news_id
int64 1
63.7k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
listlengths 0
84
| institutions
listlengths 0
239
| places
listlengths 0
60
| others
listlengths 0
33
| files
listlengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
6,142 |
"Százmilliós, törvénysértő PR-kampányra készül a BKV" - A látszatra sem adnak a KDNP szerint
|
Újabb pazarlásra, törvénysértésre, az eddigieknél is nagyobb PR-kampányra készülnek a 80 milliárd forintos adósságállománnyal és 15 milliárdos veszteséggel küszködő BKV Zrt.-nél – mondta a Magyar Nemzetnek Wertán Zsolt.
|
A KDNP-s fővárosi képviselő szerint elképesztő, hogy az önkormányzati tulajdonú cégnél már a látszatra sem adnak: a közbeszerzési törvényt részben megkerülő felhívások ott vannak a BKV-honlapon is: marketingszolgáltatásokra és úgynevezett arculatfrissítésre hirdettek pályázatot, várhatóan százmillió forintos értékben.
Az előbbi úgynevezett közbeszerzési előminősítő pályázat, amelyet a jelentkezők megszűrése után már nem kell közbeszerzésként kezelni, utóbbira pedig az ajánlati árat mint értékesítési szempontot mellőző „belső versenyeztetést” hirdettek, amely a cég szerint nem érheti el a törvényben előírt 50 millió forintos értékhatárt. Csakhogy a közbeszerzési törvény kimondottan tiltja a beszerzések „feldarabolását”, ráadásul a két pályázat szolgáltatásai logikusan összekapcsolódnak – mondta Wertrán, aki szerint vélhetően már az új arculat keretében ajándékoztak fővárosi politikusoknak több palack 40 éves tokaji asszúesszenciát, egyenként csaknem 100 ezer forint értékben.
A hivatalos dokumentumok szerint megújításra váró arculati elemek közé tartoznak többek között a dossziék, a füles táskák, asztali s egyéb méretű zászlók, abroszok, megállóhelyjelző oszlopok, BKV-logók és vitrinek a végállomásokon. Tarlós István, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: Budapest gazdátlanná vált, csak a bálványépítés zajlik gőzerővel.
|
https://www.vg.hu/cegvilag/2008/07/szazmillios-torvenyserto-pr-kampanyra-keszul-a-bkv-a-latszatra-sem-adnak-a-kdnp-szerint
|
https://web.archive.org/web/20240127101712/https://www.vg.hu/cegvilag/2008/07/szazmillios-torvenyserto-pr-kampanyra-keszul-a-bkv-a-latszatra-sem-adnak-a-kdnp-szerint
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmillios-torvenyserto-pr-kampanyra-keszul-a-bkv-a-latszatra-sem-adnak-a-kdnp-szerint
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-07-18 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"PR",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,143 |
Berlusconi ezt is megússza: csalás, kenőpénz, korrupció
|
Kudarcba fulladt az olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi kísérlete, hogy elmozdítsa pozíciójából azt a bírónőt, aki előtt ő és David Mills, adóügyi jogász felelne egy büntetőeljárásban.
|
A milánói fellebbviteli bíróság csütörtökön utasította el Berlusconi ügyvédeinek kérelmét, mondván: semmi alapja nincs annak az állításnak, hogy az ítész elfogult lenne a vádlottal szemben – adta hírül az ANSA olasz hírügynökség.Berlusconi ügyvédei nem nyugszanak bele a döntésbe, és azt nyilatkozták, hogy a legfőbb igazságügyi fórumhoz, az olasz Semmítőszékhez fellebbeznének.
Nicoletta Gandus bírónő ítélkezik az ügyben, melyben Berlusconit azzal vádolják, hogy 600 000 dollár kenőpénzzel vette rá Millst, hogy az eltüntesse korábbi perek terhelő bizonyítékait.
Berlusconi és Mills egyaránt tagadja bűnösségét.
A Berlusconi jogászai a bírónő elfogultságára hivatkoznak – az általuk benyújtott tiltakozás szerint Gandus a múltban folyamatosan olyan nyilatkozatokat tett, melyek felfedik „komoly ellenszenvét” Berlusconi iránt.
A bírónőről úgy tartják, néhány internetes fórumon nyilvánosan ellenérzésének adott hangot bizonyos törvényekkel kapcsolatban, melyeket még az előző Berlusconi-kabinet jegyzett a 2001-2006 közötti ciklusban.
A miniszterelnök ügyvédei azt is állítják, hogy Gandus, Berlusconi magán TV-csatornájának, a Mediasetnek korábbi részvényeseként pertársaságban részt vett egy, szintén Berlusconi és Mills ellen zajlott eljárásban, melyben a kormányfőt a Mediaset filmes jogaival kapcsolatos csalással vádolták.
Csütörtöki indoklásukban a fellebbviteli fórum bírái úgy látták, hogy Gandusnak jogában áll véleményét hangoztatni, és eddig tett nyilatkozatából sem következik, hogy a „politikai szféra közepéhez” lenne kapcsolható.
– Gandus soha semmit nem nyilatkozott Berlusconi személye ellen – mondta ki ítéletében a bíróság.
A Gandus által vezetett per kimenetele mindazonáltal kétséges, tekintettel arra a törvénytervezetre, mely mentelmi jogot biztosítana Olaszország négy vezető közjogi méltóságának, az államelnöknek, a felső- és alsóház elnökének, és a miniszterelnöknek is.
– Amennyiben a jogszabályt a Szenátusban is elfogadják, úgy az eljárást fel kell függeszteni, míg Berlusconi ki nem tölti hivatali idejét – írja az ANSA. A miniszterelnök négy év múlva lejáró mandátuma után azonban aligha vonható felelősségre, hiszen addigra a jelenleg ellene zajló büntetőügyek elévülnek.
|
https://168.hu/kulfold/berlusconi-ezt-is-megussza-csalas-kenopenz-korrupcio-141210
|
https://web.archive.org/web/20080823224852/http://www.168ora.hu/cikk.php?cikk=22318
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/berlusconi-ezt-is-megussza-csalas-kenopenz-korrupcio
|
168 óra
|
eu-news
|
2008-07-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Olaszország"
] |
[] |
[] |
6,144 |
Nem csalt adót a MeH volt helyettes államtitkára?
|
Kodela Lászlót a Kulcsár-ügyben felmentették a korrupció vádja alól, adócsalásban azonban bűnösnek találták. Most fellebbez.
|
Nem csalt adót a MeH volt helyettes államtitkára?
MTI
2008-07-18 06:41
Kodela Lászlót a Kulcsár-ügyben felmentették a korrupció vádja alól,
adócsalásban azonban bűnösnek találták. Most fellebbez.
hirdetés
Fellebbez a Kulcsár-ügy kapcsán hozott bírósági ítélet ellen Kodela László,
a Miniszterelnöki Hivatal korábbi helyettes államtitkára - mondta a pénteki
Népszavának Kodela László ügyvédje, Bárándy Péter.
A Kulcsár-ügy kapcsán indult eljárásban a bíróság egyrészt felmentette
Kodela Lászlót a korrupció gyanúja alól, másrészt felfüggesztett börtönt
szabott ki rá egy adócsalásként megítélt cselekmény miatt. Az APEH viszont
egy korábbi vizsgálatában nem talált csalásra utaló jelet az ügyben - írta
a napilap.
A K and H Equities körüli botrány kipattanása után nem sokkal Kodela László
ki kívánta venni befektetését a brókerházból. Kevéssel később a befektetése
fejében százezer eurót és ugyanennyi dollárt kapott Kulcsár Attila
brókertől. Ezt a pénzt egy bankban helyezte el - írta a Népszava.
Két évvel később Kodela László adóhatósági revíziót kért önmaga ellen, mely
nyolcmillió forintot meghaladó adótartozást mutatott ki, ezzel együtt
azonban az APEH nem talált csalásra utaló jelet. A bíróság ennek ellenére
bizonyítottnak látta az adócsalást. Álláspontja szerint ugyanis Kodela
László nem a bank pénzét vette át Kulcsár Attilától - idézte Bárándy Pétert
a Népszava.
Az ítélet írásbeli indokolása még nem készült el, de a vádlott és védője
fellebbeztek az ítélet ellen.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/73099_nem_csalt_adot_a_meh_volt_helyettes_allamti
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-csalt-adot-a-meh-volt-helyettes-allamtitkara
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-07-18 00:00:00
|
[
"Kodela László"
] |
[] |
[] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,145 |
Vádemelés az Egymásért Alapítvány ügyében
|
A Fővárosi Főügyészség csütörtökön vádiratot nyújtott be a Fővárosi Bíróságon, melyben Földesi-Szabó Lászlót, az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kuratóriumának elnökét, illetve hét társát a vámbevételt 1,16 milliárd forinttal csökkentő csempészettel, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolják.
|
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében, nyolc emberrel szemben, közölte a főügyészség pénteken. A tájékoztatás szerint a Fővárosi Főügyészség csütörtökön nyújtotta be a vádiratot a Fővárosi Bíróságon.
Földesi-Szabó Lászlót, az alapítvány kuratóriumának elnökét - akit az ügyészség F. Lászlóként nevez meg - és hét társát "az Egymásért Egy-Másért Egészséges és Művelt Emberekért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány és a vele kapcsolatban álló további gazdasági társaságok gazdálkodásával összefüggésben elkövetett, a vámbevételt 1,16 milliárd forint összeggel csökkentő" csempészettel, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolják.
Az Együtt Egymásért, Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány ügyében 1,2 milliárdos csempészés, áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a vámosok hét ember ellen tavaly áprilisban.
A vám- és pénzügyőrség akkor azt közölte, hogy 2007. április 13-án több budapesti vállalkozásnál és egy kiemelten közhasznú alapítványnál tartottak házkutatást. A nyomozás adatai szerint az érintett vállalkozásokat és az alapítványt irányítása alatt tartó elkövetői kör Magyarország európai uniós csatlakozását követően 59 esetben, megközelítőleg 1,4 milliárd forint értékben hozott jogellenesen forgalomba belföldön elsősorban Távol-Keletről származó élelmiszereket.
A vámosok szerint az elkövetők csaknem 8500 tonna élelmiszert - elsősorban konzervet - hoztak be az országba, és azt a látszatot keltették a vámhatóság előtt, mintha az Európai Unión kívülről származó árukat ellenszolgáltatás nélkül az alapítványnak engedték volna át. Így vám- és áfa-mentesen vámkezeltették azokat. Az élelmiszert azonban az alapítvány ténylegesen nem vette át, hanem több magyarországi üzletlánc javára értékesítette. Az ügylettel meg nem fizetett vám, illetve áfa összege a vámosok akkori közlése szerint 1,22 milliárd forint volt.
A VPOP akkori rendészeti főigazgatója, Bencze József - aki azóta országos rendőrfőkapitány lett - egy tavaly sajtóbeszélgetésen azt mondta, az alapítványi elnök mellett cégvezetők és vámügyintézők a gyanúsítottak. Hangsúlyozta, nem vámosokról, hanem olyan vámügyintézőkről van szó, akik az ügyletekben segítettek.
A gyanúsítottak között volt Földesi-Szabó László volt rendőrtiszt, az alapítvány kuratóriumának elnöke. A kuratóriumban szerepet vállalt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik megbízott főosztályvezetője (aki azóta távozott az alapítványtól) és az alapítvány jogtanácsosa - az NBH egy volt munkatársa -, akik ellen nem indult büntetőeljárás.
Ellenzéki kezdeményezésre parlamenti vizsgálóbizottság is alakult az ügy nemzetbiztonsági kockázatainak vizsgálatára. A januárban elfogadott közös jelentés - amelyet egyedül a bizottság SZDSZ-es tagja, Gulyás József nem fogadott el - megállapította, hogy az alapítvány nem volt fedőszervezete az NBH-nak, de az NBH és az alapítvány közötti kapcsolat egyértelműen kockázatos volt.
|
https://index.hu/bulvar/egym0718/
|
https://web.archive.org/web/20201021165036/https://index.hu/bulvar/egym0718/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vademeles-az-egymasert-alapitvany-ugyeben
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-18 00:00:00
|
[
"Földesi-Szabó László"
] |
[
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] |
[
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
6,146 |
Az Estivo Kft. nyomában
|
A főváros akár nyolcszázmillió forintot is veszíthet az üzleten
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150279
|
https://web.archive.org/web/20090112045305/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150279
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-estivo-kft-nyomaban
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-18 00:00:00
|
[] |
[
"Estivo Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
|
6,147 |
Újabb korrupció gyanúja
|
Az újbudai Fidesz támogatja, hogy a főváros helyett a kerület vásárolja meg a Tétényi úti városközpontot.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150228
|
https://web.archive.org/web/20080820005621/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150228
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-korrupcio-gyanuja
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-17 00:00:00
|
[] |
[
"Estivo Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
|
6,148 |
MÁV Cargo: a Fidesz szerint kijátszották a törvényhozást
|
A legnagyobb ellenzéki párt követeli a MÁV Cargo értékesítéséért felelős személyek megnevezését.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150247
|
https://web.archive.org/web/20080814210346/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150247
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mav-cargo-a-fidesz-szerint-kijatszottak-a-torvenyhozast
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-18 00:00:00
|
[] |
[
"MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt."
] |
[] |
[
"privatizáció"
] |
[] |
|
6,149 |
Aláírják az M6-os vitatott szerződését
|
A Közbeszerzési Döntőbizottság még vizsgálja, hogy a tender szabályait betartották-e
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150199
|
https://web.archive.org/web/20080820005116/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150199
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alairjak-az-m6-os-vitatott-szerzodeset
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-17 00:00:00
|
[] |
[
"Bilfinger Berger AG",
"M6 Tolna Konzorcium",
"Strabag"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"autópálya",
"pályázat"
] |
[
"M6 alagutak"
] |
|
6,150 |
A Hyundai után a Samsung exvezére is felfüggesztett börtönt kapott
|
A Samsung dél-koreai konglomerátum volt elnöke adócsalás büntette miatt három év felfüggesztett börtönbüntetést és mintegy 109 millió dollárnak megfelelő pénzbírságot kapott a szöuli központi kerületi bíróság friss ítélete szerint.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=54895
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/a-hyundai-utan-a-samsung-exvezere-is-felfuggesztett-bortont-kapott
|
Népszava
|
world-news
|
2008-07-16 00:00:00
|
[] |
[
"Hyundai",
"Samsung"
] |
[
"Dél-Korea"
] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csalás"
] |
[] |
|
6,151 |
Multik a Havanna lakótelepen
|
Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjével állt össze az Estivo Kft.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150347
|
https://web.archive.org/web/20080723175337/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150347
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/multik-a-havanna-lakotelepen
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-19 00:00:00
|
[] |
[
"Estivo Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
|
6,152 |
Csempészet és sikkasztás a vád az Egymásért büntetőügyében
|
– tájékoztatott pénteken a vádhatóság. A nyolc vádlott tagadja bűnösségét.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150345
|
https://web.archive.org/web/20080723175325/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150345
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csempeszet-es-sikkasztas-a-vad-az-egymasert-buntetougyeben
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-19 00:00:00
|
[
"Földesi-Szabó László"
] |
[
"Herba Hungary Zrt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"csempészet"
] |
[
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
6,153 |
Korrupció miatt megintette az EU Bulgáriát
|
Az Európai Unió Bizottsága korrupciógyanú miatt befagyasztja négy bolgár ügynökség uniós támogatását.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150328
|
https://web.archive.org/web/20080723175219/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150328
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/korrupcio-miatt-megintette-az-eu-bulgariat
|
Magyar Hírlap
|
eu-news
|
2008-07-19 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bulgária"
] |
[] |
[] |
|
6,154 |
Akadémiához méltatlan
|
A Blikk című bulvárlap 2008. július 5-i számában öles cím: Döbbenetes tanulmány a magyar korrupcióról.
|
A cikkben leírtak annyira tudománytalanok és annyira méltatlanok az MTA-hoz, hogy csak ferdítésnek vagy félreértésnek foghatom fel. (Az éves GDP – 25374 Mrd Ft – fele – 12687 Mrd Ft – tűnik el a korrupció következtében. Ez nyilvánvaló képtelenség.)
Szívesen venném, ha illetékesek megjelölnék, hol találom meg az MTA tanulmányát, hogy elolvashassam. Érdekelne, ki adja a nevét az ilyen „kutatáshoz”.
Nemrég egyik pártelnökünk a nagykövetek előtt ostorozta hazája korrupcióját. Csak nem Önök látták el adatokkal!?
|
https://168.hu/itthon/akademiahoz-meltatlan-141164
|
https://web.archive.org/web/20080823224858/http://www.168ora.hu/cikk.php?cikk=22364
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akademiahoz-meltatlan
|
168 óra
|
hungarian-news
|
2008-07-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
6,155 |
A miniszterelnök ügyvédje szerint "a mai nap nagyon érdekes lesz"
|
Vasárnap folytatódik egy jeruzsálemi bíróságon Morris (Mose) Talansky amerikai üzletember kihallgatása, amelynek során Ehud Olmert izraeli kormányfő ügyvédei azt akarják bizonyítani, hogy a korrupciós ügy koronatanújának Olmertre nézve elmarasztaló vallomása hiteltelen.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=355332
|
https://web.archive.org/web/20080727045129/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=355332
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/a-miniszterelnok-ugyvedje-szerint-a-mai-nap-nagyon-erdekes-lesz
|
stop.hu
|
world-news
|
2008-07-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Izrael"
] |
[] |
[] |
|
6,156 |
Súlyos büntetések a portugál bundaügyben
|
Első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a gondomari bíróság a 2004 tavaszán kirobbant, „arany sípnak" elnevezett korrupciós botrány főszereplőit.
|
Valentim Loureiro, a Portugál Labdarúgó Liga korábbi elnöke három év két hónapot, míg Pinto da Sousa, a játékvezetői bizottság volt elnöke két évet kapott, továbbá José Louis Oliveirát, a harmadosztályú SC Gondomar irányítóját három évre ítélték el – minden esetben felfüggesztett a büntetés -, és öt sípmestert három esztendőre eltiltottak a játékvezetéstől.
A korrupciós botrány 2004 tavaszán robbant ki Portugáliában. A hatóságok ekkor kaptak névtelen bejelentést arról, hogy az SC Gondomar a feljutás érdekében a liga segítségével egyszerűen „megrendeli” a játékvezetőket a bajnoki találkozókra, a bírók szimpátiáját pedig különböző ajándékokkal igyekszik megnyerni.
Valentim Loureiro három év két hónapot kapott
Mintegy 200 gyanúsított ellen indult vizsgálat, közülük ötvenen komoly tisztségeket betöltő politikusok és futballvezetők. A vizsgálat során a portugál az első osztályban is tapasztaltak visszaéléseket, emiatt a bajnok Portótól hat pontot levontak.
Továbbá az UEFA a BL-ből is kizárta a portugál klubot, de portóiak fellebbeztek, s végül visszakapták indulási jogukat.
|
https://24.hu/elet-stilus/2008/07/19/sulyos_buntetesek_portugal_bundaugyben/
|
https://web.archive.org/web/20240125225710/https://24.hu/elet-stilus/2008/07/19/sulyos_buntetesek_portugal_bundaugyben/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/sulyos-buntetesek-a-portugal-bundaugyben
|
fn.hu
|
eu-news
|
2008-07-19 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Portugália"
] |
[
"sport"
] |
[] |
6,157 |
4,6 milliárdot adott a kormány tanulmányokra
|
A Fidesz szerint a Gyurcsány-kormány hivatali visszaélést követett el azzal, hogy 2002 és 2007 vége között több mint 4,6 milliárd forintot fizettek ki szakértőknek és cégeknek olyan tanulmányokért, amelyek tartalma nem áll arányban ezzel az összeggel.
|
A Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő úgy értékelte, hogy egy állandó vagy akár eseti parlamenti vizsgálóbizottságnak kell megvizsgálnia a tanulmányok ügyét, és ha beigazolódik a gyanú, akkor kezdeményezni kell a szükséges eljárásokat.
Nyitrai Zsolt közlése értelmében a 4,6 milliárd forint kifizetése pártfinanszírozási célokat is szolgálhatott, következtetése szerint ezzel az összeggel az MSZP-s és az SZDSZ-es klientúrát is támogatták.
A képviselő kitért arra, hogy a főleg a Miniszterelnöki Hivatal, az egészségügyi és a gazdasági tárca által felhasznált több mint 4,6 milliárd forint mellett a kormány újabb 1,8 milliárd forintnyi közpénzt akar költeni "önreklámozásra", amiről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Miniszterelnöki Hivatal pályázatai tanúskodnak.
"Egy-egy tanulmány elkészítése nem jelent állandó, napi feladatot, ugyanakkor speciális szakértelem szükséges hozzá. Ebből következik, hogy a takarékos megoldást az eseti, külső megbízások biztosítják, nem pedig egy nagyszámú szakértői gárda állandó foglalkoztatása. Nem volt ez másképp az Orbán-kormány idején sem" - fogalmazott reagálásában az MTI-nek vasárnap Budai Bernadett. A kormányszóvivő például az Olimpiai megvalósítóság kérdésével sem az Ifjúsági és Sportminisztérium apparátusa foglalkozott, hanem külső szakértőket kértek fel a kérdés vizsgálatára. Az olimpiai megvalósíthatóságról szóló tanulmány akkori árakon mintegy félmilliárd forintjába kerül az adófizetőknek.
A kormányszóvivő közölte, a minisztériumok a 2002 és 2007 év között mintegy 1.800 tanulmányt rendeltek meg külső személyektől, szervezetektől, mindösszesen bruttó 4,58 milliárd forint értékben.
|
https://index.hu/belfold/tnlm0720/
|
https://web.archive.org/web/20210405193934/https://index.hu/belfold/tnlm0720/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/46-milliardot-adott-a-kormany-tanulmanyokra
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-20 00:00:00
|
[] |
[
"Egészségügyi Minisztérium",
"Fidesz",
"Gazdasági Minisztérium",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"MSZP"
] |
[] |
[
"hivatali visszaélés",
"tanulmányírás"
] |
[] |
6,158 |
Az Oktatási Hivatal kivizsgálta a panaszokat a kormányfő fiának vizsgájáról
|
Az Oktatási Hivatal nem talált olyan törvénysértést vizsgálata során, amely indokolná a Montessori Alapítványi Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola idei érettségi vizsgaeredményeinek kétségbe vonását vagy megsemmisítését - közölte Bakonyi László, a hivatal vezetője hétfőn az MTI-vel.
|
Az Oktatási Hivatal nem talált olyan törvénysértést vizsgálata során, amely indokolná a Montessori Alapítványi Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola idei érettségi vizsgaeredményeinek kétségbe vonását vagy megsemmisítését - közölte Bakonyi László, a hivatal vezetője hétfőn az MTI-vel.
A Montessori Alapítványi Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola idei érettségi vizsgájával kapcsolatban három szülő élt bejelentéssel az Oktatási Hivatalnál, kifogásolva a lebonyolítás körülményeit és az intézmény működését - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Az Oktatási Hivatal a vizsgálata során meghallgatta a szülőket, a pedagógusokat, az intézmény vezetőjét és az érettségi vizsgabizottság elnökét is. A panaszos szülők a vizsgálat folyamatában részt vettek, és a keletkezett iratokba is betekinthettek.
Az eredmények alapján az Oktatási Hivatal nem talált olyan törvénysértést, amely indokolná az érettségi vizsga eredményeinek megkérdőjelezését vagy megsemmisítését.
Az intézmény működésének ellenőrzése ugyanakkor még folyik - tették hozzá.
A Csepel.info portálra június 25-én került fel egy írás, amelyben név nélkül nyilatkozó szülők azt állították: kivételeztek Gyurcsány Ferenc kormányfő fiával az írásbeli és a szóbeli érettségi vizsgán is. Daróczi Dávid kormányszóvivő akkor az MTI-nek visszautasította az állítást. Az Oktatási Hivatal azonnali vizsgálatot indított a hatáskörébe tartozó kérdésekben.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-499654-298285
|
https://web.archive.org/web/20231024153813/http://nol.hu/archivum/archiv-499654-298285
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-oktatasi-hivatal-kivizsgalta-a-panaszokat-a-kormanyfo-fianak-vizsgajarol
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-22 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Montessori Alapítványi Iskola"
] |
[] |
[
"oktatás",
"ítélet/döntés",
"protekció"
] |
[] |
6,159 |
Áthangolták a tévétendert
|
Új megoldási javaslatot kért a Magyar Televízió a HD műsorgyártó rendszer kiépítésére szóló pályázat résztvevőitől. A 7-8 milliárd forint értékűre becsült tenderen még talpon maradt ajánlattevők közül azonban egyedül a Wallis Holdinghoz tartozó Navigátor Zrt.-nek nem jelent gondot az új feltételek teljesítése.
|
Áthangolták a tévétendert
Egy ajánlattevőnek kedveznek az MTV digitális rendszerének pályázati
feltételei
Népszabadság • Ábrahám Ambrus • 2008. július 22.
Új megoldási javaslatot kért a Magyar Televízió a HD műsorgyártó rendszer
kiépítésére szóló pályázat résztvevőitől. A 7-8 milliárd forint értékűre
becsült tenderen még talpon maradt ajánlattevők közül azonban egyedül a
Wallis Holdinghoz tartozó Navigátor Zrt.-nek nem jelent gondot az új
feltételek teljesítése.
Fordulatot vett az a közbeszerzési eljárás, amelyet a Magyar Televízió
(MTV) új, IT-alapú, HD minőségű műsorgyártó rendszerének kiépítésére írtak
ki. (A tender célja, hogy a televízió adásait teljesen digitális formában
lehessen elkészíteni és sugározni.) A Népszabadság információi szerint a
tavaly december közepe óta zajló "versenypárbeszédes" kiírás immár
nyolcadik fordulójában - július 10-11-én - az MTV közzétette azokat a
műszaki elvárásait, amelyekre megoldásokat várnak a pályázóktól. A bökkenő
az, hogy a versenyben lévő négy induló közül csupán egy, a Wallis
Holdinghoz köthető Navigátor Zrt. tudja ezt gond nélkül teljesíteni, a
többieknek szinte lehetetlen a módosított elvárásoknak megfelelő ajánlatot
tenniük a megszabott határidőre. (A tenderen az Albacomp Zrt., a Navigátor
Zrt., a Synergon Nyrt. mint fővállalkozók mellett a Rexfilm Kft., a Somos
Video Kft. és a KÉSZ Kft. alkotta konzorcium vesz részt.) Pontosabban már
nem is négyen futnak versenyt a megrendelésért: úgy tudjuk, hogy a Synergon
pályázatát július 7-én az előző megoldási javaslatánál elkövetett formai
hiba miatt érvénytelenítették. Igaz, a társaság panaszaival máris a
Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult.
S hogy mi is volt az új kiírásban? A lapunk által megismert több mint
százoldalas dokumentumnak egy alig tízsoros pontja. Ebben kikötik, hogy a
rendszernek egyetlen, bizonyos DNxHD tömörítési formátumot kell használnia.
Ez a technika pedig ahhoz az amerikai AVID Technology Inc.-hez köthető,
amelynek magyarországi képviselője, a Penna-Media Kft. a Navigátor Zrt.
alvállalkozója.
Ráadásul szakmai körökben sokan úgy tartják, hogy a DNxHD voltaképpen zárt
forráskódú eljárásnak tekintendő. Tömörítési technikaként kiváló ugyan,
csakhogy más gyártók nem használják, bármilyen fejlesztéshez ugyanis az
AVID-del kell megállapodniuk. A DNxHD megítéléséről az MTV-ben is több
véleményt hallotunk. Az egyik szerint nyílt forráskódú, vagyis bárki által
ingyenesen használható, az ehhez szükséges információk a fejlesztő, az AVID
honlapjáról letölthetők. A másik szerint ez ugyan tényleg így van, ám a
DNxHD tömörítési eljárás nem elterjedt, az AVID-en kívül csupán néhány
társaság használja a világon, így az lényegében megmaradt a cég saját
formátumának. Olyan a helyzet, mintha valakinek lennének DVD-lemezei, de
azokat csupán egyetlen gyártó terméke lenne képes lejátszani. A DNxHD
tömörítési formátumot használó rendszerhez így AVID-eszközökre van szükség.
Ezt akár elfogult véleménynek is lehetne minősíteni, ám a DNxHD-rendszerről
csaknem szó szerint ezt a jellemzést találtuk a Wikipedia.com oldalon, a
világ talán legnagyobb és leglátogatottabb internetes lexikonjában. Az
oldalt pedig az MTV közbeszerzési eljárásában aligha lehetne érintettnek és
részrehajlónak nevezni.
A DNxHD-megoldást támogató forrásunk szerint az AVID készülékei bárhol
megvásárolhatók a világban, korábban a mostani indulók közül többen is
adtak be az AVID eszközein alapuló pályázatot az MTV-nek. Így ha akkor be
tudták szerezni, most is meg tudnák tenni.
Az egyik pályázó lapunknak arról számolt be, hogy miután az MTV közzétette,
hogy mire kér megoldási javaslatot, azonnal fel akarták venni a kapcsolatot
az AVID-del. Kérdéseikre és üzeneteikre azonban az amerikai vállalattól
tegnapig semmilyen válasz sem érkezett. Úgy pedig nehéz egy rendszert
elkészíteni, ha ebben éppen a rendszer elemeit szállító cég nem partner.
Az MTV ráadásul nem sok időt hagyott a pályázóknak arra, hogy elkészítsék
az újabb megoldási javaslatukat. Információink szerint a még állva maradt
pályázók erre 14 napot kaptak. (Az első ilyen ajánlat kidolgozására 30 nap
állt rendelkezésre.) A háromból két ajánlattevőnek az MTV kérése miatt a
teljes rendszert újra kell terveznie. A sarokba szorított pályázók egyike
szerint ilyen rövid idő alatt a megoldási javaslatra "választ" készíteni
csak az tud felelősen és versenyképesen, aki már az induláskor is
rendelkezett ilyennel. Épp ezért az egyik társaság halasztást kért a
kiírótól.
A DNxHD melletti érv a tévénél, hogy az MTV-nek több AVID-eszköze is van,
amelyet hasznosítani lehetne. Ezzel azonban még a MTV-nél sem mindenki ért
teljesen egyet, van, aki szerint ezek a mostani, hagyományos SD-rendszer
részei, és egy új digitális rendszerbe nehezen és drágán illeszthetők be.
Van olyan vélemény, amely szerint nagy valószínűséggel olcsóbb egy új
rendszert kiépíteni, mint a régi eszközök beépítésével foglalkozni.
Az azonban bizonyos, hogy az árajánlat csökkenthető úgy, ha az MTV-nél lévő
mostani AVID stúdiótechnikai elemeket megvásárolják, és azokat később
valahogy csak integrálják az új rendszerbe. Az árajánlatot pedig éppen
annyival lehet mérsékelni, amennyit a régi eszközökért kínálnak, utóbbi
viszont nem lehet alacsonyabb a könyv szerinti értéküknél. A problémát
viszont az jelenti, hogy a könyv szerinti értékeket csak most adják majd
meg. Csakhogy az eredeti leadási határidő csütörtök, illetve péntek, vagyis
ha holnap érkeznek meg az adatok, akkor az MTV évekig használandó HD-
rendszerének teljes körű megtervezésére mindössze két-három nap marad.
A tender új feltételeiről megkérdeztük az MTV illetékes igazgatóját is, aki
azonban tegnap késő délután visszavonta nyilatkozatát.
Bajban az anyacég
A DNxHD jövőjét beárnyékolhatja tervezője, az AVID pénzügyi helyzete. A cég
oldalán található beszámoló szerint a vállalat az elmúlt év végére 155,7
millió dolláros veszteséget halmozott föl. Részvényeinek árfolyama pedig
csaknem felére zuhant az elmúlt két évben. Ez abból a szempontból érdekes,
hogy az MTV a versenypárbeszédes szakasz hetedik fordulójában egy 84
hónapra szóló finanszírozási ajánlatot is kért a pályázóktól. Eszerint
pedig hét évig biztosan a pályázaton végül befutó rendszert használja a
Magyar Televízió. Ezt azonban időközben fejleszteni is kell. Amennyiben
azonban az AVID gazdasági helyzete megrendülne, akkor kérdéses, lesz-e a
cégnek pénze arra, hogy a fejlesztéssel foglalkozzon.
Jobb, és többet tud a digitális tévéadás
A hagyományos, normál tévéadás analóg technikával történik, ám azokban
ritkán látunk 400 sornál többet. Ezzel szemben a nagy felbontású adás
kizárólag digitális lehet. Attól, hogy az adás digitális, még nem nagy
felbontású is egyben. Csak akkor nevezzük HD-nek (high definitionnek, azaz
nagy felbontásúnak) a tévéadást vagy a felvett, esetleg lemezen vásárolt
műsort, ha a képsorok száma legalább 720. A ma legkapósabb, 81-82 centis
képátlójú tévék 1366x768 képpontos felbontásúak, s ezek állnak ehhez
legközelebb. A hagyományos DVD képpontszáma 720x576.
A digitális tévéadás ugyanazt az állományformátumot használja, mint a DVD:
az MPEG2-t. Viszont emiatt már eleve digitális eszközökkel kell
előállítani, hogy a jelátalakítás ne vegyen igénybe időt, számítógépes
kapacitást, és ne romoljon a kép minősége a konverzió során. Ez azt
jelenti, hogy a stúdiókban teljesen új technológiára kell átállni. Ami
jelentős költséggel jár ugyan, de extra lehetőséget is ad a
műsorkészítőknek, s jobb minőségű adás előállítását teszi lehetővé. A full
HD (teljesen nagy felbontású) jelző pedig az 1920x1080-as képpontszámot
jelzi, amely sokkal finomabb, mint amihez hozzászokott a jelenlegi
tévéadások nézője. A HD Ready jelző a készüléken azt jelenti, hogy a tévé
képes a 720 vagy 1080 soros műsor megjelenítésére - valamilyen külső
forrásból, például Blu-ray vagy merevlemezes lejátszóról. Vannak
intelligens tévék, amelyek az alacsonyabb felbontású műsort fel tudják
javítani, ettől az szebb lesz, de a képminőség nem éri el az igazi HD-ét.
(V. G. G.)
|
http://nol.hu/archivum/archiv-499743
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/athangoltak-a-tevetendert
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-22 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)",
"Navigátor Zrt.",
"Wallis cégcsoport"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"média",
"informatika"
] |
[] |
6,160 |
Hamarosan kezdődhet az almabalhé
|
Blokád alá vonja a felvásárló és feldolgozó telepeket hét szabolcsi gazdakör és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Ifjú Gazda tagozata, ha 30 forintos kilogrammonkénti nettó ár alatt vennék át az ipari almát a léüzemek.
|
A nyolc gazdaszervezet erről állapodott meg Balkányban hétfőn.
Az ott elfogadott felhívása szerint a gyümölcs felvásárlók és feldolgozók blokádja addig fog tartani, "amíg az általuk meghatározott áron nem fogják átvenni az ipari almát." A blokád megkezdésének időpontjáról ugyanakkor nincs szó a szövegben.
A Magosz a múlt héten jelezte, hogy gyanújuk szerint a felvásárlók a meggyhez hasonlóan az ipari alma esetében is kartelleznek.
Budai Gyula, a Magosz igazgatója elmondta: információik szerint a léalmáért kilónként mindössze 19-20 forintot, más források szerint legfeljebb 9-10 forintot akarnak fizetni a feldolgozók.
A Magosz arra gyanakszik, hogy a cégek a megmaradt nagy sűrítmény-készletek miatt már most megállapodnak az augusztusi felvásárlási árakról. Ha ez bebizonyosodik, akkor "blokádot szervezünk a nagy feldolgozók elé, nehogy átvehessenek almát" - hangoztatta Budai Gyula.
|
https://www.origo.hu/gazdasag/2008/7/hamarosan-kezdodhet-almablalhe-magosz-termelo-felvasarloi-ar-lealama
|
https://web.archive.org/web/20080802210348/http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20080722-hamarosan-kezdodhet-almablalhe-magosz-termelo-felvasarloi-ar-lealama.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hamarosan-kezdodhet-az-almabalhe
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-07-22 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"versenykorlátozás - kartell",
"mezőgazdaság"
] |
[] |
6,161 |
Szégyen és düh! - kiált a bolgár ellenzék
|
Az államfő és a miniszterelnök lemondását követelik az ellenzékiek Bulgáriában az Európai Bizottság jelentése nyomán. Az egyik politikus a kormányzat bojkottját hirdette meg.
|
Még csak kiszivárogtatásokat ismernek Bulgáriában a héten nyilvánosságra hozandó országjelentésről, de a politikai közvélemény máris fejeket követel. Mint ismeretes a pénzügyi csalásokkal foglalkozó uniós ügynökség, az Olaf jelentése szerint Szófia továbbra sem tette hathatós lépéseket a korrupció ellen és nem sikerült visszaszorítania a szervezett bűnözést sem. Két hónapja ugyan kitört egy kisebb botrány, s Szergej Sztanisev miniszterelnök arra kényszerült, hogy búcsút mondjon belügyminiszterétől, ám néhány fejcsere nem változtatott az általános állapotokon.
A helyzetet jól példázza Lom dunai kikötő koncesszióba adásának esete. A Hamburg Port Consulting német cég jelentkezett, ám kizárták a tenderből és a kikötőt a Nove holdingnak adták - 18 millió euróval kevesebbért. A bolgár sajtó szerint a németeknek nem lett volna szabad meglepődniük, hiszen a nyertes Vaszil Bozskov, becenevén "Koponya", avagy hazardőr Vászka volt, aki egyike Kelet-Európa leggazdagabb embereinek. Övé Bulgária szerencsejáték- és sorsjátékipara, ő építi az országban az utakat, s nemrég adta el Laksmi Mittal brit-
indiai acélmágnásnak Bulgá-ria egyes számú vasművét. Megtartotta viszont a szófiai CSZKA futballcsapatot. Bozskovról azt állítják, hogy egyike a legbefolyásosabb bolgároknak, akik nemcsak a gazdaságban, de a szervezett bűnözésben és a politikában is jó kapcsolatokkal rendelkezik. Ő volt a szocialisták legutóbbi kampányának egyik fő finanszírozója - állítólag. De nem csak a miniszterelnök keveredett gyanúba: a hétfői sajtó szerint Georgi Parvanov államelnök nem véletlenül tette kétségessé az Olaf jelentését. Őt ugyanis azzal gyanúsították, hogy szerepe volt két SAPARD-pénzek lenyúlásával vádolt személy elengedésével a börtönből. Ezek egyike Ludmil Sztojkov korábban 25 000 eurót adott az elnöki kampányra.
Bulgária az EU legszegényebb tagállama, az uniós pénzek letiltása súlyos csapás lenne számára. Egymilliárd euróról van szó. A támogatások viszont leállnak, ha a nyolcmilliós ország továbbra "képtelen kibogozni az érdek-összefonódások, a politikai osztály, a bűnözők és a gazdaság kapcsolatainak hálóját" - állt a Reuters által nyilvánosságra hozott szövegben.
A bolgár ellenzék egy hangon szólalt meg és többen az elnök és a kormányfő távozását követelik. Petar Sztojanov volt államfő azt nyilatkozta az állami rádiónak, hogy Parvanov olyan igazságszolgáltatási rendszert hozott létre, amely nem európai jogállamra, hanem oligarchikus államra emlékezteti. A bolgároknak az EU jobb szövetségese, mint saját kormányzatuk - mondta. A volt elnök a Financial Times Bulgáriáról szóló cikkét idézve azt mondta, őt is "düh és szégyen" tölti el. Azért is, mert az ország kizárólag úgy kerül a hírekbe, mint ahol a lakosságon a korrupt hivatalnokok uralkodnak, a kormányt szétmarja a korrupció és az elnököt is ezzel vádolják. Ivan Kosztov volt miniszterelnök egyenesen arra szólította fel az ellenzéket, hogy bojkottálják az államhatalmat.
A bolgár sajtó sorra emlékeztet a feltáratlan bérgyilkosságok sorozatára, arra, hogy a határokon továbbra is fináncok dézsmálják az utasokat és a kamionokat, hogy eközben a 250 eurós átlagfizetésből egyre nehezebb megélni. Az EU jelentése kétségbe vonja, hogy Bulgária 2011-re képes lenne teljesíteni a schengeni övezet és az eurózóna követelményeit.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-499734-298350
|
https://web.archive.org/web/20170203052624/http://nol.hu/archivum/archiv-499734-298350
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/szegyen-es-duh-kialt-a-bolgar-ellenzek
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2008-07-22 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bulgária"
] |
[] |
[] |
6,162 |
Nagyobb tér a "zuschlagizmusnak"? - 100 milliót oszthatnak szét a miniszterek
|
Az eddig 7 millió helyett szombattól már 100 millió forint támogatást adhatnak a miniszterek alapítványoknak, saját fejezetük költségvetéséből - számolt be a Magyar Nemzet a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletről.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/72977_nagyobb_ter_a_zuschlagizmusnak_100_milliot_
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagyobb-ter-a-zuschlagizmusnak-100-milliot-oszthatnak-szet-a-miniszterek
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-07-17 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"támogatás",
"civilek"
] |
[] |
|
6,163 |
Fideszes vállalkozó épített szabálytalanul a belvárosban, az önkormányzat meg asszisztált hozzá
|
Megfelelő engedélyek nélkül bontatta el egy V. kerületi ház szinte teljes hatodik szintjét egy építési vállalkozás, amelynek egy fideszes politikus a tulajdonosa.
|
Adásvételi szerződés egy már nem is létező lakásra Rogán Antal aláírásával
Megfelelő engedélyek nélkül bontatta el egy V. kerületi ház szinte teljes hatodik szintjét egy építési vállalkozás, amelynek egy fideszes politikus a tulajdonosa. A munkálatok során több lakásban kár keletkezett, egy család máig kompenzációért harcol. Az V. kerület egy furcsa adásvételi szerződéssel próbálta legitimálni a helyzetet utólag.
A papíron már megszüntetett lakás
Nem akadékoskodik a belvárosi önkormányzat a kerületi építkezésekkel
(Képünk illusztráció, fotó: Hírszerző)
> Veres Lajos: az önkormányzat hibázott Veres Lajossal a cikk megjelenése után sikerült beszélnünk. A vállalkozó azt mondta a Hírszerzőnek, a lakások már két éve készen vannak, és használatbavételi engedélyt is kaptak már rájuk, ezen kívül minden lakóval (négy lakást érintett az építkezés) sikerült megegyezniük, kivéve Mezeinét. "Mezeinével is megbeszéltük, hogy az ő lakása kivételével bontjuk el a többit a szinten, amibe akkor beleegyezett, megjegyzem, emiatt jelentős többletköltségünk is keletkezett az építkezés során" – mondta Veres Lajos.
A vállalkozó szerint "Mezeiné azt szeretné, hogy adjuk oda neki a lakása fölötti padlás részt, amire korábban még hajlandó is lettem volna, akár a piaci ár alatt is, de onnantól kezdve, hogy minden létező fórumon feljelentett már, nem is egyszer, APEH vizsgálatot kért ellenünk, már nem tárgyalok vele. Ha ő úgy gondolja, hogy kár érte, ezt az igényét polgári peres úton érvényesítheti, és amennyiben a független magyar bíróság úgy dönt, én hajlandó leszek az még az összes ügyvédi, vagy szakértői költségét is megtéríteni. Azt azonban ő is figyelembe vehetné, hogy ez a ház korábban az utca egyik legromosabb épülete volt, mi pedig a teljes homlokzatot felújítottuk, így az ő lakásának homlokzatát is természetesen".
Veres Lajos szerint "valóban történt hiba" az alapító okirat módosításnál, ami miatt "egyelőre jogilag még nem léteznek" a lakások, az ügyészségi kifogások azonban nem őket, hanem az ötödik kerületi polgármesteri hivatal eljárását érintették.
Lebontott kémények, beázás
A család máig kártárítést vár az elszenvedett érdeksérelmek miatt (Képünk illusztráció, fotó: Hírszerző)
> Kicsoda Veres Lajos? A kárpátaljai származású fideszes politikus nemcsak a közéletben aktív, kiterjedt gazdasági érdekeltségei is voltak/vannak. Az Egymásért címû piliscsabai lap azt írta róla tavaly, hogy az Íródeák Bt.-n kívül tagja a hirdetési főtevékenységet végző Hungarian Media Invest és Hungarom Média Kft-nek; ugyancsak tagja az építési tevékenységgel, ingatlanforgalmazással és ingatlanügynöki tevékenységgel foglalkozó Kopito Kft-nek és felszámoló biztosa a Kurátor Felszámoló Kft-nek.
Veres Lajosnak több vitát kiváltó ingatlanügye volt Piliscsabán. A képviselő 2001-ben tulajdonjogot szerzett egy 7303 négyzetméter területû telekre, amelyen átalakítási tilalom volt érvényben, később erre a Quaestor Zrt. vételi jogot szerzett egy olyan irat alapján, amely szerint "a telekátalakítási eljárásnak nincs jogi akadálya". A téves tartalmú igazolást a település volt jegyzője adta ki, aki ellen később fegyelmi indult. Veres egy 7065 négyzetméteres másik teleknek is résztulajdonosa volt, ezt egy megállapodás értelmében át kellett volna adni az önkormányzatnak, amely egy iskolának szánta volna. Ez nem történt meg, a telket tavaly márciusban eladták, az önkormányzat pert indított az ügyben.
Veres Lajosról azt írta a Népszabadság még 2005-ben, hogy "Orbán Viktor egyik jogász barátja", a politikus ebben az évben előadója is volt a bálványosi szabadegyetemnek. Veres határontúli ügyekben mindig aktív volt, így ő a főrészvényese a Kolozsváron szerkesztett Krónika címû lapot kiadó Krónika Kiadóház Rt.-nek. A lap az Orbán-kormány idején több tíz millió forint támogatásban részesült, majd már a 2002-es választások után, az Orbán-kormány utolsó heteiben még 87,5 millió forintot kapott.
Tipikus magyar történet. Évek óta hadakozik egy kalocsai család az V. kerületi önkormányzattal és egy építési vállalkozóval, mert egy szabálytalan körülmények között folytatott építkezés következtében kár érte őket. Mezeiné Vörös Rózsa azt mondta lapunknak, még szerencse, hogy építészként dolgozik szülővárosában, így pontosan tisztában van minden hatályos rendelkezéssel, és törvényi előírással, egy laikus már valószínûleg rég feladta volna a harcot a hivatali ügyintézés rengetegében.A család 6 éve vett egy lakást az V. kerületi Markó utca 7. szám alatti társasház hatodik emeletén, miután lányuk Budapesten akart tovább tanulni. A ház harmadik emeletén Veres Lajos ügyvédnek volt irodája, ide jegyezték be az ügyvéd tulajdonában álló Íródeák Bt-t is. Veres Lajos a Fidesz piliscsabai képviselője, de a párt legszûkebb vezetésével, és Orbán Viktorral is jó a kapcsolata. (Lásd keretes írásunkat.) Rózsa szerint a szomszédok már akkor figyelmeztették, hogy a lakásukat "el fogják bontani", mert hamarosan építkezések kezdődnek. Veres Lajos valóban már ekkor építési engedélykérelmet adott be az önkormányzathoz tetőtéri lakások építésére, de ezt 2003-ban elutasították, mert nem csatolta azoknak a lakásoknak a tulajdoni lapját, amelyeket az építkezés érintene.Az építési engedély az önkormányzattól végül 2004. augusztus 17-én érkezett meg - bontási engedély azonban a végül megsemmisült lakásokra sosem volt. A V-950/10/2004 számú irat tetőtérben 9 lakás építésére, és a tető, valamint a homlokzat felújítására szólt, összesen 859,26 négyzetméter területen. Rózsa 2004-ben bement az önkormányzathoz, hogy átnézze az építési engedélyt. Az azt tartalmazó dossziéban egy olyan záradékot is talált - rajta az önkormányzat jóváhagyó pecsétjével - amelyen a saját lakása már nem is szerepelt, hanem a helyén új ingatlant alakítottak volna ki. Eszerint az engedély szerint már a teljes szint Veresék tulajdonában volt.Az asszony ezután a Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészséghez fordult. Innen 2006. szeptember 15-i dátummal érkezett válasz, amely kimondta, hogy az építési engedély "engedélyezési záradékkal ellátására törvénysértően került sor". Az ügyészség megállapítja továbbá, hogy "az engedélyezni kért építési munka nemcsak a szerződés tárgyául szolgáló tetőtéri helyiségekre, hanem az azzal egy szinten lévő hat lakás által elfoglalt területre, valamint a lakások feletti légtérre is kiterjed. Az építtető építési jogosultságának meglétét azonban a lakások (mint idegen tulajdonnak minősülő ingatlanok), valamint a lakások feletti légtér vonatkozásában a hatóság nem vizsgálta, így a hozzájáruló nyilatkozatok, vagy az azzal egyenértékû iratok csatolása érdekében intézkedést nem tett."A határozat szerint az építésügyi hatóság nem tisztázta, hogy az új lakásokat a már meglévők bontásával alakítják-e ki, így a szükséges bontási engedélyezési eljárást sem folytatta le, és nem ellenőrizte azt sem, hogy az egész építkezés "létező lakások megszüntetését eredményezte". "Jelen esetben különösen fontos lett volna jogszerû eljárás lefolytatása, mivel olyan lakások is elbontásra (átalakításra) kerültek, amelyek nem az építtető tulajdonában voltak. Ezen ingatlanokkal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatait nem nyújtotta be az építtető" - áll az ügyészség levelében. A belvárosi polgármesteri hivatal reagálását az alábbiakban olvashatják.A fentiek kiolvashatók a cég honlapjáról is, ahol a lakásokat eladásra kínálják/ták. Itt szerepel ugyanis a 9 eladásra kínált lakás tervrajza és a területük is. Ha ezeket összehasonlítjuk az építési engedélyben szereplőkkel, kiderül, hogy egyetlen lakás alapterülete sem egyezik meg, viszont az eladásra kínált ingatlanok összterülete 1134,66 négyzetméter, 275,4-el nagyobb, mint ami az engedélyben szerepel. (A kivitelező Partner Építő Kft. honlapján referenciaként szerepelteti az építkezést, itt a változatosság kedvéért 976 négyzetméter szerepel. Utóbbival kapcsolatban érdekesség még, hogy 2005-ben, amikor a munkálatok legnagyobb része folyt, a mérleg szerint az Íródeák Bt. forgalma mindössze 203 ezer forint kiadás volt. A Partner honlapján az szerepel, hogy ők 235 millió + Áfa értékben vállalták a munkát.)Ez az állapot Rózsa szerint úgy jöhetett létre, hogy az építtető a 6. emeleten lévő 6 lakásból 4-et elbontott, és beépített. Az egyik lakás ezek közül önkormányzati tulajdonú volt. Rózsáék ezzel falszomszédok voltak, és - saját ingatlanukat bővítendő - már többször kérvényezték az V. kerületi önkormányzatnál a lakás megvásárlását, de mindig elutasították őket.Rózsa 2005. augusztus 18-án kikérte a ház 6. emeletének tulajdoni lapjait, és csodálkozva látta, hogy a lakás - amit ekkorra már teljesen elbontottak - tulajdonosaként még mindig az V. kerületi önkormányzat szerepel. A helyhatóság emberei egyébként a helyszínen szemlézték is, ahogy a tulajdonukban álló lakás az építkezés során megsemmisül, de nem tettek semmit ennek megakadályozására. Rózsa ezután ismét kérvényezte a lakás megvásárlását - elmondása szerint azért, hogy így ügyfélként szerepeljen Veres Lajossal szemben - de ezt újra elutasították. Végül 2006. október 25-i keltezéssel, Rogán Antal polgármester aláírásával született egy adásvételi szerződés az önkormányzat és az Íródeák Bt. között a lakásról.A szerződés 6. pontja szerint "A Vevő tisztában van az ingatlan jelenlegi mûszaki állapotával, és ennek tudatában vásárolja meg az ingatlant. A felek rögzítik, hogy az adásvétellel jogvitát kívánnak megelőzni, mert a vevő a lakást érintő munkálatokat végzett." Rózsa szerint azonban a történet így abszurd, hiszen ezáltal bárki lebonthat kedvére egy önkormányzati tulajdonú lakást, majd utólag legitimálhatja a helyzetet egy olyan adásvételi szerződéssel, amelynek megkötésekor a szerződés tárgya már nem is létezik.A munkálatok végül a 2005 tavaszán kezdődtek meg. Rózsáék lánya a szemeszter végével hazaköltözött, így a lakás hetekig üresen állt. A szülők a nyár közepén utaztak Budapestre, hogy néhány bútort vigyenek fel, ekkor szembesültek azzal, hogy - a lakásukon kívül - a teljes felső szintet elbontották. "A lakás úgy állt ott a csupasz szinten, mint egy doboz. Csak a falai voltak meg, körülötte semmi. A fafödémben állt a víz, a mennyezet stukatúr leszakadt, a gázkéményt elbontották, az elektromos vezetékeket szintén, az egész lakhatatlan volt" - mondja Rózsa.A család Prodán Zsolt cégvezetőnek írt levelet 2005. augusztus 10-én, amelyben az Íródeák Bt-t arra figyelmeztetik, hogy az építési engedély kérelmezője büntetőjogi felelősséggel nyilatkozik, hogy az építési engedélykérelem nem sérti a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak jogos érdekeit.A család kérte azt is, hogy iskolakezdésre tegyék újra lakhatóvá a lakást, vagy ajánljanak fel megfelelő cserealbérletet. A kivitelezőktől nem jött érdemi válasz. A következő időszakban a tető nélkül maradt lakás többször is beázott, a plafon teljesen tönkrement. Ezt később úgy "kompenzálták", hogy a plafonra deszkákat szögeltek, majd ezekre álmennyezet került, emiatt viszont csökkent a belmagasság, és a lakás értéke is. A beázások, kéménybontások, vezeték átvágások az alattuk lévő szint lakóinak is sok kényelmetlenséget okoztak.A lakások elkészülte után a használatbavételi engedélyhez szükség lett volna a társasház alapító okiratának módosítására is. Erre 2006-ban összehívtak egy lakógyûlést, ez azonban végül nem járult hozzá a módosításhoz. A földhivatalhoz ennek ellenére mégis benyújtottak egy módosított alapító okiratot 2006. október 10-én (keltezés nélkül). Mint később kiderült, ez érdekes körülmények között keletkezett: Veres Lajos a házban kifüggesztett hirdetményben invitálta a lakókat az új alapító okirat aláírására.A család egyik szomszédja, aki a 6. emelet 5. számú lakásában lakott, később erről azt mesélte az asszonynak, hogy az ügyvédi irodában kellett átvennie a biztosító által kiutalt kártérítést, amit csak azután kapott meg, hogy aláírta az okiratot. Rózsa tavaly augusztusban még tett egy kísérletet a helyzet rendezésére, amikor levélben azt írta Veres Lajosnak, amennyiben megvásárolhatják a lakásuk fölötti padlásrészt, eltekintenek minden kártérítési igénytől, és aláírják az alapító okiratot is. "Erre sem kaptunk választ, mint ahogy Veres Lajos egyetlen korábbi megkeresésünkre sem reagált. Egyszer kaptam tőle egy sms-t, hogy ’felejtsem el’, ennyi volt minden reakciója" - mondja az asszony.Rózsa továbbra is kártérítést szeretne kapni Veres Lajostól, az önkormányzat ellen pedig polgári peres eljárást indított, ugyanezért. Utóbbinak már kinevezték a bíróját, de még nem tûzték ki az első tárgyalási napot. Az asszony kétszer is büntetőfeljelentést tett a rendőrségen (egyszer 2006-ban, egyszer pedig idén június 2-án), idegen vagyon rongálása, hûtlen kezelés (az építkezés során ugyanis korábban közös társasházi tulajdonban szereplő részek is eltûntek, és az új lakásokhoz kerültek) és gondatlanságból elkövetett közokirat-hamisítás miatt, de ezt - bûncselekmény hiányára hivatkozva - mindkétszer elutasították.Természetesen kerestük Veres Lajost is, aki mobiltelefonján nem volt elérhető, üzenetet hagytunk neki. Az Íródeák Bt. egy munkatársától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a héten "valószínûleg szabadságon van, külföldön", a jövő héten újra megpróbáljuk utolérni.
|
http://www.hirszerzo.hu/cikkr.fideszes_vallalkozo_epitett_szabalytalanul_a_belvarosban_az_onkormanyzat_meg_asszisztalt_hozza.73063.html
|
https://web.archive.org/web/20080801223435/http://www.hirszerzo.hu/cikkr.fideszes_vallalkozo_epitett_szabalytalanul_a_belvarosban_az_onkormanyzat_meg_asszisztalt_hozza.73063.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszes-vallalkozo-epitett-szabalytalanul-a-belvarosban-az-onkormanyzat-meg-asszisztalt-hozza
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-07-21 00:00:00
|
[
"Veres Lajos"
] |
[
"Fidesz",
"Íródeák Bt."
] |
[
"Bp. V. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"engedély",
"építőipar"
] |
[] |
6,164 |
Gyorsítósávon költött uniós pénzek
|
Pályáztatás nélkül dönt a kormány 1900 milliárd forint értékű uniós támogatás felhasználásáról. A kiemelt projekteket gyorsított eljárásban valósítják meg. A gyorsítósávra tett beruházások így zöld hullámban száguldhatnak a befejezésig.
|
Gyorsítósávon költött uniós pénzek
Népszabadság • Szalai Anna • 2008. július 22.
Pályáztatás nélkül dönt a kormány 1900 milliárd forint értékű uniós
támogatás felhasználásáról. A kiemelt projekteket gyorsított eljárásban
valósítják meg. A gyorsítósávra tett beruházások így zöld hullámban
száguldhatnak a befejezésig.
A kormány pályáztatás nélkül dönt az uniós támogatások negyedének, úgy 1900
milliárd forintnak a felhasználásáról. A parlament pedig arra is
felhatalmazta a kabinetet, hogy minél gyorsabban költsék el ezt a pénzt. A
kiemelt projektek gyorsítását szolgáló harminc új jogszabály, illetve
módosítás ugyanis alig néhány hónap alatt futott át az Országgyűlésen. A
teljes építési folyamatot - az előkészítéstől az engedélyezésen át a
kivitelezésig - átfogó intézkedéscsomagban, illetve az ezzel összefüggő
országos területrendezési terv módosításában Sólyom László köztársasági
elnök sem talált kivetnivalót. A gyorsítósávra tett beruházások így zöld
hullámban száguldhatnak a befejezésig.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások kategóriáját
az Új Magyarország fejlesztési tervről (ÚMFT) szóló törvény hozta létre,
két évvel ezelőtt. Bajnai Gordon területfejlesztési miniszter már
februárban bejelentette: a kormány átfogó intézkedéscsomaggal kívánja
gyorsítani ezek megvalósítását.
- Az uniós pályázatok révén új esélyt kapott az ország a felzárkózásra,
amit nem szeretnénk elszalasztani. A jogszabályi környezet, illetve
gyakorlat azonban magában rejti a késlekedés állandó veszélyét -
magyarázta. A gyorsító program fő célja az eljárások egyszerűsítése és a
bürokrácia visszaszorítása. Ennek érdekében az új jogszabály lehetővé teszi
az összevont engedélyezési eljárást: a szakhatóságok és a közműszolgáltatók
közös helyszíni bejárás keretében állapítják meg a beruházás
megvalósításának feltételeit, és ettől később sem térhetnek el.
Egyszerűsítették és gyorsították a kisajátítást, a tervpályázatok
lebonyolítását, a környezetvédelmi engedélyezést és az építésügyi
eljárásokat. A kiadott építési engedélyek ugyan megfellebbezhetők, de
például a kiemelt fontosságú honvédelmi területeken megvalósuló
beruházásokra ennek nincs halasztó hatálya - így az építkezés ettől
függetlenül megkezdhető.
Csakhogy a civil szervezetek szerint ezzel gyakorlatilag értelmét veszíti
ez a jogintézmény, hiszen melyik bíróság fog bontásra kijelölni egy több
milliárd forintot érő objektumot? A több ezer hektárt érintő
területátsorolást a területrendezési törvény részeként szavazta meg a
parlament. (Kiemelt honvédelmi területnek nyilvánították többek között
Budapest, Győr, Pécs és a Balaton-felvidék bizonyos térségei mellett
Bugacot is.) A jogorvoslati eljárásokat a HM-területeken kívül is
gyorsították.
Az új szabályok mögött erős kormányzati szándék áll. Minél nagyobb számban
és minél gyorsabban kell állami támogatáshoz juttatni az ÚMFT
koncepciójához illeszkedő, de az egy-két fordulós pályázati rendszeren át
nem vihető programokat.
A kiemelt projekteket az érintett miniszter, regionális fejlesztési tanács,
illetve az NFÜ javaslatára a kormány hagyja jóvá. Az eljárás
átláthatóságának érdekében az NFÜ egységes eljárásrendet dolgozott ki,
amelynek elsődleges célja a kockázatok kiszűrése. Minden projektnek
ugyanazt az utat kell bejárnia, függetlenül a javaslattevőtől. A kormány
évente kétszer dönt arról, hogy az elképzelések közül melyek kerülhetnek a
kiemeltek közé.
Az eredetileg az ÚMFT 14 operatív programját magába foglaló kategória
néhány hónap alatt mind a projektek száma, mind a megítélt támogatások
összegét tekintve a többszörösére bővült. Idén júniusban 358 tervet
soroltak ide, összesen 1900 milliárd forintos forrásigénnyel. Szembetűnő a
közlekedési beruházások túlsúlya.
A beruházások között akad néhány meglepő. Vajon milyen nemzetgazdasági
érdeket szolgált egy 542 méter hosszú útszakasz felújítása 3,8 millió
forintért? Sok vihart kavart a szegedi Ligetfürdő helyén megvalósuló
Aqualand támogatása is. A Hunguest Hotel Zrt. - a szocialista kötődésű
nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás cége - és a városi önkormányzat közös
vállalkozásához hárommilliárd forintot biztosít a kormány. (A város az 1,5
milliárdot érő fürdőt viszi be apportként, a Hunguest pedig hárommilliárd
forintot bankhitelből.) A hivatalos indoklás szerint a beruházással egyedi
dolog jön létre: a régió legnagyobb élményfürdője, amely a térség
idegenforgalmi fejlesztésének bázisa lehet.
A kiemelt projektek előrehaladása - az ÁSZ megállapítása szerint - eddig
nem volt értékelhető. Februárban még csak hat projektre kötöttek
szerződést, igaz, ebből kettő megvalósítása 45 milliárdot tesz ki. Az NFÜ
lapunknak elküldött tájékoztatása ennél jóval többről, összesen húsz
támogatási szerződésről szól. De a bürokrácia radikális csökkentésére tett
erőfeszítések eredményét látják abban is, hogy a Daimler-Benz végül
Magyarországot választotta új autógyárának helyszínéül.
Úgy tűnik, a kiemelt projektek minden gondra gyógyírként hatnak. Egyszerre
segítik az építőipart, az uniós csatlakozással vállalt közlekedési és
környezetvédelmi beruházások kivitelezését, az ország infra-strukturális
elmaradottságának csökkenését és a lakásállomány állapotának javítását.
Ráadásul mindezt jó minőségben, gyorsan, szakszerűen és jogszerűen.
Legalábbis az NFÜ szerint.
A megrendelésükre készült szakértői vélemény szerint viszont a kiemelt
beruházások többségénél az akcióterv és a kedvezményezettek által
kidolgozott anyagok nem adnak megfelelő támpontot a fejlesztések
tartalmának teljes és részletes megismerésére. Az Állami Számvevőszék pedig
jelentésében kiemeli, hogy a csaknem 30 milliárd forintból megvalósuló XXI.
századi közoktatás projekt költséghatékonysága és pénzügyi megalapozottsága
a rendelkezésre álló dokumentumokból nem ítélhető meg teljes körűen. A
támogatás hasznosulásáról ugyanis sem a projekt adatlapja, sem a
megvalósíthatósági tanulmány nem tartalmaz elegendő információt. A program
pénzügyi költségvetése mindösszesen két oldal.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-499729
|
https://web.archive.org/web/20231114224718/http://nol.hu/archivum/archiv-499729-298345
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyorsitosavon-koltott-unios-penzek
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-22 00:00:00
|
[
"Leisztinger Tamás"
] |
[
"Hunguest Hotels Zrt."
] |
[] |
[
"oktatás",
"fürdő",
"támogatás",
"EU",
"nemzeti fejlesztési terv"
] |
[] |
6,165 |
Király utca 40.: Mégis dózer
|
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalon múlik, megmarad-e a Király utca 40. alatti, jócskán megbontott épület, vagy zöld utat kap az Autóker újabb terézvárosi ingatlanfejlesztése. A Fővárosi Bíróság január 4-i ítélete a helyhatóságot hozta előnyösebb helyzetbe, amikor hatályon kívül helyezte az épület bontását tiltó határozatot.
|
Terézváros a Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésére hivatkozva megpróbálta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) illetéktelenségét igazolni a Fővárosi Bíróság (FB) előtt. Bár ez nem sikerült, az ítélet szövege csak mellékesen erősíti meg, hogy a KÖH-nek szakhatóságként beleszólási joga van minden, műemléki környezetben található házzal kapcsolatos építésügybe. A Király u. 40.-nél ez a 38-as szám alatti műemlék épület miatt van így - egy évvel ezelőtt éppen azért lehetett leállítani a bontást, mert az önkormányzat megpróbálta megkerülni a KÖH-öt (lásd: Háztól házig harc, Magyar Narancs, 2006. március 9.).
A bíróság
most viszont Terézvárosnak adott igazat, amikor hangsúlyozza: a KÖH a bontási engedély megtagadásakor nem vette figyelembe az épület "jelentős részben már lebontott állapotát, állagának (...) folyamatos romlását és az ennek következtében fenyegető veszélyhelyzetet". Noha nem volt a jelen per tárgya, tudható: az önkormányzat a bontási munkát jogszerűtlenül végezte, tehát a KÖH utólag kiadott hozzájárulása a törvénytelen eljárást legitimálta volna.
Noha a bíróság nem szakértőként lép fel, azt azért nem nehéz megállapítani, hogy a ház nincs "60-65 százalékban" lebontva, mert akkor nem állna még most is a harmadik emelet magasságáig. Az önkormányzat - kérdésünk-re adott írásos válasza szerint - a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. "becslésére" támaszkodik, amikor a fentieket állítja, noha a tételes kifejtés ezt aligha igazolja hitelesen (az elbontott tételek: a tető, a harmadik emelet födémjének egy része, a második és harmadik emelet válaszfalainak egy része, függőfolyosók, nyílászárók, főpárkánykövek). Az ítélet azonban tényként kezeli a "becslést", s kiemeli: az épület eredendően is leromlott állapotban volt - ami viszont az Andrássy úton kívül fekvő belső-terézvárosi házak sokaságáról mondható még el.
A KÖH-öt elmarasztaló másik érv, hogy a bontás megtiltásával saját korábbi véleményével ellentétesen foglalt állást. A kerület 2001-es szabályozási tervére (kszt) valóban rábólintott a hatóság (ha nem így tesz, az akkor is jogerőre emelkedhetett volna), csakhogy az nem tartalmazta konkrétan ennek az épületnek a bontását - igaz, nem is tiltotta meg. Ez esetben - magyarázza Mihályfi László terézvárosi főépítész - "jogi értelemben minden olyan épület, ami nem szerepel a védendők listáján, akár bontható is". Noha az önkormányzat hivatkozik a kszt-hez csatolt "Beépítési javaslat"-ra, amely tartalmazta a ház bontásának lehetőségét, Varga Kálmán KÖH-elnök szerint a ház "nem volt egyértelműen szerepeltetve mint bontható". Varga úgy véli, a 2005-ös kulturális miniszteri rendelet, mely a világörökség e Király utcáig nyúló rávezető zónáját műemléki jelentőségű területnek nyilvánította, minden bontási szándékot átgondolásra késztet(hetne).
Jórészt a két fenti érvre támaszkodva helyezte a bíróság hatályon kívül a Közigazgatási Hivatalnak a bontási engedély felfüggesztéséről szóló határozatát, s elrendelte, hogy indítsák újra a hatósági eljárást, melyben a KÖH engedélyét is meg kell kérni. Ha a KÖH következetes, akkor az épületet még megcsonkított állapotában is a Hild József tervei alapján 1844-ben megépült háznak fogja tartani. Varga Kálmán mindazonáltal óvatosan fogalmaz; kivárja, míg az eljárást lefolytatják, de gyors döntést ígér.
Verók István, Terézváros szocialista polgármestere viszont már most úgy érzi, győzelmet hirdethet. "Örömmel értesítem Önöket - fogalmaz a lakóknak írt levelében -, hogy (...) a rossz állapotú épület bontási eljárása folytatódhat, így megvalósulhatnak azon közös terveink, amelyek valóban méltóak Terézvároshoz, Budapest Szívéhez." A hírt a fellebbezés és az ítélet érveinek összecsúsztatása színezi, például amikor azt állítja a levél, hogy "a döntés (mármint a bontás leállítása - S. N.) politikai érdekeket, egy csekély támogatottságú egyesület érdekeit szolgálta" - gondolva itt az Óvás! Egyesületre, amely egy évvel ezelőtt ügyészségi óvás benyújtásával akadályozta meg az épület bontását. A polgármester továbbá a
"Szépkorúak Háza"
szolgáltatásaival húzza el a mézesmadzagot Terézváros idősebb polgárai előtt (aminek alapgondolatát Schmuck Andor e kerületben kezdte népszerűsíteni). A szóban forgó projekt ezer négyzetméter alapterületen tizenöt apartman és kiegészítő funkciók megvalósításáról szól - ám az önkormányzat a Narancsnak adott válaszában nem ejt szót arról a 95-100 luxuslakásról, amelyekkel együtt az Autóker ezeket az apartmanokat (visszabérlés céljából) egy csomagban megépíti - és amelyek a tavalyi hirdetések szerint egy nyolcemeletes lakóházban, hatszázezres négyzetméteráron keresnék a gazdáikat. Az önkormányzat a szépkorúprojekt örve alatt annak a magánszereplőnek az érdekeit védi, amelynek egy előnytelen üzlet keretében idegenítette el a tulajdonát.
A belváros megújításáról a Fővárosi Önkormányzat minden jel szerint Verók Istvántól eltérően gondolkodik. Bár a kerületi vagyongazdálkodásba nem szólhat bele, "keresi annak a lehetőségét", hogy fővárosi tulajdonú telket ajánljon fel a Király utca 40. helyett (mely a tulajdoni lap szerint még mindig önkormányzati birtok). A még kiforratlan elképzelésről hivatalosan nem értesült Aradi Ferenc, aki értékesítési igazgatóból lett az Autóker egyik vezetője. Döntése azon is múlik, hogy hol van a telek. Azzal a lehetőséggel momentán egyik érintett fél sem számol komolyan, hogy a házat a nyári civil pályázaton nyertes, időközben kidolgozott terv alapján szakkollégium és kulturális központ formájában újítsák fel.
A KÖH tehát vagy hozzájárul a bontáshoz és megvalósul a Király Residence - amivel nemcsak az eklektikus belváros mediterrán tengerparti áthangolása folytatódna, hanem precedens is születne épületek jogszerűtlen bontására. Nem zárható ki - noha semmi nem támasztja alá -, hogy az Autóker gesztust gyakorol és elfogadja a cserét, esetleg felújíttatja a házat, mert a KÖH nem megy bele a bontásba. Reális perspektíva, hogy a ház megmarad, de ebben az esetben valakinek rendbe is kellene hoznia - erre az önkormányzat, amelyet a szerződésbontás feltételei is terhelni fognak, nem vállalkozik. Ha ez elmarad, akkor nemsokára csak a bontott tégla árában lehet a ház értékét mérni. Bárhogyan is alakul, a Király u. 40. esete azt igazolja, hogy a belső kerületekben csak az a régi ház lehet biztonságban, amit műemléknek nyilvánítanak.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/kiraly_utca_40_megis_dozer-66827
|
https://web.archive.org/web/20150629030104/https://magyarnarancs.hu/belpol/kiraly_utca_40_megis_dozer-66827
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiraly-utca-40-megis-dozer
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2007-03-08 00:00:00
|
[
"Verók István"
] |
[
"Terézvárosi Vagyonkezelő Rt."
] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"Király utca"
] |
[] |
6,166 |
Tanácsadói szerződések nyomában a Fidesz
|
A Fidesz hivatali visszaélést emleget, amikor a különböző minisztériumok által tanulmányokra kifizetett 4,6 milliárd forint jogosságát firtatja.
|
Tanácsadói szerződések nyomában a Fidesz
2008. július 20 - 18:55 | Frissítve: 27 órája.
Zoom/MTI
A Fidesz hivatali visszaélést emleget, amikor a különböző minisztériumok
által tanulmányokra kifizetett 4,6 milliárd forint jogosságát firtatja.
2002 és 2005 között ugyanis ennyit költöttek a tárcák tanulmányokra. Ezt a
kormányszóvivő is megerősítette, de szerinte ezek olyan speciális munkák
voltak, amelyekhez házon belül nincs elég tudás és kapacitás.
Az ismerős nevű, a korábbi kormányszóvivő által vezetett Batiz Consulting
Kft. óránkét minimum 50 ezerért, összesen 8 millió forintért tréningezte a
Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőit. Miközben 50-100 oldalas
tanulmányokért 5-10 millió forintokat fizettek a tárcák az elmúlt öt évben.
Többek közt ezért emleget most hivatali visszaélést a Fidesz.
Kommunikáció az információs társadalomban, pro és kontra. Ez egy olyan 70
oldalas dokumentum címe, amiért 7,2 milliót fizetett a MEH. Az e-
kormányzati koordináció hatékonysága növelésének perspektíváiról szóló
tanulmányért pedig tízmilliót kapott egy informatikai kft.
Ötmilliót fizetett a hivatal egy tanulmányért, ami azt vizsgálta: miként
jelent meg a miniszterelnök balatonőszödi beszéde a hírműsorokban.
A kormányszóvivő azzal védekezik: ezek olyan speciális munkák, amikre nincs
megfelelő ember a minisztériumokban, és még mindig olcsóbb esetenként
szakértőket megbízni, mint felvenni őket főállásba.
A konkrét tanulmányok ismerete nélkül nehéz megítélni a választ, az
mindenesetre nehezen hihető, hogy informatikai szakértői elemzésekre,
médiafigyelésre, és a megjelenések elemzésére ne volna belső munkatárs.
A kérdést ismét felvető Nyitrai Zsolt fideszes képviselő parlamenti
vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza, ami az elmúlt öt év
szerződéseit tekintené át. Ha igazolódik a hivatali visszaélés gyanúja,
akkor kezdeményezni kell a szükséges eljárásokat – mondta.
Nyitrai szerint a 4,6 milliárd forint kifizetése pártfinanszírozási célokat
is szolgálhatott, s az összeggel az MSZP-s és az SZDSZ-es klientúrát is
támogatták.
Budai Bernadett kormányszóvivő közölte: a minisztériumok a 2002 és 2007
között 1800 tanulmányt rendeltek meg külső személyektől, szervezetektől,
összesen bruttó 4,58 milliárd forintért.
Szerinte egyszerű matematika, nem pedig politikai kérdés, hogy takarékosabb
megoldás egy eseti jellegű, szaktudást igénylő feladatot külső szakértőre
bízni, mint ugyanarra a célra teljes munkaidőben szakértői stábot
alkalmazni.
Nem volt ez másképp az Orbán-kormány idején sem – emlékeztetett Budai.
Példaként az Olimpiai megvalósíthatósági tanulmányt említette, amivel nem
az Ifjúsági- és Sportminisztérium apparátusa foglalkozott, hanem külső
szakértők, félmilliárd forintért.
|
http://www.zoom.hu/cikk.php?cikk=17305
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tanacsadoi-szerzodesek-nyomaban-a-fidesz
|
ZOOM
|
hungarian-news
|
2008-07-20 00:00:00
|
[] |
[
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"hivatali visszaélés",
"tanácsadás"
] |
[] |
6,167 |
Döbbenet - 250 milliós jutalmak az illetékhivatalban
|
Pótmagánvádat készülnek benyújtani a Fejér megyei önkormányzat illetékhivatalában követett gyanús jutalmazási gyakorlat miatt - írta a Magyar Nemzet.
|
Döbbenet - 250 milliós jutalmak az illetékhivatalban
2008. június 05. 07:43 | Forrás: MTI
Óriási jutalmak, de mire?
Pótmagánvádat készülnek benyújtani a Fejér megyei önkormányzat
illetékhivatalában követett gyanús jutalmazási gyakorlat miatt - írta a
csütörtöki Magyar Nemzet.
Az ügy kivizsgálása még 2006-ban kezdődött, miután a 2005-re az
illetékhivatal köztisztviselőinek jutalmazása már 200-250 millió forintba
került - olvasható a cikkben.
A közgyűlés több szabálytalanságot feltáró vizsgálata után feljelentést
tettek, s a nyomozást a Komárom-Esztergom megyei rendőr-főkapitányság
folytatta le különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés
bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Az eljárást 2007 végén vádemelési
javaslattal adták át a Komárom-Esztergom megyei főügyészségnek. A
vádhatóság azonban megszüntette az eljárást azzal, hogy nem történt
bűncselekmény, a Legfőbb Ügyészség pedig a döntést helybenhagyta -
emlékeztet a lap.
A Fejér megyei önkormányzat közgyűlése szerint azonban bizonyítható, hogy
szándékos károkozás történt, ezért a hivatal jogi szakértői azon dolgoznak,
hogy elkészítsék a pótmagánvádhoz szükséges iratanyagot - közölte a lappal
Varjú Mihály, a hivatal főjegyzője.
Balsay István, a Fejér megyei közgyűlés alelnöke a Magyar Nemzetnek
elmondta, nem azzal az elvvel volt a baj, hogy az illetékhivatal dolgozóit
jutalommal akarták motiválni, hanem azzal, hogy úgy ment ki összesen több
mint egymilliárd forint a jutalmakra, hogy illetékbevételi tervet nem is
tűzött ki a testület.
"(...) lépten-nyomon a törvénysértés gyanúját tapasztaltuk. Azt mondani,
hogy nem történt szándékos károkozás, enyhén szólva is ijesztő" - tette
hozzá.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=332812
|
https://web.archive.org/web/20080607215310/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=332812
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dobbenet-250-millios-jutalmak-az-illetekhivatalban
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Fejér megye"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"juttatás"
] |
[] |
6,168 |
Kósa Lajos cáfolta a debreceni reptér elkótyavetyélését
|
Kósa Lajos debreceni polgármester szerint szó sincs a város repterének elkótyavetyéléséről, ahogy azt a szocialisták szóvivője állítja.
|
2008.06.05. 18:05
Kósa Lajos debreceni polgármester szerint szó sincs a város repterének elkótyavetyéléséről, ahogy azt a szocialisták szóvivője állítja. Csak a reptér melletti, 160 hektáros fejlesztési terület eladása került szóba, de erről sincs még végleges döntés - hangsúlyozta a politikus.
Nyakó István sajtótájékoztatóján azt mondta: Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere korábban 10-12 milliárd forintra taksálta a repülőteret, a pályázaton győztes cég azonban ennek töredékéért, 5,3 milliárd forintért szerezheti meg a repülőtér üzemeltetését és a reptéri ingatlanokat, az árat pedig nem egyszerre, hanem részletekben, 2012-ig kell megfizetnie. A szóvivő aggasztónak nevezte, hogy a holding által létrehozott Debreceni Cargo és Logisztikai Kft. ügyvezetője az a Virág László, aki 2002-ig a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat fideszes alelnöke volt, később az Airport Debrecen Kft. ügyvezetője.
Nyakó István úgy vélte, „szövevényes gazdasági érdekháló működik Debrecenben, amelyben a polgármesterhez, a város cégeihez, vagy éppen a Fideszhez több szálon kötődő vállalkozók adják-veszik egymás közt a város polgárait illető cégeket, vagyonelemeket”. A szóvivő felszólította Kósa Lajost, álljon ki a nyilvánosság elé, és számoljon be a reptér privatizációja körüli gyanús ügyletekről.
Varga Zoltán szerint maga a pályázati kiírás is több sebből vérzik, a várost hátrányosan érintő tételek is vannak benne, és ez arra utal, hogy nem a város lakóit, hanem egy szűk gazdasági csoport érdekeit szolgálja ez a gyanús ügylet. Az MTI azon kérdésére, mit tartalmaz a kiírás, Varga Zoltán azt mondta, a közgyűlés zárt ülésen tárgyalta a kérdést, ezért erről nem beszélhet.
„Úgy érzem, Nyakó István és Varga Zoltán képviselő urak nem kellően tájékozottak a debreceni repülőtér ügyében” – reagált az elhangzottakra Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. A városvezető közölte: a szocialisták állításával ellentétben a város nem adja el a repülőteret. A pályázat során a repülőtérrel szomszédos, fejlesztési terület értékesítésére kerülhet sor.
Kósa Lajos elmondta: a szocialisták egy korábbi nyilatkozatára hivatkozva körülbelül 10 milliárd forintos árról beszélnek. Csakhogy ez az ár a repülőtérre és a hozzá kapcsolódó fejlesztési területekre vonatkozik – tette hozzá. A polgármester megjegyezte, hogy az 5,3 milliárd forintos ajánlat csupán a telek töredékére, mintegy 40 százalékára vonatkozik. Ha az egész 10 milliárd, akkor 40 százalékért 5,3 milliárd nem kótyavetye, csak a szocialisták elfelejtették a számtant – mondta Kósa.
A fideszes politikus tájékoztatása szerint a szocialisták által sokat bírált Virág László – tudomása szerint – sem a repülőtéren, sem a pályázóknál nem dolgozik. Ugyanakkor hozzátette: ha a volt repülőtéri igazgatót valamelyik pályázó szakértői munkára kérte fel, az az ő dolga. „A szocialisták nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy a debreceni vagyonkezelő holding az országban a legeredményesebben működő önkormányzati tulajdonú vállalatcsoport” – jegyezte meg Kósa Lajos.
Egyébként Debrecent rendszeresen keresik más városokból, s tanulmányozzák a holding működését, miután ezt a modellt kívánatosnak tartják – mutatott rá a polgármester, aki elmondta azt is, hogy a holding igazgatóságába, és felügyelő bizottságába a szocialisták is delegáltak tagokat.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/06/kosa-lajos-cafolta-a-debreceni-repter-elkotyavetyeleset
|
https://web.archive.org/web/20080608004008/http://www.mno.hu/portal/564808
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kosa-lajos-cafolta-a-debreceni-repter-elkotyavetyeleset
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-06-05 00:00:00
|
[
"Kósa Lajos",
"Virág László"
] |
[
"Debrecen-Airport Kft.",
"Debreceni Cargo és Logisztikai Kft."
] |
[
"Debrecen"
] |
[
"pályázat",
"privatizáció"
] |
[] |
6,170 |
Váci mélygarázsügy: Földre vinnék
|
Vácott az ellenzékben lévő jobboldal egy tavaly részben általa is támogatott mélygarázsszerződést támad, mondván, hogy korábban nem tudta, miről van szó. Ők inkább parkolóházat építtetnének, mindjárt kettőt is. A baloldal szerint a város roppant árat fizethet az eredeti terv megtorpedózásáért.
|
A Duna-parti városban hónapok óta tart a beruházás okán az önkormányzat és a helyi jobboldali erőket tömörítő Összefogás nyilvánosság előtti csatája. Bóth János (MSZP) polgármester szerint a főtér közvetlen közelében létesítendő mélygarázs felépítéséről már másfél évtizeddel ezelőtt is gondolkodott a váci képviselő-testület, majd 2003-ban a főutca-főtér program részeként került újra napirendre. A városnak azonban nem volt rá pénze, és vállalkozót sem talált a többmilliárdos projekt finanszírozására. A tavaly ősszel átadott, a program keretében sétatérré átalakított Március 15. téren száz parkolóhely szűnt meg. A város főutcájának teljes rekonstrukcióját követően újabb közel száz parkolóhellyel lesz kevesebb a városközpontban - miközben egyre többre lenne szükség. A testület ezért döntött úgy, hogy ha akad vállalkozó a főtérhez közeli, hajdani csirkepiac területére szánt mélygarázs felépítésére, a beruházásnak szabad utat enged. A főtér-főutca programot elindító Bóth János állítja: minden jogszerűen történt és a város érdekét szolgálja.
A váciak tavaly ősszel újraválasztották a szocialista polgármestert, de az országos trendnek megfelelően a városban is
megerősödött a jobboldal:
a huszonhárom fős képviselő-testületbe mindkét oldalról tizenegy-tizenegy képviselő került. E patthelyzetben a döntés Csereklye Károly alpolgármesterre hárul, aki egy független civil szervezet - a Vác Városért Választási Egyesület - jelöltjeként került a testületbe.
A városatyák tavaly szeptemberben 13 igen, 6 tartózkodás (és két távollevő) mellett felhatalmazták Bóth János polgármestert, hogy szerződést kössön az Arch Holdingon belül az erre a beruházásra alakult Váci Központi Parkoló Beruházó Kft.-vel egy 320 férőhelyes, háromszintes, 2,5 milliárdos tőkeköltségű mélygarázs építésére, amelynek a bekerülési végösszege a húszéves törlesztő időszak lejártával ötmilliárd forint lesz.
Néhány hónapja azonban a jobboldali aktivisták sorra tartják sajtótájékoztatóikat, arra hivatkozva, hogy a szavazáskor nem voltak a kellő információk birtokában. Tomori Pál Fidesz-KDNP-frakcióvezető, az Összefogás szóvivője az önkormányzat pénzügyi és ellenőrzési bizottságához eljuttatott levelében azt írja, hogy tárgyi hibákkal és ellentmondásokkal terhes a mélygarázs építésének szakanyaga, sőt az Összefogás nevében bejelentette: bírósághoz fordulnak. Indoklásuk szerint a polgármester közbeszerzés és pályáztatás nélkül, rendkívül előnytelen feltételekkel kötött szerződést azzal az Arch Holdinggal, amelynek váci gazdasági igazgatója, Slosár Gábor egyben annak a cégnek is ügyvezetője, amely a soproni mélygarázs építése körüli állítólagos visszaélésekről híresült el.
"Nem vitatjuk, hogy parkolási gond van a városban - mondja Tomori -, inkább a hogyanon van a hangsúly. A két külön helyrajzi számon lévő terület a város törzsvagyonához tartozik, ennek a földhasználati jogát nem lehet átruházni. Azt is nehezményezzük, hogy az ügyletben a hárommilliós törzstőkére alapított kft.-nek semmi kockázata nincs, hiszen a városnak kell törleszteni húsz év alatt az ötmilliárdos hitelt."
A bonyolult hitelkonstrukcióban azonban nem a város, nem a beruházó, hanem egy harmadik, a város által kiválasztott vállalkozás üzemeltetné a mélygarázst, és törlesztené a parkolási pénzekből az évi 250 milliós hitelt. A város egy komfortlevélben vállal garanciát a különbözet megfizetésére. A szerződés szerint a mélygarázs
húsz év múlva
a beruházó tulajdonába kerül, de e tulajdonjogot az önkormányzattal kötött tartós bérleti szerződés értelmében az üzemeltető névértéken, azaz hárommillió forintért bármikor megvásárolhatja. Az ellenzők szerint opciós szerződést csak öt évre lehet kötni. Az építkezést, beleértve a régészeti feltárást és a felszíni parkosítást, teljes egészében az Arch Holding végzi.
Slosár Gábor, a beruházással megbízott kft. gazdasági igazgatója - aki 1991 és 1994 között az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatóhelyettese volt - úgy véli, a jobboldali aktivisták a jogi, gazdaságossági és műszaki dokumentáció alapos ismerete nélkül kardoskodnak a beruházás ellen. "A híresztelésekkel ellentétben semmilyen tulajdonhoz nem jutunk a várostól. Arra kaptunk jogot, hogy a térre megépítsünk egy mélygarázst, amely - mint építmény - a cégünk tulajdonában marad. A beruházást a cég finanszírozza, és semmilyen közpénz nem kerül bele" - magyarázza a gazdasági igazgató, majd hozzáteszi: a szintén vitatott elővásárlási jog csupán arra biztosíték, hogy a csirkepiac ne cseréljen gazdát az építkezés idején. A használatba vétel után e jogról lemondanak. Számításaik alapján a 2008 végén nyitó mélygarázs 37 százalékos kihasználtsággal számolva 11 év alatt hozza be az árát. A tervezett 280 forint/óra jegy-, és a 24 000 forint/hó bérletárakról, illetve a mélygarázsban rejlő egyéb üzleti lehetőségekről Slosár Gábor szerint bőven van még mit egyeztetniük a szerződő feleknek. Ugyanakkor felhívta az Összefogás figyelmét, hogy amennyiben a jelen fázisában meghiúsul a beruházás, akkor cége félmilliárd forintnyi jogos kártérítést követelhet a várostól. Ebben az esetben "se pénz, se posztó nem marad a városnak, csupán egy pluszteher és adósság" - mondja Slosár.
"Ha a jogászok megerősítik, hogy az egyébként elővásárlási joggal is együtt járó földhasználatijog-kiadás jogilag megalapozatlan, akkor a szerződést semmisnek kell tekinteni, és a városnak nem kell kártérítést fizetnie a beruházó felé" - vélekedik Tomori Pál, aki szerint alkalmanként egy képviselő-testület is hozhat törvénytelen határozatot; például, mint mondja, nem lehet elkobozni minden váci autóját akkor sem, ha esetleg erről testületi döntés születne.
A helyi jobboldali pártokat tömörítő Összefogás két parkolóház építésében gondolkodik - állítólag feleennyiért. Fördős Attila (Fidesz) képviselő, korábbi polgármesterjelölt szerint a csirkepiacon 800 millió forintért felépíthető egy kétszintes parkolóház, a másikat a vasútállomás közelébe emelnék. E terület viszont nem önkormányzati tulajdon. Arra a kérdésre, hogy a mélygarázsügy elhúzódása nem érinti-e hátrányosan a főtér-főutca program folytatását, Fördős Attila azt nyilatkozta: az ügy kimenetelétől függetlenül lekérhetők a 2008-ig igényelhető pályázati pénzek.
Másként látja ezt Kármán Ferenc területpolitikai főtanácsadó, a főtér-főutca program projektmenedzsere: minden észérv és városi érdek ellen való a korábban elfogadott városrendezési terv megkérdőjelezése. Szerinte a nyilvánvaló politikai szándék mellett a jobboldal a mélygarázs építésének megtorpedózásával blokkolni akarja a belváros megkezdett rekonstrukcióját, s ezzel befullasztja a belváros amúgy is kritikus közlekedését. Valószínű, hogy "a Fidesz ugyanezt a megoldást választaná már a megszerzett helyi hatalom birtokában, mert hát a tények és a szükségletek makacs dolgok" - magyarázza Kármán Ferenc.
Tomori Pál olvasatában a városrendezési terv megengedi parkolóház építését. "Nem hagyhatjuk, hogy a szocialista városvezetés a megszokott módon lenyomja a békát a torkunkon, és bekényszerítse az autósokat egy zsákba, majd kőbabák lefektetésével ellehetetlenítse a felszínen a parkolást" - mondja Tomori, akinek, mint hozzáteszi, képviselőként nem az a dolga, hogy gazdaságossági számítást és műszaki terveket tegyen le a polgármester asztalára, hanem a várospolitikai, koncepcionális gondolkodás.
Csereklye Károly alpolgármester szerint "többek közt egyeztetnünk kell a környéken lakókkal az építkezés üteméről, üzemeltetőt keresnünk, lehetőleg olyat, aki később a városnak fizeti az iparűzési adót, esetleg információt kérnünk más önkormányzatoktól korábbi mélygarázsépítésekről." Bár az alpolgármesternek az a véleménye, hogy a háromszintes mélygarázs hosszú távon megoldaná a növekvő parkolási gondokat a városközpontban, a jelenlegi forgalom alapján valószínűnek tartja: a városnak, legalábbis az első években, hozzá kell tennie a törlesztéshez. "De nem mindegy, hogy mennyit" - Csereklye a költségszámítást még nem látja tisztán, mint ahogyan azt sem, hogy az Összefogás kiket képvisel, kikből is áll egészen pontosan, s hogy hány építésszel, gazdasági szakemberrel tárgyalta át a mélygarázzsal szemben alternatívaként javasolt parkolóház megépítésének előnyeit.
Az üzemeltetési szerződést még nem kötötték meg. Egy bírósági per nem oldja meg, legfeljebb évekre elodázza a parkolási gondokat a városközpontban. A városlakó, akiért állítólag az elmérgesedett vita zajlik, csak a fejét kapkodja, és alig reméli, hogy képviselői az üzemeltető kiválasztásakor a tények ismeretében, előzetes egyeztetés után nyomják meg az igen vagy a nem gombot, akármelyik oldalon üljenek is.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/vaci_melygarazsugy_foldre_vinnek-66935
|
https://web.archive.org/web/20161023134059/https://magyarnarancs.hu/belpol/vaci_melygarazsugy_foldre_vinnek-66935
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vaci-melygarazsugy-foldre-vinnek
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2007-04-05 00:00:00
|
[
"Slosár Gábor"
] |
[
"Arch Holding"
] |
[
"Vác"
] |
[
"parkolás"
] |
[] |
6,171 |
Fiktív orvosi elszámolások: Tüneti kezelés
|
Döcögve halad, de legalább elkezdődött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár bevételi oldalának, azaz a biztosítási jogviszonynak az ellenőrzése. És mi a helyzet a kiadási oldallal, amelyben a túlszámlázás és az intézmények fiktív jelentései mára rendszeralkotó elemmé váltak?
|
Zsuzsa négy évvel ezelőtt fogorvost próbált magának keresni, a felkeresett rendelő fogásza azonban nem nyerte el a bizalmát, így többször nem is járt nála. Mivel havi adó- és járulékbevallásra kötelezettként van kormányzati ügyfélkapu-hozzáférése, nemrég kíváncsiságból lekérdezte a betegadatait. Meglepődve tapasztalta, hogy a nyilvántartás szerint az említett szakember az azóta eltelt időben rendszeresen kezeléseket számol el az ő nevében, de annyit, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) felé küldött finanszírozási jelentések alapján mára szinte nem volna ép foga.
Esete természetesen nem egyedi, bár a kórházak és szakrendelők általában azért nem a fiktív vagy az intézménybe a lábukat be sem tévő betegek után kérnek finanszírozást - a jellemző inkább az, hogy a valóban kezelt páciensek kórlapjánál megszalad a ceruza. A Narancs házi felmérése is azt igazolta, hogy az egészségbiztosítónak küldött orvosi elszámolások sok apró, el nem végzett epizódot tartalmaznak, amelyek összeadva azért hatalmas összegű közpénzelfolyást jeleznek. Az általunk megkérdezettek elsősorban olyan jellemző és könnyen felidézhető fiktív tételeket szúrtak ki, mint a kapcsolattartás a beteg környezetével, az életmód-tanácsadás vagy az orvosilag amúgy túlbecsülhetetlenül fontos, ám gyanúsan gyakran szereplő és ellenőrizhetetlen "konzílium". De egy sérült térd néhány másodperces szemrevételezése is érzőköri és mozgásterjedés-vizsgálatként kezdett új életet a teljesítési jelentésen, majd ugyanezen testrész vált virtuális főszereplőjévé a "rögzítés kötéssel" műveletnek, melyet ezután már logikusan követett a "kötés eltávolítása". A kedvencünk mégis az, amikor a Narancsnak beszámoló delikvens elkerekedett szemmel fedezte fel, hogy ő bizony korábban
próbaszopáson
vett volna részt. (Ezzel az elnevezéssel amúgy valóban létezik vizsgálat - a gyerekek súlygyarapodásáról adhat információt, ha a rendelőben szoptatás előtt és után is mérlegre teszik -, de a kisgyermekes anyuka állítása szerint azért emlékezne, ha történt volna vele ilyen.) Bőbeszédűbb orvosoktól tudható, hogy a finanszírozáskiegészítésre bevett szokás a kontrollra visszahívott páciensen papíron újra elvégezni az összes korábbi vizsgálatot, de van olyan kórház, ahol a gyógyítás nyomonkövethetősége miatt mindenki tisztában van azzal, hogy a kórlapon melyik sorszámú tételek azok, amelyeket kizárólag az elszámolás miatt szerepeltetnek.
Az efféle társadalombiztosítási csalást az intézményvezetők és az orvosok kapásból és lelkiismeretfurdalás nélkül meg tudják magyarázni: olyan kevés az OEP-finanszírozás, hogy a betegek érdekében rákényszerülnek a trükközésre. Az egészségügyi kassza persze annyi, amennyi (mindig, mindenhol kevés), és nyilvánvalóan az egyes ellátási tételek pontértékében is vannak aránytalanságok, de a "kevés a pénzem, hát lopok hozzá" mentalitás mögött az állami ellátórendszer klasszikus mechanizmusai állnak. Az egészségügyi intézmények nem átláthatóan működő gazdasági egységek, a valóban rátermett gazdasági vezetők ritkán választják a versenyszféra helyett a közalkalmazotti fizetést. Így megítélhetetlen, hogy racionális gazdálkodással nem lehetne-e akár prímán kijönni a rendelkezésre álló keretből. A hozzáállás amúgy mélyen emberi, amiként az adócsaló is áldozat, hiszen a közterhek befizetése után nem tudna megélni, ugye.
A kórházak egyik napról a másikra élnek, semmilyen tartalékuk nincs az esetleges finanszírozási ingadozások kezelésére. Ezért ha a pénzügyi osztály a hónap végén úgy látja, hogy a lekönyvelt ellátásokért járó finanszírozás nem lesz elég a következő hónapra, megkéri a gazdasági osztályt, hogy lesz szíves az orvosokkal egyeztetve további elszámolható tételeket produkálni. Ehhez jön még, hogy az orvosok bére nem függ attól, mit és mennyit dolgoznak (a teljesítményalapú "fizetésük" neve: hálapénz), ezért egy részük az általuk ténylegesen elvégzett kezelések kódolását sem végzi el, nem érdekli őket, mennyi lesz az intézmény bevétele - majd a gazdasági igazgató megoldja. Fontosabbnak tartják, hogy a magánbetegeik drága vizsgálatait az állami berendezéseken végezzék. A csődbe menő kórház ráadásul kapásból politikai botrány a fenntartó számára, ezért az önkormányzatok sem bánják, ha kórházaik inkább az OEP-t pumpolják.
A negatív motiváltságú szereplőkkel folyó játékban egyedül az OEP-re hárulna a kifizetések kontrollálása. Az ellenőrzéseket követően az egészségbiztosító minden évben több százmillió forint
jogosulatlanul felvett
támogatást von vissza (tavaly öszszesen 1,1 milliárdot), és ennél nagyobb tételt jelentenek azok a szakmailag nonszensz esetek, amelyek kiszűrésére Molnár Barbara, a szervezet szóvivője szerint ma már képes az informatikai rendszer. Így azonos TAJ-számon nem lehet mondjuk fél éven belül két szülést jelenteni, vagy nőbeteg után elszámolni a prosztataműtétet. Ekképpen lehetséges, hogy a Molnár Lajos tavaly októberi sajtótájékoztatóján nagy fejcsóválással hangoztatott randa esetekről (a minisztérium férfi munkatársa volt nőgyógyászati vizsgálaton, négyszer megszületett, háromszor meghalt, enynyiszer fel is boncolták stb.) az OEP-vizsgálat azt derítette ki, hogy "csak" adminisztrációs hiba történt: a valóban teljesített ellátások valahogy közös TAJ-számra kerültek.
A máig virágzó gyakorlat alapján persze valószínűsíthető, hogy mindez csak a jéghegy csúcsa. A tébécsalás eközben büntetőjogi kategória, az évente elfolyó pénz mértéke alapján akár több százan is ülhetnének börtönben. Ehhez képest csak néhány eset vált ismertté. Két várpalotai orvos és két kórházigazgató ellen például még zajlik a büntetőper: ők a vád szerint 2001 és 2003 között több mint kétszáz esetben állítottak ki olyan dokumentációt, amely szerint a betegek három napig feküdtek a kórházban, holott valójában 24 óránál tovább nem maradtak; a jogosulatlanul igényelt finanszírozás 15,5 millió forint. A miskolci leszázalékolási bizniszként elhíresült ügysorozatban a pénzért árult rokkantnyugdíjazás volt ugyan a főszál, de ha már ott tartottak, akkor a vád szerint az ambuláns kivizsgálásokat is elszámolták fekvőbetegként, mintegy 17,5 millióért. Az időhiány miatt a rendőrség szerint is csak részben feltárt csalásért tucatnyi orvost, továbbá asszisztenseket és pácienseket, összesen hetven embert vádolnak vesztegetéssel, csalással, okirat-hamisítással. Ítélet még egyik ügyben sem született, de az iparág méretére ezekből is lehet következtetni.
A legemlékezetesebb eset a szentesi kórházé, ahol a sebészeti osztály vezetője a kórházigazgató engedélyével külföldi állampolgárságú betegek előre tervezett műtétjét sürgősségi díjon elszámoltatta az OEP-nél, miközben a páciensektől is pénzt kértek. A 65 millió forintos csalásért és az okirat-hamisításért börtönbüntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást is kaptak. Igaz, messze ható üzenetként az igazságügyi miniszter javaslatára köztársasági elnöki kegyelemben részesültek (családi és egészségi állapotuk ugyan nem indokolta, a szentesiek viszont aláírást gyűjtöttek az érdekükben): az igazgatónő szabadságvesztését felfüggesztették, a főorvosét harmadolták.
A nem túl acélos hatósági kontroll mellé tavaly megérkezett az állampolgárok közpénzérzékenységére bazírozó (magyarán: eleve kissé naiv) bejelentési rendszer. Akik rendelkeznek ügyfélkapu-regisztrációval, azok visszamenőleg ellenőrizhetik, hogy az egyes orvosok és egészségügyi intézmények milyen kezeléseket számoltak el utánuk a biztosítónak; ha valótlant találnak, akkor a kormányzati portálon egyből elküldhetik a panaszukat. Az alapötlet messzemenőkig dicsérendő, hiszen a leegyszerűsített ügyintézés jóval vonzóbb, mintha fél napig kellene a "feljelentéssel" a hivatalban várakozni. Azt azonban már nem sikerült megoldani, hogy az elküldött panasz hivatalos beadványnak számítson, így a harmincnapos válaszadási kötelezettség sem érvényes rá. További furcsaság, hogy egyesek kilenc, mások csak öt évre visszamenőleg tudják a kezeléseiket ellenőrizni, de előfordult olyan is, akinél tavaly még elérhetőek voltak az 1999-es jelentések, míg mára a minimumidőpont kapásból 2002-re ugrik - mindezek a szolgáltatás népszerűsége ellen hatnak. Az ügyfélkapun egyébként eddig több mint félmillió regisztrációt jegyeztek, ami a jogi képviselők és meghatalmazottak útján összesen vagy másfél millió hozzáférést jelent; döntő többségük természetesen az elektronikus bevallás miatt kényszerből regisztrált, de százezren önszorgalomból. Összességében a betegéletútjukra is
több tízezren kerestek rá,
a bejelentések száma mégis csekély. Tavaly 195-en, idén eddig 232 esetben jelezték, hogy a jelentett kezelések köre némileg bővebb az emlékezetük szerint rajtuk elvégzetteknél - tudtuk meg Molnár Barbarától. Az ezt követő vizsgálatból ráadásul az derült ki, hogy a többségük adathibára vagy tévesen rögzített TAJ-számra vezethető vissza. További vizsgálat mindössze 25 esetben indult - az eredményekre egyelőre várni kell.
Az intézményeknek és a szakorvosoknak tehát nem kell nagyon tartaniuk a visszamenőleges hatályú felelősségre vonástól, bár deklarált amnesztiáról nincs szó. A tavaly elfogadott jogszabályváltozások pedig a jövőben nehezítik meg a kreatív könyvelést úgy, hogy a közpénzek fölötti ellenőrzés feladata még inkább az adóforintjaiért aggódó ideális honpolgárra hárul. Az írás elején említett páciens például azóta felkereste majdnem-fogorvosát, aki ismerősünk legnagyobb meglepetésére semmit sem tagadott (mindamellett hálás volt, hogy nem a hatóságokhoz fordult), ellenben megnyugtatta, hogy ilyesmire a jövőben nem kerülhet sor. Állítása szerint ugyanis annyit nem ér az egész, hogy a vizitdíjnyugtára aláhamisítsa a fiktív betegek nevét (a vizitdíjból származó bevétele egyébként is jelentős mértékben kipótolja a finanszírozását - tehetjük hozzá). Hasonló okból nem igazolhat öt nap bennfekvést egy kórház három nap helyett, ráadásul költségvetési szervként még a plusznapidíjak befizetésére sem volna fekete bevétele (saját zsebből pedig senki nem fog adni). Az egészségbiztosítási törvény január elseje óta hatályos módosítása értelmében a kórházból távozó betegnek alá kell írnia a kezelését részletesen és magyar nyelven taglaló, az ellátás árát tételesen tartalmazó elszámolási nyilatkozatot. Ha nincs rajta az aláírása, akkor az intézmény az egyébként járó összeg 90 százalékát kapja meg. Kivétel, ha a kórház két tanúval igazolja, hogy e hiány a beteg be nem jelentett távozásával vagy az állapotával magyarázható. Mivel a finanszírozás három hónappal követi az ellátást - tehát az adatok csak mostanság kezdtek érkezni -, az egészségbiztosító kérdésünkre nem tudott olyan konkrét esetekről beszámolni, amikor valaki nem írta alá az elszámolást. Molnár Barbara tájékoztatása szerint viszont ha gyakran fordul elő ilyen, akkor az intézmény tételes ellenőrzésre is számíthat. Az általunk megkérdezett jogász szerint nem vonható felelősségre az a beteg, aki aláírja az esetleg mégis valótlanságokat tartalmazó elszámolási nyilatkozatot, hiszen nem várható el tőle az abban foglaltak szakmai megítélése. De ez nem vonatkozik a kórházra - az okirat-hamisítás büntetőjogi felelősségre vonást eredményezhet.
Kérdés persze, hogy a két héttel később kontrollra jelentkező, és orvosától egyébként is függő beteg vajon nem ír-e alá bármit, amit elé tesznek. Mindenesetre az elszámolási nyilatkozat 2008. január 1-jétől a járóbeteg-ellátásban és a háziorvosoknál is megjelenik (a fekvőbeteg-ellátásban elektronikus elszámolást vezetnek, ezért nem volt szükség felkészülési időre). Mivel a háziorvosok nem teljesítményalapú, hanem átalánydíjas finanszírozásban részesülnek, egyelőre nem világos, hogy esetükben ez mit jelent majd, és egyáltalán miért van rá szükség. Az viszont biztos, hogy a betegek ellenőri pozícióba helyezése önmagában nem szünteti meg a kialakult helyzet alapvető okait.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/fiktiv_orvosi_elszamolasok_tuneti_kezeles-67094
|
https://web.archive.org/web/20070513221421/http://www.magyarnarancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=14697
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fiktiv-orvosi-elszamolasok-tuneti-kezeles
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2007-05-10 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"egészségügy",
"antikorrupció"
] |
[] |
6,172 |
"Gyurinak hív mindenki" (Hunvald György, Erzsébetváros polgármestere)
|
Lerobbant tömbök, kiemelkedő városképi értékek, védett épületek az egyik serpenyőben, bontások, zűrös értékesítések és kétes fejlesztések, de részben megújuló utcák a másikban. Kevés önkormányzat ingatlanügyeit sikerült a sajtónak olyan mélységben feltárnia, mint az Erzsébetvárosét.
|
Magyar Narancs: A sajtó három éve cikkezik a kerület ingatlanügyeiről. Nem érezte néha kínosan magát emiatt?
Hunvald György: Volt, amikor úgy éreztem, hogy a cikk nem felel meg a valóságnak, mert a sajtó mintha ebben a témában is arra állt volna rá, hogy a bulvár jegyében működjön, és a negatívumokat keresse. Megvádolni könnyű bárkit bármivel. Az elmúlt egy évben nem reagáltam semmire, szándékosan. Ha korrupció, panama, disznóság van, azt az erre illetékes szerveknek kell kideríteniük. Mi minden iratot megadunk ehhez.
MN: A Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást is indított.
HGY: Ha én feljelentem a Narancs főszerkesztőjét, akkor is indítanak nyomozást, ez a dolguk, de ez még semmit nem jelent. A nyomozók nem kerestek, soha egyetlen kérdést nem tettek fel.
MN: Vagyis nem aggódik emiatt.
HGY: Nem. Nyitott könyvet szeretnék mutatni.
MN: A sajtóban kifogásolt vagyongazdálkodási gyakorlatuk az, hogy az önkormányzat opciós szerződést köt az érintett lakóházak eladására egy néhány személyből álló körhöz köthető, jellemzően off-shore tulajdonban álló, az adott ház értékesítésére létrehozott projektcéggel. Ha sikerül a bérlőkkel megállapodni és a házat kiüríteni, a cég állja a költségeket, plusz még fizet néhány tíz milliót az önkormányzatnak, és így birtokon belülre kerül. Ezután pedig a házat a tulajdonosai jelentős, általában több száz milliós haszonnal cégestül értékesítik az ingatlanpiacon. Miért ezt a konstrukciót választották, és ki döntötte ezt el?
HGY: 1998-ban, amikor gazdasági alpolgármester voltam, még nem lehetett olyan befektetőt találni, aki hozzátett volna a kerület értékeihez. Ez egy halott városrész volt. Kevés üres telek volt az önkormányzatnál, amivel be lehetett csalogatni a fejlesztőket. Ekkor indult a Madách sétány projekt, ezzel próbáltuk behozni a befektetőket. A beruházóknak mit lehetett mondani? Az épületekben lakók vannak, olyan bérlők, akiknek a sorsa egyébként rendkívül rossz, mert a szoba-konyha nem huszonegyedik századi lakás. Nem akartuk a bérlők feje fölött eladni a házakat. Mindvégig az önkormányzattal voltak szerződésben. Ezért választottuk ezt az értékesítési formát. A befektető, amikor belevág, nem az ingatlan mai árát fizeti meg, hanem többet, hiszen a bérlőink kártalanítása a lakás forgalmi értékén történik. Aki kiköltöztet, annak akkor éri meg a befektetés, ha a pénz a felújítás és huzamosabb használat után visszajön. A sajtóban mindig felmerül, hogy az önkormányzat nem nyer a bolton. Pedig dehogynem. Jobb körülmények közé kerülnek a bérlők, és megújulnak a házak.
MN: A fő kérdés az, hogy az önkormányzat a házak elidegenítésekor jól gazdálkodott-e a vagyonával. Ha megér másfél milliárdot, amit eredetileg pár millióért adott el, akkor a több száz milliós különbözet miért nem a közt, hanem egy kétes hátterű érdekkört gyarapít?
HGY: Azt tudom mondani, hogy a képviselő-testület 2005. január 1-jéig minősített többséggel döntött egy-egy befektető kiválasztásáról. Ha valami érdekes volt az ingatlanpiaci szereplőnek, bevitte a képviselő-testület elé, és ott megfelelt vagy nem. Azóta pályáztatni kell. Az ingatlanok sokszor nem kellenek senkinek. Sokszor a mi értékbecslésünknél kevesebbet adnának érte. Nincs okunk feltételezni, hogy például a Király utca 15.-ért egymilliárdot adnának ma egy önkormányzati pályázaton.
MN: Úgy érti, hogy ugyanazért a házért, ha azt egy kft. árulja, a piacon adnak egymilliárdot, míg ha az önkormányzat írja ki pályázaton, nem?
HGY: Ők nem hirdetik meg, nem tudom, hogyan csinálják. Az önkormányzat sokkal kisebb kört ér el, mint egy profi magáncég, amelyik csak ezzel foglalkozik.
MN: Ha így is van, nem jutott eszükbe az a szuperkönnyű megoldás, hogy maga az önkormányzat alapítson céget a lakóházak kiürítésére és értékesítésére, az élére pedig profi szakembereket vegyen a piacról? Hiszen látszik, hogy vannak cégek, amelyek sikerrel és haszonnal tudják ezt csinálni.
HGY: Nem hiszek az önkormányzati kft.-kben. Próbálkoztunk ilyesmivel, például parkolóházat építettünk, egy csődtömeg volt. Az ingatlanpiacon lakott épületeket nem szoktak értékesíteni. Ezek speciális ingatlanok, bérlőkkel terhelve.
MN: Összemossa egy szolgáltatócég működtetését, ami nem önkormányzati feladat, az ingatlan vagyon egyszeri értékesítésével, ami viszont igen. A kérdés pont az, hogy a köztulajdon mennyire transzparens módon megy át magántulajdonba. Önt polgármesterként tényleg nem zavarja, hogy a piacon elérhető haszon nem az önkormányzathoz kerül?
HGY: Polgármesterként egyrészt az a feladatom, hogy az önkormányzati tulajdonban lakókat olyan lakásba juttassam, ami ma Magyarországon elfogadható. Ezért választottak meg. A másik, hogy eközben ne érje kár az önkormányzatot. Ezzel a megoldással sokkal magasabb összeget kapunk az önkormányzati tulajdonért, mint amennyit ér.
MN: Egyszóval nem zavarja. Nem zavarja, hogy valakik a házakat tartalmazó projektcégeket a második körben jóval többért adják el, mint amennyibe azok nekik vételárastul, bérlőkompenzációstul kerültek.
HGY: Hát ezt nem tudom. Nem tudom, mennyiért adják el. Az újságban olvasom, hogy a cégek tulajdonviszonyaiban történnek változások. Ezen meglepődtem, hiszen amíg nem sikerül megállapodni a bérlőkkel, a semmit veszik meg, akik megveszik.
MN: Miért mindig ugyanaz az érdekkör került helyzetbe?
HGY: Nem nagyon volt érdeklődés. Valaki bejött, mert érdekelte, és megnézte, milyen lehetőségei vannak. Ha megtetszett, szándéknyilatkozatot adott, de döntő többségében nem volt telek, ezért kevesen jöttek vissza.
MN: Ez a tulajdonosi kör rendre igen kevés pénzért tett szert a vételi opcióra.
HGY: A testületi döntés pillanatában még sosem látszik, hogy értékes lesz az ingatlan. Voltak olyan telkek, például még 2001-ben a Rumbach Sebestyén u. 8., ahol el is kalkulálták magukat.
MN: Mi az elmúlt pár évről beszélünk. Az első néhány esetben a testület még lehetett naiv, de idővel csak fel kellett tűnnie, hogy komoly vagyongazdálkodási potenciál van bennük, ami az önkormányzat helyett off-shore cégeket gazdagít.
HGY: Az off-shore-t nem tudom, miért használják pejoratív értelemben. A világkereskedelemben ez teljesen normális dolog.
MN: Ha az adásvételkor az off-shore céget és a strómancéget ugyanaz az ügyvéd képviseli, akkor vélhetően nem a világkereskedelem előmozdításáról, hanem az adófizetés optimalizálásáról van szó.
HGY: Na jó, de mi nem találkozunk az off-shore céggel itt, az önkormányzatban.
MN: Az sem volt feltűnő, hogy a cégek, melyek javára döntött a közgyűlés, be sem voltak még jegyezve, de már a nevükben tükrözték a megvásárolandó ház címét?
HGY: Egy cégalapítás miért probléma? Nem látok benne kivetendőt.
MN: Mert a tulajdonosaik nem fejleszteni akarnak, hanem a kiürített épületet jó haszonnal továbbadni.
HGY: Igen, az elmúlt időszak azt mutatta, hogy ők tovább akarják adni. De tőlem akármilyen közvetítővel köthet az önkormányzat szerződést, ha a közvetítő megcsinálja, amire vállalkozik.
MN: A lebonyolításhoz tartozik az is, hogy a lakók utólag értesülnek arról, hogy a ház, amiben laknak, egyben oda lett ígérve egy befektetőnek?
HGY: Csak akkor áll fenn ez a lehetőség, ha mosolyogva megegyeznek a bérleti jogviszony megváltásáról. Ha nem, a bérlők maradnak.
MN: A bérlők már azzal kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, ha a közvetítő cégek képviselői járják a házakat.
HGY: Mondjak példát, hogy egyetlen bérlő sem érezte ezt a dolgot? Ha valaki egy hatvan négyzetméteres leromlott bérleményért húszmilliót kap, lehet, hogy nem érzi bántásnak. Mindenkinek a saját sorsa fontos. Nekem meg az, hogy megoldják ezt a sorsot helyettünk.
MN: Amikor az önkormányzat az opciókat kiajánlotta, akkor ez milyen csatornákon keresztül történt?
HGY: A vagyonkezelő cégeinkben ott vannak a lehetőségek erről tájékozódni.
MN: A mind a tizenkét érintett projektcégben tulajdonos vagy képviselő Szijjártó Piroska az önkormányzat egyik ingatlancégénél, az Erlaknál dolgozik. Ő különösen jól tájékozott lehet.
HGY: Tudomásom szerint nem dolgozott az Erlaknál, de lehet, hogy onnan volt információja. Ezek nem titkos információk.
MN: Azok a vélelmek, amelyek a hvg online-on, a Magyar Narancsban és a Manager Magazinban megjelentek, melyek szerint az eladás során az off-shore cégeknél keletkező haszonból jelentős pénz folyik vissza a döntéshozói folyamatban meghatározó emberek zsebébe, és onnan a pártkasszába, újságírói fikció?
HGY: Fikció. Ha ilyen van, arra azonnal rá kell szállni. Mi nyitottak vagyunk. Minden papírt megmutatunk a hatóságoknak.
MN: Erről papír soha nem lesz.
HGY: Ilyen alapon bárkit kabátlopási ügybe lehet keverni. Magyarországon nem nehéz bárkit bármivel megvádolni.
MN: Nem is volt az MSZP részéről soha elvárás, hogy a pártkasszához hozzá kellene járulni?
HGY: Én egy elég önálló politikus vagyok az MSZP-ben, hozzám soha nem fordultak ilyen dologgal. Nem lenne törvényes.
MN: Az újságcikkek másik állítása, hogy a kerület beáldozza az épített örökséget az üzlet érdekében. Valószínűleg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) nem gazdasági szemlélettel közelít a belvárosi házakhoz. Lehet, hogy van abban ráció, hogy félti a területet.
HGY: Van ráció. Nagyon szeretem a régiségeket, antik dolgokat, régi szép épületeket. Csak azt szeretném önkormányzati vezetőként, hogy mondjuk ki, mi az, ami megóvandó, mi az, ami megóvandó és átépítendő, és mi az, ami nem feltétlenül kell. Ennek van értelme. Akkor a Wesselényi utca 74. sem dőlt volna be, ahol legutóbb az Óvás tüntetett. Birtokba kellett volna adni, erre megjött az ideiglenes műemléki határozat. A befektető ezért nem fizet. Annak nincs értelme, hogy nézik az önkormányzati pályázatokat, és azonnal műemlékké nyilvánítanak mindent.
MN: Tehát indokolatlanul véd le házakat a KÖH?
HGY: Azt gondolom, hogy valószínűleg igen. Az utolsó négy levédését megtámadtuk, háromnál új eljárásra kötelezte őket a bíróság.
MN: Nem minden épület Holló utca 11., de nem csoda, hogy felébred a gyanú, ha egyetlen esetben is megtörténhetett, hogy a kerületre jellemző, emlékezetét őrző épületet az önkormányzat lebontatott. Természetes a prekoncepció, ha sorozatban bontanak a kerületben.
HGY: Említettem, hogy a Madách sétánnyal - amit száz éve terveznek - akartuk behozni a befektetőket. Igazából abból lett baj, hogy elkezdtük megvalósítani, mert a Holló utca 11. ennek esett áldozatául. Az még egy 2001-es vagy 2002-es szerződés volt, a hőskorszakba tehető. Ha valamit ma másképp csinálnék, valószínűleg ez lenne. Ha tudtam volna, amit ma, hogy ennyire felértékelődik a kerület, akkor azt mondanám, hogy nem csináltam volna meg azt a sétányszakaszt.
MN: Ennek a jobb belátásnak tulajdonítható, vagy a civilek, a KÖH, a főváros nyomásának, a Nemzeti Nyomozó Irodának, a sajtó érdeklődésének, hogy a készülő új kerületi szabályozási terv (kszt) már jóval szelídebb?
HGY: Akik ismernek engem, tudják, hogy nem szoktam ilyen nyomásokra meghajlani. Én török, nem hajlok. Minden ember, aki megnézi, mit szeretne véghezvinni, látja, hogy mi az, ami a tapasztalatai birtokában folytatható, és mi nem. A KÖH-hel és a fővárossal kiválóan együttműködve szeptemberben elfogadjuk az új kszt-t. Ez is lett volna a cél, az Óvás nélkül is. Az Óvást olyan nagyon nem vettem be, mert a civil szervezeteknek addig kell elmenniük, amíg a civil felelősség ér. Hogy Erzsébetvárosban mi történik, annak a felelőssége az én nyakamban van. A Nemzeti Nyomozó Iroda le fogja zárni a vizsgálatot, mert nincs alapja, nincs semmi olyan, amiből gond lenne. Az nem bűncselekmény, hogy valaki off-shore céget tesz a vállalkozásába, több ingatlant vásárol, vagy hogy a képviselő-testület hogyan dönt. Én változtam. Létrehoztuk a kerületi tervtanácsot, hogy olyan terveket ne engedjünk, amelyek nem illenek ide. Ehhez behívtam a fővárost és a KÖH-öt.
MN: Kár, hogy éppen nem voltak jelen tavaly decemberben, amikor a Klauzál téren építési területté nyilvánítottak vagy hét házat a csarnok mellett...
HGY: Mélygarázst akartunk létesíteni a csarnok alatt. Augusztus végén megkérdeztük a fővárost, hogy a készítendő új kszt-ről mi a véleményük. Egyetértettek, egy tömbre hoztunk ilyen döntést a mélygarázs miatt. Az építkezés szerintem a csarnok előtti területre vonatkozik, ahol most az autók állnak.
MN: Vannak nagypolitikai ambíciói?
HGY: Nincsenek, 2010-ben is itt, Erzsébetvárosban szeretnék indulni. Addigra olyan Erzsébetváros lesz mögöttem, amelynek megújultak az intézményei, és a társasházainak jó része. 1999-ben elkezdtem egy óvodaépítési programot. Mellette vannak még műemlék épületeink is, amelyekkel kezdeni kell valamit. Engem a várospolitika érdekel. Imádom ezt csinálni. Én is itt lakom, a kerületben Gyurinak hív mindenki, az októberi választásokon majdnem kétszer annyi szavazatot kaptam, mint a pártom. Politikai hovatartozástól függetlenül jó annak a munkának a megítélése, amit végzek.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/gyurinak_hiv_mindenki_hunvald_gyorgy_erzsebetvaros_polgarmestere-67121
|
https://web.archive.org/web/20211128090608/https://magyarnarancs.hu/belpol/gyurinak_hiv_mindenki_hunvald_gyorgy_erzsebetvaros_polgarmestere-67121
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurinak-hiv-mindenki-hunvald-gyorgy-erzsebetvaros-polgarmestere
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2007-05-17 00:00:00
|
[
"Hunvald György"
] |
[] |
[
"Bp. VII. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"gazdálkodás"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
6,173 |
Benedek Fülöp bíróság elé kerül?
|
A Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség iratismertetéssel lezárta a hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt egy pákozdi ingatlan művelésből való kivonása miatt indított nyomozást...
|
Benedek Fülöp bíróság elé kerül?
2008. június 09. 18:27 | Forrás: MTI
A Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség iratismertetéssel lezárta a hivatali
visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt egy pákozdi ingatlan
művelésből való kivonása miatt indított nyomozást - közölte az MTI-vel
hétfőn a Fejér Megyei Főügyészség szóvivő. Az ügyben Benedek Fülöp, a
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese, az agrártárca
korábbi szakállamtitkára és további három ember a gyanúsított.
Várhomokiné Rabi Noémi közleménye szerint "a gyanúsítottak a nyomozás során
keletkezett iratokról másolat kiadását kérték, amely megtörtént. Ennek
függvényében előreláthatóan sor kerül bizonyítási indítványok
előterjesztésére, amelyről az ügyészségnek döntenie kell."
"Bizonyítási indítványok, észrevételek megtétele esetén a Székesfehérvári
Nyomozó Ügyészségnek döntést kell hoznia arról, hogy ezek alaposak-e.
Mindezek alapján dönt a nyomozás folytatásáról, vagy arról, hogy a már
rendelkezésre álló bizonyítékok értékelésével az érdemi döntés az ügyben
meghozható-e?" - olvasható a közleményben.
A nyomozás hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt indult
Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese,
az agrártárca korábbi szakállamtitkára és további három gyanúsított ellen.
Az eljárást egy 202 hektáros pákozdi ingatlan művelésből való - nem a
jogszabályoknak megfelelően történt - kivonása miatt indították.
A határozatot a székesfehérvári földhivatal 2006. decemberében hozta. A
Fejér Megyei Főügyészség jogszabálysértés miatt óvott, amit a földhivatal
nem fogadott el.
A megyei főügyészség ezért tavaly februárban a határozat hatályon kívül
helyezésére nyújtott be keresetet a Fejér Megyei Bírósághoz, s a bíróság a
keresetnek helyt adva, hatályon kívül helyezte a földhivatal óvást
elutasító határozatát.
Az eljárás során merült fel annak a gyanúja, hogy a földhivatal az akkor
még az agrártárca szakállamtitkáraként dolgozó Benedek Fülöp jogellenes
befolyására hozta meg a határozatát, ezért a főügyészség hivatali
visszaélés bűntett gyanújával elrendelte az ügyben a nyomozást.
A szóban forgó ingatlant - amely korábban katonai lőtér, a II. világháború
idején pedig front terület volt, - csak a Nemzeti Földalaphoz kerülését
követően minősítették mezőgazdasági hasznosítású területté.
Még az átminősítést megelőzően vásárolta meg egy székesfehérvári vállalkozó
azért, hogy ott üdülőfalut és golfklubot létesítsen. Ahhoz azonban - mondta
el az MTI-nek a magát megnevezni nem kívánó tulajdonos - egy általa már
elkészített felmérés alapján, el kellett volna végezni a lőszermentesítést
és ki kellett volna cserélni a felső földréteget. Ezért kérte, hogy
ideiglenesen, a mentesítés idejére vonják ki a földdarabot a mezőgazdasági
művelés alól.
Benedek Fülöp májusban közleményben jelentette ki: a lelkiismerete tiszta,
jogsértést nem követett el, egy hatósági ügy körülményeiről hallgatták ki.
A gyanúsítás ellen panasszal élt, de azt a megyei főügyészség elutasította.
A döntés ellen a Legfőbb Ügyészséghez fordult.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=334895
|
https://web.archive.org/web/20080610062141/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=334895
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/benedek-fulop-birosag-ele-kerul
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-09 00:00:00
|
[
"Benedek Fülöp"
] |
[
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[
"Fejér megye"
] |
[
"ingatlan",
"hivatali visszaélés",
"mezőgazdaság",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Pákozdi állami földértékesítés"
] |
6,174 |
"Hány pofont adnak még Orbánék Várpalotának?"
|
A várpalotai szocialisták nehezményezik, hogy két éve gyökeresen megváltozott a városvezetés szemlélete a támogatások terén. Úgy vélik ugyanis, a valódi civil szervezetekkel ellentétben a Fideszhez közeli csoportokat nagyságrendekkel jobban segítik.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=334850
|
https://web.archive.org/web/20080803223725/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=334850
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hany-pofont-adnak-meg-orbanek-varpalotanak
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-09 00:00:00
|
[
"Budai László",
"Helt Tamás"
] |
[
"Fidesz",
"Jobbik",
"Őrzők Rendje Egyesületet",
"Palotai Turul Társaság",
"Szindbád Kht.",
"Trianon Múzeum Alapítvány"
] |
[
"Várpalota"
] |
[
"támogatás",
"civilek"
] |
[] |
|
6,175 |
Fordulat a Tánczos-ügyben: felmerül a hivatali visszaélés gyanúja?
|
Újabb pofont kapott az igazságszolgáltatás. A körmendi gyerekgyilkosság miatt elítélt Tánczos Gábor ugyanis az Alkotmánybírósághoz fordul, amiért a Vas megyei bíróság nem engedte meg neki a per iratainak a lemásolását.
|
Fordulat a Tánczos-ügyben: felmerül a hivatali visszaélés gyanúja?
2008. június 09. 05:04 | Forrás: STOP
Újabb pofont kapott az igazságszolgáltatás. A körmendi gyerekgyilkosság
miatt elítélt Tánczos Gábor ugyanis az Alkotmánybírósághoz fordul, amiért a
Vas megyei bíróság nem engedte meg neki a per iratainak a lemásolását.
Tánczos természetesen panasszal élt a meghökkentő vasi döntés miatt, így a
Győri Ítélőtáblán múlik csak, hogy Justicia mérlege egyensúlyban marad-e.
Sokak szerint csupán téves jogértelmezés miatt döntött úgy a Vas megyei
bíróság, hogy a körmendi gyermekgyilkosság miatt elítélt, és majd tíz évig
raboskodó Tánczos Gábor nem másolhatja le a vaskos peranyagát. Szüksége is
lenne rá, mert perújítási kérelmet szeretett volna benyújtani Tánczos.
Mások szerint azonban a 11 éves kislány megölése miatt elmarasztalt férfit
ennyire nem szeretik szülőföldjén, ami valljuk be, igazán aggasztó lenne.
Sőt egyenesen az igazságszolgáltatásba vetett hitet rengetné meg alapjaiban
mindez.
Bár a történtek miatt fellebbezést nyújtott be Tánczos Gábor ügyvédje, az
már szinte biztos, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak a furcsa
jogértelmezés miatt. Tánczos Gábor kanossza járása pedig kezdődik elölről.
Mint ismeretes: a Vas megyei bíróság a betekintést megengedi, a másolást
viszont nem, ugyanis a hivatal szerint a törvény csak folyamatban lévő
ügyekben engedélyezi a másolást. Tánczos Gábor ügyvédje úgy véli, a
történtek felvetik a hivatali visszaélés gyanúját is.
A Győri Ítélőtábla döntésére várunk, ez valóban vízválasztó de csak
bizonyos mértékig. Megerősíthetem, hogy igen, az Alkotmánybírósághoz is
fogunk fordulni, mert a Vas megyei bíróság döntése alapján az iratok
másolására vonatkozó jogszabály, úgy tűnik rossz, és félreértelmezhető. Ez
alapján ezt a rendelkezést módosítani kell. Hogy miért épp Vas megyétől
kértük a peranyagok másolását? Ravasz kérdés. Legfőképp azért, mert
kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen határozatot hoznak majd Tánczos
kérelmével kapcsolatosan, és nem is tévedtem nagyon, de erről többet nem
kívánok mondani -mondta Somos Zoltán, ügyvéd.
A pletykák szerint Tánczosék azért kérték a peranyagok másolását a vasi
bíróságtól, mert sejtették, hogy kérelmüket el fogják utasítani. Itt már
réges régen nem a jogértelmezésről szól ez az eset, hanem arról, hogy
Tánczos Gábort nem igazán szívlelik. Ez pedig így tökéletesen alkalmas
arra, hogy az igazságszolgáltatás pártatlanságát megkérdőjelezzék.
Sőt arra is rámutathat ez a fura jelenség, hogy bizony a körmendi fiú
ítélete is ez alapján, talán némiképp megkérdőjelezhető. Így mindenképpen a
győri Ítélőtáblán múlik az, hogy Justicia mérlegét egyensúlyba billentsék
és az is, hogy az igazságszolgáltatás becsületén ne essen újabb csorba.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=334466
|
https://web.archive.org/web/20080803234753/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=334466
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fordulat-a-tanczos-ugyben-felmerul-a-hivatali-visszaeles-gyanuja
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-09 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Vas megye"
] |
[
"hivatali visszaélés",
"bíróság"
] |
[] |
6,176 |
Menesztések a botrányok nyomán: A rendőrség áldozatai
|
Az elmúlt napokban nyilvánosságra került rendőri bűncselekménygyanúk eddig három főrendőrt és egy minisztert sodortak el. A testületnek a rendszerváltozás óta megoldatlan problémái - amikre szakértők, civil szervezetek évek óta próbálják felhívni a figyelmet -, úgy tűnik, ezúttal a politika ingerküszöbét is elérték.
|
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök múlt szombaton jelentette be, hogy felmentették tisztségéből Bene László országos és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt, illetve távozik posztjáról Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) vezetője is. A rendőri szervekért politikailag felelős szakminiszter menesztése ekkor még nem merült föl, ám másnap a kormányfő már arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy elfogadta Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter lemondását. A hivatalos indoklás szerint ez a tárcavezető szuverén döntése volt; éppen úgy, ahogyan a tavaly szeptemberi tévéostrom után is maga ítélte meg úgy, hogy fel kell ajánlania távozását (amit akkor Gyurcsány Ferenc nem akceptált). A politika első reakciója a szokásos táncrend szerint alakult: a kormánypártok megértettek és helyeseltek, az ellenzék kevesellt, és persze nem bírta megállni, hogy egynémely reakciója ismét a gyengeelméjűség határát súrolja (ezúttal Semjén Zsoltra hárult az ügyeletes debil szerepe, mondandójának kimondatlan végkövetkeztetése tudniillik az volt, hogy a vád szerint erőszakoskodó rendőröknek voltaképpen Gyurcsány tartotta a gyertyát).
Az első hullámok csitultával aztán mintha a józan ész kerekednék felül, bár nem akarjuk elkiabálni: a rendőrségi törvény - eredetileg az uniós normáknak megfelelés miatti - módosítását (erről részletesen lásd: Panaszkönyvet nyitnak, Magyar Narancs, 2007. május 17.) éppen lapzártánk napján kezdi tárgyalni az Országgyűlés; a kétharmados támogatást igénylő jogszabály például erősítené az érdemi civil kontrollt az állami erőszakszervezet fölött. De szóba került parlamenti vizsgálóbizottság fölállítása is, továbbá az elmúlt napokban szakértők serege értekezett a rendőrség strukturális bajairól - s ezekből a végén akár még ki is kerekedhet valami.
Ám ne szaladjunk ennyire előre, mert a helyzet egyelőre felettébb lehangoló, hiszen a felső szintű vezetők felelősségvállalása, illetve felelősségre vonása egyáltalán
nem volt magától értetődő
Az első reakció a jól bevált hárítás volt mind rendőrségi, mind kormányzati szinten. Pedig az elmúlt két hétben olyan töménységben szembesült a társadalom a rendőri visszaélésekkel (illetve azok megalapozott gyanújával), amilyennel eddig csak Damiano Damiani filmjeiben találkozhatott. A Széna téri túszejtős-bankrablólelövős akció során az egyik kommandós zsebre vágott pár százezer forintot; Borsod megyében korrupciógyanú miatt 13 autópálya-rendőrt és két vállalkozót kapcsoltak le a belső rendvédelmisek (a sztrádazsaruk jutalékért a nekik fizető autómentőkhöz irányították a pórul jártakat); Szabolcsban aktív cigarettacsempészettel foglalkozó kisvárdai rendőröket kaptak el, akik a konkurens bandával konfliktusba keveredvén emberrablással és zsarolással próbálták az elszámolási vitát rendezni; s végül, de nem utolsósorban a gyanú szerint két rendőr három társuk asszisztálásával megerőszakolt egy 21 éves lányt Budapesten.
Különösen ez utóbbi eset ingathatja meg végletesen a közbizalmat az állam egyik fontos intézményében. Amikor napok múltán a nyilvánosság is értesült a történtekről, világossá vált, hogy lépni kell: felismerte ezt mind az igazságszolgáltatás, mind a politika. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök is evvel, a közbizalom minél gyorsabb visszaállításával indokolta a rendőri és állami vezetők menesztését. (Sokan csesztették a nyomozó hatóságokat lassúságuk miatt - megítélésünk szerint ezúttal indokolatlanul, mivel az ügyészség alapos vizsgálat után beazonosította a gyanúsítottakat, még azelőtt, hogy a fiatal lány átesett volna a felismertetési procedúrán.)
A rendőrség körüli kavarodás egyébként akár kapóra is jöhet a miniszterelnöknek, aki radikális átalakítások nélkül is igazolhatta, hogy ura a kormányzatnak, és ha kell, vaskézzel tesz rendet. Gergényi Péter fővárosi kapitányt a jobboldalról az október 23-i intézkedések miatt folyvást bírálták, de maradhatott (noha akkor menni akart, hiszen nyugdíjazását kérte, amit Petrétei miniszter nem fogadott el), mert - Gyurcsány értelmezésében - a támadások politikai jellegűek voltak, s pusztán a rendőrség elbizonytalanítását célozták. Most viszont a rendőrség belső bajai miatt maga bizonytalanította el a polgárokat, aminek személyi következménye is kellett, hogy legyen. (Nem mellesleg: az MSZP-ben sokan fogadták megütközéssel azt is, hogy az általuk védett főkapitánynak az Orbán-kormány sokat támadott belügyminiszterével, Pintér Sándorral van közös vállalkozása.) Gyurcsány tehát "politikai választ" is akart adni a nemzetbiztonsági és erőszakszervezetek körül egyre-másra gyűrűző botrányokra. A felmentések és leváltások szándékáról csak az MSZP és a kormány néhány vezetője tudott. Érdekesség, hogy a felmentetteknek egymást kell elküldeniük: Bene elfogadja Dobozi lemondását, Petrétei Gergényit menti fel, Gyurcsány pedig Benét, és elfogadja Petrétei lemondását - többek közt ezért is a május 31-i határidő. (A döntések tágabb, pártpolitikai kontextusáról lásd Konszolidáció és apátia című írásunkat a 16-17. oldalon.)
A rendőrséggel mint szervezettel
mindenesetre tényleg baj van: igaz, e gondok a nyilvánosság témájává csak akkor válnak, amikor a közvéleményt különösen sokkoló események a figyelmet a szervezeti struktúrára is ráirányítják. (Ahogyan most is, vagy mint például 1996-ban a sorozatos robbantások idején - akkor négy főrendőrnek kellett mennie -; vagy mint 1998- 1999-ben, amikor a rendőrségi vezetők feltételezett alvilági kapcsolatairól cikkezett a sajtó.)
"A rendszerváltás óta minden kormány célul tűzte ki a rendvédelem szolgáltató szerepének erősítését, ami a civil közigazgatáshoz való közelítést hozta magával. Ez pedig egy fegyveres erőként működő szervezet számára értelemszerűen nehézségekkel járt. A rendvédelem joghoz kötöttsége ugyanis akkor tud érvényesülni a leghatékonyabban, ha a közjogban szabályozott rendvédelmi hatáskörök homogének, nem keverednek a közjogi kötöttségeket nem viselő katonai feladatokkal. (...) A rendszerváltás óta nem jött létre sem szorosan vett rendőrségi, sem rendészeti kormányzati stratégia. Ennek következményeként a most működő szervezeti rendszer nem felel meg a demokratikus önvédő jogállam követelményeinek" - többek között ezt állapította meg a tavaly őszi zavargások után felállított Gönczöl-bizottság. A jelentés mindazonáltal nem ment revelációszámba, hiszen a szakmabeliek vagy másfél évtizede folyamatosan felhívják a figyelmet a rendőrség helyzetének megoldatlanságára.
"A bajok gyökere 1989-re vezethető vissza, amikor is az alkotmányozók valahogyan megfeledkeztek a rendészetről. Az alkotmányban konzerválták a régi, végletesen centralizált, katonai elvek alapján szervezett, a civil közigazgatáson kívüli, és irányításában a napi politikai befolyásolástól sújtott rendőrséget. És minél inkább működnek a jogállami intézmények, annál anakronisztikusabb ez a pártállami diktatórikus rendszer. Amíg ezen nem változtatunk, addig semmi sem lesz" - foglalta össze a helyzetet lapunknak Finszter Géza kriminológus, egyetemi docens. Szerinte az olyan szervezetben, ahol a parancs megelőzi a jog uralmát, a hierarchikus felépítés nem a szaktudást, hanem a szervezeti piramisban elfoglalt helyet jutalmazza, ahol nem tisztázott a szakmai és a politikai irányítás határvonala, és a politikai elképzeléseket a szakmának nincsen módja kontrollálni, óhatatlanul torzulások alakulnak ki. Létrejön az erőszak mítosza: ha az abszolút zárt, az erőszakot egyébként legitim módon alkalmazó szervezet fölött nincsen kontroll, akkor az az érzés alakul ki a rendőrökben, hogy nekik mindent szabad. Kialakul a hierarchia mítosza - az a jó, ami centralizált és parancsra működik; holott például a bűnügyi nyomozás komoly intellektuális feladat, autonóm döntéseket igényel. És végül létrejön a titok mítosza: a rendőri munka eredményessége érdekében mindent titokban kell csinálni.
A nyilvánosságra került rendőrségi bűncselekmények most ugyan látványos főhullást eredményeztek, a szervezet reformját azonban nem pótolják. A halogatásnak ráadásul az lett az eredménye, hogy a kormányra akkor omlott rá a ház, amikor egyébként a részbeni változtatásoknak már nekilátott. Már a kormányalakításkor
megpróbáltak szakítani
azzal a felfogással, hogy a kizárólag parancsból értő rendőrség fölé keménykezű miniszter kell, ezért a szervezet irányítása a civil igazságügyi tárcához került. Finszter Géza szerint viszont az átgondolatlanságot mutatja, hogy bár 2002- 2006 között öt terv is készült a rendészet átalakítására, a végül megvalósított struktúra egyikben sem szerepelt. A kormányprogram azt tartalmazta, hogy a helyi közbiztonsági kérdéseket a helyismeret miatt az önkormányzatok kezébe kellene adni - ehhez képest szétszedték azt a minisztériumot, ahol addig egyben volt a rendészet és az önkormányzatok irányítása. Ettől függetlenül a mostani struktúrában is lehetne jó megoldást találni, és nem feltétlenül az a terápia, hogy gyorsan mindent szervezzünk vissza - márpedig a kormányoldalon is egyre többen gondolkodnak ilyesmiről.
Az Országgyűlés e hét keddjén kezdte tárgyalni a kétharmados rendőrségi törvény módosítását. Ennek a fő eleme a rendőrség és a határőrség integrációja, de tartalmazza azt is, hogy a rendőrségi intézkedéssel szembeni panaszok kivizsgálására érvényesüljenek a közigazgatási eljárások garanciái, valamint a rendőrség civil kontrolljaként létrehozná a független panasztestületet is. Ez ugyan csak a "kisebb ügyekre" engedne civil rálátást, a rendőrök által elkövetett bűncselekmények kivizsgálását közvetlenül nem érintené (az változatlanul ügyészségi feladat), de jó esetben katalizálhatja a szemléletváltást.
Az általunk megkérdezettek szerint eleddig sohasem lehetett tudni, hogy bizonyos szervezeti intézkedések miért is lépnek életbe. Nem volt ez másképp a mostani rendőrségi visszaélésekben felülreprezentált Rendészeti Biztonsági Szolgálat két évvel ezelőtti életre hívásakor sem: a tippelések szerint arc nélküli tanácsadók ötletei alapján megvalósított rögtönzésről lehetett szó. A törvényjavaslat ugyan részletes szabályokat nem alkot a rendőrség szervezeti átalakításáról (az a deregulációs törvény alapján kormányrendeleti hatáskör), de dióhéjban megemlékezik a Rebisz aktuális átfazonírozásáról. Eszerint a Rebisz a majdani profiltisztítást követően Készenléti Rendőrség néven alapvetően közrendvédelmi, csapaterős tevékenységet látna el, míg például az autópálya-rendőrség a megalakítandó közlekedésrendészeti parancsnoksághoz, a repülőtéri biztonsági szolgálat az egységessé konvertált reptéri rendészethez vándorolna.
A botránysorozat következtében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium újabb változtatásokat is bejelentett. Eszerint visszaállítanák a 2004-ben - a homályos emlékképek szerint "mert a rendőrök nem szerették", esetleg "adatvédelmi okokból" - megszüntetett belső ellenőrzési szolgálatot, átgondolják az alkalmassági vizsgálatok rendszerét és a rendőrök által elkövetett nemi erőszak maximális büntetési tételét is felemelnék 15 évre. Finszter Géza szerint ezek önmagukban látszatintézkedések, az alapok rendbetétele nélkül a mostani problémák két-három éven belül újra előjönnek. Úgy látja, a belső ellenőrzésnek is a tartalma a fontos: akkor van értelme, ha magabiztossá teszi az állományt, azaz
ha a bizalomra épít,
hozzáértő és segítő. A hibakereső, bizalmatlan és laikus kontroll pusztán a formai szabályokat tudja számon kérni, s végső soron csak az egyébként is hatalmas feszültséget fokozza. A legfontosabb kontroll pedig a parancsnok. Egy névtelenséget kérő volt rendőri felső vezető hasonlóan vélekedett a Narancsnak: ha egy törzszászlós nem figyel oda a beosztottja munkájára, akkor akármilyen ellenőrző osztályt ki lehet találni, az nem lesz hatásos. A fő gond az, hogy ma öt párt akarja befolyásolni a rendőrséget, ezért a parancsnokok egyre kevésbé vannak abban a helyzetben, hogy autonóm döntéseket hozzanak; ezért általános a bizalmatlanság, és elvesznek a felelősségi viszonyok.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a főiskolát végzett rendőröknél - például az ügyvédektől vagy az orvosoktól eltérően - hiányzik az azt követő többéves gyakornoki képzés, márpedig egy 23 éves tiszt nem érett vezető. Erre a szakmára is áll az a közigazgatásra általánosan jellemző helyzet, miszerint hiányzik az a negyvenes, ötvenes korosztály, amelytől a szakmai-morális tartás elsajátítható volna. Az állomány kedvezményeinek csökkentése ráadásul fokozza az elvándorlást, ami feloldhatatlannak tűnő ellentétben van azon jogos kormányzati szándékkal, hogy rendbe szedjék a fegyveres szolgálatot (sokszor csak papíron) végzőknek járó korkedvezményes, a hazai átlagot jóval meghaladó jövedelmet biztosító nyugdíjazás rendszerét.
Az is nyilvánvaló, hogy a félreértelmezett bajtársiasság, vagyis hogy a rendőri jogsértéseknek nincs komoly következménye, szintén bátorítást adhat az erőfitogtatásra. Ezt tetézheti, ha a rendőri vezetők megértően nyilatkoznak a korrumpált kollégákról (mondván, ez van, kevés a fizetés). Ebben az összefüggésben volt értelmezhető a budapesti rendőrfőkapitánynak az októberi túlkapásokra adott reakciója is, miszerint minden rendőr jogszerűen járt el, panasszal pedig ne is zargassák a testületet, irány az ügyészség. A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint évente 1000-1400 feljelentést tesznek bántalmazás hivatalos eljárásban, kényszervallatás és jogellenes fogvatartás miatt. Az esetek harmadában az ügyészségi nyomozók bűncselekmény hiányában eleve megtagadják a nyomozást, de a maradék ügyek 80 százalékában is megszüntetik később - vádemelésig tehát alig több mint 10 százalékuk jut el. Letöltendő börtönbüntetést rendőrökre szinte soha nem szabnak ki a bíróságok - mondta lapunknak Kőszeg Ferenc, a szervezet alapító elnöke. Legtöbbször pénzbüntetés a szankció, a legsúlyosabb esetekben felfüggesztett szabadságvesztés. Érdekes módon azonban az elítélt rendőröket a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól gyakran mentesítik, holott ezt az egyéb esetekben nemigen alkalmazzák. Így viszont lehetővé teszik, hogy a szándékos bűncselekményt elkövető rendőr tovább szolgálhasson. Nem meglepő tehát, hogy bár a fogvatartottakról készített első felmérés során 22, a másik kérdezéskor 17 százalékuk mondta azt, hogy a rendőrök bántalmazták őket, a sértettek feljelentést gyakorlatilag soha nem tesznek. Ezzel ugyanis aggodalmaik szerint hátrányosan befolyásolnák az ellenük folyó eljárást, másrészt a tapasztalatokat ismerve joggal kételkednek a feljelentés értelmében - ennélfogva a rendőri jogsértések latenciája nagyon nehezen becsülhető.
Az elkövetkező hetekben mindenesetre elválik, hogy az "ez így nem mehet tovább" politikai hangulata tartós marad-e, vagy idővel a rendőrségi struktúra átalakítása épp úgy ad acta kerül, mint 1997-ben. A lehetőség mindenesetre adott, mert a tíz évvel ezelőtti viszonyokhoz képest - a jelek szerint - most mind a politika, mind maga a szervezet nyitottabb az érdemi változásokra.
- bundula, mészáros -
(Közreműködött: Besenyei Zsolt)
Ami mindent borított
Lapzártakor nagyban tart a közvélemény megnyeréséért folytatott nyilatkozatháború a gyanúsítottak és a rendőrség, illetve az áldozat ügyvédei között. Mivel egyelőre nem tudjuk, hogy a feleknek valójában milyen bizonyítékaik vannak, érdemes a pillanatnyilag ismert tényekre koncentrálni.
E. Zsanett május 7-én tett feljelentést, miszerint aznap hajnalban egy igazoltatást követően megerőszakolta öt egyenruhás, rendőr kinézetű férfi. A feljelentését friss orvosi látlelettel is alátámasztotta. A látlelet mibenlétéről, az esetleges dns-minták létezéséről egyelőre semmi biztos nem tudható.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség azonnal vizsgálatot indított, a sajtó május 14-én számolt be először az esetről. E. Zsanett május 17-én negyven, a kérdéses éjszakán a fővárosban szolgálatot teljesítő járőr közül ismerte fel a későbbi gyanúsítottakat, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat öt rendőrét. A fővárosi főügyész, Ihász Sándor tájékoztatása szerint azonban a gyanúsítottakat térfigyelő biztonsági kamerák felvételei, okiratok és rendőri szolgálati jelentések alapján azonosították. Vagyis a sikeres felismertetési eljárás már nem az öt férfi kiválasztását, hanem csak a nyomozók gyanújának megerősítését szolgálta. A térfigyelő kamerák felvételeinek tartalmáról egyelőre szintén semmi biztos nem tudható. Az erőszakos közösüléssel, bűnsegédlettel, illetve vesztegetéssel vádolt rendőrök védői szerint nem került sor nemi aktusra védenceik és E. Zsanett között, azt viszont elismerik, hogy a rendőrök hazakísérték a lányt, amivel megsértették az előírásokat.
Mi következik mindebből?
Nem sok minden, de a gyanúsítottak verzióját ugyancsak gyengíti, hogy jóllehet három napig az egész ország E. Zsanett megerőszakolásáról beszélt, mégsem érezték szükségesnek, hogy maguktól jelentkezzenek ártatlanságuk történetével. Erre nehéz lesz logikus, elfogadható indokot találni. Annál is inkább, hiszen minden okuk megvolt bízni abban, hogy a rendőri vezetők a lehető legmesszebbmenőkig kiállnak majd mellettük: elég csak az ötök őrizetbe vétele előtti nyegle és cinikus ("szép is lenne, ha öt rendőr ülne egy rendőrautóban"), illetve az E. Zsanettet nyíltan fenyegető ("a hamis vádaskodás nagyon súlyos következményekkel jár") nyilatkozatokra gondolni.
Az E. Zsanett által mondottakat erősíti, hogy az eset után azonnal látleletet vetetett, majd feljelentést tett: a jogorvoslat igényén kívül sok más oka nemigen lehetett erre. Ha személyes bosszú hajtaná, az mára bizonyosan kiderült volna. Anyagi érdeke ugyan elvileg, egy későbbi kártérítési per okán fűződhetne a sikeres vádemeléshez, ám ép ésszel senki nem talál ki pár millió forint halvány reményéért egy olyan, önmagát is rendkívül kínos helyzetbe hozó mesét, amivel a komplett magyar rendőrség dühét magára vonja.
Tuza Péter, E. Zsanett ügyvédje a Narancsnak nyomatékosan kijelentette: van olyan bizonyíték, ami az ügyfelét igazolja, és aminek a létezéséről a gyanúsítottaknak egyelőre sejtelmük sincs. A Fővárosi Főügyészség mindenesetre az ügyet bagatellizálni igyekvő rendőrségi vezetőkkel szemben kezdetektől fogva meglehetős rámenősséggel és céltudatossággal vizsgálta a történteket - márpedig az ügyészségi nyomozók feltehetően az összes bizonyítékkal rendelkeznek.
A minősített (például csoportosan, szolgálati hatalommal visszaélve elkövetett) erőszakos közösülés büntetési tétele 5-10 év, mivel azonban a rendőrök vesztegetéssel is gyanúsíthatók, a halmazati szabályokra tekintettel 15 év is kiszabható. Ha vádat emelnek ellenük, és a bíróság bűnösnek találja őket, a két erőszakoskodó rendőr nyolc év körüli, társaik (akik fizikai, illetve pszichikai bűnsegédek, s elvileg azonos módon fenyegeti őket is a törvény, mint a tetteseket) 3-4 év körüli végrehajtandó börtönbüntetésre számíthatnak. Az ilyen prognózisokkal azonban az eljárás kezdeti szakaszában vigyázni kell, és csak hozzávetőleges tájékozódási pontként használhatók - hívta fel a figyelmet Tóth Mihály. A büntetőjogász egyébként lapunknak teljesen fölöslegesnek nevezte a Btk. tervbe vett módosítását. "Régi reflex, hogy ha történik valami, nyomban ez az első válasz. A törvény jó, csak megfelelően kell alkalmazni."
Utcai harc
A rendőrök nőkhöz való hozzáállásáról, és általában a rendőri attitűdről mindmáig nem készült reprezentatív felmérés, hívja fel a figyelmet Wirth Judit, a Nők a Nőkért az Erőszak Ellen (NaNE) Egyesület munkatársa. Sokat elárul viszont, hogy a rendőrök kénye-kedvének leginkább kiszolgáltatott csoport, az utcán strichelő prostituáltak visszatérő panasza: a rendőrök a békés egymás mellett élés jegyében (többnyire az orális opciót választva) gyakran maguk is élnek a szolgáltatásaikkal. Földi Ágnes, a Magyar Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének elnöke szerint az "r-kedvezmény" nem erőszak, hiszen a prostituált inkább vállal egy menetet a rendőrrel, mint hogy előállítsák. "Sosem lehet igaza a prostinak, mert az igazságot az egyenruha hatalma adja, nem a jog. Persze rendőre válogatja. Van, amelyik lassan végiggurul mellettük a kocsival, mindegy, hogy a védett övezeten kívül vannak, aztán kiordít, hogy 'Kurvák, takarodó!'. De olyan is van, aki mindig emberi hangot üt meg."
- miklósi -
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/menesztesek_a_botranyok_nyoman_a_rendorseg_aldozatai-67148
|
https://web.archive.org/web/20150610160552/https://magyarnarancs.hu/belpol/menesztesek_a_botranyok_nyoman_a_rendorseg_aldozatai-67148
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/menesztesek-a-botranyok-nyoman-a-rendorseg-aldozatai
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2007-05-24 00:00:00
|
[] |
[
"Rendőrség"
] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
6,177 |
Magyarország közepesen korrupt ország - szomszédaink javítottak!
|
A környező országokban javult a helyzet a korrupciós kockázatok szempontjából, Magyarország azonban stagnál e tekintetben.
|
A nemzetközi korrupcióellenes szervezet magyar érdekeltsége ma délelőtt mutatja be az újságíróknak a Korrupciós kockázatok az üzleti életben címmel megjelenő, a magyar viszonyokat elemző tanulmányát.
Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi vezetője nemrég kijelentette: Magyarország közepesen korrupt ország, ennek fő oka, hogy túl nagy a politikai befolyás mind állami, mind helyi önkormányzati szinten.
Amíg a közép-kelet-európai országok átlagában 2001-2007 között a 0-10 közötti skálán, ahol a legjobb pontszám 10, négyről öt pontra javult a korrupciós érzékelési index, addig Magyarországon 5,3 ponton stagnál.
A Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója
szerint a korrupció összefügg a gazdasági növekedéssel is, a környező országok növekedési tempója jóval gyorsabb a magyarországinál.
A délelőtt bemutatandó tanulmány a második része a múlt év decemberében közzétett Korrupciós kockázatok Magyarországon című tanulmánynak.
Kezdőlap Belföld Magyarország közepesen korrupt ország - szomszédaink javítottak!
|
https://infostart.hu/belfold/2008/06/09/magyarorszag-kozepesen-korrupt-orszag---szomszedaink-javitottak-205062
|
https://web.archive.org/web/20240129124211/https://infostart.hu/belfold/2008/06/09/magyarorszag-kozepesen-korrupt-orszag---szomszedaink-javitottak-205062
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyarorszag-kozepesen-korrupt-orszag-szomszedaink-javitottak
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2008-06-09 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
6,178 |
A magyar üzleti életben szinte lehetetlen korrupciómentesen működni
|
A korrupció 20-25 százalékkal drágítja meg a közbeszerzéseket, és a magyar üzleti életben szinte lehetetlen korrupciómentesen működni.
|
A Transparency International tanulmánya szerint szinte lehetetlen korrupciómentesen működni a magyarországi üzleti életben.
A nemzetközi korrupcióellenes civil szervezet helyzetelemző írása szerint nagyobb a korrupció az üzleti és a kormányzati, önkormányzati szektor között, mint az üzleti szektoron belül.
Becslésük szerint a korrupció 20-25 százalékkal drágítja meg a közbeszerzéseket.
Alexa Noémi, Transparency International magyarországi tagozatának igazgatója elmondta: a vállalkozásokra és a versenyre vonatkozó közvetlen jogszabályi környezet megfelelő, a közbeszerzési törvény, a nem működő lobbitörvény és a rosszul működő csődtörvény viszont sok esetben kifejezetten korrupciós mechanizmusokat generál.
A kutatás szerint a jelenséget a szoros személyi összefonódások, az önkormányzatok likviditási nehézségei, a politikusok és önkormányzati tisztviselők alulfizetettsége, a kulturális beidegződések és a korrupció letörésére irányuló politikai akarat hiánya is erősíti.
Kezdőlap Belföld A magyar üzleti életben szinte lehetetlen korrupciómentesen működni
|
https://infostart.hu/belfold/2008/06/09/a-magyar-uzleti-eletben-szinte-lehetetlen-korrupciomentesen-mukodni-205132
|
https://web.archive.org/web/20231129101027/https://infostart.hu/belfold/2008/06/09/a-magyar-uzleti-eletben-szinte-lehetetlen-korrupciomentesen-mukodni-205132
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-uzleti-eletben-szinte-lehetetlen-korrupciomentesen-mukodni
|
Infostart (Inforádió)
|
hungarian-news
|
2008-06-09 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés",
"háttér",
"antikorrupció"
] |
[] |
6,179 |
Gázkartellel gyanúsítja Brüsszel az E.ON-t és a Gaz de France-t
|
A piacot, az árakat és a versenyt zavaró gázkartell kötésével gyanúsította meg az Európai Bizottság a német E.ON és a francia Gaz de France energiaóriásokat a cégeknek küldött hivatalos értesítésében.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=336431
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/gazkartellel-gyanusitja-brusszel-az-eon-t-es-a-gaz-de-france-t
|
stop.hu
|
eu-news
|
2008-06-12 00:00:00
|
[] |
[
"E.on",
"Gaz de France"
] |
[
"Európa"
] |
[
"energia",
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
|
6,180 |
Nincs feljelentés biciklitender-ügyben
|
Még mindig nem tett rendőrségi feljelentést a Magyar Posta a biciklitenderrel kapcsolatban nyilvánosságra került visszaélések kapcsán.
|
Nincs feljelentés biciklitender-ügyben
2008. június 12. 17:15 | Forrás: STOP/HavariaPress
Még mindig nem tett rendőrségi feljelentést a Magyar Posta a
biciklitenderrel kapcsolatban nyilvánosságra került visszaélések kapcsán.
Bár azt ígérték, az ügyben rendőrségi feljelentést is tesznek, a Posta nem
tartja szükségesnek a belső vizsgálat lezártáig az ügybe bevonni a
rendőrséget. A postásbiciklik beszerzésére kiírt 1,1 milliárdos eljárást
jelenleg a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálja, várhatóan e hónapban
végeznek a közel 5 ezer bicikli beszerzését célzó eljárás
szabálytalanságainak feltárásával.
A Posta időközben megszüntette munkaviszonyát annak a dolgozójának, akit a
kerékpártender előkészítésével és lebonyolításával bíztak meg, mert a gyanú
szerint még a közbeszerzési eljárás meghirdetése előtt információkkal látta
el a későbbi nyertest a részletekről. A Posta szóvivője megerősítette a
hírügynökségnek, hogy a belső vizsgálat lezártáig nem tesznek feljelentést
az ügyben.
STOP
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=336640
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-feljelentes-biciklitender-ugyben
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-06-12 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Posta Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,181 |
"Zsebre szedi a lóvét! Ez úgy terjed itt, mint a vírus" - újabb hangfelvétel a parkolási korrupcióról
|
Rusznák Imre a felvétel tanúsága szerint már tavaly decemberben tudott arról, mi zajlik az általa menedzselt cégnél.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/73620_zsebre_szedi_a_lovet_ez_ugy_terjed_itt_mint
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsebre-szedi-a-lovet-ez-ugy-terjed-itt-mint-a-virus-ujabb-hangfelvetel-a-parkolasi-korrupciorol
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-07-23 00:00:00
|
[
"Rusznák Imre"
] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[] |
[
"vesztegetés",
"parkolás"
] |
[] |
|
6,182 |
Költők egymás közt
|
A politikai reklámok korlátozása ellenében a Fidesz hozzájárulását adja a párt- és kampányfinanszírozás 2009-es reformjához - a körvonalazódó megállapodás vesztesei a kis pártok lehetnek.
|
A kormányválság viharában Gyurcsány Ferenc elkönyvelhetett egy kicsinyke sikert múlt szerdán. A győzelem mellékhadszíntéren született ugyan, de ígéret voltában sem jelentéktelen: a parlament gazdasági bizottságában egyezség született a párt- és kampányfinanszírozás reformjáról. Ez része volt a kormányfő 2006-os közjogi csomagjának - azon belül is Gyurcsány egyik kedvence -, ám a végszavazás előtt megfutamodtak a szocialisták, júliusban a kudarctól tartva a voksolás elhalasztását kérték. Ezután süllyesztőbe került a kétharmados támogatást igénylő javaslat, hogy 2007 őszén Puch László és Tóbiás József MSZP-képviselők indítványaként bukkanjon fel (HVG, 2007. október 20.). A benyújtás után ez az átdolgozott változat is fiókban landolt, félévnyi porosodás után azonban a múlt héten elővették, s elsőként az éppen az egyébként MSZP-pénztárnok Puch által vezetett gazdasági bizottság tárgyalt róla.
Nem is haszontalanul. Röpke 34 percig tartott az ülés, ahol teljes egyetértésben bizottsági módosító indítvány született a Puch-Tóbiás-javaslat korrekciójára. Egy nappal később zöld utat adott az irománynak a költségvetési bizottság is. Jóllehet a pártok eddig is egymást túllicitálva követelték a közélet megtisztítását - s ebben főképp a kampányfinanszírozás átláthatóvá tételét -, ám a hirtelen jött megegyezési kedv mögött nem ez áll, hanem az Alkotmánybíróság (AB) március 12-ei döntéssorozata (HVG, 2008. március 22.). Akkor a bírák több népszavazási döntése is érintette a pártpénzeket, s a legfontosabbként nem engedték át a Fidesz-KDNP kérdését arról, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tiltsa meg politikai hirdetés sajtó és szabadtéri reklámhordozó útján történő közzétételét?" A testület szerint egy ilyen törvény aránytalanul korlátozná a pártok tevékenységét, s a véleménynyilvánítás szabadságát is szűkíthetné.
Márpedig a politikai reklámok betiltásához való fideszes ragaszkodás volt a fő oka a pártpénzreform elakadásának. A márciusi AB-döntések felébresztették tetszhalálából a Puch-Tóbiás-tervezetet, sok tekintetben még útmutatást is adtak a lehetséges alkotmányos megoldásokra, például elfogadhatónak találták a bírák, hogy a pártok - az állami támogatáson túl - csak magánszemélyektől kaphassanak adományt. Bármennyire Orbán Viktor pártelnök slágertémája volt is a politikai reklámok betiltása, most már nem volt értelme kötni az ebet a karóhoz. Megszületett hát a nagykoalíciós megoldás: 1 millióról 10 millió forintra emelik a parlamenti választáson jelöltenként elkölthető összeget, de korlátot is bevezetnek - nevezetesen, reklámra nem mehet jelöltenként 3 milliónál több.
Kellett a sikerhez az MSZP rugalmassága is. A szocialisták nemcsak a 3 milliós limitet fogadták el (amivel a Fidesz továbbra is hirdetheti az olcsó kampány elvét), de lemondtak arról is, hogy most foglalják törvénybe: 2009-ben az idei összeg háromszorosát, azaz több mint 7,6 milliárd forintot osztanak majd szét a pártok között. Ezt ugyanis a Fidesz ellenezte. Nem kell azonban sírdogálniuk a pártpénztárosoknak, a támogatási keret évek óta tartó befagyasztása látszólagos. Kerülő utakon folydogál költségvetési pénz környezetükbe: 2003 óta a pártalapítványok jogosultak állami forintokra (ez összesen több mint 1 milliárd az idén), a mostani javaslat szerint a pártok ifjúsági szervezetei is kapnának pénzt, a parlamenti választási években pedig extra kampánytámogatást fizetne az állam (lásd táblázatunkat). Emellett új forrást jelentene az is, hogy a céges támogatók kizárásának ellensúlyozása - vagy ahogy Puchék indoklása fogalmaz: a társadalommal való "szorosabb interakció megteremtése" - érdekében a kis összegű, évente a minimálbér kétszeresét (most 138 ezer forint) meg nem haladó magánadományok minden forintjához adna egyet az állam.
A nagy összeborulás vesztesei a kisebb pártok lehetnek. Az ő vezetőik úgy érzik, képtelenek milliárdokat összeszedni a parlamenti választási kampányra, különösen akkor, ha - mint 2009-2010-ben várhatóan történni fog - előtte európai parlamenti, utána meg önkormányzati voksolásra is áldozniuk kell. Az SZDSZ és az MDF ezért korábban sokat harcolt, hogy az 1 milliós határt ne tízszerezzék meg, vagy ha már igen, legalább szabjanak alacsonyabb plafont mint az Országgyűlés létszámából adódó 3,86 milliárd forint. Többnyire 1 milliárd körüli határt emlegettek, de Gusztos Péter (SZDSZ) a parlamenti vitában kiegyezett volna 2 milliárddal is.
Mindent összevetve, történelmi lépés lenne a tervezet elfogadása. A közélet rákfenéjeként is emlegetett jelenlegi párt- és kampányfinanszírozás 2009-től teljesen átalakulna: a nagyobb költségvetési apanázsért cserébe szigorúbb lenne a számvevőszéki ellenőrzés, több információhoz jutna a nyilvánosság, s nem utolsósorban másfél évtized törvényhozási kudarcsorozatát lehetne feledtetni. Kérdés persze, hogy a T. Házban is teljes lesz-e az egyetértés, vagy megint közbejön valami, ami miatt zátonyra fut a tervezet. Jó jel azonban, hogy a bizottsági egyetértés már a kormányválság idején született, így talán a törvényjavaslat nem esik áldozatul olyan presztízsháborúnak, amelynek csak az a tétje, sikerül-e Gyurcsány kisebbségi kabinetje idején összekalapálni egy kétharmados törvénymódosítást.
JUHÁSZ GÁBOR
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2008.15/200815_PARTEGYEZSEG_A_KAMPANYFINANSZIRoZASRoL_Kolt
|
https://web.archive.org/web/20231129212517/https://hvg.hu/hvgfriss/2008.15/200815_PARTEGYEZSEG_A_KAMPANYFINANSZIRoZASRoL_Kolt
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koltok-egymas-kozt
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-04-09 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
6,183 |
Segélyezésbiznisz: Bejáratott utak
|
Magyarország hamarosan - uniós kötelezettségeinek megfelelően - milliárdokat költhet évente a rászoruló országokat célzó nemzetközi fejlesztési projektekre. Jelenleg ez az összeg még csak százmilliós nagyságrendű, de az első kínos ügy máris kipattant.
|
Erősen lejtett a pálya a Külügyminisztérium (KÜM) tavalyi, a nemzetközi fejlesztési és együttműködési projektek lebonyolítására kiírt közbeszerzési eljárásán a későbbi nyertes javára - állítják a vesztes konzorcium képviselői. A tét látszólag nem nagy, ám az eset hátterében jelentős gazdasági érdekek húzódnak.
A külügy 2003-ban állította
fel a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési, Gazdaság- és Tudománydiplomáciai Főosztályt (NEFE-GTF), hogy az EU-csatlakozás után ellássa Magyarországnak mint új donorállamnak a nemzetközi fejlesztési (segélyezési) feladatait. Az uniószerte elfogadott gyakorlat szerint a fejlesztési, együttműködési prioritásokról a politika dönt, a konkrét projekteket azonban szerződtetett civil szervezetek vagy profitorientált tanácsadó cégek valósítják meg, melyek a megbízást és a forrásokat pályázatok útján nyerik el. A tavaly kezdődött konfliktus tárgya is egy, a NEFE-GTF által kiírt közbeszerzés; az ellátandó feladatkör a pályáztatással összefüggő adminisztratív munkák mellett elsősorban delegációk útjainak megszervezésére és lebonyolítására, azaz a nemzetközi segélyezési ügynökség kinevezésére vonatkozott.
A három évre szóló közbeszerzési eljárást az a HUN-IDA Magyar-Nemzetközi Fejlesztési Segítségnyújtási Kht. nyerte, amely ugyanezt a munkát az előző, 2004-es közbeszerzés befutójaként akkor már másfél éve ellátta. 2004-ben még nem volt különösebben nehéz dolga: a szervezet egyrészt egyedül indult, továbbá - miként Tomaj Dénes, a NEFE-GTF tavaly ősszel kinevezett vezetője a Narancsnak elmondta - akkoriban még lazábbak voltak a feltételek, mert a minisztériumban is még csak tanulták az új felállást. A HUN-IDA az első szerződés értelmében havi nettó 3,1 millió forintos átalánydíjért vállalta a feladatot, s ehhez hozzáadódtak a delegációk utaztatásának dologi költségei. A 2006-os közbeszerzésen viszont vetélytársat kapott: a négytagú DemNet-konzorciumot a DemNet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet), a (korábban Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó) Perfekt Zrt., az Econ-Trust Kft. és az Open Consulting Zrt. alkotta.
A kiírás Bada János, az Open Consulting jogtanácsosa szerint olyan elvárásokat támasztott, melyek egyértelműen tükrözték, hogy a minisztérium a HUN-IDA-t szeretné nyertesnek. A potenciális külföldi érdeklődőket a legalább három magyar anyanyelvű (vagy magyarul felsőfokon beszélő) alkalmazott követelménye riaszthatta el, a hazaiakat viszont az, hogy a pályázónak a speciális referencia mellett fel kellett mutatni legalább négy, felsőfokú végzettségű, kétéves NEFE-s gyakorlattal rendelkező szakembert, akik közül legalább háromnak felsőfokú angol nyelvtudása is van. A szóba jövő civil szervezetek ugyanakkor nem voltak elég tőkeerősek ahhoz, hogy megfeleljenek az egyéb elvárásoknak. Mivel mindezt szerintük csak a 2004-es eljárás nyertese, a HUN-IDA tudta teljesíteni, Badáék örömmel vették, hogy egy kívülálló jogi személy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KDB) megtámadta a kiírást. Később a beadványt visszavonták, a konzorcium pedig a DemNettel kiegészülve nyújtott be pályázatot.
A DemNet ügyvezető igazgatója, Kékesi Annamária szerint az érintett, a szcénát jól ismerő civil szervezetek kezdettől felfigyeltek jó pár aggasztó jelre. Eleve összeférhetetlennek tartják például, hogy miközben maga szervez, bonyolít és ellenőriz sok NEFE-GTF-pályázatot, a KÜM által kitalált struktúra értelmében a HUN-IDA maga is ellát a pályázatokban meghirdetettekhez hasonló feladatokat. Kékesi szerint így fordulhat elő, hogy a KÜM honlapjára is feltett 2005-ös HUN-IDA-projektek keretében elszámolt költségek olykor gyakran a piaci ár két-háromszorosára rúgtak.
A konzorcium számára, mint azt a Narancsnak Bada János kifejtette, a NEFE-GTF pályázata nem a havi rendelkezésre állási díj, hanem a távlati perspektíva miatt volt fontos. "A perspektíva az, hogy az állam nagyobb pénzt fog ilyen célokra elkölteni. Ha nyertünk volna, hosszú távon a szakmaiság és a hatékonyság érvényesülhetett volna a célországokban zajló fejlesztési projektekben." A HUN-IDA ügyvezető igazgatója, Bakonyiné Bárány Ibolya ugyanerre a kérdésre válaszolva cáfolta, hogy szervezetét mögöttes gazdasági célok vezérelnék. "Ez egy gyönyörű tevékenység, nekünk pedig a kezdetek óta szívügyünk." (A szélesebb kontextust Segély és biznisz című keretes írásunkban vázoljuk.)
A közbeszerzési eljárás során a DemNet konzorciumnak a minisztériumból többen, többször is eléggé egyértelműen utaltak rá, hogy ezen a pályázaton nem nyerhetnek. A konzorciumnak mégsem ez, hanem az elbírálás egyik fontos, háromszoros súlyszámú szempontjának értelmezése okozta a legnagyobb problémát. Az előzetes tárgyalások során rá is kérdeztek, hogy pontosan mit fed az órában megadandó vállalás, az "azonnali reagálás a projekt megvalósítására". A kiíró írásos válaszát a pontosság kedvéért szó szerint idézzük: "Abban az esetben, ha ajánlatkérő egy meghatározott rendezvény szervezését kéri ajánlattevőtől, akkor minősül érdeminek a visszajelzés, ha a rendezvény időpontjáról, helyéről és várható költségéről - azaz az esemény megvalósíthatóságáról - ajánlattevő használható információval tud szolgálni. Ezt az időtartamot órában kell megadni (pl. 48 vagy 72 órán belül)."
A konzorcium végső ajánlata 24 órás reagálást tartalmazott. Ehhez képest eléggé meglepődtek, amikor az ajánlatok bontásánál kiderült, hogy a HUN-IDA 0,5 órás (!) reakciót vállalt. Erre a részszempontra a HUN-IDA 30, a konzorcium pedig egyetlen pontot kapott, ami jelentősen hozzájárult a HUN-IDA végső, 37,2 pontos különbségű befutásához. A másik fő különbség az ajánlati árban volt: a konzorcium havi 2,45 millió, a nyertes 1,79 milliós havi díjazást kért. Az árkülönbség súlyozva 21,6 pontot ért. A konzorcium, mint utóbb Bada János kifejtette, arra játszott, hogy
megpróbál tiszta viszonyokat
teremteni: kihúzták a szerződéstervezetükből azt a (HUN-IDA korábbi szerződéséből átemelt) gumiparagrafust, ami alapján a nyertes egyéb, a szerződésben nem részletezett feladatok ellátásáért is részesülhet díjazásban. Az értékelő bizottság azonban nem díjazta pontokkal az ötletet.
A NEFE-GTF vezetője és Bakonyiné Bárány Ibolya véleménye megegyezik abban, hogy az elbírálás fő szempontja az ár volt, amit a nyolcszoros súlyszám is jelölt, a végeredmény pedig hűen tükrözött. Haris Piknjac, a Narancsnak nyilatkozó uniós közbeszerzési szakértő viszont úgy véli, hogy ha két ajánlat nem hasonlítható össze (mert például az egyik kizárja az extra díjazás lehetőségét), és erre a pályázati kiírás nem tartalmaz explicit útmutatást, a döntés értelmezésfüggővé válik. A szakértő szerint a fejlesztési projektek végrehajtásánál és a cikkünk témájául szolgáló szolgáltatási pályázatoknál (service tender) általában a technikai kivitelezés és a cég belső szervezettsége számít leginkább. További előny a specializáció, az információtechnológia és a cég mérete, de csak akkor, ha ez jobb anyagi garanciákat és fenntarthatóságot is jelent. Az ár azonban sosem az első mérce, annál is inkább, mert az irreálisan alacsony ajánlat is kizáró ok lehet.
Mivel a DemNetnek nyújtott, fent idézett tájékoztatás fényében a félórás rendelkezésre állás lehetetlen vállalásnak tűnt, a konzorcium a KDB-hez fordult jogorvoslatért. Csak ekkor derült ki, hogy a HUN-IDA-val folytatott előzetes tárgyalás jegyzőkönyvében további pontosítás szerepel a rendelkezésre állásra, amiről azonban az (utóbb vesztes) ajánlattevőt nem tájékoztatták. A KDB a beadványt ennek dacára elutasította, ezért a konzorcium bíróságra ment, ahol az elsőfokú per jelenleg is folyamatban van.
Természetesen kíváncsiak voltunk a nyertes ajánlattevő, valamint a KÜM álláspontjára is a félórás érdemi reakcióidőről. Bakonyiné Bárány Ibolya kifejtette, hogy nem utazásszervezésről van szó, amikor egy "bejáratott" és ismételt program zajlik, hanem teljesen egyedi tervezésű és lebonyolítású programokról, melyek során a váratlan helyzetekre kell tudni igen gyorsan reagálni. Ilyen, amikor a tolmács másik géppel érkezik, mint a delegáció, valaki megbetegszik, vagy egy váratlan előléptetés miatt a protokollnak megfelelő rangú fogadópartnerről kell gondoskodni. "Nem turistákról, hanem hivatalos delegációkról van szó, ezért fontos, hogy a szervezőnél van-e elég tudás az ilyen esetek rutinszerű kezelésére. Ilyenkor a minisztérium joggal vár sürgős választ. A reakcióidő ezt a képességet méri." Tomaj Dénes, a KÜM főosztályvezetője kicsit másképp értelmezi a kérdést. "Ha felmerül egy delegáció érkezése, alapinformációkat várunk. Megvan-e a fogadókapacitás? Van-e repülőjegy és hely a bejáratott szállodában? Tudnak-e vele foglalkozni?"
Kérdés, lehet-e érdemi választ adni az utóbbi kérdésekre fél óra alatt, de még nagyobb kérdés, hogy ha a reakcióidő valódi elvárás, és nem csak a későbbi nyertes versenyelőnyének a biztosítására szolgált, akkor ez a szempont vajon miért nem került bele a KÜM és a HUN-IDA közötti szerződésbe. Tomaj Dénes szerint a kérdés nem kérdés, mert amit nem lehet szankcionálni, azt nem érdemes szerződésbe foglalni. Attól azonban, mint mondja, a szempont még lehet releváns: "Nagy volt a különbség a két időajánlat között. Itt zajlik az élet, egy operatív programról van szó. Ha a delegáció fele lemarad a repülőgépről, azonnali intézkedésre és átszervezésre van szükség, ebbe nem fér bele a 24 órás reakcióidő."
Ami így érthető is, az azonban nem, hogy részleteiben miért csak az egyik pályázó tudhatott minderről. A konzorcium által indított per 2007. februári tárgyalásán a beavatkozóként jelen lévő HUN-IDA képviselője ki is jelentette, hogy programszervezői tapasztalataik a cég üzleti titkai, ezért jogos, hogy ezeket a versenytárs nem ismerhette meg. "Komparatív előnyük volt" - ismerte el ugyanerről Tomaj Dénes. További érdekes adalék, hogy Bakonyiné Bárány Ibolya szerint a HUN-IDA nem részesült külön díjazásban a már említett gumiparagrafus keretében, Tomaj Dénes viszont tud ilyen esetről. Ami azonban a HUN-IDA látszólagos versenyelőnyét igazán érdekes megvilágításba helyezi, az a kht. tulajdonosi háttere.
A HUN-IDA-t 2001-ben alapította a Tesco Nemzetközi Együttműködési és Tanácsadó Kft., mely az 1962-ben létrehozott és a 90-es években privatizált Tesco Külkereskedelmi Vállalat utóda (a névazonosság a hipermarketlánccal véletlen). A tudományos és technológiai transzferrel, műszaki szakemberek kiutaztatásával foglalkozó Tesco a pártállam külkereskedelmének egyik meghatározó szereplője volt. Tevékenysége főleg az elmaradottabb baráti és semleges országokba irányult, melyekben a neve sok fülben még ma is igen jól cseng. A cég jelenleg a vezérigazgató Pados László és a volt jegybankelnök Bartha Ferenc érdekeltségi körébe tartozó Hold Immo Kft. többségi tulajdonában van.
Bár a Tesco és a pártállami hírszerzés átfedéseiről eddig nem született publikus kutatás, a Narancs külkereskedelmi, politikai és egyéb forrásokból származó, egybecsengő információi szerint a Tesco működéséhez intenzív
hírszerzési tevékenység
kapcsolódott. Mindennek egyrészt azért van jelentősége, mert a HUN-IDA kivételezett KÜM-ös státusát rossz szemmel néző, részben minisztériumi, részben civil forrásaink szerint a jelenlegi helyzet egyértelműen a múlt, a pártállami nómenklatúra összefonódásainak az öröksége, amit csak tovább terhel, hogy a rendszerváltás szele az öszszes minisztérium közül talán a KÜM-öt érintette a legkevésbé. Kékesi Annamária szerint felmérhetetlen kárt okoz az érintett civileknek és a szektor megítélésének, hogy a viszonyok nem transzparensek, mert koherens külügyi fejlesztési stratégia híján a pénzek igen jelentős része kerül vissza a "tapasztalatátadással" foglalkozó projektek szakértői díjaként a kivételezettek zsebébe. A szakértők túlzott alkalmazása az uniós civilek szerint amúgy sem hatékony ebben a munkában - mondja Kékesi.
Az európai gyakorlatban az is szokatlan, hogy a hivatalos segélyezési ügynökség tulajdonosa egy részben hasonló területen aktív (például műszaki kooperációs projekteket szervező), profitorientált cég legyen. A két társaság irodái ugyanabban a belvárosi épületben találhatók. Az összefonódás mértékét firtató kérdésünkre Pados László kijelentette, hogy a Tesco és a HUN-IDA két külön jogi személy, önálló ügyvezetőkkel. Ennek ellentmond, hogy Bakonyiné Bárány Ibolya korábban a Tesco vállalkozási igazgatója volt, ám ma is szerepel a cég jegyzésére jogosultak listáján a cégnyilvántartásban. "Nekünk a saját üzleteink elég hasznot hoznak más területen" - mondta lapunknak Pados László, megjegyezve, hogy a HUN-IDA nemzetközi együttműködési kapcsolataiból a Tescónak üzleti előnye nem származik. Pedig kézenfekvő lenne, hiszen miként Bakonyiné Bárány Ibolya kifejtette, olykor a HUN-IDA is használja a Tesco több mint 45 évre visszatekintő archívumát és kapcsolatait a külügyi fejlesztések előmozdítása érdekében.
A Tesco mai tevékenységéről a vállalkozás honlapjáról (tescoconsulting.hu) és a nyilvános adatbázisokból nem sok konkrétum tudható meg. Pados László kérdésünkre egyéb műszaki együttműködési projektek mellett a tripoli metró meghosszabbításában való esetleges részvételt említette. A Narancs azonban több, diplomáciai és külkereskedői informátortól is úgy értesült, hogy a cég legalább ennyire aktív a haditechnikához kötődő külföldi szolgáltatások terén. Mindezt alátámasztani látszik, hogy szerepel az ez irányú tevékenységet engedélyező Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) vonatkozó listáján is. "A Tesco az egykori baráti országokkal folytatott műszaki tudományos együttműködés bázisán működött, és ma is azokban az országokban sikeres.
A fegyver bizalmi cikk,
ha megvettem, akkor kapcsolódom a gyártójához, és a kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtókhoz" - vázolta a hátteret a Narancsnak Gyöngyös József, az MKEH főosztályvezetője. ""riási piaci lehetőség, ha egy nagy múltú és sok országban ma is állami cégnek hitt vállalattól ennyire kikövezett út vezet bizonyos külföldi delegációkhoz" - utalt egyik forrásunk a Tesco- HUN-IDA felállás lehetséges "komparatív előnyeire".
Az uniós támogatások ellenőrzésére szakosodott Hubconsult szakembere, Nick Norvell a Narancsnak kifejtette: több ponton is veszélyes lehet a transzparenciára, ha egy profitorientált cég a háttérben túl közel kerül a központi segélyezéshez, arról nem is szólva, ha haditechnikával is foglalkozik. "Egy ilyen felállás kétségessé tenné a segélyezési pénzek és kapcsolatrendszer helyes felhasználását, az átlátható közbeszerzést, és nem utolsósorban kikezdené a kormány reputációját."
"Fegyverkereskedelemhez kapcsolódó üzleteink nincsenek - válaszolta kérdésünkre Pados László, aki a kilencvenes években jó ideig Magyarország kereskedelmi attaséja volt Izraelben. - Engedélyünk van bizonyos engedélyköteles szolgáltatások nyújtására, komoly high-tech cégeket is képviselünk, de soha nem közvetítünk fegyverügyleteket."
"Nem merült fel olyan gyanú, hogy szerződéses partnerünk, a HUN-IDA tevékenységének bármilyen egyéb színezete lenne" - reagált érdeklődésünkre Tomaj Dénes, a NEFE-GTF vezetője.
Segély és biznisz
A fejlődő országok segélyezésének hatalmas a nemzetközi presztízse. A humanitárius segélyezés - például a katasztrófa sújtotta területek gyors újraépítése - a filantrópia mellett jelentős reklám is a szervezeteknek, kormányoknak. Kevésbé köztudott, hogy a hosszú távú fejlesztési, együttműködési projektekben való részvétel gyakran alaposan átrendezi a nemzetközi viszonyokat, új gazdasági és politikai szereplőket helyzetbe hozva a lánc mindkét végén. A tét nagyságát jól jelzi, hogy a szétosztandó segélyek kötelező kvótáját az EU 2010-ig elérendő célként a tagországok nemzeti összjövedelmének (GNI) 0,51 százalékában határozza meg, az ENSZ pedig a GNI 0,7 százalékát szeretné elérni. Az EU Donor Atlas szerint az uniós tagországok 2006-ban több mint 46 milliárd dollárt költöttek segélyezésre.
A rendszerváltástól 2004-ig Csipkerózsika-álmát alvó magyar külügyi segélyezés összegében egyelőre messze elmarad az elvárásoktól: az eltérő statisztikákból leszűrhetően 2004-ben körülbelül a GNI 0,07, 2005-ben 0,08, 2006-ban a 0,11 százalékát, azaz mintegy 100 millió dollárt költöttünk erre. A viszonylag alacsony szint azonban azt is jelenti, hogy aki ma jó pozícióban, azaz információközelben van, az megalapozhatja helyét a segélyezési szektorban. A keretszerződéses átalánydíj egyrészt biztosíthatja egy non- vagy forprofit cég működési feltételeit, de az információkon keresztül közvetve a projektekben való részvételt vagy azok lebonyolítását, a forrásokhoz való hozzájutást is. Igaz, cserébe átlátható és versenyképes szolgáltatást kell nyújtani, hiszen a segélyezés olyan - a fogadó ország belügyeit is érintő - kényes művelet, melynek sikeréért nemcsak a célországok - köztük gyakran etatista rezsimek, banánköztársaságok és lehetetlen diktatúrák - vezetői, de végső soron az adományozó is felelős.
A cikk nemzetközi vonatkozásaihoz a szakmai hátteret Rajacic Ágnes, a BusinesSpirit uniós segélyezési szakértője nyújtotta.
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/segelyezesbiznisz_bejaratott_utak-67095
|
https://web.archive.org/web/20150611020426/https://magyarnarancs.hu/belpol/segelyezesbiznisz_bejaratott_utak-67095
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/segelyezesbiznisz-bejaratott-utak
|
Magyar Narancs
|
hungarian-news
|
2007-05-10 00:00:00
|
[
"Bakonyiné Bárány Ibolya",
"Tomaj Dénes"
] |
[
"HUN-IDA",
"Külügyminisztérium"
] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés",
"pályázat"
] |
[] |
6,184 |
A jolly joker
|
Az elmúlt években egyebek közt a Tocsik-botrány, majd 10 milliós végkielégítése, később a paksi atomerőmű üzemzavara, most pedig menesztése kapcsán a hírekbe került Kocsis István pályakezdő gépészmérnökként csöppent bele az egyik legnagyobb szocialista nagyberuházásba.
|
A jolly joker
Az elmúlt években egyebek közt a Tocsik-botrány, majd 10 milliós végkielégítése, később a paksi atomerőmű üzemzavara...
Az elmúlt években egyebek közt a Tocsik-botrány, majd 10 milliós végkielégítése, később a paksi atomerőmű üzemzavara, most pedig menesztése kapcsán a hírekbe került Kocsis István pályakezdő gépészmérnökként csöppent bele az egyik legnagyobb szocialista nagyberuházásba. A Vegyterv munkatársaként a paksi atomerőmű szekunder körét tervezte, majd művezetőként felügyelte a kivitelezést 1978-1979-ben. Tizenkét év műszaki egyetemi oktatói karrier után a rendszerváltás környékén az MDF körül tűnt fel, majd 1991-től Latorcai János (ma a KDNP-frakció tagja) igazgatósága alatt főmérnökként dolgozott a Fegyver- és Gázkészülékgyárban. A cég felszámolása után együtt kerültek az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba, ahol Kocsis főosztályvezető lett, majd helyettes államtitkár. Miután 1993-ban Latorcait ipari miniszterré nevezte ki Antall József miniszterelnök, Kocsis az Állami Vagyonkezelő Rt. - később ÁPV Rt. - vagyonkezelési vezérigazgató-helyettesévé lépett elő. A kormányváltás után maradt az állami cégnél, s hamar elnyerte Suchman Tamásnak, a Horn-kormány privatizációs miniszterének a bizalmát, aki Kocsisra bízta a villamosenergia-ipar magánosítását. Kocsis szignálta 1995-ben a biztos megtérülést garantáló hosszú távú megállapodásokat (htm) tartalmazó szerződéseket a külföldi befektetőkkel. Ő írta alá a mátrai erőművet megvásárló német RWE-vel kötött szerződés titkos záradékát, amely az Orbán-kormány megsemmisítő döntése miatt 30 milliárdjába került a költségvetésnek. Kocsist a sikeresnek mondott erőművi privatizáció után fél évvel, 1996 júniusában az ÁPV Rt. vezérigazgatójának nevezték ki. "Bízom benne, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) privatizációs elképzeléseivel is elő tudunk állni" - ígérte egyebek között a kinevezésekor. Ősszel azonban kirobbant a Tocsik-botrány: Kocsis korábban, még vezérigazgató-helyettesként írta alá a belterületi földek értékesítéséről szóló sikerdíjszerződést Tocsik Mártával. A döntésért felelős igazgatóságot magával rántotta a lavina, de mivel Kocsis akkoriban nem volt tagja a testületnek, csupán vezérigazgató-helyettessé fokozták le. Erről a posztról távozott 1997 decemberében 10 milliós végkielégítéssel. A következő hónaptól pedig már az RWE Energie AG egyik leányvállalata alkalmazta: havi 18 ezer márka fizetésért németül tanult, és közelről figyelhette a német árampiac megnyitását. A Fidesz és a sajtó összeférhetetlenségről beszélt, de a kormány megvédte Kocsist, aki 2000-ben visszatért Magyarországra, és az RWE-tulajdonú ÉMÁSZ Rt. általános igazgatójaként, majd a következő évtől az RWE-EnBW Magyarország Kft. igazgatójaként dolgozott. Az Orbán-kormány idején parlamenti vizsgálóbizottság foglalkozott az RWE-szerződés titkos záradékával, valamint a Dunaferr-rel kötött vagyonkezelői szerződés kapcsán vizsgálódott az ügyészség, de törvénysértést nem találtak. Közben Kocsis a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátó-ipari Dolgozók Szakszervezetétől megvásárolt egy régi villát Leányfalun, 20 ezer négyzetméteres telekkel, ma is itt él családjával. 2002 novemberében a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának nevezték ki. Fél év elteltével már a paksi üzemzavart menedzselte, úgy, hogy először két hétig bujkált a nyilvánosság elől. A helyreállításról szóló, oroszokkal kötött szerződést szakmai körök példaértékűnek tartották, de sok kritika érte, mert 2004 augusztusában, miközben Pakson éppen újraindították a 2-es reaktort, Kocsis a Magyar Olimpiai Bizottság tagjaként Athénban tartózkodott. 2004. december elején megbízott vezérigazgatóként, fél lábbal még Pakson, átvette az MVM Rt. operatív irányítását, majd 2005 elejétől mint az MVM kinevezett vezérigazgatója a nagyvállalat holdinggá alakítását és későbbi privatizációját készítette elő, miközben jó kapcsolatot ápolt a szocialistákkal és az ellenzékkel egyaránt. "Az a cél, hogy 51 százalék tartósan állami tulajdonban maradjon" - nyilatkozta akkoriban a Manager Magazinban. Az árampiaci liberalizáció adta lehetőségeket és a kormányzati segítséget egyszerre kihasználva Kocsis nyereségessé és tőzsdeképessé tette a 2006-ig veszteséges nagyvállalatot, miközben a kormány utasítására az MVM tartotta korlátok között a lakosság és a közintézmények áramköltségeinek emelkedését. A szocialista frakció tagjai feltételezik, hogy Kocsist hamarosan az eddigi pályájához mérhető álláshoz juttatják.
2008. március. 25. 17:07 Gazdaság
A jövő elkezdődött: átszervezés előtt az MVM
Vajon Csányi Sándor OTP-vezér alól akarja kihúzni a szőnyeget, netán orosz befektetőknek kíván kaput nyitni a kormányfő a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatójának menesztésével? Az állami nagyvállalat felszabdalását mindenesetre egyaránt ellenzi a szocialista frakció és az ellenzék.
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2008.12/200812_A_jolly_joker
|
https://web.archive.org/web/20231109203718/https://hvg.hu/hvgfriss/2008.12/200812_A_jolly_joker
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jolly-joker
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-03-19 00:00:00
|
[
"Kocsis István"
] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Dunaferr",
"RWE"
] |
[] |
[
"összeférhetetlenség",
"energia",
"privatizáció",
"forgóajtó"
] |
[
"MVM-ügyek 2005-2008",
"Tocsik-ügy"
] |
6,185 |
Kihúzta a gyufát Bulgária a támogatások lenyúlásával
|
Maffiózók és politikusok markolják fel a Bulgária felzárkóztatására szánt uniós pénzeket, ami miatt most Brüsszelben betelt a pohár. Az Európai Unió elrendelte mintegy félmilliárd eurós támogatás kifizetésének felfüggesztését a bolgárok számára. Románia szintén kap a kritikákból, bár ott jobb a helyzet.
|
Maffiózók és politikusok markolják fel a Bulgária felzárkóztatására szánt uniós pénzeket, ami miatt most Brüsszelben betelt a pohár. Az Európai Unió elrendelte mintegy félmilliárd eurós támogatás kifizetésének felfüggesztését a bolgárok számára. Románia szintén kap a kritikákból, bár ott jobb a helyzet.
"A korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc nem vezet eredményekre. Az [új] intézmények és eljárások papíron jól mutatnak, de a gyakorlatban nincs hasznuk" - áll az Európai Bizottság (EB) szerdán nyilvánosságra hozott Bulgária-jelentésében, ami az eddigi legkritikusabb jelentés bármelyik újonnan csatlakozott országgal szemben.
A lesújtó brüsszeli értékelés kiterjed az uniós támogatások felhasználására is. "Bulgáriának biztosítania kell, hogy az EU-tól kapott bőkezű támogatások nem végzik a szervezett bűnözéssel együttműködő korrupt tisztviselők zsebében" - áll a dokumentumban.
A helyzet miatt az EB szerdán visszavonta az akkreditációt a Phare előcsatlakozási alapot kezelő bolgár állami ügynökségektől, ami 250 millió euró kifizetését állítja le formálisan. Az EB azt mondta, visszaállítják az eredeti állapotot, amint a két ügynökségnél talált szabálytalanságokat kijavítják. A többi pénz más uniós alapokat érint, összesen mintegy félmilliárd euró uniós támogatásról van szó.
"Mindig tudtuk, hogy sokáig fog tartani [a rendszer megtisztítása], de azt nem, hogy ennyire. Nagyon csalódott vagyok, 18 hónap telt el a bolgár csatlakozás óta, és szinte semmi érdemi nem történt" - kommentálta az EB döntését az [origo]-nak Geoffrey Van Orden brit konzervatív képviselő, aki Bulgária témafelelőse az Európai Parlamentben.
Az utóbbi hónapokban számos bulgáriai korrupciós történetről számolt be a nemzetközi sajtó is. Egy dunai kikötő koncesszióba adását például egy Koponya becenevű állítólagos gengszter nyerte el, holott a vetélytárs német cég 18 millió euróval többet kínált. Megoldatlanok az országban történt maffiagyilkosságok is.
Még mutatóba sem hagynak semmit
Az Európai Bizottság jelentése már hivatalos megjelenése előtt kisebb válságot okozott Szófiában, ahol az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen. A miniszterelnök Szergej Sztanisev hétfőn "hisztériának" minősítette a sajtó reakcióját a múlt héten kiszivárgott jelentésre.
A brüsszeli jelentések, amelyek Szófia haladását tekintik át csatlakozása óta, ráadásul még csak az előhírnökei lehetnek Bulgária bajainak. Noha ez a forgatókönyv egyelőre valószínűtlen, Brüsszelben többen nyíltan beszélnek arról, hogy Szófia több milliárd euró felzárkóztatási támogatástól is eleshet, ha nem kapja össze magát, ráadásul csúszhat az ország csatlakozása a schengeni övezethez és az eurózónához.
Gergana Noutcheva, a Ceps brüsszeli kutatóintézet munkatársa szerint a helyzet olyan rossz, hogy még a támogatások elveszítésének fenyegetése sem biztos, hogy segít. "Kirúgnak pár embert, persze, de aztán vége. Igazán nagy lépések nem voltak eddig. Tény viszont, hogy akármelyik párt van hatalmon, a helyzet nem változik, ezért az EU külső nyomása nagyon fontos. Eddig ugyan nem vezetett sok eredményre, legalábbis ebben a konkrét kérdésben, de több a semminél" - mondta.
"A politikai korrupció és az állami pénzek elsíbolása máshol is létezik, de Bulgária más szint. Itt még mutatóba sem hagynak semmit" - tette hozzá.
Románia jobban halad
A Romániával foglalkozó jelentés ennél pozitívabb. Ez is kiemeli ugyanakkor, hogy a reformok inkább csak papíron léteznek, és túlpolitizáltak, különösen ami a korrupt magas rangú tisztviselőkkel szembeni fellépést illeti. Ennek egyik oka, hogy a parlamenti mentelmi jog nem csak a jelenlegi, de a volt miniszterekre is kiterjed. De összességében a reformok "szerények, de biztatóak, az alapvető elemek a helyükön vannak" - áll a brüsszeli értékelésben.
"Kétségtelen, hogy többet kell felmutatnunk, ami a konkrét ügyek felgöngyölését illeti, de senki ne várja, hogy egy ilyen bonyolult folyamat néhány hónap alatt lezárul" - mondta az [origo]-nak Mihnea Motoc, Románia nagykövete az Európai Uniónál. A román külügyminiszter, Lazar Comanescu a keddi International Herald Tribune-ben próbálta bagatellizálni a kritikákat, mondván, azok "túlegyszerűsítik" a dolgokat.
Románia és Bulgária speciális helyzetben van, az új tagállamok közül ugyanis csak velük szemben alkalmaznak ilyen szigorú felülvizsgálati és fegyelmezési rendszert. Ez annak következménye, hogy csatlakozásukkor több régi tagállam úgy érezte, igazából még messze nem állnak készen arra, hogy az EU tagjává váljanak. A 2004-ben belépett tagállamokra is érvényesek bizonyos monitoringszabályok, noha nem ilyen szigorúak.
|
https://www.origo.hu/nagyvilag/2008/7/az-europai-unio-felfuggesztette-a-bulgaria-szamara-jaro-tamogatast
|
https://web.archive.org/web/20090709081615/https://www.origo.hu/nagyvilag/20080723-az-europai-unio-felfuggesztette-a-bulgaria-szamara-jaro-tamogatast.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/kihuzta-a-gyufat-bulgaria-a-tamogatasok-lenyulasaval
|
Origo
|
eu-news
|
2008-07-23 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bulgária"
] |
[] |
[] |
6,186 |
Tocsik 8 milliárdot spórolt ügyvédje szerint
|
Ügyvédje szerint nem volt túlzott Tocsik Márta 804 millió forintos sikerdíjának mértéke, és a jogásznő felmentését kérte védőbeszédében pénteken.
|
Ügyvédje szerint nem volt túlzott Tocsik Márta 804 millió forintos sikerdíjának mértéke, és a jogásznő felmentését kérte védőbeszédében pénteken. A védő Tocsik szakértelme és amellett érvelt, hogy a jogásznő megdolgozott a sikerdíjért. Szerinte Tocsik Márta segítségével 8 milliárd forintot spórolt az ÁPV Rt. Korábban az ügyész azt mondta: a pénz kifizetése mögött nem állt érdemi munka, és börtönt, valamint vagyonelkobzást kért Tocsik Mártára.
Ügyvédje szerint piacgazdasági körülmények között nem volt túlzott Tocsik Márta 804 millió forintos sikerdíja, és védence felmentését kérte védőbeszédében az ügy pénteki tárgyalásán. Az ügyvéd állítása szerint Tocsik Márta körülbelül 8 milliárd forintot takarított meg az ÁPV Rt-nek, ebből kapta 804 milliós sikerdíját. Az ügyvéd tagadta az ügyész korábbi állítását, hogy védence nem végzett tényleges munkát ezért a pénzért. A védő részletesen taglalta, hogy Tocsik Márta milyen érdemi munkát végzett az ügyben. Szerinte "nem egy babazsúrról volt szó a felek - az ÁPV Rt. és az önkormányzatok - között, hanem kőkemény viták folytak".
Az ügyész felvetésére, hogy az ÁPV Rt. és az önkormányzatok közötti tárgyalások folyamán nem keletkeztek iratok, az ügyvéd azzal válaszolt: a peren kívüli megegyezés folyamán nem szoktak szerződést írni vagy leveleket küldözgetni, hiszen csak a végeredmény a fontos. Emellett a védő szerint bizonyítást nyert az is, hogy Tocsik számos iratot beszerzett az ügyben. Hozzátette: védence körülbelül 40 millió forint értékben bonyolított le telefonhívásokat, ez is azt bizonyítja, hogy mennyit dolgozott az ügyért.
A védő felvázolta a belterületi földekkel kapcsolatos jogszabályok hiányosságait, illetve az önkormányzatok és az ÁPV Rt. közötti jogértelmezési vitát. Elmondta, hogy akkoriban két megoldási lehetősége lett volna az ÁPV Rt-nek: vagy automatikusan kifizetik az önkormányzatok belterületi földekkel kapcsolatos igényeit, vagy egyedi megállapodásokat kötnek velük.
Az ügyvéd felelevenítette, hogy mindez a Bokros-csomag időszakában történt, amikor takarékos gazdálkodást írtak elő az egyes szerveknek. A védő az ügyész korábbi állításaival ellentétben azt mondta, hogy Tocsik Márta nagy szakértelemmel bír az említett területen, hiszen korábban hosszabb ideig dolgozott a VII. kerületi önkormányzatnál. A feladat elvégzésével egy írásos összefoglalója alapján bízták meg védencét - mondta az ügyvéd, majd hozzátette: ez az írás - Tocsik elképzelése - az újdonság erejével hatott az ÁPV Rt. akkori vezetésére. Ennek nyomán 1995-ben Kocsis István, az ÁPV Rt vezérigazgató-helyettese szóban utasította Tocsikot, hogy kezdjen tárgyalni az önkormányzatokkal. Az ügyvéd azt mondta, ha automatikusan kifizették volna az önkormányzatok igényeit, akkor ez 40-100 milliárdba is belekerülhetett volna, míg Suchman Tamás akkori privatizációs miniszter 30 milliárd forintban jelölte meg a keretet.
A másodrendű vádlott, Liszkai Péter ügyvédje szintén minden vádpontot tagadott, és védence felmentését kérte. Közölte: szerinte nem az volt a kérdés a hat éve húzódó ügyben, hogy milyen munkáért kapott ekkora sikerdíjat Tocsik, hanem az, hogy miért utalta tovább a pénzt. Így nem érti, mit keres védence a vádlottak padján - tette hozzá. Az ügyvéd szerint nem bizonyítható, hogy Liszkai bármilyen bűncselekményt elkövetett volna. Védőbeszédében ő is összefoglalta az elmúlt évek eseményeit, majd megpróbálta tételesen megcáfolni az ügyész vádjait. Az ügyvéd megalapozottnak nevezte a sikerdíj mértékét, és tagadta, hogy az ügy során akár Tocsik, akár Liszkai bárkit is megtévesztett volna. "A díjazás sikerdíj volt, az pedig a munka eredményétől függött, és nem a munkaidőtől vagy az iratok számától" - közölte. Szerinte Liszkai nem lehetett Tocsik társtettese bűncselekmény elkövetésében, mert ahhoz birtokolnia kellett volna mindazt az információt, ami a Vektor és Tocsik rendelkezésére állt, az ÁPV Rt. azonban pont azért alkalmazott külső tanácsadót, mert nem voltak megfelelő információi - érvelt az ügyvéd.
A per hétfőn folytatódik, amikor az ÁPV Rt. volt vezetőinek ügyvédei mondják el védőbeszédüket.
Az ügyész börtönt és vagyonelkobzást kért Tocsikra és Liszkaira
A vádirat szerint Tocsik Márta, az ügy elsőrendű vádlottja el nem végzett munkáért vette fel a 804 millió forintos sikerdíjat. Liszkai Péter, az ügy másodrendű vádlottja pedig megtévesztette az ÁPV Rt. igazgatóságát azzal, hogy döntött Tocsik Márta alkalmazásáról, és az elvégzett munkát hasznosnak ítélte - mondja a vád. Tocsik Mártát és Liszkai Pétert - ahogyan a korábbi bírósági eljárásban is - különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalással vádolta meg az ügyész hétfői vádbeszédében a 804 milliós sikerdíj miatt. Emiatt letöltendő börtönbüntetést, vagyonelkobzást és közügyektől való eltiltást indítványozott mindkettőjükre büntetésként.
A per többi szereplői közül négy volt ÁPV Rt.-s vezetőt, Szokai Imre elnököt, Bessenyei Zoltán és Spanyol József igazgatósági tagokat, illetőleg Lascsik Attila vezérigazgatót hanyag kezeléssel vádolnak. Az ügyész felfüggesztett börtönt és pénzbüntetést kért rájuk. Boldvai László szocialista országgyűlési képviselőt, aki a vádbeli cselekmények idején MSZP-s pártpénztárnok volt, Budai György és Vitos Zoltán üzletembereket zsarolással vádolják.
A később Tocsik-ügyként elhíresült privatizációs botrány 1996-ban robbant ki. A Fővárosi Bíróság 1999. februárjában első fokon felmentette a jogásznőt és az ÁPV Rt. csalással, illetve hanyag kezeléssel vádolt egykori vezetőit, ám a Legfelsőbb Bíróság tavaly áprilisban megalapozatlanság és felderítetlenség miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és új eljárásra utasított.
Az ügyész börtönbüntetést kért Tocsikra
2002. febr. 18.
Tocsikol a Fidesz
|
https://www.origo.hu/itthon/20020222avedo.html
|
https://web.archive.org/web/20041218020207/https://www.origo.hu/itthon/20020222avedo.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tocsik-8-milliardot-sporolt-ugyvedje-szerint
|
Origo
|
hungarian-news
|
2002-02-22 00:00:00
|
[
"Bessenyei Zoltán",
"Boldvai László",
"Budai György",
"Kocsis István",
"Lascsik Attila",
"Liszkai Péter",
"Spanyol József",
"Szokai Imre",
"Tocsik Márta",
"Vitos Zoltán"
] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Vektor Rt."
] |
[] |
[
"sikerdíj",
"hanyagság",
"csalás"
] |
[
"MVM-ügyek 2005-2008",
"Tocsik-ügy"
] |
6,187 |
Áramember - Kocsis István
|
Az MVM vezérigazgatójának szinte mindenhez köze volt, ami a rendszerváltás óta a magyar iparban történt. Ő szervezte az energetikai szektor privatizációját, Csányi Sándor üzlettársa és barátja, volt MDF-es, és nevezték már az MSZP titkos adujának is.
|
Áramember
Kocsis István
Az MVM vezérigazgatójának szinte mindenhez köze volt, ami a rendszerváltás
óta a magyar iparban történt. Ő szervezte az energetikai szektor
privatizációját, Csányi Sándor üzlettársa és barátja, volt MDF-es, és
nevezték már az MSZP titkos adujának is. A nyilvánosságot lehetőség szerint
mindig kerülő topmenedzsernek sokak szerint ott lenne a helye a
legvagyonosabb emberek listáján is.
“Kocsis István egy rendes ember” – ezekkel a szavakkal emelkedett szólásra
2002-ben Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója Kocsis István 50.
születésnapi ünnepségén, a Budai Vár egyik elegáns éttermében. Szemtanúk
szerint a bulin részt vett a magyarországi gazdasági és politikai elit
számos befolyásos tagja. Az ünnepelt akkoriban az RWE Magyarország nevű,
német tulajdonban lévő energetikai cég igazgatója volt. Korábban ő hozta
tető alá azt a privatizációs szerződést, amellyel az RWE megvetette lábát
Magyarországon. Jelenleg a Magyar Villamos Művek (MVM) vezetőjeként többek
között az RWE-vel küzd az akkori szerződések módosításán, miután a Magyar
Energia Hivatal felszólította a beruházókat, hogy engedjenek az áram
árából. A német céggel való sokféle kapcsolata azonban csak egy kis szelete
rendkívül színes pályájának.
Bármi áron Kocsis István közel 15 évig tanított és kutatott a Műszaki
Egyetemen, bár oktatóként megragadt az adjunktusi fokozatnál. Tagja volt a
BME pártbizottságának, és 1985-ben kollégiumi igazgatónak is kinevezték.
MSZMP-s funkciója ellenére több volt kollégája és diákja szerint is a
pártban renitensnek számított. Az általa vezetett Kármán Tódor Kollégiumban
aktív diákköri élet folyt: a nyolcvanas évek végén egymásnak adták a
kilincset a reformok szükségességéről beszélő előadók, Hankiss Elemértől
Lengyel Lászlóig, Bihari Mihálytól az amerikai nagykövetig. Az akkor Pitek
becenévre hallgató tanár elintézte, hogy az egyetem nyomdájában hivatalosan
indexen lévő könyveket sokszorosítsanak: sok egyéb mellett kiadatta Orwell
1984-ét vagy a román titkosszolgálat éléről Amerikába szökött Pacepa
emlékiratait. Kapcsolatban volt a KISZ reformköreivel, kirándulásokra,
előadásokra járt. A rendszerváltás idején is aktívan politizált, egyetemi
irodájában MDF-szervezetet alapított. Politikai karrier helyett azonban
1991-ben elment főmérnöknek a stratégiai fontosságú Fegyver- és
Gázkészülékgyárba (FÉG), amelyet volt tanárkollégája, Latorcai János
irányított.
A KDNP egyik fontos politikusának számító Latorcai János hamarosan az ipari
minisztériumba került, ahová Kocsis is követte. Mikor Latorcai miniszter
lett, Kocsis helyettes államtitkári rangot kapott, és a régi egyetemi
kollégák közül még heten kerültek vezető beosztásba a tárcánál. A
minisztériumba kerülő mérnökök között volt többek közt Hegyháti József,
Zagyi László és Becker István is. Utóbbiak később a privatizációs
vállalatnál is együtt dolgoztak Kocsissal, és a mai napig tart a
barátságuk. A műegyetemi csapat összetartására néhányan bizalmatlanul
néztek, a közgazdászok „itt van a hegesztési tanszék” elszólásokkal
élcelődtek a hátuk mögött.
Kocsis szerteágazó ipari kapcsolatrendszerét már minisztériumi munkája
idején kiépítette. Hozzá tartozott az úgynevezett „piszkos 13” csoport,
vagyis azok a nagy iparvállalatok, amelyek rendbetételét a kormány
stratégiai fontosságúnak tartotta, többek között a Taurus, a Rába és a
Borsodchem. „A gazdaság stabilitása érdekében ezeket a vállalatokat meg
kellett mentenünk, viszont nagyon kevés pénzünk volt erre. Sikerült kihozni
őket az adósságspirálból. Izgalmas feladat volt. Néhány privatizációjában
később részt vettem” – emlékezett erre az időszakra Kocsis. Ekkor alakult
ki az a munkamódszere, amelyet később a privatizációs szervezetnél is
megtartott: nem az irodájából figyelte a cégek működését, hanem
rendszeresen kijárt terepre. Gondos gazdaként személyesen ellenőrizte őket.
„Tudta, hogy mire a hivatali szűrőkön és a vállalati hierarchián végigér
egy üzenet, addigra az sokat finomodik, sokan kozmetikázzák. A napi ügyekbe
nem akart beleszólni, sőt, az volt az elve, hogy hagyjuk a helyi vezetőket
dolgozni, de időben tudni akarta, ha letérnek a vállalatok a kijelölt
útról” – mondta Zagyi László volt kolléga és barát. A különleges
bánásmódban részesülő óriáscégek megalapították a Magyar Ipari Konszernek
Országos Szervezete nevű érdekvédelmi csoportot, Horváth István, a Dunaferr
vezetőjének kezdeményezésére. A szervezet vezetésébe Kocsist is
beválasztották. Később az ÁPV Rt. vezérigazgatói székében töltött utolsó
munkanapján Kocsis írta alá azt a vagyonkezelési szerződést is, amely
Horváth Istvánra és a menedzsment többi tagjára bízta az acélművet. A
magyar ipar konszolidálása mellett az ipari tárcánál külföldi beruházásokat
is szervezett, többek között személyesen kísérgette az új gyártelepének
helyet kereső Audi menedzsereit. Az Audival folyó alkudozás akkora
erőfeszítést igényelt, hogy Hegyháti Józsefnek egyszer így fakadt ki: „Na,
az Audit még idehozzuk, aztán mehetünk nyugdíjba”. A felkiáltás szólt annak
is, hogy ez a beruházás mérete miatt különösen fontos volt, hiszen az akkor
40 éves Kocsis komolyan soha nem gondolt arra, hogy hátradőljön.
„Munkamániás, rendkívül szorgalmas. Reggel fél nyolctól este nyolcig
dolgozott, sokszor szombaton is, néha még éjjel fél tizenkettőkor is az
irodájában ült. Most is két titkárnője és két sofőrje van, másképp nem
bírnák a tempóját” – állították róla többen egybehangzóan.
„Kocsis tipikus végrehajtó ember. Amire parancsot kap, azt maradéktalanul
teljesíti. Amikor az volt a feladat, hogy a költségvetésnek szállítani kell
több száz milliárdot, akkor ő besöpörte a pénzt” – emlékezett egy, a Horn-
kormány idején a Pénzügyminisztériumnál dolgozó vezető. „Csak a feladatra
figyelt. Vezetőinél nem kérdezett vissza, a kitűzött célt bármi áron
teljesítette. Mindent kipréselt az embereiből, de magát sem kímélte” –
tette hozzá a korszak egy másik befolyásos tisztségviselője. „Kocsis olyan,
mint egy jó katona. Amikor vagyonkezelést kértek tőle, akkor sikeresen
menedzselte a rá bízott vállalatokat, amikor privatizálni kellett, akkor
gyorsan túladott rajtuk. Nem az elv, hanem a konkrét feladat érdekelte.”
Fehér asztal A nagy munkabírásával jó benyomást keltő Kocsist 1993-ban az
Állami Vagyonkezelő Rt. (ÁV) vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki. (Két
évvel később az ÁV és az ÁVÜ összevonásával alakult meg az ÁPV Rt.) Az
Antall-kormány idején az ÁV a tartósan állami tulajdonban tartott
vállalatokkal foglalkozott. Ahogy az akkor ott dolgozók mondták, 1993
végéig a társaság „nagyon passzív volt, nem akartak semmit sem eladni”.
Többen emlékeztek arra, hogy igazgatósági értekezleteken Kocsis is több
vállalat esetén mondta, hogy ezt vagy azt még nem kell eladni, hanem előbb
fel kell készíteni a privatizációra. Amikor viszont ’94 elején Csepi Lajost
nevezték ki az ÁV élére, változott a hivatalos irányvonal. Csepi arra
utasította embereit, hogy készítsenek koncepciót az ÁV-hez tartozó cégek
privatizációjára, és a munka koordinálásával a tranzakciós vezérhelyettes
Kocsist bízta meg. Rohammunka volt, mert áprilisra ki voltak írva a
választások, és Csepi addigra kész terveket akart. Sokak meglepetésére az
addig „vagyonkezelgetőnek”, „az ágazati lobbi emberének” leírt Kocsis
határidőre szállította a koncepciókat. Ráadásul sok közülük később a Horn-
kormány idején az akkor leírtak szerint meg is valósult.
Az 1994-es kormányváltás elsöpörte a privatizációs szervezet korábbi
vezetését. Távoznia kellett Csepi Lajosnak, és az ÁV igazgatóságának 11
tagjából nyolcnak szinte azonnal mondtak fel, a régi gárdából őszre már
csak ketten maradtak. Az egyikük Kocsis István volt. Túlélését néhányan
azzal magyarázzák, hogy ipari ismeretségein keresztül megfelelő MSZP-s
kapcsolatokkal rendelkezett. Néhány akkori befolyásos szakember szerint az
új kormánypártok komoly erőket fektettek a szervezet kézben tartására, és a
KDNP-s Latorcaihoz szorosan kötődő Kocsis megfelelő, szocialista politikai
hátszél nélkül nem maradhatott volna. Mások szerint nem csak erről volt
szó: az új vezetők is tudták, hogy az ÁV-nél ő dolgozik a legtöbbet, „és a
sok politikai kinevezett mellett kellett valaki, aki tényleg dolgozik”.
Októberben Bartha Ferenc akkori privatizációs kormánybiztos leváltotta
Jellen Sándort, aki az Antall-kormány idején szerezte ig-tagságát, és Csepi
leváltása után az ÁV-t vezette. Helyére a kifejezetten privatizációval
foglalkozó ÁVÜ korábbi igazgatóját, Lascsik Attilát nevezte ki. Az új főnök
és Kocsis konfliktusa az akkori munkatársak szerint már csak a
személyiségük közti különbségek miatt is kódolva volt, és Lascsik 1996
júniusi kirúgásáig tartott hatalmi vetélkedésük. A Kocsisnál majd’ tíz
évvel fiatalabb Lascsik Attila újsághirdetésre jelentkezve került a
szervezethez ’90-ben, és külföldi tanulmányokkal, korszerű tudással
felvértezve, „hivatala elefántcsonttornyából” irányította a testületet.
Ezzel szemben Kocsis ágazati karrierjét ismeretségeinek köszönhette, és
menet közben, a gyakorlatban tanult bele a szakmába. Jobban szerette
éttermekben, „fehér asztal mellett” intézni bizalmas megbeszéléseit, és
többek szerint „jobban hitt a személyes kapcsolattartásban, mint a
papírmunkában”. Nyílt konfliktus nem volt köztük, de a viszony jellemzésére
több forrásunk is felidézte az alábbi, már az ÁPV-s időkből származó
történetet: Kocsis szeretette volna hivatali autóját egy Audi 100-asra
cserélni, ami vezérhelyettesi posztjához nem járt automatikusan. Tudta,
hogy igénylését Lascsik soha nem írná alá, ezért a vezérigazgató egyik
külföldi útja idején Szokai Imre ÁPV Rt. igazgatósági elnöknél intézte el a
jármű kiutalását. Kocsis István nem így emlékszik erre a történetre.
Elvtársi csók 1995-ben hirtelen felgyorsultak az események a privatizációs
szervezet körül. A költségvetés az összeomlás szélén volt, és a kormány a
privatizációból remélte feltölteni az államkasszát. A komoly eladásoktól
kezdetben ódzkodó Horn Gyula elfogadta, hogy gőzerővel induljon a
magánosítás. Az eladásokat erősen szorgalmazó SZDSZ szövetségesre lelt
Bokros Lajos pénzügyminiszterben, és meggyőzték a vonakodó szocialista
politikusokat, hogy újabb Bokros-csomag lehet az ára a bevételi lehetőségek
elszalasztásának. Bartha kormánybiztos helyett Suchman Tamás immár tárca
nélküli miniszterként vette át a privatizáció kormányzati irányítását ’95
tavaszán.
Suchman kezdetben fenntartásokkal kezelte Kocsis Istvánt, de alig néhány
hét után első számú szövetségesévé választotta. Hogy Suchman viselkedésében
mi hozta a változást, arról csak találgatásokat hallottunk, viszont
bensőséges kapcsolatuk nem volt titok a privatizációs szervezeten belül.
Míg az igazgatósági tagok Suchmant „miniszter úrnak” szólították, addig
Kocsis „Tamáskámnak” hívta, és többször látták őket, amint „elvtársi”
csókkal köszöntötték egymást irodaházuk parkolójában. „Suchman tudta, hogy
Kocsis sokkal hatékonyabb, és könnyebben talál ki kreatív megoldásokat.”
„1996-ra Lascsik már a küszöb alatt közlekedett, és sok ügyben a rangban
alatta álló Kocsis volt döntési pozícióban” – jellemezték a privatizációs
szervezet akkori dolgozói a miniszter és a vezér-helyettes viszonyát.
Amikor 1995 júniusában az ÁV és az ÁVÜ összevonásával megalakult az ÁPV
Rt., a koalíciós pártok komoly pozícióharcba kezdtek az igazgatótanácsi
tisztségekért. Állítólag politikai háttéralkuknak köszönhetően lett Lascsik
Attila az új szervezet vezérigazgatója, Kocsis pedig az egyik
vezérhelyettes. Információink szerint MDF-es múltja miatt az SZDSZ
bizalmatlan volt vele szemben, így az ÁPV igazgatósága először nem hagyta
jóvá kinevezését, ám ezután Suchman tajtékozva rohant be az ülésre, és
határozott fellépésére másodjára jóváhagyták Kocsis posztját. Azonban nem
került be az igazgatótanácsba, ami számára hosszú távon szerencsének
bizonyult. Az igazgatóságot ugyanis ’96 őszén elsöpörte a Tocsik-botrány,
Kocsis viszont a testületnél maradt, és közös megegyezéssel – és az ezzel
járó tízmillió forintos végkielégítéssel – távozott az ÁPV Rt.-től 1997
decemberében.
A kivitelező Egy hónappal az ÁPV megalakulása előtt történt egy érdekes
eset, amely többek szerint jól példázza, hogy milyen furcsa kavarások
jellemezték a korszakot. Bokros Lajos szerette volna elérni, hogy a bankok
vezérigazgatói és elnöki pozícióit szétválasszák. Úgy vélte, hogy így a
kormány jobban tudja ellenőrizni az akkor még állami tulajdonban lévő
pénzintézeteket. Látványosan két nagy kudarca volt az alig néhány hónapja
hivatalban lévő miniszternek: Princz Gábor (Postabank) és Csányi Sándor
(OTP) esetében. A bankokkal közvetlenül Kocsis István keveset foglalkozott,
viszont információink szerint a politika és az ÁV Rt. között bankügyben ő
volt a kapcsolattartó. A vezetői posztok szétválasztásából politikai ügy
lett. Princz teljhatalomban tartása érdekében Horn Gyula és Suchman Tamás
személyesen is felléptek, Csányi esetében azonban bonyolultabb forgatókönyv
érvényesült. 1995. május 12-én az OTP részvényeseinek közgyűlésén
módosították a cég alapszabályát, hogy megindulhasson a bank
privatizációja. Az ezt szorgalmazó, 18,7 százalékos tulajdonos
Pénzügyminisztérium azonban nem vehetett részt a közgyűlésen, mert
részvényesként történő bejegyzése még folyamatban volt. Az ÁV Rt-nek nem
illet a PM akaratával szembemennie, pedig nem támogatta Bokros javaslatát.
Ezért trükkös megoldáshoz folyamodott. A közgyűlés előtt két nappal még
volt 60,57 százaléknyi részvénye, de ebből 20 százalékot egy nappal a
közgyűlés előtt átadott a tb-önkormányzatoknak. Az ÁV az átadással
feltűnően sietett, ezt bizonyítja, hogy az ugyanehhez a csomaghoz tartozó
más cégek részvényeit hetekkel később sem juttatta el a
társadalombiztosítást felügyelő testületnek. Itt a legerősebb az MSZOSZ
volt, amelynek vezetője, Nagy Sándor Csányi funkcióinak megtartása mellett
lobbizott. Suchman Tamás a szakszervezeti lobbi mellé állt. A közgyűlésen
az ÁV képviselője ugyan felvetette az elnöki és vezérigazgatói tisztség
szétválasztásának lehetőségét, de ezt a változatot az ÁV által helyzetbe
hozott önkormányzatok elvetették. A HVG 1995. május 27-i cikke politikai
színjátéknak minősítette a közgyűlést. Ez a bonyolultan előkészített
közgyűlési szavazás jól jelzi, hogy milyen ügyeskedések és politikai lobbik
kísérték az ÁPV és jogelődei munkáját. Egy, az ÁV-nál akkor vezető
beosztásban dolgozó forrásunk úgy emlékszik, hogy a közgyűlés előtti
alkudozásokat Suchman Tamás igényei szerint Kocsis István szervezte. A cél
nem kifejezetten Csányi helyzetbe hozása, hanem az volt, hogy Suchman
megfeleljen a szakszervezeti lobbinak.
Van, aki a fenti időből eredezteti Csányi és Kocsis barátságát, de ezt az
őket közelről ismerők és maga Csányi Sándor is butaságnak tartják. Csányi
és Kocsis a kilencvenes évek eleje óta ismerték egymást, de csak 1997-ben
vált aktívvá a kapcsolatuk, amikor Kocsis István az ÁPV delegáltjaként, de
természetes személyként az OTP igazgatótanácsának tagja lett. Ekkor lett
igazgatósági tag a Kocsissal szintén jó barátságban lévő Pintér Sándor, az
akkor frissen leváltott rendőrfőkapitány és későbbi belügyminiszter is.
Csányinak szimpatikus volt Kocsis munkastílusa, és fontosnak tartotta, hogy
az ipari szférát jól ismerő szakember is ig-tag legyen. Kocsis jelenleg is
tagja a testületnek, sőt, 2001 óta tulajdonostárs a korábban Villányi
Borászatnak nevezett Csányi Pincészetben. Évente néhány alkalommal összejön
a két család, és összeköti őket a vadászathoz fűződő szenvedélyük is, bár
ritkán hódolnak közösen ennek a sportnak. A két csúcsvezető kapcsolata
azért érdemel figyelmet, mert több forrásunk és korábbi újságcikkek is
utaltak arra, hogy Csányi Sándor a háttérből támogatta Kocsist a paksi
üzemzavar utáni kavarodásban, és az MVM-vezérigazgatói poszt elnyerésében
is. Ezt Csányi Sándor légből kapottnak minősítette, mondván, nem lobbizott
Kocsisért, de „ha szóba került a neve bizonyos helyeken, akkor nem
beszéltem ellene”.
Két macska voltam Az 1995-ös évre az akkori ÁPV-sek közül mindenki úgy
emlékszik vissza, mint az elképesztő rohammunkák idejére. Az igazgatótanács
heti ülésein előfordult, hogy több mint egy tucat nagy értékű privatizációs
szerződésről döntöttek. Suchman nagyon kemény tempót diktált. Egy akkor
befolyásos vezető szerint „úgy érezte, hogy neki kell megmenteni a magyar
népet az újabb Bokros-csomagtól”. A szerződések előkészítése több
stratégiai fontosságú vállalat esetében is Kocsisra hárult. Ő lapunknak így
idézte fel ezt az évet: „Rohammunka volt, de szakszerű technikával
végeztük. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelő, nyílt tendereket írtunk ki.
Nem lehet persze mindent hibátlanul csinálni, de az eredményeket ma is
egyértelműen pozitívnak lehet értékelni. Tény, hogy ’95-96-ban 500 milliárd
forint készpénzt hoztunk be az államnak. Többet, mint az addigi teljes
privatizáció összbevétele volt. Ha ez nincs, az ország fizetésképtelenné
vált volna.”
Az év egyik legnagyobb dobása a máig sokat vitatott energetikai ágazat
részleges privatizációja volt. Suchman Tamás ragaszkodott ahhoz, hogy ezt
Kocsis intézze, több forrásunk is úgy emlékezett, hogy Lascsikkal ősz
elején alá is íratott egy meghatalmazást erről. Decemberre az erőművek és
az áramszolgáltatók már külföldi befektetők kezében voltak, és a pénz is
befolyt az államkasszába. Pedig tavasszal Kocsis és Suchman még különböző
konstrukcióban gondolkodtak. Suchman arra gondolt, hogy a szolgáltatókat és
az erőműveket egy trösztben kellene egyesíteni, és 49 százalékát tőzsdére
vinni. Kocsis viszont azt javasolta, hogy a társaság részvényeit német
befektetőknek kellene adni, akik cserébe átvállalnák a magyar állam német
bankok felé fennálló adósságát. Végül a szolgáltatókat és az erőműveket
különböző vállalatoknak adták el, amelyek azóta is profitot termelnek, nem
kis részben az eladó magyar állam által garantált 8 százalékos
eszközarányos nyereségnek köszönhetően. Ezt egyes forrásaink szerint azzal
az érvvel érte el az energetikai lobbi, hogy nincs elég áram az országban,
kapacitásbővítésre van szükség. Az 1995-ben meghirdetett, körülbelül 2000
megawattról szóló bővítési terv fokozatosan lekerült a napirendről. Holott
ez egyik kiindulópontja volt a privatizációnak. (Lásd Szabadáram című
írásunkat a 68. oldalon.) A magára maradt, az árammal nagykereskedői
tevékenységet végző állami MVM viszont azóta is veszteséges.
Az energetikai szerződések megkötésére Kocsis egy új módszert talált ki,
amely hatékonyságára több régi munkatársa is csodálattal emlékszik vissza.
„Akkoriban az volt a gyakorlat, hogy kiírtuk a tendert, aztán bejöttek a
pályázatok, üzleti tervek. Ezeket értékeltük, majd az igazgatóság elé
vittük, ahol döntés született. Ekkor indultak csak meg a konkrét
szerződéskötésről a tárgyalások, és hosszú hónapok alkudozása után vagy
lett üzlet, vagy nem, és ha nem, akkor kezdődött az egész elölről. A Kocsis-
féle novum viszont így nézett ki: Előzetes kvalifikáció után elmondtuk a
lehetséges befektetőknek, hogy mi milyen szerződést akarunk, és jelezzenek
vissza, hogy hol a probléma. Két ilyen kör volt, ahol minden nyílt lapokkal
ment, ismerték egymás észrevételeit a pályázók. Ekkor lezártuk a vitát
azzal, hogy a kialakult szerződéstervezeten már módosítani nem lehet.
Minden jelentkező megkapta ugyanazt a szerződést, és csak nevet és árat
kellett ráírniuk. A győztesnek pedig nyolc napon belül kellett fizetnie.
’95 végére befolyt a bevétel. Csak így lehetett ezt időben teljesíteni” –
magyarázta az akkori szerződéseket az egyik szakember, aki közvetlenül
Kocsis mellett dolgozott. Kocsis azóta is büszke erre az ötletre: „A
closingot előrehoztuk és így már szerződéskötés előtt kialakult a szerződés
szövege” – foglalta össze a technikát. A sietségre jellemző, hogy az
energetikai privatizációról szóló szerződések jóváhagyását egy hirtelen
összehívott, rendkívüli ig-ülésen, az MVM egyik főváros környéki üdülőjében
hozták meg. Ezenkívül mindig az ÁPV székházában ült össze az igazgatóság.
Az ülés egyik résztvevője szerint „kafkai volt, ahogy elszállítottak minket
autókkal az irodából”. Egy másik forrásunk pedig úgy emlékezett, hogy
Kocsis stábjában nem voltak megfelelő felkészültségű, nyelvtudással bíró
jogászok, és ezt az előnyüket a külföldi partnerek a szerződések
szövegezésekor ki is használták.
Az energetikai szerződésekhez bizonyos esetekben titkos záradékokat is
csatoltak. Ez történt az RWE-nek eladott Mátrai Hőerőmű esetében is. Itt a
vételárként adott 74 millió dollár felett további 26 millió dollárt adott a
német cég, mert egy titkos kiegészítésben az ÁPV Rt. ígéretet tett arra,
hogy a bükkábrányi lignitbányára alapulva kétszer 500 MW-tal bővítheti
kapacitását. Az Orbán-kormány azonban fölöslegesnek tartotta a
kapacitásbővítést, és a be nem váltott ígéret miatt kártérítést kellett
fizetnie a lignitbányát addigra megvásárló RWE-nek. A titkos záradék
aláírásának körülményeit parlamenti albizottság vizsgálta, ahol
meghallgatták Kocsis Istvánt is. Ő akkor már az RWE alkalmazottja volt.
A nagy túlélő 1996 nyarán Suchman Tamás leváltotta Lascsik Attilát, és
helyére az ÁPV Rt. vezérigazgatói székébe Kocsis István került. Kocsis
ezzel automatikusan tagja lett az igazgatótanácsnak is. Ekkor már az SZDSZ
sem tiltakozott. Egyesek szerint kinevezését kifejezetten támogatta a
privatizációs eredményekkel elégedett Horn Gyula is. Az új vezér továbbra
is megtartotta azt a szokását, hogy az állami cégeknél helyben
tájékozódott. Felkészült esetleges katasztrófákra is: szolgálati autójára
már megkülönböztető jelzést igényelt, hogy vészhelyzet esetén gyorsan
érhessen a helyszínre. Állítólag előfordult, hogy azzal bíztatta
munkatársait, hogy egy esetleges atomkatasztrófa idejére biztos helyet tud
szerezni nekik a legfontosabb állami vezetőknek fenntartott bunkerben. Első
számú vezetőként sokan sokféleképpen emlékeznek rá. Van, aki szerint a nála
alacsonyabb rangúakkal rendkívül lekezelő volt. „Kocsis nem beszélget,
hanem kinyilatkoztat. Ül, mint egy fáraó, nem is néz az emberre.” Mások
szerint nagy elvárásai vannak, de korrekt vezető, aki alkalomadtán szívesen
nótázik és humorizál is. Egyik kedves élce volt, hogy az íróasztalán
tartott uránércre mutatva figyelmeztetett, hogy „urán, de nem sugárzik”.
1996 őszén robbant ki a Tocsik-botrány. A Tocsik Mártával kötött szerződést
ugyan még vezérhelyettesként Kocsis István írta alá az ÁPV részéről, de ez
formaság volt: Lascsik távollétében tette. A szerződés megkötéséről
korábban az igazgatóság döntött, aminek Kocsis 1996 elején még nem volt
tagja. Így ő soha nem volt vádlottja az évekig húzódó bírósági
tárgyalásoknak, bár Liszkai Péter jogi főtanácsos a HVG szerint - egy
korábbi vallomását módosítva – az eljárás egyik szakaszában azt mondta,
hogy Kocsis adott neki utasítást a szerződéskötés előkészítésére. Kocsis és
forrásaink is úgy emlékeznek azonban, hogy a belterületi földekről szóló,
önkormányzatokkal folyó tárgyalásokra Szokai Imre javasolta az ügyvédnőt. A
Tocsik-botrányba Suchman Tamás, majd az ÁPV teljes igazgatósága is
belebukott 1996 októberében. Ketten azonban az új privatizációs miniszter,
Csiha Judit alatt is megtarthatták posztjukat: egyikük Kocsis István volt.
Kocsisnak ugyan át kellett adnia a vezérigazgatói posztot, de
vezérigazgatói-helyettesként továbbra is az ÁPV-nél maradt. Munkatársai
szerint hamar elfogadta az új helyzetet, és kifejezetten jó kapcsolatba
került az új privatizációs miniszterrel is.
Végül az 1997-es év végén távozott az ÁPV Rt.-től. A manager magazinnak azt
mondta, hogy öt év nagyon izgalmas, de nagyon stresszes időszak után
elérkezettnek látta az időt, hogy váltson, ráadásul a nagy privatizációk
kora lejárt. Szóba került ugyan, hogy új intézményt szerveznek az ÁPV
helyére, de az energetikában és a nehéziparban már nem voltak várólistán
komoly vállalatok. Több ajánlat közül ő az RWE megkeresését választotta,
azt a céget, amelynek többek között a Mátrai Erőművet éppen ő adta el. A
kétéves összeférhetetlenségi korlát eddigre pont lejárt, és nem ő volt az
egyetlen, aki az energetikai privatizátorok közül valamelyik vásárlóhoz
ment. Ennek ellenére sokan nem találják szerencsésnek a választását, mert a
váltás sok pletykára adott okot.
Kocsis először Németországba költözött, előbb egy féléves nyelvtanfolyamra
küldték, majd az RWE központjába ment dolgozni. Később a cég magyarországi
érdekeltségeinél töltött be vezető tisztségeket. Kocsis így emlékszik
akkori döntésére: „Akkor volt napirenden Németországban a villamosenergiai
iparág átalakítása. Kint dolgozni két évet azt jelentette, hogy láttam,
hogyan alakítják át a régi rendszert. Jól döntöttem, mert valóban
hasznosnak bizonyultak a kinti tapasztalataim.” Kocsis elhatározásában
ismerősei szerint szerepet játszott az is, hogy így három gyermeke
tökéletesen megtanulhatott németül. Távozásáról 1997 decemberében mégis
hirtelen döntött. Már megvette a család a karácsonyfáját, amikor eldőlt,
hogy az ünnepeket nem itthon, hanem Németországban töltik. Egyesek szerint
Kocsisnak azért lett hirtelen sietős elhagyni az országot, mert valakik
megijeszthették, „hogy egyik ügye miatt megütheti a bokáját”. E ködös
gyanúsításnál azonban többet nem hallottunk. Kocsis szerint az őt ért
kritikák sértettségből vagy dilettantizmusból fakadnak.
Vele az erő Az Orbán-kormány idején hol a Dunaferrel kötött vagyonkezelői
szerződése miatt (ezt az Orbán-kormány a menedzsment aránytalanul nagy
sikerdíjára hivatkozva 2001-ben felmondta), hol a Mátrai Hőerőmű titkos
záradéka miatt citálták parlamenti bizottságok elé Kocsist. A Dunaferr-
szerződés megjárta a KEHI feljelentése nyomán az ügyészséget is, de nem
találták törvénysértőnek a szerződést.
Az állam 2002-ben, a második MSZP-SZDSZ kormány megalakulásakor nevezte ki
újra fontos pozícióba Kocsis Istvánt: 2002-2005-ben a Paksi Atomerőmű Rt.
vezérigazgatója volt. Néhány ismerőse szerint Kocsis nem érezte igazán jól
magát Pakson, számára inkább parkoló-pálya volt az MVM tulajdonában lévő,
és ezért csekély önállósággal bíró cég vezetése. Többen is mondták, hogy ő
inkább az MVM vezetését akarta már akkor megszerezni, ezt azonban a
Medgyessy-kormány Pál Lászlónak adta. Ugyanakkor Pakson nagyon tudatos
építőmunkába kezdett, és egy új vezetői gárdával vette körbe magát. Közülük
többen most is az MVM meghatározó tisztségviselői.
Az erőműben 2003 áprilisában, alig fél évvel kinevezése után súlyos
üzemzavar történt. Több tonna sugárzó elem szóródott szét a kettes blokk
tisztítótartályában, és a veszélyes anyag kiemelése jelenleg is folyik. A
Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tervezési és vezetési hibákat is feltárt
(lásd mm 2005/12.) a Csernobil óta legsúlyosabb európai nukleáris
szerencsétlenség kivizsgálásakor. Több szakértő is azt állítja, hogy Pakson
már 1998-ban kezdtek elromlani a dolgok, amikor az első politikai alapon
kinevezett vezérigazgató került hatalomra. A trend szerintük 2002-ben is
folytatódott, mert Kocsisnak ugyan közgazdász elődjéhez képest valamivel
több köze volt a nukleáris iparhoz, de gépészmérnökként azért ő sem volt
teljesen képben. „A politikai kinevezettek megmérgezték a hangulatot az
erőműben. A felső- és középvezetői posztokat politikai alapon kezdték
cserélgetni, és ez behúzta a kéziféket a belső kommunikációban. Akik
látták, hogy baj lesz, inkább nem szóltak, nehogy lojalitásukat vonják
kétségbe” – mondta lapunkak a paksi belső ügyeket állítása szerint jól
ismerő forrásunk. Bár a fortélyos félelemről több név nélküli forrás is
nyilatkozott 2003-ban különböző lapoknak, volt olyan forrásunk, aki szerint
Kocsist kifejezetten szerették paksi emberei. „Amikor 2005-ben távozott,
összehívtak mindenkit középvezetői szintig, és hosszú tapssal
búcsúztatták.”
Az üzemzavar után az erőmű igazgatótanácsának egyik akkori tagja szerint
Kocsis és stábja nagy zavarban volt. „Igyekezték volna elkenni a dolgot.
Körülbelül két hét kellett, amíg összeszedték magukat, és aztán egyre
jobban ment a válságmenedzselés. A kárelhárításról az oroszokkal például
nagyon jó szerződést kötött Kocsis.” A kezdeti zavarról sokat elárul, hogy
az április 10-én éjjel bekövetkezett üzemzavarról csak 24-én tartott
sajtótájékoztatót az erőmű vezetése, és két hétig Kocsis István a
nyilvánosság számára láthatatlan volt, a sajtóval nem állt szóba.
„Nagyon megviselte az az időszak” – mondta egy jó barátja, aki szerint
ekkora nyomás alatt más összeroppant volna. Kormányzati körökből származó
információink szerint Kocsis leváltása komolyan napirenden volt akkoriban,
de végül az ellenzék és a környezetvédő szervezetek hangos tiltakozása
ellenére is megtarthatta pozícióját. Vannak, akik szerint régi MSZP-s
kapcsolatait használta ehhez, mások szerint Csányi Sándor támogató
jóindulata segített. Azt többen is említették, hogy sokszor a hatalmi
hierarchián átnyúlva, a hivatalosan elvártnál felsőbb szinteken kereste
akkoriban a kapcsolatot a kormány vezetőivel, illetve magával a
miniszterelnökkel. „Ezt az ügyet csak nagyon erős politikai támogatással
lehetett túlélni” – vélte egy közeli barátja is.
Kocsis István jelenleg az MVM holdingosításán dolgozik. Mostani feladata
megerősíteni a veszteséges MVM-et, illetve pozíciókat szerezni a szomszéd
országokban. Fideszes politikusok attól tartanak, hogy ismét
privatizációval bízták meg. Ő lapunknak így nyilatkozott: „A cél, hogy 51
százalék tartósan állami tulajdonban maradjon.” A holdingosítás egyik
fontos állomása volt, hogy a cégcsoport legértékesebb tagjának számító
MAVIR visszatért az MVM irányítása alá, bár az integráció mértékében még
komoly viták vannak közte és a Kóka János vezette GKM között. Ha megfelelő
állami támogatással sikerül az MVM-et fellendítenie, és egy részét tőzsdére
vinnie, nehéz lesz a most 54 éves menedzsernek új kihívást találnia.
„Kapcsolatai és szorgalma alapján akár magas kormányzati pozíciót is
kinézek belőle” – mondta a jövőről egyik barátja.
A továbbra is éjt nappallá téve dolgozó Kocsis István egyetlen hobbija a
vadászat. Még a 90-es években kezdte űzni ezt a sportot, sok gazdasági és
társadalmi megbízatása közül az egyik a Gemenci Erdő- és Vadgazdasági Rt.
felügyelőbizottságához köti. Tudományos, ipari és sportegyesületi
tisztségeinek hosszú a sora. Ahogy lapunknak adott interjúja végén
fogalmazott: „Talán jó lenne már egy részét elfelejteni”.
Magyari Péter
Szabadáram
Az 1995-ben „sebtiben” lebonyolított energetikai privatizációt a jobboldal
azóta is vitatja, részben a sietség miatt, hogy nagyon gyorsan és szinte
egy az egyben eladták szinte a teljes magyar energetikát (hat
áramszolgáltatót és két erőművet). Fontos kampányelem az úgynevezett
„luxusprofit”, vagyis a nyertesek államilag garantált haszna is. Valóban, a
befektetők számára a szerződések tartalmaztak egy 8 százalékos garantált
profitot. Ennek képzését bonyolult, több mint 20 tényezős képlet alapján
számolták ki, és eszközarányos garantált nyereségnek nevezik. Erre azért
volt szükség, mert az áram hatósági áras, és így garantálni kellett a
befektetőknek, hogy mindenképpen jobban járnak, mint ha bankba tennék a
pénzüket, így van olyan szakértő, aki indokolt tőkeköltségnek nevezi ezt a
tételt. A módszer nemzetközileg elfogadott, külföldön is alkalmazzák. A
vita inkább azon folyik a mai napig, hogy a különböző tényezőkből
kialakított képlet mennyire jó, hiszen egyes befektetők profitja mára jóval
túllépett a 8 százalékon, egyes piaci szereplők a hatékonyságuk növelésével
már 20 százalék feletti haszonkulccsal dolgoznak. Hiába azonban a nagyobb
haszon, az 1995-ben megkötött és ma is élő szerződések nem engedik, hogy az
MVM kevesebbet adjon az áramért. Mivel a lakossági áram hatósági áras,
ezért az MVM a rendszerből adódóan biztos veszteséget termel: a képlet
szerinti garantált profitot biztosító árért veszi meg az áramot
erőművektől, de a GKM által meghatározott olcsóbb áron adhatja csak tovább.
Ugyan a szerződések megkötésekor még csak előkészítés alatt állt az
energetikai piac liberalizációjáról szóló EU-direktíva, és Magyarország még
nem volt tagja az uniónak, sok szakértő kifogásolja, hogy a piac kötelező
felszabadításával nem számoltak a szerződés megkötői. Jelenleg az EU
Versenyhivatala az MVM-nek nyújtott állami kompenzáció miatt eljárást
folytat Magyarország ellen, de a szerződések túlzottan hosszú távú lejárata
(15-22 év) miatt is vizsgálódik. A helyzet érdekessége, hogy az akkori
szerződéseket tető alá hozó Kocsis István most az MVM élén állva kell hogy
kezelje az ebből adódó problémákat. Jövőre az EU-tagállamoknak teljesen fel
kell szabadítaniuk energetikai piacukat, és ha az EU bajosnak találja a ’95-
ös szerződéseket, akkor azokat is újra kell tárgyalni, azaz Kocsis István
furcsa helyzetben találhatja magát. Az akkori szerződések ráadásul
kimerítik az MVM kapacitásának nagy részét, vagyis a szabad piacról
jelenleg akkor sem vehetne túl sok áramot, ha akarna. Márpedig az ukrán
vagy a lengyel áram olcsóbb, mint a magyarországi erőművek által
megtermelt.
|
http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=648
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aramember-kocsis-istvan
|
Manager Magazin
|
hungarian-news
|
2006-11-01 00:00:00
|
[
"Csányi Sándor",
"Kocsis István",
"Lascsik Attila",
"Nagy Sándor (MSZP)",
"Suchman Tamás",
"Szokai Imre"
] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Állami Vagyonügynökség",
"Dunaferr",
"Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"OTP Bank Nyrt.",
"RWE"
] |
[] |
[
"összeférhetetlenség",
"energia",
"privatizáció",
"protekció",
"forgóajtó",
"lobbi"
] |
[
"MVM-ügyek 2005-2008",
"Tocsik-ügy"
] |
6,188 |
Magyar mosta a maffiapénzt a Laziónál
|
A két éve kirobbant ügyben már csak két embert köröznek. A magyar gyanúsított Szilvás Zoltán neve korábban szóba került a Ferencváros labdarúgócsapatával kapcsolatban is.
|
Az SS Lazio labdarúgócsapata az olasz bajnokság legutóbbi szezonjában a 12. helyen végzett. Ennél is nagyobb gond, hogy a klub hosszabb ideje anyagi válságban van, így egy pénzes befektetőnek talán az ősi rivális Róma elleni győzelemnél is jobban örülnének.
2006-ban a klub ultrái életveszélyes fenyegetésekkel próbálták meg rávenni Claudio Lotito elnököt, hogy szabaduljon meg a csapattól, ugyanebben az évben a maffia is rá akarta tenni a kezét a klubra.
Az olasz rendőrség a Lazio címerére utaló elnevezés alapján a "Törött Szárnyak" kódnevű akció során fényt derített rá, hogy 2006-ban a Casalesi-klán egy harmadik fél bevonásával próbálta megszerezni a klubot.
A harmadik fél nem más, mint a klub egykori legendás válogatott játékosa, majd későbbi elnöke, Giorgio Chinaglia volt. A csapattal 1974-ben bajnoki címet nyerő Chinaglia ellen már két éve már vádat emeltek. A jelenleg Amerikában élő üzletember akkor azt mondta, tiszta az ügyben, és ha kell, meg is nevezi, kik a megbízói.
A rendőrség mostani közleménye alapján azonban ő is tagja annak a három gyanúsítottnak, akit a már elfogott hét gyanúsított mellett még továbbra is köröznek.
Gianluca Campana rendőrparancsnok elárulta: a Casalesi-klán - amely a nápolyi Camorra maffia egyik legerősebb csoportja - 2005-ben és 2006-ban próbálta meg szponzorálni a csapatot, hogy így mosson tisztára több millió eurót. Mivel ez nem sikerült, részvényeket akartak vásárolni a klubban 24 millió euró értékben.
A rendőri vizsgálat alapján kiderült, a maffia többnyire bűnügyi tevékenységből származó pénzét, amit a klubba szándékoztak fektetni, Magyarországon mosták tisztára. Ebben a vizsgálatok alapján jelentős szerepe volt Szilvás Zoltánnak, akit szintén köröznek. Szilvás két éve, az ügy kirobbanásakor tagadta, hogy üzleti kapcsolatban lennének Chinagliával.
Szilvás és Chinaglia kapcsolata azonban jóval régebbi keletű, korábban többször is felmerült a nevük különböző futballcsapatoknál is. 1998-ban például az olasz képviselte a Dicobe céget, amely a Ferencváros megvásárlását tűzte ki célul.
Bár az érdeklődők között volt a clevelandi székhelyű sportmarketing cég, az International Management Group (IMG) és a londoni tőzsdén regisztrált, 1997-ben fél év alatt 113 millió font forgalmat produkáló English National Investments Company (ENIC) is, mégis a Dicobe tűnt befutónak.
Terveik szerint 25 millió dollárt szántak a labdarúgó-szakosztály rt.-ként való működtetésére, további 10 milliót új játékosok vásárlására. Az üzletből aztán végül semmi nem lett, mert a cég a többszöri határidőmódosítás után sem utalt egy fillért sem. Voltak sajtóorgánumok, amelyek a 98 tavaszán beállt politikai változásokat látták a visszalépés mögött.
Három évvel később már a szicíliai Marsala csapata volt a célpontjuk, de ott sem kísérte sok siker együttműködésüket.
Szilvásnak emellett is több kétes ügyben voltak érdekeltségei, tulajdonos volt a Xénia-láz ügyben megismert WÉS RT.-ben, ennek kapcsán az IQ nevű energiaital gyártásában, de felmerült a neve vissza nem fizetett milliárdos banki kölcsönöknél is.
|
https://index.hu/sport/futball/2008/07/23/magyar_szal_a_lazio-maffia_kapcsolatban/
|
https://web.archive.org/web/20120812010327/http://sportgeza.hu/futball/2008/07/23/magyar_szal_a_lazio-maffia_kapcsolatban/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-mosta-a-maffiapenzt-a-lazional
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-23 00:00:00
|
[
"Szilvás Zoltán"
] |
[
"WÉS Rt."
] |
[
"Európa",
"Olaszország"
] |
[
"pénzmosás",
"sport",
"maffia"
] |
[
"Xénia-láz"
] |
6,189 |
Vesztegetéssel gyanúsítotják Tasnád Pétert és ügyvédjét
|
Gyanúsítottként hallgatta ki szerdán vesztegetés megalapozott gyanúja miatt a Budapesti Nyomozó Ügyészség Tasnádi Pétert, ügyvédjét és a vállalkozó agysorvadásáról szóló korábbi szakértői véleményt kiállító igazságügyi szakértőt.
|
A Fővárosi Főügyészség sajtóirodája azt tudatta a távirati irodával: a nyomozó ügyészség több helyszínen, összehangolt akcióban megtartott házkutatásokat követően szerdán "gyanúsítottként hallgatta ki vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt T. Pétert, dr. B. József ügyvédet és dr. G. Katalin igazságügyi szakértőt."
A Fővárosi Főügyészség által következetesen T. Péterként emlegetett Tasnádi Péterrel és társaival szemben az az ügyészség gyanúja, hogy a férfi megbízásából ügyvédje megállapodott az igazságügyi elmeorvos szakértővel abban: a szakértő hárommillió forint fejében hamis szakértői véleményt ad Tasnádi Péter beszámíthatóságáról. A hamis szakértői véleményre, amely Tasnádi korlátozott beszámíthatóságát állapította meg, a Tasnádi ellen - életveszélyt okozó testi sértés miatt - a Fővárosi Bíróságon folyamatban lévő büntetőügyben volt szüksége a vállalkozónak. "Az elkészült szakvélemény ellenértékét T. Péter dr. B. József közreműködésével 2006 augusztusában, illetve szeptemberében két részletben eljuttatta dr. G. Katalin szakértőnek" - olvasható a főügyészség közleményében.
A tájékoztatás szerint a gyanúsítottak tagadták a bűncselekmény elkövetését, a gyanúsítás ellen panasszal éltek.
Az ügyészség még tavaly ősszel rendelt el nyomozást az egyik, Tasnádi Péter beszámíthatóságát vizsgáló szakvéleménnyel kapcsolatban vesztegetés bűntette miatt. A vesztegetés gyanúját támaszthatja alá egy Tasnádi Péter által írt, a börtönből kicsempészett levél is, amelyben a vállalkozó arra kérte ismerősét, "Józsit", hogy adjon hárommillió forintot a szakértőknek.
A Magyar Televízió Híradójának június végi beszámolója szerint ugyanakkor az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) azt állapította meg, megalapozatlanok a Tasnádi Péter agysorvadásáról szóló korábbi szakértői vélemények, miközben Tasnádi Péter jogerős büntetését, a már letöltött négy és fél éves szabadságvesztését, korábban éppen a kóros elmeállapotát kimondó szakértői vélemény alapján csökkentette két évvel a bíróság. Az ETT a vállalkozó beszámíthatóságáról szóló, ellentmondó szakértői vélemények után vizsgálta a férfit és azt állapította meg, a védelem felkérésére dolgozó szakértők túlértékelték Tasnádi pszichés tüneteit, egyes tüneteknek túlzott jelentőséget tulajdonítottak, következtetéseik pedig eltúlzottak voltak - hangzott el a műsorban.
Tasnádi Péter januárban, sikkasztás gyanúja miatt került előzetes letartóztatásba. Sajtóértesülések szerint az a férfi jelentette fel őt, aki tavalyi szabadulása után befogadta a villájába. A férfi azt állítja, hogy 20 millió forintot adott egy közös vállalkozás reményében Tasnádinak, aki nem számolt el a pénzzel.
Tasnádi Pétert június elején előzetes letartóztatásból újra házi őrizetbe helyezték, miután az ellene sikkasztás miatt indult eljárást ügyészi indítványra egyesítették a korábbi, kerületi bíróságon indult eljárással, és így letelt az előzetes letartóztatásban tölthető három év. A bűnismétlés veszélye miatt azonban elrendelték Tasnádi Péter házi őrizetét.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-499935-298519
|
https://web.archive.org/web/20170117140205/http://nol.hu/archivum/archiv-499935-298519
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetessel-gyanusitotjak-tasnad-petert-es-ugyvedjet
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-23 00:00:00
|
[
"Berta József",
"Gaál Katalin",
"Tasnádi Péter"
] |
[] |
[] |
[
"vesztegetés",
"ügyvédek"
] |
[] |
6,190 |
Egyre többen súgnak az APEH-nek
|
Sokkal több ellenőrzést hajtott végre az adóhivatal az első fél évben, mint tavaly az első hat hónap során. Több büntető feljelentést is tett.
|
Jelentősen növekedett a közérdekű bejelentések száma 2008-ban, az első félévben megközelítette a 7800 darabot, amely az előző teljes évi összes bejelentés 70 százaléka - derül ki az APEH közleményéből, amely az első fél év eredményeit veszi sorra. A legtöbb bejelentés a számla- és nyugtaadási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban érkezett, ellentétben az előző évre jellemző bejelentésekkel, amikor az állampolgárok legnagyobb arányban vagyongyarapodásra hívták fel az adóhatóság figyelmét. Emellett változatlanul nagy számban fordult elő bejelentés nélküli foglalkoztatás, valamint adócsalás, adóeltitkolás miatti bejelentés is. A közlemény arra nem tér ki, hogy a bejelentések mennyire segítették az adóhivatal munkáját, azok alapján hány vizsgálat indult és azok milyen eredményre vezettek.
Az állami adóhatóság az ellenőrzési és behajtási tevékenysége során 518 esetben tett büntető feljelentést. Ezek száma hetedével haladja meg az előző év azonos időszakának adatát. A feltárt 835 bűncselekményben az elkövetési összeg több mint duplája az egy évvel korábbinak, meghaladta a 21 milliárd forintot.
Az APEH az első félévében 144 ezer, az előző évinél közel 22 százalékkal több ellenőrzést fejezett be. A megállapított 281,4 milliárd forintnyi nettó adókülönbözet jelentősen, 43 százalékkal haladja meg az előző évi feltárás összegét.
Az első félévben elvégzett 3706 vagyongyarapodási vizsgálat az előző évben kialakított eljárási rend alapján folyt. Az idei vagyonosodási vizsgálatok közül 2610 zárult megállapítással, és az ellenőrök 24,5 milliárd forint adókülönbözetet tártak fel. Vagyis durván átlagosan 10 millió forintnyi bevallani és befizetni "elfelejtett" adóra bukkantak a revizorok, amikor fülön csíptek valakit.
Kiemelt, új feladat a jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok ötödének 90 napon belüli preventív jellegű vizsgálata. Június végéig összesen valamivel több mint húszezer gazdasági társaság alakult jogelőd nélkül (közel másfélszer annyi, mint az előző három év átlaga). A feladat teljesítésének mérése ezért a 90 napos ellenőrzési határidő mellett permanens csúszással történik. Az előirányzott 20 százalékkal szemben több vállalkozásnál megtörtént a vizsgálat a 90 napos ellenőrzési határidőn belül. Minden tizedik esetben találtak olyat az adóellenőrök, amely mulasztási bírság alapjául szolgált, az ellenőrzések után pedig 240 esetben az adószám felfüggesztése iránti eljárást indítottak el.
Más vizsgálatokat is figyelembe véve, az igazgatóságok összesen 4753 olyan határozatot hoztak, ami az adózók adószámának felfüggesztésére irányult és 5916 adószámot töröltek, ami több mint hat és félszerese az egy évvel ezelőttinek.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/sugok080723/
|
https://web.archive.org/web/20210805171129/https://index.hu/gazdasag/magyar/sugok080723/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyre-tobben-sugnak-az-apeh-nek
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-23 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
6,191 |
Az unió félmilliárd eurót von meg Bulgáriától
|
Két, uniós pénzeket kifizető bolgár ügynökség működését függesztették fel Brüsszelben a korrupció miatt.
|
A kiszivárogtatások után a vártnál valamivel enyhébb döntést hozott, és "csak" mintegy félmilliárd euró bulgáriai uniós támogatás folyósítását függesztette fel szerdai döntésével az Európai Bizottság. - Kézzelfogható eredményeket kell elérni a magas köröket érintő korrupció, valamint a szervezett bűnözés felderítésével, üldözésével és bírósági elítélésével kapcsolatban - fogalmazott José Manuel Barroso európai bizottsági elnök, aki azonban szóvivőjére hagyta, hogy állja az újságírók kérdéseit.
Mindez két uniós kifizető ügynökség munkáját érinti, összesen mintegy félmilliárd euró értékben. A helyzet különösen a Phare - hazánkban is jól ismert uniós előcsatlakozási alap - esetében súlyos: ha nem orvosolják az év végéig, úgy a pénz elvész. Bulgária egészében 11 milliárd euróra jogosult a felzárkóztatási alapokból. Az OLAF, az EU Csaláselleni Hivatala egyedül a mezőgazdasági kifizetéseknél 32 millió euró értékű visszaélést fedezett fel: a szerződéseket meghamisították, használt gépeket új beszerzésekként tüntettek fel.
Bulgáriát és Romániát az EU már eleve azzal vette fel 2007 januárjában, hogy tagállamokkal szemben példátlanul szigorú védzáradékokkal biztosította be magát. Az egyik kritikusként azonosított terület éppen a bel-, és igazságügy volt. A mostani bizottsági döntés a szkeptikusokat igazolja, akik szerint a két országot politikai nyomásra, felkészületlen állapotban vették fel. - Régen érett ez már. Ez az egyetlen módja, hogy biztosítsuk a bővítési folyamat hitelességét - fogalmazott Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német exelnöke. Az EU is azzal indokolja a források visszatartását, hogy így a lakosság nem élhet az uniós csatlakozás minden előnyével. Bulgária esetében különösen azt nehezményezik: a korrupciós ügyek vádemelési szakaszban akadnak el. Az egyik útépítő ügynökség vezetője olyan szerződéseket hagyott például jóvá, amelyek két fivérének kedveztek.
Az EU bizottsága Romániát is élesen bírálja, de szankciókat nem kezdeményez. A romániai helyzet vegyes képet mutat - húzza alá a jelentés, amely szerint az igazságszolgáltatási rendszer törékeny. Románia továbbra is adós a politikai vezetőket és magas rangú tisztségviselőket érintő korrupciós ügyek kivizsgálásában, a felelősségre vonásban. A bukaresti parlamentnek vétójoga van a politikusokkal kapcsolatos ügyekben, a legmagasabb köröket érintő eljárások (ideértve az Adrian Nastase exkormányfő ellenit is) nem vezettek messzire.
Szergej Sztanisev bolgár miniszterelnök sajtóértekezletet tart az EU döntését követően
|
http://nol.hu/archivum/archiv-499950-298532
|
https://web.archive.org/web/20170124040234/http://nol.hu/archivum/archiv-499950-298532
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/az-unio-felmilliard-eurot-von-meg-bulgariatol
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2008-07-24 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bulgária",
"Európa"
] |
[] |
[] |
6,192 |
Érettségicsalás Romániában
|
Rekordok könyvébe illő botrány robbant ki a máramarosszigeti magángimnáziumban, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA), vélhetően felbuzdulva az Európai Bizottság elmarasztaló megállapításai miatt, mind a 126, itt érettségizett diák ellen bűnvádi eljárást indított.
|
Érettségicsalás Romániában
Rekordok könyvébe illő botrány robbant ki a máramarosszigeti magángimnáziumban, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA), vélhetően felbuzdulva az Európai Bizottság elmarasztaló megállapításai miatt, mind a 126, itt érettségizett diák ellen bűnvádi eljárást indított.
Bebizonyosodott, hogy a diákok fejenként ezer lejt (kb. 7 ezer forintot) fizettek azért, hogy átmenjenek a vizsgán. Rajtuk kívül a DNA negyven az érettségiztető bizottságban vagy a dolgozatokat javító csoportokban tevékenykedő tanár ellen is eljárást indított, mert segítettek a diákoknak.
Az iskola igazgatónőjét már korábban letartóztatták, mert otthonában több mint 60 millió forintnak megfelelő lejt és 1750 eurót találtak. A pénzt elkobozták, és most vizsgálják az eredetét, mert nem biztos, hogy az egész összeg „érettségibevétel”. Az érettségizőktől a kenőpénzt összegyűjtő diák szabadlábon védekezhet.
Irházi János / Arad
2008. április. 22. 09:31 MTI Gazdaság
Lemond a Samsung elnöke, adócsalással gyanúsítják
Bejelentette lemondását kedden Li Kun- hi, a Samsung csoport elnöke. A legnagyobb dél-koreai konglomerátum vezetője ellen befolyással való visszaélés és adócsalás miatt folyik vizsgálat.
2008. július. 23. 00:00 Hét nap gazdaság
Adócsalásban bűnös
Adócsalásban bűnösnek találták az egyik legbefolyásosabb dél-koreai üzletembert, a Samsung vállalatcsoport volt...
2008. július. 05. 11:59 MTI Gazdaság
VPOP: több száz millió forintos áfa-csalások
Több száz millió forintos adócsalásokat derített fel a vám- és pénzügyőrség gépkocsikat illetve műanyag alapanyagokat importáló cégeknél, amelyek a behozott áruk után nem fizették meg az általános forgalmi adót – közölte a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága.
2008. július. 02. 12:35 hvg.hu Gazdaság
A csalás szinte mindenkit aggaszt – magyarok és más európaiak
Mások becsapása semmilyen esetben sem lehet elfogadható – ezt vallja a GfK Csoport Wall Street Journal Europe megbízásából 19 országban 19760 személy megkérdezésével elvégzett vizsgálata során a válaszadók kétharmada. Az adófizetésben és üzleti életben előforduló jogszerűtlen magatartás különösen komolynak tűnik, hiszen négyből három válaszadó tartja ezt súlyos problémának saját hazájában.
2008. június. 25. 09:56 MTI Itthon
Csalással vádolják a vezérigazgatót
Közel kétszázötven rendbeli csalással, hűtlen kezeléssel, valamint csődbűntettel vádolja a főügyészség a Zalahús volt vezérigazgatóját – írja a Zalai Hírlap.
2008. július. 02. 15:24 MTI Itthon
Szocpol-csalások: őrizetben a szerencsi építési osztály vezetője
További gyanúsítottal bővült a taktaközi bűncselekmény-sorozatok elkövetőinek köre. A lefogott szerencsi építési osztályvezető, Csanádi Béla a gyanú szerint az elkövető valótlan tartalmú hatósági határozatok kiállításával közreműködött a szociálpolitikai támogatások jogtalan folyósításában.
2008. május. 21. 00:00 Hét nap gazdaság
Négymilliárdos áfacsalás
Komoly piaci részt hasítottak ki az évi 25-26 ezer darabos magyar használtautó-importból azok a cégek, amelyek 3 ezer...
2008. március. 12. 19:29 hvg.hu Gazdaság
Csalássorozattal sújtott takarékok
Változatos módon dolgozták le a takarékszövetkezetek a nemrég feltárt csalássorozatban keletkezett 10 milliárd forintos veszteségüket - írja a legfrissebb HVG.
|
https://hvg.hu/vilag/20080724_erettsegicsalas_romania_maramarossziget
|
https://web.archive.org/web/20231226041112/https://hvg.hu/vilag/20080724_erettsegicsalas_romania_maramarossziget
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/erettsegicsalas-romaniaban
|
HVG
|
eu-news
|
2008-07-24 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
6,193 |
A Millenáris végnapjai?
|
Több százmilliós mínuszba fordult a Millenárist üzemeltető kft saját tőkéje, közben pártközeli vállalkozók, politikus-hozzátartozók tűntek fel a cégnél.
|
Csodák palotája
A Millenáris végnapjai?
4 hozzászólás 2008. július 23. 19:59 | Utolsó módosítás:2008. július 23.
20:14
Több százmilliós mínuszba fordult a Millenárist üzemeltető kft saját
tőkéje, közben pártközeli vállalkozók, politikus-hozzátartozók tűntek fel a
cégnél.
A már nem is létező Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) egyik
zsebéből a másikba teszi a semmit - így írható le, mi történik a papíron
mindmáig a most tavasszal megszüntetett minisztérium tulajdonában lévő
Millenáris Tudományos Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft., illetve az
állami ingatlancég Kisrókus 2000 Kft. között. A Millenáris Kft. - a még az
Orbán-kormány idején létrehozott kht jogutódja - ugyanis befogadja a
Kisrókus számláit az ingatlanbérleti díjról, de sohasem fizet, utóbbi
pedig, úgy tűnik, minden további nélkül belenyugszik a helyzetbe.
A megoldást - ami legalábbis átmenetileg biztosítja a Millenáris Park
működését - a HVG értesülései szerint "a tulajdonos képviselője" találta
ki, csakhogy igazából azt sem tudni biztosan, ki is most a két állami kft
tulajdonosa. A koalíció felbomlásakor az SZDSZ-tárcának számító GKM
megszűnt, két jogutóda a Bajnai Gordon vezette Nemzeti Fejlesztési és
Gazdasági Minisztérium, illetve a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi
Minisztérium lett, utóbbi Szabó Pál volt Posta-vezér irányítása alatt. Úgy
tudni, mind Bajnai, mind Szabó viszolygott átvenni a 2000-es alapítása óta
- kezdetben fideszes, majd a 2002-es kormányváltás után SZDSZ-es -
pártemberek kifizetőhelyeként emlegetett Millenárist, ám végül Szabó húzta
a rövidebbet, a minisztériuma alapító okirata szerint a tárcája gyakorolja
a két kft tulajdonosi jogait. Nem kapkodtak azonban az átvétellel, így a
cégbíróságnál máig GKM-cégként tartják nyilván a társaságokat.
Elengedhetetlennek látszik ugyanakkor a tulajdonosi fellépés. A 100 millió
forint törzstőkéjű kft vesztesége több mint 576 millió forint volt tavaly,
saját tőkéje mínusz 390 millió forint, s úgy tudni, a 2008-as eredmény sem
ígérkezik szebbnek. Márpedig a gazdasági társaságokról szóló törvény
szerint ilyenkor a tulajdonosnak intézkednie kell - erre egyébként a kft
könyvvizsgálója föl is hívta a cég figyelmét. A legtöbb pénzt - 2007-ben
448 millió forintot - az amúgy gazdaságilag szintén gyengélkedő, például
adóhatósági végrehajtással táblázott Kisrókusnak fizetendő bérleti díj
viszi el. Ezen a helyzeten segítene, ha a két céget - ahogyan egyébként
évek óta tervezik - összevonnák. Erre a legutóbbi határidő június 30-a
volt, ám - noha a cégek jogászai állítólag előkészítettek mindent - semmi
sem történt. A koalíció szakadása óta senki sem tud semmit - mondták
egybehangzóan a HVG-nek a két cégnél, ahol továbbra is hallanak olyan
rémhíreket, hogy azért húzódik a jogi rendezés, mert politikusoknak más
terveik vannak az értékes bel-budai ingatlankomplexummal. A Millenáris
tavaly több mint 1 milliárd forintba, az idén csak kicsit kevesebbe kerül
az adófizetőknek, a 2009-es támogatási tervek 680 millió forintról szólnak,
amit a kft-ben csak akkor tartanak elfogadhatónak, ha valóban mentesülnek a
bérletidíj-fizetés alól.
Koalíciós szakítás ide vagy oda, a Millenáris továbbra is SZDSZ-közelinek
tűnik. A felügyelőbizottságban például most is tag John Emese, a liberális
párt ügyvivője, fővárosi közgyűlési frakcióvezetője, valamint Prazsák Gergő
2006-os országgyűlésiképviselő-jelölt (HVG, 2006. november 25.), akikhez
nemrégiben csatlakozott Csák Csongor gazdasági újságíró, volt
pénzügyminisztériumi szóvivőhelyettes. A kft jelenleg is foglalkoztatja
Révai Verát, Demszky Gábor főpolgármester volt feleségét - akinek
munkájáról egyébiránt megelégedetten nyilatkoznak a nevük elhallgatását
kérő millenárisosok -, illetve Fodor Gábor SZDSZ-elnök első feleségét,
Honecz Ágnest, aki közbeszerzési felelős. MSZP-közeli erősítés exfeleség-
fronton: a Millenáris píármenedzsereként dolgozó Szathmáry Éva valaha
Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter hitvese volt.
Hasonló a helyzet a megbízási szerződésekkel is. A 2007-ben havonta csaknem
3 millió forintért kreatív tervezéssel, illetve marketing-tanácsadással
megbízott Mono Kft. társtulajdonosa, Erdélyi Zsolt például az SZDSZ
kampánystábjában dolgozott, akárcsak a másik tulajdonos, Kincses Mercédesz,
aki egyébként a pártközeli Republikon Intézet egyik alapítója is. John
utóda a Millenáris-kiállítás Jövő Háza oktatási igazgatói posztján
Niedermüller Anna, aki korábban Magyar Bálint miniszteri kabinetjének volt
tagja, s New Spirit Bt. nevű cégét havi 1,2 millió forinttal honorálta a
Millenáris 2007-ben.
Nehezíti a kft helyzetét, hogy több mint 200 millió forintra perli egykori
testvércége, az Orbán-érában az állami Millenárisnak milliárdos
nagyságrendben beszállító, 2004 óta felszámolás alatt álló Millenáris
Produkció Kulturális Szolgáltató Rt. A bíróság nemrég kezdte el a
procedúrát, ami így alighanem még évekig elhúzódik, a kft-nek azonban
aligha van jobb érve szerződésük 2002-es fölrúgása mellett, mint hogy a
kontraktus díja nem állt arányban a nyújtott szolgáltatásokkal.
RÁDI ANTÓNIA
|
http://hvg.hu/hvgfriss/2008.30/200830_A_MILLENARIS_VEGNAPJAI_Csodak_palotaja
|
https://web.archive.org/web/20100919102037/http://hvg.hu/hvgfriss/2008.30/200830_A_MILLENARIS_VEGNAPJAI_Csodak_palotaja
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-millenaris-vegnapjai
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-07-23 00:00:00
|
[
"Csák Csongor",
"Erdélyi Zsolt",
"Honecz Ágnes",
"John Emese",
"Kincses Mercédesz",
"Niedermüller Anna",
"Prazsák Gergő",
"Révai Vera",
"Szathmáry Éva"
] |
[
"Kisrókus 2000 Kft.",
"Millenáris Kht.",
"Mono Kft.",
"New Spirit Bt.",
"SZDSZ"
] |
[] |
[
"rokonok",
"protekció",
"gazdálkodás"
] |
[
"Millenáris Kht. (akta)"
] |
6,194 |
Az olasz maffia pénzét mosták Magyarországon– a Fradi a korábbi kapocs
|
Az olasz maffia, pontosabban a nápolyi bűnszervezet, a Camorra pályázott a Lazióra.
|
Az ügyben eljáró rendőrparancsok, Gianluca Campana azt mondta, hogy a római focicsapat megvásárlására szánt 24 millió euró drogügyletekből és más bűnügyi tevékenységből származik, amelyet Magyarországon mostak tisztára, és innen került vissza az olasz maffiához – írja az Új Szó az MTI alapján.
Az ügyben nálunk illetékes Vám- és Pénzügyőrség szóvivője, Sipos Jenő azt mondta, nem nyomoznak a 24 millió eurós pénzmosás kapcsán, s a hírekből értesültek erről a vizsgálatról, ami Olaszországban folyik. Hozzátette: gyelőre nem kerestek meg a magyar hatóságot az olaszok. A most pénzmosással gyanúsított Giorgio Chinagliának korábbiak a magyar kapcsolatai.
Szilvás Zoltánnal évekre nyúlik vissza ismeretségük, ugyanis mindketten részt vettek a 90-es évek végén a Fradi tervezett privatizációjában. Szilvás Zoltán akkori cégét, a WÉS Rt.-t a Fradival együtt akarta eladni az olasz Dicobe nevű cégnek a csapat akkori tulajdonosa, a Földművelésügyi Minisztérium. A Dicobe 25 millió forintot ajánlott a Ferencvárosért. Az olaszokat a tárgyaláson a most maffiakapcsolatokkal megvádolt Giorgio Chinaglia képviselte.
Egyébként az 1998-as sajtóinformációk szerint a Dicobe mögött az MSZP pénztárnokaként elhíresült Máté László állt. Az üzlettől a Dicobe a BUX-index csökkenésére hivatkozva állt el, az 1998 márciusi választások után néhány héttel. Akkor a Fidesz nyert. A párt korábban többször tiltakozott a Fradi eladása ellen.
Tegnap kora délután az Országos Rendőr-főkapitányság még nem tudott arról, hogy Magyarországon is köröznék Szilvás Zoltánt. A nagy sajtóérdeklődésre való tekintettel azonban fél 5 után nem sokkal kiderült: az olasz rendőrök megkeresték a magyar rendőrséget Szilvással kapcsolatban, de azt az ORFK sajtóügyeletese nem árulta el, mit tartalmaz ez a megkeresés.
|
https://www.vg.hu/cegvilag/2008/07/az-olasz-maffia-penzet-mostak-magyarorszagon-a-fradi-a-korabbi-kapocs
|
https://web.archive.org/web/20080817173133/http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=233011
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/az-olasz-maffia-penzet-mostak-magyarorszagona-a-fradi-a-korabbi-kapocs
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2008-07-24 00:00:00
|
[
"Szilvás Zoltán"
] |
[] |
[
"Olaszország"
] |
[
"pénzmosás"
] |
[] |
6,195 |
A borzasztó bázis
|
Bebetonozza a mai földhasználati viszonyokat a jövőre életbe lépő, összevont gazdaságtámogatási rendszer. Az agrártárca azért kardoskodik mellette, mert így tartja megmenthetőnek az állattenyésztést.
|
A borzasztó bázis
Bebetonozza a mai földhasználati viszonyokat a jövőre életbe lépő, összevont gazdaságtámogatási rendszer. Az agrártárca azért kardoskodik mellette, mert így tartja megmenthetőnek az állattenyésztést.
Bár az Európai Bizottság az eredetileg megadott 2011-ről 2013-ig tolta ki a határidejét annak, hogy a Magyarországgal együtt és utána csatlakozott tagállamok bevezessék az összevont gazdaságtámogatási rendszerként emlegetett (angol nevének kezdőbetűiből alkotott szóval SPS-nek nevezett) agrártámogatás-kifizetési szisztémát, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - korábbi döntéséhez ragaszkodva - ezt már 2009-től megtenné. Az erről szóló kormány-előterjesztés már az Országgyűlés előtt fekszik, a szavazás az őszi ülésszakon várható. Az előterjesztő a 16 oldalas törvénytervezet mellé több mint háromszor akkora terjedelmű általános és részletes indoklást csatolt, számszerű példákkal próbálva igazolni, hogy az átállással mennyivel járnak jobban az agrártermelők.
Persze termelője válogatja, hiszen a látszat ellenére a döntés nem csupán technikai kérdés, mivel átalakítja a kedvezményezettek körét is. Az agrártárca azzal érvel, ha jövőre nem történik meg az átállás, akkor vélhetően 2013-ig fennmarad a jelenlegi egyszerűsített területalapú támogatási rendszer (SAPS). A 2010-es váltás a választási év miatt tűnik kivitelezhetetlennek, azután pedig már túl közel lesz 2013, ami után módosul az uniós támogatáspolitika - akkor már az lehet az ellenérv az SPS bevezetése ellen, hogy ilyen rövid időre már nem érdemes változtatni.
A bevezetni tervezett SPS alapvetően abban különbözik a jelenlegi SAPS-tól, hogy míg utóbbiban hektárra vetített kifizetést kapnak a gazdák, addig az SPS üzemi szintű támogatást jelent. A SAPS esetében - eltekintve a rendszert némileg bonyolító, a magyar költségvetésből finanszírozott kiegészítő támogatástól, a "top uptól", amelyet termeléshez kötötten osztanak - a művelt terület jelenti a támogatás alapját. Ezzel szemben az SPS-nél a pénz 60 százalékát osztják ki területalapon, a fennmaradó részt pedig - a kormány tervei szerint a 2006-os adatokat figyelembe vevő - úgynevezett történelmi bázisidőszak alapján. Azaz a 2006-ban támogatott föld, illetve állati termékek után járó támogatás összege jelentené a jogosultságot, s a szubvenció annak jár majd, aki 2009. május 15-én műveli a földet.
Forgalomképes, eladható jogról van tehát szó, ami föld nélkül semmit sem ér. Ha például egy bérelt földterületről annak művelője kivonul, a tulajdonos nyilvánvalóan más áron tudná ismét kiadni a földjét a támogatási jogosultsággal rendelkező, illetve ilyennel nem bíró bérlőnek. Emiatt egyébként - a földtulajdon sérelmére hivatkozva - a Fidesz, a KDNP és Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) az Alkotmánybírósághoz fordult. Ugyanakkor a támogatási jogosultság csak a támogatható területtel együtt jelenti azt, hogy a pénzt ki is fizetik. Bár néhány termék után a támogatást a tervek szerint részlegesen termeléshez kötik, alapesetben a pénz attól függetlenül jár majd, hogy a jogosult éppen mit és mennyit termel, illetve termel-e egyáltalán. Teljesen parlagon azonban nem hagyhatja a földet, a kifizetés feltétele ugyanis 19 környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-higiéniai előírás betartása is.
Az agrártárca legfőbb érve, hogy ha marad a SAPS, az állattenyésztők még a jelenleginél is kevesebb támogatást kaphatnak. A tárca modellszámításai szerint az SPS-ben a magasabb hozzáadott értékű - azaz például az állati - termékek előállítói járnának jobban, a gabonatermelők pozíciója nagyjából változatlan maradna, míg a gyeptermesztők veszítenének. Ha viszont nincs váltás, a gyeptermesztők járnának jól, mivel az alacsony művelési költségű gazdálkodásuk után, legeltetett állatok nélkül is magas területalapú támogatást kapnának. Ebből adódóan az agrártárca szerint az a fő kérdés, hogy tönkremennek-e az állattenyésztők, és a magyar termelők egyre inkább a tömegtermelésre állnak rá, vagy az értékesebb termékek előállításával, több munkaerőt foglalkoztatva profitálnak az élelmiszerek magas világpiaci árából.
A törvénytervezetet magát alig bíráló, de az átállás szükségességét megkérdőjelező ellenzék, illetve a Magosz szerint viszont másról van szó. Képviselőik azt állítják, hogy az SPS-sel a kormány a támogatási jogosultság szabályain keresztül a jelenlegi földhasználati viszonyokat betonozza be. Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint néhányan hozzájuthattak bennfentes információkhoz is. Legalábbis a törvénytervezet általános vitára való alkalmasságáról döntő bizottsági ülésen - nyilvánvalóan Leisztinger Tamás MSZP-közelinek minősített vállalkozóra utalva - Font azt vetette föl: "Nem is értette senki sem, hogy miért vásárol fel 2006-ban bukott, veszteséges, felszámolás alatt álló téeszeket, államigazdaság-maradványokat. Most már értjük, (...) pontosan tudta, hogy 2006 lesz a báziséve." Az ellenzéki pártok és a Magosz az ilyen esetekre hivatkozva nem 2006-ot jelölné meg bázisnak, ebben az agrártárca akár hajlandó is a kompromisszumra. Nem cáfolja azt sem a tárca, hogy az SPS a jelenlegi földhasználat bebetonozását jelentené, de kétli, hogy a következő években jelentős változásokon menne keresztül a földpiac.
Fontos szempont a minisztérium 2009-es bevezetésről szóló érvelésében az is, hogy 2011-ben lejár az uniós csatlakozáskor rögzített hétéves átmeneti időszak, amely alatt jogi személyek és külföldiek nem szerezhetnek földtulajdont. A 2011-es földpiaci nyitáskor pedig - érvelt parlamenti expozéjában Gőgös Zoltán államtitkár - a vásárolni szándékozó külföldinek jogosultsággal együtt kellene megvennie a földet, a vagyoni értékű jog pedig beépülne a föld, illetve az üzem árába is. Éppen ezért valószínű, hogy az SPS bevezetése esetleg az élelmiszerek fogyasztói árának emelkedésével jár; nyilvánvalóan lesznek olyan gazdálkodók, akik támogatási jogosultságuk birtokában abbahagyják a termelést a kevésbé jó adottságú parcellákon. Mások szerint azonban az így kiesett termékeket a vélhetően erőteljesebben koncentrálódó birtokokon gazdálkodók képesek lesznek pótolni. A jobb adottságú területek felértékelődése és a 2011-es földpiaci nyitás együttesen árfelhajtó hatású lehet.
A magyar kormány augusztus elején - tehát még a parlamenti döntés előtt - bejelenti Brüsszelben az SPS-re való átállást. Gőgös ugyanakkor az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt azt hangoztatta, még innen is vissza lehet lépni. Azaz ha nem sikerül parlamenti többséget állítani az ügy mögé, annak ellenére visszavonják a törvénytervezetet, hogy elvileg alacsonyabb rendű jogszabállyal is elintézhető lenne a SAPS bevezetése. Az MSZP mellett az SZDSZ támogatása is megszerezhető - vélik parlamenti agrárszakértők, akik szerint a Fidesz is inkább a gyenge ellenállást választja majd. Mert bár a földhasználat bebetonozása nem érdeke a Fidesz agrárszavazó-bázisát jelentő kis- és közepes, "földéhes" egyéni termelőknek és családi gazdaságoknak, ám kifejezetten előnyös a Fidesz-kormány idején privatizált 12 egykori állami gazdaságnak. Utóbbiak tulajdonosai - köztük például a Gödöllői Tangazdaság Zrt.-ben részvényeket szerzett, a párthoz közeli médiaérdekeltségeit finanszírozó Töröcskei István - ma is befolyással bírhatnak a Fidesz-vezetőkre.
Mindazonáltal a kormány is vállal politikai kockázatot a 2009-es bevezetéssel. Nem is kicsit, ugyanis az első kifizetésekre 2010-ben, még a választások előtt kell sort keríteni. Márpedig az SPS-kifizetéseket kezelő szoftvernek a gazdaságok egyedisége miatt a jelenleginél némileg bonyolultabbnak kell lennie, s emlékezetes, hogy 2005-ben éppen a kifizetések késése miatt vonultak az utcára a gazdák. Németh Imre miniszter és a kifizetésekért felelős Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) akkori elnöke, Szőke Miklós ebbe bele is bukott. Ezek után különösen pikáns, hogy az MVH informatikai fejlesztési ügyekben azt a Maieutika Kft.-t alkalmazza, amelynek Szőkén kívül az abban az időben a közvetlen támogatásokért felelős két volt MVH-vezető, Pribela Tamás és Kovács Anna, valamint egy Washingtonban bejegyzett offshore cég a tagjai. A 2004-2005-ös közvetlen támogatási kifizetések szabálytalanságai miatt egyébként Brüsszel nemrégiben hivatalosan értesítette az agrárkormányzatot, hogy 9 milliárd forint büntetést kíván kiszabni.
KELEMEN ZOLTÁN
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2008.29/200829_UJ_AGRARTAMOGATASI_RENDSZER_A_borzaszto_baz
|
https://web.archive.org/web/20231129005011/https://hvg.hu/hvgfriss/2008.29/200829_UJ_AGRARTAMOGATASI_RENDSZER_A_borzaszto_baz
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-borzaszto-bazis
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-07-16 00:00:00
|
[
"Kovács Anna (MVH)",
"Leisztinger Tamás",
"Pribela Tamás",
"Szőke Miklós",
"Töröcskei István"
] |
[
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Maieutika Kft.",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"informatika",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"lobbi",
"EU"
] |
[] |
6,196 |
Karcsúsít a Siemens: utolsó reménysugár?
|
A másfél éve kirobbant korrupciós botrány, amely szerint a cég kenőpénzeket fizetett külföldi megrendelések megszerzéséért, nem tett jót a Siemensnek.
|
Karcsúsít a Siemens: utolsó reménysugár?
Nagyszabású létszámleépítés lesz a Siemensnél. Az egy éve hivatalban lévő új vezér a menedzserek körében kezdi a karcsúsítást.
Egy szuszra közölni 16 750 ember elbocsátását nem kis teljesítmény, Peter Löschernek, a Siemens igazgatósági elnökének azonban a szeme sem rebbent a bejelentéskor. A német technológiai és elektrotechnikai világcég éppen egy éve hivatalba került első számú vezetője ennyi munkatársától kíván megválni annak érdekében, hogy a konszern karcsúbb, rugalmasabb, versenyképesebb legyen, s főleg takarékosabban működjön.
Az osztrák származású Löscher magabiztossága abból is fakadhatott, hogy a létszámleépítés részleteinek ismeretében talán még bizonyos szimpátiára is számíthat az elbocsátásokkal nem érintett beosztottak körében. A feleslegesnek nyilvánított Siemens-alkalmazottak többsége, 12 600 fő ugyanis a konszern igazgatási részlegeiben dolgozik, közép-, illetve felső vezetőként. Az alacsonyabb beosztású siemensesek körében már eddig is járta a "sok a főnök, de kevés az indián" szólás, most legalább némi igazságtételt érezhetnek.
Löscher persze nem a munkahelyi megjegyzések, hanem a cég struktúrájának elemzése alapján jutott arra, hogy csökkenteni kell a vezetési és döntési szintek számát. Különösen a központi igazgatóság és az eddigi, szakterületi igazgatóságok közötti átfedések tették nehézkessé a döntéshozatalt - és okoztak többletkiadásokat.
Egy, a céget belülről ismerő, de neve elhallgatását kérő mérnök, aki pályáját még az NDK egyik szocialista kombinátjában kezdte, a HVG tudósítójának elmondta: időnként olyan érzése van, mintha időutazásban venne részt - legalábbis, ami a döntéshozatali bürokráciát illeti. Mert persze a termékek színvonala azért más. A leépítésektől 2010-re évi 1,2 milliárd euró megtakarítást remélnek. A világszerte 465 ezer munkatárssal dolgozó Siemens a leépítések durván egyharmadát, ötezer álláshely megszüntetését tervezi Németországban, a többit külföldi telephelyein. A HVG kérdésére a Siemens Magyarország Zrt.-nél azt válaszolták, hogy a magyarországi változásra vonatkozó részletek még nem ismertek.
Azt, hogy a Siemenssel kezdeni kell valamit, nem csupán a belső struktúrák elemzéséből, hanem a külső, piaci ítéletből is levezethette Löscher: a cég papírjai egy év alatt mintegy egyharmadot veszítettek értékükből. A leépítések bejelentését ezúttal nem csak a szokásos kritika fogadta. Bár a közelgő, szeptemberi bajorországi tartományi választásokra tekintettel ostorozta az elbocsátásokat a keresztényszociális (CSU) miniszterelnök, Günther Beckstein és szociáldemokrata (SPD) kihívója, az egyébként esélytelen Franz Maget is, Angela Merkel kancellár a hét végén úgy nyilatkozott, "a versenyképesség megőrzése érdekében időnként szükség van létszámcsökkentésre". A konszernnél dolgozókat tömörítő szakszervezet, az IG Metall is tiltakozott ugyan, ám mivel a tagság döntő többségét kitevő munkások és beosztott alkalmazottak jórészt megússzák a leépítést, a konfliktus a kezelhető keretek között maradhat.
A karcsúsítási program sikeres végrehajtása végső soron még javíthat is a cég megtépázott arculatán. A másfél éve kirobbant korrupciós botrány, amely szerint a cég kenőpénzeket fizetett külföldi megrendelések megszerzéséért (HVG, 2006. november 25.), nem tett jót a Siemensnek. Különös tekintettel arra, hogy az elhúzódó vizsgálatok s az időközben megkezdődött bírósági tárgyalások szerint nem elszigetelt esetekről, hanem a cég normális, hétköznapi üzleti eljárásáról van szó, amint az a müncheni tartományi bíróságon az egyik pénzügyi igazgató ügyében most folyó tárgyaláson is kirajzolódott. A tárgyalásra különben tanúként megidézték Heinrich von Pierer volt igazgatósági elnököt is, ő azonban, mint érintett, élt a vallomásmegtagadás lehetőségével - bár megfigyelők biztosra veszik: előbb-utóbb neki is meg kell jelennie a bíróság előtt. Ha nem ebben az ügyben, hát másikban: a most folyó tárgyalás "csak" 53 millió eurós feketekasszáról szól, az ügyészségi vizsgálódások szerint azonban összességében 1,3 milliárd euró tűnt el titkos csatornákon, s háromszáz Siemens-menedzser ellen folyik nyomozás.
WEYER BÉLA / BERLIN
|
http://hvg.hu/hvgfriss/2008.29/200829_LEEPITES_A_SIEMENSNEL_Felulrol_indul
|
https://web.archive.org/web/20231216095111/https://hvg.hu/karrier/200829_LEEPITES_A_SIEMENSNEL_Felulrol_indul
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/karcsusit-a-siemens-utolso-remenysugar
|
HVG
|
eu-news
|
2008-07-19 00:00:00
|
[] |
[
"Siemens AG"
] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
6,197 |
"Véletlenül sem akarom a haverjaimat odaengedni"
|
A médiatörvény betartatásával próbál új színt vinni az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) működésébe Majtényi László (58 éves), akinek legfőbb ambíciója az alkotmányos alapjogvédelem, a pártdelegáltakból álló testület depolitizálása és a pénzosztás átláthatóvá tétele.
|
"Véletlenül sem akarom a haverjaimat odaengedni"
A médiatörvény betartatásával próbál új színt vinni az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) működésébe Majtényi László (58 éves), akinek legfőbb ambíciója az alkotmányos alapjogvédelem, a pártdelegáltakból álló testület depolitizálása és a pénzosztás átláthatóvá tétele.
HVG: Elvtelen, erkölcstelen, törvénytelen, irracionális - ezeket a minősítéseket ön diktálta nyilvános jegyzőkönyvbe az ORTT egyik vagy másik döntése, előterjesztése kapcsán. Holott a megválasztásakor azt nyilatkozta, lehet itt tisztességes munkát végezni. A valóság rosszabbnak bizonyult?
M. L.: Parlamenti meghallgatásomon azt mondtam, elnöki programom, hogy az ORTT-t távol kell tartani a pártpolitikától, s közel kell vinni a közpolitikához. A sokak által méltán bírált médiatörvényben ugyanis komoly alkotmányvédő potenciált látok. Az ORTT köteles ellenőrizni, hogy a rádiók és a televíziók tiszteletben tartják-e az emberi jogokat, feladata a kisebbségek, a gyerekek, a nők jogainak a védelme, sőt az alkotmányos rend védelme is az ORTT jogköre, ha azt megsértené valamelyik szolgáltató. Ez a szál eddig halványabb volt az ORTT jogalkalmazásában, komoly ambícióm, hogy ezt megerősítsem.
HVG: Ennél alighanem nehezebb lesz a pártpolitikától eltávolodni, az ORTT maga az intézményesült pártbefolyás.
M. L.: A médiatörvényből teljesen egyértelműen kiderül, hogy minden testületi tagnak alkotmányos kötelessége a pártatlan működés. Erre mindannyian esküt is teszünk. Százszor elmondtam, hogy amikor behúzzuk magunk mögött az ajtót a testületi ülésen, akkor el kell felejteni, hogy ki küldött minket. Egyébként pedig általános és súlyos társadalmi kérdés ma Magyarországon - az általam korábban vezetett intézet ezt évekig kutatta -, hogy ha nincs tisztességes párt- és kampányfinanszírozási törvény, ha a magyar költségvetés nem bocsát a pártok rendelkezésére legálisan olyan forrásokat, amelyekből működni tudnak, és amelyekből a kampányokat is képesek finanszírozni, akkor a pártok fenntartásának társadalmi költségei horribilisak. Ha párt- vagy kormánybefolyás érvényesül olyan intézményeknél, amelyek pénzt osztanak, akkor az hihetetlen züllés melegágya.
HVG: Ez a leírás ráillik az évente több mint 2 milliárd forintot szétosztogató ORTT-re is. Sajtpapírra 100 millió forint támogatást adni magáncégeknek, mélyen kifogásolható - fakadt ki például az egyik pályázat nélküli támogatási kérelem kapcsán. Lett foganatja?
M. L.: A legsúlyosabb problémák egyikénél tartunk: az ORTT-nek fennállása óta nincs támogatáspolitikája. Ezt egyébként az Állami Számvevőszék is kifogásolta, és a médiatörvény is rendkívül rosszul szabályozza a kérdést. Alapvetően a köz épülésére, műsorkészítésre és műszaki fejlesztésre fordítható a pénz, de a törvényben az szerepel - nagyon-nagyon helytelenül egyébként -, hogy a kultúra támogatására is, általában, akkor is, ha nem közvetíti tévé vagy rádió. Hát a kultúrába meg minden belefér. Persze az lenne a helyes, ha az ORTT alapvetően pályázatokon ítélne oda támogatásokat. De a törvény lehetővé teszi azt is, ha önnek az jut eszébe, hogy a családi háza melletti játszótérre tollaslabda-bajnokságra kér egyedi támogatást, meg is kaphatja. Itt azt történt, hogy két cég, amelyeknek a székhelye rendkívül távol esik egymástól, beadott egyedi támogatási kérelmet, az első betűtől az utolsóig azonos szöveggel, fillérre azonos számításokkal, 100-100 millió forint összegre. Sőt az összes helyesírási hiba is azonos volt a két kérelemben. Ezt, meg kell mondanom, én arcátlanságnak és a médiahatóság súlyos megsértésének tartom.
HVG: Megkapták a pénzt?
M. L.: Nem kapták meg. De nagyon-nagyon nehezen nem kapták meg. A kérelmeket szakértők támogatták, sok-sok ülésen napirenden volt.
HVG: Az ORTT-tagoknak fejenként 20 millió forintos személyes keretük is van, és vita nélkül megszavazzák egymás osztogatásait. Miért nem lehet ezt a kasszát megszüntetni?
M. L.: Az elmúlt három hónapban ezt szinte minden ülésen szóvá tettem, egyetlenegy ilyen támogatást nem szavazok meg. Itt az történik, hogy a testület a közbirtokot személyes parcellákra is felosztja. Ez emberemlékezet óta így van. Miután ezt elfogadhatatlannak tartom, az én keretemet betettem az ORTT által kiírt legrokonszenvesebb pályázatba, a nagyon alacsony összeggel támogatott Nyugat centenáriumi pályázatba. Ez egy kifejezetten jól elosztott kis összeg, de a bírálóbizottság még ebbe is beszavazta például Markó Béla költő és RMDSZ-elnök Az erdélyi macska című művének tévés adaptációját, valamint az egyébként kitűnő novellistáról, Körösi Zoltánról szóló portrét, de nem kaptam választ arra, hogy az illetők vajon a Nyugat hányadik nemzedékéhez tartoznak. Nem kifogásolom, hogy ezekre az ORTT pénzt ad, de van egy pályázati kiírás, aminek abszolút nem felelnek meg.
HVG: A pályázatok bírálóbizottságaiba is az ORTT-tagok jelölnek zsűritagokat, sokszor ismeretleneket, brancsbelieket. Úgy tudni, ön kifejezetten olyanokat javasol ilyen posztra, akiket lehetőleg nem is ismer, és arra biztatja őket, figyeljenek oda minden gyanús dologra. Nyilván jó oka van a figyelmeztetésre.
M. L.: Semmilyen gyanúsítás nincs ebben: ahol közpénzt osztanak, ott veszélyek vannak. Jómagam tekintélyes intézményektől kértem javaslatokat a zsűritagjelöltekre, a Nyugat-bizottsághoz például az Irodalomtudományi Intézet vezetőjétől. Igyekszem valamilyen hozzáértést és morális tulajdonságokat is figyelembe venni. De még véletlenül sem akarom a haverjaimat odaengedni. Azt viszont nem kifogásolhatom, és nem is kifogásolom, hogy más testületi tagok másképp jelölnek, legfeljebb néha megjegyzem, hogy a bizottságokba a törvény szerint "köztiszteletben álló" személyeknek kell bekerülniük.
HVG: Gesztusain látszik, hogy tiszta lapot akar kezdeni az ORTT nem éppen makulátlan történetében. De nem gondolja, hogy ezen máris folt esett azzal, hogy Sólyom László vejét vette maga mellé sajtósnak?
M. L.: Egy 50 feletti férfiról van szó, és nem a köztársasági elnök kicsi vejéről, akinek állást kellett találni. Ezt az urat én körülbelül harminc éve ismerem, akkor ő talán még Sólyom László nevét sem hallotta. Parlamenti tudósító volt, dolgozott az ombudsmani hivatalban - nem akkor, amikor ott voltam. Látott belülről tévéstúdiót, és ráadásul elég sok munkát végez kevés pénzért. Nem az újságírói álmok csúcsa, hogy valaki kommünikét szövegezzen. Ha szívességet akartam volna tenni, beteszem egy bizottságba, megkapja a havi 250 ezer forintját, és havonta talán csak egy órára kell odamennie.
HVG: A Tilos Rádió esetében gyakorolták először azt a jogukat, hogy nem hosszabbították meg automatikusan a műsor-szolgáltatási szerződést, holott korábban számtalan esetben simán prolongáltak.
M. L.: Pontosítanék: a kötelezettségünket gyakoroltuk először. A törvény úgy szól, hogy ha a hatóság két alkalommal jogsértést vagy egy alkalommal súlyos jogsértést állapít meg, akkor nem hosszabbítható meg az engedély. Ezt a törvényt a testület fennállása óta nem alkalmazta. De miután én jogász vagyok, és azt gondolom, hogy a jogállamban a végső menedékünk a jog, ezért egy törvényt attól függetlenül alkalmazni kell, hogy én személy szerint mennyire értek egyet az alkalmazással. A Tilos Rádiót az ORTT nem büntette, hanem csak úgy járt el, ahogy egyébként szinte mindegyik szolgáltatóval szemben el kellene járnia.
HVG: A kormány Új Magyarország tévés kampányának vizsgálata során álláspontjával alulmaradt a testületben. A különvéleményektől aligha csökken a pártbefolyás.
M. L.: Ez ügyben változás történt, az egyik testületi tag, aki eddig a kormánypropagandát megengedő álláspontot képviselt, jelezte, hogy ezentúl az én szigorúbb verziómat támogatja. Szerintem az olyan közérdekű közleményként leadott tévés vagy rádiós anyag, amely a kormány általános politikáját dicséri, a médiatörvény alapján nem engedhető meg, mert a kormány dicsérete mögött a kormánypárt(ok) dicsérete is ott van. Bámulatos egyébként, hogy a politikai marketingről nem képes a magyar parlament törvényt hozni. Ezt adatvédelmi biztosként először úgy 12 éve követeltem.
HVG: A hamarosan beköszöntő digitális korszakban egyáltalán szükség lesz-e az ORTT-re, nem elég önmagában a piac?
M. L.: Ma az Európai Unióban szükség van szabályozó hatóságra, nincs választásunk. Hosszú távon viszont egyáltalán nem biztos, hogy kell. A szabályozó hatóság létének legfontosabb indoka a frekvenciaszűkösség volt, illetve az, hogy az elektronikus média közvélemény-formáló ereje nagyon erős. A digitális világban a frekvenciaszűkösség csökken. A médiahasználat, az eszközök pedig annyira megváltozhatnak, hogy a sokszor amúgy is túlértékelt közvélemény-formáló erő elporladhat, és akkor már nem kellenek olyan hatóságok, mint amilyen a miénk.
JAKUS IBOLYA
Majtényi László
Különvéleményekben és jegyzőkönyvekben teszi nyilvánossá az ORTT engedélyezési és pénzosztási gyakorlata kapcsán dúló konfliktusokat a hétfős testületben a szavazatok egykilencedét birtokló elnök. Az egyebek közt a pártfinanszírozás rejtélyeit kutató Eötvös Károly Közpolitikai Intézet éléről érkezett jogász 2001-ig hat éven át adatvédelmi biztos volt, tavaly viszont sikertelenül jelölte az államfő az általános ombudsmani posztra. Az elméletből most az élet sűrűjébe csöppent Majtényi a liberális szellemiségű jogi szakfolyóirat, a Fundamentum alapító szerkesztője, az elektronikus információszabadságról szóló törvény egyik kezdeményezője.
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2008.30/200830_Majtenyi_Laszlo_az_ORTT_elnoke_Veletlenul_s
|
https://web.archive.org/web/20231228071710/https://hvg.hu/hvgfriss/2008.30/200830_Majtenyi_Laszlo_az_ORTT_elnoke_Veletlenul_s
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veletlenul-sem-akarom-a-haverjaimat-odaengedni
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-07-23 00:00:00
|
[
"Majtényi László",
"Sólyom László"
] |
[
"Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)"
] |
[] |
[
"összeférhetetlenség",
"média",
"rokonok",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás"
] |
[] |
6,198 |
A felső szintű korrupció kiirtására szólította fel Romániát az Európai Bizottság
|
Kedden ismertette az Európai Bizottság Romániáról szóló jelentését, amely hangsúlyozza, hogy az országnak többet kell tennie a felső szinteken tapasztalható korrupció ellen.
|
Keresés
ATV
Híradó
ATV
Start
A nap
híre
Egyenes
Beszéd
Heti
Napló
Halhatatlanok
Társulata
Küldj
Sztorit!
ATV
Spirit
Spirit
FM
Keresés
forint
árstop
üzemanyagár
Online adás
Műsorok
Videók
Kövess minket!
Facebook
Twitter
YouTube
Instagram
|
https://www.atv.hu/kulfold/2008/jul_a_felso_szintu_korrupcio_kiirtasara_szolitotta_fel_romaniat_az_europai_bizottsag
|
https://web.archive.org/web/20231111190212/https://www.atv.hu/kulfold/2008_jul_a_felso_szintu_korrupcio_kiirtasara_szolitotta_fel_romaniat_az_europai_bizottsag
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/a-felso-szintu-korrupcio-kiirtasara-szolitotta-fel-romaniat-az-europai-bizottsag
|
ATV
|
eu-news
|
2008-07-24 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
6,199 |
Kit hívogat Hagyó Miklós?
|
Színjáték a BKV-vezérigazgatói pályázat, ezért ha tehetné, akkor sem indulna a posztért - mondja Vitézy Dávid, a cég fel ü gye lőbizottsági tagja, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője.
|
Kit hívogat Hagyó Miklós?
Stumpf András, [email protected]
8. évfolyam 29. szám, 2008.07.17
Színjáték a BKV-vezérigazgatói pályázat, ezért ha tehetné, akkor sem
indulna a posztért - mondja Vitézy Dávid, a cég fel ü gye lőbizottsági
tagja, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője.
- Lehet, hogy korán buktatta meg lapunk Antal Attila BKV-vezért?
- Miután kiderült, hogy családilag érintett volt a buszbeszerzésében,
időszerű volt a távozása. Ha azt nézzük: előtte hónapokig azon igyekezett,
hogy keresztülvigye minden idők legbrutálisabb járatritkítását, akkor még
késői is.
- Ha csak jövőre keresnének új BKV-főnököt, ön is ott lehetne a pályázók
között. Addigra meglesz a diplomája.
- Most akkor sem pályáztam volna, ha lenne diplomám meg öt év vezetői
tapasztalatom - ez is követelmény.
- Tizenévesen tömegközlekedésszakértő civil, huszonegy évesen fb-tag a BKV-
nál: ne mondja, hogy nem ez a poszt élete álma!
- E posztnak egy értelme lehet: a BKV átalakítása posztkommunista
nagyvállalatból európai közszolgáltató céggé. Ám a vezérigazgató most nem
több politikai végrehajtónál. Elég megnézni, hogy zajlik a pályáztatás.
- Látszólag nyíltan: a cég honlapján egymás alatt, egyforma betűkkel
hirdették az állásajánlatok között: buszvezetőt, pénztárost, vezérigazgatót
keresnek.
- Színjáték. A fővárosi képviselőknek sem árulják el, kik pályáztak, pedig
nekik kell dönteniük a személyről. Csak egy szűk, kormánypárti többségű
bizottság lehet birtokában a tudásnak. Az lesz a győztes, akit Hagyó Miklós
MSZP-s főpolgármester-helyettes ötpercenként hívogathat majd, hogy éppen
mit kell csinálni a BKV-nál. Ilyen szerepkörre nemigen vágyik magára
valamit is adó ember.
- Amúgy sem lenne sok esélye: az "Orbán közeli Vitézy-klán" nem cseng jól
koalíciós körökben.
- A Vitézy-klánozással mindig akkor találkozom, amikor a VEKE olyasmit hoz
nyilvánosságra, ami fáj a városvezetéssel összenőtt érdekcsoportoknak. Volt
itt hatmilliárdos járatritkítási terv, milliárdos tanácsadói szerződések,
vagy épp most egy másfél milliárdos kocsiszíneladás; ezeket sikerült
megakadályoznunk. Súlyos milliárdok hiányoznak tehát egyes zsebekből.
- Édesanyja Hankiss Ágnes író, édesapja, Vitézy László filmrendező, nővére
rovatot vezet a Magyar Nemzetben, nagybátyja ingatlanmágnás. Honnan a
tömegközlekedés iránti szenvedély?
- Tény, messze estem a fától. Hat-hét éves koromban elkezdtem megismerkedni
a 49-es busz vezetőivel, aztán a többi BKV-ssal. Mindig lázba tudott hozni
ez az óriási rendszer.
- A rendszer? Normális gyerek legfeljebb buszvezető akar lenni.
- Voltak kósza pillanatok, amikor én is "normális" voltam. Aztán megrögzött
tömegközlekedő lettem. Jogosítványom sincs, anélkül pedig nehéz buszt
vezetni. Valójában mindig a forgalomirányítás izgatott. A cég mai
menedzsmentje hozzá nem értő politikai kinevezettekből áll, tehát ami miatt
még működik a rendszer, az a buszvezető, a diszpécser, a szerelő kitartása,
semmi más.
- Ez a menedzsment pedig saját elődjének köszönheti, hogy egyáltalán
létezik az őket most ostorozó VEKE. Pikáns.
- Valóban. Ha annak idején, amikor a mai VEKE-tagok még csak az Index
fórumán diskuráltak a tömegközlekedésről, nem rúgják ki a BKV-tól egyik
"beszélgetőtársunkat", amiért közérdekű "információkat szivárogtatott ki",
sosem alakítunk véd- és dacszövetséget, hogy vegyék őt vissza. S nem
alakult volna ebből egy civilszervezet.
- Tizenhét volt akkor. Hogy sikerült kitörnie a taknyos kisgyerek
kategóriából?
- Könnyebben, mint hittem. Eleinte tényleg úgy néztek ránk, mint
hülyegyerekek gyülekezetére, akiknek adnak egy szendvicset, aztán be lesz
tömve a szájuk. Amikor a "szakma" ellenkezésének dacára sikerült
keresztülvinnünk a 41-es villamos meghosszabbítását, mindez megváltozott.
Most már odafigyelnek ránk, ha hallatjuk hangunkat egy-egy ügyben, mint
például a BKV éppen kezdődő "centrumparkolósítása".
- Figyelünk. Az mi?
- Ha nem a hetvenes évek jegyrendszerét működtetné a BKV, vagyis ha minden
buszra feltennék az időpecsételős kezelőt, igazságosabb tarifarendszer
jönne létre, ahol az utas fél vagy egy órára szóló jegyet választhat. Ehhez
nem kellene hatvanmilliárdos informatikai fejlesztés, csipkártyás
álomprojekt. Mivel tőkéjük nincs az utóbbiak megvalósítására, kiszerveznék
a vállalat évi negyvenötmilliárd forintos jegybevételét egy külön cégbe. Ez
osztaná viszsza a pénzt a BKV-nak, a nála maradó összegből pedig elvileg
létrehozza az elektronikus jegyrendszert. Magyarul: elvennék a BKV
bevételeit is. Így lehet kirúgni a szék alól a maradék három lábat. Minden
mutyiba persze még fbtagként sem látok bele. Balogh Zsolt és Regőczi Miklós
menedzsmentje mindent megtett, hogy elrejtse az adatokat.
- Mintha kis királydráma játszódna ön és a kommunikációs vezérhelyettes
Regőczi között. Ha igaz, ő is jelentkezett a VEKE-be.
- Valóban, még mielőtt a BKV-hoz szegődött. Nyilván tudta már, hová készül,
s szeretett volna információt szerezni a szervezetről. Egyik tagunk beírta
a nevét egy internetes keresőprogramba, az pedig kidobta, hogy
székesfehérvári MSZP-SZDSZ-es képviselő.
- Ez hátrány? Ennyire fideszesek volnának?
- Nem hátrány. A gond az, ha valaki ezt a beszélgetésen eltitkolja, sőt
tagadja, hogy köze lenne a politikához. A fideszes billog persze rajtunk
van, amióta Tarlós István felkérésére fb-tag lettem a BKV-nál. Pedig nem
érdemeljük ki. Van egy közéleti fórumunk, amolyan gumiszoba, ahol mindenki
ütköztetheti a véleményét. A VEKE tagjaiban az a közös, hogy érdekli őket a
közlekedés, és nem az, hogy melyik pártra szavaznak. Amikor viszont a
frakcióvezető felkérése megérkezett, a teljes tagságunk megszavazta, hogy a
bizottságban is képviseljem az elveinket.
- Pedig akkor még sóhivatalnak tűnt az fb.
- Minden poszt annyit ér, amennyivel megtölti az ember. Mivel az fb-ben
sikerült meggyőzni a többséget, hogy a járatritkítás elfogadhatatlan, a
koalíciós képviselők is hivatkozhattak már erre a városházán. Legalábbis
azok, akik nincsenek benne a buszgarázsbuliban, s maguk is utálják ezt a
rombolást.
- Miféle buliban?
- Valaki kinézte magának az egyik garázst, azt pedig csak akkor lehet
eladni, ha fölöslegessé válik. És akkor válik fölöslegessé, ha nincs benne
busz.
- Ilyesféle számításokat aligha szokott keresztülhúzni néhány ifjú
szabadságharcos.
- Szerencsénk, hogy ha a BKV-nál lopnak, az nagyobb hír, mint ha a Paksi
Atomerőműnél történik ugyanez. Érdekli az embereket, hiszen szinte minden
budapestit érinti.
- Nagy pénzt is kereshetne a százharminc VEKE-s hozzáértő. Jól szoktak
fizetni a tanulmányokért.
- Ha három nyugdíjas levelet ír a politikusnak, és az ránk szól, hogy a
városközpontot elkerülő villamospálya mellett érveljünk egy szakértői
anyagban, meggyőződésünk ellenére ilyet kellene tennünk? Inkább dolgozunk
ingyen, a tömegközlekedés iránti szeretetből, és megőrizzük a
szabadságunkat.
- Miben nyilvánul meg ez a szeretet? Könnyes szemmel nézegetnek régi
buszjegyeket?
- Két munkacsoportunk van, én a kevésbé megszállottat, a
közlekedésfejlesztésit vezetem. De az üzemtörténetiben sem bolondokat,
hanem olyan embereket kell elképzelni, akik fejből tudják, hogy 1940 óta
melyik héten hogyan változott a közlekedési hálózat. Az emlékőrzés fontos,
mert sokszor követjük el ugyanazokat a hibákat. Nyugaton egész iparág épül
a közlekedésbarátokra, de itthon is százával kapunk leveleket azoktól, akik
villamoshálózatot terveznek, saját örömükre.
- Vicces.
- Egyáltalán nem. Amikor azt mondják, hogy nincs igazunk, mert a
Közlekedéstudományi Intézet más véleményen van, úgy érzem magam, mint
amikor a fogkrémreklámban a fogorvosszövetség véleményére hivatkoznak. A
négyes metró is annak a megtestesülése, hogy nagyon képzett, meglett
mérnökemberek valami elavult dolgot képviselnek.
- Mi baja a metróval?
- Az, hogy ha már összekötünk két vasúti pályaudvart egy alagúttal, akkor a
vonatot kellene bevinni oda. Amikor jön a szerelvény Székesfehérvárról,
menjen be Kelenföldön a föld alá, és kezdjen el négyes metróként
viselkedni. A Keletinél aztán kijön, és megy tovább Hatvanba. Az utasnak
így nem kell háromszor átszállnia. A németek, olaszok így csinálják.
- Az önt felkérő Tarlós István esetleges főpolgármestersége alatt is meg
tudnák tartani az elkötelezetlen, kemény szakmaiságot?
- Győrött jobboldali a városvezetés. A VEKE a legkeményebben lépett fel az
ottani hibák ellen, amelyeket a közlekedéstervezésben vétettek. Másrészt mi
nem csak kritizálunk: amikor Budapesten a javaslatunkra alakították át az
éjszakai buszhálózatot vagy tették be a légkondit a Combinókba, üdvözöltük
a lépést. Arról nem tehetünk, hogy ma a legutolsó buszmegálló kijelöléséről
is politikusok döntenek, így óhatatlanul szembekerülünk valamilyen párttal,
ha kifogásolunk egy döntést. Sajnos ma a BKV-t olyanok vezetik, akik buszra
legfeljebb akkor szállnak, ha néhány fényképezőgép és Hagyó Miklós
társaságában sajtótájékoztatót tarthatnak. Ezt a helyzetet csak erős
politikai akarat változtathatja meg - választói nyomásra. Akarat akkor
lesz, ha a BKV az utazóközönség számára is érzékelhető módon roskad össze.
- A járatritkítások, ha önök nem akadályozzák meg, elhozhatták volna ezt.
- Mi nem gondolkodhatunk így. Visszafordíthatatlan kárt okozott volna, ha
százezrek pártolnak el a tömegközlekedéstől. Az viszont a budapestiek
többsége számára is nyilvánvaló, hogy a BKV-ra ideje kitenni a lopstop
táblát. Hogy ez mikor jelenik meg választói nyomásként, nem tudom. Remélem,
minél előbb.
|
http://valasz.hu/itthon/kit-hivogat-hagyo-miklos-19511/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kit-hivogat-hagyo-miklos
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2008-07-17 00:00:00
|
[
"Hagyó Miklós"
] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"ingatlan",
"pályázat",
"protekció",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,200 |
Sikerdíjra ítélve
|
Heti Válasz, július 10. (17. oldal) - B. A. állításával ellentétben a MÁV Cargo privatizációja kapcsán a Népszabadságba írt cikkemben nem ostoroztam a Heti Választ.
|
Sikerdíjra ítélve
[email protected]
8. évfolyam 30. szám, 2008.07.24
Heti Válasz, július 10. (17. oldal) - B. A. állításával ellentétben a MÁV
Cargo privatizációja kapcsán a Népszabadságba írt cikkemben nem ostoroztam
a Heti Választ.
Pusztán arra emlékeztettem az olvasókat, hogy míg a MÁV Cargo
privatizációjával, talán a Geuronet közreműködésének következtében, ha nem
is mesés, de tisztességes bevételhez jutott a költségvetés, addig a Heti
Válasz 2001-es gründolása 2,5 milliárd forintjába került az adófizető
magyar polgároknak.
Kozák Márton
az MTV kuratóriumi elnökség tagja (SZDSZ)
A Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány valóban
tekintélyes állami támogatást kapott 2001-ben, s ennek harmadát a Heti
Válasz létrehozására fordította. Így a 2004-ben magántulajdonosok által
megvásárolt lapunk hasonlóképp indult, mint az ugyancsak közpénzekből
felállított HVG, Figyelő, Népszabadság, Magyar Hírlap. Ezt a tényt
összefüggésbe hozni a MÁV Cargo felelőtlen privatizációjával meghökkentő
kísérlet. Nem is próbálkozik vele más, csak egy vasúti ügyekben is
jártasnak mutatkozó médiakurátor.
Borókai Gábor
|
http://valasz.hu/publi/sikerdijra-itelve-19544/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sikerdijra-itelve-1
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2008-07-24 00:00:00
|
[] |
[
"Geuronet Bt.",
"MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt."
] |
[] |
[
"sikerdíj"
] |
[
"MÁV Cargo privatizáció"
] |
6,201 |
Fanar győzelme Brüsszel fölött
|
A romániai korrupció ellen vívott harcban szinte minden fronton visszalépés tapasztalható.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=55508
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/fanar-gyozelme-brusszel-folott
|
Népszava
|
eu-news
|
2008-07-21 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
|
6,202 |
Uniós stop a bolgár támogatásokra
|
Az Európai Bizottság szerdán ötszázmillió eurónyi, Bulgáriának szánt támogatást fagyasztott be, miután Szófia képtelen volt kizárni a korrupciót a támogatások elosztásából.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150523
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/unios-stop-a-bolgar-tamogatasokra
|
Magyar Hírlap
|
eu-news
|
2008-07-24 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bulgária"
] |
[] |
[] |
|
6,203 |
Bukarest nem vitatja a jelentést
|
Nem tekinti különösképpen súlyosnak a romániai igazságügyi reform helyzetéről szóló EB-jelentést a romániai sajtó.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-499953
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/bukarest-nem-vitatja-a-jelentest
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2008-07-24 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
|
6,204 |
Szófiában fejeket követelnek
|
"Bulgária az engesztelő áldozata az Európai Unió belső folyamatainak" - reagált a brüsszeli döntésre Anton Kutev, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) titkára.
|
"Bulgária az engesztelő áldozata az Európai Unió belső folyamatainak" - reagált a brüsszeli döntésre Anton Kutev, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) titkára. A szocialista funkcionárius szerint nem mondhat le a kormány minden negatív brüsszeli dokumentum nyomán. Mindenesetre a hét végén összeül a három koalíciós párt vezetője: Szergej Sztanisev miniszterelnök, Szimeon Szakszkoburggotszki, a liberális NDSZV és Ahmed Dogan a (török kisebbségi) DSZP párt vezetője.
A koalíciós partnerek és a BSZP pártellenzéke fejeket követel a Bulgáriát ért megszégyenítő veszteség miatt. Ivajlo Kalfin külügyminiszter eközben a büntetőintézkedés jelentőségét és hatását értékelve azt mondta, nem érti miért csinálnak drámát az ügyből. Szerinte nincs ok arra, hogy a kormány ne töltse ki mandátumának idejét.
Az ellenzéki pártok a kormány lemondását és új választásokat követelnek. Dimitar Ivanov, Parvanov elnök volt közgazdász tanácsadója azt nyilatkozta az állami rádiónak, hogy a kormányzat egymilliárd eurótól fosztotta meg a bolgár népet és veszélyeztet további 11 milliárd uniós támogatást. Ez - mondotta - a lakosság életszínvonalát javította volna. Ivanov szerint a három párti kormánynak távoznia kell, mert a koalíció évei alatt Bulgária "Európában a korrupció és a bunözés jelképévé lett."
|
http://nol.hu/archivum/archiv-499952-298533
|
https://web.archive.org/web/20231109153712/http://nol.hu/archivum/archiv-499952-298533
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/szofiaban-fejeket-kovetelnek
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2008-07-24 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bulgária"
] |
[] |
[] |
6,205 |
Aczél Endre: Térdeplés drága kukoricán
|
A pohár nyilván akkor és azzal telt be, amikor az Európai Unió illetékesei fölfedezték, hogy szervezett bolgár bűnbandák teszik rá a kezüket az uniós "előcsatlakozási" (PHARE-, ISPA-, Sapard-) pénzekre.
|
http://nol.hu/cikk/500081/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/aczel-endre-terdeples-draga-kukorican
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2008-07-25 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bulgária"
] |
[] |
[] |
|
6,206 |
Botrány? Az egyedüli pályázó viszi a kétmilliárdos uniós tendert
|
Egyetlen cég indult és nyert az uniós pénzekből zajló Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó, kétmilliárd forintos keretösszegű média-, pr-, reklám- és gyártási óriástenderen.
|
A jóindulatú olvasat szerint csak túl szigorúra sikerült az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz (ÚMVP) kapcsolódóan kiírt, kétmilliárd forintos média-, pr-, reklám- és filmgyártási óriástender, a kevésbé megengedő piaci vélekedés szerint eleve konkrét cégre vagy cégekre szabhatták az olyan szokatlan indulási követelményeket, mint a speciális uniós referenciák, az ISO-minősítés, vagy például a HD-kamera. Volt például kategória, amelyben a feltételeknek kizárólag egy magyar ügynökség tudott megfelelni, és végül egyetlen pályázat érkezett: az Insomnia a Mindshare bevonásával leadott nevezése, amely – mint a csütörtöki eredményhirdetésen kiderült – meg is kapta a megbízást.
Az európai uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat takaró ÚMVP-t gondozó Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete (VKSZI) május végén és június elején írta ki az uniós program kommunikációjához kötődő tendereket. Mint minden EU-forrás, így az 1300 milliárd forintos ÚMVP-keret körülbelül 0,4 százalékát is kötelezően tájékoztatásra – előbb a pályázati lehetőségek, majd az eredmények kommunikálására – kell fordítani.
A VKSZI eddig négy tendert hirdetett meg: egyet rendezvényszervezésre és arculati elemek gyártására, egyet közvéleménykutatásra, egyet bel- és kültéri médiafelületek vásárlására, egy összetettet pedig média-, pr-, kreatív- és gyártási feladatokra. Az utóbbi, négy évre szóló megbízás keretösszege kétmilliárd forint, amelytől később a kiírás szerint automatikusan akár 50 százalékkal – azaz újabb egymilliárd forinttal – is eltérhet az ajánlatkérő. A tendert azonban nem csak a magas – a Magyar Reklámszövetség adatai szerinti éves magyar reklámtorta több mint egy százalékát kitevő, és az állami kommunikációs közbeszerzések történetében rekordnak számító – költségvetés emeli ki a többi közül, hanem az is, hogy olyan szűk és nehezen teljesíthető feltételeket szabott az indulókkal szemben, amelyekre sem a többi egyidejűleg kiírt pályázatnál, sem a hazai állami vagy uniós kommunikáció eddigi történetében nem volt még példa.
A Kreatív Online érdeklődésére kiderült: a VKSZI-nek nem áll rendelkezésére olyan statisztika, amelyből kiderülne, hány ügynökség felel meg ennek a feltételnek – ennek hiányában állították fel ezt a kritériumot. Mint az intézet indokolt, „az elvárások körvonalaiban előrevetítik azt, hogy a mérete miatt meglehetősen szűk kommunikációs piac mely szereplői felelhetnek meg a kritériumoknak; de fordítva ülnénk a lovon, ha a kiírásokat nem az elvégzendő feladat, hanem az azt esetlegesen elvégezni képes vállalatok mérlegelésével fogalmaznánk meg”.
A VKSZI más területeken is EU-s projekteken szerzett tapasztalatot szabott feltételül, így például a pr-feladatoknál, az arculattervezésnél vagy a rádióreklámok gyártása esetében. Összesítés ezeknél sem létezik arról, hány ügynökség foglalkozott ilyesmivel korábban, így a kiírónak sem állhatott rendelkezésére ilyen, ráadásul a kért referenciák értéke kisebb a közbeszerzési értékhatárnál, így nem minden ilyen korábbi megbízás nyilvános. Ugyanakkor az ismert megbízásokból összeállított táblázatunk szerint például a pr-feladatoknál már biztosan több szereplő felelhetett meg a feltételeknek.
Az intézet nem kért viszont uniós referenciát a kreatívügynökségektől – indoklásuk szerint épp azért nem, mert ezen a területen kevesebb tapasztalat halmozódott fel a magyar piacon, azaz a többi kategóriával szemben itt mégis figyelembe vették a piac eddigi történetét. Igaz, a VKSZI emellett azzal is érvelt, hogy a kreatívmunka irányítását és ellenőrzését közvetlenül az intézet munkatársai, nem a megbízott fővállalkozó végzik majd.
A kiírás nagy port vert fel az egyik érintett szakmai szervezetben: a Magyar Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) vezetése június elején, néhány héttel a kiírás megjelente után, egy hónappal a jelentkezési határidő előtt levélben jelezte kifogásait a VKSZI felé – állami közbeszerzés kiírásával kapcsolatban ilyesmi az utóbbi évtizedben nem történt. „Az, hogy az egész reklámszakmából egy konzorcium tudott elindulni a tenderen, jól demonstrálja, hogy nem jól írták ki a pályázatot. Az egész iparágat érintő problémáról van szó: a szakma krémje, a legnagyobb ügynökségek sem tudtak részt venni rajta” – magyarázta lapunknak a MAKSZ fellépését Simon Zsolt, a szervezet elnöke (egyben a Mediaedge:CIA médiaügynökség ügyvezetője).
A Harsányi Dávid főtitkár jegyezte levélben ez állt: „Úgy látjuk, hogy szakmailag nem indokolt ezen feltételek előírása. […] Pályázati felhívásuk előírásainak hazánk vezető kommunikációs ügynökségei közül gyakorlatilag egyik sem felel meg. A feltételek külön-külön is problémásak […], összességében kizárják a potenciális pályázók legnagyobb részét. Ez a szakmai aggályok mellett azt is eredményezi, hogy azon ügynökségek is elesnek a jelentkezéstől, amelyek magas színvonalon lennének képesek ellátni a feladatot.” A VKSZI néhány nappal a pályázati határidő lejárta előtt küldte el válaszát, leszögezve: a kiíráson menet közben már nem áll módjukban változtatni, egyetlen szakmai szervezet álláspontját pedig nem is fogadhatják el kizárólagosan. Az intézet ugyanakkor jelezte, a jövőben törekedni fog a most érkezett javaslatok figyelembevételére.
A MAKSZ meg is támadhatta volna a kiírást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, erről a lehetőségről azonban lekésett. „Nem akartunk jogi eszközökhöz nyúlni: abban bíztuk, hogy elkezdjük a diskurzust, a VKSZI reagál, megbeszéljük, és utána élnek azzal a lehetőségükkel, hogy visszavonják a tendert” – mondta Simon Zsolt a Kreatív Online-nak. A közbeszerzési kiírásokat a jogszabályok szerint potenciális indulók vagy más érintettek, például szakmai szervezetek támadhatják meg a kiírás olvasta után 15 napon belül, ha úgy találják, hogy a felhívás sérti a közbeszerzési törvény rendelkezéseit – például a verseny tisztaságáról szólót.
A Kreatív Online megkereste a MAKSZ 2006-os ranglistája szerinti tíz legnagyobb forgalmú média- és kreatívügynökség többségét. Egy részük leszögezte: eleve nem követik az állami tendereket, azok azonban, akik ismerték a tendert, nevük elhallgatását kérve azt válaszolták: amennyiben tudták volna teljesíteni a feltételeket, indultak volna a megbízásért – úgy viszont, hogy a legnagyobb piaci szereplők is képtelenek indulni rajta, az a benyomásuk, a kiírást konkrét cégre vagy cégekre szabhatták. (A VKSZI a lapnak cáfolta ezt a vélekedést, az így nyilatkozó piaci szereplők „nem tényeken alapuló véleményének” minősítve azt.)
A médiaügynökségek egy kivétellel már a referenciáknál elvéreztek – köztük az elmúlt években állami vagy uniós pénzekből folyó kampányokat szervezők is –, reklámkészítésre vagy médiavásárlásra szóló ISO-tanúsítványa pedig egyetlen általunk megkérdezett ügynökségnek sem volt. Az ilyennel rendelkező cégekről nincs naprakész összesítés, mivel több mint egy tucat vállalat jogosult ilyen tanúsítványokat kiadni, akik pedig nem működtetnek közös adatbázist. Az interneten fellelhető töredékes listák szerint van ügynökség, amely korábban beszerzett ilyet, de ez nem elterjedt gyakorlat: a megkérdezettek szerint ez volt az első alkalom, hogy szükségük lett volna rá.
A nyertes ajánlattevővel két éves szerződést köt a VKSZI, amely annak lejártával újabb két évre meghosszabbítható, így jön ki a négy év. A szerződés keretszerződés, amely rögzíti az Insomnia és a Mindshare ajánlatában szereplő árakat (a médiafeladatoknál a kedvezmény mértékét, a többi feladatnál a közreműködők óradíját), a VKSZI pedig ezen az áron bízhatja meg őket az aktuális kommunikációs feladattal. Az egyetlen állandó költség az Insomniának az alvállalkozóval való koordinálásért járó szervezési díj, amelyre az első két évben 40 millió forintot terveztek be. Médiavásárlásra nettó 460 millió, tv- és rádiószpotokra 100 millió, kreatívfeladatokra 20 millió, pr-feladatokra 40 millió forint jut majd a tervek szerint a szerződés első két évében. A VKSZI a közbeszerzési törvény értelmében a mostani nyertes tandemen kívül ha akar, külső szereplőket is megbízhat a feladatokkal.
|
https://www.vg.hu/cegvilag/2008/07/botrany-az-egyeduli-palyazo-viszi-a-ketmilliardos-unios-tendert
|
https://web.archive.org/web/20240129152738/https://www.vg.hu/cegvilag/2008/07/botrany-az-egyeduli-palyazo-viszi-a-ketmilliardos-unios-tendert
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/botrany-az-egyeduli-palyazo-viszi-a-ketmilliardos-unios-tendert
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-07-24 00:00:00
|
[] |
[
"Insomnia Kft.",
"Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI)"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"PR"
] |
[] |
6,207 |
Csalás a fővárosi útfelújítások körül?
|
Csalás gyanújával áttette a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz (BRFK) a Vám- és Pénzügyőrség azt a büntetőfeljelentést, amelyet még június elején, a Központi Ügyészség Nyomozó Hivatalánál tett két fideszes fővárosi képviselő...
|
2008.08.04. 19:10
Csalás gyanújával áttette a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz (BRFK) a Vám- és Pénzügyőrség azt a büntetőfeljelentést, amelyet még június elején, a Központi Ügyészség Nyomozó Hivatalánál tett két fideszes fővárosi képviselő, György István, a fővárosi pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke és Papcsák Ferenc, a pénzügyi és közbeszerzési bizottság alelnöke a fővárosi önkormányzat 2006-os útfelújítási botránya, az állami támogatások körüli visszaélések miatt.
Az ügyet végül kivizsgáló Vám- és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Nyomozó Hivatala megállapította: „A feljelentésben arra utaltak, hogy olyan munkákat is kifizetett az önkormányzat, amelyet a szóban forgó vállalkozók nem végeztek el. Ez a cselekmény megalapozhatja a Btk. 318. paragrafusában meghatározott csalás bűncselekményének elkövetését, melynek nyomozására a rendőrség rendelkezik hatáskörrel.”
Emlékezetes, az ellenzéki politikusok ismeretlen tettes ellen, jogosulatlan gazdasági előnyszerzés bűntettének alapos gyanúja miatt fordultak a központi ügyészséghez, mert a fővárosi önkormányzatnak kamatokkal együtt hétszázmillió forint állami támogatást kellett visszafizetnie, s több belső és külső vizsgálat is megállapította, hogy az elszámolás nem a valós értékek, hanem becsült adatok alapján történt, tucatnyi esetben pedig nem teljesült a műszaki tartalom.
Sipos Jenő, a pénzügyőrség szóvivője közölte, jogosulatlan gazdasági előny szerzése bűncselekmény elkövetési magatartásait a rendelkezésre álló adatok nem mutatták, ugyanakkor az Állami Számvevőszékhez fordultak, vizsgálatot kérve az elnyert támogatás ügyében.
György István érdeklődésünkre elmondta: egyrészt örül, hogy a rendőrség elé kerülhet az ügy, ugyanakkor elképesztőnek nevezte a nyomozó hatóságok eljárását. – A fentiekről minket, feljelentőket nem is tájékoztattak, annak ellenére, hogy e hónapban jártunk a pénzügyőrségen. Ott azt közölték, hogy a Központi Ügyészség Nyomozó Hivatala az V–XIII. kerületi ügyészséghez, majd hozzájuk továbbította feljelentésünket, kiegészítést kérve. Rámutattunk: Demszky Gábor főpolgármester maga is elismerte, hogy jogosulatlanul használtak fel állami pénzeket, ami a hatályos törvények alapján bűncselekmény – mondta a képviselő. Hozzátette: ha megkapják, panaszszal élnek a határozat ellen.
Amint arról többször is beszámoltunk, a botrány 2007 őszén pattant ki, azután, hogy a több mint 4,4 milliárd forintos pályázattal 126 útszakaszra elnyert támogatás elszámolásakor a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsának ellenőrző és monitoringbizottsága 580 millió forint felhasználását találta szabálytalannak. Az ezt megerősítő belső ellenőri jelentések, az igazságügyi szakértő és a Műegyetem vizsgálatát követően a főpolgármester azzal védekezett, hogy az útfelújítási program 96 százalékban teljesült, a visszafizetett pénz a költségvetés három százalékát sem éri el, a felújítást előkészítő hivatali munkatársak követtek el adminisztrációs hibákat, akik ellen fegyelmi eljárások is indultak. Az ellenzék által javasolt többpárti vizsgálóbizottság felállítását viszont a Fővárosi Közgyűlés balliberális többsége rendre leszavazta.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/08/csalas-a-fovarosi-utfelujitasok-korul
|
https://web.archive.org/web/20080818213754/http://www.mno.hu/portal/574901
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csalas-a-fovarosi-utfelujitasok-korul
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-07-25 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Budapest"
] |
[
"támogatás",
"csalás",
"útépítés"
] |
[] |
6,208 |
Megmenekült Berlusconi - többé már nem üldözhetik a bírák
|
Megköszönte a törvényhozóknak az olasz miniszterelnök, hogy elfogadták a legfőbb közjogi méltóságok mentelmi jogáról szóló törvényt, amely - mint fogalmazott - "megmentette" őt.
|
– Önök megmentettek engem – idézte az olasz sajtó csütörtökön Silvio Berlusconinak a szenátus előző napi zárt ülésén elhangzott szavait – Többé már nem üldözhetnek a bírák - mondta.
A kormányfő ellen több bírósági eljárás is folyamatban volt, amikor a törvény megszavazták. – Mostantól nyugodtan dolgozhatok szombatonként és nem kell az ügyvédeimmel találkoznom - viccelődött a voksolás után Berlusconi.
Az új jogszabály értelmében megbízatásuk idejére "átmenetileg felfüggesztik" a köztársasági elnök, a szenátus és a parlament elnöke, valamint a miniszterelnök ellen folyamatban lévő bírósági ügyeket, ha vannak ilyenek.
A 71 éves politikus, médiamágnás Berlusconi politikai pályafutása alatt 2500 meghallgatáson vett részt, 587-szer szállt ki hozzá a rendőrség, és 174 millió eurójába kerültek az ellene indult perek. Minden előző perben felmentették vagy elévülés miatt megszüntették ellene az eljárást.
Berlusconi rendszeresen azzal vádolta a bírákat, hogy felül kívánják bírálni a nép akaratát, és jogi eszközökkel próbálják őt megbuktatni. A jobboldali kormány ellenzéke viszont kiváltságokat emleget az új jogszabály kapcsán, mondván, hogy a törvény megszünteti a polgárok alkotmányban szavatolt egyenlőségét.
|
https://168.hu/kulfold/megmenekult-berlusconi-tobbe-mar-nem-uldozhetik-a-birak-141010
|
https://web.archive.org/web/20240126130428/https://168.hu/kulfold/megmenekult-berlusconi-tobbe-mar-nem-uldozhetik-a-birak-141010
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/megmenekult-berlusconi-tobbe-mar-nem-uldozhetik-a-birak
|
168 óra
|
eu-news
|
2008-07-24 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Olaszország"
] |
[] |
[] |
6,209 |
Kétmilliárdos állami megbízás az egyetlen indulónak
|
Az eddigi legnagyobb összegű, kétmilliárd forint értékű állami kommunikációs pályázaton egyetlen konzorcium indult. Nyert is. Az agrártárca szerint minden rendben.
|
Kétmilliárdos állami megbízás az egyetlen indulónak
2008. július 24 - 11:11 | Frissítve: 24 órája.
Kreatív
Az eddigi legnagyobb összegű, kétmilliárd forint értékű állami
kommunikációs pályázaton egyetlen konzorcium indult. Nyert is. Az
agrártárca szerint minden rendben.
Kétmilliárd forintos média-, pr-, reklám- és filmgyártási tendert írt ki az
Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz (ÚMVP) kapcsolódóan az
agrártárca Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete. Az 1300
milliárd forintos ÚMVP-keret 0,4 százalékát ugyanis kötelezően
tájékoztatásra kell költeni.
Ám a Kreatív cikke szerint meglehet, eleve konkrét cégre vagy cégekre
szabták az olyan szokatlan indulási követelményeket, mint a speciális uniós
referenciák, az ISO-minősítés és a HD-kamera. Akadt is olyan kategória,
amiben a feltételeknek mindössze egy ügynökség tudott megfelelni. Így végül
egyetlen pályázat érkezett, és el is nyerte a megbízást. A sikeres nevezés
végül az Insomnia és a Mindshare konzorciumos pályázata lett.
A Kreatív megkereste a Magyar Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ)
ranglistája szerint legnagyobb forgalmú tíz média- és kreatívügynökség
többségét. Közülük több úgy nyilatkozott: ha tudta volna teljesíteni a
feltételeket, indult volna a megbízásért. De piaci éllovas létére sem
tudta.
InsomniaTöbb mint reklámügynökség?
InsomniaTöbb mint reklámügynökség?
A MAKSZ állásfoglalása szerint amúgy szakmailag indokolatlanok voltak a
feltételek, ám változás nem történt, az agrártárca szerint pedig minden
rendben, s a szigort az indokolta: tanultak a korábbi kommunikációs
hibákból.
|
http://www.zoom.hu/cikk.php?cikk=17982
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketmilliardos-allami-megbizas-az-egyetlen-indulonak
|
ZOOM
|
hungarian-news
|
2008-07-24 00:00:00
|
[] |
[
"Insomnia Kft.",
"Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI)"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"PR"
] |
[] |
6,210 |
Mikolának megint megbocsát a Fidesz
|
A Fidesz egyre nehezebben tartja hitelét az egészségprivatizáció terén.
|
Mikolának megint megbocsát a Fidesz
Morális zavar a Fidesz privatizáció-politikájában
2008. július 24 - 06:31 | Frissítve: 2 órája.
KZ
A Fidesz egyre nehezebben tartja hitelét az egészségprivatizáció terén.
Először a Heves megyei renitenseket, Csáki Zsigmondot, Heves polgármesterét
és Magyar Istvánt, az egri pártszervezet elnökét kellett kizárni a pártból,
mert magánkézbe adták a hevesi rendelőintézet működtetését, aztán Mikola
István tett a hivatalos ideológiával nehezen összeegyeztethető
kijelentéseket.
Mint ismeretes, Orbán Viktor a közelmúltban írt támogató levelet az egri
polgármesternek, és benne az elmúlt fél év egyik legfontosabb történésének
nevezte az egriek és a Heves megyeiek küzdelmét a Markhot Ferenc Kórház
megvédése érdekében.
Előzőleg (március végén) az önkormányzat úgy döntött: a következő húsz
évben a HospInvest Zrt. működtetheti az egri kórházat.
Ezek után több fideszes Mikola kizárását várta az elnökségtől, hiszen úgy
néz ki, a volt egészségügyi miniszter szembement a hivatalos állásponttal,
miképpen a közelmúltban Heves-megyei párttagok is, tőlük pedig elbúcsúztak.
Ám Mikolának megbocsátott a párt, vagyis az elnökség nem hozott határozatot
vele kapcsolatban.
Varga Mihály alelnök annyit elismert, hogy a párt szakpolitikusa
„félreérthetően fogalmazott” a kiskunhalasi kórház Semmelweis-napi
ünnepségén, amikor azt mondta: „helye van a magántőkének az
egészségügyben”, illetve: „a Hospinvest Zrt. nem profitérdekelt
pénzszivattyú”.Mikola István
Fotó: Kummer JánosMikola István
Bekötni magunkat létszükséglet
Ezek után írt a Heti Válasz cikket arról, hogy a HospInvest kiskunhalasi
ünnepségén Mikola István nem csak az ünneprontás elkerülése miatt tapsolt
olyan lelkesen. Mint állították, az exminiszternek „bekötése” van a
HospInvesthez.
„A kiskunhalasi kórházat annak idején két cég privatizálta: a HospInvest és
a Halas-Med Kht. Utóbbi céget a HospInvest-csoport laborcégei és a mellrák
szűrésre szakosodott MaMMa Klinika Rt. alapította. (...)A Klinikának pedig
kisebbségi részvényese volt Mikola István családi vállalkozása, a
Phonendoscop Kft.”
Az újságíró hozzáteszi, amikor Mikolát egészségügyi miniszterré nevezik ki,
tulajdonrészét átadta gyermekeinek, de a családi vállalkozás 2001
októberéig részvényese maradt a Halas-Med Kft.-nek.
„Bár a kiskunhalasi kórház magánosításának idejére a MaMMa Klinika már
kiszállt a Halas-Medből – „a privatizáció kezdeti lépéseinél Mikola István
is ott van a háttérben” – írja a Heti Válasz.
Amit szabad Mikolának
„Nem lehet kereszteshadjáratot indítani a magántőke ellen országosan,
miközben helyben elég jó üzleteket kötnek fideszes vagy Fideszhez közeli
cégek” – jelentette ki Török Zsolt, a szocialista párt országgyűlési
képviselője.
„Álláspontunk változatlan és töretlen” – mondja a Zoomnak Hermann István, a
Fidesz Heves megyei elnöke. „Nem véletlen történtek a kizárások. Én már a
döntés előtt is azt mondtam, hogy piaci alapokra helyezni az egészségügyet
több mint hiba, jelen gazdasági körülmények között akár bűncselekménynek is
nevezhetném. Számos ember bele fog halni ebbe, az élet kezd igazolni
minket.” Hermann azt mondja, kizárólag a szolidaritás-elvű gyógyító
tevékenységet tudja elfogadni, és „ezt a szabályt szegte meg Csáki”.
Mikola működésével kapcsolatban úgy véli, egyetlen ésszerű magyarázat van:
Kiskunhalason Fidesz-többségű a önkormányzat, valószínűleg sikerült kedvező
szerződést kötni a HospInvesttel. „Olyat, ami az ott élők érdekét jobban
szolgálja, mint Gyöngyösön vagy Hatvanban. De Heves megyében más a kép. Itt
egy baráti lobbi feltőkésítéséről van szó. Egy pilótajáték végén áll
Eger.”Kórházvédők Egerben
Fotó: MTI/Tréba ÁkosKórházvédők Egerben
Felelős szerepben
Csáki Zsigmond kizárását sérelmezve fellebbezett a Fidesz Etikai
Bizottságához. „Indokolatlannak tartom a döntést mind szakmailag, mind
eljárásjogilag” – mondja a Zoomnak. „Én csak a lehető legjobb megoldást
próbáltam megtalálni a településemnek, és profi csapatot kerestem, hogy
európai szintű szakellátó centrumot hozhassunk létre.”
Csáki nem von párhuzamot a vele történtek, és a Mikola-ügy között. „Ő
önálló személy, én viszont egy településért felelek. Amit nyilatkozom, amit
teszek, annak napi szintű következményei vannak.”
Mint azt Horváth Zsolt, a Fidesz egészségügyi kabinetjének tagja mondja,
nem foglalkoznak Mikola esetleges céges kapcsolataival. „Magánemberként nem
helyeslek semmilyen összefonódást, amiben napi politikában mozgó embereknek
üzleti befektetéseik vannak olyan területen, ahol döntést hoznak. De azt
tudomásul kell venni, hogy a szakpolitikusok általában valahonnan jönnek,
és valahová mennek. Óhatatlanul vannak kapcsolataik. Így ma is többen
tagjai az Országgyűlésnek úgy, hogy közben kórházigazgatóként vagy
vállalkozó orvosként működnek. Ez önmagában nem probléma, gond akkor van,
ha tisztán befektetői érdekeltségről beszélünk; ilyenről pedig nem tudok.”
Horváth Zsolt még egyszer egyértelműsíti: „fekvőbeteg intézetek esetében
nincs helye pénzügyi befektetőknek, a járóbeteg szakellátásban és az
alapellátásban egzisztenciavállalkozásokat tudunk támogatni funkcionálisan
privatizált formában”.
|
http://www.zoom.hu/cikk.php?cikk=17932
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mikolanak-megint-megbocsat-a-fidesz
|
ZOOM
|
hungarian-news
|
2008-07-24 00:00:00
|
[
"Mikola István"
] |
[
"Fidesz",
"Halas-Med Kht.",
"HospInvest Zrt.",
"MaMMa Rt.",
"Phonendoscop Kft."
] |
[] |
[
"összeférhetetlenség",
"privatizáció",
"egészségügy"
] |
[] |
6,211 |
Tasnádi-ügy: tovább dolgozhat a szakértő
|
G. Katalint gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Nyomozó Ügyészség, de az ítélethirdetésig folytathatja munkáját. A szakértő nem kíván nyilatkozni.
|
Tasnádi-ügy: tovább dolgozhat a szakértő
2008. július 25 - 07:45 | Frissítve: 4 órája.
Bors
G. Katalint gyanúsítottknt hallgatt ki a Budapesti Nyomozó Ügyészség, de az
ítélethirdetésig folytathatja munkáját. A szakértő nem kíván nyilatkozni.
Állítólag hárommillió forintot kapott G. Katalin igazságügyi orvosszakértő
Tasnádi Pétertől, hogy ügyében hamis nyilatkozatot tegyen. A szakértő
agysorvadást állapított meg Tasnádinál, akit vele és B. József ügyvéddel
együtt szerdán gyanúsítottként hallgatott ki a Budapesti Nyomozó Ügyészség.
G. Katalin egyelőre folytathatja munkáját. A Bors információi szerint az
igazságügyi szakértő mindaddig dolgozhat, amíg a bíróság jogerős ítélettel
attól el nem tiltja foglalkozása gyakorlásától.
Azt azonban nem tudni, B. József ügyvéd praktizálhat-e. Állítólag ugyanis
Tasnádi rajta keresztül vesztegette meg a szakértőt.
Sem G. Katalin, sem B. József nem kívánt nyilatkozni. Tasnádi telefonját
felvéve pedig valaki - feltehetőleg ő maga - azt mondta: "újságírókkal nem
beszélgetünk, Tasnádi úr nincs itt, én pedig már rég elfelejtettem a
nevemet is" - írja a Bors.
|
http://www.zoom.hu/cikk.php?cikk=18138
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tasnadi-ugy-tovabb-dolgozhat-a-szakerto
|
ZOOM
|
hungarian-news
|
2008-07-25 00:00:00
|
[
"Berta József",
"Gaál Katalin",
"Tasnádi Péter"
] |
[] |
[] |
[
"vesztegetés",
"ügyvédek"
] |
[] |
6,212 |
Mindig népszerű a táskában adott pénz - hazai korrupciós trendek
|
A Figyelő nagyvállalatok vezetőivel készült mélyinterjúk és statisztikai adatok alapján vázolta fel a hazai korrupció körvonalait.
|
A korrupció mértéke igen nehezen mérhető, mivel az érintettek mindent megtesznek a jelenség palástolása érdekében. A Figyelő a Corvinus Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai Intézetének kutatásába ad betekintést. Ennek során tíz mélyinterjú készült a legnagyobb árbevételű hazai cégek vezetőivel, az eredményekből pedig kvantitatív elemzés készült. Emellett a kutatás magába foglalja nyolc nyomtatott és online napi-, valamint hetilap 2006-2007. között keletkező adatait.
A Corvinus Egyetem kutatói által megkérdezett tíz nagyvállalati vezető közül hatan állították, hogy az üzleti- és az önkormányzati szféra közötti korrupció nagyobb arányú, mint az üzleti szektoron belül. A közszférán belüli korrupciót a menedzserek közül többen a pártfinanszírozás burkolt módjának tekintik. A korrupció mértékét nehezen számszerűsítették a megkérdezettek. Az üzleti életen belüli korrupciót tízes skálán hármasra, illetve négyesre, az önkormányzatit hetesre, illetve nyolcasra-kilencesre értékelte két vezető. A megkérdezett vezérigazgatók szerint a korrupció az építőiparban a legelterjedtebb, de említésre került az energiaszektor és az informatika is.
A módszerek tekintetében a készpénzzel megtöltött táska továbbra is népszerű. A vezetők elmondása szerint a korrumpálásra szánt, külföldi bankszámlán elhelyezett pénzt küldönc szokta a célba juttatni. Előfordul, hogy a pénzzel a szállítónak egy iroda előterében kell ülnie, amíg az üzletfelek meg nem bizonyosodtak arról, hogy nála van az összeg. Ez esetben a táskában az önkormányzat által fizetett vételárnövekmény volt, amely így az ingatlanvásárlás után így jutott vissza az önkormányzat megfelelő embereihez. A cégvezetők tapasztalatai szerint gyakran előfordul az is, hogy egy vállalkozás megkeresi az önkormányzatot azzal: finanszírozná az EU-s pályázathoz szükséges önrészt, ha cserébe megkapja a megbízást. Mint a lap által megkérdezett vezetők elmondták, kétfajta polgármester létezik: az egyik önmagának, a másik a településének lop.
A kutatásba bevont lapok 2006. és 2007. között százhét korrupciógyanús esettel foglalkoztak. A korrupció résztvevőinek többsége magas társadalmi státusú volt, az elemzett esetek háromnegyedében megállapítható volt a tranzakció helye. Eszerint a korrupciós listát Budapest vezeti a korrupció pedig egyértelműen a városokra jellemző. Az esetek felénél a korrupcióban résztvevő egyik szereplő országos hatáskörű szervezete vagy minisztérium, de gyakran szerepel az ügyek kapcsán a rendőrség is. Az elemzés szerint a megvesztegetések többsége kétszemélyes tranzakció
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/07/mindig-nepszeru-a-taskaban-adott-penz-hazai-korrupcios-trendek
|
https://web.archive.org/web/20240127150512/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/07/mindig-nepszeru-a-taskaban-adott-penz-hazai-korrupcios-trendek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mindig-nepszeru-a-taskaban-adott-penz-hazai-korrupcios-trendek
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-07-25 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
6,213 |
Zsebbe megy az uniós pénz? - Hogy áll Magyarország?
|
Az Európai Unió kedélyeit jelenleg a bolgároknál zajló pályázati pénzekkel kapcsolatos korrupciós botrány borzolja. A viharok közepette jelent meg az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) adta ki legújabb, a tavalyi évre vonatkozó jelentését. Nézzük, hazánkban is vannak-e gondok az uniós pénzek felhasználásával?
|
Szabálytalanság a pályázatban?
Mielőtt felvillantanánk, milyen megállapításokat is tett az OLAF, előbb nem árt, ha tisztába tesszük, mi is számít szabálytalanságnak az uniós pénzek felhasználása során.
A szabálytalanságot első lépésben fel kell fedezni. Ez megtörténhet az ellenőrzési folyamat során, vagy külső bejelentésre. A szóviccek szerelmesei még bizonyosan emlékeznek a tavaly ősszel elindított kormányzati portálra, az anti-lop.gov.hu-ra, ahol bárki jelentheti, ha a támogatásokkal kapcsolatosan tudomására jutott valamilyen visszaélés, vagy törvénytelenség.
Az uniós szabályok által előírt ellenőrzések lehetnek belső, külső és verifikációs ellenőrzések, ez utóbbi a benyújtott dokumentumok tartalmi, formai ellenőrzésére, valamint a helyszíni ellenőrzésre irányul. Ha már megtörtént az ellenőrzés, azt követően annak több kimenetele is lehet.
Az ellenőrzés egyrészt zárulhat úgy, hogy valamely javaslatot fogalmaznak meg, vagy megállapítják, hogy szabálytalanság történt. Emellett megtörténhet a szabálytalanság gyanújának feltárása, s az ellenőrzés következménye lehet akár a támogatási szerződéstől való elállás, illetve más hatóság eljárásának kezdeményezése.
Csalásért feljelentés
Ez utóbbira is akadt példa, szintén tavaly, ekkor közel 1 milliárd forintos csalásra derítettek fényt, melynek következménye az illetékes hatóságnál történő feljelentés volt. Ebben az ügyben mintegy 140 mikro- és kisvállalkozás volt érintett, valamint egy családi vállalkozásként üzemelő pályázatíró cég.
Ebben az esetben már a döntés-előkészítés felmerült a csalás gyanúja, mivel a különböző pályázatoknál több azonosságot is felfedeztek. A legtöbb pályázatnál az árajánlatokat adó társaság ugyanaz volt, emellett a saját erőt igazoló dokumentumokat írta alá ugyanaz a 3 személy.
Az árajánlatot jellemzően ugyanazon géppark - például multifunkciós nyomtató, vonalkód-leolvasó - beszerzésére adták be, melyeknek megjelölt ára jelentős mértékben eltért a kiskereskedelmi áraktól. Súlyos hiba, hogy 16 pályázó közös telephelyet adott meg, ahol a helyszíni szemlén csupán egy elhagyatott családi házat találtak.
Az is gyanút keltett, hogy 38 cég, mikor értesítették őket a helyszíni szemléről, egyből visszalépett a pályázati lehetőségtől. Az is megfigyelhető volt, hogy a 140 pályázatból 70 rövid időn belül, közvetlenül a határidő lejárta előtt érkezett be.
Jelentések a szabálytalansági eljárásokról
Az egyes szabálytalansági eljárásokról negyedévente kell jelentést tenni az Európai Bizottságnak, azonban ez nem vonatkozik mindegyik esetre. Csak azokat kell "felterjeszteni", amelyek 10 ezer eurónál (vagyis 2,5 millió forintnál) magasabb összegre vonatkoznak.
Az anti-lop portálon a cikk írásának időpontjáig (2008-07-23) összesen 369 bejelentés érkezett.
Uniós szint
Az OLAF jelentése szerint a tavalyi év során összesen 666 ügyet jelentettek a szervezetnél. A bejelentések számát tekintve a lista élén Románia áll 95 esettel, miközben jó értelemben Málta lett a nyertes, ahonnan nem érkezett egyetlen jelentés sem a tavalyi év során. Magyarország teljesítménye egyáltalán nem mondható rossznak, sőt, a középmezőny elején foglalunk helyet a 13 bejelentésünkkel.
A magyarországiak közül tavaly mindössze két aktív esetet vizsgáltak, ezek közül az egyik egy vámokkal kapcsolatos visszaélési eset volt, a másik pedig egy közvetlenül brüsszeli finanszírozású projekt.
Mindezek fényében elmondható, hogy ugyan akad Magyarországon is visszaélés az uniós pénzekkel kapcsolatosan, azonban egyáltalán nem állunk rosszul az összes tagállam mezőnyét vizsgálva.
|
https://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/20080724/zsebbe-megy-az-unios-penz-hogy-all-magyarorszag-1012435
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsebbe-megy-az-unios-penz-hogy-all-magyarorszag
|
Pénzcentrum
|
hungarian-news
|
2008-07-24 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"támogatás",
"csalás",
"EU"
] |
[] |
6,214 |
Zéró tolerancia a politikai elitnek
|
Nem a gyülekezési és a büntető jogszabályok módosítása a közbiztonság javításának kulcsa. Tóth Károly szocialista parlamenti képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság tagja a frakció keddi ülésén egész mást utat ajánlott.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150611
|
https://web.archive.org/web/20080805204255/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150611
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zero-tolerancia-a-politikai-elitnek
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-25 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[
"Olajügyek"
] |
|
6,215 |
Fővárosi ki mit tud az Estivóról
|
A Fővárosi Közgyűlés pénzügyi bizottsága is tárgyalhatja lapunknak a kelenföldi városközpont elcserélésével kapcsolatos információit.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150556
|
https://web.archive.org/web/20080727123839/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150556
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fovarosi-ki-mit-tud-az-estivorol
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-24 00:00:00
|
[] |
[
"Estivo Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
|
6,216 |
Tasnádit és az elmeszakértőt is vesztegetéssel gyanúsítják
|
Gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Nyomozó Ügyészség Tasnádi Pétert és ügyvédjét, valamint azt az elmeszakértőt, aki korlátozott cselekvőképességűnek nyilvánította az ismert börtönlakót – értesült lapunk.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150550&archiv=1&next=20
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tasnadit-es-az-elmeszakertot-is-vesztegetessel-gyanusitjak
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-24 00:00:00
|
[
"Tasnádi Péter"
] |
[] |
[] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
|
6,217 |
Elállt a posta a kerékpáros szerződéstől
|
A Magyar Posta elállt a postai kerékpárok és utánfutók szállítására és szervízelésére a Cronopont Kft-vel megkötött szerződésétől.
|
A sokat vitatott szerződést még 2007. november 26-án kötötték. Csak decemberben jelent meg a hír, hogy a Magyar Posta mintegy 1,1 milliárd forintért csaknem 4800 kerékpárt és kerékpár-utánfutót, valamint 1900 biciklire opciót vásárol. A kerékpárok ára és a beszállító kiválasztása miatt a Postát többször támadták. Az időközben közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterré kinevezett Szabó Pál vezérigazgató által vezetett postai menedzsment megvédte a közbeszerzési ügyletet.
Az Index már január elején megírta, hogy éppen a Posta által elvárt paramétereknek megfelelőek a szlovén kerékpárok. A HVG május 8-i számában adott hírt arról, hogy sérülhetett a közbeszerzés tisztasága, mert a tender kiírása előtt jutott hozzá a később nyertes a kerékpárok bizonyos paramétereihez.
Megkésett vizsgálatok
Az új vezérigazgató, Szűts Ildikó május 13-án bejelentette: vizsgálatot indított a kerékpárbeszerzésről a birtokába került új információk miatt. Egy, a tendert lebonyolító beosztott dolgozót felfüggesztettek, majd később elbocsátottak, és felkérték a Közbeszerzési Döntőbizottságot a tender felülvizsgálatára.
Az egyedüli felelősként megjelölt kirúgott beosztott, Gergely László munkaügyi bírósághoz fordult az elbocsátása miatt. Gergely akkor azt állította, a tender kapcsán mindenről a vezetői döntöttek. A Népszabadság május 30.-i számában az jelent meg, hogy a botrányban tucatnyi, köztük több vezető beosztású postai dolgozó felelőssége merült fel a vizsgálat során.
A Posta július elsején feljelentést tett a közbeszerzési szabályok megsértése miatt ismeretlen tettes ellen. Emellett munkaügyi eljárást indítottak a tendert kísérő szabálytalanságok miatt a társaság közbeszerzési bizottságának több tagja ellen (ennek a bizottságnak volt elnöke, állítása szerint érdemi döntési jogosítvány nélkül, Gergely László). Továbbá felszólították a Cronopont céget a kerékpártenderben vállalt kötelezettségei szerződésszerű teljesítésére.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) július 2.-án közölte, hogy a kérelem benyújtásának két hónapos késedelme miatt érdemben nem vizsgálhatta a Magyar Posta jogorvoslati kérelmét, amelyben a Cronopont Kft. szerződésszegésének kimondását indítványozta, mivel az mintegy két hónappal elkésett a törvényben előírt határidőköz képest.
A Cronopont Kft. írásban értesítette a Magyar Postát, hogy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött és meghatározott termékre vonatkozó szerződés teljesítésére nem képes. A Posta ezután döntött úgy, hogy eláll a postai kerékpárok és utánfutók szállítására és szervízelésére megkötött szerződéstől, és új közbeszerzési eljárást ír ki ezek beszerzésére.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/pst080725/
|
https://web.archive.org/web/20201021173717/https://index.hu/gazdasag/magyar/pst080725/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elallt-a-posta-a-kerekparos-szerzodestol
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-25 00:00:00
|
[] |
[
"Cronopont Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,218 |
Zsákutcába ért a biciklitender
|
A Magyar Posta szerint képtelen teljesíteni a 4700 bicikli leszállítására vonatkozó vállalását a tendernyertes Cronopont Kft., ezért felmondja a vele kötött szerződését, és új közbeszerzési pályázatot ír ki.
|
Mindben bizonnyal bíróságokon folytatja kacskaringós útját a postásbicikli-tender, miután tegnap a Magyar Posta bejelentette, hogy eláll a kerékpárok és utánfutók szállítására és szer-vizelésére a Cronopont Kft.-vel kötött szerződésétől. A vállalat arra hivatkozva hozta meg a döntést, hogy a tendernyertes győri Cronopont Kft. értesítette: nem képes a közbeszerzési eljárás alapján megkötött és meghatározott termékre vonatkozó szerződés teljesítésére.
Tóth László, a Cronopont Kft. ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre cáfolta a Magyar Posta állításait: szerinte az állami vállalat egyszerűen csúsztat. Ők ugyanis csak arról értesítették a postát, hogy a szlovén fél hibájából nem tudtak szerződést kötni, azonban ettől függetlenül tudják teljesíteni a közbeszerzési szerződésből fakadó kötelezettségeiket. Ez gyakorlatban annyit jelentett volna, hogy Szlovénia helyett az alapkerékpárok összeszerelését Esztergomban végeznék, méghozzá a Neuzer Kft. üzemében.
Az ebből fakadó konfliktusra eleve számítani lehetett, ugyanis Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője lapunknak korábban egyértelműen leszögezte, hogy a posta ragaszkodik az eredeti megállapodáshoz, ők a Szlovéniában készülő Krpan kerékpárok szállításával bízták meg a tendergyőztes céget. A Magyar Posta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) július eleji, a tendert szabályosnak ítélő határozatát pedig a maga részéről úgy értelmezi, hogy a Cronopont a gyártást nem telepítheti át hazánkba.
Nem így a Cronopont. Náluk úgy értelmezik a szerződést, hogy az csupán egy bizonyos műszaki tartalmat - ami a szlovén típus - ír elő, márpedig ezt a cég az esztergomi üzemben is tudja produkálni. A Neuzer a szintén a szerződésben előírt TÜV Nord Független Akkreditált Minőségtanúsító Intézet által ellenőrzött minőségben képes és kész szállítani a kerékpárokat a Magyar Posta részére. Tóth László egyébként sem érti, hogy a posta miért ragaszkodik görcsösen a szlovén fél bevonásához, amely ugyan szerinte áldását adta volna az esztergomi gyártáshoz, igaz, meglehetősen borsos - Tóth László szerint -, 160 millió forintra rúgó licencdíj fejében. Ez viszont a cégvezető szerint többszöröse az ügyleten ténylegesen realizálható nyereségnek.
Furcsa is lenne, hogy a csaknem 1,1 milliárd forintos teljes közbeszerzés tetemes részét egy voltaképpen nem létező licencért fizettetnék ki - utalt Tóth arra, hogy a Krpan típusú kerékpár sehol az unióban nincsen levédetve, azaz ilyen kerékpárt gyakorlatilag bárhol bárki gyárthat.
Az már látszik, hogy a minden bizonnyal bíróságon landoló jogvita tétje nem lesz kicsi. Úgy tudjuk, hogy a szerződésbontásról szóló, Cronopontnak címzett levélben szerepel utalás arra, hogy a Magyar Posta élni fog az ügyből fakadó kárigényével, ami nem kis összeg. Korábban a KD által is megvizsgált közbeszerzési szerződésben a Magyar Posta igen szigorú feltételeket szabott beszállítójának: eszerint késedelem esetén magas, napi 0,5-1 százalékos - tehát 5-10 millió forintos - kötbér megfizetését követelheti meg tőle, húszszázalékos kötbér elérése - azaz 20-40 nap késedelem - után pedig a szerződést is szabadon felmondhatja. Emellett jogosan követelhetné a több mint 200 millió forintos kötbér megfizetését is.
Persze a Cronopont ellenkérelmében feltüntetendő összeg sem lesz éppen csekély, mivel a cég időközben a 4700 kerékpár év végéig történő gyártásához megrendelte az alkatrészeket, és lekötötte a gyári kapacitásokat. Mindenesetre - amíg a két fél közötti jogvita polgári bíróságokon folytatódik -, a Magyar Posta már jelezte, hogy új közbeszerzést ír ki az ügyben. Tomecskó Tamás érdeklődésünkre azt mondta, hogy a közbeszerzés várható időpontjáról még nem született döntés, arról viszont nem kívánt nyilatkozni, hogy változtatni fognak-e a beszerzendő postásbiciklik műszaki paraméterein.
A posta nem támogatja a Krpan típusú kerékpárok esztergomi gyártását
|
http://nol.hu/archivum/archiv-500222-298785
|
https://web.archive.org/web/20091124220450/http://nol.hu/archivum/archiv-500222
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsakutcaba-ert-a-biciklitender
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-26 00:00:00
|
[] |
[
"Cronopont Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,219 |
Így lopják szét az M6-ost
|
Elképesztő mértékű pazarlás folyik az M6-os autópálya Szekszárd-Bóly szakaszának építésénél - derül ki a Portfolio.hu helyszíni körképéből.
|
Az alábbiak fényében talán nem csoda, ha az Állami Számvevőszék kritikával illeti a hazai autópálya-építéseket, illetve talán az sem, hogy tegnap beomlott az egyik építés alatt álló alagút Bátaszék közelében.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelenlétében 2008. július 17-én Szekszárdon aláírták az M6 autópálya Dunaújváros - Szekszárd közötti 65.1 km-es szakaszának megvalósítását elindító dokumentumot.
Hurrá, mindenki nagyon örül, tovább bővül az ország autópálya hálózata. Tolna megye egyik felét azonban már több hónapja elérte az autópálya-építési láz: a Szekszárd és Bóly közötti szakasz már gőzerővel épül, a százszámra közlekedő hatalmas négytengelyes "billencsek" már több hegyet elhordtak a környékről, hogy előteremtsék a sztrádaalaphoz szükséges földmennyiséget.
Az autópálya-építésen sok környékbeli is dolgozik és még többen kerülnek rendszeresen kapcsolatba az ott dolgozókkal. Elképesztő történeteket hallani innen-onnan az építkezésen folyó pazarlásról és lopásokról, így érdemesnek tartottuk komolyabban elbeszélgetni néhány érintett személlyel. Az interjúalanyok közül senki sem vállalta névvel a beszélgetést, aki éppen nem az állását féltette, az arra hivatkozott, hogy semmi kedve egy "jó sztori miatt" összerúgni a port a szomszédjával, kollégáival vagy a legjobb barátaival, nem is beszélve az esetleges büntetőjogi következményekről.
Gázolaj minden mennyiségben
Hiába drágább a kutakon a benzinnél a gázolaj, és hiába drágák a dízel autók, Szekszárd környékén most sokan sopánkodnak, hogy miért is nem egy ilyen modellt hajtanak. Literenként 250 forintért akad olyan az említett négytengelyes földhordó billencs teherautósok között, aki rendelésre akár házhoz is hozza a gázolajat és segédkezik a vevő saját kannáiba történő átfejtéskor.
Ennél még jóval alacsonyabb áron, 220-230 forintért is hozzá lehet jutni az üzemanyag literjéhez, amihez azonban startra készen kell állnunk telefonnal a kezünkben és amikor a mobil megcsörren, saját kannáinkkal egy megjelölt benzinkútra kell hajtanunk. A rendszerint az ország különböző pontjairól származó sofőrök mobilszámai nem forognak közkézen, találni kell egy közös ismerőst, aki eljuttatja nekik a számunkat és meg kell várnunk, amíg ők jelentkeznek. A környéken azonban már annyi "autópályás" gépjárművezető utazik ebben az üzletben, hogy ez egyáltalán nem olyan nehéz feladat.
A hívások általában igen szűkszavúak, a leggyakrabban csak ennyit mondanak: "Szia, mi vagyunk azok, a mercisek. Tudod, a négytengelyesek. Kell ma anyag?" Nemleges válasz esetén már teszik is le a telefont és pár nap múlva újra hívnak, ha pedig van kereslet az árura, akkor adják a helyet és az időpontot.
Egy konkrét esetben interjúalanyunknak egy benzinkútra kellett hajtania, ahol 4 darab négytengelyes Mercedes tehergépkocsi várta. Az egyik már bent állt az úttól távolabb (a shophoz közelebb) eső első kútfejnél, mögé kellett beállni a személygépkocsival, majd hátulról beállt mögé egy másik teherautó a második kútfejhez. Egy harmadik megállt egy harmadik, külső kútfejnél úgy, hogy takarja a két belső kútfejnél zajló kannázást, ezzel pedig már minden oldalról takarásban is volt az üzletelés. Az egyedüli tanúk a kutasok voltak, de ők természetesen egy kis jutalék fejében benne vannak a buliban, sőt még fedezik is azt.
A miközben a monstrumokat a sofőrök tankolták, kocsinként 50 litert "mellé töltöttek" kannákba, emberünk tehát 150 liter gázolajjal lett gazdagabb 220 forintos literenkénti áron. Amikor a negyedik kamionra került volna a sor, a vezető mosolyogva csak annyi mondott: "Én sajnos tegnap kicsit túl mohó voltam, ma sajnos nem tudok adni."
A történet maffiafilmekbe illő, de ennél némelyek tovább is mennek, ugyanis a pletykák szerint akár 200 forintért is vehetünk gázolajat, ha hajlandóak vagyunk megadott címre menni érte és legalább 1000 litert (!) megveszünk egyszerre.
Házak, udvarok, kerítések
A másik termék, amit töménytelen mennyiségben vásárolhatunk mostanság jutányos áron Szekszárd környékén, a beton. Hivatalosan a környéken 20-22 ezer forintba kerül az építőanyag köbmétere, aminek a felével is beérik a mixerek élelmes sofőrjei. A feketepiacon 9-10 ezer forintba kerül egy köbméter, ami két főbb forrásból származhat.
Az első verzióban a tervezési/kivitelezési hibákból adódó felesleget értékesítik a sofőrök. "Egy-egy mélyre fúrt autópálya cölöphöz szükséges beton mennyiségét nem tudják pontosan kiszámítani a mérnökök, ezért gyakran több köbméter beton válik feleslegessé. Ezt általában a mixerben hagyják, a sofőr pedig saját zsebre eladhatja" - magyarázza kérdésünkre egy betonkeverő kocsi vezetője.
Gondolhatnánk, hogy ez kisebb probléma, azonban maga az interjúalany hívja fel figyelmünket a magyar sajátosságokra: "Azért ne gondolja, hogy Németországban ez ugyanígy megy, ott az utolsó cseppjét is megpróbálják felhasználni a betonnak, de ha mégis felesleg keletkezik, annak is megvan a helye. Előre körbezsaluzott gyűjtőhelyeket alakítanak ki, ahová üríthetnek a mixerek, tömör beton kockákat hoznak létre. Ezeket aztán feltörhetik és a törmelék kitűnően használható például későbbi alapozási munkálatokhoz" - fogalmaz a bennfentes.
A betonlopás másik válfaja vérlázítóbb. Ebben az esetben az autópálya építésen éppen az adott helyen dolgozó kivitelező cégnek a helyi áruátvevőjét kell felkeresni, közvetlenül vagy közvetve. Az érkező telerakott mixer menetlevelét ő leigazolja, papíron átveszi az árut, de a teherautó már megy is tovább és az előre leegyeztetett helyre viszi azt, ahol házak, udvarok, kerítések épülnek belőle. "Az anyag köbmétere ebben a verzióban is 9-10 ezer forintba kerül, de az összegen a sofőr és a kivitelező képviselője osztozik, hiszen mindketten nagy kockázatot vállalnak" - mondja interjúalanyunk.
Mindent, ami mozdítható
Információink szerint a környéken a cementet is brutálisan lopják: állítólag nemrég feltűnt egy kamionnyi autópályáról származó kötőanyag a szekszárdi kórháznál és a sofőr az intézmény dolgozóinak kínálgatta az árut. A történetre nem sikerült hitelt érdemlő bizonyítékot szereznünk és olyan környékbelivel sem találkoztunk, aki részletekkel tudott volna szolgálni az emlegetett cementlopásokról.
"Az autópálya-építéseken ritkán bukkan fel klasszikus zsákos cement, amit könnyű lenne eladni, a kötőanyagot általában tartálykocsikban viszik a környékbeli keverőtelepekre. Persze azokon a telepeken is biztosan megy a mutyi, de én konkrét esetről nem tudok" - állítja egyik interjúalanyunk, majd visszakérdez, mert nem érti miért is akarunk a témában cikket írni: "Mi ezen a meglepő, maga szerint van olyan ember az országban, aki ne tudna ezekről a bizniszekről?"
A kérdésen elgondolkodtunk majd érdeklődtünk tovább, hogy ki milyen visszaélésekről hallott, mit lopnak még rendszeresen az M6-os építésénél. "Igazából mindent, ami nincs lebetonozva" - hangzik egy újabb, immár utolsó interjúalany válasza.
Bár a leírt történetek mikroszinten zajlanak, nehéz elhinni, hogy a közbeszerzések során senkinek nem tűnik fel, hogy az árajánlatokban akkora tartalék rejtőzik, hogy a kivitelezőknek a fenti illegális tevékenységek szemet sem szúrnak, vagy éppen szemet hunynak felettük. Mindeközben pedig tegnap látott napvilágot az a hír, mely szerint Bátaszék közelében az M6-os egyik építés alatt álló alagútja beomlott. Lehet, hogy a sok ellopott alapanyag máris hiányzik valahonnan?
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/m6v080725/
|
https://web.archive.org/web/20080728024219/https://index.hu/gazdasag/magyar/m6v080725/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-lopjak-szet-az-m6-ost
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-25 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"autópálya",
"útépítés",
"építőipar"
] |
[
"M6 alagutak"
] |
6,220 |
Műemlékrombolás az Akácfa utcában
|
Úgymond lomtalanítás címén tették tönkre az átalakításra váró Akácfa utca 47-49. szám alatti műemlék házak néhány fontos részletét ismeretlenek.
|
Úgymond lomtalanítás címén tették tönkre az átalakításra váró Akácfa utca 47-49. szám alatti műemlék házak néhány fontos részletét ismeretlenek. Nagy valószínűséggel a tulajdonos által megbízott "lomtalanító" cég emberei. Eltakarították például a XIX. századi öntöttvas korlátokat, a bádogcsatornákat, az udvar felől kiverték az összes nyílászárót.
A kiegyezés idejéből való két eklektikus épület udvari szárnyai helyére korábban új beépítés tervei készültek, ennek engedélyezése azonban időközben leállt. Sem bontási, sem építési engedélyt nem adtak ki e műemlék házak egyetlen részletére sem. Ami tehát történt, egyértelműen műemlékrongálásnak minősíthető.
A tulajdonos, a Sabor Kft. feljelentést kíván tenni ismeretlen tettes ellen. Bár vélhetően maga is felelős, hisz az ÓVÁS! munkatársai szerint a korábban több helyen megbontott tetőn már eddig is áztak, pusztultak a falak.
Ismeretlen tettesek pusztítottak
|
http://nol.hu/archivum/archiv-500245-298806
|
https://web.archive.org/web/20231115230714/http://nol.hu/archivum/archiv-500245-298806
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/muemlekrombolas-az-akacfa-utcaban
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-28 00:00:00
|
[] |
[
"Sabor Kft."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"műemlékvédelem"
] |
[] |
6,221 |
Zuschlag bent, Kulcsár kint
|
Zuschlag János előzetes letartóztatásban, míg Kulcsár Attila lakhelyelhagyási tilalom alatt várja az elsőfokú ítéletet - egy laikusnak ez több mint furcsa.
|
Zuschlag bent, Kulcsár kint
Az előzetestől a lakhelyelhagyási tilalomig - Nem a kár összege számít
Népszabadság • Bánfai Tamara • 2008. július 28.
Zuschlag János előzetes letartóztatásban, míg Kulcsár Attila
lakhelyelhagyási tilalom alatt várja az elsőfokú ítéletet - egy laikusnak
ez több mint furcsa. A Zuschlag-ügyben 72 millió forint a vélelmezett kár,
a brókerperben milliárdokról van szó. Büntetőjogászok szerint a
letartóztatásoknál nem a kár összege, hanem a körülmények a döntőek.
Kulcsár Attila és társai büntetőpere megannyi kérdést vet fel a
laikusokban, s nincs ez másképp a Zuschlag János volt szocialista képviselő
elleni büntetőeljárás kapcsán sem. Így például azt: miként lehetséges, hogy
a 72 milliós károkozással vádolt Zuschlag - aki úgy 50 milliót kárenyhítés
címén már visszafizetett - előzetes letartóztatásban várja az első- fokú
ítélet kihirdetését, míg a milliárdokról szóló brókerperben Kulcsár Attila
csupán lakhelyelhagyási tilalom alatt áll. Zuschlagot az ügyészség
különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett csalással vádolja a
társadalmi szervezetek költségvetési támogatásainak szabálytalan
felhasználása miatt. Az idén májusban benyújtott vádirat szerint a csalás
kárértéke valamivel több, mint 72 millió forint. Zuschlag a büntetőjogi
felelősségét elismerő beismerő vallomást tett, s állította: az elnyert
pályázati forrásokat nem magáncélra, hanem baloldali szervezetek
rendezvényeinek lebonyolítására használták. Zuschlag 2007 szeptembere óta
előzetes letartóztatásban van, amit a bíróság a tárgyalás előkészítése
során hozott döntésig tartott fenn. A büntetőper október 8-án kezdődik.
Kovács M. Gábor, Zuschlag János ügyvédje úgy vélte: nincs két egyforma ügy,
ami közt párhuzamot lehetne vonni, azonban a védencét érintő
kényszerintézkedés elgondolkodtató.
- Nem vitatom, hogy a Zuschlag János elleni vád súlyos, hiszen az ügyészség
teóriája bűnszervezetről szól, ami 5-20 évig terjedő szabadságvesztéssel
fenyegeti védencemet. Kétségtelen, hogy a kár megtérítésének a büntetés
kiszabása körében van szerepe. Ennek ellenére megdöbbentő, hogy Zuschlag
előzetes letartóztatásban van. Úgy vélem: messzemenő következtetéseket
lehet levonni az eljáráshoz való viszonyára vonatkozóan abból, hogy mintegy
50 millió forintot visszafizetett.
Az ügyvéd szerint ezek után sem a szökés, sem az elrejtőzés veszélye nem
jöhet számításba - hiszen miért is rejtőzne el -, másrészt az eljárás
meghiúsítása sem lehet ok a letartóztatásra, hiszen a nyomozást lezárták, a
tárgyalást kitűzték.
Kulcsár Attila ellen 2003 nyarán rendelt el nyomozást a rendőrség
húszmilliárdos sikkasztás és más bűncselekmények gyanújával. A bróker nem
jelent meg az idézésre, Bécsben vették őrizetbe. Kulcsár kilenc hónapig
volt kiadatási őrizetben, majd 2004 márciusában került "előzetesbe", de
alig fél évvel később, szeptemberben kiengedték - házi őrizetbe, amit 2005
júliusában szüntettek meg. Azóta a bróker lakhelyelhagyási tilalom alatt
áll: Budapestről csak engedéllyel távozhat, és hetente egyszer jelentkeznie
kell a bíróság által kijelölt rendőrkapitányságon. Kulcsárra az ügyész
letöltendő szabadságvesztést és 229,9 millió forint vagyonelkobzást kért. A
bíróság várhatóan augusztus 22-én hirdeti ki az elsőfokú ítéletet.
Zámbó Gyula, Kulcsár védője szerint nem az a kérdés, hogy Kulcsár miért
nincs előzetes letartóztatásban, hanem az, hogy miért áll egyáltalán
lakhelyelhagyási tilalom alatt. Úgy véli, hogy semmi nem indokolja még ezt
a legenyhébb kényszerintézkedést sem, hiszen védence az előzetes
letartóztatás megszűnte után minden eljárási cselekményen, minden
tárgyaláson jelen volt. Nem kell tartani a szökésétől vagy az
elrejtőzésétől. Az előzetes letartóztatás elrendelésének további feltételei
pedig szóba sem jöhetnek, hiszen sem a bűnismétléssel, sem az eljárás
meghiúsításának veszélyével nem kell számolni.
Papp Gábor ügyvéd a konkrét ügyeket nem kívánta minősíteni. A hazai
gyakorlattal kapcsolatban azonban úgy vélte: noha az utóbbi időben
valamelyest csökkent az előzetes letartóztatások száma, a bíróságok
továbbra is indokolatlanul nagy számban alkalmazzák. Teszik ezt annak
ellenére, hogy a büntetőeljárási törvény már alapelvként rögzíti a
szabadlábon védekezés jogát. Továbbá arról a legfelsőbb bírósági
iránymutatásról sem szabad megfeledkezni, hogy az előzetes letartóztatás
nem minősülhet előre hozott büntetésnek.
- Ahol lehetséges, nagyobb számban kellene alkalmazni a letartóztatás
helyett az egyes alternatív kényszerintézkedéseket - például a házi őrizet
-, ha pedig az előzetes letartóztatásnak nincs alternatívája, úgy valóban
be kellene tartani a törvény szerinti soron kívüli eljárást a nyomozás
során - fogalmazott Papp Gábor.
Tóth Mihály büntetőjogász-professzor tájékoztatása szerint a
letartóztatottak száma az utóbbi években Magyarországon úgy 6000, csak
tavaly 3200 személlyel - az összes gyanúsított két százalékával - szemben
alkalmazták ezt a súlyos kényszerintézkedést. Az előző öt évben félezren
kerültek óvadék mellett szabadlábra, ám erre csak és kizárólag a szökés
veszélyére alapított letartóztatás esetén kerülhet sor. A letartóztatottak
száma - a nyugat-európai országok hasonló adataival összevetve - még mindig
magas.
- A "Zuschlag-ügy" és a "Kulcsár-ügy" összevetése nem látszik
helyénvalónak. Minden büntetőügy, a látszólagos azonosságok ellenére,
egyedi és megismételhetetlen. Ráadásul e két ügyben merőben eltérő
körülmények között, teljesen mást ró fel az ügyészség: az elsőben
lényegében pályázati pénzek csalárd "privatizálása" a vád, a másikban
befektetett összegek elsikkasztása. A közvéleményben persze ettől
függetlenül felvetődhet, miként védekezhet a tízmilliárdokat sikkasztó
bróker szabadlábon, s a "csak" mintegy 70 milliós csalási kárt okozó
pártvezető előzetes letartóztatásban. Önmagában azonban egy
kényszerintézkedésnél az elkövetési érték nem feltétlenül döntő, és nem is
kizárólagos szempont. Attól a feltevéstől pedig végképp elhatárolódnék,
hogy az eltérő megítélést politikai szempontok indokolhatják - mondta Tóth
Mihály. Hozzátette: - Kulcsár kapcsán elmondható, hogy egy ideje mintha a
hatóságok is komolyabban vennék azt a modern jogállamokban elfogadott
elvet, hogy az előzetes letartóztatás nem előre hozott büntetés. E súlyos
kényszerintézkedésnek jól körülhatárolható törvényi okai vannak, amelyeket
szükséges pontosan igazolni, minél konkrétabb adatokkal alátámasztani. Ezek
az okok némiképp leegyszerűsítve: a bűnismétlés vagy ennek veszélye, a
szökés, illetve ennek veszélye, valamint az eljárás veszélyeztetése,
például a tanúk befolyásolásával, bizonyítékok elrejtésével. Kulcsár a
bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tett, az ügy szálait
felgöngyölítették, s lakhelyelhagyási tilalom alatt áll. Ha ennek
előírásait megszegi, bírságolhatják, akár ismét letartóztathatják. Zuschlag
ugyanakkor a közel azonos súlyú büntetéssel fenyegetett bűncselekmény
elkövetésében csak a "politikai felelősségét" ismerte el, s ez - mondta
Tóth Mihály - büntetőjogász számára nehezen értelmezhető. Őt, szemben
Kulcsárral, bűnszervezet keretében elkövetett cselekménnyel vádolják. Nem
kell valami nagyszabású "maffiabűnözésre" gondolnunk, ám a hatályos
szabályok szerint e komoly következményekkel járható elkövetési forma már
akkor is megállapítható, ha egy csoport hoszszabb időre, súlyos
bűncselekmények elkövetésére szerveződik. Ez a minősítés egyben azt is
felvetheti, hogy az ügyben lehetnek még vizsgálandó, elvarrandó szálak, ami
indokolhatja a személyi szabadság további korlátozását - hangsúlyozta.
- A büntetőeljárási törvény szabályozza az előzetes letartóztatás okait.
Így e kényszerintézkedést csak szabadságvesztéssel fenyegetett
bűncselekmény esetében lehet alkalmazni, másfelől, az általános feltételen
túl, valamely különös feltételnek - például szökés, elrejtőzés, eljárás
meghiúsításának veszélye - is fenn kell állnia ahhoz, hogy adott esetben a
bíróság elrendelje - mondta Hack Péter büntetőjogász. Hozzátette: a
letartóztatásról az ügyész indítványára a bíróság dönt, tehát két különböző
szervnek is hasonló meggyőződésre kell jutnia.
- Azokban az esetekben, ahol a szökés veszélye indokolja az előzetes
letartóztatást a bíróságnak mérlegelnie kell: szükség van-e az előzetes
letartóztatásra, avagy elegendőek az ezt kiváltó alternatív
kényszerintézkedések - óvadék, házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom -
ahhoz, hogy a terhelt jelenlétét biztosítsák. A bíróság számításba veszi a
lehetséges büntetés mértékét, így lehetőség szerint annak várható
tartamánál tovább senkit nem tartanak fogva - mondta Hack Péter.
Hozzátette: a vélelmezett kár összege a két ügyben ugyan különböző, de az
alacsonyabb összeg ellenére súlyosabbnak minősül a cselekmény, ha azt
bűnszervezet tagjaként követik el.
- Az előzetes letartóztatás esetében a körülményeknek, a terhelt eljárás
során tanúsított magatartásának van meghatározó szerepe. Így például, ha
végig együttműködik a hatóságokkal, beismerő vallomást tesz, folyamatosan
rendelkezésre áll, elképzelhető, hogy nem kerül előzetesbe, noha súlyos
bűncselekményt rónak a terhére. Azt ugyanis a törvény is hangsúlyozza, hogy
az előzetes letartóztatás nem előre hozott büntetés - jelentette ki Hack
Péter.
- Kulcsár Attila önként tett beismerő vallomást
- Zuschlag János elismerte politikai felelősségét
- Kulcsár Attilára vagyonelkobzást is kérnek
- Zuschlag János a kár jelentős részét visz-szafizette
|
http://nol.hu/archivum/archiv-500370
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-bent-kulcsar-kint
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-28 00:00:00
|
[
"Kulcsár Attila",
"Zuschlag János"
] |
[] |
[] |
[
"sikkasztás",
"csalás"
] |
[
"Kulcsár-ügy",
"Zuschlag-ügy"
] |
6,222 |
Debreczeni József: Az elnök tisztessége
|
Majtényi László, az ORTT új elnöke a köztársasági elnök vejét kérte föl a médiahatóság szóvivői teendőinek ellátására.
|
A fenti hír két hete röppent föl a Népszava információja nyomán. Akkor számos helyen megjelent, a köztévé híradójától az internetes portálokig, és téma lett Bolgár György beszélgetős műsorában is a Klubrádión. Ám másnap már senki sem beszélt a dologról (már ott tartunk, hogy minden csoda egy napig tart?), a magyar sajtó, a politika, a közvélemény napirendre tért az ügy fölött.
Én kétségbe vagyok esve. A számomra megdöbbentő hír miatt is, a hírt kísérő süket csönd miatt is. Elmondom, miért. Mint tudjuk, a szóban forgó közintézményekbe a köztársasági elnök jelöl, az ombudsmani hivatal élére egyedül, a médiahatóság élére a miniszterelnökkel közösen. Fülöpből és Majtényiból tehát úgy lett zöldombudsman, illetve ORTT-elnök, hogy Sólyom László előterjesztette őket az Országgyűlésnek (az utóbbit Gyurcsány Ferenccel együtt). Pár hónapra rá aztán az elnök jelöltjei fizetett státust adtak az elnök vejének. Mindketten.
Hogy érzékelhetőbb legyen, mi történt, vegyünk egy testközelibb példát. A városunkban (a kerületünkben) a közgyűlés a polgármester embereit ülteti a helyi tévé meg a vízmű vezetői posztjára. Az új főnökök alatt meg se melegszik a szék, ők máris állást adnak a polgármester vejének, aki így a tévé és a vízmű sajtófőnöke lesz, egy személyben. Ugye, hogy a városban (a kerületben) ez kiverné a biztosítékot? Akkor tegyünk rá még egy lapáttal, lépjünk vissza egy negyedszázadot. Emlékeznek rá, mikor a tanácselnök (vagy a párttitkár) vejét hasonló módon tették be egyszerre két közüzemi vállalathoz, ugyanabba az állásba? Nem emlékeznek?
Akkor viszont megkérdezem: hogy eshetett ez meg a Magyar Köztársaságban - két évtizeddel a rendszerváltozás után - a legcsekélyebb botrány nélkül? Csak ezért nem mondom, hogy a Lajtától nyugatra égbekiáltó skandalum lett volna az ügyből (helyettesítsük be a képletbe, mondjuk, Sarkozy vejét plusz a francia sajtót, a francia ellenzéket meg a francia közvéleményt!), mert ott eleve nem történhetne meg ilyesmi. Elképzelni sem lehet! Csakhogy mi a Lajtán innen vagyunk (egyre innenebb), fölösleges hát dramatizálni a dolgot, mondhatja bárki. Cseh Tamással és Bereményi Gézával szólva: "volt már ilyen, és lesz ilyen még".
Nem igaz: ilyen még nem volt.
Pár éve szóvá tették a baloldalon, hogy a köztársasági elnök fia annál az ORTT-nél dolgozik, amelynek elnökét az apja jelöli. Csakhogy amikor Mádl Ferencet elnökké választották, Mádl András már ötödik éve ott dolgozott (még jó, hogy nem rúgták ki az apja miatt).
Antall Józsefnek is volt egy ügyvéd fia. Apja miniszterelnöksége idején az irodája semmilyen állami megbízást nem kapott. Egyszer képviselt egy külföldi magáncéget az ÁVÜ privatizációs pályázatán, egy HungarHotels szálloda eladásakor - és vesztett! Ó, az még egy más világ volt...
Meg egy más miniszterelnök - legalábbis Orbánnal és Medgyessyvel összevetve. Az előbbi esetében már 1993-ban befolyt pár - állami pénzből lett pártpénzzel érintkező - millió az apa cégébe a bányaprivatizáció során, noha a fiú akkor még nem volt miniszterelnök. Miután az lett - rá egy évre, 1999-től - az apja már egy állami cégnek, a Dunaferrnek szállította a dolomitot. Ráadásul úgy kötöttek vele szerződést, hogy előtte föntről eszközöltek némi személycserét a szóban forgó vállalat vezetésében.
Medgyessy fia uniós lobbi céget alapított. Állami céggel és közpénzzel nem került kapcsolatba - legalábbis közvetlenül nem (mint most Sólyom veje!), de olyan nagy magáncégekkel igen, amelyek erős szállal kötődtek az államhoz. A Matávval például, amely a széles sávú internet kiépítéséhez öt évre szóló, többmilliárdos adókedvezményt kapott a kormánytól. A kormányfő fiának cége pedig nem sokkal később százmilliós megbízási szerződést a Matávtól. Minden szabályos volt (akkor is). Csak épp tisztességes nem volt (akkor sem). Hasonló látszat keletkezett a Vegyépszer kapcsán. Állami megbízás a cégnek autópálya-építésre egyfelől, tartós szakmai tanácsadásra szóló szerződés a cégtől a kormányfő fiának másfelől. Több mint kínos.
Ennél kínosabb csak Torgyán ügye volt: a pitiánersége miatt. Neki a menyét ültették be a Malév igazgatótanácsába. A Medgyessy gyerek dolgával összevetve ott: nagy pénz, kis blama, itt: kis pénz, nagy blama. De a legkínosabb a mostani üggyel való párhuzam. Akkor a meny - most a vő. Akkor hetekig tartó botrány - most kínos hallgatás. Akkor Torgyán - most Sólyom! Leírni is rettenetes: a pitiánerség hasonló.
Akkor a parlament plenáris ülésén a miniszter apóst interpellálta Veres János MSZP-s képviselő. Azt firtatta: része-e a kormányzat családbarát politikájának, hogy a Torgyán família két tagja is jelentős állami beosztást kapott. A kisgazda pártelnök így védekezett: "Miközben suk-sükölő elvtársak ülnek különböző pozíciókban, csak azért, mert valaki a Torgyán családhoz tartozik, nem kell feltétlenül hátrányt szenvednie." A miniszter após méltatta menyét, leszögezte, hogy kiváló szakember, a kinevezése pedig a társasági törvénynek megfelelően történt. (A miniszter menyét természetesen akkor se maga az após ültette be az állami pozícióba, hanem - többszörös áttétellel - annak az ÁPV Rt.-nek a vezetője, akit a kormány(fő) nevezett ki. Gransperger Gyula annak idején "bizalomerősítő politikai megfontolásnak" minősítette a kinevezést, olyan kompromisszumnak, ami azt szolgálja, "hogy a kormányzatot egységesen a cég megújítása mögé állítsák".)
Most persze nem kerülhet sor ilyen kínos szcénákra. Egyrészt, mert Sólyom merőben más emberi minőséget képvisel. Az ő formátuma, az ő személyisége, az ő méltósága (ha tetszik: az ő gőgje) toronymagasan a Torgyáné fölött áll, a két embert nem szabad egy napon említeni. Azaz: csak nem szabadna! Fájdalom, most mégis muszáj!
Ám van itt még valami. A fent idézettekhez hasonló kínos jelenetek másrészt azért sem fordulhatnak elő, mert a köztársasági elnök - szemben a miniszterelnökkel és a miniszterekkel - nem interpellálható. Ő ugyanis nem áll parlamenti kontroll alatt. Ám ebből az következik, hogy neki - morálisan - toronymagasan kell állnia. Fölül minden félreérthető, rossz látszaton: rá még a gyanú árnyéka sem vetülhet! Őrá százszorosan igaznak kell lennie a (Kósáné Kovács Magda által elhíresített) mikszáthi mondásnak, amely minden demokrata politikusra vonatkozik (csak sajnos zömmel egyáltalán nem igaz): "nem elég becsületesnek lenni - annak is kell látszani".
A látszat Sólyom esetében most rettenetes. Gransperger Gyula helyett ezúttal Majtényi Lászlót kell idéznünk, akinek a Klubrádióban elhangzott szavai szerint "eszébe se jutott, hogy a kinevezés a közvélemény számára gesztusnak tűnhet a köztársasági elnöknek, aki tisztségébe jelölte". "Összeférhetetlenségről sem lehet szó" - mondta, hisz a megválasztását "nem Sólyom kezdeményezte", ezért hálával sem tartozik neki. Elmondta még, hogy a vő "jó szakember", éveken át a Magyar Nemzet parlamenti tudósítója volt, később a Heti Válasz újságírójaként számos interjút készített ombudsmanokkal, így vele is. Majtényi, állítása szerint, csak arról nem tudott, hogy Sólyom veje - aki évek óta lát el ilyen feladatot az ombudsmani hivatalban - már Fülöp Sándor sajtósa.
Ezek a kijelentések kínosabbak a Granspergeréinél, aki legalább őszinte volt a maga cinikus módján. Mert mit kezdjünk azzal az állítással, hogy az ORTT-elnök jelölését nem az elnök kezdeményezte? Hát ki? A miniszterelnök? E szerint ő mondta volna ki elsőként a kulisszák mögött Majtényi nevét. Na és, ha így volt: mit számít ez? Az elnök tán nem mondott rá rögtön igent? Ellenállt volna? Netán más jelöltekkel hozakodott elő, de Gyurcsány makacsul kitartott? Ugyan már! Hisz Sólyom nem sokkal korábban az ombudsmani posztra egyedül is Majtényit jelölte, ám a parlament (szerintem balga módon) nem szavazta meg a (minden irónia nélkül) kiváló jelöltet. Ezek után érthető volna, hogy az illető megneheztel a pártpolitikusokra, és még erősebben kötődik az általa régi barátként is tisztelt államfőhöz.
Ám az már nem érthető meg, ha ebben a helyzetben - nem sokkal az elnöki jelölés és a parlamenti leszavazás után - egy elnököt dicsőítő és mindkét politikai oldalt ostorozó cikket publikál. Ő sajnos megtette. ("Mindig az emberek szabadságát". Sólyom és kritikusai. Élet és Irodalom, 2008. 01. 18.) Ebben a szerintem egyoldalú és elfogult, a kellő érvelést nélkülöző - egy Majtényit amúgy nagyra becsülő ismerősöm szerint egyenesen "ízléstelen" - írásban egyebek közt ilyenek olvashatók: "Ez az írás nem a hatalom és a tekintély oltárán bemutatott áldozat. És nem törleszt adósságot... Dolgoztam az általa vezetett Alkotmánybíróságon, de nem közvetlen munkatársaként... Legutóbb köszönettel elfogadtam, hogy ombudsmannak jelölt, mert azt hittem, hasznára lehetnék a hazámnak. Nincs ennél több."
No comment.
Olvashatjuk még ezt is: "Boldogan halnék meg, ha megérném, hogy némely politikusokra, de legalább a közjog képviselőire újra némi tisztelettel tekinthetnék... A szabadelvű jogállamban a szabályok, az intézmények tisztelete az első, de... személyekre, tekintélyekre... is szükségünk van ahhoz, hogy az intézmények, szabályok, uralmában hinni tudjunk... A pártpolitikából kiemelt államfőt arra találtuk ki, hogy az erkölcsre figyelmeztessen, szakadatlanul."
Sólyom Lászlónak is ez a szilárd meggyőződése. Beiktatása után nem sokkal így nyilatkozott: "Az elnök mint szuverén személyiség a szimbolikus politizálásban, a morális elvek megfogalmazásában tud megnyilvánulni... Én pozitív üzeneteket szeretnék közvetíteni... feltett szándékom, hogy a köztársasági elnöki tekintéllyel változtatok az ország közállapotain." (Népszava, 2005. augusztus 19.) Egy évre rá, a 2006-os forró ősz tanulságait összegezve a következőket mondta: "Demokrácia nem létezhet morális normák nélkül. A morális normák áttörése megkérdőjelezi a demokrácia bizalmi alapját. Kell hogy legyenek világos határok. Ha valaki ezeket a határokat... átlépi, az nem maradhat válasz nélkül." (Népszabadság, 2006. 11. 25.)
Egyetértek mind az ORTT, mind a Magyar Köztársaság elnökével.
Ám épp ezért kénytelen vagyok megkérdezni az előbbitől ("lányomnak mondom, menyem is értsen belőle"): ha ő is alapvetőnek tartja az elnök morális szerepét, akkor hogyan követhette el ellene azt az erkölcsi merényletet, hogy a vejét odavette az általa vezetett közintézménybe? Miért hozta ilyen kínos helyzetbe, miért kompromittálta? Miért csorbította az elnök tisztességét? Vagy megkérdezte, ő pedig azt mondta: rendben van, vedd oda a gyereket? Netán olyan felelőtlen volt, hogy meg se kérdezte az elnököt? És a veje is, annyira, hogy ő sem? És tényleg azt se kérdezte Majtényi a vőtől, hogy van-e állása, s hogy épp mivel foglalkozik? S a vő - akár kérdezetlenül is - valóban nem tartotta szóra érdemesnek, hogy ő már birtokol egy ugyanilyen státust egy hasonló közintézményben, ahová a főnökét szintúgy az apósa jelölte?
Ennyire felelőtlenek lennének mindannyian?
Vagy bennünket néznek ennyire ostobának?
Ami az elmúlt napok süket csöndjét illeti: talán igazuk van...
Majtényi így zárja cikkét: "ezt a hosszú írást azért is írtam, hogy a következő pár sort is papírra vessem: Ma köztársaságunkat a prezidenciális fordulat veszélyezteti leginkább, ami a harmadik köztársaság és az alkotmány bukását jelentené. Ezzel
kompország hajóját a Nagy Kormányos megint a keleti kikötők felé fordítaná. Sohasem az történik, hogy a zsarnok csak úgy belép az ajtón. Mindig mi engedjük be. Ha paradoxonnak is hangzik, de a prezidenciális köztársaságnak - ami persze nem a zsarnokság maga, csak nálunk majd azzá lesz - a közjogban most éppen a köztársasági elnök a legkomolyabb akadálya."
A szívem átmelegszik, amíg ezeket a gyönyörű sorokat olvasom!
Hiszen amit a prezidenciális fordulat fenyegetéséről, s annak az autokráciával való jegyességéről ír a szerző, azt így látom én is - ez ellen küzdök én is. És olyan kevesen vagyunk...
Ám amit Majtényi az elnök valós szerepéről ír a cikkben, azzal csak félig érthetek egyet. (Most már félig se.) Mert az nem kétséges, hogy Sólyom László a rendszerváltozással létrejött alkotmányos berendezkedés engesztelhetetlen híve. De számomra nyilvánvaló az is, hogy a létező politikai konstellációban az ő engesztelhetetlensége sokszor kontraproduktív. Írtam erről eleget, hadd idézzek pár mondatot magamtól is: "A köztársasági elnökké választott Sólyom Lászlóval a kérlelhetetlenül konzekvens, erős morális alapokon álló, idealista, értelmiségi politikafölfogás lépett a politikai élet színpadára, s vált ott főszereplővé. Az elmúlt napokban egy morális elefánt rontott be a politikai porcelánbolt kirakatába." (Az elnök tévedése. Népszava, 2006. 10. 07.)
Most kénytelen vagyok kimondani: ez a morális engesztelhetetlenség - úgy látszik - leginkább kifelé érvényesül.
Három éve még ezt írtam: "Az új elnök szavai és tettei között nincs ellentmondás... nyilvánvaló, hogy személyisége teljes intellektuális és morális erejével ki fogja tölteni a rendelkezésére álló közjogi kereteket. Sokkal inkább, mint elődei... A Magyar Köztársaság polgárai bizalommal és várakozással tekinthetnek reá." (Az elnök névjegye. Népszabadság, 2005. 08. 30.)
Most csak ennyit mondhatok: mélyen meg vagyok rendülve, Elnök Úr.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-500162-298726
|
https://web.archive.org/web/20080806114718/http://nol.hu/cikk/500162/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/debreczeni-jozsef-az-elnok-tisztessege
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-27 00:00:00
|
[
"Gansperger Gyula",
"Majtényi László",
"Medgyessy Gergely",
"Medgyessy Péter",
"Moldoványi Tibor",
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor",
"Sólyom László",
"Torgyán József"
] |
[
"Magyar Telekom Nyrt.",
"Malév Rt.",
"Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)",
"Vegyépszer Zrt."
] |
[] |
[
"összeférhetetlenség",
"rokonok"
] |
[] |
6,223 |
Sólyom László vejét kinevezték
|
Sólyom László veje az ORTT sajtósa - írja a Népszava, melyet a Híradó idéz.
|
Moldoványi Tibort Majtényi László kérte fel a feladatra, mert a testület szóvivője szülési szabadságra ment.
Az ORTT elnöke azt mondta: eszébe sem jutott, hogy a kinevezés a közvélemény számára gesztusnak tűnhet. Majtényi szerint összeférhetetlenségről nem lehet szó, hiszen megválasztását nem Sólyom kezdeményezte, ezért hálával sem tartozik az államfőnek.
|
https://www.vg.hu/kozelet/2008/07/solyom-laszlo-vejet-kineveztek
|
https://web.archive.org/web/20240126142611/https://www.vg.hu/kozelet/2008/07/solyom-laszlo-vejet-kineveztek
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/solyom-laszlo-vejet-kineveztek
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-07-11 00:00:00
|
[
"Majtényi László",
"Moldoványi Tibor",
"Sólyom László"
] |
[
"Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)"
] |
[] |
[
"összeférhetetlenség",
"rokonok"
] |
[] |
6,224 |
Afgán narko-korrupció
|
Egy volt amerikai vezető kormányügynök azzal vádolja az afgán elnököt és kormányzatát, hogy fedezi a kábítószer-csempészeket, és maga is érdekelt a kereskedelemben.
|
A vádat Thomas Schweich, az amerikai külügyminisztérium kábítószer-ellenes irodájának volt vezetője fogalmazta meg, aki a múlt hónapban mondott le az iroda vezetéséről. Cikke vasárnap jelenik meg a The New York Timesban.
A narko-korrupció elérte az afgán kormány csúcsát - írta Schweich, aki két évig volt a kabuli amerikai nagykövetség vezető kábítószer-ellenes hivatalnoka. "Az igaz, hogy Karzai tálib ellenfelei a kábítószer-kereskedelemből szerzik a pénzüket, de így tesz sok híve is... A kabuli kormány hatalmának fenntartása az ópiumtól függ... Karzai ellenzi a letartóztatásokat és a mákültetvények kiirtását a pastu vidéken, ahol a hatalmi bázisa van" - állítja a volt ügynök.
Szerinte "Karzai úgy játszik rajtunk, mint a hegedűn... Az Egyesült Államok és szövetségesei harcolnak a tálibok ellen, Karzai barátai meggazdagszanak a kábítószer kereskedelméből, ő a gondjaiért a nyugatot hibáztatja, és 2009-ben újra fogják választani elnökké" - írta.
Schweich a Pentagont is bírálja, mert nem ad katonai támogatást a mák kiirtásához, mondván, hogy az majd másnak a feladata lesz a háború után. "A baj az, hogy a harc valószínűleg nem fog befejeződni, amíg a tálibok a drogból finanszírozhatják magukat - érvel, és hozzáteszi, hogy a brit katonaság még elutasítóbb a kábítószer-ellenes küldetéssel szemben.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-500037-298612
|
https://web.archive.org/web/20231108215533/http://nol.hu/archivum/archiv-500037-298612
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/afgan-narko-korrupcio
|
NOL (Népszabadság)
|
world-news
|
2008-07-24 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Afganisztán"
] |
[] |
[] |
6,225 |
Hatalmas pazarlás Irak újjáépítése címén
|
Dollármilliók mentek veszendőbe az iraki újjáépítés során - állapította meg egy hétfőn nyilvánosságra hozott washingtoni számvevőszéki jelentés.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-500386
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/hatalmas-pazarlas-irak-ujjaepitese-cimen
|
NOL (Népszabadság)
|
world-news
|
2008-07-28 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Irak"
] |
[] |
[] |
|
6,226 |
Hogyan dolgoznak a korrumpálók?
|
Lesújtó képet fest a magyarországi korrupcióról a gazdaságszociológusok Figyelőben publikált kutatása.
|
Rajz: RedDotCorbis
Baksis, megvesztegetés, csúszópénz, megkenés, törvénytelen juttatás, lefizetés, ajándékozás, nepotizmus – ezek mind a korrupció megnyilvánulási formái, amelyek a történelem minden időszakában előfordultak. Kultúránként eltérő módon küzdöttek ellene: rotálták a közhivatalnokokat, jutalmazták azokat, akik leleplezték a korrupt gyakorlatot, az esküdteket és a bírákat véletlenszerűen választották ki, a menedzsereket tőkerészesedéssel kompenzálták.
A korrupció ennek ellenére nem szűnt meg, minden modern társadalmi rendszerben kisebb-nagyobb mértékben megjelenik. Negatív hatásai közismertek: magas társadalmi költségei csökkentik a jólétet, versenytorzító hatásai gyengítik a hatékonyságot, veszélyeztetik a gazdasági fejlődést. Általánossá válása aláássa a társadalmi, jogi és gazdasági intézmények működését, társadalmi szintű bizalomvesztéshez és normaerózióhoz vezet.
Az adatok megtekintéséhez kattintson a képre!
„Magyarországon meglehetősen elterjedt a korrupció jelensége” – állítják egybehangzóan a kutatásba bevont hazai vállalatvezetők. Tíz beszélgetőpartner közül – akikkel mélyinterjúkat folytattak – hatan mondták, hogy az üzleti és a(z ön)kormányzati szféra közötti korrupció sokkal nagyobb arányú, mint az üzleti életen belüli korrupció. Igaz, többek szerint a kettőt időnként meglehetősen nehéz elválasztani egymástól. A közszférán belüli korrupciós eseteket említve többen megjegyezték, hogy ez valójában a pártfinanszírozás bevett módja.
Megfoghatatlan a korrupció
A korrupció mértékét az interjúalanyok általában nehezen tudták megbecsülni. Csak két számszerű eredményt kaptak: tízes skálán értékelve, egyikük az üzleti életen belüli korrupciót 3-asra, az üzleti és (ön)kormányzati szféra közötti korrupciót pedig 7-esre osztályozta. A másik csúcsmenedzser az előbbit 4-esre, utóbbit 8–9-esre becsülte. A vezérigazgatók szerint az építőiparban a legkiterjedtebb a korrupció, de többen említették az energiaszektort, az informatikai területet és a nagykereskedelmi láncokat. Egybehangzóan úgy vélik, hogy a korrupció súlya az elmúlt öt-tíz évben egyértelműen növekedett Magyarországon.
Vagy mégsem?
Konkrét példák
A kutatűásban több érdekes példa is a felszínre bukkant. Előfordulnak olyan esetek, amikor a korrumpáló cég rendelkezik külföldi bankszámlával, és a megrendelő intézmény részéről egy küldönc egyszerűen kimegy az adott országba és egy táskában hazahozza a pénzt. Ezt egyik alany úgy fogalmazta meg, hogy „a korrumpáló cégnek rendelkeznie kell a megfelelő struktúrákkal”.
Egy másik interjúalany ingatlanhasznosítási területen dolgozott egy nagyobb cégnél. A társaság átszervezése kapcsán kiderült, hogy el kell adni egy vidéki ingatlanjukat, és mivel a lehetséges vevők között a helyi önkormányzat is szóba jött, elment tárgyalni oda is. A cég legalább egy bizonyos összeget szeretett volna kapni az ingatlanért. Csodálkozva hallotta, hogy az önkormányzat megvásárolná az ingatlant – de nem annyiért, hanem 20 százalékkal többért.
A helyi képviselőtestületi ülés előtt az interjúalanynak táskában kellett a később majd hozzá befolyó vételárnövekményt az önkormányzatba vinni. Ott leültették az egyik irodában, és miután megbizonyosodtak a pénz meglétéről, átszóltak telefonon a másik helyiségbe, ahol éppen az önkormányzat ingatlanhasznosítással megbízott testülete ülésezett, hogy meghozhatják a vásárlásra vonatkozó döntést. A vételárnövekmény tehát arra kellett, hogy az visszacsurogjon az önkormányzat megfelelő embereihez.
Egy másik esetben az interjúalanynak cége egy fővárosi kerületi önkormányzattal került kapcsolatba. Engedélyre volt szükségük egy ingatlan átfestéséhez és a cégérek cseréjéhez. Az önkormányzatnál közölte velük a tisztviselő, hogy szükséges lenne az ingatlan a városképhez illeszkedéséről egy hatásvizsgálatot készíttetni.
Azt is megmondták nekik, hogy mennyibe fog ez kerülni és a hatásvizsgálatot melyik cégtől kellene megrendelni. Sokáig gondolkoztak, hogy mitévők legyenek, de végül elfogadták a feltételeket, hiszen több milliós üzlet volt a projektben. Rövidesen utána meg is érkezett hozzájuk az önkormányzati engedély.
Arra is van precedens, hogy maga a korrumpáló cég keresi meg az önkormányzatot, hogy beszállító tudna lenni. Főként EU-s forrásokat kívánnak így kiaknázni. Egy példa: a beszállító megfinanszírozza az uniós támogatáshoz szükséges önkormányzati önrészt, hogy megkapja a megrendelést. Az interjúalanyok – némileg leegyszerűsítve – úgy vélik, kétfajta polgármester létezik: aki magának, illetve aki a településének lop.
Ha a helyi elöljáróhoz érkezik egy ajánlat, amely meglebegteti előtte, hogy, mondjuk, 3 darab nyilvános illemhelyet tud építeni a városnak, s még az építtető az elnyert pályázati pénz 10 százalékát vissza is adja, úgy „kockázat semmi és még pénzbe sem kerül”.
Vannak cégek, amelyek vállalják a lobbizást egy-egy ügyért. Sikeres pályázat esetén sikerdíjat, vagy tanácsadói díjat kapnak, kérdés, hogy kiknek juttatnak belőle. Az egyik megkérdezett menedzser már látott olyat, hogy normál tenderek elbírálói egy jó döntés után egy-egy drága autóval lettek gazdagabbak.
Korrupciósztorik a médiában
A lapok 2006–2007-es évfolyamai alapján 107 korrupciógyanús esetet dolgoztak fel a szociológusok. Az elemzett esetek több mint egyharmadában a korrumpáló és a korrumpált is egy intézmény (vállalat vagy állami szervezet) képviselője volt.
A korrupció szereplőinek többsége magas társadalmi státusú (vezető beosztású): a korrumpáltak között 57 százalék, a korrumpálók között 74 százalék. A korrumpáló és a korrumpált társadalmi státusa között rendkívül szoros összefüggést figyelhetünk meg, azaz ha az egyik magas társadalmi státusú, akkor a másik is nagy valószínűséggel az.
Az elemzett tranzakciók közel háromnegyedében (75 esetben) be lehetett azonosítani a korrupciós tranzakció helyét. Eszerint a korrupciógyanús esetek többsége Budapesthez köthető (56 százalék), a többi is jórészt városokhoz (32 százalék), s mindössze 12 százalék zajlott le kisebb településeken. A korrupció tehát alapvetően városi jelenség.
A minisztériumokban burjánzik a korrupció
Lényeges szempont a korrupciós esetek osztályozásánál, hogy milyen intézményekkel hozható kapcsolatba a feltételezett korrupciós tranzakció. Az esetek közel felében valamilyen minisztérium vagy országos hatáskörű szerv volt az egyik érintett fél – a korrumpált ezeknél az intézményeknél dolgozott az esetek túlnyomó többségében. A másik jellegzetes érintett intézmény a rendőrség volt, és feltehetően a bíróságok sem mentesek a korrupciótól.
A korrupciós esetek újabb fontos mozzanata, hogy milyen ügyekkel-hivatali lépésekkel kapcsolatban jönnek létre. A 2006–2007-ben napvilágra került esetek túlnyomó része ellenőrzésekhez kötődő – közúti ellenőrzések, fogyasztóvédelem, parkolóőrök, közterület-felügyelet, adóhivatal – korrupció (42 százalék), de magas az engedélyek megszerzéséhez és a közbeszerzésekhez kapcsolódó esetek aránya is (16-16 százalék).
Intézményesülve
Vajon a korrupciós jelenségeket ma Magyarországon kétszereplős tranzakciókként foghatjuk fel, vagy valamilyen intézményesülő folyamatként, amely többszereplős és bonyolult cserekapcsolatokon és intézményeken keresztül érvényesül? A sajtóelemzés eredményei szerint a feldolgozott 107 esetből (egy kivételével) minden esetben meg lehetett állapítani, hogy egyszerű, kétszereplős tranzakcióról van-e szó, vagy többszereplős, láncba szerveződő tranzakció-sorozatról.
Az eredmények szerint az előbbi csoportba tartozik a feldolgozott esetek 62 százaléka az utóbbiba pedig 38 százaléka. A korrupciós tranzakciók szereplői között az egyénekhez képest egyre inkább túlsúlyba kerülnek a csoportok és intézmények. A vállalatvezetői interjúkból pedig kiderült, hogy különböző struktúrák (tanácsadói, közvetítői vállalkozások, offshore cégek stb.) alakulnak ki a korrupció kiszolgálására.
Mindez arra utal, hogy a korrupció jelensége intézményesült formájában nem elhanyagolható súllyal van jelen a mai magyar gazdasági életben. Sok magyarországi cégnél alkalmaznak például közkapcsolati igazgatót, aki adott esetben engedélyek kérésénél a korrupcióért felel. Fontos szerepet kap a korrupció a megrendeléseknél, az erőforrások elosztásánál, a szabályozásnál, illetve a vállalatok állami ellenőrzése során.
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2008/07/27/hogyan_dolgoznak_korrumpalok/
|
https://web.archive.org/web/20080728070851/http://www.fn.hu/uzlet/20080722/hogyan_dolgoznak_korrumpalok/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hogyan-dolgoznak-a-korrumpalok
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2008-07-27 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
6,227 |
Ágh Péter: „Spájzol” a kormány
|
A szocialisták már a nehezebb időkre gondolnak, „spájzolnak” – jelentette ki Ágh Péter vasárnap. A fideszes politikus úgy véli, hogy a kormanyszovivo.hu is ebbe a sorba illeszkedik bele.
|
2008.07.27. 10:40
A szocialisták már a nehezebb időkre gondolnak, „spájzolnak” – jelentette ki Ágh Péter vasárnap. A fideszes politikus úgy véli, hogy a kormanyszovivo.hu is ebbe a sorba illeszkedik bele.
A Fidesz szerint a kormányzat utóbbi időben megismert egyes kiadásai azt jelzik, a szocialisták már a nehezebb időkre gondolnak, és „spájzolnak”; erről Ágh Péter, a párt országgyűlési képviselője beszélt vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón. A politikus a kormányzat „felesleges kiadásai” között elsőként a kormanyszovivo.hu portálról beszélt. Mint mondta, az e célra elköltött 200 millió forint túlságosan sok pénz, ráadásul már az oldal elkészítése is felvet aggályokat. Ágh Péter szerint ugyanis, azok az információk, amit ez az oldal tartalmaz, megtalálhatóak a Miniszterelnöki Hivatal honlapján, de az MTI megfelelő részlegénél is. Mint Ágh mondta, a kormanyszovivo.hu oldal beszállítói között van Gyurcsány Ferenc egykori üzlettársának cége is, aki egyébként korábban más kormányzati megrendelést is kapott.
A politikus a felesleges kiadások között említette még, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) – állítása szerint – 3,3 milliárd forintot költ kommunikációs kiadásokra, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) 600 millió forintot fordít szintén kommunikációra, a kormányzati tevékenység reklámozására, de – véleménye szerint – a tanulmányok elkészítésére kifizetett összegek is feleslegesek. Mint Ágh Péter mondta, ezeket a megbízásokat is a szocialistákhoz közelállók kapták. A politikus név szerint említette Baráth Etele szocialista országgyűlési képviselő fiát, aki „több száz millió forint értékben kapott kommunikációs megbízást”.
Budai Bernadett kormányszóvivő az MTI-nek úgy fogalmazott: azt Ágh Péternek is tudnia kell, hogy a kormánynak nem csak jogszabályokban meghatározott kötelessége, hanem felelőssége is az állampolgárok pontos és korrekt tájékoztatása a kormány döntéseiről. Az embereknek pedig jogos elvárása, hogy értesüljenek a mindennapjaikat érintő intézkedésekről, éppen ezért a lakossági tájékoztatás a kormányzati munka egyik kiemelkedően fontos feladata – tette hozzá.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/07/agh-peter-spajzol-a-kormany
|
https://web.archive.org/web/20080813180442/http://www.mno.hu/portal/575333
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/agh-peter-aspajzola-a-kormany
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-07-27 00:00:00
|
[
"Baráth Etele",
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)"
] |
[] |
[
"PR",
"protekció"
] |
[
"kormanyszovivo.hu"
] |
6,228 |
Ítéletet hirdettek a Siemens korrupciós ügyében
|
A müncheni tartományi bíróság Reindhard S. volt Siemens-igazgatót hűtlenség miatt két évi felfüggesztett elzárásra ítélte.
|
Ezenkívül az 57 éves üzletembernek 108 ezer euró összegű bírságot kell készpénzben megfizetnie – számol be az N24 német hírtévé. A vádlott beismerte, hogy 2001 és 2004 között "fekete kasszák" rendszerét igazgatta és építette ki. Ő volt a felelős kereken 50 millió euró könyveléséért.
|
https://www.vg.hu/cegvilag/2008/07/iteletet-hirdettek-a-siemens-korrupcios-ugyeben
|
https://web.archive.org/web/20240127115015/https://www.vg.hu/cegvilag/2008/07/iteletet-hirdettek-a-siemens-korrupcios-ugyeben
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/iteletet-hirdettek-a-siemens-korrupcios-ugyeben
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2008-07-28 00:00:00
|
[] |
[
"Siemens AG"
] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
6,229 |
Kaotikus és rejtett pártfinanszírozási rendszer: folynak el a milliók
|
Zavaros pártfinanszírozás, a politikai felelősség elhárítása és a választók teljes hülyének nézése. Ez zajlik a magyar politikában – fogalmazott Léderer András, az SZDSZ ÚJ Generáció elnöke...
|
Léderer szerint a Zuschlag-ügytől úgy lehet megszabadulni, ha szabályozzák a pártok ifjúsági szervezeteinek finanszírozását, nem akkor, ha újabb szervezetek jönnek létre. Léderer tavaly megkereste a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteit, hogy dolgozzanak ki egy közös javaslatot a politikai ifjúsági szervezetek átlátható, számon kérhető finanszírozására. Ám hiába sikerült egy sor kérdésben konszenzusra jutniuk, a Fidesz és az MSZP nem volt partner abban, hogy rendbe tegyék a szervezetek gazdálkodását.
Nyílt titoknak számít, hogy a nagy pártok ifjúsági szervezetei részesei a kaotikus – és rejtett – pártfinanszírozási rendszernek. Gusztos Péter (SZDSZ) parlamenti felszólalásában a magyar politika szégyenfoltjának nevezte a helyzetet. „Nincs olyan épeszű választó, aki elhiszi, hogy egy politikus az egyéni választási kampányt egymillió forintból meg tudja csinálni. Ehhez képest a pártok nem képesek meghozni az alapvető – egyébként kétharmados szabályozási körbe tartozó – változásokat.”
Az okok: az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosítványai túlságosan gyengék; hosszú ideje változatlan az az összeg, amelyet törvényesen el tudnak költeni a pártok a választási kampányban. A kormány ebben a parlamenti ciklusban benyújtott egy törvényjavaslatot, amely számos alapvető kérdést rendezne. Bevezette volna a nyilvános kampányszámlát, erősítette volna az ÁSZ ellenőrzési jogosítványait, azonosítóval kellett volna ellátni az óriásplakátokat, a fizetett hirdetéseket, hogy nyomon követhetőek legyenek. Szabályozta volna a törvény azt is, hogy nyilvánosnak kell lenniük azoknak a tarifáknak, amelyekkel a televíziók hirdetéseket fogadnak be, hogy kiszámolható legyen: egy parlamenti párt mennyit költött például a televíziós hirdetésekre. A jogszabály kimondta volna, hogy rövidítsék le a kampányidőszakot, ezzel is korlátozva a költekezést, és azt is, hogy a kampányidőszakban a mindenkori kormány ne folytathasson propagandatevékenységet.
|
https://168.hu/itthon/kaotikus-es-rejtett-partfinanszirozasi-rendszer-folynak-el-a-milliok-140945
|
https://web.archive.org/web/20240129190914/https://168.hu/itthon/kaotikus-es-rejtett-partfinanszirozasi-rendszer-folynak-el-a-milliok-140945
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kaotikus-es-rejtett-partfinanszirozasi-rendszer-folynak-el-a-milliok
|
168 óra
|
hungarian-news
|
2008-07-28 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
6,230 |
Önfeljelentő kartellezők
|
Egyre több kartellben részt vevő cég vállalja önmaga – és társai – feljelentését annak érdekében, hogy elkerülje az Európai Bizottság által kivetett mind szigorúbb pénzbüntetéseket.
|
Az Európai Unióban egyre több kartellben részt vevő cég jelenti fel magát és társait annak érdekében, hogy elkerülje a Brüsszel által kivetett pénzbüntetéseket. A bírságok összegének emelkedése mellett az is motiválja az önfeladó cégeket, hogy a büntetés egészét vagy egy részét - a rendelkezésre bocsátott információ "értékétől" függően - elengedik a hatósággal együttműködőknek. A kartelleljárások száma drasztikusan nő; Neelie Kroes versenyügyi biztos tavaly öszszesen 3,34 milliárd euró büntetést szabott ki az árrögzítő vállalkozásokra, ebből egyedül a ThyssenKruppra 479 millió euró jutott. Ezzel szemben Magyarországon kevesen élnek az önkéntes "bűnbánat" lehetőségével. A Gazdasági Versenyhivatal immár ötödik éve honorálja a bírság csökkentésével vagy elengedésével a saját magukat feljelentő kartellezőket, és a lehetőség hamarosan átkerül a legutóbb módosult, jelenleg előzetes normakontrollra váró versenytörvénybe. Eddig csak néhány - többnyire nemzetközi vonatkozású - ügy résztvevői éltek a lehetőséggel, ezt a sajátos hazai körülményekkel magyarázzák a szakemberek. A kartell a kisebb piac és a személyes kapcsolatok okán könnyen összehozható, ám éppen emiatt félnek is a cégek, hogy ha feldobják egymást, elesnek a további üzletektől.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/07/onfeljelento-kartellezok-2
|
https://web.archive.org/web/20240215092110/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/07/onfeljelento-kartellezok-2
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/onfeljelento-kartellezok
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2008-07-28 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Európa"
] |
[
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
6,231 |
Elítélték a Siemens-botrány egyik vádlottját
|
49 rendbeli hivatali visszaélésért marasztalta el a bíróság Reinhard Siekaczeket a Siemens konszern egyik menedzserét.
|
Kétévi felfüggesztett szabadságvesztésre és 108 ezer euró pénzbüntetésre ítélte hétfőn egy müncheni bíróság a Siemens konszern egyik menedzserét. Az 57 éves Reinhard Siekaczeket 49 rendbeli hivatali visszaélésben marasztalta el a bíróság, amely bizonyítva látta az ügyészség vádjait. Eszerint a menedzser fiktív cégeket hozott létre, amelyeknek nagy összegeket utalt át a konszern vagyonából. A pénzeket potenciális megrendelők korrumpálásra fordította, hogy általuk megrendelésekhez juttassa a Siemenst.
Siekaczek az első olyan korábbi, a korrupciós botrányban hivatalosan is vádolt menedzser, akinek ügye bírósági szakaszba jutott. A következő időszakban további tárgyalások várhatók. A vádlott beismerte bűnösségét. Elismerte, hogy az általa végrehajtott, korrupciós célú átutalások mintegy 50 millió eurót tettek ki.
Megfigyelők szerint a korrupciós ügy felgöngyölítése igazán most kezdődik. Több korábbi - és néhány jelenleg is hivatalban lévő - vezető beosztású menedzsert azzal gyanúsítanak, hogy 2000 és 2006 között összesen mintegy 1,3 milliárd eurót utaltak át fekete csatornákon keresztül megvesztegetési célokra. A Siemens jelenlegi elnöke, Peter Löscher - aki egy éve áll a konszern élén - az ügy teljes feltárását ígérte. Azóta minden pénteken egy órán keresztül tájékoztatja az újságírókat a dolgok állásáról.
A müncheni ügyészség állítólag mintegy 300 korábbi és jelenlegi alkalmazott ügyében folytat nyomozást. A korrupciós botrány kapcsán meggyanúsították a konszern korábbi vezetőit, így Heinrich von Pierert, az igazgató tanács, majd a felügyelő bizottság volt elnökét, továbbá Klaus Kleinfeldet, aki 2007-ig Pierer utóda volt az IT élén. Mindketten tagadták, hogy bármilyen információkkal rendelkeztek volna a korrupcióról.
|
https://www.origo.hu/nagyvilag/2008/07/felfuggesztett-bortont-kapott-reinhard-siekaczeket-a-siemens-menedzsere
|
https://web.archive.org/web/20080809135829/https://www.origo.hu/nagyvilag/20080728-felfuggesztett-bortont-kapott-reinhard-siekaczeket-a-siemens-menedzsere.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/eliteltek-a-siemens-botrany-egyik-vadlottjat
|
Origo
|
eu-news
|
2008-07-28 00:00:00
|
[] |
[
"Siemens AG"
] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
6,232 |
Pénzkidobás a BKV-stratégiára kiírt pályázat
|
Vitézy Dávid szerint nincs kikötve a hitelszerződésben, hogy az átvilágítást 250 millió vagy 2,5 millió forintért kell elvégeztetni, ezért szerinte ezzel valaki ismét jól fog járni.
|
Felesleges kidobni ennyi pénzt arra, hogy valaki megmondja: a BKV rosszul működik, mondta az Indexnek Vitézy Dávid, a közlekedési cég felügyelő bizottságának a tagja arra reagálva, hogy a fővárosi önkormányzat, mint a BKV tulajdonosa, pályázatot írt ki a társaság hosszú távú működési és finanszírozási stratégiájának kialakítására.
Dancs Gábor, a fővárosi önkormányzat közösségi közlekedési tanácsnoka szerint azért kell a pályázatot kiírni, mert a BKV-nak hitelt nyújtó Európai Beruházási Bank kíváncsi arra, hogy Budapestnek milyen hosszútávú tervei vannak a társasággal, és a tendert az egyik hitelszerződésben vállalt kötelezettség alapján írta ki a főváros. A pályázat egyébként egyszer januárban már megjelent, akkor azonban eredménytelen lett.
Vitézy Dávid szerint nincs kikötve a hitelszerződésben, hogy az átvilágítást 250 millió vagy 2,5 millió forintért kell elvégeztetni, ezért szerinte ezzel valaki ismét jól fog járni. Hozzátette, hogy 250 millió forintból másfél kilométer villamospályát fel lehetne újítani.
A BKV-nál is rosszul időzítettnek tartják a pályázat kiírását, hiszen mire a győztes cég elkészíti a tanulmányát, a BKV-t már kötni fogja egyrészt a szakszervezetekkel kötött hosszú távú megállapodás, másrészt az a finanszírozásról szóló jogszabály, amin a főváros és a szakminisztérium jelenleg munkálkodnak. A győztes cég tehát egyfelől méregdrágán, másfelől elképzelhető, hogy teljesen feleslegesen dolgozik majd.
A Közbeszerzési Értesítőben megjelent ajánlati felhívás szerint az tehet ajánlatot, aki az elmúlt három évben "legalább 500 ezer fő népességű nagyvárosok integrált tömegközlekedési közszolgáltató vállalatai, illetve az integrált tömegközlekedési közszolgáltatás megrendelői részére nyújtott, a kiírt közbeszerzés tárgyával azonos stratégiai tanácsadási szolgáltatást."
Az ajánlattevő vállalkozásnak az elmúlt 3 évben a stratégiai tanácsadás során teljes munkaidőben foglalkoztatott létszámának el kellett érnie a 25 főt. Az ajánlattételi határidő ez év szeptember 5.
|
https://index.hu/belfold/budapest/strat7419/
|
https://web.archive.org/web/20201021163841/https://index.hu/belfold/budapest/strat7419/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzkidobas-a-bkv-strategiara-kiirt-palyazat
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-28 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,233 |
Bűnvádi eljárás alá vonják a két magyar exminisztert Romániában
|
Hatálytalanították a román Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vezető beosztású ügyészei a Nagy Zsolt volt informatikai miniszter és Codrut Seres volt gazdasági miniszter ügyében hozott korábbi döntést, hogy nem indítanak ellenük bűnvádi eljárást az úgynevezett kémbotrányban.
|
A román sajtó emlékeztet: mindkét személyt azzal gyanúsították az úgynevezett kémbotrányban, hogy mandátumuk ideje alatt bizalmas információkat szivárogtattak ki román állami vállalatok privatizációjáról nemzetközi tanácsadó cégeket képviselő személyeknek.
Korábban napvilágot látott az a hír, hogy a két volt miniszter egy-egy tanácsadója ellen is beszüntették a nyomozást, akárcsak a bolgár Sztamen Sztancsev ellen, aki a privatizációkban érdekelt Credit Suisse First Boston tanácsadó céget képviselte.
Le kellett mondaniuk
Nagy Zsolt ellen ebben az ügyben tavaly április 27-én indított a főügyészség szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes főosztálya (DIICOT) büntetőjogi vizsgálatot. Ennek következtében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minisztere kénytelen volt megválni posztjától, mivel Traian Basescu román államfő tavaly júniusban felfüggesztette tisztségéből.
A román törvények szerint ugyanis nem lehet tagja a kormánynak olyan személy, aki ellen az ügyészek büntetőjogi vizsgálatot indítottak.
Újabb bizonyítékokat találtak?
A DIICOT később átadta az ügyet a DNA-nak, amelynek azt kellett megvizsgálnia: megvesztegették-e a tárcavezetőket azért, hogy információkat szivárogtassanak ki folyamatban lévő privatizációs ügyekről.
Miután az utóbbi napokban úgy tűnt, hogy az ügyiratot lezárják, kiderült, hogy a DNA mégis bűnvádi eljárást kezdeményez. Ezt Livia Saplacan, az intézmény szóvivője jelentette be, aki szerint a további vizsgálatra azért van szükség, mivel korábban a vizsgálatot folytató ügyésznek nem állt rendelkezésére valamennyi bizonyíték.
|
https://24.hu/kulfold/2008/07/28/bunvadi_eljaras_ala_vonjak/
|
https://web.archive.org/web/20080802221151/http://www.fn.hu/kulfold/20080728/bunvadi_eljaras_ala_vonjak/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/bunvadi-eljaras-ala-vonjak-a-ket-magyar-exminisztert-romaniaban
|
fn.hu
|
eu-news
|
2008-07-28 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
6,234 |
Leállították a kerékpárbeszerzést
|
A Magyar Posta váratlanul bejelentette, hogy eláll a heves belpolitikai támadást kiváltó, több mint egymilliárd forintos kerékpárszerződéstől, egyértelműen felelőssé téve a szerződéses partnert.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=150620
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leallitottak-a-kerekparbeszerzest
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-26 00:00:00
|
[] |
[
"Cronopont Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
6,235 |
Egész flottul ment - Bankbotrány Ausztriában
|
"Példátlanul szigorú büntetés. Annyi évet kapott, mintha megölt volna valakit"
|
"Példátlanul szigorú büntetés. Annyi évet kapott, mintha megölt volna valakit" - ilyen és ehhez hasonló vélemények jelentek meg Ausztriában, miután július 4-én az első fokon eljáró bécsi bíróság kilenc és fél év börtönbüntetésre ítélte Helmut Elsnert, a negyedik legnagyobb osztrák kereskedelmi bank, a BAWAG (Bank für Arbeit und Wirtschaft AG) korábbi vezérigazgatóját. Még további nyolc vádlottra mért letöltendő szabadságvesztést a bíróság. Mint az eljárás során kiderült, a banknak nem volt igazi tulajdonosa, vezetése pedig hosszú éveken át megtévesztette a befektetőket és kockára tette a betétesek pénzét; zavaros offshore cégekkel üzletelt, és befektetéseivel szokatlanul, érthetetlenül nagy kockázatot vállalt.
Ez a történet a magyar fülnek is ismerősen csenghet. Csak éppen a vége lett más itt és ott. Nagyon más.
Aranyalkony
"Nekem ez a kilenc és fél év életfogytiglan" - nyilatkozott a sajtónak az ítélethirdetés után a 74 éves Helmut Elsner, aki 1995-től 2003-ig állt a BAWAG élén. 48 évet húzott le a banknál, első és egyetlen munkahelyén: a grazi fiókban kezdett 1955-ben, és folyamatosan araszolt a szamárlétrán. A nyomozás szerint a legtöbb kétes ügyletet az ő vezetése alatt hajtotta végre a pénzintézet. Ezt azonban visszavonulásakor még csak kevesen tudhatták. A dicsőséges nyugdíjazás után Elsner Bécsből - ahol a felesége nevére bejegyzett csinos lakásban éldegélt a bank székházának tetején, amit épp az ő vezérsége alatt húztak fel - a francia Riviérára költözött. Az osztrák sajtó tudósításai szerint cannes-i villájából piros Ferrariján járt kedvenc éttermébe, a Le Moulin de Mougins-ba (két Michelin-csillag); a jó kedélyű nyugdíjas kedvenc bordeaux-i borából egy üveg itt 500 eurót kóstál.
Az aranyéletnek 2005 októberében alkonyult be. Az Egyesült Államokban ekkor pattant ki a botrány a Refco nevű brókercég körül, amelyben a BAWAG 10 százalékban tulajdonos volt. Hirtelen kiderült, hogy a Refco ragyogó pénzügyi mutatói nem fedik a valóságot. Azután ugyanis, hogy 1999-ben a BAWAG - az orosz és az ázsiai pénzügyi válságra hivatkozással, a brókercég úgymond megmentése érdekében - részesedést szerzett a Refcóban, az alkuszcég közel 1 milliárd dollár veszteséget halmozott fel, s ezt elmulasztotta feltüntetni a mérlegeiben. S bár a BAWAG 2006 nyarán kiegyezett az amerikai ügyészséggel és a tőzsdefelügyelettel, hogy büntetésként, valamint a részvényesek és a hitelezők kártalanítására kifizet 683 millió dollárt, ez csak arra volt elég, hogy maga a BAWAG megmeneküljön a további hivatalos eljárás elől. Az ügyletekben részt vevő osztrák bankvezetők ellen továbbra is nyomozás folyt, s így a botrány elérte Ausztriát is. Hiába nyitott Wolfgang Schüssel kancellár 2006 májusában folyószámlát az 1,3 millió "kisember" számláját vezető, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) tulajdonában álló bankban, ezzel csak a bankpániknak tudta elejét venni. Ausztriában is nyomozás indult a homályos ügyletek felderítésére. Minek nyomán világossá vált: a BAWAG vezetői nem 1999-ben kezdték az ipart.
Flöttl & Sohn
A '90-es évek elején a bank élén egy Walter Flöttl nevű szakelem állt - ő és Wolfgang fia főszerepet játszottak a történetben. A Harvard Business Schoolon végzett, pénzpiaci spekulációban utazó fiatalember (Dwight Eisenhower amerikai elnök Anne nevű unokájának a férje) egy bermudai kockázati alapon keresztül hajtotta végre kötvény- és devizaügyleteit: közel 2 milliárd dollárnyi befektetéssel játszott. A tőkét a BAWAG szolgáltatta - ám erről a körülményről atyja, Walter elfelejtette tájékoztatni a bank felügyelőbizottságát. Mindez már egy 1994-es osztrák nemzeti banki auditból kiolvasható volt, ám a hivatalos közlések szerint ez a jelentés akkor nem talált törvénysértést az ügyletekben. A tranzakciók ugyan veszteséget okoztak a banknak, ezt azonban a nehéz világpiaci pénzügyi helyzetnek tudták be. A kis Flöttl pedig úgy nyilatkozott, hogy hamarosan nyereséggel együtt származtatja vissza a BAWAG pénzét.
Bár az 1994-es jelentés nyilvánosságra kerülése után Walter távozott a vezérigazgatói székből, az őt követő Helmut Elsner is igényt tartott az ifjú Wolfgang szaktudására. Elsner regnálása alatt még több kockázatos ügyletbe vágtak bele; ekkor került a képbe a Refco is. Az amerikai alkuszcéget Wolfgang ajánlotta a bankvezetés figyelmébe - a Flöttl fiú akkor már évek óta őket használta zavaros ügyleteinek lebonyolítására és elrejtésére.
Ezek közül csak az egyik, bár a festőibbek közé tartozó volt a jerikói kaszinóbiznisz. A műintézményről a Jasszer Arafat tulajdonában lévő Palesztin Kereskedelmi Társaság és egy csapat osztrák befektető állapodott meg 1996 végén, az utóbbiak egyike a BAWAG volt. A Ciszjordániában, Jerikó falainál álló Oázis kaszinó 1998-ban nyitott ki, és az első évet 60 millió dolláros nyereséggel zárta: a népek összetartozása jegyében zsidók és palesztinok egyként jártak oda pókerezni, félkarú rablózni, huszonegyezni. Az üzlet végül 2000-ben, az intifáda kitörése után egy évvel fuccsolt be. Ám közben a kapcsolat Arafattal annyira szorossá vált, hogy a nevével fémjelzett, karibi székhelyű befektetési társaság 1,3 milliárd dolláros, fedezeti ügyleteken keletkezett veszteségének egy részét is a BAWAG-gal nyelették le. Az osztrák vizsgálat kiderítette, hogy a bank az Arafat titkos cégeinek folyósított hiteleken úgy 350 millió eurót bukott - a behajthatatlan követeléseket befektetésnek álcázta, és kötvényeket bocsátott ki rájuk. S vajon ezt az összeget valóban elkockázták-e, vagy csak kimenekítették valahová? Bár a néhai palesztin vezérrel kapcsolatban ezt a kérdést soha nem tisztázták, Wolfgang Flöttl ügyleteinek 2006-os vizsgálatakor az Osztrák Nemzeti Bank már nem volt olyan megengedő, mint 1994-ben. Az 1999- 2005 között elsíbolt (maga a jelentés fogalmaz így) közel 2 milliárd euró ügyében leszögezi: sem a pénzpiaci körülmények nem voltak olyan kedvezőtlenek, sem a pénzügyi zseni hírében álló Wolfgangot nem hagyhatta el annyira a szerencséje, hogy indokolható lenne ekkora veszteség. Az Osztrák Nemzeti Bank szerint nem zárható ki, hogy a veszteségként elkönyvelt 2 milliárdot egy harmadik fél tette zsebre. Hogy ki lehet ez a harmadik fél - politikai pártok, befolyásos magánszemélyek, netán maguk az ügyletek kiagyalói és végrehajtói -, arra egyelőre nincs válasz.
Az ítélet
Ez azonban sem a nyomozókat, sem az ügyészséget, sem a bíróságot nem feszélyezte. Különösen, miután kiderült: az amerikai Refco-botrány kipattanása napján, 2005 október 10-én az akkor már Johan Zwettler vezetése alatt álló BAWAG 350 millió euró kölcsönt folyósított a Refco-vezérnek, Philip Bennettnek. A Cambridge-ben végzett Bennett ezt az összeget az addig rejtegetett veszteség csökkentésére fordította. Ő tulajdonképpen egy személyben volt tulajdonosa az általa irányított és csődbe ment brókercégnek, melynek papírjait azóta kivezették a New York-i tőzsdéről; ellene csalás és hűtlen kezelés vádjával eljárás folyik. Bennettet még az ág is húzta: a BAWAG a 350 millió eurós hitel folyósítása után egy hónappal - miután az ártatlant adva visszakövetelte tőle a pénzt, persze hiába - beperelte őt, így demonstrálván azt, hogy őket is megtévesztette a Refco.
Ám a nyomozók nem dőltek be: hamar kiderítették, hogy mind Elsner, mind utódja, Zwettler buzgón üzletelt a Refcóval, s nem ok nélkül vásárolták be magukat a cégbe 1999-ben: a Refcót használták a nem bankszerű befektetések és rossz követelések elrejtésére. Ők segítettek aztán a Refco mérlegének kozmetikázásában is: a pénzügyi évek zárása előtt jelentős hiteleket folyósítottak a cégnek, összesen 1,6 milliárd dollár értékben. A hiteleket - papíron - rendre vissza is kapták, így a pénz sehol nem volt, de mindenhol megjelent. A lufi pedig csak dagadt egészen 2005-ig.
A veszteséges és igencsak kockázatos ügyletekről az érintettek saját bevallásuk szerint úgy vélekedtek: ha folytatják, akkor egyszer egy ügyes húzással úgyis megtérül az összes befektetett pénz, s mindenki kimászik a csávából. Ám aligha hihető, hogy tapasztalt és jó üzleti érzékű emberek ezt egy percig is komolyan gondolhatták. Nem hitte el ezt a bíróság sem. Az ítélet indoklása szerint a nagy bankok vezetőinek óriási a társadalmi felelősségük, döntéseik kihatnak az egész nemzetgazdaságra. Ennek a felelősségnek meg kell felelni, s ehhez a megfeleléshez a törvények szabják meg a kereteket és az irányt - mondta a bírónő, Claudia Bandion-Ortner az ítélet kihirdetésekor. A főbűnös Elsnert kemény szavakkal jellemezte: az egykori vezérigazgató szándékosan és tudatosan lépte át a hatáskörét, hogy kárt okozzon a BAWAG-nak. Bűntársaival együtt túlságosan nagy kockázatot vállaltak, nem gondoskodtak a megfelelő fedezetről, s nem tartották be sem a szakmai előírásokat, sem az átláthatóságra vonatkozó szigorú szabályokat.
A vád 1,7 milliárd euró eltűnését rótta az elkövetőkre, s nem csalásról, hanem hűtlen kezelésről szólt - hisz nem a bank alkalmazottai játszották ki a bank vezetőit, hanem az utóbbiak éltek vissza a jogkörükkel. Ezért is lett a fővádlott Helmut Elsner, s nem a tényleges elkövető Wolfgang Flöttl, aki kockázatitőke-befektetőként játszott a bank rábízott milliárdjaival. (' a hűtlen kezelés társtetteseként két és fél évet kapott.) Az osztrák büntető törvénykönyv 50 ezer euróban szabja meg a hűtlen kezelés minimális értékét - a BAWAG vesztesége ennek 34 000-szerese. Nem csoda tehát, hogy Elsneren és Flöttlön kívül Elsner utódja, regnálása idején az igazgatótanács tagja, Johann Zwettler is rács mögé kerülhet, akárcsak másik három it-tag (Hubert Kreuch, Josef Schwarzecker es Peter Nakowitz). A vádlott it-tagok közül egyedül Christian Buttner kerülheti el a dutyit, mert ő legalább egyszer nemet mondott Flöttl kockázatos ügyleteire. De nem úszta meg a bank felügyelőbizottságának elnöke és a könyvvizsgáló sem. Az ítélet szerint az előbbi hagyta, hogy a végrehajtás eszköze legyen, míg a könyvvizsgálónak nem lett volna szabad ilyen kockázatos konstrukciókat engedélyeznie. Az egykor villanyszerelő fb-elnök jobban tette volna, ha a kaptafánál marad - élcelődött az osztrák sajtó. A legnagyobb vita azonban a könyvvizsgáló szerepe körül bontakozott ki. A bíróság szerint észre kellett volna vennie, hogy mi történik, és az ő tudomása nélkül ennyi forró pénz nem áramolhatott volna ki a bankból. A KPMG és az osztrák könyvvizsgálói kamara azonban tiltakoznak: a könyvvizsgálónak nem feladata a gazdasági bűncselekmények feltárása, azokért felelőssé nem tehető. Elvégre csak azt vizsgálhatja, amit a vállalat vezetése a tudomására hozott. Az pedig a menedzsment felelőssége, ha az általuk aláírt nyilatkozat ellenére nem a teljes dokumentációt bocsátják a könyvvizsgáló rendelkezésére. Ez a vita alighanem másodfokon dől majd el.
Ellenben itt
Mindenesetre látott már olyat a világ Közép-Európában is, hogy a könyvvizsgáló gyanúsnak tűnő ügyleteknél nem írja alá egy nagyvállalat éves pénzügyi beszámolóját. Ez történt a Magyar Telekommal 2006-ban - és bár azóta az auditor elfogadta a 2005-ös beszámolót, az ennek nyomán ismeretlen tettes ellen folyó nyomozás hűtlen kezelés gyanújával máig tart. A Magyar Telekom esetében az volt a bökkenő, hogy egy felsőbb osztályban focizó - a New York-i tőzsdén jegyzett - cég bizonyos dolgokat már nem engedhet meg magának. A BAWAG-botrány ausztriai kirobbanását is siettette a Refco amerikai bedőlése és az, hogy az ottani hatóságok általában szigorúan lépnek fel az ilyen esetekben.
De nem kell az óceán túlpartjára tekintenünk, ha az ilyen ügyekben is jól működő igazságszolgáltatást keresünk. Hisz az osztrák hatóságoknak is alig két és fél év kellett, hogy az ügyet felgöngyölítsék, és szigorúan fellépjenek a valódi felelősökkel szemben. Nekünk erről fájó szívvel juthat az eszünkbe az, hogy a magyar rendőrség több mint öt évig nyomozott a Postabank ügyében, hogy azután végül szülessen egy konkrét tranzakciókat jószerivel nélkülöző vádirat. Az azóta is vitatott, 150 milliárd forintra rúgó Postabank-konszolidációból a legnagyobb tételt az egymagában 36 milliárdos veszteséget okozó spanyol ingatlancsomag tette ki (erről lásd korábbi cikkünket: Osztap Bender meghódítja Ibériát, Magyar Narancs, 2006. július 20.), amelynek lényege az volt, hogy a bank hitelt folyósított egy kecskelegelő megvételéhez, s azt utána már mint hatcsillagos golfpályát és luxusszállót szerepeltette a könyveiben. Hogy a pénz hová lett, senki nem akarta megtudni. A K&H Equities perében az ügyész legalább letöltendőt kért Kulcsár Attilára, a brókercég korábbi vezetőjére, az ügy elsőrendű vádlottjára. De Kulcsárnak is volt egy vezérigazgatója - Rejtő E. Tibor -, aki csak a harmadrendű vádlott. Az osztrák ügyészek felismerték, amit magyar kollégáik a jelek szerint nem: azt, hogy az ilyen kockázatú ügyleteket aligha bonyolíthat le egy mezei bróker a vezér jóváhagyása nélkül.
Persze a büntetőjogban megfogalmazott "ésszerű gazdasági kockázat" mértéke más idehaza, mint 200 kilométerrel odébb, ahol a piacgazdaság és a demokrácia valamivel hosszabb múltra tekint viszsza. A jól értesült hazai közvélemény hajlamos azt hinni, vagy inkább avval hitegetni magát, hogy Ausztriában is minden kéz kezet mos. Nos, ezek után már tudjuk: az osztrák ügyészek és bírák nagy cégek nagy autókon közlekedő nagy vezetőiről is ki merik mondani, hogy hétpróbás bűnözők. Míg itthon mit tudtunk meg? Azt, hogy céget vezetni milyen piszok nehéz, hogy milyen könnyű hibázni, hogy a körülmények mások voltak, hogy a hülyeség nem bűn, így nem is büntethető... De nem is véletlenül nyilatkozta Princz Gábor 1998-ban, hogy a Postabank a rendszerváltás bankja volt: a pénzintézet nem csak a vízilabda-válogatottat, az éhező színészeket és a sajtót finanszírozta, hanem sok mindenki mást is. Princz végül megúszta 3,6 millió forint büntetéssel. A K&H Equities ügyében pedig lehet fogadásokat kötni, hogy kap-e végül bárki is letöltendő börtönbüntetést. A nagy magyarországi bankbotrányok fő antihősei közül egyedül a kisemberek pénzét kicsaló globexesek ülnek. A többiek helyett is - amint azt ügyvédjük egy ízben rosszkedvűen megjegyezte.
Bárcsak egy kicsit könnyebb lenne vitatkozni vele.
|
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/egesz_flottul_ment_-_bankbotrany_ausztriaban-69186
|
https://web.archive.org/web/20080813125721/http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=16799
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/egesz-flottul-ment-bankbotrany-ausztriaban
|
Magyar Narancs
|
eu-news
|
2008-07-24 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Ausztria"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás"
] |
[] |
6,236 |
Horn Gyula leállíttatott egy Draskovics elleni nyomozást?
|
Nyilvánvalóan nem volt szükség még egy politikai botrányra, ezért Horn Gyula - miniszterelnöksége idején - leállíttatott egy nyomozást, ami Draskovics Tibor, akkori államtitkár, jelenlegi igazságügyi miniszter ellen zajlott az olajügyekben.
|
Kiss Ernő nyugalmazott dandártábornok, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) egykori vezetője szerint Horn Gyula miniszterelnök állította le a Draskovics Tibor - a Pénzügyminisztérium akkori közigazgatási államtitkára - ellen folytatott titkos nyomozást 1996-ban. Az országos rendőrfőkapitány egykori helyettese erről a hvg.hu-nak adott, kedden megjelent interjújában beszélt.
Kiss Ernő elmondta: 1996-ban az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Gazdaságvédelmi Főosztálya - amelynek vezetője volt - a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (RSZVSZ) feljegyzése alapján Hézag-akció néven titkos nyomozást indított a Pénzügyminisztérium (PM) közigazgatási államtitkára és helyettese ellen.
"Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a két vezető hatalmával visszaélve érte el, hogy a Vám- és Pénzügyőrség 83 millió forintról 100 ezer forintra mérsékelje egy üzemanyag-forgalmazással foglalkozó cég bírságát. Az időpont alapján, és abból, hogy később, 2000-ben, az olajügyek kivizsgálására létrehozott parlamenti bizottság ebből az érából kiket hallgatott meg, nem nehéz beazonosítani a személyeket: a közigazgatási államtitkár Draskovics Tibor volt, helyettese pedig Csobánczy Péter, aki beosztásából adódóan felügyelte a Vám- és Pénzügyőrséget" - olvasható az interjúban. Kiss Ernő közölte, hogy az érintett vállalkozás a Kuwait Petroleum Hungary Ltd. (Q8) volt.
A nyugalmazott rendőri vezető szerint a PM-vezetők utasították a VPOP parancsnokát a soron kívüli intézkedésre, arra, hogy a korábbi határozatot a Q8 javára meg kell változtatni. A legfőbb ügyész ugyanakkor óvást nyújtott be a PM-hez a törvényes állapot helyreállítása végett, ezt az akkori miniszter elfogadta, a jövedéki bírság összegét 83 millió forintban állapította meg.
Kiss Ernő
Kiss Ernő angyalföldi rendőrkapitányt tavaly év végén váltották le a hatóság félrevezetése és ittas vezetés gyanúja miatt. Akkor arra hivatkozott, hogy az alteregója tört össze egy parkoló autót. Kiss Ernő nem először került a figyelem központjába. Korábban botrányos körülmények között távozott a Központi Bűnüldözési Igazgatóság éléről. Térfigyelő kamerák felvették ugyanis, ahogy levizeli az Országos Rendőr-főkapitányság Teve utcai épületét. Kiss Ernő akkor azzal védekezett, hogy munkája miatt menedzsertablettákat szed, amelyeknek mellékhatásai vannak.
"A titkos nyomozást - már a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) égisze alatt - 1996. december 21-én, intézkedés nélkül, az óvásra hivatkozva, bűncselekmény hiányában megszüntettük. Ennek azonban volt előzménye. Az ügyről ugyanis - egyebek mellett - jelentést tettem a belügyminiszter és az országos rendőrfőkapitány jelenlétében Horn Gyula miniszterelnöknek 1996. október első felében. Nem sokkal később, egy négyszemközti beszélgetésünkön a kormányfő arra kért, hogy szüntessük meg a Hézag fedőnevű titkos nyomozást" - mondta Kiss Ernő.
Arra, hogy megkérdezte-e a miniszterelnöktől, miért kéri ezt, Kiss Ernő azt válaszolta: Horn Gyula "válasza az volt, hogy politikai síkon fogják rendezni az ügyet, ami mellett szólhatott az akkoriban kipattant Tocsik-ügy, mert nyilvánvalóan nem volt szükség még egy politikai botrányra".
Draskovics Tibor szerepéről már az Index is beszámolt. Az olajügyekkel kapcsolatos kormányzati rendelkezések egyik legfőbb alakítója a PM volt. Arnold Mihály, a VPOP parancsnoka lapunknak adott interjújában Draskovics Tibort nevezte a szabályozás egyik kulcsfigurájának.
Annak idején megkerestük Draskovics Tibort, aki azt mondta, nem vett részt a vonatkozó rendelet megalkotásában.
"A HVG.hu, ma becsületemet – és más közszereplők becsületét - súlyosan sértő, alaptalan rágalmakat és sejtetéseket tartalmazó interjút tett közzé, felmelegítve egy 12 évvel ezelőtti, a közvélemény előtt már jól ismert történetet. Ennek esetleges büntetőjogi összefüggéseit a rendőrség annak idején megvizsgálta és megállapította, hogy semmi egyébről nem volt szó, mint jogértelmezési vitáról" - áll Draskovics Tibor mostani, keddi közleményében.
A miniszter szerint a lényeg az volt, hogy hogyan kell megbírságolni azokat a cégeket, amelyek bár adófizetési kötelezettségüknek teljes összegben eleget tettek, és így az államnak semmilyen anyagi kárt nem okoztak, de a jövedéki tevékenységet az engedélyek megszerzése előtt megkezdték. Ezt a vitát az Országgyűlés törvénymódosítással zárta le.
"Ebben az ügyben is, mint hivatali működésem egészében, eskümnek megfelelően jártam el és járok el ma is. Mindenkinek, aki valótlan tény állításával vagy valós tény hamis színben való feltüntetésével jó hírnevemet, becsületemet csorbítani próbálja, azzal kell számolnia, hogy a törvény előtt felel ezért. A szükséges jogi lépéseket haladéktalanul megteszem" - fogalmazott Draskovics Tibor.
|
https://index.hu/belfold/horn6316/
|
https://web.archive.org/web/20090215052134/https://index.hu/belfold/horn6316/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/horn-gyula-leallittatott-egy-draskovics-elleni-nyomozast
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-29 00:00:00
|
[
"Csobánczy Péter",
"Draskovics Tibor",
"Horn Gyula"
] |
[
"Kuwait Petróleum Kft.",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] |
[] |
[
"hatalommal való visszaélés"
] |
[
"Olajügyek"
] |
6,237 |
Hasznot hozott a meghiúsult kormányzati negyed?
|
A PM előterjesztése szerint a kormányzati negyed elszámolása pozitív: az állami ingatlanvagyon többel gyarapodott, mint amennyibe a füstbe ment terv került. A kalkuláció sajátos szemléletet tükröz.
|
"A Kormányzati Negyeddel kapcsolatos befektetés teljes egészében megtérült, az elszámolás mérlege pozitív" - olvasható kormány részére készített pénzügyminisztériumi előterjesztésben. A kormányzati negyeddel kapcsolatban felmerült teljes kiadás összege eszerint 9,447 milliárd forint, míg az ingatlanvagyon-gyarapodást a független ingatlanszakértői értékelés 9,457 milliárdra teszi.
"Az állam által megvásárolt ingatlan [itt a Nyugati pályaudvar mögötti vasúti területre gondolhatnak - a szerk.] jelenlegi piaci értéke 1 milliárd forinttal haladja meg a vásárláskor kifizetett vételárat. Ez az 1 milliárd forint vagyongyarapodás gyakorlatilag fedezi a Kormányzati Negyed beruházásának minden más, nem ingatlanvásárlással kapcsolatos költségeit" - áll az előterjesztésben.
A projektre összesen 16 milliárd 683,6 millió forint költségvetési, továbbá 2 milliárd 205 millió forint tartozás-elengedés formájában jelentkező forrást biztosítottak. Ebből 7 milliárd 242,1 millió forintot használtak fel. A fennmaradó 9 milliárd 441,5 millió forintból a 2007. évi maradványt, 2 milliárd 556,8 millió forintot befizettek a központi költségvetésbe. A fennmaradó 6 milliárd 884,7 millió egy része a még nem teljesített kötelezettségeket fedezi, egy másik része a földterület fejlesztésére szolgál a továbbiakban.
A felhasznált összeg túlnyomó többsége (6 milliárd 315 millió forint), kiegészítve 2 milliárd 205 millió forint tartozás-elengedéssel a MÁV Zrt. 8 milliárd 520 millió forint értékű ingatlanának megszerzését finanszírozta. Az előterjesztés szerint "a Kormányzati Negyedre fordított kiadások jelentős részben megtérültek már, továbbá a jövőben megtérülhetnek, így egyfajta befektetésként szolgálnak."
Az összegzés alapján a megvásárolt MÁV ingatlan értéke az elvégzett munka eredményeképp már most jelentősen megnőtt. Az értékbecslés szerint az ingatlan értéke 9 milliárd 457,32 millió forint, ami 937 millió forintos értéknövekedésnek felel meg. Mivel rendezett helyzetű, ingatlanfejlesztés szempontjából jól előkészített terület alakult ki a belváros szívében, annak piaci értéke reálértéken folyamatosan megmarad, sőt várhatóan tovább növekszik.
A pénzügyminisztérium szerint tehát az állam jól járt, mert többel nőtt a MÁV-tól megvett ingatlan értéke, mint amennyire az egyéb költségek - pályáztatás, előkészítés - rúgtak. Ez a logika azonban csak akkor lenne elfogadható, ha az állam nem a saját tulajdonában álló MÁV Zrt.-től vette volna meg a kérdéses ingatlanokat. Ha a mostani előterjesztés alapjául szolgáló értékbecslés pontos, és az ingatlan valóban ekkora értéknövekedési potenciált rejtett magában, akkor a MÁV Zrt. járt rosszul, mert mélyen a valós értéke alatt kótyavetyélte el az ingatlanjait.
A Fidesz első reakciójában kritizálta az előterjesztést, ám nem figyelmeztetett a PM számításának sajátosságaira. "Most jött el a pillanat, amikor ki kell mondani: a kormány hülyének nézi az embereket. Ez az eset is világosan mutatja: mindenképp szükség van a parlamenti vizsgálóbizottság létrehozására, ahol senki nem kerülheti el a valós elszámolási kötelezettséget" - nyilatkozta Cser-Palkovics András helyettes szóvivő.
A kormány tavaly ősszel vágott bele a 140 milliárd forintos projektbe (az építkezést a mintegy 110 milliárd forintot érő minisztériumi épületek eladásából fedezték volna). A kormányzati negyed befogadásáért három helyszín versenyzett: a Nyugatin kívül a Déli pályaudvar és a Lágymányosi híd környéki Duna-part akarta megkaparintani a komplexumot. A Nyugati győzött, noha a közlekedési anomáliák már akkor ismertek voltak. Ám a helyszín előnyére vált, hogy a pályaudvar mögötti telkek zöme állami kézben volt, hisz a MÁV birtokolta azokat.
A feszített tempó miatt nem lehetett megnyugtatóan rendezni a szabályozási és tulajdonjogi kérdéseket, amelyek így lassan a terv kerékkötőivé váltak.
A kormányzati negyed elhelyezését biztonsági szakemberek is bírálták. Állításuk szerint a vasút közelsége biztonsági kockázatot jelentett volna.
A kormány végül januárban három érvre hivatkozva odázta el az új hatalmi központ felhúzását: a beruházást megdrágítanák a városrendezési szükségletek; immár csak egyetlen cég pályázik az építésre, így nem alakulhat ki árcsökkentő verseny; illetve nem garantálható a tervezett határidő betartása.
|
https://index.hu/belfold/knegyed0728/
|
https://web.archive.org/web/20201021164219/https://index.hu/belfold/knegyed0728/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hasznot-hozott-a-meghiusult-kormanyzati-negyed
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-28 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[
"Kormányzati negyed"
] |
6,238 |
Kormányzati negyed: a Fidesz szerint a kormány hülyének nézi az embereket
|
A kormány hülyének nézi az embereket a kormányzati negyed ügyében - mondta Cser-Palkovics András és Balsai István, a Fidesz országgyűlési képviselője kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
|
A két politikus a leállított kormánynegyed projekt Váci úti helyszíne előtt arról beszélt, hogy a kormány feleslegesen pazarolt el tízmilliárd forintot a meg nem valósult beruházásra, miközben számos fontos kérdés megoldására ennél jóval kevesebb összeget sem fordítanak.
Cser-Palkovics András szerint a kormány úgy költötte el ezt az összeget, hogy közben több százmillió forintot juttatott a "holdudvarnak, volt üzlettársaknak", és a projekt leállítása után is további 300 millió forintot költött el.
Balsai István közölte: kíváncsiak arra, milyen pályáztatáson, mennyi pénzért mondta azt a "képtelenséget" egy szakértő, hogy a 7,1 milliárdért megvásárolt Váci út melletti ingatlannak a vételárnál egymilliárd forinttal magasabb a forgalmi értéke. Szerinte ugyanis ezen ingatlan esetében nincs piaci összehasonlítási alap, és kérdéses, miféle forgalmi értékről van szó, ráadásul a kormányzati negyed helyszínének nincs sem építési engedélye, sem pedig rendezési terve.
Balsai István hangsúlyozta: a Fidesz ragaszkodni fog ahhoz a korábbi kezdeményezéséhez, hogy parlamenti vizsgáló bizottság tárja fel a beruházás részleteit, mert "senki nem kerülheti el a felelősségre vonást és az elszámoltatást ebben az ügyben".
|
http://nol.hu/archivum/archiv-501706-299035
|
https://web.archive.org/web/20231114225612/http://nol.hu/archivum/archiv-501706-299035
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanyzati-negyed-a-fidesz-szerint-a-kormany-hulyenek-nezi-az-embereket
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-29 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[
"Kormányzati negyed"
] |
6,239 |
Kiss Ernő: Horn leállította a Draskovics elleni nyomozást
|
Horn Gyula állította le a Draskovics Tibor ellen folytatott, Hézag fedőnevű titkos nyomozást 1996-ban.
|
Kiss Ernő: Horn leállította a Draskovics elleni nyomozást
Horn Gyula állította le a Draskovics Tibor ellen folytatott, Hézag fedőnevű titkos nyomozást 1996-ban. A jelenlegi rendészeti miniszter akkor a pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára volt. Minderről Kiss Ernő nyugalmazott tábornok, a történtek idején a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetője és az országos rendőrfőkapitány helyettese beszélt a hvg.hu-nak adott exkluzív interjúban. Draskovics Tibor visszautasítja Kiss állításait.
Kiss Ernő ny. dandártábornok
hvg.hu: Milyen bűncselekmény feltárására indult el a Hézag-akció?
Kiss Ernő: Mint az az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) honlapján tavaly november 12-én nyilvánosságra hozott, eléggé kicsipkézett iratokból is kiderült, 1996-ban az ORFK Gazdaságvédelmi Főosztálya, amelynek vezetője voltam – a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (RSZVSZ) feljegyzése alapján – titkos nyomozást indított a Pénzügyminisztérium (PM) közigazgatási államtitkára és helyettese ellen. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a két vezető hatalmával visszaélve érte el, hogy a Vám- és Pénzügyőrség 83 millió forintról 100 ezer forintra mérsékelje egy üzemanyag-forgalmazással foglalkozó cég bírságát. Az időpont alapján, és abból, hogy később, 2000-ben, az olajügyek kivizsgálására létrehozott parlamenti bizottság ebből az érából kiket hallgatott meg, nem nehéz beazonosítani a személyeket: a közigazgatási államtitkár Draskovics Tibor volt, helyettese pedig Csobánczy Péter, aki beosztásából adódóan felügyelte a Vám- és Pénzügyőrséget.
hvg.hu: És mit lehet tudni az üzemanyagforgalmazással foglalkozó cégről?
Nagyágyúk a bizottság előttEgyre több illusztris vendéget hallgat meg az olajbizottság. Most már talán kellő muníció lenne hozzá, hogy áttörést érjenek el az olajügyek és a korrupció felderítésében, de a november végéig dolgozó testületnek erre aligha lesz elég ideje. A HVG cikke 2000-ből.
K. E.: A vállalkozás a Kuwait Petroleum Hungary Ltd. (Q8). A cégnek az országban több benzinkútja volt, amelyeket 1996-ban vett meg az OMV. Hangsúlyozom, minderről azért beszélhetek, mert azzal, hogy a Hézag titkosítását feloldották, a történet felelevenítésével már nem sértek államtitkot. Visszatérve a Kuwait Petroleumra, a cég akkor került kínos helyzetbe, amikor hajdúszoboszlói benzinkútját 1995. január 5-én ellenőrizte a berettyóújfalui vámhivatal, és kiderült, hogy a töltőállomás nem rendelkezik engedéllyel a jövedéki termék forgalmazására. Emiatt 100 ezer forint jövedéki bírságot szabtak ki a cégre.
hvg.hu: Ez a büntetés akkoriban is elviselhető mértékű volt.
K. E.: Igen, csakhogy az összeget a Vám- és Pénzügyőrségen éppen ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (ÁSZ) kevésnek találta. A szervezet megállapításaira és a bíróság eseti döntéseire tekintettel, a Legfőbb Ügyészség felhívta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) figyelmét, hogy az ügyben mi a törvényben előírtak szerint helyes jogértelmezés, és hogy ennek lapján határozatait helyezze hatályon kívül, tovbbá, hogy a büntetési tételt a törvényben előírtak szerint szabja ki. A vámhivatal ezt meg is tette, és a pénzbírságot 83 millió forintra emelte.
hvg.hu: Amit a cég – a nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint – nem fogadott el.
K. E.: A Q8 fellebbezett ugyan a VPOP Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg-Megyei Parancsnokságához, de kérését elutasították. A megbüntetett vállalkozás ezt követően sem adta fel és, mint a nyilvánosságra hozott nyomozati anyagokban is olvasható volt, a határozat ellen 1996 februárjában soron kívüli felügyeleti intézkedést kezdeményezett a pénzügyi tárcánál. Ezt a PM, hatáskör hiányában, a VPOP-hez tette át. A hatóság pedig ismét elutasító választ adott a cégnek. A Q8 1996. február 20-án újabb felügyeleti intézkedést kért a PM-től, amelynek illetékes vezetői – a közigazgatási államtitkár és helyettese – a beszámolók alapján közbenjártak a cég érdekében. Mivel az ÁSZ, a Legfelsőbb Bíróság, és a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása ismert volt, a Vám- és Pénzügyőrség nem járult hozzá a bírság mértékének megváltoztatásához. Ám valószínűleg a beavatkozás eredményeként, 1996. április 19-én, a Vám- és Pénzügyőrség, felügyeleti jogkörében eljárva, olyan határozatot hozott, amelyben a pénzbüntetés összegét visszaállította 100 ezer forintra.
hvg.hu: Mi lehetett a PM vezetők "közbenjárása"?
K. E.: A rendelkezésre álló információk alapján utasították a VPOP parancsnokát a soron kívüli intézkedésre, arra, hogy a korábbi határozatot a Q8 javára meg kell változtatni. A Gazdaságvédelmi Főosztály Pénzintézeti Alosztályának 1996. október 15-én kelt jelentésében az áll, hogy a Vám- és Pénzügyőrség illetékese személyesen közölte beosztottjával: teljesítse felügyeleti szervük, a PM elvárásait.
hvg.hu: És ez a tárcánál illetve a Vám- és Pénzügyőrségnél szó nélkül maradt?
K. E.: A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának egyik, a belügyminiszterhez címzett feljegyzése szerint a VPOP-n több vezető tisztségviselő, akik ismerték a Kuwait Petroleum ügyét, felháborodott azon, hogy számukra érthetetlen okok miatt az államtitkár és helyettese - ahogy az iratban megfogalmazták - "direkt módon, levélben és távbeszélőn adott utasításokkal kötelezték a VPOP-t a jogsértő határozat meghozatalára". Ennek alapján az ORFK Gazdaságvédelmi Főosztályán úgy látták, felmerült a gyanú, hogy a minisztérium vezető beosztású emberei hivatali visszaélést követtek el. A törvény és a fent említett szervezetek állásfoglalásai ugyanis nem tették lehetővé a jövedéki bírság méltányossági alapon történő mérséklésére vagy más kedvezmény nyújtására.
Draskovics Tibor válaszaA HVG.hu, ma becsületemet – és más közszereplők becsületét - súlyosan sértő, alaptalan rágalmakat és sejtetéseket tartalmazó interjút tett közzé, felmelegítve egy 12 évvel ezelőtti, a közvélemény előtt már jól ismert történetet. Ennek esetleges büntetőjogi összefüggéseit a rendőrség annak idején megvizsgálta és megállapította, hogy semmi egyébről nem volt szó, mint jogértelmezési vitáról. A lényeg az volt, hogy hogyan kell megbírságolni azokat a cégeket, amelyek bár adófizetési kötelezettségüknek teljes összegben eleget tettek, és így az államnak semmilyen anyagi kárt nem okoztak, de a jövedéki tevékenységet az engedélyek megszerzése előtt megkezdték. Ezt a vitát az Országgyűlés törvénymódosítással zárta le. Ebben az ügyben is, mint hivatali működésem egészében, eskümnek megfelelően jártam el és járok el ma is. Mindenkinek, aki valótlan tény állításával vagy valós tény hamis színben való feltüntetésével jó hírnevemet, becsületemet csorbítani próbálja, azzal kell számolnia, hogy a törvény előtt felel ezért. A szükséges jogi lépéseket haladéktalanul megteszem. Bízom abban, hogy rövidesen kiderül: miért éppen most, egy ellene folyamatban lévő büntetőeljárás és a volt miniszterelnök közismerten súlyos betegsége közepette, 12 évvel a történtek után kívánja állítólagos információit megosztani a nyilvánossággal a volt rendőr.
Budapest, 2008. július 29.
Draskovics Tibor
Törvénymódosítás - testre szabva (Oldaltörés)
hvg.hu: Mi történt ezután?
K. E.: A legfőbb ügyész óvást nyújtott be a PM-hez a törvényes állapot helyreállítása végett. Ezt az akkori miniszter elfogadta, a jövedéki bírság összegét 83 millió forintban állapította meg. A titkos nyomozást - már a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) égisze alatt - 1996. december 21-én, intézkedés nélkül, az óvásra hivatkozva, bűncselekmény hiányában megszüntettük. Ennek azonban volt előzménye. Az ügyről ugyanis – egyebek mellett – jelentést tettem a belügyminiszter és az országos rendőrfőkapitány jelenlétében Horn Gyula miniszterelnöknek 1996. október első felében. Nem sokkal később, egy négyszemközti beszélgetésünkön a kormányfő arra kért, hogy szüntessük meg a Hézag fedőnevű titkos nyomozást. A találkozón elhangzottakról eddig senkinek nem tettem említést.
hvg.hu: Megkérdezte a miniszterelnöktől, miért kéri ezt?
K. E.: Természetesen. A válasza az volt, hogy politikai síkon fogják rendezni az ügyet, ami mellett szólhatott az akkoriban kipattant Tocsik-ügy, mert nyilvánvalóan nem volt szükség még egy politikai botrányra. És hogy történt a rendezés? A kormány 1996. szeptember 21-én törvényjavaslatot nyújtott be a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosításáról.
hvg.hu: Mi volt ennek a lényege?
K. E.: A PM-ben készült törvényjavaslat értelmi szerzői szerint a jövedéki engedély nélkül folytatott tevékenységet a korabeli szabályozás rendkívüli szigorúan büntette, és nem tett különbséget aszerint, hogy például a forgalmazott termék után adóztak-e, vagy illegális forgalomból származott-e. Ehhez kapcsolódott aztán két szocialista képviselő, Haller Zoltán és Miklós László módosító javaslata 1996. október 21-én.
hvg.hu: Mit kell róluk tudni? Miért pont ők jöttek elő ezzel a módosítással?
K. E.: Nem tudom. Hallernek nem sok köze volt a jövedéki kérdésekhez, bár megalakulásától tagja volt a Társadalmi szervezetek költségvetési támogatását előkészítő parlamenti állandó bizottságnak. Tudomásom szerint egy időben Kósáné Kovács Magda mellett dolgozott, elsősorban munkajogi területen, majd az 1998-as országgyűlési választások után eltűnt a nagypolitikából. A közgazdász végzettségű Miklós László a költségvetési bizottság tagjaként közelebb állt a jövedéki ügyekhez.
hvg.hu: Mi szerepelt a javaslatban?
K. E.: Mondhatni, egyenesen a Q8-ügyre volt szabva, pontosabban azokra a cégekre, amelyek nagykereskedelmi engedéllyel folytattak kiskereskedelmi tevékenységet. Ezeknél a Haller-Miklós-páros elgondolása alapján a magas pénzbírság alkalmazása nem áll arányban az elkövetett jogsértés súlyával, ezért a bírság mértékét 50 ezertől 500 ezer forintig szabták meg. A törvényt – a módosító javaslattal együtt – az országgyűlési képviselők megszavazták, és 1996. november 24-én hatályba is lépett. Ez a törvény felülírta a korábban említett legfőbb ügyészi óvást, és, gondolom, ezután nem fizették be a 83 millió forint bírtságot. Az ügy egyébként jól mutatta, hogy a politika és annak egyes szereplői hogyan tudtak a joggal „élni”, és a magyar állam eszközrendszeréből egy törvénymódosítással jelentéktelenné tenni a jövedéki ellenőrzés és bírság intézményét.
Emellett ne feledjük – bár ez a Q8 üggyel nincs összefüggésben – azt sem, hogy akkoriban kezdtek tetőzni az olajügyek, amelyek miatt, egyesek szerint, 100 milliárd forintot meghaladó kár érte a magyar államot, és szinte heti gyakorisággal történtek a szervezett bűnözői körökben – estenként az olajügyekkel is kapcsolatba hozott – leszámolásos, robbantásos ügyek. Mellesleg 1996. november 30-án a miniszterelnök – indokolás nélkül – felmentette Pintér Sándort, az országos rendőrfőkapitányt a két helyettesével és a budapesti főkapitánnyal együtt. A rendőri felsővezetők eltávolítását csak azért említem meg, hogy érzékelhető legyen mindenki számára: az adott helyzetben a kormányfő korábban hozzám intézett kérését, amely a titkos nyomozás megszüntetésére vonatkozott, nem lehetett nem teljesíteni.
hvg.hu: Az olajügyek kivizsgálására létrehozott parlamenti bizottság tagjai közül többen firtatták, hogy a pénzügyi tárca volt közigazgatási államtitkára és helyettese is felelős a VPOP szervezeteinek elbizonytalanodásáért, hatáskörük csorbításáért.
K. E.: Felvetődik bennem is, helyes-e, hogy egy olyan ember irányítja most az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot (IRM), a magyar jogalkotást és a rendőrséget, akinek korábbi működésével kapcsolatban felmerült a hivatali visszaélés gyanúja. Egyébként a felelősség firtatása – legalábbis az én ismereteim szerint – semmilyen következménnyel nem járt a két emberre nézve. Ráadásul nem csupán egyetlen ügyről volt szó. A rendőrség honlapjára 2007. november 12-én kitett Hézag dokumentumok egyikében más ügy is szerepel. A jelentés egyébként felvetette azt a kérdést, hogy vajon milyen érdekek sarkallták a PM két vezető tisztségviselőjének sajátos, egyes cégeknek szóló érdekképviseletét?
hvg.hu: Találkozhatott-e ezekkel az ügyekkel az olajbizottság által is meghallgatott nyomozó ügyész, Túri András, aki most az igazságügyi és rendészeti tárca rendőrséget felügyelő szakállamtitkára?
K. E.: Nem akarok találgatásokba bocsátkozni, azt viszont tudom, hogy a bizottsági vizsgálat alatt Túri András vezette a nyomozást egykori beosztottam, Sándor István nyugalmazott rendőr alezredes, a KBI egykori felderítője, majd évekkel később Molnár Csaba rendőr alezredes, a Pénzmosás Elleni Osztály egykori vezetője ügyében, és mint az közismert, mindkettőt jogerősen felmentette a bíróság. Ezzel összefüggésben megjegyzem, számomra furcsa, hogy ma Túri András láthatja el a rendőrség szakmai felügyeletét.
hvg.hu: Visszatérve a vizsgáló bizottságra, annak jegyzőkönyvében szerepel a PM közigazgatási államtitkárával, helyettes államtitkárával is összefüggésbe hozott MIT 2000 Kft. halasztott vámfizetésének ügye. A Hézag erre is kiterjedt?
K. E.: Az olajbizottság anyagai az interneten elérhetők, és szó van bennük a MIT 2000-ről is. Én kizárólag a Hézag fedőnevű titkos nyomozásról beszélek, amelyet nyilvánosságra hoztak, egyébről nem nyilatkozom.
hvg.hu: A Hézagnak tizenkét év távlatából lehet-e még bármilyen következménye? Kénytelenek vagyunk megkérdezni: nem a rendőrségtől történt eltávolítása miatt megsértett ember beszél önből?
K. E.: Azt, hogy tavaly ősszel, a Hézag elnevezésű titkos nyomozás nyilvánosságra hozatala után, november 23-án leváltottak a XIII. kerületi kapitányság éléről, miután szolgálati autómmal valaki balesetet okozott, és idén június 25-ével nyugdíjba küldtek, mielőtt az ügy tisztázódott volna, az ártatlanság vélelmének figyelmen kívül hagyása, a joggal való visszaélés és a rendeltetésellenes joggyakorlás miatt törvénysértőnek és méltánytalannak tartom.
Elküldésem nem csak ezért volt jogtalan, hanem azért is, mert a korábbi miniszter, Petrétei József öt évvel – 2012. január 30-ig – meghosszabbította szolgálati viszonyomat, így a megállapodott idő előtt küldtek el a testülettől. Mindezek miatt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon bepereltem az igazságügyi és rendészeti minisztert, aki akkor Takács Albert volt. Most éppen Draskovics Tibornak hívják a tárca élén álló személyt, tehát szó sincs sértődöttségről. Egyébként bízom abban, hogy az igazság ki fog derülni, s legyenek bármilyen magas beosztásúak is azok, akik erre utasítást adtak, illetve végrehajtók voltak, mindent nyilvánosságra fogok hozni. A történetet – a hozzá kapcsolódó nyomozati anyagok titkosításának feloldása után – azért mondtam el, hogy az olvasóra bízzam, döntse el: jó-e, hogy Draskovics Tibor irányítja az egyik legfontosabb tárcát?
|
https://hvg.hu/velemeny/20080725_kiss_erno_hezag_nyomozas_draskovics
|
https://web.archive.org/web/20220405214338/https://hvg.hu/velemeny/20080725_kiss_erno_hezag_nyomozas_draskovics
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiss-erno-horn-leallitotta-a-draskovics-elleni-nyomozast
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-07-29 00:00:00
|
[
"Csobánczy Péter",
"Draskovics Tibor",
"Haller Zoltán",
"Horn Gyula",
"Miklós László",
"Túri András"
] |
[
"Kuwait Petróleum Kft.",
"MIT 2000 Kft.",
"Pénzügyminisztérium",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] |
[] |
[
"hivatali visszaélés",
"hatalommal való visszaélés",
"jövedéki adó",
"lobbi"
] |
[
"Olajügyek"
] |
6,240 |
Kormányprogramos WC-papír van...
|
Sokak szerint kart karba öltve jár Várpalotán a fideszes városvezetés és néhány, a szélsőjobbhoz kötődő szervezet – állította egy Veszprém megyei szocialista országgyűlési képviselő.
|
Hunn, új legenda
Kormányprogramos WC-papír van...
Várpalota és a szélsőjobb
Sokak szerint kart karba öltve jár Várpalotán a fideszes városvezetés és
néhány, a szélsőjobbhoz kötődő szervezet – állította egy Veszprém megyei
szocialista országgyűlési képviselő. A helyi polgármester cáfolt, s
felszólította bírálóit: előbb definiálják, mi is az a szélsőjobb. A
bányászvárosban FARKAS TÍMEA járt.
Deák Istvánné szocialista országgyűlési képviselő sajtótájékoztatón
jelentette be: a javakban amúgy sem dúskáló dunántúli kisváros
önkormányzatának pénze apránként a helyi szélsőjobboldalhoz kötődő
szervezetekhez vándorol. A fideszes vezérletű városvezetés nemrég hagyta
jóvá a pénzügyi bizottság vezetője, Helt Tamás (Fidesz-Jobbik) „osztási
javaslatait”. Évtizede működő nyugdíjasklubok, karitatív szervezetek húsz-
ötvenezer forint közötti önkormányzati támogatást kaptak. A városvezetéshez
hangsúlyozottan lojális „kultúregyesületek” (Palotai Turul Társaság, Őrzők
Rendje Egyesület, Trianon Alapítvány) ezzel szemben kiugróan magas
összegekhez jutottak.
Németh Árpád polgármester felszólította a képviselő asszonyt: fejtse ki, mi
az a szélsőjobb. Hozzátette: az önkormányzat az idén tizenkétmillió
forinttal többet szánt a civilekre, de korlátozott pénzügyi lehetőségeik
határt szabnak vágyaiknak. Ezért úgy döntöttek: olyan társulásokat
preferálnak, amelyek „országos jelentőségű rendezvényeket” szerveznek
Palotán.
S a programok sorjáznak is...
Áprilisban az Őrzők Rendje Egyesület másodszor rendezte meg a helyi
bányászok között a nagy hagyományú, ősi Hun-napokat. A bányászok kisebb
csoportja előtt fellépett a Romantikus Erőszak. Ilyen posztmodern hun
dalszövegekkel jeleskedik: „Rossz napok jönnek, hideg szelek járnak / Nem
hoz semmi újat a 21. század. / A múltunk eladó, nekünk az üresség marad /
És a kisebbségeké minden zsíros falat. / Csak gyűlöletről szólnak a hírek,
/ De elszántak vagyunk, mint Belfastban az írek...” Egy helybéli aszszony
szerint néhány száz fiatal hun lézengett a téren.
De a májusi Retro Majális már átlépte a sajtó ingerküszöbét. A Palotai
Turul Társaság vezetője, Budai László előbb elénekeltette az
egybegyűltekkel az Internacionálét, majd fogyatékos kisgyermekeket avattak
úttörővé. Németh Árpád fideszes polgármester (a volt tanácselnök unokája)
Kádár János artikulációját mímelve mondott beszédet.
– Na és? Kifiguráztuk a múlt bukott alakjait – indokol a polgármester. –
Kinek lehetne baja ezzel?
Mondjuk a fogyatékosoknak, akik nem is igen tudták, miféle játék részesei
lettek.
Júliusban két dzsemborit is tartottak a városban. A híres Thury-vár mellett
zajlott a sörfesztivál, az önkormányzat által alapított jó nevű Szindbád
Kht.
szervezésében. Az egyik standon „kormányprogram” fantázianéven WC-papírt
kínáltak.
– Egyetlen pártnak sem vagyok tagja – szögezi le László (sörbarát), amikor
a rendezvényről kérdezzük.
Véleménye azért van:
– Szégyen, hogy egy egykori pufajkásból miniszterelnök lehetett – utal Horn
Gyulára.
Végül rátér eredeti témánkra:
– Ha a Deákné nem tudja, mit jelent a szélsőjobb, miért kelti rossz hírét
városunknak? – csóválja a fejét.
A sportpályán közben „Emese-napi fogathajtás” zajlik, az Őrzők Rendje
Egyesületének önkormányzat által finanszírozott nagyszabású programja. A
cél a hagyományteremtés. A lelátón harmincan ülnek.
– Ebéd után többen lesznek – halljuk.
A lovasbemutatóra középkorú férfi unokájával érkezik.
– Az „őrző rend” ma már minden rendezvényen ott van – mondja. Szerinte
nagyon sok „furcsa” zenekar jelenik meg Várpalotán. Hogy ki hívogatja ide
őket, nem tudni.
Tavaly, a Trianon gyásznapon, például a közismert Egészséges Fejbőr húzta a
talpalávalót.
De a folyamat – az önkormányzat pénzének különös „vándorlása” – évekkel
ezelőtt kezdődött. 1998 és 2002 között Várpalotát fideszes többségű
önkormányzat vezette. Ekkor bukkant fel a kisvárosban a szegedi illetőségű
Szabó Pál Csaba, Palota Julien Sorelje. Egyik napról a másikra ő lett a
híres Thury-várat üzemeltető Szindbád Kulturális és Szolgáltató Kht.
ügyvezető igazgatója.
Az önkormányzat időszaki lap kiadásával is megbízta a céget, s erre
hétmillió plusz áfát is utalt. Egy évvel később a Palotai Hírlap kiadására
ugyanennyit kaptak. 2002 nyarán, a helyhatósági választások előtt az
önkormányzat – nem tudni, miért – másik céget kért fel a munkára, s
megszüntette a Palotai Hírlapot.
Ekkor már javában szerveződött Szabó új biznisze, a Kárpátia Könyvek
sorozat kiadása. Erre kétmillió forint pályázati pénzt is kapott
Szindbád–Szabó a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól (NKA). A kht. eredetileg
a Magyarország 63 vármegyéje képeslapokon című kiadvánnyal pályázott a
minisztériumnál.
Az NKA 2002 elején felszólította Szabóékat: nem számoltak el a pályázati
pénzzel. Szabó az elszámolási határidő módosítását kérte. De közben
változott a sorozat címe. Ez lett: „...ahol a határ elválaszt, Trianon és
következményei”.s Az NKA mindkét kérést akceptálta, így lett az
önkormányzati lapmenedzserből „múltépítő” könyvkiadó.
Közben Bayer Zsolt és szellemi holdudvara is megjelent a színen. 2002-ben
létrehozták a Trianon Múzeum Alapítványt. Egyforintnyi jelképes bérleti
díjjal tízéves használatra megkapták az állami tulajdonban lévő Zichy-
kastélyt, amely addig a honvédség kezelésében állt. Cserébe a műemlék
épület felújítását ígérték. Elhatározták: a kastélyban Trianon Múzeumot
rendeznek be. Bayer – mint kuratóriumi elnök – és Szabó (Szindbád Kht.)
villámgyorsan megállapodtak: a Szindbád a technikai és tárgyi feltételeket
teremti meg, illetve állja a Béke előtt – béke után című kiállítás
költségeit. (Székek, asztalok, gyertyatartók kerültek át a várból a
kastélyba.) A szerződés szerint a műemléképület hasznosításának bevételei a
Bayert és a Trianont illetik.
A bevételből a kht. munkájáért „részben pénzben” fizet az alapítvány,
részben „ingyenes bérlet” formájában. Érdekes együttműködés ez a városi
tulajdonú társaság és egy magánalapítvány között...
2002 őszén Szabó Pál Csabát az újonnan felálló szocialista többségű vezetés
leváltja, de hamarosan ő lesz a Bayer-féle Trianon Múzeum Alapítvány
elnöke. A Szindbád Kht. élére pedig igazi művelődési szakember kerül. De
ekkor már nem csak a vár tartozik a kht. rendelkezése alá. A művelődési
központot is odacsapják. Az új vezető 2003-ban felmondja a kht. és a
Trianon Múzeum Alapítvány között korábban létrejött megállapodásokat, s
kéri: az alapítvány adja vissza a Thury-várból a Zichy-kastélyba áthordott
apróbb tárgyakat.
A jobboldali sajtóban Szabó többször nyilatkozik az alapítvány nagyszabású
terveiről. És adományokat vár.
2004-ben végre megnyílik a múzeum. Kezdetben inkább zárva van, kulcsos
ember nyitogatja a teremajtót, olykor villanykörte sincs, csak homály.
A 2006-os (fideszes önkormányzati diadalt hozó) választás után ismét
keblére öleli Szabó Pál Csabát a városvezetés. A változatosság kedvéért a
Szindbád Kht. élére helyezik, ahol ő jól érzi magát.
„Van itt minden a régi idők kelléktárából, fekete zászló, várnagy,
kapitány...” – írja egy helyi magazin. S hogy a fíling teljes legyen,
„Fokos bolt” (ez a neve) is nyílik a városban. A temetkezési vállalat
helyén. Fokosokat, íjakat árulnak benne.
– Van rá igény – mondja egy helybéli asszony.
Némethék nem állnak meg itt. A Szabó Pál Csaba vezette kht. számláján
tovább gyűlik az önkormányzati pénz. Tavaly 45, idén 63 milliót kap
Szindbád. A polgármester egy hónappal ezelőtt további tízmilliót igényelt a
kht.-nak, hogy nemes küldetését méltó módon tölthesse be.
Közben a városi könyvtárat – a miniszteri szakvéleményre fittyet hányva
(aláíró Hiller István) – összevonják a Szindbád Kht.-val. (Ha önálló
intézmény maradt volna, az igazgatói posztra pályázatot kellett volna
kiírni.) A könyvtár élére merő véletlenségből a Palotai Turul Társaság
vezetőjét, a hangsúlyozottan turulos Budai Lászlót helyezik. Budai
politikailag igen aktív: kevéske szabadidejében útlezárást, tüntetéseket
szervez, hazugságbábut éget. Mikor hogy. Deákné képviselő asszony szerint a
Jobbikkal kokettál, s régi vágya vált valóra, amikor végre Palotára hozta a
Magyar Gárdát, közös múzeum- (mármint Trianon Múzeum) látogatásra. (A
turulosok – a költségvetés szerint – évi félmillió forintot húznak az
önkormányzattól.)
Időközben megalakult és szintén szervez rendezvényeket az Őrzők Rendje
Egyesület. Szederkényi Attilát, az „őrzők” egyik vezetőjét megteszik a
helyi közterület-felügyelet első emberének. Egyesülete egymillió forintot
söpör be „hagyományőrzésre”.
A múzeumot üzemeltető Trianon alapítványnak („a világ első ilyen
intézménye” az alapítók definíciója szerint) önmagát kellene eltartania.
„Talpon maradása sem csekély eredmény” – írja a Magyar Nemzet a legújabb
kiállítást ismertetve, amelyet a helyi „turul” kezdeményezett. De az idén
már ez az alapítvány is a városnál kalapozott. Az indítványt természetesen
jó ismerősünk, Szabó Pál Csaba készítette elő, kvázi önmagának kért
„forrást”. Megszavazták.
A polgármester leszögezi: nem pártutasításra, hanem meggyőződésből
cselekedtek. Bayer Zsolt pedig évek óta nem is járt Várpalotán. Németh úr
tagadja, hogy bárki toborzót tartott volna a városkában. A múzeumban csak a
jobbikos Vona Gábor és egy élgárdista társa tartott előadást. Szerinte
Budai (a Palotai Turul vezére) kiváló könyvtáros, az Őrzők Rendje pedig
nagyszabású hagyományőrző programokat tervez. Az őrző egyesület vezetője
Szederkényi, mivel a rendőrségnél is működött, s alapos szakmai
tapasztalatai vannak, kiválóan ismeri a közterületet. A Szindbád Kht.-ról
és Szabó Pál Csabáról azt mondja: az ő reaktiválásával csak
visszaállították a 2002 előtti állapotot. „És a Trianon Múzeum ragyogó,
egyedülálló érték” – zárja fejtegetését a polgármester. Punktum.
A várban működik a patinás, több évtizede alapított, Országos Vegyészeti
Múzeum. Lehet, hogy az is érték. De egy vasat sem kapott. Talán eltérő
vegyértékei miatt.
|
http://www.168ora.hu/cikk.php?cikk=22481
|
https://web.archive.org/web/20130417193558/http://www.168ora.hu/cikk.php?cikk=22481
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanyprogramos-wc-papir-van
|
168 óra
|
hungarian-news
|
2008-07-28 00:00:00
|
[
"Bayer Zsolt",
"Budai László",
"Helt Tamás",
"Németh Árpád",
"Szabó Pál Csaba",
"Szederkényi Attila"
] |
[
"Fidesz",
"Őrzők Rendje Egyesületet",
"Palotai Turul Társaság",
"Szindbád Kht.",
"Trianon Múzeum Alapítvány"
] |
[
"Várpalota"
] |
[
"támogatás",
"protekció",
"civilek"
] |
[] |
6,241 |
Csődeljárás indult Neszmély község ellen
|
Hűtlen kezelés miatt fizetésképtelen az önkormányzat.
|
Van remény: Már van olyan rákbetegség, amit teljesen meg lehet szüntetni
Varázsgömb nincs az onkológusok kezében, de vannak olyan országok, amelyek jó példát mutatnak a daganatos betegségek eliminálásában, mondta az Economxnak Kovács Krisztina, az MSD Pharma Hungary Kft. orvosigazgatója.
|
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/csodeljaras_indult_neszmely_kozseg_ellen.376358.html
|
https://web.archive.org/web/20231223065912/https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/csodeljaras-indult-neszmely-kozseg-ellen.376358.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csodeljaras-indult-neszmely-kozseg-ellen
|
economx.hu (napi.hu)
|
hungarian-news
|
2008-07-28 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Neszmély"
] |
[
"hűtlen kezelés"
] |
[] |
6,242 |
Zentai Péter László: Biznisz vagy közérdek
|
Több mint féléves előkészítés és egyeztetés végén, március 20-án tettünk pontot a könyves árkötöttségről szóló törvénytervezetünk utolsó mondata után. Még aznap elküldtük a dokumentumokat a döntéshozókhoz.
|
Biznisz vagy közérdek
Népszabadság • Zentai Péter László • 2008. július 29.
Több mint féléves előkészítés és egyeztetés végén, március 20-án tettünk
pontot a könyves árkötöttségről szóló törvénytervezetünk utolsó mondata
után. Még aznap elküldtük a dokumentumokat a döntéshozókhoz. De még el sem
olvashatták a javaslatot, mikor már az InfoRádióban, az Indexen, a Napi
Gazdaságban s annak online verziójában elképesztően manipulatív, s ami a
leginkább szembetűnő volt, dühödt vagdalkozások jelentek meg.
Heteken keresztül, naponta többször vezető hírként sulykolták, hogy a
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) törvénytervezete
káros a fogyasztóknak, a kiadóknak és a szerzőknek, egy csapásra
megszünteti a szabad versenyt, ellentétes az európai joggyakorlattal. Az
Index odáig jutott, hogy az MKKE tagjai "könyvrendőrséggel" küzdenek az
olcsó könyvek ellen, vége az árengedményes vásárlásoknak. Akkor vált
gyanússá számomra, hogy nem szakmai vitáról, értelmezési problémáról van
szó, amikor néhány hete fölhívtam az InfoRádió igazgatóját, arra kérve, ha
naponta ötször simfelik a törvénytervezetünket, ugyan hadd legyen
lehetőségem nekem is arra, hogy a tervezet előterjesztőjeként elmondhassam
álláspontunkat, érveinket. Máig nem kaptam választ. A Napi Gazdaság
újságírónője egyszerűen kihagyta kollégám, Kolosi Tamás valamennyi
mondatát, ami nem illett bele cikke prekoncepciójába.
Öt percbe sem telt, hogy a világhálón néhány kattintás után világossá
váljon, mi köti össze ezeket az orgánumokat, s miért rúgják fel ilyen
durván a sajtóetikát: Az Indexnek, az InfoRádiónak, a Napi Gazdaságnak
közvetve vagy közvetlenül az a két milliárdos üzletember, Nobilis Kristóf
és Spéder Zoltán a tulajdonosa, akik, mit tesz Isten, a Bookline-nak,
Magyarország jelenleg legnagyobb online könyvkereskedé-sének is a
tulajdonosai. Valuska László legutóbbi propagandaírásából annyira kilóg a
lóláb, hogy kétség sem férhet hozzá: a törvény elleni kampány mögött nincs
más, mint e két vállalkozó üzleti érdeke.
Az Index július 8-i, vezető hírként (!) tálalt írásában valahogy
"elfelejtődött", hogy a magyarországihoz hasonló szigorú versenytörvényi
előírások mellett Dániában, Franciaországban, Spanyolországban,
Portugáliában, Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, Görögországban és
Hollandiában azonos törvényi szabályozás van hatályban, s a piaci szereplők
közötti megállapodásként Belgiumban, Luxemburgban, Olaszországban is, s ez
utóbbi háromban épp most készítik elő a tervezetünkhöz hasonló törvényi
szabályozást. A törvényjavaslatunk tehát nem hungarikum, ellenkezőleg:
többségi európai gyakorlat. Ráadásul hazánkban évszázados szokásjogon és a
könyvpiaci szereplők közötti megállapodáson alapul, s mindaddig törvény
nélkül is érvényben volt, míg a Gazdasági Versenyhivatal három éve meg nem
támadta.
A Bookline tulajdonosainak szócsöve piaci konkurenseit, kereskedő kollégáit
mószerolja be. Nem akarok fogadatlan prókátora lenni a kis könyvesboltok
tönkretételével vádolt Librinek, a hipermarketekkel való összejátszással
gyanúsított Líra és Lantnak, a könyvkiadókat állítólag rettegésben tartó
Alexandrának - megvédik magukat, ha akarják. Az azonban nagyon ízléstelen,
ha egy online cég azzal vádolja konkurenseit, hogy az elmúlt évtizedben
nagy költségráfordítással európai szintű könyvesboltokat, bolthálózatokat
hoztak létre (melyek egyébként az ország leglátogatottabb kulturális
terei), miközben bizományban kereskednek a kiadókkal. Csakhogy a Bookline
sem fix áron vásárol!
Az online kereskedelemben a legfejlettebb országokban is a könyv a
legkeresettebb árucikk, messze megelőz minden más interneten kínált
terméket, de rendkívül gyors ütemű fejlődése ellenére még az Egyesült
Államokban sem éri el a piac 10 százalékát. Teljesen logikus és érthető, ha
ebben a helyzetben az online könyvkereskedők, így a Bookline tulajdonosai
is ráfizetést vállalva minél nagyobb engedményekkel próbálnak új vevőket
megnyerni, erősebb piaci pozíciót szerezni. De ez nem ok arra, hogy más
cégek üzletfilozófiáját úgy állítsák be, mintha az a nyerészkedést
szolgálná, az üzleti partnerek és az olvasók megkárosítása árán. A kötött
ár nem az utóbbiak, s még csak nem is az általuk birtokolt kiadók érdekeit
védi, hanem a kis, független könyvesboltokét, s rajtuk keresztül a sok
száz, fontos könyvet megjelentető könyvkiadóét, amely egy rákényszerített
árversenyben nem tudna helytállni.
Európában, néhány kivételtől eltekintve, az újdonságok másfél-két évig
minden könyvkereskedelmi egységben ugyanazon az áron vásárolhatók meg. A mi
törvényjavaslatunk ezt az árkötöttségi időszakot hat hónapban szabta meg. A
mi törvénytervezetünk is tartalmaz természetesen kedvezményeket, így pl.
könyvtáraknak, a törzsvásárlói és klubtagsági igazolvánnyal rendelkezőknek
s az online kereskedőknek is. Mivel az Index cikkírója a Bookline
érdekeinek leplezetlen közvetítése mellett a törvény feltételezett
kárvallottjai között a multinacionális kereskedelmi cégeket is megemlíti,
érdemes röviden szólni arról is, milyen logika és üzleti filozófia mellett
működnek ez utóbbiak. Náluk a könyv épp- olyan, mint a többi árucikk. Ha
valamely könyv iránt komoly kereslet mutatkozik, s mi más lehetne ez, mint
egy kurrens bestseller, akárcsak más termékeik esetén, bármikor készek
arra, hogy - a példányokat megvásárolva, tehát tulajdonba véve - akár a
beszerzési ár alatt is hirdessék, kínálják a könyvet, hisz az elmaradt
bevételt majd a plazmatévéken vagy a májkonzerveken bőven behozzák. Ha a
"hivatásos" könyvkereskedelmi piacon hasonló drasztikus árverseny alakul
ki, a sikerkönyveket a kis könyvesboltok nem tudják tartani, mert ők nem
tudnak akkora árengedményeket adni. Miután pedig a nehezen forgalmazható
művekből nem lehet megélni, ezek a boltok viharos gyorsasággal
tönkremennének.
Ez nem feltételezés, nem ijesztgetés. Ékes nemzetközi példák igazolják,
hogy ott, ahol ez a folyamat lezajlott, villámgyorsan eltűntek a független
könyvesboltok, majd ennek következtében a kis kiadók.
A törvénytervezetünk kapcsán megfogalmazódó másik (megengedem: jóhiszemű)
feltételezés, hogy az időleges árkötöttség árnövekedést jelent. Épp
ellenkezőleg, csak azokban az országokban maradtak stabilak a könyvárak,
ahol a kötött ár intézménye működött. Máshol kísérteties hasonlósággal az
következett be, hogy néhány bestseller olcsóbb lett ugyan, de a könyvtermés
döntő többségét alkotó címek árszintnövekedése messze meghaladta a infláció
mértékét. Ahol a kötött árrendszer érvényben van, ott a könyvárak
növekedése lényegesen alatta marad a fogyasztói árszintének. Így van ez
Magyarországon is. Nagy-Britanniában az árkötöttségi rendszer megszüntetése
után könyvesboltok sokasága csukott be, s az egész országot eluralták a
döntő mértékben csak bestsellereket forgalmazó mamutüzletek. A szinte
korlátlan felvevőpiaccal rendelkező angol könyvkiadás választéka drámaian
beszűkült, s ma is kevesebb mű jelenik meg évente, mint a lényegesen kisebb
nyelvterületet ellátó Németországban. A szigetországi árak is magasabbak,
mint a kontinentális Európában. Hogy a kötött ár és a könyvválaszték bősége
között mennyire szoros kapcsolat áll fenn, igazolja, hogy Spanyolországban,
ahol 1990-ben vezették be a kötött ár intézményét, öt év alatt 34
százalékkal emelkedett a könyvcímek száma. Görögországban az 1995-ös
bevezetést követő első három évben 43 százalékkal. Nálunk az elmúlt másfél
évtizedben a könyvválaszték fokozatosan bővült. Ebben a tízmilliós
országban évente 13 ezer féle-fajta könyv jelenik meg, közel 55-60 ezer cím
vásárolható meg a könyvesboltokban - a magyar állam részvétlen passzivitása
mellett! Adódik a következtetés: ez csak a kötött ár intézményének
fennmaradása mellett volt lehetséges.
A magyar állam intézményeinek, törvényalkotóinak felelőssége eldönteni,
szeretnék-e, hogy a bestsellerirodalom elnyomja a minőségi könyvkiadást,
hogy a széles és igényes választékot kínáló könyvkereskedők helyébe
bestsellerárusok lépjenek, hogy a szakképzett könyvkereskedők helyét
pusztán eladók foglalják el. Aki ugyanis a könyvet csupán és kizárólag a
piac törvényeinek rendeli alá, a tartalmakat is kiszolgáltatja annak.
Európa országainak többségében a törvényhozók belátták, hogy e folyamat
vége a kulturális elszegényedés, a színvonalvesztés. Az árkötöttség hiánya,
megszüntetése kevesebb könyvkereskedést, drágább könyveket és kevesebb
publikált címet eredményez. Ez a tét.
A szerző a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója
|
http://www.nol.hu/cikk/501155/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zentai-peter-laszlo-biznisz-vagy-kozerdek
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-29 00:00:00
|
[
"Nobilis Kristóf",
"Spéder Zoltán"
] |
[
"Közép-Európai Média és Kiadó Zrt. (CEMP)"
] |
[] |
[
"média",
"könyvkiadás"
] |
[] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.