text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
„A miniszterelnök továbbra is az állami ("honvédségi") luxus jettel jár nyaralni. Nem hittem, hogy 35 százalékos infláció, többszörös energiaár emelés, benzinhiány, masszív adóemelés idején is meg meri csinálni, de a repülő jeladója nem hazudik” - írja Hadházy Ákos független parlamenti képviselő.
A nyilvánosan elérhető adatok alapján a gép hétfőn landolt New Yorkban, onnan két nappal később tovább ment Dallasba, ahol Orbán Viktor beszédet mondott a republikánus párt találkozóján. A gép pénteken landolt Ferihegyen, majd egy gyors kecskeméti leszállás után Horvátországba ment, ahol a miniszterelnök nyaral.
|
Hadházy szerint Orbán honvédségi géppel ment nyaralni Horvátországba
|
„A miniszterelnök továbbra is az állami ("honvédségi") luxus jettel jár nyaralni. Nem hittem, hogy 35 százalékos infláció, többszörös energiaár emelés, benzinhiány, masszív adóemelés idején is meg meri csinálni, de a repülő jeladója nem hazudik” - írja Hadházy Ákos független parlamenti képviselő.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/08/07/hadhazy-szerint-orban-honvedsegi-geppel-ment-nyaralni-horvatorszagba
|
2022-08-07 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A K-Monitor évek óta foglalkozik azzal, hogyan lehetne javítani a vagyonnyilatkozatok rendszerén. Meglepett, hogy a kormány hirtelen átalakította – vagy ahogy a K-Monitor fogalmazott, megszüntette – a vagyonnyilatkozati rendszert?
Merényi Miklós: Kicsit meglepett, bár politikai szempontból ez logikus lépés. Amikor ilyen gazdasági nehézségek vannak, mint most, nagyon irritáló, ha gazdagok a politikusok. Márpedig nagyon gazdagok, különösen a kormánytagok. A jelenlegi a valaha volt leggazdagabb magyar kormány. Több milliárdos tagja van a kabinetnek, de államtitkári szinten is jómódúak a politikusok. Ez persze önmagában nem bűncselekmény, de meglehetősen irritáló lehet, hisz mindig sokat cikkezik a sajtó a politikusvagyonokról. De mostantól nem fog kiderülni, hogy mennyire gazdagok a képviselők. Minderről ráadásul akkor döntött a kormány, amikor az Európai Unióval való tárgyalások során megígérte, hogy újraéleszti az antikorrupciós munkacsoportot.
Vincze Orsolya: Az eddigi vagyonnyilatkozati rendszert nemcsak civil szervezetek, de az Európai Bizottság és a GRECO (az Európa Tanács korrupcióellenes szervezete – K.-A. Á.) is kritizálta. Még Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke is azt mondta, hogy a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer nem tölti be a korrupció elleni funkcióját. 2018-ban ugyanakkor maga Orbán Viktor fogalmazott úgy, hogy „a legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszer Magyarországon van”, a miniszterelnök még példának is ajánlotta a magyar szabályozást a többi uniós ország számára. Most ezt a szabályozást cseréli le a kormány egy sokkal rosszabb és kevesebb átláthatóságot biztosító rendszerre.
M. M.: Fontos tisztázni, hogy önmagában még a legjobb vagyonnyilatkozati dokumentum sem tudja megakadályozni a korrupciót. A vagyonnyilatkozat része egy rendszernek, amibe beletartoznak az összeférhetetlenségi szabályok, a lobbizásra vonatkozó szabályok, hogy egy politikus milyen kapcsolatot tarthat fent gazdasági szereplőkkel és így tovább. Ezeket a korrupcióellenes szabályokat egyben kell nézni.
A vagyonnyilatkozati rendszer átalakításának ezen túl szimbolikus jelentősége is van. Az, hogy az ország vezetőinek be kell számolniuk jövedelmi és vagyoni helyzetükről, azt üzeni a társadalomnak, hogy igenis a nyilvánosságra tartozik, hogy milyen vagyontárgyaik vannak a döntéshozóknak. Nem mondhatják azt, hogy ez magánügy. Hiszen a legfelsőbb politikai vezetésnek van egy mintaadó szerepe, normát közvetít azzal kapcsolatban, hogy a politikusoknak milyen elszámolási kötelezettségük van a nyilvánosság felé. Az ezzel kapcsolatos hozzáállás azonban nagyon sokat romlott az elmúlt években.
Amikor Orbán Viktort arról kérdezték, miért magángéppel ment focimeccsre, annyit reagált, hogy jövő héten és azután is úgy fog menni. A következő évben Szijjártó Pétert fotózták le egy nagyvállalkozó luxusjachtján, amire a külügyminiszter annyit reagált, hogy ez magánügy. A 2010-es évek elején ez még nem így volt, valamennyire még komolyan vették a politikusok, hogy kötelezettségeik vannak ezzel kapcsolatban. Ennek az is következménye lehet, hogy a későbbiekben megtagadják a vagyonukkal kapcsolatos elszámolást. Nem csak hogy nem írják be a vagyonnyilatkozatba, de ha egy újságíró nyilvánosságra hoz egy eltitkolni kívánt vagyontárgyat vagy juttatást, akkor a politikusok lehet, hogy nem fogják elfogadni, hogy ez nyilvánosságra került.
Mit kell tartalmaznia az új típusú képviselői vagyonnyilatkozatoknak?
M. M.: Az új vagyonnyilatkozat nagyjából egy egyoldalas dokumentum lesz. A juttatásoknál elég egy jövedelmi sávot megadni, nem kell annak a rendszerességét sem feltüntetni. A vagyontárgyakat, ingatlanokat, de cégben meglévő tulajdonrészeket sem kell beírni a vagyonnyilatkozatba. Ha a politikus úgy ítéli meg, befolyással lehet a döntéseire, beírhatja – de ennél kiforrottabb útmutatás nincs, a képviselőre van bízva. A családtagoknak pedig egyáltalán nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük.
Ha jól értem, akkor augusztus 5-én minden képviselőnek be kell adnia egy új vagyonnyilatkozatot. Ezt aztán csak akkor frissítik, amikor úgy érzik, hogy érdemi változás történt?
M. M.: Igen. Eddig évente kellett nyilatkozni, mostantól viszont csak a mandátum felvételekor kötelező. Ez feltételez egyfajta integritást a politikusok részéről, hogy frissítik a vagyonnyilatkozatukat, de az előbb is említett példákból kiindulva kérdés, hogy ez milyen rendszerességgel fog megtörténni. Eddig is volt rá példa, hogy kiderült, fontos vagyonelemek maradtak ki a vagyonnyilatkozatokból, ezt most még könnyebb lesz megtenni. Nem véletlenül hangsúlyozom a példamutatás fontosságát. Többször is előfordult, hogy amikor helyi politikusoknak mutattam be az átláthatósági minimumprogramunkat, akkor egy sor dologra rábólintottak, tetszett nekik. De amikor a vagyonnyilatkozatokhoz értünk, sok helyi polgármester azt mondta, hogy semmi köze nincs a lakosoknak ahhoz, hogy mekkora háza van.
Mit lehet kezdeni azzal, hogy sok cég strómanok nevén van? Mészáros Lőrinc cégeiről sokan feltételezik, hogy valóban nem ő rendelkezik felettük, de Simicska Lajos vagy Andy Vajna esetében is kiderült, hogy a nagy vagyonok valódi tulajdonosai nem feltétlenül azok, akiknek a neve a cégnyilvántartásban benne van.
V. O.: A hasonló ügyleteket valószínűleg opciós szerződésekkel oldják meg, legalábbis ez derült a ki a TV2 vagy az Index esetében. Ezek létére pedig ezután is legfeljebb mendemondákból lehet következtetni. Ilyen megállapodásokat még egy nagyon jól működő, tényleges tulajdonosokat feltüntető adatbázis sem tartalmazna. Legfeljebb egy bűnügyi nyomozás során kerülhet elő. Valójában persze egy opciónak is van értéke, amit tartalmaznia kellene egy vállalat könyveinek. De ha magánszemélyé az opció, akkor biztos, hogy arra senkinek nem lesz rálátása.
M. M.: A vagyonnyilatkozati rendszer alapvetően az angolszász világ korrupciós kockázataira adott válasz. Tehát azt a helyzetet kezeli, ha egy döntéshozót megveszteget egy külső szereplő: lízingel neki egy BMW-t, vagy ad a politikusnak egy tanácsadói megbízást egy kedvezményezett cég. Ezeket lehet a vagyonnyilatkozati rendszerrel jól kiszűrni. Magyarországon viszont rendszerszerű a korrupció.
Milyen lenne egy jó cégnyilvántartási rendszer? Ma Magyarországon alapvetően fizetni kell a jól kereshető adatbázisok használatáért.
V. O.: Európában van, ahol ingyenesek ezek az adatbázisok, több helyen fizetősek, ez változó. Az biztos, hogy a magyar cégnyilvántartási rendszer jelentősen meg fog változni jövő nyártól. Az új rendszer kialakítása folyamatban van. Elméletileg sok információ továbbra is elérhető lesz ingyen, sok pedig nem, de ennek részleteiről még keveset lehet tudni. Magyarországon meglehetősen széles a pénzért elérhető adatok köre, reméljük, ez megmarad. Viszont ha a kormány biztosítani akarja a titkolózást, akkor nem feltétlenül érdeke, hogy teljesen ingyenessé és nyilvánossá tegye. De a cégnyilvánosságnak alapvetően nem az a lényege, hogy civilek és újságírók fel tudják tárni politikusok elrejtett vagyonait, hanem hogy az üzleti életben le tudják ellenőrizni egymást a partnerek, tisztában legyenek a másik cég tulajdonosi hátterével, pénzügyi helyzetével.
M. M.: A közérdekű adatok nyilvánossága abba az irányba halad, hogy a különböző adatbázisok összekapcsolhatók legyenek egymással. Tehát az elektronikus adatbázisok elemei megfeleltethetők egymással: a közbeszerzési adatok és a nyilvántartások könnyedén összevethetők a cégadatokkal. A vagyonnyilatkozati adatoknak is olyan formában kellene létrejönniük, hogy a vagyonelemek egyszerűen beazonosíthatók legyenek ezekben a nyilvántartásokban: azonosítószámmal, elektronikus formában. Ehelyett kézzel kitöltött papírok vannak, és eddig is csak egy-egy cégnevet kellett feltüntetniük a képviselőknek a vagyonnyilatkozatukban, adószámot nem, ami megnehezíti a cégek beazonosítását. De azt se könnyű ellenőrizni, hogy valaki feltüntette-e az összes érdekeltségét, hisz például elég sok embert hívnak Tóth Tibornak.
Más uniós országokban vannak az átláthatóságot jobban biztosító rendszerek?
M. M.: Szlovákiában, Csehországban, Romániában már legalább tíz éve vannak egységes adatbázisok az állami szerződésekről, ilyen nálunk egyáltalán nincs. 2010 óta a digitalizáció ellenére sem javult az állami szervek gazdálkodásának átláthatósága Magyarországon.
Ami pedig a vagyonnyilatkozatokat illeti, nagyon fontos kérdés, hogy ellenőrzi-e valaki egyáltalán, hogy a képviselők valós adatokat tüntettek-e fel. Ha van ilyen szerv, ami ellenőrizhet, akkor az kikből áll és milyen adatokhoz férhet hozzá? Romániában és Szlovéniában is van egy olyan hatóság, amely ezzel foglalkozik, és nemcsak a vezető politikusok vagyonnyilatkozatait ellenőrzik, hanem minden hivatalnokot, aki ilyen jellegű beszámolóra kötelezett. Összevetik a vagyonnyilatkozatokat az ingatlan- és gépkocsi-nyilvántartással is, ezek elég részletes vizsgálatok. Georgiában például a vagyonnyilatkozatok tíz százalékát ellenőrzik le. Öt százalékot véletlenszerűen választanak ki, a másik öt százalékról viszont egy civilekből álló bizottság dönt. Tehát ha kirobban egy botrány, utána tudnak menni. De a háború előtt Ukrajnában is volt egy hasonló, jól működő rendszer. Franciaországban pedig viszonylag komoly szankciók is társulnak az ellenőrzéshez, komoly politikusokat is ítéltek pénzbírságra vagy felfüggesztett börtönre azért, mert visszásságokat találtak a vagyonnyilatkozatukban.
V. O.: Fontos kiemelni, hogy Magyarországon többféle vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség van. Ezek közül csak az egyik az, amiről eddig beszéltünk, az országgyűlési képviselők, miniszterek vagyonnyilatkozata, ami eddig egy nagyobb adatkört fedett le, és nyilvános is volt. De a közigazgatásban dolgozók jelentős körének is kell vagyonnyilatkozatot tenniük. Többek között bizonyos bírósági, ügyészségi dolgozóknak, a jegybank egyes munkatársainak, szóval egy elég széles körnek. Ezek a vagyonnyilatkozatok egyáltalán nem nyilvánosak, viszont elvileg szigorúbban ellenőrzik a valóságtartalmukat.
M. M.: Valójában kockázati elven kellene kiválasztani, kinek a vagyonnyilatkozatát érdemes ellenőrizni. Egy kormányhivatalnok helyett mondjuk Völner Pált, aki személyesen volt befolyással arra, hogy valakik nagyon sok pénzt keressenek. (A Legfőbb Ügyészség szerint Völner Pál igazságügyiminiszter-helyettesként összesen 83 millió forintot kapott azért, hogy korrupt módon befolyásolja a végrehajtói kinevezéseket – K.-A. Á.) Magyarországon viszont fordított logika van, mert a legmagasabb pozícióban lévőkre vonatkozik mostantól a lazább szabályozás.
A legszigorúbb szabályok a hivatalnokokra vonatkoznak, de a hivatali vezetőkre már nem feltétlenül. Amikor például Szíjj László luxusjachtján lefotózták Szíjj és Homolya Róbert akkori MÁV-vezér társaságában Kovács Ernő kormánymegbízottat – aki ma már főispán –, mondhatta, hogy nem vétett semmiféle szabály ellen. A köztisztviselők etikai kódexe ugyan kimondja, hogy a hivatali dolgozók nem fogadhatnak el nyolcezer forintnál drágább ajándékot – de ez az etikai kódex nem vonatkozik a hivatal vezetőjére.
Érdemes megemlíteni a parlamenti juttatások rendszerét is, amelyek felhasználását szintén nem ellenőrzi senki. Régen erről is kellett nyilatkozni, hogy milyen benzinkártyát, laptopot, lakás- és irodabérlési támogatást kapnak a képviselők. De jól látszik, hogy ma ezeket sokszor pártfinanszírozási célra használják. Az angol parlamentben az ilyen támogatások felhasználásáról részletesen nyilatkozni kell, és ezek a beszámolók teljesen nyilvánosak. Mikor hova utazott, ott mit csinált? Milyen lakást, és miért bérel? Ebben viszonylag nagyvonalú a magyar szabályozás. Angliában szó sem lehet arról, hogy valaki a képviselőként kapott benzinkártyával fizessen akár azért, hogy elmegy a gyerekéért óvodába.
Az új vagyonnyilatkozati rendszerrel kapcsolatban a kormány német és Európa Parlament-i példára hivatkozik.
M. M.: Az Európa Parlament rendszerével szemben sokan kritikusak, a választások előtt még a kormánypárti sajtó is az volt. Az nem jó rendszer, senki nem is mondta, hogy jó lenne. De egy EP-képviselő szempontjából talán fontosabb, hogy milyen kapcsolatot ápol lobbistákkal, kit fogad. Az EP lobbiregisztere messze nem tökéletes, de a gyakorlatilag nem létező magyar lobbiszabályozáshoz képest végtelenszer részletesebb.
V. O.: Az EP-ben ezen túl van egy képviselői etikai kódex, amiben benne vannak olyanok is például, hogy nem kellene utazgatni a kedvenc fővállalkozód jachtján. A vagyonnyilatkozatok mellett tehát van egy olyan szabályozás, aminek a megsértése etikai vagy akár fegyelmi vizsgálatot hozhat magával. Ilyen Magyarországon nincs.
|
Vagyonnyilatkozatok: „Nálunk a legmagasabb pozícióban lévőkre vonatkozik a lazább szabályozás”
|
A kormány a nyár közepén alakította át jelentősen a képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati rendszert. Civilek sokat kritizálták a korábbit, a mostantól érvényes szabályozás értelmében viszont még kevesebb információt kell nyilvánosságra hozniuk vagyonukról a képviselőknek. Arról, hogy ezentúl miként lehet ellenőrizni a képviselői vagyonosodást, Vincze Orsolyát és Merényi Miklóst, a K-Monitor két munkatársát kérdeztük.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/vagyonnyilatkozat-rendszer-utan/31975510.html
|
2022-08-08 00:00:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Gabay Dorka
2022.08.08. 05:50
Bár erre törvény kötelezi, a mai napig nem tette közzé honlapján a Jobbik Magyarországért Alapítvány a tavalyi gazdasági beszámolóját. A párt alapítványa több mint 700 millió forint költségvetési támogatást kapott tavaly, a honlapon azonban nyoma sincs, mire költik az adófizetők pénzét.
Több mint egy hónappal a törvényben előírt határidő lejárta után sem tette közzé honlapján 2021-es gazdasági beszámolóját a Jobbik Magyarországért Alapítvány. A pártalapítványok a vonatkozó törvény szerint ugyanis kötelesek a jelentésüket a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, továbbá saját honlapjukon közzétenni. Ezt a Jobbik részben elmulasztotta, mivel csak a Hivatalos Értesítőben található meg az elszámolásuk. Eszerint a Jobbik alapítványa több mint hétszázmillió forint költségvetési támogatásban részesült, melynek tetemes részét, 513 millió forintot saját médiájukra költötték. A beszámolóban kitérnek rá: 2020-ban célul tűzték ki, hogy múzeumot hozzanak létre, amely bemutatja a Jobbik történetét, tárgyi emlékeit egy vásárolt ingatlanban, ám a pandémia miatt ennek kialakítása tolódott, befejezése pedig csak idén történhet meg.
Az alapítvány weboldalán ugyanakkor sem a beszámoló nem található meg, sem egyéb aktivitásnak nincs nyoma, így nem lehet nyomon követni, mire fordítják a több száz milliós éves támogatást.
A „támogatott rendezvények” menüpont alatt a legutolsó bejegyzés „a Hazatérés Temploma előterében 2015. augusztus 30-án, a templomszentelés 75. évfordulójára emlékező rendezvénysorozat keretében” a Ravasz László püspök-teológusról készített bronz mellszobor megvalósítása és felavatása volt, melyhez az alapítvány 300 ezer forinttal járult hozzá. A honlapon a Jobbik által alapított Pongrátz Gergely-érdemkereszt díjról sincs információ 2016 óta, pedig az elismerést azóta például Kassai Lajos lovasíjász és a pártból nemrég kilépett Murányi Levente ’56-os forradalmár is átvehette.
A rendőrségi vizsgálat után veheti elő az ügyészség Jakab Pétert
A rendőrségnek kell nyomoznia a Jobbik volt elnökét is érinthető nyolcvanmilliós botrányban.
Az alapítvány honlapján feltüntetett adatok szerint viszont Molnár Enikő, Jakab Péter volt pártelnök-frakcióvezető tanácsadója jelenleg is kuratóriumi tag. Dacára annak, hogy május végén a Jobbik vezetése, Potocskáné Kőrösi Anita vezetésével, fellázadt a túl nagy hatalommal rendelkező tanácsadóval szemben, és számos jogkörétől megfosztotta. Sajtóhírek szerint Molnár ezután minden, a Jobbikban betöltött tisztségéről lemondott. Bő két hónappal ezután – a honlap tanúsága szerint – Molnár Enikő még mindig tagja az alapítvány kuratóriumának.
A költségvetési támogatásban részesülő pártalapítványok gazdálkodása törvényességének ellenőrzését az Állami Számvevőszék kétévente – kötelező jelleggel – ellenőrzi. A számvevőszék idén júniusban fejezte be a pártalapítványok 2019–2020. évi gazdálkodásának ellenőrzését, melyből többek közt az is kiderült, hogy a Jobbik Magyarországért Alapítvány nem készítette el az éves számviteli beszámolót, a tevékenységéről szóló éves jelentést, és így nem biztosította a költségvetési támogatás felhasználásának elszámoltathatóságát. Közölték azt is, az éves beszámoló megalapozottsága nem felelt meg a törvényi előírásoknak, nem biztosította a törvényes és átlátható, a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, a közpénzek felhasználásának elszámoltathatóságát sem a párttagok, sem a többi állampolgár számára.
Borítókép: Jobbik választmányi ülés, képen: Molnár Enikő kabinetfőnök ( Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Nemzet)
molnár enikő
Jakab Péter
jobbik
alapítvány
|
Nem tartja a törvényi határidőt a Jobbik-alapítvány
|
Bár erre törvény kötelezi, a mai napig nem tette közzé honlapján a Jobbik Magyarországért Alapítvány a tavalyi gazdasági beszámolóját. A párt alapítványa több mint 700 millió forint költségvetési támogatást kapott tavaly, a honlapon azonban nyoma sincs, mire költik az adófizetők pénzét.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/08/nem-tartja-a-torvenyi-hataridot-a-jobbik-alapitvany
|
2022-08-08 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Még 2021. március 2-án nyújtott be adatigénylést a Szabad Európa a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-hez azzal a céllal, hogy kiderüljön, kin múlik, hogy a köztévében olyan hírműsorok mehetnek adásba, amelyek sérthetik azt a kiegyensúlyozottságot, amelyet a törvény is előír a köztévének – írja a portál.
A gondok ott kezdődtek, hogy bár a közszolgálati médiaszolgáltató a Duna, ugyanakkor a közmédia műsorait nem ő, hanem az MTVA gyártja le, ráadásul a közmédia Híradójának munkatársai is az MTVA és nem a Duna alkalmazottai. A cél az adatigényléssel éppen a két szervezet közötti viszony tisztázását szolgálná, a kért dokumentumok átadását azonban a Duna megtagadta, így a Szabad Európának bírósághoz kellett fordulnia.
A törvényszék azóta jogerőre emelkedett döntése értelmében a Dunának ki kell adnia az egyes műsorok megrendelőlapjait, amelyekből kiderülhet, hogy a közszolgálati Duna Médiaszolgáltató mit vár el egy M1-en futó hírműsortól vagy a Krónikától.
|
Közel másfél évbe került, de végre kiderülhet, hogy ki a közmédia Híradójának felelős szerkesztője
|
Jogerőre emelkedett az a bírósági döntés, miszerint a közmédiának ki kell adnia azokat a dokumentumokat, amikből kiderülhet, hogy ki viseli a felelősséget a gyakran törvénysértő hírműsorok adásba engedéséért.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20220802_szerkesztoi_felelosseg_MTVA_Duna_Szabad_Europa_kozmedia_adatigenyles_per
|
2022-08-02 08:20:00
| true | null | null |
HVG
|
Hosszú idő után újra megjelent a nyilvánosság előtt Rogán Antal, és rögtön nagy bejelentést tett: megvan a nemzeti autópálya-koncesszióról szóló közbeszerzés eredménye, vagyis az, hogy ki üzemeltetheti az autópályákat és gyorsforgalmi utakat a következő 35 évben. A győztes a Themis Magántőkealap lett. Ugyan ennek az alapnak a neve nem biztos, hogy elsőre is nagyon sokat mond azoknak, akik magyar gazdasági híreket szoktak olvasni, az általuk vezetett koncesszióban bent lévő hat másik magántőkealap között ismert nevek is ott vannak: a Konzum, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus, a Vesta és a Via Magántőkealapok tettek a Themissel közös ajánlatot.
Azt ugyan a magántőke-alapokra vonatkozó szabályok miatt nem lehet pontosan tudni, hogy ezekben kik a tulajdonosok és milyen arányban vannak benne az alapokban, a Konzumról Mészáros Lőrinc négy éve bejelentette, hogy ő és az akkori felesége voltak a kizárólagos befektetői. Az Opus névnél sem kell csodálkozni, ha Mészáros jut eszünkbe, az Opus Global tartozik az ő érdekeltségébe, a magántőkealapoknál nem világos a pontos tulajdonosi kör.
Mivel nem egy útépítő cég győzött, hanem magántőkealapok konzorciuma, szükségük van alvállalkozókra is, akik a tényleges munkát elvégzik majd. Az alvállalkozó cégek listája hosszú, és közismert nevekkel van teli:
Duna Aszfalt,
Eurout,
Főber,
Hódút,
Közgép,
Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.,
Roden Mérnöki Iroda,
Utiber Közúti Beruházó Kft.,
UNITEF’83,
Viközi Mérnök Iroda.
Az üzemeltetésért kilométerenként 96 millió forintot kap a koncesszió nyertese. Az első évben 1234 kilométernyi útszakaszt üzemeltet a győztes, ha pedig minden tervezett új útépítés megvalósul a következő 35 évben, akkor már 2048 kilométernyi útról lesz szó. Ez nem az összes magyar autópálya és gyorsforgalmi út, azoknak nagyjából a kétharmadát kapja a koncesszió.
|
Kiderült, ki kezelheti 2057-ig a magyar autópályákat, és nem lepődtünk meg
|
Kihirdették a nemzeti autópálya-koncesszió közbeszerzésének eredményeit, jól ismert nevek szerepelnek a győztes koncesszióban és az alvállalkozók listáján is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20220506_autopalya_koncesszio_kozbeszerzes
|
2022-05-06 10:01:00
| true | null | null |
HVG
|
Rövidebb, még kevesebbet árul el, de a miénk – már kitölthetik a képviselők az új típusú vagyonnyilatkozatot
Péntek estig kell kitöltve leadniuk az országgyűlési képviselőknek az új típusú vagyonnyilatkozatukat. A változtatásról júliusban döntöttek a Fidesz javaslatára, és egy olyan formátumot fogadtak el, amit ugyan az Európai Parlamentben is használnak, de még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük.
Augusztus 5-ig ismételten vagyonnyilatkozatot kell tenniük az országgyűlési képviselőknek – idén már harmadszor. Ebben az évben először január 31-ig kellett a tavaly év végi állapot szerinti vagyoni helyzetükről és gazdasági érdekeltségeikről nyilatkozni a politikusoknak, a szokásos évi rutinnak megfelelően. Mivel azonban idén áprilisban választás is volt, június elsejéig újabb vagyonnyilatkozatot kellett leadni: az új törvényhozásba bejutóknak nyitó mérleget, a kiesőknek pedig zárót kellett készíteni a május elejei állapot szerint.
Vagyonnyilatkozatok 2022: A világ legpuritánabb politikusainak országa vagyunk - ha elhisszük nekik
A politikusok vallanak, a közvélemény pedig kételkedik - ismét eljött január 31., és ismét itt van Magyarország állandó népi játéka. Hiteles vagyonnyilatkozatokra pedig nagy szükség lenne, már csak azért is, hogy az állampolgárok nyugodt lélekkel adhassák le a szavazatukat alig két hónap múlva.
A napokban pedig harmadszor is nyilatkozniuk kell a képviselőknek – hívta fel a figyelmüket a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükre Kövér László. A házelnök a múlt héten szétküldött körlevelében emlékeztetett, hogy nemrég, július közepén átírták a vagyonnyilatkozat rendszeréről is rendelkező országgyűlési törvényt, az augusztus elsejétől életbe lépő változtatások pedig “módosították a vagyonnyilatkozat-tétel szabályait”, ennek megfelelően pedig
az országgyűlési képviselők a jövőben új típusú és tartalmú formanyomtatványon kötelesek nyilatkozni jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyaikról.”
Kövér László a parlament honlapján nemcsak ezt a levelét, hanem az új típusú vagyonnyilatkozati formanyomtatványt is közzétette, emlékeztetve egyúttal képviselőtársait, hogy augusztus 5-én 18 óráig kell leadni a nyilatkozatokat, amelyeket aztán – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – beszkennelnek és “haladéktalanul” feltöltenek a honlapra a képviselők parlamenti aloldalára. A Fideszt által kezdeményezett újítás része – tér ki Kövér is a levelében rá –, hogy
a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársnak, gyermekeinek “a továbbiakban nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük” – eddig kellett, ugyanakkor ezek eddig sem voltak nyilvánosak.
Nemcsak ez változott azonban azzal, hogy Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető júniusi, váratlan bejelentése nyomán az Országgyűlés július közepén el is fogadta a vagyonnyilatkozat-tétel új szabályait. Kocsis annak idején azzal magyarázta az Európai Parlament (EP) képviselőinél is használt vagyonnyilatkozati rendszer magyarországi bevezetését, hogy
hosszú ideje sok bírálat éri a magyar rendszert, ezért függetlenül attól, hogy ezek megalapozottak-e vagy sem, érdemes változtatni (…) a Magyarországgal szembeni brüsszeli kettős mérce sajnos a mindennapjaink része, ezért mindezt kivédendő az tűnik a legcélszerűbbnek, ha az EP-ben használt szabályokat szóról-szóra beépítjük.”
Valóban, a kormánypártok le is másolták az EP-beli képviselőkre vonatkozó szabályokat és formanyomtatványt. Ez a fordulat azért különösen érdekes, mert az évtizedekig használt, most elhagyni kívánt vagyonnyilatkozati rendszert – amit valóban sok bírálat ért, ebben igaza van Kocsisnak – a Fidesz és a kormány mindig azzal védte meg, amikor a reformálása felmerült, hogy a magyar az EU legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszere.
Ezzel szemben a meghonosítandó szabályokat a kormánypárti hírügynökség, a V4NA áprilisban még a "korrupció melegágyának" titulálta, és arról írt, hogy a "brüsszeli bürokraták" úgy követelnek átláthatóságot Magyarországtól, hogy közben érdemben nem is kell beszámolniuk a vagyoni helyzetükről. Ezt az anyagot, szóhasználatot átvette több másik kormánybarát médium is, köztük például az Origo és a Magyar Nemzet online kiadása is.
A hvg.hu is írt róla, hogy mi minden változik az új vagyonnyilatkozat-tételi rendszerben, a módosítások pedig egyáltalán nem arrafelé mutatnak, hogy az eddiginél pontosabb képet kapjon a közvélemény a választott politikusok vagyoni helyzetéről. Alapvető változás például, hogy az új vagyonnyilatkozatokban a képviselőknek nem kell fizetésük pontos összegét feltüntetniük, csak be kell ikszelni egyet a sávosan megadott öt bérkategória, illetve a plusz egyedi, díjazás nélküli közül.
Áprilisban még a korrupció melegágyának hívta a fideszmédia azt a vagyonnyilatkozati rendszert, amit a kormány most meg akar honosítani
Az Európai Parlament képviselői vagyonnyilatkozati rendszere még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: a leadott dokumentumok tartalmát ugyanúgy nem ellenőrzi senki, a pontatlanságokat, valótlanságokat ugyanúgy nem büntetik, viszont sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük - nem csoda, hogy nemrég még ekézték is a kormányközeli lapok.
Az újfajta formanyomtatványon nyilatkozni kell a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységekről, és a képviselői megbízatással párhuzamosan végzett azon tevékenységekről, amelyből adóköteles jövedelem származik. Lényeges, és a vagyoni helyzet megítélését erősen befolyásoló változás az, ami kimarad az új nyilatkozatból.
Kimaradnak ugyanis belőle – eleve rubrikát sem alakítottak ki neki – a képviselők vagyontárgyai. Így tehát ebben a rendszerben nem derülhet ki, hogy egy politikusnak mennyi és milyen autója, motorja vagy mondjuk jachtja van, és az sem, hogy hány ingatlant gyűjtött össze. Szintén nem kell feltüntetni a befektetéseket, megtakarítások, ahogyan a tartozásokat sem,
vagyis nem lehet még illusztráció szinten sem képet kapni arról, hogy évről-évre hogyan alakul a bevallást készítő politikus vagyoni helyzete.
Az új nyilatkozat tartalmazza viszont az alkalmankénti tevékenységek felsorolását, ha azok összege meghaladja az évi kétmillió forintot. Nyilatkozni kell a gazdálkodó szervezetben vállalt tagságról, tisztségről, tevékenységről, illetve az ezekből származó jövedelemről, továbbá olyan érdekeltségekről gazdasági társaságban, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre – hogy mi számít ennek, az azonban szubjektív megítélés kérdése.
SzavazóFülke a vagyonnyilatkozatokról: A lényeg, hogy a Fidesz-tábor lássa, Orbán Viktor nem vagyonos ember
A vagyonnyilatkozati rendszer a politikai fékek és ellensúlyok rendszerének kardinális eleme - lehetne. Ezzel szemben mostani formájában a demokrácia paródiája, amelyben a miniszterelnök jószerivel nincstelen, a kenőpénzek sosem bukkannak fel, de még a luxus is teljesen szabályosan eltüntethető. A 2022-es vagyonnyilatkozatokról és annak már-már szórakoztató természetéről beszélgettünk a hvg.hu politikai podcastja, a SzavazóFülke legfrissebb adásában.
A képviselőnek, miután most augusztus 5-ig leadják az új nyilatkozatot, ezentúl nem kell évente január 31-ig megismételniük, csak az adatokban történt változást kell 30 napon belül bejelenteniük. Összegezve elmondható, hogy az EP-s minta átvételével még kevésbé lesznek komolyan vehetők a politikusaink vagyonnyilatkozatai, mint eddig. Ha már korábban átvettük volna ezt a rendszert, idén februárban nem tudtunk volna beszámolni például Lázár János földjeinek gyarapodásáról, vagy arról, hogy Orbán Viktor nincstelen, de legalább végre ki tudta fizetni a tartozását.
Közel 300 milliós megtakarítása, 7 ingatlana és 2 cége is van a Pénzügyminisztérium új államtitkárának
Vagyonnyilatkozata alapján Tóth Tibor államtitkárnak még a meglehetősen sok gazdag tárcavezetőt felvonultató kormány tagjai közt sem kellene szégyenkeznie: csak állampapírban 225 milliója van, igaz, emellé 67 milliós jelzáloghitel is társul.
|
Rövidebb, még kevesebbet árul el, de a miénk – már kitölthetik a képviselők az új típusú vagyonnyilatkozatot
|
Péntek estig kell kitöltve leadniuk az országgyűlési képviselőknek az új típusú vagyonnyilatkozatukat. A változtatásról júliusban döntöttek a Fidesz javaslatára, és egy olyan formátumot fogadtak el, amit ugyan az Európai Parlamentben is használnak, de még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220803_Rovidebb_meg_kevesebbet_arul_el_de_a_mienk__mar_kitolthetik_a_kepviselok_az_uj_tipusu_vagyonnyilatkozatot
|
2022-08-03 18:59:00
| true | null | null |
HVG
|
Kiszállt Trump fő riválisa, több mint százezer ember tüntetett Németországban az AfD ellen. Rejtélyes halálesetek sokkolják Antalya lakóit. A mentősökre is komoly nyomást gyakorolnak, hogy vállaljanak ügyeletet. És azt tudja, mi a Poco Bar? Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Sokan úgy látják, hogy az infláció hosszabb távon is magasabb maradhat, mint amilyen a járvány előtt jellemző volt, miközben a gazdasági teljesítmény sem tér vissza egyhamar a korábban megszokott növekedéshez. A kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására a hitelpiaci feltételek is szigorodhatnak. Óriási felelősség hárul ilyen helyzetben a hitelminősítőkre, amelyek a modern pénzpiacok összes nagy válságának központjában ott voltak.
|
Környezeti hatásvizsgálat nélkül telepítenek újabb hóágyúkat Visegrádra
|
Nagy változások jönnek a pályán.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202231_pilisi_parkerdo_meg_tobb_hoagyu
|
2022-08-06 11:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
100 millió forintos hozzájárulással, Vital Media Alapítvány néven hozott létre egy civil szervezetet idén januárban az utóbbi időben Szijjártó Péter jachtoztatása miatt emlegetett Szíjj László, pontosabban egyik cége, az Andrssy-Rezidencia Kft. A szervezet feladata a női tartalmak előállításának támogatása – tudta meg a 24.hu. Az alapítvány nem állhat távol Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdostól, Szíjj gyakori üzlettársától sem: székhelye jelenleg a herceghalmi Talentis Business Parkban van, amely a miniszterelnök barátjának tulajdona és számos Mészáros-érdekeltség székhelye is.
A háromfős kuratórium összetétele is beszédes:
A kuratórium elnöke Sisa András, Felcsút jegyzője.
Kuratóriumi tag Konczné Kondás Tünde, a nemrég – elhunyt édesapja helyett – országgyűlési képviselővé választott fideszes politikus, Koncz Zsófia édesanyja, egyben a Mészáros-féle Talentis Group Zrt. vezérigazgatója. Konczné a MET és Mészárosék közös energiacégénél, a Tigáz Zrt.-nél igazgatósági tag, és ugyancsak a vezető testület tagja Mészáros tőzsdei mamutcége, az Opus Global többségi tulajdonában lévő, állami milliárdokkal megtámogatott Wamsler SE-nél.
A másik kurátor Székely Szilárd, aki az egykori Echo TV gazdasági igazgatója volt, LinkedIn oldala szerint jelenleg a TV2 Média Csoport Zrt. pénzügyi vezetője. Székely a többek között a TV2 és a közmédia reklámidejét is értékesítő Atmédiát tulajdonló Visus Invest Kft. vezetője, korábban pedig a TV2 legnagyobb beszállítójaként ismert IKO ügyvezetője volt. (A TV2, Habony Árpád és az IKO összefonódásáról korábban itt írtunk.)
A műsorgyártási-pénzügyi szakember jelenléte, illetve TV2-s és IKO-s kapcsolódása azért is érdekes, mert a Vital Media Alapítvány feladata az alapító okirat szerint olyan audiovizuális médiaszolgáltatók és szolgáltatások támogatása, melyek
felvállaltan elsődlegesen célkitűzése, hogy a nőknek a családban, társadalomban, közösségépítésben betöltött sokszínű szerepét társadalmilag széles körben elismertté tegyék. A fentiek megvalósítása érdekében az alapítvány a klasszikus női értékeket, illetőleg a női személyiséget középpontba helyező, célzottan női közönség számára készült televíziós műsorok készítését, illetve vásárlását segíti elő, valamint kutatási és közösségszervező tevékenységet végez.
A dokumentum szerint a Vital Media Alapítvány céljának tekinti egyebek mellett az egészséges életmód és a tudatos táplálkozás társadalmi elfogadottságának elismertetését, és ennek érdekében támogatja az ezen témákat műsorra tűző médiaszolgáltatásokat.
Az alapítvány székhelye:
Családi összefogással
Magyarország negyedik leggazdagabb embereként számon tartott Szíjj László az alapítvány papírjaiban személyesen nem, csak cégével jelenik meg. Hogy a rengeteg Szíjj-érdekeltség közül miért éppen az Andrssy-Rezidencia Kft. az alapító, az nem derül ki az alapítvány dokumentumaiból. Ahogy az sem, honnan érkezett az alapítványhoz a százmilliós hozzájárulás, az ingatlankezelő cég ugyanis létrehozása óta egyetlen forint bevételt sem termelt, és a tavalyi évet csaknem félmillió forint veszteséggel zárta.
Az alapítvány székhelye kezdetben a Szíjj-birodalom tiszakécskei központjában, az Andrssy-Rezidencia Kft. címén volt, kurátornak pedig Dr. Polyák Józsefet, Tiszakécske fideszes alpolgármesterét, Szíjj egyik vejét jelölték ki. Az Opten szerint az alapító vállalkozásban 2019. december 4-ig a későbbi kurátor felesége, Polyák-Szíjj Zsuzsanna Cintia volt az ügyvezető, Szíjj László lányának távozásával azonban nem érheti az a vád az alapítványt, hogy kurátorát a saját neje jelölte ki erre a posztra. Az alapítvány tető alá hozása e nélkül is családi projekt volt, a szervezet bejegyzését ugyanis a Szíjj és Társa Ügyvédi Iroda intézte, amely Dr. Cziráné dr. Szíjj Berta Elvira, Szíjj László másik lányának irodája.
Májusban azonban egyre több Szíjj-kapcsolat tűnt el: Szíjj vejének helyét a felcsúti jegyző vette át, bejegyezték a két új kuratóriumi tagot, a székhely Tiszakécskéről a Mészáros-birodalom herceghalmi irodaházába került, a Szíjj és Társai Ügyvédi Iroda helyett pedig már az Opus Nyrt.-nek is dolgozó Nadray Ügyvédi Iroda, illetve a korábbi fideszes képviselőjelölt, dr. Nadray Katalin intézte a papírmunkát.
A Vital Media úgynevezett nyílt alapítvány, tehát ahhoz természetes személyek vagyon felajánlásával csatlakozhatnak, azonban így sem kaphatnak alapítói jogokat. Márpedig az alapítónak – jelen esetben Szíjj cégének – egyetlen alapvető joga van: ő nevezi ki a kuratórium tagjait, akik pedig a vagyon felhasználásáról, a támogatások odaítéléséről döntenek. Tehát Szíjj bár személyesen nincs benne az alapítványban, és alapítóként nincs ráhatása annak működésére, cége jelöli ki azokat, akik viszont a lényeges kérdésekben határoznak.
Hasonlóan nyílt alapítványként, egy nyaralóba bejegyezve hozták létre a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA), amelynek nagyon jól jött a nyitottság, hiszen kormányközeli üzletemberek több tízmilliárd forintnyi értékű vagyonelemeiket ajánlották fel a szervezetnek. A NER-hez sorolt médiumok között szép számmal akadnak női tartalmakat előállító csatornák, műsorok: ilyen a TV2 csoportba tartózó FEM3 vagy a jelenleg a Mészáros Lőrinctől válófélben lévő Mészárosné Kelemen Beatrix tulajdonában lévő Life Tv. A kormányközeli, közpénzes műsorgyártás mintapéldánya pedig a percenként átlagosan egymillió forintért készülő 5 perc angol TV.
Bár az alapítványt idén januárban bejegyezték, nincsen honlapja, és az sincs könnyű helyzetben, aki telefonon vagy emailben szeretne kommunikálni velük, mivel hivatalos irataik alapján ezt csak írásban lehet megtenni. Az alapítványt levélben, Szíjj Lászlót telefonon és a Duna Aszfalton keresztül is kerestük, választ nem kaptunk.
Illusztráció: Csóti Rebeka /24.hu
|
A NER új célpontja: a női tévéműsorok
|
Egy titokzatos, a kormány holdudvarából finanszírozott alapítvány nem mást tűzött ki célul, mint a klasszikus női értékeket középpontba helyező műsorok támogatását. A szálak a legmagasabb szintekig, Szíjj Lászlóig és Mészáros Lőrincig érnek.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/10/22/vital-media-alapitvany-szijj/
|
2020-10-22 12:22:00
| true | null | null |
24.hu
|
Jó éve volt Mészáros Lőrinc volt felesége, Kelemen Beatrix cégének, a Life és az Ozone tévéket üzemeltető Media Vivantisnak, legalábbis ha a bevételét nézzük. A cég 1,5 milliárd forint árbevételt csinált 2020-ban – derül ki a beszámolójából. Ehhez hozzájön 575 millió forint egyéb bevétel, szóval összesen bő 2 milliárd forint folyt be.
Ehhez képest mondjuk a profit nem volt valami impozáns,
az adózott nyereség csak 69 millió forint volt. Ezt az egyedüli tulajdonos Kelemen Beatrix nem is vette ki a cégből, hanem az eredménytartalékba helyezte.
Összehasonlításképpen Mészáros Lőrinc új jegyese, Várkonyi Andrea cége, a Whitedog Media Kft. 127 millió forint nettó árbevétel után 52,8 millió forint adózott eredményt ért el 2020-ban, vagyis működésének első négy hónapjában. A Whitedog nem sokkal alapítása után székhelyet váltott, a pesti Andrássy úton bérelt irodát, Mészáros Lőrinc szecessziós villájában. A Whitedog kapott megbízást a Mészáros-csoport jótékonysági programjának kreatív fejlesztésére és menedzselésére.
Régi ismerősök, új pénz
A Media Vivantisnál az egyéb bevétel nagy része, 564 millió forint a beszámoló szerint támogatásból származik, méghozzá a Vital Media Alapítványtól. A teljes támogatási összeg egyébként 820 millió forint volt, azonban ebből 256 milliót halasztott bevételként könyveltek, amely „a 2021-es évben egy új cél megvalósítása érdekében kerül felhasználásra”.
Az alapítványt a Szijjártó Péter külügyminiszter jachtoztatásáról, illetve Mészáros Lőrinc üzlettársaként is ismertté vált nagyvállalkozó, Szíjj László, pontosabban egyik cége, az Andrssy-Rezidencia Kft. hozta létre 2020 elején. A szervezet feladata a női tartalmak előállításának támogatása – tudta meg a 24.hu. Az alapítvány székhelye a herceghalmi Talentis Business Parkban van, amely Mészáros Lőrincnek a tulajdona és számos érdekeltségének a székhelye is.
Az alapítvány kuratóriumának elnöke Sisa András, Felcsút jegyzője. Kuratóriumi tag Konczné Kondás Tünde, a nemrég – elhunyt édesapja helyett – országgyűlési képviselővé választott fideszes politikus, Koncz Zsófia édesanyja, egyben a Mészáros-féle Talentis Group Zrt. vezérigazgatója. Konczné a MET és Mészárosék közös energiacégénél, a Tigáz Zrt.-nél is igazgatósági tag.
A másik kurátor Székely Szilárd, aki az egykori Echo TV gazdasági igazgatója volt. Egész pontosan 2018 közepétől 2019 közepéig.
Az Echo 2016 őszén került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, az igazgatóság elnöke Mészárosné Kelemen Beatrix lett, aki aktív szerepet vállalt a csatorna vezetésében.
Egészen 2019-ig, amikor az Echo-t (miután Mészárosék szinte a teljes magyar, Fidesz-közeli médiával együtt oda nem "ajándékozták" a KESMA nevű alapítványnak) meg nem szüntették, illetve összeolvasztották a Hír TV-vel.
Egyszóval
Kelemen Beatrix mindhárom kuratóriumi tagot jól ismeri, Székely Szilárdot az Echótól, Konczné Kondás Tündét a Talentisből, Sisa Andrást pedig Felcsútról – Sisa már akkor jegyző volt Orbán Viktor miniszterelnök szülőfalujában, amikor még Mészáros Lőrinc volt ott a polgármester.
Beesett egy minisztériumi együttműködés
A cégnél a 2019-es közel 900 millió forint után már csak 542 millió forint volt a szponzorációs bevétel. Cserébe jelentősen nőtt a terjesztésből származó árbevétel, ahogy a reklámbevételek is.
A bevételek mellett a kiadások is nőttek, már 568 millió forint ment fizetésekre, 418 millió forint műsorgyártásra, 150 millió forint hirdetésre.
Igaz, ami igaz, némi állami hátszél is akadt 2020-ban. A Life TV ugyanis olyan műsort tűzött a műsorára, amit amúgy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) gyártatott – írta meg a hvg.hu. A mi kis családunk című dokureality előállítására a minisztérium több szerződést is kötött a Preport PR Kommunikációs Kft.-vel, az epizódok a tárca YouTube-csatornáján is elérhetőek. Közben azonban a Life TV is vetíti őket.
A Media Vivantis akkoriban azt közölte, „a gyártási költségek egy részének átvállalásával és sugárzás biztosításával járulnak hozzá a társadalmilag fontos üzeneteket hordozó műsor létrejöttéhez, mely tehát koprodukcióban, a két fél közös finanszírozásában készül”.
Kiszállt a közös cégekből
Kelemen Beatrixnak a cégadatbázis tanúsága szerint nincs más cége a Media Vivantison kívül. Nem volt ez mindig így, korábban tulajdonosi minőségben is szerepelt a férje nevével fémjelzett cégbirodalomban. A házaspár szeptember elején közleményben jelentette be, hogy „házasságuk egyezséggel történő lezárását kezdeményezik” a bíróságon. A céges dokumentumokat átnézve kiderül, hogy a folyamat már jóval a bejelentés előtt, 2020 tavaszán-nyarán elkezdődött, az első lépések egyike pedig az volt, hogy Kelemen Beatrix hátrább lépett az Opus nevű tőzsdei cégben – írta a HVG. Az általa közvetlenül birtokolt mintegy 7 százaléknyi részvényt a gyerekeinek adta el, névértéken ez 1,2 milliárd forintnyi vagyonátadást jelentett.
Ugyanebben az időszakban zajlott le két másik nagyobb ügylet is: a mészárostalanodás útjára lépett Mészárosné kiszállt a V-Híd nevű építőipari nagyágyúból és a Hungarikum Alkusz biztosítási társaságból.
|
Mészáros Lőrinc volt felesége 820 millió forint támogatást kapott pár régi, közös ismerőstől
|
Kelemen Beatrix kiszállt a volt férjével közös cégekből, de médiavállalkozását megtartotta. A vállalat kétmilliárd forintos bevételt hozott össze, de ebben van 564 millió forint támogatás – egy olyan alapítványtól, amit Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László gründolt, és a Mészáros házaspár régi ismerősei kurálnak. A támogatásból 2021-re is maradt 256 millió forint.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210601_Meszaros_Lorinc_volt_felesege_820_millio_forint_tamogatast_kapott_par_regi_kozos_ismerostol
|
2021-06-01 12:29:00
| true | null | null |
HVG
|
A Tisza újraszabályozását jelentené, ha a kormány az évtizedes vízlépcső-ellenességet letörve megvalósítaná csendben előkészített terveit. Az aszály akkora gondot okoz, hogy lépni kell, csakhogy a tervezett beruházások hosszú távon tovább fokoznák az elsivatagosodást.
Annyi válsághelyzet van a világon egyszerre, hogy csak kapkodjuk a fejünket – érezhetjük ezt sokan a hírek olvasása, és persze írása közben is. A mostaninál nagyobb krízisek persze már voltak bőven, de az, hogy ennyire sok különböző válság legyen, amelyek egymással mégis összefüggnek, újdonság. Már meg is alkották a szót a helyzetre, amelyben élünk: polikrízis.
|
A kormány vízlépcsőkkel orvosolná az aszályt, de szakértők szerint ez több mint rossz ötlet
|
A Tisza újraszabályozását jelentené, ha a kormány az évtizedes vízlépcső-ellenességet letörve megvalósítaná csendben előkészített terveit. Az aszály akkora gondot okoz, hogy lépni kell, csakhogy a tervezett beruházások hosszú távon tovább fokoznák az elsivatagosodást.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202231__aszalykar__vissza_alepcsokhoz__sivatagosodast_fokozo_tervek__szabadon_folyo_felelmek
|
2022-08-05 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Mészáros Lőrinc vállalkozásai rendre témát tudnak szolgáltatni, hiszen hatalmasra nőtt cégbirodalmában mindig történik valami. Hol egy új céget alapít, hol végelszámolás alá von egyet, hol összeolvaszt, hol pedig vásárol egyet. Most utóbbi történt: egy olyan társaságban lett egyedüli tulajdonos egyik érdekeltsége, mely fizikailag eddig is a közelében volt. Pontosabban a herceghalmi irodaház biztosította a cég székhelyét.
Esküvője előtt sem hanyagolta el cégbirodalmának építgetését Mészáros Lőrinc, hiszen a cégbírósági dokumentumok alapján szeptember 6-án egyik érdekeltsége révén adásvételi szerződést kötött üzlettársával, Szíjj Lászlóval, annak egyik cégének megvételére.
Ennek eredményeként hat nappal a lagzi után, szeptember 30-án a Talentis Group Zrt. egyedüli tulajdonosa lett az Andrssy-Rezidencia Kft.-nek.
Az ügylet lezárulta után rögtön lecserélte a cég ügyvezetőjét is, Tóth László helyére Konczné Kondás Tündét ültették, akinek már eddig is több Mészáros-érdekeltség vezetőségében van pozíciója.
A tranzakció elsőre furcsának tűnhet, mivel a 2015 októberében létrehozott, saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozó cég szinte semmit nem csinál az éves beszámolója alapján. Értékesítésből származó árbevétele egyetlen évben sem volt, minimális költség viszont felmerült, aminek végén rendre 400-500 ezer forint közötti veszteséget könyveltek el. Felvetődhet a gondolat, hogy valamilyen jelentősebb (ingatlan)vagyonnal rendelkezik a cég, de ez az elképzelés sem állha meg a helyét - egészen a tavalyi évig.
Az addig legfeljebb pár milliós tételeket tartalmazó mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök soron feltűnt 100 millió forint. Ez pedig nem más, mint a Vital Media Alapítvány alapításának vagyoni betéte.
A Vital Media Alapítvány létezéséről 2020 elején már beszámolt a hazai sajtó. Az akkori cikkekből kiderült, hogy a szervezet fő feladata a női tartalmak előállításának támogatása. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Sisa András, Felcsút jegyzője. Kuratóriumi tag Konczné Kondás Tünde, aki számos Mészáros-érdekeltségben vezető tisztséget tölt be, valamint Székely Szilárd, aki az egykori Echo TV gazdasági igazgatója volt.
Az alapítvány már tavaly megkezdte fő küldetésének végrehajtását. A hvg.hu számolt be arról, hogy a Szíjj László érdekeltségébe tartozó szervezet 820 millió forintos támogatást adott az üzlettárs, Mészáros Lőrinc volt felesége, Kelemen Beatrix tulajdonában lévő médiacégnek, a Media Vivantisnak. A cég a beszámolója szerint 1,5 milliárdos bevételt csinált tavaly, ebből 564 millió az alapítványtól érkező támogatás volt, a fennmaradó 256 millió forint pedig halasztott bevételként került elszámolásra, amely a "2021-es évben egy új cél megvalósítása érdekében kerül felhasználásra".
|
Esküvője előtt vett céget Mészáros Lőrinc: övé lett a volt feleségét támogató alapítvány
|
Esküvője előtt sem hanyagolta el cégbirodalmának építgetését Mészáros Lőrinc, hiszen a cégbírósági dokumentumok alapján szeptember 6-án egyik érdekeltsége révén adásvételi szerződést kötött üzlettársával, Szíjj Lászlóval, annak egyik cégének megvételére. Ennek eredményeként hat nappal a lagzi után, szeptember 30-án a Talentis Group Zrt. egyedüli tulajdonosa lett az Andrssy-Rezidencia Kft.-nek. Az ügylet lezárulta után rögtön lecserélte a cég ügyvezetőjét is, Tóth László helyére Konczné Kondás Tündét ültették, akinek már eddig is több Mészáros-érdekeltség vezetőségében van pozíciója.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/eskuvoje-elott-vett-ceget-meszaros-lorinc-ove-lett-a-volt-feleseget-tamogato-alapitvany.html
|
2021-10-12 12:34:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Akkora kudarc a Várbeli elektromos buszok használata, hogy a BKV dízelre cserélné őket
Fenntarthatatlanná vált a fenntarthatónak vélt járművek üzemeltetése, a rendbetétel árából három busz is kijönne. A cseréért azonban nem mindenki lelkesedik.
Nemrég Wiesbaden városa úgy döntött, hogy elektromos buszok helyett inkább dízeleket vásárolna, mert sokkal fenntarthatóbb a régebbi technológia, mint az új. Bár a német város nagyon elkötelezett volt az elektromobilitás terén, a megvásárolt Mercedes eCitaro buszok nagyon messze kerültek a nem is túl magas elvárosoktól. Ezért a városi közlekedési cég, az ESWE a következő években nem vásárol több elektromos buszt, visszatérnek inkább a dízel Mercedes Citaróhoz.
Budapestnek ennél is sokkal nagyobb problémát okoznak az elektromos buszai. Ugyanis a 2016-ban vásárolt, magyar gyártású, Modulo C68e típusú autóbuszok annyira megbízhatatlanok és rosszak, hogy az egyetlen észszerű megoldás az lenne, ha mindet selejtezné a BKV. De ne szaladjunk ennyire előre! Nézzük át előbb röviden, hogyan lett az egyetlen üzemeltetője a BKV ennek az elfuserált konstrukciónak.
Mészáros Csaba cége, az Evopro 2013-ban mutatta be a teljesen újszerű, kompozit karosszériás, modulokból felépülő, midi (7,5–11 méter közötti) járműcsaládját. Az új jármű kifejlesztésére 400 millió forintos EU-támogatást kaptak, majd később összesen újabb 1,2 milliárd forintnyi EU-s és állami támogatást zsebeltek be autóbuszok gyártására és fejlesztésére. A hazai buszos szakma már a legelső prototípus innovatívnak kikiáltott járművét is kétkedve fogadta, ami valójában olyan újdonságokat vonultatott fel, amelyek korábban a nagy járműgyártóknál is megbuktak. Ilyen volt többek között a kompozit karosszéria, ami drága és nem hasznosítható újra, vagy az első ajtó elé helyezett mellső tengely, ami megnöveli a busz fordulókörét, a sofőr pedig az ilyen kialakításnál nehezen vagy egyáltalán nem tudja az utazásra jogosító okmányokat ellenőrizni.
Mindeközben a kiváló politikai kapcsolatokat ápoló Mészáros Csaba megvásárolta az Ikarus egykori mátyásföldi, Újszász utcai buszgyártó üzemét és egy új céget is alapított MABI Bus Kft. néven. Az új cég az Újszász utcai telephelyen rendezte be a kompozit karosszériás Modulók buszgyártó üzemét. A cég vezetése több ezer kompozit karosszériás autóbusz eladásáról ábrándozott, főként Oroszországba, ahol egyébként a karosszéria moduljai is készültek. A 2014-es évben elkészültek a prototípus kompozit C típusjelű Modulók, hibrid, elektromos, gáz és troli hajtású prototípusai, különböző hosszúságokban.
Bár külföldi érdeklődő továbbra sem akadt a MABI kompozit buszaira, de a magyar kormány átcsoportosította az elektromosautó-töltők kihelyezésére kapott négymilliárd forintnyi EU-s támogatást és ezzel megteremtődött a lehetősége és a pénzügyi háttere annak, hogy a BKV kiírjon egy elektromosbusz-tendert a Budai Vár kiszolgálására. Ezzel tulajdonképpen a főváros ingyen juthatott hozzá 20 darab elektromos buszhoz.
A tendert természetesen Mészáros Csaba cége nyerte el és 2016 áprilisában meg is érkeztek Budapestre az új kompozit karosszériás elektromos Modulo C68e típusú midibuszok. Hamar kiderült azonban, hogy a papíron jól működő dolgok a valóságban nem szuperálnak olyan jól. Elsőként az jelentett gondot, hogy a C68-asnak túl nagy lett a tengelytávja és a szélessége, így pedig a jármű nem tud a direkt neki épített buszfordulóban megfordulni, ezért egy közel másfél kilométeres kerülőt kellett tennie, hogy visszafordulhasson a Vár felé. A technológia hiánya és a nem megfelelő minőségellenőrzés miatt több alkatrész is kirázódott a buszokból, a dugattyús kompresszor pedig olyan hangos lett, hogy a jármű mellett állva olyan érzése volt az embernek, mintha dízelmotor dolgozna benne. Az alultervezett és a MABI által átépített futóművek pedig szó szerint darabokra hullottak. A téli időszakban pedig, az olajkályhának köszönhetően, hatalmas füstöt eregetve cammogtak fel a Várba a Modulo C68-asok.
A kormány buszcsereprogramja fényévekre van attól, amiről eddig szó volt
A kormány elfogadta a nemzeti buszstratégiát. A korábban elhangzottakhoz képest nem háromezer buszt cserélnek környezetbarátra, nem három év alatt, és jórészt nem saját pénzből. És 2021-ig az se baj, ha az új busz dízelmotoros.
Az időközben Ikarus Egyedi Kft.-re átkeresztelt MABI Bus sorra kapta a megrendeléseit a hazai városoktól, rendelt többek között Nyíregyháza és Pécs is a C típuscsaládból, miközben a BKV-nak egyre több bosszúságot okozott ezeknek a járműveknek az üzemeltetése. A rengeteg hibát, ha lassan is, de próbálta a gyártó elhárítani, egészen 2018 tavaszáig, amikor is az Ikarus Egyedi a rengeteg megrendelés ellenére csődbe ment, majd megkezdték a cég felszámolását. A BKV-n kívül más megrendelők buszai nem készültek el, így egyedül a fővárosi cégnek jutott az átkozott típusból húsz darab.
Így a BKV elektromos buszai gyártói támogatás nélkül maradtak és mivel nem maradt más választásuk, az egyik, elektromos tűz miatt korábban félreállított, 2018 végén leselejtezett Modulóból szerelték ki a szükséges alkatrészeket. De a maradék 19 busszal továbbra is bajok voltak, az alkatrészek drágák és mivel nagyrészük egyedi és átalakított volt, így a piacról nem lehet azokat beszerezni, ezért a BKV megpróbálja házon belül megoldani ezen alkatrészek javítását, újragyártását. Mivel ez nem megy zökkenőmentesen, így újabb kettő C68-as Modulót kellett selejteznie a cégnek.
Értesüléseink szerint a BKV nemrég felmérte a buszok állapotát és arra jutottak, hogy egy-egy C68-as rendbetétele (ami magába foglalja az elöregedett akkupakkok cseréjét is) eléri 200 millió forintot, de az alapvető tervezési és technológia hiányosságokat még így sem tudnák orvosolni. Ez az összeg pontosan annyi, mint amennyiért a buszokat vásárolták 2016-ban. Ezért a főváros közlekedési cége most azt fontolgatja, hogy dízelre cserélné az alig hatéves elektromos buszflottáját, ugyanis fenntarthatatlan a járművek további üzemeltetése.
A lépés teljesen logikusnak tűnik, hiszen 200 millió forintból a nemrég tesztelt, dízel Otokar Vectio C LE típusból három darab is kitelne, legalábbis egy pár hónappal ezelőtti csehországi tendert alapul véve. Ez azt jelenti, hogy ebből a négymilliárd forintból a teljes midiflottáját lecserélhetné a BKV és évekig nem jelentene gondot ezen buszok üzemeltetése.
Úgy tudjuk azonban, hogy a főváros és a BKK hallani sem akar erről az ötletről, hiszen szerintük a füstokádó dízel nem való a Várba. Pedig a dízelek közül például egy új Euro VIe besorolású autóbusz károsanyag-kibocsátása szinte nulla. A városháza inkább azt javasolja a BKV-nak, hogy a C68-asokat új elektromos buszokra cserélje.
Ezzel két gond is van: az egyik az, hogy azzal még nem lesz megoldva a midibuszok problémája, ha 20 darabot lecserélünk (több mint negyven darab midibusza van a BKV-nak), mert az öreg és sok bosszúságot okozó midik továbbra is velünk maradnának. A másik gond pedig az, hogy jelenleg a fővárosnak nincs pénze olyan úri huncutságra, mint amilyenek az elektromos buszok. Amúgy ha a főváros valóban elektromos buszokat szeretne, akkor a trolihálózat fejlesztése kézenfekvőbb lenne, mint a midibuszok villamosítása, hiszen jól látható, hogy a Modulós kísérlet mivé vált.
Bárhogyan is dönt a hivatal, a BKV elektromos buszainak cseréje, esetleges felújítása és új akkupakkok beszerzése égető lenne, ugyanis ezek a buszok egyre kevesebb kilométert (jelenleg maximum 40–80) tudnak megtenni, az alkatrészeik pedig folyamatosan fogynak és hamarosan eljöhet az az idő, hogy vagy semmi, vagy pedig huszonéves, tényleg füstokádó buszok mennek fel a Várba.
2018. augusztus. 14. 13:26 Zelki Benjámin Vállalkozás
Jól cserben hagyta a BKV-t a csődbe ment magyar buszgyár
Komolyan kérdésessé vált, hogy egyáltalán ki tud-e adni elég midibuszt az érintett budapesti vonalakra a BKV, miután a csődbe menekülő gyártó felhagyott a kétéves, de rendszeresen elromló buszok karbantartásával.
2018. április. 20. 07:05 hvg.hu Vállalkozás
Sajátosan értelmezi a határidőt a 180 buszból 5-öt leszállító magyar gyártó
A BKV azt mondja: a le nem szállított járműveknél "a szerződésnek megfelelően fog eljárni a kötbérezéssel".
|
Akkora kudarc a Várbeli elektromos buszok használata, hogy a BKV dízelre cserélné őket
|
Fenntarthatatlanná vált a fenntarthatónak vélt járművek üzemeltetése, a rendbetétel árából három busz is kijönne. A cseréért azonban nem mindenki lelkesedik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220803_modulo_busz_bkv_csere
|
2022-08-03 11:40:00
| true | null | null |
HVG
|
Könnyen lehet, hogy Karsai Dániel már nem láthatja a változást, amit elindított, és úgy hal meg, hogy a repedés, amit a falon ütött, neki nem nyit utat. De ahogy őt elnémítja a betegség, úgy lesz hangosabb a beszéd a méltóságos halálról. Velünk marad.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal több mint száz akadémiai köztestületi tag vitatkozik a tudományos kutatástámogatási rendszerről, az új pályázati rendszerről. Beszállt a bírálók közé az MTA főtitkára és az MTA több tudományos osztálya is. Miért a nagy felháborodás, miért nem kellene éppen itt egy európai példát követni? Erről ír Sarkadi Balázs orvos-biológus akadémikus, aki korábban mind hazai zsűrikben, mind az új pályázati rendszerben referenciaként megjelölt European Research Council (ERC) pályázatbíráló zsűrijében több évig dolgozott. Vélemény.
Szinte napra pontosan egy év telt el az Árpád hídi két halálos baleset között, mindkét esetben szabályosan közlekedők életébe került az, hogy valaki nem tartotta be a szabályokat. Közlekedési szakértőket kérdeztünk arról, hogyan lehetne megelőzni a hasonló eseteket.
A HVG 45. születésnapja alkalmából 4 részes videósorozatban mesélnek a lap alapítói és jelenlegi munkatársai kulisszatitkokról, politikusokról, botrányos címlapokról és letiltott plakátokról. A negyedik epizódban a lap alapító főszerkesztője Vince Mátyás, az ugyancsak alapító, később főszerkesztő-helyettes Kocsis Györgyi, a Magyarország rovat első embere Dobszay János és legfiatalabb, "belemenős" generációt képviselő Bábel Vilmos beszélgetnek Martini Noémivel.
Számos vegyi anyagot, köztük toxikus nehézfémeket találták a kutatók különböző tamponmárkák termékeinél. A vegyületek hangzása rossz, a jó hír viszont az, hogy a mennyiségük elenyésző. Az már sokkal aggasztóbb, miért csak most, évtizedekkel elterjedésük után vizsgálták a tamponok szennyezettségét.
|
Még szorosabbra fonódott a kapcsolat két hazai ingatlanmágnás között
|
A Tiborcz Istvánnal is üzletelő Szécsényi Bálint és Jellinek Dániel érdekeltségei között újabb találkozási pont létesült.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202231_kantrum_property_ujabbtalalkozasi_pont
|
2022-08-08 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Piaci ár alatt jutottak önkormányzati földterülethez egy Somogy megyei polgármester gyerekei, ezért a megyei főügyészség kezdeményezte a vevők tulajdonjogának törlését.
A főügyészség közleményében azt írta, hogy egy Somogy megyei község képviselő-testülete 2020 októberében az önkormányzat tulajdonában lévő, korlátozottan forgalomképes 4,5 hektáros, jórészt erdővel borított, 20 millió forint értékű földterületet jelentősen a piaci ár alatt, 5,9 millió forintért értékesítette a polgármester gyerekeinek. Azt az ügyészség nem közölte, mely településről van szó.
A megállapodást ráadásul úgy kötötték meg, hogy – a nemzeti vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályokat mellőzve – a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a képviselő-testület az eladást megelőzően nem minősítette át üzleti vagyonná, továbbá az értékarányossági követelményeket sem tartották be – tették hozzá.
Megjegyezték továbbá, hogy a szerződés a jogszabályi rendelkezések megsértésén túl a jó erkölcsbe is ütközik, mert a kirívóan alacsony vételár miatt a település 14 millió forint bevételtől esett el.
A Somogy Megyei Főügyészség Közjogi Szakága ezért indítványozta a vevők tulajdonjogának törlését és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítását, hogy a földterület tulajdonjoga visszakerüljön az önkormányzathoz.
A jogszabályokba ütköző adásvétel kapcsán hűtlen kezelés miatt büntetőeljárás is indult – áll a közleményben.
|
Piaci ár alatt vettek meg önkormányzati erdőterületet egy Somogy megyei polgármester gyerekei
|
Piaci ár alatt jutottak önkormányzati földterülethez egy Somogy megyei polgármester gyerekei, ezért a megyei főügyészség kezdeményezte a vevők tulajdonjogának törlését.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/piaci-ar-alatt-vettek-meg-onkormanyzati-erdoteruletet-egy-somogy-megyei-polgarmester-gyerekei-251198
|
2022-08-05 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Siófok pedig nagyon szeretné visszakapni az egykori Sió és Hullám szálló épületét, amit az előző, még Fideszes többségű képviselő-testület adott ki nagy vehemenciával a főiskolának, és rögtön ki is nevezték a Fideszes alpolgármestert, Hamvas Pétert a kampusz igazgatójának.
Az eredetileg évi 90-100 hallgatóra méretezett intézmény a kezdetektől nem hozta a várt eredményeket. Az első, 2016/17-es tanévben 8 fő jelentkezett nappali tagozatra. Ezt még be lehetett tudni az indulás nehézségének, de a helyzet azóta sem javult. Olyannyira, hogy a most lezárult felvételi időszakban egyetlen meghirdetett siófoki képzés sem indul. Igaz, a jelentkezést sem volt átlagon felüli. Négy nappali szakra összesen heten jelentkeztek, de egyikük sem első helyen jelölte be az intézményt. Siófokon tehát a Gábor Dénes Főiskola (GDF) egyetlen képzést sem tudott elindítani, sem nappali, sem távoktatásos formában, alapképzésként és felsőfokú szakképzésként sem. Valószínűleg azért, mert nem jött össze szakonként legalább öt felvett hallgató.
A hallgatóhiány a főiskola siófoki működésének egész idejében fennált. Mint azt korábbi cikkünkben megírtuk, a GDF vezetése a képviselő-testülettől kérte, hogy „az épület keleti szárnyában található közüzemi főmérő órák kerüljenek átírásra a bérbeadó önkormányzat nevére, és a GDF vállalja az önkormányzat által kiszámlázott közüzemi díjak megfizetését”, mert a rezsi fizetése megterheli a GDF cash-flow-ját. Kérték továbbá, a bérleti díj fizetése alól öt évre mentesítést kapjanak, valamint hogy az önkormányzat közmunkás takarító, karbantartó személyt biztosítson számukra. Ezt a testület – amelyben a Fidesz a 2019-es választáson elvesztette többségét – elutasította, majd a főiskola képviselője szóban újra előterjesztette. Eredménytelenül.
A Gábor Dénes Főiskola épülete Siófokon
Hogy miből élt a GDF, ha nem volt hallgató? Nos, az egykori fideszes képviselő-testület lehetővé tette, hogy az oktatásra „még” nem használt helyiségeket bérbe adják. Ezután városszerte beszédtéma volt, hogy az oktatás csak ürügy, a valódi „biznisz” az ingatlankiadás. Ezt elégelte meg az önkormányzat idén januárban, amikor határozatban kezdeményezte a Gábor Dénes Főiskolával 2015. december 1. napján 9266 négyzetméter „kivett udvar, főiskolai oktatási épület, középiskolai kollégium” használatára kötött szerződés 2022. június 30. napjával közös megegyezéssel történő megszüntetését, ami jövő december végén járna le.
Eltelt június 30-a, de a főiskola még mindig az épületben van. Július 20-án sikerült egyeztetniük Lengyel Róbert polgármesterrel és munkatársaival. A megbeszélésről készült és lapunk birtokába került jegyzőkönyv szerint az intézmény kérte a polgármester azonnali állásfoglalását a tekintetben, hogy a fennálló bérleti jogviszonyt fenntartja-e a jelenlegi állapotban, vagyis a további együttműködés biztosítható-e, vagy a bérlemény tárgyát képező ingatlan visszavételét akarja. A polgármester a testületi döntésre hivatkozva közölte, hogy az ingatlant az önkormányzat vissza kívánja venni. A GDF erre azt reagálta, hogy az ingatlant visszaszolgáltatják, azonban legalább 2-3 hónap szükséges a visszaadásra, ugyanis egy albérlőnek az albérleti szerződése 2022. október 31. napjáig szól.
Követelték továbbá a bérlemény visszaadásával, azaz a bérleti szerződés megszűnésével felmerülő járulékos költséget, amelyet 14 millió forintban határoztak meg.
Szerintük ezt az önkormányzatnak kell megfizetnie. A főiskola tehát a szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetésével járó általa meghatározott költségeket a városon szeretné behajtani.
A GDF határozott jogi álláspontja az volt, hogy a város a felsőoktatásról szóló jogszabály alapján a felsőoktatásról köteles gondoskodni. Lengyel Róbert kérte a bérlőket, foglalják írásba, konkrétan mit értenek a közös megegyezés alatti szerződés megszüntetésén, azaz milyen anyagi igényt támasztanak a várossal szemben. A polgármester kérte továbbá, a beadványban hivatkozzák be azt jogszabályhelyet is, melyre igényüket esetleg jogszerűen alapozzák.
A főiskola képviselői ekkor úgy nyilatkoztak, hogy az írásos beadványukat legkésőbb július 25-ig megküldik. Beadványában a GDF releváns jogszabályhelyet nem hivatkozott, ellenben nagy vonalakban vázolta, hogy legkorábban esetleg 2022. október 31-én tudnák visszaadni a bérleményt (szerintük korábbi időpont is lehetséges az ingatlanban lévő albérlők átvételével, a felmondásuk rendezésével). Ezt is csak akkor, ha a város három és fél évnyi bérleti díjat visszatérít nekik „a siófoki képzési helyszín megszűntetésével a GDF-en felmerülő többletköltség fedezete érdekében”.
A főiskola egyben 14 214 500 forint megfizetését is követeli Siófoktól, mégpedig „szerződésmegszüntetés egyszeri ellenértéke jogcímen”. Tájékoztatták az önkormányzatot, hogy az összeg kalkulálásánál a benn lévő hallgatók átirányításával kapcsolatos utazási költségtérítést, több mint 12 millió forint tandíjkedvezményt, a logisztika és az adminisztráció többletköltségeként 850 000 forintot, valamint az ingatlanhoz kötődő HR-változások költségeként 1 186 500 forintot vettek figyelembe. Követelik továbbá, hogy a város bocsásson rendelkezésükre legalább 10 fős számítógépes labort péntek délutáni és szombat délelőtti használatra ingyenesen 2023. januárban négy , illetve 2023. május-júniusban ugyancsak négy héten át. Ilyen kikötés az eredeti szerződésben nem volt és azért is érthetetlen, mert akkor már nem lenne szerződésük a várossal.
A GDF az önkormányzatnak írt levelében azt is írja: „A fentiek hiánytalan teljesülése esetén a Gábor Dénes Főiskola biztosítja, hogy a siófoki képzési helyen regisztrált hallgatók a képzésüket rendben befejezhetik, valamint saját fonásából fedezi a képzésnek a képzési díjakkal nem fedezett része finanszírozását, különös tekintettel a felmenő rendszerű megszüntetés miatti egyre fogyó hallgatószámból eredő méretgazdaságossági veszteségre. Egyben tájékoztatjuk, hogy Polgármester úr kérésének megfelelően, kiadáscsökkentő szándékkal a 2022/23-as tanévre a GDF már nem vett fel új hallgatót a siófoki képzéseire, annak érdekében, hogy a megszűntetés költségei tovább ne emelkedjenek az egyik fél esetében sem.”
Ahogy látható, kissé zavaros tehát a képlet. A GFD egyrészt elismeri, hogy nincs elég hallgató, másrészt azonban az épületet használnák még egy ideig. Kérdeztük a főiskola illetékeseit, miből adódik a siófoki kampusz bérleti szerződésének közös megegyezéssel való megszüntetése feltételeként kért 14 millió forintos „lelépési díj”. Az iránt is érdeklődtünk, hogy jelenleg hány nappali tagozatos GDF-hallgató tanul Siófokon, valamint szerintük miért nem indul szeptemberben egyetlen siófoki képzésük sem.
Két GDF-vezető címére is elküldtük kérdéseinket, de választ egyikről sem kaptunk.
A város egyébként anyagilag azzal járna a legjobban, ha az eredeti lejárattal, 2023. december 31-én szűnne meg a szerződés. Így a GDF vagy kifizet még egy év bérleti díjat (4 millió forintot), plusz áfát és rezsit. Ez idő alatt a város fel tudna készülni és nyilvános pályáztatot írhatna ki egy sokkal jobb konstrukciójú, a város érdekeinek megfelelő koncepció szerinti bérleti szerződés megkötése érdekében. A GDF természetesen, ha ettől a költségtől szabadulni szeretne, egyoldalúan is felmondhatja a szerződést.
|
Távozna Siófokról a Gábor Dénes Főiskola, de megkérné az árát a várostól
|
14 millió forint „lelépési díjat” kér a Gábor Dénes Főiskola azért, hogy közös megegyezéssel szűnjön meg az önkormányzattal kötött bérleti szerződése. Az intézmény 2015 óta Siófok egyik legértékesebb, közel 10 ezer négyzetméteres vízparti ingatlanát bérli évi 4 millió forintért.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tavozna-siofokrol-a-gabor-denes-foiskola-de-megkerne-az-arat-a-varostol-251204
|
2022-08-05 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Fiktív cégek is indultak MÁV-tendereken 2007 második fele és 2009 eleje között, az ügyben érintett a HM-botrányból megismert Zámbori Mihály és Fapál László is - mondta a kereszténydemokrata Spaller Endre pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Az Országgyűlés MÁV-vizsgálóbizottságának KDNP-s tagja kifejtette: Zámbori Mihály és Fapál László egy MÁV leányvállalat, a MÁV ingatlankezelő vezetésében is érdekelt volt ezen idő alatt, előbbi igazgatóként, utóbbi jogi tanácsadóként; tevékenységük idején szabálytalanságok sora történt. Mint elmondta, a szabálytalanságok az ingatlankezeléssel foglalkozó Megaron Kft.-hez kötődnek, a MÁV belső vizsgálata szerint a cég mintegy 2 milliárd forint értékben nyert el úgy szerződéseket, hogy közben fiktív cégekkel versenyzett.
"Így szép nyerni" - fogalmazott Spaller Endre, aki elmondta, hogy a pályázók között volt például a Lívia és József Bt., ami a cégnyilvántartásban nem is szerepel. Beszédesnek nevezte az Ál-Sped kft. nevét is, ami ebben az időszakban nem létezett, de pályázott még olyan cég, amelyet már felszámoltak, felszámolási eljárás alatt állt, vagy felszámoló állt a cég élén. Több pályázó cég a Megaron korábbi székhelyére volt bejelentve - tette hozzá. Spaller Endre közlése szerint az említett időszakban ez mintegy 90-100 szerződést érinthet.
Az ügyben egy nyomozás már folyik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, de előbb vagy utóbb a rendőrségnek is nyomoznia kell véleménye szerint. A kormánypárti politikus azt mondta, minimum okirat-hamisítás vethető fel az ügyben, és szinte biztosra vehető, hogy feljelentés születik majd. A kormánypárti politikus szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy Fapál László, aki havi 600 ezer forintért adott tanácsokat a MÁV ingatlankezelőnél, pontosan milyen munkát végzett. Úgy tudják, hogy ezen idő alatt dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban és Zrínyi nyomdánál is - jegyezte meg, hozzátéve: "lehetséges, hogy nagyon jó munkát végzett, s így három munkakört is el tudott látni".
A KDNP-s képviselő a Megaron mellett figyelemre méltónak tartotta a Mega-Logistic Zrt. tevékenységét is, amely azt követően kezdett a MÁV ingatlankezelőnek dolgozni, hogy a volt honvédelmi vezetők átvették a cég irányítását. Három év alatt 1,3 milliárd forint + áfa értékű megbízást nyertek el közbeszerzéseken, majd miután távoztak a fent említett vezetők, ezek megszűntek. Spaller Endre közölte: ezen esetek áttekintését mindenképpen javasolni fogja a MÁV-vizsgálóbizottságnak.
|
KDNP: fiktív cégek is indultak korábbi MÁV-tendereken
|
Az Országgyűlés MÁV-vizsgálóbizottságának KDNP-s tagja kifejtette: Zámbori Mihály és Fapál László egy MÁV-leányvállalat vezetésében is érdekelt volt 2007 második fele és 2009 eleje között, és tevékenységük idején szabálytalanságok sora történt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20110304_kdnp_mav_fiktiv_cegek
|
2011-03-04 16:28:00
| true | null | null |
HVG
|
Valamennyi esküt tett országgyűlési képviselő, nemzetiség képviselő és nemzetiségi szószóló eleget tett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a pénteki határidőig – közölte pénteken az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke, Hargitai János.
Azért kellett ebben a szokatlan időpontban nyilatkozatot tenniük, mert júliusban a kétharmados többség megváltoztatta a képviselői vagyonnyilatkozatok bevallásának rendszerét. És az új nyilatkozatot első ízben augusztus 5-ig kellett benyújtani.
A júliusban módosított országgyűlési törvény legfontosabb pontja az volt, hogy a jövőben a magyar országgyűlési képviselőknek is az Európai Parlament szabályai szerint kell nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről.
Eszerint a képviselőknek be kell számolniuk a megbízatásukat megelőző három évben végzett tevékenységükről, valamint azokról a tevékenységekről is, amelyekből adóköteles jövedelem származik, , továbbá az olyan gazdasági társaságokban meglévő érdekeltségeikről, amelyek szerintük befolyást gyakorolhatnak a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre.
Az EP-hez közelítő megoldás ugyanakkor látványos visszalépés az átláthatóság területén: nem kell ugyanis beírniuk az ingatlanjaikat, autóikat és egyéb ingóságaikat, mint ahogy a megtakarításaikról, hiteleikről, tartozásaikról sem kell nyilatkozniuk.
Az új vagyonnyilatkozatok ennek megfelelően alig tartalmaznak információkat a képviselők vagyonáról (más kérdés, hogy az eddig beírtak valóságtartalmát nem lehetett ellenőrizni, és az esetleges hiányos kitöltésnek nem volt semmilyen jogi szankciója).
Orbán Viktor miniszterelnök vagyonnyilatkozatából annyi derül ki, hogy díjazás nélkül látta el a pártelnöki feladatait az elmúlt három évben. Az ingatlanjairól, megtakarításairól nem kell más semmilyen nyilatkozatot tennie.
Rogán Antal annyit írt a nyilatkozatába, hogy a Mobilsign Kft-től 22 millió forint bevétele volt a találmánya hasznosítási díjából.
Lázár János földvásárlásairól sem tudhatunk meg így többet. A miniszter annyit írt bele a nyilatkozatba, hogy földbérleti díjból, földbérleti díjelőlegből, bérleti díjból, ingatlan bérbeadásából, földalapú támogatásból havi bruttó 1-5 millió közötti összeget vesz fel. Szerepel emellett több céges érdekeltsége is, és hogy ezekből nem származik jövedelme.
Szijjártó Péterről sem fogjuk így megtudni, hogy visszafizeti-e valaha a szüleitől kapott kölcsönt. A nyilatkozatból annyit tudunk meg, hogy a széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagjaként június 1-től havi bruttó 1-5 millió forint jövedelme származik.
Semjén Zsolt vagyonnyilatkozatából csak annyi derül ki, hogy milyen szervezetekben van tagsága, és hogy díjazást nem vesz fel ezekért a tisztségekért (KDNP-elnökként, az Országos Magyar Vadászati Védegylet vagy az Országos Magyar Vadászkamara tagjaként).
Az ellenzéki vezetők vagyonát szintén a homály fogja fedni a jövőben.
Gyurcsány Ferenc DK-elnök annyit írt be, hogy az Altus Portfólió Kft-ből 2019-ben még havi 19 millió forint jövedelme származott, 2020-ban és 2021-ben ez csökkent, tavaly már csak bruttó 500 ezer-1 millió forint között van bevétele innen.
Az LMP-s Ungár Péterről annyit tudunk meg, hogy bizalmi vagyonkezelői szerződésből havi 11 millió forint jövedelme van.
A házépítésével támadott párbeszédes Tordai Bence nyilatkozatából annyit tudunk meg, hogy Párbeszéd-elnökségi tagként Kövér László büntetése idején havi 200 ezer forintnál kisebb összeget vett fel.
A jobbikos Jakab Péter volt elnök nyilatkozata teljesen üres, csak annyi derül ki, hogy a képviselői megbízatásából van jövedelme.
Tehát ha átnézzük a nyilatkozatokat, látszik, hogy Orbán Viktor és más képviselők vagyonáról annyit sem tudhatunk, mint eddig.
A K-Monitor korrupciófigyelő szervezet blogja úgy fogalmazott erről, hogy „olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan”, és az új rendszer elvesztette az értelmét. A K-Monitor szerint a hivatkozott szabályozás az Európai Parlamentben is problémás, „itthon azonban még azok a minimális többletgaranciák sem kapcsolódnak hozzá, amelyek a képviselőket megkörnyékező lobbistákkal való kapcsolatokat tennék átláthatóbbá.”
És az új szabályozás szerint a képviselők hozzátartozóinak már nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük (eddig sem voltak ezek nyilvánosak, de a mentelmi bizottság adott esetben megismerhette). Abban pedig továbbra sem lesz változás, hogy a vagyonnyilatkozatok hibás kitöltését lényegében nem fogják büntetni.
|
Orbán és más képviselők vagyonáról annyit sem tudhatunk, mint eddig
|
Valamennyi esküt tett országgyűlési képviselő, nemzetiség képviselő és nemzetiségi szószóló eleget tett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a pénteki határidőig – közölte pénteken az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke, Hargitai János.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/08/06/kijottek-a-parlamenti-kepviselok-uj-vagyonnyilatkoztai-keves-informacio-vagyonrol
|
2022-08-06 10:53:00
| true | null | null |
Telex
|
Magyarország fontos szereplője a kutyaszaporítás és illegális kutyakereskedelem nemzetközi hálózatának, külföldön hazánkat kutyagyártó nagyhatalomként ismerik.
Az exportra szánt, kegyetlen körülmények között szaporított kutyákkal való kereskedelemben kulcsszerepe van az állatorvosok által kiállított útlevélnek.
Az üres útleveleket az állatorvosok csak a Magyar Állatorvosi Kamarától szerezhetik be, ezért megkérdeztük a kamarát, mekkora költséget, és mennyi bevételt jelentett számukra az elmúlt években az üres útlevelek kiadása. Ezt eredetileg üzleti titokra hivatkozva nem árulták el.
Miután közérdekűadat-igénylést nyújtottunk be, végül megkaptuk az elmúlt évek számait, és kiderült, hogy a kamara nyereségesen működő cégének az útlevél-értékesítés a fő bevételi forrása.
Az is kiderült, hogy a szakmai szervezet az adatrögzítési, adatbejelentési, nyilvántartási kötelezettségeket figyeli ugyan, de az útlevelek kiállítási körülményeit nem ellenőrzik.
Magyarország, a kutyagyártó nagyhatalom címmel június végén mutattuk be Szilli Tamás kollégánk dokumentumfilmjét a magyarországi kutyaszaporítás brutális állatkínzással és korrupcióval terhelt világáról. Ahogy a filmből kiderült, az exportra szánt, szaporított kutyákkal való kereskedelemben kulcsszerepük van az állatorvosok által kiállított útleveleknek, amelyek nélkül nem utazhatnának külföldre az állatok.
A Telex dokumentumfilmjében dr. Kárpáti Dalma állatorvos és dr. Kajó Cecília jogász is arról beszélt, hogy Magyarországon vannak olyan állatorvosok, akik benne vannak az állatkínzó biznisz lepapírozásában: ők fiktív születési dátummal, anélkül állítanak ki útleveleket, hogy látták volna az adott állatokat. Így tudják a kereskedők kivinni az országból azokat a kiskutyákat is, akik a hatályos törvények szerint még nem is elég idősek az utazáshoz.
„Minél kisebb és cukibb, annál könnyebben elviszik a petshopokból”
– ezzel magyarázta filmünkben dr. Markus Gabriella állatorvos, hogy a szaporított kutyákkal kereskedők miért nem várják meg azt, amíg az állatok elérik a 15 hetes kort, ami után legális lehetne a kivitelük. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a gyakorlat nem csupán az állat ellen merénylet, de magán- és közokirat-hamisításnak minősül.
A Telex magyarországi kutyaszaporításról készült dokumentumfilmjét itt lehet megtekinteni:
Nyereséges üzlet
Az üres útleveleket hazánkban csak a Magyar Állatorvosi Kamarától (Máok) rendelhetik meg azok az érvényes kamarai tagsággal bíró állatorvosok, akik a törvényi feltételeknek megfelelő állategészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak, és vállalják, hogy az állatútleveleket szigorú számadású nyomtatványként nyilvántartják, illetve az előírt adatokat rendszeresen rögzítik a kamara nyilvántartásában.
A kutyaszaporításról szóló dokumentumfilmünk premierje után megkerestük a kamarát, hogy megtudjuk, mekkora nyereségük van az útlevélkiadásból, illetve mennyire követik nyomon, hogy az állatorvosok szabályszerűen használják-e fel az útleveleket. Az útlevélkiadásból származó adatokról eredetileg üzleti titokra hivatkozva nem adtak információt, annak ellenére, hogy köztestületként működnek, és nincs konkurenciájuk az útlevelek kiadásában. Ezért közérdekűadat-igényléssel fordultunk a Máokhoz, amely közölte, hogy nem konkrétan a kamara, hanem a kamara által alapított, és a kamara kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság (ez a MÁOK Kft.) kezeli az útlevelek kiadását, de így is megosztották velünk az elmúlt két évre, illetve 2022 első felére vonatkozó közérdekű adatokat.
Ezekből az látszik, hogy az állatorvosi kamara tulajdonában lévő, évről évre nyereséges MÁOK Kft. legfőbb bevételi forrásának számítottak az elmúlt években az üres kisállatútlevelek, amelyeket a 2020 óta 400 és 600 forint közötti nettó áron szereztek be és 2100–2400 forint közötti nettó áron bocsátották az állatorvosok rendelkezésére.
A MÁOK Kft. 2020-ban 2126 forintos nettó áron összesen 108 959 kitöltetlen útlevelet értékesített állatorvosoknak, 2021-ben pedig 2205 forintos nettó áron összesen 109 578 üres útlevelet adott el. Így a céghez két éve nettó 231 millió, tavaly pedig nettó 241 millió forint folyt be.
Ha ezeket a számokat a cég nyilvánosan is elérhető eredményéhez viszonyítjuk, akkor az látszik, hogy
2020-ban (amikor 84 millió forint feletti nyeresége volt a MÁOK Kft.-nek) a nettó árbevétel 70 százaléka származott az üres útlevelekből;
2021-ben pedig (amikor 88 millió forint feletti nyereséggel zárták az évet) a nettó árbevétel 72 százalékát tette ki az útlevelek értékesítése.
2022 első felében (június 30-ig) 53 276 kitöltetlen útlevelet adott el állatorvosoknak a kamara tulajdonában lévő MÁOK Kft., ezek nettó ára idén január elseje óta 2370 forint. A kamara azt is közölte, hogy az egységes európai kisállatútlevél kiállítására jogosult, praktizáló, magyarországi állatorvosok létszáma június végén 2808 fő volt.
Az adminisztráció ellenőrzése benne van az árban
A Magyar Állatorvosi Kamara a Telex adatigénylésére adott válaszában azt hangsúlyozta, hogy „az ebútlevél-előállítás, -terjesztés, -nyilvántartás összetett feladat”, és ennek nem csak az üres okmányok előállítása a része, idetartoznak az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások (az adminisztráció, a nyilvántartások vezetése és ezek ellenőrzése) is. Az állatorvosoknak eladott, kitöltetlen kisállatútlevelek árába van beépítve a kamara szerint egy nettó 1200 forintos regisztrációs díj is, ami az útlevéllel ellátott állat adatainak élethossziglan történő számítógépes rendszerben tartási díja is.
Ahogy arról már a korábbi cikkünkben is beszámoltunk, ami az állatorvosok útlevélkiadási gyakorlatának ellenőrzését illeti, az állatorvosi kamara az adatrögzítési, adatbejelentési, vagy nyilvántartási kötelezettségeket figyeli,
az útlevelek kiállítási körülményeit azonban nem ellenőrzik.
Így fennakadhat a Máoknál az az állatorvos, aki nem adminisztrálja jól az általa kiállított okmányokat, de aki valós vizsgálatok nélkül, hiánytalan papírmunkával és fiktív születési dátummal tölti ki az útlevelet, azt a kamara valószínűleg nem fogja kiszűrni. Azok az állatorvosok, akik az útlevelek adatrögzítésekor hibáznak, leginkább arra számíthatnak, hogy a kamara addig nem ad új üres útlevelet nekik, amíg maradéktalanul nem teljesítik a korábbi adatszolgáltatási kötelezettségeiket.
|
Nem keres rosszul az állatorvosi kamara cége a kisállatútleveleken
|
Magyarország fontos szereplője a kutyaszaporítás és illegális kutyakereskedelem nemzetközi hálózatának, külföldön hazánkat kutyagyártó nagyhatalomként ismerik.
Az exportra szánt, kegyetlen körülmények között szaporított kutyákkal való kereskedelemben kulcsszerepe van az állatorvosok által kiállított útlevélnek.
Az üres útleveleket az állatorvosok csak a Magyar Állatorvosi Kamarától szerezhetik be, ezért megkérdeztük a kamarát, mekkora költséget, és mennyi bevételt jelentett számukra az elmúlt években az üres útlevelek kiadása. Ezt eredetileg üzleti titokra hivatkozva nem árulták el.
Miután közérdekűadat-igénylést nyújtottunk be, végül megkaptuk az elmúlt évek számait, és kiderült, hogy a kamara nyereségesen működő cégének az útlevél-értékesítés a fő bevételi forrása.
Az is kiderült, hogy a szakmai szervezet az adatrögzítési, adatbejelentési, nyilvántartási kötelezettségeket figyeli ugyan, de az útlevelek kiállítási körülményeit nem ellenőrzik.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2022/08/06/kutyaszaporitas-magyarorszag-utlevelek-allatorvosi-kamara-nyereseg
|
2022-08-06 11:00:00
| true | null | null |
Telex
|
A kormány egy változtatással lényegében kiüresítette a nyilvános vagyonnyilatkozatok rendszerét, noha eddig is következmények nélkül füllenthettek benne a magyar politikusok. A vagyonnyilatkozat egyébként máshol a korrupció elleni hatékony eszköz. Szokatlan az enyhítés időzítése, hiszen közben épp a korrupció elleni hatékonyabb fellépésért cserébe juthatna hozzá az ország az EU-s támogatásokhoz.
Ez a cikk a nyilvános vagyonnyilatkozatokról szól, amelyek a fejlett országokban lényeges korrupció elleni eszközként működnek.
Magyarországon eddig is nagyon gyenge, a céljára teljességgel használhatatlan színvonalon működött az állami döntéshozók vagyonnyilatkozati rendszere.
A mostani enyhítési hullám után viszont már az sem egyértelmű, hogy az új vagyonnyilatkozat mitől lesz lényegesebb papír, mint bármelyik poháralátét.
A korrupció elleni védekezés további gyengítése az időzítés miatt is különleges, hiszen az EU épp az ellenkezőjét várná el a támogatások folyósításáért.
Az elmúlt években a Fidesz-kormányok kifejezetten sokat tettek azért, hogy a politikusok tényleges vagyona és eredete minél kevésbé legyen megismerhető a választók számára.
A számos lépés közül a legerősebb talán a szigorúan titkos tulajdonosú magántőkealapok rendszerének 2014-es bevezetése volt, hiszen ezekkel például nincs is már szükség egzotikus offshore-cégek mögé bújtatni az eltitkolni szánt vagyon tényleges tulajdonosait.
A „legális pénzmosásként” elhíresült Stabilitási Megtakarítási Számla is idetartozhat, amely a vagyon eredetét segít örökre eltakarni.
A témától kicsit sem független, hogy lényegében ellehetetlenítették a NAV számára a vagyonosodási vizsgálatokat. Egyébként nem sokkal azután, hogy 2015-ben ellenzékiek ilyen vagyonosodási vizsgálatot kértek Habony Árpád és Szijjártó Péter ellen, előbbi akkoriban szaporodó médiabefektetései, utóbbi luxusingatlan-vásárlása után.
De olyanokra is lehet gondolni, mint amikor az ingatlanokról készült drónfelvételek készítését tették törvénytelenné 2021-től, nem sokkal azután, hogy a Mészáros Lőrinc bicskei birtokánál parkoló páncélozott járművekről készült többek között felvétel.
Ebbe a sorba illeszkedik az
eleve kirívóan gyenge vagyonnyilatkozati rendszer legfrissebb átírása is,
ahol egyebek mellett már például a vagyonukat sem kell teljesen bevallaniuk az érintetteknek.
Hasznos intézmény lehet
Lényegében minden olyan embernél hasznos valamilyen időközönkénti vagyonnyilatkozat, aki más pénzéről dönt, hiszen olyankor lehet leginkább korrumpálódni. Ideértve például azt is, ha valaki döntéshozó egy iparágban, egyik közeli rokona pedig ugyanott érdemi szereplő, akkor félő, hogy végül a rokon irányába fog lejteni a szabályozás.
Mindez értelemszerűen elsősorban az állami tisztségviselőknél merül fel, de mondjuk a Mol is biztosan elvárja a vezetőitől, hogy ne a versenytárs OMV részvényeiben tartsák a megtakarításaikat a lehetséges érdekellentétek miatt.
Ki elől fontos titkolni a legális vagyont?
Mellesleg az állam jellemzően amúgy is ismerheti a legális vagyonunk döntő részét, vagy ha célzottan kíváncsi rá az adóhivatal, a legtöbb országban könnyedén rá is kérdezhet. Sőt több északi országban az állampolgárok éves adóbevallása is teljesen nyilvános adat. Ami arra utalhat, hogy általában a jövedelmek, vagyonok nyilvánosságának nincs igazi költsége az érintettek számára, viszont segítheti az állampolgárok tájékozódását és a gazdaság fehéredését.
Az időszakos vagyonbevallás a korrupciós kockázatok csökkentése mellett sok esetben a döntéshozók hitelességének ellenőrzésére is alkalmas eszköz. Egy egyszerű példával élve: ha egy kifelé hangos környezetvédő politikus két magánrepülőt tart a felesége nevén, az fontos információ a választóknak.
Magyarországon szinte teljesen használhatatlan volt
Az eddigi magyar képviselői vagyonnyilatkozati rendszer a fenti céloknak eddig sem tudott megfelelni, leegyszerűsítve két fő probléma miatt:
Alapjáraton senki nem ellenőrizte hivatalból a vagyonnyilatkozatok valóságtartalmát.
Ha néha mégis kiderült, hogy súlyosan hiányos vagy hamis egy-egy vagyonnyilatkozat, akkor sem lett semmilyen érdemi következménye. A gyakorlatban az érintett legfeljebb átírta a kifogásolt részeket.
Az olvasóra bíznánk annak eldöntését, mennyi értelme van olyan hivatalos papírokat kitöltögetni, amelyeknek tartalma nem biztos, hogy igaz, de ha biztosan nem igaz, akkor se jár érte büntetés.
Egy híres kivétel: az MSZP-s Simon Gábort őrizetbe vették
Nem lehet azt sem mondani, hogy soha ne történt volna érdemi lépés hibás vagyonnyilatkozat miatt. A 2014-es választások előtt a Magyar Nemzet különleges információkhoz jutott, az MSZP-s Simon Gábor bankszámlaadataihoz. Majd igaznak is bizonyult többek között az, hogy a párt elnökhelyettese öt évvel azelőtt több száz millió forintot tett egy ausztriai bankszámlára, amit sosem írt bele a vagyonnyilatkozataiba. Simont hamar őrizetbe vették, büntetőügye viszont azóta lassan halad, máig zajlik.
Az újságírók, civilek ettől még próbálgatták nyilvános adatokból valahogy ellenőrizni ezeket a nyilatkozatokat, de hatósági eszközök nélkül erőfeszítéseik rendre kudarcra voltak ítélve. Ha az érintett minimálisan odafigyelt a vagyona eltitkolására, nem sok esélye maradt a nyilvánosságnak megtudni a valóságot.
Évek óta nyíltan „színjátéknak”, „abszurd rituálénak” írták le a lapok az egész folyamatot, amely a képviselőknek legfeljebb az átláthatóság látszatát kölcsönözte.
Már emlékszem, honnan volt a pénz
Amikor az érdeklődők mégis kiderítettek egy-egy extrém aránytalanságot, az érintett gyakran hallgatott egy-két napig, majd végül eszébe jutott egy vagy több magyarázat a vagyon forrására. Néha emellett fel is jelentették az érdeklődőt.
Emlékezetes magyarázat volt például 2014-ben, amikor Mészáros Lőrinc elfelejtette, hogy év közben kivett egymilliárd forintot a cégeiből, és abból élt.
Még nagyobb port vert fel Rogán Antal lakásának pár nap alatti ismétlődő növekedése ugyanebben az évben. Kicsit később Rogán Antal feltalált egy jól jövedelmező informatikai szabadalmat.
Onnan van pénz, hogy nyert a lottón hatszor
Több magyar politikus is nyert érdemi összeget lottón, de legszerencsésebb a kompolti polgármester lehetett. Balázs Zoltán tavaly a vagyongyarapodását ugyanis javarészt azzal magyarázta, hogy rövidebb időszak alatt hatszor is nyert különböző lottókon.
Szijjártó Péteréknél szintén 2014-ben nem volt egyértelmű, honnan tellett nekik 167 milliós új házra. De aztán elmondta, hogy segítők és a szülők adtak kölcsön a külügyminiszternek, ő csak nyolcvanmilliót tett bele az új házba a megtakarításaiból. Hamarosan aztán még jobban emlékezett, aszerint igazából csak 68 milliót fizetett ő a házba.
A DK-s Varju Lászlónál 2016-ban azután derült ki, hogy kicsit több vagyonos cége volt, mint amit korábban bevallott, miután Lamperth Mónika korábbi szocialista belügyminiszter ilyesmivel viccelődött egy nyilvános kommentjében.
Vagy frissebb példával idén is bepillantást lehetett nyerni Orbán Viktor kiszolgáltatott anyagi helyzetébe. A miniszterelnök egyelőre nem igazán tudott félretenni nyugdíjas éveire, leszámítva a korábban is meglévő másfél ingatlanát.
Legyen önkéntes, rendszertelen, sokkal kevesebb emberre vonatkozó
A korábbi rendszerben számos szereplő volt kötelezett éves vagyonnyilatkozatra, az országgyűlési képviselőknél maradva az ő formanyomtatványuk például egy 18 oldalas dokumentum volt.
Emellett a velük egy háztartásban élők is kötelezettek voltak, igaz, az ő bevallásuk sosem vált nyilvánossá. Az is lényeges feltétel volt, hogy elvileg teljes körű volt, minden vonatkozó érdemi vagyonelemet pontosan fel kellett volna tüntetni.
Az idén behozott, hatoldalas új verzió eleve csak a kormánytagokra, képviselőkre és az alkotmányos intézmények vezetőire vonatkozik. Azaz a polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek vagy más állami tisztségviselőknek továbbra is a régit kell használniuk.
Az új rendszernél erős különbségek lesznek, hogy:
Nem kötelező évente nyilatkozni, elég ciklusonként egyszer, aztán akkor, amikor a képviselő indokoltnak gondolja.
Nem kell a teljes vagyont bemutatni, elég a megelőző három évben végzett foglakozásai után sávosan bejelölni egy-egy jövedelemsávot. Azaz nem feltétlenül kell már bevallani például az ingatlanvagyont vagy a céges tulajdonrészt sem. Utóbbinál a képviselőre van bízva, hogy indokoltnak érzi-e beírni a cégeit, befolyással lehetnek-e a döntéseire.
A rokonok kikerültek, nem kell már titkos vagyonnyilatkozatot sem tenniük.
Alkalmi jövedelmeikről csak akkor kell bármit nyilatkozniuk, ha azok évi kétmillió forintnál magasabbak.
A tartozásaikat is csak akkor kell beírniuk, ha indokoltnak érzik.
A régi rendszerből viszont megtartották, hogy továbbra sem lesz szükség független, alapos és rendszeres ellenőrzésre, illetve beépített valódi szankciókra sem, ha esetleg valaki még az új szisztémában is rosszul emlékezne releváns információkra.
Az EU közben épp a korrupciós kockázatok markáns csökkentését kérné
Az átalakítás időzítése azért is furcsa, mert az uniós jogállamisági jelentésben külön kiemelték a magyar vagyonnyilatkozati rendszer kitartó gyengeségét.
Külön említve például a magyarországi nyilatkozatok rendszeres és tényleges ellenőrzésének hiányát. Egy ilyen irányú reformmal egyébként a hazai és uniós korrupcióellenes szervezetek régi elvárását is teljesítenék, hogy az ellenőrzött, releváns információk szerepeljenek ezekben a nyilatkozatokban, ne többé-kevésbé önkéntesen bedobott adatok, amelyeket az érintettek láttatni szeretnének.
Ennek ellenére visszatérően előkerül az uniós kritikáknál, hogy a magyar állam általában nem épít ki a korrupció megnehezítése érdekében független ellenőrző mechanizmusokat, és egyébként tavaly is kiemelték: „aggasztó, hogy milyen gyengén ellenőrzik Magyarországon a vagyonbevallásokat”.
A mostani átalakítás viszont egyértelműen az eleve gyenge hazai szabályok további puhítását jelenti, ami az EU által kért antikorrupciós irány szöges ellentéte.
Ezt valószínűleg az előterjesztő fideszes képviselők is pontosan így látták. A törvénymódosítás indoklásánál ugyanis szokatlanabb módon fel sem merült, hogy mi az egész rendszer célja és hogy ahhoz közelebb visznek-e a változtatások.
|
A vagyonnyilatkozatból eddig sem derült ki politikusaink vagyona, erre most újabb komoly enyhítések jöttek
|
A kormány egy változtatással lényegében kiüresítette a nyilvános vagyonnyilatkozatok rendszerét, noha eddig is következmények nélkül füllenthettek benne a magyar politikusok. A vagyonnyilatkozat egyébként máshol a korrupció elleni hatékony eszköz. Szokatlan az enyhítés időzítése, hiszen közben épp a korrupció elleni hatékonyabb fellépésért cserébe juthatna hozzá az ország az EU-s támogatásokhoz.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/vagyonnyilatkozat-politikusok-vagyona-komoly-enyhitesek-jottek/31980733.html
|
2022-08-11 00:00:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Az új űrlapon már csak ikszelni kellene. A Fidesz országgyűlési képviselője – bevallása alapján – belezavarodhatott, hogy ingyen vagy több mint egymillió forintért volt eddig országgyűlési képviselő. A Parlament honlapján szombaton jelentek meg az új vagyonnyilatkozatok. Ezekből már csak az derül ki, hogy honnan és mennyi jövedelmet kapnak a képviselők, de az nem, hogy mekkora a házuk vagy a bankbetétjük.
|
Kifogott az új vagyonnyilatkozati rendszer Kósa Lajoson
|
Az új űrlapon már csak ikszelni kellene. A Fidesz országgyűlési képviselője – bevallása alapján – belezavarodhatott, hogy ingyen vagy több mint egymillió forintért volt eddig országgyűlési képviselő. A Parlament honlapján szombaton jelentek meg az új vagyonnyilatkozatok. Ezekből már csak az derül ki, hogy honnan és mennyi jövedelmet kapnak a képviselők, de az nem, hogy mekkora a házuk vagy a bankbetétjük.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/08/06/vagyonnyilatkozat-kosa-lajos
|
2022-08-06 11:08:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
2018-ban nagybevásárlást tartott a Magyar Honvédség légiereje: februárban két Airbus A319 típusú utasszállító repülőgép, valamint augusztusban két Dassault Falcon 7X típusú repülőgép került a magyar légiflotta kötelékébe. A Dassault gépekkel kapcsolatban azonban már 6 évvel ezelőtt megindultak a találgatások:
mégis miért van szüksége a Honvédségnek két olyan repülőgépre, amelyet jellemzően magáncélból alkalmaznak a világban, főleg dúsgazdag cégvezetők, sztárok és más vagyonos emberek utazására?
Az egyik honvédségi Dassault egy hét alatt most kétszer is a közfigyelem középpontjába került. Elsőként azzal, hogy múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete ezzel utazott az Egyesült Államokba. Az rtl.hu akkori kérdésére, hogy a kormányfő miért ezzel a honvédségi géppel utazott, és miért nem például az egyik Airbusszal, Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője ezt írta:
Orbán Viktort Magyarország miniszterelnökeként hívták meg az Egyesült Államokba. Ennek megfelelően minden pontosan úgy történt, ahogyan a miniszterelnöki külföldi látogatásokon szokott. A külföldi programjaira való eljutáshoz a miniszterelnök jogszabály alapján igénybe veheti a Magyar Honvédség repülőgépét.
Legutóbb Hadházy Ákos Facebook-bejegyzése nyomán röppent fel a hír, hogy a légiforgalmi adatok alapján az Egyesült Államokból, Orbán Viktorral a fedélzetén Magyarországra hazatérő Dassault továbbrepült Horvátországba. Ahol nem mellesleg éppen a nyaralását tölti a miniszterelnök. Az rtl.hu kérdésére, hogy a honvédségi gép fedélzetén utazott-e Horvátországba Orbán Viktor, Havasi Bertalan azt válaszolta:
Más kérdés, hogy nem sok idő telt el addig, amíg Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is elkezdte rendszeresen használni az Airbusokat külföldi hivatalos utakra. Ez a nemzetközi gyakorlat szerint egyáltalán nem kirívó, a legtöbb állam- és kormányfő, elsősorban biztonsági okokból, nem menetrendszerinti járatokkal utazik, hanem általában saját országa légi erejének vagy légitársaságának egy-egy utasszállító gépét használja.
De mi a helyzet a Dassaultokkal? Hiszen ha a hivatalos utakra már ott vannak az Airbusok, miért volt szükség ezekre az Airbusoknál jóval kisebb, tehát kevesebb személy és hasznos teher szállítására képes gépek beszerzésére?
Ebből a Magyar Honvédség nem csinált nagy titkot: már a Dassaultok érkezése idején azt írták a honvedelem.hu-n megjelent közleményben, hogy
(…) a jogszabályoknak megfelelően, amint az elmúlt évtizedekben mindenkor, úgy most is jogosult e gépek igénybevételére a kormány és a Köztársasági Elnöki Hivatal, hiszen a védett személyek légi szállítása – az európai gyakorlatnak megfelelően – Magyarországon is beletartozik a honvédség feladatkörébe.
Vagyis az Airbusok mellett már ott voltak a jóval kényelmesebb, szűkebb körű utazást biztosító Dassaultok is a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök hivatalos útjaira.
2018 szilveszterén Orbán Viktor már ezzel a géppel utazott Brazíliába, hogy részt vegyen Jair Bolsonaro elnök beiktatásán, ahogy idén júliusban Novák Katalin is nagy valószínűséggel az egyik Dassault Falcon 7X-szel látogatta meg a brazil elnököt, írja az Átlátszó, ami 2020-ban részletest összesítést is közölt arról, merre reptették a honvédségi gépek a miniszterelnököt. Ezeket az adatokat a repülőgépeken lévő transzponder által sugárzott jelekből, illetve a kormányfő Orbán Facebook-oldalára feltöltött képekből következtette ki az oknyomozó portál, hiszen nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva 30 évre titkosították, hogy hova miért mentek a repülők, kiket szállítottak, és mennyibe kerültek ezek az utak.
|
Elsősorban nem Orbán utaztatásával indokolták a luxusrepülők megvásárlását, más útjaikról mégsem lehet hallani
|
Általában dúsgazdagok magánrepülőjeként funkcionál a Dassault Falcon 7X, ám a Magyar Honvédség eredetileg speciális szállítási, futár- és felderítési célokra is vásárolt kettőt a típusból. Azonban a tárca egyelőre hallgat arról, hogy állami vezetők külföldi utazásán kívül használták-e bármi másra a státuszszimbólumnak is beillő repülőgépeket.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/08/08/dassault-falcon-7x-honvedseg-repulo
|
2022-08-08 12:07:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
„Méhkerék Község Önkormányzatához május 19. napján a jegyzo [at] mehkerek [dot] hu elektronikus címre érkezett, »Közérdekű adatigénylés Tát Margit megbízási szerződéséről« tárgyú megkeresésére csatoltan megküldöm nevezett megbízási szerződését amelyben a megbízottra vonatkozó személyes adatok anonimizálásra kerültek. Továbbá tájékoztatom, hogy a megbízási díjra vonatkozó adatot nem áll módomban kiadni, az Info tv. 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján. A munkaviszonyban, valamint megbízási viszonyban állók esetén az adatigénylés teljesítése akkor lehetséges, ha az érintett a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személynek minősül.” Ezt a szövegű választ küldte lapunknak Major Ágnes méhkeréki jegyző még június 3-án, miután közérdekű adatigényléssel szerettük volna megtudni, mennyiért foglalkoztatja vissza a település megbízott vezetője, Goron Zsolt ügyvezető alpolgármester volt főnökét, Tát Margitot. A jegyző ezzel voltaképp egy jogszabályhelyre hivatkozva megtagadta az adatközlést.
Mint arról lapunk számos alkalommal beszámolt, a Gyulai Törvényszék jogerős ítéletében jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények miatt bűnösnek mondta ki és jogerősen elítélte Tát Margitot egy 31 milliós EU-program elcsalásáért. Felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést kapott. Mivel a másodfokon eljáró bíróság méltatlannak tartotta arra, hogy mentesítse a büntetett előélet joghátrányai alól, így felfüggesztett szabadságvesztése végéig, 2024 februárjáig büntetett előéletűnek számít. Egy jogszabályi hiátus miatt azonban újraindulhatott a polgármesteri címért, és a június 19-én tartott időközi polgármester-választáson választáson ismét megválasztották. Ezt megelőzően az önkormányzat településfejlesztési koordinátorként visszafoglalkoztatta.
Nem fogadtuk el Major Ágnes jegyző állásfoglalását, mert közpénzről és közfeladatról van szó, ezért cikkünk szerzője vizsgálatot kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) azért, hogy megtudhassuk: mikortól, meddig és mennyiért foglalkoztatták Tát Margitot Méhkeréken. (Ekkor nem hivatalos információnk az volt, hogy nagyságrendileg ugyanannyiért, amennyiért korábban a polgármesteri feladatokat ellátta.)
A NAIH vizsgálata lezárult és arra kötelezte Major Ágnes méhkeréki jegyzőt, hogy a szerződés havi megbízási díjáról szóló adatot is közölje velünk, azaz hozzá nyilvánosságra.
A határozott, öt hónapra – 2022. március 1-től július 31-ig – kötött szerződés szerint munkájáért havonta bruttó 750 ezer forint jár Tát Margitnak. Azaz összesen 3 millió 750 ezer forint.
A méhkeréki önkormányzatnál folyó településfejlesztéssel, a Magyar Falu Program pályázataival, a TOP és TOP Plusz felhívásokkal és egyéb fejlesztések koordinálásával bízták meg Tátot, és még valami mással is – derült ki a dokumentumból. Feladatai közé tartozott „a településfejlesztés elismerése érdekében szakmai díjak, egyéb elismerések, díjak, versenyek, kiírások felkutatása és ehhez kapcsolódóan javaslatok elkészítése, amelyek tovább öregbíthetik Méhkerék jó hírét.”
„Ugyanakkor – áll Major Ágnes méhkeréki jegyző szerzőnknek írt levelében – a Hatóság (NAIH – a szerk.) felhívta a figyelmet arra is, hogy „az adatigénylés teljesítését követően az adat törvényi előírásnak megfelelő terjesztéséért az adatigénylőt terheli a későbbiekben a felelősség, amely tényre az adatigénylő figyelmét az adatkezelőnek fel kell hívnia.” Majd még hozzátette, „a közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek”. Ez akár úgy is értelmezhető, s alighanem ezt akarta sugalmazni a jegyző, hogy hiába adott vele szemben nekünk igazat a NAIH, és hiába kötelezte őt a megbízási szerződés összegének nyilvánosságra hozatalára, ez részünkről mégsem lenne tanácsos.
Az ügyben megkerestük a Társaság a Szabadságjogért (TASZ) jogvédő szervezetet. A TASZ szerint nem is kérdés, hogy ebben a konkrét esetben a közérdek és a nyilvánossághoz fűződő érdek erősebb és felülírja a személyes adatok védelmét. „Sehogy máshogy nem deríthető ki, hogy mekkora összegű megbízási díjat fizetett közpénzből a hivatal a volt polgármesternek, minthogy annak bárki, akár egy újságíró egy NAIH vizsgálatot kezdeményezve utánajár és azt nyilvánosságra hozza” – közölték. Hozzátették, az az adat, amelyik közérdekből nyilvános, terjeszthető. Ilyen formán pedig ebben az esetben a személyes adatok, a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartása, amelyre Major Ágnes jegyző hivatkozott, valójában alaptörvény-ellenes. Mindez pedig egy esetleges jogi eljárásban jól védhető álláspont.
Van még egy furcsasága a megbízási szerződésnek és annak, hogy az időközi választáson újraindult és nyert Tát Margit. Mint említettük, az időközi polgármester-választást június 19-én rendezték Méhkeréken. Ezt követően június 27-én kezdte meg a munkáját a régi-új polgármester.
Ám megbízási szerződése ezt követően még több mint egy hónapig még élt. Azaz júliusban egyszerre volt polgármester és településfejlesztési koordinációval megbízott személy Tát Margit.
Ha ez így volt – és ezzel ellentétes információ vagy adat nem merült fel –, akkor településvezetői tiszteletdíját éppúgy meg kellett kapnia, mint a megbízási szerződés ellenértékét. Amennyiben így történt, akkor bruttó keresete elérte a 1,5 millió forintot. Arról nem beszélve, hogy a Gyulai Törvényszék 2022. február 8-i jogerős ítélete és annak rendelkező része azonnal hatályba lépett, így a mandátumvesztés ekkortól érvényes, mint ezt annak idején a bíróság érdeklődésünkre megerősítette. Ám Tát még megszavazva az idei költségvetést, és csak február végén köszönt le posztjáról. Vagyis februári fizetését március elején megkapta, majd rögtön, március elsejével az alpolgármester megbízta a havi 750 ezer forintos munkával – öt hónapon keresztül.
(Címlapképünkön: Goron Zsolt és Tát Margit. Forrás: Tát Margit Facebook)
|
Kénytelen volt kiadni a jegyző, mennyi pénzért foglalkoztatták vissza a jogerősen elítélt polgármestert
|
Tát Margit, Méhkerék büntetett előéletű fideszes vezetője akkor is kapott pozíciót az önkormányzattól, amikor nem tölthette be a polgármesterséget. Azóta újraválasztották. Lapunk kiderítette, mennyit fizettek neki, amíg hivatalosan nem lehetett településvezető.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kenytelen-volt-kiadni-a-jegyzo-mennyi-penzert-foglalkoztattak-vissza-a-jogerosen-elitelt-polgarmestert-251246
|
2022-08-09 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
2022 augusztus 11., 12:26
comments 11
Hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatott ki két pénzügyőrt, valamint egy vállalkozót a debreceni ügyészség, írja az MTI. A gyanú szerint az egyik pénzügyőr július végén előre szólt a nyírségi vállalkozónak, hogy az általa üzemeltetett pálinkafőzdében várhatóan ellenőrzést tartanak. Három nappal később valóban megjelentek nála, de a vállalkozó felkészült, a jövedéki ellenőrzésen nem találtak szabálytalanságot.
Ekkor a vállalkozó a figyelmeztetésért cserébe többfogásos ebédet adott nekik, amelyet a pénzügyőrök elfogadtak és elfogyasztottak
- olvasható a beszámolóban. Mindhárman beismerő vallomást tettek, azzal védekeztek, hogy "a cselekményt nem tartották jogellenesnek."
|
Ebéddel vesztegették meg a pénzügyőröket
|
Hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatott ki két pénzügyőrt, valamint egy vállalkozót a debreceni ügyészség, írja az MTI. A gyanú szerint az egyik pénzügyőr július végén előre szólt a nyírségi vállalkozónak, hogy az általa üzemeltetett pálinkafőzdében várhatóan ellenőrzést tartanak. Három nappal később valóban megjelentek nála, de a vállalkozó felkészült, a jövedéki ellenőrzésen nem találtak szabálytalanságot.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/08/11/ebeddel-vesztegettek-meg-egy-penzugyoroket?fbclid=IwAR1_wtsEefPvL_BSH9Vm0E1z2IKL083Uoo_89HVjfnWHREHH6m_foKpPYPQ
|
2022-08-11 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Pár héttel ezelőtt riportban számoltunk be arról, hogy a nehéz sorsú gyerekek oktatására szakosodott budapesti Comenius középiskolában a fenntartó, a Képzett Polgárságért Alapítvány a 2020/2021-es és a 2021/2022-es tanítási évben huzamosabb ideig nem fizette ki a pedagógusok bérét, akik közül sokan – a tanítványaik érdekében – ingyen dolgoztak tovább azért, hogy a végzős diákok mégis eljussanak az érettségiig. Időközben kiderült, hogy a fenntartó számláját zárolták az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elmarasztaló vizsgálata nyomán – mely vizsgálat szerint nem tudni, mire költik a felvett állami normatívát. A helyzetet súlyosbította, hogy ugyanezen alapítvány másik iskolája, a 2018-ban indított Pinokkió ekkorra beleolvadt a Comeniusba, azaz a fenntartó a pedagógusokat és a diákokat is a Comeniusba irányította át. (Minderről bővebben lásd: Lyukasórák, Magyar Narancs, június 23. A két iskola teljes neve: Comenius Gimnázium, Szakgimnázium, Technikum és Alapfokú Művészeti Iskola, és „Pinokkió Akadémia” Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola.)
Ezen intézmények mögött egy és ugyanaz az ember áll: egy bizonyos Kajos László, akinek sokévi ténykedését bedőlt iskolák, ki nem fizetett tanárok kísérik.
A tudás hatalom
Az olyan alapítványi iskoláknak, amelyeket Kajos László és a vele kötelékben repülő fia, Kajos Gergely életvitelszerűen üzemeltettek (ha ugyan ez a jó szó rá), az oktatási rendszeren belül az lenne a feladatuk, hogy középfokú gimnáziumi vagy szakirányú képzést nyújtsanak a rendes oktatási rendszerből ilyen vagy olyan okokból, legtöbbször nehezen képezhetőségük miatt kiszoruló tanulóknak. A működési engedélyüket a területileg illetékes kormányhivatal adja ki, nyilvántartást róluk az Oktatási Hivatal vezet. Együttműködhetnek a helyi önkormányzattal, s mivel állami köznevelési feladatokat látnak, illetve láthatnak el, állami normatívát, „fejpénzt” kapnak a tanulók után. (A normatívarendszer egyébként laikus számára szinte teljességgel átláthatatlan.)
A fenntartó alapítvány gazdálkodásának az ellenőrzését viszont az ÁSZ és a NAV végzi, ha épp végzi – de már régen rossz, ha e hivataloknak kell közbelépniük. Kajos Lászlónak és családtagjainak az érdekeltségei a rendszer hiátusait évek óta, iparszerűen használták ki, s hoztak létre egyfajta közoktatási piramisjátékot. Ennek során bevett gyakorlat volt, hogy az állami normatíva megszerzése érdekében az épp csődbe menő iskolából a gyerekeket egy újabb, ugyancsak általuk létrehozott tanintézménybe „jelentették át”, miként az is, hogy az iskolák működtetésével kapcsolatos feladatok elvégzésére szerződött alvállalkozói kör összeférhetetlenül szoros kapcsolatban állt magával a fenntartóval.
|
Szegények tolvajai, Elbokázott állami normatíva, megszűnés szélére sodródott iskolák
|
Még az ágrólszakadt magyar közoktatásból is lehet pénzt kisíbolni. Egy gátlástalan oktatási „vállalkozó”, Kajos László és a fia több alapítványi iskolát is létrehozott. Ezek hátrányos helyzetű, sokszor sajátos nevelési igényű fiatalokra is specializálódtak, akik után az állam emelt normatívát fizet. Idővel azonban mind a pénz, mind az intézményi fenntartó eltűnik. Évi több százmillió forintról beszélünk.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/szegenyek-tolvajai-251298#
|
2022-08-10 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) még márciusban eladta az egykor a MÁV Zrt., majd az állam tulajdonában lévő zánkai, Vérkúti utca 18. szám alatti, 1,6 hektáros üdülőingatlant, 574 millió forintért – derül ki az MNV oldalán közzétett szerződéses adatokból.
Az ingatlant - amely a Vérkúti utca és a nádas tópart között helyezkedik el, közel a Zánka-Köveskál vasútállomáshoz, a másik irányban a községi strandhoz - online árverésen szerezte meg a Goro Maxi Kft. A céget 2021 októberében jegyeztette be balatonfüredi székhellyel - az évekkel ezelőtt Soling hajóosztályban, csapatban Európa-bajnokságot és kétszer világbajnokságot nyert - Weinhardt Csaba. A kft. fő tevékenysége az épületépítési projekt szervezése, továbbá lakó- és nem lakó épület építése, saját ingatlan értékesítése és építményüzemeltetés - derül ki a Céginfo.hu adataiból.
Nem használták évek óta
Az üdülő tulajdonosa 2015-ig a MÁV, majd 2022 márciusáig a magyar állam volt. Az ingatlan hasznosítását, annak műszaki állapota nem tette lehetővé – válaszolta lapunk közérdekű adatigénylésére az MNV. (Az évek óta használaton kívül álló üdülő ingyenes átadását 2019-ben a helyi önkormányzat kezdeményezte, de kérelmét az illetékes miniszter elutasította - a szerk.)
A nemzeti vagyonkezelő 2020-ban nyilvánosan három körben meghirdette az ingatlant, de az árverések eredménytelenül zárultak, ezt követően 2021-ben az értékbecslésben megállapított forgalmi értéknek megfelelő 449,072 millió forint kikiáltási áron ismételten meghirdette. A legmagasabb licitet a Goro Maxi tette, amely alapján az adásvételi szerződést az MNV megkötötte – írta válaszában az MNV.
Közepes
A zánkai üdülő területe 16 323 négyzetméteres, amelyen jelenleg hét felépítmény található, ebből három épület vendégszobákat és vizesblokkokat, egy épület vendégszobákat, vizesblokkokat és közösségi tereket, egy épület étkezőt és konyhát foglal magában. Az összesen 44 szoba van. Ezen kívül kiszolgáló épületek találhatók (kazánház, raktárak). Az épületállomány közepes műszaki és esztétikai állapotú - közölte az MNV.
Új cég adott kölcsön
A hitelnyújtó New Deal Finance Zrt.-t 2020. december végén alapították, pénzügyi vállalkozásként a Magyar Nemzeti Bank 2021 júniusában engedélyezte céges hitel és pénzkölcsön nyújtási, valamint követelésvásárlási tevékenységét. A társaság 84 százalékos tulajdonosa Krankovics Veronika, 16 százalékban a mezőkövesdi Marton Adorján. (Krankovics családtagjaival együtt tulajdonosa - az apja, Krankovics István vezette - busz- és gépgyártó Kravtex-Kühne cégcsoportnak.) A zrt. a honlapja szerint államilag támogatott, kedvezményes hiteleket nyújt a Széchenyi Mikrohitel Go és az MFB Gazdaság Újjáépítési Hitel Program keretében.
|
Magyar vitorlázó cége vette meg a MÁV egykori zánkai üdülőjét
|
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverésen értékesítette a MÁV egykori, 1,6 hektáros zánkai üdülőjét 574 millió forintért, a vevő egy néhány hónappal korábban bejegyzett cég, amelynek egy volt világbajnok vitorlázó a tulajdonosa.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/ingatlan/soling-vitorlazo-mnv-allam-mav-balaton-zanka-udulo.754564.html
|
2022-06-19 22:44:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Többségi tulajdont szerez a Gránit Bank az Equilor Befektetési Zrt.-ben, és ezzel belép a privátbanki és befektetési szolgáltatások piacára. Az Equilor változatlan menedzsmenttel folytatja működését, miután a Gránit Bank 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerez a befektetési szolgáltatóban - derül ki a Gránit Bank és az Equilor közös közleményéből.
|
Többségi tulajdont szerez a Gránit Bank az Equilor Befektetési Zrt-ben
|
Többségi tulajdont szerez a Gránit Bank az Equilor Befektetési Zrt-ben, és ezzel belép a privátbanki és befektetési szolgáltatások piacára. Az Equilor változatlan menedzsmenttel folytatja működését, miután a Gránit Bank 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerez a befektetési szolgáltatóban - derül ki a Gránit Bank közleményéből.
Az Equilor 49,9 százalékos tulajdonosa továbbra is a társaság jelenlegi elnöke és vezérigazgatója marad.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/bank/20220812/tobbsegi-tulajdont-szerez-a-granit-bank-az-equilor-befektetesi-zrt-ben-560945
|
2022-08-12 11:18:49
| true | null | null |
Portfolio
|
Közel százmillió millió forintot kell visszafizetnie Kunszentmártonnak az ipari parki beruházással kapcsolatban indított "szabálytalansági eljárás" eredményeként – erről számolt be közösségi oldalán Hadházy Ákos.
A független országgyűlési képviselő azt írta, hogy egy tavalyi posztja után indult az eljárás, tavaly ugyanis arról írt, hogy Kunszentmárton egyebek mellett egy ipari parkra kapott 186 millió forintot a Boldog István és köre által intézett TOP-os pályázatokból. A kivitelezést 155 millióért a volt fideszes képviselő hálózatának központi cége, a Profiter Machine Kft. nyerte el. Múlt év májusában viszont Hadházy személyesen győződött meg róla, hogy
az ipari parkban nemhogy gazdasági tevékenység nem folyik, de még az építkezést is sikerült félbehagyni.
Azt írta, szomorú emlékműve ez a Boldog-korszaknak, ráadásul az önkormányzatra marad az anyagi felelősség. Hozzátette, nem véletlen, hogy ma már menekülnének: a polgármester utasította az önkormányzat cégét, hogy mondja fel a szerződést a Profiter Machine Kft-vel.
Ezt követően a megindított eljárás során szabálytalanságot talált a Magyar Államkincstár. Ennek lezárultával a városnak a kamatokkal együtt kell visszafizetnie a már felvett pénzt, összesen 98 millió forintot.
A képviselő azt írta, akár örülhetnének is, hogy a fideszes bakter, Boldog István által működtetett hálózat egyik "beruházásának" következménye lett, Boldog körzete azonban szerinte csak a jéghegy csúcsa. "Hány ilyen van még az országban?" – tette fel a kérdést.
Megjegyezte, emellett nem tud róla, hogy a kunszentmártoni fideszes polgármester gyanúsított lenne ebben az ügyben, pedig az önkormányzati cég bízta meg a szerinte manipulált közbeszerzés után a Boldog-féle kivitelezőket. Hozzátette, emellett szerinte Kunszentmártonon az "eddigi egyik legpofátlanabb példáját láthattuk a legelesettebbek felzárkóztatására szánt pénzek ellopásának, de annak nincs semmilyen következménye."
|
Közel 100 milliót kell visszafizetnie Kunszentmártonnak a kudarcos ipari parki beruházás miatt
|
Közel százmillió millió forintot kell visszafizetnie Kunszentmártonnak az ipari parki beruházással kapcsolatban indított "szabálytalansági eljárás" eredményeként – erről számolt be közösségi oldalán Hadházy Ákos.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kozel-100-milliot-kell-visszafizetnie-kunszentmartonnak-a-kudarcos-ipari-parki-beruhazas-miatt-251384
|
2022-08-12 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
2022 augusztus 15., 07:01
comments 5
A Budapesti 10. számú országgyűlési egyéni választókerületben induló egyik jelölt ajánlóívein halottak aláírása is szerepelt, írja a Police.hu. A Választási Iroda feljelentése után a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya indított eljárást, ami során megállapították, hogy az ajánlóíveken
12 olyan személy aláírása is szerepelt, akik az ajánlásgyűjtés idején már nem éltek.
Illetve 28 olyan emberé, akik a rendőröknek azt állították, hogy valójában ők nem írták alá az ívet.
Az ajánlások alapján a jelöltet a választási bizottság nyilvántartásba vette, mentelmi joga azonban megszűnt, amikor a választáson nem szerzett mandátumot, jelölőpártja nem jutott be a parlamentbe. A nyomozók a 49 éves M. Anita lakásán 2022. augusztus 9-én kutatást hajtottak végre, majd a nőt a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.
A szabadlábon védekező gyanúsított elismerte, hogy az ajánlások túlnyomó többségét ő gyűjtötte, de tagadta, hogy aláírásokat hamisított volna.
|
Halottak aláírása is szerepelt a Normális Párt jelöltjének ajánlóívein
|
A Budapesti 10. számú országgyűlési egyéni választókerületben induló egyik jelölt ajánlóívein halottak aláírása is szerepelt, írja a Police.hu. A Választási Iroda feljelentése után a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya indított eljárást, ami során megállapították, hogy az ajánlóíveken 12 olyan személy aláírása is szerepelt, akik az ajánlásgyűjtés idején már nem éltek. Illetve 28 olyan emberé, akik a rendőröknek azt állították, hogy valójában ők nem írták alá az ívet.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/08/15/halottak-alairasa-is-szerepelt-a-normalis-part-jeloltjenek-ajanloivein
|
2022-08-15 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Az Equilor 49,9 százalékos tulajdonosa továbbra is a társaság jelenlegi elnöke és vezérigazgatója marad. A tranzakció illeszkedik a Gránit Bank hosszú távú stratégiájába, erősíti a bank privátbanki és személyre szabott befektetési szolgáltatásait, míg az Equilor további jelentős növekedést tervez a banki háttérre támaszkodva – jelentette be a bank, amelynek jelenleg 43 százalékban tulajdonosa a TiberisDigital Kft., amely mögött a BDPST Group, vagyis Tiborcz István cége áll. (Cikkünk első változatában tévesen azt írtuk, hogy Tiborcz érdekeltsége jelenleg is többségi tulajdonos, de március óta már nem ez a helyzet – a szerk.)
A két meghatározó hazai pénzügyi szolgáltató célja, hogy a szinergiák kihasználásával egymást erősítve, partnerségben működjön. A tranzakció zárásához a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.
A közlemény szerint a Gránit Bank Zrt.-nek az Equilor Befektetési Zrt.-ben történő tranzakciója mindkét társaság és ügyfeleik számára is előnyös: a Gránit Bank ügyfelei számára bővül a befektetési-, és privátbanki szolgáltatások köre, míg az Equilor Befektetési Zrt. ügyfelei számára a banki háttérrel erőteljesebbé válik a befektetési szolgáltató növekedése.
A tranzakció nem érinti az Equilor Alapkezelőt. A részesedésszerzést követően az Equilor neve, vezetése nem változik, a befektetési szolgáltatót továbbra is Gereben András elnök és Szécsényi Bálint vezérigazgató, a Budapesti Értéktőzsde korábbi alelnöke irányítják majd, akik megtartják 49,9 százalékos tulajdonrészüket. A banki háttérnek köszönhetően az Equilor még dinamikusabban növekedhet, tovább bővítheti digitális szolgáltatásait, amelyben nagymértékben támaszkodhat majd a Gránit Bank elmúlt években elért jelentős eredményeire – írták.
A Gránit Bank, az elmúlt évtized leggyorsabban növekvő hazai bankjaként, tevékenysége bővülésének újabb állomásaként tekint az Equilor Befektetési Zrt.-ben való részesedésszerzésre és nagyra értékeli a jelenlegi menedzsment, különösen az elnök, a vezérigazgató, valamint a munkatársak hosszú évek óta tartó elkötelezett munkáját. A Gránit Bank rekorderedményt ért el 2022 első felében, a nettó kamatbevétel 110,7 százalékkal, míg az adó előtti nyereség 251,4 százalékkal nőtt éves szinten.
|
Többséget szerez a legrégibb hazai brókercégben a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránit Bank
|
Változatlan menedzsmenttel folytatja működését az Equilor Befektetési Zrt., miután a Gránit Bank Zrt. 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerez a több mint 30 éves magyar befektetési szolgáltatóban.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/08/12/granit-bank-equilor-tiborcz-istvan-bank-befektetes-tulajdonszerzes-tulajdonresz-tranzakcio-gvh/
|
2022-08-12 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Opus Global Nyrt. és a Status Energy Kft. 50-50 százalékos tulajdonában lévő Opus Titász Áramhálózati Zrt. és az Opus Tigáz Gázhálózati Zrt., valamint az Opus Global Nyrt. és a Status Energy Magántőkealap tulajdonában lévő Optesz Opus Energetikai Támogató Zrt. igazgatóságai előkészítették az energetikai társaságok átalakítását a társaságok beolvadásos kiválásával – adta hírül a Mészáros Lőrinc nagyvállalkozóhoz köthető tőzsdei cég a bét.hu-n.
A beolvadásos kiválás során az Opus Tigáz Zrt. és az Opus Titász Zrt. fennmaradnak és a részvényeseik döntésüknek megfelelően a társaságok vagyonának egy részével az Optesz Opus Zrt.-hez, mint átvevő jogutód társasághoz csatlakozhatnak. A beolvadásos kiválás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a cégjogi eseményeket előzetesen jóváhagyó határozatától és a társaságok közgyűlésének jóváhagyásától függ.
A közlemény szerint az Opus-Csoport energetika szegmensén belül a beolvadásos kiválás gazdasági és költséghatékonysági okokból, a szegmensen belül rejlő szinergiák kiaknázása, a párhuzamosságok megszüntetése, valamint a racionális és költséghatékony működés elősegítése érdekében került előkészítésre, mely eredményeként az Optesz Opus Zrt. megkezdheti azon támogató tevékenységét, amely valamennyi érintett társaság eredményességének és a működési hatékonyságának növelését segíti elő.
|
Változás érkezik a Mészáros Lőrinchez köthető áram- és gázszolgáltató cégeknél
|
Költséghatékonysági okokra hivatkozva úgynevezett beolvadásos kiválást jelentett be az Opus-csoport.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/08/11/meszaros-lorinc-opus-global-tigaz-titasz-energia-aram-gaz-foldgaz-szolgaltato-energetika/
|
2022-08-11 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Kovács Helga Mariann, a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, annak ellenére is, hogy a bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint egy másik jelölt. A Hvg.hu azt írta, hogy a szavazáson 14-en szavaztak a nyertes pályázóra, 36-an pedig ellene.
Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke szerint ez nem probléma, és visszautasítja azt a feltételezést, miszerint politikai kinevezés történt volna. Hétfői közleményében azt írta, a szavazás csak véleménynyilvánító javaslat volt, amely nem köti a kinevezőt, ugyanis a tanácselnökök kinevezése nem választással történik.
„A Fővárosi Ítélőtábla elnökeként visszautasítom, hogy a tanácselnöki kinevezés politikai befolyásra történt és egyben méltatlannak tartom ezt a feltételezést. A Fővárosi Ítélőtábla az igazgatási és ítélkezési tevékenységét a törvényeknek megfelelően végezte és végzi. (…) A véleményező szerv javaslata a kinevezésre jogosultat nem köti, ezért hamis annak a látszata, hogy a tanácselnöki kinevezés alapja kizárólag egy »bíróválasztó kollégiumi szavazás« lenne
Dr. Kovács Helga Mariann tanácselnöki kinevezésére kizárólag objektív szempontok alapján került sor”
– áll a közleményben, amely kiemeli, hogy Kovács három szakjogászi végzettséggel, valamint egy mesterképzésen szerzett diplomával is rendelkezik.
„Rendkívül kiterjedt jogirodalmi, előadói és tudományos tevékenységet végez anyagi jogi és eljárásjogi tárgykörökben. Tudományos fokozatának a megszerzése folyamatban van. Két kommentár társszerzője, továbbá 8 évet meghaladó tanácsvezetői tapasztalata van.
Ezzel szemben a másik pályázó ilyen mértékű felkészültséggel nem rendelkezett, továbbá a nem nyertes pályázó által a pályaművében megfogalmazott célkitűzések közül az időszerűség érvényesülését a kinevező nem látta biztosítottnak, amely kiemelt társadalmi érdek” – indokolta a választást a Fővárosi Ítélőtábla elnöke.
|
Fővárosi Ítélőtábla elnöke: A Kúria elnökének felesége képzettebb, ezért lett ő a tanácselnök
|
Kovács Helga Mariann, a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, annak ellenére is, hogy a bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint egy másik jelölt. A Hvg.hu azt írta, hogy a szavazáson 14-en szavaztak a nyertes pályázóra, 36-an pedig ellene.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/08/15/fovarosi-itelotabla-polgari-kollegium-tanacselnok-kinevezes-kovacs-helga-mariann-varga-zs-andras-felesege
|
2022-08-15 10:37:00
| true | null | null |
Telex
|
„A Kúria elnökének semmilyen szerepe nincs az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában” – közölte közleményében a Kúria hétfőn. Arra reagáltak, hogy nemrég kiderült: a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, annak ellenére is, hogy a bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint egy másik jelölt. A Hvg.hu azt írta, hogy a szavazáson 14-en szavaztak a nyertes pályázóra, 36-an pedig ellene.
A Fővárosi Ítélőtábla elnöke már visszautasította, hogy politikai kinevezés történt volna, és azt mondta, azért lett Kovács Helga Mariann a tanácselnök a szavazás eredménye ellenére is, mert képzettebb.
A Kúria szerint Magyarország alkotmányos rendje nem engedi a bírák családi kapcsolatainak vizsgálatát pályázatok elbírálása során. „Képtelenség is lenne a bírósági vezetők hozzátartozóit sajátos végzettségüktől, hosszú tanácselnöki és több évtizedes bírói tapasztalatuktól függetlenül kizárni a pályázatokból. Össze nem függő események összekapcsolt bemutatása érdekes lehet, de valós nem” – írták. Az ügyben korábban kérdéseket is küldtünk, de erre nem válaszoltak.
|
Kúria: Varga Zs. Andrásnak nincs köze a felesége kinevezéséhez
|
„A Kúria elnökének semmilyen szerepe nincs az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában” – közölte közleményében a Kúria hétfőn. Arra reagáltak, hogy nemrég kiderült: a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, annak ellenére is, hogy a bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint egy másik jelölt. A Hvg.hu azt írta, hogy a szavazáson 14-en szavaztak a nyertes pályázóra, 36-an pedig ellene.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/08/16/kuria-varga-zs-a-andras-kinevezes
|
2022-08-16 11:01:00
| true | null | null |
Telex
|
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a Debreciner.hu cikkében olvasható, félreérthető és téves állításokról ír, de nem nevezi meg, hogy pontosan mely mondatokat kifogásolja. Közölték, hogy a 2017-ben indított huszonkét férőhelykiváltó program keretében eddig 92 helyszínen összesen 1092 személy költözhetett új lakásba, de azt már nem árulták el, hogy melyik konkrét projektek esetében, milyen településeken történtek a beköltözések.
A Debreciner.hu cikkét a Szabad Európa új sorozatában, a Szabad oldalban közöljük. Ebben a sorozatban az ország független szerkesztőségeinek írásait, tartalmait vesszük át, hogy saját olvasóikon túl a szélesebb nyilvánossághoz is eljussanak.
Augusztus 11-én részletesen bemutattuk a 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kiírt EFOP-2.2.2. pályázatot, valamint az annak keretében elindult Jobb, mint az otthon – támogatott lakhatás Hajdú-Bihar megyében című, 2,41 milliárd forint európai uniós támogatásból finanszírozott programot. A projekt során Bárándon, Derecskén, Püspökladányban és Szerepen épültek fogyatékossággal élő, pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg személyek számára olyan, tizenkét férőhelyes lakóházak, amelyek a hagyományos, nagy bentlakásos szociális otthonokat hivatottak kiváltani. Egyes házak már 2019-re elkészültek, azonban még egyetlen lakó sem költözhetett be az épületekbe.
Ugyancsak beszámoltunk arról, hogy az EFOP-os pályázat keretében 2017 óta elindult összesen huszonkét projektből még egyet sem zártak le, többszöri határidő-tologatás után a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) honlapján olvasható információk szerint a várható befejezés dátuma 2022. december 31.
Nem mondták meg a csúszások okát
Megkérdeztük az SZGYF-et, mi az oka annak, hogy egyetlen projektet sem sikerült még befejezniük. A főigazgatóság cikkünk megjelenése után egy nappal, augusztus 12-én reagált levelünkre. Azt írták, az említett projektek mindegyikében a meghatározott céloknak megfelelően, az érintett emberek érdekében zajlik a források felhasználása, a konkrét kérdésünkre, tehát a huszonkét projekt befejezetlenségének okára azonban nem válaszoltak.
„A cikk félreérthető, téves állításai arra vezethetők vissza, hogy a benne említett projektek még nem fejeződtek be. A projektek akkor fejeződnek be, amint minden szükséges engedély rendelkezésre áll, valamint ha az eltervezett valamennyi projektelem együttesen megvalósul” – írták. Arra az SZGYF nem tért ki, hogy cikkünk pontosan mely állításait tartják félreérthetőnek vagy tévesnek.
Minden épület az eredetileg tervezett funkciót fogja betölteni – állítja a főigazgatóság
Azt is kifejtették, hogy vannak olyan projektelemek, amelyek teljesülése folyamatban van, ezért csak a projektelemek együttes teljesítését követően lesz lehetőség a projektek befejezésére. „Így azelőtt minden olyan jellegű állítás, hogy nem valósultak meg a célok – alaptalan. Amit a projektekben vállaltunk, az mind megvalósul. Továbbá az összes épület az eredetileg tervezett funkciót fogja betölteni – minden ezzel ellentétes állítás tévedésen alapul” – közölte az SZGYF, minden bizonnyal arra, az általunk is megemlített derecskei szóbeszédre utalva, miszerint bizonyos személy(ek) a projektet kihasználva arra játszhat(nak), hogy a program befejezését követően csak öt évig kell az eredeti rendeltetésüknek megfelelően hasznosítani az ingatlanokat. Természetesen nem állítottuk, hogy ennek a híresztelésnek lenne szilárd valóságalapja, azonban cikkünk megjelenését követően is kaptunk olyan megkereséseket, amelyek alapján mindenképpen kijelenthető, hogy ez a téma része a városi közbeszédnek.
Nem közölték, mely helyszínekről és projektekről van szó
Az SZGYF-től azt is megkérdeztük, hogy az említett huszonkét program között vannak-e olyanok, amelyek keretében már költözhettek be lakók, és ha igen, akkor mely projekt kapcsán, mely településeken. A főigazgatóság válasza szerint 92 helyszínen összesen 1092 személy költözhetett be a lakásokba, a konkrét projekteket és az érintett településeket azonban nem nevezték meg.
|
„Minden épület az eredetileg tervezett funkciót fogja betölteni” – Reagált a lakóotthonokról a projektgazda
|
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a Debreciner.hu cikkében olvasható, félreérthető és téves állításokról ír, de nem nevezi meg, hogy pontosan mely mondatokat kifogásolja. Közölték, hogy a 2017-ben indított huszonkét férőhelykiváltó program keretében eddig 92 helyszínen összesen 1092 személy költözhetett új lakásba, de azt már nem árulták el, hogy melyik konkrét projektek esetében, milyen településeken történtek a beköltözések.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/minden-epulet-az-eredetileg-tervezett-funkciot-fogja-betolteni-reagalt-a-lakootthonokrol-irt-cikkre-a-projektgazda/31989470.html
|
2022-08-15 00:00:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
A nyár végéig dolgozik Áder Jánosról szóló kötetén, annak elkészülte után javasolja a beszélgetést – tartalmilag ezt válaszolta Dr. Fricz Tamás kormánypárti politológus, a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum alapítója, szóvivője, amikor korábbi cikkünk megjelenése előtt arról a havi nettó 873 125 forintos tanácsadói szerződésről szerettük volna kérdezni, amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatallal kötött.
Fricz Tamás a tanácsadói szerződést nem kívánta kommentálni, és a hivatal sem reagált leveleinkre, így a Transparency International Magyarországgal közösen adatigényléssel fordultunk a Sándor-palotához. Az átlátható közpénzfelhasználásért és a korrupció visszaszorításáért küzdő, közadatokra specializálódott civil szervezettel egyebek mellett Fricz Tamás megbízási szerződését, a vonatkozó teljesítésigazolásokat és a tevékenysége idején keletkezett dokumentumokat kértük ki. Azt is szerettük volna megtudni, hogy vajon megversenyeztették-e Fricz Tamást a szerződés megkötése előtt.
A megkapott dokumentumok szerint Fricz Tamás havi bruttó 1 millió 250 ezer forintért szerződött a hivatallal a „köztársasági elnök részére a Köztársasági Elnök közjogi, társadalompolitikai feladataival összefüggő tanácsadói tevékenység” ellátására a 2021. október 1. és 2022. május 31. közötti időszakra, összesen bruttó 10 millió forintért.
Hogy a hivatal milyen eljárásban választotta ki Fricz Tamást, vagy hogy pontosan melyik szervezeti egység döntött a személyéről, arról semmit sem közöltek. A Transparency International Magyarországgal közösen előterjesztett adatigénylésünkre küldött levelükben annyit azért elárultak:
A megbízási szerződés szerinti feladatokat a megbízott a vonatkozó szabályoknak megfelelően, személyesen végezte.
Arra sem tudtunk meg sokkal többet, hogy a tanácsadás miben merült ki. Az biztos, hogy a teljesítésigazolások szerint Fricz Tamás minden hónapban elvégezte munkáját, amelyeket minden hónapban ugyanazzal a néhány sorral részletezett a feladatok megjelölésnél: „Áder János köztársasági elnök úr tízéves elnöki tevékenységének elemzése keretében az Elnök úrhoz köthető eseményekkel, hazai és külföldi fellépésével kapcsolatos összes dokumentum, sajtó- és médiamegjelenés, interjúk, beszédek, médiavisszhangok stb. feldolgozását végzem el.” Majd még egy mondatban azt jelezte, hogy a munka hányadik szakaszában (1-8.) tart.
Vélhetően erről semmilyen írásos beszámoló nem készült, adatigénylésünkben ugyanis kikértük az esetlegesen keletkezett írásos termékeket, jelentéseket, tanulmányokat is, de ilyesmi nem érkezett. Lehetséges a szóbeli teljesítés is, ebben az esetben az írásba foglalt feljegyzésekről érdeklődtünk, ilyesmit sem kaptunk. Az utolsó hónapra vonatkozó, májusi teljesítésigazolás szerint adott hónapban 1-je és 9-e között Fricz Tamás előteljesítette feladatait.
Még júliusban szerettük volna megtudni a Köztársasági Elnöki Hivataltól, hogy a tanácsadói megbízásnak van-e bármi köze ahhoz a könyvhöz, amelyet Fricz Tamás ír Áder Jánosról, levelünkre azonban nem érkezett válasz. Mindenesetre a szerződésében és a teljesítési igazolásokon is egyértelműen tanácsadói feladatokról van szó, a nyilvános szerződéslistán pedig konkrétan társadalompolitikai tanácsadói tevékenységet jelöltek meg.
Fricz Tamás a politikatudományok doktora, blogot ír a kormányközeli Magyar Nemzetben, több kötet szerzője, 2013-ban Áder János akkori köztársasági elnök megbízásából Balog Zoltán a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki.
Bár leveleink hetek óta a Sándor-palotánál vannak, egyelőre nem érkezett válasz arra, hogy pontosan mire fog elmenni az a több mint egymilliárd forintos plusz keret, amelyet a kormány adott Novák Katalin hivatalának.
|
Kilenc nap alatt elvégzett egyhavi munkát Fricz Tamás CÖF-alapító, 873 ezer forintot kapott a Sándor-palotától
|
Közérdekű adatigényléssel igyekeztünk többet megtudni Fricz Tamás havi csaknem 900 ezer forintos megbízatásáról. A CÖF alapítója a köztársasági elnök fellépéseivel kapcsolatos dokumentumokat, médiamegjelenéseket vizsgálta nyolc hónapon át. Hogy ennek van-e köze a készülő Áder-kötethez, azt a Sándor-palota nem árulta el.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/08/15/fricz-tamas-ader-janos-fizetes-konyv
|
2022-08-15 11:04:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Több mint három éve nagy port vert fel az NHB Növekedési Hitelbank Zrt. esete. A hitelintézet már 2014 őszétől reflektorfényben volt, akkor került ugyanis a BanKonzult Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft. 98,47 százalékos tulajdonába az evoBank Zrt. (a maradék 1,53 százalékos pakett egy luxemburgi cégé, a Fransa Holding S.A.-é lett).
Akinek elsőre nem ugrana be ez a név – ami nem csoda, hiszen alig egy évig használták –, annak hadd idézzük fel a patinás jogelődöket: az 1990 februárjában alakult Kulturbankot, amely botrányokat sem nélkülöző előzményeket követően került 1992 végén a francia Banque Indosuez birtokába – s vette fel az anyabank nevét –, majd három évvel később a koreai Hanwha Bank lett a tulajdonos, amely ugyancsak átkeresztelte érdekeltségét.
A Hanwhától vásárolta meg egy magyar befektetőkből álló csoport 2013-ban a bank licenszét, s adta azt tovább a Szemerey Tamás Béla által tulajdonolt BanKonzultnak. Aki nem más, mint Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének az unokatestvére. Az MNB nem sokkal Matolcsy első elnöki mandátuma kezdete után, 2013 tavaszán hirdette meg a kis- és középvállalkozásokat a piacinál olcsóbb kamatozású hitelekhez juttató Növekedési Hitelprogramot. Óhatatlanul erre lehetett asszociálni, amikor kiderült, hogy Szemerey evoBankról Növekedési Hitelbankra keresztelte át új szerzeményét.
S nem is csaltak a megérzések, hiszen az NHB az NHP egyik leglelkesebb szekértolója lett. Még annak árán is, hogy azért egy hitelintézet számára korántsem kifizetődő a piacinál olcsóbban kihelyezni a nem kedvezményes módon előteremtett forrásait.
Mindenesetre az a bizonyos bili csak jó négy évnyi – a kívülállók számára harmonikusnak tűnő – időszak után borult ki. Néhány nappal 2018 karácsonya előtt az MNB felügyeleti biztost küldött ki az NHB-hoz, emellett korlátozta a hitelintézetből kivehető összegeket, miközben új betétek nyitását is megtiltotta, mivel úgy ítélte meg, hogy likviditási problémák keletkeztek a banknál.
Ugyanakkor az is vastagon belejátszhatott a végkifejletbe, hogy a két unokatestvér állítólag összeveszett egymással – ahogy arról lapunk annak idején megbízható forrásból értesült, amely információt azóta sem cáfolták az érintettek.
Egy újabb sátoros ünnep előestéjén, 2019. március 14-én aztán eljött a vég, pontosabban a végelszámolás, amit az MNB rendelt el. Mely eljárás aztán annak az évnek a végén átment felszámolásba.
Az adok-kapok az unokatestvérek által irányított érdekeltségek között tovább folyt – még perek is indultak. A pórul járt ügyfelek számára azonban minden bizonnyal az volt nagyobb érvágás, hogy a felszámolási eljárás csak nagyon lassan haladt előre. Azt követően, hogy a vagyonkiadást előkészítő folyamatok már 2019 júliusára befejeződtek, s a kiadással megbízott Codex Értéktár Zrt. megkezdhette az ügyfél-megbízások teljesítését, mindössze három közlemény jelent meg az illetékes Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. honlapján. Egy 2019 decemberében, a felszámolás megindulásáról, egy 2020 márciusában – csaknem napra pontosan egy évvel az NHB bedőlésének hivatalossá válása után – arról, hogy az időközben berobbant koronavírus-járványra tekintettel el kell halasztani a 2020. április 15-ére összetrombitált hitelezői gyűlést.
A harmadik közlemény pedig a napokban látott napvilágot. Ebben a vagyonkiadással megbízott Codex Értéktár Zrt. arról tájékoztatta „az NHB Bank valamennyi érintett ügyfelét, hogy az Access PP Deposit Nyíltvégű Befektetési Alap megszűnési eljárását a K&H Bank Zrt. befejezte”. Egyúttal azt is közhírré tette, hogy az alap által kibocsátott jegyeket az alábbi árakon fizetik vissza jogos tulajdonosaiknak:
Access PP Deposit Nyíltvégű Befektetési Alap Illikvid 0,016257 forint/darab,
Access PP Deposit Nyíltvégű Befektetési Alap A sorozat 0,095643 forint/darab.
Azt már a K&H honlapján elérhető tájékoztatóból tudhatjuk meg, hogy az Access PP Deposit Nyíltvégű Befektetési Alapot menedzselő Acces Befektetési Alapkezelő Zrt. már 2017 márciusában kezdeményezte az alap megszűnését, de annak jegyeivel már 2015 márciusától nem lehetett kereskedni. Lévén, hogy azokat az akkor botrányos véget ért Buda-Cash Brókerház Zrt. kezelte, amely állománya 2016 februárjában került az NHB-hoz, miután az megnyerte az állomány átruházására kiírt pályázatot.
Az NHB bedőlése miatt vonta vissza az MNB 2019 áprilisában az alapkezelő kollektív portfólió-kezelés (befektetési alapkezelés), portfólió-kezelés, valamint befektetési tanácsadás végzésére jogosító tevékenységi engedélyé. Így került képbe a K&H, mint a megszűnés alatt álló Access Pénzpiaci Deposit Nyíltvégű Befektetési Alap letétkezelője, amelynek e minőségében kellett lefolytatnia az alap megszűnési eljárását, és egyben ellátnia az alapkezelő helyett az alap törvényes képviseletét.
Az alap tevékenységét lezáró, 2022. július 11-ei nappal elkészült jelentés szerint az Access PP Deposit Nyíltvégű Befektetési Alap A sorozatából közel 276,5 millió maradt, amelyek a felszámoló által közzétett adatok alapján együttesen valamivel kevesebb mint 26,5 millió forintot érnek. Az Access PP Deposit Nyíltvégű Befektetési Alap Illikvid jegyekből csaknem 1,35 milliárd darab maradt, ezek összértéke azonban 22 millió alatt maradt.
Mivel az NHB bebukása előtt egy darab ilyen jegy nettó eszközértéke a 2 forintot is meghaladta, gyors számolást követően máris kijön a befektetők számára megdöbbentően szomorú eredmény: az egykoron összesen 3,3 milliárd forintot ért jegyeikért most alig valamivel több mint 48 millió üti a markukat.
|
Milliárdokat buktak Matolcsy György unokatestvérének egykori ügyfelei
|
A 2019-ben előbb vég-, majd felszámolási eljárás alá került NHB Növekedési Hitelbank felszámolója ugyan arról tájékoztatott, hogy a hitelintézetnél beragadt befektetési jegyeik után végre fizetnek, ám abban nincs sok köszönet. A pórul járt befektetők ugyanis összesen alig valamivel több mint 48 millió forintot kapnak, miközben a bank bukása előtt jegyeik együttesen 3,3 milliárd forintot is értek.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milliardokat-buktak-matolcsy-gyorgy-unokatestverenek-egykori-ugyfelei.html
|
2022-08-16 12:30:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Helyreigazítás: Ennek a cikknek megváltozott a címe 2022. szeptember 14-én. 2022. augusztus 8-án közzétett, „Gianni elegáns éttermét vásárolta meg Mészáros Lőrinc” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy Mészáros Lőrinc megvette Gianni naphegyi éttermét. A valós tény ezzel szemben az, hogy a Gian Luigi Annoni kisebbségi tulajdona mellett működő Terra étterem 2022. májusában a Naphegy utca 67 szám alatt bezárt. Sem az éttermet, sem az azt üzemeltető társaságot sem Mészáros Lőrinc, sem más nem vette meg Gian Luigi Annonitól.
A hibáért elnézést kérünk az érintettektől.
Úgy tűnik, nem kell étterem nélkül maradniuk az Oxygen Wellnessbe járóknak, miután Gianni Annoni nem tudta nyereségesen működtetni az ott lévő helyiséget, most megpróbálja Mészáros Lőrinc. A Naphegy utca és környéke Buda egyik legelegánsabb és legdrágább része.
A milliárdos vállalkozó Sunhill Bisztró néven hozott létre egy új céget – írta a 444. Egészen pontosan a Fájdalom Ambulancia a cég alapítója, ahová a felcsúti sikerember még 2020-ban vásárolta be magát. A diósgyőri futballcsapatot is ezen a cégen keresztül üzemelteti Magyar Mátyással együtt, akit a felcsúti fociakadémián ismert meg, és lett az egyik közeli bizalmasa.
Az Oxygen Wellness kedvelt helye a NER-nek, de az étterem veszteséget termelt eddig a cégadatok szerint, Mészáros mégis látott benne fantáziát. A fővárosban ez lesz az első étterme az ország egyik leggazdagabb emberének, akinek Czene Ferenc, a Mészáros Gasztro Kft. ügyvezetője segíti ezúttal is a munkáját.
|
Gianni elegáns budai éttermét vásárolta meg Mészáros Lőrinc
|
Úgy tűnik, nem kell étterem nélkül maradniuk az Oxygen Wellnessbe járóknak, miután Gianni Annoni nem tudta nyereségesen működtetni az ott lévő helyiséget, most megpróbálja Mészáros Lőrinc. A Naphegy utca és környéke Buda egyik legelegánsabb és legdrágább része.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/08/08/meszaros-lorinc-etterem-naphegy-ter
|
2022-08-08 12:30:00
| true | null | null |
Telex
|
A Gránit Bank többségi tulajdont vett az Equilor Befektetési Zrt. brókercégben (a deal az Equilor alapkezelőjét nem érinti). A bank első embere, Hegedüs Éva nemrégiben az MCC Feszten ugyan azt hangsúlyozta, hogy egy bank életét nem a tulajdonosai, hanem a menedzsmentje, illetve a teljesítménye és a szolgáltatásai határozzák meg, de azért a bejelentés kapcsán alighanem mégis az a legérdekesebb, hogy így közvetve Tiborcz István, a miniszterelnök veje a brókercégnek is tulajdonosa lesz.
Tiborcz István kiterjedt hazai és külföldi ingatlanpiaci portfólióval, irodaházakkal és szállodákkal rendelkezett, a legtöbb érdekeltségét holdingcége, a BDPST Group alatt fogja össze. Az elmúlt időszakban, még a 2022-es parlamenti választások előtt érezhető volt egyfajta hangsúlyeltolódás, és Tiborcz a pénzügyi szolgáltatások piacán is egyre erősebben megjelent.
Többféle intézmény kapcsán is hallottuk, hogy a miniszterelnök veje is érdeklődik, ezek közül eddig a Gránit Bank, a Diófa Alapkezelő és most az Equilor Befektetési Zrt. valósult meg, más tranzakcióknál (Sopron Bank, Commerzbank, Aegon Biztosító) azonban végül nem ő futott be.
Tiborcz István gyakorlatilag sorra olyan üzleteket kötött, amelyekkel már előtte is így vagy úgy elhangzott a neve. A Gránit Bank korábban hitelezte, a Diófa Alapkezelő korábbi tulajdonosával, Jellinek Dániellel korábban is már többször kötött üzleteket, de az Equilorról is olykor az a hír járta, hogy szorosabb a kapcsolat annál, ami látszik. Szécsényi Bálint a brókercég vezetője és Tiborcz István személyesen is jóban voltak, olykor felbukkantak közös fotón, és a BDPST, illetve az Equilor székhelye ugyanaz a Pasaréti úti 122–124. alatti Mozium irodaház, ahol további olyan magántőkealapok és cégek is találhatók, amelyeknek a tevékenységét a piacon olykor a miniszterelnök vejével emlegették együtt. Az épület onnan lehet ismerős a nagyközönségnek, hogy Wang mester budai étterme a Wang Mozium is itt található.
A közlemény szerint az Equilor Befektetési Zrt. változatlan menedzsmenttel folytatja működését, miután a Gránit Bank Zrt. 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerez az Equilor Befektetési Zrt. 49,9 százalékos tulajdonosa továbbra is a társaság jelenlegi elnöke, Gereben András és a vezérigazgató, Szécsényi Bálint marad.
A tranzakció zárásához a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges. Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy
a tranzakció illeszkedik a hitelintézet stratégiájába, amely célul tűzte ki a digitális platformon alapuló szolgáltatási paletta folyamatos bővítését befektetési és privátbanki szolgáltatásokkal.
Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy
az Equilor ügyfelei a jövőben változatlanul magas színvonalon és feltételek mellett vehetik igénybe.
Vajon mire törekszik a csoport a telített magyar pénzügyi piacon? A profilból adódóan a magát a digitális kiválósággal azonosító bank (nemrég a versenytársait valószínűleg nem túl gyakran dicsérő Csányi Sándor fogalmazott úgy, hogy a piacon két igazán jó digitális szolgáltatást lát, a sajátját és a Gránitét) egyre inkább a személyes vagyonkezelés irányába fejleszt. Ez egy olyan niche-szerep lehet, ahol magyar kereskedelmi banki háttérrel, de valamilyen privátbanki felhatalmazással lépne piacra ez a konglomerátum.
Az Equilor Befektetési Zrt. remek brókercég, a Concorde mellett ő volt a hazai befektetési szolgáltatások másik magyar tulajdonú, független erőssége, amely elsősorban a brókerszolgáltatásai, elemzései és az alapjai, de a magántőkealapok működtetése révén is ismert volt. Előbbiek cseréltek most gazdát, utóbbiak (az alapkezelés) maradt a rég tulajdonosoknál.
|
Tiborcz Istvánnak bank után most már brókercége is van
|
Tiborcz István, a miniszterelnök veje immár bankot, alapkezelőt és brókercéget is birtokol egyre összetettebb pénzügyi csoportjában.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2022/08/12/a-granit-bank-tobbseget-szerez-az-equilor-zrt-ben
|
2022-08-12 12:37:00
| true | null | null |
Telex
|
A Szabad Európa több forrásból is úgy értesült, hogy a 24 éves Deutsch Domonkost párizsi konzulnak jelölte ki Szijjártó Péter miniszter. Úgy tudjuk, jelenleg a pozícióra való felkészítése zajlik, és valamikor 2023 elején foglalhatja el szolgálati helyét a francia fővárosban Deutsch Tamás unokaöccse, aki nem rendelkezik külszolgálati tapasztalattal.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Deutsch Domonkost 2021. szeptember 30-án vették fel a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, kifejezetten Szijjártó Péter miniszter kérésére.
Deutsch Domonkos a Sportdiplomáciai Főosztályon kezdett dolgozni, nem a kezdő pozíciót jelentő kormánytanácsosként (vagy esetleg gyakornokként), hanem egyből vezető kormánytanácsosként. Kedvéért a főosztály létszámát is kibővítették.
Deutsch Domonkos kicsit több mint nyolc hónapot töltött el a külügynél, mielőtt külszolgálatra jelölték volna. 2022. július 8-val ugyanis Szijjártó Péter máris beosztott diplomatának, konzulnak jelölte a fiatal külügyért.
Ez a gyors előmenetel meglehetősen ritka, főleg diplomáciai területen. Jellemzően ugyanis éveket kell lehúzni a minisztériumban, mire valaki külszolgálatra mehet. A külszolgálati, illetve diplomáciai munkát alacsonyabb beosztásban szokás megkezdeni, hogy a kezdők beletanuljanak. Deutsch azonban már minisztériumi munkáját sem kezdő pozícióból indította, és most bármiféle külszolgálati vagy diplomáciai tapasztalat nélkül kapta meg a beosztott diplomata, konzul besorolást.
Ráadásul az európai fővárosi pozíciók kifejezetten népszerűek szoktak lenni, sokan szeretnének ott külszolgálatot teljesíteni. Párizs tehát kiemelt helynek számít, főleg ha azt nézzük, hogy jelenleg 145 országban 243 konzul teljesít külszolgálatot a külügyminisztérium adatai szerint.
A kinevezéssel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, de választ egyelőre nem kaptunk.
Deutsch Domonkos 1998-ban született, járt az ELTE PPK-ra és a Testnevelési Egyetemre is. Amúgy az MTK magasugrója, kiemelkedő eredményének (egy 2015-ös ifjúsági aranyérmen kívül) nem találtuk nyomát, ahogy annak sem, hogy részt vett volna rangos külföldi versenyen. MTK-s profilja szerint 2021 szeptemberében indult utoljára versenyen.
Deutsch Domonkos apja, Deutsch Péter maga is magasugró volt, jelenleg az MTK ügyvezető elnöke. Deutsch Domonkos nagybátyja pedig Deutsch Tamás, az MTK elnöke, a Fidesz egyik alapítója és európai parlamenti képviselője.
Emlékezetes, hogy Deutsch Tamás 24 évesen lett országgyűlési képviselő. Már 1998-ban, 32 éves korában miniszternek jelölték, ám csak diplomája megszerzése után, 1999-ben vehette át az Ifjúsági és Sportminisztérium irányítását.
|
Párizsi konzul lesz Deutsch Tamás unokaöccse
|
Gyors előmenetel: nyolc hónapnyi minisztériumi munka után máris konzulnak jelölték Deutsch Domonkost, Deutsch Tamásnak, a Fidesz EP-képviselőjének 24 éves unokaöccsét.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/parizs-konzul-deutsch-szijjarto/31989683.html
|
2022-08-16 21:35:47
| true | null | null |
Szabad Európa
|
A siófoki vásárcsarnokot a város előző, fideszes képviselő-testülete még 2005-ban, Balázs Árpád polgármestersége alatt adta bérbe furcsa körülmények között, majd egy tizenöt soros kérelem alapján a szerződést 2012-ben pályázat nélkül további húsz évre meg is hosszabbították. A bérleti díj jelenleg évi 11 millió forint, mínusz a felújítási költségek, a város viszont jogi eljárásokat indított a méltánytalanul alacsony bérleti díjú szerződések módosítására.
A siófoki vásárcsarnokot 1979. áprilisában avatták fel a környéken lakók nagy örömére, minthogy akkor még nem voltak nagyáruházak, az addigi piacot pedig kinőtte a város. A beton oszlopok tartotta tetőszerkezetet két oldalon fémmel és üveggel zárták, máshol falazat határolja a belső üzleteket, raktárakat. Az építmény a Sió-hídról elég elhanyagolt képet mutat, a kipakolt ládák, hulladéktárolók, parkoló autók látszanak, de anno nem volt szempont, hogy a víz felől is jól mutasson az terület. A tervező Bajnay Zsolt 1980-ban Ybl-díjat kapott az épületért.
A siófoki vásárcsarnok
Fotó: A szerző felvétele/Bozai Ágota
Az intézmény arról is nevezetes, hogy 1993 júliusában, a nyugtaadási kötelezettség bevezetésekor a kofák sztrájkba léptek, letakarták áruikat, nem voltak hajlandók árusítani a megnövekedett adminisztrációs terhek miatt. Az ellátás biztosítása érdekében akkor az APEH két hétre fel is függesztette az ellenőrzést.
A csarnok külön intézményként működött Siófokon egészen 2005. januárjáig, amikor a fideszes Balázs Árpád polgármestersége alatt a város vagyonkezelő cége, a Balaton-Parti Kft. az önkormányzat határozata alapján bérbe adta a Sió-Csarnok Kft.-nek, amelynek tulajdonosi körében szerepelt helyi fideszes önkormányzati képviselő és családtagjai is. A bérleti díj 6 millió forintról indult, amelyből viszont jelentős mértékben elszámolhatók a felújítási költségek. Ezek mértékéről a Balaton-Parti Kft. egykori ügyvezetői nem adtak tájékoztatást, nem tudjuk, mire és mennyit számoltak el a bérlők, illetve hogy ezek a kiadások indokoltak voltak-e.
Az azonban bizonyos, hogy az épületen komolyabb felújítás nem történt, télen hideg, nyáron meleg, ugyanis úgy elég nehéz fűteni, ha ujjnyi rés van az ajtónál, ha az üvegfelület nem hőszigetelt, nyáron pedig a rekkenő hőség ellen nem véd semmi, csak a kinti falomb. A padlólapok repedeznek, az eresz ereszt, összességében igazi retró hangulatnak örülhetnek a turisták és a nyaralótulajdonosok, a sarkokban sűrű pókháló leng, az eladótérbe beszáll a por.
"Ha kijönne a Köjál meg a tűzoltóság, sikítófrászt kapnának" – panaszkodik az egyik vásárló. "Az előbb majdnem elestem, mert valaki eltaposott valami gyümölcsöt és nem takarították fel. Nézze meg ezeket a sorokat! Alig lehet elférni! Nem igaz, hogy ez tűzvédelmileg szabályos menekülőút. Egy méter sincs talán a folyosó. Ráadásul egyes árusok még ebbe a szűk térbe is belepakolnak, nem szól nekik senki."
Fotó: A szerző felvétele/Bozai Ágota
Hosszabbítás pályázat nélkül 20 évre
A 2005-ös bérbeadási szerződés 2015-ben járt volna le, de Szerencsésné Nagy Krisztina, a bérlő Sió-Csarnok Kft. ügyvezetője 2011. december 29-én levelet írt az önkormányzati vagyonkezelő cégnek, miszerint szeretnék még húsz évre megkapni a bérleményt:
„Ezúton szeretném Önt tájékoztatni cégünk jövőbeni terveiről, s arról, hogy milyen fejlesztéseket, beruházásokat szeretnénk megvalósítani az elkövetkezendő időszakban. Cégünk és Önök között létrejött szerződést, mely a siófoki Vásárcsarnok üzemeltetése a fő profilja, eddig is sikeres együtt működés jellemezte. Szeretnénk hosszabb távon továbbra is ezzel a profillal foglalkozni. Nem csak gazdaságilag, de más szempontokból is megszerettük és a szívünkhöz nőtt ennek a csarnoknak az üzemeltetése. Fontosnak tartjuk ennek a komplexumnak folyamatos karbantartását felújítását, hogy versenyképesek maradjunk és vonzóvá tegyük vásárlói szempontból. Mérlegeltük lehetőségeinket és ennek megfelelően próbáltuk fejlesztési terveinket összeállítani, mellyel reméljük, hogy az elkövetkezendő időben még jobban elnyerjük vevőink és nem utolsó sorban az Önök tetszését is.
Kérjük tegyék számunkra lehetővé ezeknek a dolgoknak a megvalósítását, melyhez a jelen szerződési időnk kevés lenne, így kérjük esetleges szerződésünk meghosszabbítását 20 évre."
A rövid levél alapján a képviselő-testület Balázs Árpád vezetésével további 20 évre, 2032. márciusáig bérbe is adta a Vásárcsarnokot a Sió-Csarnok Kft.-nek. A cégben ekkor is tulajdonos volt Ujvári István fideszes önkormányzati képviselő, illetve Nagy Sándorné képviselő lánya, Nagy Krisztina, az önkormányzati vagyonkezelő cég, a Balaton-Parti Kft. felügyelőbizottságában pedig ekkor ott ült a levelet író ügyvezető, Nagy Krisztina anyja, Nagy Sándorné is.
A Balaton-Parti Kft. a levél alapján a szerződés 20 évvel való meghosszabbítását javasolta a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottságnak, amelynek szintén tagja volt az ügyvezető anyja és cégtársa is. A szakbizottság támogatta a hosszabbítást, a testület pedig a 2012. március 29-i ülésén egyhangúlag meg is szavazta azt. Pályázat nélkül természetesen, ami egy jogi szakvélemény szerint akár törvénysértő is lehet, ugyanis a közbeszerzési határértéket a szerződés teljes időtartamára kellett volna figyelembe venni, és azt bőven meghaladta az összeg.
Felülvizsgálja a szerződést az önkormányzat
Az ilyen és ehhez hasonló (például 99 évre szóló) szerződések felülvizsgálatára tett kísérletet a Lengyel Róbert független polgármester vezette képviselő-testület, tavaly ősszel a kritikus szerződéseket közjegyzői kijelölés alapján ingatlanszakértővel mérették fel. A szakvélemény elkészült, és többek között a vásárcsarnoknál is feltűnő értékaránytalanságot sejtető valós piaci bérleti díj összeget állapított meg, ami a jelenlegi bérleti díjnak a többszöröse.
Magyarán a jelenlegi bérleti díjnál is nagyobb lenne a város bevétele, ha saját maga üzemeltetné a csarnokot, ahogy régen.
Eredetileg úgy volt, hogy a siófoki vásárcsarnokban majd a kistermelők árulják a portékáikat, jelenleg azonban két nagykereskedő uralja a piac nagy részét, akik a nagybaniról hozzák az árut, a kistermelők kisebbségbe kerültek. Van még az eredetileg élelmiszerárusításra tervezett épületben bútorbolt, munkásszállás, háztartási bolt, táncstúdió és barbecue étterem is.
A jelenlegi bérleti feltételekről az árusok kérdéseinkre azt mondták, hogy a múlt héten Ujvári István volt fideszes önkormányzati képviselő, a bérlő Sió-Csarnok Kft. egyik tulajdonosa összehívta az árusító bérlőket a raktárfolyosón és közölte, hogy az eddigi 6600 forintról 8800 forintra emelik a (100x60 centis) asztalok bérleti díját. Közölte azt is, hogy akinek ez nem tetszik, az elmehet.
"Mi ezt kénytelenek vagyunk megfizetni, de át kell hárítanunk a vevőkre. Ez 30 százalék. Amíg van, aki megfizeti az ezer forintos gyümölcsöt, addig mi is bírjuk" – nyilatkozta egy árus. "Én nem tudom már tovább emelni az árakat, így is szívják a fogukat az emberek, ha meglátják az ártáblát" – fogalmazott egy nyugdíjas őstermelő.
Megnéztük, mennyire lehet jövedelmező a vásárcsarnok üzemeltetése: van 15 asztalsziget, mindegyikben 16 asztal, 55 külön asztalhely. Ez régi áron számolva összesen körülbelül havi 2 millió forint bevételt hoz. Vannak még hűtős pulthelyek a csarnokban, 9 kisebb-nagyobb belső és 3 nagy külső üzlet, emeleti rész, hostel és raktárak, amelyek az információinkon alapuló becslés szerint további havi 4,5 millió forintot hozhatnak. Ez évi 80 millió forint körüli összeg.
Ehhez képest a Sió-Csarnok Kft. mérlege szerint tavaly 71 millió forint nettó árbevételt ért el (a korábbi években 49-60 millió forintot), de ebben már a gamászai fizetős strand bevételei is benne vannak, amit szintén a cég üzemeltet. Ekkora bevétel után a cégnek tavaly 145000 forint adófizetési kötelezettsége keletkezett. Nem tudjuk persze, hogy a 11 millió forintos bérleti díjból mennyi folyt be valójában a város kasszájába, és mennyit számoltak el karbantartásra.
Fotó: A szerző felvétele/Bozai Ágota
Megkerestük a Kft. ügyvezetőjét, hogy mit gondolnak a szerződés felülvizsgálatáról. Szerencsésné Nagy Krisztina elmondta, hogy megkapta a szakértői jelentést és az észrevételeket, ellenvetéseket nyújtottak be az önkormányzathoz ezzel kapcsolatban még tavasszal, de azóta sem hallottak sem a Balaton-Parti Kft.-től, sem az Önkormányzattól semmit. Szeretnék tovább üzemeltetni a csarnokot, várják az egyeztetést, nyitottak a tárgyalásra, de tavasz óta nem keresték őket.
Az önkormányzat a vagyonkezelő Balaton-Parti Kft.-hez irányította kérdésünket, azt szerettük volna megtudni, hogy mi az Önkormányzat szándéka a vásárcsarnokkal, a szakértői jelentés alapján kívánják-e módosítani vagy megszüntetni a szerződést? A választ nem az ügyvezető, hanem a cég egyik jogásza adta és a titkárság közvetítette: „Az újságíró által feltett kérdéseket azért nem kell megválaszolni, mert egy folyamatban lévő ügyről van szó, ami mind a Sió-Csarnok Kft., mind a Siófok Város önkormányzatának gazdasági érdekét érinti. Folyamatban lévő ügy munkaanyagai, döntést előkészítő anyagai (többek között az értékbecslés is az) nem nyilvánosak. Az újságírói kérdés nem közérdekű adatigénylés!”
Mivel ez egyáltalán nem válasz a kérdésre, hiszen nem is kértünk adatot, csak azt szerettük volna tudni, hogy a Csarnok a módosítandó, vagy a jó erkölcsbe ütközés miatt perelendő szerződések kategóriájába tartozik, pontosítás céljából megkerestük Várkonyi Csabát, a Balaton-Parti Kft. jelenlegi ügyvezetőjét, aki megkeresésünkre nem reagált, ahogy Siófok város polgármestere sem. Kérdés, hogy kiigazítható-e a 2024-es önkormányzati választásokig hátralévő másfél évben ez a városnak hátrányos szerződés, vagyis teljesíthető-e Lengyel Róbert választási ígérete, miszerint rendet teremt ezen a téren.
|
Pályázat nélkül adták bérbe 20 évre a siófoki piacot, az önkormányzat most felülvizsgálná
|
Úgy adták oda áron alul a fideszes városvezetés alatt a siófoki vásárcsarnok bérletét egy cégnek, hogy a cégvezetők rokonai döntöttek róla az önkormányzatban. A fejlesztések elmaradtak, a város most felülvizsgáltatja a szerződést.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/palyazat-nelkul-adtak-berbe-20-evre-a-siofoki-piacot-az-onkormanyzat-most-felulvizsgalna-251342
|
2022-08-16 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
16,8 hektárnyi földet: gyümölcsösöket, szőlőket, réteket, szántókat vásárol Balatonhenye külterületén Dippold Miklós, a falu végén található „óriásbirtok” korábbi résztulajdonosa, Guller Zoltán miniszteri biztos sógora. A Dippoldtól és Gullertől egy Tiborcz Istvánhoz köthető alapkezelőn át Oszkó Péter volt pénzügyminiszter vagyonkezelő cégéhez került projektcég, a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft. tulajdonosi körébe eközben közvetve egy olyan alapítvány is bekerült, amelynek Oszkó Péter felesége, Oszkó-Jakab Natália a kuratóriumi elnöke.
Balatonhenye neve akkor vált széles körben ismertté, amikor kiderült, Varga Judit igazságügyminiszter a kis Káli-medencei faluban akar élni, és a CSOK-ot igénybe véve húzta fel takaros házát a faluban. Az alig 80 házas település szépsége sokaknak megtetszett, a Balaton-felvidéket évtizedek óta bebíró fővárosi művészvilág, és az igazságügyminiszter után egy tőkeerősebb, politikailag jól beágyazott kör is megjelent a településen, és nagyszabású építkezésbe kezdett.
A falu végén több ezer négyzetméteren épül az a takaros birtok, amivel az Átlátszó többször is foglalkozott (2020, 2021, 2021) az elmúlt években, és cikkeink nyomán ellenzéki politikusok is célba vették a beruházást, Orbán Viktor miniszterelnök rokonságát sejtve a háttérben. Ezután nagy meglepetésre Oszkó Péter cége bejelentette, hogy az ő befektetésük az ingatlanfejlesztés.
Dippold Miklós, aki korábban tulajdonosa volt az épülő balatonhenyei birtoknak, idén áprilisban kötött adásvételi szerződést (PDF) további összesen több, mint 16 hektárnyi szántó, gyümölcsös, rét és szőlő megvásárlására Balatonhenye külterületén. Az ingatlanok összesen 57.046.520 forintért keltek el, köztük több Natura 2000-es területen, illetve a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekszik, ez utóbbiakra a nemzeti parknak elővásárlási joga van.
A megvásárolni kívánt földek a település körül, és az épülő birtok környezetében helyezkednek el. Ha és amennyiben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, vagy más jogosult nem kíván elővásárlási jogával élni, nemsokára Dippold Miklós tulajdonába kerülnek ezek a földek.
Az Oszkó házaspárhoz került a projektcég
Mindeközben szépen halad az építkezés a Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által korábban „a NER egyik koronaékszerének”, Kocsis-Cake Olivio PM-es országgyűlési képviselő által pedig „királyi udvarnak” nevezett balatonhenyei birtokon, amiről nem sokat lehet tudni. A helyiek előtt viszonylag rejtve szépülő ingatlanon ismerten egy főépület (739,06 m2), egy nyári-lak (107,38 m2) és egy fürdőépület (170,48 m2) is lesz. Az ingatlan jelenleg a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft. tulajdonában van.
Korábban számos tulajdonosa volt a birtoknak, köztük Ruff Zoltán, Dippold Miklós, és Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség volt vezérigazgatója, jelenleg a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztos.
A volt tulajdonosi kör tagjai régóta ismerik egymást, Guller Zoltán sógora Dippold Miklós. Ruff Zoltán a Fekete-hegy vagyonkezelő résztulajdonosa volt, ő volt az, aki apportként bevitte a birtokot a vagyonkezelő Kft. tulajdonába. A projektcég ezután egy Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap tulajdonába került.
A Fekete-hegy Kft.-ből idén júniusban kiszállt a Közép-Európai V. Magántőkealap, beszállt viszont a helyére Oszkó Péter cége, az OXO Properties Holding Kft., továbbá a szintén Oszkó által ügyvezetett Kapolcs Vendégház kft., amelynek már nem Oszkó Péter, hanem a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány a tulajdonosa. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Oszkó-Jakab Natália, Oszkó Péter felesége.
A Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány szervezi egyebek mellett a kapolcsi Művészetek Völgye, a tállyai Kerekdomb fesztiválokat, és további vidéki rendezvényeket, kuratóriumi tagok Oszkó-Jakabon kívül Böszörményi-Nagy Gergely és Kui Médea. A Fekete-hegy Kft. ügyvezetőjét is lecserélték: Dippold Miklós helyett immár Nánási Zoltán Sándor vezeti a céget. Nánási 2021-óta az Oxo Properties ügyvezetője is.
Az már a balatonhenyei birtokról szóló tavalyi cikkünkből kiderült, hogy a Bajnai-kormány egykori pénzügyminisztere beszállt a projektbe, akkor ugyanis több ellenzéki politikus is felvetette, hogy valójában Orbán Ráhel és Tiborcz István legújabb nyári palotája készülhet a festői településen. Erre reagálva Nánási Zoltán, az Oxo Properties ügyvezetője akkor azt közölte, hogy az ő befektetésük a birtok, mert megvették a projektcéget a Tiborczhoz köthető alapkezelőtől. A cégnyilvántartásban ez a fejlemény azonban csak az idei évben jelent meg.
A strómanvádra reagálva Oszkóék tavaly úgy fogalmaztak, hogy „az OXO Properties Holding Kft. üzleti céllal végez ingatlanbefektetéseket, saját üzleti stratégiája megvalósításaként. Erre tekintettel a kérdés, hogy kinek a részére hajtjuk végre a balatonhenyei fejlesztést nem egészen értelmezhető, tevékenységünk végzése kizárólag saját cégünk nevében és javára történik.”
Oszkó Péter befektetése a Tiborcz Istvánhoz köthető alapkezelőnél a balatonhenyei óriásbirtok | atlatszo.hu
Két hete részletesen bemutattunk egy nagyszabású, hatalomközelinek látszó balatonfelvidéki ingatlanberuházást, amiről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és más ellenzéki politikusok azt vélelmezik, hogy a miniszterelnök lánya és veje állhat a háttérben. Cikkünk megjelenése után váratlan fordulatként Oszkó Péter, a Bajnai-kormány egykori pénzügyminiszterének cége, az Oxo Properties Holding Kft. közleményt adott ki arról, hogy tavaly megvásárolták a Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.-hez tartozó Közép-Európai V. Magántőkealap befektetési jegyeit, így most már az ő beruházásuk a hatvanpusztai Orbán-majorsággal vetekedő méretű ingatlanegyüttes.
Nyitókép: A Fekete-hegy Kft. balatonhenyei birtoka 2022 júliusában – olvasónk felvétele. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.
|
Tovább terjeszkedik Balatonhenyén az Oszkóék portfóliójába került birtok volt tulajdonosa
|
16,8 hektárnyi földet: gyümölcsösöket, szőlőket, réteket, szántókat vásárol Balatonhenye külterületén Dippold Miklós, a falu végén található “óriásbirtok” korábbi résztulajdonosa, Guller Zoltán miniszteri biztos sógora. A Dippoldtól és Gullertől egy Tiborcz Istvánhoz köthető alapkezelőn át Oszkó Péter volt pénzügyminiszter vagyonkezelő cégéhez került projektcég, a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft. tulajdonosi körébe eközben közvetve egy olyan alapítvány is bekerült, amelynek Oszkó Péter felesége, Oszkó-Jakab Natália a kuratóriumi elnöke.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/08/17/tovabb-terjeszkedik-balatonhenyen-az-oszkoek-portfoliojaba-kerult-birtok-volt-tulajdonosa/
|
2022-08-17 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Az idei nyár egyik legnagyobb közéleti trollakcióját Csányi Sándor vállalta magára. Az OTP elnök-vezérigazgatója július végén az esztergomi MCC Feszten azzal „bökdöste” a színpadon a Magyar Bankholding (MKB) egyik csúcsfejét, hogy ugyan mondja már el, kik a nemzetinek mondott pénzintézet meghatározó tulajdonosai. A megszólított Puskás András úgy reagált, hogy bizonyos „alapok” birtokolják a bank többségét, melyekről jelentek is meg információk a sajtóban. Jelentek meg bizony, csak nem a Fidesz központi médiumaiban vagy a tőzsdei oldalakon, hanem például olyan „zuglapokban”, mint a Válasz Online. Ahol is igazoltuk, hogy fél tucat – jórészt Mészáros Lőrinc és a Matolcsy-kör által kezelt – tulajdonosrejtegető magántőkealapra építették a holdingot.
Ennél is nagyobb „show”, hogy a kormányzat idén májusban hét darab – útügyi referenciák nélküli – magántőkealapot hozott ki győztesnek az évszázad tenderén, amely a gyorsforgalmi hálózat 35 éves bővítéséről, fejlesztéséről, üzemeltetéséről, karbantartásáról szól. A G7 gazdasági portál számítása szerint a teljes megbízás mai áron mintegy 5,5 ezer milliárd forintot jelent – ez a legnagyobb összegű közbeszerzés Magyarországon 2010 óta, sőt az egész EU-ban is csak öt jelentősebb értékű tendergyőzelem akadt. Lenti leltárunkból kiderül, hogy azóta a hét nevenincs magántőkealap összesen nyolc céget alapított a 2058-ig tartó projektre; ezek mindegyike „hordozza” az MKIF (Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő) előtagot, s természetesen az összes társaság a magántőkealapokon nyugvó MKB-nál vezeti a számláját. Mi több, még a vállalkozások két főhadiszállása, a budaörsi Akron Park Irodaház és budai Fotex Plaza is magántőke-, illetve ingatlanalapos tulajdonban van, vagyis az egész autópálya-óriásbiznisz „tocsog” az átláthatatlanságban. Szép hagyomány ez Magyarországon, hiszen az MSZP-korszakban minden nagyobb államipénz-leszívás mögött csak sejteni lehetett Puch László pártpénztárnokot, de látni nem – az Orbán–Simicska-érában pedig egy ország találgatta, hogy kié lehet a Fidesznek akkor kedves infrastruktúra-fejlesztő részvénytársaság, a tényleges tulajdonosát ügyesen bújtató Közgép. Aztán tíz éve csak kiderült, hogy „a Lajosé”.
De térjünk vissza a mai magántőkealapos ügyletekhez! Minden titkolózás ellenére nyilván jelent valamit, hogy
a 35 éves sztrádakoncesszió elnyerésében érintett pénzalapokat Mészáros Lőrinc és állandó „koalíciós” partnere, a kormánytagok jachtoztatását is vállaló Szíjj László érdekeltségei kezelik.
Azt is hivatalos közbeszerzési dokumentum igazolja, hogy az MKIF-cégek legjelentősebb alvállalkozói a két üzletember építőipari érdekeltségei lesznek (Mészáros és Mészáros Zrt., Duna Aszfalt Zrt., Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. és a Simicska csőréből kiénekelt Közgép). Magyarul: a NER nagyágyúi a mostani szűk esztendőkben is kiszámítható, folyamatos bevételhez jutnak majd, a kapacitásaikat garantáltan le tudják kötni, vagyis az eddigi kvázi monopolhelyzetükből szinte versenymentes, manifeszt egyeduralom lesz. Lázár János új építésügyi miniszter meg utólag is bosszankodhat, hogy a kormány a magyar forgalmi hálózat legjobb, pénzügyileg leginkább „kiaknázható” részét szervezte ki alóla (évtizedekre), a kisebb és tönkrement utakat pedig az állam – jelen esetben: az ő – nyakán hagyta.
Ennek megfelelően Lázár majdnem az összes eddigi köztulajdonú infrastruktúra-fejlesztő céget beszántja, a megmaradt feladatokat a minisztériumi struktúrába tagolja, s – ahogy a Telex írta – valószínűleg csak a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t őrzi meg tartósan önálló entitásként. Utóbbi felel ugyanis ama szakaszok karbantartásáért, amelyek nincsenek benne Mészáros és Szíjj 35 éves csomagjában. A Magyar Közút tehát kulcsintézmény lesz a jövőben is, ezért keltett némi sajtófigyelmet, hogy a minap a 2011 és 2014 közötti nemzeti fejlesztési miniszter, az akkor informális Simicska-delegáltként emlegetett Németh Lászlóné lett a nonprofit zrt. felügyelőbizottsági elnöke. (Némethné – kevésbé hangsúlyos – utófoglalkoztatásáról Lázár már korábban is gondoskodott: 2016-ig megtartotta a Miniszterelnökségen nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkárként, majd mint a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos juttatta felügyelőbizottsági tagsághoz az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-nél és az Országos Dohányboltellátó Kft.-nél a már nyugdíjas exkollégát).
Németh Lászlóné aktuális pozícióinál persze lényegesebbnek tűnik, hogy kik lesznek a Mészáros–Szíjj-érdekkör MKIF-vállalatainak menedzserei az elkövetkezendő években. Lássunk csodát, itt is egykori Simicska-stábtagok rúghatnak labdába – ráadásul olyanok, akiket az Orbán Viktorral való 2015-ös Nagy Szakítás után többnyire ellenségként, árulóként kezelt a fideszes nyilvánosság. A friss cégalapítási dokumentumokban vettük észre, hogy az MKIF-csoportban a fejlesztési divíziót az a Farkas Imre vezérigazgatja, aki szintén egyértelmű Simicska-küldött volt – közigazgatási államtitkárként – először az agrártárcánál, majd Némethné minisztériumában. A Leningrádi Katonai Térképészeti Iskolában végzett Farkas első botrányai túlárazott térképészeti légifelvételek körül „fortyogtak”, majd lobbistaként részt vett az akkori moszkvai agrárattasé körüli vízummutyiban. Simicska Lajos ejtése után őt is mellőzte a nagypolitika, majd nemrég Mészáros Lőrinc „váratlanul” felvásárolta régi geodéziai cége felét, most pedig az MKIF egyik vezérpozíciójába helyezte. Alábbi gyűjtésünkből kiolvasható, hogy Farkason kívül kulcsszereplő lett még az új MKIF-szervezetben Szőke Gábor, aki – mint a Közgép volt felsővezetője – anno ugyancsak Simicska jobbkezeként „vonult be” a híradásokba. Az MKIF-igazgatóságokban rajtuk kívül ott ül még a szintúgy a Simicska-időszakban pallérozódott Lukács Krisztián, a fideszes önkormányzatok tanácsadójaként elhíresült Provital Zrt. egyik ősatyja; ő később a Tiborcz István-féle keszthelyi jachtkikötőügyben is megvillant.
A sajátosan értelmezett hazai kapitalizmusban persze normálisnak hat, hogy a piac és az állam határán mozgó pártelkötelezett figurák egyszer a kormányzatban, egyszer a közpénzeket felszívó „magánszektorban” kapnak széket maguk alá – a külügyminiszter Szíjj László-féle hajóztatása óta legalábbis nyilvánvaló, hogy a NER legteteje lényegében egy tulajdonosi körként működik.
Az egykori Simicska-stáb mostani autópályás-közutas visszatérése mégis meglepő, hiszen évek óta elfeledett potentátok robbannak most be újra a legnagyobb jelentőségű „nemzeti” projektekbe.
Szó sincs persze arról, hogy kizárólag Simicska Lajos emberei számára van visszaút a hatalomba. Akadnak más főnixek is – például Varga Judit igazságügyi miniszter férje, Magyar Péter, aki idén év elején saját kezdeményezésére távozott a közszférából, konkrétan a Diákhitel Központ éléről. Aztán nemrég a magántulajdonban lévő, de állami pénzekkel töltött tőkealapokat kezelő Hodler Zrt. jogi vezetője és befektetési tanácsadója lett, Lázár János őt is gyorsan beültette a Magyar Közút igazgatóságába, sőt az MKB Bank szeptember 1-jei rendkívüli közgyűlésén a NER-pénzintézet felügyelőbizottságába is bebocsáttatik. Nála kisebb álláshalmozó a Magyar Közút egy másik új igazgatósági tagja, Bitay Márton – őt 2019-ben az Agrárminisztérium államtitkári székéből mentették fel.
A hazai útbővítés és -üzemeltetés új csúcsszervei és kulcsszereplői
I. MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt. és társvállalataik – a 35 éves autópálya-koncesszió győztesei által frissen alapított magáncégek
A kormány magántőkealapoknak (Themis, Konzum PE, Opus Bridge, Opus New Way, Cronus, Vesta, Via) szervezte ki a hazai autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát 2023-tól a következő 35 évre – ezeket a pénzalapokat pedig Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei kezelik. A Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott dokumentáció szerint a két szövetséges üzletember közös irányítású vállalatokat alapít a feladatra. Mára létre is hozták az összesen nyolc egységből álló cégcsoportot, amely természetesen az összes bankszámláját a Mészáros-féle MKB-nál nyitotta. A legjelentősebb társaság a 18,4 milliárd forint jegyzett tőkéjű, a Szíjj és a felcsúti kolléga által menedzselt alapok által felesben tulajdonolt MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Ennek székhelye stílszerűen az M1–M7-es sztráda kivezető szakaszánál, a budaörsi Akron Park Irodaházban van, melyet persze a háttérben ugyancsak egy Mészáros menedzselte magántőkealap (Status Property) birtokol. A MKIF-csúcscég vezérigazgatója a fent már bemutatott Farkas Imre a Simicska-istállóból, az igazgatóság tagja rajta kívül az ugyancsak exsimicskista Szőke Gábor és Lukács Krisztián (korábban Provital Zrt., Keszthelyi Yachtkikötő Zrt.), a régóta a Mészáros Groupot erősítő Németh Tamás, a bankholdingos projektet sokáig menedzselő Vida József, továbbá az ismeretlen előéletű Szénási Tamás. Ugyanitt a felügyelőbizottság Szíjj László és Mészáros Lőrinc legszorosabb családtagjaiból, lekötelezettjeiből verbuválódott (Szíjj Berta, Magi Julianna, Vörös József, Barna Zsolt). A második legfontosabbnak tűnő, 4,6 milliárdos jegyzett tőkéjű vállalatot MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt. névre keresztelték; ennek székhelye az ikonikus Fotex-székház a főváros budai oldalán (melynek tulajdonjoga egy éve szállt át a Szíjj László által kezelt Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alapra). Az infrastruktúra-üzemeltető esetében a fele-feles tulajdonosi megoszlás, az igazgatóság és a felügyelőbizottság ugyanaz, mint a fejlesztőcégnél, csak a vezérigazgató más: ő Kovács Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2012 és 2016 közötti fejlesztési és felújítási igazgatója. Akad még további hat MKIF-segédcég az eddigi kettő mellé: a 150-150 millió forintos jegyzett tőkéjű MKIF Primus Zrt. és MKIF Secundus Zrt. közül az elsőt a Mészáros-, a másodikat a Szíjj-féle magántőkealapok hozták létre, a 20-20 milliós MKIF Quartus és MKIF Sextus Zrt. a felcsúti milliárdoshoz, az MKIF Tertius Zrt. és az MKIF Quintus Zrt. pedig a tiszakécskeihez tartozik. A latin számokat követő „egyeskét”, „négyeskét” és „hatoskát”, tehát a Mészáros-portfoliót Németh Tamás vezeti – felügyelőbizottság nélkül –, s ezek a társaságok ugyancsak a budaörsi Akron Park Irodaházban üzemelnek. A „ketteskét”, „hármaskát” és „ötöskét” pedig Szőke Gábor irányítja a Fotex Plazától egy kőhajításra lévő MOM Park egyik irodaegyütteséből. Utóbbi három cégnek jutott saját felügyelőbizottság is, amely a családi belterjesség netovábbja: Szíjj László egyik gyermeke (Berta) mellett a másik lányának férjét (Polyák József) is bevették a buliba. Hogy az itt elsorolt nyolc vállalat között pontosan hogyan osztják majd el a 35 éves autópályakezelés és -fejlesztés alfeladatait, talán hamarosan a nyilvánosság is megtudhatja.
II. Magyar Közút Nonprofit Zrt. – a kormányzat „nyakán” maradt úthálózat kezelője
A mintegy 6 ezer főt foglalkoztató, gazdasági mutatói alapján az ország első tíz állami cége közé tartozó társaság tulajdonosi jogait az Építési és Beruházási Minisztérium gyakorolja. Lázár János tárcavezető meglepetésre nem váltotta le a 2017 óta regnáló vezérigazgatót, Szilvai József Attilát, viszont most augusztus 1-jétől fölé ültetett egy kormányzati sztárokból álló igazgatóságot. A testület elnöke – havi 600 ezres tiszteletdíjjal – Bartal Tamás helyettes államtitkár, aki számos eddigi közfunkciója mellett arról is híres, hogy ő a miniszterelnöki évértékelők szervezőjeként jegyzett Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alapítványának (Soli Deo Gloria) elnöke. Az igazgatóság tagja még – fejenként havi 375 ezer forintos megbízási díjért – a fent körülírt Magyar Péter, a korábban földügyi államtitkárként működő, majd felmentett Bitay Márton, továbbá két szakmabeli szereplő (Pozsgai-Simon Dóra, Mayer András János), valamint Lázár János két bejáratott bizalmasa (Palich Etelka, Patay Gábor). A felügyelőbizottság élére újoncként érkezett a régi Simicska-kör Németh Lászlónéja, továbbá mezei fb-tag lett még – a munkavállalói képviselők mellett – a miniszter két alapembere is (Grezsa István, Krakkó Ákos). Előbbi havi 500 ezer forintos, utóbbiak 300 ezres tiszteletdíjban részesülnek.
#autópálya#építőipar#Farkas Imre#Németh Lászlóné#NER#Simicska Lajos
|
Valaki nagyon megbocsátott: Simicska-emberek kezébe kerül a teljes magyar úthálózat
|
Eddig csak mínuszos hírként futott végig a sajtóban, hogy Simicska Lajos egykori főbizalmasa, Németh Lászlóné lesz a Magyar Közút felügyelőbizottsági elnöke. Pedig a helyzet pikánsabb: a kormány által 35 évre kiszervezett sztrádafejlesztés és -üzemeltetés magáncégeit is olyanok irányítják, akik a kormányfővel összekülönbözött pénztárnok-üzletember legfontosabb bástyái voltak. Például a nyitóképünkön Némethné mellett figyelő egykori államtitkár, a vízummutyikat is segítő Farkas Imre, valamint a kitaszított milliárdossal mindig egy lapon említett Szőke Gábor. Az államkapitalista „posztozkodás” során persze nem csak Simicska hívei kelnek új életre: a közszférától az év elején visszavonult Magyar Péter – Varga Judit miniszter hitvese – ugyancsak közutasként tér vissza a NER első ligájába.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2022/08/17/sztradakoncesszio-magantokealap-meszaros-simicska-emberek/?fbclid=IwAR1uEpG1rpMW_uOaDFWwB4aYGOBUGScxuq1ZYUj9_RMKHJYxklgI4vnjiMw
|
2022-08-17 17:21:10
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2017. december 21-én írták alá azt a szerződést, amely alapján elindulhatott a „Jobb, mint az Otthon” Támogatott lakhatás Hajdú-Bihar megyében című program, amelyre az Európai Unió 2,41 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított. A projekt keretében szociális otthonok férőhelyeit váltják ki új lakóotthonok építésével, valamint meglévő épületek felújításával Bárándon, Derecskén, Püspökladányban és Szerepen. Az SZGYF honlapján olvasható leírás szerint a beruházás „elősegíti a fogyatékossággal élő, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek igényeire reflektáló, magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kialakítását”.
A projektet egy nagyobb, az Európai Unió által finanszírozott intézményiférőhely-kiváltási program keretében indították el, amelynek a felhívásában az EMMI azt írja, a kezdeményezésre azért van szükség, mert a meglévő nagylétszámú intézmények sok esetben az adott település szélén, korszerűtlen épületekben működnek, nem biztosítják a tényleges társadalmi integrációt, valamint nem feltétlenül alkalmasak az egyéni képességekre és szükségletekre alapozott szolgáltatás nyújtására. A program célját a következőképpen fogalmazták meg: „a fogyatékossággal élő, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, a célcsoportok vonatkozásában engedélyesenként 50 főnél nagyobb intézményi ellátási forma teljes körű kiváltása, és a lakók igényeire reflektáló, magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kialakítása”.
A „Jobb, mint az Otthon” szakmai terve szerint a hajdú-bihari projekt keretében 249 férőhely kiváltását tervezték. Ebből 72 a fogyatékossággal élő személyek ellátását, 95 pszichiátriai ellátást, 82 pedig szenvedélybetegek ellátását biztosító férőhely.
Évek óta üresen állnak a házak
A projekt fizikai megvalósítását 2018 augusztusában kezdték el, ugyanaz év októberében pedig bokrétaünnepet tartottak Derecskén, annak örömére, hogy kialakították az első épület tetőszerkezetét. „A Bihari Egyesített Szociális Intézmény Derecskei Humán Szolgáltató Otthona lakói a következő év során költözhetnek át a Derecskén épülő 12 férőhelyes lakóépületekbe” – olvasható az SZGYF honlapján közzétett beszámolóban, amely azt is megemlíti, hogy Verdó György, a szervezet Hajdú-Bihar megyei kirendeltségének igazgatója az ünnepi beszédében elmondta, a projekt sikeres és a tervezett ütemben haladó megvalósítása sok ember közös akaratának és áldozatos munkájának az eredménye.
Most 2022 van, közel 4 év telt el a bokrétaünnep óta. 2021 tavaszára minden ház felépült nemcsak Derecskén, hanem Bárándon, Püspökladányban és Szerepen is, de máig nem költözött beléjük senki. Verdó Györgyöt ugyanakkor 2020-ban felmentették a tisztségéből.
A beruházás befejezési határidejét összesen négy alkalommal tolták ki a megvalósítás folyamán. A minisztériummal kötött támogatási szerződés szerint az első céldátum 2018. december 31. volt. Ezt először 2019. december 31-re, majd 2021. június 30-ra, tavaly júniusban pedig 2022. december 31-re módosították – ez a jelenleg érvényes határidő.
A város perifériáján kapott helyet több lakás is
Idén július 25-én személyesen is megnéztük a program keretében Derecskén épült 5 házat, miután egy olvasónk arról informált minket, hogy a városi szóbeszéd szerint a projekt csak az ingatlanok miatt valósul meg, a jelenleg szociális otthonban élők pedig valójában nem fognak beköltözni a lakásokba – a pletyka szerint tehát valaki(k) arra játszhat(nak), hogy az uniós szabályozásnak megfelelően a projekt befejezésétől számított 5 év letelte után nem lesz kötelező szociális célra használni az épületeket.
Ami elsőre feltűnő volt számunkra, hogy több helyszín (elsősorban a Mikes Kelemen, a Bors és a Bajcsy-Zsilinszky utcai) is a település perifériáján található, ez az alábbi térképen is szemmel látható. Ez abból a szempontból vethet fel kérdéseket, hogy az európai uniós kezdeményezésnek a felhívás szerint éppen az érintett személyek társadalmi integrációja lett volna az egyik legfontosabb célkitűzése, ehhez képest több esetben is csak a város belterületének szélén kaptak helyet.
Maguk az ingatlanok kívülről nézve mind kifogástalan állapotban vannak, az uniós támogatásról szóló tájékoztatásra ugyanakkor nem mindegyik helyszínen helyeztek hangsúlyt. Nagy hirdetőtáblát csak a Mikes Kelemen utcában használtak, egy-egy kis táblát helyeztek el a kerítésre a Bajcsy-Zsilinszky és a Kossuth utcában, a Móricz utcában csak az ablakba ragasztottak ki egy lapot, a Bors utcában pedig semmiféle információval nem találkoztunk.
Az ingatlanok szomszédságában élők megerősítették nekünk az értesülésünket: a házakban nem lakik senki, nem is voltak lakói sosem. Többen említették, hogy valaki rendszeresen jár egy autóval ezekhez a lakásokhoz, de se azt nem tudták megmondani, ki az, se azt, hogy mit csinál ott.
Az ingatlanok sorsával kapcsolatban kerestük Vitányi Istvánt (Fidesz), a térség országgyűlési képviselőjét, valamint Bordán Szabolcsot (Fidesz), Derecske polgármesterét, de egyikük sem reagált a levelünkre.
Csak az év vége után tudják „számszerűsíteni” a drágulást
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság az érdeklődésünkre közölte, hogy az érintett ingatlanok állami tulajdonban vannak, a fenntartásukról az SZGYF és a megvalósításban részt vevő intézmény (a Bihari Egyesített Szociális Intézmény) közösen gondoskodnak. A főigazgatóság arról tájékoztatta a szerkesztőségünket, hogy az ellátott személyek egyelőre azért nem költözhettek be a lakásokba, mert jelenleg is folyamatban van a megvalósításuk, „az ellátottak költözése a kapcsolódó projektelemek együttes megvalósulását követően válik lehetővé”.
Hogy megtudjuk, konkrétan milyen elemek hiányoznak még a program teljes megvalósulásához, újabb levelet írtunk az SZGYF-nek. A szervezet sajtóosztálya kifejtette, hogy a projekt kötelezően vállalt feladata egy úgynevezett szolgáltatási gyűrű kialakítása, amelyet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993-as törvény határoz meg pontosan. „A szolgáltatási gyűrű szolgáltató központjának kialakítása és az eszközbeszerzések vannak jelenleg megvalósítás alatt” – közölték. A válaszból az is kiderült, hogy a szolgáltató központ biztosítja a törvény szerinti kötelezően nyújtandó olyan szolgáltatásokat, mint az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás vagy a támogatószolgálat. „A működéshez (beköltözéshez) szükséges szolgáltatói bejegyzés kérelmezése a projektelemek megvalósítását követően nyújtható be” – írták.
Az SZGYF a program megvalósításának jelentős csúszását a „projektet érintő gazdasági változásokkal” magyarázta, amelyek hatással voltak a beszerzési tevékenységekre. A főigazgatóság megfogalmazása szerint ezek (mármint a beszerzési tevékenységek) összhangjának megteremtése miatt át kellett tervezni a projekt mérföldköveit. Azt ígérik, a beköltözés a projekt időtartamán belül (tehát a jelenlegi határidő alapján idén december 31-ig) megtörténik, de hozzátették, hogy ez jelenleg az engedélyeztetési eljárások függvénye.
Megkérdeztük azt is, hogy mekkora költségnövekedést okozott a csúszás a programban. Erre azt válaszolták, hogy „a projektcélok elérése érdekében szükséges volt a projekt finanszírozását áttervezni, mely a lebonyolítási időszak ismert gazdasági okaiból származik, ennek mértéke a projekt lezárását követően számszerűsíthető”. Tehát egyelőre nem tudják megmondani, mennyivel nőnek a 2017 óta tartó program költségei.
Lakossági felháborodás kísérte a projekt megvalósulását
Habár az SZGYF a válaszaiban csak gazdasági indokokat említ, a beruházás egyéb okokból sem haladt zökkenőmentesen. Országos médiafigyelmet váltott ki például, hogy a Püspökladány központjába, a Bene Gyula utcába tervezett két ház felépítése komoly lakossági tiltakozással járt. A tervek szerint ide a Bárándi Humán Szolgáltató Otthon ellátottjai költöznének. A 444 az esetről 2018 augusztusában azt írta, a lakosság nagy részét az építkezés megkezdéséig nem tájékoztatták a programról, részben ennek tudható be, hogy egy népes helyi Facebook-csoportban még petíciót is indítottak az épületek felhúzása ellen. Az indulatok elszabadulása miatt aztán összehívtak egy lakossági fórumot – hétköznapra, munkaidőben, mégis megtöltve a helyi művelődési központ nagytermét.
2019 februárjában a Magyar Hang azt írta, a helyszínen gyűjtött tapasztalataik szerint a lakossági félelmek azóta sem oldódtak. A lap arról is beszámolt, hogy az SZGYF a tiltakozások miatt 2018 decemberében felajánlotta, hogy az önkormányzat cseretelekkel bruttó 134 millió, anélkül pedig bruttó 178 millió forintért megvásárolhatja az épülő ingatlanokat. Ezt azonban a helyi képviselő-testület nem vállalta, csak 80 millió forintot adtak volna a két házért.
Elkerítették őket
Bodó Sándor (Fidesz) országgyűlési képviselő, akkoriban foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 2021 júniusában a Haonnak nyilatkozott arról, hogy a projekt püspökladányi része végül úgy valósult meg, hogy egy magas kerítést építettek a házak köré, árnyékoló ablakokat építettek be, az épületek bejáratait pedig a Bene Gyula utcáról máshová helyezték. „Azt gondolom, a mostani programot a feleknek nem sikerült elhelyezni a város közéletében” – ismerte el a politikus.
A Magyar Hang 2019 márciusában beszámolt arról, hogy az egész projekt alapjául szolgáló szakmai terv hemzseg a plagizálástól, úgy kalkuláltak, hogy a 234 oldalas dokumentum kétharmadát ollózták össze internetes oldalakról, más pályázatokból és intézményi programokból, méghozzá forrásmegjelölések nélkül, minderre pedig összesen bruttó 21,2 millió forintot költöttek.
Ugyancsak a Magyar Hang írta meg 2019 szeptemberében, hogy habár a program keretében építendő házak már elkészültek, a kivitelező hajdúböszörményi székhelyű, a közbeszerzési eljárásokon évek óta sikert sikerre halmozó Tömb 2002 Kft. után „földhányások és elvégzetlen munka maradt”, nem fúrtak ki megfelelően egy kutat, a lap újságírója pedig egy összedőlt kerti bódét is talált az egyik püspökladányi épület udvarán.
„Most már ne rohanjunk” – mondta az államtitkár
Nem ez a SZGYF egyetlen Hajdú-Bihar megyei férőhelykiváltó projektje, amely komoly késésben van az eredeti elképzelésekhez képest. Szintén a Tömb 2002 Kft. a kivitelezője annak a beruházásnak, amelynek keretében a kevesebb mint 3000 lakossal rendelkező Sárrétudvariban (itt él és volt korábban polgármester Bodó Sándor fideszes országgyűlési képviselő) a Debreceni Szociális Szolgáltató Központ telephelyeit kiváltandó 6 tizenkét férőhelyes házat építenek fel 864 millió forint európai uniós támogatásból. A projekt szakmai terve szerint a fizikai befejezésnek 2018 utolsó negyedévében kellett volna teljesülnie, ehhez képest a támogatási szerződés számos alkalommal történt módosítása után a jelenlegi befejezési határidő 2022. december 31. (tehát ugyanaz, mint a másik hajdú-bihari program esetében).
Sárrétudvariban maga az építkezés is lassan haladt, 2021 nyarán a Haon említett cikkében Bodó Sándor úgy fogalmazott, hogy „Sárrétudvari jár a sor végén”. A Haon egy másik, ekkoriban közzétett anyagában a képviselő a projekt kapcsán arról beszélt, most nagyon oda kell figyelniük, hogy minden apró szakmai részlet a helyén legyen. „Most már ne rohanjunk, egy-két hónapon már semmi nem múlik, de legyen ez jól megcsinálva minden településen” – mondta a politikus.
2017 óta egyetlen ilyen projektet sem fejeztek be Magyarországon
Az SZGYF honlapján összesen 22 projektet sorolnak fel, amelyeket a 2017-ben kiírt EFOP-2.2.2. pályázat keretében indítottak el. Ezek közül az oldalon olvasható információk alapján még egy sem valósult meg teljesen, a határidők többszöri csúsztatásával az új céldátum mindegyik esetében 2022. december 31.
Ahogy a fenti példákból is láttuk, az, hogy a projekteket nem fejezték be, nem jelenti azt, hogy nem is épült meg semmi. A hajdú-bihari állapotokhoz hasonlóról számolt be többek között 2020-ban a Magyar Narancs. A cikk szerint a Békés megyei Eleken és Vésztőn 630-630 millió forint uniós támogatásból már 2019-ben felépültek a 72-72 ellátottat befogadni képes házak, amelyekbe nem költözött be senki.
Az SZGYF-et megkérdeztük, mi az oka annak, hogy az országban még egyetlen projektet sem sikerült maradéktalanul megvalósítani. Írásunk megjelenéséig nem reagáltak a levelünkre. Amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Az érdekvédelmi szervezet már az induláskor a program leállítását kérte
|
Évek óta üresen állnak az európai uniós milliárdokból megépített lakóotthonok
|
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján olvasható információk szerint Magyarországon még egyetlen 2017-ben indult férőhelykiváltó programot sem fejeztek be. Kérdeztük a szervezetet a hajdú-bihari projekt csúszása miatti költségnövekedésről, de azt válaszolták, hogy ezt csak a megvalósulás, a legfrissebb határidő szerint december 31. után lehet „számszerűsíteni”. Vannak házak, amelyek már 2019-re elkészültek, de máig nem költözhetett beléjük egyetlen fogyatékossággal élő, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg sem.
| null | 1 |
https://www.debreciner.hu/cikk/10883_evek_ota_uresen_allnak_az_europai_unios_debreciner
|
2022-08-11 14:02:00
| true | null | null |
Debreciner
|
2022 augusztus 19., 09:52
comments 6
Egy csütörtöki módosítással a kormány bevette a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek közé azt az infrastruktúra-fejlesztést is, ami a kínai CATL betelepülését készíti elő a debreceni Déli Gazdasági Övezetben. A kínai cég, ami a világ legnagyobb akkumulátorgyártója, itt hozza létre második európai üzemét mintegy 3000 milliárd forint értékben. A most megjelent határozat szerint a magyar kormány 2026-ig nettó 87,7 milliárd forinttal támogatja a beruházást.
Ebből a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. 45 milliárdot kap az átviteli hálózati fejlesztések megépítéséhez;
a Mészáros Lőrinc céguniverzumába tartozó OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. 16,6 milliárdot kap hálózati fejlesztések megépítéséhez;
a MVM Démász Áramhálózati Kft.-nek 1,7 milliárd jut hasonló feladatokra.
Debrecennek 24,4 milliárdot biztosítanak az önkormányzat által fizetendő teljesítményarányos csatlakozási díj, területszerzés és előkészítés, valamint projektkoordináció költségeinek megfizetéséhez. (Ebből 3,9 milliárd visszatérítendő támogatás.)
|
Mészáros Lőrinc cégének is jut állami támogatás a kínai akkugyár előkészítésénél
|
Egy csütörtöki módosítással a kormány bevette a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek közé azt az infrastruktúrafejlesztést is, ami a kínai CATL betelepülését készíti elő a debreceni Déli Gazdasági Övezetben. A kínai cég, ami a világ legnagyobb akkumulátorgyártója itt létre második európai üzemét mintegy 3000 milliárd forint értékben.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/08/19/meszaros-lorinc-cegenek-is-jut-allami-tamogatas-a-kinai-akkugyar-elokeszitesenel
|
2022-08-19 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Egyetlen év alatt közel 1600 fővel növelte alkalmazottai számát az elsősorban takarítási tevékenységre koncentráló B+N Referencia Zrt. A közbeszerzéseken taroló, kormányközeli cég ezzel az ország egyik legnagyobb foglalkoztatójává vált: alig egy tucatnyi olyan vállalat van, amely náluk is több embernek ad munkát.
A B+N Zrt. alkalmazotti létszámának rohamos növekedése korántsem új jelenség, évek óta tart. A társaság tíz évvel ezelőtt még csak nagyjából ezer embernek adott munkát, most júniusban viszont már közel hétezret foglalkoztattak.
Ráadásul ez csak magának a B+N Referencia Zrt-nek a létszáma. A cégnek több hazai leányvállalat is van, amelyek közül néhánynál szintén sokan dolgoznak. A júniusi adatok szerint a teljes hazai létszám már a 7600 főt közelítette. Emellett a csoport néhány éve külföldi terjeszkedésbe kezdett, így már a határokon túl is szép számmal vannak alkalmazottaik: honlapjuk szerint összesen közel 20 ezer embernek adnak munkát.
A vállalat jelentős részben állami megrendelésekből él. A társaságról tavaly ősszel írtunk hosszabb cikket, bemutatva, hogyan nyertek el egyetlen év alatt közel 500 milliárd forint értékben különböző közbeszerzéseket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA takarítócég, amely egy év alatt közel 480 milliárd forintnyi állami megrendelést kapottA B+N Kft-hez képest még a kormány házi autópályaépítője sincs sehol. A cég már rég nemcsak takarít, hanem karbantart, szerel, rágcsálót is irt.
A cég üzleti fejlődése már a korábbi években is töretlen volt, de ez a hatalmas állami megrendelés-dömping újabb lökést adott a vállalatnak. Arról azonban nincs teljesen tiszta képünk, hogy pontosan mekkorát, a B+N Zrt. ugyanis különböző okokból még nem adta le a 2021-es évről szóló beszámolóját.
Ez bármely más cégnél is gond lenne, az éves jelentés benyújtásának határideje ugyanis május vége, a B+N-nél azonban különösen problémás. A cég ugyanis a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjába is bekerült, így a jegybank, illetve a Budapesti Értéktőzsde felé is jelentési kötelezettségük van. Utóbbi épp a napokban szabott ki félmillió forintos büntetést (pdf) a vállalatra a késés miatt.
Más kérdés, hogy a bírság szinte biztosan nem fogja megroppantani a céget. A B+N Zrt, ugyanis a 2010-es évek fordulójára jellemző évi 1,5-2 milliárdos árbevételét és néhány tízmilliós adózott nyereségét már 2020-ban is nagyjából negyvenszeresére növelte, az előzetes adatok szerint pedig tavaly még innen is hatalmasat sikerült ugrani.
Utóbbit onnan lehet tudni, hogy bár a cég hivatalosan még nem tette közzé 2021-es számait, a Bisnode rendszerében azonban szerepelnek adatok a vállalat előző üzleti évéről. A céginformációs vállalattól azt az információt kaptuk, hogy ezek az előzetes beszámolóból származnak. Mindenesetre az adatbázisban elérhető számok alapján a B+N Referencia Zrt. tavaly már közel 123 milliárd forintos árbevételt és 18,6 milliárdos adózott nyereséget ért el.
A vállalatot kérdeztük arról, hogy valósak-e ezek az adatok, és arról is, miért nem adták le még a hivatalos beszámolót, cikkünk megjelenésééig azonban nem érkezett válasz. A cég egyébként június elején a coviddal, és egy új típusú beszámolóra történő áttéréssel magyarázta a csúszást (pdf). Akkor azt írták, hogy a társaság „2021. évi egyedi beszámolója várhatóan 2022. június 30-ig, illetve a konszolidált beszámolója várhatóan 2022. július 31-ig kerül közzétételre”.
|
Az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója lett a kormányközeli takarítócég
|
A jelek szerint nem csak a legnagyobb foglalkoztatók egyike a B+N Zrt, de az egyik legnagyobb árbevételű, és nyereségű cég is az országban.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20220817/az-orszag-egyik-legnagyobb-foglalkoztatoja-lett-a-kormanykozeli-takaritoceg/
|
2022-08-17 17:24:00
| true | null | null |
G7
|
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították a CATL kínai akkugyártó debreceni akkumulátorgyárának kialakítását – derült ki abból a kormányrendeletből, ami a csütörtök este közzétett a Magyar Közlönyben található.
A Contemporary Amperex Technology Co., Limited (CATL) egy 100 gigawattóra (GWh) kapacitású akkumulátorgyár építésébe fektet be Debrecenben. Ez lesz a cég második európai akkumulátorgyára a németországi üzem után.
A projekt a Déli Ipari Parkban fog megvalósulni, mintegy 3 ezer milliárd forint értékben, de úgy tudni, az infrastuktúra-fejlesztésbe a kormány is jelentős összeget invesztál: öt éven keresztül közel 88 milliárd forintot. De már idén 6,8 milliárd forintot fordítanának erre a célra.
A kormányrendeletekből az is kiderül, hogy a 88 milliárd forintos költségvetési forrásból beruházásokat hajthat majd végre többek közt a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Opus Titász Zrt. is. Ez a cég konkrétan az elosztó hálózati fejlesztések megépítését végzi majd 16, 68 milliárd forint értékben.
|
Nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás lesz Debrecenben a kínai akkumulátorgyár
|
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították a CATL kínai akkugyártó debreceni akkumulátorgyárának kialakítását. Mint kiderült, az üzem áramellátásának kialakításában Mészáros Lőrinc cége is részt vesz.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/nemzetgazdasagilag-kiemelt-beruhazas-lesz-debrecenben-a-kinai-akkumulatorgyar-251551
|
2022-08-19 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Több száz Teqball-pályát kapnak a szakképzési centrumok az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent információk alapján. Ezekből az is kiderül, hogy a Teqball Kft. 750 Teqball pályát szállíthat a szakképzési centrumok részére, és nem is kevésért,
nettó 393 millió forintért.
A közzététel nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményét az ajánlatkérő Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal közölte.
A Teqball Kft. 2013-ban alakult, tulajdonosa a luxemburgi bejegyzésű Teqball Holding S.á r.l. A cég múlt évet 2 milliárd 107 millió forint nettó árbevétel mellett 2 milliárd 72 millió adózás előtti veszteséggel zárta. Maga a Teqball Kft. a G7 egyik februári cikke szerint a különféle tao-, egyéb MLSZ-forrásokat, állami és uniós támogatásokat nézve összesen 1,5 milliárd forint támogatásban részesült. Mindez azért is különös, teszi hozzá a lap, mert a sport közel sem nevezhető világsikernek: a 2021. decemberi világbajnokság meccseinek nézettsége a YouTube-on 3-4 ezer megtekintésnél járt a mérkőzések után 2-3 héttel. A szövetség honlapjának adataiból pedig az derül ki, hogy világszerte 52 verseny volt 2021-ben.
A Teqball egyik kifejlesztője a milliárdos Gattyán György.
A Teqballt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször népszerűsítette már a Facebookján, tavaly májusban pedig egy ilyen asztal átadóján vett részt a Helsinki Olimpiai Stadionban.
|
Közel 400 millióért vesznek Teqball-asztalokat a szakképzési centrumok
|
750 ilyen pálya kerülhet a centrumokhoz.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220811_szakkepzes_szakkepzesi_centrum_teqball
|
2022-08-11 10:07:00
| true | null | null |
HVG
|
Az ingyenes étkeztetésre igényelt támogatásokat nem használták fel teljes mértékben, annak jelentős részét bankautomatákban felvették, majd cipősdobozokban szállították a bűnszervezet vezetőinek. A Pünkösdi Egyház vezetőinek kezdeményezésére alakultak a népkonyhák 2017-től kezdődően, Budapesten ezer főre igényeltek támogatást, de Békés, Csongrád és Borsod megyékben is működtették a rászorulók számára fenntartott ingyenes étkeztetést.
A fővárosban az ezer fővel induló népkonyha támogatási igényét egy idő után már 24 ezer főre nyújtotta be az egyházi szervezet, miközben az üzemeltető cégeket folyamatosan cserélték, végül már csak a fiktív számlázással foglalkoztak. Az elcsalt pénz jelentősebb része a Pünkösdi Egyházhoz köthető szervezet osztrák és magyar bankszámláin landolt. A bűnszervezet vezetői előre eltervezték, milyen módon mossák tisztára az elcsalt pénzt: összesen 4 milliárd forint adományról szereztek hamis iratokat, ebbe a műveletbe egyikőjük 74 éves édesanyját is bevonták.
Az ügy Békés megyében pattanhatott ki, még 2019-ben a hvg.hu írt arról, hogy Tótkomlóson gyanakodva nézték a helyi képviselők a népkonyha homályos hátterű működését, ezért beszámolót kértek a Pünkösdi Egyház vezetőitől. A képviselők nem voltak elégedettek a válaszokkal, még azt sem sikerült akkor tisztázniuk, hogy milyen forrásokat használ fel a szervezet a népkonyha működtetéséhez. A hvg.hu még 2019-ben megkereste az egyházi szervezetet, a normatívát utaló Államkincstárat is, válasz sehonnan nem érkezett. Ekkor azonban az már világos volt, hogy a normatívát biztosítóknak is vannak aggályai, mivel már 2019 januárjától csak úgy lehetett a ingyenes étkezést igénybe venniük a rászorulóknak, ha a tajszámukat leadták a népkonyhán. A magyarnarancs.hu is írt az ügyről, annak már a nyomozási stádiumában, így az már korábban is ismert volt, hogy nyomozás folyik a Pünkösdi Egyház tevékenysége nyomán, és hogy két békés megyei vezetőt már le is tartóztattak.
A 20 lefoglalt ingatlan, 76 bankszámla, 7 motor értéke 7,5 milliárd forint, ezzel az elcsalt pénz jelentősebb része megtérül. A bűncselekmény a NAV közleménye szerint az egyházi szervezet hitéleti és egyéb szociális tevékenységét nem érinti.
|
Milliárdokat csalt el az egyik egyház népkonyhái mögé bújva a bűnbanda
|
Az egyházi szervezet irányítói dolgoztak saját zsebre a népkonyhák működtetésével, összesen nyolcmilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. A vezetőket letartóztatták, bankszámláikat lefoglalták.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220811_Milliardokat_csalt_el_az_egyik_egyhaz_nepkonyhai_moge_bujva_a_bunbanda
|
2022-08-11 10:19:00
| true | null | null |
HVG
|
Vádat emeltek egy bűnszervezet tagjai, strómanok és beszervezőik ellen, akik szervezetten, egy céghálózaton keresztül csalták el az áfát, és ezzel 2013-2016-ban 2,7 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek – tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség csütörtökön az MTI-t.
A vádirat szerint a szervezetet vezető 47 éves férfi számítástechnikai eszközök importja során elcsalta az általános forgalmi adó (áfa) egy részét. A bűnszervezet célja az volt, hogy a németországi és ausztriai gazdálkodóktól beszerzett áru egy színlelt belföldi cégláncolat segítségével belföldi származásúnak tűnjön. Ezt úgy érték el, hogy a beszerzés folyamatába a külföldi eladók és a tényleges értékesítést végző belföldi cégek közé valós gazdasági tevékenységet nem folytató, strómanok nevén nyilvántartásba vett szlovák és magyar társaságokat iktattak be, amelyeket időszakonként cseréltek.
A színlelt belföldi értékesítés után a fiktív számlák áfatartalmát jogosulatlanul levonták a fizetendő adóból, az Európai Unión belülről érkezett áru belföldi értékesítése után pedig nem fizettek áfát. Az adóelkerülés jelentős anyagi hasznot hozott. A bűncselekményt egy könyvelőiroda vezetője és beosztott könyvelők is segítették – írta a vádhatóság.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói 2016 márciusának végén felszámolták a bűnszervezetet, és széles körű nyomozást végeztek az ügyben. A Fővárosi Főügyészség 13 ember ellen bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása, 20 ember ellen közokirat-hamisítás bűntette miatt nyújtott be vádiratot.
|
Három év alatt 2,7 milliárd forint áfát csalt el egy fiktív számlás bűnbanda
|
Az adócsalást számítástechnikai eszközök importjával és színlelt belföldi céghálóval intézték.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220811_afacsalas_adocsalas_fiktivszamlas_bunbanda
|
2022-08-11 10:21:00
| true | null | null |
HVG
|
A Gránit Bank Zrt. 50 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szerez a több mint 30 éves magyar befektetési szolgáltatóban, az Equilor Befektetési Zrt.-ben – közölte a bank pénteken.
A részesedésszerzést követően az Equilor neve, vezetése nem változik, a befektetési szolgáltatót továbbra is Gereben András elnök és Szécsényi Bálint vezérigazgató, a Budapesti Értéktőzsde korábbi alelnöke irányítják majd, akik megtartják 49,9 százalékos tulajdonrészüket.
A Gránit Bank tulajdonszerzése azért is jelentős, mert így Tiborcz István, a miniszterelnök veje is tulajdonosa lesz a brókercégnek, mivel az év elején cége, a BDPST, 43,19 százalékos tulajdont vásárolt a Gránit Bankban Hegedüs Éva elnök-vezérigazgatótól.
A közlemény szerint a tranzakció mindkét társaság és ügyfeleik számára előnyös: a Gránit Bank ügyfelei számára bővül a befektetési, és privátbanki szolgáltatások köre, míg az Equilor Befektetési Zrt. ügyfelei számára a banki háttérrel erőteljesebbé válik a befektetési szolgáltató növekedése.
A tranzakció zárásához a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.
|
Többséget szerez Tiborcz bankja az Equilor Befektetési Zrt-ben
|
A tranzakcióra a Magyar Nemzeti Banknak és a Gazdasági Versenyhivatalnak kell még rábólintania.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220812_granit_bank_equilor_befektetesi_zrt
|
2022-08-12 11:40:00
| true | null | null |
HVG
|
Komplex villamos-hálózati beruházásokat valósít meg 26,6 milliárd forint értékben az OPUS TITÁSZ Zrt., ami Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége. A napelemes rendszerek integrációját biztosító hálózatbővítés költségeinek 50 százalékát a társaság fedezi, további 50 százalékát pályázati forrásból finanszírozzák.
A közleményben felidézték, hogy az OPUS TITÁSZ a Széchenyi Terv Plusz keretében meghirdetett, Magyarország Helyreállítási és ellenállóképességi tervének elfogadásáig a (szintén jóváhagyásra váró) Helyreállítási Alapból előfinanszírozott pályázati konstrukció felhívására komplex hálózatfejlesztési projekttervet nyújtott be.
A vállalat pályázati anyagának elbírálása alapján 13,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesül, ez a tervezett beruházás 50 százaléka, a további 13,3 milliárd forintot az OPUS TITÁSZ biztosítja.
A társaság a finanszírozást a többi között Debrecen és Nyíregyháza környéki beruházásokra, az észak-nyugati gazdasági övezet hálózatbővítésére, a debreceni agrár ipari parkhoz tartozó 132/22 kV-os alállomás létesítésére és hálózatba illesztésére, valamint a Mavir Buj állomás hálózatba illesztésére fordítja.
A fejlesztések célja emellett, hogy a településeken a korszerű hálózati infrastruktúra lehetőséget biztosítson a lakossági naperőművek telepítésére. A beruházások tervezett üteme 2026 áprilisában zárul. A projekt keretében vállalt összesített kapacitásbővítés 261 megawatt (MW).
Az OPUS TITÁSZ hálózatfejlesztési ütemtervei alapján a társaság által árammal ellátott csaknem 400 település több mint felénél, mintegy 224 településen 876 kis- és középfeszültségű hálózatbővítési, transzformátorcsere, alállomás és nagyfeszültségű vezetéklétesítési projekt valósult meg 2020-21-ben, az ellátási terület észak-kelet magyarországi régiójában.
|
26,6 milliárd forintos munkába kezdenek Mészárosék
|
Hálózatbővítést fognak végezni.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220815_meszaros_lorinc_opus_titasz_halozatfejlesztes
|
2022-08-15 20:08:00
| true | null | null |
HVG
|
Valóban Kovács Helga Mariann, a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, de az erről szóló szavazás csak véleménynyilvánító javaslat, amely nem köti a kinevezőt – írta a hvg.hu-nak válaszában Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke.
A hvg.hu az Observer brit lapban megjelent cikk alapján vasárnap írta meg, hogy Kovács Helga Mariann – aki július 15-ig megbízott tanácselnöke volt a Kollégiumnak – jócskán alulmaradt a bírák által tartott szavazáson, a jegyzőkönyv szerint a voksok kevesebb mint a felét kapta meg. Ennek ellenére július 16-tól ő töltheti be a tanácselnöki pozíciót. Az információt a hvg.hu forrásai is megerősítették.
Az elnök a hvg.hu-nak kiemelte, hogy a tanácselnökök kinevezése nem választással történik. Azt ugyanakkor nem tagadta, hogy a „véleménynyilvánító” szavazáson a nyertes Kovács Helga Mariann feleannyi támogató javaslatot kapott, mint riválisa.
Az eredmény egész pontosan így alakult:
nyertes pályázó: 14,
nem nyertes pályázó: 36.
Ribai Csilla hozzátette, hogy a nyertes pályázó – vagyis Kovács Helga Mariann – három szakjogászi végzettséggel rendelkezik, évek óta rendszeresen tart szakmai előadásokat, képzéseket, egyetemen oktat, két kommentár társszerzője, tudományos és kutatómunkát végez.
„A pályázatot nem nyert bíró szakmai felkészültsége a nyertes pályázóét nem éri el” – tette hozzá.
A Fővárosi Ítélőtábla elnöke azt is megemlítette, hogy a nyertes 8 év tanácselnöki tapasztalattal rendelkezik, míg a pályázatot nem nyert bíró ténylegesen soha nem szerzett tapasztalatot tanács vezetésében, munkaszervezésében.
A Fővárosi Ítélőtábla honlapján egy közleményt is kiadott az ügyben, amelyben az elnök visszautasította, hogy a tanácselnöki kinevezés politikai befolyásra történt, egyben méltatlannak tartja a feltételezést.
„A Fővárosi Ítélőtábla az igazgatási és ítélkezési tevékenységét a törvényeknek megfelelően végezte és végzi” – írta.
Mivel a véleményező szerv javaslata a kinevezésre jogosultat nem köti, Ribai Csilla szerint hamis annak a látszata, hogy a tanácselnöki kinevezés alapja kizárólag egy „bíróválasztó kollégiumi szavazás” lenne.
"Dr. Kovács Helga Mariann tanácselnöki kinevezésére kizárólag objektív szempontok alapján került sor. A kinevezésre jogosult az indokolt határozatát nyilvánosan ismertette a véleményezésre jogosult szerv és annak minden tagja előtt, valamint a bíróság belső honlapján is közzétette" – áll a közleményben.
Frissítés: reagált a Kúria
A Kúria elnökének semmilyen szerepe nincs az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában - közölte az üggyel kapcsolatban a Kúria hétfő este. Mint írták, "Magyarország alkotmányos rendje nem engedi a bírák családi kapcsolatainak vizsgálatát pályázatok elbírálása során. Képtelenség is lenne a bírósági vezetők hozzátartozóit sajátos végzettségüktől, hosszú tanácselnöki és több évtizedes bírói tapasztalatuktól függetlenül kizárni a pályázatokból.
|
A Kúria-elnök feleségét leszavazták, de a Fővárosi Ítélőtábla elnöke szerint ettől még lehet tanácselnök
|
Ribai Csilla visszautasítja, hogy Kovács Helga Mariann kinevezése politikai befolyásra történt, és méltatlannak tartja a feltételezést. Időközben reagált a Kúria is: az elnöknek nincs szerepe az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában - írták.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220815_Kuriaelnok_felesege_Fovarosi_Itelotabla_szavazas_velemenynyilvanito_javaslat
|
2022-08-15 16:01:00
| true | null | null |
HVG
|
Eddig mintegy 22 milliárd forint értékben ajándékozott el ingyen Covid-vakcinákat a kormány más országoknak – ezt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő, az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagja közölte online sajtótájékoztatóján a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által kapott adatokra hivatkozva.
Az MSZP politikusa elmondta: közérdekű adatigényléssel fordult az NNK-hoz, hogy megtudja az eddig beszerzett oltóanyagokból mennyi van még a raktárakban, illetve mennyit tud még lehívni a szerződések alapján Magyarország. Ujhelyi ez alapján azt közölte, az elmúlt időszakban
mintegy 4,9 millió adag koronavírus elleni vakcinát adott át ingyen a kormány más országoknak. Ez 4 015 300 adag AstraZenecát, 822 400 Sinopharmot és 100 000 Moderna gyártmányú készítményt jelent.
Ez a korábban nyilvánosságra hozott árak és árfolyamok alapján Ujhelyi szerint körülbelül 22 milliárd forintnak megfelelő értéket jelent. Hozzátette, hogy a megkapott adatok alapján – feltehetően a lejáró szavatosság miatt – mintegy 50 ezer oltóanyagot kellett központilag leselejtezni, valamivel több mint 400 ezer adag vakcinát adtunk „kölcsön” Csehországnak, egymillió adag AstraZenecát és százezer adag Janssent pedig értékesített a kormány más államoknak; azt viszont nem tudni, hogy ez utóbbi pontosan mennyi bevételt jelentett.
Az NNK által kiadott adatok szerint jelenleg mintegy 8 millió adag oltás áll rendelkezésre, de Újhelyi úgy véli, ez az adat csalóka, mivel ebből több mint kétmillió adag kifejezetten a gyerekek átoltására szánt Pfizer-vakcina, illetve 3,7 millió egydózisú Janssen, amely azonban más oltóanyagokkal már kevésbé kombinálható.
Az MSZP politikusa arra is választ várt a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, hogy milyen élő szerződések vannak jelenleg, amely alapján hozzáférhetővé válhatnak további oltóanyagok szükség esetén. Mint mondta, az NNK-tól azt a választ kapta, hogy
|
Ujhelyi: A kormány 22 milliárd forint értékben ajándékozott el koronavírus elleni vakcinákat
|
A szocialista EP-képviselő a Nemzeti Népegészségügyi Központtól kapott adatok alapján számolt be erről.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220818_ujhelyi_istvan_magyar_kormany_vakcina_koronavirus
|
2022-08-18 10:19:00
| true | null | null |
HVG
|
Érdemes lazítani a vendégmunkások foglalkoztatási szigorán, ha valóban több százezerrel növelné a kormány a munkavállalók táborát, ám ez az idegenek elleni kampányok után nehezen kivitelezhető.
Megbolygatta a kelet-ázsiai régiót észak-koreai és vietnámi látogatásával Vlagyimir Putyin, aki más-más dolgot kapott a két országtól, s a kavarásával Kínát is bosszanthatja.
Maradnak a pandémiás "extraprofit" különadók, a bankok pedig új sarcokat kapnak a nyakukba. Azzal húzhatták ki a gyufát, hogy nem Nagy Márton miniszter szándéka, hanem betű szerint értelmeztek egy jogszabályt. A kormány 400 milliárd forint úgynevezett védelmi pénzt szed be, de a költségvetési hiánycél teljesítéséhez ez is kevés lehet.
|
Most egyik partnercégét kebelezte be a kavicskirály
|
Balázs Attila építőipari cégcsoportja újabb ingatlanfejlesztő céggel gazdagodott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202233_igloi_invest_a_kavicskiraly_bevasarolt
|
2022-08-20 11:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
Zavaró, hogy Orbán Viktor Moszkvával és Pekinggel flörtöl, ám biztonságpolitikai megfontolásokból mégis az a legjobb opció, ha Magyarország a NATO tagja, a hírügynökség cikkének szerzője.
A lap hosszan sorolja az ellenérveket, miután ez a választás más lesz, mint a többi.
|
Debrecenben vihart kavart az óriás akkugyár híre, ráadásul a CATL naperőművet is tervez
|
A lakosok beleszólást akarnak abba, hogy mi épül a mezőgazdaságtól elvett déli ipari övezetben. A városvezetés és a lakosok között a Civil Fórum Debrecen Egyesület próbál közvetíteni.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202233_foldeles
|
2022-08-18 06:35:00
| true | null | null |
HVG360
|
2022.08.19. 04:30
2022.08.19. 08:38
Botrányosra sikeredett Varga Zs. András Kúria-elnök feleségének minapi kinevezése, meghökkenést váltott ki Deutsch Tamás unokaöccsének diplomáciai megbízása. Az elmúlt 12 év hasonló módon nagy közérdeklődést kiváltó esetei is mutatják, hogy Magyarországon jóval könnyebben érvényesül, aki a NER köreiben valakinek a rokona, barátja, üzletfele.
A most alakuló lehet minden idők leggazdagabb magyar kormánya
2022.05.13. 04:3012 perc
Milliárdokban mérhető a leendő kormány – hivatalosan még be nem jelentett – tagjainak összesített vagyona, még akkor is, ha a vagyonnyilatkozati rendszer finoman szólva sem alkalmas arra, hogy teljes képet adjon a politikusok ingóságairól és ingatlanairól.
Az Integritás Hatóság a Microsoft- és a víziközműmutyikról: Ez a pénz elúszott
2024.02.01. 08:155 perc
Nemzetközi lapszemle: Varga Judit nem akar EU-biztos lenni, és boszorkányüldözést emleget a Politicóban
2024.01.16. 09:208 perc
|
A NER arisztokratái bemutatják, milyen a családbarát kormányzás
|
Botrányosra sikeredett Varga Zs. András Kúria-elnök feleségének minapi kinevezése, meghökkenést váltott ki Deutsch Tamás unokaöccsének diplomáciai megbízása. Az elmúlt 12 év hasonló módon nagy közérdeklődést kiváltó esetei is mutatják, hogy Magyarországon jóval könnyebben érvényesül, aki a NER köreiben valakinek a rokona, barátja, üzletfele.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20220819_NER_protekcio_kinevezes_uzlet_Fidesz_Orban_Viktor_csaladbarat_kormany#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_08_19&utm_content=hvg360
|
2022-08-19 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Szerzőnk felteszi a kérdést: melyek lesznek azok a helyek, ahová a közeljövőben meghívják a korábban a Megafon központját felszentelő papot. Javaslata szerint mindenekelőtt a Magyarságkutató Intézetbe kellene beugrania, „mert őstörténetünk egyik sajnálatos hiányossága az, hogy nélkülözi a megszentelést". Vélemény.
|
Tiborcz István szintet lépett: már ezermilliárdos magán- és céges vagyont ellenőrizhet
|
Családja és üzletfelei egyre hízó vagyonát is házon belül fialtathatja majd a pénzügyi birodalmat építő Tiborcz István. A befolyása alatt álló bank most profi brókercéget vesz.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20220817_A_haszon_kulcsa_Tiborcz_Istvan
|
2022-08-17 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Évek óta tervezgette a kormány, hogy szerez egy mobilszolgáltatót, Lázár János már 2018-ban arról beszélt, hogy „a következő ciklusban újra meg kell próbálkozni azzal, hogy legyen nemzeti tulajdonban lévő mobilszolgáltató”. A 2018-2022-es ciklusban nem sokat lehetett hallani erről a tervről, majd hétfő reggel Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kiadott egy közleményt, miszerint „a magyar állam közreműködik a Vodafone Magyarország hazai tulajdonba vételében”.
A Mészáros Lőrinc vonzáskörzetéből kinőtt és állami hátszéllel felfuttatott 4iG közleménye szerint a tranzakció értéke 715 milliárd forint.
A tervezett akvizícióval a 4iG Nyrt. 51 százalékos, a Magyar Állam 49 százalékos tulajdont szerezhet a második legnagyobb hazai távközlési vállalatban.
A tulajdonosi jogokat gyakorló gazdaságfejlesztési miniszter,
Nagy Márton felkérte a Corvinus Zrt.-t, hogy vásárolja meg a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. kisebbségi, azaz 49 százalékos részvénycsomagját. Ennek első lépéseként sor került egy előzetes, nem kötelező erejű megállapodás megkötésére a Corvinus Zrt., a Vodafone Europe BV, valamint a 4iG Nyrt. között.
Nagy Márton úgy értékeli, hogy a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető.
Ilyen esetben a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatja az ügyletet. A miniszter közleménye szerint „az akvizíció sikeres zárását követően minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy a hazai távközlési szektorban egy olyan magyar, nemzeti tulajdonú, a piacon vezető szerepet vállaló cég jöjjön létre, amely a 21. századi digitális kihívásoknak is megfelelve hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához, egyben kimagasló, minőségi szolgáltatást nyújtson a közel 4 millió lakossági és vállalati ügyfelének”.
A tranzakció a Vodafone Magyarország átvilágítása, a végleges adásvételi szerződés aláírása és a szükséges hatósági eljárások után, 2022 végéig zárulhat.
A jövő izgalmas - Ready?
„A Vodafone Magyarország felvásárlása alapjaiban rendezheti át a hazai távközlési piacot. A vezetékes hang- és internet, valamint az előfizetéses televíziós és digitális földfelszíni sugárzás mellett a 4iG, a tranzakció zárását követően, a mobiltávközlés területén is tekintélyes szereplő lehet” - értékelte a helyzetet a 4iG.
Jászai Gellért, a kormányközeli vállalat tulajdonosa úgy látja, hogy „a Vodafone Magyarország megvásárlása az elmúlt harminc év legjelentősebb hazai távközlési tranzakciója lehet, hasonló léptékű, mint a rendszerváltást követően a Matáv privatizációja volt. Az akvizícióval egy döntően magyar tulajdonban lévő infokommunikációs vállalatcsoport jöhet létre, amely az ország második legnagyobb szolgáltatójává válhat”.
„A 2010 utáni kormányoknak mindig is kitüntetett célja volt, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát erőteljesen növeljék és lehetőség szerint többségi szintre emeljék. Ez a kormányzati cél a bank-, az energia- és a média szektorban már teljesült, most lehetőség mutatkozik arra, hogy a távközlési piacon is komoly szereplővé lépjen elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat” -írja a kormány.
Az állam 2012-ben sikertelenül próbálkozott saját mobilszolgáltató létrehozásával, de végül a bíróság úgy ítélte meg, hogy az MPVI Mobil Zrt. jogszerűtlenül szerezte meg a frakvenciáját. Az állami mobilszolgáltató pályázata ellen akkor a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone nyújtott be keresetet. Az MPVI Mobil végül meg is szűnt 2013 végén, amikor a két nagybefektető kiszállt, a fennmaradó hányad pedig beolvadt a Magyar Posta Zrt.-be.
Már a kudarc után felmerült, hogy inkább a Telenort vagy a Vodafone-t kellene felvásárolni. 2018 elején voltak is olyan hírek, miszerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum csoport vételi ajánlatot tett a Telenor magyarországi operációira. Aztán 2019-ben az állami tulajdonban lévő Antenna Hungária megvásárolta a Telenor Magyarország 25 százalékát. Tavaly augusztusban pedig a 4iG a 71,6 százalékos tulajdont szerzett az Antenna Hungáriában, amit Orbán Viktor közérdekből nemzetstratégiai jelentőségnek minősített.
|
Bevásárolja magát az állam a Vodafone-ba
|
Az állami hátszéllel felfuttatott 4iG közleménye szerint a tranzakció értéke 715 milliárd forint. A tervezett akvizícióval a 4iG Nyrt. 51 százalékos, a Magyar Állam 49 százalékos tulajdont szerezhet a második legnagyobb hazai távközlési vállalatban.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/08/22/bevasarolja-magat-az-allam-a-vodafone-ba
|
2022-08-22 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Az állammal közösen vásárolhatja fel a 4iG a Vodafone Magyarországot
A tranzakció értéke 715 milliárd forint.
A 4iG a Budapesti Értéktőzsdén bejelentette, hogy a magyar állammal közösen nem kötelező érvényű megállapodást kötött a Vodafone Europe BV-vel, hogy megszerezze Magyarország második legnagyobb telekommunikációs vállalatának, a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-nek a százszázalékos részvénycsomagját. Amennyiben a tranzakció végbemegy, úgy a 4iG 51 százalékos, többségi tulajdonosa lehet a Vodafone Magyarországnak, míg az állam a 49 százalékos kisebb részt kapná. A tranzakció értéke 715 milliárd forint.
„A Vodafone Magyarország megvásárlása az elmúlt harminc év legjelentősebb hazai távközlési tranzakciója lehet, hasonló léptékű, mint a rendszerváltást követően a Matáv privatizációja volt. Az akvizícióval egy döntően magyar tulajdonban lévő infokommunikációs vállalatcsoport jöhet létre, amely az ország második legnagyobb szolgáltatójává válhat” – jelentette ki Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója.
2022. augusztus. 15. 09:25 MTI Vállalkozás
GVH: a Vodafone kompenzálja a fogyasztókat a megtévesztő mobilnethirdetései miatt
A cég együttműködését és a fogyasztói kompenzációt is figyelembe véve a GVH Versenytanácsa 60 millió forintos bírságot szabott ki a vállalkozásra és eltiltotta a jogsértőnek bizonyult gyakorlat folytatásától.
2022. augusztus. 17. 15:37 MTI Vállalkozás
Igazgatósági elnökként irányítja tovább a 4iG-t Jászai Gellért
Szétválik a vállalatnál a stratégiai és az operatív irányítás.
|
Az állammal közösen vásárolhatja fel a 4iG a Vodafone Magyarországot
|
A tranzakció értéke 715 milliárd forint.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220822_magyar_allam_4iG_Vodafone_Magyarorszag_felvasarlas
|
2022-08-22 08:19:00
| true | null | null |
HVG
|
A magyar állam közreműködik a Vodafone Magyarország hazai tulajdonba vételében – közölte a gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn.
A közlemény szerint a 2010 utáni kormányoknak mindig is kitüntetett célja volt, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát erőteljesen növeljék és lehetőség szerint többségi szintre emeljék. Ez a kormányzati cél a bank-, az energia- és a médiaszektorban már teljesült, most lehetőség mutatkozik arra, hogy a távközlési piacon is komoly szereplővé lépjen elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat.
A tájékoztatás szerint ennek érdekében, a tulajdonosi jogokat gyakorló gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton felkérte a Corvinus Zrt.-t, hogy vásárolja meg a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. kisebbségi, azaz 49 százalékos részvénycsomagját. Ennek első lépéseként sor került egy előzetes, nem kötelező erejű megállapodás megkötésére a Corvinus Zrt., a Vodafone Europe BV, valamint a 4iG Nyrt. között.
Közölték azt is, hogy a miniszter úgy értékeli, hogy a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, ebből adódóan indítványozza a kormány erre vonatkozó döntését.
Az akvizíció sikeres zárását követően minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy a hazai távközlési szektorban egy olyan magyar, nemzeti tulajdonú, a piacon vezető szerepet vállaló cég jöjjön létre, amely a 21. századi digitális kihívásoknak is megfelelve hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához, egyben kimagasló, minőségi szolgáltatást nyújtson a közel 4 millió lakossági és vállalati ügyfele számára – írták.
A 4iG hétfőn reggel jelentette be, hogy a magyar állammal közösen nem kötelező érvényű megállapodást kötött a Vodafone Europe BV-vel, hogy megszerezze Magyarország második legnagyobb telekommunikációs vállalatának, a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-nek a százszázalékos részvénycsomagját.
Amennyiben a tranzakció végbemegy, úgy a 4iG 51 százalékos, többségi tulajdonosa lehet a Vodafone Magyarországnak, míg az állam a 49 százalékos kisebb részt kapná. A tranzakció értéke 715 milliárd forint.
|
Így száll be az állam a Vodafone megvételébe
|
Nagy Márton szerint a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, a Corvinus Zrt.-n keresztül vásárolhatják meg a Vodafone 49 százalékát.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220822_vodafone_nagy_marton
|
2022-08-22 08:38:00
| true | null | null |
HVG
|
Ultimátumszerű mentőövet dobott a kormány az önkormányzatoknak a Technológiai és Ipari Minisztérium ajánlatával. A vízműszolgáltatókat azzal a feltétellel mentenék az energiapiaci árak elszabadulásától, hogy a közfeladat átruházásával együtt a vagyonukra is rátenné a kezét az állam. Ez még a kisebb önkormányzati közös cégeknél is 10-20 milliárdos vagyon átadását jelentené, de például a Fővárosi Vízművek Zrt. vagyonkezelésében közel 400 milliárdra rúg az önkormányzatok vagyona.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) honlapján is közzétett elnöki levélből kiderült, hogy augusztus 4-én egyeztettek a szolgáltatók vezetői, az önkormányzatok és a TIM képviselői, az ajánlat szerint az állami Nemzeti Vízmű Zrt. felé augusztus 31-ig kell az átadási szándékot jelezni, majd szeptember 20-ig a tulajdonosi döntést is meg kellene hozni, azaz összesen másfél hónapja van az önkormányzatoknak a döntésre. Az önkormányzati szövetségi elnök, Schmidt Jenő azt javasolta, hogy mivel az energiaárak miatt elszálló költségek állami kompenzálását csak az integrációba belépőknek ígéri a kormány, aki körül szorul a hurok, az tegye fel a kezét. Aki pedig bírja, az küzdjön tovább állami támogatás nélkül.
Schmidt Jenőhöz lassan csordogálnak a reakciók az állami ajánlatra. A hvg.hu érdeklődésére az elnök elmondta, hogy nagyjából azt tapasztalja, amit korábban várt. A kisebb cégek ellenállás nélkül dugják fejüket a mentőövbe, a nagyobb városi szolgáltatók kívül maradnak. Schmidt úgy látja, a kormány így is elérheti, hogy az eddigi 30 százalék állami, 70 százalék önkormányzati tulajdoni arányt megfordítsa a szolgáltató cégekben. Schmidt szerint elképzelhető, hogy az államosított cégek számára megnyílnak majd a pénzcsapok, miközben eddig az önkormányzatok számára alig voltak elérhető fejlesztési források.
Az állami ajánlattal az egyik probléma az, hogy ahány önkormányzati cég, annyiféle üzemeltetési konstrukcióban működik, sok helyen más tevékenységekkel együtt szolgáltatnak. A másik gond, hogy a vagyonától senki nem válik meg szívesen, pláne, hogy több önkormányzat sok pénzt tolt abba, hogy működőképes maradjon a vízszolgáltatás, vagy éppen a szennyvízkezelés, most is vannak futó uniós projektek. Pont az előbbi kettő miatt a döntés meghozatalára kiszabott idő túl rövid.
Eddig lassú tűzön főzte a kormány a vízműveket
Az integráció felé az első lépést 2013-ban tette meg a kormány, amikor a víziközműtörvényben meghatározták a legkisebb lakos-egyenértéket a működési engedélyek feltételeként, így gyakorlatilag megtizedelték az önállóan működő cégek számát. Ez a negyven cég megörökölte a korábban befagyasztott rezsicsökkentett árakat, és ezekkel a lakossági bevételekkel működtek tovább, a közművezeték adójával nehezített pályán.
A közműadó pont a kisebb településeken szolgáltató cégeket sújtotta. Ezen 2020-ban úgy változtattak, hogy sávos struktúrájúvá alakították az adót, ezzel valamelyest könnyítettek a kis falvakban, hosszú vezetékeken szolgáltató cégek terhein. De ez már ekkor legfeljebb csak lélegzetvételnyi könnyebbséget jelentett: még 2014-ben a vízművek szakmai szövetsége, 2016–2018-ban a Századvég megrendelésére készültek elemzések, amelyekből kiderült, hogy több ezer milliárdos fejlesztési elmaradás van a teljes szektorban. Kurdi Viktor, a MAVIZ elnöke, aki a Bácsvíz Zrt. vezetője is egyben, már 2019-ben is jelezte, hogy a vízműcégeknek évi 8–10 milliárd többletforrásra lenne szükségük, és ez is csak a bérrendezésre volna elég.
És akkor jött az energiaár-robbanás
A most sokszorosukra ugró energiaárakkal a legtöbb önkormányzati vízmű nem fog boldogulni. Több cég már eddig is tett erőfeszítéseket, hogy a bevételeiket növeljék. Hadházy Ákoshoz olyan jelzések futottak be, hogy a TRV Zrt. (állami regionális szolgáltató) ellátási területén a lakossági fogyasztók, ahol vállalkozási tevékenységet is bejelentettek, most levelet kaptak a gazdasági fogyasztói díjbesorolásról, ami magasabb díjat jelent. A Kiskunvíz Zrt. pedig arról számolt be, hogy intenzív ellenőrzéseket tartottak, így kiderült, hogy a 40 százalékos hálózati veszteség felét illegális vízvételezések okozták. Tehát a szolgáltatók még próbálják kipréselni a cégekből, amit lehet, de ez csak csepp a tengerben, a baj már az energiaválság nélkül is elég nagy volt.
A tavaly civil szervezetekből megalakult Víz Koalíció közérdekű adatigényléseiből az derült ki, hogy országos átlagban 20 százaléknyi vízveszteséggel működnek a szolgáltatók, volt olyan hely, ahol ez elérte a 60 százalékot is. A szélsőséges időjárási viszonyok miatt a hálózati meghibásodások is mindennapivá váltak, ami a fejlesztések évtizedes elmaradása miatt ennyire gyakori. Önmagában is irdatlan pénzt kellene tölteni a vízszolgáltatásba, az energiaárak csak megfejelik a tornyosuló problémákat, de nem biztos, hogy a legcélravezetőbb lépés, ha az állam beletenyerel az önkormányzati, vagy vegyes tulajdonú cégek működésébe, ráadásul másfél hónapot hagyva a húsbavágó kérdések eldöntésére.
Nem lehet egy kaptafára húzni
A fővárosi önkormányzat képviselője a minisztériumi prezentáción az energiaárak kompenzálásának mikéntjéről nem, csak a települések utolsó nagy értékű ingatlanainak a feltétel és garancia nélküli átadásáról tudott meg részleteket. A Főpolgármesteri Hivatal úgy reagált a hvg.hu megkeresésére, hogy az ott megismert kevés információ alapján egy felelős városvezetés nem hozhat döntést. Ezért az augusztus végi közgyűlésen is azt fogják javasolni, hogy ne adják át az államnak a budapestiek vagyonát, mert az ajánlat semmiféle garanciát nem tartalmaz a zavartalan vízszolgáltatás biztosítására.
Szeged szintén ellenáll az államosításnak. A szegedi polgármester Facebook-oldalán már le is söpörte a visszautasíthatatlan ajánlatot azzal, hogy az államosított egészségügy, oktatás rosszabbul működik, mint amikor önkormányzati kézben voltak a kórházak és az iskolák. (Igaz, a szegedi városi kórházat még éppen Botkáék passzolták át az integrálódó egyetemnek 2007-ben.) Ráadásul, a vízszolgáltatást a Szegedi Vízműben külföldi magáncéggel közösen viszi a város, 2024-ig szól az üzemeltetésre a szerződésük a Veoliával. Szolnokon egy helyi magáncéggel bútorozott össze az önkormányzat még 1996-ban 2030-ig, a koncesszió felbontása itt sem lenne sima ügy.
A Szegedi Vízmű csütörtökön kiadott egy közleményt, hogy eddig is és 2023-ban még bizonyosan nyereséges lesz a társaság, egyébként pedig energiatakarékos beruházásai révén még a villamosenergia-felhasználást is csökkentette. Az már a beszámolóból derül ki, hogy a cég a félmilliárdot közelítő nyereségből rendre százmilliós osztalékot is fizet. A hvg.hu korábban megkereste a céget, megkérdeztük, hogy mennyi pluszköltséggel számolnak az energiaár elszállása miatt, de nem kaptunk választ. A közleményben sem szerepel ez az adat, de a sorok között kiolvasható, hogy megoldják.
Ennél sokkal szűkszavúbban reagált a pécsi önkormányzat, ahol éppen a hónap elején nyertek másfél milliárd forint uniós támogatást egy összességében 3 milliárdos fejlesztésre: „a kérdésben tisztán politikai döntést fog hozni a városvezetés”. A válasz elég talányos, de a cég beszámolóiból az látszik, hogy a szolgáltató ki van feszítve, az elmúlt években a több milliárdos árbevétel mellett pár milliós adózott eredményt ért el rendre, míg az üzemi eredmények is 20 millió forint körül alakultak.
Az önkormányzati szövetségi elnök a polgármestereknek elküldött levelében is kifejtette, hogy a nagyobb városok még képesek lesznek ellenállni a „csábító” ajánlatnak, a kisebb, szerényebb pénzügyi lehetőségekkel rendelkező önkormányzatok viszont bele fognak kényszerülni az államosításba.
Baján például, ahol szintén több önkormányzat társult a szolgáltatásra, a díjakból befolyó árbevételt is meghaladhatja majd az energiaszámla, így számukra nem marad választás, ha már a TIM ajánlatában szereplő procedúra nélkül nincs támogatás. Gyulán is elsietettnek gondolják a menetrendet, itt egy nonprofit cég több más feladattal együtt szolgáltatja az ivóvizet, a cégnek még a Várfürdőben is van egy kis tulajdonrésze. Szalai György, a város gazdasági társaságainak felügyeletével megbízott tanácsnok szerint egyedileg kell Gyulára nézve meghozni a döntést, mert nem sima ügy. Az energiaárak a jövő évben még nem fektetnék ki a szolgáltatót, a következő év már bizonytalan lehet. Gyulán 14 milliárdnyi vagyont kellene átadni az államnak egy esetleges megállapodás esetén.
Az önkormányzati szövetségi elnök, ahogy korábban kifejtette, azt szeretné, ha a vízművagyon közösségi tulajdonban maradna, és nem kerülne később sem koncessziós társaságokhoz. Nem hivatalos forrásokból úgy tudjuk, hogy a kormány az augusztus eleji állásán változtatna, megelégedne egy méltányos tulajdonrésszel is. Schmidt Jenőnek nincs tudomása az állami meghátrálásról.
Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI / Mohai Balázs
|
Darázsfészekbe nyúlt a kormány a vízműveknek tett ajánlatával
|
Szeged már le is pöckölte a visszautasíthatatlan ajánlatot, de sok önkormányzat szorult helyzetében feltett kézzel adja meg magát a helyi vízművek államosításának. A rövid határidőktől azonban még azok is ódzkodnak, akik szabadulnának a teherré vált közüzemi cégtől.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/ingatlan/20220819_Darazsfeszekbe_nyult_a_kormany_a_vizmuveknek_tett_ajanlataval
|
2022-08-19 16:00:00
| true | null | null |
HVG
|
2022.08.12. 09:10
2022.08.12. 11:49
Az MVM kalkulátorán számolva az derül ki, hogy az Opus Tigáz és egy kis cég többet kér fogyasztóitól, mint a többi kilenc szolgáltató. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a hvg360-nak elmagyarázta, miért van ez így.
|
Mészárosék cége adja legdrágábban a gázt, az Energiahivatal szerint azonban ettől nem keres többet, mint mások
|
Az MVM kalkulátorán számolva az derül ki, hogy az Opus Tigáz és egy kis cég többet kér fogyasztóitól, mint a többi kilenc szolgáltató. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a hvg360-nak elmagyarázta, miért van ez így.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202232_opus_tigaz_megkeri_azarat
|
2022-08-12 11:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az amerikai katonákat ért jordániai támadás után Joe Biden és az USA közel-keleti politikájának felelősségét taglalja a Wall Street Journal, a Washington Post pedig azt tárgyalja, hogyan kellene reagálnia az amerikai vezetésnek. A német szélsőjobboldali AfD-ről ír a Foreign Policy. A szerb elnök számára a demokrácia csupán homlokzatul szolgál, állítja a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint a francia elnök nagy kockázatot vállal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
|
A fideszes káderképző alapítója igazgatósági tag lett a Budapesti Erőműben
|
Tombor András leigazolásával egyidejűleg a cég egyik tulajdonosa az OTP-vel kötött ügyletet.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202232_budapesti_eromu_tomboravezetosegben
|
2022-08-11 14:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
MEDIAWORKS-HÍRCENTRUM
2022.08.22. 05:45 2022.08.22. 17:45
Csaknem hetven alkalommal kerül szóba Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök személye a Gyárfás Tamás és Portik Tamás közti, utóbbi által a 2000-es években titokban rögzített beszélgetéseken – derült ki a Mediaworks Hírcentrumának elemzéséből. A Fenyő-gyilkosság perében fontos bizonyítékként kezelt hangfelvételek leiratát átolvasva az is nyilvánvalóvá válik, hogy az alvilág korábbi meghatározó figurája nemcsak kapcsolatot keresett Gyárfáson keresztül Gyurcsányhoz, hanem a saját túlélését is általa látta biztosítottnak. Ahhoz, hogy megértsük, Portik miért ragaszkodott annyira a jelenlegi DK-elnökhöz, egészen az „olajos” időkig, Gyurcsány vagyongyarapodásáig kell visszamennünk.
A kétezres évek elején, az esti órákban egy titokzatos, mély hangú férfi a budai házában kereste fel Gyárfás Tamást, a Nap TV tulajdonosát, az úszószövetség elnökét. A Gyárfást évekig a sötét utcákon hosszú beszélgetésekre invitáló ember nem volt más, mint az 1990-es évek rettegett, azóta már több leszámolás ügyében jogerősen elítélt maffiózója, Portik Tamás, aki kettejük társalgását minden alkalommal rögzítette.
Az olajbűnözés révén hatalmas vagyonra szert tevő, 1997 őszétől hat évig körözés alatt álló fiatalember és a legfelsőbb politikai körökbe is bejáratos médiamogul útja egy Gellért-hegyi villa miatt futott össze, amit Portik bérelt Gyárfástól 1994-ben.
A hangfelvételekből egy nagyon furcsa, húzd meg-ereszd meg viszonyt lehet feltételezni, ami idővel nyilvánvalóan egyre mélyebbé vált, hiszen még a magánéletük féltettebb titkait is megosztották egymással. Ismertségük sokáig rejtve maradt nemcsak a nyilvánosság, hanem a politikai elit és a hatóságok előtt is. A kapcsolat – Gyárfás állítása szerint – 2009-ben szakadt meg, miután az úszószövetség volt elnöke számára bizonyossá vált, Portik felveszi a beszélgetéseiket. Portik Tamásnak a 90-es évek elejétől a letartóztatásáig rögzített, több száz órányi hangfelvételét 2018 decemberében foglalta le a rendőrség.
A hosszú kutakodás után megszerzett, kriminalisztikai szenzációval felérő felvételeknek csak egy kisebb részében hallható Gyárfás és Portik beszélgetése, ami egyébként fontos bizonyíték a Fenyő-gyilkosság ügyében, hiszen az 1998-as emberölést nem egyszer hozza szóba Portik, azt állítva, ő Gyárfás parancsára likvidáltatta Fenyő János médiacézárt. Fontos megjegyezni, hogy Gyárfás a felvételeken ezt soha nem ismerte el, igaz, nem is nagyon igyekezett cáfolni.
Portik Tamás: Te azt mondtad nekem, mikor én megkérdeztem még akkor is, hogy igaz lassan nem tudom hány éve volt, ’96? Azt hiszem lassan nyolc-kilenc éve.
Gyárfás Tamás: Igen.
P. T.: Én mutattam és kérdeztem tőled, hogy mi legyen az emberrel? Szétb…sszuk? Erre te mondtad, hogy igen. Ne…, nem én tettem (?) ilyeneket, most nehogy kitaláld a végén…
Gy. T.: [közbeszól] Én, én, ezt úgy emlékszem, akkor, hogy…
P. T.: …és te mondtad nekem, hogy külön, hogy nem érted, hogy miért, de tönkre akarja tenni, el akarja venni tőled a tévét stb.
Gy. T.: Így van.
P. T.: Kivoltál. Látszik rajtad…, látszik rajtad most, hogy például olyan pályán vagy, hogy az gusztustalan. Látszik az arcodon, látszik, hogy… Hát, a már, olyan gusztustalan, hogy pozitív értelemben, gusztustalanul jó pályán vagy, arra értem. Látszik rajtad a megjelenéseden, jól nézel ki, nyugodt vagy, kiegyensúlyozott.
Gy. T.: Mert te megoldottad.
Gyárfás Tamás ellen a Fővárosi Főügyészség 2019 nyarán emelt vádat felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt a Fenyő-ügyben. A vádirat szerint Gyárfás az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt, akárcsak Fenyő János. Az úszószövetség volt elnöke és a Vico nagy hatalmú ura között az évtized közepétől üzleti vita, hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki.
Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti Fenyőt. Emiatt 1997 szeptemberében megbízta Tasnádi Pétert, hogy szervezze meg a gyilkosságot, aki azt tizenkétmillió forintért vállalta, azonban, miután átvett hatmillió forint előleget, nem teljesítette a megbízást.
Ezért Gyárfás megbízta az éjszakai életben már akkor is jól ismert Portik Tamást, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. A vád szerint Portik a megbízást elfogadta, és rávette – az emiatt időközben jogerősen elítélt – Jozef Rohácot a médiamogul megölésére. Rohác 1998. február 11-én a késő délutáni órákban a II. kerületi Margit utcában a piros lámpánál a gépkocsijában várakozó Fenyőhöz lépett, és egy gépfegyverrel kivégezte a médiacézárt. Gyárfás és Portik is ártatlannak vallja magát.
Visszatérve a hangfelvételekhez, az azokon rendre előkerülő Fenyő-gyilkosság mellett nem mellékes az sem, hogy a Gyárfás és Portik közötti beszélgetésekben csaknem hetvenszer emlegetik a felek Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök nevét leginkább abban a kontextusban, hogy Portik Gyárfáson keresztül akart kapcsolatba lépni az egykori szocialista kormányfővel.
Portikot 1997 őszétől az Energol-botrány kirobbanását követően 2003 márciusáig körözték, ám ezután még évekig inkognitóban élt. Ez azért sem meglepő, mert a hangfelvételekből kiderül, hogy Portik belekeveredhetett egy zsarolási ügybe, ami miatt ismét a rendőrség látókörébe került.
– Állítólag benne vagyok valami zsarolásban, ’98-as ügy, ami nyolc év múlva évül el, vagyis hogy nyolc év az elévülési ideje. Akkor az állítólag 2006-ban jár le, hát most. Mindig, tudod mindig valami új – hangzott el a felvételen.
Ezután kereste fel Portik a Nap TV egykori elnökét, akit arra kért, hogy kapcsolatai révén hozza össze tekintélyes politikusokkal (köztük leginkább Gyurcsánnyal) és rendőri vezetőkkel. A maffiózó azzal próbált házalni az MSZP környékén, hogy olyan információi vannak, amelyek az akkori MSZP–SZDSZ-kormány számára nagyon értékesek lehetnek, és abban bízott, hogy Gyurcsányék ezért cserébe szemet hunynak bűnei fölött.
A felvételekből egyértelműen kiderül, hogy Portik leginkább Gyurcsány személyében látta biztosítottnak a védelmét, ráadásul még azelőtt, hogy a Demokratikus Koalíció jelenlegi elnökét 2004-ben kormányfőnek választották volna. Az is sokatmondó, hogy Portik a baloldali politikus ambícióival is tökéletesen tisztában volt, hiszen az egykori olajbűnöző arról beszélt Gyárfásnak, hogy „Gyurcsány följebb fog menni a sportminisztériumból” és miniszterelnök akar lenni. Ez később Medgyessy Péter megpuccsolása után meg is történt.
Portik: Azt mondják, a Gyurcsány is a te, ö, ö, barátod.
Gyárfás: Jó, ja, jó a viszonyunk, igen.
P. T.: Jó. Együtt is üzleteltek, jó.
Gy. T.: Nem üzletelünk, én senkivel nem üzletelek.
P. T.: Jó.
Gy. T.: Nem, hidd el, egy, egy üzleti társ…
P. T.: Mi igaz abból, hogy a Gyurcsány följebb fog menni a sportminisztériumból?
Gy. T.: Hát ő miniszterelnök akar…
P. T.: Akar lenni, így igaz. Igaz?
Majd, amikor Gyurcsány már miniszterelnök volt, a bűnöző szinte könyörgött az úszószövetség volt elnökének, hogy hozza össze a kormányfővel: „Kérlek, tedd meg azt, hogy menj el a Gyurcsányhoz. Olyan, mintha hozzám jönnél, nem hozzá.”
Gyárfás ugyanakkor állítja, a sorozatos kérések ellenére sem teljesítette az alvilági leszámolások kulcsfigurájának tartott férfi kérését, aki a felvételek tanúsága szerint a 2006-os választások miatt is aggódott.
Portik: De jobb így végigcsinálni, mint megvárni a… amikor újabb négy évre, bár az Isten adná, hogy a Gyurcsány nyerjen…, mert én attól tartok, hogy…
Gyárfás: …ebben az a…
P. T.: …Fidesz, mert én nem paktálok le velük… énbennem látják a lehetőséget. Bennem látnak olyan jövőbeli lehetőséget…
Sőt, a maffiózó azt is kijelentette, ha Gyárfás megmondja, mit csináljon „akkor megnyeri a Gyurcsány [a választásokat]”.
Portik egyébként a politikai színezetű robbantásokról szerzett információival jelentkezett a szocialistáknál, azt állítva, hogy a jobboldalnak állt érdekében a politikai robbantássorozat. Ez többször visszaköszön a felvételekből, sőt a bűnöző zavarosan beszélt Gyárfásnak egy ismerőséről, aki szerinte tudja, mi állt a merényletek hátterében.
Portik.: Azt mondják, hogy… Jó, szeretnék nyílt kártyákkal játszani. Öö…, beszéltem veled, ugye, erről a dologról, hogy van egy ember, aki tudja, hogy mi történt a politikai robbantásoknál. Emlékszel erre?
Gyárfás.: Igen.
P. T.: Össze is lett állítva dolog, a Torgyán stb. Emlékszel erre? Megvan legalább a kép? Emlékszel rá?
Gy. T.: [Érthetetlen szöveg]
P. T.: De. Öö… jó. Akkor emlékszel rá!
Gy. T.: És mondtam, ha ezt elmondod, akkor kinyalják a s…ggedet.
Azt nem tudni, hogy Portik akár személyesen, akár közvetítők útján beszélt-e erről végül Gyurcsánnyal, igaz Gyárfásnak volt alkalma a bukott kormányfővel találkozni, illetve bármilyen üzenetet eljuttathatott számára. A Nap-keltében Gyurcsány és a többi szocialista vezető tulajdonképpen egymásnak adták a kilincset, de a hangfelvételeken elhangzik az is, hogy Gyárfás és Gyurcsány egy úszórendezvényen biztosan találkoztak.
Gyárfás azt állítja, nem segített Portiknak. Nem tudjuk, mi történt, de az tény, hogy az MSZP–SZDSZ-kormányok regnálása alatt a bűnözőnek nem esett baja, hiszen csak a 2010-es kormányváltás után, 2012-ben csapott le rá a rendőrség. Portikot azóta jogerősen elítélték a Prisztás-gyilkosság és a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás ügyében, de még több eljárás van folyamatban ellene. A politikai robbantások ügyét pedig továbbra is homály fedi.
Köztudott, az 1998-as országgyűlési választások előtt és után ismeretlen személyek, hivatalosan ismeretlen okból különböző robbantásos merényleteket hajtottak végre Magyarországon: bomba robbant a Független Kisgazdapárt akkori – időközben elhunyt – elnökének Torgyán Józsefnek, valamint a fideszes Szájer Józsefnek a lakásánál, illetve a Fidesz Lendvay utcai székházánál is.
Sokáig tartotta magát az az elmélet is, hogy a magyarországi merényleteket Ivan Lexa, a SIS, a szlovák titkosszolgálat mindenható irányítója rendelte meg. Ez onnan derült ki, hogy az 1999-ben Szlovákiában nyilvánosságra hozott, Vladimir Mitro (Lexa utódja) által jegyzett titkos jelentés lerántotta a leplet a Lexa-korszakban a SIS által elkövetett törvénytelenségekről. A jelentésben többek között az szerepelt, hogy a SIS külön – törvényen kívül működő – egységet hozott létre a szervezett bűnözőkkel – köztük Jozef Rohácékkal – való kapcsolattartásra, s őket különböző törvénytelen akciók elvégzésével bízták meg.
A korábbi szlovák miniszterelnök, Vladimir Meciar alatt működő titkosszolgálat Omega fedőnevű akciója is szerepelt a jelentésben. Ennek lényege az volt, hogy hátráltatni kell – zavarkeltéssel – Csehország és Magyarország NATO- és európai uniós csatlakozását. Magyarországon ennek érdekében az úgynevezett Meciar-kommandóval – amelynek tagja volt Rohác és a később megölt Jozef Hamala is – különböző robbantásos cselekményeket hajtattak végre az 1998-as parlamenti választások előtt. Nem tudni, a szerencsének köszönhető-e, vagy a merénylők kínosan ügyeltek rá, de tény, hogy egyik politikai merényletnek sem voltak sérültjei, halálos áldozatai.
A székházrobbantások ügyében – rongálás miatt – indult nyomozást egy idő után, mivel „az elkövetők kiléte nem volt megállapítható”, a rendőrség megszüntette.
Az Aranykéz utcai robbantásnál – amelyben Portikot mint felbujtót, Rohácot mint végrehajtót ítélték el – azonban már nyilvánvalóan a pusztítás volt a cél. Az ott felhasznált bomba nagysága ugyanis többszöröse volt a politikusok és pártszékházak ellen használtaknak. Utóbbi merényleteknél alkalmazott robbanóanyag megegyezett az Aranykéz utcai akciónál használt, a SIS raktárából szerzett robbanóanyaggal.
Egyes elméletek szerint az Aranykéz utcai áldozat, Boros Tamás felrobbantása kettős érdeket szolgálhatott: egyrészt Portik likvidálni tudta a rendőrséggel együttműködő, neki sok kellemetlenséget okozó Borost, míg a szlovák titkosszolgálatnak a belvárosi, nagy vihart kavart, pusztító erejű robbantásos módszer jött jól. De ezek csak feltételezések, mint ahogy az sem bizonyított, hogy a merénylet felbujtójaként jogerősen elítélt Portik bármikor is kapcsolatba lépett volna az akkori szlovák titkosszolgálattal. Az egyetlen kapocs az egykori olajos „vállalkozó” és a Lexa vezette szolgálatok között Jozef Rohác személye lehetett.
Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a legújabb, hivatalosan eddig még nem bizonyított megállapítások szerint a politikai robbantásoknál alvilági zavarkeltésről volt szó, ugyanúgy, ahogy 1996 őszén, amikor a kézigránátos robbantásokkal a Portik-féle kör el akarta terelni a figyelmet az olajügyekről és távozásra akarták kényszeríteni az akkori országos főkapitányt, jelenlegi belügyminisztert, Pintér Sándort. Utóbbi be is jött: Pintért Horn Gyula utasítására menesztette Kuncze Gábor akkori belügyminiszter.
Az is tény, hogy Portik nemcsak a Gyárfás Tamással folytatott beszélgetéseit vette fel, hanem szinte az egész életét rögzítette, köztük egykori mentorával, volt energolos cégtársával, a két éve elhunyt Drobilich Gáborral lezajlott társalgását is. Ez a hanganyag azért érdekes, mert ők ugyancsak kitárgyalták az 1998-as robbantás-sorozatot. Drobilich azt állította, hogy a 90-es évek olajmaffia-botrányában elhíresült Energol Rt. vezetésében 1996-ig tisztséget vállaló Dékány István szervezte meg a robbantásokat.
Forrásaink Dékány szerepével összefüggésben semmit nem árultak el, arra azonban utaltak, hogy az alvilági leszámolásokat jól ismerő tanúk állítják: a Portik Tamás fémjelezte szervezett bűnözői csoportosulás felelős a politikai színezetű támadásokért, amelyekre szerintük a közvetlen parancsot Portik adhatta a végrehajtóknak.
Ahhoz, hogy megértsük, Portik miért ragaszkodott Gyurcsányhoz, vissza kell mennünk az olajos időkig. Gyurcsány Ferenc nevét kevesen hozzák összefüggésbe az olajjal, holott az egykori kormányfő vagyonosodásában nyilvánvalóan szerepe volt a hozzá is köthető Fortus Rt.-nek.
Ez volt az a cég, amely vélhetően a titkosszolgálati segítséggel létrehozott Energol Rt. (ennek a vállalkozásnak volt Portik a marketingigazgatója) egyik beszállítója volt. Megjegyezzük, az Energol alapításától kezdődően a katonai titkosszolgálat és annak 2009-ben elhunyt nagy hatalmú irányítója, Stefán Géza bábáskodott a cég felett. A vállalkozás vezetői ellen büntetőeljárás indult, de a hosszan elhúzódó, a Gyurcsány-kormányzat idejére eső olajperben végül mindenki megúszta komolyabb büntetés nélkül.
A Fortus képviselői az olajos vádak ellen azzal védekeztek, hogy tudtukon kívül, hamis számlákon keresztül vettek részt az ügyletekben. A társaságot a Gyurcsány-birodalom zászlóshajója, az Altus Rt., valamint a Magyar Villamos Művek (MVM) 1995-ben alapította meg. Előbbi 45, utóbbi 55 százalékos tulajdonrészt birtokolt. A Fortus tájékoztatása szerint egyébként csak 1996-ban negyvenezer tonna fűtőolajat értékesítettek a villamos műveknek.
Nem elválaszthatatlan az olajügyektől az sem, hogy Gyurcsány Ferenc anyósa, Apró Piroska milyen döbbenetes kapcsolatrendszerrel rendelkezett és nyilvánvalóan rendelkezik is. Erre jó példa az Energol Rt. alapításánál említett Stefán Géza, aki szoros baráti viszonyt ápolt az Apró családdal. A legendás katonai elhárítót többször ki is tüntették a Gyurcsány-érában.
Apró Piroska titkosszolgálati, állambiztonsági összeköttetéseit mindezek mellett az is igazolja, hogy a rendszerváltás után felügyelőbizottsági tag volt abban az 1991-ben létrehozott S-Komplex Nemzetközi Biztonságvédelmi Rt.-ben, amelyben az elnök-vezérigazgatói teendőket éveken keresztül a 2006-ban elhunyt Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal első főigazgatója látta el. A céget lényegében magán-titkosszolgálatnak tartották, amely az úgynevezett elbocsátott légió tagjaiból verbuválódott. Apró Piroska édesapja Apró Antal, az Országgyűlés egykori elnöke, az MSZMP KB tagja. Testvére, ifjabb Apró Antal az állambiztonságnál dolgozott, méghozzá a Medgyessy Pétert is beszervező III/II-es főcsoportfőnökségnél. És ha ez még valakinek nem lett volna elég, Horn Gyula miniszterelnöki kabinetfőnökeként Apró Piroska szinte az egész ország működésére rálátott.
Ide tartozik, hogy a Horn-kormány idején biztosítva hagyták a jogszabályi hátterét a rendkívül jól jövedelmező olajozásnak, valamint a halasztott vámfizetésnek. Előbbi lényege az volt, hogy a háztartási tüzelőolajat (hto) kevésbé adóztatták, mint a gépkocsikba használt üzemanyagot, így a hto-t érdemes volt különböző kémiai folyamatokkal, szőkítéssel gázolajjá színezni és úgy értékesíteni. Utóbbi pedig azt tette lehetővé, hogy a hamis papírokkal alapított cégek, miután hatalmas mennyiségben vásároltak külföldről, majd adtak el belföldön olajat, gyakorlatilag eltűntek a hatóságok látóköréből, természetesen úgy, hogy egy fillér járulékot nem fizettek be.
Figyelemre méltó, hogy a botrány kirobbanása környékén Gyurcsány Ferenc és bizalmasa, Jagiellowicz Györgyné távozott a Fortusból, vagyis a későbbi miniszterelnök lemondott felügyelőbizottsági, az üzletasszony pedig elnöki tisztségéről. Tény továbbá az is, hogy a Fortus üzleti kapcsolatban állt egy másik nagy olajcéggel, az MSZP-s hátterű ETL Rt.-vel, amelyről tudni lehet, hogy szintén az Energol egyik beszállítója volt.
Az ETL felügyelőbizottságába 1996-ban, az olajügylet legjövedelmezőbb évében került be a szocialisták fő energetikai szakértőjeként ismert Karl Imre és Szűcs Erika, a szocialisták országos választmányának akkori tagja is. Szűcs később a Gyurcsány-kormányban vállalt miniszteri tisztséget, de követte a volt kormányfőt a DK-ba is. Karl Imre sem került messze a Demokratikus Koalíciótól, Facebook-oldalán gyakorlatilag folyamatosan a DK érdekeit szem előtt tartva, lényegében pártaktivistaként posztolt. És mindezek mellett évekkel ezelőtt az is napvilágot látott, hogy egy, az olajügyek miatt tartott 1997. augusztusi házkutatás során az Energol Rt. irányításában 1996 márciusától részt vállaló, a székházrobbantásokkal kapcsolatba hozott Dékány István feleségének a lakásán találták meg annak az offshore cégnek az alapító okiratát, amely a Gyurcsány-féle Fortusban volt tulajdonos.
Végül érdemes áttekinteni, hogy cikksorozatunk első részéből milyen lényeges információk derülnek ki.
· Az olajbűnözés virágkorában, az 1990-es években Portik Tamás, az alvilág későbbi meghatározó figurája és Gyurcsány Ferenc is jelentős olajügyleteket bonyolított, előbbi az Energol Rt.-n, utóbbi a Fortus Rt.-n keresztül.
· Gyurcsány cége, a Fortus az Energol beszállítója volt.
· Az olajos botrány kirobbanását követően a Fortus Rt.-ben tulajdonos offshore cég alapító okirata, egy házkutatás alkalmával, az Energol igazgatója feleségének otthonából került elő. Gyurcsány kimenekült a Fortusból.
· A szocialista kormányzások idején Portik Tamás gyakorlatilag érinthetetlen volt. Az Energol vezetői lényegében büntetés nélkül úszták meg az büntetőeljárást.
· Portik Tamás szoros kapcsolatba került Gyárfás Tamással, a Nap-kelte egykori producerével. Az ügyészség vádirata szerint a kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező Gyárfás kérésére Portik gyilkoltatta meg a producer riválisát, Fenyő János médiamogult. Portik és Gyárfás tagad.
· A nyomozás során előkerültek azok a hanganyagok, amelyek Portik és Gyárfás beszélgetéseit tartalmazzák. A felvételeken csaknem hetven alkalommal ejtik ki Gyurcsány nevét.
· Az egykori olajbűnöző Gyárfáson keresztül próbálta felvenni a kapcsolatot Gyurcsány Ferenccel. A szocialistákat szerette volna információkkal segíteni.
· Gyárfásnak volt alkalma Gyurcsánnyal találkozni, illetve bármilyen üzenetet eljuttathatott számára. A Nap-keltében Gyurcsány és a többi szocialista vezető tulajdonképpen egymásnak adták a kilincset. Nem tudni, pontosan mi történt.
Borítókép forrása: MTI
olajmaffia
Energol Rt.
szervezett bűnözés
Energol
nap-kelte
Apró Piroska
DK
FORTUS RT.
MSZP-SZDSZ kormányok
MSZP-SZDSZ
GYURCSÁNY EMBEREI
gyurcsány
Gyárfás Tamás
alvilág
Energol-vezér
Fenyő-gyilkosság
Nap TV
Gyurcsány Ferenc DK
VICO
Portik Tamás
fenyő jános
szocialisták
DK
Portik Tamás bűnöző
balliberálisok
Gyurcsány-koalíció
|
Amikor az alvilág és a politika összeér (1.)
|
Csaknem hetven alkalommal kerül szóba Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök személye a Gyárfás Tamás és Portik Tamás közti, utóbbi által a 2000-es években titokban rögzített beszélgetéseken – derült ki a Mediaworks Hírcentrumának elemzéséből. A Fenyő-gyilkosság perében fontos bizonyítékként kezelt hangfelvételek leiratát átolvasva az is nyilvánvalóvá válik, hogy az alvilág korábbi meghatározó figurája nemcsak kapcsolatot keresett Gyárfáson keresztül Gyurcsányhoz, hanem a saját túlélését is általa látta biztosítottnak. Ahhoz, hogy megértsük, Portik miért ragaszkodott annyira a jelenlegi DK-elnökhöz, egészen az „olajos” időkig, Gyurcsány vagyongyarapodásáig kell visszamennünk.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/08/amikor-az-alvilag-es-a-politika-osszeer-1
|
2022-08-22 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 24 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki három magánszemélyre a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. Az érintettek bizalmasan egyeztettek a Kulcs-Soft Nyrt. igazgatóságának elnökével a Kulcs-Soft részvénnyel kapcsolatos kereskedésről.
Az MNB piacfelügyeleti eljárást folytatott le két magánszeméllyel szemben annak megállapítására, hogy megsértették-e a piaci visszaélésekről szóló rendeletet (MAR). A vizsgálat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett Kulcs-Soft Nyrt. részvényeivel kapcsolatos tranzakciósorozathoz kötődött, amivel kapcsolatban - tiltott piaci manipuláció miatt - idén júliusban a társaság igazgatóságának elnökét és egy magánszemélyt már összesen 60 millió forint piacfelügyeleti bírsággal sújtott a jegybank.
Az a MNB mostani vizsgálaton megállapította, hogy a magánszemélyek, akik egy internetes gazdasági fórum aktív szereplői voltak, bizalmasan egyeztettek a kibocsátó igazgatóságának elnökével a Kulcs-Soft részvényekhez kötődő kereskedési lépésekről. Ezután 2019. november 21-én az előzetesen megbeszélteknek megfelelően vásároltak néhány perces eltéréssel különböző mennyiségeket.
A jogszabályok szerint piaci manipulációra utaló kereskedési gyakorlatnak minősül, ha egymással összejátszó felek közel egyidejűleg nagyon hasonló mennyiségre és árra adnak be vételi és eladási megbízásokat. Ezek a megbízások ugyanis félrevezető jelzéseket adhattak a befektetők számára az adott pénzügyi eszköz keresleti-kínálati viszonyairól, így sérthették a részvény kereskedésének tisztaságát és átláthatóságát, ekként pedig a tőkepiac integritását.
A megállapított jogsértések miatt az MNB mindhárom magánszemély számára megtiltotta az újabb jogsértést, és fejenként 15 millió, 6 millió, illetve 3 millió forint összegű piacfelügyeleti bírságot szabott ki.
A bírságösszegek meghatározásakor a jegybank figyelembe vette az adott magánszemélyek vételi ügyleteinek nagyságát, illetve azt, hogy mekkora nyereségük keletkezhetett az adott tranzakció révén. Mindhárom magánszemély esetében az MNB enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy valamennyien a jogsértés elismerésének minősíthető nyilatkozatot tettek.
Tiltott piacbefolyásolás bűncselekményének gyanúja miatt az MNB feljelentést is tesz a történtek nyomán a Fővárosi Főügyészségen. (MTI)
|
Piaci manupuláció miatt bírságolt meg 3 kommentelőt a jegybank
|
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 24 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki három magánszemélyre a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. Az érintettek bizalmasan egyeztettek a Kulcs-Soft Nyrt. igazgatóságának elnökével a Kulcs-Soft részvénnyel kapcsolatos kereskedésről.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/08/22/piaci-manupulacio-miatt-birsagolt-meg-3-kommentelot-a-jegybank
|
2022-08-22 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Brutálisan magas, 85 százalékos profitrátát ért el 2021-ben Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília cége - néhány héttel ezelőtt ez az információ borzolta a kedélyeket - talán a médiát ismerőkét egy fokkal jobban. Ez a profitráta azt jelenti egyszerűen megfogalmazva, hogy a twn.hu portált működtető Top News Hungary Kft. tavaly 100 forint bevételéből 85-öt tudtak "zsebre tenni".
Mint a beszámolókból kiderült, 2021-ben 1,56 milliárd forint árbevételt értek el mindössze 8 alkalmazottal. Összesen 1,33 milliárd forint lett az adózott nyereség, amit a tulajdonosok ki is utaltak maguknak osztalék formájában. A nyereség és a bevétel hányadosa adja a 85 százalékos profitrátát. Hogy ez mennyire kirívó a szektorban, azt jól szemlélteti, hogy még a legsikeresebb vállalatok is 10-20 százalék közötti profitrátát tudnak realizálni.
„Ez abszurd, ez nem lehet valós gazdasági teljesítmény. Ilyen eredményt a jelenlegi magyar piacon és azon kívül is lehetetlen elérni”
– kommentálta a teljesítményt a Direkt36-nak Urbán Ágnes közgazdász, egyetemi oktató, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója a Top World News eredményeiről. Szerinte azért is kiugró Rogán-Gaálék cégének eredménye, mert a piaci alapon működő híroldalak csak akkor tudnak sikeresek lenni, ha sok újságíróval dolgoznak, ezért magasak a költségeik.
A jelek szerint mindezt azonban nem lehetetlen sem lemásolni, sem túlteljesíteni a hazai piacon. Igaz, ebben az esetben sem kevésbé érthetetlen és megfejthetetlen, hogy sikerült mindezt tető alá hozni.
A Top News Hungary Kft.-nél is nagyobb profitbányának tűnik az adatok alapján az AC News Kft., melynek tulajdonosa egyáltalán nem áll távol Sarka Katától. A cégben ugyanis 2020 szeptemberében szerzett többségi, 95 százalékos tulajdonrészt az üzletasszony férje, Bessenyei István. A fennmaradó 5 százalék a korábbi, egyszemélyben tulajdonos, Simándi Etelka birtokában maradt.
2021-ben tehát már végig Bessenyei István birtokában működött a társaság, ami a napilap kiadással főtevékenységként foglalkozó cég számain is meglátszott. A Kft. az acnews.hu és pepitamagazin.hu kiadója, mindkét oldal hasonló kinézettel rendelkezik, ám míg előbbi hagyományos bulvárlapnak tűnik, utóbbi a kultúra területéről szállít híreket. Nos, a 2020-as 86,4 millió forintos bevétel és az ebből megmaradt 24,2 milliós adózott nyereség után
tavaly a cég - mindössze 4 alkalmazottal - 1,16 milliárd forintos bevételre tett szert, melyből a végén 1,01 milliárdos tiszta profit maradt. Ez a Top News-nál is valamivel nagyobb, 87,3 százalékos profitrátát jelent.
A nyereség nagy részét, 764 millió forintot a tulajdoni hányadok arányában osztalékként ki is fizetett, ami azt jelenti, hogy Bessenyeinek 725,8 millió, a kisebbségi tulajdonosnak pedig 38,2 millió forint jutott.
Ám arra, hogy honnan származik a bevétel, arra a kiegészítő melléklet egyáltalán nem világít rá. Ennél azonban sokkal meglepőbb, hogy még a Top News Hungary által üzemeltetett oldalnál is kisebb oldalakról van szó, a bevétel mégis alig lett alacsonyabb. Míg a TWN napi 10-30 ezer közötti napi látogatószámmal rendelkezik a Gemius adatai alapján, addig az acnews-t még csak nem is méri az oldal. Legalább ekkora differencia van a Facebook oldalak követőszáma között is. A TWN 22 ezres követői táborával szemben az ACNews épp, hogy ezret tud felmutatni.
Már csak az alacsony látogatói és követői számok sem teszik érthetőbbé, hogyan folyhatott be a céghez ekkora bevétel. Noha lenne mód arra, hogy például konferencia-szervezésből tesz szert plusz bevételi lábra egy kiadó, ám a bulvár tematika mentén ezt nehezen lehet elképzelni. Ráadásul olyan tevékenységi kört, amivel ez megvalósítható lenne, nincs is a cégkivonatban. A honlapon elérhető médiaajánlat alapján reklámügynökségük sincs, saját maguk értékesítik a felületeiket, ami a jelenlegi médiapiaci viszonyok között egyáltalán nem egyszerű feladat.
És ha már reklám: cikkünk írásakor állami, kormányzati hirdetéseknek - melyek olykor indokolják a brutális bevételnövekedést - nincs nyoma az oldalon. A Super TV2-n futó Poggyász Magazin reklámja (ez a twn-n is fut) mellett a kispesti Remiz Üzletház és a benne működő CBA hirdet, egy médiareklámmal foglalkozó, néhány tízmilliós forgalmat termelő kis cég.
A cég tavalyi beszámolójával a bevételek forrásával kapcsolatban megkerestük a céget, amint megérkezik a válasz, beszámolunk róla.
|
Van nagyobb gazdasági csoda is Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília profitbányájánál
|
A Top News Hungary Kft.-nél is nagyobb profitbányának tűnik az adatok alapján az AC News Kft., melynek tulajdonosa egyáltalán nem áll távol Sarka Katától. A cégben ugyanis 2020 szeptemberében szerzett többségi, 95 százalékos tulajdonrészt az üzletasszony férje, Bessenyei István. A fennmaradó 5 százalék a korábbi, egyszemélyben tulajdonos, Simándi Etelka birtokában maradt.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/van-nagyobb-gazdasagi-csoda-is-sarka-kata-es-rogan-gaal-cecilia-profitbanyajanal.html
|
2022-08-22 13:15:13
| true | null | null |
mfor.hu
|
Augusztus 3. szerda, 12 óra 42 perc: szintén az Azonnalin, ugyancsak Kósa András tollából jelenik meg cikk arról, hogy a külügy visszahívta egy diplomatáját Washingtonból, mégpedig azért, mert Szijjártó Péter elégedetlen volt az interjúval, amelyet a Fox News készített vele: a külügyminiszter várakozásaival ellentétben nem a stúdióban kérdezték, „csak” kapcsolták élő adásban, ráadásul a beszélgetés bő húsz perccel később kezdődött, mit ahogy eltervezték, így várakozásra kényszerült.
Augusztus 4. csütörtök, 9 óra 48 perc: a Média1 közli legfrissebb értesülését, amely szerint megszűnik az Azonnali. A médiaügyi szakportál információját az Ungár melletti kisebbségi tulajdonos, Gerényi Gábor is megerősíti.
Augusztus 13. szombat, este 9 óra 28 perc: A Válasz Online arról értesül, hogy a nap folyamán a bécsi magyar nagykövetség egyik vezető beosztású diplomatájának azonnali hatállyal felmondtak. Nem sokkal később a külügyből is elküldik az ott évtizedek óta szolgáló kollégát. Noha a Külügyminisztérium cikkünk megjelenéséig nem válaszolt lapunk kérdésére, mi volt az elbocsátás oka, az osztrák fővárosból származó értesüléseink szerint arra voltak kíváncsiak a kirúgásba torkolló vizsgálatot végző nemzetbiztonságiak, honnan szivároghatott ki információ Orbán Viktor bécsi útjának körülményeiről, valamint a washingtoni történetről.
Augusztus 18. csütörtök, reggel 8 óra: Ungár Péter a Válasz Online kérdésére azt mondja, csupán néhány nappal a lapbezárás hírének kiszivárgása, azaz augusztus 4. előtt döntötte el végleg, hogy kiszáll az Azonnali finanszírozásából.
A fenti történések kronológiája láttán alighanem az Origo 2014-es kormányzati megregulázása (tönkretétele) jut eszébe mindenkinek, aki követi a magyar média körüli immár évtizedes hercehurcát. Emlékezetes: 8 évvel ezelőtt, május végén jelent meg a cikk az akkor még a Telekom tulajdonában lévő Origón Lázár János és partnere kirívó hotelszámláiról – amelyeket az újságíró, egyben főszerkesztő-helyettes Pethő András perelt ki a Lázár által akkor vezetett tárcától, a Miniszterelnökségtől. Nem telt bele sok idő, s a főszerkesztő Sáling Gergő távozni kényszerült: már júniusban kiadták az útját. A szerkesztőség nagy része ezután önként vette a kalapját, s a lap (akárcsak jóval később az Index, ugyanúgy Vaszily Miklós bábáskodása mellett) elindult a propagandamédiummá válás rögös, ám esetükben viszonylag gyors útján.
Az Origo elsilányítása és az Azonnali mostani bezárása közötti hasonlóságokat ugyanakkor muszáj árnyalnunk. Már csak azért is, mert a többségi tulajdonos Ungár kérdésünkre cáfolta, hogy a bécsi cikk hatására döntött volna a lap feladása mellett. Amint mondta, már jóval korábban megfordult a fejében a gondolat, amit többekkel meg is osztott. Állítását ellenőrizni is tudtuk:
több hiteles forrás is megerősítette lapunknak, hogy már az áprilisi választás után közvetlenül, vagy éppen júliusban említette nekik Ungár, hogy nem látja értelmét az Azonnali további fenntartásának. Paradox módon mindez egyébként akkor következett be, amikor a lap olvasottsága nőni kezdett – aligha függetlenül Kósa András múlt év őszi főszerkesztői kinevezésétől.
Az a hivatalos magyarázat mindenesetre, hogy a lap veszteséges volt, a sajtópiacot kicsit is ismerők számára azonnal átlátszó volt: az Azonnali nem üzleti, hanem politikai projekt volt Ungár részéről attól fogva, hogy 2018-ban beszállt a vállalkozásba. Az persze még a milliárdos cégörökséggel és osztalékokkal rendelkező politikus számára sem mindegy, mennyit kénytelen a saját pénzéből beletenni egy-egy projektbe. Az Azonnali esetében nagyjából a felét állta eddig a költségeknek, a másik fele befolyt nagyrészt állami vagy államhoz kötődő cégek hirdetéseiből. Az ellenzék egyik legismertebb figurájának lapja ennyiben már az elmúlt időszakban is jócskán kitett volt a Fidesz-kormánynak, hát még ha ehhez hozzávesszük, hogy a kisebbségi tulaj Gerényi bejáratos volt Rogán Antalhoz (amint az egy titokban rögzített, még az Index átállítása körüli hercehurca idején készült hangfelvételből bárki számára nyilvánvalóvá válhatott). Ha az adott bécsi cikk miatt nem is jelentkezett senki a propagandaminiszter környezetéből, s az Azonnali bezárásának ehhez az íráshoz a látszat ellenére konkrétan nincs köze, az azért nyilvánvaló: a magyar kormányt beteges mértékig érdekli, hogy ne szivárogjon ki információ a tagjairól. (Ráadásul most már Rogán felügyeli a polgári nemzetbiztonságot, így az Alkotmányvédelmi Hivatalt is.) Állami szerveket sem átallnak bevetni – adott esetben akár újságírók kapcsolatrendszerét is felgöngyölíti a nemzetbiztonság. Vagy éppen a nagykövetségek, amelyeknek 2020-ban parancsba is adták, hogy figyeljék, milyen utakra érkeznek, kivel találkoznak magyar újságírók az országban, ahol a magyar diplomaták szolgálatukat végzik.
Persze hogy mi köze ehhez a külügynek, vagy hogy miért nemzetbiztonsági ügy egy már megtörtént miniszterelnöki útról szóló beszámoló, az jó kérdés – a miniszterelnök tartózkodási helyét előre közölni talán még lehetne is az, utólagos hír viszont aligha jelenthet bármilyen kockázatot a kormányfő biztonságára. Az AH-nak mindenesetre törvényben meghatározott feladata belső ellenőrzéseket végezni a miniszterek által felügyelt szerveknél, tehát a nagykövetségeknél is – külön jogalap, például bűncselekmény gyanúja ilyen vizsgálódáshoz nem szükséges. Persze a „nemzetbiztonsági érdek” szókapcsolat is szinte bármire ráhúzható: Menczer Tamás külügyi államtitkár például egy bravúros sorosozással oldotta meg annak magyarázatát, hogy a magyar nagykövetségek mégis miért figyelnek meg magyar újságírókat, s miért kell róluk jelentéseket hazaküldeniük. „Egyes Soros-szervezetek, például a Transparency International nevű szervezet szervez ilyen érzékenyítő kurzusokat. Szakmai utak! Hogy oda ne rohanjak!” – mondta az ATV-nek. (A Transparency aztán cáfolta Menczert.)
Könnyű alapot találni még a titkos megfigyelések, lehallgatások számára is, ezek pedig jogszerűekké varázsolhatók csupán egy miniszteri engedéllyel – következmények nélkül lehet ilyen módszereket alkalmazni bárki ellen, akár teljesen nyilvánvalóan hatalompolitikai érdekből is. A Pegasus-botrányban erre több példa is akadt, ám a magyar közvéleményt alig-alig érdekelte, hogy újságírókat, de még a NER-hez közelálló szereplőket is lehallgatnak titokban.
Ahhoz ráadásul, hogy információszivárgás után kutakodjon a nemzetbiztonság egy kormányzati szervnél, még csak ilyen eszközökre sincs szükség. S hogy akkor hogyan indulnak el az AH-sok, ha egy cikk informátorát akarják megtalálni? Amint a működésükre rálátó forrásunk magyarázza: legegyszerűbb első lépésként kikérniük a cikket jegyző újságíró híváslistáját. Ehhez még bírósági vagy miniszteri engedély sem kell – a szolgáltató a szerveknek automatikusan odaadja ezeket az adatokat. Ha a cikk megjelenésének időpontja körül találnak követségi munkatársat a híváslistán, továbbléphetnek és átnézhetik a kolléga emailjeit. Ezek ellenőrzése gyerekjáték – valójában azok a régi trükkök sem biztonságosak efféle ellenőrzések alkalmával, amikor közös email-címet készítenek a kommunikálni vágyók, s a fiókba belépve el nem küldött üzeneteket, piszkozatokat hagynak a másiknak. Ha a mailek között gyanúsat találnak, elkezdhetik az érintett meghallgatását, akár hazugságvizsgálót is használva.
Noha a Bécsből eltávolított diplomata semmilyen módon nem kívánta kommentálni a Válasz Online értesüléseit (s neve leírásának mellőzésére is kérte lapunkat), Kósa Andrástól pedig nyilvánvalóan nem várhatunk megerősítést arról, ki volt az informátora (újságírói alapszabály: informátort nem adunk ki),
az állam érdeklődése és információgyűjtése, valamint a közigazgatásban dolgozókat érintő szankciók semmiképp sem tekinthetők normálisnak. A fentebb említett ügyekben ugyanis van egy közös elem: csupa olyan információt akart visszatartani az állam valamely szerve, amelyek mindegyike közérdekű adat.
A Lázár-számlák háttere is az volt, a bíróság döntése értelmében is – noha a főhős az Információs Hivatallal, nemzetbiztonsági szál hangoztatásával igyekezett kibújni az információadás kötelezettsége alól. A nagykövetségi újságíró-figyelések dokumentumai is közérdekűek voltak – ezt is bíróság volt kénytelen megállapítani. A washingtoni történet epizódszerűen mutatja a külügyminiszter vezetői stílusát, ahogy azok a hírek sem minősülnek államtitoknak, hogy milyen extra elvárásai vannak útjai során – új súlyzók beszerzése, ha a bekészített szett nem megfelelő számára, vagy hajnalban kinyittatott városi park a napi futásához. Ezek persze a kis színes kategóriába tartoznak inkább, ahogy a bécsi ottalvós parti sem az évszázad leleplezése: a magyar adófizetőnek viszont alapjoga megtudni, mennyiért és miért aludt Bécsben a miniszterelnöki és külügyminiszteri stáb – azon egyszerű oknál fogva, hogy a magyar adófizető pénzét költik ilyenkor. Hogy közérdekű adatokat nem egyszerűen odatelefonálva, vagy e-mailt küldve kell megtudniuk újságíróknak, hanem informálisan, az aligha azokat minősíti, akik hajlandóak tájékoztatni az ország közvéleményét. Azok az érvek erősen sántítanak tehát, amelyek szerint bármilyen cégtől elbocsátanák azt, aki háttérben újságíróknak ad ki munkája közben megszerzett információt. Lehet. Hogy egy klasszikus, immár húsz éves bölcsességet idézzünk: „Magyarország államformája köztársaság, nem részvénytársaság.”
Nyitókép: Karl Nehammer osztrák kancellár katonai tiszteletadás mellett fogadja hivatalában Orbán Viktor miniszterelnököt Bécsben 2022. július 28-án (fotó: AFP/Alex Halada)
#Azonnali#média#Ungár Péter
|
Kirúgta vezető diplomatáját a külügy, miután kiderültek az Orbán-stáb bécsi kiruccanásának részletei
|
Nem sokkal azután, hogy az Azonnalin cikk jelent meg Orbán Viktor és stábja „rongyrázó” bécsi napjáról, vizsgálódni kezdtek a nemzetbiztonságiak – tudta meg a Válasz Online. Két hét sem telt bele, s elbocsátottak egy vezető beosztású diplomatát a bécsi magyar nagykövetségről. Néhány nappal a cikk megjelenése után az Azonnali megszűnését is bejelentették. Háttér.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2022/08/22/orban-viktor-becs-nagykovetseg-azonnali-ungar-peter-sztori/
|
2022-08-22 13:16:25
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Mediaworks–Hírcentrum
2022.08.23. 06:30 2022.08.23. 07:46
Lényegében célt ért az alvilági leszámolások kulcsfigurájának tartott Portik Tamás terve, hiszen Gyurcsány Ferenc legfőbb bizalmasának ajtajáig sikerült eljutnia 2008 nyarán. Szilvásy György titokminiszter ugyanis ekkor utasította a polgári elhárítás vezetőjét, Laborc Sándort, hogy a titkosszolgálat üljön le tárgyalni a maffia hírhedt alakjával. Túl azon, hogy a felek megállapodtak jobboldali politikusok lejáratásáról, feltételezhetően a találkozók után dőlhetett el, hogy a Fideszt keverik gyanúba az egész országot megrázó, 1998-ban történt politikai robbantások megrendelését illetően.
Folytatjuk háromrészes cikksorozatunkat az olajos alvilág, a politika és a titkosszolgálat összefonódásáról. Előző írásunkban arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a szervezett bűnözés rettegett alakja, a szocialista kormányok idején érinthetetlen, sokáig körözés alatt álló olajbűnöző, Portik Tamás és a nagy hatalmú médiavállalkozó, úszószövetségi elnök, Gyárfás Tamás a kétezres évek elején többször is titokban folytattak megbeszéléseket Gyárfás budai otthona közelében.
A leszámolásos gyilkosságok miatt azóta elítélt maffiafőnök és a Nap TV producere már a 90-es évek közepe óta ismerték egymást. Beszélgetéseiket Portik rögzítette, a felvételek pedig fontos bizonyítékok a Fenyő-gyilkosság ügyében, amelynek mindkét férfi vádlottja.
A vád szerint ugyanis Portik Gyárfás kérésére ölette meg nagy ellenségét, Fenyő Jánost. Fontos körülmény, hogy a rendőrség által lefoglalt hanganyagokban csaknem hetvenszer hangzik el Gyurcsány Ferenc neve, legtöbbször abban a kontextusban, hogy Portik Tamás mindenképpen azt akarta elérni, hogy Gyárfás a kapcsolatai révén hozza össze az akkori sportminiszterrel, majd kormányfővel. Gyárfás a Mediaworks Hírcentrumának hangsúlyozta, nem teljesítette Portik kérését.
A maffiózó azzal állt elő, hogy olyan információi vannak, melyek az akkori MSZP–SZDSZ-kormány számára nagyon értékesek lehetnek, és abban bízott, hogy Gyurcsányék ezért cserébe szemet hunynak bűnei fölött. Az egykori olajbűnöző az 1998-ban történt székházrobbantásokkal akart jó pontokat szerezni a DK jelenlegi elnökénél úgy, hogy egy ismerőse a Fideszre „tolná” a politikai merényleteket. Arra, hogy Portik miért ragaszkodott Gyurcsányhoz, a választ a 90-es években kell keresni.
Az olajbűnözés virágkorában Portik a titkosszolgálati segítséggel létrehozott Energol Rt. egyik vezetőjeként, a Demokratikus Koalíció mostani vezetője pedig cégén, a Fortus Rt.-n keresztül jelentős olajügyleteket bonyolított. Gyurcsány cége papíron az Energol beszállítója volt. A Fortus (a cégből Gyurcsány az olajbotrány környékén kimenekült) egykori vezetői a bíróság előtt azzal védekeztek, hogy ismeretlenek visszaéltek az olajkereskedő cég nevével és hamis számlákat adtak ki a nevében.
Amikor az alvilág és a politika összeér (1.)
Portik Tamás, a hazai szervezett bűnözés egykori kulcsfigurája kétségbeesetten kereste a kapcsolatot Gyurcsány Ferenccel.
Az összefonódást erősítő körülmény ugyanakkor, hogy az olajszőkítési botrány kirobbanását követően a Fortus Rt.-ben tulajdonos offshore cég alapító okirata egy házkutatás alkalmával az Energol egyik igazgatója feleségének otthonából került elő.
Van tehát bőven közös metszete a Gyurcsány–Portik-életútnak. Arra azonban egyelőre nincs bizonyíték, hogy Portik személyesen találkozott volna Gyurcsánnyal, az viszont tény, a volt olajbűnöző elérte célját és az akkori kormányfő közvetlen környezetéig jutott. Portik egy közvetítőn keresztül felvette a kapcsolatot Gyurcsány egyik legfőbb bizalmasával, a polgári titkosszolgálatokat irányító Szilvásy Györggyel, aki arra utasította Laborc Sándort, a polgári elhárítás vezetőjét, hogy a szolgálat találkozzon az alvilág meghatározó figurájával.
A Nemzetbiztonsági Hivatal – ma Alkotmányvédelmi Hivatal – főigazgatója 2008 nyarán nem mindennapi találkozókat bonyolított le a budapesti Vadrózsa, valamint a Menza étteremben. Laborcot igen sokan támadták azért, hogy személyesen ült le az azóta már több ember meggyilkolása miatt jogerősen elítélt maffiafőnökkel.
Korábban Földi László, az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója is arról beszélt, hogy szakmailag semmi nem indokolta, hogy az NBH akkori igazgatója maga ment el a találkozókra és nem egy operatív tiszt. Szerinte bizonyos „politikai sandaság” volt a történet mögött, ezért „nem kívántak »outsidereket«, kívülállókat bevonni”.
Itt meg kell állnunk egy pillanatra, hiszen az ügy megértése szempontjából rendkívül fontos, hogy mind a KGB-akadémián végzett, jelenleg a DK félhivatalos tanácsadójaként számontartott Laborc, mind pedig Szilvásy György vérbeli gyurcsányistának számítanak, így a „politikai sandaság” nemcsak a Fidesz, de még az MSZP akkori erős emberei előtt is titokban maradhatott. Szilvásy György és Gyurcsány bizalmi viszonya ráadásul évtizedekre nyúlik vissza.
Kettejük múltjáról a Magyar Nemzet közölt másfél évvel ezelőtt részleteket. Kapcsolatuk a Kommunista Ifjúsági Szövetségig (KISZ) visszakövethető, hiszen Gyurcsány és Szilvásy már a KISZ-ben is jól ismerte egymást. A KISZ egyetemi és főiskolai bizottságának elnöki székében ugyanis Szilvásy került volna sorra, de megbeszélték, hogy mivel „Feri már annyira feljött”, a kedvéért visszalép.
Kettejük között kapcsolódási pontot jelent Szilvásy egykori KISZ-es beosztottja, Rákosi Ferenc, aki később Gyurcsány miniszterelnöki stábjában is helyet kapott. Szilvásy és Rákosi szoros kapcsolatát mutatja, hogy később párosban még teniszkupát is nyertek a Miniszterelnöki Hivatal által üzemeltetett Tabáni Teniszcentrumban.
Szilvásy az utolsó pártállami kabinetben miniszterhelyettes volt, a rendszerváltó Antall-kormány pedig a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkárának nevezte ki, akire Gyurcsány a rendszerváltás után is számíthatott.
A Magyar Nemzet azt is megírta, hogy Gyurcsányék családi cége, az Altus kezdeti időszakára esett két vitatott ingatlanügylet, a Szalay utcai és a balatonőszödi ingatlanvásárlás. Az Altus cége 1994 januárjában szerezte meg a két ingatlant, sajátos konstrukciójú bérleti, illetve lízingszerződéseket kötve a magyar állammal, közelebbről az azt képviselő Miniszterelnöki Hivatallal.
Szilvásynak kulcsszerepe lehetett ezekben az ügyletekben, aki a Gyurcsányról írt Debreczeni-könyv szerint nemcsak eladó, hanem tippadó is lehetett. Ráadásul a felesége ez idő tájt már az Altusnál dolgozott „válságmenedzserként”.
Az összefonódást a két érintett, Gyurcsány és Szilvásy is cáfolni próbálta. A lap visszaidézte, hogy 1993-ban Gyurcsány úgy nyilatkozott: „tök véletlen volt”, hogy a balatonaligai pártüdülő eladása kapcsán egy tárgyaláson találkoztak. „Természetesen örültünk egymásnak, mert az mindig jó, ha lehet valakit ismerni” – mondta el Gyurcsány.
A szereplők már régóta és nagyon is jól ismerték egymást – emlékeztetett a Magyar Nemzet, hozzátéve, hogy a pártállam idején, a privatizáció legelején a jól értesült régi kommunisták létrehoztak egy vagyonátmentő hálózatot, amelynél Gyurcsány és a volt miniszterelnöktől ugyancsak elválaszthatatlan Bajnai Gordon is munkába állt.
Emellett Szilvásy felelt a rendszerváltást követően az államigazgatásban a volt pártingatlanok értékesítéséért, az ő embere adott megbízást a Creditumnak az aligai üdülő eladására, aminek lebonyolítását Szilvásy régi KISZ-es ismerőse, Gyurcsány intézte.
Nem ez volt az egyetlen közös biznisz abban az időben. Gyurcsány cége készített tanulmánytervet a Miniszterelnöki Hivatalnak a Magyar Televízió székházáról, valamint dolgozott a kormányzati negyed előkészítésén, a Sándor-palota kormányzati hasznosítása kapcsán. Cége, az Altus – az alapítást követően alig egy évvel – már a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) épületében bérelt irodát.
Abban az épületben, ahol a Szalay utcai ingatlanról és az őszödi üdülő eladásáról szóló privatizációs kiírások készültek, amely közbeszerzéseken Gyurcsány cége futott be. Hiába volt nyilvános meghirdetés, Gyurcsány nyilvánvalóan információs előnyben lehetett a többi, lehetséges érdeklődővel szemben. A közös érdekeket mutatja Szilvásy későbbi karrierje is, aki állami alkalmazottként 1998-ig azt a cégbirodalmat bízta meg, amelynél 1998-ban elhelyezkedett, és ahonnan 2002-ben ismét visszatért az államigazgatásba.
Noha több interjúban is az ellenkezőjét próbálta sulykolni, Gyurcsány már mint miniszterelnök nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a titkosszolgálatokra szinte közvetlenül rálásson. Ennek érdekében a második Gyurcsány-kormány idején, 2007 júniusában legfontosabb szövetségesét juttatta a titokminiszteri székbe.
Röviddel utána Szilvásy – és nyilvánvalóan Gyurcsány – javaslatára a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának nevezték ki. Ő az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyébe belebukott Galambos Lajost váltotta az elhárítás élén. Az úgynevezett kémügyben Szilvásy, Galambos és Laborc néhány évvel később egymás mellett ült a vádlottak padján, de végül jogerősen felmentették őket.
Igaz, a nemzetbiztonság területén otthonosan mozgó szakértők szerint döbbenetes, hogy bolgárnak álcázott orosz titkosszolgálati emberek világíthatták át az NBH személyi állományának egy részét. Laborcot az a botrány is karcolgatta, ami 2011-ben került nyilvánosságra: Gyurcsányék alatt a titkosszolgálat adatokat gyűjthetett Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnökről és Kövér László mostani házelnökről.
Laborc a vádak szerint Ovi és Bajusz nevű mappákba mentette a vélhetően a kormányfőről és a házelnökről gyűjtött információkat. A bizonyítékok Laborc Sándor hivatali laptopjáról kerülhettek elő, de a volt NBH-főnököt a minősített perben végül jogerősen felmentették. Laborc Sándor ellen összesen kilenc ügyben indítottak eljárást a 2010-es kormányváltás után, de csak egy esetben marasztalta el a bíróság.
Az egyik, még a bíróságig sem eljutott ügye egyébként éppen a Portik Tamással való találkozóval volt összefüggésben. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás gyanújával indított titkosított nyomozást, ám végül megszüntették az eljárást.
Térjünk is vissza a Portik–Laborc-találkozókhoz! Az ominózus beszélgetéseken négyen vettek részt: Portik Tamás, Laborc Sándor, a polgári titkosszolgálat hivatalban lévő főnöke, Glemba Zoltán, Laborc jobbkeze, valamint Vajtó Lajos üzletember, aki az MSZP–SZDSZ-kormányzás idején a Nemzeti Lóverseny Kft.-t vezette.
A találkozók megszervezése egyébként utóbbi férfinak köszönhető, hiszen hozzá lépett oda egy belvárosi étterem teraszán Portik azzal az ürüggyel, hogy a szervezett bűnözés és a különböző bűnüldöző szervek közötti összefonódásról szeretne beszámolni (erről szinte szó sem esik a beszélgetésekben – a szerk.). A maffiózó szándékáról Vajtó értesítette Szilvásy Györgyöt, aki ezután utasította Laborc Sándort arra, hogy „kezelje” a Portik-ügyet.
A beszélgetésekről hangfelvétel készült, így derülhetett ki az, hogy Gyurcsány titkosszolgálati főnöke lényegében egyezséget kötött a volt olajbűnözővel. Gyakorlatilag abban állapodtak meg, hogy Portik információkat gyűjt és kreál fideszes vezetőkről. A cél egyértelműen az volt, hogy valamilyen módon hatalomban tartsák a Gyurcsány-kormányt.
A művelethez Laborc még egy biztonságos, védett telefont is biztosított a volt Energol-vezérnek. Portik a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatának vezetőjével folytatott beszélgetései során hű baloldaliként, az MSZP tántoríthatatlan támogatójaként tüntette fel magát, és minden szolgálatát felajánlotta a pártnak és Laborc Sándornak.
Portik Tamás konkrétan így fogalmazott Laborcéknak: „Én mindenben, mindenben, amit önök mondanak, én bármit, százötven százalékig elhatároztam, régóta ez [van] a lelkemben, meg a szívem… Nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg.
Laborc válasza pedig ez volt: „Jó. Bármi, ami viszonylag gyorsan fogható és körbejárható, az jó. […] Érdekes az, amikor megpróbálja befolyásolni a döntéshozókat, ez a kábszerrel… bármivel, médiafelülettel, akár kupiba elvinni, stb. stb. Tehát ez.”
A jegyzőkönyvek szerint Portik Tamás emellett kijelentette: „nekünk az lenne a dolgunk, hogy erősítsük a miniszterelnök urat vagy magában legalább az MSZP-t”, továbbá kitért arra is, amikor a szocialisták vannak hatalmon, akkor neki jó: „olaj, cigaretta, minden volt”. Majd arról is beszélt, hogy pénzt vitt MSZP-seknek, és ezt eddig nem tudta meg senki.
Visszatérve a fideszesek lejáratásához, a Laborccal megbeszélt akciónak a része lehetett az is, hogy előkerült egy videó, amin egy Rónai Attila nevű vállalkozó korrupciógyanúba keverte Kósa Lajost, Debrecen akkori polgármesterét. A felvétel ugyan 2007-es, ám az mégis a 2010-es kampányban bukkant fel.
Tíz éve vadászta le a hatóság a magyar alvilág két érinthetetlen vezetőjét
Portik és Vizoviczki ellen csak a 2010-es kormányváltás után lépett fel az igazságszolgáltatás.
A vállalkozó később azt állította: titkosszolgálati ügynökök megzsarolták, hogy börtönbe kerül, ha nem vall Kósa Lajos ellen. A Nemzetbiztonsági Hivatal tagadta, hogy kapcsolatuk lett volna Rónaival. Rónai arról is beszélt, hogy a két zsarolónak régi barátja, Portik Tamás mutatta be.
A felvétel egyébként az V. kerületi Galamb utca 4. számú ház egyik lakásában készülhetett, és megjegyezzük, a Generál Média budapesti központja is ebben a lakásban található, amelyet Portik Tamás fiától vásároltak meg a cég vezetői. Portik egyébként a Laborccal való találkozón feketén-fehéren beszámolt arról, hogy a Generál Média „hozzá tartozik”. Ezt annak okán közölte Laborccal, hogy mivel tudja az MSZP 2010-es választási győzelmét elősegíteni. Portik elmondta, hogy a Generál Média üzemeltette a MyVIP nevű, kétmillió regisztrált tagú közösségi oldalt.
Kulcsmomentum, hogy Laborc és Portik a beszélgetéseken többször is a politikai robbantásokra terelték a szót, amiről Portik korábban Gyárfás Tamással is beszélt. Laborc szerint 1998-ban (utalva a székházrobbantásokra) történt több olyan dolog, amely megváltoztatta az ország sorsát. Portik erre rávágta, hogy tudja, azok honnan indultak, csak még senkinek nem beszélt róluk.
A leiratokból kiolvasható: az NBH exfőnöke „rávetette” magát erre a vonalra, hiszen később visszatért a politikusok elleni merényletekhez, és felvetette, hogy kellene neki hozzá néhány pluszinfó. Portik rendkívül óvatosan azt válaszolta, hogy az ő köreiben ilyenekre nem szabad csak úgy rákérdezni, de ezután persze mindketten egyetértettek abban, hogy biztosan „önrobbantások” történtek, amiket a Fidesz rendelt meg azért, hogy megrendítse a közbiztonságba vetett bizalmat és így megnyerje az 1998-as választásokat.
Portik szót ejtett arról is, hogy egykori energolos cégtársa, az időközben elhunyt Drobilich Gábor és a néhai Torgyán József, a kisgazdák korábbi elnöke, valamint egy Zámbó nevű ismeretlen felől jöttek a ’98-as ügyek, azaz a székházrobbantások.
Érdekes, hogy a maffiózó az általa rögzített egyik hangfelvétel szerint korábban Drobilichnak is „Torgyán-vonalról” beszélt a politikai merényletekkel összefüggésben, ám volt mentora ezt egyszerűen „hülyeségnek” tartotta. Nem úgy, mint Laborc Sándor, aki, ahogy a leiratokból is kiderül, kulcsfontosságúnak tartotta a Portik által felvázolt teóriát a politikai robbantásokkal kapcsolatban.
Valószínűleg itt dőlhetett el véglegesen, hogy a 2010-es választási győzelem érdekében elfogadják Portik segítségét, ami az őszödi beszéd óta mélyrepülésben lévő Gyurcsány-rezsim utolsó esélye lehetett arra, hogy megtartsa a hatalmát.
Fontos körülmény, hogy néhány hónappal a találkozókat követően, 2008 októberében Prágában rendőrkézre került az Aranykéz utcai robbantás ügyében azóta már jogerősen elítélt Jozef Rohác (az ítélet szerint Portik Tamás volt a férfi közvetlen megbízója), akit a politikai robbantásokkal is összefüggésbe hoztak.
Portik bérgyilkosát 2009 elején szállították Magyarországra, a történet pedig innentől válik igazán izgalmassá, de foglaljuk össze, milyen információk derültek ki idáig a Mediaworks Hírcentrumának cikksorozatából.
● Az olajbűnözés virágkorában, az 1990-es években Portik Tamás, az alvilág későbbi meghatározó figurája és Gyurcsány Ferenc is jelentős olajügyleteket bonyolított, előbbi az Energol Rt.-n, utóbbi a Fortus Rt.-n keresztül.
● Gyurcsány cége, a Fortus az Energol beszállítója volt.
● Az olajos botrány kirobbanását követően a Fortus Rt.-ben tulajdonos offshore cég alapító okirata, egy házkutatás alkalmával, az Energol igazgatója feleségének otthonából került elő. Gyurcsány kimenekült a Fortusból.
● A szocialista kormányzások idején Portik Tamás gyakorlatilag érinthetetlen volt, az Energol vezetői lényegében büntetés nélkül úszták meg a büntetőeljárást.
● Portik Tamás szoros kapcsolatba került Gyárfás Tamással, a Nap-kelte egykori producerével. Az ügyészség vádirata szerint a kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező Gyárfás kérésére Portik gyilkoltatta meg a producer riválisát, Fenyő János médiamogult. Portik és Gyárfás tagad.
● A nyomozás során előkerültek azok a hanganyagok, amelyek Portik és Gyárfás beszélgetéseit tartalmazzák. A felvételeken csaknem hetven alkalommal ejtik ki Gyurcsány nevét.
● Az egykori olajbűnöző Gyárfáson keresztül próbálta felvenni a kapcsolatot Gyurcsány Ferenccel. A szocialisták választási győzelmét szerette volna segíteni, főként a Torgyán József, illetve Szájer József lakásánál, s a Fidesz Lendvay utcai székházánál történt robbantásokról akart információkat megosztani az akkori sportminiszterrel, majd kormányfővel.
● Gyárfásnak volt alkalma Gyurcsánnyal találkozni, illetve bármilyen üzenetet eljuttathatott neki. A Nap-keltében Gyurcsány és a többi szocialista vezető tulajdonképpen egymásnak adták a kilincset.
● 2008-ban Gyurcsány legfőbb bizalmasáig, Szilvásy György akkori titokminiszterig bizonyosan eljutott Portik.
● Szilvásy utasítására a polgári elhárítás akkori vezetője, Laborc Sándor legalább két alkalommal hosszasan tárgyalt a volt olajbűnözővel.
● A megbeszélésekről hangfelvétel készült. A hivatalos jegyzőkönyvek szerint a felek abban állapodtak meg, hogy Portik információkat gyűjt és kreál vezető fideszes politikusokról.
● A találkozókon ugyancsak szó esett a politikusok lakásánál, illetve a Lendvay utcai Fidesz-székháznál végrehajtott robbantásokról.
Borítókép forrása: MTI/Kovács Tamás
olajmaffia
Energol Rt.
szervezett bűnözés
Energol
FORTUS RT.
MSZP-SZDSZ kormányok
MSZP-SZDSZ
Laborc Sándor
GYURCSÁNY EMBEREI
gyurcsány
ALTUS BIRODALOM
Gyárfás Tamás
alvilág
Fenyő-gyilkosság
altus
Portik Tamás
fenyő jános
balliberálisok
maffia
Gyurcsány-koalíció
titkosszolgálat
|
Amikor az alvilág és a politika összeér (2.)
|
Lényegében célt ért az alvilági leszámolások kulcsfigurájának tartott Portik Tamás terve, hiszen Gyurcsány Ferenc legfőbb bizalmasának ajtajáig sikerült eljutnia 2008 nyarán. Szilvásy György titokminiszter ugyanis ekkor utasította a polgári elhárítás vezetőjét, Laborc Sándort, hogy a titkosszolgálat üljön le tárgyalni a maffia hírhedt alakjával. Túl azon, hogy a felek megállapodtak jobboldali politikusok lejáratásáról, feltételezhetően a találkozók után dőlhetett el, hogy a Fideszt keverik gyanúba az egész országot megrázó, 1998-ban történt politikai robbantások megrendelését illetően.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/08/amikor-az-alvilag-es-a-politika-osszeer-2
|
2022-08-23 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Miután hétfőn délután Palkovics László azonnali hatállyal menesztette az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnökét, Radics Kornéliát és a szervezet szakmai elnökhelyettesét, Horváth Gyulát, az OMSZ kedden Facebookon tette közzé állásfoglalását, amelyben közlik: az Országos Meteorológiai Szolgálat bár önálló központi hivatal, nem politikai, hanem SZAKMAI háttérintézmény. Szerintük „az Operatív Törzzsel folytatott kapcsolattartási folyamat során olyan elvárások és nyomásgyakorlás merült fel augusztus 19-től kezdve a tűzijáték lefújásának pillanatáig”, ami „nagy mértékben rátelepedett” előrejelzéseik „kiadására, kommunikációjára és teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a meteorológiai előrejelzésekben rejlő, tudományosan is elfogadott bizonytalanságot”.
„Határozott álláspontunk, hogy az OMSZ kollégái a jelentős döntéshozói nyomásgyakorlás ellenére is tudásuk legjavát nyújtották, és semmiféle vélt vagy valós káreseményért nem felelősek.”
Azt írják, „teljes mértékben méltatlannak” tartják szolgálatukkal, kollégáikkal és a teljes meteorológus szakmával szemben a „több tárgyi csúsztatást és téves információt is tartalmazó, rosszhiszemű médiamegjelenéseket” és azt, hogy „a döntéshozatallal kapcsolatos felelősséget kizárólag az OMSZ-ra hárítják át”.
Azt írják, hogy ezzel egyidőben mentették fel az OMSZ elnökét, dr, Radics Kornéliát és helyettesét, Horváth Gyulát, amit „egyéb indoklás híján a médiahírek alapján” az augusztus 20-i eseményekkel hoztak összefüggésbe. Ez az OMSZ szerint „elfogadhatatlan, alaptalan és az Operatív Törzs kollektív felelősségének téves áthárítása”.
„A fent leírtak összességében olyan súlyú politikai nyomásgyakorlást jelentenek az OMSZ-ban folyó több mint 150 éves munkára nézve, melyben a továbbiakban nem tudjuk – kormánytisztviselői eskünkhöz hűen – befolyásolásmentesen, szakmai tudásunk javát nyújtani.” Emiatt szükségesnek tartják:
Az Operatív Törzs idén augusztus 20-hoz köthető tevékenységének, döntéshozatalainak, kapcsolattartási módszereinek átvilágítását független vizsgálóbizottság által. Az átvilágítás eredményeinek nyilvánossá tételét és azok alapján a döntéshozatali mechanizmusok fejlesztését.
Az augusztus 20-ra vonatkozó meteorológiai prognózisok szakmai kiértékelését független vizsgálóbizottság által. A kiértékelés nyilvánossá tételét.
A vizsgálat idejére dr. Radics Kornélia és Horváth Gyula felmentésének visszavonását.
Az állásfoglalást az OMSZ 15 vezetője írta alá.
|
Az OMSZ politikai nyomásgyakorlásról ír állásfoglalásában, amelyben vezetőik felmentésének visszavonását kérik
|
Miután hétfőn délután Palkovics László azonnali hatállyal menesztette az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnökét, Radics Kornéliát és a szervezet szakmai elnökhelyettesét, Horváth Gyulát, az OMSZ kedden Facebookon tette közzé állásfoglalását, amelyben közlik: az Országos Meteorológiai Szolgálat bár önálló központi hivatal, nem politikai, hanem SZAKMAI háttérintézmény.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/08/23/az-omsz-politikai-nyomasgyakorlasrol-ir-allasfoglalasaban-amelyben-vezetoik-felmentesenek-visszavonasat-kerik
|
2022-08-23 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Állásfoglalást adott ki kedd délelőtt az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) azt követően, hogy hétfőn Palkovics László technológiai és ipari miniszter azonnali hatállyal felmentette a szolgálat elnökét, Radics Kornéliát, valamint szakmai elnökhelyettesét, Horváth Gyulát. Az állásfoglalás erre reagál, hangsúlyozva, hogy
az operatív törzzsel folytatott kapcsolattartási folyamat során olyan elvárások és nyomásgyakorlás merült fel augusztus 19-től kezdve a tűzijáték lefújásának pillanatáig, ami nagy mértékben rátelepedett előrejelzéseink kiadására, kommunikációjára, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a meteorológiai előrejelzésekben rejlő, tudományosan is elfogadott bizonytalanságot. Határozott álláspontunk, hogy az OMSZ kollégái a jelentős döntéshozói nyomásgyakorlás ellenére is tudásuk legjavát nyújtották, és semmiféle vélt vagy valós káreseményért nem felelősek”.
Az állásfoglalás szerint az Országos Meteorológiai Szolgálat bár önálló központi hivatal, „nem politikai, hanem SZAKMAI háttérintézmény”. Hozzáteszik, hogy az OMSZ a 2006. augusztus 20-i tragikus kimenetelű ünnepi rendezvények óta minden évben részt vesz az ünnepségek biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs munkájában. „Tette mindezt ezen évek alatt szakmai tudásának legjavát nyújtva, támogatva ezzel számos fontos és felelős döntés meghozatalát.”
A közlemény úgy folytatódik:
Így történt ez az idei évben is: az ünnepi rendezvények lebonyolításához számos egyedi produktummal és különleges/speciális előrejelzéssel, extra mérések elvégzésével és értékelésével járult hozzá az OMSZ. A tűzijáték időpontjára és helyszínére vonatkozó prognózisokat is legjobb szakmai tudásunk alapján készítettük: az események időpontjához közeledve a rendelkezésünkre álló információk és adatok alapján támogattuk a legjobb döntés meghozatalát.”
A szövegben az is áll, hogy „augusztus 21-től kezdve, az OMSZ-ra nehezedő, több tárgyi csúsztatást és téves információt is tartalmazó, rosszhiszemű médiamegjelenéseket teljes mértékben méltatlannak tartjuk szolgálatunkkal, kollégáinkkal, valamint a teljes meteorológus szakmával szemben, mint ahogy azt is, hogy a döntéshozatallal kapcsolatos felelősséget kizárólag az OMSZ-ra hárítják át. Szinte ezzel egyidőben történt az OMSZ elnökének, dr. Radics Kornéliának és szakmai elnökhelyettesének, Horváth Gyulának felmentése, amit – egyéb indoklás híján – a médiahírek alapján az augusztus 20-i eseményekkel hozunk összefüggésbe. Ezt elfogadhatatlannak, alaptalannak és az operatív törzs kollektív felelősségének téves áthárításának tartjuk” – írják, hozzátéve, hogy
a fent leírtak összességében olyan súlyú politikai nyomásgyakorlást jelentenek az OMSZ-ban folyó több, mint 150 éves munkára nézve, melyben a továbbiakban nem tudjuk – kormánytisztviselői eskünkhöz hűen – befolyásolásmentesen, szakmai tudásunk javát nyújtani”.
Az állásfoglalás ezután azzal folytatódik, hogy az OMSZ „integritásának visszaállítása és szakmai függetlenségének” megőrzése érdekében két dolgot tartanak elengedhetetlenül szükségesnek:
Az operatív törzs idén augusztus 20-hoz köthető tevékenységének, döntéshozatalainak, kapcsolattartási módszereinek átvilágítását független vizsgálóbizottság által. Az átvilágítás eredményeinek nyilvánossá tételét és azok alapján a döntéshozatali mechanizmusok fejlesztését.
Az augusztus 20-ra vonatkozó meteorológiai prognózisok szakmai kiértékelését független vizsgálóbizottság által. A kiértékelés nyilvánossá tételét. A vizsgálat idejére dr. Radics Kornélia és Horváth Gyula felmentésének visszavonását.
Az állásfoglalást az Országos Meteorológiai Szolgálat alábbi vezetőinek nevében adták ki:
Szűcs Mihály nemzetközi elnökhelyettes
Papp Gabriella főosztályvezető
Gaál Áron osztályvezető (ov.)
Berényi Lívia ov.
Buránszkiné Sallai Márta ov.
Lőwinger Endre ov.
Balogh Éva ov.
Hodossyné Rétfalvi Rita ov.
Konkolyné Bihari Zita ov.
Dézsi Viktor ov.
Bötkös Tamás ov.
Lábó Eszter ov.
Steib Roland ov.
Kis-Kovács Gábor ov.
Csonka Tamás ov.
Az állásfoglalás miatt írásbeli kérdést tettünk fel a Kormányzati Tájékoztatási Központnak, valamint a Technológiai és Ipari Minisztériumnak. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
|
Az OMSZ politikai nyomásgyakorlással vádolja a kormányt, követeli a vezetők felmentésének visszavonását
|
A szervezet irányítói az OMSZ integritásának visszaállítása és szakmai függetlenségének megőrzése érdekében két javaslatot is tettek. Palkovics László technológiai és ipari miniszter hétfőn mentette fel az OMSZ elnökét és szakmai elnökhelyettesét az augusztus 20-i elmaradt viharral összefüggésben.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220823_orszagos_meteorologiai_szolgalat_allasfoglalas_augusztus_20
|
2022-08-23 10:24:00
| true | null | null |
HVG
|
10 perc
2022.08.23. 08:40
2022.08.23. 13:46
A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.
|
A visszautasíthatatlan ajánlattól a különadókig – így államosít Orbán, a Vodafone a legutóbbi zsákmány
|
A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20220823_allam_ner_telekommunikacio_bankok_boltok_energia_media
|
2022-08-23 10:40:00
| true | null | null |
HVG360
|
A második Orbán-kormány egykori nemzeti fejlesztési minisztere nagy túlélő, legfrissebben a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Felügyelőbizottságának elnökévé nevezték ki.
Újabb pozíciót tudhat magáénak Németh Lászlóné, aki Simicska Lajos embereként lett a második Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere, ám a pozícióit a G-nap sem rengette meg, a harmadik Orbán-kormányban államtitkárként működött, majd az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt., az állami dohánycég elnöki teendőit látta el.
Némethet most az új menedzsmentet kapó Magyar Közút Nonprofit Zrt. Felügyelőbizottságának elnökévé nevezték ki.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis, aki 2010 és 2013 között a budapesti amerikai nagykövet volt, könyvében úgy emlékezett meg Németh Lászlónéról, mint arról az emberről, aki Orbán Viktorral kettesben döntött a nagyobb értékű középítkezési pályázatok sorsáról, azaz, hogy melyik pályázat nyerjen és melyik kerüljön a süllyesztőbe.
|
Nem hagyták az út szélén: ismét kapott egy pozíciót Németh Lászlóné
|
A második Orbán-kormány egykori nemzeti fejlesztési minisztere nagy túlélő, legfrissebben a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Felügyelőbizottságának elnökévé nevezték ki.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20220803_Nemeth_laszlone_Magyar_Kozut_Simicska_Orban_Kounalakis
|
2022-08-23 16:45:22
| true | null | null |
HVG
|
Hivatali visszaéléssel és hivatali kötelesség megszegésével gyanúsította meg a rendőrség a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét, akit emiatt a pécsi városvezetés azonnali hatállyal visszahív pozíciójából – értesült a hírről a Szabad Pécs. Beszéltünk a közterület-felügyelet vezetőjével is, ő azt mondta, nem követett el bűncselekményt.
Hivatali visszaéléssel és hivatali kötelesség megszegésével gyanúsította meg a rendőrség a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét, tudta meg a Szabad Pécs. Azt már korábban hallottuk, hogy a közelmúltban a rendőrség kivonult a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjének otthonába és házkutatást tartottak, de akkor sem őt nem sikerült elérnünk, és a városházán sem tudtunk hivatalosan információhoz jutni. Most azonban új információt kaptunk, s azt most már nem hivatalosan elismerték érdeklődésünkre a városházán, hogy az ügy odáig jutott, hogy a közterület-felügyelet vezetője a mai napn aláírta a felmondását.
Märcz Jánossal is sikerült ma beszélnünk, aki annyit mondott, hogy ártatlan, nem követett el sem bűncselekményt, sem szabálytalanságot, a tudomása szerint feljelentésre indult ellene nyomozás, amellyel kapcsolatban a panaszát elutasították, s a rendőrség valóban meggyanúsította, a hivatali visszaéléssel és a hivatali kötelesség megszegésével is. Az önkormányzat döntését tudomásul vette, jelezte azonban, hogy egyelőre csak gyanúsításról van szó, de az ő pozíciójában, önkormányzati alkalmazottként e tekintetben nem jár meg neki a jogszabály szerint, amire hivatkoztak a városházán az ártatlanság vélelme.
Märcz Jánost még az előző városvezetés nevezte ki, 2017 januárjában, egy teljesen nyílt pályázaton a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjévé, de Märcz már az azt megelőző években is közterület-felüögyelőként, illetve helyettes vezetőként dolgozott, s tudomásunk szerint soha semmilyen visszaéléssel kapcsolatban nem merült fel eddig a neve.
Lapunk is úgy tudja, hogy az önkormányzatnak a gyanúsítás után a köztisztviselővel kapcsolatban nem volt mérlegelési lehetősége, felmentéssel kellett élnie. Mivel a közterület-felügyelet vezetőjéről van szó, a hivatalos döntést egészen biztosan a közgyűlésnek kell megszavaznia.
Úgy tudjuk, hogy két különböző ügyről van szó, az egyik információink szerint „csupán” annyi, hogy egy vagy akár több esetben is Märcz elengedett büntetést autósnak vagy autósoknak, tudomásunk szerint zöldfelületen történő parkolás utáni büntetésről vagy büntetésekről van szó, a büntetésekkel kapcsolatos méltányosság kérelemre indult, s Märcz János kérdésünlke egyértelműen azt mondta, hogy nem fogadott el ezekért a döntésekért ellentételezést.
A gyanúsítás másik része viszont arról szól tudomásunk szerint, hogy Märcz János több (értesüléseink szerint két) kollégájának rendszeresen megszavazott, s „elutalt” egy időben jutalmat, akik abból visszafizettek neki, ráadásul banki utalással.
Péntek 10.00 – Az önkormányzat cikkünk megjelenése után közleményt adott ki, rendkívüli közgyűlés jön
Nem sokkal azt követően, hogy tegnap délután megjelent cikkünk a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjének meggyanúsításáról és felmentéséről, a pécsi önkormányzat közleményt adott ki az ügyről, lényegében mindenben megerősítve azt, amit írtunk. Az alábbiakban szó szerint idézzük a pécsi városházi közleményt:
„Hivatali visszaéléssel és hivatali kötelesség megszegésével gyanúsította meg a rendőrség a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét. Egy feljelentés alapján indult nyomozás során a rendőrség az önkormányzat előzetes értesítésével vizsgálatot folytatott a Pécsi Közterület-felügyelet irodájában is. A nyomozóhatóság kérésre hivatalosan értesítette a pécsi önkormányzatot a gyanúsításról.
A Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét az akkori közgyűlés nyílt pályázaton választotta ki 2017 januárjában.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény egyértelműen szabályozza azt, hogy egyes, hivatali feladatellátással kapcsolatos bűncselekmények esetében a gyanúsított közszolgálati jogviszonyát mérlegelési lehetőség nélkül felmentéssel meg kell szüntetni. Azaz, a felmentésről szóló döntést az eljárás kimenetelétől függetlenül mindenképpen meg kell hozni.
Az erre irányuló döntés meghozatalára a Pécsi önkormányzat közgyűlése jogosult, ezért a polgármester haladéktalanul kezdeményezte egy rendkívüli közgyűlési ülés összehívását.
Pécs önkormányzata a nyomozásra való tekintettel, annak lezárultáig nem ad az ügyről további tájékoztatást.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata”
|
Bréking: Hivatali visszaélés gyanúja miatt felmentették a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét
|
Hivatali visszaéléssel és hivatali kötelesség megszegésével gyanúsította meg a rendőrség a Pécsi Közterület-felügyelet vezetőjét, akit emiatt a pécsi városvezetés azonnali hatállyal visszahív pozíciójából – értesült a hírről a Szabad Pécs. Beszéltünk a közterület-felügyelet vezetőjével is, ő azt mondta, nem követett el bűncselekményt.
| null | 1 |
https://szabadpecs.hu/2022/08/breking-hivatali-visszaeles-gyanuja-miatt-felmentettek-a-pecsi-kozterulet-felugyelet-vezetojet/
|
2022-08-18 00:00:00
| true | null | null |
Szabad Pécs
|
Az utóbbi napokban számos sajtóhír látott napvilágot arról, hogy a kormány arra készül, hogy állami mentőövet nyújt azoknak az önkormányzatoknak, amelyek átadják vízközművagyonuk egy részét az államnak.
A hír egyik alapja a 24.hu cikke és az ebben idézett körlevél, melynek szerzője a fideszes vezetésű Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.
Schmidt Jenő azt írja ebben, hogy tárgyalt a Technológiai és Ipari Minisztériumban, és ezek után arra a következtetésre jutott, hogy:
„Azt gondoltam, hogy most talán kapnak támogatást az önkormányzati cégek, de nem így történt. A szándék kifejeződött: Mindenki csinálhatja maga, de támogatásra ne számítson. Csak azok a cégek fognak támogatást kapni, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen a magyar állam számára. Sosem gondoltam, hogy ezt fogom írni, de melyik önkormányzat veszteséges üzemeltetésű cégnél van és tulajdonos a cégben, az adja át, vagy semmilyen segítségre nem számíthat.”
Ez elég világos beszéd.
Többször leírtuk mi is, hogy a rezsicsökkentés miatt a vízközműcégek ki vannak vérezve, hiszen 10 éve nem emelhettek árat, miközben a költségeik az egekbe szöktek.
A Vasivíz Zrt. idén májusban terjesztette a szombathelyi közgyűlés elé a múlt évről szóló beszámolóját. A mintegy 160 oldalas anyagból tudjuk, hogy a város többségi tulajdonában lévő Vasivíz Zrt. szintén veszteséges, számos területen (bérek, beruházások, karbantartás stb.) komoly nehézségekkel küzdenek.
Ugyanakkor a dokumentumból nem rajzolódik ki egyértelműen az a tragikus állapot sem, amely néhány más szolgáltatót már jellemez.
Az már régóta gyanítható, hogy az állam valamire készül, csak azt nem tudni, pontosan mire. És még most sem teljesen világos, hogy valójában mi is történik.
„Nagyon képlékeny a helyzet”
– mondta lapunk megkeresésére Nemény András, aki úgy tudja, az állam öt százalék feletti üzletrészt szeretne a Vasivízben. Ha ezt megkapja, akkor vagy segít, vagy nem, az biztos, hogyha nem kapja meg, akkor semmilyen mentőöv nem érkezik.
Hogy lesz-e ilyen, és ha lesz, az pontosan hogyan történik, egyelőre nem lehet tudni, hiszen Szombathely mellett még számos más önkormányzat is tulajdonosa a cégnek. Az érintett településvezetők valószínűleg jövő kedden ülnek össze, hogy egyeztessenek az ügyben.
Mivel az államnak már így is van 4,3 százaléka a cégben, ez önmagában nem lenne akkora változás, ennél vannak aggasztóbb dolgok is.
Ilyen például az, hogy a korábban részben már államosított és/vagy mentőövet kapott vízközműcégek továbbra is masszív veszteséget termelnek, így finanszírozásuk továbbra is megoldatlan. Erre még rájön a drasztikusan megemelt áram- és gázdíj.
„Én azt gondolom, ha van esély arra, hogy állami pénzhez jussunk, akkor azt mindenképpen meg kell próbálni, még üzletrész átadással is, hiszen Szombathely többségi tulajdona így is megmarad” – mondja a polgármester, aki nem rejtette véka alá, hogy félelme szerint a történet másról szól.
Szerinte könnyen lehet, hogy – kihasználva a cégek kiszolgáltatott helyzetét – az állam meg szeretné szerezni az egész vízközművagyont, és amikor ez megtörténik, utána megemeli az árakat. Sőt, ennél rosszabb forgatókönyv is elképzelhető: a hulladékgazdálkodáshoz hasonlóan kiprivatizálják, koncesszióba adják a szolgáltatást. Merthogy az eddig felhalmozott hatalmas veszteségeket nem valószínű, hogy be tudja nyelni az állam.
Az biztos, hogy érdekes idők jönnek, már csak azért is, mert a klímaváltozással egyidejűleg felértékelődik az ivóvíz stratégiai jelentősége.
És bármilyen nehéz is megállni, itt mégis lezárjuk most ezt az írást.
|
Mentőöv vagy einstand? – Az állam bejelentkezett a Vasivíz tulajdonrészére
|
Ha nem kap a vagyonból, nem segít. Kicsit hasonló a helyzet a szemétszállításhoz, csakhogy az ivóvíz jövője egy csöppnyit fontosabb. Nemény Andrásnak komoly félelmei vannak.
| null | 1 |
https://www.nyugat.hu/cikk/mentoov_vagy_einstand_az_allam_bejelentkezett_a
|
2022-08-18 20:34:00
| true | null | null |
nyugat.hu
|
Megvennél-e hitelből 715 forintért egy olyan céget, amely évente 65 forint jövedelmet termel, miközben a hitel kamatára évente 71 forintot kell fizetned? Az adófizetők pénzét kezelő magyar kormány úgy döntött, hogy belevág egy ehhez hasonló üzletbe – legalábbis ezt látjuk, ha a Vodafone ma bejelentett felvásárlási szándéka kapcsán az érintett cégek pénzügyi adatait megnézzük. Az állam a tervek szerint 49, a 4iG pedig a Vodafone magyar leányának 51 százalékát vásárolná fel. Ha a fenti példában szereplő számokat megszorozzuk egymilliárddal, akkor megkapjuk a tranzakció számait (amennyiben leegyszerűsítve 10 százalékos kamatkörnyezettel számolunk).
A Vodafone vételára 715 milliárd forint lesz, ha az üzlet létrejön, ám minden jel arra utal, hogy a felvásárlást a vevőknek hitelből kell finanszírozni. A 4iG-nek már most is minden egyes saját tőkére jutó forintjára majdnem háromszor annyi tartozás jut. A cég meglehetősen el van adósodva, az idén március 31-i állapot szerint az anyavállalatra jutó saját tőkéje 148,9, kamatköteles adóssága viszont 537 milliárd forint. Ezt a közgazdászok magas tőkeáttételnek minősítik, ami miatt csak hitelből finanszírozni ezt a kivásárlást már a bankok oldaláról is igen kockázatos lehet. Azaz hétköznapi fogalmakkal élve: saját pénze nincs a vásárlásra.
A 4iG az ezt firtató kérdésünkre csak azt jelezte, hogy
jelen pillanatban még csak egy előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötöttünk a Vodafone EV-vel. Finanszírozási kérdésekről a későbbiek során – a jogi, átvilágítási folyamatokat követően -, a tőkepiaci kommunikációs szabályoknak megfelelően tudunk majd bővebb tájékoztatást adni.
Az állam pedig azért tekinthető a gyakorlatban hitelfelvevőnek, mert az államadósságot fedeznie kell. Egyszerűbben fogalmazva: azt a pénzt, amit most a Vodafone-ra költ, elvileg költhetné akár államadósság-csökkentésre is (vagy életszerűbben fogalmazva, valamilyen közcélra, például a tanárok fizetésemelésére).
Márpedig, ha elfogadjuk, hogy a vásárlás fedezete hitel, és megnézzük a Vodafone legfrissebben elérhető, tavaly márciusban lezárt pénzügyi évének számait, akkor azt látjuk, hogy a cég jövedelemtermelő képessége (EBITDA) mindössze 64,9 milliárd forint volt. Ha ez ezen a szinten marad, akkor nemhogy nettó hasznot nem fog hozni az új tulajdonosoknak, hanem még a kamatterheket sem nagyon fogja fedezni. (Mivel a vállalat üzleti éve március végéig tart, a beszámolóját csak augusztus végéig kell közzétennie, és ezt még nem tette meg a legutóbbival. Ennek kapcsán felvethető, hogy mennyire reális az első Covid-év számaiból kiindulni, de miközben az igaz, hogy a cég nyeresége erősen visszaesett – adózás előtti és adózott soron veszteségbe fordult -, az árbevétele közben kiemelkedően nőtt, azaz nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a járvány rosszat tett volna a vállalatnak. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a távközlési szektor sok cége tudott profitálni a rendkívüli körülményekből.)
A Vodafone a mérlege szerint egyébként tavaly március végén durván 261 milliárd forinttal tartozott az anyacégének. Ha banki tartozása lenne a távközlési cégnek, akkor feltételezhető lenne, hogy a bank meghosszabbítja a hitelt az állami vevő megjelenése után, az azonban nagyon meglepő lenne, ha a brit Vodafone hasonló gesztust tenne, vagyis ezt a pénzt az állami-4iG duónak szinte biztosan rövid távon ki kell fizetnie.
Érdekes jelenség látható a saját tőkénél is. A Vodafone saját tőkéje a tavalyi beszámoló szerint 141,2 milliárd forint volt március végén, ám az immateriális javak között, az „üzleti vagy cégérték” elnevezésű soron csaknem ugyanekkora összeget, 141,9 milliárd forintot szerepeltetett. Ez a „goodwill” azért van az említett soron, mert vélhetően a UPC felvásárlásánál az ár ennyivel volt a könyv szerinti érték fölött. Ám ha ezzel nem számolhatnánk, akkor papíron a Vodafone-nak ezen túl „igazi” saját tőkéje már nem is lenne, ami megmagyarázza a jelentős tulajdonosi hitelt.
Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője azt mondta nekünk, hogy az államnál egyébként (ha gondolatban eltekintünk attól, hogy a folyamatos hiány miatt hitelfelvételre szorul) megvan a vásárlás fedezete, hiszen az infláció miatt az állami bevételek idén jobban alakulnak a tervezettnél. Végső soron tehát a megugró adóbevételek játékteret adnak a kormánynak, hogy bevásárolja magát a Vodafone-ba.
A cég vételára 750 milliárd forint, ez magában foglalja az adósság és a részvények értékét is. A tavaly március 31-én zárt üzleti év pénzügyi kimutatásai alapján 261,4 milliárd forint volt az adósság értéke, amely teljes egészében a kapcsolt, a tulajdonoshoz köthető vállalkozásokkal szemben állt fenn. Ezzel a – hangsúlyozottan tavalyi – adattal számolva az adódna, hogy a cég részvényinek piaci értékét az adásvételnél 388,6 milliárd forintban állapították meg a felek.
Ebből fizethet 49 százalékot az állam és 51-et a 4iG, feltételezve, hogy mindkét fél ugyanannyit fizet egy részvényért. Általában a kisebbségi részesedés kevesebbet ér, de ha van a vásárlók között külön megállapodás (szindikátus), akkor fair lehet az azonos árfolyamon történő vásárlás. Vagyis az állam (képviselője) fizetne (a tavalyi számok alapján) 224 milliárdot, a 4iG pedig 232 milliárdot, de pillanatnyilag még az sem biztos, hogy ezt idén kell teljesíteni. Annak fényében persze érdekes a lépés, hogy az állami költések egy részénél már egy ideje stop van, a jövő évi költségvetésbe pedig még sokkal nehezebb lehet beilleszteni ezt az elemet, ám mindebből leginkább csak arra lehet következtetni, hogy úgy értékelték, a Vodafone-t akkor kell megvenni, amikor lehet, azaz most nyílt rá reális lehetőség.
A cég állami felvásárlásáról már 2013 elején voltak hírek, de valószínű, hogy akkor csak a vételi szándék volt erős, az eladási kevésbé. Most azonban a NER-közeli 4iG közleménye szerint „a tranzakció értéke (enterprise value) 715 milliárd forint, amely a céltársaság 2022. március 31-én lezárt üzleti évben elért EBITDA 7,7-szeresét teszi ki”. A tavalyi mérlegből még egy 10 fölötti EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) szorzó jött ki, a 7,7-es viszont arra utal, hogy tavaly közel 93 milliárd forint volt a magyar Vodafone EBITDA-ja.
Kétségtelen, hogy a 4iG a szinergiák miatt javíthatja a cég jövedelemtermelő képességét. Az kérdés, hogy ez a szinergia, a többleteredmény hol jelenik majd meg, és mennyit profitál belőle az állami résztvevő. A közelgő recessziós környezetben a Vodafone biztosan nem jár rosszul.
A 4iG kis gömböc módjára a magyar távközlési piacnak már jelentős részét felfalta, a Vodafone-nal azonban tényleg óriásira duzzadhat. Nyilvánvaló a cél, hogy egy közvetlen állami és/vagy NER-közeli ellenőrzés alatt álló piac jöjjön létre, de ezen a piacon az állami segítséggel megerősített 4iG lehet az a szereplő, ahol a sok összevásárolt társaságból származó szinergiákat (kölcsönös együttműködésből származó üzleti előnyöket) ki lehet majd használni. Végső soron ez mégiscsak egy magyar magáncég, ahol az előnyök lecsapódnak. Ugyanakkor vállalkozó államunk polgáraiként mi is futjuk a kockázatokat, amelyek akár a felvásárolt Vodafone működéséből vagy akár a 4iG egészének finanszírozásából következik. Nem az állam lesz a Vodafone meghatározó tulajdonosa, hanem a 4iG.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iGSokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHalsperma-minősítéstől az űrbe: a közbeszerzési bajnok 4iG útja a legnagyobb magyar cégek közéHa minden tervezett felvásárlás megvalósul, a 4iG a magyar informatikai piac éllovasa lesz, jövőre akár 300 milliárd forint feletti árbevétel is összejöhet.
Az alábbi ábrán a tíz legnagyobb árbevételű magyarországi távközlési céget mutatjuk be. Csillaggal jelöltük azokat a cégeket, amelyekben az állam vagy a 4iG tulajdonosként megjelent vagy megjelenhet. Látszik, hogy amennyiben a Vodafone-üzlet sikerül, az élmezőnyben a tarolás csaknem teljessé válik. A versenyhivatalnak mindenképpen mondania kellene valamit arra, hogy a magyar piacon a szolgáltatók közötti választási lehetőségek ilyen mértékben beszűkülnek. Ám amint azt a 4iG-DIGI tranzakciónál is láthattuk, a kormány meg tud akadályozni egy ilyen vizsgálatot azzal az egyszerű húzással, hogy nemzetstratégiailag fontosnak minősíti az esetet.
|
Nincs értelme a magyar Vodafone-t felvásárolni, ha csak a számokat nézzük
|
Biztos, hogy sok mindent nem látunk a NER szándékaiból, mert pusztán üzleti alapon ez így nem áll meg, legalábbis az elérhető legfrissebb számok alapján.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20220822/nincs-ertelme-a-magyar-vodafone-t-felvasarolni-ha-csak-a-szamokat-nezzuk/
|
2022-08-22 11:48:00
| true | null | null |
G7
|
Az egy évvel ezelőtti 295 céggel szemben már több mint 340 vállalatot ölel fel Mészáros Lőrinc cégcsoportja. A felcsúti milliárdos érdekeltségei azonban még mindig nem a legnagyobb foglalkoztatók az országban. A Magyar Posta a létszám folyamatos csökkenése ellenére továbbra is tartja első helyét ezen a listán.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Mészáros-csoport hamarosan a legnagyobb magyar céget is lehagyhatja létszámbanTavaly még bő ötezer emberrel többet foglalkoztatott a Magyar Posta, mint a Mészáros-csoport, mostanra azonban ez a különbség sokat csökkent.
Pedig már tavaly úgy tűnt, hogy a Mészáros-csoport akár egy éven belül is előzhet, és a legnagyobb hazai foglalkoztatóvá válhat. A milliárdos birodalma folyamatosan nőtt, miközben a postánál dolgozók száma évente nagyjából ezer fővel csökkent. Ezért is kérdeztük meg ismét a Mészáros-csoportot, hogy összesen mennyi céget fognak össze, és ezeknél hány ember dolgozik.
A válaszból az derült ki, hogy a csoporthoz tartozó vállalatok száma jelentősen nőtt az elmúlt durván egy évben. Jelenleg 343 társaságot tömörít a birodalom, azaz bő egy év alatt 48 vállalattal bővültek. Ennek ellenére az alkalmazotti létszám nem emelkedett érdemben: akárcsak tavaly, most is valamivel több mint 25 ezer ember dolgozik a csoport valamely cégének.
Pedig az egy évvel korábbihoz képest a legnagyobb vállalataiknál is inkább stagnálás vagy egyenesen bővülés volt jellemző. A Mészáros-érdekeltségek közül a Magyar Bankholdingnál dolgoznak a legtöbben, kerekítve 12 ezren, nagyjából annyian, mint egy esztendővel ezelőtt is. Szintén nagy foglalkoztató a Gallicoop és a Tigáz, amelyeknél éves összevetésben minimális visszaesés volt. A Hunguest Hotels viszont jelentősen bővített tavaly óta. A szállodaláncnál a járvány idején rengeteg embert elküldtek, tavaly nyáron azonban elkezdték ismét növelni a létszámot, így a társaságnál nagyjából 200 emberrel dolgozik több most, mint egy éve.
A Mészáros csoport létszámbővülésének lassulásával egy időben a Magyar Posta zsugorodása is visszafogottabb lett. Az állami vállalatnál júniusban 26688-an dolgoztak, ami alig 900 fővel marad el a 2020-as átlagtól (a 2021-es átlagot pedig kissé meg is haladja). Ez ráadásul csak maga a Magyar Posta Zrt., a csoport egyéb érdekeltségei még 1000-1200 főt foglalkoztathatnak.
Így a Mészáros-csoport továbbra is a második legnagyobb foglalkoztató az országban. Ezzel egyébként olyan cégeket előz meg, mint a MÁV, a Volánbusz, a Spar, az Audi Hungaria vagy éppen az OTP.
Múlt héten írtunk róla, hogy a listára a közelmúltban a Mészáros-csoport mellett egy másik erősen kormányközeli vállalat is felkerült. Az alapvetően takarítással foglalkozó B+N Referencia Zrt. tíz év alatt hatszorosára növelte alkalmazottai számát, és ezzel megelőzte például az Auchan Magyarország Kft-t is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ország egyik legnagyobb foglalkoztatója lett a kormányközeli takarítócégA jelek szerint nem csak a legnagyobb foglalkoztatók egyike a B+N Zrt, de az egyik legnagyobb árbevételű, és nyereségű cég is az országban.
|
Közel 50 céggel bővült a Mészáros-csoport, de van még egy vállalat, amelyik több embernek ad munkát
|
Már több mint 350 céget ölel fel a felcsúti milliárdos vállalatbirodalma, és ezeknél közel 25 ezer ember dolgozik. A Magyar Postát azonban még nem sikerült megelőzni.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20220821/kozel-50-ceggel-bovult-a-meszaros-csoport-de-van-meg-egy-vallalat-amelyik-tobb-embernek-ad-munkat/
|
2022-08-21 12:08:00
| true | null | null |
G7
|
Mediaworks–Hírcentrum
2022.08.24. 06:30 2022.08.24. 12:05
Gyurcsány Ferencék a magyar rendszerváltás óta a legsötétebb politikai és titkosszolgálati játszmába kezdtek még a 2010-es kormányváltás előtt – ez derült ki abból a 2009-es nyílt levélből, amit egy, az akkori miniszterelnökkel szembefordult, belső, titkos információk birtokában lévő párttárs írhatott. A levél szerzője szerint Gyurcsány és köre alkut ajánlott az azóta számos gyilkosság miatt elítélt Jozef Rohácnak, hogy futni hagyják, ha összefüggésbe hozza az akkor ellenzékben lévő Fideszt az 1998-as politikai robbantásokkal. Az írás óriási botrányt okozott a szocialistáknál, ezért titkosszolgálati módszerekkel is kutakodtak a szerző után, akinek több kijelentése a gyurcsányi hatalomgyakorlásról és a piszkos politikai játszmákról azóta igazolást nyert.
Harmadik, egyben befejező részéhez érkezett az olajos alvilág, a politika és a titkosszolgálat összefonódásáról szóló cikksorozatunk. Az eddigi részekben kitértünk rá, hogy az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás-gyilkosság miatt jogerősen elítélt olajmaffiózó, Portik Tamás és a Nap TV tulajdonosa, Gyárfás Tamás a 2000-es évek elejétől folytattak beszélgetéseket a sötét budai utcákon.
A Portik által rögzített társalgások hanganyagát a rendőrség lefoglalta, ami fontos bizonyíték lett a Fenyő-gyilkosság ügyében. Azóta mindketten bíróság elé kerültek, az ügyészség vádja szerint ugyanis Portik Gyárfás megbízásából likvidáltatta Fenyő János médiacézárt. Az úszószövetség korábbi elnöke és az olajbűnöző a Fenyő-gyilkosság mellett rengeteg témát kibeszéltek, az ugyanakkor megdöbbentő, hogy több mint hetven alkalommal került szóba közöttük Gyurcsány Ferenc neve.
Ennek oka, hogy Portik arra próbálta rávenni a kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkező Gyárfást, hogy hozza össze őt Gyurcsány Ferenccel, vagy legalább az üzenetét juttassa el neki. Gyárfás többször is hangsúlyozta, hogy nem teljesítette Portik kérését.
A bűnöző az 1998-as politikai robbantásokkal akart házalni az akkor sportminiszteri, majd kormányfői tisztséget betöltő Gyurcsánynál úgy, hogy az a Fideszre nézve kellemetlen legyen. Cserébe vélhetően azt várta el, hogy a szocialisták hunyjanak szemet a bűnei felett.
Ha visszapillantunk egy kis időre a 90-es évekre, megértjük, Portik miért éppen a bukott kormányfőnél akart védelmet keresni. Az olajos időkben Portik Tamás az Apró-klánnal baráti viszonyt ápoló Stefán Géza vezette katonai titkosszolgálat segítségével létrehozott Energol Rt. egyik vezetőjeként, Gyurcsány pedig Fortus Rt.-n keresztül jelentős olajügyleteket bonyolított.
Gyurcsány cége papíron az Energol beszállítója volt, de az összefonódást az is erősíti, hogy az olajszőkítési botrány kirobbanását követően (Gyurcsány akkoriban szállt ki a vállalkozásból) a Fortus Rt.-ben tulajdonos offshore cég alapító okirata egy házkutatás alkalmával az Energol egyik igazgatója feleségének otthonából került elő. Kijelenthető tehát, hogy vannak közös pontok a bűnöző és a DK-elnök életútjában.
Azt nem tudni, Portik találkozott-e Gyurcsánnyal, az viszont tény, hogy a bűnöző Gyurcsány legfőbb bizalmasáig 2008 nyarán bizonyosan eljutott. Szilvásy György akkori titokminiszter ugyanis a Nemzetbiztonsági Hivatal (mai nevén Alkotmányvédelmi Hivatal) vezetőjét, Laborc Sándort utasította, hogy „kezelje” a Portik-ügyet. Azon túl, hogy a felek megállapodtak jobboldali politikusok lejáratásáról, feltételezhetően a találkozók után dőlhetett el végleg, hogy miként tudják a székházrobbantásokat a Fidesz nyakába varrni.
Fontos körülmény, hogy néhány hónappal a találkozókat követően, 2008. október végén egy közúti ellenőrzés során Prágában rendőrkézre került a tíz évig bujkáló Jozef Rohác. Kelet-Európa leghíresebb bérgyilkosa már az 1980-as években Csehszlovákia elvetemült bűnözőjének számított. 1985-ben egy társával elrabolta az egészségügyi miniszterhelyettest és a kormányzati limuzinnal megpróbáltak áttörni az osztrák határon, tettéért tizenöt év fegyházat kapott, de a számlájára írtak börtönlázadás szítását is.
Rohác 1990-ben amnesztiával szabadult, ezután a lévai születésű férfi folytatta bűnözői életmódját: a helyi rendőri jelentések szerint a Rohác által vezetett bűnözői csoport embercsempészettel, kábítószer-kereskedelemmel, pénzbehajtással, erőszakos védelemmel, emberrablással, robbanóanyag-kereskedelemmel, autólopással és megbízás alapján robbantással is foglalkozott.
Megtalálható az is az iratok között, hogy Rohác szoros kapcsolatban állt Mikulás Cernákkal, aki abban az időben a szlovák maffia egyik feje volt és aki jelenleg több gyilkosság miatt életfogytig tartó fegyházbüntetését tölti. Rohácot később a rettegett Sykora-klán fejéhez, Robert Lalishoz kötötték.
Az 1994 és 1998 között regnáló, Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök vezette kormány idején a titkosszolgálat által kiképzett Rohácra és bandájára (köztük a később meggyilkolt Jozef Hamalára) először Nógrád megyében figyeltek fel a magyar hatóságok a 90-es évek közepén, igaz, akkor még itthon gyilkossági ügyeket nem kötöttek hozzájuk.
A szlovák „szabadcsapat” ezután került – a Portikhoz köthető, Szlovákiában is otthonosan mozgó bűnöző, Zsóvár Imre közvetítésével – Nagykőrösre, ahol a magyar olajmaffia leghírhedtebb vállalkozásának, az Energol Rt. telephelyének fegyveres védelmét látták el.
Tíz éve vadászta le a hatóság a magyar alvilág két érinthetetlen vezetőjét
Portik és Vizoviczki ellen csak a 2010-es kormányváltás után lépett fel az igazságszolgáltatás.
A szóbeszéd és a rendőri jelentések szerint később Rohácék lettek az Energol alvilági vezetőinek kivégzőosztaga (igaz, a cégvezetők közül a bérgyilkosságok miatt csak Portikot ítéltek el, Drobilich Gábor csak tanú volt a leszámolásos ügyekben, harmadik társukat, Ferencsik Attilát pedig felmentették a ferencvárosi lányfuttató, Cinóber agyonlövetése miatt indult büntetőperben).
A Patkány és Fogász gúnynéven is emlegetett bérgyilkost Szlovákiában és Magyarországon is egy sor megoldatlan leszámolással (köztük az Aranykéz utcai robbantással) hozták összefüggésbe, ám 1998-ban egérutat nyert. Prágai elfogásakor csak a Budapesti Rendőr-főkapitányság köröztette – a 2009 elején hazahozott – Rohácot, noha Szlovákiában rendőrgyilkosság miatt is képbe került. A magyar hatóságok ugyanakkor nem a gyilkosságok, hanem egy kudarcot vallott merénylet miatt kérték ki Rohácot a csehektől: 1997. június 3-án egy sikertelen merényletet hajtottak végre Seres Zoltán alvilági vállalkozó ellen.
A Bentley-re helyezett robbanóanyag leesett Seres kocsijának alvázáról, így azt már nem volt érdemes felrobbantani. A merénylettel a Portikkal szoros kapcsolatban álló Jozef Rohácot vádolták, ám a szlovák férfit végül csak robbanóanyaggal való visszaélésért ítélték el. A bíróságnak azért kellett az emberölés kísérlete alól felmentenie Rohácot, mert a nyomozó hatóság nem tudta bizonyítani, hogy a bombát annak érdekében készítette, hogy ismeretlen társaival megölje Seres Zoltánt.
A gyanú azért terelődött Rohácra, mert az ő ujjlenyomata megegyezett a pokolgép belsejében rögzítettével, ami azt jelenti, hogy Portik bizalmasa szerelhette össze a bombát, legalábbis közreműködött az elkészítésében. Végül két évet kapott.
Az ítélethirdetésig már ugyanannyi időt börtönben ült, így a bíróságról 2010 őszén szabadon távozhatott. Serest egyébként a sikertelen merényletkísérlet után két évvel agyonlőtték, a kivégzés megrendelésével Portikot gyanúsították, ám ez az ügy végül nem jutott el a bíróságig.
Rohác prágai letartóztatása után derült csak ki, hogy a Fővárosi Főügyészség már száz nappal korábban, július 15-én elrendelte a 2001. november 14-én felfüggesztett Aranykéz utcai nyomozás folytatását. Ismert, 1998. július 2-án, déli 12 óra előtt nem sokkal a külföldről hazatérő Boros „Óriás” Tamás leparkolta autóját az Aranykéz utcai parkolóházban, és gyalog indult el utolsó útjára a közelben lévő irodája felé.
Útközben még odaköszönt szír pénzváltó ismerősének, majd megszólalt a telefonja, de beleszólni már nem volt ideje. Ezután hatalmas robbanás rázta meg Budapest belvárosát: egy kis Polskiba rejtett, nagy mennyiségű, távirányítású bombát robbantottak fel az eredeti nevén Boros József Károly vállalkozó mellett.
Az olajügyeket jól ismerő, a rendőrséggel együttműködő koronatanún kívül két járókelő és Boros ügyvédje, Szabó Gábor is életét vesztette, valamint 24 ember megsérült a detonációban. Az 1996-ban, Prisztás József lelövésével elkezdődött magyar maffiaháborúban először fordult elő, hogy a „célszemélyen” kívül mások is meghaltak.
Rohácot 2009-es hazahozatalát követően ebben az ügyben csak tanúként hallgatták ki, gyanúsított csupán magyarországi főnöke, Portik Tamás 2012. július 14-i letartóztatása után, 2013-ban lett. Rohác ekkor már újra magyar börtönben ült, hiszen szabadulása után fél évvel derült ki, hogy DNS-e azonos a Fenyő-gyilkosság helyszínén talált sapkából rögzített mintával. Hatalmas fiaskó, de erről majd később.
A lényeg: 2017 májusában, csaknem húsz évvel a két példátlan bűncselekmény után jogerős ítélet született az egész társadalmat megrázó leszámolások ügyében: jogerőre emelkedett Jozef Rohác életfogytiglani és Portik Tamás tizenhárom éves büntetése.
A Fővárosi Ítélőtábla igazoltnak látta, hogy Rohác volt az elkövetője a négy halálos áldozatot követelő merényletnek, valamint ő lőtte le 1998 februárjában Fenyő János médiavállalkozót (mint arra az első cikkünkben kitértük, ebben az eljárásban azóta felbujtóként megvádolták Gyárfást és Portikot).
A táblabíróság kimondta, hogy a belvárosi, négy áldozatot követelő robbantás megbízója Portik Tamás volt, akit azért nem ítélték Roháchoz hasonlóan életfogytiglani fegyházbüntetésre, mivel kétséget kizáróan csupán azt tudta megállapítani a bíróság, hogy az energolos Boros Tamás megölésére adott parancsot. Borosnak azért kellett meghalnia, mert elhíresült, 1997-es videóvallomásában kipakolt a rendőrségen az olajmaffiáról és összefüggésbe hozta Portik Tamást Prisztás József megöletésével. A kazetta Portikék kezébe került, amivel megpecsételődött az olajügyek koronatanújának sorsa.
Az eljárás során olyan nagyhalak tanúskodtak Portik ellen, mint a diszkócsászár Vizoviczki László, valamint az alvilág bankárának gúnyolt Lakatos András, igaz, vallomásaikat nem fogadta el a bíróság. Pedig Vizoviczki részletes vallomásában elmondta, neki az Energol-vezér már 1997 végén egy találkozón elárulta, meg fogja öletni Boros Tamást.
Lakatos András pedig arról beszélt a bíróságnak küldött videóvallomásában, hogy szem- és fültanúja volt, hogy Portik Tamás és Jozef Rohác néhány nappal a merénylet előtt egy bécsi találkozón megbeszélte Boros meggyilkolását.
Elhatározták, a férfit fel fogják robbantani, és a „munkát” Rohác fogja – dupla pénzért – elvégezni, mivel „mások is meg fognak sérülni”. Portikot végül egy szlovák bűnöző, Milos Kastan vallomásának köszönhetően marasztalták el. A volt szlovák maffiavezér, Mikulás Cernák bandájához tartozó, később a Sykora-klánhoz csapódó gengszter vallomásában előadta, hogy jelen volt egy olyan találkozón 1998 áprilisában, ahol Portik megbízást adott az Aranykéz utcai merényletre. Rohác állítólag még panaszkodott is szlovák bűntársának, hogy „nagy nyomás alatt van”, mert az Energol-vezér sürgeti a gyilkosság végrehajtását.
Arra a másodfokú bíróság nem, csupán az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék tért ki, hogy a korábbi, még a 90-es években indított nyomozások során eltűnt bizonyítékok rendkívüli módon nehezítették a tisztánlátást. Ez nemcsak az elsőfokú bíróságnak, hanem a többek között a rendőrség belső elhárítását végző, az alvilági leszámolások nyomozását is segítő Nemzeti Védelmi Szolgálatnak (NVSZ) is feltűnt, ezért vizsgálatot indítottak.
A Fenyő-merénylet vonatkozásában az NVSZ az egyik legfontosabb kérdésnek tartotta annak tisztázását, miként lehetséges, hogy amikor a tíz évig bujkáló Rohácot prágai elfogása után, 2009 elején a sikertelen Seres-merénylet miatt hazahozták, nem hasonlították össze a levett DNS-ét az 1998-as emberölés helyszínén talált anyagmaradványokkal (a rendőrség a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetet tartotta felelősnek, onnan egy embert menesztettek is).
Annak ellenére maradt ez el, hogy Rohác elkövetői mivolta már a 90-es évek végén felmerült, arról nem is beszélve, hogy a kecskeméti maffiaper fővádlottja, Radnai László 2005-ös, titkosított tanúvallomásában is Jozef Rohácot azonosította Fenyő János gyilkosaként. Noha – a névtelenül nyilatkozó forrás szerint – a védelmi szolgálat „vadul rávetette magát erre a vonalra”, mégsem került elő annyi bizonyíték, hogy személyes felelősöket lehessen megnevezni.
Az NVSZ vizsgálata során az kiderült, hogy kik juttathatták Portik kezére az olajügyek koronatanújaként számon tartott Boros József Károly videóvallomását, ám cselekedetükért – elévülés miatt – ma már nem lehet őket felelősségre vonni.
A Boros-vallomás kikerülésével összefüggésben a védelmi szolgálat névtelenséget kérő, ám az eljárást jól ismerő tagja korábban elárulta, hogy a 90-es években gyakorlatilag nem volt olyan fontosabb bűnügyi információ, ami ne jutott volna vissza az érintett bűnözői körökhöz. Az NVSZ-nek azonban nemcsak a kazetta rendőrségről való kikerülése, hanem a négy áldozat halálával végződött merénylet meghiúsult nyomozása is súlyos aggályokra adott okot.
A gyanút erősítette, hogy noha pontosan lehetett tudni, mely alvilági szereplőknek állt érdekükben Boros likvidálása, ennek ellenére sem sikerült eredményt felmutatniuk a nyomozóknak. Nem maradt el annak a vizsgálata sem, hogyan tűnhetett el a BRFK-ról két fontos kamerafelvétel, amiken – a megmaradt rendőri jelentések szerint – jól felismerhetően látszódott Jozef Rohác. Ennek kapcsán az NVSZ-szel szorosan együttműködő, a 90-es évek gyilkosságaiban nyílt nyomozást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt ugyan feljelentést tett, ám – szintén elévülés okán – a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nem rendelt el nyomozást.
Rohác jelenleg kétszeres életfogytiglanját tölti, hiszen nemcsak nálunk, hanem Szlovákiában is több alvilági leszámolás miatt elmarasztalták az utóbbi években. Amikor Prágában 2008 őszén bilincs kattant a csuklóján, az rendkívüli módon felzaklatta a szlovákiai és a magyarországi alvilág „nagy öregjeit”.
Félelmük nem igazolódott be, a Patkány – a hatóságok nagy bánatára – nem beszélt. Ugyanakkor nemcsak a rendőrök, hanem Gyurcsányék legszűkebb köre is azt szerette volna, ha a Fogász „énekel”, igaz, teljesen más okból. Nekik egy olyan vallomás kellett Roháctól, amivel morálisan megsemmisítik az akkor ellenzékben lévő Fideszt. Legalábbis erre utalt egy, a gyurcsányi hatalomgyakorlást részletesen bemutató, 2009. február 18-án több szerkesztőségnél landolt nyílt levél.
A Sötétség délben nevezetű írás – ahogy azt a Heti Válasz korábbi elemző cikke megállapította – sok olyan információt sorakoztatott fel, amelyek az idő múltával megerősítést nyertek. Előrevetítette például Gyurcsány 2009. márciusi lemondását, valamint, hogy a Szurgutnyeftyegaz nevű strómangyanús vállalat befolyást szerez az osztrák OMV-n keresztül a Molban. A szerző tényként írt arról is, hogy a Magyar Gárda első főkapitánya a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) embere.
Később Dósa István annyit elismert, hogy kinevezésekor megkereste a KBH, de ő állítólag visszautasította az együttműködést. A levélíró Gyurcsányék titkosszolgálati játszmájaként írta le azt az esetet is, amikor 2008. október 23-án lekapcsolták a „csőbombás olimpikont”.
Szerinte az egész ügy az NBH műve volt, az olimpikon „társait” pedig pontosan ezért nem vették őrizetbe. Később Tölgyesi Krisztiánt el is elengedték, az NBH terrorcselekmény-gyanúja nem állt meg. A levélben azzal is megvádolják Laborcékat, hogy szándékosan hagyták bekövetkezni a szlovák titkosszolgálattal karöltve a 2008-as futballbotrányt, mert az mind Gyurcsánynak, mind Robert Fico akkori szlovák miniszterelnöknek jól jött a gazdasági válság idején.
Emlékezetes: magyar szurkolók sérültek meg 2008. november elsején Dunaszerdahelyen, a DAC–Slovan focimeccsen, amikor a szlovák rendőrök és a magyar drukkerek összecsaptak. Több szurkolót kórházba szállítottak, egyikük állapota annyira súlyos volt, hogy őt mentőhelikopterrel vitték kórházba.
A gyurcsányi módszerek közé sorolta a szerző Szili Katalin volt szocialista államfőjelölt és a 2014-ben elhunyt befolyásos MSZP-s politikus, Kiss Péter megzsarolását is, ahogy azt is, hogy állítása szerint Szilvásy utasítására lehallgatták a Fidesz vezetésével kapcsolatot tartó üzletembereket, politikai elemzőket, a titkosszolgálatoktól a rendvédelmi szervektől eltávozott és a Fidesszel szimpatizáló személyeket, hátha összejön valami a fideszes top 10-ről.
Bírósági ítélet ugyan nincs róla, de az a 2010-es kormányváltás után többször felmerült, hogy Laborc Sándor NBH-vezér regnálása idején politikai célokra, fideszes politikusok megfigyelésére is használták a szolgálatokat.
Ahogy azt cikksorozatunk első részében is megemlítettük, az ügyészség vádja szerint a titkosszolgálat adatokat gyűjthetett például Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnökről és Kövér László mostani házelnökről. Laborc a vádak szerint Ovi és Bajusz nevű mappákba mentette az összegyűjtött információkat. A bizonyítékok Laborc Sándor hivatali laptopjáról kerülhettek elő, de a volt NBH-főnököt a minősített perben végül jogerősen felmentették.
A leghajmeresztőbb azonban a titokzatos szerzőnek az az állítása, hogy a politikai robbantássorozatot a Fidesz nyakába akarták varrni Gyurcsányék. A hosszú levél egy része ugyanis Portik Tamás kivégzőemberéről, Jozef Rohácról szólt, miszerint Gyurcsány és köre a szlovák bérgyilkost arra akarták rávenni: vallja azt, hogy a fideszes és a kisgazda párti politikusok lakásánál végrehajtott robbantásokat a Fidesz rendelte. Cserébe Rohácnak egérutat adtak volna és nem kérték volna számon rajta az Aranykéz utcai halottakat.
„Annyira kell, hogy ez a mindenki által megvetett Rohác nevű szlovák bérgyilkos, akinek a kezéhez közvetve vagy közvetlenül egy tucat ember vére tapad, elmondhassa végre a vádalku részeként, hogy személyesen Demeter Ervin [ő az első Orbán-kormány titokminisztere volt 2000 és 2002 között] és barátai bízták meg az 1998-as robbantásokkal a fideszbeli és kisgazdapárti politikusok lakásánál, hiszen másként az ellenzéknek esélye nem lett volna megnyeri a ’98-as választást, nem? Majd Rohác úr mélyen belenéz a kamerába (ATV, Szólás szabadsága Baló úrral, esetleg pár kommunikációs millióért TV2 vagy mindegyik, ahogy a médiataktika megkívánja…) és a nagyobb hitelesség kedvéért felháborodottan megjegyzi: a Demeter emberei voltak olyan sz…rrágók, hogy dollár helyett lejben fizetettek! És a Szilvásy Gyuri körül nyüzsgő kommunikációs stáb tagjai a jól végzett munka érzésével dőlnek bele megérdemelt vodkájukba. Mert annyira kell az a rohadt hazugság, hogy már hónapokkal ezelőtt benyilatkozták a hűbéreseid: ha Rohác elmondja, mit tud az akkori idők megoldatlan ügyeiről, nem kéritek rajta számon az Aranykéz utcai halottakat. Erről szól a ti vádalkutok. Hányan is haltak meg ott a robbanásban, Feri? Bástya elvtársnak megér ennyit egy hamis vallomás?”
Az MSZP-s bennfentes pontosan arról számolt be, amire mi is kitértünk cikksorozatunkban, miszerint a legsötétebb módszerekkel próbálták volna lejáratni az akkor ellenzékben lévő Fideszt, ráadásul egy többszörös gyilkos segítségével.
Ugye, emlékeznek még? Portik Tamás, az alvilág rettegett vezére Gyárfás Tamást már 2003–2004 környékén arra próbálta rávenni, hogy mindenképpen hozza össze őt Gyurcsány Ferenccel, mert a politikai robbantásokról tudna olyan információkat szállítani, amik a szocialistákat segítenék.
A többek között a Szájer József és Torgyán József háza elleni merényletek a 2008 nyarán történt Portik–Laborc-találkozón is előkerültek abban a kontextusban, hogy azokat biztosan a Fidesz rendelte meg. A találkozók után dönthettek arról, hogy megpróbálkoznak Portik adujával, amihez pont kapóra jött, hogy pár hónapra rá Rohác rendőrkézre került.
Azt, hogy az olajmaffiózó aktivizálta magát a Laborccal történt találkozók után, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Fekete Sereg vezetőjétől is megpróbált fideszes politikusokkal kapcsolatos információkhoz jutni.
Erről maga Magyar Róbert beszélt, miszerint amikor 2008 végén házi őrizetbe került, többször meglátogatta Portik Tamás. A maffiózó arról az Orbán Viktorral közös, Kovács István ökölvívó kocsmájában készült képéről kérdezte, ami a 2006-os választások előtt jelent meg a baloldali sajtóban. Magyar szerint Portik szabadulást ígért neki cserébe azért, ha segíteni tudná az MSZP-t Orbán Viktorról, illetve a Fideszről szóló információkkal. A Fekete Sereg vezetője állította: Portikot a nemzetbiztonság küldte.
Magyar Róbert azt is megemlítette, hogy egy házkutatás során foglalta le tőle a rendőrség az ominózus fotót, amivel kapcsolatban a nyílt levélben is van utalás.
tudom, hogyan próbálták kicsinálni a Szilvásy Gyuriék [megjegyezzük, Szilvásy ekkor még nem felügyelte a titkosszolgálatokat] Orbánt (az akkor még nem NBH-főnök Laborc segítségével, az akkori NBH-főnök Galambos Lajos háta mögött) a 2006-os választások előtt. Tudom az összes mocskos részletét (ahogy te is) az elindított és sebtében leállított akciónak. Ugye, szép a Kokó kocsmája, miniszterelnök úr és mindenki nagyon fotogén ott, pláne ha vádalkut köthet?
A levélíró hitelességét igazolja, hogy a szocialista sajtó a 2006-os választási hajrában valóban igyekezett azt sugallni, hogy van kapcsolat Orbán Viktor és Magyar Róbert között, ráadásul azt is elhintették, hogy a robbantásos ügyek mögött a Fekete Sereg vezére állhat.
A Kokó Box Utca nevű éttermében 2004-ben készült fotót a 168 Óra nevű baloldali lap közölte azzal a szöveggel, hogy az ismeretlen feladó mellékelt egy kitépett lapot nekik az újság egy korábbi számból, az 1998-as robbantások utóéletét elemző cikkel.
Gyárfás Tamás megzsarolását is Portikék számlájára írják
Portik Tamás bizalmi embere is vádlott a bandatag megölésében, és a volt sportvezető megzsarolásában.
Ezzel egyidőben más baloldali újságok azt közölték, hogy a rendőrség leporolta a székházrobbantások aktáit. Ha hihetünk a levél titokzatos szerzőjének, ez is a Gyurcsány-féle titkosszolgálat lejárató akciója volt. Nem állítjuk, hogy ez az ötlet Portiktól származott, hiszen ebből az időszakból nincs arra adat, hogy Portik a székházrobbantásos tervét eljuttatta volna a szolgálatokhoz, mindenesetre az időbeli egybeesés gyanús.
A maffiózó ugyanis rettegett attól, hogy 2006-ban visszatér a Fidesz és Gyárfás Tamásnál már a választások előtt azzal kérkedett, hogy bennfentes információi vannak a politikai merényletekről.
A levél – megjelenését követően – óriási botrányt kavart a szocialistáknál. Sajtóinformációk szerint a levél az akkori nemzetbiztonsági szolgálatok figyelmét is felkeltette, de az MSZP nemzetbiztonsági kabinetje ugyancsak vizsgálta az írást, sőt, a párt titkosszolgálati szakértői is elemezték azt.
A nagy kérdés persze az volt, hogy ki volt a nyílt levél szerzője. Az „anonymus” név mögé rejtőző szerző számos ponton beazonosította magát: egy 1989. januári, Gyurcsánnyal közös KISZ-élményt emleget a levélben, és nyilvánvalóvá teszi, hogy kiábrándult a (volt) miniszterelnökből.
Közben fitogtatja nemzetbiztonsági jártasságát, és bevallja, hogy az iromány postázása előtti utolsó ülésnapon a Parlament karzatáról nézte főnöke retorikai vergődését. Emellett kiderül, hogy van egy kedvenc „példabeszéde” Moldova Györgytől, amely szerint „a hajó azért nem megy egy métert sem előre, mert valamelyik hülye a kazán teljes gőzenergiáját a hajókürtre kötötte”.
Ezek alapján a korabeli sajtó Juhász Ferencben, az MSZP egykori elnökhelyettesében, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának volt tagjában látta meg a belső titkokat kiteregető szerzőt. Juhász ráadásul az első Gyurcsány-kormányban honvédelmi miniszterként a katonai titkosszolgálatok tevékenységére is rálátott, így nehezen állíthatnánk róla, hogy ne lenne jól informált. Juhász Ferenc ugyanakkor tagadta, hogy köze lenne a nyílt levélhez.
Érdemes felidézni, hogy háromrészes cikksorozatunkból milyen lényeges információk derültek ki.
● Az olajbűnözés virágkorában, az 1990-es években Portik Tamás, az alvilág későbbi meghatározó figurája és Gyurcsány Ferenc is jelentős olajügyleteket bonyolított, előbbi az Energol Rt.-n, utóbbi a Fortus Rt.-n keresztül.
● Gyurcsány cége, a Fortus az Energol beszállítója volt.
● Az olajos botrány kirobbanását követően a Fortus Rt.-ben tulajdonos offshore cég alapító okirata, egy házkutatás alkalmával, az Energol igazgatója feleségének otthonából került elő. Gyurcsány kimenekült a Fortusból.
● A szocialista kormányzások idején Portik Tamás gyakorlatilag érinthetetlen volt, az Energol vezetői lényegében büntetés nélkül úszták meg az büntetőeljárást.
● Portik Tamás szoros kapcsolatba került Gyárfás Tamással, a Nap-kelte egykori producerével. Az ügyészség vádirata szerint a kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező Gyárfás kérésére Portik gyilkoltatta meg a producer riválisát, Fenyő János médiamogult. Portik és Gyárfás tagad.
● A nyomozás során előkerültek azok a hanganyagok, amelyek Portik és Gyárfás beszélgetéseit tartalmazzák. A felvételeken több mint hetven alkalommal ejtik ki Gyurcsány nevét.
● Az egykori olajbűnöző Gyárfáson keresztül próbálta felvenni a kapcsolatot Gyurcsány Ferenccel. A szocialisták választási győzelmét szerette volna segíteni, főként a Torgyán József, illetve Szájer József lakásánál, illetve a Fidesz Lendvay utcai székházánál történt robbantásokról akart információkat megosztani az akkori sportminiszterrel, majd kormányfővel.
● Gyárfásnak volt alkalma Gyurcsánnyal találkozni, illetve bármilyen üzenetet eljuttathatott neki. A Nap-keltében Gyurcsány és a többi szocialista vezető tulajdonképpen egymásnak adták a kilincset.
● 2008-ban, Gyurcsány legfőbb bizalmasáig, Szilvásy György akkori titokminiszterig bizonyosan eljutott Portik.
● Szilvásy utasítására a polgári elhárítás akkori vezetője Laborc Sándor legalább két alkalommal hosszasan tárgyalt a volt olajbűnözővel.
● A megbeszélésekről hangfelvétel készült. A hivatalos jegyzőkönyvek szerint a felek abban állapodtak meg, hogy Portik információkat gyűjt és kreál vezető fideszes politikusokról.
● A találkozókon ugyancsak szó esett a politikusok lakásánál, illetve a Lendvay utcai Fidesz-székháznál végrehajtott robbantásokról.
● Egy bennfentes szocialista politikus nyílt levelet tett közzé arról, hogy Gyurcsány Ferencék miféle hatalomtechnikai megoldásokat alkalmaztak, saját céljaikra felhasználva a titkosszolgálatokat is.
● A levél szerzője részletesen beszámolt arról, hogy miként próbálták a politikusok házánál történt robbantásokat a Fidesz nyakába varrni.
● Az akcióban kulcsszerepe lett volna a Portik Tamáséknak is dolgozó szlovák bérgyilkosnak, Jozef Rohácnak.
● A levél megjelenését követően Gyurcsány Ferencék minden követ megmozgattak, hogy kiderüljön, ki a dokumentum szerzője.
● A levél írójaként egyesek Juhász Ferenc korábbi honvédelmi minisztert azonosították be, ő azonban tagadta, hogy bármi köze lenne az íráshoz.
Borítókép: Portik Tamás (Fotó: Kurucz Árpád)
olajmaffia
szervezett bűnözés
GYURCSÁNY EMBEREI
gyurcsány
Prisztás József
alvilág
Jozef Rohác
Prisztás-gyilkosság
Fenyő-gyilkosság
Portik Tamás
Moldova György
Portik Tamás bűnöző
balliberálisok
maffia
Gyurcsány-koalíció
|
Amikor az alvilág és a politika összeér (3.)
|
Gyurcsány Ferencék a magyar rendszerváltás óta a legsötétebb politikai és titkosszolgálati játszmába kezdtek még a 2010-es kormányváltás előtt – ez derült ki abból a 2009-es nyílt levélből, amit egy, az akkori miniszterelnökkel szembefordult, belső, titkos információk birtokában lévő párttárs írhatott. A levél szerzője szerint Gyurcsány és köre alkut ajánlott az azóta számos gyilkosság miatt elítélt Jozef Rohácnak, hogy futni hagyják, ha összefüggésbe hozza az akkor ellenzékben lévő Fideszt az 1998-as politikai robbantásokkal. Az írás óriási botrányt okozott a szocialistáknál, ezért titkosszolgálati módszerekkel is kutakodtak a szerző után, akinek több kijelentése a gyurcsányi hatalomgyakorlásról és a piszkos politikai játszmákról azóta igazolást nyert.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/08/amikor-az-alvilag-es-a-politika-osszeer-3
|
2022-08-24 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
MSZP;gázár;Tóth Bertalan;rezsicsökkentés;
2022-08-24 07:00:00
Mészáros Lőrincékhez is szivárog a gázpénz
A kormányfő felcsúti barátjának érdekeltége is sápot húz a fűtőanyag-tarifa hálózati díjelemének 20 forintos, 80 százalékos emeléséből - hívta fel a figyelmet Tóth Bertalan MSZP-társelnök.
Igazságtalannak tartja Tóth Bertalan, hogy október 1-től a gáz minden köbmétere után bruttó körülbelül 20 forinttal többet juttat az állam a hazai gázvezeték-üzemeltetőknek – derült ki az MSZP-társelnök tegnapi online sajtótájékoztatóján. Ősztől tehát nem a gázmolekula, hanem a „fuvar” úgynevezett rendszerhasználati díját emeli a kormány, mégpedig számításaik szerint 80 százalékkal. A valamennyi gázfogyasztóra vonatkozó intézkedés haszonélvezői a hálózati társaságok és azok tulajdonosai: így különösen a Mol, az állami MVM, valamint – az Opus Tigázon keresztül - a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc – hívta fel a figyelmet. Számításaik szerint a legnagyobb gázhálózat-üzemeltetők az elmúlt négy év során összesen 156 milliárd forint adózott eredményt értek el.
Ekkora profithoz segítette e cégeket „az Orbán-kabinet” a hatósági árakkal. (Megjegyzendő: a hálózati cégek juttatását a papíron kormányfüggetlen Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozza meg.) Az időszak során összesen csak a – jelenleg már Mészáros Lőrinchez tartozó - Opus-Tigáz 38 milliárd forintot zsebelhetett be.
A Fidesz ennél kisebb nyereséget is luxusprofitnak nevezett annak idején, most pedig már nem zavarja őket a nyerészkedés az embereken. Orbán Viktor 2014-ben még nonprofit energiaszolgáltatást és ipari rezsicsökkentést ígért, amiből nem lett semmi – tette hozzá. Ez alapján tehát a kormányfő ismételten hazudott – fogalmazott a szocialista társelnök.
A lépés a leginkább a lakossági kört érinti. Egy átlagfogyasztású háztartástól eddig évente 43 ezer forintot szedtek be a gázhálózatüzemeltetés fejében. Októbertől ugyanez az összeg már közel 78 ezer forintra rúg. Az már eldöntött tény, hogy az átlagfogyasztás feletti gázdíjban ezt az emelést Orbánék érvényesítik. Az átlagfogyasztás alatti díj esetében viszont egyelőre csak előkészítették az emelés feltételeit. Két számjegyű áremelkedési ütemnél, rekordgyenge forintnál, a megélhetési válság tombolása idején egy ilyen intézkedésben elképesztő érzéketlenséget és teljes szakmaiatlanságot lát. Az MSZP nevében arra szólítja fel a kormányt, hogy vonja vissza a rendszerhasználati díjak 80 százalékos emelését, biztosítson megfizethető árú gázszolgáltatást és ne kedvezzen indokolatlanul akár Mészároséknak. Illetve követeli, hogy azonos gázszolgáltatásért országszerte azonos díjat kérjenek. Az ellenzéki politikus változatlanul nem érti, miért emeli a kormány az átlagfogyasztás feletti lakossági áramdíjakat, amikor azt a Paksi Atomerőmű most is változatlanul olcsón, kilowattóránként mintegy 12 forintért állítja elő, illetve hogy nőhet hétszeresére az átlagfogyasztás feletti gázdíj, amikor Orbán Viktor és más kormánytagok tavaly az új magyar-orosz gázszerződést a rezsicsökkentés fenntartásának zálogaként hirdették.
Az átlagfogyasztásig köbméterenként körülbelül száz forintra, afelett pedig augusztus 1-je óta 747 forintra rúgó lakossági gázdíjon belül jelenleg mintegy bruttó 25 forintra becsülhető az a hányad, amit a gázrendszer hazai működtetői – a központi, úgynevezett nagynyomású vezetékrendszert üzemeltető, Mol-hátterű FGSZ, a gáztárolócégek és az olyan, ismertebb gázvezetékcégek, mint az MVM Főgáz, MVM Égáz-Dégáz, Opus Tigáz, valamint E.ON Ddgáz és E.ON Kögáz – kapnak meg a rendszer működtetéséért cserébe – hívják fel a politikai nyilatkozat kapcsán a figyelmet szakértők. A fennmaradó hányad jó része a lakosság gázszolgáltatójához, a számlázást is végző, állami MVM Nexthez folyik be. (A díjakban általunk feltüntetett áfa értelemszerűen az államot illeti.) Amiként arról a Népszava elsőként beszámolt, miután az átlagfogyasztás feletti lakossági díj augusztus 1-től az eddigi hétszeresére – az MVM-honlapon közzétett adatok alapján köbméterenként 747 forintra – nő, addig októbertől a díj 767 forintra, vagyis további mintegy 20 forinttal ugrik. A MEKH korábban a Portfoliónak úgy nyilatkozott, hogy a különbség a szintén októbertől érvényes rendszerhasználati díjemelés következménye. A bruttó 20 forintos emelés pedig a jelenlegi, mintegy 25 forint 80 százaléka. Bár ennek bizonyosan meg kell jelennie az átlagfogyasztás alatti, tehát a rezsiscsökkentett díjban is, ott egy hasonló, 20 forintos emelést szakértők kizárnak. Ez ugyanis nem csak hogy politikai öngyilkossággal érne fel, de az – augusztus 1-e óta is fenntartott - rezsicsökkentett díj emelését törvény tiltja. A két hatás csak úgy hozható egy lapra, ha az állam arányosan csökkenti a rezsicsökkentett díjba épített, az MVM-nek mint gázszolgáltatónak a gázért mint termékért járó díjelemet. Bár ez közgazdasági nonszensz - hisz az MVM most is közel tízszer annyit fizet a fűtőanyagért az oroszoknak, mint amennyit a lakossági díjon keresztül azért kap –, az Orbán-féle „rezsicsökkentést” eddig sem jellemezte az (ettől még létező) gazdasági törvényszerűségek figyelembe vétele.
|
Mészáros Lőrincékhez is szivárog a gázpénz
|
A kormányfő felcsúti barátjának érdekeltége is sápot húz a fűtőanyag-tarifa hálózati díjelemének 20 forintos, 80 százalékos emeléséből - hívta fel a figyelmet Tóth Bertalan MSZP-társelnök.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3167151_meszarosekhoz-is-szivarog-a-gazpenz
|
2022-08-24 00:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Túl sok információt nem lehet kihámozni a nyilvánosan elérhető dokumentumokból, mindenesetre első látásra egészen szokatlannak tűnik a lépés, amit Bánki Erik fideszes képviselő és üzlettársai meghoztak.
18 év után ugyanis végelszámolással megszüntetik a Bábamad Kft.-t, melyről 2022. június 30-i dátummal született meg a döntés a cégkivonat tanúsága szerint.
A társaságot 2004-ben alapította Madár József Péter, Bauer Nándor Zsolt és Bánki Erik, akik a mai napig tulajdonosok is. A cég főtevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan adásvétele, ám emellett a felvett tevékenységi körök alapján akár pr-kommunikációval is foglalkozhat, végezhet oktatást kiegészítő tevékenységet, ingatlanügynöki tevékenységet, ingatlankezelést, vagy akár építményüzemeltetést is.
Hiába azonban a szerteágazó tevékenységi kör, a cég gazdálkodása nem nevezhető épp stabilnak és profitábilisnek: a társaság 18 éves működése alatt ugyanis mindössze két évben sikerült nyereséget termelnie. Ezt leszámítva 1 és 10 millió forint közötti veszteséget kellett elkönyvelniük, ami feltételezhetően magyarázható azzal is, hogy az értékesítésből származó bevételek egy évben sem haladták meg a 3 millió forintot - gyakran még a 2 milliót sem.
És éppen ezzel van összefüggésben a cikkünk elején tett véleményünk is, miszerint első ránézésre szokatlannak tűnik a végelszámolás időzítése. 18 év működés során ugyanis a végelszámolás miatt elkészített, idei első félévet felölelő beszámoló minden eddiginél sokkal jobb lett. Olyannyira, hogy 77,7 millió forintos tiszta profitot realizáltak, pedig értékesítésből 937 ezer forint árbevétel folyt be. A tetemes nyereség annak köszönhető, hogy idén egyéb bevételként kereken 90 millió forintot számoltak el. Mivel egyszerűsített beszámoló készítésére jogosult a cég, kiegészítő mellékletet már évek óta nem csatolnak, így pedig egyáltalán nem derül ki, hogy milyen jogcímen és honnan érkezett ez a 90 millió forint.
A bevételekkel szemben volt 2,5 millió forint anyagjellegű, 3 millió forint egyéb ráfordítás és majdnem 7,7 millió forint adófizetési kötelezettség, így jött ki eredményként a 77,7 milliós profit.
A taggyűlési jegyzőkönyv alapján ennek nagy részét, 51,4 millió forintot osztalékként kivettek a tulajdonosok, ami fejenként 17,2 millió forintot jelent.
Érdekesség egyébként, hogy a mérlegben is jelentős változások történtek az idei félévben. A követeléseik értéke 917 ezerről 43,8 millióra ugrott, pénzeszközként is 2,5 millió helyett már 15,5 milliót tartanak nyilván. A társaság tartozásainak nagysága azonban 32,4 millióról 7,7 millióra apadt, mely teljes egészében rövid lejáratú kötelezettség.
A cég megszüntetésével kapcsolatban feltettük kérdéseinket Bánki Erik fideszes képviselőnek is, aki válaszában megindokolta a végelszámolást, valamint a 90 millió forintos bevételre is magyarázatot adott. A képviselő szerint ugyanis:
"A cég három apartman megvásárlásával jött létre, azonban azok értékesítése után nem volt rá tovább szükség. Az említett bevétel ezen ingatlaneladásból származik."
Mindenesetre a fideszes honatya nem marad ezek után sem gazdasági érdekeltség nélkül. Tulajdonában van még ugyanis az épületépítési projekt szervezésével foglalkozó Pannon PR 2020 Kft., mely tavaly 30 millió forintos bevételből 3,9 milliós nyereséget termelt. A társtulajdonosként kapcsolódik a BA-Agrár Kft.-hez, mely gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztésével foglalkozik, ez a cég tavaly 73 millió forintos árbevételt és 12,4 milliós profitot ért el. Illetve a legutóbbi, tavalyi szerzeménye a Bogádagro Kft., melyben szintén többed magádval tulajdonos a képviselő. A szintén gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztésével foglalkozó cég tavaly több mint 58 millió forint bevételhez jutott, melyből a végén majd 31 millió forint tiszta nyereség maradt.
|
Rekordprofit után szünteti meg cégét a fideszes honatya
|
Bánki Eriknek még ezután is marad néhány gazdasági érdekeltsége.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/rekordprofit-utan-szunteti-meg-ceget-a-fideszes-honatya.html
|
2022-08-24 00:00:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Gigantikus tranzakció
Hétfőn reggel jelentették be, hogy a 4iG és a magyar állam megvásárolná a Vodafone Magyarországot, a tranzakció értéke 715 milliárd forint, a 4iG 51, a magyar állam 49 százalékos tulajdonosa lenne a távközlési cégnek. Bődületes összegről van szó, aminek a finanszírozását vélhetően a következő hónapokban, a cég átvilágítását követően kellene összeraknia a két vevőnek, a 4iG-nél hitel, kötvény- és részvénykibocsátás is benne van a pakliban, a magyar állam pedig vélhetően hitelből szerez forrást a tranzakcióhoz.
A bejelentés óta sokan találgatják, hogy olcsó vagy drága lenne 715 milliárd forintért a Vodafone Magyarország, ezért megnéztük, mit mutat az árazás.
Mi igazolna magasabb árazást?
Több olyan tényező is van, ami az iparági átlagtól magasabb árazást indokol:
|
Tényleg dupla áron vesszük meg a Vodafone-t?
|
"Vonzó ajánlatot kaptunk a Vodafone Magyarországért, amelyet a Vodafone részvényesei érdekében állt elfogadni", nyilatkozta az anyacég arra a kérdésre, hogy miért adná el a Vodafone a magyar cégét. A kijelentés alapján gyanús, hogy inkább az eladó, és nem a vevő járt jobban a deallel, persze a motivációk igencsak eltérőek. Megnéztük, hogy igaz-e az, hogy dupla áron veszi meg a 4iG és a magyar állam, vagyis a magyar adófizető a magyar Vodafone-t. A válasz igen és nem.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/uzlet/20220825/tenyleg-dupla-aron-vesszuk-meg-a-vodafone-t-563031
|
2022-08-25 13:23:00
| true | null | null |
Portfolio
|
autópálya;kiszervezés;koncesszió;
2022-08-25 12:33:00
Több mint 1200 kilométernyi autópályáról mond le szeptembertől a magyar állam
A Magyar Közút üzemeltetése alatt mindössze 291 kilométernyi gyorsforgalmi út marad.
A kormány által korábban kiírt koncessziós eljárás révén 1237 kilométer gyorsforgalmi útszakasz üzemeltetését átadja az állam öt különböző társaságnak szeptember elejétől - közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint így az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., az AKA Alföldi Koncessziós Autópálya Zrt., az M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt., az M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. és a MAK Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. veheti át az üzemeltetést.
A tájékoztatás szerint a Magyar Közút üzemeltetése alatt mindössze 291 kilométernyi gyorsforgalmi út marad. Ezen felül a jövőben továbbra is ellátja 31 ezer kilométernyi, településeket összekötő, illetve azokon átmenő országos fő- és mellékút fenntartási feladatait.
A településeken belüli utak többségét, összesen több mint 140 ezer kilométernyi utat a jövőben is a helyi önkormányzatok kezelnek. Budapesten belül a fő- és tömegközlekedési útvonalak a fővárosi önkormányzathoz (a Budapest Közút Zrt. a fővárosi önkormányzat cége), a többi út pedig a kerületi önkormányzatokhoz tartozik ezt követően is – írták a közleményben.
Az autópályák üzemeltetőit illetően részletes térképet ide kattintva nézhetik meg.
A sztrádakoncessziók klasszikus elemei az Orbán-kormány közpénzkiszervezési gyakorlatának. Lapunk korábban beszámolt róla, jelenleg a vizsgálja az Európai Bizottság, hogy sért-e uniós jogot a döntés, miszerint 35 évre, vagyis 2057-ig a Themis Magántőkealap nyerte el a magyarországi autópályák üzemeltetési jogát. Rogán Antal propagandaminiszter május 6-án jelentette be a döntést, miszerint a - hogyan, hogyan nem - Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeit is a soraiban tudó konzorcium nyerte meg az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát.
A Themis Magántőkealap vezette konzorcium tagja a Mészáros-féle Konzum PE Magántőkealap, a szintén Mészáros Lőrinc többségi tulajdonába tartozó Opus Global Nyrt., az Opus Bridge és New Way Magántőkealapok, valamint további három magántőkealap: a Cronus, a Via és a Vesta. Egyébként annak ellenére hozták ki győztesként, hogy a magántőkealapok tulajdonosai nem nyilvánosak, közbeszerzésen viszont nem indulhat olyan társaság, amelyik nem tudja vagy nem akarja megnevezni a tényleges tulajdonosát. Mindez évente kilométerenként 96,2 millió forintot jelent nekik, 2032-ig 317 kilométer új utat építeniük, de 265 kilométer hosszan sávokat is bővíteniük kell. Ha az M5 és M6 autópálya szerződései lejárnak, akkor bővíthető a koncessziós szerződés.
Bár az EU-tagállamoknak általában nincs szükségük brüsszeli jóváhagyásra vagy engedélyre a koncessziós szerződésekre vonatkozó eljárások lefolytatásához, tartaniuk kell magukat a koncessziós szerződésekről szóló 2014-es uniós irányelv előírásaihoz az átláthatóságról és arról, hogy az öt évnél hosszabb időtartamra szóló koncessziók esetében a koncesszió maximális időtartama nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely alatt – ésszerű feltételezések alapján – a koncessziós jogosult számára megtérül a befektetés.
|
Több mint 1200 kilométernyi autópályáról mond le szeptembertől a magyar állam
|
A Magyar Közút üzemeltetése alatt mindössze 291 kilométernyi gyorsforgalmi út marad.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3167292_autopalya-kiszervezes-koncessziok
|
2022-08-25 12:33:00
| true | null | null |
Népszava
|
A Vodafone felvásárlása joggal vet nagy hullámokat a magyar üzleti körökben: az állam egy magáncégnek már eddig is rengeteg megrendelést adott, a cég állami pénzintézetektől komoly támogatásban részesült, most pedig az így felpumpált céggel a magyar állam kisebbségi (!) partnerként társul egy piaci szereplő felvásárlásához, 350 milliárd forint hozzájárulás vállalása mellett. Az bizony nem szokványos üzletfejlődési történet. A közgazdasági elemzők azt észrevételezik meglepve, hogy miközben az állami költségvetés helyzete a bő két éve folytatott kiköltekezés miatt megrendült, a folyó fizetési mérleg romlása nyomán a külső eladósodás ismét nekiindult, a kormány most mégis ekkora kiadásokba veri magát (pontosabban a magyar államot, és azon keresztül az adófizetőket). Sokakban pedig aggodalmat kelt a közvetlen kormányhatalom további növekedése a távközlés és a műsorszórás területén. Itt egyébként is erős szabályozói hatalma van az államnak, de most még ezen felül tulajdonosi helyzetbe is akar kerülni valami oknál fogva.
Ezek jogos aggodalmak, kézenfekvő kérdések, amelyekkel még sokat foglalkoznak az elemzők és kommentátorok. Az ügylet mérete rendkívül nagynak számít a mi viszonyaink között, ám nem az egyetlen államosító tranzakció az utóbbi években. Sok hasonló történt 2010 óta, közöttük irdatlan méretű és kihatású, egész ágazatok kontroljának átvételével járók ugyanúgy, mint egyéni érdeklődést tükröző „kicsipegetések”. A vagyonelem-gyűjtögető állami intézkedések következtében a nem-üzleti szektor aránya fokozatosan növekedett, és most már felmerül a kérdés: immár egy új gazdasági szerkezetről lehet beszélni?
Az alábbiakban kitérünk az előzményekre, majd néhány adaton megnézzük, hogy mennyire sajátos a magyar helyzet a hozzánk mérhető országok körében, végül a nemzetközi tapasztalatok alapján néhány következtetést vonunk le.
Orbán Viktor első ciklusában is eltért a konszenzustól
A korábbi viszonyainkhoz mérve egyértelmű, hogy különleges működési rendszer fejlődött ki mára, de nem előzmények nélkül. Már az első Orbán-kormány államfelfogása eltért attól, amelyet a politikai rendszerváltozáskor konszenzus övezett. Az 1990-es évtizedben ugyanis a szocializmusból örökölt hegemón állami szektor arány-mérséklése – és annak eszközeként a magánosítás – minden főbb politikai irányzat programjában szerepelt, noha a sebességet, megvalósulási formát tekintve nagy különbségek voltak a pártok között. Az 1998-ban hatalomra kerülő Fidesz azonban visszafogta a privatizációs lendületet, hivatkozva a tulajdonnal bíró középosztálynak, a mezőgazdaságban pedig a családi birtokos rétegnek a megerősítésére. A polgárosodás támogatása mint ideológia azonban már akkor is megfért azzal, hogy a hatalom-közeli vállalkozók szűk köréhez áramoljanak a közpénzek.
Az akkor még viszonylag szűk társadalmi beágyazottságú Fidesz vezérkara erős pozíció kialakítására törekedett a médiában és a gazdasági-üzleti világban, azzal érvelve, hogy a politikai hatalom megszerzéséhez és annak megtartásához ellensúlyt kell kialakítaniuk a helyzeti előnyben levő MSZP/SzDSz párossal szemben. A 2002-es és a 2006-os választási vereség csak megerősítette ezt a nézetet a pártvezetésen belül.
Tizenkét év megszakítatlan kormányzás során ugyanakkor a területszerző törekvések még túl is teljesültek. Orbán Viktornak, mint az adminisztráció fejének, és Orbán Viktornak mint egy személyes kapcsolati hálót működtető személyiségnek mára akkora vagyontömeg és jövedelemáramlás felett lett rendelkezési joga, amely példa nélküli a piacgazdaságra való visszatérésünk eddigi harminc évét áttekintve. Hogy nemzetközi méretekben miként állunk, annak megítélését nehezíti a magyar viszonyok sajátossága: az állami vállalatokon és intézményeken túl létezik egy igen jelentős NER üzleti kör, amely a genezisét és mostani működését tekintve kötődik a politikai hatalom csúcsához. A kör kontúrjainak megrajzolásához azonban belső információ vagy nagy terepismeret lenne szükséges.
Még a régióban sem szokványos, amire a kormány törekszik
Van mindenesetre egy hivatalos állami vállalati körünk, mint minden más európai országban. Előbb megnézzük, hogy ennek részarányát tekintve milyennek számítanak a magyar viszonyok. Ugyanakkor nyilván figyelembe kell(ene) venni a formailag kormány-független, de a politikai hatalom csúcsához személyesen kötődő NER–cégeket is. Ezek létezése ismeretes, de a méretek meghatározására itt kísérletet sem teszünk. Az bizonyos, hogy a politika-uralta (haveri vagy crony-jellegű) kapitalizmus nem idegen több más ország életében, tőlünk keletebbre.
A magyar helyzet a maga elég sötét színezésével a 2018 körüli viszonyok alapján felfelé lógott ki a térségi mintából, Horvátországot és Szlovéniát nem számolva: a visegrádi országokban, a balti térségben, sőt Romániában, Szerbiában, Bulgáriában is ritkább az állami tulajdonlás a vállalati körben. A vállalatszám természetesen csak hozzávetőleges mutató, hiszen sokkal inkább számít az állami vállalatok üzleti mérete, foglalkoztatási súlya. Ilyen adatok a 2014-es viszonyokról állnak rendelkezésre, és azt mutatják, hogy a magyar helyezés nem számított szélsőségesnek az EU-tagállamok között.
A közölt adatok azonban nem mutatják meg a teljes képet. A finn esetben (FI) például, és még ahol a társadalombiztosítás tőkefedezeti elven működik, a nyugdíjalap intézményi nagybefektetőként lép fel, ott a nemzeti statisztikák az állami vállalati körben tüntetik fel azokat az üzleti cégeket, amelyek tulajdonosai között jelen van a társadalombiztosító. Az azonban jellemzően távol tartja magát a cég vezetésétől, nem követ politikai célokat, hosszú távú befektetőként tevékenykedik. A magyar eset nyilván nem ez; a magánnyugdíjpénztári rendszer 2011-es felszámolásával a pénztárakban levő MOL, OTP, Richter részvényeket az állam átvette, forgatta, elköltötte, alapítványba vitte ki az állami szektorból; de a jogilag egyértelműen államinak számító vállalatok méret- és foglalkoztatási aránya így is a nagyobb közé számít.
Ám a nagy különbség nem ez a magyar gazdasági szerkezet és az európai átlag között, ha egyáltalán érdemes átlagos helyzetről beszélni. A NER és az állami szektor együttese olyan széles kört fed le, amelyre az EU országaiban nincs még egy példa. Európában talán Belarusz jöhetne szóba. A legutóbbi időkben gyorsult a NER-esedési folyamat: Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltsége most veszi át az autópályák fenntartását és építését a következő 35 évre, a Titász áramhálózata és a Tigáz, a nagy földgázelosztó, már korában lett Orbán-közeli üzleti köré. A mostani nagy akvizíciós ügyletben szereplő 4iG-hez a megelőző időben telekommunikációs hálózatok és informatikai rendszerek, adatközpontok kerültek. A bankszektorban a Bankholding révén jó ideje folyik a politikailag támogatott nagyszervezet kialakítása. Vannak kifejlett NER-pozíciók az építőiparban, biztosításban, idegenforgalomban, építőiparban, gépiparban, és még ki tudja, milyen ágazatokban.
Ha európai minta ilyen személyes és hivatalos vagyonhálóra nincs is, néhány kelet-ázsiai országban viszont nem ritka az erős személyes és politikai kontrol. Néhol pedig inkább egy-két ágazatra terjed ki a politikai befolyás-tulajdonlás: vannak jellegzetes crony-ágazatok, főleg természeti kincsek kitermeléséhez kötődve, mert ott lehet a járadékjövedelmeket úgy megcsapolni a politikai hatalom birtokában, hogy még mindig megmarad a normál profit a tényleges munkát elvégző vállalkozásoknak.
A közgazdasági modellek szerint nem jó irányba megyünk
Tud-e sokáig működni egy ilyen modell a gazdasági (és technológiai) verseny kiiktatása nélkül? Az állami, hatalmi koncentrációt gyakorló országok között vannak sikeresek és kevésbé sikeresek. A nemzetközi kitekintés adhat némi támpontot a jövő esélyeit illetően.
Az állami-politikai felsővezetés és az ahhoz tartozó oligarcha-kör kezében koncentrált vagyon a közepesnél alacsonyabb fejlettségi szinten valóban képes lehet a növekedési ütem megemelésére. A közepes fejlettséget elérve azonban a centralizáció (és annak nyomán a hazai verseny lefojtása) visszafogja a fejlődést, lerontja az utolérési képességet.
A centralizált modell kielégítő működéséhez előfeltétel az államapparátus megfelelő színvonala. Kellő állami képesség (state capacity) nélkül a közösségi szektor és az oligarchák együttese gyenge alkalmazkodáshoz, növekvő árakhoz, kiszámíthatatlan viszonyokhoz vezet.
Politikai változások esetén nagy pótlólagos, nem-üzleti veszteségek lépnek fel.
A nemzeti bajnokok támogatása és fontos ágazatok protekcionista védelme csak addig lehetséges nagy áldozatok nélkül, amíg az ország integrációs/szabadkereskedelmi szervezeteken kívül marad.
Mindezek alapján milyennek látszanak hazánk fejlődési kilátásai, túl azon, hogy az egyik vagy másik konkrét visszaállamosítási lépést, vagy mint a 4iG/Állam esetében, egy sajátos PPP (public-private partnership) ügyletet önmagában miként ítélünk meg?
Nos, a magyar gazdasági fejlettség ugyan csak mintegy 70 százaléka az uniós átlagnak, de már régen túl van azon a szakaszon, amelyben az erőforrások centralizálása gyorsíthatna a fejlődésen. A közszektor aránya máris jóval nagyobb a hozzánk mérhető fejlettségű európai térségek (az EU déli és keleti pereme) mértékénél; a jóléti államok kiterjedt közszektorát pedig - a miénktől eltérően - professzionális közigazgatás működteti, erős társadalmi kontroll és kritikus sajtó mellett. A hazai tulajdon védelmére való hivatkozás és főleg annak érvényesítési kísérlete tartósítja a konfliktust a kereskedelmi és integrációs partnerekkel, és az országon belüli általános befektetési klíma leromlásával jár. Az pedig naiv nézet, hogy a nemzeti bajnokok kiemelésére fordított hazai erőforrások úgyis az országon belül maradnak. A politikai bizonytalanság, a jogrendbe vetett hit megrendülése, vagy egyszerűen egy pénzügyi pánik tőkemenekülést indíthat el, amely mind a privilegizált, mind az egyéb körökre kiterjedhet.
A centralizált döntési rendszer és nevében patrióta gazdaságpolitika együttese nagyobb politikai és finanszírozási kockázatot rejt magában, mint a világgazdaságba jól-rosszul integrált modell, amelynek felváltására meghirdették.
|
Térfoglalás közpénzből: lehet-e ebből versenyképes gazdasági modell?
|
Bod Péter Ákos aktuális írásában az állam gazdasági szerepvállalását elemzi, miután a kormány régóta stratégiai célnak tartja vállalati vagyonelemek megszerzését. A héten azonban a Vodafone magyar egységének részben állami felvásárlása ismét fókuszba helyezte a kérdést.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/benchmark/terfoglalas-kozpenzbol-lehet-e-ebbol-versenykepes-gazdasagi-modell.html
|
2022-08-26 07:55:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Volánbusz Közlekedési Zrt. a Jászai Gellért-féle 4ig ajánlatát hirdette ki nyertesként a „Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) járműfedélzeti eszközök üzemeltetése” tárgyú közbeszerzési eljárás során – tették közzé a Budapesti Értéktőzsdén.
Az ajánlat összege nettó 6 448 467 440 forint, a szolgáltatás nyújtásának időtartama pedig 24 hónap, plusz opcionálisan még 8.
Előzmény
A 49. leggazdagabb magyar érdekeltségébe tartozó informatikai cég még 2019-ben nyert el a T-Systemsszel közösen egy, a KTI Közlekedéstudományi Intézet által kiírt tendert. Akkor több mint 11 milliárd forint értékben, és szintén HKIR kivitelezésére a MÁV és a Volán-társaságok számára. A HKIR az elektronikus jegyértékesítésen túl integrált menetrendi rendszert, illetve elektronikus ügyfélszolgálatot biztosít.
2022 – Jászai szemével
|
Jászai Gellért most a Volántól húzott be több milliárd forintot
|
A Volánbusz Közlekedési Zrt. a Jászai Gellért-féle 4ig ajánlatát hirdette ki nyertesként a „Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) járműfedélzeti eszközök üzemeltetése” tárgyú közbeszerzési eljárás során – tették közzé a Budapesti Értéktőzsdén. A beérkezett ajánlatok száma: 1.
| null | 1 |
https://forbes.hu/uzlet/jaszai-gellert-most-a-volantol-huzott-be-tobb-milliard-forintot/
|
2022-08-05 09:19:00
| true | null | null |
Forbes
|
A paksi telephelyen létesítendő 5. és 6. atomerőművi blokkok megkapták a létesítési engedélyt, derült ki az Országos Atomenergia Hivatal csütörtöki határozatából, amiben kijelölték a létesítmény biztonsági övezetének határát.
A paksi bővítés hatalmas csúszásban van az eredeti tervekhez képest: 2014-ben a kormány még azt ígérte, hogy 2023-ra a két új blokkból az első már termelni fog. Aztán Orbán Viktor két éve 2021 novemberére ígérte az oroszoknak az építkezés megkezdését. A Direkt36 írt korábban arról írt, hogy a Roszatom már azelőtt meg akarta kezdeni a földmunkákat, hogy a magyar hivatal alaposan megvizsgálta volna a terveket és kiadta volna a létesítési engedélyt.
Ezt a tervet Süli János akkori atomminiszter támogatta, hogy így még a minisztersége alatt megtörténjen legalább az első kapavágás, de az Országos Atomenergia Hivatal akkori főigazgatója, Fichtinger Gyula kockázatosnak tartotta. Végül az Atomenergia Hivatal átszervezése és az új vezető kinevezése után tavaly októberben kezdtek gödröt ásni. De attól függetlenül, hogy a projekt csúszott, a NER-közeli vállalkozók azért tudtak belőle pénzt kiszedni. A a Mészáros és Mészáros Kft. például már dolgozik is egy portaépületen 3,4 milliárdért.
|
Kiadták a Paks II. létesítési engedélyét
|
A paksi telephelyen létesítendő 5. és 6. atomerőművi blokkok megkapták a létesítési engedélyt, derült ki az Országos Atomenergia Hivatal csütörtöki határozatából, amiben kijelölték a létesítmény biztonsági övezetének határát.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/08/25/kiadrak-a-paks-ii-letesitesi-engedelyet
|
2022-08-25 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Azonnal jelez, ha viselőjénél pitvarfibrilláció, azaz a szívritmuszavar egyik leggyakoribb formája lép fel, amely fáradékonysághoz, de akár a jóval problémásabb vérrögképződéshez is vezethet. Márpedig ez nem csupán az embereknél, de az állatoknál is veszélyes.
|
Emelt díjas tudakozó: ki jár jól a végén a nagy Vodafone-biznisszel?
|
Meglepő időzítéssel váltja valóra régi álmát a kormány, hogy ellenőrzése alá vonja a magyar távközlési piacot: a 4iG-t előretolva megveszi a brit Vodafone itteni leányvállalatát. A párosnak ez 715 milliárd forintba fog fájni – igaz, ebbe akár török, német vagy portugál befektetők is besegíthetnek.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20220824_A_vonal_ket_vegen
|
2022-08-24 10:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Országszerte 42 helyszínen tartott házkutatást egyszerre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az akcióban egy számlagyárat számoltak fel, amely a gyanú szerint kétmilliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek – közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint a dunántúli bűnszervezet többszintű, valótlan tartalmú számlákat kiállító céghálót hozott létre. Jutalék fejében építőipari vállalkozásoknak gyártottak valótlan bizonylatokat, amelyekkel megbízóik csökkentették áfájukat.
A NAV nyomozói több mint négymilliárd forint értékben foglaltak le ingatlanokat, bankszámlákat, hajókat, ékszereket, órákat és nagy értékű kerékpárokat.
Az akcióban 19 embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hetet őrizetbe vettek, majd a Tatabányai Járásbíróság elrendelte letartóztatásukat. Az ügyben bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt indult eljárás.
|
Kétmilliárdos kárt okozó számlagyárat számolt fel a NAV
|
Építőipari vállalkozásoknak gyártottak valótlan bizonylatokat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20220825_nav_szamlagyar_buncselekmeny
|
2022-08-25 10:05:00
| true | null | null |
HVG
|
olvasási idő
4 perc
megjelent
2022.08.24. 15:40
Orbán tücsök rájött, hogy jön a tél, és elkezdte tűzifának aprítani a hegedűt. Persze nem a sajátját. A kormány kedvenc projektjeire jut pénz, de minél messze van valaki a tűztől, annál inkább spórolnia kell.
|
Elvesznek a köztisztviselőktől, de a miniszterbérek nőttek, és sportra is jut még 12 milliárd
|
Orbán tücsök rájött, hogy jön a tél, és elkezdte tűzifának aprítani a hegedűt. Persze nem a sajátját. A kormány kedvenc projektjeire jut pénz, de minél messze van valaki a tűztől, annál inkább spórolnia kell.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20220824_Hol_a_masik_nadragszija
|
2022-08-24 17:40:00
| true | null | null |
HVG360
|
A rendőrség megszüntette a nyomozást a kínai és az orosz vakcinák engedélyezése ügyében – jelentette be Facebook-oldalán Hadházy Ákos. A politikus még januárban tett feljelentést, a keleti vakcinák engedélyezésének „elképesztő körülményei” miatt, szerinte ugyanis a hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúját is felveti az, ami a kiperelt dokumentumokban szerepelt.
Hadházy megjegyzi, hogy annyi kiderült, hogy
a hatóság alapvető hiányosságok és a tudósok véleménye ellenére politikai nyomásra engedélyezte az orosz vakcina felhasználását.
A nyomozás még február 11-én indult, amire a politikus szerint csak azért volt szükség, mert a választások előtt nem merték elutasítani a tények megcáfolhatatlan indoklása miatt.
Hadházy azt is megjegyezte, megdöbbentőnek tartja azt a cáfolatot, miszerint a hatóságnál nem létezik olyan adatbázis, amelyik alkalmas lenne az oltási balesetek számának vagy egyáltalán tényének megállapítására.
„Hangsúlyozni kell, hogy konszenzus van arról, hogy a keleti vakcinák valószínűleg nem voltak ártalmasak, azonban ezt a használat engedélyezésekor egyáltalán nem lehetett tudni, sőt. Ezt a végtelenül felelőtlen, a szakma minden írott és íratlan szabályát politikai nyomásra felrúgó engedélyezést utólag sem magyarázhatja a járványvédelem sikeressége, hiszen olyan sajnos nem volt – a végeredmény a világ egyik legrosszabb statisztikája lett”
– olvasható Hadházy Facebook-bejegyzésében.
|
Megszüntette a rendőrség a keleti vakcinák engedélyezése miatt indult nyomozást
|
Hadházy Ákos a Facebook-oldalán foglalta össze, milyen eredménnyel zárult a február elején indult nyomozás.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20220825_hadhazy_akos_vakcina_feljelentes_koronavirus_vedooltas_szputnyik_sinopharm
|
2022-08-25 09:02:00
| true | null | null |
HVG
|
Több tucat olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit évtizedekig nem fogunk megismerni
Újra és újra képes megdönteni saját rekordját a kormány – már, ami a titkosított kormánydöntések számát illeti. Az akár több évtizedre a nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett 3000-es sorszámú kormányhatározatok száma 2021-ben kiugróan magas volt, ezzel pedig a most zárult kormányzati ciklus is felállította a maga rekordját.
Egyre gyorsuló ütemben gyártja a titkokat az Orbán Viktor vezette kabinet, amely évről évre képes e téren a saját rekordjait is megdönteni. Egyre több ugyanis az olyan kormányhatározat, amelynek nemhogy a tartalma nem nyilvános, de még a címe is titkos, tehát körülbelül sem lehet tudni, miről szólnak. Ezek azok a titkos kormányhatározatok, amelyeket a sorszámuk miatt háromezresnek neveznek, és a keletkezésüktől számítva automatikusan 10-30 évre titkosítják őket.
Ilyen speciális, háromezres kormányhatározatból 2021-ben 38 darabot hozott az Orbán-kormány,
vagyis ennyi döntését ítélte a kabinet olyannak, amit a benne szereplő tények, adatok, információk érzékenysége miatt muszáj évtizedekre elzárni a nyilvánosság elől. A 38 darabot is csak onnan lehet tudni, hogy a hvg.hu közérdekű adatigénylésére a Miniszterelnöki Kormányiroda kiadta a tavalyi statisztikai adatot.
A darabszámon kívül azonban semmit nem lehet tudni a 2021-ben hozott 38 döntésről. Még a kormányzatban, az államigazgatásban is csak egy nagyon szűk réteg – legfeljebb egy-két tucat ember – tud a létezésükről, ismerheti a tartalmukat. A Miniszterelnöki Kabinetiroda az adatigénylésünkre elárulta azt is, hogy idén eddig további összesen 13 ilyen döntést hoztak a kormányok július 27-ig – részint még a ciklusát záró negyedik, illetve már a május végén megalakult ötödik Orbán-kormány.
A háromezres döntések csak a jéghegy csúcsát jelentik a kormányzati titkolózásban.
Különbséget kell tenni a nyilvános és a titkos (hivatalosan: minősített) határozatok között – ez a sorszámuk alapján könnyű:
vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket – ebből jelent meg tavaly 2012 darab;
vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik – ebből volt tavaly 38 darab;
vannak továbbá a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek sorszáma kettessel kezdődik, ezért hívjuk őket kétezres határozatoknak – ebből hoztak tavaly 679 darabot.
A titkolózásnak persze lehet jogos, észszerű indoka, hiszen a háromezres határozatokban hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk lehetnek, a döntések nyilvánosságra kerülése pedig veszélyeztetheti Magyarország érdekeit. Ezért titkosíthatják őket akár évtizedekre a törvény szerint. A „Szigorúan titkos!” és „Titkos!” minősítésű adatot akár 30, a „Bizalmas!” szintűt 20, a „Korlátozott terjesztésű!” adatot pedig 10 évre. Lejáratkor pedig meghosszabbítható az érvényesség, akár kétszer egymás után is, így
a „Szigorúan titkos!” minősítés a gyakorlatban 30 év helyett jelenthet akár 90 év titkosítást is.
Rekordszámú olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit nem ismerhetünk meg
Egyre több döntését zárja el a nyilvánosság elől az Orbán-kormány. Tavaly rekordszámú, 679 olyan kormányhatározat született, amelynél semmi nem indokolná a titkolózást, mégsem ismerhetők meg. A 2010 óta keletkezett úgynevezett "kétezres határozatok" egyharmada tavalyi.
Ha a háromezres kormányhatározatokról nem is lehet semmit tudni, a számuk évekre visszamenőleg követhető, mivel a sajtó időről időre kikéri a statisztikai adatokat. Ezek összehasonlításából pedig kiderül, hogy a 2021-es év 38 darab háromezres kormánydöntése alighanem rekord. Még akkor is, ha a 2014-es év hasonlóan erős volt titkolózásban és éppen a 2013-2014-es évekről nincs egészen pontos adatunk. Annyi biztos, hogy 2013-ban novemberig 17 háromezres határozat született, illetve az, hogy 2013 teljes évben, valamint 2014 első félévében a kormányváltásig összesen 40, az azt követő fél évben már a harmadik Orbán-kormány első fél évében, 2014 végéig pedig 16 darab.
Összességében biztosan elmondható, hogy
a NER 12 éve alatt, 2010-től ciklusonként egyre több titkos kormányhatározatot hoztak az Orbán-kormányok.
A 2010-2014-es kormányzati ciklusban 72 ilyen döntés született, 2014-2018 között már 96, a most véget ért ciklusban pedig a 2021-es rekordévben hozott 38-cal együtt bőven 100 feletti lehetett a háromezres döntések száma. Sőt, a 100-at már 3,5 év alatt meghaladta a kormány, hiszen 2018-ban a kormányváltástól az év végéig 21-et, 2019-ben 16-ot, 2020-ban 27-et, majd 2021-ben 38 döntést hoztak, ami összesen már 102, de ehhez jön még az idén 7 hónap alatt hozott 13 újabb döntés többsége a május végi kormányváltásig.
A NER ezzel a tempóval nemcsak saját rekordjait döntötte meg ciklusról ciklusra, hanem a Fidesz által sokat emlegetett “baloldali kormányok” 2006-2010 közötti időszakát is, amikor a most zárult Orbán-ciklusénál kevesebb, mint feleannyi, 51 háromezres határozat született. Pedig abban a 4 évben két kormány is volt hivatalban: a második Gyurcsány-kormány 2006-2009 között csupán 38 ilyen döntést hozott, míg az azt követő Bajnai-kabinet a maga bő egy éve alatt további 13-at. A 2006-os év egyébként titkolózás szempontjából éles választóvonal volt, mivel azt megelőzően sokkal több titkot gyártottak a kormányok.
A Medgyessy-, majd az első Gyurcsány-kormány 2002–2006 között egyetlen parlamenti ciklusban 339 háromezres határozatot hozott, ami több mint háromszorosa az Orbán-kormány most zárult ciklusa adatának. Ugyanakkor az Orbán-kormány sem volt mindig ilyen visszafogott, hiszen 1998–2002 között a mostani miniszterelnök első kormánya még 380 titkos kormányhatározatot fogadott el. De még ez, a ma már soknak tűnő, évi 80-100 titkos döntés is semmi ahhoz képest, amit a rendszerváltás utáni első két ciklusban műveltek az akkori jobb- és baloldali kormányok.
A Horn-kormány 1994–1998 között például 486 döntését titkosította, de még ez is visszafogottnak mondható ahhoz képest, hogy az Antall-, majd a Boross-kabinet közvetlenül a rendszerváltás után 4 év alatt összesen 2299 háromezres döntést hozott, ami azt jelenti, hogy akkoriban havonta csaknem 50 kormányhatározat kapott titkos minősítést. Ezt a rendkívül magas számot indokolhatta a túlzott óvatosság, a minősített adatokkal való “biztonsági játék”, de az is lehet, hogy – ahogy Orbán Viktor és már az Alaptörvény is nevezi a rendszerváltás utáni éveket – az „átmenet zavaros éveinek” sajátossága volt ez.
A háromezres kormányhatározatok tartalma a leggyakrabban úgy derül ki, hogy maga a minősítő, vagy egy következő kormány feloldja a titkosítást. Az Antall-kabinet ilyen döntései közül is sokat nyilvánosságra hozott később a Horn-kormány. Innen tudható, hogy több titkos határozat született a rendszerváltás utáni években például a bős-nagymarosi vízlépcsőről – ezekben például a szivattyúk vízkiemelés-kapacitását rögzítették.
A Medgyessy-féle 3008/2004. számú kormánydöntés titkosítását is az őt követő Gyurcsány-kabinet oldotta fel, így ma már tudható, hogy a honvédelmi miniszter vagy a meghatalmazottja a “Nemzeti Döntéshozó Személy”, aki a magyar légtérben például “a terrorista céllal eltérített polgári légijárművek megsemmisítéséről” dönthet. A légierő ügyeletes parancsnoka volt ez a személy egyébként idén március 11-re virradóra is, amikor 40 percet töltött Magyarország légterében az a katonai felderítő drón, amelyik később Zágrábban lezuhant. A hvg.hu hiába próbált utánajárni, a részleteket 30 évig, vagyis 2052-ig szeretné titokban tartani a Honvédelmi Minisztérium:
2052-ig nem fog kiderülni, mit tett a honvédség az országot átszelő katonai drón ügyében
Harminc évig titokban tartaná a honvédség és a honvédelmi minisztérium, hogy mi történt márciusban abban a 40 percben, amikor a paksi atomerőmű fölött is átrepülve a magyar légtérben tartózkodott egy katonai felderítő drón. 2052-ig nem kapunk választ arra sem, történt-e mulasztás, és ha igen, van-e felelős.
Tavaly nyáron, éppen a Pegasus-botrány csúcspontján tárta fel egy, a titkosítás alól már feloldott kormányhatározatba közérdekű adatigénylés nyomán betekintve a hvg360, hogy a Pegasus-szoftver korai elődjének mondható, hazai fejlesztésű, az internetes forgalmat kémlelő titkosszolgálati rendszer létrehozásáról egy háromezres típusú kormányhatározatban döntött 2002 őszén Medgyessy Péter akkori kormányfő. A sokmilliárdos költségvetésű, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által fejlesztett rendszerről szóló, 3073/2002. számú utasítás 18 éven át volt „Titkos!” minősítésű.
Titkos kormányhatározatból tudtuk meg: Medgyessy Péter is elrendelt megfigyelést
A sokmilliárdos költségvetésű rendszerről, amelyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fejlesztett és működtetett, egy 18 évig titkos kormányhatározatban rendelkezett Medgyessy Péter kormányfő. A titkosítás alól már feloldott kormányhatározatokba közérdekű adatigénylés után tekinthettünk be, két, Orbán Viktor által aláírtat is megnézhettünk.
Noha több olyan 1990–1994 közötti 3000-es határozat is van, amelyek csak 2040 májusában válnak hozzáférhetővé, egy 1991-es – 2020 végén lejárt minősítésű – döntést is megismerhettünk az említett Medgyessy-határozattal együtt. Ez egy magyar–szovjet kormányközi egyezményről szól, “a Szovjetunióból beszerzett, szovjet gyártmányú rejtjeltechnika” alkalmazási rendjével kapcsolatban. Egy másik, egykor 20 évre titkosított iratba is betekintettünk, ezt Orbán Viktor írta alá 1998-ban, és a titkosszolgálati célú “fedőintézmény létrehozásának, működésének szabályairól” szól.
A kormányzati titkosítás persze a rendszerváltás előtt is létezett, ahogy a 3000-es határozatok kategóriája is. Ezeknek a régi iratoknak a titkosítását a legtöbb esetben megszüntették, így – irattárakban, engedéllyel kutatók számára – hozzáférhetők. Így ma már tudható, hogy az 1976-os 3446-os számú kormányhatározat "a magyar állampolgároknak az űrutazásokban történő részvételét" szabályozta. Farkas Bertalan 1980-as, a Szojuz–36 fedélzetén tett űrkirándulását is ez a határozat alapozta meg.
|
Több tucat olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit évtizedekig nem fogunk megismerni
|
Újra és újra képes megdönteni saját rekordját a kormány – már, ami a titkosított kormánydöntések számát illeti. Az akár több évtizedre a nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett 3000-es sorszámú kormányhatározatok száma 2021-ben kiugróan magas volt, ezzel pedig a most zárult kormányzati ciklus is felállította a maga rekordját.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220824_titkositas_kormany_kormanydontes
|
2022-08-24 15:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) gazdasági elnökhelyettesét, Hanyecz Lászlót bízta meg az elnöki jogkör gyakorlásával a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) – írja az ATV.
A portál szerint a megbízásról hivatalos levélben értesítették az OMSZ-t, ugyanakkor a szervezet munkatársait nem hívták össze és emailben sem tájékoztatták őket a változásról. Hanyecz addig látja el az elnöki teendőket, amíg a posztra ki nem neveznek véglegesen valakit.
Az ATV úgy tudja, Hanyecz László április 1. óta van az OMSZ-nél és a szervezet elnökségének tagjai közül ő volt egyetlen, aki nem írta alá azt a levelet, amit az OMSZ 16 vezetője az elnök és a szakmai elnökhelyettes menesztése miatti tiltakozásul fogalmazott meg, és amelyben politikai nyomásgyakorlással vádolják a kormányt.
|
A gazdasági elnökhelyettes lett az OMSZ ideiglenes vezetője
|
A most megbízott Hanyecz László volt az egyetlen az OMSZ elnökségének tagjai közül, aki nem írta alá a tiltakozást a felsővezetők eltávolítása miatt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220824_hanyecz_laszlo_omsz_ideiglenes_vezetoje
|
2022-08-24 18:51:00
| true | null | null |
HVG
|
Árpási Bence;
Dallas;Orbán Viktor;Alapjogokért Központ;CPAC;
2022-08-27 09:54:00
A magyar adófizetői pénzzel kitömött Alapjogokért Központ nem közvetlen anyagi javakért tolhatta be Orbán Viktort a CPAC felszólalói közé
Ligeti Miklós azért fordult közvetlenül a szervezőkhöz, mert lapunk kérdésére az Alapjogokért Központ nem adott egyértelmű választ arra, miként szerepelhet nevük támogató szponzorként az esemény oldalán. A CPAC megerősítette: az Alapjogokért Központ szívességből került ide fel, de pénzt nem adott.
Ebből lehet arra következtetni,
Viszont kiderült: az Alapjogokért Központ nemzetközi együttműködő partnere a CPAC-nek. A támogatói szponzori minőségre pedig az lehet a magyarázat, hogy a szervezet magyarországi konferenciájának – melyet májusban tartottak – az Alapjogokért Központ volt a házigazdája.
Az Alapjogokért Központ a budapesti esemény tető alá hozásával előre dotálta azt a pénzösszeget, mely biztosította a miniszterelnök egy későbbi, amerikai rendezvényen történő felszólalásának lehetőségét – fogalmazott Ligeti Miklós.
Így vélhetően nem kizárólag Orbán Viktor teljesítménye játszott szerepet a dallasi részvételben, hanem az anyagiak is, bár arra aligha lesz egyértelmű válasz, hogy ez a barterezés – vagy ha úgy tetszik, előleg – feltétel volt-e a kormányfő dallasi beszédéhez. Mivel az Alapjogokért Központot jelentős mennyiségű közpénzzel támogatja a kormány,
|
A magyar adófizetői pénzzel kitömött Alapjogokért Központ nem közvetlen anyagi javakért tolhatta be Orbán Viktort
|
A magyar adófizetői pénzzel kitömött Alapjogokért Központ nem közvetlen anyagi javakért tolhatta be Orbán Viktort a CPAC felszólalói közé
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3167453_alapjogokert-kozpont-penz-orban-viktor-cpac-2002-texas
|
2022-08-27 00:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Az INA több vezetőjét őrizetbe vették, akik a gyanú szerint 100 millió kuna (körülbelül 5,5 milliárd forint) kárt okoztak - számolt be az Index.hu. Egyes hírek szerint a teljes kár ennek a többszörösét is elérheti.
A meg nem erősített információk szerint a vállalat igazgatója nyomott áron gázt vásárolt, majd ugyanazt a gázt drágábban külföldön értékesítette. A hasznot ezután társaival zsebre tették. Állítólag Damir Škugor, a kereskedelmi Szolgálat igazgatója és ügyvédje is a letartóztatottak között van.
„Nem áll módunkban nyilatkozni a folyamatban lévő rendőrségi nyomozásokról. Az üggyel kapcsolatosan teljes mértékben együttműködünk a hatóságokkal a tényfeltárás érdekében” - reagált közleményében az INA.
A horvát cégben a Mol jelenleg 49,08 százalékos részesedéssel, ám az RTL Híradó megkeresésére azt válaszolta, hogy
|
A sajtóval egy időben tudta meg a Mol, hogy előzetes letartóztatásba helyezték a leánycége vezetőit
|
Már megint az INA körül van probléma.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-sajtoval-egy-idoben-tudta-meg-a-mol-hogy-elozetes-letartoztatasba-helyeztek-a-leanycege-vezetoit.html
|
2022-08-29 10:21:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Befolyással üzérkedés miatt tartóztattak le két férfit, aki a gyanú szerint a legfőbb ügyészre és egy miniszterre hivatkozva próbált egy cégjogi vitában vállalkozóktól több mint százmillió forint értékben kenőpénzt szerezni - tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség közleményben az MTI-vel hétfőn.
Egy gazdasági társaság üzletrészeinek tulajdonjogát érintő jogvita alakult ki év elején, és - a gyanú szerint - az érintetteket ismerő három férfi elhatározta, hogy az üzleti érdekellentétet kihasználva a cégvezetőktől pénz szerez.
Egyikük júliusban úgy mutatta be társát az egyik cég tulajdonosának, mint aki bizalmi kapcsolatban van egy miniszterrel. Később már azt állította, hogy egyeztettek a miniszterrel, akinek a közreműködésével el tudnak érni megfelelő változtatásokat a cégbírósági nyilvántartásban. Az elkövetők az ügyintézésért 50 millió forint készpénzt és 50 millió forint értékű részvényt kértek azzal, hogy a pénzt a miniszternek kell átadniuk, míg a részvények a miniszter érdekkörébe tartozó cégekhez kerülnének. Egyikük azt is közölte a cégvezetővel, hogy ha nem teljesít, a miniszter el fogja lehetetleníteni mindkét cégtulajdonost. Augusztusában a harmadik elkövető a vállalkozónak már azt állította, hogy bizalmi kapcsolata révén kétmillió forintért a legfőbb ügyésznél eléri, hogy a cégvitával kapcsolatos büntetőeljárás is az ő érdekeiknek megfelelően alakuljon.
A hivatalos személyekkel fennálló kapcsolatukra valótlanul hivatkozó férfiaknak nem volt lehetőségük a cégbírósági és a büntetőeljárás befolyásolására, ám ennek látszatát fenntartották a vállalkozók előtt.
Augusztus 26-án két elkövető ötmillió forint előleget vett át a cégjogi vita jogellenes befolyásolása céljából az egyik vállalkozótól, de a nyomozó ügyészek a Készenléti Rendőrség közreműködésével tetten érték őket.
Az ügyészség a vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt folyó nyomozásban lefoglalta a vesztegetési pénzt, a három férfi gyanúsítottként hallgatta ki, majd indítványozta letartóztatásukat. A bíróság két elkövető letartóztatását, a harmadiknak pedig a bűnügyi felügyeletét elrendelte - közölték.
|
Egy miniszter állítólagos lefizetésére csaltak ki 100 millió forintot egy cégtulajdonostól
|
Befolyással üzérkedés miatt tartóztattak le két férfit, aki a gyanú szerint a legfőbb ügyészre és egy miniszterre hivatkozva próbált egy cégjogi vitában vállalkozóktól több mint százmillió forint értékben kenőpénzt szerezni - tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség közleményben az MTI-vel hétfőn.
| null | 1 |
https://444.hu/2022/08/29/egy-miniszter-allitolagos-lefizetesere-csaltak-ki-100-millio-forintot-egy-cegtulajdonostol
|
2022-08-29 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Immáron harmadszor oszt ki jelentős összegeket helyi, részben a Fideszhez köthető civil szervezetek számára a gödi Samsung-gyártól befolyt adóbevételekből Pest Megye Önkormányzata – értesült a Narancs.hu.
Mint ismert, 2020 elején a kormány egy rendelettel a gödi Samsung SDI gyár területét ún. különleges gazdasági övezetté nyílvánította, aminek értelmében a dél-koreai multinacionális vállalat adója nem a városhoz, hanem Pest Megye Önkormányzatához érkezik be. A több milliárd forintos bevételből az önkormányzat különböző alapokat hozott létre, hogy aztán e forrásokat pályázatok útján szétossza. Először tavaly októberben írtunk arról, hogy több mint 400 millió forint sorsáról döntöttek; jelentős részben olyan civil szervezetek kaptak támogatást, amelyek a Fideszhez voltak becsatornázva.
Februárban megnéztük, hogy ezek az alapítványok, egyesületek mit kezdtek a rendelkezésükre álló forrásokkal. Így derült ki, hogy egyes szervezetek olyan médiumokat indítottak, amelyek a választásokat megelőzően a térség két országgyűlési képviselőjét, Rétvári Bencét és Tuzson Bencét propagálták, mások pedig kampányszerű rendezvényeket tartottak.
Aztán jött a március, amikor Pest Megye Önkormányzata újabb 300 millió forint sorsáról döntött; ebből az összegből is jutott fideszes szervezeteknek, de látszólag kevesebb, mint korábban. Májusban kiderítettük, hogy egy DK-ból kizárt gödi önkormányzati képviselő alapítványa is részesült a Samsung-milliókból, amiből egy helyi médiumot működtetnek. Legutóbb pedig annak jártunk utána, hogy a helyi települések mennyi pénzt kapnak az akkumulátor-gyárnak a kisvárostól elvett adójából: a fideszes vezetésű Dunakeszi és Fót járt jól, míg az ellenzéki vezetésű Vác és Sződliget egy fillért sem látott a pénzből.
Kammerer Zoltán is a nyertesek között
Szabó István, Pest Megye Önkormányzatának elnöke az újabb körös civil támogatások odítéléséről szóló előterjesztés szerint 259 millió forint szétosztását javasolja 43 pályázó között, amiről a Megyei Értéktár Bizottság pénteken döntött. Nézzük, milyen civil szervezetek vannak a kezdeményezettek között! Kezdjük azokkal, amelyeket már ismerünk a korábbi pénzosztásoknak köszönhetően.
A gödi "Jelen vagyok" Tehetséggondozó Egyesület 12,9 millió forintot kap „hiánypótló térségi magazin folytatása és működési költségek biztosítása” címszóval. A szervezet gondozza az erősen propagandisztikus TüKörkép magazint, elnöke pedig Csabai Márk, aki korábban a Fidesz választókerületi szóvivőjének pozíciónálta magát. A pályázat célja, hogy hat hónapig elkészítsék a magazint, havonta 8000 példányban, és beindítsák a magazinhoz tartozó weboldalt.
A sződi Dunakanyar Média Alapítvány 18,9 millió forintban részesül, „Őrbottyán, Csörög, Vácrátót, Sződ, Sződliget online tájékoztatásához”. Az alapítvány adja ki a 0627.hu nevű kormánypárti weboldalt, ami szintén erősen propagálta Rétvári Bencét még a választás előtt. A szervezet kurátora Huszák-Nemes Zsuzsanna, Huszák Tamás, Letkés polgármesterének felesége.
A Természetesen Dunakesziért Egyesület a „Jövő Technológiaiának Napja elnevezésű rendezvény szervezése” céljából 8,2 millió forintra számíthat. Ez volt az egyik olyan szervezet, amelyik korábban 13,9 millió forintot kapott rendezvények, köztük a januári Dunakeszi Vállalkozók Báljának megszervezésére. A rendezvényen Tuzson Bence mondott beszédet.
A Dunakeszi Alsó Fejlődéséért Egyesület 3,7 millió forinttal lehet gazdagabb, amit a Dunakeszi ALcSÓfesztiválra fordíthat. Az immáron kilencedik alkalommal megrendezett rendezvényen korábban Tuzson zsűrizte a versenyzők által készített lecsókat.
A Fóti Hagyományokért Alapítvány a „Fóti értékek napja, egynapos rendezvény tartása, továbbá egy Fót Gyöngyszemei, avagy Fót értékek című kiadvány kiadására” fordíthat 20 millió forintot. Az alapítványhoz köthető az idei értékek napja, amit közvetlen a választás előtt, márciusban tartottak, az egyik fellépő az Ismerős Arcok nevű szélsőjobbos zenekar volt. A rendezvény fővédnöke pedig Tuzson Bence. A szervezet elnöke Lévai Sándorné fóti fideszes önkormányzati képviselő.
És akkor jöjjenek az új befutók.
A csomádi "Bogáncs" Alapítvány három rendezvény megszervezésére 6,2 millió, 8,4 millió, valamint 5,2 millió forintot nyert. A szervezet képviselője Stipka István önkormányzati képviselő, aki április 3-án támogatásáról biztosította Tuzson Bencét.
A Gödi Vállalkozók Egyesülete 7,7 millió forintot kap helyi rendezvények szervezésére. A szervezet elnöke Szegedi Sándor, aki a település polgármestere volt 1998-2002 között.
A Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány 18 millió forintból gazdálkodhat, amit „közösségi stratégiai vitaanyag Göd város fejlesztési lehetőségeiről c. dokumentum előkészítése” projektre fordíthat.
A szervezet kuratóriumi elnöke Kammerer Zoltán háromszoros olimpiai bajnok kajakos. A sportoló az elmúlt években többször is mutatkozott, egyeztetett Tuzson Bencével. A szervezeten belül feltűnik Csabai Márk, valamint Guba Zoltán is, aki korábban Tuzson kabinetfőnöke volt a Miniszterelnöki Kabinetirodában, és értesüléseink szerint jelenleg is szorosan együtt dolgoznak.
A listán szerepel egy bizonyos fóti „Károlyi Művek Kulturális Alapítvány”, viszont ilyen néven nincs bejegyezve civil szervezet. Van pár hasonló nevű szervezet, a legközelebbi a Károlyi Műhely Kulturális Alapítvány, aminek tagja Koródi-Nagy Edina, Fót kommunikációs referense. A szervezet valamivel több mint egymillió forintot nyert el egy rendezvény megtartására.
Ugyanakkor van pár érdekes változás az előző pályázatokhoz képest. A sződligeti Sport, Mozgás, Élet, Tömegsport Egyesület, aminek Juhász Béla momentumos polgármester az elnöke, 6,8 millió forintra számíthat, ezt kajak-kenu sportegyesület létrehozására és működtetésére fordíthat.ják A Dunakeszi Kistérségért Egyesület, ami Lőrincz László kizárt DK-s önkormányzati képviselőhöz köthető, három pályázatot is benyújtott, de a mind a hármat elutasították forráshiányra hivatkozva. Hasonlóan járt a Közép-magyarországi Régióért Alapítvány. E szervezet környékén jó pár fideszes személy megtalálható, a választás előtt Csömörön terjesztett újságot. Az alapítvány két pályázatát utasították vissza.
Pest Megye Önkormányzata az említetteken túl számos sport-, oktatás- és egyházügyi projektet támogat a mostani pályázati körben.
(Címlapképünk forrása: Tuzson Bence Facebook-oldala)
|
Háromszoros olimpiai bajnok kajakos alapítványa is nyert Samsung-pénzeket
|
Újabb körben osztogatják civil szervezeteknek a Göd városától elvett Samsung-adóbevételeket. Egyes Fideszhez köthető alapítványoknak, egyesületeknek megint sikerült „ügyesen” pályázniuk, és vannak új befutók is. Ugyanakkor akadnak, akik most kimaradtak a pénzosztásból.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/haromszoros-olimpiai-bajnok-kajakos-alapitvanya-is-nyert-samsung-penzeket-251707
|
2022-08-27 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az ország egyik legkisebb, de így is – a rezsicsökkentés miatt – masszívan veszteséges víziközműcégét tulajdonolja és üzemelteti Gyulai Közüzemi Kft.-n keresztül a békési fürdőváros önkormányzata, valamint Mezőkovácsháza, Végegyháza, Medgyesegyháza, Újkígyós, Kondoros és Nagybánhegyes. A társaságban Gyula közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Azért kellett most rendkívüli ülést tartani a viharsarki városban, mert rendkívül rövid határidőkkel, a helyi ellenzék szerint zsarolással felérően, az állam augusztus 31-ig választ vár arra, hogy előzetes nyilatkozatot tegyen minden önkormányzat a Nemzeti Víziközű Zrt.-nek „integrációs szándékáról.” Hogy ez mennyire „önként és dalolva” történne, arra bizonyság, hogy az állam világossá tette, csak az az önkormányzat számíthat a veszteséges víziközmű cégek esetében állami segítségre, pótlólagos forrásra, amelyik önként felajánlja egyébként döntő többségében igen értékes víziközmű vagyonát az államnak.
A hazai víziközműcégek a rezsicsökkentés 2013. január elsejei bevezetése óta döntő többségében veszteségek. Ám a mostani áram- és gázáremelés végképp eldöntheti azt a kérdést, hogy a feladatkörüktől és forrásaiktól nagyobb részt megcsupaszított önkormányzatok mennyire képesek megtartani a víz- és szennyvízszolgáltatást nyújtó gazdasági társaságaikat. (A kérdés elvi és gyakorlati szinten arról is szól, hogy a települések vezetői testületei mennyire tekinthetők-e valódi önkormányzatnak.)
A csütörtöki gyulai előterjesztésben szerepelt: „Évek óta téma a médiában a víziközművagyon állami kézbe – Nemzeti Vízmű Zrt. – történő integrálásának lehetősége. Legutóbb közvetlen környezetünkben az Alföldvíz Zrt. tekintetében valósult meg az integráció.” Mindez azonban sokkal inkább egy nagyon értékes önkormányzati vagyonelem lerohasztásának és megkaparintásának történeteként vonulhat be a történelemkönyvekbe. (Az Alföldvíz Zrt.-vel történteket érdemes röviden feleleveníteni. A rezsicsökkentés adta az első, majd a sokezer kilométert érintő vezetékek díja a végső döfést a cégnek úgy, hogy a kisebbségi tulajdonban lévő állam semmi módon nem volt hajlandó segítséget nyújtani a békéscsabai központú, és az ország negyedik legnagyobb, több mit 130 településen víz- és szennyvízszolgáltatást végző Alföldvíz. Zrt.-nek. Így, korábbi ígérete ellenére, egy évekkel ezelőtti közgyűlésen visszalépett, hogy pótlólagos forrásokat beletéve a cégbe többségi tulajdonos legyen. Csak amikor a rezsicsökkentés miatt sokmilliárdos veszteséget szenvedett el az Alföldvíz Zrt., amelyet a tulajdonosok – pénzügyi források hiányában – nem tudtak kezelni és a menedzsment már könyvelési trükkökkel sem tudta elfedni az elképesztő hiányt, akkor jelentkezett be az állam, hogy ingyen átveszi a teljes rendszert. Ezt a tudatos kivéreztetést és pofátlan lenyúlást nevezi a gyulai előterjesztés „integrációnak”. Az Alföldvíz Zrt. kálváriájáról a Narancs.hu több cikkben számolt be az elmúlt években.)
Hasonló dilemma előtt áll a gyulai önkormányzat is, amelynek többségi tulajdonában van az itt és az említett településeken víz- és szennyvízszolgáltatást végző Gyulai Közüzemi Kft.
A cég víziközműága csak ebben az évben, Daróczi László ügyvezető közlése szerint, várhatóan 300 milliós veszteséget kénytelen majd elkönyvelni.
A Nemzeti Vízmű Zrt.-hez történő kötelező integrációról nem született jogszabályi döntés. Ám szinte minden, nem kis részben az állam által befolyásolt tényező ebbe az irányba löki az igencsak kiszolgáltatott helyzetben lévő önkormányzatokat.
A fentieken túl a víziközmű-ágazat más jelentős problémákkal is küzd. Az ötszörösére nevekedett áram- és a többszörösére dráguló gázárral, a szakember-utánpótlás és a bérproblémák égető kérdéseivel. Ezért a nemrégiben Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) egyeztetésre hívta a víziközmű-szolgáltatókat. Ezen november elsejéig adtak határidőt, hogy az önkormányzatok minden szükséges döntést meghozzanak a közművagyon államnak történő ingyenes „felajánlásáról.” Hogy az üzenet teljesen egyértelmű legyen, jelezték a szolgáltatóknak: a hiányuk/veszteségük finanszírozása csak és kizárólag a 2022-es évre vonatkozik.
Gyulán még a Fidesz vezette városvezetés is felháborodott a Fidesz-KDNP-kormány Palkovics vezette minisztériumának „feltételein.” A kormánypárti Görgényi Ernő polgármester a csütörtöki rendkívüli testületi ülésen kifejtette, szíve szerint nem adná a céget az államnak, mert az a legjobb helyen önkormányzati tulajdonban van. Ráadásul Gyulán speciális a helyzet. Ugyanis az itteni víziközmű szolgáltatást végző cég egyben ellátja a hulladékgazdálkodási és parkolási feladatokat, ráadásul a Gyulai Közüzemi Kft. működteti az fürdővárosban lévő több száz önkormányzati ingatlant is. Kérdés, ezekkel mi lesz, ha a céget egy roppant gyors döntési sorozat révén ingyen átadják az államnak. Az is bonyolítja a helyzetet, hogy 2023. december 31-ig a gyulai önkormányzatnak nagyon kedvező árú árambeszerzési szerződése van. Ez azt jelenti, hogy kivédekezhetik az elkövetkező 15 hónapot, hátha addig változik a helyzet.
Ugyanakkor felkészülnek a legrosszabb forgatókönyvre, így tárgyalást kezdeményeznek a Nemzeti Vízmű Zrt.-vel a vagyonátadás kérdéséről és arról, hogy a nem tisztán víziközmű szolgáltató társaság, a Gyulai Közüzemi Kft. más ágazataival és azok működtetésével mi legyen. Az általuk nyílt zsarolásnak nevezett ügymenetre hivatkozva a képviselő-testület két ellenzéki képviselője, Leel-Őssy Gábor (DK) és Galbács Mihály (MMM) nem szavazta meg az előterjesztést. Galbács a vitában elmondta, számára nem kérdés, hogy a víziközmű cégek esetében az állami tulajdon átmeneti lesz, aztán majd kiírnak egy koncessziót, amelyet egy NER-lovag, talán éppen közülük a legnagyobb, Mészáros Lőrinc fog nyerni. Aki így újabb, elképesztően nagy és stratégiai vagyonnal gazdagszik majd – a Fidesz hathatós segítségével.
Botka nem adja a szegedi víziközművagyont
„A Fidesz-kormány mindent el akar venni a helyi közösségektől, az önkormányzatoktól. Amiket eddig államosítottak (iskolák, kórházak, építésügy stb.), mind rosszabbul működnek. A víz a legértékesebb kincsünk, ezért évente százmilliókat fordítottunk a közművek fejlesztésére. A Szegedi Vízmű nyereséges és jövőre is az lesz. Jobb helyen van nálunk, mint a Fidesz-kormánynál!” – írta a múlt héten a Facebookon Botka László szegedi polgármester. A szeged.hu cikkéből kiderül, hogy a harmadik legnépesebb magyar város víziközmű cége az idén is nyereséges lesz. A rendkívül értékes víziközművagyon a főváros sem akarja odaadni az államnak. "A városvezetés nem kíván lemondani a fővárosi 390-400 milliárd forintot érő vízi közmű vagyonról, főként úgy, hogy a kormány átláthatatlan ajánlata semmiféle garanciát nem nyújt az ellátásbiztonságra, így erre tesznek javaslatot a közgyűlésnek" - írta a Népszava.
(Címlapképünkön: Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester Orbán Viktorral egy repülőgép fedélzetén egy korábbi fotón.)
|
Gyula fideszes polgármestere nem adná a város víziközmű cégét az államnak
|
Az ellenzék nyílt zsarolásról beszélt azon a csütörtöki gyulai rendkívüli testületi ülésen, amelyen a helyi víziközműcég államnak történő ingyenes tulajdonadásáról volt szó. Görgényi Ernő fideszes polgármester időlegesen kész lenne ellenállni; azt hangsúlyozta, hogy ezek a cégek a legjobb helyen önkormányzati tulajdonban vannak. De mint fogalmazott, felkészülnek a legrosszabb forgatókönyvre is.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/gyula-fideszes-polgarmestere-nem-adna-a-varos-vizikozmu-ceget-az-allamnak-251735
|
2022-08-26 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Schmidt Jenő, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere közzétett körlevelében számolt be, a kritikus helyzet miatt azt várta, hogy engedékeny lesz a kormány, és pénzügyi támogatást nyújt a közműrendszereket tulajdonló és üzemeltető önkormányzati cégnek, de nem ez történt. A lényeg:
mindenki csinálhatja maga, de támogatásra akkor ne számítson. Csak azok a cégek fognak támogatást kapni, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen a magyar állam számára.
Kritikus állapotban van a hazai ivóvízellátó-rendszerünk
A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy a Fidesz holdudvarába tartozó Századvég Gazdaságkutató Zrt. még 2018-ban készített A hazai víziközmű-szolgáltatás aktuális helyzet című tanulmányában kimutatta:
a hazai ivóvízellátó rendszerek 56 százaléka túlnyomóan kockázatos, további 30 százalékuk pedig kockázatos minősítésű. A közel 100 ezer kilométernyi vízvezeték-hálózat 45 százaléka a műszakilag hasznos élettartamán túl van, az egészséges ivóvíz 20-40%-a pedig a hálózati veszteség miatt soha nem jut el a fogyasztókhoz.
A kialakult mai rossz állapot akkor lett volna elkerülhető, ha nem csupán 350 km cső cseréjét végezték volna el évente, hanem 2000 kilométerét. Évente ehhez pedig 100 milliárd forintot kellene költeni a víziközmű-rendszerek rekonstrukciójára. Összevetésképpen a Fidesz-kormány nagy stadionprogramjára 2020-ig 330 milliárd forint közforrást költöttek el.
Az ivóvízellátó-rendszer ma nemcsak műszaki, hanem anyagi szempontból is kockázatos állapotot mutat. A 2012-től bevezetett díjbefagyasztás, 2013-tól a rezsicsökkentés, illetve a közművezeték adó oda vezetett el, hogy a díjak nem fedezik teljes mértékben a költségeket. A közművezetékekre kivetett adót a közművezeték üzemeltetőjének, így a Bácsvíznek Zrt.-nek kell fizetni, annak ellenére, hogy nem tulajdonosa a vezetékhálózatnak. A jogszabály értelmében a közműadót a cégek nem háríthatják át a fogyasztókra. A víziközmű ágazatnak ez az adó évente több mint 10 milliárd forintnyi plusz kiadást jelent. A Századvég kimutatása szerint a víziközmű-szolgáltatók már 2018-ban elérték a hatékonysági mozgásterük felső határát, vagyis elfogyott a tartalék a rendszerben.
Nyomás alatt az önkormányzatok, három hónap alatt államosítaná a víziközmű-vagyont az állam
Magyarországon 38 víziközmű-üzemeltetőből hat állami tulajdonban van, egy magántulajdonban és 31 többségi önkormányzati tulajdonban működik. A Bácsvíz Zrt., amely közel 60 településen szolgáltat, önkormányzatok tulajdonában áll, közülük is a legnagyobb aránnyal Kecskemét rendelkezik.
A vízművek finanszírozási válságára a jobboldali kormány az államosítás receptjét kínálja. Bár évek óta kérik a szakmában dolgozók, de fel sem merült a kormányzat részéről az, hogy legalább a közműadót eltörölje, ami a ritkábban lakott területeket ellátó társaságokat különösen sújtja. Pluszpénz helyett tehát azt mondja a kormány, hogy az önkormányzatok adják át ingyen a tulajdonukban álló víziközmű-vagyonukat, vagy a drasztikusan megemelkedett energiaárakat maguknak kell kispórolni.
Az integrációnak elkeresztelt műveletet a kormányzat néhány hónap alatt le is bonyolítaná. Az önkormányzat képviselő-testületének, Kecskeméten a város közgyűlésének, szeptember 20-ig kell kinyilvánítania azon szándékát, hogy térítésmentesen lemond a víziközmű-vagyonáról. Október 1-ig a tulajdonos önkormányzatokból álló taggyűlésnek kell nyilatkoznia, tehát a Bácsvíz Zrt.-ét tulajdonló 59 településből álló taggyűlésnek. Az államosítást végző Nemzeti Vízművek Zrt. ezután előkészti a szükséges átruházási szerződéseket, ami legkésőbb november 1-ig hatályba is lép.
Szűkre szabott nadrág, Kecskemét még informálódik
A kormány által meghatározott határidőig szűk három hét van, eddig kell Kecskemét közgyűlésének dönteni, hogy a tulajdonában lévő víziközmű-vagyonát és a víziközmű-szolgáltatást térítésmentesen átadja az államnak. Kecskemét vízvezeték hálózatának hossza, a bekötővezetékek nélkül, meghaladja a 600 km-ért. Az elmúlt években elvégzett hálózatfejlesztéseknek köszönhetően a város lakásállományának közel 100%-ában biztosított a vezetékes ivóvízellátás. A vízelosztó hálózat számos létesítményeihez tartozik továbbá a két vízmű telep üzeme. Az elmúlt 10 évben százmilliós tételben került sor fejlesztésekre, köztük mintegy 10 km új gerincvízvezeték is épült. A kormány döntése értelmében mindent, amit eddig helyben beletettek a víziközművek működtetésébe és fejlesztésébe, most ingyen vinne az állam.
Lejer Zoltán, a Környezetvédelmi, Városrendezési és Agrár Bizottság elnöke augusztus közepén írásbeli kérdéssel fordult Szemereyné Pataki Klaudia polgármesterhez. Az ellenzéki politikus portálunknak elmondta,
a polgármester a válaszában leírta, hogy a víziközmű vagyon átadásának részletes szabályai egyelőre nem ismertek, ezért tárgyalásokat kezdeményezett az önkormányzat. A szándéknyilatkozatról először a tulajdonos önkormányzatok közgyűlései hozzák meg egyéni döntéseiket. A kecskeméti közgyűlés legközelebb október 13-án ül össze, ahol tárgyalnak a témáról
– foglalta össze Lejer a polgármestertől kapott rövid választ.
Kiskunfélegyháza feltételekhez szabná a víziközmű-vagyonának az államosítását
Kiskunfélegyháza víziközmű-vagyonának államosításáról a helyi képviselő-testület augusztus 25-én tárgyalt. A kormánypárti Csányi József polgármester négy feltételt szab annak, hogy a közművagyon gazdát cseréljen.
Az állam a 2022-2023-as üzleti év veszteségét és likviditási hiányát pótolja olyan módon, hogy a tőkepótlás nem csökkenti a város tulajdoni hányadát a Bácsvíz Zrt.-ben.
Az állam kötelezettséget vállal, hogy 2024 júniusáig megvalósítja a város szennyvíztisztító telep korszerűsítését.
A vagyonátadásig felhalmozott bérleti díjból származó forrást a víziközmű fejlesztésére fordítja.
Az államosítást követően a kiskunfélegyházi képviselő-testület egy főt delegál a Bácsvíz Zrt. igazgatóságába.
A feltételeket amennyiben a kormány elfogadja, akkor a víziközmű vagyon átadásával kapcsolatos eljárás megkezdődik.
Az ellenzéki jobbikos Kollár László szerint a tízmilliárdnyi értékű félegyházi víziközmű vagyon állami átruházása egy egyszerű zsarolás az önkormányzat ellen. „A víz- és csatornahálózatok nem állami forrásból létesültek, hiszen lakossági hozzájárulás, önkormányzati és EU-s források voltak a legtöbb esetben a finanszírozók. A legaljasabb az egészben, hogy a szakmailag jól és rentábilisan működő vízművek nehéz anyagi helyzetüket a megemelkedő rezsiköltségeknek és a kormány által évekkel ezelőtt kirótt hálózat használati adónak köszönhetik. Tehát a hiba nem náluk van, hanem mesterségesen, aljas szándékkal keltett indokban keresendő.” – írta közösségi oldalán a politikus.
Kis-Szeniczey Kálmán LMP-és képviselő, a Veled a Városunkért Egyesület frakció tagja is kifogásolja az államosítást. Kérdésünkre elmondta, képviselőként arra tett esküt, hogy megőrzi a város vagyonát. Lenne szerinte más út, mint az államosítás. Első lépésben a sokszor kifogásolt közművezeték adó eltörlése.
Szank 7 fős képviselő-testülete augusztus végén tárgyalta a szóban forgó kérdést. Az államosítás feltételéül a képviselők nem szabtak kritériumokat. Nemmel Tabajdi Gábor képviselő szavazott, aki a kérdésünkre elmondta, olyan helyzetet teremtettek, hogy az önkormányzatoknak semmilyen választási lehetősége nem maradt.
Nincs könnyű helyzetben a Bácsvíz Zrt.
A kiskunfélegyházi képviselők részére kiosztott előterjesztésben Csányi József polgármester arra is kitért, hogy az energia, valamint a nyersanyagok drágulása és azok 2023. gazdasági évre gyakorolt várható hatása miatt a Bácsvíz Zrt. elkezdte összeállítani a soron következő év üzleti tervét. Már most látható, hogy a villamosenergia költség meg fogja haladni a 4 milliárd forintot, amelynek következtében – az egyéb költségnövelő tényezők mellett – a Bácsvíz Zrt. 3,5–5 milliárd Forint veszteséget fog elérni. Saját tőkéjének összege negatívba fordulhat és a Bácsvíz Zrt. fizetésképtelensége 2023. I. negyedévében beállhat – olvasható az előterjesztésben.
A helyi politikusok azzal számolnak, ha államosításra kerül sor, mert az önkormányzatok ingyen lemondanak a víziközmű vagyonukról, a szolgáltatást továbbra is a Bácsvíz Zrt. nyújthatja.
Megkerestük a Bácsvíz Zrt. igazgatóját, Kurdi Viktort is, aki a kérdéseinkre az alábbiakat válaszolta.
Mikor kerül sor a tulajdonosi közgyűlésre, ahol döntenek a szóban forgó kérdésben?
A szándéknyilatkozatokkal kapcsolatos döntések nem érintik a BÁCSVÍZ Zrt. tulajdonosi közgyűlését, így e témában nem tervezzük közgyűlés összehívását.
Mi a Bácsvíz Zrt. szakmai stábjának álláspontja?
A víziközmű vagyon tulajdonjogi állása (önkormányzati vagy állami) nincs befolyással a BÁCSVÍZ Zrt. mindennapi működésére, hiszen cégünk nem az ivóvíz-és szennyvízcsatorna infrastruktúra tulajdonosa, hanem „csak” üzemeltetője. Feladatunk, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a mindenkori tulajdonosi és felhasználói elvárásoknak eleget téve lássuk el feladatainkat és a szolgáltatás megbízható, magas színvonalú legyen.
Ha nem adja át a tulajdonosi közösség a víziközmű-vagyont, milyen forrásból tudja biztosítani a Bácsvíz Zrt. a biztonságos működést?
Az idei évben a társaságunk működése a terveinknek megfelelően történik, várhatóan külső forrás igénybe vétele nélkül. A 2023-as üzleti terv összeállítását megkezdtük és megindítottuk a jövő évi villamos energia beszerzési eljárását is. Várható, hogy a költségszerkezetben már ez lesz a legnagyobb tétel. Amint a beszerzési folyamat befejeződik és látjuk, hogy milyen piaci pozíciót lehet elérni, akkor lesz ismert, hogy a jövő évi gazdálkodási egyensúly miként biztosítható.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. még 2018-ban készített tanulmányában megállapította, hogy a hazai ivóvízellátó rendszerek 56 százaléka túlnyomóan kockázatos, további 30 százalékuk pedig kockázatos minősítésű. A közel 100 ezer kilométernyi vízvezeték-hálózat 45 százaléka a műszakilag hasznos élettartamán túl van, az egészséges ivóvíz 20-40%-a pedig a hálózati veszteség miatt soha nem jut el a fogyasztókhoz. Ez körülbelül helytálló helyzetjelentés 2022-ben vagy csak fokozódott a helyzet? Mik most a legnagyobb kihívások?
Országos átlagban a fenti idézett adatok helyesek. A helyzet annyival rosszabb, hogy az 1km vezetékre jutó meghibásodások fajlagos mutatója 2018-óta egyre romlik. A víziközmű szolgáltatók előtt álló legmagasabb kihívások három gondolatkör köré csoportosulnak.
A munkaerő biztosítása, a gazdálkodási egyensúly megteremtése illetve a rekonstrukciós igények megvalósítása.
Készült-e kimutatás arra vonatkozóan, hogy mekkora kiesést okozott az elmúlt 10, illetve 5 évben a hatósági ár az önkormányzati tulajdonú víziközmű-társaságok működtetésében? Ha pontos adat nincs is, körülbelül mekkora összegről van szó?
Véleményem szerint külön, az önkormányzati szolgáltatókra vonatkozó összesítés nem áll rendelkezésre, de országos szinten évente kb.: 20–30 milliárd Ft-ra tehető a 2013-ban bevezetett hatósági árnak köszönhető árbevétel kiesés.
|
Kecskemét több tízmilliárdos víziközmű vagyonát viheti el ingyen az állam
|
Már most látható, hogy a villamosenergia költség meg fogja haladni a 4 milliárd forintot, amelynek következtében – az egyéb költségnövelő tényezők mellett – a Bácsvíz Zrt. 3,5-5 milliárd forint veszteséget fog elérni. A Zrt. 2023. I. negyedévére akár fizetésképtelenné is válhat. A Bácsvíz Zrt. igazgatója, Kurdi Viktor a lap kérdésére többek között elmondta, országos szinten évente kb. 20-30 milliárd Ft-ra tehető a 2013-ban bevezetett hatósági árnak köszönhető árbevétel kiesés, az 1 km vezetékre jutó meghibásodások fajlagos mutatója pedig 2018-óta egyre romlik. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester Lejer Zoltán képviselőnek adott válaszában írta le, hogy a víziközmű vagyon átadásával kapcsolatban tárgyalásokat kezdeményezett a kecskeméti önkormányzat.
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2022/08/kecskemet-tobb-tizmilliardos-vizikozmu-vagyonat-viheti-el-ingyen-az-allam/
|
2022-08-26 00:00:00
| true | null | null |
Kecsup
|
Komló – Lemondott képviselői mandátumáról Vízhányó András, jelentette be közleményében a Fidesz helyi szervezete. A képviselő helyét Schalpha Anett veszi át. Vízhányó Andrást azt általa képviselt egyesület kapcsán kerestük többször is, de hiába.
Családi okokra hivatkozva lemondott képviselői mandátumáról Vízhányó András. A Fidesz Komlói szervezete elfogadta a politikus döntését, csütörtöki közgyűlésükön pedig egyhangú döntéssel Schalpha Anettet választották meg a helyére.
Vízhányó a 2019-es helyi önkormányzati választásokon a szilvási, hármas számú választókerületben indult, ahol alulmaradt Dr. Barbarics Ildikóval szemben, így kompenzációs listáról került be az önkormányzati testületbe. Korábban nem volt képviselő, lemondásával pedig nem tölti ki a teljes ciklust.
Schalpha Anett korábban már dolgozott önkormányzati képviselőként. A Dávidföldet, Mecsekfalut és Mecsekjánosit magába foglaló, jelenleg nyolcas számú választókörzet képviselője volt a 2019-es választásokig. A körzetet jelenlegi Jurinovits Miklós képviseli.
Közpénzek nyomában
Február óta próbáljuk megtudni, pontosan milyen tevékenységet végez, és hol vásárolt irodát a Kulturális Célokat Segítő Egyesület (KULCS), de sajnos elzárkóztak a válaszadástól. Vízhányó András egyesülete még 2021-ben nyert 7 millió forint támogatást irodavásárlásra a Városi Civil alap keretéből. Az összeg teljes egészében közpénz, vagyis a magyar adófizetőktől származik.
Az egyesület céljai között szerepel a gyermekvédelem, a hátrányos helyzetűek, családok segítése, állatvédelem és így tovább. Az irodavásárlásra saját indoklásuk szerint azért volt szükség, hogy könnyebben tudjanak kapcsolatba lépni a hozzájuk forduló emberekkel, hogy segíteni tudják őket és, hogy egy képzési helyszínt alakítsanak ki.
Ennek ellenére még azt sem árulták el, hogy hol található az iroda. A civil szervezetek kötelező éves beszámolójából viszont kiderült, hogy a Berek utcában vásároltak ingatlant. Ezért újból megkerestük a képviselőt, hogy megtudjuk, mikor várható az iroda nyitása, és hogy milyen programokat terveznek. Illetve, mivel legutóbbi megkeresésünk óta sem változott a helyzet, arról is kértünk felvilágosítást, miért nincs jelen a szervezet az interneten és a közösségi médiában.
A Vízhányó András először azt javasolta, keressük telefonon, de miután megírtuk, hogy ez esetben rögzítenénk a hívást, elzárkózott a beszélgetéstől. Második levelében pedig már hazugsággal, spekulációval és becsületsértéssel vádolt minket. (Megjegyzés: a 7300.hu-hoz cikkünk megjelenésig nem érkezett helyreigazítási kérelem. – a szerk.)
Vízhányó egyúttal közölte, a felsoroltak miatt semmilyen kérdésünkre nem fognak válaszolni, “mert számunka egyértelmű, hogy nem tisztelitek se a munkánkat se a személyünket”.
|
Válaszok nélkül távozik Vízhányó András a testületből
|
Komló – Lemondott képviselői mandátumáról Vízhányó András, jelentette be közleményében a Fidesz helyi szervezete. A képviselő helyét Schalpha Anett veszi át. Vízhányó Andrást azt általa képviselt egyesület kapcsán kerestük többször is, de hiába.
| null | 1 |
https://7300.hu/hirek/valaszok-nelkul-tavozik-vizhanyo-andras-a-testuletbol/
|
2022-08-26 00:00:00
| true | null | null |
7300.hu
|
Zugló;építkezés;Bosnyák tér; NER;
2022-07-20 06:00:00
Feltartóztathatatlan a 250 milliárd forintos NER-beruházás Zuglóban
Betonüzemet állított a Bosnyák tér mögé az új XIV. kerületi városközpont beruházója, miközben elindította a további ütemek engedélyezési eljárását - tudta meg lapunk.
A Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. július első napjaiban elindította Zugló Városközpont II.- III. ütemének környezetvédelmi engedélyezési eljárását és még a választások előtt megkérték a kormányzatot a terület rozsdaövezetté nyilvánítására - tudta meg lapunk. A projektcég a NER-közeli vállalkozóhoz, Balázs Attilához tartozik, aki közeli kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal.
A kezdődő gazdasági válság és a növekvő árak sem állították meg a zuglói városközpont gigaprojektjét. Mivel az építkezés korábban megkapta a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt, így a Pest megyei Kormányhivatalnak most 45 napja van, hogy megadja-e a környezetvédelmi engedélyt az újabb ütemekre is. De aligha törik rajta túl sokat a fejüket, hiszen az I. ütem esetében még a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását sem tartották szükségesnek, mondván a „faltól-falig beépítésnek” nincs jelentős környezeti hatása. Olajozottan ment az építési engedély kiadása is a fővárosi kormányhivatalnál.
Ehhez képest a rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánítást egyelőre nem kapta meg a projektcég, pedig még az országgyűlési választás előtt kérte. Ennek révén a területen felépülő új lakásokra érvényes kedvezményes 5 százalékos áfa is visszakérhető lenne, ami jelentős versenyelőnyt jelentene a többi új lakáshoz képest.
Zugló egyáltalán nem támogatja a gigaprojektet, ennek oka a „helyi építési szabályzaton és a helyi rendeleteken túlterjeszkedő” építkezés; a kerület már több jogi beadvánnyal is élt a beruházással szemben. A Népszavának Horváth Csaba zuglói polgármester azt mondta: nem támogatja a rozsdaövezeti kérelmet, mivel az önkormányzatnak ez maradt az egyetlen ütőkártyája, hogy rávegye a beruházót a kerület számára fontos kiegészítő beruházások megvalósítására, de az erről szóló településrendezési szerződés tárgyalása hónapok óta szünetel. A polgármester nem tagadta: ez nem túl erős fegyver, hiszen a rozsdaövezeti kijelölésről önkormányzati egyetértés nélkül is dönthet a kormány. Nem sokat ér szerinte a képviselő-testület által a területre múlt héten elrendelt építési és változtatási tilalom sem, hiszen a helyi rendeleteket felülírja a kiemelt státusz. A polgármester az okok között említi, hogy a beruházó felállított „egy nagy teljesítményű betonüzemet a telken és hatalmas mennyiségű beton alapanyagot szállított oda”.
A Zaha Hadid Architects építésziroda mestertervei alapján megvalósuló beruházás tervezett összértéke meghaladja a 250 milliárd forintot. A teljes projekt során 950 lakás, 90 ezer négyzetméter iroda és 12 ezer négyzetméter kereskedelmi terület épül a Bosnyák térnél. Az előírt zöldfelületek jelentős részét az épületek tetejére tervezett zöld tetővel pipálják ki. Garay Klára Podmaniczky-díjas városvédő szerint 8 emeletes házakkal történő sűrű beépítés teljes léptékváltás eredményez a jelenlegi kisvárosias környezetben.
Első ütemeként egy irodaházat és egy lakóépületet építenek a piac mögötti, az egykori Csömöri úti edzőpálya területén. Mindkét épület tízszintes (mélygarázs, földszint és 8 emelet), az egyikben 162 lakást és 2 üzletet alakítanak ki, a másik egy kisebb fajta bevásárlóközpont lesz, utca felé nyíló üzletekkel, a felsőbb szinteken irodákkal. A most engedélyezni kívánt - a jelenlegi építési területtől észak-keletre a Rákos-patakig terjedő részen -, két ütemben megvalósuló beruházás során további három irodaépületet és három lakóépület húznának fel. Az irodaházakat 8 emeletesre tervezik, a földszinten üzlethelyiségekkel, három szintes mélygarázzsal. A lakóépületek szintén földszint plusz nyolc emeletesek lesznek, de alattuk csak egy mélygarázs szint épül. (A kiemelt státuszt biztosító kormányrendelet értelmében 18 helyett 35 méteres épületmagasság is megengedett a területen.) Az épületetekben összesen 2272 parkolóhelyet alakítanak ki. A II. ütem építkezési munkálatai (4 épület) a tervek szerint 2032-ben fejeződhetnek be, míg a III. ütemmel (2 épület) 2031-re végeznének.
|
Feltartóztathatatlan a 250 milliárd forintos NER-beruházás Zuglóban
|
A Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. július első napjaiban elindította Zugló Városközpont II.- III. ütemének környezetvédelmi engedélyezési eljárását és még a választások előtt megkérték a kormányzatot a terület rozsdaövezetté nyilvánítására - tudta meg lapunk. A projektcég a NER-közeli vállalkozóhoz, Balázs Attilához tartozik, aki közeli kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3163807_zuglo-ner-beruhazas-rozsdaovezet-gigaprojekt-engedelyeztetes
|
2022-07-20 17:02:00
| true | null | null |
Népszava
|
nyomozás;adóhivatal;Cserdi;Bogdán László;
2022-07-08 07:30:00
Lezárult a cserdi nyomozás: az adóhivatal több olyan projektet vizsgált, amelybe az önkormányzat Bogdán László polgármesteri megbízatása alatt fogott bele
Befejeződött az az eljárás, amelyben a tragikus körülmények között eltávozott polgármester, Bogdán László falujának gazdálkodását vizsgálták.
Bár Bogdán László felelősségét a hatóság már nem vizsgálhatta, a faluvezető öngyilkosságában a már leplezhetetlen szabálytalanságok – valószínűleg – szerepet játszhattak.
2020. július 14-én ölte meg magát Bogdán László, a többségében romák lakta Cserdi polgármestere. A 46 esztendős, cigány férfi a 400 lelkes baranyai falu egyik önkormányzati épületében akasztotta fel magát. Halálának okát találgatások övezték, már akkor is többen feltételezték, hogy Bogdán László azért fordult önmaga ellen, mert az általa eltervezett beruházások nem valósultak meg. A sikertelenségben annak is szerepe lehetett, hogy pénzügyi szabálytalanságok történtek, és azokban megkerülhetetlen volt a polgármester néhány döntése. A közelmúltban befejezett nyomozás erősíteni látszik az előbbi feltételezést.
A Baranya Megyei Főügyészség – megkeresésünkre – arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számos olyan projektet vizsgált, amibe a Cserdi önkormányzat Bogdán polgármesteri megbízatása alatt fogott bele. Így a faluban folyó közmunka program esett át pénzügyi ellenőrzésen, ám ott bűncselekmény hiányában lezárták a nyomozást. Ugyanez volt a döntés a Cserdiben épülő hűtőház dolgában. Mint arról írtunk, a Bogdán által megálmodott hűtőház főképp a helyi és környékbeli őstermelők kertjéből származó gyümölcsöket és zöldségeket dolgozta volna fel, részben hagyományos cigány receptek alapján. Ám a 300 milliós támogatásból tervezett kisüzem nem készült el, s noha a kapott pénz 80 százalékát elköltötték, a hűtőház – az általunk kérdezett szakemberek szerint – legfeljebb félkésznek mondható. A nyomozás azonban – úgy tűnik – nem tárt fel szabálytalanságokat, vagyis a beruházás ellehetetlenülését a gazdasági körülmények okozták.
Más a helyzet a Cserdire tervezett kerékpárúttal. Erre a falu 265 millió forintot nyert el, ám a pénzt az önkormányzat másra fordította. Itt a költségvetési csalás gyanújával folytatott nyomozást Bogdán László halála okán zárták le 2022 áprilisában. Ebből arra következtethetünk, hogy az önkormányzat jogsértőn költötte el a pénzt, és ebben a felelősség – vélhetően – Bogdán Lászlót terhelte, másokat viszont nem, hiszen senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. Ezt a feltételezésünket az ügyészség se megerősíteni, se cáfolni nem kívánta.
A nyomozóhatóság egy, a Cserdi önkormányzatához kötődő ügyben viszont eljutott a vádemelésig. Még 2018-ban egy gazdasági társaság vezetőjeként dolgozó, pécsi férfi két színlelt számlát állított ki, és ezeket az önkormányzat – Bogdán döntése alapján – befogadta. A számlák szerint a cég – többek között – csapat- és kapcsolatépítő tréningeket tartott volna Cserdiben, ám ezek nem történtek meg. A képzés 9 és félmilliós költségét a falu mégis kifizette, Bogdán beleegyezésével, noha a polgármesternek – valószínűleg – tudnia kellett, hogy ezek a rendezvények nem valósultak meg. Emiatt a nyomozás 2020 júliusában indult el, így okkal lehet arra következtetni, hogy Bogdán tragikus döntését ez is befolyásolta. A színlelt számlát kiállító középkorú férfit az ügyészség költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolja, a tárgyalás – várhatóan – ősszel kezdődik majd ebben az ügyben.
|
Lezárult a cserdi nyomozás
|
A Baranya Megyei Főügyészség – megkeresésünkre – arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számos olyan projektet vizsgált, amibe a Cserdi önkormányzat Bogdán polgármesteri megbízatása alatt fogott bele. Így a faluban folyó közmunka program esett át pénzügyi ellenőrzésen, ám ott bűncselekmény hiányában lezárták a nyomozást. Ugyanez volt a döntés a Cserdiben épülő hűtőház dolgában. Mint arról írtunk, a Bogdán által megálmodott hűtőház főképp a helyi és környékbeli őstermelők kertjéből származó gyümölcsöket és zöldségeket dolgozta volna fel, részben hagyományos cigány receptek alapján. Ám a 300 milliós támogatásból tervezett kisüzem nem készült el, s noha a kapott pénz 80 százalékát elköltötték, a hűtőház – az általunk kérdezett szakemberek szerint – legfeljebb félkésznek mondható. A nyomozás azonban – úgy tűnik – nem tárt fel szabálytalanságokat, vagyis a beruházás ellehetetlenülését a gazdasági körülmények okozták.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3162633_cserdi-bogdan-laszlo-onkormanyzat-nyomozas-adohivatal
|
2022-07-08 17:09:00
| true | null | null |
Népszava
|
törvény;Alkotmánybíróság;Balaton;kiskapu;
2022-07-07 06:30:00
Balaton-törvény: hiába döntött az Alkotmánybíróság, Tiborcz István lazán építkezhet tovább
Bár alaptörvény-ellenesnek minősítették a jogszabály egyes passzusait, a Club Aliga beépítésére vagy a miniszterelnök vejének keszthelyi projektjére ez nem lesz hatással, a döntés ugyanis nem visszamenőleges hatályú, nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított beruházásokra pedig nem vonatkozik.
Fontos döntést hozott az Alkotmánybíróság (AB), amikor alaptörvény-ellenesnek minősítette a Balaton-törvény egyes passzusait, hiszen ez fékezheti a parti beépítéseket, de nem felhőtlen az öröm: a már elkezdett óriásprojektek ettől nem állnak le, és továbbra is kikerülhetnek minden tiltást, ha nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítanak egy-egy beruházást – így összegezhető a Balaton ügyeivel foglalkozó több civil és egy ügyvéd álláspontja az AB nagy visszhangot kiváltó határozatáról.
A Balaton-törvény miatt, a part védelme érdekében az MSZP normakontrollt kért tavaly augusztusban, a grémium pedig – mint arról már írtunk – nemrégiben egyhangú határozatban helyt is adott a beadvány kifogásainak. Az AB-döntést után sokan biztosra vették, hogy mostantól nem lehet majd a 30 méteres parti sávban építkezni. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint azonban az AB határozatát végigolvasva kiderül: maradt kiskapu.
– Az AB döntése kétségkívül csökkentette a trükközés lehetőségeit, de téved, aki azt hiszi, hogy most akkor a Balaton-part meg van mentve. Sajnos ez nincs így – mondta lapunknak egy neve elhallgatásáét kérő, a Balaton ügyeivel régóta foglalkozó civil aktivista. Példaként említette, hogy az eddig kifogásolt, komoly tiltakozást kiváltó, nagy balatoni beruházásokat nem érinti az AB-határozat. A döntés ugyanis jövőbeni érvényességű, azaz a már engedélyes projekteket nem befolyásolja. Vagyis például a Club Aliga totális beépítése vagy éppen a balatonföldvári Nyugati strandra tervezett e-kikötő sorsát nem befolyásolja, ahogyan a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó egykori keszthelyi kemping lakóparkká átépítése is folytatódhat.
– mondta a Népszavának Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület elnökhelyettese, majd hozzátette: – Ez azt jelenti, hogy esetünkben parti közparkba is nyugodtan építkezhet a beruházó.
Ráadásul az aligaiak körében komoly felháborodást okozó, 46 hektáros Aligaliget projekt nemcsak azért folytatódhat, mert az Ab-döntés visszamenőleg nem hatályos: azért is, mert a beruházást 2020-ban a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánította, s így kikerült a Balaton-törvény hatálya alól.
– Az Alkotmánybíróság ezen határozata nem nyilatkozik az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, így nem is állapította meg ezek alaptörvényellenességét. Hiszen nem érinti ezt a jogszabályt, sem annak érvényességét vagy hatályát. Az AB-határozat kizárólag arról a kifogásolt törvényről szól, melyben az MSZP normakontrollt kért – mondta lapunknak Magyar György.
A Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetője – aki a Club Aliga beépítése ügyében a céggel szemben eljár a balatonvilágosi önkormányzat nevében az Alkotmánybíróság előtt – megjegyezte: az Ab csak annyit mondott ki, hogy a törvénybe eddig beillesztett kivételes és különleges felhatalmazásokat nem lehet alkalmazni a jövőben, s ezzel erősen megkötötte például a kormányhivatalok vagy éppen a helyi építési szabályzatot megalkotó, azt esetlegesen egyes beruházások kedvéért megváltoztatni akaró önkormányzatok kezét. Vagyis, ha egy az államtól magánkézbe került területre – például egy Bahart-kemping esetében – 15 százalékos a maximális beépíthetőség, akkor azt nem lehet helyi szinten 60-70-80 százalékosra növelni a beruházó érdekeit szem előtt tartva.
– Ám ettől az Ab még meghagyta a kiskaput a tópart beépítéséhez – magyarázta Magyar György. – Viszont legalább a jövőre nézve jogalapi hivatkozást is biztosít azoknak, akik fel akarnak lépni a tópartot érintő projektekkel szemben. A már befejeződött beruházások viszont megmaradhatnak, illetve jogerős építési engedéllyel rendelkező, folyamatban lévő építkezések is folytatódhatnak. Az Ab által hivatkozott indokok alapján viszont úgy gondolom, a nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősített beruházások esetében is lehetőség lehet az utólagos normakontrollra, s ezen keresztül a rendelkezések megsemmisítésére.
Magyar György szerint fontos megjegyezni: az AB legújabb határozata ellentétes a Balatonaligát érintő korábbi határozatával. Az alaptörvényben nevesített személyek felelőssége, hogy bármelyikük kezdeményezze az Alkotmánybíróság határozatának indoklásával ellentétes – a nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek nyilvánító – kormányrendelet felülvizsgálatát, utólagos normakontroll keretében. A hazai jogállami berendezkedés demokratikus jellegét jól mutatja, hogy egyszerű állampolgárnak, vagy az érintett önkormányzatnak már nincs jogosultsága arra, hogy ezt az eljárást saját jogán megindítsa, ahogyan az Alkotmánybíróság sem járhat el hivatalból, csak kérelemre.
|
Balaton-törvény: hiába döntött az Alkotmánybíróság, Tiborcz István lazán építkezhet tovább
|
Bár alaptörvény-ellenesnek minősítették a jogszabály egyes passzusait, a Club Aliga beépítésére vagy a miniszterelnök vejének keszthelyi projektjére ez nem lesz hatással, a döntés ugyanis nem visszamenőleges hatályú, nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított beruházásokra pedig nem vonatkozik.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3162549_alkotmanybirosag-balaton-torveny-kiskapu
|
2022-07-07 17:11:00
| true | null | null |
Népszava
|
Orbán-kormány;Budapest;kiemelt beruházás;nemzeti együttműködés rendszere;Örökmozgó Filmmúzeum;
2022-06-30 15:15:00
Évek óta veszteséges cég építene három emeletet az egykori Filmmúzeum épületére, kormányközeli szálak sejlenek fel a háttérben
Orbán Viktor kabinetjének láthatóan fontos az ügy.
A fővárosi kormányhivatal – pontosabban a NER hűséges hivatalnokaként ismert Kosztyu Anikó által vezetett Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály – szerint jól megfér egymás mellett a stilizált antracit fém dombormű, a százéves angyalos relief, az új idők nagy lamellás függönyfal árnyékolója, az 1913-as állapotot megidéző tornyok és a félintenzív zöldtető. Különösebb hezitálás nélkül ki is adták az építési engedélyt az Első Katonai Biztosító Intézet egykori Károly körúti székházának tetőfelújítására és bővítésére.
A zsinagógával szemközti szecessziós épület eredetileg öt tornyos tetőszerkezete a második világháborúban megsérült, és később leegyszerűsítve állították helyre. A váci székhelyű Károly Palota Loft Kft. most visszaépítené az eredeti tornyokat. De hogy haszon is legyen a munkán, a meglévő hét szintre további 3 emeletet húz a cég. Az új szinteken 14 lakást és egy irodát alakítanak ki.
A kormánynak nagyon fontos lehet a több évtizede hiányzó tornyok pótlása, hiszen a választási győzelem után az első döntések egyikével nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a tetőrekonstrukciót, így az építtetőnek nem volt szüksége településképi szakmai konzultációra, az ügyben sem a fővárosi, sem a kerületi önkormányzat véleményét nem kellett kikérniük, az engedélyezési eljárást pedig a helyi építési szabályok meghágásával gyorsított eljárásban kapták meg. A kormányrendelet szerint a kabinet az épület eredeti arculatának visszaállítása mellett legalább ilyen fontosnak tartotta „a terek belső udvarok felé történő hasznosítását is”. Így lesz 10 szintes, legmagasabb pontján 46 méteres az egykori bérház. A bővítés terveit készítő építésziroda nevét nem tüntették fel a nyilvánosan elérhető tervlapokon. De nem sokkal több információ áll rendelkezésre az építtetőről sem.
A terv részleteire, a társasháztól megkapott hozzájárulásra, illetve sok százmilliós, illetve – a felhasználni kívánt anyagok minőségétől függően – milliárdos projekt pénzügyi hátterére vonatkozó kérdéseinket hiába tettük fel a Károly Palota Loft Kft.-nek, hosszas várakozás után sem kaptunk választ. Holott nem érdektelen, hogy miképpen biztosítja a munkához szükséges forrást az ingatlanpiacon, illetve építőiparban is ismeretlen cég, amelynek hivatalos tulajdonosai szintén kevés nyomot hagytak eddig az üzleti életben.
A vállalkozást 2014-ben alapították, de az elmúlt öt évben semmilyen árbevétele nem volt, vesztesége 5 és 13 millió forint között ingadozott, az adóhatóság pedig többször is végrehajtást rendelt el, amit azután megszüntettek. A testvérpár tulajdonos többi cége se futott be, vagy felszámolták vagy jogutóddal megszüntették. Komoly pénzintézet aligha nyújt hitelt ilyen hátterű cégnek. Hacsak az engedélyt megszerző vállalkozás mögött nem áll egy másik – kilétét feltárni nem kívánó – befektető.
A céget ugyan azóta átjelentették egy váci címre, de a kézbesítési e-mail címe – ahol mi is kerestük – nem változott. Ez pedig megegyezik a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda hivatalos elérhetőségével. Az ügyvédi iroda egyik tagja, Biczi Tamás, Kötter Tamás néven kormánypárti influenszerként ismert.
Ez az ügyvédi iroda intézi évek óta a gödi Samsung gyár erősen vitatott terjeszkedéséhez szükséges ingatlanfelvásárlásokat a gödi önkormányzat megbízásából. A Magyar Narancs szerint az iroda Tuzson választási körzetéhez tartozó Fót, Dunakeszi, Göd, Pest Megye Önkormányzatától sok tízmillió forintos jogi megbízásokat kapott az elmúlt években. A Samsung gödi beruházásának adójának útja is érdekes: ezt a kormány elvonta Gödtől és felhasználását a fideszes többségű megyei közgyűlésre bízta. Ebből a pénzből a helyi tűzoltók helyett egy olyan alapítványt is támogattak, amely kuratóriumának akkori elnöke Benkovics Boglárka a pályázat benyújtásának idején a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje volt, ma az MTVA munkatársa.
Ugyanő néhány hónapig a Dunakeszi Járműjavítónál is feltűnt, amelynek cégvezetését az állam 2014-es tulajdonossá válása után Tuzson Bence saját bizalmi embereivel töltötte fel. A társaság élére Szepessy Tamást nevezték ki, aki korábban Tarlós István bizalmai embereként lett a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) vezérigazgató-helyettese, ahol néhány hónap múlva bombaüzletet hozott tető alá az akkor még Biczi, Turi és Tuzson ügyvédi irodával: a több száz millióért vett telekre további százmilliókat kellett költeni, hogy sót tárolhassanak ott. Ennél is nagyobb botrányt kavart a Szepessy-Tuzson korszakban az FKF munkavállalóira kötött biztosítás. A közbeszerzési tanácsokat a Biczi és Tuzson iroda adta, az alkusz szerepét az azóta Mészáros Lőrinc felügyelete alá került Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. játszotta. Szepessynek közös vállalkozása volt korábban Puskás Péterrel is, akinek fivére Puskás András évekig volt Rogán Antal alpolgármestere az V. kerületben, majd az Eximbank vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki, amely később a járműjavító legfontosabb üzletének az egyiptomi vasútikocsi-beszerzésnek a finanszírozója volt.
Tuzson nemrég nagy örömmel avatta fel annak a Penta Kft.-nek az új műhelyét Gödön, amely főnökének – Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinet vezetőjének – egyik kedvenc kivitelezője volt. Ez cég újította fel annak idején a Vörösmarty és a Podmaniczky teret is, amelyet éppen most vett el az Orbán-kormány a fővárosi önkormányzattól és adott át Rogán volt kerületének, Belváros-Lipótváros önkormányzatának. Így már érthetőbbnek tűnik a Károly körúti palotára áramló kitüntető kormányzati figyelem.
|
Évek óta veszteséges cég építene az egykori Filmmúzeum épületére, kormányközeli szálak sejlenek fel a háttérben
|
A kormánynak nagyon fontos lehet a több évtizede hiányzó tornyok pótlása, hiszen a választási győzelem után az első döntések egyikével nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a tetőrekonstrukciót, így az építtetőnek nem volt szüksége településképi szakmai konzultációra, az ügyben sem a fővárosi, sem a kerületi önkormányzat véleményét nem kellett kikérniük, az engedélyezési eljárást pedig a helyi építési szabályok meghágásával gyorsított eljárásban kapták meg.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3161676_ner-kiemelt-beruhazas-filmmuzeum-epulete-orban-kormany
|
2022-06-30 17:14:00
| true | null | null |
Népszava
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.