text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Noha Karácsony Gergely a napokban történt vádemelés kapcsán "kamunak" nevezte a Városháza ügyet, a lapunk által megismert vádiratból ennek éppen az ellenkezője derül ki. A Fővárosi Főügyészség egyébként a főpolgármester nyilatkozata után közleményben jelezte , hogy "a nyomozó hatóság közel három és fél éven keresztül számos nyomozati cselekményt végzett a városházát és más ingatlanokat érintő - a társadalom széles érdeklődését kiváltó - korrupciós ügyben". Az ügy komolyságát a vádhatóság egyebek mellett azzal érzékeltette, hogy az eljárás során több személy is felmerült lehetséges gyanúsítottként. Végül négy embert vádoltak meg: Berki Zsoltot, Gansperger Gyulát, Berki Józsefet és Bodnár Dezsőt, akikre letöltendő szabadságvesztést kért az ügyészség befolyással üzérkedés és más bűncselekmény miatt.Róluk és a bűncselekményekről később még bőven lesz szó. Elöljáróban azonban érdemes leszögezni, hogy az ügy kapcsán nyilvánvalóvá vált: a Karácsony Gergely vezette fővárosban baloldalhoz köthető emberek jutalékos, azaz korrupciós rendszert működtettek, amely több kétes ingatlanbizniszt is érintett.Az ügyletek után a szereplők kenőpénzt kértek. A botrányt évekkel ezelőtt az úgynevezett Anonymous-hangfelvételek robbantották ki , amelyek nagyban segíthették az eljárást.Rátérve a vádiratra, az ügy 2020-ra, 2021-re vezethető vissza, amikor Karácsonyék meghatározták az értékesítendő, vagy más módon hasznosítandó ingatlanok körét. A fővárosi vagyonkezelő cég pedig dönthetett a hasznosítás mikéntjéről.Az ügyészségi vádirat három ingatlanról tesz említést, az egyik a Nagytétényi út 347-351. alatt található önkormányzati telek, amelyet végül 101 millió forintért adtak el.A vád szerint ennél a biznisznél bukkant fel először Berki Zsolt, aki az ügy elsőrendű vádlottja , és akiről megírtuk, hogy a botrány kulcsfigurájának is tekinthető. A testvére, a szintén vádlott Berki József kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkezik - ez nem is csoda, hiszen a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott .Visszatérve Berki Zsoltra: róla a vádirat kiemeli, hogy önkormányzati jogosultság nélkül, különböző érdekcsoportokkal tárgyalva keresett befektetőket önkormányzati ingatlanok értékesítésére. A fenti ingatlan is ezek közé tartozott és az ügyészség szerint Berki Zsolt ismeretlen forrásból szerzett arról tudomást, hogy a fővárosi vagyonkezelő az ingatlanra pályázatot ír ki. Berki a vételárról is tudomással bírt és ezek alapján tett korrupciós ajánlatot a másodrendű vádlottnak - Bajnai Gordon harcostársának -, Gansperger Gyulának, akinek felvázolta az önkormányzati ingatlanok pályáztatási rendszerét. Felajánlotta azt is, a vagyonkezelőnél és az önkormányzatnál lévő, döntéshozó pozícióban lévő kapcsolatai segítségével az ingatlant úgy hirdetik meg, hogy a pályázaton mindenképp Gansperger vállalkozása nyerjen.Mindezekért a vételár tíz százalékát kérte cserébe. Valójában csak a baloldali üzletember Gansperger cége indult a pályázaton, az ingatlan 101 millió 600 ezer forintért kelt el, Berki Zsolt érdekeltségében lévő cégnek pedig átutalták a jutalékot, a vételár tíz százalékát, azaz 10 millió 160 ezer forintot.A vádirat legérdekesebb része egyértelműen a Városháza megvételének felajánlása különböző befektetők részére .A vád szerint Berki Zsolt a fent említett befolyásos kapcsolataira hivatkozva több befektetőnek is azt állította, hogy az ingatlan eladó, annak értékesítésében ő eljárhat és több érdeklődőnek részletes ismertetőt küldött, azt a látszatot keltve, hogy a Városházát valóban értékesíteni akarja a budapesti önkormányzat és közgyűlési döntés is született erről. Berki 2020 augusztusában a Westend bevásárlóközpontban találkozott is egy ingatlaniroda képviselőjével, akivel szerződést is kötött, de az illető a nyomozás adatai szerint nem tudott arról, hogy a Városháza valójában nem értékesíthető, így Berki és cége, a Northern Rock Kft. sem járhat ebben közre. A nő a szerződés aláírása, négyszázmilliós jutalék reményében, a Berki által átadott információkkal együtt több potenciális befektetőt is megkeresett és részükre továbbította a Berki Zsolt által küldött dokumentációt, benne az ingatlan értékesítési szándékával - olvasható a vádiratban.Azt is leírták, hogy Berki a Városháza értékével kapcsolatban más-más összegeket mondott, az egyik esetben például 32 milliárd forintot, illetőleg 100 millió eurót. Utóbbit ajánlotta azoknak a befektetőknek, akikkel 2021 őszén találkozott egy VI. kerületi irodában és akinek szintén befolyásos fővárosi kapcsolataira hivatkozott. A találkozón részt vett Berki Zsolt testvére, Berki József is. Őt azzal vádolják, hogy megerősítette testvére elmondásait.Nevezetesen azt, hogy a döntéshozókat befolyásolva elérik: a Városháza eladásakor személyre szabott pályázatot írjanak ki. Nem derült ki az eljárás során, hogy ebben az esetben Berkiék mennyi korrupciós pénzt kértek. Ezt az ajánlatot a befektetők végül visszautasították.A vádirat arra is kitért, hogy Berki Zsolt 2020 végén, illetve 2021 elején ugyancsak tárgyalásokat folytatott a Városháza eladásáról egy ingatlanforgalmazással foglalkozó érdekkörrel. Ekkor is befolyásos kapcsolatokra hivatkozott, és 100 millió euró körüli eladási összegről beszélt, kétmilliárd forintos jutalékért, azaz korrupciós pénzért cserébe. Az üzletet azonban itt sem ütötték nyélbe.Hasonló módon fuccsolt be a vád szerint Berki Zsolt terve azzal a befektetői körrel is, amellyel 2021. február 18-án Gansperger Gyula és a negyedrendű vádlott, Bodnár Dezső társaságában találkozott. A téma itt is a Városháza, illetve több más ingatlan eladása volt. Ezekkel kapcsolatban 2021 októberéig havonta tartottak megbeszéléseket.A Városháza vételárát Berkiék 40 milliárd forintban határozták meg, amelynek a tíz százalékárt kérték cserébe. A jutalékos rendszert üzemeltető kör a befektetőket tájékoztatta a Városháza és a több, szóba került ingatlan adottságáról, műszaki adatairól, valamint egyeztettek a pályázatok részleteiről. Természetesen itt is hivatkoztak a fővárosi vagyonkezelőnél és az önkormányzatnál döntéssel rendelkező kapcsolataikra.Az ügyészség még egy terület eladási kísérletét emelte be a vádiratba , ez pedig a XI. kerületben található Tétényi út 63.-Etele út 53. szám alatti ingatlan.2021 februárja és októbere között Berki Zsolt, Gansperger és Bodnár Dezső egyeztettek a befektetővel az ingatlan eladásáról, illetve arról, hogy mindenképp az illető cége nyerjen a pályázaton. Gansperger és Bodnár azt állította a potenciális vevőnek, hogy az ingatlanok kapcsán Berki Zsolt van kijelölve. A vád szerint Berki pontosan nem meghatározható forrásból megtudta, hogy az ingatlanra pályázatot írnak ki, sőt, a feltételeket és a vételárat is ismerte, ezek alapján szabta meg a - vádiratban nem ismertetett - korrupciós ajánlatát, amit a befektető végül visszautasított.Berkiéket az ügyészség többek között többrendbeli befolyással üzérkedéssel vádolta meg. A befolyással üzérkedés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a terhelt úgy kér valaki(k)től jogtalan előnyt, legtöbb esetben pénzt, hogy azt állítja, ezért cserébe hivatalos személyt, döntéshozókat fog befolyásolni, adott esetben megvesztegetni. Sokszor azonban egy-egy politikus, vagy döntéshozó nem is tud arról, hogy az ő nevükkel "házalnak" így.Ugyanakkor ennél a pontnál érdemes visszakanyarodni Karácsony magyarázkodása után kiadott és cikkünk elején már említett ügyészségi közleményre. A vádhatóság ugyanis kiemelte, hogy a vádlottakon kívül a nyomozás során több személy is felmerült lehetséges gyanúsítottként, ám velük szemben nem volt elegendő bizonyíték. Azt, hogy kikről lehet szó, a vádhatóság nem közölte.Az ügyben több kérdés is felmerül. Ilyen például: honnan voltak a vádlottaknak konkrét, belső információi a vételárakról, kiktől kapták az ingatlanokkal kapcsolatos adatokat a pályázatok kiírása előtt?Itt fontos megemlíteni, hogy Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő többek között a sajtónak is hivatkozott egy olyan, még 2021 őszén birtokába került, a fővárosi vagyonkezelő ügyintézője és Berki Zsolt közötti levelezésre , amiben négy ingatlaneladásról is szót ejtettek. "A tegeződő, szívélyes hangvételű levelezés magáért beszél, hogy közeli kapcsolatról, jól bejáratott üzleti kapcsolatról árulkodnak a levelek. Teljesen világosan kirajzolódik, hogy az eddigieken felül további ingatlanok is Berki Zsolt által, jutalékos rendszerben lettek értékesítve" - nyilatkozta annak idején Budai Gyula, aki arra is rámutatott, hogy a botrány Karácsony legszűkebb környezetéig is érhet.Ugyancsak Budai hívta fel a figyelmet arra, hogy Kiss Ambrusról - korábbi főpolgármester-helyettesről, jelenlegi főigazgatóról - egy hangfelvételen azt állították: egy ingatlaneladással összefüggésben több mint félmilliárdot kapott volna.Kiss ezt visszautasította és tagadta , hogy ismerné azokat az embereket, akik ilyet állították róla.A megvádoltakon kívül akad még egy szereplő, akiről meglehetősen sok szó esett a Városháza-botrány kapcsán, az illetővel mégsem foglalkozik a vádirat. Ő Barts J. Balázs, a fővárosi vagyonkezelő cég vezetője.Először is az Anonymus által nyilvánosságra hozott hangfelvételek egyikén Barts hangja is hallható, amint a Városházáról tárgyal a potenciális befektetőkkel.A szívélyes beszélgetésről készült hanganyag olyannyira nem nyerte el Karácsony Gergely tetszését, hogy 2021 végén még fegyelmiben részesítette Bartsot a tárgyalás miatt. Önmagában a főpolgármester magatartásából ugyanakkor nem szabad kiindulni, Karácsony ugyanis nem sokkal később majdnem tízmillió forintos prémiumot adott a vagyonkezelő vezetőjének.Sokkal árulkodóbbak a hangfelvételek. Gansperger az egyiken ezt mondta Berki Zsolt és Barts Balázs kapcsolatáról: "A faszi úgy mozgott az én pályázatom alatt ott a fővárosi vagyonkezelő zrt.-ben, mintha ő lenne a vezérigazgató. [...] Felhívta a pénzügyi vezető hölgyet, hogy adja ki az igazolást nekem, küldje el, mert a Gansperger úrnak szüksége van rá. És b...szd meg, jött."A ma már negyedrendű vádlott Bodnár pedig ezt ezzel egészítette ki: "Olyannyira jó kapcsolatot ápol, hogy amikor vártunk a találkozásra, akkor a Barts Balázs maga jött ki a Zsolt elé. És [...] nem csak, hogy kezet fogott, hanem majdnem, hogy földig hajolt. Magyarul a Zsolt [...] tenyeréből eszik."További furcsaság, hogy a Nagytétnyi úti ingatlan esetében nem Barts Balázzsal, hanem Berki Zsolttal kellett megbeszélnie Ganspergernek, hogy mikor írják alá a szerződést. Az ingatlan értékesítéséről ugyanakkor Bartsnak tudni kellett, a fővárosi vagyonkezelő vezetőjeként ő felügyelte az ügyletet.Mindezek ellenére Barts Balázzsal nem foglalkozott az ügyészség.A Városháza-botrány és a hanganyagok kapcsán nem hagyható ki, hogy a rögzített beszélgetések egyikén Bajnai Gordon hangja is hallható. A volt kormányfő többek között zsákmányra vadászó cápákról is beszélt a Városháza kapcsán.A rögzített beszélgetésekben egyébként arról is esett szó, hogy a főpolgármester jogi főtanácsadójának, Tordai Csabának fontos szerepe van a rendszerben, hiszen minden egyes szerződés, ingatlanügylet a keze alatt megy át, ő láttamozza" azokat, ugyanakkor "nem pénzezik". Ám utóbbinak ellentmondhat, hogy egy másik bűnügyben, a Karácsony fémjelezte 99 Mozgalom félmilliárdos kampányfinanszírozási botránya miatt kétszer is volt házkutatás az ügyvédi irodájában.
|
Hiába tagadja Karácsony, nagyon is létezik a Városháza-ügy - Megszereztük a vádiratot!
|
Nem „kamu” a Városháza-ügy, ahogy azt a főpolgármester állította, ez egyértelműen kiderül a Magyar Nemzet által megismert vádiratból. Eszerint valóban létezett az a háttérben mozgó társaság, amely jutalékos, korrupciós rendszert épített ki a Karácsony Gergely vezette fővárosban. Az ügynek négy vádlottja van, Barts J. Balázzsal, a fővárosi vagyonkezelő befolyásos vezetőjével azonban az ügyészség valamiért kesztyűs kézzel bánt. A nyilvánosságra került információkból feltételezhető, hogy a botrány szálai Karácsony legszűkebb környezetéig is elérhettek.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/karacsony-varoshaza-vadirat
|
2025-05-13 05:42:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
2023. július 21. Az Opus Global Nyrt. részvény-visszavásárlási akciót jelent be.2024. november 12. Nyilvánosságra kerül egy hangfelvétel, amelyen Vogen Evelin (Magyar Péter volt barátnője) és Hanzel Henrik (a Tisza pénztárnoka) beszélget. Vogel itt elmondta, hogy Magyar 90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit olyan tőzsdei információk segítségével keresett, amelyekről "nem kellett volna tudnia".2025. február 13. Az Index megírja, hogy belsős üzleti információk alapján Magyar Péter bennfentes kereskedést követhetett el az Opus papírjaival és ezzel jogellenesen több millió forintra tehetett szert.2025. február 13. Magyar azzal védekezik: nem a szóban forgó napokon vett részvényeket.2025. március 19. Az ügy miatt vizsgálatot folytató jegybank végzésben kérdéseket küld Magyar Péternek a részvényvásárlásairól.2025. április 24. Nyilvánosságra kerülnek az MNB kérdései, ezekből pedig egyértelműen kiderül, hogy Magyar februárban a részvényügyleteiről nem mondott igazat.Február elején az Index robbantotta ki Magyar Péter részvénybotrányát: a lap arról írt, hogy 2023. július 21-én, pénteken este, tőzsdezárás után az Opus Global Nyrt. részvény-visszavásárlási akciót jelentett be , ami jelentősen növelte a papírok árfolyamát. Ugyanezen a napon, délután három órakor, tehát a tőzsdezárás és az akció bejelentése előtt, Magyar Péter az összes egyéb részvényét eladta, és több tízmillió forint értékben Opus-papírokat vásárolt.A cikk szerint a rá következő hétfőn, tőzsdenyitás után Magyar emelt árfolyamon eladta ezeket a részvényeket, amivel jelentős, több millió forintos haszonra tett szert. Fontos, hogy ebben az időben Magyar az MBH, tehát a Mészáros Lőrinc érdekeltségében tartozó bank felügyelőbizottságában ült, az Opus pedig szintén Mészáros vállalkozása.Magyar a cikkre - propagandistázás és hazugozás kíséretében - úgy reagált :"a lap állításaiból egy szó sem igaz. A cikkben idézett napon nem vettem és nem is adtam el részvényt".Lapunk akkor azt írta , Magyar sajátos trükköt bevetve próbál kibújni az ügyből, és azt állítja: a következő héten könyvelték le az ügyletet, így ő nem vásárolhatott pénteken. Vagyis nem követett el bennfentes kereskedést. Már akkor rámutattunk, hogy a tőzsdén az ügyleteket nem azonnal könyvelik, hanem később. Így könnyen megeshet, hogy a pénteki vásárlás máskor került nyilvántartásba. Arra is utaltunk, hogy az ügyet az tisztázza majd, mikor adott megbízást Magyar a részvényvásárlásra.Ez ma lényegében be is bizonyosodott. A Magyar Nemzeti Bank, mint tőzsdefelügyelet ugyanis korábban eljárást indított az ügyben és nemrégiben hosszú kérdéssort küldött a Tisza elnökének, hogy tisztázza a részleteket. A most nyilvánosságra került kérdésekből kiderül, hogy Magyar 2023. június 21-én adott megbízás az Opus részvényeinek megvásárlására. Vagyis amikor még a nyilvánosság nem tudott a visszavásárlási akcióról, amely később jelentősen megnövelte a cég részvényinek árfolyamát.Érdemes tisztázni, mi is az a bennfentes kereskedelem. Erről korábban ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász elsőként azt emelte ki , hogy a bennfentes kereskedelmet az uniós jog is tiltja. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója rámutatott: a piaci visszaélésekről szóló irányelv minden tagállam számára kötelezővé teszi, hogy fellépjen a bennfentes kereskedelemmel szemben és legalább a súlyosabb esetekben bűncselekménynek minősítse az ilyen visszaélést. Ezt a magyar jogrend meg is teszi.Ilyen bűncselekményt pedig az követ el, aki bennfentes, vagyis belsős információ felhasználásával saját vagy más nevében ajánlatot tesz, ügyletet köt, ügyletkötésre megbízást ad, vagy ezeket visszavonja, módosítja. Lényegében ugyanez a helyzet, ha valaki a bennfentes információt üzletelés céljával másnak átadja. A törvény alapesetben három évig terjedő szabadságvesztést helyez kilátásba, súlyosabb esetben öt év a maximum - például akkor, ha az érintett ügyletek értéke nagy, vagyis meghaladja az ötvenmillió forintot.A jegybanki kérdéssorral már szerdán foglalkozott a sajtó. Mint az Index közölte, a bennfentes kereskedelem kapcsán vizsgálódó MNB egyik női munkatársa ingerült telefonhívást kapott. A hívó fél - ahogy később kiderült, Magyar Péter - számonkérő hangnemben bírálta a jegybank eljárását. Az MNB közleménye szerint az ellenzéki pártvezető nemcsak a feltett kérdéseket kifogásolta, politikailag motivált fenyegetést is megfogalmazott . Arra utalt, hogyha pártja megnyeri a 2026-os választást, komoly változások lesznek. Jelezte azt is, hogy bohóc fejeket rajzol majd a egyes kérdések mellé.Ennél is érdekesebb Magyar egy korábbi megnyilvánulása. - A magyar embereknek semmi közük ahhoz, hogy én 5 vagy 10 éve mit csináltam - így reagált Magyar Péter a repülőtéren az M1 kérdésére, hogy vásárolt-e Opus-részvényeket. A Tisza Párt elnöke kikerülte a konkrét válaszadást, ehelyett ingerülten személyeskedett a riporterrel.Az Opus-részvények ügyében - az Index információja szerint - a Magyar Nemzeti Bank több személlyel, így Magyar Péterrel kapcsolatban is bennfentes kereskedelem gyanúja miatt vizsgálatot folytat. Arról pedig már lapunk számolt be, hogy az ügyészség is eljárást indított Magyar Péter egyik tőzsdei ügyletével összefüggésben.
|
Bennfentes kereskedelem: bebizonyosodott, hogy Magyar Péter hazudott
|
Egyértelműen megdőlt Magyar Péter magyarázata, amivel februárban megpróbálta kimosni magát a bennfentes kereskedelem gyanúja alól. A Tisza Párt elnöke akkor azt állította: nem a szóban forgó időpontban vett részvényeket, így bűncselekményt nem is követhetett el. A jegybank vizsgálata során feltett kérdések azonban leleplezték Magyar trükközését, világossá vált, hogy valójában mi is történt. A politikus pár nap alatt milliókat kaszált, csak azért mert törvénytelenül használhatta fel a hozzá eljutott üzleti információkat.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/bennfentes-kereskedelem-magyar-peter-mnb
|
2025-04-24 11:51:10
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
- Advertisement -Még áprilisban nyilatkozta Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, hogy az NJEA-nál feltárt tények "egy nagyon erős kockázatjelzést" jelentettek, olyannyira, "hogy talán érdemes az alapítvány egyéb gazdálkodási tevékenységét is górcső alá venni". Megkerestük az ÁSZ-t, mit lehet tudni a vizsgálatról.Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke áprilisban a 24.hu Della podcastjében azt mondta: az NJEA-nál egyedül a kötvénybefektetést vizsgálták, azt is csak azért, mert a PADME-s vizsgálatból kiderült, hogy ott van egy hatalmas idegen forrás az alapítvány részéről."Meg kellett nézni, hogy mi az, de egyébként az alapítvány gazdálkodását nem vizsgáltuk" - fogalmazott akkor Windisch. "Miután feltártuk azt, amit feltártunk, ezért ez nyilván egy nagyon erős kockázatjelzés számunkra, hogy talán érdemes az alapítvány egyéb gazdálkodási tevékenységét is górcső alá venni" - tette hozzá.Azóta két és fél hónap telt el, ezért megkerestük az ÁSZ-t a következő kérdésekkel:- Az NJEA gazdálkodását érintő átfogó vizsgálat jelenleg milyen fázisban tart, egyáltalán miként zajlik le, mit lehet tudni ennek a folyamatáról?- A vizsgálat eddig mit állapított meg, milyen gazdálkodást folytatott az alapítvány, vannak-e szabálytalanságokra, visszásságokra utaló jelek?- Lesz-e erről a vizsgálatról egy külön jelentés, ha igen, körülbelül mikorra várható?"Tájékoztatjuk, hogy az Állami Számvevőszék az ellenőrzést megkezdte, a jogszabályi előírásoknak megfelelően az ellenőrzés eredményéről a közvéleményt a jelentés publikálásával tájékoztatni fogjuk" - válaszolt egy mondatban az ÁSZ.
|
Zajlik az Állami Számvevőszék vizsgálata a Neumann János Egyetemért Alapítvány gazdálkodásáról
|
Még áprilisban nyilatkozta Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, hogy az NJEA-nál feltárt tények "egy nagyon erős kockázatjelzést" jelentettek,
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2025/07/zajlik-az-allami-szamvevoszek-vizsgalata-a-neumann-janos-egyetemert-alapitvany-gazdalkodasarol-unikum
|
2025-07-07 19:00:18
| true | null | null |
Kecsup
|
"A jogerőre emelkedett bírósági ítélet után és egy nappal azelőtt, hogy újra munkába léptem volna, megint elbocsátottak állásomból, rendkívüli felmondással és azonnali hatállyal" - mondta a Magyar Narancsnak a szerdai nap nyírcsászári történéseiről Kovács Anita háziorvosi asszisztens, akit legutóbb március 14-én bocsátottak el állásából. Akkor meglehetősen demonstratív körülmények között. Mint beszámoltunk róla, akkor Szkibáné Teliska Éva polgármester a háziorvosi rendelőben közölte a két ott dolgozó asszisztens egyikével, Kovács Anitával, hogy határozatlan idejű szerződése ellenére azonnali hatállyal elbocsátja. Még felmondási időt sem biztosított neki.Az asszisztens ekkor már harmadik volt a sorban azt követően, hogy tavaly október elsején a Fidesz-KDNP támogatásával Szkibáné Teliska Éva polgármester lett a Nyírbátorhoz közeli községben. Előtte az óvoda egyik dolgozóját, majd a jegyzőt menesztette a kormánypárti polgármester. A helyi ellenzék szerint bosszúból. Az előbbi, Demeter Zsuzsa, aki képviselő is, nem engedett annak a politikai zsarolásnak, hogy ha nem áll át a testületen belül a kisebbségben lévő fideszes polgármester oldalára, akkor elbocsátják munkahelyéről. Ügyében rendőrségi feljelentés született. Kerekes Imre jegyzőnek pedig azért kellett távoznia, mert minden bizonyíték nélkül azt állította róla a község első embere, hogy az ellenzéknek "segít". Amikor a jegyzői irodájában összepakolta volna a személyes tárgyait, rendőrt hívtak rá.
|
Másodszorra is kirúgta a háziorvosi asszisztenst a fideszes polgármester az időközi választás előtt Nyírcsászáriban
|
Egy nappal azt megelőzően, hogy a jogerőre emelkedett bírósági ítélet alapján munkába állt volna, rendkívüli felmondással, anyagi fedezet hiányára hivatkozva, kirúgták Kovács Anita háziorvosi asszisztenst Nyírcsászáriban, akit egyszer már elbocsátott a falu vezetője. A településen hónapok óta áll a bál, jövő vasárnap időközi választás lesz, mert április elején feloszlatta magát a képviselő-testület.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/masodszorra-is-kirugta-a-haziorvosi-asszisztenst-a-fideszes-polgarmester-az-idokozi-valasztas-elott-nyircsaszariban-276792
|
2025-06-26 12:02:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
- Advertisement -Olvasónk azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy korábbi munkahelyén, 2019-ben súlyos korrupciót tapasztalt, a feljelentés után pedig noha sorra dőltek a dominók - az ügyészség és a rendőrség mindent megtett azért, hogy eltussolják az ügyet. Olvasónk a mai napig mindent megtesz a bűncselekmények következetes elszámoltatásáért, de eddig hiába - csak eljárást megszüntető határozatokba botlott. Pedig több bűncselekményt a rendőrség is megállapított, hivatalos dokumentumokban.Olvasónk a reptéri személyszállítást ellenőrizte korábbi munkahelyén, itt tapasztalt olyan súlyos korrupciót, amely azóta sem hagyja nyugodni. 2019-ben egy minisztériumi kormánytisztviselők által végrehajtott közlekedési hatósági ellenőrzés során egy gépjárműről leszerelték a rendszámot, mert nem tartotta be a szabályokat.Eddig minden jogszerű volt, de ezt követően az osztályvezető (aki Debrecenbe tartott) visszahajtott a repülőtérre és arra utasította beosztottjait, a közúti ellenőröket, hogy adják vissza a rendszámot, az eredeti jegyzőkönyvet pedig módosítsák - azaz hamisítsák meg. Az elsődlegesen papír alapon keletkezett, a kormánytisztviselők által aláírt, minisztériumi pecséttel ellátott, eredeti jegyzőkönyv és a végzés eltűnt, további sorsuk ismeretlen.A mai napig nem tisztázott, hogy ezeket a közokiratokat megsemmisítették vagy eltitkolják.Olvasónk számos bizonyítékot is bemutatott újságíróinknak, a történetben még egy olyan helyettes államtitkár is felbukkan, akit a korrupciós ügy után 3 évvel, 2022. decemberében felmentettek tisztségéből. A szerkesztőségünkben bemutatott dokumentumokban sokszor maguk az érintettek és a nyomozó hatóság ismerik el a bűncselekményeket:hivatali kötelesség megszegése,felbújtás közokirat hamisítására,közokirat-hamisítás,közokirattal visszaélés ésa hivatali hatáskörben tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekmények feljelentési kötelezettségének elmulasztása.Olvasónk végső elkeseredésében Polt Péter főügyésznek nyílt levelet írt, amit az alábbiakban, teljes terjedelmében közlünk.Nyílt levél dr. Polt Péter, legfőbb ügyészhez:Tisztelt Polt úr!Felelős vezetőként Ön szerint az alábbi ügyben lefolytatott hatósági eljárás megfelel-e a társadalomnak a bűncselekmények következetes üldözése iránt támasztott jogos igényének és érdekének, amelyet a 2011. évi CLXIII. törvény 16. § (1) a) pontja hivatott szavatolni?2019.07.19.-én történt a Liszt Ferenc Repülőtéren egy, minisztériumi kormánytisztviselők által végrehajtott közlekedési hatósági ellenőrzés, amelynek során a jogszabályi előírások szerint, rendkívül súlyos jogsértés miatt közlekedési hatósági eljárás indult az ellenőrzés alá vont ügyféllel szemben. Az ellenőrzés helyszínén hatósági ellenőrzési jegyzőkönyv és végzés került kiállításra, és egy gépjármű hatósági jelzése, azaz a rendszámtáblája leszerelésre, azaz bevonásra került. Amikor az esetről a Debrecen irányába tartó közlekedési hatóság osztályvezetője értesült, a tervezett feladatát azonnal feladta, megfordult, és visszahajtott a repülőtérre. Ott utasította a beosztott kormánytisztviselőit, a közúti ellenőröket, hogy az időközben a kiadott hatósági végzés szerint a telephelyére távozott, rendszám nélküli járművet az ellenőrzés helyszínére hívják vissza, az elvett rendszámot adják vissza, és az eredeti jegyzőkönyvet módosítsák. Az osztályvezető utasításáról a nyomozó hatóság később megállapította, hogy az osztályvezető a rá vonatkozó alaki normák megszegése révén megszegte a hivatali kötelességét, amikor egy már kiadmányozott és részben közölt hatósági döntést mintegy "annulláltatott" a beosztottjaival. A rendőrség rögzítette továbbá azt is, hogy az osztályvezető, azaz "a gyanúsított ezzel kapcsolatban előterjesztett érdemi védekezése, miszerint ő csupán a döntés kijavításáról rendelkezett, nem foghat helyt, mivel a végzést nem tartalmilag helyesbítették, hanem lényegében "eltüntették", "törölték", a jegyzőkönyveket pedig tartalmilag "összhangba hozták" a végzés eltüntetésével.Bár az ellenőrzési jegyzőkönyv az ellenőrzött ügyfél telefonszámát nem tartalmazta, a jármű vezetője ismeretlen módon mégis kiértesítésre került, a rendszámmal nem rendelkező gépkocsi néhány percen belül vissza is tért a repülőtérre, és ott az ügyfél vissza is kapta a levett rendszámtáblákat.Az ellenőrök az osztályvezető kötelességszegő utasítása szerint kiállítottak egy második jegyzőkönyvet, amelynek iktatószáma megegyezett az első jegyzőkönyvével (ezzel súlyosan sérült az iktatószám kiosztásának rendje is), azonban a tartalma, így a joghatása, azaz a következménye teljesen különbözött attól. Az elsődlegesen papír alapon keletkezett, a kormánytisztviselők által aláírt, minisztériumi pecséttel ellátott, eredeti jegyzőkönyv és a végzés pedig eltűnt, további sorsuk ismeretlen, a mai napig nem tisztázott, hogy ezeket a közokiratokat megsemmisítették vagy eltitkolják, ezeknek a fénymásolata elérhető.2019.11.12.-én egy ellenőr tett az ügyben feljelentést a rendőrségen az eredeti ellenőrzési jegyzőkönyv és végzés fénymásolatának, illetve az utólag kiállított jegyzőkönyvnek a becsatolásával. A feljelentést követő csaknem egy évben a rendőrség és az ügyészség több alkalommal vagy a feljelentést elutasító, vagy az ügyben indult eljárást megszüntető döntéseket hozott. Ezek között figyelemre méltó annak a határozatnak a (magyartalan) indoklása, amely a feljelentéssel benyújtott, eltérő tartalmú, azaz lényeges tényeket eltérően magukban foglaló, de azonos iktatószámú, és a hatóság rendelkezésére álló közokiratok ellenére ezt tartalmazza: "A jelzett vezetői beavatkozással kapcsolatban annak jogszerűtlenségét a feljelentő nem tudta olyan objektív információval alátámasztani. Ennek hiányában nem jelenthető ki, hogy a főosztályvezető kötelességszegésre, vagy hivatali helyzettel történő visszaélésre bírta volna rá az osztályvezetőt." Az idézett rendőrségi megállapítás különösen szembeszökő azon okból is, mert a későbbi (másik hatóság általi) rendőrségi nyomozás is kifejezetten azt állapította meg, hogy az osztályvezető megszegte a hivatali kötelességét.Egy újabb, másik rendőrségre tett feljelentést követően hirtelen megváltozott az ügy rendőrségi megítélése, ezzel új megvilágításba kerültek a korábbi nyomozói döntések is: 2020.10.26.-án kelt határozatában egy másik rendőrség alezredese határozatában rögzíti, hogy bűncselekmény történt. Ezután újabb rendőrségi eljárás indult.Több évig tartó nyomozati eljárás után a nyomozó hatóság 2024.02.08.-án az ügyben mégis megszüntette a hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt az osztályvezetővel szemben folyamatban lévő eljárást annak ellenére, hogy az alábbi, közvádra üldözendő bűncselekményekre utaló adatokat rögzítette magában, az eljárást megszüntető határozatban:Közokirat-hamisításra utaló adatok: A nyomozó hatóság kétséget kizáróan megállapította, hogy azonos iktatószámmal a vizsgálat tárgyát képező hatósági eljárás során két ügyirat is keletkezett: egy "először kiállított" ügyirat, és egy hivatali kötelesség megszegése útján keletkeztetett "második, megváltoztatott" ügyirat. A megszüntető határozatban folyamatosan, és többszörösen rögzítésre került, hogy a kérdéses hatósági ellenőrzés során a két, különböző tartalmú ügyirat kiadását ugyanazon iktatószámmal (!) úgy követték el, hogy az először kiállított közokirat tartalmát megváltoztatták, abból adatokat töröltek, illetve az ügyirat részét képező végzést pedig "eltüntették", "törölték", majd ezt a másodjára létrehozott, és immár az eredetitől eltérő állításokat tartalmazó dokumentumot ellátták az eredeti dokumentummal megegyező iktatószámmal. A rendőrségi megszüntető határozat rögzíti, hogy a hatósági ellenőrzés alkalmával "először kiállított" közokirat tartalmának megváltoztatását részleteiben pontosan miként követték el: az eredeti közokirat tartalmából mely adatok törlésével, és mely rovat üresen hagyásával hozták létre az "újabb jegyzőkönyvet". A rendőrségi megszüntető határozat indoklása azt tartalmazza, hogy az osztályvezető esetében nem állapítható meg a közokirat-hamisítás bűntette, de azt nem tartalmazza, hogy az ellenőrt, aki az osztályvezető kötelességszegő utasítására elkövetett közokirat-átírást beismerte, gyanúsítottként míért nem hallgatták ki soha. A rendőrségi határozat nem tárgyalja, hogy vizsgálják-e a közokirat-hamisítás bűntettének a gyanúját akár ismeretlen, akár konkrét elkövetőnél.Felbújtás közokirat hamisítására: A megszüntető határozat rögzíti, hogy az osztályvezető a hivatali kötelsségét megszegte, és utasításával rábírta a beosztott ellenőröket arra, hogy ugyanazon hatósági ellenőrzésre vonatkozóan, de megváltoztatott tartalommal, így teljesen eltérő joghatással újabb közokiratot állítsanak ki. Ennek a jogszabályoknak és a jogi szabályozással harmonizáló minisztériumi szabályozóknak is teljesen ellentmondó utasításnak érvényt is szereztek, és létrehoztak egy, az első (eredeti) jegyzőkönyvvel azonos iktatószámmal megegyező iktatószámú, "második" ügyiratot. A rendőrségi határozat több helyen is részletesen rögzíti az alaki normák megszegése révén az osztályvezető hivatali kötelességének megszegése általi utasításnak a tényét. A rendőrségi határozat kétséget kizáróan megállapítja, hogy az első (eredeti) ügyirat lényegi módosítását nem önálló ötlettől vezérelten követték el, hanem ehhez a tetthez egy másik személy által kiadott kötelességszegő utasítás, rábírás vezetett. A rendőrség ezek ellenére megszüntette az osztályvezetővel szemben az eljárást hivatali visszaélés miatt, a határozat tartalma szerint pedig nem vizsgálta a közokirat hamisítására felbújtás bűntettének gyanúját.Közokirattal visszaélés: A megszüntető rendőrségi határozat rögzíti, hogy az elsődlegesen papíralapon kiállított jegyzőkönyvek és "taxivégzés" további sorsa ismeretlen. A rendőrség ezzel a megállapítással a közokirat megsemmisítésének, illetve eltitkolásának esetét állapította meg, azonban a közokirattal visszaélés bűntettének gyanújára a vizsgálatot a megszüntető határozat szerint egyáltalán nem terjesztette ki.A rendőrségi megszüntető határozat nem tér ki több olyan bűncselekmény gyanúját felvető adatra, amely a nyomozó hatóság tudomására jutott (pl. ellentmondásos tanúvallomások, ellentmondásos közlekedési hatósági határozat, amely egyazon dokumentumon belül tárgyalja, hogy hivatalból megindult az eljárás az ügyféllel szemben, ugyanakkor kijelenti azt is, hogy az ügyfelet felelősség nem terheli.). A törvény szerint az ellentmondásokat tisztázni kell a büntető eljárás során.Az elmulasztott nyomozati cselekmények miatt 2024.07.04.-én tett feljelentést az ügyészség nem vizsgálta ki, hanem a nyomozás megszüntetéséről rendelkező határozat elleni panasznak minősítette, és a panaszt elutasította.A rendőrségnek vagy az ügyészségnek a hivatali hatáskörben tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekmények feljelentési kötelezettségének elmulasztása okán tett, 2025.02.23. napi feljelentésre a nyomozó hatóság a mai napig nem adott választ.Kecskemét, 2025.05.08.Jogkövető magyar állampolgárok- Advertisement -
|
Olvasói nyílt levél konkrét ügyészi- és rendőri korrupcióról - Polt Péter legfőbb ügyészhez
|
Olvasónk azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy korábbi munkahelyén, 2019-ben súlyos korrupciót tapasztalt, a feljelentés után pedig noha sorra dőltek
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2025/05/olvasoi-nyilt-level-konkret-ugyeszi-es-rendori-korrupciorol-polt-peter-legfobb-ugyeszhez-unikum
|
2025-05-09 13:00:09
| true | null | null |
Kecsup
|
"Büntetőjogi szempontból mindent vitatunk, ami a vádiratban szerepel"- tette egyértelművé Csanálosi Ákos ügyvéd, Cz. Sándor jogi képviselője a Gyulai Járásbíróságon szerdán tartott előkészítő ülésen; vagyis: nem fogadják el a vádiratban foglaltakat, és védence nem ismeri el bűnösségét, így nem mond le a tárgyalás jogáról. Vitatják a munkaköri leírás létét, nem fogadják el a vádirathoz csatolt bérszámfejtést és azt sem, hogy a volt igazgató és igazgatóhelyettes között a pénzbeli kifizetésekről, így a prémiumokról és pluszmunkákról, bármilyen előzetes megegyezés született volna. Nem működtek közre jogtalan utasítások kiadásában, vitatják, hogy tudtak volna valótlan tartalmú számlák kiállításáról. Állításuk szerint nem történt szándékos károkozás, ezzel összefüggésben jogtalan gazdagodás sem.A vádirat szerint a vádbeli időszakban, 2014 és 2019 között az idén januárban elhunyt elsőrendű vádlott, G. Éva a gyulai Göndöcs katolikus középiskola igazgatója, míg a házastársa, a másodrendű rendű, Cz. Sándor az általános igazgató-helyettese volt. Az ügyészség szerint az igazgató a munkaszerződés-módosítása mellékletét képező munkaköri leírása értelmében a fenntartó, a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság (SZIKIF) nélkül bármilyen, a vezetői pótlékkal növelt munkabérén túli kifizetés, így túlórapénz, helyettesítési díj vagy költségelszámolás nem volt lehetséges. Ennek ellenére az igazgató és a bérszámfejtés felügyeletét ellátó helyettese különféle jogcímeken további jövedelmet számfejtettek saját részükre az intézmény költségvetéséből a fenntartó engedélye nélkül.A vádlottak 2014 augusztusa és 2019 márciusa között a jogellenes bérkifizetésekkel több mint 6 millió 350 ezer forint vagyoni hátrányt okoztak a közintézménynek. Ezen túlmenően néhai G. Éva az intézmény által 2017-2019. években elnyert, a középiskolák együttműködését célzó állami támogatások elszámolása során valótlan tartalmú okiratokat használt fel, amelyhez házastársa Cz. Sándor szándékosan segítséget nyújtott. Ugyanakkor tény, a rendszerváltás utáni években ez a házaspár hozta tető alá főként a szegényebb fiatalok részére ezt a modern oktatási intézményt, összességében milliárdos beruházással épült meg a modern iskolakomplexum. G. Éva és Cz. Sándor vezető közéleti szerepet játszott Gyulán és Békés megyében azzal, hogy helyben életre hívták, majd vezették a KDNP szervezetét.Ezért is volt meglepő, amikor 2019 augusztusának végén, néhány nappal az iskolakezdés előtt azonnali hatállyal felmentette a munkavégzés alól a fenntartó, a Kiss-Rigó László püspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegye az igazgatót és az igazgatóhelyettest. Szemtanúk elmondása szerint azon az augusztusi napon sok fekete autó érkezett Szegedről és hermetikusan lezárták a középiskolát, sok iratot elvittek, egyúttal menesztették a legfelső vezetést. Már akkor sejteni lehetett, hogy valamilyen pénzügyi visszaélés állhat az ügy hátterében, ám így is kevéssé érthető, hogy miért tartott a nyomozás öt évnél tovább, amelynek nyomán az idén január közepén emelt vádat az ügyészség.Meg nem erősített információk szerint a vitatott kár értéke a nyomozás során a tízszerese volt a most a vádiratban szereplő több mint 6 millió forintnak. Mások a létszámadatokkal, így a normatív finanszírozással és ehhez kapcsolódóan az egyházi kiegészítő normatívával való trükközést sem tartják elképzelhetetlennek az ügyben. Ám a vélemények megoszlanak, hogy ennek ki lehetett a mozgatója, irányítója. A büntetőper esélyt adhat, hogy minderről árnyaltabb képet kapjon az érdeklődő.
|
Költségvetési csalás a gyulai Göndöcs iskolában: egy furcsa kinevezésre derült fény a nyomozás során
|
Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és költségvetési csalással vádolja a Gyulai Járási Ügyészség Cz. Sándort, a Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott gyulai Göndöcs Benedek Katolikus Technikum és Kollégium egykori igazgatóhelyettesét. Felesége, a volt igazgató ellen azért ejtették a vádat, mert időközben elhunyt, ügyvédjük szerint éppen az eljárást miatt. A történetben érdekes szerepet játszik a Szeged-Csanádi katolikus püspök.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/bun/koltsegvetesi-csalas-a-gyulai-gondocs-iskolaban-egy-furcsa-kinevezesre-derult-feny-a-nyomozas-soran-276026
|
2025-04-18 11:50:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Július 10-én tart előkészítő ülést a Budapest Környéki Törvényszék Gyenes Levente volt gyömrői ellenzéki polgármester és társai milliárdos adócsalási ügyében – tudta meg lapunk. Mivel az ügynek rengeteg vádlottja van, Gyenest információink szerint szeptemberben hallgatja meg a bíróság. Gyenes Leventéről sokak emlékezetében az maradt meg, hogy évekkel ezelőtt pikáns képek jelentek meg róla, ahogy egy meztelen nőről fehér port szív fel.Nagy értékű autók, karórák és rengeteg készpénzAz áfacsalási ügy még 2022 szeptemberében robbant ki, akkor letartóztatták a jelenleg már szabadlábon védekező volt polgármestert is. Az ügyben a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytatta, a kutatások során a nyomozók nagy értékű autókat, karórákat, több mint százmillió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak, 1,5 milliárd forintot meghaladó értékben.Több mint egymilliárdos vagyoni hátrányA Vas Vármegyei Főügyészség huszonhét vádlottal szemben még április elején emelt vádat bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Az érintettek a vád szerint fantomcégekhez bejelentett dolgozók után nem fizettek adót és járulékokat, valamint jogosulatlanul igényeltek vissza áfát, és ezzel a költségvetésnek összesen több mint 1,8 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak.Számlagyárban utazott a bűnszervezetA vádirat szerint a vádlottak közül tízen 2019 őszétől három éven keresztül számlagyárat fenntartó bűnszervezetet működtettek. A bűnszervezet egy biztonsági és takarítási tevékenységgel foglalkozó kft. áfafizetési kötelezettségét csökkentette jogosulatlanul úgy, hogy az egyes vádlottak a gazdasági társaság közel kétezer munkavállalójával – a jogosulatlan áfalevonás leplezése végett – olyan valótlan tartalmú munkaszerződéseket írattak alá, mintha ők a fantomcégek munkavállalói lettek volna.Az ügyészség hozzátette: ezek a cégek színlelt alvállalkozói tevékenységük fiktivitását valótlan számlák kibocsátásával leplezték. A számlák ellenértékét készpénzben felvették és visszajuttatták a fővállalkozó céghez, melynek a megvádolt ügyvezetője a valótlan tartalmú számlákat elszámolta, és ezzel több mint 1,25 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.Húsz évre is elítélhetik a vádlottakatA vádirat szerint további tíz vádlott közreműködésével 2019 végétől 2022 májusáig valótlan tartalmú megbízási keretszerződések alapján az egyik fantomcég nagyfogyasztók részére villanyszerelési munkákat végző zrt.-nek állított ki valótlan alvállalkozói számlákat. Ezt meghaladóan a zrt. több mint száz munkavállalóját az utánuk adókat, illetve járulékokat nem fizető további fantomcégekhez jelentették be. Ezzel a módszerrel összesen több mint 600 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A fantomcégek stróman ügyvezetőivel és felbujtóikkal szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt is vádemelés történt.A bíróság a hatályos büntető törvénykönyv alapján a terheltekkel szemben akár húsz év szabadságvesztést is kiszabhat.
|
Milliárdos áfacsalásban utazott a számlagyáras bűnszervezet, Gyenes Levente volt polgármester is lebukott
|
Csütörtökön kezdődik a sajtóban csak „fehér poros” expolgármesterként emlegetett Gyenes Levente és társai milliárdos áfacsalási pere. Az ügyészség bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt emelt vádat, az eljárás pedig Gyenest is érinti. A számlagyáras bűnbanda tagjai akár húsz évet is kaphatnak.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/07/gyenes-levente-afacsalas-feher-por
|
2025-07-09 05:47:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
reggel kilenctől este hatig három ügyész előtt beszélt. A vallomást kamera rögzítette. Beszámolt a szervezet felépítéséről és működéséről. Esetről esetre haladt. A szerteágazó csalássorozatot apró részletekig feltárta. Kitért a pontos dátumokra, helyszínekre, felvázolta a túlárazott vagy éppen teljesen fiktív szerződések tartalmát, valamint a fekete és korrupciós pénzek összegét, rejtekhelyét és útvonalát.A vallomásban előjöttek ismerős nevek, olyanoké, akiknek az érintettségéről a 444-en már korábban beszámoltunk. Szóba jött Bolla Tibor BKV-vezér, Tóth Csaba szocialista erős ember vagy éppen Jellinek Dániel, az ország egyik leggazdagabb embere – és még sokan mások. De felbukkant egy új név is, egy olyan személy, aki egészen új megvilágításba helyezi a történetet.Három vallomásA Nagymester embere arról számolt be az ügyészeknek, hogy a csalássorozat parkolási szálával kapcsolatban a nyomozók figyelmét „elkerülte” egy kulcsfigura, aki befolyásban bőven F. Zsolt, tehát a Nagymester felett állt, aki kimaradt a nyomozati anyagból, a vádiratból, a teljes sztoriból, pedig nélküle nem áll össze a kép. Ez a személy az Orbán-rendszer egyik titokzatos és rejtőzködő háttérembere: Tombor András.Tombor András, a Mathias Corvinus Collegium elnöke beszédet mond a kollégium diplomaosztó ünnepségén 2019. június 12-én.Fotó: Illyés Tibor/MTI/MTVAInnentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.Nem ez a 2023-as volt az egyetlen eset, hogy az ügyészek Tombor nevével találkoztak. Baja Ferenc, volt informatikai miniszter, akit ebben az ügyben azzal vádolnak, hogy kenőpénzt vett át a Nagymestertől, és akire az ügyészség 4 éves börtönbüntetést kért, 2024. június 14-én tett vallomást szintén a Központi Nyomozó Főügyészségen. Az egykor befolyásos szocialista politikus vallomásában tagadta, hogy pénzt fogadott el, de azt elismerte, hogy többször találkozott a Nagymesterrel, állítása szerint tájékozódni kívánt az általa gyanúsnak vélt BKV-s informatikai szerződésről. Megszimatolt valamit.De Baja Ferenc nem a Nagymesternél kilincselt első körben, hozzá valaki más irányította. Idézünk Baja Ferenc vallomásából, amit tőle kértünk el: „A tárgyalásaim során derült ki számomra, hogy Tombor András az a személy, aki a döntéshozatalban résztvevőkön túlmenően tudással rendelkezik arról, hogy a fővárosi közbeszerzési ügyek milyen mechanizmusban dőlhetnek el. Két alkalommal is találkoztam Tombor Andrással, aki F. Zsoltot (a Nagymestert - a szerk.) nevezte meg, mint olyan szakértőt, szereplőt, aki tisztában van a kiszervezett BKV-szerződéshez kötődő tevékenységgel. Egyébként tőle kaptam meg F. Zsolt elérhetőségét is 2017. október 26-án.” Ezt az utóbbi üzenetváltást Baja Ferenc bizonyítani is tudta.Baja Ferenc 2025. január 7-én a Fővárosi Törvényszéken.Fotó: Németh Dániel/444Horváth Csaba szocialista politikus, akit szintén azzal vádolnak, hogy a Nagymester lefizette, 2025. május 14-én arról vallott a Fővárosi Törvényszéken, hogy F. Zsolttal kizárólag információszerzés céljából találkozgatott, és ezeken a beszélgetéseken igyekezett megtudni, hogy a Nagymester kitől szerzi a budapesti közbeszerzésekkel kapcsolatos bennfentes értesüléseit, de állítása szerint F. Zsolt erre általában kitérő választ adott, olykor viszont megnevezte a kapcsolatait, köztük volt Tombor András is.Horváth Csaba vallomást tesz 2025. január 7-én a Fővárosi Törvényszéken.Fotó: Németh Dániel/444Tehát három vádlott egymástól függetlenül arról vallott, hogy Tombor Andrásnak központi szerepe lehetett az elmúlt időszak egyik legsúlyosabb csalássorozatában, amiben multimilliárdos, expolgármester, exminiszter, topmenedzserek, volt ügyész és még sokan mások ülnek a vádlottak padján.Mint egy brit arisztokrataTombor András nem igazán közismert, de fontos, szinte Habony Árpádhoz mérhetően jelentős figurája az illiberális rendszernek. Itt nincs elég hely felvázolni a szerteágazó pályaképet, de fontos tudni róla, hogy már az első Orbán-kormányban a miniszterelnök biztonságpolitikai tanácsadója volt, nyakig belekeveredett az UD Zrt.-s magán-titkosszolgálati kavarásba, aminek célja az lehetett, hogy megbuktassák Dávid Ibolyát, az MDF elnökét, és helyére Tombor emberét, a megfelelően Fidesz-konform Almássy Kornélt tegyék.Tombor Andrást tanúként hallgatják meg az UD Zrt.-perben 2014. szeptember 24-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalótermében. Bal szélen Dávid Ibolya és Herényi Károly, a kép jobb szélén pedig Almássy Kornél fogja az állát.Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVATombor legnagyobb projektje az Orbán-rendszerben az MCC. Ő alapította és éveken keresztül személyesen vezette a Mathias Corvinus Collegiumot, ami a rendszer legjobban finanszírozott, legjelentősebb oktatási, káder-utánpótlásnevelő intézménye, illetve mai szerepe már jóval túlnyúlik ezeken, egyfajta politikai-kulturális centrummá vált. Tombor távozása óta a miniszterelnök stratégiai igazgatója, Orbán Balázs irányítja az intézményt. (A Nagymesterrel szembeni nyomozás anyagaiból látszik, hogy F. Zsolt kapcsolatban állt az MCC és a Mandiner igazgatójával, Tombor emberével, Szalai Zoltánnal is.)Tombor András és Szalai Zoltán, a MCC alapítója és igazgatója 2012-ben az MCC karácsonyi rendezvényén.Fotó: MCC Facebook-oldalTombor rövid ideig tokaji kormánybiztos is volt. Milliárdokat kapott a költségvetésből, hogy virágoztassa fel a kormányfő és több csúcspolitikus számára személyesen is nagyon fontos tokaji borvidéket. Nagy csinnadrattával vágott bele a munkába, de sokra ő sem jutott. A tokajiból most sem sikerült nemzetközi hírű luxusmárkát varázsolni.Tombor volt még a Mandiner tulajdonosa is, foglalkozott köztéri és egyéb reklámmal, takarítással, brikettel, hadiiparral. Legutóbb akkor került a hírekbe, amikor a spanyol állam megvétózta, hogy a magyar állam és kormányközeli körök (Tomborék) konzorciuma 240 milliárdért (!!!) bekebelezze a spanyol Talgo vonatgyártó céget. A spanyolok nemzetbiztonsági kockázatra hivatkoztak, miután 18 hónapon át megfigyelték a magyarokat. Főként attól tartottak, hogy valójában az oroszok állhatnak a felvásárlási kísérlet mögött.Rovó Attila 2016-os portréjában egy szakértő forrás arról beszélt, hogy Tombor mozgását, UD Zrt.-s beszélgetéseit ismerve nehéz elképzelni, hogy ne kapott volna profi kiképzést valamilyen módon a titkosszolgálatoktól.Tombor nem kedveli az újságírókat. Ebben némi szerep a 444-nek is jut. Ugyanis 2016-ban Magyari Péter kollégánk megírta, hogy egy NAV-vizsgálat alkalmával Habony Árpád részben azzal alibizte le nehezen magyarázható anyagi helyzetét, hogy többek között a Tombor Andrástól kapott kölcsönből gazdálkodik. Így lett Tombor András sajtóbeli állandó jelzője: a „Habony Árpád hitelezője”. Tombor egykori diákjainak arra panaszkodott, hogy az újságok nem kezelik saját jogán valakinek, csupán másoknak az embereként, egyfajta Sancho Panzaként hivatkoznak rá. Hol Habony, hol Csányi Sándor, hol pedig Lázár János sameszeként mutatta be a sajtó. Ez valóban igazságtalan. Tombor András saját jogán nagy játékos, de közben valóban erős szálak fűzik a fideszes háttérhatalom másik emblematikus figurájához, Habony Árpádhoz.Tombor stílusa, életmódja, attitűdje eltér a Nemzeti Együttműködési Rendszerének ízlés tekintetében komoly kihívásokkal küzdő krémjétől. A Johns Hopkins Egyetemen szerzett közgazdászdiplomát, versenyszerűen lovaspólózik, a magyar Lovaspóló Szövetség elnöke volt. Ép ésszel felfoghatatlan összegeket költ a világ egyik legköltségesebb sportjára. Gondoljunk bele, hogy mi pénzbe kerülhet lovakat tenyészteni, trenírozni, fenntartani és mondjuk a felbérelt játékosokból álló csapattal lovastul kiutazni, és részt venni a Dubaji Nemzetek Kupáján!Tombor András és a tulajdonában lévő csapat, a Bardon 2022. júliusban a windsori pályán megnyerte a legrangosabb lovaspóló-bajnokságot, a Royal Windsor-kupát. A döntőben a Bardon 11–10-re legyőzte az angol Ainsley Saddleryt. A háttérben Erzsébet brit királynő kevesebb mint két hónappal a halála előtt.Fotó: pololine.comTombor fordította le magyarra Roger Scruton angol filozófus Hogyan legyünk konzervatívok című munkáját. A Figyelőnek 2014-ben úgy nyilatkozott, hogy kedvenc könyve Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája, kedvenc filmje Fellinitől az Amarcord, komolyzenét hallgat, hosszútávfutó, hobbija pedig a bor és a pezsgő. Úgy él, mint egy angol lord. Tomborról közismert, hogy karizmájával, megjelenésével, műveltségével és szellemességével bárkit képes az ujja köré csavarni. Rádi Antónia az Átlátszóban egy 2015-ös portréjában éppen Baja Ferenchez hasonlította az üzletembert: „»Pont mint Baja Ferenc a szociknál: mindig a háttérben marad, de rálát a legfontosabb dolgokra« – jellemezte Tombort egy kormányközeli forrásunk. Fő erénye az egyeztetés, például a korábban egymásnak feszülő Csányi és Lázár, illetve Lázár és Tarlós István főpolgármester környezete között.”A NagymesterHiába bukkan fel újra és újra a Nagymester-féle büntetőügyekben a neve, az ügyészség figyelmen kívül hagyta a Tomborral kapcsolatos információkat, meg sem hallgatták az üzletembert.Az ügy röviden arról szól, hogy 2021-ben a NAV kommandósai lecsaptak egy kiterjedt bűnszervezetre. Több tucatnyi helyen tartottak házkutatást, például a 4iG-nál, a T-Systemsnél, az Antenna Hungáriánál és számos önkormányzatnál. A bűnszervezet az egyik vád szerint számlagyárat üzemeltetett, és sok milliárd adót csalt el, egy másik vád szerint rendszeresen politikusokat fizettek le, és így szereztek pozíciókat.A szervezet két legismertebb bulija a BKV informatika és a budapesti parkolás volt. A SYS IT nevű cégükkel a BKV-t, a SIS Parking nevű cégükkel pedig a kerületi parkolási kasszákat csapolták. A projekteket extrémen túlárazták, vagy egyenesen fiktív munkák után számláztak. Az extraprofitot számlagyárakon keresztül készpénzesítették, az áfát „megcsapták”, pénzt osztottak vissza a döntéshozóknak, fekete pénzt szállítottak rövid határidővel, és közben milliárdokat mostak tisztára.A Nagymester a Győri Törvényszéken 2024. november 5-én.Fotó: Kristóf Balázs/444A szervezet feje az ügyészség szerint F. Zsolt, alias Nagymester volt, egy hiperaktív kalandor, aki 2010 előtt a BKV, majd azt követően a CBA informatikai igazgatójaként dolgozott, és aki nem először ül a vádlottak padján.Két kápó„Valami nagyon nem stimmel ezzel a sztorival. Nem kerek a történet.” Évek óta ezt szajkózzuk a Nagymester bűnszervezete kapcsán. Olyan kérdések merülnek fel, mint: Hogy lehet az, hogy az Orbán-rendszer idejére eső bűncselekmény-sorozatban szinte kizárólag szocialista politikusok ülnek a vádlottak padján? Hogy jutott be a BKV-ba és a politikailag érzékeny parkolási üzletbe egy bűnszervezet Tarlós István és a Fidesz idején csupán szocialista hátszéllel? Milyen támogatók, megbízók állhatnak a Hagyó-körből érkező Nagymester mögött?Szocialisták a Fővárosi Törvényszéken 2025. január 7-én: Horváth Csaba, Baja Ferenc, Tóth CsabaFotó: Németh Dániel/444Ahhoz, hogy megértsük a Nagymester sikerének titkát, vissza kell mennünk egészen 2014-ig, amikor Tarlós Istvánnal a Fidesz másodszor is behúzta Budapestet. November 7-én felállt az új Fővárosi Közgyűlés. Három hónappal később, 2015. február 6-án jött a G-nap, a fideszes világ legmélyebb válsága, amikor a két nagyfőnök a nyilvánosság előtt esett egymásnak, és kezdetét vette a Simicska–Orbán-belháború. Az évtizedek alatt felépült kétfejű rendszer, amiben Orbán Viktor a politikai, Simicska Lajos pedig a gazdasági ügyeket vitte, darabjaira hullott. A pénztárnok emberei voltak minden fontosabb gazdasági pozícióban, ő irányította az adóhivatalt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, az állami cégeket, és számos más vezető állami pozícióban is hozzá hű emberek ültek.Nem volt ez másképpen Budapesten sem. Simicska befolyása alá tartozott a média, az akkor még komoly befolyást jelentő, aluljárókban osztogatott ingyenes újság, a Metropol, a kampányszempontból kulcsfontosságú köztéri reklámfelületek, és a nagy közbeszerzések jelentős része is rajta keresztül ment, ahogy egy forrásunk 2014-ben fogalmazott: „A Lajos egy olyan hálózatot épített ki, ami az állam szinte minden területére beszivárgott. Mivel mindenhol ott ültek az emberei, nem lehetett keresztülvinni semmilyen politikai döntést az apparátuson a beleegyezése nélkül. Ez sokkal jobban korlátozta a miniszterelnök döntési szabadságát, mint Brüsszel vagy a multik. A Viktor igazi szabadságharca most folyik.”A Blikk címlapja a G-napot követően 2015. február 7-én.Fotó: 444Gondoljunk bele, hogy milyen feladat előtt álltak Orbánék! Nem csupán kiszorítani kellett a mindenütt jelen lévő Simicskát, de a lehető leggyorsabban át kellett venni a gigantikus portfóliót. Már csak azért is, mert a felbőszült szövetséges nyíltan új politikai és gazdasági erőközpont építésébe fogott. Rengeteg szektorban, iparágban, sok száz vagy ezer cégben, intézményben, állami és önkormányzati vállalatoknál kellett pillanatok alatt teret foglalni, új, aránylag kompetens, de legalábbis lojális embereket találni és helyzetbe hozni, konkurens vállalat- és médiabirodalmat felhúzni. A szivárgásokat elzárni. Az állam lebénult, a háttérben pedig teljes volt a káosz. Nem volt ez másképpen Budapesten sem, ahová 2015-ben két „kápót” küldtek: Kocsis Máté, akkori józsefvárosi polgármester, egy megerősített pozícióban, mint a Fidesz fővárosi elnöke kapta a politikai, Tombor András pedig a gazdasági ügyeket.Kocsis Máté és Tarlós István beszélgetnek a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt a Városháza dísztermében. (2018. január 24.)Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVATombor András Habony Árpáddal kiegészülve 2015-től kezdve rohamtempóban szorította ki Simicska érdekeltségeit a fővárosból, és terelte a megfelelő irányba a budapesti közbeszerzéseket. Akkoriban ilyen és ezekhez hasonló híreket lehetett olvasni a sajtóban: Habonyt és barátait bebetonozzák a BKV-nál. A Habony Árpád Modern Media Groupja által kiadott Lokált fogják terjeszteni a budapesti metróállomásokon. (A Simicska Lajosék Metropolja helyett) Városházi ellenzéki forrásunk szerint Tombor állt a 2015. december 22-ére összehívott rendkívüli közgyűlés mögött, ahol megszavazták Simicska Lajos Mahir citylightjainak lebontását. Egyre aktívabb a köztéri hirdetési piacon Tombor András. Az üzletember azt mondta, hogy szívesen visszatérne a szektorba. A Fővárosi Közgyűlés 2014 augusztusában írta ki a metrókocsi-felújítási tenderét, amit az orosz Metrovagonmas nyert meg. A 69 milliárd forint értékű vállalkozási szerződés aláírásakor az orosz céget Illés Géza Márton, Tombor András ügyvédje képviselte. A Tomborral együtt mozgó, egykori HÖOK-vezető Almássy Kornél jelenleg a BKK Közút Zrt.-t vezeti.2016 januárjában a Budapest Közút Zrt. emberei elkezdték lebontani a Simicska-féle hirdetőoszlopokat.És pont ebben az időszakban, 2015-ben tette rá a kezét a Nagymester és szervezete a BKV-informatikára, majd 2016-tól gyors ütemben a parkolási bizniszre is.Gój motorostól a börtönlelkészigA BKV-informatikát sokáig a Synergon nevű cég vitte. Hogy a kalandos történelmű informatikai óriás ekkoriban milyen mértékig volt Simicska Lajos köréhez köthető, arról lehet vitatkozni, mindenesetre tény, hogy 2015-ben hirtelen csődvédelmet kért, és a 10 évre szóló BKV-projekt Bolla Tibor BKV-vezér közreműködésével átkerült egy egészen aprócska céghez, a SIS Informatika Szolgáltató Kft.-hez, amit ekkor már a háttérből a Nagymester irányított. Azt, hogy a SIS-en keresztül milyen módszerrel szívták ki a milliárdokat a BKV-ból, már korábban megírtuk. Itt most csak arra térünk ki, hogy a SIS-t milyen színvonalú strómanokon keresztül irányította a Nagymester.Az első ügyvezető Sz. Zoltán volt, aki párhuzamosan több büntetőügyben ül a vádlottak padján. Amikor 2019-ben lekapcsolták, átadta a székét M. Ivánnak, a CBA korábbi biztonsági főnökének, vagyonőrnek, korábban rendőrnek, a Gój Motorosok egyesület alelnökének, amikor 2021-ben rá is lecsaptak a nyomozók, akkor a helyére V. Krisztinát ültették be, akivel a Nagymester még 2010-ben a börtönben ismerkedett össze, ugyanis ő a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet evangélikus börtönlelkésze. Ez is jól mutatja, hogy a Nagymester milyen kiemelkedő kapcsolatépítő képességgel rendelkezik.Bolla Tibor ex BKV-vezér, a barátnője és a Nagymester buliznakIlyen arcok vezették a SIS Informatika Kft-t, ami ettől függetlenül simán nemzetbiztonsági besorolást kapott, és rábíztak egy olyan kényes projektet, amivel ha gond adódik, akár lebénulhat a teljes főváros.A BKV-informatika még viszonylag könnyű falat volt, hiszen egyetlen szerződést kellett csupán megszerezni, és átpakolni egy kamucégbe, ami utána a valódi munkát kiszervezte a T-Systemsnek. A SIS (később SYS) semmilyen szempontból nem is volt alkalmas a feladat ellátására, és ekkor még a mai formájában nem létezett a Karmelitából gründolt informatikai giga konszern, a 4iG, amit később többek között pont ilyen munkákra hoztak létre. Az informatikai óriás felépítéséhez még idő és tőke kellett, pont ezekből volt kevés a Simicska-háború kezdetén. A Nagymester a 4iG-t csak 2019-től hívta be az üzletbe.F. Zsolt, a Nagymester, mint a BKV informatikai igazgatója.Mindenki, aki rálátott az ügyre, pontosan tudta, hogy ez a konstrukció nonszensz. Így volt ezzel Baja Ferenc is, aki állítása szerint már 2017-ben tényfeltárásba kezdett az ügy kapcsán, és felkereste a közbeszerzések fővárosi felelősét, Tombort, aki lepasszolta őt bizalmasának, F. Zsoltnak.„F. Zsolt több alkalommal győzködött engem arról, hogy ezen a helyzeten nem lehet változtatni, és továbbment javaslatában azzal, hogy tájékoztatott arról, hogy a SYS Kft. lesz a szerződő fővállalkozó, de a T-Systems mellé beemelik a 4iG vállalatot is. Számomra ez végkép érthetetlen, hisz két nagyvállalat, amely akár együtt, akár külön-külön is minden gond nélkül pályázhatna erre a szakmailag és pénzügyileg is igen jelentős, komoly feladatra, mégis elfogadják, hogy a SYS legyen ennek a szerződésnek a fővállalkozója. Az, hogy ez így jó, akkor sem, és azóta sem tudott erről meggyőzni.”Az ezt követő eseményeket Baja Ferenc és az ügyészség különbözően látják. Az ügyészség szerint a politikus megzsarolta a Nagymestert, hogy ha nem fizet neki harminc millió forintot, akkor bekavar a gyanús bizniszébe. A vádirat szerint a simlit megszimatoló Molnár Zsolt MSZP-s parlamenti képviselő rácápázott a bulira, és Baján keresztül magának is kért 40 milliót. Baja ezt tagadja, és azt állítja, hogy informatikai szakpolitikusként csupán azt szerette volna elérni, hogy orvosolják a helyzetet, és bízzák a feladatot egy megbízható cégre.A város legsötétebb üzleteJóval keményebb dió volt a budapesti parkolás elfoglalása. Egy olyan zavaros és sötét üzlet ez, amit évtizedeken keresztül egy jól körülhatárolható, a különböző politikai oldalakkal szoros kapcsolatban álló kör uralt. Továbbá nehezítette F. Zsolték dolgát, hogy minden kerületnek, ahol volt fizetős parkolás, egyéni rendszere és megállapodása volt, és sehol nem adta át mosolyogva a parkolásból bejövő bevételeket. A Nagymesteréknek kerületről kerületre kellett haladniuk. A feladatnak 2016-ban láttak neki.Kampánytéma a parkolás. A zuglói Fidelitas fekete zsákot húzott az automatákra a 2019-es kampányban.Fotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVAEzen a ponton megint vissza kell mennünk az időben majd húsz évet, hogy megértsük, milyen darázsfészekbe nyúlt a Nagymester. 2006-ban az országgyűlési választásokat ugyan elbukta a Fidesz, de az őszi önkormányzati választásokat már megnyerte. Ezt követően a párt irányítása alá került a budapesti fizetős parkolással rendelkező kerületek fele.Egy évre rá a sajtó és a parlament is attól a gyanútól volt hangos, hogy a Fidesz és az MSZP háttéralkut kötött parkolás ügyben. Sőt, felmerült, hogy a pártkasszákba vándorol a parkolási pénzek egy része. 2018-ban Fürst György, volt szocialista politikus, a Centrum Parkoló Kft. egykori ügyvezetője, akit a Centrum-perben idén májusban ítélt a bíróság hat év hat hónap börtönre, arról beszélt a 444-nek, hogy 2010 előtt valóban egyenlő arányban pénzelték a két pártot: „Van a városban 800 darab parkolóóránk. Szorozd fel! Havi nyolcmillió forintot kapott a Lajos és a Laci így kézbe. Ezért is mondom, hogy én a Zsolttal (S. Lajos bizalmasa) viszonylag jóban voltam, mert volt, amikor én vittem így oda neki a lóvét, hogy: »itt van két havi lóvé, rendben vagyunk«. Könnyen számolható valami volt. Tízezer forint viszonylag kerek, azt lehetett tudni, hogy hány darab parkolóóra van, és a két nagy párt kapott egy tízest fejenként belőle.”Fürst György szocialista politikus, a Centrum Parkoló Kft. egykori ügyvezetője, az EME Zrt. elnöke.Lex Kupper2010-ben viszont változott a helyzet. A Fidesz kétharmaddal győzött, és nem nagyon szándékozott a továbbiakban osztozkodni. Ennek jegyében a Fidesz gyorsan nekiveselkedett a parkolási biznisz átalakításának. A rendszer egyik első törvénye volt a „Lex Kupper”, a Centrum Parkoló Kft. tulajdonosa, Kupper András legalábbis így hívja a törvényt, ami 2010-től megtiltotta, hogy magáncégek is részt vegyenek a parkolás üzemeltetésében.Kupper András miután a kilencvenes években privatizálta a Fővárosi Garázsipari Vállalatot, hamar a budapesti fizetős parkolás legnagyobb hatalmú alakja lett. Mélyen be volt ágyazva az iparágba, a kerületi önkormányzatokba, és komoly politikai kapcsolatai voltak. Eleve egy szocialista politikus, Fürst György volt a cégbirodalma ügyvezetője, de családi kapcsolat fűzi Steiner Pálhoz, a fővárosi szocialisták erős emberéhez, jó barátja Hunwald György, volt erzsébetvárosi polgármester, Kupper bátyja pedig Horn Gyula kabinetfőnöke volt. De ezzel párhuzamosan Kuppernek kiváló kapcsolatai vannak a másik oldalon is. Unokaöccse vezette a fővárosi Fidesz frakcióját, vitorláspajtások voltak Fonyó Károllyal, Simicska Lajos emberével. Bizalmas a kapcsolata Pesti Imrével, aki 2010-ben a főpolgármester-helyettesi székbe ült be, és ami a legfontosabb, hogy Kupper remek viszonyt ápol Pintér Sándorral és Tasnádi László volt belügyi államtitkárral is. A parkolás egy utcai biznisz, utcán grasszáló és seftelő, sokat látó ellenőrökről, közterületre kihelyezett páncélszekrényekről, ide-oda szállított készpénzről, a közlekedés szabályozásáról, rengeteg keletkező adatról és az önkormányzatokról szól. Ezek az ügyek mind Pintér Sándor belügyminiszter érdeklődési körébe tartoznak.Kupper András, a Centrum-birodalom tulajdonosa valamikor a 90-es években.Ettől függetlenül a Fideszben döntés született, hogy a Kupper-korszakot lezárják, és átveszik az iparág felett a kontrollt. Viszont a fideszes önkormányzatok nem álltak készen, hogy a saját kezükbe vegyék a fizetős parkolást, ezért hamar rájöttek, hogy a régi parkolási szakik és infrastruktúrájuk nélkül a kerületek nem fogják tudni egyik napról a másikra megoldani az üzemeltetést. Ugyan az önkormányzat tulajdonában álló cégek papíron átvették az üzemeltetést, de rejtve mindenhol visszacsempészték a régi parkolási cégeket.Mivel ekkor már a fővárosban hetven százalék körülre ment fel a mobiltelefonos parkolás, elsődlegessé vált, hogy Fürst Györgyék kezéből kicsavarják a monopolizált mobilparkolási üzletet, amit szintén egy törvényjavaslattal kvázi államosítottak, majd a Simicska befolyása alatt álló Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-be pakolták át. Ez a 2011-es akció is elkapkodott próbálkozás volt. Sem tőkéjük, sem technológiájuk nem volt hozzá. Ráadásul később az Európai Bíróság is elkaszálta a törvényt, úgy ítélték, hogy jogsértő volt a mobilfizetés államosítása. Tehát a parkolás fideszes integrációja az első ciklusban döcögősen haladt, mindenesetre a szándék megvolt. Ezzel párhuzamosan Simicska Lajos embere, Fonyó Károly átvette Kuppertől a fizetős parkolás egyik fontos szegmensét, a call centereket, ahol például az ügyfelek panaszait is kezelték. Erre nem csupán azért volt szükségük, hogy hídfőállást foglaljanak a parkolásban. A call centereket választások környékén átalakították, és részben ezekből a helyiségekből zajlott a Fidesz telefonos mozgósítása.Indul az úthengerTehát Simicska Lajos félmunkát végzett az első ciklusban, csupán részlegesen sikerült egyirányúsítani a parkolási pénzeket. De a második ciklusban, 2015-től a fővárosban a helyét átvette az új kápó, Tombor András, és ezzel párhuzamosan elstartolt a Nagymester és a SIS Parking Kft. úthengere.Számos parkolási vállalkozóval sikerült beszélnünk, akik részt vettek az ekkoriban induló tárgyalásokon, ahol újra osztották a lapokat. Minden forrásunk megerősítette, hogy ezeken a megbeszéléseken nem volt kérdés, hogy F. Zsolt Tombort képviseli, Tombor végső soron magát a miniszterelnököt.Volt olyan kerület, ahol a SIS Parking csak becsatlakozott a parkolás üzemeltetésbe (Józsefváros), volt olyan, ahol épp kifutott a korábbi szerződés, és az új tendert húzta be a SIS konzorcium (Újbuda), és volt olyan is, ahol a helyi fideszesek hirtelen megvilágosodtak, és törvénytelenségre hivatkozva megtámadták az aktuálisan futó parkolási szerződést, hogy helyet csináljanak a SIS-nek (Erzsébetváros), és olyan kerület is akadt, ahol teljesen új fizetős parkolási övezetet alakítottak ki (Zugló). Mindenhol a SIS-féle konzorcium volt a befutó, aminek szinte gombnyomásra utat nyitott a politika.A SIS Parking, a BKV-ba bejutó SIS Informatikához hasonlóan valós munkát nem igazán végzett. Sem technológiájuk, sem tudásuk, sem szakemberük nem volt. Nem is az volt a cél, hogy valódi parkolási céget hozzanak létre, ők hozták a politikai támogatást, ezen túl őket a pénz érdekelte.Bevett eljárás ez az Orbán-rendszerben. Jön egy jól bekötött személy, akinek ugyan sem szakértelme, sem tapasztalata, sem technológiája, sem embere nincs a kiszemelt szektorban, de az ő feladata nem is ez, hanem hogy kiválassza és összehozza, összehangolja azokat, akik a valós munkát képesek elvégezni. Ő intézi a jóváhagyást vagy egyenesen képviseli a politikai akaratot, közvetít és végül a kezében tartja a pénzügyeket. Tipikusan ilyen személy volt F. Zsolt is.Kóser pecsétA Nagymesterék a kerületi tendereket a régi parkolási cégekkel konzorciumban, többek között Kupperékkel közösen nyerték el. A munkát a régi iskola végezte, a SIS pedig „pénzezett”. De olyan hatékonyan, hogy azon a sokat látott parkolási vállalkozók is elámultak. A korábban is jócskán megcsapolt parkolási kasszák a SIS érkezésével csumára kiürültek. Sőt, akkoriban arról szóltak a hírek, hogy Zuglóban és Újbudán már mínuszos a kassza. Tehát megtörtént a gazdasági csoda, az önkormányzatok százmilliós nagyságrendben buktak azon, hogy az autósok fizettek a parkolásért.Fizetős parkolás a 13. kerületben.Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVADe mielőtt a 2016-ban alapított SIS Parking elindult hódító útjára, referenciára volt szüksége, hogy elindulhasson a parkolásra kiírt közbeszerzéseken. Ezt a referenciát a politikai kápó, Kocsis Máté vezette Józsefváros segítségével szerezték meg.A nulla tapasztalattal rendelkező SIS Parking Kft. 2017. január hó 2. napján vállalkozási szerződést kötött a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.-vel, de feltűnő, hogy úgy állították össze a feladatlistát, hogy a SIS Parkingnak ne kelljen átvenni a parkolás üzemeltetését, mégis elmondhassa magáról, hogy a parkoltatás minden területén tapasztalattal rendelkezik: Parkolási informatikai rendszer biztosítása, üzemeltetése, SIM kártyák üzemben tartási szolgáltatása, Kerékbilincselés támogatása, Parkolás-ellenőrzés ellenőrzése, (!!!) Háttér ügyfélszolgálat biztosítása.Tehát Kocsis Mátéék segítségével jutott be a bűnszervezet a parkolási bizniszbe. Ugyan ebben az esetben nem is annyira a pénzszerzés lehetett az elsődleges cél, hanem a kóser pecsét, ami igazolta, hogy a SIS végzett már parkolási feladatokat, ettől függetlenül vagy nem függetlenül ebben az időszakban a józsefvárosi kasszát is kegyetlenül megcsapolták. Maga Kocsis Máté tett feljelentést, amikor kiderült, hogy a blokkok és a jegyek meghamisításával hatvanmillió forintnyi aprópénzt (!!!) loptak ki a Német utcai pénzszámoló széfjéből, ahol a VIII., a IX. és a XI. kerület pénzét számolták.K. Zoltán, pénzszámoló kirabolja a parkolási kasszát a JózsefvárosbanBeszáll Papcsák Ferenc és a Mészáros-crewA leghajmeresztőbb eset a Ferencvárosban történt. A titokban lezajlott fideszes belharc jól mutatja, hogy bizony az Orbán-rendszeren belül is durva tolakodás folyik a húsosfazék körül. Különösen így volt ez a Simicska–Orbán-háború idején, amikor még nem lehetett tudni, hogy ki veszi át az egykori pénztárnok érdekeltségeit. 2017-ben Ferencvárosban felbontották a parkolási szerződést, és új közbeszerzést írtak ki. Erről már akkor ezt írtuk:„nyilvánvalóan nem magától döntött úgy a IX. kerületi vezetés, hogy a választási kampány küszöbén kirúgja a parkolási társaságát. Ez valószínűleg sosem történt volna meg, ha Bácskai János polgármesterék erre felülről nem kapnak utasítást.”A IX. kerületi versenybe meglepetésre nem csupán a biztos befutónak gondolt Nagymester-féle konzorcium szállt be. A SIS-nek a rendszeren belülről akadt konkurenciája. Papcsák Ferenc és körei úgy döntöttek, hogy beszállnak a parkolásba. Papcsák baráti viszonyt ápol a fideszes Varga Józseffel (aka. Dzsugasvili), aki Ferencvárost hosszú éveken át a háttérből irányította. Papcsák, Varga és Bácskai együtt fociztak a parlamenti csapatban.Bajnok a parlamenti focicsapat, akik 2015-ben Grúziát, Lengyelországot és Törökországot győzték le a parlamentközi focibajnokságban. Varga József (Dzsugasvili) az állósor bal szélén. Bácskai János, ferencvárosi polgármester a térdelő sor jobb szélén, Papcsák Ferenc pedig Bánki Erik kapust karolja át.A volt zuglói polgármesterhez, az MNB felügyelőbizottságának elnökéhez köthető banda Mészáros Lőrinc embereivel kiegészülve friss parkolási céget alapított. A 4 Green Parking papíron Poprády Géza, a Fidesz-kormány földművelésügyi államtitkára, Mészáros Lőrinc agrárcégének, az Agrosystem Zrt. vezérigazgatójának tulajdona volt (már csak egy jó agrárszakember hiányzott a budapesti parkolási történetbe). A 4 Green ügyvezetője pedig dr. Jeszenszky Zoltán László volt, aki korábban Mészáros Lőrinc gigacégét, az Opus Globalt vezette.Papcsák Ferenc 2016-ban a Sziget VIP-ben Rihanna-koncert után.Fotó: botost/444A Nagymester izmos konkurenciát kapott. Mivel a kerület Papcsák Ferenc ügyvédi irodáját bízta meg a közbeszerzés lebonyolításával, nem meglepő, hogy a 4 Greenen túl minden versenyzőt kizártak a tenderből, a Nagymesteréket, tehát a SIS-t is beleértve. Ekkor a közbeszerzés lezárása a ferencvárosi testület elé került, ahol a szavazás napján harapni lehetett a feszültséget. A testület minden vita nélkül, feszült csendben érvénytelenítette a teljes közbeszerzést. A fideszes képviselők lesütött szemmel szavaztak együtt az ellenzéki képviselőkkel, akik teljesen értetlenül néztek egymásra. Információink szerint Kocsis Máté nyomására kukázták a tendert, csak így lehetett megállítani Papcsákékat. De a Papcsák-csapat ezen a ponton sem adta fel a harcot, és egy tökös húzással kihirdették magukat győztesnek. Patthelyzet alakult ki, ami csak akkor oldódott fel, amikor a Fidesz elbukta a kerületet, az ellenzéki vezetés pedig nulláról új, házi készítésű parkolási rendszer felépítésébe kezdett.Orbán Viktor és Tarlós István 2018. október 10-én a megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón a Fõpolgármesteri Hivatalban.Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVAA két kápó 2018-ban, a választások körül távozott a Városháza környékéről. Kocsis Máté a 2018-as parlamenti választás után átvette a Fidesz-frakció irányítását, Tarlós István pedig egy forrásunknak arról beszélt, hogy személyesen tiltotta ki Tombor Andrást a városházáról. Ekkor már közeledtek a 2019-es önkormányzati választások, a parkolás kampánytéma lett, és Tarlós István helyzetbe került, feltételeket szabott Orbán Viktornak az újrázásért cserébe. Emlékezetes, hogy Tarlós a Válasz Online-nak elárulta: 16 feltételt szabott, ami közül csupán egyre mondott nemet a miniszterelnök. Tarlós hiába kérte, nem kapta meg a parkolást. A SIS Parking nagy menetelését a 2019-es budapesti önkormányzati választás ellenzéki sikerei akasztották meg. 2021-ben pedig egy elszabadult győri nyomozócsapat lecsapott a Nagymesterre és szervezetére, akik jelenleg a vádlottak padján ülnek.„Megnyerjük a választást a Fidesznek”Az ügyészség egyelőre teljesen figyelmen kívül hagyta a Nagymester-szoriban újra és újra felbukkanó Tombor-szálat. De egy vádlotti vallomás szerint F. Zsolt tudatosan úgy keverte a kártyákat, mintha kizárólag a szocialisták álltak volna a bűnszervezet mögött.Idézet V. vádlott vallomásából:„a letartóztatásunkkor (2021. június 17.) a Győri Járásbíróság épületében a folyosón F. Zsolt annyit mondott nekem, hogy vádalkut akar kötni a parkolási ügyekre. Én már ekkor visszakérdeztem tőle, hogy el akar-e mondani mindent – ami alatt az elkövetői kör teljes felfedését értettem –, ő pedig azonnal megértette a kérdésemet, mert azt válaszolta, hogy dehogy, a kormánypárthoz köthető személyekről nem fog számot adni, csak az ellenzékiekről, és még azt is hozzátette nagy komolysággal, hogy »megnyerjük a választást a FIDESZ-nek«. Végül 2022. januárjában értesültem a sajtóból arról, hogy F. Zsolt ebben az ügyben vallomást tett a Központi Nyomozó Főügyészségen.”Hogy Tombor András és a Nagymester között született-e alku a budapesti parkolásról? Hogy hol landoltak a kerületekből kiszippantott parkolási pénzek, azt mi hivatalosan nem tudhatjuk, az ügyészség viszont tudhatja. Ott van náluk a videófelvétel, amin F. Zsolt embere beszámol minden fontos részletről. A felvételt az ügyészség nem adja ki.Tombor Andrást megkerestük telefonon és írásban is. Egyelőre nem válaszolt kérdéseinkre.
|
A Nagymester mögött állt egy nála jóval nagyobb mester
|
Többen is arról vallottak, hogy F. Zsolt, aki a vád szerint a BKV-ba és a parkolásba beépül bűnszervezetet vezetett, és egy rakás politikust lefizetett, az Orbán-rendszer egyik legtitokzatosabb háttéremberét képviselte.
| null | 1 |
https://444.hu/tldr/2025/07/09/a-nagymester-mogott-allt-egy-nala-joval-nagyobb-mester
|
2025-07-09 06:04:25
| true | null | null |
444
|
A Kaposvári Műszaki Vizsgáló Állomáson történtek miatt a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint a "Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt két ember ellen emelt vádat 2025. április 28-án."Sajtóhírek szerint még 2018-ban fogalmaztak panaszos levelet kaposvári autókereskedők a rendőrség Nemzeti Védelmi Szolgálatának, amit állítólag végül nem küldtek el, ennek ellenére 2019-ben nyomozás indult, ami most lezárult. Az országban az elmúlt években több hasonló eljárás indult a műszaki vizsgaállomások dolgozói ellen, a Tapolcai Járási Ügyészség és a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség is nyomozott hasonló ügyben. Ilyen esetekben az egyik fő módszer az "expressz" eljárások vesztegetési pénzért történő árusítása volt. Sok gépjárművet hoztak be külföldről, ezek magyarországi forgalomba hozatali engedélyeinél általában hosszabb idejű, 4-5 hetes várakozás volt a jellemző. Viszont "expressz" engedély birtokában, 30-50 ezer forintért meggyorsították a munkamenetet. Akik azonban nem akartak eltérni a törvényes módtól, hátrányt szenvedtek. A másik jövedelmező üzletág az USA-ból behozott autók honosítása volt, ezekből sokat vizsgáztattak Kaposváron.
|
Vesztegetés a kaposvári műszaki vizsgaállomáson, vádat emelt az ügyészség
|
Csúszópénzért gyorsabb volt az ügyintézés. Az ügyészség vesztegetésért vádat emelt, mert a Kaposvári Műszaki Vizsgáló Állomáson a vád szerint visszaélések történtek.
| null | 1 |
https://www.sonline.hu/helyi-kek-hirek/2025/07/vesztegetes-a-kaposvari-muszaki-vizsgaallomason
|
2025-07-09 12:00:45
| true | null | null |
Sonline
|
Épp egy éve, hogy a legendás debreceni Aranybika Szálló tervezési feladataira kiírt közbeszerzés nyertesét megtalálta az MCC. A fideszes elitképző legújabb intézményének tervezését a nyíregyházi B5 Építészstúdió Kft. és a Tisza Építész Műterem Kft. tervezőkonzorcium nyerte el 714,6 millió forintért.Az MCC leányvállalatával, a Debretinum Talentum Ingatlanfejlesztő Kft.-vel megkötött szerződést azonban idén módosítani kellett, és az európai uniós közbeszerzési értesítő szerint erre már februárban sor került. Ugyanis nem elég az oktatási központhoz illeszkedő, a tervek szerint négycsillagos hotel 70 szobája, helyette jelentősen több, legalább 100 szobát alakítanak ki, illetve a már üzemelő Beer&Wurst éttermet is kibővítik, ami szintén költségnövekedéssel jár.Az Aranybika költségei ezért 69,2 millió forinttal megugrottak, így csupán a tervezési feladatokra nettó 784 millió forintot szán a kormány.Van is miből, hiszen a Matthias Corvinus Collegium Alapítvány legfrissebb beszámolója szerint vagyonuk immár elérte a félmilliárd forintot. A 2023-as 485 millió után immár egész pontosan 502 millió forintra rúg az alapítvány saját tőkéje.A 2024-es beszámoló az ingatlanfejlesztések között az első helyen említi a debreceni beruházást, miszerint az MCC küldetésének tekinti, hogy visszaadja az Aranybika Szálló fényének ragyogását, hogy az újra elfoglalhassa méltán kiérdemelt helyét a város életében, annak pezsgő kulturális központjaként.Az Aranybika Szállóra 2023 júliusában már írtak ki egy közbeszerzést, akkor "Beruházás-lebonyolító, műszaki ellenőri és tervellenőri" feladatokra keresték a megfelelő céget, amely a tervek ellenőrzését, véleményezését, valamint a kivitelezési munkák folyamatos felügyeletét végzi. A pályázatot a FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt. nyerte el, az öt évre szóló szerződés értéke 808 millió forint.Azaz a tervezésre és az ingatlanfelügyeleti feladatokra szánt összeg már közelít az 1,6 milliárd forinthoz. És még ehhez jön hozzá majd a kivitelezés és a berendezés.Remek számokkal zárta az MCC Alapítvány 2024-etA számok láttán még sincs ok aggodalomra, hiszen mindeközben az alapítvány a korábbi 162 millió forintot a 24-szeresére (!) növelve, tavaly közel 3,9 milliárd forintos árbevételt produkált. De egyéb bevételekhez is hozzájutottak (bár nem nevesítik pontosan mik ezek), amelyek több mint a nyolcszorosukra emelkedtek: a korábbi 171 millió forintról 1,4 milliárd forintra.Az egyéb bevételek között csupán az úgynevezett támogatásokat nevezi meg a beszámoló (ami alighanem kormányzati apanázst jelöl), itt pedig háromszoros a szorzó: míg 2023-ban 150 millió forint, addig 2024-ben már 477 millióra rúgott a "támogatások" összege.Talán épp ezért a személyi jellegű ráfordításaikkal sem spórolt az MCC Alapítvány: a korábbi 9,2 milliárd helyett tavaly már 11,3 milliárdot vihettek haza a dolgozók. A vezető tisztségviselők tiszteletdíja sem maradt el a tendenciától, 158 millió helyett 2024-ben már 181 millióból gazdálkodhattak.A tavalyi beszámoló szerint vélhetően az MCC Alapítvány is remekül kihasználta az állampapírok adta lehetőségeket, ugyanis a befektetett pénzügyi eszközeiből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételei, árfolyamnyereségei 229 millióról 5,3 milliárd forintosra híztak.A beszámoló szerint bár az alapítvány állampapír-állománya 2024-ben 7,8 milliárd forinttal csökkent, az Equilor Befektetési Alapnál elhelyzett összegnek köszönhetően 4 milliárddal nőtt is.Tavalyi évüket egyébként hosszan elemezve mutatják be a különböző programjaikat és az ott résztvettek számát, valamint a számtalan ingatlanfejlesztésüket. De arra is kitérnek, hogy a Mathias Corvinus Collegium a 2024-es évben összesen 11 459 alkalommal jelent meg a médiában, mellyel hozzávetőlegesen 3 372 400 embert ért el. Online orgánumokban való megjelenéseik között a Klasszis Média lapcsoport tagjait is megemlítik.
|
Brutális számokkal zárta tavalyi évét az MCC alapítványa
|
A Matthias Corvinus Collegium (MCC) egyik legújabb projektje a debreceni Aranybika Szálló saját igényük szerinti átalakítása. Most derült ki, hogy jócskán megnőtt a tervezés díja, de az MCC Alapítvány tavalyi beszámolója szerint a megdöbbentő mértékben megugrott támogatások miatt ez nem gond.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/brutalis-szamokkal-zarta-tavalyi-evet-az-mcc-alapitvanya.html
|
2025-07-09 05:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
T. Tímea (korábban Matolcsy Tímea), Matolcsy Ádám volt felesége 2022-ben magánszemélyként regisztrált bizalmi vagyonkezelőként a Magyar Nemzeti Banknál (MNB). Ez cége, az MT Beauty Kft. cégbírósági dokumentumaiból derült ki, T. Tímea ugyanis - a bizalmi vagyonkezelői konstrukciót használva - formailag már nem tulajdonosa a cégnek, hanem egy háromszereplős vagyonkezelési struktúrában szerepel: ő a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és az egyik kedvezményezett, míg a másik kedvezményezett a lánya, a kiskorú Matolcsy E. N.A bizalmi vagyonkezelés egy szerződéses konstrukció, amelyben a vagyon eredeti tulajdonosa (a vagyonrendelő) átruházza vagyonát egy vagyonkezelőre, aki azt előre meghatározott szabályok szerint, egy vagy több kedvezményezett javára kezeli. A vagyon így jogilag kikerül a vagyonrendelő tulajdonából és - ha jogszerűen jön létre - védelmet nyújthat a hitelezői igényekkel vagy hatósági eljárásokkal szemben is.T. Tímea tehát már nem mint magántulajdonos van jelen: a cég üzletrészét formálisan bizalmi vagyonkezelőként birtokolja, a vagyonrendelői, vagyonkezelői és kedvezményezetti szerepkör együttes betöltésével a társaság feletti tényleges irányítás továbbra is az ő kezében maradt.Az MT Beauty Kft. azért érdekes, mert T. Tímea - még a jegybankelnök fiának feleségeként - üzleti kapcsolatba került a jegybank épületét tízmilliárdokért felújító Raw Development Kft. tulajdonosával, Somlai Bálinttal. 2021-ben a 24.hu írta meg, T. Tímea ismeretlen áron megvette a mindössze nagyjából 2 hónapja létező, ingatlanos fókuszú Somlai-Révész Property Kft.-t Somlaitól, ezzel pedig a cég tulajdonában lévő, 231 négyzetméteres, a XIII. kerületi Riverloft társasházban található luxuslakás egy teremgarázs-beállóval és egy tárolóval együtt az övé lett. A lakást a cég akkor 196 millió forint könyv szerinti értéken tartotta nyilván.Kicsoda Somlai Bálint? Somlai Bálint Matolcsy Ádám barátja, a jegybankhoz köthető Raw Development Kft. tulajdonosa, az elmúlt évek egyik legsikeresebb állami megrendeléseket elnyerő vállalkozója. A 24.hu cikke szerint cégei 2019 és 2023 között csaknem 150 milliárd forint árbevételt és mintegy 22 milliárd forint profitot termeltek - a Raw Development Kft. például 30 százalékos nyereségrátát produkált, jórészt az MNB székházfelújításai révén. A Szabadság téri épület kivitelezésének költsége 80 milliárdra nőtt, míg a Postapalota esetében 13 milliárdos túlköltésről írt a sajtó. A cég akkor kapta megrendeléseit a jegybanktól, amikor azt Matolcsy Gy9rgy, Matolcsy ádám édesapja vezette.A cégháló jelentős része az MNB, annak alapítványai, illetve a befolyása alá tartozó cégek megrendeléseiből élt, több évben ezek tették ki a bevétel több mint 90 százalékát. A kiválasztásoknál többször is megszűnt a verseny: volt, hogy az anyacég választotta ki kivitelezőként a saját leányvállalatát. Szintén a lap mutatott rá, hogy a Matolcsy Ádámhoz sorolt körben hogyan és milyen tételben üzleteltek. Somlai például egy 50 milliárd forintos kötvénykibocsátást hajtott végre, és az így befolyt pénzből részesedést szerzett Száraz István - Matolcsy Ádám másik barátjának - egyik cégében, a Dry Real Estate Zrt.-ben. A hatalmas befektetésért cserébe azonban csak 1,96 százalékos tulajdonrészt kapott, igaz, különleges feltételekkel: az osztalékok 99 százalára tarthat igényt, egészen addig, amíg a kifizetések összege el nem éri a 75 milliárd forintot, de legfeljebb 2031-ig. A gond csak az, hogy a Száraz-féle cég eddig alig termelt nyereséget, osztalékot pedig nem is fizetett. Ez azért különösen aggályos, mert a kötvény mögötti fedezet éppen ez a részesedés - vagyis ha nincs kifizetés, akkor a kötvény mögött sincs valós fedezet.Somlai legutóbb azzal került a címlapokra, hogy - a Telex értesülése szerint - zárolták a bankszámláját. A hírt azóta sem cáfolták, de hivatalosan nem közöltek részleteket arról, hogy magán- vagy céges számláról van-e szó, és hogy az intézkedés összefüggésben áll-e az Állami Számvevőszék által tett feljelentéssel. A feljelentés az MNB, illetve annak alapítványa körüli céghálóban elköltött milliárdokkal kapcsolatban született.Az üzletasszony a vállalkozást átnevezte MT Beauty Kft.-re, a tevékenységei közé pedig több szépészeti kört is felvett. T. Tímea a lappal akkor azt közölte: a cég szépségipari szolgáltatásokat fog nyújtani a jövőben, emellett szépészeti termékek forgalmazásával is kíván foglalkozni. "Az ingatlant bérlővel együtt vásároltam, nem a családommal használjuk. Béreltük ezt a lakást évekkel ezelőtt, de körülbelül 3 éve elköltöztünk onnan" - írta a lapnak. 2016-ban a Népszabadság írta meg, hogy Matolcsy Ádám a Riverloftban lakott egy olyan ingatlanban, amelyet Szemerey Tamás, Matolcsy György unokatestvére vásárolt meg 2014-ben saját cégén, a Kaláris-Haris Üzletház Kft.-n keresztül. Bár Matolcsy Ádám tagadta, hogy ott lenne lakása, a portaszolgálat megerősítette, hogy ott él.A lakás tehát Somlai Bálinton keresztül érkezett meg a Matolcsy-családhoz, majd a válás vélelmezett környékén T. Tímeához, a bizalmi vagyonkezelési struktúra pedig arra utal, hogy nem a vagyon feletti kontroll átadásáról, inkább a tulajdonosi viszonyok átláthatóságának csökkentéséről, illetve adózási vagy öröklési szempontból előnyös konstrukció kialakításáról lehet szó. Erről cégén keresztül megkérdeztük T. Tímeát is, akinek válaszával, ha megérkezik, bővítjük cikkünket.A bejelentési irathoz mellékelt dokumentumban mindenesetre egy, a crwwgroup.net domaint és egy az egyik, magyar munkatársuk nevét tartalmazó link szerepel. A CRWW Group honlapja szerint üzleti tanácsadással, vagyonvédelemmel, adótanácsadással foglalkozó cég, működik Cipruson, Luxemburgban és a Seychelle-szigeteken is. A nemzetközi vagyontervezési piacon ezek a helyek jellemzően azok számára kedvezőek, akik családi vagyonok kezelésére, kialakítására vagy adóoptimalizálási megoldásokra szakosodtak. Honlapjukon is írnak arról, hogy osshore-ügyekben is adnak tanácsokat, illetve hogy a bizalmi vagyonkezelésben is tudnak segíteni. Hogy milyen szerepet töltöttek be az eljárásban, arról megkérdeztük őket.Az MT Beauty lelke a luxuslakás, erre utal, hogy a társaság 2024-ben 19,1 millió forintos árbevételt ért el, azonban üzemi szinten 18,9 millió, adózott szinten pedig csaknem 20 millió forintos veszteséget könyvelt el. A saját tőkéje év végére 95,8 millió forintra csökkent, miközben 53 millió forintos kötelezettségállományt tartott nyilván. A cég befektetett eszközeinek értéke továbbra is meghaladja a 130 millió forintot.Matolcsy Ádám jelenlegi felesége is üzletasszonyEközben Matolcsy Ádám jelenlegi felesége, Nicole Matolcsy-Meloche tulajdonában lévő Yeliah Investments Kft. csendesen, de stabilan működik.A cég 2024-ben 9,7 millió forint árbevételt ért el, miközben sem személyi jellegű ráfordítása, sem pénzügyi kötelezettsége nem volt.Az anyagjellegű kiadások mindössze 580 ezer forintot tettek ki, így a társaság adózott eredménye 8,7 millió forint lett, szemben a 2023-as 1,3 millióval.A társaság sem tavaly, sem korábban nem fizetett osztalékot, a nyereséget minden évben eredménytartalékba helyezi. A saját tőke 2024 végére 27,8 millió forintra nőtt, és a társaság pénzeszközállománya 17,4 millió forintot tett ki. A cég fő tevékenysége üzletviteli és egyéb tanácsadás, amely alapján a nyújtott szolgáltatások tartalma kívülről nehezen rekonstruálható. A minimális kiadások és a külső munkavállalók hiánya arra utal, hogy a társaság tulajdonosi működtetésű, és valószínűleg magánvagyon-kezeléssel, illetve kapcsolati alapú tanácsadással foglalkozhat.
|
Matolcsy Ádám volt felesége bizalmi vagyonkezelő lett, luxuslakásos cégét már biztosan kezeli
|
T. Tímea, Matolcsy Ádám volt felesége 2022-ben magánszemélyként regisztrált bizalmi vagyonkezelő lett, és e konstrukció segítségével formálisan kivonta magát az MT Beauty nevű cégének tulajdonosi köréből – miközben a tényleges irányítás továbbra is nála maradt.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/matolcsy-adam-volt-felesege-bizalmi-vagyonkezelo-lett-luxuslakasos-ceget-mar-biztosan-kezeli.html
|
2025-07-10 05:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságuk pénzügyi nyomozói összehangolt akciósorozatot hajtottak végre januárban egy, júniusban két alkalommal is, egy főként fővárosi agglomerációhoz köthető bűnözői csoport ellen. A nyomozás a NAV Bács-Kiskun Vármegyei Adó- és Vámigazgatóság jelzésére indult; miszerint az általuk végzett adóügyi vizsgálat során a társaság áfa-bevallásaiban szereplő összegek jelentős mértékben eltértek az adóhatóság online számla rendszerében megjelent adatoktól.Azt írják, a jelenleg letartóztatásban lévő Pest vármegyei férfi és társai, három éven keresztül irányították a bűnszervezetet. Az általuk képviselt cégek, informatikai eszközök értékesítései és informatikai szolgáltatások nyújtásából származó bevételei után az áfafizetési kötelezettségüket bűnös úton csökkentették, ezáltal a versenytársaikkal szemben, jogtalan árelőnyt értek el. A haszonhúzó társaság vezetője, többlépcsős számlázási láncokat működtetett, a gazdasági társaságok élén pedig a jogellenes tevékenységben közreműködő strómanok álltak.A közbevetett személyek a fiktív számlák ellenértékét "jutalékukkal" csökkentve, küldönceik segítségével visszajuttatták a bűnszervezet vezetőjének, mely tevékenységükkel, közel 3 milliárd forint értékű vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.Bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt, mindösszesen 21 embert hallgattak ki gyanúsítottként, akik közül 17 fő letartóztatását, melyből 4 fő esetében a kényszerintézkedést követően, bűnügyi felügyeletre enyhítette a Kecskeméti Járásbíróság.A januári akció során a bűnszervezet irányítójának 1 milliárd forint értéket meghaladó impozáns otthonát, egy tízmillió forint értékű ingatlant, valamint közel 500 millió forint összegű készpénzt és számlapénzt foglaltak a nyomozók, a júniusban végrehajtott bűnügyi cselekmények eredményeként, 200 millió forint összeget meghaladóan történt vagyonbiztosítás - zárul a közlés.
|
Három milliárd forint áfát csaltak el három év alatt, 21 embert hallgattak ki gyanúsítottként (videó)
|
A bűnszervezet irányítójának 1 milliárd forint értéket meghaladó otthonát, egy tízmillió forint értékű ingatlant, valamint közel 500 millió forint összegű készpénzt és számlapénzt foglaltak a nyomozók.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3286471_afacsalas-milliardok-nav-video
|
2025-07-08 08:08:00
| true | null | null |
Népszava
|
"Mindennapi luxi Szijjártó Péter két jópofizós fotóján. 3 milliós hangszóró a háttérben, négyszázezer forintos (!) Prada cipő a felesége lábán és 90 ezres póló az orosz ügynökön. Ahogy Orbán Viktor mondta: mindenki úgy éljen, ahogy tud" - írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán, ahol - hogy állításait alátámassza - képeket is megosztott a külügyminiszterről és a feleségéről.Orbán Viktor nem mondta meg a családtagjainak, hogy hagyjanak fel a luxussal, mert mindenki éljen úgy, ahogy tudAz ellenzéki politikus a bejegyzésben felidézte, Szijjártó Péter feleségének van egy belsőépítészettel foglalkozó cége, ami a semmiből indulva, honlap és telefonszám nélkül ért el milliárdos bevételeket és csak 2023-ban félmilliárdos osztalékot fizetett."Persze felőlem aranycipőben is járhatna, ennél sokkal nagyobb baj, hogy a férje például Boszniában a szakadár szerbekkel kavar és az államtitkára konkrétan azt mondja, hogy ha háború lesz, a szerbek mellé állunk. Vagy sokkal nagyobb baj , mindannyiunk szégyene, ahogy Moszkva ügynökeként próbál mindenben keresztbe tenni Ukrajnának" - jegyezte meg Hadházy Ákos.Se honlap, se nyilvános elérhetőség, mégis több mint félmilliárd forint osztalékot vett ki a cégéből Szijjártó Péter felesége
|
Hárommillió forintos hangszóró, négyszázezres cipő - Most Szijjártó Péterről és feleségéről osztott meg fotókat Hadházy Ákos
|
„Ahogy Orbán Viktor mondta: mindenki úgy éljen, ahogy tud” – jegyezte meg a független országgyűlési képviselő.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3278297_szijjarto-peter-hangszoro-cipo-polo-hadhazy-akos
|
2025-05-03 12:07:00
| true | null | null |
Népszava
|
Egyetlen civil tag sem szavazta meg a Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) 2024-es jelentését, amire még nem volt példa a néhány éve feltámasztott szervezet történetében. A szavazás során az összes civil tag tartózkodott vagy nemmel szavazott, mivel úgy ítélték meg, hogy a szöveg nem vet számot a magyarországi korrupció természetével és súlyosságával - számol be az Átlátszó.Az Európai Unió nyomására 2022 decemberében létrehozott Integritás Hatóság (IH) mellett működő, elsősorban javaslattevő és döntés-előkészítő feladatokat ellátó munkacsoportnak minden évben március 15-ig kell megszövegezni és elfogadni jelentését, amelyben a meglévő korrupcióellenes intézkedéseket értékelik. A KEMCS döntéseit egyszerű többséggel hozza, az elnökkel együtt összesen 21-en dolgoznak benne. A tagok felét ugyan az állam delegálja, tíz civil tagja is van, többek közt a K-Monitor, a Transparency International Magyarország és az Átlátszó képviselteti magát.Tíz olyan javaslatot tett a Korrupcióellenes Munkacsoport, amelyről az Orbán-kormány hallani sem akarElárulta a Korrupcióellenes Munkacsoport egyik civil tagja, miért távozikAz oknyomozó portál szerint eddig minden évben elég támogató szavazatot kapott az aktuális jelentés, idén azonban nem így történt. A civil tagok által kiadott sajtóközleményből kiderült, hogy a KEMCS civil és állami tagjai év elején két párhuzamos jelentéstervezetet készítettek, a két dokumentum között azonban komoly különbségek voltak. A állami szervezetek képviselői április 17-én a civil tagok hozzájárulása nélkül emellett készítették el az általuk egységesnek szánt jelentéstervezetet, amely azonbanegyet sem nevezett meg az elmúlt évek korrupciós botrányai közül, sőt még az olyan megállapításokat is kerülni igyekezett, amelyek a korrupció puszta jelenlétére utalnak Magyarországon.A lap azt írja, a civilek az április 30-án megtartott KEMCS-ülésen emiatt nem tudták támogatni az állami jelentéstervezetet, az állami oldal pedig a szintén szavazásra bocsátott civil változatot nem szavazta meg. Az állam által delegált tagok azért nem fogadták el a jelentéstervezetet, amiért az szerintük politikai állásfoglalást tartalmaz. Viszont a civilek úgy döntöttek, hogy közzétesznek majd egy árnyékjelentést a későbbiekben.A Korrupcióellenes Munkacsoport elnöke egyébként az a Bíró Ferenc, aki az Integritás Hatóságot is vezeti, kit hivatali visszaéléssel és 87 millió forintnyi hűtlen kezeléssel gyanúsítanak, ugyanis az ügyészség szerint hivatali pénzen bérelt autót a feleségének. Biró Ferenc korábban azt állította, hogy semmiféle szabálytalanságot nem követett el.Újabb luxusterepjárót bérelt volna az Integritás Hatóság, aztán meggondolta magát
|
Nemet mondtak a civil tagok a Korrupcióellenes Munkacsoport jelentésére
|
Az Integritás Hatóság mellett működő munkacsoport történetében még nem volt példa arra, hogy egyetlen civil delegált sem szavazta meg a jelentést. Most azt állítják, hogy a dokumentum nem vet számot a magyarországi korrupció súlyosságával.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3278467_korrupcioellenes-munkacsoport-jelentes-elutasitas-civil-tagok
|
2025-05-05 14:05:00
| true | null | null |
Népszava
|
2022 és 2023 után a tavalyi évet is veszteségesen, csaknem 400 millió forint mínuszban zárta a Fidesz - hívja fel a Hivatalos Értesítőben megjelent számsorra a Telex.E szerint Orbán Viktor pártjaa tagdíjakból 318,7, millió forintot,támogatásként a központi költségvetésből 1,04 milliárd forintot,a parlamenti frakciónak nyújtott állami támogatásként 4,6 milliárd forintot,adományként 760,2 millió forintot,egyéb bevételként pedig 97,1 millió forintotkapott, ami összesen 6 816 996 966 forint bevételt jelent. Ehhez képest a Fideszműködési kiadásokra 2,5 milliárd forintot,politikai tevékenység finanszírozására 4,6 milliárd forintot,egyéb szervezetek támogatására 50 millió forintot,eszközbeszerzésre 28,7 millió forintot,egyéb kiadásokra pedig 5,9 millió forintot
|
Veszteségesen működik a Fidesz, 450 millió forintos mínusszal zárta a tavalyi évet
|
Politikai tevékenység finanszírozására Orbán Viktor pártja 4,6 milliárd forintot költött 2024-ben.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3278850_fidesz-2024-mukodes-veszteseg
|
2025-05-08 07:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
A hálapénzt tartalmazó borítékok átadásával nem csak az orvosokat és más egészségügyi dolgozókat keverhetünk bajba, hanem magunkat is, ennek megfelelően a Hóvége portál összeszedte, mivel fejezheti ki a beteg köszönetét legitim módon, mit fogadhat el az orvos.Mint ismert, az egészségügyi szolgálati jogviszony átalakításával 2021. január 1-jétől lépett életbe a hálapénzt ellehetetlenítő törvény, vagyis innentől büntethető az, aki hálapénzt ad, kér vagy fogad el. A szabályok leszögezik, hogy az egészségügyi dolgozók semmilyen jogtalan előnyt - pénzt vagy ajándékot - nem kérhetnek és nem fogadhatnak el. A törvény céljaként a tiszta, befolyásmentes közszolgáltatást jelölték meg, továbbá az orvos-beteg közötti bizalom megőrzését.Csakhogy - emlékeztet a portál - a magyar egészségügy ismeretében persze tudható, hogy rengeteg szakember hiányzik a rendszerből, azok a dolgozók pedig, akik a egészségügyi szolgálati jogviszony átalakítása után is maradtak, túlterheltek és finoman szólva sem a legjobb körülmények között végzik a munkájukat, ráadásul az egészségügyi dolgozók esetében a béreket sem rendezték megnyugtatóan.A portál ezért számbaveszi, hogy mivel lehet mégiscsak kifejezni az elismerést az egészségügyi szakemberek részére. A jogalkotó alapvetően két szűk kivételt szabott meg:Egyszeri, kis értékű (a minimálbér 5 százalékát meg nem haladó) ajándéktárgy adható a kezelés után. Ez értékét tekintve jelen állás szerint 13 340 forint, ennél drágább nem lehet.Tartós kórházi ellátás esetén kéthavonta egyszer adható ugyanilyen típusú ajándék.Mint írja a portál, fontos, hogy az ajándék ne legyen pénzben kifejezhető előny, ne utaljon semmilyen ellenszolgáltatásra. Ez alapján elfogadható ajándéktárgy lehet az orvos számára például egy könyv, egy csomag kávé vagy tea, egy doboz bonbon vagy sütemény. A cikk külön rögzíti, hogy pénzt, utalványt, szolgáltatást, vagy előre ígért juttatást tilos adni és elfogadni, ezek büntetőjogi következményekkel járnak.
|
Íme a 2025-ös hálapénz-útmutató, kezelés után a minimálbér 5 százalékát meg nem haladó értékű ajándéktárgyat lehet adni az orvosnak
|
Pénzt, utalványt, szolgáltatást, vagy előre ígért juttatást tilos adni és elfogadni, ezek büntetőjogi következményekkel járnak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3279331_halapenz-utmutato-mit-fogadhat-el-az-orvos
|
2025-05-12 13:30:00
| true | null | null |
Népszava
|
Ígéretemnek és törvényi kötelezettségemnek eleget téve nyilvánosságra hoztam a titkos Audi-szerződést, így mától minden győri elolvashatja az önkormányzat és a cég által kötött szerződés közérdekű adatait - jelentette be Pintér Bence, Győr polgármestere a Facebookon.A Borkai Zsolt idején kötött szerződés nyilvánosságát Pintér Bence szerint egyebek közt az indokolja, hogy az korlátozhatja a közgyűlés adókivetési jogát, és döbbenetesnek tartja, hogy ezt 2010 óta titokban tartják."A szerződés ügyében a tisztánlátás végett egy jogi, adatnyilvánossági vizsgálatot rendeltem el, a vizsgálatot dr. Kálmán János aljegyző úr vezette. A vizsgálat során kiderült, hogy az Audi-szerződés nagy része nemhogy nem titkos, hanem a hatályos magyar jogszabályok és Magyarország Alaptörvénye értelmében kötelezően a nyilvánosságra tartozik. Sajnálom, hogy ezt a vizsgálatot az előző polgármesterek nem folytatták le, hiszen akkor már évekkel ezelőtt pontot tehettünk volna az ügy végére"- írta a polgármester.A városvezető szerint le kell folytatni a diskurzust arról, hogy jó döntés volt-e ezt a szerződést megkötni, szerinte ugyanis rosszul öregedett a dolog, mivel ennek révén Győr városát a szolidaritási hozzájárulás címén történő elvonások sokkal jobban sújtják, mint az reális lenne.Pintér Bence ismertette, hogy az állam szolidaritási adót meghatározó matematikai képlete az adónem bevezetése óta nem veszi figyelembe, hogy az iparűzési adó Győrben nem 2 százalék, hanem csak 1,6 százalék. Az állam mossa kezeit, a fideszes Tessely Zoltán magyarázata szerint azért, mert "a jogszabály nem feltételezi azt, hogy valaki annyira hülye, hogy neki szüksége van erre a pénzre, de mégis alacsonyabban határozza meg." Közben az Orbán-kormány sarcai folyamatosan nőnek, a tavalyi évhez képest 4 milliárd forinttal, idén így összesen 15 milliárd forintot tesznek ki. Őszre Pintér szerint Győr nettó befizető lesz, tehát a város fogja finanszírozni a magyar államot, nem pedig fordítva.A szerződés miatt Pintér szerint kritikussá válhat a helyzet, a Borkai-féle önkormányzat ugyanis anno arra is kötelezte magát, hogy tovább csökkentik az iparűzési adót, ha olyan városokban is csökkentik, ahol az Audi valamely konkurense jelen van, tehát például Kecskeméten, Debrecenben vagy Szegeden. Vagyis fennáll a veszélye, hogy még kevesebb iparűzési adóbevételből kell még több adót befizetniük az Orbán-kormánynak.A városvezető végezetül leszögezte, a fideszesek által megnyirbált jogköreihez, és az ebből adódó szűk lehetőségeihez mérten igyekszik felszámolni azt a fideszes politikát, amelynek lényege annak eltitkolása volt, hogy hová is lett a pénz, mire is költi a város a győriek pénzét."Mindenkinek javaslom, hogy nyissa meg a város hivatalos honlapján, vagy bejelentkezés után kérje el az átláthatósági szobában a szerződés közérdekű adatait, olvassa el és alkosson véleményt az ügyről, közös ügyünkről"- zárta bejegyzését.Az Audi sem szállít az Egyesült Államokba Donald Trump vámháborúja miattA győri Audi is bajba kerül Donald Trump büntetővámjai miatt, a város ellenzéki polgármestere Szijjártó Péterhez fordul
|
Nyilvánosságra hozta a Borkai-féle titkos Audi-szerződést a győri polgármester
|
Az Orbán-kormány szolidaritási hozzájárulás címén tartja a markát, miközben a Borkai-féle szerződés a bevételeket is ingataggá teszi.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3281770_pinter-bence-gyor-borkai-zsolt-titkos-audi-szerzodes-iparuzesi-ado-orban-kormany
|
2025-05-30 15:15:00
| true | null | null |
Népszava
|
Matolcsy-Meloche Nicole, illetve a Magyar Stratégiai Zrt. fele-fele arányban tulajdonosa annak a belvárosi lakásnak, amelyet Matolcsy Ádám felesége és rejtélyes cége 2024 végén vett a nevére; a Molnár utca 21. szám alatti ingatlan a környékbeli (közel a Duna-parthoz és a Váci utcához) hirdetések alapján 300 millió forint körüli értéket képviselhet - írja Hadházy Ákos a birtokába jutott tulajdoni lap alapján.A független országgyűlési képviselő szerint a papíron "saját tulajdonú ingatlan adásvételével" foglalkozó Magyar Stratégiai Zrt. azért rejtélyes, mert - hozta fel példaként - 2023-ban úgy lett 860 milliós nyeresége, hogy közben 300 milliós bevétele volt csak. - Gyorsan ki is vett 670 millió osztalékot a bankárfióka. A cég azért is furcsa, mert 2022-ben egyszerre megjelent benne 23 milliárd forint vagyon és 24 milliárd forint hitel is - tette hozzá az ellenzéki politikus.Matolcsy Ádám cégének a tulajdona lett az egykori budavári műemléki épület, amelyet közpénzből vett és újított fel az egyik MNB-alapítványHadházy szerint Matolcsy Ádám trükközhet a társasággal, és azt állítja, hogy a Magyar Stratégiai Zrt valójában nem egy klasszikus gazdálkodó cég, hanem a volt jegybankelnök fia "személyes vagyonának elfedésére, a lopott pénz tisztára mosására szolgálhat".Akad még egy 50 milliárd forintos tétel Matolcsy Ádám barátai, Somlai Bálint és Száraz István környékén- Komoly, valódi ingatlanbefektető cégek nem szokták az asszonykát is felesben bevenni a buliba - jegyezte meg Hadházy Ákos, hozzátéve, a vásárlás után azonnal intenzív felújításba kezdtek.Hadházy Ákos: 2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxusingatlanját Matolcsy ÁdámKiderült, hogyan próbálták átjátszani Matolcsy Ádám baráti körének a jegybanki alapítványok vagyonkezelő cégétMatolcsy Ádám: Minden jövedelmem legális, senki nem lopta el az MNB vagy az MNB-alapítvány vagyonát
|
Belvárosi luxuslakása is lett Matolcsy Ádám rejtélyes cégének és feleségének
|
Az ingatlan több száz millió forintot érhet, az üzlet még a múlt év végén köttetett.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3281131_matolcsy-adam-budapest-belvaros-ingatlanvasarlas-ceg-feleseg
|
2025-05-26 11:05:00
| true | null | null |
Népszava
|
A szűk belvárosi utcán teherautó, egymásra tornyozott lakókonténer, cementes zsákok, csőkupac. A felállványozott műemléképület előtt munkavédelmi sisakos és fedetlen fejű munkások álldogálnak, mendegélnek, beszélgetnek, az alig egy saroknyira lévő, több milliárdért kialakított játszótér melletti padokon ebédelnek is néhányan. Az V. kerületi Veres Pálné utcában a gimnázium főépülete és tornaterme közé ékelődött műemléképületből 107 szobás butikhotelt alakít ki az ismert NER-közeli milliárdos, Szíjj László által kezelt Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap.Az utcáról nem látszik, csak a szomszédos házak magasabb emeleti lakásaiból, hogy a belső udvaron daru forog. Az épület belső frontját elbontották, a tömb másik oldalán csupaszon állnak a védett fa lodzsák, az elbontott tető alatti részen néha leomlik némi vakolat.Eleinte - karbantartás hiányában - a gazdátlan épület gyorsuló állapotromlása okozott gondot. Négy évvel ezelőtt beszakadt a tető az éppen a cserepeket igazgató munkás alatt. Három hónappal később az borzolta a kedélyeket, hogy három munkás mindenféle biztonsági intézkedés és munkavédelmi felszerelés nélkül látott hozzá az épület tetőszerkezetének javításához. Se biztonsági kötél, se háló. Az építkezéssel szomszédos gimnázium udvarán sem kerítették el az érintett részt, a gyerekek gyanútlanul sétáltak át a tornaterembe közvetlenül a munkálatokkal érintett épületrész alatt.A projekt ugyanis minden szükséges engedéllyel rendelkezik, lepapírozták a bonyolult tulajdonviszonyokat is, a hatóságok pedig nem akadékoskodnak.A szomszédos utcában élő Árvai Péter, aki korábban kerületi önkormányzati képviselő volt, meséli, hogy tavaly katasztrófafilmbe illő volt a látvány. Alig lehetett látni a szálló portól, a munkások több emelet magasságból dobálták le az építési törmeléket. Azután kétszer is több hónapig működtettek egy dízelgenerátort hatalmas bűzzel és hanggal a Veres Pálné Gimnázium udvarán.A tankerület azzal nyugtatta, hogy a generátor csak ideiglenesen került a gimnázium udvarára, az ezzel okozott kárt, például az udvarban szétfolyt üzemanyag-szennyezés eltávolítását a beruházó "elhárítja", ahogy a szükségből kivágott fákat is pótolja majd. Majd azzal folytatták: "tekintettel arra, hogy a beruházással érintett ingatlan udvari homlokzata a Veres Pálné Gimnázium udvarára néz, így elkerülhetetlen és egyben érdekünk is, hogy együttműködjünk a beruházóval. Ennek keretében mindig kontrollált módon biztosítjuk az ingatlan udvari homlokzatának gyalogos vagy szükséges esetben gépjárművel történő megközelítését".Megjegyeznénk: egy működő iskola udvarárról van szó, ahol időnként dízel generátor megy, daru forog és munkások jönnek-mennek. A szomszédban pedig működik egy önkormányzati óvoda is. A Jókai utcai házomlás tükrében, ahol a bővítési munkálatok alatt álló ház leszakadó rögzítetlen homlokzata súlyos sérüléseket okozott a Budapesti Operettszínház balettművészének, aki kerekesszékbe kényszerült, érthető az aggodalom. Az áldatlan állapot ráadásul nem is rövid időre szól. A felújítás hivatalos kezdete 2024. november (bár a bontási munkálatok már korábban megkezdődtek) a befejezése pedig még egy év: 2026. május.Árvai Péter rendkívül elkeserítőnek tartja, hogy a belvárosban minden lehetséges ingatlant szállodává alakítanak, élhetetlenné téve ezzel a lakókörnyezetet, ami miatt folyamatosan költöznek el az itt lakók. Ugyanakkor kissé abszurd módon mégis szerencsésnek tartja a helyzetet:Így is alig.A gimnáziumnak is helyet adó V. kerület Veres Pálné utca 36-38. szám alatti ingatlan egykoron állami tulajdonú épületszárnyát 2007-ben vásárolta meg a K-IMMO Ingatlanforgalmazó Kft. a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól 673 millió forintért. Az ingatlanmegosztást azonban hiába kérte, így néhány hónappal később eladta tulajdonrészét a Veres Projekt 2007 Kft.-nek, amely szintén nem jutott messzire. Hiába kért részleges bontási és elvi építési engedélyt az akkor még illetékes V. kerülettől, nem kapta meg. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - részben a környék lakóinak közbenjárására - 2011-ben védettség alá helyezte az épülettömböt. A négy épületből álló ingatlan 1806 négyzetméternyi tulajdonrészét így 2015-ben eladták a VP36-Ingatlan Kft.-nek. Az épülettömbből 2262 négyzetméter azonban a fővárosi önkormányzat tulajdonában maradt, ebben működik a gimnázium. A fennmaradó részre fővárosi önkormányzat 2015-ben élhetett volna elővásárlási jogával, de nem tette. A gimnázium fenntartója ugyanis akkor már nem a főváros, hanem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ volt, az ingatlanrész vagyonkezelője pedig a Belső-Pesti Tankerületi Központ.A főváros és a magáncég osztatlan közös tulajdonát a Tarlós István vezette Fővárosi Közgyűlés jóváhagyó döntése alapján 2016-ban társasházzá alakították. A társasházi alapító okiratban a tulajdonostársak lemondtak az elővásárlási jogról, így a jelenlegi tulajdonos Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap tulajdonszerzéséről a fővárost nem értesítették. Lapunknak korábban küldött tájékoztatásuk szerint a főváros hozzájárulását sem kérték a 2013 óta üresen álló magántulajdonú épületrész átalakításához. Nem volt rá szükségük.Rohad a NER-közeli luxushotel a Veres Pálné Gimnázium mellett, a gyerekekre sem vigyáznakA Szíjj Lászlóhoz köthető Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap (az alap eszközeit a vállalkozó a 100 százalékos tulajdonában álló MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli) 2017-ben kapta meg az építési engedélyt a műemlék épület helyreállítására és átalakítására a fővárosi kormányhivataltól. Az építésfelügyeleti jogkör gyakorlójaként megkerestük a fővárosi kormányhivatalt, amely azt válaszolta, hogy tavaly novemberben tartottak ellenőrzést a gimnázium belső udvarát is érintő munkaterületen, de akkor éppen nem volt munkavégzés.(Ottjártunkkor láthatóan gőzerővel dolgoztak.) A kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hatósága is többször tartott hatósági ellenőrzést, de jogsértés nem merült fel.A Belső-Pesti Tankerületi Központot szintén megkerestük az ügyben. Aazt a választ kaptuk, hogy a fenntartásukban álló "Veres Pálné Gimnázium épületegyüttesének hátsó homlokzata és az átépítéssel érintett épület hátsó homlokzata egyaránt a gimnázium kizárólagos használatában álló, Fejér György utcára nyíló udvarra néz. Az udvar felé az épület teljes magasságában felállványozott, az állvány pedig építési védőhálóval teljesen lefedett. Az állványzat zárt fém építési kordonnal, a megfelelő védőtávolság betartásával elkerített. Így az épület homlokzatáról esetlegesen leváló bontási vagy építési törmelék erre az udvari részre nem tud lehullani. A Tankerület - mint minden esetben, így most is - azt kérte a kivitelezőtől, hogy a vonatkozó jogszabályokban meghatározott biztonsági előírásokat tartsa, illetve tartassa be. Ez a kivitelező feladata és felelőssége. Tankerületünkhöz ilyen jellegű észrevétel sem a gimnázium vezetésétől, sem pedig a szülőktől nem érkezett".
|
Veszélyesen belóg a NER a Veres Pálné Gimnáziumba, szabálytalanságok miatt ideiglenesen fel is függesztették a Szíjj-féle építkezést
|
Évek óta építkeznek a budapesti belvárosi gimnázium udvarán. A tankerület szerint ezzel nekik nincs dolguk: a kivitelező feladata a biztonsági előírások betartatása. A munkáltatóval szemben jelenleg eljárás van folyamatban.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3281060_veres-palne-gimnazium-ner-epitkezes-szijj-laszlo-minerva-v50-ingatlanfejleszto-alap
|
2025-05-26 08:20:00
| true | null | null |
Népszava
|
Már közel egymilliárd forintot költött somogyi termőföldek megvásárlására Orbán Ráhel és anyósa, Tiborcz Sándor Istvánné. Utóbbi legutóbb 122 hektárnyi területet vásárolt – írja az Átlátszó helyi hirdetmények alapján.
A Görgeteg, Homokszentgyörgy, Nagyatád és Lábod környékén megszerzett területeken jellemzően a Tiborcz Istvánhoz köthető Főnix Magántőkealap érdekeltségébe 2024-ben bekerülő Drawa Kft. gazdálkodik bérlőként.
A lap összesítése szerint Orbán Ráhel, akinek a bababoltja nem megy igazán jól, igaz, az általa vezetett Tiborcz-cégnek annál inkább , előzőleg összesen 120 hektárnyi szántót, erdőt, legelőt vásárolt 321 millióért, ahol azt ígérik, „a lehető legfenntarthatóbb módon” gazdálkodnak majd, illetve eszközölt a lap szerint további 156 milliónyi agrárbefektetést, vagyis összesen 477 milliót költött.
Anyósa pedig korábban 142 millió forintot költött 96 hektárra, majd most pedig 325 milliót 122 hektárra, vagyis ketten összesen 944 millió forintot fektettek be csak Somogy megyében.
És akkor a Orbán Viktor lányának tokaji dűlővásárlásáról, ahol annyira nem megy jól a borászata, illetve anyósa Bicske környékén 340 hektáron gazdálkodó Rekettyés-Agro Kft. nevű agrárvállalkozásáról még nem is beszéltünk.
|
Közel egymilliárdot költöttek már somogyi földekre Tiborcz legközelebbi rokonai
|
122 hektárral bővült az Orbán Ráhelhez és anyósához köthető a somogyi birtokok területe, amelyeken egy Tiborcz-érdekeltség agrárcég gazdálkodik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20250616_foldvasarlas-mezogazdasag-orban-rahel-anyosa-somogyi-termofoldek
|
2025-06-16 14:20:00
| true | null | null |
HVG
|
A Volánbusz tulajdonában álló pályaudvari és buszfedélzeti utastájékoztató rendszerek hardverüzemeltetésére keresett vállalkozást a MÁV Szolgáltató Központ Zrt, az erről szóló tendert februárban írták ki, most pedig eredményt is hirdettek: a 200 millió forintos keretösszegű tenderen a NER kedvenc telekommunikációs és IT-cége, a 4iG lett a befutó – írja az Átlátszó.
A MÁV ebből az összegből 140 millió forintra vállalt lehívási kötelezettséget. A 4iG alvállalkozója a HC Linear Műszaki Fejlesztő Kft.-re bízta.
A Magyar Vagonnak viszont 10,6 milliárd forintos megbízás jutott egy tavaly megkötött, 27,6 milliárd forint keretösszegű keretmegállapodás alapján, amelyet a vállalat egyedüli ajánlattevőként nyert meg. A feladat motorkocsik, vontatójárművek és vontatott járművek beszerzéséről szólt.
A keretmegállapodás alapján idén márciusban a keretmegállapodás alapján írásbeli konzultációt folytattak le mindhárom részre vonatkozóan: a motorkocsi-alkatrészekre 2,2 milliárd, vontatójárművekre 5 milliárd, míg vontatott járművekre 3,4 milliárd forintos összeget szánt a MÁV. Az állami vasúttársaság a 24 hónapra kötött, összesen 10,6 milliárd forintos szerződésben 5,2 milliárd forintra vállalt lehívási kötelezettséget – írja a lap.
A Magyar Vagon (Ganz-MaVag) korábban állami cég volt, majd magánkézbe került: a Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter által alapított Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelői Zrt. vette meg. Ennek a cégnek jelenleg két tulajdonosa van, a Solva Industrial Zrt. és a Magyar Vagon Invest Zrt., mindkettő a Solva II Magántőkealaphoz tartozik, amelyet Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltségei közé sorolnak. A Magyar Vagon tavaly főként azzal került be a hírekbe, hogy megpróbálta felvásárolni a spanyol Talgo vasúti szerelvénygyártót, amit a spanyol kormány orosz befolyásra (pontosabban: nemzetbiztonsági okokra) hivatkozva végül meghiúsított.
|
A 4iG és a Magyar Vagon összesen 11 milliárd forintért szerződött a MÁV-val
|
A kormányfővel jó kapcsolatot ápoló Jászai Gellért óriáscége, valamint a Hernádi Zsolt Mol-vezérhez köthető járműgyártó is zsíros falatokhoz jutott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250703_A-4iG-es-a-Magyar-Vagon-osszesen-11-milliard-forintert-szerzodott-a-MAV-val
|
2025-07-03 12:58:00
| true | null | null |
HVG
|
Pandúrból lesz a legjobb rabló – az ismert szólás kifordítása lehet a pontos leírása annak, ami a szekszárdi borvidéken történt. Mint a Magyar Hang megírta, az egyik legnagyobb szekszárdi borászat vezetőjét letartóztatták nagy értékű költségvetési csalás gyanúja miatt. Egy másik ügyben pedig már vádemeléssel is éltek ellene, többek között adócsalás gyanújával, s októberben kezdődik meg ennek az ügynek a tárgyalása.
Az egész történetben az a legbizarrabb, hogy a letartóztatott – az ügyről szóló cikkekben csak B. I.-ként emlegetett – borász 1999-től az APEH Bűnügyi Igazgatósága Tolna Megyei Nyomozóhivatalának vezetője volt. Már akkor is borászkodott, s még nyomozó volt, amikor a Vállalkozók Országos Szövetsége 2005-ben az év egyik vállalkozójának választotta.
A borászat vezetője egyébként először kohómérnökként végzett, s mint egyszer elmondta, főiskolás évei alatt keresték meg a rendőrségtől, hogy váltson át hozzájuk.
Elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát is, majd 1986-tól nyomozó lett. Őrnagyként szerelt le és állt át az adónyomozókhoz. 2007 óta viszont csak a családi borászattal foglalkozik, elképesztő sikeresen pályázik, magyar és uniós forrásokból több milliárd forintot tudott bevonni vállalkozásába. Ebben valószínűleg az is segíthette, hogy a cégének idén februárig Magyarország egyik leggazdagabb embere, a több tíz milliárdos vagyonú vállalkozó, Dunai György volt cégein keresztül felerészben a tulajdonosa. Azóta lehet, hogy ezt növelte, mert februárban Dunai magánszemélyként is megjelent a cég tulajdonosai között, ám az is lehet, hogy csak saját cégei tulajdonának egy részét vette nevére.
Dunai a borászat több más, például vendéglátós cégében is tulajdonos. A nagyvállalkozó egyébként gyakran partnere Mészáros Lőrincnek is egyes építkezéseken, s emellett övé a Thermal Hotel Visegrádon. Biztosan nem szemléli kitörő örömmel, hogy egyik presztízsvállalkozásának a névadó vezetője nagyon komoly vádakkal nézhet szembe.
A Magyar Hang által most feltárt ügyben a gyanú szerint 3,6 milliárd forintos költségvetési csalásról van szó, s ez már önmagában legalább öt év börtönnel járhat. A letartóztatást azzal indokolták, hogy a cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára tekintettel alaposan lehet tartani a gyanúsított szökésétől, elrejtőzésétől, s megalapozottan feltehető továbbá, hogy a bizonyítást veszélyeztetné, befolyásolná a még ki nem hallgatott személyeket, továbbá tárgyi bizonyítási eszközöket rejtene el, semmisítene meg. A férfival szembeni korábbi, a Fővárosi Törvényszéken már tárgyalásra váró ügy miatt a bűnismétlés veszélye is fennáll.
Szekszárd környékén most sokan azt latolgatják, hogy a Fidesz beáldozta-e a borászt, akinek jó kapcsolatai voltak kormánypotentátokkal is. A helyi elitből a Fidesz korábbi szekszárdi vezetőjével, majd főispánjával, Horváth Kálmánnal ápolt szoros viszonyt, aki februárban váratlanul meghalt – egyes híresztelések szerint öngyilkos lett. A pincészete pedig korábban azzal került be a hírekbe, hogy Szijjártó Péter helikopteren érkezett oda, azt pedig mindenki csodálkozással figyelte, hogy 2022-ben Lázár Jánosnak is e helyen adták át az egyik csongrád-csanádi választókerületben megszerzett mandátumát.
|
Vezető adónyomozó volt a letartóztatott szekszárdi borász, értékes politikai kapcsolatokkal
|
Az teszi igazán különlegessé a szekszárdi borászat vezetőjének minapi letartóztatását, hogy olyan emberről van szó, aki adónyomozóként korábban a legmagasabb szintekig jutott. Politikai kapcsolatai kormánytagokig, gazdasági hálója pedig a leggazdagabbakig ért, köztük egészen Mészáros Lőrincig.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250704_Nem-bodri
|
2025-07-04 20:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
Ahogy apad az államkassza, úgy a színfalak mögött fontos fordulat állt be a kormány gazdaságfejlesztési politikájában – erre lehet következtetni a kabinet által egyedi döntésekkel (EKD) odaítélt támogatásokból. A fokozódó pénzhiány miatt a kormányon belül támadt feszültségekre nyilvános nyilatkozatok és pletykák is utalnak.
A korábbi években Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter forszírozta – sikerrel – a „keleti nyitást”, az autó- és akkuipari beruházások támogatását, amelyekre nyakló nélkül szórták a tízmilliárdokat. A jelek szerint azonban ennek a korszaknak vége. Nagy Márton gazdasági „csúcs”-miniszter is a beruházástámogatás híve, de az akkuiparosítást immár legalábbis nem erőltetné tovább. Varga Mihály pénzügyminiszter (idén év eleje óta jegybankelnök, akinek a feladatait Nagy vette át) pedig a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében a kiadások, így a beruházástámogatás kordában tartásának a képviselője volt.
Mindezek erdőjeként a korábbi évekhez képest tavaly a kormány mind összegében, mind darabszámában kevés támogatást osztott szét, ráadásul immár nem az autó- és akkuipar volt a fő kedvezményezett.
A megítélt állami szubvenciók alapján a Szijjártó-vonal az egyértelmű vesztese, a Varga-féle spórolós stratégia pedig az egyértelmű nyertese az átrendeződésnek. Persze lehet, hogy mindez csak kremlinológia, és egyszerűen annyi történt, hogy már tényleg nincs több akkugyárnak való hely az országban, s nemcsak a vízbázisok fogynak, hanem a kormánykassza is kiürült.
Tavaly a kormány mindössze 13 darab ilyen támogatás odaítéléséről döntött, összesen 46 milliárd forint összegben. Összehasonlításképpen a megelőző évben – a költségvetés szorult helyzete ellenére – a kabinet még közel 300 milliárd forintot dobott szét mintegy 200 vállalkozás között. Ami egyébként szintén fordulattal ért fel, a megelőző években jellemzően kevesebb volt a kedvezményezett, de mindig akadt egy-egy több tízmilliárd forintos apanázs, ami megdobta az éves összeget.
Ehhez képest 2024-ben a legnagyobb támogatás csak tízmilliárd forintos volt, amit a Pick Szeged kapott kapacitásbővítésre. A második legnagyobb, 8,8 milliárd forintos tétel a Hungeritet segítette egy csirkefeldolgozó üzem felhúzásában, 8,3 milliárd forint pedig a Ceva-Phylaxia gyógyszergyártónak jutott egy többfunkciós üzemre és logisztikai központra. Összhangban a Nagy Márton képviselte irányvonallal: az akkugyárakból elég, most már ideje az ország adottságaihoz jobban illeszkedő élelmiszer- és gyógyszergyártást támogatni. Utóbbi a tárcavezető nyilvános álláspontja, azt viszont csak rebesgetik, hogy zárt kormányülésen állítólag már évekkel ezelőtt a kiabálásig fajuló vitába keveredett Szijjártóval a gazdaságfejlesztés irányairól.
Az EKD-k tavalyi kedvezményezettjei közül mindössze egy vállalta új munkahelyek létrehozását: a Lenovo gyártóüzemében 600 új állásra tett ígéretet, kétmilliárd forint támogatásért cserébe. Pedig az EKD-k eredetileg – legalábbis papíron – a munkahelyteremtést szolgálták: a támogatások kedvezményezettjeinek új pozíciók létrehozását és megtartását kellett vállalniuk. A fordulat 2020-ban kezdődött; azóta a kabinet egyre több beruházásra adott pénzt anélkül, hogy a kedvezményezettek új munkahelyeket teremtettek volna, 2023-ban már alig akadt ilyen. Helyette más szempontokat vettek figyelembe, például az energiahatékonyság növelését, illetve a magasabb hozzáadott értékű termelést célzó fejlesztéseket.
Logikus is, a magyar munkaerőpiac lényegében elérte a teljes foglalkoztatást, új munkahelyekre nincs szükség. Sőt a vállalkozások számára ma már inkább a meglévő álláshelyek betöltése jelent gondot. Ez viszont a 2020 előtti években is igaz volt, s ez megkérdőjelezi az EKD mint munkahelyteremtési szubvenció létjogosultságát.
Erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavasszal publikált jelentése is. Az EKD-támogatások „megtérülése” esetében a kormány – illetve a támogatásokat előkészítő beruházási ügynökség, a HIPA – elsősorban azzal kalkulált, hogy a létrehozott új munkahelyek mennyi plusz költségvetési bevételt generálnak (járulékok, jövedelemadó, fizetések elköltése után keletkező áfa).
A számítás során nem vették figyelembe, hogy az új munkahelyekre aligha érkeznek új munkavállalók, azaz munkanélküliek. Feszes munkaerőpiac esetén ugyanis sokkal valószínűbb, hogy az álláshelyek többségét más cégektől átcsábuló dolgozók töltik be. Lehet, hogy magasabb fizetésért, s így több szja-t és áfát fizetnek majd, de a beruházás által generált költségvetési bevétel mégis sokkal alacsonyabb lesz, mint ha munkanélkülieket vettek volna fel. Ez pedig nemcsak a beruházás támogatásának összegszerű megtérülését befolyásolja drasztikusan, de a kalkulált megtérülési időt is, ami az irreálisan számolt állami bevételek miatt a valóságosnál rövidebbnek tűnik.
A másik kulcsfontosságú, az ÁSZ által megállapított hiányosság, hogy az EKD-támogatások odaítélése során nem készítettek alternatív forgatókönyveket. Nem vizsgálták, mi történne, ha az adott projekt nem kapna állami támogatást. Lehetséges, hogy a külföldi beruházó nem Magyarországot választaná? A hazai beruházó kisebb projektet valósítana meg? Lenne ennek érdemi hatása a magyar gazdaságra? Ezek nagyon fontos kérdések, megválaszolásuk nélkül voltaképpen lehetetlen megmondani, volt-e értelme támogatni egy-egy beruházást.
A kormány – Szijjártó Péter külgazdasági miniszter – érve rendszeresen az volt, különösen az autó- és akkuipari támogatások esetében, hogy ezekért a régióban öldöklő verseny zajlik, ha Magyarország nem szerzi meg őket, lecsap rájuk más. Ezt azonban alá kellett volna támasztani, illetve bizonyítani kellett volna, mennyiben lett volna rosszabb a helyzet, ha az adott beruházás valamelyik szomszédos országba települ.
A külföldi beruházások bevonzásán túl talán még hangsúlyosabb – megválaszolatlan – kérdéseket vet fel, mennyiben szükséges és hatékony a már itt működő vállalkozások fejlesztéseit támogatni. Egy energetikai, hatékonyságnövelő fejlesztés természetesen nemzetgazdasági szinten is érték, ugyanakkor ha ezek amúgy hasznos, költségcsökkentő programok, akkor az adott vállalkozás valószínűleg támogatás nélkül is megvalósítaná őket. Ha pedig nem azok, akkor pluszadóforintokat sem érnek. Például a naperőművi túltermelés korszakában legalábbis kérdés, érdemes-e adóforintokat költeni például a Richter, a Mol, a TDK vagy a Samsung SDI napelemeire.
A támogatások előkészítése és elbírálása során azt sem vizsgálták, hogy azoknak milyen másod- és harmadkörös hatása van a gazdaságra, a munkaerőpiacra. Holott a kormány legfőbb érve – különösen az autó- és akkuipari beruházások mellett –, hogy azok nemzetgazdasági szinten pozitív hatással bírnak, nem pusztán önmagukban kívánatosak. Ezt azonban a kabinet és intézményei sosem támasztották alá, sem az egyes projektekre nézve, sem iparági szinten bemutatva.
Számos szakértői elemzés született ugyanakkor az autó- és akkugyártásról, amelyek minimum zárójelbe teszik ezek nemzetgazdasági hasznosságát. Még az állami statisztikai hivatal, a KSH is arra jutott, hogy a Magyarországon évtizedek óta erőteljes jelenléttel bíró, így relatíve jól beágyazott autógyártás is alacsony hozzáadott értekkel bír a gazdaság számára. Az ÁSZ-jelentés szerint külön probléma, hogy az EKD-támogatások odaítélése során a környezeti, fenntarthatósági kérdéseket egyáltalán nem veszik figyelembe – miközben a hatalmas energia- és vízigényű akkugyárak esetében ezeknek különösen fontos tényezőknek kellene lenniük.
A kormány ráadásul nagy arányban bizonyos – olykor politikai alapon – kedvezményezett külföldi multikat dotál az EKD-támogatásokkal, miközben például a kiskereskedelemben az ilyeneket nemhogy ellenségként mutatja föl, de különadókkal és a működésüket nehezítő szabályozásokkal harcol ellenük. Évtizedes távlatban a támogatások legnagyobb kedvezményezettjei kivétel nélkül multik, és bár ebben az elmúlt években volt elmozdulás, a külföldi kedvezményezettek súlya még mindig jelentős a támogatásokban.
Tavaly például kiemelhető a Chervon Autó (4 milliárd forint), a GE (3,3 milliárd forint), a Robert Bosch (2,1 milliárd forint), a Lenovo (2 milliárd forint). Végső soron a kormány a multik egyik körének, az úgymond extraprofitot kaszáló „rosszaknak” a zsebéből a multik másik körének, a támogatandó „jóknak” a zsebébe rakja át a pénzt. Más szempontból: a magyar családok bukszájából tereli át a multikéba, miután a megsarcolt vállalatok tovább hárítják a terhet a vevőikre. Ami ellen a kormány – ha veszélyben érzi a szavazói bázisát – mesterséges árstopokat vezet be, ezzel is lehetetlenné téve a piaci szereplők reális megítélését.
|
Mélypontra került a kormány átláthatatlan és sokak által kritizált pénzosztása
|
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250705_hvg-kormanytamogatasok-ekd-asz-szimpatikus-penzosztas
|
2025-07-05 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Feljelentést tett a XII. kerületi önkormányzat a Hegyvidéki Egészségügyi Központnál (HEK) történt súlyos visszaélések ügyében – ezt Vadász Gábor alpolgármester jelentette be a Facebookon. A momentumos politikus szerint a HEK vezetője magáncélokra használta az intézmény bankkártyáját, többek között romantikus-erotikus könyveket, paradicsompalántát és Xbox játékokat vásárolt vele.
Az intézményvezető emellett az önkormányzat szerint visszaélt a HEK üzemanyag-tankolási kártyájával is, például elkönyveltetett prémium dízelvásárlásra vonatkozó számlákat, miközben a központ egyetlen járműve benzines volt, továbbá drága kozmetikumokat vásárolt magának az önkormányzat számlájára.
Vadász szerint a kerület előző vezetése pontosan tudott a visszaélésekről, mégsem tettek feljelentést, amikor megkapták a könyvvizsgáló jelentését. Nem léptek fel az okozott kár megtérítése érdekében sem. Az intézményt végül 2024-ben megszüntették.
„A Hegyvidéki Egészségügyi Központ ugyan 2024 óta már nem létezik, hagyatéka azonban nagyon is élő: folyamatosan kerülnek elő kusza, nehezen kibogozható ügyek, nap mint nap szembesülünk az önkormányzatot ért károkkal” – mondta Vadász az eset kapcsán.
|
Erotikus könyveket és videójátékokat vett magának a Hegyvidéki Egészségügyi Központ vezetője az intézmény bankkártyájával az önkormányzat szerint
|
A Hegyvidéki Önkormányzat feljelentést tett, mivel szerintük az azóta megszűnt Hegyvidéki Egészségügyi Központ vezetője magáncélra használta az intézmény bankkártyáját.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250626_hegyvidek-egeszsegugyi-kozpont-sikkasztas-alpolgarmester-feljelentes
|
2025-06-26 19:28:00
| true | null | null |
HVG
|
A Külgazdasági és Külügyminisztérium mellett Orbán Viktor kormányfő sajtóirodája sem volt hajlandó elárulni, hogy pontosan mennyit költöttek adófizetői pénzekből a miniszterelnök külföldi útjaira. A Szijjártó Péter vezette minisztérium egy tavaly decemberben elfogadott jogszabályra hivatkozva utasította el az erre vonatkozó közérdekű adatigénylést.
A törvény új passzusa egyebek mellett azt mondja ki:
a védett személyek külföldi mozgásával összefüggő adatok megismerése veszélyezteti „Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit”.
A külügyminisztérium elutasítása után emailben megkerestük Orbán Viktor sajtóirodáját is, hogy megtudjuk, mennyit költöttek a külföldi útjaira a költségvetésből, de kérdéseinkre nem érkezett válasz.
Az idézett jogszabály öt évig titkosítja a védett személyek utazásával kapcsolatos adatokat. Védett személynek minősül a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a külpolitikáért felelős miniszter és a legfőbb ügyész.
Korábban az Átlátszó írt arról, hogy a külügyminisztérium megtagadta Szijjártó Péter utazásaira vonatkozó adatok kiadását. A portál arról kért információkat, hogy mekkora költséggel járt a miniszter 2021. március 7-én kezdődő, bérelt különrepülővel lebonyolított hivatali útja. A miniszter akkor Oszakában, Kiotóban és Tokióban tárgyalt, majd Japánból hazafelé Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban vett részt hivatalos programokon.
Ugyanerre a jogszabályra hivatkozva tagadták meg az adatszolgáltatást az Átlátszó esetében is, pedig a portál még a jogszabály elfogadása előtt kérte ki a külügyminiszterre vonatkozó adatokat. A törvény alapján egyébként a külügyminiszter jogosult az adatkérésről dönteni, miután kikérte a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter (Rogán Antal) véleményét.
Az Átlátszó esetében a miniszteri döntés indoklásában az szerepelt, hogy a minisztérium a védett személyek mozgásával összefüggő adatok nyilvánosságra kerülését különlegesen magas biztonsági kockázatnak tekinti. Ezt azzal magyarázzák, hogy az adatok (például helyszín, utazási útvonal) ismerete alkalmas lehet egy jövőben megvalósuló, a védett személy ellen irányuló inzultus vagy bűncselekmény előkészítésére.
Természetesen önmagában a költségek közzététele nem járna semmilyen biztonsági kockázattal, ezt támasztja alá az is, hogy a sajtó évek óta beszámol a külföldi utakkal kapcsolatos kiadásokról.
Az új szabályozás ugyanakkor alkalmas lehet arra, hogy öt évig – azaz egy parlamenti ciklusnál is hosszabb időre – elfedje a luxuskiadásokat.
A HVG korábban megírta például, hogy Novák Katalin volt köztársasági elnöknek és kíséretének a párizsi olimpia teljes idejére lefoglaltak 15 szobát a város egyik legelegánsabb szállodájában. Utódja, Sulyok Tamás viszont csak három napot töltött ott, ennek ellenére a foglalás teljes összegét 228 millió forintot ki kellett fizetni.
Orbán Viktor külföldi útjairól tavaly ősszel írt utoljára a HVG, akkor ugyanis megtudtuk, hogy 2023 júniusa és 2024 szeptembere között 800 millió forintot költöttek erre a célra. Ez jelentős, 60 százalékos emelkedés a korábbi másfél éves időszakhoz képest – ráadásul gyakran a honvédség gépével utazott, ennek költségei pedig nem szerepeltek a kimutatásban.
A hatvan – jellemzően egy-két napos – út során szállásra nagyjából 540 millió forint ment el, útiköltségre körülbelül 255 millió, e mellé napidíjként még 15 millió forintot is elszámoltak.
Az azóta eltelt időszak külföldi látogatásokra vonatkozó kiadásait viszont öt évre titkosították, így legkorábban csak 2030-ban tudhatjuk meg: drágán utazik-e Orbán Viktor.
|
Rejtély, mennyiért utazott külföldre Orbán Viktor, öt évig a szállásáért fizetett összegek is titokban maradnak
|
Kényes téma lett a kormány számára, hogy mennyit költenek adófizetői pénzekből a védett személyek hivatalos külföldi útjaira – ezt támasztja alá legalábbis, hogy Szijjártó Péter után Orbán Viktor miniszterelnök látogatásai esetében is megtagadták a költségekről szóló adatok kiadását. A jövőben öt évig rejtve maradhat az is, hogy mennyit költöttek Sulyok Tamás államfő vagy a legfőbb ügyész látogatásaira.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250708_Orban-Viktor-utazas-titok-szijjarto-sulyok
|
2025-07-08 05:27:00
| true | null | null |
HVG
|
Hivatali visszaélés gyanúja miatt őrizetbe vették Kordé Csabát, Kőszeg vezető ügyészét – értesült az ugytudjuk.hu. (Korábban azt írtuk a lap értesülése nyomán, hogy Kordé Csabát letartóztatták, de a Központi Nyomozó Főügyészség jelezte, őrizetbe vételről van szó.)
A lap információit a Központi Nyomozó Főügyészség is megerősítette, majd azt írták, a nyomozó ügyészség szerdán gyanúsítottként hallgatott ki egy volt járási vezető ügyészt, aki a terhére rótt bűncselekményeket a hivatali idejében, beosztását felhasználva követte el.
A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség elrendelte a gyanúsított őrizetét, majd a nyomozási bíró előtt indítványt tett a gyanúsított bűnügyi felügyeletének elrendelésére, valamint az érintettektől történő távoltartásra. A gyanúsított vallomást tett, a bűnösségét nem ismerte el.
A legfőbb ügyész július 7-től Smidéliusz Péter sárvári járási ügyészségi ügyészt rendelte ki a Kőszegi Járási Ügyészség vezetői feladatainak ellátására.
Kordé Csaba szombatig Kőszeg vezető ügyésze volt, kinevezését aznap vonta vissza Nagy Gábor Bálint, az új legfőbb ügyész. Nagy elődje, Polt Péter 2015-ben még kitüntette Kordét a „kiemelkedő színvonalon és hivatástudattal végzett eredményes szakmai munkájáért”.
|
Hivatali visszaélés gyanúja miatt őrizetbe vették Kőszeg vezető ügyészét, akit Polt Péter 2015-ben kitüntetett
|
Kordé Csaba vallomást tett, a bűnösségét nem ismerte el.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250709_koszeg-vezeto-ugyesz-korde-csaba-letartoztatas-hivatali-visszaeles
|
2025-07-09 21:33:00
| true | null | null |
HVG
|
Meghamisíthatta az oltási könyveket egy diósjenői gyerekorvos, a férfi a megalapozott gyanú szerint kenőpénzért cserébe hamisan dokumentálta a gyermekek oltásait, miközben igazából kiöntötte az oltóanyagot – áll a Balassagyarmati Törvényszék közleményében.
Az orvost nyomkövetővel bűnügyi felügyelet alá helyezték, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette és közokirat hamisítás bűntette miatt, valamint megállapították, hogy esetében a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye is fennáll.
A gyanúsított letartóztatását 2025. november 4-ig rendelte el a törvényszék. A bíróság döntése nem jogerős, ugyanis az ügyészség a letartóztatás elrendelése érdekében fellebbezést jelentett be.
Hétfőn a diósjenői önkormányzat hivatalos közleményt adott ki arról, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerződést bontott a Berkenye-Diósjenő-Nógrád községekben gyermekorvosi praxist ellátó Életfa Bt.-vel, illetve azt is írták, hogy a Nógrád Vármegyei Rendőrség eljárás alá vonta a körzet gyerekorvosát. Öt másik település gyerekorvosainak bevonásával oldották meg ideiglenesen a gyerekek ellátását – írja a Telex.
|
Letartóztattak egy diósjenői gyermekorvost, aki kenőpénzért cserébe nem adott be oltásokat
|
Inkább kiöntötte.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250709_Letartoztattak-egy-diosjenoi-gyermekorvost-aki-kenopenzert-cserebe-nem-adott-be-oltasokat
|
2025-07-09 19:39:00
| true | null | null |
HVG
|
Én csak közöltem, hogy „részemre mennyi pénzt hozzon vissza, azt, hogy hogy oldotta meg, arról nem tudok. Azzal tisztában voltam, hogy ehhez szükség volt túlárazott vagy fiktív számla befogadására” – a HVG információi szerint egyebek mellett ezt állította gyanúsítotti kihallgatásán Z. Zsolt, a parkfenntartási biznisz egyik legfontosabb szereplője.
Az ügy évekkel korábbi időszakra nyúlik vissza: a gyanú szerint ugyanis Budapesten 2023-ig rendre egy több cégből álló hálózatot bíztak meg a kertészeti feladatok ellátásával – függetlenül attól, hogy az adott önkormányzatot kormánypárti vagy ellenzéki politikus vezette. A munkákat – például fűnyírás, temetőgondozás, növényápolás – irreálisan drágán végezték el alvállalkozók bevonásával, az így keletkezett hasznot pedig az alsóbb szinten lévő cégekből készpénzben vették fel, majd visszaosztották. (Az ügyről több cikket írt a Szabad Európa is.)
Soha nem mondott nekem összeget, hogy mikor mennyit hoz vissza. Az összeg mindig a boríték belsejébe volt írva – hangzott el Z. Zsolt, már idézett vallomásában a HVG által megismert dokumentumok szerint.
A gyanúsítás alapján mindenesetre nem csekély összegről lehetett szó.
Az évek során több mint 2,2 milliárd forint értékű fiktív számla keletkezhetett, a teljes összegből pedig nagyjából 905 millió forint kerülhetett vissza a bűnszervezet feltételezett vezetőjéhez. (A pontos összegek tavaly óta változhattak.) Úgy tudjuk, a központi figura a túlárazást és a fiktív számlázást is elismerte, de a bűnszervezeti minősítést, valamint a visszaosztott pénz nagyságát tagadta. Fontos hangsúlyozni, hogy még csak a nyomozás zárult le, a bírósági ítéletig pedig senki sem tekinthető bűnösnek.
Az éveken keresztül folytatott bizniszből mindenesetre a luxusra is futotta: az üggyel összefüggésben korábban lefoglaltak egy limitált szériás Ferrarit, benne egymillió eurónyi készpénzzel. Információink szerint az ügy egyik érintettjének cége pedig néhány éve egy tízszemélyes luxushajót is vásárolt a Balatonra.
A gyanúsítás szövegében különösen érdekes az a rész, amelyben arról írnak: a kiváló politikai kapcsolatok révén már előre információkat szereztek arról, hogy milyen szempontok szerint írják majd ki a kertészeti tendereket. Arra is volt példa, hogy a beérkezett pályázatok eljutottak a megbízásra kiszemelt vállalathoz, amely így jelentős előnnyel szállhatott versenybe.
„A nyomozásban beszerzett adatok alapján ön több olyan személlyel állt kapcsolatban, akik közreműködésével a Budapest közigazgatási területein a zöldterület-kezelésre kiírt közbeszerzési eljárásokat – azok meghirdetésétől kezdődően – befolyásolni tudták” – közölték a gyanúsítottal.
Az ügyben érintett cégek egyébként nemcsak több kerületnek, hanem a fővárosi önkormányzatnak is végeztek parkfenntartási munkákat a Budapesti Közművek (BKM) megbízásából. Ezzel kapcsolatban a budapesti önkormányzat sajtóosztálya azt közölte a HVG-vel, hogy a nyomozást folytató Nemzeti Adó- és Vámhivatal eddig nem kereste meg a fővárost.
Azt is megjegyezték ugyanakkor, hogy a Budapesti Közművek még 2023-ban, majd ezt követően még egyszer feljelentést tett csalás gyanúja miatt a zöldterület-fenntartási szerződésekkel kapcsolatban. Ez a feljelentés a korábbi vezetést, azaz a 2019-et megelőző időszakot is érintette, de azt nem tudni, hogy van-e köze a NAV által folytatott nyomozáshoz. (Az adóhatóság megkeresésünkre semmilyen információt nem közölt.) A Budapesti Közművek kártérítési pert is indított az elmúlt évtizedben érintett alvállalkozók ellen, ez a bírósági eljárás folyamatban van.
A fővárosi cég vezetése tavaly nyáron megváltozott, akkor ugyanis távozott az igen elismert szakember hírében álló Zakar András, a Budapesti Közművek FŐKERT Kertészeti Divíziójának igazgatója. A HVG információi szerint a nyomozati anyagokban olyan összefüggésben merült fel a neve, hogy egyeztetett a pályázati feltételekről, így a kiszemelt cégek jelentős előnnyel tudtak részt venni a tendereken.
Zakar András ezt határozottan tagadta, és azt mondta a HVG-nek, hogy semmilyen módon nem vett részt a BKM pályázatainak lebonyolításában, így az előkészítési folyamatban sem. Állítása szerint „egy öttagú bírálóbizottság végezte ezt a munkát, a feltételeken pedig csak BKM bizottsági tagjai és a bírálóbizottság elnöke változtathatott, ha akart”.
Arra konkrét kérdésre, hogy gyanúsított lett-e az ügyben, nem kívánt válaszolni.
Hamarosan jöhet a vád
A HVG információi szerint a parkfenntartási bizniszként ismertté vált ügyben az elmúlt hetekben lezárult a nyomozás, amelyet különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, illetve üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett vesztegetés gyanúja miatt indítottak. A korábbi tájékoztatás alapján összesen 25 embert gyanúsítottak meg, várhatóan hamarosan vádat is emelnek majd.
Z. Zsoltot tavaly letartóztatták, de idén tavasszal kiengedték a börtönből, és bűnügyi felügyelet alá helyezték. A gyanúsított ügyvédjét szintén megkerestük a vallomással kapcsolatban, de nem kívánt nyilatkozni.
|
Vallomást tett a parkfenntartási biznisz központi figurája: aggódhatnak a kormánypárti és a baloldali szereplők is
|
Lezárult a nyomozás a parkfenntartási biznisz néven ismert ügyben. Az ügy főszereplője tavaly őszi kihallgatásán elismerte, hogy irreálisan magas összegeket kaptak azokért a kertészeti munkákért, amelyeket különböző önkormányzatoknak végeztek – értesült a HVG.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250710_hvg-vallomas-utan-parkfenntartas-budapest-tularazas
|
2025-07-10 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
"A magyar költségvetés jelenlegi állapotában érthető, ha az állam igyekszik a terheit csökkenteni. Egyébként sem vagyok a híve, hogy az állam létesítményüzemeltetési feladatokat lásson el" - értékelte lapunknak Paár Dávid sportközgazdász azt a keddi hírt, amelyről az MTI így számolt be:A jogszabály alapján egyes állami ingatlanok tulajdonjoga ingyenesen kerül egy tucat sportegyesület, országos sportági szakszövetség tulajdonába. Az ingatlanokat a most tulajdont szerző egyesületek jellemzően vagyonkezelőként használják. A tulajdonátruházás a sportcélú közfeladatok ellátásának elősegítése céljából, forgalmi értéken történik, az ingatlanokon 30 éves időtartamú elidegenítési és terhelési tilalom van."Magyarán: az állam - egyelőre a közvélemény számára ismeretlen - ingatlanokat sportszervezeteknek adományozA Pécsi Tudományegyetem és a Soproni Egyetem docensét a most elfogadott törvény az egyetemek létesítményeinek "kiszervezésére" emlékezteti. Hozzátette, bennfentes információi nincsenek, ezért ő is jobbára csak találgat a valódi okokat illetően, mindenesetre osztja azt a nézetet, miszerint az állam szerepvállalása a sportlétesítmények fejlesztésében elengedhetetlen, ám költséges fenntartásuk már nem kellene, hogy feladata legyen.Bármennyire sulykolja a propaganda, a stadionépítés nem a siker szektora, a tribün nem jár valóban első osztályú labdarúgással"Ha más a tulajdonos, és más, aki használja, utóbbi kevésbé fog állagmegőrzésre ügyelni, a renoválás pedig mindig lassabb, bürokratikusabb az állam esetében" - mondta Paár Dávid, aki él a gyanúperrel, miszerint akad ugyan néhány létesítmény, amelyet lehet rentábilisan üzemeltetni, mint például az FTC futballcsapatának Groupama Arénáját, ám a prosperitás rengeteg tényezőtől függ. Elrettentő példa a szombathelyi Haladás stadionja, amelynek fenntartási költségeit az önkormányzatnak rendre ki kellett egészíteni. "Egyébként pedig nem tudni, milyen sportlétesítményekről van szó, melyiket hogyan lehet majd gazdaságosan működtetni, de aligha lesz mindegyikben hétről hétre koncert meg konferencia" - tette hozzá a sportközgazdász.- vetettük fel a szakértőnek, aki egyetértett ezzel: "Most, hogy a költségvetésben hiány van - és én nem látom, ez miként változhatna meg belátható időn belül -, érthető, ha az ilyen típusú elemektől szabadulni akar. Más kérdés, hogy itt a vagyonherdálás újabb példájáról lehet szó."A stadion áll győzelemre - Kétszer annyi pénzt hoz egy stadionkoncert, mint egy bő óra a nagy fesztiválok színpadánMilák miatt módosítottakAz Országgyűlés megszavazta a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkárságának sporttörvény-módosítási javaslatát, amely az edzői életjáradék ügyét is érinti. Mint ismert, Milák Kristóf kétszeres olimpiai bajnok a párizsi játékok után nem jelölte meg, ki készítette fel, így eredményei után Virth Balázs nem részesülhetett az edzői életjáradékból. Schmidt Ádám sportállamtitkár javaslatára a módosították a sporttörvényt, így ha a közigazgatási eljárás során megállapítást nyer, hogy Milák Kristóf az ő segítségével készült fel az olimpiára, Virth jogosult lesz a kifizetésre.
|
Kezdődhet az újabb vagyonherdálás, már szabadulna a magyar állam a pénznyelő sportlétesítményektől
|
Aligha fognak mindegyikben hétről hétre koncertet meg konferenciát tartani.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3280465_sportletesitmenyek-fenntartas-magyar-allam-vagyon-herdalas-paar-david-elemzes
|
2025-05-21 10:45:00
| true | null | null |
Népszava
|
Majdnem másfél hónappal az eredeti időpont után végre kiderült, pontosan mennyit is keresett tavaly Orbán Viktor, Rogán Antal és más kormánytagok. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok szja-bevallásának adatait ugyanis eredetileg június 4-ig kellett volna nyilvánosságra hozni a kormány.hu-n, ez azonban csak július 12-én történt meg.Még egy 2018-as törvény tette kötelezővé, hogy a politikai felsővezetők az szja-bevallástól számított 15 napon belül küldjék el az adatokat a Miniszterelnöki Kormányirodának, amely aztán felölti a dokumentumokat a kormány honlapjára, közérdekű adatok közé. Ezek a dokumentumok azért érdekesek, mert az szja-bevallás kicsit más képet mutat, mint ami a vagyonnyilatkozatokból kiolvasható, egyes adatokat ugyanis pontosabban kell megadni.2024-ben a legjobban kereső kormánytag a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt, akinek a 40,6 millió forintos jövedelme mellett volt még 1,5 milliárdos egyéb, különadózó jövedelme is. Utóbbiból csaknem 1 milliárd forint a London Capitalból kivett osztalék, illetve vagyonnyilatkozata alapján majdnem 600 millióhoz juthatott az SBA Invest nevű cégén keresztül, írja a K-Monitor. Ennél a cégnél "csak" kedvezményezett a miniszter, ez a cég volt az, amely megvette a korábbi üzleti érdekeltségeit, de az jól látható a K-Monitor szerint, hogy továbbra is Szalay-Bobrovniczky a haszonélvező.A második legjobban kereső Rogán Antal az 520,5 millió forintos jövedelmével, ennek döntő része a Mobilsign Kft.-től kapott találmányhasznosítási díj. Ez a megállapodás annyira jövedelmező, hogy tavaly a cég teljes bevételének 40 százalékát kapta meg Rogán Antal, az azonban évről évre nagy kérdés, hogy hogyan lehet a cégből ekkora összegeket kifizetni. A helyzet pikantériája, hogy ezzel Rogán jobban keres, mint a cég tulajdonosa, Csík Balázs.A dobogó harmadik lépcsőjére pedig Lázár János került fel összesen 394 millió forintos jövedelmével, ami nemcsak elsőre tűnik nagy összegnek. A luxizást mostanában rendre ostorozó építési és közlekedési miniszter alapjövedelme 84,8 millió forint volt, vagyis ennyit kapott miniszteri fizetésként, képviselői tiszteletdíjként és a a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány elnöki pozíciójáért. Emellett még 308,9 millió forint egyéb jövedelmet tüntetett fel, az viszont nem világos, honnan tett szert ekkora összegre.Ahogy a K-Monitor is felhívja a figyelmet, a vagyonnyilatkozata alapján az osztalékjövedelme és a földjei után kapott pénzei is legfeljebb csak 120 millió forintot tehettek ki. Egy évvel korábban Lázár a 74,8 milliós jövedelme mellett még "csak" 58,8 millió forintos jövedelemre tett szert.Orbán Viktor jövedelme belesimul a nagy átlagba, egy év alatt 5,5 százalékkal többet, 74,4 millió forintot keresett, amit a miniszterelnöki fizetése és a képviselői tiszteletdíja tesz ki. Szijjártó Péter 60,5 milliós, Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter pedig 69,6 milliós jövedelemre tett szert tavaly.A K-Monitor szerint a kormány adópolitikájának a kormány tagjai között is vannak nagy haszonélvezői, akik jelentős adókedvezményt tudnak érvényesíteni. Ezek alapján: Takács Péter egészségügyi államtitkár majdnem 12 millió forint, Magyar Levente külügyminisztériumi államtitkár 10,5 millió, Révész Máriusz államtitkár 9,7 millió forint, Ágostházy Szabolcs és Nacsa Lőrinc államtitkárok csaknem 8 millió forint, Tuzson Bence igazságügyi miniszter 7 millió, Hankó Balázs kulturális miniszter pedig 6,5 millió forint adókedvezményben részesült.
|
Orbán 74,4 milliós jövedelmet vallott be tavaly, a luxizást ostorozó Lázár pedig közel 400 milliót
|
Az egyáltalán nem világos, hogy Lázár Jánosnak miből lett ekkora jövedelme.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/14/orban-744-millios-jovedelmet-vallott-be-tavaly-a-luxizast-ostorozo-lazar-pedig-kozel-400-milliot
|
2025-07-14 07:47:09
| true | null | null |
444
|
Nem felel meg a szakmai, jogi, szakmaetikai és módszertani elvárásoknak az Integritás Hatóság szerint az a jelentés, amelyet a szervezet munkájának felügyeletét ellátó Alkalmassági Bizottság tett közzé.Az Alkalmassági Bizottság jelentésében egyebek mellett az is szerepel, hogy az Integritás Hatóság működése és belső viszonyrendszere nem tekinthető kiforrottnak.Az eljárás nyolc hónapon keresztül tartott, ez idő alatt az Integritás Hatóság többször kezdeményezett szakmai egyeztetést, illetve több alkalommal konkrét kérdéseket intézett az Alkalmassági Bizottsághoz a felülvizsgálat módszertanáról, a nemzetközi együttműködésről és a vizsgálat egyéb részleteiről. A testület azonban elzárkózott az érdemi együttműködés elől, ami az Integritás Hatóság szerint felveti annak a gyanúját, hogy az eljárás nem maradéktalanul felelt meg a jogszabályi előírásoknak, és nem a szakmai transzparencia követelményeinek megfelelően zajlott. Az Integritás Hatóság azt is közölte, csak bízni tud abban, hogy a jelentésben tapasztalható tendenciózusság és szubjektivitás nem szándékos, hanem elsősorban az Alkalmassági Bizottság szakmai tapasztalatlanságából ered.Újabb luxusterepjárót bérelt volna az Integritás Hatóság, aztán meggondolta magátMentelmi jogot akart magának az Integritás Hatóság bűncselekményekkel gyanúsított elnökeA szervezet kifogásai között szerepel, hogy a jelentés számos helyen csupán - esetenként áthallásos - megállapításokat tartalmaz, de nem fogalmaz meg egyértelmű következtetéseket vagy értékeléseket. Több esetben hiányzik a tényalapú alátámasztás, hibás adatok jelennek meg a dokumentumban, vagy kontextus nélküli összehasonlítások szerepelnek.Az Integritás Hatóság a tájékoztatás végén kiemelte: az Alkalmassági Bizottság tagjainak érdemes lenne eleget tenni az ellenőrzési szakma minimális szakmaetikai elvárásainak, a szakmai standardok ismeretének és következetes betartásának annak érdekében, hogy az eljárás jogszerű és szakszerű legyen. Úgy vélik, mindez nemcsak az Alkalmassági Bizottság tagjainak, hanem a hatóság és az ország jó hírnevének is árthat.Kikértük az Integritás Hatóságtól az autóbérlési szerződéseket, de nem tudják kiadni, mert az ügyészségi lefoglalta őket
|
Szakmaiatlansággal és tendenciózussággal vádolja az őt ellenőrző testületet az Integritás Hatóság
|
Sőt: a megállapítások akár az ország jó hírnevének is árthatnak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3287315_szakmaiatlansaggal-es-tendenciozussaggal-vadolja-az-ot-ellenorzo-testuletet-az-integritas-hatosag
|
2025-07-14 18:41:00
| true | null | null |
Népszava
|
Lázár János építési és közlekedési miniszter a hónap elején felkereste az évek óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumot. A látogatás oka nem az erősen alulfizetett műtárgyvédelmi dolgozók helyzete volt. De még csak nem is az évek óta bezárt intézmény felújításának ügye. Egyszerűen csak válogatni akart a múzeum műtárgyai között: mit hol tudnának használni Karmelitában, vagy máshol.Az Orbán-kabinet és a köré csoportosulók köztudomásúan szeretik régi műtárgyakkal körbevenni magukat. Ebből könnyű lenne arra a következtetésre jutni, hogy a régi korok tárgyai és művészeti alkotásai iránti csodálat a műtárgyak gondozására, a szakemberek megbecsülésére, illetve a múzeumi épületek karbantartására, felújítására is kiterjed. Ez azonban csak korlátozottan igaz.Lázár Jánost demonstrációval fogadták az Iparművészeti Múzeum dolgozóiA Liget-projekt részeként 15 milliárdból gyönyörűen felújították a Városliget beépítésének ötletgazdája, Baán László által vezetett Szépművészeti Múzeumot, megépült az induló költség többszörösére - mintegy 30 milliárd forintra - dráguló Zene Háza, amely tetszetős ugyan, de valójában nem volt rá szükség. 2022-re elkészült a Néprajzi Múzeum is, amelynek egyébként azért kellett új épületet emelni 32,9 milliárdért az egykori Felvonulási téren, hogy kiüríthessék a közel fél évszázadon át otthonául szolgáló Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palotát, amelynek teljes körű rekonstrukcióját végül csak 2024-ben kezdték el. A Néprajzi Múzeumnak viszont már 2019-ben ki kellett költöznie, de két évvel korábban bezárt az előkészületek miatt. Az öt éves kényszerszünet ellenére a Néprajzi azon ritka szerencsés fővárosi múzeumok közé tartozik, amelyek valóban beköltözhettek új otthonukba.Új tervpályázatot hirdettek a Közlekedési Múzeumra, egyedi megjelenésű épületet várnak a semmi közepénA Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumról sem mondható el ugyanez. A múzeum már tíz éve központi kiállítótér nélkül működik, miután a Liget projekt részeként 2015-ben bezárt, majd le is bontották korábbi városligeti otthonát. Akkor az volt az ígéret, hogy az évtized végére egy teljesen új, korszerű intézmény nyílik majd a helyén. Két év múltán azonban változott a terv, az Orbán-kabinet úgy döntött, hogy a MÁV Kőbányai úti egykori ipartelepén legyen az új kiállítóhely. A szakma örült. Elkészültek a tervek, az engedélyeket is beszerezték, a kőbányai önkormányzat milliárdos hitelfelvétellel kiváltotta az ott működő óvodát, új otthont biztosított a Törekvés Művelődési Központban évtizedekig működő táncegyüttesnek, majd jött a lázári ötlet a vidéki kultúrafejlesztésről, melynek részeként a múzeumot a Debrecen külterületén épülő új BMW-gyár sarkánál építenék fel. A 14 ezer négyzetméteres létesítményre tavaly lebonyolítottak egy ötletpályázatot, most pedig kiírták az építészeti tendert is. Holott a korábbi tervekre elköltöttek 8 milliárdot. Az új debreceni épület esetében Lázár 150 milliárd forintos építési költséggel számolt. Ha kerül rá pénz.Az Iparművészeti Múzeum 1897-ben átadott Üllői úti épületének felújítására például évek óta nem jut forrás. A kiállítóhelyet szintén 2017-ben zárták be azzal, hogy két év alatt 25 milliárd forintból felújítják. Az 1,57 milliárdért elkészített terveket azonban később újabb 674 millióért átrajzoltatták a Vikár és Lukács Építész Stúdióval. Kiválasztották a kivitelezőt is 2021 nyarán: a 40,2 milliárdos munkát a Swietelsky és a Mészáros Lőrinc gyerekei által birtokolt FEJÉR-B.Á.L. Zrt. kapta. Az akkori ütemezés 5 évvel számolt. De azóta se kezdtek hozzá. Az ÉKM nem is válaszolt a Népszava átadást firtató kérdésére. A minisztériumból eltávolított kormányfőtanácsos Bátonyi Péter egy IX. kerületi műemlékvédelmi eseményen arról beszélt, hogy "felülről - legfelülről" jött az utasítás, hogy ne legyen a korábbi tervek szerinti modernizáló bővítés. De szerinte talán jobb is így. Egyszer estek neki az épületnek, akkor minden ok nélkül "lenyúzták" róla a Zsolnay-burkolatokat.Leállítják a beruházást, továbbra sem újítják fel az Iparművészeti Múzeumot, de legalább Orbán Viktor nem akar összevonástA Hadtörténeti Intézet és Múzeum budavári épületét a Honvédelmi Minisztérium (HM) elirigyelte el és 2023-ban váratlanul kiebrudalták onnan a múzeumot. Később kitalálták, hogy a Honvéd főparancsnokság replikájaként a Dísz téren újjáépülő palotába költöztetik a gyűjtemény egy részét, az egész ugyanis várhatóan nem fér be. Az épület 2026-ra készülhet el egy korábbi közlés szerint több mint 32 milliárdból. A munkát itt is a Mészáros-gyerekek cégére bízták.Akiknek menniük kell, de még maradhattakA Mezőgazdasági, a Természettudományi Múzeum és a Nemzeti Galéria épületére is szemet vetett a kormány. Az új Nemzeti Galéria a japán SANAA építésziroda tervei alapján, a Liget projekt részeként épülne fel részben az egykori Petőfi Csarnok helyén. A legújabb költségbecslések már 73 milliárd forintról szólnak. Hosszas halasztgatás után tavaly októberben kiírtak egy feltételes közbeszerzést a csaknem 50 ezer négyzetméteres épület megvalósítására. A tender "értékelési szakaszban" van. Az Orbán-kormány továbbra is elkötelezett a projekt iránt, de pénz nincs rá.A Természettudományi Múzeum a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek van útjában. Évek óta próbálja kiebrudalni a Ludovika mellett működő kiállítóhelyet, de eddig még nem sikerült. A kormány 2020-ban ugyan döntött a múzeum Debrecenbe költöztetéséről de a hatalmas közfelháborodás okán egy időre jegelték a tervet. Tavaly ősszel azonban pályázatot írtak ki a debreceni Nagyerdő területére. A márciusban közzétett eredmény szerint a győztes terv egy mesterséges dombban a kiállítóteret. Néhány napja pedig megjelent a múzeum gyűjteményi központjának tervezésére kiírt pályázat is. A 42 ezer négyzetméteres épületet a Debreceni Egyetem Science Parkjában építenék fel.Jócskán alulfizeti az állam a műtárgyvédelmi dolgozókat, de a politikusok persze szeretnek híres alkotásokkal flancolni az irodájukbanA múzeumtologatási ötletek legfrissebb vadhajtása a Mezőgazdasági Múzeum Gödöllőre, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) Szent István Campusára, pontosabban a mellette lévő szántóra költöztetése a városligeti Vajdahunyadvárból. A 2029-re megvalósítandó projektnek már miniszteri biztosa is van L. Simon László, a Nemzeti Múzeum két éve kirúgott igazgatójénak személyében. Az ikonikus városligeti épületbe a HVG szerint a 2004-ben Várpalotán megnyílt Trianon Múzeum - aminek alapítványában Bayer Zsolt is kurátor - költözne be, de Orbán Ráhel és köre már régóta indítana ott egy turisztikai, illetve gasztronómiai projektet. (Kérdés persze, hogy Bostonból ezt hogyan irányítanák.) A gödöllői projekt költségét 35 milliárdra becsülik, a Vajdahunyad várának felújítása legalább ennyi lenne.A kormány által indított nagy múzeumi körtáncnak eddig kevés nyertese van. A gyűjteményektől évekig elzárt látogatók mindenképpen vesztesei. A félbehagyott projektek együttesen több száz milliárdot emésztenének fel, amit az új kormánynak kell majd állnia. A kijelölt vidéki helyszínek ráadásul erősen vitathatóak. A közösségi közlekedéssel többnyire alig megközelíthető szántók, külterületek és parkok nem feltétlenül alkalmasak nagy közönség vonzására. A kormány által várt látogatószám növelés pedig minden bizonnyal nehezebb Budapesten kívül. A költöztetés önmagában jelentős kockázatot jelent a műtárgyakra. A szakemberek jó része ráadásul nem követné a vidékre költöző kiállítóhelyeket, így a szakmai színvonal biztosítása elnehezül. De a fővároson belüli átmozgatás is sok kérdést vet fel, a magas költségen túl az is homályos, hogy mit kezdenek majd a kiürített épületekkel és mennyi ideig tartanak a kiállítási kényszerszünetek.Az örök nyertesAz új múzeumi épületeken, illetve a régiek felújításán a NER építőipari vállalkozásai kaszálnak nagyot, míg a gyűjtemények költöztetése és a műtárgyak évekre nyúló raktározása a Városliget Zrt. és a Szépművészeti Múzeum bejáratott partnerének, a Museum Complex Kft.-nek biztosít szépen csordogáló jövedelmet. Az Iparművészeti Múzeum 2017-ben, a múzeum bezárása után írta alá az első szállítási és raktározási szerződést. A cég akkor nettó 2,55 milliárdért vállalta a feladatot, az összeg később 2,99 milliárdra módosult. A megállapodás 2021-ben lejárt, de újrakötötték: 48 hónapra nettó 1,67 milliárd volt az ár, ami egy évvel később 1,93 milliárdra nőtt. A több, mint fél millió darab műtárgy kőbányai raktárban történő tárolására így összesen csaknem 5 milliárdot költöttek eddig.A közlekedési múzeum tavaly ősszel szerződött a céggel a Rákosrendező eladása miatt szükségszerűvé vált Tatai úti raktár kiürítésére, korábban velük szállíttatták a nagyobb mozdonyokat, ahogy a Petőfi Csarnok repülési kiállításának tárgyait is a bontás előtt. A Museum Complex végezte a Néprajzi Múzeum költöztetését és őket bízták meg a Hadtörténeti Múzeum könyv, térkép, zászló, érme és fotó gyűjteményének költöztetésével is. A Városliget Zrt. idén tavasszal jó előre szerződött velük, az "előre látható feladatok között a Magyar Nemzeti Galéria műtárgyainak költöztetése" is szerepel, a megbízás nettó keretösszege nettó 1,5 milliárd forint.
|
Három bezárt és két költözésre ítélt fővárosi múzeumot hagy az új kabinetre az Orbán-kormány, a költség több száz milliárd forint
|
Így néz ki a NER-féle múzeumi körtánc. Kevés nyertes van.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3286989_muzeumok-orban-kormany-bezaras-koltozes-korkep
|
2025-07-14 13:38:00
| true | null | null |
Népszava
|
Cikkünk a bíróság kérésének megfelelően, a tárgyalás szüneteiben frissül...Még márciusban derült ki, hogy a Fővárosi Törvényszék bírája tanúként hallgatja meg a Schadl-Völner-perben az egykori igazságügyi minisztert, Trócsányi Lászlót és Varga Juditot. Trócsányi szerepe azért lehet érdekes Völner Pál védője szerint, mert a neve szerepel Schadl volt bizalmasának naplóbejegyzéseiben, aki egyben az ügy negyedrendű vádlottja is. 2021 novemberében azt írta, hogy "Gyurinak szólni, Trócsányi ügye hogy áll!". Majd néhány nappal később letartóztatták Schadl Györgyöt, aki a Ferihegyi repülőtérre tartott, diplomata-útlevelekkel és egy halom készpénzzel. Trócsányi elismerte, hogy egyeztetett Schadllal, de állítása szerint csak szakmai kérdésekben.Varga Judit meghallgatása pedig elengedhetetlen az ügyvéd szerint, hiszen regnáló igazságügyi miniszterként csak ő tudja elmondani, kit és miért neveztek ki vagy váltottak le. Emellett Varga szintén igazolni tudná Völner Pál volt igazságügyi államtitkár állításait. Továbbá Varga Magyar Péter volt férje, aki a tavaly kiszivárgott hangfelvételen azt mondta, hogy "Rogán Antalék kihúzatták magukat" az iratokból. Ezzel kapcsolatban Varga Juditot, Rogán Antalt és Gulyás Gergelyt is meghallgatta az ügyészség, majd megszüntette a nyomozást.Trócsányi László: A kinevezése után bejött hozzám Schadl GyörgyKedd reggel elsőként Trócsányi Lászlónak kellett a pulpitushoz lépnie. Két vádlott védője is indítványozta, hogy tanúként hallgassák meg, és ezt a bíróság el is fogadta. A volt miniszter 2014-től vezette az Igazságügyi Minisztériumot, a feladata pedig az volt, hogy jogászként valódi igazságügyi minisztériumot hozzon létre, benne egy olyan államtitkárral, aki az ügyészséggel, az ügyvédi kamarával, az OBT-vel, a végrehajtókkal és a közjegyzőkkel is tartja a kapcsolatot.Térjünk ki arra, hogy hogyan került a csizma az asztalra- mondta miután hosszasan részletezte, milyen volt a minisztérium felépítése az ő idejében.A minisztersége elején már érezte, hogy óriási viták vannak a végrehajtók körül, nem tudták, mi a legjobb megoldás ezen a területen. Úgy döntöttek, hogy nem államosítják ezt a szektort, hanem megszüntetik a kamarát, helyette pedig egy kart és egy hivatalt hoznak létre, valamint a végrehajtók csak hét évre kaphatnak kinevezést. Utóbbira azért volt szükség, ha valakiről kiderül, nem alkalmas a feladatai ellátására, akkor ne maradhasson a pozíciójában. A kar vezetőjét nem, de a hivatal elnökét már a miniszter nevezte ki, de ennél jobban nem folyt bele a végrehajtók ügyeibe. A végrehajtókért egy főosztályvezető, Trócsányi elmondása szerint Martonovics Bernadett felelt, akinek a neve a Varga Judit-Magyar Péter-féle hangfelvételen is elhangzik.Elmondása szerint konkrét ügyekkel semmilyen kapcsolata nem volt a végrehajtóknál, államtitkári értekezleteken sem került fel hozzá semmilyen információ. Schadl Györgyöt csak akkor ismerte meg, amikor a kar elnöke a megválasztása után bement hozzá bemutatkozni. Szimpatikus volt neki Schadl, amiért a végrehajtói kar megtisztulásáról beszélt, illetve imponált neki, hogy PhD fokozattal rendelkezett. A végrehajtókkal innentől kezdve nem foglalkozott, úgy tudta, hogy minden rendben ment ezen a területen.Völner Pál 2015-ben került a minisztériumához, politikai és szakmai fronton is számított az akkori parlamenti államtitkárra. Megfogalmazása szerint Völner feladata volt, hogy tartsa a kapcsolatot a többi államtitkárral, valamint a minisztérium és az országgyűlés között. Arról nincsen tudomása, hogy az államtitkárának lett volna bármi köze a végrehajtók kinevezéséhez.Protokolláris eseményeknél találkozhatott Schadl György és Völner Pál, de hogy mikor, az már visszakövethetetlen számomra.Emlékei szerint különböző szakmai rendezvényeken jelenhetett meg helyette Völner, ezzel pedig hatalmas szívességet tett neki az államtitkár, mert így tudott más, fontosabb dolgokra koncentrálni. A minisztériuma jó hangulatú közeg volt Trócsányi szerint, de szakmai viták voltak az államtitkárai között.Soha nem hallott olyanról, hogy ki jelentkezett végrehajtói vagy közjegyzői pozícióra, miközben a minisztersége alatt szigorítottak a végrehajtókat érintő jogszabályokon, így már a helyetteseknek is előírták a jogi végzettséget. Kérdésre felelve elmondta, hogy Schadllel csak szakmai rendezvényeken találkozott, még egymás irodájában sem jártak. Amikor már nem volt miniszter, akkor hívta fel, hogy végrehajtással kapcsolatos, szakmai kérdést tegyen fel neki. Ezzel magyarázza azt is, hogy korábban miért szerepelhetett "Trócsányi ügye" Schadl bizalmasának üzenetében. Schadl György 2018-as naptárában több alkalommal is szerepelt a Trócsányi és Trócsányi Ügyvédi Iroda megnevezések. A volt miniszter nem tud róla, hogy az ügyvédi iroda kapcsolatba került volna a végrehajtói kar volt elnökével.A végrehajtók kinevezésével kapcsolatban már kevés információ jutott el hozzá, mert a főosztály tűzte ki a pályázatokat, intézte a meghallgatásokat és a szakvizsgákat, azt már nem tudja, hogy a bizottságokba kiket delegált az államtitkárság, ez nem került a látókörébe. A bíró, Tóth Erzsébet által ismertetett, az ügyben megvádolt végrehajtók nevét felolvasva Trócsányi László a fejét ingatta, és azt ismételte, hogy nem ismeri ezeket a személyeket. A sajtóból tudta csak meg, hogy mi történt a végrehajtói kar elnökével.Mint ismert, a per 2023. február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. Tíz vádlott - köztük hat bírósági végrehajtó - döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én hozott ítéletet: a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt. Jogerős döntésében a végrehajtók büntetésén enyhített a Fővárosi Ítélőtábla tanácsa.(Borítókép: Tövissi Bence / Index)
|
Schadl-Völner-per: bíróság elé állt Trócsányi László
|
Schadl–Völner-per: bíróság elé állt Trócsányi László - A volt igazságügyi miniszternek tanúként kell elmondania mindent, amiről tudomása volt az ügyet érintően.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/07/01/trocsanyi-laszlo-schadl-gyorgy-volner-pal-fovarosi-torvenyszek-tanumeghallgatas
|
2025-07-01 10:57:00
| true | null | null |
Index
|
Az Index információi szerint Ruszin-Szendi Romulusz tábornok még mindig kap fizetést a Magyar Honvédségtől. Úgy tudjuk a Honvédelmi Szolgálati juttatás, illetve Önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony címen jelenleg is folyosítanak számára egy kb. 1,3 millió forintos összeget. A jutatásról kérdéseket küldtünk a Tisza Párt biztonságpolitikai szakértőjének, akinek nevében a Tisza Párttól sajtókapcsolatok aláírással érkezett válasz. A válaszlevél szerint Ruszin-Szendi Romulusz - ellentétben a kormányban található Orbán-janicsárokkal - csak a részére a jogszabályok alapján járó juttatásban részesül. A levélben még azt is fontosnak tartották megjegyezni, hogy a magyar Honvédvezérkar valaha volt legfiatalabb vezetője szakértőként segíti a TISZA-t.Ruszin-Szendi botrányaiRuszin-Szendi Romulusz felmentése óta sokkal többet szerepel a hírekben, mint vezető katonatisztként. A legnagyobb visszhangot kiváltó eset a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 2025. június végi jelentése nyomán robbant ki. Eszerint Ruszin‑Szendi 2022-ben, még vezérkari főnökként, a Honvédkórházban esztétikai zsírleszíváson esett át, a műtét költségeinek mintegy 1,2 millió forintos részét pedig nem ő, hanem a kórház - vagyis az állam - állta. A beavatkozást ráadásul egy másik személy társadalombiztosítási (TAJ) száma alatt rögzítették a rendszerben, hogy ne lehessen azonosítani a tényleges kedvezményezettet. Ruszin‑Szendi elismerte a műtét tényét, ugyanakkor tagadta a szabálytalanságokat, és az ügy nyilvánosságra hozatalát karaktergyilkossági kísérletként értékelte.A zsírleszívás ügye mellett korábban is napvilágot láttak vitatható esetek a volt vezérkari főnökkel kapcsolatban. 2025 februárjában derült ki, hogy közel 928 millió forintból építtetett magának szolgálati rezidenciát Dunakeszin, amely a megszokottnál jóval fényűzőbb - többek között masszázsmedencét is tartalmaz. Az ingatlanfinanszírozás mértéke erősen megkérdőjelezhető, és felveti a túlárazás gyanúját is, ugyanakkor hivatalos büntetőeljárás eddig nem indult az ügyben.Egy másik nagy port kavart ügy az úgynevezett helikopterezés volt. Ruszin-Szendi tábornok rendszeresen igénybe vette a honvédség légi eszközeit nem hivatalos ügyekre. Egy ebesi lakos beszámolója szerint a volt vezérkari főnök több alkalommal helikopterrel látogatta meg feleségét. Egy másik forrás szerint a volt vezérkari főnök többször is a honvédség helikopterével utazott labdarúgómeccsekre.A botrányok politikai vetülete is erős: a kormányzat szerint a volt vezérkari főnök többször képviselt ukránbarát álláspontot NATO-üléseken, például a "Slava Ukraina!" köszöntés használatával, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetett. Ruszin-Szendi altábornagy az orosz-ukrán háború kitörése után négy NATO-vezérkarfőnöki ülésen vett részt, ahol következetesen eltért a számára kiadott mandátumtól. A Honvédelmi Minisztérium vizsgálata különösen súlyos megállapításként rögzítette, hogy Ruszin-Szendi az ülésekről készített jelentéseiben olyan elemeket is feltüntetett, amelyeket valójában nem mondott el. Így a feletteseit és a kormányzatot félrevezetve azt a látszatot keltette, hogy a NATO-üléseken a magyar mandátumnak megfelelően járt el. Ruszin‑Szendi ezeket a vádakat határozottan visszautasította, és politikai boszorkányüldözésnek nevezte a vele szembeni fellépést.A volt vezérkari főnök állítja: egyik ügyben sem követett el jogsértést, nem indult ellene büntetőeljárás, és véleménye szerint a kormány politikai eszközként használja fel egészségügyi és katonai múltját ellene.(Borítókép: Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romolusz 2025. május 24-én.
|
Havi 1,3 milliót kap ma is az államtól a Tisza Párt szakpolitikusa, Ruszin-Szendi Romolusz
|
Havi 1,3 milliót kap ma is az államtól a Tisza Párt szakpolitikusa, Ruszin-Szendi Romolusz - A Tisza Párt szerint a tábornok a jogszabályok alapján járó juttatást kapja csak.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/07/03/allami-fizetes-szolgalati-juttatas-ruszin-szendi-tisza-part/
|
2025-07-03 12:32:00
| true | null | null |
Index
|
A Tisza Párt mind a hét európai parlamenti (EP) képviselője elkészítette a vagyonnyilatkozatát. Ezzel annak az áprilisban elfogadott jogszabálynak tettek eleget, amely az EP-képviselőket arra kötelezi, hogy az országgyűlési képviselőkével azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot adjanak be. A párt honlapján bárki megtekintheti, vagy akár le is töltheti onnan és elemezgetheti az információkat, amiről Magyar Péter tájékoztatott a Facebook-oldalán.Mint írta: "A harcosok lehet, csalódni fognak. A propagandának jó vergődést!" - írta a posztjában a politikus, hozzátéve: "Phileas Fogg után szabadon, utolsóként a hatóság is megkapja a hivatalos példányokat a holnap déli határidő előtt egy perccel."Magyar Péter vagyonnyilatkozatában az alábbiak szerepelnek:két XII. kerületi társasházi lakás (egy 216 és egy 49 négyzetméteres),egy XII. kerületi 25 négyzetméteres társasházi garázs,egy 7926 négyzetméteres balatonhenyei beépítetlen telekegy 2018-ban vásárolt Volvo XC60-as gépjármű,két festményegy Yamaha Pianínót35 millió forint és 70 ezer euró névértékű befektetési jegyegy darab 4iG-részvény, amelynek a névértéke 20 forint3 millió forint készpénz,3 886 366 forint és 16 732,84 euró bankszámlán.Magyar Péternek a vagyonnyilatkozata szerint tartozása nincs, viszont 100 százalékban az övé az LLM Zrt. nevű tanácsadó cég, amelynek ő a vezérigazgatója. E cég tavalyi eredményéről lapunk elsőként számolt be, amelyre a Tisza Párt vezére reagált is:https://mfor.hu/cikkek/kozelet/magyar-peter-reagalt-cege-profitjarol-szolo-cikkunkre.htmlA megosztott információk között az is szerepel, hogy az EP-képviselői mandátuma előtti években milyen megbizatásokkal élt a politikus.
|
Csalódni fognak a harcosok? Napvilágra került Magyar Péter vagyonnyilatkozata
|
Eleget téve az áprilisban elfogadott jogszabálynak, csütörtök este nyilvánosságra hozta a Tisza Párt az EP-képviselőinek vagyonnyilatkozatát.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/csalodni-fognak-a-harcosok-napvilagra-kerult-magyar-peter-vagyonnyilatkozata.html
|
2025-07-11 06:06:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Az uniós adófizetők 3,2-5,5 milliárd euróval (1,3 ezer-2,2 ezer milliárd forint) járulhattak hozzá Orbán Viktor rendszerének fenntartásához a 2011 és 2023 közötti időszakban – erre jutott a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) elemzése.
Az elemzés során a szakértők 340 ezer közbeszerzési szerződést dolgoztak fel – vagyis a fenti összegek csak az uniós támogatást magukban foglaló közbeszerzéseken, kleptokratikus járadék (vagy kleptokratikus felár) formájában elveszett pénzt jelentik. Az elemzés során ráadásul csak 13, egyértelműen szoros NER-kötődésű nagyvállalkozót vettek figyelembe. És csak az olyan közbeszerzéseket vették figyelembe, amelyeken csupán egy szereplő indult, tehát nem volt verseny, így magas korrupciós kockázatúnak tekinthetők.
A fenti összegek így rendkívül konzervatív becslést kínálnak arra, hogy az uniós adófizetők milyen mértékben finanszírozták a NER-közeli nagyvállalkozói kört, illetve a NER-kleptokráciát.
Az elemzés során figyelembe vett nagyvállalkozók közé tartozik Orbán gyermekkori barátja, Mészáros Lőrinc; egykori kollégiumi szobatársa, Simicska Lajos; közeli szövetségese, Garancsi István; a veje, Tiborcz István; valamint Szíjj László, aki személyes kapcsolatban áll Orbánnal.
Az elemzés kiemeli, hogy 2005 és 2010 között ez a tizenhárom kulcsszereplő összesen csupán 451 millió euró nettó értékű uniós közbeszerzési szerződést nyert el, amely az ilyen szerződések teljes nettó értékének mindössze 1,4 százaléka volt. Jelentősen kedvezőbb helyzetbe kerültek Orbán hatalomra jutása után: 2011 és 2023 között összesen 1312 darab, 12,2 milliárd euró értékű EU-finanszírozott szerződést nyertek el, ami az uniós forrásból finanszírozott szerződések teljes értékének 14,2 százalékát tette ki ebben az időszakban. Másképp fogalmazva:
Orbán hatalomra kerülése után a részesedésük a közbeszerzési forrásokból tízszeresére nőtt a korábbi időszakhoz képest.
Nehéz megmondani, hogy egy közbeszerzés esetében mekkora lehet a kleptokratikus felár, vagyis mennyivel drágább egy megrendelés annál, mint ha a tendert piaci körülmények között bonyolították volna le. A kutatók szerint arra lehet következtetni, hogy ez a fajta túlárazás akár a 40 százalékot is elérheti, de valószínűleg legalább 20 százalékos.
Tehát a kutatók megnézték, hogy a vizsgált, uniós pénzt tartalmazó közbeszerzések közül hányat nyert el a szóban forgó 13-as csoport; ezen belül hány tender volt egyszereplős, tehát magas kockázatú; az így elnyert kifizetésekben mennyi volt az uniós finanszírozás részaránya; végül a 20, 30, 40 százalékos túlárazást figyelembe véve mekkora summa tekinthető a kleptokrácia működése miatt elvesztett pénznek.
A NER-vállalkozók természetesen nemcsak olyan közbeszerzéseken indultak, amelyekben uniós pénz volt, hanem tisztán hazai finanszírozású tendereken is. Az elemzés szerint a hazai forrású kleptokratikus veszteség nagyjából duplája az uniós forrásokat ért veszteségnek. Ha úgy tetszik,
a hazai és az EU-s adófizetők kétharmad–egyharmad arányban finanszírozták a NER-kleptokráciát 2011 és 2023 között.
|
Legalább 1,3 ezer milliárd forintnyi uniós forrás szivároghatott el 13 NER-vállalkozó zsebébe
|
A Korrupciókutató Központ Budapest elemzésében 340 ezer közbeszerzési szerződést dolgoztak fel.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250702_Legalabb-13-ezer-milliard-forintnyi-unios-forras-szivargott-el-a-NER-vallalkozok-zsebebe
|
2025-07-02 14:35:00
| true | null | null |
HVG
|
A 3 százalékos kamatozású lakáshitel tetszetős ajánlat. Előzménye is van, tanulsága úgyszintén. A 2000–2002 között a gazdasági tárcát vezető Matolcsy György szintén kamattámogatással igyekezett fellendíteni a lakáspiacot. Az olcsó kölcsönök révén 2002 és 2005 között a támogatott lakáshitelek állománya 493 milliárdról 1630 milliárd forintra ugrott, az átadott új otthonok száma a 2002-es 31 ezerről 42 ezerre emelkedett. Viszont a kamattámogatás költségvetési terhei olyannyira felduzzadtak, hogy Medgyessy Péter kormányfő fokozatosan leépítette a rendszert.
Az állami támogatások szerepét a devizahitelek vették át, amelyek a 2008-as pénzügyi válságig fenntartották a lakáspiaci keresletet. Amikor a forint árfolyama nagyot esett, az addig kedvezményesnek tetsző konstrukció visszaütött, családi csődöket, máig tartó pereskedéseket idézve elő, és a kevésbé tőkeerős építőipari vállalkozások sem sokáig húzták.
A lakáspiacot az összeomlás utáni több mint fél évtizedes pangásból a hitelezés lassú visszaépülése és a 2015-ben bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény mozdította ki, utóbbi a gyermekes szülők kiváltsága.
A támogatásokkal felpumpált kereslet nem kívánt, fájdalmas mellékhatása, hogy a lakásárak 2015 óta az Európai Unión belül a leggyorsabban nőttek: több mint megháromszorozódtak.
A 2022–2023-as inflációs csúcsok idején a lakáspiac lendülete ismét kifulladt. A kamatszint fokozatos normalizálódásával 2024-től megint élénkülni kezdett, de egyúttal újabb árhullám indult.
Most az amúgy is pezsgő hitelpiacot és az inflációs lakáspiacot fűti tovább a kormány. A kamattámogatások összegét Gulyás Gergely kancelláriaminiszter 2027-től évi 50-150 milliárdra tippelte. A jövő évi költségvetésben a lakáspiaci támogatások tervezett összege 438 milliárd forint, a választások utáni évben tehát ez a negyedével nőhet.
De nemcsak a lakáspiac ide-oda rángatásának, hanem minden állami beavatkozásnak van mellékhatása. Még a tuti választási csalinak szánt béremeléseknek is, ha elszakadnak a termelékenység növekedésétől. Márpedig nálunk nincs kapcsolat a kettő között.
A fegyveres testületek tagjai jövőre hathavi fizetésnek megfelelő pluszjuttatást kapnak, éppúgy, mint 2022-ben. Úgy látszik, azzal a kormány minden választási évben aktiválandó hagyományt teremtett. Akkor ez 271 milliárd forint többletkiadást jelentett a költségvetésben, jövőre 456 milliárd forintot irányoztak erre elő.
Most a kormány- és köztisztviselők keresetét szintén kipótolják. Májusban a 10 ezer lakosúnál kisebb települések köztisztviselőinek ígért két ütemben összesen 30 százalékos béremelést a kormány, ezt a napokban minden 30 ezer fő alattira kiterjesztette, összesen nagyjából százezer személyre.
Kétszer 15 százalékos béremelésben részesülnek a kormánytisztviselők is. Ez idén legalább 50 milliárd forint körüli összeg, jövőre a duplája. A gazdaság általános bérszintjét a minimálbér is felfelé tolja, ez jövő januártól 13 százalékkal nő. A 2026-os költségvetés a bruttó bér- és keresettömeg 10,7 százalékos bővülésével kalkulál, amit sem a gazdasági növekedés, sem a termelékenység nem támaszt alá.
A nyugdíjasok idén egészen az őszi hónapokig vesztő ágon lesznek, az év eleji 3,2 százalékos korrekció jócskán elmarad az év első hat hónapjában mért 4,8 százalékos inflációtól. A novemberi pótemelés és a 30 ezer forintos élelmiszer-utalvány együtt nagyjából 140 milliárdos többletkiadást jelent az idei költségvetésnek. Január elsejétől a nyugdíjak 3,6 százalékkal emelkednek, és a kormány persze még a választások előtt kifizeti a 13. havi nyugdíjat.
A családok támogatása a már megszokott kereteken belül bővül: úgy, hogy a leginkább rászorulók, az alacsony jövedelműek nagyon keveset fognak érzékelni belőle. A többgyermekes családok mentesítése a személyi jövedelemadó alól és az szja-kedvezmény megduplázása együtt 610 milliárd forinttal apasztja a költségvetés bevételeit, másodlagos hatásuk azonban még súlyosabb: az egyik legfontosabb adó jelentőségének csökkentése, az elvileg egykulcsos rendszer további torzítása. Holott a növekvő jövedelmi különbségek az alacsony keresetűek adókönnyítését és az átlagbér kétszerese-háromszorosa fölötti keresetek esetében egy új, magasabb adókulcs bevezetését indokolnák.
Azaz markánsan inflációgerjesztő jövedelempolitika áll szemben az infláció álságos és időleges „megfékezésével”. Az infláció látszatcsökkentését várhatóan csak a választásokig tartja fönn Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, azt követően az áremelkedés visszaáll a reálisan emelkedő trendvonalra.
„A kormányzati intézkedések összesen közel 1600 milliárd forinttal növelték a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét 2022 első fél évében” – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank az év szeptemberi Inflációs jelentése, megjegyezve, hogy abból 1100 milliárd forintot a kiadvány megjelenéséig el is költöttek. Ebbe nem számították bele az előző évi nyugdíjkorrekciós és nyugdíjprémiumot. A választások után viszont a kormányzat beruházásokat halasztott el, extraprofit- és különadókat vezetett be, együtt nagyjából 1800 milliárd forintos költségvetési kiigazítást hajtott végre. Vagyis kamatostul visszavette a választási „ajándékot”.
A mostanihoz hasonló körülmény, hogy a 2022-es választások előtt a 95-ös oktánszámú benzinre, a gázolajra literenként 480 forintos árplafon, egyes alapvető élelmiszerekre árstop volt érvényben. Ennek ellenére az infláció 2022 szeptemberétől kilenc hónapon át a 20–25 százalék közti sávban ragadt, mindeközben a Magyar Nemzeti Bank 18 százalékon tartotta az irányadó kamatot. A végeredmény: recesszió. A kudarcért mindmáig senki nem vállalta a felelősséget.
A kormány eddig megismert és ezután várható választási adakozásának hasonló jellegű kockázata van. A költségvetési túlköltekezést 2026 második felében szükségképpen kiadáscsökkentés vagy adóemelés váltja fel, rosszabb esetben mindkettő, az infláció a várt mérséklődés helyett feltehetőleg ismét élénkül – bár a 2022-es tempóra nem gyorsul fel.
A kereslet első félévi bővülését annak kényszerű szűkítése követi, aminek hatására a gazdaság újfent lefékeződhet. Az államadósság az idén már biztosan legalább 4700 milliárddal nő a tervezett 4100 milliárd forinttal szemben, jövőre pedig várhatóan újabb 5000 milliárddal duzzad tovább – hiszen a jólétinek szánt választási juttatásokat csak ezen az áron, a jövő nemzedékek terhére képes odaajándékozni a kormány.
|
Sokba lesz nekünk Orbánék választási osztogatása
|
Sokszor kipróbált eszközökkel, ígéretekkel és kedvezményekkel igyekszik visszacsábítani híveit a választások előtt az Orbán-kormány, ezúttal sem mérlegelve azok költségvetési következményeit.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250711_hvg-valasztasok-2026-osztogatas-orban-viktor-koltsegvetes-allamadossag-inflacio
|
2025-07-11 13:04:00
| true | null | null |
HVG360
|
Mint arról beszámoltunk, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő nemrég arról posztolt, hogy egy fotó tanúsága szerint Szijjártó Péter felesége összesen alsó hangon hatmillió forint értékben viselt Cartier ékszereket.
Hadházy friss posztjában elnézést kér, mert mint írja, nem vette észre, hogy “Szijjártónének az arany napszemüvege is Cartier, kb. 2,7 millióért”. A biztonság kedvéért azért megjegyzi: “a dologhoz hozzátartozik még, hogy ennek a szemüvegnek van pórias változata is, az csak aranyozott és “csak” fél millióba kerül. De nem feltételezek ilyen csóróságot a hölgyről.”
A független képviselő azt írja, hogy ha a napszemüveget is hozzáveszi,
Együtt így már 10 millió van ezen a képen a hölgyön.
Hadházy nemrég Várkonyi Andrea ötmilliós Cartier nyakláncáról is posztolt:
|
Hadházy szerint Szijjártóné 2,7 milliós arany napszemüvegben jelent meg a férje oldalán
|
A független képviselő szerint Szijjártó Péter felesége így kb. 10 millió forintnyi Cartier-terméket viselt egyetlen alkalommal.
| null | 1 |
https://hvg.hu/elet/20250712_Hadhazy-szerint-Szijjarto-Peter-felesege-27-millios-arany-napszemuvegben-jelent-meg
|
2025-07-12 18:09:00
| true | null | null |
HVG
|
A HVG is írt a K-Monitor korrupciókutató szervezet összesítése alapján arról, hogy egy-egy miniszter és államtitkár mennyi fizetést kapott az adott évben, és mennyi „mellékes” – vagy hivatalosabban „külön adózó” – jövedelme volt még. Ezek jellemzően osztalék- vagy más rendkívüli bevételek lehetnek.
A 2024-es év legnagyobb jövedelmű kormánytagjai között az első helyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter végzett, akinek 40 millió forintot elérő éves miniszteri fizetése mellett 1,5 milliárd forint külön adózó jövedelme is volt.
A második helyezett Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 520 millió forinttal, ennek a nagy része a tárcavezető sokat emlegetett és számára évről évre szép keresetkiegészítést jelentő találmánya után kapott jogdíjbevétel.
A harmadik helyezett volt Lázár János, aki tavaly 394 millió forintot keresett, amelyből 85 milliót vélhetően a miniszteri fizetése, a képviselői tiszteletdíja, illetve a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány elnöki pozíciója hozhatott.
A K-Monitor szerint a maradék 309 millió forint külön adózó jövedelmének egy része osztalékjövedelme és a földjei után kapott pénz, de itt egy nagyobb részt nem tudtak azonosítani, mondván: a két említett tétel összesen legfeljebb 120 millió forintot tehet ki.
A HVG jó eséllyel megtalálta a hiányzó 190 millió forint forrását is. Ez az összeg minden kétséget kizáróan egy üzletrészeladásból folyt be a miniszter kasszájába, és a Divatcsarnok Projekt Zrt.-ben meglévő 10 százalékos tulajdonrésze értékesítéséből származik.
Mint emlékezetes, a mini-Dubaj-projekt körüli vitában derült ki, hogy az azóta – a főváros elővásárlási joga miatt – dugába dőlt beruházás arab befektetői egy Lázár János érdekeltségébe tartozó ingatlanban, a Divatcsarnokban akartak értékesítési irodát nyitni.
Akkor kiderült, hogy a Párizsi Nagyáruház épületét tulajdonló Divatcsarnok Projekt Zrt.-ben jó ideig Lázárnak is volt 10 százalékos tulajdonrésze, de állítólag még 2024 vége felé eladta, bár január 27-én az online cégjegyzékben ez még nem látszott.
Összevetve Lázárnak a december 31-i állapotokat tükröző vagyonnyilatkozatait, a 2023-as évről szólóban még szerepelt ez a céges tulajdonrész, a 2024-esben pedig már nem. Így igaz lehet, hogy év vége felé vált meg tőle, és így a bevételnek is ott a helye a 2024-es adóévről szóló szja-bevallása kivonatában. Erről, a részletekről a HVG írásban kérdezte hétfő reggel a Lázár-tárcát, de eddig nem kaptunk választ. Ha megérkezik, cikkünket frissítjük.
Vagyis a miniszter 7 évig tartogatta a 2017-ben szerzett, a 2018-ban leadott vagyonnyilatkozatában már szereplő Divatcsarnok-részesedést, majd nem sokkal azelőtt, hogy a mini-Dubaj-projekt befektetői bejelentették értékesítési pontjuk helyszínét, Lázár hirtelen megvált a 10 százalékos tulajdonrésztől.
A HVG birtokába került, tavaly novemberi részvényesi határozat valóban rögzíti, hogy „Dr. Lázár János a 2024. november 26-án kelt részvényátruházási szerződés útján a tulajdonában álló 100 darab, egyenként 5000 forint névértékű törzsrészvényt négy egyenlő részben átruházta a társaság többi részvényesére”.
A négy, addig is tulajdonostárs részvényesnek így egyaránt 25-25 százalékra nőtt a részesedése:
Alexandra-Vossoughi Turnauer,
Grafin Daria-Maria von Arco-Zinneberg,
Katharina Turnauer,
Stanilaus Turnauer.
A fenti névsorból is látszik, hogy a vállalkozásban a a Turnauer család tagjai komoly szerepet viselnek. Ez egy Habsburg-barát osztrák milliárdos família, amelynek feje, Max Turnauer 2020 novemberében, 90 évesen hunyt el, addig ő volt a cég fő tulajdonosa is. A Habsburg-barátságra pedig jó példa, hogy a részvénytársaság igazgatósági tagja Habsburg-Lotharingiai Mihály Kálmán. A főhercegi sarj nem más, mint József nádor ükunokája és Lázár János vadásztársa.
Amúgy Max Turnauerről a Válasz Online-nak adott 2020-as interjújában így beszélt Lázár János: „A személyes barátaimról van szó, ezek az emberek nem szorulnak rá egyik kormány kegyére sem. 2018-ban, azon a délutánon, amikor befejeztem a miniszterséget, két ember hívott fel: Klaus Mangold és Max Turnauer. Megkérdezték, tudnak-e segíteni. Tudtak. Turnauer munkát ajánlott, és lehetőséget arra, hogy társa legyek egy vállalkozásban. Ez segített függetlenné válni, ha tetszik, szabadnak maradni.”
A Lázár által említett másik személyről, Klaus Mangoldról azt érdemes tudni, hogy 2021-ben az Orbán-kormány arra szerződött a kiváló német és orosz kapcsolatokkal bíró, Mr. Oroszországként is ismert üzletember cégével, hogy lobbizzon a Budapest Airport visszavásárlása érdekében. A Mangold Consulting GmbH-val kötött keretszerződés összesen 8,2 milliárd forintról szólt, ám a teljes összeget Mangold végül nem kapta meg.
|
Megtaláltuk Lázár János közel 200 milliós, eddig homályos extrabevételének forrását
|
A kormánytagok tavalyi jövedelmi rangsorában csaknem 400 milliós bevétellel harmadik Lázár Jánosnál egy közel 200 milliós tétel forrása nem volt tisztázott. Eddig.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250714_Megtalaltuk-Lazar-Janos-kozel-200-millios-pluszbevetelenek-forrasat-ebx
|
2025-07-14 14:43:00
| true | null | null |
HVG
|
Szokás szerint, bár idén több hét késéssel, de közzétették a kormány honlapján a politikai felsővezetők adóbevallásainak nyilvános adatait. A vagyonnyilatkozatokhoz hasonlóan itt is kézzel kitöltött pdf-ekből kell kibogarászni, hogy 2024-ben mennyit kerestek a miniszterek, államtitkárok.
Az évről évre közzétett adatokból nemcsak az derül ki, hogy egy-egy miniszter és államtitkár mennyi fizetést kapott az adott évben, hanem az is, mennyi „mellékes”, vagy hivatalosabban „külön adózó” jövedelme volt még. Ezek jellemzően osztalék- vagy más rendkívüli bevételek lehetnek.
A feltöltött SZJA-s adatlapokat végignézve a K-Monitor korrupciókutató szervezet összesítette, kik voltak 2024-ben a kormányzat legnagyobb jövedelmű tagjai. Az első helyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter végzett, akinek 40 millió forintot elérő éves miniszteri fizetése mellett 1,5 milliárd forint külön adózó jövedelme is volt.
Ebből csaknem 1 milliárd forint a London Capitalból kivett osztalék, illetve a vagyonnyilatkozata alapján vélhetően 600 millióhoz jutott az SBA Invest nevű cégen keresztül, amelynél kedvezményezett – írja a K-Monitor, hozzátéve: ez a cég vette meg korábbi üzleti érdekeltségeit, ám továbbra is ő a haszonélvező.
A második helyezett Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 520 millió forinttal, ennek a nagy része a tárcavezető sokat emlegetett és számára évről évre szép keresetkiegészítést jelentő találmánya után kapott jogdíjbevétel. Ebből az utóbbi években bőven egymilliárd felett volt összesen:
A harmadik helyezett Lázár János, ő 394 millió forintot keresett, amelyből 85 milliót vélhetően a miniszteri fizetése, a képviselői tiszteletdíja, illetve a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány elnöki pozíciója hozhatott. A 309 millió forint külön adózó jövedelmének egy része osztalékjövedelme és a földjei után kapott pénzek.
Az adónyilatkozatokból az is kiderül, hogy ki mennyi adót fizetett, és ez leginkább az adókedvezmények miatt érdekes. A K-Monitor felhívta a figyelmet, hogy jó néhány kormánytag jelentős haszonélvezője a kormány adópolitikájának:
Takács Péter egészségügyi államtitkár majdnem 12 millió forint,
Magyar Levente külügyminisztériumi államtitkár 10,5 millió,
Révész Máriusz államtitkár 9,7 millió forint,
Ágostházy Szabolcs és Nacsa Lőrinc államtitkárok csaknem 8 millió forint,
Tuzson Bence igazságügyi miniszter 7 millió,
Hankó Balázs kulturális miniszter pedig 6,5 millió forint adókedvezményben részesült.
|
Szalay-Bobrovniczky volt tavaly a legjobban kereső miniszter, Rogán Antal az 520 milliós fizetéskiegészítésével csak második
|
A miniszterek, államtitkárok fizetésén felüli, külön adózó tavalyi jövedelméről tették közzé a hivatalos számokat. A dobogó így néz ki: Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Rogán Antal és Lázár János.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250714_Szalay-Bobrovniczky-volt-tavaly-a-legjobban-kereso-miniszter-Rogan-Antal-az-520-millios-fizeteskiegeszitesevel-csak-masodik
|
2025-07-14 08:09:00
| true | null | null |
HVG
|
"Ez a tegnapi »zsírleszívásos« lejárató kampány egy alaposan előkészített akció, aminek ennyivel valószínűleg még nem lesz vége" - kezdte szerdaiFacebook-posztjátRuszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök. Szerinte a propagandaoldalak, és az orvosi lapok a zsírleszívás-ügytől hangosak. Azt írta, hiteltelenné akarják tenni, mert rájuk tudja bizonyítani, hogy "a »békepárti« szuverenitásuk csupán lózung".Ezután felsorolta kormány számára kellemetlen ügyeket, megemlítveaz újdörögdi gránátbalesetet,a 2020 óta tartó rendkívüli jogrendet, ésMagyar Péter hangfelvételét, amin a honvédelmi miniszterazt állította, hogy a magyar kormány döntése értelmében szakítanak az eddigi békementalitással, és átállnak "a háború felé vezető út nulladik fázisára".Ruszin-Szendi állítása szerint a kormányban attól félnek, ha kitálal róluk, akkor "a bálvány leomlana", de még köti a a titoktartás fegyelme. Mint írta, a kormány államtitkára személyeskedő, alantas támadásokkal próbálja lejáratni, miközben az ország biztonságáról, a haderő valódi képességeiről, a hadiipar nemzeti sorskérdéséről kellene vitatkozni."Egészségügyi adatokat dobál a nyilvánosság elé, miközben egy államtitkárnak pontosan tudnia kellene, hogy az egészségügyi dokumentáció orvosi titok, nem politikai fegyver. Amikor egy államtitkár orvosi beavatkozásokat próbál politikai támadásként használni, ott már régen nem a közérdekről van szó, hanem hatalmi pánikról" - írta a volt vezérkari főnök. Szerinte "a Honvédkórházban végzett bármilyen orvosi beavatkozás orvosi titok", és felvetette, hogy hogyan juthatott Takács Péter egészségügyi államtitkár az ő orvosi dokumentációjához vagy adataihoz, illetve milyen jogalappal hozta azokat nyilvánosságra. Arról is írt a Tisza Párt tanácsadója, hogy "ez súlyos adatvédelmi kérdés".Szerinte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentésének sajtóban megjelent részletei "tele vannak hazugságokkal". Mint írta, a Honvédkórház egyik tagja sincs a vezérkari főnök alárendeltségében."Hogy milyen beavatkozásom volt, és miért került rá sor, az csak rám és az orvosomra tartozik" - írta Ruszin-Szendi. Szerinte azért nincs ellene eljárás, mert soha nem követett el jogsértést, és amennyiben van még Magyarországon igazság- és jogszolgáltatás, nem is tudják elítélni.A Kehi jelentése szerint Ruszin-Szendi Romulusztörvénytelen módon, közpénzből végeztetett zsírleszívásta Honvédkórházban. A hétfőn nyilvánosságra hozott jelentés azt állítja, a 2022 áprilisában elvégzett műtét esztétikai céllal történt, ára pedig 600 ezer és 1,2 millió forint között lehetett. Ruszin-Szendi ezt a díjat nem fizette meg, azt a Honvédkórház saját költségvetése terhére finanszírozta. A Kehi szerint ráadásul a "beavatkozást kórház rendszerében titkosítottan rögzítették, nem Ruszin-Szendi neve alatt tartották nyilván és egy fiktív társadalombiztosítási számra rögzítették", hogy ne lehessen beazonosítani a beavatkozást.Takács Péter egészségügyi államtitkár hétfőn posztolt Ruszin-Szendiről aFacebookon. Állítása szerint a volt vezérkari főnök "törvénytelenül és közpénzből végeztetett szépészeti zsírleszívást a Honvédkórházban". Ruszin-Szendi a Telexnekazt írtaa Kehi jelentéséről, hogy "semmi más csak a karaktergyilkosság újabb fejezete".
|
Ruszin-Szendi: Hogy milyen beavatkozásom volt, és miért került rá sor, az csak rám és az orvosomra tartozik
|
A Tisza Párt tanácsadója szerint súlyos adatvédelmi kérdés, hogy az egészségügyi államtitkár nyilvánosságra hozta az orvosi dokumentációját.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/02/ruszin-szendi-romulusz-reakcio-zsirleszivas-kehi
|
2025-07-02 08:58:56
| true | null | null |
Telex
|
Bedeszkázott őrbódé, gazzal benőtt teniszpálya, közösségi komposztáló és régi, elhagyatott kerti pavilonok vannak ma már csak azon a nagy, fás-bokros területen a gazdagréti lakótelep mellett, amit a helyi katolikus közösség 1992-ben kapott meg 99 évre ingyenes használatba az ingatlan tulajdonosától, a Fővárosi Önkormányzattól.A korábbi grandiózus tervekben még sípálya, zarándokház és műfüves focipálya szerepelt, de a salakos teniszpályán kívül gyakorlatilag semmi nem valósult meg ezekből az elmúlt 33 évben. A gazdagréti plébános úgy biztosítaná a templom fenntartását, hogy a használatba kapott terület egy részét átadná a Lidlnek. A bérleti díj kétharmadát a plébánia kapja, egyharmada pedig a tulajdonos fővárosé.Az áruház építése megosztja a környéken élőket, ezért a kerületi önkormányzat véleménynyilvánító szavazást szeretett volna szervezni, mielőtt a beruházáshoz módosítják a helyi építési szabályzatot.A KDNP-vel jó kapcsolatokat ápolóplébános ezt nem várta meg, kijárta a kormánynál, hogy egy rendelettel kiiktassák a kerületi önkormányzatot az engedélyezési folyamatból. A tervezett áruház úgy lett kormányzatilag kiemelt beruházás, hogy erről az ingatlan tulajdonosának senki nem szólt. A Fővárosi Önkormányzat azt írta lapunknak: addig nem járulnak hozzá az építkezéshez, amíg nem kapják meg a tervet és kérelmet a plébániától.A történet egészen 1990-ig nyúlik vissza, amikor letették a mai Szent Angyalok Plébánia alapkövét Gazdagrét szélén. A médiában is gyakran szereplő,2009-ben elhunyt Lipp Lászlóatyának nagy tervei voltak a helyi katolikus közösség megszervezésére. Ennek része volt, hogy 1992-ben szerződést kötött a Demszky Gábor vezette Fővárosi Önkormányzattal az épülő templom mellett fekvő fővárosi tulajdonú terület ingyenes használatáról.Az akkori megállapodás szerintazzal a feltétellel kapta meg a 2,6 hektáros területet a katolikus közösség 2091. augusztus 31-ig, hogy csak olyan közösségi létesítményeket építhetnek oda, ami minden magyar állampolgárnak nyitott.A szerződés szerint már 1998-ra be kellett volna fejezni az építkezést, de forráshiány miatt bele se kezdtek, és azóta is folyamatosan csúszik a bokrokkal, fákkal benőtt terület rendbetétele. A plébánia kérésére az elmúlt három évtizedben többször is módosították a szerződést, és kitolták a határidőket. Lipp László atya utódja, Szederkényi Károly Miklós plébános már 2011-ben kérte a fővárostól, hogy a terület egy részét átadhassa harmadik félnek kereskedelmi tevékenységre, míg a másik részén az akkori tervek szerint sportpályák, park és játszótér épült volna.Az építkezés továbbra sem kezdődött el, de 2016-ban belekerült a szerződésbe, hogya terület esetleges hasznosításából származó bevételek 66 százalékát a plébánia kapja, a 34 százaléka pedig a tulajdonos önkormányzatot illeti.Ekkor már a korábbiaknál is grandiózusabb tervei voltak a gazdagréti plébániának: a terület egyik részére zarándokházat, műfüves focipályát, teniszpályát, tornatermet, szaunát, öltözőket, sípályát, fitnesztermet és éttermet ígértek, miközben a másik részre továbbra is keresték a beruházót.Legutóbb 2022-ben kérte a gazdagréti plébános a szerződés módosítását azzal az indokkal, hogy a járvány miatt nem tudták tartani a vállalt határidőt, és még nem találtak beruházót a terület hasznosítására. A fővárossal kötött megállapodásból törölték a zarándokházat és a sípályát, és a tervrajzon áttették a lehetséges kereskedelmi egység helyét a forgalmasabb Gazdagréti út mellé, közvetlenül az állami forrásból megépülő,2021-ben átadott Gazdagréti Tanuszoda mellé.A jelenleg is hatályos megállapodás szerint a plébános azt vállalta, hogy 2025 végéig elkészül a megvalósítási terv, és 2028. július 1-jén átadják a sportpályákat, közösségi tereket, valamint a külső félnek hasznosításba adott kereskedelmi egységet.Idén év elején kiderült, hogy már van is jelentkező a területre: a Lidl építene fel egy áruházat parkolókkal. Szederkényi Károly Miklós plébános a Telex megkeresésére megerősítette, hogy szeretnének egy kiskereskedelmi áruházat a használatba vett telken, de még nincs konkrét megállapodás a Lidllel. Kérdésünkre a Lidl Magyarország sajtóosztálya is azt írta, hogy írásos megállapodásuk nincs a plébániával, de "amennyiben lehetőség nyílik rá, akkor a Lidl Magyarország szívesen épít áruházat a szóban forgó területen".A plébánosnak és a Lidlnek már kész látványtervei vannak a beruházásról, ám az ingatlan tulajdonosának, a Fővárosi Önkormányzatnak még nem szólt senki. Legalábbis a Telexnek azt írták: "a Főváros nem kapott tulajdonosi hozzájárulás iránti kérelmet és erre vonatkozó tervet a Lidl áruház építése vonatkozásában, így értelemszerűen nem adott hozzájárulást ilyen beruházáshoz". Addig nem tudják támogatni az építkezést, amíg a plébánia nem nyújt be hozzájuk kérelmet a megállapodásuknak megfelelően.A beruházás megkezdéséhez szükség volt még egy negyedik szereplő, a XI. kerületi önkormányzat bevonására is. A kerület építési szabályzata szerint ugyanis jelenleg nem lehet azon a területen kiskereskedelmi boltot építeni. Az év elején a plébános és a Lidl képviselője együtt ment be a kerületi önkormányzathoz tárgyalni, ahol megmutatták a terveket, az imázsvideót, és közösen kérték a terület átminősítését."Mi azt mondtuk, hogy ezt ne az önkormányzat döntse el, hanem az ott élők, akiket a leginkább érintene a beruházás a mindennapokban"- mondta lapunknak Keller Zsolt helyi önkormányzati képviselő, akivel bejártuk a tervezett építkezés helyszínét.Az önkormányzat véleménynyilvánító szavazást szeretett volna szervezni, és ha a környéken élők támogatják az áruház megépítését, akkor az ígéretük szerint módosítják a helyi építési szabályzatot. A tárgyaláson bemutatott látványterveket azonban nem kapták meg Keller szerint, és azokat a mai napig nem hozták nyilvánosságra. "Emiatt nem tudtuk elkezdeni a szervezést, mert miről szavazzanak az ott lakók, ha nem látják, hogy mi épülne?"Az önkormányzati képviselő szerint megoszlanak a vélemények a környéken. Sokan örülnének és támogatnák az áruház megépítését, különösen Madárhegyen, ahol még nincs bolt. Vannak azonban, akik ellenzik, merta Bayer Construct közeli építkezéseután tovább csökkenne a környék zöldfelülete. A negatívumok között van, hogy jó pár fát ki kéne vágni, és az áruház megnyitásával jelentősen megnőne a forgalom- és zajterhelés. Sokak szerint ráadásul nincs is szükség még egy boltra, a lakótelepen már most is bőven van elég bevásárlási lehetőség."Azt szerintem senki nem vitatja, hogy ezt a területet rendbe kell tenni, de abban nem mindenki ért egyet, hogy ennek az a legjobb módja, ha felépítenek egy áruházat"- mondta Keller, aki nem akart állást foglalni a kérdésben.Miután a kerületi önkormányzat a lakók megkérdezése nélkül nem akarta átminősíteni a területet, hónapokra megakadtak a tárgyalások. Aztán egyszer csak megérkezett az ötödik szereplő, az állam.Június 19-én a fővárosi és kerületi önkormányzat bevonása és tudta nélkülmegjelent a kormányrendelet, amely közcélú kiemelt beruházássá nyilvánította a telket. A rendelet szerint az "ingatlanon szolgáltatás, kiszolgáló iroda funkció, vendéglátás, egyéb közösségi szórakoztatás, valamint kiskereskedelmi rendeltetést tartalmazó épületek és építmények, továbbá azok kiszolgáló-építményei" korlátozás nélkül építhetők, a kormány által meghatározott "sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával".Ezzel lényegében kiiktatták a kerületi önkormányzatot az engedélyezési folyamatból, és mostantól akkor is fel lehet építeni a Lidl áruházat, ha a helyi építési szabályzat ezt nem engedi meg. "A kormány ismét figyelmen kívül hagyta Újbuda lakóinak véleményét" -reagált a döntésreLászló Imre, Újbuda DK-s polgármestere. Szerinte a kormány megfosztotta az újbudaiakat attól a joguktól, hogy beleszólhassanak lakókörnyezetük alakításába, az önkormányzatot pedig attól, hogy a kerületi építési szabályzat betartható legyen. "Nem gondoljuk, hogy egy új Lidl áruház önmagában rossz lenne - de azt határozottan állítjuk, hogy lakossági egyeztetés nélkül nem szabad ilyesmit megvalósítani."Kíváncsiak voltunk, hogy miként született meg a kiemelő kormányrendelet. Szederkényi Károly Miklós a kérdésünkre elismerte, hogy"a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánia kérte a kormánytól, hogy az áruház építése kiemelt kormányzati beruházás legyen".Szerinte erre azért volt szükség, mert az illetékes fővárosi és kerületi hatóságok hosszú ideig nem tudtak megegyezni, hogy a szabályozási tervben milyen módosítások szükségesek, és ezek meghozatalára ki az illetékes. Ezen kívül a fővárossal kötött megállapodás is sürgeti a plébániát, a megvalósítási tervnek 2025 végéig el kellene készülnie.A plébános információink szerint jó kapcsolatot ápol a KDNP-vel. A 2018-as országgyűlési választás előttnyíltan kampányolta kerületben induló KDNP-s Simicskó István mellett, és a kormánynemzeti konzultációját is vele reklámozták.A plébános azt még nem tudta megmondani, hogy mekkora bevétellel számolnak, ha megépülhet a Lidl, válasza szerint az így befolyó összeget a templom operatív működtetésére, hit- és közéleti feladatok szervezésére és az Apostol TV működtetésére fordítanák."A jelenlegi bevételek nem elegendőek a templom fenntartására, a tervek megvalósulása esetén viszont hosszútávra biztosítható lenne a Plébánia működése, külső támogatás nélkül."A környéken élők között nagy felzúdulást okozott a kormányrendelet, és megszólalt az ügyben Király Nóra országgyűlési képviselő, Újbuda korábbi alpolgármestere és a Fidesz volt polgármesterjelöltje. "Mélységes megdöbbenéssel olvasom, miszerint egyesek úgy gondolják, hogy a kormány egy új Lidlt akar a Szent Angyalok Plébánia melletti területre erőltetni a tiltakozások ellenére" -reagált a Facebookon.Állította, hogy szó sincs arról, hogy Lidl vagy más nagy áruház épülne a területen, és a kormányrendelet kizárólag sport funkcióról és hitéleti tevékenységhez kapcsolódó fejlesztésről szól, "de még ez sem teljesen biztos, hogy megépül".A fideszes képviselő Facebook-posztja alapján úgy tűnik, hogy nem olvasta el alaposan a kormányrendeletet, amely egyértelműen megnevezi "a kiskereskedelmi rendeltetést tartalmazó" épületeket is. De ha az nem is lenne egyértelmű, az Építési és Közlekedési Minisztérium a Telex kérdéseire azt írta, hogy a plébánia "hitéletének elősegítéséhez szükséges sport-rekreációs-szabadidőközpont és kiskereskedelmi beruházás közcélú kiemelt beruházássá nyilvánítása a rendeletben lévő feltételek és közcélok együttes teljesülésével biztosít csak jogokat az építtető számára". Ez alapján tehát igenis épülhet áruház a területen, de csak akkor, ha megvalósulnak mellette a szerződésben vállalt sportpályák és közösségi létesítmények is.A minisztérium válaszában hangsúlyozta, hogy a rendelet nem mentesíti a beruházót az engedélyezési folyamatok alól, és a beruházás megvalósulásához az Országos Építészeti Tervtanács és a Plázabizottság együttes jóváhagyása szükséges,"ahol a szakmai grémium fogja megítélni az építészeti törvény szigorú szellemisége szerint a beruházások környezetbe illeszthetőségét és építészeti minőségét".A Fővárosi Önkormányzat álláspontja szerint a kormányrendeletnek összhangban kell állnia a főváros és plébánia közti megállapodással, ezért a főváros tájékoztatást fog kérni a plébániától arról, hogy milyen beruházást terveznek.A kiemelő kormányhatározattal teljesen megszűnt a XI. kerületi önkormányzat hatásköre, ám az elmúlt napokban meglepő fejlemény történt. Egy nappal azután, hogy a kérdéseinket elküldtük a gazdagréti plébánosnak és a Lidlnek, felhívták a XI. kerületi önkormányzatot, és jelezték, hogy mégis nyitottak lennének arra, hogy megkérdezzék a környéken élőket a beruházásról. "A terveket hamarosan be fogja mutatni az Önkormányzat a lakosság előtt, illetve én is elérhetővé teszem a templomban a hívek előtt" - ígérte lapunknak Szederkényi Károly Miklós, és a Lidl Magyarország is azt válaszolta, hogy amennyiben lehetőség nyílik az együttműködésre, támogatják az önkormányzat kezdeményezését az ott lakók véleményének kikéréséről.Keller Zsolt szerint az önkormányzat a lehető leghamarabb megszervezi a szavazást, a kerületi applikációban és személyesen is leadhatják a voksukat a Gazdagréten, Madárhegyen, Hosszúréten élők. Az eredményt aztán továbbítják a plébánosnak, és onnantól kezdve már csak reménykedni tudnak abban, hogy figyelembe fogja azt venni, mielőtt aláírja a megállapodást a Lidllel.
|
A kormány sietett a gazdagréti plébános segítségére, hogy a helyiek megkérdezése nélkül építhessenek áruházat a templom mellé
|
Sípályát, zarándokházat és fitnesztermet ígért a gazdagréti katolikus közösség arra a fővárosi tulajdonú telekre, amit ingyen kaptak használatba. Három évtized alatt sem készült el szinte semmi. A plébános most úgy szerezne pénzt a templom fenntartására, hogy a terület egy részét kiadná a Lidlnek. A kerületi önkormányzat megkérdezte volna erről a helyieket. Aztán a kormány a kezébe vette az irányítást.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/02/gazdagret-szent-angyalok-plebania-lidl-kiemelt-kormanyzati-beruhazas-onkormanyzat
|
2025-07-02 12:56:56
| true | null | null |
Telex
|
Az Európai Unió állampolgárai megközelítőleg 3,2-5,5 milliárd euróval, vagyis mai árfolyamon számolva 1280-2200 milliárd forinttal támogatták az orbáni "kleptokráciát" 2011 és 2023 között a Korrupciókutató Központlegújabb tanulmányaszerint.Az elemzéshez a központ kutatói 340 ezer közbeszerzésből gyűjtött adatokat elemeztek, olyan közbeszerzésekből, amelyeket az Orbán-rendszer 13 gazdasági kulcsfigurájaként azonosítottak. A listán olyan szerepelnek jól ismert nevek szerepelnek, mint Mészáros Lőrinc, Tiborcz István vagy Garancsi István, olyan, a NER-ből már kiesett nevek is szerepelnek, mint Simicska István vagy Homlok Zsolt, és olyan, részterületekre szakosodott üzletemberek, mint Balásy Gyula vagy Kuna Tibor a reklámpiacról vagy Paár András az építőiparból.A 13 azonosított szereplő a központ elemzése szerint a 2011 és 2023 közötti időszakban összesen 19,3 milliárd euró (mai árfolyamon számolva 7723 milliárd forint) uniós támogatást nyertek el közbeszerzéseken, és 20-40 százalékos "kleptokrata járadék aránnyal" számolva jutottak el a 3,2-5,5 milliárd eurós összegig. A 19,3 milliárd euróba beleszámolták azokat a pályázatokat is, amelyeket egyedüli szereplőként, vagyis bármilyen verseny látszata nélkül kaptak meg a szereplők. Az olyan pályázatokból, ahol volt valamiféle verseny, a 13 kiemelt szereplő a vizsgált időszakban 1312 uniós pénzből finanszírozott közbeszerzést nyert meg, 12,2 milliárd euró értékben, ami a teljes uniós pályázati támogatási összeg 14 százalékát tette ki. Ehhez képest 2005 és 2011 között ugyanezek a szereplők összesen 451 millió eurónyi pályázatot nyertek, vagyisa vizsgált 13 gazdasági szereplő részesedése az uniós forrásokból Orbán hatalomra kerülése után a tízszeresére nőtt.Mint a tanulmányban olvasható, ez egy elég konzervatív becslés arra, hogy mennyi uniós forrás köthetett ki az Orbán-rendszerbe becsatornázott üzleti körökben, mert a kutatásban csak a közbeszerzésekkel kiosztott EU-s forrásokat elemezték, az egyéb pályázatokon elnyert pénzeket nem. A vizsgált 13 üzletember által elnyert pályázatok 49 százaléka az uniós adófizetők pénzéből származott. A magyar állam által finanszírozott közbeszerzéseknél a kleptokrata járadék arány, vagyis amit túlárazással lefölöznek a pályázatok nyertesei, még nagyobb, mint az uniós pályázatoknál, 7,6-13 százalékos, úgyhogy míg az uniós polgárok, egyharmad, a magyar adófizetők kétharmad arányban finanszírozták "Orbán Viktor kleptokráciáját". (CRCB,Hvg.hu)
|
Akár 2200 milliárd forinttal is támogathatták az Orbán rendszer 13 kiemelt oligarcháját az uniós adófizetők
|
A Korrupciókutató Központ elemzése szerint a NER közeli üzleti körök a magyar állami közbeszerzésekből még nagyobb részt fölöztek le, mint az uniós pályázatokból.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/03/korrupcio-unios-palyazatok-orban-rendszer
|
2025-07-03 05:30:40
| true | null | null |
Telex
|
A cikk a tárgyalás szüneteiben frissül.Varga Juditot hallgatják meg csütörtökön tanúként a Schadl-Völner-perben a Fővárosi Törvényszéken.A volt igazságügyi miniszter visszatérő szereplője a volt helyettese, Völner Pál és a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György korrupciós ügyének. A neve ugyanis többször felbukkan a nyomozati anyagokban, és Völner is gyakran emlegette őt a perben.A nyomozás alatt nem hallgatták ki tanúként. Most a bíróságon azt mondta, miniszterként nem tartozott a prioritásai közé, hogy a végrehajtók vezetőjével találkozzon, jelzést pedig nem kapott végrehajtói turpisságokról.Völner Pál az elejétől kezdve el akarta érni, hogy tanúként idézzék be egykori főnökét, Varga Judit korábbi igazságügyi minisztert. Ezt egyszer azzalmagyaráztaa bíróságnak, hogy szerinte "a miniszterasszony szorosan kézben tartotta a minisztériumi dolgokat, mindig nyomon követte a pályázati kiírások menetét, eredményét", tőle pedig mindig azt kérte, tájékoztassa őt az ügyekben. Völner a tárgyalásokon mindig épp annyi információt csepegtetett Vargáról, ami valamennyire a miniszteren tartotta a figyelmet. Így akarták elérni a beidézését. Ez két és fél évvel a per kezdete után most csütörtökön történt meg.Varga Judit 2019-től volt igazságügyi miniszter, így a feltételezett bűncselekmények elkövetésének egy idejében ő volt Völner Pál főnöke. A vád szerint Schadl és Völner együtt okosban elintézték néhány végrehajtó kinevezését, ezért cserébe Schadl az érintett végrehajtóktól, Völner pedig magától Schadl Györgytől kapott milliókat. A nyomozati anyagok szerint a korrupciós kapcsolat mégTrócsányi László miniszterségealatt alakult ki Völner és Schadl között, és aztán az Varga Judit minisztersége alatt is folytatódott, az Igazságügyi Minisztériumban pedigtudtak a végrehajtói kinevezések módszeréről; különböző főosztályok, különböző mélységben váltak érintetté az egykori államtitkár és a végrehajtói kar volt elnökének korrupciógyanús cselekményeiben.Varga a bíróságon arról beszélt, hogy kisebb változtatásokkal, de megtartotta a Trócsányi éra alatti működést a minisztériumban, mert akkor még csak egy éve volt Magyarországon, nem akart belenyúlni nagyon mélyen a dolgokba. Megtartotta például Völner Pált is államtitkárként, vele ült le először, hogy megkérdezze tőle, hogy működik a minisztérium. Azt is mondta, hogy mivel az ellenzék állandóan kérdezte a végrehajtásról, ezért ebből jobban fel kellett készülnie.Megemlítette a minisztérium akkori európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkárát, Bóka Jánost, akiről "a miniszterelnök látta, hogy Bóka János az ország legokosabb embere, így ő lett az uniós ügyek serpája. Nagyon sajnáltam, hogy egy serpa lett". Önállóság, felelősség, szinergia - Varga Judit szerint ő ilyen minisztériumot akart kiépíteni.Schadl Györggyel állítása szerint ő csak szakmai kapcsolatban állt, "nem barátiban, nem találkoztam vele az irodámban". Schadl kari elnökként mutatkozott be neki, ő még új volt a miniszteri poszton. "Nem akarom megsérteni a végrehajtói szakmát, de nem tartozott a prioritásaim közé, hogy a rendjük vezetőjével találkozzam". Nem ismerte korábbról, a megismerkedésükkor dinamikus embernek, lendületes beszélőnek ismerte meg. "néztem is mindig, hogy ki van gyúrva. (...) Ha Schadl Györggyel találkoztam, mindig ott volt Völner Pál is, természetesen ez nem kérdés", mondta. A végrehajtói kar szakmai rendezvényein szerinte sosem vett részt.Bíró: "Meg kell kérdeznem, még akkor is, ha sejtem, mi lesz a válasz. Hogy működött a végrehajtói álláshelyek pályáztatása? Mennyire látott rá erre?"Varga: "Annyira, mint amennyire egy miniszter egy államtitkárnak átruházott hatáskörre kellett, hogy rálásson. (...) Egy dolgot tudtam, hogy a kinevezéseket Vízkelety Mariann államtitkárnak kellett aláírnia. Emlékszem, egyszer feljött az irodámba, hogy ezek és ezek. Ez egy hatalmas tárca, ahol harminc éve dolgozó emberek vannak. Én megbíztam abban, hogy tudják a dolgukat."Bíró: "Bármikor ön hall-e olyan információt, hogy a végrehajtói pályázatok elbírálása kapcsán problémák lennének, vagy bármelyik államtitkár túllépi a hatáskörét, belefolyik ezekbe?"Varga: "Nem hallottam, mert ezeket a szinteket nem is figyelhettem, hogy napi szinten az ügyintézők hogyan élik a mindennapjaikat."Bíró: "Bármiféle jelzés eljutott-e önhöz, hogy kicsit másképp történt a pályázati anyagok minisztériumhoz való feljuttatása, és furcsállották, hogy abba Völner Pál belefolyt?"Varga: "Nem. De eleve friss vezető voltam, sok feladattal."Biró: "Emlékszik-e olyanra, hogy egy végrehajtó próbált volna önnel beszélni, végrehajtással kapcsolatban?"Varga: "Nem, de szerintem jól működött a kabinetem is, mert ez nem volt a szint, akiket be lehet engedni a miniszterhez."Bíró: "Ön a végrehajtók kinevezésébe bármikor beleszólt-e?"Varga: "Nem."Azt is mondta, ő maga nem ellenőrizte az államtitkárok munkáit, mert szerinte ők protokoll szerint végzik a dolgukat, és jó érzés volt neki, hogy a különböző feladatokkal,így például a végrehajtásokkal államtitkárságok bíbelődtek - bár elismerte, hogy végső soron mindenért a miniszter a felelős.Bíró: "Ön 2021 tavaszától bármiféle változást észlel-e Völner Pálnál az önnel való kapcsolattartásban, a végrehajtókkal összefüggésbe kerülő ügyekkel kapcsolatban?"Varga: "Nem. Lett volna egy észlelésem arról, ha megváltozott volna a magatartása."Majd azt mondta, Schadl György őrizetbe vételéről csak azután értesült, hogy azt megírta a sajtó. Amikor tudomást szerzett róla, akkor természetesen beszélt Völner Pállal, akihez a végrehajtási terült tartozott: "Kérdeztem, hogy ez micsoda. Azt mondta, nem tudja, és nagyon nyugodt volt", mondta Varga, aki szerint az egész ügy sokk volt a minisztériumnak.Azt állította, azt nem tudta, hogy Schadl és Völner között szoros a kapcsolat, csak normális munkakapcsolatot látott köztük, az pedig szerinte nem tartozott rá, hogy az államtitkára mit csinál a szabadidejében. Azt nem zárja ki, hogy Schadl bement többször a minisztériumba Völnerhez, de "nem állhatott a kapuban, hogy nézze, ki jár kihez", ahhoz túl sok dolga volt.Miután az ügyészség kezdeményezte Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését, akkor beszéltek telefonon, de arról, hogy mi legyen a szövege az arra adott sajtóközleményüknek. Utána Völner egyszer bement hozzá az irodájába, de a korrupciós ügyről állítása szerint nem beszélgettek. "Most mit csináljon a miniszter, amikor a miniszterhelyettese ellen ilyen gyanúsítás van. Arról beszéltünk, hogy vannak a gyerekei. Meg sok szerencsét kívántam neki." Azt pedig "szürreális" élménynek nevezte, amikor bejöttek a minisztériumba házkutatási paranccsal.Bíró: "Olyan pletykát, akár alsóbb minisztériumi szintekről, hogy itt mi történt, mit tudnak, hall-e?"Varga: "Mindenki iszonyatosan meg volt rémülve, akkor kezdtem én is csak arról gondolkodni, hogy mi volt a vád. Nagy volt a rémültség a minisztériumban, ez felsugárzott a kabinetembe."Varga Judit neve többször felmerült már a perben.Völner Pál az egyik tárgyaláson példáulátadott egy papírt a bíróságnak, amin különféle üzenetváltások voltak kinyomtatva- köztük Varga Judittal. Az egyik így nézett ki:Varga: "Szia, Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?"Völner: "Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni."Varga: "Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt."Egy másik üzenetváltásban pedig egy minisztériumi dolgozó írta meg Völnernek, hogy Varga Judit a végrehajtói törvény módosításánál intézkedett. Bár Völner szerint ő maga általában törli az sms-eit, a bíróságnak benyújtott üzenetváltások valahogy mégis megmaradtak a telefonjában, a felhőjében.Völner szerint mindenesetre mindezek azt igazolják, hogy Varga "a végrehajtói ügyeket szoros figyelem alatt tartotta".A fideszes exállamtitkár szerint Varga tud nyilatkozni arról a bíróságnak, hogy a végrehajtói kinevezési jogkörök nem alá, hanem Vízkelety Mariann és Hajas Barnabás egykori államtitkárok alá tartoztak. A vád szerint ugyanis Schadl György javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kellene végrehajtónak kinevezni.Völner védője, Papp Gábor a per egyik pontján röviden és tömören ennyit kérdezett Völnertől a bíróság előtt:Papp: "Olyan hármas megbeszélés volt-e, ami a miniszter, Schadl és ön között történt?"Völner: "Volt."A Telex birtokába került nyomozati anyagok is azt mutatják, hogy legalább egy ilyen találkozó volt a hármuk között: miután Schadl megijedt attól, hogy egy másik végrehajtó esetleg áskálódhat ellene, bejelentkezett Völnernél, szerezzen neki időpontot a miniszternél,vagyis az ő szavaival: "valamikor esetleg, úgy hétfő-kedd-szerda körül tudunk beszélni egy tíz percet jó miniszter asszonnyal?" De úgy, hogy azért Völner is ott legyen a találkozón. Az államtitkár azt felelte, megpróbálja lefixálni a dolgot. 2021. július 12-én Schadl és Völner pedig meg is ejtette a találkozót az igazságügyi miniszterrel.Erről Varga most a bíróságon azt mondta, a sajtónak köszönhetően sok mindenről hallott, ezért elkezdett gondolkodnia azon, hogy mi is lehetett ez a találkozó. Azt nem tudja, mi volt a téma, annyit tud, hogy Völner Pál ott volt.A találkozóról egyébként aTelex még korábban megkérdezte magát Varga Juditot. Akkor azt mondta: a mindenkori igazságügyi miniszter kötelessége, hogy a hivatásrendek vezetőivel találkozzon, és legfeljebb egy-két ilyen találkozóra emlékezett Schadl Györggyel, de minden esetben ott volt a kabinetfőnöke is, de szerinte ezek mindig szakmai egyeztetések voltak. A Völnerrel váltott sms-ekről azt mondta: az államtitkárával mindig szakmai kérdésekről beszélt telefonon vagy váltott sms-t. Azt is mondta, hogy miniszterként feladata, hogy szoros figyelemmel kísérje a szakterületén zajló folyamatokat, így a végrehajtói karban történteket is, tehát ebben "nincs semmi látnivaló".A Schadl-Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, aki rendszeresen 2-5 millió forintot kapott tőle - összesen legalább 83 millió forintot. A volt államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében "fizetésként" adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. A végrehajtói kar volt elnöke pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint.Mellékszál, de a nyomozati anyagok szerint egy másiklehallgatott telefonbeszélgetésben így beszélt egymássalSchadl György és Völner Pál:Völner:"Telexet láttad?"Schadl:"Nem."Völner:"Miniszter asszony kedveskedett nekem. Pegasus-ügyben."Ez a párbeszéd 2021 júliusában, néhány órával azután zajlott le, hogy Varga Judit aTelexnek azt állította: Völner Pál volt az, aki aláírta a titkos megfigyelésekhez szükséges engedélyeket az Igazságügyi Minisztériumban, ő maga miniszterként csupán a jogszabályok betartásáért felel. A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint egyébként ezt a miniszteri interjút elég rossz néven vette Völner, aki ezután egy ideig pihentette is a telefonját.A Pegasus egy izraeli kémszoftver, amivel okostelefonokat tudnak lehallgatni, de ezzel hozzá tudnak férni mindenféle telefonon tárolt adathoz is. 2021 nyarán derült ki, hogy Magyarországon ellenzéki politikusokat, üzletembereket és újságírókat is megfigyeltek vele, Kósa Lajos pedig elismerte, hogy aBelügyminisztérium vette meg a kémszoftvert(bár az ügyészség később aztállította, ez "tényszerűen nem felel meg a valóságnak"). Maga Varga Judit később azt ismondta, "ne legyünk nevetségesek. Ilyen eszközre minden országnak szüksége van."Az ügy az Európai Parlamentig is eljutott, külön bizottságot hoztak létre, ami a Pegasus használatát vizsgálja. A testületidén februárban Magyarországrais ellátogatott, a magyar kormány viszont - ahogy a lengyelek sem - nem fogadta a delegációt, Varga Judit példáulbrüsszeli bohózatot emlegetett.
|
Varga Judit Schadl Györgyről: Mindig néztem, hogy ki van gyúrva
|
A volt igazságügyi minisztert hallgatják meg tanúként a Schadl-Völner-perben. A bíróságon azt mondta, nem tartozott a prioritásai közé, hogy a végrehajtók vezetőjével találkozzon. De amikor találkoztak Schadl Györggyel, mindig ott volt Völner Pál is. Normális munkakapcsolatot látott köztük, jelzést pedig szerinte nem kapott végrehajtói turpisságokról. Azt szürreális élménynek nevezte, amikor házkutatás volt az Igazságügyi Minisztériumban.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/03/varga-judit-tanuvallomas-schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-targyalas-fovarosi-torvenyszek
|
2025-07-03 11:34:56
| true | null | null |
Telex
|
Ismerik azt a viccet, hogy az Egyetem és a Bank beszélget? Kávézgatnak, örülnek a friss barátságnak, majd egyszer csak szóban megállapodnak, hogy lehetne egy pénzkiadó automata a rektori hivatal bejáratánál. Ja, hogy ez nem is vicc.Nemrég írtunk részletesen a modellváltó Pécsi Tudományegyetem, valamint a fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és az MBH Bankholding Nyrt.stratégiai megállapodásáról. Ez egy kölcsönösen nagyon is hasznos együttműködésnek tűnik, azonban az összeférhetetlenség bukéja mégiscsak messziről érezhető, hiszen az alapítványt (UQA) ésMészáros Lőrincék bankjátugyanaz a személy, Barna Zsolt vezeti.Az összeférhetetlenség kivédése viszonylag egyszerű volt: a papírok szerint a bankigazgató, kuratóriumi elnök nem is vett részt a döntéshozatali folyamatban és az aláírása sem szerepel a szerződésen. Szerencsére a kuratórium kormánypárti tagjai - Mikes Éva, Decsi István, Szili Katalin - és Matolcsy György unokatestvére, vagyis Szemerey Zoltán szerint jó ötlet ez az együttműködés, egyhangúlag támogatták is. Mindennek az életszerűségét nem tisztünk eldönteni.Az együttműködési megállapodás aláírási ceremóniáján vettük észre, hogy bizony már egy pénzkiadó automatát is telepítettek a rektori hivatal bejárata mellé. Mit ad isten, pont egy MBH-sat és nyilván nem azATM-törvénynekköszönhetően, hanem önszorgalomból. Az egyetemet fenntartó alapítvány kérdésünkre annyit válaszolt, hogy az automata illeszkedik az MBH ATM-telepítési stratégiájába.Mivel volt némi titkolózás az együttműködési megállapodás körül, két közérdekű adatigénylést is benyújtottunk az alapítványnak valamint a Pécsi Tudományegyetemnek. Utóbbitól el szerettük volna például kérni azt a szerződést vagy megállapodást és kapcsolódó dokumentumait, aminek keretében az MBH ATM-eket telepít és MBH digitális zónákat hoz létre egyetemi területen. Az ingatlan ugyanis - ami az alapítvány székhelye és ahol a kuratóriumi üléseket is tartják - lényegében a PTE-hez tartozik.A kancellária jogi osztálya a közérdekű adatigénylésünkre a törvényi határidőn belül válaszolt. Olyat, hogy azon mi is meglepődtünk:"a Pécsi Tudományegyetem és az MBH Bank Nyrt. között létrejött szóbeli megállapodás alapján került kihelyezésre 1 db ATM automata, így írásbeli szerződés jelenleg nem áll rendelkezésre."A meglepően érdekes válasz persze újabb kérdések felvetésére ösztönzött minket, ugyanis mégiscsak életszerűtlen, hogy két intézmény csak úgy szóban, illetékesek nélkül meg tud egyezni ilyesmiről. És persze az is kérdés, hogy vajon mi dőlhet még el szóbeli megállapodás alapján egy egyetemen, ahol a faliújságra kihelyezett hirdetéseket is előzetesen engedélyeztetni, sőt, pecsételtetni kell.A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amireitt lehet feliratkozni.
|
Hogy került Mészáros Lőrinc bankjának automatája a pécsi egyetemre? Hát szóban megállapodtak!
|
Igen, ez az egyetem hivatalos válasza a közérdekű adatigénylésünkre.
| null | 1 |
https://telex.hu/zacc/2025/07/03/uqa-mbh-pte-atm-pecs-barna-zsolt
|
2025-07-03 18:00:59
| true | null | null |
Telex
|
Vasárnap este Magyar Péter frissFacebook-videóvaljelentkezett. A Tisza Párt elnöke ebben elmesélt egy történetet egy Tisza-közeli ügyvédről, akit megkörnyékezett a Matolcsy-kör, és azt monda, hamarosan meg fog jelenni egy cikk a témában, ami szerinte a kormány érdekét, a Tisza "összefideszezésést" szolgálja. Magyar Péter - aki a Tisza Pártnak küldött kérdéseinkből értesült arról, milyen anyagon dolgozunk - már nem először, a cikk megjelenését meg sem várva jelentkezik saját interpretációval egy őt érintő történetről és vádolja alaptalanul a független sajtót azzal, hogy a kormány eszközévé vált. A szóban forgó cikk - amelyhez minden érintettet megkerestünk és az állításainkat több független forrásból ellenőriztük -, alább olvasható.Néhány nappal azután, hogy az Állami Számvevőszékfeljelentést tett az ügyészségnélMagyar Nemzeti Bank alapítványainak gazdálkodása miatt és közzétetteaz erről szóló jelentését, Matolcsy György volt jegybankelnök és Orbán Viktor találkozott egymással - állította a Telexnek több, az MNB-ügy szereplőivel kapcsolatban álló forrás. Azt, hogy ezen a találkozón mi hangzott el a kormányfő és Matolcsy György között, csak ők ketten tudhatják. Mindenesetre úgy tudjuk, hogy a rá következő napon Matolcsy Ádám találkozott az MNB-alapítvány legnagyobb befektetésének számító, a lengyel tőzsdén jegyzett ingatlanos cég, a GTC Group vezetésével a II. kerületi Pusztaszeri út 59. szám alatt, ott, ahol az MNB-botrányban érintett baráti kör cégeinek a bázisa van.A Telex egyik, az ott elhangzottakról részleteket ismerő forrása szerint ezen találkozón a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám megnyugtatta a GTC vezetését, mondván, senkinek nem lesz semmi baja, mert minden, amit csináltak, törvényes. Matolcsy Ádám ezen a találkozón arról is beszélt, hogy a hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt ismeretlen tettes ellen folyó nyomozás eleve csak az MNB-s, MNB-alapítványos tisztviselőket érinthetné, a pénzek befogadói oldalán lévőket nem. (A vizsgálódásból egy másik fontos kormányközeli szereplőt, az MBH Bankot - mely az MNB-alapítványokat kezelő Optima Befektetési Zrt.-nek 70 milliárd forintos hitelt adott - már az ÁSZ végleges jelentéséből is "kiszedték". Ezt onnan lehet tudni, hogy aDirekt36 által megszerzettÁSZ-jelentéstervezetben még megnevezték a bankot, a végleges jelentésbenmár nem.)Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy azMNB-alapítványos,optimásésGTC-svezetők megnyugtatására szánt információk az Orbán-Matolcsy-találkozón elhangzottakról kizárólag a Matolcsy-család felől érkeztek, annak valóságtartalmát pedig mások nem is tudták ellenőrizni. Egymárcius 31-i cikkébenmindenesetre a Szabad Európa is ezt az információt szellőztette meg, azt állítva, hogy "március végén megszületett Orbán Viktor és Matolcsy György között a megegyezés: a volt jegybankelnök, a fia és annak köre - akik a jegybanki alapítványok körüli pénzszivattyút működtették - szabad elvonulást kapnak".A Matolcsy Ádám baráti körét ismerő források a Telexnek azt mondták, hogy március végén mind Matolcsy Ádám, mind az ügyben érintett barátja, a szintén a Pusztaszeri úti bázisra bejegyzett Raw-csoport tulajdonosa, Somlai Bálint magabiztosnak tűnt. Utóbbi legfeljebb csak azután kezdhetett el aggódni, hogy májusban aprivát bankszámláját befagyasztották- ez a fejlemény pedig némiképp ellentmond az állítólagos alkunak Orbán és az idősebb Matolcsy között.Az MNB-ügyben folyó eljárásról jelenleg annyi állítható biztosan, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodakülönösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettemiatt folytat nyomozást. Ez az eljárás még csak felderítési szakban van, így gyanúsítottak sincsenek, noha az ÁSZ jelentése és a korabeli sajtócikkek alapján elméletileg nem lenne nehéz dolga a nyomozóknak.Somlai Bálint magánszámlájának befagyasztása azért is volt hírértékű, mert Matolcsy Ádám barátjának cégcsoportja - különösen a Raw Development Kft. - sokáig a NER egyik szerencsés haszonélvezője volt. A társaság felfutása szinte kizárólag csak a Magyar Nemzeti Bank, valamint a jegybankhoz közeli cégek, alapítványok megbízásainak volt köszönhető, ugyanis ebből a körből érkeztek azok az üzletek, amelyek komoly szereplővé tették a Raw-csoportot.Azt az Állami Számvevőszék jelentése is bemutatta, hogyan adott a nagy állami intézmény feladatokat különféle ingatlanügyletek fázisaiban Somlai Bálint cégeinek. A kiválasztási eljárások után ugyanis a különféle MNB-s cégek által megvalósított beruházásoknál a beruházási célú kiadások döntő részét azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok (Somlai Invest Zrt., a Raw Development Kft., illetve a Raw Facility Kft.) kapták. Ez a döntő rész az egyes ingatlanok vételára nélkül számított beruházási érték 86,1 százalékát jelentette (erről a szálról itt írtunkhosszabban).Matolcsy Ádám körének mozgása az ÁSZ jelentés nyilvánosságra kerülése után, késő tavasszal vett figyelemreméltó fordulatot.Április végén a Telexhez olyan információk jutottak el, hogy Somlaiék az időközben egyre erősebbé váló Tisza párt felé is megpróbálnak kapcsolatot építeni. Úgy tudjuk, Matolcsyék már tavaly nyár végén is megpróbálkoztak informálisan egy találkozót kezdeményezni a Tisza párt vezetésével, sikertelenül. Idén tavasszal pedig a Matolcsy-család egy közvetítőn keresztül több alkalommal is megpróbálta felvenni a kapcsolatot a vezetéssel, ezeket a megkereséseket azonban "élből elutasították" - állította egy, a Tisza párt belső ügyeit ismerő forrás. Egy másik, a párt belső ügyeit ismerő forrás szerint a kapcsolatfelvételi kísérletet már azelőtt elvágták, hogy az Magyar Péterig eljutott volna.Azt nem tudni, hogy a Tisza párt felé tett kapcsolatépítési kísérletnek volt-e a része Matolcsyék részéről, vagy csak a puszta véletlen hozta-e így, mindenesetre már folyt a nyomozás az MNB-s ügyekkel kapcsolatban, amikor Somlaiék azzal a Gál András ügyvéddel kezdték el szorosabbra fűzni a viszonyt, aki közeli kapcsolatban áll Magyar Péterrel.Noha Gálnak formálisan nincs köze a Tisza párthoz, a párt belső ügyeit ismerő forrás lapunknak azt mondta, hogy az ügyvéd annak a csapatnak a munkáját segítette, amelyik a NER korrupciós ügyeiről próbál információkat gyűjteni. Gál korábban azzal került a hírekbe, hogy ő képviselte ügyvédként azokat a fiatalokat, akiket a bicskei gyermekotthon igazgatója bántalmazott szexuálisan és akinek az ügyeit az a K. Endre segített eltussolni, akit Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesített.A Raw Development belső ügyeire rálátó forrástól megtudtuk, hogy idén tavasszal a Somlai tulajdonában álló cég húszmillió forintos összeget utalt át a Gál Andráshoz is köthető Gál, Keviczki & Oberfrank Ügyvédi Irodának, jogi tevékenységre.Később az MNB-ügyben folytatott kutakodásunk során egyértelműen igazolódott, hogy van kapcsolat Gál és Somlai között. Somlai Bálintnak ugyanis még május elején küldtünk kérdéseket az ő és a családja számlabefagyasztásaival kapcsolatban. Ekkor arra is rákérdeztünk, hogy ki képviseli őt az MNB-botránnyal kapcsolatos eljárásokban, és hogy szerződött-e Gál András ügyvédi irodájával. Meglepetésünkre pár nap múlva nem Somlai, hanem Gál András küldött egy rövid SMS-et, melyben azt írta, hogy nem lát el Somlai Bálint részére jogi képviseletet.A válasz nem csak azért volt meglepő, mert a Somlainak feltett kérdésre Gál válaszolt, hanem azért is, mert még ezután is láttuk az ügyvédet a Matolcsy-kör Pusztaszeri úti bázisán. Május 7-én Somlaiék a GTC Pusztaszeri úti központjukban tartottak megbeszélést, a találkozóra érkezők között pedig a Telex fotósa Gál Andrást is kiszúrta, erről videófelvételt is készített.Mindezek után arra is rákérdeztünk Gálnál, hogy ha nem lát el jogi képviseletet, akkor hogyan lehetséges, hogy a Somlainak, illetve a Raw Development Kft.-nek elküldött kérdésekre ő válaszolt. Erre reagálva azt írta, hogy - idézzük - a "Somlai Bálintnak SMS-ben küldött kérdése Somlai Bálinttól jutott el hozzám". Gál ehhez hozzátette, hogy "az ön kérdése arra vonatkozott, hogy én látok-e el jogi képviseletet Somlai részére vagy sem. Helyette én válaszoltam, hogy nem látok el jogi képviseletet." Magyarázatként ehhez Gál azt is hozzáfűzte, hogy Somlait születése óta ismeri, így vele számos alkalommal találkozott. Azt, hogy Gál és Somlai gyerekkoruk óta ismerik egymást, más források is megerősítették nekünk, de Gál egyik ismerőse szerint Matolcsy Ádámot az ügyvéd korábban nem ismerte, az MNB-botrány kirobbanása után ismerkedtek meg.Arra a kérdésünkre sem Somlai, sem Gál sem válaszolt, hogy az utóbbi irodájával a Raw Development szerződött-e. És arra sem kaptunk választ, hogy az ügyvédi iroda jogi tevékenységre kapott-e nettó 20 millió forintot a Raw Developmenttől. Gál erre mindössze annyit írt:"Amennyiben 20 millió nettós utalás történt az irodánk részére, azt bizonyára azonnal visszautaltuk, mint téves utalást.""Jelzem, hogy amennyiben ön szenzitív adatokat, például banktitkokat kapna a rendőrségtől, az az adatot kiadó rendőr részéről hivatali visszaélés lenne. Ha az adatok kiadására ön kérné a titoktartásra köteles személyt, azzal felbujtói magatartást valósítana meg" - írta Gál a Telexnek, egyúttal közölte, hogy ügyvédi titoktartás miatt nem árul el semmit az ügyfeleiről. Megkérdeztük tőle, hogy Magyar Péter tudott-e a Raw Developmenttel való kapcsolatáról, amire annyit reagált, hogy senkivel, így Magyar Péterrel sem osztott meg információkat irodájuk ügyvédi tevékenységéről és ügyfeleiről.Jóllehet Gál lapunknak azt állította, hogy ügyvédi tevékenységeiről nem oszt meg információkat senkivel, így Magyar Péterrel sem, több, a Tisza belső ügyeit ismerő forrás a Telexnek ennek ellentmondó történetet adott elő. Eszerint amikor Magyar Péter tudomást szerzett arról, hogy Gálék irodája pénzt kapott Somlai cégétől, a pártelnök "nyersen tudtára adta az ügyvédnek, hogy ez elfogadhatatlan". Forrásunk szerint Gált ekkor Magyar Péter döntés elé állította, aminek a hatására az ügyvéd elállt attól, hogy Somlaiékkal szerződjenek, a pénzt pedig visszautalta az iroda a Raw Developmentnek. A Tisza belső ügyeit ismerő egyik forrás ugyanakkor lapunknak igyekezett tompítani a történet élét, hangsúlyozva, hogy "egy ügyvédi iroda bárkit képviselhet", Gál András irodája pedig amúgy sem áll hivatalos kapcsolatban a Tiszával.A Telex megkeresésére a Tisza párt sajtóosztálya közölte: "Gál András nem állt és jelenleg sem áll semmilyen formális kapcsolatban a TISZA-val. Elsősorban gyermekvédelem területén jogi szakértőként segíti a TISZA közösségét. Így részt vesz a július 7-i gyermekvédelmi szakmai konferenciánkon. Általánosságban annyit tudunk elmondani, hogy a TISZA nem szólhat bele abba, hogy egy ügyvédi iroda kit, milyen ügyben képvisel. Azt azonban fontosnak tartjuk, hogy a közösségünk tagjai még a látszatát is elkerüljék, hogy bármilyen formális vagy informális kapcsolatban álljanak az országot szétrabló orbáni oligarchákkal".Matolcsy Ádámot és Somlai Bálintot is megkerestük. Arról kérdeztük őket, igaz-e, hogy Matolcsy Ádám március végén a GTC vezetésének beszélt édesapja és a miniszterelnök közötti találkozóról, de kérdeztük a Raw Development pénzátutalásáról is. Kettejük közül eddig csak Matolcsy Ádám válaszolt, ezt írta: "Kérdéseinek a személyemet illető része kapcsán megerősítem, hogy a nevezett időszakban nem tudok felidézni ilyen találkozót, és általában sem ilyen kijelentést melyeket megkeresésében Nekem tulajdonítanak. Édesapám és a Miniszterelnök Úr programjairól nem rendelkezem ismerettel és ilyen találkozóról sincsen tudomásom, így ilyen kijelentéseket alappal nem tehettem meg. Meglátásom szerint az értesüléseik valós alapot nélkülözőek."Magyar Péter múlt hét csütörtökön közzétettvideójábanelővette az MNB-ügyet és nekiment a Matolcsy-klánnak, de egyúttal a hatóságokat is bírálta. "Hónapok óta tudjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bankban Orbánék asszisztálása mellett a világ legnagyobb bankrablása történt. Még sincs a mai napig senki őrizetben, vagy előzetes letartóztatásban. A tolvajok továbbra is élvezik a lopott szajrét. Az az eltűnt sok százmilliárd forint a magyar nép pénze. Kórházakra, iskolákra, bölcsődékre vagy éppen vasúti fejlesztésekre költhettük volna" - fogalmazott Magyar, aki szerint "csak hallgatás és sunnyogás van az MNB-ből eltűnt 650 milliárd forint ügyében". (Azt, hogy mennyi pénz tűnt el ténylegesen az ügyben és mekkora érték van ma is veszélyben, valójában nem lehet kívülről látni, de az érintett összeg mindenképp százmilliárdos nagyságrendű.) Egyúttal felszólította a legfőbb ügyészt, hogy tárja fel az ügyet, nevezze meg a tetteseket, és haladéktalanul vegyék őrizetbe a gyanúsítottakat, foglalják le a lopott vagyonokat, a kastélyokat, a luxuslakásokat, akár Dubajban, akár New Yorkban, valamint a festmény- és autógyűjteményeket.Magyar vasárnap esti, cikkünket megelőző közleményében azt írta: "Nem lehet rendszerváltást véghez vinni a bukott hatalom kiszolgálóival és haszonélvezőivel. (...) A döntés világos: lehet morális alapon választani a korrupt hatalommal való szembenállást vagy választhatja valaki a könnyebb utat és a hatalom pénzét, de ebben az esetben nincs helye a közösségünkben. Nincs köztes út, nincs alku. Ez az alapelv mindenkire vonatkozik. Nem csak most, hanem mindig." A Facebookon közzétett videójában pedig nyomatékosította, hogy Gál András a bicskei áldozatok ügyvédjeként ott lesz a Tisza hétfői gyermekvédelmi konferenciáján, de nincs formális köze a párthoz.(Közreműködött: Huszti István)
|
Több irányba is próbált menekülőutat keresni a Matolcsy-klán az MNB-botrány kirobbanása óta
|
Egy Orbánnal kötött alkuról kezdtek beszélni a Matolcsy-kör tagjai az ÁSZ-jelentések kikerülése után, mindeközben pedig egy, a Tiszához közel álló ügyvéddel is elmélyítették a kapcsolatukat, milliókat utalva az irodájának. A fura viszonynak Magyar Péter vetett véget. Az ügyvéd szerint ha volt is „téves utalás”, azt azt azonnal vissza is utalták.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/06/matolcsy-adam-somlai-balint-mnb-raw-development-gal-andras-fidesz-tisza
|
2025-07-06 19:59:18
| true | null | null |
Telex
|
Lázár János úgy csinál, mint aki nem érti, hogyan működik a NER
|
Nekimenne az építőipari multiknak a miniszter, de javaslatával a „luxizó” NER-milliárdosoknak sokkal több kényelmetlenséget okozhat.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20250407/lazar-janos-ugy-csinal-mint-aki-nem-erti-hogyan-mukodik-a-ner/
|
2025-04-07 23:18:00
| true | null | null |
G7
|
|
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
|
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20250515/akar-ner-es-lenyulasok-elott-is-teret-nyithat-a-nagytakaritasi-torveny/
|
2025-05-15 23:43:00
| true | null | null |
G7
|
|
Rekord árbevétellel zárta a 2024-es évet a 98 százalékban Mészáros Lőrinc által tulajdonolt, állami megrendelésekkel kitömött Záév Zrt.A cég szépen termelte a profitot is, ám nyereségrátája jelentősen elmaradt a tavalyi - nemcsak ágazati, de még a Mészáros-csoport szintjén is - kiugró értéktől. Ennek fő oka, hogy milliárdokat tett félre jövőbeli kockázatok fedezésére.Számokban: a Záév Zrt. árbevétele tavaly meghaladta a 95,5 milliárd forintot, amely közel kétharmadával több az egy évvel korábbinál, és a legmagasabb érték a vállalat történetében.Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a cég adózott eredménye csökkent. Tavaly kiugróan magas, 17 milliárd feletti profitot ért el, ami az idén 13,3 milliárdra esett.A nyereséget ezúttal is szinte teljes egészében kifizetik osztalékként. Az elmúlt öt évben így már több mint 60 milliárd forintot vettek ki a vállalatból.Felülnézet: az elmúlt öt év azért fontos, mert a Záév akkor kapott újabb lendületet, amikor 2019-ben feltűnt a környékén Mészáros Lőrinc. A felcsúti milliárdosnak jelenleg közel 98 százalékos részesedése van a társaságban más cégeken keresztül.A vállalat 2019 óta önállóan közel 200, konzorciumban - tehát más cégekkel együtt - további több mint 300 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el. Ezzel a Záév is azon a cégek között van, amelyek lényegében kizárólag állami megbízásokból élnek.Az elmúlt években olyan állami projektekben vett részt a társaság, mint a 40 milliárdból felhúzott Néprajzi Múzeum, a 190 milliárd forintba kerülő új Puskás és a még drágább atlétikai stadion építése.Alulnézet: a beszámoló legérdekesebb pontja a nyereség csökkenésének az oka. A visszaesés elsődleges magyarázata, hogy a társaság hatalmas összegben képzett céltartalékot, ami csökkentette az eredményét.Az éves jelentésben úgy fogalmaznak, hogy a "termelési és vállalkozáspolitikai kockázataikra" tettek félre 8,9 milliárd forintot, ám azt nem részletezik, hogy ez pontosan mit takar.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy gyűjtött össze 3000 milliárdot kilenc NER-üzletember néhány év alattOrbán Viktor egy interjúban pár hete azt mondta, hogy nem csak Mészáros Lőrinc és Tiborcz István futott be nagy karriert. Valóban voltak még legalább heten.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár állami jelentés is van arról, hogyan működik a járadékvadász NER-es építőiparAz Állami Számvevőszéknek az MNB működéséről szóló jelentése nagyon részletesen mutat be olyan visszásságokat, amelyek a NER-gazdaság alapját adják.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÁllami megrendelés híján saját tulajdonosainak épített lakóparkot a NER-es építőipari cégMegérezte az uniós pénzek elapadását, és az állami beruházások részben ebből eredő megtorpanását a Magyar Építő Zrt.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Kilencmilliárdot tett félre Mészáros Lőrinc egyik fő cége a rá leselkedő kockázatok miatt
|
Csak azért nem döntött ismét rekordot a Záév nyeresége tavaly, mert „termelési és vállalkozáspolitikai kockázatok” miatt hatalmas összeget tartalékol.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20250530/kilencmilliardot-tett-felre-meszaros-lorinc-egyik-fo-cege-a-ra-leselkedo-kockazatok-miatt/
|
2025-05-30 11:48:00
| true | null | null |
G7
|
Meglátszott az állami megrendelések hiánya a NER egyik meghatározó építőipari vállalatának 2024-es teljesítményén. A Magyar Építő Zrt. árbevétele több éves mélypontra süllyedt, igaz a nyereségességre nem lehetett panaszuk.Érdekes fejlemény, hogy a vállalat nagyon rég nem látott mértékben támaszkodott a piaci megrendelésekre. Már ha a saját tulajdonosainak épített lakóparkokat annak lehet tekinteni.A Magyar Építő tulajdonosai egyértelműen kormányközeli vállalkozók: köztük van a Szeivolt család, amelynek tagjai részt vettek Orbán Viktor lányának esküvőjén, és Paár Attila is, akinek cége megvette a miniszterelnök vejének közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási vállalatát.Számokban: a Magyar Építő Zrt. árbevétele tavaly nem érte el a 31 milliárd forintot. Erre utoljára 2020-ban volt példa, azt megelőzően pedig újabb három évvel korábban.A vállalat az elmúlt években együtt mozgott Mészáros Lőrinc Záév nevű cégével. Közösen építették a 40 milliárdból felhúzott Néprajzi Múzeumot, a 190 milliárd forintba kerülő új Puskást és a még drágább atlétikai stadiont is. Ezek adták a Magyar Építő bevételének dandárját.A nyereségre ugyanakkor az idén sem lehetett panasza a vállalat többségében kormányközeli tulajdonosainak. Az 5,8 milliárdos profitból 4,5 milliárdot ki is fizettek osztalékként.Felülnézet: a hazai építőipar jó ideje gyengélkedik, nem függetlenül az uniós pénzek elapadásától, és az állami beruházások részben ebből eredő megtorpanásától. Számítani lehetett rá, hogy ez 2024-ben már több NER-es építőcég teljesítményére rányomta a bélyegét, és ezt a nemrég megjelent céges beszámoló igazolta is*A vállalatoknak május 31-ig kell beszámolniuk az előző éves üzleti eredményeikről, így a napokban derül ki, hogy pontosan hogyan érintette őket mindez..A Magyar Építő Zrt. azért érdekes ebből a szempontból, mert évek óta egyedüliként közzéteszi, hogy bevételének mekkora része származik az államtól. Ez sokáig 100 százalék volt, 2024-ben azonban 73 százalék alá csökkent.Mindez - különösen a csökkenő árbevétel mellett - jól jelzi az állami megrendelések visszaesésének hatását az NER-es építőiparra.Alulnézet: a beszámoló szerint a vállalat forgalmának 27,7 százalékát adták a versenypiaci megrendelések. A konkrét projektek azonban jól mutatják, hogy mit is jelent a versenypiac a NER-ben.A piaci bevételek a korábbi években egy olyan balatoni lakópark projektből származtak, amelynek a beruházói a Magyar Építő tulajdonosai. Tavaly ez kiegészült egy paksi lakópark-építéssel is, a tulajdonosi kör azonban itt is ugyanaz. Magyarul a vállalat saját tulajdonosainak épít.A paksi beruházás nem tűnik rossz biznisznek. A városban az atomerőmű miatt alapból magasak az ingatlanárak, amelyeket az erőműbővítés, és az azt megelőző munka csak tovább emel. A fejlesztéshez az ingatlanokat a helyi önkormányzattól vásárolták, még a tavalyi választások előtt (pdf).Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár állami jelentés is van arról, hogyan működik a járadékvadász NER-es építőiparAz Állami Számvevőszéknek az MNB működéséről szóló jelentése nagyon részletesen mutat be olyan visszásságokat, amelyek a NER-gazdaság alapját adják.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRekordnyereségű cég példázza, hogyan működik a kormányközeli építőipar MagyarországonAkárcsak a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV, a napokban átadott Néprajzi Múzeum másik kivitelezője, a Magyar Építő Zrt. is rekordévet zárt.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy eldugott táblázat tökéletesen megmutatja, hogyan gazdagszik a NER-elitKét éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már saját tulajdonosainak is dolgozott a cég.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Állami megrendelés híján saját tulajdonosainak épített lakóparkot a NER-es építőipari cég
|
Megérezte az uniós pénzek elapadását, és az állami beruházások részben ebből eredő megtorpanását a Magyar Építő Zrt.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20250526/allami-megrendeles-hijan-sajat-tulajdonosainak-epitett-lakoparkot-a-ner-es-epitoipari-ceg/
|
2025-05-26 14:02:00
| true | null | null |
G7
|
Sűrű időszakon van túl Mészáros Lőrinc. A múlt héten volt olyan nap, amikor féltucat cégénél kellett döntést hoznia a tavalyi pénzügyi beszámoló elfogadásáról, illetve arról, fizessen-e osztalékot az adott vállalat. Volt, ahol jegyzőkönyvet vezetett, máshol csak hitelesítette. Más kérdés, hogy kevés ennél jobban fizető munkát lehet elképzelni. A felcsúti milliárdos annyi pénzt szavazott meg magának, amiből a magánrepülő és a magánhelikopter megvásárlásával együtt fedezhette volna a hétvégi BL-döntős kiruccanását. Sőt, ha már ott járt, a meccs ötödik gólját szerző Senny Mayulut is megvehette volna fiatalítani kicsit a Puskás Akadémiát.Repülő, vagy a fél PSG-csatársor"Gondolom nem gyalog"ezt válaszolta a 444-nek Mészáros Lőrinc arra a kérdésre, hogyan érkezett a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntőjére Münchenbe. Valóban nem gyalog ment, a lap szerint egy olyan 22 milliárdos magángéppel repült, amelyről korábban maga ismerte el, hogy van köze hozzá. A 22 milliárdos géphez pedig egy kétmilliárdos helikopterrel jutott el, hogy valóban ne kelljen gyalogolni.A - mostanában már a kormányzati szereplőket is zavaró - magánrepülőzés túlzó fényűzésnek tűnhet, de Mészáros Lőrinc könnyedén megengedheti magának. Nemcsak azért, mert a legutóbbi gazdaglistán már 1400 milliárd fölé becsülték vagyonát, hanem azért is, mert cégeiből kényelmesen a magánrepülő árának többszörösét veheti ki évente.Így történt ez az idén is. A G7 számítása szerint az egykori felcsúti gázszerelő a BL-döntőt megelőző szűk egy hétben 35 milliárd forintnyi osztalékot ítélt meg magának a közvetlen tulajdonában álló cégeinél. Ez ráadásul korántsem minden, hiszen a tőzsdei cégétől is kap további bő 2 milliárdot. A gyermekeivel közös építőipari vállalata pedig hétfő délutánig nem tette közzé beszámolóját, holott a korábbi évek tapasztalatai alapján onnan is befuthat néhány milliárd forint.Csak összehasonlításképpen: Mészáros Lőrinc teljes vagyona még 2016-ban sem volt 35 milliárd forint. A BL-döntős utazásnál igénybe vett repülő pedig majdnem kétszer kijönne az összegből. Vagy megvehetné belőle az 5-0-s végeredménnyel záruló PSG-Inter meccsen két gólt szerző Désiré Douét és mellé az utolsó gólt jegyző 19 éves Senny Mayulut is még háromszor.Összetett céghálóFontos kiemelni, hogy ez nem a Mészáros-csoport cégei által kifizetett teljes osztalék. Ez az az összeg, amit Mészáros Lőrinc elvileg közvetlenül megkap. A csoport felépítése ugyanis elég komplex, a vállalatokat általában más cégek tulajdonolják, és csak a láncolat végén tűnik fel a felcsúti milliárdos. Márpedig minden társaság a közvetlen tulajdonosának fizet osztalékot. Ha az egy másik cég, akkor annak.Így fordulhat elő, hogy hiába döntött 26 milliárdos osztalék kifizetéséről a Mészáros és Mészáros Zrt. vagy 13 milliárdnyiról a Záév Zrt., ezek az őket birtokló cégek számlájára érkeznek be. Előbbi összeg Mészárosék tőzsdei cégéhez, az Opus Nyrt.-hez, illetve családi vagyonkezelőjéhez, a Talanetis Grouphoz fut be, míg utóbbi mandinerőből szintén a családi vagyonkezelőhöz*A Záév Zrt. tulajdonosa a Pannon Speed Pro Zrt., így első körben ez kapja az osztalékot, majd fizeti tovább a Talentis Groupnak..Mindez azt jelenti, hogy hiába tartozik több száz cég Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, ezek többnyire egymásnak fizetnek osztalékot. Pontosabban a többségük azoknak a gyűjtőcégeknek, amelyek a csoport különböző elemeit összefogják. Ilyen a már említett tőzsdei Opus és a Talentis Group családi vagyonkezelő. Ezekben elég vegyes a leányvállalatok profilja: a Talentisben például benne van a régi építőipari cégek egy része, de ez birtokolja a 2Rule-t gyártó vállalatot és a Brendon babaáruház üzemeltetőjét is.Fontos holdingcég a 46, elsősorban mezőgazdasági vállalatot összefogó Talentis Agro Zrt., és egyre meghatározóbb a 17 kapcsolt vállalkozással rendelkező V-Híd Zrt. is. A Mészáros-csoport által termelt jövedelem nagy része ezekhez a holdingcégekhez folyik be, és igény szerint ezek fizetik tovább a pénzt Mészáros Lőrincnek.Így jött össze a 35 milliárdA G7 gyűjtése alapján Mészáros Lőrincnek közel három tucat cégben van közvetlen tulajdonrésze, így ő maga csak ezekből kaphat osztalékot. Az érintett vállalatok közül hét tavalyi profitjából pedig kapott is, vagy fog a közeljövőben.A legtöbbet a már említett V-Híd-tól. A tavaly is rekordnyereséget elérő vállalat ezúttal közel 40 milliárd osztalékot fizetett ki, amiből szűk 30 milliárd jutott a részvények háromnegyedét közvetlenül birtokló Mészáros Lőrincre.A Keszthelyi Holdinggal közösen tulajdonolt Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-től 4,3 milliárd forint osztalékot kap Mészáros Lőrinc.A családi vagyonkezelő Talentis Group 1,1 milliárdot fizetett ki a felcsúti milliárdosnak.Az Opus Nyrt. részvényenként 15 forintos osztaléka a közel 150 millió részvényt kézben tartó Mészáros Lőrincnek 2,2 milliárdos bevételt hoz.A maradék közel 450 millió forintot pedig négy különböző cégtől kapja az egykori felcsúti polgármester*Az Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. és a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 75-75 millió forintot fizet az egyedüli tulajdonos Mészáros Lőrincnek, míg a V-Híd Network és a V-Híd Vagyonkezelő Kft.-k többmilliárdos osztalékából 130-160 millió jut a csak néhány százalékos tulajdonhányaddal rendelkező Mészárosra..Mindez azt is jelenti, hogy az osztalékként kivett 37 milliárd forint korántsem a vállalatcsoport teljes jövedelme. Az ennél sokkal több volt tavaly. Csak a pénz egy részét a cégekben hagyták. Így fordulhat elő, hogy a Talentis Group Zrt. vagyona például már több mint 145 milliárd forint, amit szinte teljes egészében saját forrásból - többnyire ebből a visszatartott nyereségből - finanszíroz.És akkor még nem beszéltünk a magántőkealapok mögé rejtett vagyonról, és az azoknál keletkező jövedelmekről, ami valószínűleg szintén tíz, ha nem százmilliárdos nagyságrendű.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy gyűjtött össze 3000 milliárdot kilenc NER-üzletember néhány év alattOrbán Viktor egy interjúban pár hete azt mondta, hogy nem csak Mészáros Lőrinc és Tiborcz István futott be nagy karriert. Valóban voltak még legalább heten.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy gyorsan összejön a következő 1000 milliárd is Mészáros LőrincnekA felcsúti milliárdos egyik építőipari cége fizikai alkalmazottak nélkül hozott össze közel 51 milliárdos profitot, amit Mészáros Lőrinc ki is vett a vállalatból.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKilencmilliárdot tett félre Mészáros Lőrinc egyik fő cége a rá leselkedő kockázatok miattCsak azért nem döntött ismét rekordot a Záév nyeresége tavaly, mert "termelési és vállalkozáspolitikai kockázatok" miatt hatalmas összeget tartalékol.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Két magánrepülőnyi pénzt fizetett ki magának Mészáros Lőrinc a BL-döntő előtt
|
Volt mit kipihennie a BL-döntőn Mészáros Lőrincnek. Az egykori gázszerelő a meccs előtti napokban több mint 35 milliárd forint kifizetéséről döntött.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20250603/ket-maganrepulonyi-penzt-fizetett-ki-maganak-meszaros-lorinc-a-bl-donto-elott/
|
2025-06-03 06:06:12
| true | null | null |
G7
|
Nagybevásárlást tartott 2024-ben a NER egyik meghatározó építőipari cége, az autópálya-tendereken rendre taroló Duna Aszfalt Zrt. A Szijjártó Pétert is jachtoztató Szíjj László tulajdonában álló vállalat közel 30 milliárd forintot költött akvizíciókra.Volt miből vásárolniuk, hiszen a szinte kizárólag állami megrendelésekből élő vállalat az elmúlt években több tízmilliárdos nyereséget termelt.Számokban: a Duna Aszfalt 2024-ben 271 milliárd forintos árbevételt hozott össze, ami rekord a vállalat történetében. Bár a nyereség soron nem sikerült a rekorddöntés, a 23 milliárdos profit így is elég impozáns.Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a vállalat tulajdonképpen fixen tudja hozni ezt a profitszintet. Így az elmúlt öt évben összesítve több mint 100 milliárd forint nyereséget ért el. Ebből ugyan 25 milliárdot kivett a tulajdonos, a többi azonban a cég forrásait növelte.Tavaly pedig ebből elég sokat költöttek el felvásárlásokra és leányvállalatokhoz kapcsolódó egyéb ügyletekre. A Duna Aszfalt majdnem 30 milliárd forint értékben vett cégeket, és további 35 milliárdnyi tartóst kölcsönt adott a tulajdonában álló vállalatoknak.Alulnézet: a Duna Aszfaltnak hat új leányvállalat lett 2024-ben. Ezek közül kettőt - nevük alapján egy híd- és egy mélyépítő céget - maguk alapítottak tavaly novemberben.Három céget azonban biztosan vásároltak, ezekre mehetett el a hatalmas összeg. Vettek egy korábban cseh tulajdonban lévő magyarországi vasútépítő céget, egy mélyépítő ipari munkákra szakosodott vállalatot, és megszerezték Lengyelország építőipari és ingatlanfejlesztési piacának egy jelentős szereplőjét is.A hatodik új leányvállalatnál nem egyértelmű, hogy vásárolták vagy maguk alapították-e. Ez egy mauritiusi bejegyzésű vállalat, amely vélhetően a Duna Aszfalt afrikai projektjeit támogatja.Felülnézet: a Duna Aszfalt már a korábbi években is terjeszkedett felvásárlásokkal, 2024-ben azonban sebességet váltott. A versenyhivatal annak ellenére sem talált soha semmilyen kivetnivalót ezekben az ügyletekben, hogy Szíjj László cége domináns szereplő a hazai mélyépítésben.Ennek az a magyarázata, hogy a GVH nemcsak a felvásárló piaci erejét nézi, hanem azt is, mennyivel nő a vevő piaci részesedése a tranzakció hatására. Ha a növekmény nincs 5 százalékpont, akkor mehet az ügylet.A gond csak az - ahogy ezt korábban bemutattuk - hogy így szinte bármely konkurensét megvásárolhatná a Duna Aszfalt. Az útépítésben ugyanis rajtuk kívül szinte egyáltalán nincs olyan cég, amelynek részesedése eléri az 5 százalékot*A témában írt cikkünkben arra jutottunk, hogy a Duna Aszfalton kívül csak egy olyan cég volt, amelynek részesedése a 2021 és 2023 közötti három év mindegyikében meghaladta az 5 százalékot, a francia tulajdonban lévő Colas Hungária Zrt. A mélyépítés egyéb szegmenseiben már több ilyen társaság is akadt, ezek azonban kivétel nélkül Mészáros Lőrinc tulajdonában álltak. Azaz a jelenlegi szabályozás szerint egy multi magyar leányán és néhány Mészáros-cégen kívül bármit megvehetne Szíjj László anélkül, hogy azt a versenyhivatal komolyabban vizsgálná..Mi következik? A nemzetközi terjeszkedés idén is folytatódik, a Duna Aszfaltot is magában foglaló Duna Group Csehországban egy út- és vasútépítő cég többségi részesedését szerezte meg, Romániában pedig egy út- és hídépítő vállalatot. Áprilisi közleményük szerint folyamatosan vizsgálják a további piacokra való belépés lehetőségét.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBármeddig nőhet a NER-es kis gömböc, jöhetnek a még nagyobb jachtokAz elmúlt években anélkül kebelezte be versenytársait a legnagyobb NER-es építőcég, hogy a versenyhivatal okot látott volna részletes vizsgálatra.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Harmincmilliárdért vásárolt cégeket tavaly Szíjj László Duna Aszfaltja, és idén sem áll le
|
Magyar mélyépítő, cseh vasútépítő és lengyel útépítő megvásárlására is futotta az elmúlt évek százmilliárdos profitjából, és már egy román cég is a zsákban van.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20250604/harmincmilliardert-vasarolt-cegeket-tavaly-szijj-laszlo-duna-aszfaltja-es-iden-sem-all-le/
|
2025-06-04 11:07:06
| true | null | null |
G7
|
Árverésre bocsátják egy felszámolás alatt álló építőipari cég több százmillió forintos uniós támogatásból felhúzott gyümölcsfeldolgozóját. Az üzem vadonatúj, a kiírás szerint tavaly nyáron kapta meg a használatbavételi engedélyt, tizenkét nappal azelőtt, hogy a vállalat felszámolás alá került volna. A cég ellen ekkorra már több végrehajtást indítottak, és az Integritás Hatóság is vizsgálta az üzem és ikertestvére ügyét.Jellinektől OrbánigNem könnyű bennünket észrevenni, de ott vagyunk. Ott vagyunk a gyárakban, az iskolákban és a hivatalokban. Az erőművekben, a szállodákban és a kutató intézetekben. Klinikákon, stadionokban és bevásárló központokban. Uszodákban és irodaházakban. Mindenhol ott vagyunk.Így jellemzi magát honlapján a 2F-Bau Kft. A szöveg megalkotói vélhetően arra céloztak, hogy az építőipari vállalat főleg kevésbé látványos, de az épületek szempontjából fontos munkákat végez, és nem arra, hogy immár abban az Elektronikus Értékesítési Rendszerben is ott vannak, ahol a felszámolás alatt álló vállalkozások megmaradt eszközeit értékesítik.Márpedig az EÉR-ben is ott vannak, a cég ugyanis tavaly július 4. óta felszámolás alatt áll. Bár a honlapjukon még azzal büszkélkednek, hogy 20 éves múlttal rendelkező cégként 90 embert foglalkoztatnak, és árbevételük a 7 milliárd forintot is elérte, ezekből már semmi nem igaz. A vállalatnál január óta senki nem dolgozik, tavalyi forgalmuk pedig mindössze 840 millió forint volt, amihez 1,2 milliárdos veszteség társult.Pedig néhány éve még tényleg jól ment a 2F-Bau-nak. A társaság dolgozott nagyvállalatoknak, de még állami és tipikus NER-es projektekben is benne volt. Ők csinálták a gépészeti és légtechnikai szigetelést a Telekom-székházban, illetve a Puskás Ferenc stadionban is, ipari vezetékeket szigeteltek Gödön a Samsungnak, dolgoztak a paksi atomerőműnek, és építettek logisztikai központot a miniszterelnök családjával bizniszelő milliárdos, Jellinek Dániel csoportjának is. Sőt, még futsalcsapatot is szponzoráltak.A legnagyobb hírverést azonban egy kikötő kivitelezésének köszönhetően kapták. Egy másik céggel közösen ugyanis a 2F-Bau épített vitorláskikötőt és diáktábort a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumnak (MCC) Révfülöpön. Az "úttörőnek számító technológiával" kialakított komplexum átadásán Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, valamint Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs is felszólalt*Orbán Balázs az MCC kuratóriumi elnöke is egyben..Épült egy vagy két gyümölcsfeldolgozóIlyen előzmények után elég meglepő volt, hogy már a révfülöpi kikötő átadását követő évben bajba került a vállalat. A cég 2023-ban több mint egymilliárd forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, éven belül lejáró adósságállománya pedig hárommilliárd forint közelébe kúszott. Már ezen a ponton látni lehetett, hogy ebből baj lesz, mivel a cég számláján és pénztárában alig 40 millió forint pihent, és a gyorsan pénzzé tehető eszközeinek értéke is jóval kevesebb volt tartozásainál. A vállalat ellen 2023 végén és a következő év elején három végrehajtást is indítottak, júliusban pedig megkezdődött a cég felszámolása.A társaság vagyonának nagy részét ekkorra egy beruházásba pakolta. A megelőző négy évben közel egymilliárd forintot költöttek el így, és bár a beszámolójukban nem részletezték, hogy mire,minden jel szerint egy olyan projektre, aminek sok köze nincs a cég építőipari alaptevékenységéhez.A 2F-Bau ugyanis 2019 végén közel félmilliárd forintos támogatást nyert el a Vidékfejlesztési Program keretében egy tolnai zöldség- és gyümölcsfeldolgozó-üzem létesítésére. A pályázati adatlap szerint a fejlesztés költségét 999 millió forintra becsülték, és ennek a felét finanszírozták uniós forrásból. Később a cégnek még 150 millió forintot ítéltek meg működési költségek finanszírozására.Tolnán valami épült is, de elég gyorsan kiderült, hogy a projekttel nem stimmel minden. A tolnai gyümölcsfeldolgozó körüli furcsaságokra először Hadházy Ákos független parlamenti képviselő hívta fel a figyelmet 2023 tavaszán. A politikus akkori posztjában úgy fogalmazott, hogylassan a gyümölcsfeldolgozás is olyan elkövetési forma lesz, mint az olajozás volt,utalva ezzel arra, hogy egyre gyakrabban találni olyan gyümölcsfeldolgozókat, amelyek jelentős támogatást kaptak, de "semmi jele annak, hogy akár egy üveg lekvárt gyártottak volna".Később kiderült, hogy a tolnai egységnél nem is az a fő furcsaság, hogy nem működik, hanem hogy kettő van belőle. Ezt már az Integritás Hatóság tárta fel egy vizsgálatban. Eszerint vélhetően rokoni kapcsolatban álló emberek cégei játszhattak össze, hogy több vállalaton keresztül minél több támogatást szedhessenek össze valójában egy projektre. Legalábbis két olyan, műszakilag szinte teljesen azonos projektre nyertek el pályázati pénzt, amelyek egymás szomszédságában, egy közösen elkerített területen valósulnak meg, továbbá a két kedvezményezett tulajdonosai között rokoni kapcsolat áll fenn.A két, erősen hasonlító épület egymás mellett, mindegyik előtt az uniós támogatás táblájával. Forrás: Google térképA hatóság úgy fogalmazott:alapos a gyanú, hogy a főprofil szerint építőipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozás CNC gépek beszerzésére irányuló pályázatának célja - azt a látszatot keltve, hogy a gépeket saját használatra szerzi be - csupán az azonos érdekeltségi-tulajdonosi körhöz tartozó másik vállalkozás eszközparkjának közvetett bővítése volt.Optimista felszámolóAz így megépült egy vagy kettő feldolgozó értékesítésével próbálna most pénzt előteremteni a 2F-Bau felszámolója, vélhetően, hogy ki tudják fizetni a vállalat hitelezőit. Hogy pontosan melyik üzemről van szó, az nem teljesen egyértelmű. Bár az árverési tájékoztató (pdf) szerint teljesen ugyanazok az épület paraméterei, mint amelyek a vállalat pályázati leírásában is szerepeltek, a telek helyrajzi száma a szomszéd ingatlanra utal.Mindenesetre a most kalapács alá kerülő csarnok az árverési pályázat szerint 2020 és 2024 között épült, és teljes hasznos alapterülete valamivel több mint 3400 négyzetméter. Az épület földszintjén a gyümölcsfeldolgozáshoz kapcsolódó, az emeleti szinten kiszolgáló helyiségek (irodák, szociális helyiségek) találhatók.Úgy tűnik, hogy a felszámoló bízik az aukció sikerében, legalábbis erre utal, hogy - az ilyen ügyleteknél megszokott gyakorlattól eltérően - az üzem kikiáltási ára jóval magasabb, mint a becsérték. A csarnokot ugyanis 712 millió forintra értékelték fel, ezzel szemben a licit 1,27 milliárd forintról indulhat.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Építőipar, NER, foci, uniós pénzek, de így is be tudtak dönteni egy milliárdos céget
|
Uniós pénzből épült egy vagy két gyümölcsfeldolgozó, de két héttel a használatba vételi engedély megszerzése után a tulajdonos felszámolás alá került.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20250616/epitoipar-ner-foci-unios-penzek-de-igy-is-be-tudtak-donteni-egy-milliardos-ceget/
|
2025-06-16 16:03:00
| true | null | null |
G7
|
Néhány héten belül 1,6 milliárd forintot utalt be egy cégbe közös számlájáról az ország leggazdagabb embere és felesége. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy a pénzt mire fordítják, de a közös vállalatban elég szépen gyűlik a vagyon. Ez az a cég, amely a Mészáros-Várkonyi házaspár Széchenyi-hegyi otthonát is birtokolja, de az elmúlt években kerültek bele más ingatlanok, illetve egy olyan motoros hajó is, amely gyártója luxuskategóriája, és bár messze nem egy Rose d’Or*A 2024 nyarán a Superyachtfan nevű oldal szerint 75 millió dolláros értékűre becsült, két medencés, Rose d’Or névre hallgató jacht fedélzetén 2023-ban fotózták le a nyaralását töltő Mészáros Lőrincet és feleségét. A jachtnak ekkoriban a Mészáros Lőrinchez köthető Euroleasing Zrt. volt a tulajdonosa. , a piacon így is "luxusjachtként" hivatkoznak rá."Yachtingéletérzés" a BalatononA hajó teljes értékű felépítménnyel ellátott változata impozáns és kecses, nehéz lenne nem belelátni azt, hogy van valami olaszosan elegáns a dizájnvilágában. A jobb oldalon, a teraszhoz közel alakították ki a konyhasarkot, amelyben természetesen beépített hűtő is található, így az utasoknak nem kell messzire menniük, ha egy kis hűsítő italra vágynak hajókázás közben- így jellemzik egy balatoni rendezvények szervezésével és hajókiadással foglalkozó cég oldalán a Wia 435 típusú elektromos jachtot. Egészen pontosan annak "hard top" változatát, ebből a típusból lehet ugyanis kapni cabriót is. Egy ilyen motoros hajót pakolt be Ekho Belvedere Kft. nevű közös cégébe Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea 2023-ban, épp Valentin-napon.A Wia 435-t egy állami támogatásokkal is megkínált, tulajdonosai miatt kormányközeliként emlegetett magyar cég, az Aqwia Kft. gyártja Balatonkenesén. A hajó csak megrendelésre készül, a vállalat szériában nem is termel. A cégnek - saját honlapja szerint - jelenleg hat modellje van. Ezek között már nincs ott a 435-ös, időközben ugyanis továbbfejlesztették, és az új verzió a 450-es számot kapta. A 435-ösre azonban mindig úgy hivatkoztak, mint a vállalat "luxuskategóriája".Nem is véletlenül. A közel 14 méter hosszú és majdnem tíztonnás hajó fedélzetvonala alatt három hálószoba található szeparált mellékhelyiséggel és fürdőszobával, így a jachton egytucat vendég is kényelmesen elfér. A "hard top" verzió felépítményét pedig úgy alakították ki, hogy az egyszerre funkcionál étkezőként, konyhaként, szalonként és kormányállásként is. Egy szaklapban azt írták róla, hogy kis túlzással egy balatoni nyaraló komfortját kínálja a vízen. A hajóról szóló leírást pedig így foglalták össze:Mindent összevetve a Wia 435-ös a hazai e-hajó kínálat talán legelegánsabb, legstílusosabb és valószínűleg legkifinomultabb modellje, amely mérete mellett a rengeteg részmegoldásának köszönhetően képes megadni a yachtingéletérzést a Balatonon.Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea kifejezetten szerények voltak, amikor a hajót betették a közös cégükbe*Vagy ahogy szakszóval mondják, apportálták.. Amellett, hogy a céges iratokban motoros hajóként hivatkoztak a járműre, amit a gyártója rendszeresen jachtnak nevez, mindössze 50 millió forintra értékelték. Egészen pontosan kétszer 25 millióra, a Wia 435-t ugyanis korábban fele-fele részesedésben birtokolta a házaspár.A hajó azonban ennél - ha csak nem volt nagyon leharcolt állapotban - szinte biztosan többet ért. Jelenleg használtan 110-140 millió forintért hirdetnek ugyanilyen "luxusjachtokat", bérelni pedig négy órára 300 ezer, 8 órára félmillió forintért lehet ezt a modellt.Ajándék ingatlanokMészáros Lőrinc gazdagodását valószínűleg senkinek nem kell bemutatni. Az egykori gázszerelő ugyan saját bevallása szerint már 2009-ben is milliárdos volt, ezt semmi nem támasztja alá. Hihetetlen ütemű vagyonosodása a 2010-es kormányváltást követően indult meg. Akkor sem azonnal: a NER legfőbb kedvezményezettje egészen 2015-ig Orbán Viktor egykori kollégiumi szobatársa, Simicska Lajos volt. Mészáros pályájának nagyon meredek felívelése azután kezdődött meg, hogy Simicska Lajos és Orbán Viktor összevesztek.Az akkor Felcsút fideszes polgármestereként is dolgozó Mészáros 2014 óta közel kétszázszorosára növelte vagyonát, amit legutóbb már több mint 1400 milliárd forintra becsült "A 100 Leggazdagabb" című kiadvány. Ennek a vagyonnak a jelentős részét pedig olyan cégek alapozták meg és adják ma is, amelyek szinte kizárólag állami megrendelésekből élnek. A felcsúti milliárdosnak a közpénzzel kitömött építőipari vállalatai közül csak a négy talán legismertebb 350 milliárd forintnyi nyereséget termelt az elmúlt 10 évben, és ebből több mint 300 milliárdot ki is fizettek osztalékként.A cég, amely átvette a Wia 435-ös jacht tulajdonjogát az ország leggazdagabb emberétől és feleségétől, Mészáros és Várkonyi első közös vállalata volt. Az Ekho Belvedere Kft.-t eredetileg ugyan egy Mészáros-közeli magántőkealap alapította, de alig néhány héttel később a saját nevére vette a házaspár, méghozzá 50-50 százalékos tulajdonhányaddal.Ekkor már a vállalat tulajdonában volt az a Széchenyi-hegyi luxusvilla is,amelyről hónapokkal korábban megírta a Telex, hogy ha befejezik a felújítását, ez lesz Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea otthona. A tervezett költözést indirekt módon az érintettek is elismerték. A villa nem sokkal később azzal került be a hírekbe, hogy egy 800 kilós páncélszekrényt emeltek be daruval az egyik emeleti helyiségébe.A Ekho Belvedere vagyonának nagy része ennek megfelelően ingatlanban volt. Ebben a következő években nem is volt érdemi változás: rendre nagyjából 1,5 milliárd forintnyi ingatlanvagyont mutattak ki könyveikben. 2023 februárjában aztán ehhez jött a jacht, amely azonban korántsem az utolsó így átadott vagyontárgy volt.Újabb másfél évvel későbbhasonló módon tett be Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea két felcsúti ingatlant a vállalatba.Ezeket sem értékelték túl: az egyik, valamivel több mint egy hektáros telekingatlant alig több mint 10 millió forintért számolták be, míg a másik, ennél is nagyobbat 101 millióért. Mindezekért ráadásul csak 500-500 ezer forintnyi törzsbetétet kaptak a tulajdonosok*Ez egyébként bevett gyakorlat a tőkeemeléseknél. A vagyoni hozzájárulást csak részben könyvelik le tőkeemelésként, a nagyobb részét tőketartalékba helyezik. Az Ekho Belvederénél minden vagyoni hozzájárulás így valósult meg..A vállalatba betett ingatlanok története kifejezetten érdekes volt. Eredetileg mind a kettő 50-50 százalékban Mészáros Lőrinc és első felesége tulajdonában állt. A válást követően aztán több családon belüli ajándékozás történt, amely során megfordultak az ingatlanok Mészáros Lőrinc fiánál is, végül azonban teljes egészében az egykori gázszerelőhöz kerültek. Ez az állapot sem állt azonban fenn sokáig, Mészáros Lőrinc ugyanis - a tulajdoni lap tanúsága szerint -mind a két ingatlan 50-50 százalékát új feleségének ajándékozta.Hogy aztán három héttel később közösen bepakolják azokat az Ekho Belvederébe.Milliárdok a közös számlárólA hajó és az ingatlanok azonban jelentősen még nem növelték a közös vállalat vagyonát. Nem úgy az elmúlt három hónapban megvalósított, immár pénzbeli vagyoni hozzájárulások. A Mészáros-Várkonyi házaspár ugyanis márciusban és májusban két részletben összesen 1,6 milliárd forintot utalt be a vállalatba.Papíron külön-külön teljesítették a befizetéseket, a gyakorlatban azonban nem ez történt. A tranzakcióról kiállított banki igazolás szerint ugyanis a pénz mindkétszer egyösszegben érkezett Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea közös bankszámlájáról.Az Ekho Belverde ezzel a két befizetéssel lényegében megduplázta korábbi vagyonát. Az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy a cég mit kezd a pénzzel. Megkerestük erre vonatkozó kérdéseinkkel a Mészáros-csoportot, de válaszokat nem kaptunk. Mindenesetre a cég fő tevékenysége "saját tulajdonú és bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése", így nem lenne meglepő, ha új ingatlanokat vennének, vagy a meglévőket újítanák fel.A Széchenyi-hegyi villa esetében erre semmi jel nem utal: amikor ott jártunk, nem volt jele munkavégzésnek. Felcsúton azonban már más a helyzet. Itt a közös vállalatba bepakolt ingatlanokon, és környékükön is építkezési munkák folynak, így elképzelhető, hogy erre megy el majd a milliárdos nagyságrendű befizetés.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét magánrepülőnyi pénzt fizetett ki magának Mészáros Lőrinc a BL-döntő előttVolt mit kipihennie a BL-döntőn Mészáros Lőrincnek. Az egykori gázszerelő a meccs előtti napokban több mint 35 milliárd forint kifizetéséről döntött.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMárciusban még a Daciának örültek, júliusban luxusjachtot vettek Mészáros Lőrinc aláA Rose d'Or becsült ára az Euroleasing tavaly év végén kimutatott ügyfelekkel szembeni összes követelésének közel 10 százaléka, de nem csak ezért profilidegen a cégtől a jacht.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPróbáltuk kiszámolni, mennyi lehet a Rose d’Or törlesztője, de nem bírta a rendszerAz Euroleasing 2020 óta foglalkozik hajókkal. Kalkulátoruk is van rá, amely alapján a Rose d'Or törlesztője havi 410 millió forint lehet.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Közös bankszámla, közös jacht, így gyűlik a Mészáros-Várkonyi vagyon
|
Az ország leggazdagabb embere és felesége néhány héten belül 1,6 milliárd forintot pakolt közös cégébe, amiből elég sok minden kiderült a közös vagyonukról.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20250630/kozos-bankszamla-kozos-jacht-igy-gyulik-a-meszaros-varkonyi-vagyon/
|
2025-06-30 05:55:27
| true | null | null |
G7
|
Magányos daru áll a Sósi értől egy köpésre Felcsút határában. A szerkezet lábánál egy félig kész épületszerkezet magasodik, egyelőre csak néhány méterrel a föld fölé. Nem ez azonban az egyetlen épület, ami az itteni telkeken elkezdett kinőni a földből. A környéken alsó hangon 5, de inkább 8-10 hektáron zajlik az építkezés, minden jel szerint az ország leggazdagabb embere és felesége számára.Hova kerül a pénz a közös bankszámláról?Hétfőn részletes cikkben mutattuk be, hogyan gyarapodott Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea közös cégének vagyona az elmúlt években. Az Ekho Belvedere Kft. lett a tulajdonosa a házaspár Széchenyi-hegyi luxusvillájának, de bepakoltak a cégbe egy százmilliós elektromos jachtot és több ingatlant is. Legutóbb pedigkét részletben összesen 1,6 milliárd forintot fizetettek be közös számlájukról a cég kasszájába.Bár Mészáros Lőrinc 1400 milliárdosra becsült vagyonához képest ez az összeg nem jelentős, a vállalat számára azonban egyértelműen az. A cég eszközeinek összesített értéke ugyanis még 2024 végén is csak pár száz millióval haladta meg ezt az összeget, azaz Mészáros és Várkonyi néhány hét alatt szinte megduplázta a vállalatban lévő vagyont.A Mészáros-csoportot kérdeztük arról, hogy mi a tulajdonosok célja a hatalmas összeggel, de nem kaptunk választ a kérdésre. Mivel a cég főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása és üzemeltetése, ezért végigjártuk a vállalat ismert ingatlanjait, hogy nem ezeknél terveznek-e valamilyen fejlesztést. Azt már korábbi cikkünkben is jeleztük, hogy a Széchenyi-hegyi luxusvillánál semmi jele nincs építkezésnek. Felcsúton azonban más a helyzet. A Fejér megyei településen ráadásul nem csak azon az ingatlanon építkeznek, amelyeket a Mészáros-Várkonyi kettős bepakolt a cégbe, hanem a környező telkeken is.Tíz hektárAz Ekho Belvedere Kft.-nek átadott telkek Felcsút szélén, egy patak, a már említett Sósi-ér közvetlen közelében fekszenek. A környéken eddig is szép számmal voltak látványosan értékes ingatlanok, esetenként luxusautókkal a kertben, de pont ezeken a telkeken még nem állt felépítmény, a falu központjától távolabb eső szomszédságban pedig inkább ipari-logisztikai jellegű épületek álltak.Ez változott meg az elmúlt hónapokban. A területen több új épületet is felhúztak, ráadásul nem csak azon a két ingatlanon, amit Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea bepakolt a vállalatba. A cég ugyanis további két szomszédos telket is megszerzett, az egyiket még 2024 nyarán, míg a másikat idén tavasszal, kilenc nappal azelőtt, hogy a tulajdonosok beutalták volna a cégbe az első nagyobb, 1,1 milliárd forintos vagyoni hozzájárulásukat.A két új ingatlant egyaránt Mészáros Lőrinc gyerekeinek állami megrendelésekkel szépen ellátott építőipari vállalatától, a Fejér B.Á.L. Zrt.-től vette Mészáros és Várkonyi közös cége. A jelek szerint ezeket aztán összenyitották az Ekho Belvederének már korábban átadott két másik telekkel, és az építkezés az így kapott teljes 5,5 hektáros területet érinti.Sőt, láthatóan építési munkák zajlanak még legalább kettő, de inkább három további szomszédos telken.Ezekkel együtt a teljes építési terület a tíz hektárt közelíti.Ezek a telkek ugyan nincsenek az Ekho Belvedere tulajdonában, de nagyon távol sincsenek a vállalattól. A legnagyobb területű ingatlan Mészáros Lőrinc fiának a nevén van, egy másik telek tulajdonosa pedig közvetlenül az egykori gázszerelő. A harmadik terület egyelőre a család egyik mezőgazdasági vállalatáé, de a tulajdoni lapon már itt is széljegyen szerepel Mészáros Lőrinc, aki alig több mint egy hete tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a földhivatalhoz.Innen már nem tűnik túl bonyolultnak bevinni ezeket a telkeket is Mészáros és Várkonyi közös cégébe. Korábban is úgy kerültek az ingatlanok az Ekho Belvederéhez, hogy azokat először Mészáros Lőrinc vette a nevére, majd a milliárdos ajándékozással a telkek felét feleségének adta, végül együtt apportálták az ingatlanokat a vállalatba.Uniós és kormányzati pénzek?Persze nem biztos, hogy erre sor kerül. Az is elképzelhető, hogy a tulajdonosi összefonódások ellenére nem egy építkezés zajlik az egymással szomszédos telkeken, hanem valójában két vagy több külön projektről van szó, még ha ez elég furcsa is lenne. Mindenesetre az építési terület fél tucat kapuja közül az egyik mellé a kerítésre felszúrtak egy táblát, amely szerinta beruházás az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormányának társfinanszírozásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.Ez azonban csak még furcsábbá teszi az egész építkezést, ilyen feliratokat ugyanis a 2010 előtti projekteknél használtak, így rejtély, hogyan került most elő*A telek, amelynek a bejárata mellé kikerült a tábla, csak 2020 óta Mészáros Lőrincé, előtte a Felcsúti Homokbánya Kft. tulajdonában állt. A korábbi utcaképeken az látszik, hogy a tábla eddig nem volt kint a kerítésen..A Mészáros-csoportot kerestük kérdéseinkkel, kíváncsiak lettünk volna, hogy pontosan milyen beruházás zajlik a területen, és mely telkeket érinti, illetve milyen funkciójú épületeket húznak fel a beruházás keretében, és mennyit költenek minderre, de válaszokat nem kaptunk. Mindenesetre, ha a cégbe betolt teljes 1,6 milliárd forintot a fejlesztésre szánják, akkor a felcsúti ingatlanegyüttes értéke szinte biztosan magasabb lesz, mint a Széchenyi-hegyi villáé. Legalábbis a vállalat könyvei szerint.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözös bankszámla, közös jacht, így gyűlik a Mészáros-Várkonyi vagyonAz ország leggazdagabb embere és felesége néhány héten belül 1,6 milliárd forintot pakolt közös cégébe, amiből elég sok minden kiderült a közös vagyonukról.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak Mészáros Lőrinc nyomtathatja majd pólóra, hogy "gondolom, nem gyalog"Bár a védjegybejelentéssel valószínűleg pont az a célja, hogy ezt senki se tegye meg, ne lepjék el a piacot termékek a szállóigévé vált mondattal.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét magánrepülőnyi pénzt fizetett ki magának Mészáros Lőrinc a BL-döntő előttVolt mit kipihennie a BL-döntőn Mészáros Lőrincnek. Az egykori gázszerelő a meccs előtti napokban több mint 35 milliárd forint kifizetéséről döntött.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Több hektáron építkezik Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea Felcsút határában
|
Felcsúton költhetik el azt az 1,6 milliárd forintot, amit közös cégükbe utaltak. Az ingatlan a végén többet érhet, mint Széchenyi-hegyi luxusvillájuk.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20250701/tobb-hektaron-epitkezik-meszaros-lorinc-es-varkonyi-andrea-felcsut-hataraban/
|
2025-07-01 06:01:02
| true | null | null |
G7
|
Noha akad már bőven példa arra, hogy fideszes városvezetők is bírálják az önkormányzatokat sújtó állami forráselvonásokat, sok polgármestert még mindig tud befolyásolni a kormánypárt az anyagi támogatások révén. "Legszívesebben szembeköpném magam, hogy megcsináltam a videót, de nem tehettem mást, ha nem akarok kitolni a településemmel" - mondta a Népszavának egy Somogy megyei Fidesz-KDNP-s polgármester, miután egy videóban Ukrajna uniós csatlakozásával szembeni tiltakozásra biztatta a helyieket a Voks2025 véleménynyilvánító szavazást övező kampányban.Nem kifizetődő a Fidesszel szembeni jelöltet választaniAz amorális döntés azonban nem meglepő a településeknek juttatott támogatások mértéke és a polgármester pártkötődése közötti összefüggés tükrében. Somogy megyében például a fideszes vezetésű önkormányzatoknak átlagosan több pénz jutott 2022 és 2024 között a magyar állami és uniós forrásokból működő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Pluszból, mint azoknak a falvaknak, amelyek élére független vezető került a 2019-ben tartott önkormányzati választásokon. (A jobb összehasonlíthatóság céljából csak az 5000 fő alatti lakosságú, a pályázati pénzekből részesülő településeket elemeztük.)Az ábrán jól látszik, hogy a választáson a Fidesz jelöltjével szemben (is) győző polgármesterek által vezetett községek csoportjában a legalacsonyabb az egy lakosra jutó TOP Plusz-kifizetések átlaga Somogyban. Őket azért érdemes megkülönböztetni a függetleneken belül, mert a kisebb településeken nem ritka, hogy a Fidesz egy formálisan független jelöltet támogat, vagy a másik oldalról nézve, a független polgármesterek között is vannak, akik a kormánypárthoz húznak - ezt jelezheti például a kormánynak kedves közösségi médiás tartalmak megosztása. Ebben a körben a zsarolás eszköze lehet a pályázati rendszer. Erre szintén a Népszavának mutatott rá egy független somogyi polgármester:(...) meg kell nézni, kik osztottak meg propagandavideót, jellemzően hátrányos helyzetű településeket irányítanak, ahol pályázati pénz nélkül lehúzhatják a rolót. Ezt használják ki a kormánypárti országgyűlési képviselők, és tartok tőle, (...) minket, függetleneket is megkeresnek majd.Az egyik legkülönösebb példa a kormányzati álláspont közvetítésére Sándor Józsefé volt, aki a Nógrád megyei Vizslás független polgármestereként egy mesterséges intelligenciával készített videóban népszerűsítette a kormány kérdőívét és álláspontját. Az eset szempontjából is érdekes, hogy az ország egyik legelmaradottabb megyéjében még nagyobb különbségek vannak az egy főre jutó TOP Plusz-támogatások között a polgármester pártállása szerint, mint Somogyban.Mint látszik, a fideszes jelölttel szembeni versenyből győztesen kikerült független polgármesterek által vezetett nógrádi településeken nagyjából 90 ezer forint volt az egy főre jutó támogatás átlaga. A Fidesz által indított, illetve a kormánypárti jelölttel a választáson nem rivalizáló településvezetők önkormányzatainál viszont ennek jellemzően a duplája figyelhető meg. Vizsláson ráadásul ehhez képest is kiemelkedően alakult a kifizetett támogatások összege, lakosonként 280 ezer forint TOP Plusz-forrás jutott a településnek 2022 és 2024 között.Az országgyűlési képviselő érdekei is számíthatnakVan azonban olyan része is az országnak, ahol kevésbé szélsőséges az eltérés a különböző vezetésű településcsoportok között a kifizetett támogatásokat illetően, ide tartozik például Szabolcs-Szatmár-Bereg. Ebben a megyében is megfigyelhető, hogy a kormányhoz közelebb álló polgármesterek által vezetett települések sikeresebbek a TOP Plusz pályázatokon, de nem annyival, mint Nógrádban.A térségben ugyanakkor akadt példa arra is, amikor a Voks2025-ön való részvételre történő polgármesteri buzdításban a helyi országgyűlési képviselő politikai érdekei játszottak szerepet: a Nyírségben Simon Miklós jelenlegi országgyűlési képviselő még nem kapta meg a támogatást a Fidesztől a 2026-os indulásra, ezért erre hajtva valószínűleg aktívabban dolgozott a kampányban - a 24.hu információi szerint ő hívta össze a hozzá közel álló települési vezetőket a kormányzati álláspont propagálására, közülük többen részt vettek a Harcosok Klubja rendezvényén is.A vidék- és területfejlesztés kérdései alapvetően a megyei önkormányzatok és az éppen illetékes minisztériumok, államtitkárságok hatásköreibe tartoznának, a kormánypárti vidéki egyéni országgyűlési képviselők mégis előszeretettel fitogtatják a választókerületeikben kifizetett támogatások összegeit. Előfordul, hogy épp a kormányzati elvonások miatt egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerülő települések pályázati forrásokon keresztüli kompenzációjával büszkélkednek a parlamenti képviselők, akik közül még az egészen magas államigazgatási pozíciót betöltők sem restek megjelenni a körzetükben egy-egy lokális jelentőségű projekt átadásán (lásd például a cikk a nyitóképét).Szakmai helyett politikai kérdéssé vált a területfejlesztésBőven akadnak tehát arra utaló jelek, hogy a területfejlesztés (párt)politikai kérdés, szemben Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kijelentésével. A jelenség azért is lényeges, mert a TOP Plusz és a hasonló programok rendkívül fontossá váltak a magyar önkormányzatok költségvetésében. Egyre több olyan fejlesztés és tevékenység van, amit normális esetben a települések önállóan, saját bevételeikből vagy a normatív támogatásokból finanszíroznának, ám ezek hiányában kénytelenek a náluk magasabb közigazgatási szinteken irányított, egyedi döntések függvényében biztosított forrásokra támaszkodni. Mindez - és a járvány, a háború és az infláció okozta sokkok - leginkább a kisebb, számottevő önálló forrás nélkül működő településeket érinti.Az önkormányzatokat a közelmúltban ért kormányzati megszorításokból ráadásul azoknak a településeknek is kijutott, ahol nagyobb népszerűségnek örvendett a Fidesz. A központosítás és ezáltal a fokozódó kiszolgáltatottság tehát általános tendencia az önkormányzatok körében, ám ezen körülmények között még mindig jobban boldogulhatnak azok a települések, ahol a vezetés kapcsolata szorosabb a kormánnyal.Az országos pártok és az állam rátelepedése a helyi és a középszintű - vagyis megyei - politikára évtizedek óta tartó tendencia Magyarországon, de 2010 óta fokozott ütemben zajlik. A Fidesz a hatalomra kerülését követően választási rendszer reformjától kezdve az új Alaptörvény tartalmán keresztül az intézmények és vagyonelemek államosításáig számos, az önkormányzatok autonómiáját és mozgásterét korlátozó lépést tett, amivel párhuzamosan felértékelődött a helyi vezetők és a kormánypárt közötti kapcsolat.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem csak Budapest önkormányzatát tartja egyre rövidebb pórázon a kormányAz elvonások nem kímélik a megyei jogú és a kisebb városokat sem, nem csoda, hogy több polgármester is kiakadt a kormányszóvivő kioktatásán.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fideszes településeknek is fájhat az önkormányzati megszorításFőleg a települések adottságaitól függ, hogy mennyire sújtják a kormányzati elvonások, amelyek várható mértékét az összes város és falu esetében térképre vittük.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Sok település olyan kiszolgáltatott, hogy a polgármesternek muszáj "szembeköpnie" magát
|
Az adatok igazolják, hogy a polgármesterek anyagi előnyökre válthatják kormányközeli mivoltukat. Cserébe a központ időnként kér valamit.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20250704/sok-telepules-olyan-kiszolgaltatott-hogy-a-polgarmesternek-muszaj-szembekopnie-magat/
|
2025-07-04 06:07:03
| true | null | null |
G7
|
Hétmilliárd forint többletforrást biztosít a kormány az M6-os autópálya meghosszabbításához, amivel a "rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó" költségnövekményeket kezelné - az építőanyagok és -munkák lehetséges drágulására készül tehát az állam, igaz, nem csak az M6-os esetében, de az összesen 25 millárd forintnyi pluszpénz legnagyobb részét erre szánja.Igen, de: a Bóly és Ivándárda közötti 20 kilométeres autópályaszakasz megépítése már 2020-ban, a közbeszerzés lebonyolításakor is kiemelkedően drágának ígérkezett: a nyertes ajánlat alapján kilométerenként mindent egybevetve 4,7 milliárd forintos költségre lehetett számítani, szemben a megelőző években jellemző 3 milliárd forintos árakkal.Az M6 alagutakkal tűzdelt, Szekszárd és Pécs közötti szakaszának inflációval kiigazított költségéhez képest is magas volt ez az ár. A beruházás létjogosultsága ráadásul megkérdőjelezhető a forgalmi adatok tükrében, az M6-os korábbi, mohácsi végpontja és a horvát határ között húzódó 56-os úton a mellékutakon szokásos számú gépkocsi közlekedett.Előzmények: tavaly májusban már elkészült a szóban forgó útszakasz, de az még csak a Bóly és Lippó (illetve a villányi csomópont) között használható. A határig a horvátországi beruházások lezárulta után lehet közlekedni, amire még a nyáron sor kerülhet. A projekt többlet- vagy pótmunkák elvégzésére képzett tartalékkeretében 2024 végén 1,6 milliárd forint volt.Ki kellett már egészíteni az eredeti költségvetést a vállalkozó kérésére 142 millió forinttal, ám ezt az eredetileg 1,8 milliárd forintos tartalékkeret fedezte. Ha a hétmilliárd forintot a Strabag és a Duna Aszfalt konzorciumával kötött szerződésben foglaltakra költené az állam, az már annak komolyabb módosítását is indokolhatja.Igen, de: a projekt szükségessége mellett azzal szoktak érvelni, hogy az a Budapesttől a horvátországi Plocéig vezető 5C páneurópai korridor része. A horvátországi szakasz átadása után kiderülhet, ez mekkora valós forgalmat vonz. (Igaz, Bosznia-Hercegovinában még sok mindent kell megépíteni, például egy több mint 10 kilométer hosszú alagutat.)Számokban: a hétmilliárd forintos többlet egyrészt a (mellesleg elvileg lényegében kész) projekt eredeti, nagyságrendileg 90-95 milliárdos költségvetéséhez képest jelentősnek tűnik, másrészt némileg meglepő a májusig elért 2801 milliárd forintos, a hiánycél számítási módtól függően 59-68 százalékát kitevő költségvetési hiány tükrében.Tágabb kontextus: nemcsak a befejezés előtt álló M6-os megtérülését övezik kétségek a magyar útberuházások között, hanem például az M1-es autópálya háromsávúsítását is. A közútfejlesztésre továbbra is nagy hangsúlyt fektet a kormány, szemben például a vasúti beruházásokkal, amivel kapcsolatban azonban egyre többször kénytelen magyarázkodni Lázár János.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJó drágán, völgyhidakkal építik tovább a legértelmetlenebb magyar autópályátMásodrendű főutakon is nagyobb forgalom van, mégis sztráda épül a horvát határig Baranyában. A Duna Aszfalt és a Strabag lehet a befutó.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLuxus autópályáink lesznek pár év múlva, csillagászati összegértDrágábbnak ígérkezik az M1-es idén induló bővítése, mint az új autópályák építése, részben az igen magas műszaki követelmények miatt.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Rég átadták, mégis tovább drágul az M6-os eddig is nagyon költséges utolsó szakasza
|
Hiába készült már el az autópálya több mint egy éve, és akad forrás az eredeti megállapodás keretein belül, még jó pár milliárdot költhet rá az állam.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20250714/reg-atadtak-megis-tovabb-dragul-az-m6-os-eddig-is-nagyon-koltseges-utolso-szakasza/
|
2025-07-14 11:00:31
| true | null | null |
G7
|
Hiába küzd forráshiánnyal a MÁV, tanácsadásra van pénz. Ráadásul a MÁV-csoport két cége is ugyanazzal a tanácsadóval szerződött, euróra pontosan megegyező összegekre.Tanácsadói szerződésekhez mérten nem kis összegről van szó, két darab, egyenként 122 625 euró értékű megállapodást kötöttek. A jelenlegi árfolyamon tehát mintegy 98 millió forintos megbízássala MÁV Pályaműködtetési Zrt. és a MÁV Személyszállítási Zrt. is Klaus Mangold tanácsadócégét találta meg.A két szerződést idén március 20-án és 25-én írták alá. Ezeket a megállapodásokat hiába keresnénk a közbeszerzési portálon: nem volt verseny az odaítéléskor. Csak az érvényes szerződések listájában bukkannak fel, a hivatalos szerződéstárba sem töltötték fel ezeket.A MÁV-os megbízásban szerepe lehet annak is, hogy a Mangolddal sokáig közösen mozgó Rothschild Bank már korábban kapcsolatba került az állami vasúttársasággal. 2023. május 1-jétől a paksi orosz ügyletben Mangolddal együtt a kormányt segítő Rothschild tanácsadója, Deák Tibor a MÁV igazgatóságának tagja lett, pedig semmilyen fellelhető tapasztalata nincsen vasúti területen. Mangold viszont korábban szerepet vállalt Rotschild-cégek vezetésében is, például az orosz leányvállalatnál volt felügyelőbizottsági elnök, akárcsak a németországi cégben.A MÁV-ot Lázár János építési és közlekedési miniszter felügyeli. Lázár jó viszonyt ápol német üzleti körökkel, a 444.hu korábbi cikkének értesülései szerint ő mutatta be Orbán Viktornak Klaus Mangoldot is.A mostani MÁV-os tanácsadást egyelőre egész soron olcsón megússzák az adófizetők, legalábbis a korábbiakhoz képest: a paksi orosz szerződés uniós jóváhagyásával összefüggésbe hozott Mangold-szerződés 212 millió forintjába került. A reptér állami visszavásárlására is kötöttek vele 8,2 milliárd forintra becsült szerződést, de a pontos összeget a Direkt36 tényfeltárása sem tudta tisztázni.Szintén ebben a cikkben írtak arról, hogy ezek mellett is voltak további, összesen több százmillió forintra rúgó szerződések: a 2021 áprilisa és 2022 márciusa közötti nyolc szerződés alapján Mangold közel 420 millió forintra volt jogosult. Ezek közül az egyik témája vasútipar, vasútlogisztika volt.Ez a mostani szerződések mellett amiatt is érdekes, mert Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2022. február 1-jei (alig három héttel Ukrajna lerohanása előtti) tárgyalásának egyik fontos témája volt a vasúti teherszállítási együttműködés fejlesztése. Az orosz elnök a moszkvai találkozó után a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy még az év első felében létrejöhet egy magyar-orosz vasúti vegyesvállalat. Oroszország hitelgaranciát is adott a záhonyi fejlesztésekre, hogy minél gördülékenyebb legyen a két ország közötti forgalom. (Ebből természetesen nem lett semmi, hiszen az orosz reményekkel ellentétben Ukrajna nem omlott össze az első csapástól, és mind a mai napig ellenáll az agressziónak.)Keleti kapcsolatokKerestük a MÁV-ot, hogy pontosan miben ad tanácsot Klaus Mangold és cége a MÁV-nak, milyen eljárásban és mire választották ki, de választ nem kaptunk. Arra sem, hogy a folyamatban milyen szerepe volt Lázár Jánosnak. A tanácsadócéget is kerestük, de ők sem válaszoltak.A német médiában csak Mr. Russia (vagy Mister Russland) néven emlegetett, az orosz üzleti körök kijáróembereként jellemzett egykori nagyvállalati cégvezető idehaza arról lett híres, hogy Günther Oettinger akkori uniós energiaügyi biztos 2016-ban Mangold magánrepülőgépén érkezett Budapestre Orbán Viktorral tárgyalni.Az ezt követő években többször is találkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, 2018-ban például Stuttgartban, a következő évben pedig együtt vettek részt az Inspiring Hungary konferencián a Pesti Vigadóban.Mangold neve számos jelentős szivárogtatásban előkerült, a 2017-es Panama-iratok szerint szoros gazdasági kapcsolatban állt Borisz Abramovics orosz oligarchával. A Paradise Papers alapján Borisz Berezovszkij orosz oligarchával üzletelt magánrepülőgépek adás-vételével egy offshore helyszínen.Mangold tanácsadócégének angol, német és orosz nyelven elérhető honlapján nem rejti véka alá, hogy mivel foglalkozik: a főoldal szerint "Your top Connection in the East". Vagyis alapvetően a keleti országokban kiépített kapcsolatrendszert kínálják fel a megbízó céljainak eléréséhez.Németországban sokat tesz az állam azért, hogy nyugodtan lehessen üzletelni, az átláthatóság zavaró problémája nélkül. A vállalat éves beszámolóját 2025 márciusában adták le a 2023-as évre, amiben csak a mérleg látható, az eredménykimutatás és így az árbevétel nem. Ebből is kitűnik azonban, hogy 2022 és 2023 között - magyar megrendeléseknek köszönhetően is - 3 millió euróval, tehát közel 1,2 milliárd forinttal nőtt az eredménytartalék. (Ha egy vállalatból nem veszik ki osztalékként a profitot, az jellemzően az eredménytartalékot növeli.)A Northadata adatai szerint jól fialtak a keleti kapcsolatok: a Mangold Consulting GmbH 2015 és 2023 között 4,8 milliárd forintos profitot ért el*Árbevétel náluk sem érhető el, bár módszertant nem közölnek, feltehetően ők is az eredménytartalék éves változásával kalkulálnak. . Mindezt úgy, hogy a cégnek az utolsó beszámoló szerint alig öt munkavállalója volt, így 2023-ban minden egyes kollégára 220 millió profitot jutott, ami a leghatékonyabb tanácsadócégek ligájában is mesés eredmény.A feltűnően magas összegű, így nagyon profitábilis tanácsadói szerződések általánosságban felvethetik a korrupció gyanúját. Sajnos azonban arra esélyünk sincs, hogy követni tudjuk, hová juthatott el a profit a cégből.Állami kitüntetésekJól mutatja a német gazdasági összefonásokat és Mangold súlycsoportját, hogy közel tucatnyi német nagyvállalat vezetésében fordult meg. Hiába merült fel neve súlyos ügyekben, nincs mitől tartania hazájában, a hatóságok nem találnak kifogásolnivalót működésében. Sőt, neves nagyvállalatok is szívesen alkalmazták. Alább az itthon is ismertebbeket soroljuk fel:DaimlerChrysler AG: igazgatósági tag és elnök (1995-2003);Metro AG: igazgatósági tag (2003-2013);TUI AG: igazgatósági tag és elnök (2011-2019);Continental AG: igazgatósági tag (2009-2019);Alstom Németország: felügyelőbizottsági elnök (2011-2017), 2008-tól a francia anyavállalat vezetésébe is bevették;Knorr‑Bremse AG: igazgatósági tag és elnök (2018-2022);Ernest & Young: globális tanácsadótestületi tag (2011-2017);Rotschild cégek: 2004-től az orosz bank felügyelőbizottságát vezette 2018 végéig.Mangold kulcsember volt az orosz gázbiziniszben egyes értékelések szerint. A német Kontext információi szerint annyira fontos orosz partnernek számított, hogy a pletykák szerint 2018-ben még Putyin is beugorhatott hozzá látogatóba a fekete-erdei Münstertalban található székhelyére.A Stuttgarter Zeitung az Északi Áramlat gázvezeték cégét, a Nord Stream AG-t vezető, egykori Stasi-tiszt Matthias Warnig mellett Mangoldot jelölte meg a két legfontosabb egykori Putyin-bizalmasnak a német gazdaságban. Warning legalább elhagyta a nyilvánosságot, Mangold azonban továbbra is aktív. Igaz, Ukrajna megtámadását követően elítélte az agressziót, és már kisebbíteni igyekezett oroszországi szerepvállalásának jelentőségét.Mr. Russia 2005-től volt Oroszország tiszteletbeli konzulja Németország Baden-Württemberg tartományában - erről közlése szerint 2022-ben, a háború kitörése után lemondott. Így sem marad megtisztelő címek nélkül, a róla szóló Wikipedia-szócikk szerint magas osztrák, francia és német kitüntetések birtokosa. Idehaza is kapott elismerést: Orbán Viktor 2024. december 5-én a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést tűzte fel a zakójára.Klaus Mangold már 82 éves is elmúlt, de tanácsadó cégében valószínűleg biztosított a generációváltás, hiszen a társaság másik vezetője a 49 éves Christoph Mangold, aki 2007-ben kezdett el itt dolgozni, és ekkor lett vezetője a család erdőterületeit kezelő vállalatnak is.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFogadkozik a kormány, akár a 80-as évekbeli MÁV-színvonalat is elérhetjükA krónikus alulfinanszírozás után előrelépésnek számítana az évtizedekkel ezelőtti pályaállapotok helyreállítása és használt járművek vásárlása is.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA jelenlegi nukleáris technológia egy üzleti zsákutcaAz atomenergia reneszánszához technológiai áttörés kell, a hagyományos erőművek építésével az államok veszteséges projekteket támogatnak.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem számít, ha túl meleg a Duna az atomerőműnél, de mi lesz, ha elkészül Paks 2?Az éjszaka megjelent rendelet lehetővé teszi az eddigi határérték túllépését, amivel már ma is élhet az erőmű, de a jövőben még fontosabbá válhat.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Mr. Russia közel százmillió forintért ad tanácsot a MÁV-nak
|
Korábban már milliárdos megbízása is volt Magyarországon Klaus Mangoldnak, most valamiért az állami vasúttársaság tart igényt a szolgálataira.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20250716/mr-russia-kozel-szazmillio-forintert-ad-tanacsot-a-mav-nak/
|
2025-07-16 06:02:34
| true | null | null |
G7
|
Egészen meglepő közbeszerzéseken is elindulnak és nyernek Mészáros Lőrinc cégei, derül ki a Közbeszerzési Értesítő júliusi hirdetményeit átnézve. Például a Mészáros és Mészáros Zrt. nyerte mintegy 200 millió forintos ajánlattal a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ által régészeti földmunkára kiírt tendert. A Demeter Szilárd által elnökölt szervezet 3 éves keretszerződést kötött a felcsúti milliárdos legismertebb cégével, amely az ország több pontján, Mátészalkától Győrig áll majd a régészek segítségére. A terv szerint összesen akár 2 millió négyzetméteres területen dolgozhatnak. A főbb feladatok:Gépi földmunka, humuszolás, gépi nyesés, visszatöltés; földelszállítás depóbaKézi bontómunka, ásás, talicskázás; dúcolás.Geodéziai és térinformatikai munka biztosítása régészeti lelőhelyek feltárásán utófeldolgozássalEseti jelleggel épített örökségi elemekhez és régészeti korú épületekhez kapcsolódó, kulturális örökségi elemek környezetében ellátandó feladatokMészáros Lőrinc egy másik ismert cége, a Talentis Event and Marketing Kft. is sikerrel járt. Ők nyerték meg a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet sportszakmai kiadványok elkészítésére kiírt közbeszerzését. Az egy februári hír volt, hogy a háttérintézményeinek strukturális átalakításával kezdte az évet a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkársága, ennek eredményeként megalakult a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet, amelynek vezetője Baji Balázs lett. Cél, hogy meglegyen a tíz magyar olimpiai arany.Talán ezt segítheti a Talentis Event and Marketing Kft. által megnyert közbeszerzés is: 30 millió forintért kell elkészíteniük a következő könyveket, összesen 4500 példányban:Sportakadémiai Szemle,Kézilabda-sportakadémiai Kézikönyv,Labdarúgó-sportakadémiai Kézikönyv,Kosárlabda-sportakadémiai Kézikönyv,Jégkorong-sportakadémiai Kézikönyv,Röplabda/Vizilabda-sportakadémiai Kézikönyv,Edzéselméleti és Módszertani Tankönyv.A feladat a kiadványok tartalmi szövegszerkesztése, grafikai előkészítése, tördelése, nyomdai előkészítése, nyelvi lektorálása és gyártása. Mivel alapvetően egy rendezvényszervező cégről van szó, ezért a sportszakmai részhez alvállalkozókat terveznek majd bevonni.A sikerek mellett azonban kudarcok is érik Mészáros Lőrinc cégeit. Évek óta mindig az volt a hír, hogy a felcsúti gazdagember Vivien ásványvizét osztja a MÁV a kánikulában. Ennek vége, mintegy 900 millió forintos ajánlattal ezúttal a Corvinus Ásványvíz Kft. nyert, míg Mészáros Lőrinc Aqua Vivien Kft. nevű cége csak a második lett, így lemaradt a 2 évre szól keretmegállapodásról. A nyertes cég, amely a BKV-nak is szállít ásványvizet, olcsóbb, mint Mészáros Lőrinc cége a korábbi években. Például 2022-ben közel 1,5 milliárd forintért hozta el a vasúttársaság ásványvizes szerződését a Vivienvíz. A vereség vélhetően nagy érvágás Mészáros Lőrinc cégénél, ugyanis az Aqua Vivien Kft. tavaly egymilliárd forintos forgalmat bonyolított, amiből szerény 30 millió forintos nyereség lett. A MÁV-os biznisz biztosan hiányozni fog a kasszából.A cég az Átlátszó cikke szerint az eljárás során vitarendezési kérelmet nyújtott be, szerintük ugyanis a Corvinus megtévesztő adatokat szolgáltatott egy termékkel kapcsolatban, és nem feleltek meg a felhívásban megfogalmazott elvárásoknak. Mészárosék cége azt szerette volna, ha a vélt jogsértés miatt a MÁV kizárja a Corvinus Kft.-t (és így a második legjobb ajánlattal ők lesznek a befutók), ez végül nem történt meg.Mindez csak július első néhány napjának termése, de ebből is látszik, hogy Mészáros Lőrinc cégbirodalma nagyon változatos közbeszerzéseken indul el. Ennek is köszönhető, hogy a Transparency International (TI) Magyarország Tenderbajnokok című elemzése szerint Mészáros Lőrinc léphetett a dobogó tetejére, akinek 14 cége - együttesen - 1090 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket 2021 és 2023 között. Ez az összes vizsgált tender értékének 8,6 százalékát tette ki, ami továbbra is a piac jelentős koncentrációjáról árulkodik.
|
NER-közbeszerzés: Mészáros Lőrincet meglepő sikerek és kudarcok is érik
|
A MÁV például nem kért az ásványvizéből.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/ner-kozbeszerzes-meszaros-lorincet-meglepo-sikerek-es-kudarcok-is-erik.html
|
2025-07-17 10:10:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Közel hét hónapja jelentette be a Waberer’s Nyrt., hogy megvásárolja a GYSEV áruszállító leányvállalatának (Cargo) 62,5 százalékát, majd tulajdoni aránya egy tőkeemelést követően 70 százalékra nő. Bár akkor az idei első félév végére várták, egyelőre nem sikerült lezárni a tranzakciót. A Waberer’s-nél kérdésünkre elmondták, hogy az adásvétel feltételeinek döntő többsége már teljesült, az ilyen típusú ügyleteknél megszokott banki és hatósági jóváhagyási folyamat van még folyamatban.Értesüléseink szerint a banki jóváhagyással van gond. Úgy néz ki, hogy az adásvételi szerződés megkötése előtt nem jártak elég alaposan utána, hogy mely hitelező és milyen felétellel adná áldását az üzletre. Nem is hagytak sok időt maguknak erre, hiszen miután 2024. december 10-én egy trükkös, elegánsnak nem mondható tőkeemeléssel egyedüli döntési helyzetbe került a magyar állam az osztrák állammal szemben a GYSEV-ben (amely a Cargo anyavállalata), már december 23-án bejelentették az értékesítést.Furcsa lenne ez a nagy sietség, ha nem tudnánk, hogy a Waberer’s többség tulajdonosa Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje. Az ő rejtélyes gazdagodásáról már számos cikkben számolt be a G7, a Válasz Online pedig a napokban írt arról, hogy ha a hozzá kapcsolható magántőkealapokkal is számolunk, akkor több mint 500 milliárd forintos vagyonával már ő az ország harmadik leggazdagabb embere.Hitelmentes Cargo, eladósodott GYSEVA GYSEV Cargo Zrt. értékesítése során nem sokat adtak a látszatra: az eladásra verseny és a folyamat nyilvános meghirdetése nélkül került sor, még csak meg sem indokolta a kormányzat, hogy ez miért szükséges. A vételárat az értintett felek megkeresésünkre nem közölték. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) véleménye szerint mivel a tranzakció még nem zárult le, a vételár üzleti titoknak minősül. (Pedig állami, tehát adófizetői vagyon eladásáról van szó.)A GYSEV Cargo a hazai áruszállítási piac második legnagyobb szereplője a Rail Cargo Hungaria (RCH) mögött. Piaci részesedése 10 százalék körül alakult az elmúlt években. A cég 2024-ben 23 milliárd forint árbevételt ért el, nyeresége az elmúlt években átlagosan három százalék volt az árbevétel arányában, adózás után tavaly 623 millió forint.Ez nem túl magas arány, de legalább pozitív eredmény, ellentétben például a piacvezető RCH-éval, amely tavaly több mint ötmilliárdos veszteséget termelt. A vasúti áruszállítás jelenleg egy nem igazán prosperáló üzleti terület, nem kis részben az uniós szabályozás problémái miatt, ahogyan erről nemrég részletesen írtunk.A Waberer’s számára azért lehet érdekes a GYSEV Cargo, mert a vevő cég eredeti tevékenysége, a kamionos áruszállítás önmagában egyre kevésbé elég, már a vasutat és a közutat kombináló áruszállítást és teljes logisztikai megoldásokat keresnek a piacon. Érthető tehát, hogy a Waberer’s egy, a kombinált áruszállításban is jelen lévő vasúti céget venne, amelynek Sopronban van logisztikai terminálja is.Ráadásul egy hitelmentes vállalatot vehet át: 2024 év végén egy forintnyi hosszú távú kötelezettsége sem volt a GYSEV Cargónak. Az anyavállalat GYSEV-nek már nem ilyen rózsás a helyzete, egyre nőtt az eladósodottsága. A hosszú lejáratú kötelezettségek 2020-ban az éves bevételek 113 százalékát tették ki, ez 2024-re már 146 százalékra nőtt.Amikor egy vállalat hiteleinek értéke meghaladja az árbevétel összegét, az már kockázatosnak számít. Más mutatók szerint is nagyon el van adósodva a GYSEV: az EBIDTA*kamatok, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény-arányos hitelmutatója már 5 fölé nőtt, ezt 4 felett tekintik kockázatosnak. Így a hitelek finanszírozása fontos kérdés a cégnél.Külföldi hitelekA hiteleket mozdonyok és motorvonatok beszerzésére fordította a vállalat. Nem nagyon volt más választása, mert (mint a MÁV-nál is láthattuk) a magyar állam nem biztosított megfelelő forrásokat a közszolgáltatás keretében végzett személyszállításra.A forrásokat Magyarországon kívül találta meg a GYSEV. Az uniós fejlesztések mellett az alábbi forrásokat vették igénybe:Kilenc Siemens Vectron mozdonyt vásároltak 2017-ben az Európai Beruházási Bank (EBB) 34 millió eurós, akkori árfolyamon 10,5 milliárd forintos hiteléből.Tizenegy Stadler Flirt intercity szerelvényre 2024 októberében szerződtek le 160 millió euró, közel 19 milliárd forint értékben szintén az EBB-vel - a kormány utolsó pillanatos jóváhagyásával. Ezek a szerelvények még nem érkeztek meg, gyártásuk folyamatban van.Tizenhárom Siemens Desiro Mainline (Ventus) motorvonatot 2016-2021 között vettek át, ezek alapvetően Ausztriában közlekednek. (A GYSEV szolgáltatási területe Ausztriába is átnyúlik.) A beszerzést az osztrák UniCredit Leasing finanszírozta, Burgenland tartomány kezességével. 2024 év végén 70 millió euró, 29 milliárd forint volt még hátra ebből a finanszírozásból.A GYSEV-nél kérdésünkre elmondták, hogy a 2024. december 23-án kötött részvényadásvételi szerződésben a felek szerepeltették, hogy - az EBB-vel kötött szerződéseknek megfelelően - a bank hozzájárulását kell kérni a tranzakció lezárásához, mely jelenleg folyamatban van. A vasútvállalat szerint az EBB-hiteleknek nem fedezete a GYSEV Cargo*A GYSEV Cargo 8,2 milliárd forint értékű eszközöket tartott nyilván könyveiben 2024. december 31-én. Ezek nagy része mozdony és vasúti teherkocsi., így a tervezett tranzakció a hitelkamatok megfizetését és a törlesztések teljesítését nem befolyásolja. Az ÉKM szintén így látja a helyzetet.A valóság azonban ennél árnyaltabb lehet. Tavaly, bár az adózott eredmény csak 623 millió forint volt, az eredménytartalékot felhasználva 3,8 milliárd forint osztalékot fizetett a Cargo a GYSEV-nek. Ha a Waberer’s megveszi ennek a cégeknek a 70 százalékát, akkor a GYSEV-et illető osztalék sokkal kisebb mértékű lesz.Az eladósodott vasútvállalat eredményes működése sokkal nehezebben lesz biztosítható az áruszállító részleg nélkül. A GYSEV 75,4 milliárd forintos bevételének legnagyobb része állami támogatás volt, tavaly 41,4 milliárd forintot tett ki. Az értékesítés árbevétele ennél kevesebb, 34,4 milliárd forint volt. Egy hitelező szempontjából ez is külön kockázat, hiszen nem ismeretlenek idehaza az állami szolgáltatásokat érintő megszorítások.Kövesdi Szilárd, a GYSEV vezérigazgatója ugyanakkor pozitívan tálalta a Cargo többségi részesedésének eladását tavaly decemberben: "eltervezett beruházásaink finanszírozásához a Waberer’s jelentős mértékben hozzájárul a tervezett tőkeemeléssel, a befolyt vételárból pedig képesek leszünk a GYSEV Zrt. által ellátott feladatokhoz új eszközöket beszerezni, beruházásokat elvégezni, így javítva a szolgáltatásaink színvonalát is."Visszavágnak a labancok?Az ügy érdekes mellékszála, hogy az eladási tranzakció lezárásához Tiborcznak és a magyar államnak két olyan szereplő jóváhagyására is szüksége lenne/lehet, akiket Lázár János építési és közlekedési miniszter belpolitikai játszmába kevert, illetve érdes hangnemben minősített.Az EBB-ről az év elején még pozitívan nyilatkozó miniszter már arról tett közzé videót július 3-án, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt intézte el, hogy ne legyen meg az EBB jóváhagyása ahhoz az egymilliárd eurós hitelhez, amely (ugyanekkora állami önrésszel) 500 kilométer vasút felújítását finanszírozná. Ezt persze nehéz elvonatkoztatni a hazai kampánytól, de forrásaink szerint erős érthetetlenséget váltott ki az EBB-ben a nyilatkozat. (Kerestük az EBB-t is, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.)Ráadásul elképzelhető, hogy a GYSEV Cargo eladáshoz szükség lenne annak az osztrák félnek a jóváhagyására is, amelynek GYSEV-beli részesedését az említett trükkös tőkeemeléssel csökkentették 25 százalék alá - ezzel lett egyedül is mindenben döntésképes a magyar állam a cégben. Ez azért fontos, mert az osztrák közlekedésért felelős minisztérium válasza szerint ők a közgyűlésen a GYSEV Cargo eladása ellen szavaztak.Az osztrák állam bíróságon kereste igazát, de első fokon veszített. Ezt követően "labancok leverve" felkiáltással tett közzé márciusban Facebook-bejegyezést Lázár János.Hiába került azonban többségi tulajdonba a magyar állam a GYSEV-ben, a cégnek továbbra is van ausztriai kitettsége. A cégnek ugyanis van egy 2030 december végéig érvényes közszolgáltatási szerződése a (Pozsony)-Bécs-Ebenfurt-Sopron-Sopronkeresztúr (Deutschkreuz) útvonalon a már említett 13 Siemens Ventus vonattal vasúti közlekedésre. A vonatok finanszírozója az osztrák UniCredit Leasing, Burgenland tartomány pedig az említett módon kezes az ügyletben. Így nem vehető biztosra, hogy nekik nem lehetne beleszólásuk a GYSEV Cargo eladásába.Ha beleütközik ezekbe a problémákba, a magyar államnak a GYSEV Cargo értékesítéséhez át kellene alakítania az összesen 58 milliárd forintnyi hitelszerződéseket, és kezességet kellene vállalnia vagy fedezetet biztosítania. Ha így lesz, akkor csak kockázatok és költségek árán tudja a magyar állam Orbán Viktor vejének eladni a céget.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögöttAz állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUgyanúgy égette a közpénzt a kormány, mint a jegybanki alapítvány, csak más gazdagodottAz MNB-s alapítvány botránya kísértetiesen emlékeztet arra, ahogyan az állam Tiborcz István környezetéből vásárolt ingatlanokat százmilliárdokért.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány mint biztosítási ügynök: vásárlás után eladás Tiborcznak és az osztrákoknakA tavalyi eladással messzebbre került a többségi magyar tulajdon a biztosítási szektorban, de most legalább Tiborcz István cégbirodalmát sikerül gyarapítani.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTovábbra is rejtélyes forrásból ömlenek a milliárdok Orbán Viktor vejéhezA BDPST Zrt. - épp a kormányfő születésnapján közzétett - éves beszámolójából kiderül, hogy a vállalat 2023-ban is masszív, 8,8 milliárdos nyereséget termelt.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Külföldi hitelek miatt akadt el az állam és Tiborcz István nagy vasúti üzlete
|
A jelek szerint túl nagy lendülettel adták el Lázárék a GYSEV Cargót Tiborcznak, miután kicsavarták az irányítást a az osztrák tulajdonostárs kezéből.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20250710/kulfoldi-hitelek-miatt-akadt-el-az-allam-es-tiborcz-istvan-nagy-vasuti-uzlete/
|
2025-07-10 06:00:26
| true | null | null |
G7
|
"Szakértői támogatás nyújtása az SZTE és a különböző köztestületekkel (megyei és városi közgyűlés) és egyéb közszereplőkkel való kapcsolatépítésben, kapcsolattartásban" - ez áll Polner Eörs munkaköri leírásában aszerint a szerződés szerint, melyet a Szegedi Tudományegyetem közadatigénylés útján adott ki a Szegedernek. A szegedi közgyűlés fideszes frakcióvezetője mindezért bruttó 500 ezer forintot kap havonta, a munka elvégzésének igazolására Fendler Judit, az egyetem kancellárja jogosult a dokumentum szövege alapján.Polner azután kezdett a szegedi egyetemen dolgozni, hogy távozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványának (PADME) felügyelőbizottsági elnöki tisztségéből, ahol2019-óta töltött be funkciót. Távozását követően az MNB új elnöke, Varga Mihály nagytakarítást indított a Matolcsy György köre által vezetett MNB-alapítványoknál, mivel az Állami Számvevőszék (ÁSZ)idei ellenőrzése során feltárta, hogy a PADME 500 milliárd forintos vagyonából legalább 150-200 milliárd forintot elvesztett hibás vagy szándékoltan hibás befektetési döntései miatt. Polner valamikor tavaly novemberben léphetett ki a PADME felügyelőbizottságából, mivel az a most januárivagyonnyilatkozatábanmár nem szerepelt állásként, detavaly októberbenmég megvolt - bruttó 1,3 milliós havi fizetéssel.A fentieket erősíti az is, hogy a Szegeder által közadatigényléssel kikért szerződés szerint tavaly december elseje óta dolgozik Polner a Szegedi Tudományegyetemnél közkapcsolati tanácsadóként, ez a megbízás határozott időre, 2025. november 30-áig szól. A szegedi Fidesz frakcióvezetője emellett a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál - melynek a volt szegedi KDNP-s önkormányzati képviselő Kothencz János az igazgatója - jogi tanácsadó, így összesen havi bruttó egymilliót - 500-500 ezret - keres a két helyen.A szegedi egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagjai között egyébként több kormányközeli személy is van, soraiban tudhatja a kormány egyik kedvenc csúcsvállalatának, a 4iG Nyrt-nek az elnökét, Jászai Gellértet, valaminta Schadl-Völner-ügyben nemrég tanúként meghallgatottvolt igazságügyi minisztert, Trócsányi Lászlót is. Mellettük Nagy Anikó volt egészségügyi államtitkár, valamint Hegedüs Éva, az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Gránit Banknak az elnök-vezérigazgatója is tagok."Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének képviselője vagyok. A Közgyűlés illetékes bizottsága nem állapított meg összeférhetetlenséget" - válaszolta Polner Eörs a Szegeder azon kérdésére, miszerint nem tartja-e összeférhetetlennek azt, hogy aktív politikusként ad tanácsokat az egyetemnek, illetve hogy jelenleg vizsgálat folyik a korábban általa is felügyelt alapítvánnyal szemben. Polner a válaszában kifejezte, hogy a vonatkozó hatályos jogszabály rendelkezései alapján vagyonnyilatkozatot tett, amely nyilvános.A szegedi Momentum az MNB-botrány kirobbanása után áprilisban egy95 milliós csekket vitta szegedi Fidesz székháza elé a képviselőnek címezve, mondván Polner "fizesse vissza az adófizetőknek azt a pénzt, amit munkavégzés nélkül vett fel az elmúlt 5 évben". A volt momentumos, most már a Szeged Jövője frakcióhoz tartozó Mihálik Edvin nyilvános Facebook-posztokban és a szegedi közgyűlésbentöbbször is felszólítottaPolnert, hogy "nagy nyilvánosság előtt tisztázza szerepét a világtörténelem legnagyobb bankrablásában".Polner jelenleg a város Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottságának elnöke, de korábban a Szegedi Vízmű felügyelőbizottságának is tagja volt. Az utóbbi helyrőláprilisban hívta vissza a közgyűlésMihálik javaslatára, a másik pozíciórólnem szeretne lemondani, pedig ez elvárható lenne a politikai ellenfelei szerint. A helyi Momentum egykori elnöke szerint ugyanis érthetetlen, mire vett föl a frakcióvezető öt éven át milliós fizetést az MNB alapítványánál, miközben a felügyelőbizottság elnökeként nem tűnt fel neki több százmilliárd forint eltűnése. Ugyanakkor Mihálik nem fosztaná meg önkormányzati képviselőségétől Polnert egészen addig, amíg a bíróság el nem ítéli.Polner az ügyben betöltött szerepe kapcsán konzekvensen kitart azon álláspontja mellett, miszerint a PADME felügyelőbizottsága minden esetben jogszerűen és törvényesen járt el. A személyével kapcsolatos "alaptalan támadást, politikai lejáratókampányt" pedig határozottan visszautasítja. AzÁSZ márciusban kiszivárgott jelentéstervezetealapján viszont már tavaly arról tájékoztatta levélben a Polnert is sorai közt tudó felügyelőbizottság az MNB akkori elnökét, Matolcsy Györgyöt, hogy a több száz milliárd forint közpénzzel kitömött PADME Alapítvány működése és fizetőképessége is veszélybe került. Vagyis ekkor már biztosan tudhattak arról, hogy baj van.A független sajtó munkájának köszönhetően viszontmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja okán ismeretlen tettes ellen márciusban tett feljelentést az ÁSZ. Miközben a veszteséges tőzsdei ügyleteken százmilliárdok úsztak el, az ügyben érintett cégeken keresztül a volt jegybankelnök családtagjai, a fia, Matolcsy Ádám és köre olyan üzleteket kötött, amelyek nyomán több milliárd forintos magánvagyonok jöhettek létre - derült ki többek közötta Telex által készített filmből, melyben a Szegeder részéről Polner Eörsöt kérdeztük PADME-s szerepvállalásáról.A szerző aSzegederújságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.
|
Havi félmillióért kapott állást az SZTE-n a szegedi fideszes képviselő, miután otthagyta az MNB alapítványát
|
Kapcsolatépítés a feladata a Szegedi Tudományegyetemen Polner Eörsnek, a szegedi Fidesz frakcióvezetőjének, legalábbis a Szegeder által kikért dokumentumok szerint. Az egyetem azután kezdte alkalmazni a politikust, hogy az távozott a Magyar Nemzeti Bank alapítványából a több százmilliárdos botrány kirobbanása előtt.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/08/polner-eors-allas-szte-szegedi-fideszes-kepviselo-mnb-alapitvany-padme
|
2025-07-08 13:40:54
| true | null | null |
Telex
|
"Szóval ha jól értem, mintha vettünk volna egy új elektromos autót, csak nincs hozzá töltőnk?"- összegezte Vitézy Dávid, a Fővárosi Önkormányzat klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottságának elnöke a testület legutóbbi ülésén, miután meghallgatták a BKK és a BKV szakembereit arról, hogy baj lesz, ha a főváros nem ad pénzt az új villamosok pályafejlesztéseire.A probléma az, hogy úgy tűnik, a villamosokért folytatott nagy harcban a főváros mintha elfeledkezett volna arról, hogy azokat majd üzemeltetni is kell. A már régebben megrendelt, 51 darabos, uniós forrásokból finanszírozni tervezett kontingens leszállítása ugyanis megakadt a szokásos kormány-főváros harc miatt, és csakaz utolsó pillanatban sikerült ide-oda csoportosított pénzekből kifizetniaz egyébként igen jutányosra kihozott vételárat.Az új villamosok most folyamatosan érkeznek Budapestre, és darabszámuk már elérte azt a kritikus szintet, hogy a BKV és a BKK szakemberei segítségért kiáltsanak, a helyzet pedig egyre nehezebb. Három, különböző forrásigényű megoldást is kidolgoztak, hogy a problémát kezeljék.De ahhoz, hogy ezt a mennyiségű villamost zökkenőmentesen fogadni tudja, a BKV-nak már rég fel kellett volna újítania a ferencvárosi kocsiszínt, valamint két másik remízen is fejleszteni kellene: vágányokat, kitérőket, karbantartó csarnokokat kell építeni és rendbe hozni. Ahhoz pedig, hogy a régi villamosoknál szélesebb új CAF villamosok új vonalakon tudjanak megjelenni, át kell építeni a vágányhálózatot, meg kell erősíteni az áramellátást, fejleszteni a jelzőberendezéseket, megemelni és akadálymentesíteni a peronokat. Ezt a BKV már 2022-ben jelezte is.Bár már tavaly bejelentették, hogyaz új villamosok le fogják váltani az 53 év átlagéletkorú Ganz villamosokat a 2-es vonalán, ehhez a viaduktnál és az alagútnál el kellett volna végezni pár fejlesztést. Mindez nem történt meg. Szó volt arról is, hogy a CAF villamosok megjelennek a Szabadság hídon, amiről szinte már nem is beszél senki, annyi pénzt kellene költeni a megfelelő méretű hely és megfelelő lejtésű pálya megteremtésére. (Mint egy próbameneten kiderült, a CAF orra leér a híd felhajtójánál, de a súlya miatt is számos korlátozással engednék fel, például kerülni kellene azt, hogy a híd közepén utasokat szállító CAF-ok találkozzanak.)A tervek szerint a 2-es, a 23-as, a 24-es, a 61-es, és a 62-62A vonalakon jelennének meg az új, alacsony padlós CAF villamosok, de csakis akkor, ha a 32,5 milliárd forintba kerülő vonal- és kocsiszínfejlesztéseket elvégzik. Erre szinte semmi esély a főváros jelenlegi, erősen forráshiányos állapotában.Ezért a BKV kidolgozott egy szűkített, 6,5 milliárd forintba kerülő fejlesztéscsomagot, amiből kimaradt az összes vonalfejlesztés, így az új villamosok csak a jelenleg használt (az 1-es, a 14-es, a 42-es, az 56-56A, és a 69-es) vonalakon közlekednének. A program ehelyett inkább a telephelyi tárolási és karbantartási feltételek megteremtésére, azaz a kocsiszínekre fókuszál.Ezzel az a baj, hogy több vonalon tovább kellene működtetni az 53 éves Ganz villamosokat, amiket mindenki szeret ugyan, de a 20 darab villamos nagyfelújítására a következő három évben 4,6 milliárd forintot kellene költeni. Nem kell mondani, hogy a szűkített, 6,5 milliárdos csomagra sincs pénz.Jöjjön tehát a legvalószínűbb, 3-as számú fejlesztési verzió, ami lényegében tűzoltásnak számít. Ez mindössze két kocsiszín, az angyalföldi és a ferencvárosi legszükségesebb átalakításait tartalmazza, összesen 340 millió forint értékben.Így legalább nem maradnak tárolóhely nélkül a villamosok, de a karbantartásuk jóval nehézkesebb lenne, és sokkal többet kellene mozgatni őket a kocsiszínek között. (Az ideális hely a teljesen felújított ferencvárosi remíz lenne, mert földrajzilag pont jó helyen van, és kibővítve be tudná fogadni a legtöbb CAF villamost és azok karbantartó részlegeit is.) Csak a többletmozgatás, az úgynevezett "üres" rezsifutás évi 400 millió forintos többletköltséget okoz majd.Ahogy a bizottsági ülésen a BKV részéről elhangzott: a helyzet az, hogy még erre a minimális, 340 milliós csomagra sincs forrása jelenleg a BKV-nak. Ezért a bizottság felkérte a főpolgármestert, hogy gondoskodjon a minimálcsomaghoz szükséges pénz előteremtéséről.
|
Jönnek az új CAF villamosok, de nem férnek fel a hídra és a rakparti viaduktra
|
50 milliárd forintért kapott 51 új villamost a BKV, de ahhoz, hogy megfelelően közlekedni tudjanak, a pályafejlesztésekre kellene még 30 milliárd. Ami nincs.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/09/budapest-bkv-bkk-caf-villamos-fejlesztes
|
2025-07-09 05:04:56
| true | null | null |
Telex
|
Az MBH Bank 170 millió euró, azaz több mint 68 milliárd forint hitelt adott egy, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz (PADME) tartozó cégnek, az Alpine Holding Kft.-nek. A szocialista Tóth Bertalan most megkérdezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, hogy mire.
Windisch László azt válaszolta, hogy egy külföldi bankkal kötött korábbi hitelkeret kiváltása volt a hitelszerződés célja, fedezetként pedig felajánlották az MNB-alapítvány többségi tulajdonában lévő varsói ingatlanfejlesztő cég, a GTC S.A. 62,61 százalékos részvénycsomagját.
A fejleményre a 24.hu hívta fel a figyelmet, és a lap azt is kiemeli, hogy Windisch az írásbeli válaszában nem írta le a bank nevét, a szocialista politikus kérdéséből azonban tudható, hogy az MBH Bankról van szó.
Mint az ÁSZ márciusban kiadott jelentéséből ismert, az MNB-s PADME vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. a jegybank által rendelkezésre bocsátott 266 milliárd forint mellett további 130 milliárdos forráshoz jutott a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványtól. A pénz túlnyomó többségét a lengyel GTC S.A. többségi részesedésének megvásárlására fordították, valamint megvették a luxusingatlanokkal foglalkozó svájci Ultima Capital S.A. 33 százalékos, illetve 25 százalékos részvénycsomagját is.
Az ÁSZ-jelentés tervezetében még szerepelt az MBH Bank neve, a végső verzióból azonban már kikerült, és az ÁSZ azóta se magyarázta meg, hogy miért. Az MBH Bank kisebb részben állami tulajdonú, közel fele azonban Mészáros Lőrinc érdekeltsége, de egy magántőkealapon keresztül a Matolcsy-körhöz tartozó Száraz Istvánnak is van benne részesedése.
Az Alpine Holding kft.-re visszatérve: a társaságnak kulcsszerepe volt a svájci Ultima Capital részvényeinek megszerzésében, és eközben csillagászati méretű tartozásállományt halmozott fel. A legutóbbi, 2023-as mérlegadata szerint az Alpine Holdingnak 233 milliárd forintnyi tartozása volt, gyakorlatilag zéró bevétel mellett.
|
Az ÁSZ-elnök most se nevezte nevén Mészáros bankját, de elárulta, hogy az mire adott kölcsönt egy 233 milliárdos adósságú MNB-cégnek
|
Az Alpine Holding kft. nagy tartozásra nagy hitelt kapott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250505_Windisch-Laszlo-ASZ-MBH-Bank-Meszaros-Lorinc-hitel-MNB-Alpine-Holding-Kft
|
2025-05-05 09:13:00
| true | null | null |
HVG
|
Átnevezte ingatlanüzemeltető vállalatát Adnan Polat török milliárdos, aki már 2005 óta ismeri Orbán Viktor kormányfőt. A PD Hospitality Kft. egyedüli tulajdonosa Polat befektetőcége, a hollandiai bejegyzésű HBRE International Investments B.V.
A vállalat igazgatóságának nemcsak Adnan Polat a tagja, hanem a lánya, Eda Polat is, aki a törökországi anyavállalatnak is az elnökhelyettese, valamint a cégcsoport ingatlanirodájának irányítója, Kaan Yücel is. Utóbbi a Budapest Business Journal összesítésében már bekerült Magyarország 50 legbefolyásosabb ingatlanpiaci vezetője közé.
A PD Hospitality jogelődje a PD Real Estate Kft. volt, amelyet Polat még közösen alapított az Emirkerim B.V.-vel, amely a török autóalkatrész-gyáros Dereli családhoz tartozik. A PD Real Estate egyik legfontosabb tevékenysége a korábbi KISZ KB-, majd K&H-irodaház budapesti Pozsonyi úti telkén a Four Points by Sheraton Budapest Danube szálloda megvalósítása.
A hotelt 2023 novemberében személyesen Polat avatta fel, és beszédében elmondta, hogy magyarországi befektetései már meghaladják a 800 millió eurós értéket, vagyis több mint 320 milliárd forintot érnek. A Sheraton elkészülte után a fejlesztő projektcéget, a PD Real Estate Kft.-t Polat gyakorlatilag elkezdte leépíteni, és ennek az újabb állomása az átnevezés: a PD Hospitality már csak az épület üzemeltetője.
Érdekes ugyanakkor, hogy a hotelfejlesztő szoros együttműködésben tevékenykedett a szálloda helyszínéül szolgáló XIII. kerület önkormányzatával, amelyet 2023-ban egyrészt támogatott 50 millió forinttal, másrészt 2023-ban a vállalat 47 millió forintot, 2024-ben pedig 150 milliót fordított az épület előtti Marquez Park kialakítására és fenntartására.
Az utóbbi években több érdekeltségétől is megvált a török üzletember, elsősorban naperőműveit értékesítette, amelyek közül olyan is volt, amely végül az állami MVM-csoportnál kötött ki. Kaan Yücel egy török ingatlanmagazinnak július elején úgy nyilatkozott, hogy a Polat-csoport magyarországi befektetéseinek az értéke 610 millió euró, vagyis bő 240 milliárd forint.
A csoport központi cégében, a Polat Hungary Kft.-ben egyébként 2015-2016-ban tulajdonos volt a magyar kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a BDPST Ingatlanforgalmazó Zrt.-je is.
Polaték mostani fejlesztései közül a Pearl márkanéven futó ingatlanberuházások a legjelentősebbek. Ezekbe egyébként egy spanyol ingatlanfejlesztőt is bevontak, az All Iron RE I Socimi vállalatot.
A Sheratonnal egybeépült Duna Pearl 193 lakást foglal magába. Az egykori közvágóhíd területén található a City Pearl projekt, amelyet a török Özaltın Holdinggal és a Nurol Holdinggal partnerségben valósítanak meg (ez utóbbi a magyar hadiipari fejlesztésekben is részt vesz, sőt Polaték voltak a közvetítők).
A City Pearl első fázisát 2024-ben adták át, ez 1800 lakásból és az éttermeknek helyet adó Grand Piazzából áll. A Seven Pearl projekt építését az idén kezdték el, ez a Dohány utcában található, ahol 85 millió euróra teszik a beruházást, ez mintegy 34 milliárd forintot ér.
Polat magyarországi cégcsoportjának tavaly óta van egy műemlékeket üzemeltető cége is, ez az ESZTürk Kft., amely elvileg a felújított esztergomi dzsámi múzeumát és kávézóját működteti, de az épület jelenleg “átmenetileg” zárva tart. A kulturális küldetés nem áll távol Adnan Polattól, hiszen a magyar állam által 2017-ben alapított Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítványnak is elvállalta a kuratóriumi elnöki pozícióját.
Így gyakorlatilag ő üzemelteti a budai műemléket, amely évente 580 millió forint állami támogatást kap. Orbán Viktor ráadásul továbbajándékozta az alapítványnak azt a török gyártmányú SUV-ot, amelyet 2023-ban kapott Recep Tayyip Erdogan török elnöktől, aki Polatnak is jó barátja.
|
Orbán török milliárdos barátjának már a lánya is cégvezető Magyarországon
|
Az elmúlt években némileg átrendeződtek Adnan Polat magyarországi befektetései, de így is több százmilliárd forintnyi vagyon tulajdonosa a Polat család Magyarországon. A szállodák és lakóingatlanok mellett műemlék is van a birtokukban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250711_adnan-polat-city-pearl-sheraton-bdpst-muemlek-hvg-cegvilag
|
2025-07-11 07:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
Egyszerűen Orbán-villaként emlegette májusban az olasz sajtó azt a varesei luxusingatlant, amelynek nem csak berendezését ismerhette meg a helyi és a magyar közvélemény, de az is hamar kiderült: 4,3 millió euróért vásárolták meg előző tulajdonosától. A villára rábukkanó Domani cikkéből azt is megtudhattuk akkor, hogy a magyar miniszterelnöknek vagy családjának ugyan közvetlenül nincs köze a Milánóhoz közeli birtokhoz, de a vevő, az Influentia Kft. a NER-köreihez tartozó magántőkealap, a Progressus tulajdonában van. Bár a magántőkealapok kedvezményezettjeinek személyazonosságát a magyar törvények védik, a Progressus Magántőkealap neve nem először bukkant fel: ez volt az az alap is, amely mindössze néhány nappal az előtt vásárolta be magát Rákosrendező területére, hogy megkötötték a magyar állam és az arab befektetők közötti szerződést a Mini-Dubajként emlegetett beruházásról.
Azt is tudni lehetett, hogy az alap befektetéseit a TripleHill Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelte, annak a vezérigazgatója – egyben egyedüli részvényese is – egy bizonyos Tiszolczi Renáta volt, aki Habony Árpád korábbi üzlettársát, Szalay-Bobrovniczky Kristófot váltotta, amikor őt honvédelmi miniszterré nevezték ki.
Azt azonban továbbra sem tudtuk, miből lett pénz a villa megvásárlására, hogyan jutott el a cég a megvásárlásáig. Cikkünkben ezt az utat követtük végig, amelyről kiderült: mindössze két napig tartott, de öt céget érintett.
A mozgalmas két nap története
A CHP Energia Zrt., a Kelenföldi Erőmű anyavállalata tavalyi éves közgyűlését 2024. május 28-án tartották. Az eseményen részvényesek arról döntöttek, hogy 40 millió eurónak megfelelő, az aznapi MNB-árfolyamon 15,4 milliárd forint osztalékot vesznek ki a cégből. A CHP egyébként egy sor másik erőmű – például az oroszlányi – tulajdonosa is leányvállalatain keresztül, ezek azonban a Budapesti Erőmű Zrt.-vel szemben nem fizettek osztalékot.
Az osztalék egy része, 6,2 milliárd forint két nappal később már a kormányfő tanácsadójaként ismert Habony Árpád köréhez sorolt Influentia Kft.-nél landolt. Az már csak a 2023-ban alapított Influentia idén közzétett, 2024-es beszámolójából derült ki, hogy a cégnek az erőműből lecsorgó osztalékon kívül semmilyen számottevő bevétele nem volt. Az osztalékot ugyanakkor – 3 millió forint híján – továbbadta a közvetlen tulajdonosának, a befektetők kilétét homályban hagyó Progressus Magántőkealapnak.
A Progressus ebből 5,7 milliárd forintot hitelként adott vissza az Influentiának, utóbbi cégnél ez az összeg rövid lejáratú kötelezettségként jelenik meg a 2024-es évre vonatkozó beszámolója mellékletében. Az Influentia csak az összeg egy részét fordította ingatlanvásárlásra, ingatlanvagyona ugyanis a beszámoló leadásakor 1,9 milliárd forintot tett ki, ami nagyjából megfelel a varesei villa értékének.
A cég a kapott kölcsön maradék részét – 3,6 milliárd forintot – saját leányvállalatának, a Dominium Imperiumnak adta tovább hasonló módon. Hogy ez a cég azóta mit kezdett vele, az egyelőre nem ismert, az biztos, hogy 2024. december 31-én még ott pihent a vállalkozás számláján az összeg.
Ami a két napot megelőzte: több éves helyezkedés
Bár a villavásárlást megelőző osztalékhullám valóban alig néhány nap alatt söpört végig a szövevényes céghálón, a kivett pénzt ugyanakkor több éves helyezkedés előzte meg a Habony Árpád közelében mozgó üzletemberek részéről.
A CHP 2020-ban vásárolta meg a Budapesti Erőművet. A többségi tulajdonos már akkor is egy francia cég volt, a kisebbségi tulajdon azonban egy bizonyos VPP Project Kft. kezében volt, amely egy máltai offshore cégen keresztül Zelles Sándorhoz tartozott. Ő a Gyurcsány-korszakban az állami ingatlanvagyont menedzselő Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vezetője volt, azóta pedig egy másik, Habony Árpád körüli máltai offshore cég mögül is az ő neve bukkant elő. Az offshore cég egyik igazgatója és magyarországi kézbesítési megbízottja azonban a Habony Árpád barátjaként számontartott izraeli-grúz üzletember, Beni Gagel volt. A cégvezetők pedig az egykor Habony személyi hitelezőjeként számontartott Tombor András köréből kerültek ki, aki a napokban a BKV-t övező korrupciós botrány hátterében is felbukkant. A VPP Project az energiaipari beruházásra ráadásul állami segítséget is kapott, méghozzá az állami exporttámogató Eximbanktól egy hitel formájában.
Zelles 2022-ben a VPP Project felét eladta a korábban számos fontos állami pozíciót betöltő, például a Magyar Nemzet Vagyonkezelőt is vezető Szutrély Gergely jogász egy cégének. A VPP Project másik fele azonban Zellesé maradt egy hasonló nevű cégen, a VPP Investen keresztül.
2023. augusztus 21-én pedig létrejött a Progressus Magántőkealap – az, hogy ez kinek a tulajdona, akkor és azóta sem volt ismert, hiszen a magyar kormány továbbra sem tesz eleget annak az uniós kötelezettségének, hogy nyilvánosságra hozza a magántőkealapok végső tulajdonosait. Az biztos, hogy a Progressus kezelését egy bizonyos TripleHill Capitalra, a korábban csak Habony Árpád üzlettársaként számon tartott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter korábbi cégére bízták.
Az alapítás után két héttel hozták létre az olasz villát utóbb megvásárló leányvállalatot, az Influentia Kft.-t, amelynek négy nappal később, szeptember 8-án szintén lett egy leányvállalata: a Dominium Imperium Zrt. Ezek vezetője is a TripleHill Capitalt Szalay-Bobrovniczkytől átvevő Tiszolczi Renáta lett.
A Dominium Imperium volt az, amely 2024 márciusában megvásárolta a VPP Investet Zellestől. A két VPP céget ekkor már 2023 december óta az a Balogh András vezette, aki számos Habony- és Szalay-Bobrovniczky-érdekeltségben tölt vagy töltött be fontos pozíciót, például a Magyar Vagonban vagy abban a HSC Aerojetben, amelyen keresztül Habonynak még csehországi katonai repülőgyára is van. Az alig pár hónapos Dominium ezzel többszörösen közvetetten 24,5 százalékos tulajdonrészt szerzett a Budapesti Erőműben.
Így vált érintetté a 2024 május végi, rendkívül intenzív közgyűlésdömpingben, amely így zajlott le:
· Elsőként május 28-án, 15 órakor a CHP közgyűlése ült össze. A részvényesek a mindössze 45 perces találkozón döntöttek a 15,4 milliárd forintos osztalék kifizetéséről – ennek 49 százaléka, azaz 7,5 milliárd forint a VPP Projectet illette.
· A VPP Project másnap, május 29-én reggel 10 órára hívta össze a maga közgyűlését, ahol az előző nap megszavazott osztalékot az adózott eredménnyel és az eredménytartalékkal kiegészítették, és így összesen 12,5 milliárd forintot vettek ki a cégből. Ennek fele, 6,3 milliárd az 50 százalékos tulajdonos VPP Investhez került.
· A VPP Invest még aznap szintén megtartotta közgyűlését, ahol a teljes összeget ismét megszavazták osztaléknak a tulajdonos Dominium Imperium részére.
· A Dominium Imperium közgyűlését május 30-án rendezték, ahol ismét osztalékkifizetésről döntöttek: 6,2 milliárd forint került a tulajdonos Influentia Kft.-hez.
· Az Influentia részvényesei – azaz a Progressus Magántőkealap – pedig szintén még május 30-án összeültek, ahol a kapott 6,2 milliárdot 3 millió forint híján tovább is adták a végső tulajdonosnak.
Az Influentia végül 2024. július 17-én írta alá a szerződést a varesei villa megvásárlásáról, így minden bizonnyal ebben a másfél hónapban kapta meg az 5,7 milliárdos kölcsönt a Progressustól.
Az akkor alig néhány hónapja létrehozott, ismeretlen hátterű, de Habony köréből menedzselt vállalkozás a semmiből bevásárolta magát a Budapesti Erőműbe, két hónappal később két nap alatt hat céget érintve kivett belőle 6 milliárd forintot, majd újabb másfél hónap elteltével vásárolt egy 1,7 milliárd forint értékű milliárd villát Olaszországban.
Hogy zajlott az ingatlanvásárlás?
Az eredeti, 2023 decemberi előszerződésben még egy másik cég, a Praedium Property szerepelt, az előleget is ez a cég fizette ki, de végül átadták a lehetőséget az Influentiának. A Praedium papíron egy másik magántőkealap, a TripleHill I. tulajdona, cégvezetője azonban szintén Tiszolczi, a magántőkealap kezelője pedig a Progressust is menedzselő TriplleHill Capital.
Tiszolczit a villavásárlást követően Balogh András váltotta mind az Influentia, mind a Dominium Imperium élén, aki így négy, a céghálóban egymás alatt elhelyezkedő vezetője lett egyszerre, valamint tavaly május óta igazgatósági tag a CHP Energiában is. Tiszolci sem maradt pozíció nélkül, ő Tomborral együtt a CHP felügyelőbizottságába kapott széket ezzel egyidőben, ahol többek között éppen Zelles Sándort váltották, aki 2022 óta volt a testület tagja.
A 2024-es céges beszámolók újabb luxusingatlan-vásárlásról nem árulkodnak, egy tavalyihoz hasonló osztalékhullám ugyanakkor idén is végigment a céghálón. Előtte azonban megint kavartak egyet a tulajdonosi szerkezeten, Szutrély ugyanis időközben továbbadta a VPP Project-ben meglévő saját tulajdonrészének az 50 százalékát, méghozzá egy újabb Habony-közeli szereplőnek: Jáksó László rádiós műsorvezető volt élettársának, Halkó Gabriellának, aki Habony számos cégében töltött be már vezető szerepet. Halkó cége idén május 15-én lett a VPP Project kisebbségi tulajdonosa.
Idén ráadásul a tavalyinál is gyorsabban, hiszen, a VPP Project, a VPP Invest, a Dominium Imperium és az Influentia közgyűlését egyaránt május 30-án tartották, utóbbiból végül cégháló csúcsán elhelyezkedő a Progressus Magántőkealap 5,7 milliárd forintos osztalékot vett ki.
Hogy ebből ismét visszakerül-e valamennyi a leányvállalatok valamelyikéhez, vagy hogy mihez kezd a Dominium Imperium a számláján pihenő milliárdos összeggel, arra valószínűleg csak a jövő évi céges beszámolókból derül fény. Addigra pedig az is kiderülhet, hogy ki rejtőzik a semmiből előbukkanó magántőkealap mögött – ehhez persze az kell, hogy a jövő évi választások győztese végre hajlandó legyen eleget tenni az erre vonatkozó uniós előírásnak.
|
Így repült két nap alatt 6 milliárd a Kelenföldi Erőműből az olaszországi villát megvásárló NER-es cégbe
|
A Budapesti Erőmű Zrt.-ből felvett osztalék az egyetlen bevétele annak a Habony-közeli cégnek, amely megvásárolt egy lombardiai luxusvillát. Végigkövettük a pénz útját Kelenföldtől Vareséig, ismerős nevekbe botlottunk a NER köreiből.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250716_budapesti-eromu-habony-arpad-olaszorszag-varese-villa-influentia-magantokealap
|
2025-07-16 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezte, hogy a 4iG irányítást szerezzen a PR-Telecom Zrt. felett – írja közleményében a hivatal. Az ügyletet 2024 augusztusában jelentették be, a vevő akkor még a 4iG Távközlési Holding Zrt. jogelődje, az Antenna Hungaria volt.
A 270 településen, mintegy 55 ezer, többségében lakossági ügyfélnek vezetékes internet-, telefon- és televíziósműsor-terjesztési szolgáltatást nyújtó, közepes méretű kábelszolgáltató felvásárlását a GVH az azonosított versenyproblémákat kezelő korrekciós intézkedés előírásával hagyta jóvá.
Vagyis
a GVH megállapította, hogy a fúziónak versenykorlátozó, káros hatásai lennének, ám – eddig szokatlan módon – nem tiltotta meg az összefonódást, hanem elfogadta a 4iG különféle, a várható káros hatások kiküszöbölésére tett vállalásait.
A 4iG és a PR-Telecom hálózatai 79 településen vannak átfedésben, ezek közül a GVH vizsgálata 56 település esetében állapította meg, hogy a tranzakció a verseny jelentős mértékű csökkenését eredményezné a vezetékes internet- és televíziósműsor-terjesztési szolgáltatás piacain. Ezeken a területeken lenne a felek együttes piaci részesedése ugyanis kiemelkedően magas (50 százalék feletti, mégpedig oly módon, hogy a részesedés tranzakció általi növekménye is érdemi), ami alapján káros versenyhatások, elsősorban az árak emelkedése volt valószínűsíthető.
Az árazásra vonatkozó vállalás keretében
a 4iG az érintett településekhez olyan, úgynevezett referenciatelepüléseket jelölt meg, amelyeken versenyhelyzetben van,
és vállalta, hogy a következő öt évben az 56 településen alkalmazott árait (beleértve az esetleges kedvezményeket is) csak az ahhoz rendelt referenciatelepülésen megvalósított árváltoztatással összhangban változtatja. Magyarul: a 4iG az érintett településeken csak akkora áremeléseket fog végrehajtani, mint amekkorákat egy másik településen végrehajt.
A 4iG azt is vállalta, hogy az érintett településeken „elősegíti” új szereplők belépését a piacra azzal, hogy a belépési szándék jelzését követő négy hónapban aktív marketingeszközökkel a fogyasztókat nem keresi meg, és nem köti hűségvállalással magához.
Az érintett 56 település: Ajka-Padragkút, Alattyán, Balatonakarattya, Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Bejcgyertyános, Bögöt, Bögöte, Budakeszi, Csénye, Farkaslyuk, Felsőörs, Gérce, Halásztelek, Halimba, Hárskút, Hegyfalu, Hidegkút, Hosszúpereszteg, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászszentandrás, Káld, Kiskunfélegyháza, Litér, Majosháza, Márkó, Meggyeskovácsi, Mencshely, Nagyvázsony, Nyékládháza, Nyirád, Nyőgér, Öcs, Ölbő, Papkeszi, Porpác, Pósfa, Pula, Répceszentgyörgy, Sárvár, Szeleste, Szigetszentmiklós, Szőc, Taksony, Tótvázsony, Úrkút, Vásárosmiske, Vöröstó, Zsédeny.
|
56 településen csökkenne a verseny jelentősen a 4iG újabb terjeszkedésével, de a cég önmegtartóztatást ígért
|
Versenykorlátozó, káros hatásokkal járhat, hogy a 4iG felvásárolja az 55 ezer ügyfelet kiszolgáló PR-Telecomot. A GVH mégis engedélyezte a fúziót, mert a 4iG vállalta, hogy önmérsékletet tanúsít az árazásban és az agresszív marketingben, ha új szolgáltató menne valamelyik településre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250716_56-telepules-jar-porul-a-4iG-ujabb-terjeszkedesevel-de-a-ceg-onmegtartoztatast-igert
|
2025-07-16 11:44:00
| true | null | null |
HVG
|
A honvédséget kiszolgáló HM EI Zrt. nagy értékű beszerzéseiről az állami cég tulajdonosa, vagyis a tulajdonosi jogok gyakorlója dönt. 2022-ben, Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök szolgálati villájának felújításakor és berendezésekor a tulajdonosi jogok gyakorlója az ingatlanfelújítás idején Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter volt – emlékeztet cikkében a 24.hu.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) jelentéséből derült ki, hogy a HM EI Zrt. 235 millió forintért vásárolta az ingatlant (ekkor a HM EI tulajdonosi jogainak gyakorlója nem a honvédelmi miniszter volt, hanem Mager Andrea állami vagyonért felelős miniszter), és a cég 652,5 millió forintért hajtott végre beruházásokat az ingatlanon (már a honvédelmi miniszter joggyakorlása alatt), továbbá a volt vezérkari főnök és felesége igényei alapján a HM EI Zrt. további bruttó 132,2 millió forintért vásárolt ingóságokat.
A miniszteri, minisztériumi felelősséget firtató kérdésekre sem a honvédelmi tárca, sem a HM EI nem válaszolt.
„A mi időnkben a minisztériumnak kellett minden ehhez hasonló beszerzést engedélyeznie. Tehát,
amikor mi vásároltunk a vezérkari főnöknek lakást, minden az én tudtommal, beleegyezésemmel, jóváhagyásommal történt, és ez egyébként most sincs másképpen
– nyilatkozta a lapnak Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter az ügymenettel kapcsolatban.
Juhász szerint a kiadásokról szóló felhatalmazást vagy a miniszter, vagy a közigazgatási államtitkár írhatta alá. A volt miniszter szerint Ruszin-Szendi – mint a rendszer része – járandóságként foghatta fel a lakást. A minisztériumi vezetők pedig így akarták kifizetni az első katonát, így akarták megvenni a lojalitását, így akarták bevenni a brancsba, merthogy mi kaszinózunk, lopunk, neked meg adunk szolgálati lakást.
(Ha valaki, Juhász sokat tud a szolgálati lakásokról: hűtlen kezeléssel vádolta meg az ügyészség, amiért engedélyezte a közigazgatási államtitkárának, hogy megvásárolhassa a szolgálati lakását, a bíróság azonban jogerősen felmentette a vádak alól.)
A vezérkari főnöknek csak a Magyar Honvédség tekintetében van szigorú alá-fölé rendeltsége, a Honvédelmi Minisztérium, illetőleg annak gazdálkodó szervei tekintetében semmilyen hatásköre nincs. „A HM EI Zrt. nem fog biliárdasztalt vásárolni vezérkari főnöki igényre négymillió forintért, ezt valakinek jóvá kellett hagynia a tulajdonos részéről” – véli egy másik, neve elhallgatását kérő volt minisztériumi vezető. Szerinte minimum államtitkári szinten történhetett a Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati villájával kapcsolatos beszerzések jóváhagyása, engedélyezése, vélhetően ezért sem tettek feljelentést az ügyben.
|
Volt miniszter: A luxus szolgálati villával akarták megvenni Ruszin-Szendi hűségét
|
A honvédelmi miniszternek (Szalay-Bobrovniczky Kristófnak), de legalább az államtitkárának kellett engedélyeznie 2022-ben a volt vezérkari főnök luxus szolgálati lakásával kapcsolatos kiadásokat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20250716_Volt-miniszter-A-luxus-szolgalati-villaval-akartak-megvenni-Ruszin-Szendi-huseget?utm_source=exitpopup&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5143795
|
2025-07-16 07:51:00
| true | null | null |
HVG
|
Sem formailag, sem tartalmilag nem jelentés, csupán Gaál Szabolcs Barna elnök fejléces papírra írt – a fedlapon is feltüntetett jellege szerint – véleménye az a dokumentum, amit a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) tett közzé Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Pártban politikai szerepet vállaló volt vezérkari főnök szolgálati ingatlanáról és annak egyedi igény szerinti berendezéséről, ám
a dokumentumban így is van jó néhány zavarba ejtő, illetve összegszerűségét tekintve nehezen megmagyarázható részlet.
A kormány és a Fidesz-közeli sajtó hónapok óta napirenden tartja a volt vezérkari főnök szolgálati villájának ügyét, mondván: bő egymilliárdot költöttek közpénzből annak idején a Ruszin-Szendi Romulusz igényeire szabott ingatlanra és berendezésére, amire Ruszin-Szendi és a Tisza Párt eddig általában azzal reagált, hogy a tulajdonos és a megrendelő sem a volt vezérkari főnök, és politikai lejáratókampányt emlegettek.
Csakhogy az e-mailekkel és fényképekkel gazdagon illusztrált KEHI-dokumentum olyan részleteket tárt fel a villaügyben – amelyben egyébként egy magánszemély és a Mi Hazánk feljelentése nyomán a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya nyomozást folytat –, ami talán további magyarázatot igényelne. Kerestük ez ügyben a Tisza Pártot, kérve a sajtóosztály és Ruszin-Szendi reagálását, ha megérkezik, megírjuk.
A KEHI-dokumentumból – itt olvasható – kiderülnek a legfontosabb számok: a Dunakeszin található villaépületet a Honvédelmi Minisztérium logisztikai feladatokat ellátó cége, a HM EI Zrt. 235 millió forintért vásárolta, majd újabb 652,5 milliót vittek el az átalakítások, végül további 132,2 millió forintért szereztek vagy építettek be ingóságokat. Míg az átépítés jelentős költségét a jelenlegi információk szerint inkább biztonsági és csak részben kényelmi szempontok indokolták,
az ingóságok esetében a KEHI-irat megállapítja: „A beszerzésekre rendkívül pazarló módon, részben indokolatlanul került sor, ezáltal sérült a közpénzekkel való felelős gazdálkodás alapelve”.
A 18 oldalas, „Vélemény a beruházás körülményeiről” megnevezésű irat szerint: „A volt vezérkari főnök, illetve felesége a berendezési tárgyak tekintetében olyan igényeket támasztottak a HM EI Zrt. felé, amelyek az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges eszközök körén messze túlmutatnak. Ennek eredményeként számos prémium kategóriás, illetve egyedi gyártású bútor, illetve berendezési eszköz beszerzésére került sor, amelyek a leendő lakók kényelmét szolgálták, hiszen az ingatlan elsősorban nem reprezentációs célokat szolgált.”
Erre példákat is hoz a KEHI-anyag, amely mellékeli az összesen mintegy bruttó 132,2 millió forint értékben beszerzett eszközök hosszú listáját a szaunától a dohányzóasztalon és a matracokon át a televíziókig, de néhány nagyobb tételt külön is kiemeltek. Ezek az alábbiak:
· magaságyás – bruttó 18 millió Ft,
· masszázsmedence – bruttó 7,6 millió Ft,
· szauna – bruttó 6,7 millió Ft,
· kemence, elektromos grillsütő és gázgrill – bruttó 6,5 millió Ft,
· biliárdasztal – bruttó 4 millió Ft.
A fenti listáról a magaságyásnak egy jobb autó árával felérő összege alapból nehezen érthető, funkciója talán még nehezebben. Vannak persze olyan tételek, amelyek a szolgálati ingatlan részben reprezentációs funkciójával megmagyarázhatók, például, ha (kerti) partit ad a vezérkari főnök más katonai vezetőknek, külföldi vendégeknek, akkor jó, ha kéznél van egy biliárdasztal vagy egy kerti grill – kérdés, ezekből ilyen drága kell-e. Nem beszélve a szaunáról és a masszázsmedencéről, amelyek használata még kötetlenebb szakmai vendégprogramokon is általában ritkának mondható.
Az ingatlant Ruszin-Szendi Romulusz a KEHI-anyag szerint rövid ideig, 2023 januárjától használta 2023 májusáig, amikor is a családjával együtt kiköltözött onnan, mivel közben felmentették a vezérkari főnöki posztról. A jelentés arról nem ír, hogy bármely berendezési tárgyat vagy ingóságot elvittek volna magukkal a kiköltözéskor, és olyasmit sem állapít meg, hogy valamennyit vissza kellene fizetnie Ruszin-Szendinek. Sőt, semmilyen szankcióra vagy további jogi lépésre nem tesz javaslatot a KEHI-elnök.
Nem tudni, hogy azért-e, mert ez volt korábban is a gyakorlat, hogy a szolgálati lakásba a mindenkori vezérkari főnökök lényegében szabad kezet kapva azt rendeltek közpénzen, amit akartak, csak másnál nem hozták ezeket a költéseket nyilvánosságra, vagy esetleg az, hogy – amint a dokumentumból inkább kikövetkeztethető – a költések jogszerűek voltak, törvényt konkrétan nem sértettek, legfeljebb erkölcsileg kifogásolhatók egyes kényelmi tételek vagy azok bekerülési költsége.
Azért csak egyes, mert egy sor berendezési tárgyra, ingóságra nyilvánvalóan szükség van, ilyenek az olyan alapvető bútorok, mint a szék, asztal, ágy, matrac. Nyilvánvalóan kell televízió is egy lakásba, hogy kell-e rögtön öt darab, és azok közül a legnagyobbért érdemes-e közel 1,9 millió forintot fizetni, már más kérdés. A 24 ezer forintos turmixgép egyáltalán nem túlzó, ahogy a 65 ezres babzsákfotel, de még a 280 ezres kávéfőző sem elrugaszkodott a mai árak mellett, de a 18, egyenként 340 ezerbe kerülő étkezőszék már lehet az, vagy legalább lehetett volna mennyiségi kedvezményt kérni.
A bútorszéfek is indokolhatók, hiszen bizalmas iratokat vihet haza magával a vezérkari főnök, ezeket pedig el kell zárni. De a több, közel félmilliós puff ára már magyarázatra szorulna, ahogy az 1,8 milliós dohányzóasztalé is, nem beszélve a 4 milliós verseny-biliárdasztalról, a 6,7 milliós szaunáról, a 7,6 milliós masszázsmedencéről és a 18 milliós emelt ágyásról. Ráadásul a KEHI-anyag e-maileket is tartalmaz Ruszin-Szendi felesége és a HM EI Zrt. egyeztetéséről a berendezési tárgyakról. Ebből kiderül például, hogy a feleség akart okos fürdőszobai tükröket és köntöstárolót a tetőteraszra.
A KEHI egyébként a múlt héten egy másik hasonló véleménydokumentumot is közzétett Ruszin-Szendi Romulusszal összefüggésben, méghozzá egy másik, a kormány(propaganda) által régóta napirenden tartott témában, a volt vezérkari főnök egészségügyi beavatkozásáról, zsírleszívásáról, amit szintén a hivatali idejében végeztek el rajta a KEHI szerint, ám abban az esetben ennek becsült árát, az 1,17 millió forintot a KEHI szerint az extábornoknak be kellene fizetnie, mert jogsértően számolták el közfinanszírozott beavatkozásként. Erre Ruszin-Szendi lejárató kampányt emlegetve reagált.
|
Ruszin-Szendi luxizásáról mondott véleményt a KEHI-elnök: 4 milliós biliárdasztal, 6,7 milliós szauna, 18 milliós magaságyás
|
A volt vezérkari főnök használatába adott szolgálati villa ára 235 millió volt, az átalakítások 652,5 milliót vittek el, és erre jött 132,2 milliónyi ingóság – derül ki a KEHI által közzétett adatokból. Az ingóságok esetében kérdés, szükség volt-e például 7,6 milliós masszázsmedencére, valamint kerti sütögetőeszközökre 6,7 millióért.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250707_Ruszin-Szendi-luxizas-Kehi-elnok-ebx
|
2025-07-07 14:12:00
| true | null | null |
HVG
|
„A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) közzétette jelentését Ruszin-Szendi Romulusz, volt Honvéd Vezérkar főnök zsírleszívásáról” – így kezdődik a hivatal honlapján megjelent közlemény.
Ruszin-Szendi idén februárban az ellenzéki Tisza Párt honvédelmi szakpolitikusaként mutatkozott be, ezután merült fel ellene kormányzati körökből az a vád, hogy vezérkari főnökként a Honvédkórházban közpénzből zsírleszívást végeztetett.
A KEHI a közlemény mellé egy hétoldalas, áprilisi keltezésű „véleményt” is csatolt, amelyet a hivatal elnöke, Gaál Szabolcs Barna jegyez, és minden oldalának tetején és alján a „NEM NYILVÁNOS” felirat szerepel. Ebben azt hangoztatják, hogy Ruszin-Szendin esztétikai beavatkozást végeztek a Honvédkórházban, amelynek ügyeire „a volt vezérkari főnök érdemi befolyással rendelkezett”. A dokumentum szerint a beavatkozást az Egészségbiztosítási Alap terhére nem számolták el, hanem a Honvédkórház saját költségvetéséből finanszírozták.
Azt írják, hogy a beavatkozás pontos költsége nem állapítható meg, de magánegészségügyi intézményekben a hasonló beavatkozások térítési díja 600 ezer és 1,2 millió forint között mozog. Szerintük ezt a konkrét beavatkozást nem a volt vezérkari főnök neve alatt tartották nyilván, hanem fiktív társadalombiztosítási számra rögzítették, hogy ne legyen beazonosítható. Végezetül azt javasolják, hogy az egészségügyért felelős miniszter intézkedjen a díj utólagos megfizettetéséről.
A közlemény azzal zárul, hogy „a Ruszin-Szendi Romulusz dunakeszi szolgálati ingatlanán közpénzből végrehajtott beruházásokat a Kehi külön vizsgálta, az arról szóló jelentést is hamarosan közzétesszük”. A volt vezérkari főnököt ugyanis azzal is megvádolták, hogy közel egymilliárd forintért építtetett „szolgálati villát” Dunakeszin, noha ezzel kapcsolatban Ruszin-Szendi azt állítja: sem megrendelőként, sem tulajdonosként nem szerepel ebben az ügyben, az ingatlant a Honvédelmi Minisztérium építtette azért, hogy az a mindenkori vezérkari főnök szolgálati ingatlana legyen.
|
A Kehi elkészült a Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívásáról szóló jelentéssel
|
Azt javasolják Pintér Sándornak, hogy fizettesse ki a beavatkozást a volt vezérkari főnökkel, bár azt sem tudták kideríteni, hogy az mennyibe kerülhetett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250630_kehi-jelentes-ruszin-szendi-romulusz-zsirleszivas
|
2025-06-30 14:47:00
| true | null | null |
HVG
|
Cikkünk a bíróság kérésének megfelelően, csak a tárgyalás szüneteiben frissül...Völner Pál és a hatodrendű vádlott védője is indítványozta, hogy a bíróság tanúként hallgassa meg Trócsányi Lászlót és Varga Juditot. Utóbbi a védő szerint elengedhetetlen, hiszen regnáló igazságügyi miniszterként csak ő tudja elmondani, kit és miért neveztek ki vagy váltottak le. Varga szintén igazolni tudná Völner Pál volt igazságügyi államtitkár állításait, továbbá Magyar Péter volt feleségeként a tavaly kiszivárgott hangfelvételen azt mondta, hogy "Rogán Antalék kihúzatták magukat" az iratokból. Ezzel kapcsolatban Varga Juditot, Rogán Antalt és Gulyás Gergelyt is meghallgatta az ügyészség, majd megszüntette a nyomozást.Trócsányi László a keddi meghallgatásán elmondta, hogy imponált neki Schadl György doktori végzettsége, akivel személyesen, ha találkoztak is, az csak protokolláris eseményeken történt. Egyszer kért tőle telefonos segítséget, amikor végrehajtási ügyben volt kérdése, de ennél tovább nem terjedt a kapcsolatuk. A volt miniszter nem foglalkozott a végrehajtókkal, elmondása szerint arra megvolt a kijelölt államtitkárság és az alá tartozó főosztály. Nem tud róla, hogy Völner Pál bárkinek is cetliken keresztül adott volna utasítást az államtitkárok között, mert abból belső vizsgálat lett volna, ilyen azonban nem történt.Mint ismert, a per 2023. február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. Tíz vádlott - köztük hat bírósági végrehajtó - döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én hozott ítéletet: a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt. Jogerős döntésében a végrehajtók büntetésén enyhített a Fővárosi Ítélőtábla tanácsa.(Borítókép: Varga Judit.
|
Bíróság előtt Varga Judit, most mindent elmond, amit a korrupciós ügyről tud
|
Bíróság előtt Varga Judit, most mindent elmond, amit a korrupciós ügyről tud - A Schadl–Völner-ügyben idézték tanúként a volt minisztert.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/07/03/varga-judit-schadl-gyorgy-volner-pal-fovarosi-torvenyszek-vallomas-targyalas/
|
2025-07-03 09:04:00
| true | null | null |
Index
|
A háttérbeszélgetés elején rögtön leszögezték, hogy az elemzéshez közbeszerzési adatbázisokat használtak (elsősorban az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben szabadon hozzáférhető nyertesadatbázist), amelyek jó minőségű adatforrások. Az ajánlattevői adatbázis nem tölthető le szabadon, de a kormány részéről ezt a rendelkezésükre bocsátották. Az Integritás Hatóság szakemberei igyekeztek feltérképezni a közbeszerzéseken induló cégek közötti kapcsolatokat is.Az építőipar a dobogó élén, brutális emelkedés a szállítási szolgáltatásoknál2024-ben a teljes közbeszerzési piacon kiemelkedtekaz építési munkák, amelyek a teljes szerződésállomány 33,1 százalékát, 1239,9 milliárd forintot tettek ki,az üzleti szolgáltatások 409,1 milliárd forinttal,valamint a szállítási szolgáltatások (kivéve szemétszállítás) 373,3 milliárd forinttal, ami az előző évi érték mintegy hússzorosa.További fontos megállapítása a jelentésnek, hogy a keretmegállapodások 2024. évi alakulását nagymértékben befolyásolta az uniós forrást tartalmazó szerződések számának több mint kétszeresére - 74-ről 168-ra - történő emelkedése. Összegszerűen több mint háromszoros az emelkedés.Az egyajánlatos szerződések aránya a teljes közbeszerzési piacon kismértékben - 29,9 százalékról 29,2 százalékra - mérséklődött 2024-ben. Az európai uniós forrást tartalmazó eljárásoknál több mint kétszeresére - 5,9 százalékról 12,7 százalékra - emelkedett ez a mutató.2024-ben folytatódott a nem nyitott eljárások visszaszorulása, amelyeknél az ajánlatkérő választhatja ki a közbeszerzési eljárás ajánlattevőit. A mérséklődés 5,6 százalékról 5,2 százalékra történt.A közbeszerzési piac főszereplőiA teljes közbeszerzési piacon kiemelkedő részesedést elért szervezetek szerződésösszegének részarányát a koncentrációs index (CI) mutatja. Az Integritás Hatóság táblázata a cég szerződésösszegének értéke alapján rangsorolja a szereplőket. A dobogóra a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt., az ArrivaBus Kft., valamint a B+N Referencia Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. fért fel. A táblázatok a cégekkel és a tulajdonosokkal:2023-hoz viszonyítva a tíz legnagyobb cégcsoport esetén közel tíz százalékpontos növekedést láthatunk a koncentráció tekintetében. A háttérbeszélgetésen kiderült, ha megpróbálják összekötni a végső tulajdonosokat a cégekkel, akkor még nagyobb a piaci koncentráció.A Hatóság szakemberei hangsúlyozták: uniós szinten is növekedett a piac koncentrációja, a folyamat egyik oka pedig éppen az, hogy a korrupciós kockázatok miatt a piac egyre erősebben szabályozott, az előírásoknak a nagy cégek könnyebben tudnak megfelelni, a kisebbeknek egyre nehezebbé válik indulni a közbeszerzéseken, ezért kevesebb a pályázó.Működnek olyan cégek is, amelyek ha rajthoz állnak, valamennyi közbeszerzést megnyerik. A jelentés készítői szerint vannak olyan speciális piacok - mint például a levegőből történő szúnyoggyérítés -, ahol nem jelent problémát ez a jellegű kizárólagosság, mert nagy eséllyel csak az adott cég rendelkezik a szükséges tapasztalattal, képességekkel, technológiával. Azokban az esetekben viszont, amelyeknél nem speciális, hanem versengő piacon láthatunk folyamatosan nyerő céget, indokolt lehet a vizsgálat.A jelentésben arról is olvashatunk, hogy a szerződéses érték és a becsült érték arányát megvizsgálva a két érték egyezése vagy közel egyezése a legjellemzőbb. 2024-ben a hányados értéke a teljes közbeszerzési piac eljárásainak 23,1 százalékban, az uniós forrást tartalmazó eljárásoknak pedig az 5,7 százalékában 99-101 százalék között mozgott. Az Integritás Hatóság szerint a 100 százalék közeli hányadosérték főként a keretmegállapodás-előzményt nem tartalmazó közbeszerzési szerződéseknél feltűnő, ebben az esetben a szerződések 21,1 százalékát (EU-forrás esetén 5,5 százalékát) érinti. A jelentés készítői úgy látják, ez felveti azt a kérdést, hogy a nyertes ajánlattevő rendelkezett-e információval a becsült értékre vonatkozóan az ahhoz igen közel eső ajánlata megtételekor.A Hatóság vizsgálta a termék- és szolgáltatási főcsoportok koncentrációját is. Ehhez a Herfindahl-Hirschman-indexet (HHI) használták. Nemzetközi szinten ez a formula a legelterjedtebb. Ha az index értéke meghaladja a 40 százalékot oligopol, tehát nagyon koncentrált piacnak tekinthető a vizsgált terület. Már 15 százalék felett is enyhe koncentrációt szoktak emlegetni. Értelemszerűen a 100 százalék jelenti a monopol piacot. A jelentéshez készült táblázat a termék- és szolgáltatási piacok koncentrációját mutatja, összehasonlítva 2023-at és 2024-et.A jelentés szerint a teljes közbeszerzési piac kiugró értékei gyakran a szabályozott termékkörökhöz, ágazatokhoz kapcsolódnak, amelyeknél a piacra lépés jellemzően jogszabályi feltételekhez kötött, így a piaci szereplők száma kevés. Előfordulhat az is, hogy egy adott részpiacon kereslet csak elvétve jelenik meg, ezért alacsony a nyertesek és a cégek száma, jellemzően ilyen az összegyűjtött és tisztított víz piaca, valamint a biztonsági tendereket tartalmazó közigazgatási, honvédelmi és társadalombiztosítási szolgáltatások főcsoport. Idesorolható a kutatási és fejlesztési szolgáltatások és kapcsolódó tanácsadói szolgáltatások is, ahol állami tulajdonú megrendelők igényei határozzák meg a piac nagyságrendjét.Egyes ágazatokban azonban jóval magasabb nyertes- és szerződésszám mellett is előfordul kiugró HHI-érték. Legfőképpen a szállítási szolgáltatások (kivéve szemétszállítás), valamint az üzleti szolgáltatások: jog, marketing, tanácsadás, munkaerő-felvétel, nyomtatás és biztonság sorolható ide, amelyek esetében a 2024-es HHI-érték kiemelkedő.Budapest dominál, Baranya előretört a mohácsi híd miattAz Integritás Hatóság területi alapon is vizsgálta a közbeszerzéseket. A teljes közbeszerzési piacon és az uniós forrást tartalmazó eljárásoknál is kiemelkedik Budapest. A szerződésállomány összege 1367,2 milliárd forint a teljes piacon, illetve 410,1 milliárd forint az uniós forrást tartalmazó részpiacon.A teljes közbeszerzési piacon - elsősorban a mohácsi Duna-híd építéséhez kapcsolódó közbeszerzés miatt - Baranya vármegye (343,2 milliárd forint), az európai uniós forrást tartalmazó eljárások részpiacán Borsod-Abaúj-Zemplén (30,9 milliárd forint) és Pest (29,6 milliárd forint) vármegyék szerződésállománya is magasnak tekinthető.A kormány köteles válaszolni, de megvalósítja-e a javaslatokat?Az Integritás Hatóság jelentéseiben rendszeresen megfogalmaz javaslatokat is a döntéshozók felé. Legfrissebb jelentésükbe összesen 42 ajánlás került be, korábban ez a szám átlépte a 70-et is. A kormány három hónapon belül köteles válaszolni.A korábbi tapasztalatok alapján vegyesek a kormány reakciói. Az előző jelentésben a Hatóság 74 javaslatot tett az asztalra, amelyekből 5 javaslat az ellenőrzési rendszereket, 8 javaslat a központosított közbeszerzéseket, 41 javaslat a közbeszerzéseket (a központi közbeszerzéseken túl), 15 javaslat a vagyonnyilatkozati rendszert érintette, 5 javaslat pedig adatelemzési vonatkozású volt. A kabinet 2024. szeptember 23-án válaszolt a javaslatokra. A kormány a Hatóság idei országgyűlési jelentése szerint21 javaslattal nem értett egyet,16 javaslattal részben egyetértett,14 javaslattal egyetértett,13 javaslatot vizsgál a továbbiakban,7 javaslattal egyetértett, de további intézkedést nem tartott szükségesnek,2 javaslat tekintetében úgy értékelte, hogy annak címzettje a Közbeszerzési Hatóság,1 javaslat címzettje nem volt világos számára.A háttérbeszélgetésen azt is megtudtuk, hogy az Integritás Hatóság egy saját, korrupciómérési index fejlesztésén dolgozik.(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)
|
Kiderült, kik tarolnak a magyar közbeszerzéseken
|
Kiderült, kik tarolnak a magyar közbeszerzéseken - Átfogó jelentés készült.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/07/14/integritas-hatosag-kozbeszerzes-piac-epitoipar-uzlet
|
2025-07-14 15:50:00
| true | null | null |
Index
|
Matolcsy Ádám, a március elején leköszönő Matolcsy György jegybankelnök fia Kovács Petra álnéven intézte a Matolcsy-klánhoz tartozó magántőkealapok mindennapi ügyes-bajos dolgait – írja a Válasz Online. A lap több e-mail-címen is megkereste Matolcsy Ádámot, többek között a Kovács Petra nevű Gmail-fiókra is elküldték kérdéseiket. Az első alkalommal nem jött hibaüzenet, az e-mail-cím tehát akkor még élt, néhány nap múlva azonban a Válasz Online ismételt kérdése már visszapattant erről a címről.
A Válasz szerint több, a Matolcsy-birodalom részét képező cég vezetője kapott „Kovács Petrától” üzeneteket, Matolcsy tehát (a Válasz szerint) álnéven irányította, szervezte mind a magántőkealapos Quartz-csapatot, mind a jegybanki gyökerű GTC- és Ultima-ügyleteket.
Az MNB-milliárdok és a jegybanki alapítványok sorsáról több cikkben is beszámoltunk, ezeket elolvasva lehet igazán képet kapni arról a kavarásról, amely 2015-ben kezdődött, és amit Kósa Lajos szerint úgy lehet a legjobban leírni, hogy ez a vagyon elvesztette közpénz jellegét.
A legutóbbi fejleményről a HVG is beszámolt: Varga Mihály március 4-i érkezésével „rádöbbenhetett”, hogy a megelőző napokban a jegybankot gyakorlatilag kizárták az Optima által kezelt vagyonból, ugyanis Stofa Györgyöt 2024 végén kinevezték a Pallas-cégcsoport első emberének, aki néhány nappal Matolcsy György távozása előtt elintézte, hogy az Optima tulajdonjoga átszálljon egy Közép-Európai III. Magántőkealap nevű entitásra, melyet a Matolcsy Ádám bizalmasai által vitt Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. irányít. A cégbíróság ezt be is jegyezte, nem Varga Mihály valamely kinevezettje gyakorolja az alapítói jogokat az MNB-s alapítványi százmilliárdok – s így a GTC–Ultima-érdekeltségek – felett, hanem a Quartz nevű maszek vállalkozás vezérigazgatója, Valkó Mihály – jegyzi meg a Válasz.
Stofa Györgyöt Vargáék azonnal kirúgták, aki a HVG-nek egyébként azzal védekezett, hogy „kizárólag saját portfólión belüli strukturálás történt”. Az MNB vizsgálatot indított az ügyben: „Az MNB új vezetése elkötelezett az átlátható és felelős gazdálkodás mellett, ennek megfelelően felülvizsgálja és racionalizálja az intézmény működését. A hivatalba lépését követően a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány élére új kuratóriumi vezetést jelölt ki, az alapítvány tulajdonában lévő Optima Zrt. élére új vezérigazgatót nevezett ki. Az alapítvány és a társaság vezetése mellett fontos feladatuk, hogy minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak az Alapítvány és az Optima működésének feltárására” – indokolták meg a HVG-nek a nagy horderejű döntést, amelyről a Matolcsy vezette jegybank vagyongazdálkodását tavaly tavasszal erősen kritizáló Állami Számvevőszéket is tájékoztatták.
Azonban nemcsak a Közép-Európai III.-ba kerülhettek MNB-milliárdok, hanem a Quartz által menedzselt egyéb magántőkealapokba is. Több forrásuk állítja: a Matolcsy György holdudvarába tartozó kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványnak juttatott 145 milliárdnyi közpénz egy részét ugyancsak odaadták a Quartz-klubnak „szíves kezelés végett” – írja a lap.
Amellett, hogy a tőkealapnak a Pusztaszeri úton, vagyis a Matolcsy család cégbirodalmának központjában van a bejelentett elérhetősége, az a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli, amely Matolcsy Ádámnak, vagyis a korábbi jegybankelnök fiának a baráti körébe tartozó Száraz István érdekeltsége.
Frissítés
A cikkben állítottakkal ellentétben az MNB-s alapítványi százmilliárdok soha nem került magánkézbe, ugyanis a Közép-Európai III Magántőkealap végső tulajdonosa változatlanul a PADME Alapítvány, így végső tulajdonos vagy irányítási befolyás változásról nem beszélhetünk. A cikk ezen állításai, különösen a „a jegybankot gyakorlatilag kizárták az Optima által kezelt vagyonból” továbbá a „nem Varga Mihály valamely kinevezettje gyakorolja az alapítói jogokat az MNB-s alapítványi százmilliárdok – s így a GTC–Ultima-érdekeltségek – felett, hanem a Quartz nevű maszek vállalkozás vezérigazgatója, Valkó Mihály” teljességgel alaptalan és félrevezető.
„Azonban nemcsak a Közép-Európai III.-ba kerülhettek MNB-milliárdok, hanem a Quartz által menedzselt egyéb magántőkealapokba is.” Határozottan cáfoljuk a cikkben szereplő állításokat. A tényszerű helyzet az, hogy a Quartz által kezelt magántőkealapok közül kizárólag egyetlen alapban, a Közép-Európai III. Magántőkealapban található PADME Alapítványhoz köthető befektetés. Ez az alap teljes mértékben a PADME Alapítvány érdekkörébe tartozik, és nincs olyan további Quartz által menedzselt magántőkealap, amelyben “MNB-milliárdok” lennének elhelyezve. A cikk ezen állítása teljességgel alaptalan és félrevezető – közölte lapunkkal Valkó Mihály, a Quartz Alapkezelő vezérigazgatója.
|
Kovács Petra fedőnéven egyengette az MNB-ből kiszervezett vagyon útját Matolcsy Ádám
|
A Válasz Online több forrásból is megbizonyosodott, hogy a volt jegybankelnök fia egy Gmail-címről szólt bele az MNB-alapítványok vagyonkezelését végző, a gyakorlatban közpénz jellegét elvesztő százmilliárdok felett diszponáló cégek napi ügyeibe.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250314_Kovacs-Petra-Matolcsy-Adam-fedonev-pallas-quartz-optima
|
2025-03-14 11:06:00
| true | null | null |
HVG
|
Bruttó 48,6 milliárd forint értékben kötött keretmegállapodást új autók beszerzésére a kormányt és az állami szerveket ellátó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) – vette észre a Magyar Hang a Közbeszerzési Értesítőben.
Az április 11-én megkötött szerződések időtartama nyolc év, ebből azonban csak két évig lehet autókat és szervizcsomagokat rendelni, a kárjavításra szóló garancia pedig hat évig tart. Az értesítőből nem derül ki, hogy összesen hány autót rendel a KEF, de az államtitkárok és miniszterek által is használt felső-középkategóriás autókra bruttó 11 milliárd forintot, az alsó-középkategóriás kocsikra pedig bruttó 1,1 milliárdot szánnak.
A megrendelés legnagyobb részét a Porsche Hungária és a Porsche Lízing Kft. nyerte el, a két cég a Magyar Hang számításai szerint bruttó 34 milliárd forint értékben szállíthat autókat. A Magyar Suzuki Zrt. bruttó 10,6 milliárdos, a Pappas Autó bruttó 3,6 milliárdos szerződést írt alá a KEF-fel.
A Porsche-cégek felső-középkategóriás autóként a darabonként nettó 19,2 millió forintba kerülő Skoda Octavia Essence-t, míg egy osztállyal feljebb a nettó 23,4 milliós Skoda Superb Essence-t ajánlották meg.
|
48 milliárd forintért vesz új autókat a kormány
|
A megrendelés legnagyobb részét a Porsche Hungária és a Porsche Lízing Kft. nyerte el.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250428_kozbeszerzes-uj-auto-kormany
|
2025-04-28 17:28:00
| true | null | null |
HVG
|
„Tiborcz István egy szerény, négyszázezer forintos, borjúbőr cipőben parolázott az amerikai követség ünnepi fogadásán. Természetesen a cipő a legkisebb baj, valójában ebben a műfajban (luxus férficipő) nem is számít drágának – legalábbis vannak ennél sokkal drágább modellek is. Mondjuk az kár, hogy mi fizettük” – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Tiborcz István egyébként könnyen lehet, hogy hamarosan az Egyesült Államokban tölti majd az ideje egy részét. Felesége, Orbán Ráhel ugyanis a napokban azt közölte, hogy felvették egy amerikai egyetemre, és ha úgy döntenek, akkor átmenetileg kiköltöznek.
A miniszterelnök lányának tájékoztatása sok kérdést felvetett, a család ugyanis a legutóbbi országgyűlési választáskor szintén külföldre költözött. Tiborcz István ráadásul a BDPST Group tulajdonosa, az óriási cégcsoport vezetését pedig feltehetően nehezen lehetne megoldani több ezer kilométeres távolságból. Az ügyben több kérdéssel is megkerestük a miniszterelnök vejét, aki kedden válaszként a LinkedIn-bejegyzését küldte el.
Ebből viszont továbbra sem derül ki egyértelműen, hogy a miniszterelnök veje is Orbán Ráhellel tart-e.
„Tulajdonosként mindig is a vállalat hosszú távú stratégiai irányításáért feleltem. Ez a felelősség független attól, hogy éppen hol tartózkodtam – és ez a jövőben is így marad.
Amennyiben a következő időszakban megosztva tölteném is az időmet az Egyesült Államok és Budapest között, a szakmai víziónk és a napi működés zavartalanul folytatódna tovább” – írta Tiborcz István.
Hadházy Ákos májusban Orbán Ráhelen is kiszúrt egy értékes kiegészítőt: a politikus szerint majdnem hárommillió forintot ért az a karkötő, amelyet akkor viselt a miniszterelnök lánya, amikor férjével egy étterem megnyitását ünnepelték.
|
Hadházy Ákos szerint négyszázezer forintos cipőben jelent meg Tiborcz István az amerikai nagykövetség fogadásán
|
Nagyjából egy magyar átlagkeresetnek megfelelő összeget kell fizetni azért a cipőért, amelyet a miniszterelnök veje viselt – állítja Hadházy Ákos.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250710_Hadhazy-Akos-szerint-negyszazezer-forintos-cipoben-jelent-meg-Tiborcz-Istvan-az-amerikai-nagykovetseg-fogadasan
|
2025-07-10 07:44:00
| true | null | null |
HVG
|
A miniszterelnök közösségi oldalát elárasztó PR-fotók egyike mutatta meg, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter nem a kormányzati flottában általános Skodával vagy Volkswagennel, hanem egy Mercedes kisbusszal távozott egy hivatali eseményről. Lapunk utánanézett az autónak, s kiderült, hogy egy korántsem hétköznapi mikrobusz várt a miniszterre. A Jármű Szolgáltatási Platformból lekérhető adatok szerint egy olyan, 2025-ben forgalomba helyezett, V-osztályú Mercedes buszlimuzinról van szó, amelynek listaára extrák nélkül legalább 28,2 millió forint, négykerékhajtású és 237 lóerős.
Lapunk kérdésére a közlekedési tárca meglehetősen furcsa válaszban ismerte el, hogy használják ezt a kisbuszt. Rövid válaszuk elején azt írták, hogy „a kérdésben szereplő gépjárművet nem az állam biztosítja Lázár János építési és közlekedési miniszter számára”. Aztán viszont azt közölték: a kisbusz üzembentartója a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, “Lázár János az autót mindenkor és mindenben a törvényeknek megfelelően használja.”
Megkerestük a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot is, amely másfél hónap után annyit válaszolt: „A gépjármű üzembentartója a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság. A gépjármű használója az Építési és Közlekedési Minisztérium.” Emellett közölték azt is, hogy a gépjárművet nem a főigazgatóság szerezte be.
Arra viszont sem a közlekedési tárca, sem a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nem válaszolt, hogy ki és miért döntött a luxuskisbusz vásárlása mellett, ki vásárolta meg vagy lízingeli azt, és pontosan mennyiért. Érdekes, hogy időközben az a kép is eltűnt a kormányfő oldaláról, amelyen Lázár János beszáll a buszba.
Tavasszal számoltunk be arról, hogy az állami szervek eszköz- és szolgáltatásigényeit kiszolgáló Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság összesen csaknem 50 milliárd forint értékben gondoskodott a kormány, illetve állami tisztviselők számára hivatali autókról. Főként felső-középkategóriás Skoda Octaviákról, illetve az azoknál egyel magasabb kategóriába tartozó, de még mindig nem különösebben hivalkodó Skoda Superbekről. Ezeknek – a magyar kormánytisztviselőknél szokásosnak számító kocsiknak – a listaára még a legmagasabb felszereltségű L&K kategória tetején is 23 millió forint alatt marad; idei gyártású alapmodellje pedig bő 15 milliótól elérhető.
Az nem újdonság, hogy ha autóról van szó, akkor Lázár csakis a csúcskategóriából válogat. Már 2011-ben egy Audi S8 felelt meg igényeinek – amelyek középpontjában saját elmondása szerint a biztonság állt. Egy V-osztályú Mercedes pedig a 2017-es vagyonnyilatkozatában tűnt fel. Lázár tehát olyan Mercedesbe szállt be a májusban készült fotó szerint, amilyen típust saját magának is választott már egyszer. Idei vagyonnyilatkozatában már nem szerepelt ez a kisbusz, lett viszont helyette kabrió Mini Cooper, Land Rover Defender és Audi A6-os.
|
Luxus Mercedes kisbuszt használ Lázár tárcája, de nem árulják el, ki vette
|
A minisztériumok járműflottájából kissé kilógó, alapáron majd 30 millió forintos, 237 lóerős Mercedes V-osztályú kisbusz áll a Lázár János és az általa vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium rendelkezésére – ismerte el a HVG kérdésére a tárca, valamint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság. Igaz, a részletekről hallgatnak. Érdekes, hogy a „luxizás” ellen most szót emelő Lázár magántulajdonában is volt már ilyen típusú autó.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250717_Luxus-Mercedes-kisbuszt-hasznalhat-Lazar-tarcaja-ebx
|
2025-07-16 07:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Július elsejétől több tucat miniszter és államtitkár, valamint politikai felsővezető kap a korábbinál magasabb állami fizetést, miután Orbán Viktor így döntött. A kormányfő idén sem bajlódott azzal, hogy az egyéni teljesítményt értékelje eltérő mértékű növekménnyel. Ehelyett egységesen, és a hivatalos 2024-es 3,7 százalékos inflációt meghaladó mértékben, 9,8 százalékkal emelte a fizetéseket – bár nem mindenkinél.
A miniszterelnök – miután erre egy ideje törvény hatalmazza fel – elvileg saját belátása szerint bármennyivel emelhette volna a miniszterek és államtitkárok fizetését, de ragaszkodott az évek óta folytatott gyakorlatához. Eszerint minden év július elsejétől a tárcavezetőknél a KSH adatai szerinti előző évi bruttó havi átlagbér hatszorosát, míg az államtitkároknál 4,5-szeresét határozza meg bruttó fizetésként.
Így történt ez a legtöbb esetben most is. Az alap tehát a KSH szerinti, 2024-es havi bruttó 646 800 forintos átlagbér – ami úgy átlag amúgy, hogy az emberek többsége ennél valójában kevesebbet keres, hiszen a medián bér csak havi bruttó 520 ezer volt. Akárhogy is, az Orbán-kormány miniszterei az emelés után júliustól 3,88 millió forintot kapnak, míg egy államtitkárhoz az augusztusi utalásnál 2,91 millió forint érkezik.
Eddig a miniszterek havi bruttó 3,53 milliót kerestek, ami most 350 ezerrel nő júliustól, míg az államtitkárok bére 250 ezer forinttal emelkedik. Általában tehát a miniszterek és az államtitkárok is egyaránt szűk 10 százalékos bérfejlesztést kaptak. Ez az országos tendenciának megfelelő visszalépés, hiszen tavaly júliusban 14 százalékkal emelte pénzeket Orbán.
Néhányan viszont nem a kisebb emelés miatt bosszankodhattak, hanem azért, mert egyáltalán nem kaptak pluszpénzt. Nem sokan voltak ilyenek, csak két miniszter maradt ki a béremelésből. Lantos Csaba energiaügyi és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy fillérrel sem kap többet júliustól, így azzal a havi bruttó 6,36 millióval kell beérniük, amit a tavalyi, esetükben ráadásul 27 százalékos emelés óta kapnak.
Ők ketten tehát eddig is kiemelt miniszteri illetményhez jutottak, és mivel most, a többi tárcavezető pénzének emelése után még mindig bő 60 százalékkal keresnek többet más kormánytagoknál, vélhetően Orbán Viktor úgy döntött, ezúttal nekik nem emel egyáltalán. Orbánnak amúgy júliustól szintén, automatikusan nőtt a miniszterelnöki fizetése, amit a törvény az előző évi havi bruttó átlagbér 8,1-szeresében állapít meg, így a kormányfői juttatása már eléri a havi bruttó 5,24 millió forintot.
A kormányfő havi bevétele azonban csak látszólag marad el a két csúcsminiszter fizetésétől, mert velük ellentétben Orbán országgyűlési képviselő is, parlamenti javadalmazása pedig havi bruttó 2 millió pluszbevételt jelent. De így van ezzel a miniszterek és államtitkárok többsége, hiszen ők is képviselők. Rogán Antal például 3,88 millióra emelt miniszteri fizetése mellé kapja a 2 milliós képviselői apanázst, bár
Rogánnak a politika szinte csak hobbi ahhoz képest, hogy legendás találmányával a korábbi években összesen 1,3 milliárd forintot keresett, és annak jogdíjából tavaly is havi 38 millió forint plusz jött be.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter nem képviselő, így neki csak a 3,88 milliós havi bruttója a politikai fizetése, de ezt ő is ki tudja kiegészíteni mással. Mint a HVG is írt róla nemrég a politikusok nyilvánosságra hozott jövedelemadó nyilatkozatai alapján, Szalay-Bobrovniczkynek tavaly a miniszteri fizetése mellett üzleti érdekeltségei révén volt még plusz 1,5 milliárd forint külön adózó jövedelme is.
Se nem miniszter, se nem államtitkár Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, ám ő is csak államtitkároknak járó pénzt kap, így havi 2,91 millióra nőtt júliustól a jövedelme, amit az ő esetében is kiegészít egy 2 millió képviselői juttatás. A júliustól érvényes fizetéseket amúgy a HVG közérdekű adatként igényelte elsején a kormányzattól, a 15 napos válaszadási határidő lejártával pedig a kormány honlapjára is feltöltötték – igaz, visszadátumozva, június 23-i feltöltéssel találhatók meg az adatok.
|
Orbán két miniszter kivételével jelentősen emelte a kormánytagok fizetését
|
Az inflációt jelentősen meghaladó mértékű béremelésről döntött a kormányfő, aki ugyancsak többet vihet haza augusztustól.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250717_Orban-kormanytagok-fizetesemeles-miniszter-allamtitkar-ebx
|
2025-07-17 05:15:00
| true | null | null |
HVG
|
A Közbeszerzési Döntőbizottság honlapján megjelent tájékoztató szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) júniusban összesen hét jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Szépművészeti Múzeum elmúlt években lebonyolított műtárgy vásárlásai nyomán. Az ok minden esetben a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése, ami a közbeszerzések területén megvalósítható legsúlyosabb jogsértések egyike. Ilyen esetben a felek úgy kötnek szerződést, hogy azt nem előzte meg az előírt eljárás lefolytatása. A múzeumok műtárgygyarapítási gyakorlatában ez azonban nehezen értelmezhető, így rákérdeztünk az ÁSZ-nál, pontosan mit kifogásolnak a megjelölt hat festmény és egy szobor beszerzésében.A számvevőszék kitérően annyit válaszolt, hogy "az országos múzeumok kulturális javakkal történő gazdálkodásának ellenőrzése keretében ellenőrzik a Szépművészeti Múzeum tevékenységét. Az ellenőrzés jelenleg még folyamatban van, az Állami Számvevőszék megállapításait az ellenőrzés lezárását követően nyilvánosságra hozott számvevőszéki jelentés fogja tartalmazni".Az ÁSZ az ellenőrzések lezárásakor - ha szükséges - különféle javaslatokat tesz. 2017-ben, amikor utoljára vizsgálták a múzeum gazdálkodását, több szabálytalanságot is feltártak: vagyongazdálkodás nem volt szabályszerű, a mérlegek nem a valós helyzetet tükrözték, a közpénzfelhasználás eredményességét a gazdálkodás folyamatában mérhető célok nem támasztották alá. Ezek orvoslására intézkedési terv készítését írták elő, de külső eljárások indításáról nincs információ. Most viszont a vizsgálat lezártát sem várta meg az ÁSZ a jogorvoslati kérelmek benyújtásával.Az ügyben megkerestük a Szépművészeti Múzeumot is, de egyik kérdésünkre sem kaptunk tőlük választ. Holott a fenti beszerzések mellett a műtárgybeszerzés általános gyakorlatára is kíváncsiak voltunk. A Szépművészeti Múzeumnak ugyanis több nagy értékű festménnyel sikerült gyarapítania a gyűjteményét az elmúlt években. Pierre-Auguste Renoir Fekvő női aktjának és Van Dyck Stuart Mária Henrietta esküvői portréjának megvásárlását történelmi léptékű gyűjteménygyarapításnak nevezte a Liget-projekt felelőseként is ismert Baán László főigazgató.Renoir csaknem életnagyságú, 1903-ban festett aktját 12,3 millió dollárért, akkori árfolyamon mintegy három és fél milliárd forintért vásárolták meg 2019-ben a kormány hathatós támogatásával. Az Orbán-kabinet besegített Anthonis Van Dyck flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló nagy méretű festményének vételébe is. Az 1641-ben készült, I. Károly angol király legidősebb lányát ábrázoló, különleges szépségű esküvői portrét a Christie's aukciósház londoni árverésén vásárolták meg 2018-ban 2,1 milliárd forintért. 2021-ben Cezanne két oldalas akvarelljével gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. A 1890-ben készült alkotást egy New York-i aukción vásárolták 750 000 dollárért, mai árfolyamon 258 millió forintért.
|
A Szépművészeti Múzeum hét műtárgyának beszerzését is megtámadta az ÁSZ, a kifogásolt vásárlások összértéke meghaladhatja a 1,5 milliárdot
|
Az ok minden esetben a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3287700_szepmuveszti-muzeum-allami-szamvevoszek-ellenorzes
|
2025-07-18 05:50:00
| true | null | null |
Népszava
|
Orbán Ráhel 2021-ben alapított bababoltja, az Odu Store története legnagyobb veszteségét hozta össze tavaly, annak ellenére, hogy a hegyvidéki üzlet mellett 2023-ban Szántódon is terjeszkedett a miniszterelnök lányának Kft.-je - számol be a 444.A cég bevétele ugyan tavaly ötödével, 130 millióról 157 millióra emelkedett, a kiadások ennél nagyobb mértékben nőttek. Anyagjellegű ráfordításokra 168 millió helyett már 215 milliót számoltak el, a dolgozókkal összefüggésben pedig 34,4 millió után már 54,9 milliót. A személyi jellegű kiadások növekedése mögött a dolgozói létszám bővítése is áll, ugyanis a 2023-as egy fő után tavaly már 6 alkalmazottja volt Orbán Ráhel cégének - írja a lap.A bababoltok az előző évi 80 millió forintos veszteségnél 50 százalékkal nagyobb mínuszt termeltek, 120 millió forintos veszteség jött össze tavaly.A beszámoló szerint már eddig is volt a cégben egy 177 millió forintos tagi kölcsön hosszú lejáratú kötelezettségként, tavaly viszont újabb 80 millió forintot kellett kölcsön adnia Orbán Ráhelnek, amit viszont már rövid lejáratú adósságként könyveltek el. A folyamatos veszteségek a cég saját tőkéjét negatív tartományba vitték.Úgy tűnik, a demográfiai mutatók sem kedveztek a miniszerelnök lányának fellendíteni vállalkozását. Mint arról beszámoltunk, tavaly 9,1 százalékkal, egészen pontosan 7725-tel kevesebb gyerek született, mint 2023-ban. A mérések 1949-es kezdete óta ez a valaha mért legalacsonyabb szám, vagyis soha nem született még olyan kevés gyerek Magyarországon, mint 2024-ben.Soha nem született olyan kevés gyerek Magyarországon, mint 2024-ben
|
Orbán Ráhel bababoltja fennállása legnagyobb veszteségét hozta össze
|
Négy év alatt negyedmilliárdos mínusz, ebből csak a tavalyi veszteség tesz ki 120 millió forintot.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3281847_orban-rahel-bababolt-veszteseges-odu-store
|
2025-05-31 08:45:00
| true | null | null |
Népszava
|
Terjedelmes cikkben foglalkozik a tizenöt éve hatalmon lévő Orbán Viktor vejével, az Orbán Ráhelt 2013-ben feleségül vevő, majd történetesen ezután multimilliárdossá vált, a leggazdagabb magyarok közé tartozó Tiborcz Istvánnal a Financial Times. A lap újságírójának nyilatkozott is Tiborcz, akit az FT eléggé el nem ítélhető módon már a cikk címében sem egy saját lábán megálló üzleti mogulként, hanem a miniszterelnök vejeként említi, hozzátéve, hogy egy év alatt duplázta meg a vagyonát. Sőt, az egész cikk egyik központi gondolata, hogy Orbánt gyakran támadják azzal, hogy a családját és a barátait részesíti előnyben.Ebből egyenesen következhetne is, hogy Orbán veje is a szerencsés, üzleti előnybe részesítettek egyike. Az üzletember azonban tisztába teszi a világ legszélesebb közvéleménye előtt is a dolgot: erről szó sincs, hogy a cikket idézzem: visszautasította azokat a vádakat, amely szerint a politikai kapcsolatai segítettek neki vagyont szerezni. Igaz, a magyarázata egy helyen olyan kifacsart módon érkezik, hogy az több kérdést vet fel, mint ahányat megválaszol - hogy szerkesztőtársamat, mondhatni, kollégámat, Horváth Bencét idézzem: ehhez kellene folyamatábra.Azt mondja ugyanis először, hogy"As a businessman, I am not interested in politics" - ez eddig tiszta sor: "Üzletemberként nem érdekel a politika".Csakhogy a cikk szerint ezután így folytatja:"Politics is not interested in me . . . It is drawn to [my role as] the premier’s son-in-law".Ez viszont már feladja a leckét, hogy mire is gondol a költő. A politikát sem ő érdekli, hanem a miniszterelnök veje - talán így lehet legpontosabban visszaadni. De akkor ez mit is jelent? Azt, hogy ha egy politikus szeretne egy közberuházást zökkenőmentesen megvalósítani, akkor tudja, kit kell keresnie? Nem Tiborczot, az Üzletembert, hanem helyette Tiborcz, a Vej az ő embere? Álmomban két macska voltam, és játszottam százmilliárdokkal?Vagy azt, hogy a politika (amibe itt nyilván a független médiát is beleérti, már ha erre gondol) nem az üzletemberi kvalitásai miatt foglalkozik vele, hanem azért, mert történetesen, már-már balszerencséjére a miniszterelnök az apósa?Vagy azt, hogy ha Tiborczot, az Üzletember épít valamint, mondjuk irodaházakat, amiket aztán mondjuk százmilliárdokért vesz meg az állam, akkor abban zavaró tényező lehet Tiborcz, a Vej?És ha melyik Tiborczot nem érdekli a politika? Tiborczot, az Üzletembert vagy Tiborczot, a Vőt? Vő vagyok - mit érdekelne engem a vő lét maga?A Financial Times mindenesetre felidézi a Tiborcz [státusz: ismeretlen] nevéhez köthető Elios-ügyet, valamint azt is, hogy az Üzletember úgy is mint Vő, a BDPST csoportjával "közel 1 milliárd eurónyi kölcsönt és támogatást kapott Orbánhoz köthető forrásokból". Ez utóbbit a Vő úgy is mint Üzletember a cikk szerint tagadta, előbbiről pedig azt mondta: az Eliosszal szerzett tapasztalatai után stratégiát váltott, hogy elkerülje a közszféra beszerzéseit, "a miniszterelnök vejeként meg kellett tanulnom, hogy nem foglalkozhatok akármivel".Tiszta sor.
|
Tiborcz István, aki az apósa miniszterelnöksége idején lett az ország egyik leggazdagabb embere, tisztázni akarta, ki is ő valójában, de csak kérdések sorát keltette bennünk
|
Az üzleti mogul kerek perec kijelentette, mit gondol a politikáról. Aztán jött egy érdekes gondolatmenet.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/15/tiborcz-istvan-aki-az-aposa-miniszterelnoksege-idejen-lett-az-orszag-egyik-leggazdagabb-embere-tisztazni-akarta-ki-is-o-valojaban-de-csak-kerdesek-sorat-keltette-bennunk
|
2025-07-15 07:47:00
| true | null | null |
444
|
Október 13-áig meghosszabbította a Székesfehérvári Járásbíróság annak a neves szekszárdi borásznak a letartóztatását, akit költségvetési csalással gyanúsítanak - erősítette meg a Fejér Vármegyei Főügyészség a Magyar Hangnak. Az ügyészség szerint a gyanúsított szökésétől, elrejtőzésétől és a bizonyítás veszélyeztetésétől is tartani lehet, ráadásul hasonló bűncselekmény miatt egy másik ügyben már vádat is emeltek ellene.A férfihoz köthető három cégnél büntetőeljárás indult, egy nappal a letartóztatása előtt júniusban - az ügyben a NAV Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága jár el. A gyanú szerint a borász cégei 2021-ben élelmiszeripari fejlesztésekre nyújtottak be pályázatot a Miniszterelnökség alá tartozó agrár-vidékfejlesztési hatósághoz, de a benyújtott számlákon a piaci ár többszörösére túlárazott eszközök szerepeltek. A vádhatóság szerint a túlárazott tételeket előzetesen egyeztette az ajánlatot adó cég vezetőjével, aki nemcsak a fiktív számlát állította ki, de a pénz egy részét vissza is juttatta a borásznak.Nem csak a borász lett meggyanúsítvaA pályázatok után az állam összesen több mint 3,6 milliárd forint támogatást fizetett ki, amely összeg megegyezhet a költségvetésnek okozott kár mértékével. A lap közlése szerint a dunaújvárosi céget vezető férfit ugyancsak meggyanúsították - az ügyészség szerint bűnsegédként működött közre a csalásban.
|
Börtönben marad a híres szekszárdi borász
|
Meghosszabbították annak a szekszárdi borásznak a letartóztatását, akit 3,6 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsítanak. A vád szerint cégei túlárazott pályázati tételekkel jutottak támogatáshoz, az összegeket részben visszaosztották. A férfi ellen egy másik, hasonló ügyben is eljárás zajlik, amely októberben kerül a bíróság elé.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/szekszard-borasz/c30vslc
|
2025-07-18 15:23:16
| true | null | null |
Blikk
|
Több ponton is alátámasztja az Integritás Hatóság (IH) elnöke ellen folyó büntetőeljárást az IH első két évét vizsgáló jelentés, amelyet az úgynevezett Alkalmassági Bizottság készített. (Ez a szervezet a hatóság megalakulásánál is szerepet játszott annyiban, hogy ők írták ki a vezetői posztokra szóló pályázatokat, illetve állították össze a listát, ami alapján az Állami Számvevőszék elnöke a köztársasági elnök felé javaslatot tett a kinevezésekre.)Biró Ferenc ellen hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt folyik nyomozás, ami különösen kellemetlen fordulat egy korrupcióellenes vezetőjével kapcsolatban, de az Állami Számvevőszék elnöke nem kezdeményezte az elmozdítását. Ez az álláspontja a mostani jelentés után sem változott.A gyanúsítás után Biró ártatlannak vallotta magát, a Központi Nyomozó Főügyészség szerint viszont 87 millió forint vagyoni hátrányt okozott.A brüsszeli irodaAz ügyészség két körben gyanúsította meg Birót, januárban amiatt, hogy a felesége is használhatott hivatali autót - emiatt a feleség ellen is nyomoznak -, februárban pedig többek között a brüsszeli "külképviselet" miatt.Biró 2023. január 1-én kötött megbízási szerződést egy külföldi székhelyű gazdasági társasággal azért, hogy az segítse az IH-t egy brüsszeli diplomáciai külképviselet felállításában és működtetésében, majd ugyanezzel a céggel kötött egy tanácsadási szerződést, hogy az IH uniós kommunikációját támogassa, illetve lobbizzon.Az ügyészség szerint az IH nem jogosult diplomáciai külképviselet létesítésére, és a feladatai ellátásához a tanácsadói szerződésekre sem lett volna szükség, ám mindezekért Biró 62 milliót fizetett a cégnek.A brüsszeli iroda ügye felbukkan az Alkalmassági Bizottság 68 oldalas jelentésében is, amit nyilvánosságra hoztak. Ebben a 68 oldalban már a válaszok is benne vannak, az eredeti megállapításokat - vagyis a működéssel kapcsolatos kifogásokat - és ajánlásokat csaknem 30 oldalon keresztül sorolják.Az Alkalmassági Bizottság az ügyészséggel szemben azt nem véleményezte, hogy a brüsszeli iroda felállítása mennyire volt indokolt, de szerintük komoly összeférhetetlenségi, biztonsági és pénzügyi aggályokat vet fel az ügy, miután az irodát ugyanaz a tulajdonosi kör hozta létre, amivel aztán Biró tanácsadásra is leszerződött.Az Alkalmassági Bizottság az javasolta, hogy az ilyen horderejű kérdésekben kizárólag az Igazgatóság egyhangú döntése alapján intézkedjenek és vállaljanak pénzügyi kötelezettségeket. Felvetették azt is, hogy ha az Igazgatóság támogatja az iroda fenntartását, akkor a működésével kapcsolatban készüljön egy belső szabályzat, a hatékonyságával kapcsolatos információk szerepeljenek a Hatóság éves jelentésében, a belső ellenőr pedig évente vizsgálja az irodát.Válaszában Biró Ferenc visszautasította az összeférhetetlenségi aggályokat, és kifogásolja, hogy a jelentésben nincs semmi, ami ezeket a vádakat/aggályokat megalapozná. Biró szerint a Hatóság minden lépése átlátható, ellenőrizhető, és megfelel a vonatkozó jogszabályoknak.Az ügyészségi gyanúsításban felbukkanó autóról csak egy félmondatos utalást lehet találni az Alkalmassági Bizottság jelentésében, és csak annyit jegyeztek meg, hogy a gépjárműhasználati szabályzat a vizsgált időszakban (alakulástól 2024. november 30-ig) nem volt meg.A módosított SZMSZA brüsszeli irodánál jóval hosszabban foglalkozik az Alkalmassági Bizottság a Hatóság működését meghatározó Szervezeti és Működési Szabályzattal, ami az ügyészi gyanúsítás másik fő eleme.A Központi Nyomozó Főügyészség szerint Biró hivatali visszaélést követett el azzal, hogy úgy módosította az SZMSZ-t, hogy azzal az elnökhelyetteseket kizárta törvényes jogaik gyakorlásából, néhány jogkörüket jogellenesen korlátozta és bizonyos jogosítványokat önhatalmúlag gyakorolt.Biró itt korábban azzal érvelt, nem akarta a helyettesek jogköreit csorbítani, de a hatóság fejlődésével a belső szabályozók is alakultak, amitől hatékonyabb lett a munkavégzés. "Ez feladatátadással is jár, kellő rugalmasságot igényel" - mondta a gyanúsítás után az elnök.Az SZMSZ módosítása azonban nem csak az ügyészségnek nem tetszett, de az Alkalmassági Bizottságnak sem. A jelentésük végén táblázatba foglalták, mikor milyen pontokon módosult az SZMSZ - összesen nyolcszor -, a jelentésben pedig leírták, hogy egy kivétellel ezeket az elnök hagyta jóvá, és nem az Igazgatóság, amely az IH legfőbb döntéshozó szerve. Ennek Biró Ferenc elnök illetve Dabóczi Kálmán és Holbusz Tímea helyettesek a tagjai. Ez a testület csak a legelső változatot tárgyalta meg és fogadta el még 2022. novemberében, az alakulás környékén.Az Alkalmassági Bizottság szerint "az SZMSZ módosítások jelentős mértékben érintették, tendenciózusan szűkítették az Igazgatóság hatáskörét", és szerintük a hatáskört korlátozó módosításokat a jogszabályi változások sem indokolták. Szerintük a hatóság elnöke "explicit törvényi rendelkezés hiányában" nem jogosult egyoldalúan, elnöki utasításban meghatározni az Igazgatóság hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket.Az SZMSZ addig módosult, hogy már az sem egyértelmű, melyik elnökhelyettes gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnök felett, ami azért probléma, mert ő tudná megállapítani a fegyelmi felelősséget is.Az Alkalmassági Bizottság szerint a hatósághoz a vizsgált időszakban 367 bejelentés érkezett, 46 vizsgálat indult és 25 jelentést fogadott el az Igazgatóság. Menet közben viszont történt egy komoly változás: 2024. júniusától a vizsgálatok megindításáról már nem az Igazgatóság döntött, hanem - a jelentés szerint - a hatóság szakmai igazgatója. A változás szakmai és jogi indokait a Bizottság a vizsgálata során nem tudta megállapítani, és választ sem kaptak arra, miért volt szükség erre a módosításra, illetve, hogy az elnök által kiadott SZMSZ milyen jogi alapon változtatta meg egyoldalúan az Igazgatóság hatáskörét.A jelentésük végén javasolták, hogy helyezzék hatályon kívül az Igazgatóság hatáskörére vonatkozó SZMSZ módosításokat, vagy pedig hagyja azt jóvá az Igazgatóság, ahogy minden rájuk vonatkozó belső szabályzatot is.Az Alkalmasság Bizottság egyébként azt is kifogásolta, hogy a lezárt vizsgálatok mindössze 57 milliárd forintnyi uniós pénzt érintettek, ami a teljes hazai támogatás 2,9 százaléka. Szerintük hatékonyabb operatív működéssel intenzívebb munkát tudtak volna végezni. Az IH elnöke ezt a részt is vitatja.Biró Ferenc elnök ezekkel a megállapításokkal kapcsolatban azt írta, az SZMSZ módosítás jogszerűen történt, a jogalkotási törvény ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a hatóság elnöke "az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szerv szervezetét és működését, valamint tevékenységét önállóan szabályozhatja normatív utasításban", egy másik passzus értelmében a hatóság elnöke önállóan határozhatja meg az SZMSZ-ben a vezetése alá tartozó szervezet működését, így annak döntési körébe tartozó feladatait is.Biró azt írta, a vizsgálatok megindításának kérdéskörét az SZMSZ-szel és a törvény rendelkezéseivel összhangban szabályozza az elnöki utasítás, és szerinte a hatóság Vizsgálati irodájának vezetője illetve a szakmai igazgató részletesen elmondta a Bizottságnak a folyamatot. A válaszából kiderült, a Vizsgálati iroda a bejelentés vagy a hivatalból feltárt információk alapján "mérlegelési jogkörében megvizsgálja az eljárásindítás feltételeinek megalapozottságát", de azt senki nem mondta, hogy a szakmai igazgató döntene, mint ahogy a jelentésben szerepel.Biró szerint az sem igaz, hogy az Igazgatóság már ne hozna döntéseket, ugyanis a vizsgálati jelentéstervezet előterjesztése alapján mérlegelheti, hogy megalapozott volt-e a vizsgálat indítása vagy sem, "ekként a jelentés elfogadása során hoz döntést erről."Sok kérdésre nincs válaszCsakhogy itt már egy utólagos döntéshozatalról van szó. Biró válasza nem győzte meg az Alkalmassági Bizottságot, akik válaszul leírták, fenntartják, hogy nem kaptak érdemi választ arra, miért változott a vizsgálatok megindításával kapcsolatos döntéshozatal.Ezzel kapcsolatban elég részletes kérdéssort küldtünk az Integritás Hatóságnak. Nem csak a változás okára kérdeztünk rá, hanem arra is, hogy 2024. júniusa óta hány vizsgálatot folytattak le, ha nem indul minden bejelentés után hivatalból vizsgálat, akkor ki és mi alapján szelektál ezek között, ha viszont indul, akkor ki dönti el a sorrendet. Az is kérdés, hogy ki bírálhatja felül ezeket a döntéseket, és az elnök illetve elnökhelyettesek értesülnek-e arról, hogy milyen ügyekben nem indult vizsgálat. Ezekre nem kaptunk választ, az IH sajtóosztálya csak a megjelent közleményt illetve a hatósági választ küldte el, amiből ezek nem derülnek ki.Megkérdeztük, mi lesz a brüsszeli irodával, de arra sem érkezett válasz. Mikor erre felhívtuk a figyelmet, annyi reakció jött, hogy a jelentésre adott 50 pontos cáfolatuk mindenre kiterjed, ezért kommentárt nem küldenek.Biró egyébként - a Hatóság nevében - kifogásolta az egész jelentés módszertanát, és szerinte jogilag megalapozatlan, szubjektív és tendenciózus állítások is szerepelnek benne. Ezeket pedig értelemszerűen a Bizottság vitatta a válaszában.
|
Egy új vizsgálat is súlyos aggályokat tárt fel az Integritás Hatóság működésében
|
Biró Ferenc - aki ellen hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával nyomozás folyik - a Hatóság nevében visszautasította a megállapításokat.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/15/egy-uj-vizsgalat-is-sulyos-aggalyokat-tart-fel-az-integritas-hatosag-mukodeseben
|
2025-07-15 15:43:00
| true | null | null |
444
|
Felszólító levelet küldött az Európai Bizottság a magyar kormánynak arról, hogy az autópálya-koncessziós szerződések odaítélése során tartsa be az uniós szabályokat.A kormány 2022-ben adta 35 évre koncesszióba a hazai autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó magántőkealapokból álló Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek. A szerződés alapján az üzlet 15-17 ezer milliárd forintjába kerülhet az adófizetőknek.Az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy a szerződés odaítélése során a kormány nem tartotta be a közbeszerzésre és a koncessziókra vonatkozó uniós szabályokat.A levélben aggályosnak tartják, hogy a kormány a gyorsforgalmi úthálózat építésére, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó kockázatot nem megfelelően hárította át a szerződő félre, holott ez kulcsfontosságú tényező. Ez különbözteti meg a koncessziós szerződéseket a közbeszerzési szerződésektől.A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a szerződést tévesen minősíthették közbeszerzési szerződés helyett koncessziónak, és ezáltal sérülhetett az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elve.A szerződés időtartama is túl hosszú, még akkor is sok a 35 év, ha ez valóban koncessziós szerződés lenne.A kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság levelére és orvosolja a hiányosságokat. Ha nem, akkor a Bizottság egy újabb véleményt ad ki.Arra is felszólították a kormányt, hogy az elektronikus útdíjszedést megfelelően vezesse be, hogy a rendszer uniós szinten átjárható legyen. Jelenleg nem az. Emiatt kötelezettségszegési eljárás is indul az ország ellen.
|
Komoly baja van az EU-nak azzal, ahogy a kormány 35 évre koncesszióba adta az autópályákat
|
Alaposabban megnézve lehet, hogy ezt nem is oldhatta volna meg így a kormány.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/17/komoly-baja-van-az-eu-nak-azzal-ahogy-a-kormany-35-evre-koncesszioba-adta-az-autopalyakat
|
2025-07-17 13:33:00
| true | null | null |
444
|
Az Európai Unió pénzügyminiszterei keddenelfogadták a tagállami kormányoknak, köztüka magyarnak adott idei ajánlásaikat.Azeurópai bizottsági javaslat alapjánkiadott dokumentumban a pénzügyminiszterek többek között azt ajánlották, hogy a magyar kormányköltsön többet védelemre;az ilyen kiadásokra adott kivétel mellett vessen véget a túlzott államháztartási hiánynak;vezesse ki az ársapkákat;javítsa a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, miközben a nyugdíjak mértéke továbbra is megfelelő marad, különösen a jövedelmi különbségek kezelésével;kerülje az önkényes adminisztratív beavatkozásokat és testre szabott jogszabályokat, hogy bizonyos cégeknek kedvezzen vagy épp akadályozza azokat;javítsa a szociális és munkanélküli ellátást;nyújtson célirányos lakhatási támogatást az alacsony jövedelmű háztartásoknak, valamint növelje a lakáskínálatot, többek között a szociális lakások tekintetében;tegyen konkrét lépéseket a fosszilis üzemanyagok kivezetésére, különösen a dízelnél és azoknál, amik akadályozzák az áramosítást a lakóházaknál, vezesse ki a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket;javítsa a természetes vizek megtartását és a szemét kezelését;sürgősen pörgesse fel a helyreállítási terv végrehajtását.főleg ajövőre lejáró, egyszeri helyreállítási alapmiatt hívták fel rá a miniszterek a magyar kormány figyelmét, hogy haladni kellene a jogállamisági feltételek teljesítésével. Innen 10,4 milliárd euró járna, de -egy potyaelőleget leszámítva- már csak a magyar kormány nem adhat be rendes kifizetési kérelmet, mert nem teljesítette az előfeltételeket. A kötelezettségvállalások "2026 augusztusáig történő teljesítése érdekében elengedhetetlen", hogy a magyar kormány "sürgősen felgyorsítsa a reformok és beruházások végrehajtását a releváns kihívások kezelése révén, elsősorban az EU pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez szükséges intézkedések gyors végrehajtásával. E tekintetbenkulcsfontosságú - valamint az üzleti környezet javítása és a versenyképesség előmozdítása szempontjából is alapvető jelentőségű - a korrupcióellenes keret megerősítése és a közbeszerzési verseny fokozása."Az egyik ilyen elvárás, hogytegyék átláthatóbbá a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat(kekvákat). A miniszterek szerint"a közpénzek kezelésére szolgáló új struktúrák, például a közérdekű vagyonkezelő alapítványok gyengítik a költségvetési felügyeletet, mivel úgy tűnik, hogy hatékony ellenőrzési mechanizmusok nélkül működnek".Megállapították, hogy Magyarországon felgyorsult a kohéziós politikai programok végrehajtása, amikkel már most is javít a versenyképességen és fellendíti a gazdasági növekedést. Ugyanakkor a "sikeres végrehajtásukhoz kulcsfontosságú, hogy Magyarország sürgősen megoldást találjon a feljogosító feltételekkel kapcsolatos, függőben lévő kérdésekre, különösen az Alapjogi Chartának való megfeleléssel és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos lezáratlan kérdésekre". (A kohéziós források egy részét befagyasztja a csak a magyar kormány ellen indult jogállamisági eljárás, amit 2022-ben a másik 26 kormányból 25 szavazott meg, éstöbb mint 400 milliárd forint már elérhetetlenné is váltmiatta. Emellett az Európai Bizottság is zárolva tartja a pénz egy részét az EU alapjogi chartája miatt, bár itt a teljesítetlenek nem függnek össze a többi eljárás feltételeivel.)A miniszterek szerint "Magyarország számos területen továbbra is kihívásokkal néz szembe", példáula versenyképesség fokozása;az innováció és a digitális képességek megerősítése;az energetikai átállás felgyorsítása;a megfizethető lakhatáshoz - többek között a szociális lakhatáshoz - való hozzáférés javítása;a hátrányos helyzetű csoportok továbbképzése és munkaerőpiaci integrációja;a szegénység, a társadalmi kirekesztődés és az oktatási egyenlőtlenségek elleni küzdelem;a vízgazdálkodás ellenálló-képességének fokozása terén.Ugyanakkor megjegyezték azt is, hogy magas a foglalkoztatottság, uniós támogatással emelkednek a tanárbérek, és a kormány a túlzott államháztartási hiány miatt indult eljárásban az elvárt maximum alatt tudja tartani a kiadásokat. Utóbbinál a magyar kormány is kérte, hogy adjanak ideiglenes mentességet a védelmi költésekre, amit a miniszterek keddenmegadtak neki és a másik 14 igénylőnek.Az ajánlásokat az állam- és kormányfők egyhangú következtetéseket kiadó Európai Tanácsa is minden évben megerősíti. Tavaly erreúgy sikerült rábólintania Orbán Viktornak, hogy a csúcstalálkozó napjának reggelén még arról írt: lesz egy "délutáni csata, ahol el akarják fogadtatni azokat a gazdasági intézkedéseket, amik földre vinnék a magyar családokat. Adóemelés, a rezsicsökkentés eltörlése, a nyugdíjrendszer átalakítása, a13. havi nyugdíj eltörlése, ezeket követelik Magyarországtól a bürokraták. Ezt én vissza fogom utasítani, és meg fogom védeni az új gazdaságpolitika legfontosabb, családokat védő elemeit."A pénzügyminiszterek után azuniós ügyekkel foglalkozók is jóvá szokták hagyniaz ajánlásokat, mielőtt az állam- és kormányfők elé kerülnek. Bóka János EU-ügyi miniszteregy keddi Facebook-bejegyzésbenúgy látta, "Brüsszel" már megírta Magyar Péter gazdaságpolitikai programját. "Az irány világos:fel kell számolni a rezsicsökkentést;el kell törölni a kamatstopot és az árrésstopot;ki kell vezetni az otthonteremtési támogatásokat;meg kell szüntetni az extraprofit-adókat;és le kell állítani a gazdák dízeltámogatását"- írta az ajánlásokról.A szintén aznap kiadottjogállamisági jelentéssel együttúgy látta, "Magyar Péter programját Brüsszelben írják. Fejezetről fejezetre. Sokféle nevet visel - ajánlás, reform, jelentés -, de a lényeg mindig ugyanaz: Magyarországot Brüsszelből, bábkormányon keresztül irányítani."A keddi ülésen Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkáraképviselte a magyar kormányt.A kormányokjúlius 1-én fogadták elaz ajánlásokat a miniszterek alatti előkészítő, állandó képviseleti szinten.
|
Kulcsfontosságú a korrupcióellenes keret megerősítése Magyarországon az uniós miniszterek testülete szerint
|
Brüsszelből bábkormányon keresztül akarnak irányítani, reagált a magyar EU-ügyi tárca vezetője, miután a tagállami pénzügyminiszterek elfogadták az ajánlásaikat.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/08/eu-europai-unio-tanacsa-orszagspecifikus-ajanlasok
|
2025-07-08 19:33:25
| true | null | null |
Telex
|
A miniszterelnök ultrahangos interjújában előkerült az Orbán család hatvanpusztai birtoka, bár Orbán Viktor először még azt a felvetést is komolytalannak próbálta beállítani, hogy az épületegyüttes az ő haciendája lenne. Korábban arra hivatkozva nem akart a birtokról beszélni, mert nem akart beleszólni a szülei dolgába.Majd most nagy nehezen mondott néhány szót a nemrég felújított épületegyüttesről: "Az édesapámé. Az egy gazdaság, az egy gazdaság, amit édesapám alkotott meg. Egy régi állami gazdaság volt, én gyerekkoromban egyébként még ott dolgoztam diákmunkán, az lerohadt, szétesett, édesapám megvásárolta, és csinál belőle egy gazdaságot, és az az övé. Ez van kikiáltva valamilyen, nem is tudom..."Bár a kérdező ezután inkább öltözködési kérdésekre váltott át Orbán Viktorral, a hatvanpusztai majorság története azért összetettebb.Ferenczi Kriszta 2014-es könyvéből, a Narancsbőrből lehet tudni, hogy az egykori József főhercegi majorságot magas aranykorona-értékű földek veszik körül. Öt műemléki épület áll rajta, a terület a Csákvári Állami Gazdaság kezelésében lévő állami tulajdon volt, ami 2011 júliusában a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. birtokába került. A cég pedig a miniszterelnök édesapjáé, Orbán Győzőé. A 13 hektáros területen fekvő majorságot először Mészáros Lőrinc cége bérelte. Ferenczi szerint Mészáros Lőrinc cége 2011-ben előre kifizette Orbán Győzőnek a tízéves bérleti díjat, 155 millió forintot. Ebből a miniszterelnök apjának cége egyben kifizette a majorságra felvett hitelét a CIB Ingatlanlízingnek. A szerző szerint ez arra utal, hogy a bérleti díjjal valójában zömmel Mészáros vette meg a nagy értékű ingatlant az Orbán családnak.A majorságot körülvevő állami földeket pedig Mészáros cége, a Búzakalász 66 Felcsút Kft. nyerte meg 20 éves bérletre. Fölötte pedig a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó szántói fekszenek. 2024-re a majorság körüli összes föld az Orbán és Mészáros családoké lett. Orbán Viktor apjának és Mészároséknak együtt összesen 277 hektár földje van arrafelé, ami nagyobb, mint a budapesti V., a VI. vagy a VII. kerület. De van arra egy golfklub is, ami korábban Csányi Sándor OTP-vezérhez tartozott, de már Orbán Győzőé, és egy részben Mészáros Lőrinchez, részben a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cég üzemelteti.A birtokon 2019-ben kezdődtek nagyszabású építkezések, közben egy műemléki istállót is leromboltak, hogy földalatti objektumot építsenek a helyére. A gazdasági portaépületnek beállított komplexum azóta egész elképesztő képet mutat a drónfelvételekről. A belső fotók a régi főúri-apátsági könyvárakat felidéző, festett mennyezetű, belül karzatos, egyik végén hatalmas kandallóval díszített teret mutattak.Hadházy Ákosnak egy ott dolgozó munkás azt mondta, hogy 2023 nyarára már csak a medencéket és a tavat kellett vízzel feltölteni. „Az első kisebb épület egy luxus kúria, amiben már akkor bent állt pl. egy antik állóóra és egy egészen csicsás cserépkályha. A második épületet belsejéről a hvg képeket is szerzett, az ugye a kazettás mennyezetű, hatalmas kandallóval fűtött könyvtár. Az egyik L alakú épületben rengeteg lakosztály található, szállodai elrendezésben, ez az épület föld alatti folyósóval összeköttetésben áll a kisebb kúriával és a mélygarázsokkal. A másik L alakú épületben hatalmas konyha és több nagy közösségi tér, étterem található, alatta pedig hatalmas élelmiszer raktár, három hűtőszobával. A kisebb épületek a portaszolgálatot és a gépészetet rejtik” – írta a képviselő egy általa látott videó alapján.
|
Orbán szerint a hatvanpusztai birtok csak egy gazdaság, de Mészáros Lőrincet teljesen kifelejtette a történetből
|
Pedig gyakorlatilag a régi barát vette meg az apjának a majorságot.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/17/orban-szerint-a-hatvanpusztai-birtok-csak-egy-gazdasag-de-meszaros-lorincet-teljesen-kifelejtette-a-tortenetbol
|
2025-07-17 21:52:00
| true | null | null |
444
|
A parlament oldalán már elérhető a Magyar Nemzeti Bank (MNB)felügyelőbizottságának legfrissebb jelentése(a 2024. június-2025. májusi időszakról), amelyben az MNB fb-je éles kritikákat fogalmazott meg az MNB, illetve annak leányvállalati és alapítványi gazdálkodásáról.Maga az értékelés ugyan túl sok új információt már nem tartalmaz az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentései után, de látszik, hogy az MNB fb-je is követte az ÁSZ munkáját és a sajtóban megjelent írásokat, ezeket folyamatosan értékelte is az ülésein. A testület szóvá tette, hogy észrevételeiket a korábbi vezetés nem vette figyelembe, a takarékossági szempontok nem érvényesültek.A jelentés olyan mintha az ÁSZ anyagai után az MNB fb-je is észrevette volna ugyanazokat, igaz kicsit anakronisztikus, hogy egy frissebb időszakot átfogó jelentés eszmél rá a régebbi visszaélésekre. Például arra, hogy a balatonakarattyai BOKK tervezése és építése során a közpénzek kezelésének ellenőrzése nem felelt meg az áttekinthetőség és az elszámoltathatóság feltételeinek.Valójában a 74 oldalas teljes anyag arról árulkodik, hogy az fb figyelmeztetéseit az MNB vezetése máskor sem vette figyelembe, de talán érdemes kiragadnunk egy nagyobb témakört!A legerősebb megállapítások ugyanis az MNB-székház felújításáról születtek. Például az, hogy Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a cége, a Raw Development Kft. úgy végezhette el a feladatot, hogy a Somlai-csoport tagjai 2020 és 2023 között döntően az MNB-s megbízásoknak köszönhetően realizálhattak mesés, több tízmilliárd forintos nyereséget, és a megbízási költség emelkedését nem tartották fontosnak a vonatkozó testületek megtárgyalni.Mint a jelentés írja, a Magyar Nemzeti Bank Magyarország egyik legfőbb intézménye, székháza több mint 100 éves műemléképületének felújítása tekintetében a legfontosabb döntések egyike a generáltervező és generálkivitelező kiválasztása.A stratégiai célok elérése, a gazdasági-pénzügyi kockázatok minimalizálásának igénye, a minőség biztosítása, a reputációs kérdések figyelembevétele mind ezt követelik meg. Ezt a feladatot azonban majdnem teljességében az MNB-Ingatlan Kft. végezte el az MNB szinte teljeskörű felhatalmazása alapján.Az MNB-Ingatlan Kft. által lefolytatott kiválasztási folyamat az elégtelen dokumentáció miatt értékelhetetlen.A józan ész alapján azonban megállapítható, hogy a pályáztatás nem felelt meg az elvárható gondosságnak a Raw Development Kft. és a T-Trans meghívása és a Raw Kft. kiválasztása miatt. A közpénzből származó vagyonra vonatkozóan elvárás az áttekinthető, hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás, amely itt csorbát szenvedett.A nyertes cég műemléki védettség alatt álló ingatlanokhoz kapcsolódó referenciája nem elfogadható, ennek az ajánlatkérő bizottság általi értékelése megdöbbentő. A saját szabályok megfelelő alkalmazásának a nyertes cég kizárása lett volna az eredménye.
|
Felügyelőbizottsági jelentés az MNB-ről: Ki kellett volna zárni Somlai Bálint cégét
|
Páros lábbal szállt bele az MNB fb-je a régi vezetésbe. A székház felújításának folyamatát a hiányos dokumentáció miatt például értékelhetetlennek minősítette.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/09/mnb-fb-szekhaz-matolcsy-gyorgy-somlai-balint-raw
|
2025-07-09 13:07:24
| true | null | null |
Telex
|
2023 októberében hatalmas szaladgálás és ideges csapkodás volt tapasztalható az MNB-alapítványoknál és a hazai bankrendszer egyes szereplőinél, elsősorban a Magyar Nemzeti Banknál (MNB), de még a magyar politikai élet legfőbb döntéshozóinál is. Mint később részleteiben látjuk majd: egy bankhitelről ugyan formálisan a hitelt felvevő és a hitelt nyújtó egyeztet, senkinek ne legyenek illúziói, vannak olyan döntések, amelyek egészen magasan születnek. Ilyen volt a 2023. októberi is. Ezekben a napokban a következő kérdések repkedtek az esettel összefüggésben: "ez meg hogy történhetett meg?", "ennyire rossz a helyzet?", "egy pöttöm svájci bank bezsarolhatja a Magyar Nemzeti Bankot, egész Magyarországot?".Cikkünk elkészítéséhez sokakkal - köztük bankárokkal, ügyvédekkel, tanácsadókkal, egykori és jelenlegi tisztviselőkkel - tudtunk beszélni azokról a napokról, amikor ilyen és hasonló kérdések merültek fel, miután egy kicsi svájci bank, a CBH (Compagnie Bancaire Helvétique) gyakorlatilag ultimátumot adott az MNB-alapítvány pénzét kezelő Optimának, egészen pontosan annak Alpine Holding Kft. nevű cégének, amely korábban hitelt vett fel tőle. Az ultimátum lényege ez volt:vagy azonnal adjon a hitele mögé pótlólagos fedezeteket az Alpine Holding;vagy pár napon belül (szó szerint 2-3 munkanap lett volna csak a rendelkezésre álló idő) fizessen vissza 170 millió svájci frankot;vagy tovaterjedő felszámolási eljárások jönnek, azaz messzemenő negatív következményei lesznek a nem fizetésnek.Természetesen ezeket a kéréseket nem a hasára ütve fogalmazta meg a bank, az Alpine Holdinggal kötött hitelszerződése ezekre lehetőséget biztosított. Más kérdés, hogy a felkészületlen magyar oldalt ettől még meglepte a fellépés.Az Alpine Holdingot most Hegedüs István, az MNB-alapítványok pénzét kezelő Optima első embere vezeti. Ő az új erők embere, vagyis már Varga Mihály MNB-elnökségére esett a kinevezése, igaz, eddig nem éppen diadalmenet a fellépése: éppen most kapott egynagy pofontaz MNB-alapítványok egyik fő befektetése, vagyis luxusingatlanokat fejlesztő és üzemeltető svájci Ultima Capital SA közgyűlésén, mert június 30-án az előzetes megállapodás ellenére nem választották be a cég igazgatóságába.A vizsgált időszakban, vagyis 2023 októberében viszont még egy Dudás Lóránt nevű jogász vezette az Alpine Holdingot, aki az MNB-ügy egyik alulkezelt szereplője volt - alig születtek róla cikkek, annak ellenére, hogy tucatnyi cégben volt vezető. Igaz, valójában sem formálisan, sem informálisan nem volt nagyon meghatározó, hiszen formálisan az MNB alapítványa, a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) kuratóriuma hozott sokszor döntéseket, informálisan pedig olyan "tulajdonosi képviselők" (házon belül legalábbis így hívták a semmilyen formális tisztséggel nem rendelkező, de azért utasításokat adó szereplőket). Közülük valakiKovács Petra néven küldözgetett utasításokattartalmazó leveleket, de akik ezeket kapták, Matolcsy Ádámot, a jegybank elnökének fiát vélték a levélírónak.Dudást mindenesetre nem igazán vették komolyan. Amolyan végrehajtónak gondolták az ügy ismerői, akire nagyon nagy volt a kabát, hiszen egy ideje ugyan ott volt már az Optimánál beosztott jogászként, de eredetileg nem arra vették fel, hogy ő legyen az első ember. Nem csoda, hogy a szóban forgó hitel esetében teljes kézi vezérlésre került sor: minden részletet magas szinten dolgoztak ki, az Optima vezetésének és a PADME kuratóriumának nem volt valódi szerepe a tárgyalásoknál.De miből eredt a baj? Az Optimát vezető - finoman szólva sem nemzetközi szintű - üzletemberek - 2023 októberében egyszer csak annyit észleltek, hogy nagy baj van, de fogalmuk sem volt, hogy mi történik, kapkodtak, idegeskedtek, mert nem láttak még ilyesmit.Pedig a CBH banktól már korábban kaptak jelzéseket, hogy a 2022. február 18-án megkötött, 170 millió svájci frankos hitellel baj van, a mögé tett fedezet értéke csökken. A fedezetet a Globe Trade Center (GTC) nevű, lengyel tőzsdén jegyzett ingatlanos cég részvényei jelentették, amelyben az Optima többségi tulajdonrészt szerzett, és ami majd megkérdőjelezhető menedzsmentdöntések miattfokozatosan leértékelődött.Az optimások azonban nem vették komolyan a svájci bank felhívásait, sokszor nem is reagáltak. Azt, hogy slendriánságból vagy valamilyen tudatos terv alapján nem kezelték a hitel problémáit, nem tudhatjuk, azt viszont igen, hogy végül egyik pillanatról a másikra egy pénteki napon olyan - a szerződések, a jog lehetőségeit kíméletlenül kihasználó - ukázt kaptak, amihez nem voltak hozzászokva. Péntektől keddig, tehát a hétvége folyamán kellett volna rendezni a helyzetet.Ahogy már említettük, az Optima vezetése nem ehhez volt szokva. Volt, aki elmesélte nekünk, hogy ekkoriban itthon a cég és a hozzá kapcsolódó kisebb vállalkozások - a hátuk mögött az MNB-vel - vörös bársonyszőnyegen lépkedett. Ha az ingatlanügyleteihez, egyetemvásárlásához, valamilyen szerződéshez, engedélyhez, jogi bejegyzéshez adminisztratív teendői voltak, mindenki tudta, hogy a vagyonkezelő mögött nemcsak a jegybank, de nagy politikai támogatottság is áll. Ilyen körülmények között az, hogy egy nemzetközi szereplővel nem a Felix Étteremben, fehér asztal mellett kell megbeszélni egy ügylet tartalmi elemeit, hogy az apró betűs jogi passzusok nem véletlenül vannak a szerződésekben, teljesen sokkszerűen érte a szereplőket.Pedig valójában ezek a tapasztalatlan, rendkívül felkészületlen magyar döntéshozók a CBH esetében semmi mással nem találkoztak, mint azzal, amit minden, piacra járó egyszerű állampolgár is ismer. Vagyis azzal, hogy más a tónus, amikor el kell adni valamit, és más, amikor már a reklamáció, veszekedés fázis van. A tónus megváltozását az Optima vezetői is átélték, amikor a CBH a feltételek nem teljesítése miatt borítani akarta a hitelt. A svájci fellépés után pedig azok az emberek, akiket arra választottak ki, hogy minden utasítást vakon hajtsanak végre, csak néztek, mint Rozi a moziban, felfalták őket reggelire.A helyzet, amelyben végül az Magyar Bankholdingnak (MBH) kellett mentőövet nyújtania, az egész MNB-ügy egyik legsúlyosabb mulasztása, rossz döntése, vagyonelherdálása volt. A magyar bank viszont erre a segítségnyújtásra csak úgy volt hajlandó, hogy megdöbbentő mértékben túlbiztosíthatta magát, nagyon megkérte az árát a segítségnek. Mint látni fogjuk, ennek eredménye végül az lett, hogy az alapítványi vagyon jelentős részére jogot formálhat, ha valami gond lenne a teljesítéssel.Ráadásul rendkívül érzékeny ügyeltről van szó a bank tulajdonosi szerkezete miatt. Egyrészt az MBH részben a magyar államé (amely állítólag lassankiszállna), másrészt a bank tulajdonosai között olyan szereplők isfelbukkannakhúsz százalék feletti tulajdonrésszel, akiknek az MNB-alapítványokhoz is volt közük, magánérdekeltségeikkel haszonhúzói voltak a visszaélésgyanús ügyleteknek. A cikkekben sokat emlegetett körnek (Matolcsy Ádámnak, Somlai Bálintnak, Száraz Istvánnak) vagy legalábbis egy részének tehát az MBH által be nem hajtott követelések kezeléséhez is van köze, amire a cikk végén még visszatérünk.Az érintettek nagyrészt a banktitok miatt nem is beszélhettek a témáról - azt tapasztaltuk, hogy még azok is, akik más ügyekben viszonylag kooperatívak voltak, a bankhitel sorsát vagy az MBH-s kapcsolatot érintő kérdéseinknél eléggé lezártak. Ennek ellenére a hitelről azért tucatnyi forrással beszélgettünk, és végeredményben összeállt egy olyan történet, amelyben több ponton voltak meglepő új információk.A legnehezebb időszak nagyjából 2023 májusa és októbere közé esik, de menjünk vissza először annak a hitelnek a felvételéig, amit az MBH-nak később, a bedőlés után refinanszíroznia kellett.2022 elején jártunk, amikor - ha lehet ilyet mondani egy folyamatos vagyonvesztéssel járó történetben - az MNB-alapítványok vagyoni helyzete a csúcson volt. Még nem voltak nagy adósságok, az egyre ambiciózusabb alapítvány a lengyel GTC ingatlancég többségét már birtokolta, de már fél éve volt felhatalmazása arra is, hogy beszálljon a svájci Ultima Capital SA ingatlanpiaci luxuscégbe is. A bizarr történetetrészletes cikkbenmutattuk be, de foglalkoztunk vele az MNB-botrányt feldolgozó dokumentumfilmünkben is:A svájci luxust megkívánó magyar kör, az Optimánál informális hatalommal bíró Matolcsy Ádám és Száraz István, nagyon szerettek volna egy jól eltervezett folyamatban a lengyel mellett a svájci luxuscégben is irányító pakettet szerezni. (Formálisan ekkoriban Fekete Zoltán volt az Optima vezetője, de úgy tudjuk, itt az informális befolyás érvényesült inkább.) Viszont nem volt ehhez elég pénzük, ezért többféle ötlet született, hogy miképpen lehetne a szükséges összeget előteremteni. Felmerült például, hogy egy neves nemzetközi befektetőtárssal kellene szövetkezni, angolszász alapok mellett egy dél-koreai alap is szóba jött.Az Optima ebben az időszakban úgy definiálta magát, mint egy sikeres nemzetközi sovereign fund, vagyis olyan állami befektetési alap, amit Norvégia, Oroszország, Katar példájából ismerhetünk. Igaz, ezek az országok mesés szénhidrogénvagyont és nem a jegybankjuk nyereségét tették ilyen szuverén alapba. A tárgyalások azonban nem haladtak elég jól, miközben már nagyon kellett volna a pénz, hiszen az Ultima megvásárlása mellett a lengyel GTC-ben is éppen tőkeemelés készült.Ekkor került képbe a svájci bank. Minket nagyon érdekelt volna, hogy a magyar MNB alapítványa és a kis svájci CBH bank hogyan került ismeretségbe, de határozott választ a történetnek erre az elemére nem kaptunk. Volt, aki azt mondta, hogy ugyanazon a vonalon, ahol az Ultimát, a CBH-t is ajánlották befektetési bankárok az Optimának, más durvább olvasattal állt elő: szerinte egyszerűen belerángatták az Optimát egy nagyon kedvezőnek tűnő (de csak tűnő) ajánlatba. Ez a verzió arról szólt, hogy érdemes olcsón, alacsony kamattal eladósodni a nagy célért, az Ultima többségéért, és lám, van itt egy nagyon kicsi svájci bank, a CBH, amely megdöbbentően kedvező hitelt ad.A Pallas Athene Domus Meriti Alapítványnak, illetve a vagyonát kezelő Optimának volt egy projektcége, a fent már említett Alpine Holding Kft., amely áttételekkel, egy luxemburgi érdekeltségen keresztül törekedett az Ultima megvásárlására. Ez a projektcég vette fel a hitelt, az Alpine Holding tehát Svájc egyik legkisebb bankja, a CBH felé eladósodott. A pontos feltételeket dokumentumban nem láttuk, de az ügyre rálátó szereplőktől valóban kedvező kamatról hallottunk. A svájci viszonyítási kamatláb ugyanis alacsony volt, hiszen Svájcban az infláció mérsékelt volt ebben az időben. Így a 170 millió frankot nagyjából 2 százalékos kamattal kapta meg az Optima úgy, hogy a hitel évente újratárgyalandó volt. (Magasabb kamatszintekhez szokott magyar szemmel érdekes adalék, hogy amikor az Optima felvette a hatalmas hitelt, a svájci irányadó kamat konkrétan negatív volt,mínusz 75bázisponton állt.)Tóth Bertalan MSZP-s képviselő a parlamentben is kérdezett az Optima adósságáról, Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökénekválaszábóltudjuk, hogy egészen pontosan 2022. február 18-án született meg a CBH és az Alpine Holding Kft. között a szerződés. Akik a szerződést kötötték, úgy emlékeznek, hogy az Optima mint egyre nagyobb ingatlanbefektető komoly terveket dédelgetett, ebben a helyzetben pedig úgy értékelte, hogy a projektcégek adóssághelyzetébe még belefért ez az eladósodás, hiszen nem lépte túl az eladósodottság az iparági sztenderdeket. Magyarán szerintük érdemes volt a további célokhoz olcsó hitelt felvenni.A kritikus vélemények szerint ugyanakkor felfoghatatlan felelőtlenség volt ez a hitel, amellyel mégiscsak az országunk jegybankja, az MNB és annak alapítványa lett kiszolgáltatott egy kis svájci banknak.Az Optima mindenféle kinevezett döntéshozói azonban azt hitték, hogy feltalálták a pénzügyi örökmozgót. Úgy számoltak, hogy van egy évente 12 százalékot hozó svájci befektetésük (az Ultima sztorijábaneredetileg egy ilyen kötvénnyel indult el az Optima), amit egy jelképes (2 százalék körüli) kamatozású hitellel vehetnek meg. Igen ám, csak maga a hitel mégis nagy kitettség volt, mert a svájci banknak erős feltételei voltak annak felmondására. Ebben a fedezetként adott GTC-részvények értékelése volt a kulcs. A naiv magyarok abban bíztak, hogy a svájciak miért ne hosszabbítanák meg évente a hitelt, de ez nem volt ennyire automatikus, a GTC-részvények mélyrepülésével pedig egyáltalán nem kalkuláltak.A magyar kör 2023-ban már egyáltalán nem értette, hogy mi történik, és több szarvashibát is vétett. Az Ultima egyik alapítója, a francia Max-Hervé George ki akart szállni a cégéből, és ez a terv valójában nagyon tetszett a magyaroknak is, hiszen azt látták, hogy eljött a pillanat, amikor végre átvehetik az irányítást.Csakhogy a cégnek volt egy megszokott struktúrája, amelyben elvált az ingatlanok tulajdonlása (rövidítve nevezzük ezt a céget PropCónak, ez volt az Ultima Capital SA) és azok üzemeltetése (ManCo, vagyis ULT Management). A francia milliárdosnak adózási szempontból kedvezőbb lett volna, ha ezeketa cégeket összetolják, a magyarok ebbe belementek, illetve a tervezettnél korábban ki is vásárolták a francia üzletembert. Igaz, azt hallottuk, hogy nem teljesen a saját jószántukból: mindez akkor zajlott, amikor kiderült, hogy a CBH borítaná a hitelt, de együttműködőbbnek mutatkozott abban az esetben, ha az alapítót kifizetik.Az egész MNB-ügy egyik legérthetetlenebb kérdése, hogy amikor a magyar közpénzen rendre külföldi milliárdosok gazdagodtak, az a magyar döntéshozók hozzá nem értéséből fakadt-e (sajnos ez nem kizárt), vagy olyan magánérdekek, összejátszások is voltak, amelyeket nem ismerhetünk.A magyar döntéshozók (a hivatalosak és a formálisak is) ekkorra már teljesen megzavarodtak, hirtelen azt látták, hogy ki kell fizetniük az alapítót, de a bank is kéri vissza a pénzét. Csakhogy az Optimának egyáltalán nem volt pénze, azonnal rengeteg forrás kellett, vagyis másik hitelezőt kellett keresni, akinek a pénzéből például a svájci CBH-t ki lehet fizetni.Természetesen azonnal jött az ötlet, hogy majd az MBH segít. Ez a bank volt az Alpine Holding hazai számlavezetője, ennek a magyar banknak a tulajdonosa volt a magyar állam, de a különféle részvényesek között Mészáros Lőrinc köre mellett felbukkant az alapítványok üzemeltetésében is aktív kör, vagyis olyan magántőkealapok, amelyeket a Száraz István (Matolcsy Ádám barátja) által birtokolt Quartz Alapkezelő kezelt, vagyis Matolcsy Ádám köreihez szokás sorolni őket.Az MBH segített is, méghozzá úgy, hogy az érintettek visszaemlékezése szerint nagyon magas szinten született erről döntés: amellett, hogy az MBH részéről a felsővezetés vette kezébe az ügyet, a magyar politika legmagasabb szintjei is bekapcsolódtak. Háttérbeszélgetéseink során azt hallottuk, végül miniszterelnöki szinten bólintottak rá a konstrukcióra. (Orbán Viktor egyébként az MNB-botrány kirobbanása óta látványosankevéssé informáltnak mutatja magátaz egész ügyben.) Az MBH banki szempontból egyébként jól járt el, vagyis nem kockáztatott, prudens volt, és nem is volt szégyenlős: nagyon megkérte az árát a segítségnek.Ezen a ponton mutassuk be a hitel kérelmezőjét is! A 2021-ben alapított optimás projektcég, vagyis az Alpine Holding Kft. vezetőinek alakulása jól jelképezi a változást. Először Fekete Zoltán, majd Dudás Lóránt, később Stofa György, legvégül pedig - Varga Mihály jegybanki érkezése után - Hegedüs István lett a cég vezetője, és ezek valóban teljesen eltérő korszakok voltak. Az Ultima részesedését finanszírozó cég adóssága eközben riasztó mértékben nőtt:2021-ben 72 milliárd forint,2022-ben 143 milliárd forint,2023-ban 234 milliárd forint volt.2024-ben még nem láttunk üzleti jelentést, de 2023-ban 4,5 milliárd forintos volt a veszteség, a saját tőke pedig negatívba fordult. És álljon még itt egy rémisztő folyamat: 2022-ben a cég a kiegészítő melléklete szerint jogászokra 115 millió forintot, bankköltségre 70 milliót, kamatokra 3,1 milliárd forintot költött. Ez sem kevés, de 2023-ban a helyzet fokozódott: jogi szolgáltatásra 524 millió forintot, bankköltségre 266 millió forintot, hitelkamatokra 9 milliárd forintot. Közpénzből, egy érthetetlen célért, rossz struktúrában. A cég könyvvizsgálója az Optima szokásos szolgáltatója, a BDO volt, a számlavezetője az MBH.A céget korábban vezető Dudás ugyan egy ideig bizalmi ember volt, de miután egy időben már jelezte felfelé a gondokat, például amikor az egyik évbena kecskeméti egyetem alapítványától kapott kölcsönkamatfizetésénél volt vita (végül rendben kifizették a kamatot), elmérgesedett a helyzet. Dudásnak mennie kellett az Optima éléről. Ez 2024 végén történt, innentől pedig már csak a fekete öves bizalmasok maradtak, vagyis a magánhaszonhúzókhoz, a Matolcsy-körként emlegetett csapathoz legszorosabban kötődő emberek (például Stofa György, Gut László). Végül 2025. március 6-tól, közvetlenül Varga Mihály jegybanki érkezése után Hegedüs István lett a vezető.Na de vissza a hitelhez! Az lett tehát a felső szinteken megszületett döntés, hogy az MBH segíthet, de nem veszíthet az ügyleten, és mindennek rendben kell lennie. Vagyis rengeteg fedezetet kell kérni, túl kell biztosítania magát a banknak.A bank gyakorlatilag rátette a kezét a PADME vagyonának döntő részére, így az Ultima- és a GTC-részesedésre is,amennyire tudjuk, egyedül a METU egyetemre nem. Vicces adalék volt, hogy a tárgyalók üzenetet kaptak felülről, amelynek lényege az volt, hogy kellő ingatlanfedezetre is szükség van a politikai szint jóváhagyásához. Márpedig az Optimának ekkor már nem voltak saját ingatlanjai, csak a lengyel GTC-ben és a svájci Ultimában részvényei. A politikai szintnek viszont senki nem merte elmagyarázni, hogy nincsenek fedezetbe adható ingatlanok, senki nem mert akadékoskodni, így végül nagyon furcsa ingatlanok kerültek be biztosítékként. Erről nemrég felszínre is kerültek információk: kiderült, hogy például a Matolcsy-kör strómanjaként számon tartottStofa György székesfehérvári (csalapusztai) kastélya is fedezet lett.Az, hogy egy ilyen ügyletben más, jelen esetben például Stofa tol be fedezetként ingatlant egy tőle papíron független szereplő (az Alpine Holding Kft.) hitele mögé, elég szokatlan, de persze nem zárható ki ilyen megoldás: a bankot nem kell, hogy érdekelje, hogy az adott magánszemély miért ajánlotta fel az ingatlanjait - hallottuk erről.Az MBH ugyanakkor a hitelfedezeti nyilvántartási rendszer alapján a 170 millió eurós hitel mögé közel egymilliárd euró értékű GTC- és Ultima-részvényt is kapott biztosítékként. Hozzátehetjük, ezek azért mérgezett fedezeti elemek voltak. Az ügy egyik kulcsszereplőjétől ugyanis tudjuk, hogy a GTC és az Ultima részvényeivel kapcsolatban van egy komoly kockázat.Ha az MBH lehívná ezeket a fedezeteket, akkor friss nagytulajdonosként rögtön kötelező vételi ajánlatot kellene tennie a kisebbségi tulajdonosoknak, ráadásul jó magas áron.Vagyis ez egy mérgezett pirula: ha a bank érvényesítené a jogát a GTC-re, sok tízmilliárdot kellene még pluszban kifizetnie. (Ugyanez a helyzet egyébként a kecskeméti egyetemet működtető alapítványra is igaz, amelynek hiába ragadt be egy rakás pénze az Optimánál, nem igazán opció neki, hogy erőszakos próbálja azt visszaszerezni.)Éppen ezért és persze politikai okokból is, a fedezet lehívása nem várható. Az MBH gondolkodására rálátó forrásaink véleménye szerint a bank munkatársai nagyon óvatosak voltak a szerződéskötésnél, sőt, óvatosak a mai napig is. Hiába volt a nagy rohanás, a hitelszerződésnél azért elkészült egy értékbecslés egy big four tanácsadóval, neves nemzetközi jogi iroda szövegezte a szerződést. Az MBH-t az is megnyugtathatta, hogy a GTC és az Ultima részvényeinek hivatalos tőzsdei értékénél a cégekben lévő ingatlanok eszközértéke magasabb, a hitelkeret méretéhez képest legalább háromszoros-négyszeres a fedezetek értéke.A bankároknak eleve az volt a megélésük, hogy ők nem nyerészkedtek, hanem "megmentették" az összeomlástól a jegybanki alapítványt, és mint hallottuk, a hitellel az MBH hosszú távon gondolkodik: nem szeretné, ha el kéne adni a fedezeteket, sőt abban bízik, hogy az Optimának sikerülhetkihúzni a mocsárból GTC-t, amelynek részvényárfolyama így visszakúszhat a korábbi, magasabb szintre.Vagyis, bár lehet olyan vélemény, hogy az MBH jelenléte a konstrukcióban állandó fenyegetés, mi azt hallottuk, hogy a bank nem akarja, hogy bedőljön az Optima, inkább a hitel működtetésében érdekelt, azaz a kamatra pályázik. Azt nem tudjuk, hogy az MBH mennyire drágán adta a hitelt (ezt az Alpine magas éves kamatköltségéből sem lehet kiszámolni, mert más kötelezettsége is van a cégek), de azt hallottuk, hogy a kamat egyáltalán nem alacsony, viszont nem is olyan magas, mint egy bóvlikötvénynél lenne.Az MBH szerepében az is erős visszhangot váltott ki, hogy amikor aDirekt36már annak hivatalos publikálása előtt részleteket jelentetett meg az Állami Számvevőszék jelentéseiből, kiderült, hogy a 170 millió eurós hitelt az MBH adta. Vagyis vélhetően benne volt ez az információ a jelentéstervezetben. Viszont amikor néhány nappal később megjelentek a a jelentések, ezekben már csak "bank" szerepelt, vagyis azMBH neve kikerülta nyilvános verzióból.A Telex erről azt hallotta, hogy az MBH nevesítésének mellőzése Windisch László döntése volt, aki úgy gondolkodott, hogy a banktitok miatt érdemes a szolgáltatót anonimizálva feltüntetni. Ugyanakkor ebben vélhetően nem volt igaza, hiszen nem pusztán a Direk36 cikkében jelent már meg az információ, illetve nem csupán az "egész város erről beszélt", de a jelzálog-nyilvántartás miatt - némi közjegyzős ügyintézés után - bárki által nyilvánosan is elérhető adatról volt szó. Vagyis, bár állítólag senki nem kérte, hogy a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett bank maradjon ki a jelentésből, végül feleslegesen keltett gyanút az, hogy kikerült a név, és az információ nem is maradt rejtve a közvélemény előtt.AzMBHkezében tehát van egy adu ász, de a gazdasági és a politikai kockázatok miatt abban bízhat a jegybank és a PADME új vezetése, hogy a bank nem tesz olyan, összeomlást jelentő lépést, amely borítja a sztorit. Még akkor sem, ha az Optima jelenleg is elképesztő kockázatot jelent a pénztelenség és az adósságspirál miatt. Hiszen a korábbi menedzsment ugyan felvásárolhatta volna a GTC kisebbségi pakettjét, és többségbe kerülhetett volna az Ultimában, ezeket az irányokat nem vitte végig következetesen.Abban, ahogy a helyzet alakult, tényleg érthetetlen elemek észlelhetők, hiszen ott van a háttérben az MNB a maga reputációjával, vélhetően nagyon erős elemzőivel, pénzügyi tudásával, az egykoron az ő nyereségéből létrehozott alapítvány mégis folyamatosan újabb kötelezettségeket vállalt, miközben nem volt pozitív cash flow-ja. Ha pedig bárki rákérdez ma az alapítvány egykori tisztviselőire, kurátoraira, vezetőire, azok általában arra képesek csak, hogy "nem válaszolok", "a pénz megvan", "nem vagyok közszereplő", miközben ezek az emberek százmilliárdos nagyságrendű múltbeli hibákat követtek el (jogi értelemben legalábbis ők a felelősek a történtekért) és hasonló nagyságrendű jövőbeli problémákat keletkeztettek.Ráadásul az adósságmenedzsmentben az új erők sincsenek a helyzet magaslatán. Képzeljük el, hogy adott az MNB, az ország jegybankja a maga új alapítványi gárdájával, és ma mégis azt látni, hogy az Ultimábankénye-kedve szerint játszika magyar féllel egy valamiért beengedett görög milliárdos. A másik vonalon pedig aGTC-benjövőre lejár egy 500 millió eurós kötelezettség, és a magára hagyott cégvezetés olyan eszelős kamattal tudná csak ezt újrafinanszírozni, ami kigazdálkodhatatlan. Amellett aligha kell érvelni, hogy egy nagy cégnek sem mindegy, hogy 500 millió euró 2 vagy 7-8 százalékos kamattal ketyeg.Az MNB-ügy magánhaszonhúzói (leginkább Matolcsy Ádám, Száraz István és Somlai Bálint neve szokott ebben a kontextusban előfordulni) közben láthatóan nincsenek rosszban az MBH-val. A banknak vanhárom olyan tulajdonosais, amely ehhez a körhöz kötődik azáltal, hogy valamelyik Száraz István-féle alapkezelő cég kezeli a magántőkealapjukat:A CEE Paramount Equity Zrt., amelynek a Shihon Magántőkealap a tulajdonosa (vezetői pedig Valkó Mihály, Balássi Zita, Takács Marcell).A Hungary Apex Investments Zrt, amelynek az Aurum Magántőkealap a tulajdonosa (tisztviselők Valkó Mihály, Balássi Zita, Takács Marcell).Illetve a Pinnacle Asset Group Zrt., amelynek szintén az Aurum Magántőkealap a tulajdonosa (tisztviselők Valkó Mihály, Balássi Zita, Takács Marcell).Ez egyúttal azt jelenti, hogy amennyiben ezek a tulajdonviszonyok fennmaradnak, és az MBH nyereséges, akkora profitból (többek között az MNB-alapítvány cégének adott kölcsönből származó haszonból is) vélhetően részesedik az a kör, amely aktorként részt vett az alapítvány félresikerült bizniszeiben, eladósításában.Közben Somlai Bálint, illetve a Pusztaszeri út 59-be bejegyzett Brendal Magántőkealap tulajdonos abban aTKK Talentisnevű követeléskezelő cégben is, amely azMBHledobott rossz követeléseit hajtja be az ügyfeleken, és ahol példáulVida Józsefis tulajdonos. A cég az MBH-csoport ilyen-olyan követeléseiből él. A volt takarékszövetkezeti (tehát zömében lakossági, illetve vidéki) követeléseknek és az MKB után maradt nem teljesítő hitelköveteléseknek is részben ez a kör lett a gazdája.Természetesen a gazdaság működésének fontos eleme, hogy legyen a hitelezők védelmében követeléskezelési, akár végrehajtási szabályrendszer. Hiszen ha a kölcsönadott pénzek behajtására nem lenne mód, akkor senki nem adna kölcsön, és ezzel éppen azok járnának a legrosszabbul, akik egy élet jövedelmeinek kiegyenlítésével hamarabb szeretnének lakáshoz, autóhoz vagy éppen mosógéphez jutni. Mégis van abban valami morbid, hogy az ország leglátványosabban költekező köre azokon keres pénzt, és nem is keveset, akik képtelenek az adósságcsapdából kivergődni. A cég tavaly 5,8 milliárd forint árbevétel után 2,4 milliárd forint adózott eredményt ért el.Az MNB-ügy egyik legizgalmasabb folyamata a közeljövőben is az marad, hogy az MBH folytatja-e az alapítvány finanszírozását, illetve az alapítványi világban meggazdagodó magánkör eközben tulajdonosa tud-e maradni az MBH-nak. Ha tippelni kellene: az elsőben a politika érdeke az, hogy minden menjen tovább, a másodikban viszont a status quo fennmaradása szinte elképzelhetetlen. Lehet, hogy csak szépen csendben, a háttérben, de akik eddig úgy nyerészkedtek, hogy közben nagy volt a vagyonvesztés, szinte biztosan el fognak tűnni a zsírosbödön mellől. Jó esetben ebben a folyamatban a köz kap vissza valamit, rossz esetben majd továbbra is magánbefektetők, csak mások, akiknek a pozíciója továbbra is stabil a rendszeren belül.
|
Úgy rántotta vissza a szakadék széléről a jegybanki alapítványt az MBH, hogy minden részletről a legfelső szinten döntöttek
|
Az MNB-alapítvány pénzét kezelők érthetetlen módon teljesen kiszolgáltatták magukat – így végső soron a jegybankot, sőt Magyarországot is – egy kis svájci banknak. Mikor bedőlt az egész, az MBH-nak kellett mentenie a helyzetet, meg is kérte az árát a villámgyors segítségnek. A vége az lett, hogy a bank kezébe került az alapítványi vagyontömeg sorsa, a bankban pedig a Matolcsy-kör is tulajdonos.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/10/mnb-ugy-mbh-hitel-matolcsy-adam-orban-viktor-cbh
|
2025-07-10 07:28:19
| true | null | null |
Telex
|
A legnagyobb összeget közbeszerzésen a mohácsi Duna-hidat építő Duna Aszfalt nyerte 2024-ben, de több ismerős név is feltűnik mögötte a listán -derül kiaz Integritás Hatóság magyarországi közbeszerzésekről szóló éves jelentéséből, amelynek alapján alapos gyanú merül fel arra, hogy a hazai költségvetési forrásból megvalósuló beszerzések sokaságánál adják le a drótot a nyertes pályázónak arról, mekkora összeget beírva lehet majd megnyerni a pályázatot.Az anyagból kiderül, hogy a keretmegállapodásos közbeszerzéseknél megháromszorozódott az uniós források aránya, addig az ezen kívül eső tendereknél több mint tíz százalékkal csökkent éves alapon. 2023-hoz hasonlóan tavaly isaz építési munkákra kiírt közbeszerzések tették ki a legnagyobb, csaknem 1240 milliárd forintos összeget, ami 86 milliárd forintos növekedést jelentett a tavalyi évhez képest.Ezt követte az üzleti szolgáltatások körülbelül 409 milliárd forintos közbeszerzési piaca, ami csaknem kétszer nagyobb volt, mint 2023-ban.Ennél még meredekebb növekedést mutatott a harmadik helyen álló szállítási szolgáltatások csoportja, ahol 373 milliárd forintos összesített közbeszerzési összegével meghússzorozta a tavalyi eredményét.Utóbbiakat egyébként nagy részben egyetlen céghez, a buszos személyszállítással foglalkozó ArrivaBus Kft.-hez köthetjük. A vállalat főként a fővárosi tömegközlekedési tendereken ért el nagy sikereket, és egészen 2024-ig a német Deutsche Bahn államvasút tulajdonában állt, amikor is az amerikai I Squared Capital befektetéskezelő vásárolta meg.A jelentés alapján míg az uniós forrást használó keretmegállapodáson kívüli közbeszerzéseknél csupán öt százalék volt az olyan nyertes pályázatok aránya, aminél a pályázó közel százszázalékos pontossággal (99-101 százalék) belőtte a tendert kiíró szervezet előzetes becslését a munka összegéről,addig ez az arány az uniós forrást nem használó közbeszerzéseknél már 21 százalék volt 2024-ben. Ez pedig a hatóság szerint felveti a kérdést, hogy rendelkezhetett-e előzetes információval az ajánlattevő.Míg egy építkezés esetében kivitelezhető, addig például egy város buszainak ötéves üzemeltetéséről szóló közbeszerzésben nehéz lenne előre forintra pontosan meghatározni a munka összegét. Ilyenkor jöhet szóba a keretmegállapodás, amiben a közbeszerzési szerződést nem egyszeri munkára, hanem egy meghatározott időtartamra, előzetesen megállapított feltételekkel és némileg változtatható végösszeggel kötik. 2024-ben az ilyen keretmegállapodásban született szerződések összege egy közel 248 milliárd forintos csökkenéssel 3218 milliárd forintra esett vissza az előző évhez képest. Külön érdekesség ugyanakkor, hogy a 2023-hoz képest csaknem megháromszorozódott a keretmegállapodások finanszírozásánál az uniós forrásból befolyó összeg, így elérve a 45 százalékot.Egészen más volt a helyzet a nem keretmegállapodásban kötött tendereknél ahol az előző évhez képest egy 616 milliárd forintos emelkedéssel már 3740 milliárd forintra ugrott a szerződések összege. Itt ugyanakkor az EU-támogatások is elmaradoztak, így csak 24 százalékát tették ki a projektek finanszírozásának a 2023-as 35 százalékhoz képest.A jelentős eltérést a keretmegállapodáson kívül és belül született közbeszerzések trendjei között kettő, unió forrást sem használó projektre vezethető vissza.A fenti térképen láthatjuk, hogy Budapest után Baranyába jutott a legtöbb a közbeszerzésen elnyerhető összegből. Olyannyira sok, hogy még a három vele szomszédos megye eredményét összeadva is csak harmadát tennék ki a Baranyában kiosztott, 343 milliárd forintnyi közbeszerzési összegnek.Ennek a legnagyobb részét ugyanakkor egyetlen hatalmas, közel 300 milliárd forintos közbeszerzés, és az ehhez tartozó infrastrukturális fejlesztések adták. Ez nem más, mint az ország egyik legdrágább jelenleg futó projektjének számító,kérdéses hasznosságúberuházás, a mohácsi Duna-Híd megépítése, amelyet a Szíjj Lászlóhoz köthető Duna Aszfalt, és alvállalkozóként aLázár Jánossal vitában állóStrabag végez.A másik, hasonló léptékű projekt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében eredményezett torzulást, ahol a 142 milliárd forintból épülő M49-esgyorsforgalmi útÖkörítófülpöst a román határral összekötő szakaszára szintén a Duna Aszfaltnak adták ki a megbízást.A Duna Aszfalt közbeszerzéseken elért sikerei a jelentés több grafikonján is visszaköszönnek. Ha a cégeket az általuk nyert összes közbeszerzés pénzösszege alapján állítjuk sorba, megkapjuk, hogy míg 2023-ban a Duna Aszfalt bele sem fért az első tíz helyezettbe, addig 2024-ben már a dobogó első helyére ugrott a maga összesen 453 milliárd forintnyi összesített közbeszerzési összegével.A második helyen az összesen 357 milliárd forint értékben közbeszerzéseket elnyerő, már korábban is említett Arrivabus Kft.-t találjuk, míg harmadik helyre a Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonában álló B + N Referencia Zrt. került összesen 93 milliárd forint értékű nyertes közbeszerzéssel. A Transparency International egykorábbi jelentése szerinta cég eddig összesen 781 milliárd forint értékben nyert közbeszerzéseket, miközben csak azállami kórházak takarítására és üzemeltetésére kötött 2021-es keretmegállapodásértéke 300 milliárd forint volt. A negyedik helyre 84 milliárd forinttal az állami tulajdonú MVM, az ötödikre pedig a szintén kormányközeli, távközlésben, és mostmár hadiiparban is utazó4iG került.Némileg érdekesebb, ha a tendernyertes cégek helyett cégcsoportokat és azok tulajdonosait kezdjük vizsgálni. A lista eleje változatlan: a Duna Aszfalttal Szíjj László az első, az ArrivaBus pedig továbbra is a második. A dobogó harmadik helyén a kommunikációból meggazdagodott Balásy Gyula jelenik meg összesen 252 milliárd forintnyi nyertes tenderrel, ő a New Land Media Kft. és Lounge Event Kft. nevű vállalkozásával ért el kiemelkedő sikereket a közbeszerzések piacán. A két vállalat egyébként külön-külön is befért a tíz legnagyobb értékben közbeszerzést nyerő vállalat közé: előbbi a 6., míg utóbbi a 7. helyen állt. Balásy cégeiről a sajtóban is rengeteg szó esett az elmúlt években, általában ezek kivitelezik a kormány reklámkampányait (pl. a mindenki számára ismerős kék propagandaplakátokat), de többszörrendeztek és dekoráltakeseményeket állami szerveknek is. Balásy Gyulát Mészáros Lőrinc követi a lista negyedik helyén 113 milliárd forintnyi nyertes közbeszerzéssel.A jelentésben külön vizsgálták között annak gyakoriságát a 2020 és 2024 közötti időszakban, amikor egy közbeszerzést kiíró szervezetnél újra és újra ugyanaz az ajánlattevő nyert. Ha csak a szerződések számát nézzük, Balásy cégei az elmúlt négy évben letarolták a piacot: a New Land Media 873 és a Lounge Design 826 nyertes közbeszerzésével a lista első és második helyére került, jócskán lehagyva a 491 szerződéssel a harmadik helyen álló Strabagot.Egészen más a helyzet ugyanakkor, ha a szerződések száma helyett a közbeszerzéseken elnyert összeget vizsgáljuk: így első helyre 564 milliárd forintnyi nyertes pályázatával a korábban már említett ArrivaBus került, míg második helyen a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett, a vasútépítéssel foglalkozó V-híd Zrt. állt 534 milliárd forint értékű nyertes közbeszerzéssel.A V-híd rendszeresen vesz rész a MÁV vonalainak fejlesztésében, amiből Mészárosnak tavaly 330 Bentley árával egyenlőbevétele származott. A harmadik helyre a Duna Aszfalt került, amit ebben a sorrendben is Balásy két cége követett.Külön listát készített a hatóság azokról a vállalatokról is, akik a legkevesebb tendert vesztették a 2020 és 2024 közötti időszakban. Itt 61 győzelemmel és nulla veszteséggel a háta mögött a SZEMP Air Kft. került az első helyre, amit hatvan-nullás aránnyal az RSZ-COOP Kft. követett. Az elsőre meglepően magasnak tűnő számokat árnyalja, hogy mindkét vállalat viszonylag kis összegben (362 millió és 236 millió forint), és gyakran együttműködésben nyerte a tendereket. De mivel foglalkozik a két cég? A hatóságot is foglalkoztatta a kérdés, ezért utánajárt a szegedi és a békéscsabai vállalatok hátterének, és megtudta: szúnyoggyérítéssel.Ennél valamivel több információ található a sajtóban a dobogó harmadik helyén 45 nyertes, és nulla vesztes tenderrel álló SDA Informatikai Zrt.-ről. A vállalat Palkovics László korábbi innovációs miniszter volt üzlettársához köthető, és tavaly óta több állami szervnél is azáltaluk készítettiratkezelő szoftver került bevezetésre. Ez a vállalat jóval nagyobb összeget, összesen 15 milliárd 335 millió forintot nyert el a közbeszerzéseken négy év alatt.A jelentést kiadó Integritás Hatóságot 2022-benalapította a kormány, hogy eloszlassa az Európai Unió aggályait a magyarországi korrupciós helyzettel kapcsolatban. Később azonban több, a szervezet függetlenségét megkérdőjelezőkritikais érte a hatóságot, és ők maguk isszámoltak beakadályokról a feladataik hatékony ellátásában. A hatóság elnöke, Biró Ferenc ellen eljárás zajlik, miután - értesüléseink szerint -belső harcok ráirányítottáka figyelmet néhány megkérdőjelezhető húzására, ő maga azonban azt állítja, nem követett el bűncselekményt.
|
A magyar pénzből kiírt tenderek ötödénél varázslatos pontossággal tippelik meg a nyertes cégek, mennyiért kell elvégezni a munkát
|
Az uniós pályázatoknál ennek negyede az arány. Előfordulhat, hogy valaki segít nekik?! Elkészült az Integritás Hatóság éves jelentése a közbeszerzésekről, ami alapján Szíjj László a piac abszolút királya.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/09/jelentes-integritas-hatosag-2024-korrupcio-kozbeszerzes-konentracio
|
2025-07-09 20:44:32
| true | null | null |
Telex
|
Meghamisíthatta az oltási könyveket a diósjenői gyermekorvos, aki még az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) is azt írhatta be, hogy megkapták a gyerekek az oltásokat, miközben igazából kiöntötte az oltóanyagot. A Balassagyarmati Törvényszék közleményéből kiderül az is, hogy a férfi a megalapozott gyanú szerintmindezt pénzért csinálta. A gyanúsított letartóztatását 2025. november 4-ig rendelte el a törvényszék, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette és közokirat hamisítás bűntette miatt indult ellene nyomozás.A nyomozás eddigi adatai alapján az oltástagadói körökben ismert, körzeti gyermekorvosi praxist betöltő gyanúsított 2025. március 25-én és 28-án jogtalan előnyért, vagyis kenőpénzért cserébe hamisan dokumentálta, hogy oltásokat adott be a hozzá érkező gyerekeknek. A gyanú szerint beragasztotta az oltóanyagok matricáit a gyerekek oltási könyveibe, az oltások beadásának tényét rögzítette az EESZT rendszerben, de közben az oltóanyagokat kiöntötte a csomagolásukat a kukába dobta.A Balassagyarmati Járásbíróság nyomozási bírája megállapította: a gyanúsítottnál fennáll a szökés, elrejtőzés, bűnismétlés veszélye. Ugyanakkor a bíróság álláspontja szerint "a gyanúsított mozgását nyomon követő technikai eszközzel elrendelt bűnügyi felügyelet" elég ahhoz, hogy az utóbbi esetek ne történhessenek meg.A bíróság döntése még nem jogerős, mert az ügyészség a letartóztatás elrendelése érdekében fellebbezést jelentett be.Július 7-én a diósjenői önkormányzathivatalos közleménytadott ki arról, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerződést bontott a Berkenye-Diósjenő-Nógrád községekben gyermekorvosi praxist ellátó Életfa Bt.-vel. Az önkormányzat már ekkor arról írt, hogy a Nógrád Vármegyei Rendőrség eljárás alá vonta a körzet gyermekorvosát. Szintén július 7-én arról posztolt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Balla Mihály, hogy megoldódott az orvos elleni eljárás miatt kialakult "egészségügyi vészhelyzet".Öt másik településgyermekorvosainak bevonásával oldották meg ideiglenesen a gyerekek ellátását.
|
Letartóztatták a diósjenői gyermekorvost, aki a gyanú szerint pénzért cserébe nem adott be kötelező oltásokat
|
A Balassagyarmati Törvényszék közleménye szerint a férfi oltástagadói körökben ismert. A gyanú szerint meghamisította az oltásokról szóló dokumentumokat is.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/09/diosjeno-gyerekorvos-letartoztatas-kotelezo-vedooltas-oltasellenesseg-oltastagadas-letartoztatas
|
2025-07-09 17:16:21
| true | null | null |
Telex
|
116 Csongrád vármegyei földterületet vásárol meg Várkonyi Andrea Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselő lányától - tudta meg a Telex. A Fábiánsebestyén, Nagymágocs és Eperjes településeken lévő szántóföldekért összesen 452,6 millió forintot kell fizetnie.A szántók Farkas Amanda tulajdonában vannak, de azokat többségében olyan cégek használják, amelyeknek Mészáros Lőrinc résztulajdonosa. A telkeket egészen pontosan a következő cégek használják:Kinizsi 2000 Zrt.;Koticki Major Kft.;Mucsihát Kft.;és Horvát Majos Kft.Mind a négy cég tulajdonosa az FBSN Kft., amelynek 45,1 százalékban Mészáros Lőrinc a tulajdonosa. Rajta kívül a hozzá köthető magántőkealapok, illetve a szintén a Mészáros résztulajdonában lévő MBH Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap tulajdonosok még.A szerződés szerint a földekre idén december 31-ig vételi joga van Mészáros Andrea felcsúti lakosnak. A földekre az azokat bérlő cég tulajdonosainak van elővásárlási joga, ami ebben az esetben Mészáros Lőrinc lenne. A szerződés rögzíti is, hogy emiatt az ingatlanokat dologösszességként, egybefoglalt vételáron adják el.Farkas Sándor 1998 óta a Fidesz országgyűlési képviselője, azóta minden választáson megnyerte a Szentes központú választókerületet. Farkasnak sokáig rengeteg földje volt, amelyekre 2012 és 2016 közötttöbb mint kétmilliárd forint uniós támogatást kapott. A földjei egy része átkerült lánya, Farkas Amanda nevére, ő az, aki most eladja őket Várkonyi Andreának.Beszédes, hogy az adásvételi szerződés szerint hiába Farkas Amanda az eladó, a vételárat nem az ő számlájára, hanem Farkasné Márton Katalin számlájára kell megfizetni. Ő Farkas Sándor képviselő felesége, és Farkas Amanda édesanyja.Korábban egyébként a földeket művelő cégek, például a Kinizsi 2000 Zrt. és a Koticki Major Kft. is a Farkas-család tulajdonában álltak, de ezek már évekkel ezelőtt átkerültek a Mészáros-birodalomba. Most követték őket az általuk művelt földek.Farkas Sándor sokáig agrárminiszter-helyettes volt, idén májusban azonbanfelmentették ebből a pozícióból. A Farkas-család agrárbirodalmátmég 2017-ben mutatta be a Direkt36.
|
Várkonyi Andrea 450 millió forintért megvesz 116 csongrádi földet
|
Farkas Sándor fideszes képviselő és egykori agrárbáró lányától.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/10/varkonyi-andrea-meszaros-lorinc-farkas-sandor-csongradi-foldek-megvasarlas
|
2025-07-10 17:30:11
| true | null | null |
Telex
|
Cikkünk bővül.Egy nappala törvényes határidő előtt, csütörtök este nyilvánosságra hozta a Tisza Párt az európai parlamenti képviselői vagyonnyilatkozatait. Az Országgyűlés áprilisbanszavazta meg a törvényt, amely alapján a magyar EP-képviselőknek is a magyar parlamenti képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Ezt sokan Lex Magyarként értelmezték akkor."A harcosok lehet csalódni fognak. A propagandának jó vergődést!" -üzente Magyar a Facebook-posztjában, amelyben bejelentette, hogya párt honlapján már elérhetőek a dokumentumok.Vagyonnyilatkozata szerintMagyar Péternek négy ingatlan került a nevére a válás után: három lakása van egy XII. kerületi házban, amit volt feleségével, Varga Judittal 2019-ben vett. Az már Vargatavaly februárban közzétettvagyonnyilatkozatából kiderült, hogy a közös balatonhenyei ház a volt igazságügyi miniszter 100 százalékos tulajdona lett, a két üres balatonhenyei telken pedig osztozkodtak a válás után.Magyarnak ezen kívül vanegy 2018-as Volvo XC60 autója,egy Yamaha pianínója,két festménye,72,9 millió forint értékű megtakarítása különböző értékpapírokban, befektetési jegyekben, kötvényekben,egy 20 forint értékű 4iG részvénye (a többit nemrég eladta),3 millió forintja készpénzben, valamint10,5 millió forintja devizában és forintban a bankszámláján.Tartozása nincs, és az EP-képviselői munkáján kívül más fizető állása sincs jelenleg. A Tisza Párt elnöki tisztsége mellett 100 százalékos tulajdonosaa tavaly vásárolt LLM Zrt. nevű tanácsadó cégnek,ahonnan a vagyonnyilatkozata szerint nem vesz fel fizetést.Az is kiderült a dokumentumból, hogy az EP-képviselői mandátuma előtt milyen megbizatásai voltak Magyarnak. Bár a magyar vagyonnyilatkozati szabályok szerint a céget és a pontos összeget nem kellett megneveznie, az Európai Parlamentben kötelezőjövedelemnyilatkozatban már tavaly megtette:Az új törvény jóval szigorúbb fellépést enged meg az EP-képviselőkkel szemben. A fideszes többségű Nemzeti Választási Bizottság (NVB) akár meg is szüntetheti az EP-képviselő mandátumát, ha valótlan adatot ír a vagyonnyilatkozatába, vagy nem teljesíti a kötelezettségét, és a felszólításra sem javítja ki a hibát, vagy pótolja a hiányosságot. Ezzel szemben a magyar Országgyűlés tagjainál semmilyen szankció nincs, ha hibásan töltik ki a vagyonnyilatkozatukat. A képviselők évtizedek óta lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, Orbán Viktor legutóbba Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt felejtette ki.Nem nehéz kitalálni, hogyaz április végén elfogadott törvénymódosításelsősorban Magyar Péter ellen irányul. A Fidesz célja az lehet, hogya miniszterelnök környezetében felhalmozódott hatalmas vagyonután a Tisza Párt EP-képviselőinek pénztárcájába is betekintést kapjon a nyilvánosság.A 21 magyar EP-képviselőnek péntekig kell leadnia a saját és közvetlen családtagjai vagyonnyilatkozatát a Nemzeti Választási Irodának, amely honlapján várhatóan szombaton 0 órakor teszik azokat közzé. Ha egy EP-képviselő nem nyújtja be a határidőre a vagyonnyilatkozatát, a választási bizottság hivatalból eljárást indít. Első körben az NVB elnöke felhívja a képviselőt, hogy nyolc napon belül pótolja az elmulasztott kötelezettségnek. Ha ezt akkor sem teszi meg, az NVB megfoszthatja a mandátumától.Az NVI kérdésünkre azt írta, hogy a határidőre beadott vagyonnyilatkozatokat a választási bizottság külön nem ellenőrzi, de "bárki kezdeményezhet az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát". Amennyiben a képviselő nyolc napon belül nem javítja ki vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát, az NVB ugyancsak eljárást indít. A vagyonnyilatkozati eljárás során a hiányzó adatokat az állami szervek is kötelesek a bizottság rendelkezésére bocsátani, és a bizottság zárt ülésen megnézheti az EP-képviselők családtagjainak nem nyilvános nyilatkozatát is. Itt is eljuthat végül oda az eljárás, hogy megszüntetik a képviselő mandátumát.Magyar a Telex májusi műsorában azt ígérte, hogy a legjobb tudása szerint fogja kitölteni a vagyonnyilatkozatát, leadja időben, és ha Orbán Viktor is vállalja, akkor kész nyilvánosságra hozni a közeli családtagjai vagyonnyilatkozatát is. A magyar vagyonnyilatkozati rendszert színháznak tartja, hiszen eddig soha nem lett következménye annak, ha egy parlamenti képviselő hibásan töltötte ki a dokumentumot, vagy megmagyarázhatatlan volt a vagyonosodás. "Ha a NAV megvizsgálná egyszer Lázár János vagyonosodását, súlyos megállapításokat találnának" - fogalmazott a Tisza Párt elnöke.Ha az új törvény alapján elvennék az EP-mandátumát, akkor megszűnne a mentelmi joga, és úgy könnyebben lehetne büntetőeljárást indítani vele szemben.Magyar azt mondta, hogy Orbán Viktorról és a janicsárjairól bármit el tud képzelni, de azt üzente nekik: nem fog megijedni. "Ha engem bilincsben elvisznek, akkor úgy fogok eljárni, ahogy Kossuth Lajos járt el, aki megtanult jól angolul."
|
Négy ingatlan, festmények, 86 milliós megtakarítás - nyilvános Magyar Péter vagyonnyilatkozata
|
Egy nappal a határidő előtt közzétette a vagyonnyilatkozatát a Tisza Párt elnöke. 20 forint értékű 4iG részvénye és Yamaha pianínója van, tartozása nincs.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/10/tisza-part-magyar-peter-ep-kepviselok-vagyonnyilatkozat
|
2025-07-10 22:12:26
| true | null | null |
Telex
|
Bár csak 2021-ben alapította a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel az Odu Store Kft. névre keresztelt cégét, története legnagyobb veszteségét hozta össze. Pedig a hegyvidéki üzlet mellett 2023-ban Szántódon is nyitott Orbán Ráhel egy bababoltot, ez azonban egyelőre az eredményen még nem érezteti a hatását.A cég bevétele ugyan tavaly ötödével, 130 millióról 157 millióra emelkedett, a kiadások ennél nagyobb mértékben nőttek. Anyagjellegűekre 168 millió helyett már 215 milliót számoltak el, a dolgozókkal összefüggésben pedig 34,4 millió után már 54,9 milliót. Arra azonban, hogy mi áll a költségek növekedésének hátterében, a szűkre szabott kiegészítő melléklet semmiféle magyarázatot nem ad. A dokumentum ugyanis - amelynek az lenne a szerepe, hogy a mérlegben és az eredménybeszámolóban lévő számokat részletezi és kifejti - pont a bevételekre és a kiadásokra egyáltalán nem tér ki. Annyi viszont biztos, hogy a személyi jellegű kiadások növekedése mögött a dolgozói létszám bővítése is áll: a 2023-as egy fő után tavaly átlagosan már 6 alkalmazottja volt Orbán Ráhel cégének.Végeredményben a bababoltok az előző évi 80 millió forintos veszteségnél 50 százalékkal nagyobb mínuszt termeltek, 120 millió forintos veszteség jött össze év végére. Bár a bababolt bevételek évről évre tud növekedni, a jövedelmezőség egyelőre nem akar összejönni a miniszterelnök lányának.Sok pénzbe kerül ez a helyzet Orbán Ráhelnek, már eddig is volt a cégben egy 177 millió forintos tagi kölcsön, amit a hosszú lejáratú kötelezettségek között tartott nyilván. Tavaly viszont újabb 80 millió forintot kellett kölcsön adnia Orbán Ráhelnek, ami viszont már rövid lejáratú adósságként került be a könyvekbe. Azonban itt még nincs vége.A folyamatos veszteségek a cég saját tőkéjét negatív tartományba vitték (-117 millió forint), a jogszabályoknak való megfelelés érdekében ezt a helyzetet rendeznie kell a tulajdonosnak. Ez jellemzően azt szokta jelenteni a gyakorlatban, hogy pénzt kell betennie a cégbe a tulajdonosnak.
|
Masszívan veszteséges Orbán Ráhel bababoltja
|
Négy év alatt már 250 milliós veszteséget termeltek a bababoltok. Pedig Orbán Ráhel tavaly a korábbi 177 millió mellett még 80 milliót adott kölcsön a kft.-nek.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/05/30/masszivan-veszteseges-orban-rahel-bababoltja
|
2025-05-30 18:32:14
| true | null | null |
444
|
Az anyaországi közpénzből megvalósított határon túli klientúraépítés egy új, kifejezetten rafinált példájára hívták fel a figyelmünket erdélyi olvasóink. A marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány már százmilliárd forintos nagyságrendben osztott ki magyar közpénzt Romániában (ezekről itt és itt is írtunk), és néhány napja két új pályázat is felkerült a honlapjukra. Az egyik magánszemélyeknek, a másik vállalkozásoknak szól, ugyanazzal a tartalommal: mezőgazdasági "de minimis" támogatások Nyugat-Erdélyben - mezőgazdasági erőgépek és kapcsolható eszközök, mezőgazdasági tevékenységekhez szükséges felszerelések, berendezések beszerzésének támogatására. Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő lejt osztanak ki, egy személy (vagy vállalkozás) legtöbb 75 ezer lejt (közel 5,9 millió forint) kaphat, 25 százalékos önrész mellett.Szokatlanul rövid a pályázati idő (a leadási határidő július 31.), de a nagy trükk nem itt van, hanem abban, hogy csak azok adhatnak le pályázatot, akik regisztráltak az alapítvány honlapján. Ha valaki most szeretne regisztrálni, az egy üzenetet kap: "a regisztráció le van zárva. Köszönjük megértését."Biztos forrásból tudjuk: RMDSZ-es polgármesterek, politikaközeliek, valamint az RMDSZ ellenőrzése alatt levő falugazdász hálózat emberei súgtak a kiválasztottaknak, hogy a pályázat kiírásának idején, hétfőn azonnal regisztráljanak, mert csak pár óráig lesz nyitva ez a lehetőség, és ráérnek utána a pályázat kitöltésével bíbelődni. És lőn: június 30-án hétfőn délelőtt pár órán keresztül lehetett regisztrálni annak, aki tudott erről a lehetőségről, aztán gyorsan le is zárták a regisztrációt.A módszer jól végigkövethető az alapítvány Facebook-oldalán megjelentekből is: június 30-án hétfőn reggel 7 óra 34 perckor kiposztolták, hogy megnyitották a regisztrációt, és ugyanazon a napon 16 óra 9 perckor egy másik posztban le is zárták azt. Arra hivatkoztak, hogy a 6 milliárdos keretet már duplán túllépte az igénylés. Ezek szerint az erdélyi gazdák földöntúli képességekkel rendelkeznek: kevesebb mint nyolc és fél óra alatt elolvastak egy hosszú pályázati felhívást; utána beszereztek tucatnyi dokumentumot és nullás igazolást; kaptak 3 árajánlatot a beszerzendő gépekre a külsős beszállítóktól; kitöltötték a pályázati űrlapot és végül mindennel együtt beadták a Pro Economicának, ahol összesítették a több száz pályázatot.Valószínűleg sok dühös levelet kaphattak később, mert megjelent egy közleményük is, amiben azt írták, hogy a regisztrációkor megadott adatok rögzítve vannak a pályázati platformon, azokat módosítani, másnak továbbadni vagy engedményezni nem lehet. Ez alatt a poszt alatt egy kommentelő meg is jegyezte: "valami nincs rendben ezzel a pályázattal, miért nem lehetett regisztrálni csak néhány napig? Ez szerintem nem OK, sok gyanús kérdést lehetne tenni! Talán azért hogy csak akiknek előre szóltak hogy készüljenek, azok biztosra menjenek!"Van még egy csavar a történetben: ugyan hét nyugat-erdélyi megye érintett (Arad, Bihar, Fehér, Kolozs, Máramaros, Szatmár és Szilágy), de nem mindegy, hogy a pályázni szándékozó hol lakik: csak azok indulhattak, akiknek a településeit felsorolták a pályázat mellékletében. Erős a gyanú, hogy ahol nem volt csókos gazda vagy kisvállalkozó, azok a települések kimaradtak a lehetőségből. Bihar megyében például ha valaki Belényesen lakik (a 2021-es népszámlálás szerint 490 magyar nemzetiségű lakosa van), gond nélkül pályázhat, de ha a szomszédos, a várostól alig húsz kilométerre lévő, szintén Bihar megyei Vaskohszikláson (Stei), akkor már nem. Pedig az utóbbi, alig ötezres település Hajdúdorog testvérvárosa, és a 2021-es népszámlálás alapján 77 magyar lakja.
|
Trükkös pályázat erdélyi bennfenteseknek
|
Összesen hatmilliárd forintnyi mezőgazdasági támogatást kaphatnak azok, akiknek idejében szólt valaki.
| null | 1 |
https://hang.hu/hataron-tul/trukkos-palyazat-erdelyi-bennfenteseknek-178596
|
2025-07-19 11:30:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
A Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte, hogy Nyerges Zsolt cégcsoportja a N.E.Z. Capital Kft.-n keresztül megvegye a Civil Biztonsági Zrt.-t, ezzel az üzlettel pedig a milliárdos NER-es vállalkozó igazából nem is egy, hanem rögtön két őrző-védő társaságot kaparinthat meg. A Civil Zrt.-nek ugyanis az Opten adatbázisa szerint van egy AS-SEC Biztonsági Szolgálat Kft. nevű leánycége, ami szintén fontos szereplője a biztonsági piacnak. Még 2023-ban alapította a NER két kedvenc biztonsági cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. és a Valton-Sec Zrt. 50-50 százalékos tulajdonosi hányaddal.A 3 millió forintos törzstőkével induló cég ügyvezetője Móró Lajos lett, aki már eddig is a két NER-es biztonsági társaság kötelékében dolgozott. A Civil Zrt. Pintér Sándor belügyminiszter volt cége, a Valton pedig a Fidesz és az állam gigarendezvényeit szokta biztosítani. A biztonsági piac két legnagyobb szereplőjének tehát van közös érdekeltsége, az AS-Security a saját bevallása szerint sikeresen beindította a vagyonvédelmi üzletágát, és több nagyvállalattal kötött hosszú távú szerződéseket. Például nagyon aktívak a budapesti reptéren. Szinte kizárólagos adatkezelője azoknak a testkamerás felvételeknek, amelyeket a repülőtéren rögzítenek. Az adatkezelés célja a jogsértések észlelése, megszakítása és bizonyítása.Mielőtt Nyerges Zsolt megszerezte volna a Civil Zrt.-t, és így az AS-SEC Kft.-t is, utóbbinál történt egy apró, de fontosnak látszó változás a tulajdonosi felállásban.2025. április 9-én tőkeemelés történt, mely folytán a Civil Zrt. 51 százalékos tulajdonossá vált- olvasható az AS-SEC legutóbbi beszámolójában. Tehát a Civil és a Valton közötti 50-50 százalékos felosztás 51-49-re változott a Civil javára. Így Nyerges Zsolt és cégcsoportja többségbe kerülhet a reptéri biztonsági cégben is, amely 2024-ben 2,4 milliárd forintos forgalom mellett 355 milliós nyereséget termelt.A Civil Zrt. eddig Pintér Sándor belügyminiszter bizalmasaihoz tartozott. A vállalkozás eddigi tulajdonosa a Prostasia Zrt. volt, amely szervezetében még 2023 nyarán történt egy jelentős változás: a két részvényes, Tölgyesi Vilmos, valamint Szabó Péter volt rendőr dandártábornok, a belső elhárítás korábbi vezetője úgy döntöttek, részvényeiket közös tulajdonba helyezik, és azóta egy ügyvéd képviseli őket, mint közös képviselő. A Civil Zrt. Pintér Sándor belügyminiszter tulajdonában volt, amíg ki nem nevezték (2003 és 2010 között volt közvetlen irányítást biztosító részesedése). Az igazgatóság elnöke, Tasnádi László szintén közel áll a belügyminiszter köreihez, Pintér rendészeti államtitkára volt 2016 végéig. Forgalmát tekintve története legjobb évét zárta 2024-ben. Árbevétele ugyanis 3,5 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit, így az rekordot jelentő 32,2 milliárd forintot tett ki. A profit viszont ennek ellenére csökkent: 10,1 milliárdról 7,1 milliárd forintra.Nyerges Zsolt korábban Simicska Lajos jobbkezeként vált ismerté. A milliárdos leginkább arról híres, hogy ő csak átmeneti birtokos szokott lenni. Nyerges a 2018-as választás után, Simicska háttérbe vonulását követően vette át a Közgép-birodalom irányítását, amit aztán gyorsan tovább is adott Mészáros Lőrinc üzlettársának, Szíjj Lászlónak. Nyerges idén tavasszal N.E.Z. Investment Zrt. néven alapított egy tanácsadó céget. Ebben tulajdonostársa a volt közgépes vezető, Sárvári Tamás Mihály, akivel 2017 és 2022 között Svájcban működtették a N.E.Z. Management & Consulting AG nevű vállalkozásukat. Ez a N.E.Z. Investment Zrt. lett a N.E.Z. Capital Kft. tulajdonosa, amely bekebelezi a NER legnagyobb őrző-védő cégét, valamint mellékesen az AS-SEC Kft. többségi résézét is.
|
Pintér Sándor körei kivonulhatnak a ferihegyi reptérről is
|
Nyerges Zsolt nemcsak a Civil Zrt.-t veszi át, hanem a leánycégeit is.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/pinter-sandor-korei-kivonulhatnak-a-ferihegyi-repterrol-is.html
|
2025-07-18 05:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Hadházy Ákos zuglói országgyűlési képviselő a Transparency International segítségével kiperelte azt a szerződést, amelyet a Magyar Állam kötött a Bosnyák téri kormányközeli óriásberuházás kivitelezőjével, a Tiborcz István üzlettársa, Balázs Attila által irányított Bayer Construct Zrt. projektcégével.
A szerződés lényege, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 244 milliárd forintért megveszi a Zugló központjában jelenleg is épülő irodakomplexumot. Hadházy a Telexnek azt mondta, hogy megérte kiperelni a szerződést, „hiszen nem véletlenül titkolták olyan nagyon”.
A képviselő szerint „elképesztő bepillantást ad a rendszerbe például az, hogy úgy írták alá a 244 milliárdos szerződést, hogy előtte nem volt semmilyen értékbecslés, és az aláíráskor még kész tervek sem voltak, a szerződés szerint a végleges terveket majd még egyeztetni kell”. (A beruházás koncepciója menet közben változott meg lakások és irodákról főleg irodákra, ezeket vette meg az állam.)
Eddig nem volt ismert az sem, hogy szerződés szerint az állam a foglalón túl csak akkor fizet további vételárrészleteket a 244 milliárdból a Bayer-csoportnak, ha ők megkötik az úgynevezett településrendezési szerződést, azaz trsz-t a XIV. kerületi önkormányzattal. Erről komoly vita folyik az önkormányzatnál, ez szabályozná ugyanis, hogy a beruházó – az eredetileg még a 2000-es években jogelődje által tett – vállalások közül mit teljesít és hogyan.
|
Az állam értékbecslés és kész tervek nélkül vette meg Tiborcz üzlettársától a zuglói új „városközpontot”
|
Az állam 244 milliárd forintot fizet a vitatott beruházásért.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20240510_az-allam-ertekbecsles-es-kesz-tervek-nelkul-vette-meg-tiborcz-uzlettarsatol-a-zugloi-uj-varoskozpontot
|
2024-05-10 12:44:00
| true | null | null |
HVG
|
A Magyar nemzeti Bank (MNB) alapítványa alá tartozó ingatlanos cég, illetve a Matolcsy György (ex)jegybankelnök köréhez sorolható vállalkozás is részt vettek a jegybank kötvényprogramjában – szúrta ki a 24.hu.
A kötvénykibocsátók minősítését tartalmazó MNB-listán szerepel
· a SkyGreen Buildings Kft.,
· valamint a GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt. és anyavállalata, a lengyel Globe Trade Center is.
A GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt. összesen 59,4 milliárd forint kötvénykibocsátásra kapott lehetőséget. A SkyGreen Buildings Kft. összesen 32 milliárd forint kötvénykibocsátásra kapott lehetőséget.
Nem tudni, hogy a kibocsátott kötvényekből mennyit jegyzett az MNB. A jegybank nem válaszolt a szóban forgó cégek kötvényprogramos részvételét firtató kérdéseire.
A GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt. az 1994-ben alapított GTC-csoportba tartozik. Az ingatlanbefektető és -fejlesztő csoportnak Lengyelországban, Kelet- és Dél-Európa fővárosaiban (Budapest mellett Belgrádban, Bukarestben, Szófiában és Zágrábban) vannak befektetései és fejlesztései. Az anyavállalat, a lengyel tőzsdén jegyzett Globe Trade Center S.A. (GTC) az a cég, amelynek többségi részét a PADME alapítvány 2020-ban megszerezte az Optima Befektetési Zrt.-n keresztül, és amely az Állami Számvevőszék jelentése alapján a legnagyobb veszteségokozó a PADME portfóliójában.
A SkyGreen Buildings tulajdonosa két magántőkelap, a Sky I., illetve a Sky II. Nem tudni, kinek a pénze van az alapokban, de a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli őket. A Quartz Száraz István érdekeltsége, ő a volt jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a jó barátja.
A programot a jegybank 2019-ben papíron a vállalati kötvénypiac felpörgetése céljából indította: a kibocsátott kötvények egy részét az MNB jegyezte le, így egyrészt keresletet, másrészt olcsó finanszírozást biztosított a kedvezményezetteknek. A program keretét többször megemelték, végül 1550 milliárd forinton zárták le. A gyakorlatban a programban számos NER-közeli nagyvállalkozás vett részt, például Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltsége, az Opus, Szíjj László Duna Aszfaltja, vagy Jászai Gellért 4iG-je.
|
A jegybank ezer milliárd forintos kötvényprogramjából is csurrant, cseppent a Matolcsy-féle ingatlanbizniszbe
|
A programot elvileg a vállalati kötvények piacának felpörgetésére indította a jegybank.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250702_A-jegybank-ezer-milliard-forintos-kotvenyprogramjabol-is-csurrant-cseppent-a-Matolcsy-fele-ingatlanbizniszbe
|
2025-07-02 07:46:00
| true | null | null |
HVG
|
„Öntsünk tiszta vizet a pohárba” – így kezdődik a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye. Az NGM az után reagált, hogy a Válasz Online megírta: belvárosi palotákat adna el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, így a Belügyminisztérium Lánchídra néző épülete, az egykori Pénzügyminisztérium József nádor téri központja, a Magyar Államkincstár Hold utcai központja is új tulajdonoshoz kerülhet az államtól, de még két Széchenyi rakparti irodaház is szerepel a listán, ahogy a belvárostól távoliként az újpesti Árpád-kórház épülete is. A portál felvetette, hogy a lehetséges vevők között Tiborcz István is feltűnhet majd.
Az NGM magyarázata szerint „az értékesítésre szánt épületek jellemzően olyan, szerkezetileg és gépészetileg elavult ingatlanok, amelyek fenntartása rendkívül költséges, felújításuk pedig aránytalanul magas költséget jelentene az államnak”. Ehelyett onnan „az egyes állami szervezetek a 21. század kihívásainak megfelelő irodakomplexumokba költöznek, amely révén jellemzően belvárosi, kiemelt lokációban található állami ingatlanok szabadulnak fel”. Az értékesítésből származó bevétel pedig az államadósságot csökkenti majd.
Azt már nem tették hozzá, hogy a helyek, ahova költözhetnek, szintén jó NER-érdekeltségekkel rendelkeznek. A régi Dürer Kert helyén például Garancsi István Market Zrt.-je és a Tiborczhoz köthető Főnix Magántőkealap által jegyzett Dürer Befektetési Kft. fejleszthetett két irodaházat állami szervezeteknek, a Bosnyák téri gigaberuházás toronyházainak nagy része is hasonló feladatokat láthat el.
A minisztérium arról írt: „sem néhány napos kiírásról, sem zárt körben lebonyolított eladásról nem beszélhetünk – minden értékesítés nyíltan, előre kommunikált módon történik. Az lesz a jövőbeni tulajdonos, aki a legtöbbet fizeti az ingatlanért.”
|
NGM: Azért kell eladni belvárosi paloták tömegét, mert olcsóbb lesz inkább másokat bérelni
|
Elavult ingatlanok azok a belvárosi paloták, amelyeket az állam el akar most adni, ennél sokkal jobb lesz bérelni – magyarázza a Nemzetgazdasági Minisztérium.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250717_NGM-ingatlan-palotak-eladas-iroda-berles
|
2025-07-17 13:03:00
| true | null | null |
HVG
|
Elsőként a hét elején a Válasz Online írt arról, hogy értékes budapesti állami ingatlanok kerülhetnek Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz és annak ismerősi köréhez. Szerdán Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője is megszólalt az ügyben, utóbbi szerint a kormány ezzel a lépéssel végkiárusítást tart Budapesten.
Csütörtökön a K-monitor korrupciókutató szervezet arról posztolt a Facebookon, hogy az V. kerületi önkormányzat is hirdetett meg eladásra ingatlanokat, alsó hangon 4 milliárd forintnyit.
„A 19 meghirdetett ingatlan többnyire belvárosi irodákból és üzlethelyiségekből áll, a legolcsóbb egy Tüköry utcai 78 négyzetméteres földszinti iroda 46,8 milliós minimáláron, a legdrágább pedig egy négy irodából álló csomag, nagyjából 1000 négyzetméter, 1,2 milliárd forintos minimáláron az Október 6. utcában” – írják.
A szervezet szerint nem úgy tűnik, mintha a verseny ösztönzése lenne a cél az eladásoknál – az ingatlanokról részletes információért 300 ezer forintért meg kell vásárolni egy befektetői tájékoztatót a kerületnek számos zavaros ügyben bedolgozó ügyvédi irodától. Hozzáteszik, hogy általában nem szokás pénzt kérni pályázati dokumentációért, főleg ilyen értékű ingatlanoknál. „Nem csak azért, mert a háromszázezer forint is eltántoríthat érdeklődőket, de manipulációs lehetőséget is jelent, ha a kiíró értesül arról, hogy kik vásárolták meg vagy kérték el a dokumentációt”.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelenlegi vezetője 2006 és 2014 között volt polgármester a kerületben, ami akkoriban is híres volt arról, hogy áron alul adtak el ingatlanokat.
|
Alsó hangon 4 milliárd forintnyi ingatlant kínál eladásra az V. kerület
|
A tizenkilenc épület között vannak belvárosi irodák és üzlethelyiségek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250717_v-kerulet-rogan-antal-onkormanyzat-vitezy-magyar-karacsony-budapest-allami-ingatlan-kiarusitas
|
2025-07-17 17:48:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Uzsoki utcai kórházban működő VIP-ellátás ügyében indított vizsgálat során milyen konkrét jogi, szakmai vagy etikai szabályok megsértésének gyanúja merült fel? – kérdezte Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Belügyminisztériumtól, miután az általa feltárt ügyben a Miniszterelnökség áprilisi bejelentése szerint már rég folyt a vizsgálat, ám azóta sem lehetett hallani az eredményéről.
Az ügy lényege, hogy az állami Uzsoki kórházban VIP-szolgáltatásként soronkívüliséget lehetett vásárolni egy magáncégen, a Magyar Egészségügyi Szolgáltató (MESZ) Kft.-n keresztül – ez a cég a közelmúltig az exfideszes politikus, jelenleg a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági elnökeként dolgozó Papcsák Ferenchez volt köthető.
Az Uzsoki és a MESZ közötti szerződés arra irányult, hogy külföldi pácienseknek pénzért kínálják a magyaroknak társadalombiztosítási alapon járó szolgáltatásokat, de sejthető volt, hogy a soronkívüliséget biztosító fizetős lehetőséggel magyarok is élnek. Így viszont a konstrukció lehetővé tette, hogy egy magáncég keressen pénzt, miközben a munkát az állam által fizetett orvosok és ápolók végezték el állami felszerelés használatával.
Hadházy kérdésére csütörtökön a Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence válaszolt, és egy pontosítással kezdte: az Uzsoki VIP-részlegét időközben átnevezték Térítéses Betegellátó Osztálynak – nem mintha ez bármin változtatna.
Rétvári azzal folytatta, hogy január elején rendelték el a belső vizsgálatot, amely kitért az osztály működésére, a térítéses szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésekre, valamint az ebből származó bevételekre. Majd azzal folytatta, hogy lezárult ugyan az eljárás, de nem árulja el, mit állapított meg:
„A vizsgálat tartalma az érintett intézmény belső működésére, pénzügyi és szerződéses tevékenységére vonatkozó, a gazdálkodásra és szervezeti működésre kiható olyan információkat tartalmaz, amelyek további döntések alapjául szolgálnak.”
Mindeközben az Uzsoki kórház VIP-részlegének botránya ügyében rendőrségi nyomozás is zajlik, miután a nemrég kinevezett új legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint feljelentésként értékelte Hadházy Ákos júniusban neki megküldött kérdését. További fejlemény az ügyben, hogy nemrég másodfokon is pert nyert a Transparency International Magyarország a kórházzal szemben, amelynek így ki kell adnia azokat az adatokat, hogy hány esetben és milyen típusú beavatkozásokat nyújtottak a VIP-betegeknek.
|
Lezárult a belső vizsgálat az Uzsoki VIP-osztálya ügyében, és lehetnek is következményei
|
A Papcsák Ferenchez köthető magáncégnek fizető betegek soron kívül részesülhettek az állami kórház szolgáltatásaiból – ennek járt utána a belső vizsgálat. Eközben egy rendőrségi nyomozás még zajlik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250718_Lezarult-a-kormanyzati-belso-vizsgalata-az-Uzsoki-VIP-osztalya-ugyeben-es-lesznek-is-kovetkezmenyei
|
2025-07-18 14:53:00
| true | null | null |
HVG
|
Csak akkorát kamuzz, ami azért nem teljesen hihetetlen – tanulhatta meg saját kárán egy ital-nagykereskedő. Kiderült ugyanis, hogy a magyar vállalatnak egy adóelkerülő trükkel 50 ezer euró értékben számlázott ki egy lett fuvarozó cég teherszállítási szolgáltatást, méghozzá úgy, hogy azzal sem bajlódtak, hogy legalább a papírokon úgy tűnjön, mint ha ebből bármi is megvalósulhatott volna.
Valószínűleg könnyebb lett volna elkerülni a lebukást, ha legalább pár teherautót fel tudnak mutatni. De nem, a hivatalos papírok szerint kis méretű autókban szállították a termékeket, az egyik bizonylaton például az szerepelt, hogy egy Suzuki Swiftben 22 ezer tonna, vagyis 44 ezer doboz sört fuvaroztak.
A magyar kollégáikkal együttműködve a lett adóhatóság ellenőrei aztán arra is rájöttek: nem elég, hogy ezek az autók fizikailag alkalmatlanok ennyi termék szállítására, még csak nem is a cég tulajdonában álltak.
|
Gyanús lett a NAV-nak, hogy 22 tonna sört szállít a papír szerint egy Suzuki Swift
|
Igencsak megkönnyítette egy lett-magyar adóelkerülő csoport a lebuktatásukon dolgozó ellenőrök munkáját, amikor a kamu szállításokat úgy papírozták le, hogy teherautó szóba sem került.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250720_Gyanut-fogtak-a-NAV-osok-amikor-azt-olvastak-hogy-44-ezer-doboz-sort-szallit-a-papir-szerint-egy-Suzuki-Swift?utm_source=exitpopup&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5143795
|
2025-07-20 10:12:00
| true | null | null |
HVG
|
A Gazdasági Versenyhivatal július 8-án engedélyezte, hogy Nyerges Zsolt cégcsoportja a N.E.Z. Capital Kft.-n keresztül megvegye a Civil Biztonsági Zrt.-t, az Opten adatbázisa szerint pedig július 10-e óta már a milliárdos NER-es vállalkozó a tulajdonosa a legnagyobb hazai őrző-védő társaságnak, amit július 17-én jegyzett be a bíróság.Ezzel egy évi 50 milliárd forintos csomag cserélt gazdát a NER-en belül.A Civil Zrt. sokáig Pintér Sándor belügyminiszter tulajdonában állt, amíg miniszterré nem nevezték — 2003 és 2010 között közvetlen irányítást biztosító részesedése volt. A társaság azonban egészen mostanáig a belügyminiszter bizalmasaihoz tartozott: júliusig az igazgatóság elnöke Tasnádi László volt, aki 2016 végéig Pintér rendészeti államtitkáraként dolgozott. Július 10-től már Nyerges Zsolt tölti be ezt a posztot.Forgalmát tekintve története legjobb évét zárta a Civil Zrt. 2024-ben, ábevétele 3,5 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit, így az rekordot jelentő 32,2 milliárd forintot tett ki. Az évi 50 milliárd forintos csomag pedig egy leánycégnek köszönhető: a Civil Rendszertechnika Zrt. szintén rekord évet zárt, a 19,1 milliárd forintos forgalomból 2,3 milliárd forint nyereség jött össze. Míg az anyacég egy klasszikus őrző-védő társaság, addig a leánycég sokkal kifinomultabb módszerekkel dolgozik. Szolgáltatásaik közé tartozik a távfelügyelet és kivonuló járőrszolgálat, a riasztórendszerek és kamerarendszerek, a tűzvédelem, a műszaki távfelügyelet és az okosotthonok kiépítése. Utóbbi azt jelenti, hogy a megrendelő internetkapcsolattal és okostelefonnal a világ bármely pontjáról elérheti, ellenőrizheti otthona állapotát, valamint szabályozhatja háztartási berendezéseit.A Civil Zrt.-hez hasonlóan a Civil Rendszertechnika Zrt. is rendre nyeri az állami megbízásokat. Legutóbb júniusban a Lázár János felügyelete alatt működő MÁV-START Zrt. kötött keretszerződést a társasággal legfeljebb 250 helyszín távfelügyeletére, amely magában foglalja a riasztók beszerelését és a meglévő berendezések karbantartását a személy- és pénztárbiztonság, valamint a rendszerek zavartalan működésének biztosítása érdekében. Szolgáltatásaira a Városliget Zrt. és a Semmelweis Egyetem is igényt tart.A Civil Zrt.-nek egy másik leánycége viszont a tulajdonosváltás előtt kikerült a csomagból. A váci PM Perpetuum Mobile Kereskedelmi Kft. csak tavaly december 11-ig volt a Civil Zrt. leánycége, akkor előrelátóan átpakolták inkább a Védelem Csoport Zrt.-hez. Ez egy Peugeot márkakereskedés és szervíz, szintén a Pintér család régi érdekeltsége, amely tehát nem lett Nyerges Zsolt cégcsoportjának a része. Saját leírásuk szerint a jelentős flottával rendelkező partnerekkel kötött hosszú távú javítási, karbantartási szolgáltatásra vonatkozó szerződések biztosítják a váci cég javítókapacitásának megfelelő lekötöttségét. A szervíz stabialn termeli a bevételt, tavaly 2,5 milliárd forint forgalommal zártak, de a korábbi évek szép nyereségei után 14 millió forint veszteséget könyveltek el.Egyelőre nem tudni, hogy Nyerges Zsolt miből, miért és mennyiért vásárolta meg Magyarország legnagyobb őrző-védő társaságát. Az üzletember korábban Simicska Lajos jobbkezeként vált ismertté, és leginkább arról híres, hogy általában csak átmenetileg birtokol cégeket. A 2018-as választás után, Simicska visszavonulását követően átvette a Közgép-birodalom irányítását, amit rövid időn belül továbbadott Mészáros Lőrinc üzlettársának, Szíjj Lászlónak. Nyerges állandó szereplője a 100 leggazdagabb magyar listájának, vagyonát legutóbb 60 milliárd forintra becsülték.Arra tehát volt pénze Nyerges Zsoltnak, hogy megvegye a Civil Zrt.-t, ellenben idén majdnem csődbe ment a többségében általa tulajdonolt Szolnoki MÁV focicsapata. Az önkormányzatnak kellett milliókat átcsoportosítani ahhoz, hogy a stadiont ne kelljen bezárni és a felnőtt csapat üzemeltetési költségeit fedezni tudják. A szebb napokat látott szolnoki focicsapat az idény végén az NB III-ból is kiesett, így a következő szezonban már csak a megyei bajnokságban indul. Mindeközben együttműködési megállapodást kötött a Veres Tibor érdekeltségébe tartozó budapesti BVSC-vel.A Civil Zrt.-nek küldtünk kérdést, hogy miért döntöttek az eladás mellett, amint érkezik válasz, cikkünket frissítjük.
|
Ki tudja, hol áll meg: 50 milliárdos céget passzolgatnak a NER-ben
|
Több évtized után már nem Pintér Sándorhoz és bizalmasaihoz tartozik a Civil Zrt.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/ki-tudja-hol-all-meg-50-milliardos-ceget-passzolgatnak-a-ner-ben.html
|
2025-07-22 05:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.