából a legtöbbször, azaz15 alkalommal a nagy befogadóképességű 605-össel repült, és 11 útra ment a szintén 140 férőhelyes 604-es fedélzetén.A kevesebb férőhellyel rendelkező, de kényelmesebb futárgépekkel ezúttal kevesebbszer repült: hétszer a 606-os, és négyszer a 607-es jelzésű Falcont vette igénybe.Ezek a jetek magas kényelmi felszereltségű légijárművek, a kontinenseken átívelő repülőutakon is komfortos utazást tesznek lehetővé. Éjszakai fedélzeti módban több fekvőhely is kialakítható az utasok számára, hogy a hosszabb, éjjeli repülések során akár át is aludhassák az utazást.Ilyen és ehhez hasonló repülőgépekkel utaznak a milliárdos üzletemberek is szerte a világon, de ebbe a géptípusba tartozó két repülőgépe van az OTP Bank Nyrt. tulajdonában lévő Air-Invest Kft-nek is, az egyik ráadásul egy újabb sorozatú Falcon 8X.Állandó témát szolgáltat a repkedésA Magyar Honvédség légiflottájának négy - 604-es, 605-ös, 606-os és 607-es lajstromjelzésű - repülőgépéről és az állami vezetők honvédségi repülőgéppel történő utazásairól számtalan alkalommal cikkezett már az Átlátszó, gyakorlatilag a repülőgépek - kezdetben titkolt - beszerzése óta.A honvédségi légijárművek ilyen célú használata egyébként önmagában nem kirívó jelenség: más országok vezetőinek utaztatásában is feladatot kap az adott állam honvédsége, illetve légiereje.Máshol azonban ritkábban hangos a sajtó a politikusok és állami vezetők költséges hivatali útjaitól. Hazánkban ezzel ellentétben az elmúlt években folyamatosan zajlott a magánrepülőgép-bérlés, és a honvédségi flottával kapcsolatban is több érdekességre bukkantunk már az egzotikus úticéloktól kezdve a magas fedélzeti költségeken és a titkosított utakon át egészen a vezetőket szállító honvédségi gépek többmilliárdos üzemeltetési költségéig.Azt is feltártuk, hogy egy jogszabálymódosításnak köszönhetően a honvédség feladatai között megjelent "a felkészített erőkkel védett személyek személykíséretében részvétel", mely alapján például Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter, mint állandó védelem alatt álló személyek, a magánútjaik alkalmával is igénybe vehetik a honvédségi légijárműveket.Erre azonban tudomásunk szerint eddig még csak pár alkalommal került sor. Ilyen volt például Orbán Viktor egyik horvátországi nyaralása, illetve az az eset is, amikor egy marokkói hivatali útját követően kb. 1000 km-es olaszországi kitérőt tett a 604-es honvédségi gép amiatt, hogy Pisában kitegye a magyar miniszterelnököt.Brassai KornélCímlapkép: Átlátszó-montázs
|
Leállították Szijjártó Péter bérelt luxusrepülőgépes hivatali útjait
|
Mióta márciusban pert nyertünk a külügyminisztérium ellen a magánrepülős utak költségével kapcsolatban, Szijjártó csak honvédségi gépekkel repked.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/05/29/leallitottak-szijjarto-peter-berelt-luxusrepulogepes-hivatali-utjait
|
2025-05-29 08:50:27
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Ahogy sok más beruházás az országban, a kisvárdai multifunkciós csarnok is megdrágult az orosz-ukrán háborúra hivatkozva. A kivitelező Nyírépszer eredetileg nettó 3,2 milliárdért vállalta a munkát, majd a költségek 4,8, most pedig 5 milliárd forintra nőttek.Nettó 264 millió forinttal drágult, és így már meghaladja a nettó 5 milliárd forintot a kisvárdai multifunkciós csarnok tervezése és kivitelezése - derült ki az uniós közbeszerzési értesítőbe feltöltött dokumentumból. A drágulás okaként ezúttal is az orosz-ukrán háborút és az annak hatására kialakuló építőanyag-áremelkedést nevezték meg.A kivitelező Nyírépszer Hungária Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. összes költségnövekménye nettó 620 244 044 forint volt a számítások szerint, amiből nettó 264 201 045 forint kifizetését hagyta jóvá a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium. Így a beruházás ára nettó 5 087 687 880 forintra nőtt.Ez az összeg már 1,8 milliárd forinttal több, mint amennyiért a Nyírépszer eredetileg vállalta a megbízást.Az eredeti szerződésben ugyanis még 3,2 milliárd állt, de ezt 2022-ben és 2024-ben is módosították. Három éve a beruházás ára nettó 4,8 milliárdra nőtt, tavaly pedig a határidőket tolták ki az orosz-ukrán háború okozta acélhiányra hivatkozva. Majd ehhez az összeghez nemrég hozzácsaptak egy 298 millió forintos pluszmunkát is, amit az MB Invest Kft. végezhet el. A cég tulajdonosa a Nyírépszer Kft. tulajdonosának felesége.A multifunkciós csarnokot a Magyar, az Európai (EHF) és a Nemzetközi (IHF) Kézilabda Szövetség nemzetközi kupamérkőzések rendezésére előírt specifikációjának megfelelően alakítják ki, a létesítmény ugyanakkor az iskolai és a szabadidős sportra is lehetőséget biztosít.A beruházás több ütemben valósul meg, és a csarnok a végén összesen 4000 fő befogadására lesz alkalmas. Az épület mellé több száz fős parkolót is terveztek. A beruházásra összesen 6,9 milliárd forintot irányzott elő a kormány, az összköltség most mindennel együtt nettó 5,3 milliárdnál jár.Katus EszterNyitókép: Lázár János egy kisvárdai utcai fórumon.
|
Lázárék áldásával már több mint 5 milliárdot költhetnek a kisvárdai multicsarnokra
|
Eredetileg nettó 3,2 milliárd forintba került volna a beruházás, de az orosz-ukrán háború miatt már 5 milliárdnál járnak a költségek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/05/29/lazarek-aldasaval-mar-tobb-mint-5-milliardot-kolthetnek-a-kisvardai-multicsarnokra
|
2025-05-29 09:18:32
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Tavaly augusztusban írt ki közbeszerzést az Állatorvostudományi Egyetem öt darab személygépkocsi beszerzésére és bérlésére. A tenderre csak Mészáros Lőrincék cége, a Mészáros M1 Szerviz Kft. adott be ajánlatot, és egyedüli pályázóként el is nyerte a tendert. Az öt autót 36 hónapra közel 72 millióért bérli az egyetem. A felsőoktatási intézmény tájékoztatása szerint a gépjárműveket közfeladat ellátására használják az intézmény dolgozói.Havonta kb. kétmillió forintot fizet az Állatorvostudományi Egyetem öt darab felsővezetői diesel SUV bérléséért - derült ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerből. Azt már közérdekű adatigényléssel derítettük ki, hogy a bérelt járművek (Skoda Kodiaq típusok) automata váltóval felszereltek, minimum 190 lóerősek, összkerék meghajtásúak, minimum hétszemélyesek, sávtartó rendszerrel, tolatókamerával, gerinctámasszal, fáradtságérzékelő szenzorral és proaktív utasvédelmi rendszerrel ellátottak.Csak Mészárosék adtak ajánlatotA tendert még 2024. augusztusában írták ki, melyre mindössze egy ajánlat érkezett Mészáros Lőrincék cégétől, a Mészáros M1 Szerviz Kft.-től. Az ajánlat szerint a nettó ajánlati ár autónként közel négyszázezer forint, az öt autóra együttesen közel kétmillió forint (1 996 900 ft.) havonta. Mivel az autókat 36 hónapon (azaz 3 éven) át bérli az egyetem, így összesen közel 72 millió forint kiadást jelent mindez a felsőoktatási intézmény számára.Mivel az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe (EKR) csak az összegzést töltötték fel az ajánlatok elbírálásáról, az autóbérlés kapcsán az egyetemhez közérdekű adatigényléssel fordultunk, hogy megtudjuk, milyen egyéb szolgáltatásokat tartalmaz még a szerződés, és milyen típusú, felszereltségű autókat bérelnek pontosan.Az adatigénylésünkre válaszul megkapott szerződésben foglaltak szerint a bérlés ideje alatt Mészárosék cége intézi többek között az autókhoz tartozó biztosítások (pl. CASCO), káresemények, karbantartási és szervizszolgáltatások ügyintézését, a téli-nyári gumicseréket, valamint a bérlés mellé tartozik assistance és hozom-viszem szolgáltatás is.A saját bankjától lízingel Mészárosék cégeA szerződés szerint Mészárosék cége vállalta, hogy harminc napon belül leszállítja a kért autókat az egyetem részére, ám amennyiben a megrendelt, a műszaki paramétereknek megfelelő személygépkocsit nem tudják határidőre leszállítani, maximum hat hónapig kategóriaazonos csereautókat biztosítanak.Korábban többször is írtunk róla, hogy Mészáros cégei azért tudják elnyerni az autóbérléssel és flottakezeléssel kapcsolatos közbeszerzési tendereket, mert a piaci versenytársakhoz képest extra gyors határidőket vállalnak az autók leszállítására. Ezt nagy valószínűséggel csak akkor tudják megtenni, ha valamiért pontosan annyi és olyan felszereltségű autókkal rendelkeznek, amelyeket az ajánlatkérő előír.Jelen közbeszerzés esetében az Állatorvostudományi Egyetem harminc napos határidőt írt elő a (csere)autók beszerzésére, amit Mészárosék cége teljesített is, adatigénylésünkre ugyanis összesen 10 darab autóról érkezett átadási jegyzőkönyv.Ezek alapján öt Skoda Kodiaq 2.0. TDI, 7-11 kilométer közötti futásteljesítményű autót még 2024. novemberében adott át Mészárosék cége (ezek lehettek a csereautók). Ezt követően öt másik Skoda Kodiaq 1.9. típusú, szintén alacsony futásteljesítményű autó került átadásra 2025 február és márciusa között.A gépjárműadatok lekérdezése során az derült ki, hogy az autók többségét 2024-ben gyártották (egyet 2025-ben), valamint hogy az autók az Euroleasing Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél vannak bejegyezve lízingre. Ez a zrt. pedig Mészáros Lőrinc bankjának (MBH) lízingcége.Kerestük az egyetemet, hogy kik és milyen célra használják majd ezeket a járműveket. Az intézmény azt közölte válaszában, hogy az autókat az egyetemi közfeladat ellátására használják az intézmény dolgozói.Szabó-Gödri RitaCímlapkép: Átlátszó-montázs
|
72 millió forintért bérel autókat az Állatorvostudományi Egyetem Mészáros Lőrincék cégétől
|
Az egyetem az autókat három éven át bérli. A gépjárművek minimum 190 lóerősek, melyeket a dolgozók közfeladatellátásra használnak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/oktatas/2025/05/30/72-millio-forintert-berel-autokat-az-allatorvostudomanyi-egyetem-meszaros-lorincek-cegetol
|
2025-05-30 12:44:43
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Amatőr hibák, önként kapituláló versenytársak, extra rövid határidők - ezekbe a jelenségekbe botlottunk, amikor kielemeztük a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó autókereskedő cég által megpályázott és sok esetben el is nyert közpénzes megbízásokat. A flottatendereken taroló Mészáros M1 Kft. legfrissebb beszámolója szerint 18,4 milliárdos forgalmat bonyolított tavaly és 1,1 milliárdos eredményt ért el.A felcsúti Mészáros M1 Autókereskedő Korlátolt Felelősségű Társaságot 2016-ban alapították. A cég főtevékenysége a személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, valamint a személygépjármű kölcsönzése. A társaság éves bevétele 2017-ben nettó 504 millió forint volt, tavaly viszont már 18,4 milliárd. A nyereség pedig meghaladta az 1,1 milliárd forintot. Ebből azonban nem fizettek ki osztalékot a tulajdonosoknak.A kft. tulajdonosa a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. és az MKB magántőkealap. Mindkettő Orbán Viktor miniszterelnök gyerekkori barátjának, a leggazdagabb magyarnak, Mészáros Lőrincnek az érdekeltsége. A társaság 2021 óta nyer közbeszerzéseket - nem is akárhogy.Ahogy arról korábban többször is beszámoltunk, a Mészáros M1 Kft. gyakran olyan extra rövid teljesítési határidőket vállal, amelyekkel más - sokkal nagyobb - flottakezelők sem tudják felvenni a versenyt, hiába adnak olcsóbb ajánlatot. Néhány ilyen tenderrel kapcsolatban cikkünk nyomán már eljárás is indult.De azt is bemutattuk, hogy néhány flottakezelő cég - köztük a Mészáros M1 és a Mercarius -, hol együtt, hogy egymás ellen nyeri a színjátékszerű tendereket. Az ajánlattevők néha amatőr hibát vétenek, látszólag oda-vissza adják "a szívességeket", vagy épp saját nyerési esélyeiket szabotálják el, de ezeket a jelenségeket a Gazdasági Versenyhivatal eddig nem találta elég gyanúsnak ahhoz, hogy vizsgálódni kezdjen.A Mészáros M1 Kft. legutóbb a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.-től nyert 123,3 millió forintos megbízást, miután mindkét ellenfelét, a Mercariust és a MOL Fleet Solution Kft.-t is kizárták.Katus EszterNyitókép: Átlátszó montázs
|
Irányítottnak látszó flottatenderek árnyékában nőtt 18,4 milliárdra Mészáros autós cégének bevétele
|
A Mészáros M1 Autókereskedő Kft. 11,9 milliárdos bevétele 18,4-re nőtt egy év alatt. A cég gyakran nyer el közpénzes megbízásokat furcsa körülmények között.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/02/iranyitottnak-latszo-flottatenderek-arnyekaban-nott-184-milliardra-meszaros-autos-cegenek-bevetele
|
2025-06-02 08:31:17
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
40 milliárdos forgalommal és 2,1 milliárdos adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet a Mészáros-család tulajdonában álló Fejér-B.Á.L. Zrt. A nyereséget osztalékként ki is fizették maguknak Mészárosék. Az építőipari cég az elmúlt években számos közpénzes megbízást nyert, most épp a vagyonkezelő alapítványként működő Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) új pécsi oktatási intézményét alakíthatják ki. A beruházás nettó 8,9 milliárd forintba kerül.Hirdetménnyel induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki a Sopianae Talentum Ingatlanfejlesztő Kft. a pécsi MCC oktatási központ generálkivitelezésére tavaly nyáron. A tendernek most lett meg az eredménye: a Mészáros-család tulajdonában álló Fejér-B.Á.L. Zrt. nyerte el a megbízást nettó 8,9 milliárd forintért. A felcsúti társaság két másik kormánynak kedves cég elől vitte el a megbízást: a LATEREX Építő Zrt. nettó 9,2, míg a Market Építő Zrt. nettó 9,3 milliárdos ajánlatot adott.A Fejér-B.Á.L. alvállalkozóként bevonja a szintén Mészáros érdekeltségű ZÁÉV Építőipari Zrt.-t, illetve a Zala Elektro Szerelő és Szolgáltató Kft.-t is. A nyertes cégek feldata lesz a Pécs, Király utca 13. és Mária utca 10. alatt található épületek generálkivitelezése - beleértve az építészeti, mélyépítési, épületvillamossági, épületgépészeti, erősáramú és gyengeáramú munkákat is.A tervek szerint a Király utcában a volt Nemzeti Casino épülete városi közösségi és oktatási funkciót kap, az udvarban pihenő teret alakítanak ki. A Mária utcai telekrészen pedig kollégiumot és mélygarázst építenek. A két létesítményt új belső átvezető sétánnyal kötik össze.A fideszes elitképzőként számon tartott Mathias Corvinus Collegium Alapítvány már több mint 30 létesítményben működik, a szervezet vagyona 2023-ban az 500 milliárd forintot is megközelítette.Nemrég megírtuk, hogy a Kis Hiltonként is emlegetett Konferencia Hotelt 2 milliárd forintért újíthatják fel Győrben, tegnap pedig azt, hogy a miskolci Korona szállóból nettó 18,9 milliárdért varázsolnak oktatási centrumot. Ott a kivitelezést a NER-cégek oldalán is felbukkanó Épkar Zrt. vezette konzorcium végzi:Az MCC-t Tombor András (milliárdos üzletember, a Fidesz fontos háttérembere) alapította 1996-ban. A ma már közérdekű vagyonkezelő alapítványként működő MCC-be (amelynek kuratóriumának elnöke Orbán Balázs, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója), 2010 óta jelentős állami vagyont csatornáztak át: a közvetlen pénzbeli támogatások és a Mol- és Richter részvények mellett ingatlanokkal is gyarapodott, 2023 nyarán pedig a Libri-Bookline cégcsoport is az MCC többségi tulajdonába került.Kevesebb bevétel, több nyereségA pécsi MCC beruházást kivitelető Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. tulajdonosa nem más, mint a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc és gyerekei. A zrt. számos állami tenderen lett befutó az elmúlt években, többek között ők építették az új iskolát is Felcsúton. 2022-ben alig öt hónap alatt 50 milliárd forint értékű közpénzes megbízást nyertek el.A cég forgalma 2020 óta 44 és 65 milliárd között mozgott, tavaly 40 milliárdos bevétellel zárták az évet. A társaság nyeresége viszont jelentősem megnőtt: 139 millióról 2,1 milliárdra. Ezt az összeget a tulajdonosok ki is vették osztalékként.Katus EszterNyitókép: A Mészáros gyerekek/Átlátszó montázs
|
Mészárosék családi cége 8,9 milliárdért építheti Pécsett az MCC újabb központját
|
A felcsúti cég a szintén kormányközeli Market Zrt.-nél és a Laterex építőnél adott olcsóbb ajánlatot.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/06/03/meszarosek-csaladi-cege-89-milliardert-epitheti-pecsett-az-mcc-ujabb-kozpontjat
|
2025-06-03 07:50:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Két év alatt 36,2 millióról 66,2 milliárdra növelte bevételét a Mészáros M1 Útépítő Kft., a cég nyeresége pedig a 15 milliárd forintot is meghaladta. Ebből 10,8 milliárdot ki is vettek osztalékként a tulajdonosok. A társaság elképesztő sikere mögött az állhat, hogy a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok nyerték a 35 évre szóló autópálya-koncessziót, így a fiatal útépítő cégnek bőven akad munkája. Az M1 autópálya bővítése miatt még új aszfaltkeverő telepet is építenek Kisigmándon, amit a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított.Bár keveset hallani róla, elképesztő tempóban gyarapodik a Mészáros M1 Útépítő Kft., amelynek a Mészáros Lőrinc féle Talentis Group és V-Híd Zrt. a tulajdonosa. A céget 2020-ban alapították, és az első két évben veszteséges volt. 2022-ben aztán már pluszban zárta az évet 36,2 millió forintos forgalom mellett. 2023-ban pedig kilőtt a társaság: 31 216 500 000 forintos bevételt és 7 339 404 000 forintos adózott eredményt ért el. Tavaly viszont még ezt is felülmúlták: 66,2 milliárdos (!) árbevétel mellett 15,4 milliárdos profitot produkáltak. Ebből 10,8 milliárdot fizettek ki osztalékként, és 4,6 milliárdot az eredménytartalékba helyeztek.A hatalmas ugrás mögött a profilváltás állhat: a társaság ugyanis korábban nehézgépkezeléssel foglalkozott, és erről váltott útépítésre két évvel ezelőtt. Ez pedig nagyon jó lépésnek bizonyult. Mert bár a cég látszólag nem nyert közbeszerzéseket, számos jelentős megbízást kapott már. És minden bizonnyal kapni is fog.Aranyat érő autópálya-koncesszióA Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte el ugyanis a 35 szóló nemzeti autópálya-koncessziót 2021-ben. Ami azt jelenti, hogy az általuk létrehozott cég, az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. üzemeltet számos gyorsforgalmi utat az országban, és az ő feladatuk a tervezett utak építése is. Ezért cserébe évente rendelkezésre állási díjat kapnak az államtól.Az MKIF legfrissebb, 2024-es beszámolója szerint a cég bevétele egy év alatt 152,4 milliárdról 195,2 milliárdra nőtt, ebből 191,8 milliárd a koncessziós bevételekből származott. A 2 milliárdos adózott eredményből pedig összesen 542 millió forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok.A társaság honlapja szerint 1237 km már meglévő magyarországi gyorsforgalmi út üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését végzik, de 2034-ig 279 km új gyorsforgalmi utat építenek, és 299 km-en pedig bővítik a már meglévő hálózatot. Ez több ezer milliárd forint építési megbízást jelent, amit akár saját magának vagy alvállalkozóknak is kiadhat a társaság közbeszerzési eljárások nélkül.És itt jön képbe a Mészáros M1 Útépítő Kft.Kiemelt beruházás lettMKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tulajdonosai ugyanis a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok. Így aztán nem is csoda, ha az autópályákát érintő egyes munkálatokat is Mészáros- vagy épp Szíjj-cégek végzik.Az egyik ilyen nyertes a felcsúti székhelyű Mészáros M1 Útépítő Kft. lehet, amely nemrég kérelmet adott be a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatalhoz "a Kisigmánd 055/7 helyrajzi szám alatti ingatlanon tervezett labor épület, fedett és fedetlen depónia engedélytől eltérő továbbépítésére vonatkozó módosított építési engedélyezés tárgyában". Erről a kormányhivatal által kifüggesztett hirdetmény árulkodott.Rákerestünk, hogy pontosan mit és miért építhet a cég egy másik megyében (ahol látszólag fióktelepe sincs), és azt találtuk, hogy egy aszfaltkeverő üzemet alakít ki. És hogy miért pont ott?Azért, mert az M1 autópálya Budapest-Győr közötti szakaszát 2×3 sávra bővíti az állam, az útépítési munkálatokhoz pedig szükség lesz egy komplex funkciójú gazdasági (aszfaltkeverő) telepre is az M1 autópálya és a 13. sz. főút csomópontja közelében.Ehhez nagy segítséget jelent a kivitelezőknek, hogy a kormány a gyorsforgalmi út építését, és az azzal járó egyéb beruházásokatnemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.Így a Mészáros M1 Útépítő Kft. telepe is megkapta a kiemelt státuszt.A cég által készíttetett tervek szerint az aszfaltkeverő telepen iroda, gazdasági épületek, technológiai építmények és depónia is lesz.A dokumentumban azt is írják, hogy a tervezett zöldmezős beruházás környezetvédelmi szempontból biztonságos. Mert bár az aszfaltkeverő telep a környezetre negatív hatást gyakorol, azonban "a fejlett, zárt technológiának köszönhetően annak jelentős környezetszennyező hatása nincs".Katus Eszter
|
Kilőtt Mészárosék fiatal útépítő cége, az autópálya-koncesszió lehet a siker kulcsa
|
A Mészáros M1 Útépítő Kft. 2 év alatt 36,2 millióról 66,2 milliárdra növelte a bevételét. A cég új aszfaltkeverő üzemét nemzetgazdasági szempontból kiemelt jele
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/03/kilott-meszarosek-fiatal-utepito-cege-az-autopalya-koncesszio-lehet-a-siker-kulcsa
|
2025-06-03 13:42:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Új kormányközeli tulajdonosa van az OBSERVER Médiafigyelő és Kutató Kft.-nek, amely elnyerte az MTVA egyik legfrissebb tenderét. A cég a közmédiára vonatkozó médiafogyasztási szokásokat vizsgálhatja egy 70 millió forintos keretmegállapodás keretében. Az új tulajdonos Magyarázni Alapítvány alapítói a kormány egyik kedvenc kutatójának, Mráz Ágoston Sámulnek a munkatársai voltak.A közmédiára vonatkozó médiafogyasztási szokásokat vizsgálná a Médiaszolgáltatás - támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), a feladat elvégzésére közbeszerzési eljárást írt ki május 14-én. Jelentkezni mindössze két hétig lehetett, igaz, a kiírást piaci konzultáció is megelőzte. A fehívásra végül mindössze egyetlen cég, az OBSERVER Médiafigyelő és Kutató Kft. jelentkezett, amely el is nyerte a megbízást. A cégnek márciusban új tulajdonosa lett, ma már a Magyarázni Alapítvány alá tartozik.A társaságnak feladata lesz országos mintán végzett közvélemény-kutatást lefolytatnia (rádió és/vagy televíziós csatornákra és online felületekre vonatkozóan is), amelyből megismerhetők a hazai felnőtt népesség vagy egy kiválasztott csoportjának informálódási és médiahasználati szokásai, illetve feltérképezhető az egyes közszolgálati csatornák (tv, rádió, online) információszerzésben és kikapcsolódásban betöltött szerepe, összehasonlítva a többi médiaszolgáltató hasonló tartalmú csatornáival.Emellett többek közötttelefonos adatfelvétellel lebonyolított,lakossági online médiahasználati szokásokra vonatkozó,kvalitatív (fókuszcsoportos),személyes megkérdezésen alapuló kutatást,telefonos adatfelvétellel bonyolított gyors véleménykutatást,valamint személyiségek ismertségét és kedveltségét vizsgáló kutatást és mélyinterjúkat is kell végezniük.A megbízás 12 hónapra szól, a keretösszeg nettó 70 600 000 forint,amelynek 70%-ára vállal lehívási kötelezettséget az MTVA. A nyertes OBSERVER Médiafigyelő és Kutató Kft. alvállalkozóként bevonja a Társadalomkutató Kft.-t és Erdész-Sós Judit egyéni vállalkozót is a teljesítésbe.Az összeg elsőre nem tűnik nagynak, de sok kicsi sokra megy. Ahogy arra az Mfor a napokban rámutatott: a közmédiának tavaly is sikerült az a bravúr, hogy a beérkező mintegy 140 milliárd forint közpénz ellenére veszteséges lett.Persze ez nem meglepő annal fényében, hogy többek között negyedmilliárdért méretnek nézettséget, közel félmilliárd forintot költenek sminkesre, fodrászra és stylistra, valamint ugyanennyit taxira is.Kormányközeli tulajdonosA tendernyertes OBSERVER Médiafigyelő és Kutató Kft. tulajdonosa korábban a Nézőpont Csoport Befektetési és Vagyonkezelő Zrt., majd a CEPER Kutató, Médiafigyelő és Tanácsadó Zrt., ezután idén 2 hónapig az OBSERVER Csoport Zrt. volt, végül március vége óta a Magyarázni Alapítvány lett.A Magyarázni Alapítványt pár hónapja alapították, kuratóriumi tagjai Takács Andrea, Zotter Judit és Gáspár Soma. Az alapítvány célja hivatalosan "politikatudományi kutatások, politikatudósok és politikai elemzők, valamint a politikatudománnyal foglalkozó egyetemi hallgatók támogatása".Mindhárom alapító a kormányközeli Nézőpont Intézet és Századvég vezetőjének, Mráz Ágoston Sámuelnek a munkatársa volt különböző cégekben,így az idén márciusig Mráz tulajdonában álló Observer Csoportnál vagy a Magyar Nézőpont Kft.-nél. Érdekesség, hogy Mráznak az Opten szerint ma már egyetlen cégben sincs tulajdonrésze, sőt, vezető tisztségviselőként sincs jelen sehol.Az OBSERVER Kft. bevétele 2023-ban 5,1 milliárd, tavaly pedig 5,2 milliárd forint volt.Katus Eszter
|
Kormányközeli alapítvány cége végezheti a közmédia közvélemény-kutatásait
|
Az OBSERVER Kft.-nek telefonos, online és személyes megkérdezésen alapuló kutatást is kell végeznie arról, mi a véleménye a közmédiáról a nézőknek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/05/kormanykozeli-alapitvany-cege-vegezheti-a-kozmedia-kozvelemeny-kutatasait
|
2025-06-05 08:43:34
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Adatigénylési pert indítottunk az NFI-vel szemben, mivel nem hajlandók kiadni a Rákay Philip-féle Petőfi-film díszletének szerződéseit. A Filmintézet korábban olyan szerződéslistát mutatott be a több milliárdból épült díszletvárosról, ahol ki voltak takarva a pénzösszegek és a bérlők nevei.A Most vagy soha! az eddigi legmagasabb költségvetésű filmje lett. A producer, Rákay Philip elmondása szerint a film 7 milliárd forintos költségvetésének közel felét a fóti díszletvárosra költötték el, ami szerinte hamarosan visszahozza a befektetett összeget, hiszen más produkcióknak is bérbe adható a ’48-as Pest-Budára hasonlító díszletegyüttes.A telek jelenleg 100%-ban a Nemzeti Filmintézet (NFI) tulajdona, ezért a Filmintézethez fordultunk adatigényléssel, kikérve a Petőfi-film készítése óta megkötött bérleti szerződéseket. Tekintve, hogy az NFI állami szervezet, annak bevételei, így a díszlettel kapcsolatos bérleti szerződések részletei közérdekű adatnak számítanak.Csak a lényeg nem derült ki a szerződésekbőlAz NFI azonban a kérdésünkre válaszul egy igen hiányos adatsort küldött. Bérleti szerződést csak egyet kaptunk, ezen gondosan ki volt takarva a bérlő neve, a bérlet időtartama és összege is. A kapott dokumentumok között volt még egy adásvételi (azaz nem bérleti) szerződés, ami szerint az NFI megvett egy külföldi stúdió által felhúzott díszletet - a bérlő nevét, összeget és időtartamát itt is eltávolították.A legteljesebb dokumentum egy összesítés volt, amiből kiderült, hogy 2024 január és 2025 március között 3 produkció készítői bérelték ki a Pest-Buda-díszletet. Ezekből a produkciókból nettó 168 992 500 forint folyt be, azonban (ahogy a listából is látszik), ebben nemcsak a Pest-Buda-díszlet, hanem két másik helyszín díszletei is benne voltak.A bérlők neve és a részösszegek itt sem láthatók, vagyis továbbra sem tudtuk meg, mennyi bevétele származik az NFI-nek (így az államnak) a díszletvárosból.Az sem derült ki, hogy milyen produkciók számára adják ki a díszletet - például, hogy a bérlők között vannak-e közpénzből finanszírozott produkciók készítői is.Váratlanul visszaléptek a megegyezéstőlMiután nem kaptuk meg a kért adatokat, adatigénylési keresetet adtunk be, amit a bíróság befogadott. Nem sokkal később megkeresett minket a Filmintézet, és peren kívüli megegyezést ajánlott.Egy személyes tárgyalás után látszólag sikerült is egyezségre jutni. Az NFI az egyezségi ajánlatában felajánlotta, hogy a kitakart adatokat mutató táblázatot az alábbi adatokkal egészítsék ki:a produkció tekintetében annak megjelölése, hogy nemzetközi vagy magyar produkcióról van szó,bérleti díj produkciónkénti bontásban,a bérletek időtartama (dátumtól dátumig) produkciónkénti bontásban.Ezt mi egy válasz-emailben el is fogadtuk, eltekintettünk volna tehát a teljes szerződésektől (amik akár olyan adatokat is tartalmazhattak volna, mint a produkció címe és a bérlő neve), csak ara voltunk kíváncsiak, hogy pontosan mennyit fizettek a bérlők egy-egy konkrét díszlet használatáért, hogy azokat mennyi ideig bérelték azokat, és hogy magyar vagy külföldi bérlőkről van-e szó.Egy hét múlva azonban újabb emailt kaptunk az NFI képviselőjétől, ahol azt írták, "nem áll módunkban egyezséget kötni, azonban köszönjük az egyeztetésen való részvételeteket."Mennyire térül meg a közpénz?További opciók híján a szerződéseket mégis adatigénylési perben kérjük ki. Fenntartjuk, hogy az állami intézet bevételei közérdekű adatok.Az NFI 100%-os állami tulajdonban áll, ezért a gazdálkodása a törvények alapján nem titok, hanem nyilvános információ.Így a díszlettel kapcsolatos bérleti szerződései is közérdekű adatnak számítanak, az mindenképpen, hogy kivel kötnek szerződést és mennyiért. Ehhez képest az NFI ezeket is titkolná a nyilvánosság elől.Alaptörvény 39. cikk (2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.(3) Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról5. § (1) Közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja. (2) Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.Ahogy korábban írtuk: filmes forrásaink szerint egy a fótihoz hasonló díszletet nagyjából heti 10-20 milliós összegért lehet kibérelni, és egy tipikus játékfilm-forgatás 8-10 hetet vesz igénybe egy fő helyszínen. Ez alapján, egy produkcióból mintegy 10-20 millió forint bevétele lehet az NFI-nek - tekintve, hogy egy év alatt 3 stábnak adták ki a helyszínt, nem valószínű, hogy amint Rákay Philip állította, 8-10 éven belül megtérülne az országnak a milliárdos befektetés.Különösen akkor nem, ha a forgatások közpénzt is kapnak: sok magyar produkció (mint a Most vagy soha! is) állami támogatással készül, amit hol direkt kormányzati forrásként kapnak, hol maga az NFI biztosítja. Emellett a külföldi stúdiók is igénybe vehetnek közvetett támogatást a produkció büdzséjének 30 százalékáig, hiszen a társasági adót fizető cégek filmcélú felajánlásokkal jóváírhatják a befizetendő adójuk egy részét.Az adatigénylési per után, ha megkapjuk a produkciók adatait, azt is kikérjük majd, ezek közül melyik film kapott közvetett vagy közvetlen állami támogatást.Zubor ZalánCímlapkép: Átlátszó montázs
|
Perre megyünk a Petőfi-film milliárdos díszletéről kötött szerződések ügyében
|
A Filmintézet korábban olyan szerződéslistát mutatott be a több milliárdból épült díszletvárosról, ahol ki voltak takarva a pénzösszegek és a bérlők nevei.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/06/perre-megyunk-a-petofi-film-milliardos-diszleterol-kotott-szerzodesek-ugyeben
|
2025-06-06 12:43:02
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A baloldalinak tartott milliárdos az Auchan áruházzal szemben vásárol szántóföldet a Pest megyei városban. Hogy földművelésre készül-e a nagyvállalkozó, vagy egészen más tervei vannak a 44 hektárral, az egyelőre nyitott kérdés. A 18 oldalas adásvételi szerződés alapján azonban több szempontból is figyelemre méltó az ügylet: a 44 hektáron ugyanis 7,6 milliárd forintot meghaladó követelés van, és a zálogjogosultak egy része szintén Leisztingerhez köthető.A közzétett hirdetmény tanúsága szerint összesen 14 darab szántót vásárol Leisztinger, amelyek összesen 44,16 hektár (441,6 ezer négyzetméter) nagyságúak, és egymás mellett helyezkednek el. A terület farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetbe (Má-f) tartozik, azaz farmgazdálkodást, agrárturizmust szolgáló építményeket lehet elhelyezni (építeni) rajta.Törökbálint jelenleg érvényes Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) szerint az övezetben elsősorban növénytermesztés, állattartás, agrárturizmushoz kapcsolódó vendéglátás, valamint lakófunkció is engedélyezett.A Leisztinger által megvásárolt területen legfeljebb 1320 négyzetméternyi épület húzható fel a 3%-os beépíthetőség alapján, és az épületmagasság maximum 7,5 méter lehet. Az épületben pedig legfeljebb két lakás és egy szolgálati lakás alakítható ki.Komoly adósságcsomag jár a földek melléAmi viszont ennél érdekesebb, hogy a 14 szántó nagy része zálogjoggal, jelzáloggal illetve végrehajtással terhelt.A VK Consulting Gazdasági Tanácsadó Kft. 698,5 millió forint zálogjoggal, a TB Invest Zrt. pedig 2 milliárd forint zálogjoggal rendelkezik. A Lavina Szerviz Kft. részére 20 millió forintos végrehajtás van bejegyezve, melyet a Schadl és Társa Végrehajtó Iroda próbál végrehajtani. Emellett a TB Invest Ingatlanforgalmazó Zrt részére 1 milliárd forintos követelés szintén végrehajtás alatt van a Patona és Társa Végrehajtó Irodán keresztül. A Kreditor Pénzügyi Zrt. 9,9 millió eurós (közel 4 milliárd forint) követelést próbál behajtani ugyannek a végrehajtónak a segítségével - a pénz vélhetően az osztrák bejegyzésű Hussar Holding Gmbh-nak jár, aminek ugyanekkora összegű zálogjoga van bejegyezve a területre.Az adósságok összértéke meghaladja a 7,6 milliárd forintot,ami figyelemre méltó, ha összevetjük a 384 millió forintos vételárral. Ez alapján még a felkapott Törökbálint viszonyaihoz képest is túlárazottnak tűnik az üzlet. Különösen, hogy az OTP termőföld kalkulátora szerint a 44 hektár becsült piaci ára 2024-ben mindössze 191,9 millió forint volt. Az árverési kifüggesztés alapján viszont hektáronként eltérően, de átlagosan 19 millió forintra becsülték a területet, amely így összesen 836 millió forintot érne.A zálogjogosultak is köthetők LeisztingerhezA dokumentumokból az is kiderül, hogy az ingatlanokra bejegyzett zálogjogosultak egy része összefonódik a vevővel, vagyis Leisztinger Tamással. A TB Invest Zrt. például a Hussar Holding GmbH érdekeltsége, az pedig Leisztinger tulajdonában van. (Érdekesség, hogy a TB Invest korábbi tulajdonosa volt a földek jelenlegi eladója, Takács Ferenc is - igaz, csupán két hónapig, még 2006-ban.) A Kreditor Pénzügyi Zrt. szintén Leisztingerhez köthető.A Hussar Holding egyébként több szállodát működtet az osztrák Alpokban, és 2020-ban ciprusi partnerével, az Agrina Holdings Limiteddel két működő naperőművet vásárolt meg Magyarországon. Az Agrina szintén Leisztinger érdekeltségébe tartozik a ciprusi cég amelynek korábbi vezető tisztségviselői között szerepel például Sasinszki Ágnes, aki az Arago Zrt.-ben töltött be azonos pozíciót 2001-2020 között, és Temesvári Gábor, aki sajtóinformációk szerint a Ormosszén Szénkitermelő Zrt-nél volt korábban projektvezető- mindketten szorosan kötődnek Leisztinger vállalkozásaihoz. Az Agrina Holdings vezetője jelenleg dr. Pákay Barnabás, aki vélhetően azonos a Paks II. Zrt. egyik ügyvezetőjével és igazgatósági tagjával.Ez alapján úgy tűnik, Leisztinger Tamás megvásárolt némi földet, amelyen legfőképp a saját érdekeltségeinek van jelzálog- és végrehajtási joga.Különös pontok a szerződésbenAz általunk megkérdezett földforgalmi ügyekben jártas jogász szerint több szokatlan elem is van a szerződésben. Az egyik például, hogy a vevő kifejezetten a terhekkel együtt kívánja megvásárolni az ingatlanokat. Ez arra utalhat, hogy nem cél a terhek mielőbbi törlése, ami piaci tranzakciónál ritka.A másik érdekes elem, hogy az elővásárlási jog Leisztinger Tamásnál fennáll, mivel:"a vevő (ajánlattevő) nyilvántartásba vett földműves [...] akinek életvitelszerű lakáshasználati helye több, mint három éve Budapesten, azaz olyan településen van, mely az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van."A szerződés még azt is rögzíti, hogy az eladó a Leisztinger Tamással egy elővásárlási rangsorban jogosult jelentkező esetén is kizárólag vele kíván adásvételi szerződést kötni.Egy másik záradék pedig vélhetően a Kormányhivatal kifogásainak elkerülésére szolgál: a felek "a környéken kialakult piaci árakra" hivatkozva rögzítik a 394,8 millió forintos vételárat, amelynek célja, hogy a hasonló adottságú földek árával összhangban állónak tűnjön az ügylet."Szerződő felek rögzítik, hogy kölcsönös alkudozást és engedményeket követően, figyelemmel a környéken kialakult piaci árakra, jelen szerződés 1) - 14) pontjában leírt ingatlanok, mint egységes és oszthatatlan szolgáltatás a tulajdoni lapon rögzített terhekkel terhelt együttes vételárát, 394.800.000,- Ft, azaz háromszázkilencvennégymillió-nyolcszázezer magyar forintban határozzák meg, amely vételár az ingatlan fekvése szerinti település környékén kialakult piaci árnak megfelelő, figyelemmel azon körülményre, hogy a www.magyarorszag.hu weboldalon az elővásárlásra jogosultak felhívása során, a környéken kialakult hasonló adottságú ingatlanok vételárát vették szerződő felek alapul."Leisztinger reagált, a zálogjogosult nemMegkerestük Leisztinger Tamást, nevében Török Andrea válaszolt. Többek közt azt kérdeztük tőle, hogy mi volt a célja az ingatlanok megvásárlásával. Tájékoztatása szerint jelenleg bérbe van adva az ingatlan, ezen nem kíván változtatni.Fejlesztési célja tájékoztatása szerint nincs, és"A fennálló jelentős terhek és a hasznosítási korlátok alapján a vételár megfelel a piaci viszonyoknak."A TB Invest Zrt.-től azt szerettük volna megtudni, milyen követelés áll a zálogjog bejegyzés mögött, és reális esélyt látnak-e a teljes összeg megtérülésére kizárólag az ingatlanfedezet alapján. Azt is megkérdeztük, kijelenthető-e, hogy a zálogjog nem a fedezet érvényesítésére, hanem más - például belső tranzakciós - okból került bejegyzésre. A cég azonban nem reagált megkeresésünkre.Kormányokon át növekvő birodalomLeisztinger Tamás anno az Arago nevű cégével indult meg az oligarchává válás útján. Pályafutását a kárpótlásijegy-biznisszel kezdte, majd hamarosan nagyvállalkozó lett, és üzletelt mindenkivel, akivel lehetett - bal és jobb oldalon egyaránt. A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány legfrissebb összesítése szerint a vagyona 2024-ben 153 milliárd forint volt.A földben mindig van üzlet, nem véletlenül igyekszik mindenki, aki teheti, földet vásárolni, és támogatásokat kérni rá. A Leisztingerhez köthető cégek már 2014-ben 3,8 milliárd forint támogatást kaptak. A legnagyobb kedvezményezettek között szerepelt akkor az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt., amely önmagában 901 millió forintot kapott földtámogatás és állattartás jogcímeken. Szintén kiemelkedő támogatásban részesült a Komáromi Mezőgazdasági Zrt., amely 755,9 millió forintot tudhatott magáénak.2010-ben Leisztinger Tamás megvette a DVTK-t, és 10 évig finanszírozta a diósgyőri focicsapatot. A rossz nyelvek szerint így tudta a NER alatt is megtartani a vagyonát, bár nem teljesen: 2016-ban eladta a Hunguest Hotel szállodaláncot Mészáros Lőrincnek. 2021-ben a DVTK-t is eladta, a klub azóta Mészáros üzlettársának, a Szijjártó Péter külügyminisztert jachtoztató Szíjj László tulajdonában van. Leisztinger azonban hamarosan újra visszatért a focihoz: 2024 augusztusában megvette a Budapest Honvéd FC-t, vagyis a kispesti klubot.2020-ban a budapesti közösségi közlekedés területén is megjelent Leisztinger érdekköre. A CRATIS Ingatlanbefektető Zrt. nyerte el a 342,72 millió forintos szerződést a budapesti buszbérlésekre. A cég tulajdonosi háttere figyelemre méltó: a CRATIS tulajdonosa a ciprusi Agrina Holdings Limited, amelynek igazgatói között Leisztingerhez köthető személyek szerepeltek, köztük Sasinszki Ágnes, az Arago Zrt. egykori vezetője.Az egykor Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Ormosszén Zrt.-ről is írtunk már: a cég jelentős bevételre tett szert a kormány által finanszírozott szociális szénprogramból. Annak keretében önkormányzatok vásároltak barnakőszenet a vállalattól, hogy azt rászoruló családoknak juttassák el. A cég 2021-ig nyereséges is volt, 2022-ben viszont már 104 millió forint veszteséget termelt - az év végén aztán az állam megvette Leisztingertől 4 milliárd forintért.Zimre ZsuzsaCímlapfotó: Leisztinger Tamás, a DVTK többségi tulajdonosa a Diósgyőri VTK utánpótlás labdarúgó-edzőközpontja alapkövének letételén Miskolcon, a Diósgyőri Stadionnál 2015. július 29-én. MTI/Vajda János
|
Leisztinger Tamás 384 millió forintért vásárol 44 hektár földet Törökbálinton
|
Az Auchannal szemközti területre 7,6 milliárd forintos adósság van bejegyezve, de a zálogjogosultak is köthetők a regisztrált földművesként vásárló Leisztingerh
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/06/10/leisztinger-tamas-384-millio-forintert-vasarol-44-hektar-foldet-torokbalinton
|
2025-06-10 11:20:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Többmilliárd adóforint felhasználásával épített Mátészalkán és Kocsordon üzemet az EU-Fire Kft., amelyben a gumikesztyű- és fecskendőgyártás jövőjét látta a kormány. Az indulás azonban nem sikeredett túl fényesre, végül a társaságban az állam is tulajdonrészt szerzett. A kft. azóta közbeszerzést is nyert, de a tavalyi évet még így is veszteséggel zárták. Az egészségügyi beruházások kapcsán pár éve NAV-eljárás indult - Hadházy Ákos feljelentése nyomán - költségvetési csalás gyanúja miatt, de végül megszüntették a nyomozást.A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mátészalkán 2022 -ben adták át a EU-Fire Kft. új gyárát, amely az akkori tervek szerint biztosította volna a hazai nitrilkesztyű- és fecskendőszükséglet 50-60 százalékát. A 8 milliárd forintos beruházás "tekintélyes részét" a kormány finanszírozta az Egészségipari Támogatási Program keretében. Ez volt akkor a cégcsoport második egészségügyi beruházása, hiszen Kocsordon addigra már elkészült egy kisebb, egészségügyi védőeszközöket, orvosi kanülöket valamint lélegeztető- és újraélesztőgépek alkatrészének gyártására alkalmas üzem is, amit a kormány több mint 1,5 milliárd forinttal támogatott.Amikor azonban Hadházy Ákos független parlamenti képviselővel 2023 tavaszán (munkaidőben) felkerestük a két üzemet, sok jelét nem láttuk a gyártásnak: a kocsordi üzemnél semmilyen mozgást, a mátészalkai gyárnál pedig visszafogott forgalmat tapasztaltunk.A cég szerint azért, mert ugyan "mindkét gyárban zavartalan a termelés", mivel "végletekig automatizált üzemekről van szó, így a »műszak« létszáma is kicsi." A sajtóreferens azt írta, a "mátészalkai üzem parkolójában tucatnyi autó áll, és a biciklitárolóban nem akad üres hely - ez azt jelzi, számos kolléga dolgozik a falak mögött."A helyszínen forgatott videónkHozzátették: "a kocsordi üzemben a munkavállalók mintegy fele tartózkodott délután, ugyanis a CNC-esztergagépeket működtető kollégák munkaideje 5 órától 13 óráig tart. Az ő járműveik az utcafrontról nem látható parkolóban álltak. A jelenlévők természetesen végezték munkájukat az üzem két épületében."Hogy mennyire volt hatékony a falak mögötti munka, az más kérdés.Tulajdonrészt szerzett az államA több milliárdos állami támogatás ellenére ugyanis az Eu-Fire Kft.-nek 2021-ben mindössze 182 milliós forgalma volt, ami 2022-re 496 millióra nőtt. A kft. pénzeszköze viszont 2,5 milliárd forinttal csökkent, és 2022 végére mindössze 71 millió forint maradt. Nem csoda, hogy az éves pénzügyi beszámolójuk kiegészítő mellékletében a következő mondat szerepelt: "a gazdálkodás rövid távú finanszírozása nem megfelelően biztosított".A cég jegyzett tőkéje ugyanakkor 1,5 milliárdra nőtt, ami főként annak köszönhető, hogyaz állam az MFB Invest Zrt.-n keresztül tőkeemelés útján részesedést szerzett a cégben.Ezután még kétszer történt tőkeemelés, így a kft.-nek már 2 milliárdos lett a jegyzett tőkéje. Vagyis az állam tovább öntötte a pénzt a cégbe, de nem igazán kommunikált arról, hogy miért teszi.Milliárdos bevétel, veszteséges év2023-ban aztán "csoda történt", és a cég bevétele 2,4 milliárdra ugrott, annak ellenére, hogy a kft. beszámolójában azt állt, "az általános üzleti környezet - különösen az elhúzódó globális pénzügyi- és gazdasági válság és annak hatásai - a tárgyévben nem volt kedvező, a gazdálkodás összességében kedvezőtlen piaci körülmények között zajlott."A beszámoló szerint szinte az összes bevétel egészségügyi termékek hazai értékesítéséből származott,de hogy pontosan kik voltak a megrendelők, nem tudni, mert a közbeszerzési adatbázisban nyertesként sehol sem szerepelt a cég neve, és a cég honlapján sincs nyoma a vevőknek.Mindenesetre a lendület valamelyest 2024-ben is kitartott, bár a legfrissebb cégbeszámoló szerint az EU-Fire Kft. forgalma csökkent, és 1,7 milliárddal zárták az évet.Az eddigi 104-158 millió forint közötti nyereség azonban 884 millió forintos veszteségbe fordult át.Ennek fényében jól jöhet, hogy a társasággal nemrég 1,1 milliárdos keretmegállapodást kötött a MÁV - igaz, nem fecskendő vagy gumikesztyű, hanem síncsavargyártásra.A haditechnika felé fordulnánakA síncsavargyártás mellett a cég a hadiipar felé is kacsingat.A cég ugyanis tavaly bejelentette, hogy 12 vállalkozás került be az N7 Holding Zrt. és a VIBIF Kft. által szervezett Védelmi Ipari Beszállítói és Fejlesztési Programba, és abból az egyik az EU-Fire Kft."Cégünk ezt megelőzően megszerezte a haditechnikai gyártási tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket, illetve korábban a NATO beszállítói minősítést, így igazoltan megfelel minden védelmi ipari elvárásnak. (...) Azzal, hogy az EU-Fire Kft. gyártási portfóliója "védelmiipar-kompatibilis", érdemben bővülnek mátészalkai és kocsordi üzemünk termelési lehetőségei" - írta a cég a honlapján.Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a védelmiipari beszállító-fejlesztési program konferenciáján 2023-banA kft. által említett program célja, hogy "a magyar tulajdonú vállalatok minél nagyobb arányban tudjanak bekapcsolódni a védelmi ipari fejlesztésbe és termelésbe, és minél több magyar vállalat érjen el NATO-beszállítói minősítést, hogy szakértelmével, tapasztalatával, innovatív ötleteivel hozzá tudjon járulni a nemzeti ellenállóképesség növeléséhez." Azt szeretnék elérni, hogy a védelmi iparágon belül a magyar beszállítói arány duplájára emelkedjen.Megszüntették a nyomozástA kocsordi és mátészalkai beruházás kapcsán Hadházy Ákos 2022-ben ismeretlen tettes ellen tett feljelentést különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt.Az általa megszerzett szerződések alapján ugyanis árajánlatokat kért ki a cég által megvásárolt gépekhez, és arra jutott, hogy a gépeket és egyéb eszközöket 1,7 milliárdért is be lehetett volna szerezni, a cég azonban 3,3 milliárdért vette meg azokat az állami támogatás keretében. A képviselő szerint emellett a cég gyakorlatilag "saját magától", pontosabban egy, a céghálójához tartozó másik társaságtól vette a berendezéseket.A NAV a feljelentés nyomán el is rendelte a nyomozást.A gépeket a képviselő szerint túlárazva és részben saját saját magától vásárolta meg a cégMost megkérdeztük az országgyűlési képviselőt, hogy vannak-e fejlemények az üggyel kapcsolatban. Hadházy Ákos lapunknak elmondta, a NAV azóta megszüntette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt indított nyomozást.A hatóság által adott információk alapján azonban a NAV saját hatáskörben külön nem végzett árszakértői vizsgálatot, hanem elfogadta, hogy a Minisztérium, mint támogató hatóság ellenőrizte a projektet ilyen szempontból is, és ennek kapcsán visszaélést nem tapasztalt.A képviselő szerint az EU-Fire ügy kezelése egy sokadik példa arra, "hogyan szabotálja el a nyomozást az ügyészség, ha egy hatalmas csalás szálai túl magasra érnek. Ebben az esetben ezek a szálak Varga Mihályhoz vezetnek" - fogalmazott."Sok olyan információt kaptam, amely szerint a cégcsoport vezetője és Nemzeti Bank elnöke között egészen szoros a viszony. Ezeket bizonyítani nem tudom, azonban az, ahogyan az a feltűnő vehemencia, ahogyan ezt csaló céget Varga védte, arra utal, hogy ezek az információk helytállóak lehetnek" - tette hozzá Hadházy.Az Átlátszónak a cég korábban azt nyilatkozta, az árak nem pusztán önmagukra a gyártósorokra és a berendezésekre vonatkoztak: tartalmazták a szállítás díját, a beüzemelés költségét és a betanítás árát - ezért voltak magasabbak. Bizonyos részleteket azonban üzleti titokra hivatkozva nem árultak el.Katus Eszter
|
A hadiipar felé kacsingat, de a MÁV-nak is gyárt csavarokat a közpénzzel kitömött fecskendőgyáras cég
|
Az EU-Fire Kft.-ben az állam is tulajdonrészt szerzett, azóta 1,1 milliárdos megbízást kaptak a MÁV-tól, és milliárdos bevételük lett. De még így is veszteséges
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/10/a-hadiipar-fele-kacsingat-de-a-mav-nak-is-gyart-csavarokat-a-kozpenzzel-kitomott-fecskendogyaras-ceg
|
2025-06-10 11:36:09
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Első fokon pert nyertünk az állami tulajdonú és a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó HM EI Zrt. ellen. A közpénzből (is) működő cégnek így elvileg ki kellene adnia, hogy a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz és a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor által használt szolgálati villákat kinek az utasítására és mennyiért vették meg, újították fel, illetve Benkő esetében adták el.Az Index.hu februárban írt arról, hogy a Tisza Párt szakértőjeként felbukkanó volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz közel 1 milliárd forintért "építtetett magának" egy szolgálati villát Dunakeszin. Akkor kiderítettük, hogy a ház soha nem volt Ruszin-Szendié, az ingatlan a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) tulajdonában van. Ezzel szemben a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor megvett egy budaörsi házat, amit korábban szolgálati lakásként használt. Ennek szintén a HM EI Zrt. volt a tulajdonosa.Azt is megírtuk, hogy a jogszabályok alapján levezethető: bárki is igényelte a honvédségnél a Ruszin-Szendi Romulusz által használt ingatlant, a végső döntést vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, vagy a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, vagy pedig az állami tulajdonú HM EI Zrt. igazgatósága hozhatta meg. Hogy a pontos részleteket megismerhessük, közadatigénylést nyújtottunk be a Honvédelmi Minisztériumnak és a HM EI Zrt.-nek is.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.Főként azt szerettük volna megtudni, hogy a HM EI Zrt. kinek az utasítására, milyen okból és milyen összegért vásárolta meg a Dunakesziben található ingatlant 2022-ben, mennyit költöttek az építkezésre, mely cége(ke)t bízták meg a kivitelezéssel, és milyen (bérleti) szerződés alapján lakott az épületben Ruszin-Szendi Romulusz.Továbbá arra is rákérdeztünk, hogy a budaörsi ingatlant kinek az utasítására, milyen célból és milyen összegért vették, újították fel és adták ki, és milyen összegért adták el végül Benkő Tibor volt Honvédelmi Miniszternek. Valamint, hogy minderre ki adott engedélyt.A minisztérium közölte, hogy nem rendelkeznek a kért információkkal, illetve, hogy Ruszin-Szendi Romulusz házának ügyében a honvédelmi miniszter 2025. február 27-én vizsgálatot kezdeményezett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál (KEHI).A HM EI Zrt. először határidő hosszabbítást kért a válaszadásra, majd "eltűntek", és többet nem reagáltak a nekik írt levelekre.Ezért úgy döntöttünk, hogy adatpert indítunk az állami cég ellen, amit most első fokon meg is nyertünk.Az állami társaság a bíróságon többek között azzal védekezett, hogy az adatigénylésünk tárgyát illetően a KEHI vizsgálatot folytat, illetve büntetőeljárás is zajlik (vélhetően a Mi Hazánk Mozgalom és Tényi István feljelentése nyomán). Így az általunk kért adatokegyrészt döntéselőkészítő adatok,másrészt az információk megismerése veszélyeztetné a folyamatban lévő eljárások eredményességét.A bíróság egyik védekezést sem fogadta el, ugyanis semmivel nem bizonyította a HM EI Zrt., hogy ez valóban így lenne. Abban pedig következetes a bírósági gyakorlat, hogy pusztán annak a ténye, hogy egy közérdekű adatot egy másik eljárásban használnak vagy használhatnak, nem lehet indoka a közérdekű adatok nyilvánosságtól való elzárásának.Azt csak megjegyezzük, hogy Benkő Tibor vonatkozásában még csak azt sem állította a HM EI Zrt., hogy ott is lenne folyamatban eljárás, ennek ellenére az ingatlanra vonatkozó adatokat nem adták ki.Az ügy várhatóan másodfokon folytatódik. Ha jogerős döntés születik és/vagy megkapjuk az adatokat, beszámolunk róla.Katus EszterNyitókép: Átlátszó montázs
|
Első fokon pert nyertünk a HM cége ellen Ruszin-Szendi Romulusz és Benkő Tibor szolgálati villáinak ügyében
|
Az állami tulajdonú HM EI Zrt. először halasztást kért, majd végül nem adta ki a kért közadatokat. Bepereltük őket.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2025/06/12/elso-fokon-pert-nyertunk-a-hm-cege-ellen-ruszin-szendi-romulusz-es-benko-tibor-szolgalati-villainak-ugyeben
|
2025-06-12 09:54:21
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Több mint 2 milliárd forintból épített új óvodát Dombóváron a katolikus egyház. A forrást az állam biztosította - vagyis a beruházást közpénzből fizették. A kivitelező Mészáros Lőrincék ZÁÉV-je volt, amely a rendelkezésre álló információk szerint közbeszerzés nélkül nyerte el a megbízást a Pécsi Egyházmegyétől.Új, 1297 négyzetméter alapterületű óvodaépületbe költözhet Dombóvár egyik legrégebbi oktatási-nevelési intézménye, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Óvoda - adta hírül a Magyar Építők a napokban. A lap információi szerint az intézményt a Pécsi Egyházmegye megbízásából, a Greg Építész Stúdió Kft. tervei alapján a ZÁÉV Építőipari Zrt. kivitelezte. Arról viszont nem esett szó, hogy a megbízást nem előzte meg közbeszerzési eljárás.A Pécsi Egyházmegye 2023 elején jelentette be, hogy zöldmezős beruházás keretében, kormányzati forrásból egy új, négycsoportos óvodát épít Dombóváron. Ennek köszönhetően a jelenleg önkormányzati bérleményben működtetett Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Óvoda saját épületbe költözhet. Akkor úgy tervezték, hogy az építkezés 12 hónapot vesz igénybe, és a 2024/25-ös nevelési évet már az új épületben kezdik. A munkálatokat végül 2024 elején kezdték meg, és most, 2025 nyarán fejezték be.Az egyház egyik beszámolójában azt állt, hogy a teljes bruttó beruházási költség meghaladja az 1,8 milliárd forintot, amely tartalmazza az ingatlan vételárát, a tervezési és műszaki ellenőrzési díjat, valamint a kivitelezési árat is, dea kormány honlapja szerint az építkezés 2,2 milliárd forintba került.Az intézményben a jelenlegi kialakítással 25 gyermek helyezhető el egy nevelési egységben, vagyis a 4 csoportszobában összesen 100 fő. Az épületet azonban úgy alakították ki, hogy viszonylag kevés bontási munkával a későbbiekben egy 5. csoportszobával is bővíthető legyen. Bár leírva nem tűnik annyira hatalmasnak az óvoda, a Magyar Építők/ZÁÉV videója alapján - a környező épületekhez hasonlítva - egészen gigantikusnak látszik.Az egyház tájékoztatásából kiderül az is, hogy az építési területen nem volt semmilyen közműcsatlakozás, ezért azt ki kellett alakítani, és a környéken rendelkezésre álló elektromos- és vízhálózat kapacitásbővítésére is szükség volt.A - kívülről egyébként irodaházra vagy ipari létesítménye hasonlító - épületben a négy csoportszobán túl aulát, foglalkoztatókat, tornaszobát, irodákat, melegítő konyhát, személyzeti öltözőket, vizesblokkokat, orvosi szobát, raktárat, teraszt, valamint sport- és játszóudvart is kialakítottak.A Magyar Építők/ZÁÉV videója az új létesítményrőlEzt is az adófizetők álltákTóthné Károly Mónika intézményvezető a létesítmény alapkőletételénél azt mondta, a beruházásra azért volt szükség, mert évről évre növekszik intézménybe jelentkezők száma, miután "a családok körében egyre nagyobb az igény a keresztény nevelésben való részvételre". (Ennek némiképp ellentmond, hogy a felmérések szerint a vallásosak, és azon belül a katolikusok száma is jelentősen lecsökkent az országban.)"Bármivel sároznak be minket, próbálják rombolni a keresztény tanítás tekintélyét, azt vissza kell utasítani. Tennünk kell tovább azt, amit a kereszténység kétezer éve tesz, nem törődni a kereszténységet támadó, viszonylag hangos kisebbséggel" - ezt pedig már Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár tette hozzá.Koósz Roland, a Pécsi Egyházmegye Oktatási Irodájának vezetőjének beszédéből pedig az derült ki, hogy az elmúlt évekbenaz egyházmegye 10 óvodája közül 6 megújulhatott kormányzati forrásnak köszönhetően.Vagyis mindegyik felújítást az adófizetők pénzéből állta a katolikus egyház.Arról ugyanakkor nem találtunk beszámolókat, hogy a dombóvári önkormányzati óvodák is milliárdos állami támogatásban részesültek volna mostanában.Ez persze nem újdonság. Lapunk már többször írt arról, hogyan költi a közpénzt az Orbán-kormány egyházi beruházásokra, amiket többnyire kormányközeli vagy a helyi politikai erőkhöz köthető vállalkozások végeznek el.Korábbi videónk néhány egyházi beruházásrólMészárosék cége építetteA kormány döntése értelmében 2018 óta az egyházi jogi személyek bizonyos esetekben mentességet élveznek a közbeszerzési kötelezettség alól. Ilyen például a hazai forrásból (állami vagy önkormányzati támogatásból) fedezett bölcsőde vagy óvoda építése, míg mondjuk - a Kbt. 5. § (2) bekezdése alapján - a kórház vagy a felsőoktatási intézmény nem.Feltételezzük, hogy a Pécsi Egyházmegye élt ezzel a lehetőséggel, hiszena beruházásról szóló tendernek nincs nyoma a közbeszerzési adatbázisban.Megkerestük az egyházat, hogy megtudjuk, valóban így volt-e, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.A kivitelező így - látszólag verseny nélkül - a ZÁÉV Építőipari Zrt. lett, amely hivatalosan 2019 óta Orbán Viktor gyerekkori barátjának, a leggazdagabb magyarnak, Mészáros Lőrincnek az érdekeltsége. A társaság számtalan állami megbízást kapott az elmúlt években, így többek között a Puskás Aréna építését 190 milliárd forintért, az atlétikai stadion építését a Magyar Építő Zrt.-vel közösen nettó 150 milliárd forintért, vagy épp legutóbb az Országos Akkreditált Vizsgaközpont épületeinek átalakítását közel 4 milliárd forintért.A cég éves forgalma tavaly 95,5 milliárd forintra nőtt, az adózott eredménye 13,3 milliárd forint volt. A tulajdonosok csaknem a teljes profitot kivették osztalékként, az eredménytartalékba mindössze 527 ezer forint került.Katus EszterNyitókép: Átlátszó montázs
|
Közpénzből épített kétmilliárdos óvodát a katolikus egyház Dombóváron, Mészáros cége volt a kivitelező
|
A Pécsi Egyházmegye látszólag közbeszerzési eljárás nélkül bízta meg a 2,2 milliárdos munkával a ZÁÉV-et. A beruházást az adófizetők állták.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/06/16/kozpenzbol-epitett-2-milliardos-ovodat-a-katolikus-egyhaz-dombovaron-meszaros-cege-volt-a-kivitelezo
|
2025-06-16 08:47:14
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Kúria szerint is közérdekű adat, hogy a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda mely médiumoknál, mennyit költött az elmúlt években a Kommunikációs Hivatal keretszerződései alapján. A hivatalt és a kabinetirodát egyszerre pereltük, mert gyanús volt, hogy hazudnak. Igazunk lett, most is."Az Ön által meghatározott szempontrendszer szerint a szerződéseinket nem tartjuk nyilván, ennek megfelelően további kérdései nem értelmezhetők" - nyugtalanító, ha egy állami hivatal szerint kérdéseink nem értelmezhetőek, de ez mégis megtörtént. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától 2024 februárjában kérdeztük meg közérdekű adatigénylésben, hogy a 125 milliárd forintnyi kormányzati kommunikációs keretszerződésből mégis kinél, mennyit költöttek.Hogy az adatok megvannak náluk, ez egyértelmű, hiszen láttuk őket, amikor a társadalmi célú reklámnak hazudott kormánypropaganda kapcsán 2023-ben megírtuk, hogy a választás évében 16,6 milliárd forint közpénz vándorolt a kormánymédiához társadalmi célú reklámként. A kabinetiroda szerint az, amit korábban megmutattak - amiről jegyzőkönyv is készült -, valójában nem létezik. Pereltünk, nyertünk első és másodfokon is, majd a Kúria is az Átlátszónak adott igazat.Betekintést ajánlottak, pedig már az is jogsértőMiközben a magyar kormány szuverenitásvédelemről beszél, éjjel törvénykezik, a hazai jogszabályok betartása minisztérium szinten is nehézkes. Pedig Lázár János a napokban a Pride kapcsán kijelentette "Most már csak az kell, hogy a magyar hatóságok végre merjék alkalmazni az új jogszabályokat. Bátorságot kérek és kívánok mindenkitől". Érdekes, hogy a meglévő jogszabályokat nem annyira értik és szeretik a minisztériumok, Lázárék se.A kabinetiroda sem szereti az adatokat kiadni, helyette úgynevezett betekintést ajánl. Ez a gyakorlatban annyit tesz, menjünk be, elvesznek tőlünk mindent, majd kézzel jegyzetelhetünk adatokat. Olyanokat is, melyek egyébként pendrive-on, CD-n is megvannak és azokat külön számítógépen mutatnak meg.A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság panaszunk nyomán kimondta, "az információszabadság aránytalan korlátozását jelenti, ha közérdekű adatigénylésére válaszul jogszerű hivatkozási alap és az Infotv. szerinti jogalapot figyelmen kívül hagyva kizárólag betekintési lehetőséget biztosít az Ön számára a Miniszterelnöki Kabinetiroda."Ezért pert indítottunk.Rogánék szerint visszaélünk a joggal ?Első, majd másodfokon is nyertünk, a Kabinetiroda a Kúriához fordult. Ott is elmondták, "419 projektet érint az adatigénylés. Összesen 450 darab doboz tartalmazza a papír alapon rendelkezésre álló iratokat. A zárt kezelés mellett csatolt 24 dobozban lévő iratok csak azok, melyek a 2020. évre vonatkozó, a kampány-nyomonkövetésen felül keletkeztek. Állította, hogy a kért adatok elektronikus kiadása, e-mail címre megküldése fizikailag lehetetlen. Az adatoknak csak kis része létezik elektronikus formában, néhány pendrive-on".Szinte hitetetlen,de Rogánék azt állították, hogy a 125 milliárd forint elköltése nincs elektronikusan dokumentálva, ami 2025-ben elég hihetetlen.Azzal is érveltek, hogy mivel mi nem fogadtuk el a jogsértő betekintést, a per valójában "a joggal való visszaélés tilalmába" ütközik. Vagyis adatot nem adnak, de felháborodnak, hogy perelünk.A bíróság szerint "az igényelt adatok nagy mennyisége miatt az adatigénylés nem minősül joggal való visszaélésnek", valamint, "Adott ügyben a rendkívüli iratmennyiség következtében önmagában a betekintés nem eredményezi az információszabadság valóságos érvényesülését. A betekintés nem biztosítja az információszabadsághoz való jog részjogosítványát képező, a közérdekű adatok terjesztéséhez való jog érvényesülését." Vagyis a kabinetiroda gyakorlata jogsértő.Na, de mi az a 6000 oldal?Véletlenül sem terhelnénk a kabinetiroda munkatársait azzal, hogy az egyébként digitálisan rendelkezésre álló, majd kinyomtatott adatokat beszkenneljék - ugye senki sem hiszi, hogy Erika írógépen rögzítették a teljesítéseket -, éppen ezért nem fogadtuk el a kabinetiroda ajánlatát a betekintésre. A kabinetiroda az iratokat a bíróságnak bemutatta, azt a Kúria is megvizsgálta. Az ítéletben úgy rögzítették mindezt, hogy "A Kúria megvizsgálta az alperes által zártan kezelt iratként csatolt 24 doboz iratanyagot és megállapította, hogy 17 dobozban több százas nagyságrendben kizárólag a hirdetések megjelenését alátámasztó támpéldányok (különböző sajtókiadmányok) találhatók.A Kúria a csatolt iratok vizsgálata alapján megállapította, hogy a teljesítést igazoló támpéldányoknak teljes terjedelemben történő elektronikus rögzítése az Infotv. 29. § (2) bekezdése szerinti 15 napos, de a 15 nappal meghosszabbított határidőn belül is aránytalan nehézséget okoz az alperesnek. Ezen túlmenően a több ezer oldal sajtótermék (a teljesítés igazolása mellett ugyanis más tartalmat is hordoznak) teljes terjedelmű digitalizációja ellentétes az Infotv.30. § (2) bekezdése értelmezése körében az Alaptörvény 28. cikkében meghatározott értelmezési szempontoknak, mivel nem felel meg a józan észnek és a közjónak, nem gazdaságos célt szolgál."Vagyis24 dobozból 17-ben újságok voltak,ezekre hivatkozva akarták Rogánék megtagadni az adatok kiadását. Nonszensz, de jól látszik a magyar kormány a hatályos jogszabályokat sem tartja be, sőt, a bíróság előtt is hazudnak, nehéz ezt másképp érteni.Mivel nyertünk, az elektronikusan meglévő adatokat ki kell adniuk, ahogy a Kommunikációs Hivatalnál is megtalálták a szerződések másolatát, mellékletét, amiről per nélkül egyszerűen mellébeszéltek. Közel másfél évig tartó kitartó munka után hamarosan kiderül, hogy kinél landolt a 125 milliárd forintnyi keretszerződés közpénze.Segesvári CsabaCímlapkép: Zubor Zalán
|
Ládákba pakolt újságokra hivatkozva titkolták a százmilliárdos médiaköltés részleteit a bíróságon Rogánék
|
24 láda iratot vittek a Kúriára, mégis pert nyertünk ellenük a kormányzati kommunikációs keretszerződések ügyében.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/16/ladakba-pakolt-ujsagokra-hivatkozva-titkoltak-a-szazmilliardos-mediakoltes-reszleteit-a-birosagon-roganek
|
2025-06-16 09:13:17
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Bár szervezett vagyonkimentésről nem lehet beszélni, valóban rekordösszegeket vettek ki idén osztalékként NER-es cégekből, köztük az Orbán-bányából is. Pintér Sándor eddig viszonylag fukarul gazdálkodó volt biztonsági cégéből először vontak ki saját tőkét, több mint 2 milliárd forintot.Az elmúlt hetekben, ahogy a cégek leadták a tavalyi évre vonatkozó pénzügyi beszámolójukat, sorra érkeztek a hírek arról, hogyan fizettek ki milliárdos összegeket osztaléként NER-közeli cégek. A beszámolók nyomán több kommentár és spekuláció érkezett, amelyek vagyonkimentést sejtettek a kifizetések mögött: egy jövő évi választási vereségre készülve próbálhatják a cégektől magánszemélyekhez csatornázni a nagyrészt közpénzből származó vagyont.De valóban ezt mutatják a számok? Az elmúlt évek beszámolóit megnézve messze nem egyértelmű a helyzet. Bár több NER-közeli cég idén valóban rekordösszegű osztalékot fizetett ki a tulajdonosoknak (köztük Orbán- és Mészáros-családtagoknak), ez sok esetben azt tükrözi, hogy a bevételük is rekordmagas volt tavaly.Orbán Győző bányacége milliárdokat fizet, Tiborcz BDPST-je semennyitIlyen volt például id. Orbán Győző bányászcége, a Dolomit Kőbányászati Kft. A cég adózott eredménye tavaly 2.688.123.000 (2,68 milliárd) forint volt - több, mint fennállása során bármikor. Ezt az összeget csaknem teljes egészében ki is fizette osztalékként a társaság tagjainak. A cég korábban is ezt a gyakorlatot követte: az elmúlt öt évben Orbán Győzőék rendre csaknem a teljes adózott bevételt zsebre tették.A Tiborcz István által közvetlenül birtokolt cégek (a BDPST-csoport) ezzel szemben idén nem fizettek osztalékot, a bevételt mind az eredménytartalékukba tették. Szintén nem fizetett osztalékot Orbán Ráhel bababoltja, az Odu Store, amely idén is veszteséget termelt, csakúgy, mint eddigi működésének minden évében.Túl a csúcson Mészáros cégeiVegyes képet mutatnak Mészáros Lőrinc cégei. A Mészáros és Mészáros Zrt. (49%-ban Mészáros Lőrinc, 51%-ban a felcsúti oligarcha holdingjának, az OPUS Global Nyrt.-nek a tulajdona) idén 26.033.298.000 (23 milliárd) forint osztalékot fizetett, ami csaknem a teljes adózott eredményt (28 milliárd forint) jelenti. Mészárosék a korábbi években is csaknem a teljes adózott eredményt kivették a cégből.Tavaly az osztalék és az eredmény is több mint 30 milliárd forint volt, 2023-ban viszont még csak mintegy feleannyi, bő 17 milliárd forint hasznot termelt a vállalat.Szerényebb, 8,048 milliárd forintos összeget osztottak ki ezzel szemben az OPUS Global Nyrt. részvényesei között. Az Opten adatai szerint Mészáros közvetlenül az OPUS-részvények mintegy negyedét birtokolja, és további 6,11% a DANUBE Magántőkealap tulajdona. Utóbbinak nyilvánosan nem is ismerhetjük meg a tulajdonosát, de épp ez a magántőkealapok lényege. Csak annyit tudni róla, hogy az OPUS-ban és a szintén Mészáros-érdekeltségű MBH Bankban van tulajdonrésze.Az OPUS közgyűlése 2020 óta csak kétszer szavazott osztalékosztásról, tavaly és idén. 2024-ben 6,733 milliárd forintot osztottak szét, ami az akkori eredmény több mint fele volt (11,715 milliárd forint, ez volt az OPUS legrosszabb éve a közelmúltban).Idén először vettek ki pénzt az Andrássy Kúriát is működtetőt Mészáros-cégből, a Talentis Groupból: több mint 1 milliárd forintot. Igaz, ez még mindig csak töredéke a cég 44,3 milliárd forintos adózott eredményének. Ahogy a korábbi években, Mészárosék vasúti cégeiből az összes profitot kivették: a Budapest-Belgrád vasútvonal építésében érdekelt cégek, az R - KORD Építőipari Kft. és az RM International Zrt. idén 2,18 milliárd és 5 milliárd forint osztalékot fizettek ki. Ezek a pénzek az OPUS és a Talentis kasszájába vándoroltak.Mészáros Lőrinc feleségének érdekeltsége, a Whitedog Media Kft. idén szintén rekordmagas osztalékot fizetett: 1 366 650 000 forintot, ami megegyezik a cég éves adózott eredményével. Az osztalékból a társaság tulajdonosai, Várkonyi Andrea és Gergely Judit tulajdonrészük arányában részesültek: Várkonyié lett az összeg 75%-a, bő 1 milliárd forint, Gergelyé pedig a maradék 25%, vagyis 341,6 millió forint.Idén is 5 milliárddal gazdagodott Szíjj LászlóA NER másik kedvenc építőipari cége, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt. tavaly zárta a legjobb évét, akkor több mint 40 milliárdos adózott nyereséget könyvelt el. Idén a cég bevétele majdnem 50%-kal esett, "csak" 23,087 milliárd forint volt. Osztalékként a 100%-os befolyással bíró Szíjj László idén és tavaly is 5 milliárd forintot vett ki, ami a korábbi évekhez képest nem jelent jelentős változást.Szintén stabilan fizetnek Balásy Gyula cégei, a propagandagyár fő beszállítói. A Lounge Design Szolgáltató Kft. idén rekordot jelentő 4,25 milliárdos adózott eredmény után 4 milliárdos osztalékot fizetett a társaság egyedüli tagjának, azaz Balásynak. Az összeg megegyezik a tavalyi osztalékkal, ami az évek során a bevétellel arányosan növekedett.Tavalyhoz képest gyengébb évet zárt azonban a New Land Media Kft., aminek adózott eredménye a tavalyi 9,537 milliárdról (a cég eddigi legnagyobb eredménye, ami csaknem teljesen kifizetésre került osztalékként) 8,978 milliárdra csökkent. Ennek tükrében Balásy (aki itt is a társaság egyedüli tagja) is kisebb, 5 milliárdos osztalékot vett fel.Újabb milliárdok magántőkealapokbaSzintén magántőkealapok (SINGULIUM I-III., valamint Kis-Szölgyémi Ferenc egy kft.-je) a tulajdonosai a NER kedvenc takarítócégének, a B+N Referencia Zrt.-nek. A korábban Tombor András és Rogán Antal üzleti köreihez sorolt cég az elmúlt öt évben sorra nyerte az állami takarítási tendereket, legutóbb a kórházak takarítására kapott 300 milliárdos megbízást.A B+N történetének egyik legjobb évét zárta tavaly, adózott eredménye 19,503 milliárd forint volt, amiből 5 milliárdot fizetett ki a mögött álló alapoknak és kft.-nek. Ez nagyságrendileg nem tér el nagyon az elmúlt évek osztalékaitól, kivéve 2022-t, amikor 9,5 milliárdot vettek ki a cégből, az akkori eredmény közel felét.Lázár barátjának dohánycégét kisepertékAz Orbán- és Mészáros-féle cégekkel szemben Lázár János környékén idén ugrásszerűen nőtt a pénzkivonás. A közlekedési miniszter ismerőséhez, Sánta Jánoshoz tartozó Tabán Trafik Zrt. (az Országos Dohányboltellátó egyik tulajdonosa) idén 8 413 750 000 forint osztalékot fizetett ki, ezzel gyakorlatilag kiürítve a cég kasszáját. Tavaly ugyanis a cég mintegy 7 milliárd forint passzív forrással rendelkezett, amihez 1,881 milliárd forint adózott eredményt adott hozzá.A cég a korábbi években is megcsapolta a tartalékait, de az osztalék általában csak fél-egy milliárd forinttal haladta meg az éves eredményt - példátlan, hogy a haszon sokszorosát vegyék ki a cégből. Mindezt ráadásul akkor, amikor a cég eredménye visszaesik.Tavaly és idén először vettek ki pénzt a batidai vadászkastélyt birtokló Grosswiese Zrt.-ből, amiben vagyonnyilatkozata szerint 40,93 százalékos tulajdonrésze van Lázár Jánosnak. A cég 2024-ben 58,823 millió, 2025-ben 47,059 millió forint osztalékot fizetett ki Lázárnak.Először vesznek ki pénzt a Civil Zrt-nélSzintén minden korábbinál magasabb összeget vettek ki Pintér Sándor volt őrző-védő cégéből, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-ből. A cég legutóbb 13,348 milliárd forintot fizetett osztalékként 7 102 184 273 forintos eredményből, vagyis - az elmúlt 5 évben először - a saját tőkét is megcsapolták.A Civil anyacége, a Prostasia Zrt. eddig az eredménytartalékba tette a teljes nyereséget, idén azonban fordulat következett be, 5 milliárdot fizettek ki a részvényeseknek. Igaz, ez annak tükrében nem volt kockázatos döntés, hogy tavaly soha nem látott mértékben, közel 28 milliárd forintra nőtt a cég adózott eredménye.
|
Rekordösszegeket vettek ki idén osztalékként NER-es cégekből
|
Lázár János barátjának dohányos cégénél kiseperték a kasszát, de az Orbán- és Mészáros-érdekeltségeknél nincs jele a vagyonkimentésnek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/20/rekordosszegeket-vettek-ki-iden-osztalekkent-ner-es-cegekbol
|
2025-06-20 10:45:05
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Lázár János hevesen támadta az M30-as kapcsán a Strabagot, és az osztrák cég éppen újjáépíti a Szikszó közelében megcsúszott útszakaszt. A Békéscsabára vezető M44-essel is voltak bajok, de perelnünk kellett, hogy megtudjuk, eddig hányszor javították a 280 milliárdos utat, melynek nagy részét a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László cégei építettek."Bár sokáig csak álomnak tűnt, 2025 tavaszára teljesen elkészült az M44-es teljes, Békéscsaba és Kecskemét közötti szakasza. Az évekig, sőt, inkább évtizedekig parkolópályán, holtpontról holtpontra került beruházás terve, majd gyakorlati megvalósítása 2014-ben kapott lendület, és attól az időponttól gyakorlatilag bő egy évtizedre volt szükség ahhoz, hogy elkészüljön a több mint 120 kilométeres M44-es" - írta a beol.hu idén áprilisban. Akkoriban adták át ugyanis az M44-es autóút utolsó, Kecskemét és Szentkirály közötti szakaszát. A gyorsforgalmi út első, Tiszakürt-Kondoros közötti szakaszát pedig 2019 októbere óta lehet használni.A Wikipédia szócikke felidézi, hogy az M44-es első szakaszát három ütemben építették meg:ütem (Tiszakürt-Kunszentmárton között): a Duna Aszfalt Kft. - Hódút Kft. konzorciuma nettó 56,5 milliárd forintért,ütem (Kunszentmárton-Csabacsűd között): az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft. - Swietelsky Magyarország Kft.- Soltút Kft.- A-Híd Zrt. konzorciuma nettó 43,98 milliárd forintért,ütem (Csabacsűd-Kondoros között): a Duna Aszfalt Kft. - Hódút Kft. konzorciuma nettó 45,2 milliárd forintért.A Kondoros-Békéscsaba közötti 17,6 km-es szakaszt is a Duna Aszfalt Kft építette nettó 41,4 milliárdért, ahogy a Lakitelek-Tiszakürt közötti 9,9 km-es, a leendő Tisza-hidat is magába foglaló beruházást is nettó 50,3 milliárdért. A Szentkirály és Lakitelek közötti 4,6 km-es szakasz kivitelezését pedig a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. végezte el (Simicska Lajos bukása után évek óta ez is Szíjj László érdekeltsége) nettó 43,6 milliárdért.Vagyis az M44-es eddig több mint nettó 280 milliárd forintba került az adófizetőknek, és a közbeszerzések döntő többségét a Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportok nyerték el.Szíjj Lászlóé a Lady MRD nevű luxusjacht, amelyen Szijjártó Péter külügyminiszter nyaralt családostól az Adrián 2020-ban. Akkor megírtuk, hogy a NER-elit köreiben népszerű jacht valódi tulajdonosát egy máltai offshore cég rejtette. Egy rövid időre azonban egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően a máltai offshore cégek valódi tulajdonosainak kilétét nyilvánosságra hozták (majd 2022-ben ismét eltüntették a nyilvánosság elől). A máltai adatbázisból kiderült, hogy az Artemy és a Lady MRD (valamint a később vett Seagull) nevű jachtokat üzemeltető L&L Charter Ltd. valódi tulajdonosa Szíjj László. Az építőipari cégeivel rengeteg állami és önkormányzati megbízást elnyerő tiszakécskei nagyvállalkozó hazánk egyik leggazdagabb embere.Titkolták az adatokatAz M30-as autóút megcsúszása kapcsán Lázár János építési és közlekedési miniszter többször erősen bírálta a kivitelezést végző Strabagot. Miközben viszont a kormány állítólag az átláthatóságért harcol, a kötelezően nyilvános adatokkal meggyűlik a baja.Ahogy ugyanis a Szikszónál megsérült M30-as kapcsán megírtuk, titkolják a beszakadt szakasz iratait, pedig elvileg ellenőriztek mindent a kormány részéről. Majd az M44-es kapcsán újra titkolózásba futottunk: hiába kértük ki közérdekű adatigénylésben az Építési és Közlekedési Minisztériumtól (ÉKM) a 280 milliárd forint közpénzből Békéscsabáig épült alig hatéves út javításait felsoroló listát, nem kaptuk meg.Az ÉKM azt válaszolta, "az Ön által kért, az M44 gyorsforgalmi út tekintetében a garanciális időszakra vonatkozó hibabejelentések dokumentációja a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített olyan adatnak minősülnek, amelyek további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják, így az Infotv. 27. § (6) bekezdése értelmében az adatokat nem áll módunkban megküldeni az Ön részére."A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.Hat év alatt ötezer javításBepereltük az adatokért Lázár János tárcáját, a bíróságon pedig gyorsan kiderült, valóban közérdekű adat, hogy az útnak milyen meghibásodásai voltak eddig.Mivel az ÉKM is belátta, hogy nem nyerhet, egyezséget ajánlott és kigyűjtve megküldte az általunk kért információkat az M44-es útról.A minisztériumtól kapott adatok szerinta 2019-2023 között átadott szakaszokon eddig összesen 5181 javítást végeztek.Ezekből 4261 jótállási, míg 920 szavatossági volt. A jótállás az első három évre vonatkozik, míg a szavatosság további két évet jelent.A 2019-ben, vagyis elsőként átadott Tiszakürt-Kondoros szakasznak már a szavatossága is lejárt 2024-ben. Az első három évben vízelvezetés burkolt felületek / aknák / előfejek, rézsűkimosódás / humuszhiány / padkahiány hibát 1032-szer jelentettek. Később ezeknek a hibáknak a száma csökkent. De a minisztériumi táblázat szerint a rézsűkimosódás / humuszhiány / padkahiány az egyik leggyakoribb hiba az M44-esen.A Szentkirály-Lakitelek utat 2023 végén adták át. Azóta 64 rézsűkimosódást jeleztek rajta, a 2021-óta használható Lakitelek-Tiszakürt szakaszon eddig 379 hibát regisztráltak.A minisztérium szerint ez normálisMegkérdeztük az ÉKM-től, hogy ez a hibaszám sok vagy éppen kevés, és mit jelentenek a hibák. Azt írták válaszul, hogy "az építési beruházások velejárója, hogy az átadásuk után, és a rendeltetésszerű használat mellett is jelentkezhetnek hibák az építményekben. Ezek az építmények különféle fizikai, kémiai tulajdonságokkal rendelkező anyagok összeépítéséből készülnek, tehát a használatból, az időjárásból eredő hatásokra is különbözőképpen reagálnak. A jogszabályok, a műszaki előírások, az építési szerződések is figyelembe veszik ezt, így az építményekre, az épületszerkezetekre, az azokhoz felhasznált anyagokra különféle kötelező szavatossági időket határoznak meg.Az útépítéseknél is előfordulnak a rendeltetést nem befolyásoló, de utókezelést igénylő hibajelenségek, pl. burkolati repedések, korláton, szegélyen festék lepergések, rézsűeróziók (ezt jelen esetben leginkább az okozza, hogy a nemrég telepített növények gyökérzete még nem képes mindenhol megtartani a talajt egy erősebb esőzéssel szemben), betonkorrózió stb. Az M44-es gyorsforgalmi útnál a kivitelező felé bejelentett hibák döntő többsége is jellemzően ebbe a kategóriába sorolható.Az útépítési beruházásoknál sem számban, sem jellegében nem kirívó az a jótállás, illetve szavatosság keretében kért hibajavítás, amit az Építési és Közlekedési Minisztérium az M44 autóút kivitelezőjével szemben érvényesített, főleg, ha figyelembe vesszük a megépített M44 2×2 sávos autóút hosszát.Miként az M30 autópálya esetén, az ÉKM az M44 autóút kivitelezőjével szemben is elvárja a minőségi munkavégzést, az esetlegesen felmerülő hibák javítását, amely szerződésben vállalt kötelezettsége is a Vállalkozónak. Az ÉKM a költségvetési források és a magyar emberek érdekeinek védelmében minden esetben - a legapróbb hibánál is - él a jogszabályok és az építési szerződés adta lehetőségével.Mindannyiunk érdeke, hogy a lehető legteljesebb körben, a legkisebb eltérések esetében is érvényesítsük a vállalkozói jótállást és szavatosságot, hiszen a javítások a Magyar Államnak nem kerülnek egyetlen fillérébe sem" - írták.A minisztériumtól azt is megkérdeztük, hogy a közadatigénylés elutasításánál hivatkozott "további jövőbeli döntés megalapozását" passzust mire kell érteni, de erre nem válaszoltak.Az M44-est egyébként, ahogy a többi nem koncessziós autóutat és autópályát is, a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF kezeli. Vagyis a korábbi építtető a jelenlegi fenntartó, 35 évig. Annak érdekében, hogy megtudjuk, sok-e vagy tényleg normális és átlagos az M44-esen eddig regisztrált több mint 5 ezer hiba, újabb közérdekű adatigénylést küldtünk az ÉKM-nek. Ezúttal a 2020 óta átadott autópályákon tapasztalt meghibásodások számát kérdeztük meg, a válaszra még várunk.Segesvári Csaba
|
Alig hatéves, mégis több mint 5000 alkalommal javították már az M44-est
|
A 280 milliárd forint közpénzbe került út kivitelezésének nagy részét a Duna Aszfalt végezte. Lázár János minisztériuma szerint normális ennyi hiba.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2025/06/17/alig-hateves-megis-tobb-mint-5000-alkalommal-javitottak-mar-az-m44-est
|
2025-06-17 08:53:28
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az egykori Nemzeti Tornacsarnokot teljesen átalakítja a katolikus egyetem, a 155 éves ingatlannak csak a homlokzatát őrzik meg eredeti formájában. A Szentkirályi utca 26. szám alatti épület átalakítására kiírt közbeszerzésen a NER-cégek színe-java elindult, a győztes végül a WHB és Laterex párosa lett nettó 4,67 milliárd forintos ajánlattal.A régi új épület alapterülete 5232 négyzetméter lesz, amelynek mintegy felét teszik ki majd az előadó- és szemináriumi termek, irodák, tárgyalók, tornaterem, öltöző, tanári szoba, szertár. Továbbá az összméretbe beleszámolták a 110 négyzetméter alapterületű, Diáksziget nevű új építményt is, amely az egyetem szomszédos, Szentkirályi utca 28. alatti épületével biztosít majd összeköttetést.A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának kialakítása Budapest 8. kerületében, Józsefvárosban, azonban belül pedig a Palotanegyedben zajlik. A magyar állam ajándékba adta az egyetemnek a Magyar Rádió régi, évek óta üresen álló épületegyüttesét.A Bródy Sándor utca - Pollack Mihály tér - Múzeum utca - Szentkirályi utca által határolt területen található, 8 darab épületet részben vagy teljesen lebontják, hogy a helyükre, a Magyar Nemzeti Múzeum mögé felépülhessen az új Pázmány Campus. A bontási munkálatokat tavaly nyáron a WHB Kft. nyerte nettó 1,7 milliárd forintos ajánlattal, és ősszel a cég el is kezdte a dózerolást.A Pázmány azonban emellett egy másik fejlesztést is kitalált még évekkel ezelőtt: az úgynevezett Bródy-projekt keretében a Szentkirályi utca 26. és a Bródy Sándor utca 15. szám alatti ingatlanait szeretné megújítani. Az eredeti terveik szerint a Bródy u. 15. (a Kéményseprőház) renoválása mellett a Szentkirályi utca 26. alatti egykori, 1870-ben megnyitott Nemzeti Tornacsarnok helyére egy teljesen új oktatási épületet akartak felhúzni, ám az meghiúsult.Az egyetemnek ugyanis az államtól kapott 8,2 milliárd forint támogatással együtt nettó 11 milliárd forintja volt erre az egészre. A közbeszerzésre beérkezett ajánlatok közül viszont nettó 25 milliárdos volt a legolcsóbb, ezért fedezethiány miatt 2022 nyarán eredménytelen lett az eljárás. A Pázmány akkor azt közölte, hogy módosít az elképzelésein, mégsem épít új campust a Szentkirályi u. 26. szám alatt, hanem felújítja a meglévő ingatlant.Egy évvel később, 2023 nyarán ki is írták az átalakítás megtervezésére vonatkozó közbeszerzést, amelyet akkor télen 17 jelentkezőből a 4D Építész Stúdió nyert meg nettó 87,6 millió forintos ajánlattal. A terveket ezután sehol nem hozták nyilvánosságra, és nem is volt semmi hír a projektről bő egy évig. Idén februárban viszont a Pázmány kiírta a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzést, amelyen nemrég hirdettek eredeményt.A tendert a WHB Kft. és Laterex Zrt. párosa nyerte nettó 4,67 milliárd forintos ajánlattal.A közbeszerzési hirdetmény szerint a két cég feladata lesz a Szentkirályi u. 26. szám alatti, idén 155 éves épület felújítása, bővítése és átalakítása.A régi-új épület tervezett alapterülete nettó 5232,57 négyzetméter, amiből 785 nm az előadótermek, 490 nm a szemináriumi terem, 320 nm az irodák és tárgyalók, továbbá majdnem 696 nm az emeleti tornaterem mérete öltözővel, tanárival és szertárral. Beleszámít az alapterületbe a 110 négyzetméteresre tervezett, úgynevezett Diáksziget nevű új építmény is, ami az egyetem Szentkirályi utca 28. alatti épületével biztosít majd összeköttetést.Bár a Szentkirályi u. 26. szám alatti műemléki környezetben áll, maga az épület nem az - ennek ellenére azonban az átalakítás során megőrzik és helyreállítják a homlokzatát a tenderdokumentáció szerint.A munkáért egyébként a NER-cégek színe-java versenybe szállt a WHB-Laterex duó ellen:a BUILD IT Mérnökiroda Zrt. érvénytelen,az EB Hungary Invest Kft. nettó 4,87 milliárd forintos,a FORT-BAU Zrt. szintén érvénytelen,a Market Zrt. (Garancsi Istváné) nettó 4,99 milliárdos,az SHS-ÉPÍTŐ Kft. érvénytelen,a TÖMB 2002 Kft. nettó 3,69 milliárdos,a ZÁÉV Zrt. (Mészáros Lőrincé) nettó 5,2 milliárd forintos ajánlatot tett.Feltűnő, hogy a kelet-magyarországi közbeszerzésekről elhíresült Tömb 2002 Kft. ajánlata majdnem kerek 1 milliárd forinttal olcsóbb volt, mint a WHB-Laterex párosé. A Pázmány viszont nem pusztán az árat vette figyelembe az értékelésnél, hanem a jelentkezők által alkalmazott projektvezető és épületgépész szakemberek tapasztalatát is. Abban pedig a Tömb 2002-re köröket vert a WHB-Laterex, így őket hirdette ki nyertesnek a katolikus egyetem. A cégek a becslések szerint 425 nap, vagyis bő egy év alatt végeznek majd a munkálatokkal.Jól megy a szekérA győri Paár Attila többségi tulajdonában lévő West Hungaria Bau (WHB) Kft. a Fidesz-kormány alatt sorozatban, egymás után nyeri a nagy állami építési megbízásokat. Paár - aki Magyarország 16. leggazdagabb embere - idén év elején mégis a csökkenő állami megrendelésekre panaszkodott. Pedig erre semmi oka a jelek szerint: a WHB által épített csengeri okosbörtön például nemrég 50-ről 87,5 milliárd forintra drágult.A cég tavaly nettó 182,9 milliárd forint árbevételt ért el, amiből 28,1 milliárd lett a haszon. Az összegből a tulajdonosok 10 milliárd forintot vettek ki osztalékként, vagyis a részvények 80%-át tulajdonló Paár Attiláé lett 8 milliárd forint.A Gerencsér család tulajdonában lévő Laterex kisebb szereplő az építőiparban, de a bevétele így is nettó 25,1 milliárd forint volt tavaly. A cég ebből 5,2 milliárd forint nyereséget produkált, a tulajdonosok pedig 4,5 milliárd forintnyi osztalék kifizetéséről döntöttek idén tavasszal - kiemelve, hogy 3 milliárdot már korábban kivettek osztalékelőlegként.A Laterex önállóan is szokott közbeszerzéseket nyerni, de gyakran indul egy másik céggel közösen egy-egy eljáráson. A WHB-val is dolgoztak már együtt: legutóbb a Dunakeszi Diáknegyed kivitelezésén, amit nettó 37 milliárd forintos ajánlattal nyertek el, de végül az Építési Minisztérium 40,5 milliárdot fizet nekik az orosz-ukrán háborúra hivatkozva. Miközben a diáknegyed technikumi tanulóinak oktatásához szükséges gépeket és szerszámokat még nem vette meg az állam, mert közel 2 milliárd forintba kerültek volna.Erdélyi KatalinCímlapkép: A Pázmány jogi karának épülete a Szentkirályi utca 28-30. sz. alatt. (fotó: Wikipedia)
|
4,6 milliárd forintért építi át a Pázmány egyik ingatlanát a WHB és a Laterex
|
A Szentkirályi u. 26. szám alatti 155 éves ingatlant teljesen átalakítják, de a homlokzatát állítólag megőrzik.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/25/46-milliard-forintert-epiti-at-a-pazmany-egyik-ingatlanat-a-whb-es-a-laterex
|
2025-06-25 08:52:12
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Néhány órával azután, hogy lejárt a beadási határidő, a Nemzeti Választási Iroda nyilvánosságra hozta az EP-képviselők vagyonnyilatkozatait. A Fideszes EP-képviselőknek is most először kellett a magyar országgyűlési képviselőkével megegyező formában nyilatkozniuk a vagyonukról.Deutsch Tamás 2009 óta EP-képviselő, előtt a magyar parlamentben ült. A vagyonnyilatkozata szerint van egy 71 négyzetméteres veresegyházi családi háza, amiben 50 százalékos tulajdonos, ezt 2022-ben örökölte. Ezenfelül felerészben tulajdonosa egy második kerületi teleknek, amin áll egy családi ház, viszont az építmény nem az övé. Ezt 2024-ben, ajándékozással szerezte. Van egy Fiat 500-asa is, amit 2021-ben vett. Részvényei a CIG Pannónia Biztosítónál vannak, összesen 533 darab, ezeknek az összértéke 177 ezer 489 forint. A bankszámláján van 4 millió forintja és 2 millió forintnyi devizája, 13 millió forintot tart készpénzben, és valaki 87,4 millió forinttal tartozik neki. Neki majdnem pontosan ugyanennyi, 87,9 millió forint adóssága van.Az európai parlamenti képviselői tiszteletdíjnál felül két helyről származik még jövedelme: oktat a Milton Friedman Egyetemen, ezért havi bruttó 100 és 200 ezer forint közötti összeget visz haza, valamint ügyvédi tevékenységet (tanácsadást) is folytat, amiből havi egymillió és ötmillió forintnyi összeg közötti bevétele származik. Van egy rakás tisztsége is, amiért nem kap pénzt:MTK Budapest elnökeMTK Brüll Akadémia elnökeSportegyesületek Országos Szövetsége elnökeMagyar Olimpiai Bizottság elnökeMagyar Paralimpiai Bizottság elnökeEurópai Olimpiai Bizottság jogi bizottságának tagjaAz EP-képviselőknek azért kellett vagyonnyilatkozatot tenniük, mert a parlament áprilisban elfogadott egyfideszes törvénymódosító javaslatot, miszerint a magyar EP-képviselőknek és családtagjaiknak is ugyanolyan formátumú vagyonnyilatkozatot kell tenniük, mint a magyar Országgyűlés tagjainak. A családtagok nyilatkozatait nem, de a képviselőkét nyilvánosságra hozzák, ám van egy lényeges különbség a magyarországi szabályokhoz képest.Ha egy EP-képviselő valótlan adatot ír a vagyonnyilatkozatába vagy nem teljesíti a kötelezettségét, és a felszólításra sem javítja ki a hibát vagy pótolja a hiányosságot, a Nemzeti Választási Bizottság megszüntetheti a mandátumát.Ezzel szemben a magyar Országgyűlés tagjainál semmilyen szankció nincs, ha hibásan töltik ki a vagyonnyilatkozatukat. A képviselők évtizedek óta lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak.Az NVI korábbana kérdésünkre azt írta, hogy a határidőre beadott vagyonnyilatkozatokat a választási bizottság külön nem ellenőrzi, de "bárki kezdeményezhet az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát". Amennyiben a képviselő nyolc napon belül nem javítja ki vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát, az NVB ugyancsak eljárást indít. A vagyonnyilatkozati eljárás során a hiányzó adatokat az állami szervek is kötelesek a bizottság rendelkezésére bocsátani, és a bizottság zárt ülésen megnézheti az EP-képviselők családtagjainak nem nyilvános nyilatkozatát is. Itt is eljuthat végül oda az eljárás, hogy megszüntetik a képviselő mandátumát.A fideszes módosítást sokan Lex Magyarként értelmezték, azt feltételezve, hogy a kormánypárti többség a Tisza Párt elnökének mentelmi jogát szeretné támadni. A Tisza Párt képviselői már a határidő előtt nyilvánosságra hozták a vagyonnyilatkozataikat.A Tisza Párt EP-képviselőjének vagyonnyilatkozatát is megnéztük:Magyar Péternek négy ingatlana, festményei és 86 millió forintos megtakarítása vanTarr Zoltánnál lerobbant BMW-t, hárommilliós tartozást és XVI. kerületi ingatlanokat találtunk,Kulja Andrásnak egy kilencéves népautója és 28 millió forint hitele van, de már felgyűlt a számláján 109 ezer eurónyi EP-s pénz.Lakás lakás hátán, értékpapírok, állampapírok és Mini Cooper - itt van Kollár Kinga, Gerzsenyi Gabriella és Lakos Eszter vagyonnyilatkozata is.Egy budai és egy londoni lakás mellett komoly megtakarításai vannak a korábban a Facebook anyavállalatánál dolgozó tiszás EP-képviselőnek, Dávid Dórának.A DK képviselőinek nyilatkozatai:Dobrev Klára még nem osztotta el vagyonát Gyurcsány Ferenccel
|
Deutsch Tamás is szereti a készpénzt - nyilvános az EP-képviselők vagyonnyilatkozata
|
A Fidesz EP-képviselője 13 millió forint készpénzről írt a vagyonnyilatkozatában, miközben a bankszámláján jóval kevesebb pénz van. Valakinek kölcsön adhatott közel 90 millió forintot, és ugyanennyi hitele is van. A Fideszes EP-képviselők is leadták a vagyonnyilatkozataikat.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/12/fidesz-ep-kepviselok-vagyonnyilatkozatai-deutsch-tamas
|
2025-07-12 12:47:36
| true | null | null |
Telex
|
A Budapesti Erőmű Zrt.-ből felvett osztalék az egyetlen bevétele annak a Habony-közeli cégnek, amelyről májusban írta meg az olasz Domani lap, hogy 4,3 millió euróért (nagyjából 1,7 milliárd forintért) lombardiai luxusvillát vásárolt. Habár a pénz több cégen is keresztülment, mindössze 2 nap kellett csak hozzá, hogy végül a 6 milliárd forintos osztalék a cégháló mögött álló magántőkealapnál kössön ki. AHVGvégigkövette a pénz útját, menet közben pedig több, a NER köreiből ismert névbe botlottak.A CHP Energia Zrt., a Kelenföldi Erőmű - és egy sor másik erőmű - anyavállalata tavalyi éves közgyűlésén a részvényesek arról döntöttek, hogy 40 millió eurónak megfelelő, az aznapi MNB-árfolyamon 15,4 milliárd forint osztalékot vesznek ki a cégből. Az osztalék egy része, 6,2 milliárd forint két nappal később már a kormányfő tanácsadójaként ismert Habony Árpád köréhez sorolt Influentia Kft.-hez került. A cég 2024-es beszámolójából pedig az derül ki, hogy az erőműből lecsorgó osztalékon kívül semmilyen számottevő bevétele nem volt. Az osztalékot ugyanakkor - 3 millió forint híján - továbbadta a közvetlen tulajdonosának, a Progressus Magántőkealapnak. A Progressus neve nem először bukkant fel: ez volt az az alap is, amely mindössze néhány nappal az előtt vásárolta be magát Rákosrendező területére, hogy megkötötték a magyar állam és az arab befektetők közötti szerződést a Mini-Dubajként emlegetett beruházásról.A tulajdonosai kilétét elrejtő magántőkealap ebből 5,7 milliárd forintot hitelként adott vissza az Influentiának, ami ennek egy részét 1,9 milliárd forintot a beszámolója alapján ingatlanvásárlásra költött, ami nagyjából megfelel a varesei villa értékének.Ahhoz, hogy az osztalék ilyen gyorsan jusson el az erőműt tulajdonló cégtől a magántőkealapba, több éves helyezkedésre volt szükség. A Habony Árpád közelében mozgó üzletemberek több cég adás-vételével szövevényes céghálót hoztak létre, a folyamatot aHVG cikkerészletesen ismerteti.Május elején írta meg az olasz Domani lap, hogyegy magyar kormányközeli köraz olasz-svájci határ melletti Varesében vásárolt 4,3 millió euróért egy luxusvillát. A tulajdonos pontos személyét egy magántőkealap közbeiktatása miatt nem lehet tudni, ugyanakkor az ügyletet lebonyolító szereplők Habony Árpád és Szalay-Bobrovniczky Kristóf környezetéből ismertek. Habár az olasz sajtó csak "Orbán-villaként" kezdte el emlegetni az ingatlant, annak tulajdonosa, az Influentia Kft. egynyilatkozatbanközölte: az ingatlan megvásárlása magáncélú ügylet volt, a politikához semmi köze.Az cikkben szereplő cégeknek kérdéseket küldtünk az üggyel kapcsolatban.
|
Két nap alatt került 6 milliárd forint az olaszországi villát megvásárló NER-es cégbe
|
A cégnek a 2024-es beszámolója szerint ezen kívül semmilyen számottevő bevétele nem volt, a pénzt pedig tovább is adta egy, a Rákosrendezőnél is feltűnő magántőkealapnak.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/16/ket-nap-alatt-kerult-6-milliard-forint-az-olaszorszagi-villat-megvasarlo-ner-es-cegbe
|
2025-07-16 12:35:08
| true | null | null |
Telex
|
Lázár János a 4iG Nyrt. tulajdonába adná a dégi Festetics-kastélyt - derült ki a kormány honlapjára kedd este feltöltöttdokumentumból. A július 7-i keltezésű döntési adatlapon az szerepel, hogy az építési és közlekedési miniszter miként bírálta el egyes cégek vagy önkormányzatok kastélykérelmeit.Lázár János egyik szívügye a kastélytörvény, amelynek értelmében állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok, kertek, illetve az ezekhez tartozó ingóságok tulajdonjoga ingyen átruházható. Az örökbefogadásnak kettős célja van Lázár szerint. Az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy "nevelgesse ezeket az épületeket, vagyis az eredményéből és a profitból jelentős összegek elköltésére" biztosít a kormány lehetőséget.A kormány három részre csoportosította az állami tulajdonú kastélyok hasznosítását:az épületek egy részét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re bízzák, azaz az állami vállalat feladata lenne a kastélyok későbbi hasznosítása;másik része a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit (NÖF) Kft. működtetése alá kerül, például a keszthelyi Festetics-kastély, a Fenékpuszta majorság, a nagycenki Széchenyi-kastély, a geszti Tisza-kastély és a fertődi Esterházy-kastély;a harmadik részükre a kormány bejelentette, hogy örökbefogadási programot indított azzal, hogy nagy magyar vállalatok, például az OTP, a Mol, a Richter vagy más, nemzetközi hátterű vállalatok felajánlják, hogy "örökbe fogadnak" néhány megmentésre érdemes kastélyt (ez az opció lényegében maga a kastélytörvény).Ez utóbbi kategóriába tartozik a dégi Festetics-kastély, amely most akormány kedvenc telekommunikációs vállalatánaktulajdonába kerül Lázár jóváhagyásával. A Telex kérdéseire a 4iG annyit válaszolt, hogy a 4iG Nyrt. elsődleges célja a kastély folyamatos állagmegőrzése, a szükséges karbantartási és felújítási munkálatok további folytatása, valamint az épület jelenlegi múzeumi funkciójának megőrzése mellett, annak rendezvényhelyszínként való hasznosítása.A miniszter további négy kastély sorsáról is döntött, eszerint:A füzérradványi Károlyi-kastély tulajdonosa a Révész Logisztikai Holding Zrt. lett. A cégcsoport tulajdonosa Révész Bálint, aki emellett a Nyíregyházi Spartacus focicsapat elnöke is. Itt korábban szálloda is működött, igaz jó régen. A fényes múltról, a pusztulásról és a jelenről Lázár Jánoskülön videótis forgatott. A politikus szerelmese az egy évszázaddal ezelőtti politikai történések kutatásának, a nagy magyar családoknak, a videóból kiderül, hogy a kastély állami felújítása megindult, de a belső renováció nagy része még hátravan. A birtok Sátoraljaújhelytől Hollóházáig tartott, ebből viszonylag kevés rész került Szlovákiához.A komlódtótfalui Becsky-Kossuth-kúria Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzatának tulajdonába került.A sopronhorpácsi Széchenyi-kastélyt a PBE Építő Kft. kapta. Ez a társaság a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. tulajdona, amelynek főtulajdonosát, Paár Attilát gyakran hozzák összefüggésbe Tiborcz Istvánnal. Ebben a konkrét társaságban nehéz is lenne ezt a kapcsolatot letagadni, mert egy évtizede olyan beszédes tulajdonosai voltak a cégnek, mint Hamar Endre, az Elios, vagy az egyenesen Csabdiban, a Tiborcz-tanyán bejegyzett Green Investments & Solutions. Paár Attiláról azt hallottuk, hogy ő már korábban magánalapon felújított több kastélyt, és a cégreferenciáiközött vannak műemlékek, így bodajki, fertődi, budapesti történelmi épületek.A tatai Esterházy-kastélyt a Viarum Invest Kft. szerezte meg. Ez a társaság a Nagy Jenő utca 12-ben bejegyzett magántőkealapok tulajdonában áll (Atlas, Lumen), azMNB oldalánlátható dokumentumok alapján az Atlas például a Themis Magántőkealapból vált ki, és a Szíjj László tulajdonában álló, szintén a Nagy Jenő 12-ben bejegyzett Minerva Befektetési Alapkezelő menedzseli. Ugyancsak a Minerva menedzseli aLument, amelyik pedig egy másik alap szétválásából jött létre. Lehet, hogy Szíjj László alapkezelője másnak a vagyonát kezeli, és nem a milliárdosét? Minden lehetséges, csak azért nem túl valószínű. A Minervára amúgy még a nagy hazai banki átalakulás, az MKB privatizációja, majd az MBH kialakulása idejéből emlékezhetünk.A történet hátteréről megpróbáltunk a folyamatra rálátó döntéshozókkal és pályázati indulókkal is beszélgetni. A kastélyprogrammal szemben nagyon erős a politikai kritika, hiszen az felfogható úgy, hogy a kormányhoz közeli kiválasztott cégek ajándékba kapnak kastélyokat, vagyis a kormány nemzeti vagyont kótyavetyél el.Ám, mint a résztvevőktől hallottuk, az államnak szinte rá kellett beszélnie a programra a jelentkezőket, valahogy azzal, hogy ne csak gyarapodjanak az állami kapcsolataik révén, de vállaljanak közfeladatokat is.A megkapott kastély ugyanis nem adható el, nem adható hitel mögé fedezetként, igaz, részben hasznosítható a cég céljaira is, például csapatépítőket lehet oda szervezni. Összességében azonban inkább az állam tehermentesítése, mint "jó buli".Az indulóktól úgy tudjuk, és ezt az ÉKM folyamataira rálátó forrásaink is megerősítették, hogy nem tudni arról, hogy a pályázatokon nagy verseny lett volna.Magyarországon az I. világháború előtt akár több ezer kastély, kúria, udvarház is lehetett, ahol a családot, a földesurat eltartotta az ingatlan körüli erdő, illetve föld. A rendszerváltás előtt ebből sok lepusztult, akár a földdel lett egyenlő, máshol iskola, szociális intézmény működött benne. Aztán a rendszerváltásra ebből elég kevés maradt meg, de azért ezer körüli kiemelt ingatlan még mindig volt az országban, döntő részben állami tulajdonban. vLázár János elképzelésében a brit modell szerepelt: egy neves család beteszi egy trustba (alapba) a kastélyát, a család jelen van, részt vesz a működtetésében, akár ott is lakik. Közben turisztikai, kulturális értelemben is hasznosítják a kastélyparkot, például azáltal, hogy a kastély részben látogatható, esetleg kiadják a termeket kiállításokra.Lázár beleszeretett ebbe, az említett Kastélyinfo című videót például amolyan sorozatnak tervezi. Állami forrás azonban a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben megint nincs sok, így az ÉKM elképzelése szerint nagy cégeket vonna be a kastélyok működtetésébe, de cserébe kér is valamit. A műemléki felújítások elég drágák, ezt a cégek vállalják, a kertek az év 365 napján kötelezően látogathatók maradnak, a múzeumok is meghatározott időszakban nyitva tartanak. Ezen feladatokon túl a cégek már profitorientált működtetést is végezhetnek.Úgy tudjuk, hogy 30-35 ingatlan van a csőben, ezeket részben már felújították akastélyörökbefogadáselső körében.A korábbi bejelentésekből kiderült még, hogy Lázár döntése alapján:a nádasdladányi Nádasdy-kastély a Richter Gedeon Nyrt.-hez,a bajnai Sándor-Metternich-kastély pedig a Mol Új Európa Alapítványhoz került.A szabadkígyósi ("kígyósi") Wenckheim-kastély a hódmezővásárhelyi önkormányzathozkerült volna, de Lázár meggondolta magát. Úgy tudjuk, hogy erre új pályázatot kell majd kiírni.A koncepció amúgy az, hogy miután átveszi a gazdasági entitás a kastélyt, az állam több pénzt már nem tesz bele, viszont az államnak ellenőrzési joga van a vállalásokra, ha azok nem teljesülnek, akkor a tulajdon visszaszáll az államra.A pályázatokat az ÉKM bonyolította, de a végső szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) és az érintett cégek fogják megkötni.Lázár János kastélyprogramjárólitt írtunk bővebben.
|
A 4iG-hoz kerül a dégi Festetics-kastély, de Lázár négy másik kastély sorsáról is döntött
|
A kastélyprogrammal szemben sok a kritika, hiszen az felfogható úgy, hogy a kormányhoz közeli kiválasztott cégek ajándékba kapnak kastélyokat, vagyis a kormány nemzeti vagyont kótyavetyél el. Az érintettek szerint azonban az államnak szinte úgy kell rábeszélnie a cégeket a kastélyok „örökbefogadására”.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/23/lazar-janos-kastelytorveny-orokbefogadas-4ig-degi-festetics-kastely
|
2025-07-23 11:38:53
| true | null | null |
Telex
|
Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr! - írta emlékezetes bejegyzésében Magyar Péter március 22-én, arra a változásra reagálva, hogy EP-képviselőként neki is közzé kell majd tennie a szigorúbb magyarországi szabályok szerint összeállított vagyonnyilatkozatát. A Tisza Párt elnöke posztjában ekkor előre közzétette, milyen vagyonelemekkel rendelkezik, de bejegyzése, és a most csütörtökön nyilvánosságra hozott hivatalos vagyonnyilatkozata több szempontból sem állnak összhangban egymással. Kérdéseket küldtünk ezért a Tisza Pártnak, hogy tisztázzuk az ellentmondásokat. Amint válaszolnak megkeresésünkre, frissítjük a cikkünket."Kicsit több" - de pontosan mennyivel?Az egyik magyarázatra szoruló eltérés, hogy márciusi bejegyzésében Magyar Péter még úgy fogalmazott: "van kb. 90 millió forint lakáshitelem és ennél egy kicsivel több megtakarításom (forintban, euróban és részvényben)". A pártelnök vagyonnyilatkozatában viszont már nem szerepel a 90 milliós tartozás, viszont feltüntetett 76 millió forintnyi megtakarítást. Kérdés, hogyan tudta visszafizetni úgy a hitelét Magyar, hogy ekkora megtakarítása maradjon annak ellenére, hogy négy hónappal ezelőtt "kicsivel több" pénze volt csak, mint a törlesztendő összeg.A pártelnök vagyonnyilatkozatában egyetlen rendszeres bevételeként feltüntetett EP-képviselői fizetése ilyen rövid idő alatt ugyanis nem fedezhetett ekkora kiadást már csak azért sem, mert a politikus állítása szerint minden hónapban a járandósága felét jótékony célra fordítja.Ismert, hogy Magyar Péter júniusban eladta 4IG részvényeit. Sajtóhírek szerint 60 ezer darabot birtokolt ezekből az értékpapírokból. Márciusi posztja idején ezek 98 millió forintot értek. Ez az összeg valóban nem lényegesen több, mint az azóta törlesztett 90 milliós lakáshitel tartozásé. A 4IG részvényeinek értéke ráadásul emelkedett is az eladás napjáig, de mindössze 6 millió 960 ezer forinttal.Mindezek alapján Magyar Péter márciusi megtakarítása a 4IG részvényeken felül is mintegy 60 millió forint lett volna, márpedig a pártelnök feltehetően nem titulálta volna "kicsinek" ezt az összeget.Több tízmilliós festményekkel kereskedne a pártelnök?Egy másik lehetséges magyarázat a történtekre, hogy Magyar Péter megvált értékes festményei egy részétől. Márciusban ugyanis még azt írta a politikus, hogy öt festmény birtokosa. A vagyonnyilatkozatában azonban csak két képet tüntetett föl. Amennyiben több tízmillió forint értékben eladott festményeket Magyar Péter, lehetséges, hogy ezekből fedezte a hiteltörlesztést. Ez azonban azt jelentené, hogy a NER-es korszakában brutális összegeket költött festményvásárlásra a Tisza Párt elnöke.Nekünk egy értékes képet sikerült beazonosítanunk Magyar Péter gyűjteményéből. Egy a Facebookon a szülinapján közzétett, az otthonában készült képen ugyanis a pártelnök mögött a falon Scheiber Hugó Bárhölgy cigarettával című képe látható, amit pár éve 2 600 000 forintos kikiáltási árról indulva árvereztek el a Kieselbach Galéria aukcióján. A kép azonban végül ennél jóval többe is kerülhetett, értékét ugyanis 3 és 6 millió forint közé becsülték az árverés szervezői.Ezt a festményt azonban nem találhatjuk meg Magyar Péter vagyonnyilatkozatában. Az ott feltűntetett, de meg nem nevezett, és minden bizonnyal még a Scheiber-képnél is drágább alkotásokat ugyanis bevallása szerint 2020-ban és 2022-ben vette Magyar Péter. A Bárhölgy cigarettával című kép azonban 2021-ben kelt el.Magyar Péter adhat csak magyarázatot a rejtélyreA Tisza Párt honlapján azt írják: "a transzparens és kikezdhetetlen működés az első pillanatoktól a Tisza Párt sajátja. Ezt diktálja a tisztesség, ezt írja elő a törvény, és ezt várják el a választópolgárok minden politikai szereplőtől Magyarországon". Ennek fényében azt reméljük, hogy kérdéseinkre hamarosan pontos és kimerítő választ kapunk majd Magyar Pétertől. Amint reagál, és tisztázza a pártelnök, mi indokolta a márciusi bejegyzése és a hivatalos vagyonnyilatkozata közötti eltéréseket, rögtön közzétesszük válaszát.(Borítókép: Magyar Péter / Facebook)
|
Valami mintha nem stimmelne Magyar Péter vagyonnyilatkozata körül
|
Valami mintha nem stimmelne Magyar Péter vagyonnyilatkozata körül - Lakáshitel, részvények, festmények.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/07/12/magyar-peter-vagyonnyilatkozat-ellentmondas
|
2025-07-12 09:53:00
| true | null | null |
Index
|
Átadták a Magyar Honvédségnek az Aero Vodochody Aerospace az első három Aero L-39 Skyfox típusú kiképző repülőgépet pénteken. A magyar légierő kecskeméti légibázisán tartott eseményen Kutnyánszky Zsolt haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkár ezt mérföldkőnek nevezte.
Az államtitkár szerint azért is jelentős lépés ez, mert „ezek a sugárhajtású kiképző repülőgépek nemcsak a harci repülési képességeink új szintjét jelentik, hanem tükrözik azt a határozott, dinamikus és céltudatos katonai fejlesztési programot is, amelyet elindítottunk és következetesen folytatunk”.
Az ünnepségen elhangzott az is, hogy a honvédség egy korszerű szimulációs központot is létrehoz, amely egyedülálló lesz Magyarországon, sőt a régióban is. Ez a modern kiképzőrendszer és az új repülőgépek beépülnek a NATO Flight Training Europe programjába is, ezzel is erősítve a szövetséget.
Viktor Sotona, a cseh gyártó elnök-vezérigazgatója arról beszélt, „nagy örömünkre szolgál, hogy az L-39 Skyfoxot választották a magyar vadászpilóták következő generációjának kiképzési platformjául. (…) Várakozással tekintünk a Magyar Honvédséggel való további együttműködés elé”.
Ami az együttműködést illeti, a Magyar Honvédség tizenkét darab Skyfox gyakorlógépet vásárolt a cseh gyártótól, a becslések szerint összesen 70 milliárd forintért. A megrendelést 2022-ben adták le, a szállítást tavalyra várták. Ehhez képest késés van, az első magyar pilóták idén májusban vizsgáztak le a típusra.
A szerződés idején a cseh gyárban közvetve résztulajdonos volt a jelenlegi honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki akkor még csak a feleségén, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőn keresztül kapcsolódott a kormányhoz. Cége, a HSC Aerojet 2021-ben vásárolta be magát, állítólag Tombor András, a Mathias Corvinus Collegium alapítója helyett, akinek nem volt rá elég pénze.
Miután Szalay-Bobrovniczky miniszter lett, az összeférhetetlenség miatt meg kellett válnia a tulajdonrészétől, ami előbb Hernádi Zsolt Mol-vezérhez került, de azóta már újabb, NER-közeli tulajdonos is bekerült a cégbe. Ahogy azt a HVG megírta, közben részesedést szerzett Habony Árpád is, akinek így közvetve 27,2 százalékos résztulajdona van a csehországi Aero Vodochody repülőgépgyárban.
A Vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. repülődandárhoz kerülő, most átadott három gép a 2022. április 17-én aláírt szerződéses csomag első eleme. A beszerzés 12 darab repülőgépet tartalmaz, 8 kiképző és 4 felderítő konfigurációban. A szerződés része a földi berendezések, szimulátorok és a képzési program szállítása is.
Az első három gép leszállításáról megemlékezett a honvédelmi miniszter is. Szalay-Bobrovniczky azt írta, ezzel „a magyar pilóták új szárnyakat kapnak”. Azt is írta, hogy a kiképző- és könnyű harci repülőgépek nemcsak a magyar légierő képességeit, hanem a magyar emberek védelmét is erősítik.
Frissítés:
Cikkünk egy korábbi változatában a Habony-tulajdonrészt tévesen 61 százalékosnak tüntettük fel, de javítottuk a tényleges 27,2 százalékra.
|
Leszállította a Honvédségnek az első három gyakorlógépet a már Habony Árpád résztulajdonában álló cseh gyár
|
Megérkezett Kecskemétre az első három darab a nagyjából 70 milliárd forintba kerülő 12 Skyfox kiképző repülőgépek közül. A gyártó a cseh Aero Vodochody, amelybe már régen bevásárolta magát a NER: előbb Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aztán Hernádi Zsolthoz, majd Habony Árpád.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250530_l39-skyfox-habony-arpad-szalay-bobrovniczky-kristof-leszallitott-repulogepek-magyar-honvedseg
|
2025-05-30 16:22:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Andrássy út 73–75. alatt lévő, közel 30 ezer négyzetméteres, patinás volt MÁV-székház először 2021-ben került ki az állam tulajdonából, amikor egy több ingatlant tartalmazó csomag részeként eladták Jellinek Dánielnek. Jellinek összesen 11,6 milliárd forintot fizetett az államnak, ebből az épület ára 5,6 milliárd forintot tett ki. Később a palotát, amely 2008-ig volt a MÁV székháza, továbbadták a Tiborcz-közeli Central European Ingatlanalapnak (CEI), vélhetően 6 milliárd forint körüli értéken – írja a Válasz Online.
Tavaly a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) és állami alapítványi fenntartója 9,3 milliárd forintért vásárolta meg az ingatlant – technikailag úgy, hogy megvették a palotát birtokló céget, majd átnevezték. A hivatalos egyetemi tájékoztató szerint a fejlesztési programot saját forrásból, az államtól korábban kapott ingatlanok értékesítéséből, illetve egyéb – alighanem szintén kormányzati – céltámogatásokból fedezték.
Ez azt is jelenti, hogy Tiborcz István ismét közpénzből szerzett milliárdos nyereséget, hiszen az ingatlan magánkézbe adása, majd visszaállamosítása közben legalább 3 milliárd forintos haszon keletkezett a köre számára. Kérdés, hogy mi szükség volt az ingatlan privatizálására, hiszen sem Jellinek, sem Tiborcz nem tett semmit az épület állagának megóvásáért.
A BGE fenntartói struktúrája is erősen kötődik a NER-hez: a kuratórium elnöke Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség volt vezetője, Orbán Ráhel egykori „szabadidős” tanácsadója, de a testületben jelen van Szécsényi Bálint, Tiborcz bizalmasa is. Az egyetem őrző-védő feladatait pedig Mészáros Lőrinc cége látja el.
|
Tiborcz István most azzal keresett 3 milliárd forint közpénzt, hogy átadta a volt MÁV-palotát a BGE-nek
|
A magánosítással korábban Jellinek Dániel, majd Tiborcz is szépen kaszált. Az egyetem kuratóriumában ott ülnek Orbán Ráhel és férje bizalmasai is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250718_tiborcz-istvan-volt-mav-szekhaz-jellinek-daniel-budapesti-gazdasagtudomanyi-egyetem
|
2025-07-18 14:38:00
| true | null | null |
HVG
|
A papucs és a Dior felső snassz, azért csak egy hónapot dolgozik egy közalkalmazott, de a táska vállalható Chanel, azért küzdhet 8-10 hónapot is mondjuk egy tíz éve dolgozó, diplomás közalkalmazott – így kommentálta Hadházy Ákos független képviselő a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel szettjét, Facebook-posztjában feltüntetve a beazonosított ruhadarabok árát.
A Mészáros-házaspár ruhatárát is rendre beárazó politikus Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István viseletéhez még hozzáfűzte: „Igaz, nem Birkin táska, lehet, hogy Rogánék körlevélben írták elő, hogy mostantól a repülő Ryanair, a táska pedig max Chanel. Tiborczon most egy ötszázezres cipő volt, néhány napja az amerikai követségen csak egy négyszázezresben szerénykedett.”
A Hadházy által ismertetett ruhadarabokban néhány napja sétált az Orbán-Tiborcz házaspár Budapesten a belvárosban, és nem voltak egyedül. A HVG is írt róla, hogy a főváros elővásárlása miatt Rákosrendezőről lecsúszó arab befektetővel, Mohamed Alabbarral sétálgatott. Amúgy több üzletemberrel együtt érkezett Budapestre, a delegációt az emírségek elnöke vezette, akit Orbán Viktor miniszterelnök is fogadott.
|
Orbán Ráhel 2,3 milliós Chanel táskával, Tiborcz István félmilliós cipőben sétált a Rákosrendezőt kinéző arab befektetővel
|
Hadházy Ákos megint számolt. Napi luxi: A kormányfő lányának papucsa és a blúza hasonló árban, 300 ezer forint körül lehetett – egyenként.
| null | 1 |
https://hvg.hu/elet/20250720_Orban-Rahel-23-millios-Chanel-taskaval-Tiborcz-Istvan-felmillios-cipoben-setalt-az-Rakosrendezot-kinezo-arab-befektetovel
|
2025-07-20 09:06:00
| true | null | null |
HVG
|
A MÁV 800 milliárd forintos hitelkeretről tárgyal az Európai Beruházási Bankkal – jelentették be néhány napja. Ez tényleg nagyon komoly tétel volna, a magyar vasutat ugyanis finoman szólva sem veti fel a pénz. A vasúti közlekedést évtizedek óta hagyományosan elhanyagolja az állam, és most már ott tartunk, hogy óriási összegekre volna szükség ahhoz, hogy ne csak a meglévő szint fenntartására legyen elég a támogatás.
A piaci alapon működő cégekkel ellentétben a MÁV pénzügyi beszámolóit nem azzal érdemes kezdeni, hogy megnézzük a profitot: az állami cégeket azért is tartjuk, hogy ellássanak olyan feladatokat is, amelyeket egy nyereségorientált magáncég nem vállalna be (pont emiatt is jött sok kritika a vonalbezárásokért). Évről évre ugyan összejön néhány milliárd forint profit, de ez csak azt jelenti, hogy valami marad a kasszában december 31-re, az igazán fontos az, hogy a bevétel miből jön és mire költik el.
· A kiadások legnagyobb részét a dolgozók fizetései adják: a teljes MÁV-csoport (ideértve a Volánbuszt, a pályaszolgáltatást és a HÉV-et is) 52 ezer dolgozójának a béreire, valamint az ezekhez kapcsolódó járulékokra tavaly 550 milliárd forintot fizettek ki.
· Ez után jön sorrendben az igénybe vett szolgáltatásokért kifizetett 216 milliárd forint.
· Az anyagköltség 202 milliárd.
· Aztán egy olyan tétel, amely a MÁV-nál jóval nagyobb, mint egy átlagos cégnél: az amortizáció. Csak 2024-ben 156 milliárd forintot írt le a cégcsoport értékvesztésként, és az elmúlt években is hasonló számok érkeztek – amennyi eszközt használnak, és amilyen régiek azok, ez így természetes. Ehhez képest eltörpül az, hogy idén például a késési biztosításokra évi 2 milliárd forintot terveznek.
Hogy honnan érkezik erre a pénz, az is világos: nagyon nagy részben az államtól. De annyira sok címen, hogy azt követni is nehéz, pontosan mire mennyi érkezik.
Az állam üzemeltetési, illetve közszolgáltatási költségtérítést fizet, valamint a szociálpolitikai menetdíj-támogatást is megadja. Ez utóbbi van benne jobban a köztudatban, ezzel a kedvezményes, valamint ingyenes jegyek miatt kieső bevételt pótolják – pedig amúgy nagyobb tétel az első kettő.
Üzemeltetésre 2013 és 2024 között 1004 milliárd forintot kapott közvetlenül csak a cégcsoport központi vállalata, a MÁV, felújítási költségtérítésre 337 milliárdot. Ami soknak tűnik, de ha leosztjuk, akkor megkapjuk, hogy egy évben 100 milliárd sincs az összesített átlag, pedig lenne mire költeni. Ennél több pénz jut a személyszállításért felelős MÁV-Startnak – az összes költségtérítés így nézett ki cégekre bontva az elmúlt években:
A MÁV arra is kap pénzt, hogy felújításokat végezzen olyan helyeken, amelyeknek a tulajdonosa a magyar állam, a vagyonkezelője a vasúttársaság – nyilván azzal a logikával ilyen a feladatok megosztása, hogy a sínek vagy a vasútállomások maradjanak az államé. 2019-ig évente 25-27 milliárd forintot biztosított erre az állam, utána 100 milliárdra ugrott, 2023 óta pedig évi 200 milliárd fölötti. Ami első ránézésre nagyon szép növekedésnek tűnik, csakhogy a Budapest–Belgrád vasútra
· a 2020-as 100 milliárd forintból 73 milliárd ment el,
· a 2021-es 81 milliárdból 17 milliárd,
· a 2022-es 150 milliárdból 98 milliárd,
· a 2023-as 266 milliárdból már 187 milliárd,
· a 2024-es 220 milliárdból pedig 164 milliárd forint.
A második legnagyobb tétel egyébként évről évre az eszközfelújítás – 2024-ben ez épp 36 milliárdot tett ki –, minden más tétel jellemzően 10 milliárd alatti.
Néhány azért akad, amit érdemes említeni: a Budapest–Hegyeshalom vonal felújítása például 2023-ban és 2024-ben 3,5, illetve 3,8 milliárd forinttal szerepelt ebben a táblázatban. A nemrég újranyitott Szeged–Szabadka vonal magyarországi szakaszára 2021 és 2024 között 34,7 milliárd forint ment el, a Budapest–Záhony vonal főváros és Monor közötti részének felújítására 2021-ben 16,7, 2022-ben 3,1 milliárdot szántak – az a 2021-es volt az eddigi utolsó olyan projekt, amelyre egy naptári évben több pénz ment el, mint a Budapest–Belgrád vasútvonalra.
Azaz valójában bőven lenne itt pénz, csak épp a legnagyobb részét elköltik a Budapest–Belgrád vasútra.
Ott vannak aztán azok a tételek is, amelyeket az állam közvetlenül költ el néhány vasútvonal felújítására. A Budapest–Miskolc vonalat 160 milliárdból újították fel (ez volt az, amely kapcsán a MÁV megvádolta Mészáros Lőrinc cégét, hogy kihagyták a vasbetonból a vasat, vagy hogy kábelek hiányoztak), a Budapest–Záhony vonalra 75 milliárdot költött az állam. Ahogy az új vagonok és motorvonatok vásárlására is költöttek.
De mi a helyzet a jegyárakkal?
Szűkítsük most le egy kicsit a számokat a személyszállítás adataira, pusztán az egykori MÁV-Start, 2024 óta már MÁV Személyszállítási Zrt. pénzügyeire. Az árbevétel legnagyobb részét három tétel adja: az, amit az utasok kifizetnek, az állam támogatása a kedvezményes jegyek után, valamint az elképzelhető legunalmasabb nevű „egyéb” sor, ami egészen fontos lett – erről mindjárt bővebben. Van még néhány kisebb tétel is, mint az anyag- és árueladás, vontatási kiszolgálásért vagy épp gépészeti munkákért kapott pénz, de a bevétel döntő többségét a három nagy tétel adja. Ezek az elmúlt években a következőképp alakultak:
Az egyik legfontosabb tanulság az, hogy a 2020-2021-es, Covid miatti visszaesést leszámítva elég jól sikerült növelni a jegyárbevételt. És ugyan az 2024-ben már esett, itt térjünk vissza az „egyéb” sorra, amely épp akkor ugrott egy hatalmasat, az addigi 38-ról 67 milliárd forintra. Nem kell találgatni, a könyvvizsgálói jelentés írta le, hogy mi történt: ennek a nagy része az országos és megyei bérletekből származó bevétel, amelyet azért nem a jegybevételnél könyveltek le, mert egy részét továbbadják a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK).
Csakhogy akármennyi is jön a jegyeladásokból (és akármennyi marad a MÁV-nál ebből), ennél is sokkal jobban megnőtt a szociálpolitikai állami támogatás. Ez 2021-ben érte el sok év után először az összes árbevétel több, mint 20 százalékát, 2024-ben pedig már 30-nál tartott.
A jegyárbevétel és a szociálpolitikai menetdíjtámogatás aránya a MÁV-Start/MÁV Személyszállítási Zrt. Árbevételében (százalék)
És mit vesznek észre ebből az utasok?
Két igazán fontos dolog van, amit az utas figyel: milyen állapotú vonaton utazik, és mennyi idő kell az úthoz. Ami a járműveket illeti, a kép felemás. Az új fajta, alacsonypadlós, légkondicionált motorvonatok kis túlzással folyamatosan álltak forgalomba tíz éve és mostanában is, ezek főleg az elővárosi, valamint egyre többször a távolsági forgalomban kényelmesebbek a régi vonatoknál. A 2020-as évtized első felében pedig egy fontos újítás volt az, hogy tucatjával álltak forgalomba új InterCity-kocsik, köztük azok is, amelyeken bisztrószakasz és azzal egybekötött prémium osztály van, aki ezt megfizeti (az első osztályú jegy fölött még 2990 forintba kerül), az a kényelmet tekintve abszolút minőségi szolgáltatást kap.
Csakhogy eközben a kocsik elsöprő többsége még mindig 30 évnél régebbi, mozdonyból pedig mostanában jelentik be újak bérlését, a legfrissebb, még 2023-ról szóló beszámolóban nulla darab 10 évesnél fiatalabb szerepelt. És ugyan kicsit kevesebb ősöreg jármű jár, mint tíz éve, a selejtezés gyakran kényszermegoldás volt: a 2023-as vonalbezárások (a hivatalos megfogalmazás szerint módváltás) egyik oka az általános pénzhiány mellett az lehetett, hogy pár hónap alatt a Bz-motorkocsik több, mint tizedét szó szerint kiütötték szabálytalan autósok, a nagyrészt ukrán, illetve orosz alkatrészek beszerzése pedig a háború miatt akadozni kezdett.
A MÁV személyszállító és motorkocsijainak kora 2015-ben és 2023-ban
A MÁV mozdonyainak kora 2015-ben és 2023-ban
A menetrend kapcsán pedig különösen igaz: mindaz a pénz, amit az állam ad a vasútnak, a tűzoltásra elég csak. A Miskolc–Budapest út például 2023-ban változott 2 óra 5 percről 2 óra 14 percre, 2024-ben ez 2:12-re javult – ennél lassabb a menetrend szerint utoljára abban a hónapban volt, amikor Orbán Viktor megszületett, az 1963. májusi villamosítással javult 2:18-ról 1:57-re a menetidő, 1991-ben pedig 1:47 volt az út. A Debrecen–Budapest táv 12 perccel lassabb, mint 1993-ban, az újonnan bevezetett InterCityn, persze úgy, hogy akkor még csak Hajdúszoboszlón állt meg. A Budapest–Győr út a felújítások után egy tatabányi megállóval Railjeten 5, EuroCityn 1 perccel gyorsabb most, mint 1997-ben.
|
Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra
|
A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250721_mav-vasut-penz-allami-tamogatas-tomegkozlekedes-utas-hitel-menetrend
|
2025-07-21 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az utazás ne csak olcsóbb legyen, de jobb is – hirdetik az óriásplakátok szerte az országban nyár eleje óta. A Lázár János építési és közlekedési miniszter 10 vállalását – köztük a késési biztosítást – hirdető reklámok azonban az utazással ellentétben nem olcsóak. Az állami vasúttársaság még február végén kötött keretszerződést az idei kommunikációs feladataik ellátására, a szerződött partnerek között pedig feltűnik Balásy Gyula két cége, a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft.
A kicsit több, mint 919 millió forint összértékű szerződés a MÁV csoport négy cége (MÁV Zrt., MÁV Személyszállítási Zrt., MÁV Pályaműködtetési Zrt., MÁV Szolgáltató Központ) között oszlik meg, a MÁV Zrt.-re 372 millió forint vonatkozik. Az állami közlekedési cég a HVG kérdésére elárulta, eddig mennyit hívtak le a keretösszegből:
A tájékoztató kampányt a MÁV-csoport kommunikációs keretszerződései terhére valósítjuk meg, a főszezoni menetrend indulásáig médiavásárlásra mintegy 350 millió forintos lehívásra került sor az éves keretszerződésből.
„A kampány kreatív megvalósításában és médiavásárlói feladatainak ellátásában a közbeszerzésen kiválasztott ügynökségek szolgáltatásait vesszük igénybe. A kampány országos lefedettségű, mintegy 500 óriásplakáton és 360 citylight poszteren, illetve országszerte 500 saját felületen (Volán-buszok oldalain) láthatók az üzeneteink” – tették hozzá.
Balásy Gyulának nem ez az egyetlen nagy összegű megrendelése a MÁV-tól. A NER-kedvenc üzletember másik vállalata, a Lounge Event Kft. „komplex rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a MÁV-csoport részére (2025)” címen mintegy 814 millió forintot kap a MÁV-csoporttól (ebből 548 millió forint vonatkozik a MÁV Zrt.-re).
A milliárdos érdekeltségébe tartozó vállalatok, a Lounge Design Kft., illetve a New Land Media Kft. már korábban is kaptak megrendelést a MÁV-csoporttól: 2023-2024 között 60 millió forintért feleltek a „toborzó kampányok kommunikációs feladataiért”, és 2022 végén egy vállalkozási keretszerződést is elnyertek „komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátása” címen 2022-ben, 340 millióért. Továbbá 2024 májusában kötöttek egy 2025 végéig érvényes szerződést, melynek értelmében Balásy cégei végeztek médiafigyelést a MÁV számára 25 millió forintért.
Az üzletember cégei amúgy is sorra nyerték az állami megrendeléseket az elmúlt években, a plakátkampányoktól a kormány üzeneteinek külföldi terjesztésén át a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) népszerűsítésig szinte minden kormányzati kommunikációs projektben benne voltak, de a Lounge Event szervezte meg az idei konzervatív dzsemborit, a CPAC-et is. Az üzletember „lebegő nyaralójáról” nemrég Hadházy Ákos osztott meg információkat. Balásy a portfóliójába tartozó három vállaltból – a New Land Mediából, a Lounge Eventből, valamint Lounge Designból – összesen 18 milliárd forintnyi osztalékot vett ki.
De nem Balásy az egyetlen NER-közeli vállalkozó, aki jól járt az állami vasúttársaság közbeszerzéseivel. Ahogyan arról a HVG korábban írt, a Tiborcz István érdekeltségbe tartozó Waberer’s februárban vásárolta be magát Pannon Busz-Rent Kft. nevű buszos cégbe. A Waberer’s International Nyrt. úgy állapodott meg a csaknem 20 éve létező buszos vállalkozást tulajdonló Kölbl Zoltánnal, hogy Kölbl eladja az üzletrészek 51 százalékát a Waberer’snek, így a következő két évben még nála maradhat a cég 49 százaléka.
Azt az Átlátszó írta meg, hogy a MÁV 3,5 milliárd forint értékben kötött szerződéseket buszos alvállalkozókkal, hogy segítsenek a vasút „megerősítésében”. A Pannon Busz-Rent a délnyugati régióban nyert, így ott nyújthat szolgáltatást 583 millió forint értékben. A dél-keleti régióban is indultak, ott azonban egy másik cég ajánlata győzött.
A Pannon Busz-Rent a közbeszerzésen elnyert szerződései alapján összesen a 200 darabos megerősítésben 41 darab autóbusszal vesz részt a pótlási feladatokban.”
– írta a HVG érdeklődésére a vasúttársaság. Ez azt jelenti, hogy a klímával felszerelt megerősítő-buszok közül majdnem minden negyediket a kormányfő vejének érdekeltségébe tartozó vállalkozás állít ki.
|
A MÁV-buszokkal Tiborcz, a Lázár 10 vállalását hirdető plakátokkal Balásy Gyula cégei jártak jól
|
Miközben a MÁV klímával felszerelt megerősítő buszainak közel negyedét a miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozó Pannon Busz-Rent állítja ki, az állami vasúttársaság idén már mintegy 350 millió forintot költött el baráti cégeknél hirdetésekre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250712_MAV-beszerzesek-NER-cegek-potlobusz-Tiborcz-Istvan-10-vallalas-plakat-Balasy-Gyula-kozpenz-ebx
|
2025-07-12 07:31:00
| true | null | null |
HVG
|
Írásbeli kérdést küldött Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Polt Péter utódjának, Nagy Gábor Bálintnak. A politikus azt kérdezte, „lehet-e törvényes a főügyész szerint, hogy egy állami kórházban Papcsák Ferenc cégének közvetítésével pénzt kérnek azért, hogy valakinek ne kelljen egy műtétre éveket vagy sürgősségi ellátásra órákat várnia”. Az ügyészség feljelentésnek értékelte a kérdést, és továbbította azt a készenléti rendőrség nyomozó irodájának, az eljárást azonban Hadházy állítása szerint néhány nap lezárták arra hivatkozva, hogy „a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”.
Az ügy lényege, hogy az állami Uzsoki kórházban VIP-szolgáltatásként soronkívüliséget lehetett vásárolni egy magáncégen, a Magyar Egészségügyi Szolgáltató (MESZ) Kft.-n keresztül – ez a cég a közelmúltig az exfideszes politikus, jelenleg a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági elnökeként dolgozó Papcsák Ferenchez volt köthető. A kórház belső vizsgálata már lezárult, de annak megállapításait nem hozták nyilvánosságra, a Transparency International Magyarország azonban megnyerte a kórházzal szemben indított pert, így ki kell adniuk azokat az adatokat, hogy hány esetben és milyen típusú beavatkozásokat nyújtottak a VIP-betegeknek.
Hadházy beszámolója szerint a nyomozó iroda határozata utal egy kormányrendeletre, amely szerint megengedett pénzt kérni az ellátásért közkórházban, de nem nevezi meg a jogszabályt, a képviselő pedig azt írja, nem tud ilyenről, de ha létezik, azt még neki is ki kell nyomoznia. A dokumentum nem tért ki arra, hogy Papcsák cégének nem voltak engedélyei arra, hogy egészségügyi szolgáltatást nyújtson, de a rendőrség úgy látja, hogy „a betegeket nem érte kár”, mert magánkórházban is ennyit fizettek volna ugyanazokért a műtétekért.
A rendőrségi határozatban azt is írják, hogy a fizetős beavatkozásokat „elkülönített kapacitással” és más helyen is végzik, Hadházy szerint viszont semmi nem utal arra, hogy ennek a nyomozó iroda ténylegesen utánajárt volna. A képviselő megjegyzi: Papcsák cége bérelt ugyan egy irodát és egy szobányi rendelőt az intézménytől, „nyilvánvaló”, hogy a műtéteket nem ott végezték.
Hadházy azt írja, panaszolni fogja a határozatot, és új feljelentést is tesz, de a legelőször tett feljelentése ügyében továbbra is él a nyomozás, abban az esetben egy konkrét esettel kereste meg a hatóságokat.
|
A rendőrség szerint nem bűncselekmény, hogy az Uzsoki kórház VIP-részlegén Papcsák cége szedett pénzt
|
Az ügyészség feljelentésként értelmezte Hadházy Ákos kérdéseit az ügyről, de a rendőrség szerint nincs itt semmi látnivaló.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250721_rendorseg-ugyeszseg-nem-buncselekmeny-Uzsoki-Korhaz-VIP-reszleg-Papcsak-Ferenc-Hadhazy-Akos
|
2025-07-21 08:23:00
| true | null | null |
HVG
|
A magyarországi építőanyag-gyártás negatív spirálja 2021-ben kezdődött, amikor az Orbán-kormány kivetette a cementgyártókat és kavicsbányákat sújtó kiegészítő bányajáradékot. A rendeletben megszabott 3 milliárd forintos árbevételi határ ma is változatlan, miközben a kumulált infláció 45 százalék volt azóta, nem beszélve a jócskán megemelkedett energiaárakról és munkabérekről. Ez önmagában is az import felé tereli a vásárlókat, hiszen a külföldi cégek behozatalát semmi efféle sarc nem terheli. Az ebből származó bevétel 2022-ben 38 milliárd forintra rúgott, a kormánynak pedig annyira megtetszett az ötlet, hogy 2023 februárjában kiterjesztette a tégla- és a csempegyártó cégekre is a bányajáradék-fizetési kötelezettséget.
A kabinet így 2023-ban 242 milliárd forintos bevételhez jutott – 2024-ben viszont már csupán feleennyihez. Sikerült ugyanis olyan vadul megsarcolni az érintett vállalatokat, hogy azok kényszerűen visszafogták vagy éppen külföldre költöztették magyarországi termelésüket.
A kormánynak azonban egyéb ötletei is voltak.
2023 nyarán elkezdték adóztatni azokat a vállalatokat is, amelyek szén-dioxid-kibocsátásuk legalább felét megkapják az EU-tól ingyenes kvótaként az úgynevezett ETS-rendszeren keresztül, és legalább 25 ezer tonna szén-dioxidot bocsátanak ki évente. Nekik tonnánként 36 eurónyi kvótaadót kell fizetniük, ha pedig a fel nem használt kvótájukat értékesítik, akkor a bevétel 15 százalékát, tranzakciós illetékként. Az érintettek (köztük építőanyag-gyártók, acél- és vegyipari, valamint energetikai cégek) már a kvótaadó megjelenésekor úgy nyilatkoztak, hogy az jogsértő megoldás.
Június végén az Európai Bizottság meg is indította a kötelezettségszegési eljárást Budapest ellen, és felszólította a kormányt, hogy törölje el az ingyenes kibocsátási egységekhez jutó piaci szereplőkre kirótt sarcot, mert azt „olyan díjak vagy feltételek nélkül kell odaítélni, amelyek veszélyeztethetnék a tervezett gazdasági hasznukat”. Márpedig a rendelkezés ezt teszi:
súlyos milliárdokat von el az érintett vállalatoktól mindenféle indok nélkül, és ezzel többségében veszteséges termelésre kárhoztatja azokat.
Kérdés, hogy a kabinet beadja-e a derekát, vagy vállalja az újabb csörtét Brüsszellel.
A sors iróniája, hogy a kvótaadó egyre kevesebb építőanyagos céget érint, mivel kibocsátásuk a 25 ezer tonnás határ alá csökkent. Ám nem a környezetbarát termelésre való átállásnak köszönhetően, hanem a teljesítmény visszaesése miatt. Például a kerámiatermékeket gyártó cégek legnagyobbjai 2023-ban még alanyai voltak az adónak, mostanra viszont már egyiküknek sem kell fizetnie. Az osztrák kézben lévő Zalakerámia annyira megszenvedte a kormányzati vegzatúrát, hogy a legmodernebb kívánalmak szerint felszerelt, a hazai termelés javát adó romhányi gyárát tavaly ősszel Kolozsvárra költöztette, 200 dolgozójának pedig felmondott.
A bányajáradék viszont továbbra is súlyos károkat okoz: a hazai gyártók hátrányos helyzetbe kerülnek az egyre agresszívebb – elsősorban indiai és kínai – versenytársakkal szemben. Egy iparági jelentés szerint a magyarországi termelés 2021 és 2023 között 6,6 millióról 2,5 millió négyzetméterre, azaz 60 százalékkal esett vissza, és bár a gyenge kereslet miatt az import is esett (10,3 millió négyzetméterre), itt csak 25 százalékos volt a csökkenés.
A cementgyárak azonban továbbra is fizetnek, mint a katonatiszt, miközben az üzemek kihasználtsága jelentősen csökken. Ingyenes kvótakiosztásból a Duna-Dráva Cement és a Holcim részesül Magyarországon, ezek 2023-ban egymillió tonna ingyenkvótát kaptak, míg a valós felhasználásuk 726 ezer tonna volt. Ennek alapján 2024-ben már jóval kevesebb ingyenes kvóta jutott nekik, mivel a kiosztás a termelés nagyságával arányos.
A tavalyi volt a második év, amikor a kiosztott és valóban felhasznált mennyiség jelentősen eltért egymástól, miközben a korábbi években közel azonosak voltak, sőt néha a felhasználás volt a nagyobb. 2023-ban viszont az ingyenes mennyiség 65 százalékát, 2024-ben pedig a már csökkentett kvóta 74 százalékát használták csak fel a vállalatok.
Az ágazati szövetség, a Cembeton úgy fogalmazott lapunknak, hogy
„ez a trend tovább gyengítheti a hazai iparág versenyképességét, és rontja a magyar építőipar zöldátállásának esélyeit”.
A Holcim Magyarország Kft., amely 2023 óta több mint 7,9 milliárd forintnyi kvótaadót és tranzakciós illeték megfizetésére vált kötelezetté, a folyamatot úgy kommentálta, hogy a csökkenés „egyértelműen összefügg a hazai cementipar működési környezetét érintő példátlan kihívásokkal”. Hangsúlyozták, hogy a kétfajta különadó és a kereslet visszaesése közepette „egy teljeshez közeli kapacitáskihasználtság melletti termelés nem teszi lehetővé a gazdaságos működést, sőt súlyos veszteséget eredményezne”.
A termelés visszaesésével párhuzamosan az érintett cégek elkezdték a fel nem használt kvótáikat értékesíteni. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Duna-Dráva Cement – amely évente 7-8 milliárd forintot fizet be kvótaadó és további 1 milliárdot tranzakciós illeték címén – 2023-ban azért értékesítette a kvótatöbbletét, hogy egyáltalán fenn tudja tartani a gazdaságos működést – közölték a HVG-vel. Ez a pénzügyi beszámolókban is tetten érhető: a vállalkozások nem a tevékenységükből, hanem éppen annak csökkentésével és a fennmaradó kvóták értékesítésével tudnak nyereséget termelni.
Az adóval sújtott cégek az importőrök mellett az olyan „újhullámos” magyarországi szereplőkkel sem tudnak versenyre kelni, amelyek nem tartoznak a speciális magyar sarcok hatálya alá, például mert 2019-ben még nem léteztek, vagy a bevételük nem érte el a 3 milliárd forintot. Ilyen a kormánykedvenc Bayer Construct egyik leányvállalata, a sóskúti székhelyű Lacházi Kavicsbánya Kft., amely fennállása harmadik évében, 2024-ben 3 milliárd forint árbevétel mellett 761 milliós nyereséget ért el – anélkül, hogy egy forint járadékot kellett volna fizetnie. Az Orbán Viktor édesapja által működtetett bányacég pedig, bár alanya az adónak, mégis kimagasló profitot ér el évről évre, köszönhetően annak, hogy szinte egyedüli beszállítója az állami építkezéseknek, amelyekhez jóval a piaci ár fölött biztosítja a nyersanyagot.
Lázár János építési miniszter régi, dédelgetett vágya a magyar tulajdonú gyárakról nem vágyálom, hanem tévképzet: a sanyargatás eredménye nem behódolás, hanem pragmatizmusból eredő kivonulás vagy éppen a termelés drasztikus csökkentése.
Mindkettőnek a magyarországi hozzáadott érték csökkenése és a magyar munkavállalók elbocsátása a következménye. Ha Orbán és Lázár így képzeli el a nemzeti érdekek érvényesítését, jobban teszik, ha nem csinálnak semmit – hátha így meg tudnak menteni néhány százalékpontnyi GDP-növekedést.
|
Kivérezteti a kormány a külföldi tulajdonú építőanyag-gyártókat, Orbán apjának bányacége viszont továbbra is szárnyal
|
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az ingyenes szén-dioxid-kvótákat terhelő különadó miatt. A teherrel sújtott külföldi cégek visszafogják termelésüket, dolgozókat küldenek el, vagy egyszerűen távoznak, például Romániába. Közben egyre agresszívebben hódítanak az indiai és kínai szállítók.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250721_hvg-kvotaado-banyajaradek-cementipar
|
2025-07-21 14:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Újabb öt kastély elajándékozásáról döntött Lázár János építési és közlekedési miniszter, az erről szóló döntést a K-Monitor vette észre a kormany.hu-n. A honlapra csak a döntési adatlapot töltötték fel, részleteket a tárca nem árult el.
A dokumentumból kiderül, hogy
· a dégi Festetics-kastélyt a kormányközeli telekommunikációs óriáscég, Jászai Gellért 4iG-je kapta meg;
· a füzérradványi Károlyi-kastély a logisztikában utazó Révész Bálint cégéhez került;
· a sopronhorpácsi Széchenyi-kastély a Paár Attila-féle PBE Építő Kft. tulajdona;
· a tatai Eszterházy-kastély Szíjj László cégéé, a Viarum Invest Kft.-é lett.
Köztulajdonban egyedül a komlódtótfalui Becsky-Kossuth-kúria maradt, ezt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat kapta meg – a K-Monitor szerint ez a „legszerényebb” a most elajándékozott öt ingatlan közül.
Lázár 2023-ban állt elő az általa kastély-örökbefogadásnak nevezett törvényjavaslattal, amely értelmében a kormány magánkézbe adná az állami tulajdonban lévő kastélyok egy részét. Az első javaslatot Novák Katalin akkori köztársasági elnök megvétózta 2023 decemberében, a módosított verziót tavaly júniusban fogadta el az Országgyűlés.
Ez alapján 47 kastélyra írhat ki pályázatot a kormány. Az új tulajdonosoknak vállalniuk kell az ingatlanok felújítását, karbantartását és üzemeltetését, a kastélyokban elhelyezett közgyűjteményeket pedig legalább évi 300 napon át látogathatóvá kell tenniük. A kérelmek után Lázár minisztériuma tízmilliós ügyintézési díjat szed be a cégektől.
Lázár János első körben februárban négy kastély átadásáról döntött. Akkor a Richter, a Mol alapítványa, valamint Oroszlány és Hódmezővásárhely is kapott volna egy-egy ingatlant – utóbbival kapcsolatban a miniszter azonban később meggondolta magát.
Frissítés:
A hír megjelenése után ezt közölte a 4iG: “A cikkben említett feltételezéssel ellentétben a dégi Festetics-kastélyt a 4iG Nyrt. az Építési és Közlekedési Minisztériumtól nem ajándékba kapja. A lehetséges tulajdonszerzéshez kötődően a 4iG-nek jelenlegi becslésünk alapján évente több milliárd, az elkövetkezendő 10 évben pedig 10 milliárdot is meghaladó fenntartási, állagmegőrzési, felújítási és rekonstrukciós kötelezettségei keletkeznek. A minisztérium a programban részt vevő leendő tulajdonosoknak fenntartási kötelezettséget ír elő 2028-ig, melynek teljesítése az esetleges tulajdonba kerülés alapfeltétele.”
|
Folytatódott Lázár kastélytombolája, megajándékozta a 4iG-t is
|
Újabb öt kastély sorsáról döntött Lázár János. Négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a Szabolcs megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250723_lazar-janos-kastely-ekm-4ig-revesz-balint-szijj-laszlo
|
2025-07-23 10:14:00
| true | null | null |
HVG
|
Igazságügyi árszakértővel vizsgáltatja a GSM-R2 vasúti informatikai beruházás során felhasznált anyagokat és eszközöket az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) – írja a Szabad Európa a tárca tájékoztatása alapján. Ez az a beruházás, amelynek kivitelezői szerződését tavaly szeptemberben felmondta Lázár János minisztériuma a tendert korábban elnyerő konzorciummal, amelynek Mészáros Lőrinc egyik cége is tagja.
A lap azután kereste meg a szaktárcát, hogy a GSM-R2 vasúti informatikai fejlesztésen dolgozó alvállalkozók közül többen ismét jelentkeztek náluk, mondván, nem kapták meg idejében a nekik járó pénzeket.
A GSM-R2 beruházás keretében épül ki új informatikai rendszer az ország fontosabb vasútvonalai mentén. Két eleme közül az egyik egy száloptikás hálózat, amelyet a sínek mellett fektetnek le, a másik pedig egy önálló mobilhálózat a MÁV számára.
A tendert a Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonában lévő R-Kord Kft. és Emőri Gábor milliárdos cége, az iCell-Mobilsoft Zrt. alkotta konzorcium nyerte el, eredetileg 58,8 milliárd forintos vállalkozói díjért, amelynek nagy része uniós forrásból érkezett volna.
A kivitelezés során azonban a megrendelő MÁV súlyos hiányosságokat tapasztalt. A lap szerint ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kormány 2023 novemberében úgy döntött, felmondja az Európai Bizottsággal megkötött támogatási szerződéseket, és inkább a magyar büdzséből fedezi a költségeket. Amelyek ráadásul 17,2 milliárd forinttal tovább nőttek – arra hivatkozva, hogy az orosz–ukrán háború miatt drágábbak lettek az építőanyagok.
A cikk szerint az ÉKM azután, hogy felmondta a kivitelezési szerződést a konzorciummal, a két céggel külön-külön számolt el. „Jelenleg a megállapodásokban előírt vizsgálatok zajlanak, az első körben elvégzett könyvvizsgálói audit után, a Megrendelő a Műszaki Ellenőrrel közösen felméri a szerződés felmondásáig elvégzett teljesítést” – írták a Szabad Európának.
|
Igazságügyi szakértővel vizsgáltatja meg Lázár János tárcája, milyen munkát végzett Mészáros Lőrinc cége a vasút informatikai fejlesztésénél
|
A konzorciummal, amelyet Mészáros R-Kordja mellett Emőri Gábor iCell-Mobilsoft Zrt.-je alkotott, tavaly mondta fel a kivitelezési szerződést az Építési és Közlekedési Minisztérium.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250724_igazsagugyi-szakerto-vizsgalat-epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium-meszaros-lorinc-mav-vasuti-beruhazas
|
2025-07-24 11:31:00
| true | null | null |
HVG
|
11 millió forint állami támogatásból fejlesztette az önkormányzat a strandot Verőcén. Ennek részeként építettek egy baba-mama szobát is, ahol kulturált körülmények között lehet pelenkát cserélni vagy épp megmosakodni. Vagyis hát, csak lehetne. Az épületről ugyanis a strandon senki nem tudta (vagy akarta) megmondani, hogy mire szolgál, az ajtó zárva volt, a tájékozódást pedig tábla sem segítette. Végül mégis sikerült bejutnunk: egy pelenkázót, továbbá tv-t, kényelmes székeket és dohányzóasztalt, illetve popsitörlő helyett boros- és pezsgőspoharakat találtunk a szobában. Videóriport a helyszínről.Titokzatos baba-mama szoba rejtőzködik Verőcén - ezzel a felütéssel kaptunk levelet nemrég egy olvasónktól, aki leírta, a helyiek alig tudnak valami az épületről, ami folyton zárva van, pedig állami támogatásból épült. Személyesen kerestük fel ezért a helyszínt, hogy megtudjuk, ismét egy klasszikus közpénherdálásról van-e szó. A válasz összetett.A Pest megyei, 4100 fős Verőce önkormányzata a Kisfaludy Strandfejlesztési Konstrukció keretében nyert pályázati támogatást a Duna-parti szabadstrandjának fejlesztésére. A beruházás több ütemben zajlott, a baba-mama szoba a második ütem része volt.A kivitelezésről szóló közbeszerzési eljárást 2021 elején írták ki. A meghívásos eljárást a Fülöp Testvérek Kft. nyerte, amely 11 682 295 forintért vállalta a munkát. A baba-mama szoba kialakítása mellett a cég feladata volt egy korábban parkosított füves terület kb. 100 m2-rel történő növelése, az öntözőrendszer szükséges bővítése, a csapadékvíz elvezetése és a térburkolat felújítása is.A leírás szerint a baba-mama szoba a meglévő strand épületének egy használaton kívüli, felújítandó helyiségében valósul meg. "A helyiség egy babakocsi rámpával ellátott lépcsőn közelíthető meg. Alapterülete 20,16 m2. Felszereltsége a szobán kívül egy komplett vizesblokk mosdóval, WC-vel és tusolóval. Kapcsolódik hozzá egy Dunára néző terasz."A szoba el is készült, még tavaly novemberben is szóba került a település testületi ülésén (116. oldal), hogy a 3 éves fenntartási kötelezettség alatt jelentést kell küldeni róla az irányító hatóságnak.Amikor azonban június 17-én felkerestük a strandot, az épületrészt zárva találtuk. A falakat egyébként teljesen benőtte a vadszőlő, kíirást nem találtunk sehol, a lehajtható babakocsi-rámpa pedig le volt lakatolva.Felhívtuk az önkormányzatot, hogy információkat kérjünk a létesítményről, így derült ki, hogy a (független) polgármester éppen a strandon tartózkodik. Megkerestük és kifaggatuk a szobáról.Grauszmann György lapunk kérdésére elmondta,a baba-mama szoba rendezvények alatt van nyitva, amúgy zárva tartják.Ennek pedig az az oka, hogy a helyiséget nem használták rendeltetésszerűen: volt, aki cipőt meg pulcsit dobott a wc-be, amik eldugították a lefolyót. Az okozott károk miatt végül úgy döntöttek, hogy csak akkor lehet használni a szobát, ha a felügyelete megoldott. Minden más időben a takarítótól lehet elkérni a kulcsot, aki délelőtt és délután is takarítja az épület alsó szintjén található mosdókat. Az viszont, hogy a takarítót pontosan hol és hogyan lehet elérni, nem derült ki. Mint ahogy az sem, kinél van a kulcs, amivel a rámpát rögzítő lakatot ki lehet nyitni.Szerencsére egy karbantartó autóból (ami éppen más miatt volt a helyszínen), előkerült a kulcs "Szoptató szoba" felirattal, így végül bejutottunk a létesítménye. Bent tágas teraszt, tökéletes tisztaságot, pelenkázóasztalt, tv-t és internetet (ez állítólag a gyerekeknek van), továbbá kényelmes székeket, dohányzóasztalt, teljesen új zuhanyzót, mosdót és teakonyhát találtunk - a mosogatóban és a szárítón pedig meglepő módon boros- és pezsgőspoharakat.Ez viszont azokat a helyi pletykákat támasztja inkább alá, amelyek szerinta szobát egy szűk baráti kör használhatja,egy-egy strandhoz kapcsolódó települési rendezvényen, amolyan "VIP szobaként".A baba-mama szoba tehát mindenesetre létezik, a pénzt valóban arra költötték, amire kérték, az eredmény azonban mégis vegyes: a közpénzből fizetett beruházást ugyanis látszólag nem vagy csak nagyon ritkán használhatják az átlagos adófizetők.Ott jártunk után egy nappal ugyanakkor levelet kaptunk a polgármestertől, amely szerint a baba-mama szoba "fenntartási ideje 2025.02.10-én lejárt."Kulcsra zárt túristalátványosságHasonló a helyzet a település egy másik beruházásával is.A községben pár éve uniós forrásból 300 millió forintot költöttek egy trafóház átalakítására, egy játszótérre és egy kilátóra. Utóbbi ugyan egy római őrtornyot idézne meg, de valójában inkább egy fémketrechez hasonlít, ami az eredeti tervekkel szemben ráadásul földszintes lett, és amit egyszer egy nagyobb szélvihar már meg is bontott.A kilátót azóta megjavították, az oda vezető úthoz okos zebrát telepítettek, és kamerákat is felszereltek. A játszótér köré fákat ültettek, mert egyelőre nyáron nincs árnyék, és egy ivópontot is kialakítottak.A Duna-partra vezető ösvényt viszont lezárták, így a folyót már nem lehet elérni a kilátótól, és a trafóházban található múzeum, mosdó, ajándékbolt és büfé sem üzemel. Az interneten található információk szerint a létesítmény csak hétvégén van nyitva, a helyszínen azonban nekünk azt mondták, hogy mindig zárva van - a kulcsokat az önkormányzattól lehet elkérni.Gondolhatnánk, hogy csak nekünk nem volt szerencsénk, de rajtunk kívül Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is többször járt a helyszínen, és még egyszer sem sikerült bejutnia az épületbe.Szöveg: Katus Eszter -Videó: Pápai GergelyNyitókép: Pápai Gergely
|
Pezsgőspoharakat találtunk a közpénzből épített "baba-mama szobában" Verőcén
|
A polgármester a felvételek készítésekor azt mondta, azért van zárva a szoba, mert sok kárt okoztak benne, majd másnap már azt, hogy a fenntartási idő lejárt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/06/25/pezsgospoharakat-talaltunk-a-kozpenzbol-epitett-baba-mama-szobaban-verocen
|
2025-06-25 10:03:39
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Potyog a vakolat a hévízi orosz templomról, és úgy tűnik, még az áramot sem vezették be az épületbe. Pedig az alapkövet már 2021-ben letették, és a fedezet is megvolt a beruházásra: a magyar adófizetők pénzéből 400 millió forintot biztosított az építkezésre az állam. Hogy mi és hol csúszott félre, egyelőre nem tudni, mert érdemi választ senkitől sem kaptunk. De akár még az is lehet, hogy az orosz-ukrán háború miatt megemelkedett árak miatt nem készült el a templom. A hívek mindenesetre "keményen imádkoznak" a munkálatok folytatásáért.2021-ben tették le Hévízen a Moszkvai Patriarchátus Magyar Ortodox Egyházmegyéje templomának alapkövét. Az MTI akkor beszámolója szerint a Szentséges Isten Anyja Életadó Forrás ikonjának tiszteletére elnevezett ortodox templom az Ady utcában épül, mintegy 400 millió forintból.Papp Gábor, Hévíz akkori polgármestere az MTI-nek azt nyilatkozta, a kormány még 2017-ben mintegy 2,4 milliárd forint támogatást biztosított a magyar ortodox egyházmegyének három templom felújítására és egy új építésére. Ez utóbbit Hévízen építik fel, mert a fürdővárosban és környékén nagyon sok oroszajkú, ortodox vallású él, jelentős az orosz és ukrán turistaforgalom, az egyházmegye ezért már hosszú évek óta tart miséket is a városban.Az egyházmegye három magántulajdonú telek megvásárlásával és összevonásával találta meg a templom helyét, ahol - az önkormányzattal egyeztetett tervek alapján - egy "mértéktartó, 15-ször 15 méter alapterületű, 12 méter magas, jellegzetesen hagymakupolás" templomnak kellett volna felépülnie egy év alatt.A helyszínen járva ugyanakkor 2025 májusában azt láttuk, hogy a templom a mai napig nem készült el, a környezete rendezetlen, az épületről már potyog a vakolat, és egyéb hiányosságokat is felfedeztünk.Érdeklődtünk a Hévízi Orosz Ortodox Egyházközségtől, hogyhány fokos készültségen állt meg a beruházás,mi az oka annak, hogy még mindig nem lett befejezve,mekkora összeget fordítottak eddig a beruházásra és milyen forrás(ok)ból,használják-e ennek ellenére a templomot, és ha igen, kik és hogyan.Több egyházi email címre is elküldtük a kérdéseket. Az egyikről egy orosz nyelvű választ kaptunk, amely szerint az egyházmegye jogosult nyilatkozni. Ők viszont a mai napig reagáltak a leveleinkre.A hévízi önkormányzatot is megkerestük, ahonnan viszont az a válasz érkezett, hogy mivel nem ők voltak a beruházók, nem tudnak részleteket.Keményen imádkoznak érteAz egyházmegye honlapja szerint legutóbb május 23-án szervezett találkozót az egyházmegyei adminisztráció a Magyar Egyházmegye uralkodó püspöke, Márk metropolita (Golovkov) és a Hévízi pravoszláv gyülekezet parókusa, Nyikolaj Kim protoierej között, hogy "megvitassák a hévízi ortodox templom félbeszakadt építésével kapcsolatos kérdéseket". Hogy itt mire jutottak a felek, az viszont nem derült ki a rövid leírásból.Két hónappal korábban, március 23-án pedig arról írtak, hogy a mise után a férfi hívek és az oltári szolgák - a parókus, Nyikolaj Kim protoierej felhívására - dolgoztak a templom területén, és saját erőből igyekeztek rendet teremteni az utcáról a templomhoz vezető úton.A templom építése és a szomszédos terület rendezése terén ugyanis "teljes eseménytelenség uralkodik" öt hónapja- olvasható a honlapon. Emiatt az egész egyházközség "keményen imádkozik az építési munkálatok folytatásáért" - fogalmaztak a honlapon.A kezdetektől zűrös voltAhogy arról az Átlátszó évekkel ezelőtt beszámolt, már a kezdetektől elszámolási viták hátráltatták a 2,4 milliárd forinttal támogatott orosz ortodox templomfelújításokat. 2017-es cikkünkben megírtuk, hogy a templomfelújítások projektvezetője beperelte a pravoszláv egyház magyarországi egyházmegyéjét, emiatt nemigen haladtak a munkálatok. Ráadásul "számos, a magyar és az orosz alvilágban is ismert személyiség" került a beruházás közelébe.Hadházy Ákos országgyűlési képviselő az üggyel kapcsolatban írásbeli kérdéssel fordult Balog Zoltán miniszterhez (EMMI), többek között azután érdeklődve, hogy milyen alapon szerződött közbeszerzés nélkül az orosz ortodox egyház magyarországi egyházmegyéje a magyar állami támogatásból finanszírozott beruházásról, és hogy vizsgálja-e a támogató magyar állam, hogy fordulhat elő, hogy a kiválasztott projektvezető perre ment az egyházzal.Balog helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki annyi érdemi információt közölt, hogy az egyház 2018 decemberéig használhatja fel a támogatást, utána kell csak elszámolnia.Az orosz-ukrán háború is állhat a háttérbenHogy végül miért nem sikerült befejezni a templomot, egyelőre tehát nem világos, de az biztos, hogy a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború miatt rengeteg vendéget veszített a fürdőváros, amely kiemelten népszerű volt az oroszok között. (Olyannyira az volt, hogy sokan ingatlanokat is vásároltak a településen.)Míg 2019-ben a város éves forgalmának 17 százalékát tették ki az oroszok, 2023-ra szinte teljesen elmaradtak.Az ATV akkori riportja szerint 200-300 ezer vendégéjszaka tűnt el emiatt.Ráadásul "az orosz-ukrán háború okozta infláció" miatt számos beruházás jelentősen megdrágult az országban, így nem kizárható az sem, hogy - fedezethihány miatt - ez hátráltatja az orosz templom befejezését is.Katus EszterNyitókép: Bár a járda szép, még nem ér a templomig. A szerző felvétele
|
400 milliót adott rá az állam, mégsem sikerül befejezni a hévízi orosz templomot
|
A templomot 2021-ben kezdték építeni közpénzből, mert a fürdővárosban annyira sok volt az oroszajkú, ortodox vallású. A beruházás azonban elakadt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/06/26/400-milliot-adott-ra-az-allam-megsem-sikerul-befejezni-a-hevizi-orosz-templomot
|
2025-06-26 09:22:32
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
36 honvédségi repülőgépes hivatali utat követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újra bérelt repülőre szállt. Ezúttal Mexikóba, Salvadorba, majd onnan Svájcba utazott. A repülőgépbérlésre azért kerülhetett sor, mert a honvédségi gépek - az útvonaladataik alapján - éppen más feladatot láttak el, menetrendszerinti járattal pedig bajos lett volna teljesíteni a feszes programot.Még ha a különjárat használata ezúttal indokoltnak is tűnik, a repülőgépbérlés költségét jogunk lenne tudni, de egy tavaly év végi törvénymódosításra hivatkozva a külügy ezeket az adatokat - biztonsági és szuverenitásvédelmi okokra hivatkozva - már nem adja ki. Így minden egyes repülőbérlés költségét csakis peres úton, akár 1-1,5 évig tartó jogi eljárást követően ismerheti csak meg a közvélemény.Nemrég írtuk meg, hogy egy, a külügyminisztérium repülőgépbérléseivel kapcsolatos adatperünk elsőfokú - az adatok kiadását elrendelő - ítéletét követően leállították Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magángépes hivatali útjait.Erre az utalt, hogy a miniszter zsinórban 36 alkalommal honvédségi repülőgépekkel repült az ítélet közzétételének másnapjától, holott előtte gyakran bérelt magángéppel utazott közeli és távoli úticélokra egyaránt.Június 3-án éjjel azonban Szijjártó újra bérelt luxusrepülőre szállt: először a közép-amerikai Mexikóba és Salvadorba repült, majd június 6-án hazafelé megállt pár órára Svájcban, ahol részt vett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet genfi ülésén.A miniszter még aznap délután Budapesten fogadta a hazánkba látogató botswanai külügyminisztert is, aki először járt Magyarországon.Gyakori utas a gépen SzijjártóA külügyminiszter a dél-amerikai és svájci utazáshoz az OE-IIS osztrák lajstromjelzésű repülőgépet vette igénybe. A Gulfstream G-V típusú ultra nagy hatótávolságú luxus jettel Szijjártó Péter nem most repült először. Ez volt például az a repülő, ami idén februárban kivitte Szijjártót New Yorkba, majd követte Washingtonba az oda vonattal utazó minisztert. Az elmúlt egy év során - a mostani utakkal együtt - Szijjártó Péter immár 22 alkalommal használta az exkluzív felszereltségű és belsőterű magángépet.A külügyminiszter közösségi médiás bejegyzéseit és a repülőgép útvonaladatait összevetve az is kiderült: Szijjártó számára 2024 júliusától legtöbbször ezt a jetet bérelték ki, ha éppen nem a honvédségi repülőgépek valamelyikével repült.A miniszter ezzel a géppel járta mega Budapest-Chile di Santiago-New York-Isztambul,a Budapest-Peking-Rabat,a Washington-Málta,a New York-Prága,a Budapest-Belgrád-Budapest,a Budapest-Washington-Budapest,a Brüsszel-Delhi-Hanoi-Budapest,a Budapest-Mexikóváros-San Salvador-Genf-Budapest,illetve kétszer a Budapest-New York-Budapest útvonalat is.Az útvonaladatok alapján tehát az OE-IIS használatára főleg akkor került sor, amikor Szijjártónak nagy távolságokat kellett áthidalnia - ez alól egyedül a Belgrád-Budapest-Belgrád útvonal jelentett kivételt a maga 303 km-es távolságával.Bár a fenti útvonalak és távok kisebb hatótávolságú repülőgépekkel is teljesíthetők lettek volna, ez azonban több esetben is plusz tankolást, illetve le- és felszállást igényelt volna, mely összességében kb. háromnegyed órával - melyből kb. 20 perc maga a tankolás - növelte volna meg az utazási időt.A fentebb ismertetett, 2025. június 3-6. között zajló, Budapest-Mexikó-Salvador-Svájc-Budapest út idején ráadásul a honvédségi flotta mind a négy repülőgépe máshol volt, így a külügyminisztérium még ha akarta volna, se tudta volna igénybe venni a repülőgépeket az utazásához.Keleti kényelemAz osztrák International Jet Management (IJM) által üzemben tartott OE-IIS lajstromjelű repülőgép az ultra nagy hatótávolságú kategóriára jellemző magas felszereltséggel és komfortfokozattal rendelkezik.Azt, hogy a konkrét modell minden luxusigénynek megfelel, az is bizonyítja, hogy ugyanilyen repülőgépet használ Kuvait, a világ 4. leggazdagabb állama is a királyi család tagjainak az utaztatására.Az akár 16 utas szállítására is alkalmas luxus jet belsőtere - az egyik charter járatokat szervező cég ismertetője szerint - 2020-ban teljes felújításon esett át, pár évvel korábban pedig új külsőt kapott.A repülő fedélzeti felszereltségéhez és szolgáltatásaihoz tartozik például a műholdas telefon és internet, a 2 fős kabinszemélyzet, a melegétel-felszolgálás, a beépített szórakoztató elektronikai rendszer és az exkluzív kialakítású mosdó is.Az éjszakai utastér-konfiguráció akár 6 fő számára is képes fekvő- és alvóhelyet biztosítani, így a magyar külügyminiszter által preferált éjszakai utazások alkalmával lehetősége van átaludni az egész utat.Mennyiért lehet a gépet bérelni?Mivel a minisztériumhoz nem érdemes közérdekű adatigényléssel fordulni a repülőgép-bérlés költségadatai ügyében - hiszen a decemberi törvénymódosításra hivatkozva titkolóznak -, utánajártunk egy charter-járatok közvetítésével foglalkozó cégnél, hogy mennyibe kerülne náluk a kis híján 22 000 km-es Budapest-Mexikóváros-San Salvador-Genf-Budapest út.A Jetvip.com weboldalán reprodukáltuk a miniszter utazását, tehát azonos indulási időpontokat tápláltunk be az általa érintett repülőterek megadásával. Az oldal adott ajánlatott arra a konkrét repülőgépre is, amellyel Szijjártó Péter utazott.A 22 ezer km-es, több napos repülőgépbérlés, mint azt a fenti ábra is mutatja, 194 ezer euróra jött ki az oldalon, amiközel 78 millió forint.Az összeg - bár nem kevés pénz - számunkra mégis komoly meglepetést okozott. Egy általunk korábban kikért, az OTP Travel Kft.-n keresztül bérelt egyik magángép költsége ugyanis a jóval rövidebb (8700 km-es) Budapest-New York-Budapest útra 2023 őszén 136,8 millió forintba, míg egy másik alkalommal, 2023 nyarán 95,6 millió forintba került.Az összehasonlíthatóságot nehezíti, hogy ezen utak alkalmával a külügyminiszter egy másik - és drágábban bérelhető - repülőgéptípussal utazott, de akkor is érdekes, miként kerülhet 2025-ben egy 22 ezer kilométeres, több napos és több megállós út csaknem a felébe, mint egy 2023-as 8700 km-es New York-i út az OTP Travel Kft. szervezésében.Megkérdeztük az OTP Traveltől, hogy miként lehetséges ez az árkülönbség. Az alábbi választ kaptuk a Szíjjártó Péter magángépes hivatali útjait intéző cégtől:"A különjárati repülőgépek bérlésének árát több tényező befolyásolja, így a gép indulása előtt mikor történik a megrendelés, történik-e bármilyen módosítás, az utasok száma, a kinti tartózkodás ideje (a gép azonnal visszafordul, vagy néhány napot várakozik, vagyis parkol az adott úti célon - repülőtéri parkolási díj, illetve a gép személyzetének költsége jelentős összeg lehet), nyáron vagy télen történik az utazás, a fogadó repülőtér, a repülőtér nyitvatartási idején kívüli érkezés/indulás, a bérelt gép honnan érkezik Budapestre, egyéb megrendelt szolgáltatások (például telekommunikációs szolgáltatás, a catering minősége stb.).Brassai KornélCímlapkép: Az OE-IIS lajstromjelű repülő (fotó: Molnár Gergely)
|
Szijjártó egy év alatt 22-szer repült egy olyan luxusgéppel, amilyennel a kuvaiti királyi család utazik
|
Az OE-IIS fedélzetén nemrég megtett Budapest-Mexikó-Salvador-Svájc-Budapest útja 80-100 millió forint közpénzbe kerülhetett.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/26/szijjarto-egy-ev-alatt-22-szer-repult-egy-olyan-luxusgeppel-amilyennel-a-kuvaiti-kiralyi-csalad-utazik
|
2025-06-26 10:11:30
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Európai Ügyészség (EPPO) 2025. március 3-án közzétette 2024-es évre vonatkozó jelentését. A jelentés szerint tavaly az immáron 24 együttműködő uniós tagállamon belül 1504 új nyomozást indítottak, a folyamatban lévő nyomozások száma pedig 2666 volt. 2023-hoz hasonlóan 2024-ben is Olaszország került a lista élére, 458 új és 764 aktív nyomozással. Tavaly további két taggal bővült az Ügyészséggel együttműködő államok köre, és az sem kizárt, hogy jövőre már csak Magyarország nem lesz az EPPO tagja. Pedig hazánk 2024-ben is érintett volt számos, az Ügyészség által indított nyomozásban.Az Európai Ügyészség (European Public Prosecutor’s Office - EPPO) 2021. június 1-e óta vizsgálja az uniós költségvetéssel szemben elkövetett csalásokat és az egyéb, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket, például a határokon átívelő áfacsalásokat.A 27 uniós tagállam közül csak 3 (Dánia, Írország, és Magyarország) nem csatlakozott még az EPPO-hoz, de ezekkel az országokkal is van együttműködési megállapodása az Ügyészségnek. Ezen felül számos nem EU-s országgal is partnerségben áll, hogy az adott országon belüli, uniós forrásokkal való visszaéléseket vizsgálni tudja.Tovább nőtt a nyomozások és a bejelentések számaMíg 2023-ban 4187 ügyet jelentettek be az EPPO-nak, 1371 új nyomozás indult, és 1927 nyomozás volt folyamatban, addig 2024-ben mindhárom kategóriában felülmúlta előző évi teljesítményét az Ügyészség: éves jelentésük szerint tavaly 6547 bejelentés érkezett hozzá, 1504 új ügyet indított és 2666 folyamatban lévő nyomozáson dolgoztak.Az ügyekben az uniós költségvetésben okozott kár összesen 24,8 milliárd euróra tehető. Az esetek 18,3 százaléka (488) volt áfacsaláshoz köthető, és az ezen ügyekből fakadó károkozás (13,15 milliárd euró) adta a teljes becsült kár összegének 53 százalékát.A bejelentések jelentős része magánszemélyektől vagy szervezetektől érkezett (4623), de a tagállamok hatóságai is tettek 1760 bejelentést az Ügyészségnek. Uniós szervezetek 113, maga a hivatal pedig 51 esetben tett bejelentést.A legnagyobb kárt 2024-ben Olaszország okozta: az újonnan indított 458 ügyből 3,48 milliárd eurónyi kár ott keletkezett, míg a futó olasz nyomozások kárértéke 7,05 milliárd euró volt - ebből 4,65 milliárd euró áfacsaláshoz volt köthető.Lassan hazánk lehet az egyetlen kimaradóA 2023-as jelentésben még öt olyan uniós tagállam volt, akik nem voltak az Európai Ügyészség tagjai: Lengyelország, Svédország, Írország, Dánia és Magyarország.A lengyel kormányváltást követően azonban Lengyelország 2024 márciusában 23. tagállamként csatlakozott az Ügyészséghez, Svédország pedig 2024 júniusban nyújtott be csatlakozási kérelmet, amit július 16-án el is fogadtak. Írországgal a csatlakozásról előrehaladott tárgyalásokat folytat az EPPO, Dánia pedig kivételt (opt-outot) kapott a tagság alól. Így nagy esély van arra, hogy 2026-ra Magyarország legyen az egyetlen ország, ami nem akar részt venni az Európai Ügyészségben.A magyar kormány kezdettől fogva elutasította a csatlakozást, szerintük ugyanis az korlátozná a nemzeti szuverenitást a büntetőjog terén. Mindeközbena magyar lakosság 68 százaléka szerint hazánknak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez,és a Fidesz-szavazók többsége is ezt a nézetet osztja. A csatlakozásra az Európai Parlament a 2025. május 6-i ülésén is felkérte Magyarországot.Több magyar vonatkozású ügy is voltAz EPPO 2024-ben néhány olyan ügyben is fellépett, amelyekben valamilyen szintű magyar érdekeltség is volt. Az egyik ilyen volt a több évig futó Goliath névre keresztelt művelet: ez egy olyan nemzetközi áfacsaló hálózatot követett, amely főleg szórakoztató-elektronikai cikkekkel kereskedve valósított meg körhintacsalást az EU több tagállamában.A módszer lényege, hogy a termékeket papíron egymásnak eladják a láncolat különböző tagállamokban tartózkodó szereplői. Az egyik cég "eltűnő kereskedőként" nem fizeti be az áfát, egy másik pedig - mintha belföldi forgalmazó lenne - adó-visszaigénylést nyújt be a nemzeti adóhatóságokhoz. A hálózat az EPPO becslése szerint legalább 93 millió eurós áfa-visszatérítéshez jutott jogosulatlanul, kárt okozva az uniós és nemzeti költségvetéseknek.A bűnszövetkezet Németországból indult ki, de volt érdekeltségük Franciaországban, Dániában, Svédországban, Litvániában, Hollandiában, Svájcban és Magyarországon is. 2024 augusztusában az EPPO vádat emelt három fő gyanúsított ellen, akiknek egyike magyar állampolgár volt. Az ő esetében a bíróság 75 000 euró pénzbírság megfizetésének fejében megszüntette az eljárást.Hasonló körhintacsalás miatt nyomozott az EPPO a Supernova művelet fedőnév alatt is, ahol - a Goliath-hoz hasonlóan - elektronikai eszközökkel történő kereskedésből fakadó áfacsalást derítettek fel. Az Ügyészség 2025. június 3-án összehangolt műveletet hajtott végre Németországban, Franciaországban, Magyarországon, Litvániában és Hollandiában. A magyarországi akcióban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Nyomozó Főosztálya és regionális igazgatóságai, továbbá magyar rendőrjárőrök is részt vettek, a Fővárosi Főügyészség koordinációja mellett. Ebből is látszik, hogy a nem csatlakozott tagállamokban is lehetséges az érdemi nyomozás a helyi hatóságokkal együttműködve.A leginkább magyar vonatkozású nyomozás viszont a nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyében zajlik. Az eljárást az EPPO 2024 júliusában indította csalás gyanújával, a Transparency International Magyarország bejelentését követően.Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség főügyésze szerint a lombkorona-sétány ügyében azért van az EPPO-nak hatásköre, mert a kár az EU költségvetését érte, amelynek kifizetőhelye Brüsszel. A bűncselekmény elkövetésének helye tehát nem Magyarország, hanem Belgium, így EPPO-hoz delegált ügyészek már jogosultak eljárni az ügyben.A Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség szerint viszont csak a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak van hatásköre az ügyben intézkedni, és az eljárás elkezdése már az ő részükről is megtörtént. Így a lombkoronasétány ügyében párhuzamosan nyomoz jelenleg az Európai Ügyészség és a NAV is.Szabó KrisztiánCímlapkép: EPPO/Facebook
|
Az Európai Ügyészség 30 ügyben nyújtott be együttműködési kérelmet hazánknak tavaly
|
Már csak Dánia, Írország és Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, de hamarosan hazánk lehet az egyetlen kimaradó EU-s állam.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/adat/2025/06/30/az-europai-ugyeszseg-30-ugyben-nyujtott-be-egyuttmukodesi-kerelmet-hazanknak-tavaly
|
2025-06-30 09:31:37
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. nyerte a Belügyminisztérium alá tartozó szervek dolgozóinak biztosítására kiírt közbeszerzési eljárást. A cég 1,1 milliárd forint értékben, 2 évig nyújt szolgáltatást a Pintér Sándor vezette minisztériumnak. Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor felcsúti barátjának a cége biztosítja többek között a rendőrség és a Terrorelhárítási Központ alkalmazottjait is."A Belügyminisztérium fejezet irányítása alá tartozó szervek és az Országgyűlési Őrség, továbbá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai felügyelete alá tartozó szervek (ÖTP, ÖTE, M) állományának tagjai részére csoportos élet- és balesetbiztosítási szerződéskeretében nyújtandó biztosítási szolgáltatásra" írt ki közbeszerzési eljárást a Belügyminisztérium idén márciusban. A tender eredményét most hozták nyilvánosságra: a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. lett a befutó.A társaság feladata lesz a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervek, így a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a Rendőrség, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai felügyelete alá tartozó szervek (önkormányzati tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek és önkéntes mentőszervezetek) tagjainak élet- és balesetbiztosítása, vagyis az ajánlatkérő által meghatározott biztosítási eseményekhez tartozó biztosítási szolgáltatások nyújtása.A megbízás összesen 76 036 főre és 24 hónapra vonatkozik, értéke 1 139 019 280 forint.A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. 551 261 000 forintos éves biztosítási díjat ajánlott meg, továbbá azt, hogy a biztosítás összegét 3 és 8 nap között fizeti ki a károsultnak. A Belügyminisztérium szerint ezzel a társaság a legjobb ár-érték arányú ajánlatot nyújtotta be.A szintén pályázó Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. és Generali Biztosító Zrt. ajánlatát nem bírálták el, miután drágábbak lettek volna, az UNIQA Biztosító Zrt.-t pedig kizárták, mert "nem nyújtotta be az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalomról szóló nyilatkozatot."Mészáros Lőrinc a résztulajdonosA CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. egy magyar multinacionális pénzügyi szolgáltató cég, amelynek székhelye Budapesten található. Fő tevékenysége és fókusza az élet- és nem életbiztosítás. A CIG Pannónia jelenleg Magyarországon, Romániában és Szlovákiában folytat életbiztosítási tevékenységet.A CIG Pannónia többségi tulajdonosa a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt., amely a Keszthelyi Holding Zrt. és a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc érdekeltsége. Így talán nem is meglepő, hogya CIG Nyrt. a teljesítés során alvállalkozóként bevonja a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-t is.A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. egyébként gyakran szerepel sikerrel állami tendereken: nemrég a Nemzetgazdasági Minisztérium közbeszerzését nyerték el a Groupamával közösen. A két cég 97,7 millió forintért vállalta a 3 és 18 év közöttiek baleset-biztosítását.De 2023-ban is ők nyerték el a Belügyminisztérium élet- és balesetbiztosítási szolgáltatásokra vonatkozó megbízását 891 744 500 forintért. Akkor az UNIQA Biztosító mellett az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. indult még.Katus EszterNyitókép: Pintér Sándor belügyminiszter a Készenléti Rendőrség központi objektumában (MTI-fotó: Máthé Zoltán)
|
Pintér Belügyminisztériuma Mészárosék biztosítójával szerződött 1,1 milliárdért
|
A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. nyerte a 2 évre szóló tendert, így ők biztosítják többek között a rendőrség és a TEK dolgozóit is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/30/pinter-belugyminiszteriuma-meszarosek-biztositojaval-szerzodott-11-milliardert
|
2025-06-30 10:42:42
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Rendkívül szoros együttműködést ígért több szerződésben a magyar közmédia kínai partnereinek. A szerződéseket az Átlátszó peres úton szerezte meg, most további jogi lépéseket tervezünk.2023-ban és 2024-ben kötött szerződésekben munkatárs cseréket, hírpolitikai, valamint gazdasági és technikai együttműködést ígért a magyar közmédia kínai partnereinek. A szerződéseket az Átlátszó közérdekű adatigénylés útján szerezte meg a magyar közszolgálati média műsorait gyártó MTVA-tól.A szerződésekben feltűnő kínai partnerek által működtetett médiaszervezeteket, vagyis a China Media Grouphoz (CMG) tartozó tévé- és rádiócsatornákat, a Zsenmin Zsipao napilapot, és a Xinhua hírügynökséget összefoglaló néven a három meghatározó központi médiaként is emlegetik Kínában.A magyar közmédia egyebek mellett külön megrendelésre készült hírekről szóló együttműködést, a mesterséges intellgencia közös "tanulmányozását" és tapasztalatcserét ígérte ezeknek a szervezeteknek. Azt is szerződésbe foglalták: a két országot érintő fontos eseményekről, például delegációk látogatásáról közös munka eredményeként fognak beszámolni.Az együttműködések részleteit szabályozó egyes, át nem adott szerződésekkel kapcsolatban az Átlátszó további jogi lépéseket tervez.Személyi cserék és AI-együttműködésA CMG a legfontosabb kínai állami médiakonglomerátum; 2018-ban azzal a céllal gyúrták egybe korábban különálló tévékből és rádiókból, hogy egy globális véleményformálásra alkalmas szervezet jöjjön létre. A médiaszerv a kínai kommunista párt irányítása alatt áll.2023 októberében a CMG magyar oldalról a Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) mellett a közmédia másik fontos szervezetével, a műsorok sugárzásáért felelős Duna Médiaszolgáltató Zrt.-vel (DM) kötött együttműködési megállapodást.A szerződés szerint a felek tartalmi, műszaki és iparági együttműködésről, valamint személyi cserékről kötöttek megállapodást. A személyi csere azt jelenti, hogy a felek"az alkalmazottak terén kölcsönös cserét folytatnak, és embereket küldenek egymás intézményeibe képzésre és szakmai gyakorlatra".Az Átlátszó rendelkezésére álló szerződés szerint az együttműködések konkrét tartalmát további megállapodások szabályozzák. Ezek a megállapodások nincsenek az Átlátszó birtokában.2024 áprilisában a CMG és az MTVA egy szándéknyilatkozatot szignáltak arról, hogy újabb szerződéssel tervezik elmélyíteni a megállapodást. Ezt a korábbi megállapodást elmélyítő szerződést 2024 májusában alá is írták.Az irat szerint a tartalmi együttműködés azzal bővült, hogy a felek "híreket, jelentéseket és dokumentumfilmeket cserélnek ki [...] közös médiabeszámolókat készítenek a magyar kínai-fontos eseményekről" és "koprodukciós műsorokat készítenek közös érdeklődésre számot tartó gazdasági, kulturális témákról".A személyi cserék úgy mélyültek el, hogy a CMG illetve az MTVA "kölcsönösen alkalmazottakat küldenek [a] másik félhez gyakornoki vagy képzési célra". A szerződés szerint a műszaki-technológiai együttműködés keretein belül a felek közösen "tanulmányozzák" a mesterséges intelligencia "és egyéb új technikáknak médiatevékenységekben történő felhasználását", valamint megerősítik a technológiai információcserét.A szerződés nem határozta meg pontosan, hogy milyen módon és milyen céllal tanulmányozza az MTVA a kínai konglomerátummal együtt az AI felhasználását a médiában.Hírigények és tapasztalatátadásA Zsenmin Zsipao a kínai kommunista párt központi bizottságának hivatalos napilapja. 2024 áprilisában a felek közti ingyenes hírcseréről szóló szerződést kötött az MTVA-val és a DM-mel - utóbbi szervezethez tartozik az állami hírügynökség Magyar Távirati Iroda is (MTI).A megállapodás érdekessége volt, hogy kétféle csatornát határozott meg a hírcsere folyamatára. Az első szerint például az MTVA kiválaszthat egy hírt a Zsenmin Zsipao aktuális számából, és azt minden további nélkül újraközölheti. A második csatorna lényege, hogy valamelyik fél - a szerződés szerint "időszakosan vagy esetileg" - emailben ajánlhat a másik fél kapcsolattarttásért felelős vezetőinek figyelmébe híreket.2024 májusában újabb szerződésben ugyanez a három szervezet azzal bővítette az együttműködést, hogy az egyik fél írásban előterjesztett hírigénye esetén, külön díjfizetés ellenében a másik fél akkor is információkat szerezhet és hírszolgáltatást nyújthat valamiről, ha ezt az eseményt vagy területet a saját döntése szerint nem követte volna.Az átfogó szerződés szövege alapján az Átlátszónak nem sikerült megállapítania, hogy a pont alapján az egyik fél a csatornáin keresztül nyilvánosságra hozott hírekre vonatkozó hírpolitikai döntéshozatal befolyásolását, vagy privát információszerzést vásárolhat-e a másik féltől. A szerződés szerint minden hasonló esetben szükséges külön, írásbeli megállapodást kötni; ilyenek nincsenek az Átlátszó birtokában.A szerződés arról is rendelkezett, hogy "ha az érintett országból származó magas rangú tisztségviselők" látogatása vagy más hasonló esemény történik, akkor a felek egymással "szorosan együttműködnek, valamint egymásnak hírtudósítási támogatást nyújtanak".A megállapodás szerint a Zsenmin Zsipao és a magyar közmédia szervezetei között személycserék és üzleti (azaz "a hírpiacot, a videószerkesztést és gyártást, a közösségi médiát, a kiadást és fordítást" is érintő) tapasztalatcsere is fog zajlani. Az ilyen tapasztalatcseréket as szerződés szerint a felek "esetről esetre, előzetesen, külön írásbeli megállapodásban határozzák meg". Ilyen megállapodások nincsenek az Átlátszó birtokában.2024 májusában lényegében ugyanezzel a tartalommal (vagyis hírcserére, hírigények teljesítésére, kiemelt eseményekre vonatkozó tudósítási együttműködésre, személycserére és tapasztalatcserére vonatkozó) szerződést kötött Xinhua hírügynökséggel is az MTVA és a DM. A Xinhua a kínai állami hírügynökség.Egy éve várunk a szerződésekreAz Átlátszó újságírója eredetileg 2024 májusában, Hszi Csin-Ping kínai elnök budapesti látogatását követően kérte a közmédia műsorait gyártó Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA) minden, 2020 óta kínai féllel kötött szerződésének kiadását.A nyilvánosságra tartozó iratok átadását a közmédia műsorait gyártó Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) ekkor még megtagadta.A szerződések átadására csak azután került sor, hogy az Átlátszó újságírója adatpert indított és előbb az elsőfokú, majd a másodfokú bíróság is - utóbbi jogerősen - kiadni rendelte az adatokat.Nem adták át a részletesebb szerződéseketJelen cikkünkben is jeleztük, hogy az Átlátszónak átadott, gyakran átfogó jellegű szerződések számos esetben tettek említést olyan további szerződésekről, amelyek egy-egy részterület esetében, vagy bizonyos konkrét alkalmakkor tovább részletezik a felek együttműködését.A 2023 októberi, a China Media Group, illetve a DM és az MTVA közötti szerződés szerint például: "a felek külön megállapodást írnak alá a fent említett tartalom, a műszaki, személyi és ipari konkrét együttműködésről. A megállapodásban meg kell határozni az együttműködés tartalmát, módját, idejét, a vonatkozó műszaki paramétereket, a piaci és egyéb kapcsolódó kérdéseket".Ezeket a szerződéseket a jogerős ítélet ellenére sem adta át az MTVA az Átlátszó újságírójának. Ezzel kapcsolatban további jogi lépéseket tervezünk tenni.A cikkünkben tárgyalt egyes, 2024 májusában aláírt szerződéseket Hszi-Csin Ping kínai elnök budapesti látogatásának farvizén szignálták. Hszi Csin-Ping alig néhány nappal korábban Belgrádban járt, ahol szerb médiaszervezetek a magyar közmédiához nagyon hasonló szerződéseket kötöttek kínai partnerekkel.A szerb együttműködési megállapodások ellen akkor újságírók és médiával fogalkozó szervezetek képviselői is felszólaltak. "Ha Szerbia EU-tagország lenne, ahogy állítólag az szeretne lenni, ezeket a megállapodásokat nem lehetett volna megkötni" - írta akkori véleménycikkében a Balkan Free Media Initiative nevű szerveződés.
|
Kipereltük: munkatárscseréket, közös hírkészítést, technológiai és üzleti együttműködést ígért a magyar közmédia meghatározó kínai médiaszerveknek
|
Rendkívül szoros együttműködést ígért több szerződésben a magyar közmédia kínai partnereinek. A szerződéseket az Átlátszó peres úton szerezte meg, most további
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2025/07/01/kipereltuk-munkatarscsereket-kozos-hirkeszitest-technologiai-es-uzleti-egyuttmukodest-igert-a-magyar-kozmedia-meghatarozo-kinai-mediaszerveknek
|
2025-07-01 09:19:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Hogy valóban egy 30 napos kiállítás szolgálja-e a legjobban a környezetvédelem és a fenntarthatóság ügyét, kérdéses. Ami viszont biztos, hogy a volt köztársasági elnök szervezete, a Kék Bolygó Alapítvány nettó 7 milliárd forintot költ a jövő évi gigarendezvényre. A korábbi eseményekkel szemben azonban ezúttal nem Balásy Gyula cége lesz a rendező, hanem az Unger Zsolt Grafikai és Szolgáltató Kft.2026. február végén harmadik alkalommal rendezi meg a Kék Bolygó Alapítvány a Planet Budapest Innovatív Fenntarthatósági Kiállítást és Élményprogramot, amely ezúttal egy hónapon át várja majd a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban. Ennek megfelelően a rendezvény ára is megnőtt: míg 2023-ban nettó 4,5 milliárd forintot költöttek a kiállításra, most már nettó 7 milliárdot.A Planet 2026 komplex tervezési, rendezési és kivitelezési feladatainak ellátására írt ki közbeszerzési eljárást a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány márciusban. A tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. A nyertes - talán meglepetésre - nem a korábbi szervező, a Visual Europe Zrt., hanem az Unger Zsolt Grafikai és Szolgáltató Kft. lett.A társaság nettó 7 055 000 000 forintos árajánlattal nyert,míg Balásy cége 8 300 000 000 forintos ajánlatot adott. A két cégen túl más nem is jelentkezett a megbízásért, ami nem is csoda, tekintve, hogy az alkalmassági feltételek között például 2 milliárdos minimum bevétel és egy, "legalább 25 000 fő részvételével lezajlott, fenntarthatósági tematikájú, minimum 3000 m² alapterületű, kizárólag újrahasznosított és újrahasznosítható lángmentesített kartonpapírból készülő, egyedi technológiával szerelt kiállítási elemeket tartalmazó rendezvény komplex, teljeskörű kreatív és tartalmi tervezését és koordinálását tartalmazó referencia" is szerepelt.A leírás szerint "a programsorozat célja a fenntarthatósággal és klímavédelemmel kapcsolatos ismeretek és fejlesztések többszintű, több látogatói korosztály, valamint üzleti szereplők részére történő, változatos bemutatása és oktatása a legkorszerűbb analóg és digitális kiállítási módszerek és technológiák felhasználásával zárt, minimum 10 000 m² hasznos, egybefüggő kiállítási területen."A cég feladata lesz a "várhatóan 80 000-100 000 fős látogatottságú rendezvény teljes körű koncepcionális tervezése és műszaki lebonyolítása, három részeseményre bontva (Expó, közönségprogram, ifjúsági élményprogram), zárt, várhatóan minimum 10 000 m² hasznos, egybefüggő kiállítási területen, minimálisan 30 nap időtartammal. A nyertes ajánlattevő feladata a kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása is.A két évvel ezelőtti, 2023-as Planet rendezvénysorozat megrendezésével még Balásy Gyula Visual Europe Production Kft.-jét bízták meg nettó 3 250 000 000 forintért,a reklámtervezési és -szervezési szolgáltatásokat pedig a mostani nyertes Unger Zsolt Grafikai és Szolgáltató Kft. valamint a Clair & Curtis Communication Kft. biztosította nettó 1 150 000 000 forintért. Az üzleti kiállító szervezési szolgáltatás további nettó 149 900 000 forintba került.Az - 1,5 milliárdos állami támogatással megtolt - 2021-es Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóért szintén Balásy cégei, a Lounge Group - Visual Europe Group felelt.Közpénzből megtolt alapítványÁder János volt köztársasági elnök 2017 végén jelentette be, hogy klímavédelmi alapítványt hozott létre mintegy 85 millió forintból. A pénzt egy korábban elhunyt, külföldön élő magyar hagyta a mindenkori köztársasági elnökre azzal, hogy az összeget fordítsa a magyarok javára.A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány célja az alapító okirat szerint: "a magyar társadalom környezeti és fenntarthatósági problémákkal szembeni érzékenységének növelése, a helyi közösségek bevonása ezek megoldására. A személyes környezeti felelősségérzet és a klímaváltozással szembeni fellépéssel kapcsolatos elkötelezettség kialakítása."Az Alapítvány céljai eléréséhez folyamatosan állami támogatásban részesül. 2019-ben például 1,5 milliárd forint támogatást kaptak a Miniszterelnökségtől, 2020-ban pedig 1 milliárd 350 millió, majd 1 488 900 000 forintot. 2023-ban 8,1 milliárd forintot utaltak nekik a központi költségvetésből támogatásként, tavaly pedig 1,29 milliárdot.Az alapítvány beszámolója szerint 2024-ben csak állami támogatást kaptak, a tagdíj, az egyéb adomány és az alapítói befizetés sorban ugyanis nem tüntettek fel összeget. Egyedül adó 1%-os felajánlást kaptak, összesen 103 000 forintot, ami pontosan megegyezik a 2023-as felajánlások összegével. A személyi jellegű ráfordítás ugyanakkor 623 741 000 forintot tett ki tavaly.Katus EszterNyitókép: Áder János előadás közben a Mathias Corvinus Collegium Középiskolás Programjának eseményén 2023. április 22-én.
|
Hétmilliárdért szervez fenntarthatósági gigarendezvényt Áder János alapítványa
|
A közpénzzel kitömött Kék Bolygó Alapítvány Planet Budapest Innovatív Fenntarthatósági Kiállítását és Élményprogramját ezúttal nem Balásy cége szervezi.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/07/01/hetmilliardert-szervez-fenntarthatosagi-gigarendezvenyt-ader-janos-alapitvanya
|
2025-07-01 15:52:06
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Úgy tűnik, Orbán Balázs sajnálja a magyar szervezetektől azt a 8 milliárd forintot, amit a következő hat évben nyerhetnek el a Norvég Civil Alapból. Ő úgy véli, inkább a kórházak felújítására kellene költeni ezt a pénzt. Mindeközben az általa vezetett Mathias Corvinus Collegium Alapítvány egy év alatt csak a Richtertől kapott ugyanennyit (azaz 8 milliárd forintot), a vagyona pedig már több mint 500 milliárdra rúg. A legfrissebb hír pedig az, hogy a győri képzési központjukra éppen újabb 1 milliárd forintot költenek.Nemrég jelentette be az Ökotárs Alapítvány, hogy újra lesz Norvég Civil Alap Magyarországon: a civil szervezetek összesen 20 millió euróra, azaz nagyjából 8 milliárd forintra pályázhatnak 2031-ig. Látszólag nagyon rosszul esett ez a hír Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának és egyben a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) elnökének. A Facebookon ugyanis többek között arról írt, hogy ezt a pénzt - ahelyett, hogy "liberális politikai kampányt" finanszíroznak vele, amivel "megpróbálják átmosni az itt élő emberek agyát" - fordítsák inkább a kórházak felújítására. Mondta mindezt ezt úgy, hogy a fideszes káderképzőként számon tartott MCC több mint 40 milliárd forinthoz jutott csak tavaly "pénzügyi műveletek eredményeként".2024 őszén írtuk meg, hogy a Kis Hiltonként is emlegetett győri Konferencia Hotel felújítására 2 milliárd forintot költ az MCC. A kivitelező a REAG Invest Kft. lett, miután a beruházásra kiírt eljárásban 2 másik ajánlattevőt "aránytalanul alacsony" ellenszolgáltatásra, egyet pedig egyéb okokra hivatkozva kizártak. Most ugyanez a cég nyerte el a képzési központ padlásterének beépítésére kiírt tendert is. Más nem is nyerhette volna, hiszen hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás volt, és csak őket kérték fel ajánlattételre.A cég nettó 1 041 330 633 forintért vállalta a munkát,amely során a kollégiumban jelenleg található 33 férőhely mellé 40 új férőhelyet kell kialakítani a jelenlegi tetőszerkezet megtartásával.Milliárdokból gazdálkodnakAz alapítvány minden évben sokat áldoz az intézményeinek felújítására - teheti, hiszen van miből: az állam különböző támogatásokkal és ingatlanokkal tömte ki a szervezetet.A kormány elitképzőjének nevezett MCC-t Tombor András (milliárdos üzletember, a Fidesz fontos háttérembere) alapította 1996-ban. A kollégium a közép- és felsőfokú tanulmányaikat végző diákoknak kínál képzéseket, ösztöndíj- és programlehetőségeket. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, de tagként helyett kapott a grémiumban többek között Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgatója és Szakács Áron László, a Széchenyi Programiroda ügyvezetője is.A ma már közérdekű vagyonkezelő alapítványként működő MCC-be 2010 óta jelentős állami vagyont csatornázott át a kormány:a közvetlen pénzbeli támogatások és a MOL- és Richter részvények mellett ingatlanokkal (pl. debreceni Aranybika szálló, révfülöpi üdülő és vitorláskikötő, Gellért-hegyi kollégium épület stb.) is gyarapodott, 2023 nyarán pedig a Libri-Bookline cégcsoport is az MCC többségi tulajdonába került.Az alapítvány legfrissebb beszámolója szerint a MOL-tól 20,4 milliárd, míg a Richtertől 8 milliárd forintot kaptak a részvények után járó osztalékból, de banki kamat, árfolyamnyereség és egyebek is hoztak a konyhára, így összesen 40 624 000 000, azaz 40,6 milliárd forinthoz jutottak csak a pénzügyi műveletek eredményeként.Az alapítvány saját tőkéje pedig 501 922 000 000 vagyis közel 502 milliárd forint.A beszámolóban az is szerepel, hogy a központi költségvetésből 32 millió forintot kaptak, a szervezet vezető tisztségviselőinek pedig bruttó 181 millió forintot fizettek ki 2024-ben.Katus Eszter
|
Orbán Balázs sajnálja a civilektől a 8 milliárdot, miközben az általa vezetett MCC csak a Richtertől kapott ugyanennyit tavaly
|
A fideszes elitképző Mathias Corvinus Collegium Alapítvány tőkéje 502 milliárd forint, és most épp újabb milliárdot költenek az egyik intézményükre.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/07/08/orban-balazs-sajnalja-a-civilektol-a-8-milliardot-mikozben-az-altala-vezetett-mcc-csak-a-richtertol-kapott-ugyanennyit-tavaly
|
2025-07-08 08:41:03
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Közel 70 millió forint EU-s hátterű támogatást kapott egy Mészáros-közeli cég egy meg nem valósult zeneoktatási projektre. Az alcsútdobozi pékségről ismert, Mészáros Lőrincékkel társult Kenéz-Hanyecz Kinga vállalkozásának 2020-ban kellett volna piacra dobni egy hangszeroktató alkalmazást, ez azonban azóta sem történt meg, a program a cég szerint még mindig fejlesztés alatt áll.Egy olvasónk hívta fel a figyelmet a StringBoost nevű, közpénzzel támogatott "innovatív" gitártanulási program és tananyagra. Ahogy a program honlapján is látható, a projektre a Széchényi Programon keresztül uniós támogatást biztosított a kormány. A pályázati anyagból - amit a program honlapján büszkén hirdetnek a "Pályázat" fülön - kiderül, hogy a projekt gazdája a Creabird Zrt. volt, amit a teljes támogatási szerződés tanúsága szerint akkor Kenéz-Hanyecz Kinga vezetett.Kenéz-Hanyecz Kinga elsősorban a Vág-völgye Pékség vezetőjeként ismert, amit Mészáros Lőrinc cégével, a Budakalász 66-tal közösen alapítottak 2020-ban.A gitároktatási pályázaton indult cége, a Creabird ennél régebbi. A kreatívcég 2014-ben indult el, majd alig egy éves működés után már állami díjat is nyert: a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezésében létrejött "Díj a sikeres vállalkozásokért" díjat, amit Varga Mihály adott át.Nem sokkal később a Creabird Zrt. új projektbe vágott bele, a pályázati anyagok alapján 107 millió forintból tervezett új zeneoktatási módszert, tankönyvet és applikációt fejleszteni. "A fejlesztésünk eredményeként létrejövő új metóduson alapuló tankönyv és applikáció, olyan új szemléletből közelíti meg a hangszeres zene és a zeneelméleti szolfézs egyesített oktatását, ami átalakíthatja a húros hangszerek oktatásának jelenleg használt oktatási rendszerét" - olvasható a Stringboost honlapján. A projektre állami támogatást kértek, amit meg is kaptak, a 2018-ban futó Széchenyi Programból 69 millió forintot juttattak a cégnek, aminek 2020-ra kellett volna befejezniük a rendszer kifejlesztését.Hét éve fejlesztett alkalmazásAzonban, ahogyan arra olvasónk is rámutatott, az említett oldalon, egy évek óta nem aktív Facebook-oldalon, és a Szegedi Nemzetközi Gitárfesztiválon tartott előadáson kívül semmilyen nyoma nincs annak, hogy az államilag támogatott projekt megvalósult volna.Nem található meg semmilyen webáruházban az ígért alkalmazás, és nincs nyoma a támogatott tankönyvnek sem.Olvasónk rámutatott arra is, hogy a projekt elindításakor ráadásul már létezett a piacon hasonló alkalmazás. A yousician.com-on található program a WaybackMachine szerint már 2017 júniusban, azaz több, mint egy évvel a támogatási szerződés létrejötte előtt elindult - az itt láható tanulási módszer rendkívül hasonló ahhoz, mint amit a Stringboost esetében ígéretek. Szemben a Stringboosttal, a Yousician alkalmazása most is elérhető a Google Playből.Hogy kiderítsük, megvalósult a bármi a közpénz-tízmilliókkal támogatott programból, emailt írtunk a Stringboost.com-on megadott címre, és arról érdeklődtünk, mikor és hogyan lehet igénybe venni a tanítási módszert. Pár nap múlva jött is válasz, ebben azt írták:"Jelenleg az eredeti tananyag továbbfejlesztésére várunk. Addig az app nem elérhető. Sajnáljuk, hogy most nem tudunk Önnek segíteni. Bízunk benne, hogy a fejlesztés hamar lezajlik, és hamarosan újra elérhető lesz az app."A válaszban a cég arra utalt, hogy a bíznak benne, hogy a jövőben sikerül lezárni a fejlesztést, ami merész várakozás egy olyan projekttel kapcsolatban, amit már több mint négy éve be kellett volna fejezni, és azóta nem produkált látható eredményt.Új név, új vezetésA Creabird Zrt. ráadásul időközben teljes profilváltáson ment keresztül. 2018-ban Kenéz-Hanyecz Kinga is távozott a vezérigazgatói székből, jelenleg a cég vezetője Németh Zoltán, aki emellett a Royal Hunting Vadászatszervező Kft. vezetője. A korábban főleg kreatív projektekben, médiavásárlásban utazó vállalkozás nevet is változtatott, ma Value Development Zrt. néven működik, és holnapja szerint informatikai szaktanácsadással foglalkozik.Kenéz-Hanyecz Kinga továbbra is az egyik vezetője Vál-Völgye Pékség Kft.-nek Mészáros Lőrinccel közösen. Az alcsúti pékség az elmúlt években rendre százmilliós forgalmat könyvel el (bár nettó eredménye eközben a nullához tendál a beszámolói szerint), ők szállíthattak például péksüteményeket a Hernádi Zsolt Mol-vezérhez köthető Grand Hotel Esztergomba. Természetesen közpénz is jutott Mészárosék cégének: 2022-ben 207,9 millió forintos támogatást ítéltek meg a pékségnek technológiai és infrastrukturális fejlesztések megvalósítására a szintén uniós hátterű Vidékfejlesztési Program keretéből.
|
Közel 70 milliót kapott egy meg nem valósult gitároktatási programra egy Mészáros-közeli cég
|
A Mészárosék alcsúti pékségéből ismert vállalkozó cégének 2020-ban kellett volna piacra dobni egy hangszeroktató alkalmazást, de a projekt elmondásuk szerint mé
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/07/11/kozel-70-milliot-kapott-egy-meg-nem-valosult-gitaroktatasi-programra-egy-meszaros-kozeli-ceg
|
2025-07-11 08:45:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Csákvár melletti Móricz-majorban építhet 40 ezer férőhely feletti pulykanevelő telepet a Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Búzakalász 66 Felcsút Kft., derül ki a Fejér Vármegyei Kormányhivatal határozataiból. A területet még 2014-ben vásárolta meg a felcsúti milliárdos, de az elmúlt években bérbe adta a Bikácsi Agrár Kft.-nek, a cég pedig sertéstelepet működtetett. A kormányhivatali határozatokból kiolvasható, hogy Mészáros Lőrinc cége tavaly áprilisban felmondta a telephely bérleti szerződését, októberre a Bikácsi Agrár Kft. befejezte a tevékenységét, a sertéseket elszállították a telepről, novemberben pedig vissza is vonták az engedélyét.A Búzakalász 66 azért mondta fel a szerződést, mert a telephelyet a továbbiakban - átépítés, korszerűsítés után pulykanevelő telepként kívánja hasznosítani. A dokumentumok szerint a telepet pályázati forrásokból tervezik átalakítani pulykahizlaláshoz, de az átalakítás időpontját még nem lehet tudni. Az Agrárminisztérium július 25-én be is jelentette, hogy meghozta az első támogatói döntéseket az állattartó gazdaságok megújítását célzó pályázatban: első körben 209 beruházás részesül támogatásban, összesen több mint 10 milliárd forint értékben. A nyertesek nevét a tárca most sem hozta nyilvánosságra, de ígéretük szerint előbb-utóbb lesz egy honlap, ahol a támogatottak adatait kikereshetik, akik nagyon értenek az internetes kutakodáshoz.Idén februárban Mészáros Lőrinc cége mindenesetre megkapta a környezethasználati engedélyt, ami 2030-ig érvényes. Szép nagy telepről van szó, a fontosabb paraméterei:területe: 72 780 négyzetméter,22 darab istálló,22 darab takarmánysiló,összesen 72 ezer pulyka fér el.A hizlalási technológia is kiderül a hivatalos papírokból: a beérkező állomány kora 6 hetes, 8 hét hizlalás után a tojókat 14 hetesen szállítják el, 14 hét hizlalás után pedig a bakokat. A tervezett betelepítés 2,5-3 alkalommal évente, azaz 216 270 darab pulyka évente. A tervek szerint a takarmány hetente 7 kamionnal érkezik. Egy kamionba általában 30 tonna takarmány fér.Átmeneti hiba csúszhatott a folyamatba, ugyanis július 11-én módosítani kellett a kiadott engedélyt. Egy beadvány landolt a kormányhivatalnál, amely alapján megállapították, hogy Mészáros Lőrinc cége nem rendelkezik jóváhagyott üzemi tervvel, annak hiányában pedig nem lehet betelepíteni a pulykákat a telephelyre. Ennek beszerzése azonban csak formalitás, aligha akadályozza meg sokáig a beruházást.A területről a Magyar Narancs írt remek cikket 2015-ben, ebből kiderül, hogy a Búzakalász 66 a Csákvári Mezőgazdasági Zrt.-től vásárolhatta meg az ingatlanegyüttest, utóbbi vállalat tulajdonosi körével információik szerint jó kapcsolatot ápolt a volt felcsúti polgármester. Annyi közös biztosan volt bennük a cikk szerint, hogy mindannyian rengeteg földet nyertek az állami földbérleti pályázatokon.A pulykák eddig is fontos elemei voltak Mészáros Lőrinc birodalmának. A mezőgazdasági területet összefogő Talentis Agro Zrt. oldalán elérhető információk szerint székesfehérvári, balatonkenesei és békéscsabai székhelyű telephelyeiken összesen 141 609 előnevelő és 56 079 hizlaló férőhellyel rendelkeznek, éves szinten 708 044 darab előnevelt, illetve 140 198 darab hízó pulykát állítanak elő. A csákvári telep tehát jelentős kapacitásbővülést jelenthet a jövőben. Az Ebesi Pulykahizlaló Kft. magántőkealapokon keresztül szintén a leggazdagabb magyarhoz köthető.Lesz is hol feldolgozni a pulykát a cégbirodalmon belül. Lapunk írta meg januárban, hogy a Mészáros Csoport a Csabatáj Mezőgazdasági Zrt.-n keresztül egyedüli irányítást szerzett a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.-ben. A Gallicoop főbb termékei: panírozott pulykafasírt, panírozott pulykamell, panírozott, sajttal és sonkával töltött pulykamell.A Búzakalász 66 anyacégének, a Talentis Agro Zrt.-nek elküldtük kérdéseinket, amint érkezik válasz, a cikket frissítjük.
|
Mészáros Lőrinc nagy dobásra készül egy csákvári majorságban
|
A Móricz-majorban eddig sertések laktak, de őket kitelepítették. Évi 200 ezer pulykát tömhetnek meg.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/agrarium/meszaros-lorinc-nagy-dobasra-keszul-egy-csakvari-majorsagban.html
|
2025-07-28 11:11:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Kirúgták az önkormányzati városüzemeltetési cég vezetőjét Pilisen, erről László Attila polgármester számolt be egy interjúban a hazairend.hu-n, ami vélhetően a háziújságja, mert minden cikk az ő nevével fut. Pilis településnek nincs köze a Pilis hegységhez, a város Budapesttől délkeletre van, itt olvashatják a riportunkat arról, hogy hogy lett szélsőjobbos polgármesterük 2024-ben.A kirúgás, amiről pár napja Facebook-posztban is beszámolt László, önmagában még nem is lenne különösebben érdekes, az viszont olvasmányos, ahogy a polgármester bemártja az exvezetőt, Matos Pétert.Mint László elmeséli, eredetileg közös megegyezéssel váltak volna el, de aztán Matos a céges mobiltelefon SIM-kártyáját saját nevére íratta, két kulcspozícióban dolgozó embert közös megegyezéssel elengedett úgy, hogy erről semmilyen dokumentumot nem mutatott be, aztán a dolgozók között elterjesztette, hogy az új ügyvezető "kirúgási hullámot" indít, és igyekezett rábeszélni őket a távozásra, emellett nem válaszolt a polgármester hivatalos levelére, aztán búcsúrendezvényt tartott, amelynek közel félmillió forintos költségét a cég számlájára rendelte meg, és erről nem szólt a polgármesternek sem előtte, sem utána.A legjobb azonban az a sztori, miszerint valaki felnyomta Matost, hogy egy 2024-es Google Maps felvételen a városüzemeltető cég dolgozói és járművei láthatóak egy perőcsényi ingatlannál folyó munkavégzés közben. "A helyszínen ott volt a cég kisteherautója és az önkormányzati Isuzu is, amelyet Matos Péter használt. Meg nem erősített információk szerint az ingatlan az ő tulajdonában áll", mondta László.A munkákról sem menetlevél, sem szabadság-kiírás nincs, amely igazolná a dolgozók ottlétét. Egy munkatárs a hivatalban jegyzőkönyvbe mondva erősítette meg hogy felismerni véli kollégáit a képeken, és megerősítette, hogy a városüzemeltető munkavállalóiról van szó. "Ez az ügy is vizsgálat alatt van, és további lépéseket tervezek tenni" - nyilatkozta a polgármester.
|
A Google Streetview buktathatta le Pilis városüzemeltetési cégének vezetőjét, hogy a saját házánál fusiztatta titokban az embereit
|
A kirúgott cégvezető aztán a félmillió forintos búcsúbuliját céges számlára intézte úgy, hogy nem szólt róla a polgármesternek, állítja a polgármester.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/19/a-google-streetview-buktathatta-le-pilis-varosuzemeltetesi-cegenek-vezetojet-hogy-a-sajat-hazanal-fusiztatta-titokban-az-embereit
|
2025-07-19 15:57:00
| true | null | null |
444
|
Július 21-én a pénzügyőrök ellenőriztek egy hatvanas éveiben járó izraeli férfit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, aki Budapestről Bakuba kívánt utazni. A pénzügyőrök azon kérdésére, hogy a vámhatóság részére van-e bejelenteni valója, a férfi nemleges választ adott, és úgy nyilatkozott, hogy nincs nála 10.000 eurót meghaladó összegű készpénz.A vámellenőrzés során az intézkedő pénzügyőrök átvizsgálták a férfi személyi poggyászát, amely során hátizsákjából 10.450 euro került elő, amely meghaladta a külön nyilatkozat nélkül kivihető összeghatárt.Ezután a pénzügyőrök közölték a férfival, hogy mivel a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, ezért közigazgatási eljárást kell kezdeményezniük vele szemben.Ekkor a férfi el akarta hagyni a helyszínt arra hivatkozással, hogy csak kevéssel lépte túl a kiviteli korlátot. Miután a pénzügyőr arról tájékoztatta, hogy a hivatkozott eljárást mindenképp le kell folytatni, a férfi közölte, hogy a 400 eurót részükre átadja, annak érdekében, hogy a hivatali kötelességüket megszegve, a szükséges eljárás lefolytatásától eltekintve őt elengedjék, mert el akarja érni a repülőgépét.A pénzügyőrök az ajánlatot visszautasították, a férfit előállították, ruházatának átvizsgálása során nála további 100 eurót találtak, majd a szükséges eljárás lefolytatását követően 421.000 forint összegű közigazgatási bírságot szabtak ki készpénz-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása miatt.A nyomozó ügyészségen vesztegetés miatt gyanúsítottként kihallgatott férfi tagadta a bűncselekmény elkövetését.Az ügyészség az őrizetben lévő elkövetőt gyorsított eljárásban, tegnap a Fővárosi Törvényszék elé állította. A bíróság 1 év, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a vádlottat, és vagyonelkobzást rendelt el a korrupciós pénz vonatkozásában. Az ítélet jogerős, azt az eljárás valamennyi szereplője tudomásul vette.
|
Bíróság előtt a pénzügyőröket a reptéren vesztegetni akaró külföldi férfi
|
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség kevesebb mint 72 óra elteltével bíróság elé állította a kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettét elkövető férfit.
| null | 1 |
https://www.kisalfold.hu/kek-hirek/2025/07/birosag-elott-a-penzugyoroket-a-repteren-vesztegetni-akaro-kulfoldi-ferfi
|
2025-07-29 07:40:00
| true | null | null |
Kisalföld
|
A bírósági nyilvántartás szerint megalakult Deutsch Péter, a fideszes európai parlamenti képviselő, Deutsch Tamás testvérének vagyonkezelő alapítványa, amelynek neve: Ad-Wiser Vagyonkezelő Alapítvány.Ezzel már 95-re emelkedett a bejegyzett vagyonkezelő alapítványok száma. Nem véletlen, hogy ez az Orbán-kormány által létrehozott konstrukció rendkívül népszerű a milliárdosok körében: készpénzt, cégeket, részvényeket, ingatlanokat, gyakorlatilag bármit be lehet helyezni az alapítványba, feltéve, hogy a vagyon értéke legalább 600 millió forint. Az adózása rendkívül kedvező, és kiválóan alkalmas arra is, hogy az alapító a megszerzett vagyonát zökkenőmentesen átörökítse a következő generációnak.A bírósági iratok szerint Deutsch Péter vagyonkezelő alapítványát július 28-án a Kaposvári Törvényszéken jegyezték be, mivel az alapítvány székhelye Balatonszemesen található. Egyedüli kurátora a fideszes politikus testvére, célja pedig:a rendelt vagyont egyben tartsa;azt hosszú távon, hatékonyan és professzionálisan kezelje;illetve gyarapítsa és értékét megőrizze, ennek érdekében használja, hasznosítsa és rendelkezzen vele; a kedvezményezettek részére vagyoni juttatást nyújtson.Volt miből összerakni az alapítványhoz szükséges minimum 600 millió forintot, hiszen Deutsch Péter a tulajdonosa például az Ad-Wiser Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-nek, amely tavaly 900 millió forintos nyereséggel zárt, miközben a saját tőke 2,3 milliárd forintra ugrott. A fideszes politikus testvérének neve gyakran bukkan fel zavaros ügyekkel kapcsolatban.Az egy tavaly októberi hír volt, hogy a DK-s Vadai Ágnes fellépése nyomán a rendőrség nyomozást indított a Magyar Atlétikai Szövetség által teljesített kifizetések ügyében. A 2,7 milliárd forintnyi állami pénzzel megtámogatott, atlétikai Zsivótzky Program szerződéseihez a Telex bírósági döntés után jutott hozzá. Ezekből kiderült, hogy a programot vezető Deutsch Péter fiának cége (Track and Race Kft.) 2021-ben és 2023-ban 360 millió forintot kapott versenyrendezésre. Deutsch Péter később a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) vezérigazgatója lett, augusztus huszadikán állami kitüntetést kapott példaértékű sportmenedzseri tevékenysége elismeréseként. A céggel a szerződést Gyulai Miklós, a szövetség elnöke kötötte. Deutsch Péter a 2023-as atlétikai vb-t szervező cégtől 2022 szeptember elsején jött el, utolsó munkanapján még kötött egy 260 millió forintos szerződést bíróképzésre. Jelenleg az MTK elnökségének a tagja is, ahol Deutsch Tamás az elnök.Milliárdos divatIdén januárban és februárban komplett cikksorozatban mutattuk be, hogy bizonyos körökben szinte már kínosnak számít, ha az embernek nincs egy vagyonkezelő alapítványa. Az kevésbé meglepő, hogy a széles körben ismert milliárdosok, mint Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor és Hernádi Zsolt megcsinálta a maga alapítványát, de a NER kevésbé ismert, de jelentős pénzek felett diszponáló arcai is gründoltak már maguknak egy-egy ilyen szervezetet. Például a győri, miskolci és a pécsi kaszinónak, valamint a fél dohánypiacnak is ilyen alapítvány lett a végső tulajdonosa.Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk kérdésre egy Kormányinfón beszélt arról, hogy nincs maximális vagyon, tehát bármennyi pénzt, céget át lehet irányítani ide. A miniszter szerint ez nem egy új adóelkerülési módszer, hanem pont ellenkezőleg, éppen a külföldre vitelt akadályozzák meg.
|
Első a család: Deutsch Tamás testvérének is lett egy saját vagyonkezelő alapítványa
|
A cél a vagyon gyarapítása és értékének megőrzése. A kormány szerint az alapítványok nem az adóelkerülés miatt szaporodnak.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/elso-a-csalad-deutsch-tamas-testverenek-is-lett-egy-sajat-vagyonkezelo-alapitvanya.html
|
2025-07-31 05:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Aligha lehet állítani, hogy a kötelező tőzsdei bejelentések alapján pontosan nyomon követhető, mi történik az MBH Bank, az MBH Jelzálogbank vagy a NAP Nyrt. körül, kinek hogyan, miért csökkent vagy nőtt a tulajdonhányada az említett cégekben. De fogalmazzunk úgy, hogy senki nem lepődött meg a júliusi bejelentések irányán.A Telex igen részletesen foglalkozottaz MBH és az MNB-ügy kapcsolatával, megírtuk a magas szinten eldöntött, 170 millió eurós hitel történetét, illetve azt is, hogy az MBH-ban egyszerre részvényes a miniszterelnökhöz közeli kör (Mészáros Lőrinc és barátai), illetve a Matolcsy-családhoz közeli kör, a többek között Száraz István, Sándor Tamás és Stofa György tulajdonoltaQuartz Alapkezelő révén.Az MBH-nak több olyan tulajdonosa is volt, illetve van, amelya Matolcsy-kör budai bázisára, a Pusztaszeri 59-be van bejegyezve, és ehhez a körhöz kötődik azáltal, hogy a Quartz által kezelt magántőkealap volt a tulajdonos. Bonyolult a megfogalmazás, de ebben a világban sajnos minden ilyen összetett. Leegyszerűsítjük, ilyen tulajdonos:a CEE Paramount Equity Zrt., amelynek a Shihon Magántőkealap a tulajdonosa (vezetői pedig Valkó Mihály, Balássi Zita, Takács Marcell);illetve két entitáson keresztül a Magyar Takarék Holding Zrt. is tulajdonos az MBH-ban, amelynek az Aurum Magántőkealap a tulajdonosa (a tisztviselők Valkó Mihály, Balássi Zita, Takács Marcell).Nos, a frissbejelentésekszerint a Quartz közzétette, hogy 40 millió szavazatról 24,2 millió szavazatra csökken a Magyar Takarék Holdingon keresztül a befolyása a bankban, így a 20 százalékos és a 15 százalékos bejelentési küszöböt is átlépte lefelé, 12,4 százaléka maradt. A dokumentumok alapján a Quartz volt a bejelentésre kötelezett, a Magyar Takarék Holding pedig az értékesítő részvényes. Hasonlóképpen az MBH Jelzálogbankon belül is mérséklődött a Quartz befolyása.Na de ki volt a vevő? Itt két bejelentő volt, mindketten a Citadel Alapkezelő 50-50 százalékos tulajdonosai. Az egyik Tajthy Attila Tamás, aki mint a Citadel Alapkezelő egyik tulajdonosa 5,3 százalékos tulajdonos lett. A másik a Citadel Invest nevű cég, így annak is 5,3 százalékos tulajdona lett.Oké, Szárazéknak valamit el kellett adni, vissza kellett adni, de vajon mégis kinek?Ez már nem olyan tiszta, pedig gigantikus üzletről van szó.Az MBH tőzsdei értéke 1883 milliárd forint, ezt a számot a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapjáról a legutóbbi kötés alapján szedtük le. Ha figyelembe vesszük, hogy illikvid (alacsony likviditású) papírt nehéz értékelni, és az egyszerűség kedvéért csak 1000 milliárd forintra értékeljük az MBH-t, akkor is az jön ki, hogy egy 5,3 százalékos pakett legalább 53 milliárd forint körüli értéket jelenthet.A Citadel Alapkezelő vezetésében az egykori takarékbankos vezetők, korábban Martzy Antal, Nguyen Hoang Viet, újabban Bertalan Sándor, illetve Tajthy Attila bukkannak fel. Akinek ezek a nevek nem ismerősek: mindenki az egykori takarékbankos, Magyar Postás, díjbeszedős, MBH-s kör tagja volt. Martzy Antal korábban az MBH vezérhelyettese is volt, legutóbb pedigMagyar Postavezérhelyettese, Nguyen Hoang Viet pedig a posta treasury vezetője volt. Tajthy Attila is kulcsember volt a takarékszövetkezeti átalakításban, ma már nem annyira emlékszünk erre az egészre, de ő volt az elnöke az átalakulás kulcsszervezetének, aSzövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének(SZHISZ).Bertalan Sándoris régi motoros ebben a világban, volt ő SZHISZ-es, takarékbankos, de az MBH középvállalati üzletág ügyvezető igazgatója is.A Citadel Alapkezelőnek egyébként korábban ugyanúgy Száraz István volt a tulajdonosa, mint a Quartznak, de ma már Tajthy Attila és a Citadel Invest a tulajdonosa.Nem könnyű egy ilyen láncot végigkövetni, de azért még behozunk pár tulajdonnevet. A Citadel Investnek a PLSC Ingatlankezelő a tulajdonosa, míg a tisztviselői ugyancsak Martzy Antal (korábban) és Bertalan Sándor (jelenleg). A PLSC-ben Lásztity Dusán és Martzy Antal látszanak mint korábbi tulajdonosok, de a jelenlegi tulajdonos már nem derül ki az Optenből és a céges adatokból.Hogy valójában mi történt, esetleg ez a sok egykori takarékbankos hirtelen százmilliárdos lett, vagy hitelből vásároltak, esetleg ők is csak amolyan "proxy-k", valakinek az átmeneti képviselői, egyelőre nem tudni.De hogy a "száraz" bejelentés mögött (ezúttal nem Matolcsy Ádám barátjára utalunk) valójában milyen sztori áll, azt csak a bennfentesek tudják. Vélhetően valami tényleg nagyon beindult, mert a Matolcsy-féle kör, vagyis a Pusztaszeri 59-es cégek egy másik tőzsdei cégből, aNap Nyrt.-bőlis adtak el papírokat.Itt a konkrét bejelentés úgy szólt, hogy a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. által képviselt Arezzo Magántőkealap és Neofelis Értékpapír Alap részvényesek értékesítették a tulajdonukban levőNAP Nyrt. törzsrészvényekjelentős részét.Hogy még egy érdekességet behozzunk, miközben a NAP Nyrt.-ből elég látványosan visszavonulót fújtak Matolcsy Ádámék, Száraz Istvánék és Somlai Bálinték, addig Rahimkulov Ruszlan és Gaál Tibor bejelentették, hogy vettek 15,13-15,13 százalékot a cégben, ráadásul éppen ugyanazon a napon. Ha pedig valakik szinte ugyanannyi papírt vesznek ugyanazon a napon, majd egy bejelentésben közlik azt, akkor alighanem ezek a befektetők nincsenek nagy távolságban egymástól.Az MNB-alapítványok vagyonvesztésében érintett kör tehát kezd háttérbe szorulni. Hogy pontosan kinek adják el vagy adják vissza a vagyonelemeiket, az ma még nem tiszta, vélhetően a következő időszakban sok izgalmas bejelentést fogunk látni.
|
Elkezdett kiszállni tőzsdei érdekeltségeiből a Matolcsy-kör
|
Változott az MBH, az MBH Jelzálogbank és a NAP Nyrt. tulajdonosi szerkezete is, a Matolcsy-kör egykori, döntően a Pusztaszeri út 59-ben bejegyzett cégei jelentős eladásokba fogtak.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/23/matolcsy-adam-somlai-szaraz-mbh-quartz-nap-tozsde
|
2025-07-23 15:30:42
| true | null | null |
Telex
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.