news_id
int64 1
63.7k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
listlengths 0
84
| institutions
listlengths 0
239
| places
listlengths 0
60
| others
listlengths 0
33
| files
listlengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
5,941 |
Siemens korrupciós botrány: tagad a pénzügyi főnök
|
Joe Kaeser, a Siemens pénzügyi főnöke a Németország legnagyobb kenőpénzes botrányának bírósági tárgyalásán visszautasította, hogy valaha is tudott volna a fekete és a kétes kifizetésekről.
|
Joe Kaeser, a Siemens pénzügyi főnöke a Németország legnagyobb kenőpénzes botrányának bírósági tárgyalásán visszautasította, hogy valaha is tudott volna a fekete és a kétes kifizetésekről.
"Sohasem tűrtem volna el az ilyen fekete kasszákat, nem is szólva arról, hogy nem is tudtam róluk" - jelentette ki Kaeser hétfőn tanúként a müncheni tartományi bíróságon. Maga is meg volt döbbenve a botrány méretétől - hangoztatta az N24 német hírtévé jelentése szerint.
Először úgy gondolta, hogy csak egyes személyek művéről van szó. Kaeser 2001-2004 között volt a pénzügyekben illetékes, és nem szerepel vádlottként a bírósági eljárásban. Összesen 1,3 milliárd euró összegű kenőpénzes kétes kifizetéseket érint a botrány.
|
https://www.vg.hu/cegvilag/2008/06/siemens-korrupcios-botrany-tagad-a-penzugyi-fonok
|
https://web.archive.org/web/20240129140237/https://www.vg.hu/cegvilag/2008/06/siemens-korrupcios-botrany-tagad-a-penzugyi-fonok
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/siemens-korrupcios-botrany-tagad-a-penzugyi-fonok
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2008-06-17 00:00:00
|
[] |
[
"Siemens AG"
] |
[
"Németország"
] |
[] |
[] |
5,942 |
Rétvári: Szűcs Erika szakítson a „Zuschlag-klónokkal”
|
Rétvári Bence (KDNP) azt kérte a szociális minisztertől, hogy függessze fel Prácser Lászlót azokból a testületekből, amelyek pályázati pénzek odaítéléséről döntenek, ugyanis a férfi vádlott a Zuschlag-ügyben.
|
2008.06.17. 10:16
Rétvári Bence (KDNP) azt kérte a szociális minisztertől, hogy függessze fel Prácser Lászlót azokból a testületekből, amelyek pályázati pénzek odaítéléséről döntenek, ugyanis a férfi vádlott a Zuschlag-ügyben. A kereszténydemokrata politikus erről keddi sajtótájékoztatóján beszélt Budapesten. • Nem lesz gyorsított eljárás a Zuschlag-ügy kapcsán
Rétvári Bence tájékoztatása szerint Prácser Lászlónak, a Gyermek- és Ifjúsági Konferencia (GYIK) társelnökének annak ellenére beleszólása van a támogatások odaítélésében a Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumában, valamint a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsában, hogy az ügyészség szerint megalapozott a gyanú: bűnszervezet tagja volt.
A képviselő számításai szerint a két testület éves szinten 62 700 millió forintot oszt szét. Rétvári Bence úgy fogalmazott, ha valóban azt akarta volna a kormányzat, hogy a gyanú árnyéka se vetüljön rá a Zuschlag-ügy kapcsán, akkor a vádemelés napján szakítani kellett volna az összes gyanúsítottal. Hozzátette, az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, vagyis nem feltétlenül a tagságukat kellett volna megszüntetni, de jogaik gyakorlását azonnal korlátozni kellett volna. Rétvári Bence kijelentette: azt kérik Szűcs Erika szociális minisztertől: mutassa ki elkötelezettségét, és szakítson a „Zuschlag-klónokkal”.
Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az átszervezések és jogszabály-módosítások valódi célja a források felhasználásának kisajátítása a „Zuschlag-klónok” javára, a lebukottak helyére pedig újabbak lépnek, akik ott folytatják, ahol elődjeik abbahagyták. Emlékeztetett: korábban is felhívták a figyelmet arra, hogy az ifjúsági szervezetek állami támogatásával foglalkozó rendszert tavaly nyáron úgy módosította a szociális tárca, hogy a hét régióban működő Regionális Ifjúsági Tanácsok tagjait indokolatlanul cserélték le. Véleménye szerint ugyanis olyan szervezetek kerültek ki a rendszerből, mint az egyetemistákat képviselő hallgatói önkormányzatok és a nagycsaládosok.
Megjegyezte, az ifjúsági civil szektor képviseletére monopóliumot kapott a pályázati pénzekről döntő testületekben a legfiatalabb ernyőszervezet, a Gyermek- és Ifjúsági Konferencia, amelyet a Zuschlag Jánoshoz kötődő ifjúsági egyesületek vezetésével hoztak létre. Rétvári Bence szerint a kormány ugyan teljesítette tavalyi követelésüket, és hatályon kívül helyezte ezt a módosítást, ennek ellenére azonban a testületek továbbra is a 2007-ben létrehozott összetétellel működnek tovább. A tavaly szeptember 21-e óta előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag János és 15 társa ellen május közepén emelt vádat a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség; Zuschlag Jánost különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják mint felbujtót. Zuschlag János büntetőjogi felelősségét elismerte, és – bár vagyonát zárolták – nemrég 50 millió forintot átutalt az államkaszába.
Már korábban felfüggesztette tagságát a GYIK-ben Prácser
A Gyermek és Ifjúság Konferencia kedden az MTI-vel azt közölte: a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vádja kapcsán, azzal egy időben Prácser László felfüggesztette tagságát a GYIK döntéshozó testületeiben, valamint a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsában, ahová a konferencia delegálta, és nem vesz részt az NCA Civil Szolgáltató, Információs és Fejlesztő Kollégiumának pályázatokkal, pályázókkal kapcsolatos döntéseiben sem. „Tette ezt annak ellenére, hogy a GYIK álláspontja szerint Prácser László ártatlan mindaddig, amíg a bíróság ettől eltérőt meg nem állapít” – írták.
A közlemény szerint Prácser László, a GYIK elnökségi tagja mint pályázati tanácsadó 2005-ben néhány pályázat készítésében valóban közreműködött: ifjúsági ernyőszervezeti vezetőként pártállástól függetlenül számtalan személynek és szervezetnek adott pályázati tanácsokat. Megjegyezték, hogy a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség négy pályázatban való közreműködést ró Prácser László terhére, ám ő ebben az időben nem volt tagja az NCA-nak.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/06/retvari-szucs-erika-szakitson-a-zuschlag-klonokkal
|
https://web.archive.org/web/20080727071947/http://www.mno.hu/portal/567146
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/retvari-szucs-erika-szakitson-a-azuschlag-klonokkala
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-06-17 00:00:00
|
[
"Prácser László"
] |
[
"Nemzeti Civil Alapprogram (NCA)"
] |
[] |
[
"támogatás",
"csalás",
"civilek"
] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
5,943 |
Konszenzusos keret - székházvásárlásra
|
A demokrácia mindenütt pénzbe kerül - e kétségtelen igazságtartalmú mondattal magyarázta a Fidesz képviselője, hogy miként alakulhatott a lehető legszélesebb körű egyetértés a parlamentben a pártok hitelfelvétele kapcsán.
|
Konszenzusos keret - székházvásárlásra "A demokrácia pénzbe kerül" - Az első lépés az átláthatóság felé? A demokrácia mindenütt pénzbe kerül - e kétségtelen igazságtartalmú mondattal magyarázta a Fidesz képviselője, hogy miként alakulhatott a lehető legszélesebb körű egyetértés a parlamentben a pártok hitelfelvétele kapcsán. Ebben az egy dologban legalább van konszenzus. Csuhaj Ildikó | Népszabadság | 2008. június 18. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
Gizella utca, SZDSZ
Egymilliárd forint - ennyit kérhetnek a pártok a Magyar Fejlesztési Banktól, ha meg szeretnék vásárolni székházukat vagy az általuk használt irodákat. Már éltek is a lehetőséggel: több százmilliós hitelt vesznek fel állami kezességvállalással, 9,7-10 százalékos kamatra, 15 éves részletfizetéssel. Minderről június végéig dönthetnek.
Jókai utca, MSZP
Az MDF 450 milliós hitelt vesz fel, így tulajdonosa lesz egyebek mellett a Szilágyi Erzsébet fasori székháznak, amely eddig "társbérlet" volt - Hock Zoltán elnökhelyettes ugyanakkor felhívta a figyelmet: a hitel fedezete nem az állami garancia, hanem az ingatlan, melyet elárverezhetnek, ha a párt nem fizeti a törlesztőrészleteket. Az SZDSZ és a KDNP 300-300 milliós kölcsönhöz szeretne jutni, a szabad demokraták 17 ingatlanra; a kereszténydemokraták "első körben" 160 millióért 11 ingatlant vásárolnának, a "második körös" listát viszont még nem határozták meg pontosan - nyilatkozta lapunknak Halász Zsuzsa szóvivő. A Fidesz is több százmilliós hitelt vesz fel (a párt egyébként is közel kétmilliárdos adósságot halmozott fel az elmúlt évek során). Nyitrai Zsolt fideszes képviselő a köztévének nyilatkozott arról, hogy "a demokrácia mindenütt pénzbe kerül". Az MSZP esetén is "folyamatban van" a több százmilliós hitelfelvétel - közölte lapunk érdeklődésére Juhász Ferenc elnökhelyettes.
Polgárok Háza, Fidesz
Az ötlet egyébként nem új keletű: a szocialista Molnár Gyula és a szabad demokrata Bőhm András már 2005 őszén indítványozta, hogy kártalanítás nélkül szűnjön meg a pártok ingyenes ingatlanhasználati joga. A Molnár-Bőhm-féle javaslat "elhalt" - de csak pár évre
160 HIRDETÉS
Szilágyi Erzsébet fasor, MDF
A parlamenti pártok 2008. évi
költségvetési támogatása (millió forintban) Forrás: Népszabadság MSZP 953,7 Fidesz 833,2 SZDSZ 261,1 MDF 227,6 KDNP 235,4
Fidesz-MDF: Tiszti kaszinó, Váci utca - 3850 m2,
az MDF 833, a Fidesz 697 milliót kapott érte. Fidesz: Lendvay utca - 977 m2, eladták (338,8
millió), visszavették (425 millió). MDF: Bem tér - 1460 m2, elkelt 300 millióért. SZDSZ: Mérleg utca - 2773 m2, elkelt 663,5
millióért. KDNP: Nagy Jenő utca - 2948 m2, elkelt 400 millióért. FKGP: Belgrád rakpart - 2658 m2, elárverezték
700 millióért. MSZP: Köztársaság tér - 3279 m2, eladták csaknem 1 milliárdért. Tavaly minden különösebb feltűnés nélkül a parlamenti pártok egyhangúlag szavazták meg a szocialista Podolák György és Tóbiás József javaslatát az egymilliárdos ingatlanvásárlási hitelről (noha magáról az állami vagyonról szóló törvényt az ellenzék elutasította). Arra, hogy nincs-e rossz üzenete annak, ha a pártok "szép csöndben", a lehető legszélesebb körű egyetértéssel megszavazzák az ilyen, számukra milliárdos keretet biztosító indítványokat, Juhász Ferenc úgy reagált: a pártok állami költségvetési támogatása "a meghaláshoz sok, a jóllakáshoz kevés", ez az összeg a párt alapvető működtetését biztosítja. Hock Zoltán szerint épp ellenkezőleg: a változtatással azt üzenik, hogy "végre tiszta lesz a kép", ha megszűnik a pártok ingyenes ingatlanhasználata. Ez az első lépés az átláthatóság felé. A rendszerváltó pártok privilégiuma
.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-495989-295094
|
https://web.archive.org/web/20231104190910/http://nol.hu/archivum/archiv-495989-295094
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/konszenzusos-keret-szekhazvasarlasra
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-06-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
5,944 |
MSZP-s család keze alá került a vásárhelyi EU-milliárd
|
Az MSZP helyi vezetője és családja tette rá a kezét 1,2 milliárd forintos EU-támogatás elosztására.
|
A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Helyi Vidékfejlesztési Közösség kapta meg öt évre Hódmezővásárhely és térségében 1,2 milliárd forint elosztásának jogát. Több mint harminc cég és önkormányzat szállt be a VVJHVK-ba, amely így felügyelheti az Európai Unió forrásaiból vidék-, környezet, illetve agrárfejlesztésre szánt Leader program pénzeit.
A Leader-programot nem "az MSZP pénzosztó műhelyeként" hozták létre, hanem azért, hogy segítse a vidék fölzárkóztatását, a munkahelyteremtést az elmaradott kistérségekben - hangoztatta a szerveződéssel kapcsolatban a hódmezővásárhelyi önkormányzat városüzemeltetési bizottságának fideszes elnöke. Benkő Zsolt szerint a szocialista párt meghatározó befolyást szerzett a környék fejlesztéseit meghatározó, a pályázatok kiírásáról, azok elbírálásáról, a források elosztásáról döntő csoportban.
Benkő szerint a tagként megjelölt cégek mögött valójában Hernádi Gyula, a helyi MSZP képviselőcsoport vezetője, közvetlen családtagjai, a kistérség szocialista támogatású polgármesterei és MSZP-s képviselők szerezték meg az 1,2 milliárdos keretet. A fideszes politikus leszögezte: nem az a baj, hogy a szocialista párt helyi vezetői részt vesznek a Leader-program helyi munkájában, hanem az, hogy "csak ők vesznek részt" ebben.
A vidékfejlesztési közösségben egy bt. vezetőjeként részt vesz Hernádi testvére, egy tenisz klub révén felesége, egyéni vállalkozóként unokatestvére és egyetemi évfolyamtársa is. Az egészségvédő kft. képviselőjeként szereplő Hernádi Gyula mellett a szerveződés tagja lett még a városi FIB-elnök, egy MSZP-s önkormányzati képviselő, és több, a Fidesszel szemben politizáló független polgármester és helyi politikus is.
|
https://index.hu/belfold/vashelyieu06/
|
https://web.archive.org/web/20210328080020/https://index.hu/belfold/vashelyieu06/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mszp-s-csalad-keze-ala-kerult-a-vasarhelyi-eu-milliard
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-06-18 00:00:00
|
[
"Hernádi Gyula"
] |
[
"MSZP",
"Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Helyi Vidékfejlesztési Közösség"
] |
[
"Hódmezővásárhely"
] |
[
"rokonok",
"támogatás",
"EU",
"LEADER"
] |
[] |
5,945 |
Szijjártó Péter pert nyert az MSZP ellen
|
A bíróság döntése szerint a győri MSZP megsértette Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője, a párt győri elnöke becsülethez és jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, mikor a Kisalföld című lapban megjelent közleményben azt állította, hogy a fideszes politikus lopja a város vagyonát.
|
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője jogerősen pert nyert az MSZP ellen; a szocialista párt győri szervezete tavaly lopással vádolta meg a helyi fideszeseket.
A Fidesz szerdai közleménye szerint a Fővárosi Ítélőtábla keddi ítéletében helybenhagyta a Fővárosi Bíróság korábbi elsőfokú ítéletét, és megállapította, hogy az MSZP megsértette Szijjártó Péter becsülethez és jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.
A Fidesz szóvivője - aki a győri Fidesz elnöke is - azért perelte be a helyi MSZP-t, mert a szocialista párt 2007 márciusában a Kisalföld című lapban megjelent közleményben azt állította, hogy "Szijjártó Péter jól működő (önkormányzati) cégek hírnevét (...) taszítja sárba pusztán azért, hogy az átláthatóan gazdálkodó városi cégek tönkretétele, összevonása árán lophassák ki a város vagyonát".
A kommüniké kiemeli, a másodfokú, jogerős ítélet szerint a bíróság eltiltotta az alperest a jogsértő magatartástól, valamint arra kötelezte az MSZP-t, hogy saját költségén jelentessen meg elégtételt adó közleményt, amely magában foglalja a jogsértésért történő sajnálkozást is.
Az MSZP-t nem vagyoni kár, 250 ezer forint megfizetésére is kötelezi a jogerős ítélet, írta közleményében a Fidesz.
|
https://index.hu/belfold/szijj0618/
|
https://web.archive.org/web/20201021164457/https://index.hu/belfold/szijj0618/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijjarto-peter-pert-nyert-az-mszp-ellen
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-06-18 00:00:00
|
[
"Szijjártó Péter"
] |
[
"Fidesz"
] |
[
"Győr"
] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
5,946 |
Révész Máriusznak és a Fidesznek fizetnie kell Mayer Arankának
|
Jogerős bírósági döntés született arról, hogy a Fidesz és a párt korábbi szóvivője Révész Máriusz megsértette Mayer Aranka jó hírnevét, ezért bocsánatot kell kérniük tőle, és fejenként félmillió forintot is fizetniük kell.
|
Révész Máriusznak és a Fidesznek félmillió forint nem vagyoni kártérítést és kamatait kell megfizetnie Mayer Arankának - ezt állapította meg felülvizsgálati eljárásában szerdán a Legfelsőbb Bíróság (LB) abban az ügyben, amelyben Mayer Aranka perelte be a politikust és a pártot, mert egy 2006. augusztusi sajtótájékoztatón az hangzott el, hogy részt vett egy Orbán Viktorral szembeni lejárató kampányban.
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában kimondta ugyanakkor azt, hogy nem talált jogi indokot arra, hogy az ügyben első fokon kiszabott és másodfokon elutasított félmillió forintot felemelje a felperes által kért hárommillió forintra. Álláspontja szerint a kiszabott összeg arányban áll a jogsértéssel. A felülvizsgálati eljárás nem érintette a korábbi jogerős ítéletnek azt a részét, amelyben a táblabíróság megállapította a jogsértést, és amelyben nyilvános bocsánatkérésre szólította fel a Fideszt és Révész Máriuszt.
Mayer Aranka az Élet és Irodalom című hetilap Orbán Viktor és felesége tokaji érdekeltségeivel foglalkozó, "Tokaji borcsaták" című sorozata nyomán, a cikkek alapját képező dokumentumok átadójaként vált ismertté.
A per tárgya egy 2006 augusztusában tartott sajtótájékoztató volt, amelyen Révész Máriusz, a Fidesz akkori szóvivője azt mondta, hogy "Mayer Arankát felhasználják az Orbán Viktor elleni lejárató kampányban. Vannak olyan erők Magyarországon, amelyeknek 20-30 millió forintnál többet is megér az, hogy Orbán Viktort gyanúba keverjék. Egy-két tényfeltáró újságcikket megérne az, hogy Mayer Aranka vagy a családja hogyan tudott megvásárolni egy II. kerületi nagy értékű ingatlant".
A kijelentés a Fidesz honlapjára is felkerült, ezért Mayer Aranka keresetében Révész Máriusz mellett a Fideszt, a párt webszerkesztőségét, valamint két internetszolgáltatót is alperesként jelölte meg. Közülük perképesség hiányában a webszerkesztőséget az elsőfokú bíróság kizárta.
A perben az első- és a másodfokon eljáró bíróság is megállapította, hogy a kijelentés miatt sérült Mayer Aranka jó hírneve. A felülvizsgálati eljárás tárgyalásán csak Mayer Aranka és jogi képviselője jelent meg a peres felek közül, Révész Máriusz, a Fidesz és az internetszolgáltatók nem képviseltették magukat.
A tárgyalás után Mayer Aranka reményét fejezte ki, hogy a Fidesz teljesíti a jogerős ítéletben foglaltakat, vagyis nyilvánosan bocsánatot kér tőle.
|
https://index.hu/belfold/aranka6929/
|
https://web.archive.org/web/20201021163252/https://index.hu/belfold/aranka6929/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/revesz-mariusznak-es-a-fidesznek-fizetnie-kell-mayer-arankanak
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-06-18 00:00:00
|
[
"Mayer Aranka",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Fidesz",
"Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft."
] |
[] |
[
"szőlő - borászat"
] |
[
"Orbán szőlők"
] |
5,947 |
Családban marad: szocialista kézben a vásárhelyi uniós pénzek
|
MSZP-s képviselők és családtagjaik kerültek abba a civil szervezetbe, amely a hódmezővásárhelyi Leader-program pénzügyi forrásait is koordinálja.
|
„A jelenlegi képviselő-testületben ülő szocialista párti képviselőcsoport vezetője ennek az egyesületnek az elnöke (…), ami azt feltételezi, hogy itt egy szocialista pénzosztásról van szó. Zuschlag Jánosnak a tevékenysége okán könnyen feltételezhetjük, hogy itt is valami hasonló zajlik” – fogalmazott Benkő.
Az egyesületbe bekerült az MSZP helyi frakcióvezetőjének felesége, testvére és üzlettársa is, de ott vannak a párt képviselői és az érdekeltségi körükbe tartozó szűkebb csoport is – közölte a vásárhelyi Fidesz.
Fidesz: a várost az elzuschlagosodás fenyegeti
Havasi Katalin, a Fidesz városi elnöke szerint megdöbbentő, hogy a helyi közösségért eddig is sokat tevő egyházakat és civil szervezeteket kihagyva egyetlen párt – az MSZP – érdekköre meghatározó mértékben szerzett befolyást a vásárhelyi embereket megillető 1,2 milliárd forintnyi forrás fölött. „Ez a tény az MSZP-re a pénzlenyúlás szándékának, a vásárhelyi szocialistákra pedig az elzuschlagosodás gyanújának az árnyékát veti” – fogalmazott a politikus. Hozzátette: ez a demokrácia megkerülése, kijátszása, s méltatlan a város közgyűlésének választott tagjaihoz. „Vajon mi a véleménye az uniós pénzek párt- és családi kézbe vételéről az MSZP országos vezetésének? Országosan is ezt tűzte-e ki irányvonalként, vagy elhatárolódik a vásárhelyi eseményektől és feloszlatja a vásárhelyi csoportot?” – kérdezte sajtótájékoztatóján Havasi Katalin.
Hernádi: Mi ingyen dolgozunk
Hernádi Gyula, az MSZP vásárhelyi frakciójának vezetője válaszul elmondta, a helyi Leader-közösség egy esztendeje jött létre, tagjai ingyen, társadalmi munkában dolgoznak. A szervezet megalapításakor a kistérség 128 civil szervezetét keresték meg, fórumokat szerveztek, a csatlakozásra buzdító hirdetéseket jelentettek meg újságokban, rádióban, egy helyi lapban pedig jelenleg is folyamatosan szerepel a felhívásuk. A hódmezővásárhelyi önkormányzatot is megkeresték, ott azonban elutasító választ kaptak – közölte a képviselő.
Hódmezővásárhely és térsége az elkövetkező öt évben az Európai Unió forrásaiból vidék-, környezet-, illetve agrárfejlesztésre mintegy 1,2 milliárd forintra számíthat. A Hódmezővásárhelyi kistérség fejlesztési céljainak meghatározása, a kistérségben élő emberek terveinek megvalósítása, életminőségük javítása a Leader nevet viselő program keretében történik.
A Leader-program irányítására egy helyi vidékfejlesztési közösségnek kellett megalakulnia, amely meghatározza a Hódmezővásárhelyi kistérség fejlesztési céljait, dönt a pályázatok kiírásáról és elbírálásáról, a források elosztásáról.
Ma Magyarországon 960 település 70 Leader-közösséget alkotva vesz részt a Leader-programban. Az ÚMVP keretében 2007–2013 között viszont valamennyi vidéki kistelepülés egy Leader-alapokon szerveződő közösség részévé válik. A 2007–13-as programhoz több mint 3000 hazai település csatlakozott. Az összefogás jegyében az új közösségekben több mint 2930 polgármester vesz részt pártállástól függetlenül.
(Lánchíd Rádió, MNO, mti)
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/06/csaladban-marad-szocialista-kezben-a-vasarhelyi-unios-penzek
|
https://web.archive.org/web/20180501103636/http://www.mno.hu/portal/567366
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csaladban-marad-szocialista-kezben-a-vasarhelyi-unios-penzek
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-06-18 00:00:00
|
[
"Hernádi Gyula"
] |
[
"MSZP",
"Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Helyi Vidékfejlesztési Közösség"
] |
[
"Hódmezővásárhely"
] |
[
"rokonok",
"támogatás",
"LEADER"
] |
[] |
5,948 |
A Magosz strómannak titulált egy bábolnai önkormányzati képviselőt
|
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szerint a maffiát is megszégyenítő módszerekkel értékesítették a kerteskői 480 hektárnyi állami földet.
|
Budai Gyula a Magosz szövetségi igazgatója közölte: egy három magánszemélyből álló konzorcium áron alul, 198 millió forintért vásárolta meg a Bábolnához tartozó állami földet. Tették mindezt úgy, hogy a föld bérlőit nem tájékoztatták az őket illető elővásárlási jogukról.
Mint kifejtette, egy bábolnai önkormányzati képviselő, Cseh László volt az egyik vásárló, akire Budai Gyula elmondása szerint azért volt szükség, mert rendelkezett egy darab bábolnai részvénnyel, ami elengedhetetlen volt a vásárláshoz. Emellett helyi, bábolnai lakos is volt, a kettő együtt pedig elővásárlási jogot érvényesíthetett a föld értékesítésekor.
A Magosz vezetője úgy fogalmazott, hogy Cseh László személyében "vettek egy strómant" - neki nyilvános vagyonnyilatkozata alapján nincs megtakarított pénze -, és rajta keresztül megszerezték a tulajdonjogot. Feltette a kérdést: miből fogja kifizetni a vételár egy részét az önkormányzati képviselő?
A Magyar Vagyonkezelő Zrt. a három magánszemély pályázatát nyilvánította nyertesnek, Budai Gyula azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyben lakó részvényesnek - az elővásárlási jogra vonatkozó szabály szerint - Kerteskőhöz képest 15 kilométeren belül kellene laknia, Cseh László azonban bábolnai lakos, ami 50 kilométerre van a megvásárolt állami földtől.
Olyan személyeknek juttatták oda a földterületet, akiknek semmi közük Bábolnához - fogalmazott Magosz szövetségi igazgatója. Budai Gyula hozzáfűzte: Cseh László a terület mintegy egy ezrelékét kapta meg, ami szintén mutatja, hogy a képviselőre csak azért volt szükség, hogy jogosultságával megszerezzék a földet.
Nem lennék meglepődve, ha Kerteskőn is ipari parkot akarnának létrehozni - jelentette ki Budai Gyula, aki szerint az ügy hátterében Horváth Klára, Bábolna szocialista polgármestere áll.
A Magosz ezek alapján követeli a szerződés felülvizsgálatát a Magyar Vagyonkezelő Zrt.-től, az állami földek kezelőjétől, és kéri, hogy a július 17-iki kifizetési határidőig nyilvánítsák semmisnek a szerződést.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-496050-295142
|
https://web.archive.org/web/20091217050445/http://nol.hu/archivum/archiv-496050
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magosz-stromannak-titulalt-egy-babolnai-onkormanyzati-kepviselot
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-06-18 00:00:00
|
[
"Cseh László"
] |
[] |
[
"Bábolna",
"Komárom-Esztergom megye"
] |
[
"ingatlan",
"mezőgazdaság",
"strómanok",
"maffia"
] |
[] |
5,949 |
Vajda Éva: Szépen, kulturáltan lopkodunk
|
Volt ugyan némi visszhangja a Transparency International (TI) legutóbbi, a magyarországi üzeti korrupciót vizsgáló jelentésének, de országos botrány nem lett belőle.
|
Volt ugyan némi visszhangja a Transparency International (TI) legutóbbi, a magyarországi üzeti korrupciót vizsgáló jelentésének, de országos botrány nem lett belőle. A súlyos megállapításokat és sokszor megdöbbentő konkrét példákat, modelleket tartalmazó dokumentumnak akár nagyobb felhördülés is lehetett volna a következménye, nem pedig az, ami történt: a pártfinanszírozás rendezetlenségéről, és a közbeszerzésekről szóló, unalomig ismert közhelyek ismételgetése. A korrupció elterjedtsége a versenyképesség korlátjává vált Magyarországon - ez volt a summázata a június 9-én közzétett jelentésnek; ezen sem akadt fenn senki, mintha a korrupció léte teljesen természetes, köztudott és elfogadott volna. Itt azért érdemes megállni egy pillanatra, és elgondolkodni.
Amikor valamelyik vállalat vagy annak vezetője korrupció gyanújába keveredik, akkor mindenki azonnal felháborodottan utasítja vissza még a feltételezést is. Mindenki úgy tesz, mintha sosem hallott volna ilyesmiről, sőt, a konkurenséről sem tudná elképzelni, hogy. Amikor patinás német cégek vagy éppen a Gripen harci gépeket szállító brit BAE Systems kenőpénzek kifizetésének gyanújába keveredik Európán belül és kívül - utóbbi cég vezetőjét május végén vitték el bilincsbe verve -, akkor nálunk annyi telik a hatóságoktól, hogy a vállukat vonogatva azt mondják, itt nincsenek korrupcióra utaló nyomok, vagy ha igen, akkor azt a híres Örs vezér téri hajléktalan béték bűnszövetkezete követte el.
...és ezt a süketelést, akár egyszerre az összes variációt mindenki boldogan elfogadja.
Ha ez igaz volna, akkor most vállalatvezetők tucatjainak kellene háborognia, tiltakoznia a Transparency megállapításai ellen. Nem teszik. Nyilvánvalóan ők mondták el - szigorú inkognitóban - a tapasztalataikat, történeteiket a jelentés készítőinek.
Itt van megint a Magyarországot olyanannyira jellemző hazugságrendszer. Ha itt valaki ellopja a bárpultról a hamutartót, és az illetőt valahogy számonkérik, akkor pofátlanul bemondja egyszerre azt, hogy csak kölcsönkérte, hogy a hamutartó egyáltalán nem tűnt el, ott van az, csak jobban meg kell nézni, hogy egyáltalán nincs ellopva, sőt gyarapodott a bár étéke azzal, hogy az oda nem illő hamutartó eltávolíttatott, és a nemdohányzó vendégek számára vonzóbbá vált a hely - , és megy szépen tovább.
Nézzünk csak néhány példát a TI-jelentéséből! Az egyik interjúalany szerint 98 százalékban az „attól függ" lesz a válasz, ha egy befektető megkérdezi az illetékes önkormányzati ügyintézőt: eladó-e egy adott épület. Olyan is előfordult, hogy egy befektető azt a választ kapta: „azt a telket a polgármester úr árulja".
Volt olyan építőipari vállalkozó, aki nem értette, miért probléma, ha a cégek felosztják maguk között a piacot.
Hasonló a helyzet az engedélyezési eljárásoknál : ezeknek az útját minimum vacsorameghívásokkal egyengetik, rosszabb esetben kijelölik, melyik cégtől kell megrendelni a szükséges szolgáltatást. A jelentés szerint egy cég például, amikor belépett egy új üzletágba, megkereste az önkormányzati szolgáltatókat, meglepődve tapasztalta, hogy azok nem érdekeltek abban, hogy olcsóbban vásároljanak. Az állami és uniós támogatások elosztásánál kétfajta polgármesterről szokás beszélni: az egyik, aki magának lop, a másik, aki a településének. Lehet választani. Volt olyan építőipari vállalkozó, aki nem értette, miért probléma, ha a cégek felosztják maguk között a piacot, hiszen így mindenki jól jár. „Mindenki jól jár, csak az ország megy tönkre bele" - fogalmazta meg sommásan az egyik cégvezető, aki szerint nem garantálható, hogy a település valóban olyan célokra fordítja az erőforrásait, amelyekre a leginkább szüksége van, hanem privát üzleti szempontok alapján döntenek a köz ügyeiről.
Megkapja magáét az Apeh és a nagyvállalatok is: előbbi a jelentés szerint abból indul ki, hogy minden adózó potenciális csaló, akit büntetni kell, egészen addig, amíg mindenki meg nem tanul kreatívan könyvelni és eltüntetni a nyereségét; a multik pedig dupla könyvelést folytatnak, és ha azt mondják, száz egység a korrupciós díj, akkor annak fele valószínüleg a hazai vezető zsebébe megy.
Finomodik a kín.
A legjobb azonban a pénz útjáról szóló fejezet: a brutális és egyszerű technikák helyét - lásd borítékban vagy aktatáskában átadott készpénz - átvették a finomabbak: ma a komoly cégek alvállalkozókat alkamaznak, lehet tudni, kit kell megkeresni. A pénz tisztára mosása többféle módon történhet, és ebből csak az egyik a jól ismert offshore-os megoldás; a visszaosztás történhet osztalékból, átutalt jövedelemből, mert még így is megéri. Úgy tűnik, hogy a korrupció az intézményesülés tendenciáit mutatja, fogalmazza meg óvatosan a jelentés. Vagy ahogy az egyik nyilatkozó fogalmaz: „Finomodik a kín".
|
https://index.hu/velemeny/jegyzet/veva080619/
|
https://web.archive.org/web/20201021230805/https://index.hu/velemeny/jegyzet/veva080619/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vajda-eva-szepen-kulturaltan-lopkodunk
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-06-19 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
5,950 |
Felfüggesztett börtönt kért az ügyész Kodela Lászlóra
|
Az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést, a védő felmentést kért a hivatali befolyással üzérkedéssel és adócsalással vádolt Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal egykori humánpolitikai helyettes államtitkára ügyében a per pénteki tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon.
|
Adócsalás miatt elítélték a MEH volt helyettes államtitkárát
NOL • Népszabadság Online • 2008. június 20.
A hivatali befolyással üzérkedés bűntette alól felmentette, adócsalás miatt
azonban 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 2,4 millió
forint pénzbüntetésre ítélte pénteken első fokon a Fővárosi Bíróság Kodela
Lászlót, a Miniszterelnöki Hivatal egykori humánpolitikai helyettes
államtitkárát. Az ítélet nem jogerős.
A volt helyettes államtitkárt a bíróság a büntetőjogi hátrányok alól
előzetesen mentesítette.
A vád szerint Kodela László - aki 2002 májusától egy éven át volt helyettes
államtitkár - ígéretet tett Kulcsár Attilának arra, elintézi, hogy a K and
H Equities Rt. által 2002 márciusa után tett, pénzmosás gyanújára utaló
bejelentések ügyében ne induljon rendőrségi eljárás. E vádpont alól a
bíróság felmentette Kodela Lászlót.
Az ítélet indoklása szerint a bíróság nem talált sem okirati bizonyítékot,
sem tanúvallomást, ami kétséget kizáróan alátámasztaná a Kulcsár Attila
által elmondottakat, ami a vád alapja volt; a bíróság szerint Kulcsár
Attila "vallomásának hitelt érdemlőségéhez kétség fér". A bíróság szerint
életszerűtlen az is, hogy - amennyiben Kulcsár Attila már márciusban tudta,
hogy pénzmosás-gyanús ügyeletekről tett bejelentést a brókercég - miért
várt nyárig, hogy módot keressen az eljárás megakadályozására.
A bíróság szerint tehát nem merült fel bizonyíték arra, hogy a volt
helyettes államtitkár elkövette volna a hivatali befolyással üzérkedést. Az
ügyészség fellebbezést jelentett be Kodela László bűnösségének
megállapítása érdekében, Kodela László és ügyvédje tudomásul vette a
bíróság ítéletét ebben a vádpontban.
Adócsalás miatt azért állt bíróság előtt Kodela László, mert a vádhatóság
szerint mintegy 18 millió forintos bevételkiesést okozott az államnak. A
vád szerint Kodela László Kulcsár Attila ügyfeleként pénzt fektetett be a K
and H Equities Rt.-nél, illetve annak jogelődjénél, és Kulcsár Attila
valótlan tartalmú portfólió-kimutatásokat adott át a vádlottnak, azt a
látszatot keltve, hogy a befektetés nyereséges. Később azonban
figyelmeztette Kodela Lászlót, hogy szabálytalan tevékenysége miatt a
befektetése valójában veszteséges, ezért azt tanácsolta, hogy ügyfele vegye
ki a pénzét a brókercégből.
Az ex-bróker ígéretet tett arra, hogy a beígért hozamokat kártalanításként
készpénzben ki fogja fizetni a volt MeH-államtitkárnak, és később 35 millió
forintnak megfelelő valutát - 100 ezer eurót és 100 ezer amerikai dollárt
- adott át Kulcsár Attila Kodela Lászlónak, aki azonban ezt a bevételt nem
szerepeltette az adóbevallásában, és így nem fizetett be mintegy 18 millió
forintot az államnak. Kodela László évekkel később egy önrevízió után
befizette az adótartozást.
A bíróság szerint életszerűtlen volt Kodela László védekezése, miszerint
nem tudta, hogy adóznia kell a Kulcsártól kapott valuta után. A bíróság úgy
ítélte meg: a vádlottnak tudnia kellett, hogy a Kulcsártól kapott valuta
biztosan nem az értékpapír-számlájáról származik, az nem lehet a
befektetésének a hozama. Emellett - mivel Kodela Lászlónak máshol is volt
befektetése - látnia kellett szabályszerű portfólió-kimutatásokat, így fel
kellett volna tűnnie, hogy a Kulcsártól kapott kimutatások értelmetlenek.
A bíróság szerint tehát Kodela László szándékosan titkolta el az adóhatóság
elől ezt a jövedelmet, így megállapította az adócsalást. Ezért 1 év, 3 év
próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 2,4 millió forint
pénzbüntetésre ítélte, valamint kiadta számára a korábban zárolt ötmillió
forintot.
A vádlott és védője felmentés érdekében fellebbezett. Az ügyész pedig a
börtönbüntetés idejének növelésért, a próbaidő felfüggesztése ellen, a
zárolt pénz elkobzására és az előzetes mentesítés mellőzésére fellebbezett.
Az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
(MTI)
|
http://nol.hu/cikk/496344/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztett-bortont-kert-az-ugyesz-kodela-laszlora
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-06-20 00:00:00
|
[
"Kodela László",
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
5,951 |
Fölösleges szerződéseket kötött a Gyurcsány-kabinetiroda? + Képriport
|
Répássy Róbert szerint a miniszterelnöki kabinetiroda számos alkalommal felesleges szerződéseket kötött külső cégekkel.
|
2008.06.20. 09:34
Répássy Róbert szerint a miniszterelnöki kabinetiroda számos alkalommal felesleges szerződéseket kötött külső cégekkel. Az ellenzéki képviselő pénteken nyilatkozott erről, miután betekintett a kabinet ötmillió forint alatti szerződéseibe.• Azért vannak a jó barátok
A fideszes politikus csütörtökön levélben kérte Ficsor Ádámtól, a miniszterelnök kabinetfőnökétől, hogy betekinthessen a dokumentumokba, majd pénteken délelőtt Budai Bernadett kormányszóvivő és a sajtó jelenlétében nézhette meg azt a 72 szerződést, amelyet összesen több mint 90 millió forint értékben az elmúlt egy évben kötött a miniszterelnöki kabinet.
Répássy Róbert ezt követően újságíróknak azt mondta, számos esetben felesleges párhuzamosságot tapasztalt, mert olyan tanulmányokat rendeltek meg, amelyeket a szaktárcák feladata lenne elkészíteni.
Budai Bernadett kormányszóvivő ugyanakkor hangsúlyozta: a miniszterelnöki kabinet akkor köt ilyen szerződéseket, ha a munkát csak külső szakértő tudja elvégezni, például egy minisztérium apparátusa kapacitás vagy szaktudás hiánya miatt erre nem alkalmas.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/06/folosleges-szerzodeseket-kotott-a-meh-kepriport
|
https://web.archive.org/web/20231110155220/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/06/folosleges-szerzodeseket-kotott-a-meh-kepriport
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/folosleges-szerzodeseket-kotott-a-gyurcsany-kabinetiroda-kepriport
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-06-20 00:00:00
|
[] |
[
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"tanácsadás"
] |
[] |
5,952 |
Bizonyítékok a BKV-s visszaélésekre
|
Nagy bajba kerülhet az MSZP–SZDSZ-es vezetésű főváros, illetve a BKV Zrt., mert kiderült: a Fidesz hetekkel ezelőtt nem kémprogramokkal kilopott, manipulált „magánlevelek”, hanem hivatalos dokumentumok alapján fordult a nyilvánossághoz a cég visszaélésgyanús ügyei miatt.
|
2008.06.30. 17:51
Nagy bajba kerülhet az MSZP– SZDSZ-es vezetésű főváros, illetve a BKV Zrt., mert kiderült: a Fidesz hetekkel ezelőtt nem kémprogramokkal kilopott, manipulált „magánlevelek”, hanem hivatalos dokumentumok alapján fordult a nyilvánossághoz a cég visszaélésgyanús ügyei miatt. A Heti Válasz „titokszobás” dokumentumai bizonyítékok lehetnek a BKV-nál zajló büntetőeljárásokban.
Hónapokig a BKV úgynevezett titokszobájában őrizték azokat a dokumentumokat, amelyek alapján Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője még májusban felszólította Demszky Gábor főpolgármestert, hogy vizsgáltassa ki a közpénzekből fenntartott közlekedési társaság visszaélésgyanús ügyeit, az ellenzék lejáratására indított hivatalnoki, cégvezetői akciókat.
A Heti Válasz tegnap megjelent számában közölt összefoglaló alátámasztja a lapunk által korábban ismertetett eseteket. Az immár a széles nyilvánosság számára is hozzáférhető közérdekű adatok jelentősen megkönnyíthetik a nyomozó hatóságok dolgát a zajló büntetőeljárásokban. Az ötezer oldalnyi dokumentum alapján valószínűsíthető, hogy a BKV alig egy év alatt csaknem egymilliárd forintot költött tanácsokra, például karácsonyi üzenetek gyártására, a „szociális népszavazáshoz időzített” kommunikációs terv készítésére. Olyan papírok is előkerültek, mint a metróépítés volt projektigazgatója, Gulyás László menesztését megalapozó belső levelezés, valamint Lakos Imre (SZDSZ) városüzemeltetési bizottsági elnök feleségének ügyvédi irodája részére kifizetett ötmillió forintos megbízás igazolása is.
Ismeretes, a BKV Zrt. külső cégekkel kötött, sok milliárd forint értékű tanácsadói szerződései ügyében hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen nemrég nyomozás indult a BRFK gazdaságvédelmi osztályán, míg közérdekű adattal visszaélés vétségének megalapozott gyanúja miatt a VII. kerületi rendőrkapitányság nyomoz.
Bár a közlekedési cég feljelentése alapján büntetőeljárást rendeltek el a társaság informatikai rendszerére telepített kémprogramok miatt is, az elektronikus levelekből az derült ki, hogy a köz szolgálatára az adófizetők pénzén alkalmazott vezető beosztású emberek a hatalom kiszolgálására politikai „munkát” is végeztek: Horváth Éva, az MSZP-s főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós sajtósa Wintermantel Zsolt (Fidesz) fővárosi képviselő, Regőczi Miklós, a BKV vezérigazgató-helyettese pedig Pokorni Zoltán, a XII. kerület ugyancsak fideszes polgármestere lejáratásáról értekezett.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/06/bizonyitekok-a-bkv-s-visszaelesekre
|
https://web.archive.org/web/20080807001015/http://www.mno.hu/portal/567757
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bizonyitekok-a-bkv-s-visszaelesekre
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-06-20 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,953 |
Újabb ingatlanbizniszre derül fény Terézvárosban?
|
Hirtelen felment a terézvárosi ingatlanok ára: újabb korrupciógyanús ingatlanügyletet sejt a VI. kerület volt polgármestere a szocialista-liberális vezetésű képviselő-testületnél.
|
2008-06-18 21:37
Újabb ingatlanbizniszre derül fény Terézvárosban?
Hirtelen felment a terézvárosi ingatlanok ára: újabb korrupciógyanús
ingatlanügyletet sejt a VI. kerület volt polgármestere a szocialista-
liberális vezetésű képviselő-testületnél. A csütörtöki ülésen ugyanis Verók
István polgármester kezdeményezésére módosítani akarják az évekkel ezelőtt
eladott nagy értékű épületek adás-vételi szerződését. Az egyik Andrássy úti
palotánál állítólag a vevő kérésére két és félszeresére akarják emelni a
vételárat.
Terézváros korábbi alpolgármestere a bíróságon támadta meg három Andrássy
úti palota eladását. Lászay János szerint semmisek az adásvételi
szerződések. A politikus véleménye szerint a „nevetséges” vételár mellett
törvénysértő módon, érvényes pályázatok ellenére pályáztatás nélkül
értékesítették az ingatlanokat.
Az egyik pert első fokon már elvesztette az önkormányzat. Az egykori
városvezető azt mondja: a mostani szocialista-liberális többség a következő
testületi ülésen ezért próbálja újraírni az adásvételi szerződéseket.
Lászay külön kitért az Andrássy 47-nél bekövetkezett „magyar csodára”, mely
során a vevő kérésére, évekkel az eladás után két és félszeresére emelték a
vételárat.
A kerület szocialista polgármestere, Verók István viszont nem érzi magát
érintettnek. Nyilatkozni sem akart arról, hogy miért módosítaná utólag az
adásvételi szerződéseket, mindössze sajtófőnökével üzent.
A terézvárosi önkormányzat egyes számítások szerint csak az Andrássy út 47.
eladásán több mint egymilliárd forintot bukott.
hírTV
|
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=219580
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-ingatlanbizniszre-derul-feny-terezvarosban
|
HírTv
|
hungarian-news
|
2008-06-18 00:00:00
|
[
"Verók István"
] |
[] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"privatizáció"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
5,954 |
90 millió eurót fagyasztott be Bulgária az uniós pénzekből
|
A bolgár kormány szerdán 90 millió euró értékben fagyasztott be pénzeket az unió támogatta programokból, a korrupció elleni harc jegyében és azért, hogy elkerülje az EU szankcióit.
|
2008.06.18. 17:07
A bolgár kormány szerdán 90 millió euró értékben fagyasztott be pénzeket az unió támogatta programokból, a korrupció elleni harc jegyében és azért, hogy elkerülje az EU szankcióit. A kormány bejelentése szerint tíz útépítési programot állítottak le, a pénzek nem megfelelő felhasználásának gyanújával.
Ezek a programok közel egyötödét képviselik annak az 550 millió eurónak, amelyre Bulgária még az előcsatlakozási uniós támogatási program keretében jogosult. Bulgáriában a jövőben szigorúbban fogják ellenőrizni az uniós pénzek felhasználását, az erre vonatkozó elképzeléseket még május közepén ismertette a kormány. Az uniós pénzügyi alapok elosztásáért felelős miniszter tájékoztatása szerint egyebek mellett feketelistát készítenek Brüsszel számára azokról a cégekről, amelyek visszaéléseket követtek el uniós pénzekkel. Ezek a cégek a jövőben nem részesülhetnek EU-támogatásban.
E hét végére tervezik elkészíteni a közbeszerzési törvény módosításának tervezetét, és végrehajtják az EU-pénzek elosztásával megbízott minisztériumok és hatóságok személyi és szerkezeti átalakítását is. Az intézkedéssorozat válasz arra a május eleji brüsszeli levélre, amelyben az Európai Unió felszólította a bolgár kormányt, hogy június közepéig tegyen lépéseket a pénzek elköltésének hatékonyabb ellenőrzésére.
Az Európai Bizottság már korábban mintegy 450 millió eurót fagyasztott be az előcsatlakozási programokkal kapcsolatban, és Szófia attól tart, hogy annak az összesen 11 milliárd eurónak egy része is veszélybe kerülhet, amelyre Bulgária 2013-ig lenne jogosult.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/06/90-millio-eurot-fagyasztott-be-bulgaria-az-unios-penzekbol
|
https://web.archive.org/web/20240129195719/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/06/90-millio-eurot-fagyasztott-be-bulgaria-az-unios-penzekbol
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/90-millio-eurot-fagyasztott-be-bulgaria-az-unios-penzekbol
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
eu-news
|
2008-06-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Bulgária"
] |
[] |
[] |
5,955 |
Mit tesz az üzleti szféra a korrupció ellen?
|
A gazdaság rákfenéjének tartják az üzleti szféra érdekképviseletei a korrupciót. Kormányzati intézkedéseket sürgetnek, ugyanakkor valamennyien a maguk területén is igyekeznek hozzájárulni a közélet tisztaságához.
|
Fekete István - A Joint Venture Szövetség elnöke
Sok kedvezmény
„A korrupcióval nem az a legfőbb bajunk, hogy van. Az az igazán aggasztó számunkra, hogy mennyire magas a társadalmi elfogadottsága. Ezen is változtatni szeretnénk megnyilatkozásainkkal, szerepvállalásainkkal, részvételünkkel a különböző szervezetek, a hamisítások elleni testület vagy a gazdaságfehérítő bizottság munkájában. Meggyőződésünk, hogy az átláthatóság, az egyszerűsítés lehet az egyik eszköze a korrupció visszaszorításának. Az áttekinthetetlen struktúrák, a kedvezmények bő tárháza szinte kínálja magát a korrupcióra. A Corporate Social Responsibility, azaz vállalati társadalmi felelősségvállalás erősítésével jó úton járunk. De harcolunk például – a személyes beavatkozást kiküszöbölő – elektronikus közbeszerzés elterjesztéséért is.”
Székely Krisztina - Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke
Etikai kódex
„Egyesületünknek saját etikai kódexe van, ez éppen most, július elsejétől változik, immár teljesen az elvárásaihoz, szigorú követelményeihez igazodik a korrupció kérdésében is. Etikai bizottságot is felállítottunk, mely vizsgálódik, s szankcionál, ha okot lát rá. A fő cél az, hogy az állami pénzekből gazdálkodók, így a gyógyszert felíró orvosok, valamint a gyógyszercégek között szigorúan szabályozva legyen a kapcsolat. Meghatároztuk például, mi az a maximális érték, amely ajándékként elfogadható, s azt is lefektettük, hogy a szakmai konferenciákra szóló meghívás csak a regisztrációra és a szállásra terjedhet ki. Korlátozottak az eszközeink, reméljük, hogy az egészségbiztosítási felügyelet jobban odafigyel majd a kirívó esetekre.”
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/06/mit-tesz-az-uzleti-szfera-a-korrupcio-ellen-2
|
https://web.archive.org/web/20231205223212/https://www.vg.hu/velemeny/mit-tesz-az-uzleti-szfera-a-korrupcio-ellen-228134/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mit-tesz-az-uzleti-szfera-a-korrupcio-ellen
|
Világgazdaság
|
hungarian-news
|
2008-06-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
5,956 |
A korrupció a nemzetbiztonságot is fenyegeti
|
A külföldi országok körülbelül 25 milliárd dollárral járultak hozzá 2001. szeptember 11-e óta Afganisztán újjáépítéséhez. Az Egyesült Államok segélye megközelítőleg 40%-ot tesz ki ebből.
|
Néhány kormányzati hivatalnok pimasz módon elsikkasztja az ország vagyonát, ami nagyrészt a külföldi nemzetek adományaiból tevődik össze. A korrupció tényének bizonygatása gyakran váltja ki az afgánok nemtetszését, hiszen náluk ez egy természetes „jelenségnek” tekinthető, és gyakran ez biztosítja a békés légkört az ország ellenséges csoportjai között. Igaz ez az adományként kapott fegyverek sorsára is, ami végeredményben a fennálló rendszert is veszélyeztetheti.
Ezzel azonban a külföldi nemzetek nem kívánnak foglalkozni, ugyanis nekik a saját országaikon belüli problémákkal kell foglalkozniuk. Ez a fajta elsikkasztás igen gyakorinak tekinthető, és sikeres kormányzásnak az minősül, ahol fel tudják venni a harcot a korrupcióval. Amíg Afganisztánban ennyi a korrupt politikus és hivatalnok, a külföldi adományozók nem fognak több pénzt adni az országnak.
|
https://www.haborumuveszete.hu/egyeb-hirek/2418-a-korrupcio-a-nemzetbiztonsagot-is-fenyegeti
|
https://web.archive.org/web/20240104042313/https://www.haborumuveszete.hu/egyeb-hirek/2418-a-korrupcio-a-nemzetbiztonsagot-is-fenyegeti
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/a-korrupcio-a-nemzetbiztonsagot-is-fenyegeti
|
Origo
|
world-news
|
2008-06-19 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Afganisztán"
] |
[] |
[] |
5,957 |
Újabb szocialista bujkál a börtön elől – 17 milliós kenőpénzt vett fel
|
Sajtóinformációk szerint ezúttal Kaszab Csaba, Kőbánya volt szocialista alpolgármestere nem kezdte meg időben büntetésének letöltését.
|
2008.06.18. 10:50
Sajtóinformációk szerint ezúttal Kaszab Csaba, Kőbánya volt szocialista alpolgármestere nem kezdte meg időben büntetésének letöltését.
A politikust márciusban ítélte üzletszerűen elkövetett vesztegetés miatt jogerősen 2 év letöltendő börtönre a Fővárosi Bíróság. Az indoklás szerint a szocialista politikus 17 millió forint kenőpénzt vett át különböző vállalkozóktól. Kaszab Kabai Károlyhoz, Veres János pénzügyminiszter egykori üzlettársához hasonlóan először 3 hónapos halasztást kért egészségügyi állapotára hivatkozva. Most a hírek szerint újra ezzel próbálkozik.
Kaszab Csaba a kőbányai MSZP fiktív tagtoborzásakor vált ismertté, amikor társaival együtt 1500 főre duzzasztotta a kerületi pártlétszámot.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/06/ujabb-szocialista-bujkal-a-borton-elol-17-millios-kenopenzt-vett-fel
|
https://web.archive.org/web/20180505023352/http://www.mno.hu/portal/567398
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-szocialista-bujkal-a-borton-elol-a-17-millios-kenopenzt-vett-fel
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-06-18 00:00:00
|
[
"Kaszab Csaba"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Bp. X. kerület"
] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
5,958 |
Távozhat a szlovák pénzügyminiszter
|
A pozsonyi reptér vezetőjét pénteken menesztette a szlovák közlekedési miniszter, a kormányfő pedig megfenyegette a pénzügyi tárca vezetőjét is a kirúgással.
|
Lubomír Vázny közlekedési miniszter, Robert Fico szerdai előrejelzésének megfelelően, pénteken menesztette a száz százalékos állami tulajdonban levő pozsonyi repülőtér igazgatóját Karol Biermannt, amiért Ján Pociatek szlovák pénzügyminiszterrel részt vettek az egyik legnagyobb szlovák pénzügyi csoport, a J&T Monacóban horgonyozó luxusyachtján rendezett összejövetelen májusban, s beárnyékolta őket a gyanú, hogy olyan információkat szivárogtattak ki a szlovák korona várható árfolyam-változásáról, melynek birtokában a J&T és más befektető társaságok könnyűszerrel jutottak több száz milliós haszonhoz.
Fico a pénzügyminiszterét szerdán még csak megdorgálta, csütörtökön pedig már megfenyegette a könnyelmű vendégeskedés miatt. Miután pénteken a szlovák ellenzéki pártok bejelentették, hogy indítványozni fogják Pociatek leváltását, pénteken a pénzügyminiszter maga közölte egy nyilatkozatban, hogy noha semmilyen információt nem szivárogtatott ki, de a könnyelmű yachtvizit jelentőségének tulajdonított eltúlzott híresztelésekkel sem a kormánynak, sem a Fico nevével fémjelzett vezető kormányerő, a Smer-SD hírnevének nem akar ártani, ezért: ha a miniszterelnök hazatér külföldi útjáról, felajánlja neki a lemondását.
Fico a miniszter lemondásának úgy veheti elejét, hogy ha Pociatek komolyan is bejelenti a szándékát és ezt a kormányfő elfogadja. Ha így alakul, Robert Fico két éve kormányzó kabinetjében ez lenne a negyedik minisztercsere, amelyre azonban - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - csak Fico egyetértésével kerülhet sor. Kormánya megalakulása óta Fico többször kijelentette: a korrupció, vagy más hasonló gyanú esetén bármelyik miniszterét azonnal meneszteni fogja.
|
https://index.hu/kulfold/loposok08062/
|
https://web.archive.org/web/20201021183708/http://index.hu/kulfold/loposok08062/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/tavozhat-a-szlovak-penzugyminiszter
|
Index
|
eu-news
|
2008-06-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Szlovákia"
] |
[] |
[] |
5,959 |
Mi az oka a 25 százalékos drágulásnak?
|
Egy sorba került a pártfinanszírozás és a közbeszerzés szabályozása a Transparency International múlt héten nyilvánosságra hozott jelentésében, mint amelyek leginkább generálják a magyarországi korrupciót.
|
http://hvg.hu/hvgfriss/2008.25/200825_Atadasattetel_dragulas_korrupcio
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mi-az-oka-a-25-szazalekos-dragulasnak
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-06-21 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"pártfinanszírozás",
"közbeszerzés"
] |
[] |
|
5,960 |
Verhetetlen Obama-milliók
|
Barack Obama komolyan gondolja, hogy megváltoztatja Amerikát. A folyamatot az elnökválasztási kampány finanszírozásával kezdi: a mai rendszer 32 évvel ezelőtti bejelentése óta ő az első nagypárti jelölt, aki lemond a szövetségi támogatásról, és az egyéni donorok kezébe helyezi sorsát.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-496405
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/verhetetlen-obama-milliok
|
NOL (Népszabadság)
|
world-news
|
2008-06-21 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Amerikai Egyesült Államok"
] |
[
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
|
5,961 |
Kartellgyanú miatt habzik a mosóporpiac
|
Az Európai Bizottság razziát tartott több európai mosóporgyártónál a napokban árkartell gyanúja miatt - tudatta pénteken a testület.
|
http://nol.hu/cikk/496465/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/kartellgyanu-miatt-habzik-a-mosoporpiac
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2008-06-21 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Európa"
] |
[
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
|
5,962 |
Kodela László adót csalt
|
Nem jogerős ítélet az egykori helyettes államtitkár perében
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=148980
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kodela-laszlo-adot-csalt
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-06-20 00:00:00
|
[
"Kodela László",
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
5,963 |
A brókerügy és a csalárdság nélküli Kodela László pere
|
A perbeszédekkel folytatódik ma a Kodela László, a közlönykiadó első embere ellen hivatali befolyással üzérkedés és adócsalás miatt indított, a K & H-botrány büntetőeljárásától korábban leválasztott büntetőperének tárgyalása.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=148966
|
https://web.archive.org/web/20080620055329/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=148966
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-brokerugy-es-a-csalardsag-nelkuli-kodela-laszlo-pere
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-06-19 00:00:00
|
[
"Kodela László",
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] |
[] |
|
5,964 |
Vita a 4,5 millióba került autófestésről
|
Kormányzati pazarlásra gyanakszik a Fidesz annak kapcsán, hogy a használtan vett biztonsági autók egyikének átfestésére 4,5 millió forintot költöttek.
|
Újabb valós vagy vélt kormányzati pazarlás nyomaira bukkant a Fidesz. Ágh Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője vasárnapi sajtótájékoztatón nehezményezte, hogy egyetlen páncélozott Audi átfestéséért 4,5 millió forintot fizettek ki, miközben számításaik szerint kevesebb, mint egymillió forintért is át lehetett volna festeni a védett vezetőket szállítására használtan beszerzett autót.
Gálik Viktória, a Köztársasági Őrezred szóvivője elmondta, hogy a kocsikra a biztonsági fokozatuk miatt - bár használtan vették - gyári garanciát kaptak. Ezért csak a javításokat végző cégnél lehetett az átfestést elvégezni. Ők a biztonsági szempontoknak legmegfelelőbb szakmunka miatt a gyártó német cég szakembereivel végeztették a munkát.
Az alapfeladat vagyis a fényezés mellett a szakemberek költségei és a páncélautónál speciális munkát igénylő szét- illetve összeszerelés növelték 4 és félmillió forintra az átfestés költségeit. Ha más cég nyúlt volna hozzá a kocsihoz, akkor elvész a garancia és nem is biztos hogy a speciális munkát megfelelően végezték volna e - mondta a szóvivő.
A közjogi méltóságok védelme rendőrszakmai kérdés, amibe nem szólalhatnak bele még maguk a védett vezetők sem - mondta a Független Hírügynökségnek Daróczi Dávid kormányszóvivő, hozzátéve, hogy a védett vezetők járműveinek beszerzését korábban az ellenzéki pártok is támogatták.
A járművek beszerzése, felszerelése, illetve átfestése nem a kormány hatásköre. Ezekről a biztonsági kérdésekről és a kapcsolódó költségekről a Köztársasági Őrezred dönt. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyarországra látogató külföldi védett vezetők biztonságáért felelős rendőri egységek tájékoztatása szerint több tízmillió forintot spóroltak azzal, hogy új helyett használt biztonsági autókat vásároltak. Mivel megfelelő színű használt autó nem volt, ezért a rendőrség az egyik jármű átfestése mellett döntött.
A járművek színe biztonsági okok miatt fontos: a rendőrségi konvojban lehetőség szerint minden kocsinak ugyanolyan a színe annak érdekében, hogy ne lehessen első ránézésre megállapítani, hogy a védett állami vezetőt éppen milyen biztonsági fokozatú járművel szállítják - tette hozzá a kormányszóvivő.
|
https://index.hu/belfold/audi0622/
|
https://web.archive.org/web/20210925211258/https://index.hu/belfold/audi0622/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vita-a-45-millioba-kerult-autofestesrol
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-06-22 00:00:00
|
[] |
[
"Köztársasági Őrezred"
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
5,965 |
Százmilliókat zsebel be a volt KISZ-es
|
Sok-sok éve fizetnek rá folyamatosan az önkormányzatok és a Magyar Turizmus Zrt. a szúnyogirtásra, mert nem az olcsóbb ajánlatokat fogadják el, hanem egy olyan cégét, amely nemcsak drágábban kínálja szolgáltatását, de még repülési engedéllyel sem rendelkezik.
|
2008.07.02. 22:00
Sok-sok éve fizetnek rá folyamatosan az önkormányzatok és a Magyar Turizmus Zrt. a szúnyogirtásra, mert nem az olcsóbb ajánlatokat fogadják el, hanem egy olyan cégét, amely nemcsak drágábban kínálja szolgáltatását, de még repülési engedéllyel sem rendelkezik. A KISZ KB volt első titkára, Nagy Imre cége ezért az irtást alvállalkozókkal végezteti – az adófizetők kárára.
Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának utolsó főnöke a rendszerváltás után azzal híresült el, hogy Benkő Lászlóval, a Magyar Labdarúgó-szövetség korábbi elnökével az Állami Vagyonügynökségtől megszerezte a hatalmas kozmetikai vállalatot, a Caolát. Később azonban a cég kénytelen volt megválni legismertebb márkaneveitől, így a hajdan közép-európai tényezőnek számító gyáróriás, amelyet 1999-ben megvett az Egyesült Vegyiművek, mára kénytelen a piac morzsányi szegmensével beérni.
Nagy Imre azonban nem csak a vegyiparban „alkotott nagyot”, hiszen tagja volt annak a konzorciumnak is, amely 2005–2006-ban 2,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) bírálóbizottságaitól megújuló energiaforrások kutatás-fejlesztésére. Az Index internetes lap szerint a pályázatokon magát „túlnyerő” konzorcium mögött Nagy Imre mellett Nagyné Trapp Andrea és cégeik, a Caola-Alfa és a Pólus Plusz Zrt. áll közös érdekeltségükön, a Corax-Bioner Zrt.-n keresztül.
Utóbbi cég – amelynek felügyelőbizottságában szintén ott találjuk Benkő Lászlót – nemcsak a kozmetikai és az energiai bizniszben látott fantáziát, hanem a légi rovarirtásban is. Az sem zavarta a cégvezetőt, hogy a légi permetezés hatósági engedélyhez kötött tevékenység: a birtokunkba jutott dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a Corax-Bioner nem rendelkezik ezzel az engedéllyel. A Nemzeti Közlekedési Hatóság 2007 júniusában kelt levele leszögezi: a Corax-Bioner a Polgári Légiközlekedési Igazgatóságtól semmilyen tevékenységre nem kért és nem kapott engedély. Ezt az apróságot a Corax-Bioner úgy védte ki, hogy a pályázatokon a munka jellegéből adódóan aggályos módon alvállalkozókat jelölt meg a tevékenység elvégzésére. Nagy Imre nem érezte problémának, hogy cége nem rendelkezik repülőgépekkel, mint mondta: „három hónapi szúnyogirtáshoz nem fognak repülőgépeket venni”. Persze az nem törvénytelen, ha valaki meggazdagszik – még ha nem is rendelkezik a szükséges engedélyekkel –, az viszont felettébb érdekes, hogy úgy nyeri meg a kiírt pályázatokat, hogy rendre cége ajánlata a legdrágább. Gergely Gábor, az irtásból kiszoruló Gergely Air ügyvezetője szerint a trükk az, hogy a kisebb cégeket a Corax-Bioner hagyja nyerni azokon a pályázatokon, ahol kisebb haszon kecsegtet, cserébe a zsírosabb megrendeléseket alvállalkozóként e cégekkel végezteti el.
Nagy Imre azonban cáfolta, hogy mindig a Corax-Bioner nyerte a pályázatokat, és hozzátette: ha cége ajánlata nem felelne meg a pályázati kiírásnak, nem rendelkezne referenciával, nem alkalmazna szakértőket, hiányozna a gazdasági háttere, nem is nyerhetnének. – A közbeszerzési pályázatokon pontozzák a fizetési módot és a határidőt, a használt szerek minőségét, illetve azok környezetbarát mivoltát, a referenciákat, és ezek összessége alapján döntenek – mondta. Hangsúlyozta: kimutatható, ha egyes szolgáltatások drágábbak is, összességében a teljes szolgáltatás nem.
Az utóbbi két évben több esetben is ennek ellenére a piac egy másik szereplőjének, a Gergely Airnek adott igazat a Közbeszerzési Döntőbizottság. Szolnok önkormányzatának ez év február 1-jén kiírt szúnyogirtási pályázata eleve nem felelt meg a közbeszerzési törvényben megfogalmazott elveknek, sértette az esélyegyenlőséget, ezért a Gergely Air megtámadta a kiírást, miután az önkormányzat visszavonta az ajánlati felhívást. A február 29-én megjelent második kiírást követően a város azért nem fogadta el a Gergely Air pályázatát, mert túl olcsónak (!) találták a cég árajánlatát, noha az értékelésben megjegyezték: a Gergely Air ajánlata volt a legelőnyösebb. Ezzel Szolnok és a szúnyoggyérítéseket ötven százalékban finanszírozó Magyar Turizmus Zrt. az adófizetőkkel együtt összességében majdnem 62,5 millió forinttal fizet az idén többet a szúnyogirtásért. A cég természetesen panasszal élt a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely jelenleg is vizsgálja az ügyet.
Van ahol azonban már döntést is hozott, méghozzá a Gergely Airnek kedvezőt. A Balatoni Szövetség 2007. február 28-án jelentette meg 2007–2010 közötti időszakra vonatkozó csípőszúnyog-gyérítési pályázatát. A kiírásnak azonban csak egy cég, nevezetesen a Corax-Bioner tudott megfelelni, nem véletlenül, Gergely Gábor szerint a társaságra szabva fogalmazták meg a pályázat szövegét. A döntőbizottság helyt adott a Gergely Air panaszának, és egymillió forintra megbüntette, továbbá új pályázat kiírására kötelezte a Balatoni Szövetséget. Az új, áprilisi kiírást mindezek ellenére a Corax-Bioner nyerte, 267 896 000 forintos ajánlatával, amely majdnem 37,5 millióval volt magasabb, mint a Gergely Air ajánlata.
A Körös-völgyi Települések Regionális Szervezete tavaly január 29-én közzétett, a 2007–2009-es évekre vonatkozó szúnyoggyérítési pályázatán megismétlődött a balatoni eset: a Gergely Air túlzó esélyegyenlőtlenség miatt azonnal megtámadta a kiírást, s a döntőbizottság ismét igazat adott a velencei cégnek. A Körös-völgyieket is megbüntette egymillió forintra, és ugyancsak új pályázat kiírására kötelezte a szövetséget. A Gergely Air ajánlata azonban ezen is elvérzett; a kiírók ezúttal azt kifogásolták, hogy a cég bankja az elmúlt egy évre visszamenőleg nem igazolta azt, hogy a folyószámlán volt-e sorban álló tétele a vállalatnak, így 46 millió forint többletköltséget róttak a Körös-völgyi adófizetőkre.
A „szórásból” a fővárosi önkormányzat sem maradt ki, ráadásul ez az eset felettébb érdekes, mert a 2006 októberében kiírt, 2007–2011 közötti időszakra vonatkozó pályázatot ezúttal a Corax-Bioner támadta meg, arra hivatkozva, hogy a kiírás egyik pontja kizáró okként említi, ha a pályázó nem rendelkezik a Polgári Légiközlekedési Igazgatóság által kiadott érvényes üzembentartási és működési engedéllyel. A főváros öt és fél millió forinttal károsodott. Szerettük volna megkérdezni a Magyar Turizmus Zrt.-t, mert érdekelte volna lapunkat, miért éri meg az állami cégnek a drágább pályázatokat támogatni, ám nem sikerült nyilatkozatra bírnunk képviselőjüket.
Nagy Imre ellenben nyilatkozott lapunknak. Felvetésünkre, hogy a pályázatok kiíróit többször megbüntették, azt felelte, a kiírást nem tudják befolyásolni, azt azonban elismerte, több alkalommal nekik kedvezett a megszövegezés, de kiemelte, többször kárvallottjai is voltak.
E néhány szemelvény is érzékelteti azonban azt az évek óta tartó folyamatot, miként vándorolnak közpénzek magánzsebbe. Csak a kiragadott esetek mintegy negyedmilliárd forintos többletköltséget jelentettek a kiíróknak. Az a körülbelül 500 ezer hektárnyi terület, amelyen minden évben el kell végezni a szúnyogirtást, Gergely Gábor szerint évente 4-5 milliárd forintos piacot jelent. – A probléma forrását abban látom, hogy a pályázati kiírások nem követelik meg a pályázóktól, hogy megfeleljenek a gazdasági, jogi, műszaki és személyi feltételeknek, így akár egy cipőfelsőrész-készítő is indulhatna rajtuk – fakadt ki Gergely. Nagy Imre ezzel szemben azt mondta: eddig tíz pert indított cége ellen a Gergely Air, ám ezek mindegyikét ők nyerték.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/07/szazmilliokat-zsebel-be-a-volt-kisz-es
|
https://web.archive.org/web/20080626072130/http://www.mno.hu/portal/568183
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliokat-zsebel-be-a-volt-kisz-es
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-06-23 00:00:00
|
[
"Nagy Imre (HM EI-KISZ)"
] |
[
"Corax-Bioner Zrt.",
"Magyar Turizmus Zrt."
] |
[
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Szolnok"
] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"protekció",
"szúnyog / patkányirtás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,966 |
Szúnyogirtásban utazik a KISZ utolsó vezetője
|
Az önkormányzatok és a Magyar Turizmus Zrt. folyamatosan ráfizetnek a szúnyogirtásra, mert a Corax-Bioner nevű cég a konkurenseknél jóval drágábban végzi a permetezést.
|
A Közbeszerzési Döntőbizottság a "fazonra szabott" pályázati kiírások miatt több alkalommal megbüntette az önkormányzati szövetségeket, ám az ismételt pályázatokon mégiscsak Nagy, a KISZ KB egykori első titkárának cége nyerte a zsíros megrendeléseket - írta a Magyar Nemzet.
Szolnok önkormányzata például idén februárban írt ki pályázatot szúnyogirtásra. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata szerint a kiírás sértette az esélyegyenlőséget, ezért visszavonták azt. A második körben viszont a város azért nem fogadta el a Nagy konkurensének számító Gergely Air pályázatát, mert azt túl olcsónak találták. Szolnok és az irtásokat 50 százalékban támogató Magyar Turizmus Zrt. így most összesen 62,5 millió forinttal többet fizet a szúnyogirtásért.
Nagy Imre a Magyar Nemzet kérdésére azt mondta: kimutatható, hogy egyes szolgáltatásaik drágábbak, de összességében a teljes szolgáltatás nem. A közbeszerzési pályázatokon pontozzák a használt szerek minőségét, környezetbarát mivoltát, a fizetési módot és határidőt, a referenciákat is.
A konkurencia szerint a Corax-Bioner trükkje az, hogy a kisebb cégeket hagyja nyerni azokon a pályázatokon, ahol kisebb haszon kecsegtet. Cserébe a zsírosabb megrendeléseket alvállalkozóként e cégekkel végezteti el. Nagy cége repülési engedéllyel sem rendelkezik, ezért a pályázatokon a megfelelő alvállalkozókat jelöli meg a tevékenység elvégzésére.
Gergely Gábor, az irtásból kiszoruló Gergely Air ügyvezetője szerint a nagyjából 500 ezer hektárnyi területen végzett szúnyogirtás 4-5 milliárd forintos piacot jelent. Nagy Imre azt mondta: a Gergely Air eddig tíz pert indított cége ellen, de ezek mindegyikét a Corax-Bioner nyerte.
|
https://index.hu/belfold/sznyg2042/
|
https://web.archive.org/web/20210406054400/http://index.hu/belfold/sznyg2042/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szunyogirtasban-utazik-a-kisz-utolso-vezetoje
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-06-23 00:00:00
|
[
"Nagy Imre (HM EI-KISZ)"
] |
[
"Corax-Bioner Zrt.",
"Magyar Turizmus Zrt."
] |
[
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Szolnok"
] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"protekció",
"szúnyog / patkányirtás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,967 |
Civil pénzek elosztása: vége a mutyizásnak?
|
Az országgyűlési képviselőkénél is szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának - a kormány terve szerint - a nemzeti civil alapprogram pénzosztóira, akiknek a keze sokszor hajlott saját szervezeteik felé.
|
Civil pénzek elosztása: vége a mutyizásnak?
Az országgyűlési képviselőkénél is szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának - a kormány terve szerint - a nemzeti civil alapprogram pénzosztóira, akiknek a keze sokszor hajlott saját szervezeteik felé.
Amit nem sikerült maradéktalanul elérni a politikában - szigorítani az összeférhetetlenségi szabályokon -, megpróbálja bevasalni a kormány a civileken. Ilyen olvasata is lehet annak a törvénymódosítási javaslatnak, amelyet a nyári szabadságra távozó parlament utolsó munkahetén, múlt szerdán nyújtott be a kormány a Háznak. E szerint a nemzeti civil alapprogram (nca) jövőre esedékes tisztújításakor már nem kaphatnának helyet az nca irányító testületében, a tanácsban, illetve a pénzek odaítéléséről döntő kollégiumokban az országgyűlési vagy önkormányzati képviselők, illetve polgármesterek (az európai parlamenti képviselők kimaradtak a felsorolásból). Kérdés persze, hogy egy ilyen értelmű módosítás átmenne-e azon a parlamenten, amelyik tavaly több nekifutásra sem tudta például kimondani a képviselői és polgármesteri tisztségek - Gyurcsány Ferenc által javasolt (HVG, 2007. november 17.) - összeférhetetlenségét.
Arról nincs kimutatás, a 131 jelenlegi nca-tag közül hányan szorulnának ki a döntéshozó testületekből az új szabályok alapján. Egyelőre úgy fest, a jelenlegi tagok többsége jövőre alapvetően más kizáró ok miatt lesz kénytelen búcsút inteni tagságának: a kormányzati álláspont szerint - amit egyes nca-testületi tagok vitatnak - a döntéshozók mandátuma maximum két ciklusra szól, márpedig a mai nca-tagok közel 60 százaléka egyszer már újrázott.
Az igazán nagy érvágást azonban az jelentheti, hogy az új szabályozás szerint nem pályázhatnának, illetve nem részesülhetnének támogatásban azok a civil szervezetek, amelyek maguk vagy valamely közeli hozzátartozóik révén kapcsolatban állnak, illetve álltak valamelyik, a döntés-előkészítésben vagy a pénzosztásban részt vevő személlyel. Nem csupán az számítana a pénzhez jutást kizáró érdekeltségnek, érintettségnek, ha valaki öt éven belül a pályázó civil szervezet tisztségviselője volt, vagy annak a szervezetében dolgozott, de már az is, ha munkakapcsolatban állt vele.
Alighanem ez a legérzékenyebb pontja a törvénymódosításnak, hiszen elfogadása esetén sok régi motoros szorulhat ki a pénzosztásból. Márpedig súlyos milliárdokról van szó - az nca úgy indult, hogy minden évben annyi költségvetési pénzt oszthat szét, amennyit az adózók az előző évben a személyi jövedelemadójuk 1 százalékának felajánlásával közvetlenül juttattak a civil szférának. Ez ma 8,4 milliárd forint lenne, de a kormány két éve - 6,8 milliárd forinton - befagyasztotta az nca-kasszát.
Bár hivatalos kimutatások nincsenek, egy 2006-ra vonatkozó becslés szerint két évvel ezelőtt a kiosztott pénzek közel egyharmada - mintegy 2 milliárd forint - olyan szervezeteknél landolt, amelyekben közvetve vagy közvetlenül érdekelt volt valamely nca-tag. Bár az egyharmados arányt és összeget az nca-nál "erősen túlzónak" minősítették, azt a HVG kérdésére is elismerték, valós problémáról van szó. Hozzátették: az nca-nál már tavaly elfogadtak egy ajánlást. E szerint egy-egy kollégiumtól maximum 2 millió forint pályázati pénzt nyerhet el az a szervezet, amelyben közvetve vagy közvetlenül valamelyik döntéshozó is érdekelt. Az összes elnyerhető támogatás plafonját pedig - hiszen a kollégiumokhoz több jogcímen (például szakmai programokra, működési költségekre) is lehet pályázni - 18 millió forintban határozták meg. Az önkorlátozási szándék, úgy tűnik, éreztette a hatását: 2007-ben a közel tízezer nyertes pályázatból már csak 241 volt úgymond érintettség alá tartozó. A belterjes pályázatok összesen 450 millió forintot kasszíroztak; egy-egy pályázat átlagosan 1,86 milliót hozott a kedvezményezettek konyhájára. Ez persze még mindig kellően csábító nagyságrend ahhoz, hogy a "szerzett jogok" megtartásáért érdemes legyen lobbizni a törvényhozóknál.
Pedig a módosítás másik fő célja épp a politika távol tartása a civil pénzektől. A törvény már eddig is kizárta a közalapítványokat, pártokat, szakszervezeteket az nca kegyeiből, s nem kaphattak pénzt a költségvetési törvényből közvetlenül részesülők. Ám voltak, vannak olyan szervezetek is, amelyek a normatív feltételek - például az alapító okiratukban foglaltak - alapján megfelelnek ugyan a kritériumoknak, támogatásuk mégis ellenkezik a törvény eredeti céljaival. A módosítás elfogadása esetén viszont már nem kaphatnának támogatást a gazdasági érdekképviseletek, illetve a pártok által vagy részvételével létrehozott társadalmi szervezetek, alapítványok sem. Kizárnák a pályázati lehetőségből azokat a szervezeteket is, amelyek öt éven belül közös jelöltet állítottak valamelyik párttal akár az országgyűlési, akár a helyhatósági választásokon.
Dobszay János
|
http://hvg.hu/hvgfriss/2008.25/200825_CIVILPENZoSZToK_oSSZEFERHETETLENSEGE_Szamla
|
https://web.archive.org/web/20231209140511/https://hvg.hu/itthon/200825_CIVILPENZoSZToK_oSSZEFERHETETLENSEGE_Szamla
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/civil-penzek-elosztasa-vege-a-mutyizasnak
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-06-22 00:00:00
|
[] |
[
"Nemzeti Civil Alapprogram (NCA)"
] |
[] |
[
"belföld",
"összeférhetetlenség",
"támogatás",
"civilek",
"antikorrupció"
] |
[] |
5,968 |
Tárgyalást akar az elítélt szocialista
|
Tárgyalás kitűzését kérte a hamis tanúzásra felbujtásért határozathozatali eljárásban három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Gyarmati Mihály, az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei irodájának vezetője.
|
2008.03.29. 23:00
Túlzottnak gondolja a Nyíregyházi Városi Bíróság hamis tanúzásra való felhívás miatti elmarasztaló határozatát Gyarmati Mihály, az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi irodavezetője, ezért tárgyalást kér – tájékoztatta lapunkat Nyakó Zsuzsanna, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság szóvivője. A szocialista apparatcsikot egy év börtönre és pénzbüntetésre ítélték, a szabadságvesztést három évre felfüggesztették.
Gyarmati Mihály egyik rokona Nyíregyházán egy kisebb karambolt okozott tavaly, információink szerint ittasan. Az esetet az egyik közelben lévő bolt vezetője látta. Az MSZP-s irodavezető, bízva abban, hogy pozíciójára tekintettel el tudja tussolni az esetet, felkereste a boltost, és arra próbálta rávenni, hogy rokona érdekében hamis tanúvallomást tegyen. A boltos nem volt hajlandó erre, sőt a hatóságok tudomására hozta, hogy Gyarmati mire akarta őt rávenni. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy Gyarmati a bűncselekményt elkövette, és tárgyalás nélkül meghozott határozatában három év próbaidővel egy év felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint háromszázezer forint pénzbüntetés megfizetésére ítélte.
Gyarmati azonban méltánytalanul szigorúnak tartotta az ítéletet, és nem fogadta el. Ezért a bíróság tegnap 15 napos határidővel felhívta a vádlottat és védőjét, hogy terjesszék elő bizonyítékaikat.
Az ügyről szerettük volna megkérdezni Gyarmatit is, akiről az MSZP honlapján szereplő nacionáléjából kiderül, hogy volt már zöldség-nagykereskedő, önkormányzati képviselő és a Nyírsuli Kft. alkalmazottja is, mindeközben közéleti ember lévén sportrendezvények szervezésében is jeleskedett. Ám a honlapon lévő telefonszámon lapzártáig nem tudtuk elérni.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/03/targyalast-akar-az-elitelt-szocialista
|
https://web.archive.org/web/20080702010725/http://www.mno.hu/portal/568185
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/targyalast-akar-az-elitelt-szocialista
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-06-23 00:00:00
|
[
"Gyarmati Mihály"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] |
[] |
[] |
5,969 |
A BKV-botrányban érintett cég nyerte a 175 milliós közbeszerzést
|
175 millió forintnyi közpénzért az a reklámügynökség népszerűsítheti az önkormányzati tárca lakásfelújítási programját, amely a BKV botrányos szerződéseinek is egyik érintettje.
|
2012.11.19. 13:58
175 millió forintnyi közpénzért az a reklámügynökség népszerűsítheti az önkormányzati tárca lakásfelújítási programját, amely a BKV botrányos szerződéseinek is egyik érintettje.
A Relativ Reklámügynökség Kft. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson nyerte el a megbízást az önkormányzati és területfejlesztési minisztériumtól. Négy ajánlattevő közül választotta ki a tárca. A bírálatnál nem az ár volt a szempont, a Relatív ajánlata a közbeszerzési értesítőben közzétett tájékoztató szerint összességében volt a legelőnyösebb.
A cég a 175 millió forintért azt vállalta, hogy megtervezi, és lebonyolítja az Új Magyarország Lakásfelújítási Program kommunikációs stratégiáját. A reklámügynökség januárban a BKV-tól is megbízást kapott – 10 millió forintért vállalta a társaság extra válságkommunikációját. A botrányos BKV-szerződések ügyében a rendőrség már nyomoz.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/11/a-bkv-botranyban-erintett-ceg-nyerte-a-175-millios-kozbeszerzest
|
https://web.archive.org/web/20080805200730/http://www.mno.hu/portal/568144
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bkv-botranyban-erintett-ceg-nyerte-a-175-millios-kozbeszerzest
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-06-22 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Önkormányzati Minisztérium",
"Relativ Reklámügynökség Kft."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"PR",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,970 |
Kodela első fokon felfüggesztett börtönt kapott
|
Adócsalás miatt egy év - három év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 2,4 millió forint pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság első fokon Kodela Lászlót...
|
Kodela első fokon felfüggesztett börtönt kapott
Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2008. június 21.
Adócsalás miatt egy év - három év próbaidőre felfüggesztett -
börtönbüntetésre és 2,4 millió forint pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi
Bíróság első fokon Kodela Lászlót, a Miniszterelnöki Hivatal volt
humánpolitikai helyettes államtitkárát, az állami tulajdonban lévő Magyar
Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. elnök-vezérigazgatóját.
A bíróság ugyanakkor a hivatali befolyással üzérkedés vádja alól
felmentette, s előzetesen mentesítette a büntetőjogi hátrányok alól. Kodela
László a Kulcsár-ügy kapcsán került bíróság elé. A vádlott és védője
felmentés érdekében fellebbezett. Az ítélet nem jogerős.
|
http://nol.hu/cikk/496436/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kodela-elso-fokon-felfuggesztett-bortont-kapott
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-06-21 00:00:00
|
[
"Kodela László"
] |
[
"Közlönykiadó Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
5,971 |
Kormányzati portál: az MDF sokallja a 200 milliót
|
Pettkó András, az MDF országgyűlési képviselője - parlamenti nyári szünet lévén - írásbeli kérdést intézett Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, hogy hozzák nyilvánosságra a 200 millió forintot felemésztő "kormányzati luxusportál" szerződéseit és pályázatát. A kormányszóvivői iroda erre válaszul részletesen elszámolt a költségekkel.
|
Kormányzati portál: az MDF sokallja a 200 milliót
Pettkó András, az MDF országgyűlési képviselője - parlamenti nyári szünet lévén - írásbeli kérdést intézett Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, hogy hozzák nyilvánosságra a 200 millió forintot felemésztő "kormányzati luxusportál" szerződéseit és pályázatát. A kormányszóvivői iroda erre válaszul részletesen elszámolt a költségekkel.
A politikus ezt vasárnapi sajtótájékoztatóján közölte a Miniszterelnöki Hivatal épülete előtt, hozzátéve,hogy a kormányfőnek a rendelkezések értelmében 15 napon belül választ kell adnia. A képviselő szerint ennek a horribilis összegnek a fejében szegényes internetes portál jött létre, ennyi pénzből például azt is meg lehetett volna oldani, hogy egy webkamera segítségével akár egy debreceni, akár egy putnoki újságíró bekapcsolódjék a kormányszóvivői tájékoztatóba, és mind kérdése, mind az arra adott válasz látható és hallható legyen.
Pettkó András választ vár arra is, hogy a hivatal miért fizetett sok pénzt egy ingyenesen is beszerezhető szoftverért. Elgondolkodtatónak tartja, hogy a kormányzati luxusportál-botrány kirobbanása másnapján egy blogger másfél óra alatt nulla forintból hozott létre egy honlapot, melyen több tartalom volt, mint a 200 millióból félkészre "sikerült" kormányszóvivői honlap. A politikus a kormanyszovivo.hu beruházását összehasonlította a bankok portáljaival, amelyek szerinte sokkal kevesebbe kerültek, holott egy pénzintézet számítógépes rendszere szuperbiztonságos számlavezető- és levelezőrendszert, telefonos és internetes terminálokat is tartalmaz.
Az írásbeli kérdésre a kormányfőnek 15 napon belül választ kell adnia a törvény szerint - tette hozzá Pettkó András. A kormányszóvivői iroda tájékoztatás szerint a kormanyszovivo.hu és a sajto.kormanyszovivo.hu honlapok esetében egy komplett informatikai rendszer létrehozásáról van szó. Nem önmagában a két honlap került tehát 200 millió forintba, hanem egy összetett informatikai rendszer kialakítása és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások összesen. Az informatikai rendszer megvalósításakor minden olyan mozzanatnál közbeszerzési pályázat alapján választották ki a beszállítókat, amikor a törvény azt előírta.
A komplett informatikai rendszer teljes költségéből a szerverek és az adattároló egységek, valamint a szerverekkel kapcsolatos szolgáltatások ára összesen mintegy bruttó 80 millió forint. Ehhez a rendszer tervezése, a rendszerintegráció, a folyamatkialakítás, a szabályozás, az adatfeltöltés, az oktatás, és a kapcsolódó szolgáltatások ára adódik hozzá, amely bruttó 100 millió forint. A rendszer szállítója a 2007. májusi központosított közbeszerzési eljárás során kiválasztott Synergon, valamint a HP Magyarország volt - közölte a kormányszóvivői iroda.
A szoftverekért, illetve a szoftverek örökös licenszéért kevesebb, mint bruttó 20 millió forintot fizetett a megrendelő. A szoftvereket a Synergon 4,1 millió forint értékben (MySQL), a Digital Natives 9,6 millió forint értékben (közvetítő-, archiváló- és beszédfelismerő szoftver) és a Szoftver ABC 5,5 millió forint értékben (Adobe licencek) biztosította a rendszerhez. A rendszert - biztonsági okokból és az ehhez kapcsolódó törvényi kötelezettségéből fakadóan - a kormányzati gerinchálózatot is üzemeltető Kopint-Datorg Zrt. működteti. A kormányszóvivői iroda közölte azt is, hogy Pettkó András a törvényben előírt határidőn belül meg fogja kapni a választ, ám a kérdései még nem érkeztek meg
|
https://hvg.hu/itthon/20080622_mdf_kormanyzati_portal
|
https://web.archive.org/web/20210123140310/https://hvg.hu/itthon/20080622_mdf_kormanyzati_portal
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanyzati-portal-az-mdf-sokallja-a-200-milliot
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-06-22 00:00:00
|
[] |
[
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"informatika",
"átláthatóság",
"gazdálkodás"
] |
[
"kormanyszovivo.hu"
] |
5,972 |
Hogyan készülhetett el a botrányos kormanyszovivo.hu?
|
Egy 2004-es kormányrendeletnek köszönhetően a kormánynak lehetősége nyílik arra, hogy közbeszerzési eljárás nélkül szerezzen be termékeket, szolgáltatásokat.
|
A napilap ismertetése szerint szabad kezet ad a kabinetnek a Medgyessy-kormány alatt, 2004. május 25-én kelt kormányrendelet lényegében arra, hogy közbeszerzés nélkül szerezzen be eszközöket.
A rendelet kiegészítő melléklete tartalmazza e termékek jegyzékét is, itt a számítástechnikai eszközök és programok mellett megtalálható például a repülőjegy-beszerzés és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások, az iratmegsemmisítő, a fekvőbútor, a telefonközpont, a színes tv, a közúti terepjáró és a nehéz terepjáró személygépkocsi, az áruszállító tehergépkocsi vagy a "tartálykocsis gépjárműüzemanyag-kiszállítás".
A Magyar Nemzet felidézi, hogy a Vasárnapi Reggel című lap információi szerint a kormányszóvivő.hu is ennek a rendeletnek a szellemében született 200 millió forintért.
|
https://hvg.hu/itthon/20080623_rendelet_kormanyszovivo
|
https://web.archive.org/web/20110814090222/https://hvg.hu/itthon/20080623_rendelet_kormanyszovivo
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hogyan-keszulhetett-el-a-botranyos-kormanyszovivohu
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-06-23 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"közbeszerzés"
] |
[
"kormanyszovivo.hu"
] |
5,973 |
A világhálón a román ex-kormányfő korrupciós ügye
|
Akár meg is akaszthatja az Adrian Nastase román szociáldemokrata politikus, volt miniszterelnök ellen folytatott igazságügyi vizsgálatot, hogy a napokban a parlament honlapján megjelentek az ügyet érintő bizalmas ügyészségi jelentések.
|
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) két folyamodványáról van szó, amelyben a képviselőház hozzájárulását kéri a büntető vizsgálat megindításához Adrian Nastase és Miron Mitrea volt szociáldemokrata miniszter ellen.
A dokumentumok összefoglalják az ügyészek által gyűjtött információkat, hogy a képviselők azok ismeretében szavazhassanak. Egy alkotmánybírósági döntés értelmében ugyanis a parlamentnek engedélyeznie kell a bűnvádi vizsgálatot abban az esetben, ha a DNA honatyák ellen nyomoz.
A Nastase ügyében megfogalmazott kérelmet a múlt héten elutasította a képviselőház különbizottsága, a plénumnak pedig néhány napon belül kell döntenie arról, hogy jóváhagyja-e vagy sem.
Levették az anyagot
A nyomozati anyag a különbizottság elutasító döntése után, de a plenáris vita előtt ismeretlen okokból felkerült a világhálóra. Vasárnap még hozzáférhető volt az interneten; azóta levették a honlapról, de számos másolat készült róla.
Az irat betekintést enged a Nastase ellen csúszópénz elfogadása, hivatali hatáskörrel való visszaélés és okirat-hamisítás gyanújával indított vizsgálat részleteibe; pontos adatokat sorol fel szerződésekről, számlákról, nyugtákról és a titkosszolgálatok által lehallgatott telefonbeszélgetésekről.
Megjelent a honlapon az a jelentés is, amely a Miron Mitrea volt szállításügyi miniszter, jelenlegi parlamenti képviselő elleni korrupciós vádakat taglalja.
Megszekték a titkosságot?
A DNA közleményében azzal vádolta a képviselőházat, hogy megszegte a vizsgálati adatok titkosságának szabályát, az alsóház vezetősége pedig belső vizsgálatot indított a tettes kilétének tisztázására.
Bukaresti megfigyelők szerint egyesek szándékosan akarták megakasztani vagy kisiklatni a büntetőjogi vizsgálat menetét. Úgy vélik: Nastase azzal érvelhet majd, hogy a bizalmas iratok nyilvánosságra kerülése az egész procedúrát érvényteleníti.
|
https://24.hu/kulfold/2008/06/23/vilaghalon_roman_ex/
|
https://web.archive.org/web/20080626091950/http://www.fn.hu/kulfold/20080623/vilaghalon_roman_ex/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/a-vilaghalon-a-roman-ex-kormanyfo-korrupcios-ugye
|
fn.hu
|
eu-news
|
2008-06-23 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
5,974 |
Vizsgálat indul a zsebre bírságoló parkolóőrök ügyében
|
Belső és rendőrségi vizsgálat is indult hétfőn a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.-nél egy volt parkolóőr kijelentései miatt, aki nyolc társával együtt azt állítja: parkolási díj helyett fix díjat szedtek mintegy ezer autóstól és ebből feletteseiknek is juttattak.
|
"A Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. Duka József volt parkoló ellenőr állításainak ügyében a mai napon a vizsgálatot megindította" - közölte a cég hétfőn. Hozzátették: a cég belső, valamint a rendőrségi vizsgálat befejezéséig nem nyilatkoznak.
A BRFK sajtóosztályán azt közölték, valóban indult az ügyben rendőrségi vizsgálat, erről hétfőn közleményben számolnak be.
A zsebrebírságolásról először a Blikk számolt be múlt pénteki számában. A lapnak Duka József, volt parkolóőr egy mintegy ezer autót tartalmazó listát adott át, amelyen a rendszámokat és a tulajdonosok telefonszámát is feltüntették. Állítása szerint a tulajdonosok ahelyett, hogy parkolójegyet váltottak volna, ötszáz forintot adtak a parkolóellenőröknek.
"Aki nem tejelt a főnököknek, vagy nem volt benne a buliban, azt hamar kirúgták. Ebbe mindenki benne van, a parkolóőröktől a csoportvezetőig" - nyilatkozta a lapnak Duka József.
A Blikk akkor megkereste a cég vezetőjét, Rusznák Imrét, akinek minderről "állítása szerint fogalma sem volt". Egy, a Zoom.hu birtokába került hangfelvétel szerint Rusznák Imre ügyvezető igazgató is tudott a százmilliós vesztegetésekről, mégsem tett rendőrségi feljelentést. A birtokunkba került hangfelvételen a kft. vezetője mintegy harminc alkalmazott előtt közölte: „Urak tudjuk, hogy mi zajlik, meg hogyan zajlik". A hírportál szerint Rusznák Imre azt is elismerte, hogy a korrupt kollégákat nehéz lefülelni.
Rusznák Imre az MR1 Kossuth Rádió Krónikájának úgy nyilatkozott, hogy tanulmányozni fogja a hangfelvételt. Állítása szerint tavaly decemberben volt egy munkamegbeszélés, de nem emlékszik rá, hogy szó szerint mit mondott. Az interjúban a cégvezető arról is beszélt, hogy a zsebre bírságolásról nem volt tudomása, hanem arról, hogy volt egy lista. Hozzátette: szerinte nincs olyan, aki ne tudná, hogy ilyen jelenségek vannak, csak azt nem tudja senki, hogy ez milyen mértékű.
|
https://index.hu/belfold/budapest/zseb3932/
|
https://web.archive.org/web/20201021163849/https://index.hu/belfold/budapest/zseb3932/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalat-indul-a-zsebre-birsagolo-parkoloorok-ugyeben
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-06-23 00:00:00
|
[
"Rusznák Imre"
] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[] |
[
"vesztegetés",
"parkolás"
] |
[] |
5,975 |
Zuschlag lemondott kiskunhalasi mandátumáról
|
Lemondott kiskunhalasi önkormányzati mandátumáról Zuschlag János nem sokkal az előtt, hogy a szabályok szerint automatikusan is megszűnt volna megbízatása.
|
Június 25-i hatállyal visszaadta mandátumát, lemondott kiskunhalasi önkormányzati képviselői tisztségéről Zuschlag János - erősítette meg az [origo]-nak Várnai László, Kiskunhalas polgármestere a Bács-Kiskun Megyei Online információját. A polgármester felolvasta a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő politikus pár mondatos levelét, amelyben különösebb indoklás nélkül bejelenti mandátumának visszaadását.
Várnai László hozzátette, hogy heteken belül amúgy is automatikusan megszűnt volna Zuschlag megbízatása, hiszen már egy éve folyamatosan akadályoztatva van abban, hogy részt vegyen a testület munkájában. "Ezzel a problémánk megoldódott" - jegyezte meg a polgármester, aki nem árulta el, hogy ki lép majd Zuschlag helyébe, de utalt arra, hogy ez már eldöntött kérdés. Annyit mondott, hogy a Sikeres Halasért Társaság jelöltjéről van szó, aki a szervezet és a szocialisták közös jelöltje.
Zuschlag János május 29-ével mondott le a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlésben viselt mandátumáról, bár erre a politikust a közgyűlés szocialista frakciója már tavaly ősszel, a letartóztatása utáni napokban felszólította. Továbbra is tagja maradt viszont mostanáig a kiskunhalasi városi önkormányzatnak, így rendszeresen kapta illetményét.
A exképviselőt különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással vádolják. Az ügy azt követően pattant ki, hogy a Kiskunhalasi Városi Ügyészség vizsgálatot indított számviteli fegyelem megsértésének gyanúja miatt, mert több alapítvány és egyesület nem tudott elszámolni 72 millió forint pályázaton nyert támogatással.
|
https://www.origo.hu/itthon/2008/06/lemondott-kiskunhalasi-onkormanyzati-mandatumarol-zuschlag-janos
|
https://web.archive.org/web/20080801125224/https://www.origo.hu/itthon/20080624-lemondott-kiskunhalasi-onkormanyzati-mandatumarol-zuschlag-janos.html
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-lemondott-kiskunhalasi-mandatumarol
|
Origo
|
hungarian-news
|
2008-06-24 00:00:00
|
[
"Zuschlag János"
] |
[] |
[
"Kiskunhalas"
] |
[] |
[
"Zuschlag-ügy"
] |
5,976 |
Vizsgálatot szorgalmaz a Fidesz a Budapesti Önkormányzati Parkolási Társulásnál
|
Mielőbbi átfogó városházi vizsgálatot szorgalmaz a fővárosi Fidesz-frakció a Budapesti Önkormányzati Parkolási Társulásnál kipattant korrupciógyanús ügyben - jelentette be a képviselőcsoport álláspontját Wintermantel Zsolt.
|
Vizsgálatot szorgalmaz a Fidesz a Budapesti Önkormányzati Parkolási
Társulásnál
Népszabadság Online • 2008. június 24.
Mielőbbi átfogó városházi vizsgálatot szorgalmaz a fővárosi Fidesz-frakció
a Budapesti Önkormányzati Parkolási Társulásnál kipattant korrupciógyanús
ügyben - jelentette be a képviselőcsoport álláspontját Wintermantel Zsolt.
A Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottságának alelnökeként is
tevékenykedő politikus szerint felháborító, hogy a BKV után egy újabb
önkormányzati cégnél kellett rendőrségi vizsgálatot indítani bűncselekmény
gyanúja miatt. A sajtóban megjelentek alapján nem egy "piti ügyről", hanem
szervezett visszaélésről van szó - jegyezte meg. Hozzátette, emiatt
vélhetően komoly bevételtől esett el a társulatot létrehozó IX. és XIII.
kerület, valamint a főváros.
Wintermantel Zsolt szerint az ügy egyértelműen jelzi, hogy a fővárosi
önkormányzatnál évek óta nem foglalkoznak megfelelően ennek a parkolási
társulásnak a tevékenységével. A választott képviselők nem kapnak érdemi
információkat a cég működéséről - fűzte hozzá.
A Fidesz szakpolitikusa visszautasítja Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-
helyettes azon "felelősségáthárító jellegű" felvetését, hogy a kérdésben
két hatáskör nélküli önkormányzati bizottságot kért fel vizsgálatra. Mint
mondta, először a főpolgármester-helyettesnek kellene komplex jelentést
benyújtania a szakbizottságoknak a parkolási cégek működéséről.
Az MTI információi szerint az önkormányzat városrendészeti bizottsága
következő ülésén várhatóan - hatáskör hiányában - elhárítja majd a
főpolgármester-helyettes megkeresését.
A közgyűlés gazdasági bizottságának kedd délutáni ülésén, az előző héthez
hasonlóan most is válasz nélkül maradt Hutiray Gyula (Fidesz) azon kérdése,
hogy ki gyakorolja a Budapesti Önkormányzati Parkolási Társulás esetében a
tulajdonosi jogokat.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság kedden tájékoztatta az MTI-t arról, hogy
vesztegetés megalapozott gyanúja miatt elrendelte a nyomozást a parkolóőrök
zsebrebírságolási ügyében.
Hétfőn belső vizsgálat indult a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.-nél
egy volt parkolóőr kijelentései miatt, aki nyolc társával együtt azt
állítja: parkolási díj helyett fix díjat szedtek mintegy ezer autóstól és
ebből feletteseiknek is juttattak.
A zsebrebírságolásról először a Blikk számolt be múlt pénteki számában. A
lapnak Duka József volt parkolóőr egy, mintegy ezer autót tartalmazó listát
adott át, amelyen a rendszámokat és a tulajdonosok telefonszámát is
feltüntették. Állítása szerint a tulajdonosok ahelyett, hogy parkolójegyet
váltottak volna, ötszáz forintot adtak a parkolóellenőröknek.
A Blikk akkor megkereste a cég vezetőjét, Rusznák Imrét, akinek minderről
"állítása szerint fogalma sem volt".
A cikkhez kapcsolódóan a Zoom.hu számolt be egy, a hírportál birtokába
került hangfelvételről, amely szerint azonban Rusznák Imre ügyvezető
igazgató is tudott a százmilliós vesztegetésekről, mégsem tett rendőrségi
feljelentést. Mint írták, a birtokukba került hangfelvételen a kft.
vezetője mintegy harminc alkalmazott előtt közölte, tudja, hogy sokan saját
zsebre dolgoznak.
(MTI)
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-496757
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalatot-szorgalmaz-a-fidesz-a-budapesti-onkormanyzati-parkolasi-tarsulasnal
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-06-24 00:00:00
|
[] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"vesztegetés",
"parkolás"
] |
[] |
5,977 |
Göröngyös a Bábolna-földek eladása
|
A Magosz szerint a pénzügyminiszterhez kötődő konzorcium kezébe kerülhetnek a Bábolna Zrt. szendrői gazdaságának földjei.
|
Göröngyös a Bábolna-földek eladása
Népszabadság • Munkatársunktól • 2008. június 24.
A Magosz szerint a pénzügyminiszterhez kötődő konzorcium kezébe kerülhetnek
a Bábolna Zrt. szendrői gazdaságának földjei. Az állami vagyonkezelő
szerint nincs miről beszélni, mert lehetetlen helyzet alakult ki, így a
földekre kiírt pályázatot érvénytelennek nyilvánítják.
Veres János pénzügyminiszterhez ezer szállal kötődő konzorcium akarja
megvásárolni a felszámolás sorsára jutott Bábolna Zrt.-hez tartozó szendrői
gazdaság állami földjeit - mondta Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és
Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója tegnapi
sajtótájékoztatóján. Szerinte a csaknem ötezer hektáros területre a
határidőig, április 11-ig két pályázat érkezett. Ezek közül az egyiket az
Abod-Farm Kft. és több szendrői magánszemély alkotta konzorcium adta be,
míg a másikat a nyírbátori Kelet-Grain Kft. vezette 23 magánszemély által
létrehozott tömörülés.
Utóbbi tagjai erősen kötődnek a pénzügyminiszterhez, és közülük kevés
foglalkozik mezőgazdasággal - nyilatkozta lapunknak Budai. Megjegyezte: a
nyírbátori társaság tulajdonosai között megtalálható Szarka György, aki
2002-ben könyvvizsgálója volt az akkor még Veres János tulajdonában lévő
Kábel-média Kft.-nek. E mellett fellelhető a konzorciumban Szaniszló János,
szendrői polgármester is, aki Budai szerint egyszerűen azért van jelen,
mert helyben lakó, így elővásárlási joggal rendelkezne, ha a Kelet-Grain
lenne a befutó. A Magosz szövetségi igazgatója úgy tartja, hogy a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. azért hosszabbította meg május 26-án a
tender elbírálásának határidejét, mert kiderült: a Kelet-Grain konzorcium
egyik tagja lejárt személyi igazolványt mutatott be a pályázaton. Anyagukat
így azonnal eredménytelennek kellett volna nyilvánítani, s ennek
következményeként az Abod-Farm lett volna a győztes.
Az MNV közleményt adott ki, amely szerint az intézményt irányító Nemzeti
Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) holnapi ülésén várhatóan eredménytelennek
nyilvánítja a szendrői földekre kiírt pályázatot. Ennek azonban semmi köze
a Magosz által feltételezettekhez - hangsúlyozták. A MNV egyszerűen nem
tehet mást, mert lehetetlen helyzet állt elő. A kormányrendelet szerint a
gazdaság és a földek értékesítési pályázatát párhuzamosan kell kiírni, és a
leendő vevőnek mindkét tenderen indulnia kell. Időközben viszont elindult a
Bábolna Zrt. felszámolása, így a vagyonelemek értékesíti joga a
felszámolóhoz került. Ő pedig felfüggesztette a kiírt eljárást, és egy, már
a csődtörvénynek megfelelő újat írt ki a vagyonelemekre, a csaknem hatezer
juhra, a majorra és a takarmányra. Így elvált egymástól a föld és a
gazdaságban még meglévő értékek eladása, így a rendeletnek megfelelni már
nem lehet.
A felszámoló által kiírt pályázat már be is fejeződött. A vagyon iránt a
Kelet-Grain nem mutatott érdeklődést, ám a szendrői gazdaság vezetőiből és
dolgozóiból álló Abod-Farm ajánlatot tett. Velük a felszámoló már meg is
állapodott, és információink szerint a múlt héten aláírták az adásvételi
szerződést. Úgy tudjuk, hogy az állatok és az ingatlanok a korábbi
pályázatokban szereplő mintegy 200 millió forintos kikiáltási ár szűk
harmadáért, mintegy 60 millió forintért cseréltek gazdát. Következő
lépésként - jegyezték meg az MNV-nél - alighanem a kormányrendeletet kell a
kialakult viszonyokhoz igazítani, ha ez megvan, akkor lehet újra tárgyalni
a szendrői földek eladásáról.
Budai a fejleményekhez hozzáfűzte: nem elégedett a MNV közleményével, az
csak magyarázkodás. Várja a pénzügyminiszternek feltett kérdéseire a
választ, hogy milyen kapcsolat van közte és a nyírbátori konzorcium tagjai
között, mert mint fogalmazott: ekkora véletlenek nincsenek.
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-496711
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gorongyos-a-babolna-foldek-eladasa
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-06-24 00:00:00
|
[
"Veres János"
] |
[
"Bábolna Zrt.",
"Kelet-Grain Kft."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"privatizáció",
"mezőgazdaság",
"protekció"
] |
[] |
5,978 |
A román képviselőház elhalasztotta a döntést a Nastase-ügyben
|
A román képviselőház elhalasztotta kedden a döntést Adrian Nastase volt miniszterelnök és Miron Mitrea volt közlekedési miniszter korrupciógyanús ügyében.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=342224
|
https://web.archive.org/web/20080626201306/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=342224
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/a-roman-kepviselohaz-elhalasztotta-a-dontest-a-nastase-ugyben
|
stop.hu
|
eu-news
|
2008-06-24 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
|
5,979 |
Visszavont mentőspályázat
|
Visszavonta a 4,1 milliárdos, uniós pénzzel is támogatott,a mentésirányítás fejlesztésére kiírt közbeszerzését kedden az Országos Mentőszolgálat (OMSZ). A tenderkiírás sérti a versenysemlegességet.
|
Visszavont mentőspályázat
A tenderkiírás sérti a versenysemlegességet
Népszabadság • Danó Anna • 2008. június 25.
A fonyód, mentőállomás
Visszavonta a 4,1 milliárdos, uniós pénzzel is támogatott,a mentésirányítás
fejlesztésére kiírt közbeszerzését kedden az Országos Mentőszolgálat. A HVG
által közölt szövegrészek szerint sok sebből vérzik a tenderkiírás. Az
idézett kitételek azt sejtették, mintha egyetlen cégre, a Siemensre szabták
volna a feltételeket.
Lapunk úgy tudja: Székely Tamás egészségügyi miniszter tett "vissza nem
utasítható ajánlatot" az OMSZ vezetőinek a tender megújítására. A Heti
Világgazdaság múlt heti számában konkrét szövegrészekkel alátámasztva írta
meg, hogy szerinte sok sebből vérzik az OMSZ tenderkiírása. Az idézett
kitételek ugyanis azt sejtették, mintha egyetlen cégre, a Siemensre szabták
volna a feltételeket. A legalacsonyabb ár helyett a kiválasztásban a döntő
szempontként az szerepelt, hogy ki ajánl minél több "egyéb extra
szolgáltatást" az OMSZ-nek. A cikk a furcsaságok közt említette azt is,
hogy az Egészségügyi Minisztérium 2007-ben már kifizetett 3,6 millió
forintot egy addig e piacon ismeretlen cégnek a mentőszolgálat
vállalatirányítási és mentésirányítási rendszerének kialakításához
szükséges informatikai munkáért. Az továbbra is homályban maradt, hogy
pontosan mit csinált az érintett cég, az viszont kiderült, hogy annak
ügyvezetője, Kepe Gábor korábban Gál Ilona, a tárca akkori
szakállamtitkárának iskolatársa volt. Szintén az ellentmondások közé
sorolta a lap azt is, hogy évekkel korábban a most megvalósítandó feladatot
az észak-alföldi régió három megyéje ötvenmillió forintból modellezte
volna. Az ezt a feladatot közbeszerzési eljáráson elnyerőkkel azonban az
OMSZ új főigazgatója indokolás nélkül szerződést bontott. A cég pert
indított a mentőszolgálat ellen.
A visszavont pályázat kapcsán fölmerült, hogy mi kerülne 4,1 milliárd
forintba? Erre lehetne magyarázatot adni, ha a hárommegyés kísérletet nem
állították volna le. Takács Zoltán, a mentősök korábbi főigazgatója azt
mondta: a kísérlettel lényegében azt modellezték volna, milyen problémákkal
járhat, ha a mentőszolgálat a papíralapú működtetés helyett komplex
bevetésirányító rendszert vezet be. Takács állítja: mindenképpen meg
kellett volna valósítani a projektet, mielőtt kiírják a közbeszerzési
pályázatot. Az OMSZ jelenlegi főigazgatója, Göndöcs Zsigmond lapunknak azt
ígérte, kérdéseinkre ma válaszol.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-496814-295802
|
https://web.archive.org/web/20231026041208/http://nol.hu/archivum/archiv-496814-295802
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszavont-mentospalyazat
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-06-25 00:00:00
|
[
"Gál Ilona",
"Kepe Gábor"
] |
[
"Egészségügyi Minisztérium",
"Országos Mentőszolgálat (OMSZ)",
"Siemens Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"egészségügy"
] |
[] |
5,980 |
Megkülönböztető jelzés - Botrányos közbeszerzés a mentőknél
|
Több mint 4 milliárd forint uniós pénzzel támogatott kiemelt fejlesztésre hirdetett közbeszerzést az Országos Mentőszolgálat. A kiírás alig menthető, olyan sok sebből vérzik.
|
Megkülönböztető jelzés
Több mint 4 milliárd forint uniós pénzzel támogatott kiemelt fejlesztésre hirdetett közbeszerzést az Országos Mentőszolgálat. A kiírás alig menthető, olyan sok sebből vérzik.
Majdnem egy év telt el azóta, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv kiemelt projektjei közé bekerült az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) több beruházása is. A mentésirányítási rendszer fejlesztésére összesen 4,1 milliárd forint vehető igénybe, ami már a legnagyobb informatikai és kommunikációs cégek érdeklődését is felkelti. Az uniós és hazai közbeszerzési értesítőben a múlt héten közzétett ajánlatkérés azonban több potenciális jelentkező kedvét szeghette. Jóllehet a feladat legalább három markánsan elkülöníthető részből áll - a mentés- vagy bevetésirányítási rendszer, valamint a vállalatirányítás szoftverjét kell elkészíteni, és le kell szállítani a szükséges számítástechnikai eszközöket -, mégis csak egyben pályázható meg. Holott a piac ismerői állítják, akadnak a mentésirányítást európai referenciával megszervező, például brit és olasz cégek, amelyek kizárólag szoftvert fejlesztenek, és nem kereskednek "vassal", azaz hardverrel.
Bár az ajánlattevő bevehet alvállalkozókat is az üzletbe, ezeknek külön-külön évi 1,5 milliárd forintos nettó árbevételt kell felmutatniuk három évre visszamenőleg, no és legalább két olyan projektet, amelyben 150 millió forintért értékesítettek bevetésirányítási szoftvert. Ezt a magasságot jószerével csak a Siemens tudja átugrani, amely három évvel ezelőtt 330 millió forintért szállított telefonközpontot és más kommunikációs eszközöket is az OMSZ-nek, és van kommunikációs, valamint számítástechnikai üzletága is. Mindenesetre a pályázat kiírója azt is a szakmai alkalmasság feltételéül szabta, hogy a jelentkezőnek legyen olyan munkatársa, aki "Siemens Training Center" oklevelet birtokol.
A felhívás legkülönösebb része az, amely a bírálati szempontokat adja meg. A száz elérhető pontból mindössze tízzel jutalmazható a legkedvezőbb ár, és ugyanennyivel, ha az ajánlattevő olyan koncepciót tesz le az asztalra, amely a legjobban illeszkedik a sürgősségi ellátás szakmai tervéhez. Bár nehéz elképzelni, hogy olyan pályázó rúgjon labdába, amelyik nem alkalmazkodik teljes egészében az OMSZ lényegét jelentő sürgősségi ellátáshoz, az már meglepőbb, hogy kétszer 25 pontot - vagyis a pályázat sorsát eldöntő súlyú voksokat - ígérnek annak, aki a műszaki dokumentációban "többletfunkcionalitásként" megjelölt szolgáltatások közül a legtöbb megvalósítását vállalja. Így nem a legolcsóbb és a vevő által meghatározott funkciók ellátására alkalmas, hanem a pénzügyi keretet teljes egészében kitöltő és a legtöbb - esetleg soha ki nem használható - extrát ajánló vállalkozásnak van győzelmi esélye.
Nem lehet tudni, valójában mi szerepel abban a projektjavaslatban, amelyet az OMSZ a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) benyújtott, és amelynek alapján kiírhatta a közbeszerzési pályázatot. Az NFÜ honlapján csak a pályázónak szánt tartalmi és alaki kívánalmak hozzáférhetőek, egyéb nem olvasható. Ha a laikusok oldalát nem fúrja is különösebben a kíváncsiság, a sürgősségi orvostan szakmai kollégiuma annál inkább szerette volna megismerni a projekttervet. Jóllehet a szakértői grémium többször is felajánlotta hozzáértő segítségét, máig egy betű sem jutott el hozzájuk a pályázatból. Így csak találgatni lehet, mire épített az OMSZ. Annyi azonban biztos, hogy az egészségügyi minisztérium még 2007-ben 3,6 millió forintot fizetett a Morumbi's Kft.-nek az OMSZ vállalatirányítási és mentésirányítási rendszerének kialakításához szükséges informatika tárgyában. A mentésben csakúgy, mint a vállalatirányításban tökéletesen ismeretlen reputációjú kft megbízása mellett figyelemre méltó érv lehetett, hogy ügyvezető igazgatója, Kepe Gábor a Brownfield Kft.-ben 2007 nyaráig üzlettársa volt Gál Ilonának, aki május végéig az SZDSZ-es vezetésű minisztériumban szakállamtitkár volt.
A hatékony segítségnyújtásnak láncszerűen kell összekapcsolódnia: a laikus elsősegély, a háziorvosi ügyelet, a mentés és a kórházi sürgősségi ellátórendszer valamennyi elemének erősnek kell lennie. Ha megszakad a lánc, vagy gyenge a láncszem, a beteg sínyli meg - áll a szakmai kollégium egyik tavaly készült alapvetésében. Éppen ezért eleve csalódást keltett, hogy a mentésirányítási rendszer fejlesztése a kórház kapujánál megáll, ellentétben a szakma eredeti javaslatával, amely egyszerre fejlesztette volna a mentést és a sürgősségi fogadóhelyeket - vélekedik Pikó Károly, a szakmai kollégium elnöke. Így a projekt célja, amit gyakran hangoztat az OMSZ és az NFÜ is, hogy az esetek 90 százalékában 15 perc alatt a helyszínre érjenek a mentők, valódi hungarikumnak tekinthető - állítja Berényi Tamás, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos sürgősségi szakfelügyelője. "Nincs ilyen nemzetközi sztenderd, a mentést jellemző minőségi mutató sokkal inkább a riasztástól a kórházba lépésig tartó idő. Ez pedig egy tavalyi mintavétel alapján a dél-budai térségben átlagosan 72 perc volt" - mondta a HVG kérdésére a szakfelügyelő.
Kevesebb lenne a kérdőjel a kiemelt mentésfejlesztési projekt ügyében, ha az OMSZ nem szabotálta volna el a részvételét az egészségügyi információtechnológiai fejlesztés programjában. Az OMSZ 2004 elejétől tagja volt ugyanis az észak-alföldi régióban a Debreceni Egyetem vezetésével létrehozott konzorciumnak, amely uniós forrásból korszerűsíthette az egészségügyi intézmények közötti információs technológiát. Az összességében 1 milliárdot meghaladó költségvetésből a mentőkre 50 millió forint jutott, amiből az eredeti tervek szerint létrehozták volna a három megyére kiterjedő komplex bevetésirányítást, a mentőautók GPS-alapú helymeghatározását, az elektronikus menetlevelet, amely minden ellátási adatot megmásíthatatlanul rögzített volna. "Végül 5 millió forintot használt fel az OMSZ, a beszerzett informatikai eszközökkel el tudja érni a régió kórházait, s lekérdezni a beteg adatait, a többi pénzt visszaadta, amit a projekt központi részének bővítésére használtunk fel" - mondta a HVG kérdésére Gonda Zoltán, a Debreceni Egyetem közgazdasági igazgatóhelyettese. A meglehetősen szokatlan visszalépés háttere sem mindennapi, hiszen a közbeszerzési pályázattal - még Takács Zoltán főigazgató idején - a legolcsóbb ajánlatot tevő Secret Controll GPS Kft.-t választották ki, amellyel már a Molnár Lajos miniszterrel összeakaszkodott, majd lemondott Takács utóda, Gorove László megbízott főigazgató kötött szerződést. A kft 2007 novemberére nemcsak a szoftverfejlesztéssel készült el, hanem a szükséges hardvert is beszerezte, amikor az újonnan kinevezett főigazgató, Göndöcs Zsigmond egyetlen szó magyarázat, indoklás nélkül levélben értesítette a céget, eláll a szerződéstől, vállalva annak jogi következményeit. Vagyis ha lezárul a folyamatban lévő polgári per, minden valószínűség szerint az OMSZ-nek vagyoni kártérítés címén mintegy 40 millió forintot kell kifizetnie úgy, hogy ezért semmit sem kapott.
Mivel lapzártánkig egyebek mellett a szerződésbontás indokát firtató kérdésére sem kapott választ az OMSZ-től a HVG, marad az egyszerű számtani művelet: ha 50 millió forintért három megyére kiterjedő komplex bevetésirányítási rendszer volna kiépíthető, az országos költség még a félmilliárdot sem érné el. Márpedig 2007 novemberében már tudható volt, hogy a mentésirányítás fejlesztésére 4,1 milliárd forintos keret lesz, amelynek legalább az egyharmadát erre lehet költeni. A HVG értesülése szerint az uniós pályázatokért is felelős Gál Ilona utóda, Horváth Zoltán szakállamtitkár például ezt az egyszeregyet készül újraszámolni a főigazgatóval.
GÁTI JÚLIA
|
https://hvg.hu/hvgfriss/2008.25/200825_BoTRANYoS_KoZBESZERZES_A_MENToKNEL_Megkulon
|
https://web.archive.org/web/20101107040721/https://hvg.hu/hvgfriss/2008.25/200825_BoTRANYoS_KoZBESZERZES_A_MENToKNEL_Megkulon
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megkulonbozteto-jelzes-botranyos-kozbeszerzes-a-mentoknel
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-06-18 00:00:00
|
[
"Gál Ilona",
"Göndöcs Zsigmond",
"Kepe Gábor"
] |
[
"Egészségügyi Minisztérium",
"Morumbi's Kft.",
"Országos Mentőszolgálat (OMSZ)",
"Siemens Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"támogatás",
"EU",
"nemzeti fejlesztési terv"
] |
[] |
5,981 |
Halálosan megfenyegették a kitálaló parkolóőrt
|
Duka József volt parkolóőr a TV2 Mokka című műsorában arról mesélt, hogy amióta előállt történetével arról, hogy az egyik budapesti parkolási cégnél hogyan nyúlnak le pénzeket a vezetők, már egy emberen keresztül halálosan is megfenyegették.
|
Duka József volt parkolóőr a TV2 Mokka című műsorában arról mesélt, hogy amióta előállt történetével arról, hogy az egyik budapesti parkolási cégnél hogyan nyúlnak le pénzeket a vezetők, már egy emberen keresztül halálosan is megfenyegették. Duka arra számít, hogy a cég majd beperli, amiért kitálalt az egyelőre nem bizonyított dolgokról. A parkolóőr elmondta a Mokkában, hogy nyolc évvel ezelőtt, amikor ő kezdett akkor még erkölcsi bizonyítványokat kértek a felvételkor. Megtudtuk azt is, hogy egy parkolóőr a visszaélések miatt elvileg nem hagyhatja el a járőrözésre kijelölt útvonalat, viszont időnként ezt mindenképpen meg kell tenni, hiszen mindenkinek szüksége van arra, hogy egyen, igyon, illetve elmenjen a mosdóba. A parkolóőr azt is elmesélte a TV2 stúdiójában, hogy őt azért nem válogatták be a zsebre bírságolók közé, mert munkatársai tudták, hogy fecsegős típus. Duka József volt parkolóőr néhány napja számolt be arról, hogy egy budapesti parkolási társaságnál a "zsebrebírságolás" módszerét alkalmazták az extra pénzszerzéshez. Ezeket a pénzeket a főnökök kapták. "Aki nem tejelt a főnököknek, vagy nem volt benne a buliban, azt hamar kirúgták. Ebbe mindenki benne van, a parkolóőröktől a csoportvezetőig" - olvashattuk a múlt héten Duka nyilatkozatát
|
https://velvet.hu/blogok/helyszinelo/2008/06/25/halalosan_megfenyegettek_a_kitalalo_parkoloort/
|
https://web.archive.org/web/20170306075732/https://velvet.hu/blogok/helyszinelo/2008/06/25/halalosan_megfenyegettek_a_kitalalo_parkoloort/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/halalosan-megfenyegettek-a-kitalalo-parkoloort
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-06-25 00:00:00
|
[] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[] |
[
"vesztegetés",
"parkolás",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)"
] |
[] |
5,982 |
Maffiaszerűen szervezték meg a korrupciót a parkolócégnél?
|
Dagad a botrány a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.-nél, miután kiderült, hogy számos parkolóőr zsebre bírságolt, ezzel akár havi több százezer forinttal egészítette ki a bérét.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=53301
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/maffiaszeruen-szerveztek-meg-a-korrupciot-a-parkolocegnel
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2008-06-28 00:00:00
|
[] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[
"Bp. IX. kerület",
"Budapest"
] |
[
"vesztegetés",
"parkolás",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)",
"közlekedés",
"maffia"
] |
[] |
|
5,983 |
BKV: versenyhivatali eljárás indul
|
A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordul a BKV felügyelőbizottsága (fb).
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=53330
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bkv-versenyhivatali-eljaras-indul
|
Népszava
|
hungarian-news
|
2008-06-28 00:00:00
|
[] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"közbeszerzés",
"tanácsadás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
5,984 |
Magyar Bálint "saját magát" képviseli
|
Magyar és európai uniós (párt)politikai dimenziókban is vihart kavart, hogy - az ügy jelen állása szerint - Magyar Bálint exminiszter a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) irányító testületének tagja lesz.
|
Boda - aki korábban az Ericsson kutatási igazgatója volt - sokat köszönhet Magyarnak: bár az elnöki cím elnyerésének több feltételét nem teljesítette (az akkori sajtóhírek szerint nem rendelkezett Magyarországon elfogadott doktori fokozattal, nem tett köztisztviselői alapvizsgát, és magyar állampolgársága sem volt), a miniszter döntése alapján mégis az évente 40 milliárd forint körüli kutatási támogatást kezelő hivatal vezetője lehetett. Sőt Magyar Bálint a köztisztviselői vizsga utólagos letétele alól is mentesítette, pedig anélkül az elnök nem maradhatott volna a helyén. Tavaly - elsősorban az NKTH-támogatások átláthatatlan szétosztásával és kevéssé hatékony ellenőrzésével kapcsolatos kifogások miatt - Boda Miklósnak távoznia kellett, ám kapcsolata az exminiszterrel a jelek szerint megmaradt. Brüsszeli forrásaink szerint ugyanis Boda közbenjárásának tudható be, hogy Magyar neve felkerült arra a listára, amely az Európai Innovációs és Technológiai Intézet irányító testületének leendő tagjait tartalmazza.
Mint ismeretes, az EITI uniós döntés alapján Budapesten lesz, az intézményt egy 18 fős irányító testület vezeti majd. A grémiumba egy, az Európai Bizottság által felkért négytagú, független bizottság jelöli a tagokat, amelyben helyet kapott Boda Miklós is. (Érdekesség, hogy - mivel a négy tag egyike svéd - az északi országot a kettős állampolgárságú, a családján keresztül ma is Svédországhoz kötődő Boda révén valójában ketten képviselik a bizottságban.) Az EB írásban lefektetett kritériumai alapján az irányító testületbe csak olyan személyek jelölhetők, akik jelentős innovációs tapasztalattal és szakmai múlttal rendelkeznek, amit az iparban, a felsőoktatásban vagy a tudományban szereztek. Ennek megfelelően a jelöltek közé került például több világcég (például a Philips és a Nokia) volt kutatási vezetője, a Nobel-díj-bizottság korábbi elnöke, jó néhány egyetemi oktató, valamint az EITI-hez hasonló, de nemzeti hatósugarú intézmények képviselői. A lapunk által megismert névsorban a kakukktojás Magyar Bálint, aki évtizedekkel korábbi szociológusi munkásságát leszámítva semmilyen kutatás-fejlesztési tapasztalattal nem rendelkezik. Az egyetlen kapcsolata a területtel, hogy oktatási miniszterként a hazai K+F-szektor egy ideig - a gazdasági tárcával megosztva - a felügyelete alá tartozott.
A szokásos politikai motívumok mellett elsősorban ennek tudható be, hogy Magyar jelölése ellen már több (néppárti és liberális) EP-tag is tiltakozott (a testület összetételére a végső áldást az EP fogja adni). Bár ezt a hazai kormányoldal az ellenzék "ármánykodásának" tulajdonította - mint ahogy az ellenzék Magyar jelölését a kormányzat mesterkedésének -, a történet nem érthető meg a szokásos pártlogika alapján.
Magyarországnak nem Magyar Bálint volt a "hivatalos" jelöltje: a kormányzat a Graphisoft vezetőjét, Bojár Gábort látta volna szívesen a testületben, az akadémiai szféra pedig Keviczky Lászlót, az MTA főtitkárát. Csakhogy a tagok kiválasztásába az EB az egyes tagállamoknak nem engedett érdemi beleszólást. Ezt erősítette meg kérdésünkre Boda Miklós is: szerinte Magyar Bálint az irányító testületben nem Magyarországot, hanem "saját magát" fogja képviselni, független szakemberként. - A volt miniszter elismert felsőoktatási szakértő, akinek jelentős szerepe volt az EU új felsőoktatási politikájának kidolgozásában, illetve magyarországi bevezetésében, valamint az innovációs törvény és az Innovációs Alap létrehozásában. Ráadásul az EITI előtt a közeljövőben számos olyan probléma áll - például a közös európai akkreditásciós rendszer megteremtése, vagy a diplomák elismertetésének kérdése - aminek megoldásában nagyon hasznos lehet Magyar Bálint ez irányú politikusi tapasztalata - fogalmazott Boda Miklós.
- Az Európai Bizottság megbízik az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatótanácsát kiválasztó négyfős jelölőbizottság, így Boda Miklós professzor ítéletében is. Nem lehet arra számítani, hogy Brüsszel felülbírálja az előterjesztett tizennyolc jelöltet, akik között várhatóan Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter is szerepel majd - derül ki John MacDonald, az illetékes európai bizottsági szóvivő lapunknak adott nyilatkozatából.
Mint brüsszeli tudósítónk kérdésére a szóvivő elmondta, az EU bizottsága továbbra is azon a véleményen van, hogy az igazgatótanácsot a "legkiválóbb képességű és legnagyobb presztízsű független tagok alkotják majd, akiknek szakértelme kiegyenlítetten reprezentálja az üzlet, a kutatás és az oktatás világát." MacDonald nem ismerte Magyar Bálint életpályáját. Amikor vázoltuk neki, ezt felelte: "önnek joga, hogy megkérdőjelezze a jelölt alkalmasságát, mi azonban tiszteletben tartjuk a jelölőbizottság véleményét". Elmondta: az egész intézet a kutatásban és az innovációban ténylegesen dolgozók bevonásával jön létre, és Brüsszel nem tervezi, hogy kötözködjön a választottaik kapcsán. - Az sem feltétlenül szükséges, hogy kormányok terjesszenek elő jelölteket. A négyfős válogató bizottság szempontjából mindegy, hogy melyik jelölt honnan jön - jegyezte meg Ján Figel EU-biztos szóvivője. Az Európai Parlamentnek és a tagállamok tanácsának joga van betekinteni a tizennyolc fős listába, miután azonban ez megtörtént, Brüsszel várhatóan változtatás nélkül hagyja jóvá azt, tette világossá MacDonald.
A négyfős jelölőbizottságot az EU szintén a "legkiválóbbak közül valónak" és "megkérdőjelezhetetlenül függetlennek" tartja, továbbá olyannak, ami az egész Európai Unió összetételét tükrözi. Amikor megjegyeztük, hogy életrajza alapján Boda professzor szinte egy második svéd tag Cecilia Schelin Seidegard, valamint a francia Ronan Stéphan és a német Günter Stock mellett, MacDonald azt mondta: "igaz, nem könnyű egy ilyen testületet összeválogatni. Olyanokat kellett keresnünk, akik az adott időszakban ráérnek, és vállalják a jelöléssel járó terhelést."
Szakértők szerint ezt a meccset egyébként nem is magyar térfélen játsszák: valójában Németország és Svédország (a legnagyobb nettó befizető, illetve az egy főre számított legtöbb befizetéssel és legnagyobb innovációs ráfordítással büszkélkedő tagállam) alkuja határozza meg, hogy kik és merre vezetik majd az EITI-t. Ez részben talán megmagyarázza, hogy a 18 fős irányító testületbe várhatóan két-két svéd, illetve német tag kerül, miközben számos tagállamnak egyetlen képviselője sem lesz. Magyar Bálint csak sakkfigura ebben a játszmában: jókor volt jó helyen - de nem most, hanem akkor, amikor szövetségre lépett az európai innovációban is befolyásos Boda Miklóssal.
Kíváncsiak voltunk Magyar Bálint álláspontjára is, ám ő az érdeklődést azzal hárította el: amíg a jelölés ügye - előreláthatólag július közepe táján - el nem dől, nem kíván nyilatkozni.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-497208-296160
|
https://web.archive.org/web/20080630063551/http://nol.hu/cikk/497208/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-balint-sajat-magat-kepviseli
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-06-28 00:00:00
|
[
"Boda Miklós",
"Magyar Bálint"
] |
[
"Európai Innovációs és Technológiai Intézet",
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)"
] |
[
"Európa"
] |
[
"k+f",
"protekció",
"EU"
] |
[] |
5,985 |
Suba alatt megduplázták a BKV megbízott vezérigazgatójának bérét
|
Duplájára emelték a BKV megbízott vezérigazgatójának alapbérét. A döntésről a tulajdonos főváros képviselője, az önkormányzat gazdasági bizottsága nem tudott.
|
A BKV igazgatósága megemelte a megbízott vezérigazgató, Balogh Zsolt fizetését, így a cégvezető a volt vezérigazgató, Antal Attila fizetését veheti fel. A BKV sajtóosztályán megerősítették értesülésünket: a cég igazgatósága Balogh Zsolt alapbérét egy időre kiegészítette a korábbi vezérigazgató alapbérére.
A megbízott vezérigazgató korábban havi 650-700 ezer forintos vezérigazgató-helyettesi alapfizetést kapott, most havi másfél millió forint jár neki. A helyettesi fizetés mellé korábban 300 százalékos prémium járt, míg Antal Attila 200 százalékos prémiumot kapott. Azt nem tudni, hogy Balogh Zsolt prémiuma a korábbi maradt-e, vagy lecsökkent. Ha nem változott, akkor Balogh Zsolt most jobban keres mint egykori főnöke.
Hutiray Gyula, a fővárosi közgyűlés gazdasági bizottságának az ellenzék által delegált tagja szerint a közlekedési cég igazgatósága a tulajdonos háta mögött hozta meg a döntést a fizetésemelésről, az tehát jogszerűtlen, és kárt okoz a vállalatnak. A BKV vezérigazgatójának fizetéséről ugyanis jogszabály szerint csak a gazdasági bizottság dönthet.
Somlyódy Csaba, a gazdasági bizottság szocialista elnöke szerint nem jogszerűtlen az igazgatóság döntése, mert Balogh Zsoltnak megbízott vezérigazgatóként is vezérigazgató-helyettesi a jogállása, a helyettesek fizetéséről pedig az igazgatóság dönt, nem a bizottság.
Somlyódi szerint ugyanakkor a pluszmunkát nem fizetésemeléssel, hanem pluszpénzzel kellett volna honorálni. Ha ugyanis megérkezik az új igazgató, Balogh Zsoltnak akkor is jár majd a megemelt bér.
A BKV-nak augusztus elsején lehet új igazgatója. A posztra kiírt pályázat pénteken járt le. Információink szerint nyolc-kilenc jelentkező pályázott. Somlyódy Csaba elmondta, hogy a beadott anyagokat egy háromfős bizottság értékeli, de ez a bizottság csak javaslatot tesz a győztes személyére. Az új vezérigazgatót a gazdasági bizottság választja ki július 31-ig. Somlyódy elmondta, hogy a döntés előtt nyilván érkezik majd egy orientáló vélemény a városvezetéstől, amit számításba kell venni.
|
https://index.hu/belfold/budapest/balo5371/
|
https://web.archive.org/web/20210423053414/https://index.hu/belfold/budapest/balo5371/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/suba-alatt-megduplaztak-a-bkv-megbizott-vezerigazgatojanak-beret
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-06-30 00:00:00
|
[
"Balogh Zsolt"
] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] |
[] |
[
"juttatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,986 |
Kartelleztek a légitársaságok
|
Öt légitársaságot büntettek meg az Egyesült Államokban, mert összejátszottak a teherszállítás árának megállpításánál. Összesen ötszázmillió dollárt kell befizetniük.
|
Ötszázmillió dollárra büntettek öt légitársaságot, mert egyeztették áraikat. A legnagyobb büntetést az Air France-nak és a KLM-nek kell fizetnie, összesen 350 millió dollárt. Az öt céget együtt 504 millió dollárra büntették. Az ügyben még a Cathay Pacific, a Dutch és a skandináv SAS érintett – írja a BBC Online.
A bírságot egy igen széleskörű vizsgálat után szabta ki az antitröszet ellenes testület. A nyomozás megállapította, hogy 2001 májusa és 2006 februárja között a légitársaságok illetékesei találkoztak és megállapodtak a cargo-árakban. A fix árakkal megszűnt a verseny a cégek között, ennek következtében a szolgáltatás igénybe vevők többet fizettek.
Az Air France-KLM-re kiszabott bírság egyébként a második legmagasabb bírság, amit valaha megállapítottak. A Cathay Pacificnek 60 milliót, a Dutchnak 47 milliót, a SAS-nak pedig 52 millió dollárt kell fizetnie.
Az érintett légitásaságok együttműködtek a hatóságokkal.
|
https://index.hu/gazdasag/vilag/legkar080627/
|
https://web.archive.org/web/20201021174122/https://index.hu/gazdasag/vilag/legkar080627/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/kartelleztek-a-legitarsasagok
|
Index
|
world-news
|
2008-06-27 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Amerikai Egyesült Államok"
] |
[
"versenykorlátozás - kartell"
] |
[] |
5,987 |
Elszámolás a kormánynegyed több mint kilencmilliárdjáról
|
Őrizzenek meg minden számlát és szerződést, mert meg fogjuk vizsgálni azokat – figyelmeztette a kormánypártot Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője. Az elszámolás elkészült.
|
Őrizzenek meg minden számlát és szerződést, mert meg fogjuk vizsgálni azokat – figyelmeztette a kormánypártot Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője. Az elszámolás elkészült. A kormány februárban állította le a projektet a túlságosan drága infrastrukturális beruházásokra, illetve a pénzügyi biztosítékok hiányára hivatkozva. E döntéssel egyidejűleg a kormány ígéretet tett, hogy tételesen elszámol a projekt előkészítésére költött pénzzel. A feladattal a Pénzügyminisztériumot bízta meg a kabinet, ám a tárca az időközben a Kincstári Vagyoni Igazgatóság örökébe lépő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hatáskörébe utalta a munkát, amely viszont a projektirodát váltó KoNeP Kft. feladatává tette a rovancs elvégzését. A kormány tavaly januári, a kormányzati negyed építésére vonatkozó határozata óta az állam összesen 9,152 milliárd forintot költött a projektre. A legnagyobb tétel a Nyugati pályaudvar mögötti MÁV-terület megvásárlása. A telek 8,52 milliárd forintba került. Ebből 5,28 milliárd forintot készpénzben, 2,205 milliárdot adósság-jóváírás formájában állt az állam. A fennmaradó 1,035 milliárdot az idei költségvetésből a projekt előkészítésére elkülönített 8,2 milliárdból fizeti ki a MNV Zrt. További 533 millió forintot pályázatok lebonyolítására, a szakértői és ügyvédi díjakra, valamint a dologi kiadásokra költöttek, míg személyi költségekre, munkabérre százmillió forintot fizettek ki. Az idei költségvetésben eredetileg 8,2 milliárdot különítettek el a negyed megvalósítására, de a projekt leállítását követően 3,8 milliárdra csökkentették a keretet. Ebből kívánták fedezni az áthúzódó beruházói és tanácsadói kiadásokat, a MÁV-telek hátralékát, a futó szerződések lezárását, a területrendezési koncepció kidolgozását és a KoNeP Kft. működési költségeit.
Az előzetes számítások szerint mindezek nem emésztik fel a rendelkezésre álló összeget, de a maradványról korainak tartottak nyilatkozni. Az biztos, hogy az MNV Zrt. az idén 301 millió forintot költött a projekt lezárására. Ebből 211 milliót vitt el az ingatlan-értékbecslés, fordítás, környezetvédelmi-mérnöki tanácsadás, műszaki ellenőrzés, sokszorosítás, a szerzői jogdíjak kifizetésére, valamint a bontási munkálatok, tervdokumentáció előkészítésére és az ügyvédi költség. További kilencvenmillió forintos tétel volt a KoNeP Kft. törzstőkéjének egy hónappal ezelőtti emelése. Az összeget a projektiroda megszűnése és a kft. létrejötte közötti időben keletkezett tartozások kifizetésére fordítja a cég.
A jelentés részleteiről nem kívánt bővebb felvilágosítást adni az MNV Zrt., mivel a beszámolót előbb a PM-nek, majd a kormánynak is jóvá kell hagyni. Ám az már most tudható, hogy az MNV Zrt. több szerződés összegét, illetve a teljesítés mértékét is vitathatónak találta. Vélhetőleg ezek közé tartozik a Janesch Péter vezette építészcsoport megbízása is. Ők a pályázati győzelemért járó 20 millió forinton kívül egyetlen fillért sem kaptak. A szerződésben rögzített 2,4 milliárd forint első részlete a vázlattervek elfogadása után vált volna esedékessé.
Az MNV Zrt. döntés-előkészítő anyagát a jövő héten tárgyalja a PM, majd a kormány. Ha jóváhagyják, akkor - az előzetes ígéretek szerint - az Állami Számvevőszékhez kerül végső ellenőrzésre. Az MNV Zrt. munkája ezzel még nem ér véget, hiszen az év végéig el kell készíteniük a terület hasznosítási koncepcióját, beleértve a Nyugati pályaudvar rekonstrukcióját is. Ebben továbbra is az új - később kinevezendő - vezetővel megerősített KoNeP Kft.-re támaszkodnak.
Kormánynegyed nincs, de a Nyugati pályaudvarral kell valamit kezdeni
|
http://nol.hu/archivum/archiv-497213-296165
|
https://web.archive.org/web/20231104131220/http://nol.hu/archivum/archiv-497213-296165
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elszamolas-a-kormanynegyed-tobb-mint-kilencmilliardjarol
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-06-28 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[
"Kormányzati negyed"
] |
5,988 |
Újabb fordulat az évtizedes Tocsik-ügyben
|
Az idén áprilisban jogerősen megítélt nyolcvanmillió forint helyett csak 3,7 millió forint közvetítői díj illeti meg Tocsik Mártát – állítja a Legfőbb Ügyészség.
|
http://www.mno.hu/portal/569627
|
https://web.archive.org/web/20080801010939/http://www.mno.hu/portal/569627
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-fordulat-az-evtizedes-tocsik-ugyben
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-06-30 00:00:00
|
[
"Tocsik Márta"
] |
[] |
[] |
[
"sikerdíj"
] |
[
"Tocsik-ügy"
] |
|
5,989 |
Korrupt vezetőket zártak ki a szocialista pártból! 23 főt már őrizetbe vettek Spanyolországban
|
A Costa del Sol térségen elkövetett ingatlanpiaci visszaélések miatt több tagjának kizárását jelentette be a Madridban kormányon lévő Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE).
|
Egy vizsgálat során nem kevesebb, mint 23 főt vett őrizetbe a rendőrség, amelynek 200 tagja 38 helyen tartott házkutatást. Összesen 55 fő esetében foglaltak le vagyontárgyakat, további nagy számú érintettnél rendeltek el elidegenítési tilalmat, illetve zároltak bankszámlákat. Az érintettek között vannak helyi politikusok, építészek, jogászok és üzletemberek.
A legnagyobb halnak Estepona város polgármestere, Antonio Barrientos számít, aki – mostani kizárása előtt – tagja volt a szocialista pártnak. A honlapján a PSOE bejelentette, hogy minden további személyt azonnal eltávolítanak a szervezetből, akiről bebizonyosodik, hogy törvénytelenséget követtek el.
A visszaélések alapképlete a szokásos volt: árakon alul értékesítettek ingatlanokat, az ezért kapott pénzt felosztották maguk között, de szerepel a bűnlajstromban pénzmosás és egyéb, közigazgatási korrupciós ügy.
A letartóztatások kapcsán a Bloomberg emlékeztet egy korábbi esetre, amikor Marbella üdülőváros egyik közigazgatási vezetőjét tartóztatták le, aki fejlesztésre kiszemelt ingatlanokat minősített át, az őrizetbe vételekor összesen 2,4 milliárd eurós vagyont foglaltak le.
|
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/06/korrupt-vezetoket-zartak-ki-a-szocialista-partbol-23-fot-mar-orizetbe-vettek-spanyolorszagban
|
https://web.archive.org/web/20240125160945/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/06/korrupt-vezetoket-zartak-ki-a-szocialista-partbol-23-fot-mar-orizetbe-vettek-spanyolorszagban
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/korrupt-vezetoket-zartak-ki-a-szocialista-partbol-23-fot-mar-orizetbe-vettek-spanyolorszagban
|
Világgazdaság
|
eu-news
|
2008-06-18 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Spanyolország"
] |
[] |
[] |
5,990 |
A thaiföldi kormányfő leváltását követelik
|
Szamak Szundaravedzs thaiföldi miniszterelnök lemondását követelték pénteken Bangkokban tüntetők; a rendőrség szerint mintegy 14 ezer, a szervezők szerint százezer ember vett részt a demonstrációban.
|
Mintegy ötezer rendőr próbálta meg távol tartani a tömeget a kormány hivatalától, először voltak kisebb csetepaték, de a rendőrök végül nem voltak túl erélyesek, és a tüntetők át tudták törni az épületegyüttest körülvevő kordont. Ezen túlmenően azonban a Népi Szövetség a Demokráciáért ellenzéki szervezet által meghirdetett demonstráció egyelőre békés.
Az ellenzéki szervezet vezetői azt mondják, nem akarják elfoglalni a kormányhivatalt, de fogadkoznak, hogy addig nem hagyják el annak környéket, amíg Szamak le nem mond. Egy kormányszóvivő közölte, hogy a rendőrség csak a végső esetben vet be könnygázt vagy vízágyút. A kormányfő tanácskozott a hadsereg vezetőivel és más biztonsági vezetőkkel, és megállapította, hogy a hatóságok ellenőrzésük alatt tudják tartani a helyzetet, nincs szükség a hadsereg mozgósítására – mondta a szóvivő.
Helyszíni tudósítók láttak körülbelül egy tucatnyi olyan tüntetőt, aki a rendőrökkel való összetűzésben sérült meg. A Bangkok Post című újság szerint hét rendőr is megsérült. Az ellenzéki szervezet azzal vádolja Szamakot, hogy a 2006-ban megbuktatott Thakszin Sinavatra volt miniszterelnök bábja, és akadályozza a Thakszin ellen korrupciós vádakkal folyó vizsgálatot, valamint hogy a saját érdeke szerint akarja megváltoztatni az alkotmányt.
A 2001-től miniszterelnök Thakszint királypárti tábornokok buktatták meg. Adócsalás, vesztegetés és hatalommal való visszaélés gyanújával eljárást indítottak ellene.
Az alkotmánybíróság 2007-ben választási csalás miatt öt évre eltiltotta minden politikai tevékenységtől, pártját, a Thai Rak Thait pedig feloszlatta. Tavaly augusztusban letartóztatási parancsot adtak ki a milliárdos politikus ellen. A feloszlatott párt tagjaiból megalakult a Népi Erő Pártja, amelynek élére Szamakot jelölte ki Thakszin. Decemberben a párt nagy arányban megnyerte a parlamenti választásokat. Thakszin februárban visszatért az országba. Hangoztatja, hogy nem vesz részt a politikai életben, de több elemző meg van győződve arról, hogy a kulisszák mögül ö irányítja a kormány tevékenységét.
|
https://24.hu/kulfold/2008/06/20/thaifoldi_kormanyfo_levaltasat_koveteltek/
|
https://web.archive.org/web/20080712082032/http://www.fn.hu/kulfold/20080620/thaifoldi_kormanyfo_levaltasat_koveteltek/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/a-thaifoldi-kormanyfo-levaltasat-kovetelik
|
fn.hu
|
world-news
|
2008-06-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Thaiföld"
] |
[] |
[] |
5,991 |
Ki a legjobban fizetett állami cégvezér?
|
Az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok csúcsvezetőinek zsebében szeretett volna turkálni az Index az év elején.
|
Mennyi a havi bruttó jövedelme (alapbér, tiszteletdíj, teljesítményfüggő vagy attól független prémiumok, egyéb béren kívüli juttatások) az állami tulajdonú gazdasági társaságok igazgatósági elnökének, vezérigazgatójának (vagy elnök-vezérigazgatójának), ahol van, ügyvezetőjének? Milyen javadalmazásban részesülnek a felügyelőbizottsági elnökök? A vezető beosztású tisztségviselők közül vannak-e olyanok, akiknek a szerződésében felmentés esetére a munka törvénykönyvében meghatározottnál nagyobb végkielégítés szerepel? Egyebek között ezekre a kérdésekre kértünk választ még januárban az állami cégtulajdonost képviselő MNV-től és GKM-től.
Összesen több mint ötven cég vezetőiről kértünk adatokat. A listában szerepelt hét, zömében közlekedési társaság, ezek akkor még a liberálisok által felügyelt gazdasági és közlekedési tárcához tartoztak: a Nemzeti Infrasruktúrafejlesztő Zrt., az Állami Autópálya-kezelő Zrt., a MÁV, a Magyar Közút Kht., a HungaroControl Zrt., az Energiaközpont Kht. és a Magyar Fejlesztési Bank.
Gazdacserék
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ez év január elsejei megalakulása előtt számos más állami vállalat is a szakminisztériumok felügyelete alá tartozott, így például a kulturális területen működők az oktatási és kulturális, a sportszférában lévők a sportot felügyelő korábbi önkormányzati és területfejlesztési tárcához. A helyzet ez év elején annyit változott, hogy az akkori GKM kivételével minden minisztériumtól az MNV-hez került át ezeknek a cégeknek a "felügyelete" (valamint értelemszerűen ez a KVI, az ÁPV és a Nemzeti Földalapkezelő összevonásával létrehozott társaság vitte tovább a korábban az ÁPV portfóliójában lévő gazdasági társaságokat is).
Ez azt jelentette, hogy további több mint negyven állami cég vezető beosztású dolgozóinak fizetéséről az MNV-től kellett tájékoztatást kérnünk. Ebben a listában vannak egyebek mellett maga az MNV Zrt., a Magyar Posta, a Szerencsejáték Zrt., az MVM, az erőművek, a Volán-társaságok, a Hitelgarancia Zrt., az Eximbank, a Kopint-Datorg, a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, a Magyar Turizmus Zrt., a Sportfolió Kht. és a Hungaroring Zrt. is. Igaz, az Oktatási és Kultúrális Minisztérium jogi főosztálya – megjegyezve, hogy már nem ők gyakorolják a tulajdonosi jogokat – küldött egy listát hét, korábban hozzájuk tartozó társaság előző évi fizetéseinek adatairól.
Ombudsmanhoz fordultak, nincs adatuk
A vagyonkezelő társaság ugyanakkor lényegében megtagadta a választ. A fizetésekről, prémiumokról és esetleges végkielégítési feltételekről e-mailben feltett kérdésünkre február 1-jén ezt válaszolták: "Társaságunk az adatvédelmi biztoshoz fordul állásfoglalásért azt illetően, hogy az általunk szolgáltatandó adatok tekintetében eleget tegyünk törvényi kötelezettségünknek, de ugyanakkor a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényt se sértsük meg".
Egy két héttel későbbi levélben Száraz Gábor szóvivő ehhez még hozzátette, hogy "az MNV Zrt. a tőle telhető legnagyobb körültekintéssel kíván eljárni az adatszolgáltatást illetően, így meg kell várnunk az ombudsmani állásfoglalást", amelyről azt közölte: "foglalkoznak a keresetünkkel és türelmünket kérik".
Február végén hivatalos adatkérő levelet is megfogalmaztunk az MNV vezérigazgatójának, Tátrai Miklósnak, azonban az abban megadott határidőig sem kaptunk érdemi választ a kérdéseinkre. Ezért a TASZ-szal – a szervezetet képviselő Schiffer András ügyvéddel – közösen a Fővárosi Bírósághoz fordultunk, ahol hétfőn tartották az első tárgyalást, amelyen az MNV ügyvédje egyebek mellett azt állította, nincsenek a birtokukban az állami cégek vezető beosztású dolgozóinak bérezésére, premizálására vonatkozó adatok.
A következő tárgyalási nap – amikor már határozathozatal is várható – szeptember 9-én lesz, addigra pontosítanunk kell a listát, hogy abban csak olyan cégek legyenek, amelyekben az MNV a közvetlen tulajdonosi jogok gyakorlója. Ugyanis például a Paksi Atomerőműben a Magyar Villamos Művek képviseli az államot; igaz, az MVM-ben viszont már a vagyonkezelő az állami tulajdon gyakorlója.
Erős, Heinczinger, Reményik
A korábban a gazdasági tárcától megkapott csonka lista alapján egyébként a legjobban fizetett állami cégvezér Erős János. Az MFB első embere havi bruttó 3 434 585 forintot keresett az idén februári adatok szerint. Ehhez jött az évi több mint 40 millió forintos alapbérének akár 80 százalékát elérő "éves alapbérre számított prémiumkiírás". Ez azonban a GKM akkori tájékoztatása szerint "teljes mértékben teljesítményfüggő, kifizetésére a prémiumkiírásban rögzített gazdálkodási, illetve szakmai feladatok teljesítésének értékelése alapján kerülhet sor", nemcsak Erős, hanem a többi cégvezető esetében is.
Az állami tulajdonú fejlesztési bank vezetőjétől alig maradt el Heinczinger István MÁV-vezér, aki a GKM-lista szerint havi 3 200 000 forintos alapbére és éves keresetének szintén 80 százalékára rúgó maximális prémiumkerete volt (ez a prémiumérték az általános, ettől csak két cégnél tértek el, azt külön megemlítjük). Meghaladta a kétmillió forintot az alapbére Reményik Kálmánnak, a NIF első emberének, ő havi 2 666 250 forintért irányítja a hazai út- és vasútfejlesztéseket, valamint Nagy Attilának, az ÁAK vezérigazgatójának, aki havonta 2 052 000 forintot kapott az év eleji adatok szerint (ráadásul az ő prémiuma a teljes éves keresetét is elérheti).
Nagytól a havi fix terén alig maradt el 1,9 millió forintjával a Magyar Közút Kht. akkori vezetője, László Sándor, a HungaroControl vezérigazgatója, Kiss László havonta 1 688 000 forintért dolgozott. A GKM-es listában az utolsó helyen Molnár László, az Energiaközpont Kht. igazgatója állt havi 950 000 forinttal, és éves bére 50 százalékát elérő prémiumplafonnal. A GKM-es cégekben az igazgatósági elnökök havonta 320 000 és 740 000 forint közötti bruttót kaptak – a két kht.-nál nincs igazgatóság –, a legtöbbet az ÁAK-nál, a legkevesebbet a HungaroControlnál.
Szegény kultúra
Az OKM-nél lévő cégek korántsem fizettek ennyire bőkezűen, legalábbis a minisztériumtól kapott tavaly szeptemberi adatok szerint. Egyedül a Művészetek Palotáját havi 935 000 forintért irányító – emellett gépkocsihasználatot, mobiltelefont és étkezési hozzájárulást kapó – Kiss Imre bére versenyképes a GKM-s listán sereghajtó Molnár Lászlóéval. Érdekes módon nála kevesebbet kapott bruttóban a Nemzeti Színházat akkor vezető Jordán Tamás: havi bruttó 720 800 forint bért és havi 200 000 forint költségátalányt.
Ugyanakkor a Neumann Kht. élén Kitzinger Dávid 519 400 forintért dolgozott – plusz két forrásból évi 82 500 forintnyi egyéb juttatást kapott –, a Nemzeti Filmszínház Kht.-t vezető Bakos Istvánné kereken havi félmillió bruttóval és a Kitzingrrével megegyező egyéb juttatással rendelkezett. A Budai Várgondnokságot havi 460 ezerért vezette tavaly szeptemberben Szamkó Katalin, míg a Multinova Kft. élén Visnyei Csaba havi 350 000 forint bruttót kapott.
Visnyeinek és Kitzingernek ráadásul prémium sem járt, a többiek féléves, Kiss Imre 8 hónapos prémiumra voltak jogosultak. Az OKM a társaságok felügyelőbizottsági elnöki tiszteletdíjait is közölte, ezek havi 50 és 80 ezer forint között változtak, a legtöbbet a Multinovánál, a legkevesebbet a Nemzeti Filmszínháznál kapta az fb. elnöke.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/alfz080630/
|
https://web.archive.org/web/20210918024603/https://index.hu/gazdasag/magyar/alfz080630/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-a-legjobban-fizetett-allami-cegvezer
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-06-30 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"belföld",
"átláthatóság",
"juttatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,992 |
Schmidt Gábor: Lefizetőparkoló
|
Titkos hangfelvételek, életveszélyes fenyegetés a fecsegőknek, zsebbe vándorló százmilliók - egy B kategóriás akciófilmhez kezd hasonlítani a fővárosi parkolási botrány.
|
http://nol.hu/cikk/497027/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schmidt-gabor-lefizetoparkolo
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-06-27 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Budapest"
] |
[
"pártfinanszírozás",
"vesztegetés",
"parkolás"
] |
[] |
|
5,993 |
Kormányszóvivőponthu: atomrakétával verébre
|
Lassan két hete, a kormanyszovivo.hu indulása óta háborog a netes közönség és anyáznak a webfejlesztők és a laikusok, hogy mi került az új kormányzati weben kétszázmillió forintba. A többség arcátlan lopást, de legalább indokolatlan pazarlást emleget.
|
"Mi kerül ezen a kormanyszovivo.hu-n 200 millió forintba?" - kérdezné a néhai Márkus László, ha ma élne, és webfejlesztő volna. A szocialista ipar puritán, de hétezer forintba kerülő fotelremekét agyvérzésközeli állapotban szétcincáló színész most, 2008-ban alighanem ugyanolyan idegesen kattintgatna a szocialista marketingipar puritán, de döbbenetes összegbe kerülő webszájtján. (Ebből az összegből 44-szer át lehetett volna festeni Gyurcsány Ferenc páncélozott biztonsági autóját.)
A június 16-i bejelentés óta laikus, önjelölt és hivatásos márkuslászlók (jelen cikk írója az előbbiek közé sorolja magát) tucatjai szedik ízekre különböző fórumokon a nagyszabású projektet, leginkább a valóban nem túl meggyőző netes megjelenésből és a hivatalos úton közölt félinformációkból levont következtetések alapján.
Az első, kormányszóvivőktől származó információk szerint "több mint két évvel ezelőtt határozták el egy olyan oldal létrehozását, amely esélyegyenlőséget kínál az újságírók számára, vagyis az országban bárhonnan online nyomon követhetővé teszi a kormányszóvivői tájékoztatókat". Az oldal létrehozása az eszközökkel együtt 200 millió forintba került. A közbeszerzési eljárást a Synergon Nyrt. és a Hewlett-Packard Magyarország Kft. nyerte meg, a portált a Kopint Datorg Zrt. üzemelteti, a pénz körülbelül fele a szükséges hardverek beszerzésére ment el, illetve tartalmazza a szoftvereket és a fejlesztési költségeit, továbbá a rendszer üzemeltetésének és feltöltésének első évi árát.
A Fidesz természetesen az elsők közt hördült föl az összeg hallatán, Cser-Palkovics szóvivőhelyettes érthetetlennek nevezte, hogy a kormány miért költ el ennyi pénzt erre a célra. Hiszen a Miniszterelnöki Hivatalnak (MEH) van honlapja, ahol eddig megjelentek és a jövőben is megjelenhettek volna a kormányszóvivői tájékoztatók anyagai, ráadásul a MEH-nek vannak fizetett köztisztviselői, akik ezt a honlapot kezelik, nem kellett volna a fejlesztésre és az üzemeltetésre külső cégeknek megbízást adni. A Fidesz szerint a honlap létrejöttén dolgozó alvállalkozók között van a miniszterelnök korábbi üzlettársa, Honti Pál, és cége, a Digital Natives Kft. - ők pályáztatás nélkül jutottak az egyik részfeladat 9 milliós megbízatásához.
A Kormányszóvivői Iroda kérdéseinkre adott válaszaiból kiderült, hogy a kormanyszovivo.hu a bő egy éve, 2007. május 5-én kiírt, több százmilliárdos keretű közbeszerzési eljárással jött létre.
A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság "Nagyteljesítményű számítógép- és tároló rendszerek szállítása és kapcsolódó szolgáltatások" teljesítésére írt ki közbeszerzési tendert, aminek eredményeképp minisztériumok és háttérintézményeik, önkormányzatok számára szükséges nagyteljesítményű számítógép- és tárolórendszerek beszerzésére, illetve a kapcsolódó szolgáltatásokra nyílt lehetőség.
Ennek a százmilliárdos tengernek egy cseppje a kormanyszovivo.hu. A Hewlett-Packard Magyarország Kft. például 60,8 milliárdos, a Synergon Informatikai Nyrt. 63,9 milliárd forintos keretszerződést köthetett, a jelek szerint a kormányzati kommunikációra most elköltött pénz ebbe bőven belefért. A Synergon jelenlegi legnagyobb főrészvényese egyébként az Albrecht Ottó nevével fémjelzett Cashline Holding Zrt. (és pár ehhez kapcsolódó cég). Albrecht több közös üzletet ütött nyélbe a szocialista közeli nagyvállalkozóként elkönyvelt Leisztinger Tamással. Akinek csak közvetve lehet nyomára bukkani a Synergon tulajdonosi listáján: a cég mintegy 1,66 százalékot birtokló KNB-Fuente Kft.-ben tulajdonos a Leisztinger érdekeltségébe tartozó Forrás Zrt.
Egyébként a 200 milliós beszerzés kisebb részét kitevő szoftverek ára beszállítókként nem érte el a közbeszerzési értékhatárt, így azok megvásárlását nem is közbeszerzési eljárásban intézték.
Három nagy tétel
Arra kértük a Kormányszóvivői Irodát, a lehető legpontosabban kibontva, részletezve, összegszerűen írják meg, hogy a 200 millió hogyan oszlik meg a hardver, szoftver, fejlesztés, üzemeltetés szerint: hány és milyen típusú szerverről, munkaállomásról, egyéb technikai eszközről, milyen szabad és zárt licencű szoftverről, milyen tartalompublikáló rendszerről van szó, mennyi ideig zajlott a fejlesztés, milyen cégek dolgoztak rajta, és így tovább.
Kérdésünkre a következő, részletesnek korántsem mondható választ kaptuk: "A rendszer működéséhez nélkülözhetetlenek a szerverek, háttértárolók, szoftverek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások. A rendszer zavartalan, gyors elérését a beszerzett 18 szerver és a hozzájuk kapcsolódó háttértároló-rendszer biztosítja. A rendszer teljes költsége mintegy 200 millió forint, ebből a szerverek és az adattároló egységek ára bruttó 80 millió forint."
Továbbá: "Ehhez a tervezés, a rendszerintegráció, a folyamatkialakítás, a szabályozás, az adatfeltöltés, az oktatás, és a kapcsolódó szolgáltatások ára adódik hozzá, amely bruttó 100 millió forint. A rendszer szállítója a 2007. májusi központosított közbeszerzési eljárás során kiválasztott Synergon, valamint a HP Magyarország volt."
Végül: "A szoftverekért, illetve a szoftverek örökös licencéért kevesebb mint bruttó 20 millió forintot fizettünk. A szoftvereket pedig a Synergon 4,1 millió forint értékben (MySQL), a Digital Natives 9,6 millió forint értékben (közvetítő-, archiváló- és beszédfelismerő szoftver) és a Szoftver ABC 5,5 millió forint értékben (Adobe-licencek) - biztosította a rendszer. A rendszert - biztonsági okokból és az ehhez kapcsolódó törvényi kötelezettségéből fakadóan - a kormányzati gerinchálózatot is üzemeltető Kopint-Datorg Zrt. működteti."
A szóvivői iroda azt is elárulta, hogy a csak a szigorúan ellenőrzött regisztráció után használható sajto.kormanyszovivo.hu oldalon újságírók regisztrációját várják, "azaz annak a néhány ezer hazai és külföldi újságírónak a jelentkezésére" számítanak, "akik a magyarországi belpolitikával foglalkoznak". Az indulás utáni három napban "több mint 150 újságíró regisztrált a rendszerbe".
|
https://index.hu/belfold/szovhu0626/
|
https://web.archive.org/web/20210122034832/http://index.hu/belfold/szovhu0626
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanyszovivoponthu-atomraketaval-verebre
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-06-27 00:00:00
|
[
"Honti Pál",
"Keszthelyi András"
] |
[
"Digital Natives Kft.",
"HP Magyarország Kft.",
"Kopint-Datorg Rt.",
"Központi Szolgáltatási Főigazgatóság",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Synergon Nyrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"média",
"informatika",
"internet"
] |
[
"kormanyszovivo.hu"
] |
5,994 |
Leisztinger milliárdokat hozó partnerei Zugló vagyonkezelésében
|
A Hunguest szállodalánc megszerzésében kulcsszerepet játszó egykori cégvezetők kerültek a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságába az MSZP delegáltjaiként.
|
A XIV. kerületi képviselő-testület frakciói az elmúlt hetekben megegyeztek arról, hogy ismét működőképessé teszik, azaz pártdelegáltakkal töltik fel a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. vezetését. A közös döntés alapján az MSZP 3-3 főt jelölhetett az 5 tagú igazgatóságba és a 9 tagú felügyelőbizottságba. A szocialisták Tóth Csaba előterjesztése alapján az igazgatóság elnökének Kovács Imrét, egyik tagjának pedig Képes Csabát javasolták.
Az Index információi szerint a helyi szocialisták arról nem kaptak tájékoztatást, hogy a kerületi kötődéssel eddig nem rendelkező Kovács és Képes korábban fontos szerepet játszott a Leisztinger-birodalom kiépítésében. Sajtóhírek szerint az ország leggazdagabb üzletemberi között számon tartott Leisztinger Tamás lényegében nekik köszönheti a 10-15 milliárdosra becsült szakszervezeti üdülő- és szállodalánc, a Hunguest feletti irányítás megszerzését.
Kovács és Képes volt a 35 szállodát üzemeltető részvénytársaság elnöke, illetve vezérigazgatója, amikor a céget az ingatlanvagyon átcsoportosítása és tulajdonjogok átadás révén privatizálták, és az Eravis, Leisztinger vállalkozása lett a többségi tulajdonos. Akkor a két cégvezető ellen rendőrségi vizsgálat is indult különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával, az ügyészség akkor őrizetbevételüket is kezdeményezte. Az Orbán-kormány idején indult eljárást Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt bűncselekmény hiányában lezárták.
Tóth Csaba, aki tavaly év végén lett a zuglói MSZP elnöke, miután hosszas csatározás után sikerült kiszorítania a párt régi vezetését. Tóth a 2006-os országgyűlési választás előtt bukkant fel saját csapatával a kerületben, de a helyi elnökség egy ideig sikeresen tagfelvételi stoppal vetett gátat a társaság térnyerésének. Tóth korábban Vas megyében bonyolódott MSZP-s belháborúba, amikor - végül sikertelenül - próbálta megszerezni a megyei elnöki posztot. A vasiak között sokan már akkor Leisztinger Tamás embereként tekintettek rá. Tóth azonban többször cáfolta, hogy kapcsolatban állna a milliárdossal.
Tóth Csaba az Indexnek azt mondta, hogy ő csupán formailag tekinthető a javaslat előterjesztőjének, a személyekre az MSZP-elnökség tett javaslatot. A zuglói pártelnök kijelentette, kiválasztás fő szempontja a szakmai alkalmasság volt. Mint mondta, Kovács hunguestes múltjáról nem tudott, de miután a kerület azt tervezi, hogy beruházásba kezd a Rákos-rendező pályaudvaron, sokat nyomott a latba, hogy a MÁV Vagyonkezelőnél dolgozik.
|
https://index.hu/belfold/leitzug07/
|
https://web.archive.org/web/20201021164243/http://index.hu/belfold/leitzug07/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leisztinger-milliardokat-hozo-partnerei-zuglo-vagyonkezeleseben
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-01 00:00:00
|
[
"Képes Csaba",
"Kovács István",
"Leisztinger Tamás",
"Tóth Csaba (MSZP)"
] |
[
"Eravis Rt.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"MSZP",
"Zuglói Vagyonkezelő Rt."
] |
[
"Bp. XIV. kerület"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"protekció",
"forgóajtó"
] |
[] |
5,995 |
Vakvágányra futhat a MÁV Cargo eladása
|
Erősen kérdéses, hogy végigvihető-e a mostani formájában a MÁV Cargo privatizációja - derül ki a versenyhivatal és a már megszüntetett vasúti hivatal Miniszterelnöki Hivatalnak írt leveléből.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-497445-296365
|
https://web.archive.org/web/20170204030136/http://nol.hu/archivum/archiv-497445-296365
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vakvaganyra-futhat-a-mav-cargo-eladasa
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-01 00:00:00
|
[] |
[
"Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt.",
"MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt.",
"MÁV-Tiszavas Kft.",
"Rail Cargo Austria"
] |
[] |
[
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"MÁV Cargo privatizáció"
] |
|
5,996 |
Állami cégvezetők fizetésének megismeréséért indított pert egy újságíró
|
Állami cégvezetők fizetésének megismeréséért indított pert egy újságíró a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ellen; az ügyben hétfőn kezdődött a tárgyalás a Fővárosi Bíróságon.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-497372
|
https://web.archive.org/web/20231115050918/http://nol.hu/archivum/archiv-497372-296297
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-cegvezetok-fizetesenek-megismereseert-inditott-pert-egy-ujsagiro
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-06-30 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] |
[] |
[
"átláthatóság",
"juttatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
5,997 |
Mégis begördülhetnek a postáskerékpárok
|
Megkaphatják szlovén kerékpárjaikat a postások: a Közbeszerzési Döntőbizottság szerint érvényes a biciklitender győztesének szerződése. A Magyar Posta feljelentést tesz, újabb felelősöket büntet, és szigorítja beszerzési rendjét.
|
A kerékpár összeszerelés azonos a gyártással, a Magyar Posta (MP) biciklivásárlási szerződése érvényes – állapította meg hétfői keltezésű határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD). A posta így annak ellenére megvásárolhatja a győri Cronopont Kft.-től a kézbesítők munkáját segítő új kétkerekűeket, hogy korábban kiderült: a társaság egymilliárd forintot meghaladó összértékű kerékpártenderének lebonyolítása szabálytalan volt. Annyiban legalábbis biztosan, hogy Gergely László, a cég beszerzési bizottságának azóta állásából eltávolított vezetője a pályázat kiírása előtt, és annak lebonyolítása során információkat adott át a későbbi győztesnek.
Felszólította a kerékpártenderben vállalt kötelezettségei szerződésszerű teljesítésére a Cronopont Kft.-t a Magyar Posta – tájékoztatta lapunkat Tomecskó Tamás. A társaság szóvivője szerint ez a gyakorlatban az eredeti megállapodás szerinti, Szlovéniában készülő Krpan kerékpárok szállításának megkezdésére ad lehetőséget a tendergyőztes győri cégnek. A KD határozatát úgy értelmezik: a Cronopont a gyártást nem telepítheti hazánkba. Ha a cég ezt a feltételt teljesíti a kerékpárok szállítására és öt éves karbantartására kötött szerződés alapján a postások megkaphatják új járműveiket.
A biciklik szállításáról a társaság már megkezdte a tárgyalásokat, az egyeztetések a jövő héten folytatódnak. A megbeszéléseken dől el, hogy a kerékpárokat a posta mikor veszi át. Az eredeti határidők ugyanis éppen a szerződés – KD vizsgálatának idejére elrendelt – felfüggesztése miatt már nem tarthatók. Papírforma szerint legalábbis az első 295 váltós, és 2481 alapbiciklinek már június végén meg kellett volna érkeznie. A következő 241 váltós, és 1667 egysebességes járműnek pedig szeptember 30-án kellene szolgálatba állnia. A szállítási határidő előreláthatólag a döntőbizottsági eljárás időtartamának megfelelően tolódik majd későbbre.
Megtudtuk azt is: a posta feljelentést tesz a közbeszerzés szabályainak megsértése miatt. Az ismeretlen tettes elleni feljelentésről a társaság igazgatósága a felügyelő-bizottság javaslatára határozott. A kerékpártendert kísérő szabálytalanságok szankcionálása azonban ezzel nem zárul le. A posta belső vizsgálata ugyanis megállapította: a törvénytelenségekért nem kizárólag a társaság közbeszerzési bizottságának vezetője okolható. A szabályok megsértéséért a bizottság többi tagja is felelős. Velük szemben a megindították a munkaügyi eljárást.
Döntés született a Magyar Posta beszerzési és eszközgazdálkodási rendszerének átalakításáról is. A társaság a kerékpártenderen elkövetett szabálytalanságok megismétlődésének belső előírásai szigorításával igyekszik elejét venni. Eszerint a jövőben értékhatárhoz kötik, hogy a különféle beszerzésekről milyen vezetői szinten születhet döntés. A biciklitenderhez hasonló nagyságrendű, egymilliárd forint feletti értékű vásárlásokról például kizárólag a posta igazgatósága határozhat majd.
Kész a Magyar Postával kötött szerződés teljesítésére a Cronopont Kft. – jelentette ki lapunknak Tóth László. A győri cég ügyvezetője szerint a KD döntését elfogadják. A kerékpárok szállításának részleteiről hamarosan megegyeznek megrendelőjükkel. Arról, hogy a kerékpárokat hol szerelik majd össze, még nem nyilatkozott.
Tomecsko Tamás, a Magyar Posta szóvivője egy új kerékpárral
|
http://nol.hu/archivum/archiv-497512-296396
|
https://web.archive.org/web/20170203045401/http://nol.hu/archivum/archiv-497512-296396
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megis-begordulhetnek-a-postaskerekparok
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-01 00:00:00
|
[
"Gergely László"
] |
[
"Cronopont Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
5,998 |
Orbán: a legfőbb gát a korrupció!
|
A magyarországi befektetések, és így a munkahelyteremtés egyik legfőbb gátja továbbra is a korrupció, az ez ellen foganatosított intézkedéseknek pedig a nyilvánosság teljes bevonásával kell megtörténniük - mondta Orbán Viktor.
|
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=345627
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-a-legfobb-gat-a-korrupcio
|
stop.hu
|
hungarian-news
|
2008-07-01 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld",
"antikorrupció"
] |
[] |
|
5,999 |
A korrupt parkolási rendszer története
|
A parkolóőrök korrupciójáról csak az nem tudott, aki a Holdon él. Ahogy a rendőri korrupció, vagy a hálapénz, úgy a zsebbe kerülő parkolási díj sem újkeletű. Végeredményben mindenki jól jár.
|
Korrupt parkolók, hazug vezetők - hol a maffia feje?
A parkolóőrök korruciójáról csak az nem tudott, aki a Holdon él. Ahogy a rendőri korrupció, vagy a hálapénz, úgy a zsebbe kerülő parkolási díj sem újkeletű. Végeredményben mindenki jól jár. Most azonban kaki került a palacsintába. Az egyik parkolóőr kitál
2008. június 30. hétfő 17:29 - Pénzes Dávid
1. Duka József, volt parkolóőr, nyolc társával együtt egy mintegy ezer autót tartalmazó listát ad át az egyik napilapnak, amelyen rendszámok és a tulajdonosok telefonszáma szerepel. Duka állítása szerint a tulajdonosok ahelyett, hogy parkolójegyet váltottak volna, ötszáz forintot adtak az ellenőröknek. "Aki nem tejelt a főnököknek, vagy nem volt benne a buliban, azt hamar kirúgták. Ebbe mindenki benne van, a parkolóőröktől a csoportvezetőig" - nyilatkozza.
2. Munkaadója, a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. állításainak ügyében vizsgálatot indít, másnap ezt teszi a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) is.
3. Rusznák Imre a cég vezetője, azt állítja a dologról tudomása sem volt. Ezután a zoom.hu hangfelvételt mutat be, ami ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Az igazgató erre a rádióban közli: tanulmányozni fogja a hangfelvételt, de azt is elmondja, nem emlékezhet szó szerint minden értekezleten elmondott szavaira. Végül hozzáteszi: szerinte nincs olyan, aki ne tudná, hogy ilyen jelenségek vannak, csak azt nem tudja senki, hogy ez milyen mértékű.
18 alkotmánybírósági beadvány
Az alkotmánybíróságnak komoly munkát adtak a parkolással kapcsolatos jogszabályokat kifogásoló indítványok. Az Ab honlapján az indítványok között jelenleg 18 található, ami a parkolással foglalkozik. Ezek legtöbbjét 2006-ban nyújtották be, a legrégebbi 2005 óta vár a testület döntésére.
4. A fővárosi Fidesz-frakció mielőbbi átfogó városházi vizsgálatot szorgalmaz az ügyben. Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester reagál: szükségtelen, hogy a rendőrségi eljárással párhuzamosan városházi vizsgálat is legyen. Mint mondja: nem lenne célszerű, ha ez ügyben a rendőrség, a társulás és az önkormányzat is vizsgálódna. Előfordulhatna ugyanis, hogy ezek a vizsgálatok különböző eredményre vezetnek.
5. Egy neve elhallgatását kérő ellenőr tovább kavarja a dolgot. Mint mondja, az őrök másfél éve unták meg a tisztességtelen parkoltatást a parkolási társulásnál, azóta tiltakoznak Rusznák Imrénél. Vasfegyelemről beszél: szigorú rend uralkodik, elbocsátják azt, aki panaszkodni mer vagy kilóg a sorból. "Rengeteg embert tettek tönkre. Aki nem hajlott a vesztegetésre, nem maradhatott.”
6. A korrupt parkolóőrökről a Parkolási Kft.-nél nyolc éve tudtak közli Horváth Gyula, a cég felügyelőbizottságának elnöke. Majd több parkolóőr nyilatkozik állítva, havonta mintegy 3-400 ezer forintot kerestek, összesen pedig több százmillió forintot adtak tovább. Mint mondják, a pénz egy részét a főnökeiknek kellett kifizetniük.
7. Bánsághi Tamás (MSZP), a résztulajdonos IX. kerületi önkormányzat alpolgármestere "egészséges" megújulási folyamatnak nevezi, hogy az ügy kitudódott és tisztázódik. Elárulja, az önkormányzat is tudott a vesztegetésekről, amit jeleztek is a cég vezetésének. "Erősíteni kell a belső ellenőrzést" – teszi hozzá.
8. A parkolóőrök végül azt állítják: "maffiaszerűen" működik a vesztegetési rendszer és halálos fenyegetést kaptak, amiért a nyilvánossághoz fordultak.
Egy dolog világosan látszik: mindenki tudott az ügyről, mégis folyt a bűnözés szépen csendben nyolc éven át. Senki nem lépett ki a körből. De vajon miért nem? Költői a kérdés. Mert csak akkor van értelme tovább hallgatni, ha az embernek érdeke fűződik hozzá. És a fent megszólalók mindegyike hallgatott eddig. Ez persze azt jelentené mind benne voltak: felügyelő bizottsági elnök, alpogármester stb. Ez természetesen nem akar vádaskodás lenni, csak logikusnak tűnő magyarázat. Igaz, ezt a gondolatot sejtetik a parkolóőrök is. Ha valóban több százmillió forintot adtak tovább, akkor érthető is. És az is, hogy halálos fenyegetést kap, aki köpött. Maffiáéknál így megy ez.
Az a baj, hogy ha valóban szervezett bűnözésről van szó, akkor a hatóságoknak sem lesz könnyű dolguk. A maffiafőnököket csak nagy ritkán szokták elkapni. Pedig az ügynek az eddigi nyilatkozatok alapján nyilvánvalóan nem a parkolóőrök a főszereplői.
Érdekes elem a főpolgármester megszólalása: azért nem kell önkormányzati vizsgálat, mert esetleg más eredményre jutnának, mint a rendőrség. Na, ezzel mit kezdjen a szegény polgár? Mert miért baj az, ha más eredményre lesz? Esetleg kiderülne, hogy valakik a városházán is benne voltak féllábbal? Vagy ciki lenne, ha nem derülne ki semmi a saját vizsgálatukon, míg a rendőrség közben sokakra ráhúzza a vizes lepedőt?
Ezek persze találgatások. A vizsgálat remélhetően kiderít valamit. Közben pedig halkan jegyezzük meg: a fogyasztói társadalomban termékért illetve szolgáltatásért fizetünk. Az utcán parkolás lehetősége egyikhez sem tartozik. Akkor vajon miért fizetünk egyáltalán?
|
https://www.hirextra.hu/2008/06/30/korrupt-parkolok-hazug-vezetok-hol-a-maffia-feje/
|
https://web.archive.org/web/20090129202137/http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=1&article_id=81712
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-korrupt-parkolasi-rendszer-tortenete
|
Hírextra
|
hungarian-news
|
2008-06-30 00:00:00
|
[
"Rusznák Imre"
] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[
"Bp. IX. kerület"
] |
[
"vesztegetés",
"parkolás",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)"
] |
[] |
6,000 |
Kirúgták, mert számon kért?
|
Ki védi meg a Vöröskeresztet önmagától? – teszi fel a kérdést Czimbalmos Ágnes, aki már biztosan nem oldja ezt meg: a szervezet főigazgatói posztjáról március végén menesztették. Czimbalmos szerint összesen 104 millió forint tűnt el különféle félresikerült tranzakciók miatt.
|
Czimbalmos Ágnes 2006 végén lett a Vöröskereszt főigazgató-helyettese, 2007. szeptember közepén pedig ő lett a főigazgató. – Nyolcszemközt már akkor mondták, szeretnék, ha rendet csinálnék – mesélte Czimbalmos Ágnes. Ő rögvest nekilátott a munkának, és egyre több zűrzavaros ügybe botlott. A Magyar Vöröskereszt Veszprém megyei szervezete 41 millió forintos tartozást halmozott fel. Az új főigazgatónak az szúrt szemet, hogy az adósság fedezésére újabb kölcsönt akartak felvenni a központtól. – Ekkor kezdtem el vizsgálódni – mondta Czimbalmos –, de már akkor mesélni kezdték nekem a furcsaságokat, amikor még helyettes voltam.
Czimbalmos Ágnes úgy gondolja, összesen 104,2 millió forinttal kellene elszámolnia a Magyar Vöröskeresztnek. Az összeg legnagyobb része Srí Lankára vándorolt: a 2005. december 26-i cunami után 2006-ban elkezdtek építeni egy közösségi házat, a beruházó azonban befejezés előtt kiszállt az építkezésből. A pénzt, 18 millió forintnak megfelelő dollárt megkapta, számlákat azonban idehaza senki nem látott erről. És még egy kis szökőár: a Vöröskereszt 2006. augusztus 28-án megbízta a PolgArt Kiadót azzal, hogy jelentessenek meg egy könyvet a cunamiról. 2,5 millió forintot fizettek érte, a kiadó azonban csődbe ment, a pénz pedig elúszott anélkül, hogy a könyv elkészült volna. Ehhez képest jelentéktelennek tűnik az a 1,5 millió forint, amit egy olyan vállalkozónak fizettek ki, akiről Czimbalmos Ágnes kiderítette, hogy nem is végezhette volna el a rá bízott munkákat. T. A. többek között fényképezett, honlapot szerkesztett anélkül, hogy ezek szerepeltek volna tevékenységi körében.
Czimbalmos Ágnes a március 27-i országos vezetőségi ülésre összegyűjtötte azokat a furcsaságokat, amelyekre egy év alatt fényt derített. A rendcsinálásnak különös módját választották a tagok: leváltották a főigazgatót. – A felmentés indoka az volt, hogy nem készítettem stratégiát. Csakhogy az elnök úr (Habsburg György – a szerk.) erre egyáltalán nem kért meg engem, ráadásul a Vöröskeresztnek 2010-ig készen van a stratégiája – érvelt Czimbalmos.
A menesztett főigazgató munkaügyi bírósághoz fordult, a Fővárosi Főügyészség pedig kimondta: jogszerűtlen volt leváltása, igaz, csak alaki szempontból. Vagyis igazából csak azért baj, hogy kirúgták, mert az előre felvázolt napirendi pontok között ez nem szerepelt, márpedig akkor a törvény szerint nem válhattak volna meg tőle. – Orvosként kezdtem praktizálni, azután kerültem át a közigazgatásba. Nem bántam meg az elmúlt éveket akkor sem, ha még nem tudom, mi lesz ennek az egésznek a vége – tette hozzá a leváltott főigazgató.
Bittó Ákos
|
https://www.blikk.hu/aktualis/kirugtak-mert-szamon-kert/eylep2f
|
https://web.archive.org/web/20231217001021/https://www.blikk.hu/aktualis/kirugtak-mert-szamon-kert/eylep2f
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kirugtak-mert-szamon-kert
|
Blikk
|
hungarian-news
|
2008-07-01 00:00:00
|
[] |
[
"Magyar Vöröskereszt"
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
6,001 |
Szlovákia legnagyobb korrupciósbotránya tört ki
|
Szlovákia történetének eddigi legnagyobb korrupciós esetére derített fényt a szlovák rendőrség.
|
Az országos rendőrfőkapitány szóvivőjének pénteki közlése szerint a korrupcióval gyanúsított személy négymillió koronát – közel 132 ezer eurót – kért valakitől. Az illető az összegnek több mint a felét, két és félmillió koronát “előlegként” csütörtökön ki is fizette, a rendőrség azonban a tranzakció során lecsapott, és tetten érte a korrupt csődbiztost.
Ján Packa országos rendőrfőkapitány és a rendőrség korrupcióellenes hivatalát vezető Tibor Gaspar pénteken sajtótájékoztatón ismertették az esetet. A csődbiztos, Richard M. április végén még “csak” hárommillió koronát kért, majd vérszemet kapva később megemelte a taksát.
Ennek fejében azt ígérte Ján V.-nek, hogy egy csődeljárási folyamat során, a törvényt sértő módon, kész őt kedvezményezett helyzetbe hozni, s ily módon Ján V. kezére játszani egy nem megnevezett pozsonyszőllősi (Vajnory) leányvállalat kalapács alá kerülő üzletrészét.
Ján V. nem volt hajlandó a hárommillió kifizetésére, mire a csődbiztos tovább mesterkedett, és május elején már négymilliót kért önmaga és cinkosai számára. Ján V. ekkor igent mondott, és a héten, csütörtökön egy bevásárlóközpontban át is nyújtotta a csődbiztosnak a két és félmilliós előleget. A pénz átadásakor azonban a rendőrség lecsapott.
Richard M.-et a bíróság tíz év szabadságvesztésre ítélheti.
|
https://24.hu/kulfold/2008/06/27/szlovakia_legnagyobb_korrupciosbotranya_tort_ki/
|
https://web.archive.org/web/20080703195450/http://www.fn.hu/kulfold/20080627/szlovakia_legnagyobb_korrupciosbotranya_tort_ki/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/szlovakia-legnagyobb-korrupciosbotranya-tort-ki
|
fn.hu
|
eu-news
|
2008-06-27 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Szlovákia"
] |
[] |
[] |
6,002 |
Feljelent a Posta
|
Felügyelõ bizottsága javaslatára feljelentést tett a Magyar Posta a biciklitender ügyében. A belsõ vizsgálatok szerint a kirúgott Gergely László mellett mások is mulasztottak, ellenük munkaügyi eljárások indulnak, a feljelentést most ismeretlen tettes ellen tették.
|
Felügyelő bizottsága javaslatára feljelentést tett a Magyar Posta a biciklitender ügyében. A belső vizsgálatok szerint a kirúgott Gergely László mellett mások is mulasztottak, ellenük munkaügyi eljárások indulnak, a feljelentést most ismeretlen tettes ellen tették.
Nem tudom, mivel vádolhatna a Posta, nekem nincs döntési jogköröm - nyilatkozta az Indexnek a biciklitender miatt felfüggesztett postai dolgozó. Gergely László nem tud arról, hogy fegyelmi eljárás folyna ellene.
Gergely László korábban azt mondta, ártatlannak tartja magát és döntési jogköre sem volt az ügyben.
A tender előkészítési szakaszában, szabadsága idején, magánúton járt Szlovéniában Gergely László. A Magyar Posta hétfő óta csak volt dolgozója szerint mindenről tudtak a vezetők.
Összevont ülést tartanak a posta vezető testületei a tenderről: az igazgatóság elé kerülő anyag szerint átvenni sem lett volna szabad a bicikliket, hiányzott a minőségtanúsítvány.
A Posta a saját szabályait sem tartotta be, tucatnyi dolgozó, köztük több vezető ellen indulhat fegyelmi eljárás.
Ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tesz a Magyar Posta a közbeszerzési szabályok megsértése miatt a kerékpár tender ügyében - mondta Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője. A Magyar Posta Zrt. igazgatósága a felügyelő bizottság javaslatára döntött arról, hogy a társaság ismeretlen tettes ellen tegyen büntetőfeljelentést közbeszerzési szabályok megsértése miatt.
A szóvivő elmondta: a posta vezető testülete arról is döntött, hogy a társaság alakítsa át a beszerzési és eszközgazdálkodási szabályzatát. Abban pontosan határozza meg, milyen értékû beszerzéseknél milyen szintû vezetők részvétele kötelező a jövőben. A szabályzatok átalakításakor, az előírások meghatározásakor a Magyar Posta külső szakértőket is bevon.
Tomecskó Tamás utalt arra, hogy a társaság belső vizsgálata megállapította, Gergely László mellett a beszerzési bizottság többi tagja is mulasztott, az igazgatóság döntése értelmében ellenük munkaügyi eljárások indulnak. A posta szóvivője közölte, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság hétfői döntésében megállapította, hogy a Magyar Posta és a Cronopont Kft. között megkötött szerződés érvényes, továbbá az összeszerelés azonos a gyártással.
Tomecskó Tamás közölte, hogy a Magyar Posta haladéktalanul egyeztetést kezdeményezett a győri székhelyû céggel, és felszólította a vállalkozót a szerződés szerinti teljesítésre. Az egyeztetések a jövő héten folytatódnak a Cronopont Kft.-vel - tette hozzá.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/post080701/
|
https://web.archive.org/web/20201021173715/http://index.hu/gazdasag/magyar/post080701/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelent-a-posta
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-01 00:00:00
|
[
"Gergely László"
] |
[
"Cronopont Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
6,003 |
Vesztegetéssel vádolnak egy tököli börtönőrt
|
Alkoholt és valószínűleg kábítószert árult a raboknak a tököli börtönben egy őr, aki ellen hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt folytatnak eljárást, számolt be az MTV kedd esti Híradója.
|
Az árut a rabok megrendelték, az őr beszerezte, egy kinti közvetítő pedig kifizette. A törzsőrmestert a katonai ügyészség múlt héten buktatta le.
A nyomozás eddigi adatai szerint a 31 éves törzsőrmester alkohollal, mobiltelefonnal és valószínűleg kábítószerrel is ellátta a rabokat.
Ács Tibor, a Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője a Híradónak elmondta, hogy az őr múlt hét péntek óta előzetes letartóztatásban van, ellene hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt folytatnak eljárást.
Mint beszámoltak, előzetesben van az az ember is, akitől az őr a pénzt kapta.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által az MTI-hez is eljuttatott közleményben az írták: "a cselekmény felderítését nagy mértékben segítette az adott büntetés-végrehajtási intézet vezetése, és a jövőben is megteszünk minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az ilyen esetekre a legrövidebb időn belül, lehetőleg még az esemény bekövetkezése előtt fény derüljön".
Mint a Híradó is emlékeztetett, nem ez az első vesztegetési ügy a tököli börtönben; márciusban kezdődött meg a vesztegetéssel vádolt büntetés-végrehajtási ezredesek pere. A Budapesti Katonai Ügyészség vádirata szerint az ügynek 11 vádlottja van. Az ezredeseken kívül ügyvédek, orvosok is közreműködtek a vesztegetési ügyben.
|
https://index.hu/bulvar/tkl080701/
|
https://web.archive.org/web/20210413143220/https://index.hu/bulvar/tkl080701/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetessel-vadolnak-egy-tokoli-bortonort
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-01 00:00:00
|
[] |
[
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP)"
] |
[
"Tököl"
] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
6,004 |
Csepi szerint nem lesz baj a MÁV Cargo-eladással
|
Továbbra is bizakodó a MÁV Cargo privatizációs szerződésével kapcsolatban a közlekedési tárca. A versenyhivatal, a vasúti hivatal és a számvevőszék kifogásai között a minisztérium nem talált a cég
értékesítését érdemben befolyásoló észrevételt.
|
Továbbra is bizakodó a MÁV Cargo privatizációs szerződésével kapcsolatban a közlekedési tárca. A versenyhivatal, a vasúti hivatal és a számvevőszék kifogásai között a minisztérium nem talált a cég
értékesítését érdemben befolyásoló észrevételt.
A várt 102,5 milliárd forintos bevételt hozhatja a költségvetésnek a MÁV Cargo privatizációja - állítja Csepi Lajos. A közlekedési tárca szakállamtitkára szerint a társaság értékesítésére kiírt pályázatot lezáró - a korábbi gazdasági minisztérium által megkötött - szerződésben a MÁV nem vállalt túlzott kockázatot, és a költségvetést sem terhelik a bevételt csökkentő számottevő kiadások. Ezen pedig szerinte az Állami Számvevőszék a vasút működéséről szóló és előreláthatólag hamarosan napvilágot látó jelentése, illetve a Gazdasági Versenyhivatal és az időközben megszüntetett Magyar Vasúti Hivatal vezetőinek Miniszterelnöki Hivatalba eljuttatott levele sem változtat érdemben.
Az egyik korábbi tisztségében a magánosítást felügyelő Állami Vagyonügynökséget irányító szakember alaptalan kifogásnak tartja, hogy a MÁV Cargo privatizációja csak azzal zárulhat le, ha a költségvetés 15 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre a Győr- Sopron-Ebenfurti Vasútnál. Ilyen - a privatizációs bevételt csökkentő - kötelezettsége a kormányzatnak még akkor sincs, ha e nélkül a GYSEV nem tud a terveiben szereplő mértékű tulajdoni hányadot szerezni a MÁV eladósorba került árufuvarozó vállalatában. A kialkudott vételárat a győztes konzorcium tagjai közösen fizetik. Kizárólag a Rail Cargo Austria (RCA) és a GYSEV megállapodásán múlik, hogy a két cég mennyivel járul hozzá számlája rendezéséhez.
A számvevőknek azzal a megállapításával kapcsolatban, hogy 25 milliárd forinttal csökkentheti a MÁV Cargo-eladásból származó bevételt a cég privatizációs szerződésében szereplő ár-visszatérítési lehetőség, kijelentette: az osztrák-magyar befektetőpáros 2011 januárjában kérheti ugyan a magyarországi vasúti pályahasználat reálérték feletti drágulásának megtérítését, de szerinte rendkívül valószínűtlen, hogy miközben a kormányzat vonzóbbá akarja tenni a vasúti áruszállítást a fuvaroztatók számára, jelentős - 25 milliárd forint visszafizetését indokolttá tevő - mértékben emelje a pályahasználat díját, és ezzel a közúti áruszállítókat hozza versenyelőnybe.
Hozzátette: az ÁSZ hivatalos jelentésének megjelenése után dől majd el, hogy a MÁV Cargo alapításakor az akkori gazdasági tárca vagy a MÁV követett-e el hibákat. Az esetleges tévedések azonban szerinte a vasúti árufuvarozó cég privatizációjának hitelét önmagukban nem ássák alá.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-497572-296453
|
https://web.archive.org/web/20170204030144/http://nol.hu/archivum/archiv-497572-296453
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csepi-szerint-nem-lesz-baj-a-mav-cargo-eladassal
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-02 00:00:00
|
[] |
[
"Gazdasági Minisztérium",
"Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt.",
"MÁV",
"MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt.",
"Rail Cargo Austria"
] |
[] |
[
"privatizáció",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"MÁV Cargo privatizáció"
] |
6,005 |
Schönthal Henrik mégsem elmebeteg
|
K & H Bank brókercégénél elkövetett bűncselekmények miatt indított per hétfői tárgyalásán kiderült, hogy a legújabb szakértői vizsgálatok szerint mégsem szenved kóros elmeállapotban Schönthal Henrik.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=149403
|
https://web.archive.org/web/20080803022740/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=149403
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schonthal-henrik-megsem-elmebeteg
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-06-30 00:00:00
|
[
"Schönthal Henrik"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
6,006 |
Medvegyevék a korrupció elleni harc tervein dolgoznak
|
Elkészült a korrupció elleni harc nemzeti tervének első változata, s bár még tovább dolgoznak rajta, a csomag részleteit az év végéig törvényekbe kell foglalni - jelentette ki szerdán Dmitrij Medvegyev orosz államfő a parlament felsőházában.
|
Medvegyevék a korrupció elleni harc tervein dolgoznak
Elkészült a korrupció elleni harc nemzeti tervének első változata, s bár még tovább dolgoznak rajta, a csomag részleteit az év végéig törvényekbe kell foglalni - jelentette ki szerdán Dmitrij Medvegyev orosz államfő a parlament felsőházában.
A korrupcióellenes csomaggal kapcsolatos törvényeket az elnök szerint mind szövetségi szinten, mind a szövetség szubjektumaiban - tagállamaiban, területein, autonóm körzeteiben - el kell fogadni. Medvegyev a csomag három eleméről szólt részletesebben, ezek közül az egyik a szükséges törvények megalkotása volt. Emellett a tervben szerepelnek a korrupció megelőzését szolgáló intézkedések, s ezen belül azoknak a követelményeknek a megfogalmazása, amelyeknek eleget kell tenni a külön listán felsorolandó személyeknek, így többek között a bíráknak, állami tisztviselőknek és másoknak.
Az elnök elmondása szerint a terv részét alkotja a korrupcióellenes törvények betartása feletti társadalmi és parlamenti ellenőrzés intézményének bevezetése. Emellett a csomag szűkíteni szándékozik azok körét, akikre a büntetőeljárások, illetve a nyomozások során jelenleg különleges szabályok vonatkoznak. Medvegyev kifejtette: újdonság lesz a jogi személyek korrupciós törvénysértések miatti adminisztratív felelősségre vonásának lehetősége, és a diszkvalifikálás mint közigazgatási büntetés bevezetése.
A csomag külön fejezetet szentel az állami és köztulajdonban lévő értékek használata, használatba adása és a közbeszerzések részletesebb szabályozásának, hogy e téren is csökkenteni lehessen a korrupció lehetőségét. (Az elnök beszédében felvetette: el kell érni, hogy a polgár minél kevesebbet érintkezzen személyesen a csinovnyikokkal, mindent intézhessen interneten.) A terv szól a jogi káderek képzésének fejlesztéséről és a jogi ismeretterjesztés szükségességéről is.
Medvegyev hozzátette, hogy Oroszország mindezt vállalta, illetve vállalja bizonyos nemzetközi dokumentumokhoz - így az ENSZ korrupcióellenes konvenciójához, illetve az Európa Tanács vonatkozó egyezményéhez - való csatlakozásával. Végül óva intett attól, hogy a korrupció elleni harc kampánnyá váljon, s hangsúlyozta: e téren céltudatosan és következetesen kell eljárni.
Oroszország egyik legsúlyosabb problémája a korrupció: egy kis - vagy nagy - "kenéssel" bármit el lehet intézni, s a korrupt hivatalnokokat nem lenne nehéz megtalálni, hiszen például a metróban ezerszám láthatók a hirdetések, hogy mindenféle engedélyek egyetlen nap alatt kaphatók itt meg itt. Lev Rimszkij gazdasági matematikus szerint vesztegetésekre évente annyit költenek az oroszok, amennyi a költségvetés teljes bevétele, s a Transparency International nemzetközi szervezet jelentései szerint Oroszország évről évre egyre lejjebb csúszik a korrupciós listán a világ országai között.
2008. június. 28. 11:28 MTI Itthon
Medvegyev-Sólyom találkozó a finnugor világkongresszuson
Egybehangzóan jónak értékelte a magyar-orosz kapcsolatok helyzetét az orosz és a magyar államfő.
2008. május. 24. 14:58 MTI Világ
Medvegyev: megvan a világ stabilitásának kulcsa
Az orosz-kínai stratégiai partnerség a világ stabilitásának kulcsa - jelentette ki szombaton Dmitrij Medvegyev orosz elnök.
2008. június. 27. 13:00 MTI Világ
Barroso Medvegyevet dicséri
Biztatónak értékelte az Európai Bizottság elnöke pénteken Dmitrij Medvegyev orosz államfővel tartott első találkozóját, „nyitott, a jogállamiságra ügyelő” emberként írva le őt.
2008. június. 05. 18:24 MTI Világ
Átfogó európai biztonsági szerződést javasolt Medvegyev
Új, átfogó európai biztonsági szerződést javasolt Dmitrij Medvegyev orosz államfő csütörtökön Berlinben.
2008. június. 26. 20:05 MTI Világ
Medvegyev fogadta a szakadár Abházia vezetőjét
Az orosz elnök személyesen fogadta csütörtökön Abházia vezetőjét; a szakadár grúziai köztársaság az utóbbi hónapokban a kaukázusi térség fokozódó feszültségeinek fő forrásává vált.
2008. június. 05. 12:13 MTI Világ
Medvegyev Berlinben
Pontosan egy hónappal hivatalba lépése után hivatalos látogatásra Berlinbe érkezett Dmitrij Medvegyev orosz államfő.
2008. június. 27. 09:38 MTI Világ
Finnugor dzsembori Sólyommal és Medvegyevvel
Szombaton kezdődik a nyugat-szibériai Hanti-Manszijszkban a Finnugor Népek V. Világkongresszusa, amelyen a finnugor országok – Észtország, Finnország és Magyarország – és a vendéglátó Oroszország köztársasági elnökei csúcstalálkozót tartanak.
2008. május. 14. 18:57 MTI Világ
Medvegyev első európai útja Németországba vezet
Dmitrij Medvegyev első európai útja Németországba vezet - jelentette be maga az orosz államfő szerdán Moszkvában, amikor Frank-Walter Steinmeier német külügyminisztert fogadta.
2008. június. 28. 15:47 MTI Világ
A Déli Áramlatról is tárgyalt Medvegyev és Sólyom
Energetikai terveket is megvitatott a szombati finnugor csúcs keretében Hanti-Manszijszkban megtartott kétoldalú találkozóján az orosz és a magyar elnök - mondta újságíróknak Szergej Prihogyko, az orosz államfő tanácsadója a szibériai városban. kiemelve a kulturális kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit is.
|
https://hvg.hu/vilag/20080702_medvegyev_korrupcio
|
https://web.archive.org/web/20231224051810/https://hvg.hu/vilag/20080702_medvegyev_korrupcio
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/medvegyevek-a-korrupcio-elleni-harc-tervein-dolgoznak
|
HVG
|
world-news
|
2008-07-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Oroszország"
] |
[] |
[] |
6,007 |
Tizennégy mérges darázs 300 milliárdért. A mi Gripenünk
|
Rossz csillagzat alatt született a magyar Gripen-ügylet, ám a lehetőségekhez képest jó döntés született, amelyre a politika adta ugyan ki az ukázt, de az eredmény katonai szempontból is elfogadható.
|
Tizennégy mérges darázs 300 milliárdért. A mi Gripenünk
Rossz csillagzat alatt született a magyar Gripen-ügylet, ám a lehetőségekhez képest jó döntés született, amelyre a politika adta ugyan ki az ukázt, de az eredmény katonai szempontból is elfogadható. Ma korrupciós gyanú lengi körül az ügyletet, bizonyíték azonban egyelőre semmire sincs. Csak egyrészt–másrészt típusú állítások fogalmazhatók meg a magyar Gripen-projektről.
Gripen a kifutón. Kis darázs
Egy nappal a New York-i ikertornyok összeomlása előtt, 2001. szeptember 10-én az Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetje döntött: az előzetes várakozások ellenére nem az amerikai, belga, török ajánlatot fogadta el F-16-os vadászgépek bérletére vagy megvásárlására, hanem a svéd–brit közös ajánlatot. A Gripen JAS 39-esek győzelme már csak azért is meglepő, mert hét hónappal korábban ugyanez a grémium, amelyet névleg ugyan Pintér Sándor belügyminiszter vezetett, de amelyben valójában Orbán Viktor vitte a prímet, még az F-16-osok mellett tette le a garast. Sőt Szabó János, a kisgazda honvédelmi miniszter az általa felkért szakértői bizottsággal összhangban még a szeptemberi ülésen is az amerikai gépek kiválasztását javasolta. A hírek szerint ekkor kért szünetet a kormányfő; rejtély, mi történt ez idő alatt, mindenesetre a pauzát már a Gripeneknek kedvező döntés követte.
Valahogy így kezdődött az a máig tartó történet, amelynek egyes jelenetei időközönként a nyilvánosság előtt zajlanak. Kern Tamás, a Pécsi Tudományegyetem kutatója a Kommentár című folyóirat legfrissebb számában dolgozta fel a Gripen-szagát. A projektnek számos gyengeségét bemutatja. Vegyük mi is sorra ezeket!
NATO-kompatibilitás. A Gripeneket nemcsak a hazai légtér védelmére vásároltuk, hanem a közös NATO-missziókban való részvételre is. Kern szerint azonban a NATO ódzkodik majd felajánlásunkat igénybe venni, mert bizalmatlan az eddig még a NATO-tagállamok egyikében sem hadrendbe állított Gripenekkel szemben. Csakhogy a szerző maga is elismeri, hogy a Gripenek „NATO-kompatibilisek”. Egyébként sem igazán a típus számít, a Lockheed-gyártotta F-16-osok és F-18-asok mellett a francia Mirage, Rafale vagy éppen európai összefogással gyártott Eurofighter 2000 is ellát NATO-feladatokat. Az igaz, hogy a Gripen eddig még nem volt „élesben” kipróbálva, de eddig egy brit katapult-meghibásodáson kívül más gondról nem tudni. Szentesi György védelmi szakértő szerint például a Gripen – elsősorban aerodinamikáját, számítástechnikáját, üzemben tartását tekintve – korszerűbb sugárhajtású vadászgép az F-16-osnál.
Túlvállalás. A 14 darab „magyar” Gripenből várhatóan 2010 őszén négyet felajánlunk a NATO-nak, tehát igencsak valószínű, hogy a tervezett 2010-hez képest csak 2011-ben vagy 2012-ben állhatnak majd a szövetség rendelkezésére. A gépek külföldi bevetését már az kétségessé teszi, hogy a magyar félnek kellene biztosítania a hozzá tartozó logisztikai rendszert, márpedig erre ma Magyarország képtelen. Ráadásul a pilótáknak nem lesz elég repült órájuk, a légi utántöltést sem gyakorolhatják. A NATO megelégedne a szárazföldi „expedíciós képességek fejlesztésével” – állítja Kern. Meglehet. De hol nyíltan, hol burkoltan a NATO (katonai) vezetése időnként szóvá teszi az „új tagállamok” visszafogottságát a közös ügyekben való részvételben. Ebben a helyzetben akár még jól is jöhet egy efféle felajánlás.
Túlköltés. A 2001-es első ügylet, majd az azt módosító 2003-as második mintegy háromszáz milliárd forint költséget jelent az államkasszának. A Medgyessy-kormány szerződésmódosítása 2016-ig tolta ki a teljesítést, bérlet helyett a gépek magyar tulajdonba kerülnek, a törlesztő „lízingrészletek” arányosabbak lettek (korábban az első három évben kellett volna a díj felét kifizetni), viszont a pótmegrendeléssel (légi utántöltés, fegyverzetkorszerűsítés) jelentősen nőttek a költségek. Ahogy ez már kis hazánkban lenni szokott, az első kontraktus az akkor ellenzékben lévő MSZP-nek, a második a most ellenzéki Fidesznek nem smakkol. Mindkét párt sokallja a költségeket és felesleges költésről beszél. Csakhogy a nemzetközi piacon a magyar Gripen-ügylet nem számít feltűnően zsíros biznisznek. Különösen úgy, hogy a beszerzést a svéd fél „levásárlási programmal” ellentételezi (a sokat emlegetett bűvszó az offset). Az Electrolux jászberényi és nyíregyházi beruházásai például – legalábbis részben – a Gripen-ügyletnek köszönhetőek. Ezzel együtt a 210 milliárd körüli repülőgép-beszerzés, illetve a hozzá kapcsolódó 80–90 milliárdos egyéb járulékos költségek (fegyverek, pilótaképzés, infrastruktúra) rendesen hazavágták a magyar büdzsét. Mert hiába az egyenletes részletfizetés, ha az európai költségvetési szabályok előírták, hogy a költségeket 2006-ban és tavaly kellett elszámolni. A kiadás mértékére mi sem jellemzőbb, mint hogy meghaladja az éves honvédelmi kiadásunkat. Kernnek abban biztosan igaza van, hogy ez tíz évre lehetetlenné teszi a Magyar Honvédség egyéb haditechnikai fejlesztéseit. Viszont úgy tudni, a magyar védelmi szakma (a katonai szakértők és a vezérkar) nem ellenezte túlságosan, sőt, szinte egyetemlegesen támogatta a beszerzést.
Miért hagyták, hogy így legyen? (Oldaltörés)
Légi bemutató Budapesten. Nem névre szóló
Politikai döntés született. Védelmi szakértők szerint politikai döntés született. De vajon születhetett-e más? Ha elfogadjuk, hogy a demokráciában a hadsereg civil kontroll (kormány, parlament, államfő) alatt áll, nem kell csodálkozni a beszerzési verdikt természetén. Ráadásul mindkét erős alternatíva (F-16 kontra Gripen) mellé számos érv felsorakoztatható. Érdekek, elfogultságok, szakmai rögeszmék persze mindkét oldalon tetten érhetők, de semmivel sem könnyebb „objektívan” dönteni a vadászgépek között, mint, mondjuk, a személyautó-piacon. Minőségi áruból mindkét területen hatalmas a túlkínálat. Az egyik kormány (legalábbis annak nemzetbiztonsági kabinetje) – vállalva döntése politikai kockázatát – 2001-ben az egyik lehetőség mellett tette le a garast. Két évvel később pedig a másik kormány kedvezőbb feltételeket akart elérni. Más kérdés, hogy helyesen tették-e a dolgukat, de dőreség számon kérni rajtuk döntésük politikai jellegét.
Alakulhatott volna persze másképpen is. Kern cikkéből is kiderül, hogy nemcsak az Orbán-kormány és a Fidesz (lásd még a fideszes „szenátorok” kínos lobbizását a Lockheed egyik vezetőjének budapesti nagyköveti kinevezéséért) változtatta meg eredeti álláspontját, de a szocialisták is, igaz, ők nem hónapok, hanem évek alatt. 1996–1997-ben a Horn-kormánynál még a Gripen tűnt befutónak. Ehhez képest a 2002-ben hatalomra kerülő Medgyessy Péter már arról tárgyalt svéd kollégájával, hogyan csinálhatná vissza az egy évvel korábban kötött üzletet. A stockholmi kormányfő azonban közölte, ő ebben nem illetékes. A szerződéstől való elállás állítólag hatvanmilliárdot kóstált volna, ami szép summa a nagy semmiért.
Lamentálhatunk azon is, hogy a pártok időről időre felmelegítik a Gripen-szerződéskötés és -módosítás anomáliáit, és „önös” politikai érdekeiket érvényesítik. Már ha tudják, de ez sem annyira egyszerű. Így nem hozott például se szenzációit, se megnyugvást a Vadai Ágnes elnökölte kormánybizottság jelentése, legalábbis nyílt jelentése sem. Ahogy kutyakomédiába fordult a projekt viselt dolgait vizsgáló parlamenti bizottságnak már a létrehozási kísérlete is. Csakhogy ez másutt sincs másképpen. Ausztriában például, ahol sokáig a Gripen számított az udvari beszállítónak, a konzervatív kormány váratlanul az Eurofightert választotta. Mire az akkor ellenzékben lévő szociáldemokraták a döntés felülvizsgálását követelték, ám kormányra kerülve (igaz, a néppárti kényszerházasságban vergődve) az SPÖ egyelőre nem tud szerződést bontani. Éppen azért hajt nagy erőkkel a korrupció bizonyítására, hogy fizetés nélkül hátrálhasson ki az üzletből.
A hazai sajtóban viszonylag kevés szó esik a nemzetközi összefüggésekről. Pedig azok sem másodlagosak. A friss NATO-tagállamokat a régi, fejlett hadiiparral rendelkező régiek az ezredforduló táján azzal fűtötték, hogy mindenképpen vásároljanak új vadászgépeket, mert az egykori szovjet MIG-gépek elavultak és alkatrészellátásuk nincs megoldva. Ezekből annyi biztosan igaz volt, hogy a koszovói beavatkozás miatt hűvösre fordult az orosz–nyugati viszony, ami legalábbis kétségessé tette a tervezhető hadiipari együttműködést. De a nyugati szirénhangok mögött nem nehéz felismerni a gyakran állami tulajdonú, piacéhes hadiipar lobbijainak érdekeit. Pedig a NATO európai haderőinél háromezer harcászati vadászgép áll szolgálatban, amiből ezer felesleges – emlékeztet Kern. A nyugati kormányok nem voltak szívbajosak, és nyíltan lobbiztak „termékeik” mellett. Napirenden voltak az amerikai, brit, svéd, francia stb. megkeresések. Amit persze az 1999-es NATO-csatlakozásig el lehetett hárítani költségvetési indokokkal, de később, amikor ráadásul figyelemreméltó lett a gazdasági növekedés, egyre nehezebb lehetett.
A nemzeti katonai stratégia hiánya. Kern szerint a magyar kormányok elsősorban azért döntöttek hibásan, mert „a politikai osztály a rendszerváltás után képtelennek bizonyult az együttgondolkodásra, a szakmai alapon nyugvó stratégiai döntések meghozatalára”. Mi nem vagyunk benne biztosak, hogy valamiféle nemzeti katonai stratégia – amelynek már kész az első nyilvános munkaanyaga – vagy valamiféle sokpárti megállapodás, kétharmados törvény vagy „védelempolitikai szakmázás” képes lenne az országot megóvni a hülye döntésektől. Ennek egyetlen garanciája lehetne: a nyilvánosság. Amire azonban jelenleg semmi esély, mert a legtöbb „főszabály”, törvényi rendelkezés nemzetbiztonsági vagy honvédelmi „érdekből” jogszerűen áthágható. A fegyverkereskedelmet, még a legálisat is, sajnos, világszerte körüllengi a titkolózás, így a külső szemlélő előtt többnyire rejtve marad, ami a maroknyi bennfentesnek értelmezhetővé teszi a megmagyarázhatatlan ügyleteket.
Ilyen lehetséges magyarázat a korrupció. Ezzel Kern Tamás nem igazán foglalkozik. Nem is csoda. Mert még a felderítésére hivatott intézmények is tehetetlenek. A Gripen gyártó cége résztulajdonosának, a brit BAE-nak a viselt dolgairól a világsajtó is írt, a svéd államügyész Prágában és Budapesten vizsgálódott, bizonytalan CIA-forrásokra hivatkozva a New York Times lepénzelt magyar pártokról cikkezett. A viszonyokról tanúskodik, hogy akár egy nagyoperettben is szerepet kaphatna a nyugat-magyarországi birtokán döntéshozókkal fácánozgató gróf, Alfons Mensdorff-Pouilly, de ő inkább fegyvercégeknek lobbizik; tevékenységét mostanában parlamenti vizsgálóbizottság és az ügyészség is megpróbálja értelmezni. Meglepne minket, ha sikerülne nekik.
Utólag hajlamosak vagyunk azt hinni, egyáltalán nem szorulunk rá a Gripenekre. Az is igaz, hogy a honvédelmi beruházások elsősorban a védelmi képességet erősítik. Nem olyan nagy baj, ha az efféle eszközöket rozsda marja és nem golyó lyuggatja. Ma már biztosan adottságként kell elfogadnunk a 14 korszerű vadászgépet, amely magas technológiát és – közvetve – beruházást hozott az országba. S ha már nem a szlovén utat választottuk, vagyis nem egy másik ország (náluk Olaszország) légiereje biztosítja légterünk védelmét, jó lenne legalább kiegyezni a környező NATO-tagállamokkal, és lemondani légterünk mindenáron való sérthetetlenségéről: működjünk együtt velük ésszerűen és költséghatékonyan. Meglepő lenne, ha így történne. Ha nem így lesz, az már biztosan nem a Gripen hibája.
2007. november. 26. 13:49 MTI Világ
Svéd díj a Gripen-ügyet feltáró újságíróknak
Rangos díjat ítéltek oda Svédországban annak a három újságírónak, akik idén feltárták a svéd Gripen-vadászgépek eladása körüli korrupciógyanús ügyleteket.
2007. szeptember. 12. 00:00 Hét nap gazdaság
Svéd Gripen-vizsgálat
Vizsgálat indul a svéd Gripen harci repülőgépek Magyarországra szállítása, illetve a gyártó Saab BAE Systems...
2007. augusztus. 21. 11:03 hvg.hu Vélemény
A Gripen-ügy felderítése? Felejtse el!
Nagy késéssel indult a Gripen-beszerzés kormányzati bizottsági vizsgálata, így a svéd harci gépek vásárlásának jogszerűségét ellenőrző testületnek szeptember közepéig alig pár hete maradt a munkára.
2008. január. 17. 08:08 MTI Itthon
Vadai: nincs szó új Gripen-bizottságról
Nincsen szó semmilyen új Gripen-bizottságról, Gripen-vizsgálatról - jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára a Magyar Televízió Nap-kelte című reggeli műsorában csütörtökön.
2007. december. 19. 00:00 Trend
Gripen-jelentés
OKTÓBER 15.
2007. június. 19. 15:23 MTI Gazdaság
Gyurcsány: túl sok a gyanú a Gripen-ügyben
Túl sok a kétely és a gyanú Magyarország szerepével kapcsolatban a Gripen-beszerzés ügyében, hogy ott és akkor milyen motiváció alapján született meg a döntés - mondta a miniszterelnök interjúban, annak indoklásaként, miért kezdeményez vizsgálatot a kormány saját hatáskörben a témában.
2007. november. 28. 12:06 MTI Itthon
HM: repülhetnek a Gripenek, van elég kerozin
Zavartalan a Gripen vadászrepülőgépek üzemanyag-ellátása, valamint a pilóták kiképzése – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).
2007. október. 17. 00:00 Hét nap
Kész a Gripen-jelentés
A kiszivárgott hírek szerint nem talált bűncselekményre utaló jeleket az a bizottság, amely a Gripen harci repülők...
2007. november. 26. 11:40 MTI Gazdaság
A BAE dollármilliókkal ösztönözte Budapest Gripenek melletti döntését
Amerikai lapértesülés szerint a BAE Systems brit hadiipari csoport hat évvel ezelőtt több millió dollárt fizetett magyarországi pártoknak azért, hogy Budapest a brit céggel kössön szerződést vadászgépek beszerzéséről.
2008. április. 02. 00:00 Társadalom
Gripen-helybenjárás
Öt hónapja nem történt érdemi lépés annak kiderítésére, van-e egyáltalán kiderítenivaló a svéd-brit Gripen...
2007. november. 28. 00:00 Hét nap
Dagad a Gripen-botrány
Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter hivatalosan amerikai titkosszolgálati adatokat kért a...
2007. november. 14. 06:45 Vélemény
Miért tapintatos a Gripen-bizottság?
Nagyon valószínű, hogy a Gripenek 2001-es, tehát a Fidesz-kormányzás alatt történt beszerzésével nincs minden rendben. Hogy az MSZP ennek dacára nemigen akar a dologból sokáig zengő botrányt csinálni, annak okairól csak találgathatunk.
2007. december. 08. 10:01 MTI Itthon
Svéd vizsgálat a Gripen-ügy magyarországi vonatkozásainak tisztázására
Várhatóan már a jövő év elején megindul az a svéd vizsgálat, amely a Gripen-beszerzések magyarországi szálait igyekszik tisztázni - írja a Népszabadság szombati lapszámában.
2007. június. 09. 12:20 MTI Világ
Vizsgálóbizottságot állítanak fel a Gripen-beszerzés tisztázására
Ausztria után (ahol az Eurofighter vadászgépek megvásárlásáról az előző kormány által kötött szerződést vizsgálja egy parlamenti vizsgálóbizottság) most a magyar parlament is vizsgálóbizottság felállítására készül a Gripen vadászgépek beszerzésének tisztázására - írta szombati számában a Der Standard című osztrák napilap. Az érintett osztrák üzletember, Alfons Mensdorff-Poully a lapnak nyilatkozva cáfolta, hogy bármi köze lett volna a Gripen-ügylethez, s közölte: kész megjelenni a megalakuló budapesti vizsgálóbizottság előtt, ha valóban megidézik.
2008. január. 28. 08:18 MTI Itthon
Késhet a Gripenek felajánlása
A Honvédelmi Minisztériumban (HM) azt fontolgatják, hogy a korábbi tervekhez képest két év késéssel, 2012-től ajánlja fel Magyarország a lizingelt Gripen vadászrepülőgépeket nemzetközi missziókra - közölte saját értesülésére hivatkozva a hétfői Magyar Nemzet.
2007. június. 24. 10:06 Vélemény
Kenőpénzzel olajozott Gripenek?
Ismerve az eddigi parlamenti vizsgálatok tapasztalatait, aligha várhatjuk, hogy jogalkotóink majd fényt derítenek a Gripen-ügy homályos pontjaira. Büntetőjogi relevanciájú hazai szálról pedig jelenleg nincs tudomásunk. Így - jobb híján – csak a rendelkezésünkre álló tényekből kiindulva szemlézhetjük e beszerzés igencsak váratlan és necces fordulatait.
2007. december. 17. 17:49 MTI Itthon
Megérkezett az utolsó három Gripen vadászgép
Megérkezett Magyarországra az utolsó három Gripen vadászrepülőgép, így teljessé vált a 14 harci gépből álló flotta - olvasható a Gripen nemzetközi weboldalán.
2007. július. 02. 18:01 MTI Itthon
Szeptember 15-ig jelentést tesz a Gripen-vizsgálóbizottság
Szeptember 15-ig jelentést tesz a kormány Gripen vadászrepülőgépek beszerzését vizsgáló bizottsága - jelentette be Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár, a testület elnöke a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón. Simicskó István, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának KDNP-s elnöke szerint ez az "önvizsgáló bizottság" nem helyettesítheti a pártja által kezdeményezett független parlamenti vizsgálóbizottságot.
2007. augusztus. 15. 00:00 Hét nap
Van Gripen-bizottság
Kedden megkezdte munkáját az a kormányzati Gripen-bizottság, amelyet Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium...
2007. november. 27. 13:05 MTI Gazdaság
Nyomozati eljárás folyik a Gripen-ügyben érintett Mensdorff-Pouilly ellen
A bécsi államügyészség utasítására vizsgálat folyik Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák üzletember ellen a Gripen-üggyel összefüggésben - erősítette meg a hivatal szóvivője kedden. Az államügyészség a szövetségi bűnügyi hivatalt (BKA) bízta meg a nyomozati eljárás lefolytatásával.
2007. november. 26. 15:14 hvg.hu Itthon
Gripen-bizottság: nem vizsgálták, volt-e kenőpénz
Az SVT svéd televízió nyári tényfeltáró műsora után a New York Times is úgy értesült, hogy a BAE Systems brit hadiipari csoport több millió dollárt fizetett hat évvel ezelőtt magyarországi pártoknak azért, hogy vele kössenek szerződést vadászgépek beszerzéséről. A kormány "Gripen-bizottságának" elnöke, Vadai Ágnes szerint ennek kivizsgálása nem tartozott a feladataik közé.
2007. november. 09. 14:58 MTI Itthon
Gripen-jelentés: közbeszerzés nélkül, OGY-határozattal ellentétesen
Elkészült a kormány Gripen-bizottságának jelentése, amely egyebek között megállapította, hogy közbeszerzési eljárás nélkül folytatták le a Gripen vadászrepülőgépek beszerzését 2001-ben, illetve a beszerzés ellentétes volt egy Országgyűlési határozattal is, amely a beszerzést 2003 utánra tervezte - mondta Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár, a testület elnöke a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón.
2008. január. 30. 00:00 Hét nap
Gripen-átadás
Sten Tolgfors svéd védelmi miniszter hétfőn ünnepélyesen átadta azt a 14 Gripen típusú vadászgépet, amelyet...
2007. december. 18. 17:45 MTI Itthon
Vizsgálóbizottság a Gripen-beszerzés feltárására
Szakmai vizsgálóbizottságot hozott létre a Nemzetbiztonsági Kabinet; a most megalakított testület a Gripen-beszerzések "jogi környezetét", közbeszerzési hátterét és nemzetgazdasági hatásait vizsgálja - mondta Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter.
2007. november. 09. 17:50 MTI Itthon
Orbán: a Gripen-szerződés minden szempontból megalapozott volt
Orbán Viktor szerint kormánya minden szempontból megalapozott döntést hozott a Gripen-szerződés ügyében. A Fidesz elnöke ezt pénteken mondta újságíróknak annak kapcsán, hogy elkészült a jelenlegi kormány Gripen-bizottságának jelentése.
2007. június. 17. 12:20 Itthon
Vizsgálat a Gripen-ügyletről
Juttatott-e magyar politikusoknak a neki állítólag kifizetett 8 millió dollár jutalékból az osztrák Gripen-lobbista Alfons Mensdorff-Pouilly? - egyebek mellett ezt kell feltárnia a tervezett parlamenti vizsgálóbizottságnak.
|
https://hvg.hu/sorkoveto/20080702_gripen_kern_medgyessy_orban_f-16_bae
|
https://web.archive.org/web/20231111090910/https://hvg.hu/sorkoveto/20080702_gripen_kern_medgyessy_orban_f-16_bae
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizennegy-merges-darazs-300-milliardert-a-mi-gripenunk
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-07-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[
"Gripen-ügy"
] |
6,008 |
Még mindig folyik a Tocsik-per
|
Az ügyészség sokallja, Tocsik Márta kevesli a májusban jogerősen megítélt nyolcvanmilliós sikerdíjat - adta hírül a Magyar Nemzet tegnap.
|
A feladat tulajdonképpen az volt, hogy a lehetőség szerint minél kisebb pénzekről kössön alkut. Ezért Tocsik 1996-ban nyolcszázmilliós sikerdíjat kasszírozhatott.
Az ügyletet előbb csalásnak minősítették, és a jogásznő, illetve az ÁPV Rt. néhány vezető munkatársa ellen 1997 őszén nyomozást indítottak. Az eljárás azonban végül 2002 októberében a gyanúsítottak felmentésével zárult. Az ügyészség ezt követően támadta meg a sikerdíjról szóló egyezséget, mondván, az a jó erkölcsbe ütközik. Vagyis: Tocsik az elvégzett munkához képest tisztességtelenül nagy haszonra tett szert.
A Legfelsőbb Bíróság 2003-ban jogerősen is kimondta: a kereset megalapozott, így a szerződés semmis. Ezt követően a Fővárosi Bíróság első fokon a jogászt a teljes összeg, tehát a 804 millió forint viszszafizetésére kötelezte. A Fővárosi Ítélőtábla viszont Tocsik tevékenységének értékét nyolcvanmillióra taksálta, ezért csak a fennmaradó úgy 720 milliót kell megfizetnie az ÁPV Rt.-nek.
Ám a tizenkét éve húzódó ügy ezzel még nem zárult le, mert az ügyészség szerint a ténylegesen elvégzett munka legfeljebb 3,7 milliót ér, míg a jogásznő szerint a nyolcvanmillió is túl kevés. Ezért az ügyészség és Tocsik Márta is a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. A Legfőbb Ügyészség szerint a közvetítői tevékenységet ugyanis bárki elvégezhette volna, és azért a korabeli kereseti viszonyok mellett még négymilliót sem kellett volna fizetni. Kérdéses, mivel érvel majd Tocsik, hiszen a korabeli híradások szerint az önkormányzatok eleve lemondtak arról a járulékos követelésükről, amit a tízszázalékos sikerdíj fejében a jogásznőnek kellett volna lealkudnia.
A végső szót a Legfelsőbb Bíróság a nyári ítélkezési szünet után mondja ki. A felülvizsgálati eljárás szokásos szabályai szerint várhatóan tárgyalás nélkül, az iratok alapján döntenek majd. (L. K.)
|
http://nol.hu/archivum/archiv-497590-296470
|
https://web.archive.org/web/20231115164326/http://nol.hu/archivum/archiv-497590-296470
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-mindig-folyik-a-tocsik-per
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-02 00:00:00
|
[
"Tocsik Márta"
] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt."
] |
[] |
[
"sikerdíj"
] |
[
"Tocsik-ügy"
] |
6,009 |
Beismert politikai befolyásolás
|
Gyakorlatilag nem rendelkeznek rájuk vonatkozó, törvénybe foglalt szabályozással a Bajnai Gordon által kinevezett mentorok, akik uniós támogatásból megvalósuló beruházások körül koordinálhatnak.
|
2008.07.11. 22:00
Gyakorlatilag nem rendelkeznek rájuk vonatkozó, törvénybe foglalt szabályozással a Bajnai Gordon által kinevezett mentorok, akik uniós támogatásból megvalósuló beruházások körül koordinálhatnak. A 33 szocialista honatya kiválasztása, visszahívhatósága és ténykedésének ellenőrizhetősége nem tisztázott.
Nem létezik olyan törvény, amely az EU-s pénzekből megvalósuló egy-egy kiemelt program körül koordináló úgynevezett mentorokra vonatkozna, akiket májusban nevezett ki Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési miniszter, hogy „a projektek időbeni és színvonalas megvalósítására kiemelt figyelmet fordítsanak”.
A mentorok között található többek között Szabó György volt egészségügyi miniszter, akit az
európai uniós pénzekkel kapcsolatban nemrég az a vád ért, hogy saját érdekeltségi körébe tartozó cégek kaphattak pályázati pénzeket az általa irányított észak-magyarországi regionális fejlesztési tanács jóvoltából. A listán szerepel még a Tocsik-ügyből ismert egykori MSZP-pénztárnok, Boldvai László, akinek mentelmi jogát a Tocsik-üggyel összefüggésben annak idején nem függesztette fel a parlament, hasonlóan a szintén mentorrá előlépett Juhászné Lévai Katalin esetéhez. Több oktatás-politikus is koordinálhat építési programokat, de a csapatot erősíti Suchman Tamás egykori főprivatizátor is.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) lapunk megkeresésére elismerte, hogy a kisebbségi kormány létrejötte után tanácsadónak kinevezett 33 szocialista honatya kiválasztásának módjáról, működésük ellenőrzéséről, munkájukról való beszámoltathatóságról, illetve visszahívhatóságukról gyakorlatilag nem rendelkezik törvény, esetükben csupán az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló paragrafus van érvényben. Az NFÜ szerint a mentori feladat elvégzése nem kötött uniós pályázati ismeretekhez, sem nyelvtudáshoz, elegendő a mandátum és „a tenni akarás”. Törvényben foglalt jogkör híján ugyanakkor nincs szabályozva, megbízatásuk meddig tart, mely hatóságok ellenőrizhetik tevékenységüket, és mely szervezet jogköre a kinevezés. Az NFÜ szerint a mentorok esetében annak ellenére nem vetődik fel a politikai befolyásolás kérdése az uniós közpénzek felhasználásakor, hogy az összes tanácsadó szocialista képviselő.
– A projektek politikailag semlegesek, sikeres végrehajtásuk nem párt-, hanem közösségi, nemzeti érdek – magyarázta az NFÜ, hogy miért nem sikerült egyetlen ellenzéki honatyát sem találni a mentori feladat elvégzésére. Bár a tanácsadókat kinevezéssel választották, nem tudunk arról, hogy lett volna pályázati kiírás a feladatra, illetve mikor és milyen feltételekkel jelentkezhetett volna bármelyik ellenzéki képviselő arra. Ennek ellenére az NFÜ állítja, senki nem jelentkezett az ellenzéki padsorokból. Nem világos az sem, hogy az NFÜ, illetve jogelődje korábban miért nem vette igénybe a mentori rendszert, és mi az oka annak, hogy csak a kormány kisebbségbe szorulása után jöhetett létre ez a pozíció. A szocialista párt honlapján szereplő mentori névsorhoz mellékelt magyarázat szerint a kormánypárti frakció kezdeményezésére Bajnai Gordon nevezte ki a tanácsadókat, akiknek feladata, hogy „nyomon kövessék a rögzített feladatok és határidők betartását, valamint jelezzék a felmerülő problémákat az uniós beruházásoknál”, hatáskörük azonban nem szabályozott.
– Sem a lobbi-, sem a mentori tevékenységet nem ellenőrizheti az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – nyilatkozta lapunknak Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/07/beismert-politikai-befolyasolas
|
https://web.archive.org/web/20080813183220/http://www.mno.hu/portal/570107
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/beismert-politikai-befolyasolas
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-07-02 00:00:00
|
[
"Szabó György"
] |
[
"Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács"
] |
[] |
[
"pályázat",
"támogatás",
"protekció",
"EU"
] |
[] |
6,010 |
Rászálltak a beszédes parkolóőrökre
|
Több új tanút is megnevezett a parkolási vesztegetések ügyében a botrányt két hete kirobbantó Duka József.
|
Rászálltak a beszédes parkolóőrökre
2008. július 2 - 17:03 | Frissítve: 2008. július 2 - 17:06
Zoom
Több új tanút is megnevezett a parkolási vesztegetések ügyében a botrányt
két hete kirobbantó Duka József. A Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.
(BÖP) kirúgott munkatársát szerdán hallgatta meg a rendőrség, hogy
tisztázza, kinek lehet része a becslések szerint több százmillió forintos
kárt okozó bűncselekményben.
Először hallgatták meg a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályának nyomozói Duka
Józsefet a parkolási csalások ügyében. A Budapesti Önkormányzati Parkolási
Kft. (BÖP) korábbi munkatársa kiemelt tanúként segíti a vizsgálatot,
amelyet vesztegetés bűncselekményének gyanúja miatt indított a rendőrség.
A Teve utcában, a többórás kihallgatáson a férfi átfogó képet adott a
korrupt parkoltatási rendszer működéséről és megnevezte a vesztegetések
általa ismert résztvevőit. Duka hat parkolóőrt és a kft. egyik
középvezetőjét tartja a vesztegetési ügy főszereplőinek. Tanúvallomása
mellett Duka átadott a rendőrségnek két hangfelvételt, amelyeken Rusznák
Imre, a parkolási cég ügyvezető igazgatója elismeri, hogy tudomása van a
vesztegetésekről. Az egyik ilyen dokumentumot korábban a Zoom hozta
nyilvánosságra.
A BÖP-től kirúgott Duka munkatársai közül több új tanút is megnevezett,
akiknek a vallomásai megerősíthetik az általa elmondottakat. Ezek a
személyek eddig háttérben maradtak, nem azonosak az ügyben korábban már
nyilatkozó BÖP-ös dolgozókkal.
A Zoom információi szerint a tanúként megjelölt személyek egy része szintén
eljött már a parkolási cégtől, néhányuk pedig idegkimerültséggel
betegállományba került, mert a cégnél többen rájuk szálltak a botrány
kipattanása után. A Zoom úgy tudja, hogy a kft. Duka József által megvádolt
középvezetőjének komoly befolyása volt a parkolóőrök munkájára. A férfi
korábban magasabb pozíciót is betöltött a cégnél, de Rusznák Imre, a
parkolási cég ügyvezető igazgatója még a vesztegetési ügyek nyilvánosságra
kerülése előtt visszasorolta a ranglétrán.
A BRFK-s vizsgálat mellett, várhatóan július közepén, munkaügyi per is
indulhat a parkolási cég ügyében, mert Duka József a Fővárosi Munkaügyi
Bíróságon megtámadja az elbocsátásáról szóló határozatot. Dukát, állítása
szerint, azért küldték el a BÖP-től, mert szóvá tette a vesztegetéseket.
A parkolási kft.-től kirúgott parkolóőr júniusban beszélt először a cégnél
tapasztalt korrupcióról. A férfi nyolc társával együtt azt állítja: több
ellenőrtársuk saját zsebre dolgozott. Napi 500 és 1000 forint közötti
összegért cserébe nem kellett parkolójegyet vennie körülbelül ezer autósnak
a XIII. és a IX. kerület frekventált részein. Egy parkolóőr így akár napi
40-50 ezer forintot is kereshetett, aminek egy részét leadták a csalásban
résztvevő főnöküknek.
Duka József és társai azt állítják, a több százmilliós veszteséget okozó
csalássorozatról a cég vezetősége is tudott. Duka állítását alátámasztja a
Zoom által korábban közölt hangfelvétel, amin Rusznák imre a BÖK Kft.
ügyvezetőigazgatója - korábbi sajtónyilatkozataival ellentétben - arról
beszél, előtte is nyilvánvaló, hogy csalnak a parkolóőrök.
A BÖP egyik biztonsági főnöke Duka kitálalása után a Blikknek azt
nyilatkozta, éppen azok vádaskodnak, akiket korrupció miatt távolítottak el
a cégtől. A parkolási céget védelmező munkatárs szerint Duka József egy
mobilüzletből sétált ki a feketén átvett parkolási díjjal, amikor
ellenőrizték, de más helyeken is megfordult munka közben.
|
http://www.zoom.hu/cikk.php?cikk=14229
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/raszalltak-a-beszedes-parkoloorokre
|
ZOOM
|
hungarian-news
|
2008-07-02 00:00:00
|
[
"Rusznák Imre"
] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[] |
[
"vesztegetés",
"parkolás",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)"
] |
[] |
6,011 |
Bod Péter Ákos a pártok és az önkormányzatok korrupciójáról
|
A korrupció negatív következményei közül a versenytorzító hatást emelte ki Bod Péter Ákos...
|
http://nol.hu/archivum/archiv-497642
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bod-peter-akos-a-partok-es-az-onkormanyzatok-korrupciojarol
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-02 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
|
6,012 |
Ki kapja a kenőpénzt a cégektől?
|
Leggyakrabban alulfizetett köztisztviselőket, illetve pártjuk és a maguk számára gyűjtögető politikusokat korrumpál az üzleti szféra.
|
A Napi Gazdaság cikke A korrupció olyannyira hozzátartozik a magyar gazdaság valóságához, hogy annak már saját argója van, elég csak a mostanában ismertté vált parkoló-ellenőri korrupció "kolbászpénz" kifejezésére gondolni - jelentette ki Tóth István János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa a Korrupciós kockázatok az üzleti szektorban címmel publikált tanulmánykötet bemutatóján. Ma már közhely, hogy a korrupció a magyar gazdasági élet egyik fő problémája, ám a tanulmány szerkesztői - Tóth és Szántó Zoltán, a Corvinus Egyetem intézetigazgatója - tíz, a honi gazdasági élet magyar és külföldi csúcsvezetőivel készített anonim interjú ban ezt egy új oldalról világítja meg. A cégvezetők szerint a korrupció Magyarországon "alapvető probléma", illetve "szerteágazó, mély és mára egy kritikus pontot elért jelenség". A vállalatvezetők - akiknek voltak tapasztalataik korrupciós helyzetekben - leggyakrabban az önkormányzati szférában, a közbeszerzéseknél és az uniós támogatások szétosztásánál szembesültek korrupcióval vagy annak igényével. Leggyakrabban az alulfizetett köztisztviselőket és csak másodsorban politikusokat említettek a válaszadók a megvesztegetendők listáján. A politikai elit e képviselői részben saját zsebbe, másrészt a pártjuk számára "gyűjtögettek". Persze a cégek sem ártatlanok, hiszen bizonyos ágakban - példaként említik a nagy áruházak termékbeszerzőit - mindennapos a korrumpálás, de például a bank- és biztosítási szektorban ismeretlen jelenség. Ez utóbbi egyrészt a magas jövedelmeknek köszönhető, másrészt ott még uralkodik a pénzügyi szféra morális védekező rendszere, amely kiveti magából azt, aki korrupció gyanújába került - az ilyen alkalmazott nem talál állást más cégnél sem. Sok vállalat "közkapcsolati igazgatót" alkalmaz, akinek a feladata a kapcsolattartás az állami intézményekkel - és a köztisztviselők vesztegetése. A magyar korrupció mértékéről - nemzetközi összehasonlításban - eltérőek a vélemények: egyes válaszadók szerint semmivel sem rosszabb a helyzet nálunk, mint a környező országokban, beleértve Ausztriát is, csak ott "elegánsabban és korporatívabban osztják le egymást közt a pártok a pénzeket". Más vélemények szerint a magyar korrupciós viszonyokat nézve inkább Ukrajnához vagy a Balkánhoz közelítünk. Az egyik interjúalany megnevezett olyan önkormányzati ingatlanvásárlást, ahol a vevő önkormányzat képviselő-testülete előre leszögezte, hogy a vételárból mennyit kérnek vissza zsebbe - a taksa húsz százalék volt. A korrupció árát jól érzékelteti egy másik eset, amikor egy 580 milliós beruházás, mire a megyei és a fővárosi szűrőn átjutott, 1,5 milliárd forintra hízott. Tóth szerint könnyen előfordulhat, hogy egy 150 millió forintos iskolafelújításból 50 millió forint hasznosul a köz javára - a többi pedig elfolyik. A kutatásvezető szerint a korrupció csökkenthető volna, ha minden egyes kormányzati döntést megelőzné a korrupciós kockázatok felmérése és így védekeznének ellene. A jelenség melegágya a túlbonyolított törvényi szabályozás, ezek egyszerűsítésével, a bürokrácia radikális leépítésével, az egyszemélyes döntések visszaszorításával, a nyilvánosság és az internet erejével, az e-kormányzat kialakításával lehet eredményeket elérni. A válaszadók egyike példaként említette Litvániát, ahol a cégalapítási és áfa-visszaigénylési szabályok egyszerűsítésével átláthatóbbá vált a gazdaság működése, így érezhetően csökkent a korrupció. Idézetek vállalatvezetőktől: „Eljut hozzánk egy papír egy 100 milliós beszerzésről, és egy pártember firkálása van a sarkán: Nézzétek meg, gyerekek.” „Teljes a szervezettség az önkormányzatoknál” , ez egy „folyamatosan működő gépezet”, amely „pártsemleges”. „Korrupció kell ahhoz, hogy a gépezet elinduljon.” „A korrupció melegágya a közbeszerzés.” „Az EU-források egy része nem ott hasznosul, ahol kellene, hanem díszburkolat lesz belőle.” Forrás: a tanulmánykötet
|
https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/ki_kapja_a_kenopenzt_a_cegektol.374011.html
|
https://web.archive.org/web/20100329034806/http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=374011
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-kapja-a-kenopenzt-a-cegektol
|
economx.hu (napi.hu)
|
hungarian-news
|
2008-07-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
6,013 |
Továbbra is nyomoz a rendőrség MÁV Cargo-ügyben
|
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) továbbra is nyomoz befolyással való üzérkedés gyanúja miatt a MÁV áruszállítási cége, a Cargo privatizációjával kapcsolatban – közölte Bartha László őrnagy, az NNI szóvivője szerdán.
|
2008.07.02. 15:04
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) továbbra is nyomoz befolyással való üzérkedés gyanúja miatt a MÁV áruszállítási cége, a Cargo privatizációjával kapcsolatban – közölte Bartha László őrnagy, az NNI szóvivője szerdán. A MÁV közleményben hangsúlyozta: a rendőrségi vizsgálat nem a MÁV Cargo ellen folyik. • Rosszul jártak az osztrákok a MÁV Cargóval?
Mint mondta, a rendőrség iratokat szerez be, és tanúkat hallgat ki. A nyomozás – amely ismeretlen tettes ellen folyik – határideje augusztus 25., ezt azonban az ügyészség meghosszabbíthatja. A FORMAT osztrák gazdasági hetilap február végén arról írt: a MÁV Cargo részvényeinek megvásárlásához nyújtott szolgáltatásokért – sikerdíj gyanánt – 7,1 millió eurót kap egy Geuronet Bt. nevű magyar cég, mégpedig annak a 2007. júniusi keltezésű megbízási szerződésnek az alapján, amelyet Gustav Poschalko, az osztrák Rail Cargo Austria elnökségi tagja kötött a betéti társasággal.
A rendőrség előbb érdemben vizsgálta a magyar sajtóban is megjelent értesüléseket a MÁV Cargo privatizációjával kapcsolatban, majd elrendelték a nyomozást. A MÁV Zrt. az üggyel kapcsolatban azt közölte, hogy nem ismerik a Geuronet Bt.-t. Rácz Gábor, a MÁV Cargo kommunikációs igazgatója ugyancsak korábban azt mondta a távirati irodának, hogy a MÁV Cargo semmilyen kapcsolatban nincs és nem is volt a Geuronet Bt.-vel.
Az áprilisi sajtóhírek arról szóltak: nem bírságolta meg a Központi Igazságügyi Hivatal a MÁV Cargo privatizációjában vitatott szerepet betöltő magyar Geuronet Bt.-t, mert a társaság ennek során, legalábbis magyar döntéshozók esetében, nem végzett lobbitevékenységet, így nem sérthette meg az ezt szabályozó hatályos magyar jog előírásait.
A MÁV tagad
A MÁV szerdán este közleményben hangsúlyozta: a Cargo ellen semmiféle rendőrségi vizsgálat nem folyik, semmilyen közük nincs a – mint írták – „osztrák sikerdíj-ügyhöz”, egyben visszautasítják, hogy „bárki a MÁV Cargo Zrt. nevéhez kapcsolja a «sikerdíj+ ügyet»”. A magyar vasúttársaság tisztán és átláthatóan, a legszigorúbb szabályok szerint, többszörös ellenőrzés mellett bonyolította (és bonyolítja) a MÁV Cargo Zrt. eladását.
A MÁV Zrt. olyan eljárást alakított ki, amely teljességgel kizárta a befolyásolás lehetőségét. A pályázat során a megajánlott ár döntött. A privatizációs folyamat egyes elemeiről a közvéleményt folyamatosan tájékoztatta és tájékoztatja a vasúttársaság – olvasható a közleményben. Hozzátették: a privatizáció során szigorúan a törvényesség alapján jártak el, a pályázat tisztaságához és korrektségéhez kétség sem férhet, ezt jelzi az is, hogy – mint fogalmaztak –- a vesztes pályázók egyike sem élt panasszal a döntés meghozatala után.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/07/tovabbra-is-nyomoz-a-rendorseg-mav-cargo-ugyben
|
https://web.archive.org/web/20240127104310/https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/07/tovabbra-is-nyomoz-a-rendorseg-mav-cargo-ugyben
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabbra-is-nyomoz-a-rendorseg-mav-cargo-ugyben
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-07-02 00:00:00
|
[
"Gustav Poschalko"
] |
[
"Geuronet Bt.",
"MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt.",
"Rail Cargo Austria"
] |
[] |
[
"privatizáció",
"sikerdíj",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] |
[
"MÁV Cargo privatizáció"
] |
6,014 |
Meghamisították a kérvényt a földhivatalban +videó
|
A hírTV munkatársai több bűncselekményt rögzítettek rejtett kamerával a Pest Megyei Földhivatal gödöllői kirendeltségénél.
|
2008.07.02. 22:00
A hírTV munkatársai több bűncselekményt rögzítettek rejtett kamerával a Pest Megyei Földhivatal gödöllői kirendeltségénél. Pénzért soron kívül jutottak tulajdoni lap másolathoz, a kérvényt pedig az egyik ügyintéző meghamisította.
Tekintse meg a hírTV rejtett kamerás felvételét!
Kitti néni – pénzért – szinte bármit elintéz soron kívül. Az üzlet virágzik, Kitti néni segéderőt is tart, nehogy felgyűljön az elintéznivaló. A tulajdoni lapot bárki kikérheti, de csak személyi igazolvánnyal. A kérelem alján az ügyintézőnek igazolnia kell, hogy ellenőrizte a kérvényező adatait. Igazolásul fel kell tüntetnie a személyi igazolvány számát. A hírTV munkatársai hamis adatokat írtak a kérvényre, mégis elfogadták. Jelen sem voltak, amikor kitöltötték a személyiigazolvány-szám és aláírásnak fenntartott rubrikát.
Az üzérkedésről a földhivatal munkatársai is tudnak. Az ügyintézők és a pénztárosok segítik az idős asszonyt, a biztonsági őr pedig népszerűsíti a szolgáltatást.
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/07/meghamisitottak-a-kervenyt-a-foldhivatalban-video
|
https://web.archive.org/web/20080706131818/http://www.mno.hu/portal/570331
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meghamisitottak-a-kervenyt-a-foldhivatalban-video
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-07-03 00:00:00
|
[] |
[
"Pest Megyei Földhivatal"
] |
[
"Gödöllő"
] |
[
"közokirat-hamisítás",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] |
[] |
6,015 |
Megszereztük Tasnádi orvosi papírjait - dokumentumok
|
Egy új szakvélemény szerint a maffia-bűncselekményekkel vádolt vállalkozó mégsem elmebeteg, ezért a perújítás perújításának lehetőségét vizsgálja az ügyészség a Tasnádi-ügyben – derül a HVG csütörtökön utcára kerülő számából.
|
„A szakértők hárommilliót kérnek” – írta Tasnádi Péter erőszakos bűncselekmények miatt elítélt és jelenleg is azokkal vádolt vállalkozó. "Légyszíves adjatok 2 millió Ft-ot a Berta Józsinak, hogy meg tudjak menekülni!" - írja. A „Józsinak” címzett levelet (lásd 1. képünket) jelenleg nyomozó ügyészek vizsgálják.
Van más fejlemény is. A múlt héten készült el az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) szakvéleménye, amely szerint az ismét házi őrizetbe került nehézfiú – ellentétben egyes korábbi szakvéleményekkel – mégis beszámítható.
A HVG birtokába került két másik szakvélemény is. Közös bennük, hogy mindkettőt Gaál Katalin igazságügyi elmeorvos szakértő készítette; igaz, az elsőt Nagy Ervinnel közösen. Másik közös vonásuk, hogy mindkettő a Tasnádi szempontjából kedvezőbb hatósági döntést támasztotta alá. Az első alapján rendelték el Tasnádi perének újrafelvételét, és két évvel enyhítették a már leült büntetését. A szakvélemény szerint (lásd 2. oldal) a vádlott betegsége, mániákus depressziója közepesen korlátozza tettei súlyának felismerésében.
Gaál Katalin 2007-ben, egy évvel a bíróságnak beadott szakvéleményt után újabbat készített. A budapesti II. kerületi gyámhivatal számára ezúttal viszont azt állapította meg (lásd 3. oldal), hogy Tasnádi beszámítható. Pedig a kórisme szinte szóról szóra ugyanaz, mint egy évvel korábban. Csakhogy ennek az eljárásnak az volt a tétje, hogy Tasnádi elvált felesége el szerette volna érni, hogy volt férjét vegyék gondnokság alá. Gaál szerint bár a férfi a büntetőjogi következményeket nem látja át, Tasnádi képes mindennapi ügyeinek intézésére.
A HVG-ből kiderül az a pikáns részlet is, hogy Gaál kirendelését maga Tasnádi kérte a rózsadombi gyámhivataltól, mondván vele hajlandó szóba állni. Az ügy egyéb fordulatairól is olvashat a HVG e heti számában!
2. oldal: szakvélemény 2006-ból (Oldaltörés)
© HVG
3. oldal: szakvélemény 2007-ből (Oldaltörés)
© HVG
|
https://hvg.hu/itthon/20080702_tasnadi_elmeallapot_szakvelemeny_ett
|
https://web.archive.org/web/20201021022236/https://hvg.hu/itthon/20080702_tasnadi_elmeallapot_szakvelemeny_ett
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszereztuk-tasnadi-orvosi-papirjait-dokumentumok
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-07-02 00:00:00
|
[
"Gaál Katalin",
"Nagy Ervin",
"Tasnádi Péter"
] |
[] |
[] |
[
"vesztegetés",
"egészségügy",
"maffia"
] |
[] |
6,016 |
"Nagy valószínűséggel" fizetnek a MÁV Cargoért. Ugye ez vicc?
|
Nagy valószínűséggel befolyik a MÁV Cargo privatizációs vételára - ezekkel a szavakkal cáfolta az egyik rádióban a cég eladása kapcsán a sajtóban megjelent kételyeket a Gazdasági és közlekedési Minisztérium szakállamtitkára.
|
A közszférában szerzett nagy tapasztalat a jelek szerint nem feltétlenül párosul jó kommunikációs vénával. Ha a sajtó megalapozott információk alapján kétségbe vonja, hogy az óriási sikernek beharangozott több mint százmilliárdos bevétel teljes egészében befolyik majd, erre két dolgot tehet az illetékes államtitkár. Vagy hallgat és időt kér a kivizsgálásra, vagy kijelenti, hogy felesleges az aggodalom, a vételár egésze igenis befolyik. Nagy kockázata az utóbbi állítással sincs, hiszen csak 2010-re derül majd ki, valóban lesz-e az államnak pénzvisszatérítési kötelezettsége és ha igen, mennyi.
Egyet viszont semmiképpen sem mondhat: azt, hogy a " vételár nagy valószínűséggel befolyik". Erre ugyanis még az ügyet nem ismerő állampolgár is felkapja a fejét és érzi, hogy itt valami nem stimmel. Arra gondol: ha én eladom például az autómat, hogy köthetnék olyan szerződést, aminek alapján a vevő nem vita nélkül kifizeti a kialkudott árat, hanem az majd "nagy valószínűséggel befolyik"? Az ilyen nyilatkozat nem csökkenti, hanem éppen növeli a gyanakvást.
Ezek után fenntartásokkal tudjuk csak fogadni Csepi Lajos kijelentését, hogy a társaság értékesítésére kiírt pályázatot lezáró szerződésben a MÁV nem vállalt túlzott kockázatot, és a költségvetést sem terhelik a bevételt csökkentő számottevő kiadások. Állítása szerint alaptalan a feltételezés, hogy a MÁV Cargo privatizációja csak azzal zárulhat le, ha a költségvetés 15 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre a Győr- Sopron-Ebenfurti Vasútnál. Ilyen, a privatizációs bevételt csökkentő kötelezettsége a kormányzatnak nincs, mondta, hozzátéve: a vételárat a győztes konzorcium tagjai közösen fizetik, így a Rail Cargo Austria (RCA) és a GYSEV megállapodásán múlik, hogy a két cég mennyivel járul hozzá számlája rendezéséhez.
Ez igaz, de mi van akkor, ha az osztrákok ragaszkodnak a pályázatukban szereplő finanszírozási arányokhoz?
A számvevőknek azzal a megállapításával kapcsolatban - azaz 25 milliárd forinttal csökkentheti a MÁV Cargo-eladásból származó bevételt a cég privatizációs szerződésében szereplő árvisszatérítési lehetőség - az államtitkár szintén sajátos érvrendszert használt. Kijelentette: 2011 januárjában kérhetik ugyan a magyarországi vasúti pályahasználat reálérték feletti drágulásának megtérítését, de szerinte rendkívül valószínűtlen, hogy miközben a kormányzat vonzóbbá akarja tenni a vasúti áruszállítást a fuvaroztatók számára, jelentős - 25 milliárd forint visszafizetését indokolttá tevő - mértékben emelje a pályahasználat díját.
A kérdés itt is felmerül: akkor várhatóan mennyit fog emelni? Ki tud erre választ adni, ha a szakállamtitkár nem?
Csepi Lajos a MÁV Cargo alapításakor és a privatizáció során elkövetett esetleges szabálytalanságokról kijelentette, hogy az ÁSZ hivatalos jelentésének megjelenése után dől majd el, hogy az akkori gazdasági tárca vagy a MÁV követett-e el hibákat. Az esetleges tévedések azonban szerinte a cég privatizációjának hitelét önmagukban nem ássák alá. Ez az, amivel a fentebb említettek ismeretében az emberek többsége aligha ért egyet.
Kapcsolódó hír, hogy az Európai Unió versenyhatósága várhatóan csak feltételekkel engedélyezi a MÁV Cargo privatizációját – tudta meg la 168ora.hu. Jó esetben szeptember elején adhatja jóváhagyását Brüsszel, de ha valamennyi tagállamtól véleményt kér, a procedúra jövő évig elhúzódik.
|
https://168.hu/penz/nagy-valoszinuseggel-fizetnek-a-mav-cargoert-ugye-ez-vicc-141758
|
https://web.archive.org/web/20240126160542/https://168.hu/penz/nagy-valoszinuseggel-fizetnek-a-mav-cargoert-ugye-ez-vicc-141758
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-valoszinuseggel-fizetnek-a-mav-cargoert-ugye-ez-vicc
|
168 óra
|
hungarian-news
|
2008-07-02 00:00:00
|
[] |
[
"Gazdasági Minisztérium",
"MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt."
] |
[] |
[
"privatizáció"
] |
[
"MÁV Cargo privatizáció"
] |
6,017 |
Korrupt parkolóőr még nem ment börtönbe
|
Nem használ a napokban kirobbant korrupciós botrány a parkolási társaságok megítélésének – mondta a Zoom stúdiójában a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás igazgatója.
|
Korrupt parkolóőr még nem ment börtönbe
2008. július 3 - 05:15 | Frissítve: 2008. július 3 - 07:12
Szűcs Péter
Nem használ a napokban kirobbant korrupciós botrány a parkolási társaságok
megítélésének – mondta a Zoom stúdiójában a Fővárosi Közterületi Parkolási
Társulás igazgatója.
Tóth József, az V. kerületben dolgozó cég vezetője azt mondta: ők eddig is
komoly előírásokat szabtak munkavállalóiknak, hogy minimalizálják a
korrupció lehetőségét. Így például nem lehet náluk készpénzben több, mint
kétezer forint, nem válthatnak pénzt az autósnak, nem mehetnek be irodákba
csak úgy és személyes szükségletük elvégzésére pedig olyan helyre mehetnek,
amit a cég is jónak lát.
Listát készítenek ezekről. Hozzátette ugyanakkor, hogy minden intézkedés
ellenére ott a kísértés. Azzal is igyekeznek gátat szabni a
visszaéléseknek, hogy az ellenőrök nem ugyanazon a területen dolgoznak, és
ráadásul őket is kontrollálják. Így hiába fizet zsebbe az autós, ennek
ellenére megbüntethetik. És akkor már nem éri meg a visszaélés.
A kérdésre, hogy hány esetben kellett saját dolgozójukkal szemben fellépni,
azt válaszolta: a cég nem nyomozóhatóság. Több esetben kaptak televíziós
felvételeket kollégáikról. Ha komolynak látszott az eset, akkor eljárást
kezdeményeztek.
Legtöbbször maguk az érintettek is tudták, hogy lebuktak, ezért nem egy
esetben önként távoztak a cégtől. De volt-e olyan eset, amikor vádemeléssel
zárult az ügy – kérdeztük az igazgatót.
„Negatív a statisztika ilyen szempontból: mi nem ismerünk olyan ügyet,
amelynél vagy az ellenőr vagy az autós ellen vádemelés lett volna”, ez alól
csak a mozgáskorlátozott kártyával való visszaélés a kivétel. Nagyon
óvatosak a rendőrök – fogalmazott Tóth József, aki szerint ez azzal
magyarázható, hogy nagyon bonyolult bizonyítaniuk a konkrét eseteket. Mire
megindul az eljárás, addigra az érintettek nagyon jópofa ötletekkel állnak
elő.
A korrekt ellenőrzés egyik megoldása, ha az ellenőr mindent jegyzőkönyvez,
így védheti munkáját. A másik megoldás, ha a rendőrséggel vagy a közterület-
felügyelet munkatársaival együtt járőröznek a kollégák, hiszen így egymást
is figyelik – mondta a cég vezetője.
Arra a felvetésre, hogy egy nemrégiben megjelent jogszabály módosítás miatt
nem lehet az évekkel ezelőtti parkolási büntetések ügyét bírósági úton
rendezni, úgy reagált: nagyon sok problémát lát ezzel kapcsolatban. Az
egyik a visszamenőleges hatály, ami szerinte jogilag aggályos. Részben
azért, mert a cégek nem tehetnek a kialakult helyzetről, másrészt az
önkormányzatok milliárdos nagyságrendű pénztől esnek el.
Megkérdeztük miért vártak évekig az ügyek rendezésével. Tóth József
válasza. Nézze meg!
2004-ben lett lehetőségük adatlekérésre, amit egy 2003-as törvénymódosítás
tett lehetővé. Mint magánember, ő is azt mondja, hogy elévülési határidők
mellett ügyeket rendezni nagyon kellemetlen, de mint a jogszabályokat
alkalmazó cég vezetője, nem tehet ellene. Ráadásul ez önkormányzati
hatáskör. Csak a testületek hozhatnának döntést tömeges felmentésről.
Erre utoljára 5 éve lehetett volna lehetőségük, de nem éltek vele.
Hozzátette: az autósok zömének 1-2 ügye volt. Ez mintegy 120 ezer járművet
érint.
A mostani amnesztia csak egy szűk kisebbségnek ad lehetőséget arra, hogy
megússza a büntetést – hangsúlyozta Tóth József. A belvárosi parkolókban az
autósok mindössze 8 százaléka vét a szabályozás ellen. A többség rendesen
jár el.
|
http://www.zoom.hu/cikk.php?cikk=14192
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupt-parkoloor-meg-nem-ment-bortonbe
|
ZOOM
|
hungarian-news
|
2008-07-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Budapest"
] |
[
"vesztegetés",
"parkolás"
] |
[] |
6,018 |
Betekintéstől szigorúan eltiltva!
|
Debrecenben önkormányzati képviselők sem tekinthettek bele azokba a szerződésekbe, amelyek a városi közvagyonnal kapcsolatos gazdálkodás egyes részleteit tartalmazzák.
|
Mint arról lapunkban korábban hírt adtunk, a debreceni MSZP szerint milliárdos kár érheti a fideszes vezetésű cívisvárost azzal, hogy a helyi vagyonkezelő holding egyik cége húsz évre bérbe vette a Lycium Hotelt, s így közpénzből fizetik ki a szálloda kivitelezője által fölvett építési hitelt. A szocialisták által "milliárdos mutyizásnak" nevezett hotelbérleti szerződés lényege röviden: a helyi Keviép Kft. által mintegy 2,3 milliárd forintért felépített belvárosi Lycium Hotelt a holding egyik cége, a Debreceni Gyógyfürdő Kft. húsz évre bérbe vette, és a bérleti díjat úgy állapították meg, hogy abból a kivitelező a beruházáshoz felvett banki hiteleket maradéktalanul törleszthesse. A szocialisták olvasatában így a kivitelező valójában üzleti kockázat nélkül építhetett föl egy ingatlant, amely után - a vállalkozó helyett - a holding fizeti a kölcsönt és a működtetés költségeit, ráadásul a húszéves bérleti idő lejárta után az ingatlan automatikusan nem kerül az önkormányzati holding birtokába.
A tranzakcióról az MSZP két önkormányzati képviselője, Zsiros Zsolt és Varga Zoltán korábban azt mondta: kétes értékű ügyletről van szó, amely mérhető károkat okoz Debrecennek. Szerintük a nagyvonalú bérleti szerződés lényegében garantálta a kivitelező számára a biztos profitot, vagyis - állítják a szocialisták - a vagyonkezelő levette az üzleti kockázat terhét a vállalkozóról, és a beruházás bankhitelét, valamint az üzemeltetés költségeit a debreceni polgárokkal fizetteti meg.
Mészáros József, az önkormányzati holding általános és stratégiai igazgatója azt mondta: a bérleti szerződéssel együtt aláírtak egy opciós megállapodást is, amelyben a holding számára vételi jogot alapítottak a szállodát működtető projektcégre, így magára a szállodára. Ennek értelmében a holding a következő húsz évben bármikor dönthet úgy, hogy él a vételi jogával, vagyis megvásárolhatja a Keviép Hotel Kft. negyvenmilliós üzletrészét, s így a Lycium Hotel a vagyonkezelő társaság százszázalékos tulajdonába kerül.
Mészáros József szerint a város számára kivételesen előnyös szerződést kötöttek, hiszen ha élnek opciós jogukkal, akkor a szálloda valójában kivitelezési értéken kerül a holding tulajdonába. Kérdésemre, miszerint akkor is előnyös-e az üzlet, ha a hotel veszteséget termel majd a városnak, Mészáros József azt válaszolta: ha előfordulna, hogy a Lycium évente átlagosan 50 milliós veszteséget termelne, akkor ez húsz év alatt egymilliárd forint lenne, márpedig - folytatta - egymilliárd forint nem sok pénz egy olyan négycsillagos belvárosi szállodáért, mint a Lycium. Mivel az ügy nyilvánosságra kerülése után Mészáros József nyilvánosan azt ígérte, hogy a kétkedő képviselők betekinthetnek a szerződésekbe, a szocialista városatyák írásos kérelmet nyújtottak be a vagyonkezelőhöz az iratok tanulmányozására.
Elutasító választ kaptak. Mészáros József a gazdasági törvényre hivatkozva megtagadta a városi képviselők számára a kért szerződésekbe való betekintést. Szathmári Károly MSZP-s képviselő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az igazgató meghazudtolta önmagát. A képviselő föltette a kérdést: milyen titkokat rejtenek a Lycium Hotel bérlésével kapcsolatos szerződések, ha azokat a holding vezetői takargatják a nyilvánosság elől?
A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. közleményében Mészáros József azt hangsúlyozta: a holding egy gazdasági társaság, amelynek esetében törvény szabályozza az adatszolgáltatás körét és módját a megfelelő személyek számára. Hozzátette: a tulajdonos - ebben az esetben Debrecen város közgyűlése - érdekeinek védelme érdekében a törvény szigorúan szabályozza a gazdasági társaság üzleti adataihoz való hozzáférést, s ennek betartásáért a társaság vezetői teljes felelősséggel tartoznak. Mészáros József szerint a betekintést kérő képviselők nem tudták igazolni, hogy törvény által meghatározott joguk van a szerződésekbe való betekintésre.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-497778-296634
|
https://web.archive.org/web/20231116164017/http://nol.hu/archivum/archiv-497778-296634
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/betekintestol-szigoruan-eltiltva
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-04 00:00:00
|
[
"Mészáros József"
] |
[
"Debreceni Gyógyfürdő Kft.",
"Debreceni Vagyonkezelő Rt.",
"Keviép Kft.",
"Lycium Hotel"
] |
[
"Debrecen"
] |
[
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom"
] |
[] |
6,019 |
Licitálókat vesztegetett a bíró – feloldották a szolgálati titkot
|
Jogerősen elítélte a Csongrád Megyei Bíróság a Battonyai Városi Bíróság egyik bíráját. Ügyében azóta jogerős ítélet született.
|
Licitálókat vesztegetett a bíró – feloldották a szolgálati titkot
A fegyelmi bíróság elrendelte felmentését tisztségéből, fellebbezett
K. E. 2008. július. 03., 17:56
Jogerősen elítélte a Csongrád Megyei Bíróság a Battonyai Városi Bíróság
egyik bíráját. Ügyében azóta jogerős ítélet született. A történteket
korábban szolgálati titokként kezelték, amit most feloldott dr. Baur Péter,
a Békés Megyei Bíróság elnöke.
Eddig találgattunk, most már tudjuk, mi az igazság a battonyai bíró
vesztegetési ügyével kapcsolatban. Az ügyben a Csongrád Megyei Bíróság
jogerős ítéletet hozott. E szerint a battonyai bíró jegyese egy árverésen
ingatlanra licitált. A bíró 200-200 ezer forintot kínált fel a másik két
ajánlattevőnek, ha elállnak a licittől. A pénzt elfogadták.
A végrehajtó egy formális árverésen a bíró jegyese kezére játszotta az
ingatlant. A ház korábbi tulajdonosa tudomást szerzett a vesztegetésről.
Megfenyegette a 200 ezer forintot kapott licitálókat, amennyiben nem adnak
neki 10-10 ezer forintot, feljelenti őket. A pénzt megkapta, majd a
hatóságokhoz fordult. A bírót 800 ezer forintra büntették a Csongrád
megyeiek. A Békés Megyei Bíróság Fegyelmi Bírósága pedig elrendelte a bírói
tisztségből való felmentését.
A Békés Megyei Bíróság elnöke, dr. Baur Péter tavaly titkosította a
battonyai bíró ügyével kapcsolatos adatokat. Hogy jogos-e a titkosítás, e
miatt lapunk az állampolgári jogok biztosához fordult, aki megerősítette:
az ügy szolgálati titokként kezelendő. Elfogultság miatt a Csongrád Megyei
Bíróságon „ültették” a vádlottak padjára a battonyai bírót. Dr. Baur Péter,
a Békés Megyei Bíróság elnöke most feloldotta a titkosítást, mivel a bíró
jelenleg már nem végez munkát.
— Azért rendeltem el a szolgálati titkot, hogy a battonyai bíróság
zavartalanul végezhesse a munkáját. A battonyai bírót jogerősen elítélték
két rendbeli társtettességben, hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés
bűntettében. Nyolcszázezer forintra büntették. A Békés Megyei Bíróság
Fegyelmi Bírósága pedig elrendelte a bírói tisztségből való
felfüggesztését, és indítványozta a bírói tisztségéből való felmentését is,
ami a legsúlyosabb fegyelmi büntetés. Ez ellen a bíró a Legfelsőbb Bíróság
másodfokú fegyelmi bíróságánál fellebbezett.
|
https://www.beol.hu/kek-hirek-bulvar/2008/07/licitalokat-vesztegetett-a-biro-feloldottak-a-szolgalati-titkot
|
https://web.archive.org/web/20080813173836/http://www.beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=157268
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/licitalokat-vesztegetett-a-biro-a-feloldottak-a-szolgalati-titkot
|
BEOL
|
hungarian-news
|
2008-07-03 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Battonya"
] |
[
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"bíróság"
] |
[] |
6,020 |
Tisztázták a Steauát
|
A Román Labdarúgó Szövetség (FRF) fellebbviteli bizottsága tisztázta a korrupcióval vádolt Steaua Bucurestit, így a csapat indulhat a labdarúgó Bajnokok Ligája 2008/09-es szezonjában is. A klub elnöke, a hírhedt Gigi Becali eltiltását is csökkentették.
|
A bizottság döntése végleges, és ezzel semmisé vált az FRF eredeti döntése, melyet a fellebbviteli bizottság egyszer már megerősített. A Steaua a csütörtöki döntést követően – amely nem befolyásolja a bajnoki végeredményt – BL-résztvevő, a harmadik selejtezőkörben kapcsolódik majd be a küzdelembe.
Az együttestől eredetileg hét pontot levontak, valamint elnökét, a botrányairól híres Gigi Becalit két évre eltiltották minden nemű sporttevékenységtől. Utóbbi büntetést most hat hónapra csökkentették – írta az MTI.
Megúszta a klubelnök (gandul.info)
A botrány az elmúlt szezonban tört ki, miután a szabályzat tiltása ellenére Becali a végül bajnok CFR Cluj ellenfeleit különpremizálással próbálta „lelkesíteni”. A vádlottak végig tagadták a bűnösségüket.
„Győzött az igazság” – nyilatkozta Becali a riportereknek. „A csütörtöki döntést követően elvárom a román szövetség embereitől, hogy elismerjék a tévedésüket.”
|
https://24.hu/elet-stilus/2008/07/04/tisztaztak_steauat/
|
https://web.archive.org/web/20080801152340/http://www.fn.hu/foci/20080704/tisztaztak_steauat/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/tisztaztak-a-steauat
|
fn.hu
|
eu-news
|
2008-07-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[
"sport"
] |
[] |
6,021 |
Kulcsár-ügy: öt év után megkezdődtek a perbeszédek
|
Befejeződött a bizonyítási eljárás, és az ügyészi vádbeszéddel megkezdődtek a perbeszédek a Kulcsár-ügyben pénteken a Fővárosi Bíróságon (FB).
|
A fél évtizede, 2003 nyarán kirobbant brókerbotrány ügyében három éve emelt vádat többmilliárdos sikkasztás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Főügyészség Kulcsár Attila és 21 társa ellen.
A vádlottak között van Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Bitvai Miklós, az Állami Autópályakezelő Rt. volt vezérigazgatója és Forró Tamás újságíró. A büntetőper két éve kezdődött el.
A jövő héten várhatóan mindennap tárgyal az FB, és befejeződhetnek a védőbeszédek. Varga Zoltán tanácsvezető bíró ugyanakkor a pénteki tárgyaláson megjegyezte, hogy még sor kerülhet a bizonyítási eljárás újbóli megnyitására is.
Az ügyben Kulcsár Attila korábban magát és társait is terhelő vallomásokat tett, amelyek szerint akkor, amikor a K&H Equities brókercégnél dolgozott, egyik vádlott-társa bírta rá arra, hogy az ügyfelek pénzét tudtuk és beleegyezésük nélkül felhasználják. Az eljárás során Kulcsár vádlott-társai javarészt tagadták bűnösségüket.
|
https://24.hu/belfold/2008/07/04/kulcsar_ugy_ot_ev_utan/
|
https://web.archive.org/web/20080808142448/http://www.fn.hu/belfold/20080704/kulcsar_ugy_ot_ev_utan/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-ugy-ot-ev-utan-megkezdodtek-a-perbeszedek
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2008-07-04 00:00:00
|
[
"Bitvai Miklós",
"Forró Tamás",
"Garamszegi Gábor",
"Kulcsár Attila",
"Rejtő E. Tibor"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"sikkasztás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,022 |
Rejtő kutyájaként emlegették Kulcsárt
|
Elhangzott a két éve zajló Kulcsár-perben pénteken a Fővárosi Bíróságon a vádbeszéd, első fele. A tanácsvezető bíró nem zárta ki, hogy újra megnyitják a bizonyítási eljárást.
|
Politikai és médiakapcsolatait használta fel Kulcsár Attila, mondta a brókerügy elsőrendű vádlottjáról az ügyész vádbeszédében a fővárosi bíróságon pénteken.
A vádbeszéd szerint azonban nemcsak ezért egyedülálló az ügy, hanem azért is, mert Kulcsár Attila az egyik legnagyobb magyar bank, a K and H brókercégénél éveken át folytathatta bűnös tevékenységét, a sikkasztássorozat elkövetési értéke pedig 23 milliárd forint, ami több milliárddal meghaladja a teljes magyar ügyészi szervezet éves költségvetését a vádbeli időszakban.
9,3 milliárdos kár
Az ügyész a vádbeli cselekményekkel okozott kárt 8,3 milliárd forintban állapította meg, és azt is az ügy sajátosságaként emelte ki, hogy a bűncselekményekből származó hasznot az elkövetők nem közvetlenül saját céljaikra, hanem gazdasági tevékenységekre, cégek, szállodák vásárolására fordították.
Az ügyész kiemelte, hogy Kulcsár Attila beismerő vallomása mellett számos más bizonyíték is - szakértők, tanúk - alátámasztja a vádat, "tévképzet", hogy ebben az ügyben Kulcsár Attila vezette az ügyészséget, és ha az ő szavahihetősége megkérdőjeleződik, akkor összeomlik a vád.
Kulcsár előtt is káosz volt
A vádbeszéd szerint a K and H brókercégénél már Kulcsár Attila belépése előtt is "kaotikus", "korrupt" viszonyok uralkodtak. Tehát Kulcsár Attila tevékenységéhez már adott volt a módszer, csak a technikai lebonyolításhoz kellett segítség.
Ebben a körben az ügyészség elvetette Kulcsár Attilának azt a védekezését, hogy ő csak a másodrendű vádlottnak, Kerék Csabának, a Britton cégcsoport volt magyarországi képviselőjének biztatására, ötletei alapján kezdte el forgatni a brókercég ügyfeleinek pénzét.
A vádbeszéd szerint Kulcsár Attila felhasználta a megtévesztett ügyfeleket, akik olvasatlanul írták alá a megbízásokat, mert őket kizárólag csak a pénz, a magas hozam érdekelte. Továbbá Kulcsár Attila jogosulatlan pénzügyi manővereihez szándékosan segítséget nyújtott két ügyfele, Kerék Csaba és Schönthal Henrik, valamint Kulcsár Attila a bűncselekményekhez felhasználta a bank úgynevezett technikai számláját is.
Ördögi kör
Az ügyész szerint Kulcsár Attila pénzügyi manőverei során "ördögi kör" alakult ki, hiszen annak érdekében, hogy ügyfelei ne vegyék ki pénzüket, az elsőrendű vádlottnak olyankor is nagy hozamot kellett produkálnia, amikor tőzsdei recesszió volt, ehhez pedig újabb és újabb ügyfeleket, pénzeszközöket kellett bevonnia a törvénytelen ügyletekbe.
A vádhatóság szerint az ügyfeleket a botrány kirobbanásakor "hidegzuhanyként" érte, hogy valójában a Kulcsár által ígért pénz töredéke sincs a számlájukon. A bűncselekmény-sorozathoz bankon belüli segítségre is szüksége volt Kulcsárnak, ezt Rejtő E. Tibor vezérigazgató biztosította.
Kulcsár volt Rejtő kutyája
Az ügyész tanúvallomásokat idézett, amelyek szerint a K and H-nál Kulcsárt "Rejtő kutyájaként", avagy "Rejtő jobbkezeként" emlegették. Rejtő E. Tibor és Kulcsár Attila kapcsolata az ügyész szerint "szorosabb volt annál, mint amit ők elismertek". A bankvezér látványos támogatásának köszönhetően Kulcsár Attila törvénysértő tevékenységét a banknál senki nem merte megkérdőjelezni.
Rejtő E. Tibor jellemzésére az ügyész megemlítette azt is: elgondolkodtató, hogy az ország második legnagyobb bankjának vezetője szír pénzváltónál váltotta a pénzt.
A bűncselekmény-sorozat másik nélkülözhetetlen feltétele volt, hogy az ügyész szerint Kulcsár Attila adminisztrációját függetlenítette a brókercégtől, elérte, hogy ügyfelei számlájáról ne készüljön kimutatás, illetve hogy azokat ne postai úton, hanem csak rajta keresztül továbbítsák.
Az ügyész e vádpont alapján Kulcsár Attilát tettesként vádolja sikkasztással, bűnsegédként pedig Rejtő E. Tibort, Kerék Csabát és Schönthal Henriket. A vádbeszéd szerint El Abed Hassan ötödrendű vádlott 8-10 százalékos jutalékért rendszeresen váltott, illetve kölcsönzött pénzt Kulcsár Attilának.
Az ügyész a további vádlottak közül Kerék Csabát és Mészáros Jánost, a Magyar Fejlesztési Bank akkori igazgatósági tagját különösen nagy értékű pénzmosással vádolta meg társtettesekként. Az ügyben szintén vádlott Forró Tamás újságíró esetében az ügyész azt indítványozta: a bíróság mondja ki bűnösségét jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás miatt.
Bitvai Miklóst, az Állami Autópálya-kezelő Rt. volt vezérigazgatóját és Garamszegi Gábort, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesét folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással vádolta meg az ügyész; utóbbit - Dunai Györggyel, a Betonút Rt. volt vezérigazgatójával együtt - társtettesként. A vádbeszéd hétfőn folytatódik.
Mindennap lesz tárgyalás
A fél évtizede, 2003 nyarán kirobbant brókerbotrány ügyében három éve emelt vádat többmilliárdos sikkasztás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Főügyészség Kulcsár Attila és 21 társa ellen. Az ügy 23. vádlottja a 2005-ben az Egyesült Államokból önként hazatért Schönthal Henrik.
A vádlottak között van még Rejtő E. Tibor, a K and H Bank volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. volt vezérigazgatója és Forró Tamás újságíró. A büntetőper két éve kezdődött el.
A jövő héten várhatóan minden nap tárgyal az FB, így befejeződhetnek a védőbeszédek. Varga Zoltán tanácsvezető bíró ugyanakkor a pénteki tárgyaláson megjegyezte, hogy még sor kerülhet a bizonyítási eljárás újbóli megnyitására is.
Az ügyben Kulcsár Attila korábban magát és társait is terhelő vallomásokat tett, amelyek szerint akkor, amikor a K and H Equities brókercégnél dolgozott, egyik vádlott-társa bírta rá arra, hogy az ügyfelek pénzét tudtuk és beleegyezésük nélkül felhasználják. Az eljárás során Kulcsár vádlott-társai javarészt tagadták bűnösségüket.
|
https://index.hu/belfold/kulcs080704/
|
https://web.archive.org/web/20211021140901/https://index.hu/belfold/kulcs080704/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rejto-kutyajakent-emlegettek-kulcsart
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-04 00:00:00
|
[
"Bitvai Miklós",
"Dunai György",
"El Abed Hasan",
"Forró Tamás",
"Garamszegi Gábor",
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Mészáros János (Britton)",
"Rejtő E. Tibor",
"Schönthal Henrik"
] |
[
"Britton-csoport",
"K&H Equities",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"sikkasztás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,023 |
Csúszós lejtőn a postabiciklik
|
A jelek szerint felesleges időhúzás volt az a jogorvoslati eljárás, amelyet a Magyar Posta kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=149616
|
https://web.archive.org/web/20080801045022/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=149616
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csuszos-lejton-a-postabiciklik
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-04 00:00:00
|
[] |
[
"Cronopont Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
6,024 |
Az ügyész hét és fél órán át sorolta Kulcsárék bűneit
|
Az ügyészi perbeszéd első részének meghallgatásával folytatta a Fővárosi Bíróság tegnap a K & H Bank brókercégénél elkövetett bűncselekmény-sorozat tárgyalását.
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=149626
|
https://web.archive.org/web/20080801201808/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=149626
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ugyesz-het-es-fel-oran-at-sorolta-kulcsarek-buneit
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2008-07-04 00:00:00
|
[
"Forró Tamás",
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Rejtő E. Tibor"
] |
[
"K&H Equities",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"közokirat-hamisítás",
"vesztegetés"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
6,025 |
Börtönbüntetésre ítélték a BAWAG volt vezetőit
|
Zömében többévi, részben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a bécsi tartományi bíróság az egykori osztrák szakszervezeti bank, a BAWAG volt vezetőit.
|
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=56635
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/bortonbuntetesre-iteltek-a-bawag-volt-vezetoit
|
Népszava
|
eu-news
|
2008-07-04 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Ausztria"
] |
[] |
[] |
|
6,026 |
Botrány a Centrum parkolónál is
|
Lassan ellenségünkké válnak a parkolótársaságok! A botrány immár a Centrumhoz is átgyűrűzött! A cég volt főellenőre, O. Tibor (50) állítása szerint a Centrumnál autósok ezreit verik át manipulált fotókkal, s ami hihetetlen: maguk a parkolóőrök tömítik el a jegyautomatát, aztán ontják a bírságot.
|
Várható volt, hogy a Blikk által kirobbantott parkolóbotrány további céget is érint. Így történt: megdöbbentő bejelentést tett a Centrum Parkolási Rendszer Kft. egyik kirúgott főellenőre! A férfi nem kevesebbet állít, mint hogy volt munkaadója autósok ezreit veri át meghamisított pótdíjazásokkal.
– Nálunk olyan nincs, hogy nem büntetünk! Ha kell, úgy fotózunk, hogy ne látszódjon az érvényes jegy, de gyakran manipulálják a kézi számítógépeket is – vallotta be O. Tibor, aki szerint a napi pótdíjazások fele csaláson alapul. Állítása szerint az autósnak esélye sincs bebizonyítani igazát, hiszen a bizonyítékok, amelyeket meghamisítanak, a parkolócég követelését támasztják alá.
A Centrum lapzártánkig nem válaszolt megkeresésünkre.
– A dátumokat, időpontokat egyszerűen átállítgatják a parkolóőrök, így lehet, hogy még érvényes a jegy, de már lejártnak tüntetik fel a képen. Fotók készülnek szabálytalanul járdán parkoló autókról is. Őket a közterület-felügyelők büntethetnék, hiszen nem a mi helyeinket foglalják el. Egy jó szögből készült fotón viszont ez nem látszik, olyan, mintha a fizetőzónában állna – folytatta a főellenőr.
A probléma annak köszönhető, hogy a Centrum kvótarendszert működtet, amelyben minden pályaszakasznak megvan a kötelező pótdíjszáma. Aki ezalatt teljesít, hamar az utcára kerülhet. Így nincs más választása a parkolóellenőröknek, mint hogy csaljanak. Emellett persze csakúgy, mint a BÖP Kft.-nél, itt is megy a zsebre bírságolás. A különbség csak annyi, hogy itt nem szervezetten csinálják. Ki mit keres, az az övé.
– Gyakran direkt elrontják a parkolóautomatákat, ami jó az ellenőrnek és a javító műszerésznek is. Amíg rossz a gép, több a jegy nélkül parkoló autó, a gépben meg szépen összegyűlik 1500-2000 forint pluszba – zárta beszélgetésünket O. Tibor, aki azt állítja, hogy legalább három kolléga vállalta, hogy feltárja a visszaéléseket.
|
https://www.blikk.hu/aktualis/botrany-a-centrum-parkolonal-is/g6hk219
|
https://web.archive.org/web/20101013030934/http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/20080705/botrany_a_centrum_parkolonal_is/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/botrany-a-centrum-parkolonal-is
|
Blikk
|
hungarian-news
|
2008-07-05 00:00:00
|
[] |
[
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] |
[] |
[
"parkolás",
"csalás",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)"
] |
[] |
6,027 |
Vesztegetés bonbondobozzal
|
Egy bonbonos doboz lett a veszte a korrupciós botrányba keveredett Thakszin Sinavatra volt thaiföldi miniszterelnök egyik ügyvédének.
|
Vesztegetés bonbondobozzal
Egy bonbonos doboz lett a veszte a korrupciós botrányba keveredett Thakszin Sinavatra volt thaiföldi miniszterelnök egyik ügyvédének.
2008. július 5. szombat 17:00 - Hírextra
A 2006-ban megbuktatott ex-kormányfő három ügyvédjének egyike még júniusban egy bonbonos dobozt adott át a Legfelsőbb Bíróság egyik alkalmazottjának. Sinavatrát hatalommal való visszaéléssel vádolják egy különösen nagy értékű állami tulajdonban lévő ingatlan öt évvel ezelőtti megvásárlásával kapcsolatban.Picsit Csuenban és két munkatársa június közepén ebben az ügyben járt a bíróságnál. Egyikük apró figyelmességként egy kis bombonos dobozt nyújtott át a törvényszéki tisztviselőnek, amikor négyszemközt maradt vele. Mivel az illető bizonytalan volt, elfogadhat-e bármit is, főnökéhez fordult. A szerény kis ajándékról kiderült: kétmilló baht készpénzt tartalmazott, ami mintegy 11 millió forintnak felel meg.A dobozkát átnyújtó Thana Ansziri azzal védekezett, hogy véletlenül rossz csomagot vett elő, a két másik ügyvéd pedig tagadta, hogy bármi köze lett volna az egészhez. Ez nem hatotta meg az ügyészséget, a bíróság pedig mindhárom jogászt gyorsított eljárásban hivatalos személy megvesztegetésére irányuló kísérlet vádjával félévi börtönbüntetésre ítétlte. A napokban már rács mögé is kerültek.A bíróság elrendelte annak kivizsgálását is, hogy mennyiben tudhatott a vesztegetésről a volt kormányfő, illetve ki a pénz igazi tulajdonosa.
|
https://www.hirextra.hu/2008/07/05/vesztegetes-bonbondobozzal/
|
https://web.archive.org/web/20220817222744/https://www.hirextra.hu/2008/07/05/vesztegetes-bonbondobozzal/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/vesztegetes-bonbondobozzal
|
Hírextra
|
world-news
|
2008-07-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Thaiföld"
] |
[] |
[] |
6,028 |
Vizsgálják az érettségi csalást Romániában
|
Sürgősségi vizsgálatot kért az érettségin történt csalások ügyében a Transparency International Románia oktatási minisztériumától és a többi illetékes hatóságtól.
|
2008.07.05. 15:53
Sürgősségi vizsgálatot kért az érettségin történt csalások ügyében a Transparency International Románia oktatási minisztériumától és a többi illetékes hatóságtól. Mihaela Suciu, a szaktárca tanácsosa bejelentette: a tanfelügyelőségek révén többek között a korrupcióellenes ügyészséget (DNA), a főügyészség szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes ügyosztályát (DIICOT), valamint a főügyészséget is felszólították a vizsgálat elkezdésére.
A Transparency International a tanárok és diákok által megfogalmazott vádak nyomán kért sürgősségi vizsgálatot az ügyben. Suciu elmondta: idén 247 jelentkezőt zártak ki a vizsgáról csalási kísérlet miatt, ami rekordnak számít az utóbbi években.
Hozzátette: a végleges érettségi eredmények július 9-i közzététele után nyilvánosságra hozzák a szabálysértéseket és az ezekért járó büntetéseket, valamint várják a többi vizsgálódó hatóság jelentését is.
Az érettségi vizsgák eredményeit ma függesztik ki, július 7-én és 8-án lehet majd fellebbezni, a végleges eredményeket pedig 9-én tudják majd meg a diákok.
(transindex.ro)
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/07/vizsgaljak-az-erettsegi-csalast-romaniaban
|
https://web.archive.org/web/20080803180804/http://www.mno.hu/portal/570988
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/vizsgaljak-az-erettsegi-csalast-romaniaban
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
eu-news
|
2008-07-05 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Románia"
] |
[] |
[] |
6,029 |
Berlusconi bíróság és táncosnők között
|
A milánói bíróság hétfőn dönt a Silvio Berlusconit érintő újabb tárgyalás ütemezéséről, miközben bírák és ügyészek sztrájkra készülnek a kormány igazságügyi reformja ellen.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-498071
|
https://web.archive.org/web/20231024175905/http://nol.hu/archivum/archiv-498071-296888
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/berlusconi-birosag-es-tancosnok-kozott
|
NOL (Népszabadság)
|
eu-news
|
2008-07-07 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Olaszország"
] |
[] |
[] |
|
6,030 |
"Microsoft-per": 25 milliárd forint a tét
|
Alapjaiban változtathatja meg a szoftver-közbeszerzési gyakorlatot az a per, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) indított a Közbeszerzési Döntőbizottsággal (KD) szemben a kormány 25 milliárd forint értékű pályázata kapcsán.
|
A szakmai körökben nagy vitát kavart szoftverközbeszerzés ügyében feszülten várják a döntést a Microsoft és tendernyertes hazai partnerei, illetve a velük évek óta vitában álló, nyílt forráskódú szoftvereket forgalmazó magyar cégek. A perben egyébként nem érintett sem nyílt forráskódú szoftvereket forgalmazó vállalat, sem pedig a redmondi szoftvercég - legalábbis jogi szempontból. Ha a bíróság elmarasztalja a KD-t, azzal azt is kimondja, hogy az eddig alkalmazott magyar gyakorlat versenyellenes volt.
Az év elején lebonyolított 25 milliárdos kormányzati szoftvertender miatt ugyanakkor három magyar vállalkozás az Európai Bizottság versenyjogi biztosához is fordult. Az Open SKM, a Multiráció Kft. és az ULX Kft. arra kérte Neelie Kroes versenyjogi biztost, indítson eljárást a MeH Központi Szolgáltatási Főigazgatóságának (KSZF) pályázata ügyében. Reményeik szerint Kroes új pályázat kiírását rendeli el, amelyen a "hármak" is a siker reményével indulhatnak. Pont ez a furcsaság a történetben, hiszen e cégek a pályázaton el sem indultak. Ha elindulnak, kiderülhetett volna, mennyire befolyásolja a végső döntést a kiírás szövege, amely "Microsoft vagy azzal egyenértékű licenckonstrukciók" beszerzéséről szólt. Ez persze szakmailag indokolható is volna, hisz a korábbi években rendre a Microsoft nyerte a hasonló tendereket, így az állami intézmények túlnyomó többsége Windows operációs rendszert és Office irodai programcsomagot használ, s a KSZF szerint így biztosítható a folytonosság és a kompatibilitás. A "hármak" konzorciumként kívántak indulni a pályázaton, de a műszaki dokumentáció tanulmányozása során arra jutottak, hogy itt csak a Microsoft termékei nyerhetnek.
- Senki nem állítja, hogy korrupció történt, ám az eljárás szakmailag hibás, és nem felel meg a versenytörvénynek - jelezte lapunknak az egyik érintett szoftvercég vezetője. Miközben a KSZF szerint más szoftverek is megfelelhetnek a kiírásnak, a "hármak" szerint a "Microsoft vagy azzal egyenértékű" kitétel, valamint az a követelmény, amely szerint a szoftvereknek teljes funkcionalitást és korlátozatlan együttműködést kell biztosítani a már meglévő termékekkel, eleve kizárják a versenyből egy másik szoftvercég termékeit. Példaként hozta fel, hogy a Star Office irodai programcsomag ugyan egyenértékű a Microsoft Office-szal, sőt a programok együttműködése is korlátozatlan, de a százszázalékos funkcionális egyezés nem valósul meg, mivel a Star Office 3700, a Microsoft Office viszont valamivel több mint négyezer funkciót tud. Az ügy pikantériája, hogy két különböző verziójú Microsoft Office között is vannak funkcionális különbségek, hisz egy új program jóval többet tud egy korábbi verziónál.
A Fővárosi Bíróság először május 19-re tűzte ki a tárgyalás napját - pont ezen a napon látogatott hazánkba Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója -, majd mára halasztották az első tárgyalást. Az ügyben érintett három cég akkor felemelte a szavát ez ellen, mondván, a lépés jogellenes, mert a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyek tárgyalását sürgősséggel, harminc napon belül meg kell kezdeni.
A per kimenetele a szoftverközbeszerzések gyakorlatára is komoly hatással lehet, hiszen azok eddig is gyakran neveztek meg az adott területen nagy számban használt "etalon" termékeket vagy gyártók nevét. Így nevesíthették például egy másik idei közbeszerzési eljárásban a Novellt vagy korábban az Oracle-t, az IBM-et vagy a Symantecet. Ha a bíróság most a GVH-nak ad igazat, akkor ezt a gyakorlatot is alapjaiban kell majd felülvizsgálni, pedig abban mindenki egyetért, hogy ez a jobb közérthetőséget biztosítja.
A tényekhez hozzátartozik, hogy a 25 milliárdos "üzlet" valójában csak egy elméleti értékhatár, azaz egy négyéves keretszerződésről van szó, amelyben a nyertesek eddig az értékhatárig (négy évre) garantálják a licencek és a szolgáltatásaik árait. A Népszabadság információi szerint eddig 1,4 milliárdot költöttek el a megállapodás keretében.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-498101-296918
|
https://web.archive.org/web/20080710205020/http://nol.hu/cikk/498101/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/microsoft-per-25-milliard-forint-a-tet
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-07 00:00:00
|
[] |
[
"Microsoft Magyarország Kft."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"informatika"
] |
[] |
6,031 |
Letöltendő börtönbüntetést kértek Forró Tamás újságíróra is a Kulcsár-ügyben
|
Kétnapos vádbeszéde végén a Kulcsár-ügy vádlottjai közül tucatnyira kért börtönt, illetve összességében milliárdos vagyonelkobzást az ügyész a Fővárosi Bíróságon hétfőn.
|
http://www.hirszerzo.hu/cikkr.letoltendo_bortonbuntetest_kertek_forro_tamas_ujsagirora_is_a_kulcsar-ugyben.71871.html
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letoltendo-bortonbuntetest-kertek-forro-tamas-ujsagirora-is-a-kulcsar-ugyben
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-07-07 00:00:00
|
[
"Bitvai Miklós",
"Forró Tamás",
"Garamszegi Gábor",
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Rejtő E. Tibor",
"Schönthal Henrik"
] |
[
"K&H Equities",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"magánokirat-hamisítás",
"pénzmosás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
|
6,032 |
Parkolási korrupció: tanúskodik az ügyet robbantó parkolóőr
|
Tanúként hallgatja ki jövő héten a rendőrség azt a parkolóőrt, aki több társával együtt azt állítja, hogy néhány ellenőr zsebbe kapott pénzért cserébe elnézte, hogy csaknem ezer autós nem vesz parkolójegyet.
|
http://hirszerzo.hu/belfold/70956_parkolasi_korrupcio_tanuskodik_az_ugyet_rob
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/parkolasi-korrupcio-tanuskodik-az-ugyet-robbanto-parkoloor
|
Hírszerző
|
hungarian-news
|
2008-06-29 00:00:00
|
[
"Rusznák Imre"
] |
[
"Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft."
] |
[
"Bp. IX. kerület"
] |
[
"vesztegetés",
"parkolás",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)"
] |
[] |
|
6,033 |
"A józan ész védhet meg a korrupciótól!"
|
Négyszemközt Keller Lászlóval, a MEH államtitkárával
|
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=53600
|
https://web.archive.org/web/20021109115008/http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=53600
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jozan-esz-vedhet-meg-a-korrupciotol
|
Magyar Hírlap
|
hungarian-news
|
2002-07-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"belföld"
] |
[] |
|
6,034 |
Borisz Kagarlickij: „Politikai kapitalizmus” és korrupció Oroszországban
|
A nyugati sajtót az 1990-es évek végétől elárasztották az "orosz maffia" bűntetteiről, illetve az orosz bürokrácia felső vezetésének korrupciós ügyeiről szóló cikkek. Nem mintha a nyugati kommentárok túloznának. Feltűnő azonban, hogy a nyugati sajtó az oroszországi korrupciót csak a rubel összeomlása és az 1998-as gazdasági krízis kezdete után fedezte fel.
|
A nyugati sajtót az 1990-es évek végétől elárasztották az "orosz maffia" bűntetteiről, illetve az orosz bürokrácia felső vezetésének korrupciós ügyeiről szóló cikkek. Nem mintha a nyugati kommentárok túloznának. Feltűnő azonban, hogy a nyugati sajtó az oroszországi korrupciót csak a rubel összeomlása és az 1998-as gazdasági krízis kezdete után fedezte fel. Ezeket a beszámolókat a nyugati szakértők és a moszkvai tudósítók jól ismerték, de a bennük foglalt anyagokat korábban tendenciózusnak és hitelt nem érdemlőnek nyilvánítva elutasították.
A nyugati sajtó az oroszországi korrupciót az 1990-es évek végén fedezte fel. A nyugati olvasót elárasztották a minden esetben a régi politikai rendőrségből, a KGB-ből eredeztetett "orosz maffia" bűntetteiről, illetve az orosz bürokrácia felső vezetését érintő megvesztegetésekről, sikkasztásokról és külföldre való illegális pénzátutalásokról szóló cikkek. A legkirívóbb eset a Bank of New York-nál kezelt orosz számlákkal kapcsolatos, a sajtó által "Russia-gate"-nek keresztelt botrány volt. Az orosz elnök, Borisz Jelcin családja és közeli munkatársai voltak érintettek a nyugatra történt illegális pénzátutalások ügyében. Később, a Russia-gate forrpontján, Pavel Borogyint, a Kreml korábbi kabinetfőnökét az Egyesült Államokban le is tartóztatták az ellene Svájcban emelt vádak miatt. Az orosz ügyészség azonban egyértelműen vonakodott a svájci és amerikai partnerekkel való együttműködéstől, s az ügy feledésbe merült.
Az 1998-99-es skandallumok nem csak az orosz vezetésben jelen lévő korrupció méreteire derítettek fényt. Feltárták a nyugati sajtó mélységes előítéleteit és átideologizált természetét, valamint az Oroszországgal kapcsolatban álló sok nyugati politikus inkompetenciáját is. Nem mintha a nyugati kommentárok eltúlozták volna az oroszországi korrupció mértékét. Bármely orosz állampolgár, aki valamilyen módon kapcsolatba kerül az üzleti élet világával, vagy a közigazgatás hivatali gépezetével, pusztán saját tapasztalatai alapján tud annyi esetet idézni, mint a Bank of New York-ról vagy a Borogyin-ügyről tudósítók összesen. Figyelemre méltó azonban, hogy a nyugati sajtó az oroszországi korrupciót csak a rubel összeomlása és az 1998-as gazdasági krízis kezdete után fedezte fel. A nyugati újságírók által hivatkozott tények java részét az orosz ellenzéki sajtó már 3-4 évvel korábban, bizonyos esetekben már 1993-94-ben közzétette. Ezeket a beszámolókat a nyugati szakértők és a moszkvai tudósítók jól ismerték, de a bennük foglalt anyagokat tendenciózusnak és hitelt nem érdemlőnek nyilvánítva elutasították.
A gördülékenység, mellyel ezt a hatalmas mennyiségű "tényanyagot" feltárták, és az amerikai, illetve a nyugat-európai olvasók számára közzétették, pontosan annak köszönhető, hogy ezeket az anyagokat nem kellett kinyomozni. A felszínen voltak, és a legtöbb esetben senki nem palástolta őket. Mindössze a nyugati megfigyelők politikai állásfoglalásának megváltozására volt szükség.
Oroszország nyugati szemmel: az optimizustól a pesszimizmusig
1998-ig a privatizációt, az árak liberalizációját és más liberális reformokat a tudósítók, a nyugaton uralkodó neoliberális ideológia jegyében, az Oroszországot a prosperitás útján elindító kétségbevonhatatlan sikernek tekintették. Az egyetlen látható probléma a továbbra is a kommunista módszereket preferáló "konzervatív erők" ellenállása volt. Csupán néhány író, többek között Stephen Cohen, Janin Wedel és Peter Reddaway1 gondolta úgy, hogy szembe kell szállni az efféle interpretációkkal. Az ő hangjukat azonban a nagy kórus elnyomta. Valójában a neoliberális kurzussal szembehelyezkedő emberek többsége korábban semmilyen formában nem támogatta a kommunista rezsimet, az 1990-es évek neoliberálisainak többsége viszont azelőtt kommunista funkcionárius volt.
A reformokkal szembeni ellenállást 1993-ban fegyveres erőkkel törték meg, miközben a nyugati vezetők semmi, a demokrácia alapelveibe ütközőt nem láttak a képviseleti testületek (regionális szinttől kiinduló) feloszlatásában, az alkotmány hatályon kívül helyezésében, a Parlament lövetésében, de még az 1993 őszén bevezetett előzetes cenzúra intézményében sem.
Miután a "reformokkal szembeni ellenállást" megtörték, sokan Oroszországnak gyors áttörésére számítottak a jövőbe. Az 1994 és 1998 közti időszak azonban precedens nélküli pénzügyi csőddel és totális gazdasági, társadalmi, illetve politikai krízissel zárult, amiből egy "konzervatív", a gazdaság keynesi megközelítését alkalmazó csapat vezette ki az országot. Pontosan ebben az időszakban kezdtek az orosz szakértők – akiknek a jóslatai katasztrofálisan tévesnek bizonyultak – magyarázatokat adni arra, hogy a követett irányvonal miért vezetett zsákutcába. Ha a szakértők kijelentik, hogy ez az irány már a kezdet kezdetén, akár csak részben is hibás volt, önmagukat diszkreditálják. Következésképpen a legnépszerűbb elmélet szerint az oroszországi reformok működésének gátja a korrupció volt. Ugyanakkor a reformerek a korrupciót kizárólag a régi szovjet rend folyományaként vagy sajátságos hibák eredményeként interpretálták. A korrupció "szovjet maradványként" való magyarázata tulajdonképpen a konzervatív ellenállás mítoszának új szinten való felidézését jelentette. Korábban a szovjet adminisztárciót azzal vádolták, hogy vonakodik "belépni a piacra"; most azzal vádolták őket, hogy rossz módszerrel léptek piacra, majd azzal, hogy lerombolták azt.
Az ilyen cikkek szerzői szándékosan figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy e botrányok jelentős része, ha nem a legtöbb, a progresszív nyugati értékeket hordozó "fiatal reformerek" csoportjának tagjait érintették. Ugyancsak nem vettek tudomást arról, legalábbis az elemzésekben nem említették, hogy az orosz korrupciós botrányokba nyugati szakértők, üzleti vállalkozók és egész vállalatok is belekeveredtek. Történt mindez annak ellenére, hogy a Svájci Főügyészség az 1990-es évek végén személyek és szervezetek egész sorát idézte be.
Privatizáció és korrupció
Ha meg akarjuk érteni, hogy az események valójában hogyan fejlődtek, alapvetően fontos visszatérnünk az 1989 és 1991 közötti helyzethez, amikor Oroszország, illetve Közép- és Kelet-Európa országai kidolgozták a neoliberális reformok stratégiáját. Az első megdöbbentő tény az, hogy a posztkommunista országok rezsimjeinek ezirányú törekvése nem egyszerűen a piaci mechanizmusok implantációjára és a magángazdasági szektor engedélyezésére, hanem az állami tulajdon széleskörű (Oroszország esetében majdnem totális) privatizációjára is irányult. 1990-ben úgy kalkuláltak, hogy a Szovjetunió köztársaságaiban az állami vagyon iránti fizetőképes kereslet nem haladja meg értékének 1 százalékát. Bizonyos, hogy e tanulmányok szerzői a felhalmozott "árnyéktőkéhez" képest túl alacsony összegeket állapítottak meg. De ha többszörös fizetőképes keresletet feltételezünk, a kép akkor sem változik meg radikálisan. A nagyobb külföldi beruházásokhoz fűzött remények sem voltak reálisabbak.
Minél extenzívebb lett a privatizáció, annál kevesebb remény volt az állami vagyon előnyös értékesítésére. A kilencvenes évek elején az állami vagyon kiárusítása minden régióban napirenden volt. A dezintegrálódó és privatizáló Szovjetunió mellett, amely gyenge hatékonysága ellenére a világ második legnagyobb gazdaságát képviselte, tömeges privatizációk történtek Kelet-Európában, Afrikában, Latin-Amerikában, jónéhány ázsiai országban, sőt, még Nyugaton is. Vagyis az eladásra kínált javak értéke nem csak a belső piacon haladta meg többszörösen a fizetőképes keresletet, hanem a világpiacon is. Adjuk ehhez még hozzá a kilencvenes évek eleji világgazdasági recessziót, s nyilvánvalóvá válik, hogy 1991-92-ben már eleve lehetetlen volt egy piaci alapú sikeres privatizáció. Eszerint a felgyorsított privatizáción keresztül történő piacra lépés céljának deklarálása magában rejtett egy feloldatlan ellentmondást. A privatizáció nem a piaci viszonyok fejlődéséhez, hanem egy egyre szélesesebb körű bürokratikus redisztribúcióhoz vezetett.
Mivel a vállalatokat nem tudta megfelelő áron értékesíteni, a hatalmon lévő adminisztráció kénytelen volt a "politikai kapitalizmus" útját választani, tulajdont juttatva partnereinek és klientúrájának. Egészen más kérdés, hogy ez az irányvonal tökéletesen megfelelt a kormányzó elitnek. Az elitnek (nómenklatúrának) a "politikai kapitalizmushoz" való vonzódása segít magyarázatot adni arra a könnyedségre, amellyel az adminisztráció apparátusának nagy része, még legfőbb ideológusai is, áttértek a "marxizmus-leninizmusról" a neoliberalizmusra. Ahogy azt Szelényi Iván, a közismert szociológus és szerzőtársai megállapítják, "az 1989 előtt nómenklatúra pozícióban volt emberek politikai tőkéjük magángazdasági vagyonra váltása által meg tudták őrizni hatalmukat és privilégiumaikat egészen a posztkommunista átmenet végéig".2
A privatizációs reform, amely társadalmi tartalmát tekintve konzervatív, sőt reakciós volt, Szelényi szavaival "nagy bankrablássá" fajult.3
Mindeközben a "politikai kapitalizmus" szükségszerűen teret engedett saját játékszabályainak. "A ´politikai kapitalizmus´ rendszere, árnyékgazdaságával együtt, krónikusan instabil" – írja Georgij Derlugyan szociológus.
"Rendkívüli mértékben függ a személyes kapcsolatoktól, informális megállapodásoktól és bürokratikus intrikáktól, s a posztszovjet körülmények között alkotó alapelemévé vált a bűnözői erőszak és a tömegdemonstrációk mobilizálása:"4
Ebben a helyzetben ugyancsak strukturális tényező a korrupció. A reform legjózanabb ideológusai nemcsak hogy tudták ezt, de lépéseket is tettek annak érdekében, hogy a korrupció legitim és társadalmilag elfogadott viselkedési formává váljon. A '90-es évek elején Moszkva polgármestere, Gavrilij Popov, cikksorozatot jelentetett meg, amelyet a korrupció teoretikus igazolásának szentelt. Popov nézete szerint a legalitás és moralitás általánosan elfogadott normái nem alkalmazhatók egy "abnormális" szovjet-típusú társadalomból egy "normális" kapitalista társadalomba való átmenet idején. Következésképpen a csalást, a megvesztegetést és sikkasztást társadalmilag hasznos tevékenységeknek kell tekinteni, amennyiben végül a privát vállalkozások fejlődésének kívánatos céljához vezetnek. A "civilizált" viselkedési normák csakis a kapitalizmus végső diadala után, egy új vállalkozói generáció színre lépésével győzedelmeskedhetnek.
Függetlenül attól, hogy az ember morális értelemben hogyan tekint az efféle teóriákra, azok módszertani hibákat rejtenek. A korrupció strukturális jelenséggé válik, s a kapcsolatok fennálló rendszerén, a kialakult kötelékeken és a habituális normákon keresztül reprodukálja önmagát.
Természetesen a korrupció konkrét formái az idők folyamán megváltoztak. Az 1990-es években a moszkvai lapok tele voltak olyan hirdetésekkel, amelyekben egyes cégek a hivatalos döntéshozatal felé közvetítő szolgáltatást ajánlottak (más szavakkal, a kormányzati funkcionáriusok megvesztegetésében brókerként működtek közre). Azokban az években e cégek igen hasznosak voltak, mivel klienseik nem mindig tudták, hogy céljaik elérése érdekében kit és mennyivel kell lefizetniük. Az évtized végére az efféle hirdetések eltűntek, de ez nem azt jelenti, hogy kevesebb lett a megveszetegetés. Pusztán arról van szó, hogy a rendszer kialakult és stabilizálódott.
Az 1990-es években a korrupció az elit számára tulajdonképpen életformává, a döntéshozatalban pedig a legfőbb racionális alappá vált. Az adminisztráció embereinek személyes kötődései és személyes érdekei kizárólagos kritériumként funkcionáltak. A baj nem az, hogy a döntéshozók rendkívül amorálisak voltak, hanem hogy a rendszer teljességgel képtelen volt más szempontok kidolgozására. A rendelkezések szerinti működésre irányuló bármely kísérlet gyorsan a rendszer bénulásához vezetett, mint azt Viktor Polivanov esete is bizonyítja. Polivanovot 1995-ben nevezték ki a Goszkomimusesztvo, a privatizációért felelős állami szervezet élére. Polivanov próbálkozásai, hogy a privatizációba bizonyos hatékonysági szempontokat is bevezessen, rohamosan az egész rendszer lebénulásához vezettek, megállították a privatizációs folyamatot, s Polivanovot hamarosan menesztették is.
Az 1990-es évek privatizációinak átfogó eredményeként a vállalatok túlnyomó többsége piaci értékének nem több mint 1,5 százalékáért kelt el. Csak három orosz vállalatért fizettek többet, mint amennyibe a moszkvai Fehér Ház körül 1993-ban emelt kerítés került.
A "felülről jövő" korrupció a privatizációs folyamat direkt folytatása, az "alulról jövő" korrupció a kormány adópolitikájának szülötte. A privatizációval a kormány lemondott a cári idők óta legjelentősebb állami bevételi forrásokról, vagyis az állami vállalatokról és a kereskedelmi monopóliumokról. Az inflációtól való félelem ugyanakkor arra kényszerítette a vezetést, hogy ezeket a költségvetési kieséseket magas adókkal próbálja pótolni. Az adóterhek radikális növekedése következtében a kis- és középvállalatok jelentős része veszteséges lett, lényegében a nagy üzletek világa sem volt jövedelmező, s a magas fizetések hátrányosan érintették az azt kézhez kapókat.
A sajtó ezt az emelést "kormányzati svindlinek" keresztelte el. Eredményeként a vagyon adóhatóságok előli elrejtése valóságos népbetegséggé vált, olyan gyakorlattá, amelyben lényegében minden, havi 100 dollár feletti jövedelemmel rendelkező állampolgár részt vett. Ebben a helyzetben a teljesen legálisan működő vállakozások nagy számban "vonultak árnyékba". Miként azt a történész Roj Medvegyev megjegyzi: a liberalizáció ideológusai azt ígérték, hogy amint megkezdődnek a reformok, az "árnyékgazdaság" aránya drámaian vissza fog esni. A gyakorlatban ennek pontosan az ellenkezője történt:
"Az újonnan alakult kereskedelmi struktúrák és vállalatok nagy számban vonultak át az árnyékgazdaságba, mert egyszerűen képtelenek voltak talpon maradani a túlzott mértékű adók és az állam, valamint a bürokrácia egyéb uzsorái közepette."5
Ugyanakkor a vállalkozások "fényben" maradási képessége nagyban függött a tulajdonosoknak a hivatali apparátus kulcsfiguráival fenntartott kapcsolataitól. Tőlük lehetett viszonylag legálisan adómentességi időszakokat és előnyös szerződéseket remélni. A kedvezményezettek között voltak a legnagyobb oroszországi vállalatok, akárcsak a sportklubok vagy az afganisztáni háború veteránjai által alapított félbűnözői szervezetek. Ugyancsak a támogatottak közt volt az orosz ortodox egyház, mely az efféle egyezségeknek köszönhetően az ország legnagyobb alkoholtartalmú ital és dohányáru importőre lett.
A kiválasztott kevesek által élvezett előnyökért a többség fizetett további adóterhek formájában. Kétféle könyvelés vezetése normális könyvelési gyakorlattá vált. Az állam a pénzügyieken kívül minden egyéb szabályozási mechanizmust elutasított, s szembe került a társadalommal, amely semmilyen módon nem reagált a pénzügyi stimulációkon vagy szankciókon keresztül történő rendezési erőfeszítésekre.
Sok nyugati és orosz szakértő próbálja a "nem megfelelő jogalkotással" és a bírói kar gyengeségével magyarázni a korrupció térnyerését. Oroszországban a független bíróságok hiánya nyilvánvaló tény, de a "nem megfelelő jogalkotásra" hivatkozó érvelések kevéssé tekinthetők önmagukban és önmagukról meggyőzőnek. Ha a törvény minőségét meghatározó kritérium az, hogy összhangban legyen az elfogadott nyugati gyakorlattal, akkor az oroszországi törvénykezés legalább annyira jó, mint bármely közép- és kelet-európai országé. "Az egyik legkárosabb reformista mítosz" – ahogy a közgazdász Mihail Deljagin írja – "az, hogy egy jogállamot magának a jogalkotásnak a terén elért eredményeivel jellemzik, és nem a gazdasági és társadalmi élet rendbetételével. Ebből következik számos, a valósággal hadilábon álló törvénykezési elem alkalmazása, s ez oda vezet, hogy törvénysértés nélkül lehetetlen vállalkozást menedzselni. A gazdasági viselkedés informális normái és a hivatalosan propagáltak közti divergenciák közhellyé váltak. A törvények széndéknyilatkozatként való értelmezése ugyanilyen általános, akárcsak a törvénybe vetett általános bizalom hiánya."6
Ebben a helyzetben a legjobb nyugati modellek mintájára készült törvények nemcsak hogy nem tudták megoldani a korrupció problémáját, hanem tovább súlyosbították azt, mivel a hivatalosan proklamált követelmények és a való élet normái közti szakadék növekedett. Minél jobbak voltak a törvények a liberális közvélemény szempontjából, annál rosszabbul funkcionáltak. A korrupciós gyakorlat lényegében betöltötte a jogalkotás és az élet közti űrt, lehetővé téve azok paralell létezését.
Ugyanakkor voltak a "mindennapi élet normáinak" kontrollját igénylő emberek is. A kényszerekre alapozó államapparátusnak a törvények szerint folyó élet megszervezésére való képtelensége vezetett a kényszeralapú privatizációhoz, az informális normákra épülő privát struktúrák általi erőszak alkalmazásához, valamint a kliensi és bűnözői "megegyezések" létrejöttéhez.
Ez, és nem a mitikus "nem megfelelő jogalkotás" vagy a "szovjet örökség" ad magyarázatot a kilencvenes évek túlburjánzó szervezett bűnözésére. A szovjet elnyomó szervek volt alkalmazottai jelentős számban álltak a bűnözők soraiba, de csak azért, mert a társadalomban effektív igény mutatkozott a bűnözői csoportok működésére, miközben az állami erőszakszervezetek létszámát leépítették. Akkor, amikor a jövedelmeket változatlanul eltitkolták, s mindennaposak voltak az "árnyéküzletek", konfliktus esetén értelmetlen volt bírósághoz fordulni. A bűnöző lett a piac kezelőorvosa, miközben a maffia volt immár az a struktúra, amely biztosította az üzleti élet szabályozását, és azt, hogy a vállalkozók egymással való kapcsolataikban betartsanak bizonyos normákat. A bérgyilkos átvette az ügyész helyét.
"A liberalizáció paradoxona most az" – írta a közismert közgazdász, Szergej Glazjev -, "hogy az államnak mint a gazdaság legfőbb kontroller szereplőjének visszaszorítása nem piaci önszerveződéshez és versenyhez vezetett, hanem ahhoz, hogy ezt a funkciót a szervezett bűnözés vette át. Az állam helyett most a jól szervezett maffia diktálja a piaci magatartás játékszabályait. Ezekben a szabályokban az önkényesség uralkodik. A bírósággal ellentétben, mely a törvények és szabályozások precíz rendelkezései alapján jár el, a bűnözők vitás ügyeinek elintézési szabályait a legerősebb határozza meg, s ezek könnyen változhatnak meg attól függően, hogy ki tartja kezében a valódi hatalmat. Korábban a sértett fél az államhoz fordult, most azonban bűnözői csoportokhoz folyamodik."7
Ugyanakkor nagyon sokan egyre inkább meggyőződtek arról, hogy a bűnözők nem csak hatékonyabban és gyorsabban, de az államnál igazságosabban és kevésbé részrehajlóan oldják meg a problémákat. Szükségtelen mondani, hogy az utóbbi nézet téves volt, de a '90-es években, például a kisvállalkozások fejlesztése iránt a maffia sokkal nagyobb érdeklődést mutatott, mint a kormány.
A bűnözői csoportok konszolidációja, az üzleti élettel való kapcsolataik és a tisztesség látszatának felöltésére irányuló törekvéseik szükségszerűen vezettek a maffia és a bürokrácia közti kapcsolatok kialakításához. Az etnikai és lokális kötelékeknek fontos szerepük volt. Ha a hatalom kriminalizálódásáról beszélünk, azt is el kell mondani, hogy az ellentétes folyamat is jelentős volt – az állami struktúrák hatáskörükbe vonták a maffiaszervezeteket, elismertséget és a folyamatok fölötti kontrollt biztosítva számukra. A közismert politológus, Alekszandr Taraszov megjegyzi, hogy amíg az új tulajdonosok kezdetben többnyire a szovjet pártállami apparátus emberei közül kerültek ki, addig a privatizáció során az alvilág az új elit egyfajta "kádergyárává" változott: "Az alvilág és a hivatali szféra összefonódása (vagyis a tipikus maffiastruktúrák kialakulása) e két csoport új uralkodóosztállyá emelkedésére alapozva jelent meg."
A gazdasági élet kulcspozícióit végül a "bürokratikus burzsoázia" kaparintotta a kezébe. Mint ahogy azt Taraszov megjegyzi, 1994 óta "a bürokrácia fokozatos, de szisztematikus előretörése tapasztalható, a többi réteg kárára (beleértve a második legnagyobb csoportot, a bűnözőket is)".8 A legparadoxabb jelenség az, hogy a bürokrácia szerepének és számarányának növekedését nemcsak hogy nem kísérte a piaci viszonyokba való állami beavatkozás erősödése, hanem ellenkezőleg, a szabadpiaci elveknek a hivatalos elméletben és gyakorlatban jelentkező diadalmenete adta e folyamat hátterét. Az, hogy az állam elutasította a direkt beavatkozást és a gazdasági folyamatok szabályozását, együtt járt ugyanezen bürokraták nyílt dominanciájával, immár kulcsszerepű résztulajdonosként és magántulajdonosként való fellépésükkel. A helyzet megváltoztatására irányuló javaslatokat és az "érdekek konfliktusára" való hivatkozásokat az állam kategorikusan visszautasította arra hivatkozva, hogy az állami hivatalnokok eltiltása a gazdasági életben való részvételtől merénylet lenne a gazdasági szabadság ellen, felérne az állami beavatkozással és regulációval, amiből már eleve semmi jó nem származhat.
Miközben a korrupciós és maffia tevékenységek az ország általános gazdasági és társadalmi életének alapelemeivé váltak, a társadalom és a társadalom különböző alterületeinek adminisztrációjában lényegi alkotórésszé vált a bűnözői és "árnyék"-folyamatokon alapuló igazgatás. A bűnözői szervezetek a sokféle, a szervezett bűnözők bandáiból létrejött biztonsági szolgálatok, a szervezett bűnözők (köz)tulajdonának legalizálását lehetővé tévő jótékonysági alapítványok, valamint a megvesztegetést jogszerű lobbizási tevékenységgé alakító politikai adományok óriási rendszerének formájában legalizálódtak.
A "politikai kapitalizmus" normái
A gazdaságban gyökeret vert korrupciós gyakorlat szükségszerűen terjedt át a politika szférájába. A "politikai kapitalizmus" rendszerében a vállalkozók pozíciói a hatóságoktól való kapcsolataiktól függenek, a hivatalnokoké pedig attól, hogy mennyire képesek üzlettársaikat védeni és támogatni. Vagyis a hatalomért folyó harcot a verseny egy formájának tekintik. A választási csalások mind helyi, mind szövetségi szinten általános gyakorlattá váltak. A sajtó ezt finoman az "adminisztratív források" felhasználásának nevezi.
A választási csalás széles körben elterjedt formája a "holt lelkek" szavazásba való bevonása – mind a ténylegesen elhunyt szavazók, mind a szavazás vége előtt öt perccel még nem szavazottak esetében. Ennek eredménye az, hogy a világ többi részével ellentétben az orosz választások mérlege masszív szavazói aktivitást mutat a szavazófülkék zárása előtti öt perces időszakban.9 A választási csalásokról rendszeresen hírt adott a Novaja Gazeta, a Nyezaviszimaja Gazeta és a Moscow Times, ám ezek közül a hatóságok egyet sem vittek bíróság elé. Ugyanakkor a bíróságok nem voltak hajlandó tárgyalni a hatóságokat választási csalással gyanúsító állampolgári beadványokat.10
Óriási összegek fordítódtak azonban a különféle gazdasági és adminisztratív klánok propaganda-apparátusának létrehozására. Az összes jelentősebb oligarchikus struktúra létrehozta saját újságjait és ha lehetséges volt, televíziós csatornáit is. Az olaj- és gázkirályok (Jukosz, Lukoil, Gazprom) és a bankok (Oneksim, illetve MOST-Bank) óriási médiaorgánumokhoz jutottak. Borisz Berezovszkij és Vlagyimir Guszinszkij, a közismert oligarchák befolyása nem csak a Kreml vezető figuráival való kapcsolataikból, de médiabirodalmaik hatalmából is ered. A tartományi vezetők a regionális TV stúdiókat és újságokat vonták saját ellenőrzésük alá.
Gyakorlatilag minden politikus és vállalkozó múltjában előfordult illegális tevékenység, s mindannyiuk esetében fennáll a leleplezés veszélye. A sajtó így szelektíven tud közzétenni kompromittáló anyagokat ("kompromat") egyik vagy másik szembenálló félről. Ha egy újság "saját" politikusait és oligarcháit ilyen támadás éri, igazságtalanság áldozataiként lehet őket feltüntetni; ha mindenki pontosan ugyanolyan magatartást tanúsított, miért csak egy bizonyos személyen kérik azt számon?
Hatalmas, időnként az oktatásba és a szociális fejlesztésbe invesztált összegeket meghaladó pénzeket fordítottak efféle lejárató kampányokra, amelyek a "fekete PR" elnevezést kapták. Nem túl meglepő, hogy az újságírói szféra, a publikált leleplezések okán, maga is kivételesen korrupt. Újságírók lefizetése bizonyos anyagok közlésére vagy éppen közzé nem tételére az 1990-es években olyan általános gyakorlattá vált, hogy 1999-ben a közismert liberális hetilap, az Argumenti i fakti, még nyilvánosságra is hozta a kliensei számára kínált szolgáltatások árlistáját. Mivel az újságírók nem közhivatalnokok, efféle díjazásuk jogilag nem minősül megvesztegetésnek, s nem ad jogalapot bűnvádi eljárás indítására.11 Ami a dolog morális oldalát illeti, a posztszovjet elit által elfogadott viselkedési normák szerint nem elítélendők az effajta cselekedeteket. A politikai, gazdasági és médiaelit "alól" jövő morális kritikákat ezek a körök elutasítják, mondván, az az elit anglicizált zsargonja által "luzery"-nek tituláltak impotens irigykedése.
Az új évszázad kezdetére jelentősen visszaesett a propaganda és a "fekete PR" iránti igény. A 2001-es helyhatósági választások megmutatták, hogy a szavazókért való kampányolásnál lényegesen egyszerűbb lefizetni a választási adminisztrációt. A választók körében mutatott aktivitás folyamatos hanyatlásával a választások kimenetele egyre kevésbé függött a szavazóktól, s egyre inkább a szavazat-számlálással megbízott hivatalnokoktól. A Novaja Gazetában Oleg Lurje, a prominens újságíró közzétette a 2001-es választásokon a Moszkvai Duma esetében érvényes árak listáját. Egy jelölt garantált megválasztása körülbelül egymillió dollárba került.
Vlagyimir Putyin "törvényes diktatúrája"
Az új évszázad az orosz társadalomban is lényegi változásokat hozott. Paradox módon a rubel 1998-as csődje jótékony hatással volt az ország gazdaságára, versenyképesebbé téve az orosz ipart mind külföldön, mind pedig a hazai piacon. Emellett emelkedni kezdett az olaj és a gáz világpiaci ára. A gazdaság növekedésnek indult.
Mivel az említett folyamat elsősorban a korábban beszüntetett termelés újraindításából fakadt, a növekedés beindulásához minimális tőkebefektetésre volt csak szükség. Ez az orosz elitben egyfajta stabilitásérzést generált, s felmerült egy tartósabb szabályozási rendszer megalkotásának igénye. A gazdasági pangásból a növekedésbe való átmenet egybeesett a Kreml vezetőváltásával. Vlagyimir Putyin, aki az idősödő Borisz Jelcin elnök utóda lett, "törvényes diktatúrát" ígért a társadalomnak. Figyelemreméltó azonban, hogy ezek a kijelentések nem keltettek pánikot a közhivatali világban. Putyin tervei között soha nem szerepelt a korrupció gyökeres kiirtása vagy okainak felszámolása. Mindössze egy intézkedéscsomagról volt szó, amely egyrészt legalizálja az "árnyéktevékenységeket", másrészt megbünteti azokat, akik "túl messzire mentek", vagyis az oligarchiák és a bürokrácia azon tagjait, akik felelőtlen tetteikkel megsértették a spontán módon kialakult játékszabályokat. A korábban illegálisan külföldre vitt tőkék Oroszországba való visszatérésére kényszerítő intézkedések történtek. Ugyanakkor lényegesen megkönnyítették az országból való pénzkivitelt az állampolgárok számára (s megszigorították a szabályokat a külföldiek és a külföldön élő oroszok esetében). Az Oroszországba folyó olajbevételek által lehetővé vált drámai adócsökkentések voltak hivatottak megoldani az alacsonyabb szintű korrupció problémáját. A legfelsőbb szinten a tulajdonok újraelosztása kezdődött el; a tulajdonokat a Kremlhez nem lojális oligarchák felől az új adminisztrációhoz közel álló vállalkozók felé vándoroltatták. Ez a redisztribúció szigorúan a "politikai kapitalizmus" szabályainak megfelelően zajlott le. Berezovszkij és Guszinszkij bűnvádi eljárások áldozatai lettek, míg korábbi partnereik, Alekszandr Volosin és Roman Abramovics, akik átálltak az új csapatba, tovább növelték befolyásukat. A szenzációs bűnvádi eseteket végleg dűlőre vitték vagy ejtették, jelezve a Kreml-béli elit változó erőviszonyait. Ugyanakkor Putyin első két hivatali éve alatt egyetlen nagyobb korrupciós ügy sem került bíróság elé.
Putyin adóreformjai nem hozták meg a kívánt eredményt, mivel az olajárak, pontosan a reformok 2001-es életbelépésével egy időben, esni kezdtek. Röviden, az orosz költségvetés ismét ugyanazokkal a problémákkal találta magát szembe, mint a kilencvenes évek elején. A kormány ezt a bevételkiesést a lakhatási és közszolgáltatási támogatások eltörlésével próbálta pótolni, áthárítva a fizetési terhet a lakosság legelesettebb rétegére. Ez az adó-, illetve a lakhatási és közszolgáltatási reformokat rendkívül népszerűtlenné tette. Ugyanakkor a kormány tökéletesen képtelen volt felszámolni a vállalkozások kétféle könyvelési gyakorlatát, minthogy ez túlságosan mély gyökereket vert, s a korábbiakhoz hasonlóan, a jövedelmek eltitkolásából származó előnyök meghaladták a kockázatot.
Elmondható, hogy 2001 elejére minden remény, hogy a Putyin-adminisztráció által tett lépések elősegítik a korrupció problémájának megoldását, szertefoszlott. Mivel ez a probléma rendszerjellegű, kizárólag a rendszer természetét megváltoztató reformok oldhatják azt meg, ideértve a privatizált vagyon legalább egy részének az államhoz való visszatérését (a bevételek legfőbb forrása), és ezzel egyidejűleg a politikai rendszer és a kormányzó apparátus radikális reformját és demokratizálását. A gond az, hogy ezek a reformok ellentétesek a mai orosz elitek érdekeivel. Ezért a "politikai kapitalizmus" meghaladásának problémája csakis forradalmi módszerekkel oldható meg. Amíg ez lehetővé nem válik, a korrupció az orosz társadalmi rendszer természetét determináló legfőbb jelenségek egyike marad.
(Fordította: Farkas Gabriella)
1 Lsd. S. Cohen. Failed Crusade: America and the Tragedy of Post-Communist Russia. New York and London, W. W. Norton and Co., 2000; J. Wedel. Collision and Collusion: The Strange Case of Western Aid to Eastern Europe, 1989-1999. London, Macmillan Press, 1998; P. Reddaway and D. Glinski. The Tragedy of Russia's Reforms: Market Bolshevism against Democracy. Washington DC, US Institute of Peace Press, 2001.
2 G. Eyal, I. Szelenyi and A. Townsley. Making Capitalism without Capitalists: Formation and Elit Struggles in Post-Communist Central Europe. London, Verso, 1998, p. 117.
3 Ibid., p. 116.
4 D. E. Furman (ed.). Csecsnya i Rosszija: Obscsesztva i Goszudarsztva. Moszkva, Politinform-Talburi, 1999, p. 216.
5 R. A. Medvegyev. Kapitalizm v Rossziji? Moszkva, Prava Cseloveka, 1998, p. 196.
6 M. G. Deljavin. Ideologija Vozrozsgyenija. Moszkva, Forum, 2000, p. 164.
7 S. Glazjev. Ekonomika i Polityika: Epizodi Borbi. Moszkva, Gnozisz, 1994, p. 87.
8 A. Taraszov. Provokacija: Postskriptum iz 1994-go. Moszkva, Feniksz, 1994, p. 87.
9 A választási csalásokról szóló első tanulmányokat 1994-ben publikálta A. Minkin (Moszkovszkij Komszomoletsz, 1994. jan. 11.); A. Szobjanyin (Vecsernyaja Moszkva, 1994. máj. 27.), és A. Taraszov (op. cit.). Érdekes, hogy az első két szerző támogatta a kormány általános politikáját.
10 2000-ben egy a választási csalásokról szóló részletes analízist publikált Jevgenyija Boriszova is a www.themoscowtimes.com web-oldalon.
|
https://www.eszmelet.hu/borisz_kagarlickij-politikai-kapitalizmus-es-korrupcio-oro/
|
https://web.archive.org/web/20230321022813/https://www.eszmelet.hu/borisz_kagarlickij-politikai-kapitalizmus-es-korrupcio-oro/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/borisz-kagarlickij-apolitikai-kapitalizmusa-es-korrupcio-oroszorszagban
|
Eszmélet
|
world-news
|
2002-12-01 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Oroszország"
] |
[
"háttér"
] |
[] |
6,035 |
A pénzt „odatették” Kulcsár Attila lába elé – belebotlott? +Képek
|
Az enyhítő szakasz alkalmazását kérte és a sértettek felróható magatartását fejtegette védőbeszédében Kulcsár Attila ügyvédje a Fővárosi Bíróságon hétfőn.
|
2008.07.07. 13:08
Az enyhítő szakasz alkalmazását kérte és a sértettek felróható magatartását fejtegette védőbeszédében Kulcsár Attila ügyvédje a Fővárosi Bíróságon hétfőn. • Kulcsár Attilának esélye volt arra, hogy végigcsinálja • Letöltendő börtönt és vagyonelkobzást kértek Kulcsárékra
Fotó: Máté Péter
A védő szerint a pénzt „odatették Kulcsár Attila lába elé, hogy belebotoljon”. Mint mondta, a sértett K and H Equities „felróható magatartása” is nagymértékben elősegítette, mi több előidézte a bűncselekmény-sorozatot, és ez Kulcsár vonatkozásában nyomatékos enyhítő körülmény, csakúgy, mint a vádlott beismerő, feltáró jellegű vallomása.
Fotó: Máté Péter
A védő szerint a mintegy 3 milliárdos kár „rövid időn belül bőven megtérül” az eljárás során zár alá vett vagyonokból, s ez nagyrészt Kulcsárnak köszönhető. Mindezek miatt a védő indítványozta, hogy a bíróság Kulcsár Attila esetében a vádbeli, minősített sikkasztás 5-10 évig terjedő büntetési tétele helyett a büntető törvénykönyv enyhítő szakaszának megfelelően csupán a 2-8 évig terjedő büntetési tétel alkalmazását mérlegelje. Továbbá tekintsen el a vagyonelkobzástól, miután Kulcsár teljes vagyona zár alatt van a polgári jogi igények kielégítése céljából.
Fotó: Máté Péter
Fotó: Máté Péter
|
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/07/a-penzt-odatettek-kulcsar-attila-laba-ele-belebotlott-kepek
|
https://web.archive.org/web/20080713035603/http://www.mno.hu/portal/571186
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-penzt-aodatetteka-kulcsar-attila-laba-ele-a-belebotlott-kepek
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-07-07 00:00:00
|
[
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,036 |
ÁSZ: megalapozatlan volt a döntés a völgyhídról
|
A Köröshegyi völgyhíd megépítésére vonatkozó döntés műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága nem igazolt, az autópályákra költségbecslés nem készült - állapítja meg az Állami Számvevőszék.
|
A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló törvény 2003 és 2007 között 687 kilométer gyorsforgalmi útszakasz megépítését irányozta elő. Ebből összesen 413 kilométert - 60 százalékot - helyeztek forgalomba. A 2007-re tervezett átadások közül egy sem történt meg, az ekkor elkészült autópályák törvénybeli átadási határideje 2006 volt - kezdődik a jelentés.
A ÁSZ nehezményezi , hogy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló törvény 2007. júliusi módosítása után az Országgyűlés ellenőrző szerepe korlátozottan érvényesül, ugyanis nem jogszabály tartalmazza a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének éves ütemezését, a beruházások befejezésének időpontját és az előkészítés alatt álló gyorsforgalmi útszakaszokat. Az elmúlt két évben az Országgyűlés nem kapott tájékoztatást a gyorsforgalmi úthálózat építésére fordított pénzek felhasználásáról, és a folyamatban lévő fejlesztésekről.
Minden autópálya szakasznál több nyomvonalváltozatot vizsgáltak, azonban a beruházások költségeinek optimalizálására irányuló tulajdonosi, beruházói stratégia nem létezett. Az ellenőrzött autópálya szakaszok megépítése 356 milliárd forintba került, amelyből a dunaújvárosi és a köröshegyi híd építési költsége megközelíti a 100 milliárdot. A beruházások finanszírozása kizárólag állami pénzeszközökből történt.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. nem végzett előzetes árkalkulációt a beruházások reális költségére, a tervezőktől sem rendelt a kiviteli tervekhez költségbecslést. A mérnökök által kialakított árak a korábbi kivitelezői árak kockázati felárral növelt összegein alapultak, így nem lehettek a beruházások megalapozott árkalkulációi - állítja a jelentés. A GKM, mint a tulajdonosi jogok gyakorlója, nem követelte meg előzetes költségbecslések készítését.
A jelentés külön kitér a Köröshegyi völgyhídra. A megépítésének elkerülésére a parttól 15-20 kilométer távolságra vezetett nyomvonal változatokra tervek nem készültek. Még 2000-ben egy szakértői csoport olyan nyomvonalat javasolt, amely elkerülte volna a lakott településeket, tájvédelmi szempontból kedvező volt, és a völgyhíd hosszának felével azonos alagút és híd építésével oldotta volna meg a nyomvonalvezetést. Kőröshegy önkormányzata a szakértők által kidolgozott nyomvonalat - és annak továbbfejlesztett változatát - nem tárgyalta, arról elutasító határozatot nem hozott. A völgyhidas változat megépítésére vonatkozó döntés műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága nem igazolt - állapítja meg az ÁSZ.
A következő feltárt probléma az volt, hogy az előkészítés és a tényleges építés "egybe csúszott". A kisajátítás, a régészeti feltárás és az építés egyszerre folyt. A külső és belső szervezetek által végzett tevékenységek összhangját biztosító projektmenedzsment "szervezeti feltételei nem álltak rendelkezésre". Minőségi kockázatot jelentenek a kivitelezés során előforduló hibák - például pályasüllyedések - hiányzó minősítési dokumentációi. A minőségi tanúsítványok egy autópálya szakasznál sem készültek el a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdéséig, és utólag sem minden esetben pótolták azokat.
Végezetül az ÁSZ több javaslatot tesz, a sorban első az, hogy a kormány kezdeményezze a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló törvény módosítását annak érdekében, hogy - az állami érdekeknek megfelelően - érvényesüljön a közpénzekkel való takarékos és átlátható gazdálkodás. Továbbá a kormány követelje meg a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztertől, hogy a fejlesztési döntéseket megelőzően készüljenek előzetes költségkalkulációk és a határidők megalapozottságát tartalmazó megvalósíthatósági tanulmányok.
|
https://hvg.hu/itthon/20080707_korohegyi_volgyhid_asz_jelentes
|
https://web.archive.org/web/20231111201210/https://hvg.hu/itthon/20080707_korohegyi_volgyhid_asz_jelentes
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/asz-megalapozatlan-volt-a-dontes-a-volgyhidrol
|
HVG
|
hungarian-news
|
2008-07-07 00:00:00
|
[] |
[
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt."
] |
[] |
[
"autópálya",
"útépítés",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kőröshegyi völgyhíd"
] |
6,037 |
Nem volt szükség a kőröshegyi völgyhídra
|
Több súlyos hiányosságot, olykor törvénytelenséget találtak a számvevők a tavaly épített sztrádaszakaszok ellenőrzése során. A kivitelezők nem szembesültek éles versenyhelyzettel, nem végeztek előzetes árkalkulációt, megalapozatlanok voltak a határidők.
|
A 2004-től hatályos, a gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény 2003-2007 között 687 km gyorsforgalmi útszakasz megépítését irányozta elő. Ebből összesen 413 km-t helyeztek ideiglenesen forgalomba (60 százalékos arány), a 2007-re tervezett átadások közül egy sem történt meg - áll az Állami Számvevőszék jelentésében, amely a 2006 decemberében és 2007-ben megépült, 112 kilométernyi sztrádaszakaszok, benne a kőröshegyi völgyhíd és a dunaújvárosi Duna-híd ellenőrzése alapján készült.
A 2007-ben átadott autópálya-szakaszoknál a törvény 2006. évi átadási határidőt rögzített, amelynek teljesíthetőségét, a beruházások előkészítésének tényleges helyzetét és a kivitelezéshez műszakilag szükséges időtartamot előzetesen nem mérték fel.
Az ellenőrzött autópálya-szakaszok megépítése 356 milliárd forintba került, amelyből a két híd építési költsége megközelíti a 100 milliárd forintot. A beruházások finanszírozása kizárólag állami pénzeszközökből történt, ebből közvetlen költségvetési forrás 151,4 milliárd forint, az állami garanciavállalással felvett hitelek 201,7 milliárd forint, és a NIF Zrt. saját tőkéje 2,9 milliárd forint összeget képviseltek.
Stratégia nélkül fizettek
Az autópálya szakaszok nyomvonalát közúthálózat- és térségfejlesztési, környezetvédelmi szempontok határozták meg, amelyeket a szakhatóságokkal és az önkormányzatokkal egyeztettek. Minden autópálya szakasznál több nyomvonalváltozatot vizsgáltak, azonban a beruházások költségeinek optimalizálására irányuló tulajdonosi, beruházói stratégia nem létezett.
Indokolatlan a kőröshegyi völgyhíd
Az M7 autópálya Zamárdi-Balatonszárszó szakaszán a kőröshegyi völgyhíd megépítésének elkerülése céljából a parttól 15-20 km távolságra vezetett nyomvonal-változatokra tervek nem készültek. 2000-ben egy szakértői csoport olyan nyomvonalat javasolt, amely elkerülte volna a lakott településeket, tájvédelmi szempontból kedvező volt, és a jelenlegi völgyhíd hosszának felével alagút és híd építésével megoldotta volna a nyomvonalvezetést. Kőröshegy község önkormányzata a szakértők által kidolgozott nyomvonalat és annak továbbfejlesztett változatát nem tárgyalta, arról elutasító határozatot nem hozott. A 41,5 milliárdból épült völgyhíd megépítésére vonatkozó döntés műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága nem igazolt – állapítják meg a számvevők.
Nem kényszerítették versenyre a kivitelezőket
Ami a kivitelezők kiválasztását illeti, a középtávon előre láthatóan megépítendő útszakaszok jelentős nagyságából adódóan a kivitelezőknek kiélezett versenyhelyzettel nem kellett számolniuk, ez pedig a piac felosztásának irányába hatott és a kínálati, azaz az építők szabta árak érvényesüléséhez vezetett. A kivitelezők kiválasztása ugyanakkor formailag a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelt.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nem végzett előzetes árkalkulációt a beruházások reális költségére, a tervezőktől sem rendelt a kiviteli tervekhez költségbecslést. A gazdasági tárca mint a tulajdonosi jogok gyakorlója nem követelte meg előzetes költségbecslések készítését. Az M8 autópálya dunaújvárosi Duna-híd építési költségére 2004 januárjában készített értékelemzésben a több mint 8 milliárd forinttal alacsonyabb összeg szerepelt, mint a NIF Zrt. által 2004 szeptemberében megkötött kivitelezői szerződésben.
A kivitelezés költségének árképzése nem volt átlátható – állapítják meg a számvevők. A kivitelezési szerződésekben minden esetben átalányáras árformát alkalmaztak, ahol az árakba beépült a kivitelezői kockázatok költsége. A pótmunkák egy részét az átalányáras szerződésben szereplő egységárral számolták el, ami a beruházási költségek növekedését eredményezte. Az ellenőrzött beruházásoknál szerződésmódosításokat követően 15,6 milliárd forint volt a többletköltség.
Nem terveztek előre
A rendelkezésre álló kiviteli tervek alapján a műszaki tartalmat teljes körűen csak a kivitelezési szakaszban pontosították. A kivitelezés megkezdéséhez szükséges területátadási ütemtervek nem készültek. Az előkészítés, azon belül a területszerzés és a régészet, valamint az építés egyidejűleg zajlott. A beruházások megvalósítása során a külső és belső szervezetek által végzett tevékenységek összhangját biztosító projektmenedzsment szervezeti feltételei nem álltak rendelkezésre. Mindez nem segítette a koordinált, ütemezett végrehajtást a határidő teljesítése érdekében. Az átadási határidők csúszását - a törvényben rögzített megalapozatlan határidőkön túl - a munkaterületek késedelmes átadása, a műszaki tartalomváltozások és néhány vis-maior eset is okozta.
Az ellenőrzött autópálya beruházásoknál a minőségbiztosítási feladatok ellátása nem teljes körűen valósult meg. A minőségi követelmények érvényesítését szolgáló előírásokat a kivitelezési és a mérnöki szerződések tartalmazták. Minőségi kockázatot jelentenek a kivitelezés során előforduló hibák (pl. pályasüllyedés) minősítési dokumentációinak és értékelésének hiánya. A minőségi tanúsítványok egy autópálya szakasznál sem készültek el a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdéséig, és utólag sem minden esetben pótolták azokat.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/aszsztr08070/
|
https://web.archive.org/web/20210506190527/http://index.hu/gazdasag/magyar/aszsztr08070/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-volt-szukseg-a-koroshegyi-volgyhidra
|
Index
|
hungarian-news
|
2008-07-07 00:00:00
|
[] |
[
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt."
] |
[] |
[
"autópálya",
"útépítés",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"Kőröshegyi völgyhíd"
] |
6,038 |
Rejtő Jenő szelleme a tárgyalóteremben
|
A Kulcsár-ügy 24 vádlottjából 11-re letöltendő szabadságvesztést kért az ügyész, s összesen 2,3 milliárd forintnyi vagyonelkobzást indítványozott. Kulcsár védője a volt brókert úgy jellemezte: rossz helyre került, rossz példát látott, rosszat tanult.
|
A brókerbotrány 24 vádlottja hétfőn különösebb reakciók nélkül nyugtázta az ügyész indítványát, amelyben tizenegyükre letöltendő szabadságvesztést kért, és sokuk esetében több tízmillió forintos vagyonelkobzást indítványozott. A Fővárosi Bíróságon 2006 óta tart a büntetőper.
Zaránd Viktor ügyész múlt pénteken kezdett bele többórás vádbeszédébe, amelyet akkor - hosszúsága miatt - tegnapra halasztottak. Az ügyészi indítvány: 11 személynek letöltendő, hatnak felfüggesztett szabadságvesztés, négy vádlottnak pénzbüntetés, három esetében pedig próbára bocsátás. Letöltendő szabadságvesztést kért többek között Kulcsár Attila, Kerék Csaba, a Britton egykori vezetője, Rejtő E. Tibor, a K&H volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója, Forró Tamás újságíró és Schönthal Henrik esetében.
A vádhatóság által indítványozott vagyonelkobzások öszszege 2,3 milliárd forint. Így Kulcsárnál 229,9 millió, Kerék Csabánál 176,8 millió, El Abed Hasan szír pénzváltónál 243,7 millió, Bitvainál 150, Kelemen Lászlónál 50, Garamszegi Gábornál 58, Forró Tamásnál 30, Váradi Jánosnál 320, Bende Péternél 198, Schönthal Henriknél 626, míg Dunai Györgynél 168 millió forint vagyonelkobzást kért. Az ügyész indítványozta, hogy Kulcsárt tiltsák el a befektetési tevékenységtől, további nyolc vádlottat - köztük Rejtő E. Tibort, Schönthalt, Forrót - pedig a gazdasági társaságban történő tisztségviseléstől.
A vádbeszéd után Kulcsár, Kerék és Mészáros ügyvédei tartották meg védőbeszédüket. Zámbó Gyula, Kulcsár ügyvédje Rejtő Jenő: Elsikkasztott pénztáros című írását idézte: az írásban a pénz sikkasztja el a pénztárost. A védő ugyanakkor úgy látja, hogy Kulcsár rossz helyre került, rossz példát látott, roszszat tanult. Persze - tette hozzá -, ezzel nem a bróker felelősségét akarja kisebbíteni. És akkor álljon itt néhány jellemző védői fordulat: "Kulcsár gazdagodni akart, nem börtönbe jutni. Reális esélye lett volna, hogy végigcsinálja, s ha szerencséje van, most nem ülünk itt. A kivitt vagyon nem tűnt el; zár alatt van. Tény, hogy Kulcsár nem az elsikkasztott pénztáros, nem a ťrejtői 20 ezer dollárŤ vetette rá magát. De a pénzt odatették a lába elé, hogy belébotoljon."
Nem merült fel kérdésként, hogy ha zár alatt van Kulcsár minden vagyona, miből élt - nem is akárhogyan? Ügyvédje csupán annyit kért: a bíróság védence esetében a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás 5-10 évig terjedő büntetési tétele helyett a törvény enyhítő szakaszának megfelelően csupán a 2-8 évig terjedő büntetés alkalmazását mérlegelje. Továbbá tekintsen el a vagyonelkobzástól, miután Kulcsár vagyona zár alatt van.
A védő szerint bármilyen ítélet szülessen is, erről az esetről soha nem fogják azt mondani, hogy egyszerű, tiszta ügy. Kulcsár vonatkozásában mégis az: sikkasztást követett el, aminek okát, magyarázatát sikerült kideríteni. Szerinte ebben az ügyben nincs politika. Csak bűnös, ártatlan és megtévedt emberek vannak.
Papp Gábor, Mészáros János védője azt hangsúlyozta: az ügyész egyetlen olyan bizonyítékot sem tudott felhozni, amely igazolná, hogy védence tudott volna arról, hogy bűncselekményből származó pénzzel hajt végre tranzakciókat, hogy épp a pénz bűnös eredetét leplezze. Az ügyvéd szerint a stratégiai döntéseket mindig Kulcsár hozta. Mindezt a bróker vallomása is alátámasztotta. Továbbá veszteség egyetlen ügyletből sem keletkezett. Ezek alapján védence felmentését kérte. Ruttner György, Kerék Csaba ügyvédje ugyancsak védence felmentését indítványozta. Szerinte ki kell zárni a bizonyítékok köréből Kulcsár videóra vett ügyészi vallomását, amely így nem is értékelhető.
A Varga Zoltán vezette bírói tanács augusztus 22-én hirdeti ki az elsőfokú ítéletet.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-498221-297013
|
https://web.archive.org/web/20090709105832/http://nol.hu/archivum/archiv-498221
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rejto-jeno-szelleme-a-targyaloteremben
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-08 00:00:00
|
[
"Bende Péter",
"Bitvai Miklós",
"Dunai György",
"El Abed Hasan",
"Forró Tamás",
"Garamszegi Gábor",
"Kelemen László",
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Mészáros János (Britton)",
"Rejtő E. Tibor",
"Schönthal Henrik",
"Váradi János"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"sikkasztás",
"pénzmosás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
6,039 |
A Hír Televízió leleplezte, kedden kezdődik a dögei mutyi pere
|
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon kedden megkezdődik a dögei iskolaberuházással kapcsolatos ügy büntetőpere.
|
2008.07.07. 08:26
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon kedden megkezdődik a dögei iskolaberuházással kapcsolatos ügy büntetőpere; az ügyészség Vincze Ferenc Tibort, a község független polgármesterét vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettének elkövetésével vádolta meg.
A Nyíregyházi Nyomozó Ügyészség által benyújtott vádirat szerint az önkormányzati vezető a dögei általános iskola felújításának, bővítésének, illetve a hozzá kapcsolódó sportcentrum és uszoda építési munkáinak elnyeréséért húszmillió forint kenőpénzt kért egy kft. ügyvezetőjétől. A polgármester és az időközben elhunyt ügyvezető később újra találkozott, s a helyhatósági tisztségviselő arra emlékeztette a cégvezetőt, hogy a 20 millió forintból csak 8 millió „van letudva”.
Az ügyről a Hír Televízió számolt be először 2007 októberében. Az ügyészség június óta nyomozott az ügyben, Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter a tévében bemutatott riport alapján vizsgálatot indított.
Az ügyvezető diktafonra rögzítette a beszélgetést, amelyen az is hallható, hogy a polgármester „társai biztosítékot akarnak, mert ha a fennmaradó összeget nem kapják meg, a képviselő-testület elé viszik az ügyet”. S ebben az esetben a megkötött kivitelezői szerződés szerint a kft.-nek súlyos kötbért kell fizetnie.
A dögei önkormányzat a Regionális fejlesztési operatív program pályázatán nyert 95 százalék arányú támogatást iskolájának – összesen 237 millió forint költségű – korszerűsítésére és bővítésére. Az építési munkálatokat közbeszerzési eljárás során nyerte el a kft., amely 2006. augusztus 31-i határidővel vállalta a befejezést. A társaság és az önkormányzat 2006 nyarán elszámolási vitába keveredett, s végül a beruházást egy másik cég fejezte be.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/07/a-hir-televizio-leleplezte-kedden-kezdodik-a-dogei-mutyi-pere
|
https://web.archive.org/web/20180503040811/http://www.mno.hu/portal/571112
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-hir-televizio-leleplezte-kedden-kezdodik-a-dogei-mutyi-pere
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2008-07-07 00:00:00
|
[
"Vincze Ferenc Tibor"
] |
[] |
[
"Döge"
] |
[
"vesztegetés",
"építőipar"
] |
[
"Dögei polgármester vesztegetési ügye"
] |
6,040 |
Várat magára az új szoftver definíciója
|
Ősszel feszül ismét egymásnak a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság, miután az első tárgyaláson a bírónőnek nem sikerült kiderítenie, mit ért új szoftver beszerzése alatt
a 25 milliárd forint keretösszegű tender kiírója.
|
Várat magára az új szoftver definíciója Elnapolták a "Microsoft-pert" Ősszel feszül ismét egymásnak a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság, miután az első tárgyaláson a bírónőnek nem sikerült kiderítenie, mit ért új szoftver beszerzése alatt
a 25 milliárd forint keretösszegű tender kiírója. Willin-Tóth Kornélia | Népszabadság | 2008. július 8. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
Reviczky Zsolt Szeptember elsejére elnapolta a Fővárosi Bíróság azt a pert, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) indított a Közbeszerzési Döntőbizottsággal (KD) szemben a kormány év elején lebonyolított szoftverbeszerzési pályázata kapcsán. A tendert 25 milliárd forint keretösszeggel négy évre írta ki a Központi Szolgáltató Főigazgatóság (KSZF) Microsoft- vagy azzal egyenértékű licenckonstrukciók beszerzésére, cseréjére, vételére és a programokhoz kapcsolódó szolgáltatásokra. Három magyar cég (az Open SKM, a Multiráció Kft. és az ULX Kft.) megtámadta a kiírást a KD-nál, sérelmezve a számítástechnikai óriás konkrét megnevezését, ám beadványukat elutasították. Ezt a határozatot támadta meg Morvayné dr. Vígh Katalin, a GVH-t a Közbeszerzések Tanácsában képviselő tagja, mondván: a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség sérült a kiírással, a Microsoft előnyhöz jutott a többi piaci szereplővel szemben. A KD képviselői azzal érveltek: nyilvánosan hozzáférhető, teljes körű szabványok és egyéb műszaki leírások híján elkerülhetetlen volt a cég megnevezése, hogy a pályázók számára egyértelműen kiderüljön, milyen szoftverekről szól a kiírás. Nem a versenyt akarták korlátozni; jelenleg nem létezik jobb megoldás. A központi közbeszerzésben mintegy háromezer intézmény érintett, amelyek folyamatos működését biztosítani kell. Ezeknél a szervezeteknél főként Microsoft-alkalmazásokat használnak.
HIRDETÉS A tárgyalást vezető bírónő arra vár választ az ítélkezési szünet letelte után, mit ért a kiíró az "új szoftverek beszerzése" alatt. - Benne volt a pakliban, hogy elnapolják a tárgyalást, de reménykedtünk, hogy nem így lesz, hiszen a közbeszerzési perek általában szoros határidő mellett zajlanak. Valóban megnyugtatóan kell tisztázni (különösen az alperes melletti beavatkozó oldalán) a tényeket - reagált a döntésre Morvayné dr. Vígh Katalin. - Más kérdés: én több szempontból is furcsának tartom, hogy egy jogtanácsos a helyszínen nem nyilatkozik arról, mit is jelent az "új beszerzés". Nyilván nem véletlen, hogy a bírónő is rákérdezett erre. Ha valahol, itt végképp billeg az az érv, hogy a Microsofttal kompatibilis szoftverekre van szükség ahhoz, hogy a működőképesség ne szenvedjen csorbát - tette hozzá Morvayné. Szerinte a tárgyalóteremben nem lobbiérdekről - mint ahogyan ez a KD képviselőjétől a tárgyalás végén megjegyzésként elhangzott -, hanem kizárólag a versenyről volt szó. - A közbeszerzés célja, hogy az ajánlatkérő minél olcsóbban, minél jobb minőségben, minél teljesebb körű kapcsolódó szolgáltatásokkal kaphassa meg a termékeket. Valóban van lehetőség arra, hogy valamely intézmény a keretszerződésen kívül, saját beszerzés útján jusson hozzá a kívánt eszközökhöz, szoftverekhez, csakhogy kis tételben vásárolva ezt már drágábban, nem ugyanazokkal a kiegészítő szolgáltatásokkal teheti. Ezért nagyon fontos, hogy a keretszerződésre vonatkozó kiírás versenysemleges legyen, ezáltal biztosítsa a potenciális ajánlattevők lehető legszélesebb körének hozzáférését a közbeszerzési piachoz - mondta. (A KD képviselői az ítélet előtt nem kívántak nyilatkozni.) A januári pályázatot négy, a Microsoft partnereit is tömörítő konzorcium nyerte el. A GVH jogi képviselői azzal is érveltek a tárgyaláson: egyetlen nyílt forráskódú szoftvereket forgalmazó vállalat sem indult a tenderen, ám a KD álláspontja szerint ebből nem lehet következtetést levonni.
HIRDETÉS
.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-498218-297010
|
https://web.archive.org/web/20170202150907/http://nol.hu/archivum/archiv-498218-297010
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varat-magara-az-uj-szoftver-definicioja
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2008-07-08 00:00:00
|
[] |
[
"Központi Szolgáltatási Főigazgatóság",
"Microsoft Magyarország Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"pályázat",
"informatika"
] |
[] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.