text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
végkielégítés;Rogán Antal;állami cégek;Rákossy Balázs;Szalay-Bobrovniczky Kristóf;
2022-06-10 14:37:00
Hopp, egy módosítás, és máris jár a végkielégítés az állami cégekhez ejtőernyőző fideszes felsővezetőknek
Csiribú-csiribá, végkielégítés.
Rövid írás jelent meg az MTI-ben egy salátatörvényről, mely szerint változtatásokat fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a honvédelemmel, gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő törvényjavaslaton pénteken. Az előterjesztést sürgős eljárásban tárgyalja az Országgyűlés, így arról várhatóan már a jövő héten szavaznak a képviselők.
A bizottság a javaslathoz egy olyan módosítást fogadott el, amelynek értelmében az alapítványokhoz és egyesületekhez hasonlóan mentesül a telek- és építményadó alól az állami tulajdonú, az állami ingatlanok közfeladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság.
Az eredeti előterjesztésben szerepelt, hogy ha egy politikai felsővezető, kormánytisztviselő, kormánymegbízott, közigazgatási államtitkár, a megbízatásának megszűnése után fél éven belül állami tulajdonú gazdasági társaságban vállal munkát, nem jogosult a végkielégítésre. Ezt azonban egy módosítás értelmében törlik a javaslatból. A 444 példaként felidézi, hogy a Pénzügyminisztérium korábbi államtitkárát, Rákossy Balázst kinevezik a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójának, a módosítás értelmében pedig emellé az úgynevezett végkielégítés is jár neki.
Egy másik változtatás pedig a védelmi beszerzésekkel és személyi állománnyal kapcsolatos adatok tízéves titkosítását írja elő. Ezekkel kapcsolatban a módosítás úgy fogalmaz, hogy „ha - az állam külső és belső biztonságának hatékony és eredményes védelme biztosításával összefüggő - a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által kezelt, a beszerzésekre, a szerződésekre, a gazdálkodási adatokra, a személyi állományra, valamint a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által működtetett nemzeti eseménykezelő központ felépítésére, működésére, technikai eszközeire és felszerelésére vonatkozó valamely adat megismerése Magyarország honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, annak megismerése iránti igény teljesítését az adat keletkezésétől számított tíz évig meg kell tagadni”.
Hogy ilyen adatnak pontosan mi számít, arról a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője dönt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter - vagyis Rogán Antal és Szalay-Bobrovniczky Kristóf - véleményének kikérésével.
|
Jár a végkielégítés az állami cégekhez ejtőernyőző fideszes felsővezetőknek
|
Az eredeti előterjesztésben szerepelt, hogy ha egy politikai felsővezető, kormánytisztviselő, kormánymegbízott, közigazgatási államtitkár, a megbízatásának megszűnése után fél éven belül állami tulajdonú gazdasági társaságban vállal munkát, nem jogosult a végkielégítésre. Ezt azonban egy módosítás értelmében törlik a javaslatból. A 444 példaként felidézi, hogy a Pénzügyminisztérium korábbi államtitkárát, Rákossy Balázst kinevezik a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójának, a módosítás értelmében pedig emellé az úgynevezett végkielégítés is jár neki.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3159808_salatatorveny-modositas-vegkielegites-allami-ceg-vedelmi-beszerzes-szemelyi-allomany-adatok
|
2022-06-10 17:24:00
| true | null | null |
Népszava
|
Csepel;Németh Szilárd;Országgyűlés Hivatala;irodabérlés;Kozma István Magyar Birkózóakadémia;
2022-06-04 06:57:00
Csaknem 600 ezerért bérel Németh Szilárdnak irodát az Országgyűlési Hivatal abban a birkózócsarnokban, amelyet az általa gründolt alapítvány birtokol
Havi 588 ezer forintért bérel 140 négyzetméteres irodát az Országgyűlés Hivatala Németh Szilárd országgyűlési képviselőnek az új csepeli birkózócsarnokban – vette észre a Népszava.
Ez annak fényében különösen pikáns, hogy a csarnok az örökös rezsibiztos által gründolt Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítványé (KIMBA), amelyet első körben Németh Szilárd lakcímére jegyezték be. A KIMBA egyébként a kerület egyik legnagyobb ingatlantulajdonosa a Béke téri sportlétesítménnyel, benne a 12 ezer fős stadionnal, valamint a Hollandi úti és a Gubacsi hídnál lévő sporttelepekkel.
A Hollandi úti telephely mostanában sűrűn szerepel a hírekben, miután Németh Szilárd kordonnal vette körül a létesítményt és vele együtt a mögötte lévő, szintén közpénzből épített kondiparkot.
Ábel Attila Csepel fideszes alpolgármestere azonnali kordonbontásra szólította fel párttársát. Egyúttal azt is a szemére vetette, hogy a létesítménybe éppen a kerület nagy múltú és az utánpótlás-nevelés területén sikeres egyesülete, a Csepel Birkózó Club – aminek egy időben maga Németh Szilárd volt az elnöke – versenyzőit nem engedik be, holott eredetileg nekik épült. Németh azzal vágott vissza, hogy az akadémia versenyzőinek tilos az alkoholfogyasztás, márpedig a Duna-parti sport és rendezvény központ másik felén működő büfében árulnak szeszes italt. A szintén fideszes Borbély Lénárd vezette kerületi önkormányzat perrel fenyegetőzött, mire a KIMBA közelebb vonta a kordonokat a csarnok körül, így megközelíthetővé vált a kondipark. Az ügy hátteréről megkérdeztük a KIMBA-t is, de nem kaptunk választ,
A kordon-ügy egy sok éve zajló csatározás apró ütközete. A csepeli erős emberek közötti konfliktus a Fideszre korántsem jellemző módon egyre nagyobb nyilvánosságot kap. A párt döntéshozói pedig, ha zavarja is őket, egyelőre nem lépnek közbe. A háború végét a következő, 2024-es önkormányzati választás hozhatja el. Németh – hiába a Fidesz alelnöke – Szabó Szabolcs ellenzékiként háromszor is megverte az országgyűlési választáson. (Németh ezerrel kevesebb szavazatot kapott áprilisban, mint a Fidesz). Borbély Lénárd pedig 2014-ben és 2019-ben is magabiztosan hozta a polgármester-választást, miközben Budapest nagy részén elvéreztek a Fidesz jelöltjei. Így logikusnak tűnik, hogy Borbélyt jelölik majd a következő helyhatósági választáson. Csakhogy a tavalyi tisztújításon Németh Szilárdot választották meg Ábel Attila helyére a csepeli választókerület elnökének, márpedig a választáson induló jelölteket a helyi elnök határozza meg.
Németh, Borbély és Ábel egykoron ugyanannak a baráti társaságnak a tagjai voltak. 2010-ben előbbi kettő országgyűlési képviselő lett, Némethet polgármesterré is megválasztották abban az évben. Az országos és az önkormányzati tisztségek összeférhetetlenné válása után úgy állapodtak meg, hogy Borbély lesz a polgármester, de a „főnök” Németh marad. A helyi pártelnöki poszt pedig Ábelé lett. Az első ciklusban hellyel-közzel tartották is magukat ehhez a felosztáshoz, de a felszín alatt már forrtak az indulatok, a 2019-es győzelme után pedig Borbély saját útra lépett.
– mondta Szabó Szabolcs, Csepel országgyűlési képviselője. Az egyik első ilyen helyzet – folytatta Szabó – a Jedlik Ányos Gimnázium épületének elakadt felújítása volt. A kerület Németh közbenjárására kapott ötmilliárd forintot az államtól, mire ő jelezte: saját maga koordinálná a projektet. Túlgondolta a terveket, amely így nem fért bele az 5 milliárdba, az építkezés kezdete egyre csak tolódott, amiért azután a polgármester „kapta az ívet” a csepeliektől. A gimnázium kivitelezése végül tavaly novemberben kezdődhetett el,
Borbély a közelgő önkormányzati választás miatt egyre idegesebb lett, de a Fidesz alelnökével nem mehetett nyíltan szembe. A háttérben viszont többször keresztbe tett. Némethnek különösen rosszul esett, hogy az önkormányzat nem adta el a KIMBA-nak a csarnok melletti telket, ahová kollégiumot épített volna, így most kilométerekkel távolabbról szállítják edzésre a gyerekeket. Az önkormányzat viszont nem akart még egy túlméretezett épületet a folyó mellé, ami ráadásul Borbély szerint nem is kollégium, hanem szálloda lenne.
Aligha ez a harc lesz a végső. Németh Szilárd a kerületi elnöki poszt megszerzése után elkezdte magához édesgetni a helyi fideszeseket, akik közül néhányan hajlanak is a dologra. Erre utal, hogy a testületi üléseken egyre-másra akadnak el a polgármesteri javaslatok. A szoruló hurkot érzékelve Borbély és Ábel egyre óvatlanabbul csapkod Németh felé. Kérdés, hogy a Fidesz-vezetés meddig tűri a belviszályt. A konfliktus mozgatórugóiról az ügyben gyakran véleményt nyilvánító Ábel Attilát is megkérdeztük, aki azt válaszolta, hogy „a konfliktusnak több oka van.
|
600 ezerért bérelnek Németh Szilárdnak irodát a birkózócsarnokban
|
Havi 588 ezer forintért bérel 140 négyzetméteres irodát az Országgyűlés Hivatala Németh Szilárd országgyűlési képviselőnek az új csepeli birkózócsarnokban – vette észre a Népszava.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3159223_kozpenz-nemeth-szilard-rezsibiztos
|
2022-06-04 17:27:00
| true | null | null |
Népszava
|
Rogán Antal;Guller Zoltán;Kormányzati Tájékoztatási központ;Magyar Turisztikai Ügynökség;
2022-05-31 09:16:00
Megalakul a Digitális Magyarország Ügynökség, működését Rogán Antal felügyeli
Guller Zoltán a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztosként folytatja tevékenységét.
Új korszak veszi kezdetét Magyarországon az általános digitalizációs folyamatban. Megalakul a Digitális Magyarország Ügynökség, amely egyfajta ernyőszervezetként szinte valamennyi hazai digitalizációs folyamatot egy platformra terel majd a hatékony fejlesztés és működés érdekében - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az MTI-vel hétfőn.
A közlemény szerint a jövőben Guller Zoltán a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztosként folytatja tevékenységét. A Digitális Magyarország Ügynökség fő feladata a kormányzati digitalizáció, valamint a digitális állampolgárság megteremtése. A KTK tájékoztatása szerint cél az átláthatóság, a kiszámíthatóság, a hatékony és gyors ügyintézés biztosítása, hogy Magyarországot egy jól működő 21. századba vezesse át. A megalakuló ügynökség feladatokat vesz át minisztériumoktól, működését a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeli.
A kormány Guller Zoltánt a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztossá nevezi ki, aki a közlemény szerint „az elmúlt 6 évben nemzetközi szinten is egyedülálló és példaértékű digitális működés alapjait tette le a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozásával”. A szakember a turizmusban a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igazgatósági elnökeként folytatja munkáját.
A Guller Zoltán által vezetett MTÜ-vel kapcsolatban egyébként nemrég írtuk meg, hogy vezérigazgató-helyettese az Orbán Ráhel egykori évfolyamtársaként és barátnőjeként ismert Jakab Zsófia lett. Ami pedig Guller Zoltán „példaértékű” munkáját illeti, a 24.hu nemrég nyert pert az MTÜ ellen, miután kiderült, hogy a vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben nem egy szakmai grémium, hanem ő maga egy személyben dönt az egyedi támogatásokról. Az ügynökség a bíróságon azzal védekezett, hogy Guller Zoltán gondolatai nem közérdekű adatigénylés tárgyai, végül azonban ki kellett adniuk, hogy kik vesznek részt a pályázat nélkül kiosztott állami támogatások elbírálásában.
|
Megalakul a Digitális Magyarország Ügynökség, működését Rogán Antal felügyeli
|
Guller Zoltán a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztosként folytatja tevékenységét.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3158752_digitalis-magyarorszag-ugynokseg-rogan-antal-guller-zoltan
|
2022-05-31 17:29:00
| true | null | null |
Népszava
|
Doros Judit;Ungár Tamás;Vas András;Králik Emese;
Fidesz;pályázat;város;vidék;falu;
2022-05-26 19:36:00
Jóban kell lenni a fideszes képviselővel, lobbi nélkül egy falusi pályázat semmit sem ér
Jóban, főleg, ha egy ellenzéki vezetésű település nyerni akar egy tenderen – derült ki körképünkből.
– A kistelepülések sajnos mindig mostohagyermekei voltak a rendszereknek, de arra, amit most látok, korábban nem volt példa. Hiába találták ki a Magyar Falu Programot, ami jó dolog, ha ez egyfajta hűbéri rendszer kialakításának eszköze lett: a pályázatokat nem szakmai, hanem politikai alapon bírálják el – mondta lapunknak Molnár Róbert, az 1600 lelkes, Csongrád-Csanád megyei Kübekháza polgármestere.
Ő korábban egy tévéinterjúban arról panaszkodott, hogy miután a kampányban nyíltan Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt oldalára állt, elkaszálták pályázataikat, s még egy alig több, mint másfél millió forintos halotthűtőre sem kaptak pénz. Hozzáfűzte, hogy a térség fideszes választókerületi elnöke egy beszélgetés során gyakorlatilag azt tanácsolta neki, fogja be a száját, ne ágáljon folyton a kormány ellen, s akkor kapnak majd pénzt – ezt később az érintett, Bartók Csaba a szegedma.hu oldalon cáfolta, s azt üzente a polgármesternek, hogy a pályázatok ügyében forduljon a térség országgyűlési képviselőjéhez, a szocialista Szabó Sándorhoz. Molnár Róbert állítása szerint miután a halotthűtővel kapcsolatos kritikai megjegyzése napvilágot látott, azt a javaslatot kapta a választókerületi elnöktől, hogy adjanak be ez ügyben méltányossági kérelmet. – Csoda történt. Nem sokkal később megérkezett számlánkra a hűtő ára. De ez csakis annak a következménye, hogy megint kinyitottam a számat. Van az a pont, amikor már nem hallgathatunk – mondta lapunknak.
Korábban a Népszavában Halmi József, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyedüli szocialista polgármestere, Győrtelek vezetője beszélt arról, hogy ők rendszerint nyernek ugyan a pályázatokon, de ebben közrejátszhat, hogy nem ápol rossz viszonyt a körzet fideszes országgyűlési képviselőjével, akivel iskolatársak voltak, barátok, s ezen a későbbi politikai nézetkülönbségek sem változtattak. Varga András, a Somogy megyei Várda polgármestere azt mondta lapunknak, teljes mértékben egyetért szabolcsi kollégájával, mert egy köztudottan ellenzéki településvezető csak úgy tud eredményesen pályázni, lobbizni, ha jóban van a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjével.
– Több évtizede, még somogyvári faluvezető korából ismerem Móring József Attilát, akivel folyamatosan egyeztetünk a pályázati lehetőségekről, mindenről tud, amit benyújtunk, s lehetősége szerint támogatja őket – folytatta a várdai polgármester. – Ez persze azt is jelenti, hogy a háta mögött nem próbálkozunk: nem is lenne értelme, megfelelő lobbi nélkül egy falusi pályázat semmit sem ér. Csak a civil programjaink esetében vagyunk önjárók, de azok esetében olyan helyekre pályázunk, amelyekre a hatalomnak nincs ráhatása, vagy csak nagyon kevés – tette hozzá.
Ormai István, a tízezres somogyi város, Nagyatád független polgármestere szerint – aki ellen a Fidesz-KDNP ciklusok óta eredménytelenül indítja el aktuális jelöltjeit – alapvetően jól kell megírni a pályázatokat, úgy, hogy azok tökéletesen illeszkedjenek a kiíráshoz, és előre kell gondolkodniuk 2-5 évet, hogy milyen fejlesztésekre lenne szükség a városban. Megjegyezte,
– Egészen az előző ciklusig hűvös távolságtartás jellemezte őket, ám miután 2019-ben is győztem, láthatóan elfogadták a status quót, megváltozott a viszony Szászfalvi Lászlóval, a térség képviselőjével is, akivel egyes ügyek mentén jól tudtunk együtt dolgozni – állította a nagyatádi városvezető.
Széll Péter, Baja alpolgármestere szerint is a jól megírt pályázatok nyernek, igaz előfordult, hogy egy belterületi útfelújításra benyújtott pályázatuk nem az első, hanem a második körben győzött, ám az alpolgármester ezt sem annak tudja be, hogy a Duna parti város nem kormánypárti vezetésű. Tapasztalataik alapján azonban erősíti a pályázatok esélyeit, ha azokért a térség fideszes parlamenti képviselője, Zsigó Róbert is lobbizik.
Mirkóczki Ádám, Eger volt jobbikos, jelenleg független polgármestere szerint nem mindegy, hogy milyen személyiség a térség fideszes képviselője. Példaként hozta Nyitrai Zsoltot, a körzet korábbi kormánypárti képviselőjét, aki szerinte nem volt „integráló alkat”, ellentétben utódjával, a most megválasztott Pajtók Gábor korábbi Heves megyei kormánybiztossal, akivel szerinte könnyebb lesz majd egyetértésre jutniuk egy-egy, a város érdekét szolgáló ügyben.
Szigetvárt egy civil összefogás vezeti 2014. óta, s a baranyai város polgármestere, Vass Péter úgy véli, hogy városa megszenvedi ezt, amikor fejlesztési forrásokra pályázik: emiatt késik a busz- és a vasúti pályaudvar, a félszáz éves piac, valamint több oktatási intézmény és számos út, illetve köztér felújítása. Az pedig különösen kellemetlen, hogy a 6-os főútnak továbbra sincs elkerülő útja Szigetvárnál, ezért naponta 10-12 ezer jármú megy keresztül a városon, egy kétszer egysávos úton. A város hét-nyolc éve szeretne támogatást kapni egy új belvízelvezető rendszer kiépítésére, ám eddig hiába. Most megígérték, hogy kap az önkormányzat erre a célra pénzt, ha pályázatát öt részre osztja. Vass szerint, ha nyernek, akkor azt a kormányoldal úgy fogja kommunikálni, hogy Szigetvár nyert öt pályázatot, holott ily módon mindössze 300 millióhoz jutnak majd. Eközben a megye kormánypárti városai – mint például Mohács és Siklós – egy közelmúltban elhangzott ígéret szerint milliárdokat kapnak fejlesztésekre, s ott a városvezetés szabadon dönthet arról, mire fordíthatja ezt a pénzt.
Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere úgy látja, a kistelepülések mindig mostohagyermekei voltak a rendszereknek, de arra, amit most lát, korábban nem volt példa.
|
Jóban kell lenni a fideszes képviselővel, lobbi nélkül egy falusi pályázat semmit sem ér
|
– A kistelepülések sajnos mindig mostohagyermekei voltak a rendszereknek, de arra, amit most látok, korábban nem volt példa. Hiába találták ki a Magyar Falu Programot, ami jó dolog, ha ez egyfajta hűbéri rendszer kialakításának eszköze lett: a pályázatokat nem szakmai, hanem politikai alapon bírálják el – mondta lapunknak Molnár Róbert, az 1600 lelkes, Csongrád-Csanád megyei Kübekháza polgármestere.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3158190_magyarorszag-videk-falu-varos-palyazat-fidesz-kepviselo-lobbi
|
2022-05-26 17:31:00
| true | null | null |
Népszava
|
Magyarország;ombudsman;leminősítés;
2022-05-24 20:38:00
Leminősítették a magyar ombudsmant, mert nem foglalkozik megfelelően számos emberi jogi problémával
Úgy látják, Kozma Ákos ezen túl nem védelmezte meg a civileket, a sajtószabadságot és a bíróságok függetlenségét.
Az eddigi „A” kategóriából a „B”-be sorolta át a magyar emberi jogi állami intézményt a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége (GANHRI) – erről a Magyar Helsinki Bizottság számolt be.
A döntés értelmében Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa
„Most már formálisan is kikerült a komolyan vehető ombudsmanok tekintélyes klubjából” – jegyzik meg.
Mint írják, az alapvető jogok biztosa és hivatala
Az ombudsmannak fél éve volt arra, hogy demonstrálja függetlenségét a GANHRI előtt. Mint azt a Helsinki Bizottság megjegyzi, Kozma Ákos egyelőre még a tényt sem tárta a nyilvánosság elé.
„Minket viszont magyar állampolgárként és civil jogvédőként is elszomorít a hazai ombudsmani intézmény leminősítése.
- fogalmaztak.
|
Leminősítették a magyar ombudsmant, mert nem foglalkozik megfelelően számos emberi jogi problémával
|
Úgy látják, Kozma Ákos ezen túl nem védelmezte meg a civileket, a sajtószabadságot és a bíróságok függetlenségét.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3158069_leminositettek-a-magyar-ombudsmant
|
2022-05-24 17:35:00
| true | null | null |
Népszava
|
Orbán-kormány;Városliget;Néprajzi Múzeum;Ötvenhatosok tere;
2022-05-24 09:30:00
Kong az ürességtől, de évi 1,5 milliárdba kerül az új Néprajzi Múzeum
Impozáns, drága, és kicsit üres a 32,9 milliárdot felemésztő új Néprajzi Múzeum. A 40 ezer négyzetméteres épületnek egyelőre csak 5 százalékát használja ki az intézmény.
A hétvégi bennfenteseknek szóló avatás után hétfőn mindenki előtt megnyílt a Néprajzi Múzeum új épülete a Városliget melletti Ötvenhatosok terén lévő egykori parkoló helyén. A tervező szerint az emberi agy jobb és bal felét mintázó, közönséges halandók számára leginkább egy gördeszkapályára vagy két fél domb ölelte völgyre hajazó épület tagadhatatlanul különleges és impozáns. A jobbára a föld alatt kialakított kiállítóterek méretével megegyező nagyságú, 7000 négyzetméteres tetőterasz különleges látogatói élményt kínál.
A nemzetközi építészpályázaton neves építészeket maga mögé utasító Ferencz Marcel által vezetett NAPUR Architect ezúttal nem kényszerült kínos egyszerűsítésekre, mint ahogy a vizes világbajnokságra készült úszóaréna esetében. Az épület a kivitelezés végére is megőrizte eredeti terveken látható formáját és elkészült a látványos, közel félmillió pixelből kialakított homlokzati díszítés is. Így aligha csodálkozhatunk, hogy a vezető építész egy Oscar-díjátadót megidéző köszönethalommal hálálkodott a kormánynak, a miniszteri biztosnak, meg a kivitelezőknek. A Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Építőipari Zrt. és a szintén NER-kedvenc Magyar Építő Zrt. az eredeti 25,9 milliárd helyett 32,9 milliárdért végezte el a munkát csaknem öt év alatt. A tervezésért 1,9 milliárd forintot fizetett a kormány, míg a hűtést-fűtést szolgáló talajszondák 500 millióba kerültek. Utóbbi fenntartási költségcsökkentő hatására nagyon számít Gyorgyevics Benedek, a Liget projekt állami tulajdonba kerülő épületeinek üzemeltetését végző Városliget Zrt. vezérigazgatója.
A múzeumnak nem kell bérleti díjat fizetnie az épület használatáért a vagyonkezelő Városliget Zrt.-nek, sőt a közüzemi díjat, takarítás és az őrzés költségét sem a teljes 40 ezer négyzetméter után fizeti az intézmény. A közüzemi díjakat csak az épületnek a múzeum által kizárólagosan használt 60 százaléka után kell fizetnie – mondta a vezérigazgató, aki szerint a Városliget Zrt. feladata a karbantartás mellett a kertgondozás, a légtechnika működtetése, a gépészet-karbantartás, a hűtés- fűtés biztosítása és a biztonságtechnika működtetése is. A Liget látogatóközpontjára, a gépészeti helyiségekre, a parkolóházra, a folyosókra eső költségeket a szolgáltatótól kapja a múzeum, akárcsak a Szabolcs utcai restaurálási és raktározási központban lévő helyiségeket.
– Az előzetes szakértői becslések alapján az új Néprajzi Múzeum épületének üzemeltetése 1,5 milliárd forintba kerül majd, amelynek tetemes részét nem az energiaszámlák, hanem a humán erőforrás biztosítása viszi el – válaszolta a Népszava kérdésére Gyorgyevics, aki szerint ez megegyezik egy korszerű A kategóriás irodaház működési költségével. A múzeum által használt területre eső részét azért a kulturális intézménynek kell kigazdálkodni, bár kaphatnak hozzá majd állami támogatást.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum igazgatója nem aggódik. Egyelőre igen örül annak, hogy 150 évig tartó vándorlás után végleges otthonra leltek és 250 ezer darabos gyűjteményükkel minden funkciójának ideális tereket biztosító épületbe költözhettek. A teljes épület kevesebb mint ötödét elfoglaló kiállítóterek a föld alatt vannak, mert ott biztonságos, olcsóbb a hűtés, fűtés, illetve a természetes fény sem károsíthatja a kiállítási tárgyakat. A teljes, 7000 négyzetméteres kiállítótérnek egyelőre valamivel kevesebb, mint harmadát, 2000 négyzetmétert sikerült belakniuk – a kerámiatérrel, időszaki kiállítással, ZOOM-mal –, de ez is másfélszerese a korábbi Kossuth téri épületben rendelkezésre álló területnek. Az állandó és az ifjúsági kiállítás jövőre nyílhat meg. „Egy ekkora rókáról hiba lenne egyszerre lehúzni minden bőrt” – tette hozzá Kemecsi.
A kiállítótereken kívül a modern múzeumi követelményeknek megfelelően van itt még korszerű ismeretátadás színtereként működő MÉTA tér, közösségi iroda, konferencia és kutatóterem, könyvtár, mozi, kávézó, ajándékbolt. Ezek működtetése is a múzeum feladata, de erre készülve jelentősen növelték az alkalmazotti létszámot – válaszolta a Népszava kérdésére Kemecsi Lajos, aki évente 300 ezer fizető látogatóra számít. A teljes jegy ára, amit komplex piackutatás alapján lőttek be: 3000 forint.
|
Kong az ürességtől, de évi 1,5 milliárdba kerül az új Néprajzi Múzeum
|
Impozáns, drága, és kicsit üres a 32,9 milliárdot felemésztő új Néprajzi Múzeum. A 40 ezer négyzetméteres épületnek egyelőre csak 5 százalékát használja ki az intézmény.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3157926_neprajzi-muzeum-liget-projekt-orban-kormany
|
2022-05-24 17:52:00
| true | null | null |
Népszava
|
Budapest;Fővárosi Közgyűlés;Gellért-hegy;BKK;sikló;
2022-05-23 13:45:00
Perel a Gellért-hegyi sikló beruházója, szerinte a még 2009-ben kötött szerződés nem szűnt meg
Ha a főváros nem akarja megépíteni, akkor a kormánnyal szövetkezne a látványos felvonót tervező cég.
Pert indított a Gellért-hegyi sikló beruházója, mert szerinte a fővárosi önkormányzattal még 2009 januárjában megkötött szerződésük nem szűnt meg. A cég álláspontja szerint a főváros érdekmúlásra hivatkozó elállása jogellenes. A kontraktus szerintük továbbra is hatályos. Ennek megállapítását kérték a bíróságtól – válaszolta a Népszava kérdésére Walton Imre, a Gellérthegyi Sikló Kft. ügyvezető igazgatója, aki hangsúlyozta: nem kártérítési pert indítottak, ezzel még nem foglalkoznak.
A cég idén április 22-én adta be a keresetet. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes múlt csütörtökön még nem tudott arról, hogy az erről szóló értesítés megérkezett volna a Városházára, de azt megerősítette: a főváros közberuházásként kívánja megvalósítani a siklót. Így hiába készíttette el a terveket és kapta meg rá az építési engedélyt a kormányhivataltól a projektgazda Gellérthegyi Sikló Kft. – amelyben 25 százalékban tulajdonos a fővárosi BKK –, az építkezést nem kezdheti meg. Ehhez ugyanis a fővárosnak át kellene adnia a területet, ám erre jelen állás szerint nem számíthat a cég. A városvezetés a turisztikai hasznosításhoz nem járul hozzá.
A főváros a bemutatott terveket sem tartja elfogadhatónak, mivel túl sok fa kivágásával járna és abban sem biztosak, hogy a magánberuházó valóban képes a megvalósításra. Kiss Ambrus a januári közgyűlési vita előtt arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt megvalósításában egy tavalyi kormányhatározat az irányadó, amely 1,5 milliárdot rendelt a projekt előkészítésére és a Budapest Fejlesztési Központot (BFK) bízta meg a feladattal. Csakhogy az új kormány felszámolja a BFK-t, az állami forrásból megvalósítani szándékozott fővárosi projektet Lázár János új minisztériumához utalta. A tárcavezető pedig rögtön az elején tisztázta: a projektlistát felül fogják vizsgálni.
Szintén kétséges a városvezetés másik ötlete, miszerint az uniós helyreállítási alapból megvalósítható lenne a beruházás, hiszen a kormány által benyújtott projektlistán nem szerepel a sikló.
– Azon vagyunk, hogy legyen esélye a sikló mostani, beláthatóan rövid időn belüli megvalósulásának – mondta Walton Imre most a Népszavának. Majd hozzátette: „Amennyiben a Fővárosi Önkormányzat minden törekvésünk ellenére sem lesz konstruktív a beruházás megvalósításában és megbuktatja a tervezett projektet, akkor Budapest igen sokat várhat még a Siklóra.
Sőt, a cégvezető szerint nyugodt szívvel beszélhetünk évtizedekről.
A per akár három évig is húzódhat, de a cég addig sem akar tétlenül várakozni. A perindítást inkább afféle figyelemfelhívásnak szánják, abban bízva, hogy a városvezetés most talán másként látja a helyzetet, mint szerződés felmondásakor. Bíznak a tárgyalásos rendezésben. Walton szerint ez nem csak a cég érdeke, hiszen ez hosszútávon fenntartható megoldást kínál mind a külföldi és belföldi turistaforgalom kiszolgálására, mind a kerületi lakosság közlekedési igényeinek kielégítésére.
A városháza elzárkózása esetén a kormánnyal, illetve a Citadella felújítását végző csapattal próbálnak megegyezni a beruházás befejezéséről. Ahogy a cégvezető fogalmazott:
A Citadella-beruházás Walton szerint igényli ezt az infrastrukturális fejlesztést. A turistabuszok helyzete eddig is tarthatatlan volt, a Citadella új múzeumi funkciója pedig mindenképp növelni fogja a Gellért-hegy látogatottságát, a siklónál hatékonyabb és környezetkímélőbb közlekedési alternatíva nem létezik. Persze dönthetnek úgy az érintettek – tette hozzá –, hogy marad minden így, tudomásul veszik a dugót, és épül még pár ezer négyzetméter közlekedő- és parkoló felület a zöld helyett.
A projektcég azt sem érti, hogy közberuházás esetén a főváros honnan tudná a projekt megvalósításához szükséges forrásokat előteremteni. Erre vonatkozóan csak nagyon ködös fővárosi elképzelésekről hallani, miközben nekik kész finanszírozási tervük van.
|
Perel a Gellért-hegyi sikló beruházója, szerinte a még 2009-ben kötött szerződés nem szűnt meg
|
Pert indított a Gellért-hegyi sikló beruházója, mert szerinte a fővárosi önkormányzattal még 2009 januárjában megkötött szerződésük nem szűnt meg. A cég álláspontja szerint a főváros érdekmúlásra hivatkozó elállása jogellenes. A kontraktus szerintük továbbra is hatályos. Ennek megállapítását kérték a bíróságtól – válaszolta a Népszava kérdésére Walton Imre, a Gellérthegyi Sikló Kft. ügyvezető igazgatója, aki hangsúlyozta: nem kártérítési pert indítottak, ezzel még nem foglalkoznak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3157794_gellert-hegy-siklo-budapest-bkk-walton-beruhazas
|
2022-05-23 17:53:00
| true | null | null |
Népszava
|
Budapest;fenntartás;Pannon Park;Biodóm;
2022-08-26 08:15:00
Őrzés nélkül maradhat a Biodóm, a Pannon Parkra sincs pénze a fővárosnak
Ez utóbbi 2023-ban a mostaninál jóval nagyobb összeget, 1,5-2 milliárdot is elvihet.
– Valódi dilemma, hogy mi legyen a Biodómmal. Gyorsan eljöhet az a pillanat, amikor a városvezetésnek döntenie kell: az idősotthonait, szociális intézményeit fűti vagy egy üres, hasznavehetetlen építményre költ. Utóbbi fenntartása tavaly 625 milliót vitt el a fővárosi költségvetésből, az idén ez már közelíti az egymilliárdot, jövőre pedig az energiaárak függvényében 1,5-2 milliárdba is kerülhet – mondta lapunknak Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
Mint fogalmazott, felmerül a kérdés, hogy a főváros akkor jár-e el felelősen, ha többet költ egy semmilyen jövőképpel nem rendelkező, eddig is állam által finanszírozott beruházásra, mint a most induló 130-160 ezer rászorulót elérő rezsitámogatási programra. Emlékeztetett: a főváros már tavasszal jelezte, hogy átadná a projektet a telekkel együtt az államnak azért, hogy az minél előbb látogatható legyen a nagyközönség számára. A fővárosnak ugyanis könnyen belátható módon nincs pénze a befejezésre, amelynek költségét alaphangon 15-20 milliárdra becsülték.
Karácsony Gergely főpolgármester már korábban kijelentette, hogy bizonyosan félbemarad a Fővárosi Állatkertben álló Biodóm építése, ha a kormány nem vállalja az építkezés befejezését. A kormányzati elvonások miatt a főváros egyedül nem tudja, és nem is akarja megoldani a Biodóm helyzetét.
A főváros ajánlatára azonban se az előző, se az új Orbán-kormány nem válaszolt. A bizonytalanságot fokozza, hogy nem működik a Tarlós István főpolgármestersége idején megalakított Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa sem. Az erről szóló kormányhatározatot ugyan nem vonták vissza, de az új kormányban egyelőre nincs Budapestért felelős kormánytag, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter feladatköréből ugyanis kivették, Lázár János viszont nem kapta meg. Lázár egyébként levélben jelezte, hogy egyeztetne a budapesti állami vagy közös beruházásokról Karácsony Gergellyel. A főváros a főpolgármester-helyettesi posztot júniusban elfoglaló Bősz Anettre bízta a Biodóm ügyét. Bősz Anettet is próbáltuk elérni, de nem jártunk sikerrel.
|
Őrzés nélkül maradhat a biodóm, a Pannon Parkra sincs pénze a fővárosnak
|
Kiss Ambrus arra a kérdésünkre, miszerint elképzelhető-e, hogy kormányválasz híján a főváros egyszerűen felhagy az építmény őrzésével és fűtésével, azt válaszolta, hogy jövő évben ez is megtörténhet, minden megoldást az asztalra kell tenni.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3167350_biodom-pannon-park-fenntartas-budapest
|
2022-08-26 17:56:00
| true | null | null |
Népszava
|
igazságszolgáltatás;Magyarország;bíróság;Kúria;Fővárosi Törvényszék;
2022-08-22 16:00:00
EU-s milliárdok sorsa a tét, de Kovács Zoltán testvére ugyanabban a bírói tanácsban fog dolgozni, mint a Kúria elnökének a felesége
Politikai befolyásolás, visszautasított összeférhetetlenség – e témák uralják a közbeszédet a bíróságokkal kapcsolatban, miközben az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt több milliárd euró uniós forrástól eshet el az ország.
Szeptember 1-től, azaz jövő csütörtöktől abban a bírói tanácsban dolgozik majd a Fővárosi Ítélőtáblán a Fővárosi Törvényszék (FT) elnökének felesége, Kovács Éva, amelynek tanácselnöke Kovács Helga Mariann, a Kúria elnökének felesége, akinek kinevezése nagy vihart kavart az utóbbi napokban – szúrta ki lapunk az ítélőtábla hatályos ügyelosztási rendjéből.
Kovács Évát egyébként nem csak a Fővárosi Törvényszék elnökéhez, Tatár-Kis Péterhez fűzik rokoni kapcsolatok, ő egyúttal Kovács Zoltánnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárának a testvére.
A múlt héten üzenetváltásokhoz és heves nyilatkozatokhoz vezetett a bírói kinevezések, illetve a „befolyásolási kísérletek” ügye.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) nyilatkozatban utasította vissza a kormánypárti sajtóban megjelent, Vasvári Csaba bírót érintő állításokat. A Fővárosi Törvényszék bíráját, aki egyben az OBT tagja és szóvivője is, azután vette célkeresztjébe a jobboldali sajtó, hogy megjelent a nyilatkozata a The Guardian brit lap vasárnapi kiadásában, a The Observerben. Vasvári Csaba egyebek között azt mondta, hogy ő és kollégái a bíróságokat érintő “külső és belső befolyási kísérleteket is tapasztaltak” az elmúlt években a politikai spektrum minden oldaláról, amelyek közül kiemelte a Fidesz 12 éves kormányzása alatt történteket. A Magyar Nemzet ezután Vasvári „évek óta folytatott kormányellenes agitálásáról” és a „gyurcsányi terrorban” való 2006-os szerepvállalásáról írt. A Fidesz egyik legfőbb ideológusa, Bayer Zsolt pedig a hét végén azt írta: „Vasvári Csaba egy gazember, akinek semmi keresnivalója nincs a bírói pulpituson. Takarítsák el onnan!”
Az OBT nyilatkozata visszautasított „minden olyan, a magyar sajtóban megjelent állítást, miszerint bármely hivatalban lévő magyar bíró valaha is bármilyen »terror« bírája lett volna, vagy a politikai paletta bármely szereplőjéhez lenne köthető”. Egy bíró személyét ért propagandisztikus támadásnak egy modern, európai jogállamban nincs helye – írta az OBT, hozzátéve, hogy „a bírósági igazgatással kapcsolatban megfogalmazott bírói kritika vagy vélemény nem minősíthető az ország elleni támadásnak, az a bírákat is megillető vélemény-nyilvánítási szabadság része”.
Vasvári a brit lapnak „világos belső befolyásolási kísérletként” idézte fel a Völner-Schadl egyik szálát. Emlékezetes, a korrupcióval gyanúsított, előzetes letartóztatásban lévő Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke tavaly júniusban megkereste Tatár-Kis Pétert, a Fővárosi Törvényszék elnökét, akinél a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egyik bírójának eltávolítását és munkahelyi ellehetetlenítését szorgalmazta. Mindez a 444.hu által nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyvekből derült ki. Különösen pikánssá tette az ügyet, hogy Tatár-Kis és Schadl találkozóját Senyei György, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke – az alkotmánybíróvá választott Handó Tünde utóda – szervezte meg; Schadl emiatt telefonon és személyesen is beszélt Senyeivel. Egyik bírósági vezető sem utasította el a bírói függetlenségre hivatkozva Schadl megkeresését, sőt, a jegyzőkönyvek szerint Tatár-Kis azt mondta Schadlnek, hogy az illető bírót nem tudja kirúgni, „azonban visszavonhatja csoportvezetői megbízását, és tehet arról, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén". Sem Senyei, sem pedig Tatár-Kis nem tagadta, hogy találkozott Schadl-lel, ám az OBH-elnök minden olyan állítást valótlannak nevezett, amelyek szerint a végrehajtói kar elnöke egy bíró kirúgását igényelte volna, az FT elnöke pedig azt állította, Schadl nem kérte tőle a PKKB bírájának felmentését, s a neki tulajdonított – fent idézett – mondatok sem hangzottak el.
Mindenesetre a lehallgatási jegyzőkönyvek nyilvánosságra kerülését követően, idén január 28-án Senyei OBH-elnökként úgynevezett igazgatási célvizsgálatot rendelt el az FT-n a tavalyi évre vonatkozó bejelentések és panaszok, valamint a konkrét bíróval szembeni bejelentést követő folyamat vizsgálatára. A vizsgálat elkészítésének határidejének április 15-ét jelölte meg. Az OBH elnökének tevékenységét ellenőrző OBT nem tartotta elegendőnek ezt a célvizsgálatot, s már február elején sürgette, hogy az OBH elnöke indítson az ügyben fegyelmi vizsgálatot is. Utóbbira nem került sor, az április 15-i határidő leteltével pedig sem az OBH, sem pedig elnöke nem tájékoztatta a nyilvánosságot a célvizsgálat eredményéről.
Vasvári az Observernek utalt az OBH-elnök általi bírókirendelések átláthatatlanságára is. Az OBT már Senyei elődje, Handó Tünde esetében is kifogásolta az OBH elnökének bírói kirendelési, illetve a bírósági vezetői pályázatok elbírási gyakorlatát, sőt – egyebek között – emiatt 2019 májusában indítványozta Handó elmozdítását az Országgyűlésnél, amit a Fidesz-KDNP többség elutasított. Ám 2019 végén a kormánytöbbség Handót alkotmánybíróvá, Senyei Györgyöt pedig OBH-elnökké választotta. Az OBT azóta vizsgálta – és kifogásolta – az új OBH-elnök bírói kirendelési gyakorlatát is, miközben Senyei megtagadta, hogy az OBT tagjai tanulmányozhassák az idevágó dokumentumokat. Az OBH elnöke és az OBT közötti konfliktus azonban nem elsősorban személyi ellentétekből ered. A mindenkori OBH-elnököt a törvény szinte korlátlan hatalommal ruházza fel a bírósági igazgatási, illetve személyzeti jogköreiben, míg az alaptörvény szerint az OBH elnökét ellenőrizni hivatott bírói tanács jogkörei igencsak korlátozottak. Ezt már több szervezet, így a Velencei Bizottság, vagy a GRECO, az Európa Tanács korrupcióellenes szerve is kifogásolta korábban, legutóbb az Európai Bizottság (EB) július 14-i jogállamisági jelentése tette szóvá.
A jogállamisági jelentés szerint az OBT jogkörei továbbra sem teszik lehetővé, hogy hatékony felügyeletet gyakoroljon az igazgatási jogkörökkel felruházott OBH elnöke felett, és további garanciákra van szükség az OBH elnök esetleges önkényes döntéseivel szemben. Az EB szerint „a hatékony felügyelet hiánya lehetővé teszi, hogy az OBH elnöke önkényes módon dönthessen a bírák előmeneteléről és jutalmazásáról”. De kifogásolja a bizottsági jelentés a Kúria elnökének megválasztására vonatkozó szabályozást is, valamint a Kúria ügyelosztási rendjét és kinevezési rendszerét.
Ismert, Varga Zs. András korábbi legfőbb ügyész-helyettes többszörös, személyre szabott jogalkotással alkotmánybíróból előbb kúriai bíró lett, majd 2021. januári hatállyal a Ház a Kúria elnökévé választotta. Az EB idei jelentése, amely először fogalmazott meg konkrét, számonkérhető ajánlásokat, azért is fontos, mert az ország több ezer milliárd forint vissza nem térítendő uniós forrástól eshet el, ha nem felel meg a jogállamisági feltételeknek. Ennek ellenére a parlament honlapján fellelhető őszi jogalkotási program tervezetében nem szerepel az idevágó, bíróságokra vonatkozó törvények módosítása.
|
Kovács Zoltán testvére ugyanabban a bírói tanácsban fog dolgozni, mint a Kúria elnökének a felesége
|
Politikai befolyásolás, visszautasított összeférhetetlenség – e témák uralják a közbeszédet a bíróságokkal kapcsolatban, miközben az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt több milliárd euró uniós forrástól eshet el az ország.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3166905_birosag-igazsagszolgaltatas-fuggetlenseg-kovacs-eva-kovacs-helga-mariann-magyarorszag
|
2022-08-22 18:01:00
| true | null | null |
Népszava
|
Lázár János;
2022-08-17 19:05:00
Így formálódik Lázár János birodalma
Az állami beruházások után a nagyobb magánfejlesztéseket is ernyője alá vonta, s vele az uniós és magánforrások feletti uralmat is.
– Nagy mentés volt – így konstatálta a Városliget Zrt. kulturális tárca alá való átsorolását lapunk kormányközeli forrása. A Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium ugyanis az állami magas építési beruházásokat felügyelő Beruházási Ügynökséget is magában foglaló BMSK mellett minden lényeges kormányzati építtető, illetve projektcéget bekebelezett volna, köztük a múzeumi negyedet megvalósítani hivatott Városliget Zrt-t is.
A tárcához került többek között az autópálya építő Magyar Közút és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda, a Fertő tavi beruházó cég, valamint a fővárosi projekteket összefogó Budapest Fejlesztési Központ is. Utóbbit azon melegében át is nevezte Lázár János, majd menesztette a teljes menedzsmentjét. Az új vezetés fő feladata a cég leépítése, de ezt felülírhatja az uniós pénzcsapok megnyílása, ahhoz ugyanis, hogy határidőn belül felhasználhassák a helyreállítási alap forrásait előkészített projektekre lesz szükség, ezek pedig Vitézy Dávid – ma közlekedési államtitkár – egykori cégénél vannak. Uniós támogatásból újulnának meg például a HÉV vonalak, épülne az elővárosi vasút. Más a helyzet a szuperkórházzal, a Galvani híddal és a kulturális beruházásokkal, közük a Liget projekttel. Ezek minden bizonnyal éveket csúsznak. Addig elkészülhetnek a tervek, megszerezhetőek az engedélyek. Az építkezés azonban a válság okán aligha kezdődik el belátható időn belül. Nagy kérdés, hogy 3-4 év múlva is meglesz-e a megvalósításhoz szükséges politikai akarat. Különösen igaz ez a múzeumi negyedre.
Az Orbán-kormány nagy visszatérője, Lázár János régi ellenlábasa a projektnek. 2015-ben még Miniszterelnökséget vezető miniszterként azt hangoztatta, hogy a Városligetben a parkfunkció megerősítése a legfontosabb és a Baán László-féle elképzelés gyengítésére rögtön be is dobta a „Liget 2” tervet, amely a Nyugati pályaudvar és a Városliget közötti 20 hektáros terület megújítását célozta volna. Finta József építész rögtön rajzolt is hozzá egy tervet dombbal, kisvasúttal, tóval, vízeséssel, pezsgő sétányokkal és kávézókkal. Lázár menesztésével azonban asztalfiókba került ez is. Baán azonban joggal tartott most attól, hogy Lázár minisztériuma nem bánik majd kesztyűs kézzel a Városligetet 99 évre vagyonkezelésbe kapó, jelenleg elsősorban üzemeltetőként működő céggel. Az átlagosan kétszáz főt foglalkoztató, bevételeit javarészt a Dózsa György úti mélygarázsból és a közterület foglalási díjakból, illetve a projekt részeként felépült létesítmények állami támogatásából (az intézmények csak velük szerződhetnek üzemeltetésre) szerző, a projekt megvalósítására eddig 250 milliárd forintot költő társaság baráti kézben tartása kulcsfontosságú volt. A Liget-projekt atyja be is vetett mindent, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlója ne az építési tárca legyen. Ezt el is érte, hiszen a céget a kulturális tárca alá sorolták be. Csakhogy a jelenlegi kormányzati szereposztás mellett Lázár nélkül nincs folytatás. „ A Liget-projektnek – mint minden folyamatban lévő és leendő állami beruházásnak – természetesen a Lázár miniszter úr által kidolgozandó kritériumrendszernek és ütemezésnek is meg kell majd felelnie” – ismerte el a HVG-nek adott interjúban. (Baán Lászlót és a Városliget Zrt-t többször is megkerestük az ügyben, de egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ.)
Baán, aki mellesleg a Szépművészeti Múzeum igazgatója is, a Néprajzi Múzeum átadásakor még magabiztosan azt mondta a Népszavának: „eldöntött tény, hogy a Liget-projektet befejezzük”. Bár azt nem tagadta, hogy „a gazdasági környezet megjósolhatatlan”. Akkor még abban bízott, hogy az önkormányzati választások után felfüggesztett három beruházás – a Petőfi Csarnok helyén az Új Nemzeti Galéria, a lebontott Közlekedési Múzeum telkén az Innováció Háza, valamint a park sarkán a Városligeti Színház – négy év alatt befejezhető. Mint hangsúlyozta: mindhárom projekt végrehajtható építési engedéllyel rendelkezik. A júniusi kormánydöntés azonban ezekre is vonatkozik, hiszen a kivitelezés még nem kezdődött el, márpedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közlése szerint a meg nem kezdett építkezéseket elhalasztják. Baán bizakodását, miszerint a „Liget-projekt folytatása ott áll az állami beruházási sor élbolyában” erősen megkérdőjelezi, hogy a költségvetési kiigazítás részeként júliusban 14,2 milliárddal csökkentették a Liget Budapest projekt idei támogatását. A kormányzati döntéshozatalra rálátó forrásunk szerint minden beruházás esetében egyedi döntés születik, teret engedve mindenféle játszmáknak, amelynek játékmestere Lázár János lesz. S ez nem csupán Baánnak, hanem a Karácsony Gergely vezette fővárosnak sem túl jó felállás.
|
Így formálódik Lázár János birodalma
|
Az állami beruházások után a nagyobb magánfejlesztéseket is ernyője alá vonta, s vele az uniós és magánforrások feletti uralmat is.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3166658_igy-formalodik-lazar-janos-birodalma
|
2022-08-17 18:12:00
| true | null | null |
Népszava
|
igazságszolgáltatás;Vasvári Csaba;kormánypropaganda;
2022-08-17 13:23:00
Névtelen blogbejegyzésre hivatkozva indított újabb rohamot Vasvári Csaba bíró ellen a kormánypárti sajtó
A jelek szerint nincs fék a lejáratás-vonaton.
Most már egy névtelen blogbejegyzésre hivatkozva támad egy független bírót a Magyar Nemzet.
A kormánypárti lap portálján megjelenő írás - amelynek szerzője nem vállalta a nevét a nyilvánosság előtt, és egy Tűzfalcsoport nevű blog bejegyzésére hivatkozik – felidézi, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) friss közleményében a leghatározottabban visszautasít minden olyan, a magyar sajtóban megjelent állítást, miszerint bármely hivatalban lévő magyar bíró valaha is bármilyen „terror” bírája lett volna, vagy a politikum bármely szereplőjéhez lenne kapcsolható.
A hatalom dühét az váltotta ki, hogy Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája, az Országos Bírói Tanács szóvivője a The Guardian című brit lapnak azt nyilatkozta, a „kormány beavatkozik a bíróságok munkájába”.
Az írás úgymond „bírósági forrásai” szerint az Országos Bírói Tanács nyilatkozata érdemi konkrétumokat nem tartalmaz, hangulatkeltésre azonban kiválóan alkalmas.
Ezt követően az iromány egy komplett, a bíró elleni vádiratba csap át:
Vasvári Csabával egyébként korábban lapunk is készített egy interjút.
|
Névtelen blogbejegyzésre hivatkozva indított újabb rohamot Vasvári Csaba bíró ellen a kormánypárti sajtó
|
A kormánypárti lap portálján megjelenő írás - amelynek szerzője nem vállalta a nevét a nyilvánosság előtt, és egy Tűzfalcsoport nevű blog bejegyzésére hivatkozik – felidézi, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) friss közleményében a leghatározottabban visszautasít minden olyan, a magyar sajtóban megjelent állítást, miszerint bármely hivatalban lévő magyar bíró valaha is bármilyen „terror” bírája lett volna, vagy a politikum bármely szereplőjéhez lenne kapcsolható.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3166607_vasvari-csaba-lejaratas-birosagi-fuggetlenseg
|
2022-08-17 18:15:00
| true | null | null |
Népszava
|
Budapest;fővárosi önkormányzat;kezelés;közterületek;einstand;
2022-08-12 13:07:00
Beindult az Orbán-kormány, újabb 17 közterületet vesz el Budapesttől
A fővárost érintő korábbi einstand után Karácsony Gergely főpolgármester döbbent csodálattal figyeli, hogy tovább pörög a „Rogán-modell”.
Összesen 17 belvárosi, pontosabban a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat közigazgatási határán belül lévő, de eddig fővárosi kezelésében lévő utcát törölt az Orbán-kormány a csütörtök éjjel a Magyar Közlönyben megjelent tíz éve hatályos kormányrendeletből egy gyors módosítással. A pontos megnevezés szerint „a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelöléséről” szóló 2012-es kormányrendelet második mellékléte a „kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalakat tartalmazza.
Ezek közül veszti hatályát az említett másfél tucatnyi közterület szeptembertől.
A többi között még olyan forgalmas utcákat húztak ki a város alól, mint Honvéd utca, az Arany János utca vagy a Nádor utca, a Szemere utca vagy a Hold utca. A rendelet kegyesen meghagyta az Apáczai Csere János utcát a főváros kezelésében, csak átvezették a korábbi Szende Pálról elnevezett utca hatályos, Wekerle Sándor egykori kormányfő nevét viselő közterületet.
Karácsony Gergely Facebook-oldalán az éj leple alatt kijött rendeletről, az újabb einstandról megjegyezte „döbbent csodálattal” figyeli mire van ideje kormánynak. A főpolgármester szerint ugyanis jelenleg „évtizedes csúcson az infláció, a sztratoszférában az élelmiszerárak, milliók szoronganak a hamarosan érkező energiaszámláik miatt, sok-sok ezer családnak okoznak gondot az iskolakezdés költségei, a tanárok sztrájkra készülnek, mert már végképp elegük van, ellátási gondok a benzinkutakon, kisvállalkozók tízezreinek okoznak bizonytalanságot az adóemelések, éppen felélik a jövőt azzal, hogy tarvágásra ítélik az erdőinket, a magyaroknak járó uniós pénz pedig továbbra sem érkezik”.
Budapest vezetője megjegyezte, az Orbán-kormány azzal foglalkozik, hogy éjszakai rendeletben, mindenféle egyeztetés nélkül, a legelemibb tájékoztatási kötelezettséget is mellőzve terek után most utcákat vesz el a fővárostól. – Ezeket aztán odaadja annak az V. kerületnek, amelynek ingatlanhasznosítási gyakorlatát úgy szokták jellemezni: a Rogán-modell – tette hozzá, megjegyezve:
|
Beindult az Orbán-kormány, újabb 17 közterületet vesz el Budapesttől
|
Összesen 17 belvárosi, pontosabban a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat közigazgatási határán belül lévő, de eddig fővárosi kezelésében lévő utcát törölt az Orbán-kormány a csütörtök éjjel a Magyar Közlönyben megjelent tíz éve hatályos kormányrendeletből egy gyors módosítással. A pontos megnevezés szerint „a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelöléséről” szóló 2012-es kormányrendelet második mellékléte a „kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalakat tartalmazza.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3166168_budapest-kozterulet-orban-kormany-karacsony-gergely
|
2022-08-12 18:17:00
| true | null | null |
Népszava
|
ipari park;szabálytalanságok;Boldog István;Kunszentmárton;
2022-08-12 11:35:00
Csaknem százmilliót fizethet vissza az államnak Kunszentmárton az ipari parki projektje miatt
Hadházy Ákos ellenzéki képviselő szerint a szabálytalanságok miatti büntetés a parlamentből áprilisban távozott fideszes Boldog István öröksége.
Kamatokkal együtt összesen 98 millió forintot kell visszafizetnie Kunszentmárton önkormányzatának, mert a Magyar Államkincstár EU Támogatási Főoszály Felülvizsgálati osztálya a Pénzügyminisztérium vizsgálata nyomán – szabálytalanságok miatt – visszakéri a város ipari parkjának kialakítására adott támogatást – derül ki Hadházy Ákos országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzéséből.
Az ellenzéki politikus felidézte, hogy már tavaly foglalkozott az üggyel, amely része a parlamentből egyébként idén áprilisban már távozott fideszes politikus, „Boldog István által működtetett hálózat egyik „beruházásának”. amelyekről a Népszava is beszámolt korábban. Boldog István ellen büntetőper zajlik korrupciós bűncselekmények, hivatali vesztegetés miatt.
Hadházy most hiányolta, legalábbis nem tud arról, hogy a „kunszentmártoni fideszes polgármester gyanúsított lenne ebben az ügyben, pedig az önkormányzati cég bízta meg a manipulált közbeszerzés után a Boldog-féle kivitelezőket”. Kunszetmártonnak az államkincstár részben „megkegyelmezett”, mert a kamatokkal együtt csaknem százmilliós tételt hét részletben csak jövő májusig kell megfizetnie.
Tavaly májusban Hadházy Ákos képet is készített a félbehagyott építkezésről, s mint írta már a városvezetés már akkor szabadulni akart a Boldog-örökségtől, ugyanis a polgármester az év januárjában utasította az önkormányzat cégét, hogy mondja fel a szerződést a Boldog-körhöz sorolt Profiter Machine Kft-vel.
|
Csaknem százmilliót fizethet vissza az államnak Kunszentmárton az ipari parki projektje miatt
|
Kamatokkal együtt összesen 98 millió forintot kell visszafizetnie Kunszentmárton önkormányzatának, mert a Magyar Államkincstár EU Támogatási Főoszály Felülvizsgálati osztálya a Pénzügyminisztérium vizsgálata nyomán – szabálytalanságok miatt – visszakéri a város ipari parkjának kialakítására adott támogatást – derül ki Hadházy Ákos országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzéséből.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3166160_hadhazy-akos-kunszentmarton-ipari-park-tamogatas-visszafizetes-boldog-istvan
|
2022-08-12 18:20:00
| true | null | null |
Népszava
|
késés;diák;iskolafelújítás;Babócsa;
2022-08-10 14:00:00
Mire elkészül az iskola, nem lesz diák, aki ott tanulna, de a tankerület úgy csinál, mintha minden rendben lenne
Eredetileg 2020-ra ígérték a babócsai oktatási intézmény felújítását, ám még ma is csak a munka szűk negyedénél tartanak. A félresiklott beruházás miatt egyre több gyereket iratnak be máshova. A tankerület úgy tesz, mintha minden rendben lenne.
– Olyan ez, mint Déva vára a Kőmíves Kelemenben, sohasem készül el – intett a barcsi buszra váró, középkorú férfi az iskola felé. – Megint leállt a munka, úgy hallottam, a vállalkozót nem fizette ki a tankerület, ezért nemhogy építene, de visszabont. Nézzék meg, még mindig egy torzó az egész, pedig már három éve itt piszmognak. Mondanám, hogy felújítják, de ennyi idő alatt gyufából is fel lehetett volna építeni…
Két hónapja jártunk utoljára a dél-somogyi településen, akkor ponyva borította az iskola kerítését, elrejtve a munkaterületet a kíváncsiskodók szeme elől, így érdemben nem lehetett megmondani, hol tart a felújítás. A rekonstrukció 2019 nyarán kezdődött el, nagy csinnadrattával, s azzal a hangzatos ígérettel, hogy 2020 őszén már visszatérhetnek a diákok a minden szempontból XXI. századi épületbe, amelyet 1,1 milliárd forintért újíttat fel a Kaposvári Tankerület.
A beruházást az APM Construct Kft. nyerte el, de már 2020 év elején látszott, esélye sincs befejeznie a munkát az előírt határidőre. Tavalyelőtt nyáron a cég a koronavírus-járvánnyal magyarázta a csúszást, s halasztást is kapott a tankerülettől. Ám hiába az új időpont, nem haladt a munkával. Így a megrendelő 2020 októberében felmondta a szerződést, majd az ügy a bíróságra került. Az új pályázatot tavaly tavasszal írták ki, az iskola torzója közben ázott-mállott, az építési költségek pedig elszálltak, így a kormány az áprilisi választások előtt újabb 734 milliót biztosított a felújítás befejezésére, vagyis a projekt időközben 66 százalékkal drágult. A tenderen a barcsi HM-Bau Kft. nyert, bruttó 1,21 milliárdért vállalva, hogy idén novemberre megtörténhet a műszaki átadás, Ez azt jelentette volna, hogy a gyerekek két és fél éves csúszással, 2023 januárjában visszatérhettek volna az iskolába. Ugyanis az alsósok osztálytermeit a hajdani gyógyszertárban, a felsősökét a plébánián alakították ki, s akárkit kérdeztünk, mindenki állította, egyik sem alkalmas oktatásra.
Ahogyan belátható időn belül az iskola sem lesz az: a falak ugyan állnak, tető helyett azonban valami kátránypapírféle próbál védeni az elemek ellen. Ráadásul egy helybéli szerint, nemhogy hamarost elkészülne a tető, a vállalkozó az elmúlt napokban éppenséggel kiszerelt vasrészeket a szerkezetből. Indoklásaként állítólag az hangzott el, hogy véletlenül rossz vasat szereltek be. De a héten eltűnt az egyik konténerbódé is az udvarról, ebből a helyiek le is vonták a következtetést: egyértelmű, a vállalkozás nem akar tovább dolgozni, levonul. A babócsaiak szerint azért, mert elszámolási vitája támadt a tankerülettel: a cég állította, elérte a 25 százalékos készültséget, s benyújtotta a számlákat, a tankerület a műszaki ellenőr vizsgálata alapján viszont csak 22 százalékosnak minősítette az állapotot, s nem fizetett.
– Azt hallani, hogy nehéz helyzetbe került a cég – mondta egy jobban értesült helybéli asszony. – És hogy a cégvezető nagyon összeveszett Stickel Péter tankerületi igazgatóval, még a megyére is elment, hogy fizessék ki.
Nem tudni, valóban így van-e, megkeresésünkre ugyanis a HM-Bau ügyvezetője, István András csak annyit válaszolt: miután folyamatban lévő beruházásról van szó, nem adhat érdemi információt. Annyit azonban elárult, hogy folyamatosan egyeztet a tankerülettel a fizetésről és a munka folytatásáról. Arra viszont nem reagált, valóban nehézségekkel küzd-e a vállalkozás.
Mivel már két hete állni látszik az építkezés, bizonyos, hogy a novemberi határidő sem tartható, gyors megegyezéssel és rohammunkával is a legjobb esetben is 2023 január végére, február elejére csúszik a műszaki átadás. Igaz, egy, a terepet ismerő szakértő szerint, ha nincs vita a felek között, akkor sem sikerült volna tartani az eredeti határidőt. Szerinte a legjobb esetben is a következő tanév végére lesz újra használható állapotban az iskola – már, ha legkésőbb szeptemberben folytatódik a munka.
Az ügyben megkerestük a tankerületet is. A következő kérdéseket tettük fel: Mi okozza az elszámolás vitát a kivitelező céggel? Mit tud tenni a tankerület, hogy folytatódjon a beruházás? Mikorra lehet kész az iskola, mikortól költözhetnek vissza a diákok? Nem érzi-e a tankerület vezetése, hogy felelősséggel tartozik a történtekért, hogy három és egynegyed év alatt a felújítás nemhogy nem fejeződött be, hanem még csak 25 százalékos készültségi szint körül áll?
A munkálatokhoz a tankerület közel 274 millió forint előleget biztosított – írták a válaszban. Mint fogalmaztak, a kivitelező jelezte a 25 százalékos készültségi szint elérését, ennek vizsgálata folyamatban van. A tankerületnek nincs olyan információja, hogy a kivitelező módosítani szeretné a szerződésben foglaltakat, így arra készülnek, hogy legkésőbb a 2022-23-as tanév második félévében a babócsai diákok a megszépült, modern iskolaépületben kezdik meg tanulmányaikat. Ennek elősegítésére a tankerület megkezdte a több, mint 100 millió forint értékű taneszközök beszerzését. Az iskolaépület megnyitásáig a tanulók továbbra is az oktatás-nevelés elvárásainak megfelelően kialakított, átalakított épületekben folytatják tanulmányaikat.
Az első osztályba már alig akad beiratkozó, jó, ha tízen voltak az idén. A gyerekszám drasztikusan csökken, az Európai Unió felé azonban 350-500 gyerekes, körzeti iskola a vállalás, vagyis a jövőben még ezzel is el kell majd számolni. Kérdés, lesz-e felelőse a beruházásnak, amellyel indulásakor a helyi kormánypárti képviselő, Szászfalvi László is nagyban kampányolt. Azóta viszont ritkán bukkan fel a településen – még az előző ciklusban a Jobbik országos listájáról mandátumot nyert barcsi honatya, Ander Balázs szólalt fel többször is a parlamentben az iskoláért, láthatóan hiába –, ahogyan a tankerület vezetőjét, Stickel Pétert sem nagyon látni errefelé a helyiek szerint.
Jáger Gábor polgármester – aki 2019-es megválasztásakor megörökölte a projektet, a kezdetekhez nem volt köze – ahogyan korábban, ezúttal is elhárította érdeklődésünket, mondván, az önkormányzatnak nincs semmi befolyása az iskolafelújításra, sőt, tájékoztatást se nagyon kapnak. A falu egyébként többszörösen is megszenvedi a több, mint három éve húzódó procedúrát: nem tudják elkezdeni a 130 milliós óvodarekonstrukciót, ugyanis nincs hová kiköltöztetni a kicsiket. Patikát sem tudtak nyitni, mert a gyógyszertár épületében az alsósok tanulnak éppen. Ki tudja, meddig.
|
Mire elkészül az iskola, nem lesz diák, aki ott tanulna
|
Eredetileg 2020-ra ígérték a babócsai oktatási intézmény felújítását, ám még ma is csak a munka szűk negyedénél tartanak. A félresiklott beruházás miatt egyre több gyereket iratnak be máshova. A tankerület úgy tesz, mintha minden rendben lenne.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3165825_babocsa-iskola-felujitas-keses-tankerulet-riport
|
2022-08-10 18:21:00
| true | null | null |
Népszava
|
Mészáros Lőrinc, a gázszerelőből lett milliárdos üzletember immáron négy éve az ország leggazdagabb embere. Érdekeltségei a gazdaság szinte minden szegmensét lefedik az építőipartól, a pénzügyi szektoron át egészen a közműszolgáltatásokig. Az ő érdekeltségébe tartozik például az észak-magyarországi áramszolgáltató és a gázszolgáltató is.
Utóbbiról, az Opus Tigázról közölte most az MSZP társelnöke, hogy többet kér a szolgáltatásért az egyébként is szegényebb észak-magyarországi régióban, mint például az állami MVM a fővárosban.
„Szolgáltatóként határozta meg a minisztérium ezt az alapdíjat és valóban az állami tulajdonú szolgáltatónál ezt alacsonyabb mértékben határozta meg, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő szolgáltatónál pedig magasabb összegben” – magyarázta a Híradónak Tóth Bertalan.
A különbség egy átlagos fogyasztó esetén évi nyolcezer forint. Tóth Bertalan szerette volna megtudni, hogy miért fizetnek többet a fogyasztók Mészáros Lőrinc cégének, ezért írásbeli kérdést nyújtott be.
A kormány részéről a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára, Koncz Zsófia válaszolt, de mindössze annyit írt: a kormány folyamatosan figyeli a politikai és gazdasági eseményeket és ez alapján hozza meg a döntéseit.
|
A kormány határozza meg a gáz árát, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő cég pedig drágábban adhatja
|
Többet kell fizetnie a gázszolgáltatásért a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő szolgáltató ügyfeleinek, mint az állami MVM-nél. Az MSZP társelnöke szerint ez érthetetlen, mivel a díjakat a kormány határozza meg. Tóth Bertalan az ügyben feltett írásbeli kérdésére Koncz Zsófia államtitkár nem válaszolt érdemben. Az ellenzéki politikus szerint ez azért is pikáns, mert az államtitkár anyja Mészáros Lőrinc gázszolgáltató cégének az egyik vezetője. A kormány Híradónkkal azt közölte: az Opus Tigázé a leghosszabb hálózat, ezért magasabb a rendszerhasználati díj is.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/08/18/meszaros-lorinc-gaz-dij-dragabb
|
2022-08-18 18:21:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
önkormányzat;sikkasztás;vádemelés;Gánt;
2022-08-09 20:16:00
Megcsapolták Gánt kasszáját, vádat emeltek az önkormányzat korábbi emberei ellen
A botrány két évvel ezelőtti kirobbanása után a fideszes polgármester lemondott, az ügyészség most személyiségi jogokra hivatkozva nem árult el neveket.
Minősített sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat három ember ellen a Bicskei Járási Ügyészség – számolt be a Fejér megyei település önkormányzatánál évek óta zajlott nyomozás eredményéről a 24.hu.
Az ügy 2019-ben kezdődött, amikor Gánton egy revizor több „sikkasztásgyanús” számlát is talált. Ahogy arról a Népszava is beszámolt, a képviselő-testületi feljelentés alapján nyomozás indult, és időközben a község addigi fideszes polgármestere, Spergelné Rádl Ibolya lemondott, a testület pedig feloszlatta magát.
A Fejér Megyei Ügyészség személyiségi okok miatt nem nyilatkozott a volt polgármester érintettségéről, csak annyit közölt, a három elkövető közül ketten a gánti önkormányzatnál dolgoztak, illetve tisztséget töltöttek be. A vád szerint egyikük 2017 és 2019 között csaknem 14 millió forintos sikkasztást követett el az önkormányzat sérelmére, további 1,7 millió forintot tulajdonított el egy egyesülettől, a másik pedig 2016 és 2019 között házastársa tudtával mintegy 69 millió forintot távolított el öncélúan az önkormányzat számlájáról. A nyomozás befejezéséig egyik tettes sem térítette meg a pénzbeli károkat.
A vád szerinti bűncselekmények elkövetési módjai között szerepelt nagyobb összegű készpénzfelvétel és kifizetés készpénzben, az önkormányzati kasszából szabálytalanul felvett, kiutalt előlegek, jutalmak, prémiumok. A vádhatóság mindhárom vádlottal szemben letöltendő börtönbüntetést kért.
|
Megcsapolták Gánt kasszáját, vádat emeltek az önkormányzat korábbi emberei ellen
|
A botrány két évvel ezelőtti kirobbanása után a fideszes polgármester lemondott, az ügyészség most személyiségi jogokra hivatkozva nem árult el neveket.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3165861_gant-onkormanyzat-sikkasztas
|
2022-08-09 18:24:00
| true | null | null |
Népszava
|
Hivatali visszaéléssel és hivatali kötelesség megszegésével gyanúsította meg a rendőrség a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét. A pécsi városvezetés azonnali hatállyal visszahívta pozíciójából Märcz Jánost – írja a Szabad Pécs.
A portál szerint a rendőrség nemrég házkutatást tartott Märcz Jánosnál, aki csütörtökön aláírta felmondását. A Pécsi Közterület-felügyelet vezetője a Szabad Pécsnek azt mondta, hogy nem követett el bűncselekményt vagy szabálytalanságot. Úgy tudja, feljelentésre indult ellene eljárás, amivel kapcsolatban elutasították a panaszát, a rendőrség pedig valóban meggyanúsította. Hangsúlyozta, hogy egyelőre csak gyanúsításról van szó, de az ő pozíciójában, önkormányzati alkalmazottként nem illeti meg az ártatlanság vélelme.
Märcz Jánost még az előző, fideszes városvezetés nevezte ki 2017 januárjában, de már korábban is közterület-felügyelőként, illetve helyettes vezetőként dolgozott, a Szabad Pécs szerint korábban nem merült fel visszaéléssel kapcsolatban a neve. A portál úgy tudja, hogy az önkormányzatnak a gyanúsítás után nem volt mérlegelési lehetősége, felmentéssel kellett élnie.
Információik szerint két különböző ügyről van szó: az egyik szerint Märcz János egy vagy több esetben zöldfelületen való parkolás miatt kiszabott büntetéseket engedett el autósoknak. Erről a közterület-felügyelet vezetője azt mondta, méltányossági kérelemre járt el, és nem fogadott el ezekért a döntésekért ellentételezést. A gyanúsítás másik része arról szól, hogy Märcz János több kollégájának is rendszeresen megítélt jutalmat, akik abból visszafizettek neki.
|
Hivatali visszaéléssel gyanúsítják, kirúgták a pécsi közterület-felügyelet vezetőjét
|
Az előző városvezetés idején kinevezett Märcz János ártatlannak vallja magát.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/08/19/hivatali-visszaelessel-gyanusitjak-kirugtak-a-pecsi-kozterulet-felugyelet-vezetojet
|
2022-08-19 18:27:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Balaton;építkezés;strand;apartman;felháborodás;
2022-08-05 15:00:00
73 lakásos apartmanházat húznak fel a balatonmáriafürdői szabadstrand mellé, a felháborodás nagy, a lehetőség kevés
Bár már kétszer elutasították, a győri cég nem tett le a tervről.
– Nem az a kérdés, mire használják majd, hanem, hogy minek épül bármi ide – legyintett egy balatonmáriafürdői ingatlantulajdonos a marcali kormányhivatal építésügyi osztályának képviselőjének. A hivatalnok röviden azt magyarázta el, azért tartanak ismét helyszíni szemlét, mert a zagytéri szabadstrand mellé, közvetlenül a tópartra, a nádas szomszédságába tervezett, helyi szinten hatalmas és tájidegen apartmanház beruházója a két, elutasított engedélykérelem után harmadszor is benyújtotta a szükséges terveket és papírokat a hatósághoz.
Mint arról lapunkban az év elején beszámoltunk, a hivatalos szlogen szerint a nyugalom szigeteként emlegetett Balatonmáriafürdőn komoly felháborodást és tiltakozást váltott ki, hogy kiderült: a keskeny utcákról megközelíthető szabadstrand mellé, a nádas szomszédságába, közvetlenül a tópartra 73 lakásos apartmanházat tervez építeni a győri Balaton Coast Kft. A helyiek és a nyaralók attól tartanak, hogy a megnövekedett forgalom miatt elveszne az eddig csendes üdülőövezeti jelleg, ráadásul a környezet és a tó is megsínylené a fejlesztést. Az aHangon indított petíciót több, mint 12 ezren írták alá, ami jelezte, hogy a bő nyolcszáz lelkes településen élők mellett a nyaralótulajdonosok sem támogatják a terveket.
A területet negyven éve még nádas borította, a környező nyaralók tulajdonosai egy keskeny lejárón át juthattak le egy apró öbölbe. A közeli, 1969-ben épített hajóállomás kőgátja miatt azonban egy bő évtized alatt elmocsarasodott a partszakasz, amelyet feltöltöttek. A tómeder úgy száz méterrel beljebb szorult, s a rendszerváltás óta eltelt évtizedek során családias szabadstrand alakult ki a 2,5 hektáros területen. Ennek nagyjából ötödét a kilencvenes években az önkormányzat biztosítékként bevitte egy projektbe, ami azonban elbukott, a valamivel több, mint 5000 négyzetméteres területet elvitte az egyik bank, amely később értékesítette. Évekkel ezelőtt 130-150 millióért hirdették, ám a gazdasági válság után nem akadt rá vevő, nemrégiben azonban gazdára talált: helyi forrásaink szerint 250-300 millió forintért.
Az önkormányzat anno megpróbálta elejét venni, hogy valamilyen gigaberuházás valósuljon meg a területen, a rendezési terv és helyi építési szabályzat szerint a beépíthetőség 30 százalék, a beépíthető magasság 7,5 méter, s csak szálláshelyszolgáltató épületet lehet felhúzni. A Balaton Coast – amely a település központjában is aktív, apartmanházzá alakítják az egykori Hotel Máriát, s mellé, egy egykori minisztériumi üdülő területére is hasonló épületben gondolkodnak – háromszintes, a legmagasabb pontján 12,5 méteres épületet tervez a partra – a beépítési korlát ugyanis átlagérték, vagyis egy nagy, nyitott földszinti terasszal ellensúlyozni lehet az épület átlagnál magasabb szintjeit. Az első két engedélyezési kérelmüket elutasította a marcali építési hatóság, ugyanis kiderült, a cégnél elszámolták magukat, nem vették figyelembe, hogy a teraszok területe is beleszámít az egyes ingatlanrészekbe, s így a lakóingatlanok területe nagyobb lett, mint az üdülőké. Vagyis lakóépületnek számítana a beruházás, ami viszont itt nem engedélyezett. Ezért most, ahogyan a helyszíni szemlén kiderült, csökkentették a szolgálati lakások számát, növelték az apartmanokét, ami miatt új engedélyezési eljárás indult.
– Most kettővel kevesebb szálláshelyre adtak be kérelmet, 25 szolgálati lakásra és 46 apartmanra – tájékoztatta az egybegyűlteket az építési hatóság képviselője. – A beépítési paraméterek, illetve az épületmagasság azonban nem változott.
Aminek megkezdése előtt a Nyugati-övcsatorna melletti utcát és a területre vezető Bárdos sétányt is alkalmassá kellene tenni a nehézjárművek számára, mert jelenleg alkalmatlanok az ilyen forgalomra. A csatornaparti utcát elvileg kétsávossá szélesítenék és komoly alapot kapna, ehhez azonban telekrész-kisajátításokra lenne szükség, amelyeket természetesen bőszen elleneznek az érintett ingatlantulajdonosok. Akik attól is félnek, hogy a terheléstől az út egyszerűen beszakadna a csatornába.
Mindezt azonban csak egymás között, illetve az építési hatóság képviselőjével vitathatták meg, az önkormányzattól ugyanis senki sem érkezett meg a szemlére.
– Mondjuk, legalább rendőrök sincsenek – jegyezte meg az egyik tiltakozó. Arra utalt: a legutóbbi bejáráson ott állt végig a járőrautó a fák alatt.
Az is kiderült, hogy az önkormányzat állásfoglalása szerint a tervezett épület megfelel a településkép védelméről szóló előírásoknak – ezzel kapcsolatban Galácz György polgármester lapunknak már korábban elmondta: behatároltak a lehetőségeik, mivel a projektet magánterületre tervezik, a település csak a helyi rendelkezések betartását követelheti meg. Az engedélyezési eljárásba nem tudnak beleszólni, a településképpel kapcsolatosan sem akadt olyan indok, amire hivatkozva elutasíthatták volna a tervező kérelmét. A helyiek így már csak az építési hatóságban bíznak, s az is kiderült, ha ezt az engedélyt megkapja a beruházó, bíróságon támadják meg a határozatot.
|
73 lakásos apartmanházat húznak fel a balatonmáriafürdői szabadstrand mellé, a felháborodás nagy, a lehetőség kevés
|
Mint arról lapunkban az év elején beszámoltunk, a hivatalos szlogen szerint a nyugalom szigeteként emlegetett Balatonmáriafürdőn komoly felháborodást és tiltakozást váltott ki, hogy kiderült: a keskeny utcákról megközelíthető szabadstrand mellé, a nádas szomszédságába, közvetlenül a tópartra 73 lakásos apartmanházat tervez építeni a győri Balaton Coast Kft. A helyiek és a nyaralók attól tartanak, hogy a megnövekedett forgalom miatt elveszne az eddig csendes üdülőövezeti jelleg, ráadásul a környezet és a tó is megsínylené a fejlesztést. Az aHangon indított petíciót több, mint 12 ezren írták alá, ami jelezte, hogy a bő nyolcszáz lelkes településen élők mellett a nyaralótulajdonosok sem támogatják a terveket.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3165416_balatonmariafurdo-strand-epitkezes-apartman-felhaborodas
|
2022-08-05 18:30:00
| true | null | null |
Népszava
|
Jobbik-Konzervatívok;szerződések;pártalapítás;Jakab Péter;
2022-08-04 10:29:00
Mégiscsak sikerülhetett Jakab Péternek eltüntetnie 103 milliót a Jobbik pártkasszájából
Legalábbis pártja némiképp kiegészítette az eddigi értesüléseket.
Amint arról lapunk is beszámolt, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentették Jakab Pétert, miután a kormánypárti Magyar Nemzet azt állította, hogy a Jobbik volt elnöke körülbelül 80 millió forintot igyekezett kivenni a Jobbik pártkasszájából néhány nappal azelőtt, hogy leváltották frakcióvezetői posztjáról. Úgy tudni, ezt a Jobbik frakciója végül megakadályozta, mégpedig úgy, hogy visszatartotta azt a keretet, amelyből Jakab havonta visszaad a frakciónak.
A BRFK a Telexnek megerősítette a feljelentés tényét, s közölték, feljelentéskiegészítést rendeltek el. A lap megkereste a Jobbik sajtóosztályát is, ahonnan azt a választ kapták: „az írt összeg számszerűleg csak részben és nagyságrendileg helyes”.
A párt válasza szerint ugyanis Jakab Péter két körben írt alá szerződéseket a frakcióvezetés tudta és beleegyezése nélkül. A Jobbik belső szabályzata szerint a volt elnöknek előbb egyeztetnie kellett volna erről a frakció vezetésével, egyedül nem dönthetett volna, mégis ez történt. A párt közlése szerint
Az efféle szerződéseket ugyanis az Országgyűlés Hivatalának kell leadni, ők intézik a kifizetéseket is a frakciók állami kereteiből, a hivatalnál pedig csak azt ellenőrzik, hogy a dokumentum formailag szabályos-e, illetve rajta van-e a frakcióvezető aláírása.
Miután a frakciótagok értesültek Jakab akciójáról, a már említett módon közbeléptek, így amikor a bukott pártelnök újabb szerződéseket akart intézni körülbelül 83 millió forint értékben, értesült, hogy nincs mögöttük fedezet. Jakab minderre a Telexnek úgy reagált:
Úgy tudni, az így hoppon maradt politikusok között van a korábban „judapestező” Bíró László is, aki 2020 augusztusában összellenzéki képviselőjelöltként kapott ki időközi választáson a fideszes Koncz Zsófiától Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókerületében. Ő a Telexnek reagálva nem is értette, kinek volt problémája az ő szerződtetésével, mert szerinte nem akart senki pénzt lopni a párttól. Hozzátette, inkább „most kellene megnézni azokat a szerződéseket, amelyeket a Jobbik vezetése köt.”
Mindezen felül Jakab Péter és Molnár Enikő minden jel szerint új párt alapításán munkálkodik. A volt pártelnök posztjaihoz már hetek óta nem használja a Jobbik logóját, helyette „A nép pártján” szlogennel jelenteti meg anyagait a Facebookon és egy új Facebook-oldalt is létrehoztak ezen a néven. Emellett országjárásba is kezdett. Az, hogy az új pártra mégis miféle társadalmi igény mutatkozna, nem tudni, mindenesetre Jakab a Telexnek korábban egyebek között azt mondta: „az országjárásom során világossá vált számomra, hogy a Jobbik és az én szavazóim sok esetben nem fedik egymást teljes mértékben. Sokan vannak, akik rám szavaznának, de a Jobbikra nem, és minden bizonnyal ez fordítva is így van.”
Kilépési szándékát eddig ugyanakkor nem jelezte a párt felé, a Jobbik pedig közölte: „mi hiszünk abban, hogy Jakab Péter szíve és esze jobbikos, csak rossz tanácsokat kapott az elmúlt időszakban”.
|
Mégiscsak sikerülhetett Jakab Péternek eltüntetnie 103 milliót a Jobbik pártkasszájából
|
Amint arról lapunk is beszámolt, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentették Jakab Pétert, miután a kormánypárti Magyar Nemzet azt állította, hogy a Jobbik volt elnöke körülbelül 80 millió forintot igyekezett kivenni a Jobbik pártkasszájából néhány nappal azelőtt, hogy leváltották frakcióvezetői posztjáról. Úgy tudni, ezt a Jobbik frakciója végül megakadályozta, mégpedig úgy, hogy visszatartotta azt a keretet, amelyből Jakab havonta visszaad a frakciónak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3165354_jakab-peter-jobbik-szerzodesek-103-millio
|
2022-08-04 18:34:00
| true | null | null |
Népszava
|
Orbán-kormány;Fertő tó;beruházás;Lázár János;leállítás;
2022-08-02 06:15:00
Fertő-tó: valami nincs rendben a 45 milliárd forintos óriásberuházással, Lázár János tárcája új terveket akar
Újraterveznék a fertőrákosi öbölbe tervezett, de nemrégiben pénz híján leállított állami turisztikai óriásberuházást – értesült lapunk.
Információink szerint a nemrégiben miniszterként újraaktivált Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumnál most úgy látják, hogy mind esztétikailag mind pedig fenntarthatósági szempontból alapvetően újra kell gondolni az egész Fertő tavi beruházást. Forrásaink az állami beruházásokért felelős tárcánál azt nem tudták megmondani, hogy mikor állnak elő újabb tervekkel és az sem egyértelmű: milyen mértékben vágnák vissza a lázálomnak beillő, legutóbbi időszakra már 45 milliárd forintosra hízott óriásberuházásból.
Érdeklődésünkre a tárcától, illetve a beruházást menedzselő Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt.-től is pontosan ugyanazt a választ küldték el, miszerint „Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a rezsicsökkentés megvédése (a válasz még a rezsiemelés előtt futott be – a szerk.) és a honvédelmi célok teljesítése érdekbe, a még el nem kezdődött kivitelezésű állami beruházások felfüggesztésre kerülnek.” Megerősítették, a Fertő Part magasépítészeti munkálatai ebbe a körbe tartoznak, „amíg a jelenleg is kivitelezés alatt álló mélyépítési munkák befejeződnek, úgy a beruházás további részei, részben a tervek felülvizsgálata miatt is, határozatlan időre, felfüggesztésre, majd felülvizsgálatra kerülnek.”
A napokban Farkas Ciprián soproni fideszes polgármesternek is hasonlóan dodonai válasszal kellett beérnie. Mint azt a Mérce megírta, a polgármester a tárcánál tudakolta, hogy mi lesz a tóra 2015 óta tervezett óriásberuházással, mire válaszában Lázár az ilyenkor szokásosnak mondható szóvirágok mellett – a levél így kezdődött: „Magyarország kormánya hűséges a hűség városához” – csak annyit közölt, a kormány nem állt el a beruházástól, ám „elhalasztja, átütemezi” annak végrehajtását.
Akárhogy is, a Fertő tavi beruházás az egykor beharangozott turisztikai sikertörténet helyett inkább a hivatalból nagyot álmodni merő NER állatorvosi lova lett. Helyi legendák szerint a Fertő tóban rejlő turisztikai potenciált a miniszterelnök egyik rokona látta meg egy vitorlás kiránduláson. Ezt követően 2015-ben Orbán Viktor és a soproni polgármester együtt jelentette be az akkor még csak pár milliárdosra tervezett fertőrákosi beruházást. Rövidesen beindult az ötletelés és lavinaszerűen dagadni kezdett az állami beruházás. Végül az egykori, ütött-kopottas kis strand, pici hajó- és vitorláskikötő helyére óriás turisztikai monstrumot álmodott az Orbán-kormány százfős, négycsillagos szállodákkal, uszodákkal, bungalókkal, óriásparkolókkal nyolcszáz hajót befogadni képes óriáskikötőkkel és persze temérdek betonnal és térkővel.
Sőt, ahogy csökkent a vízszint – mostanra a Fertőrákosi mérőponton immáron két centis víz lötyög a mederben szeles időben – úgy nőtt az állami pénzégetési kedv: az év elejére a projekt már 45 milliárdosra hízott.
Ebből a mélyépítési munkálatokra az állam már elhasznált 9,3 milliárd forintot – természetesen a Mészáros Lőrinchez kötődő építőcég kapta a megbízást. Ezt követte volna a magasépítés a tervbe vett szállodák, apartmanok és sportcentrumok felhúzása, amit 35,7 milliárd forintra taksált még az év elején kormány, ám nemrégiben pénzhiányra hivatkozva a kormány felfüggesztette a közbeszerzést.
Egyelőre nem tudni, hogy a turistaparadicsom tervének a jegelése után mi lesz a sorsa a Mosoni Duna megcsapolását célzó csatornaépítésnek amelyet a változatosság kedvéért Mészáros Lőrinc egyik vállalkozása nyert el 3,8 milliárd forintért. (Mészáros Lőrinc egyébként a térségben gazdálkodó Lajta-Hanság Zrt. tulajdonosa, így közvetlen érdeke a terület öntözése.)
A csatornaépítés egyik célja, hogy a Duna vizével emeljék a Fertő tó vízszintjét részint közvetlenül, részint pedig úgy, hogy ebből a vízből juttatnának a burgenlandi osztrák gazdáknak akik így nem a tó vizéből locsolnák a földjeiket. Környezetvédői aggályok szerint ez agyrém, mivel a Duna vizének az összetétele tökéletesen eltérő a 80 százalékban lágy, csapadékvízből álló Fertő tóétól, azaz hamar még nagyobb ökológiai katasztrófa lenne abból, ha a Mosoni Duna vizét juttatnák a tóba. Ráadásul közben a Duna vízszintje is vészesen alacsony ami a szigetközi ártéri erdő-rengeteget is veszélyezteti.
Bár a munkagépek egyelőre elcsendesedtek Fertő parton, ám a mostanra a Mészáros-cég óriási, mintegy 60 hektárnyi területen feltöltötte az egykori vizes élőhelyeket, illetve letarolta a nádast. Az állami beruházó pedig papíron jogszerűen ám súlyosan sérelmes módon kiszorította a Fertő tó partjáról a hatvanas években épült, ikonikus cölöpházak tulajdonosait, a házakat pedig a zömében osztrák tulajok költségén elbontották. Farkas Ciprián levele is tükrözi, hogy Sopronban még a fideszesek között is komoly megütközést keltett nagyberuházás mégsem jön létre.
Annál is inkább, mivel a mostani kormánydöntéssel csak az tűnik biztosnak, hogy a soproniak újabb hosszú évekig nem fürödhetnek a tavukban. A tó egyetlen, magyar oldalán lévő strandját immáron 2019 eleje óta zárva tartják az építkezés miatt és úgy fest, hogy még jó darabig Ausztriába kell átmenni a soproniaknak ha fürödni szeretnének a tavukban, persze euróért.
A Fertő tó ügyében rendszeresen akciózó és pereskedő Greenpeace szakértője, Rodics Katalin szerint a leghelyesebb és a leginkább fenntartható ebben a helyzetben az lenne, ha az eredeti, 2015-ös elképzelések szellemében korszerűsítenék a régi kis kikötő területét, illetve a területen valamiféle „szelíd ökoturizmus” is elképzelhető. Egy, a terület lehetőségeihez szabott, szerényebb beruházás win-win szituáció lehetne, mivel a helyiek is végre újra fürödhetnének a tavukban, a környékbeli turisztikai vállalkozások sem mennének tönkre, ahogy a tópartra, a nemzeti parki nádas közepébe megálmodott négycsillagos óriásszálloda garantáltan lenullázta volna a környék életét és persze az állam is pénzt spórolhatna. Az egyetlen fontos szempont, hogy valamilyen módon helyreállítsák az elpusztított területen a természetes állapotokat.
|
Fertő-tó: valami nincs rendben a 45 milliárd forintos óriásberuházással, Lázár János tárcája új terveket akar
|
Információink szerint a nemrégiben miniszterként újraaktivált Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumnál most úgy látják, hogy mind esztétikailag mind pedig fenntarthatósági szempontból alapvetően újra kell gondolni az egész Fertő tavi beruházást. Forrásaink az állami beruházásokért felelős tárcánál azt nem tudták megmondani, hogy mikor állnak elő újabb tervekkel és az sem egyértelmű: milyen mértékben vágnák vissza a lázálomnak beillő, legutóbbi időszakra már 45 milliárd forintosra hízott óriásberuházásból.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3165078_ferto-to-turizmus-beruhazas-leallitas-45-milliard-orbankormany
|
2022-08-02 18:37:00
| true | null | null |
Népszava
|
alap;magántőke;Rogán Antal;sztráda;Mészáros Lőrinc;koncesszió;Szíjj László;
2022-05-06 20:33:00
Sztrádakoncesszió: nincs benne uniós pénzmozgás, de az még kérdés, hogy az Orbán-kormány által kidolgozott szerződés megfelel-e az EU-s jogszabályoknak
A kormányfő barátja és a külügyminisztert luxushajóztató Szíjj László érdekeltségei tarthatják karban és építhetik egy emberöltőn át a magyar autópályákat.
A Themis Magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg azt a 35 éves sztrádatendert, amelyet még tavaly írt ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda, illetve a kebelében működő Nemzeti Koncessziós Iroda.
Az eredményt Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, valamint Csekő Zsolt, a Nemzeti Koncessziós Iroda elnöke jelentette be egy pénteki sajtótájékoztatón, amire lapunk nem kapott meghívást, és utólag sem válaszoltak az írásban feltett idevágó kérdéseinkre. A nyertes konzorcium mögött lévő újabb magántőkealapok Mészáros Lőrinc és Szijj László érdekeltségeihez kötődnek.
A sztrádakoncessziót a Rogán Antal vezette minisztérium tavaly nyáron hirdette meg azzal a céllal, hogy az autópályák fenntartást és építését ne állami, hanem magáncégek koordinálják. Rogán Antal egy éve azzal érvelt az ügylet mellett, hogy a következő években 538 kilométernyi autópályát akarnak felújítani és 272 kilométer építeni, ám szavai szerint erre nincs pénze az államnak. (Csak tavaly 5000 milliárd forintnyi államháztartási hiány csinált az Orbán-kormány más kiadásokból, míg idén az első-két hónapban mintegy 2000 milliárd forint értékben osztogatott támogatásokat: csak ez utóbbi a tételből 400-500 kilométernyi új autópálya lenne építhető egy olyan országban, ahol valódi versenyben osztják el a megrendeléseket.)
A kabinet a 35 éves koncesszió mellett döntött, mert ezen fejlesztések finanszírozása a koncesszió nyertesének, a koncesszornak lesz a feladata és kockázata. A konstrukció egyetlen előnye, hogy így az autópálya-építések költségei nem növelik az államadósságot, hisz egy magáncég vesz fel rá pénzt. Ám a magáncéget a piac drágában finanszírozza, mint a államot, és miután a bankoknak és koncesszornak is szüksége van nyereségre, végső soron az egész ügylet drágább lesz az adófizetőknek, mintha a sztrádaépítés és fenntartás maradt volna állami tulajdonban, és hatékony verseny folyna az építők között. Ez idehaza nem így van, és várható jövedelmek miatt már a kiíráskor sejthető volt, hogy a koncesszió nyertese csak NER-milliárdos lehet.
A magyar állam a nyertes koncesszornak éves díjat fog fizetni, ennek jelenértéke kilométereként és évente 95 millió forint. Ez csak a jelenlegi
Ebből az évi 158 milliárd forintból kell jelenlegi hálózatot karbantartania és az elhatározott felújításokat, fejlesztéseket elvégeznie a Mészáros- és Szíjj-féle magántőkelapoknak. Ehhez a tervek szerint a magántőkealapok megkapják a sztrádát eddig karbantartó állami cégek eszközeit és munkatársait. Nem kapják meg viszont az M5-ös és M6-os sztráda fenntartási jogait, azok ugyanis még nincsenek a magyar állam tulajdonában, lévén azok is koncessziós autópályák. Az Orbán-kormány most arra tesz kísérletet, hogy a M5 és M6 tulajdonosait kivásárolja, vagy ha ez nem megy, akkor kivárják a koncesszióból hátralévő éveket, és csak ezt követően adják át az útkaparói feladatokat a magántőke-alapoknak.
– kommentálta a Nemzeti Koncessziós Iroda döntését Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője. – A nyertesek személye annyiban is érdekes, hogy a magántőkealapok pénzügyi befektetők, vagyis nincsenek eszközeik, gépeik a munka elvégzésére – tette hozzá.
Valóban nem volt nagy verseny, hisz a kétkörös koncessziós eljárás első válogatójába három pályázó jutott be: a későbbi nyertes a a Themis magántőkealap vezette konzorcium (tagjai a Mészáros-féle Konzum PE Magántőkealap, az Opus Bridge és New way magántőkealapok, valamint további három magántőkealap: a Cronus, a Via és a Vesta). A másik pályázó a Dömper Kft., amely egy lábatlani székhelyű cég, tavalyi árbevétele 26 milliárd forint volt. Már a cég árbevétele alapján is érthetetlen, hogy a cég mit keresett az eljárásban, azon kívül, hogy a verseny látszatát erősítette.
A harmadik aspiráns az egyetlen komolyan vehető szakmai befektető az osztrák Strabag AG vezette konzorcium (tagjai a Strabag Motorway Gmbh, a Colas és a Societe de Partenariats et de Projects Nouveaux) volt. Elsőként az osztrák konzorcium kiesett egy osztrák versenyjogi döntés miatt, így
Rogán Antal a pénteki tájékoztatón sajtótudósítások szerint elmondta, a 35 éves koncesszióval jogilag minden a legnagyobb rendben van, az ellen még az Európai Uniós sem emelhet kifogást, már csak azért sem mert nincs az ügyletben uniós pénzmozgás.
– Uniós pénzek valóban nem érkeznek magyar sztrádák építésére, de ettől függetlenül az Európai Bizottság élénk figyelemmel kíséri a magyar sztrádakoncessziót - mondta Nagy Gabriella. Tudomásuk szerint a Bizottság a szerződés aláírására vár, pontosabban annak nyilvánosságra hozatalára. Ugyanis az abban szereplő megoldástól függ, hogy a magyar kormány által kidolgozott szerződés megfelel-e az uniós jogszabályoknak, illetve az unió koncessziós irányelvének. Ez utóbbi ugyanis kimondja, hogy akkor beszélhetünk koncesszióról, ha a működtetés kockázatát a koncesszor állja. Egy autópálya esetében ez azt jelenti, hogy a díjszedést is a koncesszornak kellene végeznie.
Az előzetes információk alapján azonban az állam magánál tartaná ezt a feladatot, ez esetben viszont nem biztos, hogy érvényes koncessziós konstrukcióról van szó.
Az ilyen eljárások nem rövidek, de az a két év, ameddig elhúzódhat, sokkal rövidebb, mint a 35 éves koncesszió maga – fogalmazott a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője.
|
Sztrádakoncesszió: nincs benne uniós pénzmozgás
|
A Themis Magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg azt a 35 éves sztrádatendert, amelyet még tavaly írt ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda, illetve a kebelében működő Nemzeti Koncessziós Iroda.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3156097_sztradakoncesszio-orban-kormany-meszaros-szijj-ner
|
2022-05-06 18:43:00
| true | null | null |
Népszava
|
Transparency International;Magyar Turisztikai Ügynökség;
2022-05-30 14:13:00
Szép lassan feltárulnak a Magyar Turisztikai Ügynökség rejtett pénzosztási mechanizmusai
Igaz, egyesével ki kell perelni tőlük, de azt is megtudhatjuk hamarosan, miért jutott másfél milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés Felcsútra.
Újabb pert nyert a Transparency International a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt.-vel szemben, így az állami cégnek ki kell adnia, hogy milyen indokkal támogatták nem kevesebb, mint 17 milliárd forinttal a Hunguest Hotels Zrt-t és további több mint 7 milliárddal az Appeninn Hegyvidék Kft.-t – közölte hétfőn a szervezet.
Mint írják, a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Hunguest Hotels a Covid-járvány kitörését követően bezárta a szállodáinak nagy részét, és annak ellenére bocsátotta el a munkavállalóinak mintegy felét, hogy 17 milliárdos állami dotációban részesült egyebek mellett a munkahelyek megtartása érdekében.
A Hírklikk megpróbálta feltárni az ügylet hátterét, és miután az sem az MTÜ, sem a cég alá tartozó Kisfaludy2030 Zrt. nem volt hajlandó válaszolni a portál kérdéseire, az internetes újság a Transparency International Magyarországgal közösen bírósághoz fordult a kért információk nyilvánosságra hozataláért. Az alperes az eljárás során az ellene indított adatkérési ügyeket követő bírósági perekhez hasonló érveléshez folyamodott: szerintük az általunk kikért információk nyilvánosságra hozatala üzleti érdekeket sértene, és különben is, minden szükséges adat eleve megtalálható a honlapjukon.
A bíróság azonban mind az első-, mind a másodfokú ítéletében ezzel ellentétesen vélekedett, és arra kötelezte az állami céget, hogy adja át szervezetünknek az általunk kért adatokat. Ha ez teljesül, abban az esetben választ kaphatunk azokra a kérdéseinkre, miszerint kik döntöttek a Mészáros tulajdonolta Hunguest Hotels Zrt-nek juttatott 17 milliárdos támogatásról, a cég milyen pályázatot adott be az MTÜ-höz, és pontosan milyen feltételekkel írták alá a felek a támogatási szerződést.
A Transparency International Magyarország egy másik, szintén jogerős ítélettel végződő perben elérte, hogy a Kisfaludy2030 Zrt.-nek ki kelljen adnia a Laposa Bence két cégének összesen bő 140 millió forintos állami támogatás odaítélését megalapozó dokumentumokat. A borász, aki a támogatások odaítélésével egy időben az MTÜ tanácsadója is volt, az ügy kipattanását követően lemondott az általa vezetett Balatoni Kör elnöki tisztségéről.
A TI Magyarország arra volt kíváncsi ebben az ügyben, hogy a borász honnan értesülhetett a támogatás lehetőségéről, ezért az állami tulajdonú Kisfaludy2030 Zrt.-től megkérdezték, hogy kiírt-e pályázatot, vagy közzétett-e egyáltalán bármilyen felhívást vagy kiírást a támogatások elosztásáról, valamint Laposa Bence milyen pályázati anyagokat nyújtott be a közpénzek elnyerésére. „Az ügyben született jogerős ítéletnek hála várhatóan hamarosan érdemi választ kapunk a kérdéseinkre” – írta a TI Magyarország.
Egy további, a TI Magyarország által indított per is folyamatban van a Kisfaludy2030 Zrt.-vel szemben. Az állami cég az általa egyedileg megítélt támogatásokon keresztül másfél milliárd forintot juttatott Felcsútnak, hogy a település önkormányzata a turisztikai célra megítélt pénzből éttermet, látványteraszt és gyalogoshídat építsen a kormányfő szülőfalujában.
|
Szép lassan feltárulnak a Magyar Turisztikai Ügynökség rejtett pénzosztási mechanizmusai
|
Újabb pert nyert a Transparency International a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt.-vel szemben, így az állami cégnek ki kell adnia, hogy milyen indokkal támogatták nem kevesebb, mint 17 milliárd forinttal a Hunguest Hotels Zrt-t és további több mint 7 milliárddal az Appeninn Hegyvidék Kft.-t – közölte hétfőn a szervezet.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3158670_magyarturisztikai-ugynokseg-kozerdeku-adat-penzosztas
|
2022-05-30 18:48:00
| true | null | null |
Népszava
|
A Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) négy év után távozó Könnyid László turizmusszakmai vezérigazgató-helyettes felügyelete alá tartozó területeket kettéosztották, Jakab Zsófia marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettesként, Bődi Ivett a turizmusstratégia megvalósításáért felelős vezérigazgató-helyettesként dolgozik a továbbiakban – írta meg a turizmus.com Guller Zoltán bejelentése alapján. A vezérigazgató azt mondta, Könnyid munkájára a jövőben is számít tanácsadóként, míg
Zsófi feladata, hogy vendégeket hozzon, Ivett dolga a szakmai terület irányítása lesz.
Konkrétabban: Bődi felügyeli a turizmusszakmai igazgatóságot, benne a termékfejlesztést, a minősítéseket, a vendéglátást, a Tourinfom-koordinációt, továbbá a turisztikai üzletfejlesztés szakterületet. Jakab Zsófiához tartozik az értékesítés, a marketingtevékenység, a kommunikáció, a kutatásfejlesztés és a turisztikai alkalmazások.
Bődi Ivett közel húsz éve dolgozik a szállodaiparban, 2021-ben érkezett az MTÜ-höz, ahol eddig a szálláshely és vendéglátás igazgatóságot vezette programigazgatóként.
Jakab Zsófia öt évvel ezelőtt került a Magyar Turisztikai Ügynökséghez, amikor felkérték a divatipari stratégia megalkotására. Az elmúlt négy évben a Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatójaként dolgozott, ezt a pozícióját vezérigazgató-helyettesi kinevezése mellett is megtartja.
|
Orbán Ráhel barátnője lett a turisztikai ügynökség vezérigazgató-helyettese
|
A Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) négy év után távozó Könnyid László turizmusszakmai vezérigazgató-helyettes felügyelete alá tartozó területeket kettéosztották, Jakab Zsófia marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettesként, Bődi Ivett a turizmusstratégia megvalósításáért felelős vezérigazgató-helyettesként dolgozik a továbbiakban – írta meg a turizmus.com Guller Zoltán bejelentése alapján. A vezérigazgató azt mondta, Könnyid munkájára a jövőben is számít tanácsadóként, míg
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2022/05/29/jakab-zsofia-mtu-vezerigazgato-helyettes-orban-rahel/
|
2022-05-29 18:50:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az ellenzék létrehozta a saját CÖF-jét, hogy megkerülje a kampányköltési előírások egy részét, mondta az RTL Híradónak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója arról, hogy Márki-Zay Péter mozgalma a választások után kapott amerikai pénzből fedezett több kampányköltséget.
Szerinte a kampányfinanszírozás egy sok sebből vérző, szürkezónás terület. „Az a jelölőszervezet vagy párt, amelyik maga fogad el külföldi államtól, cégtől, állampolgártól támogatást, törvényellenesen jár el. Ez az előírás nagyon könnyen megkerülhető”, ha nem konkrétan a párt veszi fel a pénzt, hanem egy kísérő szervezet, akkor az legális.
A CÖF-jelenségre nincsen tiltó szabály
Már korábban is meg lehetett figyelni, hogy a Fidesz több választási tevékenységet a CÖF-nek szervezett ki, rájuk pedig nem érvényesek a finanszírozási szabályok. Az ellenzék most csak arra jött rá, hogy ők maguk is meg tudják kerülni a szabályokat, így létrehozták a „maguk CÖF-jét”.
Ez nem utal közvetlen törvénytelenségre
a szakértő szerint. „Viszont be kell látnunk, hogy ahogy a CÖF-jelenség, úgy az ellenzéki oldalról sem fogható meg a kampánykiszervezés”, és ez nem jó. Emlékeztetett, hogy az ellenzék korábban is túlköltekezett a kampányok során, a Fidesz pedig náluk többszörösen is túlment az 1200 milliós költési limiten. Szerinte „okos” számlázgatásokkal könnyedén felül lehet írni a kampányfinanszírozás szabályait, és a hatóságok korábban többször „szándékosan nem vették észre” a túlköltéseket.
Mi is beszámoltunk róla: Márk-Zay Péter elmondása szerint több százmillió forintos támogatást kapott az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) az áprilisi országgyűlési választás után hónapokkal az Egyesült Államokból, és ebből fizették ki „a kampány utolsó számláit”.
|
Transparency International: Az ellenzék létrehozta a saját CÖF-jét, hogy megkerülje a kampányköltési előírásokat
|
A civil szervezet jogi igazgatója szerint a Márki-Zay Péter vezette ellenzék rákapott a Fidesz kampányfinanszírozási módszerére, ami nem jó, viszont közvetlenül nem jelenti azt, hogy törvénytelenség történt.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/08/28/transparency-international-marki-zay-peter-finanszirozas-cof
|
2022-08-28 18:42:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Miközben nemrég utolsó, sikertelen magyar céges érdekeltségét is felszámolta, a határon túl nyerő szériában van Habony Árpád nem hivatalos kormányzati tanácsadó, akit azért hivatalosan meghívtak májusban a Parlamentbe Orbán Viktor kormányfő, majd miniszterei eskütételére is. Habonynak egy ismert külföldi cége van, a londoni székhelyű Danube Business Consulting. A tanácsadó vállalkozás 2021-es éves mérlege már elérhető a brit kormányzati adatbázisban, és e szerint tavaly is igen jó évet zárt vele Habony.
A korábbi évek adataival, beszámolóival összevetve kiderül, hogy a cég készpénzállománya és tőkéje is évek óta jelentősen nő: tavaly év végén a saját tőke meghaladta az 1,234 millió fontot, ami mostani, 460 forintos fontárfolyamon számolva több, mint 567 millió forint. Ráadásul ez nagyrészt mozdítható vagyon, mivel ebből az alaptőke mindössze 5 ezer font, a többi, mintegy 565 millió forintnyi összeg pedig eredménytartalékba van helyezve.
Az egyedüli tulajdonos Habony azonban az elmúlt években nem vett ki osztalékot a vállalkozásból, utoljára 2016-ban hívott le 100 ezer fontnyi összeget. A cég azóta halmozza fel a pénzt: készpénzben és bankbetétben 2017-ben még csak 227 ezer fontról számolt be az éves jelentés, 2020 végére ez az összeg 313 ezer fontra nőtt, tavaly év végére pedig már 834 ezer fontra duzzadt.
Ahogy arról a hvg.hu írt, az idén április elején megindított végelszámolással a már évek óta semmilyen bevételt nem termelő, Habony utolsó közvetlen magyarországi érdekeltségének számító Színes Tinták Bt. lassan megszűnik, és ezután az 54 éves spindoctornak csak külföldi gazdasági érdekeltsége marad, mint amilyen a még 2015-ben alapított Danube Business Consulting.
A cégnek kezdetben fele-fele részben Habony és az Arthur J. Finkelstein & Associates Inc. nevű vállalkozás volt a tulajdonosa. Utóbbi cég Arthur J. Finkelstein amerikai politikai tanácsadóé volt, ám a negatív kampányairól ismert és hírhedt, a Fidesz mellett 2008 óta többször is dolgozó szakember 2017-es halála után Habony kivásárolta néhai partnere vállalkozását – azóta egyedüli tulajdonos, az ügyvezető pedig változatlanul Lánczi Tamás kormányközeli elemző, a Figyelő volt főszerkesztője.
|
Szárnyal Habony Árpád londoni cége, már 567 millió forintos vagyont birtokol
|
Jóval több, mint egymillió fontos vagyont halmozott már fel londoni székhelyű cégében Habony Árpád, a titokzatos politikai tanácsadó, aki nemrég utolsó magyarországi gazdasági érdekeltségét is felszámolta. A néhai Arthur J. Finkelsteinnel közösen alapított cég már csak Habonynak termeli a profitot.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20220616_Szarnyal_Habony_Arpad_londoni_cege_mar_567_millio_forintos_vagyont_birtokol
|
2022-06-16 19:40:00
| true | null | null |
HVG
|
hulladék;Orbán-kormány;hulladékgazdálkodás;MOL Nyrt.;koncesszió;
2022-06-04 08:00:00
Az Orbán-kormány kudarcos átszervezései után a Mol lehet a főkukás 35 évig
A Mol végleges ajánlatot nyújtott be a magyarországi települési szilárdhulladék-kezelési szolgáltatások koncessziójára – közölte az olajtársaság.
Az állam 2023. július 1-től 35 évig a pályázat majdani nyertesére bízza a hazai háztartások és gazdálkodók évi közel 5 millió tonna hulladékának begyűjtését, valamint az uniós célok eléréséhez szükséges előkezelési és kezelési műveletek megszervezését.
A cég az első évtizedre legalább 50 milliárd forintos beruházást vállal. A koncessziós szerződés első öt évében új, évi legalább 100 ezer tonna települési szilárd hulladékot hasznosító energetikai létesítményt épít. Emellett felvásárolja a települési hulladékszállítást jelenleg „koordináló”, állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-t, valamint az ország számos térségében tényleges hulladékszállítást végző, szintén állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. nagy részét. Világi Oszkár, a Mol vezérigazgató-helyettese szerint a csoport rendelkezik a feladat ellátásához szükséges emberi és tárgyi feltételekkel. Jelenleg évi 100-120 ezer tonna saját hulladékot kezelnek, használt gumiabroncsból gumibitument gyártanak, illetve használt sütőolajat és műanyagot hasznosítanak újra.
Két éve szivárgott ki, hogy a kormány újból átszabná az igencsak sanyarú helyzetű hazai hulladékágazat rendszerét. 2012-ben először megtiltották, hogy magáncégek végezzék a települési kukaürítést, majd befagyasztották az – amúgy igen nagyarányú különbségeket mutató – lakossági tarifákat, 2013-ban „rezsicsökkentés” címén ezekből egységesen 10 százalékot nyestek, majd 2016-tól az akkor alapított Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-re (NHKV) bízták a díjak beszedését és „igazságos” leosztását a munkát ténylegesen elvégző, zömmel önkormányzati, kisebb részt pedig állami hulladékcégeknek. Ebből rendkívül éles viták származtak, amelyek nyomán például a Gödöllő és térsége ellátását végző Zöld Híd területén a tevékenységet politikától sem mentes viták után a cég eszközeivel 2018 és 2020 között a katasztrófavédelem végezte. Szakértők mindvégig figyelmeztettek, hogy a rezsicsökkentett szinten befagyasztott tarifák, az NHKV mégoly szigorú pénzosztási elvei ellenére, egyszerűen nem elegendők a hulladékszállítás és -feldolgozás működtetésére.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter lapunknak tavalyelőtt elismerte, hogy a központi költségvetés évi 70-80 milliárdos többletforrást biztosít az NHKV-n keresztül a szemét elszállítására. (Arról ugyanakkor nem tettek említést, hogy az épp az ágazat átalakítása címszavával beszedett, hasonló nagyságrendű termékdíj jó része elvész a központi költségvetésben.) Mivel a „rezsicsökkentett” díjak emelése tabu, a kormány azt ötölte ki, hogy a hazai hulladékkezelés csúcsára egyetlen (magán)-céget állít, amely az előkezelésen keresztül részesül a leválogatott, továbbhasznosítható hulladékok hasznából is. Nem csoda, hogy az elképzelés elsősorban az értékes hulladéktípusokat feldolgozó, piaci cégek körében váltott ki berzenkedést. Olyannyira, hogy az – elrejtve beterjesztett – törvény egy pontját Áder János akkori köztársasági elnök vétója nyomán az Alkotmánybíróság a piaci hulladékfeldolgozók érdekében kissé átíratta. De legalábbis hasonló súlyú kérdéseket vetett fel, hogy mi lesz a jelenleg köztulajdonú hulladékszállítók járművei, feldolgozói, tárolói sorsa. Bár korábban számos önkormányzat, illetve helyhatósági társulás határozottan tiltakozott, az utóbbi idők során sokuk részéről már inkább tárgyalási nyitottságot tapasztaltunk.
Tavaly augusztusban aztán a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda, finoman szólva szintén diszkréten, ugyanakkor 12 munkanapos határidővel, előminősítési pályázatot írt ki. A kiírás szerint a leendő koncesszornak évi mintegy 4-4,8 millió tonna hulladékot kell átvenni, gyűjteni, elszállítani, előkezelni, értékesíteni és kezelésre átadni, ideértve a gyűjtő- és visszaváltási pontok, hulladékudvarok, átrakók és válogatók üzemeltetését, a kiterjesztett gyártói felelősségi, illetve a szintén 2023 közepétől tervezett visszaváltási díjas rendszerek működtetését. A jelentkezőktől 10 év alatt 50-300 milliárd forintnyi beruházást, illetve 5 év alatt évi 100-400 ezer tonna kapacitású energetikai hasznosítómű létesítését várják. A pályázónak képesnek kellett lennie legalább évi 500 ezer tonna lakossági vagy évi 20 ezer tonna veszélyes hulladék kezelésére vagy ártalmatlanítására vagy elégetésére. Bár e feltételek rugalmasak, a szakma szerint a – saját hulladékának feldolgozásán kívül eddig a tevékenységgel érdemben nem foglalkozó - Mol ezeket érdemben nem teljesíti.
Mindazonáltal sokan úgy vélik, hogy mind az előzetes, mint a mostani, kötelező érvényű pályáztatáson, egyedül az olajcsoport indult.
Bár a kiírás alapján az várható, hogy a Mol a jelenlegi hulladékszállítókat alvállalkozóként vonja be, az eszközök sorsa még kérdéses. A kiírás a Molnak szabad kezet ad abban, hogy kit és milyen díj ellenében bíz meg a tevékenységgel. A kormány a kiszivárgott elképzelések szerint azt várja az új rendszertől, hogy a hasznos hulladékok bevételei kukadíjemelés nélkül fedezik a lakossági szolgáltatás veszteségeit. Emellett elvárják, hogy tevékenységük nyomán fokozottan javuljon a hulladékfeldolgozás minősége, csökkenjen a szemét mennyisége és a környezetszennyezés. A kiírás szerint az állam a majdani koncesszor esetleges veszteségeit fedezi, esetleges „extraprofitját” viszont csak több éves átfutás után metszené le.
|
Az Orbán-kormány kudarcos átszervezései után a Mol lehet a főkukás 35 évig
|
Az állam 2023. július 1-től 35 évig a pályázat majdani nyertesére bízza a hazai háztartások és gazdálkodók évi közel 5 millió tonna hulladékának begyűjtését, valamint az uniós célok eléréséhez szükséges előkezelési és kezelési műveletek megszervezését.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3159231_hulladekgazdalkodas-orban-kormany-mol-szemet
|
2022-06-04 19:41:00
| true | null | null |
Népszava
|
felvásárlás;költségvetési hiány;közpénz;államadósság;Vodafone;Mészáros Lőrinc;4iG Nyrt;
2022-08-22 21:22:00
A több száz milliárdos ár ugyan túlzó a magyar Vodafone-ért, ám a köz pénzén semmi sem túl drága
A komoly költségvetési hiánnyal küzdő magyar állam megvásárolná a nemzetközi távközlési hálózat hazai ágának 49 százalékát. A többséget pedig a kurzusközeliként számon tartott 4iG vinné.
A Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG Nyrt., illetve a magyar állam 715 milliárd forintért megvenné a Vodafone Magyarország 100 százalékát - jelentette be hétfőn a tőzsdei cég és a kormány. A nemzetközi távközlési csoport hazai ága tavaly 284 milliárd forintos bevétel mellett nem egész egymilliárdos veszteséget termelt. Az Opten nevű céginformációs szolgáltató adatai szerint az elmúlt években a Vodafone Magyarország átlagosan mintegy 15 milliárd forintos nyereséget termelt. Innen nézve az állam és a 4iG befektetése mintegy 47 év alatt térülne meg. A tőzsdei cég, illetve Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleményei szerint a magyar társaságon a 4iG és a magyar állam 51-49 százalékban osztozna. Vagyis, míg a hazai mobilhálózat-üzemeltetőt a NER-közelinek tartott 4iG irányítaná, addig az ügylet közel felét a magyar adófizetők állnák. Az informatikai szolgáltató papírjai mindenesetre hétfőn a tőzsdén 9 százalékkal drágultak.
Az Erste elemzői arra is felhívják a figyelmet,
Az ügylet idén év végéig zárulhat. A 4iG 51 százalékos, míg az állam a Corvinus Zrt.-n keresztül 49 százalékos tulajdonrészt szerez a magyar piac második legnagyobb mobilszolgáltatójában, amely a hazai UPC-leánnyal való összeolvadásnak köszönhetően minden távközlési szolgáltatásban tevékenykedik – derül ki az Erste Bank részvénypiaci elemzésből. Az Erste szerint a pénzügyi mutatók alapján a Vodafone Magyarország értéke nem éri el a 715 milliárdos vételárat.
Nincs jobb helyzetben a Vodafone sem: hitelei 260 milliárdra rúgnak, 5 milliárdos készpénzállomány mellett; a hitelek nagy részét a brit anyavállalat adta. Ezeket a hiteleket idővel meg kell újítani, amihez akár állami segítség is kell. Ha létrejönne az ügylet, a Magyar Telekom erős kihívót kapna a piacon. Bár az elemzők szerint a magas eladósodottság miatt nagy árversenyre nem lehet számítani akkor sem, ha létrejön az üzlet.
Nem csak az meglepő, hogy az eladósodott 4iG vesz egy fél mobilszolgáltatót, hanem az is, hogy a szügyig eladósodott magyar állam kétes megtérülésű vállalatfelvásárlásra pazarolja az adófizetők pénzét. A magyar költségvetés mondhatni "cefet" állapotú:
A magyar társadalom komoly szociális kihívások előtt áll a megszorítások és a rezsiemelés miatt. Eközben az állam nem igyekszik segíteni még a legszegényebbeken sem. A 360 milliárdos fél vételár - a rezsicsökkentési alap mintegy fele.
2010 óta az Orbán-kormány beteljesületlen vágya, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát erőteljesen növeljék és lehetőség szerint többségi szintre emeljék - magyarázta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az állami részvételt az ügyletben. Ez a kormányzati cél a bank-, az energia- és a médiaágazatban már teljesült. Most lehetőség mutatkozott arra, hogy a távközlési piacon is komoly szereplővé lépjen elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat.
A 4iG bejelentése nem zavart sok vizet a politikában: a Jobbik közleményben bírálta a tervezett tranzakciót, mondván, a jelenlegi költségvetési-gazdasági helyzetben az adófizetők pénzéből 350 milliárd forintért saját mobilszolgáltatót venni a NER-nek nem csupán pofátlanság, hanem egyenesen bűn. Balassa Péter országgyűlési képviselő pártja nevében tiltakozott a tervezett tranzakció ellen, amelynek szerinte egyedüli oka az lehet, hogy a NER "házi techcégének" kockázatait az adófizetők forintjaiból mérsékeljék. Hadházy Ákos megválasztott képviselő szerint Egy, a 4iG-hez hasonló céggel egy normális államnak egyetlen dolga lenne: le kellene ültetnie az adócsalásért (és feltehetően pénzmosásért) felelős vezetőit. A képviselő már korábban feltárta, hogy egy pénzmosási ügyben érintett lehet a 4iG is, amit az adóhatóság nyomozati anyagai is alátámasztanak. Hadházy szerint, amiként a Fidesz segít a 4iG-nek a Digi, az Antenna Hungária, az MVM Net és a Vodafone megvásárlásában, az elmúlt 12 év egyik legnagyobb botránya. Eme ügyletek mögött nem üzleti megfontolások állnak: a 4iG egy politikailag vezérelt monopóliumot épít, nagyobbrészt állami hitelekből - véli.
Közpénzen hízik az elit
A kormány előszeretettel „nemzetiesít” bizonyos ágazatokat. Ez valahogy mindig úgy sikerül, hogy az adófizetők pénzéből a leginkább NER-nek nevezhető Orbán-közeli elit gazdagszik. Az elképzelések szerint a magyar Vodafone most úgy kerülhet "NER-tulajdonba", hogy a vételár felét az adófizetők állják, de a már kipróbált kormányzati trükk szerint a teljes vállalatirányítás a NER kezébe kerülne. A Jászai Gellért vezette 4iG ugyanis a cég 51 százalékért fizet, de ezzel mégis teljes irányítást szerez a Vodafone Magyarország felett.
Az Orbán-kormány hasonló módszert alkalmazott a Budapest Bank (BB) "magánosításakor" is. A hitelintézet értékét 200-250 milliárd forintra tették. Ám a kormány meg sem próbált pénzt kérni a társaságért. Azt inkább a Magyar Bankholdingba olvasztották. A Bankholding a Takarékbank, az MKB és a BB alkotta új pénzintézet, amelyben Mészáros Lőrinc többségi tulajdonrésze mellett más NER-közeli üzletemberek is felbukkannak. A Bankholdingban a magyar állam 30,35 százalékos részesedést mondhat magáénak. Ezt közvetlenül ugyanaz a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. jegyzi, amelyen keresztül az állam a Vodafone Magyarországba is beszállna. A Corvinus látszólag a magyar állam egyik "leghatékonyabb" cége: alig hat alkalmazottal birtokolja a Bankholding 30 százalékát, a magyar Erste Bank 15 százalékát, valamint az Union és Aegon biztosítók hazai cégeinek kisebbségét. Azzal, hogy a száz százalékos állami tulajdonban lévő BB a bankholdingba olvadt, a magyar állam mindennemű közpénzbevétel nélkül elvesztette a cég feletti irányítási-ellenőrzési jogokat. A nyertes oldalon megint csak Mészáros Lőrinc állt, aki a Bankholding többségének ellenőrzése mellett egy fillér kifizetése nélkül megszerezte a BB irányítását is. Cserébe a magyar állam a Bankholdingban kapott 30,3 százalékos részesedést. Ez nyereséges működés esetén osztalékbevételt jelent, avagy később el is adhatják a csomagot. Vagyis papíron nem állítható, hogy a magyar államot kifejezett kár érte volna. Ha azonban nem jön össze a nagy bankfúzió, a tulajdonosi viszonyon keresztül a kockázatok egy része megint a magyar adófizetőket sújthatja.
A magyar kormány nem csak a banki és biztosítási piacon növelné a „nemzeti”, vagyis a NER-tulajdont. Korábbi jelzések alapján nem érezheti magát biztonságban sem a kiskereskedelem, sem az építőanyagipar. Ugyanakkor a kiszemelt cégek, ha kiállnak magukért, képesek akár meg is védeni magukat a magyar állam ellenséges felvásárlási kísérleteitől. Ezt történt például a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt. esetében. A magyar állam nevében NER-közeli milliárdosok 2020 októberében vételi ajánlatot tettek a reptérüzemeltető kanadai és szingapúri tulajdonosainak. Ezt megelőzően több kormányzati szereplő nyíltan megüzente a külföldi befektetőknek, hogy jobb lenne, ha a repteret hátrahagyva távoznának az országból. 2021 májusában, miután a külföldi részvényesek a kéretlen vételi ajánlatot visszautasították, Palkovics László - akkor még innovációs és technológiai miniszterként - feladatul kapta a reptér államosítását. A múlt év végén azonban az értékes társaság kormányközeli megvétele mégis lekerült a napirendről. Miközben ugyanis a jelenlegi tulajdonosok egyértelművé tették, hogy a reptérüzemeltető nem eladó, az ezermilliárdos nagyságrendű tételre az államkasszában sem mutatkozott fedezet.
|
A több száz milliárdos ár ugyan túlzó a magyar Vodafone-ért, ám a köz pénzén semmi sem túl drága
|
A komoly költségvetési hiánnyal küzdő magyar állam megvásárolná a nemzetközi távközlési hálózat hazai ágának 49 százalékát. A többséget pedig a kurzusközeliként számon tartott 4iG vinné.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3167034_ner-vodafone-orban-kormany-4ig-meszaros-lorinc-jaszai-gellert
|
2022-08-22 19:47:00
| true | null | null |
Népszava
|
Debrecen;kiemelt beruházás;akkumulátorgyár;
2022-08-18 23:13:00
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás lesz a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyár, Mészáros-cég is kap miatta csaknem 17 milliárd forint közpénzt
Magyarország leggazdagabb emberének a cége is részt vesz az üzem áramellátásának kialakításában.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította Orbán Viktor a Debrecenben megvalósuló ipari telephely kialakítását – derül ki egy kormányrendeletből, amely csütörtök este jelent meg a Magyar Közlönyben.
Bár a szövegből nem derül ki, minden bizonnyal a kínai CATL akkumulátorgyárról van szó. Ennek helyszíne a hajdúsági megyeszékhelyen, a Déli Gazdasági Övezetben lesz. Emellett a kormány jelentős összegeket invesztál az infrastuktúra-fejlesztésbe. Ez öt éven keresztül 88 milliárdot jelent, de már idén 6,8 milliárd forintot fordítanak erre a célra.
Az Opus Titász hétfői közleményében tudatta, hogy 26,6 milliárd Ft értékben (ennek felét, 13,3 milliárd forintot vissza nem térítendő támogatás formájában kapja meg a Széchenyi Terv Plusz keretében) valósít meg komplex villamoshálózati beruházásokat Debrecen és Nyíregyháza környékén.
Mint lapunk beszámolójából kiderül, egy ilyen akkumulátorgyár szakértők szerint legalább annyi vizet fogyaszt, mint amennyit egy népesebb lakótelep, a város ivóvízbázisa pedig a jelenlegi állapotában nem bír el egy ekkora terhelést. Ugyanakkor Papp László polgármester azt állítja, csak hosszú évek alatt lesz kész a közel 9 ezer munkahelyet hozó létesítmény.
Néhány nappal az új beruházás bejelentése után egyébként kiderült, 2025-től a szintén kínai Eve Energy akkumulátorcella-gyártó lehet a BMW Debrecenben készülő elektromos autóinak fő beszállítója. A CATL szintén 2025-től kezdi meg a hengeres akkumulátorok szállítását a BMW-nek.
|
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás lesz Debrecenben
|
Bár a szövegből nem derül ki, minden bizonnyal a kínai CATL akkumulátorgyárról van szó. Ennek helyszíne a hajdúsági megyeszékhelyen, a Déli Gazdasági Övezetben lesz. Emellett a kormány jelentős összegeket invesztál az infrastuktúra-fejlesztésbe. Ez öt éven keresztül 88 milliárdot jelent, de már idén 6,8 milliárd forintot fordítanak erre a célra.
Természetesen Magyarország leggazdagabb embere, a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Opus Titász sem maradhatott ki a buliból, mely az elosztó hálózati fejlesztések megépítéséhez 16,68 milliárd forint közpénzt kap.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3166794_kiemelt-beruhazas-kinai-akkumlatorgyar
|
2022-08-18 19:48:00
| true | null | null |
Népszava
|
A közbeszerzési eljárás eredményét az ajánlatkérő Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A kért szolgáltatás körébe tartoznak - egyebek mellett - a következők: mosás, szárítás, mángorlás, vasalás, hajtogatás, varrodai javítás, selejtezésre való előkészítés, szállítás az egészségügyre vonatkozó kórházi higiénét biztosító előírások betartásával. Ide tartozik az ágynemű huzat, lepedő, műtős lepedő, borogató, lyukas kendő, abrosz, továbbá a dolgozói, műtős és betegruházat is.
Az egyes mennyiségek a következők:
mosodai szolgáltatás síktextília esetén 10 400 000 kg/év,
mosodai szolgáltatás ruházat esetén 4 680 000 kg/év,
mosodai szolgáltatás egyéb textília esetén 1 600 000 kg/év.
A nyertessel július 29-én kötött keretmegállapodást az ajánlatkérő.
A Céginfo.hu adatai szerint a nyertes Referencia Mosodák Szolgáltató Zrt. 1993-ban alakult, a jegyzett tőkéje 180 millió forint, egyedüli részvényese 2017 óta B + N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. A múlt évet 4 milliárd 286 millió forint nettó árbevétel mellett 162 millió forint adózás előtti eredménnyel zárta. A B + N Referencia cégadatokban látható tulajdonosa jelenleg Kis-Szölgyémi Ferenc. (A takarítócéget 2011-ben a Mundus Invest Zrt. alapította és volt 2015-ig a tulajdonosa, ennek részvényese Fonyó Károly, Simicska Lajos munkatársa volt. A Mundus később Nyerges Zsolthoz és Simicskához került, végül Mészáros Lőrincnél landolt, a cég jelenleg végelszámolás alatt áll.)
A szerződés teljesítésébe a miskolci cég bevonja a BVOP két cégét is, a Pálhalmai Agrospeciál Kft.-t és a Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft.-t.
|
Itt egy újabb egyajánlatos közbeszerzés: 30 milliárd egy cégnek
|
Négy évig, legfeljebb nettó 30 milliárd forint keretösszegig a miskolci Referencia Mosodák Zrt. moshatja a büntetés-végrehajtás és más egészségügyi intézmények a textíliáit. Csak ez a cég tett ajánlatot. A miskolci társaság a kormányzati kedvenc takarítócég, a B+N Referencia Zrt. leányvállalata.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/mosas-bvop-b-n-referencia-miskolci-referencia-mosodak-buntetes-vegrehajtas.757721.html
|
2022-08-10 19:51:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Nagyon szép a Városliget közepére milliárdokból megépített Magyar Zene Háza, ahol szeptembertől beindul az őszi program, de ez nem menne hostessek nélkül. A Magyar Zene Háza Kft. által host és hostess tevékenység ellátására kiírt közbeszerzést pedig az APPLE PS Kft. nyerte 46 millió forintos keretösszeggel - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A cég tulajdonosa Varga-Szabó Andrea, akinek lakcíme megegyezik Varga Lajoséval, aki a Valton-Sec többségi tulajdonosa. Varga-Szabó Andrea pedig a Valton vezérigazgatója is.
A Napi.hu írt arról korábban, hogy az Apple PS adta a hostesseket a vizes vb-re, de a cég azzal is büszkélkedik, hogy 2015 március óta a Groupama Aréna is állandó partnerük, így az FTC hazai futballmérkőzésein a VIP hostessfeladatokat ők látják el, emellett a beengedésben is a kapuknál is segédkeznek. Az FTC elnöke Kubatov Gábor, aki a Fidesz pártigazgatója.
"Állományunk több mint 3000 főből áll. Elsősorban fiatal, dekoratív hostessekkel és hostokkal dolgozunk, akik rendelkeznek a feladatkör ellátásához szükséges legfontosabb belső tulajdonságokkal: a kiemelkedő kommunikációs készséggel, empátiával, állóképességgel, proaktivitással és türelemmel" - vall magáról a cég.
A Magyar Zene Házában a beosztott munkatársak főbb feladatai a következők:
beléptetés,
a közönség tájékoztatása és irányítása,
jegykezelés,
ültetés,
nézőtéri felügyelet,
VIP szolgáltatások ellátása.
Várhatóan legalább 280 előadás alatt kell majd segíteniük.
|
A Valton vezérigazgatójának hostessei kezelik a jegyeket a Magyar Zene Házában is
|
Nagyon szép a Városliget közepére milliárdokból megépített Magyar Zene Háza, ahol szeptembertől beindul az őszi program, de ez nem menne hostess-ek nélkül. A Magyar Zene Háza Kft. által host és hostess tevékenység ellátására kiírt közbeszerzést pedig az APPLE PS Kft. nyerte 46 millió forintos keretösszeggel - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A cég tulajdonosa Varga-Szabó Andrea, akinek lakcíme megegyezik Varga Lajoséval, aki a Valton-Sec többségi tulajdonosa. Varga-Szabó Andrea pedig a Valton vezérigazgatója is.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/08/29/a-valton-vezerigazgatojanak-hostessei-kezelik-a-jegyeket-a-magyar-zene-hazaban-is
|
2022-08-29 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Nem kis vihar előzte meg a legnagyobb zuglói önkormányzati cég vezérigazgatói posztjának betöltését. A DK és szövetségese, a Momentum a júliusi testületi ülésről kivonult, miután Horváth Csaba polgármester azzal próbálta megakadályozni a DK által szorgalmazott jelölt megválasztását, hogy levette az ügyet a napirendről. Emiatt újra össze kellett hívni a testületet, amely akkor Bernula Istvánt megválasztotta az önkormányzati cég, a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. élére, méghozzá minősített többséggel. Korábban az önkormányzati céget Hajdu Flórián MSZP-s alpolgármester sógora vezette.
Horváth Csaba szocialista polgármester mindenesetre vétóval élt, így a döntés nem léphetett hatályba. Az önkormányzati törvény ugyan ilyen esetben csupán rövid határidőt biztosít, ám a zuglói polgármester inkább a mulasztásos törvénysértést választotta, emiatt csak az augusztus 29-i testületi ülésen döntöttek a képviselők a vezérigazgató megválasztásáról. A zárt ülésről részletek nem szivárogtak ki, de úgy tudjuk, hogy ugyanazon pártok szavazataival ismételten Bernulára esett a választás.
A polgármester korábbi vétóját közleményben magyarázta. Akkor azt írta: „A zuglói DK vezetője a nyilvánvaló szakmai aggályok ellenére a józan ész racionalitásán túl is ragaszkodik a számára egyedüliként szimpatikus jelölthöz. Ahhoz a személyhez, akit eredetileg pályázat nélkül, tehát a tisztességes szakmai versenyt mellőzve akart kinevezni az egyik legfontosabb zuglói közszolgáltató cég élére.”
Horváth Csaba arra hivatkozott, hogy Horváth Zsolt DK-s alpolgármester jelöltje, Bernula István több magáncégben is tulajdonos, számos végrehajtás indult ezekkel szemben, és egy évente ötmilliárd forintból gazdálkodó önkormányzati társaságot nem lehet ilyen emberre bízni. A megválasztott vezérigazgató nem volt jelen a testületi ülésen.
Bernula István korábban a Volán Buszpark Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. igazgatósági tagja volt, ezt követően a Complex Propertis Zrt.-ben lett tulajdonos, ám üzleti részesedését 2021 júliusában értékesítette. A cégnyilvántartásban nem találtunk a nyertes pályázóról olyan adatot, amely kizárná, hogy önkormányzati cég vezető tisztségviselője legyen. Mint megtudtuk, az állásra egyébként összesen ötvenheten pályáztak, a jelentkezők alkalmasságát pedig külsős céggel mérette fel az önkormányzat. Közülük választotta ki a feladattal megbízott cég az öt jelöltet, és javasolta a képviselő-testületnek.
Várnai László, a Civil Zugló Egyesület önkormányzati képviselője blogján a vezetőkiválasztás kapcsán korábban azt írta, a szocialisták tartanak az „új seprűtől”, hogy kitakarítja a cégből Tóth Csaba volt MSZP-s országgyűlési képviselő, az MSZP helyi elnöke kéttucatnyi politikai eltartottját. Várnai szerint az átvilágítás során számos csontváz kidőlhet a szekrényekből, „haveri szerződések” kerülhetnek elő. A korábbi átvilágítás a jéghegy csúcsát mutatta meg – írta a független képviselő –, de az is húsz–harminc százalékban fölösleges létszámot jelzett a Városgazdálkodási Zrt-nél – jegyezte meg a képviselő.
|
Leszavazták Horváth Csaba vétóját Zuglóban
|
Horváth Csaba arra hivatkozott, hogy Horváth Zsolt DK-s alpolgármester jelöltje, Bernula István több magáncégben is tulajdonos, számos végrehajtás indult ezekkel szemben, és egy évente ötmilliárd forintból gazdálkodó önkormányzati társaságot nem lehet ilyen emberre bízni. A megválasztott vezérigazgató nem volt jelen a testületi ülésen.
| null | 1 |
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20220829-leszavaztak-horvath-csaba-vetojat-zugloban
|
2022-08-29 21:20:01
| true | null | null |
Magyar Hírlap
|
csalás bűntette;befolyással üzérkedés;miniszter;Központi Nyomozó Főügyészség;Polt Péter;
2022-08-29 16:32:00
Százmilliót kértek egy miniszter lefizetésére
Három férfit vettek őrizetbe, egyikük azt is állította az átvert vállalkozónak, hogy bizalmi kapcsolata révén kétmillió forintért közbenjár Polt Péter legfőbb ügyésznél és eléri, hogy a cégvitával kapcsolatban induló büntetőeljárás is az ő érdekeiknek megfelelően alakuljon.
Három férfival szemben rendelt el személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést az ügyészség indítványára a bíróság, vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének gyanúja miatt. A nyomozás folyamatban van - derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményéből. A további bizonyítékok beszerzése, tettenérés és az elkövetők elfogása érdekében összehangolt eljárási cselekményeket hajtott végre a Készenléti Rendőrség közreműködésével - írták.
Egy cég üzletrészeinek tulajdonjogát érintően idén év elején alakult ki jogvita. A megalapozott gyanú szerint a három férfi ismerte a vitában érintett feleket és elhatározták, hogy az üzleti érdekellentétet kihasználva pénzt szereznek a cégvezetőktől.
- olvasható a közleményben.
Augusztusban aztán az egyik elkövető bemutatta harmadik társát a vállalkozónak, aki azt állította, hogy bizalmi kapcsolata révén kétmillió forintért közbenjár Polt Péter legfőbb ügyésznél és eléri, hogy a cégvitával kapcsolatban induló büntetőeljárás is az ő érdekeiknek megfelelően alakuljon.
Az ügyészségi közlemény szerint a hivatalos személyekkel fennálló kapcsolatukra valótlanul hivatkozó személyeknek nem volt lehetősége a cégbírósági és a büntetőeljárás befolyásolására, de a gyanúsítottak ennek látszatát a vállalkozók előtt folyamatosan fenntartották. Augusztus 26-án a két elkövető ötmillió forint előleget vett át a cégjogi vita jogellenes befolyásolása céljából az egyik vállalkozótól.
Az ügyészség lefoglalta a vesztegetési pénzt, elrendelte a három férfi őrizetét, gyanúsítottként hallgatta ki őket, majd indítványozta letartóztatásukat. A bíróság két elkövető letartóztatásáról döntött, míg harmadik társukkal szemben bűnügyi felügyeletet rendelt el - írta a vádhatóság.
|
Százmilliót kértek egy miniszter lefizetésére
|
Három férfit vettek őrizetbe, egyikük azt is állította az átvert vállalkozónak, hogy bizalmi kapcsolata révén kétmillió forintért közbenjár Polt Péter legfőbb ügyésznél és eléri, hogy a cégvitával kapcsolatban induló büntetőeljárás is az ő érdekeiknek megfelelően alakuljon.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3167629_millios-csalas-polt-peter-miniszter-hivatkozas
|
2022-08-29 00:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
uniós pénzek;Mészáros Lőrinc;helyreállítási alap;
2022-08-30 07:22:00
Mészáros Lőrinc már most kapott az EU-s helyreállítási alapból, pedig a pénz még meg sem érkezett
A pályázatok több mint felének bölcsőde- vagy óvodaépítés, illetve fejlesztés a célja, de közülük csak kevesen kaptak előleget.
Az EU-s helyreállítási alap meg nem érkezett meg, a vissza nem térítendő támogatásait előfinanszírozzák a költségvetésből, s már 160 milliárd forintot fizettek ki előre, miközben a pályázatokra még egyetlen euró brüsszeli támogatást sem utaltak - írja a 24.hu.
A portál azt írja, noha még egyetlen forint sem érkezik az EU-ból, a kormányzati pályázati portál adatai szerint már 192 pályázat nyert vissza nem térítendő támogatást. A Magyarországnak elvileg járó 2300 milliárd forintból 527 milliárdnak már megvan a nyertese, függetlenül attól, hogy mégnem érkezett pénz. A nyertes pályázatok alig több mint harmada esetében történt előlegkifizetés, összesen 68 pályázatra utaltak támogatást.
Ezek közül a legjelentősebb pályázat a Klebelsberg Központé, amely 158 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelyből csaknem 15 milliárdot már ki is fizettek. A Klebelsberg Központ a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” program megvalósítására kapja a pénzt, amelynek keretében felmenő rendszerben összesen 560 ezer tanuló kap személyes használatra notebookokat. Ezek azok az eszközök, melyeket nagy csinnadrattával fideszes politikusok osztottak ki a választások előtt.
A második legjelentősebb előleget a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány kapta meg, amelynek teljes pályázati támogatását előre kifizették. A szervezet „Közösségi megújuló energiatermelés és felhasználás” címén nyert el több mint 10 milliárd forintot – magyarországi hozzájárulással 12 milliárdot – amit teljes egészben ki is fizetett az állam.
A 24.hu megjegyzi, a pályázatok több mint fele bölcsőde- vagy óvodaépítésre, fejlesztésre irányul, ám ezek közül csak elvétve kapott néhány előleget pályázata megvalósításához.
|
Mészáros Lőrinc már most kapott az EU-s helyreállítási alapból, pedig a pénz még meg sem érkezett
|
A pályázatok több mint fele bölcsőde- vagy óvodaépítésre, fejlesztésre irányul, de ezek közül csak kevesen kaptak előleget.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3167683_meszaros-lorinc-helyreallitasi-alap-elofinanszirozas
|
2022-08-30 07:22:00
| true | null | null |
Népszava
|
A Palkovics László által vezetett minisztérium és a Századvég közötti szerződésekről írt Facebook-oldalán Hadházy Ákos.
Bejegyzése szerint:
„A meteorológusokat kirúgó Palkovics László minisztériuma ÓRÁNKÉNT bruttó 50 ezer (!) forintot fizet a Századvég tanácsaiért. Csak 2021-ben TÍZEZER ÓRÁNYI (!) TANÁCSADÁSÉRT fizettek ki a Századvég Alapítványnak, összesen bruttó félmilliárd(!) forint értékben. EZEN FELÜL évente 16 stratégiai TANULMÁNYT rendeltek, EGYENKÉNT nettó 51 millió forintért.”
A politikus arról is írt, hogy a 16 - iparági szakértők szerint 50-100 százalékkal túlárazott - stratégiai tanulmányt különösen ijesztőnek tartja, ez szerinte azt jelenti, hogy a Fidesz:
|
Hadházy szerint az ITM óránként bruttó 50 ezer forintot fizet a Századvég tanácsaiért
|
A Palkovics László által vezetett minisztérium és a Századvég közötti szerződésekről írt Facebook-oldalán Hadházy Ákos.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/08/30/hadhazy-szerint-az-itm-orankent-brutto-50-ezer-forintot-fizet-a-szazadveg-tanacsaiert
|
2022-08-30 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Miközben már legalább egy éve alkudozik az Orbán-kormány az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap pénzeiről, a Magyarországnak e forrásból járó – ám egyelőre ki nem fizetett – vissza nem térítendő támogatás csaknem negyedét már előre kiosztotta papíron a kabinet.
Az Európai Unió által létrehozott, a koronavírus negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, vagyis a helyreállítási alapból körülbelül 6000 milliárd forint járna Magyarországnak. Ebből az összegből nagyjából 2300 milliárd forint a vissza nem térítendő támogatás, és hozzávetőlegesen 3700 milliárd forint pedig kedvezményes hitel. A pénzt jogállamisági problémák – elsősorban a korrupció – miatt tartja vissza az unió, így Magyarország az egyetlen tagország, amelynek terveit nem fogadta el Brüsszel.
Noha egyetlen forint sem érkezik az EU-ból, a kormányzati pályázati portál adatai szerint már 192 pályázat nyert vissza nem térítendő támogatást az időközben meghirdetett helyreállítási alap forrásaiból, amit brüsszeli pénz híján egyelőre a magyar költségvetés finanszíroz elő.
A palyazat.gov.hu kormányzati oldalon elérhető adatok alapján
a Magyarországnak elvileg járó 2300 milliárd forintból 527 milliárdnak már megvan a nyertese, függetlenül attól, hogy egy fillér sem érkezett az unióból. Utóbbi összegből összesítésünk szerint már előleg formájában 159 milliárd forintot ki is fizetett a magyar költségvetés.
A nyertes pályázatok alig több mint harmada esetében történt előleg kifizetés, összesen 68 pályázatra utaltak ki támogatást. Ezek közül a legjelentősebb pályázat a Klebelsberg Központé, amely 158 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelyből csaknem 15 milliárdot már ki is fizettek. A Klebelsberg Központ a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” program megvalósítására kapja a pénzt, amelynek keretében felmenő rendszerben összesen 560 ezer tanuló kap személyes használatra notebookokat. Ezek azok a számítógépek, amelyeket már az áprilisi országgyűlési választás kampányában osztottak az iskolákban a Fidesz képviselő-jelöltjei, és ami miatt választási bizottságok el is marasztaltak több kormánypárti politikust is.
A második legjelentősebb előleget a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány kapta meg, amelynek teljes pályázati támogatását előre kifizették. A szervezet „Közösségi megújuló energiatermelés és felhasználás” címén nyert el több mint 10 milliárd forintot – hazai hozzájárulással 12 milliárdot – amit teljes egészben ki is fizetett az állam.
Szintén csaknem 10 milliárdot kapott előre a meg nem érkezett európai uniós forrásból a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, amely „Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium létrehozása és komplex fejlesztése” címén 9,5 milliárd forintot nyert el és kapott meg, amiből 8,8 milliárdot Brüsszel finanszírozna.
Nem maradt ki a pénzosztásból Orbán Viktor kormányfő barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos vállalkozó érdekeltsége sem. Az Opus Titász Áramhálózati Zrt. éppen csak lemaradt a képzeletbeli dobogóról, a társaság 13 milliárd forintot nyert el „Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében” című pályázatával, amiből csaknem 8 milliárd forintot ki is fizetett előre a magyar állam.
Érdekesség, hogy pályázatok több mint fele bölcsőde- vagy óvodaépítésre, fejlesztésre irányul, ám ezek közül csak elvétve kapott néhány előleget pályázata megvalósításához. Igaz, ennél érdekesebb, hogy úgy indították el a pályázatokat, hogy nincs megállapodás a támogatásról az európai unióval.
Az is látható, hogy az előleg kifizetések júliusban és augusztusban is zajlottak, miközben a magyar kormány csak az utolsó pillanatban küldte el válaszlevelét a Bizottságnak a költségvetési kondicionalitási eljárásban. Az Európai Bizottság augusztus 22-éig adott határidőt arra, hogy a kabinet feleljen a legutóbbi bizottsági levélre, amelyben a jogállami mechanizmussal kapcsolatos korábbi kritikákra adott magyar válaszra reagáltak. Ezek alapján pedig meglehetősen távolinak tűnik, hogy megérkezzenek a helyreállítási alap pénzei.
Igaz, Navracsics Tibor, az uniós pénzek hazahozataláért és a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter az elmúlt hónapban többször is magabiztosan nyilatkozott arról, hogy szerinte még idén – az ősz második felében – lehet megállapodás az unióval. Azonban még ez előtt várhatóan sok dolga lesz a kormánynak, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón azt mondta, tíz felett lesz azoknak a törvényeknek a száma, amit várhatóan módosítani kell majd a megállapodás érdekében az őszi parlamenti ülésszakban, ugyanakkor azt nem árulta el, melyek ezek.
Mivel az sem világos, hogy pontosan milyen költségvetési soron szerepelnek azok az összegek, amelyekből a helyreállítási alapot finanszírozzák elő, illetve az sem, hogy megállapodás híján meddig tarthatók a kifizetések, megkerestük kérdéseinkkel Navracsics Tibort. Bár a miniszter kérdéseink elküldése után az ATV-nek és a Népszavának is nyilatkozott, megkeresésünket válasz nélkül hagyta.
|
A visszatartott uniós alap csaknem negyedét már papíron előre kiosztották Orbánék
|
A helyreállítási alap meg nem érkezett vissza nem térítendő támogatásait a költségvetés finanszírozza elő, így például Mészáros Lőrinc érdekeltsége is milliárdos előleget kapott. Eddig 160 milliárd forintot fizettek ki előre, miközben a pályázatokra még egyetlen fillért sem utalt Brüsszel.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2022/08/30/europoli-helyreallitasi-alap-europai-unio-bizottsag-penz-koronavirus-tamogatas-palyazat-elore-kiosztott-orban-navracsics-meszaros-lorinc/
|
2022-08-30 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötött a 4iG Nyrt., a Magyar Állam képviseletében a Corvinus Zrt., valamint a Vodafone Europe BV a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. százszázalékos részvénycsomagjának adásvételéről.
A tranzakció értéke 715 milliárd forint (1,8 milliárd euró). A tervek szerint a 4iG Nyrt. 51 százalékos, az állam 49 százalékos tulajdont szerezhet a második legnagyobb hazai távközlési vállalatban. Az üzlet a Vodafone Magyarország átvilágítása, a végleges adásvételi szerződés aláírása és a szükséges hatósági eljárások után az év végéig zárulhat.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MTI-vel közölte, hogy a 2010 utáni Orbán-kormányoknak mindig is kitüntetett célja volt erőteljesen növelni a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát. Ez a cél a bank-, az energia- és a médiaszektorban már teljesült, most lehetőség mutatkozik arra, hogy a távközlési piacon is komoly szereplővé lépjen elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat.
A tulajdonosi jogokat gyakorló Nagy Márton felkérte a Corvinus Zrt.-t, hogy vásárolja meg a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. kisebbségi részvénycsomagját. Ennek első lépéseként kötötték meg az előzetes, nem kötelező erejű megállapodást.
Nagy Márton úgy értékeli, a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, ezért indítványozza a kormány erre vonatkozó döntését. Mint írták, az akvizíció sikeres zárása után létrejöhet a távközlési szektorban egy olyan magyar, nemzeti tulajdonú, a piacon vezető szerepet vállaló cég, amely hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához.
A 4iG Nyrt. a tranzakciót bejelentette a Budapesti Értéktőzsdén.
A Vodafone Magyarország megvásárlása az elmúlt harminc év legjelentősebb hazai távközlési tranzakciója lehet, hasonló léptékű, mint a rendszerváltást követően a Matáv privatizációja volt
– hangsúlyozta a bejelentés kapcsán Jászai Gellért. A 4iG elnöke szerint vállalatcsoportja az üzlettel hosszú évtizedekre a hazai távközlés meghatározó szereplőjévé válhat.
|
Gigaüzlet: a 4iG és a magyar állam megvásárolhatja a Vodafone Magyarországot
|
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezi a 715 milliárd forintos tranzakció nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/08/22/a-4ig-e-es-az-allame-lehet-a-vodafone-magyarorszag/
|
2022-08-22 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Megbírságolták a Szerb Posta közvállalat közérdekű adatokért felelős illetékesét, amiért az nem volt hajlandó a törvényben meghatározott módon és határidőre tájékoztatást adni a Szabad Magyar Szó megkeresésére, hogy kire ruházta át a Magyar Postától kapott, az április 3-ai magyarországi választásokkal kapcsolatos választási csomagok kézbesítésének feladatát - írja a vajdasági lap.
A Szabad Magyar Szó márciusban írta meg, hogy olvasóik szerint a Vajdasági Magyar Szövetség, illetve a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) aktivistái gyűjtik be a magyarországi levélszavazatokat. Akkor erről a saját szemünkkel is meg akartunk győződni, videót is készítettünk a minimum aggályosnak mondható gyakorlatról.
Az ügy kipattanását követően a Nemzeti Választási Iroda elnöke azt mondta, a törvény megengedi, hogy megbízással nem rendelkező emberek szállítsák a leadott levélszavazatokat.
A Szabad Magyar Szónak nem árulta el a szerb posta, hogy kinek szervezték ki a feladatot. Arra hivatkoztak, hogy „mindkét országban folyamatban vannak a választások, és nincs lehetőségünk felmérni, hogy a kért információk eljuttatása okozhat-e kárt a másik szerződő félnek”. Végül 98 nappal azután, hogy a lap közérdekű adatigényléssel fordult a szerb postához, közölték: 160 ezer dinárt, azaz kb. 1360 eurót fizettek azért, hogy helyettük a Fideszhez ezer szálon kötődő CMH-iroda intézze a borítékok kézbesítését, begyűjtését. Kiderült az is, hogy a posta a szavazási levélcsomagokat a CMH-irodának ott adta át, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint a Magyar Nemzeti Tanács székháza található.
A lap augusztus 17-én ismét a közérdekű adatok biztosához fordult az ügyben, hogy megállapított-e szabálysértést az üggyel kapcsolatban.
|
Büntetést kapott a Szerb Posta a levélszavazatok körüli titkolózás miatt
|
Megbírságolták a Szerb Posta közvállalat közérdekű adatokért felelős illetékesét, amiért az nem volt hajlandó a törvényben meghatározott módon és határidőre tájékoztatást adni a Szabad Magyar Szó megkeresésére, hogy kire ruházta át a Magyar Postától kapott, az április 3-ai magyarországi választásokkal kapcsolatos választási csomagok kézbesítésének feladatát - írja a vajdasági lap.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/08/30/buntetest-kapott-a-szerb-posta-a-levelszavazatok-koruli-titkolozas-miatt
|
2022-08-30 00:00:00
| true | null | null |
444
|
tanácsadás;Századvég;Hadházy Ákos;Palkovics László;
2022-08-30 14:53:00
Hadházy Ákos: Palkovics László tárcája óránként 50 ezer forintot fizetett a Századvég tanácsaiért
Az ellenzéki politikus szerint ráadásul ennek nem is gazdasági vonatkozásai a legijesztőbbek.
A meteorológusokat kirúgó Palkovics László minisztériuma óránként bruttó 50 ezer forintot fizet a Századvég tanácsaiért. Csak 2021-ben 10 ezer órányi tanácsadást fizettek ki a Századvég Alapítványnak, összesen bruttó félmilliárd forint értékben. Ezen felül évente 16 stratégiai tanulmányt rendeltek, egyenként 51 millió forintért – írta keddi Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos.
Ami ennél is megdöbbentőbb – hívta fel a figyelmet a független országgyűlési képviselő –, az az elképesztően sok (havi minimum 16 darab) közvélemény-kutatás, amelyet ráadásul iszonyúan drágán (iparági szakértők szerint 50-100 százalékos túlárazással) számított a Századvég
Az azóta megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztériumnak a tanácsadók óránként 40 000 Ft+ÁFA óradíjjal évente 17 000 (!) órányi tanácsot adnak, ebből a kiegészítő szerződés szerint 2021-ben 10 000 órát vett igénybe Palkovics László minisztériuma, összesen félmilliárdért.
A szerződés megfogalmazás szerint „egyedi igénybejelentés alapján”, óradíjas elszámolással, „különösen társadalompolitikai, gazdaságpolitikai és nemzetközi kapcsolatok szakpolitikai területeken” végeztek kutatások vagy készítettek elemzéseket, elsősorban írásban, de „esetenként személyes prezentációval egybekötött tanácsadás formájában is”. A politikus a legijesztőbbnek 16 közvéleménykutatást talált, melynek árait is nagyon magasnak találta. Egy 20 perces interjúkon alapuló, 1000 fős kutatást például bruttó 5,6 millióért végeznek el, a ez több piaci szereplő szerint 50-100 százalékos túlárazás. Az igazán durva azonban nem az ár, hanem a mennyiség: évi 192 közvélemény-kutatást végeztet a minisztérium. Ennek nem is önmagában az anyagi vonzata felháborító, hanem az, hogy a Fidesz az adófizetők pénzén folyamatosan teszteli a választókat.
- vonta le a konzekvenciát Hadházy Ákos.
A szerződésekben semmilyen konkrét utalás nincs arra, hogy pontosan milyen témában kér tanácsot az ITM. Természetesen az is valószínű, hogy – amennyiben van valódi teljesítés – nem csak ez a tárca veszi igénybe a Századvég szolgálatait. Az sajnos szinte biztos, hogy a közeljövőben nem fogjuk megtudni, milyen tanulmányok, tanácsok és közvélemény-kutatások születtek. Meg lehetne próbálni közérdekű adatként kikérni (azt válaszolnák, hogy ezek döntés előkészítő anyagok és nem nyilvánosak), aztán meg kiperelni (egyszer már sikerült, igaz, azóta sokat változott a világ és a bíróságok is). A törvény alapján országgyűlési képviselő is kérhetne ezekbe betekintést (külön törvény alapján én mondjuk épp nem), de azt meg egyszerűen meg szokták tagadni és ebben az esetben nincs is lehetőség jogorvoslatra – értékelt Hadházy Ákos.
|
Hadházy Ákos: Palkovics László tárcája óránként 50 ezer forintot fizetett a Századvég tanácsaiért
|
Az ellenzéki politikus szerint ráadásul ennek nem is gazdasági vonatkozásai a legijesztőbbek.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3167722_hadhazy-akos-palkovics-laszlo-kozvelemenykutatas-tanacsadas
|
2022-08-30 00:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Olimpiai attaséként teljesít majd szolgálatot a 2024-es párizsi nyári olimpia és paralimpia idején Deutsch Domonkos, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő unokaöccse – közölte a Telex megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
Mint írták, az olimpia a világ legnagyobb sporteseménye, emiatt a rendező város magyar diplomatáinak is megnövekedett feladatmennyiséggel kell számolniuk az esemény során.
„Annak érdekében, hogy a hazánkat képviselő sportolók, a hozzájuk tartozó stábtagok és valamennyi magyar szurkoló minden lehetséges segítséget megkapjon az olimpia és paralimpia ideje alatt, a Külügyminisztérium minden alkalommal olimpiai attasét jelöl ki, hogy a szükséges felkészítést követően a helyszínen lássa el a világjátékok nyomán keletkező feladatokat” – írták.
Hozzáteszik, hogy Deutsch Domonkos nem tartós külszolgálatra megy Párizsba, a sportesemény után újra Budapesten folytathatja a munkáját. A 2024-es párizsi olimpia megnyitója július 26-án lesz. A paralimpiát augusztus 28. és szeptember 8. között rendezik.
|
Olimpiai attasé lesz Deutsch Tamás unokaöccse a párizsi olimpia idején
|
Olimpiai attaséként teljesít majd szolgálatot a 2024-es párizsi nyári olimpia és paralimpia idején Deutsch Domonkos, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő unokaöccse – közölte a Telex megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/08/17/deutsch-domonkos-deutsch-tamas-uokaoccse-olimpiai-attase-2024-parizs
|
2022-08-17 10:29:00
| true | null | null |
Telex
|
Kilenc határátkelőhely van a magyar-szerb határszakaszon, ezek egyike a Kübekháza-Rábénál felállított ideiglenes átkelő. Az Európai Unió közbeszerzési tájékoztatója szerint 2,5 milliárd forintba kerül az ideiglenesen kialakított, konténerekben működő határátkelő komplett újjáépítése, de 2019-ben a police.hu honlapján még az állt, hogy a projekt jóval kevesebbe fog kerülni.
A határátkelőhely beruházása osztott finanszírozású, az Országos Rendőr-főkapitányság valósítja meg a Belső Biztonsági Alapból nyújtott európai uniós támogatásból, valamint rendőrségi költségvetési forrásból.
2019-ben még bruttó 1,570 milliárd forinttal számoltak, azaz közel 1 milliárd forinttal kerül most többe a projekt.
A befejezés tervezett időpontjának 2021. december 31-t jelölték meg. Igaz, a szerb-magyar- román hármashatárnál található átkelő a 2019. októberi átadása óta a járványhelyzet miatt csak néhány hónapot üzemelt, és csak tavaly nyár végén nyitották meg újra.
Ehhez képest egész pontosan most közel 2,5 milliárd forintért nyerte el a négy ajánlattévő közül a közbeszerzést a nyíregyházi KELET-ÚT Építőipari, Beruházó és Szállítmányozó Kft. A jelentős megbízás jól is jön a cégnek, ugyanis 2020-ban még 1,6 milliárd, 2021-ben azonban 760 milliós bevétel mellett a nyereség sem alakult fényesen. 97 millióról 9,3 millióra apadt a cégnél maradt profit összege.
A határátkelőhely a Csongrád-Csanád megyei Kübekházát a szerbiai Rábéval összekötő út mellett valósul meg 2x1 sávon, és a főbb létesítmények nettó alapterülete 1636 négyzetméter lesz.
Az építési terület a magyar-szerb-román hármas határ közvetlen közelében helyezkedik el, amelyen a határmetszési ponthoz közel eső részén alakították ki konténeres infrastruktúrával az ideiglenes határátkelőhelyet. Az idieglenes átkelőnek a kivitelezési munkák végzése közben is, egészen a végleges határátkelőhely megnyitásáig üzemelnie kell.
A közbeszerzés szerint egyebek mellett megépítenek egy 450 négyzetméteres közös magyar-szerb kezelőépületet, belépő és kilépő oldali vizsgálóhelyeket, kezelőfülkéket, és számos kiegészítő helyiséget a kutyakenneltől kezdve a napelemparkig.
Kübekházánál egyébként mindig történik valami. Nyáron például folyamatosan nagy a forgalom, ennek gyorsítása érdekében júliusban a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság, valamint a szerb társszervek a várakozási idő csökkentése érdekében csak kilépő utasokat engedtek át a határátkelőn. Augusztus 23-án pedig 10 óra 45 perctől 13 óra 10 percig a szerb félnél bekövetkezett műszaki hiba miatt szünetelt a határforgalom.
|
Jócskán megszaladt a magyar-szerb határátkelőhely költségvetése
|
Eddig csak ideiglenes határátkelőhely működött Kübekháza és Rábé között, most az eredeti tervekkel szemben jóval több pénzért építik ki az állandó ellenőrzési pontot Magyarország és Szerbia között.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/jocskan-megszaladt-a-magyar-szerb-hataratkelohely-koltsegvetese.html
|
2022-08-31 10:55:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Több millió forintos sikkasztás miatt emelt vádat a Heves Megyei Kormányhivatal hivatásos gondnoka ellen az Egri Járási Ügyészség. A Heves Megyei Főügyészség szerdai közleménye szerint a kormányhivatal 2016-ban kötött megbízási szerződést a 64 éves férfival arra, hogy a megyében hivatásos gondnoki teendőket lásson el, írja az MTI.
A feladatai közé tartozott a gondnoksága alatt álló személyek jövedelmének és vagyonának a kormányhivatal által kiadott utasításnak megfelelő kezelése. Maguk a gondnokoltak jórészt fogyatékossággal élő emberek voltak, akiket a bíróság cselekvőképességet teljesen vagy részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezett.
2019 első félévében kiderült, hogy a férfi negyven gondnokoltját megkárosította, összesen több millió, esetenként tíz-néhány százezer forinttal. Előfordult az is, hogy a férfi a számlára vásárolt eszközöket, például műszaki cikkeket nem adta át a gondnokoltaknak, hanem azokat megtartotta magának.
|
Fogyatékossággal élőktől sikkaszthatott a Heves Megyei Kormányhivatal gondnoka
|
Több millió forintos sikkasztás miatt emelt vádat a Heves Megyei Kormányhivatal hivatásos gondnoka ellen az Egri Járási Ügyészség. A Heves Megyei Főügyészség szerdai közleménye szerint a kormányhivatal 2016-ban kötött megbízási szerződést a 64 éves férfival arra, hogy a megyében hivatásos gondnoki teendőket lásson el, írja az MTI.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/08/24/gondnok-sikkasztas
|
2022-08-24 10:51:00
| true | null | null |
Telex
|
A kormány által korábban kiírt koncessziós eljárás eredményeképpen 1237 km gyorsforgalmi útszakasz üzemeltetési feladatát adja át az állam szeptember 1-től – írja a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleményében.
A Magyar Közút kezében mindössze 291 kilométernyi gyorsforgalmi út marad. Jövő héttől ezek a cégek látják el a magyarországi autópálya-szakaszok nyolcvan százalékának üzemeltetését:
MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
Magyar Közút Nonprofit Zrt.
AKA Alföldi Koncessziós Autópálya Zrt.
M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt.
M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt.
MAK Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt.
Ezen a részletes térképen lehet megnézni, melyik társaság melyik útszakasz üzemeltetését látja el a jövőben.
A Magyar Közút a nála maradó gyorsforgalmi szakaszokon túl a jövőben továbbra is 31 ezer kilométernyi, településeket összekötő, illetve azokon átmenő országos fő- és mellékút üzemeltetési, valamint fenntartási feladatait látja el a minden évben előre meghatározott költségvetési forrásaiból.
A településeken belüli utak többségét, összesen több mint 140 ezer kilométernyi utat a jövőben is a helyi önkormányzatok kezelik majd.
A Fidesz útkoncessziós terveiről már tavaly nyáron részletesen beszámoltunk. Az elemzésben részletesen bemutattuk, miért éri meg a kormánynak kiszervezni a gyorsforgalmi utak üzemeltetését, és mit jelent, hogy az állam 35 évre lemond a versenyeztetésről.
„A gigantikus koncesszió beleillik abba a hatalom- és vagyonkimentési folyamatba, amelyet az alapítványosdi, a hosszú távú kinevezések és a ciklusokon átnyúló központosított közbeszerzések jellemeznek” – írtuk akkor.
Idén májusban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Themis Magántőkealap szintén 35 évre nyert el egy autópálya-koncessziót. A tervek szerint Magyarország meglevő és létrehozandó gyorsforgalmi úthálózatának tervezése, felújítása, építése, ellenőrzési, továbbá üzemeltetési, karbantartási tevékenységei, illetve ezek finanszírozása lesz a Themis feladata. A koncessziót számos furcsaság övezi, erről itt írtunk korábban.
A Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) szerint a megalapozó számítások igazolnák azt, hogy megéri az üzlet, ezeket azonban nem akarták nyilvánosságra hozni. Az információkat korábban közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni a Transparency International, de miután a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó NKI elutasította, bírósághoz fordult. A bíróság márciusban úgy döntött, az NKI-nak közölnie kell, hogy milyen számítások alapján jutottak arra, hogy 35 évre koncesszióba adják az útépítést és üzemeltetést.
|
Több mint ezer kilométernyi autópálya kerül ki a magyar állam keze alól
|
A kormány által korábban kiírt koncessziós eljárás eredményeképpen 1237 km gyorsforgalmi útszakasz üzemeltetési feladatát adja át az állam szeptember 1-től – írja a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleményében.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/08/25/autopalya-koncesszio-1237-km-utszakasz-magyar-kozutkezelo
|
2022-08-25 11:06:00
| true | null | null |
Telex
|
Üllőn a nyári szünet után először csütörtökön tartottak képviselő-testületi ülést. A nagyjából 12 ezer lakosú Pest megyei városnak a polgármesterrel és az alpolgármesterrel együtt 12 tagú a testülete, közülük 6-an szavaztak amellett, hogy a polgármesternek, Kissné Szabó Katalinnak ötmilliós jutalom jár.
A város honlapját megnyitva azonnal egy meghívó fogadta az embert a képviselő-testület augusztus 25-i ülésére. A meghívó alapján sok megtárgyalandó és eldöntendő témát beszéltek meg az ülés nyilvános részén. A nyílt ülést azonban a tervek szerint egy zárt ülés is követte volna, ahol a település testületének tagjai bár utoljára, de a „polgármester jutalmazásáról” dönthettek. Végül a napirendi pont az Üllő Te Vagy egyik képviselőjének javaslatára átkerült az ülés nyilvános részére. Ezt a pontot egyébként a helyi pénzügyi bizottság vezetőjének írásbeli előterjesztése alapján tárgyalták. Mivel az előterjesztést az önkormányzat honlapján sehol nem találtuk, helyi képviselőknél próbáltunk érdeklődni: igaz-e, hogy a polgármesternek hathavi fizetésének megfelelő, közel ötmilliós jutalmat osztanak ki.
Nagyné Prém Szilvia, aki az Üllő Te Vagy civil szervezet képviseletében ül a testületben, kérdéseinkre azt írta: az előterjesztésben valóban hathavi extra jutalmazásáról, azaz közel ötmillió forintról van szó, mivel a polgármester illetményét év elején bruttó 975 ezer forintban határozták meg. Az ülésen a polgármester elmondta: meglepődött azon, hogy ekkora jutalomban akarták részesíteni, ezért
felajánlotta, hogy a hathavi bérből kettőnek megfelelőt szociális célokra különítsen el az önkormányzat.
A jutalmazás mellett kiállók azzal érveltek, hogy a polgármester megérdemli azt. Így végül hat igennel, egy tartózkodással és két nemmel elfogadták a polgármesteri jutalmazását. Miután Kissné ígérete szerint kéthavi összegnek megfelelő összegről lemond, a jutalom így is valamivel több mint hárommilliós extra bért jelent.
A képviselő egyébként a település egyik legnagyobb Facebook-csoportjában és saját oldalán is igyekezett felhívni a lakók figyelmét a polgármesternek ítélt jutalomra. „Mit tesz Üllő város pénzügyi bizottsága /polgármestere, amikor 20 ezres az új 10 ezres és még a jó isten se tudja, hogy milyen magas rezsiszámlák érkeznek?” – tette fel a kérdést az Üllő elnevezésű csoportban.
Nagyné elmondta, hogy a helyiek aligha voltak tisztában a hírrel. Képviselőtársával igyekeznek a négy-öt órás testületi ülésekről pár perces anyagokat készíteni, de előfordult, hogy emiatt letiltották a Facebookról, mert a helyi tévé az üllői önkormányzattal szerződésben készíti a felvételeket az ülésekről, a megvágott videókat pedig jelentették. Aki tudott a hírről, elítéli az ilyen mértékű jutalmazást, persze akadnak olyanok is, akik egyszerűen annyit mondanak, hogy „irigyek vagytok” – mesélte a Telexnek Nagyné Prém Szilvia.
„Újdonság, hogy most nem két-három havi bérnek megfelelő jutalomról van szó, mint korábban, hanem hatról.”
A képviselő azt is szokatlan tartja, hogy a jutalmazást nem az év végi pénzügyi bizottsági ülésen tárgyalják, mint az történt korábban, hanem most, nyár végén.
Az ügyben kerestük Kissné Szabó Katalin polgármestert is. Arra voltunk kíváncsiak, miért van szükség nyár végén jutalom kiosztására, és nem visszás-e a válság idején ilyen mértékű jutalmat kiosztani. A cikk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
|
Válság ide vagy oda, Üllőn többmilliós jutalmat szavaztak meg a polgármesternek
|
Üllőn a nyári szünet után először csütörtökön tartottak képviselő-testületi ülést. A nagyjából 12 ezer lakosú Pest megyei városnak a polgármesterrel és az alpolgármesterrel együtt 12 tagú a testülete, közülük 6-an szavaztak amellett, hogy a polgármesternek, Kissné Szabó Katalinnak ötmilliós jutalom jár.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/08/26/ullo-polgarmester-jutalmazas-extra-ber-otmillio-forint-kepviselotestulet-onkormanyzat
|
2022-08-26 11:11:00
| true | null | null |
Telex
|
Az ügyészség megalapozott gyanúja szerint három férfi azzal csalt ki több millió forintot vállalkozóktól, hogy azt ígérték, cégbírósági ügyükben egy miniszternél és a legfőbb ügyésznél is közben tudnak járni.
Egyik állítás sem volt igaz, a férfiaknak semmilyen lehetősége nem volt a cégbírósági és a büntetőeljárás befolyásolására, de öt millió forint előleget így is sikerült kicsalniuk egy cégvezetőtől. Az ügyészség mindhárom férfi őrizetbe vételét javasolta.
Az ügyészség közleménye szerint 2022 elején alakult ki cégjogi vita egy gazdasági társaság üzletrészeinek tulajdonjogát érintően. A jogvitában érintett feleket ismerő három férfi közösen elhatározta, hogy az üzleti érdekellentétet kihasználva pénzt szereznek a cégvezetőktől.
Egyikük júliusban úgy mutatta be társát az egyik cég tulajdonosának, mint aki bizalmi kapcsolatban van egy miniszterrel, majd később azt állította, hogy egyeztettek a miniszterrel, akinek a közreműködésével el tudják érni, hogy a cégbírósági nyilvántartásban a cég érdekeinek megfelelő változtatás kerüljön bejegyzésre.
Az elkövetők az ügyintézésért 50 millió forint készpénz és 50 millió forint értékű részvény átadását kérték azzal, hogy a pénzt a miniszternek kell átadniuk, a részvények pedig a miniszter érdekkörébe tartozó cégekhez kerülnének.
Egyikük azt is közölte a cégvezetővel, hogy amennyiben nem történik meg a kért pénzügyi teljesítés, a miniszter el fogja lehetetleníteni mindkét cégtulajdonost.
Augusztusban az egyik férfi bemutatta harmadik társát a vállalkozónak, aki azt állította, hogy bizalmi kapcsolata révén kétmillió forintért a legfőbb ügyésznél is közbenjár és eléri, hogy a cégvita kapcsán induló büntetőeljárás is az ő érdekeiknek megfelelően alakuljon.
Augusztus 26-án a két elkövető ötmillió forint előleget vett át a cégjogi vita jogellenes befolyásolása céljából az egyik vállalkozótól.
A Központi Nyomozó Főügyészség a tettenérés és az elkövetők elfogása érdekében a Készenléti Rendőrséggel is együttműködött.
A vesztegetési pénzt lefoglalták, az ügyészség elrendelte a három férfi őrizetét, gyanúsítottként hallgatta ki őket, és indítványozta letartóztatásukat. A bíróság két elkövető letartóztatásáról döntött, harmadik társukkal szemben bűnügyi felügyeletet rendelt el.
|
Milliókat csaltak ki vállalkozóktól azzal az ígérettel, hogy közbenjárnak az ügyükben egy miniszternél
|
Az ügyészség megalapozott gyanúja szerint három férfi azzal csalt ki több millió forintot vállalkozóktól, hogy azt ígérték, cégbírósági ügyükben egy miniszternél és a legfőbb ügyésznél is közben tudnak járni.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/08/29/ugyeszseg-csalas-cegjogi-vita
|
2022-08-29 11:26:00
| true | null | null |
Telex
|
Az 1990-es évek kultuszfilmjének, a Macska-jajnak köszönhetően a pécsi vásártér is megkapta a neki járó 15 perces világhírnevet. Idehaza biztosan. Az Emir Kusturica alkotásában elhangzó utalás városfejlesztési dokumentumokban is hivatkozási pont lett, még úgy is, hogy a feleségvásárlás nem egy jellemző tranzakció manapság errefelé. Viszont szinte bármi mást lehet kapni a vasárnapi forgatagban, mert amit nem lehet kapni az állandó árusoknál, az bármikor felbukkanhat a bolhapiacon, a zsibin.
Ráadásul a dolog közéleti jelentőségét sem szabad alábecsülni, politikusok sem teszik, ezért is fordulhat elő kampányidőszakban, hogy fideszes és ellenzéki képviselőjelöltek spontán vitázni kezdenek itt, konkrétan a mázsaháznál.
Viszont a változó fogyasztói magatartás a vásárteret is utolérte: a 2000-es évek elején hanyatlani kezdett az érdeklődés – és megritkultak az árusítói sorok. A fideszes városvezetés 2013-ban egy nagy átalakítás keretében a terület jelentős részét a szomszédos telken működő gépgyártó cégnek, a Hauninak (ma már Körber Hungária Kft.), vagyis a város legnagyobb piaci foglalkoztatójának adta el. Az előterjesztés szerint 33 ezer négyzetméteres területet adtak át a cégnek nettó 363 millió forintért.
Találtak vevőt a 2 hektárra
A telekosztás és a vásár átszervezése után viszont kihasználatlanul maradt egy 2 hektáros terület, amire a cégnek 2016-ig elővásárlási joga volt. Nem éltek vele. Mint azt Szabó Szilárdtól, a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. (PVH) vezérigazgatójától megtudtuk, a szomszédos Körbernek később sem állt szándékában megvenni ezt a részt. Tavaly augusztusban ismét nyilvánosan meghirdette a területet a tulajdonos PVH, és ezúttal vevő is akadt. Érdeklődő több is volt, de végül az ital- és élelmiszer nagykereskedelemmel, ingatlanokkal és informatikával is foglalkozó Vimpex Kft. vehette meg a területet nettó 184 millió forintért.
A vásárlás azért is érdekes, mert a Vimpexnek van telephelye a városban, mivel egy országosan aktív cégcsoportól van szó, aminek középpontjában Vu Quy Duong, azaz „Vu Zoli” található. A magyarországi vietnámi közösség „motorja” elsősorban a Sárkány Centerrel lett ismert, de részletes profilt már a 2012-2013-as trafikbotrány után készített róla az akkor még újságként működő Origo.hu. A cikk szerint a feleségével nem csak kimaxolták a megszerezhető trafikok számát, de a Vimpex alkalmazottai által létrehozott egyszemélyes vállalkozásoknak köszönhetően majdnem 100 trafikra szerzett befolyást az üzletember.
Vu Quy Duong azóta is jól taroló NER-közeli vállalkozónak számít, legalábbis az Átlátszó tavaly márciusi cikkéből nem nehéz erre következtetni. A dohányboltoshoz köthető projektcég 2020-ban 11,8 milliárd forint értékben szerződött a Külgazdasági és Külügyminisztériummal 86 millió darab kesztyű és 28,9 millió maszk szállítására. Ez úgy tűnik nem teljesült teljes mértékben, ráadásul a cikk szerint a beszerzett Covid-elleni védőfelszerelések minőségével is voltak problémák.
Újabb területet már nem adnak el
A 2 hektáros pécsi telek új tulajdonosát tavaly novemberben jegyezték be a tulajdoni lapon, de szemmel láthatóan azóta nem sok minden történt a területen. A Pécsi Vagyonhasznosító nem tudott felvilágosítást adni, hogy mihez kezd majd az új tulajdonos a területtel. A céget hetekkel ezelőtt a jogi képviselőjükön keresztül kerestük meg, hogy a pécsi vásártérrel kapcsolatos terveikről érdeklődjünk, de nem kaptunk választ.
Mindenesetre a PVH és a városvezetés – a rendre felröppenő pletykákat cáfolva – további területeket nem szeretne eladni, sőt elkötelezett a vásártér fejlesztése mellett. Az idén júniusban elfogadott fenntartható városfejlesztési stratégiában is kiemelt szerepe van. Ezt mutatja az is, hogy egy közös virtuális kiállításon mutatták be a PTE építészhallgatóinak a vásártérfejlesztési terveit.
Akármilyen fejlesztés valósul majd meg, reméljük, hogy a zsibvásárral mindenképpen számolnak, mert a jelenlegi és várható gazdasági helyzetben talán nem béljóslás azt mondani, hogy élénkülni fog a használt cikkek kínálata és kereslete is.
|
Vu Zolihoz, a NER-hez közeli vietnámi üzletemberhez került egy hatalmas terület a pécsi vásártérből
|
Ugyan az önkormányzatnak fejlesztési tervei is vannak, az elmúlt évtizedben felére csökkent a legendás pécsi vásártér területe. Az utolsó eladó kéthektáros darabot a budapesti Sárkány Center tulajdonosa, a trafikbotrány kapcsán elhíresült „Vu Zoli” cége vásárolta meg. A területen azóta nem sok változás történt. A pécsi városvezetés a pletykákat cáfolva további telkeket már nem szeretne eladni, sőt elkötelezett a vásártér fejlesztése mellett.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/08/29/pecsi-vasar-trafik-vitenami-ner-lovag-vu-zoli
|
2022-08-29 11:45:00
| true | null | null |
Telex
|
„Palkovics László minisztériuma óránként bruttó 50 ezer forintot fizet a Századvég tanácsaiért” – tette közzé Hadházy Ákos a Korrupcióinfó nevű oldalán. A képviselő a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tanácsadói szerződéseit vizsgálta.
A 2021-es szerződésekből kiderült, hogy havi minimum 16 közvélemény-kutatást rendel meg a minisztérium a kormányközeli Századvégtől.
Az egyik ilyen 1000 fős felmérés 5,6 millió forintért készítette el a kutatócég. Hadházy rákérdezett más piaci szakérőknél, hogy árukat tekintve az ilyen kutatások milyen árban vannak. A képviselő azt állítja, hogy a kapott ajánlatok alapján a Századvég ezeket a közvélemény-kutatásokat sokszor 40-50, olykor 100 százalékos túlárazással készítette a minisztériumnak.
Hadházynak sokszori nekifutásra sikerült betekintenie a szerződésekbe, amiből kiderült, hogy
az ITM-nek és a Századvégnek három évre, kilenc milliós keretszerződése van, amit egyébként többször is módosítottak.
Ennek részletei a közbeszerzési hatóság honlapján is megtalálhatóak. Az árakra vonatkozó melléklet eleinte hiányzott, de Hadházynak az egyiket sikerült lefotóznia, később pedig az is felkerült, ebből derült ki, hogy
évente 17 ezer órányi tanácsadásra ad keretet a szerződés, ebből 2021-ben 10 ezer órát vették igénybe, mintegy félmilliárd forintért (a tanácsadók óránként 40 000 Ft+ÁFA óradíjjal dolgoznak).
a 400 ezer leütéses „stratégia tanulmányok” darabja nettó 51 millió forint, tavaly ebből hetet rendeltek bruttó 450 millióért. (ezekben szociológiai, közgazdaságtudományi, államtudományi és nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó)
évi 192 közvélemény-kutatást végeztet el a minisztérium, ami havonta 16, ezer fő körében végzett kutatást jelent, ezek közül az egyik bruttó 5,6 millió forintért készült, a többi felmérés ára is ehhez közelít.
|
Tavaly tízezer órányi tanácsot és havonta 16 közvélemény-kutatást vásárolt Palkovics minisztériuma a Századvégtől
|
„Palkovics László minisztériuma óránként bruttó 50 ezer forintot fizet a Századvég tanácsaiért” – tette közzé Hadházy Ákos a Korrupcióinfó nevű oldalán. A képviselő a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tanácsadói szerződéseit vizsgálta.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/08/30/szazadveg-itm-palkovics-laszlo-kozvelemenykutatas-hadhazy-akos-korrupcioinfo
|
2022-08-30 11:52:00
| true | null | null |
Telex
|
Az energiaárak, a kormány hatósági vízdíja és közműadója miatt kritikus helyzetbe kerültek a vidéki víziközmű-szolgáltatók – erről írt levelet Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint mintegy 2 ezer milliárd forint vagyonnal rendelkeznek az önkormányzati tulajdonú vízművek, most mégis azt kéri – mivel segítségre nem számíthatnak – tárgyaljanak az állami átvételről.
"Sosem gondoltam, hogy ezt fogom írni, de melyik önkormányzat veszteséges üzemeltetésű cégnél van és tulajdonos a cégben, az adja át, vagy semmilyen segítségre nem számíthat. Vagyis a megnövekedett költségeket, a hibaelhárítást, szivattyúk beszerzését, stb. azt a tulajdonos önkormányzatok a saját költségvetésükből kell, hogy pótolják.
A cégek feléltek már mindent. A döntés Nálad van" – a drámai hangvételű levelet (PDF) Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke írta települési polgármestereknek vasárnap.
Csak akkor segít az állam, ha övé lesz a vagyon
A felhívás előzménye, hogy a TÖOSZ vezetését augusztus 4-ére meghívta a Technológiai és Ipari Minisztérium. Annak apropóján, hogy – innen idézet a levélből –, "a megnövekedő energia árak kikényszerítették a gyors lépést.
Lassan 10 éve befagyasztott díj, rengeteg pluszköltség okán lámpással kell keresni azokat az üzemeltetőket, amelyek nem vesztették el saját tőkéjüket és nem fordultak veszteségbe.
A Kormány a saját cégeinek tőkepótlását biztosította, ami ebben az időszakban összesen meghaladta a 135 Mrd Ft-ot. Az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók és önkormányzatok, mint tulajdonosok semmilyen támogatásban nem részesültek. Azt gondoltam, hogy most talán kapnak támogatást az önkormányzati cégek, de nem így történt. A szándék kifejeződött: Mindenki csinálhatja maga, de támogatásra ne számítson. Csak azok a cégek fognak támogatást kapni, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen a magyar állam számára."
Schmidt Jenő a helyzetről azt írja, így nincs más választás, aki nem tudja üzemeltetni a víziközművet, adja át az államnak. A TÖOSZ számításai szerint:
mintegy 40 víziközmű cég alsó egyharmada, a vidéki hátrányos adottságokat örökölt kisvárosokat és falvakat üzemeltető szolgáltatók a csőd szélén vannak, a fizetésképtelenség hetek, hónapok kérdése náluk.
A középső harmad is csak azért mutat még életjeleket, mert nem végzik el a szükséges karbantartásokat, felújításokat. Így tud az üzemi eredményük nullszaldó körüli értéket mutatni. Őket ugyanis magasabb díjakkal és több tartalékkal “talált meg" a 2013-as díjbefagyasztás, majd a 10%-os rezsicsökkentés. A városi környezet miatt – ahol rövidebb vezetékszakasszal több fogyasztót el lehet látni – fajlagosan kisebb terhet jelent számukra a 125 Ft/fm közművezetékadó, amely átlagosan az árbevétel további 5,4%-t viszi el.
A felső harmadban jellemzően a nagyvárosi cégek vannak. Ezek a cégek lényegesen kedvezőbb adottságokkal rendelkeznek, az örökségből, korábban még 2 osztalékot is tudott fizetni a tulajdonosoknak. Mára ez náluk is elkopott, minimális nyereséget tudnak kimutatni és a tartalékokat is teljesen felélték mára.
Azt is írja, hogy a többségi önkormányzati tulajdonú szolgáltatók mintegy 14 ezer embernek adnak munkát, míg az államiak most még csak 6369-nek. Közel 2 ezer milliárd forint a nem állami kézben lévő víziközmű-vagyon.
Kiszervezés lehet a varázsszó
"Nyilvánvalóan attól, hogy a vagyon átadásra kerül minden felelősséggel együtt, ettől az üzemeltetés kérdése még nem oldódik meg! A tárgyaláson a Magyar Állam képviselője kifejtette, hogy minden felelősség innentől kezdve az Magyar Államé. Ez azt jelenti számomra, hogy az ellátás biztonság kérdése is az övé. Minden probléma, amely felmerül.
Ebből adódóan logikusnak tűnik tehát, hogy a Magyar Államhoz delegált ellátási felelősség mellett a korábbi szolgáltatók valamilyen formában – esetleg a jogi személyiségük épségben hagyása mellett – továbbra is ellátnák az üzemeltetési feladatokat egyfajta "kiszervezés" formájában (habár ennek a kereteit a Vksztv. egyenlőre nem teremti meg, és a Vksztv.mód.-ban sem találunk erre vonatkozó utalásokat, de ettől még nem lesz más megoldás).
Ez az alternatíva hangzott el. Vagyis minden üzemeltető cég marad és tőkepótlással bevásárolja magát a Magyar Állam az önkormányzati gazdasági társaságokba. Csak abban az esetben, ha a vagyon tulajdonjoga, amelyet a cég üzemeltet, az átkerül ingyenesen állami tulajdonba. A cégek maradnak, de biztosan lesz valamilyen személyi változtatás" – írja.
Schmidt Jenő arra is emlékezteti az önkormányzati vezetőket, hogy a kialakult helyzet várható volt. "Az ellátási felelősségüket komolyan figyelemmel kisérő polgármesterek évek óta segélykiáltásokat küldenek a Kormány felé az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás finanszírozásának helyreállítása érdekében. A vízközmű-szolgáltatók szakmai szövetsége, a MaVíz megrendelésére 2014-ben a KPMG, 2016-ban és 2018-ban a Századvég Gazdaságkutató készített átfogó elemzést. A független szakértői tanulmányok nem csak a problémafeltárással foglalkoztak, hanem konkrét és használható javaslatokat dolgoztak ki a fenntarthatóság, valamint a vízközmű szolgáltatásról szóló törvény betarthatóságának biztosítására."
Így jutottak a tönk szélére
Mi is megírtuk, gyakori csőtörések, szivárgó vezetékek, szennyezett ivóvíz – ezek a problémák az ország számos településén keserítik meg az emberek életét.
Szitává lyukad az ivóvízrendszer a rezsicsökkentés miatt, az állam uniós pénzből rekonstruálná | atlatszo.hu A vízszolgáltatás összeomlásának veszélyéről már 2018-ban írt az Átlátszó, támaszkodva a Századvég Gazdaságkutató Zrt. akkori kutatására. A Századvég – azóta egyébként sokszor idézett – megállapítása szerint a hazai ivóvízellátó-rendszer nagyon rossz állapotban van: a vezetékek közel 56%-a túlnyomóan kockázatos, illetve 30%-a kockázatos minősítésű. Az azóta eltelt több mint három év alatt nem javult a helyzet: az elöregedett vízvezetékhálózat, a víziközmű-cégek forráshiánya, a dolgozók alulfizetettsége és az emiatti munkaerő-elvándorlás továbbra is súlyost veszélyt jelentenek a vízszolgáltatásra.
De nemcsak a lakosokat, hanem a súlyos forráshiánnyal küszködő víziközmű-cégeket is sújtja az évről évre romló helyzet. Gyors és konkrét lépések szükségesek a további pusztulás elkerülése érdekében – hangsúlyozza a civilek és a szakszervezetek összefogásából néhány hete létrejött Víz Koalíció. Javaslataik és a kormány által minap elfogadott Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia azonban meglehetősen távol állnak egymástól. A kormány az Uniótól várja a megoldást, bár a fenntartási, üzemeltetési költségek uniós finanszírozását jelenleg tiltja az uniós szabályozás.
A TolnatájTV a napokban készített anyagot a helyi vízszolgáltatóról, ebben arról beszélnek, hogy amegemelkedett áramdíj miatt a szennyvíz és vízszolgáltatás költségei is jelentősen növekedtek. Ez az E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. esetében azt jelenti, hogy nagyjából háromszorosára nőttek a szolgáltató kiadásai. Az önkormányzatok nehéz helyzetben vannak, ugyanis vagy kigazdálkodják a magas árat vagy ingyenesen átadják a tulajdont, így az ellátást a továbbiakban a magyar állam végezné.
A vg.hu tavaly évvégén arról írt, bedőlt az első víziközmű-szolgáltató: a HBVSZ-t tulajdonló önkormányzatok a társaságban tőkét emelhettek volna, de nem tették. A társaság kiadásai megnőttek a fizetendő bérleti díjak, valamint a 2013. január 1. óta fizetendő vezetékadó miatt, a bevételei pedig jelentősen estek a 2013 július 1-től hatályos rezsidíj csökkentés következtében.
A víziközmű ágazat egyik neve mellőzését kérő szereplője megkeresésünkre úgy fogalmazott, az állami átadással kapcsolatos előzetes nyilatkozattételre 2022. augusztus 31-ig van lehetőség. Azt is mondta, a villamosenergia megemelkedett árait nem fogják tudni jövőre megfizetni a jelenlegi díjakból befolyó bevételből a szolgáltatók. Úgy vélte, a kis önkormányzatok nem tudnak semmi segítséget adni, szabadulnának a most már csak problémát jelentő vízművüktől. Szerinte megoldás az államosítás, “az, hogy milyen, ez még a jövő kérdése".
Önköltség alatt kapjuk a vizet, a rezsicsökkentés a vízszolgáltatás összeomlásához vezethet | atlatszo.hu Állami beavatkozás nélkül néhány éven belül összeomolhat a víziközmű szolgáltatás több magyarországi kistérségben. Aztán pedig mindenütt. Az ágazatot az állam beavatkozása, vagyis a rezsicsökkentés juttatta idáig. Ezt a kormány is pontosan tudja, hisz a szolgáltatás válság felé sodródásáról épp a Századvég Gazdaságkutató Zrt. írt átfogó tanulmányt.
Címlapfotó: MTI / Sóki Tamás
|
Csőd szélén az önkormányzati tulajdonú vízszolgáltatók, de az állam csak a saját víziközmű-cégeinek segít
|
Az energiaárak, a kormány hatósági vízdíja és közműadója miatt kritikus helyzetbe kerültek a vidéki víziközmű-szolgáltatók – erről írt levelet Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint mintegy 2 ezer milliárd forint vagyonnal rendelkeznek az önkormányzati tulajdonú vízművek, most mégis azt kéri – mivel segítségre nem számíthatnak – tárgyaljanak az állami átvételről.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/08/16/csod-szelen-az-onkormanyzati-tulajdonu-vizszolgaltatok-de-az-allam-csak-a-sajat-vizikozmu-cegeinek-segit/
|
2022-08-16 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Forbes jellemzése szerint a lap által 2021-ben 189 milliárdos vagyonúra becsült Jellinek Dániel vezetésével az Indotek – aminek alapítója, ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa – szép csendben az ország egyik legnagyobb ingatlanbirodalmát vásárolta össze bevásárlóközpontokból, irodaházakból és raktárakból. A másik, Szakonyi Péter-féle gazdaglista 2022-es kiadásában már a hatodik helyen, 240 milliárdosra becsült vagyonnal szerepel az ingatlanmágnás, akinek volt felesége, az Indotek Group kisebbségi tulajdonosa is felkerült a toplistákra. Kisebbségi tulajdonostárs a vállalatcsoportban továbbá a szupergazdag amerikai Stryker család is, akiket a tengerentúlon a progresszív demokraták támogatói közé sorolnak.
Az Index 2019-es portrécikke szerint ingatlanokkal, követelésekkel és pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó, a negyvenes éveit taposó Jellinek elsősorban ingatlanfedezettel ellátott követeléseket vásárol, nehéz helyzetbe került adósok ingatlanjait szerzi meg – a közelmúltban Vitézy Tamás nagyvállalkozó, korábbi NER-oligarcha vádolta azzal nyilvánosan több fórumon is, hogy az üzletember érdekeltségébe tartozó Bohemian Financing Zrt. felvásárolta az adósságát a bankoktól, és ezzel a módszerrel áron alul megszerezte a horvátországi ingatlanvagyonát. Sajtóhírek szerint Jellinek cégcsoportja hasonló módon járt el a Quaestor-csőd nyomán gazdátlanul maradt győri ingatlanvagyon esetében is.
A K-Monitor jellemzése szerint Jellinek Dániel rövid idő alatt vált Magyarország egyik leggazdagabb emberévé, vagyona részét képezi az orosz Nemzetközi Beruházási Bank pénzéből és magyar állami milliárdokból megvalósult Balalaland projekt, és a Waberer’s logisztikai vállalat is. Üzleti ügyekben az utóbbi néhány évben gyakran mozog együtt Orbán Viktor miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal: állami pályázaton jutott értékes svábhegyi telkekhez, és 2020-ban jelentős tulajdonrészt vásárolt Tiborcztól az Appeninn holdingban. A Válaszonline portréinterjúja szerint mégsem tartja magát NER-lovagnak, és állítása szerint politikai hátszél nélkül üzletel az állammal.
2020-ban a Budapest Airport Zrt. lehetséges visszavásárlásáról szóló hírekben bukkant fel az üzletember neve: egy a magyar állam, a MOL és az Indotek részvételével alakuló konzorciumról és 4,4 milliárd eurós árról cikkeztek, ám az óriási üzletből egyelőre nem lett semmi. Jellinek akkor az Indexnek maga is elismerte, hogy tárgyalásokat folytat a reptér ügyében, idén pedig a Technológiai és Ipari Minisztérium első negyedévi szerződéslistáján tűnt fel egy Jellinek-érdekeltségű cég, amely tanulmányt írt a tárcának a repülőtérről. De az Indotek Group nem csak Magyarországon aktív: a régióban több országban, például Romániában, Horvátországban, Szerbiában, sőt Olaszországban is terjeszkednek, régiós vezető szerepre törnek az üzleti ingatlanok piacán.
Követeléskezelő cégnél vizsgálódott az adóhatóság
A kecskeméti ítélethez vezető ügyben központi szerepet játszó Bohemian Financing Zrt. többségi tulajdonosa 50%-ot meghaladó részesedéssel Jellinek Dániel, a Florange Property Ingatlanhasznosító és Forgalmazó Kft-n keresztül. A társaság honlapja szerint
„A Bohemian Financing Zrt. pénzügyi vállalkozásként egyrészt hitelintézetek problémás hitelállományának követelésmenedzselési feladatait látja el követeléscsomagok és egyedi strukturált követelések vonatkozásában, másrészt kis- és középvállalatokat hitelez. Követeléskezelés szolgáltatásunk magában foglalja az egyes finanszírozási ügyletek átvilágítását, az optimális megtérülési stratégia meghatározását, tanácsadást a már folyamatban lévő végrehajtási/felszámolási/végelszámolási ügyeknél, valamint a problémás követelések egyszerű, vagy strukturált formában történő megvásárlását.”
A Bohemian Financing Zrt. nyilvános cégiratai között is találtunk utalásokat az ügyre. A NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága 2021. májusában arról értesítette a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát, hogy nyomozást folytat a büntető törvénykönyv 396-os paragrafusa szerint minősülő költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt, ami a Bohemian Financing Zrt. tevékenységét is érinti. Az eljárás keretében a szankcióként kivethető pénzbírság biztosítására 75 millió forintot zárlat alá helyeztek a vállalkozás bankszámláján, ám ezt a zárlatot aztán ugyanezen év novemberében fel is oldották.
Az Átlátszó értesülése szerint pontosan a NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága által itt hivatkozott paragrafusokba ütköző ügyben marasztalta el végül bűnsegédként a Kecskeméti Törvényszék idén júniusban az üzletembert, és a Bohemian Financing Zrt.-re is jelentős pénzbüntetést róttak. Mindezt egy „előkészítő ülés alapján” született bírósági ítélet keretében, így az rögtön jogerőssé is vált.
Az Átlátszó által megkérdezett jogi szakértő szerint „előkészítő ülés alapján” akkor születhet jogerős bírósági ítélet, ha a vádlott beismeri a neki felrótt cselekményeket, ilyenkor a további tárgyalásokat és bizonyítási eljárást mellőzik. Cserében a vádlottnak kedvezőbb ítélet születhet: ezt támasztja alá az is, hogy az Átlátszó információi szerint a bíróság előzetes mentesítésben részesítette Jellinek Dánielt a büntetett előélet jogkövetkezményei alól, így tovább dolgozhat az üzleti életben.
Dr. Zalka Gábor ügyvéd szerint az új eljárási törvény megalkotásakor a jogalkotó kifejezett célja és szándéka volt az eljárások gyorsítása. Ennek egyik lehetséges módja az eljárások előkészítő ülésen történő lezárása, miszerint az ügyfél az első tárgyaláson, ún. előkészítő ülésen elismeri a felelősségét, és lemond a tárgyaláshoz fűződő jogáról. Ebben az esetben a bíróságnak nem kell lefolytatnia a hosszadalmas és teljes körű bizonyítási eljárást, hanem a rendelkezésre álló iratokból, az ügyfél nyilatkozata alapján már az első alkalommal meghozza az ítéletét.
„Ez nyilván egy választás elé állítja az ügyfelet, miszerint elfogadja-e a tényállást annak minden részletével együtt, vagy igazát keresve felvállal egy bírósági eljárást, ami akár éveken keresztül elhúzódhat, nyilvánvalóan folyamatos lelki terhet jelent a számára, és a kimenetele is teljes mértékben bizonytalan. Amikor ezeket végig beszéljük az ügyfelekkel, felvázoljuk egy eljárás teljes menetét, minden részletét, akkor az esetek többségében – tudomásom szerint ez az ügyek közel 60 %-ára igaz – a biztos és gyors megoldást választják, hiszen ezzel tudnak számolni, tervezni, sokkal rövidebb időn belül hagyhatják maguk mögött az adott ügyet, és tudják folytatni akár a magán-, akár az üzleti életüket, nem lebeg a fejük felett tovább az eljárás” – magyarázta az ügyvéd.
Egy kölcsönügylet vezetett a vádemeléshez
Az üggyel kapcsolatban kérdésekkel fordultunk a Kecskeméti Törvényszékhez és az adóhatósághoz. Választ egyelőre csak a bíróságtól kaptunk, az adóhatóság az ügyészséghez irányított minket, az ő válaszukat még várjuk. A Kecskeméti Törvényszék sajtóosztálya azt válaszolta, hogy „a B.250/2022. számú ügyben a Kecskeméti Törvényszék 2022. június 27. napján ítéletet hozott, ami jogerőre emelkedett. Tekintettel arra, hogy az ügy terheltjét előzetes mentesítésben részesítette, ezért további tájékoztatást nem adhatunk”.
Megkerestük a Bohemian Financing Zrt.-t és Jellinek Dánielt is, aki megerősítette az értesüléseinket, és írásban reagált a kérdéseinkre. Mondandóját szó szerint idézzük:
„A Bohemian Financing Zrt. 2017. decemberében hitelszerződést kötött a Zsana Geoterm Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel. A hitel célja önerő biztosítása volt a társaság és konzorciumi társa által elindítani tervezett, geotermikus erőmű kivitelezésére irányuló, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program által támogatott projekthez. A konzorciumnak 26% erejéig tagja volt a Zsana Önkormányzata. A Zsana Geoterm Kft. támogatási szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.-vel, mint támogatóval. A Bohemian Financing Zrt. ezen körülmények, valamint a hitelbírálathoz mellékelt jogi és üzleti dokumentumok alapján eljárva kötötte meg a hitelszerződést, és folyósította a hitelt, amely előtörlesztéssel visszafizetésre került. Az önerő biztosítása nem volt jogi előfeltétele a támogatás folyósításának.
A Bohemian Financing Zrt. 2021-ben a Nemzeti Adó és Vámhivataltól érkező megkeresésből szerzett tudomást arról, hogy a támogatás részben folyósításra került, azonban a Zsana Geoterm Kft. a kapott támogatás részt a céljától eltérően használta fel, amely a költségvetési csalás gyanúját vetette fel. A Nemzeti Adó és Vámhivatal ezen eljárás során az önerő biztosítását szolgáló hitel okán jutott el a Bohemian Financing Zrt.-hez, amely a hatóságokkal együttműködve minden szükséges információt rendelkezésre bocsátott a nyomozás elősegítésének érdekében.
A Bohemian Financing Zrt. alappal feltételezte, hogy a Zsana Geoterm Kft. valóban meg fogja valósítani az egyébként ígéretes projektet, amelyre a támogatást kérte. A visszaélés a Zsana Geoterm Kft-nél történt, amelyről a Bohemian Financing Zrt. nem is tudhatott, mivel az önerőt szolgáló hitel előtörlesztése után érdemi üzleti kapcsolat nem volt a felek között.
Jellinek Dániel, mint a Bohemian Financing Zrt. akkori vezető tisztségviselője a projekt tekintetében teljes mértékben jóhiszeműen járt el. A hatóság úgy értékelte azonban, hogy a hitel folyósításával kapcsolatban nem tanúsított kellően körültekintő magatartást, ami segítőleg hozzájárulhatott a Zsana Geoterm Kft. jogsértéséhez. A magyar jog kiterjesztően a segítséget is szankcionálni rendeli, a hatóság az álláspontját erre alapította, azzal, hogy elegendőnek találta olyan intézkedés alkalmazását, amely mentesíti Jellinek Dánielt a hátrányos jogkövetkezmények alól. Mindezek alapján Jellinek Dániel a hatósággal való együttműködés körében az üzleti szokásoktól eltérő jogi értékelést nem vitatta, és a hibát elismerte. Ezzel célja az volt, hogy a konzekvenciák levonása után üzleti tevekénységét folytathassa, biztosítva ezáltal egy fejlődő és jelentős számú magyar családnak megélhetést biztosító cégcsoport működését.
A Bohemian Financing Zrt., illetve Jellinek Dániel a jövőben is maximális prudenciára törekedve, a jelen eset tapasztalataira is tekintettel még fokozottabb körültekintés mellett fog eljárni.”
Valakinek a lábára léphetett Jellinek a NER-ben
Ahogy azt a hvg.hu tavaly megírta, a Zsana Geoterm Kft. egy KEHOP pályázaton nyert 2,5 milliárd forintot 2017-ben egy 4 milliárd forintos összköltségvetésű geotermikus energia hasznosítási programra. Az ügyben szabálytalansági eljárás indult, az Irányító Hatóság megállapítása szerint 1,2 milliárd forintot vissza kellett volna fizetnie a kedvezményezett cégnek, amely a pályázati pénzt lehívta, a geotermikus erőművet nem építette meg, és 2020 óta kényszertörlés alatt áll. Az elakadt projektbe azóta bevonták az EU-Fire EGS Kft-t is, amelyről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kutatásai nyomán azt írtuk, hogy több el nem készült földhő-erőmű körül bábáskodott sok milliárd uniós forintért.
Bemutatjuk a geotermikus energia királyának céghálóját | atlatszo.hu
A battonyaival nagyjából egy időben, 2012-ben ítéltek meg támogatást Kovácsék három másik cégének, amelyek egy mosonmagyaróvári erőmű-projektben tűntek fel. A beruházásra ezúttal is projektcég alakult Mosonmagyaróvári Geotermikus Rendszer Beruházó, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. néven, amiben Kovács Imréék cégei (Carpa-VIS Geothermia Kft., Carpa-VIS Hungary Kft., Geotherm Hungary Kft.)
Az Átlátszó által megkérdezett, neve elhallgatását kérő pénzügyi szakértő szerint a rendelkezésünkre álló információk alapján az történhetett, hogy a KEHOP pályázathoz szükséges 1,5 milliárd forintos önerőt a Bohemian Financing Zrt. biztosította rövidtávú kölcsönként a Zsana Geotermnek, azt azonban az önerő igazolása után rögtön vissza is kapták. Ezzel a Bohemian Financing és vezetője a nyomozó hatóságok interpretációja szerint bűnsegéddé váltak, hiszen az önerő igazolása nélkül a pályázó nem tudta volna lehívni az uniós támogatást, amivel aztán nem tudott elszámolni. A megvádolt cégvezető pedig azért dönthetett a gyors beismerés mellett, mert attól tarthat, hogy egy elhúzódó, sajtónyilvános bírósági tárgyalás-sorozat során sérül a céges és személyes reputációja.
Ilyen stiklikből azonban, hívta fel a figyelmünket forrásunk, körön belüli, jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező milliárdos üzletemberek esetében nemigen lesz hatósági ügy, pláne nem vádemelés és ítélet: Jellinek valakinek a lábára léphetett a NER-ben, ha ezért így meghurcolták. Túl nagyra nőhetett vagy túlságosan önjáró volt, esetleg nem teljesített bizonyos kéréseket, találgatta. Ezt a vélekedést alátámasztja, hogy ahogyan azt korábban Tiborcz István és az Elios Zrt. ügye esetében részletesen bemutattuk, a nyomozó hatóságok és ügyészségek kreatívan szabotálnak, ha egy politikailag érzékeny költségvetési csalási ügyet inkább nem szeretnének kinyomozni, és az igazságszolgáltatás elé vinni.
Jellinek Dániel és a Bohemian Financing Zrt. esetében viszont a törvény maximális szigorával járt el a vádhatóság, miközben az uniós támogatást eltüntető Zsana Geoterm Kft. ügyében még nincs is ítélet, tehát egy olyan ügyben ítélték el az üzletembert bűnsegédként, amelynek tettese egyelőre nincsen.
Címlapfotó forrása: indotek.hu. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.
Frissítés (2022. augusztus 12.): Cikkünk megjelenése után érkezett a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség válasza, mely szerint „a megkeresésében megjelölt bűnügyet érintő kérdésére a nyomozás érdekeire figyelemmel bővebb tájékoztatás nem adható, ugyanezen okból a megkeresésének második részében kért információt sem áll módunkban közölni”.
|
Topmilliárdost marasztalt el csendben a bíróság egy uniós pályázati csalás ügyében
|
Az Átlátszó úgy értesült, hogy a Kecskeméti Törvényszék júniusban egy költségvetési csalási ügyben bűnsegédként elmarasztalta Jellinek Dánielt, és egyúttal mentesítette a büntetett előélet jogkövetkezményei alól az üzletembert. Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak. Az elmarasztaló ítélet egy Jellinek-cég által hitelezett projektcég által elkövetett uniós pályázati csalás ügyében született úgy, hogy Jellinek tárgyalás nélkül elismerte, hibázott. Értesülésünket az érintett is megerősítette.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/12/topmilliardost-marasztalt-el-csendben-a-birosag-egy-unios-palyazati-csalas-ugyeben/
|
2022-08-12 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Júniusban derítettük ki, hogy közel 300 millió forintot adott Veszprémben hotelfejlesztésre a jövő évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projektet szervező cég a saját főtanácsadója vállalkozásának. Nem sokkal ezután Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese írásbeli kérdéssel fordult a kormányhoz, amit a legfőbb ügyészség feljelentésként értékelt. A rendőrség azonban mindent rendben talált: a bűnüldöző szerv szerint a feljelentés csupán a pályázati pénzből részesülők körét sérelmezi, amely önmagában nem veti fel a bűncselekmény gyanúját.
Jövőre Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 111 milliárdra drágult programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg.
Június végén derítettük ki, hogy a közpénzszórás közben bőven jutott a „haveri cégeknek”. Három hotel összesen 800 millió forintot kapott kapacitásbővítésre, a legtöbb pénzt, 288 millió forintot Mészáros Zoltán cége kapta. Mészáros a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatója.
Mészáros 2020-ban hirtelen gyorsasággal távozott a posztjáról, a lemondás a többszázmilliós támogatás ismeretében más értelmet nyert. Távozásakor Mészáros időhiányra panaszkodott: „Mára egyértelművé vált, hogy a kulturális főváros feladatainak ezen fázisában már egy teljes embert kíván a feladat, olyat, aki minden figyelmét, erejét és idejét csak és kizárólag ezen feladatoknak képes szentelni, és be kellett látnom, hogy ez személyemben már nem áll fenn.”
Közel 300 millió forintot adott hotelfejlesztésre az EKF-et szervező cég a saját főtanácsadója vállalkozásának | atlatszo.hu
2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni.
Az összeférhetetlenség további gyanúját is felvetette, hogy a volt vezérigazgató tanácsadóként továbbra is maradt az EKF csapat része. Mészáros 2022 februárjában vezérigazgatói főtanácsadóként volt a köztévé vendége.
Nem történt bűncselekmény a rendőrség szerint
Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese írásbeli kérdést nyújtott be az ügyben, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. sértett-e törvényt az Európa Kulturális Fővárosa hotelbővítési pályázat elbírálása során. Az írásbeli kérdést Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelte, és továbbította a rendőrségnek. A hatóságok szerint, bár Vadai nem nevez meg egyetlen bűncselekményt sem, a cikk adatai felvetik a hűtlen kezelés bűncselekmény elkövetésének a gyanúját.
A feljelentést végül a Veszprém Megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Gazdaságvédelmi osztálya bűncselekmény hiányában elutasította. A rendőrség szerint tehát nem történt bűncselekmény az ügyben.
„A feljelentés csupán a pályázati pénzből részesülők körét sérelmezi, amely önmagában nem veti fel a bűncselekmény gyanúját. Dr. Vadai Ágnes nem jelöli meg, hogy a feljelentésében megnevezett vagy más személy mikor, hol, milyen magatartásával követett el bűncselekményt, illetve a bűncselekmény hogyan valósult meg” – olvasható a határozatban.
Az Unió hiányolja a korrupciós ügyekben folytatott nyomozásokat
Vadai legutóbb a korrupció miatt kérdezősködött: afelől érdeklődött, hogy Polt Péter legfőbb ügyész nem akar-e távozni tisztségéből. Ugyanis 2020 óta több uniós jogállamisági jelentés arról számolt be, hogy probléma van a korrupcióval Magyarországon, és e problémákat mind a mai napig nem sikerült orvosolni.
Az idei uniós jelentés „hiányolja a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozásokat, vádemeléseket és jogerős ítéleteket”.
Polt Péter a jogállamisági jelentésekkel kapcsolatban azt a választ adta, hogy: „sajnálatos módon ezen megállapítások – meglátásom szerint – nem tükrözik valósághűen az ügyészség korrupcióellenes küzdelmét.”
Az elmúlt évben Brüsszel végre tényleg megelégelte a korrupt magyar virtust | atlatszo.hu
Évek óta érkeznek figyelmeztetések Brüsszelből az Európai Unió alapértékeit megsértő, az uniós támogatásokat korrupt módon költő magyar rendszernek, de az igazán komoly következmények eddig elmaradtak. Az idei év végén viszont az ellentétes várakozások ellenére sem fogadta el Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét (2511 milliárd forintnyi támogatásról) az Európai Bizottság. Ráadásul esélyes, hogy hamarosan más uniós támogatások kifizetését is akadályozhatják a magyar rendszerrel kapcsolatos brüsszeli kifogások miatt indult uniós eljárások. Ezekről több cikkünkben írtunk az elmúlt évben.
Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 EKF-program megvalósításáért felelős kormánybiztos. Navracsics Tibor nemrég az Uniós Források Felhasználásáért és Területfejlesztésért Felelős miniszter lett, így pont ő lett az, akit az uniós pénzek megszerzésével bízott meg Orbán Viktor. (Brüsszelben azért zárták el a pénzcsapot, mert a kormány korrupt módon költötte el az uniós támogatásokat.)
Navracsics tehát az, aki próbálja „Brüsszelt” meggyőzni, hogy az uniós pénzek Magyarországon jó helyre kerülnek, miközben látszólag még a rábízott EKF programsorozatot sem tudja korrupciógyanús ügyek nélkül irányítani.
|
Százmilliók hotelfejlesztésre a főtanácsadó cégének – a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény
|
Júniusban derítettük ki, hogy közel 300 millió forintot adott Veszprémben hotelfejlesztésre a jövő évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projektet szervező cég a saját főtanácsadója vállalkozásának. Nem sokkal ezután Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese írásbeli kérdéssel fordult a kormányhoz, amit a legfőbb ügyészség feljelentésként értékelt. A rendőrség azonban mindent rendben talált: a bűnüldöző szerv szerint a feljelentés csupán a pályázati pénzből részesülők körét sérelmezi, amely önmagában nem veti fel a bűncselekmény gyanúját.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/17/szazmilliok-hotelfejlesztesre-a-fotanacsado-cegenek-a-rendorseg-szerint-nem-tortent-buncselekmeny/
|
2022-08-17 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Két projektre összesen közel 30 milliárd támogatást kapott a sokszor csak Orbán kedvenc egyetemeként emlegetett Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán. Az NKE az Átlátszó érdeklődésére elárulta: a szabálytalanságok miatt a két projekt költségvetését összesen 24%-kal csökkentette az Irányító Hatóság. Információink szerint ugyanakkor a pénzügyi korrekcióból adódó fizetési kötelezettség egy részét, több mint 1,6 milliárd forintot minden valószínűség szerint nem az egyetemnek kellett rendeznie.
„A Közigazgatás-és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) keretében Magyarország több mint 935 millió eurót fordít a közigazgatási szervek által nyújtott szolgáltatások megerősítésére. A fenti összegből közel 795 millió euró uniós forrásból származik (75,7%-ban az Európai Szociális Alapból és 24,3%-ban a Kohéziós Alapból) segítséget nyújt Magyarországnak abban, hogy javítsa közigazgatásának hatékonyságát” – olvasható az Európai Bizottság honlapján.
Ugyanitt megtalálható az is, hogy a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) célja a közép-magyarországi régió fejlesztésének biztosítása és versenyképességének további javítása, a régió társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeinek csökkentésével egyidejűleg.
15%-os korrekciót állapított meg az EB
A KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 kódszámú „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatástechnológia fejlesztése” elnevezésű projekt 2016. áprilistól 2019. december 31-ig tartott.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) összesen 17,5 milliárd forintot kapott a közszolgálatban dolgozók kompetencia-fejlesztésére, hatékonyabb tanulását segítő tanulási környezet, oktatás-technológia és képzésmenedzsment fejlesztésére, valamint kompetencia-alapú közszolgálati életpálya-programot támogató szolgáltatásokra.
A 2016-os sajtótájékoztatóból az is kiderül, hogy az egyetem a pénzből két új szakirányú továbbképzési szak fejlesztését és költségeit finanszírozta. Erre azért volt szükség, mert az Országgyűlés 2016-ban döntött úgy, hogy átalakítja az állami tisztviselők képzésének rendszerét. A törvény ennek érdekében két új előmeneteli képzést vezetett be: a közigazgatási tanulmányok szakirányú, valamint a kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzést.
Az Európai Bizottság (EB) 2018. október 11-19. között korai megelőző rendszerellenőrzést folytatott le a programot irányító magyar hatóságnál. A jelentős számú korrekciós intézkedésre tekintettel végül projektszintű átalánykorrekciót állapítottak meg, melynek mértéke a teljes támogatási összeg 15%-a volt. A szabálytalanság megállapításáról és a pénzügyi korrekcióról végül szabálytalansági eljárás mellőzésével született döntés.
Az Európai Bizottság honlapja úgy fogalmaz, hogy „pénzügyi korrekcióra akkor kerül sor, amikor a finanszírozást megvonják olyan, uniós támogatásban részesített projektektől, amelyek esetében a támogatások kifizetése nem a szabályoknak megfelelően ment végbe, vagyis például ha csalás történt”.
Az Átlátszó értesülései szerint az Irányító Hatóság azzal a kéréssel fordult az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM), hogy biztosítson forrást a projekt kapcsán előírt pénzügyi korrekcióból adódó fizetési kötelezettség bruttó 119,1 millió forintos összegének finanszírozására.
A támogatási összeg 40%-át visszakérték
A KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt 2016-ban indult és 2020-ban fejeződött be. A Széchenyi 2020 program keretében 11,77 milliárd forintos uniós támogatásból megvalósuló projekt nyolc alprojektből állt, célja a leírás szerint olyan tudományos tevékenységek támogatása, amelyek hozzájárulnak a közigazgatás, a közszolgáltatás és az állam versenyképességének növeléséhez.
„A most induló, európai uniós forrásból megvalósuló kiemelt projektjétől a közszolgálat számára hozzáférhető minőségi tudásanyagot, kompetenciát és mérhető fejlesztési eredményeket vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem” – tudatta a 2016-os sajtóközlemény.
Az Európai Bizottság már említett korai megelőző rendszerellenőrzése nyomán a végleges audit jelentésben – egyebek a mellett az NKE KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt vonatkozásában – szabálytalansági megállapításokat tett, illetve pénzügyi korrekciós és egyéb intézkedéseket határozott meg.
Az Átlátszó értesülései szerint a magyar Irányító Hatóság 2019. augusztusban szabálytalansági eljárás mellőzésével megállapította a szabálytalanságot. A pénzügyi korrekció összege a projekt támogatási összegének 40%-a volt.
A központi költségvetésből finanszírozták a visszafizetéseket
Információnk szerint mindkét projekt esetében 2020-ban kezdeményezték, hogy a szabálytalanságokból adódó pénzügyi korrekció a központi költségvetésből kerüljön rendezésre. Erre 2013 óta „az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjérőľ’ szóló kormányrendelet alapján van lehetőség.
Ez több esetben is lehetséges, de általában a „nemzeti érdekre” való hivatkozással szokták kérelmezni. A rendelet ugyanis kimondja, hogy a tartalék előirányzat az európai uniós forrásból finanszírozott projektekkel kapcsolatosan az előre nem látható kiadások finanszírozására használható fel, így például szabálytalanságból vagy jogosulatlan forrásfelhasználásból adódó visszakövetelések esetén, ha a projekt a lakosság széles körét érinti, és állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátásához vagy a közjó előmozdításához járul hozzá.
Mindez azt jelenti, hogy a szabálytalanság miatt visszakért uniós támogatást nem az érintett kedvezményezettnek (jelen esetben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek) kell visszafizetnie, hanem a központi költségvetésből, vagyis az államkasszából finanszírozzák azt.
A KÖFOP-2.1.1 esetében úgy tudjuk, arra hivatkozott az egyetem, hogy a szabálytalansági eljárás eredményeként megállapított pénzügyi korrekcióból adódó kötelezettség rendezése veszélyeztetné a likviditási helyzetét, és kockáztatná az általa ellátandó közfeladatok zavartalan és hatékony megvalósítását. Éppen ezért a kormányrendeletre, illetve a nemzeti érdekre való hivatkozással kezdeményezték a 119,1 millió forint összegű követelés tartalék terhére történő finanszírozását.
A már említett, 8 alprojektből álló KÖFOP-2.1.2 projekt esetében is hasonlóra hivatkoztak, kiemelve, hogy a költségvetésben nem áll rendelkezésre elkülönített összeg a korrekció rendezésére. Ezért a nemzeti érdekre való hivatkozással kérték, hogy 1,5 milliárd forint a központi költségvetés európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék előirányzatának terhére kerüljön rendezésre.
Nemrég megírtuk, hogy hasonló indokra hivatkozott a Belügyminisztérium is, amikor két projekt személyi költségei között talált szabálytalanságok miatt 24 millió forint visszafizetésre kötelezték őket.
Albérletre, fogászati kezelésre és Erzsébet-utalványra is költött a BM uniós pénzből | atlatszo.hu
Az Átlátszó szerkesztősége újabb fotókat szerzett meg az újságírókat, civilszervezetek munkatársait és más szakembereket becsapó csoportról, akik álnéven, titkosszolgálati módszerekkel készítettek interjúkat. A fedősztorival kicsalt beszélgetésekről a kormány szócsöveként működő Magyar Nemzet az interjúalanyok szavait kiforgatva, kontextusból kiragadva az Orbán-kormány „Soros-kampányába” illő lejárató cikkeket írt.
Sőt, a Miniszterelnökség is erre a kormányrendeletre és a benne foglalt nemzeti érdekre hivatkozott, amikor az Európai Unió ellenőrei a Végrehajtás Operatív Program (VOP) uniós támogatásának felhasználásának vizsgálata során talált szabálytalanságok miatt közel 20 milliárd forint visszafizetését kérték.
Közel 20 milliárd forintot fizetett vissza a kormány az EU-nak több VOP-os projekt szabálytalanságai miatt | atlatszo.hu
Az Európai Bizottság a Miniszterelnökséget érintő két VOP-projektnél annyira szabálytalannak ítélte meg a pénz felhasználását, hogy a teljes összeget visszakérte Magyarországtól. Információink szerint a Fidesz-kormány egy darabig próbálta cáfolni az EU megállapításait, de aztán inkább elfogadta a közel 20 milliárd forint visszafizetését, hogy lezáruljon a VOP elszámolása, és ne legyen más intézkedés az ügyben.
Korábban is találtak már furcsaságokat
A két NKE-s projektről már korábban is lehetett olvasni a sajtóban pénzügyi furcsaságok kapcsán. 2017-ben a 24.hu írta meg elsőként, hogy az Európai Bizottság durva túlárazásokat és indokolatlan költségeket talált az ebben a cikkben is említett KÖFOP 2.1.1.- VEKOP-15-2016-00001 kódszámú „A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatástechnológia fejlesztése” projektnél. A cikk szerint a 2015-ben közzétett felhívásra dedikáltan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) nyújthatott be támogatási kérelmet. Az egyetem a projektet a kormányhivatalokkal együttműködve valósította meg.
2016 decemberében azonban az Európai Bizottság vizsgálatot folytatott a projekt kapcsán, amelyben megállapították, hogy mind az előkészítésre betervezett költségek, mind a projekt megvalósításának személyi költségei erősen túlzónak tűnnek.
Személyi költségekre például 3,1 milliárdot szántak, ami annyi, mintha az egyetem összes dolgozója, azaz 750 ember teljes munkaidőben, több mint 10 hónapig csak ezzel foglalkozott volna.
De a képzési költségeknél, az oktatási helyiségek bérlésére szánt összegeknél, illetve a catering költségeknél is aránytalanságokat találtak. A különféle berendezések beszerzésénél – ami a második legnagyobb költségtétel volt több mint 4 milliárd forinttal – pedig több olyan tételt is azonosított a Bizottság, amely egyáltalán nem, vagy nem szorosan kapcsolódik a projekt megvalósításához. Magyarul olyan berendezéseket is az uniós pénzből akartak megvenni, amelyek az egyetem mindennapi működéséhez kellenek, de semmi közük az EU által finanszírozott projekthez.
Az EB ezért levélben szólította fel a magyar irányító hatóságot, hogy igazolja a kifogásolt tételek indokoltságát, illetve ossza meg velük a költségbecslést és a számítási metódusokat. A válaszra két hónapot adtak.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő is több alkalommal foglalkozott már az NKE-projektek körüli furcsaságokkal. A 24.hu cikkének megjelenése után például ki akarta kérni a projekt szerződéseit, amiért az egyetem először kétmilliós, majd 900 ezer forintos költségtérítést kért volna. Ezt követően Hadházy sajtótájékoztatón mutatott rá arra, hogy nagy az átfedés a brüsszeli levél tárgyát képező projekt és korábbi, szintén uniós pénzből finanszírozott programokkal, sőt, a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 kódszámú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekttel is.
Később a képviselő végül mégis megkapta a szerződések egy részét – amelyek kapcsán fideszes kötődésű cégeknek kifizetett milliókról, kísértetiesen hasonló feladatokra költött uniós pénzekről és horribilis összegű terembérlésről számolt be.
Hadházy szerint beismerte a túlárazást a szervilis Patyi egyeteme | atlatszo.hu
Hadházy most, két hónappal az igénylés után megkapta az egyetemtől a bérleti szerződésekre vonatkozó közadatokat. A válaszból és a mellékelt táblázatokból kiderül, hogy az NKE lejárat előtt módosította a szerződéseket, így januárban és februárban már 0 forintot fizettek bérleti díj címén. Ezzel a politikus szerint elismerték a korábbi pénzszórást.
Patyi András, az NKE akkori rektora (2018-tól a helyét Dr. Koltay András, majd 2022-től Deli Gergely vette át) 2017. december közepén úgy kommentálta az ügyet, hogy szerinte szervezett kampány indult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és személye ellen. Kiemelte, hogy az uniós projektek keretében mintegy 80 ezer kormány-, köz- és állami tisztviselő továbbképzésére nyílt lehetőség, a túlárazottság vádja pedig szerinte azért nem helytálló, mert a fejenként átlagosan 900 eurós költség nagyjából fele annak, mint amennyiért európai cégek vállalják ugyanezt.
Patyi egyébként 2018-ig a Nemzeti Választási Bizottság elnöke is volt, ezt követően tanszékvezető lett, majd 2021-től a Kúria elnökhelyettesévé választották.
A „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című 11,5 milliárdból megvalósuló projekt ugyancsak 2017-ben szintén az Európai Bizottság célkeresztjébe került. A Miniszterelnökséget akkor vezető Lázár János Hadházy Ákos írásbeli kérdésére adott válaszából kiderült: a 2.1.2 kóddal jelölt projekt ügyében szintén nyomonkövetési céllal kért információkat az Európai Bizottság. Ez a két KÖFOP-projekt volt az egyedüli, amivel kapcsolatban ezzel az eszközzel élt az EB.
2018-ban a 24.hu számolt be arról, hogy a két, uniós pénzből finanszírozott projekt kapcsán még mindig tart a huzavona az Európai Bizottság és a magyar hatóságok között. A Miniszterelnökség Hadházy Ákosnak elárulta: az Irányító Hatóság mindössze egyetlen szabálytalansági eljárást indított az NKE ügyeiben, de nem talált szabálytalanságot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ugyanakkor Hadházy feljelentése nyomán nyomozni kezdett költségvetési csalás gyanúja miatt.
Durva túlárazások, projekthez nem kapcsolódó kiadások
2021-ben újra előkerült a közszolgálati egyetem ügye: Hadházy Ákos júliusi Facebook-posztjában arról írt, hogy „egészen elképesztő dolgokat találtak az EU ellenőrei az intézmény sokmilliárdos projektjeinél. A magyar kormány mindent megpróbált, hogy ne jussak hozzá a dokumentumhoz, de végül Brüsszelből kiadták azt a részemre.”
A képviselő birtokába került, korai rendszerellenőrzésekről szóló dokumentum többek között arról ír, hogy több ponton túlárazásokra mutattak rá az uniós ellenőrök.
Tavaly nyáron Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő írásbeli kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyész felé, amelyben arról érdeklődött, hogy folynak-e büntetőeljárások az NKE KÖFOP-os jogsértései kapcsán. A válaszból kiderült: a kérdést feljelentésnek értékelte a legfőbb ügyész, ezért azt a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának továbbította.
Hadházy pár nap múlva már arról írt, hogy a NAV szerint fennáll a különösen nagy értékre elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben megvalósuló költségvetési csalás gyanúja.
Az NKE júliusban közleményben utasította vissza a „rágalmakat”, szerintük „politikai motívumú hamis híresztelésekről” van szó. Az egyetem szerint azokat a feladatokat, amelyeket az Európai Bizottság auditja nem kívánt támogatni, vagy nem valósították meg, vagy saját költségvetésből finanszírozták.
Augusztusban ugyanakkor kiderült, hogy a NAV, majd a rendőrség is megtagadta a nyomozást az ügyben. „Az elutasító határozatok tényénél csak az indoklás felháborítóbb és egyben viccesebb. Legyszerűsítve: a »bűnüldözők« szerint AZÉRT NEM VOLT HŰTLEN KEZELÉS VAGY KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS, MERT PATYIÉK NEM AKARTAK CSALNI, CSAK VÉLETLENÜL ÍGY SIKERÜLT” – kommentálta Hadházy Ákos a történteket.
Címlapkép: Nemzeti Közszolgálati Egyetem (forrás: Facebook)
|
A közszolgálati egyetemtől 7 milliárd forint EU-s pénzt vontak el szabálytalanságok miatt
|
Két projektre összesen közel 30 milliárd támogatást kapott a sokszor csak Orbán kedvenc egyetemeként emlegetett Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán. Az NKE az Átlátszó érdeklődésére elárulta: a szabálytalanságok miatt a két projekt költségvetését összesen 24%-kal csökkentette az Irányító Hatóság. Információink szerint ugyanakkor a pénzügyi korrekcióból adódó fizetési kötelezettség egy részét, több mint 1,6 milliárd forintot minden valószínűség szerint nem az egyetemnek kellett rendeznie.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/15/a-kozszolgalati-egyetemtol-7-milliard-forint-eu-s-penzt-vontak-el-szabalytalansagok-miatt/
|
2022-06-15 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK) által kiírt közbeszerzésre ketten jelentkeztek, és a megbízást nettó 93 millió forintos ajánlattal a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány nyerte. A közpénzes megrendelésekkel bőségesen ellátott Fidesz-közeli közvéleménykutatók ezúttal arról írnak majd tanulmányt, hogy kutatásuk alapján milyen volt a koronavírus-járvány miatt elrendelt online oktatás a diákok, a szülők és a pedagógusok szerint.
A Fidesz egyik fontos támasza az agytrösztnek nevezett Századvég-csoport, amelynek tagja a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt., a Századvég Kiadó és a Mathias Corvinus Collegiummal közösen alapított Migrációkutató Intézet is.
Az európai uniós közbeszerzési értesítőben most megjelent hirdetmény szerint a Fidesz kedvenc közvéleménykutatói most annak fognak utánajárni, hogy milyen volt a koronavírus-járvány miatti online oktatás.
Az erre vonatkozó közbeszerzést a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK) írta ki 2021 július elején, ám a tájékoztató szerint csak idén júniusban történt meg a szerződéskötés. A tenderre pályázott még közös ajánlattevőként a PSYMA-HUNGARY Pszichológiai Piac- és Közvéleménykutató Kft. és az Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft. párosa, ám hiába.
A Századvég Alapítvány nyerte a megbízást nettó 93 millió forintos ajánlattal.
Az ajánlatok összegzése szerint a másik pályázó (a Psyma-Hungary és az Ex Ante duója) hiába tett olcsóbb, nettó 89 milliós ajánlatot, mivel a tender során nem csak ez volt a döntő szempont. Az ár súlyszáma 60 volt, mellette egyéb szempontokat (a kutatásban résztvevő különböző szakemberek szakmai tapasztalatait) is figyelembe vettek, így a Századvég kapott kedvezőbb értékelést.
Egész pontosan így szól a közbeszerzés leírása: „A Digitális Távolléti Oktatás kutatás (a COVID-19 járvány miatt megvalósult digitális távolléti oktatásról) és a kutatás tapasztalataiból levonható következtetéseket összefoglaló szakmai tanulmány”.
Ennek keretében a Századvég Alapítvány legalább 95 interjút kell készítenie, valamint kérdőíves és fókuszcsoportos kutatást végeznie a szülők, a pedagógusok és a diákok körében. Továbbá ún. usability, vagyis honlaphasználhatósági kutatást is kell csinálniuk szemkamerákkal. Az eredmények alapján pedig kell írniuk egy összefoglaló tanulmányt, annak elvárt terjedelmét azonban nem tették közzé.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK) leginkább arról ismert, hogy ők működtetik a Terror Házát, és ők bonyolították le súlyos közpénzmilliárdokból az 1956-os emlékévet, valamint a Trianon-emlékévet, illetve hasonló állami programokat. Az alapítványt sokáig a Fidesz kedvenc történésze, Schmidt Mária vezette, majd egy 2021-es törvénnyel a kormány úgy határozott, hogy a KKETTK is az állami vagyont kapó „közérdekű vagyonkezelő” alapítványok egyike lesz.
Sok panasz volt az online oktatásra
A koronavírus-járvány miatt 2020 márciusában országosan elrendelt, majd a 2021/2022-es tanévben iskolánként itt-ott időszakosan bevezetett digitális oktatás nem aratott túl nagy sikert. Sok diák panaszkodott arra, hogy az online oktatás során nem tudta olyan jól megtanulni a tananyagot, mint az órákon, és a pedagógusok sem tudtak olyan alaposan tanítani és számonkérni, mint jelenléti oktatással.
A végzősök 75%-a úgy érzi, nem készítették fel megfelelően az érettségire
2021. április 9-én Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában bejelentette, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is elmaradnak a…
Emellett a diákok életét nehezítette a szociális életük leépülése, a személyes találkozások hiánya, a bezártság és a családdal való összezártság. A szülők – jellemzően az anyák – pedig a munkájuk mellett kénytelenek voltak otthon pedagógusként is helytállni, és segíteni a gyerekeiknek a tanulásban, a tanár helyett elmagyarázni az anyagot.
Ahol a szülők erre nem voltak képesek vagy hajlandók, és/vagy a családban nem állt rendelkezésre elegendő vagy megfelelő informatikai eszköz (számítógép, laptop, tablet, okostelefon) és internet, ott a gyerekek (még jobban) lemaradtak osztálytársaiktól a tanulásban.
A Fidesz kedvenc kutatói
Könnyen lehetséges persze, hogy a mostani kutatás egészen más eredményre jut, és azt hozza ki, hogy minden rendben volt a digitális oktatással (is). A Századvég által készített közvéleménykutatások és elemzések ugyanis mindig pontosan tükrözik Orbán Viktor és kormánya véleményét, legyen szó a családtámogatási rendszerről, az ellenzékről, a rezsicsökkentésről vagy Soros Györgyről.
Már 2016-ban megírtuk, hogy a Fidesz hatalomra kerülése óta a Századvég-csoport üstökösszerűen szárnyalni kezdett, és azóta is dőlnek hozzájuk a közpénzes megbízások. Legutóbb februárban foglalkoztunk velük: az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ma Technológiai és Ipari Minisztérium) ugyanis nem adta ki azokat a tanulmányokat, amiket 10 milliárd forintért írt neki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. és a Századvég Alapítvány.
Címlapkép: Tar Csanád, a Zelk Zoltán Általános, Angol és Német Kéttannyelvű Iskola negyedikes tanulója online nyelvtanórán vesz részt nyíregyházi otthonában 2021. március 8-án. (fotó: MTI/Balázs Attila)
|
A Századvég közel 100 millió forintért végez kutatást a digitális oktatásról
|
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK) által kiírt közbeszerzésre ketten jelentkeztek, és a megbízást nettó 93 millió forintos ajánlattal a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány nyerte. A közpénzes megrendelésekkel bőségesen ellátott Fidesz-közeli közvéleménykutatók ezúttal arról írnak majd tanulmányt, hogy kutatásuk alapján milyen volt a koronavírus-járvány miatt elrendelt online oktatás a diákok, a szülők és a pedagógusok szerint.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/23/a-szazadveg-kozel-100-millio-forintert-vegez-kutatast-a-digitalis-oktatasrol/
|
2022-08-23 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Magyar Turisztikai Ügynökség júliusban azt közölte, hogy nettó 1,3 milliárd forintért vették a rakétákat az idei augusztus 20-i tűzijátékra, és pont ennyibe kerültek tavaly is. Emellett még 1,4 milliárdot költenek a tűzijátékhoz kapcsolódó rendezvényszervezésre, vagyis összesen minimum 2,7 milliárd forintba kerül a látványosság. Érdekes módon néhány éve még csak 180-200 millió forint közpénz ment el rá, vagyis a tűzijáték ára megsokszorozódott pár esztendő alatt.
Az idei augusztus 20-i tűzijáték leginkább amiatt szerepel a hírekben mostanság, hogy az Operatív Törzs elnapolta, mert az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vihart jelzett előre, majd miután az mégsem következett be, Palkovics László miniszter kirúgta az OMSZ két vezetőjét. Ez is fontos ügy, de érdemes az augusztus 27-re halasztott látványosság árával is foglalkozni.
Július közepén írtuk meg, hogy a Párbeszéd Magyarországért közadatigénylésben kérte ki a 2022. évi államalapítási ünnepi tűzijáték előzetes költségbecslését, valamint a négynapos programsorozat előzetes költségbecslését az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalon.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szerint azonban „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített,
a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános”.
Cikkünk megjelenését követőan aztán a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) sajtóközleményt adott ki, amelyben azt írták, az előzetes költségbecslés valóban egy döntéselőkészítő dokumentum, de már nem releváns. Az idei tűzijáték ára pedig tudható, mivel a rakétákat már az év első felében beszerezték. Közölték a költségeket is: eszerint a rakéták beszerzési ára nettó 1,3 milliárd, azaz bruttó 1 650 000 000 forint volt, amely megegyezik a tavalyi tűzijáték árával.
Csak a rakéták 1,3 milliárd forintba kerülnek az augusztus 20-i tűzijátékhoz | atlatszo.hu
A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint „félrevezető cikkek” jelentek meg, hiszen a tűzijáték ára pontosan tudható: nettó 1,3 milliárdba kerültek a rakéták. Ez az összeg azonban aligha a teljes költség. Tavaly ugyanis csak a tűzijátékra és az ahhoz, valamint az egyéb állami programokhoz kapcsolódó rendezvénybiztosításra 3,1 milliárd forintot költöttek, a teljes programsorozat pedig 12 milliárd forintba került. Idén pedig „Európa legnagyobb tűzijátékát” ígérik, és az elmúlt évhez képest most kétszer annyi (vagyis 600) drón fog hozzájárulni a látványhoz.
Két nappal később a Magyar Hangnak sikerült megszólaltatnia a tűzijáték-show megrendezésével megbízott cég ügyvezetőjét, aki a lapnak elmondta, a rakéták beszerzése jóval kevesebb volt az MTÜ által említett összegnél.
„A bruttó 1,6 milliárd forint úgy jöhet össze, ha a pirotechnikai show-hoz kapcsolódó szolgáltatások árát is beleszámoljuk: a logisztikát, a nautikát (vagyis az uszályok és pontonok kezelését, bérlését), de még az őrzés-védelem árát is. A pirotechnika magában ennél kevesebbe került, igaz, az összköltség nagy részét így is ez teszi ki” – részletezte az ügyvezető. A rakéták konkrét árát azonban üzleti titokra hivatkozva nem akarta elárulni.
Sokszorosára drágult pár év alatt
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal K-Monitor által kiszúrt közbeszerzési eljárásában a rakéták áránál nagyobb összeg szerepel a tűzijáték kommunikációs feladataira „Rendezvényszervezési feladatok ellátása az Államalapító Szent István ünnepe alkalmából tartandó tűzijáték kapcsán a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. részére. Mennyisége: A műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzése legfeljebb a nettó 1 400 000 000,- Ft + Áfa (…) keretösszeg kimerüléséig.” Ez a rakéták 1,3 milliárdos árával együtt már rögtön nettó 2,7 milliárd forint lenne.
Tavaly összesen 12 milliárd forintot költöttek az augusztus 20-i ünnepségre, ebből csak a tűzijáték és a tűzijátékhoz, valamint az egyéb állami programokhoz kapcsolódó rendezvénybiztosítás összesen 3,1 milliárd forintba került. 2020-ban ugyan a koronavírus-járvány miatt elmaradt az esemény, de a tűzijáték ára akkor is nettó 1,3 milliárd forint lett volna az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt. kivitelezésében.
Az rejtély, hogy mitől és miért drágult meg ennyire az augusztus 20-i kormányzati tűzijáték, 2020 előtt ugyanis sokkal-sokkal olcsóbb volt:
2019-ben nettó 212,5 millió forint,
2018-ban nettó 174,8 millió,
2017-ben nettó 177,8 millió forint.
A megrendelő mindhárom évben az állami tulajdonú Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft. volt, a kivitelező pedig a Nuvu Kft.
Az idei tűzijátékot is ők csinálják – a cég ügyvezetője beszélt az előkészületekről az MTÜ videójában:
Meglódult a cég forgalma
A Nuvu honlapján a refenciák között megtalálhatók koncertek, filmes és színházi produkciók, sportesemények, fesztiválok, települési és állami rendezvények egyaránt. A széles repertoárt jól jelzi, hogy a Fradi stadionbúcsúztatója, az 56-os emléknap és a Budapest Parádé is szerepel a felsorolásban.
Tehát szemmel láthatóan egy hozzáértő és tapasztalt cégről van szó, amit alátámasztanak az általa kapott szakmai elismerések is. A céget 2007-ben alapították, a videóben nyilatkozó Tóth Ferenc ügyvezető az egyik tulajdonosa (40%), a másik Vámosi Istvánné (szintén 40%), és Tőtős Ferenc (20%) a harmadik.
Tavaly nagyon meglódultak a Nuvu pénzügyei. Fennállása 10. évében, 2017-ben a Nuvu Kft. nettó árbevétele 470 millió forint volt, 2018-ban és 2019-ben 300-365 millió, 2020-ban (minden bizonnyal a koronavírus miatti lezárásokból fakadóan) visszaesett 82 millióra.
2021-ben viszont nettó 1,4 milliárd forint lett a forgalmuk, és ebből majdnem 584 millió a tiszta haszon. Ez volt az elmúlt 5 év rekordnyeresége: korábban maximum 93 millió forint pluszt tudtak összehozni.
Látványos lesz – ha lesz
A kormány Európa legnagyobb tűzijátékát ígérte idén augusztus 20-ra, „amely bemutatja az ezeréves magyar állam történelmének jelentős momentumait, a nemzeti identitás fontosabb elemeit. A tűzijáték során uszályokról és pontonokról mintegy 40 ezer pirotechnikai eszközt lőnek majd fel 4,3 kilométer hosszan a Margit híd és a Petőfi híd között. Emellett a tavalyihoz képest kétszer annyi, hatszáz drón is hozzájárul majd a látványhoz” – emelte ki Kovács Zoltán államtitkár, az augusztus 20-i programsorozat biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője.
A tűzijátékot azonban augusztus 20-án végül nem lefújták, hanem egy héttel elhalasztották,
miután a nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs úgy döntött, az előrejelzett időjárási körülmények között nem biztonságos a tűzijáték megtartása. Miután a látványosság eredetileg tervezett időpontjában mégsem volt vihar Budapesten, Palkovics László, a Technológiai és Ipari Minisztérium vezetője azonnali hatállyal felmentette az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnökét, Radics Kornéliát, valamint szakmai elnökhelyettesét, Horváth Gyulát.
Augusztus 27-re, a tűzijáték pótnapjára zivatarok miatt adott ki figyelmeztetést az OMSZ.
Erdélyi Katalin – Katus Eszter
|
Rekordbevételt produkált tavaly a tűzijátékot lebonyolító cég
|
A Magyar Turisztikai Ügynökség júliusban azt közölte, hogy nettó 1,3 milliárd forintért vették a rakétákat az idei augusztus 20-i tűzijátékra, és pont ennyibe kerültek tavaly is. Emellett még 1,4 milliárdot költenek a tűzijátékhoz kapcsolódó rendezvényszervezésre, vagyis összesen minimum 2,7 milliárd forintba kerül a látványosság. Érdekes módon néhány éve még csak 180-200 millió forint közpénz ment el rá, vagyis a tűzijáték ára megsokszorozódott pár esztendő alatt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/26/rekordbevetelt-produkalt-tavaly-a-tuzijatekot-lebonyolito-ceg/
|
2022-08-26 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
S ha már finnyáskodunk, hozzá is tesszük gyorsan: Kertész József Tamás ügyvédi irodájának van a névadón kívül más főalakja is. Például Lacfi Endre, aki a Gyurcsány-érában még a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatói kabinetfőnökeként szolgálta azt a hatalmat. Ilyen véletlenek persze előfordulnak, fontosabb a tény, hogy
Mészáros Lőrinc, a 4iG-elnök Jászai Gellért és a KESMA-bátorító miniszterelnök között „van átjárás”, ha udvariasan akarunk fogalmazni.
De ki ez a Jászai Gellért, aki három éve – a még kishalként ficánkoló 4iG-vel – megvette volna a T-Systems Magyarország nevű óriást a Deutsche Telekomtól, majd az üzlet bukása után csak azért is akkorára fújta magát, hogy most képesnek látszik a hazai Vodafone beszippantására? Hogy lett akkora ász a Jászai-vállalat, hogy egy ideig teljesen reálisnak tűnt számára a tel-avivi tőzsdén jegyzett, műholdakat üzemeltető Spacecom többségi csomagjánakmegszerzése is (Izraelben csak az utolsó pillanatban szólaltak meg a nemzetbiztonsági vészcsengők, így a 4iG végül legfeljebb 20 százalékot kaphat az űrtávközlési szupercégből)? S hogy biztosíthatta be magát Jászai annyira a Fidesznél, hogy még a magyar állam kritikus informatikai-kommunikációs hálózatát (AH Net Zrt.) is majdnem kiszervezték neki? Illetve lehet, hogy tényleg ki is szervezik, hiszen a polgári titkosszolgálatok felügyelete időközben elkerült a nagy ellenálló Pintér Sándortól – hova máshova, mint a 4iG útját eddig mintaszerűen egyengető Rogán Antal kabinetminiszterhez. (Frissítés: A 4iG-csoport cikkünk megjelenése után jelezte, hogy az AH Net végül nem lesz az övé.)
Jászai Gellért tündökléseiről és botlásairól néhány éve a Magyar Narancs írt átfogó anyagot; onnan tudhatjuk, hogy fiatalon ingatlantanácsadással foglalkozott, egyebek mellett az izraeli Plaza Centersnek dolgozott. Ám igazán a 2000-res évek elején jött ki a fényre, amikor megalapította a Balaton-parti kempingeket magánosító, a turisztika „Moljának” megteremtésére hivatott SCD Groupot. Az álomprojektet Csányi Sándor OTP-je finanszírozta (sokan ezért a bankár kreatúrájaként beszéltek Jászairól), és az akkori parlamenti pártok nagykoalícióban támogatták – az MSZP-től a Fideszig. Ha Mészáros Lőrinc emberei nem tüntették volna el az internetről a Heti Válasz archívumát, most idelinkelhetnénk régi cikkünket, amely arról szólt, hogy a Balaton-privatizáló korszak első miniszterelnökét, Medgyessy Pétert miként segítette az SCD egy Tihanyra néző vízparti villához a Balaton déli oldalán. (Hogy a volt kormányfő mit fizetett a „dácsáért”, nem tudhatjuk, ám a vagyonnyilatkozatába elsőre nem sikerült beleírnia a szerzeményt.)
Mindezek után Jászai Gellért pályaíve megtört; az OTP valamiért egycsapásra kivonult az SCD mögül, de 2010-hez érve a Fidesz azért még igényt tartott a szolgálataira – egy sor különösen értékes ingatlan landolt nála például a Rogán vezette belvárosi önkormányzattól. Simicska Lajos azonban megálljt parancsolt Jászainak, s hősünk kénytelen volt átadni/eladni szinte minden kincsét, például a balatoni SCD-portfoliót vagy a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát. A 2015-ös Orbán–Simicska-összekülönbözés után persze volt visszaút a csúcsra, a fideszesre hangolt Figyelő címlapján két évvel később már mint „Mészáros Lőrinc jobbkeze” feszített. Neki kellett volna ugyanis nemzetközi tényezőket is vonzó célponttá tenni, Mol–OTP–Richter-magasságba repíteni a felcsúti milliárdos tőzsdei érdekeltségét, az Opus Global Nyrt.-t, amelybe addigra már mindent belehordtak: szállodai, mezőgazdasági, ipari hálózatokat. Csakhogy az európai és észak-amerikai piacokhoz képest egyedi kockázatot jelentő országokra szakosodott befektetők nem szerették meg az Opus-konglomerátumot, hiába roadshow-ztak vele Londonban, Frankfurtban vagy akárhol. Ők inkább maguk döntöttek volna arról, mennyi turizmust, élelmiszeripart, bankot akarnak látni a portfoliójukban, nem kértek a készen kapott „vegyestálból”.
Mészáros Lőrinc vállalatából tehát nem sikerült nemzetközileg jegyzett magyar várat építeni, így addigi „jobbkezének” is új karrierlehetőség adódott. Konkrétan: az Opus kiszállt a kormányzati informatikai tendereken 2020-ra már taroló, de még csak egyszerű IT-cégként ismert 4iG Nyrt.-ből, és utóbbit – egy láthatatlan karmester intésére – megkapta Jászai Gellért. A cikkünk elején szereplő Kertész József Tamás-féle ügyvédi történet jelzi, hogy nem durva szakításról, pláne nem az Orbán-pikszisből való kiesésről volt szó. A 4iG új ura ugyanis véletlenül épp ekkortájt „költözött össze” Tiborcz István vállalkozásával. Ahogy megírtuk, egy hatszobás, 309 négyzetméteres, potom 107 négyzetméteres terasszal rendelkező budai – zöldmáli – hajlék került a kormányfő vejének BDPST Zrt.-jéhez. Pont abban a háromlakásos társasházban, melynek korábban minden egységét Jászai Gellért kezelte – és a két kisebbet mindvégig megtartotta. A sztori azóta pikáns fordulatot vett, hiszen a 4iG-elnök bő egy éve visszavásárolta Tiborcz ingatlanát, s – ahogy a Medgyessy-akciónál – legfeljebb az érintett felek tudják, hogy ki és mennyit nyert ezen a különös ügyleten.
„Természetes” persze, hogy
a 4iG részben ugyanúgy magántőkealapokon nyugszik, mint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének majd’ minden kulcsvállalata.
(Néhány hónapja még 78 bejegyzett hazai magántőkalapról tudtunk, mára ez a szám 110-hez közelít.) Azaz per definitionem fogalmunk sem lehet arról, hogy (1) mely időpontokban ki(k) az érintett társaságok tényleges tulajdonosai, (2) csak jól ösztönzött menedzserek-e a Mészáros- és Jászai-félék, vagy birtokolják is az általuk kezelt üzletrészek meghatározó hányadát, (3) honnan származnak a magántőkealapokba pumpált tíz- és százmilliárdok, (4) illetve valóban „nemzeti” kézben vannak-e ezek az entitások, esetleg idegen – akár orosz, kínai, „kipcsak” – tőke is került a láthatatlan kasszákba.
A „boldog” tudatlanság állapotából persze nem következik, hogy ne látnánk, milyen fontosabb vállalatokat alapított vagy gyűjtött be a 4iG-kisgömböc az elmúlt két évben. És ne érzékelnénk, hogy a terjeszkedés intenzitása a Mészárosnál megszokott sebességnél is nagyobb. Vajon mi férhet még a bendőbe? Mutatjuk az állomásokat szép egymásutánjában – azért dőlt betűkkel, hogy aki nem fárasztaná magát a konkrétumokkal, tudja, mely bekezdéseket kell átugrania.
A 2020 augusztusában gründolt CarpathiaSat Zrt. szerény célt tűzött maga elé; azt, hogy 2024-re pályára állítja és üzemelti Magyarország első kereskedelmi, kormányzati és tudományos kutatási feladatokra is alkalmas műholdját. (Mindezt az állammal partnerségben tervezte, de mára a köztulajdon majdnem teljesen „elpárolgott” a cégből). S bár a Jászai-cég első nemzetközi jelentőségű biznisze, a Deutsche Telekommal kötött megállapodás ad acta került, a 4iG azért felvásárolta T-Systems Magyarországból korábban kiszervezett munkaerő egy jelentős részét – az INNObyte Zrt. formájában –, az agyakat tehát elszívta a német digitális multi környezetéből. Laza ujjgyakorlatként jött az adatközpont-üzemeltető DTSM Kft. megvétele, majd a védelmi és polgári (ipari, mezőgazdasági) célú drónok fejlesztésével és gyártásával foglalkozó Rotors & Cams Zrt.-ben való tulajdonszerzés. Még mindig az informatikai vonalon maradva: a 4iG „leuralta” a legmagasabb szintű minősítésekkel rendelkező Cisco-partner ACE Network Zrt.-t (akkori nevén Spacenet Zrt.-t), továbbá a vállalati számítógépes rendszereket építő Poli Computer Kft.-t, s – tovább bosszantandó a nagy német hátterű versenytársat – leszerződtette vezérhelyettesnek a T-Systems IT-területért felelős korábbi csúcsvezetőjét.
Mindeközben Jászaiék már rárobbantak a távközlési piacra is – megvették a Hungaro DigiTel Kft.-t, azaz Magyarország vezető, sőt a térség egyik meghatározó műholdas szolgáltatóját. Övék lett a telekommunikációs óriás Invitech ICT Services Kft., melynek infrastruktúráját 11 ezer kilométer országos lefedettségű optikai hálózat alkotja. „Vállukra vették” a sokáig a legnagyobbnak látszó zsákmányt, a telefon–internet–televízió-hármasságot szolgáltató, 232 milliárd forintos Digi Távközlési és Szolgáltató Kft.-t – és a hozzá tartozó az Invitel Zrt.-t.
Ezzel párhuzamosan beindult a 4iG nyugat-balkáni offenzívája is: a Telenor Montenegro felvásárlása és átkeresztelése ONE Crna Gora márkanévre, valamint az ALBtelecom és a One Telecommunications megszerzése, azaz albán távközlési piac „magyarosítása”. Majd újabb koronaékszerként a 4iG privatizálhatta az Antenna Hungáriát – többszörös apportművelet után közel 77 százalékot szerezve az addig állami műsorterjesztő, rendezvényszervező, távközlő vállalatban. Nem mellékesen: ugyanez a 4iG-sített Antenna Hungária jelenleg 25 százalékos tulajdonosa a magyarországi Yettelnek, vagyis a Vodafone és a Magyar Telekom riválisának.
Jászai Gellérték tehát ilyen előzmények után és körülmények között hódítanák meg a hazai Vodafone-t, szállnának be a hadiiparba, illetve vennének részt valamilyen formában az izraeli SpaceCom életében. Bónusz: a Jászai körüli magántőkealap-hálózat a fenti eseménysor előtt vagy közben megszerezte a Krisztina Plaza irodaházat a Déli pályaudvarnál, egy másik irodaépületet a Daubner Cukrászdánál (Montevideo u. 2/C.), egy telket a Normafa út 7. szám alatt, valamint a Tiborcz Istvánnal is kapcsolatba hozott háromlakásos társasházat a Felső Zöldmáli úton.
Amennyiben a Vodafone-ügylet valóban összejön – és a Yettelben is megmarad a 4iG-csoport kisebbségi részesedése –, Jászai Gellértéknek a hazai mobilpiac körülbelül 55 százalékában lesz valamiféle befolyása. Mindeközben a vezetékes internetszolgáltatás szűk 45 százaléka kerülhet hozzájuk (Digi+Vodafone), a televíziós műsorterjesztésnek pedig közel a felét ellenőriznék (Digi+Vodafone+MindigTV). Gazdaságtörténeti távlatban a 4iG mindezt egy szempillantás alatt hozná össze.
És akkor álljon itt néhány kérdés önmagunkhoz: miért nem lehet mindennek felhőtlenül örülni? Miért nem vesszük tudomásul, hogy a Vodafone-szerzés legalább olyan horderejű ügylet lehet a magyar távközlésben, mint az állami Matáv-monopólium harminc évvel ezelőtti eladása? Miért nem látjuk be, hogy egy olyan agyonszabályozott és nagy beruházásigényű szektorra, mint a telekommunikáció, nem lehet sok szereplőt ráengedni, mert nem lesz egységes szolgáltatási színvonal, azaz minden magyar digitális „jóléte” kerülne veszélybe? Jobb, ha külföldi nagyvállalatok kartelleznek a fejünk fölött a saját hazánkban, és minden fontos döntés Berlinben vagy Londonban születik? Miért nem tudjuk eléggé átélni az Indexnek nyilatkozó Jászai Gellért értékelését, amely szerint a Vodafone-tranzakciónak kiemelt szerepe van „egy protekcionista gazdaságpolitika nemzetstratégiai célkitűzésének a megvalósításában”? Ugyan miért nem tapsolunk, hogy a Mol, az OTP, a Richter és a Magyar Telekom mellett lehet még egy blue chip a hazai részvénypiacon – ha már Mészáros Lőrinc Opus Globalját nem sikerült feltolni a nagyok közé? Elvégre a 4iG épülő infokommunikációs portfoliója sokkal tisztább, mint az összemixelt Opusé, tehát bizonyára a nemzetközi befektetők figyelmét is felkelti majd (pláne, hogy német haditőkét már sikerült a vállalatba terelni). Miért nem jó még egy magyar multi, amely ráadásul tőzsdei körülmények között, állandó közzétételi kötelezettségekkel, relatíve átlátható módon működik?
A válasz meglehetősen brutálisan hangzik:
nem lehet globális térben is versenyképes nemzeti bajnok cégeket úgy felépíteni, hogy a megerősödésük teljes egészében mentes az elemi tisztességtől és a társadalmi-közösségi felhatalmazástól.
Merthogy valójában három ősforrása van az ilyesfajta NER-terjeszkedésnek: a piaci szabályok teljes megkerülése kormányzati beavatkozással, az állami tartalékok saját pénzként kezelése, valamint a lopás.
Kicsit részletesebben a három ősforrásról: (1) Lényegében nem tud olyan akvizíciót bejelenteni például a 4iG, amelyet a hatalom ne emelne ki azonnal a piaci, versenyhivatali viszonyrendszerből – ez történt a Digi-vásárlásnál, a statáriális Antenna Hungária-privatizációnál, s persze pontosan erre készülnek a Vodafone-ügyben is. (2) Ami az állami tartalékok – felhatalmazás és nyakló nélküli – bevetését illeti, sok hajmeresztő példát sorolhatnánk a kormány gyakorlatából. Őrült pénzért vettük a Budapest Bankot, csak azért, hogy később beolvasszák Mészáros Lőrinc bankholdingjába, azaz valódi ellentételezés nélkül megfosszák befolyásától a mindenkori magyar államot. Ugyancsak önmagát megkárosítva vásárolta meg a „köz” a felcsúti baráttól a Mátrai Erőművet, a Budapest–Belgrád-vasútvonal pedig szinte garantáltan nem térül meg az ükunokáink ükunokái életében sem. S miközben a Fidesz ellenzékben teljes joggal mérgelődött az állam és a magánszféra PPP-típusú pénzégetései láttán, most megcsinálja ugyanezt a magyar sztrádákkal. Ráadásul itt a tervezett Vodafone-vásárlás, amelyben minden menedzsmentjog és -felelősség a 4iG nevű magánvállalaté, viszont a 700 milliárdot érő cég vételárának felét leszünk szívesek mi – azaz az államban testet öltő közösség – kiköhögni. Mindezt azután, hogy a jegybank Növekedési Kötvényprogramjának legnagyobb nyertese is a 4iG lett. (3) És itt van még a lopás, a korrupció, amelynek egészen különleges megjelenési formái az egy-két szereplős, jócskán túlárazott, esetleg eleve csillagászati összegekre kiírt állami tenderek – amelyek egyik haszonélvezője épp a 4iG. Lehetséges, hogy a közbeszerzésekből „kimenekített” tíz- és százmilliárdok a már emlegetett titkos magántőkealapokban landoltak, de ezt persze nem tudjuk, csak sejtjük. Egy biztos: a 4iG-ben közel 60 százalékos többsége van olyan magyar és portugál bejegyzésű alapoknak, amelyről csak mondják, hogy „nemzeti”, de a világért meg nem mutatnák.
Az a furcsa helyzet állt tehát elő, hogy erősen hinnünk kellene abban, hogy úgymond „nemzetstratégiai ügy” a piaci szabályok kormányzati kiiktatása, a központi pénztartalékok kreatív – értsd: az állampolgár érdeke felől értelmezhetetlen – kezelése, valamint maga a lopás is.
Hát, nem hisszük.
#NER#Vodafone
|
Mészárosnál is „nemzetibb” nagytőkés születik? – Jászai Gellért útja a Vodafone-ig
|
Lehet gyorsabban terjeszkedni, mint Mészáros Lőrinc? A SCD-csoporttal egykor a turisztika „Molját” építő, majd a kudarcos kísérlet közben Medgyessy Péter exkormányfőt balatoni partszakaszhoz segítő Jászai Gellértnek sikerülhet. A balról jobbra fordult üzletember – csak úgy mellékesen – Tiborcz Istvánnal is ingatlanbizniszelt, most pedig regionális multit faraghat a hazai Vodafone-t bekebelező 4iG-ből. A Fidesz ugyanis stratégiai érdeknek tartja, hogy a közművek – köztük a digitális infrastruktúra – Jászai-féle „nemzeti nagytőkésekhez” kerüljenek. E folyamatnak vannak ésszerű elemei, de az alapja minimum billeg. Mert szinte egyetlen tény sem indokolja a „nemzeti” és a „tőkés” szavak használatát. Vélemény.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2022/08/31/meszarosnal-is-nemzetibb-nagytokes-szuletik-jaszai-gellert-utja-a-vodafone-ig/
|
2022-08-31 14:04:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
A Miniszterelnökség hétfői közleményében jelezte, hogy a felek közötti elszámolás a vételáron nem változtatott. A vételár forrását, állami kezességvállalás mellett, a Magyar Fejlesztési Bank biztosította hitelfinanszírozás útján leányvállalata számára. Az MFB Zrt. a Budapest Bank megvásárlásához forint alapú piaci forrást vont be.
A vételár kifizetése 279,64 forintos dollárárfolyamon történt, ami a jelenlegi piaci árfolyamnál kedvezőbb és az előzetes üzleti terveknek megfelel - hangsúlyozták. A Miniszterelnökség megjegyzi azt is, hogy a vételár összege nem növeli az államadósságot.
A hivatal közlése szerint a "Budapest Bank jól szervezett, üzletileg hatékonyan működő, eredményes pénzügyi vállalkozás, amelynek megvásárlásával az állam értékes vagyonelemhez jut". A bank idén az első negyedévben 5,1 milliárd forint konszolidált, adózás utáni eredményt ért el. 2015 első hat hónapjában az előzetes várakozások szerint a pénzintézet konszolidált, adózott nyeresége meg fogja haladni a 10 milliárd forintot.
A Miniszterelnökség megfogalmazása szerint "a Budapest Bank működését, üzletpolitikáját, operatív vezetését illetően az új tulajdonos nem gondolkodik mélyreható változtatásokban". Az átállásból az ügyfelek semmit nem érzékelnek majd - jegyezte meg.
|
Itt a vége: hatalmas összegért megvette az állam a Budapest Bankot
|
Az MFB csoporthoz tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. kifizette a Budapest Bank Zrt. 100 százalékos üzletrészének ellenértékét, 700 millió dollárt a General Electric Capital Group számára; ezzel állami kézbe került a Budapest Bank teljes eszközállománya és érdekeltségei, például a Budapest Alapkezelő Zrt., a Budapest Autófinanszírozási Zrt., a Budapest Lízing Zrt. és a Budapest Flotta Zrt.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/itt-a-vege-hatalmas-osszegert-megvette-az-allam-a-budapest-bankot.599797.html
|
2015-06-29 14:30:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt az ügyészség őrizetbe vette az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Agócs Jánost.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást.
A nyomozó ügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövető elfogása érdekében összehangolt eljárási cselekményeket hajt végre, ezek folyamatban vannak.
A nyomozó ügyészség által őrizetbe vett Országos Roma Önkormányzat elnökét érintő ügyről az elsődleges nyomozati cselekmények után – várhatóan csütörtökön – adnak részletesebb tájékoztatást.
A Belügyminisztérium nem folyósította az Országos Roma Önkormányzatnak (ORÖ) a harmadik negyedévre járó 160 millió forintos támogatást, így nehéz helyzetbe került a szervezet – írta meg két hete a Népszava.
|
Korrupció gyanújával őrizetbe vették az Országos Roma Önkormányzat elnökét
|
Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt az ügyészség őrizetbe vette az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Agócs Jánost.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/08/31/korrupcio-gyanujaval-orizetbe-vettek-az-orszagos-roma-onkormanyzat-elnoket
|
2022-08-31 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Molnár János
2022.09.01. 05:45 2022.09.01. 08:17
Nem világos, honnan származtak a Márki-Zay Péterhez külföldről érkezett kampánypénzek, és az sem, hogy Gyurcsány Ferenc tudott-e ezekről – mondta Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője. Bár a baloldal korábbi, bukott miniszterelnök-jelölte szerint minden átlátható, az nem derült ki, hogy az Amerikából érkezett több száz millió forintnak megfelelő támogatást kik adták a Márki-Zayékat pénzelő amerikai szervezetnek. A háttérben felmerült Soros György neve, de Bajnai Gordon is segíthette a hódmezővásárhelyi polgármestert.
– A baloldal továbbra is hallgat a külföldről kapott kampánypénzeikről – mondta Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője szerdán. Nacsa szerint sok kérdés felmerült ebben a súlyos ügyben – utalt Márki-Zay Péter titokzatos, több száz millió forintos amerikai kampánytámogatására. Hozzátette, közismert, hogy Gyurcsány a baloldal vezetője, amit a külföldi támogatók is biztosan tudtak. Ezért fontos, hogy
tudott-e Gyurcsány Ferenc ezekről a kampánypénzekről és arról, azokat mire kapják – tette hozzá. A KDNP-s politikus arra is kíváncsi, Márki-Zay beszélt-e Soros Györggyel vagy valamelyik Soros-szervezettel, majd kijelentette, továbbra is várja a baloldal válaszát.
Amerikai pénzek és Bajnai bizalmasa a Márki-Zay-féle baloldali kampányban
Úgy tűnik, hogy Bajnai Gordon továbbra is komoly befolyást gyakorol a honi politikára.
Nem adott egyértelmű válaszokat Márki-Zay Péter a kampányfinanszírozását firtató kérdésekre az ATV Egyenes beszéd című műsorában kedd este. Arra a felvetésre, hogy a feljelentéseiről közismert Tényi István közérdekű bejelentést tett az ügyben, Márki-Zay azt állította, nincsen szó törvénysértésről. Magyarázata szerint a külföldről kapott támogatásból „közérdekű kampányt” finanszíroztak. A bukott miniszterelnök-jelölt megjegyezte, hogy az amerikai Action for Democracy nevű szervezet gyűjtött neki pénzt Amerikában, a több száz millió forintos támogatást pedig nem pártnak, hanem a hódmezővásárhelyi polgármester Mindenki Magyarországa Mozgalmának adta. Állítása szerint ez megfelel a magyar törvényi előírásoknak.
Márki-Zay azonban arra nem tért ki, hogy az amerikai szervezet honnan szerezte az anyagi forrásokat. Szerinte az az Action for Democracy dolga, hogy az adományt kitől és hogyan gyűjtik, Márki-Zayéknak csupán azzal kell törődniük, hogy a pénzt mire költik.
Hozzáfűzte, „nyilván speciálisan a magyar viszonyok megváltoztatásához magyar származású vagy magyar állampolgároktól kértek adományokat”. Arra a kérdésre, hogy miért kapott adományokat még júniusban, tehát jóval a választások után is, úgy válaszolt, ezekből fizették ki a kampányidőszakban keletkezett számláikat.
Füstös szobákban zajlik az egyezkedés Gyurcsány és Márki-Zay között
Gyakorlatilag titokban, a sajtó előzetes tájékoztatása nélkül találkozott Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter – derült ki a DK-elnök Facebook-bejegyzéséből.
Jelenleg az adatbekérési fázisban van az idei választásokra fordított pénzek felhasználásának ellenőrzése, amelyet a voksolást követő egy éven belül kell lefolytatni – közölte lapunk érdeklődésére az Állami Számvevőszék. Hozzátették, a törvényi előírások szerint párt külföldi szervezettől – jogi státusától függetlenül – és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. Az ÁSZ vizsgálata ezen előírás betartására is minden esetben kiterjed.
Mint emlékezetes, a Márki-Zay Péter kampányfinanszírozásával kapcsolatos botrány néhány nappal ezelőtt robbant ki, amikor az idei választásokon vesztes kormányfőjelölt maga árulta el, hogy több száz millió forinttal segítették Amerikából.
Felmerült az is, hogy Soros György magyar származású amerikai milliárdos áll az Action for Democracy mögött. Ezt Márki-Zay nem tagadta egyértelműen, csupán annyit mondott, hogy nem hiszi.
Az biztos, hogy a szervezet a baloldalhoz köthető, mert ügyvezető igazgatója, Korányi Dávid most Karácsony Gergely főtanácsadója, de korábban Bajnai Gordon közeli munkatársa, külpolitikai főtanácsadója volt. Együtt mentek egy New York-i ENSZ-közgyűlésre, ahol Bajnai olyan kiemelt partnerekkel találkozott, mint a JP Morgan és a Rockefeller elnök-vezérigazgatója, valamint a Citigroup elnöke, Soros György vagy Nancy Brinker volt budapesti amerikai nagykövet. Még a The Wall Street Journal szerkesztőségébe is eljutottak, majd a beszámolók szerint Bajnai kitüntette azt a Charles Gati politológust, aki most szintén feltűnt az Action for Democracy vezetőségében.
Más szálon is kapcsolódott egymáshoz Márki-Zay és Bajnai. Kiderült ugyanis, hogy Bajnai Gordon és volt titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám cége, a DatAdat fizethette Márki-Zay egyik éttermi számláját. A bukott jelölt korábban elismerte, hogy a Bajnaihoz köthető vállalkozás segítette a kampányát, de tudomása szerint a cég dolgozott a DK-nak és Karácsony Gergelyéknek is. Ebből arra lehet következtetni, hogy
a kiterjedt külföldi kapcsolatrendszerrel rendelkező Bajnai Gordon lehetett az április 3-a előtti ellenzéki kampány egyik kiemelt segítője.
Bizalmasa, Korányi Dávid pedig a budapesti Városházán is érvényesítheti egykori főnöke befolyását.
Amerikai pénzek és Bajnai bizalmasa a Márki-Zay-féle baloldali kampányban
Úgy tűnik, hogy Bajnai Gordon továbbra is komoly befolyást gyakorol a honi politikára.
A baloldal kampányát segítő amerikai pénzekre Márki-Zay már korábban is utalgatott. 2019-ben egy amerikai utazásáról számolt be, ahol Soros-szervezetekkel találkozott és nyíltan pénzt gyűjtött a kampányhoz, amelyről videókon is tudósított. Márki-Zayról ismert, több évig élt az USA-ban, amelyről legtöbb interjújában úgy beszélt, hogy eszébe sem jutott akkoriban még politizálni. Ennek ellentmondani látszik egy elszólása, amikor politikai kampányokon való részvételről és azok tanulmányozásáról beszélt egy interjúban. Az amerikai kapcsolatok jelentőségére utal az a tény is, hogy a bukott kormányfőjelölt Amerikában tartózkodott a Trump–Orbán-találkozó idején.
Borítókép: A bukott jelölt nem adott egyértelmű magyarázatot, de állítja, nem sértettek törvényt (Fotó: Kurucz Árpád)
Márki-Zay Péter
finanszírozás
GYURCSÁNY EMBEREI
gyurcsány
kampánypénzek
Állami Számvevőszék
kampánytámogatás
Márki-Zay
balliberálisok
|
Elszámoltatnák Márki-Zay Pétert
|
Nem világos, honnan származtak a Márki-Zay Péterhez külföldről érkezett kampánypénzek, és az sem, hogy Gyurcsány Ferenc tudott-e ezekről – mondta Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője. Bár a baloldal korábbi, bukott miniszterelnök-jelölte szerint minden átlátható, az nem derült ki, hogy az Amerikából érkezett több száz millió forintnak megfelelő támogatást kik adták a Márki-Zayékat pénzelő amerikai szervezetnek. A háttérben felmerült Soros György neve, de Bajnai Gordon is segíthette a hódmezővásárhelyi polgármestert.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/elszamoltatnak-marki-zay-petert
|
2022-09-01 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Az értékesítéssel a BDPST Zrt. átadja az ingatlan üzemeltetését is az új tulajdonosoknak. A közlemény szerint a most eladott szálloda munkavállalóinak egy része a Tiborcz István többségi tulajdonában álló BDPST Group további hoteleiben folytatja a munkáját, másik részüknek a jövőben is biztosítva van foglalkoztatásuk az Alice Hotelben - áll a cég honlapján.
Az Alice Hotel 2020-ban nyílt meg, miután a BDPST Zrt. és a WHB befektetésével és kivitelezésében egy több mint két éven át tartó értékteremtő beruházás keretében rekonstruálták a butikszállodának otthont adó, 1870-es évek végén épült villaépületet. A vevő a WHB, amely a 100 leggazdagabb magyar közé tartozó milliárdos építőipari mogul, Paár Attila érdekeltsége.
A hosszú távú stratégia mentén a BDPST Group szállodaportfóliójának alakítása és fejlesztése is folyamatos: a közeljövőben több új hotel nyílik meg a cégcsoport üzemeltetésében. A Szabadság tér mellett, az Október 6. utcában elhelyezkedő Verno House szálloda tervezetten 2022 utolsó negyedévétől várja vendégeit. Ezt követően, szintén a cégcsoport fejlesztésének köszönhetően felső kategóriás designhotelként, valamint exkluzív lakásokat kínáló prémium lakóépületként adják át a Hotel Dorothea épületegyüttesét. A BOTANIQ Budai Klub átadása 2023-tól várható, amely új arculattal, funkciókkal és prémium szolgáltatáspalettával várja majd látogatóit - közölte a BDPST.
|
Tiborcz István megvált az egyik szállodájától
|
A BDPST Zrt. eladta a budapesti Andrássy úton található Alice Hotelt tulajdonló projekttársaságban meglévő részesedését a korábbi társtulajdonos, a WHB Vagyonkezelő Kft. számára, amely így többségi tulajdont szerzett.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/tiborcz-istvan-megvalt-az-egyik-szallodajatol.html
|
2022-08-31 00:00:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Újabb részleteket árult el a Központi Nyomozó Főügyészség Agócs János őrizetbe vételéről. Az Országos Roma Önkormányzat elnökét szerdán fogták el, és akkor annyit árultak el, hogy hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytatnak ellene nyomozást.
Csütörtöki közleményükben azt írják, 2022 nyarán Agócs azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forintért átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét. Még a fizetés szabályairól is egyeztetett: 18 millió forint járt volna akkor, amikor lemond, míg a fennmaradó 12 millió forintot 2022 decemberéig kellett volna átadni. Agócs azt is vállalta, hogy közreműködik abban, hogy elnökké válasszák azt, aki fizet neki.
A ORÖ elnöke most a nyomozó ügyészség őrizetében van, a bíróság pénteken dönt majd az előzetes letartóztatásáról. Agócs nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen. Ha beigazolódik, hogy mégis korrupt volt, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés várhat rá.
|
Az ORÖ elnöke 30 millió forintért árulta a posztját a gyanú szerint
|
Újabb részleteket árult el a Központi Nyomozó Főügyészség Agócs János őrizetbe vételéről. Az Országos Roma Önkormányzat elnökét szerdán fogták el és akkor annyit árultak el, hogy hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytatnak ellene nyomozást.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/09/01/az-oro-elnoke-30-millio-forintert-arulta-a-posztjat-a-gyanu-szerint
|
2022-09-01 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt vádat emeltek egy baranyai polgármester és tizennégy társa ellen, a vád szerint 2,5 milliárd forintnyi uniós és hazai támogatást „tettek zsebre jogosulatlanul” - közölte a megyei főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Kutas Tamás főügyészségi szóvivő megerősítette, hogy a csalás irányítója a vád szerint Zádori János, Pécsvárad 2014 óta hivatalban lévő független polgármestere volt.
Zádori és házastársa baromfitartás-technológia adásvételére, beszerelésére szakosodott gazdasági társaságok tulajdonosaiként, vezetőiként olyan - baromfitartás, tojástermelés területén működő - cégekkel és egyéni vállalkozásokkal került üzleti kapcsolatba, amelyek önerő híján nem tudtak a kiírt pályázatokon. A házaspár az önerő igazolását valótlan tartalmú banki körbeutalásokkal, fiktív kölcsönökkel, hamis számlákkal teremtette meg, emellett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megtévesztése, a pályázati pénzek jogtalan lehívása érdekében a berendezések túlszámlázásával, továbbá a feltüntetett berendezés helyett olcsóbb eszközök beszerzésével, beszerelésével nyújtott segítséget „üzletfeleinek".
A vádirat szerint tucatnyi gazdasági társaság, vállalkozás jutott így jogosulatlanul - legalább 14 millió, legfeljebb 665 millió forintos - támogatáshoz.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága az ügy kapcsán júniusban azt közölte az MTI-vel, a támogatási összegekből Baranya, Tolna, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében korszerűsítettek állattartótelepeket úgy, hogy a beruházások költségeit egyes esetekben 20-25-szörös mértékben túlárazták és a feltüntetettnél jóval olcsóbb technológiákat, berendezéseket építettek be.
A nyomozóhatóság akkor közölte azt is, hogy az okozott kár megtérülésére az összes érintett baromfitelep technológiáját vagyonbiztosítás alá vonták, így várhatóan a teljes költségvetésnek okozott kár megtérül.
A vádhatóság mostani közleményében kitértek arra, hogy a bűncselekmény elkövetését szervező két vádlottal szemben hasonló bűncselekmények miatt már egy másik büntetőeljárás is folyamatban van a bíróságon.
|
Vádat emeltek Pécsvárad polgármesterével szemben költségvetési csalás miatt
|
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt vádat emeltek egy baranyai polgármester és tizennégy társa ellen, a vád szerint 2,5 milliárd forintnyi uniós és hazai támogatást „tettek zsebre jogosulatlanul” - közölte a megyei főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/09/01/vadat-emeltek-pecsvarad-polgarmesterevel-szemben-koltsegvetesi-csalas-miatt
|
2022-09-01 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A visegrádi országokkal való összehasonlításban kirívóan alacsony az ukrajnai menekültek számára elérhető pénzügyi segély mértéke Magyarországon. Csehországhoz, Lengyelországhoz és Szlovákiához képest mi sokkal kevesebb menekültről gondoskodunk, és több országnál sokkal kevesebbet is költünk erre a célra.
Hiába beszélnek többszázezer, akár bő 1 millió főnyi menekültről az Orbán-kormány különböző arcai, a ténylegesen hosszabb távon Magyarországon tartózkodó menekültek száma a valóságban csupán alig néhány tízezer. Az orosz invázió kezdete óta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 11 millió ember hagyta el Ukrajna területét — bár sokuk azóta hosszabb-rövidebb időre hazalátogatott.
A UNHCR adatai szerint Európa országaiban 3,8 millió fő, valamilyen, menekültek számára ideiglenes védelmet biztosító státusszal rendelkező ukrán állampolgár tartózkodik. Magyarország hiába határos Ukrajnával, a nálunk menedékes státuszra jogosított ukránok száma alig 28 ezres. Ennél még a távoli Portugália vagy Finnország is több menekülőt fogadott be, a szokásosan összehasonlítási alapként szolgáló visegrádi országokkal való összevetésben pedig kiugróan látványos, hogy Magyarország mennyire kevéssé vonzó hely a háború menekültjei számára.
Még az 5,4 milliós Szlovákiában is több mint 86 ezer menedékes státuszt osztottak ki, mint nálunk — a szlovák szám a mienk háromszorosát is meghaladja. Csehország, amely lakosságarányosan a legtöbb menekülőt fogadta be, 413 ezer ukránról gondoskodik. Lengyelországban 1 millió 274 ezer menedékes státuszt adtak ki, de becslések szerint a valóságban ott tartózkodó menekültek száma akár a 3 milliót is meghaladja.
A különbségek tükröződnek abban az összegben is, amit ismereteink szerint a V4-országok a menekültválság kezelésére eddig összesen fordítottak. Magyarország nagyon jóindulatú becsléssel sem költött a feladatra többet 15 millliárd forintnál, miközben Csehországban ismereteink szerint a nyár elejéig 170 milliárd forintnyi koronát, Lengyelországban számításunk szerint 548 milliárd forintnyi zlotyt költöttek a menekültekre.
Szlovákia nominálisan alulmúlja a magyar becslést az ismereteink szerinti 7,4 milliárd forintos költéssel, de északi szomszédunknál az EU-tól származó további félmilliárd eurót terveznek költeni a menekültek társadalmi integrációjára.
Ehhez képest az Orbán-kormány már fel is vette azt a 263,2 millió eurót, amit az Európai Unió a REACT-EU nevű alapból a menekültválságra tekintettel felszabadított — és el is költötte a menekültekhez egyáltalán nem kapcsolódó célokra.
A magyar segítség szegényessége abban is megmutatkozik, hogy nálunk a legalacsonyabb az alapesetben elérhető havi pénzügyi segély mértéke a V4-országok közül. Nálunk havonta alig 22 ezer 800 forintot kaphat a munkával nem rendelkező menedékes, miközben Szlovákiában 32 ezer forintnyi összeget, Lengyelországban 60 ezer forint értékű zlotyt, Csehországban 82 ezer forintnyi koronát vehet kézhez.
Lengyelországban és Szlovákiában a pénzügyi segélyezést olyan nemzetközi szervezetek is finanszírozzák, mint a UNHCR, ami csökkenti a nemzeti költségvetésekre nehezedő terhet. A magyar kormány vélhetően azért nem veszi igénybe ezt a lehetőséget, mert az elmúlt években a Fidesz-szövetséges sajtóban folyamatosan az UNHCR-t szidták azért, mert pénzt ad a „migránsoknak”.
Magyarország néhány tízezer ukrajnai menekültet sem képes rendesen ellátni, civilek végzik az állam segélymunkáját | atlatszo.hu
Még úgy is recseg-ropog a menekültügyi ellátórendszer, hogy a kormány által emlegetett százezrekhez (sőt, milliót meghaladó számhoz) képest a valóságban alig huszonvalahányezer háborús menekült tartózkodik Magyarországon. A réseket civilek, önkéntesek próbálják betömködni több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb probléma az, hogy nincsenek rugalmas, hozzáférhető szálláshelyek a fővárosban, de a kormányzati sóherség és koncepciótlanság az egész folyamatra rányomja a bélyegét.
Szöveg: Sarkadi Nagy Márton – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Közreműködtek: Anastasiia Morozova (Frontstory.pl), Mahulena Kopecká (Investigace.cz), Tomáš Madleňák (ICJK).
|
Magyarország költ a legkevesebbet az ukrajnai menekültekre a V4-országok közül
|
A visegrádi országokkal való összehasonlításban kirívóan alacsony az ukrajnai menekültek számára elérhető pénzügyi segély mértéke Magyarországon. Csehországhoz, Lengyelországhoz és Szlovákiához képest mi sokkal kevesebb menekültről gondoskodunk, és több országnál sokkal kevesebbet is költünk erre a célra.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/adat/2022/08/25/magyarorszag-kolt-a-legkevesebbet-az-ukrajnai-menekultekre-a-v4-orszagok-kozul/
|
2022-08-25 11:03:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Egy újabb sikeres adatigényléssel ismét sikerült többet megtudnunk a koronavírus-járvány terjedéséről. Közérdekű adatigénylésben kértük ki a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK) a regisztrált koronavírus-fertőzöttek életkorára vonatkozó idősoros adatokat. Az adatokat végül a járvány hazai megjelenésétől, azaz 2020 márciusától 2021 végéig kaptunk meg, és az NNK tíz korcsoportba sorolta be a regisztrált fertőzötteket. A kapott táblázatból jól látszik, hogy az újabb járványhullámok megjelenésével egyre több fiatal betegedett meg. A hivatalos járványügyi oldal adott időszakra vonatkozó adataival összevetve azonban azt tapasztaltuk, hogy a koronavírus-fertőzöttek száma akár több ezerrel magasabb lehet, mint amit eddig gondoltunk.
Július 4-én fordultunk közérdekű adatigényléssel a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK). Ezúttal a járvány hazai megjelenése óta, vagyis 2020. március elejétől regisztrált koronavírus-fertőzöttek életkoráról szerettünk volna többet megtudni.
Korábban ugyanis nem volt elérhető ilyen adat. Annak ellenére, hogy az elhunytakról meglepően részletes információkat közölnek egy folyamatosan frissülő táblázatban, ami nemcsak az elhunyt korát, nemét tartalmazza, hanem az alapbetegségeiket is. Tavaly májusi cikkünkben részletesen elemeztük ezeket az adatokat.
Most azt kértük az NNK-tól, hogy küldjék el a napi bontásban a regisztrált koronavírus-fertőzöttek számát, és tüntessék fel a betegek korát is. Választ végül 30 nap után kaptunk, 2020. március 4-től 2021. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó validált adatbázist bocsátottak rendelkezésünkre, korcsoportos bontásban. „A felfedési kockázat kiküszöbölése végett a kért adatokat a 3 vagy az alatti esetszám esetén a számok kipontozásával adom meg” – írták.
A 40-49 éves korosztályban volt a legtöbb fertőzött
A táblázat a járvány kezdetétől egészen a tavalyi év végéig összesen 1,25 millió regisztrált fertőzöttet tart nyilván. Közülük
legtöbben a 40-49 éves korosztályhoz tartoztak, akik az összes fertőzött 22 százalékát tették ki.
Őket követik 16-16 százalékkal a 30-39, illetve az 50-59 év közötti fertőzöttek. A legkevesebb beteg a 90 év feletti korosztályban (0,7%) és a legkisebbeknél, a 9 év alatti korcsoportban (3,45%) volt.
Összességében azonban elmondható, hogy a betegek több mint fele (54,5%) 30-60 év közötti volt.
Minden ötödik fertőzött a 60 év feletti korosztályhoz tartozott, minden negyedik a 30 év alatti korcsoportból került ki.
Megnéztük azt is, hogy az egyes járványhullámokban hogyan alakult a fertőzöttek korcsoportok szerinti megoszlása. Az első járványhullám 2020. márciustól nyárig tartott, a második hullám 2021. februárig. A harmadik szintén nyáron ért véget, az esetszámok pedig a tavalyi évben is –csakúgy, mint 2020-ban – ősszel kezdtek el újra emelkedni.
Arról, hogy a járvány negyedik hulláma sok szempontból hasonlóságokat mutatott az egy évvel korábbi, második hullámhoz, egy tavaly novemberi cikkünkben írtunk részletesen. Összehasonlítottuk a négy hullám különböző görbéit, a fertőzöttek és elhunytak hétnapos átlagától kezdve egészen a lélegeztetőgépen lévő betegek számáig.
Így követi a negyedik hullám a második alakulását | atlatszo.hu
Leginkább az aktív fertőzötteket mutató grafikonon és az utolsó két ábrán látszik legjobban a kísérteties hasonlóság: a kórházi ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma szinte ugyanolyan ütemben emelkedik, mint egy éve. Az abszolút számokat tekintve viszont a kórházban kezelteké elmarad a tavalyitól, a lélegeztetőn lévőké pedig megegyezik, ahogy az aktív fertőzötteké is majdnem azonos (minimálisan elmarad).
A fertőzöttek életkorát tekintve ugyanakkor akadtak különbségek: míg az első hullámban arányaiban sok idős, 80 év feletti betegedett meg (19,19%), az idő előrehaladtával egyre többen kapták el a vírust a fiatalabb korosztályokból is.
A második és harmadik hullámban a 40-49, és az 50-59 éves korcsoportból került ki a legtöbb fertőzött. A negyedik hullámban pedig a 20 év alatti betegek száma is jelentősen emelkedett (több mint 16 százalékra), ezzel párhuzamosan pedig arányaiban jóval kevesebb idős betegedett meg. Míg az első hullám során minden ötödik beteg 80 év feletti volt, a negyedik hullámban már csak minden harmincötödik fertőzött tartozott ebbe a korosztályba.
Nem egyeznek a számok
A konkrét számok mellett ugyanakkor az is érdekes, hogy a most kapott adatok mennyire egyeznek meg a hivatalos járványügyi tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu számaival. A tavalyi év végéig a koronavirus.gov.hu 1 256 415 fertőzöttet tartott számon. Ugyanerre az időszakra az NNK-tól most megkapott adatbázisban azonban már 1 258 027 fő jelenik meg, ami 1600-al több a hivatalos járványoldal számainál.
Mindez azért különösen érdekes, mert az NNK által rendelkezésünkre bocsátott táblázatban a három alatti esetszámokat tartalmazó cellákat kipontozták, azaz jópár értéket nem ismerünk pontosan az egyes korcsoportokban. Az eltérés ezért akár még ennél is nagyobb lehet, hiszen a kipontozással elfedett fertőzöttek száma számításaink szerint valahol ezer és háromezer között mozog.
Pedig ha a két adatbázis megegyezne, akkor a jelenlegi adatsornak kevesebbnek kellene lennie a hivatalosan közölt számoknál. Válaszlevélben érdeklődtünk az NNK-nál azzal kapcsolatban, hogy mi magyarázza az eltérést, egyelőre azonban nem kaptunk választ kérdésünkre.
Szintén figyelemreméltó, hogy nemcsak a járványügyi tájékoztató oldal számaival nem egyeznek a most kapott adatok, hanem egy korábban NNK által elküldött adatbázissal sem.
Múlt heti cikkünkben bemutattuk településszintű bontásban a tavalyi év koronavírus fertőzöttjeinek oltási kórtörténetét – a fertőzöttek száma ebben az esetben sem egyezett meg a koronavirus.gov.hu számaival. Több mint háromezer volt a különbség, ennyivel több fertőzött szerepelt abban az adatbázisban.
A regisztrált koronavírus fertőzöttek több mint 70 százaléka oltatlan volt 2021-ben | atlatszo.hu
Ezek az adatok csak iránymutató jellegűek, pontos következtéseket nem tudunk levonni belőlük, már csak azért sem, mert nem tudjuk, a koronavírus fertőzöttek mikor kapták el pontosan a vírust, és ahhoz képest mikor lettek beoltva. Emellett az sem mindegy, hogy milyen vakcinát kaptak az oltottak.
Ha a most kapott adatbázisban csak a tavalyi év fertőzöttjeit nézzük, akkor is jelentős eltérések vannak. Múlt heti cikkünk adatait összevetve a mostanival (és ezúttal ott is figyelmen kívül hagyva a kipontozott cellákat), összesen 934 508 fertőzöttet látunk a tavalyi évben. A koronavirus.gov.hu szerint ez a szám 931 901, míg a most kapott adatbázis 934 076 fertőzöttet tart nyilván a tavalyi évre vonatkozóan.
És nem ez az első eset, hogy hasonló eltéréssel szembesülünk. Május végén megkaptuk, hogy 2022 január végéig mennyien vesztették életüket koronavírusban egy adott településen egy-egy napon. Azonban a hivatalos koronavírus-tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu napi halálozási számaival összehasonlítva több mint 1600 elhunyt hiányzott az adatbázisból. Hétfői cikkünkben pedig megírtuk, hogy az elhunytak életkorát és nemét tartalmazó idősoros adatbázist kértünk az NNK-tól, a táblázat pedig a publikus számoktól és korábbi NNK-s adatsoroktól is jelentősen eltérő számokat tartalmaz.
Ismét a hivatalos járványportálon közöltektől eltérő adatokat kaptunk az NNK-tól az elhunytak számáról | atlatszo.hu
Eddig soha nem látott részletességű adatokat kaptunk a Nemzeti Népegészségügyi Központtól a koronavírus-fertőzésben elhunytakról. A táblázatból kiderül, hogy 2022 január végéig mennyien vesztették életüket koronavírusban egy adott településen egy-egy napon. Azonban a hivatalos koronavírus-tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu napi halálozási számaival összevetve azt tapasztaltuk, hogy valami nem stimmel az adatokkal: több mint 1600 elhunyt hiányzik ugyanis a most kapott adatbázisból.
Korábban már megnéztünk több, mások által elküldött koronavírus tematikájú adatigénylést is, például a K-Monitor által korábban kapott adatokat, és ezeket összevetettük a hivatalos számokkal. Ezekben az esetekben sem stimmeltek az adatok. Mikor az eltérések okáról érdeklődtünk, utólagos korrigálásra hivatkozott a Müller Cecília vezette NNK.
„Megmagyarázta” Müller Cecília, miért hiányzik 1630 elhunyt a központi adatbázisukból | atlatszo.hu
A jelentős, adatforrások közötti eltérések miatt visszakerestük néhány korábbi sikeres adatigénylést, és összevetettük a központi kommunikáció által közölt számokkal. A vizsgált adatigénylések mindegyikében voltak olyan eltérések, amelyek sem egymással, sem a koronavirus.gov.hu-n közzétett számokkal nem egyeztek meg.
„A táblázatok a nyilvántartásban jelenleg elérhető adatok alapján készültek el, így a táblázatokban található adatok eltérhetnek a központi kommunikáció által korábban nyilvánosságra hozott adatoktól. Ennek több oka lehet, egyrészt jellemzően az előző napi adatokat másnap reggel publikálták, másrészt a nyilvántartásban folyamatos az adattisztítás, mely szintén eltérésekhez vezet” – magyarázták.
|
A járvány első négy hullámában a 40-es korosztályból kapták el legtöbben a koronavírust
|
Egy újabb sikeres adatigényléssel ismét sikerült többet megtudnunk a koronavírus-járvány terjedéséről. Közérdekű adatigénylésben kértük ki a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK) a regisztrált koronavírus-fertőzöttek életkorára vonatkozó idősoros adatokat. Az adatokat végül a járvány hazai megjelenésétől, azaz 2020 márciusától 2021 végéig kaptunk meg, és az NNK tíz korcsoportba sorolta be a regisztrált fertőzötteket. A kapott táblázatból jól látszik, hogy az újabb járványhullámok megjelenésével egyre több fiatal betegedett meg. A hivatalos járványügyi oldal adott időszakra vonatkozó adataival összevetve azonban azt tapasztaltuk, hogy a koronavírus-fertőzöttek száma akár több ezerrel magasabb lehet, mint amit eddig gondoltunk.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/adat/2022/08/16/a-jarvany-elso-negy-hullamaban-a-40-es-korosztalybol-kaptak-el-legtobben-a-koronavirust/
|
2022-08-16 11:04:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2022. július 29-én, egy hónap várakozás után megkaptuk az NNK-tól az elhunytak oltási kórtörténetét tartalmazó adatbázist. Az idősoros táblázat tartalmazza, hogy a 2021-ben elhunytak mikor és milyen típusú első, második és harmadik oltást kaptak. A 28 287 elhunytból 7531-en kaptak oltást is. Noha az elhunytak körén belül a Pfizerrel oltottak aránya volt a legmagasabb, ez abból is fakad, hogy ezt az oltást kérték többen. A beadott oltóanyagok alapján viszont a Sinopharmmal oltott elhunytak voltak magasabb arányban – az első, második és harmadik beadott oltások tekintetében is.
2022. július 29-én, egy hónap várakozás után sikeresen zárult legújabb adatigénylésünk, amit az NNK-nak nyújtottunk be. Azt szerettük volna megtudni, hogy a koronavírus-járvány idején elhunyt személyek mikor, milyen típusú vakcinával és hány alkalommal voltak beoltva.
Ennek a listának a meglétére egy korábbi, szintén az NNK-hoz benyújtott adatigénylésünk során kapott kimutatás kódja alapján következtettünk, melyből kiolvasható volt, hogy tárolnak oltási adatokat is az elhunytak számát tartalmazó adatbázisukban.
Az eddiginél részletesebb halálozási adatokat kaptunk, amelyek viszont megkérdőjelezik a hivatalos adatközlést | atlatszo.hu
Magyarországon eddig több mint 28 ezer áldozatot követelt a koronavírus-járvány. A hivatalos járványügyi tájékoztató oldal szerint a legtöbbüknek volt valamilyen alapbetegsége. Elemeztük az elhunytakról közzétett adatokat a járvány megjelenésétől kezdve, ebből pedig egyértelműen látszik, hogy melyek azok az egészségi problémák, amelyek rizikófaktort jelenthetnek. Ugyanakkor az adatszolgáltatás problémás pontjaira is rávilágít az elhunytakat összegyűjtő táblázat.
A jelenlegi sikeres igénylést viszont többszörös módosítás után tudtuk csak megszerezni. Első körben túl nagy volt az igénylésünk merítése. Egyben szerettük volna kikérni az elhunytak idősoros, településszintű, oltási adatokat tartalmazó adatbázisát, ami a túlzott részletesség miatt bizonyos települések esetében már személyes adat kiadásának minősült volna:
„Tekintettel arra, hogy az elhalálozás időpontjában koronavírus fertőzöttként nyilvántartott személyek száma napi szinten a települések jelentős részében legfeljebb 1-2 fő, amennyiben további azonosító adatokat (nem, kor) rendelünk hozzá, akkor lehetővé tesszük a név szerinti azonosításukat, s ezáltal személyes adatokat adnánk ki” – írta erre az NNK.
Az igénylést ezután újból beadtuk, immáron az azonosításra szolgáló adatok nélkül. A kapott táblázat a 2021-ben elhunytak településszintű, egész évre összesített adatait tartalmazta, melyben az egy, kettő és három oltást kapott elhunytak száma is fel volt tüntetve. Erről korábbi cikkünkben írtunk bővebben.
Tavaly a koronavírusban elhunytak negyede volt legalább egyszer oltott | atlatszo.hu
Ez az információ önmagában fenntartásokkal kezelendő ugyanis két nagyon fontos tényezőt – és azok összefüggését – az adatbázis alapján nem lehet kimutatni: nem tudjuk, hogy mikor kapták meg az elhunytak az oltásokat, és azt sem, hogy mikor veszítették pontosan az életüket. Ennek a két dátumnak a különbsége ugyanis kimutathatóvá tenné az oltás hatékonyságát, a fertőzés elleni védelem időtartamát.
Ez az adatbázis már adott egy becslést arról is, hogy mennyi volt a 2021-ben elhunytak valódi száma – mely már egy korábbi megigényelt adatsor tanúsága szerint is jelentősen eltért a koronavírus-járvány információs weboldalának szánt koronavirus.gov.hu-n megosztott számokkal. A 2021-ben elhunytak számát a táblázat szerint 28 153 főre kalkuláltuk, mivel a három vagy annál kevesebb elhunytat regisztrált településeknél – a beazonosíthatóságot kiküszöbölve – nem tüntettek fel értéket, a cellákat kipontozták.
A legújabb idősoros és minden egyéb oltási információt (dátum, típus, oltás száma) tartalmazó adatbázis legelőször ezt a becslést konkretizálja:
2021-ben 28 287 fő vesztette életét a járványban, míg a koronavirus.gov.hu-n 29 649 fő szerepel: 1362 fővel több, mint az NNK által validált, valóban koronavírusban elhunytak száma.
A negyedik hullámban a kétszer oltott elhunytak aránya magasabb lett
Az idősoros adatok alapján kimutathatóvá vált az egyes napokon egyszer, kétszer vagy háromszor oltott elhunytak száma és aránya is az adott napon elhunyt összes áldozaton belül.
Az oltott elhunytak száma az oltási terv előrehaladtával párhuzamosan változott. 2021 év elején az egy oltást kapott elhunytak száma volt a magasabb, 1640 fő azelőtt veszítette életét, hogy a második oltást megkaphatta volna, tehát kevesebb mint 28 nap telt csak el az első oltás és a halálozás között. Ezen felül 1431 egyszer oltott elhunyt nem is akart a második oltás lehetőségével élni, haláluk az első oltás után több mint 28 nappal következett be.
Az összes oltott elhunyt közül a legtöbb elhunyt csak két oltást kapott: a második oltást kérők közül 118 fő még a vakcina hatásának kialakulása előtt életét veszítette a fertőzésben – tehát halálukig nem telt el két hét sem a második adag felvételét követően. 2975 fő nem élt az emlékeztető oltás lehetőségével, ők a második oltás után több mint négy hónappal – ami a harmadik oltás felvételének második oltástól számított ajánlott ideje – veszítették életüket.
Végül pedig 696 fő volt, aki három oltás után veszítette életét, ebből 644 fő a harmadik oltás beadása után kevesebb mint négy hónappal, 52 fő pedig több mint négy hónappal hunyt el.
Ugyanezt a felosztást mutatjuk be az alábbi diagramon is, itt viszont minden vonal egy oltott elhunytat reprezentál, az oltás hossza és színe pedig az egyes oltások (és a halálozás) között eltelt időnek felel meg.
Az oltott elhunytak többsége Pfizert és Sinopharmot kapott
Az adatigénylésben a dátumok mellett megkaptuk az első, második és harmadik beadott oltás típusát is. Az év elején, amikor az oltás még kevésbé volt elérhető, és csak néhány, nyugati típusú oltóanyag volt az országban, látható, hogy már volt néhány Pfizerrel vagy Modernával oltott elhunyt. A harmadik hullám felfutásával egyidejűleg megérkeztek az első keleti szállítmányok is, kérhető volt már a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V is.
A harmadik hullám felerősödésével az elhunytak száma is megnőtt, és ezzel együtt az oltott elhunytak aránya is. Ebben az időszakban viszont már egyes napokon több volt a Sinopharmmal egyszer oltottak száma, mint a Pfizerrel. A második oltáshoz szükséges 21/28 nap várakozási idő a harmadik hullám enyhülése alatt történt, így kevesebb a kétszer oltott elhunytak száma a hullám vége felé, viszont itt is inkább a Sinopharmmal oltottak száma volt magasabb.
A nyári enyhülést követő negyedik hullám során már az omikron variáns volt a domináns, ami erőszakosabb volt a korábbi mutációnál, az oltás hatékonysága is enyhébb volt ezzel a változattal szemben. Emellett látható, hogy az egyszer és kétszer oltottakon belüli megoszlás nem tér el jelentősen, ha az oltások típusát nézzük – viszont azok, akik első és második oltásnak Pfizert kértek, ők amiatt reprezentáltak magasabb arányban a negyedik hullám során, mert ők már éltek az augusztustól elérhető harmadik oltás lehetőségével is. Harmadik oltásból pedig a többség (az oltást kérők 98 százaléka) Pfizert kapott.
A harmadszor oltottak 98 százaléka nyugati oltóanyagot kapott emlékeztető oltásnak | atlatszo.hu
A különbség három vakcinánál különösen feltűnő volt: az NNK által küldött táblázat szerint április végéig 22 100 adag Modernát szállítottak ki 21 kórházba. Ez azonban akárhogy is nézzük, elenyésző része (mindössze 6 százaléka) az ekkorra már hivatalos adatok szerint hazánkba érkezett 367 ezer oltóanyagnak, amiből közel 268 ezer adagot használtak fel április végére.
Az egyes elhunytakhoz köthető első, második és harmadik oltás típusát az alábbi diagramokon úgy mutatjuk be, hogy az egyes kategóriákon belül a vonalak hossza az adott oltás és az elhalálozás között eltelt napok számát jelölik. A diagramokon a kategóriákon belül csak azokat az elhunytakat jelöljük, akik csak egy, csak kettő vagy mindhárom oltást megkapták. A vakcinanevekre kattintva kiszűrhetők az egyes típussal oltottak.
A csak egyszer oltottaknál látható, hogy nagyon sokan azonos idővel az oltás beadása után veszítették életüket – mely a harmadik hullám magas halálozási számával is magyarázható. Ezután az egy dózisú janssenes elhunytak száma ugrik meg egy hosszabb időtartam elteltével – ezek az esetek már a negyedik hullámhoz köthetőek.
A csak kétszer oltottaknál a „görbe” kevésbé az elején meredek: a kezdeti, több elhunyt a második hullám végét jelöli, a nyári enyhülés során kevesebb a kétszer oltott elhunyt, majd a negyedik hullám során a számuk megnőtt.
A háromszor oltottak között értelemszerűen nem látható enyhülés a görbületben, mivel minden harmadik oltást 2021-ben augusztus után, a negyedik hullám előtt és az alatt adtak be.
Az oltott elhunytak első oltásnak legnagyobb arányban Pfizert kaptak (45%), amit a Sinopharm követ (32%). Az arány a második oltásoknál is hasonló: 49% Pfizer, 30% Sinopharm. A három oltással elhunytak harmadik oltóanyagnak pedig 85 százalékban Pfizert kaptak, és csak 8 százalékuk kapott Sinopharmot.
Emellé viszont érdemes az egyes dózisokként beadott oltóanyagok arányában is megvizsgálni az oltott elhunytak arányát: Mivel Sinopharmból a három dózisból összesen 2,2 milliót adtak be 2021-ben és Pfizerből 7,7 milliót, így az oltottakon belüli megoszlásban aránytalanul magasabb a Sinopharmmal oltottak aránya, az oltáshoz mért arány terén pedig minhárom dózisnál a Sinopharm a legmagasabb.
A Sinopharmot első oltásként kérők 0,22 százaléka, második oltásként kérők 0,13 százaléka és a harmadik oltásként kérők 0,09 százaléka veszítette életét, ami a legmagasabb arány a többi típushoz képest.
Eddig az oltások dózisonkénti értelmezését mutattuk be, viszont a valóság ennél összetettebb: számos kombináció volt 2021-ben a beadott oltások típusát tekintve. Volt, aki már második oltásra is mást kapott, mint elsőre. A harmadik oltás során már szinte bármelyik típus kombinálható volt a korábbi dózisokkal, így a lehetséges kombinációk száma inkább a harmadik oltások beadásával nőtt meg. Ezeket a kombinációs útvonalakat mutatjuk be a lenti diagramon: a kör közepéről kifele haladva az egyes oltásokat – és azok kombinációit – lehet lekövetni. A vonalon megjelenő pontok a kapott dózist jelölik: ahol csak egy pont van a vonalon, ott egy oltás után, ahol két pont van, ott két oltás után, ahol pedig három pont van, ott három oltás után veszítette a fertőzött az életét.
Szabó Krisztián
Címlapkép: diagram az NNK-tól kapott adatokból
|
A Sinopharmmal oltottak közül hunytak el tavaly a legtöbben a beadott oltások arányában
|
2022. július 29-én, egy hónap várakozás után megkaptuk az NNK-tól az elhunytak oltási kórtörténetét tartalmazó adatbázist. Az idősoros táblázat tartalmazza, hogy a 2021-ben elhunytak mikor és milyen típusú első, második és harmadik oltást kaptak. A 28 287 elhunytból 7531-en kaptak oltást is. Noha az elhunytak körén belül a Pfizerrel oltottak aránya volt a legmagasabb, ez abból is fakad, hogy ezt az oltást kérték többen. A beadott oltóanyagok alapján viszont a Sinopharmmal oltott elhunytak voltak magasabb arányban – az első, második és harmadik beadott oltások tekintetében is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/adat/2022/08/08/a-sinopharmmal-oltottak-kozul-hunytak-el-tavaly-a-legtobben-a-beadott-oltasok-aranyaban/
|
2022-08-08 11:06:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Magyarország adósságállománya az elmúlt 20 évben közel megtriplázódott. A 2000-es évek első felében folytatott fiskális politikai megoldásokat, a 2008-as gazdasági válság okozta hitelfelvételeket, a koronavírus miatti járványügyi intézkedésekkel járó bevételkiesést és extra kiadásokat, illetve az áprilisi választásokat megelőző erősteljes túlköltekezést tekintve az adósságállományunk ilyen mértékű elszállása talán nem is túl meglepő. De mi a helyzet más uniós országokban? Hol tart Magyarország más nemzetekhez képest? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat az adatok, és két szakértő, Bod Péter Ákos és Lentner Csaba segítségével.
Az Index 2018-as rövid összeállításában bemutatta, hogyan változott a magyar államadósság 2002 és 2017 között. A cikkben két fontos számértéket – és ezek hányadosát – emelték ki, melyek segítenek meghatározni egy ország államháztartási hiányának helyzetét: a GDP-t, az államadósságot és az államadóssági rátát, amely az adósságállomány és a GDP hányadosa (vagyis azt jelzi, hogy az államadósság hány százaléka az ország éves össztermelésének). Nézzük meg tehát legelőször ezt a három értéket az Európai Unió tagállamaiban 2002-től 2021-ig.
Az elmúlt 20 év adataira visszatekintve kijelenthető, hogy Magyarország államadósságának változása nagyjából megfelel az EU-s átlagnak, nem látható kiugró eltérés. Az inflációval korrigált reálértékű államadósság 2002 és 2009 között nagyobb ütemben növekedett, 2010 után viszont az uniós átlaggal összevetve ugyanazt a lassan emelkedő tendenciát tapasztaljuk, sőt: 2020-ban az EU-s országok átlagos adósságállománya a koronavírus hatására nagyobb ütemben nőtt, mint országunké.
Magyarország reálértékű adósságállományának változása követte az EU-s átlagot az elmúlt 20 évben
Az országok adósságrátájának mérésére és elemzésére jellemzően az adósság GDP-hez (bruttó nemzeti össztermékhez) viszonyított mértékét szokás vizsgálni. GDP tekintetében már nagyobb kilengésekkel találkozunk. 2008 és 2009 között Magyarország GDP-je drasztikusan (12,5%-kal) esett vissza, ami az EU-s átlaggal (-1,4%) összevetve meglehetősen rossz eredmény. 2010-től szintén nagyfokú az eltérés: a válság lassú múlásával Magyarország GDP-je 2019-ig 33,7%-kal bővült, míg az EU átlag 23,3%-os növekedést mutat.
Reálértékű GDP változása az Európai Unióban
Ezeket a változásokat az államadóssági ráta (adósságállomány az adott évi GDP-hez viszonyítva) többé-kevésbé jól lekövette. A következő ábrán látható, hogy hazánkban 2007 és 2010 között a drasztikus GDP-visszaesés (recesszió) hatására az addig az átlagosnál alacsonyabb (50-60% körüli) adósságráta 2010-re 80%-ra ugrott, ami az uniós átlaghoz képest erős növekedést jelent. Ezzel szemben az is leolvasható az ábráról, hogy 2010 után az EU országok adósságállományának GDP-hez viszonyított csökkenése (80,4%-ról 77,5%-ra) alacsonyabb mértékű volt, mint a magyar adósságcsökkenés üteme (80%-ról 65,5%-ra).
2010 után a GDP százalékában mért adósságállomány Magyarországon nagyobb ütemben csökkent, mint az EU-ban
Az adósság változásának mértéke tehát erős összefüggést mutat az adott ország GDP-jének változásával. Ez alapján érdemes azt is megvizsgálni, hogy egy-egy ország a 2010 és 2019 között tapasztalt gazdasági konjunktúrát (GDP növekedést) milyen mértékben „áldozta be” az adósságállománya csökkentésére. A következő, interaktív ábrán országonként megtekinthető, hogy egy-egy ország hogyan használta ki a gazdasági növekedést adósságának csökkentésére.
Minél egyenletesebben tart szét egy-egy ország esetében a 2010 utáni GDP növekedés és adósságcsökkenés, annál inkább elmondható az, hogy a növekedés (egy részét) az államadósság csökkentésére használták fel.
Az így gazdálkodó országok közé tartozik Ausztria (2016-tól), Bulgária (2016-tól), Hollandia (2014-től), Németország (2016-tól) és Svédország (2015-től). Magyarország 2010-től az EU-s átlagnak megfeleltethető kategóriába esik, miszerint hiába növekedett – akár nagyobb mértékben is – a GDP, az adósságállomány nemhogy csökkent, hanem – kis mértékben ugyan, de – nőtt. Belgiummal, Ciprussal, Finnországgal, Franciaországgal, Horvátországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával, Luxemburggal, Olaszországgal, Portugáliával, Romániával, Spanyolországgal és Szlovákiával alkotunk egy csoportot e tekintetben.
Reálértékű államadósság és GDP változása országonként
Ezeket a tendenciákat törte meg a 2020 elején kezdődő pandémia. A fenti, országonként elemezhető ábrán jól látszik, hogy 2020-ban szinte az összes uniós országban csökkent a GDP. Ez alól kivételt jelent Dánia (+1%), Írország (+6,6%), Litvánia (+2,4%), Luxemburg (+3,2%) és Svédország (1%). Magyarországon 6,3%-kal csökkent a GDP, az államadósság pedig 10,8%-kal növekedett 2019 és 2020 között. Az EU-s átlagnál (3,4%-os GDP csökkenés, 11%-os adósságállomány-növekedés) GDP tekintetében rosszabb, adósság tekintetében hasonlóak az eredmények. A következő évben azonban drasztikus eltérést tapasztalhatunk: az EU-ban az átlagos államadósság-növekedés 3,6%-os volt, míg Magyarországon 6,5%. A 2021 év végén (és 2022 év elején) főként a választásoknak tulajdonítható kormányzati túlköltekezés meghozta az eredményét, a kelet-európai régióban tavaly mi voltunk a legrosszabban teljesítő ország az egy főre jutó államadósság tekintetében.
A kelet-európai régión belül 2021-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egy főre jutó államadósság
Az adatok alapján összeségében kijelenthető, hogy Magyarországon a 2008-as válságból történő kilábalás éveiben az államadósság csökkenése a GDP növekedési ütemével nem volt egyenesen arányos. Ez a jelenség az Európai Uniós országok nagy részére igaz, néhány kivételtől eltekintve. A pandémia szintén nem térítette el országunkat az EU-s fősodortól, azonban az országgyűlési választások előtti extrém kiadásnövekedés látható nyomokat hagyott az adósságállományunkon más országokhoz viszonyítva is. Ez egy drasztikusabb korrekciót jelez előre, melyet már tapasztalhatunk is az ötödik Orbán-kormány első intézkedései között (pl. az extraprofitadó intézménye vagy a rezsicsökkentés kedvezményezettjeinek szűkítése).
Az adatok bemutatása mellett megkérdeztünk két szakértőt is a magyar és nemzetközi államadósság változásáról: Bod Péter Ákost (közgazdász, a Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az MTA doktora, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke) és Prof. Dr. Lentner Csabát (közpénzügytan professzor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széll Kálmán Állampénzügyi Kutatóműhelyének vezetője). A kérdésekre a két megkeresett szakértő írásban reagált, válaszaikat alább mutatjuk be.
Válságkezelés magyar módra
Átlátszó: A 2008-as gazdasági válságot és a 2020-as koronavírus járvány okozta visszaesést összevetve, az Eurostat adatai alapján Magyarország az EU-s átlaghoz viszonyítva az előbbi esetben rosszabb, utóbbi esetben jobb teljesítményt tudhat a háta mögött a GDP-hez viszonyított államadósság tekintetében. Hogyan értékeli a két válság kezelése közötti különbséget az államadóssági ráta szempontjából?
Bod Péter Ákos: Az államadósság alakulása egyike a sok fontos nemzetgazdasági mutatónak, de szokványos időszakban keveseket foglalkoztat. Nem számít a gazdaságpolitika mumusának, ha éppen pénzbőség van a világban, és így a hazai és a nemzetközi kamatok szintje alacsony; ekkor ugyanis csekély az a kamatteher, amelyet a későbbi évek adófizetői örökölnek meg, amikor a hivatalban levő kormány az adósságállomány mérséklése helyett inkább megnöveli a tartozást.
Most azonban egészen más a helyzet, mert erőteljesen megy felfele a kamatszint az egész világban. Ezzel pedig minden hónapban egyre drágább az újabb kötvénykibocsátás, amivel a régebbi adósságállományt meg persze a mostani túlköltést finanszírozza az állam (nálunk konkrétan az Államadósság Kezelő Központ, ÁKK). Az adósság/GDP mutató leginkább a nemzetközi összehasonlításokhoz jó, no meg akkor jut igazi szerephez, ha teljesítendő határértékké teszik. Ilyen az EU stabilitási és növekedési paktumában és egyidejűleg az euró-átvételhez kijelölt úgynevezett Maastrichti kritériumrendszerben szereplő 60 százalékos határérték. Amikor úgy nézett ki, hogy Magyarország új EU-tagként igyekszik az elsők között belépni az euró-övezetbe, akkor fontos lett a maximum 60 százalékos adósságráta és az éves államháztartási hiány maximum 3 százalékos mértéke. Azonban a 2001 és 2006 közötti pénzszórási években az addigi elfogadható mértékű adósságráta elszállt, és ezzel már a 2008-as pénzügyi válság előtt odalett a gyors belépés esélye. 2010 után pedig a szuverenista felfogású Orbán-kormány teljesen irányt váltott; szemben az első kormányciklus idején hirdetett nézetével az újra hatalomra kerülő Fidesz nyilvánvalóan nem akarja az euróövezeti tagságot. Az Alaptörvénybe beíratták, hogy a forint a nemzeti valuta – addig ilyen mondat nem szerepelt az Alkotmányban.
A 60 százalékos limitnek jelenleg nincs különösebb jelentősége számunkra, mert jelenleg semelyik belépési ismérvet nem teljesíti Magyarország. A 3 százalékos éves megengedett deficit előírásának viszont 2013 és 2019 között gondosan eleget tett a kormány, hogy azzal távol tartsa a kukacoskodó Európai Bizottságot. Amint azonban a Covid-járvány miatt az európai intézmények feloldották ezt a korlátot, az Orbán-kormány azonnal jókora deficitet produkált 2020-ban, és azt követően is, mind a mai napig.
Lentner Csaba: A jelenlegi és 2010 utáni magyar válságkezelés alaptétele a közteherviselés. 2010 után a munkát terhelő adó és a vállalati nyereségadó csökkentése, majd az így előálló fizetőképes lakossági és beruházási kereslet-emelkedés után a forgalmi adók érvényesítése, vagyis az ezeken keresztül történő költségvetési bevételszerzés áll a középpontban. Lényeges, hogy sem most, sem tizenkét évvel ezelőtt, a válság kezelésében nem a lakosság, nem az önkormányzatok jövedelmeinek megkurtítása valósult meg, hanem éppen a viszonylag gyengébb költségvetési érdekérvényesítő képességgel rendelkező jövedelemtulajdonosok kedvezményezése, s így a fizetőképes kereslet növelése. Ebben a helyzetben teljesen közömbös, hogy az államadósság mérséklődésének üteme, vagy akár most az emelkedése más országokét felülmúlja.
Bod Péter Ákos: Az adóssághányad kisebb-nagyobb módosulásból én nem vonnék le túl nagy következtetéseket. A hányad romlik (növekszik), ha a számlálóban szereplő államadósság megnő egy adott évben, meg akkor is, ha nevező – azaz a nemzeti összetermék – csökken, márpedig 2020 ilyen esztendő volt egész Európában. Abban az évben a mi gazdaságunk is zsugorodott, egyidejűleg pedig megnőtt a költségvetés adóssága, így természetesen nagyot emelkedett az adóssághányadunk. De azzal nem nagyon lógtunk ki a trendből. Más ügy viszont, hogy 2021-ben is roppant nagy lett a deficit, és az idei első 5 hónap is hatalmas hiányokat hozott.
Lentner Csaba: Egy-egy kiragadott makrogazdasági mutatóval nem lehet egy gazdaságpolitikai kurzust átfogóan értékelni. A lényeg, hogy a magyar kormány továbbra se Brüsszel felé akarjon megfelelni, hanem a hazai társadalmat védje. Nem is hasonlítható a magyar válságkezelés hatékonysága a költségvetési hiány és államadósság tekintetében más országokhoz, hiszen egyedüli ország vagyunk, amelyik az Európai Unió Újjáépítési és Reziliencia Alapjából egy eurócentet sem kapott, ám mégis az EU egyik legjobb növekedési és beruházási aktivitási rátáját tudjuk felmutatni.
Gazdasági növekedés a jövő generációinak kárára?
Átlátszó: Adatforrásaink alapján az EU országok döntő többségénél megfigyelhető, hogy a 2008-as válságot követő konjunktúra időszakában a GDP növekedése nagyobb ütemű volt, mint az államadóssági ráta csökkenése. Ugyanakkor némely ország esetében (például Németország vagy Hollandia) az tapasztalható, hogy a GDP növekményt nagyobb mértékben használták fel adósságcsökkentésre. Mit gondol erről a jelenségről? Milyen mértékben „áldozható be” az éves gazdasági növekedés az államadósság csökkentésére?
Bod Péter Ákos: Valóban, a 2008 nemzetközi pénzügyi válságon és a rákövetkező euróövezeti zavarokon túljutva egészében véve igen előnyös konjunkturális viszonyok érvényesültek Európában, és jó szelek dagasztották a vitorlákat éveken át. Nemcsak a kamatszint süllyedt történelmileg páratlan mélységekbe, de 2014 után a kőolaj és egyéb nyersanyagok ára is leesett, miközben az európai exportőröknek jól ment – ez volt a helyzet a magyar gazdasággal is. Az akkori cserearány-javulást azért hozom szóba, mert most éppen az ellenkezőjét éljük meg:
az ipari termékek és szolgáltatások árszintje alig nő, miközben az energia és fémek világpiaci ára kilőtt.
Visszatérve a közelmúltra: a tagországok egy csoportja valóban már 2010-től azt képviselte, hogy a válságkezelési indítékú nagy állami kiköltekezésnek véget kell vetni, és egyensúlyközeli állami költségvetés kellene. Növekedési áldozat? Ha a gazdasági növekedés elégséges kereslet hiányában leáll, akkor amint J. M. Keynes, a 20. század nagy brit közgazdásza kifejtette, az állam jogosan avatkozik be többletkiadásokkal, de majd az így megugró államadósságot a jó konjunktúra éveiben nagyobb gond nélkül visszatörlesztheti.
Ám abban nincs gazdasági ráció, hogy ha egyébként is növekszik a gazdaság, a kormány akkor is kölcsönökből dagassza a keresletet olyan áron, hogy tízéves vagy húszéves lejáratra hitelt vesz fel. Az adósság ugyanis rámarad a következő évtizedekre: ők fogják elszenvedni a növekedési áldozatot.
No de a gyerekek és a meg sem születettek nem szavaznak, így bizony a demokráciákban, pláne, ha gyenge a választópolgárok jártassága a közügyekben és gazdasági kérdésekben, a költséges és látványos kormányzati fejlesztések hozhatnak voksokat, ha nem teszik fel a kézenfekvő kérdést: ez most az én jövő évi adómból megy, vagy a gyerekem kapja meg a csekket?
Röviden: a tagországok némelyike valóban kiegyensúlyozta a költségvetését a lendületes növekedés éveiben, Németországtól Bulgáriáig. Nálunk is időről időre szóba jött az kiegyensúlyozott államháztartás („nullás költségvetés”), hogy azután az év utolsó hónapjában, sőt, volt úgy, hogy a legutolsó naptári napon a kormány egy halom pénzt kiszórjon a számára fontos célokra, a politika előtt kedves intézményeknek és cégeknek.
Lentner Csaba: Magyarország az előző évtizedben jól teljesített. A Trianon utáni száz év legsikeresebb évtizedét tudhatjuk magunk mögött. IMF, Világbank-hitelek nélkül, sőt, sok esetben Brüsszel közvetlen és közvetett akadályozása ellenre értük el a sikereinket. Az elmúlt évtizedben hazánk az Európai Unió egyik növekedési motorjává vált. 2013 és 2018 között a magyar GDP átlagos növekedési üteme meghaladta az Európai Unió összes régiójának (V3, mediterrán térség, Skandináv országok, Németország, Ausztria, Franciaország) növekedési átlagát. Sőt, Magyarországon javult a legnagyobb mértékben 2002–2007-hez képest 2012–2017 között a költségvetési mérleg-kiigazítás. Mintegy 6 százalékkal sikerült csökkenteni a költségvetési deficitet a Medgyessy-Gyurcsány korszakhoz képest. A 2010–2019-es időszak egy optimális kurzus volt a magyar adottságokhoz és lehetőségekhez képest! Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy közel egymillió embert sikerült a munka világába integrálni, ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a credit crush jelenség sújtotta a vállalatokat, devizahitel-csapdában vergődtek a háztartások és az önkormányzatok, magas devizakitettség jellemezte a központi költségvetést is.
Az elért GDP többletünk már eleve úgy állt elő, hogy az adópolitikai reformokkal a növekedés költségvetési egyensúlyi oldalát kellett első körben megteremteni, majd az így előálló, majd gyarapodó GDP többlet pedig – való igaz – hogy nem teljes mértékben ment adósságcsökkentésre, hanem jó része a családok támogatására fordítódott. Európa legbőkezűbb családtámogatási rendszerét tudhatjuk magunkénak, kikerültünk az adósságcsapdából, és mindezt a 2010-es évtizedben a Világbank és az IMF hitelei nélkül értük. Szabadpiacról szereztünk pénzt, a GDP arányosan 15 százalékkal mérséklődő államadósság finanszírozására, sőt, a belföldi finanszírozási háttér megteremtésével a külső piaci kitettségünk jelentősen mérséklődött. Az, hogy milyen mértékben áldozható be a GDP-növekedés az államadósság csökkentésre? A kérdést ebben a formában felvetni s ez alapján értékelni véleményem szerint túlságosan leegyszerűsítő, merőben elméleti és általánosító, a konkrét, összetett valóságra nem alkalmazható fikció.
A gazdaságpolitikának az adott ország adott körülményeihez, elvárásaihoz kell igazodni. Oda kell tenni a pénzt s ott kell tartani, ahol a legnagyobb szükség van rá, főleg oda, ahol a legnagyobb társadalmi hasznot érjük el.
S ne feledjük, a jó kormányzás legfontosabb háttere a biztos parlamenti többség, a stabil kormányzás. Azok az elméleti közgazdászok, akik a régi tankönyveket követik, vagy külső elvárásoknak akarnak megfelelni, sok esetben pedig nem bizonyulnak jó gazdaságpolitikusnak.
Ellentétes vélemények a régiós elmaradásról
Átlátszó: A legfrissebb adatok szerint tavaly a kelet-európai régióban az egy főre jutó államadósság Magyarországon volt a legnagyobb. Úgy tűnik, hogy 2019-ig jobban teljesítettünk az átlagnál. Véleménye szerint minek köszönhető a régiónkban elfoglalt sereghajtó pozíció?
Bod Péter Ákos: Jó, hogy szóba jött a mi saját térségünk. Ugyanis teljes félreértés, ha a magyar államadóssági hányadot az euróövezethez vagy az EU átlagához viszonyítják, és megnyugodva megállapítják, hogy nem állunk rosszul. Jelenleg az osztrák és a német ráta között vagyunk az adóssághányadot tekintve, no de az eladósodott magyar állam mögött nem áll sem osztrák, sem német szintű gazdaság, termelékenység. Nem is olyan feltételek mellett finanszírozza a pénzvilág a magyar államot, mint a másik kettőt. A német állam a mai adatok szerint másfél százalékot fizet évente a tíz éves állampapírja után, az osztrák kettő százalékot. A magyar 10 éves állampapírok referenciahozama hét és fél százalék a forintpiacokon. Az ÁKK éppen most bocsátott ki a nemzetközi piacokon újabb kötvényeket: a 9 éves eurós kötvény hozama négy és fél százalék. Akár forintban, akár keménydevizában finanszírozzák a nagy és növekvő államadósságunkat, a kamatteher rajtunk nem annyi, mint a piacon a legmegbízhatóbbnak ítélt német államon. Ha pedig az adósságállományunkat a cseh, lengyel, szlovák, román vagy bolgár szinthez mérjük, akkor bizony nagyot nézünk. Most látszik, hogy milyen hiba volt a néhány évvel ezelőtti kegyelmi időszak elpuskázása.
Magyarország államadósság rátája a régiós országokkal összevetve jelentősen magasabb volt az elmúlt 20 évben
Lentner Csaba: Én pont fordítva gondolom, s nem is tulajdonítok nagy jelentőséget az euróban vagy dollárban mért államadósság alakulásának. Elég sokszor megverték a forintot az elmúlt másfél évtizedben. Jelentős és indokolatlan a forint árfolyamvesztése. Közép-Európában a forint ellen folyik a legerősebb spekuláció. A jelenlegi forint/euró árfolyam sem tükrözi vissza megfelelően a magyar gazdaság teljesítményét. Annyira azért nem vagyunk rosszak, hogy 400 forintot kellene adni egy euróért. A problémák inkább abból fakadnak, hogy 2019-ig, a magunkhoz képest kiugróan jó eredményeinket jobbára extenzív kormányzati erőforrások mobilizálásával értük el, és nem jutott elég figyelem a tudástőke-alapú gazdaság fejlesztésére. Hiába hívta fel a Magyar Nemzeti Bank már 2018-ban a versenyképességi programjával az oktatás, az egészségügy határozottabb fejlesztésére a figyelmet, hiába hangsúlyozta a kis- és középvállalatok exportképes árualapok előállítására történő kapacitálását, hiába voltak a zöld gazdaság térnyerésére, a károsanyag kibocsátás mérséklésére vonatkozó javaslatai, bizony még a politikai táboron belül is a kreativitás nélküli hitetlenkedők, a hosszú távú stratégiát átlátni képtelenek rózsaszín álomnak tartották Matolcsy György javaslatait.
A Nemzeti Bank versenyképességi programján humorizálóknak aztán 2020 tavaszán lehervadt a mosoly az arcáról, futottak is a Nemzeti Bankhoz újabb vállalati hitelekért, támogatásokért, s a kormány is eléggé belenyúlni kényszerült a saját bukszájába. Milyen jó lett volna pedig, ha a COVID19-válság a magyar gazdaságot már a tudástőke-alapú versenyképességi fordulat fázisában kapja el. A vállalatok és a lakosság likviditási nehézségeit így nem kizárólag adófizetői és külföldi adósság-keletkeztető tételekből, hanem vállalati és lakossági megtakarításokból lehetett volna áthidalni. És bizony a számok önmagukért beszélnek! Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritás az EU 28 átlagához képest 2010–2019 között Magyarországon 7,6 százalékkal nőtt. Ez szép eredmény, de Litvániában 22,7 százalékkal, Észtországban 18 százalékkal, Lengyelországban 10 százalékkal, sőt, még Romániában is 18,3 százalékos a felzárkózás üteme. Én ezt tartom a fő problémának, nem pedig az államadósság – egyébként mindenhol emelkedő – szintjét. És bizony az előző évtized önmagukhoz képest jó, de nemzetközi térben gyengébb gazdasági, felzárkózási eredményei bázisán a COVID19, vagy az orosz-ukrán háború negatív pénzügyi hatásait is nehezebb kivédeni. Főleg úgy, hogy csak magunkra számíthatunk.
A régiós országok vásárlóerő-paritás alapján meghatározott, egy főre jutó GDP-jének változása 2000 és 2019 között
Ingatag jövőbeli kilátások
Átlátszó: Az elmúlt néhány hónap makrogazdasági történései és az előrejelzések alapján gazdasági szempontból kihívásokkal teli időszaknak nézünk elébe. Megítélése szerint az infláció folyamatos emelkedésével és a jelenlegi gazdaságpolitikai megoldásokkal hogyan fog változni rövid- és középtávon a magyar államadóssághelyzet más uniós országokhoz képest?
Bod Péter Ákos: A legutóbbi, májusi inflációs adat már két számjegyű: 10,7 % a magyar fogyasztói kosár alapján, és 10,8 az uniós („harmonizált”) módszertan szerint a megelőző év májusához mérve. Igen ám, de a magyar fogyasztói kosár egynyolcadát kitevő tételeknél teljesen valóságtól elrugaszkodott hatósági árak vannak érvényben („rezsicsökkentés”, csirkefarhát, 480-as gázolaj). Más tagországban, ahol a ténylegesen drágább energia-import megjelenik a fogyasztói árakban, és az új realitásokat nem fedik el átláthatatlan költségvetési műveletekkel, ott a mienknél jóval nagyobb árindexek is előfordulnak most, ám nem táblázzák be az állami költségvetést csak azért, hogy a végső fogyasztó meg se érezze a valóságot. Közgazdaságilag teljesen értelmetlen ragaszkodni a 2014-es szinten berögzített rezsi-tarifákhoz 2022 nyarán, amikor már minden lényeges körülmény megváltozott. Az persze igaz, hogy a valóságos rezsiköltségek hirtelen érvényesülése esetén sok család nehéz helyzetbe kerülne, bár a leginkább rászorultakat elviselhető költségvetési ráfordítások mellett meg lehet védeni. Ehelyett most a blőd választási ígéreteihez láncolt kormány nyolc kiválasztott gazdasági ágra vet ki súlyos többlet-adókat, amelyek zöme hamar meg fog jelenni a fogyasztói árakban, pénzintézeti és biztosítási tarifákban.
Lentner Csaba: Hasonló a pénzromlás mértéke más európai országokban is, sőt, még az Egyesült Államokban is 10 százalék körüli. Igaz, nekünk kisebbek a kapacitásaink, a tartalékaink, a pénzpiacokra jobban ráutalt ország vagyunk, így az infláció több pénzt fog kiszívni az állam és a lakosság pénztárcájából. A Nemzeti Bank most a pénz sterilizálásával (jegybankba történő elhelyezésével, emelkedő kamatok mellett), következetes piaci hitelszabályozással, s az alapkamat és a kamatfolyosó emelésével tud segíteni. Sorra veri vissza a forint elleni spekulációs támadásokat a jegybank, mint az áprilisi választások előtt is látható volt. Ám a kamatemelések egyrészt javítják a forint árfolyamát, mérséklik az inflációt, de ugyanakkor emelik az egyébként is emelkedő magyar államadósság külföldi piacokról történő finanszírozási költségeit. És erre nagyon rá is kényszerülünk, hiszen magyar állampapírt csak jóval magasabb hozamon vásárolnak a befektetők, sőt, még így is vannak problémák, hiszen nem minden állampapír-piaci aukció sikeres. Tehát alapkamatot kell emelni, ami alapján emelkedni fognak az állampapír-piaci referencia-hozamok, biztonságosabbá, lefedettebbé válik a magyar állam működésére fordítható, külföldről bevont pénztömeg, másrészt a néha túlzóan magas vállalati és lakossági hitelfelvételeket is mérsékli a Nemzeti Bank kamatemelése.
Rövid távon úgy tűnik, hogy az európai térben az államadósság-csatát elveszítjük, tehát tovább fog emelkedni az állam tartozásállománya, de hosszabb távon van remény.
Egy versenyképes, energiatakarékosabb, hatékonyabb energiamixszel termelő nemzetgazdasági struktúra, amelynek a termékei, szolgáltatásai kelendőbbek, jobban eladhatók belföldön és külföldön is, bizony tartósan képes arra, hogy a GDP-t érdemben emelje, emelje a vállalati és nemzetgazdasági nyereséget, saját erős tőkefelhalmozást eredményezzen a vállalatoknál. Vagyis? Bármennyire is nehéz lesz, bármilyen arcvesztések is következnek be, de vissza kell térni a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programjához, a fenntartható közgazdaságtan alapjaihoz.
Bod Péter Ákos: Hogy az ilyen kapkodó, improvizáló intézkedésekre miként reagálnak az érintett iparágak, mit tesznek az emberek, azt ma még nem látni. Az intézkedések egy része bizonyára ütközik uniós szabályokkal, és nem mellesleg a közgazdasági rációval, és összekuszálja az üzleti viszonyokat. A magyar állam külső pénzügyi megítélése – ezzel nem okozok nagy meglepetést – gyengébb, mint a másik három visegrádié, és ez bizony tükröződik a hitelhez jutás kamatfeltételeiben. Hogy mekkora lesz egy vagy két év múlva a magyar államadóssági ráta a GDP százalékában, azt most nem akarom megtippelni, de továbbra is sokkal nagyobb lesz, mint a térségben a sorstárs nemzeteké (a horvát, szerb, ukrán esetet most nem hozva ide), és sajnos, biztosra mondható, hogy a kamatkiadások aránya jelentősen megemelkedik az államháztartás kiadásai között. Félek, hogy az olyan stratégia tételek kárára, mint amilyen az oktatás, egészségügy, tudományos kutatás, környezetvédelem.
|
Nem kiugró a magyar államadósság, a régióban viszont sereghajtók vagyunk
|
Magyarország adósságállománya az elmúlt 20 évben közel megtriplázódott. A 2000-es évek első felében folytatott fiskális politikai megoldásokat, a 2008-as gazdasági válság okozta hitelfelvételeket, a koronavírus miatti járványügyi intézkedésekkel járó bevételkiesést és extra kiadásokat, illetve az áprilisi választásokat megelőző erősteljes túlköltekezést tekintve az adósságállományunk ilyen mértékű elszállása talán nem is túl meglepő. De mi a helyzet más uniós országokban? Hol tart Magyarország más nemzetekhez képest? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat az adatok, és két szakértő, Bod Péter Ákos és Lentner Csaba segítségével.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/adat/2022/06/16/nem-kiugro-a-magyar-allamadossag-a-regioban-viszont-sereghajtok-vagyunk/
|
2022-06-16 11:09:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A járvány után újból beinduló gazdaság energiaéhsége, illetve az orosz-ukrán háború elhúzódása miatt Európában újra központi témává vált az energiakérdés. Az egyre magasabb inflációért is felelőssé tehető energiaár-növekedést a világ összes országa megérzi, de a hagyományos nyersanyagokban hiányt szenvedő kontinensünkön az elmúlt időszakban kiemelkedően fontossá vált a téma. Ez a helyzet, illetve a tudomány által hosszú évek óta sürgetett kibocsátási célok szigorúbbá tétele (és ezeknek a betartatása) következtében a megújuló, alternatív energiaforrások egyre inkább a középpontba kerülnek. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy az Európai Unió energiamixében mekkora arányt képviselnek a megújulók a hagyományos energiaforrásokhoz képest, illetve hogy ehhez viszonyítva Magyarország milyen helyet foglal el más uniós országokkal összevetve.
A különböző energiaforrások megoszlásának részletes vizsgálata előtt érdemes elemezni az EU átlagos energiafogyasztását. Jellemzően a tőlünk északabbra található országok (Finnország, Svédország, Belgium, Hollandia) fogyasztják a legtöbb energiát, míg Magyarország egy főre jutó energiahasználata EU-átlag alatti. A tendenciában azonban érdekes jelenség figyelhető meg: 2014 és 2020 között Magyarország energiafogyasztása 11%-ot emelkedett, míg az Európai Unió országainak átlaga 1%-kal csökkent.
De milyen típusú energiahordozók teszik lehetővé ezeket a fogyasztási adatokat? Az unióban 2020-ban átlagosan az elérhető energia 34%-a kőolajból, 24%-a földgázból, 13%-a atomenergiából, 10,2 szilárd tüzelőanyagokból és 17%-a megújuló energiaforrásokból származott. 2004 és 2020 között a kőolajból származó energia csaknem 5 százalékponttal, a szilárd tüzelőanyagokból származó energia 7 százalékponttal, az atomerőművekből származó energia 2 százalékponttal csökkent, míg a földgázból 2, a megújulókból csaknem 11 százalékponttal áll több az országok rendelkezésére.
A legnagyobb változás tehát a megújuló energiaforrások esetében következett be, ráadásul pozitív irányban.
Emellett az egyes országok részletes energiamixére tekintve hatalmas különbségek tárulnak fel. Vannak országok (például Málta és Ciprus), melyek esete szinte teljes egészében a kőolajtól való függéssel jellemezhető, míg mások láthatóan már évekkel ezelőtt komolyabb lépéseket tettek a megújulók és egyéb energiaforrások felé. Lettországban például már 2004-ben az elérhető energia több mint egyharmadát tették ki a megújulók, Svédország és Finnország 16 év alatt 25 százalékponttal volt képes növelni a megújuló energiaforrások mennyiségét. 2020-ban Svédország elérhető energiájának csaknem felét a megújulók tették ki. Magyarország sajnos elmaradt az EU-átlagtól: 2020-ban a megújuló energiaforrások 11,3 százalékkal képviseltették magukat országunk energiamixében, ami 2004-től 7,7 százalékpontos javulást mutat. 2020-ban a legnagyobb részarányú energiaforrásaink a földgáz (33,5%) és a kőolaj (28,6%) voltak. Emellett érdemes még kiemelni az atomenergia megoszlását (15,5%), hiszen e tekintetben az uniós átlag felett vagyunk.
Mekkora esélye van egy atomkatasztrófának az orosz-ukrán háború miatt? | atlatszo.hu
A másik atomfélelem az atomreaktorok elfoglalásának tényéből fakadt. Már a háború első napján, február 24-én sikeresen elfoglalták a Csernobili Atomerőművet az orosz csapatok, amely akció során a felkavart radioaktív por miatt megnőtt a környéken mért gammasugárzás. A március 6-ára elfoglalt Zaporizzsjai Atomerőműnél pedig tűzeset is volt, aminek helyét a kezdeti információk nem közölték, így akár az is feltételezhető volt, hogy az atomreaktorok kerültek veszélybe.
A megújuló energiában rejlő lehetőségek nagy részét leginkább három területen használják ki az EU-s országok: elektromos áram, hűtés/fűtés és közlekedés. Előbbi két területen Magyarország jócskán átlag alatt teljesít. Elektromosság tekintetében országunk hátulról a második (11,9 százalékban használunk megújulókat erre a célra), a hűtés/fűtésben használt 17,7 százaléknyi megújuló részaránnyal hátulról a hatodik helyezést érjük el az EU-s ranglistában. Az elektromos áramot leginkább Ausztria, Svédország és Dánia, a hűtés/fűtést pedig Svédország, Észtország és Finnország állítja elő megújulókból. Közlekedés terén Magyarország a hatodik, átlag feletti helyezést éri el a 11,7 százalékos megújuló energia részaránnyal. Ebben a kategóriában Svédország, Finnország és Hollandia teljesít a legjobban.
A közlekedésben elért jó eredmény valószínűsíthetően annak köszönhető, hogy Magyarországon az uniós átlag felett vannak jelen a különböző bioüzemanyagok. Az Eurostat adatai alapján az elektromos áram felhasználására fordított megújuló energia 2005 tájékán szinte teljes egészében (85%) szilárd bioüzemanyagok által vált lehetővé. 2020-ra ez az arány 30%-ra csökkent, és a napenergiából származó elektromos áram vált a leggyakoribbá (44%). Az utóbbi évek technológiai fejlődése és az állam által nyújtott pályázati lehetőségek úgy tűnik, megtették hatásukat. Remélhetőleg a most tervezett szabályváltozások nem fogják negatívan érinteni a napenergia részarányának pozitív változását.
Az ábrán az is látható, hogy 2010-től kezdődően a szélenergia is növekedési pályára állt, 2012-ben 27 százalék volt a részaránya a megújuló energiaforrásokból származó áramtermelésből, azonban az utóbbi években hozott szabályzások szinte teljes egészében ellehetetlenítették a szélerőművek telepítését. Ezen intézkedések eredménye meg is látszik a szélenergia részarányának csökkenésében. Pedig a szélenergia részaránya 2004 és 2020 között EU-s szinten megháromszorozódott, amely egy olyan jó adottságokkal rendelkező országnak, mint Magyarország, példamutató lehet. Az Európai Unió megújulókból fedezett áramfogyasztását egyébként a szélenergia mellett a víz- és a napenergia dominálja:
A 2004-től ismert adatok alapján összességében tehát kijelenthető, hogy az EU-n belül általános jelenség a megújulók részarányának növekedése, Magyarország viszont elmarad az uniós átlagtól.
Energiafogyasztásunkat leginkább a bioüzemanyagok és a napenergia-termelés támogatja, mely kiterjeszthető lenne további lehetőségekkel függőségünk csökkentése érdekében. Emellett azt is fontos megjegyezni, hogy az unió által 2009-ben vállalt megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célokat (Franciaországot leszámítva) minden ország teljesítette.
A kérdés az, hogy ezek az eredmények a jelenlegi kihívásokat és a következő évek geopolitikai változásait milyen mértékben tudják kiegyensúlyozni, illetve hogy az egyes országok mennyire lesznek képesek gyorsítani az energiamixük arányainak módosításán.
|
Jobb a helyzet a megújuló energiaforrások terén, de még van hova fejlődnünk
|
A járvány után újból beinduló gazdaság energiaéhsége, illetve az orosz-ukrán háború elhúzódása miatt Európában újra központi témává vált az energiakérdés. Az egyre magasabb inflációért is felelőssé tehető energiaár-növekedést a világ összes országa megérzi, de a hagyományos nyersanyagokban hiányt szenvedő kontinensünkön az elmúlt időszakban kiemelkedően fontossá vált a téma. Ez a helyzet, illetve a tudomány által hosszú évek óta sürgetett kibocsátási célok szigorúbbá tétele (és ezeknek a betartatása) következtében a megújuló, alternatív energiaforrások egyre inkább a középpontba kerülnek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/adat/2022/05/31/jobb-a-helyzet-a-megujulo-energiaforrasok-teren-de-meg-van-hova-fejlodnunk/
|
2022-05-31 11:11:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Lehet még rosszabb is az ellenzék számára, ha nem változtat sürgősen valamin – legalábbis ez derül ki, ha összevetjük a népszavazás számait a választási eredményekkel.
Kevés örömöt hozott április 3-a a Fidesz-ellenes érzelmet táplálóknak, így nem csoda, hogy azt a kevés pozitívumot igyekeztek észrevenni. Az egyik ilyen volt, hogy érvénytelen lett a kormány által kezdeményezett népszavazás, amely a gyermekek szexuális felvilágosításáról, pornográfnak tartott médiatartalmakról és nemi átalakító műtétekről, azok népszerűsítéséről szólt elvben, ellenzéki körökben azonban csak közönségesen homofób akciónak tartották. Az érvénytelenség fölötti örömét azután az ellenzéki média és számtalan civil szereplő nem is mulasztotta el kimutatni.
Nem is olyan rég volt már azonban példa hasonlóra. A 2016-os referendumot, amelyet a kormány kommunikációja szerint azért kellett kiírni, hogy az Unió ne tudjon migránsokat telepíteni Magyarországra, az ellenzék bojkottálta, és érvénytelen is lett. Volt olyan ellenzéki politikus, aki örömmámorban úszott, a népszavazás eredményváróján tébláboló fideszesek viszont nem tűntek felhőtlenül boldognak. Kivéve a magabiztosságtól duzzadó kormányfőt, aki a nagyszámú szavazatra hivatkozva alkotmánymódosítást kezdeményezett, és hagyta, hogy az a Jobbikon elbukjon.
Forrósodik a politikai közhangulat, a kormány is rátalált a maga „előválasztására”. Öt év után egyből két népszavazást is rendezhetnek | atlatszo.hu
A kormány retorikája a népszavazás kérdésfeltételében is egyértelműen látszik. Amíg 2010 előtt a kérdésekre adott válaszok többsége – a válaszok számának tükrében – főleg egyetértő, igenlő volt, a 2016-os népszavazás kérdését egy elutasító, nemleges válaszra élezték ki. Hasonló a helyzet most is, az öt gyermekvédelmi kérdésre a kormány mind nemleges választ vár.
Pedig a lényeg az volt, hogy a Fidesz az urnákhoz vitt 3 millió 360 ezer embert (ebből 130 ezer volt levélszavazó) egy olyan népszavazáson, amelynek nem volt jogi relevanciája, gyakorlati következménye és a megrendezés pillanatában aktualitása se sok. Mégis sokkal többen szavaztak a Fidesz szándékai szerint, mint ahányan valaha is a pártot támogatták bármelyik választáson. Amennyiben erre a tényre nagyobb figyelem vetül, úgy talán kevésbé lett volna sokkoló sokak számára a 2018-as országgyűlési választás végeredménye.
Az, hogy a választási eredmény és a népszavazás által kirajzolt kép összefüggésben áll egymással, időközben feltűnt a főpolgármesternek is. Karácsony Gergely a Telexnek adott interjújában megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy az ellenzéki választók 90 százaléka érvénytelenül szavazott a népszavazási kérdésekben, noha az ellenzéki pártok „agyonhallgatták” a kérdést, hogy ne üljenek fel a „Fidesz provokációjának”. Annyiban árnyalnánk a főpolgármester által elmondottakat, hogy számtalan politikus – ideértve a miniszterelnök-jelöltet is – azért egyértelművé tette, hogy érvénytelenül fog szavazni a föltett kérdésekre. Az ugyanakkor igaznak tűnik – amit Karácsony is állít –, hogy úgy fest, a buborékon belül akadálytalanul terjednek a belső közvélemény népszerű nézetei. A kérdés, hogy mekkorák ezek a buborékok, és pusztán a propagandára lehet-e fogni, hogy mekkora a méretük.
Annyi kiegészítenivaló van az ellenzéki szavazatok és az érvénytelen népszavazási voksok kilencven százalékos átfedését illetően, hogy az utóbbiak közt megtalálhatóak a ténylegesen rontottak is. Vagy mert elrontották, vagy mert leadói így akarták kifejezni – mint minden választáson – az egész politikáról a véleményüket. Látható, az érvénytelen voksok aránya a nagyobb városokban és különösen Budapesten magas. Viszont szinte mindenhol – néhány kistelepülés kivételével, ahol nagyon alacsony volt az ellenzékre szavazók száma, és fölthetően magasabb a ténylegesen rontott népszavazási szavazatoké – az érvénytelen voksok elmaradnak az ellenzéki támogatottságtól.
Ugyanezt a másik oldalról nézve a következőt látjuk: az érvényes NEM-szavazatok teljesen kiegyenlített képet mutatnak országosan. 50 százalék alá az arányuk csak a budapesti belkerületekben ment, és sok kistelepülésen megközelítette (néhol meg is haladta) a kilencven százalékot. A leadott NEM-szavazatok száma valami egészen elképesztően magas: 3 millió 600 ezer és 3 millió 720 ezer között található. Ebből 250 ezer körül van kérdésenként a levélszavazatok száma.
Ellentétben az ellenzék-érvénytelen-aránnyal a népszavazás NEM-válaszai jelentősen meghaladták a Fidesz listájának voksait, sőt, a Fidesz és a Mi Hazánk együttes eredményét. Csak belföldön 210–320 ezer olyan választó volt, aki ugyan nem támogatta sem a kormányt, sem a Mi Hazánk mozgalmat, de egyetértett a vélhetően közös álláspontjukkal.
Hogy ez a közös álláspont pontosan micsoda, arról megoszlanak a vélemények. A népszavazás (és a kormány) kritikusai szerint nincs is valódi álláspont, a referendum csak homofób indulatok keltésére jó, és a parányi magyarországi transznemű közösséget teszik közgyűlölet tárgyává. Kérdés az, hogy ha ez így van, alkalmas lett volna-e milliók megmozdítására, vagy valami más áll a háttérben. A homályosság elméletet megfogalmazó Réz Anna szerint a kormány direkt hagyta homályban a népszavazás értelmét, így mindenki beleérezhette a modern kor gyereknevelésével kapcsolatos, szexualitással összefüggő párkapcsolati szorongásait. Azon mindenesetre érdemes lenne elgondolkodni, hogy hasonlóan 2016-hoz, nem a konkrét szituáció, hanem egy civilizációs félelem mozgatja az embereket. Akkor a hagyományos, jól ismert kultúra összedőlése, a minden egyszínűvé válása okozott ködös félelmeket, és természetesen az idegenekkel szembeni berzenkedésnek is komoly szerepe volt, attól függetlenül, hogy Magyarországot nem árasztották el a menekültek. A hagyományos nemi szerepek megingása, a férfi-nő kapcsolatok átalakulása, a szülők generációjától idegen hatások, amelyeknek gyermekeik ki vannak téve, okozhatnak még a migrációnál is jóval nagyobb szorongást, amelyet nem biztos, hogy célszerű lesöpörni azzal, hogy bizonyos körökben kacarásznak a nemváltó óvodások jelen nem lévő rémén.
Az viszont biztos, hogy politikailag releváns témát sikerült találni, elképzelhető, hogy olyat, amelyik a fő üzenet lett volna (az obligát gyurcsányozáson túl, amelynek szintén megvan a magán túlmutató jelentősége), amennyiben nincs COVID és háború. Itt kell emlékeztetni arra, hogy nem csupán a 2016-os esettel lehet egybevetni a mostanit, 2008-ban is rendeztek népszavazást, akkor is a Fidesz kezdeményezésére, és a konkrét kérdéseknek akkor sem volt döntő jelentősége. Csak éppen egy gazdasági világválság nyitányakor, amikor a nagy ellátórendszerek voltak terítéken, melyekről történeti tapasztalatai alapján a többség hihette, hogy ismételten azzal jár, hogy valamit elvesznek tőle, még kilátástalanabb helyzetbe kerül. A szociális félelmek, az egzisztenciális szorongás akkor is politikai földrengést okozott.
A Fidesz 2006-ról 2010-re jelentősen növelte szavazói számát, ahogy 2014-ről 2018-ra és 2018-ról 2022-re. Az utóbbi négy parlamenti ciklus közül egyetlen egyben nem ez történt: 2010 és 2014 között. Akkor a Fidesz – hiába tartotta meg a kétharmadot – vesztett 600 ezer szavazót. Ez volt az a ciklus, amikor sem menet közben, sem a végén nem tartottak népszavazást.
|
Nem váltók – népszavazás és választás
|
Lehet még rosszabb is az ellenzék számára, ha nem változtat sürgősen valamin – legalábbis ez derül ki, ha összevetjük a népszavazás számait a választási eredményekkel.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/adat/2022/04/19/nem-valtok-nepszavazas-es-valasztas/
|
2022-04-19 11:15:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapítása óta egyik legfőbb célja és tevékenységi területe a nemzetközi fejlesztési együttműködés erősítése. Az ENSZ alapokmányában (1945) foglaltak szerint a szervezet fő célja a gazdasági és szociális előrehaladás és fejlődés feltételeinek előmozdítása. Az már az 1940-es és 1950-es években nyilvánvaló volt, hogy a legszegényebb országokban az életszínvonal javításának szükségessége, a nemzetközi biztonság erősítése kulcskérdésnek számít, így már ekkor olyan határozatokat fogadtak el a szervezeten belül, amelyek a fentebb említett országok gazdasági fejlesztésének nemzetközi támogatását célozták meg. Az 1960-as évektől minden egyes évtizedben ezen országok megsegítésére "ENSZ Fejlesztési Évtized" elnevezéssel – több-kevesebb sikerrel és eredménnyel záruló – nemzetközi fejlesztési programok készültek. Fontos mozzanat volt, amikor 1986-ban – harmadik generációs emberi jogként – a fejlesztési együttműködés etikai alapjaként a fejlődésre való jog is elismerést nyert.
Az ezredfordulón a nemzetközi fejlesztési együttműködés fontos momentuma volt az ún. Millenniumi Fejlesztési Célok (Millennium Development Goals, MDG) 2000 és 2015 közötti időszakra vonatkozó programjának elfogadása, amelynek középpontjában és elsődleges céljai között a szegénységben élő és az éhezéstől szenvedő népesség arányának számottevő csökkentése volt. A programot a végrehajtásának kezdeti hiányosságai és korlátozott eredményei miatt számos kritika érte, többek között azért is, mert nem vette figyelembe a fenntartható fejlődés korábban, egyetemesen elfogadott koncepcióját.
2012-ben, az ENSZ Fenntartható Fejlődési (Rio+20) konferencia után nemzetközileg is szükségszerűvé vált a fejlesztésiekhez hasonlóan a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos jövőbeli célok minél pontosabb meghatározása. A magas szintű testület (High-Level Panel of Eminent Persons on the Post-2015 Development Agenda, röviden HLP) létrejötte után 2013 elején kezdte meg munkáját az az ENSZ égisze alá tartozó kormányközi munkacsoport, amelynek fő feladata a civil szféra részvételével a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó javaslat elkészítése volt. A célok kidolgozása azért volt fontos, mert túl kellett lépnie a Millenniumi Fejlesztési Célokban megfogalmazottakon, illetve egyetemesen, nemcsak a fejlődő országokra vonatkozóan kellett helytállónak lennie.
Az ENSZ 193 tagállama 2015 szeptemberében fogadta el az új integrált fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszert, az Agenda 2030-at (hivatalos nevén: Transforming our world: The 2030 Agenda for Sustainable Development), amely a szegénység megszüntetéséhez, az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, Földünk környezeti rendszerének megóvásához vázol fel elképzeléseket. Az új keretrendszer egyik fő jellegzetessége, hogy – szemben a korábbi fejlesztési együttműködési tervekkel – átveszi a fenntartható fejlődési programok átfogóbb szemléletét, minden ország és régió számára célokat és feladatokat ír elő. Az Agenda középpontjában a Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals, SDG) állnak, minden nemzetre érvényesen és senkit nem kihagyva a célok megvalósulásából ("leaving no-one behind").
Az Agenda összesen 17 célt, ezeken belül pedig összesen 169 részcélt és közel 230 indikátort tartalmaz, amelyek a fenntartható fejlődés több aspektusát kívánják felmérni és 2030-ig folyamatosan monitorozni. Az indikátorok kialakításáért az ENSZ – erre a célra létrehozott – kormányközi munkacsoportja (Inter-agency and Expert Group on SDG Indicators, IAEG-SDGs) a felelős.
Online felületünk célja kettős: egyrészt a KSH szerepvállalásán keresztül szeretnénk közelebb hozni az érdeklődőkhöz a Fenntartható Fejlődési Célok keretrendszerét és főbb indikátorait, másrészt informatív és interaktív módon kívánjuk közzétenni az eredményeket azok folyamatos monitoringjával és felülvizsgálatával, igazodva a nemzetközi eseményekhez.
A hivatkozott indikátorok az ENSZ globális céljaihoz kapcsolódó mutatószámok, amelyek egyik alapvető célja a nemzetközi összehasonlíthatóság biztosítása. A Magyarországra vonatkozó releváns indikátorrendszer kialakítása még előttünk álló feladat, amelyet a KSH az állami szakértők és a kutatók bevonásával közösen dolgoz ki a közeljövőben.
|
ENSZ FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI CÉLOK (KSH)
|
A dokumentumban megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési célhoz (Sustainable Development Goals – SDGs) 169 alcélt társítottak, amihez a mai állás szerint 231 indikátort rendeltek, hogy ezek mutassák az egyes országok, illetve a világ közeledését a meghatározott célokhoz. Az indikátorok fejlesztésében 2020-ban érkezett el oda az ENSZ, hogy már minden mutatónak van kidolgozott módszertana. Az Agenda 2030 nem kötelező érvényű ajánlás, ebből következően az országok, országcsoportok a célok teljesülését más, a saját országukat, régiójukat jobban leíró, relevánsabb mérőszámokkal is mérhetik.
| null | 1 |
https://www.ksh.hu/sdg
|
2022-01-01 11:17:00
| true | null | null |
KSH
|
ügyészség;gyanúsítás;hivatali vesztegetés;Országos Roma Önkormányzat;Agócs János;
2022-09-01 10:22:00
Hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsította meg az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat elnökét
A vád szerint 30 millió forintért árulta a posztját. Az ügyészség egy elfogáskor készült felvételt is mellékelt bejegyzéséhez, rajta rengeteg 20 ezres bankjeggyel.
Vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsította meg a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét – derül ki az ügyészség Facebook-bejegyzéséből.
Mint írják, a megalapozott gyanú szerint az elnök (Agócs János) 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy
Az ajánlat lényege szerint az összeget oly módon kellett volna kifizetni, hogy 18 millió forint járt volna a lemondáskor, míg a fennmaradó 12 millió forintot 2022 decemberéig kellett volna átadni.
A gyanú szerint
Az ORÖ elnökének szerdai elfogását követően a nyomozó ügyészség elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki, és indítványozza letartóztatásának elrendelését. A kényszerintézkedésről a bíróság pénteken dönt.
A gyanúsított nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt az őrizetbe vétele, továbbá a gyanúsítás ellen.
Felhívják a figyelmet arra, hogy a minősített korrupciós bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
|
Hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsította meg az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat elnökét
|
A vád szerint 30 millió forintért árulta a posztját. Az ügyészség egy elfogáskor készült felvételt is mellékelt bejegyzéséhez, rajta rengeteg 20 ezres bankjeggyel.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3167933_budapesti-regionalis-nyomozo-ugyeszseg-gyanusitas-oro-elnoke
|
2022-09-01 10:22:00
| true | null | null |
Népszava
|
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, Agócs János ellen – írja az ügyészség közleményében.
A nyomozó ügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövető elfogása érdekében összehangolt eljárási cselekményeket hajt végre, amelyek jelenleg is folyamatban vannak.
A nyomozó ügyészség által őrizetbe vett Országos Roma Önkormányzat elnökét érintő ügyről az elsődleges nyomozati cselekmények elvégzését követően – várhatóan holnap – ad a vádhatóság részletes tájékoztatást.
Az egyelőre homályos – várhatóan csak holnap derül ki –, valójában mivel gyanúsítják Agócsot, az ugyanakkor szinte tény, hogy az ORÖ elnöke több szempontból szúrhatja a kormány szemét. Január elején kiszivárgott például egy hivatali visszaélés gyanúját felkeltő hangfelvétel, amin a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, Sztojka Attila szerződéseket és támogatásokat ígért a „körön belül lévő” ORÖ-képviselőknek. A kormánybiztos egy budapesti szállodában találkozott az Országos Roma Önkormányzat Lungo Dromhoz tartozó képviselőivel, szerződéseket és támogatásokat helyezett kilátásba a résztvevők számára, ha a kormány számára kedves jelölt lesz az ORÖ listavezetője.
A kormány a Fideszhez közel álló roma szervezet, a Lungo Drom jelöltjét, Farkas Félixet szerette volna a roma nemzetiségi listavezetőnek, azonban az Országos Roma Önkormányzat végül Agócs János elnököt választotta helyette.
Az eredményt eljárási szabálytalanságokra és jogtalanul leadott voksokra hivatkozva a Lungo Drom és szövetségesei később bíróságon támadták meg, azonban a Fővárosi Törvényszék elutasította a beadványt. Az Alkotmánybíróság viszont alaptörvény-ellenesnek ítélte az Országos Roma Önkormányzat nemzetiségi listaállításról hozott közgyűlési döntését.
|
Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt az ügyészség őrizetbe vette az Országos Roma Önkormányzat elnökét
|
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, Agócs János ellen – írja az ügyészség közleményében.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/08/31/korrupcios-buncselekmeny-gyanuja-miatt-az-ugyeszseg-orizetbe-vette-az-orszagos-roma-onkormanyzat-elnoket
|
2022-08-31 14:47:00
| true | null | null |
Telex
|
Vádat emeltek Pécsvárad polgármestere és tizennégy társa ellen. A vád szerint 2,5 milliárd forintnyi uniós és hazai támogatást „tettek zsebre jogosulatlanul”, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás a vád, írja az MTI.
Kutas Tamás főügyészségi szóvivő megerősítette az MTI-nek, hogy a csalás irányítója a vád szerint Pécsvárad polgármestere, Zádori János. Zádori 2014 óta van hivatalban függetlenként.
A vádlott és házastársa baromfitartás-technológia adásvételére, beszerelésére szakosodott gazdasági társaságok tulajdonosaiként, vezetőiként olyan cégekkel és egyéni vállalkozásokkal került üzleti kapcsolatba, amelyek önerő híján nem tudtak a kiírt pályázatokon indulni.
A házaspár az önerő igazolását valótlan tartalmú banki körbeutalásokkal, fiktív kölcsönökkel, hamis számlákkal teremtette meg, emellett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megtévesztése, a pályázati pénzek megszerzése érdekében a berendezések túlszámlázásával, továbbá a feltüntetett berendezés helyett olcsóbb eszközök beszerzésével, beszerelésével nyújtott segítséget „üzletfeleinek”.
A vádirat szerint több tucatnyi gazdasági társaság és vállalkozás jutott így jogosulatlanul legalább 14, legfeljebb 665 millió forintos támogatáshoz. A NAV szerint a támogatási összegekből Baranya, Tolna, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében korszerűsítettek állattartótelepeket úgy, hogy a beruházások költségeit egyes esetekben 20-25-szörös mértékben túlárazták és a feltüntetettnél jóval olcsóbb technológiákat, berendezéseket építettek be.
|
2,5 milliárd forintos csalás miatt emeltek vádat Pécsvárad polgármestere ellen
|
Vádat emeltek Pécsvárad polgármestere és tizennégy társa ellen. A vád szerint 2,5 milliárd forintnyi uniós és hazai támogatást „tettek zsebre jogosulatlanul”, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás a vád, írja az MTI.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/09/01/pecsvarad-polgarmester-vad-csalas
|
2022-09-01 14:52:43
| true | null | null |
Telex
|
Hivatali vesztegetéssel vádolta meg az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Agócs Jánost az ügyészség. A szervezet vezetőjét el is fogták, a gyanú szerint 30 millió forintért árulta tisztségét.
A megalapozott gyanú szerint az Országos Roma Önkormányzat elnöke 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét. Agócs konstrukciója szerint 18 milliót kellett volna átadni akkor, amikor lemondott, míg a maradék 12 milliót decemberig kellett volna átadni.
Az elnök vállalta, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénzt átadót bízza meg, és közreműködik az illető elnökké választásában.
Agócsot szerdán elfogták a rendőrök, majd az ügyészség elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, később gyanúsítottként hallgatta ki és indítványozza letartóztatásának elrendelését. A kényszerintézkedésről a bíróság pénteken dönt.
Agócs nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen. Ha bűnösnek találják korrupcióban, kettőtől nyolc évig terjedő börtönt kaphat.
Az ORÖ vezetője több szempontból szúrhatja a kormány szemét. Január elején kiszivárgott például egy hivatali visszaélés gyanúját felkeltő hangfelvétel, amin a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, Sztojka Attila szerződéseket és támogatásokat ígért a „körön belül lévő” ORÖ-képviselőknek. A kormánybiztos egy budapesti szállodában találkozott az Országos Roma Önkormányzat Lungo Dromhoz tartozó képviselőivel, szerződéseket és támogatásokat helyezett kilátásba a résztvevők számára, ha a kormány számára kedves jelölt lesz az ORÖ listavezetője.
A kormány a Fideszhez közel álló roma szervezet, a Lungo Drom jelöltjét, Farkas Félixet szerette volna a roma nemzetiségi listavezetőnek, azonban az Országos Roma Önkormányzat végül Agócs János elnököt választotta helyette.
Az eredményt eljárási szabálytalanságokra és jogtalanul leadott voksokra hivatkozva a Lungo Drom és szövetségesei később bíróságon támadták meg, azonban a Fővárosi Törvényszék elutasította a beadványt. Az Alkotmánybíróság viszont alaptörvény-ellenesnek ítélte az Országos Roma Önkormányzat nemzetiségi listaállításról hozott közgyűlési döntését.
|
A gyanú szerint harmincmillió forintért árulta tisztségét az Országos Roma Önkormányzat elnöke
|
Hivatali vesztegetéssel vádolta meg az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Agócs Jánost az ügyészség. A szervezet vezetőjét el is fogták, a gyanú szerint 30 millió forintért árulta tisztségét.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/09/01/orszagos-roma-onkormanyzat-elnoke-30-millio-hivatali-vesztegetes-ugyeszseg
|
2022-09-01 14:58:36
| true | null | null |
Telex
|
A Duna Takarékszövetkezet lehet az egyetlen olyan, amit érintetlenül hagy a takarékszövetkezetek tervezett állami befolyás alá vonása. Tavaly tavasszal ennek a takarékszövetkezetnek a 600 milliós hitelkeretére jegyeztek be jelzálogjogot a már meglévő 150 milliós kölcsönük mellé a Puskás Akadémia felcsúti sporttelepére, a Fő utca 176.-ba.
Ez az ingatlan az Orbán Viktor által 150 ezer forinttal alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány közvetett tulajdona, az ingatlan ugyanis a Pro Kvóta Kft. tulajdona, a Pro Kvóta pedig 100 százalékban az alapítványé. A hitel jókor érkezett, tavaly tavaszszal vásárolta meg ugyanis a felcsúti stadion építéséhez szükséges földet az alapítvány, amely addig csak használta a területet. Így az önkormányzatnak ekkor fizetett ki a másfél hektáros egykori sportpályáért 150 millió forintot és a Lévai Anikó földjeit művelő Flier család tagjának ismeretlen nagyságrendű összeget a stadionhoz szükséges további négy és fél hektárért.
Garancsi István ugyanakkor tulajdonosa a Videotonnak is, valamint miniszterelnöki megbízott, akinek feladata a természetjáró és kerékpáros turizmus fejlesztése. Lévai Anikó 91 négyzetméteres gellérthegyi lakásába a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel (24) költözött be évekkel ezelőtt, Garancsi 66 négyzetméteres lakásába pedig a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár (22), 2011-ben. Orbán Ráhel nemrég fejezte be egyetemi tanulmányait a Corvinuson turisztika szakon és a Kempinskiben dolgozik egy ideje, Orbán Gáspár pedig a jogi karon tanul. Eközben 2011 júliusában szerződtette a Videoton. A fiatalember ritkán lép pályára.
A kormányfő a 2009. évre vonatkozó vagyonnyilatkozatában Orbán Ráhel már nem szerepel együtt élő családtagként. Erre az évre e nyilatkozatban a törvény szerint járó országgyűlési képviselői fizetést és további bruttó 402 ezer forint pártelnöki tiszteletdíjat szerepeltetett a Fidesz akkor még ellenzékben lévő elnöke, négy, saját háztartásában élő gyermek mellett. Elvileg ebből tartották fönn az alsó hangon is 400 négyzetméter hasznos alapterületű villát a Cinege utcában a kerti építményekkel, garázsokkal, tárolókkal, filagóriával, hagyományos pincével, borospincével, valamint az 1200 négyzetméteres telekkel.
A felcsúti házhoz is több mint kétezer négyzetméteres kert tartozik, különféle építményekkel, hatalmas pincével, szaunával. 2010-es vagyonnyilatkozatában egyébként Orbán újra feltüntette egyetemista lányát, aki a nagy család számára is alkalmas gellérthegyi lakás fenntartására ekkor még aligha képes, vélhetően ezért, az eltartottság okán kerül vissza tévedésből a gyerekek sorába a bevallásban. A 2011. évre vonatkozó bevallásban viszont Orbán Ráhel és Orbán Gáspár is kikerül az együtt élő családtagok sorából. Az ellenzéki politikus-pártelnök 2009-ben 869 ezer, a 2010. évre vonatkozóan ezt százezer forinttal meghaladó megtakarításról számolt be a feleségével közös számlán.
A 2010. évre pártelnöki fizetését Orbán felfüggesztette, és a miniszterelnöki fizetésén felül a Helikon kiadótól vett fel bruttó 6 millió 368 ezer forint eseti honoráriumot, könyvkiadás címén. Orbán a szakértők szerint túlnyomórészt beszédírói által írt beszédeit adja ki visszatérően, s ezzel tesz szert publikus pluszbevételre. Lévai Anikó kereső foglalkozása nem ismert. A magyar vagyonnyilatkozat-tételi szabályozás szerint foglalkozásáról, adózott jövedelméről, adózatlan bevételeiről sem a házastárs kormányzása idején, sem a köztes ellenzéki időben nem kell számot adnia. Az tudható, hogy Lévai Anikó a földbirtokait vagyonbevallása szerint bérbe, használatba adja, ami mindmáig adómentes jövedelem Magyarországon, s azt egyszer sem mulasztja el megjegyezni a száz hektár körüli birtokaival kapcsolatosan, hogy a támogatásokat nem ő, hanem bérlői veszik fel.
Lévai jogász végzettséget szerzett évekkel ezelőtt, de hogy ezt hasznosítja-e, és ha igen, hol, az évek óta nem ismert. Orbánéknak a Cinege úti villán, a felcsúti házon és az e kettőre felvett 20 és 5 millió forint hitel törlesztésén kívül egész évben – részben vagy egészben – fenn kellett tartaniuk a két gellérthegyi lakást is. Garancsi István az Orbán Gáspárra vonatkozó, telefonon feltett kérdéseinket írásban kérte, mondván, „bármilyen, a magánéletével kapcsolatos kérdésre csak írásban hajlandó válaszolni”.
– A tulajdonomban lévő lakást a Videotonnal szerződött egyik játékos bérleti szerződés alapján lakja. A szerződés magánemberek között létrejött jogügylet, mely közérdeklődésre nem tarthat számot, hiszen benne sem a Videoton FC, sem a Fehérvár Kft., sem valamely szponzoruk semmilyen formában nem érintett – válaszolta Garancsi arra a kérdésünkre, milyen jogcímen lakik Orbán Gáspár a lakásában. Arra a kérdésre pedig, hogy mi az oka annak, hogy három évvel a miniszterelnök feleségének vásárlását köve tően éppen a szomszéd lakást vette meg, azt a választ adta, hogy ingatlanbefektetéssel foglalkozó magánszemélyként és cégeivel is azt az ingatlant vásárolja meg, amit jövedelmezőnek ítél. Arra a kérdésre, hogy az ifjú futballistának gépkocsihasználatot is biztosít-e a klub, nemleges választ adott, emlékeztetve arra, hogy a Videoton FC szponzorainak szponzorációs tevékenysége az üzleti titok körébe tartozik.
|
Gellérthegyi lakásokban Orbán gyerekei, Garancsinál lakik Gáspár
|
A miniszterelnök felesége, Lévai Anikó 2008 nyarán – öt évvel a kútvölgyi Cinege utcai villa kibővítése, újjáépítése és néggyel a felcsúti új ház igényes megépítése után – a budapesti Gellérthegy oldalában vásárolt egy 91 négyzetméteres, kertes, társasházi lakást. A mellette lévő 66 négyzetméteres lakást pedig három évre rá, 2011 nyarán a Duna Takarékszövetkezet egyik tulajdonos-vezetője, Garancsi István vette meg.
| null | 1 |
http://nol.hu/belfold/20130816-garancsinal_lakik_orban_gaspar-1406873
|
2013-08-16 18:52:00
| true | null | null |
NOL (Népszabadság)
|
„Igen, Bálintot én hoztam” – tette fel a kezét, elismerve tévedését augusztus 24-én, szerdán este a kiskunmajsai művelődési központ tánctermében összegyűlt kacsa- és libatartók előtt Szalóki Szabolcs. Szalóki kft.-je kacsákat nevel, évente egymilliót. Szabó Bálint nem tart állatot, jogász. Korábban volt Fidesz-támogatott polgármesterjelölt, ifjú szocialista, a DK megbízottja, a kampányban Botka László és Márki-Zay Péter ellen akciózó politikus, állítása szerint az őszödi beszéd kiszivárogtatásának tanúja, a Bolíviában lelőtt Eduardo Rózsa-Flores barátja, ismeretlenek által tavaly elrabolt és majdnem elégetett ember. Egyébként szegedi önkormányzati képviselő és egy követeléskezelő cég tulajdonosa (portréját lásd: Az örök áldozat, Magyar Narancs, 2021. február 25.).
Szabó harangozta be augusztus 20-ra az országos gazdatüntetést, 2000 személyautót és 1800 traktort várt a fővárosba. Az államalapítás ünnepén végül száz ember jött össze a Dózsa György útra. Néhányan számon kérték a szervezőt, miért nem jönnek a munkagépek, skandálták, „traktort akarunk”. Szabó azzal (is) védekezett, hogy a traktorosok nem találnak oda a rendezvényre. „Napok óta hitetlenkedve figyelem az ellenzéki médiát – mérgelődött később Facebook-oldalán Vásárhelyi Mária szociológus –, ahogy felül egy olyan közismert kalandor hazugságainak, mint Szabó Bálint. (…) Ezzel a napok óta ébren tartott várakozással viszont sikerült hitelteleníteni egy időre mindenféle, a gazdák jogos elégedetlenségét kifejező megmozdulást.”
Hazaszalad a miniszter
A tüntetés szervezőjét nemcsak a sajtó vette komolyan, hanem a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is: tagjai közül 25-en ott voltak a mezőgazdaságból élők iránti szolidaritásból.
A libások, kacsások is komolyan vették. Egy elkeseredett, minden állami szervezetben és érdekképviseletben csalódott embernek bőven elég Szabó Bálintról annyit tudni, hogy korábbi ügyfelei közül egy autópálya-építés ki nem fizetett alvállalkozói egyedi kormányrendelettel 2018-ban kárrendezési támogatást kaptak.
Február 4-én több száz liba- és kacsatenyésztő tüntetett Mélykúton, mondván, a nekik járó állatjóléti támogatás kétharmadát nem kapták meg. A tüntetés két szervezője Szalóki Szabolcs és Szabó Bálint volt. A demonstrációt komolyan vette a kormány is: külföldi útját megszakítva elment rá Nagy István agrárminiszter, Feldman Zsolt államtitkár és Farkas Sándor miniszterhelyettes. Megígérték, hogy legkésőbb két héten belül kifizeti a Magyar Államkincstár az elmaradt 1,9 milliárd forintot. A pénzt a telepek állatjóléti célú fejlesztésére kellene költeni, de most a jelek szerint a túléléshez volt rá szükség.
|
A Mi Kacsánk. Szabó Bálint vs. Toroczkai László a víziszárnyastartók bizalmáért
|
Miért ne járna a 10 százalék jutalék annak is, aki kitapossa az államból az állatjóléti támogatást? – kérdezik a liba- és kacsatartók. Szabó Bálint volt az emberük, az augusztus 20-i, meghiúsult gazdatüntetés fő szervezője, aki ma már nem veszi fel a telefont akárki kacsásnak. Most Toroczkai László ajánlotta nekik: segít, ingyen.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-mi-kacsank-251849#
|
2022-08-31 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az elnök a megalapozott gyanú szerint 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy harmincmillió forint ellenében átadja nekik saját vezetői tisztségét – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön az MTI-t, az ORÖ elnökét meg nem nevezve.
Az ügyészség azt írja, az ajánlat szerint 18 millió forint járt volna a lemondáskor, a fennmaradó 12 millió forintot pedig 2022 decemberéig kellett volna átadni. Az elnök a vád szerint vállalta volna, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénz átadóját bízza meg, és közreműködik az illető elnökké választásában.
Az ügyészség közleménye alatt egy fotón látható egy mappa, amelyben pénzkötegek vannak. Az ügyészségi honlap szerint ez a kép „a bűnügyi akció során, az elfogáskor készült”.
A nyomozó ügyészség még szerdán elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki és indítványozta letartóztatásának elrendelését, erről pénteken dönt a bíróság.
Agócs János nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás ellen.
Az idei országgyűlési választások előtt nemtelen politikai csatározások színtere volt az országos roma önkormányzat. A tavaly novemberi közgyűlésen a kormány emberének tartott Farkas Félixszel, a Lungo Drom jelöltjével szemben Agócs János lett a parlamenti választáson induló roma nemzetiségi lista vezetője, de a listáról végül nem tudtak dönteni. Ennek az lett a következménye, hogy a mostani ciklusban nincs önálló roma nemzetiségi képviselet az Országgyűlésben.
|
30 millióért árulta posztját az ORÖ elnöke – az ügyészség szerint
|
A gyanú szerint saját posztját adta volna át harmincmillió forintért a szerdán őrizetbe vett Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/30-millioert-arulta-posztjat-az-oro-elnoke-az-ugyeszseg-szerint-251907
|
2022-09-01 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Már rohad is szét a felcsúti szuperexpressz - írja Hadházy Ákos legfrissebb posztjában.
"Tényleg nagy lehet a baj, ha az ország főfőfalujában a kisvonat vagonja már lepukkantabb a MÁV járműveinél is. Bár a fő turistaszezonban jártam a főfőpályaudvaron, de idén már a bezárt a kávézó és a wc is. Pedig tavaly még vehettek volna egy jégkrémet vagy elmehettek volna mosdóba az utasok - ha lettek volna" - teszi hozzá a politkus.
Hadházy szerint a helyszín így már még fontosabb jelkép. Eddig is a tök fölöslegesen elcseszett EU-s pénzek jelképe volt, mostmár kezd a fenntarthatatlan “fejlesztések” lepusztulásának is a jelképe lenni.
|
Érdeklődés hiányában megy tönkre a felcsúti szuperexpressz
|
Úgy tűnik, a felcsúti kisvasút alighogy el kezdett felfelé ívelni, máris lefelé megy. Már a kávézó és a toalett is bezárt.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/erdeklodes-hianyaban-megy-tonkre-a-felcsuti-szuperexpressz.html
|
2022-09-03 10:35:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Több elvetélt próbálkozás után végül sikerrel járt Mészáros Lőrinc érdekeltsége: az Opus Tigáz heteken belül teljes egészében bekebelezheti a tatabányai földgázvezeték-rendszert üzemeltető Turulgáz Zrt.-t, amelybe a Tigáz még a Mészáros megjelenése előtt, 2003-ban szállt be, a Mol helyére. A város önkormányzata évekig visszaverte a felvásárlási kísérleteket, augusztus végén azonban mégis jóváhagyta a társaságban birtokolt 41 százalékos tulajdonrészének eladását. A 195 millió forintos vételárért a szerződés aláírása után az Opus Tigáz lesz a Turulgáz 100 százalékos tulajdonosa.
A város az utóbbi hónapokban kényszerhelyzetbe került. A 24.hu információja szerint a képviselő-testület számára készült döntés-előkészítő irat nem talált igazán jó választási lehetőséget:
vagy eladják a céget a Mészárosék által kínált olcsó áron, ami a vagyonvesztés miatt jogos kritikák alapja lehet az önkormányzattal szemben,
vagy tovább alkudoznak, esetleg teljesen elállnak az üzlettől, ám akkor azt kockáztatják, hogy a Turulgáz elveszíti piaci értékét, és később még ennyit sem kapnak érte. Akkor pedig az önkormányzatnak saját költségvetéséből kell fedeznie a veszteségeket.
A kényszerítő körülmények hatása meglátszott az önkormányzat döntésén is. A testület tagjai közül 12-en (a Fidesz képviselői és a kiszavazó egykori ellenzékiek) megszavazták az előterjesztést. Mindössze a polgármester és három ellenzéki voksolt nemmel az eladásra, de az utóbbiak is inkább csak azért nem támogatták a döntést, hogy ne kelljen a nevüket adni ahhoz, hogy újabb energiacég kerül a felcsúti milliárdos kezébe.
Az Opus Tigáz már 2020-ban és 2021-ben is tett vételi ajánlatot az önkormányzatnak, de a folyamatosan nyereséget termelő társaság akkor nem volt eladó. A Turulgáz ugyanis az elmúlt évtizedekben jelentős bevételt hozott a városnak és a tatabányai vagyonkezelő cégnek.
A Turulgáznak egyetlen bevételi forrása van: a Tatabányát behálózó 200 kilométernyi csővezeték. Ennek használatért a földgázellátást biztosító szolgáltató fizetett úgynevezett üzemeltetési díjat, amelyből évtizedekig kiválóan megélt a cég: a 150-200 millió forint közötti bevételből 50-100 milliós nyereséget tudott elkönyvelni.
De miután az önkormányzat nem állt kötélnek, az Opus Tigáz, élve többségi tulajdonosi erejével, 2020 óta rendre leszavazta az éves osztalékok kifizetését, amivel százmilliós bevételtől fosztotta meg a várost.
Az üzemeltetési díj kezdetben az összes földgázforgalom után érvényesített elosztási alap- és forgalmi díj 63,5 százaléka volt. Tavaly viszont a földgázszolgáltató, az MVM Égáz-Dégáz Kft. először 50, majd 30 százalékra vitte le az üzemeltetési díjat, de itt sem volt megállás: idén június végén, amikor ismét meg kellett újítani a szerződést, már csak 2 százalékról szólt az ajánlat.
A kétségbeesett önkormányzat az Opus Tigáztól is kért szolgáltatói ajánlatot, ám az üzlettárs még ennél is kisebb, 1 százalékos díjat kínált.
Mészáros Lőrinc gázcégéről augusztusban derült ki, hogy drágábban adhatja a gázt, mint az állami tulajdonú MVM. Az Opus Tigáz szolgáltatási területén élőknek évente nyolcezer forinttal kell többet fizetniük. A kormány ezt azzal magyarázta, hogy az Opus Tigáz üzemelteti a leghosszabb vezetékhálózatot az országban, ezért magasabb a rendszerhasználati díj. A tatabányai önkormányzat kiszámolta, hogy a város lakói a gáz árába építve 309 millió forintot fizetnek ki rendszerhasználati díj gyanánt, de ebből az összegből valójában csak 4 milliót adott volna a cég a turulgázos csővezetékek használatáért.
Bár egyértelmű volt, hogy az Opus Tigáz megvásárolná a Turulgázt, az önkormányzat júniusban mégis ajánlattételi felhívást tett közzé, amit minden, földgázzal foglalkozó nagyvállalatnak elküldtek. Hiábavaló volt az igyekezet, a tizenegy cég közül csak Mészárosék adtak be érvényes ajánlatot, így az önkormányzatnak nem maradt más választása, minthogy az Opus Tigázzal szerződjön.
A tatbányai polgármester, Szücsné Posztovics Ilona szerint ami a Turulgázzal történt, a piac leuralásának újabb lépcsője.
Eljutottunk oda, hogy a monopolhelyzetben lévő két nagy energiaszolgáltató, az MVM és a Tigáz működése révén, amely mögött jól tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc áll, gyakorlatilag megszűnt a piac és a verseny. Senkinek nincs mozgástere, csak nekik
– mondta a 24.hu-nak a polgármester.
Szücsné Posztovics Ilona elmondása szerint az önkormányzat az előző ciklusban a jó befektetés és a város gázellátásnak biztonsága érdekében növelte a tulajdonrészét a cégben, akkor a saját tőkéhez viszonyítva 200 százalékon vásárolták a részvényeket. A befektetői elvárást az önkormányzat nem tudta teljesíteni, mert a tulajdonosi partner ezt nem engedte, most pedig 66 százalékon veszi meg a várostól a tulajdonrészét.
Felháborít, hogy uralhatják piacot, és kényszerhelyzetbe hozhatják a társtulajdonosokat, az ellenzéki oldalon ennek az egyet nem értésnek a kinyilvánítása volt a nem szavazat
– jegyezte meg a polgármester.
|
Mészáros Lőrinc ölelésében Tatabányának el kellett engednie a Turulgázt
|
A felcsúti milliárdos érdekeltségének, az Opus Tigáznak évekbe telt, hogy megszerezze a céget, de erőfölényének és az állami MVM egy döntésének köszönhetően most sikerült.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/09/05/tatabanya-turulgaz-meszaros-lorinc-opus-tigaz-mvm-foldgaz-vezetek/
|
2022-09-05 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nettó 250 millió forint értékű médiatervezésre és médiavásárlásra kiírt közbeszerzési eljárást nyert el a Balásy Gyula nevével fémjelzett New Land Media Kft. Az erről szóló hirdetmény hétfőn jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
A tájékoztatás szerint a New Land Media a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) hirdetéseinek és reklámjainak, valamint a hirdetések és reklámok, pr-anyagok – nyomtatott, elektronikus és online – megjelentetését intézi médiavásárlás útján. A szerződés 2025 végéig, de legfeljebb a keretösszeg kimerüléséig érvényes, és várhatóan 20 darab kampányt foglal magába.
Mint a hirdetményből kiderül, az NMHH kampányainak célcsoportjai elsődlegesen a 18. évüket betöltött, hírközlési szolgáltatási előfizetéssel rendelkező magyar állampolgárok, emellett üzenetspecifikus célcsoportnak minősülnek a 6-16 éves gyermekek, a felsőoktatásban tanulók, a szülők, nagyszülők, a média- és hírközlési szakemberek, az álláskeresők, valamint a digitálisan éretlenek. Emellett külön célcsoportként határozták meg a szenior, 58 évnél idősebb korosztályt is.
A Hatóság hirdetéseivel a kampányok során országos és regionális televíziós csatornák adásaiban, országos és regionális, önkormányzati lapok hasábjain, online hirdetési felületeken, országos, regionális és helyi közszolgálati és kereskedelmi rádiók frekvenciáin, közterületi hirdetési felületeken (óriásplakát, citylight plakát, hirdetőoszlop, járműreklám, indoor plakát), valamint a közösségimédia-felületeken (Facebook, Instagram) és a Google, YouTube hirdetéseiben fogunk találkozni.
A meghirdetett közbeszerzési eljárásra a kormányzati kék óriásplakátok koronázatlan királyának ajánlatán kívül más pályázati anyag nem érkezett.
A New Land Media sikertörténete tehát folytatódik. A kft. a 2020-as 70,4 milliárdos forgalmát 2021-re 80,3 milliárd forintra növelte, adózott eredménye pedig a 2020-as 3,1 milliárd forintról 4,8 milliárd forintra ugrott. A tavalyi év profitjából az egyedüli tag Balásy Gyula több mint 1,5 milliárd forint osztalékot vett fel.
|
Az NMHH negyedmilliárdos közbeszerzését is a kormányzat kedvenc médiaügynöksége nyerte el
|
A New Land Media Kft. intézi a médiahatóság hirdetéseit.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/az-nmhh-negyedmilliardos-kozbeszerzeset-is-a-kormanyzat-kedvenc-mediaugynoksege-nyerte-el-.html
|
2022-09-05 23:15:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Jól megy a Molnár-szekér Lakiteleken
Akiről a helyi közélet ismerői tudhatják, hogy nem más, mint Lezsák Sándor veje. És aki a Nimród Footgolf Sportegyesület elnöke most is a honlap szerint. Amely egyesület üzemelteti a szintén a Lezsák-birodalmon megépült (szerződés szerint kb. 1,3 milliárd forintból) footgolf pályát. Molnár Arnold ugyanis a footgolf szerelmese. Szerencsés ember, hiszen éppen épült egy ilyen pálya apósának a birodalmán.
Ma írtuk meg, hogy átadták Lakiteleken a Hungarikum Hotelt.
|
Lezsák veje lett az állami milliárdokból megépült hotel igazgatója
|
A hírekben nem láttuk nagydobra verve, a szálloda oldalán azonban egy rövid bemutatkozóból kiderül, hogy a 8 milliárd forint állami támogatással megépült lakiteleki Hungarikum Hotel igazgatója Molnár Arnold. Akiről a helyi közélet ismerői tudhatják, hogy nem más, mint Lezsák Sándor veje.
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2022/09/lezsak-veje-lett-az-allami-milliardokbol-megepult-hotel-igazgatoja/
|
2022-09-06 12:10:00
| true | null | null |
Kecsup
|
A miniszterelnök augusztus elején utazott ki az Amerikai Egyesült Államokba, ahol találkozott Donald Trump korábbi amerikai elnökkel, és beszédet mondott a konzervatívnak nevezett CPAC színpadán. Orbán Viktort és kíséretét a Magyar Honvédség 607-es lajstromjelű, Dassault Falcon 7X típusú repülője vitte Amerikába, és hozta onnan haza. A luxuskategóriájú gép üzemeltetési költsége rendkívül magas, óránként közel 3 millió forint, tehát a mintegy 20 órás Budapest – New York – Dallas – Budapest út nagyjából 57 millió forint közpénzbe került. Hardy Mihály repülési szakértő, a Budapest Airport Zrt. korábbi kommunikációs igazgatója további érdekességeket is megosztott az Átlátszóval a honvédségi Falconokról.
A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt 2 darab Airbus A319 típusú csapatszállító és 2 db Dassault Falcon 7X típusú luxuskategóriájú repülőgépet. Bár a megvásárláskor Simicskó István akkori honvédelmi miniszter azt állította, hogy ezek nem kormánygépek, hanem a honvédség fogja használni őket, ez a kijelentés nagyon hamar megdőlt. A repülőgépeket rendszeresen használja Orbán Viktor miniszterelnök és Szíjjártó Péter külügyminiszter, de utazott már rajtuk Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Novák Katalin köztársasági elnök is.
A hivatalos programokkal még nem is lenne semmi gond, hiszen sok országban normális és bevett gyakorlat, hogy a légierő fuvarozza az ország vezetőit. Nálunk azonban egyrészt hivatalosan nem ismerik el a gépek protokoll-használatát, nem közölnek információkat a költségekről, és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva 30 évre titkosították, hogy a honvédségi gépek mikor hol jártak és kit vittek oda.
Ráadásul erős a gyanú, hogy nem csak hivatalos utakra használják Orbánék a légierő repülőit, azok ugyanis többször jártak híres nyaralóhelyeken, amelyeknek meglátogatása nem tűnik katonailag indokoltnak.
Idén augusztus elején pedig a miniszterelnök az egyik Falconnal az Amerikai Egyesült Államokba repült, ahol Donald Trump volt amerikai elnökkel találkozott, majd beszédet mondott a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) eseményén. A CPAC egy erősen szélre tolódott jobboldali dolog, Orbán már a májusi budapesti konferencián is a kommunisták és liberálisok elleni harcról beszélt, Dallasban pedig már sorosozott és genderezett is.
Bár a Trumppal való találkozó és a CPAC-fellépés inkább magánprogramnak tűnik, mint hivatali kötelességnek, a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs kiposztolta a Facebookra, hogy a honvédség 607-es lajstromjelű Falconjával repültek Amerikába. A küldöttség tagja volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is, aki szintén kitette a közösségi oldalára az Orbán Balázzsal közös szelfit a 607-essel a háttérben.
A repülési adatok szerint a gép augusztus első napján New Yorkba ment (Orbán Viktor másnap Donald Trumppal találkozott a közeli Bedminsterben), majd onnan augusztus 3-án repült át Dallasba (ahol a magyar miniszterelnök augusztus 4-én lépett színpadra), és augusztus 5-én ért vissza Budapestre. A honvédségi gép nagyjából 20 órát tartózkodott a levegőben a miniszterelnök amerikai kiruccanása miatt.
Hardy Mihály repülési szakértő beszélt az Átlátszónak arról, hogy mennyibe kerülhetett ez a tengerentúli út az adófizetőknek, és egyáltalán mennyire hihető az a hivatalos állítás, hogy nem kormánygépnek vették a Falconokat.
Hardy Mihály: „A kormányzat egyik rendszeres, közkeletű csúsztatása, hogy a Magyar Honvédség Dassault Falcon 7X típusú két gépe valójában katonai felderítő, illetve futárgép. Ez egy ordas nagy hazugság. A Dassault Falcon 7X kizárólag luxus kategóriájú business jet, aminek semmilyen katonai változata nincs, mert senkinek sem jut ilyen az eszébe. Ez kb. olyan lenne, mintha valaki arany Rolex karórát építene egy széria Suzuki Swiftbe, csak hogy mutassa a pontos időt.
Léteznek a nemzetközi fegyverpiacon olyan business jetek, amiknek van katonai/elektronikai felderítő/légtérmegfigyelő változata, ilyen pl. a Gulfstream 550-es vagy a Cessna Citation különböző változatokban, de a Dassault Falconnak ilyen nincs. Tehát csakis kormánygépként lehet használni a 606-os és 607-es lajstromszámú honvédségi repülőt.
Ezeket a gépeket főleg Orbán Viktor, Novák Katalin, Szijjártó Péter, Semjén Zsolt és mások veszik igénybe,
katonai alkalmazása nincs ezeknek a repülőknek.
Mivel ezeknek kötelező polgári ADS-B Mode S transzpondert (rádiós azonosítót) is használni, ezért annak kikapcsolása minimum a légiközlekedés veszélyeztetése. Még akkor is, ha Havasi Bertalan, Kovács Zoltán vagy Rogán Antal szeretné eltitkolni ezeket az utakat a sajtó elől. Műszakilag egyébként azt sem lehet kizárni, hogy a transzponder-jel láthatóságát csak az internetről tiltják le, vagyis a légiforgalmi irányítás látja a gépet, csak az érdeklődő civilek nem.
Hardy Mihály (1957- ) újságíró 1980 és 1997 között dolgozott a Magyar Televíziónál, 1992–1994 között a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) szóvivője, 1994-1997 között a MÚOSZ alelnöke volt. Dolgozott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) budapesti sajtószóvivőjeként, az ATV Híradó, valamint a TV3 híradója főszerkesztőjeként, és a Tesco-Global Zrt. kommunikációs igazgatójaként is. 2008-tól 2019 júliusáig a Budapest Airport Zrt. kommunikációs igazgatója volt. Menesztése után a Klubrádió főszerkesztő-helyettese lett, jelenleg a rádió főszerkesztője. Nem tartja magát igazi szakértőnek, csak a repülés és a katonai repülés iránti érdeklődőnek.
A Dassault Falcon 7X a maga kategóriájában az egyik legdrágább repülőgép, mind a beszerzési ára, mind az üzemeltetése szempontjából. Átlagára kb. 35 millió USD, azaz 14 milliárd forint. A Magyar Honvédség rögtön kettőt vett belőle, mert az OTP-csoportnak is van egy hasonló gépe, tehát ha Csányi Sándornak egy van, akkor Orbánnak minimum kettő kell.
Őrületesen magas költség az üzemeltetése, ami 7.143 USD-re jön ki repült óránként. Ez 2.869.242 HUF, azaz közel 3 millió forint.
Vagyis mondjuk a dallasi túra egy new yorki megszakítással mintegy 20 repült óra, azaz 57.384.840 Ft (az egyszerűség kedvéért 400 HUF/USD árfolyammal számoltam.) Tehát csak az utazási költség egy nagyobb családi ház ára volt – ennyibe fájt az adófizetőknek, merthogy ezt a magyar költségvetés állta.
A Google szerint egyébként egy Dassault Falcon 7X bérlése nagyjából 11.400 USD óránként, tokkal-vonóval, pilótával, kerozinnal. Az adatokat ebből a nyilvánosan hozzáférhető forrásból vettem.
Ráadásul a dallasi CPAC egy republikánus párti magánrendezvény volt, amin Orbán Viktor nem kormányfőként, hanem fideszes politikusként, ha úgy tetszik, magánemberként vett részt, ahogy Donald Trump is (igaz, ő nincs hivatalban). Tehát egy hangsúlyozottan nem állami funkcióra égették el az 57 millió forint költségvetési pénzt, amibe más európai országban egy miniszterelnök simán belebukik, mert ez felelőtlen gazdálkodás, a BTK szerint felmerülhet hűtlen kezelés tényállása.
Amennyiben az eseményt szponzoráló Alapjogokért Központ bérelte volna ki a gépet, akkor meg az a baj, hogy „háborús veszélyhelyzetben” nyilván szigorúan tilos honvédségi technikát bérbe venni – nem hiszem, hogy bárkinek is bérbe adnák.
Elképzelhetetlen, hogy például Emmanuel Macron a francia légierő Dassault Falconjával (több más repülő mellett van két db Dassault Falcon 7X típusú elnöki gépük, melyeket a kormányzati repüléseket bonyolító, csak erre dedikált repülőszázad üzemeltet) menjen Kanadába mondjuk Justin Trudeau egyik pártrendezvényére, csak azért, mert szimpatikus neki a mozgalma! Másnap apró darabokra szedné őt a francia sajtó és le kéne mondania – nagyon helyesen, mert a közpénzt csakis közcélokra szabad igénybe venni. Jogállamban.”
Orbán Viktor valószínűleg honvédségi luxusgéppel ment nyaralni Horvátországba | atlatszo.hu
A Magyar Honvédség 2018 vásárolt 2 darab Airbus A319 és 2 db Dassault Falcon 7X típusú repülőt. A Falconok a szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépek, amelyeket a honvédség „többcélú szállító- és futárgéptípusnak” nevez. Kategórikusan tagadják, hogy kormánygépnek vették volna a repülőket, de Orbán Viktor és más kormánytagok rendszeresen használják őket, az utakat pedig 30 évre titkosították.
Átlátszó: Ahogy arról mi is beszámoltunk, augusztus 5-én Dallasból hazatérve a 607-es Kecskemétre ment – vélhetően tankolni és személyzetet cserélni – majd Zadarba repült és vissza, másnap pedig tett egy Kecskemét-Split-Monte Real-Split-Kecskemét kört. Orbán Viktor is épp augusztus 6-án tűnt fel Horvátországban, ezért felmerült a gyanú, hogy őt vitte ki a honvédségi gép nyaralni, bár a sajtófőnöke ezt cikkünk után tagadta.
Mivel a repülő útjai 30 évig titkosak, legkorábban 2052-ben derülhet ki, hogy mi az igazság. Tekintsünk is el most attól, hogy vajon miért kellett egymás után kétszer is híres adriai nyaralóhelyekre repülnie a gépnek, de a költségek utastól függetlenül érdekesek. Mennyibe kerülhetett ez a két horvátországi út az adófizetőknek a fenti számítások alapján?
Hardy Mihály: „Az nyilván teljes egészében a vakvéletlen műve, hogy a Magyar Honvédség MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Teve Szállítószázada 607-es oldalszámú Dassault Falcon 7X típusú gépe éppen pont azon a horvátországi repülőtéren fordul meg (szigorúan honvédelmi bevetésen) térben és időben, amikor a magyar miniszterelnök adriai nyaralásra utazik. A kettőnek egészen biztosan nincsen semmi köze egymáshoz. A spliti polgári légikikötő futópályája 2500 méter hosszú, tehát kiválóan alkalmas a Dassault Falcon 7X fogadására.
Egy Kecskemét-Split-Kecskemét túra elméletben kb. 1-1 óra repült idő, tehát 5-6 millió forintba fáj a magyar adófizetőknek/katonai költségvetésnek.
Végülis az eredmény számít, hiszen cserébe láthattuk, ahogy aztán a magyar kormányfő egy adriai evezős csónakban fotóztatja magát a Slobodna Dalmacija nyugalmazott újságírójával. A történet a meghibásodott motorcsónakról még szebb, hiszen a TEK az indulás előtt nyilván alaposan ellenőrizte a motorcsónak műszaki és biztonsági állapotát.
A hírekben az is szerepelt, hogy a testőr mellett egy hölgy is volt Orbán kíséretében, vélhetően Lévai Anikó, a felesége, de róla egyetlen képet sem láttunk. Mondjuk a maradék Orbán-család, vagyis azok, akik nem Marbellán tengetik életüket, elméletben elférnek a Dassault Falcon 7X-ben, aminek a befogadóképessége 19 utas a 3 fős személyzet mellett.”
Címlapkép: A magyar honvédség 607-es lajstromjelű, Dassault Falcon 7X típusú repülőgépe a budapesti repülőtéren (fotó: Hardy Mihály)
|
57 millió forintba kerülhetett Orbán Viktor amerikai kiruccanása a honvédségi luxusrepülővel
|
A miniszterelnök augusztus elején utazott ki az Amerikai Egyesült Államokba, ahol találkozott Donald Trump korábbi amerikai elnökkel, és beszédet mondott a konzervatívnak nevezett CPAC színpadán. Orbán Viktort és kíséretét a Magyar Honvédség 607-es lajstromjelű, Dassault Falcon 7X típusú repülője vitte Amerikába, és hozta onnan haza. A luxuskategóriájú gép üzemeltetési költsége rendkívül magas, óránként közel 3 millió forint, tehát a mintegy 20 órás Budapest – New York – Dallas – Budapest út nagyjából 57 millió forint közpénzbe került. Hardy Mihály repülési szakértő, a Budapest Airport Zrt. korábbi kommunikációs igazgatója további érdekességeket is megosztott az Átlátszóval a honvédségi Falconokról.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/11/57-millio-forintba-kerulhetett-orban-viktor-amerikai-kiruccanasa-a-honvedsegi-luxusrepulovel/
|
2022-08-11 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Vári Attila ellen indított pótmagánvádas eljárás első érdemi tárgyalását szeptember 6-ára tűzte ki a Szigetvári Törvényszék. Az ülés ugyan nem szerepel közérdeklődésre számot tartó ügyek jegyzékében, de a Telex kérdésére megküldött hivatalos tájékoztatás szerint az ügy tárgya információs rendszer vagy adat megsértése és sikkasztás vétsége. Februárban már volt egy előkészítő ülés, amin a gyanúsított nem ismerte el a bűnösségét. A bizonyítás kedden kezdődik, így várhatóan a sportszövetség elnökének a jelenleg Splitben zajló vízilabda-Európa-bajnokságról is haza kell térnie.
Az ügy előzménye, hogy a budapesti olimpikon 2010 és 2019 között a pécsi városi sportlétesítmények üzemeltetésével, utánpótlás-neveléssel, rendezvényszervezéssel, tömegsporttal foglalkozó önkormányzati tulajdonú Pécsi Sport Nzrt. (PSN) vezérigazgatója volt. Fideszes politikusként is kipróbálhatta magát, ugyanis a legutóbbi önkormányzati választáson a kormánypárt polgármesterjelöltjeként indult. Azonban 2019 őszén Pécsen is vereséget szenvedett a Fidesz. Az ellenzéki összefogás által támogatott új polgármesternek, Péterffy Attilának pedig az egyik vállalása a korábbi zűrös ügyek felderítése, az önkormányzati cégek és intézmények átvilágítása volt. A PSN-nél pedig akadt ezekből több is. Az átvilágítások megkezdése után nem sokkal Vári Attila önként távozott a cég éléről. Később pedig a városi képviselő-testületből is, ahová listás mandátummal került be.
Vári Attila kedden folytatódó ügyéről korábban a Szabad Pécs számolt be részletesen. A gyanú szerint teljes céges levelezések tűntek el. Összesen 28 gigabájtnyi adatot keresett hiába a PSN Zrt. új vezetése. Ezen kívül 6 merevlemezt is eltávolítottak a cég számítógépeiből és újakat helyeztek be, új operációs rendszereket telepítettek – alig néhány nappal az önkormányzati választások után. Az ügyet a pécsi városvezetés oldalán is kifejtik, és ezek szerint Vári Attilát a nyomozás során tanúként sem hallgatták meg, pedig a volt cégvezető – amikor értesült a nyomozásról – saját maga szolgáltatott be négy merevlemezt a rendőrségen. Mindezek után a rendőrség megszüntette a nyomozást, az ügyészség elutasította az ezzel kapcsolatos panaszt, majd a sértett pótmagánvádat nyújtott be a bíróságra.
Ráadásul a per kezdeményezőinek még a korábban remélteknél is kevesebbel kell beérnie, ugyanis a pótmagánvádas eljárás kizárólag a merevlemezek eltűnése ügyében sikkasztás vétsége miatt zajlik majd a Szigetvári Törvényszéken.
Elszámolás vs. elszámoltatás
Az említett pécsi „elszámoltatás” eddig vegyes eredményeket hozott: több vagyontárgyat is sikerült visszaszerezni, szerződéseket is újra tudtak tárgyalni. Azonban a feltárt ügyeket bemutató oldal szerint az eddig megtett 25 feljelentés ügyében például a büntetőjogi következmények rendre elmaradtak. A nyomozások sokszor el sem jutottak vádemelésig, amit Péterffyék nyilvánosan többször kritizáltak és politikai nyomásnak tudnak be. Viszont a városvezetés szerint több ügyben is annyira meggyőző bizonyítékok kerültek elő, hogy az önkormányzati cégek károsultként pótmagánvádás eljárásokat indítottak. A helyi Fidesz szerint ezek csupán politikai kirakatperek, amelyeknek figyelemelterelés vagy éppen lejáratás a célja.
|
Merevlemezek tűntek el, bíróság hallgatja meg a vízilabda-szövetség elnökét
|
Bizonyítási szakaszba lépett a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, Vári Attila ellen indított pótmagánvádas eljárás. A Pécsi Sport Nzrt. korábbi vezetőjét számítógépes merevlemezek eltüntetésével vádolják.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/09/02/vari-attila-pecs-birosag-nyomozas-elszamoltatas
|
2022-09-02 10:41:00
| true | null | null |
Telex
|
A hétfő esti Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amely egy korrupcióellenes hatóság és egy korrupcióellenes munkacsoport felállítását írja elő.
A kormány határozata az EU-s források lebonyolítását érintő „jogellenességek és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása érdekében működő független hatóság” felállításáról döntött. Ez egyfajta engedménynek tekinthető az EU felé, a kormány egyebek mellett ettől az intézkedéstől reméli, hogy elhárulnak az akadályok a visszatartott több ezermilliárd forintnyi EU-s pénz elől.
Az új korrupcióellenes hatóság azokban az esetekben avatkozhat be, amelyekben a hatáskörrel rendelkező más hatóságok „nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások keretében végrehajtott európai uniós pénzügyi támogatásokra.”
A hatóságot november 21. előtt létre akarja hozni a kormány. Emellett kötelezettséget vállalnak egy új Korrupcióellenes Munkacsoport december 1-jéig történő létrehozására is. Ebben „kormányzati és nem kormányzati szereplők létszám és szavazati jog tekintetében paritásos alapon vesznek részt”, és a működéséhez a korrupcióellenes hatóság nyújt adminisztratív támogatást.
Majdnem tíz évvel ezelőtt létezett már egy korrupcióellenes munkacsoport Magyarországon, amiből 2013-ban azért léptek ki a civil szervezetek (például a Transparency International), mert az információs szabadságról szóló törvény módosítása után úgy látták, hogy „a kormány vezetői részéről nincs valódi szándék a korrupció visszaszorítására”.
Csökkenteni szeretnék az egyajánlatos közbeszerzések számát
Megjelent továbbá egy olyan határozat is a hétfői közlönyben, amely a közbeszerzések átláthatóságát növelné. A „kormány elkötelezett az európai uniós és hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések hatékonyságának, átláthatóságának,
gazdaságosságának növelése, az egyajánlatos közbeszerzési eljárások számának csökkentése és a verseny szintjének növelése, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése iránt”.
Ezért előírja a területfejlesztési miniszter, azaz Navracsics Tibor számára, hogy hozzon létre egy, a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszert; és meg kell vizsgálnia az egyajánlatos
közbeszerzési eljárások lehetséges okait és hatásait, „beleértve azokat a helyzeteket, amikor az egyajánlatos eljárások aránya meghaladja a 15%-os küszöbértéket.”
|
Nemcsak korrupcióellenes munkacsoportot indít a kormány, hanem külön hatóságot is
|
A hétfő esti Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amely egy korrupcióellenes hatóság és egy korrupcióellenes munkacsoport felállítását írja elő.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/09/05/korrupcioellenes-hatosag-munkacsoport-eu
|
2022-09-05 10:49:00
| true | null | null |
Telex
|
2022. szeptember 6. – 13:22
A Bárókerti Jurtaporta Felsőörsön – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
2095
A Balaton-felvidék népszerű falujában egy furcsa ügy borzolja a kedélyeket. A történtekről két teljesen ellentétes szempontból mesélnek a felháborodott helyiek és az érintettek. Az egyik történet szerint van egy helyi Fidesz–KDNP-s képviselő, aki a szintén kormánypárti polgármester jóbarátjaként jutányos áron bérli az óvoda telkének egy darabját, ahol szálláshelyként üzemeltet egy jurtát, a profitból pedig később meg is kaparinthatná ezt a 700 négyzetmétert, ráadásul az egész még az összeférhetetlenség gyanúját is felveti. A másik történet szerint szó sincs összeférhetetlenségről, bárki kibérelhette volna a szóban forgó területet, a biznisszel pedig az óvoda és a falu is jól jár.
„Röviden arról van szó, hogy van egy »senki földje« az óvoda és köztem” – a jegyzőkönyv szerint dr. Pásztor István ezzel a mondattal vezette elő 2017. november 21-én Felsőörs gazdasági bizottságának ülésén, hogy a feleségével együtt bérelni szeretne egy 700 négyzetméteres területet a saját telke szomszédjában, hogy ott felépíthessen egy jurtát, amit aztán családi vállalkozásban, szálláshelyként üzemeltetne. Pásztor azt is kifejtette, hogy „rossz helyen van a kerítés”, és már évek óta ő használta ezt a részt, de sajnos nem tudta elbirtokolni, viszont egy pályázati lehetőség miatt sürgős lett az ügy rendezése, ezért előbb bérelné, később pedig meg is vásárolná a földdarabot.
Bár az óvoda udvarának kerítésén kívül esett, a szóban forgó terület a valóságban nem a „senki földje” volt, már ekkor is pontosan lehetett tudni, hogy önkormányzati tulajdonban van, és hivatalosan a Miske Óvoda udvarához tartozik. Ezzel egyébként már a saját telke megvásárlásakor is tisztában volt maga Pásztor is, aki helyi szinten a Fidesz–KDNP színeiben politizál, korábban (2010 és 2014 között) is önkormányzati képviselő volt, és 2019 óta ismét az. A 2017-es bizottsági ülésen pedig nemcsak kérvényezőként, de a gazdasági bizottság tagjaként is jelen volt. Bár a személyes érintettsége miatt nem szavazott ebben a kérdésben, a jegyzőkönyv tanúsága szerint akkor is a teremben maradt, amikor a bizottság úgy határozott, hogy támogatják a kérelmét, és az eredeti szerződéstervezetben szereplőnél kevesebb bérleti díjat javasolnak.
Másnap a felsőörsi képviselő-testület a gazdasági bizottság javaslatát elfogadva döntött arról, hogy évi 35 (később 70) ezer forintért bérbe adja Pásztoréknak az óvoda telkének „700-800 négyzetméteres” darabját.
Ezután a Pásztor család pályázati pénzből és saját tőkéből húzta fel a betonalapra épített, légkondicionálással is ellátott jurtát, a szálláshely pedig Bárókerti Jurtaporta néven 2019 nyara óta üzemel. A 2022-es szezonban a saját honlapjukon éjszakánként 19 ezer forintért hirdették a jurtát, más oldalakon 24-25 ezer forintos éjszakánkénti áron volt foglalható.
Pásztorék bérleti szerződése annak idején kevés visszhangot keltett a faluban, de ahogy az elmúlt években megnőtt Felsőörs lakossága, egyre többféle dolgot (például felsőtagozatot a helyi iskolában, zebrát egy forgalmas úton) kezdtek el hiányolni a helyiek. A jurtaügy a kiélesedő konfliktusok közepette kezdte el szúrni több felsőörsinek a szemét, aztán egyéb helyi problémáknak, a falu vezetésével szemben megfogalmazott kritikáknak is a szimbólumává vált. Mielőtt azonban ennek a részleteiben elmerülnénk, érdemes kicsit messzebbről indulni, és megismerni magát a falut.
Ideális fekvésű
Ha az ember Budapestről indulva Veszprém és nem Balatonalmádi felől érkezik meg Felsőörsre, akkor először egy focipálya tűnik fel a falu névtáblája mögött, aztán dimbes-dombos tájon kanyargó, csendes utcákon keresztül, rendezett házak között vezet az útja a falu szívébe, ahol egy román kori templom is található. A falu első pillantásra takaros, bár nem festői szépségű. Noha nem közvetlenül a Balaton partján fekszik, az elmúlt években felkapottá váló Balaton-felvidékiség innen is, onnan is visszaköszön, például a vörös homokkőből készült kerítéseken. Aztán továbbhaladva az is feltűnik, hogy a megfelelő utcák megfelelően tájolt kertjeiből azért elég pazar kilátás nyílik, akár a tóra is.
Talán ennek is köszönhető, hogy Felsőörs népessége és népszerűsége is töretlenül emelkedett az elmúlt évtizedekben, egy friss elemzés szerint az ötödik legkeresettebb tóparti település volt idén nyáron az ezer eladó nyaralóra vetített érdeklődések alapján. Még a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak is van itt egy egyre gyarapodó vidéki birtoka: innen beköszönve üzente meg Orbán a magyaroknak egypár éve, hogy „Több Balaton, kevesebb Brüsszel”. A falu lakossága a nyolcvanas évekig 800–900 fő között mozgott, de a kilencvenes évek óta folyamatosan emelkedik, 2019-re meg is duplázódott, mára több mint 1800-an lakják. Ezzel párhuzamosan pedig az is megfigyelhető, hogy az elmúlt évtizedben egyre emelkedett a felsőörsi ingatlanok ára is.
A helyiek ugyanakkor mással magyarázzák Felsőörs népszerűségét: szerintük nem a Balaton-felvidék felkapottsága adja a falu vonzerejét, sokkal inkább az, hogy az ideális fekvéséből adódóan egyszerűen tényleg jó itt élni.
„Felsőörs a Veszprém–Almádi–Füred-szentháromságnak pont a közepén fekszik, autóval tíz-tizenöt perc alatt bármelyik városban ott van az ember, de a buszok is sűrűn járnak, miközben itt elég nyugodt az élet, szép a táj, hát persze hogy egyre többen akarnak ideköltözni”
– magyarázza egy nyugdíjas, magát tősgyökeres felsőörsinek valló asszony. Ehhez gyorsan hozzáteszi azt is, hogy szerinte egyszer minden tősgyökeres gyüttment volt. A mellette álló, évtizedekkel korábban ideköltözött barátnőjét ennek szellemében szintén „igazi felsőörsi”-ként jellemzi. A barátnők abban is egyetértenek, hogy nem az számít, ki, mikor és honnan került ide, hanem az, hogy milyen hosszú távra tervez Felsőörsön élni, és hogy hajlandó-e a falu érdekeiért (is) tenni.
Családbarát falu
Az elmúlt években ideköltözők között sok a nagycsaládos, azok az újonnan érkezők, akikkel beszéltünk, a falu kedvező fekvése mellett leginkább azt emelik ki, hogy Felsőörs ideális hely a gyerekek felnevelésére is. Se nem alvófalu, se nem üdülőhely, van saját közösségi élete, bölcsődéje, óvodája sőt még általános iskolai alsó tagozata is, és ami még fontosabb, sok gyerek él itt – magyarázzák. Találkoztunk olyan szülőkkel, akik egy felkapottabb balatoni településről kimondottan azért költöztek Felsőörsre, hogy a gyerekeik ne olyan helyen nőjenek fel, ahol esélyük sem lenne helyben barátkozni a saját korosztályukkal.
Felsőörs vezetése maga is azt hirdeti, hogy a falu ideális hely kisgyerekes családoknak, az önkormányzat néhány éve „családbarát” elismerést is kapott, ezt a díjat a falu Fidesz–KDNP-s polgármestere személyesen vette át a Parlamentben. Szabó Balázs büszke a népességnövekedésre és arra is, hogy az általa 2010 óta vezetett faluban a családok harmada három- vagy többgyerekes, a jövő szempontjából pedig kulcsfontosságúnak tartja, hogy a település folyamatosan vonzó legyen a fiatalok és a gyereket vállalók szempontjából.
„Felsőörs azért speciális, mert rengeteg a fiatal betelepülő, és nagyon sok a nagycsaládos. Egy település jövőjét az határozza meg, hogy kell-e bővíteni az intézményi férőhelyeket. Nálunk sosem kellett bezárni semmit, sőt férőhelyre van szükség”
– nyilatkozta 2019-ben a megyei lapnak, és ezzel el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, amelynél a jurtaszállás és a felsőörsi demográfiai változások kérdésköre összeér. A népességnövekedéssel együtt ugyanis a felsőörsi Miske Óvoda is bővült az elmúlt években: az óvodai férőhelyek számát 60-ról 90-re növelték, 120 millió forintból épült egy új, 12 férőhelyes bölcsődei szárny, és a bölcsődei férőhelyek megduplázása is szerepelt a tervek között.
Így lett a jurtából szimbólum
Az óvoda és a lakosságszám párhuzamos növekedése volt tehát az egyik tényező, amely felhívta a helyiek figyelmét a jurtaügyre, amelyről a bérleti szerződés megkötésekor még kevesen értesültek, de miután a falubeli szóbeszéd felkapta, egyre többeket kezdett zavarni. Bár a polgármester szerint az óvoda udvara jelenlegi állaptában is nagyjából 6000 négyzetméter, és ez bőven elegendő, vannak szülők, akik mégis attól tartanak, hogy ha ilyen ütemben nő a Miske Óvoda és Bölcsőde, előbb-utóbb szükség lehet a jurtaszálláshoz bérbe adott részre is. Mások felvetették, hogy ha van is elég hely, akkor is lehetne inkább közösségi célokra fordítani a területet, vagy legalább magasabb áron bérbe adni. Akadtak olyanok is, akik inkább arra panaszkodnak, hogy
„Pásztorék olcsón húznak hasznot egy olyan területből, ami igazából a faluközösségé kellene hogy legyen, aztán ebből a haszonból majd előbb-utóbb meg is veszik azt, így lesz a közvagyonból egy kis sundám-bundámmal magántulajdon”.
Pásztorék eredetileg valóban jelezték, hogy hosszú távon meg akarják venni az óvodától bérelt területet, sőt még azt is felvetették, hogy a vásárlásig kifizetett bérleti díjat később beleszámíthatná nekik a falu a vételárba, ezt már 2017-ben sem támogatta sem a képviselő-testület, sem a gazdasági bizottság, sem a polgármester. A Telex megkeresésére Pásztor István most azt nyilatkozta, hogy már nem áll szándékukban a terület megvásárlása, mert értik és elfogadják, hogy az eladás nem szolgálná a falu érdekeit. Azt is hozzátette, hogy
„önkormányzati képviselőként a terület eladását ma sem tartanám stratégiailag helyes döntésnek, ezt a területet az óvoda távlati fejlesztési területeként kell fenntartani”.
A falu polgármestere szintén megerősítette lapunknak, hogy a bérbe adott terület továbbra sem eladó. Szabó Balázs szerint a 2017-es bérbeadással az óvoda és az önkormányzat, mint az óvoda fenntartója, csak azt nyilvánította ki, hogy a korábbiaktól eltérően hasznot kíván húzni ebből a földdarabból.
Az idézett lakossági aggodalmakban és rosszallásokban az óvoda ügyén túlmutató szempontok is szerepet játszanak. Az elégedetlenkedők kritikájának fontos eleme, hogy Pásztor István nemcsak párttársa a polgármesternek, de már az egyetemre is együtt jártak, azóta is jó barátok a falu szerint. Többen ennek a jó viszonynak tulajdonítják azt, hogy
Pásztor István korábban 150 ezer forintos önkormányzati támogatást kapott arra, hogy felújítsa a helyi értéknek számító, vöröskő kerítését;
Pásztor felesége úgy lett a falu közösségszervezője és könyvtárosa, hogy nem volt ilyen irányú képesítése és tapasztalata sem, miközben akadt nála kvalifikáltabb/tapasztaltabb is az állásra jelentkezők között;
amikor a jurtaépítéshez szükséges bérleti kérelem megtárgyalása során felmerült a kérdés, hogy mi van, ha az önkormányzatnak később kell ez a terület, maga a polgármester közölte, hogy még akkor is elég „a meglévő terület” (azaz a Pásztorék bérleménye nélküli udvar), ha bölcsődét is építenek az óvoda mellé;
a polgármester nyíltan támogatta azt is, hogy Pásztorék kérésének megfelelően kevesebb legyen a bérleti díj, mondván, hogy támogatni kell a helyi vállalkozásokat.
Az érintettek ugyanakkor egészen másképp látják az ügyet, szerintük nem a bérbeadás a probléma, hanem az, hogy néhányan a falu jelenlegi vezetése ellen áskálódnak.
Lejárató kampány vagy összeférhetetlenség?
A jurtaügyben cikkünk megjelenése előtt írásban kerestük meg kérdéseinkkel egyrészt a szálláshelyet üzemeltető képviselőt, másrészt Felsőörs polgármesterét is. Mindketten azzal kezdték a válaszlevelüket, hogy a faluban épp lejárató kampány folyik ellenük. Pásztor István csak név nélkül hivatkozott egy „kis létszámú csoportosulásra”, amely „névtelen szórólapokon rágalmazza a falunkért dolgozó önkormányzati dolgozókat és választott képviselőket”. Emellett azt közölte, hogy
a szórólapozók mint gyanúsítottak ellen már bírósági eljárás is folyamatban van.
Szabó Balázs a képviselővel ellentétben konkrétan meg is nevezte, hogy szerinte kik állnak a szórólapok mögött: két korábbi önkormányzati képviselő és néhány társuk, aki „a legutóbbi önkormányzati választási kudarcuk óta minden eszközzel azt próbálják a felsőörsi választópolgároknak bebizonyítani, hogy döntésük, mellyel nem őket választották faluközösségünk képviselőinek, elhibázott volt”. A polgármester ehhez azt is hozzátette, hogy szerinte sem neki, sem a korábbi vagy a mostani képviselő-testületeknek, intézményvezetőknek nincs takargatnivalójuk a jurtaügyben.
Felsőörs polgármestere 2017-ben, a bérbeadás megtárgyalásakor azt mondta, hogy Pásztor István és a felesége ekkor már „sok év óta használta” a Miske Óvoda kerítésen kívüli területét, Pásztor maga az ekkori jegyzőkönyvek szerint elismerte, hogy korábban célja volt az elbirtoklás. A képviselő ma már máshogy meséli a történteket, azt írta a Telexnek, hogy nem használta a bérlés előtt ezt a részt (mivel haszna nem volt belőle), és nem is az elbirtoklás vágya motiválta. Szerinte az egész úgy kezdődött, hogy amikor 2009-ben beköltöztek a frissen épült családi házukba, „rendezett telek szomszédságában” szerettek volna lakni, ezért
„azóta gondoztuk a területet, megtisztítottuk az építési törmeléktől, kiirtottuk a bozótot, fákat ültettünk, és rendszeresen nyírtuk a füvet, kis részét kapáltuk”.
Több falubeli szerint méltatlan, hogy a jurta bérleti díjáról döntő gazdasági bizottságnak annak idején tagja volt Pásztor István, ráadásul bent is volt az ülésen, amikor megszavazták a konkrétan javasolt összeget, illetve azt, hogy javasolják a terület bérbeadását, hiszen a képviselő-testület ennek alapján határozott egy nappal később a szerződés megkötéséről.
A polgármester szerint viszont szó sincs összeférhetetlenségről, mivel Pásztor az ülésen bejelentette az érintettségét, ezért a gazdasági bizottság kizárta a döntéshozatalból. Szabó Balázs azt nem tagadta, hogy Pásztor István jelen volt a szavazáskor, azt viszont hangsúlyozta, hogy a gazdasági bizottság csak javaslattevő volt az ügyben, a döntést ténylegesen meghozó képviselő-testületi ülésen nem vett részt a jurta üzemeltetője. Pásztor valamivel rövidebben, de hasonló érveléssel támasztotta alá, hogy szerinte miért nem merült fel jogi értelemben az összeférhetetlenség.
Bár a 2017-es, eredeti szerződéstervezetben szereplő bérleti díjat Pásztorék kérésére mérsékelték, a polgármester szerint egyáltalán nincs arról szó, hogy „kedvezményes” lenne az ár. Szabó szerint egyébként nem is kifejezetten Pásztorék vállalkozását támogatja az, hogy a falu bérbe adja az óvoda udvarának a szóban forgó darabját, mivel a bérlés lehetőségét nyilvánosan meghirdették, de a felhívásra a területet ekkor már évek óta használó Pásztor családon kívül nem jelentkezett más.
Hat év alatt 315 ezer forintot hozott az óvodának
Abban eltért a polgármester és a képviselő válasza, hogy mennyit fizetnek Pásztorék azért a területért, amelyen a jurta áll. Pásztor a Telexnek azt nyilatkozta, hogy a 2017-ben 70 ezer forintban megállapított bérleti díj az évek során nem emelkedett, de időszerűnek gondolná az emelését, ezért kezdeményezni fogja az összeg felülvizsgálatát.
Pásztor István a kérdésünkre nem tudta pontosan megmondani, hogy a bérelt területen folytatott üzleti tevékenység mekkora bevételt jelentett a falunak, de becslése szerint „a bérleti díjat meghaladó mértékű idegenforgalmi adó és iparűzési adó bevételt” produkáltak. A polgármester ebben a kérdésben azt közölte, hogy a bérleti szerződés megkötése óta összesen 315 ezer forint folyt be, közvetlenül az óvodának. (Ez az összeg úgy jön ki, ha összesen hat évet fizettek ki eddig, amelyek közül az utolsó három volt dupla áron elszámolva.) Emellett ő is hangsúlyozta a falut „gyarapító” adóbevételeket, de azt nem közölte, hogy ez mekkora összeget jelentett.
A jurtaszállást a Bárókerti Alkotóműhely Kft. üzemelteti, ami Pásztor Istvánnak és feleségének a tulajdonában van, és a cégnyilvántartás szerint 2020 óta veszteséges. A korábbi években 500 ezer és 3 millió forint közötti pozitív adózott eredménye volt, tavalyelőtt azonban 900 ezres, tavaly pedig 1,5 milliós mínusszal zárta az évet, de mivel a kft. nemcsak a jurtakiadással foglalkozik, ezért azt ennek alapján nehéz lenne megmondani, hogy mennyire éri meg az óvodától bérelt területen jurtaszállást üzemeltetni.
Ha abból indulunk ki, hogy a koronavírus-járvány épp ebben az időszakban küldte padlóra a turizmust, az sem lenne meglepő, ha egyelőre nem lett volna jó biznisz a jurta kiadása. Ehhez viszont azt is hozzá kell tenni, hogy a falu bérleti díjon túli bevételei (a sokat emlegetett adóbevételek) mértéke is függ a vállalkozás sikerességétől, vagyis ha kevésbé fut a szekér, a jurta kevesebb pénzt termel Felsőörsnek.
Partnereinktől
|
Az óvoda telkén üzemeltet jurtaszállást egy fideszes önkormányzati képviselő Felsőörsön
|
A Balaton-felvidék népszerű falujában egy furcsa ügy borzolja a kedélyeket. A történtekről két teljesen ellentétes szempontból mesélnek a felháborodott helyiek és az érintettek. Az egyik történet szerint van egy helyi Fidesz–KDNP-s képviselő, aki a szintén kormánypárti polgármester jóbarátjaként jutányos áron bérli az óvoda telkének egy darabját, ahol szálláshelyként üzemeltet egy jurtát, a profitból pedig később meg is kaparinthatná ezt a 700 négyzetmétert, ráadásul az egész még az összeférhetetlenség gyanúját is felveti. A másik történet szerint szó sincs összeférhetetlenségről, bárki kibérelhette volna a szóban forgó területet, a biznisszel pedig az óvoda és a falu is jól jár.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/09/06/felsoors-jurta-ovoda-udvar-helyi-kepviselo-fidesz-kdnp
|
2022-09-06 11:18:00
| true | null | null |
Telex
|
Az ügy még Vári korábbi munkahelyéhez, a Pécsi Sport Nzrt.-hez (PSN) és nem mellesleg a 2019-es helyhatósági választáshoz kapcsolódik. Az önkormányzati cég vezetője fideszes jelöltként a pécsi polgármesteri székért indult, de veszített. A nyertes ellenzéki polgármester, Péterffy Attila közvetlenül a megválasztása után felszólította az önkormányzati cégek, intézmények vezetőit, hogy az átadás-átvételig fokozottan figyeljenek az iratokra, dokumentumokra.
Ebben az időszakban a PSN külsős informatikusától elkérték a levelezőrendszer eléréséhez szükséges jelszavakat. Vári Attila nem sokkal később beadta felmondását. Az új vezérigazgató, Máté János érkezésekor derült ki, hogy több felhasználó teljes levelezése eltűnt a szerverekről, és több számítógépben merevlemezeket cseréltek. Ezt követően feljelentést tettek, ám a rendőrség bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a nyomozást. Az ügyészség az ezzel kapcsolatos panaszt elutasította, ezért indult pótmagánvádas eljárás.
A keddi tárgyaláson Vári Attila nem tett vallomást. Ezt követően a PSN jelenlegi vezérigazgatója előadta, hogy érkezésekor, 2019 decemberében észlelték a korábbi céges levelezések hiányát. Elmondta azt is, hogy korábban nem volt informatikai szabályzat, ezt azóta pótolták. Bár az anyagi kár kicsinek mondható a dokumentumok hiánya már problémásabb. Ráadásul semmilyen körülmény nem magyarázta, hogy miért kellett a merevlemezeket kicserélni. Nem lehet tudni, hogy ki hajtotta ezt végre. A levelezésből szinte semmit sem sikerült helyreállítani. Ügyvédi kérdésre azt is elmondta, hogy több másik feljelentés is született a cég átvilágítása során tapasztaltak miatt.
A PSN külsős informatikusa elmondta, hogy a cég egyik munkatársa kérte el tőle a kódokat, de már nem emlékezett, hogy a megváltoztatott jelszavakat kitől kapta vissza. Az informatikusnak nem jutott tudomására, hogy ki törölhette az adatok és ki cserélhette ki a számítógépek merevlemezeit. Összesen négy gépből hat merevlemezt szedtek ki, az egyikben három helyére csak egyet tettek vissza. A gyártási dátumokból és külsőre is látszott, hogy teljesen új adattárolókat kaptak a gépek. A szakember mindezt rendkívülinek minősítette.
Nemcsak Vári Attila, hanem a korábbi üzemeltetési vezető, Gáll Péter levelezése is eltűnt. Várival jelenleg is munkatársak, Gáll a vízilabda-szövetség főtitkára. Tanúként Gáll előadta, hogy nem jelentett problémát neki a levelezésének az eltűnése, mert a szerverről és az asztali gépéről eltűnt adatok egy céges Google-fiókkal is szinkronizálva voltak.
A PSN másik beidézett munkatársa elmondta, hogy a cég akkori titkárságvezetőjének adta át a kérdéses jelszavakat. Azt feltételezte, hogy erre azért volt szükség, mert a levelezéshez használt tárhelyeket szerették volna bővíteni.
A tárgyalás következő napját november 8-ára tűzte ki a bírónő, amin további tanúk meghallgatása várható.
|
Eltűnt merevlemezek: a vízilabda-szövetség elnöke nem tett vallomást
|
Tanúk meghallgatásával érdemben is megkezdődött a Vári Attila ellen, adathordozók és levelezések eltűnése miatt indított pótmagánvádas eljárás a Szigetvári Járásbíróságon.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/09/06/vari-attila-pecsi-sport-targyalas-szigetvari
|
2022-09-06 11:23:00
| true | null | null |
Telex
|
Néha végigfut a magyar interneten, hogy milyen remek ajándékot ad a finn állam minden egyes finn újszülött családjának: egy dobozt, ami meg van pakolva egyszerű, de valóban hasznos babaholmikkal.
Erről van szó:
Ennek a doboznak van egy magyar változata is, amit ugyan a kórházban dolgozó nővérek osztanak munkaidőben és az állam is támogatja, ám a tartalma annyival silányabb, hogy ha jobban megnézzük, valójában semennyire nem hasonlít a finn dobozra. Az eset azért is nagyon érdekes, mert a magyar kormánypárt és a vele összeforrt állami kommunikáció magáévá tette a “családbarát” jelzőt, és a jelek szerint az állam az adófizetők végtelen pénzét költi sportstadionokra és a legkülönbözőbb megaprojektekre – de a finn dobozhoz hasonló egyszerű figyelmességet nem sikerült megoldani.
Finnországban a társadalombiztosítás állja a babadoboz költségét. A szülők dönthetnek úgy is, hogy 140 euró készpénzt kérnek helyette, de 95 százalékuk inkább a praktikus holmikkal teletömött dobozt választja, aminek keretét egyébként gyakran a finn gyerekek első kiságyaként is használják.*Ebből Európában trend lett, egy brit tudományos kutatás meg is vizsgálta, hogy ez mennyire jó ötlet: a gyermekhalandóság szempontjából ugyanis nagyon fontos, hogy csak olyan ágyakat és eszközöket lehessen használni, amik biztonságosak a kicsiknek. A kutatók azonban semmilyen felmérést nem találtak arról, hogy a papírdobozok esetében ezt bárki is vizsgálta volna, ezért nem ajánlják. Évi húszezer finn újszülöttel számolva ez egy évi 2,8 millió eurós kiadás, ami nem éri el az egymilliárd forintot. Magyarország nagyobb ország, kétszer ennyi újszülött van, de egy kétmilliárd forintos költségbe biztosan nem rokkanna bele a költségvetés. (Ugyan Magyarország egyáltalán nem szűkmarkú, ha a gyerekvállalás támogatásáról van szó, de pont a 64 ezer forintos anyasági támogatáshoz olyan mennyiségű agyzsibbasztó bürokratikus akadályt kell átugrani, hogy a családok hatoda nem veszi fel.)
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAgyzsibbasztó papírmunkával fosztja meg az állam a szülők hatodát az anyasági támogatástólAz utóbbi nyolc évben 117 ezer gyerek után nem fizett az állam anyasági támogatást. A bürokratikus csuklóztatás pont a rászorulókat sújtja.
Sokan Magyarországon is azt gondolják szülés után, hogy a kórházban az államtól kaptak egy kezdeti nehézségeknél hasznos ajándékot. A dobozt kinyitva azonban sok kismama csalódhatott, ugyanis a magyar babadoboz – a PromoBox – kizárólag kis kiszerelésű termékmintákat és rengeteg reklámot tartalmaz. Azt pedig kevesen tudják, hogy egy profitorientált, de államilag támogatott magáncég anyagáról van szó.
Egy idén átadott csomagban a következő dolgok voltak:
Mini termékminták (pár apró kenőcs, Hipp bébiétel, márkázott partedli, Dove sampon, egy mosásra elég Persil, Lenor és Silan mosószer, 1 db Pampers pelenka és 12 db nedves törlőkendő),
A GlaxoSmithKline gyógyszergyár reklámanyaga a rotavírus elleni nem kötelező, az OEP által nem támogatott, de ajánlott (és igen költséges) védőoltásról,
Kecskeméti bébiétel magazin,
Rossmann kedvezménykártya sajátmárkás termékekre,
1500 forint kedvezmény a Tesco házhozszállításhoz 5000 forint fölötti rendelés estén,
500 forintos Lidl-kupon,
Aegon baba-mama program reklámfüzet,
1 darab (!) Naturland teafilter,
1 nagy flakon Domestos,
Bedő Imre: Férfiak klubja című könyve, ami nem szakmai kérdésekkel foglalkozik, hanem a szerző a féri családi szerepekről vallott – egyébként a kormányzathoz közeli – nézeteit mutatja be,
Otthon magazin egy korábbi havi száma,
de a legproblémásabb magát praktikus segítséget nyújtó füzetnek álcázó, de valójában a homeopátiás termékeket népszerűsítő Homeomami kiadvány. A homeopátia egy bármiféle tudományos alapokat nélkülöző irányzat. A csomagban szereplő kiadványon az Index tavaly remekül levezette, hogy miért nem egy ártalmatlan hóbortról van szó.
Egy gyermek születésekor minden segítség jól jön, de azért ezek közül kevés igazán hasznos dolog van, a családok talán 1500 forintnyi értékhez jutnak.*1 flakon Domesotos: 429 Ft, 500 Ft Lidl utalvány, Hipp bébiétel 420 Ft, teafilter 25 Ft, mosószer kb. 100 Ft, sampon és kenőcsök, kb. 100 Ft
De ezt nem ingyen kapják: a kismamák saját adataikkal fizetnek érte.
A megoldás elég ravaszra sikerült. Ugyan – mint a Promobox Kft. honlapjáról kiderül – nem kötelező kitölteni az adatkezeléshez hozzájáruló adatlapot, de valójában a nővérek ezt a szülés után lábadozó kismamák elé dugják, akik ebben a szituációban nem feltétlenül az adatbiztonság kérdéseivel foglalkoznak elsősorban. Már csak azért sem, mert egy hivatalos kórházi dolgozó kéri azokat.
Az így megszerzett személyes adatokat a cég több partner rendelkezésére bocsáthatja, és legfeljebb öt évre megőrizheti. Ezt az információt azonban csak a honlapon legjobban eldugott adatvédelmi tájékoztatóban lehet megtalálni, a BabaCsomag leírásában, vagy akár a gyakran ismételt kérdéseknél nem teszik egyértelművé, hogy az adatainkkal fizetünk.*Aki pedig a csomagot is szeretné, de az adatait nem akarja hogy tárolják, az bármikor kérheti ezek törlését, akár a csomag átvételét követően azonnal is.
De ami igazán problémás a PromoBox Kft. működésével kapcsolatban, az a következő:
hogyan lehetséges, hogy az állami alkalmazott nővérek munkaidőben dolgoznak egy magánvállalkozásnak?
A cég honlapján is kiemeli, hogy a BabaCsomagjait a kórházakban állami alkalmazottak adják át*azonban nem csak az állami, hanem magán kórházakban is átadják a reklámcsomagot.
Megkerestünk fél tucat kórházat, az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a PromoBox Kft.-t is ezzel a kérdéssel, de egyik féltől sem kaptunk választ. Nem kizárt, hogy van olyan van jogi lehetőség, ami lehetővé teszi, hogy az állami alkalmazott nővérek egy magáncégnek dolgoznak – például ha az állam és/vagy a kórházak mindegyike leszerződött erre a céggel, de ennek sem találtuk nyomát.
Az eleve munkaerőhiánnyal küzdő egészségügyben nem tűnik jó iránynak, hogy kereskedelmi tevékenységet is végezzenek a leterhelt ápolók. Ennyi erővel biztosítási ügynökként is dolgozhatnának.
Állami hátszéllel versenyelőnyben
Nem csak a PromoBox Kft. foglalkozik a kisbabáknak és családjaiknak szánt ajándékcsomagokkal, két másik szereplőt is találtunk.*A Communication Concept Kft. csomagjai Welcome baby néven futnak bababoltokban és diagnosztikai centrumokban. Náluk fel van tüntetve, hogy szóróanyagok, termékminták vannak a csomagban. A cég árbevételének a csomagok csak kisebb részét adja, alapvetően edukációs marketinggel foglalkoznak. A BabaBőröndöt a Nativitas Marketing Kft. terjeszti – a megadott e-mail címük már nem működik, 2018-ra nem adott le beszámolót a cég. 2018 októberében bírósági és NAV végrehajtás indult a cég ellen, így eléggé úgy néz ki, hogy ők már nem működnek. Mégis egyre erősebben uralja a piacot a PromoBox Kft., amely jelentősen növelte bevételeit az utóbbi években. Ráadásul nem hogy a reklámszakmában, de még az informatikában is kiugróan magas, 36 százalékos adózott profitrátát értek el.
A hirdetőknek is egyre többet érhet az együttműködés a babacsomagos céggel. Tavaly már 3655 forint jutott minden újszülöttre, ha a reklámcsomagos cégek bevételeit az újszülöttek számára vetítjük – ez duplázódást jelent 2014 óta.
A PromoBox Kft.-t azonban a magyar állam is segíti jelentős pénzekkel, nem csak a piaci cégek. 2014 és 2019 nyara között összesen nettó 64 millió forintot kaptak az EMMI-től. A 2014 és 2018 között az állami megrendelés a bevételek 7, a nyereség 29 százalékát adta. Akit érdekel a siker titka, hallgassa meg a Milliomos Észjárás Rendszer Birodalmában Fejérdy Zsófiával, a PromoBox Kft. ügyvezető-tulajdonosával készült interjút.
Itt érdemes végiggondolni, hogy vajon miért van szüksége arra a magyar államnak, hogy az ApaVilág és az Édes Kisbabám nevű kiadványokban helyezzen el hirdetéseket egy magánvállalkozást közbeiktatva, ha egyszer ezeket eleve a magyar állam saját kórházaiban juttatják el a fogyasztókhoz?
A végső csavar pedig az, hogy a jövőben kapnak majd magyarok a magyar adófizetőktől a finn dobozhoz hasonló, hasznos ajándékokkal teli csomagot, méghozzá a Promobox Kft. közreműködésével.
De nem Magyarországon, hanem a határon túlon.
A Bethlen Gábor Alap Zrt. közbeszerzési eljárását idén januárban hirdették ki – az Mfor vette észre elsőként -, a 120 millió forintos keretösszegből a Promobox Kft. állíthatja össze a csomagokat 6 ezer család számára. Várhatóan tehát 20 ezer forint lesz az ajándékcsomag értéke. A szerződésben megtalálható termékek közül a termékek csak egy részét akarják egybe csomagolni. Megnéztük az árakat, és hogy az interneten szembe jövő első keresések milyen árakat adnak. Nekünk a felére sikerült a termékek árát kihozni. Igaz, a szerződésben nincs minőségi elvárás vagy pontos leírás.*próbáltunk ezért olyan közepes minőséget választani a listában, ami elfogadható minőségnek tűnik, de azért nem a legdrágább.
Igaz, a PromoBox Kft.-nek ki is kell szállítani és csomagolnia is kell a termékeket. Ebből a szállítás egy ezer forintos tétel lehet (csak a konzulátusokra kell elszállítani a csomagokat). A szerződés viszont szokatlan, nincsen minimálisan lehívandó rész, vagy látható ütemezés.
Ha lehívják a 120 milliós keretet, akkor nagyon jól fog járni a PromoBox Kft: ha csak kiskereskedelmi áron vásárolja meg a termékeket és hatékonyan csomagolja és szállítja őket, akkor 50-60 millió forintos profithoz is juthat.
A magyar állam szervei mindenesetre a jelek szerint képtelenek néhány baba-kelléket önmaguk megrendelni és becsomagolni, ezt is csak egy cég segítségével tudják megoldani. Érdemes itt cikkünk elejére visszakanyarodni: a finn társadalombiztosítás ezt úgy oldja meg, hogy évente tendert hirdet a termékekre, és maximum 170 eurót tud finanszírozni. A világ egyik leggazdagabb országában mintha egy kicsit több dolgot tudnának kihozni közel azonos összegből, mint a Bethlen Gábor Alapnál.
|
A magyar babadoboz a reklámról, az állami támogatásról és a kismamák adatainak megszerzéséről szól
|
A PromoBox Kft.-t azonban a magyar állam is segíti jelentős pénzekkel, nem csak a piaci cégek. 2014 és 2019 nyara között összesen nettó 64 millió forintot kaptak az EMMI-től. A 2014 és 2018 között az állami megrendelés a bevételek 7, a nyereség 29 százalékát adta. Akit érdekel a siker titka, hallgassa meg a Milliomos Észjárás Rendszer Birodalmában Fejérdy Zsófiával, a PromoBox Kft. ügyvezető-tulajdonosával készült interjút.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191006/a-magyar-babadoboz-a-reklamrol-az-allami-tamogatasrol-es-a-kismamak-adatainak-megszerzeserol-szol/
|
2020-10-06 15:56:00
| true | null | null |
G7
|
A saját vezetői posztját az ügyészség gyanúja szerint áruba bocsátó ORÖ-elnök a pénz egy részét egy korábbi szavazatvásárlás költségének fedezésére kérte – ezt állítja az Agócs Jánost az ügyészséggel együttműködve lebuktató elnökhelyettes, Farkas László. Az ORÖ vezetését közben Agócs megbízásából Lakatos Oszkár vette át, aki szerint “kápó módszerrel húzták csőbe” az elnököt. Farkas állítása szerint nem kötött vádalkut. Kiderítettük, mit ebédelt őrizetbe vétele előtt Agócs, kié a pénz átadására használt mappa, és azt is, milyen kapós a roma szervezet hivatali Audija.
„Lebuktattam Agócsot, amiért az elnöki székét bocsátotta áruba, ezért őt most sokan sajnálják, áldozatnak tartják, akit becsapdáztak, én meg a vamzer lettem, de nem bánom, ennek csak így lehetett véget vetni“ – foglalta össze a hvg.hu kérdésére Tiszabura független polgármestere, ifjabb Farkas László az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) vesztegetéssel gyanúsított elnökének, a múlt héten letartóztatott Agócs Jánosnak a lebuktatásában vállalt szerepét. Farkas egyébként Agócs egyik helyettese.
Agócsot az ügyészség múlt héten vette őrizetbe korrupciós bűncselekmény gyanújával, pénteken pedig a vádhatóság indítványára a bíróság elrendelte – egy hónapra – a letartóztatását, és kiderült az is: azzal gyanúsítják, hogy Agócs 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét.
Rács mögé kerül egy hónapra az Országos Roma Önkormányzat elnöke
Elrendelte a bíróság a hivatali vesztegetéssel gyanúsított Agócs János letartóztatását. Az Országos Roma Önkormányzat elnöke az ügyészség szerint 30 millió forintért árulta a pozícióját. A roma vezetőt sok készpénzzel együtt fogták el, de ő tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.
„Én levest ettem, Agócs brassóit rendelt” – árulta el az Agócs elfogása előtt elfogyasztott menüt Farkas, aki szerint a kecskeméti Csalánosi Csárdában augusztus 31-i találkozót előzetesen egyeztette az ügyészséggel, és már a vádhatóság útmutatásai alapján bonyolították le azt oly módon, hogy tettenérés legyen, mert a vesztegetés csak így, a pénz átadásával bizonyítható igazán. Saját szerepéről Farkas beszélt már a Népszavának, azt pedig a 24.hu-nak árulta el, hogy a vesztegetési pénzt, a 18 millió forintot az ügyészség bocsátotta a rendelkezésére,
most viszont újabb részleteket árult el a hvg.hu-nak arról, miért éppen 18+12 millió volt az Agócs által kért ár.
„Egy kis pénzt kéne virítani”
„Úgy kezdődött, hogy Agócs megkeresett egy ORÖ-s képviselőt, hogy már belefáradt, átadná a posztját, de jó lenne, ha ezt valaki méltányolná, vagyis egy kis pénzt kéne virítani, hogy ő hátralépjen” – mondta Farkas, aki szerint az eredetileg megkörnyékezett képviselőtársa helyett ő vállalta, hogy „leszek az a hülye, aki ezt az ajánlatot benyalja” – mint mondta, nem csak azért, mert ha bűncselekmény gyanúja jut a tudomására, akkor kötelessége feljelentést tenni, hanem azért is, mert Agócs lebuktatása „nem is esett nehezemre”.
Farkas magyarázata szerint a 2019-ben elnöknek választott Agócs ugyanis 3 év alatt „nem váltotta be a reményeket”, a Covid alatt nagyon „hozzászokott” az egyszemélyi döntéshozatalhoz, és egyre többet lehetett hallani arról, hogy a döntéshozataloknál „nemtelen eszközökkel biztosította elnök úr magának a többséget”. Farkas szerint Agócs azért is árulhatta a visszavonulását, mert érezte, hogy elfogy körülötte a levegő – április végén még méltatlansági eljárást is kezdeményeztek ellene, amit a többség megszavazott ugyan, ám az indítvány egy formai hiba miatt érvénytelen volt.
Farkas – utalva arra, hogy erről hangfelvételt is készített – elmesélte, hogy az ő tiszaburai polgármesteri irodájában találkozott augusztus 11-én Agóccsal. Ezen állítása szerint az ORÖ-elnök „felajánlotta, hogy visszalépne a javamra röpke 30 millióért”. Ez az összeg úgy jött ki, hogy Agócs kiszámolta, a mandátumából hátralévő két év elnöki tiszteletdíja 18 millió forint, és „még rádobott 12 milliót, ahogy mondta azért, hogy a befektetései megtérüljenek”. Utóbbira azt a magyarázatot adta Farkasnak Agócs, hogy „a szószólói választás neki sokba van, mert 8 képviselőt ki kellett fizetnie és általában egy miskát kellett nyomni fejenként, hogy az ő megválasztását garantálni lehessen”.
A szószólói választás, ami szóba került, tavaly ősszel történt és hatalmas botrány lett belőle. Tudni kell, hogy minden országos nemzetiségi önkormányzat indíthat – bizonyos feltételek teljesülése esetén – saját listát a parlamenti választáson. A 13 elismert hazai nemzetiség valamelyikéhez tartozó választók ily módon nemzetiségi szószólókat, illetve – kellő számú választó és érvényes szavazat esetén – kedvezményes mandátumú nemzetiségi képviselőket küldhetnek a Parlamentbe. A nemzetiségek többségének azonban számarányuknál fogva alig van esélye a mandátumszerzésre. Az előző ciklusban csupán egy szavazati joggal is bíró nemzetiségi képviselő volt, Ritter Imre német nemzetiségi képviselő. Csak tanácskozási joggal bíró nemzetiségi szószólója viszont volt a romáknak is, a Lungo Drom-os Farkas Félix (csak névrokona a Lungo Drom-ot vezető Farkas Flóriánnak). A tavaly novemberi ORÖ-választáson Farkas Félix és Agócs János indult a listavezetői pozícióért, és végül 21-18 arányban Agócs nyert. Csakhogy a Lungo Drom megtámadta az eredményt, és az Alkotmánybíróság végül tavaly decemberben megsemmisítette a döntést, mondván: Alaptörvény-sértően választották listavezetővé az ORÖ elnökét. Az ORÖ-nek idén február 1-ig lett volna ideje új választást tartani és dönteni a listáról, illetve a listavezetőről, ám a lökdösődéssel tarkított, botrányba fulladt közgyűlésen nem tudtak dönteni a küldöttek, így nem is tudtak a romák végül az áprilisi választásra nemzetiségi listát állítani.
Hagyomány a voksvásárlás?
Farkas elmondása szerint tehát az ORÖ-elnök maga vallotta be neki, hogy több millió forintért megvásárolta egyes ORÖ-képviselők szavazatát, hogy ő lehessen a listavezető, és az elnöki poszt átadásáért kért 30 milliós ár részben ezt a „befektetését” is fedezné. Farkas ráadásul a hvg.hu-nak azt is mondta, hogy ez sajnos régóta „gyakorlat” az ORÖ-ben,
16 éve így van ez, már 2006-ban is így lízingelt az akkori elnök szavazatokat, és azóta mások is követték ezt a rossz példát”.
Farkas állítása szerint az ügyészségnek több, az Agóccsal folytatott beszélgetése alapján képbe került képviselőtársáról említést tett, mint akik a gyanú szerint pénzt fogadhattak el a szavazatukért cserébe, „innentől ez a hatóság dolga”. A hvg.hu megkereste a Központi Nyomozó Főügyészséget e témában, de érdemi választ nem kaptunk. Kerestük Agócs János ügyvédjét is, hogy az Agóccsal szemben megfogalmazott újabb vesztegetési vádról kérdezzük, de – az amúgy az ORÖ-t is többször képviselő – Keszericze Gábor ügyvéd a hvg.hu-nak azt mondta, nem kíván nyilatkozni.
„Félmosollyal nyugtázta a 18 milliót”
Visszatérve az ORÖ-elnök elfogására és a kecskeméti csárdában lezajlott vesztegetésre, Farkas további részleteket említett. Azt mondta, a 30 milliós árból 18 milliót kellett első részletként átadnia Agócsnak, a maradék 12 millió kifizetésére decemberig kapott haladékot, és abban is megállapodtak, hogy ezt a kisebb összeget lepapírozzák úgy, hogy egy fiktív szerződés alapján kaphassa meg a pénzt Agócs. A csárdába megbeszélt találkozóra elmondása szerint Farkas így két papírral érkezett: az egyik Agócs János lemondó nyilatkozata volt az ORÖ elnöki posztjáról, a másik a szerződés a 12 millióról.
„Elővettem a szerződést, aláírtuk, aztán Agócs aláírta a lemondó nyilatkozatot is” – emlékezett vissza Farkas. Ezután tett utalást arra, hogy a lényeg a táskában van, és Agócs „természetesen értette, hogy a 18 millióról van szó”. Farkas úgy folytatta: „a táskát át is adtam neki azzal, hogy nyugodtan számolja meg, 900 darab húszezres van benne”. Erre Farkas szerint
Agócs kinyitotta a táskát, belenézett és egy elégedett félmosollyal nyugtázta annak tartalmát, és azt mondta, nem fogja megszámolni.”
Van, akinek nem elég az 500 ezer
Ahogy arról a hvg.hu is írt, az ORÖ elnöki posztja választott tisztség, ami nem átruházható – éppúgy, mint egy parlamenti képviselői mandátum. Így Agócs, ha ígért is olyat, hogy pénzért cserébe “átadja” a posztját másnak, ez így biztosan nem valósulhatott volna meg. Az ORÖ elnökét választó közgyűlés személyi összetételét ismerve még az is elég merész ígéret lett volna tőle, hogy eljár a kiszemelt utód megszavazása érdekében, hiszen nem biztos, hogy tudta volna garantálni a megfelelő többséget.
Farkas azt állítja, éppen arról is beszéltek a csárdában az ebéd közben, miként biztosítható majd a többség az új elnök, vagyis az ő megválasztásához. Mint mondta, Agócs arról beszélt, hogy neki van 10-11 embere, a Dancs Mihály féle frakciót – Dancs volt az, aki már január 31-i szószóló-választási botrány után javasolta az ORÖ önfeloszlatását – Farkasnak kell megnyerni, hogy álljanak mellé, ezenkívül pedig lehet, hogy „pár lungo dromos képviselőt meg kell venni”. Farkas szerint Agócs hozzátette: “van, akinek elég 500 ezer, de lesz, akinek egymilliót kell adni.”
Farkas itt emlékeztetett, hogy míg korábban a lungo dromosok is erősen kritikusak voltak Agócs elnöki munkájával, már „kifaroltak”, és nemrég megszavazták Agócs pénzügyi előterjesztéseit. Ezzel kapcsolatban egyébként arról lehetett hallani, hogy az ORÖ júniusi közgyűlésén azután szavazták meg a költségvetést a Lungo Drom képviselői, hogy a szünetben Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke odaszólt telefonon. Próbáltuk elérni Farkas Flóriánt is, hogy erről kérdezzük, de nem sikerült.
Teljes a káosz a hatalom által sakkban tartott hazai romapolitikában
Saját feloszlatásukról és az elnök lemondatásáról vitatkoznak az Országos Roma Önkormányzat képviselői.
A kecskeméti ebéden egyébként Farkas László szerint Agócs még azzal is előhozakodott, hogy valamilyen módon megoldást kellene találni arra, hogy lemondása után is használhassa az ORÖ hivatali autóját, egy Audit. Az ebéd végeztével kimentek a parkolóba, Farkas szerint „Agócsot az autóhoz kísértem, ekkor már nála volt a táska, vagyis az a kék műanyag irattartó, ami az ügyészségi fotón is látható volt, benne a 18 millióval, és akkor elkapták” Agócsot a nyomozók. Farkas a hvg.hu-nak megerősítette, a pénz az ügyészségé volt, csak a táska volt az övé, és viccelődve meg is jegyezte
kérem az ügyészségtől, hogy adják vissza a kék iratrendező táskámat, mert nagyon a szívemhez nőtt.”
Volt-e vádalku, vagy csak mentesség?
A hvg.hu-hoz is eljutottak olyan híresztelések, miszerint Farkas László az ORÖ-elnök lebuktatásáért cserébe olyan alkut köthetett, hogy megszüntetnek bizonyos pénzügyi jellegű szabálytalanságért ellene folyó büntetőeljárás(oka)t. A hvg.hu már Agócs János elfogása után megkérdezte az ügyészséget arról, hogy nyomozati alku, vádalku felajánlása, illetve elfogadása történt-e, de a vádhatóság „a büntetőeljárás érdekeire tekintettel” nem adott tájékoztatást.
Farkas azt állította lapunknak, hogy nem kötött vádalkut az ügyészséggel, csak a vesztegetés leleplezését érintően volt egy „mentesítési” egyezségük, méghozzá „arra, hogy nem követtem el bűncselekményt, amikor átadtam a 18 milliót és aláírtam a fiktív szerződést”. Az ellene folyó eljárásokról megjegyezte: ő is hallotta, hogy állítólag 14 ügyben tett ellene Agócs feljelentést, de őt egyetlen egy miatt keresték meg, hogy állítólag szabálytalanul vette fel a tiszteletdíját az ORÖ-nél, ezt is megszüntették még nyomozati szakban, ráadásul Agócs leleplezése előtt.
Az ORÖ-t már Agócs embere irányítja
Az, hogy az ORÖ elnöki posztja választott tisztség, nem csak azt jelenti, hogy a posztot csak úgy átadni nem lehet, hanem azt is, hogy Agócs hiába van letartóztatásban múlt hát péntek óta, hivatalosan továbbra is ő a roma önkormányzat elnöke. Az ártatlanság vélelme ugyanis megilleti, így amíg bűnösségét jogerősen ki nem mondják, vagy esetleg ő maga le nem mond, ő tölti be az elnöki tisztet. Mivel azonban egy hónapig biztosan letartatásban lesz, elnöki feladatai ellátásában nyilvánvalóan akadályoztatva van, számlákat, kifizetéseket aláírni sem tud.
Máris van viszont az ORÖ-nek egy teljes elnöki jogkörrel felruházott vezetője – tudta meg a hvg.hu. Méghozzá Lakatos Oszkár, aki lapunknak megerősítette: a hét elején már hivatalba is lépett, méghozzá egy olyan, Agócs János által még 2021 novemberében hozott elnöki határozat alapján, amely akadályoztatása esetére őt jelöli ki elnöki jogkörben eljáró helyettesnek. Lakatos egyébként az egész Agócs-ügyről azt mondta a hvg.hu-nak, hogy
ekkora szégyen a magyar cigányságot még nem érte, és én pontosan nem tudom, mi igaz és mi nem ebből, de az biztos, hogy kápó módszerrel húzták csőbe az elnököt”.
Lakatos Oszkár azon az állásponton van, hogy “Agócsot megvezették”, mindenesetre szerinte mihamarabb kellene egy fórumot vagy ORÖ-közgyűlést összehívni, hogy „kibeszéljük ezt egymással”. Hasonlóan vélekedett a hvg.hu-nak nyilatkozva az ORÖ általános elnökhelyettese, Varga Zoltán, aki azt mondta, „a hírekből értesültem arról, mi történt az elnökkel, nagyon meglepődtem, mert nekem ilyesmit nem említett, hogy lemondana a posztjáról 30 millióért, ha tudom, hogy ezen gondolkodik, lebeszéltem volna róla.” Varga megjegyezte: „a hatóság dolga kideríteni, mi is történt pontosan”.
Átlátható, tisztességes és szakmai alapon működő Országos Roma Önkormányzatra van szükség, amely szisztematikus munkát végez a cigányságért, és továbbviszi az eddig elért eredményeket – erről beszélt a Magyar Nemzetnek az ORÖ-elnök botránya nyomán a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos. Sztojka Attila úgy véli: ebben a helyzetben nyugalomra és felelős döntésekre van szükség. A kormánypárti lapnak adott nyilatkozatában a kormánybiztos fontosnak tartotta kiemelni, hogy „Agócs János elnök az április 3-i országgyűlési voksolás előtt a baloldal kampányában mutatkozott", ami jól illik abba a jelenségbe, hogy a kormánypárti sajtó már „baloldali” korrupciós ügyként igyekszik tálalni az esetet, csak mert egyszer Agócs odaállt egy képre Márki-Zay Péter mellé.
(Nyitóképünkön Agócs János, az ORÖ elnöke. Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
|
„Kérem vissza az ügyészségtől a kék iratrendező táskámat, amiben a 18 millió volt”
|
A saját vezetői posztját az ügyészség gyanúja szerint áruba bocsátó ORÖ-elnök a pénz egy részét egy korábbi szavazatvásárlás költségének fedezésére kérte – ezt állítja az Agócs Jánost az ügyészséggel együttműködve lebuktató elnökhelyettes, Farkas László.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20220907_Vesztegetes_vadak_ORO_letartoztatas_elnok_Agocs
|
2022-09-07 06:30:00
| true | null | null |
HVG
|
Idén január végén, egymástól függetlenül, sőt akkor egymás kezdeményezéséről nem is tudva, közérdekű adatigényléssel fordult portálunk a Gyulai Tankerülethez, míg a Momentum a Klebelsberg Központhoz (KK) és az összes tankerülethez. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az utóbbi időszakban a KK és a tankerületi központok vezetői mekkora jutalomban, premizálásban vagy motivációs elismerésben részesültek.
Ahogy korábban megírtuk, az adatigénylést azért nyújtottuk be, mert a Narancs.hu-t egymástól függetlenül több gyulai és Békés megyei tanár kereste meg az elmúlt év végén és az idei év elején azzal, hogy az utóbbi egy-másfél évben a gyulai tankerületi vezetők és intézményvezetők jelentős jutalmakat vettek fel.
Az egyik intézmény pedagógusa portálunknak elmondta, 2021 végén 21 ezer forint értékű ajándékcsomagot kapott iskolája közel félszáz tanára. Viszont a teljes tantestület ajándékával megegyező nagyságrendű, milliós összegű pénzt vehetett fel motivációs céljuttatás/elismerés címszó alatt az intézményvezető. Ez pedig legalább ötvenszeres különbség.
Az információs törvény értelmében a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szervnek az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb 15 napon belül kell eleget tenni. Ha azonban az adatigénylés esetlegesen jelentős terjedelmű és nagyszámú adatra vonatkozik, akkor ez további 15 nappal meghosszabbítható. A mögöttünk hagyott időszak a pandémia miatt a veszélyhelyzet jegyében telt, így egy kormánydöntés felhatalmazta az adatgazdákat, hogy erre hivatkozva akár kétszer 45 nappal is meghosszabbítsák a válaszadást.
Ezt használta ki tavaly nyáron Müller Cecília országos tisztifőorvos, amikor arra a kérdésre kellett válaszolnia, milyen nyilvántartást vezetnek az oltottakról. A Narancs.hu megkeresésére ugyanígy cselekedett a Teleki-Szávai Krisztina vezette Gyulai Tankerületi Központ, amely így összesen a maximális 105 napot tartotta fent magának, hogy megkeresésünkre válaszoljon. Érvelésük szerint adatkérésünk „határidőben való teljesítése veszélyezteti a Gyulai Tankerületi Központ veszélyhelyzettel összefüggő koordinációs és adminisztrációs feladatai ellátását”. De hogy miért, miközben nem rendeltek el az adott időszakban online oktatást, nem derült ki.
A Gyulai Tankerület – „együttműködése” jeléül – kivárta a legutolsó határidőt, majd szám szerint harmadik válaszlevelükben április legvégén azt írták a már említett információs törvényre hivatkozva: „A kért adatot korábban elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével”. Majd pedig két linket mellékeltek.
Ez a két link a Gyulai Tankerületi Központ 2020-as és 2021-es Elemi költségvetése. A több táblázatban összegfoglalt adatok a legkevésbé sem adnak választ a január végén elküldött konkrét kérdéseinkre. Nem beszélve arról, hogy a két link mögötti, az előző és a tavaly előtti évet táblázatba rendező büdzsé már az első pillanattól rendelkezésre állt, így aztán akár az adatkérés másnapján, február elsején két kattintással elküldhették volna. Ebben az esetben viszont egy szempillantás alatt kiderült volna: kérdéseinkre ez nem válasz. Ez az elhúzódó és a kérdésekre választ nem adó magatartás aligha tekinthető jóhiszemű eljárásnak a tankerület részéről.
Ezért májusban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) vizsgálatot kezdeményeztünk a Gyulai Tankerületi Központ ellen. Közben megjelent cikkeink felkeltették a Momentum érdeklődését. Tóth Endre, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője, oktatáspolitikai kabinetvezetője, a parlament kulturális bizottságának tagja és megkereste lapunkat és beszámolt az általuk végzett munkáról. Ekkor derült ki, hogy csaknem egy időben és párhuzamosan ugyanazokra a kérdésekre vagyunk kíváncsiak. Azzal a különbséggel, hogy az ellenzéki párt az összes tankerületnek és a KK-nak is írt. Utóbb kiderült, az oktatásirányítás központosítása tökéletesre sikerült. Szó szerint ugyanazokat a hárító és időhúzó válaszokat kaptuk. Harmadjára is, amikor a konkrét kérdésekre azzal „feleltek”, hogy az ömlesztett költségvetési számsorokra hívták fel a figyelmet. Ezért a Momentum is a NAIH-hoz fordult.
Ezek után aligha véletlen, hogy múlt szerdán, egy időben kapott választ lapunk és a Momentum. A Narancs.hu a Gyulai Tankerületi Központtól, míg az ellenzéki politikus a KK-tól és a Dél-Budai Tankerületi Központtól. A gyulai tankerület válasza maga az elhallgatás és az ellentmondás. Egy már részükről lezárt ügyet nyitottak újra és – nem hivatkozva semmire és senkire – „kiegészítő választ” adtak. Bár elhallgatták, hogy e mögött a NAIH vizsgálata áll, amelyről mint kezdeményező még nem kaptunk hivatalos értesítést, de ez minden valószínűség szerint azzal zárult le, hogy a kért adatokat az adatigénylő rendelkezésére kell bocsátani. Ezt, ha fogcsikorgatva és messze nem a kért, személyekre lebontott formában, de megadni látszik közel háromnegyed év után a Gyulai Tankerületi Központ. Bár nem mulasztották el megjegyezni, hogy az általam „benyújtott adatigénylésben megjelölt érintetti kategóriák nem feleltethetőek meg a jogszabályi definícióknak”.
Ezzel két gond biztosan akad. Az egyik, nem akarják érteni, hogy az alapbéren és egyéb juttatásokon felüli premizálásról, saját szóhasználatukban motivációs elismerésről van szó. A másik: ez az aggály az eltelt több mint kétszáz napban egyszer sem merült fel. Mindannyiszor abban a szellemben válaszoltak, hogy értik a kérdést, adatigénylésünket, válaszolnának is, de a veszélyhelyzet közepette ez nem megy olyan gyorsan.
„A Gyulai Tankerület válasza pontosan az, aminek látszik. Mellébeszélés, időhúzás és áljogászkodás. Mindenesetre az ügyben született közérdekű adatigénylések és az ennek nyomán született cikknek annyi eredménye már van, ha jól tudom, hogy ebben az évben állítólag fentről minden ilyen kifizetést letiltottak”
– reagált a Narancs.hu-nak egy az ügyre rálátó, de névtelenséget kérő Békés megyei tanár.
Ami a Gyulai Tankerület 2020-as és 2021-es – igencsak hosszú adatsorokat tartalmazó nehezen áttekinthető – költségvetéséből kiolvasható: normatív jutalom, céljuttatás és projektprémium címén 2020-ben 22,6, míg 2021-ben 32,5 millió forintot kaptak a tankerületnél dolgozó vezetők és az intézményeket irányítók. Összesen 35-en. Ez előbbi esetben 650 ezer, míg tavaly 930 ezer forintot jelentett átlagosan. Közben világos, aligha azonos összegű jutalmat kapott a tankerület vezetője és egy beosztottja, legyen az osztályvezető vagy intézményvezető.
Tóth Endre adatkérése nyomán a Dél-Budai Tankerületi Központban 41 kormánytisztviselő összesen közel 20 milliós motivációs elismerést kapott, ami átlagosan közel félmillió forintnak felel meg, míg a tankerület 9 vezető beosztású munkatársa több mint 6,5 millió forintot kapott, ami átlagosan bruttó 724 ezer forint.
Ennél nagyobb pénzeső volt a Klebelsberg Központban, ahol 92 fő kapott összesen közel 97 milliós motivációs elismerést, ami átlagosan is több egymillió forintnál.
Ennél is beszédesebb, hogy a 15 fős vezetői állomány 34,2 milliós elismerést kapott, ami átlagosan 2,2 milliós összeget jelent. Itt sincs okunk feltételezni, hogy az első számú vezető éppen annyit kapott, mint a főosztályvezetői. Magyarán, az elismerések összegszerűen jelentősen eltérhetnek egymástól.
Tóth Endre és portálunk is újabb kérdésekkel fordul a KK-hoz és a tankerületekhez. A motivációs elismerések személyekre lebontott összegeire vagyunk kíváncsiak. Már az elejétől kezdve.
|
Több mint kétmilliós prémiumot kaptak a Klebelsberg Központ vezetői
|
Időt húzva, sokadik próbálkozásra és csak az ellenük kezdeményezett adatvédelmi vizsgálat után akkor is göngyölített adatokat adott meg a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok a Narancs.hu és a Momentum közérdekű adatigénylésére. Arra voltunk kíváncsaik, hogy mekkora prémiumot, szóhasználatuk szerint motivációs elismeréseket vettek fel a közoktatás vezetői. Kiderült: a 15 fős vezetői állomány 34,2 milliós elismerésben részesült.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/tobb-mint-ketmillios-premiumot-kaptak-a-klebelsberg-kozpont-vezetoi-251974
|
2022-09-05 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Szeptember elsejétől lényegében a teljes hazai gyorsforgalmiút-hálózat koncesszióban működik. Nagyjából 360 kilométer – az M5-ös és az M6-os eddig is ilyen formában volt, ehhez csatlakozott most 1237 kilométernyi hálózat –, ez utóbbi kerül a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez. A korábbi üzemeltető, a Magyar Közút Zrt. csak 291 kilométer hálózatért lesz felelős (a hosszabbakat sorolva az M0 körgyűrű, a Budapestről kivezető szakaszok, az M2, az M9 [már ami megvan belőle], az M43, a kaposvári elkerülő és például az M80 tartozik ide). Az új üzemeltető átvette az autópálya-mérnökségeket, az ott foglalkoztatott közutasok pedig szeptembertől átkerültek az új munkáltatóhoz. Hogy utóbbi milyen értékű ügylet volt, az legkorábban a jövő május végi beszámolókból derülhet ki az állományi létszám változása és a tárgyi eszközök értéke soron.
A kontraktusról jelen állás szerint mindössze két elem ismert: az, hogy a Mészáros-kör került helyzetbe, és hogy a koncesszió időtartama 35 év.
Tavaly nyáron jelent meg a közbeszerzési értesítőben a felhívás arról, hogy az állam 35 évre koncesszióba adná az általa fenntartott gyorsforgalmiút-hálózat jó részét. A feladat szerint a meglévő hálózat üzemeltetése mellett 272 kilométer új szakaszt is meg kell építeni tíz éven belül, és 273 kilométer hosszan bővítést kell végrehajtani: így lesz a végén 1662 kilométer az ebben a koncesszióban üzemeltetett sztrádák teljes hossza. Néhány hét volt mindössze arra, hogy a cégek kiszámolják, megéri-e nekik az üzlet. Számolgatott ugyan az osztrák Strabag is, ám végül két érvényes pályázat érkezett be határidőre: a Dömper Kft.-é és a Themis Magántőkealapé. A Dömpernek végül be kellett érnie egy kilométerenként 14 milliárd (!) forintba kerülő sztrádaberuházással Tatabányánál, a koncessziós tender nyertese ugyanis a Themis lett, megtámogatva olyan konzorciumi tagokkal, mint a Konzum PE, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus, a Vesta és a Via. Egyik sem üzemeltetett autópályát soha, ellenben mindegyik hátterében Mészáros Lőrinc alakja sejlik föl.
|
A kopóréteg alatt. Koncesszióban szinte a teljes magyar gyorsforgalmiút-hálózat
|
A frissen életbe lépett, 35 évre szóló autópálya-koncesszióról azt lehet biztosan tudni, hogy szinte semmit nem tudni róla. Annyit azért igen, hogy ez 2023-ban már 229 milliárd forintba fog kerülni az országnak.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-koporeteg-alatt-252041
|
2022-09-07 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Két esztendei peres eljárást követően 2022. szeptember 5-én a Pécsi Közigazgatási Bíróság hatályon kívül helyezte a Veszprém megyei Kormányhivatal határozatát, amely engedélyezte volna a Nyugati strand területére építendő, 175 vitorláshajó befogadására alkalmas kikötő létesítését” – tette közzé a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület Facebook-oldalán Herényi Károly, a helyi civil szervezet elnöke. Az egykor az MDF-ben politizáló Herényi balatonföldvári; korábban, 2006-ban, majd legutóbb, 2019-ben polgármesterjelölt is volt a déli parti kisvárosban, de egyik alkalommal sem járt sikerrel (Balatonföldváron 2010-től a neves vitorlás családból származó Holovits Huba a polgármester, a Fidesz-KDNP színeiben).
Fához láncolók
Annak az elképzelésnek, hogy a földvári Nyugati strandon vitorláskikötő épülne, komoly múltja van. Egy 2012-es, ebben a témában tartott lakossági fórumon a helyi környezetvédő civilek képviselője közölte: a strandi fákhoz láncolják magukat, ha elkezdődik az építkezés. Végül nem kezdődött el, majd hét év múlva, a 2019. őszi önkormányzati választás után közvetlenül napvilágot látott a legújabb terv:
ezúttal elektromos hajókat és vitorlásokat is kiszolgáló e-kikötő épülne, melyhez az új beruházó, a Balabo Kft. közel egymilliárd forintos támogatást nyert el a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Kisfaludy-pályázatán.
A létesítmény szokatlanul gyorsan építési engedélyt kapott, úgy, hogy az engedélyt kiadó Veszprém Megyei Kormányhivatal határozata szerint „a tervezett tevékenység megvalósítása esetén nem feltételezhető jelentős környezeti hatás”.
A legutóbbi önkormányzati választás előtt alakult Mosolygó Balatonföldvár Egyesület (havilapjuk a Mosolygók Lapja, az abban olvasható cikkek alapján egyértelműen ellenzéki szerveződésről van szó) polgári perben támadta meg a határozatot. Kifogásolták, hogy az engedély nem írta elő a kötelező környezetvédelmi hatástanulmányt, elmaradt a társadalmi egyeztetés, valamint a Helyi Építési Szabályzat tiltja a strandok funkciójának és területének megváltoztatását. Herényi Károly elnök végigülte a bírósági tárgyalásokat, ott volt akkor is, amikor a minap a Pécsi Közigazgatási Bíróság éppen Balatonföldvár város Helyi Építési Szabályzatában foglaltak alapján hozta meg a döntését. Véleményükkel egyezően úgy ítélte meg a bíróság: ha a Nyugati strandra kikötő épül, akkor annak törvényben rögzített funkciója megváltozik. Az építendő két mólószár által bekerített területen fürdeni tilos, tehát közel 100 méter partszakasz fürdőzésre alkalmatlanná válik. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs, legfeljebb felülvizsgálati kérelemmel lehet fordulni a Kúriához.
A strand közepére tervezett kikötő terve a mólószárakkal, amelyek közelében tilos a fürdés
Forrás: Mosolygó Balatonföldvár Facebook
Strandra kikötőt?
Hol tart most az e-kikötő ügye? „Ott, hogy hiába a tervek, építkezni nem lehet. Ha akarják a befektetők, kezdhetik elölről az eljárást, de sok esélyük nincsen, hiszen ha a strandra akarják építeni a kikötőt, akkor mindig is beleütköznek az általunk kezdettől fogva hangoztatott és most a bíróság által is megerősített rendelkezésbe” – foglalta össze a Narancs.hu-nak Herényi Károly. – „Vagyis a strand funkciójának megváltoztatása nélkül nem tudnak kikötőt építeni. Márpedig ha egy strandon kikötő épül, akkor annak a strandnak megváltozik a funkciója. Ez nem csak jogi, hanem értelmezési kérdés is. Az pedig önmagában nonszensz, hogy egy strand kellős közepébe kikötőt építsenek. 2006-ban egy kormányrendelet nyomán mindenütt bele kellett foglalni a Helyi Építési Szabályzatba: strandok területe nem csökkenthető, funkciójuk nem változtatható. Az Alkotmánybíróság ezen úgy két hónapja még tovább is szigorított, mondván, ne csak kormányrendelet, hanem törvény rögzítse ezt, vagyis az önkormányzat ezen ha akarna se tudna változtatni a befektetők kedvéért.”
A Nyugati strand napjainkban
Évi negyvenezer strandlátogató
Ez óriási civil siker, ami manapság különösképpen értékelendő – ez a véleménye az egykori politikusnak. „Ahogy a kikötő terve napvilágot látott – az önkormányzati választás után azonnal, holott a kampányban szó sem volt erről –, előbb magánszemélyként, majd egyesületi elnökként bejelentkeztem az eljárásba ügyfélként, mert azt hittem, így az engedélyezési eljárás minden mozzanatáról értesülni fogok” – folytatta Herényi. Elmondása szerint nem így történt. Csak a határozatokat kapta kézhez, és mivel az építési engedélyt nem lehetett megfellebbezni, ezért az egyesület perre ment. Elsőre nem sikerült, mert papíron és nem elektronikus úton adták be a keresetet, de végül sikerre vezetett. „A szakmailag a már anno a Duna Körben is jeleskedő környezetvédő szakember, az ugyancsak balatonföldvári Hajósy Adrienne volt a legnagyobb támaszunk és segítségünk, Adrienne azonban sajnos végül nem érhette meg a szeptember 5-i bírósági ítéletet; röviddel előtte elhunyt. De ezt a sikert neki is ajánljuk, ezzel a nyertes perrel is tisztelgünk az emléke előtt” – mondta a civil szervezet elnöke. Herényi Károly hozzátette: bár nem nyomozzák, kik állnak a Balabo Kft. mögött, de szerinte egymilliárdos támogatást csak úgy nem osztogatnak akárkiknek. Ráadásul a balatonföldvári önkormányzattal is meg kellett küzdeni, hiszen a fideszes városvezetés teljes mellszélességgel a kikötőépítők mellett állt. Az egyesület viszont, fűzte hozzá Herényi, az évi negyvenezer strandlátogató érdekeit képviseli a 175 hajótulajdonos bérlővel, a tulajdonossal és a helyi önkormányzattal szemben.
A balatonföldvári Nyugati strand részlete
„Örülünk, hogy ez esetben a többség érdeke győzött egy szűk csoportéval szemben, ami ritkaság a Balaton partján. De példa lehet, erőt adhat más települések civil szerveződéseinek is, például a Club Aligáért harcolóknak; igenis győzhet a közösség érdeke a kevesek magánérdekében épülő, sok esetben környezetromboló gigafejlesztésekkel szemben” – fogalmazott Herényi Károly. A civil szervezet vezetője arról is beszélt: ő maga is vitorlázik, szerinte is szükség van újabb kikötőkre a Balatonnál, de nem egy strand közepén.
Az önkormányzat az e-kikötő mellett
Balatonföldváron egyébként két fizetős strand áll a nyaralók és a helyiek rendelkezésére. Az egyik a korábban retrostrandként is emlegetett Nyugati; itt történtek fejlesztések az elmúlt években, és emiatt nyomban fizetőssé is tette az önkormányzat. Ha megépülne a kikötő, ahol a mólószárak közelében tilos volna a fürdés, akkor ezek az ugyancsak MTÜ-s fejlesztési összegek kidobott pénzzé válnának.
A mólószárak 100 méteres körzetében is meg lehetne oldani a strandolást – ez az egyik meglepő érve a balatonföldvári önkormányzatnak a kikötő mellett. A tiltás „egy magát civilnek mondó szervezet által hangoztatott jogszabályértelmezés” – írta korábban a Balatonföldvár város elnevezésű Facebook-oldal. – „Hasonló helyzet fog előállni pl. Szemes, Lelle, Boglár és valamennyi kikötővel rendelkező Balaton parti település esetében, ahol a kikötő szomszédságában strand található. Reményeink és terveink szerint is ezek a strandok megmaradnak, hiszen mióta világ a világ, a Magyar Tengeren békésen megférnek egymás mellett a strandok és a kikötők.”
A kikötő látványterve
Forrás: Balatonföldvár város Facebook
Ugyancsak egy korábbi, ugyanezen az oldalon található írás szerint „az önkormányzati választáson leszerepelt formáció valótlanul állítja, hogy megszűnik a Nyugati strand és a helyi építési szabályzat előírásait nem tartották be. A valóság ezzel szemben az, hogy a STRAND MEGMARAD, Ny-i irányba BŐVÜL és INGYENESSÉ válik a jogszabályok maradéktalan betartása mellett. Az önkormányzat felszólítja a Mosolygó Balatonföldvárért egyesületet, hogy fejezze be a városunkat lejárató hazug gyűlölet kampányát!” Megint másutt ezt írta a városi oldal: „Úgy gondoljuk, hogy ez a beruházás egyértelműen a COVID világjárvány utáni gazdasági újjáéledés motorja lesz Balatonföldváron. Ez a lehetőség turisztikai attrakciót, adóbevételt jelent, munkahelyeket teremt a városban, fizetőképes keresletet generál, hozzájárul a városi ingatlanok értékének a növekedéséhez” Szerdán pedig azt közölték az oldalon, hogy
továbbra is támogatják az e-kikötő építését, nem igaz, hogy hatályon kívül helyezte volna a bíróság az elektromos hajókikötő építési engedélyét, illetve a beruházó továbbra is rendelkezik az építés megkezdéséhez szükséges engedéllyel.
Kerestük Holovits Huba polgármestert, akivel szerettük volna tisztázni, hogy kell érteni a város közösségi oldalára kikerült közleményt. Ezenkívűl kíváncsiak voltunk az üggyel kapcsolatos álláspontjára. Amint válaszol, közöljük.
A balatonszéplaki „torpedó”
Idén év elején – ahogyan a Narancs.hu megírta – Siófokhoz tartozó Balatonszéplakon kapott „torpedót” egy giga vitorláskikötő-fejlesztés. Ott is magánszemélyek és civil szervezet is támadta a tervezett ezüstparti létesítményt, a földvárihoz képest azzal a különbséggel, hogy érveikkel a siófoki önkormányzat is egyetértett. Sőt, a fővárosi kormányhivatal országos hajózási hatósági főosztálya éppen Siófok város jegyzőjének nyilatkozatára alapozva utasította el a kikötőbővítés-építés engedélykérelmét. E prózai nyilatkozat szerint nem biztosított a tervezett kikötő gépjármű-közlekedésre alkalmas úti csatlakozása.
|
Balatonföldváron a „mosolygók torpedózták meg" a vitorláskikötőt
|
Egy kis helyi civil szervezet ment szembe a befektetőkkel és az egyik földvári strand kellős közepére tervezett vitorláskikötő építését támogató helyi önkormányzattal és a hatóságokkal. Sikerrel jártak.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/balatonfoldvaron-a-mosolygok-torpedoztak-meg-a-vitorlaskikotot-252031
|
2022-09-07 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Gulyás Gergely miniszter a július 7-i Kormányinfón jelentette be, hogy Magyarország az uniós pénzek mielőbbi megszerzése érdekében az EU elvárásainak megfelelően 15%-ra csökkenti az egyszereplős közbeszerzések arányát. Ez biztosan nem lesz egyszerű feladat, mert a Miniszterelnökség áprilisi elemzése szerint is 30% az egyajánlatos tenderek aránya, szolgáltatások és árubeszerzések tekintetében pedig még magasabb. Pedig nem is teljes a statisztika: az adatokba nem számolták bele például a keretmegállapodásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat sem.
Az Európai Unió Helyreállítási Alapjának (angolul RRF) célja, hogy hozzájáruljon a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk enyhítéséhez. Az EU tavaly tavasz óta nem fogadta el a magyar Helyreállítási Tervet (HET), amiben a kormány leírta, hogy milyen projektekre használná fel az RRF-ből igényelt pénzt.
A hazánknak jutó vissza nem térítendő támogatás eredetileg 7,2 milliárd euró lett volna, ám nemrég 5,8 milliárd euróra csökkent, és ha az év végéig nem születik megállapodás a felek között, Magyarország ennek a 70%-át is elveszítheti. Ez 400-as euróárfolyammal számolva azt jelenti, hogy 2320 milliárd forintot kaphatunk, és abból 1600 milliárdot bukhatunk el, ha nem lesz idén megegyezés a magyar kormány és az EU között.
Nagyon kéne a pénz a kormánynak
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, az Európai Unió bő egy év alatt leginkább azért nem fogadta el a magyar HET-et, mert nagyon komoly korrupciós aggályai vannak az RRF-támogatás elköltésével kapcsolatban. Magyarul attól félnek, hogy itthon – valakik – ellopnák ezeket a pénzeket (is).
Az elmúlt évben Brüsszel végre tényleg megelégelte a korrupt magyar virtust | atlatszo.hu
Újabb figyelmeztetést kapott a magyar kormány a Fertő tavi beruházás miatt. Az UNESCO múlt heti üzenete után egy, az Átlátszó szerkesztőségéhez eljuttatott levél szerint a sok millárd forintos természetpusztító projekt miatt az uniós kötelezettségszegési eljárások „előszobáját” jelentő, annak elkerülését célzó egyeztetési folyamatot indított az Európai Bizottság.
Azt, hogy mekkora szüksége van Magyarországnak erre az összegre, jól mutatja, hogy Orbán Viktor tavasszal levelet írt az Európai Bizottság elnökének, hogy mielőbb megkaphassuk az RRF-támogatást, és kérte a tavaly még visszautasított kedvezményes RRF-hitelt is. Az áprilisi választás után egyre erősebben érződött, hogy kong az államkassza: a kormány erején felül kiköltekezett a kampányidőszakban a különböző osztogatásokkal (SZJA-visszafizetés a gyerekeseknek, 13. havi nyugdíj, hathavi fegyverpénz a rendvédelmiseknek), és nagyon kell a pénz.
Az RRF-pénzek megszerzése érdekében régóta folynak a tárgyalások a háttérben, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a július 7-i Kormányinfón számolt be arról, hogy négy fontos területen elfogadják az EU ajánlásait – nyilvánvalóan a mielőbbi megállapodás érdekében. A négy intézkedés egyike az egyszereplős közbeszerzések csökkentése: „Magyarország akár uniós, akár nemzeti forrásból ír ki pályázatot, egyaránt 15 százalék alá viszi az egyszereplős közbeszerzések arányát” – közölte Gulyás.
15 százalék a cél
Navracsics Tibor, az Uniós Források Felhasználásáért és Területfejlesztésért Felelős miniszter, akit az uniós pénzek megszerzésével bízott meg Orbán Viktor, egy nappal Gulyás előtt már beszélt a témáról. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában július 6-án azt mondta, hogy „az EU-ban 15 százalék az egyszereplős közbeszerzési eljárások átlaga, nálunk az EU-s pénzekből megvalósult eljárásoknál ez 16 százalék, a nemzeti forrásból 36 százalék”. Navracsics közölte a tévében, amit Gulyás másnap bejelentett: a magyar kormány vállalta, hogy a hazai forrásból megvalósuló projekteknél is leviszi az egyajánlatos tenderek arányát 15 százalékra.
Amennyiben ugyanis csak egy ajánlat van, akkor nincs verseny, azaz nagy a korrupció veszélye.
A szándék egyébként nem új: Gulyás Gergely 2020 februárjában, a Közbeszerzési Hatóság konferenciáján is arról beszélt, hogy Magyarországot az Európai Bizottság részéről leginkább az a kritika éri, hogy a verseny szintje alacsony, sok az egyszereplős közbeszerzés. „Ha a közpénzek elköltése nem a szabályosság és ellenőrizhetőség mellett történik, akkor nem csupán vitákra ad okot, hanem torzítja a versenyt” – mondta akkor a miniszter, aki a Magyar Nemzet tudósítása szerint azt is közölte, hogy a közbeszerzési szabályokat úgy kell alakítani, hogy egyensúlyban legyenek az átláthatóságot szolgáló szigorú eljárási kötöttségek és a hatékonysági szempontok.
Azóta eltelt 2 év bármilyen érdemi történés nélkül a témában, de minden bizonnyal az Európai Unióval tavaly május óta folyó pénzügyi tárgyalások miatt idén februárban megjelent egy kapcsolódó intézkedés.
Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) kormányrendelet kimondja, hogy az egyszereplős közbeszerzések csökkentése érdekében előzetes piaci konzultációt kötelező alkalmazni az uniós értékhatárt elérő becsült értékű eljárásoknál, és ha egy ajánlatkérőnél „az egyajánlatos közbeszerzések aránya – az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzések körében – a tárgyévet megelőző naptári évben a 20%-ot meghaladta”, akkor (idén április 30-ig, majd minden évben március 31-ig) köteles intézkedési tervet készíteni, hogy csökkentse ezt a számot.
Ahogy az a Közbeszerzési Hatóság honlapján is megjelent, a kormányrendelet március 15-én lépett hatályba, a Miniszterelnökség kapcsolódó tájékoztatójában pedig egyértelműen szerepel, hogy az RRF-pénzekhez való hozzájutás érdekében született a jogszabály: „Az egyajánlatos közbeszerzések csökkentése fontos európai uniós elvárás, amelyet Magyarország az Európai Bizottság részére benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben is vállalt.”
30-40 százalékot levinni 15-re?
Kétségtelenül van hova fejlődni, ha a Magyarország meg akarja kapni az RRF-pénzeket, az EU ugyanis nem fog megelégedni az antikorrupciós gittegylet feltámasztásához hasonló üres gesztusokkal és szép szavakkal. A tények pedig nagyon messze állnak a kormány ígéreteitől és az uniós elvárásoktól, ami azt jelenti, hogy nagyon bele kéne húzni a 15% eléréséhez.
„Magyarország Kormánya elkötelezett a hazai közbeszerzések átláthatóságának és hatékonyságának folyamatos javítása, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése és a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelése iránt” – ezzel kezdődik az a közlemény, ami június 10-én jelent meg a palyazat.gov.hu felületén.
A Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkársága által aláírt közlemény szerint ezért született meg a februári kormányrendelet, melynek „8. § és 10. § (4) bekezdése értelmében a közbeszerzésekért felelős miniszter az egyajánlatos közbeszerzések arányára vonatkozó adatokat folyamatosan figyelemmel kíséri, amelyek alapján évente elemzést készít és az elemzés eredményeit az EKR honlapján közzéteszi”.
Az említett elemzés magyarul és angolul is letölthető a közlemény alatt. A 15 oldalas anyag 3 éves időtartamot, a 2019-2020-2021-es éveket öleli fel, és megdöbbentően magas számokat tartalmaz.
A Miniszterelnökség helyettes államtitkársága által készített elemzés külön-külön és egyben is vizsgálja az uniós eljárásrendben lefolytatott, vagyis az uniós értékhatárt elérő becsült értékű és a nemzeti eljárásrendben lefolytatott, azaz az uniós értékhatárt el nem érő, de a nemzeti értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzéseket, valamint a hazai és az uniós forrásból finanszírozott projekteket is. Emellett a dokumentum a tenderek tárgya (árubeszerzés, szolgáltatás, építési beruházás) szerinti bontásban is elemzi az adatokat.
Az anyag lényegi része a címlapképünkön látható 1. ábrával kezdődik, amin az látszik, hogy darabszám szerint 30% az egyajánlatos közbeszerzések aránya.
Ezen belül az uniós értékhatárt elérő közbeszerzéseknél 40% körüli, a nemzeti értékhatárt elérőknél pedig 22%, vagyis a nagyobb összegű tendereknél darabszám tekintetében gyakoribb ez a jelenség. A közbeszerzések értékét nézve kicsit kedvezőbbek a számok: a 2019-es 28%-ról 2021-re 17%-ra csökkent az egyajánlatos tenderek aránya – az uniós értékhatárt elérőknél 18,2%, a nemzeti értékhatárosoknál pedig 10,2% volt az arányuk tavaly.
Valószínűleg ebből az elemzésből szedte Navracsics Tibor is az ATV-ben bemondott számokat, ugyanis van benne egy olyan ábra, amin az látszik, hogy 2021-ben az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések 15,9%-a és a hazai forrásból fizetett közbeszerzések 35,9%-a volt egyajánlatos. Ez azonban egybeszámolja az alacsonyabb értékű nemzeti eljárásokat és a drágább uniós értékhatárosokat. Ha ezeket külön nézzük, egyből más képet kapunk.
A csak a nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzéseknél az EU-s pénzből finanszírozottaknak 10,4%-a volt tavaly egyajánlatos, a hazai költségvetésből fizetetteknek pedig 28,3%-a. A magasabb uniós értékhatárt elérőknél azonban jóval magasabbak a számok: az uniós finanszírozásúak 27,7%-a, a hazai finanszírozásúaknak pedig 41,7%-a volt egyajánlatos 2021-ben. Vagyis itt is az látszik, hogy a magasabb összegű tendereknél darabszám tekintetében gyakoribb, hogy nincs semmiféle verseny a megbízásért.
A közbeszerzések értékét tekintve azonban jóval kedvezőbbek az adatok: a nemzeti és uniós eljárásrendben lebonyolított tenderekből az EU-s finanszírozásúak 2,8%-a volt tavaly egyajánlatos, a hazai finanszírozásúaknak pedig a 23,5%-a.
Az árubeszerzések 70%-a egyajánlatos
Az igazán megdöbbentő számok a miniszterelnökségi elemzés tizedik oldalán kezdődnek. Innentől ugyanis a közbeszerzések tárgyát 3 részre (árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelés) bontva sorakoznak a grafikonok.
Rögtön az elsőről kiderül, hogy a darabszámokat nézve árubeszerzési tendereknél 70,2% volt tavaly az egyajánlatos eljárások aránya. Ez már önmagában rettentő magas, de az ábra szerint ráadásul egy romló tendenciáról van szó, ugyanis 2020-ban 69,4% volt ez az arány, 2019-ben pedig „csak” 62,8%.
A beszerzések értékét nézve kicsit jobb a helyzet az árubeszerzéseknél: úgy „csak” 42,6% volt tavaly az egyajánlatos tenderek aránya. Viszont jól látszik a két ábrán, hogy darabszám tekintetében a szolgáltatás-megrendelésnél csak 24,1% volt 2021-ben az egyajánlatos tenderek aránya, de a közbeszerzések értékét nézve már 42,9%. Vagyis kevesebb számú, de nagyobb értékű eljárásoknál nem volt verseny.
Az elemzésben további ábrák láthatók uniós és nemzeti eljárásrend szerinti bontásban, illetve azt is megvizsgálták, hogy a három kategóriában (árubeszerzés, építés, szolgáltatás) hogyan alakult 2019–2021 között az egyajánlatos eljárások aránya. Röviden: rosszul. Csak az építési beruházásoknál látható némi javulás.
Idén sem jobb még a helyzet
Az idei arányokról a Közbeszerzési Hatóság 2022 első félévéről szóló gyorsjelentéséből kaphatunk némi információt. Az anyag kiemeli, hogy „2022 első félévében az uniós eljárásrendű közbeszerzések esetén az egyajánlatos eljárások értékaránya jelentős mértékben csökkent, miközben számarányuk stagnált az előző évek azonos időszakaihoz viszonyítva”.
Azzal azonban nem dicsekednek, hogy a nemzeti eljárásban lefolytatott közbeszerzéseknél az egyajánlatos eljárások aránya a darabszám és az érték tekintetében is sokkal magasabb volt 2022 első félévében, mint 2021 és 2020 azonos időszakában.
Ahogy a gyorsjelentés írja, az egyajánlatos közbeszerzések csökkentését célzó februári kormányrendelet hatása „még nem mutatható ki érdemben a hatályba lépés óta eltelt viszonylag rövid időintervallum miatt (tekintettel azon folyamatban lévő, még le nem zárult közbeszerzésekre, amelyeket a kormányrendelet hatályba lépése óta indítottak meg)”. De az ezekből az ábrákból is egyértelműen látszik, hogy sokat kell javítani, hogy meglegyen az EU-nak megígért 15%-os arány.
„A piac koncentráltsága miatt”
A februári rendeletnek egyébként nem volt nagy sajtóvisszhangja, csak a Világgazdaságban találtunk róla beszámolót. Szintén ez a lap (ami a kormánypárti médiaholding, a KESMA tulajdona) írt arról Navracsics és Gulyás július eleji bejelentése után, hogy több állami cég és szerv az április végi határidőre elkészítette a kormányrendeletben előírt intézkedési tervet az egyajánlatos közbeszerzések arányának csökkentése érdekében.
Ezeket közzé kellett tenniük a honlapjukon is: böngészhető például a MÁV-csoporté, a Médiahatóságé, a NAV-é, a Készenléti Rendőrségé, az Országgyűlés Hivataláé és a közmédiáé, de sok más egyéb mellett fent van az interneten a Szépművészeti Múzeumé és a BKK-é is.
Több intézkedési terv is arra hivatkozik az egyajánlatos közbeszerzések okaként, hogy speciális eszközökre és/vagy szolgáltatásokra van szüksége, amelyet csak korlátozottan, egy bizonyos gazdasági szereplőtől tud beszerezni.
„Az egyajánlatos eljárás(ok) okaként a mérőműszerek sajátosságai és a korlátos gyártói
kapacitások kerültek azonosításra. A beszerzések tárgyaként a mérőműszerek nem
helyettesíthetők más eszközökkel” – olvasható például a Médiahatóság intézkedési tervében, de hasonló szerepel a NAV, az MTVA és mások leírásában is.
A MÁV-csoport intézkedési tervében azonban van valami más is a speciális áruk és szolgáltatások mellett, ez pedig az építési beruházások. Az állami vasúttársaság ezzel kapcsolatban azt írja, hogy
„a szolgáltatások és építési beruházások piacán az utóbbi években végbement jelentős piaci koncentráció következtében kialakult oligopol és monopol piaci környezet jellemző”.
Vagyis csak 1-2 cég tud elvégezni bizonyos munkákat, emiatt esély sincs a versenyre.
Jó példa erre a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Zrt., ami az elmúlt években sorozatban nyerte a több tízmilliárdos állami megbízásokat, amiknek köszönhetően annyira meggazdagodott, hogy tudott venni egy olyan vasútépítő gépet, amiből csak 3 van egész Európában. Ezzel pedig újabb, még nagyobb megbízásokat tud ellátni, versenytárs nélkül.
Azzal pedig nem is tud mit kezdeni a MÁV, hogy az állami megbízások mostanra annyira felhízlaltak bizonyos cégeket, hogy már csak ők tudnak egyes tendereken indulni és nyerni. Ennek megváltoztatásához kevés egy intézkedési terv vagy bármilyen kormányrendelet. Ahogy az intézkedési tervben írják: „Ezen piaci folyamatok szabályozására a MÁV Zrt.-nek, mint ajánlatkérőnek nincs eszköze, jobbára beszerzései során szembesül a piac koncentrálódásával.” Sakk-matt.
Címlapkép: Ábra a Miniszterelnökség közbeszerzési elemzéséből
|
A kormány saját elemzése szerint is 30% az egyszereplős közbeszerzések aránya
|
Gulyás Gergely miniszter a július 7-i Kormányinfón jelentette be, hogy Magyarország az uniós pénzek mielőbbi megszerzése érdekében az EU elvárásainak megfelelően 15%-ra csökkenti az egyszereplős közbeszerzések arányát. Ez biztosan nem lesz egyszerű feladat, mert a Miniszterelnökség áprilisi elemzése szerint is 30% az egyajánlatos tenderek aránya, szolgáltatások és árubeszerzések tekintetében pedig még magasabb. Pedig nem is teljes a statisztika: az adatokba nem számolták bele például a keretmegállapodásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat sem.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/03/a-kormany-sajat-elemzese-szerint-is-30-az-egyszereplos-kozbeszerzesek-aranya/
|
2022-08-03 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Orbán Viktor néhány napja Texasban szónokolt az amerikai konzervatívok politikai konferenciáján, a CPAC-en. De a miniszterelnök májusban a nemzetközi turnéra induló CPAC-sorozat budapesti állomásán is beszédet mondott. Egy félállami alapítvány pedig 390 millió forintot biztosított a budapesti esemény rendezőjének, a Fidesz-barát Alapjogokért Központ elemzőintézetnek rendezvényszervezésre.
Orbán Viktor magyar idő szerint augusztus 4-én, csütörtök éjjel Dallasban, az amerikai konzervatívok konferenciáján szónokolt: szerinte Soros György „szolgálatában egy hadsereg áll. Pénz, civilszervezetek, egyetemek, kutatóintézetek.” Ehhez a texasi gyűléshez azonban éppen egy Orbán politikáját támogató intézetnek volt köze: az összejövetel honlapján a támogatói szponzorok között, több amerikai szervezet mellett feltüntették a magyar Alapjogokért Központ nevét is.
Az RTL Híradó kérdésére a konferencia amerikai szervezői azt válaszolták: az Alapjogokért Központ „nemzetközi partnerként, a CPAC Hungary társrendezőjeként került fel a szponzori listára”.
Az emlegetett CPAC Hungaryt, azaz a konferencia budapesti kiadását társbérletben valóban
ugyanez a Fidesz-barát elemzőintézet, az Alapjogokért Központ (AK) szervezte.
És ezen a rendezvényen Orbán Viktor úgyszintén a pódiumra lépett a Bálna nevű épület nagy rendezvénytermében.
A CPAC Budapesten
Az amerikai republikánus párt holdudvarához tartozó, eredetileg az Egyesült Államokban megtartott, de idén változatos helyi mutációkkal már az egész glóbuszt felszántó Konzervatív Politikai Cselekvés Konferencia (CPAC) budapesti eseménye rövid időre a magyar fővárosra irányította a világsajtó figyelmét.
A New Yorker hosszas riportban számolt be arról, hogy a Fidesz külföldi barátai milyen perspektívából látják a magyar úgymond konzervatív reneszánszt (a Párisi udvarból, pezsgőspoháron keresztül). Nyugati sajtóorgánumok tudósítói meglepődve számoltak be arról, hogy sajtóakkreditációs kérelmüket a szervező AK visszautasította (ezen a gyakorlaton a magyar újságírók egyébként már meg sem lepődtek, az Átlátszó munkatársának többszöri akkreditációs kérelmére például válasz sem érkezett).
A Bálnában az amerikai vendégek mellett felvonult a NER színe-java: a főszónok Orbán Viktor mellett a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs is előkerült, a szervező AK részéről hárman (Szánthó Miklós, Kovács István, Törcsi Péter) is pódiumra léptek, szónokolt az orbánista főideológus Békés Márton és kenyáradó gazdája, Schmidt Mária, továbbá beszédet mondott Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár és Kövér László házelnök egyaránt. Magyar politikusok közül kizárólag a Fidesz tagjai léptek a dobogóra.
Egy dologról nem szólt a fáma: hogy ki fizeti a cechet.
Az Alapjogokért Központtól korábban e-mailben kérdeztük, hogy mennyibe került a konferencia, és azt miből finanszírozták. A kérdésre több mint három hét alatt semmilyen válasz nem érkezett.
390 millió forint az adófizetők pénzéből
Az Átlátszó információi szerint a Bálnában zajlott politikai rendezvényt minden bizonnyal a magyar adófizetők finanszírozták, az adatok szerint több száz millió forintos értékben. Értesülésünk szerint ugyanis egy félállami alapítvány az Alapjogokért Központnak 2022. évre adott támogatásában 390 millió forint szerepelt rendezvényszervezési célra. A pénz szándékolt elköltéséről szóló rövid leírásban ráadásul egy meg nem nevezett nemzetközi konferenciát is említenek.
Korábban az Átlátszón derítettük ki, hogy a kormány a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) nevű speciális (ún. „kekva”) alapítványon keresztül évek óta súlyos összegekkel támogatja az AK-t. Ismereteink szerint a BLA az idei évre kétmilliárd forintot adományozott az adófizetők pénzéből az Alapjogokért Központot fenntartó Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nek.
Nem adják a közérdekű adatot Nagyon szívesen becsatolnánk ide a szerződés és a hozzá tartozó szakmai program másolatát, ám ilyen kópia sajnos nem áll a rendelkezésünkre. A Batthyány Lajos Alapítvány legutóbbi közérdekűadat-igénylésünk alkalmával az iratokba csak betekinteni engedte munkatársunkat, azokról másolatot vagy fényképet nem készíthettünk. Annak ellenére, hogy a törvény szerint az ehhez hasonló iratokat elektronikus másolatban oda kellene adniuk bárkinek. Ismereteink szerint az alapítvány azóta más adatigénylőkkel is ilyeténképpen járt el.
A 2021 szeptemberében szignált szerződés mellékleteként becsatolt szakmai program szerint az AK támogatott tevékenységének az egyik része „konferenciák és egyéb rendezvények szervezése”.
Tovább lapozva az is kiderül, hogy konkrétan erre a célra mennyit pénzt küldött az alapítvány: 390 millió forintot.
A szakmai program szerint a pénzt a következőkre költik: „online és személyes jelenléttel lebonyolítható konferenciák, köztük nemzetközi konferencia szervezése, lebonyolítása, workshopok, sajtóreggelik stb.”
Az egyszerű sajtóreggeliket és workshopokat az AK különösebb ráfordítás nélkül le tudja vezényelni a saját tulajdonú, szaunás új székházában, amelybe nemrégiben költöztek be a Fidesz-barát elemzők. Mi több, az AK honlapjának és közösségi médiás oldalának az elemzőintézet által szervezett eseményeket bemutató rovatait átböngészve mindössze egyetlenegy idei kerekasztal-beszélgetést találni. Ezért okkal juthatunk arra a következtetésre, hogy — a 390 millió forint eltapsolására utaló fent idézett két sorban „nemzetközi konferenciaként” külön megemlített — budapesti CPAC költségei teszik ki a rendezvényszervezésre adományozott összeg jó részét.
Nagyságrendben hasonló, de még magasabb összeggel lehet találkozni a Közbeszerzési Értesítő egy júliusi számában, ami egy monstre rendezvényszervezési tenderről ad hírt. Az eljárás lényege az volt, hogy a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal rengeteg közpénzből gazdálkodó és rendezvényekre vágyó szervezet nevében lefolytatott egy nagy központosított eljárást.
A hirdetményből az derül ki, hogy az eljárás keretében az Alapjogokért Központnak is intéztek egy szerződést a Fidesz-közeli Moonlight Event Kft.-vel ilyen feladatokra — méghozzá bruttó 527 millió forint maximális keretösszegben.
Noha a hirdetmény csak idén júliusban jelent meg, a szerződést már korábban megkötötték: egészen pontosan idén május 6-án. Vagyis alig szűk két héttel azelőtt, hogy Orbán Viktor a Bálna rendezvénytermében a budapesti CPAC színpadán szónokolhatott, és körülbelül három hónappal azelőtt, hogy a magyar miniszterelnök Dallasban is fellépett a dobogóra.
|
Sok millió forintjába kerülhetett a magyar adófizetőknek a budapesti CPAC
|
Orbán Viktor néhány napja Texasban szónokolt az amerikai konzervatívok politikai konferenciáján, a CPAC-en. De a miniszterelnök májusban a nemzetközi turnéra induló CPAC-sorozat budapesti állomásán is beszédet mondott. Egy félállami alapítvány pedig 390 millió forintot biztosított a budapesti esemény rendezőjének, a Fidesz-barát Alapjogokért Központ elemzőintézetnek rendezvényszervezésre.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/08/sokmillio-forintjaba-kerulhetett-a-magyar-adofizetoknek-a-budapesti-cpac/
|
2022-08-08 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Átlagosan heti 50 000 db SMS küldését tervezi a Miniszterelnökség alá tartozó Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. A szolgáltatásra kiírt tendert Mészáros Lőrinc egykori jobbkezének, Jászai Gellértnek az érdekeltsége nyerte. Az, hogy az Invitech ICT Services Kft. milyen tartalmú üzeneket küld majd a felhasználóknak, Szabó Tímea országgyűlési képviselő (Párbeszéd) írásbeli kérdésére adott válaszból derült ki: a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszert használók kétlépcsős beléptetéséhez lesz rájuk szükség.
Július elején írtuk meg, hogy tömeges SMS küldő szolgáltatásra írt ki közbeszerzési eljárást május 17-én az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. A társaság 100%-ban állami tulajdonú és a Miniszterelnökség alá tartozik. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint a beszerzés célja „saját fejlesztésű pályázati informatikai rendszeréből rendszeres SMS üzenetek küldését biztosító szolgáltatás igénybevétele”.
A szerződést a felek a szolgáltatás megkezdésének napjától számított 12 hónapos időszakra kötik, illetve akkor szűnik meg, amikor az Ajánlatkérő a nyertest értesíti arról, hogy a rendelkezésre álló keretösszeg (40 millió forint) terhére további szolgáltatást nem kíván igénybe venni. Az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. a keretösszeg kimerítésére nettó 28 millió forint összegig (70%) vállal kötelezettséget.
Hetente 50 ezer sms küldését tervezi a Miniszterelnökség alá tartozó állami cég | atlatszo.hu
Máig legendás a Belügyminisztérium 2013 márciusában kiküldött sms-e, amelyben arra biztatta a lakosságot a nagy havazás közepette, hogy üljenek át egy másik autóba, ha kifogyott az üzemanyaguk. Hogy ilyen vagy teljesen más típusú üzenetek küldését tervezi-e a Miniszterelnökség alá tartozó Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft., egyelőre nem tudni, ugyanis megkeresésünkre nem reagáltak. Egy dokumentációból azonban annyi kiderült, hogy óránként akár 2000 sms továbbítására is alkalmasnak kell lennie annak, aki szeretné elnyerni az állami cég tenderét.
A leírás szerint a szolgáltatás keretében valamennyi hazai és külföldi mobil szolgáltató előfizetőjének irányába biztosítani kell az SMS-küldést, függetlenül attól, hogy a fogadó fél belföldön tartózkodik-e, vagy roaming szolgáltatás keretében veszi igénybe a szolgáltatást. (A külföldi mobil szolgáltatók előfizetőinek irányába küldendő SMS-ek aránya nem éri el az 1%-ot.)
A szolgáltatás küldési kapacitásának biztosítania kell az akár 2000 db SMS/óra értéket is.
„A szolgáltatás keretében az SMS-ek küldését a hét minden napján 0-24 órában (7/24) biztosítani szükséges, átlagosan heti 50 ezer db SMS küldését tervezi a szerződés időtartama alatt, de ezt meghaladó heti darabszám elérése is lehetséges” – olvasható a dokumentumban.
Cikkünk megjelenésekor még nem volt nyilvános a nyertes kiléte, mostanra azonban kiderült, hogy a nyertes ajánlattevő az Invitech ICT Services Kft. lett. Pályázott még a Magyar Telekom is, de ők valamennyivel magasabb árat adtak meg. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött bontási jegyzőkönyv szerint az Invitech alvállalkozóként a Bitnet Group Kft.-t is bevonja.
Az Invitech Magyarország egyik vezető telekommunikációs és infrastruktúra megoldás-szállítója, amely több mint 5 000 vállalati, intézményi és nagykereskedelmi ügyfelének nyújtja menedzselt infokommunikációs szolgáltatásait – olvasható a cég honlapján.
2021. szeptember 30-án a cég a 4iG Nyrt. 100%-os tulajdonába került.
Az Invitech oldalán hangsúlyozzák: „a 4iG Nyrt. a DIGI csoportban, a Telenor Montenegroban, valamint az Invitechben meglévő részesedéseivel, apport útján megvalósuló tőkeemeléssel 71,6 százalékos irányító többségi tulajdont szerez az Antenna Hungária Zrt.-ben, az így megalakuló vállalatcsoport a magyarországi távközlési és médiaszolgáltatási piac második legnagyobb szereplője lesz”.
A 4iG elnök-vezérigazgatója és résztulajdonosa Jászai Gellért (szavazati jogának mértéke 51,4 százalék), aki Mészáros Lőrinc üzlettársa/jobbkeze volt. A Mészáros érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt.-nek közel 10 százalékos tulajdonrésze is volt a 4iG-ben, de ettől 2020 nyarán megvált. A 4iG azonban azóta is töretlenül nyeri az állami tendereket.
Újabb nagy állami tendert nyert Mészáros Lőrinc jobbkezének informatikai cége, a 4iG | atlatszo.hu
A Mészáros Lőrinc jobbkezének, Jászai Gellértnek tulajdonában lévő informatikai vállalat közpénzes sikerszériája tovább folytatódik. Közel félmilliárd forintos megbízáshoz jutott a 4iG, most épp a Testnevelési Egyetemtől. Az nyrt. értékesítésének nettó árbevétele tavaly 41 milliárd forint, adózott eredménye pedig 2,8 milliárd forint volt. Ezzel eddigi történetének legeredményesebb évét zárta a cég.
Átláthatóság és biztonság
Június 21-én érdeklődtünk Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.-nél és a Miniszterelnökségen is, hogy kiknek, mikor és milyen tartalmú sms-eket terveznek küldeni. Megkeresésünkre a mai napig nem érkezett válasz.
Nagyobb sikerrel járt viszont Szabó Tímea országgyűlési képviselő (Párbeszéd), aki cikkünk megjelenését követően szintén írásban kérdezte meg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől, miért van szükség az sms-ekre.
Latorcai Csaba államtitkár válasza szerint
„a fejlesztéspolitikai intézményrendszer elkötelezett az uniós források hatékony és átlátható felhasználása mellett,
folyamatosan dolgozunk egyebek mellett az ezt elősegítő informatikai megoldásokon is. A Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszert (továbbiakban: FAIR)
az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. fejleszti és üzemelteti.
(…) A FAIR központi bejelentkező felületén kialakításra került a kétlépcsős felhasználói azonosítás funkció, amelynek során a felhasználó egy egyszer használható kódot kap SMS-ben (vagy az okoseszközére telepített alkalmazásban, a FairAppban).
(…) A kétlépcsős rendszer alkalmazását biztonsági okok indokolják, így a visszaélések elkerülése érdekében a kezelt adatok és információk bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos védelme biztosított.
Tekintettel arra, hogy a FAIR szolgáltatásait több ezer felhasználó használja napi szinten, ami több ezer bejelentkezést, felhasználói azonosítást jelent, szükség van a kérdésben említett szolgáltatás beszerzésére, amely a felhasználók és az információs rendszer megerősített biztonságát szolgálja” – áll Latorcai válaszában.
|
Átláthatóság és biztonság: Jászai Gellért érdekeltsége felel az 50 ezer állami sms-ért
|
Átlagosan heti 50 000 db SMS küldését tervezi a Miniszterelnökség alá tartozó Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. A szolgáltatásra kiírt tendert Mészáros Lőrinc egykori jobbkezének, Jászai Gellértnek az érdekeltsége nyerte. Az, hogy az Invitech ICT Services Kft. milyen tartalmú üzeneket küld majd a felhasználóknak, Szabó Tímea országgyűlési képviselő (Párbeszéd) írásbeli kérdésére adott válaszból derült ki: a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszert használók kétlépcsős beléptetéséhez lesz rájuk szükség.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2022/08/05/atlathatosag-es-biztonsag-jaszai-gellert-erdekeltsege-felel-az-50-ezer-allami-sms-ert/
|
2022-08-05 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az állami tulajdonú lottóvállalat leánycége közzétette a 2022 első négy hónapjában általa kiosztott támogatások listáját. A táblázatokból kiderül, hogy idén márciusban, a Békemenet után néhány nappal 70 millió forintot adtak a kormánypárti felvonulást szervező CÖF alapítványának, amit már korábban is jelentős összegekkel szponzoráltak.
A Fidesz-kormányt Békemenetekkel, nyilatkozatokkal, plakátokkal és egyebekkel nyíltan támogató Civil Összefogás Fórum (CÖF) mögött egy alapítvány, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) áll. A CÖKA igazi közpénzmágnes: több állami cég is adott már neki milliókat az elmúlt években.
2020 szeptemberében számoltunk be arról, hogy az állami tulajdonú lottóvállalat, a Szerencsejáték Zrt. támogatásokat osztó leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) 2020. júniusban 100 millió forintos szponzorálási szerződést kötött a CÖKÁ-val. Korábban, 2018 végén a Szerencsejáték-cég pedig 70 millió forintos támogatási szerződést kötött a CÖF-ös alapítvánnyal. Nemrég számoltunk be arról, hogy ezért az összesen 170 millió forintnyi támogatásért cserébe csak a Szerencsejáték Zrt. reklámjait kellett kiraknia a CÖF-nek.
Csak a Szerencsejáték Zrt. reklámjait kellett kiraknia a CÖF-nek a 170 millió forintos támogatásért cserébe | atlatszo.hu
az Európai Civil Együttműködési Tanács (EuCET) konferenciáin és azok beharangozásai során megemlíti a Szerencsejáték Zrt. támogatását, a hírlevélben kiküldött meghívókon szerepelteti az állami vállalat logóját, a rendezvényen pedig kiteszi annak 1 molinóját és 2 roll-upját – ennek értékét 20 millió forintban állapították meg.
Dől a CÖF-höz a közpénz
A CÖF-nek adott leghíresebb állami donáció a Magyar Villamos Műveké (MVM) volt: 2017-ben adatigényléssel derítettük ki, hogy az állami tulajdonú energiavállalat előző évben 508 millió forinttal támogatta meg a CÖF-öt. Némi pereskedés után megtudtuk, hogy a bő félmilliárd forintból 433 milliót négy rövid imázsvideóra költött el a CÖF, de az MVM-támogatásból finanszírozták a Brüsszel elleni komikus brüsszeli tüntetést és egyes fellépőik gázsiját is.
Tavaly nyáron a Magyar Fejlesztési Banktól kapott 25 millió forintot a kormány kedvenc civil szervezete, mert Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke pénzt kért az állami banktól, hogy céljaikat „a közjó érdekében még hatékonyabban” tudják megvalósítani.
2021 októberében a Szerencsejáték Zrt. leánycége is adott nekik újabb 40 milliót, de a részleteket titkolják. Decemberben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től kaptak 3 milliót a Békemenet szervezői.
Újabb 70 millió a Szerencsejáték-cégtől
Az idén kiosztott támogatások listáját most tették közzé a kormányközelieket szívesen szponzoráló Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) honlapján.
2022 januárjában a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek adtak 20 millió forintot, februárban pedig a Magyar Kerékpáros Szövetségnek 30 milliót.
Márciusban összesen 12 szervezetet támogattak, köztük a Békemeneteket szervező kormánykedvenc civileket.
A CÖF március 21-én, a Békemenet után néhány nappal 70 millió forintot kapott az SZNP-től.
Ez volt a második legnagyobb összegű támogatás abban a hónapban. A legtöbbet, közel 142 millió forintot a P. Management Kft. kapta, melynek tulajdonosa az Eddából ismert Pataky Attila. Emellett 20-20 milliónak örülhetett a nemzeti imareggelit szervező D.C. Magyarországi Alapítvány, és a fideszes polgári körökért felelős Szövetség a Nemzetért Alapítvány is.
2022 áprilisában a támogatási lista legmeglepőbb tétele a Hightide23 Kft.-nek adott 230 millió forint, a vállalkozásról ugyanis semmilyen információ nem található, még honlapja sincs. A Print on demand Kft. néven 2011-ben alapított cég tavaly nyárig Nobilis Ágostoné és Nobilis Demeteré volt, majd augusztusban a veszprémi lakcímű Weöres Szabolcs lett a tulajdonosa. Azonnal megtörtént a cégnév változása is, majd novemberben a főtevékenység az addigi nyomdai előkészítés helyett Szabadidő- és sporthajó gyártása lett. 2021 decemberében az Eximbanktól kapott a cég 20 millió forint támogatást.
|
Márciusban is kapott 70 millió forintot a CÖF a Szerencsejáték Zrt. cégétől
|
Az állami tulajdonú lottóvállalat leánycége közzétette a 2022 első négy hónapjában általa kiosztott támogatások listáját. A táblázatokból kiderül, hogy idén márciusban, a Békemenet után néhány nappal 70 millió forintot adtak a kormánypárti felvonulást szervező CÖF alapítványának, amit már korábban is jelentős összegekkel szponzoráltak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/17/marciusban-is-kapott-70-millio-forintot-a-cof-a-szerencsejatek-zrt-cegetol/
|
2022-06-17 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Inteszkomp Kft.-vel 2011 és 2019 között több mint 200 millió forint értékben kötött szerződéseket az érdi önkormányzat és polgármesteri hivatal. A 28 esetből csupán 4 alkalommal volt közbeszerzés, de azokon sem zajlott nagy verseny, mert a cég vagy egyedüli indulóként, vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban nyerte el a megbízásokat. Az Inteszkomp tulajdonosa Argyellán Attila, aki jó kapcsolatban van Bács István volt fideszes alpolgármesterrel.
Az érdi cég 2011 tavaszán úgy nyerte el egy önkormányzati intézmény beszerzési tenderét, hogy az ajánlatkérés és -adás idején még nem létezett. Az Inteszkomp Kft. egészen 2019-ig ívelő sikertörténetéhez figyelemre méltó adalék, hogy a cég tulajdonosa az akkori érdi polgármester főtanácsadójának, későbbi alpolgármesterének bizalmasa volt.
Ajándékingatlanokból tesz szert egyre mesésebb vagyonra a büdöskommunistázó érdi fideszes politikus. A helyi politikai botránykrónikák első számú szereplője, Bács István (2019-ig alpolgármester, jelenleg önkormányzati képviselő) 2021-es vagyonnyilatkozata szerint a meglevő, felerészben tulajdonában lévő 76 négyzetméteres társasházi lakása mellé egy 1476 négymeteres telken álló családi ház és egy XI. kerületi, 65 négyzetméteres lakás tulajdonjogát szerezte meg. Nem is akárhogy: ajándékba kapta – derül ki a 2022 elején leadott vagyonnyilatkozatból.
A legnagyobb megajándékozott közéleti szereplő Érden Bács egykori főnöke és mentora, T. Mészáros András. Érd 2006 és 2019 közötti fideszes polgármesterének ingatlanportfóliója 12 tételből áll, ezek közül hathoz ajándékozás jogcímén jutott. A feltűnően megvagyonosodott T. Mészárosnak is meggyűlt a baja vagyonnyilatkozatának valóságtartalmával: 2017-es vagyonnyilatkozatában mintegy évi 3,4 millió forintos jövedelmet mulasztott el bevallani.
A közpénzmágnes
Bács jól fizető álláshoz jutott az állami tulajdonú Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-nél (BMSK), ahol havi egymillióért jogászkodik. Ingatlanának kiadásáért havi 250 ezret kap, és nagyjából ennyi az önkormányzati képviselői járandósága is.
Ingó vagyona szintén gyarapodott 2020-hoz képest. Vett két autót: egy 2010-es Fiat Lineát és 2011-ben egy Mitsubishit. Bács pénzzel is jól el van látva: 10,5 milliója van állampapírban, 2-2 millió forintja pedig készpénzben és pénzintézeti követelésként. Egyéb szerződés alapján van még emellett 35 millió forint pénzkövetelése.
Ez az utóbbi, 35 millió forintos tétel nagyjából ugyanannyi, mint Bács cégének tagi kölcsöne a 2021-es céges beszámoló szerint. Az Aequivalentia Kft. és Bács tagi kölcsön ügye 2021 tavaszán nagy port vert fel. Amikor Átlátszó rákérdezett a korábbi céges beszámolóban feltüntetett 71,5 millió forint hiányára a vagyonnyilatkozatában, valami eltörhetett Bácsban, mert lebüdöskommunistázta a kérdést feltevő újságírót, miközben perrel fenyegetőzött.
„Büdös kommunista” – válaszolta a 71 milliós tagi kölcsönről érdeklődő munkatársunknak az érdi fideszes politikus | atlatszo.hu
Az Átlátszóhoz eljuttatott információk szerint néhány félig vagy teljesen illegálisan működő kaposvári idősotthonban a gondozottak többsége megfertőződött koronavírussal, s több…
A tagi kölcsön ügye afféle politikai-jogi szőnyegbombázás kiindulópontja lett, egymás után érkeztek az önkormányzat jogi bizottságához a vagyonnyilatkozati és méltatlansági eljárást kezdeményező beadványok. Bács a maga módján, gyalázkodva elnézést kért a kirohanása miatt, aztán a bizottság valótlannak minősítette Bács vagyonnyilatkozatát, amelyet a képviselő javított változatban tavaly decemberben juttatott el a jogi bizottsághoz.
Mindazonáltal kifizetődő állapot lehetett 2011 és 2019 között Bács István érdi fideszes káder, polgármesteri főtanácsadó, majd 2014-től alpolgármester rokonának és ismerősének lenni. A magát olykor erős kijelentésekre ragadtató politikus afféle közpénzmágnesként vonzotta pár, hozzá közel álló emberhez az adófizető állampolgárok pénzét.
Mint korábban beszámoltunk róla, a Bács István rokonságához tartozó Steierlein Zoltán cége, a General-Invest Bau Kft. 2011 és 2019 között nagyjából 1,5 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket attól az önkormányzattól, amelynek 2014-től Bács volt az alpolgármestere.
Az alpolgármesterként egyebek mellett az óvoda-beruházásokat és korábban a sportot is felügyelő Bács István testvérének kft.-je a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft.-vel állt szerződéses kapcsolatban: az önkormányzati cég kilenc lakást bérelt a Parimmo Kft.-től havi 1,35 millió forint + áfáért. A testvér, Bács Ildikó révén rokoni kapcsolatban áll a fideszes volt alpolgármester a General-Invest Bau Kft. tulajdonosával, aki az asszony sógora.
Az Inteszkomp-szerződések
Bács István bizalmi emberének, Argyellán Attilának 2011-ben fergeteges gyorsasággal indult az üzleti karrierje Érden. A férfi cége, az Inteszkomp Kft. tavasszal úgy nyert el egy beszerzést, hogy az ajánlatkérés kiküldésekor még nem is létezett.
Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint Argyellán Attilát mint magánszemélyt az adott esztendő tavaszán ajánlatkéréssel találta meg az érdi önkormányzat egyik szervezeti egysége, az Érdi Közterület-Fenntartó Intézmény vezetője, aki május 9-ig kért ajánlatot az intézmény számítógépes rendszerének üzemeltetésére és karbantartására. Kluták József László azt is Argyellán tudomására hozta, hogy június 1-én akarnak szerződést kötni.
Argyellán május 6-án havi 650 ezer forintos ajánlatot tett (az ajánlatok közül ez volt a legalacsonyabb összeg). Argyellán nyert, ám a szerződést immár nem vele, hanem az Inteszkomppal kötötték meg – azzal a céggel, amely ajánlatkéréskor és -adáskor még nem is létezett.
A hónap végére a folyamat hihetetlenül felgyorsult. Az Inteszkomp Kft. 2011. május 30-án alakult meg, rá egy napra a cégbíróság bejegyezte a céget. És a következő napon, június 1-én az Inteszkomp Kft. már szerződést is tudott kötni az Érdi Közterület-Fenntartó Intézménnyel.
Ezt követően Argyellán cégének legfontosabb partnerévé az érdi polgármesteri hivatal és önkormányzat vált. Közadatigénylésünkre ugyanis azt közölték, hogy
2011 és 2019 között több mint 200 millió forint értékben kötöttek szerződéseket az Inteszkomp Kft.-vel főleg számítástechnikai beszállításokra és üzemeltetési feladatokra vonatkozóan.
A Közbeszerzési Adatbázis szerint a 2011-től 2019-ig megkötött 28 szerződés közül csak 4 esetben zajlott le közbeszerzés. Azonban az Inteszkompnak ezeknél sem kellett vérre menő küzdelmet vívnia a riválisokkal. Az összesen 65 millió forint értékben megkötött szerződésekhez a cégnek ugyanis egyedüli ajánlattevőként, olykor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban sikerült hozzájutnia.
Két eljárás dokumentumaiban konkrétan nevesítik, hogy az Inteszkompnak érdi óvodák informatikai üzemeltetését kell elvégeznie. Mint írtuk, Argyellán annak a Bács Istvánnak a bizalmi embere volt, aki alpolgármesterként óvodákkal kapcsolatos beruházási és fejlesztési ügyeket felügyelte.
Látszólag kilóg a sorból a 2016 áprilisában, az Érd és Térsége Hulladékgazdálkodási Társulással 17,1 millió forintról megkötött szerződés. Az aláíró azonban ebben az esetben is ugyanaz, mint az előbbi közbeszerzési eljárások esetében: T. Mészáros András fideszes polgármester (aki 2014-ben emelte bizalmi emberét, főtanácsadóját, Bács Istvánt az alpolgármesteri székbe), egyben az önkormányzati társulás elnöke.
Megcsappant a bevétel
2017-ben az Inteszkomp Kft. közel nettó 55 millió forint, 2018-ban pedig már 130 milliós nettó árbevételt produkált. A cég által termelt haszon ezekben az években 3,9 és 3,1 millió forint lett. A 2019-es esztendőben azonban az Inteszkomp már kifejezetten pocsék évet könyvelt alig 20 milliós forgalommal és 3 milliós veszteséggel. A helyzet 2020-ra sem javult: a nettó árbevétel mindössze 560 ezer forint volt, az adózott „eredmény” pedig -2,8 millió.
A 2021-es esztendő hozott egy kis fellendülést a cégnek: a nettó árbevétel 10,3 millió forintra emelkedett, és ebből 1,2 millió lett a haszon – derül ki az Inteszkomp tavalyi mérlegadataiból, amelyeket ugyanaz a könyvelő cég állított össze, mint amelyik Bács cégének, az Aequivalentia Kft.-nek a beszámolóját is elkészítette.
Kérdéseinket ismételten elküldtük Argyelánnak és Bácsnak, választ azonban nem kaptunk.
Címlapkép: Bács István az önkormányzati választás kampányában 2021 augusztusában (forrás: a politikus közszereplői Facebook-oldala)
|
200 milliónyi közpénz vándorolt Érden a volt alpolgármester komájának cégéhez
|
Az Inteszkomp Kft.-vel 2011 és 2019 között több mint 200 millió forint értékben kötött szerződéseket az érdi önkormányzat és polgármesteri hivatal. A 28 esetből csupán 4 alkalommal volt közbeszerzés, de azokon sem zajlott nagy verseny, mert a cég vagy egyedüli indulóként, vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban nyerte el a megbízásokat. Az Inteszkomp tulajdonosa Argyellán Attila, aki jó kapcsolatban van Bács István volt fideszes alpolgármesterrel.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/14/200-millionyi-kozpenz-vandorolt-erden-az-alpolgarmester-komajanak-cegehez/
|
2022-06-14 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Bár a budapesti Fudan Egyetem még terveken nem létezik, fenntartó alapítványa már van, ráadásul olyan rég, hogy már kádercseréket hajtanak végre a nem létező egyetemet fenntartó alapítvány vezetésében. Mivel az új Orbán-kormányban a Fudan-ügy már nem az Innovációs és Technológiai Minisztérium reszortja, hanem a Kulturális és Innovációs Minisztériumé, az alapítvány kuratóriumának elnöke Palkovics László helyett Csák János kulturális és innovációs miniszter lett.
A Hvg.hu beszámolója szerint Kovácsics Iván, Palkovics Kína-ügyi tanácsadója szintén távozik a kuratóriumból, a helyére Szabó László kerül. Szabót egy éve Palkovics nevezte ki gyógyszeriparért felelős miniszteri biztosnak, de megbízatása a ciklus végével véget is ért. Azelőtt pedig a kormányközeli Mediaworks médiabirodalmat vezette, amíg Rogán Antal rá nem csörgött, hogy ideje lelépni, mert bezuhant az olvasottság.
|
Kádercseréket hajtottak végre a nem létező budapesti Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány vezetésében
|
Bár a budapesti Fudan Egyetem még terveken nem létezik, fenntartó alapítványa már van, ráadásul olyan rég, hogy már kádercseréket hajtanak végre a nem létező egyetemet fenntartó alapítvány vezetésében. Mivel az új Orbán-kormányban a Fudan-ügy már nem az Innovációs és Technológiai Minisztérium reszortja, hanem a Kulturális és Innovációs Minisztériumé, az alapítvány kuratóriumának elnöke Palkovics László helyett Csák János kulturális és innovációs miniszter lett.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/09/08/fudan-egyetem-alapitvany-szemelyi-valtozasok
|
2022-09-08 15:05:52
| true | null | null |
Telex
|
olvasási idő
1 perc
megjelent
2022.09.08. 10:30
|
Rogán alaposan belenyúlt az összeállításba pár hozzá tartozó állami cégnél
|
Sorcsere volt a Szerencsejáték Zrt.-nél, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-hez igazolt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat volt vezetője.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202236_szerencsejatek_rogancsapatot_cserel
|
2022-09-08 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A titkosszolgálatok és a kormányzati propaganda irányítása után egy újabb fontos területet kapott meg az a kormánytag, akiben valószínűleg a leginkább megbízik Orbán Viktor: egy friss kormányrendelet értelmében Rogán Antal vezeti majd a Védelmi Igazgatási Hivatalt.
Ez egy újonnan létrehozott központi szerv. Nem az a meglepetés, hogy létrejött, sokkal inkább az, hogy a honvédelmi és a belügyi tárcától teljesen különálló szervezetként jön létre, a vezetője pedig nem a belügyminiszter vagy a honvédelmi miniszter, hanem Rogán Antal lesz.
A történet, amelynek a Védelmi Igazgatási Hivatal létrehozása csak egy apró kis fejezete, nem most kezdődött, hanem még 2020-ban. A parlament akkor módosította kilencedszer az alaptörvényt. Ezzel a módosítással Orbán Viktor egy olyan átfogó reformfolyamat első lépését tette meg, amely alapjaiban változtatja meg a jogrendszer védelemre és biztonságra vonatkozó szabályrendszerét.
A védelmi-biztonsági reformot 2023 júliusáig teljesen végig akarják vinni. Ám az, hogy pontosan mi is ez a reform, arról keveset tudni, a legtöbb ezzel kapcsolatos érdemi információ minősített adatnak, tehát államtitoknak számít. Vannak azonban olyan lépések, amelyek a nyilvánosság előtt zajlanak, ilyen például az alaptörvény-módosítás, a különféle jogszabályalkotások - ezek is ennek a reformnak a részei és legalább láthatóak, még ha különösebb médiafigyelem nem is kíséri őket.
Az például látható volt, hogy a kilencedik alkotmánymódosítással a különleges jogrendi szabályrendszer egyszerűsödött, a végrehajtó hatalom több jogosítványt kapott. Ennek és úgy általában a reformnak a szükségszerűségét azzal indokolja az állam, hogy a 21. század már más, sokkal komplexebb kihívást tartogat, mint amelyekkel egy nemzetnek korábban szembe kellett néznie.
Vitathatatlan, hogy az elmúlt időszakok bővelkedtek biztonsági kihívásokban: jó példa erre a koronavírus-járvány, de az orosz-ukrán háború is, valamint a kibertérben tapasztalható fenyegetettségek. A kormány úgy látja, hogy ezekre a sokszor komplex veszélyekre már nem elegendőek ad hoc biztonsági válaszok, ehelyett olyan biztonsági szemléletre van szükség, amely az államigazgatás minden szegmensére vonatkozik, és amelyben a mindenkori kormányzat erős felhatalmazást, nagyobb mozgásteret kap. Egy olyan államban, ahol a hatalom birtokosainak önkontrollja egészségesen működik, egy ilyen reform nem az ördögtől való, mivel a kormány egy adott veszélyre gyorsan és hatékonyan tud reagálni.
Csakhogy az elmúlt időszak azt mutatja, hogy a magyar állam szeret visszaélni ezzel. Legutóbb például a veszélyhelyzetre hivatkozva döntött úgy a kormány, hogy nem fizet közterület-használati díjat a tűzijáték miatt lefoglalt fővárosi területek után. De a veszélyhelyzetre hivatkozva titkolták el Orbán Viktor dallasi útjainak a költségét is. A veszélyhelyzet fenntartása a kormány számára politikailag rendkívül kényelmes, hiszen a kormány dönti el, hogy mikor lép életbe, és addig tart, amíg az arra okot adó körülmények fennállnak.
De visszatérve a reformra, a kilencedik alaptörvény-módosítás után a védelmi és biztonsági igazgatási szabályozási reform második lépése az volt, hogy sarkalatos törvényeket hoztak, illetve meglévőket módosítottak. Így fogadták el tavaly a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényt is, ami Vbö-nek rövidítettek.
A Vbö azért is fontos törvény, mert sokkal nagyobb mozgásteret ad a kormánynak az elrendelhető rendkívüli intézkedések terén, mint a hatályos jogszabályok. Így például eltűnik a bevezethető intézkedések tételesen és egyes helyzetekhez kötötten előre meghatározott fokozatossága, ami azt jelenti, hogy egyes intézkedések valamennyi különleges jogrendben bevezethetők lesznek. Mindössze egyetlen korlátja lesz a hatalomnak, mégpedig az, hogy az intézkedésnek szükségesnek és arányosnak kell lennie. Magyarul ha a kívánt cél elérhető kevésbé súlyos jogkorlátozással is, akkor azt a megoldást kell alkalmazni, nem a súlyosabbat.
A Vbö gyakorlatilag nem más, mint egy kerettörvény, amely jellemzően nem terjed ki a szabályozás részleteire, azokat más jogszabályokra tereli át. De ez a kerettörvény tette lehetővé, hogy a kormány egy olyan központi szervet hozzon létre egy kormányrendelettel, amely erős koordinációs és ellenőrzési jogkörökkel rendelkezik. Amikor a kerettörvényt elfogadták, akkor még nem lehetett tudni ennek a központi szervnek a nevét, de ma már tudható: ez lett a Védelmi Igazgatási Hivatal, az irányítását pedig Rogán Antalra bízták.
Bár a rendeletből nem sok minden derül ki az új hivatal szerepéről, a kerettörvényből sok minden megtudható. A Rogán vezette új hivatal közvetít majd a reformban érintett, de egymással ilyen-olyan módon együttműködő szervezetek között, ez hangolja majd össze a végrehajtást és működteti a védelmi és biztonsági célú riasztási rendszert.
Ez persze így mind túl általánosan hangzik, a részletei pedig titkosak, de a lényeg az, hogy jelentős biztonsági-hatalmi bázis összpontosul újfent Rogán alatt: a Védelmi Igazgatási Hivatal a különleges jogrend időszakában a döntéshozatal közvetlen támogatását élvezi majd, méghozzá az operatív irányítás központjaként.
Hasonló védelmi hivatal eddig is működött a honvédelmi tárca alatt. Most annyi történik, hogy a honvédelmi minisztertől ez a képesség átkerül ahhoz a propagandaminiszterhez, aki a jelenlegi kormányban a polgári titkosszolgálatok teljes felügyeletét-irányítását is megkapta.
Mindebből három dologra lehet következtetni. Az egyik, hogy Orbán Viktor sokkal jobban bízik Rogán Antalban, mint Pintér Sándor belügyminiszterben vagy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterben, ha ezt a területet teljes egészében rábízta, miközben alapvetően ez egy rendészeti-honvédelmi kérdés, még akkor is, ha a teljes államigazgatást érinti.
Másrészt a védelmi és biztonsági reform kidolgozása még javában tart, márpedig könnyen lehet, hogy annak részletes kidolgozása olyan területeket is érint majd, amely Rogán territóriumának számít. Ne feledjük, hogy a kormány a 21. századi biztonsági fenyegetettségek közé sorolhatja a dezinformációs műveleteket is, amelyek a sajtótermékeket és a hírközlési piacot is érintik – márpedig a média a propagandaminiszter felségterülete.
Végül nem mellékes, hogy a kormány egy ideje “veszélyhelyzetben” kormányoz, ennek minden előnyével együtt. Nem lehet kizárni, hogy a jövőben a különleges jogrendben rejlő lehetőségeket sokkal jobban ki akarja majd használni a saját hatalmi-politikai érdekének megfelelően. Ez is magyarázat lehet arra, hogy miért az a Rogán Antal kerül a Védelmi Igazgatási Hivatal élére, aki eddig a legtöbbet tett azért, hogy a Fidesz hatalomban maradhasson.
|
Ezért kerülhetett Rogán Antalhoz egy újabb fontos védelmi-biztonsági pozíció
|
Szinte minden részlete titkos annak a védelmi-biztonsági reformnak, aminek a koordinálását egy olyan, most létrehozott központi szerv végzi majd, amelynek az élére Rogán Antal került.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20220908_Ezert_kerulhetett_Roganhoz_egy_ujabb_fontos_pozicio
|
2022-09-08 15:00:00
| true | null | null |
HVG
|
2022.09.08. 05:00
2022.09.08. 06:37
Kezdenek tornyosulni az önkormányzatok előtt az új energiaszerződések tarifái alapján fizetendő cechek. A települések kivéreztetésében ötletdús volt a kormány, most viszont nincs pénz a menzákra, a világításra, a villamosok működtetésére.
|
„Novemberben már nem fizetünk” – bedönthetik az államháztartást a települési rezsiszámlák
|
Kezdenek tornyosulni az önkormányzatok előtt az új energiaszerződések tarifái alapján fizetendő cechek. A települések kivéreztetésében ötletdús volt a kormány, most viszont nincs pénz a menzákra, a világításra, a villamosok működtetésére.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20220908_Lefagyva_rezsi_onkormanyzatok
|
2022-09-08 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Négy civil szervezet szerint a Kúria elnökének nem tetszik, hogy az Országos Bírói Tanács olyan etikai kódexet állított össze, amelyben rögzítik, hogy a szakmai kérdésekben szabadon elmondhatják a véleményüket.
A benzinkúton és a bankfiókban nem fogjuk érezni az infláció csökkenését. A jemeni húszi lázadók vörös-tengeri támadásait a magyar autógyártás is megszenvedi. Novák Katalin nyitott hozzáállását dicsérte a halálos beteg Karsai Dániel. Donald Trump tarolt az elnökválasztási csata nyitányán. Ez a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
A PiS megrendítette a jogállami intézményeket, és leépítette a demokráciát. Ugyanakkor a lengyel példa bizonyítja, hogy egy ilyen választási autokráciát is meg lehet buktatni, de a demokratikus visszarendezést már csak nagyon kemény kézzel lehet elintézni.
|
Lopakodó módon gyűri maga alá a Kúriát a politika
|
Újabb, ítélkezési gyakorlat nélküli alkotmánybíró kerülhet a Kúriára. Az igazságszolgáltatás csúcsszervei – csendesebben, mint Handó Tünde idején – Varga Zs. András elnök közreműködésével egyre inkább a politika szolgálatába állhatnak, és ezen még az EU-nak tett vállalások sem változtatnak.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20220907_Kuriai_ugyek
|
2022-09-07 11:40:00
| true | null | null |
HVG360
|
Egy az OLAF által is vizsgált pénzmosási ügyben indított eljárást a Fővárosi Főügyészség. Két bűnbanda játszott össze, kínai termékek importjával ügyeskedtek.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által szolgáltatott információk alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség 8 személlyel szemben emelt vádat egy bűnszervezetben elkövetett, 210 millió forintot meghaladó pénzmosási ügyben.
A vádirat lényege szerint 2019–2020 között működött két olyan bűnszervezet, amelyek tevékenysége a Kínából származó termékek Európai Uniós értékesítéséhez kapcsolódott. Ezek közül az egyik bűnszervezet a magyarországi vámkezeléseknél járt el, és hamis okiratokkal a vámáru értékét a valóságosnál 5-10-szer alacsonyabban jelölte meg, így a kiszabott vámteher összege is lényegesen alacsonyabb volt a ténylegesnél. A profit további maximalizálása érdekében, a bűnszervezetet megbízó, az Európai Unió más tagállamaiban tevékenykedő elkövetők az így vámkezelt és már szabadforgalomba bocsátott árucikkeket fiktív gazdasági társaságok hálózatán keresztül értékesítették szerte az Unióban, az értékesítést terhelő általános forgalmi adó megfizetése nélkül.
A másik bűnszervezet – amelyben egy 37 éves kínai férfi, jelen ügy egyik vádlottja vezető szerepet töltött be – megszervezte és lebonyolította az előbbi büntetendő cselekményből származó, készpénzben keletkezett bevételek Spanyolországból Francia-, és Olaszországon, majd Szlovénián és Budapesten keresztül Törökországba szállítását és ott kínai bankszámlákra történő befizetését. A pénzfutárok – az ügy többi vádlottja – Budapestig, olykor váltott gépkocsikkal közlekedtek, a fővárosból pedig repülővel utaztak tovább Isztambulba.
Az ügyben az olasz, szlovén, francia és magyar hatóságok az Eurojust közreműködésével közös nyomozó csoportot hoztak létre, amely – a bizonyítékok kölcsönös megosztása révén is – hozzájárult az eredményes felderítéshez. A közös nyomozó csoport munkájában részt vett az OLAF és az Europol is.
A Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben elkövetett pénzmosás és közokirat- hamisítás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat 3 magyar és 5 kínai férfi ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Két kínai vádlott szökésben van, ellenük a vádemelés – az eljárási törvény által lehetővé tettek szerint – a távollétükben történt meg. Az ügyben két vádlott jelenleg bűnügyi felügyelet alatt áll, egy további terhelt pedig más ügyben van letartóztatásban.
A főügyészség indítványozta, hogy a bíróság valamennyi vádlottat ítélje fegyházbüntetésre és pénzbüntetésre, állapítsa meg, hogy nem bocsáthatók feltételes szabadságra, továbbá a magyar vádlottakat tiltsa el a közügyek gyakorlásától, a kínai vádlottakat pedig – büntetésük letöltését követően – határozott időre utasítsa ki az országból. A főügyészség emellett vagyonelkobzást is indítványozott a nyomozás során lefoglalt ingóságok vonatkozásában.
|
Csaltak a vámon, csaltak az áfán, pénzfutárokkal szelték át Európát, most Budapesten emeltek vádat ellenük
|
Egy az OLAF által is vizsgált pénzmosási ügyben indított eljárást a Fővárosi Főügyészség. Két bűnbanda játszott össze, kínai termékek importjával ügyeskedtek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220909_afacsalas_vamcsalas_penzfutarok_OLAF_vademeles
|
2022-09-09 12:20:00
| true | null | null |
HVG
|
2022.09.09. 05:00
2022.09.09. 06:27
Nem hajlandó beszélni a kormány arról, hogy áll a nagy felhajtással beharangozott Nemzeti Oltóanyaggyár építése Debrecenben. A helyszínt látva túl optimistának tűnik Orbán Viktor korábbi ígérete, hogy az első, licenc alapján készülő vakcinák már december végén kikerülhetnek az üzemből. Ráadásul az sem világos, milyen oltóanyagot gyárthatnak: a magyarról nincs hír, a Szputnyikkal és a Sinopharmmal pedig sokat kockáztatna a kormány.
|
Csak a gödör és pár munkagép nem titkos a decemberre ígért Nemzeti Oltóanyaggyár ügyében
|
Nem hajlandó beszélni a kormány arról, hogy áll a nagy felhajtással beharangozott Nemzeti Oltóanyaggyár építése Debrecenben. A helyszínt látva túl optimistának tűnik Orbán Viktor korábbi ígérete, hogy az első, licenc alapján készülő vakcinák már december végén kikerülhetnek az üzemből. Ráadásul az sem világos, milyen oltóanyagot gyárthatnak: a magyarról nincs hír, a Szputnyikkal és a Sinopharmmal pedig sokat kockáztatna a kormány.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20220909_Nemzeti_Oltoanyaggyar_Debrecen
|
2022-09-09 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Kozma Ákosnak már papírja is van arról, hogy az általa irányított ombudsmani hivatal elvesztette függetlenségét, ám a mandátumának felénél járó biztost láthatóan ez sem izgatja.
Bár nagyobb baj még nem történt, a polgári repülést is befolyásolhatja a háborús GPS-zavarás a Közel-Kelet és Ukrajna térségében.
|
Fotókon szeret szerepelni, de alapjogaink védelmét ne az alapjogi biztostól várjuk
|
Kozma Ákosnak már papírja is van arról, hogy az általa irányított ombudsmani hivatal elvesztette függetlenségét, ám a mandátumának felénél járó biztost láthatóan ez sem izgatja.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202235__ombudsman_felidoben__statusvesztes__passzivitas__leertekelve
|
2022-09-07 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.